Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
17.86 MB
2015-02-26 15:41:21
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
229
1184
Rövid leírás | Teljes leírás (261.4 KB)

Zalai Közlöny 47. évfolyam 1908. szeptember - 36-39. szám


A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.

NAGYKANIZSA, 1908.
NEGYVENHETEDIK ÉVFOLYAM, 36. 8ZÁM.
SZEPTEMBER 7.
ZALAI KÖZLÖNY
EI6fliet4al irak: Kgé»i 4»re 10 korona, f«|tvrc 6 koron«, „egyedtvrc 2 koron« 50 «111. - Egye, í,„ 4ra 20 fill. Taniroknak, tanítóknak, JegyiOknek él állami tlaztviiatOknek I évre 0 korona, «41 4vra 3 korona.
Kelelő» szerkcsttA : Kertéai Jóf.m f. Laptulajdonol c> kiadó. IFJ. VI\'AJ IHTN JAXNKF.
Próbavágás.
8aerkea»t0e4g: Nagykantiee, Hunyadi-utca 36. Etöflaetáaek 4a hlrd.t4.ek IfJ. Wajdlta Jóiaef kínyv-kereaked4.4b. küldendők. Megjelen minden hétfőn délben.
Az élet megdrágulása minden vonalon olyan hirtelen csapott le, hogy a közönség szinte belekábult, mintha váratlanul főbe sújtották volna. Aztán kapkod levegő után és jobbra-balra néz: honnan jött e gyöngédtelen - érintés. A közönség is kutatja azokat és hol u szocialista mozgalmakban, a sztrájkokban, hol a kormány politikájában keresi és véli feltalálni annak okait,
Azután az orvoslásról kezd gondolkodni és fogyasztási szövetkezet, közös konyhák, városi mészárszékek s isten a megmondhatója, még micsoda hamar összeomló alkotásokat létesítenek. A lapok pedig felbuzdulva a hangulaton, meg a közönség érdekeit is szolgálni akarván, hangzatos oikkokben ápolják az ábrándozók megmaradhatatlan terveit. A közös konyha bukásával most a városi mészárszék került a nagy dobra, és bár látjuk, hogy ezek is csak peronyi életűek, azért mégis napról-napra olvasunk o témáról a városok tanácsaihoz és polgármestereihez intézett förinedvónyeket. Annál meglepőbb volt, hogy a Zalai Közlöny egyik átóbbi számának vezércikke nem ebben a tónusba beszélt, hanem megtartotta a valóság földjét a lába alatt és reális intézkedést kért a husdrágaság enyhítésére. (Ami már meg is történt, Szerk.)
Hogy a Zalai Közlöny e oikkét konkrét allatokkal támogassam egy próbavágást eszközölte^, melynek adatait itt közlöm, hogy a nagyközönség ne nekünk mészárosoknak higyjen, hanem a számadatoknak, melyeket a városi közvágóhíd hivatala készségesen ós hitelesen bizonyíthat.
Tudnivaló, hogy városunkban a nehéz uradalmi göbölyöket, kivált nyáron, nem használhatjuk, hanem egy paraszt hfzlalásu négy ós fél éves ökröt szántam a próbavágásra, Az állat nyugati fajú volt és nem teljesen hizlalt. Paosán vettem, 6oO kg.-mot nyomott és ára 275 korona volt. Költség volt rá 2 korona hajtási dij, vasúti ós koosi költség 5 K 60 f„ fogyasztási adó 12 K 60 f., metsző dij 2 K 40 f.. vágóhídi dij 3 K 60 f., üzleti rogie 22 K. Belekerült tehát az állat az üzletbe szállításig 328 korona 20 ílllérbe. Levágás után hór nélkül 245 kgmot nyomott, ami nekem 323 korona 20 fillérembe van. bár az állal feje, mely majdnem teljesen értéktelen, szintén 8 - 10 kgmot tesz ki. A lábakat sem lehet suly szerint eladni, különösen nyáron majdnem teljesen értéktelenek. Ilyen jó minőségű marhahús kgmja tehát, mire bekerül a székbe, magainnak 1 K 30 filléremben van.
Minthogy pedig csonttal 1 K 20 fillérért árusítom a hus kgmját, annálfogva bevételem 294 K lesz, amelyhez a bőrnek ós faggyúnak értéke 44 K 20 f. hozzáadandó és így a 323 K 20 fillér kiadással szemben 338 K 20 f. bevételem van. vagyis tiszta haszon 15 korona ami 4\'44 százalék hasznot jelent, Hogy ez husuzsora-e, azt a tisztelt olvasóközönség elbirálasára bizom. Igaz ugyan, hogy néha\'*valamivel több jövedelem is marad némely elónyösebb vételnél, de viszont akárhányszor megtörténik, hogy vagy ennél csokélyebb vagy semmi haszon sem marad, sót veszteségünk van
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a bemutatott számítás elsőrangú áruról
szól és ahol a hus olcsóságát hirdetik, ott a közönség csak látszólag kap olcsó hust, mert az vagy csekélyebb táperővel bíró növendék marhahús, vagy vén, hizlalás nélküli silány tehén hus. Igaz, hogy a növendék fharhahu...