Zalai Közlöny 1881 088-095sz november.pdf

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	17.62 MB
Keltezés:	2023-03-24 08:18:07

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	322
Megtekintések száma:	535
Leírás:	Zalai Közlöny 1881. 088-095. szám november Zalai Közlöny Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsai önk. tőzoltó-egylet”, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület”, a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyező szövetkezet”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. 20. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: IMI iià-f. ''AAKVAim NÀ8Y-ÎANIZ8À,/ 1881. npvem '' ■ '' r É-.Ü) ; •■ '' ár • '' efész <rre ■ fél érre....... o^fyiiíl érr . . /s. . • < .* Eov Mtúin 10 kr. * 11 ! 8-fit. « . % > HIRDETÉSEK , 8 uaaabos petitsorban 7, miioducr 6 » minden tofáhbi son''-rt S kr >VILTTÍRHKK ioniuki-üt 10 krtrt v«rttUK-k tel. Kincstári illeu-k Minden egyes birde-ir»ert 30 kr. ámendí. 1T ÍM ■ Il Uy/S ''III. ¿''¡i n i i >.!, /,;•„a A fr fflatf njrek a writesrtöfcOx, i. i.,: .-U! .:)''.[ ,juiîf J.-AJ:«) t '' / ; anjrafi rétxh illető kôxlejaénY-k ^ periig a kiadókét Wrmw.tr. NAGY K AH I Z 8 A WtaMÍMh2 B^nnenl4»tlen letelek csak ismert mnnkatâraa irtó! fogadtatnak ei KMntolr rissxs nem küldetnek. Nf^-Kanizsaváros helyhatóságának, , nagy-kanizsai önk- tűzoltó-egylet'', a .nagy-kanizsai kereskedelmi iparbank«. a ^agy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a „soproni kereskedelmi t-. . , . . egyesület hivatalos értesítője. „ nagy-kant «aai takarékpénztár", a .zalamegyei általános tanítótestület" s iparlcaniara nagy-kanizsai kűkálas/taiáayaT t több ategyei és város Hetcnkiiii kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes íaríalmii lap. Bndapest, ok: 31 Soha könyvet nom fogadhat a magyar "közönség oly örömmel és lelkesedéssel — mint a Deák Ferencz beszédeit, melyeket egy derét honfitársunk Rónyi Manó annyi szorgalommal gyűjtött össze. örülhetünk mindnyájan, hogy a nemzet két titáni nagysága: Kossnth és Deák irott emlékkövének leleplezési ünnepét majdnem egy idő ben ünnepelhetjük. Majdnem egy időben olvashatjuk le ez irott emlékkövekről a magyar nemzet a két nagy herosának bámulatosan ellenkező fényű s mégis harmonicus fenségét. Egyiket meréz koczkázatot nem ismerő elszántsággal ragadja a szellem sasszárnva az akadályok zömén keresztül ; a másikat a classikus bölcsész nyugodt körültekintése vezeti át a rögös «ton. Az egyiket a saiv legbensőbb húrjáig rezgető szó hatalma, az ax édes ajk ábránditó méze, a lelkesedés szent ihlete, a folyton égő honfi sziv lángja járja körül, a másikat a szó velőkig ható hatalma — az igazság prófétái hirdetése, az érvek rettenthetetlen logikája, a nyugodtság vas ereje, a honfiúi aggodalom mély érzése emeiusk a fenség piédestaljára. De mindegyik — örömére és dicsőségén'' a magyar nemzetnek — e piedesUion foglal helyt és a. szellem magaslatának harmóniájában elenyészik a nagyságot alkotó tulajdonságok ellentéte. E nrmzet minden hú fia érzi annek igazságát - é* araint pártkülönbség nélkO1 járult a turiui remete irott emlékköve elé, hogy lerőjja a történelem egyik legnagyobb alakja iránt a kegyelet adóját s tanuljon lel kesedni s ha szükség szenvedni, türn hazáért: méltó, hogy ily szellemmel álljon meg minden magyar ember a haza bölcsó"-nek irott emlékoszlopa előtt is s olvassa ki ebből a 19-dik század egyik legnagyobb bölcsének szóbeli végrendeletét. Igaz 1 Minden szava a bölcsesség, de minden szavát a honszerelem igaz melegje hatja át, minden szava oktatás a múltból s utalás a jövőre. A politikában soha sem jutott az igazság oly dicső kifejezésre — mint Deáknál. Megvan czáfolva Machiavelli, Eichelien, Talleyrand — meg az az egész tábor, mely a politikát körmönfont ravaszságának tartja. Deák nyelte nem azért szólt — hogy elrejtse gondolatait. Deák ajkáról igazság, tisxta igazság szólt — igazsAg mindenkor fölfelé ugy. mint lefelé. A király ép ugy hallotta tőle az igaz szót, mint a nemzet. >Tem volt kérdés, amelyben más vezette volna - mint az igazság. Ez az ő ereje, de ez a jó poli ti ka ereje is. Hogy a nemzet erejét nem b e-csülte tul: az csak igazság volt. Hogy a nemzet erejét saját értéke szerint megbecsülte: az csak igazság. Hegy e nemzőbe elbizakodá<-t önhittséget nem csöpögtetett: a/t az ■ igazság sugalta. Ilogy e nemzetbe önbizalmat éb resztett: azt csak az igazság parancsolta. Hogy e nemzetet nem nagy ha talmi ábrándokba s világpolitikai missio álmában ringatia: azt az igazság követelte tőle — de hogy szabaddá, igazán alkotmányossá tegye, hogy visszaadja a nemzetet önmagának : az igazság örök törvénye nevében követelte a történelem logikájától. Ha a jobbágyok Borsát ecsetelte; Ha a vallás ügyében szólt;. Ha a lengyelek érdekében han-j goztatta imaszerű szavait ; Ha a szentszékekről, a bírói parancsok eltörléséről beszél; Ha a birák elmozdithatlansága képezi elmélkedésének tárgyat; Ha a személyes és szólás szabadság mellett száll harezba ; Ha azt bizonyítja, hogy a kor máry és fejedelem nem egy; Ha éűC3 anyanyelvünk tiszteletbentartását követeli; Ha a nemesek adózásáról, a véd-ggyietról, Zalamegye nemesi pénztáráról, az administratori rendszerről beszél; Ha elpanaszkodik a Forintos-ügyben Klausal Gábornak stb.stb: ugy azonnyilatkozatokkac ott találjaaz olvasó a politikajog,államtudomány ,bölcsészet és történelem gazdag tapasztalatait, ott találja az elemző ész nyugodt bírálatát, a houfisziv erősen -i--— i-i I - i i ~!i— lüktető érverését, a szónoki fordulatok szépségét, az antik bölcsek classici-tasat: de »égis ugy fogja találni, hogy az mi a széleskörű tudománynak. az éles elméjüségnek és gondolat gazdaságnak, a dictio Űnnepiessé-gének Rzint, fényt, jelleget kölcsönöz, mely a Deák eredetiség és nagyszerűségét alkotja: az a2 iflZZág Cül-tusa nz az igazság bStesassege ét e. énye. '' Innen egyszerűsége és világossága. Az igazság nem keres bonyolult alakot. Nem rejtőzik szóvirágok halmaza mögé. Osinos, tiszta köntösben jelenik meg, de nem czifra soha. Ugy szól, hagy * palotában is gyönyörködjenek benne s a kunyhó se mond-'' hassa ; v Kemény beszéd., ki értheti azt ?• Ragyogóbban, szebben, tudományosabb szinben sokan beszéltek. Castelar, Kossuth, CPConnell elragadóbb, bájolóbb szónoklatokat tartottak. Gambetta, Jules Favre. Berryer, B. Eötvös, Chatam müvésziebben használták a szó hatalmát - de Deáknál igazabban a logika hatalmasabb erejével senki se beszélt. Az 6 szava valóságos ítélet volt. Beszédje majdnem a történetírás magaslaláról hangzott. Szenvedélyesebben, gyüjtóbb lel kesedéssel oh de hányan szóltak — de a belső tüzet a szenvedélyt, a lélek röpködését kevesen tudták ugy uralni, mint ó. Mintha az induiat, a-felháborodás, t harag, a gyűlölet — minden emberi gyöngeség megvált volna lényé-■^''jrrri''ix: .h"TjT ~i ..■ .¡f a » TARCZA. Álmomban.) Álmomban láttalak, 8 ob '' mily ix<-p rolt álmom. JCár, UÁvá tup aiak Oly hamar tiu-grálnom. Kiírtba xflid ¡''ázaiton Alattam >.ina én, ÁloiaL). riogatva Madarak rangjain ElSttem egynerre TMmáéri klpaalet. Angyal jalenc meg. "iép m«-it ist>-> u>''tD lehat isVao. Unj rolt, w> KörUltagároai ; Karjaim kitirra Kaaalkedéia k<aaá. ~tiiuj ai c .«.tojtak Amint riu inagajba, 8 arra merén M''''m«-im Falrm- ln: rája Kepfl tüuk mind felébb, r»! a kék ég felé -Hol angja:ok dala UtMil dicaó.ié Égi fia/ f-lnyitá i^kKLüTt aaumaimet, , * ben»« foli»n»eréiii Drlga kedveecmet. Caikokhal haiMoaáoi Kl pír»» ajakit, S & caók, ob, I.K»nrm, Mllj ég-i gyönyört ad 1 ) A boldogult U-heUégar iQo hátr&ha-gyott ínUaibdl Sattogáin: .«seretlek, Mli.t «zereti-i l''.bet Ü rám bajaira moodv . Ne fcl^ju rngemet! Moat mír Tlten Teled, Kl kell rálunnk újra, Hol táraaim várnak Ott fenn a magaaba.* Marainboz iso.-itám, Hogy mÁg ne riljauk el ; Kérve kértem köny««, KsdeklS nememmel. MindbÜba! iámét L«ritt a páxaitra H eltűnt, hogy ne láatam Ót Un ISbbé aoba! Zoko/6 tiráaom Feleinenite engem. f köi.yázott vánkotom Tartáiit a keblemoo. tő): agy szólt ót ha közdolgokért emelte aaavát -\>- «♦»-. De azért minden szava mellett ott volt az igazság szenvedélye, az igazság heve, az igazság lelkesedése. • é Ezen eszme - az eszmék leg-fönségesebbike. mert hisz ma aár a költészet is az igaznak hódol — volt a Deák evangéliuma. Forgatván ezen evangelum könyvét — tanuljunk belőle igazságot! Tanuljunk belőle különösen mi ifjabb nemzedék — eaziményt. < . >i . i / Tanaljak meg, hogy eszmény nélkül a korunkban oralgó maierialisaoas, a politikai és phíaikaí epicureismüs, divatos betegségébe eshetftnk — a elérhetjük bár a siker látszatát, de valódi sikert soha. Forduljunk el azoktól, kik gúnyosan majdnem naiv egyűgyttaéguek bélyegzfk az eszme cúltuaát, kik még az életrevalóságot is a szériát mérik, mennyire tudott valaki leszámolni az eszmék «altosával s föltétlenül kizárják az életrevalók tiszteletreméltó köréből azt kinek még van elég esze és szívó arra, hogy eszmék szolgálatában akarja teljesitm életfeladatát. Ezekkei ne törődjünk! Az ilyenek ne rettentsenek el minket az eszmék coltnaától mert aaaak érzetét nem pótolja sem kttíső siker, se féay, se hatalom. Eszmék nélkfll fölszinen mozoghat valaki — de nincs-e a pehely is, mit fölkap a forgó szél, hogy a nagy űrbe megtorgassa s atnál nagyobb erővel dobia viasza ? Eszme és esemény nélkfii Öreg a Udomáuy. üres a politika, üres az éiet. PártLEK .SÁNDOR. Mikor muszáj megtenni. Mikor a diáiknak duan''ja aiDCi a dologról a a Uoár folawilitja Wolni, e* még csak kis Mtska, de mikor ax a ssur kos képű nyávogó« Spenót Triamejer K.ipfelspi>»maon as«dógyerok aslmoocija: BK.éro» a kéziratot'' M már a nagyobb a legnagyobb Miakánál is. Egy sitekuad* seat ^ világ, jó m Isten többet is ád — vigaamt^Jja ma^át a diák, estei axt ciondja ege^aeu únintón : nem tndek semmit a mai lecskéból és kényelmeaon leül. Megbukásról nagyobb kaUaatrófa nem érheti. D« a ssedógyereknek nem mondhatja as ember : nem tndok most írni, nine«. ElAtte ex a ssó nincs ismeretlen, ó mindig a ké«s«t várja Mn-I saáj meglenni. kem, ellentart a 999$, mert ''a képedre mássok. 1 (Eteket-i* beleírta pedig kát weeak olyan disputál ás röfi, ast h?rén/ hogy most is a korcsmában van.) * Igen, bát, p r»se igaiad van pajtáa megcsalni, kifignrásai a hfin «s«re»Ók, el-játssatni kell a bolondot juamsban, nem is apriiisban, csakbogy tannlmányosbs»-sanak es elv« sok iránynak. Borsaastó ) Mily móregk-iserft, mily marúroaó jáíók eljátasása w — i issonyn I — »rre már iasom egyet — ásatás mily ssivtelea könyörtletlen tanalmányosésa a rássedett férfiaknak. Hallatlan I Olyan vörös bort — elhiheted pajtás — mint éa ittam he be he puák paák he he he, ngy-e móg nem öblögettél a gyomrodban ? Hyet még nem ssoptál Csókollak érte. Ssereteset muUfaak, csakhogy íel-élessssék a hissékeny férfiú gyorsan fel-lobbsnó sserelmót,olyan tángra lobbantva, mintegy bás a saikrát. A boldogságijiba» «satáá-fnrt nn^ fur«- t«Btttmányos«ák a rássedettet Hajnövesttí esf Mily kaorbáli játék es? Barbie pej. tá. Igaaad ran, ne bessélj, ugy U'' lehe-rt-m 3ök! jőfcít? kik oly gyöngéf^-nek, oly jóknak, itiv« i, a jósig »eg-teslesüléaének hisaik »agukat s Vannak sokan, akik ennek Mufoiják is, a rakok, a DÓmak béttak, ennók ''»«g a trwtát, m« nák meg a ssappwit — fly Wbar játékot tudnak ütni. ; " ■>••>■! Nem amphite«tf«mi já»ókaser egy kicsit gyöngéd kiadásban t A bát pajtás. Ds nem oda Boda, többet Juliska. Milyen wánaodó «segények »a-gyuak mi férfiak. Ijféi Külöoössn, ha •löttáok a. bos ém »tea ¿mmmkj Maki fmjr lás - - ugy látásik — borissonyba esett, Rengsfi Imre a .Holdvilág" munkatársa külön be u póéla épen f&egykor jött vagyis kóválygott h»ra olyan állapotban, MminAi at.ev n«Iági>scbjr stokotl ctlnáljii. Basuljou a 16, eJég nagy a koponyája, mondotta, mikor ? 6r«.kor Juliskától »eb«''.t cxivvel aljölt. Ha bü''.elen,hát as Isten áldja meg t exsol ivott bánatában akár ogy kelekölS áletében elóaxör ily erósen Arial vigasztalta magát, hogy boldogok, akik bcrugoak, mert. egy darab ideig a mennyorsxágban érsik magu kat. Bor a bor müködStt, mert a bánat csillapítója, de még másként is, asórt essébe jutott Spenólvoismeyer Kipfel-spittmann a sxurkos sxed&gyerek. As a Hannibál reggelre bittosan eljön s barbar módon kérni fogja a késiratot. Ez a gondolat egy kicsit kiszámította. Odaült tehát as asstal mellé azon szép szándékkal, hogy & most tárcsát fog irni. Mikor mu-sxáj, mit tegyen ? K.ióiti bánatát, as tesx a legjobb és a'' Irg»lkaiomzerübb tárgy. Belemarkolá •zott valahogy a tollszárak közé. Valahogy a kesébe bírt . gyei kaparintani. Négyszer, öuzor is a tintatartó mellé böködte a tol lat, ipíg beletalált & tintvba. De akkor se a tollal, hanem » tollszár másik végét fÖrdelte meg. Ewei axtát^ olyan vastag betűsort fr''stett, mé''yböt még* k^rbsebbet tudott volna alolvaani, miot a byrogli-pbákból. E re már igazán dühbe jöil.Ne-mee feliodulásábio földhöz rágU as ugy elfogott tollat Másikat vett kesébe. Neki támaastotta nehéz fejét a bal keén»k s ezeket irU egy keskeny hostzu papírra; Azon a végzetes napon. - Egy ifjn aaptójábói. — Nagysterü V Aaám. Nem e 1 De ha én mondom 1 No ne beasálj, ne mondj ne- mért még w «es ssopott bort Mis lka innánk fwj»é# Uao^ mé^logj liksrt» iáo vele! Jó bssaéMw ••• ''u''ed . .i, a. Hissftak agy tskUist—k^ iduünk egy kedvas mosolynak, hÓMkok kart mw fart. ók mi alégsdeU tráíecek. Bajjaak as ágy mié! Óh ég, mért »agyMik oky lelrilá^o. stvéoUak madsag ÉMSOgctak aemWietl ia oly skosok ?1 Be by. ■ ásató I Ki hitte voina, ugy e pajtás, begy as a leány, aki oly össiníé«, hagy kebJé ben a bó ssereless lángja hone karsa^i ssp furt und fert már oly a«áfyaotalian gondolkodjék. Égbekiáltó! tfcrai tudnák A erre, de régieíen, hogy 29 trr* vagyok. Hajid el maga«4. Nem a más aajvs, de fart Md fnrt 9 más tömötV bogyelárisa legyen kede aebb. ó miért nincs nekem egy asáses«r forintos nagy bátyám, akí legaíáob oaak «gyster is meghálna s rám hagyná a vagyonát t Ssegány Julbká! HőtuáHt a hí •sereJmü'' (lőtáÜok, 6Q foku voft) ifjú - márt mini én -ki \á>iaogiUni akarU s I társadalomban tissteaaéges állást bistoaHött Volna maga mellel, de ott állt a élatfdrijU k»á^yel-niüaég a ieleledérsóg gonosz sze.leMe is és kinek nyújtotta»! keiót? Ax utóbbinak. Ah es ^ alf Moai már netn boldog, . de fart und. fnrt boldog vagyok. Nem a megaaáoási de a megvetést furt und furt érdemű as, \\ a Jó. bistos elérhetése heTyett, inkább a goaoeseágko* pártot. , NjqmoriUt, a hát Wlki ■yom«,»l« as még./akkoc «^ mikw ác^Uanak cáfolják. '' , HUSZADIK tYFOLYAM Megtanít bennünket a hara bölcse, — miként kell egy nagy eszmény szolgalatában önzetlenül, jellemszilárd-saggal élni, miként kell az igazság cultusát művelni, megtanít hazát szeretni, megtanít csüggedhetetlen fáradságra, mely nélkül valódi siker nincs. Tanuljak meg Deáktól igazak lenni magunk, hazánk s embertársaink iránt — s akkor a legáldásosabb ta nuságöt merítettük Deák beszédjéből WLASSIOS GYULA. ZALAI 0 Z tettoMgu ««UM, ngy tiastriaslő sgylet alakítására. V Esa« egylstask Ugia* lehetnek minden oiyiJ&toikapWás elóélatfl férUk * nAk. kik astttemi mu okával fogtalkosnak; ífy tehát akár mcgválass-(ott, akár ki»evs»stt kös* ét mafán-viselík és hivatalnokot, ügyvádak, or Jegyükön) v, felvéve Győrött, 1881. oktober 28-án az alakítandó elsó magyar álUlános dunántúli tiaztriseló-egylet ftgrébm ö.Hhzebivott értekezlet űléaér 1. Jeiea voltak : gr Lassberg Bexső, Győrmegye slispánja. Nagy Pal, Győr város polgármestere. Zecbmeister Károly, városi tanácsos. Lacz* Ferenc, vároai tiszti ügyész. Buziássy Károly, városi íőméruok. Szépbegyi Jakab, Üg) véd. Arán IgaAcz takarékpénzUri hivatalnok. Flajda Mihály, dunsgó/hajózási ligy uok. Kfrényi Nándor, reáltanodai igaa gató. Ur. Kaulz GuszUv, jogakadémiai jgasgstó. Langer Jósaef, képesdei igaz gktó. Mináikovica Tivadar, kir. kosjegysó. V''rrm-s Déaea, megyei főjegyző. Bíerbauer Lipót főgymnasiumi tanár. Ifj. Jerfy Aulai, ''akarékpénstári igasgató. Zitt-nucb Antal Ernő, bank hivatalnok. Dr. Némethy Ernő, kir. ügyész. Dócsy Endre, távkdai uaat. KrissUakovich Antal, mo-gyei főssámvevő. Varga Károly, megyei inzti ügyész. Bauer Ferenc,, városi adó-tiast Áe Báaóezy Jenó, vároai adótisat. 1. As értekosietet egybehívott gr. Laszberg Beásó üdvözli a szép ssámmal megjelenteket es felhívja as értekezletet, hogy ei értekesietre elnököt és jegysót válaastoa. (•Elnökül gr. Lassberg Bexső, jegyzőül öséphegyi Jakab közfelkiáltással uiegválatx tatlak.) 2. Gr. Lassberg Kezsó felhívja Sséphegyi Jakabot, hogy a mai érickez-let tárgyát adja elő; mire Széphegyi Jakab előadja, hogy minden be veretes nél kül áttér a tárgyra, mert nem lehel feladata, hogy as itt megjelent urak elölt as egy eaüléa borderejét és fontosságát bővebben lejtaga—«, seas nem labet feladaia, hogy esen as ártekealeten a tisztviselői kar súlyos anyagi helyzetét ecsetelje, mert tudja mindenki, hogy a tiaatriselői kar as egyedüli, mely a legmostohább oanásmódban résaesül és tudja mindenki, oogy mig jelenleg már a tisztviselő és hivaUmok irányában majdnem elvisel-betlen követelmények UmaszUtnak, ad dig aoyagi helysetének javítása senkinek sem jut eszébe és nincs is s jelen viszonyok között kilátás arra, hogy e tekintetben más oldaárót tör látják valami, ugy hogy a tisztviselői kar csakis ön ön magára A a kölcsönös támogatásra van utalva; ezen tudattól áthatva penditte- Duna hnffámának kei lene átadni, de nem hajón ! Midőn a felvilágosodás benne ily sxégyenveli útra tereli. De hát komolynak is kell lenni, ast mondja Muki pajtás, hogy aa apja a basta busáért annál többet kapja. lg—sd vas pajtás, firrs akár inni is lehetne! Jó bssaáll ¿¡inas rsMáiyassbh valami ás ifjú Deaassdékra, as»» a rssz példa. Háaze» Matyi pajláa is esak aaért irolt, mart ast mondotta, íáj neki a szive, ha rémeg em oeet lát, Miké kisállam borral. isaol pajtás ? kát a gödény azt mondotta: bissör&i-uék, ha már beaaam lease! Jó beazélt a gr««1 Ha másokat látunk a jégre korcsolyásni menni, kár még a jég vékony, mi is kedv»t kapunk s rám-gyünk, azon ve vén magunkat észre, hogy alattunk agy-szan-s csak pottrbuml pifpuff piáca lennel esitt — lesaakadt. Kéaó már akkor a meg bánáa. JLésó akkor ia, mikor as ember béborosgals béring. Matyi jpajtás is akkor bánkódik furt und furt, amikor már béká- 1 olt,hogy minek ivott annyit. Mert szeretne^ még innya, ds oam tud. Vessd el magad. Szegény lány te is ugy járss. Most még ifjú vagy, csi»os is v^gj, jó i»^ vagy e elutaaitád a tíssteaaágea ajánlatot inkább odaadod magad a bűnnek 1 No hisseú álj, majd Jöaz még hozzám kunyerálni tinó legyek, ha megbooiátok ; De as üvegben, ha e tart sokáig a bor. Mi váltósik hamar állt egy leánykánál, mint-srfjn^k,» ttépa^e. Szép a róssabo\|^>c mig pompás, virágai díszilik, de Ea letépik asokat, as ékességeket onnap; ml lesz a díszített ma-gstssUll rósaabokorból ? osak olyan, mint Ogy .máfík boko«;, melynek niaoaenek szép virágai! Eddig íeltÜnó rolt, moat " tekint senki. Jó faat a gyerek 1 így jársz te is. Igy hát. Mig viruló ¿ataiságodat éled. mig árasod sok, mérnökök, tanárok, tanítók és tónók atb. Czélja as egyletnek agy rési t as, hogy a távol egymástól fekvó helyeken mökMÍ tisztviselőket, illetve egyleti tagokat at öaszetartozái köteléke füsz egymáshoz, máaré<si, hogy a tisztviselői kar anyagi jólétének emelését a kölcso uoaség elvénél fogva essközölje. Feladata az egyletnek, hogy a tagok évi járulékaiból, valamint más módon gyűjtendő alapiőke jövedelmiből Baját bibéjükön kirül ssereocaátlenaégbe jutott egyleti tagokat és esek özvegyeit és árváit segítse; továbbá élelmezési egylet (Consum Verein) létesítése által az egyleti tagoknak oiosó éa egáasaéges élelmeséat nyújtani. Az eddig fennálló tisztviaeló-egyle-teknél as élelmezési egylet mutatkozott legcsélsserübbnek éa legkedváltebbnek és ez örvend mindenütt a legnagyobb réazvétnek, mert ai egylet ezt házilag, esetleg más alkalmas módon kezelvén, as egyleti tagoknak beszerzel áron szolgáltatja a legjobb és legegészségesebb éleim: szereket, utólagos havi 6zetéa mellett. ilyen ¿gylct nemcsak az egylet székhelyen, Dinem a dunántuli kerület mindazon viroa&iban, hol az egyle hez tartozó vid^si csoportozatok megalakultak, áliitiatnók fel. Az előnyök, melyekben a tisztviselőt kar, illetve minden egyleti tag az éleimezési egylet által részesül,oly szembeötlők, hogj- ast bővebben magyaráani feloslegee, mert csakis ezen egylet által érhető el az, hogy a tiaztviaelő, illetve egyleti tag, családjával együtt rendes, olcsó ée jó élelmezéscen részesüljön. A harmadik feladata as egyletnek takarék- és kőlcsön-előleg-pénstár felállítása, mely által a tisztviselő, illetve egyleli tag, ason kedveső helyzetbe jut, iogy azon esetben, ha előro nem látható körülményeknél fogva a tisztviselő, illetve egyleti tag, egyszerre nagyobb összegre szorul, ne legyen kénytelen az uzsora tarjaiba esni, hanem legyen egy egylet, ionnét ax öaaseget megkapva, ast a legolcsóbb kamatozással apró részletekben űzethesse vissza. Addig pedig mig esőn egylet Ulállitása egyleti vagyonból lehet séges nem volna, as egylet, min, olyan, egy az igazgatóság által meghatározandó >óoslu léseitől lép összeköttetésbe. Esek a tisztviselő egyletnek, mint olyannak, kizárólagos czéljai, lehet azonban az egylet kerotén belül még több csoportoxatot felállítani, ilyeuek : betegség -esetekbeai segélyegylet, mely által az illető tsg és csxládja orvosi segélylye!, tag maga gyógyaaerrei és betegsége tartamára pénzbeli segélyeséaael is látia-tik el. Ilyen továbbá ''az élet- és hálál-esetre való bistositási egylet; a. tőke, róaaás asint bír, addig csak. szembetűnő lessess. De egyszerre csak fucs laaz a rózsái arczc&al. Mint az én bugiláríaomból csinált a pénz. Kimg-fhuig fucs. Jó napjaid ieaaaak azt mondom, iasol champagnert a békáfolásig, de aztán Isisnek olyan szomorú n»pjaid, mikor jó less s vizecske ia. Szépen is fo^ss járni a legújabb divat sserint. Ssépczipőd is less de meddig? Érdemes hát ily rövid ideig tartó, de nagyon is »ok ,jót'' nyújtó élethez szegődni a jelenben, hogy annál szomorúbb, kéiségb«>ejtőbb lefyen a jövő ? Hiszen én nőül akartalak venni ! És te . . j ójjáj, még rá se akarok gondolni mit mondottál. Érdemeiaz-e te sajnálatot? Határozottan kimondva: uem! Érdemelsz te megvetéel ! Határozottan kimondva : igen 1 Anyák ! benneteket aujt a legnagyobb vádi Apa méz kevés vét, határozottan merem állitani és holnap, h<>''nP utás, de mindig Togom allitani, ki leányát a ledér életre birta volna. Sajnálni lehel, valóban oly asegény teremtést, kit az ég ily anyával áldott meg. De megvetés nem szánalom arra a leányra, ki maga Teaai rá ssaióit, asszonya, hogj maaaáj igy lenni. Minek a bot V Ok ég miért niapa ily nagy büatett eilaa tö.vény, miért nem hat ki eddig is a törvéciy sújtó kese ? 1 Még sokat tudnék írni és inni. de erőt vess rajtam — as átomosság. Kudi gyakol Ven csel. A költő is ast mondja: Fordali be és aladj. Uram László király, r A sápor majd eláll As veti ablakod Éa is ast mondom magamnak. (1 ..... ,1Jr ,L ¿eagof Imre. A kés iratot ott hadi* as aaataion a lefeküdt. 10 ára voltmásaapreggalmikor illetve Aatjáradák, mankákíptelenség, nyugdíj éa aggkori bistositási csoportosat A tiastvisoló egyleti tagok szabad-ságábaa áll béMMly osoportosatba be-állal, de hogy akármelyik csoportozatba beléphessen, kell, begy m általános tiszt via«ísagylet tagja legyes. Kiterjed as egylet hatásköre az egésa dunántúli kerületre, Gyórváros azékhslylyel éa köspon Ital; miodamellett a vidéki nao portosa tok nak teljes autono-mia bistoai''.tátik, ugy, hogy ügyeiket öaáfióao, saját maguk álul megválasztandó tisztvinelők álul veaetik, s köspont főfeiügyeleti jogot gyakorol éa szervi összefüggés ül: a központul az álul nyer k¡fejesét, hogj a közgyűléseken meg haUlmazottjaik álwsJ képviseltetik magu kat; az egyea csoportozatokból netán fóanmaradó többlet az «laptőke gyára pilázára a központhoz küldendő be, honnét a neUni differentiák is fedeztetnek. Az egyletnek ssért kell nagy ki-terjedési adni, illetve azért kell az egész dunántuli kerületre hatáskörét kiterjesz teni, hogy a kitűzött feladatnak minél nagyobb terjedelemben éa minél hatályo sabban megfelelhessen. Hogy pedig a kezdet nehézségeitől senki viasza ne riadjon, előadja, hogy a bécsi haaoncsélu egylet 1871-b6n caak 21156 taggal birt, >^zeo szám évről-évre emelkedett,ugy hogy 1880 banaG4030 at ér le el. Ugyanezen egyletnek bevétele 1880-ban volt 452,784 frt 94 kr és kiadása ugyanazon évben 395,162 frt 38 kr. A takarék- és kölcaönelőleg-pénstár állása 1880. deci. 31-én 4.342,325 frt »vlt. Ezen egyletnek hazánk több városaiban van fiókja, biazi azonban, hogy minden tisztviselő egy hazai egyletet inkább fog pártolni, mint a bécsit. Ezek utác hiszi, hogy még a l«g pedánsabb kritika, de még a roszakarat sem tudná árnyoldalt kikeresni, mert az alakiundó egyletnek csupán fényoldalai vannak éa legszebb alkalom nyílik külö nöaen a törvény hatóságok éa bíróságok élén álló férfiakuak arra, hogy embertársi szeretettől vezéreíve, tiazttársaik aojagi helysetén javitaaaak, miért''is indítványozza: mondja ki az értekezlet, hogy az <?»zmét magáévá teszi haUrozza el az alsó magyar általános dunántuli tisztviselő-egylet alakítását és az alapszabályok kidolgozása, Ugok g/üjtéae, u törvény hatóságok- ée bíróságokkal való érintkezés, valamint az alakuló közgyűlés összehívása czéljából küldjön ki kebeléből egj előkészítő-bizottságot. (Mire határosUtott: az értekezlet az eszmét magáévá teszi, kivánja az első magyar álulánot dunántuli tisztviselő egyle: alakítását és as alapezabályok kidolgozása, Ugok gyűjtése, a törvényhatóságok- és bíróságokkal való érintkezés, valamint az alakuló közgyűlés összehívása czéljából, egy szóval az előkészi tó munka megtétele végett egy előkészítő-bisottságot küldött ki. mely bizottság tagjaiul: gr. Laezberg Hezaő, Pilioff Ke zső, Nagy Pál, Zechmeister Károly Ke-récyi Nándor, dr Kautr Gusztáv, Langer Jóssef, Vermes Dénes, Bánóczy Jánoa felébredt, a kéziratnak már hült helye volt Spenótveismeyer Kipfeispitr.ma.nn már itt 70lt e elvitte. Nemcsakhogy el vitte, de ki ia ssedték már. DéluUn beballag a szerkesztőségbe. A szerkesztő és korrektor épen mulatnak a csikkén. — Spektábilis! Hát kend mit esi-nált, szólt mosolygósan a aserkesztő Sen-gefihex. Hiszen ebbe még ast is beleirts, amit öaszedisputáll. Nézze csak, hogy veszekedik itt a korcsmában a psjtásával, nézze csak, hogy isiik ,furt und furt.'' — Bocsánat szerkesztő ur, de egy kicsit ittunk ugy — látszik ez hozott ki a sodron ból. — Jó, hogy volt épen egy másik tárcsaczikk is, különben megakadtunk volna. — Es volt az első és utolsó eset. Magam is röatelném, ha többször ismétlődnék. A bánatom már kifon''a magát! — Elis várom Sengefi ur! Tudja ebből mi s monál? Ha bort .szopott" mint irta — akkor nem jó czikket írni! És töobet nm is fordultelő, mert Sengefi <egy fél év múlva vezette olÚrhoz Szálkai Irént, a ki igazán csak ót szerette, nem mint Juliska. Juliska kisasszony p^dig még most ia hajadan, a nagyon aokatszeret, de viszont senki álul. Bosszul naík neki nagyon, hogy nem őt hívják ugy hogy kedves Sengefiné. BJ EBDÓKUBTHI ''i Én is huszár leszek. (Fiam dala.) tfagyot dobban szíven, Hegyka bnaxárt látok; äsemetabol as öröm Könyeaeppje axirárog. Lslkcs&l ts^femben Stent fogaiárt teszek . Ha M«8T«kodM Én ia koaaár leaaek Arany paatoca inj ae . fijtagrOra ssákó>; iQ. Jerfy Anul, Dé<wy Eádre éi''Sz^phe-gyi Jakab urak válaazUttak meg.) 3 Több tárgy nem lévén. Elsők as érteksrietet beaárU,) Jegysetts : Hitelesítették: Szép hegyi Jakab * Laasberg Rezső. Pitroff Beásó. Ifj. Jerfy Antal, Kerésyi Kándor. ;-—, J A (0r?éuykésés köréből. Buü#yi tárffalámkjfyzik a tti^tf^ negi kir. uyroénytzíkiUl. 1881. November 2-án. 906. B/81. Sz. 1. Bekk Pál lopással vádolt elleni ügyben végUrgyalás. 1931. B/81. Sz. I.- Takács Károly s Uraai halált okozott aulyoa teati sértéssel vádoluk ellent ügyben végtárgyalás. 1997. B/81. Ss. 1. Verhás GussUv sikkasztással vádolt állani ügyben vég-tárgyalás. 2240. B/81. Ss. 1. Takáo4 Imre lo-pással vádolt elleni ügyben végtárgyaláa. 2318. 2421. B/81. Ss. 1. Háklics Trrésia lopáaaal vádolt elleni ügyben végUrgyalás. 2509. B/81. Sz. 1. Hajtó Miklóa s tár »a lopáaaal vádoluk elleni ügyben végUrgyalás. November 3-án. 474. 500. B/81. Sz. 1. Molnár István »uljos lesti sértéssel vádolt elleui ügyben végtárgyaláa. 1533. B/8l. Sz. 1. Pongrácz Sándor s társa lopással vádoiUk elleni ügyben végUrgyalás. 1664. B/81. L^t. Dobos Verona vallás éa ennek azabadgyasorlata elleni vétséggel vadolt elleni ügyben. 2102 B/81. Sz. 1. Pauer János éa taraa"krtzokirst hamiaitás és sikkasztással vádoluk elleni ügj ben végtárgy alá. 2210. B/81. Sz. 1. Szakály Karoly éa társa lopása] vádoluk elleni ügyben 2 od bír. ithirdeiés. 2292. B/81. Sz. 1. Takács (Duczí; János s társa lopáaaal vádollak elhui ügyben 3-ad btr. íthitdetés. November 9-én. 2040. B/81. Sz. I. ifj. Simon József ha''.óaág ellesi erőa^ak bűntettével vadolt elleni ügyben végtárgyalaa. 2054 B/81. Sz. I. Pető János sikkasztással vádolt elleni ügyben véglár-gyalás 2108. B/81. Sz. 1. Tamás Landi János e tárjai magánosok elleni eröazak-kal vádoluk elleni ügyben végtárgyaláa. November 10-an. 2173. B/8L Ss. 1. Balogh Gergely idegen dolog ssándékos megrongálásávsi vádolt elleni ügyben végtárgyalás. 223 A. B/81. Sz. 1. Horváth József s társai lopással vádoltak elleni ügyben végUrgyaiáa. 2377. B/81. Sz. 1. Faba Gábor és társai lopással vádoltak elleni ügyben 2 od bir. itbirdötés. 2241. B/81. Sz. 1. Bucaák Gáspár József sulyo» lesti sériéssel vadolt elleni ügyben végtárgyaláa. 2467. B/81. Ss. U Kovács István és tárea erőszakos némi közösüléssel vádoltak elleni ügyben végtárgyaláa. NOVEMBER 3-án 181. November 16 áa f f 421. B/81. Sz. 1. Tmimr Istvánt társai lopással vádoluk ellem ü^vbe tárgyalás. &JD#t 1684. B/81. 8z. 1. Kocsek Feres« caalás«,. »ádolt elleni ügyben végtárgy lás. 1749. B/81. Let. Kercmár János lopá^ vádolt elleni ügyben y^uT gyaláa. ^^ .. 2346. B/81. Ss 1. Zaálsk Lajos ca, Us»a! vádolt ellen, ügyben. '' November 17 én » 560 B/81. Sz. I. Végh József lopá. sal vádolt ellent ügyben végtárgyaláa 863. B/Sl. Ss- L 8pdák Jósaeé . társa lopáaaal vádoluk el\|eni ügyben vé^ tárgyalás e 1512. B/81. Ss 1. Kodba Isiváü és társai lopáaaal vádoluk ellem 1685. B/8 ü Üá i Horfatica Anul magányokirat hamíaitásaal vádoh enett-ügyben végUrgyaiáa. November 23-án. 867. B/8LJS. t''Magdics Iván lo- fU- B/81. Sz. I. LancAjTaréz vádolt elleni ügybea v%Ur- .3422. B/81. Őa. J. BresAóc Utfán s taAn lupáaaal vádoltak «llesi ügyhee -Tá04i. B/81. Sz. L Lang ^trán emovö!éasei vádolt eüani ügybaa rég-tárgyaláí. November 24 éa. 1471. íe63-B/81. Ss. I. Siau Jjjoácx életbiztonság elleni Vétséggel vádolt elleni ügyben 2-od btr. itbírd-ités 2247. B/81. Ss 1. SzirW Jáoo* Sikkasztása.] vádolt elleíii 3 6d bir. ithirdeíéa. Novomoer 29-én. 627. B/81. S». I. S.gkm Gyala » táraai »ulyu» Leat;'' sértess-l vádoltak elleni ügyben végtárgyaláa Novembür 30-áa. 2614. B/81. L«t. Madár Gá t>or kfizható ¡ág ,>\|l9e; eróaj;kka! rádolt elleni ügyben végtá igya lás. ZaL-Eg^raxcgon 188:. évi okt. 31 éa MUZSIK KÁLMÁN írod- ijfazgató S a r«m«k £org6-toll Sxlpec Iol>f''E róla. K.jjel iofeltoleu Aioq két szememet . . . Ha f«inövekedőm, ¿a ia huszár ¡essek Aznrkék dolmánya D.rült epet mutat. A meoovor.Kágbx ia Tudja tán ax aUt. RepQlí mentije Sxárnyas aagjrzlt jelent. . . Ha felnövekedem, Éa is huszár ¡eaxck. Délczeg paripája TQndérló, táltos ; Ki. caakia taerf-uexét 8 Íeaxi áldást bot A legg/oraabb xzóllel Foghat teitvér kez«-t . Ha felnSrekedatn. Én is huaxár lexxek Kénye* ^örbr karJja Ragyog a napfényben ; Mégte«textilt villám Kint a eaatatéren Dús gy&xelmet arat Ax elienaér f«>ett Ha felnÖTrkfd«m Én is Uusxár leaxek A kmrxámi»k neve lst«0 katonája; Nem ia lial mog élre Megy a mennyorx««gHa, h Isten tcellf-U fofial Testőr tyanáni helyet. .. Ha felaorelkadem, Én ii basxár lexzex. TÁEOSY MIHÁLY. Hone8to8. Börne műveiből Kánltz Lajos. (Polyt.tás.) ,Var eased uram ; ezzel három királyságot megfizethetnél.* „Jó öregem, add nekem ezen három ÜWyl iiln-k. — A ru igy-kani xuí polgári egylef, daczára annak, hogy az építkezés tekintetében, óhajtott czéiját a mai napÍ£ is elérnie nem «¡kerüli, kitűnő jeleit adja a Ugok iránti figyelmének és fo&tos állasának. Jeleaen s könyvtárt, amely caak 3 év óta áll fenn, ezalatt & 3 év aialt több mint 600 kötettel öaazeaen min egy 400 önálló művel gyarapitotU, a Iegjeloaebb magyar költőktől kezdve a iegkit&aőbb angol és frauexía rogónyirókig. Nme« kiválóbb szerző, a melynek műve habár egy kettővel is itt képviselve ne tenne. — a iegutóbb is ismét J0ü Irtot beazer-zéare ös 35 irtot kön} vbekötésre szavazott meg, hogy a tagok az őzi é* tóli hosszú estéken biztosítva l-gyeoek as uaalom ellen. Üdvözöljük a nemes — egyletet, a melynek tagjai is manap már 300-ig szapxjroduk, amely a jövi Uvssz-szah az építés lUio bizonyára magkétsse-r«ződik. Vajba a hazafiae magyar irány .Hisz neked olyan sok mindenféléd van.a „Nerc urnái, válasaz bármit, csak ezt ne.'' ,En^em vigy, engem vigy ! kiálu a seregély. Oszkár krá) ujtva keréta bárorosiög után, de az ör^g vissxatariolla. Oszkár hatalmasat lökött rajta ; as öreg fenyegetői eg «maié fúl itf-.akóit. As ifjú földre gyűrte as ősz embert ki végső erejevoi védek izék. »Eng m vigy, engem vigy \|* kiálts a seregély. Ekkor megaKadt Oszkár tekintete egy fénylő tőrnek visszavert sugarain. — Kirántá ama lőrt a faiból, megforgatá t az örrg mellébe döfte, ki némán s életté lenül rogyott a földre. .Engem vigy, engem vigy !• kiálts a sersgély egyre gyorsabban és gyor-aabbau. Oszkár leoldá a azallagról a három «zöget b a kijárást kereste. Ekkor a madarak miadaao/ian elkezdek kiáltani: ,eng<m is vig-, engem is vigy !• Oszkár viasza tekintett a pillán láaa ax ősznek megtört tekintetével Utálkozott. Borzalom rázta öasze az ifjú minden izét; bófehéraég fedte arcsál, térdei re megtek a lerogy Uk. „Gyilkoa, gyílkoa!* aivitá alá ezer hang a tetőseiről. Kétségbeesés ragsdá még Oaskárt, az elhunytnak asivéból kíhutu as é>es tőrt éa ssját aaivébe akará verni. — Ugy érezte, mintha karjait valaki visaaatarUná. A vén koldus állott előtte, de mankók nélkül. „ Hófehér ruha folyt alá vállairól a hoassu szakálla övig takará be mellét HUSZADIK ÍVJOLYAM ZALAI KÖZLOFT. XOVSMBKR S-áa 1881. ---:—JT^''^tüt éa szellem valamint a magyar köny/vállalatok pártfogásában, ugy as egylet- ''álltaiba* soká ''ftttetal hóer méKÓ Wvetíkre Uláftasaoí! " _ KőffVltttoSIcet tartatták no». 1.4b s nag7-kBÍ»ai önk. tfiíoltó-egylét. működő tagjai r A egylet űgybuzgó el DÖke OrosttVtfy Gy. upínUtoa elnöklete »latt vewrt«U kösgfülés a legasebb rendben tolyt le, melyen kitüntettettek": Simon János 3 arany. Heffer Jósaef 2 arany, Taachner Feli* 2 arany, Dani* Kálmán 1 aranr. Sah Kálmán 1''-arany, Falkner Nándori arany nyal Dicséri okmányok el nverébéfe kijelöltettek; Kardos Sándor ¿áazvezeti, ábrahám Tózset almássve zető, továbbá Fingieser 3ános, Tadler Józéf~4á Bicta Ah tál. Következeti a tiaztl kar mefcVHaísCiaa. A köz tiszteletű a tevékeny szakértelme« ^parancsnok Bencz Antal ur"űjból fcgylungulag megválaszU tott. Főparancsnok : Hencz Antal. A1 vagv csapat parancsnokká Vucskics János." Segédtisztté Bay György. E!aő mász-vazetővé Kardos Sáador. Második m»n vese tővé Ábrahám Józaef. Első ssivattyus hadnagygyá Bódís János. Másod azivaty ívua hadn'' Kiachar Jénoa. Sétrárnokks Savéi János. Ei4 asuraUyaa beiyetteeaé Horváth Mihály. Másod asivattyirs helyettes«« Brünner" Mihály. Béke bizottság: Bajor I-aaz''ó, MtaLuano József éa Bátorfi Lajos. Segélyt majrssavaaó biaottaág: WueakKSs. Ptaff. és Bajor László. Jutal mazandókat megbiráló b Pcrkó Péter, liícz* Antal, Saiy Káimaa. Szertárt éa segélyt viaagaio l> Vucskios. Mantuaoo es Ábrahám. Eate a .Korona* éttermében társ» rat»orz volt, melyen a lelkesítő pohár köszöntések sem hiányoztak. Adja 1 len. hogy a legasebb egye értés koszomba» A. Baajap i»jwpielkaatagjaMaki magasztos törekvését! , , — •Statartum ár megye te- rsietáce legközelebb engedelyes»-n rfV^lftB-téló bírás kod hatás ideje alatt ar első tU •.arialis wsnt magát már előadta, s lolyó évi ok-l. 31- ik napján a /ogtonuéU oi''ó-ság Nagy Kaozaac óaareis ült. A rög''.<m ítélő bíróság állott G6<>ny Ferencz tör veuyszék. bíró elnöklete alatt: Gr. Hu-k''uuu.v Kaicoáo, Miklós Karoly, Gulyáa Janó e Dr. Horváth Ferencz tazéki bi-rákból. agy pótbiróal behivo \ Erdődy Lajos kir. aljbiróból. Jegyző: Véber Károly, köz vádló Dr. Laky ,. Krjst^f kir. ügyé«. Védő ügyvéd Dr. fárnele László nagy kanizsai ügy véd. A vádlottak pad-jan Horválk János szent -grótbi illetőségű napaaaroaa állott,, vádoltatván bogy f. évi okt. bó 23 ik napján d e. órákban Bakónak közaégeben Büki Lőrincz lakába egy mjia.it társával rablási szándékból beba''.olt, s mig ezen másik társ Bflky Lórinczet a loldre legyűrte, tőle pénít kért, s fokosával azt fejbe is vagU, aaaiatt Horváth János vádlott kinl ax ablsJuLái őrt i4u>:i Oóseny Fereooe mint elnök, t^HAié-a a rOf^^111bíráskodáshoz Lllcy kivan.aló elózméuyek befe\|ezve ie''.tek. a visaga.>lot d. e. 10 órakor megkezdene, s azt a iegu»gv<>bb fi^velcmtnei s kimefitóieg mindvégig v-zette s az ügy uly gy oraae haladhatott hogy még az nap dékii. a órakor az ítélet rrhir- datUtlistettA vizsgalat s tárgyalás b<-fe-jsseséval kfaiád.ó Dr. L»ky Kriaióf kir. ügyész a vád foltra vonatkozólag íadiu —- _ j-»--------- .Daakár mondá tnoaoiyugva. — N«-ca«a ¡figfTie megi f. ásod tál, raboltál, gyilkoltál. üsaod-e tsár, bogv eo.büveaa gyak.í* jOsak^r félelem és szégyentől nyn OMUv, as lábai elé borult. .Bsc^ms mag atyám í , fel gyermekem, te nam teaél r ssaat, osak ámíedba vaiál gonosztevői .Oh a tv ^tui! tüntesd el eme fényt tekintatem sJW, mdly ssiv«mnek bűnös csekkedet elk§v atés^r* adott alkalíaiat.'' A* öreg In ett, a terem eltűnt s O^lkir qjr* a barátságra azobácakában Isi le mag^tj étt a háromazSg, mely őt el Qtábítá, aefotUkdt fteai« elöttaz assta.on. '' .¿irts tanSeW tova!'' köuvorfo''.i (Wkir, • As öreg megérts é s a károab^őg egy virágosok orrá vá.tozott at. A gvéman''.ból liliom, a zaphi-bol ember — Ártatlanság a liliom, ■z''-rénység as ibolyás egékzság''a fctri^ái.'' Apofad ez Utóbnit, mig et rirlgzlV, virágzik a masiá. Mrté^ 6- i^Mmég-z saitkségleie; — ha es hiányzik, amazt •em bírod. '' Most pedig tudd meg fiam az én k« léusmet. — Nagy aaqUegiek.t kik sn^em iamernek ; de köstaeégN emberekkel sssabea magam is caak-ityea vagyak. Már két eser év óta ^áfom a kerek világot, keresvén s úszta erkölcaöt.'' -Gyak ran találtam ilyea smberr«; da aa ^^AoltMMflfcfTT.ESs** leliaem-nek mélyen, nagyon.ff^JSUJfájt; hallván a gtmossok gaaykacsaját, kik as orkolcsói koldusnak lekwtík •sért mj r^^nd^v''uIelSm fleted Vfiínaí^ Ts jó vagy Oaskár. eaenfefül vig éa saerenoséa. ványát előadta, utána pedig Dr. Fárnak Láazló a vádlott &gvvéde lépett elő, a v ádbest édének fl süly át arra fektette, hogy a büntető törvény értelmében a fen forgó bűncselekmény rablási esetet nem képez, a igy annak tárgyi téoyálláaa meg-állsprtható aem levén, s slatarialis slité-lésnek helye nem lehet, ■ ha a tényállás megállapítható volna ia, védeocsea azon bfincaelekményt el nem követte, hagy el nem követhette a lefolytatott riaagá latból merített bizonyítékokkal támogatta, a mindezek után vádlottat biróftag ártatlannak nyiltánitsní • ast azonnal szabadlábra tétetni kívánta. A bíróság ítélet hozatal végett visszavonulván, rövid tanácskozás után d. u. ''L/26 órakor az ité letet kihirdette, s annak értelmében vad lőtt Horváth Jánoa bíróilag ártatlannak nyilvánitatott éa asonnal szabadlábra tétetett. Eszel a nagyérdekünek muUt kozott elaő atataríalia bírói eljf/i* befejeztetvén, a hallgatóság is, mely közép számmal volt, eltávozott. — A névma0i/arositó-tár»a »ág tudatja mindazokkal, a kiket as ügy érdekel, miszerint működését 1881. nov. elsején megkezdi Ugy a név magyarosi tó-társaságba leendő belépés végetti aláírások . mint s névmagysrositási kérvényeket illető szükséges intézkedések tárgyában a társaság ideiglenes irodájában d. e. 9 — 12, délután pedig vasárnapot kivéve 3 — 6 ig Széchenyi tér 12. sz. a földszint. — Felkéretnek ennélfogva a belépni- vagy névmsgyarositani kívánók, misaerínt e tekintetből o(t jelentkezni szíveskedjenek. — Halottak estéjén megélénkült a temető, e hideg ország; kisebbité ugy an a látogatók számát a zord idő, de azért a koszorúzott sírokon égtek a kegyelet gyújtotta gyertyák s számoa ajak rebegte áhítatta! : nyugodjanak békében ! — A keddi ünnep miatt lapunk jelen száma megkésett. — fix''.lnuiy Antal m. kir. bon-i édszázadoa ur a uovemberi kinevezések a''kaim.''ival i-lsí oaz''JLly u századossá iép teltetett elő. — Felhívjuk a tisztviselői kar figyelmét s mai számban fentebb közölt jegyzőkönyvre, maly a .dunántuli tisztviselői egylet* alakulását csélozza. — L>r Lipp Vilrnon jeles régészünk nov. 6 án Kaposvárott tart értekezletet az avarnők ékszereiről. — Elfogott tolnai Sohwartz Móricz koszthelyi illetőségű kartoafestő a kun-fó«cgyház kapitányság megkeresésére folyó évi okt. hó 29-én Nyers János keasib^lyi rndórbtsioa által elfogatott. Sob-warts kun-fél»«vbáaj gasdájatól 3 vég váasoo, egy esüat órsiáncs,egy pár osiama é e<y nadrág eitolvajlásávsl megszökött. Az elfogott, kinél az elfogatá* alkalmavsJ 32 kr. készpénz talál látott, a heiybeíi szolga bíróság hoz átkísértetett. Hó K««sthelyea oktobor bó 30 án gyenge havazás volt, mely hétfőn okt. hó 31 -¿n erósebbre változott. A mszők s különösen a hegy ek tetjnaen hóval vannak borítva. Folyó évi noy. hé 1 éo virradóra gyenge fagy volt. — Ruha kiontó* A keszthelyi jótékony nfiegylet folyó évi októ''öer hó 30-án 24 teljesen elaggott munkaképtelen bzegénynek fef«nknt 1—1 forintot továbbá raád ! de megvigyázom erkölcsödet éa fel-rttkáalak szerencsivel? hogy a jók ennek Irtára feividatjanák ás gunyolók meg aützva lásaák magukat. — Vedcí a\| ems papírdarabokat — SOcseság vagyon ss egeikre, gazdagág a másikrt éa halaiOm a harmadikra js erezve. — Egyet ssabadaágodbas á0 választhatni, a mésií. kettő! vead ei magad tóJ." - ^ Oszkár irömt&l remsgő kézzel ra gpda meg a papírokat, s szive bullámsott a" kéjérzelem tó «sabadon váiasztbarní a-fStdi lét leg<h^M kincseiből — Elá-•f$r a böicses4gt vevé elő,-keze már oly ríszdulslot tőa^ mintha a másik kettő* tava akarná hajiUoi ; —< akkor jó saelleiae ^isaratar óztatá éa ó gondolkozóba esett. „Bólcseságet igénylem nem nagyra vágyás e ? Sterenesésebbé tehet e «nge-metV Ams kevés tudomány, melylyei többjj^o;^j»i^aáapknak. eddig ■gy * ca^t buviirágokai lermstr számomra. > j Barátim tiosrt aeárartt* még jobban léapaassam? Ezek.ulAn aaoksX : ^ lenéznem, megv^s-m , kiket -ddig tiazteltem ? .NerJl Nem seUeaaí Bölcaasnég ké-ovea aiáod&» a karsg7Ó Istanekaek. 4-El el?d !«\| ,. ¡7. Oszki- eldobá magától a bök get. — Holfca: us szivére szo.-itja aa i(;»f a monda: , A lioehezebb harcsot kiálloitad fiam, éo nol^ remegek többé válaezláhod fel el U \ '' Mosta gasdagság után nyúlt, feN, emelte éo Kpassabb időzéa nélkül lábai elé bocaatár Mégáaak a hatalom voll kesebep. Egy egéss világnak parancsolni! Millió embm-t azerencaéssé tehetni! Millió szivet raaluak réaa^e pyflrniA jókat juUiLasn, a roassakat büntetni! hatalem m«i»rím ; -.'' J 20 árva gyermeknsk osipót is osismákst oasiott kL A lábbeliek ssegény helybeli iparosoknál képíttettek, hagy igy kSs-vetve esek » segélyesre legyenek. Kará-ososy ünnepe elótt ismét egy kioaatés leend, a es alkalommal a kissemelt anyagi ssükaégben asenvedó szegények köst tűzifa fog kioaststni. — Gj/áamfUr. Nagy Kanisaa város egyik derék polgára, hoaaaabb ideig bnsgó tisstviselője hunyt el a napokban Wlaaeica Ede úrban, ki hivatalos kötelezettségének hű, szorgalmas s pontos teljesítésében lelte legszebb örömét, a társadalmi életben csendes szolidsággá párosult jóasivüeége álUlánoa tisztelettel jutalmaztatott A gyászjelen téa következő r Wlasaics Antal kir. törvényaséki elnök a aaját éa össsea rokonai nevében azomoro dott ssivvei jelenti felejthetlen fivérének, illetve nagybátyjuk és ősbátyuknas Wlasaics Ede kir. törvénvazékí volt i-jda igaagatónak f. évi november hó 1. élte 65-ik évében, a halotti ssenlaégek ájtatos felvétele után hoassaa azirbajban történt gyáazoa elhunytát. A boldogult hűlt tetemei folyó bó 3 án délután 3 órakor fognak a nagy-kanisaaí családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Aa engesztelő szentmise-áldozat a helybeli Ssent-János egjbásbaa e hó 4-én délelőtt 10 órakor tartatik meg. Nagy-Kanisaán, 1881. évi november hó l én. Áldás emlékére, béke poraira! — Mosolyognia kell A a agy kanizsai Kaiser kereakedóczég kocsisa mult hó 25-én a padláara ment czémáért. A létra legmagaaabb fokán megfordul ván, éaarevette, bogy a föidaeisten s^amköst levő magtárban, anaak tulajdonosa egy parasstleáoynyal incselkedett. A kooais ennek látására oly hahotára tört ki, bogy nevstésében helyzetéről megtel ed kesvs, elvesztette as egyeaaulyl a s földre su hant. Tagjait nem töcte össze, de léleksete jó darab ideig elállott azája a arcaának izmai asonbaa nevető helyzetben maraduk, s az orvos azt mondja, hogy élethossziglan mosolygó arcza leaz — Keszthely váró» tisztujitáaa. Keszthely vár « elöljárósága éa képviselő testülete bivataloakodáaának 3 Svr; - ter j-dő ideje letelvén, aa uj vák'' ^sce eszközlésére — mely Göde Lajos járási aaol gabiró elnöklete alatt történik — határidőül 1881-ik évi november hő 15 ik napjának d. e. 9 órája tűzetett ki. A vá lasatók betűrendben összeállított Bérjegyzéke, az 1871 -ik évi 18. t cz. 41-ik §-a értelmében Kess''theiy város Uaácalermé-ben f. évi aovember hú 1 tói 12 ig napoa-kist rogg«J 8 — 12 éa d. u. 2—6 órákig megUkintkaiók. — Meghivá. A salamegyaí Gaz daaági Egyeaület 1881-ik évi november hó 28-án délután 4 órakor Zala Eg«rsze-g«n aaját Unácc termében rendes közgyü-léat tart, melyre as előfordulandó Urgysk fontoaasga tekintetéből a tiastelt tagoknak minél nagyobh számban leendő megjele nése kéretik. Tárgyak : 1. Az elnökök megválasztása. 2. Az évi költségvetés megállapítása. 3. Folyó ügyek. Zala-Cgemzeg. 1881. nov. 1-én. Árvay István, AgyvecfctA elnök — A megyék házUrtásáról szóló törvényjavaslat szerint Zslamegye kös- igaagatáac, árva- áa gyámhatósági kiadásaira 140.600 Ért less ac állsmpéastárból kiszolgálfaUsdÓ. n " " — BéUaHmemre Mkrtvrka Károly neveztetett ki aegédWkitlitlKV. — JL gabonattídet már hnamiab idő 6u oly jelenté Intelen, bogy rtudóshót majd nélkűlöshetővé teszi, normális években ilyenkor az üstét legélénkebb szokott lenni, holott most oly pangás uralkodik, mintha ak évad végfn volnánk. Bséa rendkívüli tünemény rtehit as atégUk«» búzatermésnek, réasint mindes vísnoayoV kívül álló áruknak tulajdonítható, mtkj a kivitelt lehetetlenné teeai, ininek kft vetkeztében a belazükséglet fogyaastására vagyunk utalva, mely körülmény alatt nagyobb lendületre nem Beérni thaiható. A tengeri termés asinte nem sikerüli sem mennyiségre, sem natsóeégifeg, ezen czikk pedig nálnnk fontos tényezőt -snokott ké pezari, a mennyiben a kisebb gazéák bél asép jövedelmi forrtat nyertsk. — A Balatonba kaiiferaiai ksa-eok száll itattak, melynek kifaaláasását s minisztérium szigorúan tiltja. scáll. Ds a szórós tövisek : Rendesen rózsa sűatt Ukik a hisslgéa kigyő képében. Ki kezelheti a kormány páleaát? »idóa hízelgés igazgat)« a kezet. Magam sem lennék jobb, mist a többiek, caak annyival .vagyok aálok nagyobb.....m«gvetecs a koronát ... és ÍU .. . Olzkár eldobta a ha te Ima; kezébűi- rKöszönöm ajánlatodat atyám, sm-k«m aem keO egyik sem. éa elégedett vagyok. Ek>ítt Liccsrn »ivánságom.* Az orsg keményen és egéaz komo lyao mondáas ifjuhes: . Hogyis Osskár ? Te srerencé«cek érzed magad, mivel magad az vagy? Te elégedett v-sgy mert len;mir- etnoa aaükaéged ? Oszaár, csak msgad vagy e világon ? Az ifjú elpirult Mtnd akik caak ssivének kedveaek valának, körül fogUk ót. Elöször as édea atya az anyával, asu-Un a fivér a nővérrel, azuUn a barát a .barttnffvef, ezekhez mí? egy éa Trrnáf egy máaik csatlakozott. És egyre nőtt a tömeg, bgyre gyorsabban emelkedőit aa ifjú kebie, egyre jobban nőtt benne a ^¿esetet, mind addig, aaig as emberaég Jaas—égét át sem karolá. .Oh atyám,'' dadogá azután Qss-Vár, .És nem tudok váiasakaai, tedd sasrasoaésa^ a föld minden emberétI'' Hossztus mosolygott. .Amit U kívánás gyermekem, nem teljesíthetem, csak a tíssta erkölcs Mhet misdeakit azzá * ^ Oaskár az aggnak lábai elé borsit éa imára kulcsol tan emeft fel hozzá kmrnit. Ugy tedd őket erkölcsöst, Eogy boidogok lehessenek ! Tégy minden em'' bert jóvá, tégy mindenkit bobág?ál> Hosestua slbals''ványodott, asután Iaasu éa resnketó hangon mondá i .Ne kérjed est fiam! Bár nem asabad kérelmedet msgtagadsára, ds snéri ne kárjsd, mert irinWsrIiriina n mini « sí >■ ■ ^ mafi-mMis—K - Hírek a Zala vóigyböl Jegyző-választás. Sst.«Gróthon Kocsy G y u 1 s ur lemondása folytán üraaedéabe jött körjegysói hivstalra Siolcz Ferencz ottani segéd-jegyző ur választatott mag. Necrolog. Paulovics Pál sényei tanító 65 évea korában okt hó 24-én elhalálozott; egy sokat hányt vetett élet tűst el ase-mélyében, az 1859 iki olasz hadjáratban mist ca. főhadnagy vitézül harosolt, de k ipott sebei miatt a katonai pályától bueaut véve, a Unitói pályára lépett Sé nyéo alig 170 frtra rugó jövedelem mellet! ólt» le napjait többször igény be véve katonai-egyesületek éa kartársai aegélyél Legyen könnyű a túlvilági élete, legyen béke hamvai feloti ! Szüreti tudóaitás. A vidékünkén okt 10-én általában meg kezdődött szüret moat már végkép befejeztetett, eredményére nézve ugy minőség mint msnnriaég tekintetében elyan középéé termés: lehat conaUlálni. Az alig járható íröss utak miatt borvásárló alig jfthet. ifr a keresletei előtte lanyha, a mennyiben mégis adás ve vések történtek ár aserint: aranyadi hagybon 7—8, &aáfordiban a husaoaejaiban 61/, — 7, a koppányi begyben 71/, — 8 kr a muat literje ! - Időjárás. Már asept 26 ától fogva Un három négy verőfényes nspot kivéve folytos ködös, borua, ísóa idénk vas; (okt. 29-én), amidőn e sorokat írom hó eaia. E kétségbeejtő időjárás lolyUu ss őszi vetés legnagyobb része bátra van, krumpli, káposzU még legnagyobb réss ben a földben ! Kertjeink alatt a Zala ed dig alig látott nagyaágu kiáradásban hömpölyög tova. Szóval, a lehető legrosszabb őssűük van. — Tisztújítás. A .sala megyei áit. tantestület Sa.-Gróth járási körének okt hó 27 én Polgár-váro-aon tartott őszi gyüléaén megválaazUitak 3 évre: elnöknek Pozaogár Gyula végedi. aUlnöknSk Szűcs Imre sst. gróthi- penzumoknak, Beket y Elek z.-koppápyi jegyzőnek, Spilzer Ignács ss. gróthi ta* □ ilók ZeUvfUgyi. — Köretkesó csáftlstot vettünk, megjegyezvén, hogy mi a bi''l fővárosi lapb<U vettük át: Tiastelt aserkeastő ur ! a „Zalai Kóelöny* foiyé évi okteber 27-ki ssámábah Előlem a^n^lfttái -Vogfíhatik, hogy éa a 29-ik oktoberben aseadő sala-egWÉ6É\|i kövválsastésnál egy j «rl e \|i> v VN — Minthogy asovbab éa s je-W«eé(fre semmi lépest aeha nem tettem, igy-''M Mm b léptem — aaért e sorokat kérem beesea lapjába eligazodás véget« felvenni Modroviu Gevgely. — Haai HhfU hírek -Páodndees. 7-éo sryitUHk mag as állandó aziéW — Kaposvári plébáaeMá Ujváry Feraaes kápláa ssvsstMstl ki. — Nov 21-én tart a képvweiókáe srdemlagea ülést — Petőfi asabrsi Béesbea Antik. 8995-^tba kerül. — Beaaeayey György aárjs }lMtaa B ''Ujfalt mai lett. Msotnoro I — Vukovica Sebé ssjs Béeab«s maghalt — ftM»syosoa 92 Ua égau a, -i. A lékei vár rsstaarétsatik.. — ▲ tábornokok'' párbaja brvalsűosan megosáfoltátik. — Baláaa Kélmás zaseUrauiata Ntaaaoa mag bt vést kapott. — A feaaot-Isivaa ''az eb orr a Ssabadka város ewar irtot aaava-•oU meg. (Hét Nagy Ksmssa V> -Ramad a Bábába dobtak agy adóvégrehajtó«. — A dék vaant Iá—ság tdéi 9 béaap alatti bevétele meghaladj« a 29 mütos frtot. — PalaSky Ferencz Oksz -oraaágba ntaaetu — — KíUftUH rUrid hírek — A 76 éves Sebsaariing iovag jagyst fáitott agy 18 évaa aaép ieáaySymk — 6 824.240 •aidé vsa a világon. — Aáhaobau aiocs azínká». — Amarikábaa-aoók újra krino ltot viselnek. — A asétsrrandssart jövő évben TérOkorsségbM ts <ba visaik. — Oroaaorsaágbaa katyakat ia betwaiUSkk lopásra. — A .Baa^ue Bou«atae* tneg akkalt Párisbaa. — Maa«ckuse:ts ál-laasíbaa aaagja újság jstesik meg mely füatélő p^psrul Molgál. — restség bfin ugyan, de mégis es Skk élat knf forrása.* De Osskár annyira el volt ragsd» tátva e.s emberiség iránt érzett as«fete* létől, i>ogy az öreg intéaét értre aem AtkarsJu annak térdeit éa forró k&ayeket hallatva könyörgött: Oh hatalmas atyám ! addj az embeinaég minden egyedének tisz''s erkölcsöt, bogy bold»gulhaason. Háromszor kérjed et fiam. — Éa háromszor iamétlé az t^u kéreímét — lágyan tehát! N''jmaoká~a itt leszen m éjfél, ezen idóazakot akarom felhaasnálei arra, hogy ueked aa ujjá alakuld világo» t>em U'' aaa a rtl Emlclezz arra, amit mondottam At óra éjfélt ttölt. Hasas«« bűvész pálcziját keUt nyugat, étnfr éa dél felé suhintá, miclatl titokza''.os szavakat mondáit. Az égboltról éiiea háffa haagok susogtak alá, a föld azinéről p -dtg b^r «ÍHífai^rcrtLífli emelkedett a magaaba. Oszkár félelem ^ érőm közepett« ván-aaorgoU sKZÖrrtf^hUa, kérdezvén : .Honnét ered em" aaorn^li kaCaagás ? .Cadadea4ki édea gyerm ikem.mond* az örag. ez a kárörömnek aze''leme, ue íogoreld őt. E fclett nincsen haUlmam. JRjj csak U>vaM>, tékmisük m»g amit alkotáak.4 Tovább Ántok, eaeada«. ünnepélyes volt sz éj. — GÍ«kár lektotete * c»iMagi»s ''Ugvo''járt. MV^mdulUm mondá »« öreg: ^Gyönyörködj fcju mégegyaaer a néma éj 4sletl, sv-rt f* ék ulolaó, mely e világra borult.« '' '' Egy setét, dugott utcz«ba értek ^s egy his''oldalaltoz létrát láttak támasztva meTyén •''gy etiber aiteteU telteié, ki ívisaga pillanlá^ka. vetet'' maga kArül .Megttagálad ezt történni? — kérdé Osskár — hátik meggyilkolja a gondtalan alvót.* „Légy ajtgodt fiaéa. k ritár - « kl nyert ? Bucapeat okt 29-és : 71. í 7. 57. 16. 24. Linc \ . „ 33.20.43 . 24 . 65. Trieszt . . 11. 7. 33. 8. 49 irodalom (k raval srfaf. oaf«niliUU isaoaa nit Kaataaás V/a>ét* J4W kSayvkaraaka^áa* álu mafrandslöetó.J — . Ax wvaoi»a»át tanúd* vtoaja.'' Gyakorlat nyomán irta: Erdős/ Kornélia. Ily czimmel került ki, iagkSaeiebb Ftachel Fülöp nyomdájából egy kaszuoa műveoaka, mely ha aagy hézagot nem pótol ia, miadeneaetre megérdemli a figyelmet éa pártolást Fő előnye e uiü-7ecskéoek, hogy a batükat baugaj;aa-guk azsrtal osítj» ; mi az rddigioknéi érezhetően Utányoa voll) a azok ax-inlellelVo raló öeeaefoglalá»ál s irataaal koun , u szerrel eazkozli] az ugy t>-v-zou t 1 bt n o öaazekötő modoibao. — Lisvuk kulou-beu a mű taloazlsaal reaslele^ebbctt. Szerző előszava érteiBieaoa kifejté a iuú egéaz intentióját annak jugoauluágával egyetemben, mi utáa ő nagyobb szigoru-aággal veszi az craliukus sintetikus mód-szeri, S ügyes szemlélte éaévai eitávolit az ol v ásás tanításból minden gépszerűsége''. Bevéff^b* fogta* a «1 tftrt4*i réasw, mi dimbisó ansj^Uaás kh látása a didactikai ol vaaottaágárói Uanskódtk : Gradaouar modszaréask adván a Ugaa gyobb érdamet Laraai kost. — UUua i .nüf TT" 7"i véghas vitta, da aa éjtél VMaaaada neki a tissis arköloaöt éa most viass» K.állitja az elrablott jóeságokat." RoááU tovAb aa örvendő if ja vW. imméurn ha fabshOotea, betekintve. „M f l ii 1 ki ij > UaQuk ftiénk ha toini, ama aagy dpübrtbői ?« . Asak gyiikoaok, rabiok a bertAa ben, kik me^térvéa .«édnasaak - Egy Wscsiay ssdhésakáós léptek mdymé^i ááaapa fénye iutsit be. Egy Kroo< orn aős alak -térddi ''tatnom.su hajasa ital, éd«a gyarmeSe bölaéje aiótl caók-oiváa a»t éa kényekei hallwum ptoat — piros arosara Aa «jté aj a»,a paas f egy férfin állott elpimlta« sy«jtváo keséit s ásép assaony ulán az anya pedig «Ifedé izemet . .Kik ezaát itaaeaMs ?• Ama ferfiu ott ogy oeátntó, ki épen arra aa ¡dŐro jöU meg, mrkorra »ma nő. b^-átjáMk faieaágo 7t ide roadsJt. ;'' Vége következik^ TemeU>fcm>. Ha felkna£al as ¿ji koTd v-Wtga K b«!vanj fayb»o ria( a rffaS tája, Miadao ast a Koaor< Hft atHn A »<rk artnak caeaá Jár »cr ''^a hallom, jyM«0»an \incs-n ai^txtr nmei tnytm« s«nk: Miaden alsaik raak a ««»rí'' zaugi S»«p dalát .Zomontn Ifi ajka lí^jd alkaligat K társ graaánt as ¿fiatot ■•gyón Kit kai»« ran.ott a füznak aljáa Ha;t'' rIramok • kosa^r» friíáián, Kőo.iyi-t á:d<>c ri az HV ''Wfa Farr* k>>aS)4t tai».d«>B «''<• (:* «ókorra Mhbifti Dk na kir.l, hnp kit f5<l itt V shibrt^ K.re hsifík fltrolkíat « Í0t itt • ««.-«• áykfcswv »trTikW1rk, nt MAraUBMB s »Udas«« toaarva É az ifja An magam vagyok r<'' i t. u. narrse lobajíd. aá\oiiJtvn t« '' 1» - W f Í an 8 ína^avc»: HUSZADIK IVFOLYA M Y 51 0 T X O I A ,! A S ZALAI KÖZLÖKY f/: A V\ i í >M V:í! H[fíA..\23II NOVEMBER S-is 1881. következik a .tani''áai rész.* Ebben módszeré: példány mondatokra alkalmazotton tárgyalja, kezdvén as előkészítést a beszed^at, gyakorlatok t hangoknak hallás után való felkeresésén. folytatja a négy alapvonás készítésével s igy foko-satoean tovább, ugy oaztva fehs betűket, hogy olvasás tekintetéből hangjuk természete és sajátaagának teljesen megfeleljenek s épen ez az, a mi uj e munkában a a mi szükségessé tette megjelenését. Következő részben gyakorlatilag mutatja be az irásra való előkészítést oly egyszerű vonzó alakban, hogy a nem szakértő tetszését is azonnal megnyerheti. Ugyanezt mondhatjuk az olvasásra való elókéezi-tésról is. min! e hangok ismertetése, hangoztatása, olvasta tasa a az oivaaás kihallgatására osztott fel. - A szó ismertetése után dicséretes szakava»ottsággal kezeli s nagy betűk előkészítő vonássit és az egész ÁBC-t. Végül a függelékben didaciikai elvéről összefoglal tan értekezik. Esz«l végére jártunk a művecske ismertetésének, kiemelve tartalmában értelmét éa előnyeit. A mi irályát illeti, kerekded, könnyű ós értelme», miért csak gratulálhatunk szerzónő buzgalmának s őszintén bátoríthatjuk, hogy csak előre ! — Kár. hogy a mü nyomdai kiállítása épen Dero f»lel meg a tartalom belbecsének és Ízléstelensége mellett hemzseg a sajtóhibáktól. — Különben ajánljuk t. Kar-társaink méltó figvolme és pártfogásába. - Ára 40 kr. '' H. S. — üj zenemű. Táborazky <Sc Parscb urak zenemfikereskedésébei) megjelent s beküidetett hoszánk: ,A magyarok Istene'' Petőfi Sándor költeménye, zenéjét szerzó Liszt Ferencz. zongora átirat. Ára 1 frt. — Gróf Széchenyi Béla keieti uta zásának ieirásából megjelent a 18-ik füzet Révai testvérek kiadásában. — A rszegedi képei naptir'' 1882. Vin ik évfolyama Burger Gusztáv kiadásában megjelent. A naptár most is a szo kott csinos kiállítása s az árához képest fölötte tartalmas, számos illustrációval ellátva. a melvek közül kiváló érdekkel J birnak a Szeged rekonstrukciójára vonat kozőlf. Itt közöljük a tartahmat. a mely legjobb tájékozást nyújt. — Naptár rész: Az uralkodó ház. Szeged szab. kir. város köztörvhat. bizottsági tagjainak és tisztviselőinek névsora. Visszapillantás az 1881. évre. — A szegedi kir. bizottság ós városunk ujjáépüléee. Képek: Kelemen Mor és Stesser József arczfcépei. a városi leányiskola-épület, az (uj református templom, a közöei adseregbeli kaszárnya, tiszti pavillonja, a bünfenyitő törvényszék ée a börtönhelyiségek épületei). — Az elásott kincs. (Humor. vers). — A botos ispánné. Elbeszélés, irta Palotás Fausztin (képpel). Szegedi népszokások : A szüretelők, a disznótor. — A ástál pár (Rudolf trónörökös és Stefánia hgnő arczkópével> — .A* eleí^nt mint hóhér (képpel). — HaSznos apróságom - Népdalok. —, Adowák (képpel). -Vásári rész. — Hirdetések. — Bélyeg mutató. — A ssegedi kir. törvazék, kir. ügyészség éa kir. járásbíróság tiszti sze mélyzetének és a ssegedi gyakorló . ügy védek névsora. — Szeged as. kir. város egéességügyi ''személyzetének névjegyzéke. A naptár ára most ia 30 kr. a kapható a kiadónál éa minden hazai könyvárusnál. I sűrű bozót a nagy kőrakás aárta el, ugy hogy a vadáasoknak caak fáradalma« munka után lehetett a barlangba jutni. A barlang falaiba azámoa idegenszerű I felírás volt bevésve. A vadáazok a barlangból egy másik üregbe jutottak, mely az arab architaktura asabályai szerint volt kiásva a benne két különös alakú, tiszta arany sarkophsg emelkedett- Min den sarkopbagon egy rendkivüli nagyságú, jó karban levó múmia nyugodott. As egyik múmia férfi, a másik nő volt. j A nő nyakán megmérhetetlen (!) értékű diadém cailJogott óriási keleti gyöngyökből. A férfi fején arany korona, jogar volt, terméezetesan mind a két ék«or a legdrágább kövekkel volt kirakra. A hat vadász kösül négy Ott maradt a kincs őrizetére, kettő pedig Madridba mi-n'', uz illetékes hatósággal megegyezni a kincs fölött. — Kik szeretik a csúnya időt ? A menyecskék. Ellentmondásnak látszik, de igaz. hogy a szép asszonyok nem haragszanak a rut időre. S ugyan miért? ugyazerüen azért, mert rájuk nézve nem megve''.eudő előnyrj vannak az ilyeu locspocs állapotnak. Az előnyök következők . A férj röstell a pogány időben kétszer ellátogatni a sorházba naponkíut. A megtakarított sör ára pedig, mely rendes körülmények között elveszett pénz, az aeszony kezébe vándorol s igy f haszon kettő«. Nem kefl unalmas látogatásoktól tartani, sem ozsonnai vendégektől: ez szintén nem megvetendő profit. El lehet odázni a kötele« viazontlátogatásokat, vagy ha már menni kell, legalább bérkocsin megy as ember s ilyenkor jó ei-vicni a férjeket ia: hadd fizessék a fiaikért. Aztán ha van valsmi kedves emb«r, kivel a meleg salonban keili-meaen eldiskurálhatni, könnyen iaht azt egyik órától a másikra ott marasztalni azzal: ne menjen hiszen olyan csúnya az idő. En.iyi ís elég arra nézv<», hogy a osuf időt a szép menyecske megszeresse. Aki több okát is tudja adni e sztmpathianak álljon elő vele. — Virágokat leghosszabb ideig fris állapotban tartani oly módon ¡ehet. amint azt Krancziaországban lenni szokás, t. i. a virágok nem vizbe állíttatnak, hanem folyvást nedvesen tartolt homokba, ugyaDis a virágedények, melyeknek e czéira öblöeebbeknt-k kell lenni, nedv«« homokkal töltetnek meg s a virágok száraikkal ebbi dugdostatnak be és pedig nem összekötve, hanem egyenkint oly sürün, hogy az edény teljesen boritvt legyen. A virágok aztán naponta meg l locsoltatnak, még pedig oly erósen, hogy a homok is a melybe dugdosva vannak, folyváat elegendő nedve« legyen Egállal nemcsak hogy nedvességet kapnak a vi rágok szárai, hatiem a víznek elpároigasx a homokból folyvást egy üde hus légkört, is állít elő körülőttűk és ennélfogva hoss-asabb ideig frisaehb állapotban maradiak, minisem hs csupán vizbe állíttatnak. Ha aztán a virágok s-közbe szurkait levelek még némi isléseels kertészeti ügyességgel ia vannak összerakva, alig lehet valami kedvesebb asstaldisst látni, mist ily virágcsokor. A drótra kötött virágokat meg az altal lehet hosszabb ideig kdén ta.-Uni fiún, ha a iemeUzéa után legalább egy félórára visbe állitU nak azok, vagy egéazen visbe tétetnek. A már hervadni indult virágok vizébe, ha egy caipet aa létromot laazünk, újra felélednek azok egy kia időre. — Atuntridban a keleti marhavéaz ellen telt iolézkedéaek jelentékeny akadályokba ütköznek. Rohrauban (March-feldeu) a parasztok közölt a marhavész-bizűtlság rendelkezései nagy felháborodást azüliek. Midőn a bizottság kijelentette, hogy az egészséges marhák is lebunkó sandók, a parasztság ugy falb,''.szült, hogy sokan azt kiáltották, hogy .előbb az egész bizot aágot''bunkózzák le, a ma-ba-vész azulán majd magátél is elmarad." Ily körülmények kősóit lermészt lesen beszüntette a bizottság működését. Idő közben a paraaztyk marháikat az erdőben elrejtették. A parasztságnak ellenséges magtartaa főleg onnan ered, hsgy s lebunkózott egészséges marhájukéri nem kapnak készpénzt, hanem csak utalványokkal fizeitetuek. Minthogy eddig ez utalványok nem fizettettek ki, azt hiszik a parasztok, kik tudvalevőleg nsgyon bizalmatlanok, hogy ez utalványok egy-általában értéktelenek. Ez alkalommal megjegy eszük, htigy a murhsvéas nemcsak parasztoknak, hanem még az államnak nagy károkai oljpz. Eddig az öuzea költ-aégek, katonai kirendeltség k&luégei stb. több miui 600,000 frtra rúgnak. Ez-m összeg fedese»« végett a kormány a képviselőháztól póthitelt fog kérni. — A penészes kordók tisztogatására vonstkozélsg egy némei borászati lapban a következő tanácsot olvassuk : Minden hordó belaejét jól meg kell vizagální, hogy nincsenek-e benae penésstől meglepett helyek. Ha a penész sárga és a tisztítás i utan fekete foltot hagy bátra, a hordét legjobb tűzre dobni. Minden bor, amely az ilyen bordóbs tölletik, pené<s ízt vesz fel, melyet s-m mi módon sem lehet el lavolitani. Ha a penész fehér és eltiszti-táakor fekete foltot nem hajry visaza, akkor többféle eljárassál meg lehet a hordót a penész izétől szabadítani, igy pl.: 1. Tobb font égetett messe; lehet magában a hordóbae megöl tani, s a bordót többször megforgatva, hideg vizzel ki-moani. Ezután sok díofalevelet és borókabogyót kell vízben megfőzni, a fózetet azon forrón a bordóba önteni a est bedugaszolva néhány óráig nyugodtan h ''gyni. Ennek kiöntés után forró viz- Vegyes hirek. — üj látogató-jegyek. Egy fővároai lap uj látogató-jegyek divatba• jöttéről beaaél, melyen a rangot, vagyis inkább a hivatalt egyee jelvények jelölik az illető neve felett. Ezek szerint a k»Coák kar dot, a papok keresztet, vagy kelyhét, az orvosok Hygea istennő, a kereskedők Mercur photographiáját, a jogászok corpus jurist. a költők lantot, az írók « a művé szefe. koszorút alkalmazuának. Hát az újdondászok, kérdhetné valaki. Miután mi sem jellemzi hívebben foglalkozásukat, bizonyára píngáltatuak majd neveik fölé egy — kürtőt. _ Turkevibbl irják : .Furcsa levél-czimmel ellátott ievél érkezett a minap a turkevi postára. A czim igy hangzik : .Nádudvlrról főbíró urnák, hogy adja kezeibe K . . . Sándor urnák, nagyon felkerem, nevét nem tudom magának, hogy hívják, de legyen sZives átadni minél előbb, mert sietős ée az árát fizesse ki ő ennek a levélnek. Sietőe ám ez minél előbb adja oda neki, mert muszáj ; ha ott van Turkevi ben !" Tessék aztán ilyeu levelek mellett még postahivatalnoknak is lenni. — Ctuda-dió Repics Víncze elemi iskolai tanító egy csudálatos növésű dióra talált. A dió magja tökéletesen olyan, mint egy kis madár, mely gyengéden kitárja szárnyait! — feje, csőre, minden igen könnyen egy pillantásra is hivíhető. Á csuda dió kéxről-kézre forog s a napokban a nemzeti muz^umnak küldetik fel Budapestre. — Kalap htz. Egy belga kalapos nemrég házat épített — kalapokból. Huszonháromezer kiszolgált kalap nemezét dolgozta fői a házra, mely a fa-vázzal együtt csak hetfenket mázsát nyom. Ott él azlan famíliájával, aszó szoros értelmében egy kalap alatt. — Drága lelet. Spanyol lapok közlik a következő, kissé regényesen hangzó hírt: A baleari szigetcsoport Formentera szigetén a múltkor hat fiatal ember vadászott. Mikor a fölvert vadat & sűrűségen keresztül űzni kezdték, egyszerre egy nagy barlang előtt álltak. A bejárást ssl kall azt jól kimosni, régül jó ^ sen megkénesni éa bsdagasnolni. 2 A hojdó gondos kimoaáss »Un he ^U aaaak Eaatán 10 akós bordóra veazünk sav foat aordhausent kénsavat, '' —rankuTt 9Q fontnyi vísbo Öntjük ; ss alóvirváaat aaért mükaég«., mert ha a kéaa»v T vízbe ö-tetik. oly meleg fejlődik, «oly „ etab^ könnyen megsértheti. £zaa kigúo« kio. •avat s hordóba óstvo, est j<y juk, miáltal a mész ^ felek kiöntése utániorré W k^a hordóból megkénezzük éa T3Í náa uk. 3. Hs agy penéaseasé Jatt hordóban pálmkacssfrét eresztünk . íz??- tibordót rázva forró vusel kimossuk, ExuUn a hordót hideg vízsel s még «er tölgyfaforgácafősetével, eM^m^- ^égre hideg viszel kimossuk. A hordó jó erősen megkéaesve baaknástatik. Papirosé let. A szai«Wu.\ kolbász Err ,i,[Ii lL: Zwckau^ kMoa«I Uvelat intázle saauthaa- Zw.ckau 188!. ^, 20. Kedves szOiaim ( A nagy knlhá« melr« utok kftldatt kolbáaj fötött, , ka »0« otth^a lahatnék, btzoayára sok falat kolbászt ak.tnák Ha! kolbáast ekemét Ha a.rmt kot'' báa.» ''tíaáUak, ktlijeUk költet. _ K W 4 kslkáas lavaaaak kal5ob«n mindegy akár itt wt«a z koibtaat akár otthon .Hfi fiztok.« Indul Kanlssáról hósa: Ora fara. IdK 6 10 ráccal * 90 cUUt 1! 5 íjjel 6 65 r«»ff % 6 V uuat «aám J07 Kamuk, M., ki^, DowUotár 2l5 2,19 ! Mtt »ada-PMtrl (¡f/omvoaat) • (posUrcaat) _ _ aío or f (»HT« vcsat) H Su ^ 8IS Bio.b. (K»o«ba»W.;y,Sop«Kl « 15 Í?J b '' w tl 60 íjj« Jlb boaroaba , 3 ^v ¿¿^ ^ Prágarhof Kotton, OsAktoraya i 5f. nrm, 803 • , 1 ií ¿ia- 801 • . (rjorsv) . ?o 50 -ü;«, ^fkaaík Kaalseára ho&nit: 210 Zákány fali! I16 • 208 . ö n rujjs! 1 41 641b 21 1 Jll K-4a.Po.u-ft: (»«cyta voaal) C 16 r.tti (posiavoaaz) t 6 déln-. ígyoravoaat) 10 80 ^jsl 4 t rafx. 10 15 íflri 12 ödáikar. 1 20 iálat _ ; n 10 60 íijai 202 Prágarbof falftl^orsvoaat) 6 ST rafg.l Felelős azerkesztő:''B^Teátri LAJOST 203 201 303 B^e.hSl »14 816 Soprocböt 204 . »06 HIRDETESEK. GYÖNYÖRŰ ROM KATH. IMAKÖNYVEK. \ an szerencsém jelenteni, hogy a köztiszteletü Beke KrÍHtóf vörös berényi róm. kath. plébános ée hírneves magyar író álul figyelemmel szerkesztett harmadik és negyedik kiadást ért, az hitatosságot eiőmozdit.0. a kath. hivek szivét nemesítő, háromféle kiadású : .Ílt-Dnyei Mannankert", fdvö -seg öa-\écye'', „Bíitos lelki Vérér* czímü és már tizenkét ex«-r példányon Télül a kath. hivek közt elterjedt lm aR öny^T-eBzet a teljes irói joggal őrök áron megvásároltam. ( Beke Kriatóf plébános ur, a kath. hivek jobbléteért lelkesen küzdő lelki atya bölcsen beiátá ezen imakönyvek szükségességét, és ezek álul igyekezett t nyelvetrontó ós hibás imakönyvek kiküszöbölését elómozdiUni. Ezen imakönyvek megjelenések óta mindenütt szívesen fogadutuk ée eddig a veszprémi, pér^i és szombnth.elyl pÖKpöki hatónagok jóváhagyását kinyerték, s ezálul kifejezést aduk, miszerint e szépen kiállított hibátlan imakönyvek terjesztését a kath. hivek közt szívesen látnák. Measysi Btannáskeri vagyis teljes tartalma ima- és énekönyr keresztény katholikubok használatára, harmadik kiadás, öt mOré.«zi aczélicet szetti képpel 8-rétű, félbőrben, kötve tokban . frt 1 30 Eg^ész bőrben, tokban és finopi aranvmetszésíel . frt 1.80 Egész b5r aranymetszés, csat és kereszt .... frt 2.70 Zergetórben, csat és diszittésael . . .... frt 4.— Finomabban készítve ....... frt 6.—. Selyem- vagy bársonykStés aranymetszés»«! diszitve frt 7—10— Mennye'' Hannáikért ) finom papírra nyomva 12-rétíi, hat kitűnő (Jdvisséf ösvénye. > aozélmetazetfl képpel. Szinnvomatu czimlappal. Biztos lelkJvezér '' Negyedik kiadás. Fél bSrben, tokban .......frt I^n Egész bőr, finom aranymetszéa és tokban ... frt 1.80 Aczél kereszt és esattál -......frt 2 80 Zergebór disaitéssel........frt 3^0 Finomabb kiállitott ...-•. frt 5—6.— 8elyem- vagy bársonyk diszitmény frt G—8.— beanyel atsnAsker 32-rétfl, temérdek képpel diszitve, papirk. tokban , Aranymetszéssel, tokban ..... Aczél ksreszt, csattal ...... Zergebőr, diszesen .....''. Se''yem-bársony finom diszitménynyel írt frt frt frt frt -40 I 1 50 1 2 5" ''Ála rózsáskert, ragy a kath keresztény ifjúság imái és énekei ki» csinos aranynyraatn papirkötésben, tokban; ára 30 kr.; angol rsuou ezüst nyomással 40 kr., egész bőrben relinpapiraranymetszéssel, tokban W kr. ; aczélcsatra 70 kr ; egész bSrben velin pzpir aranymetszéssel és acél csatra, kereszttel 80 kr. Egytaz! énekkönyv, 115 egyházi éneket tartalmazó Il-ik kiadást ért csinos aranyir.etsséssel készített könyvecske, ára 60 kr. HsaokkoaUroai saiésy, a bold. sz Máriát kegyelntteljesen tiszteld ™agyaroknak ajánlva, ára 20 kr. Naflr áldazst, irta Tóth Mike Jézns Uroasági tap IV. kiadás, esinos könyT képekkel ára fűzve 18, kStTe aranynyomassal 28 kr. A szent keresztúti ájtatosság, képes kiadás irta Ssemányi Ágost szent-Ferenf-z r áldozár, kemény kötés, arany nyomással 28. kr ■V Minden megrendelés posta fordultával eszkö«51tetik. Tisztelettel WAJDITS JÓZSEF, könyvkiadó K Kanizsán. FnrMásot, CTomorcgr A B A N Y É R székrekedés. máj- és epebajok, tisztátalan Tér, agy- és Tneil-rértolulas ellen. Orvosi Yénj- után készítve. FŐ-ALKATRÉS ZE: Sr^jcxl gyógyhatású nőié-nyek klvonata. Egészet árUbsatlu. Jobb ée oleeóbb^ mint bármely leiertrii Gyengén oldó batáau, MI>ÍDENKORU BETEG basznál hat i a. A haxzrálati ntaoítá« az alább jelzett gyógyszer, tárakban ingyen kapható mely számos szakkör véleményét tartalmaaza, s labdacsok hatásáról« azofc irtaimaÚanságárdl tann-bizf.nyságot tesznek Vételekor BRAMDT RICHÁRD jykfyzzw-ész svajezi labdacsai kéreadSk. «elyek bádog-<za- lenczékbcn adatnak c. padig 50 ss«m 70 kx. és kisebb próbsdoboz 15 »zetnmel 2ő kr. o ért. — Minden valódi sráiezi labdacs-dobozon a fonni jelzett rtgjagy létezik : fehér «vijesi'' kereszt vörös mezóben a '' ....... ...." ----- készít? név aláírásival, Brandt Rlcbtrtí (ytfytz svtjezl IsMssssi 8»1 Í-* KUTTER A. Bank és viiti&zfct Bées 1 Bijnryitn Ajánlja siafát altidao bank éa ráH6Sal«kas tarts«<S megbízások átvételére ét miadeosan« bal- éa ktlfftUi, arany, azftn pénzek és értékpapírok kéaapénzbeit eladására éa vátalára. Kib- csijt sorsjegyeket rftsalatízetéara, értékaslt bet külföldi értékpapírokat és zálogleveleket Leszámol ha sott «orsjagyeket. «áloglavalsk«i éa aiőbbi jogn kötélezvésyekat, valimiat még la aeot járt kamat azelTényakat a legolcsóbb feltételekkel. A bécsi és külföldi tőzsdékre szóld megbízások, pon-toaan fts saigoni an hajtatnak végbe. - tiérűij 2 frt 60 kr. iáriataál é« mérsékelt fedexetteL - » • < Megvásárolt értékpapírok addig tartataak a vaktárban, mig ások oyeraaaáfgal «1 sem adataak. Strtjsgyek 3BRűn MBtsTéZ. • Tudósítások kéezaöggsi ingyen éa Mnaeatv« saolgálUt-nak kl. 4IC X—i N««y-£uiaáa, nyomatott A udó tolajdonoe Wajdits Jóxasf fjorvájtójáa. Fí ssállltán Molí A. gyógyszerédz, es. kir. udvari Hzállitónál, BéCH Tucblanben. Raktár as állam mindsu birneves r/ó(yss«rtárábau vf7 fUsser. ker«sk«déséb«a. Baktár nálkOU h«lysáfekb«n aiagáueg jr¿u«k nagjubb n«f r«n<lUi«kuál magfaUIA árleengedésben r¿>ze«ainok. A ». M- kOsOOséf kér«tlk batárosotUn Moll-MU késsltménjl reodelni é* cszk olyanekat elfogadnl, meljrek sajál ójef/«iu i» aláir. . seismal vaaaak ellátva, Baktárak: feay-taril** Hln. i. ry<Jrfy. Prágar Béls gyózjrss. Feaatlkofér J<Jsef, RoseuftM Adolf, Eoienbs.g Keren.a, Strim «• Klein. — Zala-Kasram Helios/ J. E. Msrsrall Is.tl K«rd , - Rarai Dom.r 8. — Osáktsraya OMnet L, gyófr»a«r.z. ^ ks«sfvr BebAcha/ Káim. Kohn J. ejigf. íeo^téMy ^yéry---- liyiMll W.tll M. gjógj. Késxsf CaaeaToovIe. lat, gyógjr. — Msltfcsly Wil»sch V — Unase* Káta/ío. — Wirák Irgalnissao» crótr Mlttlkash a. Hogar V. '' — Sepse« mtr Aa<!. %jf>ty- — LaWye Kaliwoda J.. (Í40 «7—AS) NAÄY-lÄflffiBS/fflBL november 6-án. agész érre fél évre negyed évre Effy szám IC kr .i:tii HIRDETESEK 8 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 s minden további sorért 5 kr NYILTTÉRBEN soronként 10 krért vétetnek fel. Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr. fizetendő flpszadik évfolyam. A lap saeöeini részé* illető kfzl«né-ay«k k szerkesztőhöz, anyagi részét iüetó kftzlemények pedig a kiacfyhoz bérmentve intézendc t : N A G Y - K AK I £ S A WtatslcsMz ** i Bérmentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak «1. Kéziratok vissza nem kß''ietoek. Ns^y-Kanizsaváros helyhatóságának, ,nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank-, ,nagy-kanizsai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanítótestület* a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kamzsai kai választmány a" s több megyei és város egyesület hivatalos értesítője. v ; i " ; Hetcnkini kétszer, vasárnap- s csütörtökön loegjelfftő vegyes tartalmú lap. Népíelvllí^osodás. A szoros értemény két rendjét különbözteti meg a hazáknak, jelesül: a fő és alrendet, világosabban az or-szágnagyokat és a népet, mely utóbbi maga teszi a nemzetet. Mert ha nem is bírnánk országnagyokkal, az alrendtől magukat eikülőnözni szeretőkkel, van népünkben annyi józaa ész és bármely szakbavágó értelem, hogy a nép a felsőbb rend tagjai nélkül is képes lenne kormány férfiakat ön kebléből akármelyik világrész, európai müveit nemzet kormányférfiaival sikra szállítani. Czélnnk ez utóbbi rendet ismertetni, mint a caely lüktető eret képez a nemzet szerves egészében s mely izmos karjaiban rejti a vércsep-peket, hont ¡»zerezni, védelmezni képeseket. Villamos felhók tombolnak hazánk borús egén. Ezek csapásainak felfogására maholnap vértes mellel kell nyílt térre toppannunk, mi minden igaz honszeretettói dobogó kebelt komoly előkészületre szólít fel. Ki merne efölött kétes nyilatkozatokra gerjedni, mikor vészes előjelei már most is mutatkoznak ugy kelet — mint nyugat felől, keletről a panszlavismus emésztő eszméi, nyugatról pedig a könnyelmű magyar ifjúságra szálló frackok, pin-csek jelképében. Ez iszonyú, vérlázító panszlavismus terveinek, a könnyelmű ifjúság ezen frackba bujtatott szélcsapásainak komoly következményű s talán gyó-gyithatlanul sebes bajai arra szólítják a józan főt, hogy buzdító, erósitó esz mecseppek kel járuljon a nemzetet képező népnek ily szomorú körülmények között fájdalmas szivéhez, hogy eredményezzék e gyógyszerek, mikép a nép vértezze magát körül erkölcsi ugy — mint akarati erővel. Mert igy lesz képes a magyar nemzetet tuiaj-donképeni czéljához hatványzó erővel lüktetni, méhszorgalommal gyűjtött csekély vagyonkáját megtakaritni. De ugyan mi ad ebben utat, módot a népnek ? Usak a népfelvilágosodás! mely a szigorú meghatározás eszméit minden erőködés daczára is nélkülözi, tehát olyas valami az, mint az Istenség eszméje, melyről csak tág, de rövid s szoros érteményben nem beszélhetünk. Sz állitás eléggé megvan erősítve, ha mondjuk, hogy a mult ugy mint a jelen, a jelen ugy, mint talán a jövó sem szolgálhat példát e tekintetben. Hogy tulajdonkép meddig szabad terjednie a népfelvilágosodásnak, erre a határokat még ki sem jelölte meg; de ha tekintjük azt, hogy min den nemzet — mint a történet példakönyve elénk tárja — csak addig élte boldogságának napjai, míg a szűz, sérthet»eu igazságot, az egy Istenség szentséges eszméjét szem elől nem téveszté, akkor már megértettük mi a népfelvilágosodás czélja, s meddig kell, hogy annak határai kilegyenek szabva. A tudományos fő igy gondolkodik. Mert ismer példákat arra s maga is tudja, hogyha átbuvárolja a tudományvilág könyvtárainak összes számát, mégis csak oda kell visszamennie. ahonnan kiindult, mégis csak ott fogja találni lelkének őszinte nyugo dalmát! E kiinduló pont pedig azon csekélységnek látszó, de valójában minden tudományt magában összpontosító kérdések tára, melyek az úgynevezett kis kathekizmusban foglaltatnak Mi tudományosságot a népfelvi-lágoscdás alatt nem értünk, de nem is érthetünk; levén minden tudomány olyan, melyet ha egész terjedelmiben kiakaruuk meríteni, az egész életet föltételez. S éppen ezen elvek vezérszerepét elismerve, valljuk azon elvet is, hogy a népfelvilágosodás czélja nem egyéb, mint hogy megmaradjon a nép minden egyes tagja a maga egyszerűségében, de ugy, hogyha már az állatiasság barbár eszméit levetkőző, lobbot vessen lejkében az emberi méltóság tiszta öntudata; ismerje el, hogy vannak kötelmek, melyet részéről teljesedésbe menni kívánnak; lássa be, hogy vannak jogai, melyekhez tiszta nemzetiségének szűzies magtartása mellett szentül ragaszkodjék; legyen ismerete, értelme olyan, hogy az az igaz, szép és jó iránt igazán lelkesülni, azok eszméit testesitni önérdek nélküi is tudja. A gyakorlati élet mezeje, a naphoz hasonlítható igazság csarnoka mind a felvilágosulandó nép 3zámára készitvék, melyek a korok változata szerint majd üresek, majd teivék. A gyakorlati életre és az igazság eszméire kell fektetni a nép ismeretet. De jól jegyezzük meg — az igazság olyan, mint a nap, melybe ha valaki vakmerően tekint szeme fényével adózott. £ ?zent igazság tekintetéből nem tanácsos oly csalfán igazságoknak tüntetett eszmékkel a nép szivéhez férkezni. mint a minőket némely jelenkori táltos-féle régényolvasott kontárok szoktak hirdetni. Mert mé-regcseppek azok az ismeret hiányos népre, annak szivét taplóssá változtatván, rideggé, fqgékonytaianná min-, den szépészeti érzék irtnt. De mindezt mellőzve, fejtsük további czikkünkre vonatkozó nézeteinket Ha széttekintünk a természet templomában, kiváltkép azon gondolatra jövünk, hogy tudja a nép azon törvényeket is, melyek szerint a legu tolsó ásványoknál ugy, mint a teremtés legnagyobb remekénél, az embernél a legkisebb ugy, minta legnagyobb égitestek meneténél oly észál-litó, szivragaaó rend uralkodik, nehogy valamikep oly badar eszméhez kap kodjék. miként a természet rendes folyama bizonyos gép összetartó ereié nek kifolyása. — Ismertessük a ncpet szent czélból kiindulva ugy, hogy belássa, miszerint a világ s a természet örökre megállapított s érvényes törvények korlátai közöttjmozog, működik, hogy ne bigye,mikép termésébe a gonosz szellemek konkolyt hintenek, de igenis higye, -bogy kiki ugy arat, amint vet s minden a mi rosz, csak rosz felebarát gonosz szándékából eredt. Képezzük a nemzetzómét ugy, hogy annak bármelyik egyesét szembe állíthassuk akármily más nemzet egyesével, tehát müveit tagjává az emberi társadalomnak; világosítsuk fel eszméit a történelem s fölismert tágas mezején, bogy ezekből példákat merítve, a társadalmi terhek, kötelékek súlya alatt le ne roskadjon ; sőt inkább izmosodva, erősödve, tudja magát feltalálni a sor bármily aggasztó csapásai alatt. Tehát neveljük férfiúvá a népet, nehogy abból a panszlavismus, és más efféle rágódó tervek viaszbábot csináljanak. l-egyen aunak minden tagja oiyan, t^ki megtudja mi különbség rej • lik a jó és rosz, az igaz és hamis, a rut és azép között, aki képes gondolatait, eszméit nemcsak előszóval előadni, hanem papirra is önteni. E gondolatok te§tesi£ése által csak alapja volna letéve annak, mire a jó hazafi mpnka közben ugy, mint ayugperczei alatt a gondviselést kérni tartozik s hogy mivé nőheti ki magát, az a jövó titka. Érvényesítése pedig az itt kifejtett eszméknek, csak a tanítói stanári rendnek lehet feladata és mindemellett piit szán a magyar kormány nevelésre, mely minden országnak kiszámithatlan hasznot kamatoz, igen könnyen s fájdalmas tüuődéssel fogjuk megérteni, ha a porosz s magyar kormány azon kiadásait összevetjük, melyeketa kettő nevelési czélokra szentel. E fájdalmas tűnődésünk csak akkor fog enyészni, ha kormányunk kissé hosszabb időt fordít Stobaeus ezen jel-'' szavának: Fotius reipublicae fundamentum est: adolescentium educatio, megfontolására. SZJSRÍNYL ENDRE. - A ftvárn agy nagyszerű épülettat fog gyarapodni a magyar államvasutak uj központi pályaudvara és indóházában, melyet a kormány a kerepesi-ut végén, építtet. Az épület telkén 7000 Q méternyi terület lesz beépítve s az indóház a nagy csarnokon kívül négy 2 emeletes paVillonból ál-land. A nagy csarnoK, honnan a vonatok indulnak s a hová érkeznek. 42 méter széles belső világosságú lesz, vagyis ily nyílt tárközben állnak oldalfalai, mig a csarnok hossza 192 méternyi leend. Az épület fölé vasszerkezetű s nem csacs, hanem ivalaku üvegtető borul. A 4 pavillon közül az egyikben hivatalnok, hivatalnoki lakások és a királyi család számára épülendő udvari váróterem lesznek; a többi pavii-loDokbaa hivatalok és lakások s meilet-tök podgyász-felvóti, vendéglői, pénztárnoki helyiségek és várótermek. Külön raktár épül a gyorsszáiiitmányok részére. Az építési eogedélyt a főváros illető bizottsága o nevezetes műre már kiadni javasolta. — Évpradefe ttrtécitás hadköteletek számára A taagyar-fran-czia biztosító részvéaytársaság ismét két uj életbiztosítási combinatióval gazdagította programmját. A két uj combiaatió elseje módot nyajt a családapának, hogy fia részére a három évi tényleges hadiszolgálat tartamára évjáradék alakjában tisztességes ellátást biztosíthasson, a másoaTC combi-natió pedig lehetővé teszi, h''ngy midőn a hadköteles a tényleges hadiszolgálat teljesítése u:án éves'' korában a tartalékba !ép, a társaság által kifizetendő tőkével magának önáiló állást alapit hasson. A dijak mindkét móéozat szerint csak a biztosított 20-fr korévig TARCZA. Czifra Judit. Ballada. Irta: Heberling Dénes. 1. fekete aa éjjel, tizet fit az óra. Czífráné Pankái a kénOl a fonóba. Sslyem viganóját, Illegeti éppeu, Alig fér az őröm Szerelmes szivében. Olyan, mint a gyermtk, kinek niuczen gondja, Ssép fekete híját simítja, befonja Hej pedig ha tudná, Hogy mi vár ma r^ja, Megátkozná magát; Miért jött a világra ! Kiindult a házból vigan dadolgatva, Künn ax ntezz zarzán, Usi már az anyja; Két neme ugy fénylik, Mint a pokol lángja, Borzadva, elfordul, Aki csak meglátja! 8 hogy leányára Judit mért haragszik nagyon Mondjam-e, ne mondjam 1 de nagy oka vagyon : A fülig szerelmes Lánya kedvesébe, Panni azért szálka Ördögi »»emében ! .Megállj I Panni megállj I- kiált a vén asszony, »Rózsás életedet, még ma elhervasztom ! Ki a hatalmasabb ? Lássuk I <n-e vagy ta ? 8 kél s szitok ajkán, Igy-og7 azadta ved te. .Saássxor is megmondtam, mázhoz adlak téged!** És arcss a dáktól, mint a tflz agy égett-: . ti köténye alól, Mit vesz •» ?.. Bárdot!. J Jaj, zi »da nézett Istenem, mit látott?! II. Csöndéi már a falu, viharos az éjjel. Judit, mint az őrült, rohan szerte széjjel.— Nem lát, nem hal senkit, Kerüli az álom. Csak ezt mondja váltig : M e g ölt em x 1 á n y o m " . . Kijönnek * hátból, sokan x nagy zajra, „Hej ! hová mégy Judit?" szólnak, de nem hallja. .Hm! még ránk sem h&llgac I Én nem is instálom!* Judit tora rohan : .Megöltem a lányon I"... Megborsadva néznek Czifra Judit után, . Megörült!'' ezt mondják s mások — ,mese lest tán !• ... Fot mind a rém Judit, Tüskén, bokron, árkon 8 csak ezt mondja váltig : .Megöltem a lányom!... Egyszerre lerogyott, mint as Üldözött vad, M«lr sebekbS! vérzik s már tovább nem frthat. Kitekint a biró, Való-e vagy álom ? ügyre csak azt hallja: „Megéltem a lányom!. . III. Tolong a sok népség, a falu házába, Abol Czífr* Judit l>örtönbe vau zárva. A nép egy iszoflyu, Rémes átkot hallat; ,Ne leljen rut tested A sírban ajakaimat t* ... () üaaaegy&l^ek sokan, a tanácsteremben. A uépek s a bírák, a megszokott rendben. Az asztalon srentelt — Gyertyák közspette Frszfllei át) s a %árd, Ott fekszik mellette. A vér is rajt száradt, Panni pirot vére, A mely nagy bokzuért. felszállott ai égre! S ha vsn éjben Isten, A földön igazság, Ugy méltón büntetve Lészen íme gasxág ! Con epélyes csend van, mintha templom volus, A nép kíváncsian, tekint ^ ajtóra, Feltárul két szárnya, 8 behozzák a bűnöst, Czifra Juditot k-t Fegyveres pandúr közt. 8zivtelen boszorkán; ! átkozott egy asszony, Mrgkinozti magát, hogy csak összeasszon De birák előtt Megáll s szól keményen, .Ontsátok ki vérem, Megátkozott vérem !« .Nem ngy — axól a biró — ítélni kell itteni Itt Igazság bOntei, más világon Isten !•'' * S a biré felnyitja Az igazság könyvét , Ea eme szavakat Olvassa ki onnét: .Anya, ki leányát rutul meggyilkolta, E szent törvény szerint régi id5k óta F-ejét veszti érte A hóhéri bárddal !'' ¿a remeg" baugon A biró igy tárgyal. S előlép a h^hér, bárd villan kezében, Ott áll a vérpad a ««oba közepébrn Tompa moraj hallszik A tanácsteremben, A pap s a nép ajkán , Bánod-e nagy bQnö^l? — kérdi a pap — Vallod >o ! Mekbccsájt a< Isten végtelen kegyelmei . . Zefcog Gsiira Judit; Ér ezen a földön ?« „Átkoaott a nap ial . • De im ez.cn szóra Kiborul a napfény, beleQt az óra, „Hallgass Czifra Judit'' Haragos az ég ii!" . .. .Én bün3m, nagy bűnöm, Megátkozom mégis.'' .Villám agyon snjtson, ha Stet sajnálom, VHIám ag?«B snjtson, ha fétem halálom !• -i-''ü.a villám e savra Judit szivét érte <> Ote4bzik, mint halott... . fl r ''■ '' '' Eláll e látványr* a nép lehellete 8 felállnak mindnyájan: a csend közepette, imát rebeg a nép, savaija misem, JÉrSs várnak nekftak A «ragasztó« Isten 1 .Epnestus. T-» »• >''1'' < • S ''"IC! B ö r n e műveiből r Kanltz Laíes- • (folyUtas és vége.) AZ én bft''vá» pAlcsám gyorsabb -vala; a barit; a méfcbáaia elfct» az anya gyormabátál dbár bocsánatot, ifrzon Váteégért, rneljst st ádea atya elleniben akart elkövetni éa a caábitó sirya távozik a.szép aaazonytói. Egj nagy fákkal díszített léraógre épkezlek :, köröskörül valamennyi házból emberek ezre tódult kifelé; leadnák, lovasok éa gyalogok siettek ide a tova, lengett a sok zászló, pergett a dob, a trombiták haraogtjík, poika rtjogáa, ordítozás át türavar v''olt imüdenütí. " " M" " J rrv»l tivn'' »^13. O''J- IU ÍhI«'' ^Mí történt?* kérdé Oszkár. „Asdk", kik ott a há^akbÖítolfibujnak hamU játékoaok, éjíelrtóTvUj^i-Manyel-kikel d-fattzifcoi''-eHÍjd; ''fagott íéazkekból előre csalt; éz s bíróság, kr a tídztá o''rítifcsóVÉ1 szolttá ''míg;1 Riven, bógj kárt tesznek Yiktíldé tíkbaiW gátöt vetendő rosz ftttarknek.5« Beköszönt á" reggel, de az éjjeli csend caak megmaradt. — Kbcsi nem zörgött, senki nom kiabált, az utczákoa, nem hallatsaott a kalapácsok suhogása. ,Mit jelentsen e esendesftég Hones tus ?• "" Az embereknek ''nincsen többé ha-miaág- csalfaságra vágyak,'' mindenki elégedett éa nyugszik. — Egy sütó mester háza előtt jajve-azéklő emberek állottak, kik hasztalanul kértek pénzűkért kenyeret, mert minden kenyerét ingyen osztogató ci sz " szegények között. Saáz hulla borért a földöt. ,Kik eoae ezer&QcaéUooek 4US?" JEzak titkot M^tk, kuk ében veaztek el, aem hogy «a^tán l^atoa kenyerükön hizlal;á,k volna ma A királyt palota eló jöttek, mely nem vala óriaettai körül váve, mert az uralkodó aenkitól aem Hit, mióta tőle aem tartott aenki. .T ! Ai előcsarnokba léptek, hova az udvaroncnak eéopohoiüUak, taindannyiá-nak köoy ragyogOtt szetbóbétt. Egy Ösz ^tnber''j^veazékelve veté magit egV ffiíjíbáihok töonöVán : ,bb-MU meg éde« ''ík^m,'' hBgV1 hamian vü-löltalakí" fc ,r ** " Voj 5?»í'''' éhező Honos inkább is gya HUSZADIK ÍV/OLTAM z ^.AkMiî-feA» r •i r i - j 0 t''mîîîîhvoii Mvmafm-^-y^ y fizetendők s oly mérsékelten vannak megszabva, hogy a biztosítás áldásait ez alakban a kevésbé vagyonos osztály is megszerezheti fiainak. — A kataszteri munkalattk- rói s a földadó szabályozásról a pénzügyminisztérium működésérői szóló jelentés érdekes adatokat kőzőL A kl\| tasztert tőrvény végrehajtása 1875-béll vétetett foganatba, de a két elsó év csak a művelés alá vett földterületek megadóztatására fordíttatott. A föld-adó-szabályozás csak 187 7-ben vette kezdetét s ez idó óta a becslók beok-tatása, a járásiéirfcofc elkészítése, adatok gyűjtése, a tisztajövedelmi fokozatok kiszámítása eszközöltetett ¡s 1879-ben már az esztályba sorozás is megkezdetett. Ez utóbbi munkálat folytán kiderült, hogy a kinyomozott jövedelem messze túlhaladja a valót, minek folytán a Kiszámított tisztajövedelmi fokozatok leszállittattak, kataszteri szakértekezlet hivatott egybe, melynek befejezte után az egész munkálat njból revisió alá vétetett, a járások és osztályozási vidékek végleg megállapítottak, a járási bizottságokkal a munkalatok alaposan megismertettek s az osztályba sorozás megindittatott. Ezenkívül a már 1878-ban felvett árterek a valónak megfelelóleg kiigazittattak - a kataszteri munkálatokban keresztülvitelek. Az 1881. XL. törvény által a földadó a magyar korona egész területére nézve 29 millió forintban s az utána járó fökitehermentesilési járulék 11 millió forintban lett con-íingentálva. oly módon, hogy a kivetés összege nem haladhatja meg a jeizett maximális összegeket. Az osz tályba sorozás 1882. nyarán be leend fejezve, minek megtörténte után az országos földadó bizottságot mi sem f<>gja gátoini, hogy végleges döntő szavát a tisztajövedelmi fokozatra nézve kimondja, ugy, hogy esetleg 1884-re már az oj alapon lesz a földadó kivihető körökben Eddig 70.000 frt lett a biztosítéki tfapra egyesek által aláje-gyerre, kik közt a nemeskebiü főár, grf Zichy Jenő 10.000 forintot irt alá. - A Száfl Kálmán volt pénzügyminiszter elnök igazgatósági vezetése alatt illó „Magyar jelzálog és pénzváltó bank* cz. részvénytársaság alaptőkéjét az eddigi 2 millió o. é. írtról 10 millióra emelte fel. - Birói azervezetünk a folyó évvel töltvén be 10-ik fennállási évét, ennek folytán az 1871, évi 31. t. cz. értelmében 45 törvényszéki elnök, 35 trvszki biró, 187 járásbiró, 194 albiró részére 100—240 frt fizetés javítás lép életbe. — Budapesti országos íparkí-állitás létesítésén fáradoznak a fővárosban. mely már is általános visz-hangra talált mérvadó nagy iparos A király termébe léptek; ki éppen trónusán iilt és egy nő rohant a sokaságon keresztül, eléje vetvén magát, igy könyörgött: .vedd vicsza halálos Ítéletedet, ő ártatlan!* — Mire a sirályi tanácsos is elhalaványultas feleié: »ig''za van, felséges uram, én megcsalum, ó arutlan, engem megveaztegettok 1* £s a király sírva saáliott U trónusáról. Kon ont us és a lényébei megborzadt ifjú a palotából elsiettek. A folyó hosz-száoan haladtak: hol egy fiatal lányka holt testét pillán ták meg. Osskár befedte halvány arczAt. ,Oh a szerencsétlen* — mondá Honestus. — A tova szállott éj elrabolta h/.iizi ártatlanságát ée kétségbeesvén 1 gdrágább kincse elvesstén a hullámok közt kereste halálát. A hidhoz érkeztek, melynek kar-Ujára egy magas fehér arczu ifjú támaes-k>dék. és tekintetét majd az égen majd a zugó habokon legelteté. — Nagyon kétségbeesettnek mutatkozék és szemei még sem könny ezt n ok. ,;Ki ezen ifjú, atyám?* — kérdé Oszkár. .Csak tovább, caak tovább, mondá Honestus a borzalom hangján : sirj 1 sirj 1 hogy embernek születtél. .Megállj atyám! S«ólj, kilégyen-e szenvedő ifja?* .Lépj hozzá közelebb és tekintsd meg halvány ajkait.* — Egykor ezek bíborvörösek valának és caak akkor lőnek fehérre, ha elnyomatásról beazéltek neki. Tekintsd meg eme kart minő soványak ée aaxottak! Egykoron eróaek éa aczélzottak valának viváa a szabadság és igazaág érdekében. Tekints belé ezen hzintelen szemekbe 1 Egykoron ugy ragyogtak esek, mint as ég tűse, hogy issóvá tegyék egy ártatlan leányka szivét. -■ Ah, ő haidan oly jó, oly hatalmas ▼ala, de a csábitó előtt, ki as, aki elég stfs és slágjó? JegjBOkönyv felvéve Nagy-Kanizsán a polgári iskola zenehelyiségében 1881. évi okt 29-én d. ily 4 ónűtor a né magyarosi té társaság közgyűlésén. Ideiglenoe szervezi bizottsági elnök Kováu János ügyvéd ur Vj5 órakor megnyitja az ülést, egy átgondolt bevezető beaséddel a előadja a kezdet nehézségeit, ameiylyel küzdeni kellett, amely azonban végre is megfogja magát jutalmazni, átadja a szervező bizottsági jegyző Fischer Tivadar urnák a .szervezi bizottsági" jelentést, amely a következőket tartalmazza : A név magyarosi tó társaság szervező bizottsága örömmel üdvözli önöket s köszönetet szavaz, hogy a mai közgyűlésen megjelenni azivesek valának. A azervező jizottság midőn működését megkezdette magáról életjelt adott tisztában volt aszal, íogy mindazon igen számosak részéről, akiknek ninos szükségük neveiket meg magyarositani; még inkább azok részéről akiknél ez óhajtandó, bizonyos előítéletekkel fog találkozni, — nehézségekkel cell megküzdeni, — de vezette egyszersmind azon tudat is, hogy a magyarosodás már u nemzet minden rétegében virágzó íaiadásnak indult s igy a névmagyarosítás is — mely a magyarosodásnak kiegészítő része, fogékony és hazafias gondolkozásban nemes és önzetlen kebelekre is uláland. Igaz ugyan, de nem tagadható, jogy a magyarosodás körül ia még bizo-nyoe csöttöny, úgynevezett cosmapolitikai :elfogás — valamint a névmagyarosítás körül is el nem titkolható — é* vannak sokan, akik idegen hangzású neveiknek viselése ée megtartása által mintegy azon átxzólagoe előnyöknek akarnak kifejezést dni, — mely valamely nemsethezi kiváló ragaszkodásukat mintegy kizárja — de jól tudott dolog ma már t. közgyűlés! hogy nekünk magyaroknak a nemzetiségi irányt mellőzni nemcsak nem lehet, de sőt ellenkezőleg főkötelességünk épen s névmagyarosítás által a magyaroaodárnak s ezáltal amannak — alapot teremteni az iránynak. Ennek az iránynak kiíejezéee a névmagyarosítás a névmagyarosi tó társaság. Ezeu szempontok vezették a szervező bizottságot t. közgyűlés! midőn annak létesítését Nagy-Kanizsán elhatározta. A azervező bizottság ennélfogva jelentését összefoglslhstja abban, hogy az eszme, az irány, ugy a városban, mint a vidéken megérlelődött és ismerete«, hogy annak bsrátai nem kevesek. A hatalom gonoszlelkü birtokosai üldözőbe vevék, hogy sirját megássák. — Ami ártatlan játékban káros, ami a borban kábitó, ami szerelemben csak mérges lehet, mind — mind megizWtették egészséges lelkével. Igy azután eladta magát csillogó aranyért és gyidázatos érdemjelekért; — eddigi jó kedvéből köayelmüség, ebből asalás, ■ a csalásból nagyobb vétségek lőnek. Ama fűi, mely egykoron csak tiszta erkölcsnek vala nyitva, alattomoaan bujkált, hogy titkos hangokat hallhasson. Ama szemek, melyek régente csak szerelmi pillantásakat váltogattak, most a bizalom útját kereste ée megölé azokat, kiktől csak jót élvezett. Ama ajkak, melyek eselőtt caak barátság e szerelemről susogtak, most fulláckká alakultak ée szúrnak. Végre elárulta, hanissn bevádolta legkedvesebb barátját, ki tegnap halt meg ártatlanul s vérpadon. A kínpadra hurcaolt utolsó csókját is az áruló kapta meg, ast súgván gyilkosa fülébe: .bossuld meg halálomat!* Ekkor bekövetkesett a borzalmas éjfél, as, melyet édes gyermekem a te kedvedért varázsoltam a főidre. Rettenetes álom nakitá félbe szun y - ny adását.......kétségbeesetten ugrott fel nyughelyéről és hsngotan kiáltá .megfogom halálodat bőszülni 1* Éjfél óta keresi a nyomorult halálát a hullámok kőzött de nem meréazli faltalálni és mégis keresi. A halványképü ifjú most még me-rőbben tekintett a zugó folyamba. .Tartóztasd vissra Honestus! kiáltá remegve Oaskár: issonyu kinos lehet ily nehéz bűnökkel az örök biró elé járulni I „Oaskár 1 Mondá a büvéss, ennyire nem terjed már hatalmam. A bűn, vágy asa öMt&ui többé, a megbánás visszatért A szerve«® bizottság jelenti, hogy s ■^«MMMbéaség leküzd« — a munka mogkeafee s » páldák előtérbe állítva vaaaak — s a név magyarositűk nagy ssáaunal jeléntkesnek. Tekintve annálfogva a azervező bizottság ast, hogy a névmagyarosítás által nemcsak a magyar nevesítés. — de a magyarosodás is előbbre fog vitetni s mintegy a nemzetiaégi irány érvényre emeltetik azál''al, hogy bisonyos nemzet: el törülhette n jelleg nyomatik minden iránt ami magy&r. Tekintve továbbá, hogy a névma-gyarositó társaság szervező bizottsága be látta és felfogta azt is, — hogy a név álul kénytelenittetün megismerni egyazera-mint azon nemzetnek aspiratióit, érzel-saait, vágyait ~ melyhez a oévfelvét Ittal tartosandóaágunknak hazafias kifejezést is adunk. A szervező bizottság ajánlja ée kéri önöket, hogy ezeu eszméktől áthatva, ezen jelentést tudomásai venni ée s nagykanizsai név magyarosi tó társaságot meg-alakitsüli szíveakedjenek. Felölvaatatván a jelentée, tudomásul vétetett éa a szervező bizottságnak működéséért köszönetet szavazott. Bátorfi Lajos ur ezek után szót emelt a közgyüléa tárgysorozatának olyatén megváltoztatása végett, hogy a máso dik pont helyett a 3-dik tárgyaltassék. illetve a társaság közegai megválasztás sanak a azalatt a közgyülé« az elnököt megválasztván mig az ülésbe hivatik a második pontot tárgyalhatja. Mire ezen indítvány helyesnek elfogadtatván Dr. Laky Kristóf ur egyhangú felkiáltással elnöknek vál&aztatoit és Hoffmann Mór, Babosa László ée Boronkai Károly urak felkére''.tek, miszerint vele tudassák s egyszersmint a közgyűlésbe meghívják. Dr. Laky Kristóf kamatáé ur ő móltósága megjelenvén kitűnő s i.s.zafiae lelkületü bes.édben hangsúlyozta örömét ée köszönetét a felett, hogy a nagykanizsai név magyarosi tó társaság megalakul éa azon bizalmat, melvet benne akkor helyezett a társaság, midőn e polcxra megválasztotta, kifejezé eluök ur hogy ezen eszmének ő már régóta barátja, mert ő tudja mily szükséges, hogy a ha zában e parányi nép testestől-lelkestői, mindenestől még névleg is magyar legyen, kíemelé, hogy habár igaz is és nem ta gadható, hogy voltak és vaunak a hazában ée k történetben jelee históriai alakok, akik idegen hangzású neveik daczára Herosi alakok, mint Damjanich, Wenck beim, Bem, Frangepan, akik a hazáért nemcsak éltek, de vérzettek is de ha eszébe jut, hogy & Bachvilágban a német nevezetüeket, lett legyen az a legjobb magyar is, német nevénél fogva németnek ta-tották. Örül ezive ée lelke, hogy mozgalom indult meg ugy a magyarosodás, mint a névmagyarosítás körül. Kivánja Istentől, hogy buzgó siker koronázza fáradozásainkat. Eszel az elnöki széket elfoglalván e ideigl. elnök urnák köszö netet szavazván, alelnökül Vidor (Weíez) Soma, jegyzőül Babosé László, péoztár-nokul Fischer Tivzdar, végrehajtó bizottsági tagokul: Bátorfi Lajöe. Borookai kebelébe; amit elkövetett, azért bűnhődni szeretne. Oszkár jajveszékelve omlott a bűvész lábai elé e mondá : ,Oh add vissza tehát neki bűneit s vedd el tőle az önmagába térést! Add viasza az embereknek vágyaikat! Add minden embernek bűnét!" Ó fölébredt,.....s a* emberekben mind oa innét megvolt. Az el»o csók Meskaytaa hát végre A legelsf. csókot: A méznél édesebb 8 a tűznél forróbb volt Oh, e csók lángjától Mos: is ugy ég ajkam Amint Mózes égó Csipkebokr* hajdan. S e csók sziumérétől Ajkam most is édes, Boldog éltem pedift Örök üdvösséges VÁROSY MIHÁLY. Őszi idő-töltés. fcjG ellen k&penyBl ajánlja : Cságoli I. Ha szép olvasó nőim éa kedves olvasóim e czimre tekintenek, megvagyok róis győződve, miszerint már tudni fogiák, miről akarok irni. Mi lehetne ószazel kedvesebb időtöltés, mint as olvasás? Mi, öregek, egy kis gyenge fárblire szorulunk, s tüsteli fiaia''ságpedig huszonegyet hajszol 8 ultimót vadász. Én óde* magam ugyan még csak két X-et viselek vállamon; de miután arra a merész gondolatra vetemedtem, hogy Hymen kedves oltárán áldozzak,.....az öregek közé sorozom magamat. (Jaj 1 ha most árva fejem az imádást megillető hölgyek csókolni való kezecskéjével jöhetne érintkezésbe!!.....ugyan megbánnám, hogy valaha megtanultam irni.) Károly. Donáth Lajos, Fürst Lajos, Jfriedmaaa Bernát, Földy Fereacz, Hoffmann Mór, Keller Ignácz, Kovács Jánoa, Oroszváry Gyula, Stera Igoáea, Szaater Gyula. Tabolv Gyula, Vágnar Károly, Weíss Zsigmond. Póttagokai: Bon Samn, Kemény Józaef, Reichenfeld Sándor, Sallér Lajoa, Weisbnrger Imre. Amely után az alapszabály terveset következő módosításokkal fogadtatott el: As elaő szakasz végső két sora kíhagyatott. A 2-dik, 3-dik. 4 dik §• teljesen eltoga Itatott, a 4 ik szakasz végére azonban e heljett .anyagi kötéle-lezettaéggel* stb. ez tétetett: .a tagsági díj évenkint előre fizetendő 50 krban állapittatik meg." As 5-dik §-ban a jegyző szó utá» bessuratoU : .a pénztárnok. A 6-ik § végére caatoltátott még: ,a pénztárnok számadás terhe mellett kezeli a társaság pénzeit és kifizetéseket elnöki utalványra teljesit." A 8-ik §-ban se_gyedik pontnál a jegyző szó után ismé'' betoldatott : .a pénztárnokot, kinek száma után .12 helyett 15 ée 5 póttag« szúratott be. — Változtatás még^a 9-dik § közepén történt .havonkint* helyett .egynegyed évenként" tétetvén. A közgyűlés jegyedik tárgyában addig is, míg az alapszabályok a magaa miuisteriumtól jóváhagyólag beérkeznek — az adakozás utjáni pénzboazerzés, de Ingkivált a taggyüitéa határoztatott. Ezz-1 a jegyzőkönyv felölv>istatván, a hitelesítésre felkért Hoffmann Mór, Bátorfi L > és Kváts Jáuos urak által alairatott m ». gyűlés órakor feloszlott. Kmf. Bab >8s László m. k. jegyző. Hoffmann Mór m. k. Bátorfi Lajos m. k. Kovát« Jánoe m. k. íl^lyl hlr^k. — Nagy rénxvéttel kisértetett az öríik nyugalom helyére nov. 3-án Wlas-sich Ede hítea ügyvéd, volt városi tana csos és utóbb kir. törvényszéki irodaígiz-g&tó bűit teteme. A Polgári Egylet helyiségén gyáazlobogó lengett. A temetést az első na^y-k:tnizs\i temetkezési vállalat rendezte Mely alkalommal is kitűnt, hogy egy díszes temetés eszközléséhez mily szükséges volt már ily te:n «tkezési vállalat létesítése, mely mind-n in.ez kedést megt-isz és a mellett lehető jutányos is Mí ifeinlitjük még. hogy a szép koporsón levő számos koszorú közi láttuk a kir. törvényszéki elnökét kó vetkező fe irásual: .Wlaaaic Antal testvéri szerűt-tből" , és egy másikat „A nagy-kanizsai kir. törvényszék tagjai egykori pályatársuknak kegyeletük je léül" feliratul. — A f''igyoft idők beérkeztével jó lesz a város kapitányi hivatala részéről intézkedni, hogy a járdák b»»hioteeienek fürészporrai vagy homokkal, mely által több rendbeli ezerencséüensegnek e eje vétetik. — 75» évi tiszti ellenőrzébi szemle Urtatolt nov. 4-én. mind a közöe had sereg, mind a honvédség részéről, mely alkalommal számoa vidéki segédlelkészt üdvözölhettünK körünkben. A hölgyek? . . 4 Hát kérem ők elbeszélgetnek, olvasgatnak, unatkoznak é» nem dolgoz.....azaz kérem, kérem ''. ae tessék neheztelni;. . igenie dolgoznak, hát már h >gy ne di-lgoznánait ? Hát nem elég dolog az hogy valakinek járását, tánczát, magatartását, ruháját megbíráljuk? Hogy nem ? Még sok is ! . . Valamint aaonban rám, ugy olva sóim kösül is sokra nés ve Deu kedves e mindig szemmel tartás. Hogy tehát — e birálgatáet kikerülhessük, ajánlom mindenkinek, az ál-Ulam is sikerrel''használt óvszert: az olvasást. (10 évi jótallás mellett.) Én, kérem ásson, még fiatal korom ban (ezelő''.t ép-».tj fél évvel) igen-igen sok bálba vol ¿m hivatalos. Az még nem is volt lakzí, a melyikben nem én vittem a vótélyi szerepet. Ilyeikor fogtxm egy Su<- v. Dumas féle regényt e olvtalaa. Ha elmentem ?.. . azért olvKétam. hogy széptevési szóUram bizonyos — a hölgyeknek mindig tetsző — kifejezésekkel szaporodjék; ha nem mentem? . . azért olvastam, hogy leg alább gondolatban én is oly kellemes tár saságban lehessek, minőt elmulasztani, tán kényszer — körülmények miatt elég sserencsétlen valék. Hja, kérem I sok mindenre jó ám az a regény! p. o. Ha eaő esett... olyan helyet kerestem ki kedvencz könyveimből, hol jó idő, verőfényes nap volt; igy aztán kedvea Petőfink bolond Istókja sem lehetett boldogabb nálamnál, mert mig ő csak kalapja alál s száraz torok kai, én verőfényes napról fumigálUm di.-ső emlékezetű Bâchas védazentem buzgó imádÁaa mellett, eaő tensasszony válogatott gorombaaágait.( Igun ! kérem ássan. . . . még a padlásomra s onnét azo bámba ia betolakodott az a csúnya esó néni I Hanem ig^n könyörgöm I est ue tessék ám neki elbeszélni, mert már caak — Oyárffy János ügyvéd s t munkatársunkat aulyoa gvász érte 92 éiras édes atyja elhalálosotL Köveátezö nyílt köszönetet kap tuk: A saját és rokonaim nevében hálás köszönetemet fejezem ki mindazoknak kik boldogult fivérem, néhai WLaaaics Edének 1 évi november hó 3-án történt örök nyugalomra helyesése alkalmaoól a végtiezteletet réaatvevő jelenlétükkel emelni kegyeskedtek. Kelt Nagy-Kam-saán, 1881. évben november hó 4-én Wlassics Antal. — I>arás Miska ki-ünő zene úrsulaU nagy elismerés közt működik Meránban éa vidékén, mint több oit megjelenő i hozzánk beküldött lapból olvassuk. írje a ,jeies művész, hogy faraangi idényre Kanizsára jőnsk i azért tánezmujataágok álkaimara szerződtet-betők. Örvendünk, hogy s magyar zenének dicsőséget szerezni, <ie* annak te örvendünk, hogy habértszerzetten körünkbe érteznek. — A hostxati aŐMétt folytán a Balatonban oly nagy a víz. bogv a beömlő ki»ebb folyóaból viaMafeíé nyomódik a viz, mi által alacsonyabb vidék viz által boritutik el. Egyébként is hét hét óu folytonosan esős, boron góa időnk van, me.yet koronként hava zás és ólomeaó ie díszített. Az utak — járhaUtlanná váltak ; a gasdák kétaegb* vannak oeve. mert uemccak a vetési munkálatokkal vannak részben bátra maradva, hanem a kukoricza, krumpii, burgundi, répa, kápureta még künn van a földeken. Szóval: megnehezült az idők járás* fölöttünk 1 — NémnagyaroitUáx. Tschirtz Károly söjtöri lakóé Pe -¿nyire magyarosi totu vezeték nevét. Hoffmann Mór kollegánk F/űudi lesz. — JPáj/án falragaszok utján figyel-m-ztették az uzsorásokat, hogv vaey hagyják el a várost, vagy a várpalotai mészárláshoz ha-sonló sorsbao fognak részesülni. A megijedt uzsorások Na.gy-Kanizsára készülnek, mert itt még kevés az uzsorás. — A Jdhtponti időjelző intézet javaslata szerei: Hazánkban délcele-ie.it borús, északnyugaton vahozó felhőzet mellett általában hideg időt vár hatni, helyenkint cs«padékk&l. — Sümeghröl ily t.rta''imu meghívók küldetnek szét: A Sütnegh vidéki vörös-kereszt egylet 1881. évi nov. Ifc. Sümegben a uagy vendéglő termében Unczczal egybekötött tombola aetélyi -endez, melyre kívül czimzett (és <ia ládja) tiaztelettel meghivatik. A tiast jövedelem, mint karácsonyi ajándék, szegény i»kolia\| gyermekok felruházt-itá-sára fordittatík. Az egylet válasz!tnánya. bizalommal fordul a t. kősönséghez hogy ezen names cséi megvalósítására, minél több nyeremény tárgyat Dorter Kajetánné elnökhöz (Sücnegbre; kuideui «iveskedjék. A váiasztmáty. Beiéptí díj egy tombola jegygy el 1 frt. Egy tombola jegy 20 kr. Kezdete esti 8 órakor. Jegyek előre az elnökségnél válthatók. a fölölti boszuságábac is, hogy ón őt csúnya eső néninek roertom nevezni holott még sokat tart fiauiaágárz, szövetkexnéa. unokájával, a reses orrú visontő bácsival s akkor tudom.....eláztatnának.) Kánikulában ? . : . . iíagyon egy szerű! Fogtam valami oroaz fordítást. Mikor aztán erősen neki hevülve olvasni kezdtem azt a jegesmedvék hazájából útnak indított regényt, kicsibe mult, hogy mire elvégeztem chinint nem kellett bevennem hideglelés ellen. Télen ?. . . . Van nekem kérem egy kis szobám. (No ue tessék ám ast gondolni, hogy én azért val&mi nagyon szegény legény vagyok,}ezt a szobámat csak azért említem, mert ez oly hideg, hogy a legforróbb nyár közepén aem mer ab lakán a jó nap ura bácsi betekinteni; d-ha elég merész Unneezt valaha megkisér-teni, nem hiszem, hogy nyájaz arcza su garának oenn rekedt része rögtön eiefánt csont''á nem fagyna. Képzeljék önök aztán, mily hideg lehet ez télen. Ék mégis ide — vonulok regényt olvasni! 1 Igen, — igen ! ! ! Ne méltóztassanak csudálkozni. mert e ezo bábán csak olasz és fraoczia regényeket olvasok ; tessék is nekem elhinni, hogyha az ember e könyvekben egy megáUl kodott .ssjn krajezár ára nem igazságot, de lehetőséget is keres, még első szerelmi vallomáaa sem izzass otU ugy ki, mint annak megtalálása. Ha álmatlanságba azebvedek? (Öreg urak ! ? teaaék figyelni! A világon a leg jobb recept.) Vessek egy angol fordítást s n világ öeese* opiums sem képes jobbau és gyorsabban elslutni, mint ebből tiz sor. (Tisztelet a javának l) Most kérem különö«en ajánlom: meleg szobában angol, «véd, orosz; vagy hideg szobában fraoczi, olaaz és spa nyol regényt olvaani. HUSZADIK tVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. KOVHMBKB ¿~in 1881. s. ofti _ Paciról Kautly Gyula liljkfez ur Siótokra helyeztetett plébán« haly^ftesV, miután a ottan, pUbáno. kíjFruelCnfó váia^tott. _ Badacsonban a tavah bor hectolitőrjét 24-28 írton veszik, a. ideit pedig 10-15 fríjával fizet.k- - Kottoriban a távírda oszlopok felállíttattak . az állami távirda hivatal a napokban megnyittatik. _ Részvéttel vettük a hiri, hogy Dr Grész János megyei főorvos urat erős oetegség lepte meg Csáktornyán, hol a legnagyobb figyelemmel ápoltatik. - Califomiából egy i^n «ép kiállítású b a magyar korona és Magvar-of»zag, ugy táraországai czimerével ékesített szelvényt kaptunk, mely az ott lb80. évi raárcz. 15-én alakult magyar egylet uévaorát é* tisztikarát tünteti elő, egész terjedelmében közöljük is hazafiul ►sives üdvözletünk kíséretében : A paci fie parti magyar társas és kölcsönös -egély egylet tagjai. Herczog József, elnök Fiala János, alelnök. Hajduska Nándor, titkár Greenzvrcig György, pénztárnok. Pete Józeef, kÖnyvtárnok. ''Tiszteletbeli tagok: Gyurkovits Coruel. Gr. Széchényi Imre. Gróf András) Géza. Gróf Széchényi Géza Rend s ingok: Albényi József, Altmaon S L. lietielheim Ar»n, Rev. Dr.. Black Mór, Brauu József, Browa H. J.. Cohen S. L., Davis József. Eissler Mauó. Érez Ágoston Fliegelmauu Dávid, Friedender L. Germunus Dezső Glúek J^kab, H-ffmun Sándor. Holländer Aladár. Horn H-r-man. Kinin Náthán, Kline A M.. Koeler Vilmos, Leviizky D«vid, Licbteg Tamás. I^ÓeKav Fereucz. Lullay Mauó, Massou Gyula, Máté Miklós, Máyer Károly, Melezer Vilmoa. Poliák Arnold, Fóliák Adolf, Reis Samu, liéthy György. Ro''h Miksa, R .se.nberg Mór, Rosenb''jrg Náthán, Schófft Ágoston, Sonnenfeld Samu, Stein Jakab, Steinbart Agoaton, Szoboszlay Gyulaj Weiiz M.. W-llísch Armin, Wel lisch Tivadar, Wores József, Zákányi Ittván. — Hazai rövid hirek -Gróf Audráasy GyuUt emlegetik külügy-uiiuisteruek. — Báboluin kiütött a marhavész. — Szegedeu egynzatócs oroz va meggyilkoltatott. — Göczel haduagy közkatonává soroztatoU be. — T. Szent Miklóson egy auya 4 gyermeket tzUlt, tnind egészségesek, — Debreczenbeu a reformátusok zsinata tariatik. — Szarva-hi>n földrengés volt. — Czuczor Gergelynek Érsekújváron ezoürot emelnek — A u.arhavóez miatt egész Veszprémmé-gyében betiltattuk a vásárok. — Az uj csődtörvény jan. 1-én lép éleibe. - - Mis-kolczi pályaudvarban 6 ezer irtot Urtal-mazó postazsákok eltolvajoltattak. — Pesime -ye Tóth Kaiman ezobrara 100 frtoi ajaulott. — A tatai algymn ó osztály uvá alakításán buzgólkodnak. — Edclsheim-Gyulay elhagyta az ágya'' — — KiÚföüli rövid hirek. — Papírpénzünk csinossag» hódit a külföldön. - A ezár koronázás Moszkvában lesz. — A 47 dik számú gyalogezred uov. 7-éa üli kéuzázados jubilaeumát. — Az olsez király a neje Bécsből visszautaztak. — Viktória királyné 44 év óta uralkodik. — A spanyol királyi pár is Bécsbe készül. — A jeruzsálemi püspök meghalt. — Oroszországban a nihilisták ismét nagy törékenységet fejtenek kí. — Indiában tavai a kígyók a ragadozó állatok 22 embert öltek meg. — Klapka tábornok "t . • 4 . Bukarestben van — A ploj-sz''t fegyházból az összes rabok megaiőktek. — KI nyert? Lemberg nov. 2-án : 9. 70 Szeben . „ 61. 46 Prága . . 34. 47 34 66. 12. 11. 36. 86. 90. 45. 37. Irodalom (K rorat alaU in''-^einlitett :uaak i Nagy Kauitsán Wajdit* Jóaaef kr.ny. keroskadés « illa megrendelhető.^ — A Gazdasági Minők cximü mezőgazdasági és műszaki hetilap legulóbb megjelent azámai ismét örvendetes és elvitáshatatlan tanúságot tesznek e jeles ssaklap helyes irányú ós közhasanu működéséről. Csak néhány közleményére utalunk e végből, hogy felhívjuk a müveit gazdakftzönség valamint a mérnökök, építők, gyárosok és vállalkoaók figyelmét e közhasznú vállalatra. Gazdag tartalmából kiemeljük a következőket: Az országos kydrográfiaí hivatal szervezéséről. Az amerikai mezőgazdaság termelési föltételei. (Az 1873 ¡ki válság. Az egyesült államok földrendszere. Kereskedői szokások. A szállítási kérdés. Folyók, csatornák, vasutak. A tarifa kérdés. A fuvardijak leasálli''áaa ) Húskivitelünk Franczíaországba. A magtárak építéséről (4 ábrával). Morócz látván (életrajz, arczképpel.) A villámcsapásokról. As oictfó vidéki vasutakról, Kállay Bénitől A Tisza és Kőrös szabályozása A jó rétek hatása a gazdaságra Uj szerkezetű hordozható szellőző készülék (2 ábrával). Vizeink kihasználásáról Fürr Ivántól. Magyarország áruforgalma julius hóban. Az Egyesült Államok mezőgazdaaági termelése és terményeinek kivitele. Fö délezerkezetek nagy széleaségü épületekre (3 ábrával.) A bourdeauxi nemzetközi phylloxera kongressus. Rendesen közöl igen érdekes kisebb közleményeket, híreket,gy akoriati\|tanácaokat a mezőgazdaság, erdészet, borászat, halászat,házi és gazdasági iparépitészet és gépészet,épitő- és gyár-par.vizszabályozás.kiállitás, találmányok stb.köréből. Rendesen közli az épitkezési ée szállítási árlejtéseket s azok eredményét, miért is az építő vállalkozók ezintén nagy hasznát vehetik e jeles szaklapnak. A Gazdasági Mérnök megjelenik minden héten, képekkai ée részletrajzokkal illuet rálvk. Szerkeszti ée kiadja Gonda Bé''a műegyetemi ra. tanár. Előtizetóei ára egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Az előfizetési dij a Gazdasági Mérnök kiadóhivatalába Budapestre küldendő Ajánljuk e lapot a müveit gazdaközónség valamint a mérnökök, építők ée vállalkozók figyelmébe. Vegyes hirek — A wLeitha* bankháznak, Béce, mai .Bécsi tőzsde* cximü hirdetésére kiváló figyelmet kérünk — Mezögazdazigi gépkisérleti te lep ée raktár a fővárosban. Tarnóczy Gusztáv nagybirtokos, kinek neve több év óta hazánk közgazdasági ügyeivel szoros kapcsolatban á''l, menten minden üzérkedéei tendencziától ós csakie mezőgazdasági állapotaink javitását tartva szem előtt, a jövő tavaszszal egy gépraktárt szándékozik Budapesten beren dezni. E raktár ugy a haaai, mint s külföldi ''gépgyárak legjobbnak elismert termékeit fogja forgalomba hozni, ¿s egy gépkisérlefl teleppel lesz összekötve, me lyen as áruba bocsátandó géppel szak értők jelenlétében próbák rendeztetnek, A terv kiviteléről agyán még részletes adatokat nem hallottnak . de mindenesetre figyelemreméltónak és érdekének tartjuk a hirt, mely egyike ama ritka eseteknek , hogy egy hasai nagy birtokosunk, az árusítás praktikus tőrére lép éa igy kíván a közérdeknek htaznára válni. — Deveczerb&n Veszprémmegy e szolgabíróeága éa járásbírósága asékbe lyén a nagy vendéglőbe tagnap éjjel három fegyver«-« rabló betört; éezrevé-tetvén, az őket üldöző eegédszolgabiróra éa népre négy lővéat lettek. — Erélyesen üldöztetnek. — A cholera ellenszer fi Mekkában, mint azt már többször említettük, jelen leg a cholera dühöng a Mekkába vándorolt zarándokok közül már több százat megfosztott életétől A török kormány ugyan tett már egé»zaégügyi intézkedé déneket a küldött a szeul vároaba 15 katonaorvost, de őket a babonás lakosság csak kigúnyolja, m -rt ast hiszi, hogy betegség ellen, mely az ég csapása, emberi erő hiábavaló. A tatárok azért karán reggel ezrenkint özönlenek a kábához (az izlámnak tudvalevőleg legszentebb temp lomához) s megveszik a aekrealyéa azon seprűjének, roelylyel a templomot naponkint kisöprí, minden szálát; egy ilyen darab vesszőt — jól megfizet-e az árát aranynyal, — roegfőzuék n vízéi tnegiaz-szák A jámbor mekkaiak abbau a meg győződésben vannak, hogy f » szer uao dálstos hatású r cholera ellen. aágot vonja, hogy: ha már as ember végrehajtó. as utaasók éíiel. vsgy ha mJr^iTéfltiza, na mono\|a megíógy ^ mi a meatorséfre f A gödöllői udvar s a A tarhonya nagy kagybe jutott a gödoltoi udvarnál, miután múlt hó közepe Aa a szegedi Csianer-féle liazt kereskedés két tsbea nagyobb azállitmányok kül déaére ssólíiutott fal. Érdekesnek tartjuk egyúttal as-ui különös kfirülraényt is tfleinKtesl, hogy a budapestiek távolról ae fogyaaztanak annyi szegedi tar bonyát. a menayit a Bécaben tartózkodó magyar caaládok. Est mutatja legalább az a tény, hogy a szegedi termény bizományos oaégek 2-3 -aaor több tarhonyát szállíttatnak Bécsbe mint fŐrárc-aunkba. flftMznoB tBítuivalók. — Hagymát növények a rízben virágozUtuí. Némely virág hagy mának p. jáczi''it.nsrozisnak stb. azon kdlöoöatulaj-douaágok vagyon, hogy a vizben virítaak. E végre aaját üveg vagy porcsellán edény t kell azerocui, melynek felülről párkánya vagy karimája van, Melyen a virághagy mák tauyátshataak, <yedüi alaóróazeit érhetvén a tenyésztő tíz. E Icarimáig kell meg tölteni vizel a többször frissel pótolni. Szaporán ísveletés virágot hajtanak a virághagymák. — Jó itítemény tkeáioz Nyolcz lat iróa« aj»lhat egész tojáaaal öaezehabarunk a eh«z H l«t liaziet ugy vegyítünk, bogy mindig 6gy kauál lisztet rnazünk s ntánna egy tojást ütünk bela. Most megsózzuk a mgczukrozzuk, két kanál élesztőt adunk hozzá, s ha megkelt Képeli megsütjük Szerkesztői Ozenet » ® f sértés, ara vágásról állapotára rouatko- szó siocs, a lap .«¿"V A Kössaaít a asáp leréíért. <l\. E 8 E. Felhasználjak 4782. ,KözWztonságnuk V Jöró számunk boasa. Ü8». ?« kacz&netui »etUlk. M A bat,áz«sköHem«uveket ücB szeretjük Vözölni. <785. .Okuljon a gazdaközömég* köz-Iá-.; biztos sajtópert idézne el8 4780. .Piuse okt 81.« közöljük bi- •16bb. 4787. SzatVunáry Kázmér S^kaafehérvár. Sajnsutunkrs aa m«betttak eskOvCdre Ist« L-tfil minden buldogságot kiráattnkt 4786 Gr, B A A mit lehat, harafiui Örömmel / menetrend. fiadul Kanlaaáról hova: Ora P»re. Idf 5 10 raffe 1 2 tO <Ulot il 1 ájjel 5 55 rtffe 8 6 áátoi: Voaat iaá« ¿07 MÍ^a, Mukto., Do.bo.ár «16 » J 2CW ttuíf-P<Mtre (gyorsvasat) 204 1 (postaroaat) 212 (»«CT« vonat) 11 »1 4,jc 301 11 50 .j)« 315 áoproubs 3 40 dálut 205 Prágerhof Kottori. Csáktornya 4 55 re^gr 208 . 2 47 dilat ÍOl , . (gyorsv) . 10 50 ■ öv. Brkealk Kanissárs honnét: Tán feltűnt kedves olvasóimnak, hogy ez ideig a magyar regényről nem aaáltam ? Ast tartják : Jó bornak nem kali czégér. Jó magyar ember télen, nyáw, ów—el, <stiiii)i>I i ée mindig jónak tálálja azt, mi a magyar, különösen ba as magyar ragény egy Jókai, EStvöe, Jósika, Csokonai, Kis, Kisfaludy atb. stb. tollábói került ki. A 9nyár" bÍEtositó-társaeáguál, melynek elnöke „Augusztus* ur, tűzkár ellen biztosított takarmány kalapomat egy más, sokkal tartósabb s az ezredéves ósökkel dica-kvő dicső juh nemzetség felöltőjének kegyes átengedése által származtatott kalappal cseréltem fel. Szerelmesen ölelgetem, eddig meg-vetőteg lenézett káiyháeskábiat s kedves meglepetéssel vetem magamat kényelmes karszékembe, hogy könyvtáram váloga tott munkáinak olvasásával tegyem élvezetessé a rok eső miatt kiállhatatlan őasi napokat. (Válogaloll biz a! Jókainak összes mű veiből áll! semmi löbb.) Itt bizony illett volna ezt is meg-jegyezni : éa kedélyesen murczizgKlok ; de hát kérem, tessék elhinni oly istentelenül savanyu borunk lett, hogy..... ah ! ne tessék elhinui, nem bizony, édes mint a . . a a . a krumli ezukor . . a bizon ! (Most jut eszembe, nekem is van eladó!) Jó kis bor. Tessék csaK venni. Még húsz krujozárért is eladjuk literjét; de ha többet nem adnak, nyolczczal is megelégszünk. Gyc.nyörü a regény, mely véletlenül kezembe került. Hanem csodálntos ! Éa is ssereplek benn és pedig csekély magam benne a főszereplő, a regényhős. Szinte el elgondolkoztam rajta, hogy mi hire« mb r lehetek én. mikor még a Jókai bácsi is ismer. Hanem lássuk a me . . ( . azaz lássuk, hogy voltam én egyszer életemben regényhősi (majd ast mondtam : medre.) ^ AéMwlhiWi történt, ahol is én az időben bogy éhen as bizony06, és hogy uralkodtam, as hihető. (Uralkodtam ugyanié hajdúim botja fölött, lévén az érdemekben dus Keszthely városának segóa szolgabirája. (No természetesen abban a regéuybeu !) Egy alkalommal — dolgom levén a hivatalban — az épület tekervényes folyosó 8 lépcsőin eltévedve bolyongók, midőn a legszebb női hangok, miket életemben hallék, riasztának fel kétségbeeséshez közelgő el tompultság bél. Figyelmesen hallgattam a hangok irányát b mind közelebb, közelebbről hallatszottak jönni. Egyszerre csak szemközt találom magamat a kedves ezüstcsengésü hangok tulajdonosaival (Igen, igen ! ketten voltak.) Leirhatlan h meglepetés, m: látásukkor ért; de k ifejezhetleniebb még az az érzés, mit akkor érzék, midőn az elragadóan szép hölgyek egyike e szókkal: Bercii kedves Berciml Megjöttél: Oh! Is''enem ! mi boldog vagyok . , kebl< mre vetette magát s szenvedélyesen össze csókolt, miközben könnyeivel áztstta arezomat. Kérem, kérem! nem én vagyok az . . . tessék elhinni cem én vagyok. Jaj ! ne okoskodjék már igazán kisasz-szony 1 Hisz én Jóeeí vagyok nem Berci! Ne csókol.....ah! ah . . . azaz kérem ássan I tessék, tessék 1 óh! csókoljon agyon, rendelkezésére állok. Hát csakugyan magának, azaz akarom mondani, hogy . • . . ho^y .... ej . . mit is akar- Paplrwletrk. Czigáujr sóhaitá«£ H«j anyjuk — «óbajt, ¿bat rri^ány. — ká ugy volna liatUnk , a «int mo»t — báj — Adóoxekutor fiirözztéze. A Vas-megye L. írja, hogy a napokban Rumból Kim felé egv adó végrehaj''ó ballagott már jócskán estefelé. Útközbe* ké<1 ^^ s«mu* «aca. - j„ p(,cácaat sutnál magyarral találkozott, kikkel beszélgetésbe elegyedett, a a rosz exekntoros időt is belevonták a diskurzusba. A magyar ember régi jó szokása szerint egymás kilétét tudakoivz, a végrehajtó, bár nem szívesen, de hát szókimondó lévén, bevallotta, hogy biz ő exekutor s hogy Kámba igyekszik. Erre a két útitárs nagyon elhallgatott. A mint ballagtuk-ban a Rába hídjára érnek, hirtelen oda fordul az egyik paraszt az exekutorhoz b egészen kedélyesen mondja neki: Tekintetes uram, uszszenk egyet! s ezzel meRr»''gadva s rémült exekutort, letaszítja az éppen akkor igen megdagadt folyóba. De as áldozotot nem hagyta nl a. lélek jelenlét s a paraazt karját eröaen elkapva, magával rántott» a vízbe. Nagy locscsa nás .... s egy ideig rnéty oaend .". . . kis vártatva előbukkanik az exekutor, s mint jó uszó, az innenső part felé tart; a miut úszik, ujabb zaj . . . hátratekint, hát a mi falusink is sseldeli ám a vizet s a túlsó partot igyekszik elérni. Aztán mindketten bőrig ázva kí-vánezorogtak a partra, s vissza sem nézve, haladtak tovább, az exekutor vísaaza Rumba, az atyafi Kám frlé; még ast sem mond ák egymásnak, hogy jő, »egészséget.* Az exekutor a dolgot feljelentelte, s ez ügy bon a szigorú vizsgálat már megindittatott. Azt hiszik, hogy a tettesek szemenyeiek lehettek. A Vasm L. e históriából azt az üdvösséges tanul- Hora mí^v liarátom Pxinháxbs Hm ! Ha adják a legrosszabb darabot Hí 97 árért megyek áita.itlau vagyok ott tán tudok knvosrt aludui Termény Üzleti jelentén. N''apy-Kaiiiaaa, 1881 oov 4-ér IdSjárásuiik < gy Let óta teli«» jelleget AltflK Gyenge hóesíw-k kíséretében több ixlwn éjjeli fagyaink voltak, »elyeknek azonban még kevéssé sikerült az ővzi caóa^sek folytán majd -nem fencketlon-kkí vált oj^zí(rutaiukat helyreállítani K m-bezQlt közlekedés kQvetkectébea a bo»atl yi«rmukra nagyon jeleutékrelen Áru tuJajdou^sok ez okból nagyon tartöakodó magatartást tanusttau&k, miért is daczára fővárosi''lányba hireknok, kBtések csak nebexen létesülnek. huta és rossbsn nyugodt hangulat ural kodik, árakban a asult hét ellen nem történt lényeges váUozás. Árpa lanytíz irányzatot kötet ; árak alább azá''ltak Kukoncza (cin quantin) és rab élénkebb kérdeó»kodesoek örvend-nek s nevezotesea utdbW ezlkk. mety-hen vidékünkön észrevehető hiány áll- tt be teljes árakat ér fi. Bab végkép el van uanya-golva. árak nagros bagyatlottak, Eepczében érésen ritkult készletek mellett csak csekély forgalmunk volt. Bnaa 1150—12—, Hoas 8"50. 8.75 árpa 8Ö0 —9.50 Zab 7 2» - .7 60. ^akoricaa l?pa 8 I 7-25—'' 7.50. uj 6.50 - fi 75 Ciniiintic ó 8.-- — —-L^ocaa 32 —•--—.Bab fehér V 50—9.75 Bab tarka 6 50 - 6.75 Kepcza 12^0—18.— K B tam mondani ? Hát hát. . kérem . . . az ám .... Mé^ t^yáhb.js bpszéllem volna e chinai nyelvnek is becsületére váló ki fejezésekiel, ha a gyönyör« hölgy kedves arczán a legnagyobb kétségbeesés kifejezését észre nem vettem volna. Ah, Istenem! Nézd Emma, nem ismer rám ! Berci ! én vagvok f s te, mindig hfi Gizellád . . , ki téged három évi távolléted daczára sem feledett el. Nem ismersz ? A határtalan fájdalom kifejezése végre észrevetette velem (mert ez ideig eszméim a világ teremtési chaoa hoz voltak hasonlók) miszerint itt csalódásnak kell fennforognia . . . Hogy még nagyoob fokura ne csigázzam a fájdslmat, mí a kedves höl gyet, ki magát Gisellának aevezte — érte, felhasználtam s pillanatnyi zavart s e azokkal: .még találkozni fogunk" elrohantam. A legellentétesebb kedély hullámzástól zaklatva, hasa érkeztem. Első dolgom volt, a taiálkosás folytán még mindig zavart eazméimet rendezni. Ugy éreztem, hogy a csók okozta forróság egyre égetőbbé válik srosomon. Több napot töltöttem el keresés sel . . . mind hiába; Éjeken keresztül ébren, csak gondolatimmal bíbelődve, nem tudtam aludni. Nem tudtam mi az az ódsa; érzet, mi gondolatimat mindig egy'' tárgyra : a kedves találkozásra terelte. A véletlen ugy hozta magával, hogy egyszer hivatalos üybea Sümeghre rándulván, a gyógytár előtt kedves a már rég idétől nem látott barátommal találkoztam. Megálltunk tehát pár perezre, hogy egymáat hol ée hogy létünkről kölcsönösen felvilágoaitauk. EgyszerreAlás 4m»ás fsl riaastett bennünket. lársa^áeimLiwl. Mindketten a gyógyszertár ^abUti ¿blakára takftiU ténk, honnan'' á Rikoltás hallatszott a még ott láttak a barátom előtt iemeret-len ; de előttem iameróe hölgyet, amint barátaőjénak, kiben a kaastheJyi találkozásunkkor Emmának nevezeit hölgyet ismerém fel, élénk kézmozdulatokká kísérve beszédét, ujjával rám mutatva, valamit mondott. Hegaagy arázhatlanerőtől vonzatva barátomtól bucsut vettem, e lépteimet a gyógytár felé irányzám. Belép re már ott talál ám a két hölgyet, kik közül a halványabbik — Giy hs — e szókkal lépeti elém: Ugy a Oa.?ur megbocsátja Ksesthelyi találkozásunkkori illetlen viseletemet. (Hogy tudhatta meg aevomatV) Kis idő múlva — mialatt én hiába karestem szót érzelmem kifej esés éra, igy folytatta: Vagy tán ugy-« el is feledta már? Oly szomorú arcrczal mondta ast, oly báuatoaau, hogy szivemet éreztem aaorulni. Dehogy feledtem kérem 1 Ugy hiszem kaivá''>yságom nem a feledés mellett, de ellene bizonyit. Csak az a gondolat, hogy még valaha önt láthatom, Utta luivaeé életemet. Kéez volnék hdvősiemet'' áruba bocsátani, ha még egyszer leereszkednék hozzám az Isten legssebb angyala, hogy csókjával a meny ttdyét faltárja alóuem. Esküszöm, bogy aa ajkat, melyet kegyed csókja megszentelt, nem fogja halandó ajka érinteni. 210 Zákány falói 216 . 306 211 H.^4-Pe.tr"ól ■joa •201 30- Bá«ek61 314 316 ^oprouuöl 204 , 406 . 5 ''¿7 Tegg« 1 1 41 délb. 11 1 éjjel (vegye« vouat) 4 15 rgg-l ipoatavonat) 2 5 délut (gyorsvonat; 10 30 ijjel fi T i 1 reggé 10 15 éjjel 12 5 délben 1 20 Hélat 10 50 éjjel •-''02 Prágerhof felftligyursvonst) 5 37 röggel Felelőe szerkesztő: BÁT0BFI LAJOS. H 1 R D E T t s Hirdetmény Az 1881. évi riktóber hó 24-én tartott rendkívüli köegyfiléa határozata szeriut «én hirdetmény megjtle nése napjától számítandó két hó cjuIv a részvénytőke 20% ré.^Uifi/eté&ek-kel. vagyis egy egy havi 107,-fcal az intézeti pétJzt&ftiál lefizt tendó iészeu. az a részvényesek tudoaiásara hozatík. Kelt Beltattncton, ok* bft «-fn. A leriaüicz-Yitéti t^fátiéiiiar igazgatósága: Knnallk Feroncz. jegyzi 412 1—l. Dr. Poláea«k Arnold, igazgató. Mág án Kzt Giza, a lányok lsgssebbika mondta- .Íj,.,. j. Kifejeshatlan a kiy .érzaáe, mi kU-gasmet átjárta, saidő«. iíUto* ajkat es^cja ^ J, Caak aaért nem roskadtam la ennyi boldogság terhe alatt, mart hirtelen .......felébredtem. Ign kérem, á»kosoU maieg lévén azobámban, Morpheua ur kegyes volt pártfogáaába venni, azaz magyarul tronű--ya: elaludtam, s arra ébredtem fel, hogy ajkaimat, melyeket szerelmesen nyujték álmom kedves hölgye felé, fennebb magasztalt kedves kályhám megégette. Lásaák kedveseim ! Nem jól, nem kedreaen töltöttem-e én időmet, s leszámítva s kis kályha égetést, nem irigylendő vc4e as én állapotom V leolvasták kérem e kis tárcsát? (Banknóta nélkül.) El? Ha igen, elértem o-zólomat, mit e czikk írásakor ma gam elé tftatem. Az olvaaást ajánl tam, mint idóWüt6it,^a ka aem unták meg azives oly^pÚAm magokat e czikk olva-aáaakor ezzel én ia nyujiottam önöknek anyagot ideiük eltöltésáre. 0 Lágyak tehát jelszavunk ez őszi idényre: OivaasuMkl mart írna vagyon: nem csak kenyérrel, de Jókai, Dante, Dickens, Sckilier, Shakesp«»are, Turgen-jeffstb. sőt, mint ez esetben ia, az én igéimmel is él az amber. (Caak kérem áaaan, elaludni ne. tessék mellette, mert az nincs meg írva semmifelé, általam ez ideig ismert könyvben. ♦ HUSZABK SJVOtATAtt 2? Ali A í KÖZL''ÖHÍY i Ut''J tn IC ll> '' t ^ ■ V ; 11 fb lt'' 5 ■ I «.». » lu kallfleg felkaazaáltatik 1(3'' kiálthatok fel ¿a is ó« örömmel tudathatom önnel szivem legfórróbb kösz&metét, hogy Hala Ütemet, ix Ön WlikeiBayar-fftle baj-torjai: gyíkér easeaczfája j ét koaécse b vthxtójxr te gitett hajam kihullása ellen I éa nj hnj növesztésén, és kívánom ex igaaság »világi tudomására jöjjön KsafmáBi P Dnkla \| Hét évi tarfejfiség és \| szakáitalanság. «77 24 ére fiatal ember-1 nél, maj< a kétségbeesésig vitt !>v az ön valóban c»u- I dia és ritka gyógyerejü WinkeJmtyer-féle bojtorjái gyökér essencziájt e* ke-nicséaak hasa: áUu által I bnja hajuövéabez jut ék és a szakái ja, melynek lótrejövésén ma-1 gam is kétki-dtem, roár igec sürün mutatkozik alig 2 hó alatt. [ Köszönöm UteBéaek tt a természet gyógy erejének önnél, mintás [ röviden tíécibe megyek, köszönetemet szóval fejezem ki. Kaadlsr J. gépvezető Budapeaten. Az ön Wlnkelaaysr - féle bojtorján gyökér esseaoziájiaaitI használata után parókáimat, melyet közel egy évig hordum, eltávolíttattam és több hajam van, mint valaha volt. Ezen ered-1 menyről mindenki meggyőződhetik nálam. Wentft J vendégiós in Neuiiedl bei Laa a. d. Thayna, N -Oesterr. Winkeinuyer féle bojtorján gyökér eaataczlájából 2 tégely-1 lyel hazznáiván. daczára annak, 20 éves vagyok, kevés nap alatt. etTT r népszakált nyertem. Ezen uton fejezem ki kssöne-\| temet. Loresz MafCZSr jua. in Krapp (Kraij). Legforróbb köszönetemet z ön Winke Imayer-féle bojtorjáal gyökér esOMOZiéjáért. melynek 18 nap használata után. egy pompás trJjszakálUoi játék. Csodálatraméltó mutatványát ajánlhatom \| mindenkinek. Berger József. Ritter v. Elg. in Wien. Kwn, valamint még sok 100 máa köszönő és elismerő iratokat, melyeket eredetiben bárki megtekinthet álunk, a Wlaol-mayer-féle bojtorján gyökér eaeocziának és keaöcsaek további di-\| csérgetéset felealegeaaé teszik. mert a jó önmagát dicséri, i i Egy l^gely Winkelmayer-féle gyökér eaaenczia 90 kr Arak: . . , kenSca 60 kr * • * > olaj 40 kr. Postai küldeménynél , Tagy készpénzben, Tagy ntán- Téttel 10 krral több a csomagolásért. Központ, küldó-raktár: Winkelmayer J. Bécs, VI. Gumpendorjerstrasse 159. Zágrábban, Mittelbacher S. gyógysz , Pozsonyban, Karer J.l Parfumos, Fischertborgasse 6. Temesvár, Jeromis E gyógysz., Kolosrvár, Ssety Miklós gyógysz., Gyöngyös, Mersits Ferdinánd I gyógysz . Debreuzen en, Dr. Rothschn''eck v. Emil gyógysz., Temesvár, Toreray litván gyógysz , és a legtöbb gyógytárakban és \| parfüm kereskedésekben. Csak arra kéretnek fel a vevők , hogy a hamisítások elke-1 rülése végett, mindig WlakaUttjrer valódi bojtorján gyökér kézle-\| teit kérni ¿1 arra figyelni, hogy minden tégelyen Wlakelaaytr J. Bécs, VI. Gnmpendorferstraase 159."czége legyen '' 408 1—12. KUTTER A. Bank és váltóQziet Bécs i. Bognergasse. Ajánlja mAját minden bank és váltóaal«thez tartozó megbízások átvételére é» mindennomü bel- és külföldi, arany, ezüst pénzek és értékpapírok készpénzbeli eladására és vételére. Kíbockijt sorsjegyeket részletfizetésre, értékesít bel külföldi értékpapírokat és záloglevelakot. Lesaámol hozott sorsjegyeket, zálogleveleket és előbbi jogú kötelezvényeket, valamint még le nem járt kamat szelvényeket a iegoleaóbb feltételekkel. A bécsi és hajföldi tőzsdékre szóló megbízások, pontosan és szigorúan hajlatnak végbe tiérdlj 2 frt 50 tt. zárlatnál és mérsékelt fedezettel. Mayváafeelt ¿rtikpapirok aédig urtetsak a raktár-Mif «Mk i\|iiwUil «1 sem oá«Hik. Tudósításod készséggel ingyen és bérmentve szolgáltatnak ki. 411 3—i. 390 5—» Ü \|\ ■•''; 7 \| l R D E T E 8 E K, ''»v.. . .n. 1 v. < • ___:_ HIRDETMENY. Ó CSÁSZ. ÉS APOSTOLI 1IB. FELSÉGÉNEK 1881. éri jannár hó 14-érfi kelt lagfolső elhatározási folytán ezennel mepiudittatik a IX-ik MAGY. KIR. ÁLLAMSORSJÁTÉK, melynek tiszta jövedelme fele részben, vagyia annak három-hatodrésze & mrgyar királyi vagyontalan hivatalnokok özvegyei- és árváinál: aegélyezéséro alakított alap javára, egy natodréaz a magy-r gazdasszonyok or.zágos egytsfllétének, egj- ha-lodréaz a pes''i első bölrsóde egy etnek, végre szintén egy batodrés« x pestí Elisabethinam haazonszonvi kórháznak zegélyezésére fog forditutai. E sorsjáték 3SSZOS-. 334-9 ben megállapított nyereményei az alább következő játékterv »zerint 2BO.OOO forintra rilgnalt, ée pedig; 6°/o-°» magyar papír járadéki kötvényben 2 nyer. egyenk. 8 nyer. egyenk. 5 nyer. egyenk. 30 nyer. egyenk. 100 nyer. egyenk. 200 nyer. »gyenk 3000 sor-oyer. •gyenk ■o m - m a- 1 főnyeremény...... 70.900 frtUi 1 fónyeraménv...... 25 000 frtu! 2 fónyerem. egyenk. 12 500 frt 25.000 frt. 5 000 írttal. 10 000 frt. 2,500 . 20 000 . Í.000 , 5 000 . 500 . 15000 „ ¡00 . 10.000 , 50 . 10 000 . 10 . 30.000 , 1 " A húzás vrsszavonhatatlamil 1884. évi deczember hó 5 ón történik. 3% 3—6 Egy sorsjegy ára 2 frttal 0. é. van megállapltra. Sorsjegyek kaphatók : a lottóigazgatóságnál Budapesten (Pest, fővámház, félemelet) valamennyi lottó-, só- és adóhivatalnál, a legtöbb po«ta!iiva tálnál és minden vároabar és nevezetesebb helységben felállított egyéb közegeknél. M. kir. lottóigazgatóság Budapesten 1881. évi október hó 23-án. Freyseysen Adóm in. kir. p. ü. min. osztálytanácsos és lottóigazgotó. (Utiuymat ■«■ (UjaitatJk.) istei után egyedül az ön Hoff János-féle maláta-! vonat egészségi sörének köszönhetem életem megmentését. Holf Jáoos ca. kir. ndv. ar íllitó urnák, kir. kereskedelmi tanácsos kor -oá* arany érdemkereszt talajdonoaa. -a főbb porosz é* német rendek lovagjának. A Hoff János-féle malátakironat feltalálója s •«■ypdüli készi íűj t-nek. Európa legtöbb fejedelmének udvari sxá''litója. Bécs, 6yárfcelyl»éí : Brabetóof 2 Irodi és fiyárlralrtár Sraben. firaoner straaae 8. szis GYÓGYJELENTÉS Tekintetes nr! FreiaUdt, 1381. rnárcz 21 Az ön Hoff János-féle maláta kivonat egéazségi sörének az én, makacs köhögésemet illetőleg igen kitűnő hatása volt s felkérem részemre utánvétel mellett ezen sörből ismét 13 palaczkkal t 2 zacskó maláta ezukorkái küldeni, Waoka Tlvaiar. ca kir. Őrnagy. Hivatalos gyógjjelentés. Berlin, as aj laktanya kórháza, a tüaér-ntczában. A kitfiaő Hoff-féle maláta-kivonat pgéaxaági sörnek, moly a sebesülteknek oly jót tett, hogy azok azt nem örömest nélkülözik, egy ujabb száliitásért kéri önt fel az ápoió hölgyek nevében. Rmb. miniszter, Két forlaUa alél aeai kflltíetlk szét. HOFF JÁNOS, 37Ü9-12 CS. kir. udvari azállitó B«ft. Srabea. BriaMr«tra»se 8 Főraktárak: N a g y - K a n L a s a : Fesselhofer Józwf Strea ét Kteia. — Zala-Egerszeg Hsbinszky A. — 8opron: P Miller Keszthely Wüasob Fífftacz. — Kaposvár Lajpczlg Antal — K a 1 ó c s a : Bebr B. Upót. — Varasa: Kn»y Hooiialojer flyóflyaz — Budapest ">Ml«rfaae 7-(k szk« - N a g v-K a n i z a S. W.Pallak. .^»tegbarát^. ír. e czlm alatt Richter lipcsei kiadóintézetében megjelent röpirat egészaégoaeknek az olt5 betegségi tünetek le-leküzdéaíre, betegeknek pedig a baj sikerei gyógyítására megbiz-hxtó tanácsokat nytrjt. E könyr terfMkak Káf^y ca. kir. e«y-U»i kőcyvkereskedéao (Báea, í^ litván tár 6.) kgyw. U berweatve k«l« toog s így a m«f»«adel5nek aoas okos több k«haég»t 2 kraj-cairaál a ievoiező Ütpírt. <02 «—ll JO SZEMÜVEGEK és LORGNETTEK ü legfinom. csiszolt ólom-vegból, valamint kitfinó dopla tábori csövek, szm-házi látcsövek, távcsövek mlkroskspoM ¡próbált ablak-, kerti-, fürdő- és szoba-Mtaérfk. val&mict megviisgált, eltörbctlen fém^barometer.mely a kö- vetkezó időváltozást előre jelri.Kívánatra posta otján küldetnek. Megrendeléseket kérem közvetlenül az alólirt raktáromra küldeni, ahol is csak jó látaaerészi készítmények nagy válsaatékban igen olcsó árakon kása etben tartatnak. Mind ezen szakmába tartozó makik 3 javltAaak legjobba« ét lyaraaa eazfcéziltetMk E Mtzeré* NAGY-ICAHZISÍPI. Fő-utcai, OMOferi-otcn »sogleténRosenberg és Weliscfc-féle házban Halljátok én bámuljatok! Egy nagy brittáni»ezüat-g/ár csődmondása köretkeztébeW átvott óriási raktár becsárnn a ul is mélyen iMzállitottao adatik el 6 frt 60 kr beküldése vagv pedig utánvéu-llel mindenki kap egy külöoözen nynj-tott és 51 darabból álló brittániaezüst étkező-e<aközt, (mely el^bb iO írton felül volt kapható) és as evőeszközök febérm&raááaáért 25 évig le»» jótállva és pedig . 6 asztali kéa angol aczéipongével 6 legfinomabb brittániaezüst viia 6 tömött masjiv brittáaiaezüat erőkarai 12 legfinom. brittániaezüst Itiveakaaál, 1 nehéz brittániaezQat levfarteré. 1 nehéz brittániaezüst tejaieró 2 elegáns gyertyatartó, 6 szép maasiv tojassíHeg 3 gyönyörű Saom czakortalcza. 1 tbeaazBrl legfinomabb fajú, l igen »»ép czakar- ét baratarté 6 drb brittániaezüst tojáakaaái Bebizonyításai, hogy.ezen hirdetés nem szédelgesen alapszik, nyilTánoaságr i''->zok párt az ezerekre menő köszönő- és utánrendelő lev.-lekb. I .¡«ly££c: én étkezőszeremnek elóny''-seége és nyolékony-ságára vonatkozólag több évi használata után nyertem é< köteiezam ma-gaznat nyilvánosan, ha az árn nem tetszik, azt minden költség nélkül visszavenni. Minden aii ozéyek éltaJ biréetett étkazészorak ortoktelw ataa-zásak Ki tehát egy jó és solid áru. akar, a» fordaljon csakis a* egyetlen megrondelési helyre: L NELKEN brittániaezüst gyár főraktár Bécs, TI. Wlndmühlgasse Nr. 26. ■a „ rr " S C w E <a -3 tt Nagyon t. ur! Kfirülbolül 14 h-^nap előtt hozattam önt«! egy brit-tánia''-züst garnitúrát, muly''yol teljesen meg vagyok elcgedve és kérek ezúttal még egyszer egy küldés! belőle hozzám juttatni. Tisztelettel EleiuSchelkcnbeit (Krdélyország ) Kerncngel Simon, ev. lelkész. Mélyen ti az telt Xolken ur! Én az ön gyors brittájiíaezüst küldését megkaptam és vel<- teljesen meg vagyok elégedve. — Ön egész joggal hirdette hogy ez nem széd-lgés Legyen szives nekem még egyszer a fent emtiteU készletet megküldeni. Lans Heinrich lovag l>amrnh kir. tanácsos a cs k. főbivatalnál él pénztári udvarnál Grázbac. Továbbá vaunak köszönetnyilvánítások és utóreiideléaek a követ-ker5 dráktól : Vílm&r, gróf Pálfy-Dauu Stübíngben. Pruck Károly Koitá-ban. Wantschnma Kérd. cs. kir. adóhivatali adjunkttól Jamnitzban. ííe-retter KajeUntól Trientben, Diehl cs. kir. postamestertSl Hostoriesban, Sevelmayer cs kir. csen<iórt61 Bucbersben (Csehország), Holzer Ferenci Kelixdorfban, Gróf Forgách Károly Ghymes. sat. sat. 3£5 6 —50 Tlsztitópor brittánia eszkózém számára uagy csomagban 15 krér^ nálam kapható. Óriási megrendelés-k végett kéretik a mielSbbi meg_ rendelés. Mindeddi?\|ntolérlieíjen. MAAGER cs. kir. szab. W. valódi tisztított CSUKA HAJ-OLAJA MAAGER VlLMOS-tóJ BÉC S-ben A legelső orvosi tekintélyek által megvizagálvs és jóváhsgyva, — köny-Dyen ernészthotSséc ■ miatt gyermekeknek különösen ajánlható — s mint természeti Ugjobb) tiszta és hatályossága által elismert szer — a leghathatósabb gyógyeróvel bir mell- tüdébajok. pÖrvéBy. sőaiör, fokók, Mrkiütéaek ellen* Egy palaczk ára I frt. gyá-i-raktáramban Bécs Hen-markt 3 •♦) valamint az oaztrák-magyar birodalom legtöbb gyógysiertá-raíbau és uagyobb füazerkrreskedés«iben. Nagy-Kaaizaaa kapható: Bélus József Práge." Jiéla gyógy!, «raknál. Rosenfeld Adolf éa Rosonberg Ker. n. z tuaz tkereske«ié»eil»co. — Varazl don Dr Haiter A., Lollit t^l. gyógysz — Sopronba« Mez. y An ir.. Molnár L, Reckert E. Károly, Voga A. gyógysz Kaposvárott; llabocl.ay Kálmán, Augtisztin Gustáv gyógyszerész uraknál. 309 3—IV •) Ujabb időben éaz''elhetó. hogy tolib czég — kóxóns-''g-''s tisxtátlan csukamáj-olajat háromszögű üvegekbi-n Maa»rer valódi tijztit >tt Doracb-osukamáj-olaj gyanánt árusít. Ily rásxedések és megcsalanokit kikerül.-ndó kéretik a n. é. közönség csak azon üvegeket .valódi Maff«r /éle tis»ti-tott caukamáj-olajjal töltöttnek elismerni, melyek f«-nti »édjegygyel ellátva vauaak, és melyeknél a palacakon, cximen, dugaz bnrkoiaton és haszná-laU utasitason a név ,ttaager~ áll. *) Ugyanott létezik ax osztrák-magyar birodalom sxáihára schaffhau-aeni .nemzetközi sebkötő-gyár fSraktára, nemkülönben a nevr-yorki caég Hall "és Rackel .Soiodout-gyárá''nak főraktára és asemoitai Hartenatein és társa ,Legnaiino»e-gyár főraktára. BÉCSI TŐZSDE. Méryado a Laj han inien s a Lajtöae tuL eiyeül abficsi tőzsáe. Ama tetemei hátrányokat, melyeket bizonyos vállalatnak egy minién befolyás és akarat nélküli pénzszegény vidéki tézatféa »envedni kell — s viszont egy főtózsdenni működés roppant előnyeit — mint «zinujn a kormány é» a táT3nlat és tostületek székhelyét, kiknek czimei a píacaon forognak, városok, ahol j^ánlatok és tudakozódások tétetnek, hol minden világrészből a tudósítások összpontosulnak, a hol a politikát csinálják, a hol a legnagyobb papilapok jelennek meg. a hol a nagy üzérkedések s tózsérek az árkeleteí csinálják, szóval azon vároaokét, hol mind a kedvező, mind a kedvezőtlen észletetek annak idejében tétetnek s elébb szélesebb körökbe kiszivárogna, a legblzalaisa>b érteaitésak idejekorán nyerhetők, ami által szavazva az árfolyamra befolyással tehetffjk — mindezt röpiratunkban (¿8. és 42 lap) kimerítően elóidtuk. — A tózadének küszöbén álló nagy mozgalmait vére tekintetbe, a „szaéaí-speculation és az annyira kedvelt táraaaági üzleteinken kivQl a asérsá-keft kaczkiztatáaaai valé Hiv6ieteket ajánljak leginkább, s különösen a ketté díjat (esetleg nyereség: egyaránt akár emelkednek, akar esnek az árfolyamok) mi mellett a dijak még a ¡egkeiiveaőtlenobb cj»t«kben »«m veszhetnek tökéletesen el. Jutaléki árak a legolcaóbban. — A veaérkőrök-keli közelebbi vuzonvainknál fogva egyen««, közvetlen és gyors értaite-•ekkel szolgálhatunk'' ^szakértően s költaég nélkül.) Postot titaktartt» melletti kivitel SHrgC forgalom. Értesítő levelek ingyen. iV A jelenlegi pénzviszonyók s a befolyó tókék következtében azon helyzetben vagyunk misaerint az izérkadéii vétalakoil » a íikék és értékpapírokra kölcsönöknél a kamatlábat évi 5%-ra lesxádlithattuk dijaieotes ) Matatványszámok a .Leitba" pénzügyi és sorsolás: lapból bérmentve." WW Tarulomdusi nélkülözhetlen a»rajogv atp tárt (az öjaxes európai játékterveietek), elhelyezési. Iz«rk«dési ptp''regcr éí Beateket. tsrajegyblztaaitaMk^t (figyelemre méltó a kaszőbön álló húzásokat véve tekintetbe) sat tartalmazó röpiratokat, kívánatra ingyen és bérmentre küldjük meg. — i T p T íT U i u (Halmait kiadóhivatalának A „L Ki I LL A b a a k h é z a, 4002-4 BÉCS, SCH0TT£NRIN6 i5. kkdó tslijüoaas W&jdits József gyorssajtóján. I .1 T.- NiGY-EAlíInovember 10-én. / o ElML«té«l ár eeénz évre....... frt. tél évre.......* ni-gyt-d évre......2 , Kqu taám 10 kr HIRDETÉSEK s hasábos petitsorbaa másodszor C s minden további sorért .r> kr. NYÍLTTÉRIEK soronként 10 krrrt vetetnek fel. Kincstári illetek minden egyes hirdetésért 30 kr. fizetendő. 1 1 Hjagzaáik évfolyam. A lap wellem: részét illrtö kAzlemé-nyrtr a szerkesztőhöz anyagi rézxét ¡Ilt6 kfrrJemHiyek pad a kiadókor bérmentve intézendok : NAGY KANIZSA Wlasateakaz BérmenWllen lerelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. Kéziratok vissza uem kttldetuek Ns Kanizsa város helyhatóságának, .nagy-kanizsai önk. tüzol tó-egylet«, a , nagy-kanizsai kereskedelmi « iparbank'', „nagy-kanizsai takarékpénztár", a .zalamegyei általános tanítótestület * a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya s több megyei és város egyesület hivatalos értesítője. Heteiikinl kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. Közbiztonságunk. A tél, e hívatlan vendég bor-zaímaival s ínségeivel beköszöntöt; ! Bár már az ó testamentum kimondta azt, hogy mig világ leszen, tél s nyár megszűnni nem fog. bár a természet rendje ezt magával hozza, mégis sok, nagyon sok embernek ez évszak nagyon is korén s igen hívatlanul jött. Ez időszakban az inség s nyomor kettőztetett erővel lép fel ; a társadalom szegényei még az éhség kínjaiban a hidegségét is kapják. Ez időszakban azokra, kiket a sors anyagi kincsekkel megáldott, kettős feladat vár. mert az inség és nyomor is kétszeres. Megvagyunk róla győződve, hogy ezen felebaráti kötelemnek, hazánkban, megyénkben elég fog tétetni, mert a magyart -valláskülönbség nélkül, jószívűség jellemzi. De van más is, mi komoly aggályt kelt bennünk, aggály ez, melyet nem oszlat szét azon tudat, hogy a jótékonyság hazánkban minden lehetőt megtesz, hogy a nyomort szétosz-la sa, hogy azt tűrhetővé tegye, mert nem is nyomorról, hanem a társadalom, nyomorultjairól "a gonosztevőkről van szó; vagy mondjuk ki más szóval : aggályt kelt bennünk, annak tndata, hogy közbiztonságunk nagyon ro3z lábon áll, hogy a vagyon s személy biztonsiiga nincs meg hazánkban ; tehát hiányzik az, tni egy államban az első fókellék, mert vagyon-s személybiztonság nélkül áliarai életet ember ki gondolkodni tud. kinek szellemi látkörét köd nem borítja — nem képzelhet magának. Élénk színekben van előttünk a gelsei, ciabrendeki s várpalotai rémeset. Hallgathattunk, midőn a tfeisei rablógyilkcsságról volt szó. mert ez nemtelen boszunak volt kifolyása s ezen eset policziánkra mit sem szól, de nem is szól társadalmi életünkre, mert minden országban vannak elve- temült emberek, nemtelen bo''zuáilók. Csak íelebaráti szeretetből jajdulhatott szivünk. De jött ezntán a csabreudeki rablógyilkosság, ennek áldozatja lett egy ritka jószívű férfi, egy páratlan jóságú atya. A tetteseket nem boszn, hanem rablási vágy vezette, s a rablásra a gonoszokat nem inség vezérelte. mt rt állások s kenyerők volt. Ezen esemény után. Zalamegye közgyűlése jónak látta területére a statáriumot, » rögtönitélő bíróságot kérelmezni. S ezt nagyon helyesen s jól is tevé, mert rendkívüli viszonvok, rendkívüli gyógyszertjkivánnak. Zalamegyének ezen eljárása ellen egy czikk jelent meg a .Zalai Közlöny-ben, mely rosszalja a statárium kérelmezését. És indokai milyenek ? Ezeket rekapitulálni annyival is felesleges, mert a józan gondolkozó olvasó az ily érvelésekre csak szánalmas mosolylyal felelhet, mert lehet valaki antisemiti-kus érzelmű, de hogy ez érzelmeket oda is átvigye, hol ily komoly aggodalmat keltó állapotokról van szó; az már mégis kissé sok s jóérzelmü emberhez nem méltó. Távol, de nagyon távol áll tó-lünk, hogy a statáriumot mi jónak találjuk, nagyon sok van, mi ellenérvül szolgálhat, de a megingatott közbiztonság visszaállítására, minden lehető eszközt fel kell használni s a statáriumnak kihirdetése erre eszköznek bizonyult eddig. Ezután jött a várpalotai rabló-gyilkossag. mely párját ritkítja, mely megrázkódtatta s felizgatta a kedélyeket. s mely kézzel foghatólag bizonyította azok előtt, kik még kételkedtek benne, hogy: , Es isi etwas faul im Staate D&nemark. De ki tudná előszámlálni, mindazon rablásokat, gyilkolásokat, betöréseket s tolvajlásokat, melyeket a hírlapok naponkint közölnek, hát még azokat, melyek közölve nem lesznek? Mindez nagyon, de nagyon szomorú valóság; de szomoritóbb s aggodalom keltőbb lesz, ha meggondoljuk, hogy még csak a tél elején vágynak. Mert ki csak némileg ismeri a bűnügyek statisztikáját, az tudja, hogy a tél nőttével ezek száma is növekszik Hova jutunk majd? Minő kedvvel jár hatunk a munka s kereskedelem után, ha minden perezben feléled bennünk azon 8zoraoritó valóság, hogy szemé lyünk s vagyonunk veszélyeztetve van, ha minden erőnket arra kell fordítani, hogy biztosítsuk magunkat a rablók ellen, kik fejüket büszkén felverik? Mindez arra mutat, hogy rendőrségünk mai rendszerében ha ugyan van benne reudszer — tovább nem tűrhető, hogy ezen változtatni, ezt reformálni. vagy jobban mondva ujjá jobbá alakítani kell. De maradhat-e a helyzet addig, mig ez megtörténik ugy,mint ma van ? Nem s százszor nem! A statárium kihirdetése sem rlég. hogy hatóság tétessék oda, hol a közbiztonság meg van ingatva; csak katonaság alkalmazása nyugtathatják meg a kedélyeket, mert rendőrségünk ezt tenni képtelen, mert nem birja a nemzet bizalmát. LÖB IGNÁCZ. Magyar királyi honvédelmi miniszterről. 31587. Miután Bosnia és Her-czegovina tartományokban, a közigaz gatási hatóságok már szerveztettek az ezen tartományokban tartózkodó s a hadsereghez, hadi tengeresze thez s hon védséghez tartozó nem tényleges állo-mánybeli egyének nyilvántartása, valamint ezeknek a tényleges katonai szolgálatra, ugy szintén időszakonkénti fegyvergyakorlatokra való behivatása tekintetében, egyetértóleg a közöshad ügy miniszterrel határoztatik uiinl következik : a) A hadsereg és hadi tengerészet nem tényleges állománybéli sze- mélyeit illetőleg, f 1 szór az említett tartományokban tartózkodó s a hadsereg hadi tengerészethez ¿irtózó nem tényleges állománybeH személyek, a fennálló nyílváatartási szabályok ér-teltéében, tekintet nélkül arra, vájjon a havidíjasok közé, vagy a legénységi allományba tartoznak-e? a nyilvántartással -megbízott azon közigazgatási hatóságnál, Hletóieg azon hadkiegészítési kerületi parancsnokságnál nyilvántartás illetékesek, melyek területében az érdekletteknek honossági községe fekszik. 2-szor a nyilvántartás creljából, szabályszerüleg teljesítendő tartózkodási bejelentések, a Bosnia és Herczegovinában tartózkodó tartalékbei i havidíjasok részéről közvetlenül a nyilvántartás illetékes hadkiegészítési kerületi parancsnokságnál a legénységi állománybelíek részérót pedig azon ottani járási hatóságnál eszközlendök, melynek hatósági területében az illetőnek tartózkodási helye fekszik. 3-szor Ezen járási hatóságok, a nem ténylegesen szolgáló és járásukban tartózkodó legénységi állomanybeliekre nézve, a belföldi községi előljárok számára ki szabottal azonos bejelentési könyvet vezetnek a közös hadsereg és hadi teugerészet sor és tartalék állományához tartozó s téuyleges szolgálat idején kívül levő személyeinek katonai szolgálati viszonyai körüli utasítás XIII. mintája, 1-sö rész, azon különbséggel, hogy a jelentkezéseknél .tartózkodás végett* (9-ik rovat) a tartózkodási hely vezetendő be. A járási hatóságok az emiitett egyéneknek a mt gelózó hónapban teljesített jelentkezéséről minden hónap végével(a jelzett utasítás XVIII. mintája) változási kimutat ásókat tartoznak közvetlenül azon hadkiegészítési ketűeti parancsnokságokhoz átküldeni, melyeknek területében a* illetők nyilvántartásra illetékesek. A hadkiegészítési kerületi paraucsnokságoknak ezen változási kimutatásoka1 illető további eljárásra uézve, az id^ett nyilvántartási utasi- " 1 • i tás 23-ik szakasza 6.b. pontja irányadó azon különbséggel, hogy a közigazga- 1 tási hatóságok számára készítendő kivonatoknak a .község* (I1/,) rovata , ba megszállott tartomány járáshatóságának székhelye (p. bánjalakai járás hatóság) jegyzendő be. 4-szer. A be hivó jegyek és ajánlati bizonyítva nyoknak (Widmungskarten) a Bosnia 4 Herczegovinában utazó, avagy ott tar tózkddó tartalék bel i havidijasok részére leendő kiállítása és kézbesítése tekintetében, a belföldön érvényben levő eljárás szolgál zsinórmértékül A behi vási jegyeket a megszállott tartomány-beli járási hatóságok, vannak hivatva, az ott tartózkodó legénység részére a nyilvántartás illetékes járáshatóság utján kézbesittetni, és }>edig azon hatóság atján, melynek kerületében az érdekelt egyén a legutoljára beérkezett változási kimutatás szerint tartózko- < dik. Az utóbb említett hatóságnak pontos megtartása fölött ellenőrködjék, esetleg a késedelmeseket eugedelme-j - ? ségre szorítsa. 5-ször. Boszniában és Herczegovinában tartózkodási tárta-léxbeli havidíjasokkal a fő jelentkezés, valamint az ott tartó/,kodo legénységgel az ellenőrzési szemle, a tartózkodási helyükhöz legközelebb íekvó ka tonai állomás p^xwwxvuoksá^uál tar: tandó meg, melynek kötelessége leeud. az ott megjelentett a szabályszerű feklva&ási jegyzékbe f.ílveuni, tbból kivonatokai s ejgy-^b megkívántató adu tokát a nyilvántartás hadkiegészítési kerületi parancsnoksághoz átszolgál látni. 6 szor. A szarajevói fóhadpu rancsnokság fel vau hatalmazva, a megszállott tartomány okban tartózkodó tartalékos havidíjasoknak és tartalékosoknak ha e részben folyamodnak a fegyvergyakorlatokuak valamely ott elhelyezett * megfelelő fegy vernem ű katonai csapat tes''nól leendő teljesítését engedélyezni. 7-szer Liacz vidékére nézve, az e részben divo eddigi^ eljárás érintetlenül fennmarad. Az előbb emiitett rendelet szerint a jelent- TARCZA. Kinizsi. Mely csend honol. Susogva jár Szellő a lombokon. Távol ligetből bájdalár Csattan fel olykoron. Eoyelgve lejt a kis patak Tölgyóriás alatt, LTj élet int, a merre csak Szökkenve elhalad. r A tölgynek enyhe áruyiban, A rétnek bársonyán. Szerelme, hölgy» karjain Pihenni dót a bán. Mi suttogóu, mily édesen JS ajkiról & szó, Harezzajban ágyudorrenést Keresztül harsogó. „Jolánka", ssól .szép hitvesem, Éltemnek angyala, Sziveddel elnyerém, & mi Jót Isten ádhatz. Nézzen reád, ki élvgyönyöri óhajt e föld felett: Kéjjé varázsol bármi kint Bűvös tekinteted. Éltem zajongó tengerén, Ha sortom üldözött, Ki volt vezérli csillagom Ezernyi vész között.* £ s liljomékos termetet Reszketve fonja át K kar, mely ég villámaként a pogányt. A biborajk egy bájoló Mosolya lebben «1 . . . Miért a szó ? hisz érthetőn Felel e néma jsL Parányi kis keze lejét Ölébe fekteti; Oly édesen mily üdvhozót Susoghat most neki. S ím jő az álom szelleme Pilláin, lehel Egy uj Tiláguak csarnokát Tárva előtte fel. A hölgy gyönyörrel nézi az Ölében pihenőt, Ugy elmereng, ábrándozik A szunnyadó fölött . . EgyszerTC föltekint, aeyáti Egy eszme villan át, Vigyázva, csendenec veszi Körül * férj nyakát. Majd végre fölkel, zajtalan Nyul a kalpag felé, 8 raá hajolva, őrködőo Feje alá tevé. A villitermot neaztelen Lebeg ol lábhogyen, Nyom «em maradt utái.a a Reményszin szőnyegen. Kcvé«»el, mint eltűnt Jolán Ax erdó túlsó oldalán Közéig egy idegen, Hiúz szemmel tekint körfii, Megáll, ha sgy levél sördal Jf így elv» szántéi«. Egézz valója jó korán Elárnlá kémlő pogány Ki oly félve halad: .Allah! kérlek, most lég/ velem Segélyeddel elérhetem Ma még a várfalat.« Kgy pórt kell elnémítanom Ruhát cserélni, igv nagyou Könnyen bejuthatok; A »őrs ha nem lesz moituba Kutyák! feledni ezt soha Nem ''ogjs uratok ! „Ah d« való?'' . . ^Jigy álnu-dou! ? Ki iU pihen e pázsiton A gyűlölt bán nisga '' Vedd A Hali hálaénekem '' Nagyobb szereucsét már n«kem Kegyed nem adhat«.* Min'', ónba ér a bán «lé . Már gyilka villan fölfelé I><> viasza lép legott : .Az óvatosság meg nem ári A foglyokért nekünk agánk MinaiK szebb dijt adott * Ajkán lebeg a káröröm: ,lg71 ■ két karod jól átkötöm S foglyommá tette-ok; A félhold, melyre annyi vé«z Indult miattad, adni kés.''. Eunél jobb nyughelyet * Mnjd r&ztii kezdi. Jer Vi>«ér As Hllenállá-t mitsem ér Önkényt .vld ni«c magad 1 gy»r»an, kelj fel szaporán Mire leszállt a* «»thomály, Uramnak foglya vagy!" A felzavart bán ébr«d.-z . . . A kém kaexig . !).• h.-ih mi ez ? A megdermedt pogÁnyt Az érczkarok, miket előbb Erősen össsekötözött Most sarkon ragadák. .K»z»mb»u vagy, dc a magyar Foglyával bánni nem akar Vgj, mint U »«oktatok. Dörgött a bös vss«nj s mondd a báo Oiozvs nem, dc nyilt csatán Bostnt áll rajiatok ■. , i * ■ , A meglepett tar, mtut a nyil Kobaut el, C még soha ily Karok közt nem vala; A vár eszébe sem jatott, Öi tilt. bogy szét nem zazta ott A bánnak vaskara Hová tűnt kedveaem ? Hová tüot el Jolán ? I '' ''Ián ót is ímzély.. . hah! Ijtánoa szaporán ! - . De arczán az öröm Sugára villan át Köselgni látja őt imádott angyalát Kezében vérpiros 8/amérzát emelve Kogtön megkónuyebQlt Háborgó kabela. Dc bánatfallrgtől Borong szép homloka. Ily halványnak, bosnsk Nsm látta még aohz . Moglepui vágytalak * — Szólt ssenvs.lély ruca -.K kis csokrot kötém Számodra kedveaam ; S a Btig nftm örömet Saarozni akira, K.-WtU-l leugc az Kuyésaet angysla Azonban me-tvo vsg>. Megmentett vaskarod Boldogítsd mng soká Jolánt s c diága hont!'' •Szegén) Szemlrfiy P.tli . i Egy kellunx''S őszi délután K csinos Ulucaka mcllmt haladtára el. finnek közepén bámáwikodik az ég feló agy I \ .'' Jf»> - . . . • •»( _ . b" (J I i , .i.í .i .u i, -in i ódon várkastály, mobosnlt fekete tornyaival. Körülötte százados hársak tödik be a kigyódaó sétányokat, melyeken boldog, boldogtalan ©gyáránt éivszheti \ kert virágillatos levegóját, caak át am iópje a tiltó korlátok határát. '' ; A faluba árve, az ut fáradalmaiV a kart «gyik lombos iája alatt kipihe* nendő, a gyeppsmlagra dUlék, melyen elég alkalmam nyílott a regényes szórakozásra .... Már hullottak a fákról a aárguló ószi levelek egymás után, mint a halandók hiu reményei, s elborították »zemfch dély gyanánt a kauyargó utakat . . . Ei • érzékenyülve tekiniák körül,''* elmerengtem hoassau, édesen a termeszét ünnepélyes halála fntalt. D ■ csak hamar kiáb-ráodulék ez édes gondolatok tömkelegé; bői, meri egy furcsa jólétiség különoaen magára vonta figyelmemet. Ugyan ni?! A közeli utou a szomszéd bársak alatt önkénytelenül a szemembe ötlött egy feitüoó alak. K.i, miotba eiveaaet; boldogságát, vagy lelke üdvét keresné, oly iess:ilteo bámult magwelé, zsebre dugott kezekkel, majd egv félóra óta. Egy ideig csak nétunn bámulátn. kéaóbb «»inban elhatározám, hogy meg> azólii»m, vájjon Hli leihaté, vagy mit ke-rea, vagy hova való, vzgy mi a aeveV ii»ndoUtomat tett kövottr.... De bretutó % egek! hogy elébe.léptem, az emberi tóág egy él<5 sza''iraja állott előttem, mi~ dóa'' láttatni az emberi formából ki vet kő zótl puszta várat. A kalap uélküli lilái: megőszült hajzat, hnmályos szürke azí-utékbe, a kéta^gbtejló komor arCf.voní-sok, a gombuétytüli ing. a kopMt kabá^.. é« a mégkopottabb csizma. tvety'' bóljábaí kitelő kandikál lak, mint a dijó r> " '' .5 k X • v tf % i '' HUSZADIK ÉVtQLYAM ZALAI KÖZLÖNY. J Ifi MV« NOYH1ÍBHB 10-én 1881. kezési könyv és változási kimutatás vezetésével eddig megbízva volt katonai ullomá* parancsnokságok a náluk jelentkezett legénységi egyénekről ki-inatokat fognak készíteni s ezeket jelen rendelet 2-ik pontjában emiitett járáshatóságoknak, folytatólagos vezető? végett megküldendik. A szerajevói országos kormány az alantas járáshl-tóságokat a nyilvántartáshoz szükséges űrlapokkal el fogja látni. 8-szor. A szcrajevói fóhadparancsnokság terűle-tébeu tartózkodó azon nyugdíjas tisztek. kik illetményeik felvételével oda vannak utasitva, valamint ezen kerületben .szolgálaton kívüli''viszonyban levő alkalmazott tisztek, ezentúl is a szerajevói fóhadparancsnokság által fognak nyilvántartatni. 9-szer. A többi ott tartózkodó nyugalmazott havidijasok és a »«zolgálaton kívüli* viszonyban levő egyének, a belföldi hatóságok. illetőleg katonai parancsnokságok. nyilvántartásában maradnak. Az ajánlati bizonyítványoknak esetleg a behivási jegyeknek kiállítása és kézbesítése tekintetében a 4-ik pont irányadó. A nem tényleges (szabadságolt1) állománybeli magyar királyi honvédséget illetőleg. 10-szer. A Boszniában és Herczegovinában tartózkodó nem tényleges (szabadságolt) állomány-beli magyar királyi honvédségi szemémélyek nyilvántartás illetékessége te kintetében. a honvédséget illető szabályrendeletek érvénvesek. 11-szer. Ezen egyénekre nézve a föntebb emiitett 2. 3. 4. 5. 7 és 9. pontokban foglalt határozatok azon Különbséggel mérvadók, hogy a nyilvántartás-illetékes hadkiegészítési kerületi parancsnokságok helyett „a magyar királyi honvédség zászlóalj parancsnokságai értendők. Midőn (czimet) tudatnám, miszerint a Boszniában és Herczegovinában állomásozó katonai parancsnokságok és a katonai nyilvántartás vezetésével megbízott közigazgatási hatóságok a fentebb emiitett nyilvántartási szabályok ''végrehajtása tekintetében utasítva vannak, felhívom a (czimet). hogy ezen rendeletet közzé téve a Bosznia és Herczegovinába való utazásra jelentkező nem tényleges állománybeli katonáknak és honvédeh-nek az itt is körülírt jelentkezésre, illetőleg a jelentkezési kötelességnek Bosnia és Herczegovina tartományokban is pontos teljesítésére leendő figyelmeztetését, a nyilvántartási közegeknek hagyja meg. Budapesten, 1881. évi szépt. 10-én. Szende Béla s. k. honvédelmi miniszter. - MÉMzterí rwgtat A bel-fi gy m iniff^t^''''p TiTtf1 értésére esett, hogy a helyhatóságok nagy része miniszteri engedélylyel sem táró egyéneknek is az előadások ős mutatványok tart hatására szóló engedélyt ad. Ezen szabálytalanság megszüntetése végett a nevezett minisztérium a hatóságokat is ntasitotta, hogy kizárólag miniszteri engedélylyel ellátott egyéneknek adjon csupán mutatványokra helyhatósági engedélyt. — . Felhívás küldetett be hozzánk az 1882. év jnnins—szeptem ber hónapjaiban Berlinben rendezendő egészség- és mentésügyi kiállításban részvételre A kiállítás két osztályra fog felosztatni, melynek egyik osztályát az egészségügy és egészségi technika, másik részét pedig a mentésügy fogja képezni. A kiállításban képviselve lesznek az egészségügyi tárgyak, valamint az egészségügyi irodalom és rajzok. A kiállítandó tárgyak legkésőbb 1881. évi nov. hó 15-ig jelentendók be. E határidón túl érkező bejelentések figyelembe vétele nincs biztosítva. A bejelentés elfogadása és az igényelt tér odaítéléséről a kiállító értesítve lesz. Mindennemű bővebb felvilágosítással a berlini központi választmány (czim : Central bnrean für die hygienische Ausstellung, Berlin W., "Werderstrasse 3/4) és a budapesti helyi bizottság (czim: Dr. Rózsahegyi Aladár, Budapest, Észter-házy-uteza 5. szám) Magyarország kiállításának áttekintése érdekében kívánatosnak látjuk, hogy a t. kiállítók a budapesti helyi bizottságot is értesítsék a berlini választmánynál tett egyenes lépéseikről, A névmagyarosításhoz. az a burokból, azt a gondoláit szül te agyam-t>an, hogy ez nem lehet jó ember, de mivel már egészen elibe értem, há: csak megszóllitom, gondolám magamban. Nyájas szavakkal kérdezék tőle egyet mást; de ő egy szavamra se válaszolt. Egyszer azonban föltekintett, meghordozva sápadt tekintetét rajtam tetó-től talpig (mintha caak ast mondta volna, hogy mit alkalmatlankodom) újra maga cié bámult, e ugy látszott, hogy meg mélyebben gondolkodik, mint aaelőtt. Szepegve távozék. Nem követ-e? tekintgeték rettegve viasza-vissza, meg rettenve gyanua külsejétől ... de bis ő nem követett, hanem ott maradt előbbi helyén, mintha oda lenne nőve . . . Társam akadt a padon, bizalmas külsejű férfiú. Az uraság tiszttartója, kinek sie''-tem elbeszélni a velem történteket. Szememmel az én előbbi barátomra mutatva, megkérdezem, hogy ki lehet e megviselt egyéu amott a azomaxéd kanyarulaton oly búslakodó tekintettel, mintha az egész világot elvesztette volna! Hideg moaoly vonult el ajkain b nagyot foháaskodott feleletül. .Szegény 1« kesdé a beaaédet, .ha olyan szép lett volaa élete pályája, mint milyen azép a neve, nem lenne most "ly eltorzult alak, as a aserencsétlen nem i^ane földön futó, nem lenne őrült.« „Sss-íécy Szendrői Pali!« 24 év óta ismerem «•s tartózkodik falunk a e kastély kőrűl. Nem bánt senkit, őt ae bántja senki se, kivéve néha az utcza gyermekeket, kik csoportban követik a osufot üanek belőle, kinevetik, ds ő ezeket se bántja. Neki mindnyájan köszönünk, s ő nem köasön senkinek. Mindenki rája bámul, ■ ő nem néz senkire. S csak elvétve szó 11, akkor is csak ő érti azt, meg a jó latén, kinek mindenkire van gondja. Valsuxtikor szebb napok ragyogtak fölötte, boldogabb vala . . . boldogabb boldogaáfáaak áldozatja Utt, A névmagyarosítás, — amióta e tek inte''.beni mozgalom országszerte ör vendetesen megindult, — nemcsak a gya korlatban : as eszme terjesztése, névma-gyaroaitó tárzaaágok létesítése által; de in thooria a tudományban, különösen a nyelvészetben magára vonta a közérdekeltaéget, igy jeleeen el nem mulaszthatom, hogy a nagy-kanizsai név-magyaroaitó társaság figyelmét fel ne hivjam, de vele egyszersmind mindazokat is, akik a név magy aroaításnak ügy buzgó bajnokai, vagy leendő proaelytái, az 1881-dik évi .Magyar nyelvőr8 1-aő füzetére, amelyben Szarvsa Gábor egy jelea értekezésben ad utasításokat a névmagyaro-aitáahoz. Ugyanis jeles czikkében, am>j-''jet ''f>y kezd: .Kevesen vagyunk a e keveaen is pusztulunk veazünk A magyar faj napról-napra fogy. Falvak vaunak azelőtt tiazta magyar ajknak, amelyek őrült. Nevelő volt ezelőtt 24 évvel a Nagyságos ur udvarában, szerették ia, mint "a b«tevő falatot, s mégis becsülték, tisztelték ia mondhatatlanul, mert olyan két derék fiút nevelt a Nagyiágon urnák, hogy a király is büuke lehetne rá, hanem szegény e «xeretetnek lett áldozatja. Az Uraság nagyon jóazivö ember vala. Egy alkalommal meghitt bescélge-tés közben olyan ssótejtett el előtte, hogy fáradalmai jutalmaaáaául leánya keaével fogja őt megajándékozni, ha türelme kitartó ¡esz addig, mig a ki« Ilon ki akkor töltötte be a 15-ik évet. nagyobbra nő. Ne szóiljunk többet\|Ütött a boldogság órája! Boldog lessek tehát, gon-dolá magában Ssendxóy Pali örömtől csillogó szemekkel. Hissen atyja igéré azt, mit mi önmsgunk közt hiu reményekkel annyit tervesgeténk. Ilon! Ilon! rebegte öntudatlan! Egymásé leaxünk. Legott elrohant, fa képnél hagyva as öreg atyuat, rendkívüli örömében mindenről megfeledkezve, a kaotélyb i rohant, Ilon szobájába. S egy Íillanat müve alatt jöt a kii szemérme» lonkával jobbján az uraság elé, kinek mindketten nyájaaan keaet caókolva atyjai áldáaát kérték, mit as atya egyelőre ssebb napokra halasztott el. Ai atya elhagyá a kertet, a boldogok ellenben tovább ssövék tündér Töményeiknek arany fonalát a rózaáa jövőben, söröm ittasan borultak egymásnak dobogó kebelére. S beszéltek reményről, boldog-aágról, mindenről mi határtalan örömük ben ajkaikra jött. De a végzet könyvében «ötét betűk valának számokra feljegyezve, mely folyton kiaér bennünket, mint az árnyék, mely annál erősebb »cinben tűnik fel előttünk, minél szebben ragyognak a nap ■ugarai felettünk. Történt pedig, hogy egy szép őasi dálntán valami, Isten tudja honnan sza- ma egészen el vannak oláhoaodva, el vannak tótosodva." atb. ,A magyarság »zárna nem fogyott • nem fogy, nanem egyre emelkedik a emelkedni fog — idegen származása pol-gártársank magyarosodása által stb. „De nem es as, amit voltakép mondani akarunk. Azt akarjuk mondani, hogy azok a polgártársaink, akik szívvel, vagy ajkkal, vagy mind a kettővel magyarok s névvel ia azok kívánnak lenni, legyenek ra^ta, hogy: névvel ia igaz magyarok legyenek. Mert az eddigi névváltoztatások jó része épen nem mondható igaz magyar nak. Nyelvünk mindakettőnek, egy a betegsége: a gormanismus ée neologiz-mus." Igy kesdi jelez értekezését Ssarvas Gábor, egyike jeles Dyelvéazeinknek a azután áttér ason igazi tárgyra, amely valóban az a. b c.-jét képezi a névmagyarosításoknak. ó ugyanis óva int bennünket azon nevek felvételétől, amelyek a.) vagy maguk hibáa képsések. vagy bibás képzésű »sókon alapasanak. Ilyenek, lldor, Do ár, Ssemlér, JLbrai, Ildényi, Törpényi, Erényi. A mai nyelv érzék — mondja •zerző — nem Tud — or, ány ár, nok, képzőkről; b.l azer azoktól, amelyek cainált voltukat magukon hordják, maguk árul-ák el, valamint az oly i végű nevek is, melyekben az i abatrac'', v&gy tulajdon-aágjelelő nevekhez járul s értelmetlenek, >1. Reményi azt tenné: reménybe, vagy reményből való. Amint nem lehet valaki azivi, bui, bánáti, hanem azives, boa, bánatos, ugy nem lehet: reményi aem. — c) Szer a mesterkélt fi végzetü, oly nevektől, amelyeknek alapszavuk aem eredetileg, aem átvitt értelemben nem alkalma8ak jatronymikák képzéaére, pl.Télfi, Indulfi. d) nem mintha jók nem volnának, de mivel aokasorosan lefoglaltak nem ajáultit nak a foglalkozást jelelő nevek: Szabó, ! íolnár atb. e) Az ia magától érthető, bogy az idegen származásra való nevek sem esznek''magyarok az által ha i-t függesztünk hozsá, pl. Zimai, Kafkai, Nóvák stb Mindezek folytán ajánltatnak, a) kiválóan eredeti a az őa hajdankorra való ásók a az ő ő (a e) végű igeneveket: Anda, Avató, Bénó, Roza, Caetó, Finta, G-egő, Kocó Kalli, Radó, Szivó, Szemző, Telő, Pereaztő, Viraaztó; b) a tőa gyökeres magyar családnevek. Különösen ajánl tatnak a mellék ée s képzős nevek : Bátor, Kemény, Szilaj, Caengős, Torgó* Könyves, Lajtos, Kulcaoe, Szenes, Tükrös, Villás. c) amelyek átviteleken valamely tulajdonságot jelölnek: Harang. Karika, Malom, Tengely, d) az állat-növény — s ásványvilag némely szavai pl. Sas. Bárány, Csuka, Bokor, Virág, Rózsa, Arany, ej Igen ajánlhatók, mint különben ia igazi magyarosok uj családnevek képzésére az i képzővel megtoldott hely nevek, pl. Ságalja, Görgeteg, Tóazeg, atb. — E tekintetben int bennünket azonban a szerző, hogy csak a képzeletben élő helyneveket ne használjuk, pl. gyémántkövi s az ó végzetüeknél ue mondjuk mn^unkat Makóinak, hanem Makainak. Bro&saiaak stb. Ezekből láthatni, mennyire eléggé megfontolandó a nevek megválasztása, mert as majd az idegenség, majd a hely- telen ssó képséa, paajd as értelmetlenség bélyegét hordozza magán, czélaserü azért a név magyarosi tó társaságok alakitáa« s ások véleményének kikérése, mert azokban többnyíre tanárok, tanítók U tagok levén, ideje korán gondoskodhatnak a hibák elkerüléséről; — de a ssjténsk is különös érdekkels felügyelettel kell lenni a névmagyarosítások • a hivatalos lap iránt, hogy a helytelenségek a névmagya-rositók a a társaságok fölhivassanak ■ attól netán előforduló esetben megóvassanak. Szeretem hinni, hogy midőn a nagykanizsai uévmagyaroaitó társaság megalakult, maga elé. tűzte, hogy azok, akik nevöket megváltoztatják a hozzá fordulnak, magyar névre változtasaák át, de bogy caak azok ia. akik hozzá nem fordulnak és restelik azt a csekély fáradságot, amelybe ez kerül: fognak birni elég magyar azellemoel és kellő tapintattal neveik magyarosítása körül — «.vt arról m akarok kételkedni, hogy dlybsli lapjaink által a névmagyarosítás minden kelléke s a névmagyarositó társaság kebelében történt minden egyes határmányok oly világlatba hozatnsk, hogy el mondhatni, hogy a közönség maga a legjobb és legelső által dos névmagyarositó társaság ! Holyl hírek. — Társas vacsorát rendez a kisdednevelő egyesület a tavalihoz haaon-lót. Belépti dij 40 kr, az ételek adagja 20 kr less. A nap még nincs elhatározva, hogy mikor tartatik meg. Bizonyára kellemes éa hasznos estély fog lenni. — Aglajfi Orseni a kitüuő éne kes nő szept. 20-án Nagy-Kanizsára érkezvén, hangveraenyt »d. Bővebben ké sőbb szólunk róla. — A szövőszékek beszerzési érdekében gr. Zichy Jenő a hazai öaazes pénz intézetekhez a következő körlevelet in tézte: Tekintetes igazgatóság! Bizonyára van már tudomása azon szép mozgaiom ról, meiy felaégss királynénk angiae alatt megindult és mely hazánk több erre alkalmas vidéken a népmuukaképesaegéusk előmozdítása cséljából szövőszékek ter-íesstését a ez ákal textiliparunk megerősödését tűzte ki feladatul. Hogy e mozgalom támogatására legelsőnek imádott királynénk ajácrlkosott, az a legszélesebb körökben Képes volt a rokonszenvet azonnal fölébreszteni a annak messz-íható fontosságát eddig felsőbb köreinek egyik része adományaival és hozzájárulásával méltáoyoita is. Mivei azonban e mozgalom sikere és efedménye főleg attól függ. hogy miuél több szövőszékek juttssanak a munkára utalt, kereaethiányban szenvedő szegény n$p körébe, a mivel a azövő-azékek kiosztásának mérvétől függ a nép nyomorának enyhülése, a kieseti viszonyok fejlődése, a kivándorlásnak több helyen vs''ó megakadályozása és különösen a szövő;par!fejlődésének előmozditáaa, okvetlen azükacg-snek mutaílozik, hogy hazi pénziutéaeleink is hozzájárulnak e nemes czél előmozditáaáho?. hntha''ó* tá mogacásához. — Hazafias bizalommal kérem fel tehát a tekintete* igazga ósá got, hogy e kösgazdajági tekintetbeu ia kadt Báró nyitott J . . . ékhez, kit az öreg Uraság igen nagy azivesaéggel fogadott, de különösen s Nagyságos Asezony. Máanap estebéd alkalmával fényes vendégkoazoru jelenlétében kodélyes ál domást tartottak. Volt jó kedv, vigalom, csak ugy bar»ogott a vigadók zajától a máskor necstelen terem: örült minden ! vigadtak mindnyájan, caak a nevelő volt szertelen lehangolva, mintha csak veaztét érezte volna, ö nem becséit, nem mulatott, hanem csak gondolkodott . . mélyen, de mélyen elkomorulva . . . Addig a többiek határtalan jó kedvvel él vesék a sikerült estély sajoa örömeit, Még az öreg Nagy»ágos ur is, ki különben higgadt, gondolkodó vala, a többiek álul feltüzelve asekatian vidoraágot mutatott, kedélyesen éleseit, vitatkozott. De egyszer csak lecsendesült a zaj, jóllehet a vigalom tetőpontján hágott, mert as öreg Nagyságos ur, pohárral kezében ünnepélyes szavakkal köszönté fel vigadó vendégeit, melyben leánya kezét ünnepélyesen megfeledkezve a nevelőnek adott ■saváról, a Nagyságot báró urnák ígérte el. óriási .Éljen!" viharzott a hallgató terem falai kösött egyezerre, a újra a vigalom előbbi faja váltotta fel az utóbbi hallgató caendet. De ah ! Mi történt! Egy fájdalom teljes sikoltás rengeté meg a falakat. Ilonkának hangja volt ez, azive megrepedt, halva rogyott ösazo, bogy hallotta a gyilkos azavakat, tulajdon atyja ajkúiról, melyek as ő édenét sivataggá változtatták. Hiszen ő már boldog volt, ő szeretett a őt is szerették fórrón, lángolón . . . S a nevelő?! Gondolaaiból felocsúdva, essméletlenül rohant a ravatal •sinhelyére a karjaiba vette a sserencaét-len angyalt, hoaasan elmerengett a holttetem felett, a meresztett szemekkel te kint körül, mint a magzatát órző oroszlány . ... Hanem ekk&sben elkaosagta méltánylást érdemlő mozgalmat beeaes körében fölkarolni s annak sikerességét pénzbeli hozzájárulására! előmozdítani méltóztatnék. — Péizbeli adományok, melyek nyilvánosan nyugtástatni fognak az országos magyar ipar egyesületben (Ferencziek bazára, 1. em.J intézendők. Kérem e hazafias ügyet legjobb indul, tára es pártfogására méltatni és vagyok Budapest. 1881. október 30-án. Kiváló tisstelettel gróf Zichy Jenő. — Csáktornyán működő Balogh Alajos asintársulaU nov. 15 én Szombat helyre távosik. — BellaHncnen állami táv. irdaállomáa nyit''atott nov. 2-án. — Furfangos csalók Tudomá. aunkra jött, hogy vidékünkön a régi 10 forintos és 5 forintos bankókkal furlan-goaan nyeréazkednek, megcsalják a .köz népet, ugyania alt hiresateh''k, hogy a régi bankók nem érvényeaek már s caak olyanok mint & Kossuth bankók, de ók feliben k&izek beváltani a csakugyan akadnak oly bárgyuak, kik örvendenek, hogy ily könnyen megzzabadulnak a régi bankóktól. Azért hivatalosan bővebb tudomást kellene adni a népnek! — A felsóerdei vadász társulat f. évi nov. 6 iki vadászatán 6 drb őssvad, 25 drb nyul, 1 róka és 1 azalonka ejtetett el. Saller Lajoa ur egy doupl lövésre 2 őzet ejtett. Nyul az idén nagyon közép-számban mutatkozik. — Bellatinczon f. hó 7-én megtartott országos vásár a ssokottnil nagyobb volt. — Október hónapra vonatkozó éghajlati feljegyzések. Közép hőméraék let: 70®C A légnyomás valódi kősepe : 45-3 mm. Legmagasabb hőmérsékiot: 14 9°C 23-án délután 2 órakor; legaía-caonyabb hőméraéklet: —05°C. 31 én este 9 órakor. Legnagyobb légnyomás: 756-4 m.m. 7-én délután 2 órakor ; legkisebb légnyomás: 733 9 m.m. 25 ón reggel 7 órakor A n«.pok száma, melyeken csapadék eseti: 23 A csapadékok összege : 189 90 mn:. Nagv Kanizsán, nov. 6-án 1881. " V. — Zaiameffye. Egerszeg! és Csáktornyái járás. Az őszi vetés szép, a lete-nyei járásban laaaan fejlődik, a sümeghi járásban gynge, a kanizaai, novai és lendvai járásokban befejezéeét a aok eső hátráltatjs; repcse a letenyei járásokban jó; répa ée tengeri a kanizaai iárásokbao rothad; a tengeri a nov ai, lendvai és eger szegi járásokban jó, a sümeghi és leienyei járásokban középteruést ad^tt; a burgonya a sümeghi és egtrsaegi járásokban jó, a lendvai járásban közép, a leWfeyei járásban gyenge termést adott; a novai járásban a burgonya erősen rothad ; gyü mölcs a kanizsai járásban bő termést adott; szőlő a sümeghi járásban jó, — a kanizsai, novai, iend vai, egerszegi és letenyei járásokban közép, — a tapolcsa: és csáktornyai járásokban silány termést adott — Berecz Imre egykori ksni-zsai zonetanárt, lapunz t. munkatársát a győri ének és zeneegylet mint tevékeny s tehetséges karmesterét neveoapjs slkal-mával értékes arany melltüvel a szivsr-tárczával lepte meg. Az elismerés nyilvá- magát . . . megőrült szegény, a lelke megtörött. Szegény ^zeodrói Pali! Komor, le hangolt kedélylyel távozának a vigadók, hogy harmadnapra ismét össze jöjjenek temetésre , . . '' Ilon az égbe szállt, az angyalok közé és boldogult, hol nem gyötrék többé a súlyos földi gondok, ae titkoa szerelem. Harmadnapra megható részvéttel kisérték örök nyugalomra. Mindenki konnyesett, kr iameré . . . Nagyon aokan voltak a temetésen, nagyon aokan, csak a nevelő Szendrőy Pál hiányzott. Eltűnt a vidékről, elbujdosott. Ket hét mulvs azonban kalaptalan fővel zilált hajakkal állott meg a kastély előtt, Ilon ablakaira bámulva óra hoaz-szant . . . Azóta szegény ily őrülten bolyong, öntudatlan cselek szik mindent, jár k>l, nyugalmat uern talál, de nem bánt senkit az ég alatt Caak gondolkodik mélyen, mélyen elkomorulva b lesütött fővel . . néha azonban felkacsag, de eztán még komorabbá válik. Eijár a temetőbe naponkint többször ia és felkeresi aserettének sirhantjait. S megáll merőe^a márvány kereszt előtt! bámul feszülten egyhelyre azegzett aze meivel. Néh megbsjgálja a büsske márvány emléket a kaczagva távozik. Ionon elmegy a kertbe, boldogsá gának egykori tanyájára, a megáll a hármas hára alatt, hol egykor annyi édes érzelem kötótt ölelte keblére boldogságát, s óra hosszant elmereng at emlékezetes helyen, mi aem zavarja fel csendes örjöngéseiből. Innen astán as ablak elé szokott menni, hol Ilonkával együtt euttogott édesen, a ha nyitva találja, érthetlen szavakat mormdg öntudatlan, s újra távosik. Igy történik es naponkint ismételve, mig alkony valahol meg nem lepi. S jóllehét van bistos tanyája, mégis a legtöbb esetben as utakon, vagy z kert valamelyik zugában éri őt az éj. Igv járt szegény Szendrőy Pali . . ez a története ama szerencsétlen eltorzult alaknak, ki még most is a hármas hárs alatt mereng. Én ekkor távozám, de ő még ott maradt. Meddig, ast nem tudom. De ön kénytelen aóhaj repült el ajkamon, s Bzá-nakozólag gondolám magamban: Szegény Szendrőy Pali. A kis leány. Búsul a ki* leány, halotánj az arcza, De f> nem mondja meg A baját sankiack, Kiég, ha 5 todja. Illába esdekel KSnuyező sxemekkel A jó ¿de« anyja: Csak busui, csak h4lig.1i, a bajat nem moudj* Szívesen tűri 5 azt a bKcjraéget. Érzi hár, tudja bár: Rnczipe, .igyszartár. Kajla nem »egithft. S gyötörje bár mindi* Ily makacs betegség, Ml-g akkor sem leb<-t: Hogy 5 azt elmoadja, mit keble r»jt-g»t Tudja a kis hanis, hogy tem tart sokáig Az C betegsége 8 hogy máho* egr hitre Minden roeg-rilto»ik. Itthonn less már akkor, A várva-várt doctor, Wein hal 6 mog t,ddig. Hiar. a baj nem oly nagy, csak a szive vérzik Nem is vérzik, de ég, lángol s.z szOut-len Olthatatlan lánggal És e láng, ki nem hull Nappal, sem ¿¿jelen. — De lesz, de van aki, Elfogja oltani, Tudom én már rt^en Az egész baj ai, hogy : szerelme« a Ulkem '' KÁROLYI L>. tiYULa. huszadik évtolyam nulata mindenkor szép kellemet. Ti« telt beritank e méltó kitüntetésén örven dünk s mi i« kívánjuk, bogy éljen sok» kevés bajjal, de sok ének- és dallal. — A perlaki plebáDiáról Gadó Mátyás légrádi plébános ur leköszönt. — Táncxertély. A keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet hallgatósága 1881. évi november bó 12-én a .Deák Ferencz könyvtár javára az .Amazon" szálloda nagytermében ismerkedési táncz-estélyt rendez, melyre kivül czimzett urat és családját tisztelettel meghivjs a rendezőség: Choczenski Miklós, Keserű Béla, Molnár József, Wi mann Bercii, tíóné Gyula, Kerekes Lajos, Németh Béla, Szabó Arnold, Füzy Kálmán, Kubicsek Gyula, Lászlovszky Kálmán, Sziltssy József. Személyjegy 1 írt. Felülfizetés«k köszönettel fogadtatnak éshirlapilsg nyugtáztatnak. Kezdete 8 órakor. E tánczestély as előkészületekből Ítélve, fényéé ée látogatott lesz s hisszük, bogy a nemes ciéi- & .Deák Ferencz* fcöny vtár lapjavára szép összeget fog jövedelmezni. — Lopás. Boross Imre keszthelyi fényképésznek a lakasa udvarán levő teljesen zart kocsijából a mult bét folyamán sok mennyiségű befő-tet, ászait és dunsz''.oe gyümölcsöt, mézet stb. loptak el. a lopás éjjel követtetett el. A kár 40 — 50 frt. A tettesek nyomoztatnak. — Ügyvédi kavuira. A z.-eger szegi ügyvédi kamara részéről, ozéunei közhirré tétetik, hogy dr. Hochreiter Kornél csurgói, Németh Ignácz, Psik Gyula kaposvAri, Pntrik Gyula aisó-lend-vai lakó« ügyvédek e kamara lajstromba foly taiolag Í9Í vétettek, Szabó Pai pacaai'' laítóe ügyvéd iakbelyét P»csáról Készt helyre — a kamara területén belül — helyezte át, — Tóreky József nomesvitai, Philipovits Antal marczali, Ferber József sümeghi és Egervary Károiy zala-lövői ügyvedek elhalálozásuk következtében a kamara lajstromából Kitöröltettek s az elsó-ai''k iródája réarérc dr. E»aő Gyula tapol-czai, a misocik részére Ssakács Lajos marczali, a harmadik részére Surgóth Miksa sümeghi Í8kö8 ügyvédek rendeltet tek ki gondnokul, az utolsó részére pedig gonduok kirendeiéseQok szüksége fenn nem forgott; >zaiinay József z. egerazegi ügyvéd, ósszeférhetlenségi ok miatt, az ügyvédek lajstromából kitörülte''ett, ezen ok m<-gszüntfc s kérelem folytán azonban abba alsó-lendvai székhelylyei újra felvétetett; Kritmauits Lajos uia egerszegi ügyvéd az ügyvédség gyakorlásától fe gyelmi birósági ítélettel egy évre, mely 1882. év; áprii 6-áo jár le, fölfüggesztetett; végül Baria Szabó Sándor csurgói ügyvéd szintén fegyelmi bírósági ítélettel az ügyvédség gyakurlásáiól elmos dittatván, e kamara lajstromából kitörül teteit. — Árverés Zalamegy ébeti — Varga Jánosné 788 frtra b. ingt. decz. 28- Monostor-Apátiban. — Nyirő István 1000 frtra b. iugt. nov. 30. L.-Istváudon. — Fuisz György 532 frtra b. iugt nov. 23. Galambokon. - Menczer Anna 1475 frtra b. ingt. deci 1. Zala-Egerszegen. — Farkas Jáoos400 frira b. ingt. uov. 25. Bazsin (Sümegh.) — Skvorcz Ignácz 840 frtra b. ing:. Qyv. 23 M.-Szt.-Mártonban- — Hazai rövid hírek. - Szállítmányainkat Bécsben vámeljárás alá veszik. (Gyönyörűséges állapot!) — Li-pótmezón 611 elmokóroa van. — Az adóhátralék nálunk 40 milió forint. — Há romszékmegye Pólya községben 180épü-let égett el. — Becsületsérteai ügyekbeD a félnek ügyvéd által való képviselteté-•eért dij nem számitható. — Egészségügyi kiállítás iesz Bpcsteo. — Árvízveszélyről aggasztó hireket olvasunk. — Három uj apácza leánynevelő intézet szenteltetett fel hazánkban Temerinbcn. Ap-ponyban és Földeákon. — Ábrányi Emil jeles költőnk nov. 5-én esküdött Wein Margit kisasszony nyal. — Lukács Móricz a „Kisfaludy Társaság elnöke meghalt. — A trónörökös pár Erdélybe utazand. — A színész kongressus decz. 12 én lesz. — Királyunk a czárral tsvaszszal fog ts lálkozni. — Kolozsvárott nagy lőporraktárt épitenek. — Az orosz nóip&r kiállítás jövedelme 13,837 frt 1 kr. Összes bevétel 30,419 frt volt. — A honvéd menház kormányi felügyelet alá jő —7 Az aradi vér tanuk szobrára 66.981 frt gyúlt be. — KülföMi rövid hirek. — Boszniában 12 ezer frital több volt tavai a bevétel a kiadásnál. — Szentpéterváron 3 franczis elfogatott. — Rubatúno Olaszország leggazdagabb embere meg halt. — Amerikai Nevarl gyárvarosban egy banknál 24 miliő frt sikkasztatott el 8 év alatt. — Bukarestben Vioreanu volt közoktatási minister agyonlőtte magát.— Szerbia királyaággá emelésére minden lényeges előkészület megtörtént. — ó felsége 5000 frtot adott a serajevói szűkölködők segélyzésére. — Haymerle báróné buosut vett Bécstől. — Garfield temetése 3.4 76.400 frtba kei ült. - Uj déiwslesban oly virágot fedeztek fel, melyiyel a csizmát tisztítani lehet. — kl nyert? Temesvár, nov. 5 én: 79. 80. 40. 44. 57. Bóct,, B . 23. 50. 45. 27. 46. Grácz, . . 55. 74 3. 27. 30. Irodalom (E rovat alatt megemlített vunka Nagy Kaaizaán Wajdits Jó«<f könyvkeraskedís» illa ssegrsndeliiPUS ) — A w Képet Cealádi Lapok« a6-ik számának tartalma: Merész játék. Elbeszélés. Irta Erdélyi Gvula. (Folyt.) — Dalok. Irta Vay Sándor (Gróf Vay Sarolta.) — A tündér. Elbeszélés (Vége.) Németből fordította Cserjés László. — La misére a Paris. Közli Szűcs Endre. — \|A Kárpitok között, v. Wa''id. E. regénye. (Folytatás.) — A végzetes toi.szt. Humoreszk. írta Phylantrop. — Sz. Prielle Kornélia. (Szinnyomatu mümellékletünkhöz.) Irta Sz. L- — Képszöveg. — Mindenféle. Képek: A hullámok játéka. — Jó reggelt! — Jó éjszakátI — Regénykép. - Melléklet: A .Gazdasági Lapok novemberi száma. — Az ékazerárus leánya czimü regény 161 —176. oldala. — Sz.Príelle Kornélia szinnyomatu arcakópe. Előfizetési ára egéez évre 6 frt. félévre 3 frt. negyedévre 1 frt 50 kr. A* előfizetés postautalványnyal Mehner Vilmos kiadó hivatalába (Budapest, papnővelde-utcza 8. ss.) küldendő. — Uj zenermi. A fiatal seneműirók egyik legtehetségesebb tagja, Bogdán Lsjostól Alsó-Lendván megjelent a negyedik mú .Kamelia* keringő igen aiszes kiállitásban. Ara 1 frt. Mely szerzőnél Alsó-Lendván megrendelhető, ugyszinte az eddig megjelent többi darabja is név-szeri1.1 „Leontina" négyes 80 kr, .Haj nalka* mazurka 60 kr, .Ida'' gyorspolka 60 kr. Jó lélekkel ajánljuk azeneműked velők pártfogásába, de különösen zenekarok s zenetársula''.ok méltó figyelmébe, tánczmulutságok alkalmával különösen használhatják. Csodáljuk, hogy a jeles zenetehetségtől magyar darabokat még mindig nem bírunk. — ,Olvcuó-tarm 48-ik füzete megjelent Brankovícs György szerkesztése és Mach K. S. kiadásában. i.ra 15 kr. — Győrt egymásutánban jelen meg Révai testvérek kiadása alatt gróf Széchenyi Béla .Keleti utazásának* leírása. A 19-ik füzet i« elhagyta a sajtót több igen szép metszar.el diazitve. Ara a nagy -érdekü műnek füzetenkint csak 30 kr. Előfizetés még mindig elfogadtatik. 26 füzet 8 frt, 13 füzet 4 írtjával. — „Iparot Vgyi Közlöny", a prog-rammot kifejező czim alatt Havaz Gyula szol no kdo bokamegyei tisztvisel" a fővárosból, a vidék különböző részeiből, sőt a külföldről viló legjobb szakírók, — mint erről mtggyózódtünk — közreműködésével 1882. évi január havában heti Lpot indit meg, melynek évi előfizetési dija 5 frt. Az előfizetési pénzek a szer kesztő nevére Deésre (Erdélybe) küldendők. A november 1-én megjelent mutatványszám változatos, érdekes és értékes unalmánál fogva a lapot melegen ajánlhatjuk szíves olvasóink pártfogói figyelmébe. A mutatványszám tartalma: Fölhívás előfizetésre. (Havas Gyula.) — Ón segély az iparterén. (Tusaai Gábor.) — Ipari mozgalmak. — Honj ipar és a tes tületek. (Biró Antal.) — Az iparos ifjúság. (K. Nagy Sánuor.) — A kolozsvári kiállítás ügyéhez (Endes Dániel.) — Bethleni szövőszékről. (Sebestyén József.) — Romániából. (Vándory Lajos.) — Ipar: ügyi irodalom. — Vegye6. — Munkaadók rovata.— Szerkesztői üzenet. — Tárcza: A Bevresi porczellán gyár. Eredeti párisi tudósítás. (Máudoki Jenő.) — Hirdetések. — Az „Ortzág-Világ'' czimü kéthetenként megjelenő képes lapnak IV. száma igen érdekes tartalommal jelent meg. A lap élén ifjú Ábrányi Kornél érdekes re gényének, az Elvált férjnek folvtatáaát találjuk ; utánna következik A király csókjai és A báróné szelleme czimü érdekfeszítő regénynek folytatása. A szépiro dalmi részben van még Várady Antalnak megható költeménye: A halottak éneke. Igen érdekes történelmi czikk : Mária Te rezia királynő látogatásai Magyarorazá gOái Dr. C<ánki Dezsőtől; továbbá van a füzetben egy szépen irt nemzetgazdasági czikk a fényűzésről, Láog Lajostól és egy orvosi & talaj összefüggéséről az ember egészségével. A tárczábau Jesn d''or szel lemeseu cseveg a szerelemről és az apróbb rovatok, u. m. irodalom, zene, színház, képzőművészet, tarsulatok, hymen, gyász-rovat, régészet, kiállítások, állatvilág, sport stb. igen élénkek. A füzetet több rejtvény zarja be. — A képek közül első helven érdemel említést Bruck Lajos festő hazánkfiának Kellemetlen perczek czimü képe, továbbá A csikós, Éj a tengeren, Temetőben, Tiszaparti halászok, a párisi vtllanyossági kiállítás, Cirkuzzi képek, stb. A gyönyörű kiállítású és változatos tartalmú lapot melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. Ára egy negyedévre csak 2 frt 50 kr. ós előfizethetni minden könyvkereskedőnél, vagy a kiadóhivatalban (IV. koronaherczeg utcsa 3. sz. I. emelet.) — A „Maggar 8z«mU." novemberi íüze''.e következő tartalommal jelent meg: Metternich K. Király Páltól, Színpad Ka kodezay Páltól, A vármegye Kabdebó Ferencztől, Kossuth a hirlapiró r. h. Iro dalmi szemle. Surkeszti e jeles folyóiratot Bodnár Zsigmond. Kiadja Mehner Vilmos. Ára 60 kr. ZALAI IÖZLÖK T Vegyes hírek. — Uj őtvenuék. .Pécs F.« ben ol vassuk : Ma egy hete a vásártéren egy tisztességesen öltözött, mester embernek látszó egyén híaott sertvéaeket akart vá-sálni; ki is alkudott hármat ssái pengőbe s hogy fixetéare került a sor, két — .uj ötvenest'' nyomott as atyafi markába. Az atyafi már-már tarsolyába lette az .aj ötvenes-eket, midőn egy hentes érkesett a helyszínére. Ez volt a szerencse az atya fira nézve ós szerencsétlenség a csalóra. A hentes és az atyafi között párbaj fejlődött ki: .Eladók s sertvések í — El vannak már adva. — Hogy adta el? — Két ,uj ötvenes''-órt. — Micaoda ? — szói nagy megütközéssel a hentes — hisz még nincsenek ,uj ötvenes-ek. — Alig ejté ki végső szevát a hentes, a caaló elkeseredett futácnak iramodott s minthogy senkisem kerekedett utánna, sikerült ir háját szározan elvinni. — Az „nj ötvenesnek képében lejátszott sorsjegyek szerepeltek. — Nagyon jelUtnzÜ. A közelmúlt hetekben egy lakodalom slkalmat adott egy nagyon jellemző epizódra. — Az es küvő napján, az esküvő órájára(!) a boldog vőlegény a divatárusnál menyasaso nyi koszorúkat rendelt meg. A divatárus a rendelt időben elkütdé a koszorúkat egy kis leacy által. A vőlegény átvevé a csomagot s azt mondá a leánykának, hogy várakozzék, mig egyet kiválaaztanak a sok közül. A kis lea.-y várt, várt és cssk várt, mialatt féltévé a menyasszony a legszebb a egyúttal a legértékesebb koszorút, el ia mentek esküvőre, visaa. is jöttek hamarjábau ét ekkor a .gavallér" vőle gény visszaadta a koszorúkat a kis lánynak azon mondással, hogy vigye vissza őket, — epyik sem tetszett, nem koll. — Sehr fein 1 — Aki kit firjé dUu tndtí válópert. A chicagói legfelsőbb törvényszék előtt különös válóper fekszik jelenleg Falay Erzsébet indította két férje ellen AH pedig ez eset igy : 1868-ban Falay Dé.iea nőül vette Erzsébetet, de 1872 ben elhsgyta. 1874 ben bizonyos Hanes Ede ezt tudatta a nővel, hogy az özvegy lett s addig forgolódott körülötte, mig ez nőül nem ment hozzá. Később azonban meg tudta a nő, hogy Falay Dénes nem halt meg, hanem nőül vett egy más nőt, kitől kél gyermeke is született. A nő tehát mindkét férje ellen válópert indított, az egyik ellen házasságtörés, a másik ellen pedig törvényellenes házaság miatt. A chicagói törvényszék nem csekély zavar ban van, mert ilyen esetekre az amerikai törvénynek niocs rendelkezése. — A brtinni kettői rablógyilkottág. Brüunben óriási feltűnést keltett a napokban az a rémes eset, bogy a Goldmann testvéreket, a város közepén fekvő lakásukon meggyilkolták és kirabolták. Az esetről most a következő részleteket írják: A gyilkosságot mult péntek éjjelén követték el. Szombaton reggel 9 órakor Bohotsch levélhordó Goldmann testvérek szamára leveleket hozott t miután az ajtó csak be volt téve, Bohotsch az üzlethelyiségbe léphetett A levélhordó azonnal nyögést hallott, de miután ss ablakok bevoltak zárva, semmit sem látott s eleinte azt hitte, hogy az ágyon fekvő Goldmann Adolf roszul van. Midőn azonban Gold niann többszöri kérdésre nem felelt, a levélhordó a szomszédokat csődítette össze; kik Goldmann Márkust halva a földön, Goldmann Adolfot pedig haldokolva az ágyon pillantották meg. A fejsze, mely a vértócsa mellett feküdt, kétségtelenné tette, hogy Goldmann lestvéreket alráa közben gyilkolták meg A szobában levő bútorok telve voltak vérfoltokkal, as ágyat pedig s-étdarsbolták. — Feil vizsgáló biró és dr Mahrer törvényszéki biró azonnal a gyilkosság színhelyére sietlek « conaialélták, bogy Goldmann Marku-i az első csapásra meghalt, mig Adolfon sok jel arra mutatott, bogy erő«en védte magát. öntodata többé vissza nem tért a még a délelőtt folyamán meghalt. A megölt testvéreknek ócakaruhs üileijük volt. Gyilkosukat, ki még csak 19 évi, de már is több izben volt büntet ve, a teacheni vasút közelébeu már elfogták.Neve Wrba s Marklovitzoói való. Nadrágját a bűntény színhelyén elhagyta, a boltból egy más nadrágot vett el s azután a vasútra sietett, boi Teachenbe váltóit jegyet. Féléim-« oly nagy volt, hogy a pénztárnok által visaza adott aprdpénzi is a p^nztá''-nál felejtette s gyorson a kocsiba ugrott. E körülmény vezetett a gyilkos nyomára, Wrba borzasztó tettet már be is vallolta. — Éhen hallak Temesroegye Sipet községében a napokban két ember éhen halt. A rósz termés folytán még betevő falatjuk sem v< It. A csákovari járási orvos éhhalál'', konstatált a holttestek bon-czolásánál. — Nyeremények. A lótenyésztés emelésére alakult társaság sorajátékából a főbb nyereményeket következő urak nyerték. 1-só négyes fogeto: Fürdós Vilmos alügyész Szegszárd, 2 ik négy»-s fog tot Schelbamer bankház Bécs, 3-ik nyereményt Petrovics Bpest, 4 ik nyereményt Waimár S-indor N.-Szombat, 5 »k nyere ményt Kunyovazky kapitány Bpest, 6-ík nyereményt Werlik Morvaország, 7-ík nyereményt Markor bankház Bpeat, 8-ik nyereményt Lábdy Imre Sa(d, 9-ik nyereményt Polítaer Bpeat, iO-ik nyer-méayt Troaokovsaky Gyuls Abaaj Szántód, 11-ik nyereményt Nadler Hermán Suboru-Csehország , 12-ik nyereményt Scbelhawmer Bées. — (Meggyilkolt uzeorat.) Kraszni-során (Máramaroemegye) — mint nekünk irják - egy Berkó nevü embert, ki a környék legbirhedtebb uzsorása volt, mait hó 28-án este, épen mikor imádságát végezte, az ablakon keresztül főbe lőttek. A golyó-homlokon találta s rögtön asör nyet halt. A visagálat folyamatban van. — Stemere it Andrátty. A 70-es évek elefén történt. Zemplénmegye évi kösgyüléaét tartotta. A jelen volt And-ráaay Gynla gröf éppen Szemere előtt ftlt A gy ül ét folyama alatt a gróf kihusva zsebéből zsebkendőjét, aszal egy ilatós papírba takart csomagot rántott ki. A gróf nem vette észre a csomag leeeéaét. Miklós bátyánk észrevette s látta, hogy a csomagban pénz van. — Felvette s visz saaadta a grófnak. A gróf: .Köszönöm Miklós bácsi" szavakkal kitárta előtte a csomagot, melyben 40,000 frt volt. .Öoaém tanulja meg, hogy a yónzt jó helyre kell mindig tenni, aztán meg nem is akad mindig — Szemere. — Mennyit ir a nök tipeíger< Két fiatal olass nő egy vasúti szerencsétlenség alkalmával őket ért baleset miatt beperelte a felső olaszországi vasuttársulatot kártéritéaért. As egyik 50,000 lirát követel kéi fogáért, a másik pedig 40,000 lirát as ajkán törUnt sérülésért. Ennyire becsülik a szépségükön esett csorbát s ez«, azzal indokolják, hogy e sérülésekkel jó parthiera nem lebegnek szert. — Vakmer8 rablók, Köttae mellett pénteken esii 9 óra körül Volny kspi tányhoz (Kacakovics Károly né családja) a rablók b-t akartak törni, de miután korín szokták bezárni az ajtókat, be menni nem ludtak. Ekkor megkezdődött a lövöldözés; a rablók kívülről befelé, a vitéz kapitány pedig a szoba ablakon kilódöztát. A sok lódözésrs a külső cselédség és falubeliek figyelmessé levén — kezdték a rablókat fenyegetni, kik ekkor megugrottak» (Somogy) — A kötíéi pufogatát. Mult szá munkban irtuk, hogy Kacskovics Ká-rolyné házánál rablók jelentek meg, s uem eresztették be őket. Volny kapitány kilődözött as ablakon ; a rablók meg be. Kacskovics Károlynétnagy malbeurök üldözik annak daczára, hogy nemez, jó szivét mindenki áldja; h''iza a régi ms gyar vendégszeretet és barátság meleg fészke. Midőn as órai puaztán lakott, eslve egy rablóbanda ment házukhoz, melyet a ¿özeh csárdában lesben álló csendőrök megtudtak, odasiettek, t megkezdődött a harci, tovább egy negyedórá nai tartott a lövöldözés, minek as lett a vege, hogy öt csendőr elesett s a haramia banda egytől egyik megszabadult. A csendőröknek emléket is emeltek as őrsi pusztán. KöUsén Kacskovics Károlyné házától — mint ujabban bennünket tudósi tausk — több tojvajlás történt, s midőn esteledni kezdett, már es ajtókat bevárták ; igy történt az emiitett pénteken estve is Kívülről zörgettek, s midőn bent kérdették ki az? mit akar? megiut sör gelés volt, a beeresztést kívántak; erre Volay százados aa ablakot kilódöaött, mig a ''¡meglepetéstói félve — a zörgetők eltávozták a nélkül, hogy visswuódostek volna. Egyébiránt a tény iefolyásáról — hisszük — hogy s saásados maga ia fog nyilatkoani. — ¿¡mitríó -Mrtfly, mint Benedek örököse./Xg'' oliWr41y az imént lefolyt bécai látogatása alkalmával a 28. gya^ logezred lu.Ujdooueivá nevettetett ki- — Egyúttal azt is meg kell jegyeznünk, hogy Umbertó király nem tud németül éi igy csak olasz nyelven küldé mt>g az ezred pxranc^uoka által bajtársainak üdvözletét. — öngyilkoeedg. Telebéry Dezső II od éves jogász Kecskeméten állitólag reménytelen szerelem miatt október 3l-én délután magát ziven lőtte Az alig 20 évet értifju már régebben bűikomorvágba esett, s már eiőző napon végre akarta hajtani száudékát, azonban akkor nála levő T. N. jogász barátja a pisztolyt, melynek csöve csnknem színig volt puskaporral töltve, keséből kioaavarta. Azonban a mondott napoQ másik pisztolyt véve, ssán-dékát végre is hajlottá. Szülei hasa vitték Uj-Kécskére, a hova a jogakadémiai iijuaág collegája emlékének egy koszorút küldött s szüleihez részvéinyilatkoxatot intézett. — Bizony szomorú jelensége ez korunknak és általános mély erkölcsi sülyedésre mutál, mikor még művelt ifjak is öoyelmü játékot űznek az élettel, melyly el szülőiknek tartósnak beszámolni. Hát at istenfélelem, a szülők tisztelete, a gyerme^kí «szeretel ea már mini! semmi?! — Amerikaiastul. Anuak idején említettük, bogy valami banda Tex«u ban egy egész vasúti vonatot kirabclt A tetteseket elfogták s a törvényszék mindegyiket hetven évi fegyhásra i élte Még nevezeiosebb ennél a büopern-k az utójátéka. A négy becsületes yanke ugy .mis, I kik a esiványokat elfogták, az azoknál ( HOTKMBKR 10-én !881. talált pénzec (9000 dollár) testvériesen megosztoztak s hogy a rablókat, kik ez oastomást látták, elhsllgattaaaák, megígérték, hogy minden rabló családjánsk évi 100 dollár tartáspénzi fisetnek s azonkívül mindent elkövetnek, hogy őket a fogságból kiamabaditaák. A négy derék ur ezenkívül Texas fővárosától kitűzött 1000 dollárt is besöpörte. Egyiküket asonban a lelkiismeretfardalás arra vitte, hogy az osztozkodást a halóságnak elárulja s most az amerikaiak kíváncsian várják az ujabb bünpör kimenetelét. — A várpalotai rablógyilkos — mint a .Somogy beaséli — a gyilkosság elkövetése előtt néhány (nappal Ka rádan is megfordult. Párezer Doltesná! töltényeket vett revolverébe; a fogaióban pedig arról tudakozódott, bogy valljon milyen vagyoni állapotban vannak Stein-back és még pár kereskedő? Oly szem telnnség, kihivó magaviselettel, hogy ez ember áros* már ekkor gyanút kelteti. Ajánljuk a körülményeket a veszprémi viagáló bíróság figyelmébe. A gyilkos Karádon tartóz odása előtt Szillban volt kedvesénél, hova gyakran elszokott rándulni 50—100 frtos bankjegyekkel. A Siótokon tóle elvett revolvert is Szilbsn vette Berg! Simoo kereskedőnél; azon ruhát ped»», mely ben a gyilkosságot elkö vette, ugyanitt csináltatta D r a m a t a Györgynél; bizalmas körben ugv adu ki magát, mint egy bankócsináló taraaaág tagja, hogy pénzköltése fel ne ''ünjék. Kunst Pepi meny asszonyával okt. hó 10 én ment Nágocsra. — Embervótir. A távíró hír ül hozta már, hogy afranczia csapatok elfog lallák Keruánt, a tuniszi szent várost, lybői nem jutott ki élvjs keresztény, zsidó smbar, ha beletévedt. Keruan szent volta 1268 -ból ered. Ebben az évben kelt sz a tilalom, n»eiy ba iái büntetést Ígért annak a hitetlennek, ki e város határait átlépi. Aaeióu ssamoa ssidó hitközség volt Keruában. melyekről azt tartották, hogy az afrikaiak köst a legnagyobbak. Ez a város ez utolsó évtizedben íőfészke volt a tuniszi leánykereskedelemnek A lexnyo. kat és asszonyokat külön bazárokbac árulgatták. A mostani bey atyja sok-sok váltságot szedett be a teltepek íulajdono saitól, d<> beérte azzal is. ha pénz halyett szép leányokat adtak ueki. A íraueziák bevonulása megrxt''nteté örökre azemDer-vásárt. Hasznos tudnivalók. — Aranyot tztíttiiemiUk titztitúea. Homályos vagy foltos ara.uy és ezüstne müík íényöket visszanyerik, hs fölmelegített borezeszbe mártott finom lágy k-, fécskével dörzsöltetnek — Hajke/t litttUdtmódja. L-^gczé! •aerübb keváa azodá: maleg virbea felolvasztani ée » ssiroa kefét sörtéjévol bele fektetni, rövid idő múlva tiszta é fényss lest, ezután söriéjável foifeié szabad leve gőn megszárítjuk — Pagy* tagok iMggyóyyitáta. Végy 3 rész, vagyis 3 nohezék bi>raxot old fel kevés vizsel és 8 r/<w. vagy ; 2 lut tisztazairt, vagy hajkonő pumádét, mi kel lemes szaga véged jobban ajánlható. Ezen kenőcscsel este és reggel bedörzsölendő a fagyos tag. — Mérget gombákat megiemerni. Ha a gombákat meghámozott hagymával fózöd, a hagymák világos»« maradnak ha s gombák nom mérgesek ; feketék lesznek ellenben, ha a gombák mérgesek. Az shetó gombák nyilt helyen teremnek és sajátságos íllatjokról könuyen felismerhetők. — Egyetérti Ugndymirb (Barométer.) Egy kölni viz-palaczkba tégy két neliesák tiszU salétrom és V: nehezék szalámis keveréket, mindketőt finom porrá törve, önts még hozzá két obon ti««t* borszeszt. A palaczk felső nyilását fedd be vékony, finoman átlyuggatott hólyaggal: Ha ezép idő leez, a szilárd részek leülepednek a fenékre a boraze«z átlátszó, ha eső lesz, némely szilárd rést fölszáll, mácok meg leülepednek ée a folyadék kevéssé elhomályosodik ; ha oehóe idő s vihar közéig a szilárd részek mind folssállnak, ott kérget képeznek é> & borszesz forrni kezd. Ezen tünemények 24 óránál jóval megelőzik az időváltozást. Fai>irxelet«k. Udvarló: Oh aag/sád én k g}-«dírtmin-i''dnrs késs Vigyok! Hftlgy: íés mindenre? Akkor hát re-gjfe el anyósomat, ó ösvegj Az Qgrrsdi -vizsgán kárdazi a censor sz Ugjvi4i«leluöl, a>i az idegen váltó ? A m<.''iyik«l külföldről hocnak b«, — volt a íiielét Orlow II. Katalin oroit czáraőaek kü-ISnSs kedvencie vult ; de atóbb egésieu mc<-hiilogült irányában é* Potemkin iránt mutatntt lObb hajlamot Kgyiier Orlow a palota lípmőin fnlfelé menvén, Poteukin jött vele szemk,''>xt a fSldszibtról. No újság vas as advaroál? kérdi at nj kegyst«. Semmi Pgyib — visaonxi. Orli.w — mint ax, hogj ke;yed föl megy, án pedi£^ le. HUSZADIK WVWQkfm Z/A<L-AïIS B $ ZjL Ö K Y NOVEMBÄ» 10-ét Szerkesztői Osenet. Kl-~re látás. Kérem orvos or, sao. _ nn-g nekem. mit t«tt ön, hogy daczára 75 evss korának még m.ndig ily ió erőben van? f '' 4789.'' B. L. Lap <ajta)átolrat «ajnála- » Az igen egyszerű, nagysád én még soha tankra nem tabettnk \ ''I nrm irtam magam azimira receptet. i i 4790. F. * visitkátyák Mké«QluJt-. Menyasszony a vőlegényéhez, midőn es kiivore mennek Ah! hát Lem fehér nyakkendőt Utt fel? Hiszen ar. oltár elé csak fehér nyakkendőben illik megjelenni Vőlegény : Pardon, a legközelebbi alka lomkor nem fogom elfeledni kedves Mimikém 1 Orvos ur! mit szól bozaá, ma egymásután brlet pnlsissentottem ; kérdi egy ur básí ur> •■«át. Hát art, hogy kedves egészségére éde« baiátom ! válaszolá a kedélvas orvos. Placzl árak. 100 kilo. számítva. KÖRMKKD Buza X1.40-1J.90. Rozs H —9.—. Árpa 7.80—8.5<» Zab 7.26—7.50. Kukotirxa 7.---8.20 SZOMBATHKLY. Buaa 11.60,—1S.20 K..zs 8 40- 9 —. Árpa 7.80—8 20 Zab 7 40—7 80 Kukorica 7 S0—8. Bi ''DAFE8T. Bura 12--IfrSO. Rou 8 70-9.— Árpa 7.50—7.70 Zab 7-66--7.75. Kukoricra 6.30 -6.8.5 SOPRON. Bura 12.10— 12.40 Roza IC.!),. Árpa S "0—9.—. Zab 8.— 8 10 Knko-ricz 7 25—7 50 VESZPRKM. Huza 11.40-12.—. Roz* S.SO—9-—. Árpa _8.---8.60. Zab 7 50 —7.80) Kukuricza 6.80 7.— ÜYŐR. Boza 12.--12.40. Rozs 9.30 10—. Árpa 8.10-8.50 Zab 7.90—7.95 Kuko-ricta 7.10—7.15. BÉCS. Buxa 12 «5—13.10. Rom 40— 9W Árpi —•——.—. Zab 8.55—8.60 Kukoricza 7-40—7.60. 4791.6z. ,Às íjjal ji. 4792.'' Bécs. A lapot kttldjOk. Többiekre aragin levélben 4793. .Nemseiségsk* élaa, nam közölhet. ,. . Ví. 4794. V. K. KexdCtíl jobbat, szabató tátikat várónk. '' 4795. X. Niacs. J ta. Indul Kanizsáról hova: Vonat isire j OraPsrc. Id5 307 Eszék, Mohié«, Do ni bo vir 5 10 rsggel ». » • S15 Î09 . XJ& Bada-Paatre 204 » „ 2ia 2 »0 délut ; il i «isi (gyorsvonat) 5 &5 ragge (postavonat) 2 6 4 él n tl (vegyes vonat) 11 20 éjjé 518 Béesbe (Bzombethely, Sopron falé) « 15 reggel iSOl . . 11 60 éjje S15 Sopronba 3 40 délat 206 Prigerhof Kottori, Csáktornya 4 55 röggé 203 . 2 47 délut 201 '' . (gyorsv) . 10 50 éjje Brkezü Kanizsára honnét: «í''I OLL SKIOLITZ- POKA. ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ 210 Zákány fslől ^20 216 . 208 , •211 R.. da-Pestről ■203 201 302 Bér.hől 314 316 Sopronból 204 . 206 . „ 5 27 reggsl 1 41 délb. Pafllr »Irlrnr vaMrli ha minden íob<51 cinilP>,4n 4 ^»ítB. OttltOl VttlUU.1, „ ¿n sokszorosított <-zégem van lenyomva. 80 év óta a legjobb sikerek mellett fennáll mindennemű gysMsr rek és «»észtésl akldálysk, (mint étvágyhiány, hasazomlis). vér és araayér ellen. Kfllönösen oly egyéneknek ajánlva, kik 015 életmódot folytatnak. Hamisítási tSrvésyileg büstettetsek. Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o. é. BOBSZESZ SÓVAL. A legmegbízhatóbb Önsegélyző szaré a szenvedő embori»égii«k _ minden belső és külső gyulladiaűil, a legtöbb betegség ellen, min dennemfl sebesülések, fej-. fBl- és fogfájás régi »érvek és nyílt sebuk-rákrekélyek. (lszök. szemgynlladás. mindennemQ bénulás és «érOlés.stb. Zergebórben. cast éa diszittésael tb. ellen. , Finomabban készitve MXMMMU MbmuSU GYÖNYÖRŰ ROM, KATH. IMAKÖNYVEK. vYan szerencsém jelenteni, bogy » köztiszteletü Bebe Krintóf vörös berényi róni. kath. plébános és hirneves magyar író által figyelemmel szerkesztett harmadik és negyedik kiadást ért. az hitatosságot előmozdító, a kath. hivek szivét nemesitó, háromféle kiadású: ,SI«-nuyei NsMiskrrt'', Cdvft»»K ösvény«-. „Biatos lelki vesér" czimti és már tizenkét ezer példány oh felöl s kath. hivek közt elterjedt a teljes irói joggal örök áron megvásároltam. Beke Kristóf plébános ur, a kath. hivek jobbléteért lelkesen küzdő lelki stya bölcsen belátá ezen imakönyvek szükségességét, és ezek által igyekezett a nyelvetroptó ás hibás ima-köny ew kiküszöbölését előmozdítani. ¿zcz imakönyvek megjelenésök éta mindenütt szívesen fogadtattak és eddig a veszprémi, pécsi és szombathelyi pftapdki hutánánok jóvahagyá-át kinyerték, s ezáltal kifejezést adtak, miszerint e szépen kiállított hibátlan imakönyvek terjesztését a kath. hivek közt szívesen látnák. MeaaysJ ■azaáskert, vagyis teljes tartalmú ima- ét énekönyv keresztény katholikasok használatira, harmadik kiadás, öt mdvé.aal aczilmat szeta képpel S-rétfl, félbőrbea, kötve tokban . ^ frt 1.30 Egész bőrbén, tokban és finom aranymetszéssel . frt 1.80 Egész liSr aranvmetszéz. eaat és kereszt .... frt 2.70 - - " " ............. ... frt 4.- frt 6.—. (vegye« vouat) (posUvonat) 2 fi délnt , (gyorsvonata 10 30 éjjal) 4 1 regge. 10 15 éjjel 12 5 délben 1 20 délnt] 10 50 éjjel n i 4jei\|Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. MMy„ye: " '' èZmllp^'' nyomai2-ré * 15 reggel ---------------—-—----:---{Üdvösség ösvéays. / aczélmeUretfl képpel. 8zinnyor ■ ■ I * » S ( Rirfn« talir iv.ràr Hal-uiájolaj. 202 Prigerbof fel&l^gyoravonat > 5 37 regge frt 7—15-rétü, hat kitűnő nyomata czimlapptl. Negyedik kiádis. H I B ,D E T É S. KUTTER Bank és váltéttzlet Bécs t. Bognergasse. Ajánlja magit minden bank és viltóflzlethez tartozómegbiziach átvételére éa minden-nemC bel- és külföldi, arany, ezüst pénzek és értékpapírok készpénzbeli eladásira és vételére. Kibocaijt sorsjegyeket részletfizetésre, értékesít bel- és kfilÉöldi értékpapírokat és aálog- l«vr4cket. Leszámol hozott sorsjegyeket, zálogleveleket és előbbi jogn kötelezvényeket, valamint még le nem járt kamatzzelvényeket a legolcsóbb feltételekkel. A bécsi és (külföldi töasdékre szóló megbízások, pontosan és szigomsn hajtatnak \ égbe. (Norvégiaoau.) r» fmrkDcrr t i vrtci ssirolaj val&mcutiyi, a kereskedelemben elöfordnló elelos szerkesztő : ÖAlVKtl LAJUM. közöU az egyedüli, mely orvosi czélokra liasználiiató L''térdlj 2 frt 50 kr. zárlatnál és mérsékelt fedèzettel. Mrgvisiroit értékpapírok addig tartatnak a raktárban, mig azok nyeresaéggel el nem adatnak. Fő szállítás Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs Tuchlaubi-u. Raktár a* állam minden hírneves gyógyszertárában va^y fllsr.^r-kereakedéaében. Raktár nélküli helyséjfkHeu magánegyéuek uair>«bl> megreudeléaekuél megfelelő árlenugedésben résre.iQli.ek. A t 0Z közönség kéretik határozottan Moll-téle készítményt rendelni éi csak olyanokat elfogadni, melyek sajit óvjegyem és aláírásommal vannak ellátva Raktárak: Ma\|y-Kaaizsa Heina J. gyógy. Präger Béla gyócy»«. Feasrlhofér József, Rosenfeld Adolf. Rosenberg Kerencz, Strém ét Klein, i— Zala-Eflsrszefl Hollosy J. E Marozali Isztl Férd., — Barcs Homer 8. — Csáktsraya QöuczL. gyógyszerész — Kspssvár Babóchay l^álm. Kohn J. gyógy. Th K''eeskéssy gyógv. — Raprsacza Werií M. e>"ógy-Készeg Caacsinovics Ist g%-ógy. — Kssztoely Wünach F. - KffnnSBil Ritz Ján. — Zágrik Ir :alaiaahoz gyógy MíttlbachS. gyógy . HoljacV. — Sspess Mezey And. gyógj- - Letesye Kaliwoda J. (.240 88—62) Biz:os Islkivezer 1 Negyedik kiadás. ¡Fél bőrben, tok>au ....... ''Kgé» b«5r. finom aranvmrtazés és toklian . frt 1.80 j Aczél kén-unt és csattal.......frt 2 80 Zerpebór dúniiéssol . . r 3.50 IFinomabb kiillitott ... . • . frt :>—6.— Selyem- vagy hirsouvk diszitmény 6—8.— Meínvel mannásker 32 réto. temérdek képpel diazitve, papirk. tokban , • —.40 AranymcUzéaa- I, tokban. . • ■ —.80 Aczél keresrt, csattal 1— Zergebőr. díszesen.....'' '' t '' 50 Relycm-bársonv finom di»r.itménynyel . . írt 2 50 Kis rézsáskért. vagy a kath ker«»ztény ifjúság .mai és eoekei kú csínos aranynyimatu papirkötésben, tokban ; ára 3« kr.; anK..l rászon ezüst nyomással 40 kr., egész bőrben velhípVpIraranymeUzésael, tokban 50 kr. ; aczél«atra 70 kr ; egész bőrbe-J velin papír aranymeutéasel ét acaél csatra, kereszttel 80 kr. „..,.,. Egyházi ésekkönyv. 115 egyházi éneket tartalmazó. Il-ik kiadait irt csínos aranymeUzésael ké^itett könyvecske, ára 60 kr. HoaokkoáártMBi esűesy, a bold. sz Mánát k-gyHetteljesen tisztelő magvaroknak ajánlva, ára 20 kr Náoy áldszat irta Tóth Mike. Jézus taraasagi Ug IV. kiadaa, csiuos köi vv képekkel ára fűzve 18, kötve aranvnyomamal 28 kr. A szent keresztztl ájtatssság, képes kiadi* irta Szemányí Agosti.ent-Feren''-z r áldozir, kemény kötés, aranvnyomiasal 28. kr mm~ Minden megrendelés posta fordtlltival esxközfiltetik. Tisztelettel WAJDITS JÓZSEF. köuyvkiadó N -Kanízsin Sorsjegyek minden húzáshoz. Tudósítások készséggel ingyen és bérmentve szolgáltatnak ki. 411 4—4. XX Első húzás már november 12-én S â0^ szerb-herczegségj SOR8JEGYBK ■''d ''iO 1881-Ik évről el 100 franlt aranyoan., Evenkint 5 húzások: jan. hó 14-én, márcz. hó 14-én, jun. hó 14-én, auguszt. hó 14-én, november A főnyeremény mindenkor ARANYBAN hó 14-én. FRANK ÍOO.OOO Legkisebb nyeremény 100 trank aranyban. Valamennyi nyeremények a kamat levonások alól, mindenkorra lelmenletLek a sorsjegy 3°j0 aranyban kamatoz. I Előnyös megvételi feltételek SZERB SORSJEGYEK készpénz mellett a 44 forint. Szállítási jegyek j 4 forint foglaló és a hátralékos 40 forint valamint 25 kr. kamatmegtérités fizetendő 1882. évi január hó 15-én. IG^intyjec^yek: nzetenclö li Havi r^szletöon á -5 A vevó minden esetre egyesegyedül az összes nyereményekre azonnal játszik. 1. húzás: nov. 12-én, 2. húzás: decz. 12-én, 3. húzás: január e szerint 3 húzás 3 hóban. forint 14-én, W 1 WIEN Wtllzeile 10. és 13. sz. •►X » MERKUR kiadóhivatalának váltó^Oxlete CH. C O il N, Wellzeile 10. és 13. sz. 8 j. Ü«C7- ayoaatott a kiadó t&Ujdouos Wajdits József gyorsaajtójáu. í '' * NAGY-KANIZSA, 1881 november 13-án. Eléírtéi! ár: egén érre...... 8 frt. fél érre 4 - tiefcyi''<] <rrt .....2 . Fsw sx/im lO kr HIRDETESEK h hasábos petitaorbac 7. inasodsxor C s mi mién torábbi sorért 6 kr NYlI/lTfÓKKKN (orutik^nt 10 krért vétetnek fel. KinrHtan illetek uiiuden egyes binie-trgrri -i0 kr. tixetendú. A lap ixellem: részét illeti k6xlemé-J aírekU vwrkesttóhö* «'''' anyagi rétxét flletó kftslménrek pedif a kiadóhoi bérment-re iotéxendők : NAGY KANIZSA Wlasalcsklz Bérmentetlen letelek caak ismert munkatársaktól fogadtatni le el. Kex.rstok ússz* nem küldetnek. N:<^v-Kuuizsaváros helyhatóságának, .nagy-kanizsai ónk. tüzoltó-egyief, a .nagy-kanizsa- kereskedelmi s iparbank", ,nagv-kanizsai takarékpénztár, a .zalamegyei általános tanítótestület í. ,nagy-kanizsai kisded-neveló egyesület \ a nagv-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a »soproni kereskedelmi s iparkamara aagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és város egyesület hivataloe értesítője. Hetenkiui kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. I k a /. - e ? Oldódjatok ti megkövült tagok ! Vörösmarty. A „Za!a 43. számúuak vezér czikkébol, amely a .Könyv s könyvolvasásáról szólva a .magyar köuyv-vállalatok és köz- könyv tárak * érdekében lelkesítő buzdítást tartalmaz; erős .szemrehányásokat olvastam ki a sorok közül, a nagy-kanizsai olvasó közönség, de még inkább a n. kanizsai .Casino, de talan legerősebbet h n.-kanizsai olvasó-közönség ni a -gyarosodása ellen. Mert, vájjon melyik testületre szolgálna jobban az emiitett czikknek azon feljajdulasa: ,Ki veszi péidaul rosz néven, hogy a magyar irodalom oly szegény, hogy egy 6 8000 kö-:etes r(Jasino" mind csupa magyar munkával nem telhetik meg meg a. uagy közönség is jobban szereti a német eredetit, mint a fordított magyart, - meg kinek is van köze , ahhoz, hogy a külföldi regények és beszélye-» jobbak, mint a magyarok s a közönség csak azt keresi, ha nem a nagy kanizsai Casinora ? És ki ne is olvadná ki mindezekből a legnagyobb satirát s a legnagyobb szégyeoérzetet városunk bizonyos rétegeinek magyarosodása és magyar szelleme iránt ? Ki vallaná be. vagy volna képes meggyózni bennünket arról, hogy a czikknek uincs igaza? A magyar szellem, a magyarosodás városunkban ólomlábakon jar s a nagy olvasó közönséghez tehát ezen az uton nem szivároghat be annak csak egy eltévedt'' sugára sem. De a .Pesti Hiriap mint nem mindennapi eseményt emlité fel, hogy Nagy-Kanizsán »a bankegyesület" könyveit, számadásait, levelezéseit németül vezeti. Szeretnék betekinteni N.-Kanizsa kereskedőinek elszigetelt porlepte bureau-iba s megszámlálni TARCZA. Az éjjel . . . As éjjel nem jól áimodám : Fürdüttem egy tei.ger axéléu, .S c&abtloUak be a babok Alt moiiduk, hogy jobb .1 mélyén ¿1 — brmentem egy kuveaaé . . . k még hituie: jobban, jobban . . ¿4 szarok oly axépen renget:. Bfibájuoau, csábítóan. Nem akartam beljebb menni, S mégia mentem idennvm kellett, Neuu tarthattam magam risssa A caábilo hi»á* mellett. Menteui beljebb . .. beljebb . . . beljebb ... N''em i> látt.im már a partot . . . S mikor kexdtciu esxinéini — bajb ! — lében ax ördög Urlutt ... • ¿1 ui axereluék még 1 . . . Süsd le ixewed, caalía láuyk» ! Ugy vonx »ötét éjszakája . . . Nein adum még oda éltem, Meg idáig u«ni 1« éltem, Élni «ri-rctii-k még! . SZABÜ LÁSZLÓ A nöemaiiczípatió hátrányáról. Irta, és a .bécsi magyar önképző és társalgó egylet* 1881. évi okt. 29-éa tartott társaaestélyeufelolvasta :8sommer Sándor egyleti »1 jegy ró. Tisztelt társasig ! A főjegyző árnak megígértem, hogy a m»i estélyen felolvasást tartok; de ha nsm lessek correot és hányan vezetik magyarul könyveiket, hányan irják magyarul levelezéseiket s hányan hódolnak a magyar kereskedelem azon jeligéjének: „ne Bécsen keresztül* — azt hiszem — édes keveset taialnánk Tudom azt is, hogy a névma-gyarositó társaság - ama nemes eszméből kiindulva, hogy az a magyarosodás kiegészítő része — megalakult és czélja a magyar névvel (mint szervező bizottsága jelentéséből olvasom) a magyar nemzetnek aspi-ratioit, érzelmét, vágyait is átvinni azokra, akik nevüket magyarosítják. Én annak gyűlésén azt a jóakaratot, mely a magyarosodásnak jellemző eri-teríuma; a tömeges részvétet nem láttam. A n. kanizsai .társaskör* alapszabályaiból azt lehetne vélni első tekintetre, hogy az egy intézmény a társadalom elemeinek testvéries közel hozására, a társas ék ti viszonyok megszilárdítására, az értelmi és erkölcsi művelődés előmozdítására, a magyar nyelvnek (talán szellemnek ?) a társadalmi érintkezésbeni érvényre juttatásara és minden oly intézmény és tényezőnek támogatására, amely az általános és helyi haladás emelésére szolgál. Én .eddig* mondva sokat, de téve semmit se tapasztalok itt se, pedig dicső — (összekapcsoló) — feladat jutott volna azoknak, atik egy ily nemes testületnek az alapszabályok által kitűzött czélok tekintetében vezetésére vállalkoztak. Hol lehetnek azonban és hol vanuak — mert hisz ezek csaknem - smaz igazi gátak, a melyeken a magyarosodás szent ügye fennakad? Az oskolákon nem, mert ott magyar szóval magyar szellemű fiukat nevelnek, a közintézményeken sem. hisz aunak minden egyes írnoka magyar. A családok lennének tehát azok, a kik a merev osdiságot nem birják pracise, azt tessék megbocsátani éa aaon körülménynek felróni, mely sserint én a tisztelt fójegysó ártól csakis két estével ezelőtt tudtam meg, hogy ma estély rendeztetik as egyletben; és ezen aránylag rövid idő alatt — nappali elfoglaltságom miatt —jobban nem voltam képes készülni. A nők emancsipáláaának hire villanyként haladott keresztül a női világ -ban és ott mint régen óhajtott hir, kellemes sensáliot kaltett. A müveit Earópa örömmel karolta fel az eszmét, mely szerint a nők is egyen jogosíttassanak; sze rinte, miért ne legyen a nőnek is mind ahhoz joga, amihez a férjnek joga van. A bázaséletben a nőnek ugyanazon jogai vannak, mint a férjnek. A világ egy uagy család, melyben ugyanazt lehel alkalmazni, de a világ lakónak gondolkodni sohasem rest része, már az eszme kivitele előtt átlátta, hogy a műtődéi czélhoz nem vezet és ha vezet is, az csak as emberiség mindkét nemének romlását ideái elő. A férj a sserző, a nő a kormányzó a csaladban. Eddig ez igy volt ! De az emanceipálióval egyszersmind ki lett mondva aaon kérdés is, valljon raiórt ne lehe ne a nő is ép oiyau szerző, mint a férj ? e kérdés később mindinkább tömörebb alakot ölte ós — sajnos — megvalósult. Ha talán azon m&ködlek volna, hogy férj és ftleaég megváltoztassák a ház feotarlása ir.örüli tendentiáikat és később belatuk volna, bogy a férj a konyhához csaais nnyit ért, mint aa asszony a szerzéshez, aaas semmit, — akkor később talán mégis viaszacserélték ▼olaa állasaikat és a osaládi üdvnek levetkőzni s nem birnak kibékülni azon eszmével, hogy ók manap már magyar családok, kik magyar honleányokat és fiakat nevelnek ? ! Vagy a testületek veszi-tték el azon erkölcsi erőt és becset, mely eszme nélkül a posványba búzza le a legnemesebb intézmény erőtlen indáit. Nem-e? igen e? nem tudom, de azt tudom, hogy hiányzik a társadalmi átalakulhatás gerjesztő eleme: a z összeolvadás. De ezen köny-nyen segíthetünk ; íogjatok kezet ,Ca-sino. .egyesület és .társaskör'' s rontsátok le a chinai falat magatok között s meg fogjátok látni azt a szép napot, amelynek neve: magyar szellemben magyarosodás, mely nemes és jótékony fényét gyönge szemetek eddig el nem birta ! Egyesüljetek és magyarosodunk! Igaz-e ? * Ösztöndijak katonaorvos-aapiránsok szamára. A bécsi katonaorvosi tanfolyam, melyek évenkínt 40 katonaorvos-aspiránsnak kell hallgatni hat hónapon keresztül, mielőtt főorvosokká kineveztetnének a katonaságnál, nem képes fedezni a szükségletet. Ha a 40 helyre mindig akadna ember, a szükséges szám béke időben fedezve lenne; de utóbbi időben nagyon kevés a jelentkező. így tehát, hogy legalább e 40 hely be legyen mindig töltve, a hadügyminisztérium a jövő évre 7500 forintot kér a delegátióktól, hogy ez összegből 15 ösztöndijat adjon á 500 frt a legjobb hallgatóknak. Ezek a katonaorvosi tisztikar főnökének vezetése alatt külön tanterv szerint végeznék tanulmányaikat s tanulmányaik bevégzése után hat évi szolgálati időre köteleznék magukat. - Dohányzóknak. A pénzügyminiszter az ország valamennyi do- szentelték volna életük napjait. De, hogy ma már a nők lemondjanak előttük mindig oly magasztos jogukról, ait nem any-nyira a női büsateaég, mint inkább a hiúság tiltja. Sok példával nem asolgálhatok; mert kedves hallgatóim türelmével visszaélnem nem szabad, — de engedjenek meg, hogy néhány példát az életbő! fel-hoaaak. Országos tőrvéjy szerint a gyermek köteles iskolába járni, amig 14-ik. évét betölti ; kezdjük itt, — mert itt lép először as élet színpadára. A gazdag ember leány kajál conservatoriumba adja, bár tudja, hogy sohasem lesz belőle művésznő; de az már égbekiáltó bün lenne, ha az uridáma nem tudna a „Klavier''-en ját-rzani és nem tudna legalább francziául és angolul beszélni. Uinthogy pedig a drága magzat egész nap úgyis agyonerő!-teli magát a folytonos tanulásban, szó sem lehet arról, hogy a konyhába néha is caak kiszagoljon és igy a gazdasághoz parányit is értsen. Legfeljebb ebéd alatt odaveti a szakácsnénak, hogy: .Fáni, ma kozmás volt a leves !* Ebéd után lehever a kanapéra ét olvassa Zola vagy Kock egyik regényét, ami mindenesetre nemesíti (?) erkölcsét ós a szülők, kik as elké-nyestetéahes rendesen hozzájárulnak, — hagyják a szegénykét szórakozni; meri hát úgyis megerőlteti agyacskáját a bor zasztó sok tanulásban. De hát minek is neki ax a konyha és a munks ? — hangzik a szülők politikája — ha gazdag nő isaa, agy is lesa oselédje, — ha pedig fcsegény less, akkor ugy sem vezethet v^ami nobilis házat. De est osak mondják, gondolják pedig tat, hog/ úgyis valami bankár vagy aagy- hánygyárát felhívta, ügyelni arra, hogy a szivarok gyártására nagyobb gond fordittassék, miután általános a panasz azoknak rosszasága miatt,holott a dohány minősége semmi kívánni valót nem, hagy hátra. — Nagyon elkelne, hogy e rendelet foganatosíttatnék is. - Hadkötelesek összeírása. Minthogy a véderóról szóló törvény értelmében oly védkőtelesek, kik a tulajdonképeni hadi szolgálatra ugyan nem, de hadjárat alkalmával másnemű szolgálatosra polgári hivatásukhoz képest alkalmasak s háború esetén ily szolgálatok tételére kötelezhetők, a honvédelmi miniszter elrendelte az 1850 — 1861. évben született'' azon védkőtelesek összeírását, kik vagy mindenkorra, vagy csak ideiglenesen alkalmatlannak találtattak a hadi szolgalatra. - Az országos kónyv-és nyomdászat-történeti kiállításra folytonosan érkeznek bejelentések. A kiállítás történelmi részére eddig tnár 50 hazai könyvtár jelentette be részvételét 8 ez uton számos oly becses régi munka került aapfényre, melyek eddig éppen nem, vagy csak kevéssé voltak ismeretesek. A mintegy másfél század óta fennálló Franklin-társulat (alapítója Landerer), — valamint az Athenaeum, az egyetemi nyomda, a debreczeni éi marosvásárhelyi collegiumi nyomdák nyomdászati termékeik egész sorozatát állitják ki, fennállások óta, ami a fokozatos haladásnak élénk képét fogja feltüntfíni. A kiállítás jelenkori részére az összes fővárosi nyomdászok és könyvkötők majdnem kitétel nélkül jelentkeztek, a vidéki bejelentések azonban gyérebben érkeznek. A bejelentési határidő e hő 15-én jár le, de a hó régéig bejelentések elfogadtatnak. A könyv nyomdászat részéről bármely időbeli munka kiállítható, kereskedő less leányuk férje. Hogy mi a vége ezen illúzióknak? ast később kifejtem most áttérek a népség második, vagyis kösép osztályára. Ezek se gazdagok, se szegények, azaz világosabban kifejezve: oonservato riumba menni anyagi körülményeik nem engedik és dolgozni szégyenlenek ! Ha van protektiójuk, ^ekkor könnyű egy ideig sorsak^ha ninos, akkor czélt opk aaok érnek, akik a gondviselés által kissé szépeknek lettek teremtve. Poetatisstnó, távirdásznő, vagy pedig tanítónő lesz bJóle. A két első, ha akar lenni és nem csúnya, könnyen lehet, amint én as em-beriség nemét ismerem, a nők iránt különös tisztelet- és előzékenységgel tudnak viseltetni ¿e igy, ha vaiamely posta vagy távirdaigazgatóhoz egy ily csinos leányka beállít és annak magas protektiójat kéri, — mit a nők -oly ellenállhatlan szavakkal képesek előadni — nem hiszem, hogy as illető igazgató as első üresedéskor ki ne nevezné még akkor is, ha kétszáz fiatal ember van ia már előjegyezve ama állomásra; mert as ilyen director féle emberek már nem fialalok és ezek — mint azt jól tudják — jobban bolondulnak a nők után, mint a fiatalok ; — tehát boldogoknak érzik magukat, ha egy kis leányka arcaát megsimíthatják és a kinevez te láere vonatkosó ígéretet osak kibökkentik és ezen ígéretet azután jobban megtartják, mint a melyet a fiatslembe. reknek tettek, sőt még jobbaa, mint adósságuk törlesztésének ígéretét. A nő elérte hivatalát; szakítsunk itt mi is. Jönnek a tanítónők. Itt már nagyobb ss akadály. Né« hány hónappal enlőtt egy tanárral be- vagy ha az illető nyomtatván} nak nincsenek birtokában, ?lég ha annak czimét és kiadóját bejelentik, a kiállítás elnöksége azt vagy valamely könyvtárból. vagy vétel utján be fogja szerezni. A könyvkötők részéről nem kívántatik gazdag kiállítású díszmunka, hanem csk rendes bekötési munkák, csín- és ízléssel kiállítva. Legközelebb külön a nyomdászok és külön a könyv kötők értekezletre fognak egybehivatni, melyen a kiállítást rendező bizottságba saját körükből egy vagy ket tagot küldenek ki. — Lötwyésztők figysimébe A földmivelési minisztérium közzé teszi a kir. állami ménesekben levő törzsmének után az 1882. év: fede-tetési idényre fizetendő feaeztetési dijakat. A legnagyobb dijak a kisbéri ménesben levő Buccaaeer és Verneai! angol telivér mének után szedetnek, melyek a belföldi kanczatulajdonosokra nézve 400, a külföldiekre nézve a \|500 frtra rug. Kevésbé híres ango! telivér mének után a díj 300-80 írt.» Förgeteg és Zivatar ango! teliver mén után 40 frt. A mezóhegyesi ménes telivér kanczánál 80, félvér kanczánáí 50 és a többi odavaló törzsméneseknél 20 30 frt. A fogarasi ménesben a lipirzaí fajta 20—30 frt. Minden belföldön tenyésztett angol telivér kancza, meiy államdijban részesült, valamint az olyan telivér kancza, melynek ivadéka államdijt nyert, élethossziglan a kis béri és mezóhegyesi ménesekben lévő importált angol telivér mének által fele áron, bármily belföldön tenyész tett angol telivér törzsménje által pedig ingyen fedeztetik. A fedezet iránti bejelentések a kisbéri ménekre nézve legkésőbb f. e. deczembei l-ig nyújtandók be a kisbéri ménes parancs nokságnái. ----- — --¡¿x ssélgtrttem, ki a pádagogium igazgatójának jó barátj-; attól tudtam meg, as intézetbe évenkiirt legfeljebb 100 nö^an-dék vétetik fal, holott a jelentkezők száma több négyszáznál; tehát SCO visssautasit-tátik. Az intézetben képesítést nyernek mintegy szásan, de ezek kösttl alig 20 kap alkalmasást, — a többi szüleihez tét vissza. A tanítónők — igaz — osak gyéren vannak elültetve: mert rcig egyréss-ről kötve hiszem, hogy e gyermek egy assrony szavait ugy tudná respektálni, mint s nádpálezái férfiét és ha a tanitónó szavait respektálni nem tndja, akkor kötve hiszem ast ia, hogy tanul néha valamit. T&ián mégu tűrhető volna - a tanítónő igy, da most azon dolgoznak, — és ki ie fogják vivni — hogy megengedtessék a férjhezmenetel. Ez pedig méreg lesz a gyermekcsemetékre; mert ha a tanítónő olyan állapotba kerül, mint a legtöbb férjes aó és igy naponta lejár a tanodába és ott oktat,akkor a gy érmekek erkölcse napról napra csökkenik épugy, amint a .Kanapén6 ülő oonservatorista leány erkölose tetemesen hanyatlik, midőn Zola Emil, vagy Paul de Kock er-kölosregényeit olvassa. Ha már megad ták neki a tanítói magasztos hivatalt, akkor aat ssenten tartsák is meg és ne sseny • nyeazék be a ssep''4tlen gyermekek er kölesét. Tudva van az is, hogy vmert már nincsenek gyerekek'', azaz, bogy a gye* rekek már esetekben többe, tudnak, mint a felnőttek; az erkölcsrontás tetemesen nő. Tudom, hogy mikor még Mugyaror-sságban középtanodai hallgató voltam, — könyvtárunk segéd kön y tárnoki hivatalával voltam megbízva és skkor észre HUSZADIK ÉVFOLYAM Fiume, oktober 31.1H81. Hogy val«mi fölöttébb érdekfeszítő bekezdése legyen level-mnek, est azzal kezdem ei, miszerint itt tél immár egyik lábái betette az aj tó küszöb én, nem ugyan teher bundában, zúzmarás szakállal, hanem azzal, hogv kz ág minden irányban beborult 8 szakad az eső, hogy gyönyörűség nézni s ha megszűnik is időközönként eteleÜi örömünknek csakhamar «zárnyál szegi azon körülmény, hogy a . moute mag,ji<>re(Fiumetől nyugatra fekvú h«gy) telhőlepedőt öltött magara, ami az esőnek legbiztosabb előjele. Itt a tói ebből al!. Az -ég csatornái kisebb nagyobb mérvben marcziusig oltogatják a föld szomjat s ezen idő aiat''. a nap még csau annyi érdeklődéssel asm viseltetik a földi doigck iránt, hogy legalább néha-néha lepillantana Itt a télnek nincs költészete Nem nyargal süvöltve, hópelyheket kergetve a zordon szél, nem jajgat le panaizos hangon a ba rátsagos Kandalóba, a napsugarakban gyémántként csillogó hó nem ropog a vasárnap Istenbázába sietők lábai alstt. nem halványodik reggeienkint dérvirág az ablakon. uem gombolyog füstfelhő a kéményekből, nem iehet bundában, a premes sapkát nyakig lehúzva a nyiresben. v;tgy a vágásban nyulfiakra „lesbe állni s vadászat után körülfogva a meleg kályhát, elővenni a tarisznyát, nem siklik ce ''ngve a szán. A Jézuska se fehér köntösben hozza el ajándékait a jó gyermekeknek. De minő osa.ádias fogalmuk is lehel ezeknek a karácsony magasztos Ünnepéről, annak öröm-iről? "Ennek az ocsmány időnek külön ben megvan az a jó oldala, hogy a Gerőfi tavozu ÓU üregen alló színházban Thaüa papjai és papnői felütötték a sátort Itt a minden évben legfeljebb Kétszer megfor duló színészeket méltán tárt karokkal fogadják, mert úgyszólván ez az egyedüli élvezet, ami a közönségnek kínálkozik. De ennek oka magában a közönségben, az ez által megteremtett társadalmi viszonyokban rejlik. Mert Fimuo kizárólag kereskedelmi város levén, itt mindenki elzárkózóttan csak maganak, üzletének ei, nem törődve másokkal (ezt azonban ne ugy tessék érteni, mintha ez azon boi dog főid lenne, ahol a .nyelvek" nem szapulnak ; itt is csak ugy vannak oly tiszteletreméltó egyéniségek, kik többet törődnek másnak a bajával, mint a ma gukéva!. mint az öt világrész bármelyi-kéí-en) a társadalmi élet magábavonult, hiQág; itt nyílt házat senki se tart s azeri ismeretséget kötni egy családdal — ma tryaro* vendégszeretet értelmében — nem lehet. Aki Fiúméban csak néhány napig tartózkodott, az édesen fog fiúméra em lékezni mindig, mert a város szépsége, a lestői vidék, a kék tenger kitörülhetlen Hzelid vonásokkal vésődik leikebe; de aki huzamos ideig volt itt, akinek aikaima volt a viszonyokkal közelebbről m-gi-merkedni — haoar ez a város építészeti szépségéből mit sem vou le — minden honfiul érzelem daczára kénytelen bevallani, bogy Fiume kiaaé — egyhangú, azaz, hogy ne kerülgessük a kását, mint a maoska — unalma; vettem, hogy a gyerekek a kikölcsönzött könyvekbe olyan „zöld" kifejezéseket írtak, hogy az olvasónak felháborodott a gyomra. Most vegyük :-hhez még »zon körülményt, hogy a gyermek — barme-1>ik nemből legyen m — ha oejön egy középtanodába, de azelőtt egy áldott állapotban levő tanítónő oktataaát hallgatta a népiskolákban, — mire nem képes? Félnünk kell a közel jövőtől, — meri manapság is elégszer halljuk, hogy egy még igen zsenge korú gyermek a frivoli tás netovábbjáig aljasodon; hát akkor, ha neveltetése ily ke/.ekre bizulik, mit fogunk hallani? azt megmondja a jövő! A harmadik osziályba sorolom ax egészen szegény nép leányát, aki mégis a kisasszonyt szereti játszani és talán egynek sem jutott volna eszébe a cseiédék sorába állani és becsületes módon keresni kioyarüket; — hanem inkább a nósza bóságot tanulják meg, tükenyeret keres nck, e nyomorult és szánalmas kenyeret, mely épen oly keserves, mint az irodalom kanyem, csakhogy azzal a különbséggel, hogy míg az irodalom martyrjaí hallha tatianná teszik magukat a világ előtt, — addig a tü és olló martymői a szükségtől hajtatva óe a henyéléshez szokva, egy más mesterséghez is tagnak, amiért azután maguk után dobatjak a szégyen sorát! Azután elveszik ama sok nőszabó kenyerét, akik eddig becsületben tarthatták polgári állásukat; de mosi — minthogy a sok dolognélkuli leány frővel doioghoz jutni kíván és így egyik olcsóbban akar dolgozni, mint a másik — a concurrentia áltai szoríttatva, vagy szédelgésbe bocaájt-kozik, vagy pedig megakarja tartani eddigi jellemét, — de akkor — sajnos — anyagilag bukik el. Ha ezt így tovább akarnám szőni, akk or a társadalom szorosabb viszonyaiba is be kellene hatnom, ami több időt kívánna, mint a mennyi a felölrasásra ssánható. Elég ebből ennyi; sokkal is több trafoedia fordult aló már as élet aain- Nyároo, a hőségben az utczák élettelenek,'' a férfi — és n ''.viiig egész nap a szobában van (ast mondják, mieserint a uők ilyenkor egén nap azsal foglalkoznak, hogy — alassnak) naplemente után eagerpari és a corsó megtelik sétálók-kai. Ilyenkor egéM Fiume itt látható, de 3 óra után már ismét zajtalan lett a corsó, ekkor már szétoszlott a közönség. Különösen csütörtökön este szokott nagyszámú közösség sé''álni, me.t e napon rendesen zenebanda játszik a corson, nem éppen kifoga»talanul. Mióta a katonabanda innen elhelyeztetett, azóta a közönségnek meg kell elégednie a helybeli polgárokból alá kult zenekarral s még sokáig ezzel kell beérnie, meri Fiúménak egy magasr«.ngu katona megígérte, hogy katooabandát hamarjában nem kap. mivel az ittenit több izben]— joggal-e, vagy nem, nem tudom — k ¡fütyölte. Vasárnaponként a közönség részint a „giardino pub!ico-ban. (népkert) részint a „Scoglietto''-bau (mulatókért) jön <«»sze. Az előbbit „babérkert nek is nevezik, mert az egész kert sürü babérlombokból áll s különösen a nyári forróságban kellemet, hely, mert a fák oly sürüek, hogy a napsugarakat feltartják; de ekert is inkább turistái gyakorlatokra, sem miu''. sétálásra való, mert utjai mered-k. Azonban a kert legmagasabb pontja kár pótlást nynjt a fáradalomért, mer, innen gyönyörű kiiátás nyilik a tesgerre. Itt sétálva, lehet gyönyörködni a divat szeszélyeiben és kihatni a fényűzést egész ijesztő mérvben. Még a legutolsó dohánygyaros leány is arany óralánczot hordoz — hogy óra van e rsjta, az más kérdés — mert inkább koplal, de a cae cs-jbocae czikket előteremti. A másik kert nem oly látogatott miután ez közel van Horvátországhoz, az olaszajku. ma-gyarérzelmő fiumei pdig tudvalevőleg akkor szereti a horvátot, ha nem látja. E két kerten kivül van egy harmadik is, ahol a dadák és a konyhaszat kép-v ¡«élői suttognak szereimet választoltaiknak. Fiúméban magában nem sok élvezni való van, de vannak szép kirándulási he lyei. mint pl. Abbazia, Leorano, Buccari. Egyik világ bölcs szerint az ember azért eszik, hogy éljsn, de miután ezt a XIX. szásad életphiiosophiája oda modo-sitolta, hogy : az ember azért ól, hogy egyék, tehát néhány szóval megemlítem azon fontos helyiséget, ahol phizikai éjiünk érdekében a fózőkanalak hadakoz zanak. Itt a konyha az olasz és német konyha vegyüléke. Jaj azér: annak a magyar gonosznak, mely testvéri egyetértésben éli a töltött káposztával és lurós galacakával, ha ide kerül, mert ily ételeket legfeljebb álmában lát. Aki pedig azt hiszi, hogy itt csak valamirevaló bort is ihalik, az csitkozik ; a hazafiúi buoánat előbb ütné lejéi a falba, mintsem a pohár fenekére temetkezhetnék, mert a bort össze viesza poncolják, hogy inkább zsebkendőt lehelne vele nedvesíteni parfünn helyeit, mint a torkot. Van ugyan iit egy magvar korcsma, melyben — a korcsmáros állítása és a czégér szerint — magyar bort padján, semhogy est Kegyetek ne ismer. ték. • Feltűnt talán Önök előtt, hogy s.z általam három csoportra oszlof. női emfc-~ rtség I »rásának mindegyiket ott szakítottam félbe, ahol önálló életpályáját az iilető megkezdi; ezt azért tevém, meri egy szerre akarom folytatni mind a hnro met ; körülbelül egyre megy ki mindegy ik. Következik a férjhez menetel. Istenem, épen est ne tehessék ? hisz lig várják! Előbb a lórii nősült meg, ő válaxztoi''a a nőt; ma a nő megy férjhez, ő választja magának a férfit. &isz Jókai mondja: „Nem ugy van az amint volt régen. Nem az a nap van az égen. Más idők/; más emberek ! * „Hajdan a nő nem férjhez, hanem férfiúhoz meni nőül í* — mondja egy má sík költő. Ma a nő csak férje. keres. Mai világban a férfi as olcsó portéka, leszállt az „Agiója, mert a nőknél rosszul álla-Jiak ax „áktiák" ; ók a legjobb képsett-séggel is osak nehezen kapnak alkalma-sást, a nők rlvissik ast az orruk elől; a tanács és director urak csak a nőket pártolják. A nagy urak közül senki sem merné ast egy nőhöz mondani, mint egy férfihez: „Hja, barátom ! nem lehet, nem tehetem; sok elő van már jegyezve • Adatán, ba az nap reggel bal lábbal ta-Iáit felkelni hit még hoszá tessi: „Láthatja, hogy aok dolgom van, kiméljen qgy kicsit 1* — Eszel azt akarta mondani, bogy takarodj ki. Egy leánykához pedig/ talán igy beszélne: „Üljön le szép gyermekem, adja elő kérelmét, szívesen meghallgatom és boldog -leeudek, ha ast teljesíthetem !" a ekközben kejérsettel v megsimogatja védeti cze arczát. A fiatalember existenliája igy nagy részben mrgas&nik; de élnie kell, hát fogja magát és maga'' ül. Ez ismét két- mérnek, de ez vajmi kedvezőtlen hírne-vet szerez a magyar bornak és Bp««ten szintúgy ellehetne mérni fiaméi bor gyanánt, mint ahogy itt árulják magyar bor helyett. De ez az angol hajósokat nem akadályozza abbag, hogy borászati isme-retek gyűjtése végett végig ne járjanak esténként minden „oateriát* (közönséges olasz korcsma.) Aki .házi kosztra* megy azon bi-azemben, hogy itt jobb ételeket kap; mint a vendéglőben, ugy snesak megjárja. mert itt a fősúlyt uz ohsz n-mz«ti konyha remekére, & polentára fektetik még pedig annyira, hagy adnak egy akkora darabka hust. mekkora egy burosrigó gyomrának szerény igényeit is »lig elégítené ki s tesznek hozzá „gárnérunguak* akkora polen''át, mint egy méhkas Zenében csak csütörtökön este és vasárnap délben gyönyörködhetünk, — már amennyire az itteni zenekar játékában gyönyörködni lehet — de mióta az esős idő beállt, ennek is vége. Kivéve, ha egy-egy vállalkozó szellemi magyar c/í-gánybanda idelátogat gazdag remények kel s távozik üres erszényekkel. Némelykor cseh zenészek is vetődnek ide, de ezek vajmi kevé« dicsősséget szereznek a cseh zeneművészetnek. Megemlítem még azon itt divó furcsa szokást, hogy a torabolajátékok nem vendéglőben — mint nálunk — tartatnak, hanem a corsón nyilvánosan. A játék előtt néhány nappal minden ulczaszagle-ten árulják a tombolajegyeket. Hogy mennyire magyarérzeimü a lak óság,azt felesleges említenem. Esténként ugy hangzik a magyar dal az olasz ajkakról, akár az alföldön, csakhogy persze oly kiejtéssel, mely a fület körmözi E/eu magyar érzeimel elíggé illustrálja a következő eset, mely n"k szemtanú ja voltam. Egyik vendéglőbe rózsásállapo:b.n bejött három horvát egyén. A falra egy felhi-vás volt ragasztva, meiy sorsjegyeket hirdetett magyarul. Egyik horvát indít tátva azon köztudomásu s eretettől, mely a horvátokat a magyarokhoz fűzi, letépte a falról a felhívást, mit egyik olanz ést-revevén, hozzáugrott s számon kérve c szemtelenség indokát, falemelte kezél, hogy a horvát arcsát végig simítva, de esek öeztönöztetve ismert batorBágukiól kiszaladlak. Akárhányszor hallhat az ember ilyes párbeszédet: — Én tudod magyar — mondja egyik halász a másikhoz büs/kén. — Én is tudod magyar — felel ez szinioiy büszkéa. És eszel mindkét részről ki van merítve a magyar nyelvtudomány. A ki ötői munaálalok szakadatlanul folynak. A viUgitólorony épiiésébe is belekaptak. Fiúménak jelenleg tulajdonképen nincs is világítótornya, eh--lyet. a tengerparton van egy 3 ölnyi ma-lámpa, meiy a többiek''ől csakis szine által különbözik. De ezt távol a tengerről felismerni leijes lehetetlen, mert fénye egészen beleolvad h többi lámpák fényébe, illetőleg azokkal egy ütt elmi sódik. Fiume most még csak kicsinyítő üv<-genátnézet Triest, de lassankint megszűnnek azok a mostoha osztrák közigazgatási- politikai viszonyok, 4n«lyek eddig Fmme kereskedelmére, fejlődésére béniioiag hsioitak s igy lassankint - isórangn kikötószmvons Iára emelkedik. Külföldi hajósok már is ssivesebben keresik fel, míut Triestet, meri itt a kikötő fekvésénél fogvajobban vaunak védve a szél ellen s ami fK, sokkal könnyebben elláthalják a bajókat vissel, mint Tríe^ben. A. tengerbe folyó ivóvis éjjel-nappal rendelkezésükre áli » hajósoknak. Bizony horvát testvéreinknek egy-áltnl.-in nincs óc>«árlandó gusztusuk, mikor Fiumét szerelnék elszeretni. Hane.in hat ahhoz kedves horvát atyánkfiai, másnak is lesz ám S£ava. Ifj TE&SA.NCZKY JÓZSEF. félekép történik : vagy gazdag a fiatalember és ilyenkor szinte csakis gazdagon nősül, vagy pedig olyan szegény, mint a a templom egere a vőlegény és ekkor azinle jómódú ieányt vár; mert máskép egy koldusból kettőt csinál. Mindkettő sanyarú heiyzot: érdek-hó! történik minden lépés. ók férj és feleség: az idő múlik, vele a pénz is; ba azután az úrfi elverte már hét üzilváját, akkor kOvetkezik a pör-patvar, mi ilyenkor egy családnál sem maradhat el, nemes (?) czélja miatt. Az asszony — mint háziprókátor — elő áll, hogy: „az én pénzemet verted el, oda a hozományom, oda minden vagyoúom ! Lump voltál meg Karlenspieler!" Pedig nem igaz az egész história ; lehet, bogy a férj legszolidabb neme közt és csakis családját boldogítani volt czélja, ennek élt és halt, — de a balsors üldözte ós maga sem tehet arról, hogy vagyonát elveezítet e. De ő az asszony előtt mégis olyan könyelmünek bélyegezte"ik. aki nemls gondol nmére és gyermekére. A férfi se hallgat és rámondja, hogy „Sok piperéd, négy cseléded, a sok toilette-szer a „Konty* ette meg kedvesem." — Replik mán jön a Daplik, dörgés után az eső és a vége a históriának a „Divonjon.* Hát miért ne tennék azt, hisz e* is divat, és pedig párisi divat; ez: pedig annál is iDkább kell követniök, — mert ac áldásos nőemaneztpátió szele is eiőssör Pá risból fujt. Az ily családnak életcsillage ezután már lehullott. Az ex-tanitónő, vagy jelölt nő is látja, hogy ő is többekkel együtt a pftdagogium piaczán petrezselymet árul, — tehát főkötő alá törekszik. Lehet, hogy a féri tisztességes jövedelemmel bir, hol hű életpárjának a gazdaságot kell máoi-pulálni; de oh Istenem, minő eazdais szónyt kap? A menny asszony az utolsó hetekben — nolens vclens — megtanul főzni, azaz csak akar, de nem teheti, mert mig''fegyik kezével afözőkanalat forgatja, s másikban Skakespearet vagy Schillert A szemek As szemüvegek. A szem oly életm&ve a testnek, mely • szközli a látást és vannak viszonyok, me''y«k ezt többé-kevésbé csökkentik, vagy egészen is k''imeritik. igy lesz némely «•mber gyeiig" szemű, a másik világtalan. A tudomány talált módoteszközt a szemek megvédésére,névleg azelgyengü lés elleni megóvásra, ''-¡gyengült BZe-mek megerősítésére ily k .rbani m -gtar-tására líyek az ép''anoa szabályok, hová sorol atnak a szemüvegek is, ezeknek észszerű felhasználása E helyen a szemüvegek éptauos teiha8zná.ánároI kívánok néhány szól eni'' lm olyak számára, kik a felemiitett czélból azok haszna la''ára vannak utalva, azért választottam e tárgyat megbeszélésem részletes tárgyául, mert azon meggyőződéire jutottam, hogy igen sokan vi.nnak, k.k nem ismervén a szemüvegek természetét, azok felhasználásában ''igeu sok hibátk iveinek «midőn áitaluk czélhoz jutni törekszenek, éppen elienkezó eredményi veszűek észre. Sok.-.n kény esse-bői, negédességből használónk szemüvegei. Ilyeken nézegetnek keresztül szűkség nélkül, mig végre éppen a szemüvegek teszik töckre jó szemüket. L Mások rosszul választják azokat, megvásárolják pár hatosén a szatócsoktól. megtartják erek lének, minth* a szemüveg aze-n tninősegben örök időié megt -bemé szolgálatát. És ismét más >k minden feltétel nél kül szemüveg ~ei vannak naphosszat ilyent viselnek, mintha a szemeknek szem-üv6gnélkü''."i pihenésére, nyugalomra szüksége sem volna. Ezekből k''indulva a következő jó lanácscsal kívánok szolgálni azoknak, kik utalva vannak szemüvegek használatára. Teazem lezt azért, mert jelenleg éppen szükség van ily tanácsra. 1. Soha de vásároljunk holmi sza tócs boltban, rásársxtorban szemüveget, mórt ily he''yekeu a leghitványabb féle üvegből készüli szemüvegek árulta''.nak. Olcsó* ugyao, de fiut-mságuk nem levén, csakhamar lünkre teszik a szemeket. Drága levén a szem, a látás, soha senki ne sajnálja péqrét szakértő optikusoktól, mert ilyek, mint szakemberek vannak VI ne hivatva a szemeknek megillető szemüvegeket megvá-lasz''.atní a legfinomabh fajta szemüvegekből. 2. Aki nincs utalva szemüveget használni, az ilyenhez soha q0 szoktassa szemeit. Tartsa szerencséntk, ha saját szemei üvegén láthat keresztül, mert aj tény, hogy as ópszemek a szemüvegek kelletlen használás állal éppen ugy meg-romlanak,miut megromlik az ember egész 30^«. h« akkor is orvossággal él, midőn ilyenre nincs szüksége. 3. Aki utalva van szemüveget selní, keresse módját annak, hogy csüggjön, lógjon naphosszat orrán, tegye azt időközönként félre s csak akkor vegye használatba, midőn arra szüksége van, tegye ezt azért, hogy látását ne tompítsa el. Soha nem kell felvenni szemüve get oly munkánál, mely alatt a tárgyat majd közelről, majd távolról Kell szemlélni. jobb ily munkáuál, ha csak lehet, mellőzni, mert a szemüvegek csak bizo nyos és meghatározott távolságban tesz nek jó szolgálatot. Es hogy karczolást ne kapjanak az üvegek, jól bélölt tokban kell gondját viselni. 4. A szemüvegeket éven át több szőr kell átvizsgálni és megbírálni, vájjon elégségesek e továbbra is szolgálatot tenni, mert az minden szemüveg használatánál megtörténik, hogy cserét kiván, tehát hogy az elgyengült, elbomaly osodotl. többé nem kielégítő helyett élesebbek, tisztábbak és hasznarehetőbbek válasz t ássanak. Minél ¿ovább halad - aiaki a korban, szemei is annal jobban elvesztik kellő domboruságukat és az mindig körülmény, hogy a már alkalmazásban levő szemüvegek k ¡cserél tesseaek. 5. Optikushoz folyamodjunk, hogy megillető szemüvegeknek juthassunk bir tokába, optikushoz menjünk, midóu látásunkat birálni, ennek megfelelő szemüveg cserét kívánunk t-mni, mert ezeknek áli módjukban a tárgyban jó szolgálatot te hotni. 6. Nagy-Kanizsán a B. Helfy optikus urat van szerencsém figy slembe aján lani a vidéknek, mert azon meggyőződésre jutottam, hogy üzletében igen nagy választéka van a legfinomabb s legjobb Bzemüvogeknok, de képességgel is bir a szemüvegek helyes megválasztásában, ki C8e-élésükben szolgálatot tenni. TERSANCZKY JÓZSEF, oki. szeméss mester. tartja és főzés alatt lopva olvasgat, — a konyhát »rinpaddá vagy olvasóteremmé alakítja es mikor a tnlboldog férj imádott mátkáját hazaviszi családi tűzhelyére, akkor veszi csak eszre, hogy felesége még jóformán egy'' „fok ha^y maszoszt" sem tud főrni és rántott levest még kevésbé. A kouyhara kétszer annyit elfecaé rel, mint a mennyinek felével talán egy más asszony tiszteaségesebb házai vezetne. Hs p-ídig állomásán levő tanítónő, távirdáaznő, vagy poftatiszrnő megy férj hez, akkor a '' pazarias kétszeres; férj ét nő egész nap sincs otthon és a cselédek agy cselekednek, amint nekik tetszik ; gazdájuYat''kél«''''.reen megcsalják. A nő maga Csupán férje fizetéséből gatdálkodva — notandum benne, ha egyáltalán tud gazdálkodni — sokkal jobban kijöhetne, mint a cselédek a férj ób nő együt''.es fize lésével, kik n''em gazdájuk érdekét veszik szemügyre, hanem lesik as alkalmat, bogy 8 krajezár ára só helyett 6 krajezár arát hozhassanak,'' hogy két krajcsár nekik maradjon. A harmadik osztály, vagyis a varrónők férjhezmenetele. Ezek rendesen a legszegényebb leá nyok és csakis azért mennek férjhez, hogy legyen ^érjök. Ismerek személyesen egy csaladot; a nő egy férjet bir, aki az egybekelés, tehát más fél év óta foglalkozás nélkül van és a nő keresményé ból él, ruhásxa magát és szivaroz Ilyen ezen osztályban a legtöbb van. Kérdem most már. minő jellemmel bir azon férfi, aki magát egy nő által eteti? Ez as emberiség legaljasabb kategóriája; czélja nem neje és oa''Adja boldogítása, hanem neje kizsarolása. Kérdem, minő -elhatárosáa kell a nő részéről férjhet. menni egy olyan férfiuhos, akiről positív tudja, hogy ninos existentiája, vagy eristentiáhos kilátása. As ilyen n3t esak a megvetés koszorúzzon, «élj* as, hogy férjnél lehessan és ¡kerülj* árenői gúnyját akkor, ha ők HrJyi hírek. — A nagy kanÍM»ai kir. törvényszék és járásbíróság bírói éc ügyésti tagjai m. hó 24-én tartott értekezletükből feliratot intézlek s képviselőházhoz, a bi-róikar anyagi helyzetének javítását sürgetve és a következő ponlozatok realizí ®át kérve: 1. Hogy az 1869. IV. t ci. 17. §-a értelmében a nyugdíj torvényhozás utján megállapi''.laasék; 2. hogy az 1875. XXXVI. t. cr. 4. §-hoz képest » végleges szervezés mielebb eszközöl tessék ; és végre 3. hogy a kiérdemelt előléptetért biztosi''ó szolgálati pragmatika állapíttassák meg férjhez mentek már és ő mÁg zöldséget árul. Ha egyáltalán beszélnek igy. akkor nagy vétsége: követtek el az emberiség ellen, melyben a romlottság daczára is vannak példány képek : do esek Phönix-madarak ! Mai napság az acsiony az ur >i hazbm, az ember p ?dig az acitony ; h ide nézek papucskormányi látok, ha oda nézek ugyanazzal alálkozom Egy mm családot is ismerek ahol a férjnek mindig öt krajezárt kell kérnie szivarra és nem egyszer történik hogy kérelme megu-gadtaiik A férfi lazult gyengült és bukott; a nő erősbült és uralkodik. Sokat mondhatnék még Önöknek a nőeinanczipátió hátrányáról, — de az idő rövid; Önök különben színié eleget tapasztalhattuk az élet szinpadján és reményiem befogjak látaí, hogy mily hátrány a nőemanczipátió épugy a gazdaságra, valaminta gyermeknevelésre, a»™ különben a társadalomra és a kenyérkeresők re. Kevés ssülő van, aki gyermekét poi gáriasan neveli; mindenki sseretné, ha as ő gyermekének hódolna a világ, míg ő briliáns salonokban „8chlafrock* ban járkálva csibukszó mellett bámulná magzata rettenetes -gyát. Ezt hozta nekünk a nóemancsípátió! Az okos agynak, mely az Mimét feltalálta, a nők babérkoszorúi adhatnának : de csakis fekete fátyollal b borítva Tisztelt hallgatóság! Én felolvasásommal végeztem és köisunöm ««¡ve« türelmüket, roolylyel előadásomat végighallgatták. Önök közö.t a legtöbb egyén még csak nősülendő fiatal ember és kérem as urakat, hogy életükpárja választásánál gondoljanak tn&i szavaimra, talán zsinórmértékül fogják alkalmazni; nálam már kéaó ! ÖU8ZADIK KVFOLTAM ZALAI KÔZLÔKY NOVBMBEB 13-án 1881. — A nagy-kanizsai járás tani-tói kőre f. hó 10 én tartotta meg reudaa őszi közgyűlést, melyen a vidéki tagok is szép sz.mmal voltak képviselve. Jövő tavaszi gyüló« Gelíén tartatik meg. — Vegyes d»legyesület alakult Nagy-Kanizbáu, melynél tisstelelbeli el-oókuek a minden szóp és nemesért hevülő Somseich Lőrincz ur ke etett fel. — „A vörön kereszt'' egylet ma vasárnap tartja vaiaaztraány i gyűlését, melyen az elnökök s egyéb tisztviselői ¡esznek megválasztva. — Kraus József nagy-kanizsai \zr. tanító »Kondor* ru magyarosította vezetéknevét. — Érdeken esetleg. A régi hon véd--k — három hosszú évtizeden át — ugy megritkullak és srerteazet szóródtak, hogy az is ritk*ág. lia ma már két olyau egyén tal lkozik egymással, leik egykor egy zászlóaljban szolgáltak Annál ritkább az az eset, hogy u 22-ik honvédrásslóalj egy századának mind a négy tií tjeöasze-került Bu(i«p-''Slre ; ott volt a ssazados Szalmay Anta! N-gy-Kanizsáról, mint pénzügyi tisztviselő a főhadn>«gy Orczy Gyuia mint b<>r«odmegy ei képviselő a hadnagyok : Vadnai Károly mint a .Fő városi Lapok" szerkesztője és Grünsch uek N János, mint biró«agi végrehajtó — • Alsó dombonii körjegyzővé Pichler vidoveczi körjegyző vaiasztatott meg sza vazattöbbséggel. — A perlaki plébániát Molnár Antal alsó-domborui plébánosnak adományozta gróf Fostetich György kegyúr s egyszersmint tisztelt barátunkat a zágrábi bibomok-érseic ur ő eminentiája alsó Muraköz al esperea-iévé nevezte ki. Gratu lálunk ! — Lnjrtmk mai hirdetési rovatában olvasható, bogy Aglaja Orgeui kitűnő énekművésznő s hírneves társai novem ber 20-áu Nagy KhuÍzsru hangversenyt ad-nak. Előre is felhívjuk a t. közönség ágyelmét. — Jótékonyság. T. Wolheim Ernő ura főgy ¡unaaium kebelében mü ködó Gyakorló iskolának a munkakedv fokozására egy k. aranyat adományozott, mit a tanügy ne vébe u tisztelettel hoz a nyilvánosság elé a főgymn. igazgatóság. (Örvendünk az érdeklődésen s a hazafias figyelmet óhajtjuk minél többen gy»ko rolják. Szerk.) — Az L nagy-kanizsai kerea- kedelmi ifjak önképző egyletében másodelőfizetés utján nagyon mérsékelt árakon következő lapok kaphatók. Hírlapok: Pesti Napló, Egy »-tér (és, Pester Lloyd, N«-ue Freie Presse. Pi-stor Journul ; Élez lapok: Borszem Jankó, Fliegende Blätter, Floh ; Illustrait lapok : Magyarország és a Nagyvilág Leipziger Illubtrirte Zeitung. — Bővebb tudósítás az egyleti titkárságnál njeihn ő. — Felolvasás. A helybt»li kres kedelmi »fjnk öukép/ó gylétében Lengye Henrik fi«tl tudós a társulat érdemdús elnökének öcsose, e hét folytában régé-ssstí felolvasást tart as egyiptomi hierog-lyphákról. Amint értesülünk, a tudós ionét egyenesen Egyiptomba utasik, hol as ottani régiségek tanulmányoz Uára több évet fog tölteni. — A Kemenesaljái-Agar ász-Egyesület f. hó 7 én tartotta meg agár veraenyét, Elsó dijat Vidos Kálmán ur sselő agara nyerte el, a második dijat Ihász Lajos ur comtesse agara. Első dij volt egy gyönyörűen dolgozott ezüst bíl-likom. 2 ik dij egy nyakló. Másnap d- u 3 órakor számos fogaton jött ki a társa ság a ló versenyre, melyre a pálya a keraenesaljai mihályfai Cseren volt el-kéezitve. Az akadály és sikverseny dijat egy Compléte paripa felszerelést és egy agarász ostort Horváth Polin k. a. Pille lova oyerte el, lovagolva Hertrlendi Feri állal. Ugyanez nap este 9 órakor, Kis-Czellben egyesületi bál tartatott, mely igen szépen sikerült és a vidék legváío-gatotabb kvzönaégét láttuk együtt. U. i. Ányos Tivadarné, Ányos Sándorné, Gaál ödouaé. Horváth Zsigmoodné, Ihász La-josné. Kováts jár. biróné, Nagy Dénes né, Nagy Ferenczné, Takács Jenőné, Veörös Istvánué, Vidos Benőné, Vidos Józsefné, asszonyságokat; Baiint Sarolta, Békassy Ilona, Horváth Polin (SzL György) Hor váth nővérek (Csönge) Tóth Jolán, Veörös Irén, Vidos Gizella k. a. stb. A bál a legjobb kedvvel Vörös Jancsi kitűnő zenéje mellett egész reggeli 6 óráig tartott. Daczára, hogy az idő sem igeu volt kedvező és az egy le. amúgy is még a nyáron alakulván a knzdet nehézségein is alig van tul, mépis a legszebb jövőt jósolhatja magánsk as ez évi siker után. — Tapolczán Bacsányi Jáuoa, a magyar jakobinus költő szülőházát emléktáblával szándékoznak megjelölni. Hazafias örömmel üdvözöljük a nemes szán déko'' ! Ezm el ánczo latnál fogva emléke ze:be hozzuk Nagy-Kanizsa város taná osának ason képviselői határozat végre-hajtását, mely szerint dicsőült nagy hazánkfia Deák Fereooz deákkori ittléte alkalmából a főgymnasium falába emlékkő illesztessék. — Uj postahivatal lépett életbe nov. 11-én Mara ssent-Mártonban, melynek késbesitó kerületét Mura-asent-Már-ton, Msroff, Hl api ősin a, Verhovljan, Zaab-nik, Brezovecz, Csesztianecz, Jurovecx, Lapsina, Bukovje kösségek, valamint a Vl-ik hegy kerülethez tartozó helyek, u. m. Kapelcsak, Aisó-Konczovcsák, Felső Konozovcaák, Qradiscsák, Gergaveeoaák, Jurovcsák helyek és Uj-Udvar major fogják képezni. 200 forin''ig terjedhető postautalványok és utánvételek fe''.véte lével, továbbításával és kiadásával, illetőleg kifizetésével fog foglalkozni. — Forner Antal sala apáthi jó-szágkormánysó őskori vas sarkantyút, kő korbeli kőbaltát és több romai érmet ajándékozott a nemzeti muz>-umnak. Heg) magastól Füredig. (L''ítas. Cságoli Józseftől.) Nem tudom uem-r követek el vét ket ha szerény tehetségemet igénybe véve, megkisér''em drága hnzártik «gyik legdzebb vidékéi, — a Balaton mellékot — e közlöny kedves olvasóival megÍ3merteini; de — m»rt felteszem, miszerint e lap olvasói közül szárao»an vnn»k, kiknek nem nyílt alkalmuk, mert e vidéktől távol laknak, as''.megszemlélni. — megkísérlem, ameny-ny¡re lólem tellik, 1-gaiább tnegközelitó-leg adni a természet e remekének képét. Ha t-hái érdekkel viseltetnek nyá jas olvasóim kid leírásúm tárgya iránt, kegyeskedjenek hozzánk társul szegődni, legalább képzeletben, miáltal egyrészt a hus»su utlói, másrész az élelmi tárház ví-te''étől megkiméük magukat a a « i^y gyöuyörü verőfényes napon, minőkkel cak juliui bir, már előbb történt megegyezés lolytán útnak indultunk egy kedves barátommal Balaton Füred felé, bogy egyrdúzt a gyönyörű vidékben gy örköd !i--asünk. másrészl bogy a folytonos-egy formasága miatt már unalmassá ▼áló két havi sziuidőt élvezetesebbé te fjük. Hegymagas volt a kiindulási pont. E kis, alig 60—70 házat számláló község Sz.-György hegy nyugati oldalán, a Badacsonytól északnyugatra s Keszthelytől keleti irányban mintegy 18—19 k. m. fekszik. Keletkezésére vonatkozólag semmi bizonyos és hiteles adattal nem bírunk; de bogy régi község lehet, mutatja az is, hogy már a 14—15. srázadban ez akkor alig 40 — 50 házat számláló faluból voltak a prágai egyetemen tanulók. (Sümeghi r. t. értesilóje.) A hagy, melynek oldalán Hegy magas fekszik, miként emlitve volt, Sz. György nevet visol s kitűnő bora semmi esetre sem áll az annyira híres badacsonyi mögött. TSltrdéK iránybs menv«Szigligetet érintettük. Szigliget hihetőleg a felette emelkedő, most már romokban heverő s a régi idők dicsősségél szomorúan mutató vártól nyerte névé''. — Árverés Zalamegyében. — Koznyák Gergely 412 írtra b. ingt. dees. 30 án Konoribsn. — Kiss Lássló ö 16 frtra b. ingt. nov» 17. Petri-Keressturban. — Bot János 560 frtra b. ingt. nov. 17. Kerecsenben. — Bot Ferenci 640 frtra b. ingt. nov. 17. Kerecsenben. — Pinto rics Bálint 834 frtra b. ingt. nov. 21.Ste fanecsen. — Leimer Ignácz 8348 frtra b. ingt. nov. 29. Zala-Egerszegen. — Nagy látván 560 frtra b ingt. decz. b. Csab-rendeken. - Kovács Gáborné 1200 frtra b. ingt. nov. 22. Kerecsenben. — Hazai rövid hirek. -Süttörőn falusi gazdaiör s olvasó-egylet alakult. Számos helyen utánozhatnák. — Nóvák Athanáz a caornapremontrei rend neatora Csornán elhunyt. — As üllői utón építendő fővárosi köskórház l 200,000 frtba kerül. — Sárah Benbardt budapesti vendégszereplését a királyi család is meglátogatja. — Gróf Huuyady Kálmán Becsben hangversenyt rendesett a kocsisok javára. — Báró Jósika Kálmán Liszt Ferenci arcsképét élethiven készitéel. — Szegeden iparlap indul meg; meg könyv adatik ki elég az iparosok számára, de munka, munka kevés! — Gróf Andráasy a delegatióban külügyministerijelöltségét megezáfoita. — Az 1000 mázaás nagy kő mégis a Margithidon szállíttatik át, a mi nisterium engedélyével. — As országos torn a tani tók alapszabályai jóváhagy attak. — Renz cirkusz Bpestről Berlinbe távozott — Molnár György kitűnő tragiku sunk Orosházán vendégszerepel. — Vesz prémmegye területére félévi idő tartamra statárium engedélyeztetett. — Pécsett Szabó József 52-ik gy alogezredbeli káplár agyonlőtte magát. — Edeisbeim-Gy u lay báró már sétakocaizást tett. — A Henczi-azoborra egy éjjel titokban koszorút helyeitek. — Külföldi rövid hirek. -Caaalnál — Olsssországoan—egy dyna-mit akna felrobbant, számos katonát megölt. — Egy brémai hajó a nyílt tengeren teljesen leégett. — A halálbüntetést egész Olaszországban eltiltják. — Sarah Ben hardt és Makarl egymást lefestik. — Pe-rotti felgyógyult. — Konstantinápoly nak 350 ezer lakosa van. - Hüve !yez vetemii.yt kémíny viz ben lágygyá tenni. Adj a kemény vízhez minden pintre I l/a sztmer tisz''a. szénss vas ssikéleget (n»trom). miáltal a htiv-lyek gyorsan puhára fónik. — Mandula olajat az avazMÖg''.ó'' megóvni. A mandola olajat gyöngén föl kefi melegíteni, miáltal zavaros lesz Hk kihűlt lekell szűrni a töboénem lesz ava< Papusaeletvk. KOlfinfále beve-t5 titultuok után ,vi. gyeu a» ördóg''-g»! bocsátotta «1 a tisattart 9 csal ed \|t Nem tattzeosk valem tartaoi? azólt a caelád. üj darabot adtak ».Bábeli» sziafaásbau A darab második jaleneUhe« érve. raegtxölitja egyik «romaiéd a másikat : Ugy-e kérem ezek jamlasok ? Bocsánat nem tndom. tsCrnrec rövid láté vagyok. Saerkeaztől üzenet. 4796 K L. Oy Sajnálatonkrz év köt-ben tirn. példinynyal o.tc aolgilhatunk 4?97 V T. Badspett örvendünk mi i». Vaautl menetrenci. Indul KaniasáróJ hova: Vonat .zám Jü ¿07 Kaaik, Huki^, Domhovir 5 10 reeg« 216 . . i <0 délut 209 » . . . 11 1 éjjel ■20U Kndt-P.atre (gyorsvouat) ü tó rCK. . (postavonat) a 6 állni: (HJ* vonata 11 20 ij<? 313 Bécabe (Baomkaltely, Sopros í 16 .oggrl 301 U 50 éjje U15 Sopronba S 40 délnt 205 Prágerhoí Kottori, Caák''.ornja 4 tó r-gg.-203 . . 47 délet 201 . . (gyorsv) . 10 50 éji< »rkedk Eauissára konnét. kl nyert? Brünn, nov. 9-én : 52. 29. 5. 54. 8. Vegyes hírek. Mintegy negyed kilométernyire a falutól terül el a Balaton, mely e helyen oly csekély, hogy »/, kilométernyire is be lehet menni, anélkül, hogy elnyelne. Innét a Badacsony hegy lábánál fekvő B. Tomajnak vettük utunkat. A falu absolule semmi, de annál több neve-zeteeséggei bir maga a hegy. Amint olvasóim legnagyobb ré«ze tudni fogja, először is boráról, másodszor arról híres, hogy évenkint tán a legláto-gato tabb fürdő sem bir oly éléukséggel a nyári saiaonban, mini e hely. Magyarország minden részéből van-uak birtokosok és vendégek. Pompás épületek a Fak, néhai Ranolder és Ramuzet-ter téle villák. A nyári időszak alatt Peuler igaz ságügy miníster is szerencsélteti látogatá sával a hegyets általában, részint fürdője, réazint szórakozás és jó levegője miatt számos vendéglátogatáaáuak örvend. A hegyet volt lüzokádónak tartják s valóban még látható is tetején s tűzhányóknál szokásos kráter, meiyben a (élen eaett bó felolvsdása folytán egész nyáron viz van. Es állítás mellett lanuakodík az a körülmény is, miszerint, ugy a hegyen. mL t as alatta feavó községek határában az ugynevesett láva (szivaos alakú vörös) kövek nagy mennyiségben találhatók. A begy d. nyugati oldalán roppant nsgyságu kőkereszt látható. Badacsony alatt s tőle csekély távolaágra a következő helységek találhatók; éa-ak-nyugatra: Fördemics, Guláos, északra Kis-apáti,Kessi (mely bes közel a Csobánca vár romjai láthatók,) északkeletre Tóthi és keletre Rendes, mely község volt egyúttal utunknsk legköse lebbi czélja is. Innét, csekély pihenés után, hogy még »öreg este" előtt fedél alá juthassunk, tovább siettünk. Kővágó-Eörs felé, hol barátomnak tanulótársa lakván, as ut faradalmait ott voltunk kipihenendők. Már este alkony leván s félhomályban, alig 26—30 Mpésnyire előttünk roppant fekete tömegek bevertek. Megálltunk tanácskozni s ast batárostuk, hogy azoknak bivalyoknak kell lenni. E hiedelmünk osak akkor osslott el, midőn egé- — Királyi zzaíáetnö. Drezdából irják, hogy Karola szász királyné ideg lásba esett s betegsége meglehetős aggasztó. Sajátságos e betegség eredete. A királynő ugyanis nemcsak buzgó védője a nevéről nevezett betegápoló intézetnek, hanem a gyümölcsök befőzésében valóságos mester is. Évek óta maga készíti betegei számára a befőzöl tet. As idei bősé ges gyümölcstermés sok dolgot adott * király nénak. Alig győste a munkál s hogy mégis elkéssüljön vele, feláldosta as éjsza- szen közel menve, hozzájuk intézett, félelemtől sajtolt: Ne te, ne''! kiáltásain km is mozdulatlanok maradtak. Ekkor rop pant bátorságra buzdulva, barátom az egyik fekete alt kot megsimogatá. Hát bi az kemény és hideg volt. Hogy is ne ? Hisz kövek voltak! Ily féle formájú s nagyságú köv-k megssámlálhatlan sokaságban láthatók s ki először jár e vidéken, aligha meg nem bormadna, mikor elmerülteégéból egy ily kó-sikla előtt riadna fel. (Folyt, következik.) Forogjon a pohár! Forogjon t pohár Vígan kratink kszótt! Kisüt msjd az öröm, E nap, fejtluk fölön. Halljon ii gazdagon V. nap sngára iánk; Hisz máig ugy is éj CtOtt nálunk tanyát Folyó arany & dái Sa5ll6k«rezd leve : Ebben ég kedvdnk mint Aranybányánk ore. Nem erexxQk a bú. £ bányarém, ka.át : Szivünket az ö''öm, Miat tündér, fogja át. Vidím pohár közAtt Feledjük azt, mi »ryásx ; Világító torony A bor, mely ránk vigyáz. Ha tenger életünk, A ezé! fslé matat: Hajónk ugy megleli RéTparthos az nt&t. Borunk Iángcsepjei Gyöt^yök, amelyeken Gondunkat megölő Üdv és gyftnyör terem. E gyöngyük eluyelik Gondunk hallámait 8 alkotják u áldáí Magasztos áljait. Ig/uak a bonért is, Igyunk oh lelkaseu: Szerencse és jólét Folyjon • nemzetei:! Egész világ előtt Hires legyen hazánk; Istennek is büszkén Matasson ujja ránk I VlBOSY MIHÁLY. kai nyugalmat ia. Ez a végtelen szorgalom okozás betegségét. — Ráth Károly bqdapest fópolgár mester fiát Imrét, ki az osstrák magyar konzulátusnál Kairóban van alkalmasva, Iegqjabban az a kitüntetés érte, hogy a khedíve magához hivatu és sajátkezülsg tűzte mellére a M -dsidje-rendef. — Tantuzzok aranyok helyett. Mi óla Fehértemplomban és Versecsen elfogták a bankóhamisitö bandát, azóta a népet a szédelgők Un tussok kai csalják meg, melyeke: aranyokként adnak el. E tan túszok az q;yik oldalon a császár arczképét viselik e köriratul: ,Frana Joaef I. Kai-ser von Oosterreich", a máaik oldalon a császári sas van, ugy hogy a nép könnyen megcsalható Mint a Délm Lap. értesül, Fehértemplom város tanácsa folterjesstést tett a mmistenumhoz, hogy tiltsa be az ily Un toszok készítését. — Kincset találtak a szegedi várban. A csatorna ásásnál alkalmazott idegen munkások ugyanis — mint a Sz- gedi Híradó irja — a napokban egy faragott törökfejet és nagyobb mannyiségü arany pénzeket talállak. Hogy mennyit,ast nem tudni, ntjert bölcsen elhaligUUk ; hanem egy az osztozkodásból kimaradt társuk jelentést tett a rendőrhatóságnál, mely rögtön intézkedett s tegnapelőtt 6, ms 13, összesen 19 drb aranypénzt szedett össse. Az aranyak mind velencseiek, a dogék korából, csupán egy belga arany van kóstük. Hasznos tudnivalók. — Jó sajtolt éleszti* ¡Ossitismódja. Egy font finomrs főtt burgonyához l/t font ezukrot s 1 evő kanálnyi sörélesztőt vessünk, az egésset 24 óráig állni hagyjuk, mi álUl forrásnak indul s ezeu egyszerű módon a legjobb sajiolt élesztőt nyerjük. — BeföU üvegek z edények Ugmen-tezsége. A hólyagon kívül sokkal olcsóbb aser: ap edény ssájáhos alkalmazott darab papirt rágunk ki, est bekenjük srab-mésgáral először ason as oldalon, mely befelé esik, erősen rákötjük az edényre, a következő napig ssáradni hagyjak, azután a papír felső oldalát is bekenjük, as igy eUátt edényekbea a betósött meg nem romlik. 210 Zákány falSl 216 . 20* . Sil K..4a-?Mtt-&j ¿03 201 S02 Bér,t.51 814 816 ftopronbói 204 , «06 . 5 fi reggel 1 41 ■ dilb 11 1 éjjel (vsgyw vo-aaí: 4 15 >egge (posUvonat) i 5 délut (gyorsvonat! 10 30 éjjel 4 1 regge. 10 15 éjjel 12 6 délben '' 1 30 délnt . 10 50 éjjel 208 Prlgerhof faUl(gyorsvon.t, 6 37 regle 1 Felelős aaerkeaató : BITOEFI LAJ08 hirdetés. Előleges jelentós. FôltUïa 111 h atatlan Nagy hangverseny, mely N. Kanizsán as .Arany Szarvas« vendéglő dísz terméOan 1881. november 20-áu. vaaár-nap esti 8 órakor Weiser impresario i setése slatt Orgénl AgUja, kir. kamar. énekesnő. Salak Rikhard, hegedűművész, Dr. KioíiiJ Vilmos, zeneszerző és zongoraművész közreműködése mellett tog Ur-^tni., 415 1 — 1. Weiser ur felhívja a n. é. közönség figyelmét különösen Sahla Ríkhard, a jelenkor egyik kiváló hegedűművészére, valamint Dr.Ki enzl Vilmos urnák sajátze-nnate.semésty eit fogja előadni,és ki álUluk j nagy hirnev-t azerzett magának Németországban. "Jegyek előre vállhatók Fiichsl Fülöp könyvkereskedésében, hol a műsorosat is megtekinthető. < BT S ® M ■< 3 S ? B a legújabb több oldalról jutalmazott Répametszo „Comunal." szamu SO frt. IL sxámu 25 frtért -r.olg»; KRAUSZ és TARSA. es. k. szab. mezőgazdasági s technikai lányára. BÉCS Wihnng, Herrengaaae 74—76. LförÍMÍt ingyen és bérmentve bárhova is küldjük. 418 1—• Mindeddig utolérbetieo. MAAGER A w. es. kir. szab. valódi tisztított CSÜKAMAJ-DLAJA MAAGER VILMOS-tói BÉCS-bsn. A legel»: orvosi tekintélyek által megvizagálvs és jóváhagyva, — köny-^ nyen emészthatSsége miatt gyermekeknek különösen ajánlható - s mint termé.aetí legjobb)"tiszU és hatályosaágt által elismert azer - a leg- ^¿•ÍL''1 »«rvésy, stair fWték, Mrklltéssk ellen. Egy palsork ára I frt. gyári-raktáramba, Béc. Hen-markt 8.»; vslanunt az osztrák-magyar birodaioa Isgtsbb gyógyszertáraiban és nagyobb füsserkaresksdésaiben. Nagy-Kaaizsás kapható: Bélos Jóasef. Práger Béla gyógysz. araknál Eos«nfeld \dolf és Roaenberg Fsrencs füsxerkaresksdéseibcn — Vsrazs-éSS: Dr. Halter A., Lelllt Ed. gyógy« -Sipriéu: M«sey Andr., Mol-nár L Reckert E ip.roly, Voga A. gyógyss. _ Kapssvárstí ■ Babocbay Kálmán, AaguszUn GnszUv gyógyszerész araknál 399 3—12. ) Ujabb idSbsn észielhetó. hogy több czég — köiönséges tisatáüan csukamáj-olajat háromszCgü üvagskben - Maagcr valódi tísztitott Dorsch-csukamáj-olaj gyanánt árusít. Uy rászedéssk és megcsalásokat kikerülendő, kéretik a n. é. közönség csak azon üvegeket „vaiádi laagsr-féle tisztított csuka...áj-olajjal UÍItöttnek ellamerni, melyek fenU védjegygyei ellátva ▼annak, és melyekél a palaczkou, oaimen, dagass-burkolatou 4a használati atashásou a név .Maagsr" áll. ) Ugyanott létozik az osstrák-magyar birodalom ssámira schaffhau-seni .nemzstítőzi sabkötö-gyár fSraktára, nemkfilSnbsc z new-yorkl eség Hall és Rucksl .Sosodont-gyárá''nak fíraktárz és a ismnitzi Harunstein és társa .Leguminose-gyár f5raktára. HUSZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY < NOVEMBER 13-án 1881. H I IR D E T E vS E K, o— 30 éren át kipróbált ANATHERIN- SZÁJVÍZ. J. (i. POPP, cs. 6k kir. udvari fogorvostól BÉCSBEN I Hi>gnergase 2. Gyökeres gyógyesxköx minden fogfajá». mint szintén m:ndi-n és in\betegaég ellen. Kit ii." gargarixáló víz ez továbbá mindenféle nyakfáfás «!l<-n. 1 nagy palaczk 1 frt kr , köxépaxerü palaczk 1 frt ¿a kin palarzk 50 kr. A''öeétiyt fogp''tttxta rövid használat ntán_ vakitó fo bérré tcízi a fogat, anélkül, h<>gy »nn''ak ártana Ara egy doboznak 03 kr. Anatlierln fogpaszta Uvegszclpnc»ékben. 1 frt 22 kr.. kitün" fofrti.ixtitó szer. (273 11 — 14) Illatos fogpanzta a legkiválóbb sxer x szájüreg és fogak ápolására « épségben fönntartására. Darabja 3íi kr. Fogtőm anyag \ a legbiztosabb és leggyakorlatibb • zer a lyukas fogaknak öomaguak általi betömésére. Egy tégely ára 2 frt 10 kr. fíOvényszap}><tn ; 3 bór szépítésére a legjobb s igen kellemes eszköz. Ára 30 kr A '' közönség kéretik, hogy vásárlásainál határozottan a POPP-féle késxitményeket adasva magának a csak azokat a darabokat fogadja el, melyeken a Popp-féle védjegy föllelhető Blzományoiok : Nagy Kanizsán Práger Béla, Belus Jóxsef gyógyszerész ur.ik''iál. Feaselhofer József ur füszerk''-reskrdésében — Pápán Tghepeu J. és Bermüller J -nél. — Kassán Bárányi I. gyógysz Kosxth-lyeu Lakner F gyógyszerész. — Zala-Egerszegen Hollósy J. K. gyógysz — Kapror.rzán Wer/i gyógysxe.-éaz — Varaadon Malter gyógyszerész. — Sümegben Dorner Kajetán — Szombathelyen Simon A. és Rudolf gyógysz. — Határőrvidéki Sz.Gyrtr-gyön Fibic E. C. — Vesxprémben Guthard Tivadar és fiainál, Ferenczi gyógyszerész — Sxékeafebérvárott Brauu J. Broszmann és I''ieballa gyógysz — Lovas-Beréi.yben Kertéax I gyógyszerész — Kalocsán Horváth K gyógyszer. — Pakson Malatinsxky A. KJ''ógy»x. — Körmenden Sounenrend M. gyógysz — Kaposvárott Kohn J, Augustin A, Babochay A. gyogyzxer. — Szcgszárdor. Stanroexky L. gyógy. — Bonyádon Kramolin J. — Baján Mirhits St . Herzfeld fiai. és Pallermann B gyógysz. — Pé<sett Kunz, Kev:irs és Sipóez gyógysz. — Kár-don Rachtilz 8t gyógysz — Marcxalibau Ki.«s gyógysz. — Tolna Biray S gyógysz. — Duna-foliivárott Murin I. és Mtlller I. özvegye gyógysz. — Szent-Györgyön : Wallenidorfer A. — Alsó-Lendv&n Kiss gyógysz — Ho-honezon Simon gyógyír. N''agy-Atádon Pfisxterer K. gyógysz — Perlakon Sípos K. özv gyógysz urakuál HIRDETMENY. Ö CSÁSZ- ÉS APOSTOLI KIK. FELSÉGÉNEK 1881. .''vi jann.tr hó I4-&-SI keit legfel,5 ellia-ároxás > folytán ezennel mi-girdittatik a IX-ik MAGY. KIR. ÁLLAMSORS JÁTÉK, melynek tiszta jövedelme fele részben, vagyis anuak három-hatodréaze magyar királyi v gyón Ulan hivatalnokok 5z»egyei. éi árváinak segélye»«-kéie alakított alap javára, egy hatodrész a mag« r gazda''azonyok or-x igos egyi aületén«k. my ha todr. sx a pos«i első bölcsóde egyletnek, végre szintén egy bnt''.drés* a pesti Eliaabetliiunm ba»xon<zenvi kórhá«n»k segélyezéaere fog fordíttatni K aorijáték űsitsi 3349 ben megállapító t nyereményei ax alább következő játékt rv szerint P''dig 6/«j o-. magyar papirjá-adéki kötvényben. 220.000 1 főnyeremény forintra rúgnak:, é 1 f.^uyereméay . k 12 500 2 Mnyerem. egyen o nyer. egyenk. 8 nyer. rgyenk. 5 nyer. Bgyenk 30 nyer. rgyenk 100 nyer. egyetik 200 nyer. egyeuk .1000 aor-nyer •gyenk 70 000 frttal ) 25 000 frttal > 25 0«»0 frt. ) 5 000 frttal. 2,500 . I 000 , 500 100 . 50 . 10 . 10 (HO frl 20 0t«i , f> (KK) . l5.0tH> „ ÍO.OOO . ioooo . 30.'' (X) . n \ i A húzás visszavonhatatlanul 1881. évi deczember hó 5 én történik. <-6 Egy sorsjegy ára 2 frttal 0. é. van megállapítva. Sorsjegyek kapliatok : a lottóigaz«ató»ágnál Budapesté.i (Pevt. fGrámbáz, félemelet) vaiaaieunvi lottó só- es adóhivatalnál, a li-rtöbb po«ta''iva tálnál és mindi-n városban és uevozetesebb helysegbeu felállítói; egjéli közegeknél. M. kir. lottóigszTatoság ¡tudapeaten 1831. évi okt.''iber h-> 23 án. Freyseysen Ádám in. kir. p. ü. min. osztálytanácsos és UMóigazg''itó. (Utásnyssut aea dijartatík. k i. -= JC X -C « Q tí nem szédelgésen alapúik, Halljátok és bámuljátok! Egy nagy brittániexü»t-g,ár raSdmondáaa következtéb-n átve t Óriási raktár hektáron i nl is mélye i leniállito:tan adltik el fi frt gf, kr beknld. sf vagy pedig utá ivéu-llel mindenki kap egy kUl&»ft»«.ti oyuj tatt é< 51 darabból álló bnuániae/.llst éte/ő-e xköx''. (mely elóbh 4ü fftou felül volt k»phaUi) óa as evóe.zköxök feh''-rmaradásáért 25 é»i? l->az (Otállva és p dig . 6 asztsH kés an »nl aesélpcngévvl t leg£n<>mabb brittáuiao/ü«'' vlla 6 tömött mas.iiv brí<tá''iiauzQtt SvikSBSl 12 le* finom brittániaexQ-t kávezksnsl. 1 nehéz h iltiniaezOat IsveSBMri, , 1 ni''hé* britt. niaezílst tíjaeró 2 elesstis gyertyatartó 6 szép mas-iv tojáSSerl«(. 3 gyöuyöríi fi .<mi cz»k»rtálo?a. 1 theaszfiró h-gfinomabb f.jta. 1 Igen sx.''p czaksr- es hsrsíartc ; 6 drt. bi ittiniaezilst tojásktaál. Bebizonyitásn'', hogy ezen hirdetés nyilvánosságra hozok egy párt az exerekre menő köszönő- és utánr. u-di-lö 1 t-v. lekből, tislyeket én étkex^axeretnnek eíói: éi uvulékor^- ságára vm xtkozó''ag töhb évi haarnálat^ után nyertem é* koteie.-sm magamat nyilvánosan, l a ax áru nem tetsxik, ast raiudeu kölíaég nélzdJ visaxa-cei''ui. WlDdeE aás ezekek áltcl hintetett ttkuéizsrak értéktslM sUs £átok Ki teb.U egjr .''ó <ia »olid áru akar, ai forduljou csakis a« egy:-Itn megrendelési helyre: b NELKEN brittánlaezűst gyar főraktár B^rs, VI. Windmühlgasse Nr. 26. Nagyon t. ur ! Körülbelül 14 bóoap elStt hozattam BntSI egy brit-tánia- 7.üst garnitúrát, melyiyel teljesen meg vagyok slégedve e» kérek »xutial még egyszer ogy küldést belőle hozzám juttitni. TiaxteUttel , Klfiii-Sche''kenbe« (Krdelyoraxág > Ferneagel 8i>non fb ev. lelkész. Meiycn tifetek Nelkcn ur! Éti az Sn gyors bnttaníaez^st küldését piegkapt^m és rele tejesen me„'' vagyok elégedve. — Ön egész joggal iiirdette. b»gy ez nem szédelgés Legyi «1 szive nekem még agysser /ent említést késxle''et megkBldtui Laox Heinrich lovag Ljípiruá kir. ''anáraos a rs k. főhivatalnál és pénztári udvarnál Gráxhan Továbbá vadnak kösz">neti y Ivánitlsok és utórendeléa«k a követ-k- ő máktól: Vilmar, g.óf l''álfy-I»aun Síübingben. Pruck Károly XolU-ban. Wauttehcma Kérd rs. kir. adóhivatali adjnnkttól Jamnitxban Ne-retter Kijetáut<''d Trienlben, Diehl ca. kir. postamestertől Hoktovirsbau, 8cx eln.ayer cs ki-, csendóriöl Uurbersbeo (Cse uorazág), Holzer Kerem z V''elixdorfban. Gróf Forgách Károly Ghymes. zat. sat. .W5 7 !C'' Tisztitspar hrittánia eazközém számára nagy csomagban 15 krért nálam kapható. Óriáxi megrenuelés- k végett kéretik a miel bbi Bf»-roud- lé. X »OpCOOOCX^ XXXXXXXXXXXxXXXXxXXXXXXXXSQXXXXXXXXXXXXXX y xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxl BÁRON LIEBIG-FÉLE MALTO-LEGUMINQSEN-CHOCOLADJA £s LISZTJE. ^ legjobb vértképz«» fafcftwpag Starker & Pobuda cs. kir főszállito gyárából Stuttgartban. A Maita-I^guüiíiK scn cliocliolud a legelső or\<m lekiutéhek íte- lete szerint gyenge emésztésben szenvedőknek, vérszegény gyermekeknek, szoptató nőknek, gyengélkeíó leányoknak stb. kitünó, tápláló és kellemes itü italt nyújt. A Malto-Lequrolnosen-liszt az előbbi esetekben mint erósitó és könnyen emészthető levesnek mutatkozik, valamint jóhatásu táplálkozó szernek és kitűnő gyermek- táplálu anyagnak egy évestől kezdve. A kisebb mértékű árak mindegyik csomagra kiuyomtatvák és kaphatók a birodalom összes gyógytáraiban és füszerkereskodéscibe^; ellenben nagyobb mennyiségben a főraktárnál KoTrnrflt Bécs, I. Weihburggas^e 24. Raktárak. Zágrábban MITLBACH ZSIGMOND gyógysz. Eszéken DÁWID JÁNOS gyógysz. Mária-Theresiopel JÓÓ J. gyógysz. Székesfehérvárott BRAUN LAJOS gyógysz.. DIEBALLA G. gyógysz. Zupanje (Szlavónia) MATTBR A. gyógysz. Komárom SCHMIÖTHAUER L. gyógysz. 32411-12 I K ÉTÉ LKEDVE x kérdi némely beteg őnmágától: melyik gyógyszerhir-detéSnek lebet hitelt adni? Kz vagy ama hirdetés nagysága által tűnik fel; a beteg választ s a legtöbb esetheti. -r a legrossx.bbat! A ki az i yen ca- ludast s a h^ha v,ló pénzkiadást elk.rülni akaria. annak taná csoljuk hogy Gorixchrk Károly, * kir. egyetem, könyvárustól Résben Istvántér S bo ^sa meg magának a „Be^barát^ czimfi könyveesket, mert abban , legjobbaknak bizonynlt gyógyszerek Jargyilagoiac és k;meriíőei! vannak ismertetve, ugy hogy minden bet-* teljeg nyugalommal bírálhat és . legjobbat válaazthatja ma m^e ^ 2& ÍUdá4t ^ ^nyvecke ingven és bér- mentre kskietik meg a megrend«ü5n.k, tehát nem í>koz több költségét, mint 2 krajexárt a levelező lapért, mely magyar i, lehet 406. 2- 10 ^^ ^erostetiü a vasúti állomás, vagy valamely város kö-zelébt''u egy nemesi birtok egy j>e^ti igeu jó karban álló 2 emeletes házzal elcserélni; továbbá fgy 500- 1000 holdas birtok tesz haszonbérletre. Kiadásra ajánl tátik 150 hectoliter kitücő minőségű 7 7- 80 évi termés bor. Bővebb tudósítás Wajdits iózsef ur könvvkereskedésében nverhetó. 416 1 -3. 390 6- ¿<> SZEMÜVEGEK és LORGNETTEK a legfinom. csiszolt ólomüvegből, Talamint kitflní dupla tábori csövek, szin-hszi látcsövek, távcsövek nwkro8kopok,ki próbált ablak''-, kerti-, fütdő- és szoba-hőmérők ralamint megvizsgált, eltörhetlen fem-barometer.rnely a kö vetkező időváltozást előre jelzi.Kivánatra posta utján küldetnek. Megrrndeléieket kérem közvetlenül ax alúlirt raktáromra küldeni ahol is csak jó látazeréaxi kétxitménvek nagy választékban igen oleaó árakon készletben tartatnak Mind exen »x&kmába tar* toxó sasksk s ja vitásak legjsb-kaa és «yerssi eszktzS tetsek , látszeréu NAGY KANZiSÁN, v/ S íL Fő-uteza, C»»agi-utcza sxegletén Sozenberf át Weliscb-féle házban A Frohner-szállodao Kz t.nel ran are.ene^ém a t ez kőzötiséggrl tisztelettel tudatni, miszerint szálloda-üzletemet Budapesten Holzwarth György nrnak eladtam. Amidőn az évek oly hoisau során át oly na^ymervben m. gajandékoxott bizalomért exennel legmélyebb kösit.i«temct fe-fejezném ki, kérem egyszersmind azt utódomra is átruházni, maradván "mély tisxtelettel FHOHXEK J • • « A feu''.ei-bi jelentésre vonatkozólag van zxarencsém a t. ca. közönséggel tisxtelettel tudatni, hogy ax edoig . Froltnrr sxálloda nét• alatt fennállót'' saMl-da-OxlHet megvettem, <''s z^t SV ugyanazon név alatt fogom a htitulajdono .P»«- nonia'' viszonbixtositó in''éxet megegyezexével tovább vezetni Ezen értesi éiemhi x ■ gyi ''ejO''eg még azon aláxato» kérésemet is rsatolom, mi«xcrint elődömnek oly számos e»eken áf ajándékozott dus bizalmát reám is kegy e«kedje:.ek kiUTjesxteni s meggyőződve lehetnek róla, mi»x»rint m ndeut el fogok kóvetui hogy azt minden tekintetben ki is érdemeljem. 414 l-l Mély tisxtele.tel HOLZWABTK GVÖROY. * I í Iste után egyedül az ön HofT János féle malátavonat egeszségi sörének köszönhetem élete« megmentését. Heft iáaas ca. kir. ndv. axállitó urnák, kir kereskedelmi tauáesos kor --náa arany érden.I.ereszt tulajdonost a fShb porosz és ém>-t rendek '' lovagjának. A Hoff János-féle maláukivonat feltalálója * efyedali késxitőj enek. Ei-iópa legtöbb fejedelmének udvari szállítója Becs. fiyárbelylaéf: Brabeahsf 2 lrlá és ByáHraktár SraáM. Gráaaer- strasM 8. uái GYÓGYJELENTÉ8 Tekintetes ur! Freiatadt, 1881. márrz 21 Ax fin Hoff János-féle maláta kivonat egészségi sörének ae én, makacs köhögésemet illetőleg igen kitOnő hitása volt « felkérem ré>senre utánv.-t«! m- llett exou ««rből ismét 13 palaczkkal s 2 zacskó maláta ezukorkát küldeni, Waaka Tlvaáar c kir. őrnagy. Hivatalos gyógyjeleaté« Berlin, az nj laktanya kórház-., a tOxér-ntrzában. A kitflső Hoff-féle maláu kivonat egészségi sörnek, mely a sebesülteknek oly jét tett, hogy azok azt nem örömest nélkülözik, egy ujabb sxáliitásért keri Sat fel az ápoió hölgyek nevében. Baaa miniszter, Két fsrlniss alél sesi kiláetik nét. HOFF JAN08, s73 io it cs kir udvari szállító lées firsbe« SriaMrstrtsas 8 Főraktárak: Nagy-Kanizsa: Ftss^Mfer Jés«f KM«. — Zala - Krerszeg: Koklstzky A- — 8oproa: P Keszthely- Wsasok Feraaez. — Kaposvár l»aj^cz% K a 1 ó C » a : bekr 8, Ll^ét - Vsrs.ö: Kssy Hinfcslai» lyáfy - ..... i. w> 8tra és Budapest TrMltfflSM 7-lk SUB - N a gy-K a n i í s a 8. sz — fallak NTasy-ftaaizsáo, nyomatott a kiadó tulajdona Wajdits József grorasajtójáu. NAGY-KAfflffil, 1881. november 17-én. Előflzrtéi ár: egész érre ...... tél erre ...... negyed évre ..... Equ szám 10 kr 8 frt HIRDETÉSEK 8 hasáb« petitsorbftn 7. má.«odzor r, s minden további sorért 5 kr NYII.TTKnV.EN soronként 10 krért vétetnek fel. Kincstári illeték minden egyes hirdető-sert 30 kr. fizetendő. ZALAI ROZtORY I Enszadik évfolyam. A lap szellem ré*H iüetó k«riené-ajek a nerkaut5b0z. uya«i rész* illaté ktiúemeoye* » kúdóitoc iranaeutrt mttzeadok NAGY-KANIZSA Wlassicstuu B^rmenUtiet levelek csak ismert monkatirtaktöl fogadtatlak el. Kéziratok viasza aem kalaettek. N?£-Kanizsaváros helyhatóságának, , nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet'', a , nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", ,nagy-kanizsai takarékpénztár'', a „zalamegyei általános tanítótestület■ a nagy-kanizsai kisded-neveló egyesület'', a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet'', a .soproni Kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kttlrálasztmánya4 s több megyei és város egyesület hivatalos értesitóje. üetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. _________-_____■■------- --■-—--^---------———-''--M-■-I----- - - . - - - _ A/ ügyvédek helyzetéről. Évek óta fel-felhangzik a panasz az ügyvédek szomorú helyzetéről anélkül, hogy a feljajdulásnak valami eredménye lenne, hogy az ügyvédi kar helyzetén csak legkisebb mérvű javulást lehetne tapasztalni. Elismerjük, hogy a tulszaporo-dás. az egymást tulliczitáló concur-rentia az állás tekintélyének rovására létezik s a visszaéléseknek legfőbb indoka; elismerjük, hogy a szóbeliség behozatala kedvező hatással lenne az ügyvédi állás emelésére, de azt tartjuk. hogy ezeken kivül a törvényhozási intézkedésekben kell keresnünk legfőbb okát e bajoknak. Bizonyos tervszerűséget lehet felfedezni a törvényhozás működésében mely az ügyvédek existentiája ellen tör. A váltó-eljárásról, közjegyzői intézményről nem szólunk, mert ezeknél a közönség érdeke legalább szem előtt tartatott s ez érdekek előtt meg kell hajolni egyes osztályok érdekeinek, de annál inkább említhetjük a hagateli-törvényt. mely a vidéki kisebb városokban működő ügyvédek kezéből egyszerre, minden átmenet nélkül kiragadta a megélhetés eszközeit, anélkül, hogy a közönség érdekei kellő oltalomban részesültek volna. E törvény a legnagyobb jogbizonytalanságnak vetette meg alapját, a fellebbezés kizárásával az értelmetlenségnek , vagy roszakaratnak lett igen gyakran kiszolgáltatva az igazság. Amellett az ügyvédi kar nagy része szellemi proletáriussá avattatott fel. Az ügyvédi rendtartás az ügyvédek jogaival m-m foglalkozik, de annál többet kötelességeivel. Munkája illó jutalma védelem nélkül marad, megtartási joga költségeire nézve nem létezik. Igen jellemző, mit egy városunk beli élemedett korú ügyvéd a censurára készülő fiatal Themis pap- jának tanácsolt. Ha azt kérdik, ugy mond; hogy mily jogai vatfnak a fiskálisoknak, azt felelje : semmiféle jogai ninesenek, — bizonyára elnyeri a diplomát. A felsőbb biróságok is ugy látszik nem barátai az ügyvédeknek, határozataikban még a feleket terhelő költségekkel, tanudijakkal is őket sújtják. Leglesujtóbb az ügyvédre a magas bélyegilleték, mely keresetének legnagyobb részét felemészti, az árverési hallatlan terhes hirdetési dijak, szóval a drága igazságszolgáltatás. Azon számtalan zaklatás, melynek a pénzügyi közegek részérói az ügyvéd jogtalanul kitéve van, mi temérdek idejét a jövedelmet igérő munkaidőből tőle elrabolja. Mindezekhez hozzájárul, hogy a jogszolgáltatás felette lassúsággal halad. hogy a bíróságoknál nem lévén elegendő munkaerő, ezek helyett is az ügyvéd kénytelen dolgozni. A lassú ügymenet mellett a perek évekig elhúzódnak. miért a felek az ügyvédet s nem a biróságot okolják. Hátrányára van az ügyvédek helyzetének, hogy törvényeink nem szabatosak, polgári törvénykönyvünk nincs s ily helyzetben a felsőbb biróságok hata-rozatai elannyira ingadozok, hogy a hason ügyökben teljesen ellentétes határozatok nem tartoznak a ritkaságok közé. Mindezek által előidézett bizonytalanság az ügyvéd helyzetét a felekkel szembeu megnehezíti, gyakran compromittálja. Hogy a törvényhozás nemhogy segitene e helyzeten, de még ront, elárulja a csődtörvény-javaslat. mely az ügyvédi jövedelem rovására a csóa-biztosi intézményt állit ja fel. Ily körülmények között azún uem csoda, ha a tényleg gyakorló ügyvédek számát túlságosnak találja bárki is. De váljon van-e menekvése a megélhetés eszközeitói megfosztott ügyvédnek ? Nincs. Azon felíogás üli diadalát, hogy az ügyvédek közül a birói állások csak igen kivételes ese • tekben töithetol be, a közigazgatási állások pedig, melyek nagyrészt jogi ismereteket feltételeznek, a vármegyék családi összeköttetéseiknél fogva nagyrészt azok tagjai választatnak meg. Ha tehát a közigazgatási tisztviselők qualificatiója megállapításáról gondoskodnék a törvényhozás, mindjárt nem lenne oka senkinek panaszkodni az ügyvédek tulíízaporodásáról s egyszersmind a közigazgatás dilettantis-mus helyett a szakértelem kezébe tétetnék, mi már igen kívánatos volna. Ezek főbb vonásaikban okai az ügyvédek épen nem irigylendő helyzetének. Igen jol tudjuk, hogy a törvényhozás tevékenysége sok oldalról igénybe van véve s az igazságügyminister ur elótt is egész halmaza fekszik a sürgős teendőknek, melyek erejét, idejét igénybe veszik, de azon nézetnek akarunk kifejezést adni, hogy az ügyvédi kar helyzetének javítását is az égetően sürgős kérdések közé kell sorozni, mert egészséges társadalom csak egészséges ügyvédi kar mellett képzelhető, mert az ügyvédek cselekvései benyúlnak a társadalom legkü-lönbözóbb rétegjeibe ; az államnak pedig nem lehet érdeke a társadalom legveszélyesebb elemének a szellemi proletariatu>aak terjesztése. Reméljük, hogy az igazságügyminister s a kormány, mint mindenütt. ugy itt is a javítás terére lép mielóbb. GY. K. gyek, a mennyiben ezek valódisága iránt kétség nem létezik, minden bankintézettől fizetés gyanánt elfogadtatnak és kívánatra teljes névértékben kicseréltetnek. — A véletlenül használhatlanná vált, bepiszkolt, zsiradékokba, olajokba, savakba, festékbe vagy tintába mártott, vagy ezekkel leöntött, vagy egyéb módon feltűnően eltorzított bankjegyek a bankintézetektói fizetés gyanánt, illetőleg azonnal kicserélés végett csak akkor fogadtatnak el, ha valódiságuk tekintetében kétség nem létezik. Más különben kötelesek a bankintézetek ily bankjegyeket a bank bécsi központi pénztárához való beküldés végett átvenni és azokról vevényt szolgáltatni ki. Ilyen módon kezelendő egyáltalában minden bankjegy, melynek valódisága vagy egészben, vagy egyes részeiben kétséges. Használhatlan bankjegyek részleges megtérítésére nézve az oszt. magy. bank főtanácsa által alkotott szabályzat a következőket állapítja meg: Közönséges koptatás következtében használhatlanná vált, de minden részeikben tökéletes bankje- Kik lehetnek vasúti üzlei-gyakornokok. A közlekedési minister az összes vasúti igazgatóságokhoz intézett rendeletében a m. kir. vallás-és Közoktatási minister úrral folytatott táigyalás alapján, a következő szabályokat állapította meg . 1. Vasúti üzletgyakornoki állomásokra teljes képzettségekkel bíróknak tekintendők és ennek folytán külön felvételi vizsga nélkü! alkalmazhatók azok, kik valamely fögymnáziumot vagy főreál tanodát, felső kereskedelmi akadémiát, feiso katonai tanintézetet, a budapesti állami közép-ipartanodát, a kassai ullami gépészeti ipartanodát, valamely hat évi tanfolyammal bíró polgári iskolát jó sikerrel végeztek, úgyszintén azon tanítók, kik a tanképesitó vizsgát kiállották. 2 Az elózó pontban felsorolt iskolai képzettséggel nem biró pályázók csak külön felvételi vizsga alapján alkalmazhatók vasúti üzletgyakornoknak. Ezen vizsgára is azonban csak oly egyének bocsáthatók, kik legalább a gymázium reáliskola 6 osztályát, a buda- pesti allami közép ipartan oda 2-ik év folyamát, valamely polgári iskola 4 évfolyamát, a tanító-képezdók 2-ik évfolyamát jó sikerrel végezték, vagy kik a katonatiszti vizsgát eredmény-nyel letették. 3. Ha az 1. és 2. pont alatt közelebbről megjelölt iskolai képzettséggel bíró vasúti egyének üzletgyakomoki állomásokra oem jelentkeznének, vagy egyes esetekben kivételes okck forognának fenn. melyek az előirt iskolai képzettséggel nem biró gyakornok alkalmazását indokolnák, ily egyéneknek az üzletgyakornoki vizsgára bocsátásához esetről esetre a vezetésem alatt illő mi-nisterium előleges engedélye lesz kikérendő, mely e&tiekben íi arra vonatkozó előterjesztés raelletl a folyamodó képzettjének igazolására vonatkozó okmányok is fcemutatan-dók. A m. kir. vasúti felügyelőség egyúttal utasíttatott, nogy a fentebb: szabályok pontos figyelemben tartása felett felügyeljen. — A rtéwalteztat&s tárgyában a bel ügy minister a sövetKezó körrendeletet bocsátotta ki az összes törvényhatóságokhoz : , Miután több ízben tapasztaltatott, hogy a névváltoztatások tárgyában [ide felterjesztett kérvények és az azokat kísérő hatósági véleményes jelentések hiányosan . szerkeztednek ós nem szabályosan szereltetnek fel. amennyiben ¿^ névváltoztatások enged jlyezeséhez megkívántató kellékek kellőkép elótüntetve nincsenek, jövőre való miheztartás végett értesítem a törvényhatóságot, hogy a névváltoztatások iránt beadott folyamodványok az eliütézée könnyítése s gyorsítása végett rendesen csak, kellőleg felszerelve s indokolva ter-jesztendők fel. Különösen pedig az illetők születési bizonyítványaik, esetleg hiteles atyai vagy gyámhatósági beleegyezés csatolandó, az illetőség, helye megjelelendő és lehetőleg az-illetőségi hatóságnak nyilatkozata be- TARCZA. Elválás közben- Utoljára látlak mostan Virágos rét. árnya* berek, —■'' Alig hiszem. hogy valaha, Tihozzátok visszatérek. Boldog gyermek-ereimnek Ti voltatok szemtanai, — S igy Lem üló buojiu nélkül M.o»t titeket -.ttec hagyni Nagyon gyükrzn jnt eszembe Életem nek izép Ufiíli Az ifju»ág . mi h* elmén , Soha többé nem jó visszi fcs éntőlem e szép UvMi Itt re^Ult el, itt szállt tora. Tova szállott, azt itm mondta : Isten hozzád jó czimbora ! itt a réten foRdostam én Nape.tig a szép lepkéket — Kalapommal megborítva Rabbá tettem sxegények«t. — Hajd meg mézért Qjdftztem a Döngicsélő picai méhet: — Bár a« néha fulánkjával Ugy megszúrt, hogy sírnom kellett. 8 ott abba * kis berekbe Ösmer engem majd minden fa. Kevés lehet amelyre én; hgyizer Í51 nc másztam volna. Hatjlmambl került ottan : Minden egyes madárfészek, Melyben pettyes tojás vala ; Vagy kicniuykék csiripeltek Később is: hogy nagyobb lettem, Napjaimat itt tflltém el. — De már akkor nem játszottam ; Sem lepkékkel, sem méhekkel. — Itt a réten bámultam az AthnUámzó délibibot £ ott — gyönyörrel hallgattam a külömbféle madár hangot. És mo»t — és most elbúcsúzni Jöttem ide tihozzátok — 8 bogy itt vagyok, keblem szorul, Búcsúszóhoz nem juthatok. — — Csak zokogok, mert elválni Titöllfek, ugy fái nekem : Hogy azt amit szivem érez Szóval ki nem fejezhetem. KÁROLYI L. GYULA Hes;ymagastól Füredig. (Leiras. Cságoli Józseftől.) (Folytatás és vége.) A legbarátságosabb fogadtatás által buzdítva 6 kitűnő bortól hevítve pihentük ki igazán kellemes faradozásunkat. Ne csudálják kérem, ba kellemes fáradozást mondok 1! — Ha az uzsorásnak kellemes fáradozás az, hogy pár 9/0-ol nyer, miért ne lett volna nekünk kellemesebb fára dozás a hatalmas természet remekeit csudálhatni?! Láttak már önök nagyszerűt, fenségest. vagy bogy mondjam istenit? Láttak? Ha nem, ugy menjenek el a Badacsonyra b nézzék a Balaton viharát. Mi ez a tengeréhe« képest ? S mégis, az emlK- szivét a látvány Istenhez emeli. Tul minden földi dolgon, egyedül arra gondol, ki e nagyszerű alkotábát koronázni akr>án, a nagy mindenség egy — egyedi ¡tg — porszemét, de öszletében a leghataimasabbját, az embert teremté. De tán messze is eltértem czélomtól s elfárasztom a képzeletileg velem tartó . társaságot? Ulra tehát! Kővágó-Borsról a legszívélyesebb szerencsekívánatokkal ellátva ■ egy útitárssal szaporodva folytattak utunkat. E napon is gyönyörű idő kedvesett kirán- dulásunknak. Itt tehát már háromra szaporodott fel számunk (ha megengedik hogy önöket ne számítsam) 8 utunk legközelebbi czélja egy Akaiiban lakó iskolatár-sjnk meglátogatása volt. A falut, melyet még Akaiin innen taláhunk Zánk&nak hívják. Jó hosszú utat tevén, gy omrunk kezdé magit jelengetni, mely körülményt aztán felhasználva az egyetlen, kidőlt, bedőlt oldalú rosz fapadokkal butorzot''- épület felé vettük utunkat, melyet a falu népe nem átallott veudég fogadónak titulálni. Miután ebédünket elköltöttük, a falu örege-aprajának, sőt még a kutya-köztársaságnak is különféle módon nyilvánított .szerencsés utat* kivánataival folytattuk utunkat Akaii felé. Valamint emiitett Zánka, ugy a többi községeken is általános bámulat tárgyai válunk. Mihelyt hirt vettek arról, hogy valamely községbe érkeztünk, még a halálra éhezett ember is félbe hagyta evését, hogy azokat a ciodálatos állatokat lássa, akik a legmelegebb napokon nem restellenek csupa mulatságból halálig elfáradni és izzadni. Hanem az tény, hogy sehol éa soha vendégszeretőbb népet nem láttam, mint e Balaionmeliéki magyarok. Ha valahoi vizet kértünk? Dehogy adtak volna még aranyokért ií. .Anyju-kom ! hozz fő egy kis bort az ifjú urak» nak ! Üljenek le édes öcséim 1 Mingyir jön as anyjukom egy kis jóféle borocskával, aztán egyet iszunk'' ez volt a válási kérésünkre. Élelmi szereink fogyatékán levén, néha, néha egy kis .aludt-tejre" egyikmisik jobb kinézésű paraszt házhoz betértünk. Gyenge az ón tollam oda, hogy letudjam írni azt az eredetien magyaros vendégszeretetet, aminővel minket fogadtak és vendégeltek, kivált ha megtudták, nogy az emberiség azon csodálatos osztályából valók vagyunk, akik hivatva vannak a legagyafurtabb kópéságokat véghez rinni b akiknek rendeltetése, hogy a szegény szabókat és könyvárusokat temérdek sok ruha s még több könyv elnyü-vóse által fenntartsik éa táplilják : szóval hogy deikok vagyunk. Ilyenkor aztin nekünk kellett könyörögni, hogy eresszenek el már bennünket. £ szívesség folyton a legderültebb kedélyhangulatban tartott bennünket, ugy annyira, hogy észre sem vettük, mikor már benn, Akaiiban voltunk. Kedves tárgya beszélgetésünkből ilyetén kiiltozis riasztott fel bennünket: „Zsidó, zBÍdó.. . ! Mikor aetin egyikünk oda kiáltott: Vak apád ! . ., elhallgattak a reménytelj''« csemeték ; do csak azért, bogy a másik perezben óriisi kaczagásra fakadjanak. Az általában minden faluban meg történt velünk, hogy zsidóknak néztek bennünket a kicsikék; de mikor megtudták, hogy mi is oly jámbor kere««tények vagyunk mint ők, olyan kedves megbá-nóiag simultak hozzánk s mondták: .Bácsi! adja a kezét, parulat adok«, hogy rögtön megbékültünk. Ah! csókolni való kis kópék. Igazi magyar vér. Akaiiban az ev. tanítóhoz szálltunk, lévén neki is egy — velünk egy idős s egy oeztáiyba járó — fia. Akaii közvetlen a Balaton partján fekvő, mintegy 100-110 hásból álló község. Ez volt as első fzlu, melyben t a ref. ev. elem talnyomó voh b templommal birtak. Első dolgunk, egy kis nyugvás utá» a fürdés volt, miáh&i mintegy ujjá : szü» letve, egészen üdének (frisnek^ éreztük, magunkat. Közelegvón as est, azon tAua-kodtunk, vájjon meglátogassuk-» iskola» társunk atyjánakssdllejét? Határoxsunk!!.r Mire aztán a határozás végére értüak^ '' (másnapra haiasstván a hegyremenést) v furfangos vezetés következtében már 9 begy kapunál voltunk. Már micsoda diák as, ki ily kösel a hegyhez, be nem tér.4 pincsóbe? Mi is biz csak betértünk. gedelmünkkel legyen mondva: Tesséif velünk tartani 1 . . i) Rettenetesen elcsodálkoztunk, mikor s szólópásztor — nekünk — kvés:;. nek tetsző idő múlva : „Jó estét l''Jtivánv* lépett be. Hogyan? már este volna?: Ki* tekinténk; de oly áthadan setéuég volt künn, hogy — miként as amerikai ¿ser. dóknól szokás ha basa^kartunk volna menni, elfasör irtani kei!ott volna azt. Végre is I ... pompás fekvés van as #la* tos szénán s mi elaludtunk.....(Jó éjt uraim!) I Jó reggelt! . . . Ezt kérem nem én. de kitűnően szi?e* házi gazdánk mondái > ki már felséges .papra-^cnorgóval" s izl«-> ~ tesen kirántva készített, fogassal (oeta ruha-fogas kérem 1 egy bal ¡faj neve) tar> helve megérkezett, benaüuket mogvan-déglendő. Szóba hostam, bogy már illenér tovább mennünk. Ah i kérem. Ha a osv Iád 50 tagból állandótt, most mind a-tat-rasstaiáabcs fogott volnasainoa oly. a\|ny -ksáju srónok, ki bebizonyított» volu. n ''hogy mi nem sanlatnw da-ntssni jöttünk,- ZALAI Kô Z L Ö N Y NQVEMBKB 77 én 1ZSV mutatandó-, az esetben pedig, ha folyamodók nem - illetőségük helyén tartózkodnának, a tartózkodás helyén levő közigazgatási hatóságnak nyilatkozata is, — tekintettel főkép az illetők itt tartózkodási idejének tartamára is ezeu idő alatt tanúsított magaviseletére melléklendő; továbbá közlendő folyamodóknak foglalkozását Végül a folyamodványok netalán te* letkezhetó zavarok elkerülhetése végett, folyamodók saját-kezű aláírásával, esetleg pedig tanuk által hitelesített keresztvonassai ie>zoek ellátandók. nem állithatjuk. A mooocsfsrd is,a regiek j tó része levén az ének ki»érőjéül éa kiaegi «gaz.-«; a mely lyel '' t^jé^g; vslamiat a tÁDczdsrabok atb. nek «ei» ervÉEsrc tudniillik t.:fiudgfckű .¿amtan ■ viszo-uyokat mer.^íf^ x re>geo«e inkább rosz h:rü, mint keáWBf «¿aimOatorr. is a zongora megterem lőj énét tartatnak. >őt egyenesen "St kell tartani a 17-ik • sásodban élő''Praetoi íus Mihály zenetanár éa nagyhírű S^neizerző bizonysága után kezdeméDyrzőaek, illetőleg a cmimbalom esete adta- az első alapot a zongorá e. Yováu''oá -tény as, miszerint a mai zongora már a 16-ílc században, különféle n^v és alakban bár, de mindenütt felmerült ; Olassorsaágban mint clavicembalo, Prkrfcziarrmtágban mint esprti^tte,''Németországban mint clavichord, Angolország-ban mint hsrpsicbord. Különböző nevet é^ alakot flltve bár, han\|t-»- é gépezetre néz--e mé£ís kiválik a többi közül;'' » öla-vrtrhtirti <k módon.'' A spinett caengő«p,áthatóan hang sott; a clavichord ellenben kedvesen, lelkesítőéi A spinett húrjai bonótollból ké •zite 11 ny e I v ecs k ék k e! h oza tt a k h an gzásba, s clar iohordbál ellenben pátezácskák vagy éros-rudaeskA baazsáltattak ütésre. A clavichord; melyet Praetoriua Mihály minden zongora-hangsteralapjánl nyilatkoztatott ki, kezdetben csupán 20 billentyűből állt s ezek közölt aB kétszer fordult elő a felső biffentyÖzetben Ezen terjedel-m azonban lassanként kissélesbhtetett és mikor a zongorázz or-ganitták második ha''almi eszközük lett, már a nagy ,C tői a hároinszorvout D-ig ment, illetőleg ssélesedett. A clavichord és spinett azonban még hosszú időn át maradt használatban, sőt napjainkban is hassnáltatnak. A spinett as orstoriumok és operák előadásánál mint s recitstivok kisérő hangszere használtatik ; a clavichord ,a szenvedések enyhítője és as igazán örömteljes szív vi-dá mitója, mint egy német költő mondja, az ő rendkívüli ruganyossága miatt óh minthogy az énekszót legtökéletesebben visszaadja s annak leggyöngédebb,legho záillóbb kísérője, valóban kípótolhatatlan ; ezen tulajdonságai miatt még azon időben is használták, midőn már a zongorának kalápács szerkezete rég feltaláltatott. — Halljak csak, mit mond a kellemdus költő a clavíchordról egy hosszabb elbeszélés alkalmával: ,A ki nem örömest dörömböl, csörömpöl és dühöng, a kinek szive gyakorta és szívesen édes érzésekben ár-doz, az menjen clavichordhoz. Van sok songorajátssó, de végre is kevés zongoraművész.* Váljon a költő szavai nem alkalmazhatók e jelen korunzra is? Ezen szerencsés előjelek Után ter-ute.zeiuaen egy kis.é önállóbban be lehet mulatni u zongorajátékot és pedig ¡étele kezdeíleg-aaége első stádiumában ; belőle konyebben ki lehet okoxkodni okozatait. Minta húros hangszerek sarjadéka, fe jlőd -ménye csak csekély gyakorlatiasságoi ki vánt,majd más ildalról az üzletek kiegészi- A /origóra ée zongorajáték történeti vázlata. (ProoiWfer Jaaoi utia Korsó* Ambrus.) Prön^ierg-r Jéaos, a ''"kiegysteri-mtuá a z. ugor» játék tanán ss uross ezárx udvari kápo u nal és tulajdonos«, egy bécsi ,zeu«iaaoia\|iak hol ezen történeti vázlatot" előadta)'' erén munkáját négy időszakra osztóit : I.A K-gi^gibb ciassicismas időaxk-kárii (1600^-17a0)v II-. Az ujabb classicismns (1750— 1800). III. A bécaí iskola (1800-1830) éa a IV. Leg>agakabU foltra háfctftl viK tuositafc é az dleuiét^é vélemények korszakára < 1830-tól a mai napig. ) '' I. A rég» classiciUs időszaka 1600—1750. (A ''ogelso zongora készítés és zongo-rs''játéfc!cezdete. — Clsvichord ésSpinett. — A kittttiőbR SoÜgotajátazók és sene-szentők a 17. és 18. másadban:- - A régi zongorára alkalmazott zenemüvek mütor-mája. — Scarlktti Domenico, Francois Couperin és B»cb Jnuos Sebestyén.) A zongorajáték ée zongorakftszi''.és, e elválaszthattan mű és sol''Stárs — 1 úgyszólván kdbyeres pajtás — igen ma . gas életkort mutat föl. Közös törlénetöket a szasadok után számijuk. Mikor és bol volt kezdve és ki volt a lulajdonképeni feltfolWazt még mig seda "lehetett ki-pabatoinS.'' Több oldalról számtalan kutató Olaszországé: twtja a zongora szülőhazá-jáafck Mindenesetre ez az ország lesz szülőhazája, mivel innen a két legközelebb mait században -- zenéaseti tekintetben — legtöbb előhal adás indult ki s mint'' a zenének is igazi paradicsoma, méltán tar tátik annak. Mi nem akarnok föl levesekbe éa körülményesésekbe bocsátkozni, han-m egyszerűen tényt emiilünk. Czáfolha t lac tény az, hogy a zongora a húros hangszerekből jött létre, de hogy a húros hangszereknek, mely nemeiből:-a lantból-e vagy ! heorbe-ból, a báríaból e vagy a ccterából ? azt biztosan, határozottan elő dáknál szolgálattevőn ok használ atott. A songora nsoí^fc.tstóotén,mintPraetorius mondja, „a cJ»áfcipulilir^anici kezdetének Útitársára és öktatáaára Igy jött éazre vétlenül ar organisták védelme 6» kor roánvzást alá ée ezzel foganatáéitva lett a zongora fontos történél*. Hangszer ée játék a biztos kifejlődés felé ment. Mind a két rész. tudniillik mind a zongora, mind a zongorajáték, belépett most már a ma gazabb. a fenségesebb művészet-történet tulajdonképeni körébe. Örökké föl lesz jegyezve ée megko ssoruzva azon művészeti időszak, mely Frascobaldi Girolamo val kezdődött, s mely egy Bach Sebesyén-nel végződött. Ezen időszak elsői-voltak : Frfthber-gei1 Jakab János és Muff? György . a f rxncziá k közül: Henri ünmont, Jaque* Champion de Chamboni, es utóbbit ale grand-nak nevezik Jean Filippe Ratnoau valamennyi olasz közül egyedül Domenico Scarlatti századjának legmüvészíesebb és lángeezíbb zoncorajátszója. említésre inéi tó még Pietro DomeBÍco Paradiai stb; a németek ezen müvéazi időszak kezdetéu inkább az orgona-művészettel voltak elfoglalva s épen e miatt a zongoraművészeknek egészen tiszteletreméltóbbjai csak később tűnhettek föl, dn azért többek nevei tűnnek ki, mint: Ebner Wolfgang, a ki udvari orgonista volt III. Ferdinánd csáBzárflál, Murschhauaer Ferencz.Kuhn-u Jánoe stb. A nagyok nagyjai: Bach János Sebestyén és ITándel János Gott fri''ed képezik ezen művészeti időnzuk záradékát, a kik maguk egy egész sereg műkedvelőnél többet értek. Az egyes mesterek megátalicodott-sági jak 150 évre volt szüksége, mig a zongorazene a toccata-k prülídium-ok vagy a francziák xzorns bilincseiből kibontakozva a sonaták ée a concerto grosso ig fölemelkedhetett, de még is Bach Sebe* tyén-nel a fugák művészete csakugyan tökéletes befejezésre, bevégz-ttségre jutott. — Toccata, práludium riccrcar az ujabbzenészeti alak müalapjául tekinthető, ezekből ffjlődöft ki lassankint mint okozat a sonáták bevégzett müformájának meghatározott alaptétele. Igazán itt a fuga sikeres szolgálatot tett tőrvényeivel; igen, ezt lehet sajátlag mint vis genetrix-et tekinteni a legmagasabb műforma alapjául. Hol a régibb idő mesterei és zougo-rázói ezen magasabb müvéazeti fejlődén'' nem akarták mozzanataiban, sőt nagv következményeiben követni, vagy talán nem is tehették: ott kénye-kedve szériát meg lehetett alapítani és fólékesiteni egy gyakorlott ellenpontozat-tudónak agenre, jellem, táncz és más zenemű alakokat; ezek szolgáltatták a igazi cabinnt-dara-bok megteremtéséhez és fogalma megtisztulásához az alapot. Az ő Sarabaudjuik, Allemand jaik, Gavotte-jok, Couraat-jok, Gigues jók, vánált Passacaill jök, Cha- Egy álló héfig élveztük a- legkitűnőbb vendégszeretet igaaán magyaros sy^va^itasai; s még 8-ík nap. mnháo is csak saját kocsiján, enni, inni valókkal dusko felszerel ve eresz tett, azaz küldött el becfifltikét Baíaton-Füredre, ajánló levelet adván egy'' kedves rokonának, bogy bennünket, tsuzéaünk szerinti ideig legkedvezőbb vendégei képen tekintsen. Még megjegyezem, miszerint as aksH-i egyetFeoyének hivjak s hogy itt mondta s parssst szomorkodó plébánosának: ,Fenye vigasztalja meg tisaie-lendő uratl* (Azaz, a Fenye-hegyi pem pás bor.) Udvsri, . . örvényes, . . . Assófő községeket csupán név leg s asért nevezem mag, mert utunk irányában feküvék s mert svábok lakjak. Assófőtól délre vsa a vizbangjáról hirss Tihany. E gyönyörű fekvésű félszi-gstsa épült a hasonnevű falu, pompás két-torny« templomával. k visbangdt sok ideig kerestük, ■4g végre véletleaségből ráuláhnnk. Eg^lk társnőt ngynnis, u tempóm aju-jatt«% tiz lépésnyireelkiáltotUmagát: »Ni, ni, jón a gőzös 1 Jó idő múlva töke lstésen ti«Un verődött vissss s bahg a Balaton tulaó^mrtjáa levő hegyektől: ,Ni; ai. jöa a gősös* 1 ..w Pajkos jé kedvűn kben aztán adtunk dolgot a viszhangnak. Mintán knlaosunv tarUlma az Óhoz köMigett, ai ettünk utunkat folyUtai s mintegy l1/« óra múlva csakngyan elértük Füredet.'' Itt némi as«gyarásat tal tartozom a nyájas olvasónak.. . . . Füred — ugyanis — két részből áll. A tulajdonképeni Füred künn, a Balatontól jó távolságra van; míg s azasik rész. s fürdő, melyet sava cy* vizcek hi az ottani nép, egészen a Bal a tor ear ton fekszik s mig smas igénytelen külsejű házakkal bir, es nagyszerű épületekkei dicsekszik. Mi Füred on vol tusk szállva; honnét astán - még elég iioráa érve — kisétáltunk 8asnyu-visre. Megebédelvén, a sétatérre mentünk, ■K^yeek köaepéc a savauyu-vis forrás Miután pár pohár savanyu vizet ittunk, a Balaton partra mentünk, ahol is a felséges zenében gyönyörködve, azt hallgatni, a többi sétálók kösé elegyültünk. Még két nspot töltöttünk Füreden, helyesebben szólva: a Savaayu-vízen s miután pompás épületeiben, a felséges tájban kellőleg gyönyörködtünk, a színes árvaházat megtekintettük, haza felé intéztük utunkat. 0 Must már, miután kedves olvasóim képzeletben elkísértek Füredig, stovábbi utásástól felmentem önöket. Ha gondol-ják, hogy''a csimnek megfeleltem s ha sl 1 került önökkel a Balaton vidékét, as'' ő kedves,'' vendégszerető népeivel — hs bár csak részben is — megismertetni, nyugodtan teszem le tollamat s mondok Isten hozzádot.......u vizzontlátásig Darócz a nyomorék. (Németből »»»ba.lon) Kanitz Lajos. Ki'' ismeri azt a vén koiduat, kí Csertő utczáin naponta annyiszor megfordul, hogy mindennapi kenyerét öesze-könyörögja;- kit agy neveztek el a jó fahwiak .Darócz a nyomorék. Mindenki.....és még is senki. Oly feltűnő alak ő a fala többi lakói között, mint «gy páva a verebek társaaá-gában. Elmoadjm e hogy néz ki? Igen? ''Haját már évek óta az ősz fehérlő dere borítja, teste görnyedi, mint fütyköse, faeiyet erősen szorongat görcsös ujjai közt, szemeiben örökös könDyek ragyognak, ruhája szaggató t é< tépett foszlányaival csúfos játékot üz a legkisebbke szellő is, jó — hogy nyakába lóg durva szövetű tarisznyája, legalább teste egy réasát megvédi a hidegtől. Jártában, keltében folytonosan morog, dörmög valamit, ha pedig valaki megszólítja ily formán .Hogy van Darócz bátyám? akkor megáll, reá mereszti apró ssboieít és igy válassol: BVén vagyok már őszbe borult a f''-.jem, Nagy bűnömnél nines e földön egyebem, '' Ha a sírba leeresztik testemet í&svés sirat, de sok szidja lelkemet.'' .Ugyan miért is szidnak bátyó?* .Jegyezd meg öcsém", szokta ilyenkor a vén koldus feleini; .Nagyravágyás az élet megrontója. Áldjon meg az én Is''enem." Ezzel tovább csoszout az öreg. Magam is jól ismertum ezt a sajátságos öreg koldust, aki Csertőn a liazte letes ur benyalósa és a falu helease vala. BeuyaltSsnak hívják faluhelyen azt, aki valamely jómódú háznak — mint a papé, jegyző — kedvencze; mig a hetes olyan egyén, ki napont* mas-máa gazdá nál kapja ebédjét, reggelijét, vagy vacsoráját; persze, hogy ennek fejében egyik gazdánál fát aprogat, a másiknál udvart seper vagy tollat foszt. Az ilynemű gondozád faluhelyet az agguk házát pótolja, milyent .-aak a nagy vároaiak tarthatnak fenn. Azt is jól tudom, bogy mndesen midőn a templom harangja megkondult a buzgókat összehívni, lett légyen bár der mesztő hideg vagy rekkenő hóeég Darócz a nyomorék ott állott a templom ajtajában csendesen, imára kulcsolt kezekkel. Modora, hangja miud arra mutattak, bogy a rongy mez alatt nem mindennapi koldus lakozik, hanem egy oly szeren-caétlen ember, kit a lelkiismeret nem tiszta volta nyom ; — röviden szólva, nem koldusnak született. Akárhányszor, láttam, mindig ast hívéin, hogy e férfi nekem borzalmast, uagyou borzalmast tudna regélni. J ószivüsége, részrehajlótlansága folytán a falu többi szegényei felett fel-sőbbs''íget gyakorolt, ö volta koldus biró. A haszonlesést, a czivódáat gyűlölte, azért is a kozösalamizsua elosztási rendesen ő gyakorolta; — de élettörténe tét és wnnak titkát senkinek, de senkinek el nem mondta, csak ast az egyet tudta mindenki igen jól, hogy aa öreg Darócz úsunöt év óta állván a templom ajtaja «lőtt, annak belsejébe még soha be nem tevé lábát. Alig zendült rá az énsk az isten háza bslsejéoec, alig kezdett zúgni as orgona komoly s ünnepélyes hangja és a hívek ájtatos imája a szentelt tóm jen füstjével alig szállt a hatalma* ég felé, nonnes jok, mindenek fölölt Foga-jok és mu ellenpoDtozati munkáik hozzáfogha-Uűun. hiso&liihaiaüad emlékjelei a ma-gasaob :n®rfc.-2etD''jk és nemesebb ízlésnek. Esen-azük alakban, korlátok között folytatták müködésöket hallhatatlan mü részei e századnak. Még ma ia fölvillanyozza a? embert as a játszi, psjkoakodó jó edv, az s kedven,sz»'' ^tetreméltó egyszerűség, vagy ép«n az jsgfi«-bb komolyság és nemes patboe, mély esen darab''. kban váltakozva uralkodik: sséjjei-ömiik. Értékök, becsök mindinkább is meretf-s lesz és mindinkább emelkedik ée a nagy xokaságot követésre ébreszti, ta mi''ásra és tanulmányozásra ösztönzi s fölkelti bennók a jobb érzetet a hason cselekedetre. A rég: 7 >ogsrazens dicsőségében három nemzet osztozik, vetekedik: ki olasz, franczia és német; körükből támaat az előző század három: legnagyobb zeneszerzője és zongorajátszója, nevezetesen: Domenico Scarlatti, François Couperin ésJob.Seb. Bach; mindegyik miotegy csil lag ragyog Cs mégis mindegyiknek külön sajá''ságai vannak.MigScarlattínál a technikai részben l«ksz k a súlypont, addig Coupnrin — Hioint kortársai ,én utódjai szemére hányják — kiválólag a külaósé gekben. darabjainak csodálatos czimeivel és ajánlataival kerfteett hatást; Bach egészen elütőleg e kettőtől — mint a régi németalföldi iskola rendithetlen híve — az olasz cla8Íciftmu><ból iodul s zenemüveiben a parnas8ux a legmagasabb, leghozzá lérhetellenebb fent-egét fejezi ki. .Bach S-bestyén művészete — mint Kapi Gyula soproni renetanár irja Bach jellemzésében — hü lenyomata egész lényének, tükISre egy elfogulatlan hívő, vallásos léleknek^ ellrnkép egy minden izében erkülc8<>8. a nemesért lelkesedni tudó nagy jellemnek. Azért nem csoda, ha Richlau kérdési, vájjon ő mint zenész volt-e nagyobb, vagy mint- társa dalmi alak. És ez erkölcsi nagysag még inkább kiemelkedik előttünk, ha meggondoljuk,hogy az a 18 ik nzázad erkölcstelensége közepett növekedett föl, hogy szt a sors oly udvarral hozta viszonyba, mely akkor a művészet minden titkát saját fényének eszközévé tette, s hogy « nagyságon u<-m volt képe* semmit is rontani Gottsjhed minde.nt m -¿bénitó ereje. Nincs müvés7. ki oly kevesot törődnék közönségével, mint Bach Sebestyén törődött. „< > csak Intenének dicső-egére ée saját magának akart énekelni,* mondja Richl. — ó utolsó képviselője ason romlatlan polgári rendnek.mely távol minden cosmopoliliku* vÍskk«; gaégtől, hív-m ragaszkodott mmd n-mzeléhez, mind egy hazához, raelv a tii-zta családi életet » polgári erénynek alapjául tokinté. Innen azon szeplőtlen t.xztuaág a e mellett azon aczélo» szilárdság, mely Bach müveit jellemzi; azon magauztos stíl, mely saját midőn a vén koldus ajkai is imát, sziv-ből eredő imát rebegtek; de ama szent czeremóniákat ő mindig csak kívülről szemlélgette. A faíu papja Üregi Béla, amint már fentebb is emlitém, nagyon s/.crette a vén koldust, amiért is napouta megállott mise végeztével az ajtóban és nóhán \ vigiHztaló szóu felül, rnóg pénzbeli segélyt is uyujto''t ueki * * * Késő őszre járt az idő, az éneklők tollas serege rég vissza vándorlolt már déli melegebb hónába. A virágok ezer sziüü bokrétája lehullott« A nagy termé szet aludni készült hogy uj erőt gyűjtve a bekövetkező taVxszszai millió gyönyörrel töltse be az emberiség kebelét. Egész ellenkezőleg állott a dolog a vén koldusnál, bár ő is pihenni készült, de e piheuée után nincs többé ébredés csupáncsak remény. mely boldoggá tehetné a tul világon. Óh, minő érzelmekkel távo/.hatik egy bűnös, »cinek szívéi, ielkiiamcreiét ártatlannak vére nyomja? Azt csak Darócz a nyomorék mondhatná el, — ha még élne, de ő már nincs, ő meghalt. — De hogyan is... .... ........... Megesett, hogy egy napon az öreg koldus nem jelent meg rendes idői>eu as egyház ajtaja «iőtt, eöedre sem ment el a tisztelendő úrhoz,-''pedig ezt soha sem azokta elmulasztani. A dotog nagyou feltűnő volt, annál inkább is, mert a falu Iskói sem tudlak róla bírt mondani. Üregi Béla a jó lelkipásstor felkereste tehát a nyomorék lakását, b nyitott hozzá és íme mii kellett lálnis ? Darócz rois&nt ágyán feküdt, erőszakos harezot • iván a feléje köze gő halállal, teste kiaszott volt, mikéut a kiszáradt fa, szemei ben még most ig ott ragyogtak a régi könnyek, ajkai most is hangosan rebegtek : .Isten 1 királyok istene segíts! Nagy sünőmtől megszabadíts 1" Midőn megpilUntá a belépő papot, halvány arcza mé^- egyaser kipirult, szem tüze fellobbant és neki bátorodtan kérdé : .Tisztelendő atyám ! nem restelli a szegény Darócz koldust felkeresni? ságosan összefűzött láncíolntaibap,dallam: vesztésében s rythmusában a hallgatói egy nagyszerű góth dombra emlékezteti; végre azon nyugodt tárgyilagosság, mely nem akar többet, mint búén kifejezni Isten igéjét, ó neki ugyan az orgona volt vezérlő eszköze, de a zongorajátékot sem hanyagolá el. Scarlatti h»zájaban kiváióképen az ének művészetét akarta folvirágoztalní s k mi egyedül remek a kifejezésekben, a hangsz-relést is ó eszközölte, emiatt a ko riphe.usokat tétlenségókból fölébresztette, mint Corellit a hegedü-sonáta és concerot grosso megteremtőjét, Tartinit, Geminía-nít a többeket másokat. Couperin. a ki született 1668. Pá risban'' meghalt 1733 bant idejében nagy. rabecsültetett ügyes orgona- és megiudiuS zongorajátéka miatt; ő idejen«-k és nemzetének hü gyermeke volt, Lollival egy aajál cultust alkotott, megte''emtelte a zenei drámát év a franczia udvarnál legkegyelmesebben kegyelirtell b-il^etet, szorgalmasan ápolta a táncz, rondo és va-riátió alakokat, azonban legszivesnbbeu vonzó és izlésteljft« kis darabocskákon dolgozott. II. Az ujabb claSHÍcutmua ■ a tiazta hang-szerzene tölvírágráaa (1750— 1M30.) (A tíszU haugszerzene alapitáaa. — Sonáta, quariutt és sympbonia. — Bach János Seb és fin Bach Fülöp Emánuel. — Musio C.ementi s az ő iskolája. — Cramer Keresztelő Jánoa és John Field, Mozart Wolfgang Amadeus. — Zongora-gyártás.) A régi németalföldi és olasz iskola szigorú taonmányait lágyította, most m.ir a Hzabad szomlélódés. A fantázia, hajdan szigorú szabályok közé szorítva, több és több költői erőt kezdett érvényre emelni. A tmz''.u h-tugazorzenei aera kezdetével lépif{ a zene erőhatányba; minaenki ál tal elismerve- mint a magas és szabad zeneművészet h.italmas kiegészitó része, eg^éb .hasoneredetű művészi fajokkal együtt h''rieleu elterjedt, elhiresedett. A sonáu, quart-»tt é^ sympbonia ezen zeüészeti időszak legnyomatéáosabb vívmányai. Ezekben kisérli meg mind«-nekolőtt erőjét, tehetségét minden Isten kegyelmébőlí zeneszerző, ezek által jut el a ^miképen" az ut, mód birtokába, «zek által inuukálódhaljak id-á-jok teljes kí müvelését, jellemzési ésaUki kif-jlődése«. Biztosítást és biztosítékot helyette egy-n« aen a tiszta hangererzene alkotásában és ujj ts/üíntésébe.i találunk s ezen időszak tiallhalat''an triumvirátusában: Heydn. Mozarté Beethoven ben. A haugmü ezen hősei tehetségüket főkép a hangszerzoné-ben érvényesítették s a mit jót találtak oenne. azt érvényre emelték legnagyobb VochI munkáikban is Bach Ján. Seb. éa liáudel Jánoa Gottfried már elóbh ismeretesek lettek * érdeinök méltányolta''ott is. De Bach Sebestyén fi. Bach Fülöp Emauuel is em- .Nem öreg! volt a válasz, .mert jó lelkipásztornak csak a szerencsésekről sxabad megfeled kezuie. Eljöttem megkérdezni nincs-e valamire szüksége." .Nincs -emmire, csak lelkiismeretem tisztaságára, mert halálom nagyon küzel érzem." .Leikiismer-te .... nehéz btin ''.érheti?* .Nehéz! oly nagy, hogy egy élet ennek megbüuhődénére rövídl Egy oly, cselekedet, melyet megbocaátani nem lebet.* .Biin — bocsánat nélkül nem létezik jó ember. Sokkal nagyobb as ir.teni kegyelem, mint az emberek elkövetett gonosz cselekedete." ,Tehát szabad reményleoom, nekem, kinél alább való embert a föld báU nem hordott." .Igen szerencsétlen, remélj éshigy J* mondá a lelkiatya szent buzg.lommal; .meri z isteni k«gye\|eni kétségbe vo n-.isa sokkal nagyobb bün, mint melyet elkövettél. — Vald be tehát töredelmesen mi lelkedet nyomja; én hallgatom " * * Mielőtt a vén koldus beszédjét meg kezdené tekintsünk körül a szobában: mert a benne ''éteső bútorzat szerfelett szembetű lő. Kemény fából készült ágya felett egy arany óra csüng, két aranyozott keretű, fekete fátyollal bevont nagy kép diszesiti a nedveaséget könnyesé felakst. Egy elefánt csontból készült, remek alkotású feszület áll a beteg ágya mögötti rozzant .laztalon. mig a sarokban ódon damaszk bevonata, góth ízlésű dissít-ménynyel ellátott karos szék átlőtt, mely felett ogy ezüst csatu imakönyv fekszik ; s többi butorsal valamennyie alígért egy tapolturát. Ott lógott a vén ósssefolt jsott koldus tarisznya az ajtó mögött, a görcsös fötykös is pihent ós kitudja meddig fog ott "mozdulatlanul állani? De menjünk tovább. A plébános, Üregi Béla, ekközben leemelte széles karimája kalapját, a beteg pedig a következőket mondá el. HUSZADIK «V1QI/YÀM ZALÁI KÖZLÖK Y. litést érdemel, árért tudniillik mivel 2, atyjának munkáit összegyüjté • ezáltal a zenei irodalmat nagybecsű miivel szapo-ritá és ezeu czim .Versucb über die wah-re Art, das C.avier zu spielen * »autókor használatába oocsálá. Neki jutott az a szerencse hogy az ö saját zongoramüvei mütársaitói előpél-dányul, példány képül h<.ználtatfak; igen sót egy Haydntól, egy Mozarttól, az ő saját munkáik kiindulási pontjának ;tekín-tettek ; Bach munkai ugy allnak a régi éi''ujubb idő küszöbén, mint régibb és ujabb eszmék kösveiitői. Epigoqjaihos kell számítani a római származású Muzio Clementit, legalább K zongorajáték kifejteti formájára való vonatkozásban, ö mint egy ezüstinüves tia. született Rómában 1752. Tizennyolc* éves koraoan minden kort rsátfölülmúlta a zongorajátékban, ekkor irta második müvet, mely aiapja lett a zongorára irt mod-rn sona''.ák mostaniformájának.Meghall 1832. márczius 10. Ciementi minden egyebekben hü tia bazájánjtk, Olaszországnak. Clempoti volt a legelső, ki a t-ennikát, * zongorajáték ezeu fölötte fontos ré«zét, rendszeresen kidolgozta és syslemaját je''co éh egy -s/jjramind jehangibsu etude-jei sorrend j•>ben értékesítette, ezeket a zougoralulii-tannal miut alapot most is hasznuljás. « ezért keil ói ugy tefciueui.mint a mostani zongorajáték alapítóját Ö előie ker.-sztül világit a Uiui ason és pe\|d>.u. O egy e^JAt es mess/in- kiterjeszkedő i-kolat alapítóit .»z ót követőkkel, u m. Berger Lajossal — a ki aziile''cti 1777. apri. i8.B,-r"li''ib''U, meghall 1839- február 16-án u azott 1804-ben Cleineutivol Szenpé.er * ai nti, hol Steibelt tel és Fieid dcl jelen é^eny .«iker: aratott. — ée Kiesigei Sándor Atl-gunl-tal — a ki szülelett 1783. január 2Ü én Drezdabau, uieghail 1852 november 22-én, uniximiieimi Cr^mmer Ker»joz telő Janos-sal es az irl»ndl Jobn h ie ü-del. Ezen zencszeli kör Wolfgaug Ama deus Mozart-tal e.erle művészeiének del-pontját, ki a zoueneK minden agá'' játszi Utcy ességgel kerítette hatalmába. val-miuthogy annaK teremtője éo tne^ajiiői von. Miut a valódi lángész, ki uiiivészote nek uiuideo reezéi toielevénül, ugy AI znri is u zongora''- művészeti iorek véseinek körvonalúba vonla. Az ő «/.erény állas-poutjaból összeK ottetésbo hozta a zongorát saj át éujével szerelulrcmciloan.v onzoun és érintkeztolte uias hangszerekkel is. Ezeu egyeeitéobe es ugyszöiv&n váltakozó já lékba belenőtte magát a zongora/éne alakja és mivoltju és az azeiőiti technikai eszmék tökéletesen a kaiauz->ió eszrnek kifejezői, kész. szo>gi, szolgAinttevői leltek. A (juartett és ^ mph<<nia magasabb stilja kezdetét vetie kifejezésére j, zon g.-rát ia haluliiiába ejtet".e; ekkor már a virtuózuk é< zeneszerzők a kiviül tr ö-pontjára nagtak, megtei emivén & zongora concertet. pLelkiaiy ám ! A magyar szabadság harcz büszke, zasziőjái porba tipoitaa muszka segítség teUeueles u.>gy ereje, nemzetünk oi volt nyomva. Csendes volt c imz»b:iu ruinueu, néma mikéül a sir. Az atya gyermekéi, ;> fíu atyjai tagadta meg, nehogy büi reszesseg terhe suiyosodjék vállaira. Szomorú, nagyon szomorú idők voltak esek! D-. uem ezl akarom .ecsetelni Magamból beszélvén, upam egy ne* mesi családnak,''szegény bérlője vala. A bériét uru engem kis gyermek koromoan nagyon megszeretett, felneveltetett, kua ulttaiott éb egyetlen tia mellé üeveíóüi választón. Kitűnő képzettségem, gy oi* felfogásom és a közvetlen beállott üresedén csakhamar a haz tukar; polcaira emellek. Eppej husiouot eves voltam, uuaor a forradalom Kiütött, it''u creiu erőben pezsgett, midőn a uapi újdonságokat ha;-lám, nagyravágyasom tokunkéul nótt, dicsőséget, hírt, s nevet vágytam a ma gyár honvedek ko-cöli szerezni; — feltettem tehát magamban, hogy felcsapok a vöröaaipkasok viiéz seregébe. Oh ! bár caak mégis tettem voina, — legalább nem volnék ma bünos !* „Juliska, ugy hívták uraságom nővéréi, olyan volt, miut ragyogó csillag az égen, mini harmatos virágszál, melyre a nap arauyos sugarat i lóveli és en ót szerettem! szerettem lelkiatyám 1 oly forrón, oly igazán, miut önön magamat. Nem csoda, mert tengerkék szemeinek gyengéd tekintete, piczi jíiros ajkának mosolygása, még a legridegebb, iegla-gyosabb kebiei. is lángra tudta loblton-tani. Én is csinos ember lehettem akkor, mert a lünder szép Juliska szerelmemre viszonszerelmével válaszolt. Boldog idők, kedves peresek, de elmultatok !" Itt sirva fakadt a vén koldus: azután pedig folytatá: x »Földes urunk nagy barátja volt a szabadság eszméinek, azért ipindenütt segítségére volt a küzködő nemzeti part ask j de a nemesség eltörlését jogialan, A zongora önmaga lépett ezen müvével* időssak második felébe; magától jutott s kalapácsszerkezetre és a kalapácsok bebŐrösésére ; s a kesáetben oly csekély terjedelmű zongora kinőtt« magát teljes öt octávár. (Folytatása következik ) Az atlólesz&moláHról. Sok tekintetben napirenden vannak h panaszok, különösen az adóügyben, de hogy is ne ? mikor minden intézmény csak oda üt kí: .polgár és közsép fizess, de hallgass, mert nincs szólni valód! — Épen ily intézmény az adólenzámolás, mely azon okból rendeltetett el, hogy ki sebb-nagyobb különbözetek merültek fel a kir. adóhivatal s a községek adófőköny -vei közt. E czélból majdnem minden jegyzó-ségben tanyás egy állami leszámoló, aik nem mások, mint kiket ide oda bedugni szoktak, bogy ne alkalmatlankodjanak legalább egy ideig.— Ezen urak nagy fontossággal s saját előnyükreszolgáló kényelem mei össze-vissza dolgoznak, mig végre egy bizonyos öse«get kivernek s egy-egy község terhére200frtnyi számlával lépni tel akkor, midőn a különbözetek 100 frtot sem értik el, tehát nyertünk 50 vagy 100 frtot 200 forinttal. — Bizony szép haszon, no de nem bai, mert ő nagy bölcsön kimondotta, hogy ennek a község az oka. tehát ennek kell fizetnie- De eltekintve et''ől. tapasztalás sí1 rint előfordul sok adózónál, hogy az éven-kint befizetett adója most újból követel-»etik mig mások a nemfizetés melleit tu! fizetésnek örvendenek Az ily dolgoknak létrejötte után. ha egyik vagv másik ehhez értő községi tag, avagy jegyző hz adólszámolónál megfordul, hogy a leszámolást, ha már drága napidíj mellett készi''.i. legalább az igazságnak megfelelőleg tegye s dolgozzék becsülettől, ne pipálja el a napot, akkor még ő kerekedik felül, hogy ahhoz senkinek semmi köze. mert — úgymond — ő az i''lam «mbe''e őtetakir adófel iigyelő-ség nevette ki akként, hogy az elöljáróság csak alárendelt, ki o«ki e érdemben a?ol-gálatokát tenni ug\an köteles, de « d"log menetéhez semm köze Tehá" ''•zen ndóleszámoló urak <Jn kenyül-g muukálko !ns.k. senki rájuk fel nem ügyi » innét van. hogy egy körseg-ben fél évet is eltöltenek s öt. bat száz frtot zsebrerakva elpárolognak.do hogy a mu:ik«» jól van-e,szonnal Demtudhatni sba esetleg rosszul van. nincs ki azért feleljen, habár a k-reseti jogfennhagyatik ezen urak ellen, d váljon miként s mivel felelnek ? amidőn már hollétüket sem lehet tudni. Végr« ii a munkálatból, ha rosz les* az sül kí, hogv a község az oka, miért nem ügyelt fel: s ismét kerül elő egy mód. hogy újból pár száz forintot fizessen, de akkor már nem adóle^zámolás. hanem minden esetre más czim* lessen t ama" jó urakat ismét üdvözölhetjük. — "n. — A soproni kereskedelmi s iparkamara köréből. 432 .a , 188t Hxrdttminy. A pozsonyi csáss. és kir. katonai ügyelőségével (Intendanz) 1881. évi de-czember 1-én tárgyalás fog tartatni azon ágynemüekből és zsákokból származó rongyok eladása végett, melyet az 1882. év folyamában a pozsonyi, komáromi, n.-kanizsai. soproni és győri élelmezési raktárakban összegyűlni fognak. A roneyok részint nagyobb darabokban. rézintminr hulladékok kerülnek eladásra. A árlejtés csakis írásbeli ajánlatokkal történik. Melyek 50 kros bélyeggel ellátva legkésőbb deczember l-ig délelőtti 12 óráig a katonai ügyelőséghez benyújtandók. Az ajánlat terjedhet egyes állomásokra és az egész űgvelőségi kerületre, a rongyoknak összes vagy csak egyes nemeire; as árak az ágynemüektől származó rongyoknál különösen a nagyobb dsrabokra és különösen a hulladékokra nézve teendők ki. A bánatpénz a pozsonyi és komáromi állomásoknál egyes leg 80 frt a többi állomásoknál 50 frt és az valamely élelmezési raktárnál leteendő, a letéti bis»nvlal p«> dig az ajánlathoz csatolandó As -Indásra kerülő rongynemüek a tárgyalás napjáig délelőtti 8 órától 10 óráig az illető élelmezési raktáraknál megtekinthetők Ugy szinte ugyanott hetekintbetők » közelebbi feltételek is. Sopron, 1881 október 6 án <* helytelennek valiá és saját csa .^dfájá n:;k véuségere nagy súlyt is fektetett. Éu p''-dig C!«.ik po''gári származású v alék Es . oll tubát az e őp váiasrf^l köztem és .!u isk^ kőzó''.t —-^Szfivh.. tettei igye-k ztrm ezt megdÖi-teni de mind hiábA vol: uraságom vonakodott nővérét hoz« z-tm nőül adni, amiért is komolyabb épésre határozánk el mi.gunknt Jól emlékszem rá Este felé járt az idő, lenyugvóban volt a np, balzsamoi illatot hordott «árnyain a zephir, báb esti dalát zengé a bájdalu csa''Ogány ; mi dón mi Juliskáv».! szókui kés/.üléuk; Csendes volt ¿. nagy kertben min-duu, még a méhek dfingicsélését is meg ballhaltuk: de mi ezzel legkevésbé sem törődtünk, mert kebol keblet ért és Julis ''.¿m szőke fürtű fejecskéje kedves teher-■•óiii nyomta váilamat és remegve mondák ajá..i: .(Jkrgely mitfoj; majd bátyám s/ólani ''<" E» éa fmeiem : .Légiosssabb -Séfben leveszi rólad kezé. és cz uem baj, legalább egészen uz enyém lész. Menjiiuk Juliskám, meri az idő későre jár. Elindultunk Már elértük a kert ajtaját, midőn mögöttünk hangosan <lkiálltják, .megálljatok, ha kcdves az életetek!0 „Hátra tekintünk és íme! puska lóvésnyíre mögöttünk a földes urat pillantánk meg, kikelt ábrázattal, kezében töltött fegyverrel, — mi pedig a helyett, hogy megálltunk volna, futásnak eredtünk ó czélzolt. Reám czélzott de Juliskát találta cl ki nagyot sikoltva rogyott a puha pá esitra, a honnét többé soha föl nem kelt. Éu pedig őrültként rohantam tovább míg kocsimat el nem értem, ahol boszut, erős boszut es-küdtem egykori joiievóm ellen. Megesküdött boszura kivitele vajmi hamar bekövetkezett; mert alig értem a harmadik falucskáig, midőn u Bacb korszak poroszlói elfogtak és vihszakisér-tek földes uramhoz ; — bogy a feonfor-gotl gyilkosságról felvilágosítást adjak. Adtam is, oaakhogy nem volt köszönet benne. 1M1 Meghívd. A hétfőn 1881 november 21. napján d. u. 4 órakor tartandó rendes kosos ülésre. Tárgysorozat: I. Miniszteri leirat a kamara illeté kok kivetésére alkalmazandó kulcs tárgyában. II. Miniszteri leirat a hazai iparnak adandó állami kedvozmcnvekról szóló 1881. évi 44. t. ez. végrebaitása tárgyiban III. A fiumei magy. kir. tenisr»ré-szeti hatóságnak átirata si>.o\|gáiuli utaai tásáv.l. IV A kamarának 1882. évi költ-aégelőirán vzata. V Az iparoktatást és házi ip^rt terjesztő pozsonyi egyesületnek kérvénye czéljai támogatása végett. VI Pfeiffcr Bódo? urnák válasza a vukovár peter vári szárnyvonal tárgyában. — VII A kereskedelmi osztály jogy zőköuyve a külföldre a-óló postautalványok tárgyában. VIII. Vállóbirálők válasz''-ÍHa az onz''rák magvar bank soproni, győri és kanizsai fiókjai s?.ámára. IX Értesítés marha p^lyaudvai n.k Sopronban történt felállításáról A kereskedelmi <-8 Iparkamara- Helyi hirek. — i3)anai -t Wiotlankasnj uka-rékpénstár előtti gardára, a mélnyiben egyik vége as arra menőket gyakori láb-botlás miatt boszantja. Reméljük, hogy e csekély hibán is mielőbb segítve lesz — DaráH Miska Meránból Kanizsára utaatában. f. hó 12 én este Csák tornyán, Szeívert vendéglőjében kedvderítő hangversenyt rögtönsött, melynek sikere általában dicséretet aratott. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a jeles zenetársulat már körünkbe érkezett és ugyancsak Válogatott darabokkal mulat tatja városunk közönségét. — Meqhivás. A nagy kanizssú iparos segédek betegsegélyző egylete f. évi nor. hó 27-én a .Korona* vendéglő termében a helybeli jeles aenekar műkő désóvel .Katalin-bált* rendezend. — A tiszta jövedelem a fent nmlitet* egylet ja vára fórdittatik. Kezdete 8 órakor. Belépti dij: előre váltott jegyek 40 kr., a pénz tárnál 50 kr. Jegyek előre válthatók Be-lus József és Práger Béla urak gyógyszertárában Félülficetések köszönettel fogad tatnak s hirlapilag nyugtáztatnak — A társawac0ora, melyet « kisded ne velő-egyesület választmánya rendez decz. 3-án tartatik meg a .Korona éttermében. — Weiss Samu nagy-kanir»ai lakó« saját és Hugo. Szabina gyermekei vesetéknrvöknbk Vidorra történ» magva* rositását e belügy ministerium engedélyezte. — Efjefrv**- Bölcskey Iván vas pálvai tisztviselő jegyet váltott a szép és műve!) lelkű Schiffer Julcsa kisass-szonynval. — A OrxáJOH .Vorea-Kereszt" egyle» kanizsai fiókia raaárnap e hó 13 án tartott ülést melyben a választmány megváUazt.itta tisztviselőit. A választás eredménv» a következő rolt: 1. Eln«k : Plihál Ferenc. 2. elnök: Hirach-ler Ede. -£. 1 elnöknő: Ebenspanger Lí-pótné 2 r>d elnökDŐ: G. Outtmann Vil mosné —: Jegyzők : Hiffmann Mór ée Patakv Andor. Pénztárnok • Knau«z Boldizsár Orv:««: dr Tomcsányi Imr Plihál Ferenez nr meleg szavakban knzsente meg a fel^i" fordult bizalmat és kéri a válitaz''mánv* hogy neki a. teendők vég sésében »egédkezet nyújtsanak. M-''fáu még Ebenfip^nger Lipót ur inditváuvára Plihál F-rencz urnák eddig mint első jegyző kifejtett nagy buzgalomért * jel-o-voltak lelke« éljenzés körött jegyzőköny vileg köszönet s»aváltatott a választmányi ülé« rtéhánv kisebb űgv elintézésével végef ért. — A* Eöir,Ji«-tér é* Kínizsi-utc«s j rdái s a« utóbbiban egy híd, ugyszin-tcu i Szakonvi k -r? melletti csatorna szabályozását városunk hatósága már ez idő szerint "szkozöltefi. Mindamellett a* el-ismerém o''osslánré^ze Plossz-r Ienácz városi mérnök urat illeti. Rögtöu ítélő bíróság alakult a haza ezenkori pióczáiból, kik földes urunknak szabadelvű nézeteiről már rég értesítve vállnak, o csak az aikalm-t lestek őt minél «iőbb tönkre tehetni. Itt voii az idő. Mii_\ parányi bun nem okozott Heynau vérét korsrakábsn artalianok halálát Egy hamis, jellemtelen jott-ment vádló elég volt arra, hogy «gy jelbe veti főurunkat csendesen, suttyómba! ¡ellegvék láb alól. Sz-imbesitettem az árutlan ».esfrér gv ílícosfcai. Én nem éreztem. stiv sn '' Ifasult, u'' -zumniik nem vol> hutára Ott álltam regi jóllevóm előtt, nem mint védő. hanem miut hazng vádló A derék földesúr tegnap óta egészen megőszült, szemei el\észlelték regi !üzo ke'' egéz lénye izgatott olt, beszédje rt-nJetlen. első tekintetre is láthau«, hogy ezen ember ... őrült. De bíráink est tekintetbe sem vették, me.girták azon jegyzőkönyvöt, m-iy-nek java részét én dictáltam vj« két száz rongyos aranyért. Két nap multával a falu temetőjében voltunk. — Én, a bírák, fo desuram és bat osztrák közvitéz Ott térdelt bekötőt'' szemmo! «irja szé ében az őrült férfin, neip is sejtve, nem is gondol\ a arra, ami történni fog. Egyszerre elharsan a tiszt vezényszava „bocb an Feuer!" Éa ő három lövéstől ssíven találva dőlt minden jaj zó nélkül megásott sírjaba. Éu egész valómb in megrendültem és bt rsa!omma: telt kebellel hagytam el u szomorú helyi, Juliskára sírjáig menvén, ahol leborultam, hogy magámat kedvemre kisírjam csakhogy ..... csakhogy . . nem jött köny szemembe, visszb folyt annak minden^ forró csepje gonosz szivemre é a pokol izzó tüzével égette keblemet. Végre felemelkedtem, fel! ... de velem együtt felemelkedett a lelkusme ret fnrdalasa is, még pedig oly nagy mérvben, hogy o perestől nem volt sem éjjelem, sem nappalom. Jártam hontalanul, caélta''ánul, mist vad állat as avart, NOVEMBER 17-fa 1881. — Kerestetik egy a magyar A német kereskedelmi levelesé«, valamint a könyvvitelhez jártas egyén, e lapok kiadó hivatalában előnyös'' feltételek alatt alkalmazást nyerhet. - A helypénmssedéti jog Nagy -Kanizsán 12 ezer forintért adatott ki. - Gross Albert helybeli méasá-ros Teleky-utcaán a Berdin-féle házban levő székéből hétfős virradóra máafél mássá hust elloptak. ▲ tolvaj álkulcscaal mehetett be, mert reggel a szék ajtaja sárvs találtatott Rendőrségünk a tettest erősen nyomozza. — Táncstrtgalom. A keszthelyi m. kir. gazdaaági tanintézet hallgatói által az intéseti .Deák Ferenc'' könyvtár javára folyó hó 12-én rendezett táncsee-tély -minden tekintetben kitüsően sikerült A teremben léptünkkor örömmel győződtünk meg arról, bogy kozöneégünkaek a mait farsangon tartott gsudássbál iránt tanúsított közönye megszűnt, továbbá: hogy egy tánczestély sikere nagyréas-b«n a rendezőség népszerűségétől és ügyességétől függ. A mult szombaton tartott tánczestély rendezőségének, de különösen Choczeessky Miklósnak nem kérés fáradságába kerüh a farsangi táncs-vigaÜom rendezősége néhány tagja által a gazdássbál iránt előidézett közönyt megszüntetni s Kessthely és vidéke közönségét s gazdáazbálok látogatására iámét megnyerhetni. A kedélye« s feaztelen tánczee''ély, melyen a négyeseket 35 pár lejté, essi 8 órától hajnalig taotott. A hölgykoszorú egye« virágait képezték : Bárándy Jolán {Sz. Fehér Tárról), Babechay Nioa. Braun Marcsa, Csák Irma Csűrd Lujsa, Ehrlieb Herrain, Gárger Zeai, Geysoblae ger Mili Olniman Györgyi, Hauser Risa, Hann v Ifka (B -Magyarod) Hitel Isa (Budapest). Izmay Mariska. KLirálv Lujza, Ki« Margit, Koller Vilma, Lenhárd Ne!li, « Péczelv Emma (Kis-Komároml Stocker Vilma. Szabó Etel, Ssü''s Vilma (Der-gecaV Vlaaitz Iza. Weichinger Antónia. Zlinscky Irma fBndapeeO stb stb. nrhöl-gvk továbbá: Csanádv Gnsztárné. Hiiony Imrénél B -Magy-ród).Nagy Pálné; Rnmay Mihálvné. Somogyi Blekné é« Ud-vardv Intvánné úrnők Risszfik. högy a jelenlevő h»lgy-k édesen fognak virasa-emlékezni e k»délv»»ien lefolyt s as oly üdvös czélra 41 frt 9 kr. tiaztajővedslmet hozó táncsestélyre — A ketJu;lyi m. kir. gazda sági tanintézet .Deák Ferencz" kónyv-lára tisz''viselői a folyó tanévre követke zőleg választattak meg: Molnár József elnökké Bizottsági tagokká: A Ill-ad étről: Kozmovszky Odón, Ssabó László. Szűcs János, HóTdy Sándor lí-od évről: Boné Gyula Szabó Arnold. R>thauser, Kereke« L+jo». Az I"«» évről : Kubicsek, PnutocAek. H-g "nspenger, Szilassy Józaef Tuzt viselők. Pénztárnok: Kasmovszky. jegyző: Boné Gyula, főkönyvtárnok " Szabó A alkönyvtárnokok «sef, Kubicsek Gyula. Szils Jó „Axyám. Juliskám!* és eltakarta arczát tonysrével. — Azután egy rozs székre dőlten fájdalmas érzelem és megvetés kelt szivében a gyilkos ellen. <najd iámét magához tért, amint meghallá a lábához borul''uak kiállását .kegyelem! ■kegyelem !* Kötelessége és isteui küldetése nyu-godtsagrabírták. — A hivatás és gyermeki szeretet közti harcz hamar eldőlt és a vallás .-sakhamar megerőeité szivét. — Felragadta a feszületet, atyai örökségét eléje tar''i s koidnsoak, s gyengéd hsn- gt»n mondá: Iiteo gyermeke! megtérésed valóé? Ig^n. Szánod-e igasán bűneidet ? Igen. l''gy Isten nevében megbocsátom biineid-t, ki maga is meghalt a kereent- fán fiaiért Ekkor a meggörnyedtnek fejére tette keséit és megáldá őt. — Arczczal a földre borultan, a lelkipásztor lába efőtt balt meg a vén koldus Es ^kiterjesztett karokkal em«lt* fel a hült letemet. Ajtaján oJvaaható es volt: .^aeyra vágyás az élet megrontója.* ha aludtam véres testeket láttam, boszut lehelve felém köseledni ; ba fent voltam Juliska, s bát\ja szelleme leb-gelt «lóttom Bor. szép le&ny és a dal lőn ezután búm felejtője, t ezek vsjmi hm<r fölernéss-ték gyalázat. keresményeme:. azt a nymoruK kétszáz aranyat Minden áron teledni akartam a kéjéivezetk viisgába merültem — Szegény és b"teges lettem. Bűnömre va?ó visszaemlékezésem min den nap gyötrőbb. minden nap kínosabb Jőn. el ansyíra. b«igy végtére bátorságomé'' égésien elvesztvén, még az isteobá-s»ör. ?em roer»rfiiero belepni, botry bits > bocsánatéit esedezzem. Azéit ssemléltaótj a szent misét mindig kívülről Koldus, nyomorék lettem, az «ja-nm''.cx. ráeiyet huszonöt év óta ös/ekol-duliam különösen an>it lelkiatyamtól kaptam képeni''.e; t arra bogy zsugori é''et m»«d mellett szerencsetjen jóitevőm verdijját «M»sxeiaka;ilhaitani. — Itt fek-sz k sz-imazsákombau kamat-« ól. —. Eui". luxus tárgyak, raelyket ön it lát. ez az óra, feszület, as az ima könyv és ama két nagy kép, mind az ártatlan el hunyt tulajdonát képesté. — És aki mind ezt tette, ki mind ennek oka volt, es s férfi én vagyok. Oh uram I most is huzi még hjgy van számomra kegv elem ? .Fiám!" monda a plébános kösiy-nyeaó szeni''-kkel . biinöd rend kívüli nagy, de a* isteni kegyelem is határtaiai^ és igazi lüegbAnis t.ibl? .miut a bün nlkft- Vltiefe " E >fl a l->xipA»».u>r fc keit j. kui- Oua r-íu: ; felemo!ke«f-tT .ts eléje ''.énjeit Éppen tűikor a p:tp a bfiutTJ felold.'': igét aksrá hsngo^taiui Da''ócz ia -ukí állá: .Megálljon védő angyalom ! M. lő:t kimondaná a boC«x6.tt(>t. minden n komát ir.m^rnie kel! Vegyo ön eteii pénzt e» oh»« tárgyakat As ossz», ki a ''.z-egény''-k k»/<»tt — Ekkor e''rámá a falun függő ké; képről a fátyolt. „Látja ön a« éu gazaág-nn által meghaltak vonsaait ! Meredten tekintett reájuk a p»p jm fel kiáltá. Temetőben ... r T«m> t/Shon b-.lyuti\|r<>k én. Ni o. j. t\>.fult''°n. <-ty ''I." lí''iy A hilo''Ut - h inában-V-rzA »it«w á! loacfltxiB, KV;ia tuloU lier» «<!tfr. holl j. 1 nargnlt !<''Tol, ágain:i S iiui.J-K.rik H-«lka:> aua>«çr» M-''j n«v - r k''tu.- • ■ • - l .1» ^ -- \- t LctlúloV »gy moh«» hantra QtTfc''u piliL-a alatta. Kno>imt«el Wltnn. fáját, CMkiunauil hwtis perát activesB'' mégia igaa«Ul)ak / .\|,.oktCl megfoazU»« fák. nárv tlf !••«»-»» ».»»ra^k M] nem tess »¡f » f\ 1/ V* ''»Ai --- •J ..»!«■ ír JlCOMíOVYI. ! íUSZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY NOVEMBER 17-én 1881. — Kexxthely város tísztujitása K-.-r-h^ly varos képviselőtestületének é• tanáoanak 3 évi m«nd>iluma lejárván, ae t:j választás folyó hó 15-én Göde Lajos j«r»i szolgabíró elnöklete aiatt kővetkező eg ment végbe: I. A képviselőtestület l''-le : éaze a legtöbb ad ''• fizetőkből követ • k''7''.l-g állapíttatott meg: 1. Laskar Fe r- nez 2 Weliner Jakab 3. Breyer Gyula 4. Sr;i>itich Károlv. apát. 5. Sshillinszky Károly, 6 Weisz Albert. 7. Schieiffer Sándor. 8. Geyschl.ieger József, 9. ifjú K-ischl Venczel, 10. V:idona János, 11. Gárger Vida. 12 Dékmár János, orvos, 13 H.''ífman Soma ügyvéd, 14. Molnár I''ál. ügyvéd, 15. Vértessy Iván, ügyvéd, 16. Lázár Sándor. 17. Trsztyánszky La j..a; ügyvéd, 18. Lenhárd János, gMdat., 19. Neumark Ignácz. 20. Lang Farkas. Póttagok: Fli^ár Alajos. Weisz Sándor, t.''aák Antal, gardát., Breyer Kálmán éa Krauaz Lajos II. A képviselőtestület tagjaiul a közgvü''é által választattak: a) r endes tagok ul: 1. Baronyi Ignáoz, 2. Boröndy János, 3. Beek Sándor, 4 Csesz-nák László, 5. dr. Csanády Gusztáv, ő. K»ber István, 7. Polácsek Máté, 8. Szép László. 9. Szabó György, 10. Stefanics Mihály. 11. dr. Lipp Vilmos. 12 Bálás Árpád. 13. Biró József, 14. Manovill Dávid, 15. Joós János, 16. dr. Preisach Lipót, 17. ifj. Oppel Károly, 18. dr. Singer Beruát, 19. Lénárd Ernő 20. Stied-r Lajos b) pót«gokul: Kohn József. Ober-achai Kálmán, Csathó Alajos. Sparszam Pál éa Huffman Miksa Megválasztattak továbbá a tisztviselők és pedig : id. Reischl Veiiczel városbiróvá. Götz Ferencz penz-tárnokká. Lénárd E''nó ügvészszé, Dékmár János kórházi orvo-má, Ruschberger Gusztáv körgyÁmmá és Szabó János adó szedővé. Thtiáososokul választattak : N-gy Sándor, egysz^ramint helyotte-s biróvá. Beck Kálmán, G''óber József, Linter Ferencz, Hoffmun Adolf. Lázár L. Lipót. Puly Janog. Ssegl-th Mihály. Garay Sándor. Untenberger Fereucz, Deutsch András és id. Uppel Károly. — A ¡wifa-eger szegi jótékony nőegylet f. hó 5 én rendes gyűlést tartott, melyben az elnök (P.ozenberg Hen riet-e) élénken ecset-lte azt h nyomort, mely a korán bekövetkezett tél és a rosz termén által, az itt lévő szegé''.veket fe nyegeti és indítványt tett, hogy a népkonyha e hó 15 ón felállíttassák. A választmány eren inditvánvtelfogadta. Adja az I»ten. hogv sikere'' legven. Ugyancsak ez ülé-ben bejelentetett hogy f. hó 1-én ejre.-sz-gi születésü S?-rn Henrik. béc«i Ihk helybeli nőegyl^tnek 100 forintos ezüst rentét ajándékozott. — J>r. IApp Vilmos ur a s<> i mogymegyi régészeti és történelmi társulatnak f. hó 6-án Kaposvárott rarto t j kózgvüléséu — írja a .Somogy* — olv érdek es. mint szakavatott előadásával — az ava. sirokb-m talált oői ékszerekről - lekötve tartá az értelroiséghdz tartozó szépszámú — (köztük Rok nő) hallgatóság ügyeimét. A tudós régész előadásának külónos é'' deket kölcsönzött azon körülmény. hogy saját tapasztalataiból meri''ett közleményét részint rajzokban, részint a természetben bemutatott ékszergy üjte-ménynyel illustrálva. A közönség élénk tetszésnyilvánítással tüntette ki a tudós előadót. — Weisz Joel zala-egerszegi elemi igazgató tanítónak arany érdem kereszttel történt kitüutetése alkalmával régibb tanítványai elismerésük jeléül maguk közt gyűjtést rendeztek, mely 780 frt eredményre vezetett, s melyet az ünnepély alkalmával a takarékpénztári könyvecs • kével átnyújtottak, örvendünk a " bálás tanítványok e nemes lelküségén s kíván-juk, hosjy adjon az Isten sok ily hálás ta-nitványt minden tanítónak, mint milyenek Wei,tz Joel tanító uré. — Ba laUm - Fü red röl ''.jak hogy a régi 10 forintosokkal már betek ó''a Hirschfeid testvérek kereskedése ^ népet kárositó geschetlet üz, ugyanis mindeu egyes régi 10 forintost 9 fri 50 kr. érték ben vesz ei, vagy vált b^, jó előre híresztelvén, hogy azok értéküket vesztették. Siabadilyesmi: tenni büntetlenül!? Ajánljuk a megyei ha:óság figyelmébe. — NlfilvánoH köszönet A készt hslyi m. kir. gazdasagi tanintézet hallgatói által folyó hó 12-én az intézeti ,Deák Ferencz* könyvtár javar* reude-seit tánczestély alkaimával feliiifizette* : id. Reisc''nl Venczel ur 5 frt. Bálás Árpad ur 1 frt, Somogyi Elek ur 1 Irt, Lázár Ede ur 1 frt. Honig Mérei I^nác* ur 1 frt, összesen 9 frt. Fogadják a felsorolt f-zives felülfizetó urak a nyilvánosság te ré.. ia kijelentett hálás köszönetét, Készt helyen. 1581. nov. 15-én. A rendezóbí-zot tsaguak. — Adakozás. Bogyay Lajosné nő líeiachel Venczel Keszthely város áj.»Ii.>s a mult szombaton 10 frtot kül-i • : .i h.isissegények kösött leendő kiosz * é,''-tt. A kiosztás vasárnap délután -''v v.;gbe. Fogadjs ő méltósága s sze . '' ''< és árvák iráct oly gyakran ta-> »i Mokott bók esüa égéért legháláab — Hanoi rövid Mrek — •n gye területén a marhaváaá- v -t miatt betiltattak. — A Moóri • • i >r jiagnál as albirói állomásra nov. 22 ig pályásat nyittatott.— A bazá ban még csak 327 iskolai takarékpénstár van. — Himeshásán egy szabómestert neje négy gyermekkel örvendeztetett meg. Azonban csakhamar meghaltak. — Csóhaj biharmegyeí községben közelebb egy 120 éves asszony halt meg. — A főváro»ban egy iparos leugrott a harmadik emeletről, de semmi baj« sem lett. — 40 milliót kér tőlünk 1882-re a hadügy miniszter. — Renz lovardász 700 frtot adott s hírlapírói nyugdíjintézet javára. — Szombathelyen Farkas Mariska 202 frtot gyűjtött a budai honvédsir fentar-tására. — a fővárosban ídőzőt: Sarah Bernhardt nagyhatású szereplésiről terjedelmesen irtak a lapok. — A trónörökös pár Erdélyben van. — Külföldi rövid hirek — Pétervárott a munkások ée köznép lázadásától tartanak. — Az orosz cári párt tavasszal koronázzák meg. — Gladstone egyelőre nem mond le állásáról. — A czár ellnn iámét egy összeesküvést fedeztek fel. — Nizzában a magyar zenét nagyon megkedvelték. — Gróf Moltke tábornagy 81 éves. „Nyomorult gyáva! Megölted apád^, anyádat s Önssivedbe nincs erőd mártan: gyilkodat! Kötél s nyakadba ! Megkapod !* — A háziak azt hitték : vagy őrült, vagy rabló és egész kétségbeeséssel tolták s szekrényeket .az ajtó elé, maguk pedig az utczára futottak és az egész körség népességét fellármázták, hogv e! fogják a Rinaldo Rinaldinit A szerope tanulmányozásába merült művész meg emlegette, mikor vonult ei a világtól, mert alig tudta a bírák előtt kimagyarázni magát, hogy azok a rettenetes sza vak csakis a komédiához tartósnak. — A művész hatalmas athleta alakja még inkább elősegítette a feltevést rablóságáról. — A ctthf.k ét a zsidók. Bizonyos idő óta Csehországban is lábra kezd kapni a zsidóüldözés. A prágai .Ceské Noviny* és a klerikális .Cech* nemcsak hogy tetszéssel nyomatják ki a zsidóellenes leveleket, de magok a ezerkesztőségek is sűrűn írnak vezércaikkef a zsidók ellen. \| Legújabban Prágában „Neodvislast" czim aiatt politikai lap indult meg, mely prog-rammjában a cseh népnek a zsidóktól való emanczipálását tűzte ki — Egy szerelmes levele. Szivem vocativusa! Bocsáason meg az ajánlat ért, melyet kegyednek lenni bátorkodtam, t. i. hogy engemet alanya jeizőjeül elfogadjon. Egész a harmadik fokig bol dognak érezném magamat, ha sziv-jm op ativusát indicativussá változtatna Tu dom ugyan, hogy én a bímuemnek sem első, sem második, sem harmadik személye nem vagyok, kit kegyed főnevééül vagy igéjéül óhajtana; de azt is tudom, bogy az egész többe.»szám nem szereti annyira kegyedet, mint én. Igeu! Én szerelni fogom kegyedet, mig csak egy particulus életben lesz belőlem. Soha egyetlen hangzót Jem ejtek ki kegyed eilen, sem parancsoló módban nem beszélek, sói inkább lelszése szerint engedem magama. kegyed által szenvedőleg hnj-togaitatni. Sem jelen»m, sem jövőm nem foglal magában accusativus''. ellenem a részben, hogy nem leuuék szavatartó ember. Bármely alakjában kapjam válaszát: Kegyed neve mindenkor az én nomína tivusom leend egész a földi mulandó dolgok ama nagy ablativusáig. Csak arra kérem, válaszoljon mindeu határtalan mód és indulatszók nélkül egysserü ob jectivumának Hzbakuk nvelvmeitérnek. Mikor legjobb, bort inni? Saluber vinum rubidum Ante meridianum, Meridisnum bibulum, Non minus facit sanum, Sed nocte saluberrimnm r Et nocte non est noxium. Magyarul : A bor reggel egészsége«, nem kevésbé jó délben, este csúszik legjobban sőt még éjjel sem ártalmas. — Aki meglopja a uullkí. - várott közelebb egy sajátságos módón véghezvitt lopást követtek el. Egy gazdag asszony halt meg, s ravatalát lakásá nak egyik nag/termében állították fel, nem mulasztván el az elhunyt ékszereit a halottra tenni. A számos gyászba borult látogatók közt egy feketébe öltözött asz-szony jelent meg a halottas háznál. — Az asszonyt senki sem ismerte, hanem ez ráborult a ravatalra, s össze vissza ölelve a halottat, zokogva panaszlá el anDak keserű fájdalmait jóltevőjének halála fölött. Alig hogy eltávozott, észrevették, hogy a ravatalon fekvő halottnak gyémánt fülbevalói hiányzanak. Semmi kétség sem forog fönn az iránt, hogy a látogató asszony követte ei a lopást. Azonnal megindították ellene, a nyomozást és sikerült is a fülbevalókat megtalálni azonban a furfangos tolvajnak még eddigelé nem akadtak nyomára. — Haliloiis. Özvegy Prikk Jó-zsefné asszony elhuny t L-dényben. (Nógrádmegy«) b. Bíllot családnál. A legderekabb nők közé tartozott, kik a honleány névre érdemesek. Férjével, Prikk József, fel, ki a szabadságharcz aiatt szerepelt megyei tisztviselő volt s később Amerikába költözött, a 60-as évek elején hazánkba költözött és itt távol e«ő hazájától, még sem mint idegen, hanem .mint második hazájá: is melegen szerető honleány élt. Férje : Prikk József volt országgyűlési képviselő, 1873-bku, mint torontáli alispán, a királyi korul alkaimával szerencsétlen felfordulás következtében mult ki. Férjével Amerikában ismerkedett meg. ki akkor magyar emigráns, majd chikagói egyetemi tanár volt. Férjét tisztelte, szerette é* özvegysége napjai a valódi bánat napjai voltak Az özvegynek Ó felsége, férje halála után évi 1000 forint kagydijat adományozott. Prikknl özvegyzége óta Budapesten lakott, ho köztiszteletben állott haláláig. A derék nő halálát ssélhüdés okozta. Papírszeletek. Egj hivatalnok neje ralami gazda* bőr ziaoerrel magaaökött — És out esinál mn.t a „ ., — kérdi etry ismarn« a mátiktó! 1 '' — Hát utánuk ment . SzOk,vé„reknak — Ugy-e, hogy bo«z0t álljon? Nem. A feleságérel akar Oaatotkodoi — Én, ha valakit slSsxSr J^l egj hölgy egy táraatágbao, - r5fWo'' ~ róla Véleményt. És nem emlíksts« L kotoic lha csalódtam volna. & r»" — Mamám — «6lt kBibe kis meguítáí''"'' mÍDt T<Uk6d1- S 8ser«ti Bo a gyermekeket ? Oh (,D nagyon saeretem a gyermekeket. külön5..0 h» visítanak. Mit . . . ha visiUnak ? ICe.ú, «er. akkor — kiriaaik 5ket a szobából. Vasúti menetrena Veeyes hírek — A görög koloztoréletből. Thes sáüában egy hegységben tíz kis görög kolostor van, melyek fekvése igeu sajátszerű. A kolostorok mindegyike egy jár-natlan sziklacsúcson fekszi, ugy hogy a szerzeteseket magukat is kosarakban húzzák fel társaik. Az élelmet is ily módon viszik fol a kolostorba. E .meteor"-oknak nevezett kolostorok közül, miket II. Palseolog Androníkus építtetett, ma már csak háromban laknak. At ott jár-görög biztosok oly szerzeteseket is találtak a kolostor lakói közt, kik barmincz év óta nem hagyták el sziklafészköket. — Salvini is a magány Salvini, a nálunk is ismert oiasz tragikai művész, álnév alatt Solmunában magánlakást bé relt, hogy háboritlanul tanulmányozhassa szerepeit. A házigazda a lehető legszivé-Ívesebben fogadta lakóját; neje, gyermekei, amint megreggeliztek, mindnyájan kezdtek dolgaik után látni. Salvini is elvonult. — Egyszerre arról a helyről, hova elzárkózott, siráukozó, majd kétségbeesett hangok hallatszanak, mintha az illetőnek bűnös lelkiismerete támadna tel: Indul Kanizsáról hova. Vonat .aám Ora f,f0. Idí J07 K.cík, li.>bi««, Duoibovár 5 10 r«j{C,J . . . 2 30 díln: LJ . . 11 I ijj,I 20 Kuda Pestre (gyorsvonat) 5 .15 ragg. 1 ** • (posUTonat) 2 6 dílotl i)2 '' ("gyes ronat) 11 20 ¿¡je 313 Bérsh« (Saombaths''T, 8opron '' « 15 répáéi 301 - 1150 315 Sopronba 3 205 Prá^prhof Kottori. Csáktornya i 55 203 , . . 2<7 201 • . (Cyorsv) . 10 50 Érkezik Kanizsára honnét jje délut reirif düot éjjé 210 Zákány felöl 216 . 208 . ¿11 H»da Faatrői 203 ->oi 302 Bí^st.ől 314 316 Sopronból 2<4 , 206 „ „ 202 PrlgerKof felél (r)or«rou»t) 5 ¿7 reggel 1 41 délh. 11 1 éjjel (vegye« »onat) 4 15 reggel (postavonat) 2 5 délut (gyomronat) 10 30 ijjel 4 1 reggf 10 15 éjjel 12 5 délbe 0 1 20 délut 10 50 éjjel 5 37 rege?1 Felelős szerkesztő: B.ÍT0RFI LAJOS OQOOOOOÖ nn nn nn nn nn nn 00 nn nn on no 00 00 00 00 00 M OLL SKIDLITZ - POltA Csak akkor valódi, L min/"n tohot * " éw as én sokaxorositott .-zégero van lenyomTa. év íu a le^iohb aikerek .»íeüett fennáll mindennemQ gysztor befegseflek és esiészfésl akadálysk, (rcint étrá?vhiánv. haaamrniá.i vér foislss ét shsiyer ellen KnlfinRa<n oly egyéneknek ajánlva, kik ülő életmódot folytatnak Haailsftássk tirvésyllsg blatsttstask. Egy lepectételt eredeti doboz ára. I frt. o. é. BORSZESZ SŰVAL. A legmegbízhatóbb 6ns> gélyaő ssere a szonr>dő cmi>eriségnek minden belső é> külső cynlladáanál. legtöbb betegség ellen, min. dennemc selienfllések, fej-. Rll- és fogfájás régi sérvek és nyílt s^b.-k-rákrokélyok. ilt.z0k. »zemgyolladas. mindennemű bénulá é» sértlléi stb. Stb. ellan Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. XX XX XX XXK XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX XX !? X HaJ-májolaj. Krohn M. és társától Bergenben (Norvégéban.) keraskodelemben előforduló Kten halmáj as.rolaj valamennyi, faj köxöU az egyedüli, mely orvosi cséiokra használható. Ara egy üvegnek használati utasitással I frt. Q- é. Fő si»I I I f á R Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs Tuchlanben. Baktár az állam minden himevei győgysaertáribau vagy ftiazcr ksreakedóaében. Raktár nélküli belyai^ekben magánegyének nagyobb megrendeléseknél megfelelő árlccugeiésben ré.aesQlnek A t. ez. k0s8ns-g kéretik határosoUan Moll-féle készítményt rendelni és csak olyanokat elfogadni, melyek iáját órjegyem és aláírásommal vannak e''látva. Raktárak : Nagy-Kszlzss B-lus J. gyógysz. Práger Béla gyógyír. Fesselhofer József, RosenMd Adoll Roaenberg Ferenex, Strém és Kleiir — Zala-Egerszes Ho;lóy J. K Ma czail laztl Ferd — Barcs Domer S. — Caáktorsya OSuox L ^yógy-x -résx — Kspssvár Babóchay Kálrn Kohn J. g>ógysz. Th Kecskeasy _yógyiz. — KaprOnCZ Werli M. gyógy Kéarsg Oiacsinorirs 1st gyó^y.x — Keszfkely Wünscb^ P. — KSraesd Ráts Ján — ZSfráfe Irgalmashoz gv6gysi. Mittlbach S. gyógysz Holjac V. — Seprős Mez ey And gyónsz.''— Letesye Kaliwoda J (240 29—52. GYÖNYÖRŰ ROM KATH.IMAKONYVEK Van szerencsém jelenteni, hogy a köztíszteletü Beke krjntóf vörós berényi róm. kalh. plébános és hírneves magyar iró által figyelemmel szerkesztett harmadik és negyedik kiadást ¿rt, az hitatosságot előmozdító, a kath. hivek szivét nemesitő, háromféle kiadású: .Mennyei Mannankert, Üdvösség; fts-vény«-". „Bizton lelki vexér" czimü és már tizenkét ezer példányon felül a kath. hivek közt elterjedt lmakönyvetet a teljes írói joggal örök áron megvásároltam. Beke Kristóf plébános ur, a kath. hivek jobbléteért lelkesen küzdő lelki atya bölcsen belátá ezen imakönyvek szükségességét, és ezek által igyekezett a nyelvetrontó ós hibás imakönyvek kiküszöbölését előmozdítani. Ezen imakönyvek megjelenésök óta mindenütt szívesen fogadtattak és eddig » veazprérai. pérl és szombathelyi püspöki hM6^Kok jóváhagyá-át «''ny«"-ték, . ezáltal kifejezést adtak, miszerint e azépen kiállított hibátlan imakönyvek terjesztését a kath. hivek közt szívesen látnák. NeMVSÍ ju^aStkert, »agyi« teljes tartalmú ima- és <>n«-könyv keresztény katholiku»ok használatára, harmadik kiadás, öt müvé.sxi aezélmet nxetfl képpel 8-rétü, félbőrben, kötve tokban . . frt 1 3<> Egész bőrben, tokban és finom ararymetmésael frt 1.80 l''Zgéxz ! őr aranvm''-tssés. csat éa keregxt frt 2.70 Zerg> bőrben cs''it éa diasittésael . frt 4 — Finomabba.- készítve ...... frt 6.—. 8cWem- vagy bársonykölé» aranvmet«xés»«l diaxitve frt 7 —10 — Meáaye sisnnsskert, 1 finom papirra nyomva 12-rétü, hat kitűnő Udvőssés ösvssye. aexólmí-Uzetil képpel. Kxinuy >matu czimlappal. Biztos lelkivezér '' Negyedik k.adás. Fel bőrben, tokban .......frt 1.2f) Kgésx bór, finom aranymetaxé* é* tokban .... frt 1.80 Acaél kereaxt és caatuíl.......frt í 80 Zergebőr disai: éssel ........ frt 3.60 Finomabb kiállított..... . frt 5—6.— Selyem- vagy báraonyk disaitmény frt 6 — 8.— neaayeí aassázksr 32-rétfl, temérdek képpel diaxitve, papirk. tokban .... irt —.40 Aranymetszéssel, tokban ..... frt --.ti) Acaél kereszt, csattal ..... frt 1- — Zergebőr, díszesen ....... frt 1 M Selyem-bárzony finom di«sitménynyel .... frt 25''- Kls rézsáskerf. vagy a k^:h kemsstécy ifjuaág imái és énekei kis csinos aranyuymatu papirkötésbeu, tokban ; ára 30 kr. ; ang-.I vásson cxüst nyomással 40 kr., egéaz bőrben velinpapiraranymstszéesel, tokban M> kr. ; aczélcaatra 70 kr ; egész bőrbon elin papir aranymetaz éssel és acaél csatra, k.-resatUl 80 kr. Egyházi ésekköeyv. 115 egyhási énekst tarulmazó, H-ik kiadást én rainos aranvmetxés»el készített könyvecske, ára 60 kr. Hoaskkssáresri emlevy. a bold. sz Máriát kegyeletteijesőn tiszteli uiagvaroknak aiánlva, ára 20 kr Hagy áldozat, irta Tóth Mike Jézus táraaaági ta« IV. kiadás, csino. köuyv képekkel ára fűzve 18, kötve aranvnyomaaaal 28 kr. A''szwrt ksrezztsti ájtatsssáfl. képos kiá.láa irta S«emí.nyi Ágost sxent-Fwen<-z r. áldoxár, kemény kötés, aranynyomáasal 28. kr _ Minden megrendelés po»ta fordultával »«aköaClUtik. Tias lelettel WAJDITS JÓZSEF, könyvkiadó N -Kanizsán. Kljy-riiiiái, iy>—tart a kiadó telajdonos Wajdits József gjvnm&Ájka. N\QY-KAWffiS<ài 1881. november 20-án. ElólLstéai ár: egész évre ...... fél évre....... negyed évre ..... Kçy mám 10 kr Huszadik évfalyam. 8 frt 4 . 2 . HIRDETESEK 8 hasábos petiuorban 7. másodszor 6 s minden további sorért kr. SYU/ITKKUKN son.iik. nt 10 krrrt vetetnek fel. iwurstóri illetek minden «''gyes hirdeti sért kr. fizetendő KÖZLŐIT I A lap ixellöni réasét illeti ktalemé nyrk a IMQÉHHhfl. aayagi réezét iüetc kOzleméavt* pedif a ciadóboi bérmentve mtéxenüók : NAGY k AN I L S A Wiass.eshai Bérntentaúeu levelek cvak uœen munkatAraaktûl fogadtatnak el kéziratok tiaaza nem kuiiirtnrk. N»^-Kanizsaváros helyhatóságának, .nagy-kanizsai őnk. tűzoltó-egylet", a , nagy kanizsai kereskedelmi s iparbank''. <nagy-kauiiaai ukarékpéaalár«, a ,zalamegy«íi általános tanítótestület* a .nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a ,3oproni kereskedelmi a iparkamara nagy-ktnizsai leül válás/, tinány a" * több megyei és város egyesület hivatalos értesítője. Hetenkinl kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. Budapest, no>ember S. Szőnyegre került „a főpapi hagyatékok ügyében a )a\adalmi törzsvagyon elkülönítése. a javadalmi értékeknek a/ elhunyt főpap hagyatékából, az örökösök ¿8 uetalání magánhitelezők igényeit megelőzőleg leundó kiegé szitése agy az elhalálozáskor folyamatban levó év jövedelmének felosztása tárgyában követendő közigazgatási eljárás" szabályozása. A perr^nd módosításáról szóló törvény 109 ij-a hozta e kérdést napirendre . mely fölhatalmazta a vallás- és közoktatási és az igazságügy ministereket, hogy a törvényhozás .további intézkedéséig rendeleti uton szabályozzák e kérdést. Tagadhatatlan, hogy elméleti jogászaink nem sokat törődtek a Conventio Kolonichiana s a vonatkozó udvari ós kormányrendeletek-alaki részével ? ha az anyagi jog szempontjából találunk is civrlistáink-nál itt-ott fejtegetéseket, a főpapi hagyatéki eljárás jogforrásai annál kevesebb méltatásban részesültek. Boncz munkáját) kivéve, legfölebb csak eíry-egy concret eset alkalmából a főpapi hagyatékkal foglalkozni kényszerült biró, vagy administrativ hivatalnok forgatta a szétszórt jogforrásokat és csak a concret eset elrendezésénél tapasztalták, mily bonyodalmakra ad okot a jogforrások ziláltsága. Nem tudta sem a bíróság, sem az administratio, hol kezdődik s hol végződik hatásköre ? Nem tud ták a főpap magánhitelezői, mikor nyilt joguk a főpap hátramaradt vagyonára? Lehet-e a halai után azonnal végrehajtóval menni a püspöki lakba s lefoglalni a hátramaradt ingókat. vagy meg kell-e várni, mig a törzsjavadalom kiegészíttetik ? Bizonytalanság volt az egész vonalon. Egyik bíróság magához ra- » A klh főpapi hagyatékok körüli eljará» ••« crr<- vonatkozó fóbb rendeít-tek. Közii ltonc* Ferenc«. 1878. gadta az egész eljárást s kizártnak akarta tekinteni a kiküldött ministeri biztos hatáskörét, a másik bíróság végrehajtásokat vezetett a hátramaradt vagyonra 8 már elóbb osztoztak a hagyatékon a magánhitelezők mi előtt a törzsjavadalom kiegészíttetett volna. Gyakran százezrekre ment a törzsjavadalom megcsorbítása s azok a százezrek bírói közbenjárás mellett jutottak a hitelezők keiéhez. Megindult azntán a birói és közigazgatási hatóságok között támadt hatásköri összeütközések harcza s legtöbb esetben jogerős birói hatarozatok nem engedték meg, hogy az 1869. IV. t. cz. 25. §-a értelemben eljáró mi-nísztertanáes elismertesse a cultus-ministerinm provocálási jogát Hibáztatni azonban sem a bíróságot, sem az administratiót nem lehetett. A biróság azon meggyőződésben volt, hogy az 1868. 51. t. cz.-ben szabályozott hagyatéki eljárás rendelkezései alkalmazandók, mert az 1868. 54. t. czikket életbeléptető igazságügyministeri rendelet által hatályon kívül helyezettnek vette a Oonventio Kolonichiana s a vonatkozó rendeletek alaki részét - mintán az hatályában világosan fönn nem tartatott. Azon meggyőződésben volt, hogy a törvény előtti egyenlőséget biztosító 1868. 54. t cz. rendelkezései kivétel nélkül alkalmazandók — legyen bár szó főpapi, vagy papi, vagy magánhagyatékról. Az administratio ellenben ó felsége legfelsőbb kegyúri jogának s t kir. adományozás jogezimének természetéből indulván ki — gzarosan ragaszkodott az egész Oonventio Ko-lonochianához s a vonatkozó rendeletekhez h azokat alaki tekintetben is teljesen érvényben levőknek tartotta. Ezen az alapon nem követelt kevesebbet az administratio mint azt, hogy az egyháznagy elhalálozása ntán a zár alá vételtől a leltározáson ke- resztül egész a végszámolási okmány elkészítéséig tökéletesen ki legyen zá fva a bírói közbenjárás s ez caak akkor vehesse ''-ezdetét, ha a cultus-minister kijelenti: ennyi volt szükséges a törzsjavadalúm kiegészítéséhez — ennyi maradt hagyatékul. A vég-xzamolati okmány elkészítése elótt kötelessége a bíróságnak a főpapi hagyatéktól távoltartani magát, mert beavatkozása uem jelentene keveseb bet, mint ó felsége kegyúri jogainak csorbítását. Igy gondolkozott az administrai ió i ezzel rámutattunk a kép miudkét oldalára. Egyfelől a kir. bíróságuk a magánhitelezők altal kért biztosítási és kiegészítési végrehajtások ahpján az egyházi törz8javadalom kiegészítése elótt elvonták azon értékeket, melyek mindenekelőtt a törzsjavadalom kiegészítésére lettek volna fordítandók ; másfelől az administratio ódon ela-i vult rendeletek alapjáu feljogosítottnak hitte uiagat arra, hogy vitás maganjogok fölött döntsön akkor midőn az 1869. t. cz. 1. §-a elválasx ja az igazgatást a bíróságtól, midőn modern bírósági szervezeten nyagró független 8 elmozdithatlan bíró mond igazságot. Vagy uem magánjogi vitás kérdés-e aa, midőn a rongálások és javítások föiöu kell Ítélni? Bármiként döntött Is a cultus-mini8terium az ily világosan magán jogi keretbe tartozó kérdésekben: megnyugvást az érdekelt felek csau ugy lelhettek volna, ha a cultusmi-nisterium szava nem az utolsó szó lett volna e kérdésben. Ily bonyolulatban találja e kérdést az 1881. 59. t. cz. 109. §-a, mely az említett felhatalmazást megadja. S most megindulhat a vita: miként történjék a rendezés? Vannak, kik szorosan ragaszkodnak az antiqualt rendeletekhez 8 nem vélnek — t«k intettei a felhatalmazás keretére — pactalfcatni a modern áliatn jogi szervezetét kiépítő alaptörvényeinkkel. Tökéletesen meg egyezőnek találjak a mai jogrenddel, ha a cultusminísterium biztosa a káptalan két Ugjával, a vérrokonok-kal, a kincstár képviselőjével lezarolja az egyháznagy ingóit — s azokat az ingatlanokkal együtt leltárba veszi, összehasonlít ja a leltári állapotot az átvételi allapottal. meghatározza a deterioratiot stb. s megállapítja a törzsjavadalom kiegészítéséhez szüksége-» é''ték összegét. Vannak, kik megelégt-dnek az zal" hogy a cultusmmister altal megállapított végszámolati okmány olyannak vétessék, melyet többé biróság előtt kérdée tárgyává lenni nem le het és megelégrsznek az örökösök és magánhitelezők jogain** azon ol tal inával, melyet a cultusmÍDÍsteri biztos és a cultasministeriom admi-ni&rativ eljárása nyújt. Ezen rendszernek érvényre ju-tásat, egyéni véleményünk szerint nem szeretnők. Nézetünk szerint a felhatalmazás kerete nem oly szűk, hogy ennél tovább nem lehetne menni, mert nem republícálást parancsol t felhatalmazást tartalmazó törvényszakasz, hanem s fennálló törvények alapján kívánja a kérdés megoldását. Ha a fennálló törvények kifejezést nem a Kolonichiana-ra értjük, hanem értjük akként, miként azt értenünk kell, hogy valamennyi fennálló törvényünknek kell összhangzásba hozni az eljárást : ugy nem habozhatunk abban, hogy a fönnforgó kérdést inkább az 1867 óta keletkezett törvények szem-poQtjáből kell megoldani, mint az 1820-ban kibocsátott kormányrendelettel támogatni azon elvet, hogy a cnltnsminíster által megállapított végszámolati okmány végérvényesnek tekintendő. lu.-xbb az 1868. 54 . t. cz.-ben foglalt hagyatéki eljárás tóelveu kell irányadónak venni, mimi visszamenni azon időbe antiquitásokat kutatni, midőn még hagyatéki eijarasrol szó sem% volt. Inkább az 1869. IX. t. cz. szellemének kell világítani, mint azon idő homályába elmerülni, bol a hatáskörök tökéletesen összezavarva voltak. De hogy a törvényhozás nem ifi azt akarta, bogy ódon, elavult 8 mai jogrendszerrel contrast rendeletek elevenít fessenek: fel: az a dolog ter-mébzetéból folyik. Akkor nem %dctt volna felha tal uaztst eljárás készítésére, hanem egyszerűen kíjelent«Ue volna, hogy az eljárás marad olyan, mikéül azt a Kolonichiana s a vonatkozó rendelete« megállapítják; hanem igenis a törvényhozás ''éppet ^azt sücaría. hogy a fönnforgó aaomxliák megszűnjenek. Megszűnjék először az: hogy az örökösök é$ magánhitelezők magánjogi oltalma csak annyiból álljon, miszeriaí szabad legyen neük panaszkodni s ehelyett azt akarta a törvényhozás, hogy a magánjogok — a mencyíre egy kösgpatgatasi eljárat biztosíthatja — biztosítva ¿egyenek. Megszűnjék aás^úzer az: bogy a bíróságok ádó elóu tustosilási ó kielégítési végrehajtásokat rendelhet se nek- el a főpap után maradt vagyonra 8 & törzsja vadalom ic^jdon-képen fedezetéül szaigáijr.n a magánhitelezőknek. Az első czéi ei lesz érve aicsor. ha bírói assisteatía mellett történik a iepecséteiés. leltározás s ha * végszámolati okmány vógérvén^e fölött az utolsó nő nem a tiszta administrativ hatóságot illeti és ba a coaten-tiosus kérdések fölött a cnnientiosus ügy természetéből kifolyó contentiosus eljárás létesül. A második czél el lesz érve akkor, ha a szabályrendeletben érvényre emelkedik azon — a legfőbb TARCZA. Álomkép. I^hei-.etől ) Úrnőm házából jöttem én S ni''-nék ."rillt.éfj éjjelén Ao.int a sirk'' rtiKfl mejjyek, A s<rok haikau inun- k. S im'' i»ntos kövéről int; A holdfény fel és leszáll megint Susognak: .Várj! mindjárt jivOk!'' 8 halványan szállnak, mint kodók Ez a lantos volt. ki felszállt, S magasan sírkövére állt. A laatboi torul, a húrba csap, S tompán sivítva dalba kaj> ■ .Hej! ismered a régi dalt. Amely «ziveilbSl rtlket cmHt, Te lant, homályos s tompa? A* angyaloknak égi öröm, Az ttrdögök'' ek pokolUröm, Szerelemnek ai ember mondja !* Alighogy e szók hangzottak, A »írok mind i''elnyillottak; Sok 1-gképzet i-lóoyotnal, S * lant'' I körQ! zene vadai ; .Szerelem, a te önkényed Hozta föld alá tes tluket És bezárta saemeinket — Mért hisz ily éjjel bennönket?" s ordít, sivit, zajong, esórög. ti zúg, Üvölt süvölt és nyög A vén körül az örült nép, Ki hnrha kap vadul ekép: .Bravó ! Bravó ! igy mindig ! üdvözöllek! Értettétek, Hogy varázsszavam hangzik! Mert egy évben mint másikban, Nyugi ránk mi kicsiny kxmráakban ; Jó* kedvvel ma hadd legyünk! Szót kérek — Nézzétek, magánk leszünk! Életben bolondok1 voltunk, Ksztel^n dühvel hódoltunk K»«tolen szc .-elemnek. Ma mulatság cem marad ki, ZYogja kiki beszélni, Mint temette «1 itt len, Mint üzé, Miut ólé, Őt esztelen szerelem!* És im'' körflkbSl, mint a szél Szökik egy görhe» s igy beszél : .8jtabó!egényke voltam Ollóval és tfivsl, Oly jól s gyorzac dolgoztam Ollóval és tfivsl, És jött a mester lánya Ollóval és tűvel, S beié sznrt a szivembe Ollóval és tővel.- Nevett-k mind » szellemek, S egy másik saöruyen igy kezdett : ,Don Einaldo Rinaldini, Schinderhamo. Orlandini, De Mór Károly f8képen Volt dicsC példány képem.'' ,85t zxe vttacr. tiszu?iségg«l Mint e nagy vitéssk hévvel, És a legszebb nfiarez volt, Mely fejemben háborgott." .Fohászkodtam, turbékoltam, És ba ettl megbomoltam, tjjamat dngám bele Szomvxéd aram ztebjéb«.'' .De a várnagyunk mérges volt, Hogy vágyómnak könnyeit oij ZsebkradSvsl zzáritom Mslyst birt jó ssoassidom ,Ét jámbor poroszló módra Körülfogának hallgatrt, És a fegyház nagy zzeutetl Vett fel eng«m öUbsn 4 . Kéjelrgve gondolkoztam Szerelemről . gyapjút fontam, Mig Rjnaldo árnyéka Jött i magával hnrcaola * Nevettek mind a szellemek, 8 ezifrán egy májik igy kezdett : .Deszkák királya voltam, Szerelmet csxk játszám, o-ditánj gyakran: .Oh ég!* Sok . Aht fohészkodám.* , Jól Mortimert caak játszum ; Oly szép volt Mária! De játékom daczára Értni nem akara * „MidSo egyszer kínomban .Szent Mária!* mondám, A tirhöi nyúltam gyor.an 8 kissé mélyen szurám.'' Nevettek mind a «zellernek, 8 febérb''-n egy máaik kezdett : .A tanszékről csevegett )e tanárom, Csevegett 8 én alnvék azalatt; De ezerszer jobban éreztem volna Kedvez leányánál magamat.* .Gyakorta az ablakon inte nekem le, A virágok fóje, éltem «ugara A virágok fóiét egy vékony lábu Gazdag philisstsr szakssitotta.'' . 8 átkoztam az asszony — a gaxdagoket, ördögfüt tettem a borba, A halállal ivim barátságot, 8 ez szólt: »jSjj le a pokolba!» 8 mindnyájat újra nevetnek, 8 másik kötéllel szólal meg: ,Disselg a gróf lsáayával, 8 dicsekedik gyémántjával. Mi a közöm gyémántoddal? Jobbat ásnátok lányoddal. .Vádé Rket kapu és zir, - Sok zsoldos, rejt belül a vár. • Mit érdekel kapn ét zár? A hágcsótok Súndent feltár. aA kedvesemhez felmászok, De ekkor leot már kél ssitok Szép lassan, én is itt lessek! Ily éket én is szeretek''.* ,lgy gúnyol a gróf, s megragad, 8 ujjongva vesz körül a bad. Pokolba! gaznép! n m loptam'' Csak jó galair.Som akartam!* »• .Tanár» nem használt, sem beszéd, Hamar készítenek kötéit 8 mint jött a np, nagyon caodAlt. Hogy már akasztófán talalL v S nevet a szellemkar ujb >1, 8 kézzel fejében másik izóll : .Vadászni üze szerelem, 8 puskaval a késben menüim, - És im'' sivit a fáról le. A hollo szóll: .töt-le ! töt-le!* »Csak egy galambot lelnék fel, A kedvesemnek vinném el! x Est gondolám > bokor és ág Kötött kerestem a prédát. .Mi játszik s csákolódsik ott? Kát kis galamb leez Un amott Elfcsaazom — kakast hozom — '' És lám kedveeemet látom.'' .Galambom volt menyasszonyom, Egy idegen férfikaron, — öreg vadáu ! most jól találj I 8 az idegen vére eláll '' .De majd egy vad hóhérczapot Lsürü erdőn áthalad ; lettem sarak a feje, a holló saóllt. ftt-ls! tU-ls''. Nevettek mind a szen.emek, 8 a lant«» jt 4c haltaan zeog : .ismertem éa egy ásekeL, A dalnak vége van ; Ha mellben a ssiv megreped, Ugy haza megy a dal !° Ê* a kaczaj njból elkezd. És a azellema&r közbtn rezg, De a toronyról .égj" hangzik. Ée a eaeliemkar eltűnik. SOMOGYI EDE I Tllaj. Teher ssiáv ssó, t i - t i igától, h u s é jelentéssel. Tele a sriávban bor-jut jtílent, agyanasoD igától és ugyantson tójelentéesel. azon borjut t. i. mely m^g az annyát húzza. Ha ast mondom a magyarnak :Bshúsó huiia ahu-zató húzandó jából a h u v-c i v a 1 ó t" nem érti; ha ugyanast seytha nyelven igy mondom: ,t''e I e tije is tejinovoga tejdja t e j u" a ienti kevés magyarásat ssgf-lyével magától )• rájön, hogy Itt as mondatik :a borjú huisa a t e h és t ő g y é b 6 I a tejet. — .Grftd-vaesárovi tinóji tiju aa t ét i 1 i telegu grfldvaoiem,'' es meóti veytha mondat és ast tessi magyarul: göröncsér tinói húzzák dénlán a taligát agyaggal. Egy ssóval T i 1 a j geta ssó éa hásót jelest, ugyanast, amit s seytbs t i 1 o j jelest, mely mint r á h á s ó, mint ü t ó, t i 1 ó alakban ment át a magyar nyelvben. HUSZADIK fiVFOLYAM ZALAI K 0-Z . L ö N Y >iírCS'' •» i í í r-vo ¿r • NOVEMBER 20-áu 1881. bíróságok által több ízben kimondott — elv, ho^y valamely egyháznagy nak tiszta hagyatéka csak akkor van ha a tőrzsjavadalom teljesen ki van egészítve: azaz; a kir. bíróságok a magánhitelezők jogainak érvényesítését addig, mig a javadaJom átvételi eljárása be nem fejeztetik — kötelesek lesznek függőben tartani. Ugy gondoljuk, hogy a létező bajok megszüntetése levén a kormány k-laáata, az 1881.59. t. cz. 109. §-a a megfelelő értelmezést nyerendi s akkor a létező bajokon segítve lesz. Dr. W—CS. GY. A zongora és zongorajáték történeti YáaJata. (Promberger János trtin Koreo« Ambrus.) (Folytatás.) III A bécsi iskolaidószana. (IsOO— 1830.) (Zongora-concert, concert — Rondo ós bravour-váriátió k. — J. N. Hűmmel. 1 — Országos iová»ár. A somogy ( megyei gazdasági egyesület országos lóárverést rendez. A többek között következő határozatok hozattak: Az országos lóerverés lesz 1882. évi márczius hó 13-án Kaposvárott. Az eladásra szánt lovak bejelentési határideje tart február hó 1-éig. Márczins hó 22-én minden eladásra bevezetett ló előfog vezettetni, megvizsgálás végett. A lótenyésztési szakosztály elnöke felkéretett, hogy írjon fel a földművelésügyi ministerhez azon kérelemmel : mikép engedje meg az egy éves méncsikóknak ugyanezen naponi bevásárlását Egy különbizottság küldetett ki a lóárverésí szabályok elkészítésére s a rendezés keresztülvitelére. - Az 1882. évi januártól megszüntetendő semmitöszék helyett — mint hírlik — a kir. tábia egyik tanácsa fog megbízatni a függőben maradandó semmiségi ügyek elintézésével s ugyancsak azon tanács fogja képezni jövőre a magyar capationalis forumot. — A hadügyminíster egy ujabb rendeletet bocsátott ki a hadsereg tisztjeihez. Egyes tisztek ugyanis, a lapok „kis hirdető rovatában keresnek házastársat s & mellett-kíiiják tiszti jellegüket, hegy mily katonai rangban vannak, mely csapattestnél szolgálnak, sőt némelyek házasság helyett egyszerű nőismeretséget keresnek. A hadügyminíster a tiszteknekeltiltottá az ily nton való ismeretségkeresést s ez a rendelet tudtokra adatott a tartalékos tiszteknek is. Aki mindazonáltal ezután is ily, a tiszti állás tisztességével össze nem férő nton jár feleség, vagy ismeretség ntán, becsületbíróság eíé állíttatik. , Ami tudniillik a horvát nyelvben tele, az a Scytháknái t i 1 j e volt, de sulyok jelentéssel; e t i 1 j e-ből lett t i I j - i t ige, sulyokkal beverni ast a földbe, amit az orosz most t i c s i n k a-n a k mond, der Zaunstecfc-en: ezen igéből lett először t i 1 j a, sövény ticsinkakerités; ebból a t i 1-j a -ból lett a t i c e i n k a alkalmazás* t i 1 i n k a, t i 1 j á n a k a kicsinkéje, fonó vessző ; mig t i 1 j^t igéből, t i 1 o j, tiló, kenderütő, kenaertprő, eszköz, alakult Scythiában ós mig ugyanazon alak a gétáknái helynésül alkalmazva, eredetileg csak botkeritéssel, sö-ványnyel védett helyet jelelhetett. Igy azután nem cak a t i 1 ó ós t i 1 o 1 n i, hanem a tiltani és t i- 1 i n k ó szók is megvannak fejtve, T i 1 a j geta hagyomány méllé négy seytha hozomány, , ■ Budeux nagy nyelvtudósunk a t i I-tani szot eJőbb a ¿nn kieJti, későbben a finn s ü 1 g e igéből magyarázta ki; miért is ast a magyar nyelv ősi vagyo nának tartják. Kérdés: tiló és T i 1 a j lehet-e a lót, horvát,sserb nyelvből kölcsönözve? Nem lehet, még pedig aérl nem, mert ezen nemzetek ősei a téti igéből lett ti 1 j ,alakot először a borjura ad''ák rá mint t e 1 e - t ós másodszor a testre mint t i e 1 o-t, exekből pedig olyan jelentésű ige Uibbé nem képezhető, mely helynévnek alkalmas, vagy az ütő t i 1 ó-nak megfelelő főneve, adhatna. Kérdés továbbá: a moóti seyihák tehát mi néven nevosték ( l e i U t? 1 nagyiui i,a t j e főaévképsőval Ugyanazon té-ti húzni, nehéznek lesni, igéből, meiy igy lett főnév mai napig is magyar ;est,le-if,tje névszóban, mint aeytha hozomány. De hát- ilyen formán t é » s t a is seytha »tó volna? — Kétséget nem asen ved, csak as a baj, hogy a dálsslávokuál — Mobcheles Ignács stb. — A bécsi siy és Czerny Károly. — Louis van Beetho ven. — Zongoragyáriás.) Rögtönzés vagy szabad ábránd ás ¡tongora concert voltak és maradiak a i&r. számok ezen művészeti időszak hangver senyzőinek programmján. — Azőreszök ról való a concert-rondo, a Humm«l-féi-egyedüli alkotmány és a Moschelos álul lendületet nyerő bravour-váriátió. Hmn mel valamint Moscneles közvetlen cskiIh koztak Mozárthoa, en szellemben és is lésben vannak irva munkájik is. Ide sorozandók még Kalkbrenner Frigyes Kies Ferdinánd. Dusek Jánoe, Pixis Pé ter, Weber Károly Mária és máao :. Czerny-vei az izlésteli, megható zenemüvek napja leáldosáaban volt, ő vele nem emelkedett a zeneművészet, hanem inkább lejebbszállt; őt a sőkat-irás mániája szállta meg, de ss is igaz, bogy müveit s szépészet kaptafájára húzta; egyéb kortársait nem követte hiábavalóságokra és minél nagyobb terjedelemre nézve megkapó, pillanatnyi ideig ható müveivel mégis ftüűlmult a mindennapi szersők nagy sokaságát. Szerencsés módon s senét esen időben egy férfi támasztolts fel dermedtségé ból. tesped tségéből, mindennapiasíagából, kinek, mint senki másnak igazi hivatása volt. ez uj élete, hozott a zeneművészetbe, eltávoztatván a fenyegető romlást, ez a férfiú volt Louis van Beethoven. Benne koszontotte a múzsa az előhaladásnak és akaraterőnek fölkent papját; ő derített világot művészetek egyik ragyogóbbikára, a zeneművészetre: 6 keresztülhágta azon pontoi. melyen addig senki sem mert hatolni ; ő merész kezekkel nyúlt a zeneművészet gyeplőjéhez s az fantasiájának tökéletesen meghódolt. Beethovennel a zenének egy uj aera ja kezdődik : „a magasabb romanti-ciamus időszaka"., ő igen magasra emelkedett, ugy í.l előttünk napjainkban is. mint egy utólérhetlm. Zenei ideájira, mint egy ritkaságra (jaezebámult a félig-meddigvagy ópp"nrosszul értőksokxsáij-i; nem mertek hozzáközelítni, mint egy Istenhez, féltek, bogy .szemeik sy-ngék s a napfény megvakít" ja őket. Csak 137 eredeti müve van,melyeket a t»«net világnak hátrahagyott. Minden zenei miixlek-ját ismerték már közönségesen, de mégis uj volt elüttök. Beethoven nagy volt s a mí''legfŐbb, müvészalében önái''ó- Sehol1'' sem bocsájtkozott ismétlésükbe, teremtő ereje mindig tudott ujat éa meglepőt- pro ducálni mind alakban, mind eszmékben. Beethoven muokájit.egészen jól elemezhette az ember alaki tekintetben. Ez képezte legerősebb oldalát és kiemelendő sajátságát, éppen ugy orchosier , mint zoagora müveiben. / < Beethoven zongora rendelésében és hangszinézésében éppen ugy fói''.ételezhet-jük a nagy hatályt, a magasabb követelményt, a haladást,mint zongorajátékában. Szerencésen belejöttek ezen követelmények a meg fel «lő aongoragyártásba a-a zongora a mai terjedelemre kiszélesedett. Egy Gráf Konrád dal, Leschen n«l, Strei-ch^r-rel és más egyebekkel » béc.-ti zon goragyártás a hirnév zenith j.-u áll''. (^Folyt. következik.) Közönség köréből .) ii r plá- Tek. szerkesztő . SalaMOO Józe£z»U.-koppány i bán»» ur f év oki hó 16 án a t«-k. s/.-r-kesztőséghea intézett éaaflZtfc.í Köz4ii»y idei 85-ik ssámábau megjelent levelében » terhér-i kivMutt tőkekamaudó miatt a valódi tényállásnak teljr* elferdités« mellet eug.-tn. miut as alább köve''.ke®őkbői kitüsik, égés?, alaptalanttl rissaaéláísel és igazságtalan ''ággal vádol. Nehogy hallgatásom >» tiszt, közön ség által arra magyaráztassék, hogy si ne vezeti plébános ur által előadottakat m& gam részéről valóknak beismerem, kéry telenitve érzem mag;--m a tényállás valódi felderítése mellett, a plébános ur által előadottakat az igatság kővetkező mértékére leszállítani: Adó alá tartozó jövedelmét köteles a törvény érteimébea mindenki bevallaui. E''<-:> kó''.ele.''etUégének azonban a plébános ur meg nem felelvén, kamatadója 1879-ik évben hivatalos uton beszerzett adatok alapján at 1978 ik évben három egyénnél 20 p/o kamat, astiz busz kamat mellett elhelyezett 200 frt. 150 frt és.100 írt vagyis összeseu 450 frt tőke után 1878. év npril hó 14-étől deczemb r végéig, vagyis''/jévigélvezetfésöOfrtoí tevő kama'' -övedelem után (miután axamatadó mindig as előző évben hozott kamat után vettetik ki) az adó kivető bizottság által 6 forinttal megálLapiUato''.t anélkül, b<>^y ezen megállapítás ellen a plébános ur au-nak idején törvényes jogorv<;sIattal éít volna. Minthogy 1880 ik évben a plébános ur vttllomást adni ismét eiroulaszto''c, »i •■zen évi adókiyetőbizottaág az emlitett tőkék fennállását j igosan feltéte''«-sve m 1879-ik évben a fennti tőkék utáu eső 90 frt kamu; után az adót 9 frttal é» mint-logy as adókivető bizottság a szegi kir. törvényszéknek 4000/879 s«. zálogjog bekeblezési végzéséből egy, már 1876 ik évi április hó 24 étól fogva feau-■dlló ujabbi 124 frtos tőkének jutott tudo-„ mására, mely végzés szerint a zálogjog ezen tőke erejéig az illető adós ingatlanára >lébánoaur javára telakköny vileg bekebe-estetett.easu tőksusÁa as- emliteu időtől 1879 év végwg3J/3 évre számitott8% ka-m at; araz 37 frt 10 kr Utáa az adót3 frt 7 1 krral ösrszeaen tehát'' z j880-ik évi k& matadót 12 Írt 71 krral megá''lspi^otts. Aa, 1881-ik évi tőkekamatadó kivetését illetőleg ugy az állam valamint az edózó fe''ek érdekében körrendeletileg utasítottam a megyebeli községi és kör-egyző urakat, bogy mindazon esetben, midőn az előső években adózás a''á vont lóké fennRÜasa vagy megsiűaés- birósági végzéssel beigazolva niaos ezen kőrlil- u meg van és igy nem lehet rá hivatkozni, "hogy tészta okvetetlenül seytha hozomány. Z o 1 o t o oroaxui arany, z o i.et- i 8 z t a pedig aranyosszinü; miért t e-iszta is húzós, nyúlós, tészta. Hát a német T e i g ? Északi szarmata t e i g a nagy nyúlás, de nagy széthúzás és szaggatás is, miért nem csak T e i g, hanem T i e g e r is sarmata, mint t i g-r i s javorigán szó : ez a rómaiaknál, amaz a németeknél fennmaradva. E szócsaládhoz még ezek a seytha szók tartoznak: tág melléknév, eredet ben t á g i - a - o, kinyújtott; t a g, ki nyujtványa az állati testnek; t e g e r a t e g a ijj, die Ziahe és as ijjra való nyilak, t i k á k, tartója; ti már, búzó sóval cserző; tömlöc s, eredetialakban milscz Scythiában, sötét hely, mert t m i n e, sötétség, a szlávban az éj kárpitjának esteli, vagy a felhők nappali összevonulása foly tán kapott nevét, meg sem emlitve, hogy tengely tenger ten,yér szabály a szláv alkotások a te-ti igéből ée hogy Scythiából kerültek mi hozzánk. A szláv nyelvnek legalább is 15 olyan képzője van, mely csakis cselekvő nevet''alkot; mennyi van ölyan, mely cselekedetet, tárgyat, minőséget jelent? még nem saamlállam össze. Minden ily képzőkkel alakúit főnév ismét át mehet igébe és esen ujabb alakú ige megint szülhet főoevet, mi a szláv nyelv képsékény-ségét a véghetetlenig fokozza. Ehhez járul a tő és képzőbeli magánhangzónak ssine változása, mi például a t e i I j ből tealj és te-ulj színeket hozta elő anélkül, hogy képsőt oaerélt volna, mely utóbbi két táo egyike a kiterjedő magyar t á 1-ban, masika pjdig a huzó huzaodc tulok ssóban most is él. Itt van astán ason absolitismus, moly annyi táj nyelvet asli], ja hány a •sláv népek éa vidékek neve. •) E rovat alatt kózlőtiért felelősséget nem vállal a 8zerk- Most tessék hozzá veoni, bogy péi díul a t e e r teher szóban -ejlő pyök húzni, nehéznek fenni, fogalma mily könnyen surran át «a ülés, nyomás, nyáj" tás. kiszélesítés vékonyiiás, finomítás, gyöngédség fogalmába gondolkodás köz ben és a nyájas olvasó puszta szóra el fogja hinni, hogy egy egész kis szótárt lehetne azou szóalakokkal megtölteni, melyek csak ezen egy tő családjához tartoznak és réaeint a szláv nyelvekben mint eredeti, részint a görögben, .latinban, németb«ot magyarban mint köl csönszók összeczedhetők. Te-up or-i d j - a n j, ezen egy szláv szóban négy ige és négy főnév van, miért alap jelentése csak vaiami nagyotromba tépő h ú s ó, vonszoló lehet, amint as átvevő magyar nyelvben toportyán féreg csakugyan otrombán huzó, vagy otrombán tépő állatot, farkast, medvét jelent. Amit itt mint seytha, alkotást futólag érintettem, azt is rá tehetjük, hogy van egy magyar t e - a 1 j t j a 1, tállal; ba pedig valamonnyi magyar t-gját a tél i-családnak össze-szadem, ugy hiszem egy te i p • s v i a val, t e p s z i-v e 1, is telik, lévén e két utolsó alak épugy a kiterjedés fogaimával alkotta, mint a szinte esláv tenyér tányér ée t e n g e r szók, mindannyi téli igéből. A nyers bőr nyalkáját búzó t i pj-sónak adéiiszlávoknál t i p s s a a neve, Scythiában t i m azaz l e - i m volt, mi tő ée alakjelentés szerint annak daczára egy, a teher szóval, hogy képzőjük és nyelvszokáai jelenlétük, valamint születés helyük m különböző. Mind ennek alakulási útját leúni nagyon koiiiio tartana, ugoroakn kimondva; húsán tartana. soylbáAc te- u g o dugó, aémstesea dehneUd, latinosan tend enter te-ár-ita na, mit e lap sstlk t e - i r - i d j - e 1 d e t i 1 j - i t, asaa terjedelme tilt. ményt az illető felek kihallga''ása álul j''-gyaókönyvileg állapítsak m>-g. — Ily jegyzőkönyv vétetett lel 1881-Ík évi január hó 13-án zala-koppányi körjegyző ur által, melyből kitüniic,hogy az említett kölcsön tőkék közül hirom már 1878-ik c- ben az illető adósok által visz-8zafisettete:t, egy 100 fr''C- tőkének 7% melletti fennállását azon . piába nos ur a jegyzőkönyvi vallomásában beismeri, minél fogva a kamatadó 1881-ik évre az adó kivető bizottság által esen most «mlitett 00 frt tőke után 1880-ik évbe. ••Ivczett 7 írt kniat után 70 krral lett m gállapitva. A plébános urnák azon vádjára uézve, ho^y midőn az 1879. évben a fennti ''.őkekainatadó ügyében az adófel-agy<''ir«é$bez panaszra jrtit, itt meg sem hallj,'' tia''Qlt, megjegyzem, hogy ezen vád engrm, ki csak 1880 ik év junius hóban jöiu-m Zala-Egerszegre, egyátalán nem illethet. — Azonban emlékszem, boj»y 1S80. évben volt nálam a fennti ügyben a plébános ur. de valótlannak kelt nyilván itanom azon állítását, mintba én ót egyszerűen odautasitottam volna, hogy bizonyítsa be miszerint neki tőkepénzo nincs, a dolog ugyanis ugy történt, bogv a plébános urnák azon jóakaró tanácsot adt.i ni, miszerint tőkekamatadója kiiga-zittatása iránt kérvényt adjon be és az ebben felhozandó állításait bizonyítékok kai támogassa. Es a valódi tényállás ás ebből neve-zelesen pedig a f^nnemlilett és a hivatalos kivetési ügyi. »tok között jelenleg is meglevő jegyzőkönyvből világosan kitűnik, hogy a plébános urnák azon állitása, mintha neki kamatra elhelyeze: t tőkepénze soha s&m lett volna, nélkülözi a valo-sagot, amennyiben azonban olyan tőkék utác is kamatadóval megróva ott, melyek már előbb visszafizetés által megszűntek, ezt ne nékem, ki — mint feMrbb emlitém cs«k 1880 ik évbec jöttem Z-Egersaegro — ós kinek mint sidófelügye''őnck hatásköréhez csakis as adóztatási javaslat ké-e/i ése tartozik, mig eUenbcn a tőkeka-m.itadó kivetésre az 1876 évi XV. t cs. íl. § a értelmében "az sdó kivető bizottság van hivatva, —r hanem «gyedül önmagá tiak tulajdonitsa, miután — mint fesat-bb «miitettem — sem vallomást nem adott, sem az adó kivptő bizottság előtt jogait nen. védelmezte, sem pedig annak idején a kivetés ellen Írásbeli fellebbezéssel nem élt, csakis a f. év októbfr havában nyújtott bt es érdemben egy kérvényt, de azt is nem hozzám, hanem egyenesen a nmlt ságu m. kir. pénzügyminisztériumhoz. MídŐn tehát a plébános ur által személyem, illetve hivatalom ellen azórt és müveit emberhes nem illő sértő kifejezéseit ezennel visszautasítom, egyben megjegyzem, hogy ily igszolatlan kifakadások és elferditések által sem az igen tiszt, plébános ur tekintélye, sem pedig a tör vények és közhivatalok tiszteletben tartása lendületet n»m nyer, a mi pedig na gyon tiszt, plébános ur szép és tekintélyes állásánál fogva mindec tekintetben mind a kettőt, — minden alkalommal — to-kozni kötelességében áll. Fogadja tekintetes szerkesztő ur kiváló tisstele:em nyilvánítását, mely után maradok Zala-Egerszegen,1881.nov 14 én alázatos szolgája RADULOVITS GERÓ, m. kir. adófelügyelő. 1I<1>1 lilii-k. — őfelsége a királyné nevecapjiu tegnap délelőtt isteni tinzteiet tartatott a szent Ferencrendüek templomában mely «u állami • városi hatóságok, honvéd-« xózoe hadseregbeli tisztikar s a tanuló .fjuság megjelent. Nagy hatást és kötelia-m»• rést gyakorolt az éaokréez kitün.-. előadása. — Za''amegye rendkivui; b)xotr «agi gyűlést art november 28-áa Z»l Egerszegen. — StHUtiCS Benió szeretett alispánunk a marhavész meggátlása körű i intézkedés miatt a megyében köruion van. — A piaari és marhavásár! hely", péuzszedési .jogért Nagy Kámzsán nem 12 ezer, hanem 12,500 frt évi haszonbért fizet Polacaek Mór bud «pesti lakot, mint legtöbbet igérő. — A t/irnash&r uj helyisébe egv pompásan sikerült közvacsoráva] avattá toll fal műit SAombalon este. Pompásnak mondja brlyi laptSrsuak, meri a társa* kör tagjai közül ötvennél többen jelente* meg a kedélyes ostélyre, mely 13 próbá» bankettnek is beillett; amennyiben a „ Üorona" vendéglőse Szigriiz Róbert 1 írtért 5 tal éleit szolgáltatott. Ugy a felásó Igái ás, mint .z éfc-ie* teljesen kielegi-tettök a jelenvoi¡akal, kik as oicsó árhoz képest majdnem soknak tar;ottak art, a mit kaptak. De / csak tnásodren-iü do-lo- uzon derüli éa kedély«« han-u?attal szemben, m ly »í .-gész larsaeagot az egész vacsorau a: jellcuezte. Hogy a po bsrköszöinőkben nem volt biáuy. azt u-lán emliteni seo. kellene, mert magyar ebéd es vacsora e nélkül el sem lehetne. — ennek s közvacsorának ^edig még azonkívül azon jelentősége is volt, hogy hét évi fennállása ulán, most a társaskör más tanyába tette át lakását. Ebből kiindulva mondott a körnek derék elnöke mit. Dr. Laky Kristóf ur egy ép oiy szellemes, mint meleg hangon tartott pohár kőssontőt az uj tanyában üdvözölve a tár saskor tagjai;, reámutatva a körnek három rendbeli helyiségére, az olvasó, játszó és társalgó teremre, mint a közmüve lődésnek, a szórakozásnak és barátságaik hajlékára, a kór fennállásának mindm?g-anuyi léioka és foltéte. Kívánja, hogv mind három helyiségben, mind barom csél mentüijobban érvényesükön. A twlpraeeett felköszöntőt lelkesen megéljenezték. — Simon Gábor az egyetértésre emelte p-barát. £ sorok írója aselnököt és a válasz''mányt mint a kör tapinlalos vezetőit éltette. Tu-boly Viktorckes rigmusokbanmond»tiköszön tőt. IstuétDr.Laky Kris''-óf köszöntötte fel GroszmannIgnáczot humoros, k-déiy es szavakban, ki — daczara annak, hogy pap — mégis a legszebb asszonytói eso-koitatjs meg magát -- a múzsától sat.sat. Legyen ez a szépen sikerült estély jű ómen a társaskör később reudez-niő mulatságaira nézve. — Ma yar080dunk Dr. Grün-huth Jó»ef helybeli gyakorló orvos ai Ujvári-íéle házban, ,Geró re ;Dr.Weisz Zsigmond köz- és váltó ügyvéd .Vajda''-ra, Biba Kornélia tanítónő „Erdóai''-re, Roeenblüh Lajos polg. isk.tanár .Radai-ra magyarositják nevüket. — öngyilkosáig. Schwarzeuber-ger Miksa 35 éves izraelita, nótien sxabó f. hó 16-ról 17-ére éjjel öngyükossági szándékból egy tót bicskával nyakát egész a forgó gerincsig elvágta, a halál pár perezalail bekövetkezett. Az öngyilkosság oka ismeretien. — A n.-kanizaai névmsgy arositó társaság alapszabályai megerősités végett már benyujiatuk. Tagjai nagy számmal gyarapodnak, a iegujabban főt. Berzav Elek, Ham József, Palkovits Károly, Szabó Feren z, továbbá Plosser Ignác? mérnök, Ssaiay Lajos városi tőjegyz<'', Tomsits József. Hucksiitdt Gotthárd, Mildt Gyula, Tóttosy Bé.a törvényszéki biró, 2Lalai Lajos, Gvőrffy János ügyvéd, Ifj. Fesselhoíer Józsof. Bartcs Bela, Kiük Ferencs, Kronauer Lajos és Szigriiz Bó-bert urak léplek a lársaaág tagjai köse. — Zalamegye területén a marhavásárok megtartása Zalamegye alispánjának folyó hó 7 én 14776. szam aiatt kelt rendeletevei a megyei közpoo:i vészb.zott-ságnak ugyan e hó 7-én tartott ülésében hozott indítványa folytán betiltatott azou okból, mert a Pozsony, Mosony és Koma- « rommegyékben uralgó keleti marhavész miatt, "az egyfelől Komárommegyével, másfelől velünk is határos Veszprémmo-gyében, nemkülönben Vasmegye területén marhavásárok betiltattsk; tehogy tehát a neveseit megyékben marbsvása-rokra nem találó kösöneég, szar vas marha í-nak a zaiamegyei marhavásárokra leendő hajtásával a véazragaly Zalamegyébe is áthos»s»ék, a marhavásároknak as egész megyébeni betiltása szükségessé vált s e tilalom a megye egéaz területén az alispáni rendelet megjelenésével azonnal hatályba lépett. Ádám Iván ur fogadja előitéletmen-tes gondolkodásáért meleg kézszoritáso-mat, egy orosz t ága- t; de a c''assicus t e - n e r bálás figyelmétől szelídített nyomással. Dr. STERBA JÁNOS. Oszí kép- Lángjában a nyár megégett ; Helyébe a bfis Sas lépett . .. Igy égett mog vidám kedvem: Hideg kóUég lakja keblem Halavány a vidék arcta: Róna s lhjom hervadt rajta ; Örömriráifomnak gxinte Igy hervadt el pompás szine. Lebuüt a fa s bokor lombja ; S a síró >?él ast szétbordja . . . Keményem is lehullt; kétely Hoidotta azt vadai széjjel. c Elnémult i mexő s erdő : Madárdaltd! már nem" zengő .. Gólya, fecske t daru elment Mint boldogsága éltemnek. Sírva folydogál a csermely, Tele lehalít £sJ<-,éllel; Olyan savart gvássos keble Mint lelkem, mely búval telve. Nem dCngicsél a méhecske; Nem játszik a tarka lepke : Mind azok már ehQn^nek Mint tőlem az ábrándképek. SarllS sokog berken s réten; Koij.or fe\|h5 fll as égen ... Mosolytalan a nap fértjro, Mintba búmnak volna kepe. H&!ni icésrdl a természet... Csak lézeng abbar. az élet .. . Nem is bánná, ha meghalna: Épen mint éa, ugy óhajtja. VÁROST. MIHÁLY. HUSZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖK Y. KOVBMBSB 2GM 1881. — Társas estély t a kisdednevelő egyesületnek, mint már jeleztük, dec». 3-án tartatik meg a .Korona" vendéglő ujonan á''alakiiott é''trrmébeu, melyre nézve a meghívok k.bocsájtattak. Belépti dij 40 kr. a hideg « !ek ad agai 20 — 20 Krban áhapittatlak m-g. melyeket a választmány lelkes taejai szivessegoől ajánlottak fel é pedig: Vidor bamune : 2 tortát, 1 nyulat, 1 roastb-ffót, 2 tál salátát, Zadutiánasky Lajosné: 1 tortát, compotot 1 sonkát, 1 nyulat; Ax^nti György né : 1 pulvkat. »ü oményeke" ; Ki>ch Mibályné: 1 »ouká'',.,1 kappaat; Blau Naudorue: l sonka:, 1 nyelvet, hideg hust feisseletel--,-u : Eisinger Honrikné: 1 tortát, 2 lud-máját; Erdődy Lajosné; 2 pulykát; Györffy Jánosné: egy pár réczét, egy tál pórczos pogncsá:; Kosonfeld Adolfné: saj tokát, jardineítöt, vegyes salátát; Gut-mann Simonné: compótot 2 ludmájat; Weiser Józs-tné: 2 borju czorabd, 1 nyu lat, 1 torlat; Knausz Boiditsárné: tészta nemu-ket éa b^főttgyűmölcsöket; Lötvin-gk-t Friderika: 4 reczei. 1 tortát; Maniu-xuo Józsefné: egy sonkát; Morgenbesser Janosné: 1 sonkát, vajjas téaztákat, sa-vau\ u ugorkákat: Fiihál Ferenc^né: 1 pulykát, 2 csirkét, sueményefcot: Schors Albertné : 1 pulykát, 4 tányérjardinettót; Sominsich Lórinczné ; egy őzet; Szűkíts Naudorué: 1 nyelvet, i ludmájat, sava-n> u tigorkákat: Wittinger Antalné : fagylaltot, almás pittAkit; Wiassic-s Antalué: kocsooyázott halat; Vágner Károlyné: borjú czombot: Tersánczky Józsefné: 2 nyelvet; UHmann Istvánné: iéazianemüe-ket, compoto:; Memmsr Káimáune: egy malaczot. Schr«yer Lajosné: aspikot; Liky Kristófué: xoamczot; Kocsis Fe-r-;oczné: csirkék^^ r^selhofer Józsefné: sajtokat,- Ciemenl Lipóiaéés Zathureczky Zsigmondné: vadakat. A társas vacsorát tanczkoszoru követi, melyen a körünkbe vissza ér késeli genialis Darás Miska kitűnő zrni-társuia''a működik köarj. — Hangtrerseny. Ma van a „Szarva** diszterra.-ben Orgtiní Aglaja hsugvers^nye a következő mfisorozatok mellett: 1 S<»n»U zoogorára és hege düre (G. dur.) I azak. (13. mű) Rubín-tttein. Dr. Kienzi éi Sahla Kiahárd. 2. Aria „H Re Pastore''-ból. vezérhegedüvel Mozart. Orgéni Aglaja. 3. Aus meinem Tagebucbe (zongoradai ab 15. mfi) Kienzi V. «) .Seelig''-s Waldgebeimtiiss; * b) „lm Wandcrn;" c) „Zwiscben Wellén und Sturm d) „Bal masqué" ^Polonaise). Dr. Kienzi Vi mos. 4. Első Hangverseny (6. mű) Paganiui. S»hia Richárd. 5. Aria „La Fríviata"-ból. Verdi. Orgéni Aglaja. íj. a) Albumbla:t Wagner Vilhelmz. b) Capriccio Fionilló. áahla Richáid. 7. a) AHe''ája d''amvur Faure. bl Bolero Des si''uer. Orgéui Aglaja. 8. Tánczdarab (21. mü) begi-düre és zongorára Kienzl-Sahla Sahla Richárd és Dr. Kienzi. Heiyárak : Körazék 1—5 sor 2 frt. — Zartszék 1 fr; 50 ür. - Földszint 80 kr. — Karza''.i brlépiiüij 50 kr. — Szép elismeréssel szóinak a fővárosi lapok, kivAióiag a „P^ster L:oyd" Laki Eugénia kisaaszonynak nép d»l művészetünk terén felmutatott tehetségéről. A főv .rosi ipar-kaazinó ter roeiben ugyanis nov. 14 én hangverseny volt, m-lyen Liki Eugénia kisasszony a népszínház egyik szépreményű tagja több magyar dalt énekelt s azt annyi bensőséggel, tisztán s hévvel adta elő, hogy a zajos taps és éljenzés követkea-tében többet is elő kellett adaia. Bizonyára kérdi a t. oivaeó, mi köze van egy fővárosi hangversenyhez oly vidéki lapnak, melym-k c<ak helyi érdeket kell képviselni. M"gsugjuk : a tisztelt kisasz-Bzony n. kanizsai születésű s előbbi neve Lőwi volt. Örvendünk az eddigi sikeren a kivánuuk tarló* kitartást a szép jővőhez. — A 8JMinyol király magyar barátja Mint h .Toroutái* irja, Inkey báró huúzarhadnagy. ki legutóbb Ecskán állomásozott, lemondott Uezti rangjáról és a spanyol király meghívása folytán, kivel a Terezianumoau barátságot kötött, a mhdridi udvarba ment. Inkoy báró Zalamegyében született í iskolait Nagy-Kaci-zsan végezte. Atyja a szabadáághurczban Budavár ostroma alkalmával egyike volt az elsökuek, kik a várba rohantak. — '' A pápa-keszthelyi vasút végrehajtó bizottsága h. elnöke által, az érdekeltség tagjaihoz következő felszólítás intéztetett: A pápa-keszthelyi vasul előmunkálati költségeioől a mult év vé> gével beadóit frzámadás szerint megmaradt 1350 frt. m-ly a pápai takarékpénz tárba kamatozásra beté etett; ezen összegből mintegy 500 írt elég arra, bogy a tervezett vasul épitése alkalmával — meiy éppen nincs elejtve — az előmunkáltató érdekeluég felmerülhető költségeit fedezze, 840 frt pedig, vagyis az aláirt előmunkálati költségek 10%-a minden aláirónnk visszafizethető. Méltóságos Skub''ics Gyula és N. Bugyay István urak a magok részétől azon ajánlatot telték, hogv a réazökre visszajáró 10%-ot az épüióbeu levő papai szinhás alapjára ajándékozzák, esen kezdemé nyezési a végrehajtó bizottság pápai és devecser vidéki tagjai elvben sajátjokká tevéi, azon ''isztele''.''eljes kéréssel fordulok ur»iságndh ''S. mint pgyik s''airóhos, szíveskedjék egy hosaám intése.: leveleső lapon nyilutkozni a pápai ssinhásnak ajándékozza-e a 10% ot, — vagy ast megküldeni kívánja? Utóbbi esetben a postai utalványnyal megküldetik. Pápa nov.\|3án, 1881. Tisztelettel Kiae László a végr. bis h elnöke. — Esen feiszólius folytán a már eddig is beérkezett válaszok mindannyia a színház alapra ajándékozás s 10%-ot és ugyan: M Gróf Esterházy Móricz ur 50 frt M. Gróf Esterházy trstvérek 50 frt. nagy méltó ságu megyés püspök ur 50 frt, Pápa varos közönsége 50 Irt, Pápai takarékpénztár 60 frt, Papa városi és vidéki takarékpénztár 10 frt, N. Pap János ur 10 frt, N. Néger Ágoston apát ur 10 írt, Lóskay Miklós főmérnök ur 10 frt, Hanaur Béla ur 10 frt, M. Gróf Walíis Gyula ur 10 frt, ösv. Nagy Szabó lg náczné Ő nagysága 10 Irt, N Mádai Izidor ur 10 frt, N. Békássy Károly ur 10 frt. M. Sku''blics Gyula ur 10 frt, N. Bogyay István ur 10 frt, Pick Henrik ur 10 frt, Bermüller József ur 5 frt, Schönauer Antal ur 5 frt Győri pü«pöki uradalom 10 frt, összesen eddig 400 frt. — Dékmár János Keszih-ly város liszt! orvosa 200 frt évi rendos fizetéséből 100 frtol f. hó 14-én a Készt hely városi kórház részere — kórh.izi szerek beszerzésére adományozott. Fo gadja a nemes szivü orvo« ur szivrs adományáért r szenvedő emberiség nevében nyilvánitot! köszönetüuket. — Tiix volt f. hó 11-én d. u. 4 óra :áj: Keszthelyen a „Kisfaludy uiczí-üán levő vLakics* féle háznál. A takaréktűzhely és ass''jbábvc levő kályha kiirtjef a faion keresztül egy gerenda mellett ivasettetsek a kéménybe. A gerenda a kürtből tüzet fogott, s egyedül tűzoltóik (s esek közül leginkább Fátyol Ferencz és Funovics Ferencz) gyors megjelenése s fáradhailan munkáaságua-nak k ''issönhető. bogy s már lánggal égő tüz »¿fojtható, és es által a sűrűn egymás mellé épített s náddal fedett hásak megoseathetők -oltak. — Ismeretlen jótevő Buda pestről f. hc 17-én egy ismeretien jótevő Rákóczy Zoltán més-nök ur által 50 frtot küldött Keszthely város birá-, jáhos, oly kijelentéssel, hogy es őaszeg bői 30 frt a községi elemi iskolába járó ssegéay sorsú, kereestény gyermekek ruhával leendő ellátásárs forditaasék, j 20 irt pedig s Keszthely városi kórház alaptőkéjéhez esatoltassék. Fogadja a nemesssivü adakozó a szűkölködő és szenvedő emberiség nevében a nyilvánosság terén kijelentett hálás elismeré JÜnket ée köszönetünket — összeomlott épület Keszthelyen f. hó 18-án reggeli 6 és 7 óra közt a .Fehér György'' utozában levő .községi eUmi leányiskola" átellenébeoi „Berger" féle cseréppel fedett ház összeomlott. Egy épen azon pillanatban srrs menő fiu lábain súlyos sérülést szenvedett. Szerencse, hogy a báz ez üesse omlása egy órával később nem történt mert ex esetben bisonynyal nebany az iskolába menő leányka esett volna áldó satui. — Veszprémből írják lapunknak : Nagy feltűnést keltő öngyilkosságot kövelett el városunk egy leggasdagabb birtokos polgára: Suly János, kinek tekintélyes vagyrna mellett igen jövedelmező üzlete is volt, csopaki szőleje pedig, mely egész Balaton melléken híres volt, igen aagy ériéket képviselt. Suly buakomor volt; este több levelet irt ismerőseinek, azu-án kiküldte az ágy átvető szobaleányt, feloltozett fekete díszmagyar ruhájába ée két duplacsövű pisztolylövéssel kivégezte magat ugy, hogy e.őbb az egyik pisztoly egyik csővét lőtte bal halántékába, az uian a másik pisztolylysd lőtt halántékába. — Éjféli ket órakor hallották a lövéseket s a cselédség azonnal összefutott, de az öngyilkos két leányának nem szól lak semmit, mert közülők egyik menyasszony és sajnálták megssomoritani. Az öngyilkosság roppant feltűnést kelt s kapcsolatban hozz-k a 2 hét elótt csódoe esett Sámson Pál féle üzletbukásával, metyben Suly is érzékenyen érdekel ve volt. Súlyt vasárnap temelték. Öt levelet hagyott hátra, meiyben öngyilkosságát gyógyilhatlan betegséggel indokolta. — Zala Apáti vidékről írják nov. 12 én, hogy az annyira alarmi''ozott marhavész előjelei ott is mutatkoznak; mult napokban hullott el Horvátiban egy tinó, hogy miféle bajban, az nem tudatik ; any-nyi áll, bogy gazdálkodási szempontból a molnárháza eléhurczoltatott ebeknek táplálékul, oly helyre, melyea a kóaség Nynttór.) csordája naponta legelőre jár éa egyssers-mint kőslekedési uu Most már as a kérdés vájjon a község bíró jelentette-e a bullát az illető helyen ée tőrtént-e e tekintetben intés kádén ? vagy caak akkor fog az érdeme« köseg tenni, midőn mar háink nagyobb réaae már elhullott ée a végrehajtó nem talál mit lefoglalni. — ügyeink csehül állanak, állapotaink pe dig valódi ázsiaiak, melyről a jövőben többet ha szükség kívánja. Ajinyi áll, hogy Zala-Apátiban marhalevél már nem volt kapható a keszthelyi vásárra. — Alsó Lk>mboruból kaptuk a következő sorokat: Kizarólag a puszta érdekében nagyon is szükségesnek látom a becses lapjában megjelent volt és a folyó hó 10 én A.-Domboruban megej-telt jegyzői válaastáara vonatkoxó érteai-téeének ason tartalmát megczáíolni, mintha éz alkalommal Pichlet Imre szótőbb-séggel válasstatott volna meg. Beküldőnek ezen állítása annyival is inkább szembe-szökő elferdítése a valóaágnak miután más pályázó választás alá nem is kerülvén, Pichler Imre a telje« számban jelen volt lelkesült válssstók álul egyhangúlag kiáltatott ki A. Domború köz ség jegyzőjének. Amidőn kérem jelen helyreigazításnak becses lapjának legközelebbi számába tért engedni, kiváló tisz telettel maradtam sat. Schwartz Simon. — Hazai rövid hirek. — Hazánkban a selyemtermelés emelke dőben van. — Az osztrák ál''amvaiut félszalon kocsikat rendezett be. — Lukács Móricz össze« vagyonát köxintéxetekre hagyta. — Dr. Zlamál Vilmos nemességet nyert. — Bpesten gyümölcaeladási csarnok álli ttatik fel. — Országos távir-dai főigazgató Kolier Lajos lett. — A pápai színház decz. 13 án nyittatik meg. — Külföldi rövid hirek — A franczi akadémia nagy dijat tűzött ki a dyphtberitis elleni szer feltalálójának. — Párisban alvók társulata alakult. — New-Yorkban egy 3 emeletes ház összeomlott Számos lakó meghalt . — Párisban nóegyetemet állítanak fel. — Az aaaanták királya 200 szép leányt öletett meg. hogy vérükkel kéfczitték a maltert, melylyel palotáját épitik. Fiimoin 161 Coicímcmlí A mai nyomomságoi világban a midCn az olee^ságbaa rejlik beest mindednek : ftgy»:-met érdemel W«itzberger Zs.graood araak legújabban sxétkttidöu temetés: hirdeti* Cj ugrani* Coneurencziéinél 21 százalék ca, olcsóbban hajlandó a t, kSaönséy-: svti^C et-kint elhelyezni. 8 mintán hisasOk, áog; tereget megrendeléseket még olcsóbban esdttzX: n«m ajánlhatjuk <-iéggi a t publióamaa* a tömeges meghalást, kfilönöeet egest cíajá-nak, a midóc oaak potom caekéiy»gt>t fcsral Stcllesieg megjegrezatlk. hogy a t-Jta mert a liíerancs izraelita vallisn a p®raáiv csomba jnthata semmike^eo akadályozvasuica, osert a város részíról kezesség ráialtatik Az Antiszemitáknak pedig axágynk»zvt kell beumerniők, bőgj ax orökévaló boidog ságot ú zsidó kézb''.l kaphatni legoicsóbosx Oh CoQCorenexia, mennyi jótetea^cyi kösaftn neked as emnenaég 111 Lg; mo>gi^ír még nem kívánó. Van szerencsén a n é kózOnsigge. fcr-tedUai. kogy helyben auat egjetemes JTÓgj-tan tedora. letelepeUem, lakásom a f&tárét. Habochay-féle hasban van. Sagy-Kaniasán. lbál nov. 19-én Tisztelettel 8TEKBACH J''jZBEF HIRDETÉS. üelboure 18ö1. — L dij. Ezün br»» 1 ZENÉLŐ MŰVEK, mely 4—2000 darabot játszanak 1 ftiss-müvee harang, dob és mandolin hárfajá^k mennyei hangokkal, zenélő szelenczék, melyek 2 — 16 darabot játszanak. teTáb&a: nocaissere sáivarálvány, «vejcsi haatoe-kak, fényképalbumok: ievéiaehezitőt szivaritészlelek, iróeezkösök, kestyfttar tók, levél-nyomók, dohány és gyufatar-tók, dolgozó asztalok; palaczkok, tár(»ák, székek stb., mindenik zenével ellátva. A legújabb ilynemű gvártmányokat ajáalja : F. H. Helfcr. Bernben Csak agy a dob megrendelés mulat valódiságot; vidéki gyártmány mianen mű, mely nem az én nevemet viseii. A'' gyár saját házamban van. tfá. 1—A. Felelős szerkesztő: BÁTORFI LAJOS- HIRDETESEK. B \uii évenÜDi MAR 12. DECZEMBERBEN ! MaaodlU: Húzás 3% b.erczeg''ség''i 3% killt JLHITb&i. SZERB SORSJEGYEKNEK Evenkint 5 18811K évről él lr O franfc aranyban. húzás: j&n. hó 14-éu, márcz. hó 14-én, jun. hó 14-én, auguszt hó I4-én, noyember hó 14-én. A főnyeremény mindenkor FRANK ÍOO.OOÖ ARANYBAN Legkisebb njeremény 100 trank aranyban. A nyeremények és kamatok Bécsben, Budapesten, sok vidéki nagyvárosokban, valamint a legtöbb európai fővárosban minden lehúzás nélkül fizetendő. A pontos ¿zetesert jótáll a szeri \mnm iriofe A sor« 3°!o kamatoz mM SZERB SORSJEGYEK készpénzért a 46 forint 50 kr. részvény-kamat mellett. IGÉI NYJEGYEK nzetenclő 14 Havi részletben csau 3 forintjává! éa egy maradékrészlet 4 forintjával. A vevő már csak a 3 forint lefizetése mellett megkapja az egyetlen é osztatlan játszójogot. A 12. novemberben megtartott 1. huzác a 3% azerb hertiegségi sorsjegyeknek főnyereménye 100.000, 10.000 és 4000 frank aranyban megnyerettek váltóüzletünk álul eladott sonjeg/ftkkel és azonnal lelkíúmereteseE fizettettek ki. Legközelebbi hnzások mir decz. 12-én, január 14-én és márcz. 14-én. M* És igj 3 búzás a közelebbi 4 hónap fslyáta alatt v < W I E T\T Weitzel!e 10. és 13. z. 424 1—4. MERKUR kiadóhivatalának vdüó-üziete. CH. COHN. Wollzeile 10. és 13. sz. 100 a!eogzebbmű2C.000 franknyi öasseg-b«i9 jőn a kösönség kese alá zraélő játékokból novembertől egész ápril 30 ig miat jutalom ssétosztáa végett. Képes árjegyzékek bérmentve küldetnek. •) K rovat alatt kfizliJttért ''aiilínp-t nem vállal a üsrt HU8ZAJ>EK ) ZALAI KÖZLÖNY IfOTEMBÄB 20 án ''881. HIRDETESEK. 390 JÓ SZEMÜVEGEK és LORGNETTEK a legfinom. csiszolt ólomüvegből, valamint kitűnő dupla tábori csövek, színházi látcsövek, távcsövek mikroskopok, kipróbált ablak-, kerti-, fürdő- és szoba-hőmerök valamint megvizsgált, eltörhetlen érai-t^romBter,nielv a kö- F5 vetkező időváltozást előre jelzi.Kívánatra posta utján . köttetnek. Megrendelteket kérem közvet. I«ndl a« alólirt raktá-omr» küldeni, ahol w caak jó lát/. tészi készítmények n»gy válafxtékban Igen olcsó árakon k>''azl«rtb«n tartatnak Mind exen nakmába tar-tnsó Btaakak s ja vitások legjobbat: és gyorsas eszkizé tetaek B, látszerész NAGY KANIZSÁN, -Utcxa. Csengeri-otcza szegleté? Rodenberg é^ Wolisrl..f..\|e házban J J _ 1 litei után egyedtii az ön Hoff János fék maiata vonat egeszsegi sörének köszönhetem eletem megmentéset. Heff iáaos ca. udv a<á>li!Ó umak. kir k--r».keHelmi tanács... k«r«. r.ás arany érde.i.l.rresxt lalajdonnaa a fii .b \|>oro»x éa ém-t ren.lek lovagjának. A l''.off Jáiio»-féle uialiiakivoi.at feltalálója s egyedüli kiaxitSj t-nek, Euiópa legtöbb fejedéi ir ének ndrari szá>litóia Becs Syárbelyiseg 6rakeah«f 2 Iroda ós Byártraktár Arabsa 6ra«ner strasse 8. GYÓGYJELENTÉ8 ea kir. Őrnagy. Tekintetes ur! Freistadt, 1381. márcx 21 As 8n Hoff János-féle maláu kironat egészségi sörének az én makacs köbögé»ere®t ill-tól-jt igen kitűnő hatása rolt s felkérem ré.xemrj utánvétel mellett emen sörből irtáét lS palaczkkai s 2 xacskó maláta cxuknrkát küldeni, Wuki Tlvaéar Hivatalos gyógyjelentés Berlin, ax aj laktanya kórbáía, a tűsérntí-zában. A kitüeő Roff-féle maláta-kivonat egészségi sörnek, mely a sebesülteknek olj jót tett, hogy axok oe-i «vömeet nélkülözik, egy ujabb axáliitáaért kéri fin: fel az ápoi. lgyei „eíh»n. Rooc mininzier, Kit foristos alér aei kBIdstlk szét. 373 11—12 cs kir ndvarí száll i tó Becs 6rabec Briaaotsbssst 8 Főraktárak: Nagy-Kanix»a: Fesselbofsr József Strea es Ktoéa. — Zala-Egerszeg HaMaszky A. — 8 o p r o n : P. Miller K • s x t b r ly • WÜBSOti Feroaoi — Kaposvár Lsjpczlg Astal — K a 1 ó C I a . Bear B. Lipót. — Várasd. Ka«y Kachslsger ;yogy &z — Bndipeit TrSdlergasse 7-& szán —Ka gy-K anini S. W. PoUsk HOFF JÁNOS, HIRDETMENY. Ó CSÁSZ. ÉS APOSTOLI KIR. FELSÉGÉNEK 1881. évi január hó 14-éről kelt lecMső elhatározási folytan exenoel metfindittatik a ''IX-ií: MAfiOIR. ÁL.LAMSORSJÁTÉK, melynek tiszta jövedelme fele Vréazben. »atryit annak hárotn-hatodrész e * magyar királyi vigyon-Ciian ÍMva^aitiokok özvegyei- é« árváinak segélyezésé e alakított alap javára, agy hatodréiz a magy r gjizda»«zűnyok or«xa.j»o« B[ryes(Jl«»tén«''k. e<.''y ha todr -sí a pes''i eiső Holcsódc egy>tnek, véjjre szintéit egy batndréjx i pesfi Elis&betb inurc btíion^zsnvi kórháznak >ogclyczésére fog fordíttatni. E sorsjáték 5ute>- 334-9 bn megállapitot nyereményei ax alább ...... ,, követkí-xíi játékte rv axerint 220.000 forintra rugnakc, és pedi> 1 főnyeremény.....70.000 frttaT j 5/o-o« magyar 1 főnyeremény .- . ... 25 000 frtul . papirjáradéki 2 fónyerem. egyenk. 12 500 frt 25 OuO frt. ) kötvényben. ___sWxWxWí'' 2 nyer. egyenk. 5 000 frtul. 10 000 frt 8 ^jyetik. . Wu 20 000 , * ?><vx> - 30 r.yer. erviTii 500 ió.üoO „ fOO rye.-. 100 . ío.ooo „ ■ io ry er. »gye nk 50 10.000 . ior-nyer. sgyen''t ro , 30X00 . ■o - Ahu^i visszavonhatat.anül 1881. évi deczember hó 5 ¿n történik. 5^5-6 Sgr sorsjegy ára 2 frttal 0. é. van megállapítva. Sors t«- .-: kaphatók: a lottcig&zcatúságr.á: Budapesten (Pest. fóváml :i.x, íé.e:r.ofei valarr.annyi lottó- só- adóhivatalnál, a legtöbb pr>«ta>jv.i talná. ft minden városban és nevexetesebb helységben felállított egyéb közegeknél. M. iSr. .ottóigax^atóság Busapestcu. 1831. évi,.^któbcr bó 23-án. Freyseysep. Ádám ik.-A:tr. }j. ü. min. osztálytanácsos és ¿otióigazgotó. r i (UÚBoyoBst nem dljaztatlk.) ;=t Edere stetih: a vasúti állomás, vagy \alauicl\ vár«>s közeiében egy nemesi birtok egy pesti i^cn jó karban álló 2 emeletes házzal elcserélni; továbbá <-gy 500 1000 holdas birtol: te>z haszonbérletre. Eladásra ajaii!taiik 150 hectoliter kitílnó minőségű 77 80 évi termés bor. Bővebb tndositás Wajdits József ur köny\ kereskedésében nyerhető. 416 2-3. MM m B E C íS 1 TOZSPE. MérrÉ a Laj nan innen s''a''^tóta.''Wllö a bétái IMi . t áJms tetemes hátrányokst. melyeket bizot^yos váüaiatnak egy mindéi; b«fo:yát és akarat nélküli péaxjzegéov vidéki tézscléa axenvedni kell — s ^rtiont egy fitÓZSdeaoi mBka4«í<. roppant előnyeit — mint szipka .kormi^íj''-é* r társulat és''testüfetek''kiéhelyét, kiknek eximíi a piacson forof^li- városok, aho: ajá::''iatok és tu lakoxódások ¡étetnek, hol mindem vSQréizbSÍ a tudóarKftok 5«»>:ponu>«tilira> »''hol a politikát cfcá!-^ ^JAk. a''lfb'' a legnagyobb papilapok jelennek meg, a hol a nagy üxérk,>-. dések zcH''z«érfk az áraeletet csinálják, «xóval azon városokét, "hol mind1 a kedfrti»''" mir.d a ke''ivexótlen észleletek a:.nak ide-ében tétetnek s cal-elóbt sá6>3ebb körökbe kitzivárogda, a 1egbi2slaasiil>.'' értesítések ide-jekorJárnyerhet^''K ami álul szavazva íz árfolyamra t)ef >lyá«ial lebe-ünk — m''4ézt röpTttlünT5a:i 42 lap> kitceritSoc előidtuk. — A tózsdúÉt'' k küszöbén áj ló »^y atczg^im4Í:, wh- ''.ck;in>etbe» a TSZ«batl, specu''l»ü.:2 éa at tnnyira kedvelt tkrsaság! Qzl- teínkén kivfll a Mérsékelt lc(9ft?xiztatáásal való nSverttekst ajanljik ieginkáhb, > külö .saen a kattis -S. set eg nyereség: egyaránt akár emeikedn -k, akár eanek az árfolyisU •:) cci ^ellett a dijak még a legkedvezőtlenebb esetekben aem veszheti1'' .-: tökéleteset; el. Jutaléki árak a legolr.ohban —A vexérkörökkeli ''iizc bbi vjixonyainknál fogva egyenes, közvetlen és gyor* é: t»silé-sekkc: is:olgalhatnnk ^szakértően « köluég nél<ül.) Pontos, titoktartás melletd-''-kivitel. Sürgő forgalom. Értesitő levelek ingyen. m r igW A péar.-.sz»ir. -ok • a h<«''> yé W>vetk^at<t>«n azon aa^''zetbefc VágvAk. áltíe^ az ize-ksdés.'' ''VétélekBét » a tékék és érttöíapírókra kölca^nökuéi ¿xmailá-.év: >-,0-ra l.-azAIlithattuk dljai«tíi« } Mutatványszámok a .LeltbE'' p.énzfig^-i é- sorsold« lapbcl" tiérmentve. gf Tartalomdusi n«'':kO!r«fc-t.en sorgteg sap tárt ¿s? összes európai járéktervez-t''-k elhelyezeat. szérkedes'' papirosok, és aesasket, sorsjegybirtssitásokit (figyei.-mrc méltó a kíiazőbön álló bu-záaOKátijvéve tekintetbe) sat taru''maz^ röpiratokat, kívánatra ingyen és bériraiftVe küldjük zseg. — . < (Halmai'' b i kiadóhivatalának I''tkitl. A E I T H A". í i #00 3--Í4 BÉCS, SCIIOTTENRINS 15 JL n Mindeddig utolérhetlen. MAÁGER cs. kir. azab. CSÜKAMAJ-OLAJA MAA6ER YlLMOS-té! BÉCS ben lialljátok és bámuljatok! ügy nagy bríuániezfiai-g,ár csődmotidáaa következtév«s átrsU Óriáai raktár becsáron a ul ia mélye-i leaxa.lilo:Lan ad.i''.ik cl 6 frt 60 kr. bekuld- xe ragv pedig utánvrt.-llel mindenki kap eey kűlönöícvr tyoj-tott é> 51 darabból álló brittáoiaeiüit ét''<C/.ő-e •xltöx-.. ''mely előbt 40 frtoc felül volt kapható) is ax evöessköxök feiier.T.aradásáért évig lrax jotállva <"■» P''sdig . 6 asztali kés an^oi anéipengév«! 6 legüiwmsbb brittáu^at-tü«^ Vil-6 tömöt: TTtaésiv bri''ti- iaerfls: evékssil 12 Uffinom brittániaexü t káveskaaal. I nehéz b-ittániarzünt levesme 1 nehéz britt iniaerQs''. tíjmerc t eic^ans gyertyatartó. .€ "zép ma» :x tojásserlo^ í ^yH:.vör6 Hifim OZokartalCza. : tbeaszüró ifpfinomabb fijt. 1 igen sx.;ii ozakor- ét ¿ystartó 6 drO. l: i«4iúaexí»t-tojaítaaál Bebizon) itáan!, hogy ezen hirdetés in-ni sxedt ^ej a apsxik, ipsxi nyílvánoeság-a boxeki«gy pá»-t az ezslrokre iu<rní kós/J5ii''i w utiír.nr delő lev lekből, ''jelyeket én étkexőaxer«müek elóny^a» e•■ é- nyulékony-íá^árs. voi.^tkojuSlag több év-f ha»»i«ái»tt ntán nyertem é k''tele »tn mi-nyif- ár. ar xrc nex tetsxiW. ax: mindi:) köl:séu nélkül vitsxa- vepni. Mlnsec aaac ozeasK al:zl hirJeteit étkezótzsrek órtóktzisa ataa-•iiok ;K: Sdílít íry''űé ít ioiid áru akar, n f .r uljon csakii a - egyet-l<-r. mfgre:.ilrlési :;cl\.S: L. NJELKEN brittfcnl&esűjst gtyáj főraktár Bécs, TI. >YibdmühlgHsse ,Vr. 26. Nagyon t. ur I Körülbelül 14 hónap jWtt l.oxattani öotöl ogj brit-tánia-züa: garnitúrát, mely y»i te:je«en meg v»gyok ei.-g-dve <■» kérek ezptLai meg egyxzer e<fy küldést belőle bociám jnttat&ú Ti»xt<''le^el Klein-Sche kt-nben ^Krdélyorsxág ) Fs''neng«! 8ition. sv. lelkész. Mí yen tiszteit Xelkc-n ur! Én as ön gyors brittániaezüst kílldéiét megkaptam és vele teljesen meg vagyok elépedve. — ön egéax ;oggal hirdetne hng_. ez nem ssé<l<«lgés Legy= wítíi neksm még egyrxer a fent emiite:''. xésxletet megkClden! La.r.x Helnrich lova; Lamrcb kir ''anáoaos a cs k. főhivatalnál ós péixxtÁr. udvaruái Gratbau Torfobi vaunak köszn^etry lvánitájok és utón»:ideléai''k i xövet- • ke/5 n.-aktói : Viim^r, g.-óf Pálfy-Daun 3:ílbingb"n Prnck Károly Koltá-baD. W»nts<-hama f''erd. cs. kir. adóhivdtai; adjunkttól Jamnitxban S''e-retter Kajetántól Tr:en:ben, Diehl ca. kir. po»tamestertől Hostoviesban, Sevel ni»yer cj kir. csendórtől Bnchírsb^n rxzág\ Fl tlzer Pvrencz Kelizdorfban, Gróf Korgách Károly Ohytnea sat. >at. 385 8 S0. Tltztltépor brittánia cazközérc sxámára nagy csomagban 15 krért'' nálas: kapható. Óriási mcg-rendelési-k vegeU kéretik a mielőbbi megrendelés. Il^-''l A I^geisó orvosi tekintélyek által metvizsgái»« é« jóváh ígyra. - kö iy-njec eméaztSatöiéee miatt sryermekeknok kfllöuöaen \ áuHiató - S mint természeti l giobb) lixzta óa h^tilyoexága által rlisnort azer — « le^ hathatósabb gyógyer''.vel i.ir aisll -t :üdébsjok_ görvóny, térnir. ftknk. bsrklfitesek eü-n Egy palseik ara I frt, g>* . raktá a:«1.»» Bé « Heu- markt ''¿.*) va amiut az oaxtrák-magyar biroda. n: legtöbb gyógy«ter — -ra:ban és nagyobb füss6rkererkedés«ib»u. Hatfy-KaalzsAa kapható: Bélas Jóseef Práger Béla ey-''^y«z. uraknál. Roaenfeid Adolf és Rosenbcrg Fsrencs fflsserkereskodéaeibeo. — Varazi-dos : Dr Haiter A , Líllit Ed. gyogyaz — Soproabaa : M»«ey An r.'' klo\-»Ar L, Eeckert E Károly, Voga A. gyógyas. — Kaposvárott'' Ha''oeHsy Kálvin, Auirusztin Oosatár gyógysserész craknál. 399 5 —12 ) Ujabb időben észlelhető, hogy több cség — köxöneéges ti<«tátlan nsukajr.áj-o''ajat háromszögű üvegekben — M;ager valódi :ixtit<>u :>..r»eh-csakaciáj-olaj gyanán» irailt. Ily rá»«edé»eh éa megr.alásokat kikerül ndő, kéretik a n. é .közösség csík axon üvegeke''. ,valódi Maagsr féle tissti--Uríí csuk •«máj-olajjal töltöttnek eliamerni. meiyrk feoti védjeg>g/el kilátva vannak, ea m-lyeknéi a palaéxkon, cximen, dugaax-bnrko''.aton 4e h «xná-la:i n''.nsitáaoc a név .Maagsr- áll. Ugyanő-1 létezik ax oaxtrák-magyar birodalom sxAmira «c''safniau-•e-o: . nen:xetközi »ebkötő-gyár" főraktára, oemkOlönben a uew-yorki caég iiaK és Kuckel .Soxodout-gyárá''nak főraktára és a lemnitzi Hartenstein és társt .Legom noa.-gjrár főrakura. c - -'' m . — m CC A sokszorosan kitüntetett répavifó hamson" a dolog kftrb-n is elállitbató 94 '' késekkel, 223- Cseh tenyész fáczánokat ktilíííiK Vetazésszerinti mennyiségben épen ugy, nemes-, dám- és fekete Tadakat. 6 ZIVSA F. á»afesreskedő. > , > :•cpptbxn köszCiiéttel __l_í___ciei ku iücbter féle lip" ____adóintézetben megjelen'' 3etéc bsrá:- czítiü röpirat megkQldéseé''t, mTt axt látom belőle, hogy soktsor még a nehéz betegek azámára is van segítség, h:; tpegfáleló sz^ek vinns.lt -késné!." — Ilyen és ehex hasonló tartalmú levelek naponta érkeznek be a ezért minden betegnek ké-1«#e!ei» vélkt) sieg kellene bozatni e könyvecskét, aanyivat :nkább, t8»". ^d^oksk Xárafy egretemi könyvkereskedése (Bécs. I. Ist- •trlanul kClc: mec. 404 1 — 4. Weiser-féle művész-hangverseny 0RGÉNI AGLA J A kisasszony, kir. kamara én^kesnfl. S A H L A B I € H A B D ur, bejcedü-müvéez ée Dr. K I E KZL T. nr Lipcséből, z^neezerzó ét zongora '' művész közremüködéeével vasárnap, 1881. november hó 20 án esti 8 órakor STagy-Saziizsän az „ARANY SZARVAS'' vendéglő disxtermében. Műsorosat: 1. Sonata zongorára éa hegedűre (Q.-d-or.) I. zaak.(lS mű) Ratoastds Dr. Kienal és Sabla Richárd. 2 Alia ,11 Re Pastor " ból, ve»é. hegedűvel Msza t Oi^éi''i A glaj a. 3 Aas meinem Tagebuchs (zongora darab 16 mű) Wazl V. "a", .Beeliget Waldgebeimnis b) .Im Wandern;* e) Zwiaeben Wellen nnd Stnrm;'' i) ,Ba.l mas^né'' (Polonaise). Dr. Kiensl Vilmos 4 Első Hangverseny (6 mü PafaaiGi Sa''ila Richard. :>. Alle La Ti»ria''a''-ból. VoríL Oi géni ''glaj a. 6. a)-Albumblatt Wag se VMfcolaz b) Capriccio RcHllO . Sah la Richárd 7. a)-Alleluja d''amoor Faare b) Bolero Doasaa»- 421 1 — Orgén: Agiaja 8. Táscsdarab (21 ma) hegedűre és songorárs Kbazl Sakla Sabla Richárd ét Dr Kiensl Malyérak: Köra.ék 1—5 or 2 frt, — lártsiék 1 frt 50 kr, — Földszint 80 kr, Karzati beléptidii 50 kr Jegyek válthatók: Fiachei Fülöp könyviereakedé^ben elóre. a teljes progiammok b«tek:.nthetók Na^t-KaniwAn. nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtójáa. NAGY-KANIZSA, ÍÖ81. november 24-én. 94-lU: szám 8 frL BM<0té»4 ir egész érre...... (él érre ....... oegyeá érre...... Egy sxám 10 kr. HlRDETESEK ö hasábos peütsorbíc 7, máaotlazor 6 í minden további sorért 5 kr. NVILTTÉRBEN soronként 10 krért vetetnek fel. KiücsU-''i illetek minden egyes hirdetésért 30 kr. fizetendő. KÖZLÖNY I Huszadik évfolyam, A Up szellemi részét illeti közlemények s szerkesztőhöz, UW illető közlemények pedig s kiacöhot bérmentve intézendök : A G Y - K AN I Z 8 A Wlassicsfcaz Bérmcnutlen le^eU-k csxk ismert munkatársaktól í-jgadtatnak el Krziratok wssía nfin kuldrtuek. N»Kanizsaráros helyhatóságának, ,nagy-kanizsai őnk. tüzoltó-egylet«, a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", , nagy-kanizsai takarékpénztár", a .zalamegyei általános tanítótestület» a , nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet'', a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kai választmánya« s több megvei és város egyesület hivatalos értesitóje. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. van: ez a , Polgár-Egylet" szandékban levő építkezése. Eddig ugyan — hála az elődök józan gondolkodásának — a .Polgári Egylet" kertje pótolta némileg a sétatér hi&nyát; most azonban ez is megszűnik, mert a kert egy részét az uj utcza. mas részét az épitendó egyleti ház foglalj8 el; igy aztán annál szükségesebb uj sétatérről gondoskodni. Másrészt bizonyos az is, hogy több azonos czélu társulat, milyenek a .Polgári Egylet« a .Társaskör« és a .Casino«, ily kis városban nem természetes alapon a.'' 1 fenn és nem is jó, hogy fennáll; tehát, ha eddig alkalmas helyiség hiánya ürügyül szolgált, hogy egyik társaság a másiktól magát elkülönítse, most a .Polgári Egylet* építkezése alkalmával helyre lehetne hozni ezen hibát, mely nagy részben oka társadalmi életünk-sajnos ziláltságának. A .Polgári Egylet" uj házát oly tagasra és oly berendezéssel kellene épiteni, hogy abban ha tetszik külön, ha tetszik egyesülve elférjen a nevezett 3 társaság és ez esetben magától bekövetkeznék a színházi kérdés megoldása is, mert egyesült erővel lehetue, ha nem is forma szerinti színházat, de legalább oly □agy és díszes termet felállítani,mely szini előadásokra épen ngy, mint nagyobbszerü tánczvigalmak megtartására alkalmas lenne. Ellenben, ha a .Polgári Egylet" magára hagyatik, bizonyos, hogy saját szükségletére csak kisebb épületet fog emelni, mely aztán későbbi boldogabb időkben, ha győzni talál az egyetértés szelleme, ismét szűknek bizonyul és a társadalmi fejlődésnek eszköze helyett akadályává lesz. — A hadmentességi dij. A pénzügy miniszter értesítette a törvényhatosági közigazgatási bizottságokat, kir. adófelügyelőket és adóhivatalokat, hogy a cs. kir. honvédelmi miniszté- rium az osztrák állam területén levő összes közigazgatási kerületi hatóságokat odautasitotta, miszerint mindazon esetekben, midőn a hadmentességi dij fizetésére kötelezett és magyarországi illetóscgü egyének Magyarországból a birodalmi tanácsban képviselt, királyságok és országok területére átköltözködnek, erről azon magyarországi törvényhatóság Kir. adó-felügyelőjét, melynek területéoól az illető kiköltözködött, mindenkor érte-sitsék. Ezen intézkedéssel összhangzásban a pénzügyminiszter utasította a kir. adófelügyelóket, hogy részükről is mindazon eseteket, midón valamely osztrák államterületbeli dijkö teles egyén a magyar állam területére költözködik, azt az illetékes osztrák államterületbeli közigazgatási ker. hatósággai közöljék. — A belügyminiszteri körrendeletben tndatja a törvényhatóságokkal, hogy az illetékszabás czéljából szükségelt érték- és adúbizonylatok nem soroihatók a felek részére kiadott azon okiratok közé, melyekért a közigazgatási közegek dijak szedésére jogositva vannak s az ily okmányok, az 1881. XXXIV. t. cz. 8. §-a a pontja szerint, hivatalból allitandók ki, ennélfogva, nehogy a törvény rendelkezésével ellenkező dijak szedessenek. felhívja a törvényhatóságokat, hogy az illető közegeket a törvény rendelkezésének szigorú megtartására ptasitsák. a szabályrendeleteinek módositása szükségessé válnék, azt az 1870. évi XLII. t. cz. 5. §-nak megfelelóleg eszközöljék. — A bosnyakorszáqi es hercze-QOVtnai uj védelmi törvényt a .Militär Verordnungsblatt* közli. — Az uj törvény az általános védkötelezettség elvét mondja ki az illető tartományokra, melyek haderejének kötelessége lesz az egész monarchia védelmében ugy, mint az osztrák magyar véderó mas eiemeine* résst venni — Az uj cwdtirveny. (1881. XVII. t. CZ.) bataiyba iepéséroi szóló miniszteri rendeletet a hivatalos lap nov. 4-iki száma közli. K szerint a csődtörvény 1882. jan l én iép hatályba s alkalmazót nyer mindazon csődökre amelyek az emiitett határnaptól fog-,* nyittattak. Ugyan e lap közli az igaságügyi miniszter rendeletét a csődtörvény hatálybalépése alkalmából. meiy a bírói ügyviteli 3ia-bályok függelékét képezi, ''a csodbiz-tos teendőit szabályozza s a csódnap-lóról a következőket mondja: A csődbiztos mindenik csódügyról külön j csódnaplót tartozik vezetni. E naplónak közepére irando a csődbiztosnak lés az a.á a közadosnak neve. A naplónak rovatai a következők: 1. a folyószám. 2. a beadvány érkezésének vagy a hivatali intézkedésnek ideje (év, hó éi nap) és a mellékleteknek száma. 3. az ügyirat tartalmának rövid kivonata, 4. a tett intézkedésnek rövid ieirá«a 5. a kiadás napja és 6 észrevételek A nagy-kanizsai uévuitej uro- ftttátjirHJlHM?. Bizonyára sokaknak Egyeim''-f-lk rül''.e a hivatalo». lapban m-.íjeieo''. o>h belügy ministeri rendelet, mely 54.017 sz. a. a névváltoztatás tárgyaban bocáj-latott ki; a amely igy hangzik : ,Miután több ízben tapasztaltatott, bojjy s néwáhazut^sok targviban ide (el terjesztett kérvények ée sz azok k isérő véleményesjc^eatétek hiányban azerkeea-te''.net és nem szabályosan szereltetnek feL ¿mennyiben * aéw ál tor tatások engedélyezéséhez megkívántató kellékek kellőkép elűtüctetve nincsenek jövőre való mih''-ztartás végett ért<-sit«-no törvécjha tóssgot, miszerint a név változtatásod i''r^ at beadott folyamodványok ar ^iintéiés könnyitése s gyorsítása vágott rendeseu csak kellőieg felszerelve s indokolvs tar-jesztendők fel. Hirdetmény. Zaiamegye törvényhatósági bizottsága folyó 1881. évi november ho 28-án d. e. 10 órakor Zala-Egerszegen a megyeház nagytermében rendkívüli közgyűlést tart, melynek tüzetes tárgyait képezendi: 1. Ai 1876. t. cz. 4. §-a értelmében a közigazgatási bizottságból az év régével kilépő 5 tag. névsze-rint Árvay István, Eperjessy Sándor, Horváth Mór, Skubiics István és Thaasy Miklós urak helyett uj tagok választása. 2. A központi választmányban Egervárj- Károly baksai és Lá-posy csáktornyai választókerületben tagok elhalaiozasa által üresedésbe jött két tagsági hely betöltése. 3. Az igazoló választmány jelentése, melylyel a törvényhatósági bizottság legtöbb adófizető tagjainak 1882. évre összeállított névsorát megerősítés végett bemutatja. Ezzel kapcsolatban az ¡gazoló választmány megalakítása 1882. évre. 4. Az 1882. évi közmunka beosztás és utépitészeti tervezet megállapítása. 5. A katona beszállásulás terhének arányosabb megosztása czéijá ból alkotott megyei szabályrendelet 1 ós 4-ik fzakaszai értelmében az 1882. évre szükséges megyei katona beszállásolási pótadó ősszegének és az ellen alapból fizetendő napi kártalanításnak megállapítása. Miről a törvényhatósági bizottság tagjai tisztelettel értesíttetnek és szives megjelenésre felkéretnek. Zala-Egerszegen. 1881. novemb.hó 17. GLAVINA LAJOS s. k. főispán. Színház és sétatér N .-Kanizsán. Azalatt, míg városunk atyái kórház és kaszárnya lelállitásán fáradoznak, korszerű volna, ha a fiatalság viszont más, a társadalmi együttélés TARCZA. Sép szemednek ... (atov. 20.) Saép szemednek bti ereje Msgiararta nyugalmam ,. . l?»m csoda, hisz a boldogiág Édes üdve benne vas. £gy sugárkát birTS abbéi Lemondok a meuyországról. Tfls szemednek csodás fénye Elb€rö''te l»1k«-met Xöszönet. hogy rám tskintsl, Hog" megszantAl engemet. £gi lény. te bájos alsk Eaér. ixivemből áldalak! BÁTORFI. Nyílt levél, a szerkesztőhöz, Nagy-Kanizsa, nov. 20-án 1881. No, ne ijedj meg, nem akarlak interpellálni, csak olyasmiről értesítelek, amiről ajátképen neked lenne kötelességed értesíteni olvasóidal! Hát az a százkara polypas, s szer keeztőség, nem tadts egyik karját elküldeni a társaskörbe múlt szombaton este egy tudósi tó képében, hogy fölmentsen engemet ezen tényksdés alul?! (Ott voltam fösvény társam, a Jókedvvel! csakhogy szombatra késő, vs-sámapra korai órában. Sserk.) Most sz egyszer megbocsátok és fölcsapok reporter nek 1 (Nagyon helye«, vajha gyakrabban veonid igénybe ólomkatonáinkat. Sserk.) A társas-kör, most már valóban ,társas-kör!" Eddig caak egymás ellen törtek, hol kártyával, hol dákóral, mert hát a társadalomnak aeak »fyöáféfeb« vidámabb jellegű szükségleteiről gondoskodnék. Azakalomitt van: most vagy 3oha! Köztudomáeu dolog, hogy a laktanya építés egy uj utcza megnyitásával hozatott összefüggésbe és ezen uj utcza nem csnpán a laktanya kedvéért nyittatik, hanem mivel mindenki érti városunk azon nyomasztó szerencsétlenségét, melynél fogva benne czélszerü építési telkek épen nem találtatnak. Ha most uj utcza töretik ki azon kukoriczaföldek közé, melyek addig a város közepét képezték, talál lehetne kis jóakarat mellett a kaszárnyának szükséges területen ki-vül még 1 - 2 hold földet sétatérnek és egy alkalmas telket a jövendőbeli színháznak megszerezni. Meri igaz. hogy most rögtön igen kevés szükségünk van és még kevesebb pénzünk egy színház felépítésére. De talán csak .még jönni fog egy jobb kor", — hiszen már egyszer volt olyan boldog idő, midón pénz lett volna, hanem alkalmas telek nem találtatott a színház számára. A sétatér pedig olyan társadalmi szükséglet, melynek hiányát napról napra inkább érezzük és melyet épen nem lehet rövid idő alatt pótolni, mivel hozzá árnyat «dó élőfák ki vántatnak, melyek csak évek hosszú során nőinek nagyra. így tehát azoknak, kik még sokáig akarnak élni és kilátásuk van az élet örömeit itt helyben élvezhetni — vagyis nincs biztos kilátá suk mielőbb valamely szebb vidékre kivándorolhatni, — nagyon érdekükben volna most, midón az uj utcza nyílik felhasználni az alkalmat és a jobb jöfó reményében némi fáradtságot és talán költséget is koczkáztatní a város szépítésére. És még egy Körülmény forog fenn, mely a sétatér és színház kérdésének tárgyalását sürgőssé teszi a menyiben evvel szoros összefüggésben - része: a férfisk gyülekeztek ottan ! de szombattól óta a .gyöngéd* rész: a hölgyvilág isbelévegyJlt szombati estélyeinkbe. És hogy ez mennyire kellemes! No m r is fészkelődő szivednek ast hiszem, mondanom sem kell! Pajtás! Sohasem láttam annyi tagból álló családot, min'', szombaton volt a társas kör ben! Zongoránk olyan van, hogy ma^a Bőzendorfer is sirva vált meg tőle ós hozzá olyan mesterek kezelik körünkben, hogy örömében Bőzendorfernek is meghasadna a szive, ha hallhatná, hogy remek müvével miként gyújtják föl a legridegebb szívben is az élet vigság lobogó tüzét! Tudod, hogy ki nem álhatóm a tánezot ! És barátom, a biPiard körül ugy elforgattam egy szőke Bzépsóget, hogy kábaltomban még akkor is keringett velerr a világ, mikor már egy óra-uegyedig a diványon ülve társalogtam egy .chic" menyecskével ! Aztán midón dalra került a sor, férfiak, nők együtt zengték az andalító, — elragadó magyar dalokat zongorakísérettel ; hogy tepertővé nem olvadt ssi-vem a kéjérzei bűbájos melegében, csak annak köszönhetem . . . hogy . . két nagy leányom (Irigylem tőled. Sserk.) elém került; és asonnal eszembe jntott a nász-adomány, amit . . . amit . . . nem én kapok, — hanem .». én nekem kell, hogy adjem! (Est a gondot már nem irigylem, vitézebb valék nálad, Sserk.) Megjegyzem itten, hogy ha minden pap olyan volna, mint Gtroazmann, ugy nem lenne a töldön hitetlen ember! Mert 6 dalával olyan lelkat önt as smbarbe, zmöly emberré leszi a nememberi kedélyekot is és dallal üdvözli azt, akinek lennio kell, hogy az ember létezzék és hogy örömét, bánatát dalba önteni tadja! De tudva aztt hogy te sem vagy ám fából, (Ki is lépek a hámfából. Nép dal.) és hogy elmaradásodért megbüntesselek ; fölemlítem még a jelen volt szépeknek neveit, hadd egyen az önvád mardosó tüze! A mindig kedves Lakyné volt háaiasssonyunk! Vendégei voltak: Ga-lyisné, Erdődyné, Horváth Ferenczné, Vargáné, Dr. Szukicsné, Dr. Blauné, Vidor Samuelné kedves leányával Sza biaávai, Makayné arnő nővérével, a Tomcsányi nővérek, Pléheiszné, Górony Marcsa kisaszzony ós még egy légiója a szépeknek ! Barátom ! Amilyen feszéiytelenül, otthoniasAn mulattam ha jövőben m«g nem jelensz; a túlvilágon a vezekiők üstjében sütkérező lelkednek csak az leend legnagyobb bánata, hogy a társas kör szombati estélyeinek látogatását el-malasstád! (Ott leszek, inkább már délelőtt be-féaskelem magamat egy sarokba Helfy összes látcsöveivel, osak abba a rettentő üstbe ne kerüljek. Sserk.) Különben jobb erkölcsöt kivánva, vagyok fogadatlan, bossantó tudósitód TUDODKY. A kávéház deleje FÍTárooi tanulmány. A .Neues Peater Jonraál* lárczája a tán Kalmár BéUUól. Sehol a világon nem tenyészeU a kávéház élet ama fejlődtségig, sehol sem játMik olyan kiváló — ertpst a nyilvános életo^n, mint A usztria-Magyarországon. Az amiben a helybeli kávéházak a bécsieket felülmúljak — az éjjeli élet — sokkal kevéabé válik városunknak tiszte letére, semhogy itt különösen hangsúlyozzam. Kösöe tulajdonságuk az, hogy a legkülönfélébb czélokra szolgálnak, melyek a szerény .kávéhát" név alatt nem is sejtetnek. Olvssókabinet , cassino, társalgó szoba, iroda, vásár, tőzsde, mindes talál* ható a kávéházban. — Adologtaian idejő, hogy felesleges idejének egy részét itt töltse. Az üzér ká^éhá zbasiet, hogy egy ügy társával beszélhessen, leveiet írjon, vagy sürgöny, fogalmazzon; a börzianér itt várja az uto só árludósitaat. A mesterember megenged itt magának egy fél órácskát, hogy m>^''.adhassa, mi történik a nagy világban, a kis kereskedő itt értekezik a város vagy Kerületének ügyeiről. Az iparlov&g itt leli bniettjét, aki napi költségeit fedezi, * szegély ördögnek pe dig a kávéház melegiiő sz-''baja és — ha csak a pinczér egykissé emberbarát veE-déglője is. E tarka, mozgalom telje« képben alig van valami álUndó. A sok évi törzsvendégek ideje m»r régen elmúlt. A bur nótot kiváló kávés arany hímzett háxiaap-kájévul már régen a mithos tárgyává vált. — A kávéházak gyakrabban valtoz-1 atják gazdáikat, mint k pitjaikat. A főpinexér is megszűnt leltárdarab lenni. Háromhávi borravaló pénzzel kávéházai nvi«, melvnek berendezése vagyonát tiz-szert-sen felülmuljs. Mi csudálni való tehát, ha további három hó letelte után már egy második, harmadik, vagy negyedik gazdája akad a kávéháznak. A személyek és események e folytonos egymást tcővetéséoen az egytlen állandó az atolsó delej, mely meg képes a törzsvendég közönséget egy kissé együtt tartani a kávéhári nap, mely a bolygóknak köröskörül világot ée meleget kölcsönöz, a pénztárnoknő a megszamlálhatlan hódolatokat, tenger hizeigéseket fogadó, magasan trónoló dísze s budapesti kávéházaknak. Ótet illetik a következő sorok. Gyarló tollal kisérlr-m meg, tőle egy képet nyújtani és s kérdést megoldani, hogy mi tulajdonképen egy kávehási pénztárnoknő. ó jelleg, de nem jellem ; az egyed elvész a fajban. Ha nyolez napon át beiktatta volt a tekeorákat, a czukortáiczák és a likőrös pohárkákat a nagy könyvbe miben sem külömbósik paiyatárs vójétói, ki mar évek óta viseli hivatalát. A pinczérnőnez, ki nekünk a sert, vagy a mokkát udvarolja, lehet közvetlen befolyása vendégei testi jólétére, mert közeli összeköttetésbe van velük. E D«n-sóbb érintkezésből azonban csakhamar rokon- vagy ellenszenvek fejlődnek, me-lyeker lelüJ a pinczérnő nem képes emelkedni soha. Gyors, figyelmes szolgálat, szaretettoljes teljesítése a vendég külön-kivánatainak, az átnyujtottnak édesitése, egy negélyes kacsintás, egy jelentékeny kézszorítás, egy sokat ígérő szó által; vagy pedig megfordítva hanyag ssolgá-lat, előkelő ignorálás, sőt daezos pillantások és sértő szavak: esek az eszközök, melyekkel a pinczérnő minden haz érzelmeinek vendége irányában kilejezést kölcsönözhet és semmikép sem fárasztja magát ez érzelmeket eltitkolni. Egészen más a pénztárnoknő. Ugy, amint a vendégek felett trónol, felette áll HUSZADIK ÉYÍOLYAM ZALAI KÖZLÖNY NOVEMBER 24-éo 1881. Különösen pedig az ílle''ők születés bizonyítványai, esetleg hiteles atyai, vagy gyámbc''.ósagi beleegyezés csatolandó, »t illetőség helye megjelölendő és lehetőleg a: illetőségi hatósagnak nyila:kozaa be-mutatandó, az esetben pedig ha foiyamo dók nem illetőségi helyén tartózkodnának 4 a tartózkodas helyen levő közigazgatási hatóságunk, nyilatkozata is — tekintettel főkép az illetők ott tartózkodási idejének tartamára és ezen idő alatt tanúsított ma gaviseletére — mellékl-ndő. Továbbá közl< ndó folyamodóknak foglalkozás«. Végül a folyumodváuy ok n-talán keletkezhe ő zavarok eíkerülhetés- végett folyamodók sajátkezű aláírásával, esetleg ''^pedíg tanuk altal hitelesített keresztvo-fással lesznek ellátandók. A nagy kanizsai névmagy arosító-lársaság daczára annak, miszerint az általa kibocsájtott .utasítás mindezeket magában foglalta, mésris kötelességének tar-totta arra mindenkinek ügyeimét felhivni és egyszersmind hivatkozni újból is uta-sitására. amely a .Zalai Közlöny* 83->k számában 1881. oktob-r 16-an.a „Zala" nak pedig 4 1 -ik szamában 1881. oktob-r hó 12 én megjelent, amelyben az egéez eljárás tárgyilagosan ós rövid kivonatban közölve volt: kivéve az illetőség szabályait, amelyről a 4-ik pontban tétetik ugvan említés, minibogv azonban az egész '' terjedelmében is megérdemli jeiesen. A kibocsátott minisieri rendeletnek az illetőséget erősitő hangsúlyozásánál fogva, hogy a felek tévedéseknek ne legyenek kitéve illetőségeik szempontjából — hogy az arra vonatkozó törvényes szabvánvok közül tess-nek a névmagya '' rositó-társaság közti felvilágosítás okául az 1876. V. törv. czikkn-.k azon §§-ait. ''^.ameiyek az illetőséget szabályozzák ; s az 1871. 18. törv. czikknek a községi ill-tő-•bégről szóló czlkkett módositjak s a honosságot megállapítják. u. m.: 1. í}. Minden honpolgárnak valu-meiy község kötelékébe kell tartoznia. Mindenki csak egy község kötelékébe tartozhatik. A köztéri kötelék é< az abból folyó illetőség megszüntn.-k tekintendő, ha az illető egyén ma* község kötelékebe lépett. 2. § Törvényes, vagy törvény esitett gyermekek a* tjük illetőségét követik. Törvénytelen ágyból származott gyerme-k"k >7.oq község kötelékébe tartoznak, m.-lybeo születésük idején anyjuk tartóz kodott. Az örökbe fogadott kiskorú gyer rnekek az örökbefogadónak illetőségét követik. 3. §. A nő férje illetőségét k .veti és • »5 miut ü» . ^foj >o tU''.^i.i »In DUUii.fí dig, mig önjoguiag más községi illetőséget nem szerez. A nő ha férjétől biróilagelvá-iaaztatolt, vágyba a házassági Katres bíróilag felboniottoak mondatott ki azon község kötelékébe lép vissza, melyhez férjhez menetelig tartozott. 4. A közfégi illetőség település által, vagv anélkül ie a községi kötésékbe való haiarozott felvétel ált .1 megsre- rezhető. 5. §. Minden honpolgárnak joga van más községbe ''.eiepü.--. A települő esen szándékát azon községnek, amelybe tele pedni akar bejelenti s a Község a települést csak azon esetben tagadhatja meg a) ha a települő «¡len bebizonyitla tolt, hogy bűnvádi kereset, vagy büntetés aiatt van, b) ha a község terhelése nélkül magái fenntartani nem képes. 6. §. Aki azon községből, melynek kötelékében volt, más községben telepedik at. ez által a régi község kötelékéből már nem lép ki ; ha azouban az uj községben 4 évig folyamatosan ¡akik, ennek községi t-rheihez járul s a közsig, mel\ be á''.teiepüit, ellene a/ 5. §. a) b) pontjaiban m-gáílapito''t kifogásokat ez>-n idő alatt nem érvényesíti, ezen község köle lékébe tartozónak * az előbbi község köte lékéből kilépi -t''nek tekintetik. Kivévén h-4 azon községben, melyekből áttelepült a községi terhekhez ezen idő alatt is folytonosan hozzájárult. 7 § Ha a települő azon község kóte-ékéb-, melybe áttelepedett, fel akar vétetni. evégelt az illető községhez a 6. ban megai~pitoti határidőn belüi is szóval vagy Irasban folyamodhatik s a község a fölvételt azonnal megadhatja : azi azonban meg uem tagadhatja a) Ha a lel-pült a községben két évig állandóan lakott. b ha ezen idő alatt ugyanott községi adót fizetetc, vagy ennek nem létében egyéb közterhekkel folytonosan viseli, c) ha időközben az 5. § a) és b) pontjai alatt érintett kivélelek alá nem esik. 8. §. Ha a kózségbe való felvétel ''elr-püiós nélkül kéretik efölött további fe.tjüb-zés kizaraBaval a község határoz. A községi kötelékbe való fölvételről azon község előjarósága, melynek kébe léből a felvett kilepe''t a felvetéllel egyidejűleg érte«itenlő. II §. Oiy •d'' g''-nnek, ki az ország bxu 2 év iita alia.idóan lakik, itt folyto nogan »dót tizet és z 5. és 7. §. feltételei nek eleget tesz a kozt-ég kötelékébe való felvételt m-gára n^/.ve kötelezoleg kilátása helyezheti azon feltétel alatt, hogy uz idegen g zolni fogj-», miként a fe''-é ''elt masállamhozi alattvulói viszonya nem gátolja. A honosítási 1879. 50. törv. czikk 8. §-a o tekintetben következőleg intéz kedik. A magyar állampolgárságnak honosítás által megszerzéséről honosítási ok iratot csak oly külföldi nyerhet aki 1. Rendelkezési képességgel bir — vagy ha ennek hiányát törvényes képviselőjének beleegyezése pótolja. 2. Valamely belföldi község kötelékébe fel van véve, illetőleg fölvétele a község által kilátá-ba helyezhetik. 3. A belföldön 5 év óta megszakítás nélkül lakik. 4. Kil"gá»talan magaviseletű. 5. Bir »nnyi vagyonnal, vagy olyan keresetforrással, amelyből lakása helyé- nek körülményeihaz kepes-. magát és családját eltarthatja. 6. Az adoságok lajstromába 5 év óta be vac vezetve. Ez«k azon szab ványok, amelyek ré szint a községi illetősége.l, részint a honosságot tárgyazzák s minthogy a név magyarosítok közül igen számosan nincsenek vagy nem voltak ti»ztábad as illetőség felül s igy netán beadaudó kérvényeikben azt megjelölni vagy nem k«llől»g fogták volna, vagy az illetőségi hatóságnak nyilatkozatára vonatkozólag zavarban lettek volna, a fentiekből mindenki uem csak hogy könnyen eligai-odbatik, de kérvényeiket is kellőleg felszerelendik. Különösen meájngyeztetik azért, hogy minden nérmagyarositási kérvénynek tartalmaznia kell, ha nem az illetőség helyén, de a lartózkiwiás helyén adatik is be (mert mindkél helyen beadható, kivéve természetesen, ha az illetőség helye a tartózkodásival összeesik) a) as illetőség hely megjelö.ósét; erede''.ben csatolva a születési bizonyítványa stbit, b) a régi ne^et é< a felveendő uj név megjelölését, c") a véleményes jelen''.és kikérését, (erköl esi bizonyítvány) d) ha nem az illetőség helyen adatik be ennek átiratos megke resésének kérését e) a foglalkozása, t) az aláírást a rendelet értelmében, g) azon személyek nevét és blzunyitványaít, (ba többen vannak) a kik együtt folyamodnak t az azokra vonatkozó a), b), c). d), e), f) pont alattiakat s végre b) a lakásl. Külformaságok, hogy as a városi tanácshoz, vagy szolgabírósághoz amint egyik, vagy másik illeték s intézendő — s belül is aboz czimezendő — s annyi bélyeggel ellátandó, ahány nagykorú folyamodik. Továbbá, hogy gyorsítás tekinte é bői, ha az illetőség helyen adatik be a kérvény (vagy megfordítva) a tartózkodási helyről az „erkölcsi bizonyítvány magán uton'' is megszerezhető s a kérvényhez előzetesen is csatolható, ellenkező cselben a kérvény e végből áliratilag meg kereséssel oda is áttétetik, mielőtt a magas bei Ugvminisleriumhoz fel terjesztetnék. jük történeti kornak, mint az elóbbeni korszakokat. Ebben az időben hiányzott a mesterek öaszeUrió ereje, mint az Bach, Mozart es Beethovennél stb. volt. Mii i negyedik idásxak fölmutat, méltán neves hető egyesek kl»erie:eiaek, kik merész és elhatároló tanlétellel'' hajhászlak as ered ményt. CaaK kevés mutatla magát, mint sikeres fölépítő vagy továbbképző a ze nében: kevés tünt ki s koroan, mint vezér; az volt legnagyobb balok, h"gy nem mini egyetemes egész működtek, hanem rejöket •rétforgácsoiva, mindenik gyönyörűbbnél gyönyörűbb müveivel vezető szerepre hivatva, felekazet maradtak s felállították az uj romantikai iskolai, élükön Schumann Róberttel,Chopin Frigyessel és Berlioz Heklorral, és a .jövő 6zá zad zenéje'' czimü iskolát Wagner Ri-chard-dal és nétaikép Liszt Ferencs-csel. A mindenre kiterjedő virtuozitást képviselték elsősorbsn: Nicolo Paganini, Thalbwg Zs>t ziond és Liszt Ferencz; végre a legszabadabb válo<s«''gét vezérelték : Moyerbeer JakaL Mer.41» sohn Félix Az uj roman''.icusok, valamint s jövő század senészéi kasztot alkotni többekkel igyekeztek. Egyesek ugy, mini töboek egészen ujat kívántak, mi.it alkotást s ez nagyon természetes, mivel az előbb létező müalakoktól tökéletesen el tértek. Mind a két iskola müvei megegyeznek kidolgozásban, illetve főbb téliéiben ; iskolák uják ugyan, de a zene régi. A jövő század zenéje képviselője Wagner, a hatalmas Beethovent elítélte regényes zenéiért, mégis aránylag Beethoven müveiben van annyi drámai hálás — ha nem több — mint Wagner müveiben. Beethoven nem igyekezeit uj formát alkotni, ő régieknek valóságos kifolyása volt, impozáns hatásaiban; müveinek a régi mesterek előtt volt becse, mivel még íz lésük nem ^lndt ki.kivéveaz egyWebert, a ki Beethovent teljesen elitélte. Mind a.két iskola törekedett egy uj elméleiet fölállítani, mivei az idült contra-punctistáktól és elterjedt tudományos elméleteiktől meg akartak szabadulni; de mivel törekvései¿et siker nem koronázta, egyelőre a jó szándék mell-ilt maradtak, hanem e helyeit a szabad önkéntessége'', •is a mesterséges eszközöknek korlátlan használatát terjesztették, prédikálták. Az előny mindenesetre — a jövő század zenéje előtt — föltéVb nül a« uj ro mantioait illeti. Az uj romanltcai iskola, a veleszületettekre támaszkodva, reformált; ámbár tníndakéi iskola ellenszenve az eredetiaég hajhászás ellen küzd. Mind a kettőnél hiányzik a Hindel-i nemes egysseröség, Tagy e. Mozart i isgató kod vesség. Vérmérsékletüknél íoga a zenei szelleméri küldöttek, szelleme: és mindig szellemet óhaj''o tak. A fajdalom és méiy szenvedély kifejezésében, vagy a drámai zenefestészet és a gazdag hangszerelésben keresik a hatályt; habár ez egyszer-másszor sikerült is, de es nem tekintheti eléri ezé!nak, nem lekinihe ő történeti e« ményn«k, hanem a vak szerencseuek. Számtalanszor zenei kifejezéseik — a hali!» hajhászás miatt — mintegy megtébolyodott k ap kod ássi, v agy mi n t m «gfogüata l-lan lárma; nem pedig mini szivet, lelkei s észt megható zene nyilvánulnak. Fájdalom, ezek miatt nem egy jövő század-ze-nó»zt láthatni a művésze: fenséges hatal mával visszaélni. A következők voltak az uj roman-ticismujE folemeiói és olialmazói; 1. Schumann Róbert, ő kéőbbi éveiben egészen a xenei munkálatoknak szentelte magát; ő megismertette és ezáltal meghatározta a magasabb zene tanulmányait, buzgón igyekezett azokat másokkal is elfogadtatni, az elmulasztottal telhetőleg kipólolla; az 6 genialitása czélszerü, mégis többen nagyobb munkáira nem nyomták rá s btvégzettség bélyegéi megközelilőleg sem. De, akik az ő iskolájából, illetve pártjából valók voltak és bírták eszméinek Vetőmagját, azok dúsan gyümölcsöztették tanulmányait. Igy eredt számtalan czimü mű, mint a „Zeneképek, Arabeskek, Növel lelek, Gyermek rajzok" és más zongora darabok sokszor ctimmel, tőobssör czim nélkül; ezek mind .összevéve csak dolgozatok, melyek iránt, mivel jobban miut apróságok, nem pedig mint osztatlan egész hatoltak, sokkal többen csak érdeklődtek anélkül, hogy határozóit zenei élvezetet nyújtottak volna. Jelentőségre, illetőleg s. erves alkotásra nézve a pártfelek ezen irányzatai mai napig sem változtak meg. Ebhez a legeclelánsabb bizonyítékot a beriiozi programm zene szolgáltatta. A jót és díua^retre méitót, mit ezen uj genre a zenében magával hozott, lényegében a következő pontokra vezethetjük vissza: mindenki távol tartotta magát a ohabion-lól, a fan aziákba uj és jellemző képieleket veaettek be, uj ösashangsati viszonyokat találtak föl, vagy a régiek érdeklő aliure-jetvei díszítve munaáiu kat, emelkedtek ki némikép. 2. Chopin Frigyes; nagyobb mun káiban, mint tonáiak és concerte-k, érezhetően kitűnt a kezdő tehetség fogyatkozása a kalauzoló alaptétel alkalmazásába«. Több munkája inkább külsőleg,. phraseologiailag tünt ki, mint beiaőiag mint szerves oaazefüggésben. Chopic egyébkén: viasza tartóztatta mag^t aUÓ amik kicsinységet voltak Ott, hol asmm magasabb m¿parancs sem uralkodott : ott, hol a szerső eltévedezve az ő alany i ihletését követhette; ott 6 ktfej ette jel letnzó, szenvedélyes és elégiái költeményeinek minden báját. Chopin 1 illeti az érdem a nemzeti elemeknek a zongora zeoében való haaználáaáárt. Az ó aaarz«-máoyei a lengyelség bélyegét viselték maijukon, ezen lettének kereas.ftlvitelével lefizette születési, nemzetiségi adóját. Ezen lettének karesstülv,telénél egyrészről Chopin nek úttörő tehetsége, misrém-ről művészete működött közre, őt agy kell tekinteni, mint a mai zongorára irt balladák, a költői eludu ök, a mazurkát a sálon w&lzerek meg: erem tőjét, «gyéb müalakjairói nem is emiékezve. Az 6 accord-meneteinek sajAtrserü helyzete és egymásbassövödeee; as & n^ód iájának mély érzésű menete, valamint zeues^er-zoményeiaek egyéb aajáiaaerü fogaltba zásai — a claseieai irány azámot, barátját, párlhivél és követőiét meghódította. Esen meghódítottak egyikéhez tartozott Schumann Róbert ia. Tulajdonképen őt ugy kell tekinteni, mini Chopin együtt érző társat és művészleatvérét. Mindkettő vonzódott a aaerfölöttiségbez. mindkettő inkább mély szenvedéiyiyef, min; «rőt szikrázó termésseleaséggei uraila a senét, azért is egyik művében sem jutott el az uralkodó humor meglepő ellentétre. De mig Chopin at ő hangszerét nem hagyta el, illetőleg asce lul nem lépeti — nem bogy nem tehette, de akarta — addig Schumann miaden müvében a haag-al-kotáshoi fogott. Schumannak is, as ő költői természeténél fogva, sikerült az ő nagyobb, kiemelkedőbb zene-szerzeményeit megalkotni — a melyekhez számítjuk dalait s egyéb vocái-munkáit valamint jellemzőbb zongoradarabjait. Az uj romanticizmus ezen két kiemelkedő alakja összeköttetésbe hozta a történetei egy harmadik ▼álaaztottsJ, Mendelssohn Felix-sse!, akibea % régibb classici áí ujjasxáleiéaa dicsőül* meg. Ha ó kévesbé eredeti is, mint Chopin ragy Schumann voltak, de azokat, nagyobb munkáinak sáellemi etev»oégére éi erő-hatályára, valamiut vegirezviieii teket-ségre nézve, tetemesen főiüimuita. s ezáltal képes volt a zenei ódonaáguk kicsinyített alakjaiba, valamint a valódi műképek alaptételeibe uj erői lehelni. Azonfelül Mendelssohnt ugy kelt teaisteni, mint öassekötő láncsot a mait ás jövó közölt. A műér lók üy tokialetbea értelmezik az ő sok, valódi szép zongora dolgozatait, mslyeksn gazdag jelességein kívül a vonsalmaaság és kapcaorti:osság jellemez. Mint Chopin éa Schumann, ugy Mendelssohn is egy művészet: kört ront maga körül csupa párthívekből. A Mendelssohn követők egy saját iskolához tartósuk, kiknek központjok Lipcse volt; az uj románlicusok ée spirituálisuk vagy elenyészlek, -vagy miata-képeikb#n a lehetőségig hük voltak, vagy egyesültek as azon körben fŐltirágzó virtuosiláasai és egy zenefsjl alkottak — a nagyon is elterjedt ugyne»esett saioa-zeaóc. Bsa-núk a zene — Chopin, Schumann ás Mendelssohn után — többé vagy ke-véabbéjé ápolót talált; iiyeoek voltak: Heiier István, Heaselt Adolf, Litolff Hen-rik, Mayor Károly, Schulhoff Oyula és mások. Első aorbau Heller és Hensolt ér demel figyelmei. Ei a ¿enébea r^yogó és tüzes : » msz vooaó, finom érzésű; Heller valódi képviselője a minialor-kölié-szelnek, e mellett a játókban ragyogó és disaió — egy második Cbouperin. — Nagyobb szervezetekben Heller szükiben voit az aikotó erőno». Henseli több elemi erővel bírt, miut Heller. Hens«lt-et magával ragadta a romaaticiarous magasabb szárnyalása; játéka és daliaaaa merész és tüzes. Henselt a tettben vsiódi senei lélek ; lírája — és as ő kiemelkedő sajátsága — nem ritkán fokosódo''t a áílay-rambig. Oly nagy reményű mint 4, bajosan találkozik egy második; a miért őt igen lehet sajnálai, hogy tehetsége teljes érvényesítésére Eom jutóit ei. Minden hibáját virtuosiiására lehet viassa-vicni, melyre, ezen igazán választott, ereiének íéguagyobb részét föiaidozia, elfecsérelte. Esen szánalomkifsjeséssel érintjük a mi időnk rák fenéjét,a negyedik időszak mozgató és csak ebben ható erejét — a virtuozitás járványát. Ezen betegség Paganini Miklóssá1 letl ismeretes, aail ebben a tekinteiben minden rossz okozójának tartanak, melylyel a világol és művésze let egy félszázadon át ostcrozla. Paganini egy lángoló meleerboz hasonlított. Kísérteties alkata, dámon, jelleméi, játékát gyámolitá mesés technikájával; ha''áseSz-közléskor hallgatóinak egéaz képzelő erejét föl használ: a,- igyekosvén a moglepő fordulatok előteremtésén ; s ami !-gfőbb, játékái mindig arany e»ő kővetls a igy ezen közvetítők jobbon-jobban öeztőnö«-ték a további munkálkodásra. Nem c»od» tehát, ba pszigő ifjúság cr eredményrt •Ivakittaiva, & »zípséget é« a rssdssare1 A zongora és zongorajáték töriéneti vazlata. (Proaiberger Jánoi utin Korsó« Ambrus.) (FoljUtás.) IV. A legmagasabb fokra hágott virtuozitás és az ellentéte« vélemények korszaka (1830-tól a mai napig.) (A IV ik időszak jelentése. — Költészet és materialismus kirívó eiegyben. — A nomesobb mUvé»l«ti alak elhalvá-nyodása. — Uj romanticismus, a jövő százac zenéje, eclecticismus és virtuozitás. — Chopin Fr., Schumann R., Mendelssohn F.. Liszt Ferencz, Thalberg S. stb. — Zongoragyártás.) Az 1830-ik év úgyszólván forduló pontot képez a zenére nézve, viszonyítva a harmadik classicus művészeti korhoz, valamint jelen időnkhöz. Ezen kort a be végzeit miialakokra nézve n^m nevezhet- a pártoknak ia. U ki mindig csinos, főnökének. vagyis joübau mondva a kávéháznak, melyben udvart tart, nemcsak idejét adta bérbe, hanem egész valóját: szép ségét szellemét, mosolyát, nyájasságát és élőzékenysegét. Dc minden jó tulajdonsa gában — rosszakkal uem bir — vendégei egyformán részesek, egy''ormán oszUkoz-nak. Előtte nem létezik aem kivétel, se kegyencz. se elhanyagolt. Ó ért hozzá mindenkit ugy kitüntetni, bogy kikl magát kegye egyedüli választottjának véli én több vendégekre pazarolt szeretetreméhósagot csak a pénz-tárnoknő exponált állása szükséges kö-velkezményének tartja magát é vetély társaira legfeljebb szánalommal tekint.de soha sem Irigységgel. Rosz kaszirnő volna az. aki vendégaí közi féltékenységet és vi. szályt teremteDe. Hogy bírja ezt létrehozni, az persze az ő titka és mindeneseire mély emberismeretre alapszik. Az egyiknél elég egy tekiniet. a roásiknái egy mosoly, vagv kézszorítás. Itt egy darabka ezukor hal a közönséges adagon felül, ott egy bizonyos hírlapnak bizonyos órábani készen tartása. A kártyázó számáia egy csomag különös szépen tisztítottat „tar;* készen, a hat-vaunégyrótü harezmeze Moltkeja részére pedig a legújabb 8akkuh(1ítra ¡egoagyobb babákkal. A korosabb uraknál naponta csudálkozik virágzó kinézesük fölött és az alig szárnyát kapott gymnazislál. ki pel^hedző bajuszának három szál szőrét csakugyan sok pomádé segélyével hoz hatja függélyes állásba, arról biztosítja, bogy nagyon harczias kinézés« van. De valóban csudalatramélló a pén/-tárnoknők kitartasa szerelmi vallomások hallgatásában. Ó egészsége koczkáztatasa nélkül egy egész napon és fel éjjelen át nem''^sak Bzerelmi esküket fogadhat, ha nem megvan áldvu azzal a tehetséggel is. hogy egy ós ugyanaz időben egy egész sereg udvarlói hallgaihal meg anélkül, bogy hivatásánál leendőit elbanyagoluá. Azonban hibás felfogásnak engedné ma gát as át, aki a kávéházba lépvén s a ka-sairpít agy egész »eregieg küiOBDÍéie rang» béli udvarlótól körülvéve látván a hol gyecsket, m:ut állásának mariyrousát sránna meg. M-rt eme hódolntok nem csakhogv nem esnek terhére, bői szükségetek is reá nézve csakis ebben a légkörben eresztheti magát jól Szüksége van rá, minta lelkésznek a tömjénillatra. ki olyan légkörben, melyben más ember majd megfuiiad, leg szivrehatóbbau énekli a „duminus vobis cum* at. A módoól, melyen a pénztárnokuő-nek hódoltatik, kitűnik a további nagv különbség ¡8 közte és a pinczérnő közt. A pinczérnőnek borravalói adnak, a kaszir-nőnek virágot, e pinczérnőnek bajai elismerését kétértelmű szavak, vagy lenge res talpas példázódasokban kell eltűrnie, a kaszi rnőhöz illatos levélkék, vagv gyengéd versekben b-szélnek ; a pinczérnő bá-multatása gyakran kézzel fogható gyengédségekre fajul el, mig a pénztáros xvomi)rt r.ékem a víudorUU. nőnek egy siéles márvány lemez méltó Móg arra is fátyolt vonna flága és ülésén.-k magaslata rnina&n bizal- E* az édes viszontlátás másságot távol tart; és ha a féltékenység viharos jeleneteket szül. akkor apinczéruő miatt verekedés, de a kaszimőjéri párbaj keletkezik. # "" És virágokat, költeményekéi és lovagias szerelmi áldozatokat a kaszirnő egyforma kegyességgel fogad, mert jói esnek szivének. Természetesen csak szívé nek mini kaszirnő.Mert a másik a valódi, u privatszivének a kávéházban hallgatnia kell. Az csak napon''a két óra hosszat beszélhet, tulajdonosnője szünidején át Ekkor már vár a kapu mögött a másik a valódi fé<fia szivének s e másik mindig egy pinezűr. Természetes! A pénztarnoknőnek kell, hogy jövőre is gondoljon s jövője a kávéház. Ha egyszer rászánja magát ur-1-kodó székét elhagyni és diadalmai birodalmát egy utódnak átadni, ez csak a kávéház árán történhetik meg. A pénztárról caa azért száll le hogy egy helyiségbe mint ur — és pa raocsoiónő vonulhasson be. Valamelyecs két kedvese takarító; vaiemelyecakét'' & az üzlethez mindkelten értenek 8 igy eiaer el nem maradhat. Azért miadig pinczér a szive választ'' ttja, mert egy pénz''árnoknő mindig előre tekint soha p>:dig oldalvást hátra. Itthon vagyok- lchon vagyok valaiiári. — Újra lát''iak szülőhelyem. Ugvis fc vacy enaészteUP Kebelemet ré(res-régen Hár merre vitt vándorntam A szivem csak risssa» onrott. Sehol, sehol u in Wlálta : A nyugalmat, beldog»ás(ot, Újra látom jó \njrámat. Látom riciám testvérimet. Rám mosol vgnak s moSi''ly?iisuk Felvidítja bns szivpmrt: — Sr.iJlt v<>!na ».ár kétszer annyi Hs kimegyek as utczára, Cs^k ö»>ner<"5 ar< zot Utok. Itt szomszédok köszöntenek; Ottan régi jó bará Oly nyájasan szólnak hozzáül S velem egytttt ugy öi ülnek, Mint az an>a az először Mt-g>z<Slaló kis gyermeknek! Nem is csoda, hogy * sxivom Idf ol}n nagyon vágyott Hiszen sehol Lem ulálos. Mint itt — annyi boldogságot Boldoü vagyok, igen boldog S e boldogság kösept-tte. Mégis borai bán&t felhő É 1 «1 t o ai n c k j l é p Édes snyám, testvéreim Szomszédok és jó barátik. Mind, mind tudják azt at e g Amiért én agy basafik. •— Az fá) nek- m igen nagyon, Azért gyötör a búbánat: llogy meghalt és so '' Többé at én - j ó atyá t o k — egere. y e t • em látom m a t KÍ.R0LY1 L. GTUl.A HUSZADIK ZALAI KÖZLÖNY. fogalmat zenében tőkéjéén elveszítette » esen eredmény azt ¿aftöiWte, hogy ,s irigység a két tibm között megazü- lemlett. Ennélfogva a zongora játék nm állt egyébbíf. ''mint naponkint 10 — 12 órán 1$, ér észtül ujj gyakorlások végzéae-bói. 3e nemcsait a zongorán, hanem a ht-gedütől a yornbiláig minden hangszeren. Ezekből nőtte ki magát a neováü big menő virtuozitás, mert itt ulárit ier mékeny ta!»Jra a tömeges hatás, valaminl a föltevéseknek és h&n.zaii hatasokuak minden ncüvé«zeie Egyik mini a másik mai nap it becsületeren fcizsak manyoija éten közvetítőket. A zongora a zongora késziiée művelése segélyével nőtte ki magát megközelítőleg az orchest-r hataly o«-sagává ée absulot hatalommá. Elvonta magának más h-ngsterektől xz érdeke.t-seget «tülö váltakozó használatot és «ion müaiakpt, a capl elérőére legin- kább ellehetelt fogadni j.m^.J-ek az előző időkoec nena ugy a erepeitek, mint f-i jogosított müalakok; milyenek p. o. kamara- és müzene, a kisajtolt zougora-con cert. nyitányok, dalmii áorándok ésátira tok, de különösen az erterde ötc. A zongor concert prngrammban is voltak feltéve darabok claíticua czimmel : de csak ugy, mint pótlékok Azt azonban uem lehet tagadni, hogy igen sok zougora-darabban a tiszta virtuozi genie kisimított ée költői vonásokkal ellátva, igen jó hatást tesz. Köve''kezoék hazánkfia Liszt Ferencz működésének jellemzése, de őt tet teiben,'' játéka nyilvánulásaiban, sokkal inkább ismeri a nagy kozöuaég, hogysem erre asUktég volna. Ifl«>ly I lilri''k. — Közgyűlés. A városi közgyűlés folyó hó 20-ao d. u. 3 órakor lárgyso zatanak fontosságához méltó érdekeltség mellett tartatott meg. a laktanya ügynek kiváló hordereje mellett nem kevesebb jutott a felállítandó 3 >k gyógyszertár engedélyezése ügyének és e felmerülendő oskola ügyekoek, amelyek közül az első egy 300 ezer forintos kölcsön mellett,egy consortium által már bevásárlott 84 ezer forintos telkek tulajdonára vonatkozó szerződés, törvényhatósági jóváhagyása reményében igenlőieg; a második pedig — a gyógyszertár ügye — talán nem is a közegészségügy rendezéséről szóló (1876-15. cr. 13^. töryény értelmében meg nejr. eo^dóieg a«i aatár.jaatba: A consum-adók iránt az egyezkedési ai serietek meghíusul''a folytán azok árverezése; s városi helypénzsredési jognak pedig alaki pályázati hibák miatti uj bérbeadása mondatott ki; nsgy pert vert fel — indokolatlanul. Szalay Lajos városi főjegyző fizetés pótlás iránti kérvénye (200 frt delegatiooalis javadalma nak fizetés cziméfti fenntartása iránt) daczára az 5—6 év óta bekövetkezett í a helybeli törvényszék és járásbíróság kérvényének fizetés emelésé iránt — alapúi szoigáió — drágasági viszonyoknak a a belügy mlmsteri pragmaticának, Eperjessy Sándor, Plihál Ferenc* ée Tu-boly Viktor urak ellenzései következtében, kik s aüiönben is koazöbön álló általános fizetés emelésből látszottak kiindulni 65 axévai — 23 ellenében további megszavazása, megszavaztatott még özv. Albanieh Kálmánnenak 300 frt. és gyermekei a városf árvát sorába felvétettek; Tóth Kálmán költő szobra 25 frt-tal határostatott segélyeztetni; a kis ka4 nizsai parallel oskolák fundusára vonat kozó Ghidlin-féle szerződés jóváhagyatott de a N.-Kanissavárosi; parallel oskolák sajnos a nyomott körülmények folytán felállitandóknak nem javasoltattak ; — Oszeszly Antal a folyó évi házadó ki vetés alapjául teljesített lakrésze* össze irása által eszközlött kedvező eredmé nyek folytán HdO frt jutalomban része sült; Eperjesy Sándor indítványa folytán fs a kis-kanízsai képviselőknek minden pénzkérdésben, de különösen ebben tanositott negatív magatartásuk daczára is A temetők rendezésének részletes tárgyalása a jövő közgyűlési hagyatott. — A nagy-kanizsainévmagya rositó-társaság áítal hozzánk intézett s mai lapunkban foglalt — czikk-e felhívjuk olvasóink — de különösen a magyarosodás iránt érdeklődők figyelmén — A .Társas Kör''», következő körlevelet bocsjátotta ki: T. tagtára ur! A nagy-kanizsai társaskör igazgató választmánya a társaskör feladatainak egyik lu legfontosabbján — a társas életi viszo- * nyok emeléaére kitűzött ezé!- elérésén munkálkodván folyó évi no, hó 9-én tartott ülésében azon határozatot hozta, hogy ezentúl minden szombaton fts''.i8 óra utáa a társaskör helyiségeiben a társaskör tiffiz-— T kUftWfeirtf ar szokcsaládjához tartosó hölgyek meghívásával társas összejöveteleket íari, mely czélra á társaskör uj hslyiaégei igen alkalmasaknak kínálkoznak —és a-''btesaerseaáő zowi gors] íolytán zene ét eaetjeg táocz-é; vezetet is rjgiönozhatők leaznek. Minthogy azonban e választmány ezen összejöveteli!S^teffM^ ffrf«» családisa éa ottt-uias jnegge] megtarflnl Tzí-~ ves figyelmébe ajánlja a t. hölgyeknek a lőhető legegyszerűbb öltósékbaD leeodá bőveu os ¿atb megjelenéat. Nagy-Kaniz^n, l#8l. évi nov. hó 14-én. a választmány rnegbizásá ból: Varga Lajr. titkár. — Városi képviselő ülés tartatott mult vasárnap délután, moly alkalommal a tisztikar fizetésének felemelése is szóba jŐtt. Az itteni drágaság mellett igen mél lányosnak is tartjuk s azért az intézkedésért a nyilvánosság előtt elismerést szavazunk — Érdeket tudni, bog'', a récsei ádámhegyi szőlőben él egy 112 éves asz-stony, ki napos időben varrogat, máskép imával ós dalolassal tölti idejét Élelme répa, káposzta ée vöröshagyma Egyik unokája hozott p-rt Remete Géza ügyvéd ui hoz kiuuk indája most a déizalai .axa-rékpénztár palotái» mellet: levő D)bfo-vits-féle házbau van, inneu tudtuk meg es érdekes jelenséget. Ugyanott él egy 108 éves egyén ia Kis Tóth nevű, azonban már vak. — tTy n«/>Mr.M»odik évfolyamban megjeleut .S Z Ü z Mária édes hazánk védasszonya nagy képes népnapiára I8n2. évre kiadja Wajdits József Nagy-Kanizsán. Ára k-mény kötésben 50 kr. fűzve 40 kr kevesebb tartalommal, vagyis k.sebb aiak''ban pedig 25 kr. A ka h. hivek közt igen elterjedt kiadvány, melyről a .Magyar Állam* nov. 18-ikt szamaban a következő bírálatot olvassuk : épületes tartalmú, különösen Szűz Mária tiszteletét tárgy a zó és a lourdeni kegyhelyet a ma- kgyar zarándoklattá! együtt [iárgyszeretettel ismertető naptár a bépnek kiválólag ajánlható. — Nyilvános köszönet. Következő sorok közlésére kéret''ünk fel: Mindazon képviselő uraknak ée illetőleg barátaimnak, kik f. hó 20-an tartott városi közgyűlés alkalmával szőnyegre hozott személyes — és egyszersmind köztiszt/i-selői állásommal ie szoros összefüggésben álló — ügyemben Bzerény érdek elműt — nem kegyelem —osztási szándékból, aminek nyerése nem volt és nem is lehetett cselem hanem a valódi és hamisítatlan igazság órzetélől áthatva — az ellenem oly jelentőség''eljes mérvben, de szintoiy méltatlanul nyilvánult fondorlatokkal szemben Is annyira sikerdus — Tédeí" mökre méltatni és becses fel szó Halasaikkal ugy, mint szavazataikkal támogatni szívesek voltak; nem mulaszthatom el a legőszintébb elismeréssel adózni s ez ön getlen és tiszteletre serkentő figyelműkért kiváló köszönetemet nyilvánítani. Nagy-Kanlzsan. 1881. nov. 22. • Szalay Lajos, városi főjegyző. — A hangverseny mult vasárnap kevés, de lelkes közönség előtt meg.arta-to''t. Valamint a mélv érzelmű lelkes mü- J vésr.nő. ugy müvésztársai is rokonszenvez elismerésben reszesüitek valóban művészi előadásokért. Ugy halljuk még egyszer ídejönsk s akkor bizonyára tele ház előtt fognak játszani. — Hangverseny. Az I. n.-ka uizsai kereskedelmi ifjak önképző egy-ete 1881. nov. 26-án Nagy Kanizsán, a .Szarvas" szálloda dísztermében Weiler Irma kisasszony, Bischiczky Miksa, főt. Grosamann Ignácz. Grünhut Henrik, Hock János, Milhofer Ödön ós Stern Zsigmond urak szíves közreműködése mellett tánczvigalommal egybekötött hangversenyt rendez, melyre a n. é. közönség tisztelettel meghivatík. Belépti dij: 1. és 2. sor 1 frt 20 kr., 3. 4. és 5. sor valamint karzati ülőhely 1 frt, a többi ülőhely 80 kr., földszinté áliókaly 50 kr. Jegyek előre válthatók a dohány fölösedében és este a pénztárnál. A tiszta jövedelem az Egyleti Köryvtár javára fordittatik. Szíves felűlfizetések «töeaö-netlel fogadtatnak és hirlapilag nyug''áz-tainak. Kezdete 87a órakor. Pénztárnyi-táa 7 órakor este. Műsorosat: 1. a) ,Ca valcade des Wallkyres* Wagner Rikárt tói. b) .Magyar rhapeodu" Lőwiől kél zongorán előadják Biachiczky Miksa és Hock János urak. 2. Éneknégyes. a) „A patakcsa* Liazt Ferencztől. b) .A sajkázó'' Abttó! előadják Bischiczky Mikao, főt. Groasmann Ignács, Hock János ós Milboler Ödön urak. 3. Trio, B-Ilini .Norma* czimü dalművéből, gordonka, zongora és hangorára előadják Stern Zsigmond, Bischitzky Miksa és látva Ausztriában hitelesített bordókkal most Magyarországban hitelesítetteket szereznének be, vsgy Ausztriában már hítelesitettekei most Magyarországon újból hitelesíttetnék. Igy "nevezetesen a Mu rakoze majd mind elveszté régi styriai, krajnai s korinthiai vevőit: minek következtében a bor a pinczékben halmosódik össze, anélkül, hogy keletje volna. A kamara nem első Ízben foglalkozik a hivatkozott ministeri rendeletlel. Már többször érkezl^k be hasonlarlalmu pxnaazok s képezték beható tárgyalások alapjai. E tárgyban azonkívül márgyak ran a m ministeriumboz felterjeaztéssel is járult a kamara. Ennélfogva elhatároz-tátik, hogy az összehalinodozó panaszoknak egy ujabb felterj^sz-éeben ismét ki fejezés adassék s elintézésük sürgetie-sék. — A magyar tudományos ><t demia dísztermébeu nov. 20-án ünnepelte meg a budapesti polgári iskola tanári kara Cseng<>ry Autai emiékezetet, mert ő volt az, ki a polgári iskolai intézmény létesítésében I egh a tha tósa b b an közremü ködött. — Jövő számunkban bővebben m«g.-mlékezunk. — A Z. sz gróthi dohány áruda tulajdonosa Singer Ignátz ur bir egyedül városunkban bély egárulási engedély ly el, de bogy mikép gyakorolja jogát és károsítja nevezett ur a közönséget és a helybéli körjegyzőaéget. kitűnik abból, hogy Singer ur 5—10 kros bélyegeket lart. Ha jönnek felek adás-vevósi okiratok miatt, kénytelen a körjegyzőség a megfe lelő bélyegeket más városból hozatni. Minek után Singer ur a körjegyzőség részéi 51 e káros körülményre többször figyelmessé étetett; de miteem használt, felhiv juk e sajnos állapotra a lek. soproni kir. pénzügyig-tzgslóság figyelmét! A körjegyzőség. — Országos vásár volt f. hó 17-én Keszth ilyen, melyet a nagy szám mai megjelent eiadók és vevők igen élénkké tettek. — A X. SZ.-grótfli casinóban f hó 26 án Perényi Antal é GlazerGyuiaur»k felolvasásokat tartanak. A jövedelem a helyb. szegénvek részére fordittatik. Be- I lépti dij 10 kr. — Hazai rövid hirek — Rimaszombaton nagy jégeső volt. — Kíflügyminiszter Gróf Kálnkv lett — Egy siami herczeg érkezik Budapestre. — Balogh Gyula a ,V. Lapok érdemes szerkesztőjének édes anyja meghalt. — Dux Adolf jeles iró meghall. — Ceiky Gergely kilépett az egyházi rendből. — Magyar telepítési bank álli''.atik fel. — Sikátoriban szántáskor egy paraszt 296 régi pénzt talált. — Id Folly Jőzsefné Kaposvárott meghalt. — — Külföldi rövid hirek — Egy olasz kószénbánya felrobbant, 30 bányász meghal:. — Fél millió frankot érő fehér gyöngyöt találtak Ausztráliá ban. — Marseilleben lázi''ó falragaszokat alkalmaztak. — Norvégiában uj e/üst bányákat fedeztek fel. — Báró Rodioh tbszernagy ny ugalmaz''.atott. — Gam betta Leo miniszterelnöksége alatt Fran cziaországban aj minisztérium alakult. — telve leás ** ország föld- éa alaprajzi, állam, bad- éa tanügyi, egyházi, törvény-kezéai, politikai, pénzügyi, közlekedési beosztásán kivül az ügy védi és közi jgyzői kamarák, mind-nnemü hivatalok és ható aágok, szóval mind az. mi egy ilynemű segédkönyv használhatóságát értéké: emelni képes. A belüsoros rész tartalmaz ni fogja betűrendben az országban létező óaezes községeket, puaz>ákat, telepeket és őnáló névvel bíró majorokat, fürdőket, bánya vagy ipartelepeket ée pedig m.n-den egyes községué; ki iesz tüntetve : ») a köxségnek minősége, jell-ge és czime és a hivatalos nyelv mellett még használatos elnevezések ; b) az illető megye : c) járás; d) adóhivatal; e) járásbíróság ; f) hadkiegészítő kerület; g) a hátak szama ; h^a lélekszám ( legu óbb vegr.-hajtott népszámlálási sdatok alapján) ; i) u. kozaégben használt nyelvek; k) az illető auya- éa fiókegy házak ; 1) a területlkat. holdakban (a legújabb adatok alapján); m azuloUó posta: Ezenkívül az eseueg egy egy koz sógben létező: a) vasúti, lavirdai és gőz hajózási, pénzügyőri biztosi állomások és-fémjelső hivatalok; b) a püspöki székhely, káptalan, szentszék, p»onÖvelde. szerze.v stb. c) ''anfelügyelőség; d) bánya- és saj-lóbtrósag. törvényszék, szoigaoirósagi székhely; bányakapitányság, csendőrség, hadfogadó parancsnokság, honvédzászlóaljak éa vzredállo-nások : c) ipar és kereskedői mi, közjegyző «s ügyvédi kamarák; f) péuzügy, kincstári jóstág- vasút, távírda-, posta- és középtanodai igazgatóságok ; g) adó- és dohánybeváltó felügyelőség, államépitészeti, folyammérnöki, vámfém oélyeg. lottó, bánya, erdeszeti, dohány oeviltó, adó-, só és gazdasági hivatal ; köz- és körjegyzőség: i) az egyes nyilvános és magániutésetek, iskolák ée könyvtárak ; k) a megjelenő hírlapok czimek szerint, aöny vnyomdák és könyv kereskedések atb. 1) árva-, men és kór hazak, tudományos és szépirodalmi, mű'' veszeti testületek és in éamények. társas körök éa miuden néven nevezendő egyle tek, lpar:arsulatok, pénzintézetek gyár telepek ttb Szóval a betűrendes részben minden egyes községnél as ott létező hatóság, hivatal, egylet, társulat »tb. részletesen fel''ieat sorolva Az előreboc^Atoitsk-ból is eléggé kitűnik e mü használhatósága és minden e nemű munkáknál azon előnynyel is bir, hogy az itt felsorolt ada tok hivaíalos ée hiteles forrásokból vannak meritva. Minthogy azonbau ezen munka állami segélyben nem részesül s annak szerkejztési, de különösen nyomtatási költsége: igen tetemesek, annak lé les Ülése a Uflllaudó részvéttől é« pártfogástól tételesbe ti k fel. Említett költségek fedezése ugyanis az alább kitett megrendelési ár mellett legaiabb 3000 -4000 példánynak biztositolt elkelésé''- szüttségli. Ennélfogva tisztelettel felkérem mindazon t. állami, hat''ósági és kozaégi hivatalokat a községeke», azon teetületeket, tarsulato kai, egyleteket és magánosokat, reszvé nyes és fgyéb vállalatoka'', melyek ügy-1 keztilésükben egy ilyen segédkönyv szükségét ér?ik hogy annak létrejöttét támo gatásukü-1 e^ős-gíteni szíveskedj -nek. — A munka t^-''gr-udelé«! ára 6 (ha ) forint. Megjelenésének batárideje jövó év april hava. Megreaá«lések. a megrendelő alá irása é* ezen gyűjtő iv felhasználása mellett elfogadtatnak folyóév végéig.a mikor, ha el-gepdŐ számmal történtek a megren NOVEtfBEB 24-én « a / t i • * v.. • > * - ________r- Jatt.... 5. Ejnye babám. 6. Pesti kasza nya. 7. Zavaroa a Tíaza vise. 8. Ne«» Tok nekem feleség 9- Sárivári nóta. 10. Daru megjő. meg a gólya (Szentirmay Elemér tói.) Éuekhangra zongf.ra kiséraUel, vagy zongorára külön alkalmazta E^kej Eiek Ira 1 frt. 50 kr. — 8zerkettiÖtégiínkhőt beküldeiett a . Páoai Lapok" szerkesztősége által kidőlt .Dunantuli Kepes kaptár. E naptár nem tartozik azok kösé, melyek gomba módjára szoktak az őszi esőzések utan teremni. Tartalma ügyeaen,változatosan Van összeállítva és nem egy csinos köaleménynyel tala.kuzunk a külalakjára nézve ¡s a tetszető könyvben. Váradi Antal fiatal költő ée dramairó .Könyek* cximü, Pap Kaimán pedig .Jókai szülőhaza előtt* czimü hanguiatteljes szép költeményeket adták a jótékony czélu (a tiszta jövedelem fele a Szlavoníaban nyomorgó magyaroké lesz) vállalat lamogataaara. Prózai dolgozatoka: Pap Gábortól (dunán-:uli ref. püspök) G\urálzFerencztől Ha iaas_\ Aladártól. R- .le lviu>ói és másoktól találunk a naptárban. A 100lapo.ál t» boré terjedő füze: 8 képet is ''.ártalmat: gr. Batthyányi Lajos »avegyének Karsav Silndor ág. ev, auperintendensoek. Ssabó Imre volt sz^imbathelyi püspöknek, ugv Tarr.zy Lajos, Ihász Dániel ezredes és Molnár Aladárnak arczképeit, a papai szinház és a füredi gyógy terem rajzait, amelyek eleg siki-riihek Ami pedie a naptár praktikus voita- illeti arra néave megemlítjük, hogy a naptár reez tiasta. csinos nyomású; a dunánmii kerú et tirsti uzimiára pedig.elég kimeritőlet; aaja az egyház;, törvényhatósági, törvén % kezesi, posta-, távirda és pénzügy igazgatósági, ugy kereskedelmi kamarai «a tanfelügyelői, valatnini sz ai.amépukeréei. Közjegyzői, ügyvédi es houvedsejjj nevtar1., vala-loint közli a DanántU'' tüzoltó-egy l^itíek, pénzintézetinek és hírlapjainak, i.letóieg az illető egyletek é* intezetek :lsz''.viseiői-nek teljes névsor.it. X.ra 40 kr — A .Alagyar D il-Aloum* Ill-ik kötetének 1-ső fuzere m-gjeleot a következő tartalomoaal: 1. A a, a.Éljen an»gy csutora 2 A baboti mester lánya. 3- ablakom roaiélyán. 4. A bundanak nincs gal lérja. 5 Adj egy csókot rózsám. 6. A im rózsám a kezedet. 7. A faluban csa& az járja. 8 A g >ndüző sárdaban 9 Ahatas-sag rendesen 10. Ahol korcsmát átok 11. A kanya-gó Tisza men.< n 12. A kis iány virágszál. 13. A kis iáuy "lurtjebe. 14. Akkor szép a kis lány. 15. Akkwr. vesz''ek el ga''arrbom. 16. A leány a huszonhetet 17 Amerre én járok. 18. Amióta megláttalak. ¡9. Amott n&vgyn egy kÍ3 lány. 20. Aaaak a kis lánynak. — Ezen havi füzetekben megjeleni* vál iaíatot annyival is Inkább ajánljuk minden magyar seneitedvelőnek és zongora lónak, mert ez jelenleg az egyedüli folyamaiban lévő egyetemes magyar nép.tal gvüjtemény, mely jutányos aránal fogvn I is rnegé demll a pártolást Előfizetési ára ugrania egy évre vagyis IC füzetre 1 írt 80 kr.. félévre vagyis 5 füzetre 90 kr., egy«« füzet ár» zongorára a''kalnsazott 20 dallammal csak 25 kr. Megrendelések Henaicke Rezsó kiadóhoz Győrbe inté-z-nd"''k. Egyee füzetek duid«n rjndeaha zai könyvárusnál is kaphatók — A „ Világ-Krónika* 46. száma következő laruiommai jeie: na«g: A Jan giida. Nyolczszáz mértfold az Amazesen. V''-rne Gyula regénye. (Képpel.) — Deák Ferencz beszédei. — Virrasztva. — Mátyás király éc a papa. — Az eicaapott szerb metropolita. - A próféta szakállának városa. A .Vasárnapi Újság előfizetési ara negyedévre 2 frt, a .Politika: Újdonságok-kai együtt 3 frU — Ugyan csak a Franklin-Tarsulat kiadó-hivataiá ban (^Budapest, egyetem utcza 4-ik sz.) megreudelhető a .Képes Néplap legol-csóbb ajság a magyar nép számára félévre l frt. — E bárom hetilap melléklapja a .Világkrónika" képes heti közlöny megrendelési ára a Vasárnapi Újság, Politikai Újdonságok vagy a Képes Néplap előfizetői részére negyedévre 50 kr. — A Politikai Újdonságok tetemesen bővített gazdasági rovattal ás sülön melléklettel jelen meg. A .Jogtudományi Közlöny* 46 ík száma következő tartalommal jelent meg; Perjogi codificaliónk kérdéséhez. Dr. Dell''AAano. R-zsó. buda-p»sii ügyvédtől. — A lelkészi congruák kérdése. Boncz Ferencz, kozal. kir. ügy-.igazgatótól. — Jogirodalom. Dr. Nagy Dezső, budapesti ügyvédtől. — Törvénykezés. szemle: Beavatkozás esperbebivás. Sstehio Kornél, budapesti ügyvédtől. — Kl;!ötiféiék. Melléklet: Curiai határozatok. A .Jogtudományi Köslöny" előfizetési ára: félévre 6 frt.. negyedévre 3 frt. Szebec nov Prága „ Lemberg „ Bécs Grácz „ Teisesv. r. hí nyert? 16-án : 38. 15. 5. 77. 13-57. 48. 90. 88 27. 35. 24. 9o 51. 75. 19 én: 86.83.84. 8.67. 56. 9. 50. 90. 82. 88. 19. 53. 29. 85. Irodalom Grünhuv Henrik arak. 4. a) .Polonaise* (cis moll) b) .Impromptu* (as dur) Cbópin''tói előadja "Weiler Irma k. a. 5. a) .Gyásrlncktló* Chopintől, b) „Polka de Concert" Grünfeldiől gordonkán előadja Stern Zsigmond Ur 6. Éneknégye« „Olyan a le dalod* Huber Károlytól, előadják Bischiczky Miksa. főt. Grosamann Ignácz, Hock János éa Milhofer Ödön urak. A zongorák Bischiczky Miksa ur tárából szállhatnak. — Bortermelőink érdekében oi-vassuk a soproni kereskedelmi s iparkamara jegyzőkönyvében: Loebl J. csáktornyai kereekedő beterjesztett megk^re-aesében utal azon minisleri rendeletnek károa befolyására, mely azt határozza, hogy csakis Magyarországban hitelesített hordókban továbbíthatók a szeszei folya dékok, miután a vevők esen rendelkezés Í^d4-3rr-nM''Slrt?attk«n-aklatáat látnak s inkább ott hagyjik megszokott be^ásár lásí helyeiket, semhogy kellőleg sl Isvén (E roíat alatt megemlített mun ka Nagj tCaa>aáu Wajúita Jóssef kAovvkereskedáa* ¿lta megrendelhető ^ — EXBfixetéti felhívás az orsz. m. kir. atatbztikai hivatal felügyelete alatt megj^lnendő ,A Magyar Korona Országainak Helységnévtára* czimü munkára. A törvénykezés, pénzügyi és honvédelmi igazgatás, az uj politikai beosztások és a legközelebb a nagyméltóságú m. kir. belügyminisztérium álfa. az országgyűléshez beaynjlott törvényjavaslatok aiapján e»z-kózleodő községi kiterekitések, valamint a postai, távirdai és vasúti állomások te kintetében. 1876. óta létesített számos változás, de különösen az 1880. évi LII. t. cz. által elrendelt népszámlálás immár feldolgozott adatai folytán szükséges-é vált egy olyan helységnévtár kiadása mely különben alkatában az 1873. illetve 1876-ban megjelent e nemű munkához alkalmazva, az emiitett száníos és jelentékeny változások számbavételével, a hiányok pontos kiigazításával és az egye« községeknél feltalálható minden néven nevezendő hatóság, hivatal, tarsulat és egylelek pontos jegyzékévei kibővítve a jelennek-hü és hiteles képét nyújtsa. — Ezen indokok nyomán alulírott az orsz. m. kir statisztikai hivatal felügyelete aiatt és ezen hivatal több tisztviselőjének közreműködése mellett egy, a jelzett kö vetelményeknek megfelelő helységnévtár szerkesztésére vállalkozott.A mü tartalma fentebbiekben kőrvonalozva van ; mind amellett tüxeteab ismertetésére jelezhető, hogy ezen helységnévtár két részből fog állani, u. m. az általános ét betűrendes részből. Az általános részben iehelőleg kimerítően és áttekinthstő alakban ismer. delése1-'', a muuka snjlé alá kerül és az eiőfizetéíi (jéczek beküldésére a megrendelők fel fognak kéretni. Gyűjtőknek tíz előfizetői uláD egy tiszteletpéldány nyal szolgálok. Az előfizetési ivek az orsz. m. kir. statisztikai hivatalhoz (Budapeat, Donáti utcza 2. az.) czimzendők.A munka terjedelme mintegy 100 sűrűn nyomot'' ngy nyolcaadrétü Ív lesz. A munka bolti iía 7 frt 50 kr - A ,Vaárnapi Djságu novemb. 13 iki száma következő tartalommal jelent meg: .Sarah Bernhardt." — A toborzó.'' („Vas Pista* oaimü költői elbeszélés IT-ik éneke.) Fejes Istvántól. — Lukács Móricz." — .A * elaM! királyi par látogatása Bécsben.* .Keié István. Rajz a régi rablóvilágból. — .Yorktown bevételének emlékünnepe.* — .Egyve leg.* — ¿Az irlandi zavarok * — „Káli ~ - m " forma óriás fái.* — „Oszi kopózás.* Vajda Jánostól.. — ,A mti~sarnok uj kiállitAsa." — Irodalom és mú.éezet, közintézelek és eg> letek,e^ybaz és iskola, mi újság? tb rendes heti rovatok Képek: Sarah Bernhardt mint Gibert a .Frou frou czimü színműben. — Az olasz királyi par Becs ben: 1. Fogadtatás az indóháznál. 2. Az udvari páholy az operai diszeiőadas alatt. — Lukac* Mórics.—Az északam riktiaK ssabadeágharczaból: 1. Waschín^ton el süti az első ágyul Yorktown angol erődei ellen. (1781. okt. 9.) 2. A franczia csapat Vrioménil veze''.ése alatt beveszi az angoi erődöt, (okt 14.) — óriási fa Kaliforniában. — Irlandi zavarok: Skót katonák Limerickben a lázongó tömeget üldözve. — JJj senemii Taborasky ée Parsch zenemű kereskedéaében Budapesten megjelent: ,A szép asszony kocsisa* Ceep-reghy Ferenoa eredeti népssinmüvének vaiogt ott dalai. 1> Kis kertemben 2. Van még egy szál tulipiroa szép rózsám... d -Bs sok földet bejártam 4. Tissa mai- Vegye« hirek. — Csakis olvasóink érdekében vélünk eljárni, amidőn az I. magyar osoko ludé, pót és fügekávégyár mai számunk mellékletére figyelmeztetünk. Ezen válla-, lat gyárának tapasztalt ée azákértelmes berendezése által, oly kitűnő minőségű gyártmányt bocsát forgalomba, hogy a t. k. a „hasal kávé* utaai, napon la uövake« dó élénk érdeklődés elegendően tanúsítja, misserÍDtasükségtalen eteutui drága péas- HUSZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY ? NOVEMBEB 24-én 1881. ért kávöpótolmány t külföldről hozatnunk. — Ezek folytán köteless^günkhez tartó zik az »mÜ''ett.gyár és vele együtt hazai iparunk támogatása. — Különös végrendelet. KaliforniA-ba.i nemrég egy dúsgazdag kereskedő halt m$g. aki gyermekeket nem hagyott hátra. Óriási vagyonának örököséül fiatal unokaöcscaét, egy különben is gazdag s a szalonok ban ismert uri embert nevette ki. azon feltétel alatt, hogy leg^n-bb ru hájÁban, ugy, hogy min de.nki zonn:il ráis-nerjen. öt hétig álljon egyik legnépe sebb utoza »árkán, s ott & ¡áró-kelők csizmáit tisztogassa. Reggel 6-tól este 8-ig keli az utcza-s&rkon állania. Ha az unokaöcs vonakodnék a feltételnek eleget tenni, akkor az egész ¡is zegen egy muzaum építtetnék, melyben az Amerikában, vagy Európában készült hir^sebb czylinderka lapok kiállíttatnának Arról, "hogy vájjon az unokaöcs eltogadta-e a föltételt, hallgat a forrás. — A nyuz&s Nemes-Dédról irján a Függetlenségnek : Épen a jogyzői irodában voltam, mikor egy jegvzóségünkböz tartozó szomszéd falubeli — vrászlói —I öreg »sszony zokogva panaszkodott, hogy tartozásaért a bíró zálogul szobája ajtajat vétette le. Tebat annyira jutottunk, hogy a terhes adó miat; a dermesztő I idegnek dobnak oda bennünket, hogy a szó igaz érteimében a bőrünkkel fizessünk. Mint szavahihető egyéntől hallom, a gyöké nyesi eiőjaróság — még az abiakokat is leszedetve — hasonló módon Danik el e koldus néppel. Vájjon megtudják-e mutatni a tisztelt biró és jegyző uraimék azt a p&ragraphuat, mely a végrehajtásnak téi idején ilyen módját szabja elő ? Aligha. Szigorúan meg kellene büntetni az iiyen nyuzókat. — Mi a házasság ? Egy ^zinmuiró igy értelmezi : '' „Mi hát a házasság voltaképen? Egy bölcs sem mondhatja meg egészen. Jobb a koplalásnál, rosszabb az evésnél, Fogtájásnál vígabb, szebb a temetésnél; Lakzinái szomorúbb. derültebb a tornál, Édesb mint a vaczkor, savanyúbb a bor Dál. Papírszeletek. Papuc«hóe. Augyalom te sokkal jobban báosi a cselédekkel, Aínt öo vel»-m. Nif. Az az írt van. mert jó cselédet hajósabb kapói, mint ¡6 férjet. Olyan a házasság — hogy magyarázzam meg? Mint a sárkemencze a szegény embernek : Ha azt akarja, hogy meleg legyen benne, Hit böngész egész nap csikorgó hidegbe. Olyan hízaaság, mint a rövid suba, Nem takarozhatól egész-n be soha ; Majd itt szűk, majd ott szük. ránczigá- lod. nyúzod, Fázik a lábszárad, ha füledre húzod. De íiogy lényegéről is fogalmad legyen, Kapsz egy lánykát, ki tied lesz egészen. Te parancsolsz neki és ha szót nem f >gad. Z:vatar, villámlás ! hát megteszed magad. Nvugalmas éle'', vár reád " réven, Jó pihenés esik zükogős szekérea ; Fülemilének, kerék csikorgísa. Ez a házasélet vidám muzsikája. Nem teszi ezt semmiféle gyógyszer jóvá Még ha szembefurdalsz, te változol sóvá. Ugy sem billented föl, ne félj, a világot, Viseld okosan az édes boldogságot.'' — ínség Oroszországban. As északi Oroszországban uralkodó ínségről rette netes hir< k. azt vároguai lei az ország ba-tárau. Arehnugel vidékéo és városában már nem tudjak, hogy hányan haltak el éh-typhusbau. A fák kérgeiből éi az elesett állatok csontjaiból készítenek lisztet és ezt nyilvánosan árulják a bobok ban. — A núk szopós gyermekeikkel, mint az őrültek futkároznak ide oda, jajveszékelve egy darab kenyérért, mig a férfiak tompa elfásuitságukban kiülnek házaik elé és belebámulnak a levegőbe Legszerencsésebbek még azok,- kiknek valamijük van. mit értékesíthetnek. Ezért sem kapnak ugyan ennivalót, de igen pálinkát és lerészegedhetnek. Hogy pedig a helyzet még kétsegbeejtóbbé váljék. a jaró kelő forradalmi ügynöaök a legélénkebb szin.-kkel festik, hogyan dorbézolnak Pétervároti. Ott pedig csakugyan a legkevesebü érzéket tanúsítják a nép helyzete iránt. — A mtgszólnlt yrotzlán Valamelyik orosz várfH színpadán olyan darab került sziure. melyben oroszlán is szerepel. Az oroszlánS''rbe bujt szamár., az az muszka ember, meglehetős természetességgel játszott, s ha a nézők ismer- ték volna Shakespeareoffot, bizonyára igy kiáltottak volna fel: .Helyes a bő-gés orosslán!* Egy körülmény azonban kibozta sodrából az á;-barmot. Valami arab ugyanis, — a darab hőse — megjelenik a szikla mögött, melyen az oroszlán állott, — s kapszli* puskáját r.isze-g-zí a rettenetes vadra. Ennek se kellett több. , "-zent Mihály sgits! ordít, s leugorva a szikláról, nem épen orosslán hoz illő''.eg. az az két hátulsó lábán kí-nyargal a színfalak mögé, s ott első lábaival sürü kereszteket vetett oroszláD fejére. — Füstbement hazassg. Egy kolozsvári izraeli ''a leányt már csak egy nap vá.asstotl el a halandók ama boldog pillanatától, melyet igeikkel sem cserélnének el, hogy — feleség legyen. És ez egy nao rombadüatött mindent, mit évek óta építgetett. A boldog nap reggelére »zzal a kellemetlen meglepetéssel ébred, hogy se pénze, se ruhája, se vőlegénye 1 A megugrott udvariatlan imádó megfosztá nemcsak reményétói, hanem pénzétől és ruha iától is. Hanem a leánynak is volt annyi esze, hogy csak pénze és ruhája ellopásáért panaszol! a törvény előtt; a házasságot - üsse a kő ! — Krokodilus lakoma. Ez előtt1 néhány hóval Paul Bert a párisi Jardm des Plantes számára tiz krokodilust küldött, melyek kösül Paul Bert és Blanchart orvos ötöt, mert nem akartak enni, megöletett ós felbonczoltatott, hogy légző szerveiket megvizsgálja. A krokodílusok agya nagyon kicsiny, miből azt következtetik, hogy rendkívül buta állatok, ! d« borzasztó rombolási ösztönnel birnak. A Jardin des Pian''.es szolgái nagyon kellemes meglepetésben réozesültek, hogy a krokodilusokat szamokra megsütötték és ők azokat megették. Azt mondják, hogy ez óriási állat husa rendkívül ízletes, kivált a farka, mely hasonlít a tengeri rákhoz, ezt a bust beefsteak alakban tálalták fel és a lakomázok csak az: s&juálták, hogy nem mindennap van alkalmuk hasonló jó falatok elköltésére. Ud-arló. Ne gondolja ám k.-dve Marifkára. hogy én olyan ostoba vagyok, mint a mioőuek kinézek. Mariska. Az borzasztó is lenne ! Milton elótt egy barátja csodálkozott, bogy vaksága dacxár* még máeodsaor i* kapott feleséget Hm, jegyié meg a bölcs költi, ha vakságr>m mellett még süket ¡s Tolr.ék, egész Angliában én volnék a legjobb parthie. Hivatalos .placz! árak. Nagy-Kanixaán, 1881. nov. 16. 100 kilogrammjával sxámitva. Buxa 11----12— Rozi 850.--9.— Árpa 7 50 —8.— Zab 7 60-.7 60 Kukoricaa 6 7-25—7 50. uj 6.50 - 6 75 Ciuqántin ó 8.__ --.Lencse 32 —---•— B .b fehér 9 50—9 75 Rao tarka 6 50.- 6.75 Repcsa 12 50—13 — Széna 2-50 ——. i«, -na ---. 1 kilograu._-.jdr..; saámitva Marhahús 48 —56 Borjúhús —-70. Ser- téshui 60---. Szalonna •—.80— Disxnózsir ''— Vöröshagyma •—. —14. FogUagyma •-.-30 Cinkor ^ — f>5 Bor« 160 Paprika 90—, Sxappao •--40. Nyuttér.1) Vnu szereneiéin a n. L közön séet értesíteni, hotsy helyben mint egyetemes gyégyUn tudora letelepedtem, Iitká.om a főtéren Baboehay féle házban van. iVagy kauis»a, nov. 19-én 1881 Tisztelettel Dr Steinbaph József tAncztaüitás. Alulírott bátor vagyok a Usatelt Síttlík ét táacxkedvelők todomá.ára hozni, hogy több helyrőli megkeresi folytán elhatároztam második táncxtanfolyam megnyitását, mely f éri decz. hó lén vessi kazdeUc FSMJrskráasm fukép oda fog irányulni, hogy a tisale : nfllík 0« táncxk ed velők e tekintetben! kivána. nainak eleget tegyek é* benned helyezett biaalaok-nak megfeleljek. — Azon reménvbec, h-irr a t. sxtilók «< ''áoctked velők biaaúnkkal m»f-tisatelnek magamat becacs figyelmükbe aiáalva maradok Nagy-Kanizsán 1881 noveab hó 88 SCHLESWfiER ALBERT táaeztaniCó A beiratáeok s b«»ebbi érteaöléeek nyerhetők: Kir£]y-utcz« Boroakay Károly bt káaá-ban reggeli 11 órától — ''/,1-ig •« <UI»táa 3— l órákig eszközölhetik. ru/fcl ________ Indul Ktnliiáról hova: 1 literjével siámitva Ó bor 28 - 4?kr Uj bor 14-20 kr Pálinka 48 kr Ke«t-6 kr K B. Piaozi árak. 100 kiloc (xámitva KÖBMESD. Bnxa 11.40-11.70. Roas 8:50—9.-. Árpa 7.--8.20 Zab 7.30—7.60 Kukorina 8.--8.80 SZOMBATHELY. Buza 11.60—13.— Roza 8 40— 8 80. Árpa 7.80—8 20 Zab \ 60—7 80 Kukoricza 7.40—8. BUDAPEST. Buza 12 30—12 60 Roza 8 70-9.- Árpa 7.50—7 70. Zab 7 65 7.85. Kukoricxa 6.80- 6.85 VESZPREM. HUza 11.40-12.—. Rozi 8.30—8-60 Árpa_7.80—8.—. Zab 7 40. —7.80 Kukoricza 6.50 «.— PÁPA. Buza 11-40—11.60. Rozs 8.40 S-SO Árpa 7.60 —7-80. Zab 7.25—7 50. Kn-koriexa $ 15—6^0 N''oaat teán 307 Bník, Mohi., Dombóvár »15 . 202 Hoda Peetre (gyorsvonat) 204 . (postavonat) 212 . (»Sfy« voaat) 313 Bécsbe (Hsoiakatkely, Bopros (elé) 301 , 315 Sopronba Ora Pere. 145 6 10 reggel 2 «0 délas. 11 1 éjjel 6 55 regg. 9 6 délatl II 20 éije « 16 regg.l 11 éjje 3 40 déiat 206 Prágerhof Kottori, Csáktornya 4 56 regge 202 201 . . . (gyorsr) . Brkezik Kanizsára 210 Zákány felöl 216 . 208 , 211 Hxda-Peecrfil 203 201 302 Bé. 316 Sopronból Felelős szerkeeztő: BjCTOBFI LAJ08- % 47 ÍMm''. 10 60 éjje honnét: 5 27 reggel 1 41 dMb. tl 1 éjjel (vegye* voact) 4 15 reggtl (postavonat) t 5 délat (gyorsvonat) 10 30 éjjel 4 1 regge. 10 15 éjjel 18 6 délben 204 , . 1 iO déiat 206 „ „ 10 50 éjjel 202 Prlgerfcof felSl(eyorrvoa»t) 5 37 regéli •) E rovat alatt közlöttért feleló^get nem vállai a Sserk. .1.51 HIRDET ESEK. n o o o o n o o o 8 O o G M OLL SKIDLITZ- PORA o o o o o o o o o o o o Csak akkor valódi, min,dcn Íohoz 1 7 >t én ftoksxorodtntt xegem v:i lenyomva. 30 év át * leeiohh sikerek mellett fennáll mindenn-mf] gysmsr betsflségek és tsiésrtésl akadályok. ímint étvágrhiány. hasmorulá«». vér tejaláS éí sraoyér ellen K(í1ói>ö^d oly egyéneknek ajáulva. kik Illó élet-mídet folytatnak Hamisítások törvényileg büntettetnek Egy lepecsételt eredeti doboz ára. ! frt. o. é. CRANCZÍA BORSZESZ SÖVAL. A lepmegbizhstább Ans>''gélya5 sxere »zonved" pmheríeégn-k ■ minden belső é< külsS gyulladásnál, a legtóbh brtegaég ellen, min. dennemü sebesülések, fej-, föl- é* fogfájás régi xérvek és nyílt sebek-rákrekélyek. üszök, «zemgyulladá» mindennemű bénulá* íj nérüU-« stb. stb. elleu Qvegekbsn használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Hal-májolaj. Krohn M. és társától Bergenbeu. (Norvégiábau.) Kzec balmáj zs.rolaj vaiamt-unyi, a kerekodelemben előforduló faj között az egyedüli, mely orvosi czélokra használható. Ara egy üvegnek használati utasitassai I frt o. é- Fü Hiállltás Moll g)óg}-szerész, cs. kir. udvari szállitónál, Bécs Tuchlauben. Raktár az állam minden hírnevet gyógyszertárában vagy fűszer-kereskedőiében. Raktár nélküli helységekben macánegyt-uek nagyobb megrendeléieknél megfelelő árleengedósben rc^xesQlnck A t. OZ- közöns-''g kéretik határozottan Moll féle készítményt rendelni ét csak olyanokat elfogadni, melyek saját óvj egyem és a''lírásommal vannak ellátva. Raktárak: NsQy-KssIzsa Belus J. syőgysz. »»ráger Bél gyógy.z Fesselhofer JWzsef, Rosf-nfrld Adoll Rosenberg Ferencz, Strém és Klein-- ZaJs-Egerszsg Hollóy J. E. Ms-czall lztl Ferd — Barcs Dornvr S. — Csáktorayt Göncz L. ¡jyógy«xeré«x. — Kaposvár ''.abóchay Kálm. Kohn J. gyógyz. Th Kecskeiav y.yógrz. — Kap.rSBCZ* We.li M. gyógy. '' Kőszeg C»ácsincvíc* I«t. gyógy«. — Kssztbely «"Hnsch F. — K5r«entí Rátz Ján Zágráb Irgalmashoz gy^gysz. Mittlbach S. győgysz Holjac V. — SsprOB Mezey And. gyógvaz. — Letseye Kaliwoda J (240 40 - 52. Hirdetmény. '' » A bérelni szándékozók értesíttetnek, hogy Varasdme- ■ gyében 3000-nál több lakossal biró, az országát r&ellett J fekvó ifíbovljan nevü községben egy a piaezon, s, tem- ; plom tőszomszédságában fekvő korcsmai és Izlet: helyiség j 1S82. évi január elsejétől egy vagy több évre bérbeadandó. I Nevezett helyiség áll egy boltból, három lak- és egy 1 nagy ivószobából, két nagy földalatti pinczéból, konyhából, éléskamarából, istalóból és padlásból. — A helyiség ugyan- '' azon tető alatt lévő négy szobából és a hozzátartozó padlással, pinczével stb esetleg megnagyobbítható. Kmlitett helyiségek szilárd anyagbói vannak épitve. A bérelni szándékozó haszonbérbe vehet egy kertet és öt höld szántóföldet is. 426 í - 3. Figyelmeztetnek a bérelni szándékozók, hogy emiitetthelyen nagy a bor és gabonakereskedés. Közelebbi adatok e lap kiadóhivatalában megtudhatók. Méreg -szeleik ék, biztos szer az egerek tömeges kiirtására. 42« 1-3 Kapható Sipőcz István gyógyszerésznél, JPéoeett. 5 klgr, ára 3 frt, 50 klgr. 26 frt. «szt. ért. Bóvebb értesítést nyerhetni ugyanott. II U T T E R A. Bank és váltóüzlet Bécs I. Bognergasse- Ajáalj-. magát minden bank és váltóQxIethex tartoaó meg bizások átvételére é* mindennemű be!- és külföldi, arany, ezfist pénzek és értékpapírok készpónxbel i eladására é* vétslére. Kibocsájt sorsjegyeket részletfizetésre, értékesít bel- és kfilföldi értékpapírok! és xálogleveleket L< sxámol húzott sorsjegyeket, zálogleveleket és elCbbi iogn köU-leivényeket, Talamint még le 11 m járt kamatszelvényeket a legolcsóbb feltételekkel A bécsi ó külföldi tőzsdékre «zóló megbixások, pontosan és szigorúin hajtatnak végbe Cit-rdij V. frt 50 kr. xárlatnál és rnérsiékeit fedeiettel. Megvásárolt értékp«pirok addig tartatnak a raktárban, mig azok r.yerenéggel el aem adatnak. Sorsjegyek minden húzáshoz. 429 Tudóairások késxiéggsl ingyen és bérmentve sxolgáltatnak ki. HIRDETMÉNY. FxenO'' 1 köxtudomáir* hozzuk, nogy a f''városi közraktárak könál az 1 és II sxámn raktárak f. november hó 16-án az álUláno* forgaloaa-nak átadjuk. 427 1—1. * Az Qslet és dijjsabályzat áruosztályunk irodahelyisógeibes ''Do-rottya-utcsa 8 sa. a.) és a közraktárak irodáiban (Csepelrakpart lS.jst.á ) a közöntég rendelkezésere állanak. Az áruk a ,Mgyr leszámítoló és pénzváltó bank Budapest ft .-Irosi közraktárai''-ho* caimzeudSk Egyúttal jelentjük bogy árnosztályunk termények ée árak bisománykrpeni vételét és eladlaát enzköxli. előlegeket nd nála beraktá-roxott viít rés''ére feladott árokra Keli Budap«et IS8l. novem. 14. üasyar leszámítoló és pénzváltó bank. GTÖNYÖRÜ ROM KATH. IMAKÖNYVEK. Y&h szerencsém jelenteni, hogy a köztisztelet!! Heke Kristóf vörös berényí róm. k:tb. plébánrs és bírsovos magyar író álul figyelemmel szerkesztett harmadik és negyedik kiadást ért, az hiíatosságot előmozdító, a katb. hívek szivét nemesítő, uáromféle kiadású: .»»-Dnyei .nn»nskerí. Cdvft^ség s-vénye, „Biito* lelki vwr'' czimü és már Uienkét eser példányon feídl a kath. hívek közt elterjedt lm eLü önyveket a teljes írói joggal örök áron nsegváaároitam. Beke Kristóf plébános ar, a kath. hívek jobbléteért lelkesen küzdő lelki atya bölcsen belátá esen imakönyvek sskksé-gességét, és ezek áltsl igyekezett a ayeivetronUi és hibás ima-könyvek kiküszöbölését előmozdítani. Een imakönyvek me^jelenésök ÓU mindenütt ssivssen fogadtattak és eddig a veszprémi, pécsi és ss«fcatfeeljri pflnpöki hatósáKok jóváh»fy«i.nt kinyerték, s e^ítal kifejezést adtak, miszerint e azépon kiállított hibátlan iaaköeyvak terjesztését a katb. hívek köst szivesen látnák. Msüysi BassázkSTt, vagyi* telje* urtalmu i»a- es éosköayr kereez-tény katholikusok haaxnálaUra, harmadik kiadás, öt »aTé.aai ^^«Mí ixetfi képpel 8-rétO, félbórben, kötve tokban . frt S 30 Kg^zz bőrben, tokban és finoto ranymeu«ésel . -frt l.WJ Egé.x I őr ar»nymeuaés, caat él kereszt .... frt Í..0 Zergebórben, caat és disaittWl......4.— Finomtbban készítve ....... Selvem- vagy bá''onykötó aranvmet»xéael dUx.tve frt ^ 7—10— Mrasye sMUtoáatert, 1 finom papirra nyom-a 12-rétfl, bat kttafrC (Mvftsséa ösvésys, '' acsélmeU^etfl képpel. Színnyomat« cslsslappal. Blrtss IsrtÜYSZSf ^ Negyedik kiadá. • Fél bőrben, tokban........T rín £gé«s bőr, finom aranvmetazé* é* tokban . W l.WJ Acxél kereest é* oeattal ,......'' J* J-® Zergebór diaaüéssel........ Finomabb kiállított ...•• i t" b—fc-r- Selyem- v.gy bársoiiyk diaaítmény .... frt 6— Bsssyci sissaásker 82-rétfi, temérdek képpel díszítve, papirk. tokban , írt — .) Aranymeuzéaa. 1, tokban..... ÍT "í Acaél kereszt, csattal ......™ J- Zergebór, dii«e»«n • £ - , ^ Se''-yem-bársony finom dí»«itaény-nyel . . . - »1 KIS rázsásksrt, vagy a katb keresztény ifjuaág ''mái é. énektí kis csinos araaynyn»natu papirkötésben, tokban; ár. 30 kr.; s-f»!, váwon SSJ nyomásaal 40 kr. Wrben v=li«papirarany»^~é^l, »skbs» 60 kr. ; Mzélcatra 70 kr; ész bőrben velin pF>r aranymez ás^l és ac«él csatra, kereeattel 80 kr Eiyfcázl Mkk»tVV, 116 egyháai éneket Urtalmazó H-vk kiadlat árt cxi7o. aranymetaaesael ké^tett köü/vecA^ ára 60 kr. HowUsssrs« altij, a bold. tz Máriát kegyeler-eljssen tiasteló magvaroknak ajánlva, ára 20 kr. M^y ilöszst, Írta Tóth Mike Jézus társaaágí tag IV. kiadás, esinci könyv képekkei ára fUzve 18, kötve aranynyomaaaal S8 kr. A szsst kwssztsti ájtatsssáf, képe* kiadás irta Saemány. Ágost SMS .-Ferenrz r. áldoxár, kemény kötés, aranynyomáaaal 24. kr py- Minden megrendelés posta fordultával eexköxölwtik. Tiaz telettel WAJDITS JÓZ8KF, könyvkiadó S -Ksniasán. Cseh tenyész fáczánokat küldök tetsséssserínti issssyiséfUsa ép«a «§7> neme«-, dám- és feisete vadakat. as a-s. ZIVSA P. illatkereakeió. Troppiksa Nsgy-Kanimán nyoaaiott a kiadó taUjdonos Wajdite József gyorssá;tóján. NAGY-KANIZSA, 1881. november 27-en 8 frt EMftittéti ár epesz érre fél.érre .-•••• negyed én* .... Egy mám 10 kr HIRDETESEK » hasábos petitsorban 7. másodszor f> s uiodt-D további sorért ?> kr NVILTTftRltKN ¡toronként 10 krert v.-tetnek fel Kinratán ijleuk uiimlen cg)»"»; liini. tegért 30 kr. fuetendé lik éyíolyam. A lap szellemi részét illető kelemé nyék a zaerltesztffboz. aojHn rétté, illető köriejnérmk pedig a kiadóhoz bérmentve intézendők : UAGY-KANIZSA tflassicsluu Bérmentetlea levelek csak ismert munkatarsaktól fogadtatnak el Kéziratok y issza nem küldetnek N a Kanizsa város helyhatóságának, ,ngy- kanizsai őnk. tűzoltó-egylet. a , nagy-kanizsai kereskedelmi s íparbank-, , nagy-kanizsai takarékpénztár«, a .zalamegyei általános tanítótestület a ,nagy-karizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet'', a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és város egyesület hivatalos értesitóje. Uetciikini kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. A miniszter szavaira. Trefort Ágoston közoktatási miniszter ur Sopronba ment s ott választói előtt beszédei tartott. Kimondta, hogy mint miniszter a népoktatással különösen fog foglalkozni, bogy az a kivánt eredményeket meghozza. Be fogja bizonyitani hogy ó neki van rendszere s nézete, mely abban áll, hogy a népoktatás feladata az, miszerint a népnek morális és szellemi, egészségi és gazdasági állapota meg-lavittassék. — fclnnek a kerete már meg is van. — Tanitókat s tanítónőket kell nevelnünk. A nőknek azonban magasabb hivatás nem való; igy nem is egyezik bele soha, hogy a nók számára külön egyetem állittassék fel. Közgazdasági állapotunk a miniszter ur szerint is rosz. — Mint elszomorító tényt hozza fel. hogy egész Kurópában csak Törökország és hazánk az. melyben a lakosság nem szaporodik Híz beteges állapotot mutat a kivándorlásokkal együtt, melyen segitni kell. Segitni ugy. hogy többet és jobbat produkáljunk, a nyers anyagokat fel- és átdolgozzuk - eladási piaezot szerezzünk. Egyis párt az ipart, másik a gazdát pártolja. Tehát ellentét van a népben, a birodalomban s igy észszerű vámpolitika ily ellentétes nézetek közepette alig képzelhető. Nincs egyensúly az állam, mint ilyen s a társadalom közölt. Az állam előhaladt, a társadalom hatramaradt. — Az állam modern, a társada lom pedig most is táblabiró-társada-lom. A kettő közt az egyensúlyt kell helyreállítani; mert az egyensúly helyreállítása az elsó feltétele az anyagi és erkölcsi javulásnak. Ezen egyensúly helyreállítása nag) ban fű^g u sajtó magatartásától — Csakhogy ez a nemzedék, mely nem élt a censura korában, alig tudja felfogni a sajtó fontosságát. A sajtó szabadságot megszüntetni vagy kor-átolni nem lehet, arra gondolni sem lehet, mert a «ajtó nagyhatalom. De a korlátlan hatalom rosz, mert magában hordja a visszaélés magvát. A sajtó korlátlan hatalommal bir s érdekében van annak magának is. bogy valami módon a közönség által korlátol tassék. A sajtó rosz tulajdonsága az hogy a rablásokat, csalásokat nagy kiterjedésben közli, hasábosra menó értesít éneket hoz az ilyenekről. Igy iskolái a bűnnek a hírlapi közlemények. Ev. a miniszteri beszédnek lényeges tartalma. iáikor és a mit egy miniszter beszél, azt mindig figyelmesebben elolvassak. mint azt, a mit egy közönséges halandó mond, ha még az a halandó képviselő is. Épen ezért a miniszteri beszédben a logikát is keresik A miniszteri beszédekben azonban ma furcsa logika nyilvánul — Szende miniszter azt mondta Szegeden. hogy azért nem magyarosodik a közöshadsereg. mert a magyar ifjúság nem akar és nem szeret katonáskodni, nem marad a hadseregben; most meg a közoktatási minszter ur azt mondja, hogy az állam és társadalom közt azért nincs meg az egyensúly, mert a sajtó — bár nagy hatalom — nem teljesíti leladatát, rosz kinövései vaunak. Hogy az állam elhagyta volna a társadalmat s az állam modern lenne; ellenben a társadalom csaic a táblabírói korban élne. nem áll egészen. — Az állam a polgárnak vagyonát, vérét, igénybe veszi s vissza semmit sem ad. még a vagyon s személybiztonságot sem őrzi-jfdéggé ! Tanúbizonyság reá a mindennapi rablások és csalások tömege. Vádolható-e a sajtó, ha az államnak, mint ilyennek számlájára nem mindig jegyezhetni fel a jót, s hogy épen a rablások, csalások krónikáját képezi, mert az állam nem képes azokat megakadályozni ?! Vádolható-e a sajtó, ha nem terem a föld, — ha a politikai helyzet olyan, hogy minden hátrány, minden teher öakéot származik abból ? Vádolható-e a sajtó, ha mindezeket fejtegeti?! Neme annak a jele az, hogy a hírlapi irodalom épen arra törekszik, a miniszteri szó szerinti feladatára, hogy az egyensúlyt helyreállítsa az állam és társadalom közt? A társadalom jár elő, nem az állam. A társadalom állit jótékony intézeteket, árva-, szegény-, szeretetházakat, dologházat. Segélyez nagyban és kicsinyben. Bizony az állam nem jár elől az ilyenekben; sót a maga tényének szomorú következményeit is a társadalom vállára teszi. Példa rá a vöröskereszt-egyletek rendszeresítése. Az állam háborút folytat ; ?. sebesültek ápolását a társadalom nyakara tolja. Jó előre elkészül rá, hogy az efféle gondok ne gátolják a vérontásbau s a szegény társadalom á]>ol, segit!! Hogy humánus s más jellegű intézmények s üdvös mozgalmak létesülnek arra mi a legfőbb tényező? A sajtó, - a hírlap! A hírlapok hatnak buzdítólag. bátorítólag. — A társadalomnak ezek az igazi jótevői, barátai, támogatói s vezérlói! A sajtó tehát megérdemel any-nyi elismerést, hogy ne vádolják s ne alkalmazzák reá s vele szemben a bárány és farkas meséjét. Hogy a vidéki hírlapirodalom nem töltheti bea feladatát teljesen,oka annak az, hogy a vidéki sajtó a hirlapirodalom nagyobb fele, — nyűgbe van vetve. Mankón jár, a tárgy választásban meg van kötve Társadalom és politika oly szoros szomszédok, hogy köztük a mes-gyét meghúzni nem lehet, a kettőnek kérdései egymásba szövődnek s a vidéki sajtó nem töltheti be feladatát, mert szemmel tartják s a beperelte* tés pallosa mindig fejők felett függ a szerkesztőknek és kiadóknak különösen a választások alatt. Igy a józan politikai felfogást nem terjeszt hetik, — s társadalmi nagyobb i mélyebbre ható kérdésekkel nem foglalkozhatnak. Ennek következménye aztán az, hogy s burjánokat szedi össze némelyik s lesz revolver s bűnesetek krónikája! Oldják fel csak ke zeit! Töröljék el csak a hírlapi cau-tiót, melynek sem jogossága, sem ér telme nincsen! Tegyék csak szabaddá a vidéki kisebb körű hírlapírók kezét, - bizonyára azok hivatások magaslatára fognak emelkedni, s ha a természeti s politikai viszonyok is változnak, — föltéve, hogy igaz lenne is, hogy a társadalom elmaradt — utoléri az államot ez utóbbi s meg le&z az egyensúly, sót az állam hátrább marad még jobban, mint a miniszteri nézet szerint, a társadalom most van Szabadabb tért tehát a hirlap-irodalctmnak! El kell törölni a hírlapi cautiót, ha jogos várakozást kiváonak kötni annak működéséhez; addig mig ez meg nem történt, igazságtalanság a magyar hírlapirodalmat még azért is kárhoztatni, ha a föld nem terem, s hogy önokozta viszonyainkból csak kár és hátrány szár mazik reánk! Ha eltöröltetik a cantió, a nagyobb hírlapok szép tőkének jntnak a jogos rendelkezéséhez s a verseny kedvéért nem lesznek rászorulva arra, bog}'' érdekesek legyenek, ha nem foglalkoznak komoly tárgyakkal. A vidéki sajtó a kisebb lapok nagy száma bátrabb lesz s komoly téren mozoghatván minden józan esz-méuek üdvös terjesztője. El kell törölni a hírlapi cantiót Szathmár. Nyílt levéi árvák ügyében Tisztelt barátom! Gzikkezésre se tehetséget, se kedvet magamban ugyan nem érsek, de jelen felszólalást a közérdek parancsolja, s igy légy szives becses lapodban e soraimnak helyet adni. Ugyanis közmegbotránkozást szül a megyei árvaszéknek az árvaérték behajtása körüli eljárása; — a méltányosaági, sót a törvényes tekintetek kíméletlen mellőzése mellett százakat és ezreket támad meg perekkel. Ksen perlekedési szenvedélyének igen gyakran legkisebb ok nélkül áldozatul hozza az adóst s nem ritkán általa lábbal tapossa az arva érdekét. Számtalan esetben oly követeléseket tétet per tárgyává, melyek után a kamatok előre 1882. jan. 1-én már kifizetve lőnek, s melyeket bekeblezés által teljesen biztosítani lehetne,aminthogy legtöbb esetben a pupillaris biztositásnál és többet igénylő hitelintézetek az illetőknek a kölcsönt meg is szavazzák ;''— mig számtalan esetben egyenesen az árvák érdeke ellen indíttatik a per. Ismerek például esetet, hol a nagykorú testvér pár száz forint kamatja fejében tartja kiskorú tesívér-jeit — rongyos pár forintért — tatár módon behajtják rajta a 200 friot s az árvaszék évi ¡4 frtért majd eltarthatja. De ha ngy tetszik, szolgálhatok ennéi még czifrább, de egyúttal szo morubb példákkal. Tekint?« az ingatlanok jeíen elér téktelenitését. tekiníve a népnek a nw termések s nagy terhek miatt be köszöntött nyomorúságát s fóleg tekintve azt, hogy a megyei árvaszéknek az árváknak érdekét s népével öasz hingba kellene mint erkölcsi testület, illetőleg hatóságnak hozni. Tisztelettel hívom fel a tekintetes megyei közigazgatási bizottság figyelmét ezen pár kiválasztott fiscalis zsebjét töltő, de se az árva, se a közérdekekkel össze nem egyeztethető perlekedési rendszer mielőbbi megszüntetésébe REMETE GÉZA, ügyvéd. — i___g TARCZA. Csenscry önn pél}. A fővárosi polgáriskolai tanítók múlt vasárnap délelőtt Cseug-ry Aulai emlékére lélekemelő ünnepélyt rejdeztek az akadémia nagy termében A tágas terem zsúfolásig megteli fényes közönséggel, mely h karzatokat is szorongásig megtöltötte. 0:t láttuk az egész Csengery csa-ládotr, Csengery Antal özvegyét éi két leányát mély gyászban, Pauler Tivadart, Gönczy Pált, Kárffy Tituszt, Tó''.h Lőnn czet, Dr. Heinrich Gusztávot, Arany Lászlót, továbbá Tanárky Gedeon államtitkárt, Tóth József és Békey Imre tanfelügyelőket, Gyulay Pált, Deák Farkast, Zichy Ágostot, Győry Vilmost, Weist B-F.-et s a tudomány és irodalom több kitűnőségét. — A fővár ós hölgy világiunk igéző csoportja gyűlt össze a kegyeletes ünnepélyen. Az akadémikusok számára elkülönített helyen ültek a fővárosi polgári leányiskolák végzett növendékei; igéző, ssép arczu, fiatal leányok, akiknek csoportja a legkellemesebb látvány t nyújtotta. Az ünnepély 10 órakor vette kezdetét. Stojanovics István polg. iskoiai igazgató megnyitó beszédéi azzal kezdé, hogy a polgári iskolai tanítók erkölcsi kötelességüknek tartották <s magyar haza ragy halottjának, Csengery Antalnak emlékét megünnepelni s most összejöttek, hogy leróvják a kegyelet adóját. Magyar ország közoktatasi és népnevelési ügyét az elhányt nagy férfin úgyszólván megteremtette. ó volt a magasztos eszmének legőszintébb barátja és fárad batian após- tola. A polgári iskolai intézményt hazánk ban ő honosította meg, amennyiben annak megteremtésében ő volt leghatható sabb tényező. Mint a volt fóv. iskolatanács egyik legbuzgóbb tagja, nagy lelkének egész erejével odamüködött. hogy a polg. iskolai intézmény k törvény betűje szerint valóban megteremtessék. 1870 ban lett fölállítva a fővárosban a két első pol gári iskola s z intézetek záma aróta tizre növekedett. A polgári iskola tani tói átérzik a nagy bálát, mely lyel az elhunytnak tanoznak s a nagy horderejű intézkedés«; mely Csenge-y nejével örökre össze van forrva, egész nagyságában méltányolni is tudják. — Hálájokat nem fejezhetik ki másként, mínth''gy a kegyelet oltárára tőlük telhető ünnepélyes áldozatokat muUtnak be. E megnyitó beszéd után a fővárosi polgári iskolák régzeit növendékei Bello vics polgári iskolai lanár zongorakisérete mellett elénekelték az általa szerzett alkalmi „Can la tél", melyhez a szöveget Oldal polg. iskolai tanár irta. A szép ze-ntszerxeményt az üde, csengő hangokból álló hatalmas női kar ha''ással adta elő. Ezután L4d Károly polg. iskolai tanár foglalt» el az előadói széket. Csengery Antal fele''.t nagy terjedelmű, szónoki műgonddal kidolgozott emlék beszédei tartott „Fajd>i!m:uí ér/-és fogja el a vándort — igy kezdte "beszélt — ha régi idők fényes épületeinek romjain keresztül ve set az utja; ledőlt oszlopok, a régi dicíő ség néma hirdetői hevernek körül, mohos ialak, mint kegyeleteden elfátyolozott maradványai as egykori nagyságnak, alig látszanak már a földből, melynek felületén a magasból ledöntött kódiszek porla- doznak ; itt-ott még fölemelkedik egy-egy kiváló erősségű sarokfal, de rajta ia meg látszanak a pusztulás nyomai és a szél szeszélye által odaplántált sárguló növény zet az aggnak ősz fürtjeire emlékestet és a bua látványt még komorabbá teszi ezen vonatkozása állal a tűnő éleire. Mennyivel fájdalmasabb azonban azou érzéa, mely keblünkben támad, ha magát a laasu rombolást keli végig néznünk; ha «gyík támonzlop >-. a másik után kidőlni kell Iái nunk; » ha szemiénünk kell, mint sem misül mg, ami oly erős volt és mindennek erőt adni látszott." Ily fájdalmas érzés ragadja meg e kor gondolkodó és érző fiát, mikor egyenkint látja kidőlni a nagy eszmék dicső apostolait. Eötvös, Toidy, Deák éa Csengery egymásután halnak el, pótolhatlan vesztességet okozván haláluk által. Szónok vázolja Csengery élntéoek és működésének történelmi hátterét. Ezután előadja st elhunyt nagy férfiú életrajzát: Csengery Antal Biharmegy ében, Nagyváradon született 1822-ben. Atyjának háza egyike volt azon szellemi köz pontoknak, hol az akkori állami u-spedés-ael elégedetlenek találkoztak, itt kezdte az ifjú Csengery életműködését. A megyék, daczára hogy avult intézmény v<>! tak, részint egyedült biztosítékai é< makacs védői valánakazősí konstiluczíónak, részint pedig nevelói az uj nemzedén«k. Ezen légkörben nevelkedett f-l Csengery Antal, ezen megyei intézménynek sz''-n telte ifjúkora munkaerejé'', gyakorolta lo gikáját s bővítette tapasztalatait. Mi-lón Kossuth után Szslay vette át s .Pesti Hírlap* szerkesztését, azon körben, mely ezen lap irányáhoi csatlakozott b. Eötvös József és Csengery Antal is, kik a parla mentarizmősért barezoló ellenzék ssóssó • lói valának. Terjedelmesen és behatóan ismerteti szónok Csengery Antal politikai szereplését, azután a közoktatásügy terén szerzett érdemeit kezdi ecsetelni. Caen gery a tanügyre, a művelődési tényezők ezen legfoulosabbíakra is kiterjezlé mii ködését, hatása p >dig e téren annál tartó-aabb lesz, minél inkább kéoyazerülanem zet, a nevelés, lauitás Ügyét as általa fel állított maximák iráoyábau tovább fej lesz''em. FelszóHalásai e téren kevésbé hangosak vohak ugyan, mint sokakéi, nagyobb, valódibb és állandóbb busga lom jellemzi, mmt sokakéit s annyi szak-érlelem, tájékozottság és helyeslátás,mint amennyívele téren kevesen rendelkeznek Az elérni oktatásnak, mint a iövő nemzedék mivelődési alapjának lel jes fontosságát i»m-rt és méltányolta. Szónok részlegesen fejtegeti az űnnepeltoek a kozokiHtxaügyi teréu való eredménydus szerepléséi s beható ismerettel vázolja annak közoktatásügyi poiilákáját és a pol-g<j-i iskolai intézmény természetét, kiterjeszkedve a közoktatásügy történelmi fejlődésére is. Előadja a közoktatásügyi törvény mighosaialáoak történetét, mely összevan forrv* Csengery Antallal, é.ns bonczkés a''á vesr.í a törvényt s fojtegeii annak hiányait s buzcl a felállított polgári fiiskoUk és leányiskolákról h behatóan érvel Csengery Antalnak azon esz méje mellett, hogy k polg. iskola, mint középiskola, f-ladatál sokkal biztosabba» fogja elérni. Csengery, mint író előkelő helyet foglal el szellemi munkásaink körében Ntgyolb szabású teljes munkát ugyan nem bírunk tőle, de mestorileg kezelt életrajzai és gyönyörű essny^1»sejteni engedik azt, bogy mit várkatMink vóloa tőle, ha eleintén mostoha irodalmi viszonyaink ét a sokoldalú elfoglaltaág nem akadályozzák ás nem vonják el az iro dalmi működés teréről. Mint törtéq»tiró Macaulay irányát követte s többjeiéi dol goza''ot irt Mtcaulsvn kivttl tanu''mi nyoita Tbierry Amadét 6a Ágostont, P» lacz''<yt, Telekyt ésSzalayt; éshogy olvasóival sajá'' műélvezetét is megossza h németalföldi művészek közül tanulmányozta Kubeust és R-m brandtot. T»-aulm^nyaiuak egy réssé as általa 185^ ban létesített és szerkesztett .Budipesti Szemle'' ben jelent meg. Ssónoki l«ht-ségg-''l nem bírt s csak ritkán tartottnyil vános beszédeket, de azok, melyekel Ur tott, állandó értékkel bírnak. Ssói Csengery beszédeiről is. Végűi mint emberről emlékesik mjgs ecseteli annak kitűnő, hazafias és polguri erényeit A ő nyilvános cselekedeteinek fő rugója a szeplőtlen, tiszta hazaszeretet volt és az ebbAI -folyó igyekezet, hazája javára minél több valóban üdvosaek létesítésében teljes erejéből k''izremüköd -netni: — n m várta <1 soh t a jutalmat fölülről, nem leste soha a tömjénezést alulról. Hazafisága nem volt azon lajbi.I való. mely lobbot ve'' é-< pillanat ala''t óriási lánggá ma^aslik, hogy Demsokir.. CiaWó szikrává törpüljön: — nem volt azon fajból való. mely eg-iverő zónok -atokkal as udvarlók eg«-sz rajÁi vouscoljn maga után, bogv szájuk ize »z -rint beszélvén, minél dörgflbb éljenéek ben gyönyörködjék — jem. cseudes magába zártsága hideg, sokszor t&láa ridegnek átszó külseje slá rcjlé a li»zatiágnak asoa magasztos nemét, mely a szent ol tá-tüzhoz hasonlóan, c-»«nd"S«n l< bog, meló get és fényt közvetlenül u^yanosakc azok HUSZADIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. — A magyar királyi állami Csendőrség országszerte bekövet keze" és már részben foganatosított életbe léptetése a csendőrség számára általános utasítások elkészítését tette szük ségessé. Ezen utasítások a belügyminisztériumban nemcsak elkészültek hanem ki is nyomatatrak s a r&Ax felállított rendórparancsnokságok'' a megfelelő jzámn példányokkal ei fognak láttatni. - A kir. ítélő táblák deczentrá-lizalasa tárgyában jaz igazságügymi-niszter fölhívására a kir. semroitószék, a kir. legfőbb ítélőszék, a budapesti és a marosvásárhelyi kir. ítélőtábla''elnöke beterjesztették véleménye« javaslatukat. Az 1-ső kérdésre : Egyáltalán szükséges és idószerü-e a deczentralí zálás! az az egyhangú válasz, hogy igen. A 2-ik kérdésre nézve: Ha igen hány kir tábla szerveztessék ? eltérők a fóbb biróságok elnökeinek véleményei kettő kőzülök tíz. egy közülők tizenkét és egy pedig tizenöt tábla szervezését óhajtja Legeltérőbbek a nézetek a 3-ik kérdésre nézve: mely városok legalkalmasabb székhelyül? A négy javaslat e városokra nézve megegyezik : Budapest, Maros-Vásárhely,Szeged, Pécs és Pozsony; ezeken ki\ül szóba hozatott Győr Sopron, Nagy-Kanizsa. Kassa, Eperjes. Miskolcz Temesvár, Arad Kolozsvár. Debre-czen, Nagyvárad és Székesfehérvár Erdélyre nézve négy javaslat közül három csak egyet óhajt : a jelenlegit, Maros-Vásárhelyt. b-cc«e! bíró eomedíájokban többet ma tatnxk fel az idén, mint mennyit ta»ely felmutatni képesek voltak Mégis ti idén, körülbelül ax üstökös megjelenésével egyidejűleg, láthatárunkon >• feltűnt —egy telőtől talpig magyar ifiu arczképfeatő, kit a mflvéez«V istennője küldött hozzánk: elosztatni téves fogalmainkat, tisztázni s világosságba helyezni a művészet körül alkotott képzetünket, s finomítani eszmei felfogásunkat a hazánkban is annyira előreha ladl festő művészet iránt. Bit jól esett szegény falusiaknak — mint a boldog pestiek minket neveim .szoktak — néhány kékitős, fahéj ke roénységü bankót kifejteni mellény zse bünkből . . . Örömmel tet''ük est, meri oly képeket kaptunk érte cserében, mi lyenért a pestiek is örömmel ülnének mo delit, szívesen adnák oda — bankjegyeiket. Hogy rebát a hazai művészet e derék napszámosának, művészetünk éjjé-ben, a cométával egyidejű megjelenésit, n-tn fűztük, egybe semmi neraQ baljós latu véleménynyel, bisonyitja ''az, hogy ember emlékezet éta még szoba festő is fehér holló nálunk s tiszta fehérre meszelt • öres falak között lakunk. A Kanizsára épen most érkezett Koroknyai Otté ac. festésiről, Angeli. Eisenmenger és Makart hír«s festek kedvelt tanítványáról van szó. ki acadéraiaí tanulmányát Bécsben végezte ugyan, de budapesti születésű. — Igen megnyerő kQlsejü, jeles készültségü, nyájas, finom modorú fiatal ur. Hozzánk Somogyba Baranyából jött, honnan érkezését híre, dicsérete, neve már megelőzte. Midőn tő lünk ismét távozik Zalába, kedves szol gálatot vél e sorok írója tenni akkor, midőn róla egyetmást elmond. U''&sási czélja nemzetünk szokásait a népviseletet stb. tanulmányozni, » nem különben jeles tehetségével a művelt magyar közönség szolgálatára lenni is. Dicséretre nem szoral, tehát nem fogjuk eat tenni. Pedig elmondhatók, mily szá moa, mily kitűnő kivitelű képeket nyer-tünk tőle igen olcsón, meg hogy mint örökítette somogyi nép viseletünket, egy egyenesen a nép életből vett remek műben .Olyan nincs" czimmel, melyet egy kaposvári főúr vásárolt meg atb. de minek »ennők ezt? . . Tessék vele festetni, műtermét meglátogatni s neki a raunká-1 ódáira alkalmat nyújtani; maid megdicsérik akkor önök — helyettünk is. Nálunk kfttós emléket hagyott; hírnevét müveiben a másik nevét annyi-b.m. amennyiben az «lóbbeni zéraetos hmgzásu Troszt-ot itt c «rélte fel a ma gysr Koroknyai névvel És pedig egyrészt azért, hogy abban is kedvünkre tegyen, másrészt meg azért, hogy már Zalában egészen tiszta magyar testtel és lélekkel léphessen fel. Üdvözöljük őt a ,studiomók-ban gazdag szomszéd megyénk lakói körében. Egy somogyi. — Névtonnep. Számos helybeli s vidéki tisztelői körében ünnepein főt.Let-linger Kelemen helybeli szent Ferencz-rendü h. plébános ur névnapját mait ezer-dán, mely alkalommal kiválóan szép pohárköszöntést .mondott főt. Berray Elek kr. házfőnökar as Ünnepeltre, migf''f P»p János k r. fŐgymn igazgató ur annak 79 éves édes atyjára, Dr.Fárnek-László ügy véd ur szinte az ünnepeltre sat. — A .Zalai Közlöny'' f■ <J2 számában közzétett történeti vázlat a zongora eredetére vonatkon''lag kétség-!>en vun a felett, vájjon a mai zongora nely hangszerből fejlődött ki. — Művelődés-történeti adatok nyomán állithatni vélem, miszerint az a clavichordtól veszi eredetét, melyet 1020 körül Arozzoi Guido (Guidó AretinuB) talált fe>, ki a Ferrara melletti Pomposában mint bene diktinus halt meg 1036 ban. Ugy lehet, hogy e helyreigazítással a zongorakedvelőknek szolgálatot teszek, mi csak örömömre szolgálhatna. Garam völgyi. — Pályázat nyittatott n letenyei és atridói postamesteri állásokra. — Király Béla keszthelyi lakó* a sala ogerszegi kir. ügyészséghez Írnokká neveztetett ki — Hymen Sümegben f. évi nov. 19-én vezette oltárhoz Szigethy István sümeghi reál tanár Bertalan Hermin kis-asszonyt, özv. Kelemen Antalnének, ked v«lt unokáját. Boldogság kísérje * szent frigyet! — Hymen.Kummer Sáudor »la egerszegi kőnyomdász noi-. 20-án jegyet váltott Vigh Veronika kisasszony nyal Bu dapesten. — Kein József zala apáti illető •égil figyén Kaposira magyarosította nevét. — Tűzvész A z.-szt.-gróthi uradalomnak ismét nagy vesztességo van A 3 évvel ezelőtt egy dühöngő széisész ál ial lerombolt cserépzsindely lyel fedett és ismét felépített nagy birka istállója e hó 23-ika és 24 ike éjjel teljesen elégett A benne lévő 800 birka közül, n-.gy erő megfeszítésekkel sikerült 600m-gmen!eni A többiek a lángok martalékává estes. A tüz vigyázatlanság által támadt. Ugyanis Kósa nevű juhász illuminált állapotban, pipára gyújtott, a gyufát pedig az olt fekő ömérdek szalma közé dobta. E tettéért Kósa életével lakolt; mert raint-afféie részeg ember elaludt. A lángok csakhamar feje fölé csaptak, menekülni nem tudván, benn égett. Később mint eltorzított husgomolyt szedték ki az égő üszkök alóL . . .r 1. — Gyászhír. Ertl Ferencz Bányai (Ertl) Károly keszthelyi köss. tanitó s a Keszthely erimü hetilap társszerkosz-tője, édes atyja Zalavárott élte 76-ik évé ben elhunyt. Temetése pénteken, folyó hó 25 én adélutáni órákbin nagy részvét mellett men'' végbe. Nyugodjanak békében a gondos és gyermekeit gy«n géden szerető atya földi maradványai! — Bab óesáról írják lapunknak : Egy bá''or foglár tizedesről van szeren < csém értesíteni — f. hó 25-én délelőtt 9—10 óra közt Babócsán & nagyvendéglőben megjelent két egyén posztó ruha-, s kabátba öltözve — reggelit kértek, ez alatt Tok&y József foglár tizedes m megjelent a vendéglőben, a neveiett két egyén előtte gr musnak tetszett, kérdezte tőlük honnan és hova,mir6 az'', f elélték sel.on nan és sehova,\| erre as igazolványukat kérte tőlük, de ezt megtagadták, eiuún távozni akartak, de a bátor tizede» tneg kapta őket, dulakodás közbeu ar. u''CAára voaszolták egymást, hol egyik a tizedest revolverrel főbe lőni akarta, de nem sült el, igy agyával főbe verte, a foglár segítségért kiállósott, de közeledni senki sem mert, miután as egyik a revolvert reájuk ssegezve tartá — azalatt a fóg lyár kezét, ki az "gyíkét még mindig fogta, ugy megütötték, hogy kénytelen volt elereszteni, — erre a két egyén lassú léptekkel távozott, de a tizedes mindig nyomba követte őket, mire megérkeztek a többi foglárok, ekkor kezdődött a lö völdözés mind két oldalról — már-már kimeneküllek a községből és a községtői egv 4-5 pereznyi távolságról az egyik agyonlövetett a másik p«díg megsebesült mire ő maga két lövéssel vetett véget életének; — találtatottnáluk kétrevolver-készpénzt, arany és ezüst óra, 50 drb szivar atb. Elismerést érdemel még a helybeli kerületi orvos Skribanek, kit a két tűz közöst éppen Bolhorul jött a helyszínére és a veszélyesen megsebzett foglyár tizedest a vérvesztéstől bekötés állal megmenté. — Gyászhír. Altmann Mihály bádogos tevékeny tAzoltó rsapatparancs nok hosszas szenvedés után szombaton meghalt Temetése ma vasárnap -délután van. A tűzoltók testületileg megjelennek s gyászzeneszóval kísérik ki az örök nyugalom helyére. Béke a derék polgár ham* vaira! — Árverés Zala megyében. — Ssékölyi István 435 frtra b. iugt. decs. 7-én Salföldön. — Rechnitzer Jó*ef 500 frtra b. íngt. január 20. Szigligeten. — Bicsérdi István 450 frtra b. íngt docz. 21. Nemesvitán. — Csigláríc* Mátyás 1188 frtra b. iugt. nov. 7. Orchn iczAn. — Csordás Ferencz 370 frtra b. íngt. Somogy ból — Zalába. - Tekintetes szerkesztő ur ! N m akarok hosszas ouverturu* ba bocsájtkozní; mert nem akarom sem Sa-r ih Bernhardt magyarországi álmait meg t-jteni — nappali dolgait kimerítették a I pok, — sem ezen álmokat megelőső • •Hcitatíokat eredeti bájok, — zengésök — és varázs leheletökben visszaadni. Igaz ugyan, hogy apropoa én is művészetről akarom magamat hallatni; hnem amit én itl elmondani akarok, az mind csupa megtestesült valóság ám, nem pedig álom. Mi kisvárosiak, a magas művészettel még mindig ugy v;.gyünk, hogy korunkban t^tt haladását csak akkor vesz-Mzük észre mikor látjuk, hogy éhen-kop-Ult vándor szinésteínk nem kevé< mű- nek oszt. kik ismerve felkeresik, annak áldását azonban mindnyájára adja, haza-tiasága, mely öntudatából meríti erejét azon nemesebb fajból való volt, mely él, hogy cselekedjek ós cselekszik. ho?y hasznosat teremtsen. Szónok beszédét így végzi: ,Igy, ha viaszatekintünk e munkával és fáradozással teljes életre, mely nemzetek fölött őrködi gondviselés által kitűzött feladatát oly példásán teljesíté, anélkül, hogy kartársainak legkisebb ju talmára számot tartott volna, akara l .tuti is költőbarátjának imaszerű fohásza lebben el ajkunkról: .Eszmél győzedelme legyen emlékjelei" E szépen sikerült emlékbeszédet s hallgatóság tetssésnyílatkoza tokkal és tapsssl tüntette ki. Végül * fővárosi polg. iskolák végzeit leány növendékeinek énekkara Erkel Bánkbánjaból az .Imakar'' t adta elő s ezzel a kegyeletes ünnepély véget ért. Csengery Antal özvegye, ki kö-ti} ez ve hallgatta végig az emlék beszédet, as ünnepély végeztével, meghatva mondott köszönetet Lád Károlynak, ki as emlék-ber.rédet tartotta. Megjegyezzük, hogy a« emlékbeszéd egész terjedelmében a „Polgári iskola" czimü tanügyi közlöny decz«mber-ha-vi füzetében fog megjelenni. Helyi hírek. — A közraktárak ópitési ügye ajzbb lendületet nyert. Ugyanis több nagy-kanízsaí kereskedő kezdeménve/.ése folytán a .Magyar leszámítoló és * pénzváltó bank" elnöke Széli Kálmán ur ki jelenté a Nagy-Kanizsai kereskedelmi s iparbankhoz intézett levelében, m i szeri n a kő/raktár ügyét átveszi miután meg. vannak jrj^ödve, hogy a dunántuli orsaágrészbmi Nagj-Kanizsa bír a legna gyobb kereskedelmi fontosaággal. — Tuboly Vidor toastjai • dél-«alni Ukarékpénstár palotájában először tartott .társasköri« banquetten. t. Ax épületnek legfóbb monumectama Hogyha .rós szilárd a — fn damentnma, A styl legyen bizáacai bár, vagy renaisaance Ha rosz a talpkí. azon m/g mit se IáUs ! t palotának szilárd alapot És szehb jövőt a társaskör adott ; A többi fttizpr rideg anyag . . . 8St a kölcsönpénz is csak bálványalak. Mi* itt a tárzasélet e ssel íeinóriás Magasra tör agy miként semmi mái; Ea agy mint ma kedvet, lelket ád, Szeretni tsnit nemzetet, hiaát, 8 ártíkesaé teszi az emberek lakát. -Poharam azért emelem tehát, Hogy a kör sokáig disziUe e palotát, S viszont a palota agy lá «a e kört, Hojjy ne lásson benne mást, mint gyöayört I.egyen a . társaskörnek'' sok ilyen napja Éljen annak mindsn jelenlér-" tagja — •J kit agy hiszem — mindnyájan saeretünk : Éljen Laky derák, tevékeny Kluöküuk'' II. Régi divat tL Hatunudli, Szokott azon lenni mindig Tutti frntti . . . Hanem olyan ritkán esik Mint a mail Melyen oly sok sxépst beszélt 8imon Gabi . . . Egyről még sem beszélt, s ez a Háziasszony ! Tagadom pedig, hogy ilyent a Barabás Pótolhasson! Nemde urak ? szükségtelen Szólni többet: Éljenek a távollevő Köri hölgyek! — öngyilkosság. Sümeghen nov. 22-én Wéber Takács Vilma mérgezés által véget vetett életének. Fáj a szivem____ Fáj s szivem búval teli életem, W-m érti meg, smki fájó bús lelkem, Nem érti ó, kiért bánatos vagyok Mást kzeret s én bánatomban meghalok Hozd el Itten azt a jó tev5 halált Or$m helyett ngy is bú gosd ért s talált. Mostohán bánik es a sors én velea; Hejh 1 igy lett sivár, örömtelen életem. Mivé lettim, mivé tett a szerelem, Én Istenem I mért kell enayit szenvednem % Abráad képem szét fosaolt mint holdsugár. Híved voltam, híved vagyok, s lettél »égis csapodár. A hideg air majd meggyógyít engemet. -JeEsaQutrti fájó szenvedésemé''. Érzem, s tudom nem lehetek boldog már ; Titkos bú s gond nemsokára sírba sár... TOBOCZKÓY IRMA. dcz. 13. Komárvárosoz. Pollák és S''eín 533 frtra b íngt. decz. 6. Alsó-Rajkon. — Furmann Imre 450 frtra b. íngt decz. 19. Újlak — — Hazai rövid Mrek. — Soltnál egy gabopás h-jó olslilyedf. — Bernhardt Sára 4 vendégszereplése Bpes-ten 37,740 frtot jövedelmezett. — Fiume ben nagy földrengés volt. — A dalmát fölkelés rablásra fajult. — Gr. Bánfy Béláné 100,000 frt értéWü éknzerei eltol- vajoltattak. — Dtrx Adolf temetése nagy részvéttel történt. .— Pidelsheim Gyulay báró egy évre szabadságoltatik. — A Hentzi-szobor eltávolitása űgyóben Bpes-ten már a képviselők is ülésezne''-. — A fővárosban hamis bzáz forintos bankjegyek keringenek. — Göczel István a magyar polgárság kötelékéből kilép a dán hadi szolgá''ati''a lép. — A kaasai szinhá 100 éves fennállását ünnec!'' -- — Külföldi rőv. hirek. -A Drina folyt'' kiáradt b egy mezőváros» elöntött. — L ''»idont, Manchestert és Liverpoolt telefonnal összekötik.— Elranél nagy hegyomlás yolt. — Bué tudós meghalt, ki 30 akadr.tniának volt tagj». — A mekkai cholera naponta 500 áldozatot ragad el. — l>eprfcti« ellen sikertelen merénylet volt. 5 Irodalom t i K rovat ilat^ m"i»említ«itt munka Nn^v Ka lis-.áti Waidila ler.oy. ker^ake.lAae í.l«a me^renilelh-''tö.) — Az „Orstág Világ'' «rzimü kéthe tenként megjelenő képes lap V ».zárna ij^en érdekes és .változatot« tartalommal je.l>-nt meg, m-lyliől kiemeljük ífj Ábrányi Kornélnak érdekes regényét, ar.. El vált férjet. eg\ ¿zép spanyol tárgyú no vellát A király rwókjait. Fejes Istvánnak és Molnár Lajoeuak han^ulaUeljes költő ményeit, A báróné szelleme czimü {érdekfeszítő regényt: az ¡RmertterjeszJ<5 részben kiváló érdekű -« P-t^fi plágium vádja alutt czimti közlemény, melyben dr Góö József Szemere Miklósnak két levlét ismerteti, melyekben ez a nagy ivríkuat irodalmi lopássr.l vádolja. Továbbá rsn egy érdekes csikk (folytatás) a talaj befolyásáról az emb-^r egészségére, egy másik n termés* -kr^l ea -nkívül folytatása a Mtvría Tere.zin H''ogatásoí Ma-gyarorszA^on czimü éfdekeh történelmi visszaemlékezéseknek. Ismertetve van e ssámb&o a Mücstf-n >k ószi képkiállilása és bővebben megvan beszélve az Atala czimü op-ráí újdonság, melyet nagy tetszéssel fogadott * kösönség. Az apróoh rovatok, u. m irodalom, íjene, színház, képzőművésze! bymen, gyászrovat, csillagászat, állatvilág, kiállítások, társulatok stb. igon ügye .ea és nagy gonddal van összeállítva. Az iüustrációk közü: kiemel jük a követkttzőket: Sappho. «z anya öröme, SzabaMkö főte e. középamerikaí régiségek, az -liléit búcsúja, az osztrák állam ya''ut buiapesti''indóháza stb. Aj ^>1 juk a disz-M kiállítású és gazdag tartalmú lapo'' t. olvasóink figyelmébe. Ára e^ész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.; egy füzet ára 40 kr. — Uj ltönyvtk. A Franklin Tlrsu-lat kiadásában Budapesten ujabban megjelentek: Olceó könyvtár szerkeszti Gyulay Pál. 126-138füzet. Tartalmuk: 126. Collins Vilmos Sophokles. Angolból for-ditotta Kont Ignácz. Fűzve 30 kr. 127 Daudet Ernő. A#férj. RegénFiatc^iá-ból fordította LÓby Gyula. F''tzve 50 kr. 128 Spielhagen-Frigyes. Az utolsó óri-ban. Elbeszélés Németből fordította Halasi Aladár. Fűzve 30 kr. 129 Kisfaludy Sándor összes regéi. I. kötet. Fűzve 70 kr. 130. KisfJudy Sándor összes regéi. II. köt. Fűzve 60 !:r. 131. Kochanovszkyné. Szeretett. R-gény. Oroszböl fordította Timkó Iván Fűzve 30 kr. 132. PooleJá nos Pry Pál. Vígjáték 5 felvonásban. Angolból fordította Csiky Ger gely. Fűzve 30 kr. 133 Andersen János Keresztély. Képeskönyv képelt nélkül Dánból fordította Schambach Gyula. Fűzve 20 kr. 134. Gombos Imre. Az esküvés. Szomorújáték 5 felvonásban. II-ik kiadás. Fűzve 40 kr. 135. Szen«jóbi Szabó László Mátyás király vagy a nép szeretete jámbor fejedelmek jutalma. Nemzeti érzékenyjáték három felvonásban. Azon alkalmatosságra, midőü Ferencz Buda várában 1792. jun. 6 án magyar királylyá koronáztatott. Harmadik kiadás. Fűzve 30 kr. 136 Pulszky Ferencz. Mar tinovics 04 társai. Fűzve 20 kr. 137. For-ster-Arnold Florenze. Daák Ferenc. Életrajz. Angolból fordította Palwky Ágost. Füsve ''60 kr. 138. Bessenyey György. A Phíjisophus. Vígjáték 5játék-ban. II ik kiadta. Fűzve 30 kr. Vegyes hírek. — Rengeteg poztalopdst követtek el Londonban, mint egy távirat jelenti. Szerdán este több egyén megjelent a lation gsrdení fiókpostahivfctalban. eloltották a légszea. lámpákat és elrabolták az ajánlott levelekkel telt zsákokat, me lyek a kontinensen lakó gyémántkeres-kedőkhöz czimzett 80,000 font sterling értékű gyémántokat tartalmaztak. A tolvajokat még nem puhatolták ki. — Éí^imi »terek rtra a régi jó idóbeu. 1280-ban Szászországban egy NGVEMBSB 27-éa 1881. tyúk és egy tuczat tojás ára 2 fillér, egy tuozat heringé 1 fillér volt, 1475-beo a hatóság a mészárosok számárá a követ» kező árszabályt állapította meg: Egy font juh-, ökör-, kecske- és bikabus 2 fillér; -gy font tehén-, borjú- és bAráuy hus 3 fillér; egy font bízott marhahús vagy dúznóhu« 4 fillér. — Tudót hölgyek férjheemeneteU. Amerikában a hartfordi főiskolán 1848. óta 447 nő kapott tudori oklevelet és ezek közöl c-ak 147 ment férjhez. Ebből azt is lehet következtetni, hogy az ekkép önállósított hölgyek, vagy aem akartak ferbsegélvr-í Bzorulni az önfotmUrtáa körül, vagy olyan férfiideált alkottak ma gukuak, mellnek a való világban meg lolelőt ,„,m leltek, va"y ped.g a férfiak idegenkedtek a tanúit hölgyektől. Az » k''rülmény, hogy 447-ből eddig csak 25 h:»!t el, arra hagy kövelkeztetei, hogy rnegis omk hasznos az a magaaabb neve-lé-.. melvbeu részesültek. — A iriz aranyos népszínmű pályázat. Tudvalevőleg a népszínházi bizottmány a népszínház szeli -mi Czéljai iiak előmozdítására b az iro<ialom parío-lásx szempontjából ss4a db. arany bal álló pályadijat tűzött ki. A pályázat határ-ideje, e hó 15 én járt le. Százhúszon három pályamű érkesett be. A bíráló bi ''/.•t!:ig 5 tagból alakíttatott é* pedig Királyi Pál bie. tag elnöklete alatt két, egy színész és a népszinhás igazgatója: Kammerroayer Károly polgármester, má sík a népszínházi bizottság eluóke, «/. irók közül Szana Tamás és Berciik Árpád urakat kérte fel a bíráló biot>slg-ban való részvételre. — Márton ludjnt Pspp-nheím Hermáim, Wolf Joei és G<íste:n>r Lázárból ál''ó küldöitség /ilte Pozsonyból Bocsbe ii királtnak. A kiráiy délben fogad''a -i küldöttséget külón kihallgatáson, t •. ő<régi hagyományos szokás erodeléről nagyon elágazók a vélemények. A pozsonyi orthodox izraelita hitközség könyvtára, mely egyedül nyujthato''t volna erre nézve fólvilágo-utást, 1809-ben, mikor a francziak Pozsonyt lőd<Vzték, el-ége t. Némelyek e szokás eredetét «gé-z az Árpádok koráig visítk vissza, s azt mondják, hogy u tatárok botöréeekor Pozsony városának küldöttsége egy( lud átadásr. által kérlelte meg a tatárok ve zérét. Mások e szokást III. Károly korával hozták Összeköttetésbe. Mikor a fejedelem Pozsonyba — hagyomány w rint — szent Márton ünn»pét meg akarta ülni, az udv.trí konyha -zlinára s holsetn szerezhetlek ludat. A zsidó hittősség sst meghallv.''m, hat kővé.- libát küldött a királyi nssUlra. Es annyira megnyert« a fejedelem tetszését, hogy több máa szabsdalmon kívül ast is m g.ingedte a poz-ionyi hitközségnsk, hogy miuden év ben, Márton napkor, ludakat kü''dhetnek az udvari konyha számára. E szoká < M.iria Terézia uralkodás- «latt kiment divatból, m »rt a királyné nem tartott i helyénvalónak zsidókat fogadni audien czián. Mikor később eUovelkezett •» zsidók egyenjogúsítása, » királyné egy opauyoltaí mögül hallgatta a zsidó depu-utió szónokluUt, hogy srczát ne láthas sák Egv harmadik versió szerint, mikor Ferencz csiszár 1805-b^n a franczíák elől Pozsonyba menekült, ingoc:nto sétált a pozsonyi zsidónegyed síük uiczáin. Itt egy kírakatnal a szép ludpecsenyék any-nyira fölkeltették étvágyát, hogy bement a boltba s veit egy darabot. A poCeuye agy islett neki, hogy másnap psrancso": adott ki. hogy minden Márton-napkor ludakat küldjenek a ssidók as udvari konyhára. Amí az átadási czeremonti''. illeti, a küldöttség egy ezüst Ukl kap a/, udvar; kiiscs''árból, n »rre teszik a nem-zeliszin-szalagok kai földíszített két ludat. Megemlítjük még, hogy mikor ezelőtt évekkel a pozsonyi zsidó uitközség kérészre szakadt, egy királyi rendolot a: orthod«xoknak adta a Márton-uapi ludak átnyujtásának j»gát. — Kbrötpataki Kálnoky Zsigmond Gusztáv gróf. Ausstria-Magyarország uj külügyminisztere magyar nem/.eliségbo: szármázó morva. Született LetU.vic zbAii Morvaországban, 1«32. deczembe.r 29 6<\ most tehát 49 éves. Atyját gróf Kálaokv Gusstáv Józsefnek hívták, anyja ssü''. Schrattenbach Iztbull* grótii.;. Qróf Waldstein Jánosnak sógora. Családj^ 1697-ben nyert magyar grófság««! Az uj külügyminiszter hosszabb id^ig tartozot'' a h -dsor-sg k«it"l«íkéb-. a lobbi küsl a 2 huszárezredben ^z«> Igáit. 1866-ban mint ssámfölötti ezredet követségi Unácws nak Londonba küldték Mialatt elór-haladt a diplomácziai pályán, megmaradt a hadsereg kötelékében éa 1872-ben ki-nev ozték ezredessé, 1879 ben pedig vétót-őrnAgygyá. Minekuíána a londoni s a vatikán melletti nagykövetségnél tzol giit, mint követett Hágába, majd Kopen hágábs. küldték, Két év óUs monarchiának pélervári nagykövete, ő volt Ausz tria-Magyarország legifjabb nagykövete. Kálnoky gróf továbbá cs. kir. kamarás, titkos tanácsos; a maltai rend tiwtelet • beli lovagja, a Lipót-rend lovagja ^tb. Kálnoky, ki Ausztria-Magyarországnak , 4 dik külügyminisztere, nőtlen. HUSZADIK tVTOLYAM ZALAI KÖZLÖNY KOTTOHRB 27 én 1881. — Ritka »sütőit- S«imo«ujTÍron tgj wetov sorsú MMooy vaióaág»* caodaUáoyt »sült. Á iaányDak aé^y ««na«, néfcy füle két orr» ée két a«ája van, a u)»oi t«tr«M tókéUtea. A gyermek halva Müle''.ett. VitapAlat védett a kolorsvi''i V • egyetemre átállítják. _ Htller-fiU zeuólí» müvek mio- den évben ezen időben hirdettetnek hogy nemaokára rá miot fénypontul e/ernvi karácaonji aaatalon a legacbb éa légér .tékeaeb''b tárgyak ragyoghaaaan»k. La punk hird-''éai rovatában feltalálják ti«z telt olv»»f>ink é* bájoe olvasónöiuk r vi. la^hirü zenemüvek ajánlatait Heller F. H. úrtól B>-rnb»n. A* oly általánosan kedvelt múvek''-t bámulatos i.>kéie:eségben szólaltatja; erér'' mindenkinek a legmelegebben ajánlha''juk egy-egy zenéli mű b^erer»éaét. a erre a k(«"ledó karácsonyi idő a leg«Eeb:> alkalmat nyújtja; egy tárgy sem pétolha'' ha még oly becy« ta eiry Ilyen mfiviil. Már mit ajándé-kozhalua a férj nejének, vőlegény jegye-aéoek, barát barátjának sxeiibet éa esi ve-a.-bb^n látottat ? A azenv.dóunk. abc tegu-k legoagvol.b éa legkellemesebb szórakoráat nyújt, «nren csépen elélt idő k-t jel. n valóait; magánynak hű társ-il-gója elAmozdi tj». a h-aar.u téli e»tek kedei ye-eégét h h.«zi M>rb«u atb. Még Lul •• nÖAen Kt- melendő xm i vendéglő* é* c.tukrí!az uraknak Hie«ér-tea gondi>l-><a, k kik ilv müvei vendégei mtiU<Ui8ára nietfuí-rer''ek — A tett kiadási, mmt tnbb helyről érte.últiink. eek n«m bántak rneg ; — rbiiói kitűnik célsx~rQ h»»zotlk te a tagadhata!l&nM:.gig és m.n-d n Veodegl"»« Utniik, a ki eddig eirDU-Ixitrtot''a. ! an acaolnék. h''?y egy ilyen reneművet kéedel-m tiélktl! meeazeret-een. M-gjc-gyeztúk még. hogy az egyea dtraboK v&.aaztéka uagyon finoman van kig<>D<loU .»; ^ I-gujabb valamint a g-k.-dvelebb régibb <>p:rak, operettek, ''ánczdar.-.bok é* dalok vi.iám é* komoly m ><i''.r;t..k leg«z-bb rendben találtatnak egyeaitve a Hell-r féir művekben. — Ugv an ennek van szerencséje tóbb udvarnak ée nagyságuknak szállj ója lenni ée »nnélfogv* több kiállításon dijaztatott. K''v e télen ''Hitandii ju:al''>ro«zéti»ar.táa alkalmával 100 zenélőmfi H>/KK) frank értékben fog acétoast&lni, mely azon kü- Iftaös hangulatra, talált, mert mindeo verő mely már egy kiaeüb mű birtokában • van. a által egy na^vobb múuek ia birtok Oaa lehet, minden 25 hsukra ju''alomdij jár. Duatartalmu k>;arjegy. ■ékek mindenkinek kívánatra bérmentve küldetnek m ndenkinek ajánijuk. hogy a legkisebb zenéióazeUnczénéi ia »-gyene-aen a gyárhoz forduljon, minthogy aokféle müvek Heiierféléne adatnak ki. melyek nem is azok Minden valódi mii é z-néló szelénére m £ nyomtatott nevét viaeli, melyre küiónomén vigyázandó. a cseg nem tart aehol Bem raktárt Ha valaha valaki Bernbe jó, ne muiaaxasa el »zen gyárt megtekintnfii, melv sztveaeii m-genged-tetik. — &erb«nlo»e. AI* Anfang* diese» Monalt-e die SerbenloiHr auf den Markt gebracht wurden, liea* sieh rlis verschiedenen (jrutid-u auf eine umfangreiche u. anhaltende Nachfrist ■ Utxi auf eineu «tur-ken Aba 7. d'' ■%"■> Papiere« »cblieaaen. Daaselbe e''.guet sich in Folge Reiner Verzinsung, Rentabilität und Billigkeit nicht nur als Aniagepapior, sondern übertrifft durch dte 5 mal. Ziehung im Jahre an günstigen Chancen alle anderen kleinen Loapapieren and stand achlie«4ich unter der Patrononanz der Wechselstube de« .Merkur, deren 3-li-btheit und Vertrauenswürdigkeit dem „Serbenloee* die beste Einführung aicherie. Gleichviel wurd.-.n die Erwartungen weit üijertroffen, indem schon bis zur erg''en Ziehung mehr als der vierte Theil der emittirten Lose ge-kauft War. SO dasg in Folge der lebhaften Nachfrage bereit« eine bedeutende Curs-steigeru zu verzeichnen ist. diejenigen, wiche der ein-rz- itigi-n Einladung des „Mercur* zum Ankaufe dieser L/«se to''g-ten, hiben .-luss-r den aonat erworbenen güustigeu Chanceu auch schon eüien nicht unbed-u enden Curagewinn Dasgi:tauch von Jonen w. !cb>- deu Kauf n-gea Ra-ten^ah''ungen abschi(>iMen L)je Wechselstube d-a .Mercur- liefer; Scrbenlose auch j-tzt zu n amiiich notirten Tagea-course. der gegenwärtig fl. 46 beträgt (nebst Ca 50 kr. Z;nsenVergütung für d n am 13 Jänner fälligen Coupon und räumt denjenigen, die gegen Ratenzahlungen solche Log* „rWftrben wollen, die Begünstigung ein das« monathch nur der äuwörst geringe Betrag von fl. 3 als Ra- P^ ^ÍC olt kiadva, hamar riit»>-teaék. lestvérem 187S-ban apnl 1-án elhalt a pénzt a testvérek átvettek és alis költötték tesaék az egyének, t. kik a pénzt felvették > viaazaadták megkérd esni, megtudják, hogy igazam van, nem volt ax nekam kamatos penxem haneo. nStestvéremé ftió van a rswkben íorin; róln ex a pép* ismét e balt gaadassxocyomí volt, ki ast örCikfts misékre hagyta nekem cxak ál cc-áiiti, aogy behajtaaro és szent eséirs fordít-sam, m5 mégis tSriént t nem ts 124 forint haaem csak 100, mert a ''24 forint a már el-moadott ax. misék.-rt lett kifizetve. Azzal áll elő még atoljkrx a t adófel-QgyelSség s valóban ax igazságot nélkülöző állitáaá; arrAl akarja a világ sxine előtt iga-aolni, begy jognimxt ax adó kivetó bixottaág előtt n«B> védelmextem » a kivetés ellen irás bed) felebbexéssel aem ellem, dr hogyan lettem voJna. éa azt a gonosxságot nem is gon-dolcam meg hogy reám kamatadót rójjanak akkor, mikor kamatos pénzem nincs s nem is volt, kalönb«a vádolható ebben a helybeli ke riUeti >egyxő nr »«- k>oek kótelessege .ett volua velem tndatni, de S nem te''te. Mo de u Voljára a asagasi igaxolására aem jel-nteui e nleg a t adófeligyeii or clótl s kértem mond''a nseg hol van s kiaél az én kamatos pénxem. tQatént felmondom ■ ax adó-telftgyelő árral közBaee köl''sflk el — elmoso-iyogta magit Hogy mivelt emberhax aem illó, tértS kifejezésekkel éitem a« xd-SM&cr''15 ur. vagy livatala ellen, n» higye, r»ak sxivem fájdalmát fejeztem ki t a reám oéxve ¡eaaságot aélkfl 16x1! tettet akart .m 1 vtl»g »zia^adjára h >ni; — tóbb is fog majd követic-x«í — En s m>-velt bánásmódot mindig ifa Aítt tartom m^rt iskolát véjj-xtem é« jH-U» haszoj- t\lann). ax edoarln szabályait taatiHam s ni tartoxik az aestetikáho. mit tán sokan, az iskola falai mellett r,ak járva, nem értenek Kosadja tiszteletem nyilvánítását « maradok a tekintete. nzerke,xi.»»ftjpieií Zala-Kop-pányb» nov 24 l-Wl Alázatos «s»lája SALAMON JOZREF. x.-koppányi plebáoo» PapiriKelet^k Két vígkedvű jó barát egyik holdvilág»« est- oly Vio''ám be«zélgeté«bí el-gyedctt. hogy ax «''»{vík ar. nlrza »zélén kandikáló farxövekek árnyékát \|(0ndosan kikerülte ugyac. hogy meg ne boU»>ík m:g a másik meg gt-dOsabt volt. mert r ^íriereaen átnrrálta XT. árnyékot. Árpa 8--8.50 Zab —.--.7 — Knkorlf»» —''--- aj —•--6 60 Cin.jSiiti:. ó »-- --Lencse 32----— Bab íeher 9 íjO—9 75 Bab tarka 6 50 6 75 Eepcz. ".¿50 —13 — Sséos 2-50.——. Sxaimx ---. 1 kilogiammjával számítva. Marhába» 4ó — &6 Borjába« —''70. aer-Uahuj 60"——. Saalouna — JfO— Disxnózs.r ■— —9. Vöröshagyma —. - 14. Koghagyma -.-30 Cznkor -.— 65 Bors .— -160 Paprika 90 — Ssappa«--40 1 literiével számítva ó bor 28 - 48kr üj bor 14-20 kr Pá: aka 48 kr l->xet 6 kr K B bverkeMKtoi üzenet. 47W Cs Maradjon a prózánál több sikert arat ott. 479«. P Z TaMd''.m nélküli r nxések 4 4400. P Perlak Azon xxammal sem •zolgálbatnnk 4801. Macskás* költeménve igei. kémén^ 4802 K Kecske is jól lakjék, a káposzta is megrasradjon Cdvözl-t '' 4803. Hömegh Köszönet. jévK számunk bozaa. 4S04 N fajnálatonkra nem ataxb^tocl: Kgersxegre 480B. Oy8r A jegyzőkönyvet .ni mi I rég közöltek. 4906 Csáktornya Helyes Feleik sserk«xuü B.ÍT0RFI L-U0í> Báré Itéro « pénx>-s levelem, nevem báró Maxen waiter. Postaiisxt . rt»osáaat . igaxolbatja azonosaágál báró ur ? Báró Ob Jgeu; itt a ^¿i>tographiám Ny llttó r.m) TÁMCZTAMITAS Aiulirolt iiálor vagyok a tisxteit »xQlők éi táarxked* elők tudomására boxni, bogy töl>! • hejyrőli aegkereaés folytán eibatározum egv. mááadik tánrxtanfolyain megnyitását, amely I ívi d«xíx hó 1 én vesxi kezdetét. Fő»ö vésem'' főkép <wU log irányaim, bogy a tisxteit sxül.''k* és táncakedvelők e tekiatetbeoi kívánalmainak 1 elegtit tegyek én heanem helyezett bisalmrtk-uaW megfeleljek — Axon reményben, h >gy * t jxöiók és iáneakod«eL"k bixalmukkal utetr Uaetüínek mag .mat b -r»<t -^gyelir^Vhe aján''va maradod Nagy-íaű.''xsán 1881. novemb ho 23 SCHLESINGER ALBERT táncziaiiit" tó''v cbbi él ''Stii nver. A beiratások k im»........ ..... I hecők: Király-ntcza Boronka/ Károly urhára. bau reggeli 11 órától — ,1 -lg délután 3 órákig eexközölhetők. tenzahlung sa leisten ist. SelbstversULnd lich erwirh'' min «chon Hnreh Eri g der ersten Rate pr fl 3 da* alleinige Sp-el-; recht für sámmtliche folgende Ziehungen. Bei der vorauaaichtlich schnellen Steige-gerung dea Caraea ist xu rathen, mit dem Ankaufe nicht za sóg-rn, da die nachste Ziehung schon am 30. Deoember statt. fiadét. KfizoiiHés köréből ) Tekintete« szerkesztóaég! Kugedier. meg, bogv becses lapját caak 1 még egv»xor. m^r'' •...rább is feleselni nem tar-tom érdemesnek, igénybe venni bátorkodom, mert sxent kötelesség-muek fartőm választ adni Radalovits Oerő tekintetes xaia-egemzegi adó felügyelő uruak « valóban alaptalanul felhozott menti-getését a világ elótt megexáfolni Folyó évi november bó 24-én 92 ik sxá-mu .Zalai Köxlöny-ben előadott és valóban ferde, iraxaágtalxn mentegetését olvastam s bisxi tán. hogy exen mentegetés<t a világ méltányolni fogja, ne higye, mert ha másokkal is meg nem történt volnx ax ilyen igaxságtalan tett. akkor tán hitelt lehetne adni. no dp hát mire való ax ax alóvalósár s ralóbar. botrány, mikor a végrehajtónak kivan adva. hogy kérje, zaklaasa az olyasféle kifixetések újbóli meg-adáaát is, melyeket bog)- kifizettek, nyugtával is bebizonyították, pe''txr hátán a szegény ember nem tudván olvasni, nyugtájxbs »odort vagy érett túrót takart volna igy axt elv-tette volna, ugy-e még egyszer megvetette volna a már regen kifitetett i".Mxeget s éppen ez meg-tftrtént a zals-koppányi hiveimmel temérdeket xaklattak ax njonnani megfixel<''-a»« !. ezt nem tartom illendó 8 igaxaágon eljárásnak '' No de ugy e, mi: bíbelődöm én a má» bajával'' kell. hogy a magamévai foglalkozzam. Azt érinti kiadott cxikkjében. hogy adó alá tartozó jftvedelmét kötelei a törvény értelmé ben mindenki bevallani, ezt tudom magam is. de hogyan vallottam volna he azt. & mi nines. hogy én nekem 200 —:f>0—10í) forinton; lett volna valaha kiadva, engedjen m-g a t. adó-f-lfigyel" nr, ha erre én raak axt mondhatom, bárki felültette a l.ivs''alt. — hazudott — pedig a nagv haxaÉ Deák Ferenc titán mondom .hazudni nem sxabad", mert a haxug embert inkább ellehet érni. mint x xá ,ta kutyát, axt mondja, bogy kamatos pénz^m-t hivataloB uton beszerzett auatok alapján tudta meg a tisztelt adófe figyelőjéé, nem hivataloi nton. hanem egy zsidónak alapián, ki csupa hoszuból h* zadta ezt a hivatalnál ellenem s igy a hiva-t ilt megcsalta, ax; tév -''ra vez»tte, mit, ha kell be is bizonyitok A kiatiett pénzekre nézve ax * valami, hogy 1877. november hóban uó testvérem 8zatmár megyéből bet ogeu hoxxám jö t, néhány xxáz forintja volt kiadai való, ki is adta azt három z.-koppá-iyi egyénnek, a pénz nem az »nyim volt. hanem te.tvéremé, a pénz • E rovat alatt közlöttért felelősséget twm vállal a Szerk. HIvjíUImí plaezl árxk Nagy - JCxuixsác, 1981. nov. 23 tOO kilograromjávai sxámitva. Baxa 11-11 £0— Eoxs 8 50.--9.— ''J E nem vállal rovat ulstt aözlöttér; felelősaé-.-v Sxerk HIRDETESEK. MA R 12. DECZEMBEIRBEN ! viíisoűlU: nuzas 37« lierczegségrl SZERB SOltKJ EGYK K NB k 1881 ik évről a XOO franfc aranyöan. '') húzás: jan. hó 14-én, márcz. hó 14-én, jun. hó 14-én, auguszt. hó 14-én, november hó 14-én. " A főnyeremény mindenkor Evenkint FRANK ÍOO.OOO ARANYBAN Iyenklsebh njerpm^ny 100 trank »rAnyban. A nyeremények és kamatok Béc«ben, BodajK^ten, w>k vidéki nagyvárosokban, valamint a legtöbb enropai fővárosban mlndeu leliU/ás nélkíll fizetendő. A pontos fizetésért jótáll a szert) lierczeréi MMt A sorsjegy r« kamatoz aranyöan. SZERB .SORSJEGYEK készpénzért a 46 forint 50 kr. részvény-kamat mellett IGE ~ yjegyek üzetendő 14 liavl részletben csalt 3 forintjával és egy maradékrészlet 4 forintjával. A vevó már c.-.ak a 3 forint lefizetése mellett megkapja az egyetlen és osztatlan játszójogot. A 12 ni.venib. rl.en mejrinr ott 1. Iuizhh « 3% szerb herciecrs^íri sorsjegyeknek fónyereménye 100.000, 10.00<l és 4000 frank aranybmn mesruyerettek vAltrfiizletünk »Ital eladóit Horaj egy ékkel HZDonal lelkii«mereie«en filettettek ki. I Legközelebbi hozások már decz. 12-én, január 14-én és márcz. 14-én & így 3 húzás a közelebbi 4 hónap folyása ahtt. w r K K WoIIzeile 10. és 13. xz. JMERKUR^ GTT. GOHF. Ilzeils 10. és 12 8z. 424 2- kiadóhivatalának víUó-üslete 30 érea ftt kipróbált ANATHERIN- SZÁJVÍZ. J. G. P0PP, cs. és kir. Btfvari fo^orídHtóJ BÉCSBEN I Bognergaue 2. Oyöker« gyóiryevykoz m:ndei, fogfsjá«. mint szinten minden száj- és ínybetegeég ellen. Kit. »« gargarixáló vi. ^ továbbá mindenfele nyakfáfás ell „ 1 nagy palack 1 ín 4e kr- köxépax-rü palaexk 1 frt és ki. pxlarzk fiO kr -Vöthtyi f<(r^iKZta rivid L aszná lat ntár. v/kit/. fe hérré toaz, x f"gat auélköl. hogy .m.ak árU.ia Árx ^v do-hoznak kr AnaUt^rin foppOAZtri Dvagszrler.e.ékben 1 frt 22 kr ki!(iu<" fogtisztitó »xer. (¿73 2! Illato* fogpuMXUl a legkiválóbb x«r a »xájfir. f ¿» f»rk ápolására > épségbet, frrftiUrtáaára. Darabjz Sf> kr. FoffiAm anyag a egbisiosabb ét leggyakorlatibb sxer a lyukas fogaknak öarnagnak általi betömés.'' . Krv tég-ly ára 2 frt 10 kr. -VőtNSsyzappan ; a bór sxépité^re « lejjobb « igen kellemes erxkO. Ara 80 kr. ''« kéretik, bog7 ;ásáriksaiuál batarozotttn * POPP-rtle késaitményeket adas-a magának . csak azokat a daraboitat íogadja »1, melyeken a 1''opp-féls »¿¿jegy ^öll''-lhetó Íiagy-Kanixsán Práger Béla. B«lat Jéxsef gyogy.xerésx uraknál F sselhofer Jóxaef r físz^rkereakeJéséber. _ Pánin TsbejVen J és It«rmaller J -nél. - Kassán Báránvi I fryAgy^x Kesxtb!jen lj«kner F gyógysxerésx — Zala-Kgersi^g-n H„))ósv J. E. gyi»gy»x - Kapronnán Werli ?y6gyixeré«z — Varasdon Ha iter gyftgysxnrész — Sü.-neghen Dorner Kajetan _ Kxombai- helyer. Simon A én Rudolf gyögyw. — Határőrvidéki Sz.-íiyör-eyön Fibir E * C. - Vesxprémb-n Gothard Tivadar és fi.nnál Ferencxi gyógy.zerésx - Sxékesfehérvárott Brann J . Broaxmann és Dieballa gyógysx — I^ovas «erényben Kertésx I gyógyszeré»! — Kalocsán ilorvá h K gyógysxer — Pakson Malatinixky A Hy^KJ-* — Körmenden Souaenrend rf. gyógysx - Kaposvárott Kohí J , Angnatin A , Baboehay A. gyrtgysxer. — Szegsxárd-.i Stanrorxky L. (nrógy. — Bonyádon Kramolin J - Baján Miehitg 8t Herxfeld fiai, és Pallermann B gvógv«x — Pécsett Knnz Kovács éi Sipóex gyógyíx. — Kár.don Rachtilz 8t gyógys. — Mxrrxalibac Ki«s gyógysx -- Tolua Biray S gyógysx — Dunx-fólrívárutt Murin I. és Mflller I örvegye gj ógy»x. - 3<ent-GrAr gyön : Walleradorfer A. — Alsó-Lendváií Kiss gyógysr — Ro-bonaton Simon gyógysx. - Sagy-Atádon Pfisxterer K. gyogygs — Perlakon Sij.os K. öxv gyógysz uraknál isi erestetlk a yasoti állomás, vagy \aiamely város közelében egy nemesi birtok agy posti ií^en jo karban álló 2 emeletes házzal elcserélni; továbbá égj 500 1000 holdas birtok tesz haszonbérletre. Rladásra ajánltatik 150 hectoliter kitüuó minóségü 77- «<) évi termés bor Bővebb tndositás Wajtfits József ur könyvkereskedésében nyerhető. 416 2-3. • . ÍL''tnh,'' VŐ!. , . * HUSZADIK ÉVFOLYAM Z A LAI KÖZ''LÖ^N Y HOV^MBEBTít éa H I ß B E T E SEK* 11 IR JjKTMEnSTY. 0 (NÁSZ. ÉS APOSTOLI KIR. FELSÉGÉNEK 1«M vi .annál in''. !4-é ül k«-l: \|ecf.-l>ö -ih;ár xaxa folytáu ezennel 11; ¿«indíttatik IX-ik MAGY. KIR. ÁLLAMSORSJÁTÉK, melynek tiszta jövedelme tol"- r.''-nxben. va^yi« annak liárom-hatodréaze a magyar királyi Vagyontalan hivatalnokok özvegyei- és áryáinak segélyezésé/« alakított alap javára, egy hn''''.dté\, n magi r gazda-monyok or»xácn* egycaBUtéoek. egy ha-t..dr az :» po\''i el»ó b6lrsóde egyletnek. végre «xintén egy balodrés« » pesti K:i»abetbinum liuionatgri kórháznak »ejjélyeíésére fog for.litutni. K >i<ir .játék ö«xe« 3349 ben megállapító t nyereményei a alább követkexő jitékt-Tv «xerint 22C.OOO forintra rugnaK, pedig 1 főuyeremény 1 fi''n i-rMB^ny J fónyereni. • •gyenk 70.000 frttal j S''/0-o* magyar MlntiwMi? fltoiériieUen. MAAGER es. klr szab. W. valódi tisztított 25 000 írttal 12.500 frt frt f papírjáradéki * kötvényben. 2 nyer. egyenk. 5 000 írttal. 10 000 frt í< uyer egyenk. 2,500 . 20 000 f. nyer egyenk f ooo * 5.000 nyer. ■ sfyufik 500 15.000 » loo nyer egyenk 100 . 10.000 » 2O0 nyer. egyenk SO . 10000 • :ioo() sor-nyer egynk 10 . 30/00 9 a B A húzás visszavonhatatlanul 1881. évi rteczember hé 5 én történik. 3% 6—6 Esy sorsjegy ára 2 frttal o. é. van megállapítva. Sor* jeg>ek kaphatók: * lottóígazgatóságnál Bndap.-sten (Pest, fővámhás, f.''-!«-jn.-l<-( ( valamennyi lottó-. «<1- és adóhivatalnál, a legtöbb po»tahiva tálnál és mind.-n városban és nevezetesebb helységben felállított egyéb közegeknél M kir iottóig^zTatóság Budapesten 1881. éri október hó 23-án. Preyseysen A dám 77i. kir. ]>. ü. min. osztálytanácsos és lott&ig&zgntó. (Utáeayeent Ma dljaztatlk ) CSÜKAMAJ-ÜLAJA MAAGER VfLMOS-tól BÉCS ben. A 1 gelsó orroai tekintélyek által megvizsgálva <■''» jéváh>gy va, köiiy n/cn emészthetősége miatt jyermrkeknek különösön ajánlb «tó - « mint termé.xeti l''fjobb) tiszta é« hatá''yo«<ágs által flísiaert rt«r — l''g hathatósabb gyógyeróvel l»ir mell ¿i tMéfeajok, gérveay. siair, Tekék. Miit ütések ellen Efy pala ezt éra I frt . gyán-raktáramban Bér«, Heu-markt 3.) valamint az osztrák-magyar birodalom legtöbb gyógyszertáraiban éa nagyobb füaxcrkerekedés«iben. Maty-KaffizSáB kapható: Bélus Jósacf, Práger Béla tyr«>ny«z. uraknál, Roaenfeld Adolf éa Roienberg Ferenci fOsserkereskedésciben. -- Varazs ÍM: Dr Halter A , Lellit Ed. gyógy.z — Scprotku Mw<; Anlr. Molnár L , Korkert K Károly, Voga A. gyógy««. — Kapesvárett; Baiiochay Kálmán, Auguixtin Gusztáv gyógyszerész araknál. 399 6—12 ) Ujabb időben észlelhető. hogy több rzég — köious.''g.-a tixrtátian caukamáj-olaja: hárouuzfigü Öregekben - Maager valódi ti«xtitntt Uorarh-caukamáj-olaj gyanánt áruait. Ily rásxcdések ¿« mrgcaaiiaok.it kikerült"»!«, kéretik a n. i közönség esik áron üvegeket „VtlMi ■«agor-féie ti&xti. tott caukamáj-olajjaJ töltöttnek eliamerni, melyek fenti sédje^ygycl ellátva vannak, éa tnelyckaél a palaczkon, rximen, ducaaz-burkolaton é« b laxná-lati auaitáaon a név ,lu\|ir~ áll. ) Ugyanott létezik a oaxtrák-magyar birodalom «tamj.ru achaffhau aenj . nemzetközi aebkötő-gyár" főraktára, nemkülönben a new-york i «rxég Hall és Huckel ,Soxodont-gyárá"ntk főraktára és a «emuitxi liartensteiu éx társa .Legnminoae-gyár főraktára MMXMXXXXUM 390 8-* JO SZEMÜVEGEK és LORGNETTEK a legfinom. csiszolt ólom-üvegból. valamint kitűnő ''Inula tábori csövek, szín h -zi látcsövek, távcsövek mikroskopok .kipróbált ablak , kerti , fürdő és SZOba hőmérők, valamint megvizsgált, e Itörhetlen fern-barometer,mely a kft vetkező időváltozást előre jelzi .Kívánatra posta ntján küldetnek. Megrendeléseket kérem köz vet-lenül ax alólirt raktáromra küldeni, abol is c«ak jó látaju»ré»«i k.-sxitméiiyek nagy válaxztékban igen olrió árakon készletben tar-ta nak. Mind exen »xakieába tar-t'' xó -iltilt a javitáMk le«j«b-baa te (yirtu ntUztilttMk & , i^ész NAGY OWZSáK, . _ rf » Fo-utrxa, Csangerí-utcxa «xsyletén Rosenberg és Weliscb-féle bázban Qi > Hirdetmény. A bérelni szándékozók érte®ttetnek, hogy Varaadae-gyében 3000-nál több lakossal biró, az országút meliott fekvő Mihovljan neTü kózs^ben egy a piaezon, a teái-plom tőszomszédságában fekvő korcsmai és üzleti helyiség 1882. évi január elsejétől egy vagy több évre bérbeadandó. Nevezett h-lyiség áll egy boltból, három lak- és egy nagy ivószobából, két nagy földalatti pinczéból, konyhából, éléskamarából, istálóból és padlásból. - A helyiség ugyanazon tetó alatt iévó négy szobából ós a hozzátartozó padlással. pinczével stb esetleg megnagyobbítható. Említett helyiségek szilárd anyagból vannak építve. A bérelni szándékozó haszonbérbe vehet egy kertet és öt hőid szántóföldet is. 426 2 - 3. Figyelmeztetnek a bérelni szándékozók, émm-tmiittit he lyen nagj- a bor és gabonakereskedés. Közelebbi adatok e kiadóhivatalában megtudhatók. Mér cg-szeletk é k, biztos szer az egerek lőmeges kiirtására. 42h 2-3 Kapható Sipőcz István gyógysieróssné], Pécsett. 5 klgr, ára 3 frt 50 klflr. 26 frt. oszt. ért. Bóvebb értesítést nyerhetni ngyanott. nBatogbarátt< Ax e cxiot alatt Rieht« Hpcaei kia4óiotáxetéb«a itpirat néwi<\|iiiki>«k u alaS beUfségi tünatak 1«-l^tiíWr«, betgeko«k pedig a baj sikeres gyógyítására megbízható tanácsokat nyújt. K könyre« Gariaehek Karaly r«. kir. egye-temi könyvkereakedése (Bécs, I., Istvántér 6 ) ingyen é» bermenlve küldi m«g a igy a megrendeltnek nem okor több költséget .» kraj-caárnái a levelező lapért. 102 3 ll ti n HÜTTE R A. Bank és váltóOzlet Bécs I. Bognergasse Ajánlja magát minden bank és váltóüslettax tartoxómegbixások át-vételíre é« aiadennemü bel- é> külföldi, arany, ezü«! pénxek é értékpapírok ké«X\|>éncheli eladására é« vételére ■A ^V Kibocsá t sorsjegy, icet \|<»lojfisotéar''-, /-rtékeiit bel- ós kOllöldi értékpapirnkaf é«r«áloglevrUkct I/^«x».-nol húzott sorsjegyeket, zálogleveleket éi előbbi iogtl köte Uzvényeket, valamint még lo n< m járt kamat^aelvényeket a l. golra ''.bb fal tételekkel A bécsi é« külföldi tSxadékre azóló megbízások, pontosan é» azi/n man bajtatnak véybe f irrdij frt 50 kr. sárlatnál és mérnrkrlt f>dra«tlH. Megvásárolt értékpipirok addig Urtatuak a raktárban, «ig aiok nyerességgel e] t.etn adatnak Sorsjegyek minden húzáshoz. - Tndóaitások kéiaaéggoi ingyen és bérmentve x Iffál''atnak ki rvig fi"" J3 w "C Jt S5 I; Halljátok ós bámuljatok! f Key brittániiex«al-g,ár raSdmon4áisa következtében átvett i óriási raktár beciáron « ni ja mélye.i leaxállitn''tan adatik el g frt I kr beküld"»''- »agy pedig utánvétellel mindeakí Lap .-gy krilfin.Wn nvaj l''tutt é'' 51 darabból tlU brittáni ief. ét .e''ő e-zköxt (mely előbb 4í) 1 írton felül volt k iphatój és ax evőe<kr.xök fehérmaradásáért 2S éi I > li-sx ¡otállva és p''''dig . 6 asztali kés n£«il arxélpengérel I : legfinomabb brittáiia. ,-0>t vHa t fi tömött rnaa^iv bri tá úarrüxt »»4L_ l.''fflnom bríttániaexü-t káveskaaál. I 1 nehéz bTjttániaezflst Itirtltii. I. 1 nebéa hrittaniaexQst tej—rf. I? 2 elegáns gyertyatarté. 6 szép tsas->iv tojasse^leg ü 3 evönrbríi finom ozakartaleza. i 1 tbeauiré legfinomabb f''jta, 1 igen sxép enkar- és terstarté I 8 drb brittániaexQst tojáskaaál I* BebizoTiyitásal, h"cy ezen hirdetés n.-m kxédelgeaen alapsxik, 1 nrilv.-iiioaaágra hozok »gv párt az exerekre menő köszönő- é» ntánres-I deli lev lekből, telyeket ón étkexó»xeremnek előnyössége é< nyalékony-I ságára vnnatkoxólag több évi hasanálata után "nyertem é- kotele''am ma-I gamat nrilvánoaan, ha as áru nem tetszik, axt minden költség nélkül visaxa-I venni Hlaéea aái ezéfek által Wr4«tatt értéktataa ataa I láuk Ki tehát egy jó éa tolid ártt akar, ax forduljon r<taki* a« egyet-\|r len megrendelési helyre : L NELKEN brittánittezöst gyár főraktár l Béén. TI. Wlndmüfelgasse Nr. 26. I Nagyon t. n »''nrtiíi" :Ül 1-í hónap előtt boxattam öntől egy brit- I tinia züst garnitúrát, mc-ly.yel telje.en meg vagyok alég''dve és kérek r exuttal uiég esyazi-r egv küldést belőle hoxxám juttatni. Tisxtelettel K\|eii;-Schelkenben (Krd<;lyorsxág ) Kerneagel Hí-non ev lelkén. Mély.-« tisztel'' N el ken ur! ax ön gyors brittánt»ezQst küldését megkaptam é. vele t«:jea-n meg vagyok elégedve. — Ciu egésx joggal f hirdette. )>«gy ez nem szed- lgés Legyn «»ive» nekeot még egyaxer a fen! em''ite''t késxb tet megküldeni Ltnx Heinrirb lovat larernb kir. • anácsoa a ra k. főlnvatalnál éi pénztári udvaruál (írásban. Továbbá vannak kökx<>u<-ti y >1» átátások éa utór''tndeléaek a követ-ke ő n rak tol ; Vilmar, gróf l''ilfy-I>aun Stflbingben. Pruck Károly Koltá-\| ban. Wantsehuma Kard rs. kir. a.l>ihivatali adjitnkttól Jamnitxban Ne-retter Kxjetántói Trteiitben, Die''u! ca kir. po.t«mestertől Hostoviesban, Revelmayer rs kir cvnilórtől lturhersben (Cse Uoraxá«^ Holzer Ferenc» Felizdorfh»n. Gróf Forgarh Károly Ohyme« sat. >,at. ."Mtó 9 - ?0. Tisztit ¿por brittánia esxküzém «xámára nagy csomagban 15 krért nálam kapható Óriá-i megrendelés-k végett kéretik a mielőbbi meg-rend-lé« iste: után egyedül az ön Hoff János féle maláta vonat egészségi sörének köszönhetem életem megmentését. H«t JáBOS ca. kir. udv. aaállitó urnák. kir. kerekedclmi tanárso* koronás arany érde:nkeresxt tnlajdonoaa. a főbb porosa és uémet rendek lovagjának. A Hoff Jáoos-féle maláukivonat felulálója s »fyedtli kéaxitő) ''-uek Kurópa legtöbb fejteimének udvari szállítója BÁSS jyti''te»ylsé\|: Ortestesf 2. kacia te ByáHraklár firates, irimmer strasse S. tzáa GIÓGYJELENTÉS Tekintetes ur! Freistadt, 1<481. márcx 21 Ax ön Hoff János-féle maláta kivonat egésíségi sörének az én, makara köhögé «ortiet ill-tólog ig-n k-tünő h itisa volt s felkérem ré«xetarr utánvétel mellett ec-:n sörből ismét 13 palaezkkal • 2 xscakó maláta ezukorkát küldeni, Waaka Tivadar cs kir. őrnagy. Hivatalos gyógyjeientéa Iterlin, ax aj Uktauya kórházx. a taxér-ntezában. A kitt''aő Hoff-féle maláta kivonat i géezségi sörr—k. mely a sebesülteknek oiy jót tott, hogy axok azt nem örömest nélkülözik, egy ujabb szállításért kéri önt fel az ápoió hölgyek ^evében. Rmb miniszter, + Két'' farlataa alél aea UMatlk szét 12—\i HOFF JAN0S, ,73 ca. kir. ndvari szállító Btes, Brakaa, Briaasrstrasse 8 Főraktárak: N a K y - K a n i « . a : FeasellMfer Mzsef Síre« ás Kiel a. - Zala-Ererszeg Hablaizky A. - »opto«: P. Miller -K»iith" i y WSasoh Fereaoz. — Kaposvár UJtezlf áatal — K a 1 ó e s a . Bahr B. LIpét - Várasd: Kasy Haokslfar «yé«ysz — udapes t TrMl erfasse 7-ft izta - N a gy-K a ni z «a S. W Pollak Cseh tenyész fáezánokat küldők tetasáaaxerinü menny ¡«égben épen ugy. nemes-, dám- és fekete vadakat. 2*2 3 3. ZIVSA K. állatkereskedő. T''oppábaa 6- 92. <x 18R1. HIRDET MENY. Nagy-Kanizsa város tanácsa részéről közhírré tétetik, hogy a folyó évi 3271» és 3211 számok alatt kihirdetett belső piaczi s heti marhavásári, valamint az országos mtrbavásári helypénz szedési joga megállapitatott feltételek alatt folyó évi deczemfcer hó 6-án tartandó árverésoa bérbe fog .adatni. Nagy-Kanizsán. 1881. november 13. 329 b 1—3. A városi tanács. »Hy-giMirti, nyomatott a kiadó Ulajdooos Wajdits József gyorasajtóján /