Zalai Közlöny 1881 044-052sz június.pdf

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	20.1 MB
Keltezés:	2023-03-24 08:12:00

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	313
Megtekintések száma:	577
Leírás:	Zalai Közlöny 1881. 044-052. szám június Zalai Közlöny Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsai önk. tőzoltó-egylet”, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület”, a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyező szövetkezet”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. 20. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 1881. jnniug 2-án. EttL*»i ár: í K e^ési éw....... 8 frt fél érre ...... 4 „ negyed érre . .'' . . . .'' 2 . Egy nxám 10 kr. HtftD€TÉS£K ?í haxál>os fiMltsorban 7. wAsodsíor 6 s tniuilrn t«Vá).bi sorért S Wr - 1 "NYILTTflRBEJ? soronként 10krcrt vét< t».-k fel. K iu<^tári illet«.k mindrr r«rn hirdetésért 30 kr. tizr-teado. Huszadik: évfolyam. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhöz, snjagi résaet ilkfió közlemények pedig a kiadóhoz bénnentwj intezendök : N A a Y KANIZSA WlasslűsWu ''• i ; .. . • Bérnuntetlen levelek csaV ismert munkatársaktól fogadtatnak el Kéziratok vissra nem \altl«tnek. Np''ö-KAiii^város helyhatóságának, »nagy-kanizsai őnk. tűzoltó-egylet'', a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank''. ,nagy-kanir.sai takarékpénztár", a .zalamegyei általános tanítótestület", a „nagy-kanixsai kisded-neveló pgyesület", a nagy-kanizsai üszti ónsegélyzó szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hflcukiot kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. Nézzük meg jól a házalókat. Nemcsak azokat a házalókat értem én itt, a kik mindenféle portékával járnak faluról-fatara; ulctá-ról-utczára és pusztáról-pusztára és az ó hátukon hordott • portékájukat árulják, s azzal csalják meg az is-meretlen és tapasztalatlan embert, mert'' utoljára is azt mondhatjuk: kettón áll a vásár, a kinek nem tetszik valami, ne vegye meg; a kit megcsalnak, hát ne hagyja magát megcsaloi. Hanem azoktól a házalóktól is őrizkedjünk, a kik különféle jótékouy czélok által szednek rá bennünket, vagy pedig galant, csipke s más csecsebecsék helyett holmi értéktelen papirokkal csalnak meg bennünket. Mert vannak olyan mindenféle emberek, a kik holmi irodalmi munkákra, azutáa elkeresztelt jótékony, hazafias vállalatokra, egyes intézeteknek, egyleteknek a nevében jár uak aiáiratui ivekre, vagy kéregetni, a mivel soha senki sem bizta meg óket, a mivel soha senkinek sem számolnak. Volt olyan idó, hogy egyes el-itélt embereknek nemcsak a nevében, hanem például a forradalom után Petőfinek,. Sárosynak személyében is jártak kéregetni. A ki nem ismerte az illetőket, gazdagon megajándékozta, a ki pedig felismerte a csalást, elszida. az igyenélóket — és ók tovább coliak. Még a.hatóságok is hasztalan üldözték óket, az ilyen emberek olóre kiszámítanak minden hamis fogást. De olyan eset is van mai napig is, hogy holmi lézengók elindulnak házról házra, faluról-falura holmi régen kijátszott sorsjegyekkel, a melyeknek ára 40, 100 frt; ezeket. mint aiondják, veszteséggel is eltdják. mert természetesen az ily p&pirnak nincs már értéke. Azután sorsjegyekre való részlet-utalványokkal, szelvényekkel, tár- iasjaték-jegyekkel üzérkednek; azokat eladják és hire-hamva sincs az ily papirok értékének vagy nyerésre való kihuzatásának, mert már ki vannak játszva, mert lejárt az idejök. Ismét vannak, a kik holmi pipát, órát, paplant, csifpa szűrt, s másféle drágaságodat is hordanak kilutrizni, az euiber berak néhány számot, kifizeti^ a gonosz pedig el megy vele örökre. Sót Pesten kivált nemcsak zálogházi aranyra, ezüstre szóló, hanem régen lejárt, eltitkolt és mint elveszett jegyeket árulnak, a melyek a zálogházban már mint elveszett jegyek ujbol ki vannak állítva, nemcsak ilyenekkel járnak házalni, hanem ilyen egyenesen lopott jegyeket is árulnak, a ki aztán megveszi, vagy nem kap semmit sem, vagy ha keresi, még bajba is keveredik, hogy a lopott jegyre keres zálogot. Még olyanok is vannak, a kik leiárt, kifizetett váltókat, hamis váltókat és hamis kötelezvényeket ad n»k el potom áron. Hanem aztán se gazdája, se hitelezője, se ügyvéde nincs a földön. Azt pedig, hogy hamis aranyat, ezüstöt, tajtékpipát, sjivarpipát árulnak, talán mondani sem kell; valamint azt sem," hogyha lutriznak, néha a játszó számoknak fele sincs a zacskóban, aztán hiába húzza, a ki nyerni akar, naeitt amire nyer, már legalább is tiz annyit elvesztett -- mert nyerni nem is lehetett máskép. Végül még hiteles iveket, egy letek kibocsátványát is utánozzák az ily jó madarak, hogy a könnyen hívőket rászedhessék. Avagy azt is megteszik, hogy külföldi, úgynevezett tiltott sorsjegyeket, néha nagy titokban, tiltott könyveket is árulnak, ha azután megnézi az ember, hogy mit vett, hát az is megeshetik, hogy mint az ilyen londoni házalók is, tiltott könyv és papir helyett nagy drágán és sebtében valami rongyot, régi ócska papirt, vagy épen szalmát adtak a jó pénzért. Azért legyen az a házaló bár milyen jóképű, bármilyen ajánló külsejü : néz/.ük meg jól, hogy ki-tól és mit vesaünk ? tiert sokféle az ember és sokféle a kereset! VÁNDOR. Báró Jósika Miklós. .A nemzetek jólétének, nagyságának és hatalmának minden időben elsó föltétele volt a műveltség, s mint hato''t a nagy férfiak egy része politikai, jogi és közgazdászati téreu, ugy iparkodtak a legmagasztosabb ihletű s lánglelkü szellemi bajnokok előmozdítani a nemzet í^ellenii hatalmát, vagyis műveltségét elómoz ditani, minthogy az anyagi, jólét nem képzelhető szellemi képesség uélkül. A szellem egyesed és népek életében az egyedüli szövétnek, melynek világánál haladhatni előbbre és juthatni a kötboidogulás czélpont-jához. Ha volt idő, midőn a magyar nemzet hőseinek világrészekre terjedt ki fénye, dicsősége és századokról századokra mutatja ne vöket a törté rwt. s órzi emiéköket a kegyeletes ntókor: lesz idő, midőn a szellemi bajnokok nevei is igy fognak ragyogni, minthogy dicsőn működtek és fognak működni, kik ha el is hunynak, eszméik áttörik a százados sötétséget, átvillámlanak időről-időre a homályos korszakokon, s a lelkeket fölvilágosítják, mint örök igazságok mint legnagyobb s hatalma sabb tényezők, melyek képesek a nemzeteket nagyokká s boldogakká tenni. A harezok fényes kora utáu a magyar nemzetre is eljött a szellemi harezok szinte fényes kora, s mint egykor egész Buropa békéjét és művelődési fejlődését védelmezte e nemzet Hunyadija és több nagy, világhírű vitéze, ugy utóbbi időben a szellemi haladásban, a közmivelódés nem csekélyebb munkájában a nemzetnek nem egy nagy, fényes csillaga tűnt fel egén, s mig némelyek mint meteor, rövid lét után tűntek el, mások egy egész hosszú szép életet áldoztak a nemzet szellemi erejének képzésére, s ha nem mi magunk mondjuk el, de a féltékeny külföld is elismeri szellemi nagyjainkat. Ezek közt méltán elsó belyen ragyog báró Jósika Miklós. Szellemi fejlődésünk elő- s első bajnokai teremtették s alapiták meg irodalmunkat. A nemzetek s népek műveltségének legtisztább tükre az irodalom. A magyar irodalomnak kifejtésében s megállapításában pedig Ti-nódy, Révai. Kazinczy, Verseghy. Vörösmarty, Petőfi s mások mellett első hely illeti mint a magyar regény irodalom első, legnevesebb, legnevezetesebb alapitóját, teremtőjét, a lánglelkü. s mindvégig munkás baj nokát b. JóBika Miklóst. S a ki regényeinek Közvetítése által magas röptű szellemét szétterjesztő a hazában, a hazának minden házában, kinek szelleme betölte mindnyájunkat, kinek magasztos ihletségü lelke annyi szivet ho/.a dobogásba a szép, nemes és jó iránt, kinek annyi történeti emlék megőrzését, s oly sok nemes élvezetes órát, lelki üdülést, mulatságot köszönhetünk, méltán illó és kötelesség a jelesebbek egyik legjelesebbjéről egyéni és ha-zafini kegyelettel megemlékezni és emlékét a fiatal nemzedéknek s az utókornak hálásan és hálaadás végett átadni, s erre ismét azt mondhatjuk: B. Jósika Miklós! - A legfőbb ítélőszék 1S81. april 27. 58/V. 1881. sz. a. kővetkező Ítéletet hozott: Tekintve, hogy mint ez az első bírósági ítéletben kifejtetik az, ha vajon a biztosított orvosi gyógykezelés alatt ál-lott-e? mindenesetre oly fontos körülmény, mely a biztositás elvállalására befolyással lehetett és hogy ekként ezon körülmény elballgatása vagy az ez iránt a biztosítotthoz intézett kérdésre adott valótlan felelet, már magában véve, eltekintve attól, hogy mily neműek voltak azon betegségek, melyek miatt a biztosított orvosi gyógykezelés alatt állott, j a szerződés érvénytelenségét maga után vonja, a kir. tábla ítélete az abban felhozott indokokból heiybea-hagyatik. - A budapesti kir. itéló tabls 3812/881. sz. a. az első folyamo-dásu törvényszék határozatának helybenhagyása mellett következőleg ítélt; Tekintve, hogy a meghallgatott szakértők többségének véleményezése szerint oJy egyének, kik a biztosítási ajánlat benyújtását raegelfoóleg 2—3 éven belül betegségekben szenvedtek, ha azt a biztosítási ajánlatban felfedezik, biztosításra rendszerint vagy épen nem, vagy csak magasabb dij mellett fogadtatnak el, ennélfogva az ajánlatban elhallgatott betegségek oly fontos körülményeknek mutatkoz-uak, melyek a biztosítás elvállalására befolyással vannak, ilyenek elhallgatása pedig a keresk. törvény 475. §-a értelmében biztositót a szerződés érvényének megtámadására feljogosítja. " u- Abazzla, 181.. májas 27. Levelemet tulajdoaképea azzal kellene kezdenem, bogj Abazaáa fekszik a néloiég honisiig ennyedik és ennyedik foka alatt, mart ha Abassiát a térképen akarnók keresni, földrsjsi jelentéktelenségénél fogva ugyan csak Hersobel látcsővével kellene utána TARCZA. CJ iuők ) Ha tudnám, bog; megvan asent hanratok Ott leon Rákóczy. Koscimko. h a földbe is lehatnak * dalok ; Elvándorolnék sirotokho''; Sirbalnatoko&k törgő avarán A fe>»jzOtt hurokba kapva Felkölteoálek él megmondanám Kelőben a saabadaág napja '' Milijók kesében caattogott a kard Es vérben főrdott bárom «táad, Az ázott fold L5t hói atán takart, Mig a kar a tatába fáradt. mind Hiába I Ej, de ínég sem ogjr, A koronát, in fénye hagyjA; Rákóczy halld, oiy mélyen ue aludj : Kelőben a szabadság oapja! A hi''s hiába győzött annyiszor, A sáatlót hjil* hordta bdaxkén, Majd elbukott; kacr&gott a t.itor Az öli joggal r.aak gúnyt űzvén. Kél Koaciuako'' nézxl hogy sippad A czAr'' mert reng a föld alatt* Míg taámlái, számlál nyert csatákat . . . Kelőben a saabadtág napjai Az igjaáSrgés itataár asüuni kézi, Avulnak a /ejdelBU asékek, A népek közt alig hallhatni ne«zt, jr világrész egy t-sf, egy lélek ; Ast a sebet, mely véraik keleten, A mm« ayngot U ii lalja :: ü mind a régi «¿reiem . . . Kelóben a azabadaág napja ! ♦) Mutatvány a tehpuégea szerzőnek „Diaszonancia* cxiro alatt megjelent kntet müvébdl. a disaes kiállitiau mü ára caak 80 kr. Kap haté Üartaliu Imre Í5vá-osi k&nytkiadó iiiratalában Saerk. Elhunrtak a csatáknak hőaei, D« megmarad: éa él as eexme 8 uj nemzedéket hitt fal küideui Mái fegyverrel más gyözel-nire, Melyet tObbé soha el uem ragad A királyok zsoldos csapatja . . . Majd öasaegyOjtjQk a szent hamvakat . . . Kelőben a a»abad«-g napja ! KULCSÁR ENDRE. Annyi s/euvedés után. — Rlbes''élés — Irta: TÖRÖK KRNÜ. I. A közei múltban volt egj emlékszeles idósxak, melybea felbomlott ai ad digi állami és társadalmi kötelék. Európa egy óriási katlanhoz hasonlított, melyet egy addig ismeretlen tüs, a szabadság, egjenlóség és testvériség tfi zelt ; forrongott, petsgett a különféle elem. A nemxet«; önfiaiuSl el választó kasat szellem megtörve, megalázva a földön hevert, néprk milliói emelték föl hálatelt tekintetűket az egekrn, honnan reájok a (elszabadulás Dapja ragyogott melegei árasztva a megzsibbadt nemzettvstbe. 1848-at írtak. '' Európa népei megunták a ssolgai Uoczot, a szégyenteljes jármot; a szellem egén a szabadság hajnala derengett, sza badság volta kibontott zászlók jelszava. Reformot sürgetett a íranexia, pus-katützel felelt a katonaaág, a következő p:llanatban aztán a földre tiport katona ság bátán nyomult a felbőszült nép a Tuilleriákba, megfutamította Lajos Fülöp királyt .híveivel éa összetört-zúzott a trÓDnal együtt mindent, ami keze ügyébe esett. Bécs, a császári város kikelt százados hallgatagságából, s midőn az utc»ár6l sz ntezárs vonuló szab <d«ágkövetelé oép rnagn előtt katonaságot talait, tüntetett, fütyölt és pisiszegett a katonaságra, ez fütyülő golyókkal válaszolt. Es olaj volt a tűzre; torlasz torlasz után emelkedettffoly t a vécea utcsai harcz, Metternich gyűlölt rendszerével alábukott * magasból, e pórruhába öltözve menekült el üldözői elől. Egyik hir a másikat érte, egyik bir hordó a mánkat tüzelte, anep lelkesedett, tombolt örömében — világszer''e. Az ÖDkény tehetetlenségének érze lében jobb időkre tartva fent sajtó keiét, meghunyászkodva engedett. És mit tett a magyar? ez a még mai nsp is barbáraak, rablónak tartott magyar? papiros alakult át aa újkori modern alkotmányos államok mintájára 1 Nem kívántunk mi vért, nem ragadtunk mi öldöklő fegyvert, a mely vért és éltet követeljen; 12 pontba foglaltuk mi a nemzet kívánalmait, azok teljesité sét a hatalom megígérte, s mi megnyn godtunk a királyi szószentségében. Kárpátoktól Adriáig egy szó. egy é''zés, egy kívánat repült végig: „"Éljen az alkotmányos st» badság, éljen a király! A nema«t a szebb jövő reményében visszatért munkájáhot, a többit úgyis elvégezi ás országgyűlés. Várt csendben és várt türelmesen. Az önkényuralom végórája Ütött, a válság bekövetkezett; nem volt más ut — a hatalam birtokában levők hite szerint — mint a tett engedménynek vissza vonása. A nemzet feljajdult a csalódás miatti fájdalmában. Mint vészharang kongás» ti»rjeit! faluról falura a rémes hir, hogy Jeliasias horvát bán b :tcrt a hasiba. „Ki szelet vet, vihart arat" mondja a közmondás, a kivont kard saik-rázó nczélba ütközött, megmozdult az alvó óriás, hogy életjelet adjon magáról. Megnépesülték sz utceák, a közterek, vendéglők, nem volt más beszédtárgy a Erőnyegea, mint az alkotmány eltörlése, a horvátok garázdálkodása, a szerbek és románok izgatása. Szükségnek véltük e rövid kité rést, hogy ismerjük a kort, melvbeo eseményünk játezik, hogy szereplő szemé lyeink ieHemét kellőleg megérthessük. tí.....ben vagyunk, mely város az m1 ÍOld szélén''szép hirnévaek örvend, messze terjedő vidéknek keresett központja. A Roldvilág-utcza szegletén emelkedik az „Arany szóló" nevü vendégfogadó. A pinczérek közönségesen unatkozva bámultak máskor as ablakon át a nagy semmibe, engedték menni maga módja szerint a világot, s ők eeendeaen ballagtak utána, mert biz vendég nem szokta nagyon zavarni az ,Arany szőlő" nyugodt egyhangúságát Hanem egy pár hét óta fölfordult a világ; a kinek valami mondani valója van, as megkezdi as utczán, folytatja a vendéglő hosszú asstaláiál, « folytatása mégis más napra marad. Ha két polgár beszédbe ereszkedik egymással, kétszer annyi bizonyosan hoz zájok csatlakozik. Ea igy megy napról-nspra j az essme, as elégedetlenség tért nyer, a nép még most hallgatva bossaskodik, kesét sokszor fenyegetés ve szorítja ökölbe; itt valami késsfil, még csend vas, mint or-n. - ; z> .t n'' i .»n • .i kán előtt a tengeren, de ba a vés» kitör, akkor ez a békés polgár, as sívó oroszlán irtósstosaá-válik. <-> Hallva, hogy a sseresaának, a hor ▼át bandák áséltiben garázdái kodnak az orssághaa, lelkes honfiak másnap esti 6 ór\ra az „Arany aaólő"--alőtu térre népgyűlést hirdattak. . A népgyűlés asénokául a haladó párt kiváló tagját, Keadefy Béla fiatal ügyvédet szemelték ki. i A népgyűlést a hirdetett időben meg is tartották; ezrek és ezrek faasült kíváncsisággal várakoztak ártéren, az idő felette kedvező volt. »u . _ Kendefy lépett a ssóssékre fekete msgyar öltözetben; arcra ihletetUéget áruitel, tüx sugárzott szemeiból, egész magatartásán méltóság éa kellem vonult át. — /« Cl / t 1 l; A mi külsejét illeti, ő szép. £érfiu volt; közép magaa termet izmos vállakkal, sötét gesztenyeszínű haj,- gondosan ápolt rövid körssakál, s majdasm még pelykedső bajoss körilék a szabályos ar ezot; életének csak 26 évét tüllé bsf. tudományos készültsége, társadalmi ¿Uása sok easiaának figyóimét voaia magára, néhányan hálójukat is kivetették a. balfogásra, mert persze ez már igy saoaás a ilágban ; sokan szerették volna asalád-jukhos biliacaelní egy láthatatlstó s mégis oly erős kötelék kel, de hiába VetMtek tért, Ké«d«fysek egrv asive voH, da^ai sem volt már as ívé > Térjünk tehát viaaza a népgyűlés-het. — Kendefy a rögtönözve összetákolt ssóssékre lépett, a zajongás, a. merí.j le-eaiüapodstt • • mély csöndben f-lhasgsi.'' t as ó ércsesssa-ra:-. ''c •• icv, (J i. Sl>•.<■• HUSZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖK* JUNIUB í-áft 1881. némi, hacsak valamelyik, ai általános világbékének eszméjéért lelkesülő geog raphux, stratégiai azempontbóli méltánylásának kifejezést adandó, vastagabb be- Kikkel nem tüntette ki. ¿.bazziában csak nyáron lüktet az élet ere, mikor ax édes semmittevés erénye a Táros forró, bűzhödt légköréből a pálmák, narancsfák árujába, az axurkék tenger hullámaiba menektll, hogy iti háborítatlanul folytassa előjogát. Különben itt örökös njár Tan ; a kameliák rúzsAk mind a négy évszakban szabadban virulnak, mert e helység ugy van a magas hegyek közé ékeire, hogy csakis a tenger felől jövő déli ssél érhstí, minek folytán égalja mindig enyhe, szelíd, méltán lehetne nevezni Ná-poiynak. Abauia Fiúmétól ax apostolok lovain 2''/, óra — második paradicsomkert. E hasonlat elhamarkodottnak látszik, mert bárki is kérdezhetné tőlem, ha vol-Um-o a p^radicsomkertben, hol Ádá m apánk és É''a ó nagysága töltötték az arany uczi napokat. £n őszintén megvallom, nemcsak hogy nem voltam a p-.ira dicsomkertben, ds még csak nem is lát tain, és hiszt-m, hogy egv kortársam se mondhatja magáról &x ellenkezőt. Do a bibli« elénk eesetel^se utáu róla az emberben a szép iá Ili oaszhangxatának fogalma lámád, habár nem is lehetett volua benne feltalálni a modern kertészetet, — melynek egyik ágál Noé, a biblia authen-tikus tanúsága sxerint kissé nagyon is modern értelemb<fn fogU fel remekmű v<-it. A szépnek ugyanily fogalma Abax zia. Ha tehát fentebbi állításomat meg erősítem, éppenséggel nem járok a téve dés ösvényén. Aki iátta e helységet, helyesebben mondva: kertet, mart az egész falu egy terjedelme« kert, az tudja méltányolni Adám lamentácziöját, mikor szűre Éváéval együtt .legmagasabb rendelet* folytán kitétetett a paradicsomból. Itt a sok nyári villát, a kis házikókat keresni kell, annyira elbújtak a rózsák, s a mindenféle melegégalji virágok közé. A házak az alapzattól a tetőig be vannak futva virágzattal, csak a kandi káló ablakok árulják el a házak hürös rejtekhelyét. A kameliák, rózsák, narancsvirágok illatos leheletétől telve van a lég. az ember szinte hajlandó hinni, mi-szerint ha nem is a tulajdonképeni menyeknek országában, — mert ide ninca mindenkinek beléptijegye — de annak tornácxábac van. Távol az Öntés, agyar kodás, kapraiság, nyegleség, ai üres gőg, undok légkörétől, valóságos „aranykort" éí itt a nép. Ide még nem hatolt a modern czivilizátic problematikus áldása. Abaxziában vn Chorynstky gróf szép parkja, honnan festői kilátás nyílik a sík tengerre. A park közvetlen a tengerparton van, hol a sziklatömbök közt a nagyúri szeszély és a verejték szorított helyet. Sokan összehasonlítják e parkot Mirtmareval. Azonban & ki ezt teszi, az vagy nem látta Miramaret, vagy ha látta is, caak Triesztből, de benne nem volt. Mirsinarebas mind a park nagyszerűsége, mind a várkastély pompás építkezési modora, terjedelme, az elragadó kilátás annyira fölötte állnak az abssziai parknak, kastélynak ós kilátáaának, hogy asokat párhasamba állitani lehetetlen. Nyáron nem oly érdekes Abaxzia. mint télen. Mert nyáron itt se tűnik fel a buja növényzet, de télen, mikor itt épen oly dus virágzsőnyeggel van borítva a m^zó, mint nyáron, azokatlanságánál fogva meglepő. Bármennyire félre is van a világ zajától Abazsia, Bachusnak mégis vannak pirthívoi benne. Lépten nyomon korcsmára akad az ember, caak figyelmét ki ne kerülje a rózsákkal befutott cségtábla. Ott hívogatják p. o. az „Jste-ria all'' ancora terítetlen aaztalai a járó kelőket. A gazda köszvényes lábain alig bir minduntalan a pincsébe bag atni. Minden .quarto vinoB-ért külön megy a pincsébe, mert itt jég még télen sincs, fenn pedig asm tarthat bort a nagy hőségben Ide magam is bementem Egyik asztalnál három bevándorlott horvát atyafi & nemes ügyhez eléggé méltó szorgalommal forgatta a poharat. LÍgylátssik, hogy a bor már megfelelt félreismert bi vataaának, mert a teremtés koronájának e három drága gyöngye meglehető« élénk gestikuláczíóval és tág torokkal cs-rélte az eszméket. A bor azonkívül, hogy drága volt, annyira nélkülözött minden néven nev--zen dó jóságot, hogy ax embernek néháuy pohárral elogend^ belőle, hogy tőle kin jában a fainak szaladjon. Ha Noé más nemzetgazdászati elvet vailott volna, mint a minőt vallott, » igy ha ilyen bort termeszt, altkor bizonyára megkíméli magát az utókor rosz uyelvé-iek szemrehányásától. Abaztia kertjeinek virágszőnyegein tömérdek idegen sótálgat, kik a doctor ur orvosi javaslata következtében lég-változtatás és a tengeri fürdő használata miatt jöttek ide. Sok nagyságos és méltóságos asszonynak szükséges is ide jönni, mert nagvon betegek, — ai unalom öli őket. És''ki tagadná, hogy az unalom bet-gség? Ily idyiü helyen oly gyorsan elröp p.iQnek a peresek, miszerint az ember észre se vecxi, hogy a nap már egyik lábával belelépett a tenger ágyábe. A halászok már krzdik a hálói öeszehuzci, bogy egész nap: fáradságuk gyümölcsé; elvegyék A csónakokból íüstosx''opok emelkednek. A haiásznnp főzi vacsoráját, kagylókat s különféle tengeri ocsmányságokat. Megfőx egy egész nagy dézsa apró kagylót, minden .közreműködő* nélkül elfogyassija, s eszik hozzá kétszersült kénye, at, keményebbet mint a legmakacsabb őnfejüzég. Még itt fent a tengerparton is csavarja jobbra-balra az orromat a főtt kagylók felszálló istenieden szögit. Előttem a tengerpart tolve van széttört héjával melyeknek e földhöz tapad''., szegény nép kagylók tartalmát kitűnétvágygyal elköltötte. Sok meg se várja, még megíől, hanem a míct kissedi a tengerből, fölmetszi, a azonmód megesni. Hanem most már tudom, hogy szerkó ixtő ur türelmének fooala elszakadt s már várja levelem végpontját. Megteszem kivánságát, annál inkább, mert a csónak Várakomik reám. Ifj. TEBSÁN8ZKY JÓZSEF. »Polgártársak! Marcaius 15-ike Yolt a mi ébredésünk napja, ekkor tunt fel bz/\ok egén a sesbadaág hajnala, mely boldogságot, jólétet volt hivatva árasztani a testvérbasa minden népeire. A régi ssolgaláncz milliók kezéről hullott le, milliókat nyertünk meg a ha zának, alkotmányunknak, .nelyet királyi scó Mentesített. Törvény elóit egyenlők lettünk, hiszen egy hazának vagyunk gyermekei. Gondolatunkat aaabadon ayiívánit hatjak a sajtó tarén, felezabadslt a szel lem ax ó nyűgei alél, származása nem akadályoz senkit tanulmányaiban, msrt kivívtuk a gondolat- és tanszabadságot 1 Sérelmeinket orvosolsndja a fővárosban évenként megtartandó orsaággyü lés, mely mellett az ország kormánya, a minisztérium felelős szavaiért, telelő« tetteiért. A haza minden népének egyenlő jogok biztositvak a szentesített törvények-tton, s most mar jogoaan megvárhatjuk vals. hogy a nemzetiségek lemondva a esásados fondor kodásrói. velünk, kik őket teotvérekül fogadók, vállvetve munkálódjanak köxöx hazánk jólétének gyara piSásán ] És a gondviselés keserű osalódáassl sújtott bennünket. Orssag-világ-ismer te titok, hogy az átkos bécsi kamarilla a zavarosban akar halászni; ha a népik felszabadulnak a járom alól, jól érzi, hogy büaös játékának, hatalmának vége less; de édes azaz önkényuralom! Mit neki a népek millió-uak boldogsága egy weg.ijodott hasának, jövője. £1 kall taposni — úgymond, a fej ledobó csirát, mert ha fává nő, késő less már lerombolni; meg kell tagadéi e me gyar-iól mindent, le kell tiporni, leigásní, s mejd ha lábainknál fetreng, ekkor kell vels szóba állani, akkor kell eléje feltételeket szabni — kegyelemből. És reánk aasitá Jollasichot, a hasának minden más nyelvű népét forrongásba hozta ellenünk, Jellaaieh rad hordája áttört a Dráván, városainkat, havainkat gyújtogatják fel, gyermekeinket, véite-len sggjainkat kegyetlenül legyilkolják, asszonyainkat, leányainkat legféltettebb erényükben becstelenitik meg; eltűrhetitek ezt tótlenül?'' „Nem! halál rájok 1« riadt fel sötéten ezrok hangja és számos kéc siorult ökölbe. „Van e köztünk — folytatá a szónok — ki lángoló örömmel ne üdvözölné a szabadság vívmányait ? van e, ki viasza-Óbajtja a szolgaság napjait? ki lemond a jogról, bogy mint ember éljen, ki gyáván karticeapáa nélkül le egye fegyverét vad ellensége kezébe?« .Ninos, nincs, ninos!- — hangzik fel a hallgatóság stava lelkesülten. ,£s még azt kérdezem — monOá Kendefy — van e köatetek, ki le engedi gyilkolni gyermekét, őesült apját, erőila» anyját, ki megbecsteleniteni engedje nciét, testvérét......?• .Halál a rablóciordára !• volt ezrek válasza é« ökleiket a magasba emslve fenyegetőztek. „Ugy van, halál reájok! — dörgé a szónok. — Koesuth e lánglelkü vesér-férfiu az országban jár-kél, saavára földből búvik elő sereg aereg utin, kézinté-tésére ezrek mondanak bucsut övéiknek és sorakoeeak a szent saabadság zászlója alá. Az ors«ág nagy, vesB''eci való idónk nincs, az ellenség az ország szive, a főváros felé tör ; ily körülmények közepette indítványozom, bogy ne várjuk be, " míg a* országgyűlés valamely küldöttje e cxóiból hozzánk jő, hanem mondja kíegy sa.wel, egy lélekkel a népgyűlés, hogy a szeretett haza védelmére záasló alá sorakozik, honvédtoborzó bizottságot állit fel, hol jelentkeshetnek a honvódekűl belépni szándékozók, és egyúttal indítványozom, bogy népgyűlésünk ezen határozatát a központi honvédelmi bizottsággal közöl-jük. És végül mert minden áldás felülről jő, fordaljunk a népek és magyarok Iste-néhes, a népjog urához, bogy segit* győzelemre igas ügyünket, hogy legyen boldog minden magyar ember és mindnyájunkkal legyen boldog, legyen nagy és hatalmas a mi édee ! Helyi Ilink. — Zalavármegye főispánjától Ax 1681 — 1884-iki országgyűlés egy behívásáról szóló kegyelmes királyi meghívó levél kihirdetésének eszközlése czéljaból 1. 1881. évi juníos hó 8-án d. e. 10 crakor Zaia-Egorszegen rendkívüli bizottsági közgyűlés fog tartatni, melyre a törvényhatósági bízottság t. tagjait tisztelettel s azon megjegyzései hivom meg, miszerint eten ad hoc közgyűlés tárgvát kizárólag a fen idézett legfelsőbb királyi meghívó levél kihird«tíse képe xndi. Kelt ZUa-Egertteg n, 1 81. máj hó itf-én. Qlavíua Lajos s k. f-.spán. — Zené mifiék tartatnak Pün kösd mindkét ünnnepén a városi felső templomban d. e. 9 órakor. — Dr. Németh Antal kír. tanácsos éc gvórtankeröleti főigazgató ur junius 1-én körünkbe érkezvén, az érettségi szóbeli vi«trák ehiözlete slatt megkezdettek. A ie''kes tanférfiut «zivé-lyes«-n üdvf>ziljük kóriiukbeo! — Ké/nfittelöjelSltjeink m«g-é» kcztek. Zichy Antal a szabtdelvüpirt jelöltje május 31-én a gyorsvojattal érkezett meg ; Unger Alajos a független ségi párt j.-löl j" Pünkösd héttőn dftlelőtt a fe 1 sí* templomtéren tartja beszámoló beszéd ót. — A nugy-itanizxcii kisdednevelő egyesület május 11-ee rendkívüli közgyűlést ''art «aját h-Iyiségében. — Orttnágo* vásárunk mindi n tekintetben a legsilányabbak közé sorozható ; eladó azonban mégis több volt, mint vevő. — Kfatereinken s köxutainkon levő fákon igen sok hernyó van, jó volna s városi kertéezt ezek pusztítására szigorúin utasítani. — Nagy Albert jeles hegedü-mfivésx hazánkfis nem a genfi conserva-lorium növondéke, mint előbbi számunkban irtuk, hanem jelenleg tanára, nem adhatott városunkban hangverseuyt. de több zenem&ksdvelő házban többek előtt bemutat''a ni fi vésse tét: igy Grünhtit Henrik urna! mintegy 50-en jelentűnk meg s valóban cs&k elragadtatással szólhatunk ■■. fiatal m&véscről, ki mesteri finomsággal, könnyüdséggel s biztos fatamokkal kezeli hangszc.rét. Igen szép jövő áll előtte, csak ne csüggedjen s ne hsason érzületére lobangolólag as a körül mény, hogy ez időszerint a méltó figyelem ée pártfogásban nem részesült. £g^sx kis coucert rögtönöztetett a vendégszerető Éljen a haza ! ! !• P erezek íg tartó zajoü helyeslés, riadó él jenséd és taps követé a lelkes beszédet, virágcsokrok repü!tek minden oldalról Kendefy felé. A toborzó bizottság megalakult s már másnap este 700 íratta tol magát honvédül késsen az indulásra. A jelentkezők száma a közel vidé kiekkel pár nap múlva már kétezer körül jart Faluiról • falura, vároaról - váróéra járta a nóta: rMuzsika szól verbuválnak, Caapj föl öcsém katonának. A semmiből kelle e nemzetnek had sereget állítani, azt felszerelni; — mag van írva, hogy a gazdagok aranyaikat, esűstjeiket hozták a haza oltárára, a sxe gény pedig tsájától vonta el falatját b oda-nyujtá a hazájának 1 II. .Elvesetjük a kedves olvasót egy Sérti lugasba ; a kertnek nincsenak teker vényes sétányai, saáz éc ásás fajú ritka csemetéi, konynakert biz az, mely a háztartáshoz szükséges növényt szolgáltatja be; kösepén a virágagyak kösül emelke dik fel as islései lugas, melyet folyondár olaj körül, azonfelül agy óriási diófa ár nyékol be. Itt találjak a mí hős szónokunkat, Koudefy Belá''. Nézzünk arcsára. Nem látjuk ott a haragos lelkesedés tűzét, szemeiből nem tör oló ax a villám, mely annyit elragadott. Itt ő már gerle, azerelmesen bagó gerle: hiss x. pusztai oroszlán is megl. pulaa siépen, mikor melleit* s mennyei ssendeeég, az elbűvölő kellem ós az odaadó szeretetreméltócág megtestesült képe háznál. Stern ur s gordonkái, kitűnő szabatossággal játszott, mig Biachitakj t - * agv. ir. í Qrüehut ur harmóniámon k...ortik * üatal művészeket, kiket hallgatni valóban hasafiui örömünkre szolgált. Nagy Jskab tilínkómúvásx körünkben folytonosan betegeskedett, a kor s a sok utaaás megtörte, s csak szépreményű kedves fiában fokosódó atyai öröme élteti, mely tört kedélyére oly melengetőig hat. Mindamellett szombaton és vasárnap este az egyleti kert helyiségébea bftbájoe hanga tilinkóján előadást tart. Melegen ajánljuk a t. közönség buzgó pártfogásába. — Tüm volt május 30 án délután a magyar utezsban, 3 pajta égett el s gy kis básikó bontatott szét. Szerencsére vásár lévén, hxmar ott termett sok egyén s a tűzoltók gyors segélyével elfojtatott a romboló elem tovs terjedése. A kár jelentéktnlen. — Hymen. Sturm György megyénk köstiszteietű főmérnöke jegyet váltottSsls-dovics R^za kisasszony nyal, özv. Szlado vics Fer :ncsné boldogfai földbirtokosné szép leányával. — Kőröskényi István nagy-kanistai kír. postatiszt szinte eljegyezte magának a művelt lelkű Obál Firocka kisasszonyt Bellatinczon. — A pünkŐ9di ünnepek alkalmával — mint minden évben, ugy az idén is kéjvonttek közlekednek Béctbn, Fiume, Triászt és Veleacréb. — Balaton Füreden az idén is Dankó Gyula pécsi jlus zenekara fog játszaai a fürdői idény alatt; junius 4-én távozik Pécsről. — Gyáxnhir Seh-sy Kálmán csornaDr^montrei k^oonok, nyugalma zott tanár, május 26- iii életének 66-dik évében Csoroán elh myi. Hosszabb ideig Keszthelyen voltaik -lmttásban,mindenki által tiaztelVe beciülto;e t. Magyar volt minden izób :u ; as 1848-iki szabadsag harcs mint 6 éves áldozárt a küxdő bajnokok sorában találta, bol a száxadossá-gig vitte fel; mikor elnémult a csatazaj s menekült mindenki, nála egy irat-csomó volt, mely Zalamegyének r legjobbjait vitte volna a halálba s a börtönbe, elfoga tása előtt az iratokat elpusztította; & hadi törvényszék őt 8 évi súly-* börtönre Ítélte, melyből 4 évet Brilnnbeu töltőt: ki, a többit kegyelem utján elengedték neki. vMég a fogságban is magyarok és urak marad''uok — monda sokszor büszke önérzettel — ¿zabad kapufos csehek könyörögtek ami szi varcsutkáinkért ;« a börtönbői kiazabadulva, n.agá val hozta súlyos iánczát s azt megara nyrx alva a vasm»gyei régíaégtárnak adományozta. Rékt hamvain ! — Kessthely utcsái s terei aj el-ncv^%ést nyertek. — A Balaton jelentékeny sps- dásnsk indult. — Kirándulás B. Füredre és Tihanyba. A magyar tisztviselők országos egyesülete által junius hó 5-én és 6 án — pünkösd vasárnap és hétfőn — B. Füredre es Tihanvba rendezendő ki- rándulás sorrendje: Elindalás Budapestről a déli vasúttal ju>iias 5 én reggsi 7 órakor. Érkezés B.-Fui edre <i. u. 1 órakor. Társas-ebéd d. u. 2 órakor. Egy teríték ára a lésstvevőL száma szerint 1 frt 20 kr. - 1 írt 50 kr. közt. Tánc-eatéJy a nagy teremben este 9 órakor. Indulás Tihanyba gőzhajón juníos g-áa reggel fél 7 órakor. Visszaérkezés B. Fü-redre d. e. 9 órakor. Társa* ebéd d. 1 Órakor. Indulás B.-Füredről d. u. 3 órakor. Visssaérkesés Budapestre este 9 órakor. A lakások B.-Fürcden a kirándulók részére a következő árakon lesenak kaphatók: szoba egy személyre 40 kr két sz.imélyre 60 kr, három tzaaejjr« 80 kr. Lakásokra előjegytések ís elfogadtatnak. Részvétel jegy ára gje.uuti tagokunk • aemélyeukint 5 írt, nem tagoknak 5 frt 50 kr, m«\|y össseg a vasutárt, gőzhajóért (Tihanyba is) és a tánczestély-ért fizeiendő. Jegyek az egyesület helyi-ségében (Thonet-udvar) junius hó 3-áig d. u. 5 — 7 óra közt kaphatók. A. kirán dúlás kedvezőtlen idő esetén is megiar-tátik. Óhajtandó, hogy hasonló kirándulás minél több rendeztessék. — A CfermáJc-emlék íeUpiexé ünnepélye programmját a rendező Diz< tt-ság, mult szerdán d. a. tartott űiésébeu következőleg állapílá meg. Pünkösd va»ámapján d u. Yj5 óraltor a főv r ból ideérkező vendégeknek, az irók i művészek társasága küldötteinek fogad-tatása az indóháznál. Pűnkö«d másodnap ján, hétfőn d. e. 101/, órakor s városház előtt felállítása sz összes városi egyleteknek e tes''üleleknek, lO1/» órakor «gy gyáss-sászló s nemzeti sxinü lobogók olő-viteie mellett kivonulás a sírkertbe. 11 órakor veszi ott kezdetét az Qnnepéir. A leplezett szobor előtt megnyitó neszed tartatik, mely mán ns. KisoviU József apátkauonok ur fényes egyházi segédlettel a hamvakat a halottas hibban be-ien telvén, esek hdyi zeneszerzők által az emlék mögött ásott padmaiba helyextot-nrk el. Eodródy Sándor ünnepi ódak<Mte menyét szavalja el sxután egy budapesti miivésxnő, mire Kwa Lajos s népsziuháx uj igazgatója Csermák fölött emlékbessé det tart. melyn-k befejeztével a lepel lehull a szoborról s a tenokar intonál. Ezután a szoborbizottság elnöke Breuacr Lőrinci átadja üanepélyesen az emléket a város gondozása alá. A helyi dalárda egy alkalmi dallamot ad elő, majd a zenekar Csermák két zeneszer>.eméoyét adja elő, mire a menet viaszaiadui a városba s a városháztéren felossiik. ü>>e a Betekiots-ben társas táncsünnepéiy tartatik, melyre külön meghívók, nem adatnak ki, de melyen réest vehet mindenki, ki arra igényt tart. Es okból a Betekints helyiségei esti 7 órakor a «agy közönség nek elzáratnak s 8 órakor csak 50 kro« belépti jegyek kél lehet aoba menni. A( ünnepélyre a vidékről ís számosan jönnek városunkba s igy ez bizonyára impozan» leend. A .Veszprém" e közleményéhez hozza teszszük, hogy Ispunk szerkesstőjo Kendefy lelkének szemefénye, gondolatainak tárgya, egyssóral mindene as ó Ilonkája. Egy 17 eves gyermek-leány, ki ri-szont bálványossá ót s természet, a női kebei ssnnt hevével .... édes ábrándozásával. Ilonka Dombszöghy János földbir tokosnak gyermake, szüléinek féltett kincse. Kendofy már 4-5 hónap óta látogatja a házat, mely as alapos késsültségü. szép vagyon fö''ött rendelkező és jó csa ládbeli. Kend-fy látogatását örömmel fo gadta; bj^h, számítani kellett akkor is! Ennyit a viszonyok és a helyzet tisztázására. ,És mi lesz mind ebből? — foly tatá a mar megksd«tt beszé getést Ilon. — Én hiszem — válaszolt Kendefy — hogy diadalmas csatánk békét hoz, a felbolygatott nemzetiségek észretéruek, a nekivadult ellenség pedig kitakarodik az országból; mert a mily leik esed ettség uralkodik nálunk, lehetetlen nem győznünk, s mindezeken fölül velünk van Is''en és a népjog; egyébiránt hagyjuk e dolgokat kedves lU>nam, beszéljünk ma gunkró!, az én soha ki nem alvó saerol-memról. .Igaza van Keud«fy ur — válaszolt a leány — ki tudja, mit hoz a bolnap ; én gyenge nő vagyok, t-rem tsem a tettek mezeje, világom a asiv világa, de még azt mondom, - » önkénytelenül tert vissza ax elejteni akart beszéd folyamára _ önöket megtámadták, önök férfi»k. tudják kötelességüket; nekem kioos less az elválsz, a pereseket hón.poknak, a napokat éveknek képx«lem. dc snnal édesebb lesz a viszontlátás, Ugy-e b .r?* — Imádott jó lélek — szólt magasztosán Kendefy — hányszor éreztem fő lényéi fölöttem, érzem most is! Kegyed szeret engem, én imádom; ha majd eljő a beké napja, ha megszűnik as orsságduló viszály s veszély és egy férfiú lép eléje megkérve e piczike kezeket, na azt mondj, légy enyém, légy angyalom, vé dőm, uruóm és hitvesem, remélbet-e .igen'' t e férfiú í'' Ilonka a hirtelen jött kérdésro mélyen elpirulva lesüté legszebb égszin szemei'', hogy s következő peresben annál kecsesebben emelje föl ragyogó megdicsőült tekintetét. Az esdő helysetb''n még feleletet váró Kendefy nek kesét nyajtá éj ie»r- hatlan bájú mosolylyal rebegte el ax .igen-t. Kendefy t egy addig ismeretlen forró érzelem batotta át, ssemei elől elenyéssett a világ, szárnyakon vélt repülni ax igán boldogság hona felé, keze önkéuyteleo voná közelebb a kis angyalt, majd védő-leg tárultak szét karjai s szoritá férfias kebiléb.-z llonk.it; mindkettőnek arcz* lángolt, Bzemeiből tüz lövelt, — a két fó la san vonzódott egymáshoz, mig a két éd-a, bódító mimortót reszkető ajak «gy kimondhatatlan kéj^s csókban nem elvadott össze; as első cvSk volt ax égi gyönyör így szikrája. Ez alatt Dombszoghyné 40 - 50 lé pésnyi távolban boszsnkodoti as égetó napra, hogy mindent kiéget, a ssáras-s-igra. mely mindunt kiöl, elhervadt. D, a ki a nektárt megisleii, marad nem nyugszik addig, mig fenékig ki o. üriti a p.harat, ugy tett "^P^ . csök cókot sxölt egymásután, elfeled ve a rilágot, az embereket s ezernyi bajló dásukat. Nagy sokár» csillapodott a láz, a hév, s kexdiék a tervzgetéit Összefűzve a jövő álmodoít üdvével. Majd Dombszöghy iuasa jött fontos üzenettel Kendúfyhez, ki Ilonkát éd-< anyjánál hagyva Dombszöghy szobájab * tért be. Kisérjük mi »ovább Kendefyt. Dombsaoghy János 47—48 éves lehetett, egyike a legmegnysíóbb alakoknak, egyike a napjaiskbas veszni isdu t valódi magyar genre-nak ; — viselete, azokása, kiválóan kedves modora gyi kévé tevék őt azoknak, kik»t valójában megilletett a .tekintetes* csiui; bdsikén hív tkozott őreire, mint magyar nemes, de »sért nem nyugodott meg őseinek babérjain, hanem iparkodott ujabb levele-k-t fűzni azokhoz. r Ax ujabb átalakulásnak, aa awn-kori haladó pártnak rendületlen híve volt. msrt lelke mélyében azon meggyőződés támadt, hogy Magyarorsság csak ugy állhat fent, ugy lehet szilárd és boldog, ha a néhány ssáseserre menő nsmes HÜBZiJDIK évfolyam ZALAI KÖZLÖNY JUNHJ8 2-ii. 1881. valóssiaül«* ■ eredeti tu- dósitást küldesd. _ Mamái rövid hirtk - A pAp«J állandó színház építésétmegku-delták. — A magyar aksdemia odcig 1300 drb mü^et »dúlt ki tél azásad alatt. — Verbovay Gyula aserkeszt&l as esküdtszék 10 »sóval 2 ellen fölmentett«. — Á királyi pár juoiui hatat Gödöllőn tölti. — Folioui volt ssinigsxgstó meg-halt. — Újvidéken egy halálra itéltgyi! kainak * király megkegyelmezett — Budán egy terhe» kocái 6 gyermeket gazolt eL — A fővárosban a hagy máz járvány a já fajult. — Ax osstrak-magyzr monzrohiánsk 37,741.413 lakója van. — A nemzeti tornaegylet eddig 670tomata nitónak nvujioit k¡képesítést. — — Külföldi rövid Mrek — A tűrök gi>r\- iij b.áreierxődÓ4 aláíratott. _ A »ultin megkapta a Sxrot-IsUán r«ad nagy keresztjét. — B4cből Londonba óra alatt érketnak meg a lave-lek. — Midbat baas elfogatott. - Bnu<r altábornagy képvíaelte királyunkat Ba-kurestben a koronásáénál. — Nemetországból a drótot lótokat kitiltották. — kt nyert ? Bpest máj 28-án: 65. 70 43. 39 56. Linea „ . 65. 24. 56. 23. 18. Trieszt . . 62. 7. 42. 6l. 53. Irodalom (K rorat alatt megemlített munka Nagy-Kaaiaaán W^diti Jóiusí könyvkereskedése Uu »«^rendelhető.) — A ,Zalai Tanügy'' janiui 1-kí 21. ax. megjeleu t. Tsrteims: Körirat a járásköri elnökőkhez Caathó Alajoa tan testületi elnöktől, Bíbor • Emlékexzüok réglekről Bánfi Alajostól, Hám Jówef k r tanár öokópsóköri elnök jelentése, Egy lati élet Ssentgróthról Ormai Spitser lgnicitól, a posonyí aői-ipar tanítónőké gexdéról, Devecaer Dr. Sterb« Jánostól, ''irek, Ss^mle, Irodalom » a lap pártolói oak névsora. Szerkeszti s kiadja Báto''fi Lajo. Ara félévre 1 frt, egéss évro 52 frt. - A ,K4p«i Ctaiádi Lapok" 35 ik aaámának tartalma: A főied6a útja. El-beaxálés, irts Prém Jóssef. (Vége.) — Coríanának. Puréuyi Kálmán költeménye. — Matanni moaolya. Történeti »lbe«só-léa. — Dór». Elbnsxélés, irta CWjés Lássló. (Vége.) — A világ legkisebb törpéje. — A nihilista hajasa. Kemény, irta Vernier Pál, fordított» Koreazto» E. — (Folytatás.) — A badapeali nászün-n«pélyek. — Képek: Paulina berezegné, a világ legparányibb törpéje. — A lom bok árnyán. — Flisaik-éUt a V iástul a mellett. E taámhos Tan mellékelve .Nő-világ" csimk di rati&punk május havi ssáma «W f-gy ssines divatkép. Előfizetési ár» egéas evre 6 trl. félévre 3frt, negyedévre l frt 50 kr A» elófisetée pos<autal-vanyny »1 Mthuer Vuuios kísdóhivatajtbe (Budapest, kaUp utcia 6. st.) küldendő. Vegyes hírek. — A nap m»lgin»k kihan ip.ri ozélokrz. Párisbxn 1.600,000 frank alaptőkével társulat alak alt, mennek föoséljs » nap melegét ipari- és technika» esélokra kihasználni A társu''atnak eddig ía már több ssabadalmat sikerült meg uyernie. — Eojf t&képinx* koldus logott el mionp helyi rendőrségünk. Engedély uélkül koldult a bekísértélvén. inr.gmo tosták s találtak nála ÖUsácnyolcsvan forint baakópénc, több esüstpénst. agy tacakóval krajcaárokat a 14 darab kenyeret. As ipse ugy reodesus b« dolgait, hogy télen át mindig valamely város kórháaiban feküdt le osusos lábával. Eg v éb baja sincs. Itt be ieil borii nöxv; a péns pedtg asülóvároea ^Qalicsiaban) hatóság áh os íug kllidetni, mert eióa a ¿yanu, hogy a magy arorssági kór hátakban okosott költségeit ó aem fisette meg Hány a serényebb ember lehetett, ki ennuk as 580 írtját krajesáronkint óasse tette! Már igas, hogy e aaédelgő világban »s embernek le kell tenni a könyórületről ! — Elkiteti kötUs. A DiensteUKia lov ügyben a nagysnebeni haditörvény-axék iiéletéiiek ssövege eddig nem volt könölve sehol. A Pester Lloydban, való-sainüieg a mai esküdtaséki tárgyalás alkalmára közlik most es ítéletet, mely a köretkesóleg bangsik : ,Ca. k. belyóraégi törvényssék Nag> saebenben. Axőexciája Bsuer Ferdinánd altábornagy és had-paraocanuk rendeletére ösaseült, felesküdt hadi törvéayasék ¡lélete, Dianatl Ödftn aiombathelyi magyarorasági szilié téaü. 23 évea kstholikua, főhadnagy os HiatüT Qusstáv leitmericsi csehuratigi •süljiéaü 20 évea, ketkolikus nótUn, volt al-ó reáliskolai tsouló, hadnagy ; mindketten » Henrik fóhercseg 51. as. gyslogeredben bevallják ason törvényesen kiuyomosott tényálladékot, bogj korbácsnál és kiköszörfllt karddal föl-fegy vorkesve Bartha Mikló« aierkesstó hői mentek, hogy Dienstel est a korbáoa csal megütötte a midin Bartha véúeké-sett, mindketten karddal mentek neki, ugy hogy Bartha fején éa tealén több sebet kapván, súlyos sérüléseket asenve-d.-tt A vádlottak tehát a kat. bűnt tvkv. 26 92 48, 125, 127 és 144 §§ ai s » hadügy ojinisster ]868. decs. 22 »ki 4554. •s. körrendelete alkalmaaáaával mlyos toll »érléa büntette miatt, két havi vias-gálati fogaágukat a bünletétbe arámitván, tiasti rangjak elveastésévei 7-7 havi börtönre ítéltetnek suljo-bitva mindon második hónapban magános elsiratáasal. Bartha Miklós a megsebesített ss«f4esst£ kártérítést igényeivel » polg. iörv. könyv 1338-1340. §§-ai é-ielmében a rendes törvénykesés utjárs atasíliaiik. Kell Nagyssebeaben 1881. jsn. 27. (Aláírva) Foglár Jötsef hadn., Sxabó Jenő hsdnagr, RoschiU Lipót főhadnagy, Princs Károly főhadnagy, Faaoló Lajos kapitány, bá- ség SS alkotmány áldásaiban réasesiti a nemset millióit. ai óraiig megtámadtatáaánsk hírére a fiatal Kend''fyvai a musgslmsk élére állott, midőn a város mrg volt nyerve, ujoo^oit örömében látv» ast, vége a leepedéa ^ysasos emlékű korasa-kának, a ceuiset megérlé s kor intó axa-vál, önmaga védelmében isámitva éa lelkesülten dolgoaik. .Mikor indítsak útnak » mi déréit ujonossinkst?* — kérdé Dombeaöghy is. (rolytttáaa kflvaik ísik ) doki So^s Károly őrnagy mint el»6k, dr. Sigora Jóasní őrnagykadbiró. — Es ítélet a törvény atján megerősíttetik, kegyelem otján: tekintve a két elitált Íróságát és eddigi fedhet«11enségét, DiensÜ Oáön főkadnagynál, asonkivftl a botrány* hsjhássó sajtónak ca. kir. tisnUk eüsn intésett folytonos gyűlöletes támsdássi által elóidésett éa tápiáit heves kedély-iigalmat; továbbá Dienstl ódőn főhadnagynál, mivel ő igeo jó minőeítrényi táblásat fal bírt • s ssegedi árvía^él tett kiváló Jssolgálstai által a birodalmi h ad Ugy m in isi ter d ícsérú el is mérését ny erte kí: s börtönbüntetés mindkettőnél hason tartalma tsígoru ssohalogságra váltostat-tatík «(.lyosbitvs két két heti magán els .rstáasal a büntetés elején és végén és Dirnatl Ödön főhadnagynál a tísxtl raug alvestléae i* elengedhetik, tx ítélet efk axerint köxzé to<-udó. Nagyss^ben 1881. febru''r 5. B.uer Ferdinánd sl-:ábornsgy, badparancano k. — As ítélet kihirdettetett, érvénybe lépeti és » bünie-lé» ideji a mai napoo m"gkexdódtk. 1881. febr. 5. Sigora Jóasei os. k órnsgy hadbíró " — Mtnny''i pinát hagytak ss ide genek Budapeatan ?! As ünnepélyek alkalmával feiráadull idegenek legkisebb asámitssssl ngy míllic útsiáxes^r forintot hagytak Budapealen. E .legkisebb sxá-mitás* alapjául as ssulgál, hogy a 60.000 idegen mindegyike 25 frtot költött. Has/no* tudnivalék — A iáiul kajttUninak kes<t-lésére eg; francai a gastla a követksső lauausol adj-«: Hendascrea axólónevelésnél a fiatal hAj''áat ríssss kell csípni ax atolsó levélig, vagyu a Ugíeiső fürtig, de sson vaktában való keselémél. melyet jelea esőiben kövelünk, nagyon jó iess több iovelet meghagyni. Néssúk végig a veas-saót, mikor a rügyek kexdeuek kifejteni i minden bajtianak csípjük le a végét, ugy, hogy csak három levelel hagyjunk a legfelső virágrügycaomó felelt ; így kifejlődik as árnyék létrehonásárs aaükséges levélset a s néhány nagy levéltől jobban tejlődik s gyümölca, mintha sx egéaa hajtást tetsxése szerint engedjük nőni. Ha, mint öreg tó kéken történik, két hajtás nő ki seoroeaa egymás mellett, s gyengébb naindeossetre kitörendő. — A pincsik a ed vasa égének meg-szüntetésére chlorkslcsiumot hassnáljunk. A port egy a pincsében ferden felállitutl disskárs hintjük, agy, bogj s deeaks régére még egy tasekat vagy tálat állit h&aaank. A ohlorkalcaium magába aaivjs a pincse nedvességét, és pedig kétaner snnyjt, mint a mennyit önsalya kiiess. Minél nedvesebb » pincse levegője, s cblorkslcsium snnál gyorsabban málik síét és csasiik le sx edénybe. Ha ss eb bftn össsegjült viset elpárologtatjuk, s messet megasáritjuk, ekkor ojra hassa ai-ba''ó u Ily módon a pincse mindig asá rsson tartható A »ser bintoaan hat éa lehetővé team ast, hogy a kQlöabea aed-vsa pineaéhen gytlmőioaőt, beiőtUt stb m eltarthatnak. — A gfümtlc* éa nirfoUnk elUvo-litására »y gaadusasray a követkesőket ajánlja. Hs péMánl n »eder vsgy ribiaH leve fogta meg ruhánkat, vegyink egy kőxöaséges kénes gyufát, s tartank snnak füstjére a foltot, es eljárást ismételj Ok mindaddig, míg s kéngős ki nem vette a foltot ruhánkból. A aairfol tokát például fehérgyspjn kelméből vagy kendőkből ugy Uvohthetjuk «1, ha igen finom basa liaatet renaflnk s asssl felfrissítve mind-addig gyengéden dörzsöljük a ssir-foltot, míg a lísst ast » kelméből töletle. Hs pedig tintát öntünk vigyáxatlanság-ból ruhánkra, asoiinal áatassuk be édes tejbe néhány peresre, astán dörsaöljük ki a ruhából, a több lében ki&bliatve, meg-tiastul a ruhánk. Ssíntén igj kell eljárni, ha a stob* desakásstára ömlött a ténts, aconaal míg nedvea a folt, éden tejet kell arra bóven tölteni, hogy elborítsa, ast pár peresig ásni engedvén, kőporral feldör ssóljük, s asiás tobb lében íelőbiitv» megtisxtal. Cask vigyásni kell, nehogy a tisxts foltot elébb viszel érintsük, mert es esetb-n a tejünk hatását elvettük. 0. levai t irt barátjának, naljban atist teásba kogy naje atsfkalt a falkén 5t, jelan-jaa »«C s taaetássa. Mire as advaria barát WoeaánatOt kárt, kog; sóit etn mahat, mart al kall a taxai a. asoubaa ha Q moff fog kalni, akkor majd ssivassa elaaegj s taoaetá^r* I Mit moodrtiiak a »Kérelemről ? E csim alstt Dechanol Emil fran csis író óaasegyüjté as ó, kösép éa újkor ne vese les b Íróinak érdekes mondstsit Mellősve as ó éa kősópkort: csak as aj korban írottakból fogunk egynéhányat idésnt. Lamartioe mondja: A költóasetnek nincs élénkebb visthangjs snnál a kebel nél, melyben s Hereiem keletkeső félben van. A ssivbe helyesé s teremtő a nők leggaadagsbb tehetségét, mert e tehetség müvei mínd s aserelem okosatjaí. Boasuet: Oon<issok as egyének, kik nem voltak képesek «seretni. Ss. Térés ssinte ca értelemben nyilatkozik : Hs s sátáe képes volna aseretni, megszűnnék gonoss leaaí. Stabl P. J. irja: Hogyan? Sserel-med egén felhó vonulván át, mégis hisaed, hogy sseretss? Hol » szerelem, m-ily felhő éa fájdalom nélkül volna? Véred buzog, fejed ssédül, elméd asvsrt és azt mondod : Ei szerelem ! A saereiem erós, mindenható; » mi P®dig mindenható, ax nyagodt, csendes Ts nem sxeret*. Vak vagy, Dem aneretas ; a szere- lem értelem, aj értelem pedig maga as élet. Da mit mondok? Féltékeny, dü-hőngó vagy. A gyanq mardos, a bixai-matlsnaág gyötör: ét mégis aat állítod, hogy as aserelem ! Nem, es nem sserelem. A »serelem nem kiállt; hallgat. Caendje megértetik és megbalUtik. Es egy benső dal, melyet icmini sem ssskit félbe, és végnélküli. A. sxerelom msga a bístovaág, a bit: a féltékenyaég pedig s nem hívét, gyűlölet S igy lá hatod, hogy nem sseretw. Embernyi parányinak kell lennünk hogy megbocsáiUaeék ueküuk a g> iÜO letnak a sserelem mel egyaaitóse. La Bruyére ezekat irja: As idő erősbiti a barátságot, lazitja s saerelmót. Közönségesebb egy végnél küli sse-aserelem egy tókéletea barátságnál. A szerelem éa ba-átság agy mást kisárják. A sserelem azerelemmel kexdődik és s legnagyobb barátság is osak gyenge ¿sereimet axülne Csak egyaxsr szeretünk igasán, elóesór. A többi sserelem kevésbé sk»-ratlan. A gyűlölet nincs oly mesases barátságtól, mint ss ellenszenv. Ellenasenvből könnyebb saerelemre mint barátságrs lépni. A sxerelemaek undor vet véget, és féltékenység temeti et. Chateaabríand: A vétkes aaeove-délyek a kevélyaéggel, as erényesek pedig a szerelemmel vegyilvék. Byron: A szerelem oly helyekre is behatol, a hová a farkas sem meree zsákmányáért menni; míg s ki sseret éa ■er, lehetetlen, hogy eredmény nélkül »sarain». Lnmatüne Keleti utazásában igy ir: Két ér se le im elég a férfiúnak, éljen as bár a ssiklákkal egy idatg: as emelkedés és » aserelem. Ghrardin Emilaé: A saereiem csak szenvedés ál tel élhet ■ megszűnik a boldogság által; mert » boldog szerelem a legszebb álmák vslóaoliaa éa minden tökéletes tárgy könel vsa végéhes. Bayle Henrik, ki a szerelmet kh vedéiy bői, islésbóJ, természeti hajlamba éa hiúságból eredetinek nevezi, igy ir: As élet legszebb réssé el van rejtve ember előtt, z ki nem asersteU hírrel. Papírszeletek. Kgy asinássnA tál kSxapéa taraéaaeta« virigokkal jalant aag a axinpadon Saehalinya tietett «a^agyaasl : — Ah Istenem, agy ox ki, olw egy »irág his ! Kffj nntr Inast fogott a) a raaáfir, aat rSaSka eié állította, a ki igy nélt kossá : — Hát mi irt fogtak al kóp^ ? — Hát iaá . . . csak aaárt, sert jobban tudott futni a roiidór, mint éa : Piacsi árak. 100 kllog. taámitva. SZOMBATHELY. Bnaa iu.»0-llí0. K«z> lO-i»—60. Árpa 7 80—8 — Zab »''20-6-60 Kukoricás «.80—7.30 OTŐE. Buxa 11.90—12.06. Eoaa 10 Sö£-10.90. árpa 1.10—7.35 Zab 6 15—6.S5 Kukoricás 6.10— 6JJ0. BÉCS. Basa 11-90—12 tü Eomll-SO.—. Il-dO. Arj> ——.---_. Zab «46—650. Kokorícxs 6-40—7 10. PÁPá. Buaa 11--11.B0. Eom 9.M 10.20 Árpa 7.10—7.80. Zb 6.20—6 40. In-korieaa 6.30—6.60. SOPEON. Baxa 11 70—1J.20 Rom 1070 11.10. Árpa 8.--8.S0. Zab 7.10—T.20. Kükfi- ricza 7.W—7 &0. PiCa. Baas rpa 6^0—7.— ft-C». 10.80-11. Hon 9.40 Zab 6.3Q—8.60, Ktko- Sserke«zt5l ftsenet. 9.60. riras. U17. V. D. .Idákoa* i&ami togoSk. 4618 M J àU4-DoBbora. A köxBlie. tét Báctákio dal áll, kdlSnbaa is s axeaailyst-kadéa a Bjilttárta ralö. 4619. A 48 - 49-k: költemácjas aa«> koaQlbetók. 4420. B. P. Ktttüi^hf Kegkflldva lett. 4íl. T. £. Seirej adfSalet '' éa aok örSttett V curatl menetrend. Xnltd lianissiirol fcrrva : Haiotts nagyaid, hogy mul; éljél i«oit ki»«aköt: agy fagyaooa a fagjkásbál ? — Hölgy: Oh ig<-n ; 4a tat U halló Usa», ^"gy ffJ nagyon taaxedelœe» Öngyilkos ax, ki megsaHkStt — Olapár, Mik odakOao ? — kirdl örag xxolgájátúl ax ur — Saolgx Hat. hi»x ha eiik. hát o fakint r«ik, biaooy ceo i> idebaot I cack Vonal 907 Eaík 216 , 902 Aaáa-Paatxe 304 táoháe, Dombóvár Ura Pa/«. 141 5 10 raggal 2 SO dálst. Il 1 6 65 3 6 11 20 Go«lhe; Mi a világ keblünknek sxe.-eiem nólsVlV tlgy varázs-lámpa világ selkul. Alig gyujUiö tueg. rdgtöu s leg-váltoiatuaabb alakok jeleunok meg a fslon; a bár esek csak sselletnek, még; ía boldogokká testnek, és tspeolunk brömöukbtn. Mussnt Alfréd „Egy gyermek vallomásában* est irja: Élvesd z szerelmet, de oly mértékben, miot s józan élelli s bort s ne légy réssegea. Hátrább pedig: Ha ked veséd öasin te és kő : szaré«4 ezért; de ba nem as, kanem txép éa 6alsl, sseresd, mert saép éa fiatal; ba kellemesé« esses, ekkor is sseresd; de ha egyik sem esek kfts&l » ősapán csak szeret téged: agy sser^ed őt viszont. Karr A.líons ily hasonlatot tesz: A sserelem hasonlít egy kerthes, melynek végére három lépéssel eljuthatnánk, hs ss at nem volna kacskaringós, virágos és illetőé. Marécbal Sylvain szinte: A ssere lem hasonló egy asép regénybes, melyet kíváncsian ée gyakran oly türelmedssfil olvasnak, hogy t&bb lspot át ngrank, előbb kivánván tnáni a megoldását. Balzac ily értelemben oyilatkonk ; A »serrlem, sst hiszem, egy egyéni kői te méoy. Semmi sem ígzs és hamis egyss<"r»-miad benne, s mit a sserső eMnk tár. A szerelemnok megvan s msgs Ásatta«. Megtalálja a sriv ntját, znint a lrggyengnbb rovar, mely ellenállballaa asáadékkal halad s virágon, semmitől sem riadva víaaaa. Nem hasonlít-e ssülőföldüokböz az s ssiv, melybe legelőször leheltünk «sérelmet? Midőn szeretünk, három ídőbeu ó.Üak maltban, jelenben és jövőben. La Bocbeioocaold: A barátságban ugy, mint a szerelemben, gyakran nz gyobb örömet okos az, a mit tódnak. Del'' Encloa Ninon, a Uxdőa éa hideg Montaigns tnnítránya: A nő sokkal inkább naeggjősődik önangátől és ateret-telve látja magát, mintha ast neki mond jak. Gatízni: Tan bizonyos nerehai Egy datai drámaíró agy 5 felvonásos nomora játékét ajánl a azivsa igaxga;dosk, igy szó! : — Et valdbaa jú tragédia, mart a harmadik foitoná^bao a ttorapISk mind mff-haloak — Hát ki fog akkor ;át»z»ai a 4. fi6 falvoniabao ? — kárdi aa igazgató — Hát a issfhájtak tk«\|lrmei ! — fêlait a fiatal író. v Holraaaa a bíró as ilél<Het a kárJi ■ Tt-axtai fchSl, ki már agáias délriSu álldogált : — Not mirgtiyafasik íin ? — Igenis káram aláaal»»sii, ladi^k agy kieaiayt, mert igán elfáradtam. «K7 delej vsgy villsay. naniy as njjak szerű érintése álul közlekedik Vanvensrgues: A őatsl emberek inkább iimerik s szerelmet, mint a szép- "éget. ^ Staál aaazeny: Semmi sinc» oksds-tolva a axerelemben. Egy isteni hatalomnak kell gondolkozni és érexni bennünk, s nélkül, bogy mi reá befolyást gyakorolhatnánk. Balzac: Semmi sem bizonyítja aröaebbea a faloldbatlaB hássaség saftkaé geaaégét, mint a anenvedály állhzt&tlaz-•ága- Montaigne: Pygmalion agy gyó nyörü kő!gynaobroi alkotvác, oly ssenve-délylysl szeretett mftvébr, bogy as iate aekeek lelktt kella sbba lehelni, féltvén a müvéért aa örülés tői. Leóiéra, a jelea komikus, monda egy vígjátékb»sn'' Mikor as iskola kissö-bét átlépje« SMTSttem a Zöld almát és érett nőket. Most negyvenet éves koromban kedvelem as éretlen hölgyeket és a sült simát. Beanobéiie: Azt a hölgyet szeretjük legnagyobb hévvel, a kinek est nem mondjak- Flórian irja: A legkevésbé kacsér nő is alőbb tudja hogy szereltetik, miot belá szerelmesek volnánk. Basta: A férfi gyengán, de gyakran, a nő hévvel, de ritkán sseret. fée assaony: Bármily oatoba legyen is a nő, egész értelmébea fogja föl a sx erőimet, míg z legekoaabb Úrfi. is caak felig étit sst. Balzac: A himlő a hölgyek Watter-looja. Másnap tndják meg, ki «sereti őket igasán. Limyrac P. -" A fiztál leány szive olyan, mint egy ¿éssakbeli fiatal fecske. Cseveg, fejéi mutogatja, kisértgeti aaárnyait és leni zs alkalmat, hogy tova repüljön. Sand G.: A hölgy nem aseretheti igasán aat s férfit,s kitasellemileg alábbvalónak tart, m rt a tiaslelet éa lelkeee-déa nélkül n aserahm osak barátság. Skskefteere .A hogy tetanik''-jé be kérdik rtUkiM CgjronvoESt) (postavonat) 21''i . (vagya« vonat) 81S 3a«»b« Sopron falé) l 15 301 . il 50 315 Soproub* S 40 20£. Prágsrkoí Kottori, CsAktorpya 4 55 . '' . S''47 2C1 . . í.gjorsv) . -0 50 Krkeaik ITsnissérn honnét: raggal Jálut 41)-1 facga; dálui. rsggel dálnt'' áiiel 210 Zákány í»üi 216 . -¿08 r ¿11 H <U-t''.irCl «03 201 302 Bár.KSl ÍM 816 Saprooböi 202 Prágerl.of felSI 304 . 206 6 27 raggal I 41 44U> II 1 éjjel (»«sgy». »oual) 4 15 raggal (posisToaJij i i delut. ''győrivonat) 10 30 ijjsi 4 1 reggel 10 T5 H öltéiben tgjorsvou.t 5 37 reggel 1 20 ¿«Int. 10 60 íjjal Felelős snerkeestő: BÍT0RFI LAJOS. asilyaa aiakja, termete? A felelet es: Olyan épen, mint keblem ! Nem tudom ki irja: Egy sserelmes levél Megírásához ssükáéges ugy kesdeni el, hogy na tndjak, mint vég«uük. i ka elvégestük, de tudjak, mit irtunk. Egy msthemntikas est a furcsa egyenletet állitá fo!: A ssoreimas fécfi ngy áll as aaasenyhos, miot keltő a félhez. Rousseau 1. I. egy iratában : Emil és Zsófia nem asólenak egymáahos. Lesütött azemeik kerülni látszanak, eeymáai. de es is egyetértés jele. Kerülik egy mis tekintetét, de harmóniából. Balzac: A ezerelem oly hatáaanl van as erkölűai terméssetre, mint a naf> a földre. Közli Ss. Miklós. áz krya, (Hoasaymn.) Lombok iiayibaa magányos sir. . . Hslnáa fyássoa kolgy aozogva sir 8 aig keblében bánat Lángja ég : fcfinoyeit hallatja rá aa ég. Aayja airján lang azosaora Ma. .. A lány alatta bokrétát fői H bogy kablére airrirágot tűs M C grill an ueméban égi túx. Lombok kSxt owegva fut kia ér ; Aadalgvs a lány, partjáb is ér. S ott leayngasik. Béredeave vár.. . Kék homályban ist felé a vár. Sir kart ■ vir kOst eaak kicsiny a Ur. Tár mögött s aap nyugodni tár. Kedv»* eaxasat Fájó xxirre ír : A kelgy pár sort kisded lapra ir ArasyfésyC kis lapos a >aái .. KsséMi kikapja «su aaél. ,liodraa ifjai — igy aaél a lartU Mért am jBsa? Vagy hfitelen'' lavil ?• Válasz jő: ,Jar leányka, hfta&d hír, Aki koaaád BiMl Bfökre kir • Alkony .. Njrilik rirkapaa s aar. t> a láuj bő keblére ifjat sár. De ka aslvbsa talesspeg aa ár, Saép jövő: ah 1 nsg7 aaerelmi ár. S mert kád«« lett s raaralsti fél : T5bbá »em j8, — aNgjelaeiS tél. Ok I árvát sem vár astlS, csalid . . . .átok rád, ki axWvmec aaalád !» Balyg s lá«y... Hová aa«ajes hass? Sir lett neki s lagjobb basa. 8 kit ms bírt megóvni férfikar : Fsán üdv Dall avájss igt kar ÜtSÓTBl. HUSZADIK tffööLYAM i jftrmug -im. ... .1 E D E K S JE - -K. yß- :<J» •V k • gép gyáros MA KSIIA LL SONS C0: I td. (307 2-6) főügynőke liÜDAPKST, V. vÁrxi-ut 72 »mm wíati. VI. KJ;ir utcia »>8- »:>»« »111. ajánlj* : a mostanáig tartott, valamennyi kiállításokon az elsó és legfőbb dijakkal kitüntetett fa-, kőszén- és szalmafüté-bez berendezve, szabadalmazott dobvédövel, szabadalmazott választ óh«0K« írrel, üsz<>gtisziit.ó készülékké Gőzmozdonyokat, Cséplőgépeket, szabadalmazott mafánetetó készülékkel vagy anélkül. Őrlőmalmokat, fogaskerék- vagy szijhajtásra, belföld: gyártmány, angol minta szerint. Kézi és járgány-cséplőgépek, szalmakazalök, körfűrészek, mozdony fecskenttök, vetőgépek, szénagyíljté gereblye, ku koricza-morzsolök. aratógepek, trieurök. tisztító rosták, daráló malmok, szecskavágók szabadalmazott háromvasú ekék, és minden a gazdasági szakmába vágd gépeket. A t~J egyzekek ídvánatra Ingyen óe bérmentve. ELADÁS. A legújabb divatú és legkülönbfélébb férfi- és gyermek-, uhák VÉGELADASA tulhalm o zott készlet miatt r Epugy végeladás alá kerül naeytzámu szövet kabát-, nadrág-, mellény- és egész öltönyök számára, vahmint nagymennyiségű férfi-ing. gallér, kézelő, nyakkendő, kesztyű és esernyő stb. seb. igen leszállított áron. Mindennemű férfi —és gyermek-öltönyök stb megrendelései a legjobban és legolcsóbban teljesíttetnek WEIS2MAYER O.-nál 2-3 311 a^Kortma" vendégléátellenében. loLL SEIDLITZ - PORA. i hi minden dobox eaimlapján a «<■ it. a« ¿n iok«xoro»itoti -x^ceni van Nyujtsunk kezet a szerencsének! 400.000 márka 7 f<ieyecem4nyt nyújt kedvew5 f»lb« a legajabb nagy penzkiaoraalá», mely . a raagai korsány által jjríuagyv» é» b.rtoiitvj van Eaea uj terreaet etdtire aHhan áll hogy tt-1-^ -v h/n>-p lefo-lyáaa alatt 7 »or»oli»b»o 51700 iy»r«it«ynek okreden kiaorioláe JÜ4 kell ktrtlluU, köitttk találkoaik 400,000 frtnyi főryeremény, réealeg pedig : 1 nyer. í m. 250,0001 1 nyer 1 m. 150.0001 1 nrer. 4 m. 100,000 1 »yer. á m. ilfiW 1 ayer á m.''12,000 14 nyer. á le.UOO 1 nyer. 4 m 5O.000 2 ny»r. 4 el 40,000 1 nyer. á m. 80,000 5 nyer 4 m. 26,000 2 ayer. 4 m. 20,000 IS nyer. 4 a. 4 nyer. á.m., 8000 W-ayer. i m. 5000 S8 nyer. 4 m 3000 214 nyer 4 m. 3000 531-nyer. ám. 1000 G7S nyer. k.m. 500 950 nyer, 4 m. 300 15,000 28,860 nyer. i m 1S8 tat. «at. A legköaelebbi ei«j nyeremény buzia eten najr a* 4)lam »Ital biatoiUotf píuakiaoriolii birataluiac állapíttatott meg 4« mfcr folyó év! junlus 15 és 16-fin le»«, a követkeaC 8««egí»e kerfll: 1 erén ered »ortj 4ra r»»k 6 m. v 3 bo frt 1 . . . 3 m v 1 75 frt. 1 negyed . . . i 1 fél r. 0 90 frt Valamennyi megbitáj u &«xeg bekflldAee vagy po»t«nut-v4ny mellett aion ial ét a legnagyobb gouddai eiakCUltetik. mindenki mag4t aa állam calmerérel ellátott eredetnonjegyet kapván tőlünk keséhe. A m?gre.ideI4aeVhex megkívántató hKatalo» terve«#k dij nélkfll mellékelteinek, minden fenti, ntin pedig felaadUtáa nélkül küldjük ré-ntver8inknek a birataloi huraii jegvéket. A nyeríTnemények kiflaet»e mindenkor póntoean a* 4U»m jótállása mellett tOrténik i akár k8«vetíen tncgliriA^p, vagy ki-vánatra érdekeltjeinknek Antxtria minden nagyobb pi«« tain fennáll ÖMxekSUetéaeink által ké''beerftethotik. VáilaUtunknak mindenkor kedréiett aji»r«nc»« «ok mái UkinUlyee Byer-oénv köiRU ryakran ti el.í rtnyCTémr,veknelc örvendvén m. mim 250 000, 225,000, 150,000, IW W© SO 000, 60,000 , 40 ^00 Siettettek kl. A« Ily a legcxilárdabb alapem nyográ Tá\|J»Utnál, e!6»»lát-tuuáiag mlndemltte bt«onarfal a legélénkebb ré.avételre taámit-Uaty4n, kéretik már a k»e;i bnxá» miatt i. minden mogbiiást minél elóbb, köavetíentll rfnlirt bankbáahoz in éini Kaufmann és Simon, bank- ét váltóüzlet Hamburgban. B^r4irUwl miodenoenO áUamkBleéoyek, raiot; ríaa- 597 9-» réoyek é. k8lca«B«onjegyeknek '' '' ^ ü. L kóeaocetÜBket fejetveki ezfcanel irántunk eddig, taira«»tott bÍMlomért, felkirjök m aj kiaonolásaiH rénl tolre, — főtörekrértük esentul U odairányuUad mÍDd«kóilr pontot é» wilírd 50 Igái a t álul tiwtelt érdek elíj^iiik UÜÍ«- '' /t •. tnagoMgedMt ki«WemelQi. Csak akkor valódi, lenyomva. f> év át * le. h.Mi vik -rek im-llett betegségek m e«é«rti«l akadályok tafllat é< araayer Pllen Kfll&onieti oly egyéneknek ajánlva kik QlA életmódot folytainak Hamlsitá»«k ttrv^iyileg bSatrltetaek Egy lepec?ételt eredeti doboz ára. ! frt o e. Vdi<41I Tnin.irnnrmil gyomor (miut Aivá^vhiány, h&uaoruljui,, ver BOBSZESZ SÚVAL. A legmegbisliaióbb oui^géiyaő a»e;e a nzenredő (rmlx-riaácnok nnndrn beliO é- külső tynlUdáíiial. a iog óbb betegaés ellon. min. <lrti»rm<i «ehe^llévvk, -f«^- fill- ^e iogfájáa. ré«i wwvek éa uyill a»U»k-rákrekólyi-k, ilsrOk, izemcynlladai miiidi-nneMn bénnlá« és «¿Tűiét itb. tV>. ellen Üvegekben használati utasítással egyött 80 kr. t. é. Hal-inájol<ú Krohn M et, tirtótól Bergenben (Üorvégi4l>«ti> Kfcen balmáj rwirolaj valamennyi, * kp:ekedelrmb<-u el-iordulA aj kösKtt ai egyedüli, mely orvoa» csáiakr.i liaji»''iálii»tó ín egy üvegnek használati utasítással 1 frt r e. ; I. Fő i I 1 1 i t í I A. gyógyszerész,, cs. kir. ud?ari szAIlitÓDál, Bée« '' i Tnrlilauben. Raktár as állam mindee bimevei gyó^yixertárában vagy ÍUaaer-><ere»kedé»">e«L Kktár nólkQU belyaégekben magáuegyének nagyobb megrendeléaekuél megfeleli árleengedéaben réize»01nek. A t. 12 kÖaSmég kéretik határozottan Moll-fél« kétxitményt r«n4elw éa saak olyasokat elfogadni, mrtyek saját ó»jr^yem ci »lürá •ómmal vannak ellátva. Raktárak: Ksgy Kaalzu üeiur J. gyógy. Práger Béla gyóíyn F.«•»<-Ibofer Jó««f, Ro»«afeld Adolf, Eo«enberg Kerenoi, Strém é< Klein. — Zala-E\|«rztf ü«ll<>«r J. E M&r«uU laatl Ferd., - Barcs Dorner 8; — Caáktcraya CU>ne» L. gyégyneréa« — Kaposvár Babócbay Kálm-Kokn 3. gyógy.'' Th. Kocakée.y gyógy. — KaprOBC2a Werli M cyógy. Kiazeg Caacainovic« !«. trrógr. — KesrtWy WttAaeb F. , - Kímwid Ráta Ján. — Zágrife Irjal m.ibox gyógy M:ttib«cl»S. gyógy KoljaeV. — Sopron Mexey Ané. gyógy — Let«y* Katiwoda J. (240 18—52) . ^ÖDTÜREN község részérói körf-.irré tétetik, miszerint jJ. A község részére engedélyezett 2 oi-Biigoe vásár 1881. I Mi junius-hó 8-án fMedárd öapjin) és szeptember hó ''19-én (őszi szent kereszt utáni hétfőn) fognak megtar- \ J 1» t f. '' '' I > • Ütni. 816 t-s K elsó vásár dijmentes és helypénz sem szedetik, sőt a megjelenő közönség kedvezményekben részesíttetik. ^ «: Kelt Podturen, 1881. májos 20. VRÁNCSICS MIHÁLY, birő. Vb. Netiwirth Alh. Csáktornyái kereskedő CMGtl-rálasztiYiányáiiak határozata folytán a esődtömeghez leltározott és 1919 frt 4(> Krra becsü l rőfbs áruk és e^ryéb ingóságok ajáulat atjá.i eladatnak. 300 frt bánatpénzzel ellátott és Tárt ajánlatok f. é. junius 9. déli 12 óráig aíníiroff ná/ adandók be. A csődtöme^beli ingóságok é.s leltár Ko-nyáry Mihály csáktornyai ügyvéd- uruáj, mint tömeggondnoknál megtekinthetők, a kinél, valamint alulírottnál bovt-bb felvilágosítás ia nyerhető. Xagy-Kanizsán, 1881. május 29. 319 -1 FISCHL PÁL ügyvéd, mint vál jegyző. Ui találiáifi yy m. kir. kizáról. arab. Lancaster hármas cs vfi S£Sí fegyverünk leiráüát agjaz-ulc nagr vájaasléku fegyver rak tárunkról ttóló Árjegyzékünkéi magyar vagy rémet nyelven kívánatra minden vadá aat kedvelőnek bérmentve megküldjük. N. Bzailer k C^mp. Rothentbarroatraiee 18. Wiee (Béo). 301 9—12 Egy nagy fekete, hosszú szőrű KANY VIZSLA elveszett, a megtaláló 15 forint, vagy ennél több jutalmat kaphat, ha ¿izl uiinél előbb RUFF ÁGOSTON tol-caáiiyi fővudász urunk (utolsó pí).stá Zalab^r) mint tulajdonoának átadja. 100 j0 megtakarítás! ér-tik el a .Hunéin, kivi'' ea.n alólirott »lUl ujon MtaláH • ti.tn ártxtlan „Hiény te.n. lel,01 Wé,«ült kivé l.a.«clata «1»''. m -ly fele»!eg«té te./m.nden u.ái kávéfajokat »ion t.gra. tnelval at n.ftgában 6e.«r«ntn»H. V ni»zo>< tn»aj«lo:.okat m~W«k ax''áaaiai kÍTWan f-IU^álbafók. mai-ábae foglalja a Ki,U ! Ívé'' U. »5t tC b t. kintiben at ícla: U »iilji: ecn a sok b.vi.5 hitaa. mely má. ká»írál álUlánoi, » JW''» kivé"-nil t^ljeeen hiá:-/ik. felflerjeaitl ax étváiyat, «lé»««!» " méutést. é lé akit 1 az fóerewlartrt t, kellem.-« aamatj. álul Ulaik ki. TorAbbá jo aikerrei haamai-baó gvotnorgy. ng. »égné! 4« gyomntbaralBál — ^ ^^¡íl»'' ra. kik i<W„ r»Ky ixerri tilvfeajtk. - M 0« .. talaak »lati t>tel kávával ae- éJfcttMk Bet^<-k atin « .Hungária kávé- rtadklvill wré^wtk éa ti^Wé-wk fch#«y«<t. St at re^g uruoui alatt — hogy ftirttólax hatna. j..ltevó h .Uaa álul a ft MféiésUtL Wu—n .WVnyök »Ml-t. a .Hungária kávf má, ''ajokbo. Mindeden eioovoa - -■---» w-n-ÄM ¡«as tn Szaládi Antalnál Budapest Sugár-at 100. v. m/f Kgy kilogramm (2 »imfonO 4ra 1 frt 2t> k Elatiir.itaük bármily ridékr, aa •»«!•«•« bekülJM S^q 1—2Ä - «tánv^tf} »ellett. A legolcsóbb és leííelleiesebb iíütöltúslll ajíiü? YVAJDITS JÓZ8EF Nagy-Kanizsán Ismét igea sok uj művekkel szaporított köxel 4000 KÖTETBÖL ALLÓ. li Cttl ls.l>U tSt y. MM* Az olvastói dij havontínt csak 50 kr. negyedévre cak 1 frt. 80 kr Előfizetés a k5 I ch5n k ön) r türra e hó bármely napján történhetik. Titmteletífl 16913— ^ Wajdiis Nagy-Kaausia, ayoaatott a kiadó talajdonos Wajdits József gyorasajtóján. 1881 juniua 5-én, Défittéü ár i egsz érrt......8 £rt fél ént....... , negyed évre......2 . Egy nínn 10 kr. HIRDETÉSEI. « hasábos petitsorban 7, máaodBzsr 6 i minden további torért ö kr. NYILTT ÉRBEN soronként 10 krert vétetnek lel. FQucatlri illetek minden egyes hirdetőiért SO kr. Sietendő. HusMdik évfolyam. A Up szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhöz, anyagi részit illet» közlemények pedig a kiadóhoz Uénneutve inté/.tndök : N A <; V K AN I 7. S A Wlassicskáz. Bérmoutetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak cl. Kéziratok vissza nem kftldctnek. Naqy-Kthizbaváros helyhatóságának, .nagy-kanizsai önk. t fizol tó-egylet'', a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank'', , nagy-kanizsai takarékpénztár", a .zalamegyei általános tanítótestület, a „ nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület, a mg)-kanizsai tiszti önsegély zú szövetkezet, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai k ül választmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesitóje. Betenkioí kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Gondolatok pünkösdtor Magasztos ünnepet Ül ma a keresztény világ — az örömnek lélekemelő ünnepét, eljött a vigasztaló. Kxen alkalomból üdvös lesi, — legyen ttdvös, — ha a képzelem visz-j szaszáll ama pillanatokra, melyek tartama alatt az apostolok szive éle hittel, nemes lelkesedéssel s aaeot buzgalommal telt meg. (Gondolkodjunk 1... A szeretet vallásának isteni alapitója, mintán meghalt a keresztfán 8 harmad napon legyőzte a halált, felment az égbe; az apostolok — cselekedetének tanni s szent tanának örökösei — elhagyatottan. árván, egyedül maradtak. Szomorú állapot s csak az a szerencse, bogy nem tartott sokáig. Tizszer kelt fel s tizszer hnnyt le elpihenni a nap, mikor megjelent a vigasztaló tüzes nyelvek alakjában. Innét tnl az apostolok teljesen átalakultak; a félelem helyét bátor ság, a csüggedés helyét kitartás foglalták el; a mi eddig homályos sejtelemként volt meg lelkükben : uieg-elevenült, testet öltött. Innét tul csak egy magasztos feladatnak éltek: elhinteni az nj, az igaz vallásnak magvait az ismert világ minden részébe s csak egy dicsó eszme bevité, lelkesité szivöket: megalapítani, megszilárdítani a kereszténységet. Azonban e feladat megoldása, ez eszme megtestesitése nagy akadályokba, nagy nehézségekbe ütközött De Isten a rosszat is jóra fordítja. Minden akadály, minden nehézség csak növelé az apostolokban a hósi erélyt, a csüggedetlen kitartást, a rettenthetetlen bátorságot. Üldöztetés, börtön, halál csak fokozottabb mérvben segitették elő a szent vallás diadalát. A martyrok minden kiömlött vércseppje meghozta fényes jntalmát, nyomában ezer és e/.er hivó, ezer és ezer hitvédő támadt. Az apostolok valóban dicsó példát szolgáltattak nekünk, mit vihet ki, mire képesít a meggyőződés szentsége, ha hittel, reménynyel s szeretettel egyeaOit; példájukból pedig sokat lehetne tanulnunk, ha épen akarnánk. Nem uj, régi dolog: nehéz az élet! Öröm és bánat, vigság s szomorúság sürüen váltakoznak. Most tenyerén hord, holnap elfordul tóled a szerencse — taláo mindörökre. Egy nap taláu minden baj nélkül múlik el, már a másik napon rád nehezült a sorsnak csapása. Ma testben és leiekben egészséges vagv. holnap, a testi és lelki szenvedések száz neme tépi, száz perae marezan-golja lelkedet. Egy órád csendes, tiszta, derült, a másikban bósz vihar tombol fejed felett, villámlik éj dörög s te reszketve gondolsz az utolsó perezekre. Ha igazán igy áll a dolog, ha valóban ilyen az élet; nincs más mód mint eleve gondoskodnunk kellő ellenszerekről, különben menthetetlenül elvesztünk s csak jeltelen sir lesz osztályrészünk. És ez ellenszerek?.. Ob! ha tudnál, oh! ha akarnál olvasni szivednek mélyében: könnyen fel fognád találni azokat az eszközöket, melyeknek sikeres alkalmazása az élet minden viszonyaiban biztos kikötőt, állandó menedéket nyújthat. Jer velem, nézd és bámuld a természetet. Ha nem fásult el még kebled s szivedben van helye az emberi érzelmeknek : legalább is sejtened kell, hogy ebben a természetben minden éló s élettelen lény az Isten létét, az Isten dicsőségét hirdeti. A dalos madár, a fesló bimbó, az illatos levegő, a hegyek és völgyek, erdók és mezők mindenható kezének alkotásai, mérhetetlen hatalmának .remekelt csodái. — Nem elég ok-e ez arra, hogy hidd és imádd az őrök Istent? Csak hi- ted legyen s boldog leszesz. Mert ha igaz hited van: maró kétség soha sem fog gyötreni, reményed sohasem fog elhagyni a legnagyobb küzdelmek, a legveszélyesebb meg próbáitatások idejében sem; tiszta szereteted pedig nem fog önzéssé fajulni soha ; minden embert, szegényt és gazdagot, urat és szolgát egyenlő hévvel fogsz átölelni, mert mindenkit mint felebarátodat tanuld tisztelni, becsülni, szeretni. Még tovább mehetünk ! Ha igaz hited van, lelkiismereted is lesz s ekkor a becsület útjáról nem fogsz letérni soh i. A becsület pedig az az egvetleu kincs, mely emberhez — a teremtés koronajáhoa legméltóbb. A becsületes ember beéri sajátjával, másnak hírnevét nem irigyli, másnak Vagyonát nem áhitorra Mást megcsalni, mást meglopni, nem akar, nem tud. A becsületes ember egyúttal mélyen érzi kötelességét, a becsülettel összeforrott a kötelességérzet, mely minden körülmények kftr.t híven teljesiti azt, mivel mint családtag a családnak s mint polgár a hazának s állásának tartozik. Bgy óhajtásunk van. Vajba e szent ünnepen esetleg megingott hited megszilárdulna, tőrt reményed uj életre éledne s önzetlen szereteted minden igaz, szép és jó iránt nemes hévre buzdulna. Két jelszód legyen e naptól fogva: kötelesség s becsület s akkor reád fog szállani az éguek minden áldása. Szálljon ! PHILOS. Nagy-Kanizsa, l^si. jun- hó 2. Érdekesnek tartom a Sopronban f. évi május hó 26, 28 ós 29 én az ottani lövész egylet által rendezett szabad lövészet lefolyásáról és eredményéről e becses lap számára némi leírást nyújtani. — Az érdekes ünnepélyre magam is felrándultam annyival is inkább, mert még Sopront nem láttam és óhajtottam ar. ottaui lövölde-helyiség berendezését is megismerni. — A lövölde valóban pompás, berendezései oly kitűnőek. hogy elkellett szomorodnom a mienk kezdetlegessége felett de egyszersmind tapasztalatokat szereztem a mi lövöldénk átalakítására, vagy ha lehetséges volna, egy egé szen újnak magában a \árosban leendő felállítására nézve. - A soproni lövölde közel van a városhoz a győri szintén és azért oly látogatottak és "wrágzók. De áttérek magára a lövészetre. Iiövetett 4 rendes és 1 úgynevezett arany czéltáblára 150 lépés távolságból. -- A 4 rendes czéltáblánál a legjobb mély lövés, az arany czéltáblánál 5 egymás után következett lövésből álló sorozatban lőtt legtöbb kör elérése volt a lövész feladata. A 4 czéitáblán egy lövés 10 kr., melyből 6 kr. a lőtt körökre osztalék fejében kiosztatott és ezen c/éltáblákon esett 10 legjobb mély lövésre kővetkező főnyeremények adattak ki: 6 drb, 5 drb, 4 drb, 3 drb, 2 drb és 1 drb arany; - 5 frt ezüst, 4 frt. 3 frt és 2 frt ; - 1 ilyen díj megnyerhet égéhez 50 lövést volt szükséges váltani. Az arany czékábláuál következő 10 nyeremény volt u m.: 2 darab arany; — 8 frt, 7 frt, 6 frt, 5 frt, 4 frt, 3 frt 50 kr., 3 frt, 2 frt 50 kr, 2 frt ezüst. — Ezen czéltábia találó tere 12 körre volt elosztva, a rendes czéltábláké pedig 8-ra. Az ünnepélyeu 38 lövész vett részt és pedig a soproniakon kívül bécsiek, bécsújhelyiek, badeniek. gvó riek és én vettünk részt — esett 5690 lövés, melyből 110 mély lövés volt, (szög) melyek között egy igen ügyes találmány segélyével állapították meg a központtól való kisebb vagy nagyobb távolságot, mert ezeu mély lövések egymásközti különbségei sokszor alig hajszálnyit tettek ki. A rendes czéháblákon az első díjat Schneider Márton soproni lövész nyerte (6 drb. arany) — 2-ikat Lovag Mikola cs. kír. kapitány (5 drb. arany.) — 3-ikat Mucarelli bécsújhelyi lövész (4 drb arany,) — 4-iket én (3 drb arany.) — stb. Az arany czéltáblánál az első dijat 54 körre szintén soproni lövész nyerte Thiering Lajos (2 drb arany), a 2-ikat Fröhlich bécsi lövész (1 darab arany) Felette érdekes, hogy egy elegan^: hölgy Hirsch Emília Bécsből a lövészetben szintén részt vett és oly remekül lótt, hogy a rendes czél-táblákon a 10-ik. — arany czéltáblánál pedig 44''/a körre a 8-ik nyereményt vitte el. Az ünnepéit az egylet helyiségében társas estély követte, hol a soproni daltársulatnak néhány tagja igen szép magyar dalokat rögtönzött, mely körülmény igen örvendetes jelensége a magyar nyelv haladásának Sopronban. Végül különösen ki kell emelnem azon rendkívüli figyelmet és előzékenységet, melylyel a lövész-egylet választmánya által a vidékiek fogadtattak és melyben részesültek és különösen ki kell emelnem a főlövész-mesternek Friedrich Ágostonnak és Bock Gyula titkárnak az ünnepély emelésére iránvzott fáradságait. VARGA LAJOS. — A kereskedelmi minisztérium az ipari szakoktatás és háziipar jelen állásáról Magyarországon, egy 455 oldalra terjedő, kimerítő s az egész fontos ügyet teljesen felölelő jelentést dolgozott ki, mely már legközelebb nyilvánosságra fog hozatni, a mennyiben az országban levő kereskedelmi és iparkamaráknak megküldetik. TARCZA. Idához. i. Igaz te bit, amit eddig Elhinni sem mertem, Hogy te csak agy hitegettél, Áltathattál engem; Hogy stireeo csak játékszer rolt, F»U >zenélj TigjM. 1 — .Játszónk v»le és ha eltört, Dobjak akkor bátra !.. • Így tettél a« én »rivemmel ; Én azt neked adtam, J átáztál vei«, — SsazetőrUd, S még kaczagiz is rajtam Ob, e játék tsumMbm, Kf7 élet aa ára; — 8 játékszerért egy élet-ár Drága, — nagyon dráa!... n. Most is érzem «Uléssd\ Forró csákód moat U ágét, Még sebem is vérzik, R ta már ismét missal kezds>l Velett játszott sxép sserspsd — Ob, ne játsad ast végig! .. De nem játszol !... liiss a szived'' Most as oltár alá v2sse<t, fi ott eAflssőt annak, - 0«t MkdáaSl most h€sáf«<. .. . — Hallottam: s vWafánysd Véu ngjan, de — gazdagI... '';• '' '' m. • Ott volta« az esklvU&a... Mért voltál oly halovány? / -Márt rsmegiél, mért zokogtál Ott as oltár zsámolyán ? Azt hivéd tán, hogy az Istent Megkérlelik köuye.d, 8 ssörnjtl vétked Biegbocaátja — Ob, angyalom, azt ae liidd ! Egy szivrt agy Összetörni, 8 kacaagni a kin frlett, Ily nagy vétket mcgboeaátni Soha — soha nem lehat ! Lesz idő még — nem kivinom — Mikor majd az öutud«t Vádolni fog, s vádjaitól Nyugalmat a sir em ad; Less id5 még, mikor sirva Sóhajtod el nevemet, — Oh. de tudd: .»z én ssitemnek Kétszer Dyilui nem lehet! VÁKKON''YI DEZSŐ. Annyi szenvedés után. — Elbeszélés — Irta: TÖRÖK ERNŐ- (Folytatás.) — Levelet kaptam Rékás barátunktól — válaszolt Kendefy — melyben értesít, hogy a legnagyobb örömmel fogad ták küldöttségünket, s hallva népgyülé sünk határozatát, a kü''dötuég tagjait Össze-viasia ölelték; egy tisztetindítottak útnak, a ki tőlünk a legénységet általve gye, fel«v\kettes»e és a fősereghez vozé relje begyakorlás végett. — Dombszöghy csak lei kendezett mindezek hallatára. — Azért gondolnám — folvlatá Kendefy — értesítenünk kellene as ifjakat, bogy mindenki készüljön a lehető rögtöni «iMMlnláera- — .Igaaa van Kendefy bará»o», te gyftk is meg • rendslkeeést anennal, mert ki tudjs, m''-ly pillanatban érkezik meg a tiszt, menjünk együtt azonnal.« E perezben az ajtón kopogtattak. .Szabad* — szólt a házi ur. Az ajtó kinyílt s egy termetes, vállas honvéd-kapitány lépett De. .üdvözlöm önöket uraim — szólt katonás fesz tel í nséggel — én a központi bonvédeimi bizottság küldöttje, a bizottmány legforróbb köszönetét hozom a haza nejében önök intézkedéséért, itt van megbízatásomról szóló igazolvány, Szentgyörgyi Elemér vagyok, feladatom az ujonezok átvétele lesz, ezen utasítással vagyokDombszögbyJáoos úrhoz küldve.* .Isten hozta! A keresett Domb szöghy János én vagyuk, s van szeren csém itt egyúttal Kendefy Béla ügyvéd urat bemutatni." .A népgyűlés kitűnő szónokát?* — kérdé örömmel Szentgyörgyi és hévvel szorított kezet Kendefyvel, a ki meg hajtá magát, mire Dombszöghy vevé át a szót: „Igazán jól mondja a közmondás, ha farkast emlegetnek, a kertek alatt lappang; épen most beszélgetünk a iehe tőségről, hogy kapitány ur egysrer csak iit terem. Különben a hosszú ut úgyis eléggé kifárasztotta kapitány urat, szobája rendel kenésére fog állani, pihenje ki magát t vacsorára tisztelje meg házamat jelenlétével.* A kapitány megköszönte a ssivé-lyes vendégszeretetet s a belépő inassal távozott a kijelölt szobába; Dnmbtsöghy még a kapitány nyal jött legények ellátásáról gondoskodván, Kendefyvel tivo-«ott értesíteni a várost a kapitány meg- Reggel talpon volt az egész város, az önkénytesek a főtéren gyüiekestek, % város lakosságának apraja-nagyja ott mozgott föl és alá. A mint Szentgyörgyi Elemér Domb szöghy és Kendefy kíséretében a téren megjelent, «fiatalság < g^tverő éljenzésben tört ki, mit a roppant nzdmu nép folytat ván kalapokkal, kendőkkel integettek feléje jel-zve örömmol, hogy .Isten hozott.* — Szentgyörgyi ennyi lelkesülés láttára hevesen »rontott keZ''it kísérőivel és ossk annyit mondott megindulástól rear-kető hangon: .Ennyit nem mertem reményiem. ügyünk nyerve van 1" Majd a sorakozott ifjúság arozvonal a előtt lépdelt vég:g, mindeuUlt mosolygó arezra, ragyogó tekintetre talált; mire viaszatérvén a középre röviden katonásan közié velők a teendőket oly uta-sitásssl, hogy másnap reggeli 7 órakor indulnak, minden ember késien álljon e helyen. A nap bucsusásben és csomagolásban telt el. Másnap kora hajnalban dobpergésre ébredt a város, az önkényte?eknek szólt a dob, majd felrivalt a Kürt. bogy közű leg az indulás ideje. A tágss téren több ember nem férhetett m«sg ; egyiknek rokona távozott, a másikat a kíváncsiság hozta oda Megható volt a jelenet. Az aggok beállott gyermekeiket áldották meg. itt a távozó honvédapának mindkét karán gyermeke, s nyakában a szerető hitves, amott az ifja búcsúzik a szeraleaütv« s könnyezve előtte álló lánykától. A jelenet fenségét csak képzelni, de leirni nem lehet. Dombszöghy János és Kendefy Béla szintén a búcsúzók közt állottak. Dombszöghy ugy vé ekedett ós Kendefy osztakozott véleményében, bogy ók valánsk a mozgalom indítói, erkölcsi kö''elességök a vezéri szerepet folytatni,-de azonkívül is mint egyszerű hazafiak nem nézhették volna tétlenül a haza veszedelmét. A megszokott nyugalmat, as ottho-nias kényelmet a tábori élet vig^iralma* sanyarusagaival a hazáért édes örömmel váltották fel. A város toronyórái egymásután verték el a reggeli 7 órá«. Szen Igy örgyi szerette a pontosságot, kardjához nyúlt s a tizedesnek inteti ; ez felolvasta az ujonezok névsorát, miuden névnél lelkesen hangzott az .itt, nem hiányzott senki. Dombszöghy Ilonka melléje lépett, egy nemzeti kokárdát tűzött fel mellére, s kardjára egy kicsike pompás csokrot kötött nemzeti szalagokkal s csak annyit szólt: .Édes hazánk védelmére, s ellenségeink romlására viselje." A szűzi imát meghallgatta az éj, ez a kard oltotta ki 2 német és 1 <>roz ezredes élatét a későbbi csatákban. Ezt látva a nép, egy pillanat alatt feltűzte az önkényteseknek a kokárdát & kitűzte maga is. Az önkény''.esek sorában erre fel-hangzott a .Hazádnak rendületlenül* a mint nemzeti imára, minden kalap letűnt a fejekről, minden szem ma/^asba tekintett a magyarok Istenéhez. Az áhítatos, majd gynjtó da) után a kapitány kardját a magasba emelve elóre vezényelt, a kürtök fölrivnltsk, a doh ÜU:I - . • : . i v HUSZADIK ÉVFOLYAM ZALÁI KÖZLÖK? * JUMlfc ''fi/ét 7131. — A dohány csempészet korlátozása tárgyában követendő eljárást illetőleg a in. kir. pénzügyminisztérium egyetértóleg a közi. ügyi minisztériummal ismét szigorú rendeletet adott ki. E szerint a pénzügyi közegeknek megengedtetett, hogyha szolgálatban utaznak, a hazai vasutak összes vonalait díjtalanul és szabadon használhatják, bárhol ki- és és beszáIhatnak, továbbá mindennemű árut felbonthatnak, legyen bár az kézi- vagy nem kézi-podgyász, az árukat megvizsgálni és a mennyiben a szállítmány vagy csomag tilos árukat vagy dohányanyagot tartalmazna, tartoznak azt tény leírás felvétele mellett azonnal elkobozni. - Szivarárak leszállítás?. A m pénzügyminisztérium közhírré teszi. hogy több, a belföldi különle- o. '' gességi árjegyzékben foglalt szivar-nem m. hó 25 étól kezdve leszállított áron adatik, és pedig: a Medianos I. II. és Elegante« II. és III. szivarok 100 db. után kötegetlen 5 frt 50 kr., kötegelt 6 frt és 4 db. kötegh<>n 24 krral ; a Medianos I. és Reijalia Media I; szivarok pedig 100 db. urán kötegetlen 4 frt 60 kr., kötegelt 5 frt és 4 db. kötegben 20 krral. 3. A gróf Karácsonyi jutalomért 1883 ra komoly drámai müvok versenyeznek, hova nemcsak ssomorujátékok, hanem másnemű, történeti, regényes, polgári színmüvek, drámai erkölcsrajzok atb is értetnek. A jutalom a viszonylag legjobb műnek caak ugy adatik ki, ha a ''•gyszersmind drámai, szini és nyelvi tekintetben is becsesnek, c igy kitüntetésre méltónak találtatik. Jutalma két száz arany. Határnap 1883. deczember 31. 4 Kívántatik elbeszélő költemény, melynek tárgya lehet történeti, mondai vagy a jelen életből vett. Szükséges asonban, hogy a mű lelemény, jellemrajz compositió, költői tárgyalás, nyelv és versbeli technika tekintetében költészetünk díszére szolgáljon. Ha ily önálló becsű mű nem találtatnék a pályázók között, a díj nem adatik ki, hanem újra kihirdettetik. Jutalma az ífj. gr. Nádasdy Ferencs által néhai gróf Nádasdy Tamás nevére tett alapítványból azáz arany. Határnap 1881. decs. 31-ike. 5. A Péczely-pályadíjra tisztán, a magyar történelemből vett ssinmüvek pál vázhatnak, ugy tragoediák.mint középfajú drámák és vígjátékok, akár kötött nyelven, akár prózában irva. a m elyek az 1880—1881. években magjelentek nyomtatásban, vagy ha nyomtatásban nem jelentek is meg. valamely színpadon előadattak s kéziratban az akadémiához 1882. évi msrezius hó utolsó napjáig beküldettek. A már pályadíjat nyert színművek is pályamüveknek tekintetnek, kivéve a Karácsonyi-pályadíjjal, mint legnagyobb drámai pályadíjjal jutalma zott színmüveket. A pályadíj csak ugy adatik ki, ha a bíráló bizot''ság a pálya művek kőzött jutalomra méltó színmüvet talál. Ha a jutalmat nyert mö még nvom-tatásban meg nem jelent, a szerző t<vr tozik azt három hónap alatt kinyomatni, mit ha tenni elmulasztana, az akadémia adhatja ki, mint bármely mis munkáját, még pedig külön díj ''nélkül és irójogí birtokában marad tíz évig. A jutalom ez-»r forint aranyban. 6. A vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztérium kezelése alá bocsátott Fekésházy alapítványból 500 forintnyi jutalomra, s nem magyarok számira, a hazában divatozó bármely nyelven (a magyaron kívül) írt, a magyar nyelv és irodalom megismertetésére rendelt és az 1881 — 1884. évkörben nyomta tásban megjelent tan-, kézi- vagy olvasókönyvek pályáznak. A nyomtatásban megjelent munka egy példánya 1884. deciember 31 ig az Akadémiához beküldendő. 7. Kívántatik Kazinczy Ferencz németből fordított müveinek nyelvészeti bírálata s jelesen annak részletes és az eredetinek egybevetésével való kimutatása, bogv mennyire és miben idegen-ssarft Kasincsy ny»lve e fordításokban ? Jutalma a Marczibányi-alapitványból negyven arany. Határnap 1881. decz. 31 8. Kívántatík a magyar hírlapirodalom története, kezdettől (1780) fogva 1867 ig tekintettel a politikai eszmék és pártok fejlődésére. Jutalma av Athe-naeura irodalmi és nyomdai részvény társulat adományából saáz arany. Határnap 1882. decz. 31. A jutalom cak önálló becsű munkának adatik ki. 9. Régibb és ujabb irocalmunk remek s kiváló nyelv tekintetében kifogástalan termékeinek, továbbá hiteles népnyelvi adatok alapján részletesen kí fejtendő s az eddigi e nemű munkálatok kritikai tekintetbe vételével megállapítandó: r magyar siórend elmélete. E megállapítás körébe beleértendő: 1. a nép- és müköltéc stórendi eltéréseinek tárgyalása: 2. Ujékozlató ós gyakorlati példákkal megvilágított szabályok felállítása Jutalma a Marcribányi =lapit-ványbói nyolczv^n arany. Határnap 1882. decs 31. 10) A Sámuel Alajos által tett alapi irányból évenkint 15 arany jutalom adatik ki oly nyelvészeti értekezésnek. melyet a közelebb lefolyt évben akár külön, akár gyűjteményben meg-jeleut nveivészeti ért-keiések ¿özölt az I Gxztály legjobbnak ítél. A II. osztáiyból : 1) Kivántatik forrástanulmán vok alapján azon politikai és kulturai befolyás megismertetése és jellemzése, melyet a magyar és lengyel nemzet egymásra gyakorolt. Jutalma herczeg Czartoriszky I^áailó adományából 1000frt. Határnap 1882. deczember 31. 2. A m. t. akadémia nyílt pályáza tot hirdet egy történeti monog-aphiára, melv a magvar és lengy! nemzet érintkezéseinek történetet tárgvalja. A pályá-tók Nagy Lajos, I. Ulászló, n. Ulászló, II. Lajos, a Zápolvák, Báthory István, II. Rákóczi György korszakai közül szabadon választhatnak. Jutalma, berezeg Czartoriszky László adományából 1000 frt. Az ajánlatok, rési let es tervrajzzal 1881. deczember 3i ig kiilden dők be. 3. Kívántatik a magyarországi Pálos-rend története, a mohácsi vészig. Jutalma az Oltványi alapítványból 550 forint. Határnap 1882. decz. 31. 4. Kívántatik a XI. ssásadban alapított magyarországi egyházmegyék egyikének története, az egyházmegye alapításáról Nagy Lajos haláláig. Jutalma Fraknói Vilmos r. t. adományából 100 arany. Határnap 1882. deczember 31. A jutalom ceak absolut becsű munkának adatik ki. A magyar tud. akadémia juta-lomtételei. A tud. akadémia következő jutalom tételeket hirdet. Az első osztályból: 1. A gróf Teleki József féle drámai jutalomért 18^1-re szomorujátékok pályáznak. Csak valódi tragoediák fogadtatnak el. Az e jutalom ért pályázó sromoru játékoknak verses formában, még pedig lehető gonddal és szigorral kell irva lenniök. Jutalma száz arany. Határnap 1881. decz. 31-ike. A jutalom 1882. márcz 19-én adatik ki. 2. A gr. Karácsonyi-jutalomért 188l-re. kötött beszédben irt felsőbb vígjátékok versenyeznek. A jutalom a viszonylag legjobb műnek csak ugy adatik ki, ha az egyszersmind drámai, színi és nyelvi tekintetben is becsesnek s igy kitüntetésre méltónak találtatik. Jutalma négyszáz arany. Határnap 1881. deczember 3i-ke.A jutaium 1882. márcz. 31-kén adatik ki. hósa zu sora pergett, s az önkénytesek megindult. Dombszöghy és Kendefy a menet végéhez csatlakoztak; eddig Kendefy az ő lelke bálványát. Ilonkát vigasztalá; Dombszöghy síró nejét biztata jobb időkkel. békés napokkal. Majd iodulníok kelle nekik is, Kendefy oz- r és ezer csókot nyomott mindenkinek szeme láttára a piczi kezecskékre, mit látva Dombszöghy. bogy a válás ke-«erüségét némileg enyhítse, tréfásan oda szólt: .Ilonka ! szabad am a haza derék bajnokát e »z^p p-rezb^n rn-gc?óko!ní, az 1»s7. talizmánja, mely vi&szthozza őt számodra." Ilonka én Kendefy egymás nyakába borulva szátszor ós ezerszer összecsókoltak egr mást, szivszoruiva váltakozott köblökbet: a leverő bánat, majd a boldog viszontlátás mamoritó kéje, reménye. „Még most sem lesz elég a jóból gyermekek ?J figyelmezteté Dombezöghv útitársa:. Még egy csók, még egy heves kézszorítás és elváltak ; elmentek oda, hol az emberi tudomány vívmányait nem a béke és jólét előmozdítására. de éppen az emberek kiirtására, pusztítására fordítják; hol vér borítja a mezőt, m«\|y után bujább lesz a''fü; hol az uj sírhalmok fölött az özvegyek és árvák könyüje tör ég felé. J A határnál Ssentgyör^yi Elemér kapitány megállita a menetel es felszólítá ŐKet, hogy a kinett kedvesebb a csendes otthon, az ősi hajlék, a kalászos mező a gazdáik das az epedó knyka. ai forduljon vi8ia. .Csak előre! Éijen a haza!- volt a riadó felelet. III. Sziuterüuk változott. Haimo. heg} iáncz vonul eló''.tüuk keletről nyugot felé az esti töiétbeL. Imitt amott »pró tüzek lángja gyul fel és világit a távolba. Az idő csendes, a csillagok ragyogva mosolyognak ie . csendes vidékre. El-el mosódó dal bangjt. hullámzik a iégen át, rá egy-ugy vig Kurjantás;... a honvédtáborban vagyunk. A vezéri kar a satorban a térképeken vizsgálódik, minden bokrot, minden völgyet, mindet dombot számba vess. Holnap csata lesz % némettel, melynek a mi ajonczaiuk néhányszor már derekas leczkét adtak ; most is kevés a honvéd az ő számukhoz mérve. A vezéri karban két ismerősünkre találunk b ezek: Dombszöghy János ét Szentgyörgyi Elemér. Dombszöghy leleményes otze, a helyzet éles fölismerése, gyors határozása hamar feltűnővé tevék, a magasabb körök figyelme feléje fordult, s midőn X.. t, az ellenséges német hadak egyik ezredesét a csatában elfogta, gyorsan emelték tisztségről tisztségre. Egyik megbízatás a másikat érte, s ő mindannyiszor a legteljesebb sikerrel tért vissza s táborba. Szentgyörgyi Elemér a kapitány már őrnagyi rangot visei, » hogy Domb szöghy János, a „civil őt rangban már is majdnem elérte, csr k benső örömére szolgál neki, őket a közös veszély, a méf betetien fáradalmak, a tábori élet sajátsága és az édes haza sorsa felet''i aggó dalom elváIhatatlanságig legjobb barátokká tevé. A hadi terv készitésénél Dombszöghy természetes leleményessege sok-szor zökkentő rendes kerékvágásba a tsnácskozásnak kátyúba sülyedett szekerét. Egy domb hiányzott még a tervből, hogy az ütközet minden valóssinüséggel a bonvédek javára dűljön el. Est kelle megszerezniök. Nyilt csatában — habár talán hadi csaliéi szerfölött kétes a megsicrcihetóe. E fölött folyt a vita. Dombszöghy kilépett a sátorból s körül tekin''ett. Az idő megváltozott Haragos sötét felhők tornyosultak a láthatáron, mely zivatarral fenyegetett, a szél már messziről zúgott, s a moraj közeledett. .Hol vagy János?« — szólt Dombszöghy. A sötétből egy alak lépett elő és válassolt: »Itt vagyok nagyaágo* uram ! mit parancsol?* ,Ast akarom tudni, hogy állunk „Jól nagyságos uram, csak 25, s én közel vagyok.* (Folyt, következik.) Milyen legyen a köuyvvivő ? A ki ezen f-liratot olvassa, ne ijed jen meg annak p ózai jelentőségétől s higyje meg, hogy czélom korántsem az. miszerint a t. olvasót itt a tárezarovat-ban a könyvvivői praxisról vagy más efféléről akarnám felvilág^sitani, mert ez esetben gondoskodtam volna arról, hogy czikkem ne ide, hauem kissé magas Hbb stadiumba, illetőleg a lap felső részére kerüljön. 5. Adassék elő as adóügy jlWeer« a XVIII. század kezdetétől a jelenkori* é< annak alakulása Európa jelentékeoyebb államaiban, utalásaal a nemzetgazdasági és pénzügy tani hatására; vonasaék le azon tanulság, mely adórendszer életbeléptetése lenne Magyarország érdekében kívánatos, különös tekintettel hazánk ipar- és mezőgazdasági viszonyaira. Jutalma a Fáy András nevére tett alapít* ványbói, a hazai első titkarékpénztár részéről, 3000 o. é. frt. Határnap 1382 decz. 31-ike. A jutalmazásra már kijelölt munka a szerző által legalább 500 példányban kinyomatandó, különben a jutalom nem adatik ki. A munka a szerző tulajdona marad, ki abból három példányt a takarékpénztárnak átadni köteles. 6. Fejtessék ki az államszolgálat jogi természete, adassanak elő a rendszeres államszolgálati pragmatikának elvei, különös tekintettel hazánk viszonyaira; végre ismertessenek meg a nevezetesebb európai államok e tárgyra vonatkozó intézkedései. Jutalma a Sztrokay-alapítványból Bzáz arany. Határnap 1881. deczember 31. t 7. Adassék elő a felsőházi intézmény fejlő lése, annak viszonya a társadalom szerve-eléhez és jelentősége mint törvényhozási tényezőnek általában és különösen Magyarországon. Jutalma a Sztrokay alapítványból száz arany. Határnap 1881. decz. 31. 8. Kívántatik egy eredeti kutforrá sok alapján kidolgozott essay szerű mo-nographia, mely a hazai történelem valamely, a pályázó áltc.! te szése szerint megválasztandó, kiváló egyéniségének életrajzát adva. egyúttal az illető korszakot is megvilágítsa. Jutalma a Lévay-alapitványból 500 forint. Határnap 1881-decz. 31. 9. .Tekintettel a monarchia keref kedelmi viszonyaira, a jelenleg fönálló forintrendszer megtartása, avagy a frank-vágy márkarendszerre való át''érés mu tatkozik e czélszerübbnek ?" Jutalma a magyar kereskedelmi cssrnok Széchenyi adományából ezsr magyar frr.i/ aranyban. Határnap 1881. decz. 31. A jutalmazott munka a szerző tulajdona marad, a ki azonban köteles azt egy év lefolyása előtt közreboc?áni és egy példányt a kereskedelmi csarnoknak beküideni. 10- Müy befolyással volt közgazdaságunkra ai ágió fönállása 1848 tói napjainkig.'' Jutalma az Ullmauu Károly fóle alapítványból 360 frt aranyban. Ha tárnap 1881. decz. 31. 11. Adassék el-.'' Bosznia története a magyar fönhatóság alatt, a XII. század közepétől Jajcza eleatéig Jutalma a Péczely József féle alapítványból 1000 frt aranyban. Határnap 1882. decz. 31. Csak egy kis történstkét fogok elbeszélni, melynek tulajdonkép hőse egy könyvvivő, minthogy n-mcsak Bukovai Abeentiusnak. jogászoknak s de .koknak vannak éleményeik, hanem a szegény papírkaparók s tcllkoptatóknak is vannak néha ily éleményeik. A városkában volt; egy előkelő ke reskedó könyvvivőt kéréseit, s e czélból pályázatot irt ki a hiriapokba. Ennek kö vetkeztében az ajánlatok az ország minden részéből, sőt még a külföldről is csak ugy halomszámra érkeztek, de a principális ur mindezen ajánlkozók közül egyet, mondd .egyet'' sem talált alkalmasnak s miért nem? — Engedjék, bogy okát megsúgjam: A principális urnák nagyon ssép neje volt, kit úgyszólván drága kiucc gyanánt a világtól elzárva tartott. Nem jelent meg vele az estélyen, a c< ncerten, se bálban, egy szóval sehol sem, a hol mulatni lehet, vagy a hol egy nő szóra kozást találhatna, s ha már néha-néha ráállt, hogy neje a házal elhagyja, ugy a a világért sem maradt volna el oldalárót. Még legjobb barátai eiőtt is féílette nejé* s ezekhez igy szokfHt szólani : .Ha hon vagyok szívesen látlak, ellenkező esetben házam szentély legyen előtted; s ily eljárást követett bármily ismerősével szemben is. — A mi ssép asszonyunk esen zárdai életet csakhamar megunta, férjének azonban ennek jelét nem mutatta, sőt ellenkezőleg mindig szeretetreméltó volt irányában, mert ő ugyan szerette férjét s tán örökké szerette volna is; ha ez félté kenysége által önmsgától napról napra el nem idegeníti. — Ily körülmények közt folyt el hat hosszú év s a 18 éves korában asszonynyá lett leány, erőteljes mennyecskévé vált, ugy, hogy kinek al-kalmi nyílt öt megláthatni, annak bizonyára soká megmaradt emlékezetében eme bájos teremtés. A hat év folyama alatt a principális urnák is me^-tzaporodott a dolga, ugy hogy segélyre volt szüksége üzlete veze tésében s ezért könyv vivőt fogadott. Sándor veit a csinos 20 éve« fiatal embernek neve, kit a principális ur megfogadott, s ki hiszi ki nem, a huszounégy éves asszonyka megszere''te az ifjút, őt mindenütt 8 minden alkalommal kítün-•ette, természetes, hogy a principális ur mindenre gondoit, csak arra nem, bogy a neje ezen ifjút, mely úgyszólván még gyermek, szeresse; de mi szegéoy Sán dórunk sem merte ám a valót még álmában sem elgondolni, s ^nnek következtében a szegényke nem tudta, minek köszönje ő azt a sok kiiün''.etést. Egyszer barátai társaságában bor mellet'', midőn az ily ífjonezok közt, mindenki éleményeit el szokta beszélni, Sán dor többek közt megemlíté azt is, hogy őt uraője minden alkalommal mennyire tünteti kí. Erre barátai egyike, kit már at elfogyasztott kissé jó hangulatba hozott kipattant: „Te, tán szerelmes beléd ." Sándor eleinte mosolygott ezen tréfás őt létre, de utÓDb elkomorodott s eddigi vidám kedélyét az egész estén át többé visszanyerni nem tudta s hazameoetkor is mindig caak barátjs uebány szavát hallotta visszhangzani önmagában, ugy bogy még lefekvéskor sem tudta elűzni ezen gondolatot: ,H« am « fi«lal asszonyka őt igazán valóban szerelné?! MUy szép, mily magasztos gondolat ez, mig végre fői ugorva ágyából magán kívül hangosan mondá : ,Igeo, aseret, okvetlen szeret, s én ostoba ezt észre nem vettem,'' hát mi más volna as, mint szerelem, ha ő néha-néha a legcsekélyebb szolgálat ulán vál iámat megveregeti s azt mondja .Onlde rék fin. Igen (• szeret s én vissont szerelem. ob 9 hogyan, szivem egész hevével s én est csak most vessem észre, oh én ostoba, b iráiaimnsk kellett velem tudatni, hogy szerelmes vagyok. Ismét lefeküdt s még soká igy gondolkozva végre elaludt, de álmában is csak folyt tovább gondolatmenete. Megjelent előtte ama gyönyörű teremtés, ismét megver -geli vállait egy két hízelgő szó kíséretéin, Sándor pedig megragiuiá kezét, szájához ezoritá s azt el nem ereszté. A hölgy erre mérgesen kérdé: Sándor mii mivel, tán eleresztené kezemet. ,Nem, nem nagysád, én Önt sz«r9i«m: szivem aa öné, rendelkezzék feletle." 12. Adassék elŐ á hazai és külföldi ísrrások lehatőleg teljes felhassnilásával a magyarországi könyvtárak története a XI századtól a Corvina lé''rojöttéig. Ki vántatika hazai könyvtárakban — az oklevelek tanúsága szerint — előfordult egyes könyvek ismertetése. Jutalma » Vitéz-alapítványból 40 arany. Határnap 1882. decz. 31. 13. Az első magyar általános bisto-sító társaság alapítványából 500 frt jutalom adatik ki azon munkának, msly 1881-ben vagy 1882 ben márcziiu 31 ¡g magjelent, ás valamely as ország nemzsi gazdasági érdekeinek szennaijából gyakorlatilag fontos kérdést a legtőkélete sebben old meg. A I1L osztály ból í 1. Az 1881-iki akadémiai nagy jutalom (200 arany) és Marczibányi mellék jutalom (50 arany) azl875~l88L évközben megjelect, a természettudományok körébe tartozó munkák legjobbjainak levén odaí-élendők; figyelmeztetnek az ily munkák aaerzői, hogy müveiket 1882. január végéig a főtitkárhoz küldjék be, följegyezvén röviden, a mit munkájok kiváló vonásának tartana. Azonban e figyelmeztetésnek koránt sincs az értelme, mintha a be nan> küldött munka, melyről a tagoknak tudomásuk van, nem pályázhatna; sőt hí az akadémia kiadáaában jelent meg vagy köuy/tárába már beküldetett volna: hivatkozás történhetik arm, hogy a beküldött munkával szerző pályáin: kivan. 2 A másodrendű és két fűggetien változót tartalmazó partialu differontial egyenletek körében eddig ciak^nebinv kevés, különösen Monge és Ampére áltál vizsgált alak inlegrácziója ismeretes. Az eddig elért eredményekhez caatlskosva tárgyaltassék valamely uj ids tartozó egyenlet-osztály oly módon, hogy as in-tegráczió vsgy teljesen es''közöltelik, vagy legslább ís''jéhány lényege pontban egyszerüsíttetik. Jutalma a Bézsin alapítványból 1200 frt aranyban. Határnap 18fc3. decz. 31 3. Kívántatik a csekély esésű folyók szabályozásánál követendő ''Iveket önállóan tárgyaló munka, az ily esetekben érvényesíthető szabályozási módos kimerítő és okadatolt leírásával. Jutalma egy névtelen mérnök adományából 1000 fr ''. Határnap 1883. decz. 31.'' 4. Kívántatik Magyarország fnuoá jának valamely nagyobb osaládj«, ma-gánrajziJag tárgyalva Jutalma a Vitéz-alapítvány ból negyven arany. Határnap 1881. decz. 31-ike. — Sándor gondolja meg mit mivel, nekem férjem van, én nem vagyok többé szabad, «ehát .ie gondoljon többé reám. — I.''az, igaz nagysád, Önnek férje van, de én. éu boldogtalanná lettem, kö-srönöm jóságát s most megyek, agyonlövöm magam. — Már megvásárolta a re volverL, szivére szegezte s az eldurran vsa, — — — - Sándorunk borzadalmas álmából felébredt. S ő kis ideig feküdt még, az álmodtak felett gondolkoiván, mig végre felkelt. A nap már szokott pályájának egv réazél meghaladta, midőn Sándor as iro-dábi lépett, mire a principális ur késése végett jól kipöröltef ''No csak kelleti még a t. öngyilkos canditatus urnák. A főnöknek a városban dolga lévén. az csakhamar elment s Sándorunk magára máradva ismét elmerengett, mindig c<ak a szép asszonyra gondolt, ki a má sodik szobában öltözködött. — Kit ér neki a munka ilyenkor, teiss ast sem tudta, hol áll a feje, odahúzódott as ajtó hoz s a kulcslyukon keresztül leskelődött, mig úrnője a szomszédszobába jő. Nemi» sokáig kelle várnia s a acép asszory reggeli toiletteben a szép hajfürtőket ssaba don leeresztve s szomszédszobába lépett; ezen Tündéries teremtés nemcsak Sándort, hanem még a legk/degvérübo embert is felhevített volna, de Sándor úgyszólván eszmeveszetté lőn, kirántá az ajtót, oda rohant úrnőjéhez s .Szeretem, szeretem* szavakkal nyakába borul s forrón megcsókolja Hogy mit érsett s mit gondolt a fis tal asszony, azt leirni ugyan nem lehet, azonban eleget gondolhatunk mi, ha tudjuk, hogy a fiatal asszonyka ép oly forrón vísronzá Sándor csókját. Asonban nem sokáig tartott a két szerelmes boldogsága, mert a principális ur a lentebb emiitett ,Stellung-ba«i találta őket, s akkor közvetlen mi történt, as a principális urat jobban érdekli, mint a t. olvasót, annyit -zonban mondhatok, hogy Sáadort azóta baráui többé nem látták s róla mit sem hallottak. A principális ur pedig keres oly könyv vivőt, a ki dolgát jól értse, de emellett rut is legyen — Se non é véro.. BIMBÓSY. HUSZADIK ftYVÖÜTAM Z A L A I K Ó!Z L Ö N Y ■ jmrtűs MÉ 1881. A törvéuykeaés köréből. őíítUijyi'' tárgy alátok j^y tiké a s aio~pr tuffi kir. t&rvinyniktUl. Junius 8 án : 723. B/81. Sa. 1. Zeámár AUl s urM súlyos testi sértéssel vádolta ellesi Ügyben végtírg\ aláa. «37. B/8L Ss. 1. OszLÓ Vendel és lárma súlyos testi sértéssel vádoltak ellem* Ugy ben végtárgy alá«. 766. B/81. Lei. Kecskéé JÓssef a társai lopással vádollak elleni ügyb«" vég tárgyalás. 830. B/81. S. 1. Horváth Mihály és lársa súlyos teaU sértéssel vádollak elleni Ügyben végtárgyaláa. 1208. B/81. S«. I. Domonkos Péter a tárta lopással vádoltak elleni ügyben ■ végtárgy alás 1221. B/Sl. Let. Malics Károly lo-pássai vaduk elleni Ügyben végtárgyaláa. 1239, 1247. B/81. Sa. 1. P.<l Mária tol vaj lássa! vádolt elleni ügyben 3 ad bir. ítélethirdetés. Junius 9 én. 805. B/81. Ss. I. Hirschl Miksa s társa közhatóság elleni erőszakkal vádol Vak elleni ügyben végtárgyalás 816. B/81. Let. Nóvák István s társai rablással vádoltak elleni ügyben ▼ágtárgy alás. 82. B/81. Sz. I. Sslamou Illés sik hasítással vádolt elleni ügyben végtár» gyslás. 1134. B/81. Sz. I. A utal Márton lopással vádolt elleni ügyben 2-od bír. ité-lsihirdelé. 1102. B/81. Let. Németh Vendel és társa lopással vádollak elleni ügyben végtárg válás. 1309 B/81. Sa. I. LarnssaU RudoU lopással vádon elleni ügvbeu vegtánjy. 1135. B/81. Ss. í. ifj.Gyukli József • társa súlyos lesti sértéssel vádoltak el leni ügyben 3 ad bir. iiéleihirdeié 1056. B/81 Ss I. Lakalos Eszter vagyonbiztonság ellesi kihágással vádolt elleni ügyben I-só bir. ítélethirdetés. 1339 B/81. Let. Németh Füze« Ja- nos s táisai lopásai vádollak eheni ügyben 2-od bir. iiélr thirdeléa. MUZSIK KÁLMÁN \Kul)t«lá«a iroda iftasgaU) köveik nk , Helyi lilt* k. — A hivatalos lapból, ö lel lége a király a komáromi ügyességhez dr. Wtassics Gyula igazságügyminiszteri segéd fogai mázét alügyéssszé, a na^y ka nÍBai ügyésxségbes dr. Jeszenszky Sándor kÖs- ás váltóügy védet • a budapesti főügyészséghez beosztott joggyakornokot si&gyéssszé nevezte ki. — A nagykanizsai általános ipartársulat pünkösd másodnapján a pol gári egylet kerth«lyisé^ében dal és tüsi játékkal egybekapcsolt lánczvigalmat rendez, melynek tiszta jövedelme a társulat segélyalap gyarapitáaára lesz fordítandó í • rigalom sstre 7 órakor énekkel kezdő étk, az iparos ifjwság önképző testület tagjjtaá által t. Zánkay Zsigmond tanár BT Vpaetése melleit előadva. Bemeneti dij hű kr- Felültííoiéaek köszöuettel fogad-latsak. Felhívjuk a n é. közönség figyel mét annál inkább is, mivel a csokély ¿íjért — a mely különben is oly czélra Isrtfttatik. a mi a könyörületességet méltán megérd-mli, — a közAn«ég kedélyes és ínssielen mulatságban részesülhet, mintán ezen társulatnak egyik fŐczélja, hogy muUiságaiban a már-már kiveszni kezdi polgárias «ág állitassék vissza — A gőzfürdő helyiségében levő amotfa jus. 4~és xoogny íttatvás, as aszni tsatttók ielsatk*hets«k, a beírások Hirschel Ede és Bacbracb Gyula bérlőknél eítkűsöihetók. — Nagy Jakab hazánV szülatte, ki világhírű liliskómilvészetél nem egy fljedtimi udvarban mutatta be s nyert élistoenő kitftntstés'', ki hazánk nevezetes fiának S. Gy—nak «ti kfilteágeit fogsá. fából lett menekvése után művészi keresményéből frd«sta, ki a pest nemzeti ■luzeum dísztermében néhány elszegényedett s »seren asét len család réscére hangversenyt adott, — ki a musenmi kert fen tar tására is ne vesetea összeget gyűjtött müvéssetével, egy társaságban fájóan ps-sasskodott, bogy S. R vendéglős még beszédbe sem állott vele, midőn a közönlég maisttatása végett rendezendő slőadá »ára tőle s helybeli vZöl( fakert-et kérte átengedői. Ssjnos, pedig a kö.öoség ssá zárai sieUtt as „Egyletkarl''.behallgntBi, a szerény mü < észt, ki méltán megérdemli, hogy a közösség meleg pártfog áaábsn — A nagy is kis-kanlmsal felső- éi alsó kösö népiskolákban az 1880—81-ik tanév) vissgálatok juniushó következő napjaiban tartatnak meg: jun hó 11 «én reggel atl sőfiosztálvban.l3-án reggel as 1-só és 2-ik fl«ő leányo»stály ban, 13 ás délután a 3 ik fiosztályban. 14-én reggel a 4 ik fioaztálybao, 14-én délután a 2 ik fiosztályban, 15-én reggel a párhuzamos 2-ik fiosztályban. 17 én reggel s Teleky-utcaai 1-sŐ fiosztályban, 17 én délután a Petőfi -utczai l-»ő fiosztályban, 18-án reggel a M-gyar-utcsai 1 só fiosstálybsn, 20-án reggel a 4 ik leányosztályban, 20-án délután a 3 ik 1 ány oez''ályban. 21-én reggel akis-kani-zai fi és leány osztályokban, 22 én reggel magán vizagálatok, 22-én délután a tornászat, 23-án reggul as 1-SŐ leányo«-tálybau 23 án délután a magyar utctai 1-sŐ leány osztály ban, 24-én reggel a Petőfi-utczai 1 »ő leány osztályban. 24 én délután a Teleky-Utczai 1-ső leányi>sz tályban, 25-éu hálaadó isteni üss elet, 25-én, 26-áu női késimunka. N-Kanizsán 1881. junius hó 3-án. As igazgatóság. A vizsgálatuk reggel 8, délután 2 órakor kezdődnek. — 8oro$KÍH felülvissgálat ta ta-tik jun 14-én a nagykanizsai városház n«gy termében Méoard Lajos honvé delmi miuisz''eri tanácsos elnöklete alatt. Jeleu leaz. 1 magasabb torzsliszt, 2 torzs orvos, 1 főtiszt • m városi hatóság részoről egy tisztviselő — Az állandó utóáUiió sorozást bizottság üléseit jan. 3 es 4 én tartotta, de tart még ülést jun. 22 én is. Továbbá jul. 4 és 22 én, aug. 4 és 22 én, azi-pt. okt. nov. és decz. hónapokban mindig 22 én — J>r Rámér FUris I. jeles ludónuok több ideig a nemzett inuzeum re^iaég oar.lályábn dolgozik Zalacnagye monugrapbíajának megírásához szúkséges adatokat egy beszerzendő. — A k&xponti ntirmagya fOtfiíó Ursaság nyilt levélben hívja föl Magyarország lelkészi karai, kérvo, hogy támogassa azt hazafias föladatában Azon bit.timi, sői Mtyai viszonynál fogva, mely a jó lelkésr és :«z áliala jóra ne* eh nép gye>m<''kei közt ura''koini ssokott. a lel -késsi kar s<ig4dkos« sokai telmt as idegen ujkuak megnycréaének ügyében, • iy a uévmagyarosítás mezején is. Nagy Ka uizsán eddi^ a uévmagyaroai;áa ügyébe» semmi mozgalom sem indult meg. — Kthtlckedé a Balatonon A Balaton partján fekvő Kév-Fül<>p szőlőhegyen nyaraló nagyszámú közönség kényeima tekintetéből f. évi junius bó 1 tói kezdve Bér Fülöp és Siófok között naponkint, Rév Fülöp és Balaton-Füred közöi'' p^dig hetenkint kétsser fog gőzhajó közlekedni. — Kltovetlen menetjegyek Balaton Füredre. Folyó évi junius bó 3-tól kezdve szeptember hó régéig — október bó 31-ig érvényes — II. és III oszt. közvetlen menetjegyek adatnak ki Balatonfüredre, következő állomásokról: a) déüva^ut Buda N.-Kaníwa ; b) m. kir. áll«mvasutok: Besstercsebánys, Eger, Gyöngyös, Hatvan, Jászberény, Kassa, Losoncs, Miskolci, Rimaszombat, Rozs nyó, Rnttka, Szerencs, Zólyom ; ma , gyar északkeleti vasul: Beregszász. M -I Sziget, Munkács, 8átoralja-Ujhely, Uog «ár. Ezen állomásokra való visszautazás jósdijából a délivasnt Siófok állomásán tas odautazásra vonatkozó jr-gy bemuta-1 (áss mellett szintén mérsékelt jegyek szolgáltatnak ki. A déli vasút Buda álló '' másáról gyorsvonatokra, továbbá posta-s vegyes vonatokra sióló jegyek adatnak I ki különböző árakon, a m. kir államvasutak és a m. északkeleti vesut állomásain kiadandó mecsijegysk a délivasui buda siófoki vonalának kivételéé«! gyorsvonatolt bassuálatára is jogosítanak, ameny-nyíben aaok az illető kocsiosztályokkal ellátvák A menetdíjak és egyéb hatá rosmányok az illető falragaszaiakn hirdetményekben foglaltatnak. — Meghivá. A keszthelyi m. kir. gszd. laointését hallgatósága 1881. j évi junius hó 18-án fele réssbew a .Segély [egylet, fele részbe« a .Deák Ferenez könyvtár" javára a „Hévrizen* zártkörű tavassi tánpvig»!«jat reodez^ 6 órakor. C^ádjegy: 3 frU — Ssomály jegy: 1 frt. Felülfizetéeek köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtázta inak, T. hölgyek kéretnek minél egyszerftebbeS megj lenni. — FelMixU a szU-gróthi kerü-letösssss válasstóihflS. Az 1878—1881 ki orssággyüléa befejzststvén, alólirt mint a kerület képviselője, kötelességemnek tartom az omzággyülés folyamáról jelnn ■ ós'' tenni. E régből Sümegben junius 6. Sxt.-Grőtb''.n junius 12. d e. 11 órakor a nagy vendéglő termében beszámoló bessédet fogok tartani, melyre as összes válaazió közönséget ezennel tisztelettel meghivom Mihály fa, 1881. junius 2-án. Bessenycy Ernő. — OyAsmhir. Megyénk ismert-nevű derék térfia: Patssaegi Pais Farkas bunyt el legköselebb Letenyén 58 éves korában. Egyike volt azoknak, a kik a magyar szabadságbarcz éi emlékazobra-ként még itt-ott élnek ; sa nyugalmas kor gyermekeinek, mondauak ragéket, htigj milyen világ vol: akkor, mikor az ifó tolLt. a kézműves izerszámát. a föld-míves ekes7.arvát karddal cserélte fel és a békés nep uole ssölt Isten munkájába éi knu''iudá, hogy legyen áldás hazáján! Lőtt U l>őveu piros vérből — Ilyen regéket m»udanak a uemx^ti nagy ébredé» bajn'' kai kö/.ől azok. a kik tárKaik és a nemzeti önállóság sírján imádkoziattak vagy kimondhatták az á''kot — Ugy fáj az cmb-Tuek. mik >t egy egy kidől közülük, mert bizuny -bizony a költő nyomán kéikedv-j m.>ndhatjuk, hogy ,lri-o mngyar a földön, b& ók is elfogynának. - Koteleaségüuknek ismerjük, hogy elismerést adiuck és tiszteletet emlékének. — Az elhunyt mar 48 előtt megyei tiszt viselő volt. A forradalom lezajlása után ismét hivatali pályára lé pett; s mint ilyen, környezetének tiszte lűtél, becsülését a legnagyobb mérvbea kivívta magának — Róla egész bátran ellehet mondani, bogy .tmosenek élet • ben kitörülni való pontok mert maga volt a megtestesült becsületesség; és »zósteriot páratlan önzésteienségn-ik tulajdoni thatá, hogy nem fényes anyagi körülmények közepet!« szállt sírba. — Gazdasági téren kitűnő gyQuiölcstenyészió volt — és ebben azersett érdemeiért ;.z országos gazdasági egy esülel dlszokmány nyal tüutelte ki. Kulónö* intézése * sortnak. bogv éppen a n -gvvennvolezi csa ták egyik nevezetes sr nbelvén hali mog Tcmniése közrétizvét mellett májút bó 28 au d. u. 4 órakor oieul végbe. Rokoaiti, b .rátái, lisztoiői helyből és a vidékről szép számmal j.-lentek meg a vég''iszt^l gesen. — A.ld.U emlék-zetéu ! . . . Juhász Péter. — NyilcánoakÖMMÖnet éj nyűg tázás. Alulírottak mind magonk, mind pedig a csáktornyai állami tképesde tóbbi növendéke nevebeu hálatelt szívvel mondunk e helyen is forró köszönetet mindazoknak, kik május 28-án reodezett lavassi mulatságunkon kegyesek voltak nem feledkezni m»g réiuuk, legőszintébb tíssteWikrő!, s joleulélök és pártolásuk állal eUő nyilvános fol.epésünkéi g . ámo lilaai szíveskedtek. Jól tudjuk, b>>gy e megtisztelt-téshez érdemünkön kivű1 jutottunk, miért is hálánk bepsősége annál kedvesebb nekünk. Bátrak vagyunk reméayleni, miazeriut tzcréuy majálisuuá hiányaiért kegyes elnézhet ^ajándékoztatunk meg. Fogadják különös bálánkat, kik létesítendő segély egyletünk alap ő-kéjéhes felülfisetésetkkei járulni méltóztattak, mit is alább nyugtatni vaa szerencsénk. Fogadják azon kedvesen tisztelt hölgyek is forró köszönetünket, kik a majális helyiségének feldíszítésére annyi sz>;p virágfüzér és koszorú előállításán fáradozni szívesek voltak, né%''szeriut: Laubbaímer Jolán és Gizella, Martin* csevícs Cecil és Jalcsi, Nóvák Erzaa és1 Mariska Piicbla Hermin kisasszonyok és Vukassovica Ferenczné asszony. Felül-fizetni s következő urak és úrhölgyek, szíveskedtek : Margitay József 1 forint, Be lányi Tivadar 1 frt, Valló Vilmos 60 kr., Rbédey Ferenez 10 kr., Schvartz Károly l frt, 50 kr., Bncbberger Fülöp 50 kr , Fehér József 50 kr.. Bólos Sándor 50 kr., Luperszbeck József 50 kr., Kisselák Lajos 50 kr, Simon Károly 10 kr., Hegedős Bél» 50 kr., Vránoaícs Jóssef fhg s neje 5000 frtot adomány os-tak a vörös keresst segély egyletnek. — Baján már a 4-ík Uk arák pénztárt állit ják fel. — Csurgón junius 6-án le«z a gyógysaeréftsek s orvook vándorgyűlése. — Budapest mellett Rákoson két vosst összeütközött, s váltóőr agy ongázol tat ott. — ö felsége jun. 2 án zárta be es országgyűlést. — Hentaller Lajo írót a bpestí esküdtszék felmentette. — A jövő or-szággy ülés szeptember 24-re hivatik össze. - KWftedi HMd hirek. -TsgeUhof altábornagy agyonlőtte magát. — Lezsepsnek a görög kormány enge délyt adott a korinthi főldssoros átmetszésére. — Bismarck beteg. Ki nyert? Az 1864-ki állami sorsjegyek 79-ik sorsolásában május 1-én következő sorozatok nyertek: 11. 110. 1006 1358. 1489. 1515. 1839. 2517. 3264. 3274. és 3695. Szeben jun. 1-én: 57. 33. Prága , „ 88. 8. Lemberg „ „ 61. 86. 2729. 2870. 23. 80. 35. 36. 40. 1. 44. 83. 25. Papírszeletek. á UgkOzslebb Ufoljrt bndapesti tton« • péiyek alkaln ávai egj vidéki földesúr bsáUit ft7 vendégtsbe epf Otsj bort mejreadslesdó , a piocz^r által hointt is poháiba tCltStt bor zavaros láéa, — a földei ur tőls a»t kérdi . miírt ily Kararoa e* a bor ? — Azért, »trt mecrástaot as nvsfet, feleU a pioesár. — No éd&s 5esém — ssemékfl néz ve a pincatrnek, s ki szép At deli termstQ lévín — ba én is C-.t Ene^ráznám. ön i< ily esonya lenne ? ki Y. nr kú lánya ezt megtagadja. nj tolla: kir néujAtSl,« Károly 10 kr.. Szilágyi Gyula 1 frt, Báron Rota 50 kr , Sieber János 50 kr. Dr. Schvaros Albert 50 kr., Hirsohmann Sándor 50 kr., Hegedű* Jóssef 10 kr., Erast Mihály 60 kr., Dugovios Pál 50 kr., Alsseghy Alajos 60 kr., Jeney Gusz-Uv 50 kr., Seivert Antal 50 kr., Pollák Mátyás 50 kr., Zakál Henrik 1 frt, Ma- Í''er Hermin 50 kr., Gréss Alajos 50 kr.. Jóra István 1 frt., Plicbta Kázmér 10 kr., Strausz Béla 50 kr., Ziegler Kálmán 1 frt, 50 kr„ Pálya Mihály 50 kr.. Myrka Domokos 1 frt, Mózes B 10 kr , Kony \ry N. 00 50 kr., Mislenszky N. 50 kr , Dr. Krasovecs Ignácz 2 frt. Összesen 22 frt 70 kr. Tóth Sándor, r. b. helyettes el nök. Koller István, r. b. pénztárnok. — Majális. A csáktornyai állami tképesde növendékei által május hó 28 án Sst. Ilonán rendezett tavassi mulatság minden tekintetben igen csinos sikerrel folyt le, A képesdei ifjúság ezúttal ad első jelét életrevalóságának és pezsgő kedélyének; nzutlal tettein képesítőjét a nyilvános szereplés fokozottabb igényei előtt, s erre vonatkozó diplomajokat a meglepetés örömével írjuk alá. — Minden-oaetre előnyükre magyarázhatják ama ritka szép par''olást, melytr-n első töllé-péeiik alkalmával részesültek. Ezt fénye si''U igazolja azon körülmény is, hogy dacsára a mérsékelt beleplidijoak — h.<»veu forintnál t..bb tiszta jövedelemm'':! dica-k-dhetnek, mely összeg a létesi tendő sogély-egylet keideményezésére eiég biztató; igazolja további adatunk is, mely szerint a négyeieket 30—35 par tánezuha; végre p''.dig az utólagosan több óidéiról nyilvánított telje« elismerés, » logteljesebb hitelességű kiállítókból ind.TS Iva. Büszkék is lehe''.tek a rendezők. mid<''n azon a szemenszedett mulató közönségen végig jártatták elégült tekin-tetoke . S hogy a tanczvezénylós nehés iukbi 5;» ''gében sem avatatlanok, azt Ko-váta G; ula és Török Pál rendezők kéué geu kívül helyezték, a miért is végtelen mennyiségű elismerő pillantást kerestek i>>: — A Csáktornyái azofeásnkkai ellen Létben a csárdás gyakrabban ismétlődött a gyújtott is annak rendi és módja szórni:; ho^y a Csáktornyái bó''gy világ a csárd-utt ölldnáühailao báji»l s szeretetre méltó ködéiyiyel lejti: arra e «"¡ok ¡rój* hitet tuer tenni. Hiszen gyóngy-bben uem játnak csárdást sehul e bazáb.in ! Az án uy ilvauos bálokon mégis csak mmt csemegéi (v«gv surro^atumoi ?) szerepeltetik, vájjon miért? Közben — műben a képezdéiaek sikerült quartette-•cet is adtak r-bbeli é''demok azonban nem kií.iróla^iks, eunek dioóségo főleg M-irgii^i Jóseef zenetauárra háramlik. Az obligát diszkivonulásról Ízléssel íVco r;ilt tánc''h«ly is.''grői, jó éskevéxbé jó muraközi borról, otihon;rar.i«itó tu-ny dorgé-iről, veudegszalasztó Z''Ap<rról aib. meg «cm emlékezve, még c.ak füzért kívánok kötni emlékül azokból az üde tea ló éi viruló májusi rózsákból, akik (ezultal nem : amelyi k) .v vend ''gkoszoru fődiszé: képeziék. Hálátlan memóriám lesz as oka, hogyha nem járok el illendő képen ebbeli vállalatom megoldása körül. Ugy emlékszem - hisz némelyike: iniu-ha most is látnám teb''gve lejteni — hogy a tánctbin a követkeró mélyen tisztult hölgyek vettek részt: Báron nővérek, Bűncsák Sitana és Francziska. Bucbbergor Katioka, Cupr<-ghy Ladrené, Cve''.kovics Ant- né, Fojor uövérok, Gar ger Eugénia 1 Keszthely rőiV Gréss Láazlóné. Guoth N.. Herczer Flóra, Horváth Dolinke, Laubhaimer Gizella és Jolán, Lescsanecs nővérek, Löbl Karolin, Lubersbeck Lina, Mjcben Antónia ;S. Mártonból), Mandl Bel.a (Perlak-ról), Margitai Józaefné, Martincsevics nővérek, Matanovioh nővérek, Myrka Domoukosné, Mosgay Anna (Poriakról.) Nóvák Ersseés Mariska. Péiorfy Janka, PlicbU Hermin, Rhédey Ferencsné, Schessiger Ida, Schvartz nővérek, Simics Lujza, Scrtsy Irma, Valló Vilmosné, Vukászovios Ferenczné stb. itb. — Uj postH Kóvágó-Órsön jns. 1 én kir. postahivatal lépett él«ibe. — A balcnai kerületben Baksán jun. 12-éu tartja Turgwnyi Lajos bessá-moló beszédét. — Hasai rövid hirek. — Kystow és Dienstl hadnagyok büntetése kegyelmi utón elenged etelU — Gorove István egykori miniszter meghalt. — — Oh! — kiált fül a Kyeraaak — ''. most mif fíJsvéayebb Vif^, mist a SttÜ évbea. — Teméssetes, hi»s sgy év/el Í45«ebb vagyok. Ef7 venfAetóben, ''ool Sttal leáojok »zolfáhiak föl, egyik tCrzavendéj igy saól ts-lamilyikttkbaa: — Klsassaosy, müyoo kaceér kc7d I -- a nő, ki n»a kacír — io«t a felelet, olyan mint a sótlsa levet. Bitónro« festó tgr Uapiomban több-renda ajítist tett, aminek v£fait4ret a. te«-plomgondookaak a kúvetkead száaslát nyaj-totta lie: á tisparanes«latot mo^válloztaitaja, 2 frt a hiút kijavítottam, 8 frt, egy aj -siatyia-kot csioátum, 3 (rL, Ssszeaen 7 frt. Üalett Rsemle. Nacr-Kaoiz-áa, 1881. Jun S. Az n''oltó betskbeo pompái idSjárásaok mely am «ISbbein kedi-ecltJeo idSjárás fejlődésben hátra aara«:t vslUek?« volt. áltl oly játékonyan hatott, %ofj ások jelestefi állásár&l mindenhonnan a [sfkieléffitAfcb kii^k hallatszanak. Kzen körülmény, valamint a kedvezőtlen fővárosi hi''ek behatása atait a mi pi»-«•inkon is lanyhább hangulat jutott érvényre. K vételkedv jelentékenyen csSkkeat, kttlrends-letek nagyon ryéren érkeztek be U -»akis as élénkebb fogyasztási (Uletnek kőssönhe-tSk, hogy md ralink mind«« forgalom nélktl. L hét elejét51 fogva aaoaban ismét sémi taa-d«gt állott be, meíy magyarázatát abba« leli, begy amerikai táviratok szilárdabb hangulatot jeliének s ennek következtében egy a has* malmok, mint kftlfSlá részéri! naeyehbwrC vásárlatok történtak. Bltas a mnlt héten nagyon lanyha Wáay-satot követett ; • héten asoa&a jobb káráé -zSskődésnek ¡Jrreod, minek következtében árai valamivel járulták Boz* iránt ménékelt a rételkedv ; árai a multhstiek. Árpában sem árak, sem a hangulat oeai változtak. Zab iránt volt némi kérdeaőaködé«, 4« '' árutól aj d o noaok «erev tartása miatt csekély üzlet köttetett.Árak 10-30 krral vmelkeáSek. Kskoricas jő keleadSaégnek Crrend is i minden esikk k&sőtt legéiánksbb Osletot ísjt ki; árai ewelked* félben vaaaak. Basa 10 80—11.50 Boss >.M— 10J». Árps 7.80—8.40. Zab 8 50-7.- Kokorfesa 6.40—i.?0. Cinqasaün 6.80—7.80. K. B. ivrylittér Hivatkozással s „Zalai Közlöny* jelentem, hogy Stráasz B4b ügyvád; írnok s nyílttéri irdász ellen 1154 B/85, sz. alatt s vizsgálat elr< ndel let álét kérelmeztem. Csáktornya 1881. évi junius 2-án Sárosi László. »> B rovat alatt köslftttért felel^ége ; ness villái a Sssrk. HIR DETESEK. Az egészeo újból épített és minden kényelemmel ellátott •• ff KESZTHELYI BALATONFURDO megnyittatik folyó évi junius hó 15-én HÚSZAINK ^VfOLYAM Z A L A I K ö Z''L OK Y dtTHffl» Mt''SSKI». HIRDETESEK. ? 13748 szám. fl^fc r I r J • ■ • I A Palyazati hirdetmény. n* H5 5 77 kr. 95 , 76 . 52 , 54 krrtl. m i A keszthelyi m. kir. dohány fóárudának kezelése üresedésbe jővén, ennek betöltésére zárt Írásbeli ajánlatok utján a tárgyalási batáridő f. é. junius 18-án reggeli 10 órára a soproni kir. pénztigyigazgatóságnál kitüzetik. Ezen fóárndához a sümegi és tapolczai dohány alárnsok és 90 kis dohányárus van az az anyag beszerzés végett utalva. Ezen fóárudának összes forgalma volt 1880. évben — — — 154,684 forint ebből esik a saját nagyárndára — — — — — 10,680 , 320 — 1 , , a kisárudára - - - — — - 3,159 a tapolczai nagyárusnak kiadott anyagérték _____ 53,003 , a sümegi nagyárasnak kiadott anyagérték — — — — 36,385, A tapolczai alárusnak a neki kiadandó anyagírt betudandó ÜV»/»-°y'' aümegi a''árasnak lV//aDJ'' kejeléai dij, a molyet keaathelyi főára» a »aj át kewléai -íijábói fizetni k&t«l«. Az eddigi föárus azonfelül még kötele« volt a aümegi alárua forgalma után Vt»/» tőndíj külön böaetot a kiucatárnak megtéri teái. Ajánlat tovó kötele» hatezer (6000) frt öaazegnek megfelelő anyagot tartani ugy, bogy aat ciakis b;Té-.-le« események folytán szabad neki igénybe vonni, aaontelül kfltele« még a megf-ie!A »syagkéealetot a tapoloaai en sümegi alároaok, valamint a hosaáoUlt kit aratok «llátáeára tartani. Tovább köt-lea az ajáulaitevő a fenti 6000 frt öaacegnek megfelelő J0"/#-nyí bánatosait akár készpénzben, akár * tówdei árfolyam szerint elfogadható állami értékpapirokban letenni, vagy en»k trtr''ént letételét valamely kir. pénsUrban nyugtárai igaaolni. A fenti 6000 frt kikfftfitc anyagértékre nézve kellő biziositás mellet''. Intel ia engedélvettetik, a melynek igénybevételét a legkedvezőbb ajánlati<jv<5 a fent kitilxöit tárgyalási idő alán 48 óra alatt'' kőtele« bejelenteni. A zárt irágl.eli ajanlatok az alábbi minta aaerint 50 kro« bélyegen állitandók ki én a bánatpénz, vagy ennok letételét igasoló nyugtával éa egy heiybatóaági erkölcsi biaonylattal ellátva \|pgf?ij«bb f. é jaoiui bő IS ¿n reggoli 9 óráig a soproni kir pénaügyigatgatóaághoz nyújtandók be, hulis axok ugyanezen napon reggeli 10 óra után tartandó nyilváno« tárgyaláa alkalmával felbon-ütni ée tárgyaltam! fognak. A főárud« kerelóaével oaaaekötö''t kÖtel«a«ég-k ia teendők, minden péoeüzyőri biatoeaágnál léieió ez érdemben feuáUó atabály rendeleti fü«etbó! kirehetdk. SOPRON, 1881. május 29-én. ^ t Ajánlati mi n t a Alólirt készDek nyilatkozom az általam ismert feltételek és kötelességek mellett a keszthelyi dohány fóárudát .......................... (számmal é; betűvel) ..........•/, ellátási dij élvezete mellett átvenni. A pályázaiban kivánt bánatpénz''(esetleg nvugta) és bizonviai ide csatoltatik. ................................ 881....................... hó .........-n * Aláirás. százaléknyi Keit Hirdetmény. PODTUEEN község részérói közhírré tétetik, miszerint a község részére engedélyezett 2 országos vásár 1881. évi június hó 8-án (Medárd napján) és szeptember hó 19-én (őszi szent kereszt utáni hétfen) fognák megtar ■ 316 2-3 A elsó vásár díjmentes és helypénz sem szedetik, sót a megjelenő közönség kedvezményekben részesittetik. Kelt Podturen, 1881. május 20. VRÁNCSICS MIHÁLY, biró. FONTOS tégla-, mész- és cementgyártásnak. „Wojacek-rendxer" szab gömlkemenczék frlsö és alsó füt+ssel, valamint a gőz l>fTffít.kr egy kOlön fastcst>~reiulszer á:t-.téglti-, mész- és cemeiU~gyártásnak. 3 & c< fél miaia «»ér.szOkoérlet. 1000 tb jó kiveti ugIánként tőré* mrgfüstölés . élVül vs )<■• Iim''.suaí yuzgy és kis gyfirtAsrvxk Ré^i reud«z.-r merinl ké-mc,: keme:.cxék ¿uUitkedvező fizetési feltételek ''noJU-tt, részletfizetéseké ¡« r —- Konli''n0* eii-tt ¡fVAfttoi- uvok eyártáisi átvétetnek, alku izeriot. GOmókemenczék 500 1—6000 drb tépU o»po»»i ké»«ité»éber anyaggal együtt <000 frt Ö000- 10000 db tégl. kéítitéaéi.ez anyaggal 9000 trt 12 — !6000 db tégla kfstitétéhez anyaggal 1''2000 frt Ijétgszettkályh&kxii a kiciiny t>Poi gyártásnak tégla és JÜHOm terocotta najfy agyagárak kéaxitéiér«;, a W''ojarzek rnid-er szerint épitűok 50 nap alatt. K év folyamán '' ujapeat kor-nyékfco űj gőabkálybák cpiltetnek éa iloffmauii filo gűml)k»ly).ak a Wojaczefc rendszerre átrálUiatataak. KzenkirQl «sállitjok a Ug jobb ''églaformákat gix- és kéigjártáira. 308 5—0 Ajánlatok és dórajzok ^00 elkásaitett kályha fel.Vl felmut.t at: Epitéii rállalkozás tégla, cement, méax, anyagára éi gyári b<rendec»ekre. KSapont: BECS, Alaeratrasae 57. éa Budapesten. flUOHá M. tptléianél Eákos-árok-atcsa 10. Kénforrás. Varasd-Toplicza Horvátországban E.-t kies vidékben, közel a starer-magyar batárboz fekve, a fBrdő erciiménydui iiascuálatot nynjt a k&atTény, a esti» régi nemei ellen-Sikerrel alkalmazható tigttugoróááa. mellhártya és hasgyoiadásoV ellen, -tgfawajtek. WW»if«e Wrfc«tengek, valamiét a lálekaésd- és »»é«., tési íZerTeknél is. A f«rrás Msemkt R. - A firtMWwty «a^yiUaa Báj» i-Mjéa. Csák-.omya filewaásr« 8 óra, Kőrös éi KaprOnesa «llomáaoktől 4 órányi táróira van Csáktornyától Varaidig valamint Varasától Toplicaáig kockftr ára ssemélyenkint naponta 1 frt. Tettaáare kdlön fogat is késien áiL %és«aágos égUaflat, pontos axolgálat, csinos szobák nagy izimbao vaunak. Vas torákbá károm «WdlS, kir apok, nagy terea> kávébáa, t soagom, kSlaaSnkSnyatár, «eoekar, niaot tftbola é* tán«a* e«Uly Rendes gyógytár. (295 S-«.) \t orvosi szolgálatot régrni Dr FOOOH AOOU. — Egyéb aj«» tok és megrendelések a fOrdő-tgaagatóaigbom intéaendft^. Qft? Kapható majd minden fűszer és csemege kereskedésben. u Takarékos háziasszonyoknak! A bevásárlásnál caak r> L E I T N E R 31ÍS-''° ¡1 féle ,uj Páva kávé" k<r,»d«, ..gJl. . i«í- »Uj frankhoni kávé »« általa baaanálal aaokot: mennjiaég felét, majd nyerc nd belől« erős, jó illatú és szép szinü j, kávét, tobát a fsle péusért a legfinomabb minőaéget. Egy próba elegendÓ arr-, hogy az ember í-nti-k igazaágáról mnggyőzódbeaaék. A biaalociraroéltá éa megbiter-ett vegyésr.-k : Dr* ^VenieF Th. „ boroailói vog_> eiemzéai ; ^ müb«ly éa műegyetem igazgatója. Molnár JállOS Badp«t Város vegyé««e ó« oklevele, gyógy««eréaa eteo uj Páva és uj Franhoilikávét vegyelemileg megvizsgálván, vagyviaagálatukbao baláro- rottan kiemelik, hogy eaen kavépótlék felelte jó ée aagymeünyiaégü tápláló é vérképxóalkatréaaastjl bir. Kapható majd minden fűszer és csemege ke r e s k e d é b bea. Nyujtaunk kezet a szerencaónek! 400,000 márka fdoyar^méoyt nyújt kedveaó esetben a lefajabk sagy pcaik¡sersalss neiy a magai karma«y által jCvábarr" é* biztoait^ van Ksao uj terreaet elónye abban ál) bogy nói-árv 1-^Dap lefolyása alatt 7 sorsolásban 51700 ay<<-Haéayadt okvetlen kisorsolás alá kell kerdlnie, köztik ulálkozik 400.000 frtnyi f^ryereméry, réasleg pedig : 1 1 1 1 1 t 5 2 Ú nyer. nyer. nyer. nyer. !iy»r ny-r ayw. nyer nyi»r. nyer. 2&O.0ÜU''. 1&O.OO.I; 100.0"© 5?,000 50,000'' 40.000 30,000 25,000 2<).000'' 1 nyer. á na. 1''2,0(>0 14 nyer. ám 10.U>0 4 nyrr á m. 800 > 52 nyer. á m. 5000 68 uyer. á m 3000 214 nyer á m. 2OO0 531 cytr. á ra. 1000 GVS nyer á m. óOO 95C nyer. á ® 3^0 15,000 28,8«f''nyer. á ai 138 ■at. ul A legköaelebbi elsó nyereménykíLzás eaeu nagy ax állam által biztosított pánakisersolás kiratalusan állapíttatott meg és mkr folyd évi Juntus 15 és 16-frn les«, és a kftvetkea? össsegbe korttl: 1 agán ered lorsj. ára csak fi m. v. 3 50 frt 1 Ul . . . . S ■I V. 1 75 frt. 1 Begyed , , . , 1 fél v. 0 90 frt. Valamennyi megbízás aa öaaxeg beküldése ~agj postanlaJ-vány mellett azonnal és a legnagyobb gonddal eszk&o&ltetik, mindenki magát aa állam eximei-érel elláott eredetisomjegyet kapván tSlOnk kezébe«. A. megre láeléaekkez megkirántate bitalaios tervezetek dij i:élkal mail ék éltetnek, minden bt>zát atáo pedig felssóHtás aélkOl kflldjflk rásztverSlöknek a bivataloi> baaaai jegyiéket, á nyaremensányek kifizetése miodenkor pontosan sz illám jótállása mellett tftrténik s akár kösretier SDegkfildétC, vagy k:-váeatra érdekoltjeinknek Aosxtna minden nagyobb piarasia feanállé ösazeköttetéseink által kéxbMÍttetbetik. Vállalatunknak mindenkor kedvezett asirrencse, sok más tekiutélyee nyereaénr k4z"tt gyakran as elS főnyereményeknek rtnrt ndrén az, mint 250.000, Z25.00», 150,000, 100,000, 80 000, 60,000 40,000 sat fizettettek ki. Aa ily a legszilárdabb alapon nyugvó vállalatnál, előrelát-bató''ag miadenOtt bizton Jre»'' » legMéukebb részvételre számit-hatván, kéretik már a kSselt búzás tniatt is mindrn megbízást minél elóbb, köivetlenttl alolirt bankházhoz intézni Kaufmann és Simon, bank- ée viltéttziet Hamburgban. B«vásárlása áe eladass mindenaottb államkötvények, vasati reaa-t9< 10—14 réayek éa kOleaözuorz j »¿yaknek. U. i. kBaaC—taakat fejatv« ki exeane! iráninak eddig tan nyitott blaalwBért, fatkérjBk as uj kworaoláutáit ré^vé telre, —fótörekvéadnk esental ia odairáaynlaad mindenkor ponto« éa aaiiárd wolgilat által tiaatelt érdekeltjeink teljaa i ül tllíllílTI m. kir. kiaáró!. saab. Laneaster hármas c. rfl fegyrerönk leirá-tát agyazinte nagy válwitéku fegyver rak táránkról sróló árjegyaékünket magyar vagy nénw oy»Uen kiváuaira minden vadá-•zat kedv«»lfloek bérmentve megküldjük. N. Sxailer k, Comp. HotbentburmsUaas« 18. Wien ^Bécs). <01 10—12 ÍÜLBGOLCSQBB KÁVÉÜÍ 100°o megtakarítás! éretik el a .Hnngári- kává eseo alólirott által f ltoláU e tisztin ártatUn uövéoyj termrkböl ké»zült kávé használata által; mely felealegeaié Us* minden n.ás kávífajokat azon el5nyt:iii fogva, melyet az m-igábat) öa^xp -ntosi''. M ndnnn tnl«;donok<rt melyek n áasiai kávéban f-ÍUlálhatók. macában foglalja a gária kávé- is, «őt »hb tekiaUtben aat foltl! >» múlja: aeveí««-sen szop hevitő h.tás, mely máj kávéuál á;tilá»os, a Uongarta kávé''-nál teljesen biáo/zik, M««r)esz(i «2 étváfyat, alisfl» " Métztéat, élé^ttl u líefraaécrert i lols. öse» szép tf«u és kellemi''S aamatji által tűnik ki Tofábliá jö sikórrel hassniJ-ható g\omorgyrng.ság..él .''»« gyom..rborutnál, — )• '' ra. kik id,g.Vv.gy s''ervi «Irtajak. - M * tafeak Blatt ázsiai kávéval aa» .Hnngária kávé" readklv«^ erWtőwk és J^1^ , b^gj izgatólag haüüT"jóltevő batáaa által a Nt«»«* ---tlt-LMl I^MIMuu- Kkáesea aiőayok »ellett a .Hu«iria kávé- más fajokboz képest rtw percenttel ole^b , .elj^n elké.aölt betfzé«. Vtaz állapotban kapható »„, '' 1 és 5 kilo« doboaokUa a feltaláló Szalad i Budapett, Egy kilogramm (2 vimfootl ára 1 frt 20 kv. Klasálllttartk bár«ily vidékr'' a« öasaeg előlege« bekaldá«« »agy ate S—26 atáavétel mellett. • «nay a^.. Kacf- a H.ii - - -.s-i^ltlUa a uMO wnjwra wajaro »row ^juiaaijwjaa. yjWY^IAfmBi, 18C1. június 9-én. ? nöJiöi i A j n Kk Mte ésre ...... S frt. w érre ....... 4 . negyed érre ...... 2 . Egy aaám 10 kr HlftftCTÉSEK » hasábos petitsorban 7, másodszor 6 s minden további sorért i kr NYILTTÉRBKN soronként 10 krect vetetnek fel luacMáh illetek minden egyes hirdetésért 90 kr. tu u udo tiuazacUk évfolyam. MI • -l^ll f\|»h 1 I T - \| ?f \| A lap szellemi rétxét illető közlemények a szerkesztőhöz, aavsf) résaét illeti kftalemények pedig a kisdobos bermentve ialézeadök / e y NAGY KANIZSA WtnaelaahAi Bérmrotetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak H. Kéziratok vissza küldetnek Ns^-Kanizsa város helyhatóságának, .nagy-kaaiisai önk. tűzoltó-egylet«, & .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank, „nagy-kanizsai takarékpénztára .zalamegyei általános tanítótestület'', a nagy-kanimi kisded-nevelő egyesület«, a nagy-kaaiasai tiszti önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kii választmánya« s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetcnklnt kétszer vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. ■''1 1 Építettük TMOtat. Saázadank a gyors haladás idejében vaa; ma midőn légaaesz a vi-lágitáe, villanyfolyam a levelesés, gót a köziek ed és fuvarosa í meg kell mindént tennünk, hogy minél több vidéket hálózzon a vasút be, hogy minél több vidék terménye ssállit-tassék gyorsan, bogv fejlődjék ipara, egyszóval kellő értékre emeltessék a birtokunkban lévő tárgy! Fontosabbuál fontusabb okok lettek már felhozva, érvekkel bizonyítva, váljon vasutképes-e Jánosháza, Sflmegh és Tapoleza vidéke •/''a kimutatások igennel válaszoltak, miért (. évi május 29. Sümeghen vasút építés ügyében a szép siámmal egy ütt volt érdekeltség ismételten mondá ki; hogy e vidék vaspályát óhajt! Ez ugyan nem ujsig, mert ily óháj már többször nyilvánult, de a kivitelnél hajótörést szenvedett. Erős akarat sokat tehet, kivált midőn a körülmények kedvezők! Kedvező körülménynek tekinthető jelenben a magyar nyngoti vaspálya társaság ajánlata. A m nyugati vasúti társaság teljesiti a nyomjelzést, elkészítteti a költségtervet, az egész vonalra síneket métermázsán kint 3 forintért a jövedelemből 57.-os törlesztés mellett ad; minden az épités és berendezéshez szükséges anyagért, mely a pályán hozaük viteldíjat nem számit, átveszi Üoba-Jánosháznál felszámítás mellett az üzletvezetést, a mozdonyok kivételével minden más jármüvet igea csekély áron enged ét. Miadeat a közgyűléseké érdekeltség köszönettel fogadta és a vasúti társaságot jegyzőkönyvileg még a következőkről értesítem határozta. Aa érdekeltség három végrehajtó bizottságra oszlik Jánosházán, elnök Kósa Gusztáv, Sümegben Eitner Sándor, Tapolcza vidékre: OsigóPá!. Központi elnök, ki egyszersmind a vasati .társaság és felsőbb halósá- gokkal az ügy érdekei! képviseli: Szüts István Dergecaról. Tudomásul véve, hogy a conaesmó félévre lön hoBssabitva, as érdekeltség intézte dett, hogy a traseirocás fcataééktatanul megkezdődhessék. A vasúti társaság által kiküldendő mérnökök élelmezése sttiléjök adandó napszám, fuvarról stb. gondoskodott; ugyaois Boba-Jánosháztól Nyavaládig, a Jánosházról résztvevő érdekeltek és 8trassa ur Nyavaládról. A további gondozást elvállalták: 3iyavalidtói a sümeghi határig, 8züts István Dergecs és Gyömörey Gáspár Gógánfáról. A sümeghi határban Urtáig a napszámot Sümegh város, egyebeket Eitner Sándor. Istvándtól Tormajig gróf Bstterházy feg felkéretni, ha (itt aeonban á kérelem uem teljesíttetnék, az esetben már Uxsától a tapolczai határig «röf Deim fogja ezen terheket viselni, Tapolczanál pedig a város nyújt segédkezet. " E szerint a magyar qyqgati vasúti társaság szép ajánlata, melynél fogva a nyomjelzést dij nélkül telje-siti, örvendetes felkarolás mellett kezdődhetik meg. Végül fiitaer ur inditviuyára megkerestetik a pápai consortium, hogy Sümegh tői Tspol-czáig készen levő trassirozás tervet tekintve, hogy e vidék költség hozzájárulásával is kóssült, betekintésre átengedni sáveskedjék. Ezek után kérdezzük lesz-e vasat Bobs-János házátél egyelőre Tspoi czáig? — Válasz. Ha a végrehajtó -bizottság oly «rélylyel fog az aláírási ivekkel buzgólkodni, mint minő kész séggel a trarsirozás terhek elválasztásában nyilatkozott, ha a nagy közönség nem haboz aláírni, ha a nagybirtokosok megfelelő arányban részt vesznek: az annyi érdeknek megfelelő vieriaális vonal ki fog épülni! Adja Isfen sünéi előbb ngy legyen l BÁNKI ALAJOS Tmn ■ -ti — Az «rtzápt különböző czi-men beutazó kereskedelmi és egyéb ügynököknek eléggé nem ellenőrizhető eljárása által .^különösen a paraszt gazda-osztály a legnagyobb csalásoknak és érzékeny károsodásnak van kitéve és e köriiméay már több esetbea alkalmai «o Igáit egyes hatóságoknak arra nézve, hogy s kormányhoz ennek orvoslása érdekében előterjesztéseket tegyenek; — leg-ujabb időben az úgynevezett .utazó biztosítási ügynökök" követnek el ily csalásokat éi károsítják a föld népét és ez okból most — mint értesülünk -»- Sabotamegye közönsége felterjesztést tett a belügyminis-terhez, melyben elrendelni kéri, hogy jövőre csak oly ügynökök nyerjenek engedélyt biztosítási ügyletek megkötésére, a kik illető igazgatóságaik által bizonyitványnyal levén ellátva, art minden egyes helység hatóságánál bemutatják és az igazolványok rendbenlétét azon hatóság által láttamoztatják. I -U - V> lt M iJ vi .1 ; — A nék floyelmebe Az or száges nőrparkiálhtásra az ország minden részéből oly szép számmal érkeznek a bejelentések, hogy mindazon nőket, kik bejelentéseiket még ez ideig nem eszközölték, kötelességünk figyelmeztető i, hogy — te kin tettel a rendelkezésre álló térre — e hónap végéig térigényeiket okvetetlenül jelentsék be az országos nőiparkiállitás irodájában (Ferencziek bazárs 1. em.) Bejelentési űrlapok — legezélszerübben levelezőlap által - ez irodából térendő. Budapesten, 1881. junius hó 4-én. Gróf Zichy Jenő kiállítási elnök. ideig már 29 egylet lépett be s a csatlakozást csakis 7 egylet tagadta meg, a többi pedig még nem nyilatkozott A legközelebbi választmányi ülés sug. hó első vasárnapján fog tartatni, a közgyűlés határnapjául pedig folyó éci aug. 28. tüzetett ki. — A danáiitali kerületi tűzoltó szövetség választmányának folyó 1881. évi május hó 29-én tartott választmányi ülésen tett elnöki jeleu-tés szerint s szövetség területós lévő 62 egylet közül a, szövetségbe ez Cser mák- Qn nepél y Veszprémben. Sajnáljuk, hogy a körülmények nem eng dék e lap szerkesstőjének jelen lehetni a vessprémi Csermák-ünnepélyen, mely a kegyeletes érzületnek magasztos példaadása volt, s egyiránt díszére és dicsőségére válik Veszprém város derék polgárainak. ▲ jelesen szerkesztett .Veszprém" után kösöljűk Eodrődi Sándor hangulatteljes kAl töményét s Év va Lajos által irt életrajset. .Bihari és Lavotte éietrajsát ismerik a oisgyar olvasók. Hátra van még a tnagyar zene klauzíkai időszakára egy végpillantást vetni, s annak legnagyobb ■ lakjával Csermákkal ismerkedni meg, kinek működése as eredményekben oly váratlanul dss időszak teiőpoetját jelzi. Azt hiszem, hogy bármily kevés is az, a mit Csermákról mondhatok, as ó valódi nagysága s tragikus élettörténete mégis érdekessé fogják tenni e pár sort, melyben fájdalom, életrajzának osaa toredékét adhatom. Ims tiastelt olvasó, ssomoru példája a bukott nagyságnak, kit kor-lársni annyira elfeledtek, hogy élotrajzá-n k csekély váslatát sem hagyták resnk. A >nit itt elmondandó vagyok, mind sse mély csen uu jn ¡»sásaim és táradaágos kut»tá»«ira eredménye, innen is egyet, amonnan is eg) masikat kellett össze ke-resnem, hogy csak ennyire is összeállít-hassam ansak életrajzát, ki ko''ának egyik kiváló, nemzetének podig elvitat-hatlanul első zonéaze volt. Csermák Antai azüUtésat mély bornál) fedt. Halai* után négy évvel, 1826 ban a veszprémi arak egy sírkövet emel-tek neki, melyre as van fölírva, hogy : .Meghlt 51 ik eaatendejébsn." Azt hi-ssem, ez adat megbizba''ó, mivel egyko-ruaktdl saSroMtzik, Aiknak semmi okuk sem VoU az Igaasagot olrtsjiani. Született tehát 1771- v«gy 1772-ben. Kétségtelen, kegy : Geb«rs*Kban, ds a hsly eddig még aines tudva. Qr. Fáy István 1855 ben .A nagy világ képekben* ozimü he til»pba\|> a fcftvetkexá modon sséi Cser-máiról; .0» rínak születését homály fedi; ő maga így irta nevét, nem tudni mi okból: Anton G. Csermák, Edler von Luyd a. Rouhans. Annyi binoayos, hogy cseh földről jött honunkba, de ssOletését némileg mindig titkolta, vaanak asonban adatok, melyek szerint Ő Trenosée egy -kon örökös főispánjának, Illéshási István grófnak és egy oseh főrangú hölgynek tsrméssetes fia volt Csermák maga Illés-háziról mindig tisstelettel szólt, Uléshási pedig őt tegeite, de más adatok is van-nak, melyek nem mind kösölhetók, s a melyek szintén ods mulatnak, hogy A Illéshási vér volt,'' Bármiat szeretném is elhinni es adatokat, sajnálattal vallom be, misserint azokat tökéletesen meg kell csáíolnom. Nagy hiba volt Fáy tói, hogy ama bizonyos adatokat nem kösölte a világgal, ■midőn 6 a fönebbi sorokat irta, akkor Illéshási már nem élt, nem osak, de sót családjának egyetlen tagja sem, mert ő benne kihalt as Illéshási család. Külön-ben is a mi leességyenitóbb lehetett volns a dologban, hogy t. i. Illéshásinak viszonya volt egy oseh nővel, azt már kimondta, s iey bátran utáns tehette volsa s többit is. Ds ily bizonyító erejű adatai Fáynak nem voltak, nem lebettok. Kitetszik es a következőkből. Pesti Frigyes .A világtörténet napjai" catnsü becses munkája szerint gr. Iüésháai látván saüietett 176. április 30-án. E sseriat tehát akkor, midőn Csermák született, az érdemes gróf ki-lenes tis éves volt. így tehát saó sem lehet arrél, hogy Csermáknak apja «olt. A mi ast.illeti, hogy Csesmák Jlléakásirél mindig tisztelettel ssólt, ez pedig,, ót te-geste, továbbá a gróf npvenap''éra irt nóták csak ast bizonyítják, hogy Illéshási igen sserette Csermákot, mint, kitűnő művészt, egy szóval pártfogója volt..Cseh főrangú hölgynek lehetett fia, de est épen nem txsonyiúa azon fölhozott adat, hagy ő magát .Edler vot^.Luyd et Rou-haas"-nsk írta. Láttam ason kéziratát Csermáknsk, melyen es icva van.meg vallom, nagjon ^aivnak találom Fáy gróf asoo kifejezését, .nem tndni, mi okból irtsigy magát.* Vájjon nem épen olyan furcaán hangzik e es, mintha azt térd ezt« volna: miért hitte mjLgn^óí, hogy Í a ssentlélek ? tisztelt olvasó, Csermák őrültségében irta ason csimet, mig eaxét el nem veasté. obasem haszna. ''.a sst. íme mindezekből, s mit tissta tény gyasánt elfogadhatunk. Csermák saOle-éeére nézve cseh volt s itt Hsgyarorsaá- »n-j ..tc TARCZÁ. Csermák. (1881. junios 6.) Cs«a földön, sogé erdC mély setétjéa, Egy i<)n bolygóit szomoran, magáo 3«sMtal, as AzaySdl klru-iea kiválva, -r-.tísoosa, fslságrs. égi láxomaay ! -Eg/ láoyka jft« nagy, villogó saesaskkal, Sagaras korosával homlokán És aig as MJn ébrvt. álmodott Ajk^s* focré^Mív csókot ajM»>t^ Sí veit e r«pke ««Okban ? álek,''«liás ? Uj éáei láaa, e^éaUv kaiái? .. . -r C^ilkos .fioas-xas muadhaUtlau k4tfe, Odv, kiraoiAt is, mely köaayekr« vál, Sorvasaté vágyak BrOk .zomjiuág« UtáaO, '' irted, Weát I A tSa-esék, assljrM n«a\| el utm oH : A Oeoiuaaak iazé csój^a volt. 8 fjmz»rre ssássá lest h-SI«W r»iad«« Maga sS Ln tS. «sí vörtáat v«l« T Áz iadniaiok »ötét nasraUú JCmsUcaSS''t, háborgott kebsle I És mintha mtu gyásaát «agta volaa As ardi súaáss loakja, U>Sl* -T^toksatos, psoastos kaoRúk ár^ Nyomnlt slfttvt csattogott utána. Igea) * perezksa agy rémlett aeki, HofT ss«f a Md ás ssoog a véasaleaaéc-Seftsi ásít Pírt a s^l, s sahatay, Es eaeasSsk-bongtak a ri rag-fej eeskák ; VsS, méfy zkkordok, komor áriák Ijáthntl» szánryokoa k«rSI-lbe«ték m. nüaden dalhaag, ms)y lelkéhez talált — íánjrlé, ttazu gyéngyr. rák. -j- W ■ Korit»Ba hs kSsáó utllunú, .nkaoros agya sainte bel ssédAlt S gOreMi kesékkel Qzte volaa szét í! De mind Máh* I Uslke csak haliesia Aa áradé a aea caSnl sesiéc 8 1 «roskadt, «szméletleo, eksigáavs: A lángész May« — rlllámkéat találU is sséh a htr, hegy em. Dúlt arcacaaL, éhasSen rongyosan , Szeaének oly rejtély«« lobogása, HegsdQjéaek oly bes hangja vaa : Abban as 6rlé«o»k Arnya láaczei, Magmk a sáiáaok — aétátban, 3 utána aéetek, hogy ha tSlOk elvált: .Megy a világba, -azsiká ni Csermák f 8 sut Koldusok bolyongnak akként f> mSvéssek is gyakorta mély homályba». De seakftél, oS, seakátSI n«m éstre, (Jeepé e keldaM bámalUk dalában ; Nem sajditeUék : mennyi tissta érzés. Mily nagy s«iv lángol bSask« tébolyában á bogy kórjain (bár hangzavart« «ésnVe) OiadaWrt vivődik, kSsd aa — esasssl 8 ment a vOágta, m«et népet .,„ , Ki majd megért, h kii 4 ii értse. 3 találhatott-« volaa lelkesebbet, Sínt mink.t itt, a Kárpátok tSváben T Talál hatott-e »olna aepet, olyaat, Ki szentebb gyászban több bfiséggel égjen — És i<ag> ra ssépr« hevBlSbb legyen Háládnál'' oépek gy»«gye, — nsteueH A te BrGmOd, drvs-vigadáeeé. Ábrándjaidnak édes dallama! -Hadai keserved sagé aekogáaa — iLat hogyha Té«a/elhSkbSl omlana -Ressénj-ed, bon6 fáoatod, szereim ad Mindennél tisztább tgasabfc éala t . . . -—■ OS ! Így áresu ^bárhogyan akas) •ah agy aeiaast tad, — a nmgyar I «ere-sstedwktl éltetett, vigasztalt, — Csak St égstu roeaá, 5t aaagát . . Aztán Oh sírja most virágba ve«s : Kttlt-k, ssttvéassk régi sorsa est Mart n«m hal n«g, ki (mint 5) úgy hev&lt, Ds <U ftrflkre, mint egy égi dallam : Ábrándja teng a vándor n«U5 szárnyán. Keserve harsog (issta a si«tarL>ea ; Bár eltraeSve: I- itassad meriat 8 dalával kSzlSpk jár a halhatatlan t, Lehunyt ss«mekkai — «siutha itt borongna, Ej mintha nöa« — tSISak távolodva!— Vele anenredai, sirai, lelkeaedni A hogy bslvégwt, vagy jobb aors kívánja; Sebét enyhíti gvógyitó senév«!, Mig SMebéeek aiaesen gyégynlása; TOs-osslopként lobogni fel «IStt« B csak érte várai rózsás v.rmdásrs: Ezek s vágyak, keeSlieek votuk. A melyek mindig haagsasréa aokegtak — if i . wsjí iómi 8 fáké ruhában nyegtals« lélekkel Bekóborolva széles s hasát: , á mc rre járt, s hol kféréft kosta — Dalát ujjongó saiweT haUgaták ; Oh j«ek ! átdfOk, s hessteah «irággsl PorU hamsáuak ba^ke sirjoláf! Ki egykor acy tudott lobogni értünk ; RirdesM bála gyóselmet acvét'' idea daMt nsfwik leagy fttvalmak. Taaalja el béres, «éea, mseetsnáa- — -És járja át ssivSnkat hfl vsrázaa ; BLadd légrec Seaahaag saind«n dobbanása! EM''HODI SálflDOE Auoyl Menvedée után ti . — Elhsaaéiéa —. < Irta: TÖftÜK tMNÓ. - t^ebrVtás.1 . Helyes 1 János le naoei vissz, hslyedrs a «ngem bevársz a fordulónál Á sötét alak ksUiaáaan köszöntött táveeoU. Dombssughy visszatért a vezérkari satorba, hol még mindig a kérdéses bal.''tu eltoglaláaának ssódja képezte a tanács-keaás tárgyát. Dombssöghy néhány peresig várt s aztán hirtelen Uiallva kedélyesen közbeszólt^ .. , .Urak,.asm vágyónk a vármegye adld aestaláaál, reggel less. a balom még akkor pedig vssav« lessünk ! Ka a kalawt eliug.uam, adhatok nekem smber readalkesésemre, ogj Órs — Kardomra mondom — saólt közbe Ssentgyörgyi — én is veled me- i'' r-ÁiJH Többen hitetlenül rázták fejőket, mások vakmerőnek mondák a vállalatot, de utójára is engedtek. — L)ombsz<>ghy mk 50 embert ad tek s ó Szentgyörgyivel megindult. Kívül fiz őröket megketOzték, az őrtüseket kioltották, a tábor csöndesnek látszót. A portyázó csapat neki indott a vad sötétségnek, Dombssóghy mindenütt elül. „Haha, haha" hssgxoft egy aUzéli fáról — Eltakarodjal vés kavik — szólt Szentgyorgyi — mert pisztolyom msgjá raj tisztellek m-g. r J nChak lassan, «sititá a heveafcedót IX>mbeaögky — János te vagy? — Igen is nagyságos uram parsa csolatjára »— szélt a knvik. .No te vén bagoly <- kérdé Domh-AÖghy —, hát hogy allusJk ?u — ▲ jelszó: :,A tajfkas i« jár* ; as őrök 100 lépésnyire állanak egymástól, oure oda érünk ; as órjáraáo''- ós a Jelváltás! 10 percjcz<>l megelőzzük ; az első őr ■.is 300 lépésnyire van, de kerülő'' keh tennünk; én kis szekeremmel már «¿esten meliettOk vagyok, most szaladok, mert veszíteni való időuf. nincs ,. .Mehetsz János, a köriben l^jy, vigyázz" — volt Dombezöghy parancs szava. — Ki es a kavik, nsm vsnet hínárba? - kérdé Ssoatgy örgjL yát eo inasom — .YÖageolt Domb-szüghy — most a« ellentábor markotá-syosa"s ss^a kémem ; ha kell, kuvik »«Ina ^^asnMsk'' -l kotys-, macska , ^ terméssel tói rendkívüli ügyes, álra hallása, néma tad lenni, mint a sir, s tud olyan buta lenni, mint a föld .Jó talajdonságok egy kémbea* — vélekedék Seentgyörgyi, kinek akkor Dombszögby előadá veesélyes, kalaados tervét, hogyan akarja megtréfálni as ellenséget. Néhány peres múlvaoldalfordalstra men''ek a már betanított honvédek as eiöörsók telé, a manenvre-t elósegité as a ez alatt kitört vihar, mely a lépteik saját elayomá. .Halt, wer da* — riadt fel as eló őrs elővigyázattal félálmosan, átázva a pokoli időben a előre szegzé fegyverét. Szeetgyörgj4 szólt hossá katonás szigorraí tősgyökeres béesi kiejtéssel, s a bőrig ázott német előőrsöt felváltává kettőzött magyar előőrssel s s vitézt utasitá, hogy lépjen a sorba. A német elóórs várva as őrjárat kő ze led tét ason hitben volt, hogy csakugyan saját táborából jött az őrjárat és mindeo kétség nélkül a sorba állott E pillanatban tis izmos kéz Bvomi* aát érzé, száját Ülöm téks hátairól^ézeir, ábait azonnal harok közt tslálta. .No evvel /^»ztflsk — szólt a Ja nosnak nevezett, ott termett kém —azon jó hirt hozva, hogy az Őrjárat most már elmarad, mert ü>ik a holnapi diadal torát a német tiastarak, iasnak erősen aipedve bőrére, hutm fektessük le hátára'' k sógort, hadd elmélkedjék a dolgok sorlrft egy kiosit." . '' Ity módon végeztek minden e Ur.. sel, kiket megkűttevs ss^térrs rfhÜk-s feéeaet alatt vmacyár WCbsfha Vhtek. ajitott bé a vesérksr s£fort>s s kihívta as ott találta- '' HUSZADIK ÍYFOLYAM _________ gon Illétházy grófban hatalmas pártfogót talált. Hogy hol izületeit, hol töltött« ifjúságát, kitől és hol tanult zenélni, erről tökéletesen hallgat a krónika. Fáy István grófnak már emlitott emlékezete« csikkében ex áll: „Ceermák körül belli 1798 évben jelent meg Bécsben ét akkor ai egész Bécset elragadta hegedüjátékArai; karnagy is volt, de rövid ideig, oonso Pozsonyba jött mint karnagy, kérfbb Pestre, de ei mind hamar elmúlt, lek#tve szolgálni nem akart, caak hangversenyéivel bájolta el akkor az egész művelt vi lágot.A francxia követmindent elkövetett, hogy öt Páriba vihesse, de Csermák II-lésházy egy szavára el nem fogadta e fényes ajánlatot és Magyarhonba jött Még akkor magyar nótáról fogalma sem egyszer látogatásra ZALÁI KÖZLÖK? .il^-K "Ijllíllí .! JütTOS M» volt) Posten létekor ment üraaaaikoyich hercseghes Gödöllőre, hol duetteket játszott Amadé gróffal. Ebéd alatt egyszer csak megjelenik a híres Bihari, Csermák meghallja, tirvs fa kad és e pillanattól fogvs bucsut vesz as eddigi senétől .... s magát egészen a magyar zenének szentelé. Ugyanekkor kereste fÖlLavottát is • ez időtő vele, szelleme egygyé forrt. 1818 ban Csermák Pestre jött egy csigánybanda élére állván, as akkor hiresZrinyi kávéházban hallatta gyönyörű játékát. Itt tömérdek pénzt szerzett, szá zakat egy este, főleg « Jurátusoknak volt kiváló kedvencet, de ez nem sokat használt neki; harmadnapra egy krajcsárjs »em volt, ellumpolta, elosztogatta, elvesz tette. 1821 ben újra följött Pestre, • as akkori .Czifra" nevü józsefvárosi korcs-mában játszott, de már nagyon oda volt; inkább cziaczogott, mint játszott, mondja egy fültanu. £ vendéglőbe különben is csak mesterlegények jártak. Zemplénben Roly Jánosnál tartóskodott, de legkedve sebb volt előtte Veszprém városa. — Midőn már elfáradt a bolyongásban, ide menekült magát ki nyugodni. Legtöbbször tartózkodott itt, honnan Bzlaton-Füredre járt zenélni, Kusitska Ignácz művészetkedvelő házánál • a nem messse eső ve-rébi Vég Ignács hásánál Verében. Veszprémben igen jó levegő lehet, mert én nem rég Csermák érdekében oda utaaván, 5—6, ssás év felé járó öreg embert találtam, kik közül as öreg Sámó czigány legtöbbet tndett bessélni Csermákról, habár mindnyájan igen jól emiékesnek reá. As öreg Sársó bessélte el szerelme történetét is. Sáraónál lakott Bihari panaszkodni kesdett, hogy hideg van, mir* Csermák Amati-hegedüjét lökte a tftsbe e szavakkal: .Most már csak meleg less, «se. forint ára fát égettem el.* Ismétlem snon-ban, hogy ez utóbbi osak adoma lakét, mivel tudtommal Csermáknak Amati-féle hegedűje soha, anon időtájban pedig hegedűje épen nem volt Hogy ruhásata milyen lehetett, a I fönebbi elbeszélésekből láthatjuk. Csak [ ast akarom még hozsátenni. hogy V prém ben mindig bocskorban járt as bocskorra óriási sarkantyúkat kötött Még őrültsége első éveiben Jóssef nádor pártfogása alávette 4t kineveste udvari zenészének s gyógyíttatni akarta, de Csermák pár bét múlva megssökött innen is. Esen időből egy vadásstáskát hozott emlékűi magával, melyet soha le nem vetett, mely halála óráján is mellette volt £ táskában hordta a Sársó bizonysága sse rint leveleit sőt kereestlevelét is. Fájds om, e táska mindenestől elveesett E táskában hordta apró pénzét is, mert a nagy pénst, váltóczédulákat, húszasokat nem sserette s mindig fölváltotta. Igen könyörületes és jósaivü ember lehetett ssegény, mert ha jó ruhája volt s rongyos koldust látott rögtön ruhát oserélt vele, perese s koldus nagy ölömére. S est akár hányszor megtette. — Rendkívül nagy evő volt ■ mindi? három annyit evett mint más. Különösen sserette as sludt tejet és gnlyáshust Még őrültsége sem tudta egészen kivetkestetni alakjából .Gyönyörű ember volt, mondá Sársó. hs felöltözött, kezei oly szépek voltak, mint skár egy kisasszonyé. Említettem már, hogy as ivásoak adta magát s e szerencsétlen szenvedélye égkép őrültté tette, ó azonban sokat nm birt inni s utolsó napjaiban már épen mitsem ivott" Jttniui 90 áa. 1042. B/81. Ss. I. Ssőke Pál » társai súlyos tasti sértés», vádoltak slleni ügybsn vég tárgyalás. 13313/81. Let Fnfssag Láasló csalás éa lopással vádolt elleni ügyben végtare válás. saját valamint Zsigmond, Richárd, Olga, I mint ilyen s kiállítás tsfama alatt \| Ilonáé» Ernő kiskorú gyermekei vésték lden nap fog megjelenni Előfizetési aevét #Eévai"-ramagjaros»to..u. ^ggg '' ^ — A letenyei kertiében Tompa fő vároei ügyvéd »ggetl«—ági\| ára frt Sk. L Kovács ügyben 3 ad 117a B/81. emberöléssel vádolt bír. ítél-1hirdetés. 1256. B/8L Ss. L Horváth Fereocs \| Jáaos a társai lopással vádoluk elleai ügyben 3 ad bir. Ítélethirdetés. 1257. B/81 Ss. 1. Fodor Kálmán s társa oaaiás kísérlettel vádoluk elleni ügyben 3 ad bir. ítélethirdetés. 1259. B/81. Ss L Már kuss József s társa súlyos testi sértérneI vádoluk elleai ügyben 2-od bir. Ítélethirdetés. Z.• Egerszegen 1881. évi máj. 31-én. MUZSIK KÁLMÁN iroéa ifazfaU Jnegyedévre 1 frt 50 kr., féiávre 3 As előfizetési pénzek Dibreczenbe a ____„Magyar Alföld« kiadóhivatalába kül- 1 Apáthy István ellenében \| dendők. Ismételve ajáaijak a t sö/önaég figyelmébe. Iiln-k. Veszprémben minden gyermek ismerte s jó öreg Antalt, mint nevesték, ki Őrültsége dactára is megtartá gavallér szokásait. így gyakran kiállt e mai .Korona'' kávéhás kapujába s össsecsóditvén a gyerekeket hányta neki s krajcsárokst • nagyúri passsióval nézte, mint veszekednek ások. — Ha valaki tünet adott pipájába, annak minden pénzét odaadta. Egy-tser Balaton-Füreden egy pár forintot kapott as uraktól, ö pedig elment a boltba, összevett mindenféle gyermekjátékot s s sétány padjsin ülő nőkhöz men vén, szétoeztogatá kösöttük e szavakkal: „Emlékül nagysád.8 Midőn a Rusitska idősb leánya menyasszony volt Csermák elment s piacsra.vett előezör egy kötelet, ezután fakanalakat, fazekakat, ■ össze-vissza mindent s elvitte ast a menyssz-szonynsk nászajándékul. Még egy adoma maradt fon róla, mely eléggé jellemső gavallér szokásairól. Egykor Bihari meglá-togstts őt Veesprémben, midős as öreg A törvénykezés köréből. Bűnügyi tárgyalótok jegy tik« a tala-gr-tttgi ¡ár. törvény isikrUL Junius 15-én. 832. B/81. Sz. L Csöndess Fimár óssef s társai lopással vádoltak elleni ügyben végtárgyaláa. 848. B/81. Ss. 1. Kovács Jőssef lopással vádolt elleni ügyben vágtárgyaiás. 1232. B/81. Let Kovács Julin s társai lopással vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. Junius 22-án. 879. B/81. Ss. L Horváth Zsófis s társai lopásssl vádoltak elleni ügyben végtárgyaláa. 919, 937. B/81. Ss. L Szabó István súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben ▼őgtárgyaiás. Junius 23-án. 1198. B/81. Ss. 1. Horváth Jáoos s társs súlyos testi sértéssel vádoluk elleni j ügyben 3-sd bir. Ítélethirdetés. 1004. B/81. Ss. I. Landler Adolf s társa életbiztonsággal vádoluk elleni ügyben 3 ad bir. Ítélethirdetés. 1219. B/81. Ss. I. PáJfy György • társai súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben 3-ad bir. ítélethirdetés. 1220. B/81. Sz. L Emmer István lopásssl vádolt ellent ügyben 3-sd bir. Ítélethirdetés. 1331. B/81. Ss. I. Ksj Fereocs magánokirat hamisítással vádolt elleai ügyben 2 ad bir. Ítélethirdetés. M«\|yl — Honvéd laktanya építése ügyében Cserhalmay Ferencx m. kir. kos véd, veiér had biztos jna. 7 én éjjel Kanizsára érkezett. — KépvitelöjelöUjitink Zichy Antal junius 5-én éjjel visssauusott a ''óvárosba. Unger Alajos juo. 6-án tartá beszámoló beszédét s másnap a kerületbe uUsotl; a jelöltséget ujolag elfogadta. Balatou-Füreden Odeschalchí Arthur berezeg ujolag a függetlenség i párt jelölt jéül kiáltatott ki. Sümegben Bessenyey Ernő ismét képviselőjelölt — A kitdednevelö &gyeeilet köz gyűlése most szombatos, jun. 11 án délután lesz sajat helyiségében. Igen óhaj-Uudó, hogy e nemes iutentióju intézmény fel virágosasára az apró súrlódások teljesen megszünjonek s egyesült erővei köz jólét előmozdítására szívélyes bizalom-mai törekedjenek. — A piinkőatii szent ünnepek áhiutoean töltettek el, a templomok délelőtt telve valának, délután pedig s ker Ükbe özönlöttek s pihenők. As időjárás meleg volt — Am ipartármdat mulatsága saépea sikerült as egyleti kertben; dalárda szabatoean énekelte tapaviharral lelkeeitUUtt A tűaijáték rendszeresen figyelmeeen eszközöl teteit A táncs pedig kedélyesen folyt hajnalig. — A polgári iskola növendékei jótékonycsélu hangversenyt adnak junius hó vége felé. Előre is felhívjak s t kösönség figyelmét — Valami éhes kórász egyik éjjel beverte s polgári iskols ssép épületé nek ablakait s jelentékeny kárt okosou s városnak. A. legszigorúbb nyomozás óhajtandó. — Borura derű. Egykori tevé-keny munkatársunkat a .Vasmegyei Közlöny« tehetséges szerkesztője Török Ernő barátunkat mély gyáes érte 4-évee kedves kb fiának elhanyUval, a napokban ss ág qjabbaa megörvendeztette txinto fiúval, ki e keresztségben Ernő Lajos nevet nyert. Valamint as édes anya, ugy a fin egéezségeeek. Kívánjuk, hogy s szülők öröme allandá legyen • boldogságuk fokoaódjék I — Reich Miksa keestkelyí tanító »Ketstkely" Uvékeny szerkesztője és a \kmtm_ program® feliépatt - Május héra vonatkozó égkaj lati feliagysésnk. Koeép hőmérséklet: 14-53 C* A légnyomás valódi közepe: 46-53 mm. L-gmagasebb hőmérséklet: 25.5. C26 án d. u. 8 árakor ; legala-csonysbb hőmérséklet: í-8 <V 11-én reggel 7 órakor. Legnagyobb légnyomás: 758-3 mm. 7 én d. u. 2 órakor; legkisebb légnyomás: 738 8 mm, 28-án d. u. 2 óra-1 J kor. A napok «zárna, melyeken csapadék eeett: 9. A csapadékok összeg* 341. mm. Nagy-Kaaiss. jun. hó 7. 18«. V. Areeréa Zalamegyében — Szép Jánosáé 480 frtw. b. iagt jan. 13. Palián. — Csesztrechi Imre 650 frtrs b. ingt. jun. 27. Ceehin. - MandI Mari 553 frtra b. ingt jun. 24. Ssigiigeten. — Mesriesky Kálmán 575 frtrs b. ingt. jun. 15. Rendesen. — Ad ám Jóssef 750 frtra b. ingt. jun. 11. Letesyéa. — Tukssár Flórián 475 frtrs b. ingt. jun. 21. Csák tornyán. — Klár Benjámin 7253 frtra b. ingt jun. 30. Zala Ivánczon. — Horváth György 400 frtrs b. ingt. jun. 20. Tapol csáa. — Horváth István 631 frtrab. in\|t jun. 21. Becsehelyen. Ha mai rövid hirek — Hercsegprimásnnk jövő évben üli meg püspökségi negyedszázados jubeliumát. — Molnár István saombathelyi tvsséki bíró meghalt — Triesztben a jövő évben országos kiállt ás less. — A .Képes Családi Lapok" Liecsenmajsr Sándor festőművész hazánkfia arcsképét s életrajzát közli. — Nagy-Baromban 74 ház égett el. — A trónörökös fcár jnn 8-án érke-sett Prágábs. — A sserb fejedelom jun. 4 és 5-án Budapesten volt — A Kárpát-egylet Iglőn museumot állit fel — Uchs-tius altábornagy ssiven lőtte magát. — - Külföldi rövid hirek — Haasen delejes* mutatványait Poroszor sságbsn betiltatták. — Viktória angol királynő múlt hó 24 én volt 62 éves, « uralg 44 év óta. — Etnsben Barcsa zene kara nagy tetszéssel hangversenyez. — A windsori kastély kápolnájában s zulu földön elesett Napoleon Lajos heroseg szobra felállíttatott. — Konstantin nhget csár Köséporoszországba száműzte — A sserbok jövő évben sksrják Milán fejedelmet királylyá koronásni. — Liltsé hires franesia akadémikus meghalt. — — EmlittttUk sem régibea, bogy Heksch Sándor író társunk basánk ismer, tetésére mily élánkea törekszik, imeujabb bizonyságul a követkeső értesítés: .11-lustrirte Reisehandbücher" von Alexán der F. Heksch. Es ist eine unzweifelhafte Thatsache, dam gute Reisehandbücher der von deneelben behandelten Gemenc; in denselben berührten Orten and'' Etablissements ungemein ofUeo, mehr als Reclamen und Asnonsen in den Z«i-tnngen. Der dunllndhiag.nde ffrfolg »eines .Illustrirten Fährers auf der Donau von Regensburg bis Satina* (IS80. 1. Auflage, 1881. 2. Auflage) ftnd seine, .illustrirten Führers dnroh die Karpathen und ober-ungarischen Badeorte* veranlaste den bekannte» Autor, Ar die Saison 1882. mehrere BeisehauLfcfteker vorzubereiten, darunter eiaes, dessen allgemeiner Entwurf vorliegt and welobos die wichtigsten ungarisch kroatisch sL-vonischen Touren in sich fast Dm Riiec-handbuch betitelt sioh: .Illnttrirter Fuh rer durch Ungars und seine Krontisdnr.* (Siebenbürgen, Kroatien und Slavoiu««) mit Illustrationen und Karten. Esenthfclt in seiner Section HI. die Südbakntouren. a) Budapest— Stublweimenburg — Gras. b) Budapest — Platteaeeegegend — Kaav ssa—Tnest. e) Budapest—Kaatsss— Oedeabarg, d) Budapest — Zákány — Agram, e) Budapp! —Carlstadt—Fiuuie (Daa ungarische Litturaie.) In allen Sor tionen ist snf die in die<e]ben fallenden Bade- und Cororte besoaderes Gewiebt gelegt. — Alls jeae Hoteiters, Badaver-waltungen, GssobAftsleuU, industrielisn, wslche in dem Inserstoa und Adreeseu-Anhsnge dieses Bncbes genannt zu sein wünschen, wellen sich an den Verfasser, Álex. F. Hekseh, Wien, Iii. Usgargaase 29. weadea, der bereitwilligst die gewünschten Auskünfte erthsüt. kl nyert? Temesvár jnn. 4-én: 5- 30. 80. 72. 69. 32. 80. 52. 56- 66. 36. 55. irodalom. s a hat a német előőrsök irtózatos bosssnko dáaára, kik a hallatlan megtréfáfutást csak most értették át Uljemé^el. ,No bajtársak - ssólt Dombssöghy — most csak embereket mellém, még virradatig el kell magunkat sáncsolnunk. mert késő lesz minden, Kérelme teljesítve lŐn. rögtön két szássd ment vele. Szakadó eeóben folytasáncsmunka. de készen letuk a hajnal moeolygásárs. • A mint pitymaJódott, a harag« fsl-hőc elvonultak a láthatárról, a felkelő nap aranysugárai már aháromssinű lót csókolUk s domb tetején, a hajjali •sellő szerelmesen ölelkesett össze s lobo-góval. A mi Jánosunk is fölébredt, hs ugysn sludt, s német táborbsn s mokott egjked vüségge legénységnek. Törődött is ő hogy a feketesárgánál is furcsább arcsasinekst látott, mdöns táborbsn észrevették, hogy s ssélső halom a magyarok birtokában van. Hogyan lehetett es, kim as 6 előretolt őrszemeik állották ott őrt? és ások nincsenek sehol a táborban.'' .. A kérdés azonban náluk megfejUt-len maradt. e e . Fél óra múlva már bömbölt az ágyu. Ifjú honvédunk harc^M tüzét TAV^ grtár^«f mérté s szilvapálinkát s uend i étel- i i it. t őteser emberből állott s honvédtábor, tizenkét eser német nyomult ellene. Dombssöghy derék kéme elárulá s hsdi tervet, mely sserint s jobb snárny-nsk volt feladau megtámadni a magyarokat. Hoavédeink a támadást mefelösve reájok rohanUk a két szárnyon dühös elaaántsággal, a meglepett ellenség alig tért magáhos, hogy valamikén rendeset ten fogadja a heves megtámsdást. As ellenséges sereg sömán még na gyobb boesankodást szült, hogy terveik S füstbe mentek, s támadni anándéko voltak a védőiemre kényaaeritve. A megzavart német jobbssárny kát század erőebi téet nyert; ea alatt a belesár nyon is ropogott s puska, folyt as öldöklő harca, a osaUrsad jobbra-balra hullám-aott de as ütköset torsa 5 órai vére küzdelem dacsára is kétes volt As ellenség utolsó Urtalákát bocsá totU s mienk ellen, s kik ssuronyt szegezve rohantak s németekre. As uj pihent erő elhatárosö tárt nyert balfeWÍ egyszerre bekerítéstől tarthattak tüsszen előnyomult hoavédeink, igy aztán mégis hátráltak, egymáaután ad Iák fel állásaikat. A mi támadó jobb zsárnynak meggyengülve sebesültjeit és halottait hátrahagyva futásnak eredett. Ez megzavarj a csatarendet, min denÜtt a vimssvonulÓt fújták. Dombssöghy ét Szentgyörgyi a fe-desettel hátramaradták, bossuságukban hadakosták, ossto;Uk a haláTt, hogy -as utolió pillanatban is megmentsék a TÜa-SJt fi^yvsrek biraevát '' fái A magyar sereg futó eleje már órányira volt előre. Dombesöghynek eszébe jutott az elfoglalt kedves halma, arra tekint éi látja, hogy odarendelt tüzéreink ishátrá lóban vannak. Ssentgyörgyinek int és s ielkevezetett seregre dörgő hangos rári vall: vUtánam, s ki ssereti hssáját !a és rohant honvédéival a magyar tüzérek felé, as ágyakat visssafordiUtvs a min denünnen előnyomuló ellenségre sütteté; most látanott meg, mit árt s magyaroknak as slfoglalt halom, a jól iránysott tekék mindenütt szegtetták s kalló hatást az ellenség gondolkenába esett honnan jő e e váratlan erő Esalatt egy Uvoli halom lábánál sgy esred honvédhussár vágtat sebesen, minek láttára futók megállapodtak. .Későn jöttök bajtárs ~~ kiáltoztak hoavédeink — elv »esett s csaU, Dombssöghy és Ssentgyörgyi fedeaik vissza-vonulásunkst esek tarméezeteeen nem tudták már, hogy most Dembesögky ss ágyuk njalvéa bessélget« némettel ennek szörnyű boenaakedására. Ki mondja, hogy késő — riadt fsl fiaUl hussárpsranosnok ssava — v'' utánam a hasáért 8 nem kécdeste senki, hogy ki as s napbaruitotu leik« fiatal parancsnok, megfordnlUk és rátámadtak as eHenségre; egy pillsnnt alatt a lelkesedés tűse ssállU meg s csüggedt lelkeket: „Visess! Előre, éljen a hasa- hangzott miiden oldalról örömmel. b'' Egyszerre, nrfWt n Hllám csapott wa másfelől as süenaég bomlott serairs magyar tAb<tf, n> hussárság ma jé itt majd ott jeient (K rovat alatt megualiUtt staaka Nagj-Caoiasáa W^jdiU Jómaef kftajfkerMksáás Uta mefreaásUietf ) - A .Magyar Alföld* heteokint egysser megjelenő iparügyi zsakiap mu Utváavszáms megjelent s beküldetett hossánk. E lap a magyarországi iparos ifjúsági ssovetkeset debr cseni vesér-egyletének hivaUloe közlönye • tekintve változatos lartalssát szakértelemmel írott álul án os érdekű kosleményeit, bátran ajánljuk s nagy közönség, különösen pedig as iparos ossUly figyelmébe A »Magyar Alföld" a közelebbi debreczeni iparmű kiállítás hivatalos köslöaye leend s csatárláncsban, m»jd ismét szoros négy-mögbe zárkosotUn folyton zavarva as ellenság sorait hogy ki ne fejlődheseenek. Dombesöghy ágyúi még mindig okádták as emberirtó gömböket, kát tűz kőaött csunyául megizzasztották a diadalmámorban úszott német sőgorokst, kik aztán hagyományoz szokás sserint az irtózatos tüz és kard alatt futásra vettek s dolgot üldöztetve s mi boevédeink által. A futókat mértföldekre kergették, mindenütt elesettek boriták a eseteiért; nem tokára leesállott az est; a nyugati oldalról vérbe borult arososal aéieu vé-gig a tikon s s halmokon a nap, teomo-ruan hajU le feját a véres munks fölött A keleti égbolton utóbb megjelent a telt hold és elborzadva as ember iesonyu munkája fölött elsápadt vagy ulán a zaásankist heverő rémee, fakó halvány sebesült ée bolt bajnok arcss tükrösődőtt benne vieesa ? '' A vart hsd s világ túlsó oldalának futott, a zaj a távolból még olykor olykor idecsapolt ss eeü szellő szárnyán, a bonvédek a csatábsn megsebesül leket med-ték össze én ápolták sseretette!, emberi könyörüiettel; oltották szomját aanak, ki nábány órával előbb halálos gyűlölet tol, gyilkos fegyverrel tört életökre. Térjünk vmsza a mták tál a stagyar táborba. Ott folt .a >ófr, kanná k ''cnigán/, íárják a iramát s kacotu — A .Magyar Pántügy'' kösgas-dasági, pész, ipar kereskedelmi, bintosi-tás és közlekedés ügyi szsklap It-ik ssáma fekszik előttünk. Örömmel konsU-táljuk. hogy skadt végre a magyar fő* városban is magyar szaklap, mely teljesen meg tud felelai kiiüzólt felsds''ánsk és kielégíteni kép« s ssakérdekek iránt táplált iegfokoaotubb igényeket is. A fővárosban van ugysn siaki^p elég, mely mind német nyelven jelenik meg ésssak-69- szerűségük osak s pénsintésetek és egyéb 76. vállnlstok kizsákmányolásábsn rejlik^ $7- de tisstosséges irodalmi níveaun álló ét kizárólag a hazai gazdasági érdekek képviselésére s .Magyar Pénzügy'' megjelenése előtt nem volt hasonló tsakla-ponk. A „Magyar Péanftgy" eddig msg-jelent számai, zsákszerű és tárgyilagos köaleméryei és eredeti hirei folytán már is méltó figyelmet keltettek ss érdekelt körökbes. Csak kötelességünket teljesítjük tehát midőn olvasóink, különösen n pénsintésetek ás ksssiaák figyelmét M-hívjuk és ajánljuk s ralában pótló lap támogatására. A vidéki intéselek ét ukarékpéns tárak lói már tekintélyes számuknál,de különösen konszolidált helyzetüknél fogva, méltán el lehetne várni, hogy egy ilyes, külftaSssn ss ő tpecsiáiis erdckejkel telfcsroló asak-közlönyt, erkölosileg ug mini anyagiUg kellően támogatni fognak, ép pgy mist as osstrák takafébpesf»tárak as .OetUr-reichische Sparksmenseítungof tisstsn s msguk emberságébői tartják fenn. A technikai kiállításra nézve is sjániatot külsővel, megjelenő .Magyar PensügJ * előfizetési ara, as Általános SoraoJáti £r-tesitővel együtt: félévre 3 frt, i 1 frt 50 kr. As előfisetési páes gróf Károlyi-utcss 5. ss. alá küldendő-Előfizethetni bármely nnptől kesdvs. — Dr. Ftnyvttty Ftrtnct fiánk tollából vegyes ozikksk jejeatok .Közéletünk köráből" esúnsneL Az tissU jövedelem az iréi Ara 40 kr. Dr. Feoyvesty mély átfon-dol tsággal, helyet körültok in tátssl át teljes jóakaratul ír. Méltán sjáalkatá m»é-ből Jegköselebb mutatványt köslűsk. tegály egyleté. kénről kénre repül rnnrkjottányosn ő ¡re repül kipirult arcsosal, hullámnó kebellel, lobogó hajjal. (Polytatáse következik ) — A wMagyar Sttwlt'' füzete követkeső tartalommal jelent A demokratia Magvarorzzágon Bektioa Gusztáv tol, Hun/slvy Pál rumos tanulmányai Jancsó Bsnedaktől, Lilly, A ss»-dók Pslaestinában Hstals Pétertől, A birodalom 10 évi hástartása Joób Lajostól, KözokUlásunk a műit snássdkas, Ssarvas Gábor .yslvpkilosophiája, Ktü-s görög ét latinnyefv? Dtrkay Vilmostól, végte Irodalmi szemle. Sserket^tí Bodnár Zsigmond. A félévi tartatom jtgysák ■ e füzeikss vsa esatohrs. Ara 60 kr. Slö-fizetve olcsóbb. Kiadja Mehser VNmsa — fláea» Tusás ár ab térnérosi köar-kiadó hivatalában megjelent ,Grőf Széchenyi Bála keleti utasásánsk" 4-dik füzete ssásaos ssáp képpel. Ara s jel-műnek füseteaksat 80 kr. • ■ HÚSZAOTC triOLTAM í A í k\ KÖZLÖNY Vegyes hírek. JUNIUS 9-én 1881. ▼aló „hit-doktor* Commodore Ingram 11880 ik érben e bistosiui társulat ^^^m^^^m „ ■ i _____ ____________ - ötvenkét napi alva. A .Vuir- » WegvV1 8.004,562 t 73 krl Ir''.tt ki t kin-k n»pi Újság* og; amerikai barátjától Bitiek D úrtól Clerelandból(És«k-Amerikái^ május 3-áról retta a köretketó érdeke« kBsleménjt: Egy haaiúk fiának kóró« alvása nagj feltűnés tárgy» jelen ieg Amerikábau, ugjr m orvosok, mint a o»\|j fcöriaeég elátt. As illltánek •«▼• Gyöm bár Jánoe óe a peonajl vániai im-gényhlaban fekaaik, betek óla foljtoao-uo alomba merül ve. 57 napoa kereemiftl egéasen nsoadulatlaaul aludt, a aólktÜ, hogy OMk es-mpilláját is felnyitott* volaa, soha aa orrotok minden kigondolható Mert elkövettek, melyek által hátáét reméltek elóidásni. Mind hasatelaool. Aa 57-ik napon tölnyitá egy nábány kesdnek rátátele által fogja meggyágy Uni D« a mfltátet elóre ia fennen hirdetd doktor nagyon fela&lt, • a baUg áUap» tábaa ápes aemmi váltósáét elóideani nem tudott. April végáa klllöoöa iceren-ooátleoség töriéai a beteggel. Mialatt ápolója kiment a mohából egy pillanatra, bogy inet hosso». a beteg ágyából el tűnt. As ápoló merte kecesie misdnofttt, a vágtt! lenésre as ablakon. Unt látta At fáiig üló helysetben aa oávaron. Leugroti, ▼agy leeaett a mintegy bet rtlnji magaa-aágból. Aaonhan oly savencséseo, hogy eaak köoeytt eérüléal kapott lábán á> fejáa, a nem lett komolyabb baja. A miat aaonhan f&lfelá rítták a tépceón, remegni kesdett mint a nyálaiéról, ■ ajkait noi nökaág asolgál. Ugyanitt adnak lagn gyobb kéeaaággel felvilágosításokat a biaioeitáaok tiia- ás jégkárok, valamint élethistoeitáeok ellen, melyek a legked-res<Sbb feltételek mellett el ie fogadtatnak Sebőra éa Engláoder. árt, ebból Magyarorwigr, 1 785,209 frt 36 kr eaik. A társulat által keselt tőkék jOvedelme a műit árban kepeet 128.451 frt 98 krral emelkedett 994,042 írt 92 krra, aa értákpapirok árfolyamának hul-lámaáaa miatt alkotott tartalék emelkedett 211,187 frt 71 kibooeátott 1000 drb nj kötréay által a társulat alnptákéje 1 050,000 írttal emelkedett, as ex«n réaa vényekre b<fisetett agio 1.009 340 frt egéasen a tartalékalap jarára Íratott. As él.t-K^toefcS oestáiyáárc tája «2.109.045 frt 67 kr. «ke ée 106 J24 írt 46 kr. reate ea oeatáiy UrUlákaTapja 15.449,019 frt 74 kr. A társulat a 315 frttal befis tett réaarényekre ea évben 180 frank oestalé kot ad aranyban, As icacgatdUoicaba er. öntudatra jóu rolna, a aaután aludt i«»átf «•■»ka bmaálni »kar. volaa. Ápoló- ] évben beváúe.tottak Heg«dUa Sáudort ia tovább. As alvási oly termáaseta, hogy mind ot képes tensi,4 a mire caak rá akarják renni. Egéasen ugj riaali aaagát mint egy tehetetlen meoaemó. Emik egám rendeeea, fölnyitja •aáját, midóa étellel kinálják, lenyeli, de meg nem rágja a eaájába adott eledelt. Aaárt oaakia puba vagy folyékony ételekkel tartják, tejet, kárát, big tojást, atb. etetnek vele. Ha lábra állítják meg áll; ha kesénél gyöngén magok után vonják, megy as illetők után, a rövid aétát ia tétethetnek vele. Aaonhan a mint kasét elereeatik, aaonnal állva marad, ■ egyetlen tápéet eem teas többé előre. A« orroeok semmikép eem tudják betegségé, aek okát kimagyarásoi. Némelyek ast kiesik, bogy aa állapot as agy alaá ráeaére gyakorolt nyomástól asármasik, máaok »1 lesben a mellett rannak, bogy at agy agéaaes rendben ran, t aat bizonyítgatják, missermt a betegség egy aeme a gőroade me« erságe«k. Orvosa, dr. Eod-miDo, a ssegényhás igasgatója, a minap megkisárlé egyes sserveinek működési képemégát próbára tenni, de semmikép sem tudott eredméuyt elérni. Többek kö-sott felhusta egyik ssemöldokét, a aa egéesea tintának mut^tkosá «sem felé egy dáfáat taU kéaáral, miatba magát a saemet akart volna kiasuroi. Egyetlen isom sem rándult meg a beteg arcsán, a ssempiHáját sem hunyta le. As egéet vidék, s még távolabbi tájékok ie nagy érdeklődéssel viaeltetaek a beteg iránt. $sásával érkesnek a levelek, melyekben kttlönféle mereket ajánlgatnak a kUlónó* kóros állapot megssüntetéoére. Egy Jack •onville-ből való spiritista minap ast kő-aölte as orvoesal, misserint a beteg apjának sselleme neki tudtál adta a jek-otég okát, a ea abban áll, bogy a b< tegoek lelke elhagyta a teatel, s mint jótékony asellsm »serie bolyong a világon, de nem soká a teetbe ismét viassatéreud s akkor belyre jón megint minden. Egy Caberybe — Mar c«ak rnáfil mondj* Btf bité . mit eaináliak áa as arammal T Imik miat a kefek tS és goromba aiint a pakráea tl menetrend. Indul Kanlaaáról hova: k, base« a sae-giuJ O^iaet «ugorunk ie vaunak ■•gátalkodou. 81 f> aa»r e 11 «d a igei, aaiat p. o az a bUon.vo Vonal itáa V7 t..a Mokw. ''OS IS. '' a ki királá nrelviasiereUkea a 111 it igy mondta ki uámetai, hogy .sis eiae sia '' I«u4a Ptürr K__J — I»4 Or. Perc. IdK B 10 ragfrl 2 30 d«1»t. 11 1 fjjel & 55 raggal i 6 diiaf 11 2U ájjal (gjror.v»nat) (pottaronat) d« satét vaa kandt-kné\| komám „. K lumy, tán buooy nine, is gy.rtyájok 1 '' »''Uh-I,. Sopron — Debogy Bines idea raouastd — de- Uli> % • 15 r«gg«l UC0 ijjel _ »15 Soptenb i 3 40 dilut 20ft Prigerbef Kottori. Csáktornya 4 55 refgel Kg j kereastéay ia egy saidó előtt halad Í0S . . 2 47 dUat bop aiaca! van bis ott elég. caabkogy o>ag- 801 a "kutjri pillaoatra asenaót, a nálktÜ asonbaa, bogy ^ i g »»után aludt iámét f -.. , ... ... . _ . . állapot aála aaonban aJ6 ssólttotU meg, nem fá)-e Bávább sár- valamin'', (úr-kimu-.atásokat _ . _ r mind nt képen tensi, • « Mjenl^eg intett fejével. A kívánatra as slólirt nagy-kaníaaaí föügy- tis ker.aatány te. t '' legutóbb árkeaeit tndóailások májua ele- '' M'' jóról saólaak, a midóa a beteg mar árá-koa karosstAl ayitva tartotta esőmét, a puhább eledeleket meglógott A legjobb reményben rannak orvosai, bogy lámánként egéasen föl tog üdülni — Ab Afiernrasiom Generáli 49 éri mérlege lapunk mult hirdetési rova I tában található. Easerint 1880. évben a dijberálel 1U596,50G ír« 76 krra rúgott késtpénsben, a tttskároeslálj dijkfttvény tárcsája 1.606.933 frt 61 krral emelkr detts moet 13.676,187 frt 60 kr. As el egy aaidó ttnetée. — As már U\|ai — jegyai aeg a ke-rfiteoy, niaea nyomorn«ign>»bh mint ea a ti temetgetek! — Teljesen valót mond a tekintető« sr, ia ia siivesebb«a nisem téeit mint egy aaidóét 5»! . (fjorav) . 10 50 üiel ■rkeaik Kaniasára bonnét: Papírszeletek. a rici jó idSkbea Pakróc« Mik«lv ke fekfttü uramat megválaaatettak birinak. klgy-taer lveáTt bosaá egy \|>anaaso aaazony s igv adja el8 panaaaát: Htvreb ia van jfleolrg egy augol óriás. Hales Bobért nivrel. nm ke»-^-bb mint M maisat nyom, s 7 láb bflvelyk magas. — Mi-46a aate as otcaáa jár, wirarát a Tégateea ám-pákaál gyújtja meg. álamiaanát kéregetett a stogény boldogtalan koldus. .Ha &n vak, bogyaa ulálta ide aa utat?« .Cmk agy raktáK««.» S10 Ztkiny felftl 216 . íua . 211 Buda Peatrfti 203 201 302 SécabSl 314 SIS ftoproaból 302 Prttgerhoí fa ISI (gjoravoeaC) 204 . 20« 5 91 reggel I 41 dilb II 1 éjjel (vegye* vonat) 4 15 ragg 1 (posta* una ti 2 6 Jelút, (gjoravanat) 10 30 ijjel 4 1 reggel 10 15 ijj'' 12 5 délbea 5 OT reggel 1 90 délat. 10 50 ijjel -r- Feielóa sserkesstó: BÁT0BFI LAJOS. HIRDETE8EK. » O — = 1 S e - l * o E c s. i" <* c 8 r 0 o m 1 c • m 0 i -r> r M M 5 "S mé t 5 = * M £ : r ? % 2)3 s C s: «3 . 131 II sá sí 3 E E > « (Z) 4 : E£ S KaJI • .ja''" > < - I Jt M 3 u; ü . * -v V* 500 : d s a U, w s» 1- • «0 • * S-a i — L a » 8 Í £ .43 3 - á5 * S* a t » s 60 QC _ 8 -o ''a l- ''O «5 1 C* 2 — m - S c -3 13 S -£ ® u 3 ^^^ s u 45) í be a v o _ ¿X I 7; l. J. c 00 0 1 ja je « <3; ti s I a © 00 »0 i— >* n ■ S5 4B5 D JP-2 ^ H * Q =0 O CU m a 5 2 - o K9 £ — Q. 9 ö ® IS - SS cr 9 Cf! ö> £ • Ifi O c t. sí « - " — s <! O w > a -a J9J c •o « • ''Fi 3 ¡2 o jo cc ü l-H ao o 55 Árverési hirdetmény. í\ k veBiprérai püspökségnek tal^donához tartosó alábbirt íb-gatlauok, a. m: 1. T&polcza városban 255 sz a — jelenleg tiszti laki«-nak használt épület, a hozzá tartozó beUősággeí együtt, — 2. Badacsonyi előhegyen, — ezelőtt puapöki dozsmaház-nak haszoáJt, — jelenleg „Badacsonyi csárda, név alatt ismeretes épület a hozzá tartozó területtel együtt nyilvános árverés utján el fognak adatni. Az árverés mindkét ingatlanra folyó évi jolitts 6-án d. e. 9 órakor Tapolczán a fentebb leirt urod. tisztilakbaa fog külön-kü-lön megtartatni. A tapolczai urod lakház kikiáltási árt 22Q0 frt, — a badacsonyhegyi épületé 1800 frt ieend, mely ¡becsárakon alui azok el nem adatnak. Vonni szt''ndjékozók a tapolczai lakházra 300,irtot, — a badacsonyhegyi épületre 250 frtot tartoznak bánatpénzül az árverés megkezdésekor letenni. Egyéb részletes feltételek a püspökség központi hivatalában — Veszprémben megtudhatók. Veszprém, 1881. évi junius hó 1-^n. r RÁTH IVÁN h. k. 322 1—3 . urodx kormányzó. , - .......... _ 272 , Árverési hirdetmény. A veszprémi püspökségnek tulajdonához tartozó alábbirt ingatlanok u. m : • la Nyirad község határában levő őrlő-malom és lak-ház a hozza tartozó mellék épületek és belterülettel együtt. r 2. Félső Páhok községben 270. sz. a. a czimzett püspök-" ség tutajdonát képező lakhaz a hozzá tartozó belsőséggel együtt nyilvános árverés utján el fognak adatni. ^ j Az árverés mindkét ingatlanra folyó évi juüus hó 4-én d. e. 9 órakor Sümeghen az ottani urodalmi gazdászati irodában fog külön-külön megtartatni. A nyirádi malom s tartozékai kikiáltási ára 1170 frt, — a felső-páhoki lakházé 370 frt leend, mely becsárakon alui azok el^ nem adatnak Venni szándékozók a nyirádi malomra 200 frtot, a felső-pá-hoki lakházra 50 frtot tartoznak bánatpénzül az árverés megkezdésekor letenni. Egyéb részletes feltételek a püspökség központi hivatalában Veszprémben megtudhatók. Veszprém, 1881. évi juniua hó 1-én. 323 1-3 i i''ti I. / BÁTH IVÁN a. k. urod. kormányzó. Az effészen uiból épített és minden kényelemmel ellátott O J r Aítn''Auw i fiü dei< " Ím. • . r p 32Q hé 16-én wcik..i: vUn s ikum-x ^y HUSZADIK ÉTTŐL YAM r zíui .közioíi r.AWIM««)«, i. / HIBDETESEK. SCHIKID H Sépgyfcros MARSHALL SONS & G (307,4—6) föügynöke T>TTT\| A X> v. vácii->t 7* num «lat«. DtUArrjöl, vi. gyár ntesa «iiím »lati. ajánlja: a mostanáig tartott, valamennyi kiállításokon az első és legfőbb dijakkal kitüntetett fa-, kőszén- és szalmafútéshez bereudezve. szabadalmazott dobvédővel, szabadalmazott valasztóhengnrrel, üszögtisztitó készülékkel Gőzmozdonyokat, Cséplőgépeket, szabadalmazott magánetetó készülékkel vagy anélkül. Őrlőmalmokat, fogaskerék- vagy szijbajtásra, belföldi gyártmány, angol minta szerint. Kézi és járgány-cseplőgépek. szalmakazalok, körfűrészek mozdony fecskendők, vstőgepek, széna gyűjtő gereblye, ku koricza-merzsefók. aratógépek trieurök. tisztító rosták, daráló malmok szecskavágék szabadalmazott háromvasú ekék, és mindeo a gazdasági szakmába vágó gépeket bérmentve. A gráczi 1880 évi országét kiállításon elisaerósi oklevelet nyert — p ® E N U « o 00 ÉRTESÍTÉS. Hazánk egyik legszénsavdusabb savanyu vizéről a mohai AGNES-forrásróL Vegyelcmzése a fehérmegyei mohai Á G N E S-forrás vizének: Széiuaraa natrium Ssrfnaavaa kalian» Si^outu lithium SíéüMTu calcium Ssénaavaa magnetium Sséntaraa vaaoxydul SíéoitTw mangan Cblornatrium . . . Chlorammi aium . lOOO fT-ajsts TÍsben 0,04415 gramm. . 0,01978 . 0,00740 . 1,22051 . 0,34241 . 0,00603 . 0,00074 . 0,00298 0,00262 » » BoruTu natrium K«niag>\| CtloiUBl . Phoephorsavas calcium ; Aluminiumoxyd . . . üovuiv..... Titánsav..... 1000 gramm viskx»n . 0,00676 gramm . 0.02297 . 0,00015 „ aromái . 0.06646 » 0,00114 , Si-rvea anyag vajaav5k (?) nyomaival 0,02398 , Szilárd alkatréaaok öaatege 1,60108 \ \| Saabad é> féHg kfttött aséuaar 2,80064 . r^ií40? köb€<,BtÍB^l®r- ± ™ fcjwlj» 1,00461; a ria hórnéraéke 11,2 (Maiua (laveg«é rolt - 2* C.) a riabíl ki-tóduló gfca rogynlkata térfogati ttáaalékokban kifejeare: '' S«é"ar ........... ......99,00í% Id^angáa . ... . . . ...... 0, 99»/, moly oakély - f á 100/» 11 287 a-« , . /ÍWffm.l V voltánál fogva nem volt feli«merhet6. / M te I k m I E fennebb) elemsáa mutatja, hogy esen via a aavaayu viaek kotótt as aWk kdaé aorolaadö. Takintva, Wv ugyacolran csupán aaánaavaókat tartalma«. igen nagy mennyúégü Mabad a^naav mellaU eaeo áarányv» a 2a tolaea «aranyuviaak köaé tartosik. \ /"■ Budapatt, 188<X joafo. < Dp. LENGYEL BÉLA, m. k. agyetann tanár. orvosi nyilatkozat. Uried^sheí SSLjÍ^''''!^ ''ÍÜÍ!, " ¿OHAUao» alatt Uv5 Rókus kórbás kfllttnbfla otatály.ia uM; ki- ■SrtMMáaT " O-1?" -«"«»iát »««bt* OMtÁlromon áa »agángyek.rl.iomb.n nyert , , alaWáo állíthatom. mtttenm k.tflnS k»iánuk b.sonynit a \|Mzé- «■íirii.i ti kmoArviÉ Mm bámalmaMai ét Síap^^kTtES t!™ tartaminak nagy menn^.'' alEÍ^ " ^ón^SSE - BndapeiteiL, 1881. í.bmár hó 5-én. Dr QRkHARDT LAJOS, egyetemi unáTJ. a Rus-kórhá, ¡(aratója ¡vásrt kasínáff tíS2!? tanár el«n»«.e ,tán «¿ulra, a uénurw föld«. tartóik, . annak 1880 ,"nnl » förvélykór tfldSrie., c.ontlicjnii,, n4.„kaiöob.n wlkór a^iban. - Badarát JQai5M __-BALOGH KÁLMÁN, arrcxtador 4a af/aUmi taaár ^Jí!^ i-"®»* A Moh* kö»t h"árábaB (UtS . Na«y.áo. KampMa. I.r. ar talajdonát kip.,5 í3üitíÍ. fffítíVfín^1 »Magban ««.IkadS aavM7.rU-f«U. Vi^n* »..n/iaáf. 24 óránkínt 86 4 hl^k 1094<I A ''"-y ™ Dr. Laagyaf Bála, a«yetMl taaér ar r.K,«U..á.a «rri.t, e^ik. o^lTu ! ■ OMpn «^at UrtaUaaaráa fbUaláláaa h-onyira a »ár mef»,Tő kaaonló forráwk " iTan'' V a>^a,.nál,t ^IjttTh. nyarad,. Vaty.lkatÉ . .«« . «ka ,AM£S O rU « a taaaaHtváa kttakáM, rtltalálÉM aeaiz^udaazr.i taktotatkST la ki»« ta>aaaá\|ea(Mr: r^daitaiáae Mrá. i« kLl a t^at- pi^cia.nkról Jo«al lauoritaniT ▲ via ÚasU, átláu.6, ho^bb lo át lM(b. ^rt állapotban w »"»y^« atabad tmáaaar Urtalmáaak faa«nó ne» aag.di nia» .o>aiaak THybCAláaát; íme kaQamaaan «iTGiÍrS ^T^1?.''.0 feli^ TJüiua aWak« P.«c«/keUa.r. italul aaoWU. A i . riSk cyáfrta.f baaana.t Síio^Síríl1X\^P"%UlUloH " -é.zi>.I te a vizataü harata« báarákui^i, b6 ^aax a Kyoa^r idarr^t ^aww ánntrán . -yíitáleg bátrán aaokra, a ri. a. aMtéai saaaMkaái . a «yaMnuk U w Jó »aolpálatokát tM, ; rH,«lkatit képxS kSo.j« bomló aóiaál forr» kiráJÍ eSíyftkat mZ a ay«r n V rya».rmT.talkóp^dóait . abb«I kifolróU« a córrély^á« óa aa anroikór kií^l«3óaát Atalában a mohai ,ÁGNES--forrá. mi.daaou kóroknál kiráió Soraimat irdamal, melyeknáí » „arri ólat ti>.\|. táaa as idacrandam.r mfikMéaónak kártalan fSlfokoaáaa tóvánato«. — S.áketf.hárrir, 1880 májiThá lS-áa. Dr. VABOA ZSIGMOKD, Fabánaafvi- tiaxti fSorroaa 1 Mte^ Borral használva már is kiterjedt kedveltségiek örvend. w vvw vww Országos linktár Budapest: EDESKUTY L., \„ m" kir «dvari áav^yria nillitd urnái UgDszlui^a kapható ivánées gyógyszertár hen, faaa^rkereskedéibea és yeudéfiőbea- Fóraktár Ssékesfehérrár és Fehénnegje réssére: riite Pál A, Lichtnec4íert Éjt»\ M DiebáUa György araknál. t kezelésébe. A rtol MWO^gg. ^jM^gjti,^ efmyrte fjoi I <._».! Itf f. 1 fu* .14. IntMt »¿0 iq-a <1 Jwitt ''i '' . . / . . ! ''>ni 1 t.''( <tfeit via . i Moll skidlitz-pora. Csak akkor valódi, Jfa^í^^ró.líítSJlJ laayomva. 80 ir óta a legjobb aikerak maUatt íaeaáll miadonnaa« ívsMr ét métrtéal akadályok, (mint ótrácyhiány. baaaaamidat, «Ér áa aranyér <41an KfllÖoSaoa oly ecyáaekaak aiáalva, kik tWáJat- módot folytatnak. Haariattátak tinríiyilij btatattataak. —, Egy lepecsételt eredeti iebez ára. I írt. e. é. BORSZESZ SÓVAL. A lrgmri(bisliatóhh Ani^fólyaí »»or* • minden l>el>8 é< külx« rynlladáanál. a le«i«>l- «"ea, mm dt-un.-m% aal>efllóaak, írj fül- áa fogfájáa régi sár vak áa nyílt aabec-rákrokáiyek. (laaSk, tremgynllada», mindennrmil béuulás áa aérdláa atb. tb. ellan. Üvegekben használati tttasitás^l egyfitt 80 kr. e. é. Hal-iMj«bU. Eroha ©s társától Berfeakw (Norvégiába* V. Eaan haimáj íjirolaj valamennyi, a keraakadalambec al5fordaió aj kSaftU aa tgyadlU, mely orroai cs«lókra kaaaaálható ára egy üvegnek használati utasítással I frt s s. Fő it állltái Mell A. gyóg^tiserész, cs. kir. udrari szállítónál, Bé€S Taeblanben. Raktár aa állam mindan birneraa ryófyasartárábau rafy fftaa«; keraakadéaéban Raktár nálkOli balyaácekben »agánefjioak nacyok»" mafrandelánoknál magfelaló árloeacadéaben ráaaeaAloak. A t az kóaflaaNf káretlk batároxottaa MoU-tála ka«itm«yt randrlai ea caak olyanokat »Ifogadm, melyek aaját órjefyem áa aláirá-■ommal vaaaak ellátva. Raktárak: Na«y Kaaizaa Hela. J. gjógj. Prá«Br Bála gj¿o« F aeeelbofer Jóaeef, Roeenfald Adolf, Rőten be.Kerenct, Suáa áa Klein. — Zaia-Efaraza« Holloay J. E MarazaJ/ lamtí Prd.. — Sarat Dom«r 3. — Cúktaraya 0«ne»L. gj6gytt.r<m. — Kapatrár Babóckay Káta Koka J. «yá«y-. Th goeakéa^ ~ "«T1«« * Káazea CaaeaÉnovic lal gyógy. - KaazlWy Wtnacb F. - ttranÉ Ráta Jan — Zágrák tr;almabo> gyógy. Miulbacb S. gyógy Holjae V. — Sepraa Maaay And. gyógy. — LeUaye Kaliwoda J. (240 17—62^ " (».<»; %ujtsünk keaet a Azer«»csének! .000 márkái fónyorrmányt aynjt kedved esetben a tofajabb nagy péatkHaraaiáa. ^rly . a, mnmw kerauuy jóvábaj«»A ét biwaaitra ran 1 fcaen vj tarvaaat etAnya abbanTm. kogy nthánr b^.nap lefolyása alatt 7 tortoláabaa 51 700 ay«Béayaek okveUe^ kúerapiás alá kell kordinie, köxtflk találkoaik 400 000 frtnji fíryereméfy, Sj . «•) i .oáoK >5'' 250.0001" 1 nyer á m 12,000 1560001 14 nyer éW. 10.<>0 réeaeg pedig . o -lttt& ■mj0t 1 nyer. á m í nyer. á m 1 oyer, á m. 2 ny-r á m t nyer. á m. 5 ny«r á m. 2 nyvr. á m. 12 nyer. á m 100.0« >0 57,000 5o,oqo\| 40.000 3L>,000 25,000 30,000 jkjmAr-ai 82 nyer. á m. 1 68 nyer. á a. »000 214 nyer á m. 20«O 6S1 nyer. á a. 18U0 67» nyer. ám 600 960 nyor.im. 30 15,000 28,840 mar. á ja. 138 tat. ecu r A legköselebbi elsó nyere-ánybnaát aaoa -agy « áJUm által biatoaétou pátiaklaoraolás b.eataia»an álWp.<U»<t mag 4 már folyó évi janiiig 15. és 16-ia leM* ét a köreikea5 »aaaegha kerti. m arod I aarsj. ám I I a.« IMH S. v. 1« frt. t negyed: J lf«r. 0WM. ▼alamaonyi mogbitás as öaaieg bokOldáae vagy I rány mellett aaonual áa a Irgnagyobb gonddal esikBaÖltaÖk mi»* denki magát m állam caimatdvel ellátón eredeűaomjegykapráa tilOnk k Xákoa. A megre .deláaekkea negkivántatá hivatalos torreaetek dg nálkOl mellékelteinek, mindon hazát ntár pedig feltaá>»tát nélkBl kaldjSk rátstvevSiaknek a kiraUlos baaáai -egyaékat. A nyerrmemányck kifiaaUae mindenkor pontoaan as állam jótálláaa mellett tArtánik t akár kSavetlen meifkoldáte, Tagr ki-ránatra érdekeltjeinknek Anaztría mindet nagyobb pla<>«ain feotrálio Összeköttetéseink által ké>boaittetbotik. inknak mindenkor ked-etU. aaarrapcse, _ .,j»bí«j ^»^tf gyakraa aa. aial 44ayea_ srrendvén ÜC mnt 250 000, 225.000. 150,000. 100,000, 80 000, 1(10 aaW ánaWattak ¿j* . . aa ny a Tef txüárda''b''b atapon" aynjrróvL><u>u>w. kató''ag mindenütt bUtoaiággal a legélénkebb réaarélalra anámit-katráo, kéretik már a k»seli búzát miatt ial miad« megbiaáat P^ksx sr réaa- bank- ét váltéüzlet éa aladtaa mimleaaeaad áfai vények ét koiaaSator,.. w L lÁsönetüakel fcjesae tees4k«l^UIÉik addig taanyitott biaalooért, falkérjdk aa uj kiaoraoláaaái; réaavé telra, —ffttörekvéattnk eaentul ia odairányulaad miodeakor I aailárd wolfálat által t tat lelt érdekal tjeink teljaa " " kiérdemalai. . Fdatebbiek. Macr iyeetett a kieéé fi^eeoo Jóssef gyorMojt6)áa. 81 o^ SI 8TJIVIUT. flAflY-KANIZSA, 1881, junius 12-én, ''» J S <"> a I A I / Y.T I '' K T S TT 1 A T* t /•M A.\- —u Huszadik évfolyam. ffétX é''W («1 érre . Egy A» > 10 Jfcr • frt i ZALAI KÖZLŐIT HWWCTÉSE* -S hasábot pHltaorban 7, másodszor 6 i minden további aorért 5 kr. NTILtTÉRHKN ; '' toronként 10 krért Téttak fel. j Kincstári ííleték minden egyei hirdetésért 30 kr. fisrtendS. li uti» «^M^v«» • Niqj-Kánizsaváros helyhatóságinak, .nagy-kaaixsai ónk. tüzeltó-egylet", a . * » oagy-kanioai kiaded-oevelô egyesület a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző ■ A lep nelleni rétiét illet« őrlemények a sserkeextőhós, anysfi rémét illető késiemen* ek pedig a kiadóhos bérmetitre iatezeodok NAGY K AN I Z 8 A Wiasucsfcái Béraentetlra levelek csak ismert munkstárssktól fnfadtatnak el. Kéziratok rissxa nem knldetaek. nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", , nagy-kanizsai takarékpénztár", a .zalamegyei általános tanítótestület", szövetkezet", • .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kül választmány" s több megyei és rárosi egyesület hivatalos értesitóje. HMeHklui kétszer, vasárnap- s csûtôrtôkrtn megjelenő vegyes tartalmú lap. t . i. i'' . • «■ Aa aj tmtAggy ölé»» feasehlvaaa. ó felsege a hiratalos lap közlése szerint a köztör vény batóságo k- ''hot és a külön kép viaelóküldési jog-felruházott városokhoz a kővetkező meghívó-levelet bocsátotU ki: Mi elsó Ferenc* József Isten kegyelméből ausztriai császár, Oseb-onrág királys stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt hiveink 1 Uralkodói kötelmeinkhez tartozván az ország törvényeinek hü és pontos végrehajtass fölött órktdni-Miut&n az 1848. évi IV. t.-czikk 1-só §-s sz országgyűlést éven-, kint Pestr« egybehivatni rendel); s mintán számos függőben leró kérdés mielőbbi megoldását s nemzet erkölcsi és snyagi érdekei sürgősen követelik: Minisztertanácsunk előterjesztése folytén elhatároztok, hogy az ország förendeit és képviselőit a folyó évi . Szent-Mihály hava 24-ik napján megnyitandó országgyűlésre Budapest fővárosba egybehívjuk. Minek folytán Nektek ezennel ■ komolyan meghagyjuk; hogy haladéktalanul megtegyétek mindazon intézkedéseke!, melyek a törvény ér-- telmében szükségesek arra nézve, hogy az 1874 éri XXXin, t.-ca. által rendelt módon és számban megválasztandó képviselők a fenki-tett országgyűlésen megjelenhessenek, a a törvényhozás működése a mondott napon és belyen akadálytalanul megindíttathassék. Kikhez egyébiránt császári és királyi kegyelmünkkel kegyesen hajlandók maradván. Kelt Budapest fővárosban, ezernyolcszáz nyolczvanegyedik évi Szent-Iván hava 2 ik napján. FKRENCZ JÓZSEF s. k. TISZA KÁLMÁN a. k. Miért kUz^afik, fcogy rosz fllágtuM élünk I B.-Ciabán az árvízkárosultak ja vár» Pünkösd Ünnepeiben n Részvét-ünnepély" tartatot, es alkalommal emlékül .Részvét albam" sdatott ki, melynék egyik legszebb lapját képezi koszorúi irónk Jókai Mórnak falette találó következő közleménye: m A jóllét egy esztendejének nem jut annyi hely a krónikában, mint a szerencsétlenség egy órájának. Az öröm szeret ottbon maradni, a boldogtalanság pedig vándorolni jár. A nyereségével soha sem dicsekedik az ember, hanem ha veszteség éri, azt mindenkinek elpanaszolja. Annak a nevét, aki jót teáz, elfelejtik, föl sem irják, hanem a gonosztettnek állandó rovata van. Minden ember szüntelen azokkal hasonlítja össze a sorsát, a kik jóllétben fölötte vannak \és sohasem azokkal, a kik alatta állnak. Minden ember azt hísri hogy roá«nak a dolga az ő baján segíteni, nem saját magának. Sokat szeretünk, de nem sokáig. Követelni mindig todnnk, lemondani sohasem. Ifjú korunkban akarunk élvezni, vénségünkre látunk dolog után Nagy tandjjt fizetünk a tapasz talatainkért, s nóg aen akarjak azoknak haaznát venni Keressük az elérhetetlent s elszalasztja, a mi a kezünkben van. Mindenkiben meglátjuk a hibát, csak saját magunkban nem. Szenvedélyeinktől kérünk tanácsot. A keserűség könnyei olyan sürüek, mint a zápor; az öröm könnyei olyan ritkák, mint a hulló csillag. Azt nsgyon jól tndjuk, hogyan kell ellenségeket csinálni magunknak; de kev&sé tudjuk azt, hogyan kell jó barátokat — megérdemelni? A boszi — szaayograj; a hála phoenixmadár. Emberekben hiszünk — sokat; Istenben — keretet; — magunkba«— séma. , Jók vágyónk mindenkihez, csak azokhoz nem, a kik hozzánk legközelebb állnak, a kik azt legjobban megérdemlik, s a kiknek azzal legjobban tartozunk. Mindenkinek hiszünk, csak annak nem a ki igazat mond. Ezért találjuk olyan rosznak a világot! JÓKAI MÓR. 4 kutak MAA\|M>rlt&Mának MftakHége8ége NAgy-kani/ntn A házak szaporodáséval nem találjak a kutak létszámát a vízfogyasztással arányosnak. Igen sok zsellér ház létezik Kanizsán házi kut nélkül és ez nagyon megnehezíti a napi űde vis megszerezhetését. Sok háztulajdonos jó házbért szeret megállapítani, de nem gondol arra, hogy minden háznak sok vízre vau szüksége. R hiánynak tulajdoníthatni azon sokféle kellemetlenséget és nehézséget, melyet a kntnélküli házak lakóinak le kell győzni a szomszédos, vagy ntezai rizhordás, vizkölcsönzés miatt. A napi visivas, mosás, udvar, kert, ■Scza-önUfcés. a tűzveszély sokkal több viz-elólétet igényel, hogysem egy jól rendezett házat kut nélkül lehetne hagyni. A háziúr bérbeadja házát, s midőn a lakó kérdést intéz a viz megszerzése iránt, egyszerűen válaszolja: — , tessék magának megszeretni a szomszédban. Tűzveszély alkalmával nem egyszer történik, hogy a tűzoltók neki rohannak a szomszéd kutaknak, elron • gálva kerítést, udvart, néha kutat, másnak okoznsk kárt, mert a veszélyben f^rgó ház kuthiányával volt; — megtörtént nem egyszer, hogy tűzvész alkalmával oly házak lezá- rattak. Az ntezai közkutak jobbára sár alatt állnak, mely ismét egy akadály az ivóvíznek kényelmesebb megszerezhetésében. Ennyi sok baj után, tekintve, hogy az emberek, állatok, beivbe-liek és ''utasok télen: nyáron kellő mennyiségű ivóviz nélkül meg nem lehetnek, odajárul véleményes javaslatunk, tegye figyelem tárgyává ez ügyet a helyhatóság és intézkedjék az iránt, hogy ezentúl a ki ujbóL építkezik, az építsen egyúttal a lakók számára kutat is. Méltán tarthat minden zsellér igényt arra, hogy lakása helyén éjjel-nappal üde vizet élvezhessen. A kutak létszáma soha sem felesleges. E tárgyat e helyen a sok panasz után voltunk hátrak emlékesetbe hozni. Van a városnak értelmes , szakférfiakból szervezkedett .építészeti" bizottsága, e bizottság sokat lendíthetne e dolgon, és egyéni nézetünk szerint nagyon is helyes volna intézkedni az iránt, bog}- a kutak jókarban tarthatására, hatóságilag rendes kötelezettségű kutmes-terrel rendelkezhessék a közönség. Ezen véleményes javaslat foganatosításának szükségességét nagyon jól felfogják azon háztulajdonosok, kik utalva vannak kutmestereket használni. Legtöbbnyire hajmeresztő számiák adatnak be; alig néz némely kutmester a kut fenekére, mozdít egyet mást, 5 — 6 emberrel elbabrál 3—4 napig, készen van a 60—70 frtos számlss i. t A többit ezúttal nem feszegetjük, mégis ismételjük felszólalásunkat. A ,bécsi m Agy Ar önképző éa Uralgó egylet''-röl. A .bicsi magyar öaképső és tár salgó egylet* f. hó 4-én a prater II. kávékká helyiségeiben műkedvelő előadáaeal egybekötött ssrtkórü táaeseatélyt rendeseit; a UesU jövedelem, — tekintve, hogy ss estély nyáron rendeltetett éa épen a pünkösdi ünnepek előtt, amikor a kösönség kéjutasáaon vsa, bár ke ▼olt, de mindamellett meglehetős. As előadási programm kör alkosd rolt: : . I.) »A Kölcsey Hymout" Hirsohler Gyula karmeetor ur ▼ esetést alatt énekelte es egyleti énekkar; elismerést s«Tssbstank e derék Ugokatk, kiknek praeoís elóedáss a kösönség megelégedését vonta magár s; ss össshang kellemes volt, mindamellett ajánljak s gyakorlást. 8) .Költő leaai vsgy nem lenni" Petőfitől, sssvalta Ghtrai Ben« ur. A fiaUl ember a béeei ooaservstoriam növendéke és miat drámai saiaésn képes^eti jeles tehetségét. Előadása kitűnő, értelmes és ér. setdos; habár a gyöayörü, de báladaüan saiai pályát váiaastá magának, ssépen és elégedetten tekinthet sorsa alé; elégedett jövőt jósolnak naki, tehetsége nagy re-méoyekre jogosi.. 3) .Magyar hegedűoonoert"előadta üirsohler Oyala ur egyleti énektanár. Gyengéd művésaeUel játasá ssabatos játékát, mely aejoaaa tapeoltatott; jeles tehetség, kellemdas előadás és ösaskang egyesülnek. As egylet dissére válik as »Íj ~ 4) .Fieber" Freiliagrathtdl, saa. valta 6chüdkraat Miksa ur. Aa ábrándos költemény éáethüao lett előadva, mely a gyeagéd mélából, majd a rivallgásba ősapát, — .ismét vadul, majd sselulul; páratlan hü előadás; as őrültet jellemente. V''onaú játékával kelleme»» hatott a aaiatéa fiatat oonservaturista és mint kitünó aa«valót a kösönség sajoa tapasal jutalmaaott. 5) .Maneh MiUtár" Schuberttól, aoagoráa eiősdta Hirsohler Gyuia ar tanítványával Kersrer Mariska kuassao^y« nyal. üirsohier nr nemcsak mintás ének« kar venetője, hanem miat tehetséges aen-goráaó éa jeles hegedUs is kellemesen meglepte a hallgatóságot. As alig 5—6 évea kisassaony ás derekasan megfelelt feladatának; előadásuk sajoa tapasal to -gad tátott. 1 6.) .Humorisstikus előadások* Deatsch Vilmos úrtól. A hatás nem té-veesté útját; máaodssor, sőt harmadasor is kdlett samatos és humoros előadását ismételnie. Harmadesor Knaaok Kiroly-smnhási komikast oly élethűen utánsá előadásában, hogy hangja, besséde, előadása és modora a anó legszorosabb értelmében véve utánozva kitűnően «ikorült-nek neveshetö. \ TARCZA. Medos ur é* leAuya. Ballada Scfciesslar ntéa. Medn* nrnak Uinya de «sép I Sssrstte, tnint Mjit ssemét VoU Madasaak soà ersa^s, Csak lic/a volt boldofséfa. Messse aixstt blrodalmio : .«1 Us« férM, piro» al»la ?» Sek saép déleste >Qat Un — Ecrik ism volt <uvinsifa. e A aap Utttnt feljôtt a heM, Bslép Meéos, Ml IW» »o^ Crss s lak, as if/ kidaf. Tlrifasi!4t nsm leti mec Saive tftsel éa aac7 S«uéa, Fut raefssôktto lisya stia S s aùa( soldes erdSt ira, Mtalélr rosi (yenaekérs. Deli iQe uerelac__r Vssati 5t «sép cseodvtan. ayon e kard havetyéáSl, BoKTOg s vér s két saivkél- Meduj as tán lekeraradt. 8 Tir kSnyft sirt, kRnyfi kalyett. t m kossá % a aaép _ Meéaa véra jéffé iafjott .Jél tevéd, — sséft a leáoyka — H orr atkáidéi más Viláfba. Mér a refefcU tissts valék : Tisatassfoa le »ef^eatéd I" Medas esSe «as aielléfca, Kacté aaakadt jámbor sálra. Feloesádik . .ugy találom : Ss a kis eaak — passta Hám.* S pamlafáaáJ bámnlúra. Drá§a kedves lányát látja. F-tagrik éa SrSt ébea Mefesdkoljs saerképsn Vif ad, tánesol, sir is véfra. Im'' «s a dal édes véfs. ZOyCSFK LiJ08 Annyi szenvedés után. — £lb«s«élés — Irta: TÖRÖK KKNÖ (Folytatás.) A magyar hadsereg győntesen haladott előre Es a polgári foglal kosása aelőlsnó litott, képnetlen sép leverte a saámoeabb, fe<y elmését tebb, kiképaeU ellenséges erőt; mert nem a durva Önkénynralom rabesoIgája, hanem a asabadaág fölkent bajnoka volt éa lelkesedett as emberi jogokért. De nénsüsk egy kissé hasa felé is. B......vároa igen élénk, a dia dalok sora örvendesteti meg őket, miket a város és kórnyékének ssámos gyermeke kivívni eegitett. Dombsnöghyék keademéay esésére ma as egyik, bolaep a másik kásaál gyűlnek egybe a nők s talán valaki asthinné, hogy a ssásadoa esokás aserint kávé mel lett roeláigatják majd a férfiakat, majd a leányokat? a világért sem l Ha a férfiak dolgosnak, küadeoek ás véresnek a bánéért, édes mindnyájankért, hova as srőtleo asesony sem követheti őket, n nőknek is munkáikodniok kell n hasáért, ka másait ném, agy a négy fal kösött; es volt mm, aők meggy őoödéae. A ki elhagy á tüahelyét, nejét, gyermekeit, avagy elaggott ssüiétt s megsebesült a csatában és véraett basájáért, annak aebét gyógyítani, a lankadt tagokba erőt önteni volt anép és telemeló hivatá auk ; biaonyos órákban tehát B. város női könönsége itt-ott öassejóve tépési kéeailett, aa alatt a máaik réaa felváltva a sebesültek ápolásával foglalkosott. Itt is Dombssöghyék állottaa első sorban ; lak kasoknak emeleti réssét.éa a legjobb oselédlakot a anbesültek aaémára rendenték be. Ilonka valta sebesültek védangyala. A miat ő belépett a betegssobába.a legborsanatóbb kint elnyomás mosolyogni iparkodott a asegény sebesült, hogy el ne rémítse as angyalt, a ki lásas álmai kö-aepette ágya mellé ül, aaaal a picsi puha tehér kacsó vaJ megsimogatja issó homlokát, jeges borogatésaal owllnpitja fájdalmát éa friss torrásvinsel oltja eméestő ásom ját. És es angyalnak angyali lelke aa ellenségea sebesültet talán még nagyabb odaadással gondossá. Fel ia gyógyultak; odameatek, térden állva rebegték el legforróbb kőesönetö-ket Ilonkának s mikor könytelt aaemek kel eibuoausni akartak, na egyik igy anólt: ^Drága kisaaanony I Éa soha ama ismertem n magyart; aeksm barbár rablónak, gyilkoaaak íeetették ; most snemé-lycs tepaaataláa atáa mondhatom, hogy mindea a legsötétebb rágaloss, volt alkalmam aanmbea állni a rablónak nevenett sereggel, de több emberbaráti sneretetet még honfitáraaimtól aem várhattam volna caak életemmel tudom a jótéteményt; igen életemmel, legyen as én életem n ¿egyedé. Kegyed asép haaájáé a ennek derék bajnoknié, éljen a magyar, éljen magyar basa, éljen a magyar hadsereg !* £ felleikeeült ellen ég tánainak asemeiben is n válás keserű könyüje örömköaynyé váltosott s kérve kérték s legasebb lelket, hogy vétesse fel őket s magyar seregbe. Kivánntak teljeeit te tett s oronslán bátorságukról leitek rövid idő alatt ismertek a boa védek köaötL Ilonka padig mint kis gyermek lei-kendesett, kapeolt ptoai keaeoekéivei,hogy ó ia aasrseu a haaáaak néhány lelkes bajaokot. B . . .. város átmeneti hely levén, majd a magyar, majd a nómet ssállotta meg; igy s miatt örökös isgatoUságbaa élt — Ha jött a német, a nemaeU lobogók eltűntek a kásákról, a lakosság dolgára tért, még eaak gyermek sem áosorgott Három drsgonyes vágtatott be épen a piacára annak jeléül, hogy jön a német magyar kanyarét, hnst, italt fogyssntani, aaép magyar nők aaemébaa paradicsomot keresni, oaókjaikkal a meny boldogságát slrabolau A vároehás előtt megállva egy éltes csikóssal talál kosták, ki aa udvarból jött. Aa tgyik dragonyos nagy helyien maliéje ugrat s kivont karddal magállásra kéayaaeriti. A mi emberünk agyét hátralép s ; merőn ss—s kíné nés a hetyke vi . .Titmml-^Anmé - s^l — hol vágyom biró ?" ,Kredj keresd meg« — volt akartál A vités ar kardjával egye♦ suhintott as ember felé, hogy megkardlaposva utmntatónak alkaLmaana. De a mi emberünk a kesében levő vastag mogyorófa-pálcsávsl egy pillanat alatt kiverte a katona keséből a kardot. A dragonyos arcsaasségyentől neki vörösödött, ingerültségében lovát falágos-kodtatá, hogy altiprassa a mi emberünket, es félre ugrik s kirtelen megragadva a katona lábasárái, »gyei tassiat rajta, a ló egy éles oeipée fájdalmára nagyot asö-kell félre a a dragonyos egy rövid légi qtssés után a porDac vasai éssre magát jél öaase-vusnatört tagokkal A mi emberftak aztán ssépen egyet fordulva tovább ballagott, mig a másik két drngonyoa a póraljárUt anedé faL Bs alatt előkerült a biró is, ki jó- ^ iaüen nevetett a három dragonyos pana-aaára a fölvilágoeitotu a vitéseket, hogy es n csikós két kapitnlacsiót kiállott a egy maga vert le egy ceárdában tinenhat dragonyoet. A fölfŐdönée nem n legkellemesebben hatott a mi németjei a kre. Nemsokára bevonult astán öt ssá-sad dragoayoa, sehol egy ember nem fogadta őket, as ablakokban sem látták kíváncsian kandikáló főket, B . i . csinos hölgyei tépést késnitottek, aem értek rá a vités arakban gyönyörködni — esek dühös boasankodáaára. Egy félóra múlva már — aem fe ladkesve meg a cairkálő őrjárat kirendeléséről — a dragonyoeok besnalláseltak estére már ki is pihenték magaka* a haMak. HUSZADIK SVTOLYAM ZALAI KÓZLÖNT JÜHIÜS 12-«« 1881. Gara<, SchlFrfkraht «aDentach urakat többször kivánnók hallani! Y,ll órakor Parodi Ti radar jól szervezett zenekara kezdé a táncxd ara bakát játaaaoi ós es igy tartott kivilágto kivirradtig. Paradi ssnekara Móórrtí való és s nyári idényt a praterban n 2-ik kávéhásban tölti, — élveset hallgatni. Hogy kedélyes társaság, csinos magyas leánykák nem hiányostsk, — magától értetődik. Ennyiből állana reporteri /kMu tunk megfejtése, — de mint hirlSpiré kő-élességünknek tartjuk bővebb leírásba bocsájtkosnunk es hiszszük, hogy a magyar közönség és s sajtó est sem fogj* roez néven vonni. A ,bécsi magyar őnképső és társalgó egylet'' f. évi február hóban alakult és már a sséptn haladott; könyv-társ körülbélül 90 WtbU áll, tagjai száma megközelíti s ssáaaU Pirjilnunk. kell bár, de meg valljuk őstintén, hogy a magy arok régi hibája most is test Wn, — ss egyletet a németek zokksl melegebben pártolják, sokkal jobban felkarolják, mint maguk a magyarok. Bécsben osak még ¿gy magyar egylet van z ez az „akadémiai magyar olvasó- éz társaskör melynek rendes tagjai csakis magyar deákok lehetnek. Volt egy .kölcsönösen segély tő egylet" is, de mint előlátható; volt — s ugy meg is történt — megbu kott: at egylet vezetést rósz kezekre volt bizvs. Így most csakis ezen egy egy let iétesik Bécsbea, melynek czéljs az itt levő magyarokat bazájok számára épségben megtartani s erre leginkább Bécsben van szükségünk. Sokan isoserik ama vi-asonyt, mely basánk $ Ausztria közt van s felesleges részletekbe booaájikoauunk. Mint minden fiztál egylet, ugy ez • is első lépteit hazánk jelesebb fiaihoz in téste; nem lehet itt kérem könyörado-mányról szó. csak hazafiaágról, nem péuat kértek, caak könyveket éz lapokat, nem tizes és százasokat óhajtottak, — osak 6 frt 50 kros tagokat. Hiu remény ! csalódás volt a pokoli kaczaj. összesen 12 Isp jár, ezek közül mintegy 4 német; a 90 kötetnyi könyv* tárnak több mint fele német; a tagoknak eléggé — aránylag — nagy rézzé német. Tehát az idegen jobban felbírja fogni z magasztos eszmét, mint zsját hazánkfiai ? sajnos, de ugy vas I Vagy szt h-szi ek, hogy az egylet veestói hanyagságának köszönhető s lsnksdtság? oh nem ! sho< egy Láng, Békesy, Virányi »tb. állanak ss egylet élén, ott sz egyletnek csak virágozni lehet. Hisz lassaoskán virágzik 1 de mnat csak a köaösjrröl asólunk. melyet otthoni társaink tanúsítanak ss egylet irányábss. Könyv- vagy hirlapadakosás végett fel lettsk kérve: Arssy, Soass, Gyulai. Hslfy, Jókai, Pulssky Ferencs. Wahrmann, Irányi, b. Krmény, Eötvös K., b. Mednyánazky, Ssiiágyi D., Pozner K. L. lovsg stben s esek kösül csakis Posner lovag válassoltés igóró, bo Bécsbe fog jönni, meglátogatja as egyletet éz kesét nem veszi le róla, és hogy szavának ura fog lenni, az téap Mg De a többiek ¿raiig számtalan má egy &s«fMwJB«<4pot tok, ót se a is ilaszsllak. De est ss teosékasudálnl Mksm, ktsz a msgvar minőig maga vágta maginak sebét; * agylet ősért fest fog állssi és hs sleints küzdenie is keM Mért meg logjs «sgueni s magysrsk Istene, és hs c^met gélyt is kell igénybe vansie. _ bár ««wsrra! — el kell f gacr unk, mert s sssnt czél ezt kiváajá. Külöfcbon megvallják szt is. ftlogy íto vágy} azVrJÉBt az srisatok-nti-kus tagok után, — egy polgár többet ér komoly akaratával, mist ssás arisstok-ratikus testtel és lélekkel. As arisstokrs-tikus czéljs sz egylet valamely tekintélyes hivatalát elfoglalni, ott disselegni; s polgár czéljs—: as egyletet támasztani, Wt fel virág ozásábpp segélyezni. '') \| -gjobban bebizonyitot.^ a „párisi magyar egylet-; tagjai polgárok, éz esek segítették esnspsi hiroévre, ugy. begy most Európába a as első elismert magyai egylet; bebizonyította a »párisi magyar egylet", bogy as sem vágy ss sristokratia után, minthogy báró Kemény mieisstersek csakis tíz éri erőtelje« mt-ködés stás sikerült hogy öt az egyket tiszteletbeli tagjává megválasztá. Bécs ben is két előkelő magyar lett felszólítva, hogy álljanak be s tagok sorába; as egyik egy magyar nemzeti predikátummal biró nagykereskedő, a másik egy orvos. Ast válaszolták a .szegények, hogy ók már nem msgyarokl — Mióta? - kérdé a taggyüjtó. — Mió''a a szlnházheczcz volt Pesten I — volt s gőgös válasz. As ilyes hazafiaknak csak addig tart kazsfiságuk, s mig s hasai kenyeret falják és azutás már nem magyarok j erre büszkék; nemcsak, zót aségyenük, hogy magyarok. A taggyüjtó, ki velők magyarul beszélt, csak német választ nyert; as egy ügy «ek ét elmeszegények! És mi meg mernénk ezküdai, hogy ha az illetőket s sorsssesséhv kiszorítaná Bécsből és ismét sseot basánk kenyerét ennék, — nem lennének-e ismét s ieg lelkesültebb magyarok? As ilyen hasa-fiak hasafisága osak sddig tart, mig a gyomruk jól lakott Nevöket nem ifjúk ki, mert kár a betüfestékst rájnk pasarolni. Tettük s oselekedetük osupa érdsk 1 Ne tessék gondolni kérem, hogy csikkünkkel hasámfisit megtámadni kívántuk, korántsem 1 csak kérdjük, hogyan virágozzék az ilyen egylet a jelen körül mények között. Egy ntunk vau még s ss a sajtó ntja. A magysr sajtó mindig kiiüstetts magát hazafias czélok elérésének segítségében • hiszszük, hogy erélyes fellépés melleit most sem fogja hatását eltévesz teni;s sajtó legjobban fel bir js fogni s magasztos czélt, roely felé sz egylet tör z a sért hazafias tisztelettel felkérjük a ha zai lapok tekintetes szerkesztőit, méltóztassék ss ügyet meleg pártfogáss alá Hónapok óta állanak ugyssólván naponkínt s hslállsl szemben, örök ny ag-talsnaág üldözi óket; a ki pihenni dőlhet, lelkét Istenének ajánlja, mert nem tudja, vájjon nem utolsó tmádaága-e ez és mire fölébred nem-e egy más világban Inláljs magát? s nemzetőrök, ma^d egyes csapatok nagyon sokzsor zavarjak meg a osen des álmosat, Mozt as egyszer nyugodtan vannak, magyar seregnek ús mértföldnyi távolságban híre sincs, kémeik kitünóá, meg- I epe lés tói ninos mit tartásiak. Estere s tiszti kar láoozvigalmat rendeseit as .Arany aaóló" veadéglóbes, melyre a város asepségeit ssemélyesen hívták meg. A nők nem ssoklsk politisálni, övék e ssiv világs s mulatni örök jelsza-vok ; el iz ment nagyobb réssé s vigalom ba, hátha a németet megharagítanák, mi háborús világban nem tanácsos; de többes • köstök flouks otthon maradtak. As .Arany szótő" ben szólt n zene, vígan repültek s táscsoló párok, lihegett a kebel, ragyogott a szem....... Hagyjak mulatói óket, mi keressünk fel más vidéket, más embereket. B .... tói mintegy 4 órányira vagyunk sasai ás, béroses begyek között; egy keskeny völgyben kigyódsik sa ut meglehetős jó karbsa; as al mellett jobbra-balra kifeaoitett sátrakban piheni ki óriási fáradalmait s magyar hassár Huss csatározásban verte le diadalmasan az elleniéit, a hol megjelent már javára dóit el s csata; s mikor a .Rajta, rajta- felhangzott, akkor már csak a rést kereste a megtámad«« fél, hogy merre nyilik as egérút. Mozi as s németet hajasoiai, nyugtalanítani jöttek, hogy rejthelyökból,min t villám az égből, leosap iának. Egy váaoongatyába, tarka prnaaliba óltösőtt egyén BMStUáb, ke« táskától, ág ló meg lépdel ve «4 asrgskönny ftséggel s őrosemet előtalálva a parsnasook «lé kén magát v eset tetei; as jelt ed, asire kö-solMl két hoaoár lép sió és " venni g«jló .¿tUfhVf hagy magyar közöaoémpéqpétét adakozó tettre birní. Hogy pedig U egyleti élet elevenebb legyet .¿egy aa egylet hsoájávsl folytonos szellemi ksposu stbsn lehessen, — e tekintethet sds irányul kérelmünk, szél lós lássák lapjaik egy példányával az Sgy letet megajándékozol: mig as irók, kiadók él a nagy kóo&nség egyes mackók éz könyvek kegyes ajándékozáséra kéretnek, hogy a kényv tár lehetóleg kánai nyelven irt mtvskkel ssapor djék \| Eegedjók remécylesüok, hogy sss vaisk n«m fegnak s pnsstában elhangzani ; mert hisz a megyarérselmü magyar Kjkasem bir msgfeledkessi külföldön élő honfitárssiról, ép ugy mint mi édesl örömmel gondolunk szeretett kedves hasáakra és annak minden egyes derék fiám. . áaíves adományokat „A bécsi ma gyar önképző és társalgó egylet'' czime alatt .Lipótváros, Táborai raae, Hotel Sehroeder* hes küldési kér. ás. s. Helyi hírek. 1 — A képvifiHóválaJtmtA* Zala-megyébes jonius 24-én pénteken lees.N.-Kanizsán három urnánál történik a sss vasás. Elnökök: Inkey László, Tolnsy Károly és Eperjessy Sándor ursk. Többiről jövő szamunk bao. — Kovát* Zrtgmond veszprémi püspök ur ó excelleutiája juüus havát Ksritsbsn töltendi — Rózsavölgyi Szidónia kis-oooaony, városunk s kedves fiatal hölgye, kinek művészi zongorajátékában városnak közönségének oly gyakran volt al kalms gyönyörködni, mint helyi laptár-sunkbsn olvassuk: a budai daJkSk énekét kisérte a pünkösdi dalünnep alkal mával Fiumében. Fölöslege« említenünk, hogy zongorajátékával Fiumében íznagy éz megérdemlett sikert aratott z hogy érette gyönyörű csokrokksl tiszteltetett meg. Fogadja rezzüskról is őszinte gra-tulatiónkst. — Nagy-Kanizsa város tíssti-karának egy igen érdeme« és szorgalmas tagja adta be l«moodását; bisonyárs köz sajnálkozást kelt, hogy Beréayi Jóssef városi közgyám ur megvslsi óhajt szép, bár igen nehéz hivatalától. Az erőtelje« munkaképes férfiú visssalépésének índo kát nem tudjuk. — Hiteles forrásból ugy érte sülünk, hogy s kisdednevelő egyesület július 2-án tartja közgyűlését, mely előzetesen U-guapra, junius 11-re volt kitűzve. — Az adókivető bizottság Nagy Kanizsán működését juo. 7-én megkes áette • körülbelül 4 hétig eltart. — Hymen. Weissmajer Tivadar nagy-kanissai kereskedő Vsrssoon jegyet váltott Mózes 2jsófia kiaasssonynyal. — Régi lakosai Kanizsának Ambrusai Nándor m. kir. honvéd százs-des ur, több rs''iéjel talsjdonosa hossssbb idejét Kanissán a vidékés tölti, Ezen egyén s b.....i csikós, ki s drsgönyost megutsststta abban n hig valamibea, mit levegősek ae/esüsk. A parancsnok elé értek. ,Bnj vss vitás hassárpsrasoznok ar B .... ben — keséé beasédét — tömérdek német jöU bossánk, s s mist s vendéglő körül hsllottam, estéié malátái akarnak kisasssonysinkksl.* A parancsnok srcsa elsápadt erre as utolsó ssórs. .Én tudtam — folytató emberünk — hogy a huszár urskat itt találhatom, nem szóltsm még snyjokomuak sem, mert a vászon cselédfélének nyelve hamar eljár, a legrövidebb utat válaestottam ¿dóin.« Jól van derék ember - mólt a parancsnok — ime foga Ijs eoép tettéért elismerésemet és e csekély jatalmet,'' éz egy erszény sranyst nynjtott át. .Nem pénzért tettem, s mit tettem, szólt v issza utasi tói ag és büsskén embe-rttsk — szegény vagyok, a jó Istaslátjs, de van zzég két karom, az nekem elég; én is magyar ember vagyok, a mit tettem, a mi hazánkért tettem vitéz parascsaok és ezef ve- psrsneonok Istene Megveregette vállát s s mondá: — Ugy hát a magyarok áldja meg k igy elmedet — .Magával éz a knzsér arakkal együtt* agéazité ki az áldóot ami emberünk, megemelvén kalapját íMendóeéggel. — Osak arra az agyre kérjük — »ólt a parancsnok — kogy a járható legrövidebb utwa vesess es B. felé. — .Szívesen aram — volt a felelet — hisz épea ősért €ára4tam ide.« A parancsnok nyergel tatait. A oap épen a measne terjedő láthatár nyugoti oldalán lemeaöóea volt. ▲ hnssérek megindultak a coikós ntáa nyaktéró ntakoo, de Mytoa halad tok: mintegy három órai méoaéa ttéo a síkra értek, hsl alig vigtattak egy ss-ogy bslálkstatlss vég« vad állott sióttok s maga indátTsi. ingovány óival, tele hínárral zzélylysl. - A esikós egyet fittysstett, mire egy szép paripa vidám nyerítéssel ugrás-dozó lépésbea kóseledett, a csikós lova volt, melyre es hirtelea fölpattant z neki rúgtatott O mocsárnak. „Csak «sorosan utáuam — bistatá emberünk s hussárokst — két ló elfér egymás mellett, ds egy lépést se tegye sok félre, mert a bmtoIoboi visilásyok menten leoeipik o lovast lováról éz még ítélet napjára sem ereostik el." Szótalan lubiczkoltok egymásután; mindenütt aédas, káko terült el, o merre eoem láthat az éji iélkomályban ; a vízimadarak megrettenve keltek fel békés eyugeimokból a siránkozva csaptak le távolabb. .Itt öt peroaig osztatunk" — szólt s kalsuz biztos helyismerettel. A parancsnok órájára nézett, öt peres mulvs lovs szilárd talajt érzett lábai alott és rövid időre kiértek z tisztásra A parancsnok megszemlélve embe reit röviden ataaitásokot adott nekik. Akartok-e legények — kérdé — még ma B. szép hölgyeivel ogy egy ooór dóst járni? ,8civoe örömest." — Meganoétek-e ms vsoaorárs s ssép assseey «Botét? - .Még pedig menayire." — És kfftritenétek-e a német tek elé rakott palacskekat ? — „Mind egy oaöppig, hiszen visot láttunk mára agyio." • — No akkor utáoom. Itt o parancsnok már teljesen kosta magát; as ellenség o mocsár tökéletesen bistoean érezte magát, kereasttÜ esők repülni lehet; sokat elhitt már s magyar hassárról és lováról, ée eoea tudományában mégis tamáskodott S azért őrszemeket nem ia állított, A poraneaaok el«lhalad% egéooen msgába mélyedve ült a lovon, ssive lázadobogott, sross neki került. aMilyen lom a viszontlátás ?* azt 5 totjd kínosan vorgl elég tájé-felól azon Treítor Mihál/ os^ jűr. ízásado. IÖ ad osztálya vaskoronarend lovagja bosasobb sssbsdság idejét ssinte x^rosunkb^ ^töj-tesái. H- A gami n z .dójsWény nélküLi ebek Bsaoefogfisaés jus. JO-én megkasdetett. Mint halljak, egy ideig aaért münetelt as ebek öröm- és életük bossaakitására, mert ss ilkéó egyén taligájának egy ksreke kiásyosváa.W o véres «lőljáróaégs meg csinál tatni -o«jn-kodott Hogy mint dftlt el as ügy ? Nsm tartó sík a kutyák kröeiká irojanak falódstáhos reánk nétvenom ttnyegei de ssomoru os «beknek. — Tolvajláz. A polgári egyleti kertbea egy néma gyerek tartóakodotl ki péatek éjjel a kerti lakba beoaont, z a pincsér ruhájából o kulcsot kivette, a fiókot felzárva, 16 frtol ellopott éa meg«sökitt; de qaakhamar késre kor«)«/ bezáratott. B>£ azt nehéz leás vallatoi mert siket is. néma ia. — MoUén Ernő os. kir. alté bornagy a m. kir. honvédkerületi pa-ranosnok as ajonosok megszemlélésére juo. 10 én éjjel Nagy-Kanizsára érkezett. — Nagy Albert hegedűművész mult csütörtökön ifj. Blau Károly urnái mutálta be müvéozetét A jelenvoltak legnagyobb elismeréssel jutalmazák. Közreműködtek Stern Zsiga. Bisokiuky urak. Előadás után baráuágos lakoma következett. — Csáktornyára Báró Podma-oíesky Frigye« szabadelvű párti kópviee lőjelölt ma, juo. 12 és m-gérkezík. — Tanügyi jelentés A helyben kath. fógymnssiumhas as év végi vissgá-latok a következő sorrendben fogssk megtartatni: jus 13 ás VII. osst. magyar és német nyelv. VI osst. magyar óa sómét nyelv IV. oasl. történelem, termé-azetrajz és ssámtan a raja geometriával. — 14-én V. osst. magyar és német nyelv rátok Nagy Kanissátt, 1881. jonius hó. 10 fe As igazgatóság..... T-./- „i - Iskolai érterités. A nagy. kanizsai polg. iskolai tantestület álul serdülő leányok számára m mis len enge délylyel rendsastt tanfolyam zarviszgája j uniós hó 19-ón reggel fél 9 órakor fog megtartatni s polgári iskols rajztermében; mire s L os. szülők éa tanügybará tok ezennel tísstelettal meghívatnak. N.-Kanisaán, 1881. janius hó 10-éa. A polg isk. tantestület. — Névmagyarosítások Honig Ignács keszthelyi lakos .^ér^-Ts, Schwsrs Adolf zals-sseaUmihályi lakos „Ssigeti- re, Erti Kárely zaoár ar Ke.st-helyen .Bányai* ra magyarosították neveiket. III. oszt. magyar, latin éz német nyelv. L osst. magyar éo latin ayelv. — 15-én VTI. oszt. latin éa görög nyelv. VI. latin és görög nyolv. II. oost. magyar, latin és fÖldrsjz. — 17-én V. oost. Istin és görög syslv. IV. oast. magyar, lstin éa sémot ayelv. III. oost. tarméazettan, földrajz számtan és rajz. geometria. 18-án VII. osst. természettan, számtan, történelem. VI. történelem, mennyiségtan, természetrajz. II. oezt. természetrajz, azámtan éa rajs. geometria. 19-én frzsozia nyelv és gyorsírás. 20 án V. oost. törtóuelem, mennyiségtan és terméooeirojs. I. osst fóldrsjs, számtan és rsjs. geometria. 81, 22 és 23-án lesznek a magántanulók irás-éa fZÓbeli vizsgálatai. E jelentést as érdekelt asülók és s tanügy barátok ssives figyelmébe ojáoljo as igasgatóoág. - Iskolai értesítés A nogy kasimai 6 ozztályu polgári fiú iskolában as 1880/81 évi rendes visagáJatok janius hó 17 én veendik kendőtöket éa tartaaak e hó 22-ig bezárólag. Ének-,, szsvalat-éa disstornázámal összekötött zárünne póly napjául junius 23-a tüzetett ki. Mindezekre st.cz. szülők és tanügy ba- gó» dött helyén, a mint egy fájó-bán tó dolat villant tel agyában..... Hagyjuk el a mi huszárainkat z tekintsük be előre B .... be As .Arssy szóló* falai reszkettek s tomboló táoostól; a németek ugyan csak felmelegedtek a magyar hölgyek nseme tüzétől éa magyar begyek isteoi nektárjától. A csigány hozta szakadatlanul, ki hegedülte volna sz utolsó picsalát is s vitéz tisst urak zsebjének mélyóból; a ssok szórták a pénzt, ki taéja, mit hoz a holnap ; kinek élete minden peresben koczkán áll, ki minden nsp látja felé nyuloi a halál hideg kesét, miért becsülje a nyomora pénzt? asért él a kotooa há- borus időben o jeleooel. A b . . . . í hölgyek köoól — smiot íeolebb említettük - többeo távol maradtok; eoek aorábao volt Dombosöghy IIooka ia. Ez estén édes anyja néoett s sebe sültek után, ó pedig több éj fársdalmait kipihenendő, a pamlag szélére hajtá fejét. Minden czeodez volt; z kimerü tség nagyon hamar szemeire csalta Ilonkának as álmot; as álom tüodére viaezavorá-zoolta s kerti lugas ártatlaa időtől léseit, ss édes emlékeket a ast, kihez mindezek ftsódtak, Kendefy Bélát. As ifjú hölgy keble lázsssn hal-láoaaott, arcss kipirult, tolt idoma gömbölyű karjait felemolé, mintha álmainak eovmónyét szivére vonni akaró A E pillanatban lasaaa kinyílt as sjtó a nesztelenül lépett be Dombszöghy ók hes saálíásolt Trepka nevű dragonyos f&haé nagy. ^ Termete daliássá feszes, középtermetű nyílt arcsu fiatal ember volt. A jeleset — mi beléptekor eléje tárult - lebilincselő vorássssol hatott reá ; pár porosig habosott, gosdolkosott, rsjfton megrabolja o a mesy üdvét? ssive '' saacn dobogott, elnémult o higgadt éoz szava: lábujjbegyea a pánt''agfeoa köaele dók ■ Ilonka fejénél ogy tázoUoosékbe boosátkosott (Folyt, kot.) - E&büvó. Folyó hó 7 éo vsseiu oltárhoz Sebeiber Jómef ur Sümeghröl isner Min a o.''X''Kt.JGrrílBoarroat 1 órakor ss imnkás válogatott, kdSénsér-gol zsúfolásig megtelt. As esketési szertartást a menaysaosooy nagybátya főt. Marosali M. msrósslH rabbi ar végoste. Kedv« hoooi nyelvftaköo tortoto s«gy séónoki tehetségre maU(é boosédév<-l a ieleolevőket oly snojka alrogodtatá, hogy minden asem könnyesett. A szó szoros értelmében Óröozköoyok valáoak esek, örült mindenki as IsUo igéjének magyar nyelven való hiréetéee ¿lett. Vajha követnék nemsokára e példát basánk többi rabinasai ízt Boldogság ki-aérje e frigyet I % Á — Zalamegye L-Henyni járás. Oasi basa jó; rozs ritka; repase ritka; lóhere még olaoeosy, luosersa kossál u-tik, árpa éa sob jó; tengeri, borsó már kikelt, ss boa bükköny csak s korai jó; a rét féltermést ód; legelő elegendő; bur-gosys, burgondi ssépea kikelt; ssólö kő zép ; gyümölosbói gyenge termés várható Keszthelyi járás. As őszi és tavsssi volés állása kielégi tó, repcse kevés vettetett, de sz igen jó; kapás sövények jól kikeltek; szőlő szépen fakadót; gyümölcs meglehetős termést ígér; s rétek jók. Tapolosai járás. Az ósm basa tfirfcstó, a rozs ritka; a tavasziak általábss keveset Ígérnek, valamint a réti kaasálók ia; s szőlők középesen állsnsk; juhok kösölt o köröm-fájás és sántaság miat elterjedt baj mutatkozik. Sümsgki járás, össi basa kösép termésre mutat; o repcse ritka, de elég hüvelyes, s rozs rósz; s korán vetett tavassi ssép, s késői silány ; tengeri most kél; rétek kösép terméssel bistotssk. Novai járás As őszi buaák gasooak o tavsssi /stések fejlődése vimoaaaarsdt; gyümölcs éa asőió jól matatkosik. Ataó-lendvai járás. Busa és repeze közép, a rom gyenge termésre mutat; o tavasaink ¡a nagy rémben silányak; «sói<5 kösép, gyümölos silány termésre matat, Paosai járás. Buss a középasi jobb tenaéat ígér; rozs átlag középtarméare matat, repes« kevés, de igeo jó; árpa éo aah kösép szerű ; burgundi répából ós burgonyából jó termés várható; szőlő ssépec matatkosik; luozerua, lóhere kevés termést ígér; rétek igeo szépek. Ceáktoroyoi já ráz. Az össi vetések áitalábas kielégítők ; tavsssi ve''.éoekbeo s koraiak ssépek; tengeri srépea kell; s rétek kitüsóok; ssőló és gyümölm köséptermért ígér. Egersaegi járás, óss; huaa jó, a ross közép terméssel bistat; korai tavoasiak asépek; tesgori, bnrgosya keloek; la-cserna és lóhere még igen olacsoey ; szőiő ezepen moto''; gyümölos sok várható. Kanizsai járás. Basa éa rom miode nütt zi^légHŐ; tavasziak nsgyoo lossos fejlődnek; kapáaoövén* ek még oem keloek; rétek alig kassálhatók; luoosroa és lóhere ritka; ssóló ssépea matat ; gyü molcoból bó termést sárbstni — Hazai rövid hírek — A horvát orssággyttlés jon. 20 ro hivo-tik össze. — Fővároounkban s járvány szűnik - Néger Agostos pápai plébános spáltá ssenteltetett fel. — A voome-gyei rég eszeli ogylst kösgyüléaa jal. S áa less. — A rácsfür éó tolajápaosások szobájából egy majom megszökött s ogy aaazooyt megmar. — Végh Igoáosank a Fortunabóli ssökése megbiusuit. — A .Függeűenoé«'' elleni sajtoporekst az áilzmügyésmég vimsaronta. — GerÓfy Andor ssíotársalsta Győrött működik. — BpesVea egy halálra ilélt lüsérask ő felsége megkegyelmezett. — Robos István .Somogy" aserkoostójések fis s legfiata labb doktor kasáskbsa, s feka ifja aaak 19 évet. — As sqaiaoami ásatások sró-srn folynak. — A hsrosegi Kahurg oss-lád Margitszigetre költösködőtt. — A jogosait képviselő válssstók "ám a 821 241. — - Külföldi révid ¡»írek - Vieuxlomp* hegedihnüvéssPáriobaa meg hali. — Bulgáriabao kihirdo^otett s* ostrom állapot. - Sposyolomaág ée Amerika köst t«ager slatii alagutat tor-vessek. — A esár eltosi ojabb morény let dyoamitta! GaoaJaáaál felfed este let:. — A wörihi tóba 4 katona bolsfalsdu — r- Brünn . Ki Mytai ? * " jan. 8 ás; M. ** huszadik Áttoltam ZALAI KOZLOKT. JÜKTÜB l%4* 1881. lrWatom (E rovat alatt aefsaUtstt Banka Hagj K»0>»»án Wajdita Jósxrf ktajrktrM^iH Által •nmMWi) — Oj ttntmÜ Táboraikj éa Paraoh urak senem&kereskedéeében megjelent .íL&rím lánju énekhasg»^ aoagorira kísérettel ssereé Hűbér Sindor. Ára 80 kr. .. . j ■ »cr I tegyee blret. — Qvrovi lUttíM több ai karUit adomát elevenít föl a .Peeti Hirlap«: Gorovs j^val idóeebb volt, mist a lapok iMosdják. 1819. éraaám brbéeaa esuaaott saületéai éréül valamelyik Lsxioonba a így a tudomány fiatalította meg, a miért - 6 egy cacppet ae haragudott, Voltaképec 1814-ben mtŰatett, épen a béeai oongres Isns tartama alatt, a mit igen gyakraa ---esők ott emlegetni. Atyja Gorove Liaaló látván fia aaépen fejlő teheuégét, karé-lyen emlegette: fibból a fiubél. ha aa ieten élteti, még Vioaiapán ia lehet. Lett ia, még pedig miniaater, a midőn a Terézvárosban megbukott Jókai ellen, keserűen monda a legyóaött válasatók tisatelgő küldöttségének: ,önök miadnjijsn túlbecsülnek engem, nem oaoda, ha oaalódni Écgnak mindnyájan. £gj ember volt oaak, a ki aem oaalódotl ben sem, as apám — jmart ó oaak alispán oá kiránt tenni. a as as egyetlen ember sem él már.« illáaát és emelkedését tréfásan mindig annak tntajéosftorta, hogy nem házasodott meg. , A.z agglegényekre jé idt járt — monda, jfiz sa é eersjuk veit S és ast tgyaaen magár est etn. A ioaradstöm utáa Gorove m PámU menekült a Kim Miklós eve dessel, (a ki egy gaadag francai* grófnői veit nóál) 6 volt n magyar emigránsok .pénzügyminisztere", mert dosgaadng anyja bőséges forrást nyitott meg előtte. Vitte ia egy darabig tttrelmeaen eat a hivatalt, de mikor látta, hogy ilyen reod-szer mellett sokat költessk a bajtársak, A maga pedig misdnstnlas péaaaava-rokba jut, kijött a béketűrésből .Aa ör-dQg legyen nálatok .Dasohekké!" Azt gondoltam ki arak, bogy legyen as egéea , havi péuaem a tiatek; nekem majd oaak adjatok kölceön." Pártelnök korában megaaólitja egy izben, midőn a el abból haaafelé ment, as uloaán Baldáoai Antal nagy azeleaen: Mi újság PiaU? — Sok baj, sok gond, mondja Qorove . . . egé-azen komolyan. — Ugyan miféle gond, mondd el, ha nem államtitok? Qorove igen jól ismerte Baldácai hóbortjait a igy asólt: „Épen moat volt sálam egy isdiá nus küldöttség . . talán hallottad ia már, hogy itt járnak . . . Aztán mit akarnak itt? . . — Hát még nem tudod? Igaaáa hallottad? No hát kísérj el egy dsrsken, hadd mondjam el. As indiánná küldöttség, barátom, Mért jött kot-•ám. mint eloökköa, hogy ajánlj.k aakik királyt — Nos éa kit ajánlottál? -kérdem Baldácai mohán. - Éppen sa a bökkenő, — mosdja CJorovs aggodalma sas, iiáasair forintot kórsak királyt szék ért: aa pedig sok péns, aem misdanki reodalkesik annyival . . . as igsa, hogy as adóbaa majd viasza lehet ssrcsolni... - Hüm! így kioeit aok . . Nagyoe sok t Annyi kéaspénssm ninoa ia — 8 a mellett még oU ia ksll lakni. Hasam tudod mit Tóni 1 — Hallom kedves Rátám ... — latsat ia ksraanak egyúttal. fíe aa oaak ötvenezer forint! 8 asontelftl ott aem kell lakni. Baldáoai alfeadolkovott, hü mögött egy darabig, nantán auttngva kérdé: Hol vannak saállva? Végül álljon még egy adoma, malyet a .Déim. Lapot" - ban olvasunk: A bet reám évek eleién történt Egy aapon, kora raggal, poígariasaL öltösött anemüveges férfi jött a peati posu hivatal kos a sa alaó eme let folyoeéjáa tétlenül sétáló agyik poata-hivauinokot felkérte, hogy saiveskedjék neki megmondani, hol van a kiedóbtva tal. .A fóldssinten !* — mondá mog< rvs hangos a postahivatal aok. A polgár le magy a földaamue, de misthogy ottan aa első emeletre utaaitot ák, visszatér, oda a as ott még miadig tétlanftl sétáló postahivatalaokot aj bél felkéri, hogy mutassa meg neki a kiadóhivatalt 1 — rivall rá dühösen n poatahivatainok. — .De kérem, voltam már oda lenn, aaonban onnan ide utasítottak. Ne teaaék esgem ide-oda kQláöagstni. — Mit ön még ssemtelenkedai ia meréasel 1 Velem ne gorombáakodjék, mert és Q. N. : alaő oaztályu posta ti mt vagyok t —kiáltá a hatalmas bivaulnok a hátat fordított na igénytelen polgárnak. «Icea örvendek a ssereacsének. £n Gh>rove fst Mn közieke désügyi miniszter vagyok 1 aláanlos ásol* fája!- - délutánra'' G. N. megkspto fal mentési okmányát — Babona. Diós «eges már rég általános volt n hit bogy as ottani temetőben éjjelenkint 19 órakor hfiaérV>tea ttta támad, melyből kültnféfo atínü Ián gok osapkodnak ki. Láana félelem ssállu meg esik hallatára aa egéss kösaéget, s a mist alkonyodott, egy egéss országért sem mert volna valaki a temetőbe menni. Egyeaek bnaditáaára asntán meg ia alá-kall egy kis karaván, ásó, kapa, kásaa éa kardokkal felt gyverkeave, kik a do log miben létét kipuhatolni a helysainére mentek. A mint igy megérkeztek s kérdéses helyre, nagy félelem éa izgatottság köst ásni kezdtek és csodák csodája, egy saüs Mária szobrát áaaák ki, aaely szobrot esslöti 80 esztendővel aa ottani plébános mivel ast nékány duhajkodó fiatal ember megfertőstette, — aláss''ott. Magsaégye s fii re tért rtaaaa a rités »«reg éa a lyan tQbbek buagólkodása folytán kápol aát állítanak fel. — Hit vér. Egy veszprémi katona a minap éjjel kiesé mélyebben talált b* pillantani a minden iganaágok kanoséjábs a igy lés, hogy hasamenet, a psaenon egy kőducaoaal óaaaeveaaett. Vitéaüsk látvás, hogy a kőducs as argumentumok m hátrál, elől nem hátrál, aoeaa neki kanidJ a addig vagdalta, mig — a kard eltörött. No másnap a parancsnokság peraae sem dicaérU meg értei Hasznot todniralék - KÁifkdí rtptdittintk tífotniátu. A következő aaer majdnem semmibe aem kerül • a fent emiitett osélra kitflső ai karral haasnálhsté. Egyenlő mensyiaégfl sót és hamut gjurjuak megfelelő meny-nyiségfi viszel kanőoeoeé össse. Ezen ra-gassaaal töltsük ki a repedéseket; aa rövid idő alatt teljeaes megkeményedik, a kályhánk iemét ép éa jé leea. — Arany Kaloctkak tlt aridtárói üvtgbn. As arany halaoakák eltartásának elaő fő fal tétele a tiazta üveg megválaaz táaa, melyet eleagadbetetlenül minden héten gondosan tiaatitani kell. A tiastitáa pedig olyképan történik, hogy háléeaka segélyével as spró állatkákat alóbb kifogd oeauk, sátán as üveget langy meleg ▼iasel jól kimossuk. Szappant a kimosás hoz sohasem aaabad használni. Eeenkivül a kővetkező aaabályok különösen meg-tartandók: 1) minden bal sóskára egy liter riset aaámitunk; 2) táplálékul min-dig egy ée ugyanazon vinat használjuk, ag >ob s forrás- vsgy folyóvia, m« vet ayáfOB nspoota, télen p««ig minden két nspbas ráltosUtuek az eltartáara asolgalé edények inkább mélyek, mint bosaaokAaak legyenek ■ oaéleaerfi ások fenekén apré kavicsokat elhelyeaai, melyek amnte festés tsrtnndék; 4) az edények a szoba leghüvöaebb réssébea be lyesesdők el; &) késsel a halacskák soha nem érin tandók ; 6) táplálékul tojássárgáját adjunk, ragy apró legyeket melyek a kenyérnél Aokkal előuyöscbbnek mond hatók. Eat ia oaak 3-ad vagy negyed napon a egy-egy alkalommal csak keveset; novembertől január végéig épen semmit, ugyszinte sa aat közelítő kánapokbas iámét oaak kareeet. — Vsai MJa an, fcogy 4n obsster vafyok? Azt goadolvás as tmkémytm, ke(7 as - bass utatai akarja, aaaghajtváa — Dávid Koka — Aa tovább - ÖB — szólt smemrsbanjés a ataaó BcyaökkAa, — a ss 81 «csokrot ross sprítut ás hamisított giy-ennt kfljdött! Miként kAs^ts^ Aa skMl astáo JA valódi bort ? — Onsik : á aai gyárnak iparkodik a UbstA legjobbat slAállitaai, As kát . . . miként fls . • . agy nsi ssat voe-ba^ok Id magsakat as aralkoAé koraasllem s asm áJlhbatuak ki valédit I ond aai, mert .Ssabad____ bivják ksgysd atyját V .Igaaáa o«m tódon tokfálekáp Wvják • .Hagy-bogyf .Hát asikor wagunkra vaeyustk, a _ icy blvja: Jtsl, ka mások U vaunak jslsa, igy : fárjsm, nagybátyám karátoaaak as rwi, •agyaés^m pdit Sregask, s kUeasek Sgyrád urnák sadlit^ák, a városbaa padig agy blvják, kogj Horvátb or, An kivom." MM B. 8 Páosm Qveleuk be asa avat- ----1; s assabsai UrAatAsAvsl sdvsakaájAk a kiadObot fordslai. i«26. T. A. MegkSldjOk saivaasa. 4Ö8. M. A .Taaflgy"-b«a j«. 4627 R Budapsst latAaksdtSak / 4«5M Q L. Kozoljak. ASS9. B. Sflmsgb. Sajnáljak, kogy a fcAyslaaltl bessAést asm kö.r.ihetjBk, D. ss DlstA -elléksltatbeti Ufoakbos • ekkor a kUAObos forduljon. Fgy joxdvfl kstoaartmt kit a kanfalat mác a ajomorbaa —m bagyott sl, egy hadjáratban rlvssstvAn egy lábát, acy vi-gasztalta magát Assl&tt. ha valaki rsákifoct tynkssamamre. suaí fájdalmat okozott, attól most msnt vagyok Nw fAlsk t podsgrától a katys meg sem harapja, ha a szskár átmegy rajta, fsl sem vasaem Xast bA, sár, vis sem ártanak, aasit aseISct csizmára adtam, aszal most leOathstem bámat most diAt török lá-bommal. s5t plsakaía hslystt is hasssálbstam a kan dall ónai, ha slkepik UUrt vsUm As molsKassa nála össscivsszatt s kát ellanpárb kortss a korcsmában. .Anoyit sam érsa, aúat s tsbsaosa, j — kiabálta Uia torokkal as ^yik — aat Ucalább 190 for in • árt sdták sl asksm, te po-'' dig 80 fonutárt adud sl tssudst-UUtséei as SrdOgaek — Ki, astáo U basmAlss ? — dOr-gett a másik — koidusunraya, kiaasn te sgy , saek ,r ssAaára Absstél, avval tömték be a szádat Papirazeletek. Piacai árak. 100 kflof. saámétvs VESZPRÉM. Hoaa 11.10-11.50. Ro 9.--9.50 árpa A 60—7.—. Zab 6.50.-6.80 Kakoricza 6 20—6 50. PÁPA. Buaa 10-50—11.-. Ross 9.40 • 80 árpa 7.90—7.40. Zab • 10—6 90. Ka-korieaa 6 90—6.60. SOPRON Bosa 10.40— 1».— Ross 9 90 10.«0. Árpa 70— 8.—. Zab 7.--1.10. Kakoricza 7 80—7.—. SZO UHáTHKLY. Basa 11.20-11^0. Rozs 10- 10-40. Árpa 7 90—6 — Zab A 40—6-60 Kakoricza «8 5—7.20 3asmkftat jSa agy asidd njoncs katona as oborstarrsl As oaak agy satutál aski, mint kOsttnségas tisstakaok kell, t. i. monAs köabon felomelA kasét flTsyábaa Yisasahivjs as obeaUr s rárivall: . &erke£EtoI üa^aet. 461». .Halottak aapjáa 4A93 O Nem Isbst. Korá a vaa. Indul Kanlaaaról hóra: Toaal saám Ora Poré. ldí 907 RsaAk, Mohács, Dombóvár fi 10 rscyol 216 . • • * 80 AAIat. 809 s . . 11 1 ájjol 908 BaAa-Pssars (gyorsvonat) 6 55 raggal 90A . (postavonat) 9 A AAIat-ílf • (▼agyas vonat) 11 90 Afjsl SIS Báasbo (Saombatholr, Soproa MA) g Ifi 801 • 11 50 ájjsl »16 Sopronba \| «0 dAla* 906 ^rágorbof Kotteri, Oaáktora/a 4 66 raggal 808 s . . 9 4T AAIat »1 . . (gyorav.) . 1050 Ali«i rkedtk Kantaaára noanát: 910 Zákáav fslfil 916 . 908 mvm a . 911 Bada-Psatrfil (vagyss 5 97 reggai I 41 Aálb II 1 éjjel ) A 15 raggal 908 901 803 BAMWSI »1 -816 SaproabAi (postavonat) 9 fi AAIat. vgyocavoaat) 10 80 Ajjal 4 1 raggal 10 16 Ajjel 19 6 AAlbaa 909 PrAgarhot falfii (gyorsvoaat) fi 87 raggal 804 , 1 90 AAIat. >06 . . 10 60 fjjal Felelős saerkeaatő: BÁTOEFI LAJOS. HIRDETÉS. TARCSA MM] Vsam agyében Szombathely déli éa ayu goti vasútállomástól oaak 4 érni távolaágban aa oaatrák-eUjer-magyar határasélen. Vastartalmú forráaa női betegségek-ben, különöaen a nemi sservek betegségeiben, idegbajokban, ugysainte férfiak és nőknél előforduló vérssegénységbes aat. kitftnő éa bebiaonyalt gyógy hatással bir. L a k á • és áarányTta mogrendeléaek a fürdő igazgatósághoz inténendók. Fürdő orroa: Dr. THOMA3. — Aa illető röpirat minden könyvkereakedéaben kapható. 291 6—6 Ai Imd májns 22 én kexdódik. A lyéfyfDrÜ igazgatÉság«. HIRDETESEK. ] i ! 5? 72 881 Árverési hirdetmény. A veszprémi püspökségnek tulajdonához tartozó alábbirt ingatlanok, u. m : 1. TApolcza városban 265 bs a — jelenleg tiszti lakásnak használt ópület. a hozzá tartozó belsőséggel egjütt, — 2. Badacsonyi előliegyen, — ezelőtt püspöki dézsmaház-'' nak használt, — jelenleg „Badacsonyi csárda", név alatt is-. merete« épület a hozzá tartozó területtel együtt nyilvános árverés utján el fognak adatni. Az árverés mindkét ingatlanra folyó évi julins 6-án d. e. 9 órakor Tapolczán a fentebb leirt urod. tisztilakban fog külön-kü-lön megtartatni. A tapolczai urod. lakház kikiáltási ára 2200 frt, — a bada-osooyhegyi épületé 1800 frt leend, mely becsárakon alul azok el nem adatnak. Venni szándékozók a tapolczai lakházra S00 frtot, — a badacsonyhegyi épületre 250 frtot tartoznak bánatpénzül az árverés megkezdésekor letenni. Egyéb részletes feltételek a püspökség központi hivatalában — Veszprémbea megtudhatók. Veszprém, 1881. évi junius hó 1-én. RÁTH IVÁN s. k. 3M 8—S , urod* kormányzó. 272_ ~§81 r Árverési hirdetmény. A veszprémi püspökségnek tulajdonához tartozó alábbirt ingatlanok u m : 1. Nyirád község határában levő őrlő malom ésv lak- haz a hozzá tartozó mellék épületek és belterülettel együtt, 2. Feiső-Páhok községben 270. sz. a. a czimzett püspökség tulajdonát képező lakhás a hozzá tartozó belsőséggel együtt nyilvános árverés utján el fognak adatni. Az árverés mindkét ingatlanra folyó évi julius hó 4-én d. e. 9 órakor Sümeghen az ottani urodalmi gazdászati irodában fog külön-külön megtartatni. A nyirádi malom s tartozékai kikiáltási ára 1170 frt, — a felső-páhoki lakházé 370 frt leend, mely becsárakon alul azok el nem adatnak. Venni szándékozók a nyirádi malomra 200 frtot, a felső-páhoki lakházra 50 frtot tartoznak bánatpénzül az árverés megkezdésekor letenni. Egyéb részletes feltételek a püspökség központi hivatalában Veszprémben megtudhatók. J Veszprém, 1881. évi junius hó 1-én. RÁTH IVÁN s. k. 3ÍS a—3 urod. kormányzó. BÁRON LIEBIG-FÉLE MALTO-LEGUMINOSEN-CHOCOLADJA ts LISZTJE. j^* l^jobb vérthépiő tapap>ag "pj Starksr 4 Psóuda ct Ur tlszáint* gyárábél Ststtgártbaa A Halts-Legumlnoseii cboeholad a legelsó orvosi tekintélyek ítélet« szerint &7«ng« emésrtésben sxenredöknek, Térsiegéay gyermekekaek, sxoptató nóknek, gyengélkedő leányoknak »tb. kitünó, tápláló és kellemes ixQ italt nynjt. A Kalte Legummosen-liszt az előbbi esetekben mint erósitó és könnyen emésstheté leresnek mntatkocik, valamint jókatáan táplilkosó szem ek és kitflAÓ gyermek-tápláló anji^iiak egy évestói kezdve. A kisebb mérték! árak mindegyik csomagra kinyomtatták és kaphatók a birodalom öesses gyógytáraiban és föaxerkereakedéeeiben; ellenben ia- gyobb mennyibégben a fóraktárnál BOlLardt Páti Bécs, L Weibborggas« 24. Zágrábban M1TLBACH ZSIGMOND gyégysx. Kszéken DÁVID JÁNOS gyógy». Mária-Thereiiopel J00 J. gyógysa. Székesfehérvárott BEACN LAJOS gyógysL. DIRR AT, LA Q. gyógysa. ZupanjffWoiúa) MATTBE A. gyógy ts. KM 1-1» HŰsb^iDTK WFOLYAM .Y TL O J M L N ö M L AI T A J A s cóuo - - ií.iüm <>d ''nM c i»! fUir» HIß '' J. D E _ K I ''• N Y kíAYJOVYt 8!<lASfiTJH. JUNID8 12-é* 181. KI; T E S E K. 11 rttTt min Iffl J. Kapható lajd miidoi ffisser és csemege kereskedésben. 812 3-10. ''Takarékos háziasszonyoknak! A bevásárlásnál csak '' L E I T K E R féle „uj Páva kávé44 kérendfl. vagyis a Loitueríélu „Uj fwikh^üi kávé; vegy« i az áítalu ha-zuálni t-zokot; mennyiség felét, majd nyerő ud b.iie erős, jó illntu és szép szinü > ¿.„kárét, iekat a fele péozéct a legfinomabb minőséget. ;« M próba elegeudi arra, hogy az wnbcr fentiek igaaaágáról meggy ét fid heaaék. A oizaioraranaéluó éa mogkileaeU vegyéaaek : ÖT» Wem6r Th. » boroaalói vegyeiemaéei \| niüboly ée raüegyetet», ig«ngatóje, éa Molllár JállOS Budapeet váftM vegyésze éa eklevelee gydgyaaerées «»zen uj Páva és llj 17 ranhonikávét regyelemileg megvizsgálván, vrgy vizsgálatuk bac katAro- 1" cotan kiemelik, bo^y eaoo kévépótlék felettejé éa aagymenayiségil tápláló éa vérkápa''alkatréeasiel bir. Kapható majd minden fűszer és csemege kereskedéshea. Borgens medicinisehe TH E ERSEIFE Durch med CapaeitA''. -n empfohlen, wird ia den. jmetaUa Staaten Europa''» aH glin»ead»-m Erfolge angewendet gegen Haut>Ausschlage aller Art '' nsb« »andere gegen ckreaierhe and BekapaeeSochten , KdUaa^ Orind- und parasiiAre Anneklige,. sowie gego» Kapfaraase, Ft.»at-bnlw, SebwelMik»*, Kopf, und Bartselinppen — Bar«er i Tbeer aetfa enthalt Melrtkeer and nntarsebeldet «ich wa entlieh toL allen übrigen Tkannfem de« HaaJ«l Z« VerkttM« van Tiaecaeagea begehre maa anadrUckUek Serpari TkaetaaU aad aefete auf d.e bekannte 8cLulam»rka. . AI* ariMer* Tkeeraelfe aar Beseitigung alier Unreinheiten des Teint« gegen Haat- und &op£auss<il8<e der Kinder, »»wie al« uaüber-trefffiche cotmetierhe Waich- und Badeselfa für de» tifliohea Bedarf dient: '' «25 »1 Berger''s (ilycerin-Theerseife die S5% Olycerin entkalt nnd fein parfdairt iat. Preis per Stick jeder Sert 35 kr. aaaiait BraaoMra Haapt Versandt ApetWker « HELL in Treppen Vorratbig in allen Apoth«keu der Mo..ardde. Haapt Br.-Kaalzaa bei den Herrn Apothekern H. Priger und •uu I r - A f6 alkatrész schweizi orvosi növények kivonata. Olcsóbb mint bár mely keserüvia. HArlaweirii Mr- ^niteg. kösz- vény és ótfáa- r. u t i ars i nál vértiaztitó hatása Által gyógyít- Xénxit-re szigoráan orvosi vény után. Eméaatéehiány, aranyér és az altest bajainál mint legolcsóbb és leghathatósabb házi szer van «sjánlva. Bármily korú egyének használhatják. Könnyen vehető he, gyengén és fájdalom nélkül old. ■zixnSí^^twL néID, °eatrák orvos éa kSiaebös« aaaklap a Brandt által UtxitaU BOBWím LABDACSOKAT uxel,.k a t^tr. wSmUm kAte^ wUk»l WA ™7C*a« Tamnk öwmUt, minden otj SMtbea, a kai C7>»«« kaakajta kall — TmLmm •pft és «rAlMt mlrmmmti As «rA.it b«»os. fA^alom ei!k..'' b T^Tr^TV^f Jacj^íbUo ajánlja — BArttiziek a labdaes I°tt i. "on K76g7seréss urak. kik e labdaesot tartják «»•san ssolRáhuS UssnAUt'' atasitással. melyen «hamar-Jéayak u raanak. — A Ubdacaok veteUkor osaku Brandi ííf h»«2J»b<lae«ok ké eudék. bádog dobosok t* «annstIO ■»-m 70 kr. 1« «sen « kr - Hindta. minden sgTénask isf- 8 Uhí ken-ittel ran aUAtrC « rnHy msBsM a W''ékrk ^.W- W. —«a, ^ Kapható Naoy-Kaniz«án Belus József gyógyszertárában 11111111111111111 •■ját A LEGJOBB LE HOUBLON ^ v FRUHCZIA QYÍRTMXNT ÜTÁNZÁSOTÓL ÓVATIK Ili I aairarkapapir eaak akkor valódi, ka minden, lap x,JE HOUBLON bélyegzőt magán hordja és minden karton as alant látható rédjegygyel és aláirtani ran sllAtrv '' UTU ■ -1---''imJBrrvst'' B CAMÍL£Y a HEWRY ^mlqtA, PARIS. I 9 IS 814 Nyújtsunk kezet a szerencsének! 400.000 árka fóoyeroményt nj n»o!y a magai karaiksy «ita, yo^mzyr* m Drrromra ran Kiec niterrerft előnye abban á\|j hojgr ní.''ár.v hónap lefolyása alatt 7 sorto!Asl>an « 700 ayareaéayaak okTt tlo« MaorseMa alá kell kerülnie, kSztak találkozik 400.000 frtnyi fSrTereméry réasleg pedig : " ÍBÍ , 1 nyer. A "a. t nylT. A m. 1 nyer. A m 1 nyer. á m 1 nyer á is. 2 ny-r á m. 1 a jer. á m 5 nyer á m. 2 ny^r. á m. 12 njer. A m Mnvír ám " m 57,()00 5<i/I00, 40.Q00 80.00U 25.000 2«.000 1^,000 28.8S0 ayer. á m •at »st 4 nyer A m. 52 nyer. á m. SS nyer. A m 214 nyer á m. 531 nyer. á a. 678 njer. á m. 950nyer. i m. . li^OoO .10,000 SOO) f»ooo aooo 20()0 1000 500 sao 188 álul A N-fktVieUhb« rlrf nrer^tnényhozás esen «így n állán biatositott pénakisorsoláa bi»atal..«an illapiiUtott meg és már folyó évi juulus 15 én 16-án iesz, és a kRretk^tí ßa»segbfe kerSI • 1 rei * *** % NM » 3 60 frt. 1 m . > - - 3 m r. 1 75 frt. 1 negyed . . . , 1 fél t. 0 90 frt. „ í.!,rni7Í M «wa«« bekttldiae PoaUutal- rány »eTletl »äse ^ é. a legn»^ rrtoddal e»zlrtísÍMmlV. mfn- tStoiSSÍír csinisíítel elUtOU aredeti»«r.^gy«t kaprAa A hivatalos terresottk dij ."rV^ mjnden httli'' prdig felssólitás nélkül •mldjak réttWetoinknek a birmalas kuaAai jegyeékék. A nr^»«mények kifise^se ninSehk^ pontozó ss állam jótAllisa mellett történik a akár k6areden megiül,ÍA»e, ragr ^kt-TAnatra érdekeltjeinknek AoazU.a minJeT nagyobb pi .caa^n fennálló Saaseköttoté^ink álul ké.bwitteti et.k. : ,?{ . flViJ1UäU,kuAk »iadanko- k.drVa.tt aaaereneee, sok más tsk.ntiíy.aayrt^éay kasra r^kran a. .1.5 fónynri.é^y.knek wToí^^l^,^?00 150 00°-100000 80 000 w .X. A" Ä * ,e-"»Ar<l»bb alapon nyngró TA.lalataál, elónrlát-■inéi elóbb, tó»''ítleafll alaíút bankhAshoz intósai- Kmtóiann és Simon, t»mk- és valtfWet Hünfeu^bar ^fásárláaa 4s -etodkan mindeaneafl á»;ii fcai iÉf sk. t t9i 12—12 vények éa keicaOnaerajacrakeek. U. i köeaonptOnket fejeave ki eseaoel irántunk eddig tann^itnft bizalomért, felkéíTek as nj kí^raoláanili réen^é »Ire, — fótörekTérthik eneoTal ia odaírányateed m.adenkor pontos éa aailird acolgéiat Által támteU.érdaUltjaink teljes megelégedését kiérdemelni. Föntebbiek. fONJOS ö fy tégla-, mész- és cementgyártásnak. f BW^\|acaek-re»daa«»r" •sab gOmbkemencz''k feUÖ éa »l»ó fOt¿s*, ralamift a gSz beTesetése ery kttlen fa<-»6-rentbtzer álul, tégla-, men>- és crmem-g-yárt/tKTUik, 8 egées. a é- ftí aiásaa .aénazQk^rlet, 1000 ih fó kiégrtt téglánkéra törés megfMMés ró»kai éa Jó hanggal na** ék IcU gu/irtóm''üc Ró* rendszer »érint kó-ssBlt kem.neJk Ítalaldtíra k«Uzó fiaHési fettételek mellett. réétfümsté»eicr is asskssSltetnek — KewnmeTasett gyrtmA-nyok pyártAsai átvétetnek alkn aaeriot. Gfimbkemenrxék 500W«000 drb tégla napoatai késsiUséhes rmmagg^t egy* 8000-10000 db tógla Maaitéséhan anyagfal Í?-1«000 db tégla kéaaltéiéhet anyaggal Légnejakályi s»fr sserint épitSnk 50 2000 frt 9000 trt 12000 frt ayébée aj gSvbkályh s Wojaeaek rendsaarre jobb «églátbraikat lioybeei gyártásnak tégla és éssi tűsére, a Wojaeaak read-alstt, £a ót folyamán f''adapest kör-tutnek és Hoffmann féle gfimbkálybák tostatnak llaeakirül asállitjuk a leg-kézgyéctAsra. 303 6 -6 J • 400 elkészített kályha felAl felautat oement, mész, agyagáru és gyéri dinjeikre. KOapqAt: BÉCS, A Iserttrasse 57. te Budapesten. Ajánlatok és aa: SpUesi rállalkozAs 30 ésea át klprébáH ANATHERIN- SZÁJVÍZ. J. G. POPP, es. és klr. n^rnri fogorvostól BÉCSBE «zaj denl palaesk I. Begeargaaea 2. Qy&k-rei ryófyesakOa minden fogttjá» és in>betegég ellen miat szinté miaden KiU nő gargarisálo n* es toribbá min- denféle nyakfifás ellea. 1 nagy paíacsk 1 frt 40 kr., kOaépaserfl 1 frt és kis pslsrzk 50 kr. . tl s üövényi fogpaszta rörid használat után vakító fa bérré teszi a fogat ai.élkfll, hogy «nnak ártana Ara egy do-boanak SS kr. Anatherln fogpasMa aeegeselene ákkea I frt f£ kr.. kiittní fogtiastiaó sser. (»73 &-14> Illáit fogpaszta a legkiválóbb aaar a ssájOreg és fogak ípotásárs * épségben fSnntartásAra. Darabja 35 kr. Fogttmanyag a legbisfo.tbb és leggyakortatíWb •ser a lyakas fogaknak «jmagaak általi ketamésére. Sgy tégdy Ara S frt 10 kr. Sövényszappan ; a bór ssépiléaére a legjobb « Igen kel femet esskAs. Ars 30 kr. A t kOzSnség kSretik, bogy TilsárlásaiBál határozottan a POrP-fóle kéealtményeket adaaaa aiagéaak s esak «sokat a darabokat fogadja el, melyeken s Popp féle védjegy faU^lbeU Nagy Kanizaán Práger Béla, Bdil Jóssef grógytserés» uraknál. Feaselhofer Jóssef nr ftszerkeraskedésében — Pipán Tshepee J. ée BermOlier J -oé''. — Ka tin Biráayi I. gyógyar Kesatbelyee Lakaer F g; ógy«erées. — ZaJa-Kgerssegoe HoUÓy J. E. gyi''gys — Kapr. mczAn WerJi gyógy .se é«. — Varasdoa Ha ler "gyógyszerész. — Sain^ghen Dorner KajetAn. — Ssombst-hclyen Simon A és Kndott gy^gT»- ~ H.tárSmdéki Sz.-Oyar-ry»e Pibíc E C. — Veaspróasb* Oetbard Tlaadar U ftaleál, Fereacsi gyágy-zeréss. - 8sk«tf.bérrirott Brsan J. Bro.smanr, és Diebalta gyógyss. — LoTae-Baréayb''Tí Ksrtéwi I. gyAgysseréss — Kalocsán Horri-h K gyógysser. — P-k.oa Malsünsaky A. «yógy.a — KSnaendea Soua -nrend M. gyógyaa — KaposráioU Kohn J„ Angnstin A , Baboehay A. gyAgysser. — 8zegsairdoc Staaroesky L. grAgy. — Bonyidon Kramolin J. — Baján Miehit» 6t Herrfeld Sa», is PaJlermaD» B gyógyss. — Pé» Keea, Koriét és Stpórs gyógysaf.— Kirftdon Racbtílz St gfígy«. -L Marczalibán Ki.s Kyógysa Tolna Biray 8 gyógyss. — Duaa-fóldTárott Murin I. és MOUer I. Szregye gyógy-s. - «.eat-Qfér gyAn : Wallersdorfer A. — Alsó-Lendrin Kim gyógyss — to-honcson Simon gyóryss. — Sagy-Atidon PSssterer K. gyogyna — Perlslmu Sipo» K. 8z. gyógyax urakeil -— m m kir. kiaáról. axab. Laneaster hármas es tű fegyTerűnk leu-Aaát ngyaainta sngf téíaasléka fegyver raklárunkró) asóié Árjegyzékünket magyar vagy német njelven kívánatra mioden vadá-aaat kedveidnek bérmentve megküldjék. S. Ssatter k Comp. - '' Rothenihnrmstrasee IS. Wien (Bécs). (, 801 li—lí BUCHA M. ép. .miéi flAkos-irek-ntcaa 10. « §VASJáp6ja ■.tttttttmtxm ___ ^^ B tt Soosm sorból apiugoay )frt»««n»bad-»»i. Alkalmas pótlék lápfQrdóltnek ^M EloáDitási szer aczél- és sÓfDrdŐkbúi. ^ Császárförrás-só (Sei purgativ). ♦♦ Saéiküldéa: EatUni és Társa FiraaseasWá. (»9 5—T) mindé* gy4gymti1árbnn éa fütmerkereskedésben. Kénforrás. Varasd Toplicxa Horvátországban Egy kies ridíkbec közel a stayer-magysr katArhos fekve, nr^rdS eredaénydus haasaiUtot nynjt a kössrény. a esés régi Sikerrel alkalmazható U^sangoródAs, mellbártys és hasgyaladisok I bujasenyvek, kSlSnféle bSrbategaéf>>k, valamiét a lélekiési- ós lést saerreknAi is. A Varrás béméreéki 45® R, — A flrélidéay »«pyltaaa Ajß» l-s^éa osak eraya illnaaasral 4 Áre, KórOe és ésénjri tároirTHa. C&kUwfáSW Vaiasdi\| manó kocsik ára igMl\|ji Üat nape«>u %ésen áll. Egésssóffaa éginfM ponma ssot aaiatbaa '' Tea tevibbi kirem kir apok, kárébia, 2 zongora, kBleaBakSoyTtAr, seaekar szAsaos tomtoV éa téecs- eetóly Heedm gyégjtár. -e-Jjl-a»J oíi t A t89* 4-8 1 A. erroaí aaelgálatnt vígaí Ur FlWW AWtr. - Egyék tok megrendelések s mrd3-ig»fKat«i«a<Qoz intésendSk ( \ ttitltltttttttiiitlitlllllltl -.A. lm á dl.. ... ... ,l,i . , Nagy-Kaausáa, ojomatott s kiadó talajdooos Wajdita Joxsef gyorssajtójáa. Nist-ÉA1§8L jnniüs 16-án. Y n o j x ö X I A T A • Hltiftttl &r: egéti ém?...... fél int....... negyed érre...... Egy szám 10 kr. it- at, i n-> •■»■.•• d 8 frt « . 2 . HIRDETÉSEK 8 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 i minden további torért 6 kr. KYZLTTÉ&BEK soronként 10 krért tétetnek fel. Kincstári illetek minden egyes hirdetésért 30 kr. fizetendő. Huszadik évfolyam. A lap szellemi részét illető közlemények s szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiaduhoz bérmentve intézendök : NAGY K AN I Z S A Wlaislethú Bérmentctlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. Ns-c-Kanizsaváros helyhatóságának, .nagy-kanizsai ónk.tűzoltó-egylet«, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank«, ,nagy-kanizsai takarékpénztár''«, a .zalamegyei általános tanítótestület-, a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet'', a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai k ül választmánya« 3 több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Részes kiírás Zala megye központi választmányának Zala -Égerszögen 1881. évi junlus hó 9-én tartott ülése jegyiókönyvébóL Olvastatott m. kir. belügyminiszter nr ő nmgának f. é. jan. hő 2-án 23,623 sz. alatt érkezett leirata, melyben a választási törvény 56. §-a alapján az általános képviselő választásokra f. é. jnn. hó 24-től julius 3-ig bezárólag terjedő 10 napi időközt tűzi ki és a választásra törvény értelmében szükséges minden intézkedések megtételét, a törvény 62 §-a érteimébem hirdetmény ki-bocsájtását elrendeli. — Felvétettek ennek kapcsán a .tgnapi napoa vagyis f. é. janins 8-án tartott megyei bizottsági közgyűlésben hozott, a jövő országgyűlést f. é. szeptember hó 24-ére összehívó legmagasabb királyi leiratnak megtörtént kihirdetéséről értesitó annak alapján az egybehívott országgyűlésre küldendő képviselőknek törvény értelmébeni megválasztása végett teendő intézkedésekre a központi választmányt felhivó, valamint a választási mozgalmak alatt s a választások idején a rend és a köznyugalom megőrzése, a személy és vagyonbiztonság fenntartása végett tett intézkedéseket tudató végzések. V é g z é b. A felolvasott magas miniszteri rendelet folytán az 1874. évi 33-ik törvényezikk értelmében a folyó évi szeptember hó 24-ére egybehívott országgyűlésre küldendő képviselők megválasztása tekintetéből megyénk területén levő 9 választókerületben egy napon az illető választókerületek székhelyein megejtendő és reggeli 8 órakor megnyitandó általános képviselőválasztásokra határnapnl folyó 1881. évi junios hó 24 ik napja tűzetik ki, egyúttal tekintettel a törvény 59. §-ában foglalt határoz-mánvokra, a választási és szavazat- szedó küldöttségi elnökök, helyettes elnökök, jegyzők és helyettes jegyzők választókerületenként ekkópen választatnak meg: L Tapolczai választókerületben. - Választási elnöknek Bogyay István Haláp, Tál. jegyzőnek Osepely Károly B. Füred. Szavazatszedó küld. elnöknek Ács Ferencz Díszei. Szavazatszedó jegyzőnek Csendes József Tapolcza. Helyettes elnököknek Csigó Pá) Gulács, Ozigány Károly Kóvá-góórs. Helyettes jegyzőknek Eőry Miklós Gulács. Árvay Lajos Tapolcza. II. Keszthelyi választókerületben. Tál. elnöknek Nóvák Ferencz Csány. Vál. jegyzőnek Lénárd Ernő Keszthely. Szavazatszedó kai. elnöknek Bogyay Máté Sármellék. Szavazatszedó küld. jegyzőnek Stieder Lajos Keszthely. Helyettes elnöknek Vértessy Iván Keszthely. Helyettes jegyzőknek Puiy János Keszthely. Hoffmann Miksa Keszthely. III. Szent-gróthi választókerületben. Választási elnöknek Takách Alajos Sümegh. Választási jegyzőnek Szmodiss Károly Sümegh. Szavazatszedő küld. elnöknek főt. Sztraka Gábor Tűrje. Szavazatszedó küld. jegyzőnek Botfy Péter Szent-Gróth. Helyettes elnököknek Chernel Olivér Oaab-Rendek. Forintos Kálmán Mihály fa. Helyettes jegyzőknek Epstein Vilmos Sümegh. Németh Zsigmond Szent-Gróth. IV. Kanizsai választókerületben. Választási elnöknek Tolnav Károly Szent-Mihály. Választási jegyzőnek Faics Lajos Nagy-Kanizsa. Szavazatszedó küld. elnököknek Eper jesy Sándor N.-Kanizsa. Inkey László N.-Récse. Szavazatszedó küld. jegyzőknek Freyler Adolf N. Kanizsa. Fischl Pál N.-Kanizsa. Helyettes elnököknek Rajky Lajos Felső Rajk. Koller István Alsó-Raj k. Baán Kálmán Szabar. Helyettes jegyzőknek Hoffmann Mór, Tripammer Rezsó, Németh Ignácz Nagy-Kanizsa. V. Zala-egertzegi választókerületben. Választási elnöknek Dr. Horváth Károly apát Zala-Egerszeg. Választási jegyzőnek Hajik István Zala-Egerszeg. Szavazatszedó küld. elnöknek Szily Dezső Botfa. Szavazatszedő küld. jegyzőnek Erdós Géza Zala-Egerszeg. Helyettes elnököknek Skublks István Besseayő. Dr. Czin-der István Zala-Egerszeg. Helyettes jegyzőknek Boschán Gyula, Udvar-dy Ignácz Zala-Egerszeg. VI. Alsó-lendvai választókerületben. Választási elnöknek Kiss Béla Alsó-Len dia. Választási jegyzőnek Skublics Imre. Szavazatszedó kaid. elnöknek Horváth László Lenti. Szavazatszedó küld. jegyzőnek Isoó Ferencz Alsó-Lendva. Helyettes el nóköknek Szmodics Elek Mura-Szer-dahely. fót. Balaton József Páka. Helyettes jegyzőknek Kovács János. Ehrenreich János Alsó -Leadva. VII. Boksái választókerületben. Választási elnökiek Kiss Jáoos Baksa. Választási jegyzőnek Román Dániel Ramocsa. Szavazatszedó küld. elnöknek fót. Farkas Sándor Háshágy. Szavazatszedő küld. jegyzenek Balogh Emil Kerka-Káloczfa. Helyettes elnököknek Baka Boldizsár, Soós Kálmán Baksa. Helyettes jegyzőknek Páslek János Baksa. Fatér József Dobronak. Vili. Letenyei válaszcókeri''detben. Választási elnöknek Szalacsy Farkas Vente. Választási jegyzőnek Málics János ügyvéd Letenye. Szava vatszedó küld. elnöknek főt. Gadó Mátyás Légrád. Szavazatszedó küld. jegyzőnek Faits Károly Bánok-Szt.-György. Helyettes elnököknek Erdélyi Mihály Tótszerdahely. Folly Bernát Letenye. Helyettes jegyzőknek Bé-kessy Rezsó Letenye. Láposy Béla Légrád. IX. Csáktornyái választókerületben. Választási elnöknek Molnár Elek Csáktornya. Választási jegyzőnek Bölcs József Csáktornya. Szavazatszedó küld. elnöknek főt. Tislér József Vizisztgyörgy. Szavazatszedó küld. jegyzőnek Probszt Ferencz Csáktornya. Helyettes elnököknek Valló Vilmos, Benedek Ede Csáktornya. Helyettes jegyzőknek Löbl Jakab, Szántó Károly Csáktornya. A választási elnök és jegyző az 1 -só — a szavazatszedó küldöttségi elnök és jegyzó pedig a 2-ik illetőleg 3-ik szavazatszedő küldöttséghez osztatnak be olykópen, hogy a választási elnököt akadályoztatása esetében a tapolczai választókerületben Ács Ferencz, a keszthelyiben Bogyay Máté, a szent-gróthiban Sztraka Grábor, a kanizsaiban Eperjessy Sándor, a zalaegerszegiben SzUy Dezső, az alsó-lendvaibac Horváth László, a baksai-b&n Farkas Sándor, a letenyeiben Gadó Mátyás és a csáktornyai választókerületben Tislér József urak he-lyettesitendik, a helyettes elnök s jegyzők szükség esetérei beosztása a törvény 59. illetőleg 66. § a értelmében a választási elnök feladata levén. Mivel pedig a választási törvény 21. §-a értelmében a szavazatszedó küldöttség tagjai esküt tenni tartoznak; ennélfogva választási elnök urakra bizatik, hogy a küldöttségnek melléjük választott összes rendes és helyettes tagjait a hivatkozott törvényszakaszban foglalt esküminta szerint a választási eljárás meginditása előtt felesküdtessék, azok előtt pedig maguk is a törvényszerű esküt letegyék és az erről felveendő eskülelételf jegyzökönyvet a központi választmányhoz bemutassák. Továbbá a választási törvény 61. § a értelmében az egyes választókerületekhez tartozó községeknek a választókerületenként alakított szava zatszedő küldöttségek közti felosztása és szavazási sorrendje a következőkép határoztatik meg ; A választási törvény 62. § a értelmében a fennebbi intézkedésekről szerkesztett •/. alatti hirdetmény kibocsájtatni rendeltetik. Végre midőn megérintetnék, miszerint a választásra megkívánható helyiségek iránti intézkedés a választási elnök urak köréhez tartozik, melyre nézve megjegyeztetik, hogy e czélre a rendelkezésre álló helyiséget veendők igénybe, és csak azon esetben, ha a megkívántató helyiségek használata költség nélkül egvátalán eszközölhető nem lenne, és akár kibérlésnek, akár pedig fabódé felállításának elkerül-hetlen szüksége állana elő, választási elnök ur ez érdemben a szükségelt miniszteri jóváhagyás kieszkösdlhetésc tekintetéből alispán úrhoz indokolt értesítést kellő időben küldeni szíveskedjenek; egyúttal választási elnök-urak felkéretnek, hogy kellő időben bhtos tudomást szerezzenek arról, váljon a választásnál szükséges lesz-e katonai vagy honvédségi erőnek igénybevétele, vagy pedig elégségesnek taláiandják a választási helyekre kirendelendő foglárság alkalmazását és erről alispán urat értesíteni szíveskedjenek. Mely végzés a hirdetmény egy példányával együtt a megválasztott választási és szavazatszedó küldöttségi elnök, jegyzó, helyettes elnök és helyettes jegyzó urakuak egyenként, továbbá az illető választókerületben községek folyó évre érvénynyel bíró választói állandó névjegyzékeinek az egyes küldöttségek szerint elkülönített egyik hiteles péld.tnya, megfelelő számú szavazási rovatos ívek, szavazatszedó küldöttségi és választási jegyzőkönyvi minták, s ezek hasznalatára nézve tájékozást nyújtó magas miniszteri rendelet másolatban, valamint a kibocsájtott hirdetmény néhány példánya azon czélból, hogy az a törvény 65. §-a értelmében a sza- TARCZA. Űrnapján. Mindenható '' ki semmiből alkotál Ennyi ntanorhatlaot, szépet ; Melynek látásán a sziv gyönyört talál, A lélek ttent sejtelembe mélyed . . . Engedd e gyönyört imába olvadni 1 Ke hagyj ez élv köst hiába korhadni .. . Mindenható ! ki embernek alkotál, Hogy ismerjem e nagy mindenséget ; Moly titokzatos, örök virányinál Boldogító szerelemben éget. Oh e&gadd, hogy e boldogságnak vágya Lehessen lényem oltárima lángja 1 Mindenható! ki képmásai alkotál. Hogy viseljem e földön arcsod ; Ismerjek helyetted születést, halált, Örömet, bút óriási harezot. . . Engedd, hogy e bizalomnak hálája Legyen t&rhatieo lelkemntfc imaja ! BÁTORF1. Annyi szenvedés után. — Elbeszélés — Irta : TÖRÖK ERNŐ (Folyt, tás.) Nézte, hosszasan nézte az angyalian nyugvó arezot és minél lovább szemlélte, szive anaál hevesebben vert, véresgyábs tolult s majd homlokához kapott s azt torölgeté kendőjével. Ilonka ajka megmozdult b egy név sikamiott ki azon suttogva, majd mo •olyra fakadt as epernyi száj, arcza job ban hevült, keble magasabban hullámzott. Trepka nem állhatott ellent annyi csábnak, annyi bájnak, annyi bóditó mámoros kéjnek, megbocaáthatónak tartá meglopni a menyet, ai alvó fölé hajolt és egy hosszú csókot nyomott a lihegő ajkakra. ,Hah!" — ordított fel valaki kivül 8 ugyanazon pillanatban Ilon feleszmélve rémülten sikoltott fel. llou felugrott, haragtól villámló szemekkel, mint a boszuló ¿g angyala rsgadolt egy véletlenül megpillantott kést a kezébe, mig s szoba ajtaja irtózatos durranással csapódott ki sarkáig. „Hah! mi ez?* — orditá a belépő Bélám, megmentőm I — sikoitá örömköoyek közt Ilon s a jött férfin kar jai kösé rogyott, a ki Kendefy Béla volt .Láttam mindent, iégy nyugodt angyalom — szóit Kendefy — a viszontlátás örömeit pár perczcsel el kell halasz-tanunk, mig ezen a vendégjogot igy meg gyaiázó rablóval számolok ; távozzál ad dig édes anyádhoz, kinek vidd meg kézcsókomat sietek hozsatok, de ittlétemről mély hallgatást kivánok." De én életedért reszketek, vesd meg egyszerűen e nyomorultat, taszitsd ki uz ajtón, menjen a hitvány széles ,Es le engem gyengébbnek vélsz, féltosz e pimasztól; az nem lehet gjáva nem voltam, nem leszek ; jöjjön, a minek jönnie kell, Ítéljen köztünk as igazságos Isten. Kendefy mondhatlan gyengédséggel kiséré a küszöbig az ifjú hölgyet s az ajtót bezárta, a kulcsot pedig as ablakon hsjitá ki. .Egyikünk itt marad, élet-halál'' dCrmögé fogai közt. Trepka főhadnagy uram irtósatoaan megszeppent a váratlan kösbejővetelre a majd fejét veszté aaelaő pillanatban ; agy járt, mint a tetten kapott tolvaj, heJyaete nagyon kényelmetlenné vált; de látva Kendefy cselekedetét, tisztában volt ma gával, mint ügyes vivó kihivó hetyko-séggel méregeté Kendefyt. Ez kardot rántott, Trepka követé példáját; az előbbi őrült hévvel veté magát ellenfelére, ki moaolyogva fogta fel a csapásokat, mi Belát még jobban ingerié. A támadái erősebb, a védelem figyelmesebb lőn. Béla már két karczcláaból vérzett, ellenfele még mindig mosolygott s ez gyanitva, hogy támadójának ereje fogy, hirtelen egy merész vágás: mért Kendefy nyakára; as aczél szikrát csalva aczélbs ütközött; erre ujabb kard villámlás .... és azon pillanatban egy vérsugár látszott fellővelni oldalt és a magasba, aztán egy halálorditás . . . reszketteté meg a szobát és Trepka keresztülvágott fejjel bukott az ablak elé. A következő perezben Kendcly künntermelt az ablakon hol huszárjai várták csendben, két-három szóval utasítást adva kilovagolt az u.czám. '' .Utánam !* dörgé hatalmasau s vágtatott az .Arany szőlő* vendéglő elé csapatja egy részével. Caakharaar csatazaj, vészlárms, ha rangkongás, kiabálás zavara fel az éji oeendet a hussárok majd it<, majd ott törtettek elő összezavarva a német vitézeket, kik a hogy tudtak, menekültek ki ágyaikból és legtöbbször egy másra lövöldözték ki piaztoiyaikat. A* éktelen zsivaj elhatott a vigadók kösé i«; elsápadtak a tisztek, honnan teremhetett a váróéban kettőzött őrszemek mellett a magyar aereg; kardjaikat lá»a-san felcsatolva rohantak ki egyepoaen aa, utcaára, hol előttük álloU Kendefy a» ő císpatjával, a tisztek megbökkenve for ditettak hátat és eie''ve fordultsk vissss befelé, de későn, mert ott ismét szemközt találták a túlsó sjtón hálok mögé került hussárok a t. Ez fair lis helyzet volt, menekülni nem lehetett sebova, hiábs erőlködött a legénység a hussárok sorfaiát áttörni, megadták magukat egytől egyig. A városban a azonkívül száguldozó ellenség tisztjeinek elfogatását hallva szóba aem állott a magyarral, szaladt neki a sötét éjszakának a merre nem látott magyart, két század huszár üldözte jó messzire a feje vesztett ellenU Kendefynek igaza volt járta a csárdást kivilágos-kivirradtig, b . . . i szép asszonyok főztét nyalka huszárok fogyasztották el, a palaexkokat is ők üritetlék ki a német tisztek erra elől, azalatt Domb czöghyéknél Kendefy véres kardja c azögletbeu, ő maga pedig Ilonkájának karjai közt pihente ki véres munkájának fáradalmait V. . A fócyos nappalra koromsötét éj követK-aaet t Vége lón a azabadsigbareznak ; a világot bámulatba ejtő vitézséget elnyomá-a túlnyomó szám, a moszkó csavarta ki kezünkbői diadalmas fegyverünket. Vi lágosnál a huszár Görgeyt átkozva döfte kardját szügyébe lovának, aztáu magat a vasat törte össze; megtelt a rengeteg bujdosó honfiakkal, kiknek nappala az éj lón; az egyik a pinczében, a másik, a padláson, a harmadik cselédruhában rejtőzött el üldösői elől. A hóhér kifáradott irtózatos munkájában, a golyó egymás után küldötte el az áldosalúkat ezen átkozott világból. A nemzet legderekabb 13 táborno* kát Aradrn kivégezték; az iszonyatos rémhír a vért fagyaíztá meg az eresben. Bontsunk fátyolt e napokra, ne bolygassuk az elköltözőitek siri álmait, nyugodjanak ők békével, hiszen emlékő ket, önfeláldozásukat százak sem fogják kitörölni a magyar nemzet szivéből; örök fényű csillsgok lettek ők, melyek derült fényt hintenek a bonfi útjára. Késő őszre jár az idő, a fák levelei fonnyadtan hullanak alá; a hűvös északkeleti szél felkapja szárnyaira a könnyű harasztot, 1 elkéri egy kis légi lánczra, megpördíti jobbra, aztán balra, majd hullámosan lejt vele, végre jól kifárasztva, mint alélt hölgyet lefekteti," a természet láthatatlan szürkés ködbe bur-holódzik, a nap hidegen mosolyg alá a magasból; puszta a mező, hallgat az erdí, mintha a hazával a nagy természet ís halni készülne. Két vándor lépdel előttünk, nsgy fáradság látszik lépteiken, vagy öregek, vagy messze útra kelt kimerült vándorok lehetnek. Egy fóldmivea jő eléjők, kit az utasok barátságosan köszöntenek b kérdik, hogy hivják a nem mesize látszó városkát Egy földmives tört magyarsággal németes kiejtéssel adja tudtokrs, hogy az Vöröskő s tovább engedé futni őket nyugot felé. Sötét este lett, mire Vöröskő első házához értek; ellankadva, elcsigázott tagjaiknak rövid pihenést ssersendő, kopogtattak s beléptek .Adjon Isten jó estét" köszöntéssel éa .Fogadj Isten" volt reá a falelet HUSZADIK ÉVFOLYAM vazó helyiség előtt és a község több hol) én kifüggcsztethessék — a választási elnök urak kezéhez kiadatván megbízatnak : hogy az általános képvisel» választást a kitűzött fennobbi határnapon a választókerület székhelyén reggeli 8 órakor meguyítván, az «•zen végzésben foglalt határozmányok és a törvénynek a választásra vonatkozó rendelkezései szigorú figyelemben tartásával közöljék, a szavazás névsorát, ugy a mellékelt minta szerint szerkesztendő szavazatszedő küldőt íségi és választási jegyzökönyveket - - ahhoz képest, a mint a választás szavazással vagy anélkü! történik — a törvény 88. §-a értelmében külön 3 példányban elkészítsék, ezek egy példányát á megválasztandó képviselőnek azonnal átadják, vagy téritvény mellett elküldjék, másik két példányát pedig a választók állandó névjegyzékével és a küldöttség eslületételi jegyzőkönyvével, va^mint a netán fel nem használt rovatos ivekkel együtt ezen központi választmányhoz késedelem nélkül beküldeni szíveskedjenek; — megjegyeztetvén, miszerint fennálló rendelet szerint a választási elnökök és jegyzőktől eredő levelezések portomentességben részesülnek, ha a levél boritékára a „hivatalos" szón fölül még e megjegyzés is feliratik : „képviselőválasztási ügyben"; — magától értetvén, hogy a levél küldőjének neve, állása, esetleg hivatalos minősége is felírandó a levél czimbo-ritékának f<.-l<ő részére. Kmf. Kiadta HANTY KÁROLY s. k. a negyei kpti vlmány jegyzője. miniszter többek közt következőleg rendelkezik; A biztosíték rendesen azon hatóságnál őrzendő, a melynél a bejelentés történt. Minden ily biztosítékok, a politikai hatóság felhívására az adóhivatalok által 24 óra alatt átveendők és a központi állampénztárba beszállitandók ; e biztosítékok azon naptól fogva, melyen azt a központi pénztár átveszi 56/o kamatot hoznak, melyek utólagos félévi részletekben január 1-ső és julius 1-só napjain fizettetnek ki; a kamatok a tulajdonos kívánatára, bármely adóhivatalnál átvehetők s azok minden levonás nélkül tartoznak azokat kifizetni, s az ebbeli jövedelem bevallás utján adóztatik meg. A biztosíték feletti felügyelet a politikai hatóság főnökét illeti. A pénztárak pedig külön e czélra szerkesztett könyveket visznek. A biztosíték felmondását a politikai hatóság főnöke eszközli a pénzügyminiszternél. — A tisztviselők és hivatalnokok sorsának megjavítása egyik legacutabb társadalmi kérdés Magyarországon. Ez irányban sok igéret történt ugyan már, de komoly lépések alig tétettek. Abaujmegye közönségéé az érdem, hogy ezen baj orvoslását komoly elhatározással akarja kezdeményezni. Ugyanis legutóbb tartott közgyűlésen elhatározta, hogy a tisztviselők és hivatalnokok sorsának javítása érdekében kérvényt intéz a képviselőházhoz s utasította ezen ügy előadóját, hogy a legközelebbi ülésszak elé terjesztendő felirat szövegét a jövő közgyűlésnek mutassa be. — A készpénzben letett hírlap-biztosíték kezelése iránt a péuzügy- , Parancsnokom, drága jó uram!'' — kiáltott fel a gazda örömtől köuy<zó szemekkel b a következő pereiben már Kendefy Béla nyakában volt, mert ö a jövevény s Dombszöghy Jáuoa az útitársa. Az érkezettek meglepetve néztek össze a nem várt felfedezésre » aggodalom teljes felhők nyomultak homlokukra; — mit a gazda észrevevén sietett eloszlatni a meglepetettek zavarát, kétségét. .Drága jó uraira, itthon vannak a legjobb helyen; nevem Kovács Gyuri, altiszt voham nagy uramnak oldatán; most az igaz, bal karoui hiányzik,a csatában egy kartács zuzt.iszé''., mikor el al;ar-taktemelDÍ,vitézp .rancsnok uram mentett meg az elevenen eltemettetéstói, áldja is meg érte a magyarok Istene, ön vette éazre, hogy van élet bennem -.felgyógvul tam, hazajöttem az én elhagyott'' tüzbe lyemhe; azóta hallottam. nagy 6zrren'' caétlenség történt a hazában, ue mondják nekem, arciakról látom,hogy menekülnek drága uraim." Szomorú részvéttel cüggeszté le fejét a oaonka harezfi, könyiik lopóztak szemeibe a engedte azokat Ieperegui szép csendeaen, majd durva vágzoningével törölte le arczát. jó anyjokom — szóit feleségéhez — szaladj a konyhába, xz. ólba, a korcsmába, legyen minden, érted, minden a világon; mer! a ki nekem hz életet adta viasza, annak jótéteményét az egész világgal lem hálálhatnám meg, hanem azért főjed és nyelved helyéu legycu ám, senkinek egy kukkot sem szólsz vendé geinkről,'' mire a* asszony távozott. A részvét bizalmasabbá tette embereinket. Elmondák kiállottszenvedéseiket, az at fárasztó kinját, a jövő bizonytalanságát; mikor a hosszú gyaloglásban ótlenül, •zomjasan, fáradtan dőltek le pihenni valamely fa sátora alá, jött a nedves, ködös, csípős 6a«i szél, s hogy meg ne dermedje nek , váns;orogtah tevább ismeretlen vetéljek közepett;. — majd kifejtették Törvényszéki csarnok. Nagyon érdekes bűnügyi végtárgyalás folyt le a nagy-kanizsai kir. tssék bünfenyitő osztályánál f. évi Junius hó 11. napján. Vádlottak Weisz Mór n&gy-kaui-zsai lakós sütőmester és legénye Schle uinger S. völtak, mindketten Horváth Jó Vendelen elkövetett halált okozó súlyos testísértéssel, 1 r. vádlott ezenkivül hamis tanuzásrai csábitás miatt s igy bűnhalmazattal is lévén vádolva. Hallgatótág szép számmal jeient m-g. A törvényszék alakult Miklóí Károly ur elnöklete alatt, Gözony Ferencs éj Gulyás Jenő urak mint birákból, Oszterhuber László ar mint jtgyuővel. A kir. ügyész mint közvádló Dr. L»ky Kristóf ur ő méltósága, 1-aó r. vádlott védóje pedig Dr Fárnok László ügyvéd ur volt. Az elnöklő tszékí bíró szokoit méltóságával s higgadt komolysággal megnyitván k tárgyalást, azt mindvégig legnagyobb tapintatossággal vezette c az ügy-uek teljes, kimerítő bevégeztével kir. ügyész ur az általa megszokott tárgyilagossággal vádbeszédét, a melyben a tárgyi tényállás hft mása, & vádb«H oce-Ickraények tiszta előadása ugy o kisebb éi nagyobb fontosságú körülmények feltüntetése a kir. ügyész nehéz hivatalát az ••mb-ri ismerettel párositotta, kiemelve a súlyosító, s nem hallgatta el az enyhítő körülményeket sem, melynek bevé gc-ztével 1 r. vádlottat 3 évi, 2 r. vádlot-taL 2 évi börtönre kérte ítélt tni, a btk. 307 é< 308 §§-ait ideértve, ezen felül 1 r»v.-:dlott ellen a btk. 222, illetve 98 §§ it kérte alkalmazni, ezeken felül pénz- tervöket, hogy azért jöttek Ausztria felé, mert mindenki sz ellenkező irányban szaladó tt s mire ők a török határszélekre értek volna, az osztrák arra már rég elzárt» előlük a menekülés útját, igy padig azt hiszik, hogy menekülési tervök sike rül, ha egyenesen az ellenség fészke felé haladnak. Beszélgetés közben a csonka harezfi derék felesége asztalt teritett s a jó magyar paprikás ée még jobb bor üdité fel a lankadt vándorokat, majd tiszta, bár szegényes ágy tárult fel előttők a maga kényelmével. Hetek óta as eloő vetett ágy ! Csakhamar elszunyadtak a mi vándoraink; & kimerültség meghozta a jótékony álmot a maga csalóka képeivel; lassankint elcsendesedett minden .... Utóbb & o-azda © meggyuj-a a pislogó mécset s annak gyér világánál vizsgálgatta az ifjú Kendefy arczát, közbe-közbe megcsókolgatta kezét, majd e''bámult felette merően mindaddig, mig a kakukkos óra éji 12-őt nem vert. Ez felébresztette emberünket csendes merengéséből s felsóhajtott: (1Kár volna ilyen ifjú életért," s azzal a mécset eioltva nyugodtan, könnyebbülten befelé fordult. Másnap Kovács Gyuri háza megnépesült, két férfi cseléd tisztogatta a jó fajú teheneket, majd az udvart, aztán a ház elejét hozták rendbe. , majd fát vágtak egész télre valót s szépen összerakták; Kovács Gyuri parancsolgatott, a ké: cseléd alázattal, kalapemelve engedelmeskedett. Közben a gazda be-befordult a szobába kurta szárú égő pipáját letette az asztalra, fölnézett a magasba fohászkodva: .Adj Uram erőt, hogy e jó emberek sorsát elnézhesiem, ha te nem segítesz, ők elvesztek! Hanem te asszony — Bzólt feleségéhez — neláss, ne hallj, ne tudj ám egy hangot is semmiből; ő életet adott nekem, én is életét akarom visszaadni. A kis város lakói pedig nem győz ték például felállítani, dicsérni Kovácaék józan becsületas, munkás cselédeit. ZALAI KÖZLÖNY. bírság ée egyéb költségek fizetésében vádlottakat elmarasztalni. Erre védő ügyvéd Dr. Fárnek Lásrió szokásos higgadt «ónokláaával az élet iskolából és törvényből merített érveléseivel a következő vódbeazédet »ar-totta, melyet már azon oknál fogva is egész terjedelmében kívánunk közölni, mert annak a tárgyi tényálláshoz mért minden kitétele mutatja, hogy ax Ügy a gyakorlati élet mint törvénykezés t különösen bűnvádi védelmeié« téren védő ügyvédi nevét igazolja. A tárgyilagos védbeszéd a követ kező: Tekintetes kir. törvényszék, büntető bíróság! Védenczem Weisz Mór védelmében, ki halált okozó sulyoa testi sértés ós hamis tanuzásrai csábítás bünhalmazásáért vaií vádolva, következő védbaszédet le-szok szerencsés tisztelettel előterjeszteni: Kir. ügyész ír a vádat, mely széles jogismeretet c nagy szaktudományt tanúsít, védenczem ellen nagyon sötét szinben adja eiő, de &zt annak tulajdon: tom, hogy kir. ügyész ur a helyzetet hivatalos állásának szempontjából fogván fal, vádját kötélességsserüleg teljesítette, de én arról vagyok meggyőződve, hogy ha ő nem mint kir. ügyész, hasem mint közönséges jogász tekin''i a tényállást, akkor osztani fogja véleményemet, 8 annak indokait maga is, s ezúttal vádja csak addig állhat meg. mig azt meg nem támadom, s ezt tenni fogom annál inkább ic, mert első pillantásra csstnem mrg-győződésévé válnék a hallgatónak az, hogy a fenforgó bűntények valóban fen-állanak, & hogy a bűnhalmaz valóban bebizonyított tény. Hogy azonban a védelmet köny-nyebben tehessem, s védenczem bünte-leca^gét megmutathassam, szükségesnek találom a fenforgó bűnhalmazatot min denekelóti szétválasztani s a cselekvénye-kel egyenként véve bonczkés alá, kiderítem mindegyiknél azt, hogy távolról sem oly nagy egyik bűntény sem, mely vádként hozatott fei, mint az a milyennek mutatkozik, sőt előre mondhzíom azt is, hogy itt bűnhalmazról azó sem lehet. Legelőbb tehát a fő vádpontot veszem fel, s azt gyengítem meg magával a végtárgyaláson kifejtett bizonyítékkal ; nevezetesen vádol''atik védenczem, hogy Ő f. évi febr. 28. napján este Jó Vendel nevű pékinasát megverte, s ez annak következtében kapott aérelem miatt már-ozius hó 24-én meghait. — Ezen körülménynek bniguznltaára következő bizonyítékok szolgálnak. a) A sértett fél Jó Vendel kihall gatáss alkalmával azt állította, hogy őt Weisz Mór a kitett időben megverte, boltjából kidobta; jelen volt szerinte Bárdos János és Táncsics Gyula is, ki t. i. utóbbi őtet szintén ütötte ; b) Bárdos János és Táncsics Gyula tanuk vallomása, mely szorint Weisz Mór sérelmezettet a kérdéses időbeű megverte; c) vádlott azon beismerése, hogy Jó Vendelt ő csakugyan felpofozta. Ezen három pont elsője alatt falhozott bizonyítékot az által gyengítem meg, hogy a, ki e vallomást tette, vagyis Jé Vendel, azt hittel meg nem erősítette; a második pont alattit moggyengitem az által, hogy az állítólag jelen volt tanuk vallomását bizonyitékul elfogadni nem lehet, mert ezen tanuk több mint aggályosak; ők ugyanis első kihallgatásuk alkalmával egészen másként, védenczemet mentőleg vallottak, utóbbi kihallgatásuk alkalmá val pedig amattól eltérőleg vallottak; ámde az ily tanú biróság előtt hitelt nem nyerhet, ily vallomásra vádlottat törvény szerint elitéiül lehetetlen. De nem nyerhet hitelt ezen tanú mány azéri sem, mivel Táncsics is ütötte a sértettet, s igy nekie itt nem mint tanúnak, hanem vádlottként kellene állnia, tanúskodását egyátalán el neto fogadom annál inkább, mert önjavára érdekelt ts asráltal, hogj- sértettet ö is ütötte, sőt előbb is még kint az utczán is, tehát ismételve bántalmazta, alaposan kell '' fél-nie, hogy vádlott mentve levén, maga u bünperbe fogatik; a másik tanú Bárdos János egyedül maradott, s ha igás volna is vallomása, mit tagadok, annak mint j ígyetlen tanúnak előadása alapján vádlottat elitélní nem lehet, sőt mindkét tanú ellenében azt állítom, hogy felette aggályosak azért, mivel maguk elismerik, hogy őkel vádlott a szolgálatból eiüzte, s igy boszuból ezen elűzés után vallottak terhelőleg, már pedig valamint a polg. törvény, ugy és annál inkább a büntető tö-vény ha''árczott szellemében valakit elmarasztalni, vagy bűnössé nyilvánítani csak két kifogástalan tanúnak egybehangzó vallomása alapján lehet , jelen esetben eme crilerium fen nem áll, következőleg jogi meggyőződésem az, hogy vádlottat ez alapon bűnössé nyilvánitni lehetlen. Végül a mi a harmadik pontot vagyis vádlottnak önbeismerését illeti, mely szerint ő Jó Vendelt felpofozta, e tekintetben tek. kir. törvényszék kí kell jelentenem, hogy azon viszonyból folyó-lag mely vádlott és sértett kőzött létezett, előbbi cselekvénye jogosultnak mondható, m;uián a gazda joggal basz nálhatja a hazi fenyítéket oly hűtlen szolga irányában, mint a milyen sértett volt, ki gazdája kárára ismételt sikkasztásokat — mik itt elismervék — követett el. Ha egy szegény iparos, minő vádlott, kinek magáról, nejéről, 4—5 gyermek neveléaéról és valamennyijök jövőjéről gondoskodni kell, — soraában kis-hitüvé lesz; ha valamely, bár csekélynek látszó kár éri és emiatt ingerlékeny-nyé válik, ha ily ember, kinek nevelése semmi, vagy legalább is elhanyagolt s nem ismer más kört ós életískolát, mint azt, a melyben talán ő maga még durvább egyének között növekedeti fel, s a jelen mostoha viszonyok között, a melyben a megkeresett garas csak izzadtság és verejték árán szivárog be szerény lakába, Igy következett be a zordon téli időszak ; nem hallhattak hazulról semmi hirt,nem tudtak hosszú ideig saját sorsuk-rólsemmit, mig egyszer Kovács Gyuri a városból egy csomagot hozott ujságpapirba takargatva; Kendefy mohó sietséggel repült aorról sorra, egyszer csak elhalványodva tántorgott a küszöbhöz, megka-paskodott as ajtó szárnyában s fuldoklá: „Halál ítélet a fejünkön !£ Hirlapilag is körözték őket. Hagyjuk dolgozni vándorainkat as ország nyugoti szélén s menjünk viasza keletre, az ország másik szélére,B városba. Kihalt itt is az élet, mint széles e hazában, két embert sem látni együtt; a kik az utczán haladnak is, sietnek dol gaik utác. nem panaszkodhatnak egymásnak bajaikról. Csak a katona az ur, hivatás- és talán kötelességszerüleg s bünietlenü1 gúnyolhatja a Baját otthonában hazátlan magyart. Dombszöghy János derék háza is ott büszkélkedik, de mintha az élettelen tárgyak is bueuloának a jelenen, sokkal komorabbnak tűnik tel a h.k, min: annak idejében. 3oiépünk a folyosóba, miad&nütt idegen tárgyak, máe berendezés ö''.leuek szemeinkbe; betekintünk ^a szobákba, nem hangzik onnan a kedves Dombszöghy Ilonka eleven, lelket-swvct lebilincselő csevegése, egy telivér rács ül a Dombszöghy curiában. S hogyan, mi jogon ? kérdik olvasóink. Szomorúan egyszerű a dolog; Dombszöghy Jánost, a forradalmárt a vértörvényszék halálra és jószág elkobzásra ítélte; az ősz szabadságbajaok eddigelé kikerülte az osztrák kémek figyelmét, azért egyelőre is vagyonától fosztotta meg a hatalom. A szerencsétlen Dombazögnynének egy titkos barátja megsúgta a történen-dőket 8 csak annyi ideje volt, hogy né hány azáx forintból álló kétspészét, köte- lezvényeit s ékszereit megmenthette s avval kiűzték vagyonából. A szegény nő kétségbeesett volna, ha Ilonka nem áll oldala mellett. A mire csak egy jó gyermeki siv képes, a leggyengédebben voná szivére a lesújtott anyját, megsímogatá, megcsó kolta annak gondtelt homlokát, csüggedt lelkére a bizalom, a remény balzsamát csepegtette, elmondá neki százszor és ezerszer. .Hol legnagyobb a vész s nyomor, Ott legközolb Isten kese; Ki beimc hisz, nem csalódik, Kit 5 véd, az el nem vesze. va- Elmondá a jó angyal, hogy a lódi életboldogságnak nem a vagyon az egyedüli alapja, hanem annak feltétele a sziv nemesebb érzelmeiben összpontosul. „Varrni, dolgozni fogok édes anyám — szólt Ilonka — s majd csak vége lesz e azomoru világnak, megjő az én jó apám, majd elvesződünk mi valahogy." Pedig Ilonka is csüggedett, ha a jövő ködös homályába pillantott; a csapások, a veciztesség ónsulya, a bolygó apa. a világgá bujdosott kedves emléke sokszor hozták közel a kétségbeeséshez, de rátekintett megtört lelkű édes anyjára, látva annak szánandó beiső küzdelmeit, a gyengéd női szivet a sors megaczólozá. Szerény szállást béreltek, a megmentett csekély pénz egy részén a Irgnél-külözhetienebb bútort vásároliák be. Ilonka sorba járta az ismerőseket, mindenütt muukát kért. Sokkal élénkebb vok a r&jzvét a szbrencsétlen csaiád iránt, hegy sem magára hagyni, nyomorban siniődni engedték volna. Ilonka elegendő megrendelést kapott Kora reggel már varróasz talkájánÁl ült e csak a késő éjfélben kelt fel mellőle. Igy ment ez már hétről hétre, a kis család készült előre a tél szigorúságára megtakarítottak keresményökbél annyit, hogy élelmet és fát szerezhessenek be. Ilonka még bizott az Istenben, remélt valamit as emberek könyörületes- JUNIUS .164n 1881, • • '' / ■• ^ '' ■ _ Baját fizetéses cselédje által szándékosan s bűnös okból károsittatik, sőt töb. bet mondok: ha esen megkárosítás nem a kárositónak szükséglete folytán, har?etn bűnös nyerészkedési vágyból s meatbet-len könnyelműség következtében jön elő, a mit joggal lehet szándékoB károsításnak mondani, ha mondom, hogy ily körűimé nyek között magáról megfeledkezve, a házi törvény gyakorlatában a határ on tul engedte magát ragadtatni, — mint az a jelen esetben történt, azt tek. kir. törvényszék beszámítani s bűnös cselekménynek nevezői nem lehet, mert vádlottnak semmi előre eltökélt szándéka nem volt Jó Vendelt bántalmazni, azt felhevült állapotában, indokolt felindulás hevében és pillanatában egyszerű ar-czulütés által követte el, s miként a bonezjegyzőkönyv igazoljs, hogy a sértettnek tíste rosszuí táplált, koponya csontjai vékonyak voltak, c jobb tüdő a bordákhoz nőve találtatott, — átláthatjuk, hogy a kérdéses egyén életképessége csakis időkérdés volt, s hogy rajta még csekély sértés is komolyabb következtetést eredményezhetett; a vélemény szerint pedig a halál genyvér következtében képződött agytáiyog és kiterjedett baloldali mellhártya gyuladás által kö vetkezett be, végül, hogy a halál z magukban véj''o kisfokú sértések folytán az ezekből eredő járulékos geny felszivódis és genyvér álta'' közvetve hozatott létre, de tekintetbe veendő, hogy ezen kimenetet részint az ütések utáni meghütéa, részint az elhalt egyén rósz véralkata által is mozdittatGtt elő, — mindezok oda utalnak, hogy ítélet hozatal előtt az itéló tek. biróságot felkérjem, miszerint komoly megfontolás tárgyává tegye, vájjon kimondható e, hogy a halál azon arczcsapáaok következtében állott be, melyeket védenczem ejtett r sértetten, mert hogy a baloldali mellhártya gyuladás nem az arcxcsapás által jött létre, az kétségtelen, s az oldalütést nem védenczem ejtette, az bizonyos, és ezen minő ség is halálosnak van orvosilag jelezve, sőt az arczcsapások, melyeket a sérteU szenvedett, nem egyedül védenczem áital lettek adva, hanem Táncsics is okozta, mi be van bizonyítva részben az elhalt nyilatkozata, részban Weisz Ignácz tanúnak vallomása által, ki előtt a sértett a kérdéses este s helyszínén megmondot a, részint Krausz József tsnu vallomása által, ki szem tan uja volt annak, hogy Táncsics Gy. jó! elverte Jó Vendelt a hiy-szinén, ütvén azt tanú szerint olvasatlanul hátban és fejben. Kemény Lajos tanú szerint az elhalt golyvás volt, Schlesinger pedig a kályhára többször feldobta, mi a sértettre kétségtelenül behatóbb volt, mint védenczem pár arezütése. Ily értelemben vall Szalai Roza is, 5 igy lehetetlenné váiik, hogy védenczem az ellene emelt vád azon részében, hogy a halált okozó súlyos testi sértést ő követte el, — bűnösnek lenne kimondható. A mi pedig a másik vádpontot, vagyis a hamis tanuzásrai csábitás bün ségétól; anyjával együtt útra kelt, sötét gyászban borult Haynau lábai elé, szemébe nézett mélyen azon férfiúnak, a ki az élet-halállal játszott srélos Magyarországban, hogy lelkét megindítsa : de korábban olvad fel Szibéria Örokós jege, mint e vérszomjas hóhér megindul vi* • tompán érzéketlenül, nyers visdzp.utasitás-sai dormögé pRabiilistáknak Istennél a heg velem." A két nő letörölte könyeit, büszkén egyeueaedtek fol s emelt főve! hagyták ott a zsarnokot bucsusatlancj. Estéakint megemlékeztek a szerencsétlen hazátlanokról, kiket.Isteu tudj.», melyik kunyhó fogadott be ;''erősen hitték, hogy Dombszöghy és Kendefy a haz« határán belül rejtőznek, majd egyik napon ooköszöntenek a szerény latba s az lesz még csak a valódi boldogság. Az idő haladott: nap nap után sietett, a hetek hónapokká nőttek, sehol semmi nyom, mi a bujdosókra vezetne, eljött lassankint már a harmadik év is. senki sem tudott hirt mondani Domb-szöghyről és Kendefyről; a menekült honvéd-k nyomozása, illdör.é3e, büntetése még folyton tartott. A fejevesztett család az örökös izgatottságban, kétségben már csaknem eszét veszté; gyászruhát öltöttek magokra, de sötétebb volt ennél leikők fajdon», látva, hogy a hatalom embereinek szem i még mindig rajtok és lakásukon tévédéi, többször rsadesett kutatásaikkal fol-foi azaggatúk a kínlódó kebel sebeit. Ilonkát a szakadatlan ülés éséjjele-zés nagyou megviselé, arczárói eltűnt a a kecses pir, szemei bágyadtak, e>gés< testén bizonyos lankadtság jelei mutatkoztak. A természet erőinek határ van szabva, az örökös munkálkodás, a szakadatlan küzdelem a mindennapi kenyérért, a soha nem nyugvó, inkább szive:-íépő visszaemlékezés utoljára ágyba dön-tötték a legjobb gyermeket. (Folytatása köretketik ) HUSZADIK ÍVFOJiYAM 1 * •,. r-x: i'' : r ) » o i'' ZALAI KÔZLÔFY JUNID8 16-án 1881. tényét illeti, erre nézve tek. kir. törvény gték azon meggyőződésemnek adok kife jezést, hogy védenczemet védeni alig szükséges, á mit ez irányban mondandó leszek, nem annyira szükségből, mint védői ktttelesség«10 éraetéból lessem, nevezetesen Tancrics G-y. é. Bárdos J. tanuk azt állítják, hogy védenczem óket rábeszélte, miszerint rája nézve mentő vallomást tegyenek, a ezért mindeniknek uj ruhát b hetenkint 10 krt ígért. Ezen vád tekintetes kir. törvényszék meg nem állhat, mert bizonyítva nincs; a két egyén csak állit, védenczem tagad, e szerint azok állításának valódisága igazolandó lenne, mivel ók egy gyékényen árulnak s igy az én jogi fogalmam szerint e vád égessen elesik annál inkább, mert Taucsics Gy. tana szava hihetóségét már fentebb sikerült semmit érőnek bizonyítanom, b igy Bárdos J. tanú saját vádja mellett mint tanú egyedül maradván, állításának valósága más tanú által lenne igazolandó, ennek hiányában előadása figyelembe nem jöhet; e mellett mindkét tanú ezen ügyben külön-félekápen vallván, a mit egyszer mondottak, azt később visszavonták, minél fogva én határozottan oda nyilatkozom, hogy azok vallomására jogilag építeni D''-m lehet. Továbbá tanuk maguk beismerik, hogy vádlott Óket az esemény után agy hétre a •''iiolgálatból elbocsátotta, tény, hogy tiek előbb tett vallomásukat az elbocsátó után, tehát már a boszu érzetében változtatták meg, d% gyarlóságukat épen ez által bizonyítják be, s most azon kérdé» merül fel, vájjon ily tanuk vallomására bűnössé nyilvánítani 6 valakit el Ítélni lehet-e? Éa tek. kir. törvényszék sz: merem állítani s jogászi tapasztalatom meggyőződésemmé is vált, bogy valamely bünperben, ha. ily tanuk léteznek., rteknek vallomásaik minél terhelőbbek, scaái gyanúsabbak, bőt annál ártatlanabb maga a vádlott, kinek megrontására szövetkeztek. Ezek szerint tek. kir. törvényszék védenczem ellen a bűnhalmaz fen nem i.l. mert a hamis tanuzáarai csábítás igazolatlanul maradt, s igy csupáQ a halált okozó súlyos testi sértéi bűnténye marad Ícdd, melyre nézve azonban kijelentem, hogy nincs bizonyítva, miszerint a halálos ütéseket ő tel''.e volna, mert bár beismerte is, hogy párszor arczul ütötte a tértettet, de ki lett derítve &z is, hogy hazaérkezése rlőtt őt már Táncsics Gy. összHverte, sőt önmagát földhöz verte; beigazolva lett, hogy a sütókomenozére Schlesinger S. párszor feldobván, onnét mindannyiszor visszaesett, s ezen sórol-mekhez járul, hogy vére megromlott, golyvás, vékony agykérgü, s tüdeje jobbról a bordákhoz nő ve, s hogy a csekélyebb sérelmek együttes hatása már 3 testben rejlett, tehát már meg volt betegségét niozditotia osak elő, ennélfogva a vád ezen pontja védenczem ellen igen súlyos ée meg sem állapitható. Kérem a tek. kír. törvényszéket, ho^y védbaszédem folyamán kitüzette-tott rendkívüli enyhítő körülményeket ógyelembe venni, azok alapján a btk. 92. § & által nyújtott jognál togva a börtön büntetést fogságra változtatni s ennek tartamát a minimumig ugy leszállítani, hogy az eltöltött vizsgálati fogság által védenczem büntetése kiállottnak tekintessék, egyszersminl a pénzbüntetés alól is védenczemet felmentetni kegyeskedjék. Az ítélet hozatalnál védenczem eddigi feddhetlen előéletét is figyelembe venni s őtet azonnal szabadlábra helyezni méltóztassék. Erre a kir. ügyész rellectált, s törvényre hivatkozott, bogy Jó Vendel vallomása ugy tekintendő, mintha azt esküvel ia megerősítette volna, mert abban a halál által lett meggátolva. Az ügy befejetve lévén, a törvényszék az itóletet fél órai tanácskozmány után kihirdette, mindkét vádlc''tat a halált okozó súlyos testi sértés bűntényében 1 r. vádlottat ezenfelül bainis tanuzáarai csábítás bűntettében is bűnösnek kimondotta, 1 r. vádlottat 2 évi, 2 r. vádlottat 17, évi bőrtönre 100 -100 frt bírság, károk s költségek fizetésre Ítélte. Az ítélet ellen ugy vádlottak valamint a küzvádló Íb fellebezést jelentettek be. Vádlottak azonnal szabadlábra helyeztettek. Holyl liír^k. — Nagy műkedvelői előad fos jótékonyczélra. Szombaton f. bó 11 én v arosunkban Z.-Egerszegen néhány lelkes úrhölgy és ifjú a „Zöldfa" vendéglő nagy termében műkedvelői előadást rendezett. Okot pedig szolgáltatott erre í Balogh Alajos legközelebbi színtársulaté ból városunkban rekedt néhány tagjának utrakelhetője. Sajnos, hogy napjainkban amidőn már a színészet ná''lunk elég szép haladást mutat, még mindig igen sok hí-vatlan lép azon pályára, mely számukra csak tÖviskoszorai terem. _ Igy esik meg azután, ami nálunk is megtörtént, bogy a műkedvelők tehetségét és áldo- zatkészségét kell igénybe venni „j ó t é -konyczélra," Az előadás anyagi sikerét tekintve elég kedvező vo\|t, amennyiben a tiszta jövedelem bír szerint 100 frtot haladott meg. Lássuk most már az alábbiakban, miként oldották meg műkedvelőink elvállalt szerepüket. A darab, melyet derék műkedvelőink rálasz-tottak ezúttal Bérezik Árpádnak „A köz-ügvek* czimü egy felvonásos vígjáték.-voít. A műkedvelők pedig Oesterreicher Natália. Kosenthal Berta úrhölgyek, Ho-mor János, Czukelter Béla és Pajs Kazí-mér urak voltak, akik — becsületükre legyen mondva — valóban feledteték velünk, hogy műkedvelők mozognak a deszkákon. — Oly határozott biztonsággal s kifejezéssel, mint a minővel Kosenthal Berta (Olga) úrhölgy oldotta meg szerepét, csakis valódi hivatásu színésztől várható. — Elragadtatással és bámulat tal néztük ée hallgatuk Rosenthal Berta úrhölgyet, ki előttünk nem várt és sürü tapsokat aratott, könnyűséggel és ügyességgel mozgott, szerepébe ugy beleélve magát ée oly szépen oldva meg feladatát, mikép feledtük, bogy a .Zöldfa" nagy termében műkedvelőkkel állunk szemben. Az igazi meghatottság, a valódi és tiszta érzelem hangján szavalá el Oesterreicher Natália (Etel) úrhölgy szerepét, aki mindjárt első megjelenésével Upsvíharra ragadta a hallgató közönséget.A hőn szerető Etel igazi érzelmét, a szerelme elé gördített akadályok által kétségbeejtett leány kedély hangulatát, arcza és hangja oly hiven tükrözteté vissza, hogy élénk rokonszenvvel kísértük mindnyájan heves küzdelmét s vele együtt vidultunk fel a szerenosés vég kifejletnél. Természetes, bogy ily siker után az érdemnek jutalmat is kulid aratnia és a kit asszonyokat virágcsokrokkal és éljenzésekkel jutal-mazá a bálás közönség. — Nem kevésbé osztoztak az esi sikerében a közreműködő urak is, nevezeteser» Heraor ur (Lakós Andor), Czukelter ur (Góczy Muki) és Pajzs ur (Lóránt ügyvéd) szerepében, élénk tapsokkal jutalmaztatván meg a hallgató közönség által. Az előadást táncz követte, melynek csak a hajnal vetett véget. Q. S. — Dr. Havutry Dániel dandártörzsorvos ur mint a felülvizsgáló bizottság egyik tagja Nagy-Kanizsán voít. Örvendünk, hogy a kedélyes tollú .Borongó" t körünkben üdvözölhettük ! — Dr. Jeszenszky Sándor nagy-kanizsai kir. alügyész ur junius hó 13-án tette le a hivatalos esküt a kir. törvényszék teljes tanács ülésében, azonban mint értesülünk egyelőre nem itt, hanem a kir. főügyészségnél teena szolgálatokat. — Dr. Wlassics Gyula ur, ki nem rég neveztetett ki komáromi kir. alügyésT^zé, szintén nem Komáromban teend szolgálatot, hanem a m. kir. igazságügy minisztériumhoz osztatott be, hol továbbra is, mint a bírói és közigazgatási hatóságok közt támadt illelékiségt összeütközések előadója fog működni. — Symen. Dr. Gleeinger Zsigmond gelsei körorvos urnák bájos leánya, Hermina kisasszony nyal Klllay Nándor julius 5-én esküszik örök hűséget Gel-sén. Kisérje boldogság frigyüket! — Gyászhír. Hartmán Lipót egykori n.-kanizsai lakoc és itteni köz-tiszteletű izr. tanár,később zágrábi könyv kiadó, könyvkereskedő és nyomdatulajdonos 68 éves korában jun. 13-án hosszas szenvedés után Zágrábban elhunyt.Béke hamvain ! — Csáktornyán B.Podmaniczky Frigyes egyik képviselőjelölt kíséretében mult vasárnap jelen volt Komóczy József iró és Dr. Rózsai József — Alső-Lendván juníue 10-én a távirdai mellékállomás megnyitatta-tott korlátolt szolgálattal. Nagy-Kanizsával összeköttetésben van. — A soproni kereskedelmi iparkamara alakuló közgyűlését junius 20-án tartja, mely kamarához tudvalevőleg Sopron, Moson, Győr, Vas, Zala éz Veszprémmegyék tartozoak. Ugyszínte Sopron és Győr ss. kir. városok íb. — A podtureni uj vásár 1881-ik évi janius 8-án daczára annak, hogy előtte való napon esőzés lévén, s igy a távolabb vidéken lakó kereskedők és közönség e miatt meg nem jelenhetett — mégis igen élénk és nagy forgalomra remény láplálóan tartatotl meg, különösen Podturen vidékén lakó lovas és marhás gazdáink szép számban jelentek meg, Perlak, Goricsán, Domásinelz, Dekáno-vetz, Gárdínovetz, Krízsovetz, Peklenilza és Muraszerdahely községből és a uiagyar részről is; eladatott 258 darab szarvas marha éa 39 darab ló, mely utóbbiak közül Palai Zsigmond ur egyedül a leg szebb fajta lovakból 9 darabot vásárolt; a vegyes kereskedelem fedett sátorokban szintén szépen volt képviselve. A jövő vásár 1881. évi szeptember hó 19-én fog megtartatni, melyen reményünk szerint & távolabb lakó közönség ic megjele nend. Vásárunk közhirré tétele leginkább a vidékünkbe lakó lelkész és körjegyző urak szíves közreműködésével, történt, kiknek köszönetünket nyilvánítjuk kérjük őket vásár ügyünket továbbra ia barátságosan támogatni. — Árverés Zalamegyében -Zakál Gynla 850 frtra b. ingt. jan. 18. Letenyén. — Kreíaaler Mihály 567 frtra b. ingU jan. 16. Zala-Egorsxegen. — Koranw Katalin 839 frtra b. ingt. jun. 18. Csáktornyán. — Csordái Györgyné 300 frtra b. ingt. jun. 21. Merenyén. — SzaJay György 384 frtra b. ingt. jun. 20. Egy ed után. — Krampács Mátyás 690 frtrü b ingt. jun. 17. Alsó Lendván. — Cseresnyés Jáno» 584 frtra b. ingt. jul.6. Kányavárott. — Hirczí Mihály 1553 írtra b. ingt. jul. 26. N.-Kanizsán. — Francai cs Teréz 551 frtra b. ingt. jun. 27. Perlakon. — Berger Sándor 7330 frtra b. ingt jun. 20. N.-Kanizaác. — Hasai rövid hirek — A typhuijárvány /óvárosunkban szűnik. — Trieszt mellett egy a fűben heverészó katona kigyócsipés folytán meghalt. — A mármarosi románok közt feltűnő sok gyilkolás történik. — Kormányunk a védvám behozatalára tesz előkészületeket. — Pécsett borügynökaég alakult. (Nálunk is helyén lenne.) — Id. gróf Károlyi István nemes ténykedéaü főúr Fóthon 84 éves korábau meghalt. — Jun. 12-én reggel teljes holdfogyatkozás volt. — Nagy-Mária-Czellben Pünkösdkor nagy hó esett. — Palásthy Sándor tehetséges író 39 éves korában meghalt. — Dunakeszin párbajban egy hivatalnok mély sebet ejtett egy közöa hadset egbeli hadnagyon. — Két berlini sikkasztó Bpesten elfogatott. — — Külföldi rövid hirek. — Anglia legtöbb nyers vasat termel. — Parisban a házak fölött vasutat szándékoznak épileni. — Liverpoolban a városházát lóporra! levegőbe akarták röpíteni. — Odeszában apró czukorsűteméaynyel mérgeztek meg sok zsidógyereket. — Ázsiai Törökországban 34 falut elpusztított a földrengés. — Makart híres festő beteg. — ügyére. Mint a Tizzavölgyi társulat hiva-taloe közlönye, egyszersmind hivatott organuma a hazai folyószabályozás, ár mentesítés, vizlecsapoláa, földöntözés és vízhasznosítás országos fontosságú ügyének. Ezek mellett ssintén igen behatóan, alaposan és rendszeresen foglalkozik a fÖldmivelés, talajjavítás, a gazdasági keselés sat körébe vágó kérdésekkel. A mezőgazdasági gépészet ée építészet, vala-mint a gazdasági és házi ipar hasonlóképen főbb rovatait képezi a lapnak s a gazdasági gépek helyes megválasztása és kezelése, valamint a czélszerü gazdasági építkezés tekintetében máris sok hasznos tanácsot, utbaig azitást adott a magyar gasdaközönségnek. Végül fel kell még említenünk alapos üzleti tudósításait, melyek hivatvák a termelőt a gazdasági üzlet minden ágáról, ugy bel- mint külföldről alaposan és részrahajlallan.ul infer málni. — A »Gazdasági Mérnök" megjelenik minden héten két ivnyi tartalom mai igen csínos kiállitásbaa, képekkel gazdagon illusztrálva. — Előfizetési ára egész évre 8 frt, félévré 4 frt, negyedévre 2 frt. — Juliustól belépő uj előfizetők az első félévi számokat, a mig a készlet tart, 4 frt helyett 2 írtért rendelhetik meg r. „Gazdasági __Mérnök" kiadóhivatalában (Budapest, Üllői ut 4. az.) Ajánljuk a jeles szaklapot a müveit gazdaközönség becses figyelmébe és megérdemlett pártfogásába. — Pakton az aranybdnydh fölfedezése, mely már többször említve volt a lapokban — csakugyan tény. Az ottani diluvialis fövenyben 25 ezeredrész az arany. Ujabban Riegler bányakapitány még dúsabb telepet talált Duna-Kömlő-dön. Pakstól fél órányira. Itt már aknáig olvasztó kemenczék és gépek vannak fölállítva. Eddig 5 akna van. A lelet kiaknázására 40 bányászt vitetnek Za-lathuáról. Papírszeletek. — Gorombán feleselt a székely fiu apjával. Ez megsokalja a dolgot éa ráförmed fiára „ejnye dögadta ruasaya veresgyékja, hát te még foleselsx velem ! Bezzeg majd adott vóna nekem édes apám uram, ha én igy mer-iem vóna vele beszélni 4 „Épeng íz !• fal. I u fiu gorombán, bizony derekabb apja lehetett kendnek gyerek korába.'' .Bizony nem is olyan málésaája mQtuj, mind & tiéd I" felelt a sértett apa! Mod orr. vadak. Egy miaaionAriue egr családhoz obédrá volt hir»tslos, melynél . ház; kwa sszoayok meglehetősen kivágott rucákban jelentek meg. e. házi ur jónak találta s divatra nér ''d mentegetni magi, — ,0b* mondja * miaaio&Ariua „én nem akadok frl rajta, hozr.i vagyok én szokva ahhoz, tiz évig éltem & vad sópek közt M Vegyes hírek. — ¡Szerencséik uül járt kirándulók. Sajnos baleset tőrtént pünkösd vasárnapján a Dunán. Hat bécsi, a kereskedő osztályhoz tartozó fiatal ember csolnakba ült, hogy Bécsból Pozsonyig kejutacást legyen a folyamon. A társaság 6 órai evezés után czélt is ért, s d u. ''/i 1 órakor a túlsó parton kikötött. Itt astác megtudta a társaság, hogy csolnákját csak akkor adhatja szállítmányként hajóra, ha a hid alatt köt ki. A. fiatal emberek ennek folytán újra evezéshez fogtak, hogy a kijelölt helyre érjenek. De miután a folyam viszonyait Pozsonynál nem ismerték, örvénybe kerültek, mely 1 elkapta a csolnakot s néhány pillanat múlva a bennülőkkel együtt felbontotta A szerencsétlenül jirtak közül három a hid oszlopait ragadta meg s baj nélkül megmenekült, a többi három közül azon ban az egyik a bajóhid oszlopához ütő dött s bár iszonyú sebet kapott, még idejekorán megmenekült. A második úszásban keresett menedéket s el is érte a partot, de a harmadik, ki nem tudott úszni, nyomtalanul eltűnt a hullámok között. A vizbefultat Biliig Izidornak hívták, 29 éves, izraelita s nőtlen. A társaság többi öt l&gja tegnapelótt este tért '' vasúton viassa Bénabe, természetesen a legszomorúbb hangulatban. Billignek Bécsben özvegy anyja van, kit a csapásról még ez ideig nem értesíthettek, mert a kirándulók közül egy sem tudja laká sát. A vizbefult bátyja a napokban megjelent a pozsonyi városházán s 50 frtot tett le annak, ki szerencsétlen öcscse holttestét föltalálja. H í R D £ T E S. Egy uri ember a város: téboiydá; látogatván nej, a többi elmebeteg k&rt talált egyre, aki minden körülmény közt tökéiele« öntudatban lenni ¡átszőtt. — ,,Miért 7ir. itt barátom?'' — kírdi s látogató. — „Ed az ogész világot Dolondnek tc-r-tettam, az egész viiig engem,* — volt a rövid válasz, — ¿», amint tetszik látni, a több-»ég győzött.'' ■Va.-B-u.tii rm 02a. e> tyengS.. Indul Kaclrstról Voat »lám Ort Porc. Idft 207 Sszék, Mohic, Dombóvár 5 10 reggel 215 „ „ 2 30 délut. . - . 11 1 éjjel 202 Buda-Pextre (gyorsvonat) 5 E5 reggel 204 , (postavonat) 2 G délut 212 B (Tegyei vonat) II 20 éijol 313 Bécsbo (Ssor.ibatbfly, Sopron (elé) 6 15 301 „ U50 315 Sopronba 3 iO 205 Prigcrhof Kottori, Csáktornya 4 55 203 , , „247 201 „ (gyor.v) „ 10 50 Brkesik Kanizsára honnét nova Budapest jun. Triest Lincz _ Kí nyert? ll-én : 63. 87. 37. 42. 67. 74. 54. 6. 78. 87. 13. 82. 45. 24. 22. Irodalom (E rovat alatt megemlített munka Nagy-Kxaizgic Wajdita József ktnyvkere«kodéje által megrendelhető.) — A müveit gazaaközönsig figyelmét a közelgő félév aikalm\ból bátrak vagyunk telbivni a Gonda Bél műegyetemi m. tanár által szerkesztett »Gazda sági Mérnök* czimü közhasznú gazdasági lapra. &s egyik kgje!ösebb gazdasági szaklapunk 4 évi fennállása óta lankadatlan kitartással és elismert szakava-tottsággal törekszik a mezei gazdálkodás okszerű reformálását czélzó gazdasági müveletek, hasznos találmányok, kísérletek, javítások, gyakorlati lapasztalatok sat. megismertetésére és meghonosítására. A mezőgazdaság általános kérdésein kívül, melyeket szintén keretébe foglalt, fősúlyt fektet a talajjavítás és a gazdasági ipar reggel éjjel délut. reggfl délut'' éjjel 210 Zákány felől 216 . 208 . 211 B.id.-Po.trfil •203 201 302 Béc«b51 SH „ 316 Sopronból 202 Pr.<gorhof felöl (g)orsvon«t) „ 206 f) ¿1 reggel 1 41 dílb- 11 I éjjel v"gy«« vonat) í 15 röggel (])o»tavi,uat) 2 5 délut. (gyorsvonat'' 10 30 éjjel 4 1 reggel 10 15 éjjel 12 5 délben J 3" reggel 1 20 délut. 10 50 éjjel Felelős szerkesztő : BÍTORFI LAJOS. Mapar-Fraiczia MztositJ rtszTíiT-timstt, Részvénytőke 8 millió forint aranyban. Kimutatás I88O. decsBember 31-ről. Befizetett r/nvénytőke...............4,000.000 frt nranyt.an — frl 4.0s0.(hk). - TnHaia-tf''.ke . ...................... 400.000.— JJijiartnlík sz elemi rfgn/.Atliti.................... 857,722.¡10 ,r ..¿let- « ...................I 110,479.52 lUjváltó táreza . . ..................... 1,167,609.C í KruSkpnpirokbaii elhelyezve : n) 288,800 hn.jn-oderl.ergl els/!t)W-(ri kötvény K frt 99.......frt 2GÓ,69C. - i») l&ő.noo in. nyiiguil vn»nt „ i. a „ 90''/4 ...... 140,420.— el 197,(100 . . , II. á . 87......171,912.- d) 112.800 nlfi''ild-fiumci „ „ I. i . 90''/,......101,802.-- e) 180,000 iii.-gáci«>rfzáKi „ I. A „ Sf.''/«...... 1&<U50.~- 0 l''MOO - . . „ II. á » Wi«,...... 14,572.50 g) 80.0<K) osztrák-mnjiysr liank zAloflovél A „ 102...... 80,000.— hí ''/bflW &•„ f.ildl.ltelh.l.''Kctí . A „ 9H>/«.....„ 24,987.50 I) 9,000 5'',«, . „ A ,101''/«......9,112.50 k) 260,000 0« „ f.lldh. r.''s/.v.-társ. , A . 104 ...... 200,000.— kzcii értékpapírok i.Ih.i f. év végéig csodékco kamatok........ 10,885.84 frt 1,18(!.047.:{4 Jlhrnl lini.kii.tézetvknél ..........^ " " # ~ . b 2,221.K71.B1 Klllrrtldi bankintézeteknél é l.lr.lonitó Intézeteknél..............."n 79 7,8118.28 A tAr#n>Ag l.Azal Budapesten ..................I.04S.87I 84 1H80. ívben n tllz-Ag^r.atl.aii 298,101,647 frt, — a jég-Agaratban 81,960,402 forint, — és a sy.AllltJiiAnyl Agszstban 78.686,860 frt blztorltott t.''.ke util, a ké*i<éiiz-dljb«vét«l teU........... 2.86Ü.2»!.»4 M- elemi blzto»ltA»ok után kifizetett knrok .......................I.ŐOH.OIC.IH Fllggőbon levő kArokért tarlnlékba bolvextetett................. 105.487.95 A tArsasAg hAzalnnk jiivedchne, nr. érU<''k)>aplrok és betétek utAul knmat........... 421.212Í87 Ar. életbixtonllA Allnga 1X80. deczember :11-én................^6,852,700, «■«^ <nBfC M ...... . . . •........ 2aii.070!75 A teljes nyereség 1880. évn 1 ...................48«,8tM».KI Kbbol adatott G"/0 oazUtlék nrnuyban. Jotékony cr-élokrn 80<itl forint szavaztatott meg, és''pedlg : a Vöriiskoreszt-egylctnek 1000 forint, oktAtAsl cr.élokra loOO frt. Végro a mngynr hírlapírók nyiigdijintézolénck 1000 forint. A/. 1881. m Aj ui 2f)-éii tnrtott közgytllésen megvAln»ztattak nz igazgatónAglxi : ■tiíto István, ('') Kelíégo val. bol», titk. t«nA- ZAporl lovag Begentuirt Frrencs ur, an Albrccht-vasnt nl-csosa, n I.lpótreud iiAgykereizteiio és ornzAggylIléiit képviseld, olnlike, Bécsben j mint elnök, Budapesten : tivA\> Károly ur, fóldblrt. és orszAggy. képviselS Budapesten • BAnhldl bAró Kénhidy Béla ur, földbirtokos és orszAggy. flehweiger Márton ur, kir. keresk. iahAchok, Buclnpesten ; képvUcló, BudAposten ; BAró Tlnti Károly ur, cs. Itlr. kamarAs, ar. osatr. déli VaA.it IBontonx JenÖ nr, a „Bociété d l''Union annoralo" olnökc, alelnöke h nr. osztrAk urakhAzAnak tagja »«t., Bécsumi ; Bobeít MoHn mnrqnln de Knnnevllle nr, az osatr * ''»««fO^-blzottsAgba: déli vasút lgAzgató»Agi tagja «Át., PArlsbau \| BecU Fcrdlnónit nr, a Magyar Jil/.Aloghitolbank igargatóln ÎPlerre l''rançuii Frédéric d''Aymar marqals de Iludspesten ; '' C/hl»te»nren«»rd ur, Ar. osr.tr. AllAmvasuttAmAJiAg IgAz- ^¿ncr.y K^eo ur, a Magyar Alt. fóldhitcl-részvénytArMilAt Iga/.- ÉatóaAgl tada, PArisban ; gatója, lludaneston ; llller Albert ur, udvari köz- és vAltőllgyvéd, Bécsben; JLewin Jaknb ar, n koresked. akAdéiulA IgazgAt., Bndni.ontea IiiteHMin«her Károly ur, a Hoffmann Józscf-félo cr.ég lLwarant Jf. ur, an osr.trAk tartomAnyi Iwink IgA/.g., Béc«bin'' főnöke, Budapesten ; Herrebenrce Wsari» Kmll ur, a „Hoclété de l''Union U< -noakovlCK ïjftlo» ur, vezérigazgató ; noralo" főfeKlgyelSjo, PArisban ; de Meynard K. ur, PArizsban ; _ Bsokoly Mynlia ur, a kisbirtokosok fdldhltellulézctéuck igaz-¡¡üenweU Arnuln ur, nagykereakedő éa kir. korcskedelmi ta- gatójn, BudApestcn. pácsoa, llndApcatcn ; r HUSZADffi X , v irr jtraius TT i«:/. «■'''' __■ - a r* XT H I R D Tx S E K. twflU. / isoos: 272 — —- 8«»m. 881 Árverési hirdetmény. ur * '' • ! * •% ^ t''! J * í O A veszprémi püspökségnek tulajdonához tartozó alábbirt in- w . íratlanok, u m : W 1. TApolcza varosban 255 sz a — jelenleg tiszti lakás-AV u-ik használt épület, a hozzá tartozó belsőséggel együtt, — 2. Badacsonyi előhegyen. — ezelőtt püspöki déswmaház-& link használt, — jelenleg ^Badacsonyi csárda-, név alatt is-^ meretes épdlet a hozzá tartozó területtel együtt nyilvános árverés utján el fognak adatni. Az árverés mindkét ingatlanra folyó évi julius 6-án d. e. 9 . . órakor Tapolczán a fentebb loirt urod. tisztilakban fog külon-kü-lön megtartatni. O A tapolczai urod. lakház kikiáltási ára 2200 frt, — a hadaik csonyhegyi épületé 1800 frt leend, mely becsárakon alul azok el W nem adatnak. X Venni szándékozók a tapolczai lakházra 300 frtot, — a ba- XC dac^onyhegyi épületre 250 frtot tartoznak bánatpénzül az árverés megkezdésekor letenni. Egyéb re''szletes feltételek a püspökség központi hivatalában — Veszprémben megtudhatók. Veszprém, 1881. évi juuius hó 1-én. RÁTE IVÁN 8. k. 222 3~3 urod. kormányzó. 272 . sxim. 881 f Árverési hirdetmény. A veszprémi püspökségnek tulajdonához tartozó alábbirt ingatlanok u. m.: . 1. Nyirád község határában levő örlő-malom haz a hozzá tartozó mellék épületek és belterülettel együtt, 2. Félső-Péúiok községben 270. sz. a. a czimuett püspökség tulajdonát képező lakhaz a hozzá tartozó belsőséggel együtt ( nyilvános árverés utján el fognak adatni. Az árverés mindkét ingatlanra folyó évi julius hó 4-én d. e. g órakor Sümeghen az ottani urodahni gazdászati irodában fog külön-külön megtartatni. A nyirádi malom s tartozékai kikiáltási ára 1170 frt, — a felső-páhoki lakházé 370 frt leend, mely becsárakon alul azok e! nem adatnak. Venni szándékozók a nyirádi malomra 200 frtot, a felső-pá-hoki lakházra 50 frtot tartoznak bánatpénzül az árverés megkezdésekor letenni. ^ Egyéb részletes feltételek a püspökség központi hivatalában Veszprémben megtudhatók. Veszprém, 1881. évi junius hó 1-én. RÁTH IVÁN s. k. 323 3 —3 urod. kormányzó. SCHMID A gépgyaros MARSHALL SONS C£ (307 5-6) főttgynöke "RTT~n A v- vácxl-ut 7Í. »sím alatt, n LU/irriOl, Vl. gyárutcia 58. »nm alatt, ajánlja: a mostanáig tartott, valamennyi kiállításokon az első és legfőbb dijakkal kitüntetett Gőzmozdonyokat, fa-,'' kőszén- és szalmafütéshez berendezve. szab szabadalmazott magánetetó készülékkel vagy anélkül Cséplőgépeket szabadalmazott dobvédóvel, szabadalmazott választóhengerrel, üszögtisztitó készülékké Őrlőmalmokat, fogaskerék- vagy szijhajtásra, belföldi gyártmány, angol minta szerint. Kézi és járgány-cséplőgépek, szalmakazajék, iörförészelti mizdeny;fecsken(tók, vetőgépek, szénagyöjtó-gereblye, ku-korícza-morzsolók, aratogepek. trieurok; tisztító rosták, daráló malmok, szecskavágók szabadalmazott haromvasu ekék. '' '' / és minden a gazdasági szakmába vágó gépeket MT A rj egyzéltelt Idvájaatra lnsyen és bérmentve. Moll seidlitz - pora. Csak akkor valódi, £ »"¿^k^^SS^í»« Ua^om. 80 ér óta a legjobb sikerek mállott fennáll mindonnemfl \|yiMr beta«séiek éi eaéaztt! akadály ak, (mint étrágybiiny. t«\|al4a ím aruyér «»»■. Különösen oly •géneknek ajanlra, kik ttlö életmódot folytataak. Haaritltásek tln-éeyllefl biatíttetaak. Egy lepecsételt eredeti doboz ára. 1 frt. o. é. BORSZESZ SÓVAL. A Jegmegbixhatóbb ön»gélTsore a SZ»a»edS ambcrinAgoek minden beUS é< külső gyolladásaál, a legtóbb betógség ellem min. deunemü sebesüléaek, fej-, fíilr és fogfájáa. régi sérvek é nyílt »ebek-rákrekéiyek. OiiOk, ««mjrynlladáa, mindennemű bénclis M sérülés »tb. tb. ellen. Üvegekben használati utasitássai együtt 80 kr. e. é. I I 1 lÖO0;0 megtakarítás! érrtik eV * ^neiri« kivé* tui alóíirott által ujon f-italált ■ tusun ártatlan aötóeji teim-kbfl készült kávé haazi:ájata által, mely fefoUegeMt te«» minden xr.it kivfajok»t. »ion eLÖDyeinél fogva, nx-lyeí »r m«itábB óííipont-»«;:. M nd»ion. tuUjdonok»t, raclyok xx ká^bxn f(»:u!ilht<nt. majábac foglalj» a .Han- gári» 4«. »ét -tfrhb tekraterben azt felO'' it múlja : neTe«te- »ce axof hevkg htá«,_ mclj mig káréaál általános, a .Uungári kárí-.nái tríjMec hiányaik, feiferjMztl tx étvá«yl, el«t»®ltl az MÁsztéit. éléakttl az Wtgrcadtzert s küln«ösen szíp ti»u »rine ót Kellem?« aamatj» iíui tflnik ki. Továbbá jó sikerrel kasinál-D''0®0rrypDg<>«ágn/:l éi iryotaorhuratnii. — jól hat olyanokra. kik ideges Tagy tz»rri szívbajok. — fej és byizferíka» báa-taJaak alatt iz4lal kávéval kc élhetnek. Bet-g.ígck nt.ln a .Hungária kávé" rMKlkivSH eríaitSaek ts tápiálóaxk bizonyait, töt a betegseg tarUuna alatt caon kávé at eRyt-tlcn, mely anélkül, bogr itgatólag hama, J^ltovú haú»» által a betwet f»16drtl »« ■egéiéakiti. Mindexen clőnyWc mfilktt a .Hungária kávé* más fajokhoz képest 100 perczonttel olcsóbb B te''jenen »lk^ssfllt. befőzésre kész állapotban kaphaW V«, ''/»• 6 kilós dobozokban a fel- találó Szaládi Antalnál Budapest, Sugár-ut 100. sz. W Egy kilogruom 42 «imfont) ára 1 frt 20 kr. ElszáHifUűk bármily vidékr" az Csneg előleges bekflldéae ragy 318 4—86 y . ^^ utáavitel mellett. Árverési hirdetmény. A ¡tenyéri uradalom tapsonyi korcsmája italmérési joggal, mészárszék és házi kerttel 1882-ik év elejétő* 3 évre bérbeadandó. Az árverés arra f. évi julius 17-én a délelőtti órákban Tapsonjban a tiszttartói irodában, hol a föltételek időközben is megtekinthetők, fog megtartatni. Az árverezni akarók mAgukat bánatpénzzel ellátván a jelzett időre tisztelettel meghívatnak. Kelt Tapsonvban, 1881. junius hó 10-én SÓLYOMI LIPÓT. 32C 1—3 tiszttartó, 11II1111111111 iiiiiiiiiii» Hal-májolaj. KrohnK- es társától Berg«aben (Norvégiábao). Lakás-kiadás. S27 1—* A Széchenyi-téren levő Hirschler Testvérek tulajdonát képező sarokházban k«át udvari lakás 1-ső augusztustól 1. vagy több évre bérbe vehető. A feltételek TÓTH LAJOS ügyvédnél megtudhatók. — '' . i . "II............1IIJ l III11 '' » t I ■ III II I Eaen balmáj tairolaj »¿lamennyi, a kereskedeleocben elóforduló aj k&sSU aa «gyedüli, mely orroii caélokra lia^aaálkató. árai egy üvegnek használati utasitássai 1 frt é. P 6 azállitás Ü0ll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs Taclilaobcn. R.klár a. állam minJe.. l.iruoves gyógjrilTti''ábau fO»»«^ ki>r«kedr''l>eu. lUUár «¿lkai. l.ely.ig.-kbe.: »agáuegyuek nagyobb mrgre«Molé«ek..él m-gfe^lö árleengodésbeo rá.«»«''"^ A t W k.-rétik Uatároxellan Moü-téU ké.ailményi .cudrU.« «•• wk olyanokat elfogadni, »elyok «ajAl évjegyen- aljasommal v:wiok ellá'' v R<ktáiak : Na«y Kaaizaa Iteln. J. gyógy. Prager Be a gyóty.«. Kestvlhofrr Jó-Sfr Hosenfeld Adolf. R^aenbnrg Fwenca, Strem Kle^a - Zaia-Eflarazeg Hollosy J. E Üarezall la.U Eerd - SarM Dorner 8. — Caákteraya Gönci L gyógyszeréi - tu^rir Babóc:hay KJha. Kolui J. gyóg/. Th. Koeakéaay gyógy. - W.rH M^gyógy. UUM Ceacainoviea lsU gyógy. — W^ch F; "" ,''" v Rts Jáa. -Záfrák Ir ;aIm»sho gyógy. M.Ulbach S gyórr He^ V. - SaprM Síeaey And. gyógy. - UUflff Kalmoda J. (S40 18-««) Náp-Kaniwáa, ayoaatoU a kiadó UUjdoaw Wajdits Jóxaef gjorvajtójáa. NiGY-KAlfrZSA, 188L június 19-én. Tí 0 .1 Elííittétl ár: egész évre......8 frt. (él éTre.......* . negyed ér re.......3 , Egy tatám 10 kr. Huszadik évfolyam. HIRDETESEK 8 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 s minden további sorért & kr. HYILTT ÉRBEN soronként 10 krért vétetnek fel. Kincstári illetek minden egyes hirdetésért 30 kr. fizetendő. ZALAI KÖZLÖNY I A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőbe?, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadőboz bérmentve intézendök : NAGY K AN I Z S A Wlasslcsbaz. Bérmentetlen levelek csak ismén munkatársaktól fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. N* ^-Kanizsa város helyhatóságának, .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet, a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", ,nagy-kanizsai takarékpénztár, a .zalamegyei általáuos tanítótestület", a nnagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenklnl kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Folyó hó végével befejezzük a félévet, ez alkalomból bizalommal fordulunk lapunk mélyen tisztelt'' olvasóihoz az előfizetések megújítása és lapunk szíves terjesztése érdekében. Fótörekvésünk volt és lesz, hogy a t. közönség támogatását ki érdemeljük, nem rajtunk mult, hogy a képviselőválasztások alkalmával tüzetesebb közleményeket nem hozhattunk, ránk nehezedvén az állami főügyészi rendelet, mely szerint még részben sem foglalkozhatnak politikával, avagy a közügyek emlegetésével. Ettől eltérő közhasznú közleményeink kimerítik felyton a megyében történteket, mert sem költséget, sem fáradságot nem kímélve hü leírást közlünk. Tisztelt levelezőink való és gyors közlése által az eseményeket lehető élénken registráljuk. Mihez képest kérjük az előfizetések szíves megújítását. Hirdetéseket gyorsan ''és .jutányosán közlünk. Előfizetési ár: julius— szeptember negyedévre 2 frt. julius--deczember félévre 4 frt. Nagy-Kanizsa, jun. hó 1881. KIADÓHIVATAL. Wajdits József könyvkereskedésében. A hnmanlsmns ügyében. Korunk a humanismus korszaka, ezt hirdetik, ezt tanítják ép ugy az igaz, mint az álapostolok. Eleget iparkodik tenni a humanismus kívánalmainak ép ugy a közvélemény, valamint a törvényhozó hatalom is. De igy kell ennek lenni A miveltség, a cultura terjedése s fejlődésével, terjedni s fej- lődni kell a humanismusnak is a tért kell foglalni mivelt századunkban minél nagyobb körben. E czél elérésére alakulnak egyletek s társulatok, a kormányok erélylyel intézkednek, a törvényhozás törvények hozatala által iparkodik hatni, egyik rész tiszta emberies érzületből, más rész csupa feltűnési vágyból vagy mázos hiúságból, a belérték e kettőnél különböző, de a czél mégis egy, azért mindkettő működését üdvözölnünk kell. A koronként e téren meginduló mozgalmak eredménye rendkívüli nagy, mindenütt találkozunk, anyagias irányú századunkban, az emberies érzelmek szép jeleivel, e törekvések nem maradnak csupán egy téren s nem elégesznek meg azzal, hogy tisztán a szenvedő emberiség szenvedéseit és fájdalmait enyhítsék, hanem még tovább is mennek, mi az emberies érzelmek méltó és dicsérendő kifolyása. Pártfogásuk alá veszik az ész s elmetehetségnélküli lényeket, kiterjesztik gondviselésüket, őrködésüket azon érző és élő lényekre, melyek szabad akarattal és gondolkodó észszel nem birnak, melyek tisztán a test rabjai. Örködnek ezek felett, korlátozzák a szenvedélyes ember felhevült dühét, hogy oktalan vadsággal ne kinozza a szegény tehetetlen s oktalan állatokat. Mindenesetre a nemes érzülettel biró emberiség szép s dicsérendő gondoskodása ez az állatokról, már azért is, hogy épen szenvedélyes embertársi indulatát s cktalan dühét iparkodik ellensúlyozni s amennyire lehet szép szóval, oktatással, vagy ha kell szigorral is megakadályozni, s ez által elejét venni a czélnélküli állatkin zásnak. Külföld mivelt államaiban az állatkínzás megakadályozására már igen czélszerü intézkedések tétettek, s részint a törvényhozás által, részint egyesek által. Némely államok- ban, mint Angliában is, magántársulatok állanak fenn, melyek egyedüli czélja az állatkínzás megakadályozása. — Ezen intézmén}ek hu manistikus szempontokból igen dicséretre méltók s fényes tanúságot tesznek az illető nemzet culturalis viszonyairól. Nálunk még ily társulatok nem léteznek, de a törvényhozás már ez évben az állatkínzás ellen czélszerü-nek találta intézkedni. Ha külföld mis államaiban e téren haladnak, nekünk sem szabad elmaradnunk s valamint a haladás minden terén, ugy itt nagyon szükséges nyugat mivelt népeit követnünk. A humánus érzületet nálunir is fejleszteni kell s ép ugy a mivel-tebb körökben, mint a nép közt. A gyermekek nevelését oly irányban szükséges vezetni, mely keblökbe már ideje korán becsepegteti az emberbaráti szeretetet, nemkülönben az oktalan állatok iránti szelídebb érzületet. Miután e tér nálunk még azt lehet mondani mai napig parlag volt, mig egyrészről örömmé! üdvözöljük a törvényhozás e téren való legközelebbi intézkedését, másrészről ez ügyet őszintén ajánljuk ép ugy az egyesek, mint a nevelés és tanítással foglalkozó emberbarátok figyelmébe. Mindenesetre a törvényhozás intézkedése igen fontos s a bonatyák ezért méltán dicséretet érdemelnek. Az 1879. évi XL. tórvényezikk 86-ik §-a szól hazai törvényeink közül először ez ügyben és pedig oly kielégitőleg, hogy a humánus érzület minden barátja örömmel üdvözölheti e törvényezikket, melynek idevonatkozó része igy szól: ,Aki nyilvánosan, botrányt okozó módon állatot kinoz, vagy durván bántalmaz, úgyszintén, ki az állatkínzás ellen kiadott rendeletet vagy szabályrendeletet megszegi: nyolez napig terjed- hető elzárással és száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő." Felesleges mondanunk s bizonyítanunk, hogy az idézett törvény 86-ik §-ában előadottak ellen hányszor és hányszor vétettek a durvább érzeletü, indulatos emberek. Akár hányszor lehettünk tanúi oly jeleneteknek, midőn leggyakrabban minden ok nélkül szegény állatokat gazdáik .nyilvánosan", .botrányt okozó módon" vérig kínoztak, s ha véletlenül ilyenkor akadt valaki, ki az illetőre reá szólt, jaj volt annak, mert egy csomó gorombasággal lett kifizetve. Sokszor idegenek előtt kellett pirulnunk az embertelen állatkínzás miatt s pedig azon tudattal, hogy az ellen még orvoslat sincs, mert se törvény, se szabályrendelet nem intézkedett eddig megbüntetéséről. A törvény azonban végre meg van, a törvényhozó testület a rég óhajtott kivánságnak eleget tett, most már közhatóságainkon, azok egyes s erélyes tisztviselőin a sor. hogy a törvényt a legnagyobb eüély-lyel végrehajtsák s annak mindenütt és mindenkor érvényt szerezzenek. E törvény által sok botrányt okozó állatkínzásnak elejét veendik. Azonban nem elégséges csupán a törvénynek szigorú alkalmazása, mert az csak a nyilvános s botrányt okozó állatkínzásról szól, hanem kell, hogy a tanítók már a gyermek kebelébe csepegtessék a humánus érzületetr-s ott a nevelőintézetek s iskolák falai közt tanulják meg, hogy az oktalan állat az ember hasznára lévén, habár azt czéljaink s szükségleteink kielégítésére fel is használhatja az ,ember* mint a .teremtés ura", de azt kínozni, embertelen módon gyötörni nem szabad. Az emberi méltóság kívánalmainak csak ugy felelünk meg s az ember valóban csak akkor igazán .ura" a természetnek, ha indulatait s szenvedélyeit fékezve, akaratának a humanismus igényeinek megfeleló-leg szerez érvényt. A fentebb idézett törvény jelenleg a törvénykönyvben csak h^lt betű, hogy annak értelme s lényege valósuljon, szükséges, hogy mind a hatóságok az életben valósítsák, mind a köz- és társas életben hu-mtnns intentióit minél terjedtebb módon érvényesítsük; ép azért a culturalis mozgalmak minden barátja álljon ez eszme terjesztőinek sorába, hogy az minél mélyebb gyökeret verjen népünk között. Adja Isten, hogy ugy legyen ! — y—. — A debreczeni ipar-mü-kiálli- tás — iránti készülődések mint minket értesítenek — országszerte raind nagyobb és nagyobb mérveket kezdenek ölteni. — A végrehajtó bizottság a kiállítási helyszínen a tér nagyobbitásáról ennélfogva már eleve gondoskodott; annál IBkább, mivel a hazai gyárosok is nagy számmal kezdenek jelentkezni, önálló iparosok, segédek és tanonezok közeli és távoli vidékekről'' már is küldik a bejelen -téseket Debreczenbe, a kiállításban való részvétel tárgyában. Miután mindazáltal még most is vannak, kik a végrehajtó bizottsághoz az iránt intéznek kérdést, hogy más városban lakó iparos vehet-e részt a debreceni kiállításban, tudatja a végrehajtó bizottság, hogy minden magyarországi iparos, ipáros -segéd és tanoncztól fogadtatnak cl kiállítási tárgyak. Hogy pedig a legszegényebb iparos is részt vehesse a a kiállításban, elhatározta a végrehajtó bizottság, hogy a kiállítandó tárgyakért térdij nem fizettetik, sőt a tárgyaknak Debrec/.enbe és vissza szállítására nézve a hazai vasuttár-sulatoktól tetemes dijleszállitást eszközölt. A mennyiben a debr^czenj kiállításon a házi ipar is képviselve \ TARCZA. Dalok. i. Fehér rózsa, piros rózsa, Mindegyik egy h5 kívánat, Egyik az, hogy kebled messze Kerülje el a búbánat,'' Második, hogy száz örömben Élj viruló rózsaképen S biztos partra érj az igaz Szerelemnek tenge-ében. II. Nem nevezem csi''lagnak TObbé szép szemed, Mert az hidegen ragyog Fenn a föld felett, Pedig a tc kék szemed Oly hévvel ragyog Túlhaladja százszor a Fényes csillagot. III Csintalan kis angyalom Fürge gyermekem, Azt, bogy engem nem szeretsz, Sohse mond nekem, ''oa'' elárulja ajkadat Csillogó szemed, 8 csak növeled általa Hű szerelme i et. IV Boldog a kit angyala Karja átölel, S bizalommai játszhatik Drága fartivei. Boldogabb, kit csóközbn Árja boldogít, S teljesülve látja már Égi vágyait . . . Mégis a legboldogabb Kit szerelmi tüz Zord, kietlsn ntakon Czéltalan nem Ov Mert míg keble czélhoz ér, Sokszor az alatt, Gond, bnbánat közt a leg-Boldogtalanabb. MAROSHALMI GYULA. Annyi szenvedés után. — Elbeszélés. -Irta: TÖRÖK ERNŐ. (Folytatás.) Ilonka hsgymázba esett; megtudták ismerői, tiaztelői, egyik kés a másiknak adá át a kilincset, seregesen siettek a kedves beteghez, msjd barátnői virrasztottak felette, majd volt cselédei lop ták meg érte éji nyugalmukat, odatérdel tek ágyához, mikor a láz tízszeres erőt kölcsönzött a letört virágnak, megfogták piczi kacsóit, átkarolták a feledhetetlen jó lelket, hogy ki ne rohanjon a fagyos éjszakába. Dombssöghynének kispa.itak már könyei, élő szobor volt, melynek fáj a szive, kesereg a lelke, de ajka némi, mint a sir; leányáról az égre, az égről leányára tekintett, nem hallá a vigasztalást, csak betegének mozdulatait leste örökön. Hosszú volt a betegség, de az ifja természet s az emberi tudomány megtevők a lehetőt, Ilonka könnyebbülni kezdett,később felült fekhely ón, napok múlva le is szállott s az első tavaszi napsugár már őt is kicsalt* a szabad levegőre. A vallás én hit csepegtetett irt a sebzett szivekre, fel felfohászkodtak az élet Urához, bogy adjon az eddig bizo- nyára elköltözőiteknek békés, zavartalan álmot ismeretlen sirjokban, csak az engedje, hogy egy szebb hazában ax elszakított kedvesek, férj és nő, apa és leány s a hű szeretők viszontláthassák egymáat. Minden este imádkoztak a már holtnak vélt Dombszöghy és Kendefyórt, mert hiszen lassacskán évek multak, hogy elváltak, azóta sem egy levél, sem egy örömmel fogadandott kósza hír nem hozott tudóaitást az elveszettekről. Egy napon levele érkezett a család nak, egy pillanatra az öröm halvány pirja jelent meg az anya és leánya ar-cxán, de megpillantva a pecséten diszlő grófi czimert, csakhamar a kíváncsiság foglalt teret. Dombszöghyné reszkető kézzel met-ssé fel a borítékot, az összehajtott levelet felbontogatá s olvasni kezdett: .Kiválóan tisztelt Asszonyom! Külföldön értesültem férje szerencsétlen sorsáról, most jöttem haza onnan. Azon tisztelet, melylyel szerencsétlen kimenetelű szabadságbarezunk bajnokai iránt viseltetem, azon részvét, mely Dombszögby János családját ért nagy büntetés hallatára kelt bennem, kéastet arra, miszerint Önt tisztelt Asszonyomat és leányát mások meleg ajánlatára meghívjam, hogy leánya mint társalkodónő foglalja el helyét nálam mielőbb. Kegyed jó Asszonyom tisztelt gyermeke mellett élje gondtól menten napjait. Még egyszer kérem ajánlatom elfogadását és a mielőbbi választ. Pordán 1851. okt. 10. őszinte jó barátja gr. Dömefal vy Kálmán." Mondd az éhezőnek, hogy dobja el a neki nyújtott kenyeret, mondd a lábadozó betegnek, hogy hagyja el az életadó napsugárt! Virradni kezdett, oszladozott az éj koromsötétsége. Örömmel fogadta a Dombszöghy család a jó barát részvéttel teljes ajánlatát s búcsúzni jártak el az ismerősökhöz, kik azerencaekivánaiaikkal halmozták el őket. Egy hét múlva kora reggel, egy hintó robogott a ház. elé, melyen''grófi ozimer diszlett. Ismerőseik, Ilonka barátnői az ablakokból integettek feléjök Isten hozzá dot, sok szép szemben vélte látni a távozó a szeretet gyöngyeit. Elhagyták az utolsó házat is, a for dulónál még egyszer elnéztek végig i városon és szép táján, melyhez annyi szép nap emléke fiiződék, aztán tünedezett a város, végül csak a templom tornyai látszottak, mint egy-egy mutató ujj, hogy oda fent van még egy Isten, ki letörli a szenvedők kőnyüit. A hintó könnyen robogott Porda felé. » ♦ • Térjünk vissza rég elhagyott bőse inkhez nyugatra. .Halálitélet mindkét tónk fején! Oh te koldussá lett Dombszöghy caalád! Oh Ilonkám, egyetlenem legszentebb angyalom 1" — tört kí szenvedélyesen Vöröakőn Kovács Gyuri házában a szerencsétlen Kendefy Béls. .Mi az?" — kordék a többiek egyezerre rémületteljesen. Kendefy némán léborgasstott fővel átnyujtá Dombezöghynek a hírlapot, mit az fürkészve átolvasott. Akkor mennünk kell a hatalom elé — szólt komorsn Dombszöghy — ne büntessék ártatlanul nyomorult családomat, elég, ha elveszem én. .Nem ugy van jó uram — vágott közbe Gyuri — kigyelmeteket megölik, elkótyavetyélik a jószágot, a szegény nagyságos asszonyt kikergetik a nagyságot kiaasszonynyal a házból, a birtokból és árván maradnak e hitvány világban.* .Bátyám ! nekünk £51 kell magunkat jelentenünk — szólt szilárdan Kendefy — hadd teljék be az igazságtalan, a törvénytelen igazság, a mi jelenlétünk halál, végromlás e jó emberre, e derék asszonyrs, kik minket födél alá fogadtak, ettől pedig Isten mentsen, inkább hsljak meg." , Ha magunkat önként feljelentjük, talán az ártatlan család könyörületre számithat; a hatalom emberekből áll, az embernek szive van, a szívben lakik az irgalom, az irgalommal karöltve jár ikertestvére a kegyelem; az és ártatlan családom nem bünhődhetik — ha volna is — a férj és apa vétkeért Magyarország törvényei szerint — vélekedék Domb szöghy. ^ „Magyarország meghalt nagy uraim — lépett közbe Kovács Gyuri — a magyar törvények szegre akasztvák, az ur most a katonai zsarnokság, mit használnak halálukkal ? lesz haszna az önkéntes feladásnak? visszaadja a hyena a farkas a prédát? van ártatlanság a zsarnok elÖtt? csalatkoznak jó uraim? Önöknek élniök kell és lelkemre mondom, élni fognak, szegény együgyű eszem szerint is föltámad még az ország, nem halt meg a magyar végképen, akkor is legény , kell a gátra! Ha mindannyian meghalni akarunk, akkor persze elpusztul a magyar, de ki kell böjtölnünk a németet; Önöknek . íenekülniök kell, annyi tény, más kérdéo aztán, hogy miképen? tessék, for- HUSZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. lesz, értesittctík: a höígyközönség, hogy a nói-ipar szakba vágó mindennemű készitmény szívesen fogadtatik. Szükséges bejelentési iveket és egyéb nyomtatványokat a végrehajtó bizottság kívánatra azonnal küld bárkinek. A kiállítás hivatalos közlönye a Debrecenben megjelenő »Magyar Alföld'' czimü iparügyi hetilap lesz, mely a kiállítás tartarja alatt naponkint fog megjelenni, s közölni fogja a kiállitási tárgyak részletes leírását és a kiáliitás körül felmerülendő eseményeket. Midőn tehát a t. közönség, különösen pedig az iparos osztály figyelmét újból felhívjuk a debreczení kiáliitásra, egyúttal nem lesz felesleges felemlítenünk a kiállítás határnapjait : Bejelentések elfogadtatnak f. é. julius 1 ig. A tárgyak beküldendők julius 20-től augusztus 10-éig. Megnyitás augusztus 20-án. — Az igazsagügyminiszter a bélyegre és illetékre vonatkozó törvények és szabályok némely határozatainak módosításáról szóló 1881. XXXVI. t.-cz. végrehajtása tárgyában terjedelmes körrendeletet intézett az összes első folyamodása kir. bíróságok vezetőihez, melyben a bíróságok vezetőinek figyelmébe ajánlva a hozott törvényben megállapított nagy fokú vagyoni felelősséget, a törvéDy-és a kormány által kiadott rendelet pontos végrehajtást kötelességükké teszi. fóldadójok megtérítéséért évenkint folyamodjanak: van szerencsém Emi-nentiáo&t megkeresni, szíveskedjék a lelkészeket oda ntaaitani, hogy a földadó megtérítésért évenként, még pedig egyházmegyei hatóságaik utján folyamodjanak, minthogy azon földadói illetmény, melynek megtérítése három év alatt az illető leikés; által nem kérelmeztetek, elévültnek tekintetik. - A közoktatási miniszter a következő átiratot intézte a herczeg-primáshoz: Több alkalommal tapasztaltatott, hogy némely lelkészek földadójok megtérítésének rendes kérelmezését elmulasztván, egyszerre aztán 8 sót tíz évi illetményük utalványozásaért folyamodnak, a mi által, ha ily esetek felettébb megszaporodnának, könnyen megtörténhetnék , hogy az e részbeni igények a valláslap költségvetésében, valamint zárszámadásában nagy nehézségeket okoznának. Ennek kikerülése czéljá-ból, és mivel a nyilvántartás megkönnyítése végett is igen kívánatos, hogy az illető lelkészek befizetett dúljanak be a szobába ; anyjok ! a kotyo-gósban vau meg & vörösből, hozd be az ■asztalra, ''.essék nagy uraim !a Egy tapadut sem mehetünk jó ember — inunda. Kendefy — minden percz-nyi késés haléi magára és családjára. ,Uram — azólt Kovács Gyuri munkában feltört kezével megfogva Domb szöghy keiét, — velem jönnek, engem követnek, nekem engedelmeskednek, e durva vászoning alatt is van ám szív, többet tudok érezni, mint beszélni, ha Bzáz volna is az én életem, mind a százat adnám oda nagy uraimért, igy diktálja az én eszem azt a törvényt, minek én engedelmeskedem, ez a magyar embenég tudás, vagy azt akarja, bogy örökre koldus legyen otthon a nagyságos ur családja. nem rémülnél vissza a gondolattól ? házról baira járjanak betevő falatért? eső verje, fagy kékítse, derineszsse meg tagjaikat? vagy talán ében pusztuljanak, el? tessék csak beljebb jönni — és befelé tuszkoia vendégeit, kik néma meghatottsággal szorítottak kezet a caonka harcsával. Kovács Gyuri messze földet bejárt a havasok között, megismert ó minden bokrot, 12 éven át hurezoita hátán a borjúi Olaszországban, Krajnában, Karin-thtában. Kovács Gyurinál a terv késsen volt még azon éjjel utuak indullak. * * • Négy hét múlva a veleaczei tartomány nyugoti határszélén három vándor tűnt fel a hegyi utakon vállán podgyász szal, kezében hegymászó bosszú bottal; a mint a sürüból a tisztásra kiléptek alig haladtak rajt száz lépést, két czírkáló, talpig fegyverzett közkatonával taiálkoi lak közel négyszáz lépésnyi távolban. A három vándor arcsa fakó sápadt lett, itt a végczélnál gördül utjokba akadályt a végxet. „Le a podgyászszal, vissza a sűrűbe* sürgeté társait az egyik vándor s a kö-etkezó pillanatban futottak visszafelé. A két katona arcsáhos emelte fegyverét s a csempészeknek vélt futókra sütötték ; az egyik fegyver csütörtököt mondott. Adelsbers, 1881. jnnlus hó. . Adelsberg !* — E rövid felkiáltással ugy a magam, valamint mindazoknak — nevezett helyre való megérkeztünk feletti örömét tolmácsolom, akiket velem együtt a humanitásról vajmi homályos fogalommal bíró »konduktor* ugyanegy waggonba préselt. Mert eltekintve ason minden képzeletet felülmúlt kellemesség-tól, mit azon helyzet nyuj<, níídón valakit ugy présbe csavarintanak, bogy oldalbordája majdnem a háta közepébe ugrik, oly rettentő hőség volt, hogy az ember odaragadt a székhez, b hogy az arany nem olvadt meg a »ebemben, azt csakis azon nagy szerencsének köszönhetem, miszerint nem volt benne, öt órát, nvolez perczet és huss másodperczet ily körülmények csavarja közt eltölteni, az önuralom húrjának valóságos tulfeszitése. Az elsó esetben még csak van orvosság, ha nemis minden körülmény köst biztos hat-isu, de „területnagyobbődási" áspí-rácziójának az ember némelykor érvényt szerezhet azáltal, hogy rágyújt holmi finom kocsishabanuszra s demokratikus illatú füstjét a felebaráti szeretet követelménye szerint addig fájj» a ssomszéd orra alá (a .müveit társalgó* e tekinte^-beni oktatásának határozott ellenére,mert hiva''kozott mű a 81 ik iapo^, a 31-ik czikkelyben minden kétséget kizáró határozottsággal kimondja, hogy a füstöt máinak az orra alá fújni illetlenség) mig az orrlyukát nem tágítja, i meggyőződvén a helyzet tarthatlanságától, nem igyekszik lebetóleg távolabb huxódni. Én megsüvegelem a .müveit társalgó" minden §-át elvben, mert valamint a legtöbb tbeoría, ugy ex ii a gyakorlatban a körülmények kónysxeritó erejénél fogva némi változást szenved. De az utóbbi esetben nincs mentő csolnak. Amint Adelsbergben az ember kilépett a waggonból, először is a vagyonbiztonságot igen kodvező színben feltüntető, következő figyelmeztetést tartalmazó falragaszok óriási betűin akadlak meg látszervei: „Vorsicht vor Taschendieb.* Mert tudvalevőleg ilyes helyeken a kom-munístikus eszmék apostolai össsegy ül nek, bogy világboldogító esxméjük gyakorlati kivihetéiét kézzelfogható példákkal il-lustrálják. Igy történt, hogy noha a közbiztonság őrei minden gyanús külsejü személyt ingyen szállással tissteltek meg, a társadalmi jólét előmozdításának egyik ily tényesóje egy un egyént magkiméit egy kétssis forinttal terhelt erszény hor-dosásának- kellemetlenségeitől. Ily figyelmeztetésekkel nemcsak a házak, hanem a fák is tele voltak ra-gasstva, mert hisz mai napság az elvetemült gazság nem bujkál az igazság keze elől az erdők sűrűjében éa nemcsak az éhhalállal küsködő ssegénység rongyfoss lányai közt üti fl lakhelyét, hanem cilinderben es frakkban, aranygyűrűvel és aranyóraláncsczal felcziczomázva ott sompolyog az emberek köst s fényes nappal megy küzdeni a becsülettel. Az állomásról Adelsbergbe csak a sétabot födöze''.e alatt lehetett ju''.ni, mert a mindeféle haszontalanságot áruló gyerekhad elállta az utat. Különösen tömérdek régiséget árultak. Hanem minő becsű régiséget voltak ezek! Caerép- és üvegdarabok, melyeken a friss törést csak a vak nem látta, patkódarabok, pénzek, melyeken az .1876° év tisztán olvasható volt, noha eladója, ir.iní római pénzt kínálgatta az idegennek. És akadt a réji ségeknek alapos ismerője és kegyeletes őrzője, ki e műkincseket drágán megvette. Egy fa terebélye alatt Krajn egyik élemedett erkölcsnemesitő honfit énekével igyekszik a közönség figyelmét lebilincselni. A fáról egy terjedelmes kép csüng alá, meiylyel valamelyik ismeretlen geniálitás alapította meg örök időkre művészi hirnevét. Az egész kép hajmeresztő művészettel és kificzamcdott pban-taziával 12 szakaszra van felosztva. Az első képen egy férj megölé nejét, a többi kép az ily rémtett következményeinek jeleneteit ábrázolja a törvényszék előtt s a csomó azon képen oldódik meg. mikor s gyilkolt felmagasztalják. Az öreg krajnai tragikus énekkel magyarázza kora reggeltói késő estig a sétáló közönség épüiéséro a kép egyes jelenetei'' ; ilyen kommentár nélküí a közönség nem u érné fel észszel a kép érteiir.ét. Szegény öreget a nagy buzgóság annyira elreketitettc. hogy torka utóvégre oiy an szívrebató hangot adott, mint mikor a duda végerőlködéssel as utolsó ezuset fújja ki magából. Mikor fáradságának gyümölcsét leszakítandó, kis tálexát vett fel, egyszerre üres lett a né só tér. Odább egy panoráma ajtajában a czívilizáczió utjának egj Csehországból ide vetődött egymgetője tág torokkal ajánlja a közönségnek érdekes es tanulságos látnivalóit; mint ő ordítja : haláios vétket követ el, ki e kedvező alkalom üstökét meg nem ragadja a meg nem nézi e rendkívüli dolgokat, mer: ily alkalom az életbeu többe soha ae kínálkozik. Az ajtóban kétfelől két csodaállat vicsorgatja fogait. Természetrajzi nevükkel vannak megjelölve, de én miután neveiket nem jegyeztem fel, azokat elfelejtettem, mert a mily csodálatos állatok, épen olyan csodálatos névre ü vannak elkeresztelve. As egyiknek egy liba, három feje, nyolezágu farka volt s szarva Az egyik futó fűiéből vér csorgott alá. »Álljanak meg jó uraim, erős sebet kaptam* kiáltá a másik kettőnek s összerogyott. Ezen hangot a kót katona is meghallá s hirtelen egvmás szeme kösé néztek. „Mi ez bajtárs? — kérdezék egyszerre s kettőzött léptekkel siettek az összerogyott felé, — hissen esek magyarok, hazánkfiai?« Az odaért menekülők már a szenvedő útitársnak átlőtt fülét kötösték és felemellék a gyepről. „No igy már jobb lesz szegény Gyuri — szólt as időseab — fáj ssegéay a sebed, est is értünk szenveded." Édes örömmel nagy uram, akár többet is — volt reá a íelessmélÓEsk feleiele. Dombsaöghy, Kendefy ti vagytok? kiáltott fel örömk''önyek köst feltéve vállára a fegyverét az egyik katona — én vagyok a ti legjobb barátotok Szeni-györgyi Elemér I* Gyenge as én kezemben a toll a bekövetkezett jelenet fenségének leírására; egymás nyakába borulva sírtak, a szomorú viszontlátás öröme csalta ki a kesertl-éde* könyeket, elbeszélve rövideu mindent, a mivel adósak voltak egy másnak. „És ti menekültök bajtársak ? — kérdé Ss»ntgyörgyi — jól teszitek, a ha zának szüksége van reánk, azért tűrök el mondhatatlan üldöztetést; ¡:t forduljatok jobbra, egy negyedóra múlva akadályta lauul a szabad Olaszország földjére léptek, Isten legyen veletek a viszontlátásig, siessetek as idő drága! Igen mi menekülünk, de a legne mesebb ember vissza tér hazánkba, — szólt Dombsaöghy Korács Gyurira mutatva — neki kössőnhetünk mindent most a világon, őt segítsétek vissza felé, Ssentgyörgyi odament a csonka emberhez, annak kérges kesére egy csókot nyomott és mondá: „Bocsáss meg derék vitéz; áldjon meg érte as Isten ezerszer." Astán mind az öten letérdeltek az ssélére, lel kök imába merült; forró ima; benső áhítat vegyítve a bujdosó honfi sajnos — bánatával, a családapa fájdalmával, a vesztes szerető lélekmardosó butával szállott fel az égbe a magyarok Istenéhez. Egy negyed óra múlva a verőfényes enyhe Olaszország napja ragyogott le a két utasra. VI. Ssinterünk újra változik. Kövessenek minket kedves olvasóink a lovagias franczia nemzet hazájába. Marseillesben vagyunk. Francsia-ország déli részén, a földközi tenger no-eolygó partján, hol illatosabb a levegő, dalosabb a madár, árnyasabb a liget. Bent a városban, a Paix utczában i a legsssbb téren büszkélkedik a „Trou-j iaís <4 Comp." kereskedő és szállító czég '' palotája, hirdetve az arra járókelőknek, j bogy a kitartó szorgalom ós becsületesség ée képes mesét vagyont szerezni, a mi pedig napjainkban — elég ritkaság. A czég szállítással is foglalkozik, büsske hajói a ví!ágei%ert szeldelík. a czég nevét ismerik keleten és nyugaton, északon és délen. Millió és millió érték fordul meg itt éveiikint, elég csábitó alkalom kínálkozik a hűtlenségre, de annál több t becsületesség, az önfeláldozó hűség tanúsítására. A czégnek egymásután rövid idő alatt egy kőny velőji és egy pénz''árnoks távozott el bucsu''atlanul, p rsze voít gondjak urra, hogy e szén veik bő! 100 — 200 ezer forint né hiányozzék. A véletlen e, vagy nrs intéző kese hozta össze üzleti dologban a káz fejét a két Müllnerrel, az apával és fiával, az idősebb Müliner Jánosnak, az ifjabb Müllner Béláoak nevezi maiját; megbízójuk érdekeit körömszakadtáig híven védve Troulais urnák te''széset azonnal megnyerték. Az őszbevegyült apának férfias határozottsága, fiának tekintetéből kisugárzó becsületesség és leleményes té. valamint a legkitűnőbb ajápló levelek utat nyitottak a J-oulais & Comp. cség hásába; Troulais maga kérte fel óket, hogy foglaljanak állás: az ő ezé-gében. sz ügyén nótt ki . . . Mái messziről ésare lehetett venni a vastag madzagot, mivsl egyes tei''.réaseket egy máshoz varrta a körmönfont cseh élelmesség. A másik állat egy kétfejű lárkáoyfélét ábrázolt; hátnlsó réze halakkal birt, volt ssárnya, de lába nem; miután egyik feje leszakadt, helyébe egy korpával kitömött- vászon-darab volt téve. Ezt a csodaállatot a legutóbbi északi sarkexpedíczió alkalmával fogták ki a tengerből — magyarásta nekünk a panorámatulajdonoea, mikor el mentünk bódéja előtt t biztositott bennünket, hogy benn még szörnyűségesebb antidüuviális állatokat bámulhatunk. Kiváló szerencse julott annak osz-tályrészül, akinek a nagy tolongásból si került kijutni s valamelyik vendéglő asz tálánál egy széket szerezhetett, mert minden 7endéglő ugy el volt araaxtva az Európa minden részébői ide sereglett idegenekkel, hogy aki már 10 órakor nem okkupált magának helyet, az csak a „nap-vendégfogadó"-ban ebédelhetett, itt pedig nem valami ízletesen főznek s nem nagy porczió ételeket adnak; aki pedig helyé ről felkelt, nem kérdezték tőle, hogy le van-e foglalva a szék, hanem észre se vette s csak hült helyét találta székének. Ily általános zűrzavarban nem csoda, hogy a ki levest kért, annak hoztak sajtot, a ki kanalat kért, annak hoztak bor-jupecsenyét salátával, aki pedig már tüdejét hiába kikiabálta villáért, az markába fogta a zsíros hust, s midőn asztal kendőért is eredménytelenül fárasztotta gégéjét, kezét beletörölte szomszédja hátába, hogy mind az öt ujjának körvonalai ott maradtak. A ruhafogasok annyira el voltak ruhával borítva, hogy még annyi hely se maradt, ahová egy elkeseredett lélek ráakaszthatta volna magát. Aki ruhájának nem talált mis helyet, az enge delmet kérve, odadobta valakinek a nyaka közé. Az emberiség sokféle nemes tulajdonsággal van felékesítve. Vannak, akik a vendéglőben esznek, isznak s mikor a pinczér kiér a láthatárból kereket oldanak anélkül, hogy fizetnének, azaz — műnyelven „blitzelnek." Aki szokta gyakorolni e ssép mesterségét, annak itt bő aratása nyílt, mert a pinczért ugy kellett elfogni, hogy fizetni lehessen neki. Ami az étkezési árakat illeti, elég megemlítenem, hogy itt nem ismerik azon számtani sarkigazságot, hogy egyszer egy az egy, ezeknél egyszer egy = hét és kétszer kettő — tizennégy. Az ebéd kínszenvedésein átesve, mindenki sietett a világhírű adelsbergi cseppköves barlanghoz. A programm sze rint itt három katonabandának kellett volna a közönséget szórakoztatni, azonban mind a három katonabanda rajt ma radl a programmon s a közönség gyönyörködhetett egymás nézésében. Mindenki a barlang bejáratánál igyekezett helyet foglalni, a mi nem tartozott a legkónyeb-ben megoldható feladatok közé, mert ezer Az ifjabb Műllnernek sokai kelle uj főnöke megbízásából utaznia, bejárta Franczia-, Angol- és Olaszországot, több utat tőn a tengeren tnlra is, hol megbízatásaiban oly pontosan, oly előnyösen járt el, bogy főnöke lépten-nyomon határtalan bizalmának, kegyeinek jeleivel halmozá el. Az öreg Müllner hónapokon át kénytelen volt nélkülözni fiát, kit ügyei sokszor tartottak távol. Még ast is megjegyezzük, hogy a főuök különös előszeretettel látta, midőn a két Müllner megtakarított fizetését nála gyümőlcsözés végett elhelyezte és sokszor mondbizalmas körökben: „A két Müllner engem nem csal meg, ők becsületesen takarékoaicodnak. A czég fejének Troulais urnák ritka báj- és kellemdus leánya volt, Eve-linc Alig mosolygott fÖiötfe ,f6 tavasz a maga üdítő napsugárával, illatot lehelő virágaival, tízenhatoddsor zendült meg a madárdal hegyen-völgyön, pusztán és árnyas ligeten az ő életében. Egy fesledező róasabimbó, melynek láttára is hevesebben lüktet ereidben a vér: még csak fesleni iátod. máris elbűvöl, ah de ha feciéges pompájában majd kibontakozik és illalarral tölti be a völgyet, kertet s ligetet? Ilyen volt Eveline. Selét gesztenye szinü haj omlott gazdag fonadékokban hallyu-vállaira beárnyalva fent a legszebb alabastrom homlokot, setét szemöjdei iatt egy szempár ragyogott annyi tűzzel, miutha Prometheus a napból orrozta volna oda a szikrát, hogy gyujson. hogy éleszsz.-n mindent, mi Körüle van. Parányi ajkai — m:nt mosolygó eper — alig látszanak szóláara alkotva lenni az arezon, melyen az,ébredő tavas». üdesége, kelUmes varázsa ömlik szét. Az alig tizenhat ées leányka termete a szépiég istennőjének remek szobrára emlékeztet; az égés/, alak megjele nése feotőileg lebilincselő, mii a gyermekies ártatlanság, a szűzi szemérem eltil-kolhatlan jelensége m-ig emel, és eser ember tűzte ki magának e % minden talpalatnyi tért as ököl barit^. gos segítségével kellett elfoglalni; ugy^. ezzel lehetett csak megvédeni as elfogd hely „integritását.* Mellettem egy ur, a ki kiváló gondban látszott részesi''.eni pot. rohát, szüntelenül azon jajveszékelt, hogy ha ez még soká igy t»rt, ugy halál fia lesz — Mikor ssent Péter ítéletnapján meg. fordítja a menyorsság kapujában a km c-iot, nem ''ess nagyobb öröm, mint itt volt, mikor a barlang vasajtájának ki nyilását hirdető kulcszörges hallatszott. Mint a vis, mikor a zsilipet felhozzák ugy ömlött a barlangba a népség. A barlang keskeny bejáratán áthaladva a megszamlálhatlan gyertyák lobogó lángja tündéries féoyben tárta eiéuk a lermé^set e csodás alkotását. — Mint sötét éjjel a csillagok míriádja, ugy ragyogott mindenfelé a tömérdek láng. Száz és száz felé ágaznak as atalc, itt-ott szédítő mélység felett veselnek, alul elhaló viszhangként csörgedező patak csillog a gyertyák bádgyadt fényárjában. De mi az ott alant a szédítő mély b;n nyüzsgő ezernyi fekete alak, mint regebeli eiáwkozott telkekként jönnek-mennek ? Néhány lépésnyire egy hosszú lépcsőzethez érünk; ezen lemenve azok közt vagyunk, kiket felülről alig felismerhető árnyként láttunk ide s tova mozogni. Jobbra-balra mély gödrök tá-tonganak : ameddig az emberi vakmerőség hatolhatott, ki va_ világítva, de a sok gyertya fénye erőtlen a gödör mélyéig jatni,.honnan a természet borzalmai játé-kanak moraja, dübörgése hallatszott fel tompán, mint egy élve eltemetett jajkiáltása. Noha ugy hemzseg itt az ember, mini a hangyák, mikor munkára indulnak, egy emberi hangot nem hallani, mintha nemis éiő lények,, hanem szellemek lenoének. Itt elfelejt miudenki be szélni, csak a természet e mesés nagyszerűségét bámulja. ''Annyifelé visz az ut, melyek mindegyikére a gyertyák ezrei hintik sugaraikat, bogy az ember nem tudja merre menjen, caak engedi magát sodortatni a a népáradattal egyik üregből a másikba, mert az egész barlang egymástól ajtóhoz hasonló nyílásokkal elkülönített üregekből, mindmegannyi szobákból áll, me lyeket a természetnek forrongó kor-szaká ban. nem volt elég ideje szabályozni. Emberhez, oroszlán fejhez, szószékhez, függönyhöz i különféle tárgyakhuz hasonló höveket látni, melyek az évezredek óta és most is csepegő kövekből alakultak. Minden ily kőre a hozxá hasonló tárgy megnevezésével ellátott tábla van téve, hanem némely kőnél ugyancsak kell keresni a hasonlatosságot közte és azon tárgy köst, s mihez az élénk phantázia hasonlivOtta, mert épen ugy hasonlít hozzá, mint p o. a sarkantyú a savanyu vizes üveghez. Müllner Bélának névünnepe közelgett; a bizalom, melyet irányában Eveline atyja éresett, arra kéwteté s csalá-dot,hogy azeretetöknez. ragaszkodásuknak tettleges bizonyítékát adják. Mö.llner Béla épen három nap előtt érkezett haza két hónapig tartott utazá sából és styjával, Müllner Jáoossai szobájában beszélgetett, sz ürlet már zárva voli. . . Elmondá élményeit, tapasztalásait vidáman humorral. Egyszerre elhallgatott. „Igaz — mondá — majd elfeledem kérdezni, most sem jött levél Magvar- országból ?J — Annyi Tevéire is választ sohasem kaptunk, ez megfoghatat;an; ha kedvezőbbek volnának a viszonyok olt Magyarországban, rögtön ulnk indulnék.* Kopogtatás hallalszék. .Szabad" — hangzók mindkettó-jök ajkáról. Az ajtó kitárult, s belépeti rajt a főnök Troulaia. A szobába a nyugvóra szálló nap arany sugárait lövelte be, a szokatlan láto^ atás nagyon fellünt a két Műllnernek A főnök a pamlagon fogla.t helyet, a többiek Kíváncsian leslék sznvaít. ,Kedves barátom Müliner! — szólt az ifjabbhoz a vendég — éu lelkemből örülök, hogy a jó sorr összevözorelt bea-uunket és felfogadtam hxzuakhoz több évvel ezelőtt; annyi ragaazkodst. ol% pontos eljárást még gyermekem tői sem íivánhattam volna, mint a minőt gvi-dnél folyton tapasztaltam, must mar én v.igyok lekötelezeltf , én vagyok az adós, mert házam tekintélye tetemesen emelkedett, ar. ür''eii >''.«gynn mesés«'':» gyarapodott s e részben ftrlellc sokai k<>-szöih-'' ek éppeu önnek S iáesa mily önző vulék, hányszor volt kegyed kényszerítve rí válni edes Ktyjatól; ezután nem lesz szüksége wrrp, a ma; naptól fogva itkárommá .eszem, névünnepétől fogva...... ..... Az aj ló újra feltárult e a czég másik két tagja lépelt be. • „Névünnepétől, a m»i naptól fogva — ismótlé a főnök - házam és cségünk hubzaihk íyfolyam ZALAI KÖZLÖKI JUNIUS 19-én 1881. A boltot»tokról 5—6 öl hosssu, folyton csepegő kövek csüngnek le. Beljebb hatolva, hol az első meglepetés varát» ror ossladosott, k»cs»gás, érthetetlen beszédzavar volt hallható, majd egy-egy vitám» ember éles kiáltozása visszhangzott, ki s járó-kelők lábai alatt meritette » poharat a vizbe » egy krsjcsárért kínálta; minden jó tulajdon sággal eldicsérte, azonban ón nem éreztem hajlamot aliásanaK igazságáról személves meggyőződést szerezni« A gyertyák özöne, a barlang üregeinek titokteljes sötétségben elvesző háttere, a mindinkább erősbülő zúgás, az ércsszerü csengés Vulkán alvilágát juttatja eszünkbe, mikor a cyklopok a menykövet kovácsolták. A csengés, zúgás léptenként tisztábban kivehető dallamba olvadt. Egy lépcsőzeten lemenve, roppant tágas üregbe jutottunk, hol a zene ütemei és a soros kancsók mellett tánczra perdült a főzókanalat .ex offo* forgató adelsbergi kisasszonyok — ós ezeknek a lovak és ökrök gondozásának tiszteletreméltó életpályáján haladó válasstottai k jókedve. Már P/i óra óta folyvást előre mentem, de nem értem a barlang kivilágitat-lan részéhez. A barlang bejáratához kiérrve, a nap »semkápráztató sugarai, a futkoaó gyerekcsapat kiabálása, nevetgélése ugy halottak a kedélyre, miut mikor a tün dérmese olvasásába merült feszült figyelmet hirtelen felrázzák. A barlang előtt árultak csepköve-ket; tiz krajczárért akkorát adtak, hogy Nagy-Kanizsa egy ik utczáját bátran ki lehelne vei kövezni. A vasúti állomáson egy rögtönzött élteremben as adelsbergi zenebanda a cseh zeneművészet háromszáz esztendős remekeinek hascsikaró accordjai val szította a krajnai lelkesedés tüzét. Annyira olthoiiias jelleggel birt e banda játéka, hogy mikor egyik krajnai honfi elérzékenyülve a zoue melódiáin, megkínálta a .karmestert* egy pohár sörrel, a trombita négy hivatott kezelője rohant oda egyszerre, s csak az öreg trombita mélabús sóhajtásai lágyítottak a sziveket. Aki itt ivott sört, az szerezhetett magának fogalmat a mosogató víz izéről. Daczára ennek, nagy kelendőségnek örvendett. Ha valaki sört kért, a piaczér összeszedte at asztalokról a sörös poharakat, mindenki sseme láttára és étvágy-gerjesztésére összetőltögetle és oda tette az asztalra, de a vendégekbe vetett rendületlen bizalom folytán ciak akkor, ha árát előre kifizette. Aki aprópénz hiányában egy forin tol adott a pinczérnek. az ugyan hiába várta a visszajáró 50 krajczárt, mer! azt a pincsérek ártatlan „feledékenysége* miatt vissza nem kapta. A sörös palaczkok buzgó forgatása azt eredményezte, bogy végre tánczra titkárául üdvözöljük mindnyájan. Isten tartsa meg kegyedet házam és czégünk, ugy édes atyjának örömére!" Sorban szorítottak kezet a meglepetésből meglepetésbe esett Müllner-párral a czég tagjai, s rövid beszélgetés Után Müllner Bélát felhiuák a család lakosztályába, hogy a fentlevők is üdvözölhessék titkári minőségében. Müllner Béla alig tudott szóhoz jutni, bogy kifejezhesse legbensőbb hálaérzetét, Müllner Janoe szemeibe a meghatottság örömkönyei lopództak. A csaiád körében ujabb meglepetés várakozott Müllner Bélára, Troulaisné, a főnök neje, egy szeretetreméltó hölgy pompás mivü arany órávai ajándékozá meg, Eveiine pedig néhány szóval, de a szív mélyéig hatóval üdvözlé, s midőn gyermeki ártatlanságtól ragyogó szemeit az uj titkárra veté, az ifjú hölgy pillán tásánaK delejes hatalma alatt Müllner Bel a összerezzent. Egy arczlcép lebbent el Béla emlékezete előtt, egy bájos angyalarcz, melynek látásáért lemondana a világ minden örömeiről, miuden előnyéről, még lelke űdvétői is szíves-örömest megválik egy pillana ért, egy szóért..... Az uj titkár fogadtatása szerfölött szívélyes éa fesztéin voit, de Müllner lelkére a feltűnt multak emléke nyomasztólag hatott. Erre már folsétált az öreg Müllner is; néhány perez múlva vendég érkezett, ezt követé egy másik, egy harmadik, tizedik, huszadik s iassaukint a pazar-féuyü nagy sálon bau mozogoí is alig lehetett. ,Ked ves barátaim, tisztelt uraim — ssóiall fel a mindenütt sürgő jóktdvü Troulais — tessék az ebédl''.be sétálni* ~~ mire mindnyájan odatértek be, hol téritek várakozott gazdag lakomával; » két Müllner szerényen az asztal végére húzódott. Javában csengett a pohár, a bor-d-uaxi, a legkitűnőbb tokaji már rózsát csuk az arezokra és tüzet a szemekbe micor Troulais ur felállott s az estély okát röviden előadván, bemutatá jelen volt jo baraUinak az uj titkári, Müliner kerekedett a neki buzdult fiatal vér. A franczia négyeshez hiányozván egy nfi, a konyhából a szakácsművészet babérkoszorú» bajnokát hosták elő. Minden ideg megrándulására alig hirdett* a nagy dob a négyes elkezdését, egyszerre csak a vonatvesető „nach Fiume" kiáltáaa szét-•salasztotta a párokat, ami felett én egyáltalán nem fejeztem ki sajnálatomat, mert a hazafias érzelem már úgyis gyomorgörcsöt kspott a mindenfelé lobogó feketesárga zászlóktól. If. TERSÁNCZKY JÓZSEF Országos kiállítás Budapesten. A budapesti országos kiállítás eszméjével at országos magyar iparegyesület tudvalevőleg már huzamos idő óta foglalkozik. Az egyesület igazgatósága legutóbb tartott ülésében részletes határozatokat hozott e tárgyban. Hogy a kiállítás mikor lartassék meg, annak meg állapítását az igazgatóság a létesítendő ideiglenes előkészítő bizottságnak tartja fenn. — A kiállítás egyelőre ugy van tervezve, hogy az összes ipari termékekre kiterjedjen. — Nem Magyarországon előállított tárgyak ipari versenyre nem kiállításra pedig — elkülönítve — csak annyiban bocsáttatnak, a mennyiben azok a gasdaság különböző ágaiban használható javított gépeket és szerszámokat, avagy uj vagy tökéletesített ipari segédeszközöket s végre kiváló iparművészeti specziálitásokat képeznek. A mennyiben gazdasági ée állal-kiállítás kapcsolatos rendezése fog elhatá-roststni, annak szerv ezéise az országos gazdasagi egyesületnek tartatik fenn. Az állami támogatás, az esetleg törvényhozás lag megállapítandó pénzsegélyen kívül, főleg uégy irányban lesz kikérendő: a) közlekedési és vitelbérkedvezmények; b) állami intézeteknek és vállalatoknak a kiállításban való rész vétele; c) sorsjáték engedélyezése, melynek minél nagyobb számú nyeremény-tárgysit kisárólag technikai vagy mü-becsü kiállitmányok képeznék ; d) a portomentesség. A kiállítás fővédnökségére Rezsó trónörökös ő cs. és kír. fensége kérendő fel. A kiállítási országos nagy bizottság tiszteleti elnöke József fóherczeg ő fensége, valoságos elnöke a kereskedelmi és iparügyek minisztere, helyettes elnöke Budapest fővároi polgármestere. Aláírások, avagy ré-zvényjegyek kibocsátása utján legalább 50.000 forint garantia-alap lenne biztosítandó, a kiviteli munkálatoknak bármely iranyban leendő tényleges megkezdése előli. A garanti-alaphos való tényleges hozzájárulás annak arányához mérten biztosit: a) tagságot avagy képviseltelési jogot at orstágos nagy bizottságban, illetőleg létesítő bizottságban ; b) előjogot a kiállítási hely kijelölésére nézve; c) netalán a szükséghez kepest lefizetendő összeg be- Bélát s a legszebben hrngsulyozá az ő kimagasló érdemeit, becsületességét, legfontosabb szolgálatait, majd a legrokon-stenvesebben élteié névnapja alkalmából. A vendégek osztatlan figyelme a Müllnerpár felé fordult, szívesen ürítettek poharat a kitüntetett férfiú egéstsé Kére. Müllner Béis felkelt, őszinte meleg hálaérzelemmel telve eimondá. hogy mennyire szereti ő uj hazáját, a szép Francziaorsságot, mennyi kötelessége van, hogy leréhassa tartozását ezen ország és mindenek fölött a páratlan jóságú czég irányában; majd lelkes tűz futá el keblét és arczát, s a szív teljes gyújtó melegével emelte poharát a „Troulais & Comp.* czég felvirágzására. Szűnni nem akaró helyeslés, éljenzés, pohárcsöngés támadt e szavakra, a ctég mindhárom tagja sietett ketet sso ritani az ifjú Müllnerrel köszönetének nyilvánítása mellett; a szép szónokiae magatartás, a meggyőződés hatalmas vonzereje, a férfias hang, az idegenszerű sége mellett is folyékonyan czengő választékos nyelv a jelenvoltak figyelmét meg ragadá; s Müllner Béla ugy vette eszre, hogy egy örömtől sugárzó szempár onran túlról vágyva kutatja őt; Eveline es Béla pillantása találkozott, amannak szivében egy hur rezdült meg, mely ismeretien éces Kéjjel arasztja el a keb let. Béla készakarva kerülé a ielke szive melyéig ható tekintetet, félt az ott abban észrevett lángoktól. Béla az estély után végre az idősebb Müllnerrel szobájába felérve visszapillantóit a nap esem suyeire és az öröm s bánat váltakozva zajlott keblén át; ledőlt pamlagára s önkénytelenül siklott ki ajkain alig hallhatólag „Óh édes Ilonkám 1* Másnap kora reggel a szolga lépett be egy tálczán több levéllel. Müllner. az uj titkár sietve olvasta végig a levelek feladási helyeinek pecsétjét, egyen hirtelen megakadt szeme. Budapestről Müllner Béla nevére volt ezimezve. Mohó gyorsasággal szakította fel a pecsétel, arcza miuden sornál fokuaato tudását a térdijba. Az elfogadott bejelen tések nem biztosítják a tárgyak slfoga-dását, hanem elóbirálatnak lehel helye. A végrehajtó bizottság a tárgyak eladá-aát a kiállítási alap jsvára eső mérsékelt díj mellett kösvetiti. A belépti dij hétköz napokon 50 krajezár. ünnep- és vasárnapokon 30 kr. Iparoa, segédmunkások és tanonezok — társulati igazolvány mellett — mérsékelt belóptidijat fisetnek. Több százezer 20 — 25 kroe sorsjegy kibocsátására kérendő felsőbb engedély. — A sorsjáték nyeremény tárgyait kizárólag kiállított tárgyak s pedig egyfelől ssegényebb sorsú kiállítók készítményei, másfelől kiválóbb ipartechnikai vagy iparmüvésseti haladast feltüntető kiállitmányok képezhetik. — A katalógus szerkesztése oly képen készítendő elő, hogy az a megnyitás napján múlhatatlanul megjelenhessen s s kiállítók üzleti és termelési viszonyainak vázlatos megismertetését a megállapítandó rendszer sse-rinl magában foglalja. A katalógusnak ezenkívül magában kellene foglalni az egyes iparágak fejlődési fokának rövid jellemzését viszonyítva azon országok-bot, melyekkel versenyre vagyunk utalva. A jury-alakitás feleréasben az egyes csoportbeli kiállítók, felerészben pedig a kiállítási végrehsjtó bizottság választásának tartatik fenn. Oly kiállító, ki egysxers mind jury-tag is, feltétlenül „bors conco-urs* marad. A jury által odaítélendő jutalmak állanak: n) nagy díszokmányokból („grand prix),melyeknek ssáma azonban 100-at semmi esetben meg nem haladhal; b) a jutalom odaítélésének indokolását tartalmazó diplomákból (ver-senyképeaség. exportképesség, nagyban való termelés, uj iparág meghonosítása, uj találmány, munkaerők képsése, iparművészeti érdem stb.) s az ezen diplomák kiegéaaitését képező érmekből. A kiállítás helyének és tartamának meghatározása, valamint a hely beosztása, az épitési költségek előirányzata stb. függőben hagyatván, az ez iránt való határozathozatal as ideiglenes előkészítő bizottságnak tartatik fenn. — At ideiglenes előkészítő bizottság megalakítása következőképen haiárostatik el: Az országos magyar iparegyesület, az általános magyar iparegylet, a budapesti kereskedelmi és iparkamara 5 — 5 tag, a magyar kereskedelmi csarnok s a fóvá rosi iparosok köre 2 — 2 tag kiküldésére Kéretnek fel. At igy megaUkitandó bi-tottság lesz hívatva a végleges program mot kidolgozni, a garantia-alapra legalább 50,000 frtnyi jegyzést aazközölnis mihelyt ez megvan, a létesítő bizottságot, a minisztérium s a főváros képvíaelőinek bevoná sával megalakítani s a további előmunkálatokat ez alapon megindítani A garantia-alap megállapítása érdekében egy Havas Sándor, Háth Károly, Falk Zjsigmond, Posner Károly Lajos, Lederer Sándor urakból álló gyűjtő bizottság küldetvén ki, esek számára san derült ■ székéből lassan felemelkedve végre felsóhajtott: „Valahára, bála neked Istenem ! G irtózatos év utan, hanem ezen levél is 3 hó múlva ért ide !u Mi az? — kérdő a figyelmessé lett Müllner János — ki ír hazulról? „Ismeretlen uév, gr, Dömefalvy Kálmán, tessék olvassa át — átnyujtá a kérdőnsk a levelet. Atfutá az idősb Müllner a levelet kétsser is, háromszor is, ő is lelkendezve kiáltott fel: Hála Isten, meg vannak és nem szenvednek szükséget! Lett volna elég beszélni valójuk, de a váratlanul s kellemesen meglepő ievél ugy elfog!a!á elméjöket, hogy mindegyik saját gondolataiba méíyedett. Mülluur Béla csakhamar beleélte magát uj álláíaba, megfeszítve minden erejét, minden munkásságát, hogy jótevői bizalmát, kegyét még nagyobb mértékben kiérdemelje. Törekvését lépten-nyomon elismerték. Egy bét múlva Bélát dolgai a kikötőbe vezették, olt tengernyi nép hullámzott fel és alá. várva a .Toulon" postagózös megérkeztét. Müllner is h tömeg közé vegyült, hol ismerőseivel talaikozék ; alig beszélgettek együtt egy negyedóráig, midőn a gőzös sipja élesen jelezte megérkeztét. A bany láb mozoghatott as mind a kikötő kijárata felé tódult. Irtózatos zaj, larnia, tolongás következelt, a bérkocsisok, éktelenül kíáltoz-toztak, valóságos bábeli zűrzavar látszott, hallatszott minden felől. Az utasok csak nagy nehezen törhettek magoknak utat a jármüvekhez; egy éltes nő egyszerű gyászruhában lépett fel egy előtte ismerős kocsiba, ót követé egy 20 — 21 évesnek Istszó hölgy szintén gyászruhábsn ; a mint elhelyez ték üléseikben, s poagyBzuk is előkerült, a kocsis lovai közé csapóit ée vágtatni kezdett. (Vége következik.) egy-egy as iparcgyesület elnöke által kiállított és at eddigi jegyzéseket ieltün-te tő aláírási iv kiadása haiárostatik el, megjegyeatetvén, hogy eddig e psélra következő aláírások történtek: gr. Zichy Jenő 10,000, Hsvas Sándor 1500, Posner K. L. 2000, Lederer Sándor 2000, Falk Zsigmond 2000, Ráth Károiy 1000, Eóry-Farkas Kálmáu 1000 ós Iluber Antal 1000 frt. a soproni kereskedelmi s Iparkamara köréből. 1009ss. ry. , , , —- Hxrdttiníuy. A palaczk bormustrák befogadására f. évi május hó 1-én megnyitott országos közpon''í mintapincae helyiségeinek bor dóborok befogadása cséljából való átalakítása, berendezése és leije* felszerelése befejezve levén, az ászkokkal és üveg állványokkal egyaránt ellátott pinczék készen állnak a beküldendő mustraborok fölvételére, annyival inkább, mintái: ezen — akár hordókban, akár palaczkokbsn beküldendő borok Iransito fogyasztási adómentes kezelésének kérdése a nmgu m. kir. pénzügyminisztérium eziránt kiadott rendelete folytán a m kir. pénzügy igazgatósággal szintén teljecen rendeztetett. Fölhivatnak ennélfogva at ezen kamara területén lakó Össtes bortermelők, valamint általában mindazok, kik at ügyben érdekelvék, hogy a f. évi január hóban at orstágos borászati kormánybiztos ur állal kibocsátott mintapinczesta-bályzat értelmében boraikból megfelelő mustráménny¡»éget bordókban vagy pa-laczkokbas mielőbb beküldeni el mulaszszák. Kelt Sopronban, i881. junius 1 na "1811 Hirdttmérxy. F. 1881 -ik évi szeptember hó 3-tól bezárólag 12 é''g Linz városában. Alsó-Ausztriában mezőgazdasági s érdéi íeii mü-iparkiállítással egybekötött uépüune-pély rendettetik, mely kiállítást illetőleg bejelentési zárhatárnapul f. é. augusztus hó 5-ike tüzetett ki, mig a kiállítási, tá''-gyak beküldésére augusztus hó 30-íka !ón sárhatárnapul elfogadva. A kiállitasi helyiségekben a szükségelt tér átengedé séért dij nem fizettetik . Mely kiállításra ason megjegyzéssel hívjuk fei as érdekeltek figyelmét, hogy bejrtleniési ivekkel s kiállítási tervvel kívánatra e kamara szolgál, s hogy a beje Ientési ivek a Lins népünnepély rendező bizottságához intésendók Kelt Sopronban, 1881. junius 13. A kereskedelmi és Iparkamara. H<klyl lilrck. — Az umapi körm-net nagy számú áhítatos közönség s a mindkét nembeli lanuló ifjúság jelenlétében ssép idő kedvezése mellett tartatott meg. — WlasHcs Antal kir. törvény széki elnök ur egészségi szempontból hossrabb »zabadságidőt vett igénybe, u törvényszék legidősb bírája Gózonv Ferenez ur is szabadságon levén, az elnöki teendőket Miklós Károly kír. törvényszéki bíró ur teljesiti. — A nagy kanizsai kisdednevelő egyesület mult szombaton a válasz tások kiegészítése végett közgyűlést tartott, melyen Somssich Lőrincz Somogy-megye egykori alispánja gondnokul egyhangúlag megváasztatott, másod titkárul pedig Bátorfi Lajos, tiszteletbeli tagokul Blau Páiné és Knáusz Boldizsár. A jegyzőkönyvet egyébként mielőbb közöljük. — Értesítés. A nagy-kanizsai 6 osztályú polgári fiu iskola folyó junius bó 23 án r-ggel 9 órakor a polgári iskola rajztermében ének-, szavalat- és disz''or-názással összekötött zárünnepélyt rendez. A zárünnepély műsora a köveiaező: 1) Hymnusz, Erkeitől, előadja a polg. isk. énekkar. 2) La Traviata, Ábránd Briccí-aldi G.-tól; e.óadja fuvolán Godina Lajos ur, zongorán kiséri Zánkay Zs. tanár ur. 3.) üszszel, Wéberlől; előadja i. polg. isk. énekkar. 4) A walesi bárdok, Arany Jánostól; szavalja Nagy József V. oszt. tanuló. 5.) Angol néphymnuss, Haendel Frigyestől; előadja a polg. isk. énekkar. 6.) A bajusz, Arany Jánostól; ssavalja Horváth Lajos IV. oszt. tanuló. 7.) Népdalok, áttirt* Taricxky; előadja a polg. énekkar. 8.) Induló, Kückentól; előadja a polg. isk. énekkar. A sárűnnepély utan a polg isk. tornateremben disztorn''ázás. Mire st.es. szülők és tanügybarátok ezennel tisztelettel meghivatnak. Nagy-Kanizsán, 1881. jun. 14. Az igazgató. — yagy-Kanizsán mint említettük, a stavatás 3 szavazatszedő kül döttség előtt fog megejtetni a kövatksső felosztás szerin''. 1-jő szavazatszedő küldöttséghez, a választási elnök Tolnay Károly ur elnöklete alatt: Gétye, Stentpé terur, Kad, Sándorháza, S®etit-Aadrás, Nemesszer, Vörrü, Igricse, Pacsa, Pacsa-tüttős, Rokolán, Horváti, Jakabfa, üng. Stabar, Eszte^áf, Ifsgy-Rads, Kis Rada, Orosttony, Baksaháza, Kerecseny, Szent* MitoHy. Pötréte, Szt-Jakab, Csapi, Sár- steg, Kis-Récse, Nagy Rácsé. 2-ík stava-satszedfl küldöttséghez Eperjessy Sándor ur elnöklete: Nsgy Kanizsa és Kis-Kani-tsa. 3 ik szavazatszedő küldöttséghez In-key László ur elnöklete alatt: Dióskál, Palkonya, Egeraracsa, Szt. M''.rton, Me-renye, Felső Rajk. Alsó Rajk, Kilímán, Gelse, Gelseiziget, Újudvar, Börzöncze, Boeaka, Szen: Balázs. Pölöskefő, M.-Szerdahely, Duzsnak, Kaczorlak. Újlak, Bakónak, Óbornak,Fűzvölgy, Német S,-i»I;klós, Langvís, H.-Komárom, Korpavár Palin. r — NyÚ t számadás é köszönet. A helybeli iparláraulatnsk f. hó 6-án tartott jótékonyczélu vigalma alkalmával belépti jegyekért befolyt 104 frt 30 krv fel ül fi te tések ból 13 frt 46 kr. összes bevétel 117 frt 76 kr, ki»(iás 89 frt 36 kr, Tisita jövedelem 28 f-t 40 kr. Amidőn ezt a n. é. közönség becses tudomására hozzuk, egyúttal ugy a feiülfizetésekért, mint s szíves látogatásért hálás köszönetét nyilvánítja A rendezőség. — Erdösi Biöa Eugénia ünnepelt művésznő, városunk szülöttje a napokb an körünkbe érkezik. Köxel 3 éve. hogy a. szép hírnevet kivivott c általános elismeréiben réstesült művésznőt nem bal! ottuk szülőföldjén, azért ugy hisszük, ha körünkben! idózése alka''mával hangversenyt ad, méltó figyelem 3 kitüntető pártfogásban részesülend. Isten hozza '' körünkbe ! — Fürdői kőrútra iráulntk juiius 1 en Bischitzky M. zongora-, Nagy Albert tanar, hegedű- s Stern Zsigmond gordonkaművészek. Nemcsak a magyar országi,de a horvát és stájerországi nevezetest» fürdőhelyeken hangversenyeznek. Szabatos és kitűnő játékuk által bizonyára méltó pártfogásban részegülnek, mit valóban mégis érdemelnek, azért előre is ajánljuk őket a fürdői közönség szíves figyelmébe. — A nagy-kanizsai nyilvános polg. iskoiai ifjúság — Godina Lajos, Klausz Lijos, Komlóssy Kálmán, Vörös József és Wielaud Gyula urak szíves közreműködése mellett — szegény tanú lók segélyezésére 1881. junius 23-án N.Kanizsán az „Egyletkortben* zene, ének és szavalattal egybekötött zártkörű nyári mulatságot rendez A rendező bisoltmány: Tripammer József rendező bitottmányi elnök Ballia Gyótó, Berger Gyula r. b. e., Bergincz János, Krutsay Károly t. r. Hamvay Sándor, H-tas József, Lublitz Zsigmond, Politzer Lipó'', Rcchnitzer József t. r., Wagnor György r. b. pénz''ár nok. A meghívó másra át n»Ui ruházható és csakis annak elómulalása mellett vált-hulók belépti j ''gy-''k a polgári iskola első emoletéu, 3 st. alatt junius hó 20—22. d. u 3 —6 ig és este a pénztárnál. Belépti dij sxemélyenkint 50 kr. Felü fizetések köszönettel fogadtatnak és hiriapilag uyugtáztatnak. Kezdete délután 6 órakor. Kedvezőtlen idő esetén az egyiet belvisé-geibeu tarlalik meg. Műsorodat. 1. Mar che des Volontaircs. (Önkény lesek indulója) ülivier M.-től; előadja a polg. isk. zeuekar. 2. Szózat, EgreBsy Béuitől ; énekli a polg. isk. éuekkar. 3 Juanilti keringő, Souppé tői; előadja s pclg. isk. zenekar. 4. Nászkar, Loher ^rinból, Wagner Richárdtól; előadja a polgári iskolai énekkar. 5. Az obsitos Bécsben. Garay-tól; szavalja Politzer Lipót. 6. Freciosa, WébertőJ; előadja a polg. isk. ének- és zenekar. 7.11 Trovatore, Bricclalditól; fuvolán előadja Godina Ljos ur, zongorán kiséri Zánkay Zsigmond ur. 8. Népdalok, — átírta Tarictky F";rencz, előadja, a polg. isk. énekkar. 9. Tiszturak a zárdában. Hercsenb-irger T.; előadja a pcíg. isk. senekar. 10. Ima. Kar „Éji szállás Granadában" czimü operából, Kreutzertől; előadja a pol?. isk. éneickar. 11. Magyar népdalegy veleg ; előadja a polg, isk. zenekar. 12. Induló. Kückcn Ferencztől; előadja a polg. énekkar. — Tüz. A kesz''belyi önk. tűzoltó-egylet tagjait folyó hó 15-én regg-li háromnegyed 4 órakor a kürtök vészt jeltő rémes hangja kelté fel édes álmaikból. A tüz a „Deák Ferenez" (Hosszú) utczá-ban egy istállót hamvasztott el. Tűzoltó ink ébersége ás gyers munkássága az elhamvasztott épület körül épített több kisebb deszka és náddal fedett épületet megmentett. — Szitüszet. Balogh Alajos stin. igazgató jelenleg Vasvárott működő szin társulatával folyó bó 20 ik tápján érkezik Keszthelyre s itt előadásait — mint hallottuk — ugyan e hó 22. vagy 23-án fogja megkesdeni. — Tulipán/a. Gróf Festetics Tasziló altábornagy ur ő nagyméUflsága gyönyörű parkjában két darab, jsíenieg teljes virágpompájában diszlő, 18—20 meler magasságú tulipánfa van. — A keszthelyi ónk. tütohdegy-let folyó hó 6 án tartott tavaszi mulatság minden tekintetben igen jól sikerült. A tűzoltók délután pontban l órakor rendes menetben zene kíséret mellett vonulr " tak ki. A kedélyes mulatság, mely lát^r gatot''ságánál fogva egy népünnepély^ basooh''to''t, éjjeíi fél 11 órakor ér. vég«fr-A folyó bó 16 án tartott parancsnoksági liléseu beterjesztett számadáeból kitűnt, hogy a bevétel tesz: a) belépti dijakból HUSZADIK ÉVFOLYAM 127 írt 70 kr., b) felülfizetésekból 3ű frt 40 kr., összesen 163 frt, 10 kr., ebből le-számítatván 93 frt 10 kr. kiadás, s tiszta jövedelem tesz 70 frtot o. é. — A zalamegyei gazdasági egyesület folyó lbtíl. évi julius bó 11-ón d. u. 3 órakor Zala-Eg«rszegen saját háza termében rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgyát az 1880-ik szeptember G iki közgyűlés 39/x67 számú végzésével elrendelt s a folyó évben Zala-Egerssegen megtartandó gyümölcs, szóló, bor, ugy szólómiveléi s borászati eszközök és gé p»k kiállítása iránti intézkedések képezik. Az egyesület tisztelt tagjai minél nagyobb számban megjelenni kéretnek. Z-Egerazeg, 1881. junius 10. Árvay István m. k. ügyvezető elnök. - Gyászhír. Következő gyászjelentést vettük : Csukics Adolf és két kiskorú gyermeke Irma és Emil, ugy Schweger Borbála szomorodott szívvé jelenti szeretett nőjének, édes anyjoknak s leányának Csukics Ludovika asszonynak e hó 15-én délutáni 41/, órakor életének 31. évében történt gyászos ki multát. Hűlt teteme e hó 17-én délutáni 4 órakor fog'' a rSsent-Háromsági" sírkertben örök nyugalomra letétetni, — az engesztelő sz-nt mise pedig e hó 18-án déUlótti 10 órakor az alsó-lendvai plébá nia templomban megtartatni. Alsó Lend-ván, 1881. junius 15 én. Béke drága hamvaira! — Hazai rövid hirek. — A nemzeti színház szünideje jul. 1 tői augusztus 7-ig tart. — B.Edelsheim-Gyu-lay beadta nyugdíjaztatásáért! kérvényét. — Királynénk Bajorországba utazott. — Az angol királyné másodszor is Windsorba hívatta Berkes Lajos zenekarát. — Zómolyon Diocletian korabeli sirt találtak. — Ristowot, a kolozsvári merénylőt Albrecht fhg 1000 frt fizetéssel egyik birtokán alkalmazta. — Bpes ten a halottas kocsin a kocsis hirtelen meghalt. — Kozma főügyész 19 éves lánya meghalt. — Beléuyesen mult szom baton hó esett. - Külföldi rövid hirek. — Konstantinápolyban akkor ébredt fel egy totsabalott, mikor temetni vitték, útközben megőrült. — A szlávok tömegesen zarándokolnak Rómába. — Milán fejedelem szép anyja 90 éves korában mult szerdán halt meg. — Ignatiff ellen a czár bizalmatlansága fokozódik. — Skoda tanár meghalt. — A franczia képviselőház ezentúl 535 helyett 553 követtel fog bírni. — Az olasz GHulíetti expeditió minden tagját legyilkolták az afrikai bennssülöttek. — A moszkvai kiállítás elhalasztatott. — irodalom — Dr. FalUfi Viktor által szer kesztett és 10 év óts kiadott „Apollo". zenemfifolyóirat a juniusi füzettel megszűnt. A nemes intentióju vállalat megszűntét sajnáljuk s hazafiúi őszinte elismeréssé! adózunk a derék és lelkes szerkesztő munkássága s éveken át tanusi tott önfeláldozó áldozatkészségének. A jelen füzet is gazdag tartalmú: Borura derű, magyar zenekép Hölcsl Lőrincztől. Arabeszk Wachtel Auréltól. Petőfi dalai kösüi Kapi Gyulától a három tréfás magvar népdal vegyes karra szinte Kapi Gyulától. Mellékelve van Schubert Fe rencz koizorus zeneszerző arczképe s a borítékon életrajsa közöltetik. — A „Zalai Tanügy'' 22-ík száma következő tartalommal jelent meg: Elnöki meghívás. Valamit a nyelvért Szige thy Istvántól. Tanfelügyelői körlevél Kanizsai jkőr jköny ve. Kőzokt miniszteri körlevél. Lendva, Nagy Lengyel és Lenti, Kerka és Csobánca Dr. Sterbától. Miért nem kell a polg. isk. Keszthely városának? Henz Lajostól. A bécsi magyar önképzőkörről. Megyei hirek, szemle, lap pártolói. Szerkeszti s kiadja Bátorfi Lajos. Ara félévre 1 frt, egész évre 2 frt. Teljes számú példányok még m''igrendel hetők. ül nyert? . 15 ón: Szeben, jun. 15 ón: 31. 56. 88. 68. 52. - , 13. 19. 31. 2. 86. Lemberg, , . 87. 3. 64. 86. 2. Budai sorsjegyek sorsolása. A fővárosi régi városházbaj jun 15-én d. u. 3 órakor ejtetett meg Buda város 1859 iki nyereménykölcsönének 28 ik kisorso-láaa. Kisorsoltstott összesen 600 sorsjegy 58300 frt össznyereménynvel. Ezek közül nyer 20 000 frtot 20654 ik szám; 1000 frtot nyer a 16506 szám, egyenkint 200 forintot nyernek a következő számok: 6007,6121,6934,12302, 37336. Egyenkint IqO frtot nyernek: 559, 731 1760, 5773, 8582, 12253, 13788, 13991, 18495, 20840, 22561, 24407, 26515, 27252, 35482, 37588, 43609, 4913L Ezenkívül k¡sorsoltatott 575 ssám, me-lyek egyenkint 60 frtot nyernek. A nye remények f. é. deczember 15-étől fogva fognak a fővárosi házi pénztárnál kifizettetni. Vegyes hírek. Parlamenti statisztika. Az utóbbi 16 év alatt 726 törvényt alkottak a magyar parlamentben s igy egy évre átlag 453/» törvény esek. Legkevesebb ;74) esik az 1865/8-ki cyklusra, de e korban jöttek létre az alaptörvények; legtöbbet (203) a most lefolyt országgy ülés alkotott. 1869/72-ben 175, 1872/75-ben 151, végül 1875/78 ban 123 törvény alkottatott Az ülések száma az öt ország-gj ülésen sorrendben 338, 484, 398, 420 és 412. Az órassám kö/etkező: 885 (egy ülésre átlag 2 óra 40 perez, 1701 (átlag 3 óra 12 peres), 1276 (átlag 3 óra 12 perez), 1358 (átlag 3 óra 20 peres), 1312 (átlag 3 óra 12 perci). A leghosszabb ülés 1868. decs. 1-én volt, mely két órai félbeszakítással reggel 9 órától este 9 óráig tartott, s legkoraibb az úgynevezett koronázási ülés, mely reggel 5 óra kor kezdődött s 5 óra múlva véget ért. Az öt országgyűlése!: összesen 25.085 tárgyat (a legtöbb 5901 a legutóbb) hon-tak szőnyegre. — Fölszólitás, Hazánk öeszes kisdedóvónőit ezennel fölszólítom, hogy ason biztosítási szövetkezetbe, melynek részére az .Első Magyar Biztosító Tarsaság« emberbaráti ée hazafias érzelemtől vezéreltetve a iegkedvesőbb ajánlatokat tette, belépni siessenek s ezen szándékukat ve lem (Budapest, ősz u. 36.) e hó végéig tudatúi szíveskedjenek. Fölszólítom továbbá az intézeteket fenntartó egyesületek is, hogy saját jól felfogott szellemi és anyagi érdekűkben az óvók által fizetendő biztosítási öesseg tör vény szabta részét saját terhökre elvállalni kegyeskedjenek. Mig azon óvék ia, kik már ax állami biz tositás részesei, helyesen cselekesznek, ha saját jövőjük biztosi tásárae szövetkezetbe is sorakoznak. Budapesten, junius 10-éc 1811. P. Szatmáry Károly, mint a .Kisdednevelők Grss. Egyesület "-ének elnöke. — — Deák síremléke. A Deák-sirem lók művezető építésze Gerster Kálmán a végrehajtó bisottság elnökéhez br. Lip thay Béla úrhoz az építésre vonatkozólag következő jelentést terjeszti be: 1880. auguszt. 7-én a kőmives vállalkozó Hof-hauser Lajos által kőhiány a miatt a munka beszüntettetett a ezen időtől fogva csupán a kőfaragó vállalkozó működvén, munkájában annyira előrehaladt, hogy nem ZALAI KÖZLÖN ? csak a síremlékhez, hanem a terassehoz szükséges kő, utóbbi kis részének kivéte lével, elkészült. A kófaragómunka ilyetén való előrehaladásáról meggyőződve, a ts vasz beálltával, felhivtam a kőműves rállalkozót munkája megkezdésére, ki a munkát mult hó 2-án tényleg meg is kezdte és pdig oly munkaerő alkalmazásával, hogy Ugy a síremlék, valamint a terasse építése is egvszerre haladjon oly-képen, hogy a síremlék kupolájának be-boltozása legkésőbb 4 hét letelte alatt eszközölve lígyn, melynek megtörténte után a betetőzés; illetve a síremlék belső dissitése is foganatba vehető lessen. A betetőzésre szükséges márványtéglák — a szerződés értelmében — már jun. bó végén megérkeznek, valamint a küldisz-képen alkalmazandó érezmunkákra vo natkozó teendőkre nézve legközelebb előterjesztés fog té''etnt. A síremlék külsején alkalmazott szobrászmunkák — afőbejá raton alkalmatandókat kivéve — már teljesen elkészültek; továbbá a genius szobor, melyet Kiss György szobrász szintén elkészített, érezbeöntés végett a szer ződó Seblíck-féle öntödének adatott át mely legkésőbb 1 «82, február végéig ezt tökéletesen kéezen felállítani tartozik. — Függőben hagyatott a felállítandó sarco-phag kérdés, mely a belső munkálatok elkészülte után fog elintéztetni. A már eddig megrendelt és részben elkészült munkákra a következő összegek utalvá nyoztattak ki; kőmives 13.766 frt 80 kr kőfaragó 32.297 frt 11 kr, szobrász 822 frt 2 kr, Genius-szobor 9700 frt, lakató« 250 frt, kupolatetőzet 9653 frt 40 kr összesen 66.489 frt 33 kr. Kiadandók még a következő munkák: a belső diszi tésbez szükséges szobrász-, márvány-műmárvány- és terazzo-munkák, továbbá kívül a kandeláberek, háromlábasok főbejárati ajjó és aspbalt-munka. kőmivesmunka a kitűzött két évi határidő alatt elkészül, az egész síremlék be fejezése ezenfelül egy óv alatt. — Dy 6 forintos bankjegyeket ka punk nemsokárs olyan forma mintára, mint ss uj 10 frtosok ; mindkét oldalon nyomással, a czimer helyét azonban i felsége arczképe fogja betölteni. Est kö vetendik majd az 1 és 50 frtosok, melyek szinte ujakkal fognak pár év alatt kicseréltetni. JUNIUS 19-én 1881. Hasznos tudnivalók. — Rozsda-folt. Két rész vizet egy rósz mészhalvany (chlórkalk) port összeelegyítünk s a rozsdafoltos ruhát több ízben beáztatjuk s aztán szappanos viszel rendesen kimossuk. A chlórkalk kapható pár krsjezárórt bármely fűszer kereskedésben. — Fekete tinta. A finom jó fekete tintához kell a következő négyféle anyag. 1) 9 rész darabokra tört gubacs (Galläpfel) 2) 3 rész zöld gálicz. 3) 1 rósz arab mézga és 4) 41 rész esőviz vagy folyóvíz. E négyféle anyag öaszevegyi-tendő s néhány nap múlva előáll a kívánt finom fekete tinta. — A moly ellen- Alig küszöbölhet jük ki a ruhából a molyt, ha egyszer abba magát befészkelte. Azonban arra kell szerfelett ügyelnünk, hogy e pusztító féreg ne menjen az öltönybe. Hintsük be asért a ruhát féregporral, többször szellőztessük, porozzuk ki, keféljük meg. Borssal elegyített kámforzacskót vagy dohányt illeszthetünk a megóvandó ruha közé. — Penészedét a befőttnél. Sem zamatját, sem izét nem adhatjuk vissza a megpenészedett befőttnek. De hogy az penészt ne kapjon, a következő öt dolog kívántatik: 1) egészséges gyümölcs, 2) ezukor-hókezüség, 3) az üvegnek légmentesen való bekötése, 4) a gyümölcsnek , elegendő megfőzése és 5) a befőttnek hí deg, száraz helyen tartása. Ezen őt kellék megóv attól, bögy penész jusson a befőtthez. — A férfe-ingek keményítése. Ha a keményítő fele megfőzetik — a másik fele pedig nyers<sn less hoszá keverve s még egy kis stearin gyertya vakarcsot adunk hozzá. — oly keveréket nyerünk, mely az inggallórelő és késeló részeknek a kívánható keménységet megadja. — A dohánypor haszna. A pipás ember igen sokat szokott srra adni, hogy dohánya pormentes legyen, s ez okból jöttek divatba a dohánysziták. Azonban igen kevesen fogják tudni, hogy a do hányport másra is lehet hasjnálni, mint tubáknak. Egy tanitó azt írja, hogy ha a szobában vagy bárhol is a hangyaféssek körül ily port hintünk el, ugy azok ugy eltűnnek onnét, mintha ott sem lettek volna. — Hogy tarthatni el a »zőiőí? Igen egyszerű ós olcsó eljárást ajánl erre egy amerikai lap, mi abban áll, hogy az eltartandó füriök mindegyikének szárát olvadt, de nem forró viaszba mártsuk, azután mindegyik fürtöt gondosan gyapotba takargassuk s hűvös, de nem hideg szobában stekrényekben helyezzük el. Nagyon ügyelni kell azonban arra, hoey az elteendó szőlő teljesen egészséges íe- gyen- Papírszeletek- A hölgyeket mihex sem lobét jobban hasonlítani, mint kSnyvekh« é< hírlapokhoz A leányka idyll, a mennyasszony ód. a menyecske románc, a matróna kalendáriorn. á félénkek mosók, a karzérok élcxlapok, a ven piperéi lányok divatlapok, a tréfálkozik vígjátékok, htl nők almanachok, csendesek a Szo-morujátékok és a szótlanok a természet csodát közé tartósnak. . Kertéss (hallgatózva): .jj^, u tetni nem tadom ; vagy a nagy,4^,(U°:,b5,E-stonynak van énekórája, vag} p, <jlg gOréuy jntott be * tyukketrecbe." '' 4 Hivatalos placzl ¿rak 14. 9.20 ♦ Nagy-Kaniaaán, 1881. jan. 100 kilogrammjával nUitva Buxa 10-80-11 20 Kou 8-50 Árpa 7.50 —8— Zab 660-.7-. Kukoricz» 6 80.—.—. Burgonya 4 —.--. Borsó 30__ --. Lencse —.—•—82-—. Bab — 9__ Széna 2 50.-—. Szalma •-.—1-20. 1 kilogrammjával számítva. Marhahús 48 —.52. Borjúhús —. Ser-tésbus.56-—.—. Szalonna •—.—88. Diitnóuj,. •—.—80. Vöröshagyma -—. — 16. FogWyrc. •— .-SD. Czukor — .—63. Bors .——1-40 P.iprik 1 —. Sxappaq •—.—40. 1 literjével axámitvv Ó bor 32 - 48 kr. Uj bór 20 - 28 kr Pálinka 48 kr. gecet 6 kr. FABKAS, v. piacs könyvvezető Szerkesztői üzenet. 4639 O. S. Egerszeg. Köszönet! Jövőr. is-szívesen fogadjuk. 4631. O. Ssent-Qróth. Politifcai irínyu dolgozatokat nem közölhetünk. Már két tudósítása kárba veszett. 4632. Az „ Arany-emb«r-r81 teljesen megfeledkeztünk. Illetőnek írunk. XTaus-ULti menetren. ti Indul Kanizsáról hova: '' onat ssám Mohára, D.imbovár Dr« Pere. 1.1« 6 10 rsftgal 2 SO dilut 11 1 4jj«l & 55 ragg.l 1 6 délut. JQ7 Ksaék 215 . '' „ * . 202 Bnd«-P»stre (gyorsvonat) 2<I4 , (postavonat) 12 . (»«gyes vonat) 11 20 éijel 31.( Béniibe (Hsumb«tl>»ly, Sopron felé) S 15 rvgxrl 301 11 50 ¿jjel 315 Sopronba 3 40 délut 205. Prágerhof KoUori, Csáktornya 4 55 reg. I 203 . .8 47 délet 201 . . Oryorsv) . 10 50 éjjol — Ebéd alatt elkezdett sírni a mesterinas. Gazdája kérdi tőle : .miért sirsz te Gyurka?'' — .Már bogy ne sirnék majsstram, ha elgondolom, hogy eaért a darabka huaért, ami a tányéromon van, egy egész Ökröt öltek meg !• — Érkezik Kanizsára honnét Siiberstein Kóbi bemegy egy kereskedésbe : — Adjatok nekem egy jú lövő reveivert — 6 személyre 1 — Jaj istenem ! de milyen dühós lettél K&biJ Itt van egy jú lftvö reveiver, de aztat tauácsnlok, soha meg ne töltsd, mert könnyen maiévbe dönthetje téged. Zákány felől Buda Pestről Bécsből 5 1 11 27 reggel 41 déib-1 éjjel 15 r«gg''>l 5 délut. Sopronból Prágerbof felől (gyorsvonat) (vegye« vonat) 4 (postavonat) 2 (gyorsvonat) 10 30 éjjel 4 1 reggel 10 15 éjjel 12 5 délben 5 37 reggel 1 20 délut. 10 50 éjjel Ur: „Hallja-e kertész, micsoda kiabálás Felelős szerkesztő: BÁTORFI LAJOS, hallatszik át onnan a nyári lakból ?'' H I R 0 E T É S. HIRDETESEK. TtíTpninpjjii lllll 1 '' " " '' " " KVPhió m»jd minden^ffisrer és csemege bereskedésbeh. Takarékos háziasszonyoknak! A bevásárlásnál csak L E I T N E R —} 312 4-10. r kérendő, vagyis a Leitner-féle „Uj frankhoni kávé44 a, v— * egye féle „uj Páva kávé* at általa használni szokott mennyiség felél, majd nyerend belőle erŐS, jÓ ílltttU és SZÓp SZUlÜ kávét, tehát a fele pénsért a legfinomabb minőséget. Egy próba elegendő arra, hogy as ember fentiek igazságáról meggyőződhessék. A bisaiomraméltó és meghitezett vegyészek: Dl. Werner Th. » boroszlói vegyelemzési műhely és műegyetem igazgatója, és Molnár JállOS Budapest város vegyésze és okleveles gyógyszerész •senuj Páva é8 uj Franhonikávót vegyelemileg megvizsgálván, vegyvi«gálatukban határo-sottza kiemelik, hogy ezen kávépótlék felette jó és nagymennyiségű tápláló és vérképsőalkatrésassel bir. Kaphatl majd minden fftsser és csemege kereskedésben. Lakás-kiadás. 327 2—2 A Széchenyi-téren levő Hirschler Testvérek tulaj -donát képező sarokházban két ndvari lakás 1-ső augusztustól 1. vagy több évre bérbe vehető. A feltételek TÓTH LAJOS ügyvéduél megtudhatók. Árverési hirdetmény. A zenyéri uradalom tapsonyi korcsmája italmérési joggal, mészárszék és házi kerttel 1882-ik év elejétől 3 évre bérbeadandó. Az árverés arra f. évi julius 17-én a délelőtti órákban Tapsonyban a tiszttartói irodában, hol a föltételek időközben is megtekinthetők,- fog megtartatni. Az árverezni akarók magukat bánatpénzzel ellátván a jelzett Taőre tisztelettel meghívatnak. Kelt Tapsonyban, 1881. junius hó 10-én SÓLYOMI LIPÓT. 326 2-3 ^ tiszttartó. Nfcgy-Kjuioáa, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtójin. ÜLEGOLCSÚBB KÁVÉIM 100°\|o megtakarítás! éretik el a BHungária kávé e»en alólirott Által ujon f-ltalált s tisstán ártatlan növényi tormékből készült kávé használata által mely feleslegessé test minden más kávéfajokat ason előnyeinél fogva, melyet nt magában össspoiitosit. M''ndazon tn\«jdoaokat melyek az ássiai kávéban feltalálhatók, magában foglalja a .Hungária kávé" is. sőt több tekintetben azt felül Is múlja : nevezete, son azon bcvitS hatás, mely más kávénál általános, n .Hungária kávé''-nál teljesen hiányzik, felgerjeszti az éfváflyat, elősegíti az eaéiztést, élénkíti az Idegrendszert s különösen szép tiszta ssino kellemes Kamatja által tűnik ki. Továbbá jó sikerrel használható gyomorgyongi-ségnól éa gyomorburuluál, — jól hat olyanokra. kik ideges vagy oir.op«i tzivba\|ek, — faj ét hyszterlkas bás-tslmsk miatt ázsiai kávéval nem élhetnek. Betegségek ntáu a .Hungária kávé" rendkívüli erősítőnek és táplálónak bizonyult, söt a betegség tartama alatt esen kávé as egyotlon, mely anélkül, »°gMaliNi<,laB hln''jól,ovó hatás* áluI '' b,,,®^^e, felüdltl él Mindeson olónyök mellott a .Hungária kávé" más fajokhoz képest 100 perczenttel olcsóbb s teljesen elkéssült, beföiésre kész állapotban kapható V., ''/„ 1 és 5 kilós dobosokban a feltaláló " ^ Szaládi Antalnál Budapest, SuQár-ut 100. sz. Egy kilogramm (2 vámfont) ára 1 frt 20 kr. "VS Elszállittatik bármily vidékre a« össaeg elíileges beküldése vagy 818 5-25 utánvétel mellett. NA6Y-KANIZ8A, 1881. jnnina 23-án. EMfLtté«i ér-. v Ö V \ tHi érre......8 * fél érre.......« ■ negyed érre ...... * > Sjry «rátw 10 fcr. HIRDETÉSEK 8 hasábos peütsorban 7, roás«Klszor 6 s minden további torért 5 Vr NYILTTÉRüEN »őrönként 10 krért vétetnek fel. Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 80 kr. fizetendő V: Y.lo-i A Huszadik évfolyam. A lap íxelkmi réizét illető kfzlemi- nvek a azerkesztólióz. i aavagi részét illuU. kózltiuiéuvek pedig a kiadóhoz bérweutve intézendök : X A G V K AN I /. S A Wtazslcshaz Bérnn-ntetlen levelek rsíik ismert munka (árjuktól fiie.idJahuk ni Kéziratok vissza neiu kuMelui''k. Kanizsa város helyhatóságinak, .nagy-kanizsai őnk. t Ózol tó-egy let, a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbauk, , nagy-kanizsai takarékpénztár", a .zalamegyei általános tanítótestület . Dagy-kanioai kisded-nevetó egyesület, a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értositóje. Hetcnkini kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Folyó hó végével befejexiűk a félévet, ez alkalomból bizalommal fordulunk lapnnk mélyen tisztelt olvasóihoz az előfizetések megújítása és lapunk szives terjesztése érdekében. Fótörekvésünk volt és lesz, hogy a t. közönség támogatását ki érdemeljük, nem rajtunk múlt, hogy a képviselőválasztások alkalmával tüzetesebb közleményeket nem hozhattunk, ránk nehezedvén az állami főügyészi rendelet, mely szerinf még részben sem foglalkozhatunk politikával, avagy a közügyek emlegetésével. Ettől eltérő közhasznú közleményeink kimerítik folyton a megyében történteket, mert sem költséget, sem fáradságot nem kímélve hü le-irást közlünk. Tisztelt levelezőink való és gyors közlése által az eseményeket lehető élénken registráljuk. Mihez képest kérjük az előfizetések szives megújítását. Hirdetéseket gyorsan és jutányosán közlünk. Előfizetési ár: julius - szeptember negyedévre 2 frt. julius--deczember félévre 4 frt. Kagy-Kanizsa: jun. hó 1881. KIADÓHIVATAL. "Wajdits József könyvkereskedésében. Kölcsönözzünk ? (N.) Nem a jelen mostoha viszonyok közt oly jótékony pénzinté zetektól, vagy legrosszabb esetben épen uzsorásoktól nyerhető köiesönról akarok szólni, tudja mindenki enél-kül is, hogy ezúttal, sajnos! a fél világ .váltólázban* szenved. Uralg s terjed az emberek közt egy régi rosz szokás, mely minden elnevezést inkább eltűr, csak azt nem, hogy: dicséretes; ezt száudokom e lapok keretébe szorítani. Ki ne ismerné a kölcsönt! ki ne tudná, mily előzékenység szárnyain lebben az elénk, s a kedvezőtlen következmények'' mi ónsulyu lábnyomaival távozik ? Megmondom minő kölcsönt értek. Azon házban, melyben több felekezet lakik, a kölcsönvét mondhatnám napirenden van. Űgveljüuk csak rá, — az átellenes lakrészből az .értelmes* és .gondos* társla-kósnó, ki különben, közlünk mondva, cselédeivel gyertyavilág mellett a nyugvók botrányára éjfélkor vágat fát a kamrában, mely szalma s egyéb gyúanyaggal rendelkezik, és ugyanily időtájban hordatja le a padlásról gyertyaláng kíséretében a megszárított fehér-ruhát, mi szorosan a háztartás tudományát fejti ki, nem egyszer jő vagy küld tüzhe-lyünkhez s kér igen szépen: egy pár tojást, igy Kevés tésztát a levesbe, egy kevés lisztet, egy kis sót, paprikát, borsot, eczetet, — mit minden szatócsnál, majd minden második házban kicsinyben, nagyban készen taiái az ember, — sói még, ha .váratlan" vendég érkezett, abroszt, máskép asztalterítőt s egy pár serviettet ii, természetesen — kölcsön. Hogy visszakerQl-e mindez és hogyan, arra feleljen a napi tapasztalás. Tudok esetet, hogy meg-számlálhatlan különnemű tárgyaim tőlcsönöztettek. s nem egyszer történt meg rajtam, hogy látcsövemet a színházba magammal vive, már beléptemkor egy pillanatra elkérte, persze, hogy megint csak kölcsön, valamely ismerőm, kitol ismét elkérte. szinte kölcsön egy második, egy harmadik, negyedik s ugy tovább. míg nem látcső nélkül maradtam, mint jogos tulajdonosa e fényűzés nemével szembeszökőleg vakító tárgynak, s csak nagy nehezen, véletlen, a tizedik kézből, avagy épen nem kapum meg többé. Szerezzük meg magunknak azt, mi végkép nélkülözhetlen,'' s mire kiváló szükségűnk van; ha nem lehetséges, ne kérkedjünk, ne ámitsuk a világot azzal, mi nem tulajdonunk. — Vin czelérem távollétem alatt két csöbröt kölcsönzött a szomsréd-szólótu-lajdonos vinczelérének. melynek egyikét fél év leforgása után gyakori nógatásomra vissza is hozták, míg a másodikat másfél év leteltével magamnak kelle egy napszámosommal, persze mi tisztátlan állapotban ! elhozatnom onnan; s mi történt? egy időre ezek után beállít hozzám a szomszéd és köszönet fejében rám förmed: ha azon két csöbrét, melyet már rég kölcsönkép elhozattam tőle, valahára vissza nem adom, beperel. Tessék megítélni ez esetet, melyet én csak bevezetésül soroltam elő, hogy áttérjek arra mit tulajdonképen e sorok szerkesztésénél ezélba helyeztem. Áldozattal és jól iskolázott ismerettel felállított és berendezett kölcsöokönyrtáraiak tulajdonosi, kezelói álmosan, leverten üldögélnek ma naphosszat az ezerekre menő válogatott, olvasás által épületes szorakozást nyújtó jeles kötetek közt s a feltünó rész vétlenségen csak csóválják, és méltán, fejüket. Közönségünk nagy része szereti a frivol, inkább e termő fa tiltott gyümölcseit, s ha csak ¿ehet, inkább olvas — ingyen. Min a szerző éveken át fáradozott, az a díszes kiállítású kötet csak 50 krjávai is a világnak mily keresetlen áruezikke lón! A kclcsönkönyvtárnak pedig 30 krt fizetni havonkint — minó vakmerő gondolat l Olvassunk — ingyen. Itt ismét visszaránt themámra a kölcsön, — szabadjon magamról elmondanom a példát. Fiatal koromban minden tárczát apasztó s nélkülözhető élvet mellőzve, magamnak tetemes költséggel bár, de nyugodt öntudattal egy csinos kis könyvtárt rondeztem be, azaz az irodalmi ter mékek oly választékát szereztem meg. mely csakhamar többek szemébe tűnt. Barátim, ismerósim naponta megfordultak nálam — hisz kis könyvtáram annyi vonzerővel birtl vitték, hordták csinos köteteimet olvasták dicsérték, tovább kölcsönözték, néhányat vissza is szolgáltattak kezeimhez, melyekben hiában kerestem értelmet zavaró, összefüggés nélkül valami fél készítményt képező, itt-ott hiányzó három - nógj kitépett lapot. — A könyvtár ürült, a kötelek miudinkább fogytak, tűntek, s jegyzék hiányában azt sem tudtam: hova. Ezen beékelt példák után a kölcsönzés barátaira nézve önkényt következik, hogy- a kölcsönkérés s illetőleg kikölcsönzés nem valafni dicséretes. De hogy türelmeért és unalmáért némileg káriéritsem az olvasót, kit e czélzat nem érdekelt, elmondom még, hogy az utolsó kötet eltűnése- és visszanyerésénél mily talpraesett példaszón okultam. Ugyan is a niég meglevó utolsó kötetet egy Horvátországból hozzánk áthelyezkedett éltes uri ember olvasni vágyó fiának kölcsönzőm, kitől azt hosszú idó eltelte után többszöri felszólításom ellenére sem kaphattam vissza. Az ifjú végre elutazott, s legérde kesb, legjobban megőrzött . utolsó kötetem iránt tudakozandó elmentem az ifjú atyja, a kedélyes öreg úrhoz, ki azt sok motozás és keresés után végre egy szegletben megtalálva . ezen anyanyelvezete mellett elsajátított töredezett német hangejtéssel és megjegyzéssel visszaadá: ,Kit vergessen: mit Hand gibt man, mit Fuss muss man hoien." lesük heljre a csorbát ! l''N.) Kgy jólelkű éltes nőrokonom házánál gyakran összegyűlt dél- r- utáni társaskörbe rendesen éir^s hivatalos valék. Hogy a jó nénike asztalán kávé is szerepelt, nem vettem zokon, mert hisz különösen nói társaságot kávé nélkül képzelni sem lehet; de hogy ilyenkor épen nekem, mint többszőr kijelenté, kegycnczének, rendesen csorba csészével udvarolt, abban mégis kissé megütköztem. Ki tudtam okát. .Lásd édesem, moudú felvilágosításul gyengéd kérdésemre, e csésze ősi hagyomány, természetesen . »-nkonim részéről, mely felette kedves nekem, — e csésze azonban még kedvesebb emlékem lett, mióta egy mindenek fölött szeretett kis unokám játszi pajzán tággal rajta csorbát ütött, s igy, lásd c- meg őr zött ledkedvesebb emlékemmel neked szinte kedvencz rokonomnak udvarolhatni engem felette boldogít.* E kis észrevét tel akaratlan ösz szehasonlithatom nyelvezetünket. Ennek is van egy ily csorbája, mint nénikém kávécsészéjének, mely az ősi korból származott, s ez az, hogy — nem beszéljük tisztán a nyelvet, őseink törzsgyökeres magvát szórhatták csak el azon tudományoknak, melylyel esetleg a hajdan rendelkezett; badarság volt volna tőlük többet várni, mint mennyit elsajátíthattak azon térről, melyre tulajdonképen műveltségűk köre szorítkozott. A ''kor szelleme azonban haladt azóta, embereket emelt ki a sokaságból, kiket tudományos lovagokká avatott, hogy az utód élén helyreüssék a csorbát, mely az ősök akkor még szűkebb körű. korlátolt tudományából akaratlan eredt. És e tudomány malasztjával fölkent uttöró lovagok, ez átszelle mült kiváló emberek századokon át küzdtek is önfeláldozással a tökéletesítés érdemében és mi ma elismerőleg igazolhatjuk, hogy különösen nyelvezetünkben leginkább az ut'' bbi néhány évtized alatt sokra i^ vitték, a jelenig. TARCZA. Én 18 voltam- Éu is voltara egy»er ilju : Virágos fa lombos erdős, Ln >• l''OÍygtam bimes réten Lepkéi íiit«, vig dalt sen^ón Éu is UilUai . oh de aouak Mindörökre vége — vége, Szivemi-t a bú. — caaiója K«gyetUnUl aasxfiépU ! tn is volUm egy.s -r iftu, Volt csillagom f&n. a« égen, Csüngtem rajta. hév-reménynyel, Mint harmat a falevélen. Oly sokáig bíztam benne, Mind hiába — mind hiába, Szenvedéstelt utaimra Nem hintett fénjt aaép v,.ág» ! tn .. voltam egyszer ifja, Vígan xengett as éa dalom, Nem it tudtam mi a bánat, — A csalódás, — a tájdalom M<.rt már tudó«», ismerem mind Oh, a iecxke ár.Vfa — drága Szép re éuyexn, bő saerelnem, Ifjctág om Tolt ¿s Íja. Én ll voltam ^ysaer ifla, Nem is olyan nagyon régen. At a cai.iag ragyog moit is Oda fön a mag» égen ^ Váüaim sem hajoltak meg, A fejem sem borult őszbe, — Csak reményem halt ki végkép, C«k a lelkem töröU otaae. VÍ.RKOKYI DEZSŐ Annyi szenvedés után. — Elbeszélés — Irt: TÖRÖK ERNÓ. (Folytatás éa rég«.) A jármű épen Müilner Béla előtt robogott tova, ki egy téve» pillantást retve a bentülőkre hangosan felkiáltott .Saeut Isten é* a követkeaó pillanatban — bucsozatlanul ott hagyva isme-róaeit ökleivel törve magának uLat — órUletes gyoraaaággal rohant a kocái után, mig egj Qrea kooaival találkoava, beleugrott: , Aat a két azürkét kell utolérnünk* fuldokla a kocsisnak. A két azürke mintegy 200 lépéanj-i elóuyben volt, .le a tér kettójök köaölt egyre fogyott. Rövid negyedórai . hajtáa után az Üldözött kocái a .Pária* aaailodib* hajtott. Müílner Béla egy aranyat dobva kocaiaának, a kocsiból egy ugráaaal a hölgyek mellett termett, sem tudta, melyiket ölelje, melyiket caókolja meg, hangját elfojtá a kitörő öröm, a boldog viaxontldtáa édes kéje, a hölgyek as elaó meglepőtéeből kibootakosva airva borultak a feltaláltnak férfiaa vállaira. Dombasöghyné volt as érkex^u éa leánya I''onka, as üldösó Müllnnr Béla pedig a mi rég bujdo«é ismerósUnk Ken defy Béla. Gróf Dömefalvy Kálmán bérelt« ki as elaő emelet 8. asobáját, ő már két hónappal előbb érkesett ide, hogy a tengeri fürdőt élveaheaae majdan nejével ; idejöttek Dombaaöghyék a grót páran csár. Müllner asas moat már Kendefy Béla fölkiaéré as ő »ivének, lelkének legdrágább teremtéaeit, exer kérdéa, eser felelet köst elaó volt: .Hol as én aserencaé''len férjem? Hol van as én édea apám ? Béla sietett Dombstóghyért: útközben gondolá ki tervét, akkor fájt lelké- nek, hogy álnév alá volt kénytelen rej-tősni, megcsalni as embereket, a világot és jótevő főnokét. Kgyenee lelke egyenes ut&t választott. Dombazoghyt egyeiie»<n tóuokéhes vesette, ki a törtéutekról még sejtelemmel sem biri ; de Bélának izgatottságot eláruló külseje érdeklődését és kíváncsiságát a legnagyobb mértékben felkelté. Kendefy őszintén és réeslelesen felfedexé mindkrttiéjök múltját, állásai, viselt do! gaikut a dic«ő, de aseruncaet.en kimenetelű magyar ssabadságh&rczban ; a!kal mat vőn magának röviden ecaetelni eliiprott nemzetének sorsát, a haza igaz gyermekeinek Üldöztetését; bocsánatot kért, hogy mindezt titkolt a mai napig, moat asoaban nem rejtegetheti azt tovább, mert feltalált* kedvesét, feltalálta Domb-azoghy nejét épén ezelőtt egy lélórával. Dombesóghy a hoai«zbb felfedezés alatt nyogtalanságaban egyszer fátolt, luáasxor égett, arcta ased<-rjea fakó reiut öltött, nem tudta eiképt-lni, mi vihette e vallomásokra Kendefy t, de mikor ea nejéoek, gyermekének felialáláaát em lúé, s«¿kéről felugorva oda rohant hozrá, vállaira téve kexeit. egész testében resz ketve a felindaláatól. az örömtől kérdé: .Igaza, szólsz ember?* Igásat ax utolsó b«tüig ! különben jöjjön, győsódjék meg »savaim igássá-gáról. Troalaiai is meglepte a nem sejtett helyzet nyílt felfedetése, őt is áthatotta as öreg Dombasöghy nek lelki Sföme, megindulása, a legőszintébb rokonszenvre! lidvöslé a derék szabadságszerető magyar hasának bujdosó fiait és csak azt aajnálta, hogy korábban, at ollő talál« kosáa alkalmával nem tudhatta meg, kiket hozott hiaáboz a nors kese, hogy rokonasonvének, nagyrabecsülésének a legfényesebb bizonyítékait adhatta voídk. így minden ssép, tehát mától fogva meghalt a rMüllner", latén tartsa meg Dombeeöghy éa Kendefy urakat szólt a barátilag szorított keset a főnök mindkettővel s nem tartóztatá viesza őket, csak hogy minél előbb láthassák egymást a hitvasek, a azülő és gyermeke. DombexÖgby és Kendefy egy rövid «egyedóra múlva már a .Páris* szálloda előtt voltak, az ablakból Ilonka lobogtatá eléjök gyermekies örömmel kendőjét, a koros Dombszöghy a mennyire ereje birta, azaladl fel a lépcsőkői ; a kivetkező per-ezekben már egymás keblén nyugodott a azerető hitves pár js Ilonka, az angyali leány. A forrásra nnm bukkanó szarvaa végre vizet találva, mobön esik a hűsítő italnak ; a nap hegétől kiszáradt föld as első eáőcsöppöt mámoros síeisé^gol nyeli el, a napot rég n«m"látott virág az elaő sugár csókjára keblét tárja fel illatával. Ily "boldog vólt a viszontlátásban a sorstól meglátogatott család; bennük a mult ée jelen őlelkezék tele fenséggel, ''ele bánattal vegyes .örömmel. A hosszú évek fájó emlékei, reményei, a jelen fölűlmulhatlan boldogsága fölött beszélgettek, midőn belépett a csalid körébe gróf D^mefalvy Kálmán, ki a váratlan találkozáaról már értesült. .Hiszen mi már többasőr találkoz tank — «sóit kedélyesen mosolyogva a gróf — itt Marteillesben két hó óta araim. — Igaz, méltóságod — feleltek a bujdoaók egyatefre — • irányunkban tanúsított figyelmének okát sohasem tudtuk magunknak megfejteni; különben fogadja előre is örök mély hálánkat ezen árt&ilanul büntetett és szenvedett család iránti kegyelmes pártfogásáért. .Bagatell, hagyják awt uraim — vágott közbe Dómefalvy — beszéljünk iukább a multakról először* — s kezdé fejtegetni terveit, tetteit. ó kutatott mindenfelé a nagyvilág ban a bujdosók után, fényképeit beszerezte, mozgásba hozott minden eszközt, csakhogy nyomukra talá jon. Dombszöghy és Kendefy Müilner név alatt levelet irtak kérdezósnödve családaikról, de a kabinet noír jól telje aitette kötelességé , lefoglalta a leveleket s cs.ik olyanokat adott ki előleges vizsgálat után, melyeknek czimzettjei vagy elhaltak, vagy ismeretlen helyre költöz tek, vagy gyanut!-s.n tartalmuk volt; igy a aaegény család azokból egy betűt sem látott. Egyetlen levélök menekült ki a vizsgálat alól, átkozott rosszul írva, tele hibával, minőt képzetlen emberek irnak, egészen ártatlan irályban kérdezősködve, vájjon hogyan van az én Erzsém és Ilonám, kell-e nekik egy kis pénz. vagy segítség; a levél Domb»zöghyék szomszédjának, egy becsületes asz''.Josnak volt csimezve, a ki tudva, hogy neki Francsiországban ismerősei nincsenek, az ör»8ében és Ilonában a szerencsétlen Dombszöghy lére és leányára vélt ismerni hoaazas fejtörés után. Masnap Pordára küldötte a levelet gondolva, hogy bizonyára ezen családot érdekli a levél tartalma; a levél a gróf kezei közé jutott, de egyelőre hallgatott felőle nemes szándékában. HUSZADIK ÍVyOLYAM ---... Li- A L —» n A I K ö Z L —M-t----- Ö Is J. lajdon elferdítése tliUemmindig egy feltáró és oly csorbítasz, mely néni- ktei mut^f^k «<m korba talán, dt''«Sf», ii «fjenló iéfé* tartok fcáaadttk iÉelte«ével, lem boldogít ssfca. A «Mt helyre ütni szükséges térén, ttü tsftát. l*y Bfodenekelótt egyrészt m caak azt ne feledjük vagy banyagtityvk el, mit tudományosabb eiaberelttt} elsajátítottuk, őt legyünk azon, bogy nyelvészetünket figyelemmel kisért gyakorlat által minél inkább tökélyre rigyük, — máirószt törekedjünk arra, hogy gyermekeink egyes netán hibás kiejtéseit nyombsn helyre igazitra, édes aayiwyel vüket legalább is tisztán beezétó társadalmi polgárok-és honleányokká neveljük, mert: mit ér minden csu, pipere, tndoosányos képzettség, zongorajáték, franczia és más idegen nyelvek részbeni ismerete, ha gyermekünk társadalmi termekben leggyakoroltabb egy nyelvet tökéletesen és tisztán beszélni nem tnd ? Már én szakitok e részben az ósi szokástól, a hs sikerült többek figyelmét körülírt nézetemre felébresztenem, nénikém csorba ósi cséazikéjétól is végkép elállók és ezentnl a tökéletesség nektárját ahelyett inkább njsbb szerű, tudományosabban gyártott edényekből szörpölöm. Azonban mégis ogy vágyónk mi ma s nyelvezettel, mint nénikém volt kávés-csészéjével, mely kedteoci unokája psjzánságának csorbáját viselte magán, s melyből ón is szörpöltem... hogy t. i. Őseink szokásaihoz ragaszkodunk inkább, azok modorát követjük s azok szókiejtéseit utánozzuk , mig az njabb kor előírta műveltség egyes szabálya soksxJF* figyelmen kívül marad. BecsempéŐSak holmi idegen szavakat, melyekre most már tökéletes nyelvezetünk bála ég nem szorult, élünk kiejtésekkel, melyek nyelvszabályainktól teljesen el-ütqek s sokszor a beszélőről mindent inkább megítélhetünk, csak azt neitf: tulajdonképen mily nemzedék gyermeke. Más szavakkal, mi emberek néha hasonlítunk a géphez, mely ha nem használtuk azt folyton éa jól, futamában előbb-utóbb vagy elkopik és döczög ide-oda, vagy megrozsdásodik és ragyás foltokat tüntet elő, pedig a drágakő is ugy nyeri meg teijes értékét, ha kellőkép csiszolva lesz. ifindannak daczára, mondom, hogy e téren jeles emberekkel rendelkezünk, valljuk" meg őszintén, nyelvészetünk a közéletben egyeseknél nem a legjobb lábon áll. Gyermekeink tanodáikban elsajátítják ngyan a correct kiejtéseket, otthonos körökben azonb&D ezeket mégis gyakran az általunk elejtettekkel cserélik eL Pedig mi ugyanazon pályán ballagtunk tova. melyen ma az utód csoportja halad. — igen, csakhogy elhagytuk a gyakoriati tért, egy kis önáilás biztosította nyugalom közt nem csiszoltuk többé aczélainkat, s így ellepte a rozsda, melyből környezetünkre is több kevesebb ragaszkodik, bogy elhomályosítsa azt. melynek kifényesité-sén a tanfalak közt éveken át annyi szakember fáradozott. Mondom, nyelvezetünk itt elősorolni bejyén nem látott hibás kiejté seire — egyesek közt — millió a péida s ezt tán észreveszszük és elis-merendjük. ha ébrebben őrködünk fölötte s minden kifejezést feszültebb figyelemmel tartunk szem előtt. Egy nyelvet legalább is tisztán megtanulni Dem nagy feladat, már pedig mindenkitől elvárható, hogy legalább egy nyelvet beszéljen tisztán s különösen, ha büszkeséggel nyilváníthatja, hogy — magyar, fíbhez pedig nem kell egyéb, mint akarat és hajlam. Az idegen nyelvek beszövése, vagy a tu- - Szállítási átCMtrilizaczjs. A mult év vóge felé a hazai kamarák kivétel nélkül felterjesztésekkel járultak a kormányhoz az iránt, bogy a törvénykezési hivatalok részére szükségelt papír, írószerek és nyomtatványok szállítása decen ralizáltassék. E tárgyban a közgazdasági mioisterium kővetkező fontos leiratot küldte szét. A vidéki törvénykezési hivatalok szamára szükséges irodai szerek beszerzésének decentralizatiója tárgyiban több kereskedelmi és iparkamara részéről tett felterjesztés folytán a m. kir. igazságügy miniszter urat megkeresvén, nevezett miniszter ártól azon értesítést nyertem, hogy az emiitett anyagszerek beszerzése az eddig követett központosítási rendszer elejtése, a szabad verseny elvéoeí azonban továbbra is épségben fen tartása mellett, jövő évi január hó 1-tól kezdve az il letó kir. törvényszéki elnökre fog bízatni.'' gok é- oraáfofc cs kir. pénzttgyminis- ''trák álfcft tsHÖetéa laké/de iparuk« a mag varkor» ötszázban is gyakorló hAÉálok Megadóztatása ra néz»» eddig is követett eljáráshoz alkalmazkodva, akként iaiéxkedatt, hogy azon házalok, kik a Magyartmágban nyert házalási engedély alapján, a magyar fctfftfba országai és Ó felsége többi királyságai és országai közt kötött vam és kereskedelmi szövetségről szóló 1878. XX. t. ez. XV. czikkében gyökerező jogosítvány folytál házalási iparukat a birodalmi tanácsban képvi selt országok valamelyikében is gya koroldi kívánják, az eseii országokban a házalókra rézre megállapított adot — az áltáluk a magyar korona országaiban fizetett kereseti ado beszámításának figyelmen kivül hagyásával - teljes összegben lefizetni tartoznak. Ellenben ugyanezen házalóknak, a mennyiben a birodalmi tanácsban kép viselt országok egeikéből netaLan a másikba átlépnek, az előbbiben már lefizetett kereseti adó, szintúgy mícit a többi belföldi házalóknál, beszámításba\éte tik. Kzen intézkedés miheztartas végett oly megjegyzéssel hozatik köztudomásra. hogy az osztrák állam területén lakó és iparukat s magyar aliam területére is kiterjesztő házalók ezentúl is a kereset-adóról szóló 1875. XXIX. t.-cz. 8. § a értelmében vonaedók adó alá. Kelt Budapesten. 1881. évi ápril hii 7-én. A m. kir. pénzügyminisztérium. a magyar sajfó érdeneben) A m»gy«r parlia.a-nt íg-n helyeden, igen józanul cse ek^d-tt, midón az 1869. évi XXIII. tor vény cxik k áii«i m-g-»sün tette hazánkban at 1857 ik évi oamöer ¿3 iki császár; pmens li-záukba behozott — hirl»padöt. — A magyar tor vény J;~zás ig«u jól vudta, hogy eahn-ralis fejiódésuek csak n-iu rég indult államban s-mcdi zein áll a közművelődés nek annyira uijabac, mint adók állal megdrágít tni a cultur. terjesztésére hivatott hírlapuk megszerzési arat. A magyar ''ársad l ini é et fejlődé-»ó''c ne>« oem lob-nett kor^nsom közönyös * kérdés. hogy M«gyar-<r»zgban a magyar sajtó, a m-iy- eJsőreiidú tényező volt miudig nemzetÜuK u jj areftir uiáiása nagy é »iép muukjab>o; iur;y a tudo-máuy és sepél«tb«n nK-g.-l©lódött eszméket, eiveket a irányukat a hazat talajba ültetni s ápolni «jgiuiu • ajrfiy feladatául wmnte a magyar kOsöuség i-é^etképsódé •ét nemzeties felfogással nemzeties irányba alakítani ; — « coeh egy «óval zeti iokiulélfdj bauJB biatuwfeMBI »zolgUva a legSSÉM ciéfljBta magasság érdáfcaé-t s a magyar fcoS^jMkaá- ért fflf&ép rémíili>, vug> MátopMA. vagyfcn kÍMOTttljön ide^u« myelisa, líle^n am-a éránkért kütd''i Sajtó áUai. -. .Áa én nyelvfia eróeebb torlaaaa ItáJ iának — moadU Patrsroa — mláS Qert»á«ia wadea alpenei * ^Ugya»a# iwondhs»jttk basánk bsm édei''ln''aa? nye!-vüukrAl: a magyar uy»l»ról. M»-rt hiszen ii>-m a Dunának éa Tiszának folyton foly-váai hömbolygó babjai. m«Iy. e^yforma bid-^»égg^l viszi tova bármely nemift bármd szinü lobogóját; — n-''m a Ba konya ik, .Kárpátoknak b«gy«í, m -lyelf rigylormán nyújtanak bármely hjka néf>-nek fái, al épüiű házra, auya^ot a íiUro; »t-m nz „arany kalá//al ÓKes róti.iság hol »llmaé^ünk is leara''h-« j» ak -nyérr« való'' ; sem -z a levegő -11, rnely ütméére gyfortuán élt«tb»--ti törököt, lutart. né-meiot s muszkát : — de z »z érz tne Ivrt édes anyánk tejével síivtúuk b--, «z a ezó. be»z.;d, uyelv, m-iylyel ak.-zérzén-nek kitej''-2Ósi, adunk, alkothaij r f<il-det, e hazat magvi»r földdé, magyar'' hazává. Ex értés fólkeitéaere • ez érzéa ki-f»íj»-zésére vaio nyelvnek ápolására egy«s-cgyedü! a — magyar aajtó kép^s A ma gyár sajtó »z, mtly .i mgyar ny.-Iv \|>ü-vi>s hangjával, eszünkhöz, azivüokhöz. Ulkünkhö/. beszól és eszünket, szív üoket,, lelkűn«! magyarrá .es^i ! Vaióaaggul ntjagy.r flUenes politika. jl magyar sjtó elterjedését megakada h ütni. A hír apadónak b--hTz4:a.a ¡ÜAtve megt»rtas;i pedig okvetlo-»ül ''-zt hozta volna magáv»!. S r i»t--mpontoí vé-e irányadón), a »nagyar p«rliam-Qt egy ban-uuUg. egyetloo ngy szó ell<^nvrteae náikQl moodta ki as 18Ö9 tk évi decte>nbnr hó 9 ikén larto t üléaébe«:. hogy ar. absomt korszakból r^áok octro^ált hiriap«.ricjt végleg-sen eltörli. 8 b.ir iijxbb idűbtn, pénzügyi h-lyz tünk rjlált vohn mta''t. >oli ugyao szö nz adó újra v»ló n^hozata-laroi. de ultkur, mikor .z rgész Európában egy<-düi caak Ausztria éa Porvszor azag tartja fen ez adót, ső mikor mar az e tekintetben oly ctrtkftnvoa Poroar«rszág ia elvetői készül azt: — törvényhotasnok igeo bóloaen, azilárdul ragaszkodott dicső aé^ére vált elhatároaáaáho«. Hanem hát — mi tagadas - itt ia oaak félaz^g munkát v^gestünk. Bégi azu kás az már nálunk, bo; mikeut az a.-gypiomi király Chuíu. nagyarerü pyra toisok épitáaéb^ kezdünk bele és -caoakán h«gyjuk azt . A« a figycUmhiány. az a részetekkel való UM toródéa, m«ly p»rlÍKii»e«''i munkáinkai jollam«». v''>11 * hirUp.dó fontos kérdésének tárgyalásául! is un» a CaoDka épitkezéanck, meiy ma. eddig is meg termé gyümOicaét. , E féUzeg, e caonka intétkedéa mi előbbi jóvaiétetóreakarjnk e''ö» id, iget»y teles aorokban fél bivsi Vény adó L»r. ü< figyelmét! Sokat a méltán hallunk pana«ko<i, az suaztriai lapoknak hazánkban v»1 elterjedéséről. Szerit «-»¿lók, laptulajdon-sok, lapkiadók ioly-tou azon jajgatnak bi.gy nem birják kiállani a Vbraenyt hazánkba özonló temérdek ausztriai u pókkal. A hazai lapimdalooi magv.r t-:r mékeit, melyeket csa''íia » magyarul c. tók járathatnak, z elŐliteti «ó/oosé^ caekely »ráma miatt, jóval drágább<■> k-i! adni, minL Adhatja ezt a roppant ÜS.. 1 olvasó kritöuségg.-l biru uaztrak lapirod..-lom. — És mi még wm goadoakoöuoK s»jri magunk érdekóról, — de rosszul fdfug,,. tü~eImeaségbőI — minden lekin eu>c,i qgyenrKnguvA isaej lapjaink "kai a foly tom I ért''jMeirfk < elles á»káló<i. osztrák lapokat!____ Keli ez nekünk ?! Fol retn vewzüt a ténv t, hegy : magyar lapirodalomnak határozott hát panyára, — a inat hazánkba» egyeli vafoeka sem. mely el ue vulua árasztva i>lcö»ágánál fogva könnyebben m-''gsz rnzhntő osztrák lapokkai; s rá sem bed rnüak, b<»gy casiaoiuk, egjeaulrtaiak kAvébáiaiuk tuezst számra jaratják ;i magyar lapok helyett az oszirás s fűién A bécsi lapokat Százezernél többre megy ahazánkb.: járó osztrák lapok száma; azázezeror-többí-n fizetüuk itt Magyarországijai; axéri, nogr pénzünkön gyalázzanak, ^íi-daimatzaB^k s hj>gy pé^rüoköo fi^in< .< idogrn nemxiúargü honőtáraaink eszét, szívót, lü-két a magyar hazától elbide^it-üéic! — .Keli <-z n.-künk . . ? ! S mitidenúek csak önmagunk va grunk az -Hhi. M-rt míg Ausztria, s m: lapjaink ¡ól, a magy..r japoitci, meiyeK-uek m.«gi aritc^ló o-f>j y -u»tol nem .-hr; f«Htt-ri! « ni.vgyaru) nem érió burger"ke;. - az <>.->..rák p^nzd^yminizz''.ern''-k ¡869-évi d»cz«i!i0i-r 30 án K«lt rendelet^ értelmében hirjapbélyng-t szed : — adr.ig mi jamiior m»gyaroK derure bo:Ura, :.igy«u, ieg(S»<-ke. veub b -i \ ega<io oéÍKiii -ug djuK -lar.,áztatni h:«zuk»''., k--d > es jó.»K.-«r<i;;i k-tól, az o»«-rá< l»p<>kfvl! Ke.j > t «--küuk . . ? : ¿-i b a iegH<-«atlai»abb s hazánkra ueim egyáltaiao »emiui veszélyt el nem jár» valamennyi külföldi hírlapu'' ala bírjuk ve;ni a hirlapbéli eg koielezetuégé-nek: — mért oem ugyanezt Auaztriav»! ir: — arsaf'' az Auazuiavai. melv a magyar lap«/k ^yellen egy pél-dauyát »cm eresz i b« tóldierts i>éJyeg»dó né.kül! A sokat hang''>ziaiott reci pri.citá, de fiMtíg az elégge sokat netn bnngoilat haló érdekeink kívánjak, kóvelriiK . hogy a'' osztrák lapok nálann belyegadó; tizes »euet — Ez kt»il nekfrek . . ! irmmi uk ii ím» wan«k fzer OK vau »uu«á belMZalajára ! Aj^UÍ-juk ba: eVérdéat illeléfees k^reiuk ügy e.-<oébe. — \ iiéraiiuo arosltan .«¿uba))al. Nővé oak az magyarosnh aj, ki Magy«roraaag lerülrien bonossagtrai bir. Azon külfo.di. ki lb»U jauuar S jg az orsz^gbau 5 év>-n ái oárbol adwfi''-etó volt. a m >gyarorsz»gi boooaságot meg-zer^zte; a kiskorú gyerm-Kek sxuiöik boHoasáeái kóvoiüt. liánok a houonsagOt c<uid«zerint térni tartoznak. A hono>sag egyéb ker-désiit a houoasági törvény tárgy^j. N^va-gyaroniua iraw megx ékben a szoltí-birófeo^yaud«''1 Bácsca»l. törvény hatósag-al bíró váro»oan a i»nacs-hor kell toly»mi>dni, m--g p''sóig azou .t.''igabiróhoz, -r«ietVH taniswh >z. kinek terüíetuo a nevét magyaroaitó községi ii- lolőséggel b''r. Abb ''», bogy a kiskorú neve ma gyárra valtu»f»asék, azükaegea. bugy au-n-k nevéüt-u atyja adja be a folyam -d-\áuyt; ha atyj» (lörvenye»^ vagy lörve-uyi-si.ettj uinos, akkor a gyámuak ^bizonyos eaetek b«m » gonduoítnak) kell, a belyegtörvény elaó »éleiének x. pontja szerint bélyegmenies kérvény nyel a ár-VHsaektói engedélyt kértei, asoe árv»»zék tői ». melyB«k usrüleién a* érdekelt kiskorú községi illetónegg»?! (1. » 3. pon-ioi) bír Ezen kérvényhez a k-resatievei is csatolandó, d« visasakérendő. A n:1 ^ m agy árusítás »r»t • szolga-biróhoz vagy tsnaozhos intézendő a ér vény l.ezre.idsserint azoknak kerasauevele (saüie ési biwny.ivaayn) csatoiaa.io.aK.K -nek neve magyarosittau. ügy f.ilj amodvátiyban csak -gy családra vooatkozó névmagyarosítás Ker- heió s bs k<«tük oly kiakwu <• •ek a tv ja niaoa, oda okolandó mág árvaszék elóleges eagedélye, ea-t amennyiben a gyermek törvénywtett, vonatkozó okmányok. A kérvényt egyéö iro«áoy»y»l ''« felszerelni rendsiwrint nem szükséges; a folyamodványt a nagykorú foiy»modű maga, a.>nk<oru«»h he»\|r«tt »z^t/jft gyám irja alá. A kérvényt igfű»?Dl Csak azt kell be»« kijrf-»«""- hüK-v " ,11«(ók eddigi »•vakel««l^>»f®•ítt•B, rl h-tárosták, s mlf »»gy" TálM* A gróf irt már korábban a kiköi-tözött«knek mindé.ifelé vájjon ü»m ind-ják e Dumbsjöghy és Kendefy hollétét; miodnn oidairól egy és ugyanazon válasz nyert^. nem hallanak semmit. At vizsgáltatta a birodalom minden fegyimezeiében letartóztatottak névsorát, nem talalta a keresetteket, ebból meg. győződött, bogy elfogva niocsenek. Majd azon gondolat támadt agyá. ban. vájjon n>;m végez.ék-« ki őket vala hol ? átkutatta az irattárakat, sehol semmi nyom; ekkor jött kezébe a fenti levél, itt kelle felvennie a nyomoiáa fonalát. Ekkor határozta magát el trra bogy a levélirú Müllnert felkutatja és rendeleteket- tett az elutazasra Marseil lesbe a tengeri-fürdő használásának ürügye alatt. Itt volt alkalma látni azóta a két Müllnert naponta; az első pillanatra fel-ismerte Dombszöghyt és Kendefy t a ke zébun levő arczképek után; rőgttts if''i haza, hogy Ilonka — ki gyengélkedett elutazásakor — édei anyjával rögtön kel-'' jen atra. a mint egészsége eng«dí. Mindezen terveit mélyen mstgáb zárta, nem akart a sújtott oasládban reményt ébreszteni, mely nem teljesülne be. A találkozás, z viszontlátás örömeit ő máskép rendezé, de ha a sors kereutül-huzá is tervezetét, szivéből örvend, hogy feltalálnia sikerült és viaszaadbttá övéiknek as elveszetteket. A gróf végesvén beasédét, egyik ■sebben, mint a másik kössösé a feledhetetlen kegyességet és jé indulatot, mit irányukban tanúsított »Én csak édes hazánknak tartoc-tam mindezzel, a emberbaráti kötelességet teijflsitetlrm; Isten áldja meg kegyeteket és legyenek mindenkor • legboldogabbak'' felelte a gróf, * eszel fölkelt és szívélyesen üdvösölv* misdayijokat, láthatólag derült kedélylyel távozott. A osaiád áldása kisárts a bsm kshlü grófot. - Házafék adéztaUst. A birodalmi tanácsban képviselt királysá- ) Ifaiatviiiy Dr Fon .IMI. ''üiik kS.ábSl eri«0 moit »QvábSl. KM« OCX ncfjslsai Sxerk. .Csak as a homályos még elótrem, bogy Kováos Qyun s-m fol nem kere.ie a n»iéinket, s«m leveleimre ara vái»-s.oltl" — töpreakedéh a felfedezek után Kendefy — v®Je valamioes történnie kellett. • * t • Nébiány hét múlva a ^TrouUis 4 Comp." házból négy fogat rubogott a „Páris* szálloda felé, hol a ssép ssámn fogatok köst megállapodtak, s a kuosikon érkesettsk a* első emeletbe sietlek föl A legtágasabb terembe* kósépen a pamlagon ült gráf Dömefaivy Kaimáa fiatal nejével, jobbra Dooabssögby ilunka fehér uszályos seiyemruháUaa, fehér fa lyol futott alá fejéről, fajdísaét, a ™«ay-aaszonyi pompás kossorut és öröms«gársó arcait sitakarva; mailstx« r agy ufó tekintetét mea/asssony áa piheatetre állott ihletetten Keadafy Bál, legboldogabb T6l<A7gróá pár balolnalá. Kv^i. (og-i^Unui, elmond.ák lakhely* rÓMassioü gazdag öliözekb«« b..U''S'' ''«^at, vőfélyével és odább a .Troulais 4 Comp-" társcség tulajdonos», családjaikkal s több vendég. Aa órs tizenkettőt vert; a gróf as asztalra helyeseti iratot kezeibe vévs, Dombssöghybes fordult és mondá: .No elérkezett s legssebb pillanat 1 Visszaad Un önnek Bejét és gyermekét, « Y9i* élete boldogságát; most pWig ime ó íoU sége ss aralkodó kegyelmet ád önnek s Kendefy araik, visszásdstai rendeli elkobzott vagyosát, ssabádságát és meg• siratott basáját. Uram — fordult a jelenlevő koswuii tiastvUelőhöz — saivssked jék sbss okmáayt Woi vsaat. A felolvasás a tán újra szólt a gróf: .Vinsas térhet nek a mi édes ha* siakba büntetlen ül, boldogan ; kösaÖoöm as égaek, hogy e sserapet ssáaia aekem, bogy leróhatom legalább aémileg legmé lyebb tissteletemet kasáak sokat ssea vedett saabadaágbÓMt iránt; a mily tml» boldog vagyok a pillsaatbas, oly boláo-gok U«yaMk imék, oly msgsi%.d»tt la- gyes a jegyes pár; sz »ndulá« id-je itt Vas, adjak a szülői áldásukat a j«gye •ek tr>gyére." K-nd-fy BéU és Doab»zögny Ilonka a szülők elé tórdelt-k .Édes t<páok, ¿d-s snyana !■ szóllak elfogult redő hangon. Dombszogky letörölve az elérzé-keovülé« essJta k<inyeket, áldólsg emelé kezét és mondá: .Keudeíy, biss régóta vngyok apád, régóta vagy fiam ! az a jóságos Isten segiueu, áldjon meg benneteket!* Dumbss^ghyné szavát az örömkö-nyek fojtják el, ő csak az égr-» nézett óa áldó anyai kesét tévé az ifjú pér fejér* Minden szem könybdábadott, mindenki zokogott a 1-gaemnsebb gróf jóléttel fölött. Tisenüt perez múlva a két hü esi ve» a házasság kölnieké fűzé Össse elváJ- a jboltomíglaa s Kendefy és Ilonka férj és nő voltak A koosiba Kendefy segilé fel a leg drágább kincseu mondván túláradó boldogsággá!: ,Éden-kedves feleségem." Mikor otthon mindea oldalról üdvös lék a matkapárt, Eveiine köaj«zve osó kolta meg a menyaasaoayt és sugá ennek halkai, ssomornaa lehajtott fővsl: .Sohasem mondtam senkinek, csak most érezem igazán, meaayire szerettem a reám nésve örökre eJveaseit Bálát..." • a • Forró juliasi napon, mikor a kasza alatt ledólt kövér rendak már hevertek, két koesi baladott a VöröekŐ felé vezető atoa, egyikben Dombszöghy üli nejével, a másikban Kendefy és Ilonka; Vöroakó stolsé házánál az ajtóban ép c megje-leat Kovács Gyuri t kalapját tiszteasé-gesea mege»eitstve késaöaté az ari utasokat, kik megállottak háza elótU .Há édss jó barátom — szólt ba-nátságeaaa a gaadáaak Dombszöghy — ital tós vw u* — De mi is iszunk am ! — kiáltott ha>uiról K-nd-fy. Az umerós hangra a mi Kovács Gyurmk oda kialto t feleségének : „Any-jokom, ayi-d ki a kaput, né/d a mi n-gysagt»s arunk, mrg a parancsnok ur érkeaeu a g", — s assal <^gy<k kocsnöl a másikhoz és oouao vissza szaladgált, majd ürömébrii a. lovak kantárszárát ragadta meg, nem használt semmi -Hea kezés. bejáratta kedves utasait. Olt beat aztán eloszlott sc U''olaó homály is Kendety szemei elől; — 1 év végén rájöttek, bogy Dombszöghy es Kendefy rej^stek Kovács Gyurinál, s hogy ez óicei áloévre k.Állított Útlevéllel külföldre szöktette, csért börtönre ¡''élték, s azt épen egy boté töltötte ki. de akar még háromszor i« elülne ott as ő nagy araiért ..... * * a .Késő Ósszol szsll a fecske messzire, De tavaszkor visszatér ő íészkire B r messze száll tul a völgyön és sikoo, Mégis mindig a^l dnolja jobb tubon.* Néhány év tűnt le azóta, B . ben a Dombszöghy- éa Kend^íy családot szere''et a bizalom környéké. A nagyapa térdein apró unokák lovagollak, egyik házi sapkáját te«.é fejébe, a másik oblős pipáját aksrá szívni, a kandalló tüze keüfinesen meleget árasztott szét a szobában, a szomszédból egy kis uj hoopolgár nyersen nyöszörögve ziró hangja hallatszott ái, nem érezték az ott beat levők a fagyos tél zord ferge Vegét. As sjtón kopogtattak s belépett egy mosolygó arexs férfiú szereoosés jó •»lét kívánva deres bajusza és zuamar.-is szak&U kóaől. ,Ug • ia as isten hosott — szaladt K-nd-fy az érkező felé — Isten hosott legdrágább bará , Szentgyörgyi Klemér! — s beszólt a szomsaéd ssobabai — a multak emlékére Elemér less kicsikések neve, édea-kodves feleségem !* ki-az leg a HUSZADIK tTOOLYAM '' •-'' ."t -1 V_ f\_> L V Z A L A l K ö Z L O ír Y. JUNIUS 23-ia 1381. toltak. M<''g-mhiendő valsm-nnji folya modc illetéke» kössége, de ha * ¿módok nem ngyanaton közsésiUii bírnak illetőséggel, »a első ízben megkeresett szolgabíró, illetve megye hivatalból teszi ál a folyamodványt oda, hová még szük-»ég«». $ \ '' i Katonák, hivatalnokok, papok, ta-iiitók sat. kérhetik azt in, hogy felette» hatóságaik ■ áitalábau oly politikai ható ságok, melyeknek a változásról tudniok kell, a névváltoztatásról értesitlessenek ; telekkönyvbe vagy a kereskedelmi ezé gekbe azonban as érdekelteknek magukunk kell folyamodni a változás bejegyzé-»«ért. A régi czéget a kereskedelmi iór vény szerint a névváltoztatás után is meg lobét tartant. Helyi hlivk. — A követválasxtáz megyénkben holnap junius 24-én fog általában megtartatni. — Tekintve az ügy komoly fontosságát, reméljük, unsz-rint minden e legszebb alkotmányos jog méltóságához illően, kellő rend-, férfias magatartás- é« lehető fegyelemmel történik. Adja Isten ! .— Jubileum Dr. JUpp Vilmos, a keszthelyi gymnaaium érdemes és tudós ti-nára e hó 29-ikén üli 25 éves tanári jubileumát, .¿i ; •, i • ?,V. v Nag&Kani**. A helybeli 6 oaztályu fiu és leány- és az ezekkel kapcsolatban álló 3 osztályú kereskedelmi itr. iskolánál az évi zárvísgála-tok f. hí1) 26-án veondik kezdetüket éa a következő rendben fognak megtnrUtni: 26-án d. ] fiókztály. — 27-éo d. e. 1. éa 2. leáoyoazL és d. u. 2. fioazt. — 28-án d. e. 3. és 4-. fiowl. és d. u. 3. ós 4. haUjjbfsL ^í \|9 én d. e. 5. és 6. leány ószV. ct. a. 5'' é« 6 fiosat. 30 án d. e. az 1, & és ti kera»fc®delim osztályok; d. u, ugyan ezek és julius 1-én d. e. épen i» e & osztály. — Csurgón, 1881. juliu» 7 én, az 1876. évben veszett tanítóknak összejö vetelök lesz; miről első sorban a szerző-dőfelek, másod sorban pedig az önként megjeteuWóbajtók^-tíssteleueí értesíttetne. — Édes remeoynyel nézünk a la» láikozas elé 6* hiszszük, bogy az ünne«_: pelyen közeli ismerős kartarsaiok »zép számban leszünk képviselve. — A találkozás színhelye: a Mm-quitter fél* kávéház. — Szándékunk a találkozás emlékére aEmlékkóuyv"-et is szerkeszteni, mire nézve minden megjelenőnek szive» kös remüködéxe — a f- nforgó ügy szellemében — köszönettel fogadtatik. Szerződő társai nevében: Szaiay Sándor nagy ka« nizsai tauitó. ----Sminieléadá. Balogh Alaj« jel-seu szerveseit dráma-, nópsziumü«, vígjáték és op«rette társulatával folyó hó 22-éú Keszthelyre érk-zeh s itt előádásait szombaton, folyosó 25-én „Tiszturak a zárdában* czimü fraaexia m&vel kezdik m-g. Vásárnap hó 26 án „Boccacco" czimü legújabb operette. — mely Keszt-hely.-n most előezör fog ►zinre hoztui — íg-n jó erőkből álló társulatot .közönségünk ''méltó figyelmébe és"'' pár fogásába. A megyei \ianüóág flgyel- tHébe!'' A Ixalain;'' IaIi. < tanító-testület"; folyó : évT Szt.-Qróthon íariancló nagy gyűlésen részt Venni óhnjtó iK-pjaniuik érdekébeu — az alulirt bízott g f. hó 16-éu tartott értekezleté- bk ine^íiagyá-aából - a következőket v«d szei^uosém tudomásul hozui: 1. A nagygyűlés — a központból veitértesités szerint — julius 5-on re»g<;li 9 órakor a uagy vendéglő száUnjaban tar atik mtní * az el meg^löíö; eWiériéktíalérpi^lig előtte Való napon (4 én) d u. 6 órakoi a rom. kath. uépiakola 2-ik termében fog megtartatni. A «ala-szenttvan vasúti vég-állomá-sbn (mely Szt\Gróthtól 21/, órai távol ságban fikázik) kocáik fognak várakozni »¿julius 4-óu;(a nagygyűlés előtti napon) reggeli 8 óra 17 perczkor Kanizsa felől Sat.-lváuru érkező vonallal utazóit r».: f* . i ''* '' ugy szintén azok aa>nir» is. kik m d u-5 óra 35 perczkor Szt. Ivánra érkiző vonattal jönnek - de ezek számára e ked vezmd y csak aa esetben biztosíttatik, hj''a ebbeli "(a fenti, első batáridő tői ejérŐ) h h 1 á Í.W á W^d M b<ju k s tjuljtt., J áigQlazer Gpy u I a é s S z ü ó s Imre szent-g''t ó t h i l a n i l ó k n á 1 b e j e 1 e n • ti k, egyébként kéretnek a reggeli vo- nití^m^^ú^ffim^^ tanitóknál érkezésükről megt^-nnij hogy a küldeüdó''kt>csik saáma felül .magunkat tájékozhassak Bizony«» siálna kocsik visszautazás alkalmával is bocsájiatnak a . gyűlésre megjelenUík rendelkezésére. 3. A gyűlésre Órke7.ő minden egyes tanító a lakosság álul kellőleg elszállásol tátik. 4. Az elszállásolás ügy v-ietési iro óája a rom. kath népiakoJa 1 ső. termében lévén, kóretaek az érdeklőitek meg érkezésökkor odá forduluí: Az eíőkéazitó Y-es blzotUág névében : Békfi Efek. Mázai rövid hirek — A váczi püspök kertje falában két római felirato» köret találtak. — Ponóny váró^ el v ben i elfogsdta, i hogy Sopronnal közöze» (tHrt>?nsk feuw egy magyar színtársulatot. — Szegszárd-m L"ippích István rojt hoovédóruagy inrghait. — Palásthy '' Sándor jele» hírlapíró elhunyt 39 éres korábsn. — Az első magyar káríygyr mult évi tiszta hasana 6552 frt 42 kr. — As állami bevéiel májusban egy millióval volt több, min" tavaly e hóban — A budai koronaőfaéget szaporítják. — Az otszágos fiőiparkiállitásra az ország minden részéből nagy ssammai érkeznek m bejelentések. — Kossuth as ószsz cl költözik Barucconéból Turiuba. — A magy. tud. akadémia az eddig megjelent müvek légér tékesbjeit a pápának, a vaticáui könyviár köreimére, mngküldótte. — A földrengések még most is meg-megujul-aak Horvátországban. — Félszázadosju bilfumái ücnep-ltn legközelebb a Bu csauscky czég. — A szőlődézao^váluági kötvények 21 ik kisorsolása f. hó 25 én fog megtartatni. - Egy turócz-azent-marloni czígányprímás a jun. 1-en meg tartott sorshúzásén 70.000 frtot nyert. — - Külföldi rövid hirek -Hugó Victornak Pár.aban még életében ssobrot emelnek. — A mitroviczazaloniki vaautat osztrák és magyar ősapátokkal akarják megssállatni a hatxlmak. — Oroszországban a lázadás !erjd — A belfasti sziaház leégett. — London jelenlegi lakosság» 3,8 i4 571. — Az örost czar bt»csüle:sériéi p-r'' indított a „Ki forma czimü oias* lap ellen. — Oroszországba q nagymérvű pusztítást tesznek a gabnanemékben a sáska a egyéb rovarok i-okasága. — Csehországban kezdik már a zsidókat üidösni. — A helsingforsi finn egyetemen, a pétervári kormány pa rancsára a magyarnyelv és irodalom tanítása köt»lesóvé tétetett. — J^. Sándor czár özvegye még mindig a legnagyobb visszavonuUs''ágban él. — Jess.Anna op-raénekesnő Karlruhtban meghalt. — Az osztrák Alpesek vidékein pünkösdkor oagy havazás volt — Chioszbaa ujabb földrengés volt. Irodatom < K rovat alatt megemlített inunk ■> Ni"y-KaiiSfcáu Wa^dits Jóít.if k6tiy < kf roakadé« altal megreuilelbetó I — Mtgj''lent ia kapható: A tör-vénysséki teremből. Haxai te külföldi érdek«« bűneseteket és íenyitó- tárgyaiá sokat tartalmazza. A két kötet lesrőlh ott ár»: 1 forint, A „Jogtudományi közlöny* 1874. e^yik száma a következő ismertetést hozta e műről : „Magyar Pitaval." A Németországban oly nagy keletnek örvendő Fitava! mintájára jeient meg egy igen érdeken gyűjtemény Hang Ferenez tői, következő czim alatt: ,Tör vényszéki teremből, hazai és külföldi bűnesetek éa fenyítő pör ok gyűjteménye", mely igen díszes kiállitssu két kö''etbeti öossescu 27 igeu érdekes htzai és külföldi esntet tartalmaz. £ gyűjtemény amellett, bogy igen érdekes olvasmányt nyújt, meri igen helyes irály mellett érdekfeszítően vannak az egyes esetek előadva, szak férfiak altal is haszonnal olvasható; mert ax esetek legnagyobb részéb n érdekre jogkérdések foglaltatnak ,'' méryekr''a tárgyalxg egész, folyamának. a vad és v éd beszédeknek közlése folytán minden »Idáiról megvilágítva levén, a« olvasónak; további elmélkedésre bó anyagot nx ojtanak. Ezen a hazai és külföldi fenyitó törvényszéki el jsr^abol ineriiett cseiiken kívül vannak történu>i érdekű czikfcíek is, pl. a középkor törvényszéki termeiből három''fejezet u. m : >.a hóhér 2. a használatban volt kinzó- és büntető e*kö«ök, 3. a legszo-kottabb büntető eszközök alkalmazása. Hasonló érdekességgel; bir „Stuart Mária u olsó órai" czimü ézikk ii. Szóval a tárgyak gondosait mwgválaaztvák, a tar tatom változatos, melyhez at érdekes előadás » járulván, e müvet a pártolasra, méltóvá teszi. A i-zerzőnél Kalocsán meg rendelve a két kötetes mű. í forint leszállított árért bérmentve megküldetik. — A „Vasárnapi Ojfig" junius 19 ik száma következő tartalommal jelent mg: «Idősb gró( Károlyi István." — dA dalnok atka • (Ublsnd költem.» uye.) Benedek Jánostól. — „Jamb»r Bencxe négy évszaka.? Elbeszélés. — „A e»»löp.tí (Raj«.) SincerustóL — „Hazai fürdők: Tusnád.« Egy fürd* vendégtől. ¿Bésxv^t." - „NyonS v«tett!- Angof regény. — .Az elifélt -bucuji." — ,,Egyveleg.'' — „Sko<\|> Jdi^f. - „Uj világosság.0 Hoitsy Fiitól.„A legna »..?r<n»¿yobb mei-g." -.Leadvay Márton azttlSbAsf " — Irodalom és művészet, kösintéxe&k és egyletek egyház es.. tsk(4a,,mbújságy sat. rendes k''éti róva tok. Képek: Idősb gróf Károlyi István. — Az özönvíz Doré r-jza — Tnsuád és vidéke (képcsopoTiozat.) Báró Bánffy Ad ám rajza — Tanosni árnskép. — Az «lítéli búcsúja. Leínburg Leo festménye utkn. — Skoda Józ^af. — L-nd-jvay Márton szülőháza.. L -. A .Világkrónika* 25 saáma kővetkező tartalommal jelent «aeg: A Jangada. Nyolczszáz mértfőid az Ama zoaon. Verne Gyula regénye. (Képpel ) — A gőzös vasul feltalálója. (Képpel.) — Tusreg törzsbéliek. (K^pfl ) — A kőrösvőlgyi árviskárosuitak javára kiadott „Résivétalbumból: % ,Sebue Johanna." Göthe balladája. ¿(Képpel.) — Miért Ititrtiiikj hfgy mz fr \ . . . _........ — Görög rablék fogságában. — Ki a nyertes Hendjel-k és oziinek árjegy éke. — Hoa»«aélntü r-mbe-ek. — Hög tön ítélő bíróság és a távíró. — A . Vatcimapi Öjfig előfizetési árs negyodévre 2 írt, a „Politikai Ujdon-aáffok" kai együtt 3 írt.. — Ugyscsak a Franklin-Társulat kiadó-hívatalában(Bu-iapeat, egyetem-utez 4-ik sz.) megrendelhető a „Képe« Néplap* legolcsóbb újság a magyar nép számára, lélévre l. frt. — E három hetilap melléklapjn a „Világkrónika* képes hetikozlóny megrendelési ára a „Vasárnapi Újság", „Politikai Újdonságok * vagy »Kóggs Néplap"; előfizetni részére negyedévre 50 kr. — A »Politikai Újdonságok" tetemesen bóvj-tett gazdasági rovattal és küiöu mellékletekkel jelen meg. — A .Jogtudományi Közlöny" 25. dzáma a következő Uruiommal jelent meg: A jövedéki kihágások condifiiká tiója. Z.-IŐI. — A közíizcrzeményí jogrói. Dr. Jaocsó György királyi táblai lagéd-fogalmazótó''. — Jogirodalom. — Külföldi jogélet. Dr Dell''Adami Rezső ügy-/édtól. — TorvényTcezésí szemle: Con trov^rs kérdés a B." T. K. 338 §. alkalmazása körül. Csorba Károly kir. alügj észtől. — Visszárverezénaél beazá mitandó e a bánatpénz a vételár-különbözetbe. Tóth Gáspár ügy védlöl. — Az uj csődtörvény s a csőd hatályának kez-dote. Dr. Holl&nder Lajos Ügyvédtől. — A látr i azóló váitó (lévülése »z elfogadóval szemben. Dr Sándor Endré''ől. — Mel''éklcU-Curiaí határozatok. A „Jog tudmiányi Közlöny* előfize''éni ára fél évre 6 frl, negyedévre 3 frt. — A ,K<?pe* Ctalddi Lapok* 38 ik számának tartalmú: A .Kék kakas" a kerepesi utón. Eredeti elbeszélés, irl^i Mikszáth Kálmán. (FólyUtás.) — A gyermek első buja. (Mrs Heman« Folicia.) Rácz Som itól. — I ma. Rajz. ifj Váncza Mihály tói. ~ A tetszhalott. E^eszélés, irta K-treki Gusztáv. — Az egyptomi gúlák. — Idősb gróf Károlyi István. + — A nihilista hajsza. Franczia regény, írta Vérnier Pál, eredetiből fordította Keresztes E- (Vég«.) — Egészségtani levelek III. A szépitő szerekről. Irta Dr Ziffer Károly. — Utazás a Szsharán. — Hullaégetés a hinduknál. — Mozaik: Iro dalom és művészet. — Egyveleg. — Szerkesatói üzenetek. — A hét története — Kép»k: Gúlák Gizeh melleit. — Képviselő választás vidéken. — Idősb gróf Károlyi István, f — Utazs a Szaharán. — Hullaégetés Kalkuttában. — Melléklet: A „Rejtélyes házasság4 czimü regény 353—368 oldala. A borítékon: Hetin^ptár. — Pályázati talányok. — Kérdések, feleletek, ajánlatok sat. •— Hirdetések. — Előfizetési ára egész évre 6 frt. félévre 3 frt, negyedévre I frt 50 kr. Az előfizetés posUutalványnyal Meh-ner Vilmos kiadóhivatalába (Budapest, kalap utcza 6. sz.) küldendő Vegyes lilrefc. — Űttökö. Ax 1807. szept rmbr 22 ig megfigyelt nagy üstököst f. hó elsőjén éjjel minden várakozás ellenére Goutó csillagász Buecos Avresb n a'' Cri dani-féle csillagképben, ujfa fölfodózte. Közép Európában az ü»:ökös egyelőre még nem látható, de látható lesz körül-belől egy hónap muiva szabad szemmel is. — A vildg vég^. Olasz lapok közzéteszik Leonardo Aretino jövendölését, mely „Aquila volante" czimü munkája ötödiK kötetében olvasható. E szerint a 14-ik században elhunyt olasz iró ast jövendölte, hogy a világ 1881. november 15-én fog elpusztulni. A pusztulás tizenöt napig fog tartani, következő sorrendben : Első nap a tenger átlépi a partokat. Mü itodik nap Harmadik n .állat. Negyedik nap a tengeri állatok. Ötod ik n»pon & irt.idarak. Hatodik napon valamennyi ház fog összedűlni. Hetedik tt»pon a »ziklák roskadnak le. Nvolcza dik uap földrengések lesznek. Kíl^ncze dik napon a h<-gyek omlAnak össze. Tizedik napon valamennyi imber. ÍBeg-nétuul. Tizenegyedik wapou a sirok fognak kiuyiln;. Ttaenkottedik napon csillageső lesz. Tizenharmadik napon meghat vaUmenoyi enaj^eri Tizeunegysdik napon ég és fők fognak égui. H Tizenötödik napon végre meg fog történni a föl-támadás és az utolsó iiélet. Csak el kell hinni 4 — A nők ét a halak. Ne féljenek, nem a ketiő közti régen elnyűtt különb ségrói lesz szó, hisz mindenki tudja, hogy m g a halak némák, a nők egy kicai; — beszédesek. Éti ast kutatom, bogy miben hasonlítanak, a nők a baíakho3? Abban, bogy midőn má.- megfogtuk volna őknt ; akkor siklanak ki könnyedén keseiekbő). — Abban ie hasonlítanak a nők a halakhoz, hogy vannak arany balak és aranyos hölgyek is Azonban a ki» arany halakat olcsón ki lobut tartani, egy k>* kenyérmorzsával t ostyaszeletkékkel, rr.ig az ar aranyos höigyeüt kitartása igeu költ «égés. — Mind a balakuak, aaiud a ''nőknek van egy külön eUmök, melyben eluek, — halaknak a viz, nőknek a szerelem: s «? részben h««onlitanak egy-m^sh Csakhogy « ssegény halak, ha elemökből kivétetnék, elhalnak arany-tálezáu is; a nők pedig egy gazdag férj old-«Ián igeu jól érzik maguk «it szerelem nélkül i», — ebben aztán különböznek egymástól. — Hallal élni igen jó annak idejéu, valamint egy nővel boldog frigyben élni igen kellem«» állapot. A h»l paprikával, borral jó, a nóoek pedig szelíd erköici. báj és erény a legajánióbb fü«s«re — A hal is jobban''izlik, ha szép nő készíti ast el számunkra. Csk az kár, hogy hal helyett gyakran magunkat főznek lo. — A katonatág és a mezőgazdasági munkálatok. Farre franczia hadügyminiszter köriratot intéseit az összes katonusági hadtestparancsnokokhoz, hogy bocsássák a katonaságot a mezőgazda sági munkálatokhoz a gazdák rendelkezésére. Francziaorstág ban már 1877. óia rendszeresen alkalmazzák a mezőgazdasági munkálatoknál a katonaságot és rendkívüli jó szolgálatot tesznek a gaz dának különösen ott, hol a munkaerő uem elégséges és drága. Nálunk is sok helyen kell gazdáinknak a csekely munkaerő folytán küzdeni és nagyon czél-szerű volna, ha mi is kaphatnánk néha segítséget, annál is inkább, mert a katonák jóval olcsóbban is <lolgosnak. — As ebtk borzasztó beUgsége, a veszettég bizonyo» jeiekből. ismerhető fel, melyeknek köziépét helyén valónak találjuk: Mikor a kutya szomorú é» mogorva, lassao «gy helyről a másikra lopódzik, elbuvik, főkép pedig, ha maga tartása szokott tulajdonságaitól eltér,min denki iránt ellenséges indulatot s mindenféle tárgy iránt harapásra való hajlandóságot mutat, azonnal lánczrs (eetfdő, még ba a víztől nem irtózik is, mert bisonyos^ hogy a veszettség kitöréssel fenyeget i aí ilyenkor kerülni kell ez állatot, mert ezen az emberekre ia átszármazható nyavalyánál Borzasztóbb nínosen. — Orosz dolgok A aihiljsták jley?-lei és prokUmáczió moet is, mint azelőtt, bejutnaJc a czár család legbensőbb termeibe megfejthetetlen módon. for közöket használnak a titkos ügynökök a zsidóheczczek rendezésére. Egy fiatal ember egy zsidókofánál darsb kenyeret vett s felét még ott nyomban megette. Egyszerre csak elkezd jajgatni, s aziaieit fájdalmában azt kiabálja, bogy zsídókofa megmérgezte a kenyeret. Természetesen rögtön öeszecsóöuk-s-.»— u^ezt népe, s könnyen komolylyá válhat©« volna a dolog, ha a kofának meutő! gondolata nem támad: a fiatal ember zsebéből kivette a kenyér megmaradt, fejjét s megette. A néptömegnek már-mir kitörő dühe hangoi nevetésre vált. — E hó 45-é« sNévából kCsersnyaev hid mellet egy ismeretlen férfi holttestét húzták Ifi: mellén egy kis táblára e azé volt fölírva: „Áruló", feje főié pedig zsik volt búzva. Kétségtelen, hogy a nihilisták boazujának esett áldozatul. A l^enü nihilista pörben, mint tájrirstilag jelentik, e''napokban ítélt a törvény»4-ék } Prosbra-senczkít és Steertrint halálra, a többi vádlottakat 15—20 óvs bzámüzetéerevSsibériába i tél iák ej; « haláláliiéletskef a czár örökös számüsétésr* változtatta meg. — A czár a Dapokban Pckehofba költözött. y___;__ Papírszeletek. Kgy férj iiersncsétisnUl járt, eltörte * láttál. Alig iiosy ágyba helyezték, híjatja a szolgálót, egy nem rég vidékről jött parasrt-lsányt s igj szól ho«rá: — Sissz ét tudasd halesetomet nSmmei. Ne csin£lj aaoribac nagyon »zonorn xrezot, mert rendkivtil megijedhetné. A^ szolgáló a megbizatishot bivsa elrohan cmöjéhsx t hangos kaczagás kóz.5tt igy — A monyom, az ar azt izeal . . . . haWia . azt izeni . . . hahatít"! .«mi Uir^k wálani a neveléstől . . . hahaha 1 azt izeni, hogy eltörte a lábát. Egy vagyonhot jutott, meglehetősen együgyű ur látogatóban volt egy hölgynél, kinek kft leánya va». a* egyik három" éres, picsi teromtás. a másik ellenben tissanyolci éves szépség. Beszélgetés közben emberink fölkapja a kis leányt, térdére Ülteti k „hopp-hoppot'' járat vele, nagy örömére a gyermek-«ek. £ddirNminden rendén van DeakjsleáDj Isisáltvín i tőről. emberünk udvariasan átkarolja a tizennyolc» éves szépséget s ugyanazon szórakozásban akarja részesíteni. " — Uram! — kiált fölháborodva &z anya. — « — Oh ne tartson semmitíl, — válaszol ez, — még nem vagyok elfáradva. '' - - Liat Ferenci tiszteletére Antwerpenben ünnepélyt rendeztek ; a mester egy szép nő vállait nézte. Ss dnzsogva kérdi: Uit nézi oly sokáig ? Szellsmesen válassolt a mester: .Azt néztem r nőnek-e már szárnyai ?" _ a.K«< i VeMTtXtdL menetrend. Indul Kanlsnáról hova: ^''o>iat «»¿in ¿07 K«»»k, Mohi«-., Dombóvár * • • '' » > „ 202 K«Ha-Pn»tre (gyorsvonat) . (posuvonst) J13» ■ < t . - I • (vegyes vonat) < Ora Pm. Iilfi 5 10 reggel 2 30 déln: 11 1 éjjel 5 55 reggel 2 6 délut 1! 80 A ¡Jel 313 Bécabe (Kmombathely, SoprOE 6 16 yjegRol 301 11 öv Aj jel 315 Sopronba 3 40. délöt. 305 Prágerjiof KoUtri, Csáktornya i 55 reggel SOS" '' „ 2 47 ¿¿lat. . f''»'' (íXéív ) Cl 1050 éjjel 2 B .>6 rke«Üc kin iíA r r tóimét: 210 Zákány felöl . 5 27 reggel 216 - . j, ^. . \| i 41 délb- radalmi kiáltványt a napokban a c^ár lánykájának, Xénia «agyhéröseg«mék ruhájában találták. Perase elrendelték -a-palotában a legszigorúbb kutatást, azon* ban eredménytelenül. így irják est egy berlini lapnak. Ar alább követkesó t a föld mélyébe.; Kiewben t''irtént esemény drastikos iilus-valamentsyi emlős trátiójául szolgál aaaak, bogy mily ess- St 0 E T É 8. 208 :„ rtA«ta-PSstrJH 203 201 ., • 302 Báo-ahSl (vegye« vonat) 4 li (postavonat) 2 (gyorsvonat) 1'' m délut. Aö al 1 rfegfol 10 15 éjjel 316 Aopronból 12. 5déjben 202 Prigsrboif felől (gyorsvonat) 5 37 reggel 204 , . 1 30 délnt. SWKia* » 1MMBm n ■_ II -..-.. I II y Felelés ssedtsactó: BÍtÖRFI LAJOS.! M-'' , 676 1881 Ári ejtési hirdetmény. A aalameuyob^l! l.ndapest-grácsi államat 164 — !«6 ^ írlíoa»«^ áá-kasaán ujbíl építendő átereazek belvro4Uitá«át a najymiltóaáfn kGs-mnnka é köxlekedéii miiÓKterinm 18S1. évi jnsins bó 14-én kelt 9611. sz magas rendeletével 242 frt 80 krnyi Ssszefgel engedélyest-. Kaen mnnka bixtusitása tekintetéből alólirt hivatal irodájában '' foly,''. 1881. évi jnliot ho 4-én reggeli 10 órakor, írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni., melyre a vállalkozni »»¿iidékozók aszal hivatnak meg, hogy as árlejtésbeni résst veré> ese''ére, naagnkat a fent kitett asxeg mint bánatpénzzel «lássák, mely vállalkozás esetében azonnal 10% biztosítékra less kiegészítendő. As Írásbeli ajánlatok feunt kitett nap reggeli 10 óráig fogadtatnak el ; ezekben ax ajánlattevS nere, lakása és polgári állása pontosan kiteendő; továbbá «úmmal éa szóval kiírandó ason száztóli elee-tedés. melyért esen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri éa elfogadja. ''-i- Ax Írásbeli ajánlatokkor a vállalati összeg 10^-je készpénzen vagy állaxapapirokbaa csatoUndó., x''- 3 A m fis sereivények éa feltételek as alnlirott hivstal iroéájában a szokott kfvatxlos órákban megtekinthetők ; • . : .>, (£23 1—2) » Zala-Eyerszegoo. 1881. évi jttnitt» hó''19-ín. A zalameftyet kir. épKószsti ítívataJ. tííS"" . jxr txji > UC1-1&ci ^t''xJ^x A salamegyebeli pozsony-varaséi államat 227—228 kilome-ter é 230—231 kilométer szakaszán Iev6 2«0 és 251 sa. hidak ¡I kijavítását a xu^ymlltóságn k&smanka és köxleksdési sainísxtwrfum ; i88l. éri janius hó IS-án kelt 9S42. saámn magas r«ud!etével '' 5S5 frt 89 krnyi összeggel engeéélyeste. \ Esen mnnka biztosítása tekintetéből alólirt hivatal irodájá- , ban folyó 1881. évi jsltoa, bó 4-én reggeli 10 órakor irázbeli ajánlatok elfogadásával ¿árosait nyilvános szóbeli árlsjtái fog % tartatni, melyre a váttalkótíu isi-adékötők awal kiratoák »Sg, hogy ax árlejtésben! résstvevés «setére, mágnkat a''fentkitett ösz- ^ •seg 5/«-vel mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében ¿ azonnal 10%, biztodtákra less ktegésziteaaó. Al As írásbeli ajánlatok feunt kit&tt nxp reggeli 10 4 - ¿ gadtatnak el; ezekben as sjáalattevS neve,'' lakása é» polgári állása pontosan kiteendő; továbbá Számra íj és ssówiküsaadó Szél ^ ssáatőU elengedés, n^yét* »zsa «m*sUkat etrilaUi ezá&áí- g kőzik, világosan kifőj esendő végre, hogy sjánlkosé a munkálato- , kat és feltételek tartalmát i^éa,,^^,,^- n Ax írásbeli ajásOalokkos a'' válallati.. tote lO^-jé kész. péásbei», rsgy magyar HhqapapIrökbaK issíffélaadó. A míUscrelvények ésTfsltéUlelfe as alnlirott hivatal irodá-jáhai^vk sxokett ¿ivataloa órákban a^gt^tíníb^Sk. Zala-Bgerszogon, 1881. évi jnnlns bó 19-én. ■A zalamegyei kir. épitószeti tóvatal '' .1 i.....i. HUSZADIK ÉVFOLYAM A 1 Köaiö» y HIRDETESEK. JÜKIÜ8 23-áa 1881. -<o w >« e c ® E »Sí U CS O CO R3 cb I W re co CD E -re Ni oo > CO CS © IS k! A gráczi 1880. évi országos kiáHitason elismerési okleveet nyert löOo rramm rizbwi Szénsava« natrium......0.04415 gramm. Szénsavas kálium............0.01278 „ Szénsavas lithium............0,00740 „ Szénsavas oaicium............1,22051 „ Szénsavas magnesium.....0,34241 » Szénsavas vasoxydul..........0.00603 . Szénsavas mangan............0,00074 . Chlornatrium...... . 0,00298 , Chlorammonium..... . 0,00262 „ Borsavas natrium Kénsavas calcium Ph o< p borsa vas calcium Alumiaiumoxyd . Kovasav .... Titánsav .... y> + Szerves anjag vajaavsék (?) njomaivarO.02398 Szilárd alkatrészek összege 1,65108 Sas had és télig kötött szénsav 2,80064 azaz 1400 köbcentiméter. A viz fajsúlya 1,00461 ; a viz bömérséke 1 1.2* Celsius (levegőé volt — 2° C.) a vízből kitóduló gáz vegvalkau térfogati százalékokban kifejezve: Szénsav.............. 99,001% 287 6-6 Idegen gáz........................0, 99/, roely csekély 100,00 voltánál fogva nem volt felismerhető. £ fennebbi elemzés mutatja, hogy ezen vis a savanyu vizek között az elsők közé sorolandó. Tekintve, hogy úgyszólván csupán szénsavsókat tartalmaz, igen ntgr mennyiségű szabad szénsav mellett ezen ásványvíz a tiszta földes savanyuvizek közé tartozik. Budapest, 1880. junius. Dr. LEHQIEL BÉLA, m. k. egyetemi laaá. A asbai „Á6KES"-forrás tiszta, ÍBldes ssvanytívis az igazgatásom alatt 1«»5 Rókus kbrhá* különböző osztályain nagy kiterjedésben alkalmaztatván, ugy as o«tályos fSorvosok jeUntéaei miat saját mellb"tv.r n-stály-imon ós magángy .korUtómban nyert meggyőződés alapján állíthatom, miszerint kitűnő hstáttutak bisonynlt a lépj-, —Ésrtésl ét bafyszs.vsfc barataa káatalaaJaá], és azér. mindazon esetekben, a hol ssabsdszénsav tartalmának nagy mennyisége alkalmaztatását megengedi, kiválóan ajáníható. — Budapesten, 1881. február hó 5-én. Dr. GEhHaRDT LAJOS, egyetemi tanár é a Rókns-kórház igazgatója A siolu! ásvásyvtz Dr Lengyet Béla tanár elemzése «tán íídnlra. a ssénsavas földes ásványvizek közi Urtozik, s annak jvaira használat* ajkatréozei szerint járulható a görrélykór tüdő-rész, rsontlágvulá<, nwnkfllönben angolkór es.uiben — Budapest ¡830. joniu. 19-éo. _^____BALOGH KÁLMÁN'', orrostndor és egyetemi Unár Klvssst a sMüayel tlaxtf ffervst jtlsatéséMl. A Moha közsig határában fekrő * Nazy-Ogos Kevpeleu Imre nr tulajdonát kép*S ártési kut, a fúldssin fölött mintegy fél mét-rnyi magatságbac emelkedő savanyu viz-f..rrá» Vizének mennyisége 24 óránként 86 4 hektoliterre, hőfoka 1 : 20 C fajsúlya 1.0O461 A mohai »arany rix Dr. Lsagyt? Béla, egyetemi tanár arvrpy. lemzése es-rint, egyike bazank leRszénuvdusabb riz-inek, csupán s«''b«tu sókat t irutmazrán: föltalá''á«» i.ÍMmyára a már megierS hss >nló források rnllfttt is. uf?v ifyóíO-tn< tekntetbeu, mint a közhaaz uálat c-.séliáWl ii nyereség. Vegyslk.ntárS SSZVS a SIShsí ABMES -ferras a Giessböbli ssvasyovlibez bssoslitván legiakább. föltalálása oeazrtgzdás2ri takiatstbea ia kiváló faasaaájfal bér: "rendeltetés- lóvén Gie»«h0bli savanyuviK-t pisrzk''nxr>1 joggal leszorítani. A viz t.azta, átlátszó, koiuabb időn át flv.-Kbe »árt állapotban em képez filledéket, uajv mennyiségű »ztbad széoiav tartalmának fszereje nem engedi meg »(Íjainak veeybomlását; iae kellemesen kavanvn. t>sztán használva is ipen üditő. borral v-eyitve eléoken pez.gő, kellem-i ¡Ulol szóivá'' A mi » víznek gy<Wytani hasznait illeti, kittlap haszn- tapasztaltatott a légzési aZ satttZ''é''l SS a vlzílstl SZS vek hurfl''os bástalssalaal, bó ssér-«v mennyiaérc a eyomor ¡dev''vé^«''.! k<''ll«me<eo érintvén a euj-bitóiig bátrán azokra a viz u esiesz ssi zsvsrakssl > a gyoaorsak SZ IdefrssdSzer bsstslnais slsrglá bajaiban is jó szo!gil,tokst tesz; VSKJ. Ik.tát k^pzó köi.nyen bornírt sóinál fogva kivá ó .lóoy.iket igér a jyer sssMyaíyáazstssl. ame-nyiben » pyermekek (ryomorsav-tnlképz«dé«At t ebből kiíoly.>iae görvély »»éir ¿s az xneolkór kifejlődé.ét rcvgk«dá yozza AUiabxc a mohai „ÁGNKS''-forrás mindazon kóroknál kiváló fijryelmst érdemel, melyeknél a szervi élet timoK«-lás és SZ id-grendsz r működésének kártalan felfokozta* kiváoatos. —.Székes/ebérrir. 1880 máin* b.V 13-án Dr. Varga ZslGÜOND, Fehérmegye tiszti főorvosa- • ÉRTESITES. Hazánk egyik legszénsavdusabb savanyu vizéről a mohai AGNES-forrásróL Vegyelcmzése a fehérmegyei mohai Á G N E S-forrás vizének: lOoo gramm visben . 0,00676 gramm. . 0.02297 , . 0,00015 nyomai . 0,06646 . 0.00114 1 < NI a> 3 cd » a» Borral használva már is kiterjedt kedveltségnek örvend. _ Országos főraktár Budapest: j F6rakt4r Sxéke8ffeh^ár é8 Fehi rmegye réazére: edeskuty l. flits Pál Lichtneckert Antal és m. kir. udvari ásványv,z .^uitó umái Dieballa György uraknál. Úgyszintén kaphaió minden gyógyszertárban, füszerkereskedésben és veridéglőben. Ezen hazai vállalatot a nagyérdemű, közönség kegye/t pArtfogáxtíbii tisztelettel «JAtdja Mohán, 1881. év tsvaszán. Á mohai Ágnes-forrásinit kezelősége. s o m to o 3 cs A gráczi 1880. évi orsz. kiállításon elismerési oklevelet nyert S c HM I .y . ''v iépgjÁron MARSHALL SONS M td. főtlgynőke (307 6-6) BUDAPEST, V. váeal-ut Tt ax^m nlatl. VI. yár ateza .>8- ».»íiik «lati, ajánlja: & mostanáig tartott, valamennyi kiállításokon az első és legfőbb dijakkal kitüntetett GőZmGZdOByöJE&C^ fa-, kószán- és szalmafütéshez berendezve. flQ&rilfícr&irialrAf szabadalmazott dobvédóvel, szabadalmazott váiasztóhengerrel, üszögtisztitó készülékké1 f szabadalmazott magánetető készülékkei vagy anélkül. Őrlőmalmokat^ fogaskerék- vagy szijhajtásra, belföldi gyártmány, angol minta szerint. Kézi és járgány-cséplőgépek, szalmakazalok, körförészek, mozdony fecskenddk, vetógépek, szénagyüjtő-gerebiye, ku-koricza-njopzsflldk, aratógépek, trieurök, tisztít rosták, da rák) malmok, szecskavágok szabadalmazott háromvasú ekék ♦a ^v.q» -v «yseinsißs W a gazdasági szaksába vágó Qéptkst >. . ©s toérmentve. Holl skidlitz - poha Csak akkor valódi, ÍT^J^ÍX..» lenyomva. 80 éf óta a legtöbb sikerek mellett fennáll min-lennemQ gysstsr betefséfek és naásztésl akziályak, (mint étTágybiáoy. basszomlási, vár taiala* óa araaysr t''llen Különösen oly egyéneknek ajáuiva, kik 013 életmódot fo''ytatnak. t Hanisltássk t<rvéayn«\| Mststtstaak. Egy lepecsételt eredeti doboz ára. i frt. o. é. BORSZESZ SÚYAL. u ae w r » m - we —— ^^ mm www wm m ^^ A l»-gmíebizhatóbb öiis>>gélyső szere a szenvedő emb«Wégs.»fc a, minden belső é< külső gyalfadásnál, a legtöbb betegség eliwa, min i dennemfi sebe>alés«k, fej-, fül- és fogfájás. sérvek és nyih sebek- i rákrekéiyek. üszök, azemgyolladás, mindei>nem0 bénulás él sérüléi itb. th. ellen. ! Qvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Hal-májolaj. frobnK.es táruktól Bergenben (Norvégiában \ Ezen balmáj zsirolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló aj között as egyedSü, mely orvosi czéíokra bassnálb»tó. , ára egy Qvegnek használati utasítással I frt o é. Fő szállítás Moll A. gyógvszerész. cs. kir. udvari szállítónál, BéCS / Tucblaub«n. Raktár a állam min ''eo birnpves gyógyszertárában vary fűszer-kereakedésében Raktár nélküli helyaér«kHen magánügyének nafrobl) megrendeléseknél .megfelelő árleengedésbeo ráiseeűlueic. A t. az kftsönsép kéretik határozottan Moll-Mle készítményt reud«lui ís csak olyanokat. .Ifo^sdni, melyek aj^ját óv;egyBm é. aláírásommal vannak ellátva R-ktárak: Ha«y KaaiXM Kein» J. gyógy. Práger Béla gyó;y«z. Fess-Jhoftr József. Kosenfeld Adolf. Rosenberg Ferenez, Suém éi Klem. — Zala-Ejsrszef Uolloij J. E. Harezall Isxtl Férd , — taros Domer S. - Csaktsraya Göuet L> gyógyszoréss — Ksjesvár Babócbay Kálm. Kobn J cy igy Th Kecske»^ gy-Wty. — KiprtUZi Werli M íyógy. Készsf Csaesinevine let iry.»gv. — KsaztbOy Wa»sch V. — Klrslsed RátaJán. — Zágráb Ir ;alm»sboz fy>gy Mittlbarb S. gyóg7 Holjae V. — Sepr ss Mez«/ AnJ. gyógy — Lstaaye Kaliwoda J. (¿40 19—óti 1ILEG0LCSQBB KÁTÉ!!! 1000)o megtakarítás! ér-tik el a .Huntfári- kÍTé* slóliroit áital njon f Ita''ált • titat»n ártatlau «.örényi te-m-kbói késxült kivé hasznilsta áltat, mely fe)««legessé tesz" minden más kávéfajokat azon «íiŐuyeifiél foltra, melvet az msgábsn ös«zpontosit. m bi^iou talajdonokat BD- lyek az ázsiai kávéban f.-iu:álhatók. mavában foglalja a ,H»n-gária káré'' is. aő« t^t-b t^kintelben azt felül is mnlja : nevest^ seo azon hevítő mrlv más kávénál általános, a .Hungna kávé -nál t-ljea-n bián/zik. fsijsrjssztJ a2 étvágyat, sléssfiU U sassrtést. élsakltl sz Hiefreaéaisrt s különösen szép ti«zta >zme ** kellem * zamatj< által tűnik kL Továbbá jó sikerrel basznál ható go»orgy»-ng.-ségt.él és yom«rburotnál. — hat olyanokra kik idfgr-s T.ey szervi szivba\|<. - f«j ss bysitarlkss bás-tstssak Miatt ázsiai kaveval nesi e betuti Betegségek mán » , Hon ; <ria i ávé» reaékivSii srsslt «ek és tá^láléaak bizsayzit. k''r-''1» lejt«.:^ t^ilaiua «la t rím kávé az egyi-tle«, mely anélkül, h-rr «»r b»!».a. j. Iiev". hitisa által a kstsfst TslMit: él aMfétésklti. Mind.-zen eUnyök m. llitt a .Hnngári» kávé «sás t''sjokbos képest 100 perezenttfl olcsóbb s fe.jesen elk.issült. befózésrs \| kész állapotban kapbató V«. V«i 1 «* 5 kiios dobosokbat, a Eltaláló Szaládi Antalnál Budapest, Sugár ut 100. sz. PV- Egy kilogramm i.2 rámfont) ára 1 frt 20 kr. ~Wm Elszállitta tik bármily vidékr» az összeg előleget beküldése vagy 318 4—2£ utánvétel mellett. Ál •verési hirdetménya A zenyéri uradalom tapsonyi korcsmája -italmérési joggal, mészárak és házi kerttel 1882-ik év elejétő 3 évre bérbeadandó. Az árverés arra f. évi julius 17-én a délelőtti órákban Tapsonyban fl* tiszttartói irodában, hol a föltételek időközben is megtekinthetők, fog megtartatni. Az árverezni akarók magukat bánatpénzzel ellátván a jelzett időre tisztelettel meghívatnak. Kelt Tapaonyban, 1881. junius hó 10-éc 8ÓLYOMI LIPÓT. S26 a—3 tiszttartó. ífagy-KAaiaáa, nyomatott s kiadó tulajdonos W&jdita Jóssef gyorasajtójáa. ------- , „ , NAGY-KANiZSA, 1881, junius 26-4n, 51-iU az&m, egész évre ffl l Dí«i»té»l ár• évr* nogyed évre...... /ífiry aaátM 10 kr. 8 frt. 4 n 2 . HIRDETÉSE* t- hasábos petitsorban 7, másodszor 6 s minden tOTábbi «őrért 6 kr. NYI1.TTKR"KN soronként 10 krcrt vetetnek fel. Kincstári iiletrk minden fgyes hirdetésért SO kr. fizetendő. Huszadik ^évfolyam, A lap szeUemi, részét illeífi kfzlemé-nyek a szerkesztőhöz, anyagi részét illető kösdeménj ek pedig a kiadóhoz, bérmentve . intézendök : NAöY KANIZSA Wlatslcshaz. Bénnentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak cl. Kéziratok vissza nem kíliűtiUjck. i Ns^y-Kanizsaváros helyhatóságinak, ,nagy-kanizsai ónk. tűzoltó-egylet'', a , nagy-kanizsai kereskedelmid iparbank«, , nagy-kanizsai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanítótestület'', a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület'', a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya'' s több megyei és városi egyesület hivatalos értcsitóje. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Folyó hó végével befejezzük a félévet, ez alkalomból bizalommal fordulunk lapunk mélyen tisztelt olvasóihoz az előfizetések megújítása és lapunk szives terjesztése érdekében. Fótőrek vésünk volt és lesz. hogy a t. közönség támogatását ki érdemeljük, nem rajtunk mult, hogy a képviselőválasztások alkalmával tüzetesebb közleményeket nem hozhattunk, ránk nehezedvén az állami főügyészi rendelet, mely szerint még részben sem foglalkozhatunk politikával, avagy a közügyek emlegetésével. Ettól eltérő közhasznú közleményeink kimerítik folyton a megyében történteket, mert sem költséget, sem fáradságot nem kiméivé hü leírást közlünk. Tisztelt levelezőink való és gyors közlése által az eseményeket lebetó élénken registráljuk. Mihez képest kérjük az előfizetések szives megújítását. Hirdetéseket gyorsan és jutányosán közlünk. Előfizetési ár: julius - szeptember negyedévre 2 írt. julius--deczember félévre 4 frt. Nagy-Kanizsa, jun. hó 1881. KIADÓHIVATAL. Wajdits Jqzsef könyvkereskedésében. A távozó tanulókhoz Ismét egy év zajlott le az életből, mely az idők nagy óráján egyetlen pereznek sem nevezhető ugyan, mindazonáltal figyelmet érdem ió az. Egy év zajlott le, elte metve visszahozhatlanul a közbejött eseményeket. Az eseményeket, melyek fel és le szoktak tűnni minden előleges kikérdezés nélkül, nem te- kintve azt, vájjon öröm fog-e lenni avagy fájdalom azon munka jutalma, melyet mi emberek ez idő alatt véghez vittünk. Ha ki számlálta pereseit ez év kerekének forgása alatt, s beo sztotta teendőit ész és kötelességszerűig, ha ki számot vetett nem is múltjával, melyre gondolni kevés ember szokott, hanem jelenével, s felhasználta az adott körülményeket ugy, mint azok rendelkezésére állottak; ha ki ezen számítás mesterségében még odáig is hatott, hogy a jövő méhébe is bár csak futó pillantással beletekinthessen, idősb ugy mint ifjabb már ezen egyszerű elmélet által is félig betöltötte feladatát. Az ember feladata első sorban élni. Az életet azonban sokféleképpen lehetvén értelmezni, félremagyarázat kikerülése végett megjegyzem, hogy a physicai életet éhem ugy, a mint az teremtve, s az ember észszel, szabad gondolkodással felruházva, mint a természet remeke elő állítva lett. Az élet nehéz, az ily élet küzdéssel jár, a bölcsőtől a sírig, tehát mindvégig. De habár az élet nehéz is, mégis kedves, habár soknak nem kellemes is. Ezen helyzetet, vagyis az élet kedvességét s kellemét egyesíteni a szerencsén kivül, mely itt határozott tényezőt képez, csak munka, fáradság, ipar. szorgalom által lehet, melyhez feltétlenül szükséges a becsületesség, mert van egy kérdőjel az emberi kebelben, melyet minden gondolatunk, minden megkezdett, folytatott 8 bevégzett munkánk után figyelembe kell venni, 3 ez: a lelkiismeret. lelkiismeret nélkül az ember nyugodt nem lehet, ennek hiányában cselekedeteink eredménye esetleges, jutalma kétes. A rosz cselekedet a keblet, vagyis itt értve a lel- kiismeretet fúriaként tépi, zaklatja nyugodni nem engedi, s az élet kedves, kellemes nem lehet A lelkiismeret pedig éppen ugy születik az emberben önmagával, mint egyéb jó tulajdon, s ha tán valaki azt elvesztotte, első sorban önmagában keresse a hibát, és gyakran sikerül elvesztett kincsét feltalálni, de nagyon téved az, ki hibái s tévedéseinek okát sohasem a kereten belől, banem kivül a téveteg terén kutatja, kntatása meddő, hiu, hasztalan, elveszti a kereső az időt, mint elvesztette a nagy kincset, melyet itt vélt feltalálhatni. Az ember tévedéseinek- okát, bajainak kutforrásait legközelebb Ön bensejében lelheti fel, más emberek ben keresvén azt, ujabb hibába esik. Kezdeni kell ezen kincset, lelkiismeretet őrizni, sőt táplálni már zsenge korunkban, mert annak erős fejlődése mellett félig biztos már a nagy küzdelem, az élet nagy küzdelme a világ óriás színpadján. A szülők megteszik természeti kötelességüket ez irányban már gyermekeiknél, s náluk ugyanazt tették az ó szülőik, s igy tovább; most csak az a kérdés, vájjon jó földbe vetettünk-e s nem hullott-e a mag kopár sziklára, terméketlen talajra. A szülők gondozása megőrizni kívánja e talizmánt gyermeke számára, elkövet mindent, hogy &z tulajdonában maradjon. Többet is tesznek a szülők, hogy e nagy kincsnek értékel szereztessenek, jó példával mennek előre, beváltják a lelkiismeretet szavát, dolgoznak, fáradnak, hogy gyermekeik gazdagodjanak a szellemiek kies kincstárából, iskoláztatják gyerme keiket azok, kiket a sors áldó kezei nem gátolnak abban, mások más czélt, de mégis mindig szükségeset s nemeset kívánnak velők eléretni. Ezen téren haladni kell, mert az idő is halad. A haladás ered- ménynyel, sokszor eredménytelenséggel jár, melynél a lelkiismeret gyakran irányt adó s elhatározó befolyást követel. A számolás ideje megérkezik, jó vagy rosz, az mindegy, mert annak be kell következnie. Boldog az, ki figyel azokra, kik az élet göröngyös utjain gyakorlott kezek álul vezettetnek; boldog az iskolás ifjú, ki az idő után, egy évi fáradozásainak bár kimért, de érett gyümölcseit viheti jntalmul a gondos szülék elé a fáradhatlan vezetők által munkált s egyengetett szel lemi térről. Boldogok a szülők, kiknek gyermekei, mint méhek a virág mézével, terhelve érkeznek iskola: évők etán haza szerzett kincseikkel, utjokat a szerető s oktató tanárok szerencse ki-vánatának sokasága kiséri. Siessetek haza a közös örömre lelkes ifjak iskolátok évének végeztével, siessetek beszámolni eltöltött időtökkel1, a vigyétek magatokkal lelkiismereteteket. Dr. FÁRNEK LÁSZLÓ. Helyi lilnk. — Képvitel öválaxt/ui eredmény Zalamegyében: Nagy-Kxnizsán önger Alajos fQffgetlsnségpárti 605 szA-többséggel. Letenyén Do Apáthy István ssabadel vüpárti 150 szótöbbséggel , Keszthelyen Falk Miksa szabadelvüpárti 644 szótöbbséggel, Tapolczáu Hercseg Odeschalchi Arthur függetlenség párti, Sümeghen Beasenyey Ernő ellenzékpárti egyhangúlag, Zala-Egerszegen Trefort Ágoston miniszter szabadéivüpárti 86szó többséggel, Bsfcaán Turgonyí Lajos füg-lenségpárti, Alsó, ondván Veazter Imre ellenzékpárti egy hanguisg és Csáktornyán Urváry Lajos ellenzékpárti 905 szótöbbséggel. Esek szerint Zalamegyében 9 kép-/izélő van, és pedig 3 szabadéi vüpárti, 3 ellensékpárti és 3 fuggetlenségpárti. — Királyi Pál megyénk nagyérdemű jeles ssülöttjét Budapest belváros újból országgyűlési képviselőjévé választotta. — Olavina Lajos ő méltósága szeretett főispán urunk e hő 20-án Lte-nyén időzött, hol reggeli 10 órakor s leieaye: a a vidékből összejött intel''igen-tia a járásbeli körjegyzők a a tőzsének elöljárói által lelkes éljenek közt fogadtatván. Erdélyi György köztisztelet s szeretetben álló szo''.gsbtró ur áltil e. iá rá» bizalmát, szeretetéi tolmácsold b»-szaddel üdvőzöltetctt. Mire ő méltósága megkössönve a szívás fogadtatást, egyúttal előad''.«, hegy hivatalos teendők «liá tása érdemében jött, miért is azonnal a hivatalos helyiségbe vonult. — Délben társas ebéd tartatott, miközbén a lelkes felköszöntétek nem hiányoztak. — Esti hat órakor távozott el körünkből. — Adja Isten, hogy még igm sokszor üdvö sölh essük. — A helybeli polg. iskola f. bó 23 -án, következő műsuroza''.tai tartotta meg szokásos zárönnejpélyét : 1. Fíymnusz, Erkeltől; előadja a polg. isk énekkar. 2 La Traviata, Ábránd Bricci-aldi G. tői; előadja favolán Godina Lajoa ur, zongorán kiséri Zánkay Zsigmond tanár ur. 3 ószazel, W^bertől; előadja a polg. isk énekkar. 4. A walesi bárdok, Arany Jánostól: szanálja vlfcigy József V. osst. tanuló. 5. Angol néphymntis. Kaendel Frigyestói^ előadja a '' poíg. isk. énekkar 6. A bajusz, Arany Jánostól; szavalja Horváth Lajos IV. ©azt. tanuló. 7. Népdalok, átírta Tariczky ; eladja a polg. isk. énekkar. 8. Induló, Kückentöl; előadja a polg. isk énekkar. A rárünne-pély után a polg. is, tornateremben diszlornázis. Mind a szavalok, mind pedig as énekkar méltó dicséretet érdemelnek szabató« előadásukért, ugy nem kttlönben a kii¡emea fnvo''ajáték, mit Zánkay Zs. tanár ur Ügyesen kibéft a zongorán. Nem is maradt -l a nu^y^zámu hallgató közönség méltányló V.l ismerésé — Kár, hogy a mult éveieben m ''gato-kott zdoodar-bok, — nem tudjuk, mi okból — esuttal teljesen elmaradtak. Utána disztornázat Urtatoü, melynek szintén kitűnő sikere Pungrácz A. torna-tanító ur ritka szakavatottaágáról tanúskodott. Est követte esti 6 órakor — mint már lapunkban eleve jeleztük — a zene-, ének- és szavalattal egybekötött zártkörű nyári mulatság, szegény tanulók segélyezésére, mi ép ugy sikerűit s az illető tanár urak— valamint az ifjúságnak is minden tekintetben dicséretére vált. — A tánczmulatság virradtig tartott TARCZA. Egy lány kához. Ha lenge szellő éri arcaidat, ¿S hallgatod a csalogány dalát. Vagy harmat gyöngytől nedvesült ruhád, Ha reggel, este tissta ég ala« Rózsáid balzsam illatát sxivod : Oly titkus méla érzést rejt szived, Milyen a stüz keblében éledés. Midőn nem tudja még, hogy B iitr«L Igen ! neroUx, szeretsz ! mji.r ég a tüz Ssivedben, wm bt-vos. de légy, «telid, Mely akkor is, ha kínos, boldogít. A mely, ha a sors azzal SsssefQs, A kit szeretve birni óhajunk : Örök hevével önmsgából él, 8 a mennyflt bflvöli t. földre le ; Nem! édesebbet míg az éginél. Igen ! szeretsz! s » reagó harmztot Félénk reménynyel künynek mondanád ; Melyet ő, bán gondolva te-reád, Keserv, sóhaj közt busau hallatott. 8 a mely enyelgve játszik ajkidon, A langyos szellőt kéjjel érezed, Mert csókot hoz tán attól, a ki most Oly messze van s kié hő érzeted. 8 a mig reménytől éled hű szived, A rózsa illat szendert ad reád kt hallod s csalogány szép dalát, Mely kii szivének mélyéból ered. S az égi hangok Oiuzhangzása közt Tündér vidékek bájhonába száll Lelked, merülve édes álmiba A méla dal s a kart viráginál. HAKÓ JÓZSEF. Hogy készül a tárczaezlkk? Hétfőn este felé volt, midőn meg-igérém a szerkesztő urnák, hogy reggelre tárcsaczikket hozok neki. Nem örömest tevém ezt, meri, mint a féle roaz tárcza-«"ó, nem mindig vagyok képes akár csak egy rosz tuxsacsikk megírására is; de a szerkesztő ur ez alkalommal hanyagságomat, tétlenségemet veté szememre s ennek követkesménye lón a fentebbi igéret s ezea ígéretet pontosan be is kell váltani, mert a szerkesztő ur számit vele; a asedő gyerek pedig már reggeli nyolez órakor irgalmatlanul felkelti a szerkesztő urat s beáll slutasithatUn követelésével, kéziratot kérvén. Alighogy a szerkesztői irodát elhagyom, kspok meghívást egy családi as élyr* s én — hatartalan imádója lévén a női nemnek — eseu meghívást kész te Ive annál is inkább elfogadtam, minthogy ama csslád, melybe meghivattam, két bájos, szeretetreméltó leaaynyal bir, s igy ne csudáld kedves olvasó, ha én a szerkesztő urnák adott ígéretemet nyomban elfeledve, lakásomra siettem, magam kivixeltem s azon család körébe siettem. Az estét nagyon jól és kellemesen töltöttem el; hisz nem volt meghiva kívülem egy natal ember se, s igy nekem jutott a feladat a két kedves kisasszonyt mulattatni, illetőleg nekik kurizálni, mit örömest meg is tettem. Igaz, hogy néha nevettek ia balga ötleteimnek, de azért nincs kizárva azon eset, hogy távozásom után elmondák egymásnak: „Mily fád — vulgo unalmas — ember «»..,.; de ha ők állítanák is ezt rólam, én még ■em iogok mást mondani, minthogy körűkben nagyon jól mulattam. Zongora is lévén a házban, — hol ia ne találnók ezt ma — s ennélfogva én felkérém a kedves kisasszonyokat néhány darab el-kolompálására. Eleinte vonakodtak ugyan, de midőn szégyentelve megvallottam nekik, hogy senéhea nem sokat értek,ekkor mégis reá bírtam óket kiváuságom telje- I aítésére, s igy éo most — zenét nem értő hallérsékem daczára — azt merem álli tani, hogy jól játszottak, s miért ne tenném ezt, hisz mai világban kritikusnak nem sokat kell értenie, minek legjobb bizonyítéka az, hogy egy budapesti lap szerint a vidéki hírlapok aaiui kritikusai rendszeresen adóhivatalnokok bői rekru-tálódnak. A zongora mellett mulatva, észrevétlenül éjfélt ütött sz óra, s csak fél egy óra tájban vettem éssre magam azon, hogy már kedd vza, U ». azon nap, melynek reggeli 8 órájára én a szerkesztő urnák tárczát Ígértem, t minthogy én nem vagyok tóvárosi journaliata, — ki éjjel, nappal dolgozik s a ki p. este színházból jőve, éhes gyomon al aiet a szerkesztőségbe, hogy ott hamar megírja a reggeli lapba való kritikát, — tehát ezen gondolatra megborzadtam, s majd elkiál tám magam, hogy es barbarizmus; de mit is használt volna ez! „Arbeiten beissv''s" mondja a német, s mit tehettem: ott kelle hagynom azon szép kis társasá got, s menni hsza, kézbe venni a tollat s irni; de most jön ám még csak a bökkenő — mit irni ? Fejem az elfogyasztott somlaitól csak ugy nehezedett le vállamra, mintha nem ia testemnek egy része volna, hanem mintha valaki teher gyanánt helyezte voju reám, s én ilyenkor irjak, s utóvégre még sem voft ei oly nehéz, írtam is én, hanem tudod-e kedves olvasó, hogy mikép? — álmomban, mert én a tárgy kereaésében szépen el szenderültem. Két óra multán örömsugárzó sz« mekkel ieiébredtem, • már sietni akarok a szerkesztőségbe, ekkor veeiem éssre, hogy a magam előtt levő papír üres, j avagy dehogy is volt üres, meg volt arra már irva, jobban mondva pingálva egy hatalmas ozikk, mely asonban tárcza czikknek nem igen vált be, mert azt mindenki, kinek valaha papír s toll ke sében volt, nagyon ¿51 ismeri, • ha még jobban akarsz vele megismerkedni, tudd meg, hogy ast a gyermeki praxisban oly névvel illetik meg, melyet a mészárosok nagyon jól ismernek, mert Ők ezen esik ket élve veasik meg és esntán tontszám árusítják el. Végre kiábrándultam • most már nem lehet tréfára venni a dolgot, mert csak öt óra választott még el Ígéretem beváltási idejétől s éo még csak ott álltam, a hol tegnap as igéret megfogadásánál. Aludni többet ugy sem tudtam, tehát szedtem magam, bogy elmegyek kissé a szabadba sétálni, mig a szép kellemes nyá ri reggeli el fogja oszlatni az alvástalan-ság által okozott szellemi tehetetlenségemet, mely ily mérvben még soha el nem ért, s felöltőmet magamra véve indultam. As utczák a reggeli homályban a teljes élettelenaég jelképét mutatták s c-tak ekkor ingerültem én fel valóban. Mig mások szende álomba merülve élve rik as éj nyugalmát, nekem tárczaczik ket kell hajhásznom, oh bár soh''se tud tam volna meg, hogy mi as a tárczaczikk, hisz ugy sem hálálja meg est soha tenki sem, legfeljebb egy derék gunykaczaj a físetéae a szegény vidéki tárezsirónak s ez méltó jutalom, nemde! A vároahás előtt elhaladva találkoztam az első élő lénynyel, azaz oem ia találkoztam vele, csak láttam, mert a jámbor, annak dacsára, hogy kötelessége a virrasztás, nem tudott ellent állsbi Morpheus csábító karjainak s igy Bssnde álomba merülve ült ott a vároa őre egy kis ssük padon, igaz, hogy nem a legkellemesebb alvás s ón az egyszer mégis cseréltem volna vele. — Folytatóm .sétámat s jön elibém egy részeg lény,- kiben caak hs mar a város .Bolond Jancsiját" ismertem fel, e találkozás nem a legkellemesebben lepett meg,asonban a szegény bolond szívből jövő , jó reggelt ''kívánván, én ezt ép oly szívesen viszonoztam, ezután ö kínos jajgatásba törve kí, elpa-naaslá, hogy az éjjel neki tahit tisztnek (mert ez hóbortja) két szem télen czigány szalutált » a szalutáláé után kezeiket az ó testének aso^réssével hozták érintkezésbe, a mely orrs mellett fekszik, azott-bac — a mint mondá — meg fognak eaért lakolni, mert holoap, mihelyt kaszárnyába megy, kurta vasra vereti őket, végre meginstált egy szivar végett b et nem lévén nálam, én egy Huszter-tallért nyomtam markába, melylyel 6 egyenest nem a trafik, hanem a palinkabodé elé szaladt. " Ezen kis tréfa után tovább sétálva, ép háromnegyed négyet ütött az óra, a nap már kezdé oszlatni az éji homályt, előrj küldvén hü udvafonczait at incselkedő napsugarakat. Még mindig sehol aem lehete látni egy élő lényt sem a csak midőn a templomokban a hajnali harang megkondult, vevé kezdetét as utczán az élénkség, ugyanis a bérkocsik miadenfe-lól jőve a vasútnak hajtottak, a szegény görnyedt állatok, melyek a kocsikba voltak fogva, korántsem mutatták jelét annak, hogy ők nyugodtak, s mintha jftsak én moat jöttek volna hosszú útról, oly "bágyadtnak látszottak: ~ Unalmamból én is felültem egy ilyün kocsira T kiindultam a pályaudvarra, hol már ekkor «rig u, Ct , Ji: u ..I III''. HUSZADIK ÍVFOI/^AM — Yeszter Imre ur, alsó-lendvaí volt képviseli s jelenleg is egyedüli jelöltje, e hó 19 éo több helyen a kerü-le''ben látogatást tett, s mindenütt a legnagyobb lelkesedés s tisztelettel fogadtatott, mint olyan, ki választó kerületének m-gelég.-tié''i''ére működött. Miután ellenjelöltje nincs, flóré is üdvözöljük mint újbóli képviselőnket, azt kívánva, hogy a haza s a kerület java s boldogságára Isten még igen sokáig éltesse. (Beküldetett) — Volt alkalmunk, a községi, fel.ő- és al«6 népiskola leányosztályainak kezimunka-kiállitáffát megtekinteni a örömmel tapa^zlaltuk, hogy a gyakorlati irány mindinkább n«gyobb tért foglal l, mi nem kis dicséretére válik az ügye-■<en kezelő tanítónők buzgolkodásának. Különben a díszmunkák sem biányo« tak, s igy a kiállítás minden tekintetben megfelelt a várakozásnak. — Gyilkosság. Kia-Kanizsáról értesülünk, hogy ott pénteken éjjel pár toskodás miatt egy férfitestvér öcscaét késsel életveszélyesen megszúrta. Egyei fenyege.tések is történtek. — Ertinkint nyugat felé igen szép üstökös látható; igyekszünk róla bővebb ismertetés'' közölni. — Országos vásár. Keszthelyen a mult csütörtökön megtartott urnapi országos vásár szép látogatottságoknak örveodett. Valamint eladó, ugy vevő is sok volt. — Villám ütött le jun 24-én délbeu a keszthely szentgyörgyi vasút-áilomás közeiében. A sioeken alkalmazott váltón tett jelentéktelen sérülést. — Somogymegye felszabadította a balatoni halászat tilalmát, hasonló cselekedetre felhívta Zala- és Veszprém vár megyéket is. — Sorshuxás Június 30 án lesz a VIII. állami jótékonysági sorsjáték húzása, melyben 7421 nyeremény van, köztük 60 ezer, 20 ezer/ 10 ezer frt atb. Egy eredeti sorsjegy ára 2 frt, melyek e lap szerkesztőségében junius 29-ig kaphatók — Örömmel regiatrálbatjuk, miszerint a nmag. földmiveléai miniszter ur a b.-füredi szeretetháznak 1 kézi cséplőgépet, I szelelő rostál, I szecskavágó, 1 daráló, 1 répa vágógépet, 1 hármas zig zegboronát és 1 ekét taligával adományozott Kühne Ede moionyí gazdasági gépgyárából, «zonkivül többféle tavaszi vető magot és 2900 füzdugványt kosárfüz termelésre. — A vallás és közoktatási m. kir. miniszter ur pedig ugyanezen intézetnek ujabban 2000 frtot éí ÍJo drb taneszközt adományozott. Valóban szép a magyar kormánynak ez atyai gondoako dása. — Tavaszi mulatság. A keszthelyi magy. kir. gazdasági tauintézet ZALAI K Ö Z L Ö H Y JUNIUS 26-c 1381. élet vau, melyet az utazók nagy raja okoz. A váróterembe lépve egy szép női alak vonta magira figyelmemet, s minthogy utazáson etiquette nem vétetik nagyon figyelembe, tehát nem sokat haboztam, hanem egyenest szemköz'', ültem vele az asztal másik oidalára s mindig reá iráuyóztam szememet vis-a-vis-emre. Kávét rendeltem s ép az első kaianat számhoz vezetem, midőn o bájos csengő hangjával azt kérdé, messze van-e a város a pályaudvartól, Engem szavai annyira megdöbbentének, hogy elejtém a kezemben levő kaianat s Önfeledten azt feleltem, hogy csak néhány lépés, pedig dehogy az, hisz kocsin is tiz perczig megy as ember; erre ő azt mondá „köszönöm i jó reggelt kivárna felkelt s elindult, alighogy az; észrevevém, már azt se tudtam ittam-e kávét vagy sem t caak fizet tem, ezután meg szaladtam nézni hová ment azon nő, melyet én az ellő pillanatban tárcBscxikkem hősnőjéül tűztem ki. A városnak vezető utoc csakhamar elértem » rebegve mondám neki, hogy oly bátor leszek őt elkisérai, mert mi férfiak, ha egy nőt magányosan látunk, örömest csináljuk a galanthomme-ot. — Beszéd közben perezrői perezre több bátorságot nyertem, mig végre megkérdem, vájjon mi veteti őt városunkba. Egy „Oh Istenem" éa egy kön,> csepp, mely szép arczán legördült vala egyelőre a sokat mondó válasz, mig végre nagy nehezen megvallá, hogy mint caasirnő jön r.városunk egyik eiókelő kávéházába. — Ama mély sóhaj éa a nő jel«n állása mog engedé, hogy itt egy regényes multat feltételezzek, t ezért megkértem mesélje el nekem egéat múltját • éo jó bti barátja leszek vámunkban. Ó ugyan »agj nehe zen tevé est,de hívén sxsvaimban, következőleg kezdé. Az alföld egyik városában laknak szegény szüleim, éltöket szegényes mes térséggé! tengetve; de ók szegénységük, daczára eljárattak iskolába, melyet jó »ikerrel végeztem, azonban »■ utolsó évben » sok tanulás erőmet megtaszító, ugy hogy megbetegedtem, s szüleim kénytelenek voluk hoaaám orvost hivni, as orvos huszonhárom huszonnégy éves fiatal ember volt, én pedig tiseaöt éves tapasstzlatlan leány. — Nem akarok •okát mesélni s csak éltem bő eseményeit fogom taiMk elbeesélm. — Éa aa orvoeb* h^IlgKtói folyó hó 18-án » .Hévvixí" vendéglői aagv termében a „I>ák Fe-rencz* czimü könyvtáruk és as intézeti .segély egylet" javára Uvazsi tánca-v i g » 1 m » t (juniális) rendeztek. A táncsvigalom minden tekintetben kitűnően sikerült, melyér- »s oroszlánréss »« egész rendező bisottságot, de különösen Seregély Piát* bizottsági elnököt illeti. Pontban esti 6 órakor megharsant a zene; a párok tánezra perdültek s kevés ssüoe tet tartva s kora reggeli órákig járták a vajda által bemondott tánezdarabokat. Képviselve láttuk a tánczvigalaion Zala , Somogy-, Vas- és Győrmegyéket. A víg társalgás által bőven füssersretta elfelejt-heletlenné tett mulatságban, — melyen a négyeseket 62 pár lejté — résztvett gyönyörű hölgykoszorú egyes virágait — feljegyzéseink szerint — képezték: Ambery nővérek (Kéthely), Babos nővérek (Sümegh), Bogyay nővérek (Csab-Kendek), Bottka nővérek (Hahót és Újfalu), Ehrlich Hormin (Keszthely), Fc-rintos Irma (Sxt. Mihályf»), Gárger Eugénia (Kentbely), G»ál Atala (Pacaa), Gleyman Györgyi (Keszthely). Hanny Ilona (B. Magyaród), Hauer Rixa, Her-telendy Pepsa (Keszthely), Horváth Izabella (Sümeg), Király Lujz»(Keszthely), Kiss Margit (Keszthely), Koller Vilmi (Keszthely) Kovács nővérek (Sümegh), Mészöly Juliika (Sümegh), Merkl Gábris (Z. Szt. Mihály) Rohók Erssi (Keszthely). Rajky nővérek (F. Rsjk), Salczmann nővérek (SimoogátJ, Szabó Etel (Keszthely). Saabó Gizella (Maróth), Stocker Vilma (Keszthely), Takács Ilonka és Margit (Sümeg), Töreky nővérek (Nemes Vita), Vázsony Hona és Etelka (Ké''hely), Weichinger Tónicza (Keszthely) sat. úrhölgyek ; továbbá: Nagy Pálné(K»azth.), Vázsony Sándorné és Józaofné (Keszth.), Csanády Gusxtávné . Keszth.), S;rínovich Leóné, Udvardy Iitvínné (Keszthely), Tornyay Tivadarné (Győr), Éhen Gyu-láné (Szombathely), Győrffy Pongráczné (Köveskálla) sat, úrnők. A kitűnően sikerült lánczvigalom tiszta jövedelme a kitűzött kettős czélra. mint hzilottuk 60 — 60 forintot jövedelmezett. — Nemes cselekményt gyakorol ma Ohepely László zaiamogyei földbirtokos ur, ki pécseli birtokára vendégeiül meghívta a bfüredi szeretetház es vinczellérképezde összes növendékségét, kik. a két lelkes igazgató vezérlete alatt kora reggel átgyalogoltak s egész nap a szives házi gazda vendégszeretetét élve tik. E tényben az a legmagasztosabb, hogy az árva gyermekek látják, érzik és tapasttaiják, miszerint a társadalomban közfigyelem éa szeretet tárgyai, mely figyelmet az által érdemlik ki s hálálják meg, ha a társadalomnak hasznos polgáraivá válnak, miről különben » humánus megszerettem magam, önfeledten szerelmem hevének átengedtem, s igy csak rövid idő múlva kénytelen lettem szüleim nek megvallani, hogy anyának érzem magam, minek következménye az lőn, hogy szüleim eltaszitáuak maguktól; »z orvo» ezt látván, ő is elhagyott s én a hűtlennek egy kis kegyadományával elhagytam a várost. Egy közellevő faluba költöztem, ott jó pór-emberek kis pénzemért elszállásoltak, híven szolgáltak, mig gyermekem megszületett, hála Isten -a szegény már születésénél holt v»l& és ''gy magsaabaditá az Isten attól, hogy anyjával együtt nyomorban sinlődjék. Midőn egészsége» lettem, elhagyám azon jó falusiakat s mentem a legközelebbi állomásra, hogy a vonattal Pestre menjek, remélvén, hogy tán ott lesz alkalmam magam kézi munkáim álul fentar-tani. — Az uioa egy előkelő úrral ismerkedtem meg, a kinek Peatrc menetelem czéiját megmondám, 6 nekem segédkezét ajánlá, hogy menjek az ő családjába, a tanítsam a gyermekeket is a kési munkára, a ezen kivül olvasni, irni, mert a gyermekek hat ée hét évesek voltak: én as ajánlatot elfogadtam, elmentem hoz sájok segy ideig jó módom is volt náiuk megjött a nyár, a háziasszonyom gyermekeivel rokonaihoz ment, az ur pedig fürdőbe s a ház én reám maradt. Gondoi hatja mennyire féltem én, a nagy városban Öt ssoba közt egész magam. Egy izép nyári e»t volt, ép ülök »z ablakaái, nézve » járókelőket a mit gondol, kit lá tok meg, senki mást, mint házi uramat, ki után egy hordár hozá az uti bőröndöt. Nekem tehát nem volt mást teendeui, mint sietni neki az ajtót nyitni, > miu dent számára helybe hozni; de mily nagy volt rémülésem, midőn a házi ur velem kezde incselkedni, s mind olyan mrtgtám»dáaokk»l élni, melyekre én előttem volt készülve. Egy gondolat a éo átláttam ezen férfiun»k hamis és rsvasz eljárását, tudtam most már, tudtam, hogy miért lettem e házba fogadva, s ezért fel tevém magamban, hogy kitesxek ezen gonosz emberes, ki ellen »oká nem véd hetném magam. Ssökai akartam, azonban jó lelkiismeretem ezt nem engedé, tehát pazdárohoz fordultam, megmondám neki, hogy házában tovább nem maradok« s hogy bocsásson el, amit csakhamar meg kelle bánnom, mert ő ezentúl ha el-meat, as ajtót is reám zárta • igy csak intézmény biztoe garantia. Azért Chepely ur emberbaráti'' gondoskodását, midőn teljes elismeréssel-tudomáiul reszszük, az árvák nevében is köszönetet szavazunk a hasonló emberbaráti cselekményre több nemesszivü tehetősből is felkérünk, egyszersmind az intézetet általános figyelembe »jínljuk — A bolaton-füredi azeretetház növendékeinek évi zarvízagáj» julius hó 16-án fog megtartatni. A vincxel lérképez-dóben pedig ezt megelőzőleg jul. 2-án lesz » zárvizsga. — Tiíx volt Keazthe.yen f. hó 23-án reggeli fél 4 órakor. A lángok egy lakházat emésztettek fel K^azthely pol gár városon. Derék tűzoltóink gyors meg jelenésük és fáradhatlan munkásságuk által a tűz tovaterjedését meggátolták s ez által a sürün egymás mellé épített szomszédházokat a gyorsan rohanó elem felemesztésétól megmentették A leégett ház biztosítva nem voit. A kár pár száz frtra rug. — A .Kisfaludy güxős'' közlekedése a fürdői idény alatt mindennap reggel 7 órakor indul Balaton-Füredről, érkezik Siófokra 8 órakor. Iádul Siófokról dé''előtt 11 órakor s érkesik Füredre déli 12 órakor. Füredről indul délután három órakor, éncezík Siófokra négy órakor, iudul Siótokról öt és fél órakor s érkezik Füredre hat és fél órakor. Délelőtt a gőzhajó a Kanizsa felőli gvorsvo natot ós a Budáról jövő postavonatot várja be, déiutáu pedig a Kanizsáról jövő puata gyorsvonattal van összeköttetésbe. Az éjjel közlekedő vegyes éa Budáról jövő gyorsvonatokon utazók terméuz«-tes«íO a fentebb jelzett időközöket Siófokon töltik el. Minden ünnep és vasárnap előtti s U''áni és igy három napra érvényes mérsékelt jigyuk válthatók Kámzsától Fü-re.dig és Budáról Füredig oda és vissza Kanizsáról II oszt. oda vissz i 6 frt 25 kr. ül. oszt. 4 frt 15 kr. Budáról II. oszt. 6 frt 55 kr. III. oszt 4 frt 35 kr. Ez összegekben foglaltatik együttesen a vasul- és hajó m4uetdij>»k. — Kies fürdőnk Balaton-Füred valóban fokozatosan szépül. A hajóról leesállva róxsaerdő illatában fűrdünk s elmondhatjuk a mult években te''t vízkárok csak jót, asépet ereaményeztek, amecnyiben költséget nem kiméivé oly varázserő fejtetett ki, bogy a szemlélőt bámulatra ragadja. A szereietbází útban levő séta utak oly magasra töltettek — a igen helyesen, bogy eeőzés esetében is sár nélkül sétálhatni. A tisztaság s rend, figyelem és kényelem semmi kiváoni va lót nem hagy; a savanyúvíz oly erős, minőre miu ¿vekből uem emlékeznek; Dankóék jele» zeneksra szabatos játékával viditolag hat a kedélyekre; Károli Nándor nagy vendéglőjében izlotes ételek és jó italok mérsékelt áron kaphatók, figyelmes szolgálat, rend és tisztaság kéU szeresoa ajánlatossá teszik. Időnk rövidsége nem engedte, hogy bővebb észleletet tegyünk, de már ennyi meglepetés is elismerésre kéaxtet » gondos figyelemért. — A uala-egerszegi ügyvédi kamara í. évi junius hó 18-áa tartott tisxti vá-lasxlázának eredménye a következő : Beadatott 56 érvényes szavazat lap, melynek folytán m egv ál aszta totl: Elnök: Arvay István 55 szav. Helyettes: Ssigethy Antal 32.sxv. Titkár: Arvay Lajos 54 szav. Ügyész: Horváth József 54 szav. Pénztárnok : Pámmer Antal 55 szav. Választmanyi tagok: Dr. Czinder István 54 szív. Hajik István 51 szav. Dr Tu-boly Gyula 50 szav. Hubay György 35 i szav. Schwiircz Samu 35 ctav. id. Csorba Ede 33 szav. SzaJay Fcrencz 31 szav. j Molnár Eiek 28 szav. Póttagok : Erdős \| Gésa 34 szav. Boschán Gyula 31 szav. ! Hajós Mihály 22 szív. Varga Lajos 21 ssav. — Zárjelenti8. Zalamegye területén uralgott bimlőjárványról 1880. évi deczember hó 5- tői 1881. évi junius 20-ig. Kanizsai járás, község kis-koináromi egészségi körben 10, szepe''.neki egészaégi körben 2 összesen 12. Népesség 10.305. Napja a betegség kiütésének 1880. decz. 5. m-.gszüntének 1881. junius 20. A járvány egész tartama alatt megbetegüll férfi 6. nő 7, gyermek 381. öaszes-n 395, meggyógyult férfi 5, nŐ,5, gyermek 301, összesen 311, meghalt férfi 1, uó 2, gyermek 81, összesen 84. T e r s á n c z k y járásorvos. — Iskolai vizsgálatok. A keszthelyi községi elemi iskolánál az évi zár-vizsgáUtok folyó hó ''¿o-éa hittanvizsgával kezdődtek. 27 én délelőtt »z 1 ».;>, déiután a 2 !k, 28 au déleiőtl a 3 ik, * délután a 4. osztályokban fognak a viza-gála ok megtartatni. A zár üunepély junius hó 29 én tsrtatik meg. — Hazai rövid hírek. — Benczy Gyula nyíregyházi zen^társasága Berlinben nagy hatássa! működik. — A jselmeczi bányászati éa erdézeti akadé raián a vaskohászati tanszékre pályázat hirdettetik. — Egyik pesti leányiskolából egy goromba iskolaszéki tagot (egyetemi tanár) a felháborodott szülők kidobtak. — A vidéken több helyütt névma gyarositó társulat alakult. (Nálunk is elkelne l) — Blaháné asszony szünideje alatt Szabadkára megy vendégszerepelni. — A hadi érmek kiadatása iránti folyamodványokra 50 kros bélyeg teendő. — A budai Mátyástomplom építése gyorsan haiad előre. — A nemzeti szinház z«ne karának egyik tagja nyerte meg igér-venynyel a oécai földhitelintézet 50 ezer frtos főnyereményét. — Bonyhádon nagy egy utam volt a megszabadulásra az ab lakon át. Az emeletben lakván, ez nagy veszedelemmel járt, tehát a következő tervet forrasz''.ott-m ki: „Ledobtam az nblakom alatt állomásozó fiakkernek egy levélkét, melyben Ígértem neki tiz forintot, hogy az éjjel egy órakor négy pajtásával ablakom alatt vár s ők engem egy ponyvába az ugrásnál felfognak. Ezen tervem hála latén sikerült, megszabadultam azon gonosz emberlől, azóta egy évig Fehérvárott tartózkodtam, atyámnak egy jó öreg barátjával, kivel a véletlen összehozott s ez szerződtetett most ide Kanizsára." Én ezekutáo felajánlottam neki újólag baráti segélyemet ée tanácsomat a minthogy épen a kisasszony lakásán, — mely számára már el vala késs tve — megérkeztünk, éu kezet szorítók vele s aj állam magam. íme kedves olvasó megalakult t tárcsaczikk s moat ép nyolc.-z óra lévén, síelek azt a szerkesztő urnák kézbesíteni. BARTFALVY. A nép szara- Temmo elbeszélése. Fordította: HaNG FERENCZ. At est kétes világánál egy erdó közepette vadvidéken eltévedni, uem tudni, hogy az ember arra, hogy ismét a jó útra és ismét emberek köze jójjöu, jobbra vagy balra, előre vagy hátra tuotijeu, senkit sem látni, ki ezt megmondhatná, ez egy uUzúra oézve épen nem kellemes dolog. Én ezen állapotban vaíék Már félóra előtt az erdőbe kocsiztam, ott ide a tova léveledtem. Számos ut látszott itt amott, de járt országút sehol. Csak keresztül kasul raeuő u ak voltak, melyeken a szomszédos pór>iépek évenkint egy párszor fát szállítottak. — At ördög vigyen el ily erdőt, uram ! — káromkodott kocsiaom. — Tovább jutunk ezzel ? — És ma reggel nem is valánk itt. Én hivatalos ügyben utaztam és hazautazóban valék. A visszautazás utjának ugyanannak kellett volna lennie, melyen reggel jövénk. Mi e reggel is erre jöttünk, de mos! eltévedtünk. — Nem kocsis, ma reggel egészen más utoo mentünk. — És egyetlen jó lélek sincs itt a közeiünkben, ki a jó utat megmutathatná. — Mé^ egy ártatlan Gnem sem. — Gn im, uram, itt e vidéken csak pórok laknak. — Vagy földrémek. A koois e szóra fóldrémek, füleit. Már sötétedül kezdeti és mi a beláibatlan erdőség közepén valáuk. Félénkan nézett körül azon alacsony szürke fenyőfák során, melyek húszank köze! valának és melyekon át a szelet fütyölni hallottuk. — Uram, ne beszéljen ön itt kísértetekről. — Tudod bizonyosan, hogy a föld rémek kisértetek? — As < géss világ tudja. — Akkor inkább a hosszú szénás emberről beszéljünk, ki bét mértfóldes csizmákat visel. — Uram, uram, kérem — — A ki tehát még teljes hétmért-töidnyi távolra van tőlünk és a íegkóze iebbi pillanatban , mielőtt körülnézhe tünk — — Uram. az Isten ne/ében. — Valaki megmutalhatja az utat. — Ah uram, mennyire megije»z tett ön ! — De épen olyan gyorsan nyakún kat is kitekerheti. — N«y Isten, uram! — kiáltott fel, de mérsékelt hangon. — - Mi as, már itt volna? — Ott, -s»tt! A fenyősor felé mutatott, mely nem állott távol tőlünk és holthalaváoy lőn. Éu azon irány felé néztem, hová ő mutatott; azonban örömre fakadtam. — Derék ! Alost már a bajon kivül vagy unz, ez megmutathutja nekünk az utat. — Csak nem akar ön oda menüi? — Miért nem ? — Ezen ember oly ejjyaze.rre itt termett az erdő közepén ! És miiyen kü löoös ember ez! — Mint más becsületen emberek. És bogy egésren becsületes ember, ma tudtam meg. ^ -Ön ismeri őt? — Ma hivatalos dolgaim voltak vele. — A kocsis ismét föllélegzett. Én az emberhez akartam menni, kit a feuyőfak között láttam; de hirtelen megütődtem. T » földrengést észleltek. — Albrecht fhg Budapesten a német színkört meglátogatta. — A fővárosi vágóhid építése befejeztetett. — A szegedi biztosság közelebb feloszlik. — As olasz kormány kou-aulatUBl állit fel Szegeden. — Somlyói szőlőket a jég elverte. - Külföldi rövid hirek — Yeddcban egy palotát egéazen fából építenek. — Sir Josiah Mason, Birmingham gazdag jótevője meghalt 86 éves korában. — A cseh egyetemi tanulók közt (a németekkel) zavargás ütött ki. — Spanyolország vendégizoretatét ajánlotta fel az üldözött mdók számára. — Yorkban bevándorlottak számára kz osztrák-magyar védegylet megalakul), Bohra Londonban élő művész hzánkfi-it az angol kormány Baaconsfiold életnagyságú szobra elkészítésével bizta meg a Westminster apátság számára. — Bis marok fia Cewlath berezegnek elvált nejétnőül veazi. — Darmstadtbó! Seffa Simon plébános 10.000 frttal áiegiiőkdtt. Brünn jun. Ki nyert? 22-én 76. 69 30.31 12. Irodalom. (K rovat alatt megeinliteU aiunka Nigr-Kaiiskáa Wajdits J6z»f( kfinyvkerrikedésr áJi,\| ajegren Jolbftő.) — EUifizttisi /elhivat a é Vidéke" czíraü műre. Királyunk ó fel-sege méitán uyílváníthalá sajnálatát a lefolyt év október"havában Ivánka Imre előtt, hogy az általa meglátogatott hazáok szép tájait''oly kevesen látogatják. Ennek egyik tő okát hazánk regényes szép tájait ismertető monographiák s jó kézikönyvek hiányhban kereshetjük. Sajnálattal Upauztaljuk. hogy uépszerü felolvasások, h<rl.tpi tárczacikkek & nyári ivad alatt, s földrajzi müvek is ''öbbel kimerítőbben tudnak írni az Alpokról, Rajna vidékéről, földközi tenorról, bosnyák s görög nép éa földrajzi viszouyok-ről, fürdőkről, mint hazánknak a külföld bármely megragadó szépségű vidékével vételkedő tájairól; s bár nem is írhatjuk alá ma már Vállásnak maga idejéu méltó volt panaszát, hogy : hazánk, Európának majdnem közepette, ösmeret-lenabb mini India vagy épen Chiua, — tagadhatlan még is.hogy hazánk á kuta tása s ismertetésének ösztöne még nem érte el a k ö v et e 1 m é n y kellő fokát. E nemes cxélt előmozdítandó, indította meg alulírta kiráróiag hasai iranyu „Magyar Gea" czimü szakköziónyt, j » czél felé való törekvés lebegett szemei előtt a Vág éa Vidéke czimü s legközelebb megjelenendő topographiai munkálatában. Kevés táj van hazánkban, mely regényes fekvésére, valamint történelmi — Mi az ördög ex ? Á kocsis ismét elhalaványult. — Mégis lélek volt, uram! — De hiszen ezen embert fölismertem. — — A rost lelkek minden alakot képesek fölvenni. Egész bizonyosan láttam egy em • bert, egy kicsiny s öreg embert azurke kabát és szürke fÖvagbeu és baune egy pórt ismertem föl, kivel másfél, vagv két óra előtt még hivatalos tárgyalásom volt; iegalább igy gondolám. Asonban midőn m-jst ezen emberhez akartam menni, hirtelen eltűnt, épen oly hirtelen, mint oé hány perc* eiőtl ai erdőben feltűnt. Éi oly különös módon tünt el. A fenyőfák oly elkülönítve állottak, éa oly kicsinyek és vékonyak valanak,- hogy mögöttük a legkisebb és legvékonyabb ember el uein rejtőzhetett és mágia nyoma sem volt neki. A kocsis, ki a földrémek és a husz-szu héimértföldei czizmajuakbsn hitt, aggódott. — Mégis tudnom kell, mi volt ez, — mondám. A fenyők felé indultam, de a ke csls elém veié m gát és visszatartott — Ne csináljon szerencsétlenséget uram. — De hiszen egy ember voll ott. — Egy erdőbeli kísértet. — Valaki volt a nekünk mégis » jó útra kell térnünk. — Elveszték önök a jó utat? — kérdé mögöttem egy idegen hang. Mi voll ez ismét? Vájjon ezen el hagyott erdőben as ördög ós ki«órtetei uralkodnak, hogy a besötétülő este pokoli játékukat űzték ? A kocaia csaknem tiz lépésnyire viaszarettetetl. Meglepetve fordultam meg, s egy ember állott előttem, a környék közönséges póri öltönyében, kora 30—40 évea lehetett. Egy cai-nos, csaknem szép ember lehetett. Azonban urezvonasában valami visszataszító volt, mely akaratlanul visssaijesztelt. Hogy mi volt ex, meg nem áUapitbatám. Csakhogy ezen ember iszonyúnak, «ötéinek éa feioimesnek tűnt fel előttem. A meglepetés tette-e est? Az elhagyott erdőben és kétséges viiágoaságb^ni hirtelen taUlkozás ? — Eltévedtünk, — felolém. — Honuétjönnek? HUSZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. JUNIUS 26-án 1881. emlékeire nézve kitűnőbb lenne, mint a kedve« Vág Völgye, melynek szépségei'', fényes múltja romladozó emlékeit s jelen állapotát a . Vág és Viléke« czímü munka fogja bemutatni, melynek megrendelésére B ismerősei körében való terjesztésére esennel tisztelettel felkérem. A munka sem száraz statisztikai adatok halmaza, Bem csupáu útirajz akar lenni ; ellenkezőleg a rendelkezésre álló adatok segítségével bevezetendi az olvasót a Vágvi-dék történelem előtti korába, megismertéti annak egykori lakóival s háztartásukkal, a római uralom s a népvándorlás korának lezajlott hullámaival s a későbbi tort. mozzanatokkal. Az előre bocsátott hegy-, vizrajzi s földtani viszonyokat az állat-, növény s ásvány ország ismertetése, éghajlati, gazdasági s néprajzi viszonyok fogják követni. Végül a Vág folyót forrásaitól kezdve választva útmutatóul vándorutat teszünk községről községre kutatva eredetét, ismertetve törté netét, népe testi jellegét, magán ós közéletét, erkölcseit és szokásait, mondáit és meséit, életmódját és foglalkozását, előnyeit és hátrányait. Majd felkeressük a büszke ormokon omlásnak indult várromokat, ellessük titkaikat, meghallgatjuk a nép szájáu keringő ezekre vonatkozó mondákat, s igy baladva elkísérjük a Vág vízét torkolatáig, a nevezetes b községeket, a várakat s a népviseletet összesen mintegy 25-30 képben bemutatva. A statiszkai s más adatokat részint hivatalos utbn, részint megbízható magán kezekből szereztem be,8 megjegyezhetem, hogy a leírandó vidéken hosszabb ideig magam is működtem, s utóbb tanulmá uyozás czéljáböl azt több izbeu szárazon éfl vízen — gyalog és tutajon — beutaz tam, a Királyhegyről a Csocsig s a szepesi, Maguráíg, a murányi várig 8 le a Mátráig betekínték, a Csócsról bárom vármegye — Árva, Liptű, Turócz, — bzáz meg száz község körvonalain legel-tetém Bzem-''imet; ott a Beszna Szkala mellett ar. én szorult keblemet is rKgad ták lova tutajon a Vág zajgó habjai, 8 csendesült tükrén úsztatott a primitív vízi mű le Trenc&én felé. A „Vág és Vidéke* számos ílluaztrácziójával azonban nemcsak mulattató, hanem tanulságos ol vaamáoy is lesz ugy, hogy komoly szakember és mulatutásra számító olvasó egyaránt megtalálja benne a neki valót. A mű előfizetési ára bermentea elküldéssel 2 frt., b megjelenend t é. junius hóban A nyomandó példányok számának megalapítása czéijából a gyűjtő ivet ju nius közepéig alulírotthoz Budapeat I. kerület, Szentháromságtér czímen visszaküldeni kér m, hová megrendelések és előfizetések is intézendők. Midőn tehát előfizetésre s minél számosabb előfizető Megnevezém neki a helyet. Egy falu volt az, melyben hivatalos dolgom volt. — És hová akarnak menn>? E helyet is megnevezém előtte. Ama város volt ez, hol a fenyitőtörvény-azék, melyhez tartozám, székelt. Pillanatra ugy tetazék előttem, mintha megrendült volua Azonban hí degen éa nyugodtan folytatá: — Önöknek ezen uton kell men niök. Ott amelyik facsoport mögött k -érnek az erdőből. fis egy előttünk keresztbe menő útra mutatott, majd magas fák csoportjára, melj ek h nyugati láthatár távolának utolsó csíliám&ibon alig voltak kivehetők. — Önök el nem tévedhetnek, ha e fákra figyelnek, — moudé még. Est mondva, visszafordul az erdőbe. Köszönetet kiélték utána, ő sapkát emelt, anélkül, hogy visszafordult volna éa tovább mpnt. — Hála Istennek! — mondá a kocsis szabadabban lélegzv-í. Én is könnyebben érzém magamat. Az idegen előzékeny volt a nagy zavartól mentett meg. ó bár rövtdeu, mégis némi udvariassággal beazélt. De sötét lelke, mely vonásaiban mutatkozék, mintegy vészteljes dámon ragadt meg és vissza kellett gondolnom arra, midőn arcza hirtelen rángatódzott, amint a helyet, hová igyekezém, megneveztem éa ugy tetszék, hogy azóta lopva és oly különösen gyanús pillantással nézett rám. De legalább tudtuk a jó utat. — jElőre kocsis. — Azon az uton, melyet ezen ember mutatott? — Miért nem ? — Ah uram, ha ezen ember nem erdei kísértet, ugy a legveszélyesebb rablóbandához tartozik, mely épen e vidéken garázdálkodik. — Ki tud itt ilyen bandáról? — Oh uram, azt ön jobban tudja, mÍDt én. Talán igaza volt, talán nem. Azon-btn végre is tovább kellett mennünk. — Tudsz te jobb utat ? — Fájdalom egyet sem tudok. — Tehát előre, az erdőben nem ma radhatunk. mindenesetre ezen ut emberek közé vezetend. gyűjtésére felkérném, maradtam Budapesten 1881. május hóban r-sztelettel Lovcsányi Gyula tképezdei tanár. Vegye« hírek. — Ctimer a m/ümölaön Régi dolog, de miért ne nosnók elő, hiszen most lesz ideje. Aki a mükertészet barátja, megkísértheti, miként lehet az érlelődő gyümölcsön czimereket, betűket vs^y rajzokat előállítani. Módja ig»n egyszerű. A kívánt ábrákat finom papirból kivágjuk s ráragasztjuk a gyümölcsre, mikor sz szint kezd nyerni. A papírral beragasztott helyek fehérek maradnak a pirossá vagy más ssinüvé vált gyümölcsön. E mesterséges rajzokkal még virágokat is lehet decorálni. Aki tehát akarja, nemesi czimerét ezentúl nemcsak a szolgák livréegombjaín, hanem még gyümölcsös kertje almáin, kertéin is pompáztathatja! — Vh alatt járó hajót talált föl Theodoreacu Traján bukaresti mechani cu8. A tervet beterjesztette a román kamarának, mely a kormányt valószínűleg föl is fogja hatalmazni arra, hogy az uj találmánynyai kísérleteket tétessen, s az erre szükséges költséget besserezze. A hajó egy maximális térfogat és megfelelő suly mellett tizenkét óráig lehet viz alatt; t Dunán 30 meter, a tengeren 100 méter mélyen járhat a víztükör alatt. A víz színe fölött a hajó csak ugy járhat, mint akármelyik más hajó, csakhogy nem oly sebesen,sebessége azonban mégis nagyobb mint a közönséges szél mellett haladó vitorlásoké. A lemerülés függélyes vonalban történik, épen ugy a fölszállás is, még pedig vagy egyazerre, vagy pedig lassankint, minden nagyobb zaj nélkül csavarók segítségével. A találmány titka abban áll, hogy ha a hajó egyszer bizonyos mélységre lemerült, mindig oly mélységben maradjon is meg. A legénység számára szükségelt atmoa-phaerai levegő 12 — 1-í órára elég, de föltolható csövek segítségével újra 12—14 órára elegendő levegőt lehet beszerezni. A dunai Macsin-caatornában 1877. májua hava óta fekazik elsülyedve a .Lutfi Daelit török admíralhajó, melyet a mostani szentpétervári rendőrfőnök, Ba-ranov röpített a légbe. A hajón volt az admiralitáai pénztár is. állítólag több millió piaszterral. E hajónak az átkutatása már csak azért is megérdemelné a fáradságot. — Megbolondult üUfáiit. Madarász-bó! irják : A bengáli mahardsa egy elefántja nem rég megtébolyodott és a vrle bánó szolgát megölte. Az állat sajátságos magaviseletét szemlélni nagy néptömeg gyűlt össze, melynek jelenléte ugy látszik bo&zantá a vadat, mivel ez ormányát — De milyen emberekhez uram ? Ha azok olyanok, mint ez. — Ez egészen tisztességednek látszók. — — At Isten legyen velünk!Nekem a hátam borsódzott, amint ránéztem. Előre kellett hajtania. Én midőn előbb at ntat eltévesztők kiszálltam, most ismét a kocsira ültem. Utunk azon fenyők mellett vezetett el, melyeknél előbb a kis ember oly hirtelen eltüot, kihajoltam most a kocsiból, hogy közelről nézzek utána. És egyazerre ismét itt volt, közvetlen a kocsi mellett. Hirtelen egy fenyő mögül és mintegy a föld alól jött elő. Ha ezen ember nem volt ax erdő kísértete, ugy ott az erdőbeu egy gödörnek kellett lennie. — Jó estét uram, — mondá barátságosan. Kocsisom ijedtségében csaknem leesett üléséről. U hallotta a hangot s nem látta az embert. — Ah jó estét. Valóban szon kis öreg paraszt emberke volt, kit már az előbb fölismerni véltém s kivel azon napon hivatalos dolgom volt. — — Jó uton vagyunk hazafelé? — volt az első kérdésem. — Igen uram. A jó utat mutatta ő az urnák. Oly sajátságos hangon mondá ezt! — Mit vélsz ezalatt? — kérdém. O nem felelt a magában halkan nevetett. Ezután mondá; — Az ui* ma hiába utazott. — Csaknem hiába — mondám. — Igen, igen, — ha ez itt nem lett volna — jól megnézte az nr ezen embert ? — Melyik embert? — Ki épen most az ntat mutatta. — Te ismered őt ? — Ki ne ismerné? — És ki volt ő ? Az ember ismét nevetett. — Nos, ki volt ? Gondolkozott. — Volna az ur oly jó, hogy kissé leszállna ? — mondá ezatán. — Néhány szót szeretnék mondani. A kocsi mögé mehetünk Leszálltam. A kocsi lsssan haladt előre. En a pórral utána mentem. Itt azonban előbb el kell mondanom, mily hivatalos dolgom volt. egy pocsolyába mártva* csuful végig locsolt a publikumon. A mahsrds* fia fegyvert hozatott s evvel le akarta lőni, oly ügyes volt azonban, h''igy a nem mindennapi czélpontot elhibázta. Végre több őrnek sikerült az állatot karvastagságú kötelekkel megkötözni és egy kalitkába hurczolni, ahol észbeli állapotát tanulmányozni fogják. A golyók, melyek testének voltak szánva, habár más uton mégis odajutottak. A fenevad ugyanis fölkereste ezeket ormányával, s mint valami újmódi bonbont, kitűnő étvágy-gyal fölfalta. — Borzatxtó anyai txivtsl&niég. Szóládon egy leány törvénytelen gyermekét, ki már 3 hónapos volt, nagy adag mákonnyal elaltatta s annak halálát költötte, sőt eltemetéso végett, a halottkém hire és tudta nélkül, a helybeli plébános urnák bejelentette. A temetés előtt azonban egyik jólelkű keresztanya a gyermeket, kinek halála előtte gyanús volt, figyelmesen megnézte — látta, hogy homlokán apró cseppekben izzadság csergedez. Eire figyelmessé téve anyját, a gyermek halála feletti kételkedéseit fejezte ki. Azonban az anya állhatatosan állította, hogy igen is a gyermek valóban meg van halva. A temetés mindezek daczára megtörtént. A jólelkű keresztanya pedig a temetés után közölvén aggodal-mát a gyermek halála felett férjével, ezt kérte, hogy menjenek el együtt a temetőre kémlelni, vájjon a gyermek nem élve lesz-e eltemetve. A férj csakugyan el is ment nejével s a fris siralomról a földet kezükkel elkaparva; elborzadva sírást hallottak a kis gyermek koporsó jából. Erre rémülve futottak a községi biróhos a tapasztaltakat jelenteni, ki azonban nem mervén önhatalmilag a felásatást eszközölni, a járáabiróhoz jelentette be. De mire a szolgabíró a járási orvost kiküldötte a vifgálat megejtéftére — a gyermek már halva volt. Szájában volt két kis keze s azokba helyezve liliom szálak véres babbal borítva, valamint kis orrlyukai is. — Deák Ferencz kosxoruja. Honty Béla fiatal ügyvéd egy antiquar könyv kereskedésben egy jogi szakmuekát vett. Haza érve lapozgatás közben egy papír lapra bukkant, melyre egy kis rózsa-bimbókból álló koszorú volt lepréselve. A koszorú alatt pedig a következő sorokat találta: .Kedves barátjának, a margitszigeti rózsák kedvelőjének fonta Deák Fereucz. Honty az erek lyét a nemzeti muzeum Deák szobájában helyezi el. — A budapéxti kereskedelmi akadémia vezérbizottsága a mai napon tar tott ülésében, a kereskedelmi akadémiá nál, kereskedelmi levelezés számára rend- A fenyítő törvényszékben, melyhez tartozám, csak rövid idő előtt egy más, az állam távolabbi vidékéről helyeztettem át. Épen megérkezésemkora törvényszéket bizonyos felindultságban találtam. A törvényszéki terület legvégével az or szág határát érintette. Egy távoleső, elhagyott, közlekedés nélküii vidék, azon elrejteti íóldszorosok egyike, melybe idegen sohasem érkezik, ós melyből benntlakók ritkán jönnek ki. Földje egyenetlen'' volt, termékeny szántóföld, erdőség és vad pusztaság. Olt a lakósok jó módúak, itt szegé nyek valának. Mindenütt jóakaratnak aak rajzoltattak. Természetesen as ujabb művelődéstől áltaiában hátramaradtak De talán ebből származott jóakaratuk. Bizonyosan ez volt oka, hogy emberek emlékezete óta bűntényről nem lehetett hallani, mely ezen földszoros kevés községében előfordult volna. Azonban rövid idő múlva egyszerre megváltozott. Körül-bslül fél év óta hirtelen gyakori lopások fordultak elő. Majd itt, majd ott; majd jelentékenyebbek, majd csekélyebbek ; majd hihetetlen gonoszság, majd rendkívüli alattamoaság és fortély-lyal elkövettetve; azonban soha nyoma sem volt a tettesnek. A tolvaj, vagy tolvajok éjjelenkint jelentek meg és tűntek el ismé''. Valóban nem lehetett tudni, hogy egy vagy több tolvaj volt, kik ezen szá mos bűntényt elkövették. Még kevésbé lehetett tudni, hogy hol kelljen őket keresni. Természetesei) sz egész vidék nagy nyugtalanságban volt. A vagyon bizton-talanságához járult a bűntény és bünte-vónek titokteljes és félelmes homálya. A lopások megérkezésem után még folyvást tartottak. Nekem kellett azokat kö zelebbről kinyomoznom. E végből személyesen azon vidékre utaztam és aa egyes tsluk elöljáróit, lelkészeit, a meglopottakat és a kerület megbízhatóbbjait tanácskozás végett összehívtam, hogy a történtek együttes képét nyerjem, és hogy az által intézkedhessem az ujabb bűntények megakadályozása iránt és egyszersmind a büntevők fölfedezését és elfogatását eszközöljem. Fájdalom az összejövetel elmúlt, mint a legtöbb ily összejövetelek. Sokat beméltek, de keveset tettek. Kinyomozva csaknem semmi sem volt; csak as álla- szereeiiett tanszékre megválasztotta: Grűnbaum Miksát, a Gaos-féle gyár első levelezőjét és képesitett tanárt; s magyarnémet nyelv tanszékére pdig: Dr. Hein-rich Károly, fehértemplomi tanárt . — Ugyanezen gyűlés akadémiai titkára je-lentést tett as akadémiai iskolatakarékpénztárának állásáról, e szerint as 1880/1 tanévben 379 beirt és jelenleg az intézetet látogató 352 tanuld közül 233 tanuló az éven át betett összesen 1955 frt 70 krt. Betett tehát a beirt tanulók 66/0 a. Egy betevő tanulóra átlagosan 8 frt . 39 kr. esik. E jelentés ntán Weisz B F. kir. tanácsos, a vezér bizottság elnöke 50 frt-nyí jutalmat ajáulott fel oly ssorgalmas és jó magaviseletű tanulók jutalmazására, kik mint ssorgalmas és rendes betevők is kitűnnek. A vezérbizottság pedig jegyző könyvileg köszönetet ssavazott as intései tanári karának és a titkárnak ama buzgóságért, melylyel a nagy jelentőségű és nagy jövőjű intézmény felvirágzásán fáradtak. A vezérbizottság tagjai meleg savakban ünnepelték amaz érdemeket, melyeket magának Weisz B. F. kir. ta-nácaos, elnök, as iskolatakarékp£nztáx'' intézményének meghonosítása körül szerzett és még folyton fáradhatatlanul sse- rez Papírszeletek. A világ egy nagy színpad hol kfllön-böó czim alatt mindig egy éa ugyanazon darabot adják. •I kérője volt egy szép lánynak. Mindegyiknek rá sárfiát adott át mézes kalácsból. Egynek pipát (lepipázta), másnak egy órát (tudhatta aztán hányat ütött az órt), harmadiknak lovat (lóvá tette\ negyediknek egy zzivet (ez jó járt !) prdbák eddig még nem történtek, az eredményről mér csak j0v8 tudósításunkban közölhetünk biztos adatokat á fővárosi lanyha hírek, kapcsolatban a pompás időjárással a mi piaciunkon is bágyadt * hangulatot Idéztek elő. Az élénk kínálatnak csak csekély vételkedv állott ellenében s így az üzlet nagyon szflk keretben mozgott, mig a legtöbb csikk árai hanyatlást szenvedtek. Busában nagy volt a kínálat, mig vá-, sárlatok csak a legközelebbi szükséglet fede-zWre történtek; árak jelentékenyen csökkentek. — Rozs szintén hanyatló irányzatot követ, árak alább szálttak. Árpában készletek hiánya miatt csekély üzlet fejlődött; árak keveset változtak. Zab a belfogy asz táj számára előbbi árakon vásároltatott. Tengeri. iáig öregszemü áruban, míg mindig meglehetős őrletünk van s árak fena-larthaták mignkat Cfcqoaatin iránt nagyon csökkent a rételkedr és kötécek e fijtában még jelentékeny árengedmények mellett is nehezen létesülhetnek. Buzi. 10 50—11-20. Rozs S —9-51 Árt>a 7-50-8. Zab 6''80—7. Tengeri 6-40-6 80 Clnquantin 6-80—6 90 K. B. Egy társaságban e napokban a nőeman-cxipáczióról s a nói kérdésről folyt a beszélgetés, mire egy elmés férfi a következő megjegyzést tetto : — Én csak egy női kérdett ismerek és ez: „Férjhez akar-e ön venni engem ?■* Üzleti szemle. Nagy-Kaniz«án, 1881. jun 25. Időjárátank pompás és kitSoő hatású & vetések fej''ödésére tizeknek jelenlegi állásáról a köretkeiő mondható : Búza mindenütt buján áll és nagyon szépen fejlődik ; sz ntóbbi időben rozsda iránt felmerült panaszok csak annyiban igazoltak, hogy as helylyel közzel csakugyan látható a leveleken, de a kalászokig már nehezen fog hatolni. Rozs gyéren áll ugyan, de mégis meglehetős eredmésyt igér. Legrosszabban áll árpa ; ámbár tartői kedvező Időjárás még sokat helyrehozhat, kielégítő eredményt itt alig várhatunk. Zabban középtermést reméthetünk és tengeriről ma még csak annyi mondható, bogr jól kelt ki és szépen tenyészik. — A repezearatág ná-lank már javában folyik; minthogy cséplési pittatott meg pontosan, hogy kik nem lehettek a tettesek. Az én ajánlataim el lenében, hogy közösen működjenek, hogy őr és biztonsági egyletet alakítsanak, azt felelték, hogy saját vagyonukat más va gyona végett nem veszélyeztethetik; hi ssen van rend- és csendőr az orsságban. Kénytelec valék a gyűlést eredmény nélkül szétoszlatni és útban valék hasa felé, melyre már későn délután indultam, miután a köselebbi napon a törvényszék nél több elintézni valóm volt. A meghívott meglopottakhoz azon kis pór ember is tartozott, kit az erdőben találók. Ó is a gyűlésben ép oly keveset tudott, mint a többi. Most vslamit tudni látssék. — Ki volt ezen ember ? — kérdém. Előbb magában nevetett, most bi oonyos aggódó gonddal nésett reám. — Bízhatom az orbwn, hogy el nem árul ? — Ehj atyafi, hiszen hivatalnok vagyok és igy az első kötelességem a • hi-vatalbeli hallgatás. — Nem veheti ross néven, hs kissé aggódoéi. Mindenki legköselebb áll magához és sok rósz ember van a világon,kik-tói félnünk kell. Hogy az ur a gyűlésben mitsem fog megtudni, azt előre megmondhattam volna. Ki akarta voln a mindenki előtt mondani, amit tudott. Igy tapasztaltam egy adag életből-cseaéget éa pedig á nép kötött, melyet én és at öreg pórt, kitől ast nyerém, el nem felejtettem. — Tehát többen is bessélhettek volna valamit a gyülekezetben ? — Ha csak akartak volna. ■ -És te is nemde ? És a gyanakvó s előrelátó pór ismét megijedt. — Én mitsem mondtam, uram. — De akartál valamit mondani. — Akartam? — Azon emberről, kivel előbb beszéltem. — Igen, igen, de bishatom az úrban ? — Mint s szent írásban. Végre legyőzte aggályát. — -Uram, ezen emberben nem lehet bízni. — Szintén a lopások miatt? — Igen ast gondoltam. — Te tehát közelebbit tudss róla ? — Körülbelül egy év előtt érkesett Vaautl menetrend. Indul Kanizsáról hova: Vonat szám Ora Pero. Id6 207 Essék, Moháé«, Doobovár 5 10 rsggel . , V 80 délut. ** , . * 11 1 éjjel 202 Hada-Pestre (gyorsvonat) 5 65 reggel fc>4 , (postavonat) 2 6 délut. Ü2 . (vegyes vonat) 11 20 éjje 313 Bécsbe (Saombatbely, Sopron (•U) , « 15 rafgel 801 . 1150 éjjel 315 Sopronba 3 40 délut, 205 Prágerfaoí Kottori, Csáktornya 4 55 reggel 203 . .2 47 délut. 201 „ . (gyorsv10 50 éjjel » ¿rkotik Ka n izaá r a honnét: 210 Zákány felől 5 27 reggel 216 . l 41 délb- 208 ••„ . 11 1 éjjel 211 Ruda-PestrSI (vegye* vonat) * Íj reggel 203 „ (postavonat) 2 ü délut. 201 „ (gyorsvonat) 10 30 éjjel 302 Bécsből 4 í reggel 314 „ 10 15 éjjel 316 8opronbél 12 5 délben 202 Prigerfaof felől (gjorsvon»t) 5 37 reggel 204 . 1 20 délut. 206 , „ 10 50 éjjel Felelős szerkesztő: BÍT0BFI LAJOS. e vidékre. Az első fél évben nyugodt maradt. As embereket meg kofatt nyernie. Asután kezdődött. — Miként jött ide ? — Itt hátul a határ mellett volt egy eladó paraszttanya. Ezt megvette s azóta ott lskik. — Ebben semmi gyanúsat nem találok. — ói tanyát ée a hozzátartozandó kat azonnal készpénzzel kifizette. — Annál kevésbé látszik gyanús nak. — — Ugy aram? ö sok pánzt hozott magával, pedig csak egy közönséges paraszt ; bogy jöhetett oly sok pénzhez ? És ha becsületesen szerezte, miért nem maradt ott, ahol volt és miért vett épen itt e zugban, hová senkisem jár. Ebben már volt némi bölcseség. — És Oly kösel a határhoz, —. kellett volna még a parasztnak hozzátennie. — Honnét jött ? — kérdém. — Ezt épen senkisem tudja, uram. — Csak kellett magát igazolnia a rendőrség előtt. —■ A legjobb papirosai vannak, ó magát amerikai Heimannak nevezi. Ott kellett születnie is; alyja bevándorolt oda déli Németországból. Igy nője is. — Tehát nős ? — Egy nővel és egy kis gyermek» kel jött ide. Egy másik gyermeke körülbelül fél év előtt itt született. A nőnek is saját története van. — Hogyan ? Nem jól bánik nejével t — Oh, ellenkezőleg uram. 0 maga semmi munkától sem irtódzik, de az asz-szonynak mihez sem szabad nyúlnia, azt nem tűri. Kezein hordossa, minlba<angyaí volna. Nos egy szép fiatal nó. -És mint viseli magát a nő férje iránt? j — Épen ugy, mint férje iránta. Hogy sseretik egymást, azt az egész kös^ ség elismeri. És oly különös lehet náluk-minden. — Hogyan különös ? ''V — Ast meg nem mondhatom uram. -Azok, kik őket egymás mellett látták, ast mondják, hogy mindketten oly saját? ságosan, oly csöndesen barátságosai^ egymáshts, hogy as embernek a szivá fáj, ha látja őket J (Folytatása következik ) Mltlinm T''''U ■" 1 miiC MALTO-LEGUMINOSEN-CHOCOLADJA és LISZTJE tarker & Pobuda cs. kir főszállito gyárából Stuttgartban. A >Ialtu-Legui!iIii«.8«n tliochoimd a legelső orvost tekintélyek íté Eméaztéshiány, aranyér N^és az altest bajainál mint legolcsóbb és leghatható-^ ^^¡A sabb házi szer ARANYÉR,") ^ ajánlva. SZÉKREKEDÉS, I MÁJ- és EPE-BAJOK, »—« I Bármily ^s^ / korú egyének ^V/ használhatják. ▲ ffl alkatrész schweizi orvosi növények y/ kivonata. ,/vv Olcsóbb mint bár-mely keserűm Hámi sser. Kelések, bőr-küteg, köszvény és csúz — _ nál vértisztitóV^ % ,Ért,,illlások ^ hatása által gyó\ ^^^ ^ ellen. * gyí1 XVKönnyen vehető Részit™ zicozTÍan\/^O MM^Jw/^ be, gyengén és féj-orrotí -rény ntáiu ------dalom nélkül old. ___Sok tfkinUlre« rvejezi. német és oeztrák orvos kttlönbőző izaüap a Brandt által kéntett tVUWEUU LABDACSOKAT, melyek utnicuj. a tMtr minden kátrány néUcU kaié aayacokkót mmV özazetéxe, műiden oly eeetben. a hol ryu\|e kaskajtó kell, mint falna •9+* és nyákot el-roxetó m orsitó. biztos, fájdalom nélkül hstó orvosi tr.fr. minden egyénnek lee-"Rebben ajánlja - B4rkmek a labdacs használata . ~ alóit M, azon Kjéjraeréex urak, kik e labdacsot tartják, ^--- ) ff } IA ^xrress» szolgainak kaszailat: utasítással, melyen elismer- / / S fXI ^ teysk is rannak. - A labdacsok vételskor esákis Brandt f L^. / \ „ _ IMS aehwcin labdacsok kérenJók, melyek bádog dobozok ^ ^i/M / /I ^rl''Vtí/ K ban rannak?» 70 kr. 15 szem 25 kr - M:ndex. £ 1 /A ¡11 ilV fV doboz Törím zlapcm fehér achwrizl kereszttel Tan ellátva, # ff /%/ LM I ^ V 1 iuely xneUvtt m mellikelt alám.» vau. § \y M Kapható Nagy Kanizsán Belus József gyógyszertárában. 8U s_:2 PRANCZIA GYARTHÍNT UTÁNZÁSOTÓL ÓVATIK 111 __«><»____. '' \| E szirarkapapir csak akkor valódi, ba 4 ) minden, lap le HOUBLON ( bélyegzőt magán hordja és minden karton 1 ) ai alant látható vódjegjgjel és aláírással É r van ellátva. V ^ v N^___p-rif''y iuBrrvf^tT CAWLEY et HENRY, etj^ili rjir=.k»k. PARIS '' IM Ii II I 1 I II M HHh mmmmmmumOT JJ M T T O I JJ Í4 \| s Jk á p s Ó j a Soosmoorból ♦♦ HH ^-láplugony Franzea» 1» » <i-nl- tt Alkalmas pótlék lápfiirdóknek ♦♦ ♦♦ BlóáUitási szer CZÓI- és sÓfŰrdŐkbÓL JJ ♦♦ Császárforrás-só (Sel purgativ). ♦♦ ^ Szétküldés: Mattoni és Tár.ia frauzensbad. «>#> ♦♦ Kapható minden gyógy névtárban és fOsxerkerenliedésbeiu ♦♦ 6 7) ♦♦ Lakás-kiadás. Kazinczy-uteza 7-dik számu házban egy szép utczai és egy udvari lakás, továbbá istálló és kocsiszin azonnal bérbe kiadandó. 331 l-l fifagy-Kaniwán, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján gTakarókos háziasszonyoknak! "Ipi A bevásárlásnál csak L E I T N E R féle „uj Páva kávé" k<~«u, v.gfi. . uit-r ia. frankhonl kávé" «.^y. „ b...oí,BÍ .»k.,. «..J«! « »«1"« erÖS'' ÍÓ Ul!ltU é® SZéP SZÍI1Ü kávét, t«bát a fele péasért a legfinomabb miafiséget. Egy próba elegendő arra, hogy ax wnber íantíek igaaaágáról m''-ggyfiződhessék. A bisalomraméltó és meghitezett vegyészek: Dr. WeiTier Th. . boroszlói vágj előzési műhely és műegyetem igazgatója, és Molnár JánOS Budapest város vegyésze és oklevele, gyógyszerész ez.ü uj Páva és uj Franhonikávét vegyelemileg megvizsgálván, vegyvizsgálatukban határozottan kiemelik, hogy ezen kávépótlék felatte jó és nagymennyiségű tápláló ós vérképzőalkatrészszel bir. Kapható majd mínden fűszer és csemege kereskedésben. i X J. 677 . - »zám. 1881 Árlejtési hirdetmény A zslamcgyebell poisony-varatdi állsmut ''227—228 kilométer 230—281 kilométer szakaszán lev6 260'' és 2.M sx hidak kijavítását a uagyméltéságu közmunka ót kiíslekedékl miniozterinm (881 évi junius bó 13-án kelt »042 számu magas rendeletével í>8.''> frt 89 krnyi Összeggel engedélyezte. Ksen munka bistosHása tokintetéhCI alólirt hivat <1 irodájában folyó 1881. évi julius hó 4-én reggeli 10 órakor irásboli sjáylntok elfogadásával, párosutt nyilvános szóbeli árlejtés fcg tartatni, melyre a vállalkozni ssándékosók azzal hivatnak insg, hogy ax árlejtésbeni rtsztvevé* «netére, magukat a fentkitett U»z-»zeg 6'',''o-vel mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetiben »»unnál 10%, biztosítékra lesz klegésslttindó. Az Írásbeli ajánlatok fenut kitstt nap reggeli 10 óráig fogadtatunk el; ezekben az xjánlattcvS neve, lakása és polgári állása pontosan kiteeudó; továbbá számmal és szóval kiírandó azon szástóli elengedés, melyért ezeu munkálatokat elvállalni tzátide-kotlk, világosan kifejezendő végre, hogy ajáulkozó a munkálatokat ét föltételek tart »Imát ismeri él ^fogadja. Az Írásbeli ajánlatokhos a válallatl flisseg 10%,-Je kész-pénzben, vagy msgvsr állampapírokban csatolandó. ^ A mttszerolvenyek i feltételek as alulírott hivatal irodájában, A szokott hivataio. órákban mcgtcklntbstftk. Zala- KgersseK«n, 1881. évi junius hó 19-én. 388 2-a A zalamegyei kir. építészeti hivatal. , rv W • —" A w fr A r JTTMÜS 26-4a 18S1. HÚSZÁBA ÉmifrAu z Atü^ ö ztöírr______ hirpetesek. lote szerint gyenge emésztésben szenvedőknek, vérszegény gyermekeknek, szoptató nőknek, gyengélkedő leányoknak stb. k.tünö, tapiaio es zene mes.u italt nyújt. A Malto Leguminosen-liszt az előbbi esetekben mint erősítő és könnyen emészthető levesnek mutatkozik, valamint johatásn táplálkozo szernek es kitQuo gyermek-tápláló anyagnak egy évestói kezdve, "kisebb mértékű árak mindegyik csomagra kinyomtatok és kaphatók a birodalom összes gyógytáraiban és /üszerkereskedéseiben; ellenben nagyobb mennyiségben "a fóraktárnál Eclcardt IF>éLl Bécs, I. Weihbnrggas-e 24. - _ ,fl Uríipnt, Raktárak. Zágrábban M1TLBACH ZSIGMOND gyógysz. Eszéken DÁW1D JÁNOS gyógysz. Mária-Theresiopel JÖO J. gyogysz. Székesfehérvárott BRAUN LAJOS gyógysz.. DIEBALLA G. gyógysz. Zupanje (Szlavónia) MATTBR A. gyógysz. - , 3242-12 J™ szám. 1881 Árlejtési hirdetmény. A 1 . K-H hndnue-t.rrácsi államul 164-165 kilometer sza-A "r''Zl1?1 z"rt«k ^lvraiu.á.át a nsgyméltóságn köz- kaszan újból lfi81 évi jnnins hó 14-én kelt 961.. frt 30 krayi ^gge. eugedelyezte. wK.-n munka bizt..siti»a tekintetéből alólirt hivaUl irodájaban f„lr6lSl óvi jnliu» bó 4-én reggeli 10 órakor, Írásbeli ajá.laf.k .KoMdáTával páros»lt nyilvános ssób-lí árlejtés fog tartatn., melyre » vílll likorni szándékozók axxal hivatnak meg, bogy az árlejtésben. re«t v,.ré, mc<ér-, azeukat a fent kitett íi.szeg 5°\|.-el mint bánatpénzz. I Clláa.ák, mely vállalkozás esetében azonnal 10% biztosítékra 4e»r k, egészítendő. As írásbeli ajánlatok feant kitett nap reggeli 10 óráig fogadtatnak el ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása no."to ¡..in kitrendő; továbbá nzí.mmal éa sróvsl kiírsndó szón száztóli elen-ee.lés melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, bogy ajánlkozó munkálatokat és feltételek tartslmat ismt-ri és elfogadja. Az írásbeli ajánlatokhoz a vállalati S.szeg 10°\|«-je készpénzben vagy állampapírokban csatolandó A mfiszerelvények és feltételek az alnlirott hivatal irodájában a szokott hivatalos órákban megtekinthetók (329 2 Zala-Egerszefren, 1881 ívi jnnins hó 19-én. A zalamegyei kir. építészeti hivatal. \umm kávéik f- 100 ;0 megtakarítás! éretik efa „Hnngári. kávé* ecen alólirott álul ujon feltalált s tiizUn ártatlan növényi termékből készQlt kávé használaU által, mely fele.leges.é tesz minden más kávésokat azon előnyeinél fogyva melyet az magában összpontosít. M ndazon tulajdonokat. m u kávéban felulálhatók. magában foglalja a .Hun- gária kávé* is, sót t0l^> tekintetben azt felftl is múlja: nevezete-seu *on hevítő hátát, mely máf kávénál általáaos, a .Hungária ÍSllÜlI ^ hi£n/x>k, felflsrjeszt! az étvágyat, sl(ss«itl az •■•MtHt, eléaklti az ¡decesdtzert s külftaöseD szép tiszta tsioe és kellemes zamatja áhal tftnik ki. Továbbá jó sikerrel hasánál bató gyonorgyengeséguél ic g/omorhnrnlnál. — j6l hat olyanokra. kik ideges vgj uervi szlvkwjak, — fej és hysztertkas Wa-talmsk Blatt ázsiai kávévá! nem éifcstnsk. BetegsAgek ntin a .Hungária kávé« rsadklvflli ersslt-aek és táfláléaak bizoayslt. sőt a betegség Urtama alatt ezen kávé as sftyetleo, mely anélkfll, hogy izgatólag hatna, jóltevó batisa által a bstafst fíüdltl és ■aféiésklti. Mindezen előnyök mallett a .Hungária kávé* más fajokhoz képest 100 perczenU«! olcsóbb s teljesen elkészült, befőzésre "kész állapotban kapható »/> ''/». 1 » 5 k,,0• dobozokban a feltaláló Szaládi Antalnál Budapest, Sugar at 100. sz. Wf Egy kilogramm (2 vám/ont) ára 1 frt 20 kr. Elszállitta tik bármily vidékre az össssg előleges beküldése vagy <318 7—25 ntáuTétel mellett. ^__-•■ - ■ ■ '' • ■ • •■>.•■ V,..^ •, Ajánlja kovácsolt vasból készült, erós és javított szerkezetű tizedes mérlegeit, melyek a székesfehérvári kiállításon éremmel lettek kitüntetve. Lakik a Kölcsey-utezában az Egylet-kert mellett. % NAflY-gfryiZSA, 1881. junins 30-án. Elét^stésl ár féti érrt......8 {rL fél érre.......* '' aögyed évre......* » Egy %Am 10 kr- HIRDETÉSEK 8 hasábos prtitsorban 7, másodszor 6 8 minden további sorért 5 kr. nyilttérren soronként 10 krert vetetnek fel. kincstár; illetek minden egyes hirdetésért 30 kr. fizetendő. ZALAI I0ZL0IY I Huszadik évfolyam, A lxp szellemi részét illető kí''zlpme-nyek a szerkesztőhöz. in\agi részit illető k"z)emi-«\<-k pedi n kiadóhoz JwninMit\r intézendök : N A 0» V K AX I /. S A Wlasslcsbaz * Bérmentetlen lőjelek csak ism.-rt munkatársaktól fogadtatnak cl Kéziratok vissza nem küldetnek. Na-?y-Knui»aváros helyhatóságának, .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", & .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank«, ,nagy-kanizsai takarékpénztár", a .zalamegyei általános tanítótestület, a „ nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kO.1 választmány a" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesitóje. Hetenkini kétszer, vasárnap- s csütOrtOkOn megjelenő vegyes tartalmú lap. is tért, piaezot szerezni, mig az emiitett népek rajtunk tnl nem foglalják el a tért. A közművelődéssel fejlódésnék indult az ipar s így hálásabb lett a termelés nálunk is, minthogy haz^p1; őstermelő ország és nem feldolgozó egyszersmind, mint. a nyugati országok. Tehát Magyarország oly helyzetben van, hogy mig ezelőtt nyers termékeit olcsón kiadta, s azokat feldolgozva visszavásárolta, továbbá sok iparczikket kellett külföldről vennie és igy pénzét kiadta: most szinte nemcsak eleget, de sokat, feleslegest is keli termelnie, s azt feldolgozva az emiitett irányokban kereskedésbe adnia, hogy közvagyonát, tőkéit nevelje, hogy az ipar terén törtéüt elmaradását helyrehozza, hogy az említett országokhoz képest eddigi aránytalan anyagi és szellemi tehetségét arányba hozza. Jelen helyzet és körülmények elfogulatlan észlelése és számbavétele után önként következik a kérdés megfejtése, mi módon biztosithatják kisebb földbirtokosaink anyagilag gyermeik jövőjét? II. E végett az előítéleteket kell legyőzni, az elfogultságból kijózanodva, tisztán ösmerni fel a helyzetet, s megszabadulni azon álszemérem nyűgeitől, mintha a magyar ember csupán a közigazgatási, törvénykezési, megyei s községi hivatalra, ügyvédi pályára, vagy legfeljebb (rosz !) mezéi gazdának születnék ; és be kell már egys7er látni, hogy a munka. — £s minden tisztességes munka nemesit. A munka nemcsak összefér minden ember születésével és rangjával, de szükséges is. Az ango'' lord részt vesz a törvényhozásban, magas hivatalt viselhet, de azért gazdálkodik, termel, gyárt és kereskedik, ez okból még gyakorlatiabban folyhatik be a törvényhozásba, j Folyó hó végével befejezzük a félévet, ez alkalomból bizalommal forralunk lapunk mélyen tisztelt olvasóihoz az előfizetései: megújítása és lapunk szíves terjesztése érdekében. Fótörekvésünk volt és lesz, hogy a t. közönség támogatását ki érdemeljük, nem rajtunk mult. hogy a képviselőválasztások alkalmával tüzetesebb közleményeket nem hozhattunk, ránk nehezedvén az állami főügyészi rendelet, mely szerint még részben sem foglalkozhatunk politikával, avagy a közügyek emlegetésével. Ettól eltérő közhasznú közleményeink kimeritik folyton a megyében történteket, mert sem költséget, sem fáradságot nem kiméivé hü leírást közlünk. Tisztelt levelezőink való és gyors közlése által az eseményeket lehető élénken registráljuk Mihez képest kérjük az előfizetések szives megújítását. Hirdetéseket gyorsan és jutányosán közlünk. Előfizetési ár: julius — szeptember negyedévre 2 frt. július--deczember félévre 4 frt. Nagy-Kanizsa, jun. hó 1881. KIADÓHIVATAL. Wajdits József könyvkereskedésében. MI m6dón bl/tosithaíják kisebb földbirtokosaink anyagilag gyermekeik jövőjét.) I. Jelig«: Aki akarja és tudja hassnálni, annak a jó tanács tObbet ér, mint a készpénz annak, ak i azt nem tudja haxzuálui E kérdésre könnyű volna egyszerűen azt felelni, hogy czélszerü •) Mutatvány nzerzönek sajtó alá adott 111 Kötele« müvéből -Smerk nevelés által, minthogy ez mindent magában foglal, mivel a jó nevelés, s ezzel a műveltség az életben a boldogulhatás titkának kulcsa. De épen ez a kérdés, milyen és minő irányú legyen a nevelés, hogy az embert kitűzött életczélja elérésére tegye alkalmassá és képessé? Némely ember a boldogulhatás feltételeit majd az anyagi javakhoz köti, majd csupán a szellemi műveltségtől teszi függővé; holott az embernek jólétére, boldogulhatására s átalában élete czéljainak elérésére mindkettőnek van szüksége. Egyik a másik nélkül nem létezhetik. Mielőtt tehát a kérdést tár-gyalnók, ezek tekintetbe vételével szükségkép két tárgyat kell elóre bocsátanunk, mint alapját indokolásainknak, mint okot. az okozat vagy eredmény miatt. Első az általános és szűkebb értelemben vett nevelés. Knnek megvitatására ugyanitt s ezúttal nincs terünk, de jelen társadalmi állásunk közepett, s a rosz irányban indult nevelés miatt néhny elvet ki kell emelnünk. Ig)- feltétlenül szükséges a léleknek valódi művelése s a szívnek nemesítése valláserkölcsi tekintetben, hogy az ember helyesen ismerje meg magasztos hivatását és képes legyen lelki és testi tehetségeinek okszerű használása által az mint ember, keresztény és honpolgár betölteni. Hogy mint ilyen ne legyen álbölcs, álszemérmes, elóitéletes, elfogult, raiongó, majd világgyülöló, igazságtalan. Önző, méltatlankodó, ne legyen indulatainak, szenvedélyeinek vagy gyarlóságainak rabja, ne legyen az élet nehezebb napjaiban gyáva, kislelkü, sem a szerencse kedvezése alkalmával elragadtatott, hanem legyen fölvilágosult, minden jó, hasznos. szükséges és szép iránt fogékony, a kivitelre erós, mint határozott, tiszta és szilárd jellemű férfi, ki .megadja Istennek, ami Istené, s az em- berekkel éfc saját önmagával, énjével oly tisztában van, oly nyugodt lelkületű, öntudatos és önérzetes, hogy a költő szerint: .nem zavarná meg a világnak romba dólte sem.* Mivel pedig tudjuk, hogy ép erós létek csak ép, erós testben lakhatik; a lélek müvelése mellett neveljük a testet is eléggé erőssé, hogy az ember szervezetében (organismus) lehető tökéletes összhangzás (harmónia) és jó viszony legyen, hogy igy hivatásának betöltésére ne csak szellemi, hanem testi (végrehajtó) képessége is legyen. Ne csak tudjon, de akarjon és birjon is tenni. Az élet pedig mindinkább több és több lelki és testi műveltséget és erőt igényel, a társadalmi viszonyok a czivilizatió haiadásávai folyvást ugy alakulnak, hogy a becsületes megélhetés és boldogulhatás mindegyre képzettebb lelket, műveltebb észt és sokoldalúbb testi képességet tételez fel az emberben. Midőn pedig igy a szülők és ifjak elé komolyan komoly czélt tüzünk, nem óhajtjuk, hogy bárki is egész élete folyamában c^upa komoly és egyre csak szám:tó legyen; nem, ez sem rendeltetése a társas életre alkotott embernek. Az ember ne legyen tulszigoru, rideg, s csupán a vagyonosodásnak éló, mert ismét eltéveszti a czélját, minthogy egyik szélsőségből a másikba esik. A midőn kell, legyen komoly, s a midőn lehet, legyen víg, pezsgóvérü. élénk kedélyű, életeleven a nélkül, hogy könnyelműnek kellene lennie. Azt mondja egy bölcs: ,a bölcs bárom részre osztja idejét: .mnnka, nyugalom és örömre.* Ez okból tauuljon az ifjú agy mellékesen, uiint mondani szokás ,privát passióból* időtöltésül és fogékonyság végett valami művészi foglalkozást, zeuét, festészetet és vivást, úszást, t&nczot, testgyakorlatot stb. mi illése nemesítésére, lelke élvezetére, ereje fejlesztésére, egészsége fen- tartására s mulatságára felette szük séges. Mindez kellemesen hat kedélyére, yidorri, élénkké s kedveltté teszi, s midőn társas körben lesz, nem húzza meg magát a sarokban, mint valami életunt, s mint mostanában sok öreglelkü fiatal ember, hogy biz ó nem tánezol, nem énekel stb., hanem csak az öreg urakkal eszik, iszik és dohányzik. A mérsékelt, de jó, vidor, egészséges, élénk kedélyállapot a lelket mintegy üde (fris) állapotban tartja, nem hagyja tétlenségben pan-gani, felvillanyozza s magát a testet sem engedi elpuhutni, aluszékonynyá lenni; a mi, ha szenvedélyek nem ragadják el, egyik fő kelléke az egészségnek. munkásságnak és áldott hosszú életnek. Tehát lelkileg és testileg egy formán erőssé kell az embert nevelni. Másodszor figyelembe veendő az egyén lakhelye, a hol élnie kell, az ország, sőt annak egyes vidéke is, minthogy helyzetének ura csak az lehet, a ki azt ismeri. Magyarországnak fÖldirati (geog-raphiai) helyzete és más viszonyai mutatják, hogy tulajdouképen most mire kell nevelnie népét, azok s illetőleg a kis földbirtokosok gyermekeinek is jövőjét biztosítani. Európa nyugoti s nyugot-déli országainak s népeinek végzetes hivatásául látszik lenni, hogy az úgynevezett nyugoti civilisatiót terjeszszék, ezt pedig (Európában) nem tehetik másfelé, mint észak, kelet és délkelet felé. Azon irányt tekintve, melyben e nyugoti civilisatió terjed, ezelőtt néhány évtizeddel még Magyarország majdnem végpontja volt, de a helyzet most már olyan, hogy hazánk van hivatva, — nem mondom a civilisatió .vorpostjának" (előőrsének) csak tovább küldésére, hanem bel-terjileg fejlődve, a belfogyasztást sajátjából lácni el, s industriájának részben észak, kelet és kelet-dél felé TARCZA. Álmomban... (Hévviz 1881.) álmomban, tündér képzeletben Egy ííjn lányka jött elém ; Aranyhaját a lenge s»ell5 Fnvalma fQrtözé fején. Sötét szemének mély xdkréből E«y boldog élet álma kéli; Citbitó ajka bíborában Az élv egész világa é!t. — Oly »«ép, oly kedves volt e lányka, Minő: pajkos tündérkezek, — — Rózs^íeüiJ''íŐl délibábot, — Ábrándjainkra festenek MosolygT* cyitá szóra ajkát. — Ilyen « :ól** mosoly» Vagy a midőn kora Uvaxkor KaJyhet nyit a ki« ibolya. — S be«zélt. — Ah '' igy regélnek menyben A játtzó gyermek angyalok, Midőn fehér felbőpároáin ábrándos holdfény andalog. B«zéh álomról, ébredőiről. Jövő idők nagyaxgirul ; Mikor tövis helyett erénynek Örökké zöld babér virul. ígért «sereimet, boldogságot, Nyugalmat, szabad életet..... Mindent, mindent, ami a múltban Oly édes volt, s igy elveszett. Ok mond, ki vagy te égi lányka? — Elradaiogva kérdezem. S feleit, mosolylyal rózsaajkán, — Bixz.il; nevem: a jó remény! kossjLb műk. A nép szava. Temme elbeszélése. Forditolta: HANG FEKENCZ. (Folyt tál.) Etek mindenesetre oly közlemények voltak, melyek érdeket támaastot tak. A DŐ fiatal ói szép. A férfiú is szép volt. És ezen sajátságosan gyöngéd, faj dalmasan gyöngéd viszony. A saép fiatal nő szerelme a sóiét a barátságtalan férfiúhoz, ki őt szintén bensőleg szerété 1 Azonban a bűnvádi birónak más dolga van, minthogy szereimi dolgok után járjon. — Miért nem bizol ezen emberben ? — kérdém tovább. — Senkiaem biaik benne uram. — De mi okból nem ? — Épen nem tudnak róla valamit. — Annál kevésbé lehet róla valami rosszat állítani. — Ugy aram? Vájjon, midőn még nem volt itt, lehetett-e e vidéken lopásokról hallani ? — Ez sem ok. — De ki követte volna el azokat, ha nem ő? Mi többiek gyermekségünk óta ismerjük egymást. — Mégis lehet közletek egy titkos gonosztevő. És nincsen e közéletekben a határ? ó a fejét rázta. — Nem, nem, aram: és azonkívül én az arat már az előbb kérdeztem,vájjon jól nésett * eaen ember arcsibs ? — Én egy szép arcaot láttam. — A valóságos Ksio-jelet uram. Est lehet látni, de többet nem, vagy róla mondani. Ebben is igaza volt az öreg parasztnak. Nem láttam-e a Káin-jelet az idegenen én is. hogy pillantására csaknem megborzadtam V Nem iszonyodott-e tőle a kocsis is? — Ha ezen embernek, — folyiatá a pór, — bűntény nem terheli a lelkét, akkor nincs lobbé büntevő a világon. — És mégit — kellett felelnem — egy szót sem tadtál eddig moudani, mi erre bizonyítékul szolgálna. ó élénkebb lőn és élénkségében még egy körülményt hozott fol, a mely, habár egy büntenyre gyanuokul nem szolgál, az idegen; még mindig talányos és titokteljeanek lüntette fűi. — Miért nem fogad — kiáliá — ezflü ember udvarába embereket e vidék ról? Miuden szolgája es azolganóje a határon túlról való. is Nem es volt az, a mi kiváncsiságo mat különösen fólindithatta, habár ez fellünő volt. Azonban meg élénkebben folytatá: — Éa miért beszél nejével oly ¡dogén nyelven, melyet senkiaem ért? És miért óeasélnek csak akkor igy, mikor azt vélik, hogy aenkiaem halija őket? És miért nem beazélnek esen idegen nyelven gyermekeikkel ? E megj«gy résekben oly sok igazság volt, hogy akaratlanul tűnődtem. — Senki sem ismeri e nyelvet? — kérdém. — Senki sem, uram, és pedig e vidéken laknak olyanok, kik a hadviselésben réazt vettek és Francsiaorazágban, Hollandiában és Belgiumban valának és franosiákkal, angolokkal it spanyolokkal is énntk estek, de sehal oly »sót nem hal- lottak, mely ezen nyelvhez hasonlitana, melyen az idegen Dejével beszél. Kérdezém nem tudna-e egy vagy egy pár szót a nyelvből ismételni. ErTe képtelen volt. Hogy az idegen a németet folyékonyan, vagy mint anyanyelvét beszélte, magam haJlám. — Mint beszéli a nő a németet? — Mintha mindig azt beszélte volna. Ezek feltűnő tudósítások voltak. Mindkét házas fél beszélt németül, mint anyanyelvén és mégis maguk közLÍdegen nyelver beszéltek. Miből azt lehetett kö vetkeztotni, hngy ez utóbbi volt auya-nyoivük, nem a német. Azonban nem ezen beszéltek, ha más is jelen yolt. Tehát okuk volt arra, hogy saját anyanyel vüket eltitkolják. Igen, m^g a gyermekek előtt sem beszéltek ason. Csak azon hangokon, melyet ő az anya, míut gyermek, anyjától előazör hallott és megértett, törekszik beszélni minden anya; hz idegen nyelven nem képe? gyerm. két teljesen szerelni, olyan az, mintha valami idegen volna köztük. Ezen anyának mindest meg kellett tagadnia, az anyai szeretet legédesb pillanataiban aggályosan óvakodnia kellett, hogy egy hangot ki ne ejtsen, mely a gyermekemlékezett>en megmaradna és ellene árulóvá lehotne. Mity indok lehetett az, mely ily titkolódzást kivánt? Mily sajátságos rejtélyes \ iszonyok? Az öreg pórnak el kellqtt lől<sm válnia; mí egy mellékutra értünk. Még egyszer mély hallgatást kellett neki igém-m. — Ezen ember nem irtóznék & gyilkosságtól sem, ha mtgtadoá, hogy az árral beaséltem. Neki még látnia sem volna ssabad, hogy itt as erdőbsn az ur 3 közelében valék : azért rejtőztem el az előbb. Az ur mondhat, a mit akar. de ezen ember a Kain jelet viseli arczáju •és az egé»z nép őt tartja tolvajnak, dig amit a nép mond, az ugy van: nép szava az Isten BZ&va." Érzel elment. Én ismét kocsimba ültem és tovább me-nék. — A kicsiny öreg ember közlései különös nyugtalanságba helyeztek. Vájjon valóban nyomában voltam az annyira keresett, elvetemült és ravasz tolvajnak? Ezen ember külseje eléggé gyanas volt. Az öreg pór közleményei is többféle gyanút támaszthatok. Leginkább foglalkoztatott az idegna ismeretlen nyelv és annak gondos és aggályos eltitkolása. Én több év előtt hosszabb ideig a litvániai vidéken szintén Dünvádi biró voltam. A litvániai Dyelv egészeu sajátságos; egyetlen más élőnyelvvel sem ró-kon. Minden nyelvek k<>zül. melyek még fennt vannak, ez az, mely legközelebb a sanskritből származik. C«ak egy kts néptör« beszéli. E néptörzs Porosz-Lcn-gyelorssígban és Oroszország egy legkoz ¡ekedós élküliebb vidékén lakik Idege nek, kik ezen vidékre jönnek, ritkán tanalják meg e nyelvet; e vidéken kívül nem ismeri azt senki. Már maga a neve sajátságos. Azon időre gondoltam, melyet uson országban e különös nyelvvel töltöttem és emlékemben egész tömeg kép merült föl, melyeket már rógec elfeledetteknek gondoltam. De ha az ember gondolatai a távolban tévedeznek arról, mi oly közel van'', akkor az ember érzékei nem veszik észre, mi hozzájak közel van. — Ezer mennykő! — káromkodott a kocsis ülésen, vagyis már nem is as. HUSZApjK ÉVFOLYAM Az angol, franczia, belga stb. mindezt igen természetesnek találja, csak a magyar ósnemesi családok v» lami szégvenitónek, lealázónak tartanák azt. ha a földbirtokosnak alkalmas helyen gyára, a városban irodája, boltja volna, s a folyón hajója járna, mintha ez valami szolgai vagy tx-cs-telenitó lenne? Tehát a magyar kis és nagy földbirtokos csak a k£sz tőkéből s a magától termő föld kétes jövedelméből éljen nagy nri módon ? - Avagy az ily gondolkozásból azt icövetkeztessük, hogy a magyar földbirtokos még egyre lenézi, alacsonynak képzeli s tartja az industria emberei, a vállakoáSk, kereskedők stb. állását az övébez képest? s ezért kész legyen el is szegényedni, tehát megaláztatni is azok általn vagy magát megalázni azok előtt, kiket ő ily igen lenézett. Mivel pedig Magyarország egye ne«en hivatva van az okszerű termelésre. iparra és közvetlen kereskedelemre. ónként következik, hogy & kisebb földbirtokos osztály — azon körülménynél fogva, hogy nem bir nagy tőkével, s nem bir 12—15 éven át gyermekei neveltetésére költekezni. — a legeszélyesebben leszi, s leginkább biztosítja jövőjét gvermekeinek, ha azokat kiválóan a reál-tudományokban képezteti, s az ipar. műipar, vagy miitani kereskedelmi és mezei gazdasági pályára neveli.) Továbbá nemcsak azért, mert egyre nagyobb a verseny minden téren. de mert minden ember, bármely pályán csak ugy boldogul, ha egyene sen arra van képezve, és pedig szak ismerettel van képezve; feltétlenül szükséges, hogy az ifja ne csak iskolákat végezzen, s aztán a mi válik belőle, az legyen, hanem leendő pá- ZALAI közlöny. -é • • . s ■ . tf 81. lyájának megfeleléiskqiákat végezzen, hogy valódi tanult szakember legjan. Idáig mint fennebb emlttók és mint átrak, az ipar és kereskedelem nincs ^magyar elem kezében ; arra a magyig" ifjak (a régibb politikai és társadalmi viszonyok miatt) egyátaian nem ¿tdták magukat, hanem a (fennebb említett hivatalokon kivül) nagy részben csak a földbirtokra támaszkodtak, majd oly kifejezéssel lehet élni, hogy a szerény földbirtokot túlterhelték, minthogy az az eld&rabolás által kc-vesbedett, birtokosai ellenben szaporodtak Ez már magában aránytalanság. Hozzá vehetjdk még azon körülményt. hogy midőn a kis földbirtokosok ifjai a közigazgatási, törvénykezési s átalában az ugy mondható „uri pályára menekültek, vagy pedig a hosszú s más irányú iskolázás után mezei gazdákul otthpn maradtak, aránytalanul nagy költséggel nevelkedtek, ezután oly térre léptek, melyen az alkalmas egyéniségek feles számmal vannak, beiyzetök sem nem biztos, sem eléggé jövedelmező, s a mihez jutottak, ahhoz is sokara juthattak, ehhez járult az utóbbi hivatalnoki válságos idők járása, a mi az előtt ugy, mint ezzel együtt utóbb a családokat zilált vagyoni s illetőleg pangó gazdasági és pénzetlen pénzügyi állapotba hozta. Ha továbbá a földbirtokos osztály elfogultságát tekintjük, sajátságos közönyt veszünk észre, melylyel az otthon szorult vagy szorított s mezei gazdákká lett fiai képeztetése iránt viseltetctr. Az ifjú elvégzett néhány latin vagy bár minden tudományos iskolát. és lett földbirtokos, mezei gazda, tehát az lett. a mire épen nem készölt. Holott fölteszszük, miszerint ez osztály emberei is elismerték s belátták, hogy a tisztviselőnek, ügyvédnek or vosnak, iparosnak stb. mindegyiknek igen jól kellett pályájára készülnie, arra tanulnia, hogy azt értse, hogy hivatásának megfelelni képes legyen, különben mit biztak volna benne vagy rá. ellenben a gazdálkodó nagyobb és kisebb földbirtokos minden gazdászati tanulmány, szakismeret nélkül lehetett képzelhető jó gazdának ?! tehát minden ember csak boklygul pályáján,, ha azon «zak Vápze£pégg& bir, a földbirtokos, s il-h''tőlqf a mézei gíucda is csak ugy fog boldogulni,''ha a mezei gazdálkodást megtahulja, s az e téren szükséges ismereteket megszerzi, különben alárendelt utánzó, korlátolt ismeretü, tapogatózó és kontár leend. RÁKOSI LÁSZLÓ. (Folyt, következik.) - A debreczeni ipar-mű ki-állitásra a bejelentési határidő e bó végével lejár; figyelmeztetjük a t. közönséget, különösen pedig áz iparosokat. hogy a debreczeni kiállításra szánt tárgyaikat julins hó 1-só napjáig a végrehajtó bizottságnál jelentsék be, nehogy a késedelmezés folytán a kiállításból elmaradjanak. — A fdldmivelés-, ipar- ét kereskedelmi miniszter • phylloxera rovar kiirtásánál alkalmazandó egyének ügyében a következő körrendeletet intézte \alamennyi törvényhatósághoz : A phyüoxera rovar által megtámadott szólóterületeken alkalmazott szénkénegezés és irtás czél-jából foganatosított munkálatok jól begyakorolt, ügyes és megbízható, a földmunkában jártas munkásokai igényelnek, bogy eredményesek legyenek és tulköltséget ne okozzanak. Az ezen munkálatokhoz eddigelé, a helyszínén esetről esetre fogadott napszámosok nem felelvén meg az igényeknek, annak szüksége állott elő. hogy e munkálatokra külön e czélra alkalmazandó egyének oktattassanak be. Ly egyénekül legalkalmasabbnak véli a miniszter az oly kiszolgált katonákat, kik hadkötelezettségüknek valamely utász ezrednél tettek ele get, vagy pedig gyalogságnál szolgálván, katonai utászmunkára kigyakoroltatok. Az illenek közül alkalmasoknak talált egyének a nyári hónapok alatt állandó foglalkozást nyerhetnek mindaddig, mig a munkálatok tartanak. A díjazás a munkásokra nézve fejenkint és bónapoukint 30 frtba, a csoportvezető számára, kinek kiszolgált szakaszvezetőnek kell lennie, 35 frtban állapitutik meg. •) K T.erint számítási téve. feltünS x r«mínvfk meghiúsulása. » gyakorlatiadan irány káros volta Ha 12 15 évig tanult »» ifjú, 300 írtjával 3600—4:>00 frtot fogyasztott el; azután gyakornok volt etry pár vagy néhány évifr, s valamikor 15—17 éri tanulás után vergődött valamicsodáí állásra, addig * családnak terhe vo''t, - sót a többi — későbbi gyermekek neveltelé''Hj• is gátolta, mert :i kőluéget azoktól elvonta; — 4--JOOO frt ''.okét fogyasztott el. holott a» ipar terén felé nyi költség után rögtön jdvedel<rabfz.juthatott volna. 9 ha a felényi befi-ktetézí kap, jovöj« m«g lesz vala áUapitva. mar ülésén. Káromlása utolsó szótanánál a földön feküdt éa én mellette. A kocsi ©gyik oldaisin a kerekekkel egy földhányásra jutott, mely az utat egy visgödörtől váiaaztá el. A. kocais nem vette észre, aludnia kellett, habár káaőbb ezt tagAdta. Én nem figyeltem rá, miután gon dolatutm távol valának, habár később nem tagadhstám, hogy jól észrevettem, de épen a? említett okból .Ofm figyeltem rá. A földhányás oly magas volt, bogy miatta & kocsi felfordult. — Szerencse uram, — mondá azután a kocais, — hogy ax útra dühünk s nem a vizgödörbe. — Az ördög vigye e szerencsét! A kocsisnak egyik lába, nekem egyik karom ficzamult ki. A kocainak egyik kereke tört el. És körültünk sötét erdő feküdt Az est sötétje teljesen beáilt. Többé azon magas facsoportot »em lehetett már látni, amelynél az erdőből kiértünk volna. Hogy még az erdőben valánk, csak ez vala bizonyos előttünk. Mit tegyük most ? Én ugortam föl először ét segítettem a. kocaiat lábra állítani. De mit tovább? Ó az ő béna lábával éa én aa éa béna karommal képtelenek valánk a kocáit föl emelni, hogy tovább meheasünk. De ha képesek lettünk volna ia, egyik kocáiké rekünk el volt törve. • — Az ördög vigye el eaen átkozott ''utakat! — káromkodott a kocsi». Vigyen as ördög valami máat, — mondtam volna; azonban káromkodások -kal ily helyzetben miiaem lehet kivinni. És éu hirtelen nem iagondoltam többé rá. Könnyű léptek zaja hallaUzott az erdőben. Nem közeledett, inkább lőlüak távozni látazék, mögöttünk \ töldhányás másik oldalán, mely fölött feifordulank éa a gödör felöl, melybe bele nem esénk. Senkit sem ¡ehetett látni. Ki mehetett volna el e pillanatban elöltünk, caakaam hozsáuk dörgölöd» ve, annélkül, hogy hely»etünkben segélyünkre ne legyen ? Ugyan »ötéi volt a» erdőben, de szeren-caétlen eséeünk meaisebbre volt hallható, mint ama bi»onyoa léptek zaja. Maga a bétmértföides erdei kiaértet is hozzánk jött volna, habár csak kíváncsiságból — Ide, ide, jó barát! — kiáltám, * A Néhány pillanatig gondolám még a könnyű léptek távozását hallani. Ezután megáll», megfordult és felénk jött. — Saerencaétlenaég érte önöket ? Ugyanazon ember hangja volt ez, ki előbb nekünk a jó utat mutatta, kit az öreg paraszt as általános népszava után mint egy büntevőt, u.iot a vidéken gyakorolt számos lopás okozóját jelölte ; kis én ia a Kain jellel föl ruházni eng-d lem, azon sajátságos Kain j«llel, melyet lákunk, melyről axonban többet sommit sem mondhatunk ; ki idegen volt itt, ki az egész világ előtt ismeretlen nyelven beszélt. Ó most is teljesen oly sötét kinézésű veh, mint az előbb; dű többé, nem nézett oly kutatóan rám, mint előbb ; de >zért még mindig eléggé gyanakvóan. Oly különös megnyugvás . iáiazeke sötét, barátságtalan arczvonáaoLbm, midőc az én kifiezsmuit kezemet és & kocsis kifi czamujt lábát észrevette. Valóbzn k<elé ^>en rosszul kezdém magapiat érezni. A kocsis oldalam mellett sántított. Fogai látssáaak vaczogni. As idegen megnézte a kocsit. — Nem segíthet ön nekem a kocsi fölemelésében? — kérdé ezután a kocsist. — L<bam — dodogá aa. Segíteni akarék neki. — Nem szükséges — feleié és már gyorsan föiemelé a kocáit Épen oly erő vei, mint ügyesség és gyakorlottsággal kellett bírnia. — A bal első kerék rltörött, — mondá ezután. — Van kötelük a ko esi ban? — Üléaem alatt a ládában, — mondá n kocais. És ő már felny i''.á a ládát, kivette a kötelet és néhány peres múlva as eltört kerék össze volt kötözve. — Igy uram, a kocsi most isméi tovább mehet, de caak szükségből, csak lassú léptekben a legközelebbi házig, hol tovább keli gondoskodni. —Van itt közelben ház? — kérdétn. — Negyedóranyira innét. — Oda vesetne ön bennünket ? — Miért nem ? — Lenne oly jó? — Ssivesen. Csakhogy — folytatá — as nUt a kocsi mellett gyalog keli tennie. Kocsisát, ki nem mehet, majd k elviszi a kocsi. — Am Ugyaa. ittól. A kocsist ketten a kocsira emeltük, as idegen fogta a lovak gyeplejét és a korbácsot és meginditá a lovaktt. A kocái megindult. Én mellette menék. Az eddigi irányunkban haladtunk tovább. Nemsokára éezrevettem a facsoportot, melyet már eióbb mutatott, hogy ott kijövünk az erdőtél. Egy járt uton valánk, mely földe ken és erdőken vezetett. Emlékezni véltem, bogy reggel ax odautazáskor is erre mentünk. De arra is emlékeztem, hogy e vidék teljesen embernélkülí volt és hogy egyetlen házat sem láttam. Egy negyed óráig mah«)tünk már. — Nemsokára házat érünk ? — Tiz peres múlva uram. Lasaan haladunk. — Az országúton fekszik ? — Körülbelül öt perexnyire Nemsokára letérünk exen útról. — Kié e háx? — Az enyém. E szóra megrázkódtam. E sötét és boljóslatu emtxsr háxába menjünk, ezen ember házába., kit az egésx vidék a legveexélyesb tolvajnak tart. Ily koromsötét éjjel a rablóbarlangba menjek, idegen vad vidéken, én bénult karom s a kocsis bénuit lábává!, mindketten fegyvertelenül, minden ellentál-lásra képtelenül! És a világon senki sem tudott róla, hogy mi e barlangba mentünk. Ha később eltűntünk, agy nyom nélkül tűrnünk el. Valóban átadjuk neki magunkat? De tehettünk o máskint? Vagy ő volt a félt tolvaj és mi veaoély ban valánk, vagy nem ax volt és oyu godun követhettük őt házába. Ha ő rolt a tolvaj, akkor minden körülmény között hatsűmáhan valáok, akár akaráak vele tovább menni, akár nem. Ha nem az volt, agy minden bizalmatlanságnak ne-vetaégeoaé kellett tenni engemet. — Kép-rs leend ön kocsinkat ismét hely reálii tani ? — kérdém. — Reméuylem. — Faluban lakik ön? — kérdém még. — Nera. Általában egyetlen ház sincsen közeiében. E szavakat mintegy szándékpaan tevé hozzá, pedig én.kérdésemet a iegkö-aönyöeflbb hangon iatéatem hozzá. De bogy abban higjjfei ia íoly tatám. Ezenfelül a vasúti és fuvarköltségek ia megtéríttetnek. B körrendelet fel-b/t$a a hatóságokat, bogy ast szokásos módon közhírré tevén, a jelentke-névsorát és folyamodványait véleményes jelentése kíséretében legké sőbfi" e hó végéig a miniszterhez bemutassa. --— v Uj üstökös láthatói Üstökös tünt föl ax égen, melyről Hoitay Pál ax .Egyetértés-44ben következőleg ir: '' Jnnins 23-án csütörtökön éjjel volt elóazör axabad szemmel láthatói Tiszta hold világnélküli volt aa ég, alkalmatos s sze mléVxfcáare. Éjjeli ll/t-kor még semmi külö nös nem volt észrevehotő, 12 óra után az égen már megl-iheiós szépeit kifejlődve vala látható. Feje, illetőleg magva egész a látóhatár legszélén állott, s egy másod-reudú csillag fényével birt Északnak feküdt, közel a kocsis csillagképhez. Farka egyenesen fölfelé irányalt »z égöolt zenije felé, s oem görbült nl »em jobbra sem oalra. Két szélo kissé fényesebb volt. kiiz-pe valamivel sötétebb. Az egész egy kócsag kalpag forgó alakjával birt. Farkának hossza mintegy M — 10 foknyi lehetett (a mennyire szabad »»eni-mel folbecsülui tudtam,) s eléggé fényes arra nézve, hogy a látóhatár legszéléi megülő gőzökön át is — melyek itt-ott vakvillámokat is mutstUk — jól kivehető legyen Tovább nem loíytattam a vizsgálódást. Szttbad szemmel való észlelés az astronomiában semmi észlelés — ligfül jebb á tény kontalálására szoritkozhatik További megfigyelést akkorra kellett halasztanom. midőn megfelelő eszköz birtokában lessek. Éjféi után 2 o.-h t-lé oly magasra szállott a látóhatár fölé, hogy még a fővAros tágabb utexáiban n Utható lett. Ekkor természetesen »ok kai Itinx -sebt) volt, mmt a latoh-üár gőxoi között. Nagyon valóssisü, hogy az üstökös ,-ddig nem észleltetett. Hogy egy üstökös egyszerre csak egész pompaj:«ban megjelenjék az étjén, a nélkül, hogy » csilla gássok által jelentené bejöttét * világnak: arra van elég példa. As üstöaós rendszerint ifzonya sebességgel halad utján, tegnap még elláthatatlan távolban volt, ma már nagy fényporopával jelenik meg előttünk. H»gy ex ax üstökös uj-e egészen, vagy p-dig mar lát^a valaha as emberiség, ast most nem l«th«t eldönteni, mielőtt pályája ismeretes. Ahhoz p.rdig néhány észlelés és pontos hily meghatározás szü saégeltelik. Annyi tény. bogy n^m azoo üstökösök közül vsló, melyek sxa- — Nektn ugyan sietós a dolgom, holnap regből már otthon kelle lennem. De ha máskint nem lehetne, kaphatnék önnél éji szállást ? — Ha szívesen veszi ön, igen. ó folyvást udv&riasan beszélt, de röviden és sötét arczát minden sxónál látni vélt- m. Az utrói rgy m^llékutra téri. Egy előttünk álló fac<>portozat felé mentünk, az ut annak közepén vezetett be. E ta csoportozat sürü sötét és miategy öt percz-nyi bosszú volt. Ezután nyilt földre ár tünk, melynek szélén előttünk »Ötét tárgyak emelkedtek. As idegen erre vezetett bennünket. Néhány épületet s ezek között néhány fát i«mertem föl. Ei az idegen udvara volt. Ez volt a rabló barlangja? Közelebb mentünk. Világosabban tölismerém egy nagyobb para»xt lakhaz körvonalait, az ahhoz tartozó melléképületekkel. Westpháliában lehet leginkább Ily eg; edülfékvő elxárt paraszt lak házakat látni. E vidéken itt-ott tűntek elő. — Ez aa öu t.vnyája ? — kérdém. — Igan, uram. — As ön neve ? Az öreg kis parasst Hoimannak ae- vezé őt, de ő nem tudhatá, hogy ismerem. — Heiman — feleié. As udvarba hajtottunk s a báx elé érénk. Aa udvarban sötét volt, a házból sem látszék gyvtyaviiág. De a aötéta^g daczára is esxrevebetém. hogy minden&tt rend volt, ax épületek jó karban látaxának lenni. Rablóbarlangnak épen nem lá>szot lak. - A házigazda, kiaek tanyáján va Iánk. most a korbácacsal csattogott, hogy érkezésünket jelentse. — Már késő vaa, — mondánekem, — embereim többnyire alusznak, mert holnap reggl már három órakor a dologra kell menniök. —- Én rövid idő alatt géziem meg órá mat, kilenczet mutatott. Augusztus hó ban valánk. A ház ajtója feinyittaio''.t. Egy szolga lámpával kilépett Ez ember rendes kftlsejü, csak kiaaé álmos volt. Rablónak épen nem látszott — Nőm már lefeküdt? — kérdé ura. — Még önre várt, — Tarted a lovakat bad szemmeMátfaától: — -6» a melyeknek pályáját eddig már ismeri az emberiség, valamint meghatározhatja, hogy mikor leaznek ujr^ Uihatók Csak as Encke-féle üstökös jár hozzá időben közel. Ez 3 év és 105, nap alatt uz sgy körülforgást, s mintán 1878. májua 20-án voit utoljára períhéliumában, caak folyó év saeptem-brr elején tér meg ismét oda. Ez idő szerint tehát még nem lehet szabad szemmel látni. Sőt ax sem bizonyos, hogy szabad ssemmel akkor ia látható lesz e? Mert akálr valamely hatalmas bolygó tartaa vissxa útjában, akár valami valto-xás menjen végb« werkezetébátí, meg ''örténhftikt.bogy perihéliuov»ban ia c^ak távcsővel lehet Iá ni, szat>ad szemmel pedig nem, daczára, hogy egy előbbi megjelenése alkalmával nagy fény pom. pábac mutalkolett. Viszont ^okazor mnftiQcténik a másik eshetőség is, midőn egy eddig csak távcsövön észlelt üstAköe valamely uj megjelenése alkalmával oly tkdve:ő helyzetbejön hozxáak, hogy szabad szemmel is jól kivehető. Az iiyen pusztán távcső által észlelt üstökösök szám a igea nagy. Caak éhben a szazadba éatflellek pár több mint 190-et, holott pn^miaac^ni-mel eddig csak 19 volt látható. N.-m lehetetlen tehát, hogy es a moat feltűnt üstökös is a már ismertek közé ''tartozik, de olyan, hogy előbbi períb''éliuma nlvt nem volt ssabad ssemmel láthatd Hogy meddig lesz az üatfkös láthat«''), halványodni és kisebbedni fog-e ezután vagy talán megnövekedik fényben b beéri az égbolt egy nagy részét: ati még most miud nem (ebet eldönteni. Mjd caak akkor, ha pályája izmeretes lesz, a mihez mint mondottam néhány észlelés szükség«». Remélhetőleg látni fogjuk azonban a következő estéken, ha az ég kiderül. Helyi lllrek. — LAPUNK mai szama utolsó 3 felévi folyamban, azért tiutal ettél felkérjük negyed é». féléves, elő-fizetőinket lefczelszerübbea jpsta utalvány általi szives mefojitására, nehogy a lap küldésében fennakadás vagy késedelem történjek, — Következő levelet intézte a kisddnev«}jó egyest^ksl elnöksége körünk b -n lakó n''ágyérdemühazánkfia Somaaich Lórincz úrhoz: .Mélyen tisztelt Nagyságos ur! A nagy kan izsai kisded a tvc ő egyesület f. évi junius 1.1 én tartott közgyűlésében Nagyságodat az egyesület gondéokává "gynángulag megválasztván, midőn erről NagySágodsU élnöki tisztemnél fogva iráabelileg értesíteni szerencsém van, általános örömérzetnek adok szerény kifejezést, hogy a kisdednevelő ogyesü-- _________-t., .''.■.. '' !f ni I: Tl i > i i > . 11 5 i»: - > i A saolga a lovakhoz állt a az ur hozzám fordult — Egyelőre uram be kell hásamba térnie. Azután majd utána néxek, nem akad e egy ki-rék; mely kocsijaba illik. — E« ha nem utálkozik ? — A há.om xerékkel nem mehet ön tovább. Akkor az éjen át itt kell maradnia. Holnap korán regge'' a bogaárhoi küldök, ki ide na^yedóianyirs lakik. — Nem mebetnék a kocsival a bognárhoz ? — Amint akarja urau. Csakhogy es ember éjjel nem fog önnek kereket készítek) üis team ár/f egyeli 3 órakor fennt volt éZ az egíósr dolgozott; ax emberek éjjel nyugodni akarnak. Azonban amint ön akarja. ■ • .1 jü tMl'' / Oly rlfogulstlanul s oly hűségesen besrélt. Arcxa, ra«lyet a lámpa világánál teljesen láthattam, többe nem tünt föl oly sötétnek előttem. Readsa és gyanútlan volt az. Leheiséges volt", hog^ azonnal alkalmas kereket talált és én negyed óra múlva ulazAéomat fulytatbaiota. Nevet séges félelmet árultam volna el, ba minden tevabbi ok nélkül ahhoz ragaszkodom, bogy azonnal c. bogaá-hoz hajtatok. ''Kocsisom pedig nyögött a kocsiba», ktficza-mult lába fájdalmat okoeett neki. Elha tározzám, hogy maradok. — Jó — mondá ő — ugy a lovakat az istállóba és a kocsit a fészer be vitetem. Es már a kociihoz lépett, hogy a beuult kocaiat kiemelje, mit könnym m''-gtőn. — Ha ön — mondá eki — lábait pálinkával kellően bekeni, ugy hclnapig már jobbau l-sz. különöaea, ha éjt nyu galomban lehet. — Nem akarja hoimiait a kocsiból kivenni? — kérdé ezután hoz zám fordulva. És oly tisztán, oly teljos^ elfogulatlanul a gyanútlan nyugalommal beszélt és tett, hogy a biaalmatkneágot, mely bennem emelkedett csaknem gunynyal kellett vissza utasítanom. A nép szava még sem mindig Isten szava 1 Nekem caak iráaaim voltak a kocsiban. Kivettem azokat. A házigazda a háxába vezetett bennünket A westphália házakhoz haaonlag egy uagy s taga konyhába léptttnk; ez egyszersmind kö HUSKAOT/'' ÍVFOLYA M ZAÍA>I KÖZLÖNY JUNTOS 30-án 1881. let igazgatósága kebelében üdvözölhetjük; biiton meglévén győződve, hogy oly nemei sziv, minővel a gondviselés megáldotta, oly nemes érzelem, minőt fényes multjáb n önmaga ápolt, a számos jótékonyságival nevelt, edseni fogja önzetlen emberbaráti együttes ténykedé-lünket, iapotálni iogja közjórai törekvé tünket b bölcs sravaival, tapasztalatdus tanácsaival kisérni, sőt vezérelni fog bumanistikus czélunk minél áldásosb eléréséhez. Hisz egyesületünk s jövő nemzedéket, munkát szeretővé, a mun kást becsülóvé R magyar szellemben műveltté igyekszik tenni. Fokozni kívánjuk & gondtelt szülők családi ör.''.mét, hogy házi boldogságuk tűzhelyénél a fejledezó kisdedek szivét, lelkét a szép jó ós nemes ir nti fogékonyságra álhaU-tosan lekó»Mik a rend ós törvény tiszte tetére szoktassuk, a társadalom duzére, as emberiség gyönyörűségére s édes ha sánk hasznára neveljük. Ebbeli törekvésünk, komoly szándékunk elégéséhez Nagyságodban hathatós tényező'', nyervén, ismételten midőn egyesületünk nevében szívélyesen üdvözlöm, kérem a miuden-hstót, hogy állandó fris jó egészségben sokáig éltesse! Egyesületünket szives figyelmébe ajánlottan vagyok sat. Koch Mihályné egyesületi elnök. — Gyufával mérgezte m«g magát Varga Mari 22 év«s szolgálóleány, har madnapra lett az orvosi segély igénybe véve, állapo''a élet veszélyes. Szeretőjének bfctleosége szolgált indokul. — ELyinen. jun. 27-én vezette oltárhoz Grebencz Henrik ur Hofer Ferenc» kis-kanizsa városi jegyző ur kedves leányát Hofer Izabella kisasszonyt. Boldogság kísérje frigyöket ! — Az indóházhoz vezető főút egy részén nincs lampa, négy vagy öt lámpa-oszlop üresen áll. Ki az oka. mi as oka? nem kutatjuk, csak annyit jegy »ünk meg, hogy e hiány mielőbb pót landó. — Ehe/. részünkről pótlólag egyébként a követkéz'''' közleményt kaptuk : Minap a vasútállomásról éjfél tájban indulván a város felé nagy megütközéssel tapasztaltam, hogy azon ut melletti lámpák, melyek előbb rendesebben és fényesebben világítottak mint a többi városi lámpák, most épen nem világítanak sót közelebbről vizsgálva nincsenek is többé régi helyükön. Tudakozódtam hogy ellopták-e »gy igazítják a lámpákat e non felvilágosítást kaptam, hogy semmi ilyes baj nincs, hanem a lámpák a vasu''--táraulat tulajdonát képetik ós ennek 20 évi fennállása után most /égre eszébe jutott, hogy nem tartozik azon utat kivilágítani. Igy tehát ezentúl járni fogunk a vasúthoz sötétben vagy viszünk magunkkal kézi lámpát a mint ezelőtt 20 évvel szokásban volt. Egy utas. — ytvülinep. Récséu Pallini ínkey László ur ő nagyságáuál a László napot f. hó 27-én fényes társaság ülte meg, hol jelenvolt női koszorú közül fel- említjük özv. Bíttóné ó excellentiáját, mint a család édes anyját, Bittó Istvánné ő excellentiáját, özv Inkey Kálmánné ő nagyságát és leánya Arankát, Gaál ezredesnél,Odoschalchy hercaegnő .Majthényi Aranka úrhölgyet, Sxalacsy Farkasné és Tnlabérné ő nagyságaikat. A gondos háziasszony kedély» modora ée meglepő készsége által a jelenvolt Sxalacsy Farkas, Beasenyey György, Talabér Zsigmond és Kálmán, Svastícs Károly és fiai, Farkas György t b kanonok, Pap János kor. esperes. Molnár János plébános, Dolmányos György és Kottek Nándor kegyesrendi áldozárok, Hertelendy Béla, Simon Gábor, Kovats János és a hely bel: tisztikart oly annyira lekö''ötte, hogy e kedélyes nap mindnyájának örök emlé kébe fog megmaradui. A lukullusi ebéd alatt, mely zeoeszó mellett adatván fel, a szebbnél szebb pobárköszöntések sem hiányoztak. — Pap János élte1 te a házi urat ée kedves, bájoa nejét, Farkas György kanonok özv. Bíttóné ő excellen-tiftját, mint a család gondos édes anyját, Besseuyey György a jelsnvolt hölgyko-szorut élezés hasonlatossággal, hogy a magányos élet mily terhes, mig a házas élet bájai és kellemei megmérhetlenek, Kováts János a házi úrra, Simon Gábor ösvegy lnkey Kálmánné és kis Valéria leányara, mint uv. Inkcy család nemes Barjára, Svastics Karoly a kedves házi asszonyságra igen találó hason la tosaággal párosultan. Végül Simon Gábor a Bittó család összes lúgjaira, különösen kiemelve a távollevő István ú exoellentiaját. Ebéd utan a társaság a Kis Kanizsáról jött de rék zenészek szabatos játékába gyönyörködve, mig az uzsona elköltése után a társaság minden jót fciváuva a háziúr és családnak, teljes niegelégedésbeu távozott, kívánja, hogy az Isten a nap ünnepeltjét Inkey László urat szerencsésen és boldogul éltesse ! — A nyári estik kell-íin-iit élvezni szerető uagy-kanizsai közönség kényszerítve vau sétaterek hiányában az ulczákon fei és io sétálni, és pedig tömegesen, de nem a járdán, hanem a porban a »¿okéruton végezheti ezen mulatságot, mivel a bonmaradt közönség a házak elóui helyeket sok helyen egész kört Képezve ugy elfoglalja kihordott székek ki-.l. ho<y a közöuség kényelmére szol gaió jarda teljesen hasznavehetetlen. — A város lakossága a kölcsönösség elvénét fogva — inert felakarjuk tenni, hogy <z mindenkit egyenlően érdekel — felkére-lik általunk, hogy a gyalogjárdákat oly, másokat annak h»azoálhatá»aból kizáró módon ne korlátozza. — ELymen. Sxentimrey Imre gaz-dász s földbirtokos e napokban váltott jegyet Keszthelyen Pataky ísajos ur bá jos é< kellemdus leányává!'' Lujzával. Áldás kisérje frigyöket — Tűzoltóság B.''Füreden. Balaton Füred egyike megyáakazon községeinek, mely az előre-törekvés ós hala zönséges tartózkodási helyül is szolgált; legalább székek és asztalok álltak benne. — Telepedjen k egyelőre ide — mondá a gazda. — A mi lakszobánk egyszersmind hálószobánk is. Nőm a gyermekekkel van bennt. A vidéten igy ven ez. Egy mellettünk való szobába ment s nemsokára beszélni haliám. Női hang felelt neki. Hogy mit beszéltek, nem ért-hetém, de ugy tetszék. hogy németül b<v-széltek. Kis idő múlva visszatért és a kocsisnak egy pohárban pálinkát hozott. A kocsisnak azonnal lábát kellett mutatnia. Csak könnyű, habár fájdalmas csuszám-láza Tolt, mely. csak mától holnapig akadályozta a járásban. Mig mi szemlélésével foglalkozánk, felnyílt ason szoba ajtója, melyből a házigazda visszatért. Midőn fölpillantottam, láttam, hogy egy nő lépett ki. Azonban háttal . volt felénk, arcsát nem láthatám Alakja magas s nyúlánk vala. Egy oldalajtót),, ál távozott a konyhából. Nemsokára a házigazda íb elhagyott bennünket. — Moet kocsijuk után nézek, — e szavakká távozott. — E még sem erdei kisértet! — mondá a kocsis a háta mögött. Jól érezte magát, kivált, midőn meggyőződött, hogy lába nincs veszélyben. Az én beazélgeté sembfii az öreg paraszttal mitsem hsdlott körülbelül tiz perez múlva visszajött a -házigazda^ — Helyrehozzuk a kocsit — mondá — Utáltunk hozzáillő kereket. Csakmég erőíebben össze kell szorítani. A szolga dolgozik rajta. Ezután az asszony után ment,kivel nemsokára visszatért. Az asszony férje után ment ugy, iogy aa árnyékot vétett rá; előbbi gyertyát vitt, mely előbb" nejénél vala. Midőn a nő z szobtajió közelébe ért, gyorsan_feláje Xprdult éeanétkül, hogy Üdvösölt, vagy csak felém pillantott volna, kinyitá az ajtót s a szobában eltűnt: . Vájjon mindéiszándéknálkül,vagy szándékosan törtónt? És ha az utóbbi, okból? Természetesen én közönséges, as ő vidéki elvonultaágukban élő paraszt nőknél gyakran Upasz''altatztA vidékiek iránt mutatott hasonló félénkségét. K nő viselete mégis feltűnt, különösen, ha né-mely dolgokra gondoltam, .>«[y«;ket az Öreg paraszt beszélt. .Különbqp egyetlen pillantással mégis kilestem »m-oő arcsát. Halvány volt az, de rendszeres, szép vo násókkal. A házigazda felém fordult. — A közelebbi órában- nem mehetnek el önök és itt a konyában nem maradhatnak. Nőm egy szobit rendezett be; akarnak önök engemet é^nkövetní ? E szavak ismét megleptek. Dojnem volt szabad aggályt mutatnom, mely félelemnek Utazhatott volna». Köretéin őt. Ugyanazon oldalajtón vezetett ki, malyen át nőjével belépett. Eseo -ajtón át egy tág ob csűrbe léptünk. Mindjárt balra egy keskeny lépcsőiét volt, eze»'' vezetflitt fölfelé, hol egy szobába léptünk, mely kicsiny b alacsony volt, de csinos uj bútorok valának benne és minden rendki vül tiszta volt. Ez s ház disz- és vendég-no báj a vala. Egy tiszta ágy is volt benne, mely frisaen vettetett töl. Ez feltűnhetett Nekem csak egy óráig kellett vala itt Urtózkodnom. A házigasdának feltűnhetett tűnődésem. — Nőm elő vigyázatból készité el az ágyat — mondá — azon esetre, ha mégis az éjjel itt kellene msradniok. Te gyék magukat kényelembe És elhagyott, de néhány perez múlva ismét visszatért. — Egy kis estelit hosok önnek, de előre kérem elégedjék meg vele. — És kenyeret, vajat, sonkát és emellett egy ttveg vizel hozott. — Pálinkát öc nem fog inni s azonkívül csak viz van a hátamban. Minden oly tiszta volt ismét s oly .kínálkozó. Akaratlanul hozzá kellett látnom. Ismét eltávozott.. Sokáig egyedül ;mara<üam; órám már két negyedet mu tátott tizenegyre, mic.őn visszatért. Kimé jav ar in ak ¿látszók. — A kerékkel szerenosétlenség történt. A szolga ügyetlen volt,, a • helyett hogy jobban öeazeszoritotta volna, kétfelé törte. Sajnálom, de most már nem segU- dás utján a közjóért lelkesülve a községek valóságos példányképe. A kor köve telményeinek megfelelő értelmiség s»in-vonalán álló községbirája, előjárósága és képviselő-testülete egész lelkesedéssel karolnak fel minden olyan ügyet, mely a kösjólét haladását és gyarapodását czélozaa. Es irányban a távol jövőbe ható elvek és életkérdések nemzeties szellemű megoldása és biztosítása czéljá-ból rövid időn községi sututumok felterjesztésé vei adand magáról életjelt. Ei-utul örömmel constatáljuk azt, hogy kebelében tűzoltóságot létesít A tűzoltó-szereket Geittner és Rausch budapesti nagykereskedő czégtől szállítja, a sxer-vexést és betanítást pedig Reményfi Jenő kir. járásbírósági végrehajtó ur vállalta önkényt magára, sci e tekintetben képzett és szakértő, mert a fővárosi tűzoltóságnak sok ideig Ugja volt. Üdvözöljük Riményfi urat, legyen áldásos ós üdvöt hozó önfeláldozása és buzgó tevékenysége, mely a köznép és közjó iránt való szere tele, ragaszkodása és lelkesedésében leli forrását, de egyszersmind juUlmát is! — József föherczeg mint ka lauz. A keszthelyi m. k. gasd. tanintézet harmad éves hallgatóinak ez idei U-nulmányi kirándulásuk alkalmával József fóberczeg alcsuthi uradalma is megtekintetvén, ő fensége kegyes volt Baláa Árpád intézeti igazgató, 4 Unár és 26 hallgatóból álló társaságot több órán ke-reextül világhírű parkjában és gazdag virágházaiban kalauzolni, sőt egyebek között gyönyörű udvari tamplomát, valamint az annyira érdekes műhelyét is személyesen bemutatni, magasztos bizonyságául azon igazságnak, hogy a munka nem szégyen. — A Balaton melUkvbuáriek & nem magának a Balatonnak.'' mint előbbi számunkban jeleztük, a halászati tilalom iJól felmentését határozu el So-mogymegye közgyűlése, s a Balatonra vonatkozó halászati tilalomról szóló alap-szabályok ez értelembea fognak módé sittatni. Mielőtt azonban ez történnék, Zala- és Veaxprémmgyék> mint érdekelt felek, megkeres .etm határostattak, hopy a szabályrendeletnek a fentejbbi értelem b-n leendő módosításához hozzájárulásukat jelentsék ki. — Kinevezések. A soproni m k. pénzügy igazgatósága Somogyi Zsigmond a tapolczai, Wolf Károly as alsó-lendvai adóhivatalhoz számtisz''ekké nevezte ki. — Borárak B «latonmellékén tebér ujbor 14 — 17 frt, az óbor 23 -27 frton kel. — Hangverseny Alsó-Lend Ván. Mindenese re emlékezetes marad Alsó Leudva közönsége előtt e hó 25-ike, melyen a polgári iskola zárünnepélyével összekötött igen sikerült hangversenyt rendexeU ax iskolaszék, a hol a polgári iskolai növendékek teljes sxámmal közre működtek s ezen civül a város műkedvelői közül is sokan. N olcz óra felé válogatott társaság tölté meg a kaszinó termét ■ csakhamar élvezetessé vált a agy hőség daczára is az est, mikor a müsorozat előadása megkesdődőtt, b bizonyságot tett arról, hogy fáradhatlan zenetanárunk Murkovics János ur teljes buzgalom is adaadással fáradozott a tanítással, s igy czélját el is érte. Több leoedarab adatott elő, részint tánezda-rabok, részint magyar népdalok, » melyek mindannyiszor viharos Upsckat idéztek elő a lelkesült közönségnél. Néhány szép dalt i» énekelt a polgári iskolai ifjúság Murkovics Márton ur szép zongora-kíséretével, a mely darabok Ráth Mariska, Gordignáni Hermin kisasszonyok, s a már :mlitett két ur álul előadott pompás nyolexkezee darab Ulílt általános elismerésre. A műsorosat egyik kiváló pontját képezte Dr. Szántó Károly polg. iskolai igazgató ur felöl vaaása, mit méltán hallgathatott érdekkel a közönség. Tárgya a felolvasásnak az élt lem, ruházkodás ée lakhely voít, tudományosan fejtegetve, szellemesen irva ée szépen előadva. Felolvasó kiler jeszkedett as emberi szükségletek által felállított törvényekre s mindarra a mi.befolyt éa befolyhatott annak fejlődésére egéax napjainkig, természetes következtetések a nagy tudósok tapasztalaUival fűszerezve tárgyát mit a hálás közönség taps és éljenzésael jutalmazott; — méltányolva szép törekvését Lőbl Lipót IV. oszt. növendéknek is, ki köztetszést nyert és dicséretet, elszavalván „Pókainé''-t Gyulai Pál e szép és hatásos balladáját. Néhány befejező sene b ismét énekdarab után a virágos kedvű fiatalság tánczra kerekedett, a mi fesz''.e lenül folyt a hang versenyzők szép zenéje mellett éjfél utáu három óráig,, mikor a fáradt tánexolók mindnyájan egy jó est kedves emlékével oszlottak el. Igy zárU be évét a polgári iskolai ifjúság, felsegélésére a szegény sorsú tanulóknak, mert jótékonyczélu volt a hangverseny, jövedelmezve 94 forintot, s bizonyítékot adva arról, hogy a szoros tanulmányok mellett a művészetekkel hévvel foglal kozó ifjúság többször is nyújthat még kellemes estét a városnak s adhatja életrevalóságé nak szép jelét A szives közreműködőknek jutalma legyen majd a hálás visszaemlékezés azon szegény tanulók részéről, kik gyümölcsében részesülnek e nemes czélu hangversenynek. — 2>r. Apáthy Ztván letenyei képviselő jelen ékenyebb számmal győ zött, mint lapunk előbbi száma jelezte. Ugyanis neki 1201 szavazata volt, mig Tompa ügyvédnek 427, igy 774 szó''öbb-^ggel győzött — Beküldetett. Tuboly Vicior író társunk a keszthelyi válaaztók őrületben függetlenségi párti képviselőjelöltül fellépvén 441 szavazatott nyert Falk Miksa kormánypárti 1046 szavazat elle oébe, — e igy Falk Miksa 605 szavazattöbbséggel győzött; tehát as eddigi hirlapi jelentések s. számolást illetőleg hetek, az éji itt kell töltenie. Holnap reggel három óra előtt már elküldöm ax eltört kereket a bognárhoz és öt órakor elulazhatik. Vájjon a szolga valóban oly ügyetlen volt? Vagy csak ürügy volt, amit mondott? ó mindent termésreteaen és feltűnés nélkül mondott és én minden esetre fogva valék. Az sem segített volna, ha magam utána nézek Csak még kocsisom utáo akartam nézni, hogy legalább tudjam hoi van, ha épen valami szükségben kellene. De ezt sem érhetém el. — Az öo kocsisának a konyha mellett egy kamarában késziténk ; fekhelyet — mondá magától. — Ezután kérdé, ha nem kivánok-e még valamit éi jó éjt kiváuvVfiagatira. hagyott.« i • ! - Egyedül vaiék egy csinos »zobica-kában, melyben minden oly sajátságos 6 oly kínálatos volt ugy a fénylő vászonnal behúzott ágy ia. Azonban egy eaabernek házában, kit a vidék büntevőnék jelölt ki »ötét arczán a Kain jelet viselAfc.Egye dül valék egy barátságos födél alatt, avagy egy rablóbarlangban. Kocsiaom ugyan még ¡ti volt, de duq tudtam, hogy hol és ő nem tudta, hogy én hol vagyok. És kívülünk a világon senki sem tudta, hogy hol valánk. Ha eltűntünk, sejteni sem tudták volna, hol keressenek. De nem valék-e bolond ily gondolatokkal ? Vájjon mi gyanuzat láttam, vagy hallotUm ? Miért is követtetne el bűntény ellenem. Nálam csak órám s ke vés útiköltségem volt Est tudnia kellett, miután a kooBistói kétségkívül megtudta, hogy ki valék. Ezért követne el kettős gyilkosságot? A kocsi és a lovak csak elárulhatnák, Elhatárzám, hogy nyugodtan az ágyba fekszem, előbb azonban a szobácskában körülnéztem. Az ővatoaaág soha cem árthat. A szoba a ház háisó részében fe-kodt, VAlóaztftüleg, — én a sötétben meg nem külöaböztethetém — egy kert felé. Csak egy ablaka, de ké* ajtója volt. At egy ikeo/át jöttem be, melyjpk belől tolo zára volt, azt betoltam. A másik ajtó egyik oldalfalban volt Ezt kinyiihatám s egy másik kis ssobába nyilt, egy kam-rácskába, mely ahhoz hasonlított, amelyben valék. De üres volt. Csak egy pórbó-röndöt láttam benne. Más ajtója nem volt. Mindamellett bezártam ajtómat, mely e szobába vezetett Ennek ia volt tolózára, melyet szintén betaszítottam. Ezután az ágyba feküdtem b a gyertyát eloltám. Még sokféléről gondolkozhattam, uUxásomat illetőleg, de fáradt valók. Körültem minden csöndes volt künnt ugy, mint bennt a házban. Nemsokára el aludUm. Egy zajra fölébredtem. Akaratlanul felugortam ágyamban. Valaki künnt a szohaajtó előtt volt, mely a bemeneti ajtósát a lépcsózetre és a csűrbe vezetett. Valaki az ajtó zárján dolgozott. Hallga tódzám s ágyamban ülve maradtam. Világosan kivehetém a mint a zárban egy kulcs ide s tova forgattatott. Kétségkívül megkísértetett az ajtó fel nyitása. Minthogy azonban az belő! tolózárral volt bezárva, nem sikerült. Én tehál iegalább egyelőre nyugodtan haligatódxbattam. Ax ajtózár kizárására valé kisérte'', még egy ideig folyUttatott;-agyebet, mint a kulcs forgatását nem hallottam, nevezetesen sem be szédet, sem suttogást. Követkastetém, hogy csak egy személynek kell künnt lennie. — Ki lehetett ? Házi gasdám ? A Kain jegygyeli gyanús ember? Vájjon fölugorjak, ébrealétemet jelentsem ? Vagy csöadeaan bevárjam, hogy a kulcscsali hiáb* kísérlet után mi történik és azután, ha szükségehetik az ablakból segélyért kiáltsak ? ^ — S^géíyért ? Kitől várjak itt »egélyt? Fegyveg nem hórdtam magammal, még caak boXUL. avagy-iollkést acq».Csak Ta »zobában letfu. szikek egyikó"él véd-< Shettem mpnif ! r. I Gondolkoztam, hogy mit tegyek. Egyaserre csönd h''n, mitsem ogyetlen hangot sem hallotUm többé. As embernek, ki meg akart látogatni, el kellett nem feleltek meg teljesen a valóságnak. Az egészben az a curiosum különösen említésre méltó, hogy Falk Miksa ép annyi sxámmal győzött Keszthelyen, mint Amennyivel Uiger Alajos ugyanakkor Nagy Kanizsán. — Balaton-Füreden fürdői biztos az idén is Nagy Sándor ur, ki már több éven át alkalmazva volt. Emiitettük, hogy pártoskodás ból Kis-Kanizaán gyilkosság történt Az áldozat haldoklik iQ.Dolmányoa Vendelnek hivták, a tettes Bundzsi Hor--váth József, fogva van. — Keszhelyen a déloroazország; izraeliták segélyezésére 120 -ict 50 kr. gyűjtetett. — A keszthelyi balatoni hideg-fürdő lehotő kényelemmel elkészülvén?'' a közönség használatára megnyittatott. — Gyászhír. Németh Pál véaei evang. lelkész, saját és kÍBkoru Irén leánya nevében ezomorödótt szívvel jelenti felejthetlen nejének illetőleg édes anyjának: Tisztelendő Németh Pálné szül. Paál Irén asszonynak f. ávi junius hó 28-án déli 12 órakor hossza szenvedés után tüdősxé''.hüdéa folytán bek>ivetke-xett gyászos halálát A boldogultnak bült tetemei f- á. jcnius hó 30-án délelőtt 10 órakor fognak as evang. egyház szer tartásai szerint a vésai sírkertbe örök nyugalomra helyeztetni. Béke hamvaira ! — Ma, azaz jun. hó 30-án délután 3 órakor a városház nagytermében városi közgyűlés UrUtik. Tárgysorozat: A pénzügyi bizottság jelentése, melylyel az 1881. évi kölUégvetés előterjesztetik. Takács Alajos ügyvéd követelésének kielégítése tárgyában előterjesztés. Az osztr.-magyar banknál levő tartozás con-vertálása. GyórfFy János városi képviselő índilványa a házai póudó mentessége tárgyában hozott határozat hatályon kí vül helyezése iránt. — Tekintve a felvett tárgyak nagy fontosságát, ''gen Óhajtandó, hogy a képvise''őtestület lehető teljes sxámban jelenjék meg. < — Árverés Zalamegyében -Takács Antal 920 frtra b. ingt. jul. 1. 8űmeghen. — Csillag Teréz 5S6 frtra b. ingt. jul. 4.''üíehiben. — Németh József 746 frtra b. ingt. jul, 18. Nagy-Kanizsán. — Salamon Borbála 1391 frtra b. ingt. jul. 27. Alibánfán. (Zala-Egerszeg.) — Szabó György 560 frtra b. ingt. jul. 5. Bucsután. — Tálo* Józaefné 339 frtra b. ingt. jul. 5 KerecsenybeD. — Kálecz István 578 frtra b. ingt. jul. 26. Póláo. — Csevernyés Rozi 541 frtra b. ingt. juí. 2. Lovásziban. (A. Leodva.) — Kalecz Péter 1558 frtra b. ingt. jul. 26. Nagy-Kanizsáu. — Balogh József 1065 frtra b. ingt. jul. 15. Polán. ■ --• Pécs Lőrincz Sándor 440 frtra b. ingt ju.. 25. Teke nyén. — Márton György 3173 frtra b. ingt. jul. 2 Komárvároson. — Ivanovics Iván 306 frtra b. ingt. jul. 4. Csáktornyán. — távotnia ismét, De mily halkan kellett távoznia, mintán a legfeszültebb hallgatódzás mellett it, így lépéa legkisebb zö rejét sem vehettem ki. (Folytatása következik) Török közmondások. Az ügyetlen barát több kárt tehet a furfangos ellenségnél. 2) Bár mennyit kiáltasz méz után, szád mégsem fog meg-édesedni. 3) Hiba nélkül barátot nem fogsz Ulálni. 4) Barátoddal egyél igyál, de üzletet véle ne csinálj. 5) A farkasnak sikamloB a fü\e. 6. Hónaljad alatt két dinnye meg nem áll. 7) Ki teljes nyugod-Un akar élni, annak vaknak, siketnek és némának kell lenni. 8) Egy csepp mézzel több legyet foghatsz, mint egy akó eczettel. 9) Magadnál hord azt, mit adni akarsz másnak. 10) Ki szegénynek ad, istennek ad. 11) Nyelvén hördja szivét az ostoba, az okos pedig szivén hordja nyelvét 12) A jó bor és azép asszony, két kvlhmes méreg. 13) Jobb ma négy tojás, m nt holnap egy tyúk. 14) Ha hangya nagyságú ellenségedet elefántnak képzeled, akkor le nem győzetel. 15) Az asszony a ház sxerencséjének va^gv végomlásnak okozója. 16) Ki istentől fél, nem retteg az emberek gazságától. 17) Csalódik még az is, ki mindent tud. 18) Ki minden csekélységért sir, az röviden elveszti szeme világát 19) Beszéd közben, többet tanulsz, mint olvasással. 20) Egy barát többet ér három rokonnál. 21) Több a láthat tan, mint a látható. 22) Ne hidj turbánja feleségének, hisz'' hitelbe vette a szappant. 23) A kölcsön adott ló, megrúgja gazdáját. 24) A halál olyan mint a fekete teve, minden küszöbnél letérdel. .25) Ha vakot látogatsz, hunyd be Bzeme-det 26) Vért nem vérrel, hanem-vízzel lehet lemosni. 27) A nyelvnek nincsen 2Ssontja, mégis eaontot tör. 28), A «zív Ktlyan mint a gyermek, a mit óhaj: azt «eményli. 29) A rozsdás kard óí''mosólYgó asszony hűségébe ne sokat bjzz. 30) A fátyol alatt könnyű a szép asszonynak kacsintani. HUSZADIK ÉYFOLTAM Z A LA I KŐZLÖN Y JUNIUS 30-4a 1881. — Hazai rövid hirek — Munkácsnál fehér medve lövetett. — Országos könyvkiállítás less Bpesten ss őszazeR - A gödöllői királyi kastélyt gázvilágitáaaal szerelik fel. — Budape.t •VBécs között aj vmsutat terveznek — A fővárosi redoute termek szépítéséhez hozzáfogták, 89 ezer frtba kerül. -Arsny János koszorús költőnk az egész nyarat Margitszigeten tölti. — Budapesten uj hagymáz-eset nem fordult elő, te hát a járvány megszűnt. — Hg Kőburg Kulöpné kis lányának dajkája egy kecskeméti menyecske. — Bonnázpűtpök 50 ezer frtot adott az aradi templom épitéaé-hez. — A .P.wonyvidéki Lapok* at kau-tió hiányában a hatéság karhatalomma'' beszüntette. — - Külföldi rövid hirek. — A chinai császárné meghalt. — Zürich ben a socislisták nemzetkösi congressusa betiltatott. — Athen mellett uj tűzhányó hegy keletkezését várják. — Thiers szobrát Párisban puskaporral levegőbe akarták repíteni. — A czár kis leányá nak zsebében nihilista proclamatiót talál tak. — Csehországban 3.446.811 cseh lukik. — Párisban gyermekkiállitás lesz Irodalom IK rovat alatt megemlített munka Nagy-Ka z>án Wajdits Jóreef kön vvkereskedése által megrendelhető.) — Révai Tettvérek fővárosi kön y v kiadóhivatalában megjelent a beküldetett hozzánk Gr. Széchenyi Béla .Keleti Utazása* czimü képes kiadványnak 6 ik füzete, mely 8 szép kivitelű képet tartalmaz. Ara 30 kr. — FUtty Tamdt kitűnő tollából megjelent .Szabó Imre néhai sxombalhe-lyi püspök emléknsete''cximü jeles munka. Füssy Tamái vonzó irálya, az adatoknak gondo* felhasználása folytán, a különben is tényckbeo gaz lag főpap hü életrajsa Vedves olvasmány. Kiállítása disses s 37 lapra terjed. — A Néptzeril Orvoti Tanáctadó 16-ik füzete Mehner Vilmos Ízléses kiadásában megjelent s ezzel az első kötet be vau fejesve.-A közegészségügynek megbecsülhetetlen szolgálatot tett a kiadó e mű közrebocsátása által. Ila meggondoljuk. hogy a mindennapi életben mi mindenféle testi bajoknak vagyunk kitéve «¿mennyire legfőbb érdeke minden embernek saját egészsége fölött őrködni, ugy bátran.kimondbatjuk, hogy e könyvnek egyetlen háznál sem szabad hiányozni. Betűrendben 632 czim alatt számoa bajt, gyógyszert, gyógyhelyet, gyógymódot ismertet, a táplálék alkatrészoit aiemxi, megmondja, mely eledelek táplálói?, melyek egéssségtelenek. A legújabb tudományos felfedezések alapján van a mü összeállítva népszerű, világoa, bárki által könnyen megérthető modorban. A ssóveg közé 250 kép van nyomva s a műhöz tiz ábra mellékelve. Az elaó kötet ára 5 frt. A haladéktalanul megjelenő második kötet füzeteit £0 krjával kaphatni. — A magyar-franctia ttakdct könyvből megjelent a 9 és 10 ik füzet. A mü, mely összesen 24 füzetre fog terjedni, a gazdasszonyok által rég érzett hézagot tölti be, miután eddig nem volt könyv, mely a franczia szakácsművészet felfedezéseit a magyar konyha titkaival együtt kimerítően tárgyalná. Különösen egy tekintetben nélkülöshetlen e könyv még azok előtt is, a kik különben kitűnő gacd asszonyok és szakácsnők : abban t. i. hogy a mi a szakácsmüvészetbez talán a legfőbb dolog: as ízléses és divatos tálalást részletesen leírja, világos és könnyen érthető modorban. A legutóbb megjelent füzetek a szarvasok, ősek s egyéb vadak és szárnyasok el készítési módját tartalmazzák. A könyvet Mehner adja ki s a díszes kiadás az előnyösen ismert crég hírnevének becsületére válik. Egy egy füzet ára 30 kr. — A Föld is Sépei czimü nagy fel-tüntést keltett munkából előttünk fekszik a legutóbb megjelent négy tüzet 44 —46-ig ezzel egyszersmind be van fejesve a \|má-•odik kötet, mely 84 íven Afrikát, Ázsiát es Ausztráliát ismerteti. Az ismeretkedvelőkre, általán tcinden müveit emberre szerfölött érdekes Saharának, a Nílus országainak és Afrika déli és keleti, eddig c«ak kevesek által imert része. Livingstone, Stanley világhírű utazók mellett számos tudomány szomj által vezérelt férfin, köztük a hires magyar utazó Magyar László észleletei, tapasztalatai foglaltatnak össze e könyvber. azok feljeg\ zései és tüzetes leírásai nyomán. Érdekes, meg kapó képét nyeljük e mübeu európai láb által még alig érintett eme vadregényes, majd óriási őserdők által borított, majd a végtelenségbe nyúló pusztaságok-ból álló földrészeknek. Néprajzi ismerte, ésci kitűnők és alaposak. A magyar mü mint ''udva van, Heliwald világhírű munkája nyomán készül s bátran elmondhatják, hogy a maga nemében páratlan. Sajtó alatt van s már a legközelebbi napokban mt-gjeien a harmadik kötet elaó füzete is. E kötet kizárólag Európával fog foglalkozol, a legutolsó hivatalos sta-tisztikai adatok alapján. Ez adatok Eu rópa minden államában ép most állíttat» tsk össze s a munka megjelenését ép e körülmény késlelteté. Mondanunk sem kell, hogy e műben Magyarország különös tekintettel és kimerítően lest ismer tetve, számtalan művészi kivitelű eredeti kép által kisérve. Általában képek dolgában e mü kiválóan gazdag; a két első kötet képei négy öt százra mennek s ezeken kivül van a két kötetben 60 müvéaai kivitelű külön mellékelt kép. As áldozatkész kiadót. Mehner Vilmo- urat valóban elismerés illeti meg. hogy e becres müvet mindenki által s jutányosán megszeres-hetővé tette Az eddig megjelent két kötet ára az I kötet diezkötésben 7 frt 30 kr. a IF. kötet 6 frt 50 kr. A hzrmadtk kötet (u m. az I. és II. kötet is) mr.gren delhetó füzetenkint 30 krjával. lebb közzétett mely si.»rínt Vegyes hírek. — Magyar tanár Tibetben. Uj-falvy tanár, hazánkfia, ki a francai a kor mány megbízatásából Közép-Ázsiában utazik, mint indiai lapok írják, nejével együtt Lahorebe érkezett, hol as ottani európai telepnél igen vendégszerető fogad tatásra Ulált. Miután a khinai kormácy még mindig nem bocsát be európai em bert Kasgárba, UjfaJvy elhatározta Kás-miron át Tibetbe m enni és ott Laassza fővárosig nyomulni elő. hogy ott a Dalaj Lámát meglátogassa. Ujfalvyte« ntasásra neje is elkíséri. — Egy különc* múzeuma. Gere-bélyi Frigyes, eredetileg Fridnch Grab-ler gazdag porosz magánzó, már 3 év óta tartózkodik Budapesten és pénzét régisé gek, kitömött állatok, ásványok megvásárlására költi, mig ő maga valóságos puritán életet él. Most a sugárút egyik újonnan épülő házában 8 szobából álló lakást vett fel. E szobákból hetet mait-umnsk rendes be és csak egyet tart meg magának. Nagy értékű ásvány és régi ség íryüjteroénye van, melynek legnagyobb részét még Poroszországbó'' hozta magával. — Dsét slatich. A csehek ama hóbortja, mely sserict as uj tízes bankjegyeket a „dezet slaiich" feliratul nyakra főre eléktelenítik, már keadi ross gyümölcseit teremni, a mi kétaégkivül arra fogja birni a cseh urakat, hogy ama pajkossággal felhagyjanak. A magyar ás oastrák pénzügyminisztereknek legköse- azonos rendelete folytán ar. ily toldalékkal befirkált b-okjegyek ss összes alatUs állami pénz táraknál forgalomképteleneknek tekin telnek s fizetés gyanánt el nem fogad tatnak ezen bankjegyeket, már a magán forgalomban is kezdik visszautasítani Sőt ma^a a nemzeti bank ii>m fogadja al azokat fize''és gyanánt s a budapesti főintézet által már többeket visssa is U''asitott. Az ily bankjegyek különös consignatiőval ellátva nyújtandók be kicserélés végett. A> elcasheaitett bankjegyek legnagyobb részén az említett cseh pótszöveg vörös festékkel a német szöveg négy oldalára vxn rányomva. — Id Gróf Károlyi István is lová isi. Az elhunyt nemes grófnak volt egy Stnnton György nevü kedvence angol lovásza, ki asonban egy árva betűt sem értett magyarul Egyszer a gróf magához hivatta a lovászt éa azl mondta neki, hogy ha megtanul magyarul, ezer forintot kap tőle. Nemsokára ezen idő után az említett lovász »gy futtatás alkalmával lábát törte, miáltal szolgálatképtelen lett. A gróf adott neki 3000 frtot egyszer éa mindenkorra és pedig asért, mert a lovász visszakívánkozott hazájába. Mig azonban hosszadalmas labbajc tartott, itt tartós kodott Budapesten megtanult alaposan magyarul, felvette a gróftól az ígért 1000 frtot és visssament hasijába, hol a gróf elbalálosásának vette hírét. Ekkor rögtön útnak indult, 25 én érkezett Budapestre és 26-án utasott Fóthra, boey egy gyönyörű koszorút tegyen le a grófi caa-lád rirboltjába as elhunyt gróf koporsójára. — Egy millió frank késésség. Emiitettük, hogy Genfben egy egész banda pénzha.nísitót fogtak el. Ezeknek bűnügyébe bele van keverve egy marseillei tekintélyes bankár ia, Amoretti, kit sain-tén elfogtak. Kérelmére, bogy helyezzék sxabadlábra, a tőrvényssék azt a végzést hozta, hogy helyt ad kéréeének, ha egy millió frankot bistoaitéknl letess. A .ban kár családja as összeget készpénzben letette. — Uj módja a hamisított kávé fól-íamsréaenek. Mióta á kávéfogyasatási adó életbelépett, még inkább divatba jött a kávét meghamisítani. A közönség pedig méltAn megkívánhatja, hogy a fe.emell árakért legalább tiesta, jó kávét kapjon. Aaok számára, kik nem szeretik magukat mngoaalatoi, a hamisítás frl fedezésére, ajánljak a következő egyszerű eljárást; alkalmazzák azt sorban minden gyanús kereskedésből hozatott kávén, s az eredményhez képest válasszák meg, hogy melyiknek érdem«« rendes vívói közé tartozni. As eljárás sbból áll, hogy egy adag megőrlött fekete kávét főzzünk meg visben, tegyünk bele egy kis ssódát, azután jjfsasürve a folyadékot, a maradt salakot mossak ki lepárolt visben. Azután öntsünk rá gyenge klorméssoldatot. s kellőleg kavarjak öseae vele a salakot, mig caak aa egéss szinteleuné nem válik. Ha most ax oldatot nyugodni hagyjuk, a kávé sötét barna rétegben leülepasik, a hozzátett oxikoria pedig megfehéredve felebe gyülekszik, a szappanhabhoz hasonlóan Caak aat a kávét iehet hamisítatlannak tartani, mely ilyen habot nem ver. — Bonyolodoti rokonság. Nőül vet tem egy szép asszonyt, kinek igen csinos mostohs leánya volt. Atyám megszerette s leányt szintén nőül vette. Már most nőm atyámnak menye lett, egyszersmind napa, esenkivül feleségem mostoha leánya — mostoha anyám ; én pedig mos , toha anyámnak mostoha atyja lettem. Idővel napamnak fia ssületett, es termé-ssetesen — mostoha öcsém; de minhogy s fiu nőm mostoha anyjának fia: igy nőm nagyanyja lett: én pedig t— nagy apja vagyok. Axonban nőm is megajándékozott eogem egy fiúval. Igy mostoha anyám fiamuak mostoha nénje és egysxers miod nagyanyja, — atyám fiának sógora; minthogy csak mostoha nénje az ő neje, én pedig sógora vagyok mostoha anyámnak éa ipa atyámnak. — Nádasdy Ferenci kivégesteié sére emlékestető táblát találtak a napok ban Bécs régi vároahásáhao, burczolko-dás alkalmával. E tábla as agy neveseit „Bűrgerstabe''-ben van, de'' valósággal oem azon a ponton s aem ason hely felé fordalva, a hol a kivégestetés történt. Szövege szórói-szóra a következő: .lm Jahr 1671 den 30. ApriJl ist dér Hunga Hache Bebell Graft Fransiaskus Nádaaty allda mit dem Scihwerdt vom Lehen zum Todt gerichtet wordten." embsrnái fényes társaság ■ Isk — Egy ori pvQlt 5tiic s a megyei tisztviselők választása vagy kinevezése volt a vita tárgya. A házior a kinevezés mellett nyilatkozott. — liogyau lehet aa, — mondá egy Ik baráti«, — túszán a megyei gyűlésen a választás mellett saóltál s a (Siskáét pártoltad — Már ast csak megengeditek, hogy i saját hátamnál ónálló váU^ényem lvgye . g '' — . válaasolá a hásiar. Papírszeletek. _ Ugyan kérem nem mondhatná meg. hol ¿alálok ecy férfit ? — kérdé egy nsnnkást kereső nr egy hölgytől. _ Nem, mert án is husz év« hiába keresek, válás colt es. — Ugyan bátya, nem tudná e ké m»-g monda i: mi as ott fent 7 — szd* egy góbé a holdra mntatra. — Nem biz én komé, nem vafjok erre vidékre való — felele a kérdéséit nagy bölcsen. _ Egy vendéglős figyelmezteti pincsé- rét, hogy as egyik vendég előtt flri s a pohár. — Tudom aram — válaszolt a szolga, de mit sem hassnál, ha tsletöltöm ; mindjárt kiissza. A közvitéz szerelme. Ssó! a legéuv . ogsz-e hoazám ha maradni Panna?* Felel a lány: .Mily kérdés, Pisi! Még minden szeretőmhöz hfl maradtam. Vasúti InduJ Xéniásáról hova: tl. t''oual »sára J07 K.m.k, M«. b 4«, DorabovAr 2i5 20V Kn.U Peetre H ¿12 313 (gyorsvonat) . (poiUroaat) • (»egyes vonat) Béribe (flcuiubatbely, SoprOB <>ra Per,-. J,\|í 8 10 rmgf.l * 30 «lat. 1'' I éjjel 5 hb regjrl i 6 dilut 11 20 éij* felé) — Egy vidéki casiniban kártyáatak tagok, mikor peaig fizetésre került a dolor sokalták a kártyapénzt, .mert — ngy mondják -- vékony volt a gyertya.* — Búcsúztatót tartott a pap, a már eltemetett felett a sirdorabnál s igy végezte : — Ne sírjatok megszomorodott roko-n k, vigasztalódva távorsatok as elköltözött sírjától, kivánván aeki olj jó egéezséget, mint ó kiván általam ti nektek • 16 ragg.t 301 - ^ U 50 éjjel S15 Sopronba 3 40 délut. 206 Práferhof Kottori, Csáktornya 4 55 rsg^el 203 , . 2 47 déinr 201 . . (ryorsv) . 1050 éjjel Brkedk Kanizsára honnét: Zákány felöl 210 216 . 2«« . 211 H..4a Pestről 203 ''Ol 30- .1.51 J14 . 316 Soprunböl M2 PrAgerhof felöl (g>orsvonat> 204 ^ n . 5 27 reggel 1 41 délb- 11 1 éjjel (▼egye« vonat) 4 15 reggel (postavonat) { fi délat (gyorsvonat'' 10 30 éjjel 4 X reggel 10 16 éjjel 12 54élben 5 37 reggel 1 20 Hétot. 10 50 éjjel Felelős szerkesztő: EITORF! LAJOS. HI RDETÉS. HIRDETESEK. 1 o Tj »•«y-Kaaiaia, ayonwUott a kndó talajdonos Wajdits Jóraef gyorssajtóiie.. 667-707 »iám. 1831. Árlejtési hirdetmény. A budapest-nráesl államnton I»v6 70, 80 4* 90L és a nair-ksni. sia-tapolrssi utou «2. 75, 78, 81 és 82. ssámu tóglahldsk kijavilá''át a n«grmélté»ágn kösmnnka é< köslekedésl mi.iUteríum 1881. évi június bó 17-én kelt 11329. ss. ma^ar rendeletével y4A4 frt 60 krnyi összeggel Ugy szinte: A nagy - kani ssfc-tspolcsai államnton as 51-58 kilometer knxt «4 —65 és 78—74 ki.lmt köst épirendB három (égla áteresz helyroálll.áaAt a nagyméltiSságu kösmunka és köslek-lésl ministerlum 1881 ¿vi jnnins hó 20 án kelt 9644 számu magas rendeletével 1606 frt 72 krnyi öt»M-gel ongedélyestxttek. Ksen muuka bistusitáss tekintetéből aló irt hivatal irodájiban folyó 1881. éri julius hó 12-én reggeli 10 órakor, irásbe''.l ajánlatok elfogadásával páros nlt uyilváuos ssóbelf árlejtés fog tartatni, melyrs A vállalkosni szándékosok assal hivatnak meg, hogy as árlsjtésbsni réist vevéi esetér.«, magukat a fent ¿llett ö.»eg 5°j0.el mint bánatpéussel ellássák, mely vállalkozás esetében asouual 10°/, bislositékra less ki-egéizitendfi. Aa Írásbeli ajánlatok fennt kitett nap reggeli 10 óráig fogadtatnak el esekbeu s* ajánlattevő neve, lakása és polgári álláss pontosan ¡«¡teeudti; továbbá saámnisl és sxival kiírandó sson száztóli elengedés, msljrért esen munkálatokat elvállalni saándékosik, világosan kl-fejesen.16 végre, bogy ajánlkozó munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja. 2 - X Al írásbeli ajánlatokhos a vállalati összeg 10\|t-je készpénzben vagy állampapirokbau csatolandó A mfiiaerolvények éa feltételek as alnMrolt hivatal irodájában a szokott blvatalol órákban megtekinthetek ( (338 1--2) 1 i'' Zala-K^eresegen, 188) évi jnnins hó 12-in A zalamegyei kir. építészeti hivatal. Csak akkor valridi, {:;.''TJÜZSSÍ^ " lenyomva. »0 év óta a legjobb sikerek mellett fennáll mindennemű oySMfll'' kstMtéfflk és MHésitésI akadályok, (n.lnt étvágyhiány, hasssomlás), vér tatai ál és araayér ellen. Kalönöseu oly egyéneknok ajánlva, kik (1T6 élet« iiiMot folytatnak. HamtsItáMk tlrvésyllig bOitsttstMk. Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o. é. TBANCZIA BORSZESZ SÖVAL.H A legmeghisbatóbb öns^gélysö szere a sseuvedő emberiségnek minden l>eUő é« knliS KyullaiUanál, a legióbli betegség ellen, min. dennrmfl sebesaléiek, fej-, ftll- é« fogfájás, régi «érvek és nyílt sebek-rákrekélyek. tlisök, ssemgyallndis, mindennomll bénulás és sérOlés stb, ttb. ellen. Qvegekbea használati utaaltásaal együtt 80 kr. 4 F 6 Ráállítás Moll A. gyógyszerész, cs. kír. udvari szállítónál, BéOS Tuehlauben. Raktár as Xllam minden hírneves gyógyssertárábau vagy fUsser-kereskedésébea. Raktár nélkOll helységekben magánegyének nagyobb megreadeléseknél m«gf«lel5 árleengedéshe^ réiseaOlnek. A t SI. kösöneég kéretik határosotUn Moll-iéle készítményt rendelni és csak olyanokat elfogadni, melyek saját óvjegyem és aláirá-• ori.mal vaunak ellátva Raktárak: Nagy Kanins Mein« J. gyógy. Práger Béla gyógyss. Feeeclbofer Jóksef, Roseufeld Adolf Knienbnrg Kerencs, Strém és Klein. — Zala-E«srSteg Hollosy J. K. Uaroxsll lanti Kerd , — Baros Dorner B. — Csáktsraya Oönos L. gyógysseréss — Kaposvár Habórhsy Kálin. Kohn J gy^gy. Th. Keoskéssy gyógy. — KaprONOIS Wojli M icyógy. Kísisy Csacsinovles Ist. gyógy. — Keszthely Wunsch K. — Httrmead RátsJán. — Zágráb Ir,{almeshoz gyógy Mittlhnrh 3. gyógy ltoljac V. — Ssprsa Mesey And. gyógy. — Lstenyc Ksliwoda J. (240 20—68) Az engedélyezed katonai tanodán Budapest, nagy korona-uteza 13. As előadások folyó évi október 1-én veszik kesdetttket, és pedig: 1. Előkészíteni taufolyam a cs. kir. katonai képezdék és hadapród! Iskolákban leendó felvételre. 2. Blókészltó tanfolyam a tartalék tiszti vizsgára. 3. Elókéazttó tanfolyam a tényleges hadapród I vizsgára. As intézettel p«nsíonatU> van egybekapcsolva. EJőrajxok ée beiratások az iga*xaiónál 33« 1-6 FI8SIN0EE JEXÓ, nyug. kapitány.