Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
10.16 MB
2015-06-08 16:21:15
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
206
1017
Rövid leírás | Teljes leírás (231.22 KB)

Zalai Közlöny 1911. 053-061. szám július

Hiányzik: 59-60. szám

Politikai lap.
Megjelenik hétfőn és csütörtökön.
Felelős szerkesztő: Kertész József
Kiadja: a szerkesztőség

A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével.


NAGYKANIZSA, ign JULIUS 3
50-IK ÉVFOLYAM 53. SZÁM
HÉTFÓ
ZALAI KÖZLÖNY
Politikai lap.
iilliliulk hétfon él ciütörtíkon.
EHHkiIiI árak: Kgáw trra 10 korán«, Itlene 6 korona, N«gjíJtvn 2 korona 50 llll. — k|fa> alám ára 10 HU.
h\'clel^a »Kcikcasli* Kfrtfw Jór.Mfí.
KU.lji«
Szariaultiiy ii klaJéhUatal Oaák-tér 1.
lalafon: 112. — Hlr
Mezőgazdálkodásunk jövője.
A gazdák kecskeméti naggyülése való-lian impozáns módon folyt le. A keoskewéti gazdagyülés egyesítette a gazdatársadalmat k kis földi) gazdálkodót, a közép és nagybirtokosit. lís e sorok irója, aki az ottan lezajlóit eseményeknek látója volt, nem is tudja megmondani, liogy kit foglal el jobban a többtermelea ideálja, a kisgazdát e, vagy azt, akinek nagyobb darab földet kell megművelnie? A haladás vágya örömkeltően elloglalja a gazdálkodással foglalkozókat, ez pedig nagy szö, mert hiszen tudjuk, hogy a ga/daosztály hazánknak legkonzevyativabb eleme.
Csakhogy ne A elég a gazdasági haladás szándéka, tudás is kell hozzá Ks most már a második lépésnél tartunk, annál, hogy ezt a felköltött érdeklődést miként lehetne a gyakorlat javára billenteni ? És előáll egy régi mulasztásnak sürgős pótlása. Mi iskola rendszerünket idegenből és elméleti enibo-rektól vettük. A módszer és neveles kérdéseit az egíhz világon filozófiai irók és pao-dagógusok készítették. Nem is minősíthették soha az iskolákat gyakorlati célokra törő alkotásnak és azért a/, iskolaügy az élettel
nem igen számolt. Csak most, amikor az általános tankötelezettség már nálunk is szép múltra tekinthet vissza, most. amikor az általános iskolakötelezettség eredményét látjuk a népművelődében, most vesszük észre, hogy a népoktatásunknak a gyakorlati élet szükségeível jobban kellett volnaj számolnia. A népiskolába járó gyermekek\' 80 százalékának a földmüvles a kenyere és amíg ezeket megtanítjuk az, öt világrész tengereinek, öbleinek, szigeteinek, földjének, különféle embereinek ismeretére, atuig átvezetjük a gyermekeket a görögök csatáitól a Napóleoni összeroskadásig év egy halai-uia,s számtömeggel terheljük a memóriát, amelyek zsinatok, ősalak, békes/.erzés idejétj mondják, addig a főldmivelő gyermekének az ujabb és hasznosabb gazdaságvitelről semmit sem szólunk, sót még arra sincs gondunk, hogy ösfoglalkozásának szeretetéi vigye ki az éleibe.
Hogy ezen sürgősen változtatni kell, hogy ezen segíteni kell, azt mélyen érzi a lölmivelésügyi miniszter s addig is. amíg a gazdasági népiskoláról szóló törvényjavaslatot kollegája, a közoktatásügyi miniszter az országgyűlés totó alá nem viszi ; az elsó feladatnak azt vallja, hogy az átformálandó
iskolák számára gazdasági szakismerettel biró tanítói nemzedéket kell nevelni. Azért létesül a komáromi földiuivelési iskolával kapcsolatos gazdasági tanítóképző és azért szervezték Kecskeméten a háztartási iskolát szintén az ottani fóldmivelési iskolával kapcsolatosan és a mint Serény iföldmivelénögyi miniszter a napokban a kecskeméti földmivesiakola látogatásakor mondotta, szándéka a földmi-vesiskolák számát negyvenre szaporítani ós ilyen kurzusokat, gazdasági tanítóképzőket paralelI a földmivosiskolákkal állítani. De még ez se minden. Nagy mulasztások sürgős pótlása, több oldalú tevékenységet tesz szükségessé. Mindent el kell követnünk, bogy a tanítóság az uj szállóin és irány követelését megertse. s hogy a legszükségesebb gazdasági ismereteket megszerezze. Ezért rendeznek a nyáron az algyógyi, az adai, a békéscsabai, a breznóbány&i. osikszeredai, hódmezővásárhelyi, jászberényi, karcagi, lu-gosi, pápai, rimaszombati, nagyszentmiklósi. 80tn0gy...