Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
20.84 MB
2015-02-26 15:17:49
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
242
1882
Rövid leírás | Teljes leírás (293.83 KB)

Zalai Közlöny 47. évfolyam 1908. június - 22-26. szám


A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.

SAQYKANIZBA, 1908. \' NEGYVENHETEDIK ÉVFOLYAM, 22. SZÁM.
JUNIU8 1.
ZALAI KÖZLÖNY
£I6fll«Ual Kg*«» 4»re 10 koron«, félévre 5 koron»,
„tjyciiivic 2 koron» 60 fill. — Egy»« síim ár» 20 fljl. Tanároknak, tanítóknak, JagyzOknek éa állami llaitvlaalOkn»k
• I ávre a koron», Ml évre 3 koron».
Ingyenes jogvédelem.
Ingyenes ügyvédi állások szervezése mar évtizedek óta fontos pontját képezi a Hzoeiális munkaprogrammnak. A közéletben gyakran van arra példa, hogy valaki sérelmet szenvedett es mégis eláll attól a szán-dekától, hogy jogorvoslattal eljön a sérelem elkövetője ellen. Inkább viseli a kárt, sem-üogy egy bonyolult, nagy költségekkel járó es esetleg ketes kimenetelű perbe bocsátkozzék. Az ingyenes jogvédő intézmény lenne hivatva megszüntetni e visszás és a forgalom biztonságára kétségkívül hátrányos állapotokat. Célja az. hogy a szegényebb néposztályok nak modot nyújtson arra, hogy a maguk igazát könnyebben megvédhessék s hogy azok, akik az Ügyvédi honoráriumok költségeit elviselni nem képesek, ingyenes jogvédelemben részesüljenek.
Az európai kullurállamok között Németország volt az. mely ez intézmény létesítését ugy társadalmi, mint szövetkezeti alapon ke resztQlvitte és sikerült azt annyira fejlesztenie, hogy — belátva szociológiai jelentősegét — ma már alig van állama a birodalomnak, melyben jogvédők ne működnének.
Főleg a különböző munkás-szövetkezetek karolták fel az eszmél, amely bár jó id.-je felvetődött már—kivitelre csak lábait került, amikor a rajjiai munkásegylet Bzervezte az első ügyvédi allast a köznép.
Felelőn szerkeszt\'\' ; Kálmán r ú |.
l.aptulajdoiins és kiadó. IFJ. WAJDITH JéZNKI\'.
ilietőieg saját tagjai peres ügyeinek vezetésére.
Hasonlóan organizált jogvédő intézmények vannak a trieri, sléziai, hesszeni. nasz-szai és a bádeni munkáss/.Ovetkezetekben is. Részben csekély összegért, részben pedig ingyen látják el a tagok peres ügyeit, főleg akkor, ha a mezőgazdasági érdekek megvédéséről van szó.
Jogvédelmi intézményt szervezeti a 13 Haíffeisen-szövetkezet is, hét közülük teljesen ingyeneset.
A szövetkezetek mintájára idővel a mezőgazdasági kamarák is kezdtek jogvédőket alkalmazni. így Brandenburgban. ■Sziléziában, Kelet és Nyugat-Poroszországban. Hehleswíg-Holsteinban, Szászországban és YViesbaden-ban. Bajorországban 1900 óta ugy a gazdakörök, mint a mezőgazdasági tanács állított fel jogvédő hivatalokat, összesen ötöt. A westfalíai kamara nem tart külön jogvédőket. hanem az általa kiadott lapban válaszol a hozzáintézett kérdésekre; Würtenbergben pedig a királyi mezőgazdasági központ 72000 példányban megjelenő hetilapjában látja el utasításokkal az érdeklődőket. l)o a jogvédelem nem mindenütt ingyenes. luy pl. a sziléziai mezőgazdasági kamara szóbeli taná-csérl 40 lillér. írásbeli tanácsért I korona 20 lillér dijat szed, sőt a szászországi 1 -11 koronát is
Stettin varosában l!»OÖ óta » betegség.
Szarkaá\'tAaig; Nagykanizsa, Fö-ul 16. alám Elófliatéask 4a hlrdatéaek II]. Wajdlls Jóiaaf kSnyv-karaakédéeibe küldendők.
Megjelen minden hitfön délben
baleset- és a munkaképtelenségi biztosítási Ügyekben maga a hatóság szolgái tanácsosai, ide minden kezesség nélkül. Hat hónapi fennállás után 3189 személy vette a segélyt igenybe és pedig 1U71 szóbeli. 99 írásbeli tanácsot kért. 1125 esetről pedig jegyzőkönyvet vettek fel. A segítséget kérők kö-i zött sok munkaadó is szerepelt, kiknek ügyeit szintén elintézték.
Az eddig felsoroltaktól elütő szervezete vau a jogvédelemnek a rheiupreusseni mezőgazdasági egyesületben. Ez az egyesület ugyanis mind a t>6 vidéki fiókjában jogvédelmi bizottságot nevezett ki. melynek tagjai: az igazgató, egy ügyvéd és egy mezőgazda. A bizotlság az egyes falvakba bizalmi férfiakat küld ki...