Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
24.32 MB
2015-03-19 16:12:28
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
172
778
Rövid leírás | Teljes leírás (377 KB)

Zalai Közlöny 1909. 087-095. szám november

Nyári gyakorlat keretében készítették: Dezse György, Bagladi Milán, Németh Miklós.

A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.


NAGYKANIZSA, 1909. NOVEMBER 2. 48-IK ÉVFOLYAM, 87. 8ZAM.
KEDD.
ZALAI KÖZLÖNY
Miljilinlk hátfon is csűtirtikin délh«n. VciMí ttt,ktnli.
tlöOi«té»l Irak: ívre 10 korona, ííl^vic 6 korona, Kerírmi .lÓKxtif
negyeié«" 9 korona 60 Rll, — Egy«« aiim ára 10 flll.
HIikIJK :
n »Kerke**tő»é)t.
Szirkisztiiíg ét kiadóhivatal Oiák-lér I
Hlrdalétak dljaiabáa aiarlnl.
Németnyelv a kereskedelmi iskolában.
A miniszteri tanterv a középiskolák harmadik osztályában, ideértve a polgári iskolát is, elrendeli a német nyelv kötelező tanítását, illetve tanulását. A felső kereskedelmi iskolában természetesen ez az első osztálytól kezdve folytatódik végig. Ha a német nyelv tudáBa nem volna fontos, akkor középiskoláinkban helyet nem juttattak volna neki, mert ami a német nyelv népszerűségét illeti nálunk, az bizony nagyon vékony .szálon függ. Megszoktuk, hogy a német nyelv osztrák szomszédainkat juttatja eszünkbe Ó8 az ezek iránt táplált érzelmeinket átvisszük a nyelvre, mely pedig nem is az osztráké, mert e nyelv nékik sem honi, hanem importált.
De hát az most nem tárgyunk, hogy ezt feszegessük, csak rá akartunk mulatni arra az ellenszenvre, mellyel gyermekeinknél találkozik ez a fontos világnyelv. De tovább megyünk; a német nyelv tanárai — akik közül csak kevesen tudnak tisztességesen németül — még fokozzák a német nyelvtól való idegonkedést és hazafiságnak tekintik a német nyelvre fittyet hányni. Hogy ily körülmények között micsoda eredmény érhető el, könnyen belátható.
Hogy ennek a nemtörődömségnek ós a diákok alhazafiságának. de meg a német tanárok nyelvi tudatlanságának a magyar ifjak vallják kárát, a/, természetes. Hcláita ezt a .székesfőváros tanácsa is, mely polgári flu- és leányiskoláiban gyakorlati német 11 y e I v U tanfolyamokat létesített. Hogy a tanácsnak ez az intézkedése milyen kózóhajtást valósított meg. mutatja az a tény, hogy bár a tanfolyamon fizetni kell, mégis majdnem 3011Ü tanuló jelentkezett erre.
A polgári iskola ugyanis a gyakorlati élet iskolája. Iparosok, kereskedők, földmivo-sek, kisebb hivatalnokok, jegyzők kerülnek ki soraikból. Ezek pedig a német nyelvet, akár azt mondjuk sajnos, de nem nélkülözhetik. De nem nélkülözhetik orvosaink, ügyvédeink, bíráink, államférfiaink sem.
Hogy miért, az közismert dolog, amely-lyel számolnunk kell. És ha népiskoláinkból jogosan, helyesen kiküszöböltük is, minden rendű más iskolánkban közoktatásügyünk vezető fórfiai jónak lálták meghagyni.
Különösen felső kereskedelmi iskolát végzett ifjaink érzik, ha az éleibe kikorülnek, hogy mennyi mellőzésnek, mennyi visszavetésnek. állástalanságnak vannak kitéve a német nyelv tudása nélkül. Megvagyunk róla győződve, hogy Magyarország bármely pénzintézeto, melyoknok magyarságához, hazafiságához kétség sem fér, szívesebbén al-
kalmaz olyan ifjút, aki németül is tud. De azt is tapasztaljuk, hogy ily intézeteknél vezető állásban levő férfiak kivétel nélkül birtokában is vannak e nyelvnek. Miért szoruljanak le ifjaink a jobb állásokról? Miért ne képesítsük őket arra, hogy az állásokért eredményesen versenyezhessenek ?
Hiszen folytonosan halljuk hangoztatni; ne az iskolának, hanem az életnek ; az iskola az életet tartsa szeme előtt. Ha ez igazságok megállnak, akkor középiskoláink hazafias cselekedetet gyakorolnak, ha gyermekeinket a német nyelv fegyverével is felvértezik. Ali ez különösen a kereskedelmi iskolánál. A Kanizsán végzett ifjakat még mindig szívesen acceptálják külföldi cégeknél is, mert azt hiszik, hogy birtokában vannak a kereskedelem « nélkülözhetetlen nyelvének. Pedig csak többet tnduak, mint a más iskolából kikerült tanulók, de azért ók is nagyon minimális n...