* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
4.81 MB | |
2009-12-18 13:55:52 | |
Nyilvános 1601 | 5254 | Rövid leírás | Teljes leírás (271.18 KB) | Zalai Közlöny 1893 031-034. szám augusztus Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 32. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSA. 1893 mmitus 5-pd. 31-íU: szám- Eli fi teteti ár; Egész tm . . . 5 frt — kr Kél évre *^*s . . \'-\' írt .r>0 kr Htgvráém - . . J írt 25 kr Bfjtk sxám 10 kr. HIRDETÉSEK s hasábos petitsorbao 7, másodszori Diiaden további sorért 5 krj NYII.TTKHBEX petit soroukfnl 10 krert ¦¦.\'-:»•:nek Ifi Kincstári illeték minden tgyM hirdetésért 3** kr. fizetendő. 1 Harminczkelíedlké v folyam. IIZLH". A. lap szellemi éi anyagi rétiét illető minden köslemény Bitorfl Lajos szerkesztő-kiadó útiért c&mxetteii Nagy-Kan Íz sár a bérmentve intézendők. , Bementeden leteitk nem fogadtatnák el. Kéziratok vissza nem küldetnek "A „oagjr-kaaizsai malátagyár és serfőződe\', a nagy-kanizsai Délzalai Takarékpénztári .önsegélyzőszövetkezet*, a .Kotori takarékpénztár" részvény-társaság*, a .nagy-kanizsai önkéntes tflzoltó-egykf, a .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület* a ,nagy-kanizsai tanítói járáskör", a .nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet\' „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet*, a „szegéayek tápintézete*, a .katonai badastyán egylet* a .soproni kereskedelmi iparkamara* nagy-kanizsai kaiválasztmányának hivatalos lapja, HETEN KINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A népről — a népért Irta: B\'ÉKEFI KLEK, zala-koppaoji áll-s. köze. répisk. taaitó. (Folyatat.) A részegeskedés meggátiasárol szólván, dicséróleg teli megemlékeznem a magyar kormánynak a , Zemplénmegyei gazdasági egyesület" sürgetése folytan néhány éve hozott törvényéről, mely az iszákosság és dologtalan naplopás lehető meggát-lása. czéljából és szerintem e szempontból igen helyesen ugy rendelkezik, hogy korcsmákban a 2 irtot meghaladó hitelnek (adósságnak) behajtására bíróilag nem nynjt segédkezet. Meg kell említenem azt is, hogy a részegeskedésnek a filloxera előtti kurszakoan a bortermelő helyeken nem éppen a legjelentéktelenebb oka azon sajnos körülményben gyökerezett, hogy a bortermelő nép bármi potom ár mellett is oly nehezen tudta eladni —\' némely évben — a borát, hogy önkénytelen igy kiált fel: -Igyuk meg hát magunk, ha egyszer nem veszi meg senki.- Nincs borpiaciunk. Ha az Isten ínég egyszer bortermést ád, igyekezzék a z ilyen helyen működő falusi tanító, népét lassanként arra rábeszélni, illetőleg rá is bírni, hogy alakítsanak piucze-egyleteket, öntsék össze, vagy (hogy borászati szakkifejezéssel mondjam) egyenlítsék ki boraikat 1000 -2000 hectó szám: amely úgyszólván semmibe sem kerülő mód szerint nagy mennyiségű egy fajtájú boruk lenne színre, ízre és zamatra nézve is — közvetlen a nagykereskedőnek adhatnák el Svájcz \\ ba vagy Németországba. És a mi a fő, egyszerre és jó áron. Külföldön az úgynevezett mértékletességi egyleteket állították fel f) részegeskedés megszüntetésére és ma- : gam is néhány éve egy megyei lap-I ban ily themáról írt czikksorozatom-i ban, megkezdtem pengetni; ámde ! végre is be kell látni, hogy ily mér-j tékletességi egyletekre hazánk talaja, | népünk különleges alkata, vérmes jellege nem alkalmas. fklvüágoritásabectületérzés,munkakedv felkeltése, az tU mely e dologban czélhoz vezet. Ez irányba hasson tehát népe között minden alkalomkor a falusi tanító. III. Indítvány az ifjúság erkölcsének megóvása erdekében. íme tisztelt közgyűlés! Köznépünknek rossz szokásait ecsetelve, valamint a nép között elterjedt részekeskeáts egyéb mértékletlenségeiről — bárha ; csak felületesen, könnyű elmefutta-: tás alakjában is — értekezve kijelöltem, kiemeltem (jóllehet nem pontokra szedett szabályos összegezésben) azt, hogy mit tehet, hogyan hathat ezek kiirtását illetőleg, ... |