Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu megjelenítő: Windows Mac OS Android

 
4.19 MB
2017-01-09 13:33:59
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
112
599
Rövid leírás | Teljes leírás (664.8 KB)

Zalai Közlöny 1876. 052-061. szám július

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

5Atíl-KAJJ1Z8A, 1876. július 8-án.

CSS éB 53-lt i

IteeiifftSdlk évfolyam.



EUtrstsU ar:

X 1H
Uleto
6 basiboa petiuorba* ; másodszor 6 s minüen \' toxibbi sorért 5 kr.
ynLTTÍKBKK „rimktnt 10 *nrt >•
.etsek (el
risestiri illetek misdn
W,M kjrd.t.iert kllor
J S0 kr. fiaeteodE.
9 __-,==-
sstrkjtxfikez, Tsks-rékpte^ri épület (HM Mint, — Ufifi rt.<*t niMt Uslraeoye* pe¬dig a kiadóhoz kar. J
ÜST-KANIZSA
B*rn..W.tI.n i.|.k eamknsmsrt annfcstar-sikzol fot«d0.lo«k el
előbb:
.ZALA-SOMOGYI K Ö Z 3L. ÓilSf Y.\'
itagy-Kanizsa viraa bfjlyKwtásiijának. MakOIoalMn a ,^»«f-fcuiiz»ai kara«kaifc<i|w * iputnak", a .iiany-lcaiwttai takafékpénztár- a .zalanagya. ittaláaaa tawtté-. tettüet*, a .Zala Samgy- fázWÜziw részVanytírsulat s tSbb nsgyai ás varast aoyaslat Mvatalos értes-tíja.
tfetenklni kétszer, vasárnap-s csatofí<>kt»n, megjelenő vegyes t&ruimt tap.

Városi takarékpénztár.
— Második közlemény. —
Nem hiizem. hogy valaki oly szűk lát-tc6rre] bírjon a hitelintézetek egymás iránti viszonyára vonatkozólag, hogy azt gondolná, miként valamely forgalomképes helyen a fenílló intézetek mellett másokat is felállí¬tani ne lehessen anélkül, hogy ezáltal a má¬sik intézetek üzleti rövidülést ne szenved¬jenek, feltéve természetesen, hogy a hitel¬műveletek solid alapra és helyes kezelésre. vannak fektetve.
A mi piaczunk hála Isten eléggé is¬mert azon oldaláról, hogy solid és helyesen kezelt, elég bizonyíték, hogy az 1873. évi valfigot komolyabb következmények nélkül .kiáltotta és hogy épen azok, kik az időkben a szédelgés matadorai voltak, minden befo-lyásukkal, szédelgésükkel és minden vagyo-nukkal lebnktak azon kakasülóikról, honnét beteges gazdálkodással károkat és romlást okozni képesek lennének.
Ezekre tehát sem kár, sem veszély nem leaue a várost takarékpénztár felállítás* és un is tudnék TÓlek feltenni oly kirielküsé-get, hogy ezt a közérdek és közjó szempont¬jából teljes erővel támogatni ne sietnének.
Sót előreláthatólag a városi takarék-pénztár felállítása 6 más pénzintézet mel-lett csak a piacz soliditását erősítené meg t közönség szemében és emelné nemcsak ezen nj intézetet, de emelóleg hatna az egész hi-telforgalomra ezen a vidéken és főleg a vá¬rosban.
Mint már emlitém, a befektetési tő¬két a város kezele.se alatti alapítványok nynj-unak, melyekért a város elég szavatosságot nyújt.
Ezen alapítványok jelenbei legnagyobb

részt csekély kamathozó értékpapírokban fekü inek.
Ott van a fögymnasinmi alapítvány S6000 frtnyi névleges tőkével.
Ebből a 12-15000 frtnyi értékpa¬pír alig hoz 400 frtot, többi tőkéi alig 500 irtot, mig az összes alapítványnak pénzzé való convertálása által & magánadósok ki¬vételével 20-25000 frt készpénz töke áll eló, mi a jelen kamatlábon alnl 6%-kai is többet jövedelmez 3—400 írttal, mintsem jelenben.
Ott van a városi kórháznak mintegy 10000 frtnyi alaptőkéje alig 500 frt jöve-delemre,
a szegényalapitványnak is ki kell már tennie vagy 2000 frtot, már e három tétel által 35000 frtnyi tőke állana a létesítendő intézet működése megkezdésére, mi kevés épen nem volna, hisz a D.-kanizsai takarék-pénztar aiaptókéje csak 30000 frt, a délza-lai-é pedig 50000 frt, mégis, ha a város a fógymnasium alapba tartozásait évről-évre törleszti — azokat ugyanis, melyekkel most adós — hamar be lesz 50000 frt alaptőke teremtve.
Tapasztalati dolog, hogy hazánkban a takarékpénztarak betéti tőkéi a törzsva¬gyon 10-15-szörösét alig 4 — 5 év alatt elérik, a létesítendő városi takarékpénztár tehát rövid időn 500,000 írttal tenné hi-telműveleteit, mel...