Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
22.61 MB
2015-04-03 13:12:50
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
254
1247
Rövid leírás | Teljes leírás (332.51 KB)

Zalai Közlöny 1910. 035-045. szám május

A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.


NAGYKANIZSA, 1910 MÁJUS a.
49-ik évfolyam 35 szám
HÉTFÓ
ZALAI KÖZLÖNY
Na|jalaalk hétfőn ét csütfirtökfin dalban.
ElAflMltal Arak: Egiai évic 10 korona, (ilévro 6 korona, negyctlivie 9 korona 50 flll. — Egyaa «»Ám irt 10 flll.
KetelAa H«ike»ló :
Urrtóns Jilmrí.
Kintija • h au>rkM«li«(<(.
Szarkaizlatég él kiadóhivatal laák-lér I
Talafon : III. — Hlrd.Ut.k dljaiabia aiarlnt.
A jó viz.
Az nem is lepi meg a jó magyart, ha azt mondják neki: „Gyüjjön komám Lazs-nakra, ott jó bort mérnek." Szívesen megy. pénzt és idól áldoz egy kis hamisítatlan itókáéit. Rossz időb*-n, jó időben szívesen látogatnak el a Látó-hegyre, Szentgyörgyvári hegyre, Sáncba vagy még messzebb is, még az uri emberek is, hogy egy kis hamisítatlan jó borocskát ihassanak. Azt azonban nem igen halljuk, hogy valaki a harmadik határba elmenne egy kis jó vizért. Mert a viznek a fontosságát nem becsQlik meg még nálunk egyes emberek, de még a város sem. Ismerünk ugyan itt helyben egy jóizlésű úriembert, aki nyaranta elvándorol .¿ől&rik egy-egy hónapra; nem tudjuk honi vidékre, vagy külföldire-e, de azt hiteles forrásból mondhatjuk, hogy elkölt 800 - 1000 koronát osak azért, hogy jó vizet ihasson esztendőnként legalább egy hónapig. Maga mondta: „Nem vagyok én uram se ideges, so rheu-más, Karlsbadra sincs szükségem, de a jó vizet itthon nem találhatom föl, hát elmegyek oda, ahol ilyen is van."
És mi igazat adunk önnek az egészséges gondolkozású polgártársunknak, osak azt sajnáljuk, hogy nem Nagykanizsa az a zarándokhely, ahova más vidékről is eljönnének nem a borunk, nem is u sörünk, hanem az egészséges ivóvizünk kedvéért.
Egészséges ivóvizl Talán most preleo tiót tartsunk ennek fontosságáról, elmondjuk, hogy a különböző járványfészkek egyenesen a jó ivóvíz hiányán alapulnak, meg hogy az egészséges jó ivóvíz hiánya tereli rá sok embert a szeszes italra, mely legalább élvezés közben kellemos hatású. Nem célunk e közismert dolgokat felemlíteni, de konstatálnunk kell, hogy Nagykanizsa polgárságának nagy része nélkülözi a jó ivóvizet. Tudunk kutat, melyre egy egész környékből odajárnak, ha megfelelő vizet akarnak az asztalra tenni. Tudunk kutat, melyből még az állatokat se lehet itatni és ni e I y még főzésre se 111 aI k aI m a s.
Kzer szerencse, hojjy valami várostízedeló járvány ki nem tört miatta városunkban. Az ősszel, mikor a tífusz réme vigyorgott felénk, azonnal a kutak felé fordult a közegészségügyi bizottság figyelme. De elmúlt a vész, elmúlt a gondoskodás szüksége is. Pedig milyen régen foglalkozik már a hivatalos város a vizkérdéssel ósa vele szoros kapcsolatban levő csatornázással Azaz, hogy rosszul mondtuk, mert nem fogUlkozik vele ; mutatja ezt, hogy nem történt ez irányban semmi, A közegészség, a köztisztaság, a tűzbiztonság mind ezzel a kérdéssel nyer megoldást.
Nem hisszük, hogy u város polgársága, értjük különösen a háztulajdonosokat, külön, áldozatra ne volna készen, ha a várva várt vízvozetóket a város már egyszer létesítené.
Mind a városra, mind a háztulajdonosokra nem jelenteno ez kiadást, hanem tőkebefektetést, mely az adónál, a házbéreknél meghozná a maga kamatait. A lakók pedig szívesen mennének az emeleti lakásokba is. mert a, legnagyobb háziszükségletet, a jó vizet nőm kellene nélkülózníök ott sem.
Az utcák tisztántartása ideális volna, a most tisztogatás közt felszálló por milliárd bacillusaí nem fenyegetnék a járókelők tüdejét.
Akkor lőhetne kertvárosról, virágváros-ról beszélni, akkor foglalkoznék mindenki szívesen a házához tartozó kerttel, akkor volna minden szállóban, sót minden magánházban fürdőszoba. Szóval Nagykanizsa egy csapásra egészséges és kényelmes otthont nyújtana lakóinak, ahonnan nem kellene a víz kedvéért idegenben elkölteni e...