Zalai Közlöny 1885 010-013sz március.pdf

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	10.5 MB
Keltezés:	2023-05-03 15:21:13

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	290
Megtekintések száma:	465
Leírás:	Zalai Közlöny 1885. 010-013. szám március Zalai Közlöny A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank”, „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület”, a „nagy-kanizsai tisztiönsegélyező szövetkezet”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmány"-ának hivatalos lapja. Hetenkint egyszer, szombaton, megjelenő vegyes tartalmú hetilap. 24. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY-KANIZSA, 1885. uiarczlus 7-én. EUfitetési ár: fgé»« évre . . . 6 írt.-- (él évre . . . . 2 frt 50 kr. negyedívre ... 1 . 25 . Eflyw szia 10 kr. 11IR HETÉ8 KK 8 hasábos petitnorban 7, másodszor 6, s minden további sorért 5 kr NYILTTÉRBEK soronkí. t 10 krért vétetnek lel Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr fizetendő. Müszoiinegyedik évfolyam, A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank", ,nagy-kanizsai'' önkéntes tűzoltó egyl aetu, „zalamegyei általános tanító- A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve intézendők .* X a z } ''k a n 1 z s á n Wlassicsház. Rcrmentetlcn levelek nem fogadtatnak el Kéziratok vissza nem küldetlek. testület«, a „nagykanizsai kisdednevelö egyesületa „nagykanizsai tisztiönsegélyzoszövetkezet, a , soproni kereskedelmi s iparkamara nagy kanizsai külválasztm ány''-ának hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON, MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. mm. 1 A jéiót forrásai. California! California! hegyeidben van & jólét lerakva. Brazília, fövényedből is a jólét tükrözódik'' vissza, s mivel Hunnia sem California, sem Brazília: épp ezért mi honfiak az anyagi jóléthez nem juthatunk el soha. Soha! igy szól az örökös nóta. Igaz, hogy aranyunk, ezüstünk nem amerikai, hanem csak beszterczebá-nyai, nagybányai, gyémántnnk meg nem braziliai, hanem csak márma-rosi, de mindamellett nálnnk is ráakadhatunk California aranyereire s ráakadhatunk Brazília gyémántjaira, csak akarni kelL Akarni, akarni, könnyű ezt ki-'' mondani. Bizonyos, hogy könnyű az akaratra : appellálni. csakhogy a hol nincs meg a jószándék, az akarat, ott a tett mindörökre elmarad. Az akaratra kell elóször hatni, ha egyáltalában valamit akarunk, s ha egyszer az akarat a jó ügy szolgá-atábal állt, ugy az ennek megfelelő nyilvánulás is nem sokáig fog kése delmeskedni. Aranyra van szükségünk, csak akamuns kuli és lesz. A bányász, midőn a bánya la byrinthjaiban döngeti a sziklafalakat, nem ölbe rakott kezekkel várja a jó szerencsét, nem a tokai, somlyói, csopaki nektárral öblögeti torkát es csiklandozz? ínyét, nam pihenteti ki nem fáradt tagjait a ruganyos pamlagon, hí nem verejték közepette ragadja ki a föld kebeléből a csillogó érczet. Ha tehát a kaliforniai aranyászok csak munka s faradhatlan munka után érték el a jólétnek egyik kellékét, ugy természetes, hogy ugyanennek elérésére nekünk sem áll egyéb eszköz rendelkezésünkre, mint a — munka. S hogy a munka az anyagi jólétnek valóban, majdnem egyedüli forrása — természetesen nem reflec- tálván itt a hagyatékokra, a melyei: pedig szintén csak igy keletkeztek — a mindennapi tapasztalás is mutatja. Az az ember, ki nem heverészi'' el a napot, ki idejének legtöbbjét'' uem a lebujokban, vendéglőkben, kávéházakban, mulatságokon, hanem a műhelyben, munkás- vagy iró-asztal-nál tölti el, az ilyen ember rohamosan, vagy bár lassan, de minden esetre anyagilag gyarapodni fog. Avagy minek köszönheté • Franklin gazdagságát, ha nem a kitartó munkának? S ugyanez áll a társadalomra, épp ugy mint az egyesekre, mert egyesek teszik a társadalmat s épp ezért az egyesek jólétéből fakad a! társadalom jóléte, valamint viszont'' a társadalom jóléte az egyesek jólétének hű tükre. Ha a társadalom egyéneiben kialszik a munkakedv, a kitartás, ugy annak jóléte fölött is elhangzanak a „circum dederunt me gyá- j szos accordjai. Az a társadalom a legéleterósebb, melynek tagjai a leg-tevékenyebbek, az a társadalom örvend a legnagyobb fokú jólétnek, a melynek tajfjai kő t nincsenek herék. Ecclatans példa erre Amerika Előttünk európaiak előtt Amerikának jóléte titokszerü tünemény. S miért? Azért, mert nem vesszük figyelembe, hogy jóléte munkásságából fakad. Az ó-világ kebeléből kilökött, eltaszított, száműzött, menekült puritánok, presbyterianusok magukkal vitték szellemi tőkéjőket, de mivel ez még nem kenyér, anyagi tőkére is kellett szert tenniök s ehhez csak kitartó munkásság álul juthattak. Munkálkodniok kellett, ha egyáltalában élni akartak, s igy a kényszer adta meg a stimulust a munkára s a megszokott munkásság jólétet eredményezett. Európa pedig elég anyagi tőkével rendelkezvén, nem volt oiy annyira rákényszerítve a munkára, mint Amerika, s épp ez az oka, hogy amíg ott a munkásság a munka kedvet fokozta, addig nálunk ós-diáknál a renyheség, a munkátlan-lanság a munkakedvet lohasztotta, s végül mindkettőt a jólétnek égy szivonalára juttatta. Hogy Amerika Európát másfél század lefolyása alatt elérte s a föltalálások terén túlszárnyalta, ez a tény egyenesen kitartó munkásságának tudható be. A munkásság az által, hogy az ember összes tehetségeit egy pontra irányítja, mintegy elaltatja bennünk a vágyakat, indulatokat, szenvedél/ekec, a melyek pedig nem egyszer ragadják ki kezeinkből jólétünk utolsó falatját. A munkába elmerült ember figyelmét elkerüli a szomszéd ház szi-jácsos vagy káposztás czégére, nem gondol a frankfurti „an- vagy a „zvaspanerre s nem is zsong füleiben a Darázs Miska, vagy Simpli-cius „kállai kettőse''. Szorgalmasan dolgozik, nyugodtan alszik, tele erszénynyel ébred s nem ismeri a ,Katzenjammer" kínjait. Az ilyen ember boldog, mert nemcsak hogy anyagilag gyarapodik, de mivel szive ritkán juthat túlsúlyra, a csa pongó szenvedélyek csak ritkán vagy sohasem léphetik át medröket s igy életerejét sem őrölhetik meg. Lassan ég, épp azért sokáig ég. A mit munkásság gyűjt, azt a takarékosság megőrzi. Ha a felsőház az alsóháznak moderatora, ugy biz-ton-bátran elmondhatjuk, hogy a takarékosság a munkásság által szerzetteknek conservator-ja. Nekünk pedig magyaroknak °z az egyik fóhibánk, hogy nem ismerjük a takarékosságot, dolgozni még csak dolgozunk, néha még kitartóan is tudunk dolgozni, de mihelyt fáradságunk dijától erszényünk dagad, azonnal dinom-dánomra áll a kalap. A kedves barátok összegyűjtetnek egy kis estélyre, a barátnők meg egy kis tánezra s ilyenkor szól a tilinkó, járja a töltött káposzta a vesztfaliai vagy legalább a kassai sonka, megjelennek a tableaux-n a góthstyiben épült Rothschild- fagylaltok, a TiszaKálmán- tortúrák — bocsánat! — torták, végül a Krach és hónap végén a deficzit. Régi közmondás : Qui non proficit, deficit Magam sem vagyok ellene a mulatságnak, csakhogy ue halmozzunk mulatságot-mulatságra, mert az ilyen eljárás még Dárius kincsét is mások zsebeibe származtatja. Mindennek meg van a maga ideje s igy a mulatságoknak is, s engedjék meg, hogy közbevetőleg társas összejövetelünk egyik anomaliájára is kiterjeszthessem figyelmemet. Hajdani összejöveteleinknek kimagasló pontját a táncz képezte, s ma mintha csak kihalt volna ifjúságunkban a szép nem iránti érdeklődés, a kártya és bor játsza a főszerepet. Majd még oda jutunk, hogy miként Ben-gualéban (Magyar László) a nók lesznek kénytelenek tánezosokat és férjeket keresni. lvc^yünk takarékossak, de hogyan ? Csakúgy, hogy fölöslegesekre nem adunk ki pénzt, s az ekként megmaradott összeget kamatoztatva örökségképp az utónemzedékre hagyjuk. Minek az öt hat fogásos ebéd, tán háromféle, a körülményekhez képest kétféler sőt egyféle is untig elég lehetne, annyival is inkább, minthogy a közegészségtan szerint az emberiség legnagyobb része há romszor többet szokott a szervezetbe bevinni, mint a mennyi annak fenntartására elégséges. S ne gon- dolja senki, mintha a Toldy-féle em berek erejöket a megemésztett leves özönöknek, főzelék- tornyoknak, csirke seregeknek stbinek köszönhetnék, mert ha ez igy volna, ugy a »lombardi földműves, ki majd kizárólag polentával él-, a „konstantinápolyi kikötőben ácsorgó hamal, — török hordár — ki a rozs kenyéren kivül alig ismer egyéb ételt"-, s a »Nyűgöt in diában élő, a lovakkal versenyt futó néger, kinek testét és lelkét a Cassave (Satropha manihut) gyökér tartja össze (Stőhr: Pastorall medicin I. L. 103. 1.) a leggyengébb emberek volnának, pedig a világ legkitartóbb, legerősebb, legszorgalmasabb muukásai." Keveset vigyünk a szervezetbe s ez által elérjük egyrészről, hogy a gyomor sohasem lesz túlterhelve, másrészről, hogy az erszény nem lesz annyira kimerítve. Keveset, de jót, miként a vegetáriánusok tartják. Legyünk takarékosak. Minek az a sok cs^fcse- becse a szobában; rojt-bojt a felöltőkön ; az egyszerü-¡ség díszít és díszesit; a mozaiksze rüleg összehalmozott apróság lehet szép, de valamint nem lehet nagyszerűvé, épp ugy nempehet öeconomi-kus szempontból szükségessé. Osak meddig a takaró ér ! Munkásság és takarékosság ama két «erény, a melyek nélkül sem anyagi, sem szellemi jólét nem képzelhető, mi következik tehát ebből, az, hogy - legyünk tevékenyek, legyünk takarékosak, megemlékezvén Leibuitz eme szép mondásáról: „A jelen a múltnak fia s a jövőnek atyja. ÍScherer István. Tifi CSEA. A modern Csörgőt bohóc* bum-bamot Ver, Másik meg a tipot fújja : Látható itt az új kornak Miuden di »5 beje-hújja..... .Kinek tetszik, jónak láUzlk !■ Itt a divat iskolája: Szellem, erkOlea, finom isii* ! — Vajh, ki hányna etemet rája ? ! Éi a tisztelt nagy kösönség — Mint prédára holló-sereg — Száll ods, a sáli mohó rágygyal : TeUsik az új mindenkinek. — Van kaczagás, csinnadratta ! Csupa jó kedv itt a világ ; Taps, koszorú, lelkesülés, — Mind, a mi csak jó! ide rág. — Szinte görnyed hahotában A tömeg, — mást mit kivánna, Mikor olyan pompás lehet: Enni, inni majd atánna. Itteni kor. — mily haladás! Nem volt a ssiv bölcs sohasem . Tudjuk immár: ott as élet, Hol gyomor a fejedelem. — Hát smott meg kigyúlt arczczal Az az ifjn mit mutogat ? Lelkesülten beszél, ssinte Verejtéke, kSnnje fakad..... Nézzétek e csillag-képet, Orók él5 minden neme ; — A dicsőség szép csillaga, — Ragjog, mint as Isten ts >mt. Itt meg egy k8t; bal kesében Szent ssabadság lobogója, Másikban as ósók kardja, — Küldetését mind lerója. Pokol-£aj«at, sátán sereg 8 sás Ti ha rk ép kttzd ellene ; De fennáll 5 egymagában; — Halljátok és — .árpád" neve. Im a nagyok, tetteikben, Mind meg annyi csudát művel ; Jellem, erény minden alak, Látni: fel az égig emel Jertek kSrém, mutatok éa Annyi szépet, annyi nagyot, Mennyit a mait jövendőnek Örökül még alig hagyott • Jön azután- má« egyéb is: Dús Kánaán története, A mikor még fényben úszott, 8 fél világ öt irigyelte. — Most, hogy teje, méze apadt, Rongyokban él, — itt a képe. . Édes Isten,, szánd meg szegényt, Hogy viruljon újra népe ! Ma d meg tovább, hallgassátok: „Az elhagyott árva anyát" .. . . Adja hiven, bút aiakkal, Hogy a szivet sxaggatja át/— Jertek ide: kobzot is ver, „Ssózaf''-ot zeng, dalt, nemeset. — Egy-két ember oda pillant, Vállat von és — tovább siet. Mind hiába! — Mi lehet már Ott, hogy érte fut mindenki ? Lássak czimét: „víg operette, Ballet, kankán" és a többi — — Hát ''te kivagy?! — kérdezik 8t— 8 z é p unokák, áj alakok. Én as igas szent mfivésset, Éo a szerény Múzsa vagyok. — Hajgató Sándor. Az én tárcsán! JKánit* Lajostól. As én tárcsámon rajta van a foglaló, p dig sokkal jobb sseretném, ha benne volna. Tárcáit irni, ahhoz nem keli sok spiritus csak egy jó acsél-toll, • néhány paprikás gondolat; de tárcsát, béllelt, magvas tárcsát birni ebhez okvetlen &1 egy adag ostobaság, s ennek megfelelő sserencse szükségeltetik. Étért olyan nkitók a sainek. melyek a tárcsa-írót, a tárcsa-bírótól elválasztják. Dacsár* annak, hogy az én tár-czám különb a minissteri tárcsánál — amennyiben nem állanak egymással semmi-nemű rokoni összeköttetésben; dacsára annak, hogy as én tárcsám. — ▼agy ha agy tetszik tárcsáim, — üresek, még sem cserélnék meg a miuiaster ur tárcsájával, mert mig^i s övét a kegyelem, s bizalom épiti fel; addig as én tárcsámnak én vagyok , ő-^Jsége«, bi-selma s mindene. As azonban igas, hogy ennyi nagry iaataégbez egy kis tehetség kell. Tehetség! ha a te biráióid eszembe játnak, mindig »egy nagyot ütök a ssákra s a szamárra g o n d o- 1 o k.: Kinek nem ing«, ne vegye magira. Minden embernek, de különösen as én tárcsámnak rendesen ssokott egy s s é 1 k i á 11 ó ellensége lenni; pedig ha tudná, hogy as övé mennyivel üresebb as ényémnél, bizonyosan megkérne, hogy kölcsönözzem neki a magamét vagy felkérne, hogy segitsek neki tárcsámmal, tárcsa-anyagot koldulni. — De lám az éo tárcsámból már tárcsák tárcsája válik., s mind meg knnyii» üres. — * * * Olyan fényesen sütött a május: nap, agy ragyogott mint a vén hussár-dolmáoy gombja, akkor, mikor es a tárcsa história rajtam megesett. Tessék engem jól megérteni! Abban as időben, mi- kor éo még Bakovay Absentias-féle tanokat hallgattam, többi nemes tulajdonságom közül bennem még a rnépköltészeti adatok" gyűjtése iránti előszeretet is ki:ivólag nagymérvű vala. — Talán nem is annyira nagymérvű, mint nagy mértékű. Hogy népköltészetünk kedves tücskeit- bogarait összefogdoshassam, nyakamba vettem a nagy világot, meg egy pogácsás tarisznyát, aztán megindultam, s mind''addig hasa sem jöt''em, mig egy tanssnya bolondságnak birtokába nem ju''.ék. — ^ Utón útfélen megeaiptem a juháss-bojtárt ét Imonda»ám «-éle „Ssüz vár szomorú történetét. A vén báoyásstól ellestem a „Bánya rém« képtelt alakját. A kondás elmondta »Eperjes* történetét. Melyek mind kitörülhetlen emlékkent maradtak meg jegyseteimben. Mindezek dacsára olyan mély ésfeiedhttlen nyomokat egy sem barázdált lelkembe, mint as „én tárcsám." — J — Kint volt, ott bol az édes nedvet ter mő szőlló-vesssők ékitik & eSsás hegy* hullámos töldjét. Itt jártam, mikor ta-rissnyámból az utolsó arajezáng elfogyott a pogácsa, 8 a népköltészet vig felének ssomoruabb vége kezdett felém közelegni. Nagy volt a hőség, a lóg tik-kAsstó. Gyomrom korgott, torkom kiszáradt, s lábaim kezdék e -szolgálatot felmondani, mikor egyik hajlékból imigy zeng valami borizü hang felém: „Ssés scónak is egy a vége, Bort kiván a száraz gége * Én. ezt rögtön megjegyeztem ma- gamnak s az éneklőnek elmulhatlanul igazat 4s adtam, sőt hogy nézetünk össse-egyesését neki tolmácsoljam, kénytelen voltam egy nagy „Acjék Istennel'' a hajlékba nyitni; honnét eldördült a hatalmas »Fogadj Isten I édes öcsém." Erős, vállas volt az őszbe vegyült paraszt ember, kinek a szives viszont-üdvözlet sjkairól elhangzott- Apróorrocs-kákkal ékeskedő anya-orra drága talis-mánként van emlékembe rejtve. Jó kedve s szivélyessége minta-képül szolgálhatna a régi magyar vendégszeretetnek. Tisztességes nevéről Gazdag Mátyásnak hivták azt az embert, ki éhes gyomrom orvosául önkéntesen csapott tel. Gazdag Mátyás uramnak még a lelke is repesett abbeli örömében, hogy ló isü sonkáját s búzaliszt kenyerét fenséges borával egyetemben, velem meg-ossthatá. Dhkuráltunk mi a politikáról, a világ folyásáról, miköaben hörpentgeténk a kalázliból gyakran, s nagyokat. Vendéglősöm jól állott már, éo meg kesdtem s jókedvbe belemelegedni, mint a pék a kenyér vetésbe. Egyssercsak imigy ssólit meg Mátyás gazda: „Ecsém! a drágalatos mi voltját a maga tulipántos kedvének! Mi járatbair van, s miféle professiót kerget." Na— gondolám magamban — Bu-kovay mostitt a te orsságod. Jöjj éi segíts füllenteni. A jő eszme as embert bor kösött sem szokta cserben hagyni. Rögtön elő is ¿Utam vele követkesőképen: »Hát édes gasd''aram, én Ánglius országban kitanult tücsináló legény vagyok." \ HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY MÁRCZIUS 7 én 1885. A magyar-irodalom-pártoló sülét érdekében •gye- Dr. Fárnek László ur lelkes csikket irt, melyet alább egész terjedelmében közlünk, — • nézet-eltérésünket a esi k után foglaljak egybe. * * Tettre M a gyári Mioden nemiet erejét annak nyelve képesi. A nyelv «sorosabban főzi a népet egybe mint a vallás. Est a tapasztalás bizonyítja, mert ka találkozunk valahol utkösben, vagy más helyen egy emberrel, nem kérdeszük tőle minő vallása van; nem kérdezzük, bogy Istenét állva, födött fővel, vagy porba borulva, fedetlen fővel imádja-e, hanem ha megszólítani akarjuk már ön kénytelenül is megvillan agyunkban a gondolat: vájjon minő nyelven beszél, azaz: melyik ország lakosa ő ? Ily jelenet leggyakrabban utaaás kösben s főleg más orsságokban adja magát elő, banem azért nálunk szegény magyar hazánkban is gyakori, mert alig van orsság olyan mint a mienk, melyben a nemzetiségek oly mozaik alakban tűnnének elő. Itt lakik: magyar, német zsidó, oláh, tót, horvát, szerb, 1 e d gy el stb. 8tb. egy városban, egy faluban ¿«(lekeverve.. Art buzi valaki, hogy e népek valamennyije, mert Magyarországban lakik.jó hazafi ? Dehogy. Tévedés volna ezt hinni. Kérdezze meg csak bárki is a nem magyar ajkút közülők, hogy mint vélekedik a magyar nemzet felől ? Kérdezze cs»k mennyire érdeklődik e haza iránt? Ha magyar tette föl azoknak a kérdést, a válaaz megmutatta mindenkor, hogy a felelet nem nemzeties, nem hasa fias volt; megmutatta, hogy e hazának csak lakosa, de nem fia is ós ó maga sem tsrtja magát annak. Miért is tartaná magát magyarnak midőn ő nem is tud magyarul. Az ő hazája az, melynek nyelvén beszél, vagy magát megismertetni akarja, itt nálunk csak lakik, itt ő idegen; csak jónak találja az itteni tartózkodást, s hol s föld és nép zsirján élősködni kényelmesebb ós több hassnot igérő mint ott, ason or-sságban, melyet ő tulsjdonképen hazájának tart. Azt a hasát szereti ő imádásig, melynek nyeivét beszéli. As a nép as ó rokona, melyet ért, z mely vele ha-sonló nyelven érteti meg magát. És igaza van, mert mi is csak ugy éreznénk hasánk iránt skkor is, ha idegen orsságban laknánk. Mindenkor hasánk felé lüktetne szivünk, sorsunk bárhová vetne is el, hasonlóan a delej tühös, mely mindenkor éjssaki irányt keres. Van asonban egy hatalmas emeltyű, ¡van egy varára-erő, melyet ha megtalálunk s alkalmazni tudunk, a népeket közel hossa egymáshoz s benne éa ereje által feltalálja á testvér a testvért, hazafi saját honfitáraát. E hatalmas emeltyű, esen vsráss-erő s nyelv. Nyelvében él minden nem-set. A mely nemsetnek nyelvét sokén beszélik, az nagy és erós, s s nemzet erejének és hatalmának hó toka a nyelv elterjftdettségében nyilvánul. Mint mondám, hasánk lakói különböző nyelven bessélnek, s lehet mondani, hogy as igasi hazafiakat esen körülmény fájón érinti, a minden hasafias irányú ügyben lidércsként nehezedik a jobbak vállaira. És nem is csoda, mert ott látják haaánk egyik\|határáo Besstercse-, Naszódmegyében, hogy nyílt ellenvetéssel küs-denek s lakósok a magyarosodás ellen, a bárha hatalmas kormányunk teljesíteni is fogja ott a hasafiatlanok elleni kötelességét, de asért eme jelenség srról győs-sön minket meg, hogy msgunk is tenni akarjunk, s kötelességünkben is áll, hogy tegyüok nemzeti érdekünk előmozdításán mindent, a mi által orsságunkat nagygyá es hatalmaasá emelhetjük. E tevékenység leginkáb nyilvánulhat abban, ha mi a magyarnyelvet teljes erőnkből terjesztjük és azon mosgal-makat, melyek erre vonatkoznak, teljes erőből pártoljuk a elősegítjük. Ily körülmény kösött alig lehet egy i^azi magyar embernek kedvesebb és öröm teltebb hir mint az, midőn hasánk ny ugati részén, ott a hol a szláv és horvát fajok és más idegen elemek csaknem túlnyomó számban vanoak, egy mozgalem indult meg nyelvünk terjesztésére és müvelésére. És bogy ha ehhez még azt is horzávesszük, hogy ezen mozgalom kez d^minyezői nem is magyar ajkúak, hanem mondjuk ki nyíltan ugy a mint van, hogy e kezdeményezők kizárólag zsidó {/jakból állanak, kik hazánk is nyelvünk iránti rokonszenvből. ,M»gyar irodalom és műpártoló egyeeületu-etalapítani torekssenek, önmagunk a hasánk iránti ssent kötelességünkben áll, bogy esen ifjak, mint kesdeményesők törekvését tapsokkal fogadjuk, s lelkesült pártolásban részesítsük, s őket e nemes és magasstos csélj«ikbaa anyagi és ssel-lemi erőnkkel gyámolltsuk is. Nem ast kell nésni, kik a kezde ményezők, hanem mi a csél ? Sőt ha s kezdeményezők kilétét tekintjük, annál melegebben kell pártolni őket nemes törekvésükben, s nem szabad ssem előt« téveszteni, hogy há rokonszenvesen fogadjuk est, ezáltal az orsság több helyein is hasonló mozgaU mak fognak megiodulni s rövid idő'' alatt nemcsak a hasánkban lskó több mint fii millió zsidó fogja irodalmunkat s hazai müviszétünksl erkölcsi, s hatalmas anyagi erővel is emelni, hanem a-son ok mi£tt, mert s kereskedelem csaknem kizárólag; kezeik kösött létesik, — tovább is füsik s nemes irányú érdeket s terjeszteni fogják hasánkban lakó más ajkúak kösött, s ha a ssidók mint kereskedők mindnyájan érteni fogják nyelvünket, ugy csakhamar tapasstalni fogjuk ast is, hogy a magyar nyelv a szomszédos orsságokban sem leend ismeretlen, h sánkból pedig ki less ssorit-va ezáltal a többi apróbb idegen nyelv, s a magyar irodalom és művészet hajnala valahára komolyan fel iog egün kön ragyogni- „Tyüh a réten felssálló pacsirtáját ennek a gömbölyű velágnak 1 Ilyet még saőllős gasda korom óta sem hallottam, öcsém 1 est nekem tüviről hegyire el es-plitálja; mert mink it.nejdék addig el nem mozdulunk, még én a maga mesterségének a miben voltját meg nem tanultam. „Ne neked kútgém 1" gondolám magamban ebből aztán csifra komédia Tál-hátik. És as öreg, hogy szavának ura legyen korsót, üveget poharat, tele eregetett borral s hogy jobb kedvvel beszéljem el neki atücsinálás miben léteiét, még nótára isgyuj''ottjjilyen formán: „Asaongye, hogy aasongya:" „Utcsu kutys ne ugass I Mert meg harap a farkas. Bombon van a lakásom, Garádics a járásomI" Ast hittem, hogy majd csak xneg-feledkesik gazd''uram a tüosinálásról, pedig rosssal gondoltam; mertegysser csak előáll ason kéréssel, miszerint ne restelleném vercseigomat abból a tarisznyából előszedni s neki «¿elegében egy ssák varró tűt fabrikálni. Újra támadt egy jó ötletem i igy szóltam : „Tudja bátyám mi van a kanizsai nagy kaiéndáriumban megírva?0 „Nem tóm bis én, hislaja meg as ur-isten ss íróját 1 Hát mi van abba a ka-kalendáriumba." Kérde a jócskán felboro-zott házi ur. „Hát az áll biz abban,* moodom én, hogy akinek jövő májusra legvörösebb orra lesz, az a kiállításban 200 frtot kap aranyban " Ennél több sem kellett Gasdag bátyámnak; újra töltött s uja ivott nagyokat s váltig ast mondogatá, hogy most már jövő májusig egyre issunk s akkor majd meglátjuk: kettőnkön kivül lesz e vörösebb orra ember ason a hires kiállításon. S ékteleo hangon egyre osak azt dalolta: „Iszom, iszom ! addig iszom ! Míg a fogam ki nem ásik S a szőllő as én orromon Ki nem hsjt s ki nem virágaik." Egyszer aztán csak egy nagyút csuklott s a padról a földre zuhant; esés kösben asonban elkapta kabátom caüca-kéjét és óriási erével tartván azt kezében, addig nem akarta elbocsájtani, mig én neki a tüoaináláa mibenvoltát el nem „esplitálom." Én pedig, hogy a kelepcséből még is valahogy kiszabaduljak inkább ott hagytam kabátom cnücskéjéts tarisznyám tartalmát újra egy tapasztalattal megszaporítva, odébb álltam. • * * Erről a napról datálódik as „én tárcsám." Mert mikor a ssóllőhegyből befelé baktattam volna, elmerengve a ssessteli kósel múlton, egyszei csak megakad ssemem egy a porban fekvő nagy tárásán, még pedig pénses tárcsán, óh egek! minő vérmes reményeket helyes-tem én as elaó pillantásra esen tárcsába I Hiss nagy volt, olyan mint a gasdag embereknek asrkott lenni. S ime, mikor mohón felkaptam s felnyitám, benne 1: mond egy osstrák értékű krajezáron kívül, még osak egy engedély volt, melynek értelmében annak tulajdonosa országszerte elmehet koldulni. Mit tettem? A tárcsában lévő egy kraicsárért lüt és csérnát vásáltam, hogy Gazdag Mátyás uram által megrongált kabátomat megreperálhas''am ; a koldulási engedélyt pedig átengedtem egy ellenségemnek, aki most eszel keresi kenyerét ; én pedig megtartottam magamnak emlékül a tárcsát, mely még moet is: as én tárcsám! Ne kicsinyes érdekek vezéreljenek bennünket, ne a szent ügy iránti közönyösség bűnében maradjunk, hanem tegyük magunkévá a megkezdett buzgalmat a fejtsünk esen érdekben minden tőlünk telhetőt ki, s ne engedjük magunkon ssáradni sson gúnyját xnások-nsk, hogy ír; magyarok saját hasánk és nyelvünk érdekelne előmozdítása körül nem tudunk nemcu»k tettekkel lépni föl, de azokat még pártolni is bűnös gyávaságban senyvedünk és ekkor magunknak és pjdig egyedül csak magunknak tulajdonítsuk, bogy semmire sem tudunk menni, s ne vádoljunk másokat, hogy bennünket emelkodó-süokben ellenséges indulatokkal akadá-lyosnak, mert a mikor mód és alkalom kinálkosik, annak fontosságát a hord-erejét felfogni is gyengék vagyunk Dr. Fárnek László. j * 4 a l 1 * Nagyon szép zsavskt Hasai szép, nyelvünk érdekében jó részt ssivvel, lélekkel magunkénak valljuk csikiró ur nézeté''.; ast azonban nem Írhatjuk alá, hogy a zeidók itt nemteilséget ké peznének vagy azt képezni joguk volna, ök egygyélettek á''.-nagyárral ; ezt vallják, ezi tartják önmaguk is. Igen is képeznek vallásfelek ««etet éppen agy, mint a reformátusok, unitáriusok, kat-holikusok, stb. de nemzetiséget nem! És ha körükben mozgalom indul meg a magyar irodalom pártolása érdekében, arra nem a nyelv- éa hasairánti Rokonszenv'', hanem a magyarhonfiui kötelesség indítja és kell, hogy indítsa őket. Tudomásunk sserint ások s kezdeményező ifjak egytől egyik magyarok és magyarajknak, kik itt ssülettek, itt szívták magukba az édes anyatejjel hasánk nyel vét. As ujabb nemzedékből valók mind, kiknek magyar az édes anyanyelvök, s ha nem az volna, vagy ast nem ismernék »1, akkor méltatlanul ennék e drága földnek kenyerét, ök már kösénk olvadtak s igy testestül, lelkestül magysroknak kel! lenniök. Éppen asért nsgyon különösnek találjuk réssérünkről mindenkor annak hangostatását, hogy ,ezt a zsidók tettik, ezt a zsidók akarjákMintha a sorok kösött mindig es voloa: Btehát n&m a magyarok." Tudtunkkal a magyar irodalom pártolását is egyesületi csélul kesdéményests itt néhány magyar ifjú, de hogy unem magyar ajkú zsidók• — azt nem accepláljuk. Sterk ,<A ml nevelési rendszerünk." Válasz Hoffman J. urnák. E becses lap 8-ik számában egy „Nevelési rendszerünk" csímü dolgosat jelent meg, melyben annak írója egy pár hatalmas csapást mér a tanítók fejére, — illetve kezére — hogy dobják el már egyszer azt s gyermekgyilkoló pálezát, a neveljenek egész philantropice tisztán ssép szóval, — ne tévesssék össze folytonosan a neveléat a tanítással, hanem szabjanak > mindeniknek kellő időt; — végül tankönyveinken bossulja meg magát, pálezát tOrve egyenest mindnyájs felett. Engedelmet kérek tek. szerkesztő úrtól s e lapok b. olvasóitól elsősorban, nevezett csikkiró úrtól másodsorban, miszerint emiitett dolgosstárs egy-két meg-jegysést tehessek. Mindenek előtt egy kis idéset! .Sokan abban a rögeszmében vannak, hogy az elemi iskola nem lehet meg botrendsser nélkül, — bogy gyermekeket nem lehet máskép nevelni, mint üt-leggel." - Hogy s testi fenyítés — nom botrendsser ursm — as iskolibau ssükseges, sót el kerül het len ; hogy a testifenyités mig as valóban fenyítés — és nem embertelen dulakodás, hatalmas végeesköse a fegyelem fen tartásának : már régi a elvitázhatlan paedagogiai elv, melyhez semminemű polémia nem fér., — De tegyük fel, miszerint nem volna as, — sót menjünk tovább — mondjuk nem egyébb, egyéni nésetnél: — feljogosit-e es valakit, hogy ast „rögessmének" nyilatkoztassa ? — Korántsem ! — Oly egyéneket, kiknek fix ideájuk van — vagy mint ön kegyeskedett mondani „rögessmében vannak" — a bolondok házába ssokás zárni. Pedig ast már önnek is be kell látnia, hogy Magyarorsság tanítóinak legnagyobb réssét — legnagyobb réssét mondom, mert ez tényleg ugy van — még sem lehet a Lipötmesőre küldeni, mert nem tudnak ÖDnek túlságosan is humánus nevelési elvéiig emelkedni; — mert meggyőződésük sserint feslett erkölcsű, fásult, makacs, romlott gyermeket testileg ts megfenyítettek és meg is fenyítenek. — Bocsánat uram, de bátor vsgyok önt figyelmeztetni, miszerint az ellenfél véleményét nem ugy szokás tisstelní, hogy egyszerűen „rögeszmének" nyilatkos-tatjuk. — Most bocsátkossunk állításainak taglalásába. Példáról vonja ön le a szabályt; legyen ssiveg a következő példáról szintén ssabályt deducálni. Történt, hogy ón még tanicónöven-dék koromban akr . . . . í iskolában egy tanítót helyettesi tettem. A lecskeidő alatt a középső padokban egy fiúnak tokja, tollakkal és palavesssővel együtt leesett; s fiu ssonnal lehajolni érte nem mert, — s midőn óra végén kereste, as nyomtalanul elveszett. — A gyermek hossám jött panaszra, hogy valami tokját ellopta. • Először szép ssovsl megkérdeztem nem látts-e valaki Imre tokját? A felelet általános „nem" volt. Asután kértem, nézze meg mindenki holmiját talán megtalálta vslski s csak elfelejtette. Újra csak általános nemmel feleltek. — Most már fe-nyegettem, hogy megmotozom az egész iskolát, ha azonnal elő nem kerül as elveszett tárgy, m g ba az előkerül, senkinek sem less bántódása. Nem hassnált. Elkezdtem s mbtosást, s kikerestem ss oaztály legnagyobb réssét, de s tok csak úem volt sehol..Újra kértem, hogy adja elő, aki tudja: hol van, vagy aki eltette, semmi báutódása nem less, mig hs én találom meg, ssigoruan meg fogom bűn tetni. Most sem jelentkezett senki. S vég re hát mégis megtaláltam egy fiu csizma-szárában. Tessék kérem as ily fásult lelkű gyermek réssére humanuaabb — megjegyzendő hatásos — büntetést mondani, mint a nyilvános virgács. Aniig Uram iskola less — illetve m>g vagy a tanitó, vagy a növendékei angyalokká nem válnak, addig a pálcsá-nak isjogosultságalessés vanas iskolában, saddigonnét semmi törvény ki nem fogja Lüssöbőlni I — Addig s tanitó nem igen fog senkitől is engedelmet kérni és kspni, hogy növendékeit testilag is fenyítse. Ason gysnusitását pedig, hogy a tanitó hajlandó fásult ssűlök ebbeli eredményét — miszerint gyermeküket testileg is fenyítse, — megjegyzendő hs az sáriid és íó erkölcsű — használni, hogy s tanitó hajlandó egy különben is ártat-lan, szelíd gyermeken bossuját tölteni ; e gyanúsítást Uram az általános tanitó kar nevében viasaautasitom. , Tessék meggondolni, misserínt s tanitó is csak ember, mint bárki más; épp ugy van ssive • lelke, mint bárki más-nsk; épp ugy ssereti''és tiszteli a jót és erkölcsöst, mint más. E kifejezése, habár caak feltételes is, odavetett rágalom, de bátran mondhatom, misserint az ily sár s tanitói-kar hírnevének aranyán folytot nem fog hsgyni. Ezután a t. csikkiró ur s hadsereghez tévedes, onnét kiván érvet hozni állítása támogatásárs, de nem gondolja meg, misserint es érv egyáltalán nem illik tárgyához. — Hiss egy 21—25 éves ifjú érzelmeiből, tetteiből egyáltalán nem lehet gyermek számára nevelési elvet levonni 1 Vagy talán meggyósődése sserint a már már férfikorba Jépő ifjút épp ugy állató székbe lehet helyezni, mint a féléves szopós babát? De menjünk tovább, illetve térjünk visssa as iskolához. T. czikkiró ur tényül emeli ki, mi sserint a gyermek fél az iskolától, de e jelenség * okadatoláaa felett ügyesen el-siklik. \ Megmondom tehát én. / . Nem a tanítóban s nem as iskolá ban kel! ennek okát keresnünk, hanem jórésst a szülői házban. Ki ne hallotta volna, hogy ijesztgetik a gyermekeket ssülő, testvér, dajka: „Megállj csakl majd elmégy az iskolába, megreguláz ott majd a tanító!" Igen kérem, ba a gyermek környezete az eszmélés legelső pillanatától úgy állítja az iskolát a gyermek elé, mint vs. lami javitó intését, ahol az a burkus tanitó mxst nem tesz, mint üt, ver, kinos, gyötör; nagyon természetes, hogy ods nem ssiveeen megy a gyermek ! Már kérdem: elmenne-e az ilietó ssivesen egy ily gonosznak híresztelt helyre, ahol ezerszámra teremnek a martyrek. De kérem, tessék caak egy szóval megkérdesni s romlatlan gyermeket, nem-e kéas szívesen ott hwgyni játékát, sót még s beteg ágyat ia, mert eljött as iskolába menés ideje! Kedvessé lett előtte as iskolábs járás és tanulás, akár csak a vadászatns.x sport fáradalmai. Másrészt pedig tessék msgát beleképzelni, a gyermek ssabad, gondtalan életébe, melynek as iskola véget vet, mert habár kevés leczkéivel, mégis gondot ád, tessék elképzelni, hogy felviasik az iskolába, ahol ugyan az a burkusnak híresztelt tanitó báczi nem is oly nagyon rosss, ssépen beszél és mesél, de asért egy álló óráig mégis csak nyugodtan és békében kell ülni; — most tessék megmondani ssiveeen jön e iskolába ? Végűi tankönyveinket fogja t. cikk író ur bírálat alá, hogy egyenesen pálcát törjön felettök. Tény ugyan, hogy tankönyvein* egy jó része nagyon is tudományos, — de aat is tekintetbe kell ám venni, mi sserint s tankönyv nem arra való, hogy abból a tanuló a világ összes tudományát csapja be, hanem, megjegyesvén azt, a mit tanítója, illetve tanárja élőszóval ma- gjarázott, a tankönyvben segédessközt találjon es ismeretek megszilárdítására, midőn pedig egy dolgot, melyet tanárja megmagyarázott, a legkorlátoltabb elméjű növendék is bármely tankönyvből olvas, lehetetlen, hogy meg ne énse, fel-téve,miszerint a könyv általa ismert nyel. ven van irvs. Különben uram, aki tanulni akar, az tanárja előadásából tanul, annak a könyv, ha nem is mondom fölösleget, de csaic arra való, hogy ismétlés alkal-mával emlékezetét támogassa. Bocsánst, uram, én nevelési rend-sserünk félssegségeinek védője ugysn nem vagyok, de nézetem sserint ön a ssegnek fejére egyáltalán nem ütött; ha to bizonyos gyerme-kjáték sserint a korbácsot keresné, malylyel azután társadalmunkat s annak nevelési rendszerét jól kiporolja, megjavítsa: nagyon hidegen, valahol az északi sark felé járna. Blauhom M. 1073/1885. Hirdetmény. Sarg fia és társa, bécsi gyertya, saappan- és glyoerin gyáros cség abbeli (érelme, hogy Magyarorsság külön cziroe-rét tovább használhassa, elvetteett ugyan de tekintettel arra, hogy ezen czég Magyarország külön csim< rét bosszú idő óta jóhiasemüleg már eddigelé is haszoálts s készletei nagyobb értéket képviselnek, a magas minissteriam neki engodélyi adott arrs, bogy Magyarorsság külön csi-merével ellátott késsleteit a folyó 1885. év végéig ssabadon forgalomba hozhassa. Sopron, 1885. febraár havábau. A keresk. és iparkam. i r e — Özvegy Vezekényl Horváth Lilla a ministenum által engedélyezett, több év óta fennálló, magán nevelő intézetéi Nagy Kanizsára tessi át s folyó évi május 3-án a Fő-téren, Áxenti-ház I-ső emeletén nyitja meg. „A ministeriam által meghatározott rendes tantárgyakou kivüi — amint értesítésében írja —tanít tatnak még növeldéjében a franczia-, né-met-és magyar nyelv, különös tekintettet a társalgási könnyedség elérésére- Alapos songoraianitás a legújabb tanmódszer szerint, wUmint éuek is, melynél a hang-képzésre a legnagyobb figyelem fordit-tatik. Raja, festészet és táncs. Női kés -munkák, ssimugy fehérnemű varrás é* nóirubavarrás ssabáasattal. Elfogadatnak teljes ellátásra, valamint bejáró növendékek ötödik évtől kesdre. Ason növendékek, kik ss összes tantárgyakat a franczia nyelvvel együtt tanulják, fizetnek havonkint 6 frtot. Zongoratani-tásért külön -6 frtot. Külön dijjastatnak festészet, ruhavarrás, szabászattal é* a tánoz. Felnőtt leánykák ssámára kü''öu gyakorló osztály nyíttatik, naponkint egy órai franczia nyelv tanuláaaal, egybekötve franczia társalgással, havonként 6 frt fizetés mellett. A teljes élelmi ellátásra beadott növendékek fizetnek az öasses tsntárgyak tanulásával és tongo-rával együtt a tisenegy hónapból álló iskolai évre 300 frtot negyedévi előlegek ben. A bejáró növendékektől • fisetós bavonkin.i előlegekben történik. Beira-tási díj egy évre 3 fr<. A beiratás f. évi május 2-ig (Nagy Kaníxaán, Batthyány-utoza, Darás Ghisstávné úrnőnél) történik. — Inkey László, orss. képviselő ár z nagy-kanizsai tanítói járás-kör petitiojára Hajgató Sándornak, a járáskör elnökének, a következő válásit küldötte : „Budapest, Feb. 28. 1885. Igen tisztelt Tanár Ur 1 Tisstelt Ursságodnak saját, és tanártársai nevében hossám intézett nagy becsű levelére válaszolva, van szerencsém értesíteni, miszerint a községi. és felekeseti Unárok sorsának javítása, illetőleg nyugdíj szabályzatuk javítása az országgyüléei mérsékelt ellenzéki párt részéről — melyhez én iz tartozom — általános elismerésben és pártolásban részesül, és esen párt mindent el fog követni, hogy a kívánt eredméay eléressék. Ugyanazért, midőn ezen ügy tárgyaltatni fog, a pártnak legkiválóbb ssónokai fogják aat inditványosní, illetőleg védelmezni, általánosan ason nézetbon léván as emiitett párt, hogy igen is méltányos a községi, és felekeseti lenárok ason kivánságs, misserint nyugdíjazási ssabálysatuk aképen alaki ttassék, bogy 30 évi, nem pedig 40 évi tanárkodás utánas illetők teljes nyugdíjban részesüljenek. Ast azonban, hogy esen nyugdíj szabályzat államosittassék, a párt néze e szerint, elérni nem lehet, annál kevésbb^, miután ezt egy már fenálló törvény lehetetlenné testi, a mely törvénynek meg-változtatására hajlam nem mutatkozik. A mérsékelt ellensék részről tisstelt Uraságtok ügyének legmelegebb pártolását határosottan, a függetlenség pártiak ré-sséról is több, mint vslóssinünek bátran merem állítani. — ▲ siker asonban min- HUSZONNEGYIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. MÁRCZIUS 1-6» 1885. Bár előítélet ¿a gyanúsítások hátráltatják — de valóban jó végre mégis utat tör. Hogy ez téoy, bizonyítja a mindinkább növekedő kereslet a valódi horgony Pain-Expeller után. E régbevált hásisser a legtöbb családnál mint hatékony be-dörzaölési szer osús, kössvény, tag-ssakgatás stb. ellen folyton késnél tartatik és mindenki által, aki már használta, hálából másoknak is sjánl-tatik. Aki ennek valóságáról önma-gán tett használat atján meg akar győződni, az csakis „"Richter-íéle horgony Pain Expellert* kórjen és hamisítványt meg ne vagyen. 40 és 70 kroa árban a legtöbb gyógyszertárban kéasletben van. Bichter F. Ad. és társa, Becs. — Főraktár Brdgá-ban az „arany oroszlán gyógyszertárban, Niklasplatz 7. 2349 6-8. fúrógépek, gyalugépek stb. legújabb szer- I Jk kezetüek rak- flESmflfiJBKSS táron vannak. \ t m Beitbaner F. Wien 2. 2iord^ahnstrasse 5. di£ a nagy többséggel biró, úgy nevezett szabadelvű, vagy is kormánypárt elhatározásától függvén, ba sikerül tisstelt Ura-ságtuknak ügyük védelmére ason pártot, vagy legalább annak egy tekintélyes részét megoyerni, akkor a siker el nem maradhat. Hogy es elérethessék, magsm és partom részéről a legjobb ssándék és minden lehető közreműködésünkről tisstelt Uraságtokat leghaiárosottabban biztosítván, ssives emlékükbe ajanlottan, maradtam ig®n tiaz elt Tanár Uraik tisztelője, és késs ssolgája: [okey László, orss. képviselő. — A hangverseny f. hó 5-én, melyet as „Arany Szarvas'' nagytermében Sternick Zsigmond helybeli gordonkaművész, rendesett — igen szép n sikerült. Kár, hogy közönségünk jobban ki nem tüntette tömeges réssvételével. Est valóban megérdemelte volns. A darabok mind nagy tetszést arattak. A művész játéka ésFiedler Paulin arnő magyar dala lelkes tapsokra ragadták a jelen-voltakat. A többi asereplő, névszerint: Pollák Miksa, Fiacher Já-nos, Mikolásch Bódog, ifja WajditsJózsef, Weissma-yer Mikaa és ifja Fischer Fe roncs urak ssabstos játéka csak emelte a hatást. — A hangverseny 10 óra 30 piroskor ért véget s asa án ugy 1 órai szünet következett. Ekkor megkezdődött a táncs, mely körülbelül 4 óra után ért véget. — „Magyar Irodalom- és Múpár-toló-Egye8llet", alapszabályainak előterjesztése érdemében f. é. márczius 8-n d. u. 5 órekor, az „Arany Szarvas" szálló termében közgyűlést tart. — Az irgalmasnénék kik városi kórházunkban ápolókul fognak működői, e bét folytán megérkeztek a elfoglal-.ák lakásukat. Négyen vannak. — A helybeli Casinóban f. hó l- én jelmes-estélyt rendestek, mely igen fényesen sikerült. A kedélyes mulatságot csupán így — valószínűleg — anti-aemitikus érselem-ől lendített kő savarta meg, mely asonbn a kasinói helyiségnek osak egy>k ablaka külső tábláján ütvén rést, z benlevő s jókedvtől elitett levegőt meg sem zavarta. — íiyári Sándor, lapunk jeles dölgosóUrsa f. hó 8-an (vasárnapon) a pozsonyi „Toldy kór"-btn nagyon érde-kesnek ígérkező felolvasást tart. Felolvasásának csim^: „Alogics a kép-sőmüvészetbe n." — Időjárásunk, mely jo ideig folytonosan derült volt, f. hó 5 áa ss»szé-lyes változással havasá ra fordult. E nap folytán egyre esett a hó. — Cserebogár február 28-kn. Lapunk egy barátja február 28-án egy élő cssrebülyt (meloloota vulgáris) küldött szerkesztőségünkbe. Teljesen ki van fejlődve. El is tettük exy nyílt üvegbe; füvet, levelet tettüok eléje, s még e sorok írásakor, (a beküldés után hetednapon) életnek örv end. Verőfényes időben vir-goocs; mihelyt azonban komorabb időt érez, kedvetlen és mozdulatlanul husódik meg a fÜ alatt. (Ebből as öregek rendkívül jó boros esstendőt jósolnak I) — A nagy-kanizsai polgári egylet f. évi márcsius hó 8-án d. u. l/2Z órakor s«ját helyiségében rendkívül? kösgyülést tart Tárgysorosat: I. Ason kertréssnek, mely ss utcsa nyitás folytán ss egyleti kertből elesett lejegysése — s egyuttsl - az ezért kárpótlásul felajánlott területnek az egylet javára leendő bekeblestetése iránti intézkedés. II. A kárpótlásul nyert telek befásitása iránti intésksdés. III. As építkezés iránti intézkedés. IV. Netáni indítványok. — Casindi kostöm-bál. Purim e-stéjéu a közönség oly nagy »ámmal jelent meg % Caaino termeiben, hogy tulajdonképpen nem as a kérdés, kik voltak jelen, hanem as, hogy kik maradtak otthon. Teljes névsort még legjobb akarat mellett sem nyújthatónk, mivel a laptulajdonosnak egy iv mellékletre lenoe ssük»ége. A változatos öltözékek, a hullámzó közönség moglepő látványt nyojtottak a ssemlélónek. Volt ott minden, de minden kigondolható mask ara. Legjelesebb volt a grandéro-sok aerege, hasonlított egy vörös garni-turáhos, csakhogy eleven volt és magába ölelte a karcsú Engl&nder Csili-két, a csinos Welisch Idát, e kedves Weiss-nővéreket, meg s Székely Tivs-dar is ott volt. A „banda kommt" epi-sod remekül sikerült. Tolnay ur ugy nézett ki, mint egy ssületett kapell-meister. Farkas Imre igazi vad embert ábráaolt. Bukovay alakitója sikertelen fáradozott. Dr. Rapoch és Wcissmeier urak jól adták a hidegvérű angolt; csodálom. bogy annyi ssemtfts sem tudta őket felmsl-giteni. Ebenspanger Leo még kos tűmben ts inkább gömbölyű, mint karcsú. Guttmanné ó nagyaága megszokott islésével megragadta a figyelmet. Bősenberg Adél kisasssooy jól válass tott öltözéke dioséretre mól ó volt. Bi-sitsky. Oilop, Rostnberg urak komikus énekei jóisü kscssjrs fakasstották a kö-sonséget. Scherts kisasssony csínnal, Honig Jenai kisassony mint mindig, ugy most is a meglepő egyszerűséggel ragyogó.t, mint pincsérnő. Sommer kisasszony bájos ssivaráruznőt képviselt. Weíss k. a. csecse virágarusnőként sse repelt. Annak a .virstlis" urnák csak a pipáját ügyeltem. Breuer urnák minden jól áll, hát még a kostümje? . . . Rosenberg nővéreket nem akarom meg dicsérni, mert nem volnék első. Rosenberg Ernő éppen olyan jó ssegényt ábrásolt, amilyen jól aa urat tudja ját-aaani. Négyeshes c«k 12 óra felé kezdettek s mintegy 50 pár táncsolhatta; ott voltak.......... . . . . nem mondom el, hogy kik, mert ők ugy is tudják; akik ott nem voltak, ások meg hadd legyen k kíváncsiak. Egy bálbeli /scssyő. — Hamis aranyok. A köseii napokban két Gottsche vidékéről érkesett déli gyümölcsárus egyik holyboli kereskedésbe ment. Ott aranyokat akartak váltani. A kereskedő as aranyokat gyanúsaknak látván, azonnal intézkedett, hogy s rendőrség értesíttessék. Es alatt különböső móddal késleltették as''aranyak beváltaaát. A rendőrségi tisztviselő megérkezésekor as aranyak hamisaknak ismertettek s as illetők asonnal le lettek tartóstatva. A rendőrségnél ast vallották, hogy as srsnyakat Székesfehérvárról jövet ók is ugy váltot-ák be, mint valódi aranyakat egy tót embertől. Illetőleg est cssk as egyik vallja, a máaik az egéss dologról mit sem akar tudni. 340 frt körüli papir-pénst találtatott náluk. Át fognak adatni a vizsgálóbiróságaat. — Felhívás! A keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet az idei országos kiállitás alkalmából, egy nagyobb szabású, a Un intézet történeti fejlődését is felkaroló évkönyvet bocsát ki. Ezen kiadvány becsét nagy mértékben és az érdeklődést iránta felette fokozná, hogy ha mindazok nevet benne foglaltatnának, kik Keszthelyen végezték tanulmányaikat. Ezen oknál fogva alulirt igazgatóság teljes tisztelettel kéri fel mindazon urakat, kik a régi „Georgicon€-ban, vagy a jelenleg fenálló tanintézetben, úgyszintén azokat, kik az 1874-ig fennállottföldmires iskolában végezték tanulmányaikat, hogy lehetöley legrövidebb idö alaU, tartózkodásuk helyét, alkalmazáruk \agy társadalmi állásukat, továbbá mely évben végezték tanulmányaikat, levelező lapon alább irt cziui alatt közölni szíveskedjenek. Keszthely, 1885 február hó 24-én. M. kir. gazdasági tanintézet igazgatósága Keszthelyen. — Aradi GerÓ színtársulatánál s ssinéssek nyugdíj a I a pj á r a szinrekerülta pécsi színpadon Csákó nagyhatású drámája: A végrede-let, Ugyancsak a fennti jó ékonycsélrs gyűjtés is indnlt meg Aradi társulatánál. A gyűjtést eddig is szép eregménynyel Arányi Dezső és Gyöngyi Issó vállalták magukra. — Essél kapcsolatosan tudósitónk irja: „Csifra Jucii csimen dr. Illés Károly nyug. királyi ügyéss és A r á n y i Dezső tehetséges és szorgalmas komikus által irt népdráma, melykes s senét L a n g e r Viktor (Tissa ''Aladár) asersette, csütörtökön került ssin-\|"e, Arányiné Vilma asssony jutalom játékául. „Csifra Jucsi" eselött pár hónappal beadatott a népszinházhoz s onnét újbóli átdolgosás miatt visszaadatott a szerzőknek. — TŰZ volt Galambokon febr. 25-én este, 10 óra tájban. Elégett 2 ház, is-táló, ólak. Ugyanezen estén, körülbelül 11 órakor (tehát az előbbi után egy órára) Behiják puszta mellett eltei ülő ssőlóhe-gyen égett el egy pincze. A kár 2400 frtot tesz ki. Egyik lakhás bistositrarolt As oltás körül nagy busgalmat fejtett ki HajdúGy örgy kis-komáromi la-kós, ki a fecskendővel Kis Komaromból mesés gyorsasággal a tüs ssinhelyén termett s ott nagy erélylyel működött. Több galamboki lakós is dioséretet érdemel, nem különben a ssolgabiróság, mely ugyancsak kitünó erélylyel tette meg a halasztást nem tűrő intézkedéseket. — A hévricí fürdőt, mely Kosst-helytól mintegy >/, órányira fekssik s melyre már évek öta egy angol társaság alkudozott, a daru vári Bresslsnerés Műi-lercség vette 25 évre bérbe. A fürdő Festetich Tasziló tulajdonát képezi. — Keszthelyen az egészségi állapot nagyon russs lábon áll. A himlő járvány oly nsgy mértékben van elterjedve, hogy ritks a ház, . hol egy-két gyermek ne feküdnék himlőben. Azjiskolák már hetek óts zárvák. — Bogyay Káténét f. hó 2-án t« mették el, nagy részvét mellett Sármelléken. A ravatalt asámos kossoru ékesité s a vidék előkelősége mind megjelent a temetésen. — Eljegyzés. Hétfőn f. hó 2 in jegyet váltott Schers Tilka k. a. Schers Albert tekintélyes magkereskedő kedves és múveltlelkü leánya. Goidstein Jakab úrral, a jóhirnevü Goidstein testvérek czég tagjáva!. — Csaló a vidéken. M.rtonfán (Baranya m.) mult pénteken hamisított btsonyitványnya! egy magát H orv á th Károlynak kiadott siketnéma járt a faluban s a jóhiszemű néptől könyöradományokat gyűjtött. A biróbos is beállítván, ez éssrevevé, hogy a bísonyitvanyok hamisítottak, mire a csaló kereket oldott, de elfogatott s a pécsi ssolgabirósághos bevitetett, hol kihallgatás alá vétetvén, kitüot, hogy siket-némasága csak tettetett volt. — A keszthelyi iparos iQnság önképző- és be^egsegélysó-egylete mult hó 25-én tartotta évi rendes kötgyü-léeét. Hencs Lajos, as egylet busgó elnöke, as ülés megnyitása alkalmával sajnálatát fejeste ki a felett, hogy as egyletnek, mióta Pölts Pál községi tanitó a titkárságról leköszönt, nincs titkára, mert^az időközben megválasztott két titkár soha feléje sem nézett as egyletnek; felhívja tehát a közgyűlést, hossa helyre as előső években as egylet volt elnöke álul elkövetett hibát, válás ss ss meg Pölts Pált — kinek zs egylet megalakulása körül oly kiváló érdemei vannak — az egylet tiastelet-beli tagjává s egy háromtagú küldöttség kérje fel őt z titkárság eltoga-dáaára. A kösgyülés elnök indítványát általános helyesléssel fogsdván, a kös-gyülésen a küldöttséggel megjelent Pölts Pál urat lelkes éljenséssel fogadta, s itt elnök által ssívélyes ssavakkal üd-vözöl''etvén, a k5zgyülés határosatáró ériesittetett. — As egyletnek 1884. évi pénztári ssám-dásai aserint 590 frt 72 kr bevétele, 302 frt 57 kr kiadása volt s igy a folyó évre maradt tiszta jövedelem 288 frt 15 krt tesz. A ssáma-dások felülvizsgálása végett a számvizsgáló bizotuágnak kiadattak. Az alap-ssabályok értelmében a tisztújítás következőleg ejtetett meg: Hencs Lajos elnökké, Fátyol Ferencs alelnökké, dr. Hanny Üdón orvossá, Haraaztovics István péoztárnokká stb. választattak meg. — A keszthelyi öck. tűzoltó egylet e hó 1-én tartotta évi rend-s közgyűlését. Dr. Lipp Vilmos szívélyes meg nyitó beszéde után felolvastatott as 1884. évről elkészített évi jelentés, — beterjesztetett a folyó évi költségvetés és az 1884-ik évi pénztári számadás, melyek a kösgyülés által helyeslőleg tudomásul vétettez. A tisstujitás kőretkesőleg eszközöltetett: h. főparancsnokká: Pölts Pál, mászó orst. parancsnokká: Hoff man Arnold, sai vatty us oszt .parancsnokká: Stie-der Kálmán, trdőr o«st. par. Riersch József, szertárnokká: Stegmüller Károly orvossá: Dr. Singer Bernát választattak. Választatott továbbá: 12 választmányi és 3 ssámvizsgáló bisottsági tag. — TÜZ. Alsó Vidovecsen (Mura-kösben) f. hó 2-án délután 5 órakor tüs támadt ismeretlen okból. Elégett 3 pajU, gasdaaági eszközökkel. Alsó-Dombomról és Szén (-Máriáról jött derék ssomsséd-jaink, Üsi fecskendőjükkel idejekorán s vésshelyén megjelentek, s igy csakis es idegen segítséggel sikerült a tűset, rövid idő alstt elfojtani s a nagyobb vessélyt megakadályozni. A kár circa 800-1000 irt. As épületek bistositva nem voltak. — Ez is nyngdij? Tóth József 26 évig volt ózdi tanitó ösvegyónek, ssül. Ileckmann Annának kérvényére a f. hó 16-án tartott baranyamegyei kösgyülés férjo készpénzfizetésének egyharmadát: 30 frt 94 krt. saavasott meg évi j nyugdíjul. As ember valóban nem tudja, váljon nevessen-e, vagy baszonhodjék az ilyen eljárác hallatára? Jól mondta az egyszeri földrzjs-iró: „Baranya megye vagyon utoljára" I / — A hires pécsi dalárda húshagyó kedden tartott bohóozestélyt. A műsor legnagyobbrészt silány német oou-plékből áUotU E miatt ugyancsak neki is mennek a pécsi lapok a „legyőzhetlen" dalárdának s a magyarosításról, sikerült böjti prédikáoziókkal oktatják s t. szán-gerájokat. — Kézrekerült sikkasztó. Frit-s o h e Ede volt dárdai (Baranya m.) kerületi jégyső, ki néhány évvé! ezelőtt estekre menő hivatalos pénzeket elsik-kásstva megszökött, végr6 a szegedi csendőrség által z pécsi kir. törvényszéknek ellenében kiadott körözvénye folytán F o r s t e r János álnév alatt feltaláltatván, átadatott a szegedi kir. ügyészségnek, es pedig a szabadkai királyi ügyéss-ség utján szabályszerű eljárás végett nevesett elfogottst a pécsi kir. ügyéss-ségnek átssolgáltattá. — A rossz lelkiismeret hatalma. Baranya-Mágocsonegy Baumann nevű czipész. vasárnap szobája ajtajára felkötötte magát. A szerencsétlennek as volt s rögeszméje, hogy felesége, ki vag7 három bét előtt meghalt, minden éjjoi megjelenik ablakánál ésijesstgeti őt. E kisér-• et asonban nem volt más, mint rossz lelkiismerete, mely, mivel feleségével durván bánt, nem hagyta nyugodni, és végre is a halál torkába kergette. — <7árom krajczárral) napon-tint eask lehet testünknek alapos tisztogatását s es által egéss sereg betegségnek elejét vehetjük, melyek s táplál-tozás s emésstés rendes menetének megzavarásából (székrekedés-, gyomor-, máj-és epebsjok, aranyeres bántalmak, vérto-lulás, étvágy hiány, stb.) erednek. Brandt R gyógyszerész svájcsi labdacsait értjük e tisztító esskös alatt, melyből egy doboz zal 70 krért kaphatni a gyógyssertárakban. Megfigyelendő, hogy a doboz ősim-lapján rajta van-e a fehér keresst vörös mezőben a Brandt R névaláírása. Irodtütonu (E rovat alatt közlött, vagy bárho hirdetett munkák kaphatók vagy megrendelhetik Wsjdits József könyvkereske délében Nagy-Kanizsán.) — (Az .Ország Világ'') a külföld, képe. lapokkal is bátran össasmérbető képes hetilap 9-ik saámz rendkívül érdekes tartalommal és csáp képekkai jelent meg. Hcgó Vik-toxtól Tel ehy Sándor ezredes ir szelleme» csevegést, Ha«sár Imre padig a nagy költőnél tett látogatását irja la. Dalmady Győsó költeményben üdvözli a nagy költőt 84 születés napja alkalmában, továbbá Hágónak egy gyönyörű versét Benedek Elek forditázában olvashatjuk. A többi közlemények a következők: „A falu nrai", regény Tolnai Lajostól. „As ördög utóda" Balogh Páltól, „Farsangi tapasztalatok« Almavivától, „A nók világából" P tórától, „A művész világból", életkép, Sámi Lázzlóné forHitásábn. Kisebb közlemények: „A trónörökös-pár utja", 8 képpel, „Tőrök János4'', a bpesti uj főkapitány, arcaképpel, ezenkívül négy gyönyörű ülosatráezió mutatvány-kép Baitók Lajos - „Kárpáti emlékek" eaimQ könyvéből, egy bájos genre-kép Leray jsles franczia festótól. A rendes rovatok gazdagsága is meglepő. Csak ezimeiket soroljuk fél: Tudomány éa irodalom, színház és mfi-vészet, újdonságok, nők világa, kö&yvpiacz, vidéki élet, sport, hymen, gyásarovat, rejtvények. — As „Ország Világ" előfizetési ára január—deczem berre 10 frt, ja&nár—joniosra 6 frt, január—márcziusra 2 frt 60 kr. Az előfizetési pénzek a „Pallas4'' irodalmi ás nyomdai részvérytársasághoz küldendők gránátos-utcza 6. ss. — Megjelent Táborzxky és Parscb nemzeti sene-nQ kereskedésében „As uj (1885-iki) jogász czárdás" eredeti magyar zongorára Uj. Rátz Páltól ára 1 írt Kapható Wajdits József zenemű kereskedésében. Piaczi árjegyzék. 885. marczius 4. Buz* 8 frt 7 frt 60 kr. — Rozs 7 frt 50 kr 7 frt. - Árpa 8 frt 7 50 kr. - Zab 7 frt 20 kr 6 frt 80 kr. — Kukoricsa 6 frt 20 kr. — Sséna 2 frt 50 kr 2 frt. — Szalma 1 frt 50 kr 1 frt. HALVAX. Egy aggasztó betegség, melyben számtalan osztály szenved Ezen betegség jelentéktelen gyomorbajja kezdődik, ha asonban elhanyagoltatik kiterjed n egész testre, megtámadja s veséket, a máját, a aieümirigyeit, szóval az egész mirigy-rendszert, elannyira, hogy as általa meglepett valóban ssoaorv végzetnek van kitéve, mignezn végre a halál megmenti kínjaitól. Ezen betegség igen gyakran más betegségekkel tévesztetik össze, ds ha as olvasó az alább követkexő kérdézeket iatézi m&gihot, akkor képr* leend megítélhetni, ha vájjon szenved-e őilyen bajban vagy sem. — Érzek-e én étkezés után gyomor-uyoaást, fájdalmat rtgy légsázi nehés«éget? Nem lep-e meg bizonyos tompa, nyomastó érzés, álmosságtól kisérve ? Nem-e sárgásak a nemeim ? Nem-e gyülemlik reggelre az inyen és fogakon s&rá ragadói nyák, rosa szájís kíséretében a nyelv bevonva T Nincs-e a jobb oldal felfavódva, mintha a máj meg volna dagadni ? Ninea-fl dugulás jelen ? Nem-e szédülök el, ha fekvőhelyaetból hirtelenfelegyeoesedem? A hág/ kiválasztás csekély és setét ssinü-e ? s rövid állás után nem e hagy ülledéket maga után? Nem-e poshad meg az étel a gyomorban mindjárt as cvós Ucin, s aem-e keletkezik puffadás és felböfögés ? Nincsen-e gyakon szívdobogásom ? Ezen különböző kórtüneket jólehete ne® lépnek mind egyzzerre tel, de a >eteg egymásután szenved azokban, azon mérvben, a mint a borzasztó betegig előbbre lalad. Ha a baj már régi, akkor rövid száraz köhögés lép fel, melyet később kiköpések követnek. A kór nagyfokú előrehaladásával a felbőr piszkos barna szint ült, s a kezeket s lábakat hideg tapadós izzadság borítja A máj és vesék ama kóros állapotának előbbre baladtával csúzos fájdalmak állnak be, melyeknél a rendes gyógykezelés már teljesen sikertelen Esen baj emétrtetitőségből vagy emésztési gyengeségből származik, melyet egy ki« adag alkalma* gyógvszer bevételével elháríthatunk, ha azt mindjárt a kór felléptóaek kezdetén alkalmazzuk. Ennél fogva felettébb fontos, hogy a baj mindjárt legelső fallépésekor helyesen kezeltessék, miután ekkor még egy kis adag grógyzser is eleg«ndó a baj orvoslására : sőt még ha már a baj befészkelte volna is magát, a valódi helyes gyógyszerrel még akkor is mindaddig fel neor kellene hagyni, mig a baj legkisebb nyoma is el nem t&nt, mig az étvágy ismét vissza nem tért, s az emésztési aaervezet ismét tökéletesen helyre nincs állítva. — Ezen betegség ellen a legbiztosabb • leghathatósabb szer elvitázhatlanul a „ftháker-kivonat", növényi készítmény, mely az alább felsorolt gyógyszertárak mindegyikében megszerezhető. Eten kivonat a bajt alapjában támadja meg, s azt gyökerestől kiirtja a testből 2419 2—6 Oly egyéneknek, kik dugulásban szen-I vednek a „Seigel-féle hashajtó labdacsokra" ( van szfikségök, a „Sh&ker-kivonattal" kapcsolatban. A Seigel féle hashajtó labdacsok meggyógyítják a dugulást, elűzik a lázt és a meghűlését, megszabadítanak a főfájástól s elfojtják az epekiömlést. Ezek a legbiztosabb legkellemetasebb s egyszersmind a legtökéletesebb labdacsok minden eddig készítettek között. Aki ezekkel csak egy kísérlet«t is tett aaok használatát bizonyára nem fogja abban hagyni. Enyhédeden s mindéi legkisebb fájdalom előidézése nélkül hat. Ara egy palaczk „Schiker-féle kivonatnak", 1 frt 25 kr. 1 dobos „8«igel-féle hashajtó labdacsoknak" 50 kr. Magyarországi főraktár: Budapest, T5r5k József gyógyzsetára király utcza 12 Nagy Kanizsa: Belss Jjzsef és Msatfák Gy, gyógyszertára Lapvezér és kiadó: 8ZALAY SÁNDOR Felelős szerkesató : TASS ÁLMOS. Laptulajaonos . WAJDIT8 JÓZSEF. HIRDETÉSE K_ SzénsavdtU, természetes, égvényes ASZTALI VIZ egyúttal gyógyvize a légi''ó szerveknek, gyemomak s hólyagnak. A krondorfi viz legtekintélyesebb vegyvizsgálóink szerint mennyilegesen az első helyet foglalja el a birodalom ég-vényes savanyu Tizek fölfttt 2431 3—20 \|T Kutvállálk sók Krondorf Karlsbad mellett Raktár Nagy-Kanizzán : WEI38 testvéreknél. Kapható mindsa ásványvíz kereskedésben vendéklóben. bi^l 11 má 1111 I^k w®. I Savanyu-Kút ,STEFANIA Koronaherczeono #» » a" forrás. Trisszt 1882 ^^niy ersm. . nA •». r H Uá^ONNEG YEDIK. ÉVFOLYAM Z A L 4 í KÖZLÖNY MÁRCZIUS 7 én 1885. 1 R D 1 T I S E K. (pocx: SZlBADILÜZQTT GÚZMOZDONY ÉS 6ÍZMOZDONY6Y1R C. Schrancz és G. Ródiger, Wien X. Dampfgasse No 15 ajánlják mint különlegességet a mel lékelt rajzszerinti mozdonyokat y3 -töl egész 20 lóerőig Ilf mordonyok 2 év óta 100-on jelül vannak forgalomban s rólak több illetékes szak-férfiaktól eredő bizonyítván}ok fe-küsznek kezeink között, melyek sze rínt ezen mozdonyok az ujabb kor t j legczélszerübb, legolcsóbb és legállandóbb üzemerejü gépei, melyeknek felállítása lakházakban s műhelyekben az 1883 évi márczius 1-én kelt határozat 68. §-a szerint, hatóságilag engedélyezve van. Ezen mozdonyok nagy száma áll Üzemben malmoknál, czementgy áraknál, bányákban, deszka fürész gyárakban, géplakatos műhelyekben, és szovödékben, paszomány gyárakban, villamos készülékeknél, könyv- és könyomdákban henteseknél, hámorókban, wrrogat gyárakban, szappan józó dékben, keményítő gyárakban, esztergálos műhelyekben. asztalos műhelyekben, czéma gyárakban, serfőzdékben és kalap'' gyárakban. 2418 10-12 Bizonyító iratok és elismerő levelek fennti mozdo-nyokrol és illusztrált árjegyzékek, iugyen és bérmenive. « HIRDETMÉNY. A „Muraközi takarékpénztár részvény-társaság Csáktornyán v l¥4k ítí rniBs folyó évi marczius hó 14-én délután 3 órakor saját helyiségében tartja meg, — melyre a t. cz. részvényesek tisztelettel meghivatnak. Tanácskozás tárgyai; 1 Az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentése 2 A zarszamla beterjesztése - és a nyeremény mikénti felosztása 3. öt iga/gatósa^ tag és a felfigyelő-bizottság megválasztása 4 Netáni indítványok. 5 A jegyző kö yv hitelesítésére két részvényes megválasztása Kelt Csáktornyán 1885. évi február 13. Az igazgatóság. • « A választási jog gyakorolhatása tekintetéből, az alapszabályok 69. § a értelmében, a tisztelt részvényesek ezennel felkéretnek, miszerint részvényüket, a közgyűlést három nappal megelőzőleg, az intézet pénztárába — délelütti órákban letenni szíveskedjenek. 2433 3—3 . • U wiiir », . . . i) 71• _ kWilltÁ.» 18S4-«» EZÜST DlSr-OBXIVMJBT mj+rt. ■7^7«« ki4111tá»»» EZÜST ÉRMET »rt J88S. M Mmi BKOKZ-ERMET mjart. trétxi yme-fk oruic« kU.llltáom minitii oxLivmT MII. l.Vl. rrrarr~<i ''l/l . im '' • > >■ barnánk egyik sav dúsabb S JlVJL 1TYUYIZE kitílní szolgálatot te&z fóleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántalmain lapuló ba;aiban. Általában a víz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása kivánatos. Borral használva kiterjedi ked vellségnek örvend. \ 1 Kmaroiagos ftraktár Édeskuty L. DL kir. idi. uimaiL Btitpottt. $ ^24 4 Ugyaaintén kapható minden gyógyszertárban, ftUzerkereskedésben ét vendéglőben. Az 1884.1 k évi elszállítás __■•'' i - - .. M 1,500.000 pal&czk. - lí Xogy-KanÍMSán kapható: Fesaelhoffer J., Roeenfeid Adolf <m Schvan & Tauber urako ál. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOo 0 0 0 0 0 0 0 m mrj Csat ralóíí ka minden dobozon «• CTárj egy : a ui é» M«ll (okasoro- •irott czég 070-miU látható. E«-q porok tartó« gyótyhatáta makaó \|yMW- é altsstkajsk, Ryomorgörca é» elnylikáaodá», nyomorékéi. rög»fitt dagalát, májbj vérteliiás, aranyér és a legkülönfélébb Bé! bettjtefek ellen 30 ér óu folytonosan növek''d5 «liamerétb en ré«e«tü iűgy eredeti dob<>z basanálati u-asitájtal 1 frt Hamisítványok tirvényesea ildiztlta. 0 0 0 0 0 8 8 KöMTéüJ-, CÍŰX, mindennemű hato-gatái é bénnlái-f.j-, föl- é« fogfi-já§ »ikere« gyógyi-tiujibot bedörztö- letrs, borofatásaak mÍDdeDoem<! sérülések és g«bek, yu''. i'' á&o* ¿* daganatok el en, Beatói u vir«cl keverve, hirtelen betegedé«, hányás és kói ika ellen. Kgy Qveg ponto« utaaitáisal 80 kr. 2401 15—18 Valódi, Moll védjegy ével és nóvalaíra savai. 0 0 0 0 a o o. 0 8 l!m, Tuchlauben § MOH A. ndv. gzáintó. Raktárak : N I I y - K 111 I I i: R«U)» J .%»e( gvógv»»eré»x. Ro«eDf«!d AH 0 FeMel''nofer Józ.ef. Barct: Doruer 8 CiaktOravr.: Göum L. gvógv Hapaavárstt • ft Bororio Ad. KMitkely r 8cW«i£rr fia Krawc : RÁtz Jáno«. Mariraü : lutl Ferd. X Szifítvar Sxalay Jótttf. Za1a-£§ertzec Holló»v J. g)ógV«t''eré«i 0 0 >ooo 5175/tk. 84. Árverési hirdetmény A csak''omjai kir. járásbíróság <e-lekköojvi oastalja részér 1 közkirré tétetik, hogy özv Qorijsánec Inv^nné az Lokáca Mária kapelcaáki lakos végre hajlaténak Hamer György és neje Lajt-mn Magdolna kapelcaaki lakót végrehajtást szenvedettek elleni 100 frt tőke és járulékai iránti végrehajtási ügyében a n.- kani sai kir törvényszék ée csáktornyai kir járásbíróság területén levő VI. begykerületi 391. iz. tjkvben A f 1347., 1348., 1354., 1355. és 2102 br. sz. >i. végrehajtást szenvedettet tulajdoniul te!veit 1320 frtrH becsült ingatlanok a VI. hegykerü!et kösség hátánál 1885. évi april hó 1-én délelőtti 10 órakor meg tartandó nyilvános bírái árverése., eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kite t becsár. Arvereini kívánók tartoznak s becs ár lO°/,-át vagyis 132 frtot készpénzben, vagy órsdékképec papirban a kiküldött ketéhes letenni; egyéb fellételek a jelsett községnél ét alalirt kir. járásbíróságnál megtekinthetők. A caáktornyai kir. járásbirótág, mint telekkönyvi hatóságnál 1884. évi decaember 30. I 0 1 B E B G E H-f ¿is orvosi KATRÁNY-SZAPPAN orvosi tekintélyek áh»l ajtnlva Ausxtna-Magyskrorsaagban, Prancaia-orss&g, Németország, Hol Inadban, Schveiczban, Homániáb&n t b. már tii év ó''-a fényes Bikerrel használtatik 2436 1 — 12 mindennemű iDörüüteffelc mint s&inte az arezbór mindenféle tisztátalanságai ellen különösen a rüb, as idült és pikkely sömör ellen, a kosa, a sömör reped-vény. a fej ée szakái ellen, a szeplő, májtolt, úgynevezett resesorr, a fagydan, a lábiasadás, s a gyermekek vaUmennyi külső fe;belegségei ellen. Esenfelül mindenkinek mint a bőrt tisztító mosdószer ajánltatik. Ára darabonkint használati utasítással együtt 35 kr. A Berger-féle kktrkny szappan 40/0 » tömény fa kátrányt tartalmaz felettébb gondosan van kéezitve a lényeg »«en különböiik minden egyéb, a kereskedésekben előforduló kátrány-szappanok tói. SS Gsaíás©^ tttLörülés© Tégett SS a gyógyszertárakban világosan Berger-féle kátrány-tzappan kérendó s ügyelni kell a zöld csomagolásra. Egyedül helyettes a bel- és külföld részére: A. HELL O0EJS2. Troppau bagy-Kaniusán: Pragsr Béla gyógyszerésznél. f ;f f I t f EDDIG MÉG FELÜLMULHATLAN a MAAGER W.-féle -S » cs kir. szabadalmazott, valódi, tiszta, Csuka m-af-olftj Maager Vilmostól Bécsben. - Aa orvosi tekinté''yek ált«l megvizsgáltatott és köny njen emészthetós&ne folytán gyermekeknek is ajinlhH''ó, mert a legtisztább, legjobbnak elismert sz>r: mell- t&dő-bajok, görvély, daganatok, kelések, bőrkiütések, mi-rlgybajok, gyengeség stb. «Ilen — pgy üveg ára 1 frt. — kapható gyári ranarban : Becben, Heumarkt 3 Hzám alatt, valamint as Oaztrák-Magyar birodalom legtöbb éa jobb nevü gyógyszertáraiban. Pécsett ltapliató: Kovács M. és Sipőcs István gyógytárában ; Reeh Vilmo» — Spítzer Sándor és fii kereskedőében. 2407 9-12 Dr. Hikolasch Károly-féle A legjobb ster gyomor-gyengeségekben, hi- spanyol deglelés, ideg bántalmak t. utóbetegségek Ch Ina bor ellen üveg ára I frt 50 kr. Dr. Sikolasch Kkroly-féle Kitűnő hatasu azon betegségekben, melyek apanyol vérszegénység, v»gy rott vér''ől származóan , vastartzlaa chlaa bor. £gy üveg ára i frt 50 kr. Dr. Mikolasch Károly-féle Rendkívüli azer mérges daganatok, a gyo- rpanyol mor laasu mükódése s az ebból származó be- peptln bor. tegségek ellen. Egy tueg ára l frt 50 kr. Dr. Mikolasch Károly féle A legbiztosabb saer a gyomor működésére •panyol neai ható szervek felüditététtl Egy üveg p t p t • ■ b o r. ára I frt 50 kr. Dr. Mikolasch Károly-féle A legjobb tzer gyomor- és bél-kathsrus, unyol valamin-, egyéb b«tegégek ellen. Egy üveg rbabarbara-bor. ára I frt. 50 kr. Fórattár Ausztria s lagyerorsito nézve (Balíczia és Bniovlna líTételéifil) Jiaager YUűxosaál, Bécs, III. ftiits&r&t le NA€Y-KANKSA, 1885. Dl íinegyedtk évfolyam. Elöf izetési ár: egés« erre . . . b frt — — U-I évre - ... 2 írt 50 kr. negyedévre • . 1 . 25 . Egyes szám 10 kr. ! I I K I > K T K S K K s hasáWos petitsorhan 7, má.« -(l«w:ur 6. s minden további sonrt 5kr. NYILTTÉRBEN «oronk-i t 10 krért vetetnek lel Kincstári illeték műiden egyes hirdetésért 30 kr fiz teú''dő. A iap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz bérmentn-intézendík : Xa gy-Kai i r xáu Wlassicshár. Bérmentetlea levelek nem fogadtatnak el Kéziratsk vissza nem küldetnek Ustüle.t" A nagy-kanizsai „Kereskedelmi lparbanku, „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egyl aetu, rzalamegyei általános tanító- \| . a „nagy-kanizsai kisdednevelö egyesületa „nagy kanizsai tUztiönsegélyzö szövetkezet, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmány''-ának hivatalos hapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON, MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A nagy-kanizsai polgári egylet és f. hó 8-án tartott közgyűlése. Talán nem lesz e becses _ lap t. olvasói előtt érdek nélkül, amidőn oly egyesület regenerálásáról szólok, mely e megye legnépesebb intelligens városának társadalmi élete és cnlturális viszonyai emelését már 50 évvel ezelőtt tűzte ki zászlójára. Most, midőn a honatyák legjelesb-jei heteken át tartott szónaklatokban versenyeztek bebizonyitni, melyik osztálya a társadalomnak alkalmas az aristocracia mellett a főrendiházi testületet kiegészitni, fényesen bebizonyította Nagy-Kanizsa város értelmes polgársága, hogy a társadalmi élet emelése és a nemzeti művelődés terjesztése érdekében képes lelkesedni és annak biztos jövőjét egy fényes palota építkezése által a jövő nemzedék javára meg-alapitni. Á tényállás a következő: Nagy Kanizsán a többi hasznos intézmények közt jövő 1886. évben fogja 50 éves fönnállásának jubileumát ünnepelni a polgári egylet, mely nemcsak a társas élet emeléset, hanem a város érdekének előmozdítását, az általános művelődés és a hazai irodalom pirtolását tűzte czél-jául. Már 1836-ban részvények, és részint nemes adakozások által szerzett magának talajdon helyiséget, melyben az egylet tagjai, (a tagságra mérsékelt 6 frt évi tagsági dij mellett — mely fölebb nem emelhető — jelentkezhetik minden tisztességes, feddhetlen jellemű, önálló honpolgár,) szabadon társaloghatnak, olvasótermében a hírlapirodalom, úgymint a szak- és szépirodalom minden érdekes termékei állanak a tagok rendelkezésére és egy válogatott kölcsönkönyvtár, mely minden külön díjazás néikül kiszolgáltatja & hazai szépirodalom jeles munkáit. Az 50 évvel ezelőtt szerzett helyiség most már rozzant épület és a legszerényebb követelményeknek még egészségi szempontból sem felelhet meg, miért is már husz év óta forog a vitatkozás tengelye, egy az egyesület szükségletei- és a kor követelményeinek megfelelő helyiség építkezése i''ánt. Egy közhasznú czélok szolgálatára szükséges épület fölép tése anyagi költségeinek megszerzése nem képezhet Nagy Kanizsán oly aka-dályt, hogy azt 20 év óta halasztani kellett volns, főkép akkor, a midőn a társulat maga is tetemes biztosítékkal bír a szükséges kölcsön felvételére; de volt sokkal veszedelmesebb akadály, — az egyetérteni nem akaró súrlódási viszketeg, — mely nemcsak hogy nem épít, hanem rombol és pusztít, értem a politikai pártok veszélyes üszkét, mely a társadalom ezen békés hajlékába fúródott és határtalan dühében nem csak ezen közhasznú intézménynek hajlékát fenyegette pusztulással, hanem magát az egyesületet is csaknem a föloszlatás örvényébe sodorta. Tehát nem az építkezéshez szükséges eszközök beszerzése forgott szóban, hanem teljes pártoskodássá fajult a dolog. Szolgáltatott pedig a viszály éleszté^ére alapot az épit-j kezési hely kérdése. A városi hatóság pártja szépi-tészi és czélszerüségi tekintetből az ujonan megnyílt utczába, a Babochay féle háznak átellenében, a polgári egylel kertje oldalán levő nagy fun-dusra kívánja azt építeni, hogy az nemcsak az egyesület szükségleteinek, hanem a modern építészet szabályainali is tökéletesen megfelelhessen. Ezen terv szerint az egyleti kerthez szerzett fundus befásítta&sék. az uj épület a kert oldalán fölemei-tetnék, míg a régi épület ÍÖnotar-tassék, hogy az mint jövedelmező bérház, az uj épület költsége fedezését segítse. az Az ellenpárt pedig, mel/hez öreg tagok egy rés^e is csatlakozott, éppen a régi épület szük terére kívánta az uj építkezést, mint! hogy az a fóutezára szolgál; okul j felhozván, ha az Öregek az eddigi alacsony, alig 8 láhnyi magasságú szűk helyiségben tndtak meglenni, nem fog az ártani a fiataloknak sem, ha csak egy két ablakos szoba is szolgál a fóutezára, a többi helyiséget pedig az udvar felé tágasabbra lehet épitni; annyival is inkább, minthogy ezen építkezés csak 14 ezer forintra van tervezve, mig a másik 25 ezer frtba kerül. Megfeledkezvén arról, hogy ha levonjuk a régi épület \| értékét 12 ezer frtot,a sokkal szebb,! '' '' j nagyobb és czélszerübb épület csak ■ 13 ezer forint, tehát még : 000; frttal kevesebbe kerül. Azon felül pedig éppen a régi épüle. képezi az egyesület hitelképességi tárgyát, mely biztosítékul szolgál a pénzintézetektől felveendő kölcsönre. i Ezen két párt éveken át konokul állott egymás ellenében; a viszonyok mindig zavartabbak lettek, egyik sem akarván tágitni, a tagok pedig az egylet helyiségétől, mely egészség ellenes, jó távol maradtak legfölebb fölkeresték, mikor a pártok érdeke követelte, hogy közgyűlés alkalmával tömegesen megjelenjenek ott szavazásra. Egyedül néhány öreg és újságot olvasó látogat még oda, részint kegyeletből az általuk annyira kedvelt egylet iránt, részint pedig szokásból és a nagy választékban található hir-és szaklap kedveért, megfeledkezvén, hogy az ottani szellőztető nélküli, alacsony szobákban felhőtornyokká sűrűsödő szivar és kószéngőz valóságos gége- és tüdópusztitc. Ily viszás körülmény közt nem igen lehetett remény a viszonyok javulására. De a végletek érintkeznek. így történt tehát, hogy midőn az ellenzék jó eleve a polgáriegy-leti tisztújítás megejtése előtt, felszínre iparkodván jutni, emberei kő zött összeállította a választmányi névlajstromot, a többségben levő uj utczai párt is, karácsony előtti napon, tehát két nappal a választás elö;t, rögtönözve egybehívott néhány tagot értekezletre. Ezen értekezlet első teendójé-, nek tartotta tisztába jönni az építkezési ügygyei, hogy ezen megállapított tervének keresztülvitele alapján kandidálja a választmányt. Elfogadtatván határozatul az egyleti helyiség czélszerü építtetése az ismert terv szerint, azon kikötés mellett, hogy a régi épület is, — mely egy ízben már el is adatott — meg-tartassék, kijavittassék és bérbe adassék. — Az értekezlet ezen hátán zatá-nak keresztülvitelére kijelölte aztán a köztiszteletben álló dr. Ben-czik Ferencz urat elnöknek, a választmányt pedig, — hogy az ellenzék elessék azon kortes fogástól, miszerint az ujutezapárt csak azért ragaszkodik a drága épület emeléséhez,-hogy aztán a sok adósság lerovása ürügye alatt a tagsági dijat, mely az alapszabályok szerint magasabb évi 6 frtnál nem lehet, fölebb emelhesse, minek következtében a szegényebb sorsú iparos kénytelenittes-sék a tagságról lemondani; — a választmány fele részben az iparos osztályból kandidáltatott, melyet a választásban keresztül is vitt, amint ezen b. lapban annak idején közöltetett. Hogy mennyire sikerült ezen ujonan választottt választmánynak kitűzött czélját keresztülvinni, tanúsítják a f. iió 8-án egybehívott közgyűlési határozatok. Ugyanis dr. Benczik ur, mint tapintatos, méltányos és lelkes elnöke a polgári egyletnek, többsző- Szomoniföt-koszomba kötve látok Egy mosolygó, egy viritó szép virágot. Yérceppekkel «z van írva levelére: i,Emlékezzünk a zsarnokság idejére!" Mnlt időknek borujába visszanézek — É« «ivemben oly bánatos amit érzek ! Rágondoltam a uemaetnek éjjelére ... Büicesekre vert mirtirok hói n«vére .. . Csak el&ézem,.. . csak elnézem & virágot, S megörülök azon, amit rajta látok,— Reménységgel ez is vagyon irv rija : „Emlékezzünk a saabadság hajnalára !4< A szabad»ág hajnalába pillantottam, 8 kábeléból ilyen édes siót hallottam : „Talpra magyar!... s trombitáknak harsogáaa Éskflre szól, mist harangszó szűz imára Márexiuznak tizenötje !... virradiaa ! Tevacy a nyert szabadsaitó szép virága! Te vagy a nép szent jogának hirdetője !... —A többi nap :... koszorúja... szemfedője ...— Bálintffy Bálint. A nagyzás hóbortja. Irta: Ifagy József. .Gyémántot csupán a föld setéiében lehet találni; as igaz szerelem csap ¿a a szít mélyében honol." Hufó Vicior. A minisier'' palota felé siet sok hivatalnok, alacsony, magas, sovány ¿a kövér férfiak keveréke, kik tollal keresik kenyeröke''. A társadalom ezen osz''áljába tartozott Vagajholyi Miklós úr, kir. tanácsos — mimsteri titkár. — Hogy társainál sokkal ssorgalmasabb volt, bisonyitja az, hogy ások megér kentekor rendesen már javában dolgozott. — Magas férfiú volt mint egy jegenye, vékony mint a linea és baj untának ssálai oly búsan csüngtek lefelé. min« a szomorú tűs galyai. Feket» kabátja nyakig bevolt gombolva, bár künn a legmelegebb nyári nap sütött. — Pipájából bodorfüstöt eregetve működött. Ezan szerszám nélkül még halandó ember nem látta. Ha megkondult a déli harang: ki szippantja még a pipaszár ban levő füstöl— és távozik. — Otthon már kessen várta az ebéd, melyet gondos neje kéxzi-tett; ki bár átélte a saebb napokat, mégis oly vidám, oly fürge: mint 18 évvel eze-iőtt hajadon korában. — Vágajhelyi iram mindig bol-dognak érésé magát saerény családi körében, kivált ha serdülő leánykájára veté pillantásait. — Vendégük ritkán volt, csak néha-néha látogatott el hossájuk egy sserény fiatal ember, ki Vágajhelyi ur osztályában volt fogaimazógyakornok-tcént beosztva és kit as Öreg szorgalmáért nagyon szeretett. Vágujbelyiné asz-gat nyom a legszebb reményeket kölé az előre tőrekvó iíjuhoa, kinek leánya kesét fzánta, ha Kálmán oly állomált nyer, melynek jövedelméből két-három tagból álló család megélhet. — Nem is saámitott rossssul, mert az ifjú szivekben csakhamar föllobbant a: „szerelem boldogító érzete." — — — — — Kálmán szentelt aéha egy-ejry pereset ábrándjainak. Ha egyedül volt szobájában, föltűnt előtte s-z angyali Flóra ideális alakja, előtte látta égni az égkék szemeket, melyek Uián -hivatva lesznek ót örökre boldogítani. — ? . . . . Á nyár multával asonban megváltoztak a viszonyok, a mennyiben Vágujhelyi ur osztály tanácsossá neveztetett ki. Uj állásával a család, mely eddig elvonultan élt: a férj — as atya tanácsára nyilvánosan kezdett sserepelni, bár a nő ezt sokáig ellenzé. ... — A férj haj hatlan maradf. — Nem multel olyan intelligens bál, melyen ők részt nem vettek volna, ott kedve kerekedett, neve napján fényes ünnepélyt rendesni. — Magasabbnál magasabb rendű és rangú hivatalnokok jelentek megea estélyen. Kálmán persze mint aféle szegény gyakornok ez eetélyről elmaradt, — de mit is keresne ő oly társaságban, hol neki feszülten kellene magát viselnie, dacsára annak, hogy kit szeret — jelen van.— Flóra ez estélyen rózsaszínű selyem ruhát vett fdl — habos ingrállal. Sötét fekete haja gazdag fürtökben omlott vá-laira. Ábrándos kék ssemeivei körültekin- tett a vendégek bosszú során, de midőn azt kit oly forrón sseret köslük nem ta-lálá: szomorúan hagyta oda a termet. Sso-bájába érve gyorsan hányta le magáról dissea ruháit, és azon egyszerűt ölté fel, malyben „vele* — megismerkedett Vissza idézte emlékébe a mnlt boldog perczeit és — könyezett. Ezalatt a tarsaság vigan mulatott. — Szebbnél-szebb toaazlok hangzottak a vendégek ajkiról, melyeknek Vágujhelyi uram nagyon Srült, de neje nm. 0 egy nagy örvény előtt látta magukat állani, melybe, ha nem szakítanak mindezzel, — a fényüzée fogja ¿odorni. — Szomorúan, majdnem szótlanulüh as asztalnál s midőn vendégeik távoztak, kösytelt szemekkel férje nyakába dőlt, kérve őt: hagyna fel ez életmóddal, mely családi boldogságuk megdöntésével végződhetik. — Hallgass asszony ! 1 — szólt a megharagudott férj, — te nem tudod a módját: hagyj föl azokkal az asszonyi komédiákkal !! . . . De férjem I hisz igy a drága ruhák, a költségéé mindent fölemésztenek ! Avagy „váltó6-lázba akarsz esni? H igen, mi lesz belőlünk ? Mi jövője lesz Flórának ? No! hisz mindent éppen Flóra jövőjéért t .3zek. Csak '' láttad volna gróf Haimayt. mily sóvárgó arczcsal tekint getelt Flórára! Hisz észrevehetted, hogy a fiatal gróf szerelmes, még pedig — Flórába . .. Neki pedig százezrei vannak, ami méitán megérdemli a költségelés ami fő: leányunk Rg r ó f n é* lesz! — — Szerencsétlen apa !.. . Képes volnál gyerirekedot áruba bocsátani?! Nem tudod, hogy ő mást szeret, ki méltán meg is érdemii ast ?!... t rősen értekezett az ellenzék több előkelő tagjával, fejtegetve és magyarázva az építési tervet és a nagyobb csinos épület előnyeit, sikerült is neki őszinteségénél fogva őket cap<3citálni, megígérvén, hogy tervét ellenezni többé nem fogják, így tőrtént tehát, hogy a közgyűlés alkalmával Hencz Antal építész ur által kidolgozott, a választmány és egyéb fölkért szakférfiak által fölülvizsgált építkezési terv névszerinti szavazás folytán száznégy szavazattal négy szavazat ellenében elfogadtatott. E névszerinti szavazás eredménye fényesen tanúsítja Nagy Kanizsa város polgárságának józan fölfogását, a polgári egylet választmánya pedig fiatal, de higgadt és kedvelt elnökével nemcsak bizalmi szavaztató nyert, hanem valóságos diadalt aratott az által, hogy ax áltaia elő terjesztett javaslat minden megjegyzés nélkül ily nagy többséggel elfogadtatott A határozat szerint az építkezés ideje korán foganatosítandó, az uj utczában levő funduson. • A kert pedig az ujonan cserében kapott uj darabbal együtt befásittassék. A költségek, melyek csakis 25 ezer frtig terjedhetnek, fedezendők, 15 ezer frt 6V* százalékra felveendő -aatortiza-tionális jelzálogos kölcsön, 10 ezer frt pedig kiboc8ájtandó 5/s-os ötszáz drb részvény által, melyek az évenkint befolyandó házbéijőve-delemből törlesztendők. A kötendő szerződések az elnök és titkár által aláirandók. így tehát valahára megszűnnek a súrlódások és van biztos reményünk, hogy jövő 1886. február 2-ikán, ezen közhasznú intézet 50 éves fönnállásának jubileuma ünnepélyén, a csinos uj épületben a most dissidensek is megelégedve és jókedvűen lógják egyaránt ezen lelkes és buzgó te- — Még mondott volna többet is a nő, ha Vágujhelyi aram bossusan el nem hagyja a szobát. A szegény asszony pedig keserves zokogásban tört ki. ♦ ♦ . u -- Kétszer virult föl s természet, mióta Vágujhelyi osztálytanácsossá neveztetett ki és ugyanannyiszor hallatták a fák leveleiket. A ministeri palotába újra gyülekeznek lakói, de Vágajhelyi arat köztük nem lehet találni. A titkári helyiségben, hol eseJőtt három évvel láttuk, aj alakok-kal\|talá)kosuak, kiknek egyikében Kálmánra ismerünk. Hónapok óta nem látta Flórát. — Vágajhelyi már lekössönt hivataláról, hogy vagyonának romjain «züken bár, de boldogul élhessen hátralevő napjai, ban.Tehát beteljesült, mit neje mondott! A ki ezelőtt bárom évvel látta Vág újhelyit, az most lehetetlen, hogy ráismerjen. Haja őszbeborult, bajusza még ssomoruabban csüngg alá. termete előre görbedL — Gyakran némán elgondolkodik, eszébe jutnak a közelmúlt eseményei ; ilyenkor aztán könyek gyűlnek beesett szemeibe s nem is lehet hozzá szóllni, mig ki nem sirta magát. Ha Flóra tekintetével taiá''kozik szeme, mélyen elpirul; vádolván önmsgtit, ki oly sok keserű órát szerzett szegény lányának. — Nem álmodik már grófi kérőkről — Flórára és as anyjára hagyja a választást. — — Egy este együtt tilt a család. Beszélgettek egyről másról, mult és jövőről. Szóba került Kálmán is, kit oly HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY MÄ.RCZIU3 1 4-én Í&85. vékeny választmány iránti elismerésüket * hangoztatni és az ismert kanizsai társas élet visszanyerni fogja régi jó hírét. -Szent a béke! Egy polgáregyUH tag. Egyesüljünk! A .Zalai Közlöny'' mult évi 84. számában egy vezérczikk jelent meg, melyben, hivatkozva különösen a külföldre, egy országos lelenczház felállítását indítványoztam, hol a szegény, még a szülők által is elhagyott lelenczek gondos testi és szellemi nevelésben részesülnének. Tisztelt olvasóim! Ez eszme ma már a megvalósulás küszöbén áll! A főváros minden szép, jó és nemesért lelkesülő hölgyei fölkarolták e már többször hangoztatott eszmét, egyesületté alakultak, mely egyesület czélja a lelenczház létesítése. Az egylet czime: „Az országos lelenczházat létesítő egyesület'' Ogyeit a fővárosban székelő központi igazgató tanács vezeti. Minthogy az egyesület országos jellegűj működése tehát nagyszabású, íelosz-tatik .Megyei szövetkeretre* és .Fiókegyesületekre''. A tagsági dij évenkint tiz krajczár. Hölgyeim! Szent abbeli meggyőződésem, hogy önök, midőn ily humánus intézmény megalapításáról van szó, minden lehető alkalmat meg fognak ragadni, hogy mentül több pártfogót szerezzenek az egyesületnek. A nóinem érzelmeire apellálok ezattal, mert hisz csak a nő, mint anya, ^ érzi át az anyai szeretet érzelmeit, mert hisz csak az aoya tudja, érzi azt: mily fájdalommal válhat el egy anya gyermekétől, midőn kiteszi a sors szeszélyé nek, a bizonytalanságnak. Mentsük meg az anyát, a ki már a bűn ösvényére lépett, a gyermekgyilkosságnak még a gondolatától is, adjuk vissza a bűnben fogantatott gyermeket az életnek. Töröljük le e szegény nők könyeit, kik elhagyatva a csábitótól, ínség és szégyen között szülik gyermekeiket. Mentsünk meg egy nagy embertókét a nemzet számára. Iskolák igazgatói, tanárok, tanítók, serkentsék önök is növendékeiket a jó tett gyakorlására, oly mag ez, melyet ha elvetünk, csakis jó gyümölcsöket teremhet. Karoljuk fel mindnyájan e szép ügyet, járuljunk mindnyájan a közadakozás oltárához, hadd lássa a világ, hogy magyar nemzet önmagában is él, hat, alkot és gyarapít. Ismétlem: egyesüljünk és adakozzunk ! Eperj ét y István. rég nem láttak. Flóra elpirult e név hallatára, mi természetesen nem kerülte ki az éber anya figyelmét. Mégis hagyta férjének, hogy egy névjegygyei felkeres se és hivja meg egy kis beszélge- téare; előre sejtve: hogyha feledi férje eljárását elis fog jönni. — Ebbeli reményében nem csalatko-sott as anys. Alig kesde setétedni, Kálmán dobogó ssivvel sietett a bás felé. — Belépett a szobába baráti jobbját nynjtá a szülök és Flórának, kiknek a viszontlátás öröme két ragyogó könycseppel csalt szemeikbe. Ily boldog eatét rég nem élvezett a család. — Kálmán újra mindennapos lett a szeréoy csa''ádnál és rövid néhány hét malva — megkérte Flóra kesét. —Leányom 1 szólt Vágujhely iné asz ssony, midón egy este újra együtt ültek — „ugyan kérlek, vald be magad, mennyire ki nem álhatód Kálmánt?« # — Ast nem mondhatom, — szólt Flóra reezketó hangon; — mert érzem: nem szólnék igv:»t. — Tehát szabad remélnem ? — kérdé Kálmán boldogságtól olfogódo''.t hangon. —" — Flóra nem szólt, hanem kezét nyujtá, mit az ifjúbévvel megcsókolt. * Két hónap múlva már Kálmán é* Flóra as oltár előtt rebegték as: .engem Isten úgy segél jen H-tl 1 .... Fölhívás a Magyarországon a a magyar korona-országokban élő zenttanárok $ tanítókhoz. Az országos magyar kiallitáz megnyitása immár csak rövid idő kérdése s a magyar főváros több hónapon at központja leaz mind annak, a mit a magyar egyetemes anyagi és ssellemi termelés felmutatni képes. A külföld figyelme ha-zánkra fog irányulni s minden müveit s D» gy nemzet tudomást veend nemseti önálló előhsladásunk, műveltségünk s ez áltai életképességünkről, hogy meggyő-sódjék, miszerint a magyar nemzet is hivatva van a legműveltebb népek sorában elfoglalni ast a gyűrükapcsot, mely a nrmse''családok kulturális lánczolatát képezi. A magyarnak es alkalommal a föld- s műipar termékei mellett, fel kell tárnia a tudomány, irodalom s művészet vívmányait is. hogy beigazolja, miszerint a kor «zelleme s irányával előhaladni s lépést tartani tudó nemzetté fejlódfttt s hogy már is oly ssinvonalra emelkedett, melyen a legműveltebb népek figyelmére méltó. E fcnkölt törekvésben a n<mset egy osslálya sem maradhat bátra, snnál kevésbé pedig ssok, melyek a ssellemi műveltségei s as előhaladás jelvényét hordják zászlajukon. S a hazai művészet képviselői első sorban vannak hivatva felhasználni as országos kiállitás nagy horderejű mozzanatát arra, hogy szóval és tettel, essmecserével és társulással, életképes kesdeményeséssel és ssellemi érint-keséssel kibatóbb lendü etet adjanak a hazai művésset egyetemes ügyének s annak továbbfejlődhetését minél szilárdabb alapokra fektessék. A .Zenetanárok orsságos egylete" e magaastos s egysserzmind nemseti eszmétől vezéreltetett, midón egyhangulsg elhatározta, hogy as ez évi orsságos kiállitás alkalmával egy egyetemes zenetanári kongresssua megtartására hivja fel a magyar hazában élő és működő zenetanárokat, Unitókat, szóval: mind azo-kat, kis hasánkbsn s zenével főleg pedig a sene oktatásával foglalkosnsk. Mert habár nem lehet tagadni, hogy a legutóbbi éviisedek alatt a zeneművészet is kihatóbb lendületet nyert már hasánkban ugy államilag, mint társaoalmilag, s bogy es idő alatt már ssámos életképes eszme és ige is megtestesült; de más részt az sem vonható ketségbe, miszerint ép a sok és sokfelé irányuló törekvés, társulás és termelés, vslamint a sokféle ssellemi magvetésnek gyakran rendezetlen egybehal-mosása és «ikalmssása, még nagyon bi-sonytaian Lullámzásokoak van kitéve s ép mert üem-mindig egy közös czélra irányú , iukább gátol«?ja és nullifikáiója miutsem megszilárditőja a biztos fejlődés alspjának. S mind ennek ok at nem a ha zai erők hiányában vagy képtelenségé ben. mint inkább ások sséthúsásában s nem kellő felhassnálásában kelletvén keresni : semmi sem lehet indokoltabb, mint egy oly orsságos zenészeti kongresssua megtartáss, mely alkalmat nyújtson beható eszmecserére s oly egyöatetü megállapodások, irányitások s társulások létrehozatalára, melyek feladata Ingyen: tisztázni as eszméket, rámutatni a legégetőbb szükségek s hiányok pótlására s lehetőleg megtalálni a módokat, melyek hasánkban is a seneművéssetnek felvirágzását eszközölhetik. Mindezek folytán a ^Zenetanárok orsz. egylete" nevében van szerencsénk első sorban fölkérni ugy a fővárosi, mint az ország összes zenetanárait s tani''.óit s átaljában mindacokat, kik hasánkbsn a sene ügye iránt melegen érdeklődnek, hogy s t. év julius bávában Budapesten megtartandó egyetemes aenésseti kongresszusban résztvenni szíveskedjenek. A csélba vett .Zenésseti kongresz-ssus° s megállapított tervrsjs sserint négy napra fog terjedni, követkaső be osztással: Első nap: Egy senetanárképző orsságos intését életbeléptetési ügyének megvitatása. Második nap: Egy Magyarhonban élő s seneoktatással foglalkozók nyugdíjintézete életbeléptetési kérdése s módo-satainak megvitatása. Harmadik nap: Az általános, különösen pedig a hassi zenei viszonyokra vonatkosó minden irányú felolvasások és értekezések tartása. Negyedik nap: Kirándulások éz stórskosásor. Mindazok, kik s csélbavett kongresszusban résztvenni s mind ama előnyökben részesülni óhsjtsnak, melyeket a jelentkezők számára .ZeneUnárok orsz. egylete" biztosit, minők : mérsékelt áru vasút - és gőzhajói jegyek, elszállásolás, a kiállításnak dij nélküli látogsthstass stb s melyek részletes körülírása ás indítása efy későbbi értezités és hirlspi köslés tárgyát képezeadik; főikéretnek, hogy bejelentéseiket f. év márczius hó végéig as egylet elnökségénél (Bodsafa-utcsa 21.) megtenni ssiveskedjenek. Ugy -szintén föl kéretnek as értekezéseket s felolvasásokat tartsni óhajtó egyleti bel-s kültagok, valamint ttot fővárosi és vidéki senetanárok, seneirók és érdekeltek, kik íelolvaaásokat tartani óhajtanak, hogy ebbeli bejelentéseiket — szintén a fentczimiett elnökségnél — a fent kitett határidőig meglenni szíveskedjenek. A kongresszus ideje s napjainak végleges meghatáro ását, valamint a jelentkező résztvevők számára a megálla-pitsndó feltételek alatt nyújtandó előnyöket tudató értesitvény, f. év május hó végén fog közzéléietní. Kelt Budapesten, 1885. február hó. A kongr. sszusi végrehajtó bizottság tagjai : Ságh Józ Séf, egyl. elnök. Berecz Ede, GoU János, alelnök. alelnök. Telbitz Jenő, egyesületi titkár. idősb Ábrányi Kornél, Dunkl N. János, Blaskovich Qyula, Ridley Cohne, Forti Ottó, Láng PUlöp. Clauser Vitályos bizottsági tagok. 302, 380, 438/B. 85. Rotschild Márton rágalmazás vétsége miatt vádolt elleni ügyben. Végtárgv. 564/B. 85. Sz. I. Mezricíky Márton hivatalos sikkasztás büntette és levéltitok megsértésének vétségével vádolt elleui'' ügyben. Végtárgy. Marcnus 27. 467/B. 85. Ss. I. Cséplő János ét társai súlyos testi sértés bűntettével vádoltak elleni ügyben. Végtárgy. Zala Égerszögen, 1885. febr. 28. Miamik Kálmán irodaigaaga tó - GSA&NÖJL Bűnügyi tát^yalások jegyzéke zala-efsrzzegl ¿:ir. tirvszékaél 1885. marczixis. 4. 232/B. 85. Ss. 1. Káman Károly és társa balált okosott súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben. Vég''á''gyalás. Marcxxus 5. 173/B. 85 Ss. 1. Hittaller János és társai sikkasstás bűntettével vádoltak el leni ügyben. Végtárgy. 277./B 85 Ss. 1. Pénses Vendel súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben, Vég tárgy. 304/B. 85. Ss. 1. Piriti Sándor és társa csalással vádoltak elleni ügyben. Végtárgyalás. 346/B. 85. Let. Mihálka István lopás, illetve orgasdaság bűntettével vádolt elleni ügyben. Végtárgy. 506/B. 85. Sz. I. Kiss József kösok-irat hamisitsssal vádolt elleni ügyben. Végtárgyalás. 508/B. 85. Ss. I. Kálmán Jóssef és társs súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben. 2-od bírósági itélét hirdetés. 514/B. 85 Ss. I. Bedernyák Bor-bála és társai magánokirat hamisítással vádoltak elleni ügyben. 2-od birósági it. hirdetés. 632/B. 85. Let. Herteiendy Éva szándékos emberöléssel vádolt elleni ügyben. 3-ad bir. it. hird. Marcz. 11. 320/B. 85. Let. Szabó Elek gyilkosság bűntettével vádolt elleni ügyben. Végt^rgyalás. 416/B; 85. Ss. I. Csigány Mátyás csalás vétségevei vádolt elleni ügyben. Vég tárgy. 633/B. 85. Let. Farkas Jáno* és társa lopás bűntettével vádoltak elleni üpyben. Végtárgy. 634/B. 85. Sz- I. Sabjanics József súlyos testi sértés bűntettével vádolt elleni ügyben. Vég''árgy. Marcz. 12. 24Ő/B- 85. Ss. 1. Balázsi Eles és társai lopás, illetve orgasdaság bűntettével vádoltak elleni ügyben. Végtárgy. 450/B. 85. Sz. I. Trajber Vugrinecz Jóssef lopással vádolt elUeui ügyben. Vég tárgy. bOlíB. 85. Sz. 1. Aranyás János súlyos testi sértéasel vádolt elleni ügyben. 2-od bir. ithird. 532/B. 85. Ss. 1. Németh Istváa halált okosott súlyoz testi sértéssel vádolt elleni ügyben 3-ad bir. ithird. 535/B. 85. Ss. I. Mészáros József s társai hatóság elleni erószaxkal vádoltak elleni ügyben. 3-ad bir. ithird. 560/B. 85. S«. 1. Pap Ferencz és tárzai lopás bűntettével vádoltak elleni ügyben 3-ad bir. ithird. 581/B. 85. Let. Bicsák Imre s társai lásadás bűntettével vádoltak elleni ügyben 3-ad bir. ithird. 505 613/B. 85. Ss. 1. Ssabó János és társai salyos és könnyű tet''i sértéasel >ádoltak ellen ügyben. Végtárgy. 531/B. 85. Ss. 1. Simon József súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben- 3-sd bir. ithird. Marcz. 18. 331/B. 85 Ss, 1. Sólyom István ssarolás büntettevel vádolt elleni ügyben. Végtárgyalás Marcz. 19. 592/B. 85. Ss. 1. Pimper György és társa súlyos te* i sértéssel vádoltak elleni ügyben 2-od bir. ithird. 709/B. 85. Let. Tóth Bajsai János és ''árski lázadással vádoltak elleni ügy. ben. 3-fd bir. ithird. Marczixu 26. 171/B. 85. Ss. 1. Ör. Horvsth (Ssa-msrss) Jóssef könnyű testi sértéssel vádolt elleni ügyben. Végtárgy. Fó városi tárcza levél. (A .Fortuna"'' — N6 az esküdszék elCtt. — A csángó péaa- — A négylovas hintó és a börtön. — .,Éljen Verhovay Gyula !M — Színházaink — A német szinbáz és a iiiagyar újságírók. — Haase Frigyes. — Országos kiállítás * országos cxivakodas.) A főváros figyelme a héten aképvi selőbástói egy más bás felé fordult s es a bás oda fenn van a vát''oan, halotti csöndesség környezi, de még n»gyobb csönd uralkodik belsejében a .Fortune" ez. Sajátságos egy elnevezés: .Fortuna". Magyarul szerencsét jelentene smégis gyáss és szégyen kiséri nyomon: a fenyítő törvényszék épülete és börtöne ez. A mult hét két érdekes eredménye itt játssódott le: as egyik egy sajtó pör volt, melyben egy ssép leány volt a vádlott z a másik egy fenyitŐ pör volt, melyben Verhovay Gyula volt a fővádlóit. As előbbi nem vert fel olyan nagy port, mint a másik, de a társadalom és s jogtudomány búvárai előtt nagy tanul ságokat fedett fel; mig as utóbbi óriási izgatottságot keltett, pedig csak közönséges, csekély mérvű sikkasstás volt. A sajté pör jogi nagy fontosságát az adta meg, hogy magyar esküdtszék előtt először ül. most egy nő mini vád lott. •— A fővárosban van egy nyomorult német revolver lap, a .Cyankali"; ennek a .szerkesztője" valami Fisober Mórics, ssaroini akarv-an as .Azieoda éle'' és járadék biztosítótársaságától, kinyomatott lapjában a társaságról nyolcs gyalázatos rágalmazó czikket; — de nagyon meg-osslódott, mert á társaság nem félvén semmiféle .leleplezésektől", nem tömte be a revolver lap ssáját, hanem egyszerűen bepörölte rágalmazás miatt. Mit tett most a .revolver" ? Hogy kibújjék a büntetés alól felbérelt egy Schiff Sarolta nevű szép kávéházi pin-csérleányi — e czikkek szerzőjéül. S a ssép lány oda állt az esküdtszék elé: ,En vagyok a szerző elvállalom a felelősséget, elég vének vagytok-e arra, hogy engem elitéljetek ?!" A pör sokáig tartott, Sarolta nagyságának két nap és két éjjel volt alkalma folytonosan kokettirozni as esküdt urakkal, kösben kihallgattak ssáz ötvenöt tanút, a kiket Fischer ur azért idéstetett meg, bogy 6 azokkal bebizonyitaa, hogy as 0Asiendá"-nak .üselmei" vannak, de a kik egyetlen kivéiel nélkül mind éppen ast bizonyították, hogy nekik semmi kifogásuk sincs a társaság ellen, s igy a hosszú por után az .Atienda" egy esküdt-széki verdiktel és egy birósági határozatot nyert arról, hogy kifogástalan as eljárása s bistosi''.ó felekkel ssemben, mig a revolver-bőst és szerencsétlen áldozata, a fiat .1 leány elnyerték jutalmukat, a börtönt. — Es esettel több lap vozérczikkben foglalkozott, s tanulságait én sem vonom kétségbe éa mindenesetre helyesnek tartom ast a tanácsot, a mit a lapok es sl-kalomból s biztosi tó társaságoknak és pénsintéseteknek aduk. Hogy tudniillik kövessékas .Azienda6 példáját, ha valamely revolver-lap zsarolási szándékból pisskolodó csikkeket ir róluk, ne adjanak annak pénzt, hanem pereijék be, mert ha csakugyan nincs eljárásukban semmi kifogásolni való akkor egy nyilvános pör nem árihat nekik, sőt csak hassnáthat, amint határozottan haaznált az .Aziendának" is, mert a közönség a lapokból értesülvén arról, hogy sem az esküdtszék, sem a biróság egy hosszú szőrszálhasogató pör alatt sem tudott kisütni olyasmi rosszat arrói a társaságról, vagy intéseiről, a publikum sokkal inkább fog bisni abban, mintha a pór tüipróbájáa nem ment volna keresstül. Pórt a revolver zsurnaÜszták nyakába,» aitkor megszabadulunk tólök! A másik pör sj .orángó-pénsek tragédiája" volt. Igeo, tragédia; mert a hős, illetőleg a hősök elbukának, Verhovay Gyulát a .Függetlenség" szerkesztőjét elitélték közönséges sikkasstás miatt másfél évi tbörtönre. Thián senki sem várta as Ítéletet, legalább erre enged követkestetni as a fÖlbokrétázott négy-lovas hintó, mely a .Fortuna* épülete kóselében arra várt as itélet-hirdetés napján, hogy a fölmenté* után a képviw lóbáz elé röpítse a rehabilitált Verhovsy t. Minő dicsőség lett volna as! Négy. iov-s hintón vágtatni be abba a képrj. zelőhásba, a hova más fél évig nem me betett e rettentő szó miatt: sikkaesló! És a vak remények után minó bukás egy sorban említtetni — Fischer ! Moricscssl és Schiff Saroltával ! As egéss város tele volt as elitéi tetés hírével, még mielőtt a lapok nyíl-vánoiságra hozták volna. Az utczakon a követksző párbeszédeket lehetett hal-lani : — Szervusz ! hallottad ? — Nem! Olt voltál ? — Ott ! Másfél év Gyula ! — Hihetetlen I S L»jcs ? — Tíz bóoap ! A Lipót-városban ilyeneket is 1<-hetett hallani: — „E jen Verbovay ! — Éljen, — másfél évig !« Színházaink még mindig produkálnák újdonságokat, bár a s.ison vé^efeié járunk. A nemzeti színházban Bérezik Árpádtól Álmási Tihamértól, Hevesi Jó- ! zseftől és Hetényi Bálától, a népazinház-ban pedig Szigeti Józseftől adták uj ds-rabokat. Színházi életünkben sokkal fonto. sabb körülmény azonban as, bogy z a hid-gaég, mely a fővárosi német szi uház ós a magyar lapok, s magyar ssinházak közöl, fennállóit, kezd megszűnni. Közelebb ugyanis a híres lécsi színész Haare Frigyes a magyarorazági i hírlapírók nyugdíjintézete javára fellé pett a német színházban erre a magyar Írói körben Haare tisateletére lakoma volt s itt ugy öessebarátkóztak a Thalia mindkét nembeli hivei a magyar újságírókkal, hogy — mind ssok ás mondani, — ,e jó vizsonyból a legszebb gyümölcsöket lehet várni." Epy nagy esemény kesd már előre vetni árnyékát, es aa országos kiállítás. Hanem as árnyék — nagyon sötét. _ Még meg sincsen, már is vesse-kednek rajta. Előbb veszekedtek a piktorok a kiállítási bisottsággal s most • kiállítási bisottság veszekedik a kiállítókkal. C«ak aztán as a sok huza vona meg ne ártson maginak a — kiállításnak. I Porzsolt Kálmán. Pech. — (.Tragikomikus történet) A vándor művéazek szeretik a fürdő helyeket meglátogatni. Hogy ott kissé helyre álljon zsebeik ngésssége- Fájdalom azonban ss a speculatiéjuk nem mindig sikerül, mert csak világhírű név vagy valami genie kedveért cserélik fel a fürdővendégek a friss levegőt a lámpatüai-te:te (csak nálunk) vagy tournierszükitelte teremmel (es már mindenütt meg van.) As afféle szegény ördög pedig, a ki előtt neve, vagy legalább geniejének híre nem jár egy fél orssággal, benne marad a páczbao, mig valami jó saivü Croesus, (rendesen ánglius) ki nem rántja a léből. Hősünk is ilyen müvées volt, de bossá még a .pech" is a sarkában járt ! Mikor B JTüredrs megérkesett hegedűjével. rögtön egy másodrendű ven-églőbe hajtatott. Minthogy nem akarta, hogy a magyar tenger mellett a költségek tengerébe merüljön: nyomban hivatta a fópincsért és est mondta : — Hegedű müvéssetemet szeretném egy concerten bemutatni! ön bisonyára ismeri valamennyi itteni vendéglő pin-csérjéL Itt van kétszáz darab belépti jegy: egyezzék meg tárzaíval, hogy ezeken miként adjanak tul, minden túladott jegy után kapnak 20 krt. — Szolgál atjára uram ; biztosithatom, hogy 24 óra lefolyása alatt valamennyi jegyen túladok. — Komolyan ? — Minden bisonnyal . . . Itt nagyon szeretik a hegedűművészeket. A pinczér távozik. A művész gyorsan előkeresi fekete salonkabátját, fe hér piquet nadrágját, átöltösködik. Fejébe nyomja azt a sséles karimájú mü véss kalapot, kézbe a sétapálezát, s megindul ->gy kis „rundseháura". A publicum tetszik neki. Distln-qualt. Szive csak ugy ugrál örömében, s el kesd számítgatni: kétszáz jegy 1 frt. 20 krajcaárjával: 240 frt . , 20 kr. minden jegy után a főpincsérnek . . . marad még mindig 200 pengó, A pénztári bevétel is lesz csak .wenigsteos" ekkora . . . abból majd fedezhetem a világítás, zenekiseret, terem s falra-gassok költségeit. Tehát nekem mindeneseire marad 200 frt- tisztán ... Est bien! A 200 frt. tissla haszon fölötti örömében, avagy mivel tán a .cassa stand" volt vékony, biztosan nem tudom, a művész vacsora nélkül feküdt le. — Álmában látta tején a babért, mit tán ébren odaadott vón'' •¿y tál bab- HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY MÁKCZIÜS 14 én 1886. ért. .. De ne bántsuk roai szójátékkal jó álmait. Misnap korán talpon volt már, meggyösódni a felől, hogy a székek rendben vannak-e ? Még hogy a többi előkészülettel mennyire jutottak? Sok nézője akadt e falragaszainak ? Aztán be ért a vendéglőbe, szintén némi előkészületre. Majd meg beballag »zobájíba. Alig foglalt helyet, jön a fő- pincsér. — Nos? — Kérem valamennyi jegyen túladtunk, amit itagj ságod aak elóre meg mondtam, éppen caak két német utasi totta viasza a jegyeket azon megjegyzésül, hogy ók a hegedd hangjától kólikát kapnak. — Csak kettő maradt meg? Hisz ez pompás! — kiáltja örömmel a művész. És kapja hegedűjét, végig huzsa rajt'' a vonót s olyan víg hangokat csal ki abból a négy húrból, — szemei neki tüzesednek, baja, mintha táneara kelne, s egész teste csak ügy remeg ... A négy hur ujjouS — «alán a művész szive se jobban ... N > Aztán kimerülve a nyugágra dől s a pincxértől, ki éppen Szász Karolylyal goudolkosott: .Négy kis húrban ennyi értés nem is tudom hogy fér meg ?■ — kérdi- — A pénz már önnél van ? — A péoz? — Igeo a pénz a 198 jegyért, a melyeken túladott. — Ah! Nagyságod talán aat a pénzt érti, melylyel fáradságomat igérte jutalmazni? Nagyságod legjobban tudja, hogy még rinos nálam . . . Mi —cso—da? Péns, melylyel én tartozom önnek ? --• Hiszen én a jegyekről beszélek 1 — Igen, igen! én meg a 20 kraj-czárról, meyet nekem a jegyek után járnak . . . — Azt ön lessámiihatja ! — De hát miből? — Az 1 frt 20 k rézárból! — Micsoda 1 frt 20 krcsból? — Hát a jegyek árából I — Éo nem értem nagyságodat. — Engem nem ért ör ? Hát nem kerül minden jegy 1 frt 20 krczárb» » Hat nincsen as rájuk nyomtatva nzgy. fekete betűkkel? Ha ön és barátjai túl adtak a jegyeken, akkor hát ünnek any-nyisior kell 1 frt 20 krosárt átadnia, a bány jegyet, eladtak... — Htssen nagyságod as 1 frt 20 krt nem iá emiitette! — Én? Mit? Nom említet Wm? Hí» szen világosan ki van írva r jegyekreI — Én nem olvastam, nagyságos ur ! — — D; szerencsétlen, hát hogyan adott tul jegyeimen ? — Én szétosztottam, mint nagyságod parancsolta. — Szent Isten! — Kérem ón még nagyon jól emlékesem arra, amit nagyságod mondott: „Hegedd művészetemet szeretném egy concerten bemutatni. Itt van kétasás d»r»b belépti jegy; egyezzék meg társaival, hogy ezeken miként adjanak tul. Miuden túladott jegy után kapnak 20 krajczárt. — JÓ. De hát önök miként adtak tul jegyeimen ? — A .Magyar Király as .Arany Bárány* és a .Komlókert* vendégeinek teritékei alá tettük ; mindenki elvitte s jegyei és ssebre rakta. A két németet kivéve, akik ast mondták . . . — Borjú 1 bivaly I — Mit? Nagyaágod velem gorombáskodni akar? Adja meg inkább s 40 frtot... — Te ficzkó én reád 200 jegyet bistam ! — Rám bizts, hogy adjak aao* kon tul. Hát én a teritékek alá tettem — De én asért adtam önnek, hogy eladja asokatl — Nagyságod nekem ast mondta: .Hegedű művészetemet sseretném egy concerten,bemutatai . . .* — De nem ám ingyen, tesseren csétlen! Szegény ké ségbeesett. Hol vegye a terembért, a falragaasok és világítás költségeit? Pedig a conoeriet mégis meg kellett tartani — renommée kedveért. Kesébe vette a hegedűt újra, be-gyakorlandó az esti előadásra szánt darabokat, hanem a játék csupa gixer volt Hiába, az ihlet beleragad: a pechből. Az est elérkesett. A 198 jegy tu lajdonosai pontosan megjelentek, (mért ne pártolták volna a művészetet? mibe se került! . . .) de a termet félig sem töltötték meg. As ingyen j''gyes igen tisstelt publicum szamát még hárman ssaporitották, a kik a pénztárnál váltót tak basafiságot, akarom mondani jegyet 1 frt 20 kíjával. Ergo a bevétel összesen 3 frt 60 kr volt, a költség kerek 180 frt, tehát benn a művéss 176 flór ós 40 ke* mény vasig iss&dott, mikor s pódiumrs lépett, bele sem számítva a 40 frtot, a pin-osir követelését. A művésznek hát melege volt, mikor elkezdte husni, mégis a publikum ssaladt ki a hűsre, a mint mondják élvezni a langy esteli ssellót, bámulni a csillagos eget . . . stb. Utoljára már caak egy ánglius maradi a teremben, az hallgatta türelemmel . . . dulatot nem ad a dolognak U. i. 3 szilaj ökröt és 1 bikát minden vezeték nélkül éppen &kkor hajtottak az fakola-utcsáu végig, mikor a gyermekek tíz óra után as iskolai épületből seregesen tódultak ki. Zajukra a barmok megbokrosodtak s bi sonyára közéjók rontottak volna, ba sse-rencaére egy sebesen arra nyargaló fogat utiokat nem vágja. Jó volna a marha áthajtás iránt erélyesebben intéskedni ! — Tarjuk gazdálkodása. Roppant nagy sereg kbeu, mint meg-anoyi sötét felhő, röpködnek mezeinken a var juk szerteszét és a tavaszi vetésekből a magot kipusztítják. A pallini mezős sze meinkkel láttuk, amint a ssépen beboro nált vetésből sáska-seregként ették ki a magot. Csudáljuk, hogy gazdáink részéről e iránt erélyes intézkedés nem történik. — Wajdits József urnák lapunk tulajdonosának boros pinczéjét furcsa vendégek látoga ták. Három egyén tolvaj kulcscsal bement oda és as ott levő bort, pálinkát hatalmaaan déz«málgat''ák.Végre a hívatlan vendégek rajta veszítettek s most várják a bevett szeszre a kijósitanó fekete levest . .. . , as igasaágssolgáltatás keséből. — Korai ébredés. Márcsius 9 én a salavári tanítók sétaközben — a nap melegénél piritkozó — két kígyónak éle tét olták ki, melyek mindegyike egy-egy méternél hosszabb, * jó vastag volt. — Esek ugyan korán keresik a tavasz'' I A ( kOznép jó időjárást, bőtermést stb. jósol, : bs Sst.-Györgynap előre kígyót lát; bát a márcz. 9 én párosával megjelent kígyó mit jelent? I — — Gyászhir. Néme h János kir. ítélőtáblai tanácselnök urat, as itteni körökben is jól ismert és nagyrabecsült jeles férfiút, mélyen suj ó csapás érte; neje jobblétre ssend rüit. Vigasztalja ugy ót, mint az egéss vesstes családot ason általános réssvét, mely tisstelőik részérő! mindenütt megnyugtstó bensőséggel nyilvánul. A kisdott gyássjelentés igy ssól: .Németh János kir. itélő táblai tanácselnök ugy a msgs, mintgyermekei: Mari, Erzsi, János és László nevében, szomorodott szívvel jelentik felejthetlen nejének, illetőleg édesanyjuknak Németh Já* nosué ssül. Neuribrer Lujzának, s halotti ssentsegek ájtatos felvétele után, élélének 58 ik évében, 5 napi betegség után, tüdőlob következtében, 1885. évi mározíus bó 4-ik napján délutáni 3 órakor történt gyássos elhunytát. Budapest, 1885. már csius 4-én. Áldás és béka hamvaira la — Villámlás volt vidékünkön f. hó 6-án este éppen olyformán, mint ká nikulai szárazság idején szokott lenni. 7-én s délutáni órákban megint erősen villámlott és dörgött; este pedig süra sáporban esett babnagyaágu jég Esu tán néhány napig meleg idő következett, mit 10-én erős, csípős éjszaki ssél váltott fel. A korai dörgésre nézve az öregeknél as a közmondás jár^hogy : ,k o r a i d ör-gés. késői ínség.'' Ennél fogva as idén minden jel oda maiat, hogy nagyon bő esztendő lesz. Csak asután ne ozalód. junk a prófétai jelekben ! — Tolvajlág. Bizonyos Kovács József nevü lábtyüművéss legény (pardon! Segéd) Buda örsről történt eltávozása alkalmával valahogy magáhos találta venni munkatársa zaebóráját és aranygyűrűjét. — A budaőrsi körjegy »őség asonban tudta, hogy as enyveskesü segéd ur Nagy-Kanizsára távosott, sür gönysőtt tehát a kanizsai kapitánysághoz, hol Kovács József egéss ártatlan arcs-czal f. hó 12-én jelentkezett. Természetesen itt azonnal lefülelték, az óra még nála volt, de a gyürüt már elzálogosította. Tettét beismerte és most hűvösön ssidjs ast s póznákra skasstott drótot, mely Kanissára oly hamar meghozta ss ó enyves mesterségét. — A novai plébániához tartozó Mikefa községben ujonan szervezett r. k. tanítói állomásra pályázat hirdettetik. Évi jövedelem: szabad lakát, elegendő tüzif* és 300 frt 50 kr. részint kéez-pénsben, terményekben és földbirtokban. Páiyásati határidő ápril 5. Ssemé-lyes megjelenés nem kívántatik. Kellőleg felsserelt kérvények ftő. Tornyos Gábor novai esperes úrhoz küldendők. — Pályázati hirdetés. A .Magyar Hásiasszooy* csimü, városunkban és megyénkben is nagy elterjedtségnek és kedvességnek örvendő bástartási, gazdaság: és szépirodalmi hetilap ujabban ismét élénk jelét adta annak, hogy komoly törekvése as általa képviselt szakirodalmat hazánkban minél magasabb színvonalra emelni E végből a folyó IV. évfolyam 9. számában pályázatot is hirdetett egy a .Magyar Háziasszony" számára irandó és a lapban megjelenendő czikkre, melynek föltételeit alább közöljük. Óhajtandó volna, hogy városunkból és megyénkből is, bol a lapnak oly sok olvasója éa barátja vao, minél többen vennének ró«si e pályázatban. A feltételek a következők : A czikk tartalma bár mely, a nővilág''oól merített, a nőket kiválóan érdeklő kérdés; a tárgy leheti társadalmi, háztartási, gazdasági, nevelési szt. s megválasztása teljesen s pá- Mikor a művész lejátszotta a program mot, az ánglius odalépett boszá s karjára öltötte. Astán vitte s caasáhos s megtérítette a deficitet, mert neki tet-szett ez az élez. Haber Samu. iret — Szinészek érkeztek körünkbe végre, valahára Gerőffy csakugyan felültetett bennünket, nem jött. Helyette Sághy Zsigmond 50 «ágból álló azintár-sulata kezdte meg előadásait f. hó 10-én „Asabinnók elrablása* csimü vígjátékkal. Különösebben ,S a i n é-s s e t* czimü rovstuokban emlékesünk meg as előadásokról. Annyit asonban e helyen ia elmondhatunk, hogy a derék táraulat méltán megérdemli a meleg pártolást. — A „Polgári Egylet« f. hó 8-an tartott közgyűlésén tekintélyes szótöbbséggel határosaiul kimondta, bogy a rég tervezett építkezést fog" nstositani fogja, as uj-utosában. Nagyon örvendünk, hogy e régtől vajúdó ügy végre kedveső forduls-tot vett. Ugy halljuk, hogy s legutóbbi kösgyülésen már nem volt annyira ssem-beötlő a sséthusás. Vajha as uj épülettel újra föltámadna és élne e ssépcsélu egyesületben as s regi — most már ssinte mesének tetsső — testvéries egyetértés! — A kórházi kápolna fölszente-lése márcsius 17-ére halaaztatott. Ekkor fog as délelőtt 9 órakor ssokásos ünnepé'' lyősséggel végbemenni. A szertartást S z ü t s nemez-apáthii esperes-plébános űr fogja végesni. — Véglegesítés Zánkay Zsigmond hely beli polg. iskolai rendes tanítót s válás- és kosokiatásügyi ministeriam jelen siláaábsn vegleg megerősítette. • — Sterneck hangverseny ) Jeles gordookamt végzünk hangversenye zép számú intelligens közönséget vonzott ''. bő 5-én ,8sarvas* szálló nagytermébe. A hangverseny műsora, — mint már mult számunkban jelestük — érdekesen és változatosan volt öasseállitva és t-nuskedik s mester kiváló senei tehet.égéről, leginkább asonban jó tanítási rendsse-éról. A műsor 1. pontja: Scbubort .Momentes muaicales* volt, melyen kösremüködlek s hangverseny són kívül, szívességből Pollák Mikss ur és különféle hangszereken a művéss tanítványai. Mi Pollák ur játékát illeti, es alkalommal is a szokott könnyedséggel és eleganoziával játszott, mi pediglen a tanítványokat illeti esek veióban di-osére''.ére válnak meaterűkoek. Esután hallottuk Goltermaan : .Grand duo con-certante" előadva gordonkán a hang-versenyző, zongorán Pollák Miksa ur; által, s pedig nagy práoisitással mind a mellett a második réss valódi raűvéssies elősdás által vált ki. Est követte: Kücken .Still ein Herz in Liebe glüht" ének darabja, melyet legnagyobb örömünkre Fiedler Paulina úrnő Hoff mann Mór tanár ur ssivessége folytán magyarul énekelhetett, azután H5lzel: .Dürre Blátter* jét hallottuk. Fiedlerné urnő szép kellemes hangja, leginkább asonban magyar énoke által sajos tapsokra ragadU a közönséget. A műsor 4. pontjábso mint kitüoő songorajitssót, 5. pontjában mint valódi gordooka-mű-vésst hallottuk Sterneck urst. Hiába s gordonka a gordonkaművésznek hang szere. Most ismét Fiedler Paulina urnő énekelt, többféle hangaser kíséretében, mely alkalommal as énekesnő hangját Fischér János ur gyönyörű fuvoiásása nagyon előnyösen emelte. Esután követ kesett: Doppler .Ábránd magyar dal lamok felett* fuvolán Fischer János és Weissmsyer Mikss ursk által előadva, kik érséssel játssották a ssép dallamu ábrándokat, miért ia a műértő közönség megérdemlett tapsokban részesítette őket. Végül: Wágoer Richsrd .Tannb&oser* csimü dalmüvéből hallottunk egy réssle-tet, meglepő össshaugzatban előadva as összes bangverzenyzők által. Es aikalom-msl előnyösen keli kiemelnünk Pollák Miska ur harmónium, — nem különben ifj. W-jdits Józief ur gordonka játékát, mint mestere hangszerének egyedüli képviselőjét. Esütán tánezra perdült as ifjnság, a tartott a jókedv éjfél utánig. Révész. — Nagv szerencsétlenség történhetett volna a napokban as iakolás gyermekek kösött, bs a véletlen kedveső for- •) Esen részletes tudósítás lapnok mait számában helyszűke miatt nem volt hozható. Saark. lyásókra bjsstik. A pályamű tsrjsdelme nn hsladjon meg ssás sort. A kesiratok könnyen olvashatók és osak a papir egyik oldalára legyenek írva. Előnyben réssesülnek oly művek, melyek tárgynkst a társadalomból merítik. Pályadijak. Első dij : ket os. k. arany, második díj egy disskötéeü i-odaírni mű. Pályázati batáridő: 188 A árezius 31. Pályabirák: a Magyar náziaaszony* szer kosz tósegéqek beltagjai. A pályadíjra mindenki pályáshat. A pályadíj a pálya birák által legjobbnak ítélendő műnek ápril 15-én fog kissolgáltatni éa ez a „Magyar Háziasz-azony* legközelebb számában fog megje lenni. A szerkesztőség feutartja magának asonb»n azt a jogot, hogy egyéb, különösen a pályabirák által dicséretre méltatandó pályaműveket is közzé;ehessen. A pályamüvek jeligével látandók el és mind-egyik pályaműhöz egy. a pályázó nevét tarulmazó és kívül ugyanoly jeligével ellátott, zárt boriték csatolandó. A pályamüvek ily ősimen küldendők: A .Magyar Hásiasszony* szerkesztősége, Buda pest, váczi-körut 20. — Tűzvész pusztított márcz. bó 6-án Zála-Tárnokon. Ugyanis az emiitett napon reggel 6 órakor Hoffmann Mihály ottani lak ós szalma kazalz eddig ismeretlen okból kigyuladt, meggy uladt tőle as istálója, innét a szomszéd korcs-mshás és s mellette levő 2 hás, s összesen 3 hás melléképületekkel együtt lett s lángok msrtaléka. A .novai ónkén tes tűzoltó egylet* * járásuk kedves ssolgabirójával élén a véss ssinbelyén rögtön megjelent, s s tüs tovs terjedése csakhamar as erősen urslgó délnyugati ssél dsosárs, localísálvá lett. Ds meg kell emliteni azt, hogy Tárnok község közlisstelet- és sseretetben álló derék bérlője tek. Gréss Károly ur — s tüs iocalisálása után vendégsserető házánál s kifársdt tűzoltókat — magyarosan megvendégelte. A leégett épületek kösül 2 volt bistositvs. — Viliim csapott márcz. hó 7-én, este Máhomfs kösségben, egy hásbs s ast melléképületeivel együtt elhamvsss-''otts. As istálóban benn égett 7 drb szarvasmarha és több deb sertés is. — Hagymásban volt Ressnek községben bisonyos Ssunyog János nevü egyén, s f. bó 8-án éjjel, — midőn ápolói elaludtak, — ss ágyból felkelt, s as u csán lévő kútba ugrott. Segély kiáltásaira a hásbeliek elősiettek, s még élve husták ki a kútból. — A novai országos vásár f. hó 9-ón jól sikerült j — mert nem esett ss eső, — mint as elóre egy eső-jósló megprófétálta. — Bezzeg4 szegény próféta egéss nap nem merte ám ismerősei előtt magát mutatni, hanem a kályha melletti kucskóba elmélkedett jövendőbeli prófétáláaai felett. Különben a vásár elég élénk és népes volt. Sok volt as eladó, de kevés a vevő. — Tűz és ismét tSu F. hó 9-én éjjel 10 óra után, Sst. Kozmadombja községében izzonyu délnyugati szél mellett rémes tűz pusztító t A vész helyén s novsi járás közkedveltségü ssolgs-birájs, — éjjel rögtön s .novai önk tűzoltó egylet* élén megjelent. A tüz keletkezési oka, — alighanem bossu müve. A dühöngő vihar által mégjob-ban éleostett tűset locslisálni alig lehetett 14 lakó hás összes melléképületei vei együtt lett s lángok martaléka. A kár igen nagy. A szerencsétlenek nyomorán a résstvevő names emberbaráti sseretet vsn hivatva anyagilag segély esni. nek, mely étkezés által sl nem oszlatható. — Saamei beesnek, kezei s lá fai hidegek s tapad ósak; kis időre rá kShbgés áll be, eleinte csak száraz, néhány hónap multával asonban bizonyos sBldss szinti kikOpóssel párosalva ; as illető folytonos bágyadtságot érez, sa álom nem hozza meg neki a kellő pibanést; azonfelül idegezsé, ingerültté s roszkedvüvé válik, bal sejtelmek gyOtrik; ha hirtel* felkel, szé-dülést érez, s az egész világ keringeni látzzík véle ; belei eldugulnak, bőre ilykor száras és forró lesz. vére megsürüdi!r s megal«zik, szem fehére megsárgul; viselete csezé J s setét-szinfl, s hosszabb ideig való állás mellett Q>-ledék válik ki b.lóle; továbbá az étel gyakran felböfög, mi köaben néha édeses, néba pedig aavaoyas izt érez, mit gyakorta zzív-dobogás követ; látása elvész, zxemei előtt setét foltokat lát, s a legnagyobb foko kimerültség és elgyengülés vesz rtjta erót. Mind esen kórtünetek felváltva lépnek fel, s bizton felvehető, hogy az orsxág népességének majdnem egy harmada ezen betegség egyik vagy másik nemében szenved. — Tapasztaltatott, hogy ezen betegzégek lényege az orvoaok által gyakran félreismertetett; némelyek által májbaj gyanánt, mások által mint emésstetlenség, ismét mások által mint vesebaj stb lett gyógykezelve, anélkül, hogy esen külSnbösö gyógykezelések közül csak egy is sikeres lett volna, mig elleaben a .ShZker-kívonat* esen betegséget minden egyes esetben tökéletesen elhárította. Esen kítüaC gyógyszer valamennyi alább felsorolt gyógyszertár» ban megkapható. . Oly egréneknek, kik dugulásban ssen-medrek, a 8eigel-féle hashajtó labdacsokra íz van ssükaégSk, a .8hiker-kivonat-tal* kapeso latban. A Seigel-féle hashajtó labdacsok meggyógyítják a dugulást, elűzik a lázt és a meghűlést megszabadítják a főfájástól s elfojtják az epekiömlést Ezek a legbiztosabb, legkelle-metesebb s egyzsersmind a legtökéletesebb labdacsok minden eddig készítettek között. A ki esekkel csak egy kísérletet is tett, azok használatát bizonyára nem fogja abban hagyni. Enyhédeden a mindéi legkisebb fájdalom előidézése nélkül hat. Ára egy palaczk ,8háker-féle kivonatnak* 1 frt 25 kr., 1 doboz .Seigei-fsle bas-tajté labdaossksak* 50 kr. Magyarországi főraktár: Budapest, Tlrék Jizsef gyógyszertára király-ntcaa 12. Nay Kanizsa, Bslss József és Maidák 6 gyógyszertára. - 2—7 2420. ixríyíl.l t z ér.) Béci, 1885. márczius bó. T. cz. BLtorkodom ezennel tisstelettel értesíteni, misserint jó hírnévnek örvendő bécsi 8zabó-fizleúr3iet f. évi márosius 15-én ismét Nagy-Kanizsára (Ebenspsnger féle házban levő előbbi bolt helyiségembe) fogom álhelyesni. Midőn ez áltsl ismerőseim kiváns-tának megfelelek, egyszersmind Sikalmat nyújtok a t. cz. közönségnek, hogy ssak-mámba vágó minden férfi-ruhanemüt n.-kanissai üzletemben épp oly divatosan és jó minőségben, asonban sokksl jutányo-sabban ée kényelmesebb módon, mint Bécsben, megszerezhet. Sok éven át Nagy Kanizsán, valamint utolsó időben Bécsben ssersett ta-passtalataim ason reményre jogoeitnak, hogy a t. cs. közönség igényeit minden tekintetben z legpontosabban fogom kielégíthetni, miért is bátorkodom Uraságodat megkérni, hogy szives megrendeléseivel engem illetőleg n.-ksnisssi üzletemet megtisztelni méltóztassék. Mély tisstelettel Hl&tkó János. Színészet. Sághy Zsigmond ssintársuists f. hó 10 én kezdette meg eiősdásstt. Idáig előadtak 3 darabot, névsserint .A ss-binnók elrablása«. .Koldusdiák« és .Buborékok* csimü műveket. E három elősdás mindenkit meggyösbetett arró'', hogy Sághy ssintársulata jó erőkből vsn sser-vezve, Az egyes sserepek betöltésére nésve hossz»s birálstot es úttal nem sdhstunk csak is ss eddigi föllépésekben kitűnt erőket, névsserint; 6dghyní Anna, Erdei Berta, Métdro$ lika, Orots Kata, Oyurman Alic, Kövtti Böza, úrhölgyeket ée Sághy Zsigmond, Aradi Sándor. Tűkorai Loránd, Krinusr Sándor, TUztai Miksa, Fábián Lássló, és Nyiregyhisi Vilmot urakat emeljük ki es úttal. Általánosságban pedig minden babosás nélkül el lehet mondani, hogy a társulat sokkal nagyobb pártolást érdemel, mint mekkorában e néhány előadás alkalmával részesült. Talpra .Irodalom és müvésset pártoló Egyesület01 A művészetért házalni nem ptrulásba ejtő dolog! A tnlajdonképeni exen országban nralkodó betegség. Miot valamely tolvaj, éjjel 1«P ez meg bennünket Némelyek mell- és oldalnyilalásban oiykor derékfájásban is saenvednek; bágyadtság 4s álmosság álul lépetnek meg, szájuk i«e r»sz. különösen reggelenkint; z fogakrz bizonyos tapadói nyk rakódik la; étvágyuk rota, gyomrokban bizonyos ssibbadtságot ires- Nyilvános köszönet. Kötelességemnek tartom t. Lange Kelemen ideigl. helybeli állatorvos urnák nyilvánosan megköszönni, hogy lovamat nagy b-jából kigyógv¡totta. Ily eseteknél mindenkinek bátran ajánlhatom s nagyon örülnék, ha városunkban megtelepednék, Lackeribacher Ede. Iijiillsll SEiMTOH legjobb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögc gégebajoknál, gyomor- ós hólyagl ^ rútnál. Mattoni Henrik, WsW tx Budapest Lapvesér és kiadó: SZALAY SÁNDÓft. Felelős sserkesstő í TASS ÁLMOS. Laptulajuonos: WAJDITS JÓZSEF. HIRDETÉS Gazdatiszt gyakorlott 6s tapasztalt, nös, azonnal vagy későbbre állást keres. — Ct.m kiadóhivatalban hova esetleg ajánlatok .Gazdatiszt" czim alatt küldhetők. •) E rovat alatt közl5ttért seír alaki, sem tartalmi tekintetben nem vállal felelósséget a Saerk. HUSZONNEGYIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. MiRCZIUS UhSo 1885. i T É S K K. HIRDETMÉNY & » s * w » » * * * * Vörösberényi tanulmányi alap urodalmi képviseletében ezennel közhirre tétetik, miszerint a mondott urodalmat megillető kenesei és vörösbe- ^ rényi Balaton halászati jog, az ahhoz tartozó Ke- \ nese községben fekvő halász ház 380G öl-belső te- + lek, jégverem és lialász-kunyhóvali 885, november 1-től hat egymásután követketkező évre Írásbeli zárt ajánlattal egybekötött nyilvános árverésen * bérbe fog adatni. * Az árverés „Veszprém megye44 Somlóvásárhelyen J székel)ő számtartósági irodában 1885. év martius hó 30-ára tü- 4 zetik ki, a hová is 10°\|o bánatpénzzel ellátott zárt ajánlatok is * intézendők. 4 Az Írásbeli zárt ajánlatok csak is a most mondott szám- i tartósághoz nyújtandók be a fentebbb mondott nap d. e. 9 óráig * (esetleg a szóbeli árverés megkezdéseig). - . . f Nem magyar nyelven, vagy hibásan szerkesztett, távirati > uton tett vagy elkésve érkezett, valamint az utóajánlatok is figyelmen kivíil fognak hagyatni. Feltételek jelen hirdetmény megjelenésétől kezdve szokásos hivatalos órákban ugy a somlyóvásárhelyi számtartósági, mint a Veszprém városában székelő kenesei ispáni irodában megtekinthetők. írásbeli zart ajánlatra 50 kros bélyeg függesztendő a beigért ^ öszeg számokkal és betűkkel kiírandó is annak kifejezést adandó, 4 hogy az ajánlatot tevő az árverési feltételeket ismeri és elfogadja. '' 4 Kikiáltási ár 1759 frt. X+K+K+X+X+X+X^*X+X+X+X+K+X+ g A poloska ós úgynevezett sváb + ti&i&k bogár tökéletes kiirtása egye X * X dűl és kizarólag Zacherl poloskapora által érhető el. ^ A valódi gyártmány eredeti úre- 2 ^ gekben név- és Tédjegygyel e] tátva k»p- J# ható A valódit csak azon kereskedők árusítják, hol az erre A vooatkozo plakátok a kirakatban láthatók. * 2469 1-12 Védjegy: A ^J'' + + * + * Í * + * * * + +X+X+X+X+X+K+X+X+X+X+X+X+X+X MIKOLASCH S. 8 w $ templom-, szoba-, czimer-festő-, - mázoló és fényképész Nagy Kanizsán, a honvéd laktanya átellenében. s Ajánlja magát a n ó. közönségnek mindennemű szakmájába vágó mnnkák elkészítésére. SBT* Helybeli és vidéki megrendelések tisztán, csinosan és pontosan teljesíttetnek jutányos árakon. 2443 1-8 Somlóvasárhelyi m. k. közalap, számtartóság (DTÁNSYOMÁ8 NEM DIJAZTATIK ) 1300 fajta rózsa\| Gvönyrtrü fftí és gé« sráLs tea-, ooiséíte-. bonrbon- és remontantX rézsá&at t mindennemű fajban igen olcsón — ajánl + Szép Mihály, rózsakert tulajdon s Kosegén. ^ 2446 1—• + m 0000000000000 o V • ffOjEgyenlítő Esztergapad q • • i.; O J ft S • • ^ furőgepek. gyalugépek stb. 0 Tojás szállítok, kik hetenként 0 0 rendesen szállíthatnak, keres 0 0 tetnek 24151-3 0 g Lnd Hinterschweiger, q fj Eier-Groh<indlung, Q Q Wien, Sechshaus, Sackgasse Nr 4. Q oooooooooooooo legújabb szerkezetűek raktáron vannak. Keltbauer F. Wien 2. Xordbahnitrasse 5■ o o 0 0 0 0 0 a o o 0 0 0 0 0 0 Csat ralóü hí. minden dobozon » pi''jry: » Ml és Mell sokszorosított czig nyomata látható. Kteu porok tartó* gyó^yhitása makacs gyomor- ét altestbajok. eyomorgörcs é» eln}Iákásodát, cyomorégés. rög»Crt dagalái, máj baj vértoltHás, aranyér ¿a a l< gkü-iön''feléhb DÓI betegsegek ellen 30 év óU folytonosan növekdó «li«meró>ben résaesfll Egy eredeti dob >z használati u ailtással 1 frt Haalaltvásyok tirvényesen BldSztetnek MOLL SEIDLITZIDR Köszvény-, csúz, mindennemű halogatás és bénnlás-{•]-, föl- és fogfájás sikeres gyógyításához bedirzs5- létro; borogatásnak mindennemű sérülések és sebek, gyaladások és daganatok el »-n, Bensőleg vízzel keverve, hirtelen betegedé, hányás éskólika ellen. Egy Öreg pontos atasitással 80 kr / 2401 15- 52 Valódi, Moll védjegyével és néval¿Írásával. SZABADALMAZOTT GÚZMOZDONY ÉS GiZMOZDONYGYlR C« Schrancz és G. Rödig-er. Wien X. Dampfgasse No 15 ajánlják mint különlegességet a mel lékelt rajzszerinti mozdonyokat x/7-től egész 20 lóerőig Ily mozdonyok 2 év óta 100 -on Jelül vannak forgalomban s rólnk több illetékes szak-férfiaktól eredő bizonyítván} ok fe-küsznek kezeink között, melyek sze rint ezen mozdonyok az ujabb kor legczélszerübb, legolcsóbb és legállandóbb üzemerejü gépei, melyeknek felállítása lakházakban s műhelyekben az 1883 évi márczius 1-én kelt határozat 68. §-a szerint, hatóságilag engedélyezve van. Ezen mozdonyok nagy száma áll üzemben malmoknál, czementgy ár aknái, bányákban, deszka fürész gyárakban, géplakatos műhelyekben, és szövödékben, p a s z o m á n y gyárakban, villamos készülékeknél, könyv- és könyomdákban henteseknél, hámorokban, stirrogat gyárakban, szappan főző dékben, keményítő gyárakban. esztergálos műhelyekben, asztalos műhelyekben, czérna gyárakban, serfőzdékben és kalap gyárakban. - 2418 11-12 Bizonyító iratok és elismerő levelek fennti mozdo-nyokrol és illusztrált árjegyzékek, ingyen és bérmentve. A LEGJOBB CZIGARETTA-PAPIR a valódi LE HOUBLON franczia gyártmány. Gawley és Henry-töl Páriában.. Utánzásoktól mindenki ¿vatik. ¡¡¡TV A czig&retta-papir csak akkor valódi, ha minden egyes lap LE HOUBLON bélyi _ mmdenik boríték az »Uant álló véd-jeggyel és aláivássai «1 van látra. ''5 00 i iraSESI 1 00 <—1 groggy yaumusj ''CAWUf J^A ^HC&ar L—\ @ «UMM» frfac-Shalle de l''Etlqaette !T Is. Bgiyr i piio^l 0 Moll A. gyÓKy8eré8z csAszár királyi udv. szállító. Bécs, Tuchlaaben '',0 o 0000000000000000000000000000 Raktárak: Nagy-Kanizsa: Bein« Jóssef gyógysmerész. Rosenfeld Ad Fesselhufer József. Barcs: Doruer 8. Csáktornya: Göac« L. gyógy. Kapeavárott: Borovicz Id. Keszthely : 8chleif«r fia Kfiraeid : Rétz János. Marczall : Isztl Ferd. Szigetvár: Szalay József Zala Egerszeg: Hollósy J. gjógysceréaz. § 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Harcz m a syozelemliez? Dtciára a sok gyanúsításoknak a valódi horgony Pain Expeller ma mégis a legelterjedtebb is legkedveltebb házrsser. Esrek tudják aaját tapass talatuR foly?án; hogy csúz, és köoz-véoy ellen jobb saer nem létesik, mint a valódi Psin-Expeller. Ezért joggal tanácsoljuk annsk meepróbáláaát. Ára 40 és 70 kr. Képletben a Irgiőbb gyógy »ser tárban. Richter F. Ad. és társa, Bécs. — Főraktár Prágában m „arany oroszlán" gyógyssertárhan, Niklasplatt 7. 2350 3 tárhan, 1 I Savanyu-Kút ,STEFANIA Koronahstzegno fotfrás: i oszt 1882 •r«m. Szénsavdús, természetes, égvényes ASZTALI egyúttal gyógyvize a légtö szerveknek, gy<, A krondorfi víz legtekintélyesebb rint mennyilegesen az elsó helyet foglalja vényes savanyu vizek fölött W Kntráilalk sók Krondorf Karlsbad meilett Raktár Nagy-Kanizsán : WEISS testvéreknél Kaphütó minden ásványvíz kerwkedésben vetdéglóbeu !az s hólyagnak. vizsgálóink sze-a birodalom ég-2441 4—20 WnjdUs József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán \m-KA\KSA, 1885. márczius 21-én. ía-tK szám, Huszonegyedik étoljm i Előfizetési ár: •»¿est trre ... 5 írt. — — lel évre . . . . 2 frt 50 kr. ntrgyedt-vre l . 25 . Egye szasi 10 kr. H l K .» ET ES EK r* uasabos pfftiUortuL T, nu dsxur b. s unaden további sorért 5 kr NYllTTERBEA surook''i t 10 krert n-ietaek lel kiucstári illeték njiuueo ejrye» hirdetésért 30 kr fix tendó. nagy kanizsai he síideta „nagy-kanizsai kisdeánevelö egyesület" I A 1a\| szellem» réss-ét illető kftzlc menyek a szerkesztőséghez, anyag. részét illető közlemények pedigakiadóhiTataJho« bementve intezendök : X a gj-K ü ii 1 z sin W lassicshax Brrm''-ntctlen ¡erelek nem fogad tatnak el , i j Kéziratéi viasza a?« küiestask eskedelmi lparbanku, „nagy-kanizsai Önkéntes tűzoltó egylet", a „zalamegyei általános tanitó- J nagy kanizsai tiiztiansegélyzöszövetkezet, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külváiasztmány''-ának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. „jézus Szent gyermektelenek nőve." Ily czim alatt létezik hazánkban egy gyermek-társulat. Tagjai mind meró apróságok, ártatlan kisdedek. És ezek a kis jószágok olyan dolgot, művelnek, ami becs&letök<e vállanék delelő korban levó megért a férfiaknak is. i Ezen társalat tagjai a. i. ha-ronkint 2 krajezár tagsági dijat fizetnek be, egész érre tehát 24 krt, j oly ősszegecskét, mit a szegényebb sorsú gyermekek is képesek esetleg kapott fillérecskéikból nélkülözni. De hát sok kicsiny sokra megy. A társulat különben is az egész főid kerekségére kiterjedvén, a Pá-risban székelő központi tanács szá-1 madása szerint 1883. évben 1.257,267 • frt 61 kr folyt be. Ezen összeghez adott Osztrák-Magyar monarchia ...... Franczia-ország . . . Belgium ...... Holland a .... Bajor-ország .... Baden és Wdrtenberg Elzász, Lotringia . . Porosz-ország Sveicz..... Olaszország .... Aogolország .... Spanyol-ország Portugália Dánia..... Európai Tőrök-ország Ázsia..... Afrika..... Amerika .... Óceánia .... Orosz-ország . 68 593 frt 493,383 . 113,782 , 57,694 . 72,054 , 25,072 , 30.204 , 116,506 , 22,846 . 117,079 , 18,592 , 22,540 , 9,448 „ 183 „ 222 , 5,502 , 775 , 67,668 . 2,482 „ 14 . így és ily mértékben rakják a parányi kisdedek és ártatlan gyermekek áldozataikat a szeretet oltárára. Mert az a czél, melyet e kisdedekből álló társuiat maga elé tűzött, az önzetlen keresztényi szeretet gyakorlása. Mindenki előtt ismeretes lehet már az, hogy Chinában, Japánban a született gyermekekkel éppen nem bánnak emberileg. Rendesen otromba próbákkal megkísérlik: vájjon az uj szülött életerősnek mutatkozik-e ? Ha a próba kedvezőtlent üt ki, akkor kiteszik valahova s ott a vadak felfalják. Vagy vannak vidékek, hol az uj szülöttet, ahogy megszületett, folyó vizbe vagy tóba dobják; s ha a vízben szökni, rúgni kezd, akkor kiveszik; ha pedig mozdulatlanul marad, akkor otthagyják elmerülni elveszni. A köztüklevó missionariusok borult képpel nézték ezt az em1>eri-etlen dolgot és gondolkoztak felette, hogy miként lehetne ezeket az ártatlan csecsemőket megmenteni az emberiség, az élet számára. És igen természetes észszel azt gondolták, hogy a kisdedek szivéhez fordulnak, így alakult azután egy kisded-társulat világszerte, melynek millióvá nőtt könyör adományaiból az 1882. évben 402 935'' pogány gyermek megkereszteltetett; ezek közői 81.173 életben maradt és keresztényileg felneveltetett. Az életben maradottak nevelése- és kiképeztetésére van 382 árvaház, 2255 iskola. 175 műhely, 54 gazdasági udvar és 521 gyógyszertár. Igen természetes, hogy mindennek létesítéséhez és fenntartásához nem csupán a befolyt tagsági dijak és gyűjtések járultak nagyban, hanem a bélyeg- és toll adományok. 1868-ban indult meg hazánkban is legoagyobb buzgósággal a bé-lyeggyüjtés. Azóta azonban nagyon hanyatlott s ma már azok is félbehagyták, kik abban az időben időben tekintélyes mennyiséggel járniuk ahhoz. Tekintve pedig a valóban ne-1 mes és szent czélt, nagyon jó volna iránta uj lelkesedést kelteni. Hivat-vák erre különösen a lelkész és tanitó urak. ók láttathatják be népünkkel is, hogy csak ugy és ?kkor lehet valóban boldog az összes emberiség, ha a salvatori ajkakkal hirdetett szeretet fűzi egymáshoz tagjait; és hogy a keresztényi szeretetnek éppen abban nyilvánul fensége hogy nem nézi pogány-e, zsidó-e, mo-, hamedán e vagy keresztény, felebarátnaktekint minden embert kivétel nélkül. A felebaráti szerzetnek gyakoriá sára pedig egyhamar szebb és fényesebb alkalom nem ki&álkozhatik, mintha filléreinkkel a kisdedek társulatának magasztos munkájához járulunk. Ha a lelkész és tanitó urak ez iránt buzditólag fognak hatni, bizonyára több szülő beiratja gyermekét és ilyképpen azok lelkében korán fejlik és érik meg a vágy Istennek tetsző dolgot cselekedni. A tagsági bejelentéseic minden lelkész urnái elfogadtatnak, valamint könyöradománvok továbbítását is szívesen eszközlik, akár pénzben, aká. bélyegben vagy tollban folyjanak azok be. Az igy begyült összegek egyházmegyékként összesítve. Párisba küldetnek a központi tanácshoz, innen azulán szétosz tátik a 99 hitté-ritési kerület apostoli vikariátusai és elöljáróságai között. Felhivjuk a szent czél érdekében ugy a lelkész és tanitó urakat, valamint a nemesért buzgó szülőket, hogy a „Jézus szent gyermekségének műve'' társulat részére mentül több tagot és könyör-ado-mányt gyűjtsenek. Mi a szép czél érdekében nagyon szívesen adunk teret lapunkban nyilvános nyugtá-zásra. Sőt, ht valaki részletesebb felvilágosítást vagy utasítást kíván, levéüleg is megteszszük azt. Bármi- nő szolgálatra, közbenjárásra örömmel vállalkozunk. OsalT. a szent ügy érdekében tett felhívásunk pusztába kiáltott szó ne maradjon! Szőlőhegyeink hírneve érdekében. Szőlősgazdáink sok minden módot megkísértettek már a végből, hogy szőlőhegyeinknek jó hírnevet biztosítsanak. Iparkodtak és iparkodnak minden észszerű módon beláttatni a főldmives osztálylyal is, hogy csak olyképen mutathat fel 8zőlóbirtoka után hasznot, ha azt szakszerűen művelvén, tisztes termést produkál s ha a bortermés minőségét holmi észszerütlen koty-vasztással tönkre nem teszi. Helyivel közzel a jó akaratnak, a szakértői buzgalomnak lett is gyümölcsé; földmives népünk szőlőmivelésében a szakszerűség határozottan nagyot lendült. Még azonban van egy óriási hiba> mely az egyes szólóhegyek bormiaőségének hírnevét nagyban megrontja azokat tisztes hir- .óvre vergődni nem engedi. És ez nem más, mint a dédapáktól örökül hagyott szólófajoknak vétkes konoksággal való dédeigetése. Nézzünk kór ül p csak közvetlenül Nagy-Kanizsa kö nyékén. Itt ! találjuk az ominozus hírnévre vergődött Szent-Győrgyvár hegyhátjait, a bagolai begyhátot, Látó-. Gáspár-és Szabad hegyet, ua meg hát számítsuk ide Yörbénczet is. Ezeken a szőlőhegyeken — egy két szőlősgazdának birtokát kivéve — többnyire átkozottul savanykás bor terem. — Szinte elbámul az ember, ha egyik, másik gazda borát megízleli, hogy miképen lehet olyan savanyu áldása a jó Istennek. Ellenben ízlelje meg az ember a szomszédjáét — ha t. i. az szakértő szőlősgazda — akkor meg azon bámul, bogi" miként terem meg a jó és rossz oly tőszomszédságban. Mindez azonban leginkább onnan van, mert a szőlősgazdák nem mindegyike fogékony a haladás iránt. A dédapja, öreg apja, ősapja igy tett igy dolgozott, ilyen szólófajokat ültetett; ha annak jó volt, miért ne volna jó az unokájának is. A maradiság ezen szomorú elmélete azntán mindenben s igy a szőiőmivelésben is megboszulja magát. Vegye szakértői bírálat alá valaki azon szólóterület termését, hol nemesebb szőlőfajok, p. rizling, oporto, burgundi, tenyészik meg azután, ahol a traditionalisszerelemmel melengetett kadarka, éretlenkedik! Mily óriási lesz a Különbség! Pedig a talaj, az égalji viszonyok egészen a-zonosak. Vagy hogy nagyobb mérvű összehasonlítást tegyünk, bíráljuk, vessük egybe Szent-Győrgyvár és Szabad-hegy borát! Mit tapasztalunk ? Azt. hogy a szabadhegyi termés általánosságban sokkal kellemesebb ¡italu bor, mint a szent győrgyvári. Pedig emennek jóval kedvezőbb fekvése van. Igen, de Szabad-hegyen a talaji é3 égalji viszonyoknak megfelelő nemesebb fajta szólófajok vannak meghonosítva ; mig ellenb n Szent-Győrgyvár valóságos gyászfészke, az ott megérni soha nem biró kadarkának. Ez irányban kellene még szak értő szőlősgazdájuknak specialiter helyben, általánosságban pedig gazdasági eyyesűleteinknek hatni, hogy az egye6 szólóhegyek, illetve azok termése minőségének hírneve emelkednék-. Mert ez a baj kisebb nagyobb mértékben majdnem minden bortermelő vidéknek baja, kivévén azon helyeket, hol a azólómivelésre van első sorban a gazdálkodási súly fektetve, mint p. Balaton mellékén. TÁ&CZá. A haldokló ezigány. > «. f Sirdjdk -ebit föl sátor-fánkat, Egy hásaal még tovább: Nem jó nekünk itt, fagy, tideI Züz, jég, ssem merre lát. — Vegyük nyakonkba a világot, Igaa, ■agyon nehéz; De érdemetlen büntetéstől Xyomunk a porba véaz. Így afra Mf már évak ót* á sátras barna nép: Tovább, torább, »>a magpihenhet Egy hoessa, kínos éjt. — A far nem mondj, szél bonokkal Lepi lábak nyomát — Munkára: saedjük sátorfa&kat, Egy hiitai még tovább. Miért a mankó ? láb helyett tán? A ¡épé« küzdelem .. . Óh 1 TO.''t td6, — még f&rge lábbal, — Hogy «tél sem ért velem — A v»jda igy beteg kedélylyel Kesergi ki magát Munkára: szedjük sátorfánkat Egy názta.1 még tovább. Szerettem a széles meaóknt k Subád, dalos legét, Kergetve a sasoknak árnyát Tárt mellel sxertessét; A kedv s őröm aranyiugár vok 8 magaaatos. szeat : mi fájt. — Munkára : szedjük sátorfáak&t Egy v^ még tovább. Elébb a ponyvát ; kincs nekünk, bár Elnyűtt —- s roaz véáelem ; L«galább jó lesz sx«mfedónek Ha majd lefekhe''em, A fabe végig »öld reaénynye) Be y> less odaát-- Munkára : nedjOk sátorfánkat Egy náattl «g tovább. Gyerünk, gyerünk édes enyéim Menjünk, — de hát hová? Talán egy CMnáas sírt kereeoi S lebdni az alá . . - ? Lehall pillája • haldokolva Szól szól halkan tovább : Munkára, 3»edjük sátorfánkat Meajünk . . . jé ájssakáu .u Bátky Lajos. Gizella. Egy tündérrege. Nagj öröm volt • házban. A fiaUl boldog anya repesi örömmel szorította keblébe« kis leánykáját ¿a csókolgatta azokat az eleven kíb ssemeket, melyek oly kíváncsian tekintetük körűi a félhomályban derengő szobában, tnig a boldog apa, szemében aa öröm oaillogó kényével tekintett arra a jelenetre, mely szivét oly nagj boldogsággal tölté el. Asutáo aaaaonyok jöttek, félőhöz tették a leánykát szép fehér patyolatba, befektették a fehér párnáa bölcsőbe, a hol nemaokára elaludt. A boldog anya is elazenderült, az apa pedig aseretí pillantás. vetve miodkettóre, lábujjhegyen hagyta el a szobit. A nap már végaö »agarát küldötte » földre; es belopódzott aa ablak redőnyein keroratül abba aaaobábais, melyen édes álomban pihent a boldog anya, ki elfeledé már fajdalmait éa kicaike leanya, -kinek életet ado''-t. A* alkonyat leazállott a földre. Ssor-galmaa földmüveeek dalolva tértek h. >a a mesóriM, illatos szelló vona t át a légen, mig egészen beeateledett Ai apa iámét ott van a szobában, ¿riave aseret einek édes álmát. Odahajol a bölcső felé, a nézi leánykájának picai arcsát; azután egy karszékbe veti magát a édeeen elmereng röpke gondolatain; önként-ien és imaszerű óhaj lebben el ajakán, vajha e kis teremtés, mely ott a bölcsőben fekszik, nőne fel asépen baj nélkül, és lenne boldog nagyon boldog.* A város tornyán éjfélt kong ai óra. A szellemek órája es. Láthatatlan tündérek veszik körül a kis lányka bölcsőjét is. Mély eeend terül el a ssobiban, hol a boldog apát ie elnyomta a« álom, hogy álmában tovább ssőjje azokat boldogító gondolatokat, melyek egéea napon át annyira elfoglalták. A csendes ssobában, melyet egy lámpának halvány világa töltött be, csak a nemtdk suttogása hallatszik, kik ott a bölcaö körül tanakodnak. Megjelentek, hogy a ki« leányt kedvenczükkéavaasák. Oit volt lengő hajában egy liliom csokor ralaazerénység nem tője; oti a j 6-ság tündére; és sokan ott valának a tsorgalom ée nemesbecs vágy • k o m o 1 y s á g és k i t a r t á a, are mény ös bisaiom; a gyermeki s s e rétet és hala ssép tündérei. Megjelent amüvécset isten n őj e is, homlokán rr-gyogó fenséggel; arczán az örök ifjúság tündérvarázsával; szemeiben a részvét és könyörület fényével. Ott suttogtak halkan a bölcső körül : vég: a a szerénység tündére mondá : ,Téged illet, művészet istennője, hogy csókoddal előssör avaad fel e kis kedven- csünket, mi csak alásaios sso.gáló''d vagyunk.* — S a művészet istennője ods hajolt a bölcső fölé és homlokon csókolta a kis leánykát és monda: „Művésznő léessa, kis kedvenczem, lelkedet betölti majd a művészet varázsa, a te neki fogod magadat áldozni. As évek múlnak majdan, a hir szárnyára veasi nevedet, s a hármas béres haaájában ezren éa ezren hódolva vesznek körül. Légy hü gyermekem s szeresd a művészetet — magáért." 8 oda fordalva a többi nemtőkhöS'' mondá nekik: .Tegyétek meg köteles ségteket I'' S a aserénység tündére megcsókolta a kís leánykát és mondá: „A valódi művészet disse a szerénység, légy sze rény s művészeted anná! inkább ragyogni fog - - S a jóság tündére szólt* .Gonoszság ne férjen szivedhez, légy minden körülmények között jó, s minden körülmények között boldog leasess.'' A szorgalom tündére mondá: »Tégy erődhöz képest, de kevesebbet soha, ez a legnemesebb gyümölcsöket terem.* A nemes becsvágy nemtője szólt: „Ba szorgalmas vagy, ne nemtelen becsvágyból légy ez; a nemes becsvágy felemel, a nemtelen lesülyesst." A komolyság tündére igy beszélt: aA vidámságot ápold lelkedben, de ha nagy csélra törsz, a komolyság legyen kísérőd.* ; A kitartás tündére pedig szólt: ,A kitartás s siker legjobb biztosítéka; ez legyen második kísérőd." i A remény tündére isólt : „Ha csüggedés fogná e! lelkedet, a remény legyen biztató augyl?d.« És a bisaiom neanóje: „A bisaiom padig a reméig édes testvére; remélj és bizsál 1« A gyermeki sssretet és hála tündére:„A gyermek: ss;v legszebb dísze a sseretet ér hála aaüleid iránt. Ápold a két virágot scivedben. A tündérek eltávoztak. S nemsokára a derengő hajnala első sugara árass- totia fényét egy boldog kís családra. A kis leányka nőtt szüleinek ápoló gondoskodása alatt. Szerény ós engedelmes volt, s már zsenge korában párosult nála a szorgalom a Kitr;ással és komolysággal. Az a csók, melyet a művészet istennője a csecsemő ajkára lehelt, »áthatotta a kis leány lelkét s évek multával forró vágy ébredett benne a művészet iránt. Már a kis leányka ábrándozott azokról a koszorúkról, melyekkel a művészet felkentjeit jutalmazaák; a tapsok, ról melyekben as elragadtatás és lelkesültség ezrek részéről nyilatkozik. S ai ábránd édes álmokst ssótt. A zűrzavar, melyet az avatatlan a hangok világában lát, az 6 gyermeki lelkében édes bármo-niába olvadt, s otthon kezdé magát érezni a hangok mesesserü világában, s a zsenge gyermeklsány lelkében sejtelem támadt arról a bűvös hatalomról, mely az emberi szivet majd édes álmokba ringa''ja, majd a vigasztalás ihlettségével eloszlatja a lélek boruját, mely lábgra gyújtja az érveimét, mely ¡elkerülésre ébresst és csodás világba ragad. Ott álluk mellette a nemtők, öss- HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY MÁBCZ1US 21-én 1885. Igen jó volna azért a gazdasági egyesületeknek a falusi lelkészekkel és tanitókkal egyetértve mindent elkövetni a végből, hogy az egyes ''szólóhegyeken, talajuknak megfelelő nemes fajok honosíttassanak meg. Mert bizony különös dolog az, hogy kadarkával kiulódnak még egyre ott, — hol az sajátságánál fogva meg sem érhetik — mikor a rizling burgundi után ugyanonnan tisztes zamatu bort lehetne nyerni. Nem akar e néhány szó szakszerű vélemény lenni; csupán csak jóakaratú figyelmeztetés azon gazdákra nézve, kik maguk ismerik, tudják és követik is a jót; de mert a többi szólóbirtokos hagyományos ragaszkodásából nem enged, — a .rossz szomszédság török átok ismert igazánál fogva saját jobb minőségű borukat nem bírják zöld ágra vergődtetni ! Az ö érdekük kívánja, hogy segítve legyen e bajon is! A nagy-kanizsai Kereskedelmi és Iparbank részvénytársulat által 1886. évi február hó 24-én tartott XV11. rendes közyyülésen előterjesztett igazgatósági jelentés. Tekintete« közgyülé ! Midőn önöket a folyó éri — társulatunk fennállása óta — XVII. rendes kösgyüléare egybehivásunk folytán meg jelent részvényes urakat, üdvözöljük, kedves kötelességet teljesítünk, midőn önöknek a lefolyt üzle.évbeni ügyvezetés eredményét tüntető zárméi leget előterjesztjük mivel ez által alkalmunk nyi-lott, intézetünknek az utolsó évben több tekintetben tapasztalt örvendetes hala dását s esen haladásnak megfelelő eredményt a tekintetes kösgyülés becses tudomására bosni. Midőn intésetüoknek az utolsó év-beD ésslelt lendületét felemiitjük, örön-.nel ooostatáljuk, hogy a bank üzletfor-galma a lefolvt évben nagy mérvben fokozódott, mert a váltóleezárritolási üslet, mely 1878. év''.ől fogva minden évban emelkedett ugyan, as utolsó óvben arány* Ing oly kiterjedést nyert, misserint reméljük, hogy az elért eredmény nyel a tekintetes közgyűlés ic teljesei* meg fog elégedni. Nem tartjuk fölöslegesnek "nmek bebizonyítására, de különösen mintegy az igazgatóság által ez óvben hozott egy fontos határozatnak — melyre e döntésünkben viaszatérni fogunk — előleges indokolására, a visszlestámitolási üzletben 1878. évtől fogva észlelt forgalomra vonatkozó adatokat azért is felsorolni, bogy ez által a tekintetes kösgyülés társulatunk esen fő üzletágának emelkedéséről önmaga is világos és beható pillantást nyerjen. A bankintézetünk által leszámítolt váltós s az értékpapírokra adott előlegek össsege kerek számokban a követkeső volt: 1878. 1.382.COO frt. 1879. 1 584.000 1880. 1.803 000 1881. 1.837.000 . 1882. 2.139 000 „ „ 1883. 2.251 000 . 1884. 2.942,000 „ Összes többlet 1878. évhez} képest..... többlet 202.000 frt . 219 000 , 34 000 . j) 302 000 . . 112000 . . 69i 000 . 1.560,0<>0 frt. tönöive és buzdítva őt; s caüggedé« nem fogta el ifjú leiké'', hanem tám»azaí vo tak a remeny és bizalom, s mennél nehezebb volt a feladat, mely erejét próbára tette, annál nagyobb volt a kitartáa, — s a ne-hésaég-k ugy tűntek előle, mint fényes napsugár eiől a ködpára. A kitartás p^dig csélhoz vezet. Már a szülői házat is elhagyta volt. A gondos szülők egy mesterre bisták a kis Gizellát, hogy beavaasa a müvéaset mély tiik-iba; es bevezette. I t megumer-ked tt azokkal a nagy ssellemekkei, a kik egy egé«z világot teremtettek a bűvös hangokból; kedvenczei Ütlek, s^vaU-hanyszor zongorahoz ül. megszólaltatja wz-ket a szellemiket, hogy a blhlgató szive elragad''atá^sal mereng el rajtuk. Az mondá/ végre a mester : „Mutaad be művészetedet •» nagy világnak. S ama ''nagy városban, hol szülei tői távola müvéaae. is''euuőjének áldozott sok éven át, egy szép fényes csillogó te-retnbnn nagy trsa«ag gyül< egybe; fé- Dyes hölgyek, csillogó di-zrubb«n, fe- kete oltözeű urak, csillogó egyenruhán k» oo.k, el jót ek e«rk rou.d meghallg-tni Gizellát. Tudós, pip.Bz-^moe urak 18 voltak ott, a kik eljöttek, hogy ítéletet mondjanak a kis magyar leány művé-azetérői; mert német váróéban történt ez ás mindannyian kivánosiak voltak ai uj Éten kimutatásból kitűnik, hogy egyedül az utolsó évben 661,000 írttal —''az 1879. év kezdetétől fogva''1884. év végéig összesen 1.560 000 frt értékű váltóval több. — 1884 évben pedig az 1878. évhez képest több mint kétannyi vá tó lett ¡nézetünk által lessámitolva. Esen, intéselünkre nézve minden -s»tre kedvező eredményt a tekintetes közgyűlés becses tudomásara hozván, nm hagyhatjuk emlitetleoül, hogy üz-Uifnleink szama az utolsó években jelentékenyen növek^feet , és az igazgatóság feladatává tűzte ki, bogy minél több vidéki pénzintézetekkel összeköttetésekét ■ éteaits-n mely fáradozásunk nem maradt siker nélkül, mert jel-nleg ssámos vidéki pénzintézet veszi már igénybe nálunk visszleszámitolásí hitelét, mely körülmény igen jelentékenyen hozzájárult üzlet forgalmunk élénkítése és emeiéaé hes, — ia é<eiünk pedig teljesen felfogván hivatásának czélját, daczára a lefolyt évben a p inzpiaczon mutatkozott válsá gos jeleknek, tökéletesen megfelelt as irányában támasztott igényeknek, mi azon reményre jogosít fel bennünket, hogy a jövőben is feladatának teljesen meg is fog felelni. Örömmel emeljük ki továbbá ason körülményt is, bogy a lefolyt évben intézetünket semminemű veszteség nem érte; mert az idei zármérleg veazteségi rovatában leírás csimén előforduló 1027 frt 72 kr, a Musquiter Lajos és Mu«quiter Mihály-féle még as 1883. évről fennmaradt tartozáaból lőn lejegyezve ugy, hogy ez n tartozásból, mely kesdetben 3870 frt 73 kr volt, 1883 év végén 2227 frt 93 kr. — 1884. év végén további 1027 frt 72 kr Íratván le, jelenleg csak 615 frt 8 kr maradt fenn, melynek már ezuttali leírását azért nem véltük indokoltnak, mivel sem a Masquítter Lajos, sem pedig a Mus-quitter Mihaly-féle csőd még le nem bo-nyoli.tatván, kilátás van arra, hogy esen összeg mint as egész tartozásnak csekély réssé, a jelzett csődtömegekből be-folyand. De esen ssükségesasé vált leirás következtében nem volt lehetséges es év-kán a nyereménynek egy részét s tartalékalap gyarapítására fordíthatni, mert a tartalékalapnak 1884. évi 437 frt 17 krt tevő kamatai, tovébbá 590 frt 55 kr., mely össseg különben a lefolyt évi tissta nyereményből a tartalékalap javára beruházás gyanánt visszahagyandó lett volna, — összesen tehát 1027 frt 72 kr éppen azon üsszegoek felel meg, mely a fennt erintett Mucquitter-féle leirásra fordíttatott, minél fogva a tartalékalap állománya 1884. év végén uagyanas maradt, mint 1883. év végén volt. Most már áttérve az 1884- üzlelév végeredményére, azaz a tiszta haszonra, első p''llsoatra kitetssik, hogy ez megfelelve intézetünk által elért nagymérvű forgalomnak, a megelőző évekhez képest fölötte kedvezőnek mutatkozik; mert a vesst- és nyereségi ssámlában kimutatott 24,653 frt 35 kr nyers jövedelemből levonva as essközölt leírást, s kifizetett és tőkésített betétkamatokat, as esen betétkamatok után fizetett 10% adó, as ösz-sses költségeket és adót s végre as igas-gatósági jutalomdijt, még mindig 11320 frt 40 kr tissta nyeremény mutatkosik. Ebből első sorban 100 frtot & lé esitendő nyugdíjalap javára fordítván még 11220 frt 40 kr tissta hasson marrd. melyből alapszabályaink 58. § a értelmében 50<)0 frt a részvényesek javára elkülönítendő, — a továbbá m-gmaradt 6220 frt 40 krnak fele, azaz 3110 írt 20 Ur ugyanazon szakasz értelmében a résavényóke kiegészítésére, a másik 3110 frt 20 kr pedig a már elkülönített 5000 frt hussá- c«illagra, mely a művészet egén feltűnt és sokan számlálgattá* már. hogy tartós fényű csillag lesz e m»jd. vajy olyan me.y egy pillanatra megjelenik ós gyorsan l'' fu. S mikor oda üit a zongorához éi ujjMj»al végig futott a billaotyükön, akkor a nagy fényes teremben oend-s lett mind-n és áhítatul hallgatták; él a szép ruhás hölgyek kis kezeikkel tapsoltak és a komoly férfiak ia és as egyenruhás katonák is A papaszemü tudós urak p''dig ast írtak az újságba. hogy n-m 1 het as máskép, ast a Gizellát a művészet istenasszonya csókolta homlokon. — De hát a jó ssülők gondolták, hogy ha volt ¿Bécsnek, legyen Budapeatnek is, m-rt Gizella magyar leauy, a as ő d caőaége a magvar nemzet dicsősége is lesz, hí egykor beragyogja majd a hazai mü?é»zet egét, a mi bizony nemsokára meg fog történni. És ime1 Magyar szívből jött as éljen! Tp sol ak n»ki. S palotákban kunyhókban zengik most dicsérelét, saárnyara vette nevét a hir mely azt mondja róle. hogy nagy reménye, bü«zkesege leaz a nemzetnek — Gulyás Gisella. As Isten tartsa meg ssépre, nagyra és dicsőre. H n Mór adásával összesen 8110 frt 20 kr s mult 1884 ér után járó osstslékra fordí-andó volna. Asonban, valamint egyrészről öröm mel hoztuk a tekintetes köz yülée becs-s tudomásár* azon lendületet, m-ly intézetünk részéről különösen as u-olsó évben konstatálható, nem titkolhatjuk el mas részről ason körülményt sem, hogy ast tepasslahuk, misserint a már meg-ké rzeresedett űzietforgalom és az irányunkban támasstott magasabb igények következtében a« eddig befizetett részvénytőke többe nem mutatkosik elegendőnek. Az igazgatóság tehát a mult évi decsember 26-an és folyó évi január 9-én tartott üléseiben ezen ügyet behatóan tárgyalván, éréit megtontolaa után azon meggyőződésre jutott, bogy a b nk érdeke a részvénytőkének teljes kíegésstéséi mulbatlanul szükségessé teszi; ennélfogva az igazgatóság as alspssabályok 12. és35. §§-aiban-körülírt jogánál fogva as intézeti részvények teljes befizetését «1-hatá ózta s a befizetést el is rendelte. A részvények 200 frt. névértékről ssólván, melyekre eddig 120 frt lett befizetve, a bátralevő 80 frt. kiegéssilését a következő módozatok zzerint inditvá uyozsuk megállapítani: Mindenes előtt-az 1884. évi 8110 frt. 20 kr. »issta nyereményből 8032 frt. 15 krt. s réssvényekre leendő befizetésbe betudstni javasoljuk ; ehhez járulna még alapszabályaink 58. §-a értelmeben ecél* ra visszahagyott, részvénytőke ki«gé ssitési alapot képező . - . . „ 285? frt 65 kr. további ugyanezen alaphoz 1884. évre Visszahagyandó . 3110 frt 20 kr. mi áltzl összesen 14 000 frt. a részvényekre leendő befizetésoe beszámítandó volna. Az ekként 134 000 fnra felssapo-rodolt részvénytőkének 200,000 frtra leendő kiegéasitésébes 66.000 frt. illetve minden réssvény után 66 fri. szükségeltetvén, ez a részvényesek által három egye ló és pedig 22 fr ból álló résslet-ben: — as 1. réssiet 1885. évi márasius 1 -jég, a 2. , „ „ junius 1 jéig és a 3. . , , szép ember 1-éig lessen hefize endő. Ezzel s részvények 200 frt. névértéke teljesen befizetve leendvén, as ideiglenes részvények végleges rássvényekkel fognak kicseréltetni. Mivel pedig as alapssabályok 15-ik §-a szerint azon ré«svénye»ek, kik a ki irt befizetést a kitüzö''t batáridőkig nem teljeaitik, 6/« késedelmi kamatot tartósnak megtéríteni, azért méltányosnak hinné as igazga óság annak kösgyülésileg leendő elhatározásé'', hogy viszont ason részvényesek, kik ezen befizetést koráb ban fognák teljsiteji, a fizetési nsptól as esedékesség napjáig 5% kamat megtérítésben ré»zeai tt essenek. A végleges részvények kiadására vonatkozólag azonban as igazgatóág oséíaserünek találná, hogy as eddigi 200 frt. névértékről szóló részvények mindegyike 2 darab 100 frtos rószvéuyrr oss-taasék oly módon, hogy a részvénytőkét képviselő jelenlegi lOOO darab névszerinti 200 frtos ideiglenes résavény helyeit a teljes befizetés uUn 2000 darab 100 frtos végleges réssvény adatnék ki,- a melyre vonatkozó indítványunkat különben a tekintetes kösgjülésaek a kitűzött >árgyak sorrendjén m-g eendjük. Midőn as igazgatóságnak as clreo delt befite''éare vonatkozó intézredeaét a tekintetes közgyűlésnek bejeien jűk, est M^n benső meggyőződésűnk nyilvánosával teszssük, hogy es«n határozatunk szükséges, folyomaoya volt azon komuly és őszin e törekvésünknek, a melylyel intézetünk iendüiaiéi előmosdi''ani s érdekét azolgáioi óhajtjuk; « ha oetaláo egyec részvéflyeaex .ezen befizetést a maguk réatérői áldusatoak tekintenék, bátorkodunk aon körülményre figyelmeztetni, hogy először is a ré«svények teljes t»efi5e é»e uttn, — minthogy ezontul z további b-fisetés eshetősége kizárva !e end — a részvényük aránylag az eddi gioél kedvozőbb árkeleinek örvendeni fognak; de a részvények jövedelme is nem csaL a magasabb részvénytőke miatt, hanem aron körülménynél fogva is növekedend. mivel eseotul as évi tiszta nyertmeoynek azon jelen''ékeoy része, mely nddig az alapszabályok 58. §-a érielmében a részvénytőke kiegészítési alap javára fordíttatott, valamint ezen alapnak eddig szin>én vísczaiartPtt kamatai is. a részvényeseknek ki fognak adathutai, s igy z jövőben magasabb osstalékra biztos kilátás lehet. Ezeknél fögva vsn szerencsénk a tekin teioc közgyűlésnek indítványozni, misaeriat a aSrméríegben kitüntetett 5y67 frt. 85 kr. f-nebb is emiitett részvénytőke kirgóasitési alap, ugy as 1884. évi 8110 frt. 20 kr. tissta nyereményből 8032 frt. 15 kr. a réssvény tőkénsk 1885. év folyamában tsljssiUadő kiegészítésért fordíttassák, a 78 frt. 5 kr. maradék pedig uj számlára előjegyeztessék. Végül kérjük as előterjesstett sár-mérieg^t jóváhagy ni, e jelentésünket pedig tudomásul venni s nekünk a lefolyt évre ssóló felmentvényt megadni. Nay Aanizsáa, 1885. február hó 24>én. Az igargatóság nevében : Goldtchmidt D. s. k. titkár. OeUti Qvtmann Henrik s. k olnök. H i r e fc. — Az uj ávnegyeddei ismét bátrak vagyunk lapunk pártolóit és barátait, Jelkémi, hogy lapunkat tovább is pártolni, terjeszteni szíveskedjenek. — E rövid év-negyed alatt meggyőződhettek., hogy év elején tett igé-retünket beváltottuk; s erre nézve több, a megyei nyilvánosság terén jelesen szereplő egyén levélxleg kifejezett. nagybecsű elismerése van kezeink kötött. Éppen azért erős Jöl-tevésünk, hogy szerény, zsendes munkánkkal s jóakaratú mérsékletünkkel az elismerést mind-inkább ügyekezünk kiérdemelni. — A megyei eseményeket mint eddig, ugy ezentúl is pontosan registr áljuk. Erre nézve derék tudósítóink eddigi szives és Önzetlen buzgalma biztosítékot nyújt nekünk. Azért hiszszük, hogy az igényeknek minden oldalra sikerülend megfelelnünk, s a szives pártolást kiérdemelnünk. - - A előfizetési ár lapunk homlokán olvasható. — 7 isztelettel : a izertaztfóé£ és tiaiúiűrataL — óssimto köszönetet mondok s helyen mindasoa n. t. barátaimnak és ismerőseimnek, kik névnapomra ttvoi-ból vagy helyből nagybeosü jókivánata-ikkal \| rólam megemlékezni szívesek voltak. Ajdás, béke legyen mindnyájok-kai! — 8salay ¡Sándor. — Hirdetmény. A nagy-kanizsai 1885 évi básadó öaaseiráai és kivetési lajstrom az 1883. XLIV. törvény ősik 16 §-sa értelmében 8 napon át a városi adóhivatal hnlyiségében kösazemlére kitétetik ason figyelmezte1éasel, hogy as abban tartalmazott egyez adó>étel»k ellen netán beadandó felszólalások a mai naptól számítandó 15 nap alatt a városi tanácsnál as aaoknak illetékes helyre leendő fel-terjesstése végett benyujthstók. Nagy Kanisaán, 1885. márcsius 10 én. Babo-chay György a. k. polgármester. — Városi közkórház fölszentelése igen ssép, impotsns ünnepélyességgel folyt le í hó 17 én s délelőtti órákban. As ünnepélyen óriási néptömeg vett réest, ájtatos éoekek sengedesésével emelve an- jnak magasztosságát, Képri!ve volt városi hatóságunk, élén B a b o c h ay György polgármester úrral. Ott volt azon kiül ▼árosunk több jele? notabilitás. Mindenkinek arctar ói megelégedés sug-raott. £ ssép épület moDt.mrntahs emlék ások részére, kik városunk emelésén buzgólkodnak és kimagasló jele városunk gyors és örömteljes emelkodeeén«k. Legyenek áldottak, kik fblállitáaán szóval és tettel fáradoztak 1 — A nagy-kanlxsfci tiszti önsegélyző »zöve kesét 1885. évi marc 2^-én délután 3 órakor N-gy-Kanizsán a polgári iskola helyiségében rendkívüli kösgy ü éu tart. A közgyűlés tárgyai: 1. A leköszönt elnök : Nyuli György s Bemard Sándor igazgatósági tag. valamint as alap szabályok 22 ik §-a 4. bekezdés- értelmében kiiepó H.jgató Sándor s Lisstocr József igasgatóaagi tsg urak helyett ujak ; választás. 2. Netáui indítványok. — Az országos tanítói árvaház javára a .nagy kanizsai tanitó. járSakör" megbízásából (de Önkéntes vállalkozás folytán) városunk néhány derék tanítónője kónyőr-adományokat gyűjt. Ugy értesülünk, hogy s gyűjtésnek már is ssép eredméoys van. Midőn egyfelől efölötti örömünket nyilvánítjuk, másfelől büszkék vagyunk városunk derék polgárainak aldosatkóssségére. Adja as ég, hogy városunk e szép ciélu intézményre adakozók sorában a* elsők kösött legyen ! Amist bisvást hiszszük, hogy leend is 1 — A nagy-kanizsai torna-egylet válasz máaya egy torna tanfolyan létesítését határoz''a el, miért is fekéretnek mind ások, kik ezen tanfolyamon részi ,-enni óhajtanak, as egylet műfel-ügyelőjénél Milhofer Ödön urnái jeleat-kespi A tornagyakorlatok az egylet felügyelete alatt hetenkint kétszer az esti órákban fognak tartatni. ▲ tandíj havonként 50 kr. Tis résstvevő jelentkezése Qtáo a tanfolyam megnyittatik. — A nagykanizsai »Bankogye- SŰlet* beküldte hossán". mult, 1884. évről ssóló sármértegét, melynek mérleg-számlája 536 508 frt 32 zrt, veszteiégés nvereség-számlaja ped g 46,454 lorizt 94 krt tüntet ki. — Gyönyörűen bekötött im.-köny vek olcsó árért W«jdi''s . is»ef kőny v-kereskedó<ében Nagy-Kanizsán kaphatók. — Csendórségfink szaporodása A minizteríum. a közigazgatá : bizottság fölterjesztése folytán naegeng- dte, hogy Gelaéo őrsállomás sservezteasék ; a nagykanizsai őrsparancsnokság pedig czakass-parancsnoksággá léptettesaék elő, állománya 2 csendőrrel saaporittatván. Ex min-dn esetre nagyon ssép in''.ézkedéz, habár az i;e testté asonnzl nem lehet ia a cseod-őr-álí mány kevés voltának miatta. — Német sángerek. Nemaokárs odajutunk, bogy nem is kell külföldiek sáugerájába monnünk; mert van in városunkban is néhány magyar, a hírhedt .beköltözőitek« fajtájából, kik egyik helybeli előkelő vendégi)bo igen elegáns .Brúder wasistdas?8 refrainü, finom borrát is lésre v»Iló nótákkal gjö-nyörködtetnek. Ti s-éljük s gussiuanu. kat ; csak legalább ast látnák be, hogy nem Zágrábban vannak . . . ée ne élnések vissza legalább magyar földön ezzel a mi hagyományos hírnevű tolerancziánk-kal! — — Ahetivásári helyiség, a ssarvasmarhák és sertéaekre nézve meg lett változtatva. F. hó 18 án már nem a régi helyen, hanem a Király-utcss végén, a Szombathely-felé menő vaapályavonái meilett tartatott meg. Es asért tört-nt, mert a régi vásártéren a csendet kívánó aj kórház áll. — Köztudomásra dolog, hogy Bécsből hamarabb érkesik Pestre egy levél, mint Budáról. Hogy lehetne tehát rossz néven venni, hogy a Kanissa-Leteny e kös-ti roppant távolság folytán majd három napig ér egy levél rendeltetési helyére. A f. hó 17-iki eset kimenthető, mart hát elcserelődött k érem a szállítmány. — A letenyeieknek nincs, okuk asért aűgo-lódni, hias as övék helyett megérkezett as iháros herényi ésssurdai postai szállítmány ; es a kettő csak ér annyit, mint a letenyei — A péklegények '' eorsfnmeje ellen téte>ett nálunk p«naas. Többen megbotránykostak u. i. ason, bogy némely helyen a péklegények szemérmet sértő meztelenséggel szoktak fogadni azokat a cselédleányokat, kik egyes kásákból a sütni vaiót a pék kemenezébe viszik. Issen ast el lehet képzelni, hogy ők teljesen felöltözve nem végezhetnék mun-kájokst, s ki se bírnák állani a kemencze melegét; nem is várja és kívánja tőlttk senki, bogy bundába burkolóssasafe, de ast már köve''slni lehet as erkölcsiség nevében, hogy a jobb érzést föllázité fe-detlenséggel na botrány kostassansk. Egyik, m&sik szülő, cseléd h ányábas növendék (talán még iskolás) leánykáját kénytelen elküldeni a bevetendő kenyérrel. Elképzelhetni, hogy minő hktá»sal lehet különösen as ilyea fejlődő leánykákra a péksegéd urak mezetlensége. — Jó lenne, ha azon péküzlrt tulajdonosai, hol ilyféie botrányos commoditá lábra kapót , ennek megasüotetése iránt a''end-őrseg ¿«avatkozása nélkül, önként intés-kednének. —Tolrajlás. Tóth Antal, h-lybsli bérkocsi-tnUjduoosnak Magyar utczán, a Koltay.féi" háib n levő magános azobá-jába L bó 16-án éjjel as alatt, Miig 6 a Vasúton volt, — tolvaj hatolt, ládája fiókját feltörte s onn»n 50 frtot ellopott. Eoben a károsodásban Tóthnak még az az óriási iserencséje, bogy ca.k 90 frtot lophattak el ''ólé. U i. néhány nappal előbb vette ki a takarékpénztárból''.megtakarítót 6000 frtjat, mivel a Petrics-féle házat megakarU venni. Ezec össseg is a láda-fiókbao volt a mond napig, akkor dé -után azonban elvitte rejéh , hogy tegyék el ott mert nála niocs teljes biztonságban. E volt szerencséje Ha a n»gy és koserveaen megtakargatott összeg is olt volt volna, koldussá leeodett. Rendőrségünk erélyesen nyomossa ss eddig is meretlen tetteal v. tetteseket. — Gyerek emberek. Dervarics János radoveczi korcsmáros Odovcsek István fuvarosának kocsiján mtut oort bevásárolni. Korosmáros uram — ágy láusik — kartársainak borára kíváncsi volt, mert Leteoyére már pityokos állapotban ért be íuvaroaával együtt. Gyerekes ingerkedéssel mulattatták egymást, mig nem a fuvaros Odovcsek István s tréfát félre értve, kést stfúrt Dervarics-nsk hasába. A szúrás sserenosére sem veasélyes. A sérült msgs ment a letenyei gyógy tárba, hol orvosi keselésről csakhamar gondoskodvs lett. A fuvaros tet tétól űgy mg>j-«dt, hogyj átssótársa nélkül hazafelé illant. — A nagyatádi takarékpénztár beküldte hoszánk XII. evi (1884-rői szóló) sárssámadasának forgalmi kimutatása : 1.177,931 frt 75 krt. nyereség- és veszte ség-ssámiája: 39.917 frt 79 krt, sárnsér-lege: 491 598 frt 21 krt matat fsl. — Köszönet nyilvánítás. A sü-meghi takarékpénstár 50 frtot, a nagy- HUSZONNEGYIR ÉVFOLYU4 ZALAI KÖZLÖNY. MABUZIU8 lööó. kacisaai ped''g 20 frtot rolt asives a za-lam«gyej áitaiáoo unitéi testület által gvüjiondó 3000 frtoa oraaágos tanítói ár rahas siapitványhos adói. Fogadja ős-vetett ké; in''.éiet hatafiat igatgatáeága és kötgyülése mély köesönetünket. Sü-megh, márcsius 16. 1S8Ö'' BAd£ Aiajoa, a megyei tantestület elnöke. — Márcalus 15-lke, mint a Keast-bely legutóbbi itám« hozta, Zutmegyé-beu aebol aem tartatott meg; ennek ellenében örömmel hosruk köztudomásra, miként Sümegben as „Önképzőkör" helyitegében ditzszel folyt le. A polgárikör tagjai és aaámoa mát lobogó elülvitele mellett f. évi márciiaa 15-én g. e. 9 órakor levonult * templomba, hol ,Te Deum" éi Dégyee dalkarban énekléssel dioaérte hi Urat. As ünnepély <«gen pompáa volt; H y mnu«, >aó* at ét egy éb alkalmi dalok mellett. Pozsonyi Jósaeftlelnők igen érzékeny •tavakkal üdvözölte a jelenlévőket. Bán-n Aiajoa ur tartalomdús beszédet tartott, mi általános lelaséssnl kötötte le a baliga lótá* £gyelméi. Vadkerti Lajos ur pedig Petőfi ,T»lpra Magyar'', költeményé: ittvalU el. A asónok éa ssavaló egyaránt meg lett éljenezve. Eate barátaágos társat össtejövstel volt a kör helyiségében, bol (elköszöntökben nem volt hiány. Öröm toIilátni, mily tsép egyetértéssel és barati »teretettel ünnepelte meg a derék sü-meghi polgárság a «stbadaág hajnalának évfordulóját. — Elsó magyar általános bix-tositó-társaság. Ezen tárzsság választmány* as előierjeastett mérleg ala]<jín f. hó 5 én tartott üléaében elhatározta, hogy a í. hó 14-én megtartandó es évi közgyűlésen minden egéat réasvény után 220 frtnyi oaauiék kiosstását fogja indítványozni. A társsáig különtéle tartalékai — s megelőző évvel stemben — 1.261 463 fri 70 krral emelkedtek éa pedig ; 159,079 frt 09 krral 1883. 1.501,952 frt 23 krról 1884. 1.661,031 frt 32 krra. A nyeremény tart a tik'' A teljesen teher mentes tüs- és ssállitmáoy bistoeitási dij tartalék, mely 72 26/a-át tessi as évi kéaapéas díjbevételnek. s 98,512 frt 84 krnyi csekélyebb dij bevétel daczára: 32916 frt 96 krrai, 1883. 1.780,563 frt 69 krról 1884. 1.813,480 frt 65 krra. A csaknem kiaárólagosao záloglevelekből álló értékpapíroknak árfolyam külöobösó tartaléka 113 753 frt 13 krral. 1883. 341,7«9 frt 03 krról 1884. 455.542 frt 16 krra. As életbisositási dij tartalék : 907,931 irt 80 krr.l. 1883. 9.274,114 frt 61 krról 1884. 10.182,046 frt 41 krra. A nyeremény jogosultaággal bistositot felek bistosságí alapja: 16.999 frt 83 krral. 1883- 193,754 frt 20 krról 1884. 210,754 frt 03 krra. A kibásaaitáai bistositáaok nyeremény tartsléka: 12,938 frt 24 krral. 1883. 253,136 frt 83 krról 1884. 266,075 frt 07 krra. A tiastviaelók nyugdíjalapja: 17,844 frt 65 krral. 1883. 417,428 fit 90 krról 1884. 435,273 fn 55 krra. Öss tieten 1.261463 frt 70 krral. 1883. 13.762 739 frt 49 krról 1884.15.024.203 Irt 19 krra- As össses bia tositá-tiigak késtpéns d i) b s ▼ é t e le 1884 évben 8J&é,000 forintra rúgott. — (Egy kitfimé uer.) Budapest. F. hű 5-én hossám in léseit becses tuda-kosssára ezennel vac aterencaétn értesíteni, hogy a Brandt R. gyógy aserées sváj-csi ubdscsai igen jó hatáauak s ss én gyomorbajomban és ssékrekedésemben a legjobb ssolgálatot tették, a bajaimon alaposa segítenek. Esért a svájcsi lahd-cokat (a gyógyszertárakban egy dobos ára 70 kr) mindenkinek legjobb meggyő tődéaammei ú.gy ajánlom, mist m, ieghuas nosabb gyógyszert. Fogadja a tekintetes úr legbensőbb köetönetemet értök, Örökké bálás lekót«lesettjs: Ebenftthrer Osz-kár, VII. ker. Dobutcaa 8. nagyon aaere''.oék látni. Talán ennek iaméti színre hozatala jobban kifizetné magát ?l - Irodalom. Szioétzet Marcsim 14 én adatott Jókainak mindenütt nagy aensáliótkeltett »Arany ember" czimü 5 felvonásos ssísmüve, melyet hasoocsimü regényéből dolgoson át. A darab réssletea ¡»mertetésébe nem ís bocsátkosunk ; a regény nyomán ugy is legtöbbnyire mindenki ismeri annak meséjét, asereplő »seméiyeit, a attól csak Ut-ott tér el a saindsrab meséje. As als kok még megköselitóleg siscaenek ugy kidomborítva, mint a regényben. A mese oaelekmény nélkül, inkább caak a Kereplők által elbessélve bonyolódik egy-egy, a léleknek ssinle jól esó episoddal fÜsze-resve, melyekben némi cselekmény is ran. A megoldás felé haladtában a darab egyre drámaibb jeligét ólt; a cselekmények egymást érik; jól gördül. Csak is es tessi lehetővé, hogy a köaönség 4 óra folyásig képea türelemmel végig-ülni és végig hallgatni, A hatást vidéki a a mi-enkhes hasonló, össsetákolt asinpadon nagyban csökkenti s dissletek hiánya. Miod s mellett a köaönség megelégedéstől hagyta el s tainhát»t. — Ett jó réaaben a aaereplők jól kidomboritott ala-kitáaának lehetett köcsöoai. — M éa s á-ros II ka (Timea) Gyurman Alice, (Noémi) Sághyné Anna (Athalia) Oroas Kata (Teresa) Fábián Láss-ló (Tímár M.)K.rémsr Sándor (Kris-tyán Tódor) Aradi Sándor (Braso-vica) igaaán nagy eliameréat érdemelnek s helyet felfogás éa kitűnő alakitá-tért. — Bagi Gynla (Kadiss) aem bírt sserepébe melegedni. ■árez. 15 én ssinre karült Hargitai Desső „Ezres bankó'' caimü 3 felvo náaos népszínműve dalokkal és tánot-csal. A darab ssinp.di hatásra asánt epizodokksl, és virágsó vagy elvirágzott özvegy-aaaaony ok kai teljes. Valami különös irodalmi becse nincs. Tapaot aratott benne: Erdey Berta Hegedűs Ka-tájai Talajdonképen cask (is ea ss egyetlen alak volt kidomboritvs, s többi — úgy ssóiváu — slmosódott a így ásóknak a szereplők sem sseresbettek érvényt. lárez. 16-án ,A rossaul őrzött leányok" caimü francaia vígjátékot adták. A darab igen jól gördülő és mulatts''ó. Mészáros Ilka (Lujsa) Sághyné A n n a ''Pitancíer) Gy ur ne a n a Alice (Philoméla) A r s d i (Baudricourt) és K r é-mar (Cbavigni) kitűnően betöltötték aaerepöket és aajos tapsokra rsga dták s csekély kös3naéget. Márex. 17-én adatott »Boccaceiő, már nálunk ia igen-igen ismert operetté: melyben Er d eí B er ts s cs materep-ben. továbbá T u kor ai (Scalaa) Boo kó Dóra (Beatrice) KöVessi Róas (Fiametta) Aradi (major domut) Kré mer (Pietro) hatással saerepeltsk. A darab álulábtn jól sikerült a ugy a rendezés, mint s senei kiséret dicséretet érdemel. Köaönség caskély számban. Kárex. 18-án adták a „C s ó k" és 19-én a ,K é t árra« czimö darabokat. Mindkét alkalommal jól aikerült as előadás, s szereplő ssinészekről dicaérőleg emlékeshetünk meg. Csakhogy kösőnsé-gQnk a már látott és vidéki asinpadon hatás dolgában kétesaikdrűeknek bizonyult darabokat nem igen látogat. Igen jó volna tehát lehetőleg uj darabokkal lépni föl vagy pedig olyst ismételni, mit egy alkalommai e kösonség már tQntető letgtéesel togadott. Több oldalrói hallót tuk például, hogy aa.Aranyem ber-t - A . Hadkötelesek IsfaJ" (Ki mentet a hadkötelesettaéc alól? Ki nentat a téajlegaa saolgálat alól 1 Ki lehet epyévi Onkistea ?) cxim alatt kOahaaxaa mÚTet irt Dr Kankartb Jó-saaf budapesti flfjyii. £rre 5t — mint az el&stóban megjegyx: — a n^ketfehárrári katonai (l^josstál? álul jogtalanul törtiat uk-lattatáaa indította. Neki régr« is tikerdlt igazát kiaiutatma, de mily nsgj azok itkma, kik joraikat nem itmerrén, a netáni önkény is igauástalantiK elles magekat m»gródeoi nam képetek! Ezeken kívánt legiteni jelen manká-járal, melybeo a hadköteletett«égre vonatkozó törvényeket ét törvényei rendeleteket könnyen áttekinthető íródon, egybegyűjtve, ¡»merteti, világot népies nyelven magyarázta, birálja. hogy a hadköteletek amt nagy tömege, melynek ninea módjában a törvények ét »• deletek tárátforgatnia, e jntányoa ára miatt (60 kr.) könnyen megasereabető könyv révén teljeaen megitmar e a maga legfSbb ia legfontotabk lóga t a képea legyen adandó alkalommal meg b védeni ttokat Hogy mily Üdr6t éa bt taei munkát végzett »«érző. legjobban megítél hatni abból, ha frlaoroljok itt a mftben tárgyalt több kérdéaaket: Mily feltételek alatt mentetik fel at egyetlen fia, unoka, árvaságra jn-tott testvérek egy bátyja, továbbá a mostoha fin és mostoha fitaatvér, nevelt és fogadott fin a az egyetlen őT Meghatározza aton Időt, a melyen tal a u»dk5teletek mentettégi jog-rximak igazolásárt többé nem köteleabetók. Előadja: mily MtéUlek alatt boeaáttatnak taabadtágra a papjeiöltek és papsOvendékek, a fögymcatium két utolsó osztályából beso-rotott hadkötelesek ; a népoktatási Unirtétetek tanítói és tanltójelsltjeí, — a tanító-képesdák növendékei, tz öröklött mezei gaa-daaágok birtokotai, a telepitvényetek és a tengerésieti vagy hajóépítési tanintésetek tengerészei. Tárgyalja továbbá : mily felUtelek alatt nyerhetik el az egyévi fiokénteai kedvezményt utólagosan a papnövendékek, — a ta-nitóképesdei növendékek tanítók és tan«tó-Sltek. a fSgymnttiam ét fóreálitkola VII. VIIL osst. hadköteles tanulói, a bajógépé-tteti ét htjóépitétteti hadköteles k; előadja: meddig hal arc: ható el az egyévi tényleei azolgálat, — éa mely bűntények vagy vátaé-gek miatt fotztatik meg at egy ÓVi önkénytei eaen kedvesményétöl ? A tintán etak a ezél iránti lelkaa^éésból irt mfi, Badapetten Kagel Ottó bizományáhan jelent meg. ■ 60 krért egssereshetö minden könyváratnál nemcsak Magyarortzágon, hanem Aatstriában is. De bármily elriasztó legyen is eten betegség, mind a mellett a festi kórtflaetak-ben stenvedök még se eaftggedjenek el, mert ezer koctl kileocsatát kilencsvenkilencz etethet M»» asenvednek gyomorrákban, hanem pnsatás Mk améastetlenségbao, oly bategséf-bej, »eíy igan könnyen gyógyítható, ht helyesei gyógykezelte tik. A legbittosahh t legjobb szer etet betegség elles a eSí>ikrr-ki vonat" növényi kétzitmény, mely at aiáhb feltorolt gyógyszertárak mindegyiki bes K«g-tzerethetS. £sec kivonat a bajt alapjábai. támadja meg t azt gyöteresen kiirtja a testből. — Oly egyéneknek, kik dugulásbac tses-vedsek, a Saigai-féle hashajtó labdacsokra ia van stöktégOk, a „ShJtker-kivonattal" ktp-ctoittban. A Seigel-féle hsj''.tjtó labdacsok meggyógyítják a dugulást, elflzik a lázt éa a mtrgbölést, megtaabaditnak a főfájástól t elfojtják at epekiömléct. Ezek a lagbistoaabb, legkellemetetebb t egyazertmind a legtökéletesebb labdacsok minden eddig késsitettek között. A ki esekkel csák egy kieérletet ís tett, axok használatát bizonyára sem fogja abban hagyni. Enybédeden a minden legkitebb fájdalom elSidéséee nélkül hat. Ara egy palacak „Shlker féle kivonat, nak'', 1 frt 26 kr, 1 doboz „Seigel-fél* has-hajtó laddaceoknak" 50 kr. Magyarortsagi főraktár: Bad.''.pest, Török Józaeí gyógyasertára király- utcsi 12. 2118 3-7 Nagy Kanizsa: Belus József és Mandák G. gyógyszertára. Nylltt ér.) SMMWHKST Egy csodálatos onrori mútét története. At amerikai nagykövet Kaasnn ur Béet-ben, kormáoyának Dcmrég.bea egy ctndálatrt méltó orvos tebétsi műtét érdekes tadóiitását kftldte meg, malj emelött nem rég Billroth professor ur által 18n végrehajtva Bécsben; et egy caodálatra méltó módon törtéut gyomor-kivágásból állott," melynél a jyomomak csaknem egyharmad réatét kalle eltávolítani, a a mi még oaodálatra méltóbb a beteg iámét felgyógyult, oly esat, melyen eddig még soha el5 aem fordnlt A betegség, mely miatt esen műtétet alkalmazni kcUe, gyomorrák volt, mely aa alábbi kórt0ntekt£l kísértetik t At étvágy felettébb rots; a gyomorban valami tajátaágot, leirbaUtlan, talettébb cyötrS értét uralkodik, melyet leginkább valami meg nem határozható xaibbadáanak lehetne nevezni; a fogakra kölönöteo reggelenkin: bizonyot tapadót nyák rakódik le. mely igan kellemetlen utóixt hagy maga után; táplálékok élvezete aem látstik etun sajátságot stibbadt ér-zéat eltávolítani, tót ellenkesöleg szt inkább még fokocsák; t nemek beetnek, i megtárgul nak, ketek ét lábak hideg t uptdóiakkt válnak, mint egy hideg verítékkel fedve A beteg folytonos bágyad tságot érez t az álom nem ad neki uj crót; nemsokára rá a beteg ideges ingerült i roazkedvűvé »álik; bal «ejtelmek gyötrik; ba fkv6 helyzetéből hirtelen felemelkedik, elttédűl. fdisugást ksp i meg kell fo gósnia valamibe, kogy össze ne rogyjon; belei eldugulnak, bJre .egtöbbryíre száraz és forró lest, vére m-gtörüdik t alvadékottá válik s nem etirkulál rendeten. Kétőbben a beteg az était evét után ctakhamar itmét kihányjt, meljrnek olykor «tvanynt pothadt, néha pedig édeset ise vas; gyakran ssenved szívdobogás-han s azon hittemben van, hogy ssivbsjban ttenved ; végre azonban már semmiféle táplá lék nem marad meg benne, miután a bélcsatorna nyilása vagy már tökéletesen vagy leg alább nagy réizt egész el van dugulva. 5 5 B fc R G ER-féis orv osi KÁTRÁNY-SZAPPAN o-voai tekintélyek által ajánlva Ausztria-Magyarországban, Pranozia-orsxág, N¿motorsáig, Hollandban, Schveiczban, Bomániában s h. már tit év ó''a féoye« sikerrel hns análtatik 2436 2-12 mmaennemü ijörltüteíeh: mint sxinte az arezbór mlndenffele tisztátalanságai ellen különösen a rüh, as id0.It ée pikkely sömör ellen, a koaz, a sömör reped-vény a fej és aaakál ellen, a szeplő, májtolt, úgynevezett ret^sorr, a fagydat;, a lábissadáa, s a gyermekek valtmennyi kftlaö íeibstegaégei ellen. Etenfeltt! mindeokinek mint a bőrt tisziitó motdóstor tjánlutik. Ira darabonklnt használati utAsitással együtt 35 kr. k Berger-féle kitrkny szappmn 40®/a-a tömény f-kátrányt tartalmas felettébb gondosan van kéezit»« a lényegrsen ktllőnbósik minden egyéb, s kereakedésekben slöforduló kitriny-szappanokuSl. kUM HÜJ8£7 eif Arnoldnál Bécs, I. Pestalozzi utcza. K&xvetités ingyen. " £ szakbar a legrégibb czég. Cstlások kikerülése Tépett a gyógyszertárakban világosan Berfl6T-féle Icttrány-tzappan kérendő s ügyelni kell a zöld csomagolásra. Egyedül helyettes a bel- és külföld részére r A. HELL mmi Troppau Zagy-Kanisán: Prapr Béla gyógy szer éss»él bera a ■•«bizátsk és tsdakaxs-dássk l< kildsaéik. HDD TD "HD DPOD^ obx fL 2.80 ITM fl. 1^0 P^SKD^npp^ötJ ipni PDDKT^TOTIÖ^ÖK") 87. 2449 1—S. legjobb asztali- ós üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögésnél, gégebajoknál, gyomor- és bólyaghu-i rútnál. ^ lattoni Henrik, UM t* Bu^ui . 8 frt 90 kr vígrehsjtás kérelmi, 9 frt 50 jeUnlegi s még telmerQlendó köhaégek iránti végrehajtási ügyében a fennt nevezett kir. törvényszék területéhez tartozó karoai 242 az. tkvben A f 637. hrss. aifctt felvet; válUágköteles 688 frtra be. usOli Ingatlan 1885. évi ápril hó 7-it n-pi^ü délelőtt 10 órakor Karosban a kötségbiró bázánál Tóth Lajos felperesi Qgycéd vagy helyettese közbejöttével meg Urtandó nyilvános árverésen eladstni fog. Kikiáltáai ár a fennebb kitsti beeaár. Árverezni kívánók tartósnak s becaár iO/0-st kéaspénzben v. óvadék képes papírban s kiküldött kezébe letenni. VerÓ köteles a vételárt három egyen* lő réseletbec. még pedig as elsőt es árvs-rés jogerőre emelkedésétől ssámitandó 15 nsp slstt, s másodikét ugysnsttól 60 nap alatt, a harmadikat ugyanattól 90 nap ala>t; minden egyes réaslet után ac árverés napjától azámitandó 6/c kamatokkal együtt az árverési feltételekben megbatározott helyen és modozatok ssermt le-• fizetni. t Eten kirdeimény kibocsátásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek a hivatalos órák a nagy-kanissai kir. trvszék tkkvi osztályánál s a karoai köség elöljáróságánál mrgtekintboidk. Kr. trvsaék. mint tkkvi hatóság N. Kanizaáo 1884. szepl. 12. Gazdatiszt gyakorlott és tapasztalt, nő, azon 1 nal vagy későbbre állást keres. — Ctim kiadóhivatalban hova esetleg ajánlatok .Gazdatiszt" czim alatt küldhetők. 2448 2—3 j ) E rovat slatt köslöuért tem alaki, sem tartalmi tekintetben nem vállal felelöaséget a 8aerk. Lapvezér öa kiadó: SZILAY SiNDOB. Felelős saerkesstö : TASS ÁLMOS-Laptnlajupoos: WAJDIT8 JÓZSEF. H I R D E T é 8. 5270 sug. 30. tk. 884. Árverési hirdetmény. A nagy kanisaaí kir. trvszék tkkvi osstálya részéről köshirré tétetik, hogy Tóth Lsjos ügyvéd nagy-kanisaai lakóa végrehaj la tónak Soós József éa yje Fodor Rozália végrehajtást szenvedi gsrs-boncsi lskósok elleni 72 frt 51 kr tőke, 1882 január 26-ától járó 68/, kamatok. A LEGJOBB CZIGARETTA-PAPÍR a valódi LE HOUBLQN franczia gj-ártmány. Cawley és Eenry-töl Páriaaban. Utászásoktól mindenki évatik. > 31 A czigaretta-papir csak akkor valóéi, ha minden egyes lap LE HOUBLON bélyeggel és mindenik boríték az sllant álló véd-jeggyel ét aláiváttai al van látva. ao-Sialle de PEtiqnette 17 Em kmpt i rillíi Szabad« téglavető gépeket ve k&ld különböző kipróbált rendazer&ek gőt-, ló és kézieróre, fali-, fagon-és üres téglák, tüsmentes kövek, csövek, járda , padló téglák tető-tedő cserepek, franczia hornyolt cserép-, míf»-, csement-kövek. s 8senbriq<atiek előállítására készít • prospektusok:% ingyen és bérment-2451 1- LOUIB JAGBB gépgyáros Ehrenfeld Kölnben a Rajna mellett. ■■—--- - ■ ■■ > I W414VVI1I I7 1 A HADFIM SAVANYÚVÍZ. Európa legdúaabb tartalma szikeny-lavanyos savanyu viselnek egyike Hathatós és gyógyerejü alkatrészeit tekintve minden hasonló forrást jóval fölülmúl, B^Jciválóan lavany-tartalma által tűnik ki, a mely még eddig ily nagy mennyiségben egy ásványvízben sem találtatott. Ezért a radeini savanyúvíz különös gyógyhatása mindazon betegségekben és bajokban jótékonyan nyilvánul, melyet: a hugyany túlságos iölöslegén alapulnak, mint kÖSZ-veny. epebajoknái és húgycső takarnál. Gazdag szénsav és szifceny tartalmánál fogva merem ajánlani ennek használatát különösen: gyomor- és bélhurut, sápkór, szűkülés, vesebajok, hurutok, mirigy daganatok, golyva és idegbántalmak ellen. A radeini savanyúvíz savanykás borral vagy gyü-molcs-nedwekkel vegyítve a legjobb ir tTDITÖ és jóval eléje teendó a mesterségesen készítetett szik vizeknek. — A radeini savanyuvizek fóraktára Ehrensteln Hermán urnái van >agy-Kanizsán P resburger féle ház és Knor- czer Károly ur vendéglője melletti boltban. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY .CZn 85. g T É S S K. A loroatálmegyei gaxda.á«! kiilMtá.on 188Í-W EZÜST DÍSZOKLEVELET ay.rt A béosl 18b3 ovi nemietk. eyoB)« k ÁllHáson EZÜST ERMET nyert. A trieeati 18S2 évi kiallitiUon EE-OIíZ-ERNET nyert. A eráoxi ISSO-lk evi ontá\|M Viállitú^ou rLIÍKIBESI CBIEVLLIT nyert. hazánk eg^ák legrszénsavdúsabb kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésr.tcsi zavaroknál s a gvom< rnak az idegrendszer bántahnain apuló baiaiban. Ali»lál>.-ui a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idi-grendsz< r m(lködösének fólfokozása kívánatos. Borral használva kiterjedt kedveltségnek örvend, r ^^ Kizárólagos iL''Wl csl^^-w 4r ^rr T m- kir. nd?. szállítónál, főraktár XiO.^/öM.11 h V JLu Budapesten. Úgyszintén kapliató minden gyógyszertárban, íüs/.erkereskodéuben és vendéglőben. Az i8S4-ik évi elszállítás ar1,500.000 pBilfliCzki IVagy Kanizsán jtaplaató: FesselJtoffer József, Rosenfeld Adolf és Schvarz & Taxtber uraknál. 2241 2—12 EDDIG MÉG FELULMULttATLAN a MAAGER W.-féle C8. kir. szabadalmazott, valódi, tiszta, C s u k a III á j-olaj Maager Yilmostól Bécsben. Az orvosi tekintélyek által megvizsgáltatott és köny nyen emészthetősége folytán gyermekeknek is ajánlható, mert a legtisztább, legjobbnak elismert szer: mell- tüdó- bajok, gőrvély, daganatok, kelések, bórklü lések, mirigybajok, gyengeség atb. ellen — egy üveg ára 1 frt. kapható gyári raktárban : Bécsben, Heumarkt 3 szám alatt, valamint az Osztrák-Magyar birodalom legtöbb és jobb nevü gyógyszertáraiban. Pécsett lcapbatö: Kovács M. és SipŐcz István evóev tárában: Reeh Vilmos — Spitzer Sándor és fiai keteakedésében. ** • 2407 10-12 Dr. Hikolasch Károly-féle spanyol Ch I ■ a-b • r Dr. Xlkolasch Károly-féle spanyol va$ta<-talMB ohlns bor. Dr. Xlkolasch Károly-féle spanyol p e p s I s-b o r. Dr. Xlkolasch Károly féle spanyol , pepíozbor. Dr. Xlkolasch Károly-féle panyol rhabarbart-bor. A legjobb saer gyomor-gyengeségekben, bi-deglelés, ideg bántalmak fc ntóbetegségek ellen Kgj üveg ára I frt 50 kr. Kitűnő hatásn azon betegségekben, melyek vérszegénység, vagy roaz vértől asármaanak , Egy üveg ára I frt ''50 kr. Rendkiv&li szer mérges daganatok, a gyomor lassú működése s as ebből származó betegségek ellen. Egy üveg ára I frt 50 kr. A legbiztosabb szer a gyomor m&ködésére nem ha<ó szervek felQdi>éséiil Egy Qveg ára I frt 50 kr. A legjobb szer gyomor- és bél-katbaru», valamint egyéb betegségek ellen. Egy üveg ára I frt. 50 kr. Főraktár Ausztria i Makaróniéira nézre (G-alíczia és Bntorina tiTételérel) Maager Vilmosnál, Bé<ss, III- nratt&rlt Se oooooooooooooooooooooooooooo 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 c 0 0 Csat raM 0 0 0 c ha minden dobozon * (f>árjegy : a sas ¿i Moll aokuoro- * titott czég nyo- v miU látható. Kzt-u porok tartó* gvójcyhatána makacs gyomor é* sltestbsjok. gyomorgörcs é« elnylákasodas, gyomorégés. rögCit dugulás, májbij vértolulas, aranyér ét a legkülönfélébb női betegsegek ellen 3<> é/ óU folytonosan n«velc-dő «lismerésben résaesfll Egy eredeti dob-z használati u asiüssal 1 frt Hamisítványok''tftrvéayesea üldöztetnek mzássi'' Köszvény csúx, miudenoemU halogatás és bénulás-fej-, föl- ¿1 fogfájás sikeres gvógyi-tatáhoa bedörisc- Q le«r«: borogatasnak miadenoemt sérülések és sW«V, gynladíWofc (m daganatok el V Bensóleg vizael keverve, hirtelen betegedés, hányás éskóiika allén Krj Qvee poi Q utasitúsal 8U kr 0 Valódi, Moll védjegyével ós névaláírásával Kgy Qveg pontos 2401 17-62 0 Moll A. Bécs, Tuchlauben gyógyszerész ^ császár királyi Q üdv. szállító. 9 iv!HktÍrak :fN»n-K«olzu: Belli* József gyógy.aeréaz. Rosenfeld Ad 0 ° V 8; Csáktornya: Gönc, L. gyógy. Kap.svárott: rt Ad. Keszthc.y: Schleif.r fia. Körmend : Rátz János. Marczali : laxtl Ferd. g Szigetvar, bzalay József. Zala-Egerszeg: Hollósy J. gyógyszerész. 0 0 0 0 c 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2414 8—12 Egyenlítő Esztergapad fúrógépek, gyalugépek stb. £ legnjabb szerkezetűek raktáron vanoak. Reltbaaer F. Wien 2. Nr>rdbahntraH3 5- 1300 fajta rózsa \| Gyönyörű fél és egész szálas ♦ téa-, noisette-, lionrlion- és remontaBt % rizsákat t mindennemű fajban igen olcsón — ajánl ^ Szép Mihály, X rózsakert tulajdon s Köscegen. ♦ 24 J6 2-2 A Szénsavdús. természetes, égvényes ASZTALI VIZ egyúttal gyógyvize a légió szerveknek, gyomornak s hólyagnak. A krondorfi viz legtekintélyesebb vegyvizsgálóink sze nnt mennyilegesen az elsó helyet foglalja el a birodalom égvényes savanya vizek fölött 2431 5—20 W Kutvallalk ok Krondorf Karisbad mell«i Raktár Nagy-Kanizsán : WEISS testvéreknél Kapbstó minden ísvényvis k0reskedésben vendéglőben. 2 §!!Tojás!! 0 Tojás szállítok, kik hetenként 0 0 rendesen szállíthatnak, keres- 0 2 etetnek aáts 2-3 0 Q A q Lad Hinterschweíger, g ^ ^ Eier-Grosshandlung. ^ Q Wien, Sechshaua, Sackgaaso if.- < X OOOOOOOOOOOOOO fcbübbüübübübtfc lm Ééfl a ofeÉaliM! D-czára e sok gyanusitásokehk a valódi horgooy Pain-Expeller ma mégis a legelterjedtebb is legkedveltebb báziszer. Ezrek tudják iáját tapasz-talatut fo.ylán bogy o«úz, köszvény ellen jobb szer nem létezik, mint a valódi Pain-Expeller. E=ért joggal tanácsoljak annak megpróbálátái. Ára 40 és «0 kr. Készletben a legtöbb gyógybzortárban. Rlchter F. Ad. ÓS társa, Bécs. — Főraktár Prágában az .arany oroszlán gyógyszertárban, Niklaspiatz 7. 2350 3—6. MIKOLASCH S. templom-, szoba-, czimer-festő-, mázoló és fényképész Nagy Kanizsán, a honvéd laktanya átellenében. Ajánlja magát a n ó. közönségnek mindennemű szakmájába^ágó munkák elkészítésére, ÉtF* Helybeli és yfdéki megreDdelések tisztán, csinosan és pontosan teljesíttetnek jutányos árakon. TBfj 34432-3 SZABADALMAZOTT GÚZMOZDONY ÉS GÍZMOZDQNYGYÁR C. Schrancz és G, Rödiger# Wien X. Dampfgasse No 15 ajánlják mint különlegességet a mellékelt rajzszerinti mozdonyokat l/,-töl egész 20 lóerőig. Ily mozdonyok 2 év óta 100-on, Jelül vannak forgalomban s rólnk több illetékes szak-férfiaktól ered& bizonyít ványok fe-küsznek kezeink között, melyek sze rint ezen mozdonyok az njabb kor legczélszerübb, legolcsóbb és legállandóbb üzemerejü gépei, melyeknek felállítása lakházakban s műhelyekben & 1883 évi márczins 1-én kelt határozat 68. §-a szerint, hatóságilag engedélyezve van. Ezen mozdonyok nagy száma áll üzemben malmoknál, czementgyáraknál, bányákban, deszka fürész gyárakban, géplakatos műhelyekben, és szovödékben, paszomány gyárakban, villamos készülékeknél, könyv- és könyomdákban henteseknél, hámorokban, surrogat gyárakban, szappan fözö-dékber., keményítő gyárakban, esztergálos műhelyekben, asztalos műhelyekben, czéma gyárakban, serfőzdékben és kalap gyárakban. 2 4 08 12-12 Bizonyító iratok és elismerő levelek fennti mozdo-nyokroi és illusztrált «árjegyzékek, ingyen<és bérmentve. Wajdüs József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. - —— NAGY-KANIZSA, 1885. márczlus 28-án. Előfizetési ár: egét« éTre ... 5 frt. — — fel évre . . . . 2 frt 50 kr. □egyed erre ... 1 . 25 „ Egyet uu 10 kr. HIRDETÉ8EK 8 hasibot petitsorban 7, másodszor 6, t minden további sorért 5 kr. < HY1LTTÉRBEM soronként 10 krért vétetnek lel Kincstiri illeték minden egyes hirdetésért 30 kr fizetendő. Huszonnegyedik évfolyam. i A lap szellemi részét illetp közlemények a szerkesztőséghez, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve intézendok: X ag.v-K anlmin wlassicahiz. B^rru^ntetien levelek nem fogadtatnak el KéziraUk vissza sem küldettek testület, a l A nagy-kanizsai „Kereskedelmi lparbanku, ,nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó - egylet", a „zalamegyei általános tanitó-nagy-kanizsai kisdednevelö egyesületa „nagy kanizsai tisztiönsegélyzöszövetkezet, a wsopronikereskedelmi siparkamara nagy kanizsai kiÜválasztmány-ának hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Herczegprimksimk a désről. munkás kór- Simor János herczeg-primás a legközelebb tartott Szent-István társulati közgyűlésen, megnyitó beszédében oly mélyen katató szellemmel szólt a nálunk is égetővé vállott mnnkás-kérdésről, hogy attól az irány adói jogosaltságot _ megtagadni nem lehet. Belenyúlt a kérdésbe mélyen és taglalta a vallás szempontjából. Igen sokan irányzatosságot láttak beszédjében. Tévedtek. Olyan általános jellegű az a remek beszéd, bogy a subjectiv vonatkozások mellőzésével mindenki elmondhatta volna a haza és ember.ség érdekében. Nem a magyar egyház feje szólt ott, hanem a hazája boldogságán, jövőjén és embertársai jólétén melegen csüngő ember, — ki a mit mond és amit tesz, azt nem egy felekezet, nem egyháza, hanem a keresztényi felebaráti szeretet szempontjából mondja és teszi. Mert hisz a munkáskérdés nem csupán a rom. kath. hitfelekezeté, hanem az emberiségé és specialiter nálunk a hazáé. Azok a munkások, kiknek jóléte érdekében herczegpri-másunk mély bölcseségról, nagy olvasottságról és tudományosságról tanúskodó szónoklata közvetlenül a Szent-István társulat tagjaihoz, közvetve pedig hazánk keresztény lakóihoz volt intézve — nem mindnyájan rom. katholikusok, hanem van azok között talán minden felekezetből. És igy azt csak az írástu-tudók és farizeusok állithatják, hogy abban irányzatosság rejlett, a rom. kath. egyház hatalmi állása megszilárdítását illetőleg. Ezt csak azok állítják, kik sötét szemmel a fényes nappalt is éjszakának látják. Mert a munkáskérdés, a munkások jelenlegi nyomasztó helyzete és a vallásos érzelem csökkenése, az egyház befolyása elleá irányzott és keresztül vitt actiók^/ nagyon szoros összefüggésben vannak, igy a munkások helyzetén az erkölcsi tényezők visszaállítása nélkül — csupán reális tényezőkkel segíteni nem lehet. Azért kellett herczeg-primá-snnknak. midőn nemes lelke a sanyar gatott és elhagyatott munkás osztály I ügyét felkarolta, — határozottan a keresztény religió alapjára helyezkednie. De hogy beszéde, jóindulatu s minden önzéstől, a legkisebb elfogultságtól is ment, és hogy az egyház befolyását az államétól ridegen elválasztani, függetleníteni nem célzata, fényesen igazolják eme szavai: 8 Nemzetünknek életereje lesz és legyen: az egyházi és állami hatalom bizalmas, testvéries együtt működése Nagy fontosságú az 6 remek beszédje azért is, mert annak szelleme szétárad hazánk egyházi fér-fiaira ; ezek lelkökí>e szívják & magasztos igéket és hangyamunkával buzgólkodnak az ország főpapja in-tentióinak keresztülvitelén. És kell is, hogy mindnyájának szivében a jeles főpapéhoz hasonló hév, lelkesültség lángoljon s oly fölkent ajkú apostolai legyenek a keresztényi szeretetnek, mint Simor. Akkor az erkölcstelenség — mely a társadalom minden rétegében rákfeneként évődött és pusztit - elvész, kipusztul. Gazdag és szegény, gazda és munkás között ujrs tanyát üt a régi szelid, patriarchal >s erkölcs .... Es a jelenlegi istentelenség, semmi szenttel, semmi magasztossal nem törődés iszapos fertőjének megteremtői, & más verejtékén való rohamos " gazdagodás csavarjának Archimedesei majd leszédülnek trónusukbői. Akkor lesz majd gazda, és munkás, nem pedig zsarnok és rabszolga. Az a kor azután békés- viszonyokat teremt és a mai társadalmi életet corrumpáló mozgalmak, az a rettenetes sok .ismua'' végű zűrzavar önként meg fog szűnni. Ezt czélozza Simor herczeg-prímásunknak a Szent-István társulat márcz. 19-én tartott közgyűlése alkalmával e^ondott megnyitó beszédje is, mely bt — mivel lapunk t. olvasói legnagyobb részét csak jól, rosszul csinált kivonatban vagy ugy sem ismerik — itt egész terjedelmében közlünk. .Tisztelt nagygyűlés! Szerencsésnek érzem magamat mindannyiszt r, valahányszor a nagygyűlés alkalmából diszes körükben megjelenve, mindnyájokat üdvözítőnk szentséges nevében üdvözölhetem. Ez alkalommal figyelmüket irodalmi működésünk mezején oly kérdésre kívántam felhívni, mely elől, bármily remületes legyen ia, kitérni alig lehet, értem a munkások kérdéséi, amely a megélhetésnek, nemzeti és társadalmi fönnmaradhatásnak, minden műveltségnek, miudea erkölcsi rendnek kérdése Európában. ^Helyeslés.) Hazánkban nem született, hsnem közénk dobztott e kérdés, mert asokbsn is utánoztak s külföldet, melyek ott e kérdést ssüleméayesték. A vész, habár csak első mozgásban, itt is meg van és fenyeget; de kedvesőbb helyzetünk, mert a betegség kezdetén állnnk, a meglevőnek gyógyítását, a fenyegető elem további fejlődésének megakadályozását, a kormányzók böleseeége, a nemset szeretete könnyűvé teheti. Ne keltsen csodálkozást, hogy e kérdésről, habár csak legfőbb elemeiben, irányainak caak legvékonyabb vonásaiban én szólok. Ez a szegénység ügye általában, ez az örök igazaágnak, az er kőlosi törvénynek, tehát as evsngelium-nsk ügye az anyagiakban, ez a pártolás, a vezérlés ügye as ügyefogyottak szélesre nynlt táborában, hogy a lelketlen vezérek zlatt a kétségbeesés őrjöngéseitól elkapatva, a mit erőssakkal gyógyítani akarnak, teljesen gyógyíthatatlanná ne tegyék. (Helyeslés.) .Misereor saper tnrbam," szánom e sereget, ssólt üdvözítőnk, látván az éhező soksságot. Mások érdekéről, mások jzváról gondosnak lenni, ez a mit a világ ma nehezen fog fel, minden lelkipásztor. Mikor ét, miat választott püspök az oltárhoz léptem, as engem felszentelő püspök az egyház nevében e kérdést intézte hozzám: .akarsz-e a szegénynek, az idegenek, ss ügyefogyottak iránt azelid ée irgalmas lenni ?" feleltem: „akarok." Ily társadalmi kérdés megoldásánál felszólalni, közre működni engemet püspöki fogadalmam köteles. (Élénk helyeslés.) — Szentséges atyánk Rómában a püs pökök püspöke, ó azoknak atódja, kik a protestáns Moller sserint as európai társadalmat megalkották, kik as angiikan Maoaulay sserint Európában minden királyi ház bölcsőjénél virrasztottak, és ki mintha Angolország fővarosát mai ábrában szemlélte volaa, irja a pápákról, hogy akkor ia a társadalom mentői lesznek, mikor as ausatrálizi vadonból kikerült idegen, London főnidjáaak romjain merengem fog. JSzen hidat akarták pár hét előtt szétrobbantani. — Ssent styánk védtelen elhagy atott-ságában a munkások-, as ip arosokat, ssóval a társadalom elhagyatottjait több-szőr már védelembe ajánlotta, és hogy msgukoa ker. társulatokba sorakozva ya közrend megráskodtasáss nélkül segítsenek, többször buzdította, legújabban folyó évi február 17-én a böjti hitszónokokat fogadva ezeket moodá; .Szemeim előtt lebegrek a siralmas, a szomorú társadalmi viszonyok, melyek az istentelen a forradalmi tanokból fejlődve, nemcsak ss egyházat, de magát a társadalmat is végveszélylyel fenyegetik. As emberi böl-oseség nem talál orvosságot, — ss elhagyott keresztény elvekre keli visszatérni; legyetek rajta, hogy erről az elméket felvilágosítsátok, meggyőződésre bírjátok.'' Ily értelemben nyilatkozott febr. 22-én, mikor a franczia iparos egyletek küldöttjeit togadta. A nyomor, a nyomornak forrása, a nyomornak veszélyessége és orvoaságs a Ssent Atya által megjelelve, én a szent atyának a tisstelt nagygyűlés tagjaival együtt engedelmes fis, a Ssent Atya rövid mondatát röviden taglalom, (Halljuk.) As egyház mint tökéletes társadalom szülte, ezred év folyamán át terveste, a lázadó szenvedély, vagy a fektelen hatalmaskodás ellen védte s ke- i d ¡j, v resztény társadalmat; a mai vész távoli eredete az, hogy a ker. bittől elszakadt tanok javaslatai szerint, a társadalom főelemeit: a háaasaágot, z családot, az iskolát, a birtokot, a tekintélyt természe-tes isteni alapjaiból kiemelve, terméssé-tes őrétől elszakítva, as önérdek, s bír-, a nyer-, s a kéjvágy szenvedélyeinek átszolgáltatták. Államkormányzási rendszerek embernek a müvei, azért változók , a társadalom, azaz: religió, család, birtok, tek intély, Istennek müve, azért mindig ugyanazok. Itt valamit lényegben szer-vezni,¡annyi, mint rontani. Iaten nélkül nincs religió, nincs vallás, — vallás nélkül nincs csslád, nincs nevelés, család nélkül nisos birtok, nincs tekintély, birtok és tekintély nélkül nincs társadalom, táraadalom nélkül fölösleges sz állam,'' mely éppen as Istentől alkotott, sserve-sett társadalmi rendnek megóvására küldetik. (Élénk tetszés.) A nyomor legközelebbi forrása ott rejlik, hogy a nyervágy korlátlan föl-jogositása mellett az iparos minden társulati kötelékből, mely egykoron óvadéka támasza z «állásos vigasza volt, kissskit-vs, minden erkölcsi hivstástól megfosztva, pusstáa mist szervezett erő, mint árucsikk tekintetett, mely Cobden sserint a kőspiaesra dobva, értékében annak ssámosságs sserint emelkedik, vagy hanyatlik. Mondták: szabadsága megvédi öt;-kit védett meg a szabadság az éh-baláltól ? Megvédi iparostáraaival kötött szövettség. Éppen e ssövetkezés a mai véss. (Ugy van! Élénk helyes-i é s.) - Ily helyzet, ily viszony önmagában nem keresztényi, nem igazságos, nem emberi, nem társadalmi. (Igaz. Helyeslések.) — f As emberi munka jutsimst követel de az nem áru, mert az maga az ember az ő családjával, sz ő hivatásával az Istenhez; ő erkölcsi személy, erkölcsi rend, erkölcsi méltóság; az ő munkájára a társadalomnak szüksége van, de neki napi-béren kívül, még más figyelemre van joga, mert s nemzet jóléte nemcsak ast követeli, hogy as iparosnak miudennspi kenyere, hsnem, hogy erkölcsösen nevelt családja is legyen, (általános tetszés.) As árucsikk-elmólet est figyelmen kivül hsgyjs és asért erkölcstelen. (Ugy vsn.) — TÁRCSA. .Magda dalai''-bét Aki sóba sem /. Az nem tndjs mi az élet. A ki soha nem csalódott, ■ 8zarelemr51 nem beszélhet Livay S. L Ham, nem!... Nem szerelem lehet, Ifikor z sziv agy kezd verni •.. Lámát óráketák AsOne, Egy két emlék ffls még Bssáe, S nem köt hozzád egyébb te na mi. . . De a szivem sejtve érái, Boldogsághoz, csendes révhez Nem vezethet az as érzet KOaelebb jár, inkább vihet... A halálhoz, őrQléahaz . . . IL Csak ne látnám: mint ölelik ''Lengeteg szép Jtermeted... Ami a tán árva sSivem .Annyit, annyit epedett.. . Csak ne látnám: mint csdkolják Rózsapiros ajakad . . . ...Ami után titkos éjjel Szőttem fényes álmokat... Csak ne tudnám, csak ne látnám Más mi boldog iett veled... őrömestébb elviselném Őrült szenvedélyemet... III. Ok mi nebés solyot bánat Lelked, sxiveH neki adni . . Ét mindezek helyébe csak . Gnnyt és szégyent, daezot kapni.. . Vele lenni, hallani őt, Látni mikor máiért eped ., • És bogy láthatd, hallhassad 5t Megalázni büszkeséged . .. 1 IV. Kis szobádban a virágok Mind lehajták fejeiket. . . Te helyatud 5k értik mag A« én szenvedéseimet . .. ..•a , Ablakunkon bekandikál Sápadt csillag rezgő fénye. .. 8 ahogy meglát, könyst hullat A virágok kehelyóre... . .-Esti szellő, kis virágok Elkezdenek vigasztalni.. . .álom az csak, mely saátonlik, Mást fogz» te msjd boldogitai.. . De a tzivem feldobban rá; Ast sogja : ép es Síi mag... És nem tudok semmit tesmi ... Csak siratlak...csak szeretlek-.. Miklössy Károly. Emlékezés Szatmári Károlyra. (f 1885 márczioz 15-én ) 1882. ér szeptemberében egyik esős, simsnkós nsp reggelén, 7 óra 30 pereskor egy alacsony, zömök, erőteljes, ssők, pörge kalapos, magyar ruhás ember köszöntött be hossám. Irgslmstlanul-kopott, félig elnyűtt, terebélyes paruplit hosott hósa alatt. Éppen akkor léptem ki ssobám ajtaján; indusban voltam. — „Szerencsés jé reggelt sdjon Isteni'' — ssólt és felém lépett. Ha szokásom volna as előttem ide-gen embereket ruhájokról és megjelenésükről ítélni meg, — sst kérdeztem volna, bogy iní jót hosott vsgy kerget atyámfiz? Dr jekem az a szokásom, bogy mindjárt a kót «zeninek mélységes fenekét keresem. És a jó isten tudjs csak: mi képen ? — ilyenkor a ssemek megcyilnak előttem, s ssokbsn, mint sima tó tükrében as ég boltozatát, látom a belső emberi. Erről szoktam megtudni, hogy melyik embernek milyen kézszorítás való? Mikor Szatmárinak két kékelő szemébe tekintettem csak ugy víllámgyor-saaággal, — feléje nyújtottam kezemet s oly bensőséggel szorítottam meg as övét, hogy önkéntelenül ast kérdezte tőlem : „Talán ismer ön engem ?" És teljes meggyősődéssel mondtam: „Igen, csak a nevét nem tudom." .Ssatmári Károly vagyok, a debrecssni „É b r es s tő" szerkesztője. — „Isten hozta, kedves collegám !" Azután megöleltük, megcsókoltuk egymást Igy cseréltünk ssivet első talál kosásunkkor ss életben 1 * i • t. ó akkor Fiuméből jött. Egész sereg debrecseni cívis volt vele. Companíában utaztak. Vslsmi tűzoltó ünnepély, vagy kiállitás vagy az ég tudjs: miféle embersereglés volt ott skkoribsn a fiumei magyar barátkozás okáért Most már bis én nem emlékesem határozottan. A kálomista Hóma cívisei kiván-osiak voltak, hogy milyen es s mi városunk, melyről ók a debrecseni geográfiából ast tudták, hogy valóságos Jerussalem Már t i. hogy itt éppes olyan szapora aztmbzn akad zsidó, mint Debreczen-ben kálomista. Azért kizsálltsk megnézni bennünket. De városunk szelleme nem valami erősen magnetisálta őket; félnapi ide oda tekintgetés után elíltyölt velők a masina. Szatmári, as itt msrsdt. Meg is mutogsttsm neki minden nevezetességet. A .Koronában8 ettünk ebédet. Itt mindjárt produkáltam, hogy milyen kitűnő a levegőnk, milyen rendkívül tápláló szarvasmarháink huss, mily gyújtók boraink! Bemutattam neki Ssig-ríts Bobertet. Szive mélyéből ksosagott a nagy-introductióval eléje hozott productumnak. Ebéd után elvesettem s hotelek ho-, teljébe, as .Arany Szarvasba." Tetssett neki itt is minden, csak asssl a császár fejjel nem birt megbarátkozni, a mi a díszterem egyik sarkában disseleg. i lál kőzik, ő»sc«jő: shol nincs rang-\és vagyon különbség, s egyenlő mindenki; ahol béke vsn és egyetértés! Ha ilyen helyiségük is van, akkor garatulálok as önök sajgó, nyüssgő kalmár városának." „Van ilyen is. Meg is mutathatom." Karonfogtam és vezettem. Talán azt bissi valaki, hogy a Polgári Egyletbe? Nem. Ilyen őszinte káló-mista léleknek tissta bort kellett ön- Mert szeretett ő a világon talán mindenkit, csak I. Ferencs Józsefet és Tisss Kálmánt nem. (Esért s kis antipsthiáért másfélesstendei önkéntelen penitencsiát kellett is ssegénynek tartania sajtövétség miatt s vácsi államfogházban.) .Menjünk tovább collega! — ssólt. — Es aosássárfő (Nem ismerte el királynak!) nem okos nekem gyönyörűséget. Mikor minden nevezetességet, s -főbbek kösött a városházát is (persze csak ugy kivülrül I) bemutattsm neki, /- valóságos kálomista képpel, jószivü ravaszkás mosolylyal felém fordul s ast mondja: .Sok szépet, «ok mindent mutatott mzga nekem kedves collega. Csáízárjok pláne több is van, mint kellene. Amint szavaiból értettem : városuknak kiváló notabilitásai is vannak. P&nsíntésetekben sinos szükség. Vzn bőség, pénz, hsladás ! Es ásind igen szép. De hát mutassa meg, sz Isten áldjs meg, skt.s helyet, ahol a város minden rendű és raugu lakója ta> .y. ''ü tenem. Kisétáltam vsle, más dolgokról be-ssélgetve, » Ssent-Gy őrgy v ári - u t czába, egész a vasút felett átvesető nsgy hídig, mely éppen olyan forma ott a temető to-vJben, mintha a Styxen vinne át. Megálltunk a hídon. Innen as idegenre igen kellemesen ható kilátás nyílik három égtáj felé Ssatmári egy ideig merengve nézett a távolba. Egy- szerre (talánvssert rokon gondolatokhos ért lelke) felém fordul: .Na collega, hát merre kell mennünk ? Le vagy fel ? »Egy izpodottnyit sem! Czélnál vagyunk." „Hát melyik az a helyiség, ahol a kanizsai polgárok egyenlőség-, testvériségben ...... Némán mutattam a t e m e tőre. Tetssett neki, gondoltam; de e fölött még osak nem is mosolygott. Nagyon fájt nemes lelkének, ha az embereket, lángolón sseretet; basájának fiait, bárhol is ssabsdságbsn, egyenlőségben testvériségben boldogul élni nem látts. Bis akkor kár volt neki éppen Ka-níssán ssállni le s vonatról. Mai számunkhoz fél iv ¡noiléklet van csatolva. HUSZONNEGYIK ÉVFOLYAM A társadalmi egyes osztály elhanyagolásáról Cicero, mint állambölcséss meg jegyeste; „(¿ni parti civium consuiunt, partém autem negligunt, rem pessitnsro in civitatem índucunt; seditionem aiqae discordiam" (.hogy s kik a polgárok egyik osstályáról gondoskodnak, a másik osstályt elhanyagolják, a lego.gyobb rosssat víssik be ai államba: a lásadást és as egyenetlenségit") Proudhonnak sok áilitásait lehet s kell is tagadni; de mikor itja: .tagadni a tőke ée a műnk* ellentétét, annyit tess, mint tsgadni az okot, mely as ellentétet ssúlte, s es : a társadalmi igazaágtelan-ság." (,L. Capacite desclsssos'' ouvriérsM s^elysetek mellette tanúskodnak. Egyes gyárosok lehetnek még érzékenyak munkásaiknak nyomora iránt ; de a névtelen réssvény társulatok ? — Esek kösVttm hiányosnak as érséket-lenek, előttük a munkás gépkerék, mely ha felpattan, megindulás nélkül mással cseréltetik fel. E helyzetről irja Mesuil, hogy : munkásnak nem\|csak erényre, hanem hősies erényre van szüksége, hogy ne gyűlölj a társadalmat, melyb«n ilyesmi, a jog védve alatt történhetik.« — Ily társa-dalomban, írja Lroy-Beaulieu, csak embercsoport van egymás mellett, nem p«dig erkölcsi ember; ezek egymás ^ifáut keblökben csak hidegséget, irigységet bordóinak, két táborra ssakad fel tehát a társadalom, bármelyik tábor győzelme az egéss társadalom roskadása — s milyen roskadás!? A szenvedélyek magas lángokban csapnak fel — a hadi szervezés a munkás-kezek millióinál befejezéséhez közeledik, a vesért a vak eset, vagy merészség fogja megadni és a népvándorlások siralmai — számum, az égető szét, — cyclon, % forgó ssél ssárnysin rohanó viz-tölcsér pusztulásai csak árnyképek — — nem akarok nagyitani. mert a vad ssen vedély rohamainak rombolásait előre kimérni nem lehet- (Eiénk tetszés és é! jenzés.) Tizenöt év előtt meg nyugodtan le heteit tudományos felolvaaásokat tartani a munkáskérdésről, ms tenni kell és messzelátó jölcseséggel, mert kurusslás caak mérgesiti s betegséget. A vessély jelenlef az, hogy a munkás védtelennek hivén magát, vaafegyelem ssigorával követi ast, a ki neki védelmet ígér, lenne bár ez legnagyobb csaló, körmönfort szédelgő. (Helyes.) A munkás sokat látott, sokat tanult; ő nagy Iskolán esett át, mert h asabad volt, koronákat, orsságo-kat feldúlni, elfoglálni, s erre ót mint eszközt vezették: mi nem volaa eiótte ssabad, a mit végrehajthatni gondol V N- »-cit plebs jejuna timere, = as éhező sokaság nem ismer félelmet, s as éhség ross tanácsadó .malesu da tames", megmondta már Vergil. A munkás tanult, megtanulta, hogy nincs jog, nincs igazság, csak melyet a többség teremt; ő el hissi. bogy ő a többség, övé lehet as államhatalom, (Altalános élénk tetszés.) s akkor majd teremt ő magának jogot, teremt igazságot, s meg less a paradicsom a földön. (Hosszantartó helyeslés.) Küzdelem a fönlétért a haladás, a közgazdagodás gyanánt dicsértetett, melyből majd kijut mindenkinek, s ép erről irja Louis Blanc, .ba aküsdőfelek egyen lőtlenek, a szabadság caak az elnyomás fegyvere.« Néhánynak hirtelen gazda-godását százezernek elszegényedése ki- séri : (Élénk tetsses.) ezeknél s nyomor posstit; a gazdagnál, miként Molinári megjegyzi, a gazdagság elvesstette as állandóságot — a dús asstalnál keséből a kanál kiesik, .mert s gazdag sem bi-sonyos, hogy holnap hol easik." A nem-zetgasdászát általában a vallásos — erkölcsi alap hiányában beteg — nagyon beteg — e vissonyoife, a mint szent atyánk bird ti, a keresztény hittél elpártolt, ss-ért istentelen és fon-adalmi tanokból fej-lódt-k. (Helyes.) Hol van a gyógysser ? , Az állami hatalom nem oldja meg e kérdést mert a munkások kérdése magában vsllásos, erkölcsi kérdés. As egy-hás -gymaga nem oldhatja meg, mert az erkölcsrontó helyezetek anyai azavá nak hatását eltompítják. (Helyeslés.) Egyes orsság erre gyenge, mert a baj egyetemes — rövid időssak nem elég, mert majd lem egy ssásad tévedései ssül lék e rémületes kérdést. (Élénk helyes lés. Ugy van., Iotés es, bogy as Istennek müvét rombolni büntetlenül nem lehet. Anyagi erő nem segit. Muszka oraság a példa. (Ugy van.) Engedményék a vesztett előrelátás gonds''lanságának szülöttjei, mit zem enyhítenek, mert Francziaorsság, a legnagyobb beteg, már egészséges volna. (Igás.) Pénz nem segit. — Angolorsság, bs igss, a csaták győzelmeit pénsen vásárolhatja, de as 6 öiasáz millió franknyi évi szegény adója csak egy cs-p vts a homoktengerben. Munka-ssabadság nem javít, mert ép ez a nyomor szülőj«. Kormányzási ügyesség, v-gy szigorú csendőrség, mit sem kériel, mert Poroazorsságnak nyakán a veezély. (Helyeslések.) Méltán mondhatja a ssent atya .as emberi böicseaég önmagában aem U--i orvuaságot." A fő czéi, ai itt f&saskös isagysser-smind as, hogy as ¡partul ajdoaos és az parmunkás, szóval a munkaadó ésiiaua-kás kost as erkölcsi, a vallási kötelék viasaaállittaaaék, mind a ksttőnek érdeke követali est. (Helyeslés.) G-sdag és szegény mindig volt, lesz te e töldös: együtt éltek esek, együtt kell élniök ; az Isten egy máéra szőri totta őket, hogy a szeretit és hála éltesse mind kettójöket. (Tetszés.) • \ Mindenikének parancsot zdott az Isten az ó felebarátjáról, a gasdag éá sse-géay ¿találkoztak, mert mindkettőjök alkotója as Isten, mondja a ssentirás. Lásadás u Isten ellen, önzés és nyervágy asta meg as ürt a kettő között; ker. igassAgoak, ker. sseretetnek kell ast oe-hordani, kiegyenlíteni. A munkás sorsa mindig sanyarú volt, marad is sanyarú; Caak a ker. hltf ker. erkölcs fogja meg-akadályosni, bogy tűrhetetlen ne legyen. Azért irjs Blaoqui : .a gazdásziti kérdések sohasem fognak megoldatni, — hacsak a religió nem veszi azokat kezébe.* Más helyen írja: .Hsrmincz év előtt h gyároa nem volt példás stya, de mégis stys volt; s munkás nem volt példás családtag, de mégie családtag volt, mert vallás erkölcsi kötelék volt köstűk, ma pusstán érdekre vannak utalva, es pedig ellentétbe hozza őket." Egy te''.ő alatt éltek, egy asstalnál étkestek ; hí a este felé bejegyestetvéo a nspi bér, a munkás távozik, mert ő éjjeli teher és vessély; véd volt egykor s háznál, ma nem As estét egy alvégre eső csárdában töltöttük, kösel a vasúthoz. Körülbelül batan jö tünk össze. Csendesen kezdtük, mint ahogy a magyar embernek már vérében van, a4kva-terkák melletti beszélgetést. Ssatmári élettörténetét hallgattuk. Mintha soba nem hallott bibliai passiót olvasott volna Tele volt as hsrcs-csal, küzdelemmel, szenvedéssel, most fényben hatalomban ssereplő nsgy férfiú Ígéretével, szóssegésével, bossujávsl, saj-tófogsággal. És as ég tudja mivel nem 1 És előttünk állott, helyesebben ült az igénytelen külsejü ember, aki mind-ason szenvedést túlélte és nem bi ta se testét, se lelkét megtörni sem a nyomor, sem a hatalom. Ekk or kesd''em <st as embert nem csak becoülni, szeretni, hanem bámulni isi * Lassankint ugy ültünkben kicsapott lelkünkből a jó kedv; dalra fakadtunk. — Eleinte Szatmári is velünk daloit. Egysser csak félbenhagyja és figyel. Mikor végére jutottunk, — kálví-nists-nyiltságu öröm kitöréssel cssp Haj-gató Sándor vállára, ki ssintén köztünk volt. — .Hallja kedves professorkám, magával én versenyt fogok énekelni. A col-legám. — amint vessem észre — jó nó-tás gyerek, — legyen ő verseny bírósági elnök; a többiek legyenek szavazó bírák. Titkos szavazati . . . Mindegyik a kedves nótáját fújja el!" Megtörtént I A tiikos ssavaaat eredménye lett, hogy Szatmári győzőt«. Egyik versenybíró ZALAI KÖZLÖNY. egyssar gyilok s kezében, dynsmít s sse bében. (Élénk helyeslés.) Mi óvja meg a tulajdonost as önérdek esen nemes, de osábitó tanácsaitól ? Mi tartja meg türelemben, feláldozó sse-retetben némely monkásainsk hálátl''an-• ágaival szemközt ? Mi fogja a munkásnak lelkét az izgstások ellen vértezni, mi fogja önmegtagadásban tartani, ? hogy a gyártulajdonosban, minden erélyek közepette legnagyobb jótevőjét és ennek gazdagságában saját jótevőinek bistosiágát ismerje el? (Helyeslóa.) Csak a keress''ény bit, csak a keresztény erkölcs. Nagy tévedés, nagy bün volt a törekvés as egyháaat a társadalom minden pontjain akadályozni, mellőzni s nélküle bőt ellene mindent alkotni akarni. (Élénk tetszés.) A tisenharmadik szazad elején hasonló társadalmi felosslás fenyegette Európát; ki kérlelte meg a vessélyt? Assisi ssent Eerencs ai ő önkéntes sse-gényiégével, és ssent Domonkos ss ő róssafütérével. Paulai ssent Vinde s mai nap Don Bosco szerzetez többet tettek a munkáskérdés megoldására, s>m mint a világ tudósai egyetemben; mert mint egy amerikai ssocsialista irja : ,a társa-dalmi föladatok megoldására nem elég as ész, sziv is kell hozzá és meleg részvét, az emberiség egy nagy részének szenvedései iránt.'' (Zajos helyeslés.) Simon Gyula, ss ismert senator 1876-ban ssólt, minél helyesebben a ssent Vinese egylet egy legbusgóbb tagja sem ssólhatott, mondván : .a rendnek a békések eleme nem annyira as anyagi hanem az erkölcsi javi.áa. Belépni kell a viakóba, a munkások bűzhödt lakásaiba, mefviaai neki as élet tudományát a jelesre, as alapos reméayt a jövőre, tel-kalteai a csüggedésbea szunnyadozó leikéi, bátorságot Önteni bele; «kkor, de osak akkor a hosott jótétemény nem less hasooló s mélységbe dobott kőhöz, mely morajt okos, azután örök esesd van." (Élénk helyeslés ) Mitől 7arja Liebknecbt a sikert ? .M-ddig a munkás a papnak járma alatt vsn, __ ,gy cáfolja ós keresztény hit-nek befolyáaát — esstelens^g várni, hogy a m0nkás készséges eeskös legyen kezeink kösött.« És Bakuinin mitől várts ? „A népnek kell, bogy jobb karunk legyen és hogy e kar tétlen ne heverjen, fel keli ssabaditsni as Isten és ss örök élet hitétől ; nem elég, hogy törzstisztjeinknél meg legyen ss stheismus, kell, hogy es a közkatonákat is áthassa " (Theologia poiitica di Maazini. 1878.) Mily mélységes böloséssettel mondá ss. Ágoston : .Jézust keresi mindenki, egyik gyűlöletből, másik sseretetbői, amst, hogy Jésust megölhesse, emes, hogy örökre birhaass. ó sz ut ő az igas ság, ő az élet; az ő hiánya a szivekben, as európai tirsadalom nyomorának Irg élesebb nyomora." Bestiát olasvin as evangeliumct, bevallá: .hogy es a társadalmi gazdássat legfőbb kérdéseit oly értelmiséggel oldja meg, miszerint követkestetni kell, hogy as evangelium és a társadalom szerzője egy és ugyanaz." As anglikán Bodcher pedig azon meggyőződésének sdott kifejezést, hogy s .kánonjog a legtökéletesebb társada:mi törvénykönyv." Dnmond «ocialista hasonló irányú újságban (Liberté) mait bó utolsó nepjsi ban Zola regéoyének egéss tartalmáról MÁBCZIUS 28-áa 1885. sem adott be külön véleményt. És akik ismerik Hajgató Sándor fülemile-concortjeit, ások jó Ssatma.-ink győsel-mét igeu természetesnek talalhatjik. Mert végre a rosszban is csak kell valahol h.-tárnak lenni. Na ée én biatositbatok mindenkit, hogy a hang rosszaságának határa Hajgató Sándornál vn. Szegény jó Srattaári azonban nem így vette a dolgot. Örült, ujjongott felette. .Uraim, önök el sem gondolják, hogy milyen diadal-napom es nekem 1 Le van tősve egéss Debrecsen ; ''e vsnnak főzve mindenek felett a collegium profee-sorai, kik ast merték • mosdani, hogy rossssbb hang oinos a föld kerekségén, mint as enyém. Nagy áldomást tüstez ki, ha fiumei utamban olyan sserenosétlen flótásra akadok, kinek roasaabb hangja van mint nekem. Na kedves professorkám, as Isten tarts meg as én hszgom-nak reputatiot szerzett hzngjával 1 . . . . Uraim, nekem hiteles bizooyitvány ad-j«nák 1" Megírtuk, kiadtuk neki bizonyiu ványbao, hogy egy Hajgató Sándor nevü nagy-kanizsai sserencsétlen fllótásnak rosszabb hangja van, m<nt Szatmári Klrolynak, a debrecseni szerencsétlen furulyásnak. — — — — — — — Este 11 órakor távozott körűnbóL Kikísértük mindoyájan a vonatra. Olt nyakába akasztotta azt z rettenetes csikóbőrös -kulacsot, mely Debre-czentői Fiúméig tartó nyaktekerés uiáo adta ki Csak lelkét, — és harsogd élje-neink kíséretében hagyta el est a mi tzo- moru Mekkánkat,... hol a próféta alszik. . s shova hamarjában éppen ezért nem mer szegődni más próféta . . . Hacsak Anti-Krisstus képében nem ! Est is ő mondta, Éa nem mondtam, Csak elhittem. Nem tetszett Szatmári nyílt, kálvinista szellemének arai zárkózó, tartózkodó, feszes, bizalmatlankodó társadalmi éle ünk. Azért — mint mondá — két kedves emléket kapott városunkban is: b a-rataágunkat és a hangquali- ficiló bizony itmányt. Azóta szegény íó Szatmári barátunk elnémult.........• - -örökre. Szabadságért, egyenlőségért, testvériségért verő jó szivo nem fáj, nem örül többé soha. Nagyon szép. nagyon hozzá méltó napon ssünt megy verése : m a r cs i us 15-é n. Bíztunk a viszontlátás bt a! Nem láttuk többé egymást ez életben 1 Messze volt D-brecaen nagyoo '' Most ónak egy ölnyível jutovt mélyebbre. É» éppen es a parányi távolság az, ami Mérhetetlen .... Hogy van e, Icaz-e megi» határa nagy, tengernyi idők multán ? — az a mindenható Isten titka. Mi yen lehet a te sirod, szegény jó b>rátom ?! Nagy lelket takart poraidat eddig tán meglep ^ marja as undok aaphibtu mok serege. — — — Vsjjon ások undokabbak-e, vagy ások, kik itt fenn jó lelkedet marták? ! 8olay Sándor ajmunkás osztály hanyatlásáról eseket irta: .Mily más jelenet voltes«lőtt s műhelybe'' ''-.á czéh gondoskodott arril, hogy aa í >ros a védssentben ssját aagát ssemlélje. Ott lá-ta ő ssent Honoriust, mikor s kenyértésstát a kemencsébe rakta ; más műhelyben ss. Eboit, mikor s tüzes vasátverte; ss. Crepint, mikor varrt; az. Cr^ponient, mikor a bórt metélte. A czáh kápolnájában ott volt Jésus képe, s ki születésül bármelyik királyi osatádot választhatta volna, választott iparossá lett királyi családot. A pap as isteni áosmestert hirdette as iparosoknak, s Bossuel után mondhatta, bogy us egyhát kezdetén ekét mulattak, mely Jésus késéiből kerüli ki, s as iparos örvendhetett, mert Jérus a késmüvesek egyike. Mily másképen gondolkodik, mily más eredményeket muatbat fel as egy hás a kézműves osstályábsn; ó tudjs as ipar költéssetét és nemességét megkedveltetni; mi s műhelyből a munkásra bsgneot csináltunk, a kézművesekből, pedig örökös rabokat.'' (Általános lelkes éljenzés.) (C. L. Uaivers 6298. ss. febr. 26. 1885.) Tisstelt kösgyülés! (Halljuk!) Ma s társadalmi veasélyek ugyanannyi ostorozó bítküldérek zz eltévedt elmék megtérítésére. A nsgy angol lsp Times — ismerik, bogy nem kstholikus lap, — a napokban irta: .mai nap a ka -holic''smust a közrend érdekében nem lehet nélkülözni.'' Thiers 1830 ban. Quelen, párisi érsek, pslotájáaak/ rombolója, öreg napjaiban kénys érült bevallani : .Kaiholioismus nélkül Európa borzalmas ohsossba menne át." Presaensé. proltestáos, rationalisU esen évi február 23-án s franczia sena-tuaban eseket mondá : .E türelmetlen-seg. es ellenségeekedés as egy hás éa állam köst, korsasstó következéseket iog szülni as államra: mert a religió megelőzött minden államintésményeket. tul is fogjs élni azokat, miután ó örök elveken alapszik. Én előnyt adok Quinet Edgár sssvának: csalódunk, hs hisssük, hogy minden c ak anyagi erő által teremtetik, csak anyagi erő által kormány ostatik. Emlékessenek Polletán Ödöa mondására: .ss Is en nem halt meg, de mi hahunk meg nélküle." (L. Uui-ven. f.br. 24. 1885.) Tanulhattunk, tanulhatunk esatáo is sokst s küllőidtől, de vissont a kül földnek oktatást is adhatunk, minden nemzeti és társadalmi iu ézményeket a keresstény religió, s ker. erkölos alapjai ra f«k t tvén. (Helyeslés.) N • m s e-tünknek életereje less és legyen: ssegyhási és as állami hatalom bisalmas testvéries együttműködése. (Általános zajos helyeslés.) Legyenek általam üdvősöive nagy-gyü''ésünk tagjai, legyenek bálás kössó-netünkkel tetézve társulatunk magas méltóságú elnökei és a mindennapi munkában fáradni nem tűdó tiastviaelöi, én u gyűlést esennel megnyitom. (Szánni nem skaró lelkes éljensés.) Az rázag«s kiáiiitásról. As országo kiállítás területén kadatlsn munkálkodás folyik. As épitke-sések már befejesvék ; ss állváoyburkok egymásután tünedsznek és leplezetlen szépségben áll immár ké«seo a kiállítási telep ssásnál több épülete. A kiállítás főbejáratát két óriási sásslóárboes jeisi, mindegyikök 45 meternyi magasaágu: vílóságos toronyfák, amiket a görgényi havasok fenyveseiből ssállitottsk nsgy fáradosással ide fel a fővárosba. E bejáraton át jut a látogató ama nagy térre, mely a kiállítás tőépü^e, a diases és ím-posáns méretű iparcsarnok előtt terül el; e térnek kösepén karcsú vaaosslopokon nyugvó sátor emelkedik a senekar szá mára, meilette pedig sséles márványme-denözéből egy ssókőkut küldi fölfelé hatalmas vízsugarát. A teret köröskörül ssebbnél szebb épületek azegélysik: két vendéglő sséles terrasse-okksl, a keleti kávéhas gyönyörű két mecsettornyávsl, s főváros pavillonjs eredeti barokk islésű tetősetével, a ssállodások rensissanoe-palotája, as igazgatóság csinos kupoláju csarnoka. De koronája as egéss térnek és egyúttal a kiállítás össsbs telepének a hs talmas iparcsarnok, diadalivhes hasonló kapuzatai»al, impozáns idomaival és torony nyi magasságú fényes kupelájávsl. E tér körűi csoportosul s kiállítás többi épülete, mindössse száznál több épület, a legkülönbös4bb stílusok váltósa o« képét nyújtván. A kiállítandó tárgyak már e hó elseje óta stsporán érkesnek be. Msgábsn as iparcsamokban serényen folyik s be-renűesési munkálkodás; ss állványokon kívül itt már befejeséséhes kösel állnak sz óriási orgons, a diszes szökőkút, s sso-feafülkék, amikben a magyar bútoripar fogja a maga remekeit köaasemlére ki-tenai. A királyi pavíllon, a magyar ipar e megkapó szépségű remekműve, ssintén be less nemsokárs tejesve. Es az egéss ép&let te lejétől a talapzatáig, a berendezést, festést stb. beleértve maga is ki- állítási tárgy. A leghíresebb msgysr iparczégek ingyen késsitik. m;nt egy fényes jeléül s huni iparusvi.ág bódulatának királya iránt. A műcsarnok gyönyörű majolika dissitéséivel már teljesen kéasen áll. Méltó kerete «-s a viruló magyar képzőmüvé-azetnek. Bejelenti már annyi akadt, hogy bajosan less lehető valamennyi beérkező műtárgyat benn« elhelyesni. A keleti pavillon Ugye utóbb örvendez lendületet vett. Gróf Zioby Jenő legutóbbi b-ltrrdi utjának as a fénye» ereuménye lett, hogy a szerb kormány és a sserb király azonnal in''ézkedtek, hogy Sserbia kiállításunkon a maga ipari ea mesógssdasági vissonyainak tejes és kimerítő képével legyen képviselve. Ugyanes jelenthető Bulgáriáról is. Sándor fejedelem msgs is igen élénken érdeklődik a kiállítás ügyei iránt és mint báró Biegeleben szófiai követünk irja, személyben rendel''e el, hogy hadserege minden fegyvernemének teljes felszerelései a keleti pavíllon bolgár osstályában ki-állittsssansk ; ezenkívül s bolgár kormány meghagyta a járási főnököknek, hogy hivatalból gyűjtsék öasse a népjelmezeket, hási ipsresíkkeket stb. a kiállítás számára. A kiállítás egyébb részeiben is élénk tevékenység uralkodik és nincs kétség beone, bogy orsságoe kiállításunk a legteljesebb sikert fogja mindez tekintetben aratói. -1 As orsságos kiállítási bizottság fel-kérte hasánk kiváló tudóssi. és ssakfér-fiait, hogy a kiállítás ideje alatt a kiállítás egyes csoportjait véve alspul, nép-«zerü felölvasásokst tartsanak. E felöl va-aások a hangversenyteremben belép í díj nélkül fognsk megtartatni. Vámbéry Ár-mis hírneves tudótunk már késanek ia nyilatkosott a kelet éle''éről es iparáról ssóló ilynemű felolvasás tartáaára. e A kiállítás területén levő vendég lökben játszó zenekarukra nésve oly ia-téskedés történt, hogy a senekarok egéss napon át dij alanul fognak játaaani; tá-nyérosnicaak esti hat órától fogva ss>bsd Es intézkedés csélja as, bogy a látogató kösönséget a senecarok pénsssedéssnl legalább azon időben n 1 terheljék, mig a kiállítás épületei nyitvák. A hangversenyteremben egy orgona fog feláüittsni, melynek készítője Acgstar Jótsef pécsi orgonskéssitő ; e nagysserü hsngsser as obrováosi róm. kath. temlom sSámára késsült, de megrendelője dr. Hayaald Lajoc bibornokérsek megenged te, hogy a kiállítás tartama alatt a koncsertteremben felállít-assék és rajta jáUs-hassanak. « A Franczia országból Budzpestre a kiállításra érkesó állatok tekintetében s francsia kormány a legelósékenyebb módon megengedte, hogy a trsnezia szarvasmarhák Francsiaorsságban két nspig tsrtó observaosióvsl és orvosi vias-gálat mellett vissssssállittassanak és egy-ssersmind Hyen ssállitmányokra vámmentességet sdott. * A kiállítás nemzetközi szakosztálya e bóban ké ülést tartott éa pedig- márcs. 5-én dr. Herioh Károly és 15-én Zichy Jenő gr. elnöklete alatt. Mindkét ülésnek érdekes tárgyai voltak. A márcs. 5-iki ülésben s gépik megvizsgálására dr. H-ricb által zéssitett sssbálysat tárgyaltatott és csekély módosítással el is fogad-Uto t. Hasonlókép elfogadtáto t egy a jegyző által fogslmasott körlevél ssővege is. mely kinyomstvs már vslamenoyi külföldi kiállítónak megküldetett samely a katalógusra, biztosításra es egyebekre vonatzozó tudnivalókat tartalmassa. A márcs. 15-iki ülésben ujsbb bejelentések kösül a követkesők fogadtat-tak el: H. C. Hoffmeister Bécsben két gősmotorr«]; J. Hipp Becsoen, feldolgozó-eszközökkel ; J. Auger Bécsben, varrógépekkel; Dürnkopp et comp. Kielfeld-ben, hasonlókép varrógépekkel; Win-dísch et Kunze Meis enb-n agyagiparhos való sserazamokkzl; Fr. J. Wiedemaon és Buscbke Bécsben gós motorok kai; C. Schliokeyren Berlinben téglagyár''ás hoz szükséges géppel ; Société anonyme d''électricité a Courbevoi», dinamo-elek''.rí-kus gépekkel és villanyos lámpákkal; C-Roenius, Bécsben wagon-kéazttéshes való gépekkel; C. K. Hailfinger Bécsben konybasserekkel; D. Schwandtner Bécsben srsay művesek, könyvkötők, brons-ipárosok éa papírgyártók asámára való szerszámokkal^ Mayer et Co. Kaikban trieurrel; Brunner testvérek szabad pet-roleu tű-lámpákkal; A Nieske Dresdábsn egy uj fűtési readsserrol. molyhos sem tüs, sem fiislvesetó nem kell; J. Müller Hainspaktban, forraastó kály hával; Par-catia Bukarestben s''sreométerrel. Eseken kívül még Tarnócsy Gnsstáv jelentett be ujsbb külföldi mssőgasdasági gápekst, melyek asonban a^birálásrs egy ssak értő bizottság elé utasíttattak. FXytitái i Mellékleten. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAUKÖZLÖNY HIRDET MÁRCZIUS 28-in 1885. I Uro«tál»ecr,i \|»«<»i<«1 kiállitáaon 1864-bea EZÜST DISZ-OKLXVELET lywi A b.Mi éri mamaetk K7<>C7>* MállHá—m EZÜST ÉRMET ny«rt. A trUMti 1882. éri MáDHáwi BRONZ-ÉRMET my« A ***** 1880-tk éri oi moha-1 ha«Ank egyik legszénsavdűsabb UYIZE kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a gvomornak az idegrendszer bántalmain alapuló bajaiban. Általában a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemei, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének ftSlfokozása kívánatos. Borral használva kiterjedt kedvelíségneJc örvend. Kizárólagos "Evi AG lT 111W I m. tir. idT.sxámtóiál, faraktár JjUCSiV Lt L V JJ^ Bndapastea. ügyszintén kapható minden gyógy szertárban, füszerkereskedésben és vendéglőben. Az 1884.1k évi elszállítás palaczk. kaplaató: Fesselhoff er J6t«f, Rosenfeld Adolf i Schvarx & Tauber uraknál. '' 2241 8—12 Védjegy 319. és 320. »am. Figyelmeztetés. Az ált Jánosán ismert, jó hírnévnek örrendő 8 több oldalala? kitüntetett sósbor%zesz Irészitmínj etn — kelendőségénél fogva — sok utánzásnak 1 ívén az ntóbbi időben kitéve, elhatároztam, bocy azokon czfmjejryeimet módosítom • arra kék nyomatban saját hzam kfll 8 alakját venzem föl, bejegyeztetvén azt egyszersmind véd-j»-gyként a budapesti iparkamaránál. SOSBORSZESZ gyors enjbitést eszközöl : csúzos szaggatás, fagyás. fog- és fejfaidalmak, szemgyengeségek, bénulások stb. stb. e>le®; oe különösen a bedirzsöiés- keufr-gyáré-gyégyaidaál, aassafe.i i?«n jó hatá-snnait bizonyalt. Fi gtinztitó szerül : igen ajánlható, a mennyiken a fognak fényét elősegíti a foghust erósbili (s a száj tiszta, szactaian izt nyer a szesz elpi^olgása ntán valamint ajánlatos • >zer felmosásra is a bajidegek erősitéaére, a fejkorpa képződés megakadályozására ét annak eltávolítására. Ara w nao ftíeuel 80 tr, egy tw\i üreaiel 40 tr. Használati utasítás magyar vagy német nreCven, bizományosaim névsorával ellátva, minden fivt gbes ingyen mellékeltetik. RAKTÁRAK NA6Y-KANIZSAN: Roseofeld A., Rchvartz & Taaber, Strem 4 Klein, Fesselbcffer Jz«ef; Belns József, Mái.dák Gy. 8. Prezlmayer és Deutsch, Marton és Huber, Prajter A. »y KAlmän, Budapesten, IV. kerület, Muzeum-körnt 23. szám. EDDIG MÉG FELÜLMULHATUN a MAAGER W.-féle cs klr. kz«hadai mázolt, vaiodi, tiszta, C s u k a m á j-olaj Maager Vilmostól Bécsben. Az orvoNi tekintélyek álul roegvízegáltRtoit ét köny-nyen emészthetősége folytán gyermekeknek ia ajánlható, mert Irgtissubb. legjobbnak elismert ssr: mell- tfidő-bajok, görvély, daganatok, kelések, bőrkiütések, mirigybajok, gyengeség stb. ellen — egy üveg ára 1 frt. — kapba''ó gyári raatárban : Becsben, Heumarkt 3 sxám alatt, valamint am Osztrák-Magyar birodalom legtöbb és jobb nevű gyógyszertáraiban. Pécsett ltaplaató: Kovács M. ée Sipőcs István gvógytáfrtban ; Keeb Vilmos — Spitzer Sándor és fiai kereskedőében. 2407 11-12 Dr. Xlkola8ch Károly-féle spanyol Chi is-ber Dr. Mlkolasch Károly-féle spanyol vastartalaa china-bor. A legjobb sser gyomor-gyengeségekben, hideglelés, ideg bántalmak a atóbetegaégek ellen Kgy üveg ára I frt 50 kr. Kitűnő batasn azon betegségekben, melyek vérszegénység, vagy ross vértől szár mainak, Egy üveg ára I írt 50 kr. Dr. Hikola&ch Károly-féle Rendkívüli sser mérges daganatok, a gyo- spanyol pe p > I s-h 0 r. Dr. llkolafich Károly féle spanyol peptoiber. Dr. Mlkolasch Károly-féle psnyol mor lassú működése • as ebből származó betegségek ellen. Egy üveg ára I frt 50 kr. A legbiztosabb sser a gyomor m&ködéeére ue.n ha''ó szervek felüditéséül Egy üveg ára I frt 50 kr. A legjobb szer gyomor- és bél-katharus, valamint egyéb betegségek ellen. Egy üveg ára I frt. 50 kr. Fórattár kmtria s laiyartóíra nézre (Galiczía és Botom tiTételérel) SUatger Yilaasaál, Bics, III. mraarkt 8e Wn<&. közelgő húsvéti ünnepek alkalmával szombaton, f. évi ápril 5 én UiTOMtOl lüünt majdnem felére leszállított menetárak mellett Kanissáról Bécsbe, to vábbá Kanizsáról Fiume-, "Trieszt- ée (gőmbajón) Velenezébe. Kanizsáról Bécsbe Fiume v»gy Triesztbe Trieszt és Velenezébe II oszt 10 frt 10 kr III oszt. 6 frt 80 kr. II. 14 40 HL 10 30 . 18 . 80 . megtekinthető a II. , 26 . 40 . III. A trieszti, fiaméi és velenczei utazásnál vilanynyal világított világhírű adelsDergi barlang. Bővebbet a kimértté és mindenütt látható falragauck, továbbá minden vasútállomási portásnál műsorosatok ingyen kap« hatók. — '' •1C b+eil Trtaafai betUja, L Koiowmriag S. X B A „GONDŰZŐ" szépirodalmi hetilap f. évi ápril hó elsejével harmadik évnegyedbe lép és rövid fennállása óta rendkivül dús ós változatos tartalminál fogva oly pártolásnak örvend, mely az irodalom terén valóban páratlanul áll hazánkban. , * i A „Gondűző" erkölcsöt nemesítő és lelket mivelŐ. érdekfeszítő és gondokat ŰZŐ olvasmányaival kimerithetlen tárházat képes családok éa egyesek ssámára. A ..Gftttdűzé'' munkatársai P. Szathmary Karoly, Tolnai Lajos. Ko-raoosy Jézsef, Kiss iézsef, Margitay Dezső. Mikszáth Kálmán. Szsna Tamat. Tóth Endre. Vértesi Ariold. Kazár Emil. Éjszaki Károiy, Endrödy Sándor. Balázs Sánder. Dalmady üyózfi, Prém József, HeaUller Lajos, Szlklay Jásss, Re-vlozky Gyola Palágyi Lajss. Léváy Sándor stb. stb A „Gondűző" továbbá megkezdte „A gránátköven asz-szony" Marlltt E. világhírű regényének közlését, egyedüljogosított magyar kiadásban, mely regény egyszerre hat nyelven jelenik meg. Végre pedig örvendve emiitjük meg, hogy Jókai Mór és Beuiezkyné Bajza Lenke koszorús íróink igére«ét bírjak, hogy a „Gondűző* ssámára írni fognak, mi állal oly kellemes huiysetbe jutottunk, hogy hazánk irodalmi kitűnőségeit csoportosítsuk lapank körül. A Gondűző megjelen minden vesárnap bárom iés fél ívnyi tartalommal és ára a bérmentes szétküldéssel együlf negyed évre csak 1 frt 50 kr, félévre 3 frt. Mutatvány számmal mindenkinek szívesen scolgál ingyen és bérmentve. \|d e végett hozzánk fordul. Az előfizetési pénzek legczelsz^rübbeu posta-utalvány-nyal a „GondŰrŐtt kiadóhivatalából küldeo lök. SZÉKELY ALADÁK a „Gondűző" siadó-uxlajdoaosa Buadapesten dob-uteza 14. ITT MÉ1G- bOHA XBM ÁLLATSEREGLET a legszebb ázsiai, afrikai, amerikai és szárnyas állatokból. Látható Eötvös-tér (Gymnasium előtt) reggel 8 órától egész napon át este 9 óráig. Van szerencsém a d. é. közönségnek következő éló állataimat bemutatni: 1 afrikai király oroszlán igen nagy és gyönyörű példány, 2 szép afrikai oross* Ián oly szelíd, hogy bárki é elt nyújthat nekik, 1 dél-afrikai foltos hyna, 2 egyptomi csíkos hyena, 2 jaguár vagy sme-rikai tigris Pna-mas hegységből, 1 afrikai aranyszínű leopárd, 1 indiai ördög med- . v®, 2 fekete tengeri pelikán, 2 s ibériai farkas Kottichovból, 2 siriai fehér fejű kondor sws, 1 észak amerikai medve, 1 óriási kígyó (Boa Construktor), 1 tengeri macska, 1 paviao és sok sebakma savanir és majom családok stb. stb. Valamennyi állat erősen elsárt ket-reezben van, minél fogva a t. cs. kö-sönség a legbátrab ban megtekintheti. As etetés délelőtt 9 órakor és d. u. 6 órakor tőrtéoifr. Helyárak: I. hely 20 kr. II. 10 kr. Egéss iskola oss-tályok olcsóbb árak ban részesülnek. A l. látogatók kívánatára fiam a vadállatokkal mutatványokat eszközöl. Szamos látogatásért esd v . Prochaska Eerencz. ry • r 11 ^ A » , A V Y «AHCZH»1«M» • IBM. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM Z Utl SÖZLÖNt_______ fi í E B S T É ''S I K. Wajáüi Jóuej könyvnyomdájából Nagy-Karnisán, ELSŐ MAGYAR i ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG BUDAPESTEN. I. Tűz-, szállítmány- és jégbiztosítás! üzlet. friatjjáBOj^__Hiygynhetqjik évi gárazámla 1884. janiUr 1-töl deczemhcr 31-fc._Bevételek \| Vagyon.__; Mdrleg-Bzáiqjtt 1884r dfcozepiber 31-én ,_Teher. i m ki * 1883 éri or.r.ménr .«ámla : maradráoy....... láoJöO Klh.ly.ie« tBkepAo^k: a. .1.4 be«tí Ukarékpéna tArnál, Ké..vényalaPt«k.t te\j.«n ^Mttit I TÖZbUtOSltfíB. évt ny.remény «amia. »araavaay .. egye.ült bud%he.»l fSrAro.i UkwÍkp4nOfrnál, a m. tOOOegé.a r é . a v i u y álOÖO I Tft>hUtnaltka köap. takarékpéuilárnál, a m. iftaláuo. hitelbanknál „ írt........ÍOOQOOO.r- KiOaeieU károk a vl..ontbu»o.ito« ré» lovoná.» «ti« . 1602287 54 1. iniDlIWMIW. . ra.gy.r állami kluc.tári Póe«tárjeg?ekben..........2632582- lU^ányal.ptfke : telj..en1beletett tfttfgltyn mafadt kár<£ '' tat^éka........ 192149 31 A« 1888. árról áthoaott kéí.péoa díjtartalék a vlisontbW- . . fél ré.«V«ny awyio- ^^^ Rittxéwf kofüegek a viíuontbisto.''tott ré.a utáni bevétel to.ltott réw UvonárfVal é. »ind.« m.gt.rhelé. aélkül. 176124212 Eriékpapl ok . riot....... IWOOW- > auv*™ lávotfá.áral ............. 822641 89 863142638 írt 14 kr. kötött biato.iUíok után ét a f. évb. a) 274,000 írt m földhitelintéaátl 5''/,•/, aálogleveUk á Táraaaágl Urlaláktöke . . . . . 1WW0 p . A itUMitorftiftl üaletét terhelő lgaagatá«l költa. éa adó . 84l87<> Ot \ lej. dljréall.t.kból bef. dijak frt IÍ28913.83..... '' 274 OüO frt — kr. Tflablitoaltáal díjtartalék kéiapéoa- 8e^alU.at)fcii köYetelí.ek lairána ......... 1660« 11 levonva töri. dijak frt 243,8» J.6A b) 2 057 100'' frt m é.aakkeláti'' vá.ut el. e. kötvények, á ben a vi.aoDtblato.ltott rá.« U- " '' vl.«ontbl«to.. dM* . 582,289.40 97 60%.........'' 2 006,672 frt 60 kr. Tl , "E^ÍÜ ^^v^ir«- ^ :: jssss-- ; Ö, 8a4111tmány-blEt08ltá8. T kötvények * 96.76°/. . . .. . 888,626 frt - kr. ÍÍ5L nXüV^ 18^7 1763980 ^ IL Saállltnálir blgtodUi. . ) 228 800 frt Duna-dráral varat el»«bb.. a«.. kötvények K »«{■ • ■ • j »8,6,19.67 17W860 16 iCifiiietott károk a vi.aovtbistoiltott róaa levonátával . . 46124 89 II., ÖMIIHMJ OIWWI«. > ......... . . 221.936 írt 1 kr. Tfi.blato.há.l fD,g« károk UrU- Pflggrtben maradt károk tartalék ........ 14312 7» A. 1883 évrSI fifeoiott díjtartalék ......... 1982167 f) 80,000 frt I. .rd. ra«. e. el., k. á. 87 7S»/, frt 29,826 J«» • • • • • • • • • t^IWHl ~ S Baarsé.i kölué»ek.............. 13321 11 23.076,641 frt ^49 kríyl kötött bUtb.itá.ok utáni ,) Lloyd-tára. kötv « egyéb értékp. 261,470 frt - ««»•J0/ blatoriUii ÍBgg« károk I >; A wállitru^ny-blitorttá.i Ualeut terhel« igaagatáal kölUégek 1228 27 dlji..............frt 148,089.49 , h) 01»« alapltr. köt» Llr. 875,000 • ; ,....... A hövetkíaö ívnek dijUrtálék. a vl.iontbUto.ltott ráta lflTOnva törie.atett dijak frt 6,856.0. _ „ á »6,60 fra, 862,812.50 á 48.65«/0 M 176,60« 80 a f.ntl Ar":lönböi.ti .itala . . . . 46604Mb lerontva! . . . ............. 18M9 67 1086117» vH.ontbUtotitá.1 dijai 68,OM 15 . 68460-11 79680 32 értékpapírok után a. év kS^I hííl-.Ak '' '' '' tM6iaÜ --a. IAAM t,rt.n!r7rCT;>n károkért 81416 10 180385 y9 végéig c.déket ka«atok 68,272 frt 81 k,. 8783702 61 • ; .... 294612 4y III. JtgblltOBiUs. A!,ftd8 fa»aat Urt^ék «Igdh« volt károkig 10 9» ^ é\|^éb yAUák . . .................245BÍ? 81 ^„u''ékJk edd" TöU ,278 l Vtoiontbiato.itá.ftk é. törlé..k.......... 786975 36 III. /égblltoMtá«. ^ A táftaaág háa.i Bud.paata............" 1210000- ált '' bUt..''tár.. Üvay-alap t Kiflaetett károk a viiaoDtbiatoaitott ró»» lívouáaával . . 80063á 451 71 „ . , . .ft . , .M.lt mini <lliak 2188410 14 2188410 .. . Ti»Rtv''»elflk nyuKtlijala^ja .... 43627866 8ir«é»i é. iga.galáil kBHaéfak a vltaontbl.toilU.ok utáai 1 '' 1 y 1 — Kölönteie aűöion. EM6imto»lt. ontály folyó taánilán I 882898.781 a «hfeWMU.* .........«ooraip Bny -fa. ..r«. ^¡^^¡^I^SSt ! ! ! ! rf f" " « ...........• • T^yíu Wi^iui.• ::::::::: ..............jüssöS 69604P1 ^ ___ 69<>0461 «4 --66 krra. T1 1 II. Életbiztosítási itelet, ggj^L ._Huszpnkettedik évi zárggtolfr 1884. jaauéie JUat^l decfember 31»ig. Bevételek, \| Vagyön. Márly-Bzámlft 19.84, deczeniber 31-én_Tehttr, '' " \| ,fotékp.plrok . . ...... n 8ft»,ÍBl9 frt 64 kr. ■ Törlentett kötvények dija ........... »«769 16 A mult étből áthoiott díjtartalék......... 9274114 61 ; myani.: 1. Díjtartalék: . . . 10.896,018 65 VlM.aváltott kötvényekért ........... 147476 07 Befolyt dijak: .< érben kiállított kötvények után, 280249 94 1 1013000 frlnyl majyar földhlteliiUátotl 6•/,•/, aáíoglere- lovonm vÍB«oi»tbi- llalálesetek után megtéritett ÖMaeg........ 62047303 «h <15»>lil órokbo n kiállított kötréuyak uták 18890W 26 • (U leklOO íttjáral ................1013000 - to»itá>i díjtartalék . . 216,»72.11 1018804641 Lejárt kihá.aiitáai Ekékért . . <........ 697091 81 a blito.ltott tók. emelé.éro fordított uyert- 2. 5597400 frtnyi magyar földhit.''.lDtéietl 6/,-oa aálogle- y llUt..fuáiíi «lao ——— Klbá.aiUá.i hiato.ltáioknál haláleset köv.tkaalába d^ ; * 1 «éeyek.............. 14217 3A 2188564 15 vélek 100 írtjával .......... . . . . 5597100 - s Kll.á«iuíti« tflkák uvereaéavá'' '' ító/ws 7 visaiatéritéi.......... ..... 64639 83 Mult éri függőben volt károk tartaléka....... J29696 69 8- 114H°00 frtuyl magyar földhltellntéaetl. 4''/,/t-ok értékU 4 K(1 , . kA Jrff?/ '' Fúggftb.n l.rft károk tartaléka........... 16078298 .111,-lékek................... 42606''iMI . aálogl^lek 93''/,, fiával .. . . . . • • • 1071084 5. liijl^áUítáaokra rooatko.6 nrer«: Érjáradékokért ..............." 1466813 " Kam.tjör.del.m ............... bl7680 76 19,27 frSj» - W* ftUd^t.l''.atáaetí ö''/.-o. érd értékű ni.yík Urt.lékV '' «oho ,q VUiootbi.to.ltá.i dlj»k ............ 24983 71 .álo,{lo»olek l20''/l(> frtját.l , t ... . . . . 8690WJ o. Klfira fl.et.tt dHak a« 1885.-1889 I Hélyeg.ké''t . ............. 2971207 5. 223900 írtnyl pe.U magyír kcr^k.datml baak 6V0-o. ¿V0kr, ««U"»» 1 ««5-1889 I Poíladliak, nyomtatr., irodai bér, úti.« egyéb kölUég . 92598 78 í aélogl.r.lol 100 írtJáral". . . . . . . . . . . 2?3ÍK>(I , Ku\| nver«Í»éav.k '' 188á'' \ '' fl«e.é.ek . .,.!........ J: 48871 23 6. 873lOÖ írtnyl oia rák-mag^ar bank 5/.-0« »áfoglaVel.l i /vrflf } r6m"Jtk ^ I JfivHIelml adóért ok éri nyeremény után...... 86714.13 i 100 írtjával ..............................»79100 - VuSmúLi^tÚ intéaátok'' U iaáLk Orvoal dijakért .................11 16H8Í» : 7 8 202 Líra oUM 5»/,-0. Járadék é. kamatai .... 3800.82 k^JJtX.i él mAtok Ht.raéai é* dnbehajtáii költiég.k......... 16413141 - Magyar királyt állam péoat^egyek ........ BOOOOj- y i88Í érTn/.reméur...... iflííuíi Uebajthatlau kUvetelóaek .................. 879^5 17»676071 ; ■ 8 1884 ben es6d, kao>at. éi elt.ám. péufkül«améDy . . 16141M9 ....... 1Ö9ÖM41 Díjtartalék .a ér végén............ iO18BU10 4l r 9 Jelaálog kölcaöűök ..........................ÍÜUIM/62 10. Kötrény-kölcÓnök..........................1189044 - 1QO, . . . " MÁt. • ,11. VUaontblíf. kötrény kölcéönök...................19126 76 .t 188». éri nyeremény ............. 169614 41 12. A kö.pont tarío.á»a folyó ..iílán..............882898 7» _ . _ 13. Vn«ér- úi íöügynökaigek . máaok tartoaá.al .... 3l85l7Jjl .''. 1214-/41168 _ \|"j 121474^i[68 ^ZZ nooai.''iéfit TITJSSISI3TJ Budapest, 1884. december Sl-ón. A. SB IGAZGATÓSÁG: Fucht Rudolf, Híjds Józtftf, Harkányi Frigyet,h Lóvay Henrik. jeney Lajos, Igaagat óh elyetteHeki » kö.ponti könyv o.é. fSuOkag Ormódy Vilmos, Ullmannn KárWy Pál, -- igaigató. aligaagató. A fenti zárszimlAkat ós mérlegeket megvizagélyAn, azokat a törvényben 8 ez alapszabályokban meghatározott elvek szerint készülWkook és szok egyei tételeit a fó- és segédkönyvekkel teljesen megegyezőknek találtuk. Peea Vilmos, Budapoat, 1885. márcaiu. hó 4-én. ^ telttgyelő blzottaág: KarivInuakv él.tbl.t, oi.tályíínök. .. y 7 életbijt* könyrlró. Rudnyánvky Fereooz. Tornyal SchosbergerZsigmond. Szitányi Izidor. Ügynökség: Fesselhofer Józsefnél Nagy-Kanizgán HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY MÁKCZIUS 28-io 1885. Nea lep-e bí\| bizonyoz tompa, gjoauti ér álinozeágtólkisárve? Nem-e sárgásak ¿epéseim ? Sem-« gytllemWk reggelre u inyen és fo ¿«kon »Orfl ragadót nyák, roaa ezájis kíséretében A ny»r b»vonva ? Nincs-e a- obb oldal felfjvódva, miutha á máj Beg rolna dadádra ? Nincs-e dugulás jelen ? Nem-e szédttlnk el ha fekvőbelysett>ól hirtelen felegyenesedem? A húgy kiválasztás caekély és setét ssinn-e? , rövid állás atán nem e hagy (Üledéket magi utá''.t Nem-e poahad meg as étel + gyomor -bau n lodjárt as eréé arán, s oem-e keletkezik pctíadás át felböfögée ? Nincsen-e gyakori tz vdohogásom ?'' Eaen kűlönbízó kőrtüneket j6 ••hete nést lépnek mind egyzserre tel, de a tK''^C egymásután szenved ásókban, aaon mé-vben, a mint a borzasztó betegség előbbi* bsud Ha a baj már régi, akkor rövid száras kí-bOgés lép fel, melyet ké.óbb kiköpések keretnek. á kór nagyfokú etórehálaááiávil a feibőr piszkos barna szint ólt, s a kezeket s lábakat hideg tapados iazadaág borítja A máj és vesék ama kóros állapotának előbbre haladtával csúxo» fájdalmak állnak be, melyeknél a rendes gyógykezelés már teljesen sikertelen Esen baj eméaztetie&ségből vagy eaáes-Usi gyengeségből származik, melyet egy kis adag alkalma* gjógyazer bevételével elkárit-batnnk, ha aat mindjárt a kór felléptének kezdetén alkalmae.uk.'' Kanál fogva felettébb fontos, hogy a"baj mindjárt legelső fellépésekor b«lyes«n keaelteseák, miután »kkor még egy ki» adag gyógrsaer is elegendő a baj orvos-liiára : sót még ha már a baj befésakelte ro.na is magát, a valódi helyes gyógyszerre'', meg akkor is miadaddif feJ nenr kellene hagyni, mig a baj legkisebb nyoma is el nem tant, míg az étvágy ismét tísss nem tért, s as eméistéai szervezet ismét tökéletesen helyre nmes állítva. — Szeo betegség ellen a legbiztosabb s leghathatósabb sser elvitázhatlannl a „Bhaker-^aronat", növényi kéexitmény, mely xx alább felsorolt gyógyeseitárak írÍQd>-(0:kc-ben megszerezhető. Eten kivonat a bajt alapjában támadja meg, s as« gyökerestől kiirtja a tettből 2419 2—6 Oly egyéneknek, kik dugulásban szenvednek a ,,8eigel-Féle hashajtó labdacsokra" van ssflkségOk, a „Sbiker-kivonattal" kapcsolatban. A 5«Igei féle hashajtó labdacsok meggyógyítják a dugnlást, elOttk a lázt és a m«g-bQlétét, megisabaditanak a főfájástól s elfojtják as «pekiOmlást. Ezek a legb.ztossbb iegkellemetesebb s egyszersmind a legtökéletesebb labdacsok minden eddig készítettek kós&tt. Aki esekVel csak egy kísérletet is tett ttok használatát bizonyára nem fogja abban hagvni Enyhédeden s minden legkisebb tk''i-'' dalom előidézése nélkül hat. Ara ery palácsk „ScbEker-féle kivonatnak", 1 frí 25 kr. .1 doboz „Seigel-fále hashajtó labdacsoknak." 50 kr. v . Magyarországi főraktár: Budapest. Török J«2Sef gyógyasetára király ntcaa líT Nagy Kanissa: Belus iézstf és Marták 6] gyógyszertára. Lap vezér és kiadó: SZALAY 8ANDÖ5! I Felelői szerkesztó í TASS Í.L108- Laptuiajaonos: WAJDIT8 JÓZSEF. HIEßEST S I Ke jásüg ö!!T„ o • • R u j — ^ • • o 0 Tojás szállítók, kik hetenként 0 U rendesen szállíthatnak, keres ? ® - tetnek 24163-3 Lud. Hinterschwelger, Q Bier Gro*k<rndiung, Q Wien, Sechnhaua, 8ackgaaae JTt 4. Gazdatiszt ► í( M gyakorlott ós tapasztalt, nös, azon nal vagy későbbre állást keres. — Ctim kiadóhivatalban hova esetleg ajánlatok ,6azdat\|szta czm alatt küldhetők. 2448 3—3 2245. tk. 84. Árverési hirdetmény. A csáktornyai kír. járásbíróság telekkönyvi oastálya részérói közhírré ¡étetik, hogy Zozoiü üaria Csáktornyái lakósnak Novak Bálint mihovlyáni la-kós végrehaj ást szenvedett elleni 60 frt. tóke és járulékai iránt végrehajtási ügyében a n-kanizsai kir. törvényszék éi caáktornyai kir. járásbíró«ág területén levó Mibovlyán koseégi G-ik zámu tjkvben 24. 110, 118. 131 <<• 273 hr. a mibovlyáni 103 sx. tjkvh-o 67 hr. a 104 sz. tjkvben 147 hr. a 105 az. tjkv ben 103 hr. ss. alatt végrehajtást saen* védett Nóvák Báliat tulaj dooaul íelyett és összesen 842 írtra becsült fele Mibovlyán kősség básánál 1885. évi ap Hl hó 21 én délelőtti 10 órákkor megtartandó nyilvános birói árverésen el-'' adatni fognak. Kikiáltási ár a fennebb kitett oecsár. Árverezni kívánók tartósnak a becsár 10% át vagyis 84 frt. 20 kr. készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Egyéb feltételek a jeiaett községnél és aláirt kir. járásbiróaágnál megtekinthetik. A csáktornyai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságnál 1834..évi deczember hó 20-ik napján'' Savanyu-Eűt STEFAN IA Koronaherczegno forrás. Tri« art 18» ¿f»»]f érem. víz Készpénzbeni fizetéssel kerestetik egy urodalom Zola, Baranya és Tolna ©egyék-ben legyen 400,000-tői 800,000 forintig. Szives ajánlatok kéretnek a birtokosoktól a következő czimen : Kön. ung. pens. Oberjörster Horváth & Richárd Patz, Wien Mar gareth:nstrasse Nr 12. Szénsavdús. természetes, égvényes ASZTALI egyúttal gyógyvize a légzö szerveknek, gyí mórnak s hólyagnaJc. A krondorfi viz legtekintélyesebb vegyvizsgálóink szerint menny ¡legesen az első helyet foglalja el a birodalom égvényes savanyu vizek fölött 2431 6—20 W.Estvállalkosok Kxondorf Karlsbad mellett Baktár Nagy-Kanissá* : WE1SS testvéreknél. Kapható minden ásványvis kereskedésben vendéglőben. oooooo Csat im X ha minden dobozon X * íjárjegy r a sas 0 Htll soksaoro- Q és eitOtt cxég nyo- a mau látható. V Eaen porok tartóé gyógyhatáta makacs \|yssser é» altsstbsjek gyomorgörcs és elnylákásodás, gyomorégés. rög>0tt dagslás, májbaj vsrtsls as, aranyér és a legkQ-lOnfélébb séí betegzegek ellen 30 év ŐU folytonosan nOrek^dő li<merésben résaesfll Egy eredeti doboz basanálati utasitással 1 frt. Haalsltváaysk törvésysaas ilUáztetsek. KOssvény-, esés, mindenneaQ haao-gatás és bénulásfej-, ffll- és fogfájás sikeres gyógyi-tasáhos bedörzsö ^ lésrs ; borogstássak miodennema zérOiések és sebek, gyuladások és daganatok el en, w Beartlsf rizsei keverve, hirtelen betegedés, hányás éskóiika ellen. Egy aveg pontot utasítással 80 kr. . 2éöl 18—á2 Valódi, Moll védjegyével ós névaláírásával. i Moll A. ä Bécs, Tuchhabeo Raktárak: Ns\|y-Kaslgsa Belus József gyógyszerész. Rosenfeld Ad. Fesselbofer József. Bare«: Dorner S. Csáktersys: QOqcs L. gyógy. Kapasvárstt: v Borovicx Ad. Keszthely Schleifer fia. Körmend : Rátz Jáno«. üarozall Tsrtl Ferd. Q Szigetvár: Szalay József. Zalá-Egrut\|: Hollósy J. gyógy»»eré«x. 0 fóutoza 86. sx. et.) ssa a képzettséggel és nagy tudománynyal ösaseállitott legkitűnőbb ter-no-k¡számítása dicséretre méltó, mely nem mathematikai kiazámitáson alapszik, 6 a jelenkor legnagyobb mestere, azóta, ahogy a lotto fennáll lottossámok össseállitása ált») még ut más képes nem volt napfényre busni, mint ó; nyertünk as ó tanácsára az elsó beté''elre : ! íernóí, lernet, lemét! a prágai, brünoi és bécsi egy napi húzáson: Mathilde Wiüke Lundm-burgból, Bukovszky János, szabómester Skleni, Stolár János épitó mester, Poiicaé és Kindermann Emánuel nyugalm. tanitó Filippsdorf Qeorgswalde mellett, mind a négy morvaországi lakos. Kisebb nyereményekben részesöltünk: Tribucsek Ödön, Pirniu SS1», Stranzs Ernst Hrotovitz. Hansük János, szabómester Brtna. apácza-utrza 9 ss. Frecczl Ferencs Morva-TrűKeu, Sekera Antal Preran, templom-utcsa 606. szácn, Krauts Gyula Bollmáay (Baranya m ) Krausx Karolina Efimerstadt 213. Sabata Ferencz Prerau, Moudra Vincse Proesnits, király-nteza 30 Hausmann János takács Engfcisberg, Fatka Mátyás kereskedő Saratici, Brflnn mellett, Zobner Károly Friedlaad, a morva mellett, Krezta Johanna Freiberg, Michel József Eómers''tai^t 85, Travnieek Már pák mester. Dedica 98, Viakova mellett. Witt Aotal, Eibenscbiu. szélesutcza 118. ss. Brflnn mellett, Esaler Adolf asxtaloametr, WOrbenthal (Szi esiában), Pro-chasaka Antal Teplitx (Ceehorsság). Probazda Ferencz Dra»>am. Fanizil Ansa Hatchein 1&, Olmüts mellett, Pollak Zsigmond Unitó Turoau, Hartl József, idb SiebenhOfen Bám mellett, Neevadba Ferencz, Zalmasovicz p- Holesov, Kahlik Fanny Brftnn, Zeile 39. Svoboda Frrencz Babics. Kelcz mellett, Raus-kolb Károly Herlsdorf, Körinek AnUl Mődrita, Horák FülAp vendéglős. Fríe-dek, Hoferek Vincze Alsó-üjosd 108. Kratochwil! Jóssef Naudorf 58. Os1»vmi mellett, Nepras József BrQno rendek-uteza 4, Skase'' Ferencs pékmester Prossoits uri-ateza 1 sz , Launer Ferencz. Roesits, Appl Bertalan Bantsch 83, Staklik János Marcheách, ButscbovUz mellett Morvsortzág '' A budapesti ti ázáson: Scbeuli Jóyef Kagy-Maros, tégla-utcza 15, Kohlmayer Ferencs kárpitos 8elmeczbánya, Poót András czipéss A«zód, Kasimir Ilona Nyiregyháea, . Gross Jakab vendéglős Beregszász, Haján Jánot Mské 272. tanyai szám, Kazár Mihály Debrecaen, bus-uteza 714. sz.. Ptí-Uz MóriU aiztJŰos Nagy-Kála, Fasska Irma Asaód, Gombái István Mi»kolcz. tót-utraa 4. szám. Keinert Btstő kertész Budapest, VQ. Istvánut 5. szim, Kstoua Lajostí Miskolcs Belgrád ateza IS. szám. Ä Levelezésekre 3 darab 5 kros bélyeg beküldendő. 4 RADEIM SAVANYÚVÍZ. Európa legdd8abb tartalma szikeny-lavanyos savanyuviaelnek egyike Hathatós és gyógyerejü alkatrészeit tekintve, minden hasonló forrást jóval fölilmnl, s kiválóan lavany-tartal-ma által fünik ki, a meW még eddig ily nagy mennyiségben egy ásvinyvizben sem találtatott. Ezért a radeini savanynviz különös gyógyhatdsa mindazon betegségekbe!/ és bajokban jótékonyan nyilvánul, melyek a bugyany túlságos fölöslegén alapulnak, mint köszvény, epebajoknál és hugycsötakárnal. Gazdag szénsav és szikeny tartalmánál fogva merem ajánlani ennek használatát különösen: gyomor- és béUinrut, sápkór, szűkülés, vesebajok, hurutok, mirigy daganatok, golyva és idegbántalmak ellen. A radeini savanynviz savanykás borral vagy gyü-molcs-nedwekkel vegyítve a legjobb ÜDITÖ 8ZBB. ~N és jóval eléje teei^ő a mesterségesen készitetett szikvizeknek. — A radeini savanyúvizek főraktára Ebrensteln Hermán urnái van Na^y-KanlBHán P resburger-féle ház és Knor-czer Károly ur vendéglője melletti boltban. t\ < Fes&elhoffer József Nagy-Kanizsán, Göncz L. gyógysz. Csáktornyán, Klein József Barcson, Kikaker K. Kirch M. Szombathelyen ajánlják t. cz. vevőiknek „ZACHERL" legújabb kiválasztott porkülönlegességét, mely erőre és biztonságra minden eddigi szereket fölülmúl: ZACHERLIN" 5T l -minden ártalmas és alkalmatlan rovar teljes elpusztításáért és kiirtására, mint poloskák, bolhák, svábbogarak, molyok, legyek, tetük, hangyájk stbr Különösen arra kellfigyelmezfetnem a t. cz. közönséget: BZACHERLINu-t nemö sazetévesz- /X^ teái a közönséges rovarporral! „ZACHSALIN" csak eredeti üvegekben, de sobasem becsomagolt papirosban, vagy Dyilran mérlegelve lesz eladva Az eredeti üvegnek kell hogy névaláirisommal és védjegyemmel legyen ellátva. 4 ! I A Palu-Expeüer! Tizenöt év alatt eaen régbeá.lt bási szerrel csús, köszvénj, stb.-nél elért eserenna^s gyógy eredmények keses-kednek arról, hogy egy beteg sem fogja megbánni, ha eme figyelmes tetés által egy kísérlet tételére biratott. A legtöbb családnál mit készletben tartatik a valódi horgony Pain-E x p e 11 s r. Ára eren .szigorúan szo iid eredeti készítménynek igen mérsékelt, ugyanis pslacskon kint 40 és 70 kr. nagyság szerint a s legtöbb gyógyssertárban késsletben Ha misitráay kikerülése Tégett, tessék a Ky4rj"gye v .horgony"-rá figyelni. RicIUer F. Ad. ét társa Bécs. Kőre kár Prágában as .árany oroszlán« gyógy sser tárban Kik Iss-p I a t Z 7. 2351 3—5. „Melléklet a Zalai Közlöny 188ö-ik évi 13-ik számához." Gr. Zichy Jeni indítványára a Clayton et Shuttlevrorth czég fel fog szól-litUtni szalmakötélfooó gégék kiállitá-»¿ra. — Mindkét ülésnek ezenkivül egy foQtoi kérdése volt a nemzetközi osztály kiállításáról késsitendő katalógus, melyet Nagy Dessó. Miklós Ödön, és a bisottság jegyzője dr. Toldy László fognak sser-keszteni. A nemzetköií osz''ály kiállításába több igen érdeke« tárgy, hely szűke miatt — dacsára a két csarnok nagy voltának, — nem volt bevehető. A fővárosi lakásirodában márcs. 14-ig 335 lakást jelentettek be. A soproni keresk. s iparkamara . köréből. 1. Hirdetmény. A németországi birodalmi-tanács elfogadván a gabonaneműekre, liastre és egyébb őrleményekre javaslatba hosott vámok felemeléséről saóló törvényjavaslatot, egyszersmind ason határosatot hozta, hogy as oly scsllitmánvok, melyek kimu-tatha''ólag f. é. január 15-ike előtt kötött Qflet folytán vitetnek a német vsmterü létbe a régi vámtételek alá esnek. As üsletnek január 15-ike ©lőtt történt megkötése osak aton esetben fog oe-biionyitotnak tekintetni, ha erre nésve valamely németorssági biróság vagy köt-j-gyző előtt kötött, vagy általok hitelesített szerződés mutattatik lel, vagy pedig ha a kérdéses körülméoy valóságát két német tanú, kinek hitelessége ellen fogás nem tehető, bisonyitja. Miről as érdekelt körök esennei tesitletnek. Sopron, 1885. márcxius 12-én. ki< ér- II. Hirdetmény A nagy mélt. magy. kir. földmi volés-, ipar- és kereskedelemügyi ¡siníaterium-nak értesítése szerint az osstr. cs. kir. kereskedelmi ministerium a háaaló keros-k«dést Aroó gyógyhely területén agy ógy-idő tartamára (év énként szeptember 1 étól május 31-ig) megtiltotta. Esen tilalom hásalási i— hsjyok 17 §-ban és as e §-ot kiegéstitő későbbi rendeletekben bisoayos vidékek Wkóinsk $ bistcjitott jogokat nem érinti. Sopron, 1885.'' márcüni havában. A keresk. és iparkam. GSÁRNQK. Ó NEM JÖN. — Az .Életből merítette egy kere«kedü segéd. — Hiába várjuk. Néhány verőfénye« nap, hogy letegyük téli kabátainkat, min, ahogy egy csinosan sserkesstett • „as életbői" eredő előfizetési felbivés elég, hogy letegyük az előfizetési árt. Sokan már letették mind a kettőt, egyik ra^y másik hivatalosan, néhányan caak agy passióból. Ex utóbbi annyival kellemesebb, hogy a passiót szokásos jói meg fiselni; mig ellooben a hivatalos letevés már magában véve ia kellemetlen, mert mindig külső befolyásnak eredménye. De hát mit csináljon az ember, — a természet hóbortjának ép ugy engednünk kell, -«int as erős külső befolyásnak. S mi van abban, ha már egyszer fel is sülünk, elégtételt találunk mi abban, hogy megteltük magunkét, Istenekkel pedig megküzdeni, nem tudunk. Újra fel veaazük téli kabáijainkat, pedig kölcsönt akartunk reá felvenni. Essem be jut as a nóta: „megverek valakit, vagy engem valaki;* de ne gondolja ám a t. olvasó, hogy es as éa nótám. Semmikép, de ha valaki elém tessí a kóttat, biz én elfújom neki, a ha netán rosszul lenne tőle, es már aztán nem as én hibám. Különösnek fogják tán találni, hogy egy kereskedőaegéd tárcsát ir és való-bac különös is, mert eddig as volt a szó-járáa. hogy kereskedő a rőfnél, kecske a káposztánál. És ha normália időket élnénk, nem is fogtam volna a tollboz, de ha februárban nyári kabátban, már-caius végén pediglen téli kabátban járnak, ugy hiszem nem lehet csodálkozni ason sem, hogy keraakedősegéd létemre tárcsát írok, még kevésbé ason, hogy tárcsámnak olyan cslme. adtam, mely tán caak ritka esetben kellemes, de jelenleg divatos és mint kereskedőnek a divat után kell magamat irányítani, igy p u. nem jöo a kundschafi — nem jön a zsidó a főrendi házba — nem jön a kft-sönaég a ssinhásba — sőt „az életből sem jön mindenkinek agy a mint akarja, de mit törődöm én assal jön-e a kund-schaft vagy nem ; megélek én a fizetésem-bői. As még nagyon is különös lenne, ha én gondoskodnám főnökömről ia, hiaz ez esetban már egészen felfordult volns a világ; pedig, hogy még nem fordult fel, legbiztosabb jele, hogy a főrendek most vitatják : mik épen lehetne legszebben felfordítani, hogy mégis m sden a régi helyén maradjon, se ne jöjjön, se ne menjen. Nemcsak a rabbi, hanem a ssidó honvéd is kisebbségben maradi, már l. k nálunk a szinhásban. Pedig be kár volt el nem jönni, megszerezte volna magának ezáltal Durst Itzig - azenzuat s legalább ő bejuthatott volna — Knorczer bácsi éttermébe; de hiába noki is csak annvi jut „az életbőla mint a többinek. Ugy látásik azonb»n, hogy jobb idők fognak jönoi, mert eddig csak mindig azon panaszt hallottuk, bogy sok as adó, most meg as a baj, bogy kevés as adó, sót hercaeg Essterházy Miklósnak, csupán azért, mert évenként 300.000 trt-nál több adót fisét, számtalan irigyei is vannak. Engedjék meg, bogy kereskedő-segéd létemre bátorságot vettem magamnak ily nagyrangu egyénről említést tenni, de én értek a geeobát hez. Ha a t. olvasók látni fogják, hogy én annyira be vagyok avatva berezeg Essterhásy Miklós ügyeibe, hogy még azt is tudom, mennyi adót fize-, ugy bisváat ast fogják következtetni, bogy én jó ismerőse vagyok éa es által a kundscbaft jönni fog. D* nem oda Buda, én ezeu ismeretséget épen ason érdemes vevőknek köszönhetem kik kuad»chmftok másutt és ig^ hozzánk nem jöonek, mert ez által alka.mam van félig ülve, félig lógva (már t. i. a lé rán) a hírlapokból ily nemű ismeretséget köthetni ; sót ezáltal még oly családi titkok ia jutnak tudomásomra, miket a hírlapok, — tekintve as illető család társadalmi tekintélyét — » legkíméletesebb módon hasábrz4m hoznak a közönség tudomására bizva ennek titoktartásában. At. sserkesstő urak némelyike ugyanis Bas életből'' szeren menteni közleményeit, pedig es nem helyes, mert épea agy mint én, más sincs ason kellemes helysetben bogy mindenkor „a* életből* meríthesse ne-táni tudósításait. Azért legtöb bnyire mindaz mi wat életből'' jelleget hordja magán, nem saokott való lenni, hanem legtöbbnyire valami képzelt. S ha .mégis oly gyakran haaznáhatik, annak oka as, bogy még mindig nj vonzerővel bir a közönségre. Nem keál aaonban mindent ké''Zoenzuek venni 1 Ne menjen a t. olvasó sem nálam, sem másnál lépre. Remétől s L közönség nem fogja • osa néven venni esen figyelmes élésemet, de sokakra kellemetlenül fg halai. A hatás asonoan nem általam idéstetik eJó, nem is kUiaó befolyás, hanem bizonyos óni a g kifolyási által. Sokan fognak íeiaóhajiani: vájjon vissont Iálandjuk-e ast ? Midőn magam is esen kérdéssel foglaikosom, legnagyobb rneglepe''ésemre egy uri ember lép üslei&nkbe. — Főnököm arcsa derülni bead, as enyém meg eleö''éiűl. Derű éa borc egysaerre. Én: Van aserencsém, mivel szolgálhatok ? ó: Kérem ne írjon többé tárczát at életből'' Én: Hs tudtam volns ur»m, bogy ön is elfogja olvasni, sem tettem volna, mert én csak passióból írok« ó: Kereskedősegédnek nem ssabad ilyen passiójának lenni, mert „as életből'' csak én ssoktam írni. Én: Jól van nram én nem irok többé, de remélem, bogy On irni fog. Főnököm esen parbessedet hallva, köseledik hozzám »igy szél: sMint hallom, maga tárcsát irt „as életből," nem szeretem, ha embereim ily nemű dolgokkal foglalkoznak, de minthogy már megtörtént, ám legveo, es az ar azonban saját állítása szerint hivatva van ?gy«t-mást írni „az életbőiu ée hivatalosan pártolni as irodalmat, ha nem tenné, akkor jogába., áll önaek, hetenként egy lárczávsl kedveskedni „as életből. írjon annyft, hogy a közönség kárpótol-tassék a másik veasteaségért Figyelmes* tetem azonban, bogy munkájára semmikép előleget ne vegyen, inkább a havi fize ésére." Mi alatt fónököm e szavakat hozzám intér.te, as éu vendégem szótlanul kiosont, még ast sem mondotta: „viszontlátásra." És moat éu, velem pedig egy sereg oollegám 1 flóiea erejéig keseregjük as irodalompártolást. Annak legelső ka serü cseppjeit 9at életből* merítettük. Flóreseink oda van ak. ,At életből* nem lett semmi. ó nem jön 1 Hírek. - Az uj evnegyedctel ismét bátrak vagyunk lapunk pártolóit és barátait,felkérni,hogy lapunkat tovább is pártolni, terjeszteni szíveskedjenek. — E rövid év-negyed alatt meggyőződhettek, hogy év elején tett igéretünket beváltottuk: s erre nézve több, a megyei nyilvánosság terén jelesen szereplő egyén levéUleg kifejezett, nagybecsű elismerése van kezeink köíött. Éppen azért erős föltevésünk, hogy szerény, csendes munkánkkal s jóakaratú mérsékletünkkel az elismerést mxrvd-inkább ügyekezünk iérdemelni. — A megyei eseményeket mint eddig, ugy ezentúl is pontosan registr áljuk. Erre nézve derék tudósítóink eddigi szíves és önzetlen buzgalma biztosítékot nyújt nekünk. Azért hiszszük, hogy az igényeknek minden oldalra sikerülend megfelelnünk, s a szives pártolást kiérdemelnünk. - Az előfizetési ár lapunk homlokán olvasható. — 7 isztelettel : a s2Briesztósé£ és tíaiöMraíal. — Hetifksár a lefolyt héten egyáltalán nem volt A sserdán tartatni szokott hetivásár napját lefoglalta (pardou! elfoglalta) az erre esó Ünnepnap és így kedden lett volna a helyettes hetivásár, akkor meg oly rossz idő volt, bogy a vidékről egy lélek sem jött ba é» agy a város belsejében levő piaezok mmt a marhaváaártér ''üresek voltak. — Eiért a piacai árak sem voltak jegyezhetők. — Országra Tásár lesz Nagy-Ka-nisaán, f. hó 3«.-án; mely valószínül g népes is lösz, mivel a legutóbbi hetivásár alkalmával a rossz idő megakasztotta volt a közlekedési. — Yasati tisztTiselólnk kik a hét folytán beállott zivataros időben voltak szoigáleeÉsHa. Egjytiafiaak izzadtak. A boérlteső tömérdek vonat t«Mfi egy-ké- órai késé&se. jött. A vihar s er<5s kar vazás valamennyit késleltette u''.jában. Az izzadó hivatalnokoknak bizony abban a oaudar időben se lehetett valami kellemes, ott a „jó meleg saobában." — Eljegyzés. Városunk egyikaaép-jét, Blau Jóssá kisaassony, eljegyezte dr. Perko Viktor, kaproncsai ügyvéd. .Isten áldása legyen rajták! — A ttzoltók zászlóját, mely Hencz Antal, volt fóparancanok házánál volt, f. hó 22 éa vitték át egész ünnepély eaaéggei, a tűzoltói senekar harsogó indalói kiséreteben Sallér L-jos, ojonan válásított főparancsnok lakáhos, — A tiszti öns. szövetkezetnek f. hó 22-én tartott rendkívüli közgyűlésén Nyuli György leköszönt elnök helye''.t közfelkiáltásba HugonnayKáimá n gróf urat, Bcrnsrd Sándor leköszönt igas-gatósági tag helyébe pedig T ő 11 ö s a y Béla törv. biró urat választották meg. — A ssövelkeset kebelében eddig létesett fogyasztáai osztályt — értesülésünk sserint as uj einök nemcsak fentartani, hanem még bővíteni ireóhajtja ; névszerínt kelmeáruval és tűzifával. — Havazás volt városankbsn és vidékén, f. hó 22-én és a követkeaó na pókban. A derült napokat egyaserre sse-les, komor télies napok váltották fel. — A „Jézus sz. gyermekségének műre* ré#zére szerkesztőségünkbe küldött Mar k ó Lujza 220 drb. éa Kallander Mari 563 drb. elhasznált bélyeget. Vajba memül több növendék buzgólkodnék s sép csélu táraala''t munkájának előmozdításánI A nagyobb összegű, a hozzánk beszolgáltatott gyűjtéseket mindenkor hirlapilag nyugtázzuk. — Gnlyás Gizella kisasszony hangversenye f. hó 27-en rendkívüli hatás kíséretében folyt le. A fiatal müvéssnő e fölléptéről lapunk jövő számában fogunk érdemisgesen szólani. A közelgő hnSTéti ünnepek alkalmával szombaton, f. évi ápril 5 éu kéjvonatok indulnak majdnem felére lessállilott menetárak mellet. Kanizsáról Bécsbe, továbbá Kanizsáról Fiume, Trieszt és (góshajón) Velenczébe A triessti, fiumei és volencsei utasásnál megtekinthető a villany nyal világított világhírű adelsbergi barlang. Bővebbet s kimentő és mindenüti látható falragaszok, továbbá minden vasútállomási portásnál műsorosatok ingyen kaphatók. — Scbroek! G. alsó bécsi uUsási irodája, I Kolowratrink 9. — Betöréses lopás. F. hó 22-én virradt''ra Kellermann József kis-kanizsai lakóénak ssuppos házfedelét ismeretlen tettesek felbontották s onnét s padlásdeazkák felszedése után a kamarába hatoltak, füstölt hust egy vén-dely sairt és egy véndely olvasztott vajat elloptak. Látásik, bogy köseleg a husvé''. A nyomozás erélyesen foly. — Virrasztók gw-ázdálkodá*. Mult ssombatról vasárnapra átmenő éjjelen, hajnalban, egy kis-kanissai halottas hásnál virrasztók, a halott egéss-ségére ürített kncsÓk tartalmától oly rózsás kedélyben voltak, hogy hazatérés közben utjokba esó Weinber-ger Náthán kis-ksnissai szatócs házának ablakjait besasták. — Miután es már cam tartozik a virrasztási csere-raoniáhos, a garáada euhancsok ellen a vizsgálat folyamatban van. — Piiczetőrók. A napokban Tá-losi János garabonczi lakósnak ugyancsak a garabonczi hegyen !evó pinczé« jé'', ismeretlen lettesek feltörték és onnét uagyobb mennyiségű (pálinkát kp tak — A csendőrség s tolvajokat erélyeset nyomozsa s a betörőknek ugyan-cssk a körmükre éghetett a doiog, V mert bizonyos Russa néven ismert tolvaj, miat egyike a betörőknek a ka oisaai ssolgabiróságnál f. hó 27-én ön kéol jelentkezet''. — Szalapi i zségben ámult hét egyik napjának lén egy házban, a gasds padlássa gyanús sörgést hallott. Megtudandó e szokatlan zaj okát, kilépett szobájából, alig tett azonban néhány lépést, egy a fejének irányozott balta ütés-sel a földre teríttetett. — A zuhanásra kisiető asszonyt pedig, — a valóssinüleg őrnek elállott gazemberek egyike, — egy hatalmas lövésael fogadta. — As éles golyót, mely mellébe hatolt, as élet s halál között lebegő asszonynak, — e sorok írásakor — még nemzikerült eltávolítani. — A tetteseket nyomozzák, s hisszük is, bogy erélyes csendőrségünknek es irányban is kifejtendő ébersége, késre keríti a gazokat. — Nagy ifi* TOlt f. hó 20-áu délután V, órakor Szent Péteruroo. mely alkalomkor 9 ház melléképületekké együtt leégett. A tűz keletkezése ismeretlen, de sejtik, hogy bossu müve volt. Alig 2 booap alatt ez a harmadik tüzeset Ssent-Péteruron — Kántortanító választás lesz Pacsán. april hó 16-án. — Hamis huszkrajezárosok forog nak közkéz-n. Kötelességünknek tartjuk erre közönségünket figyelmestttti, bogy péos-átvételnél mindenki óvatos legyen. -£sen hamisított husskrajcsárosokat leg-buAeaabban pengésükról lehet megismerni. Béül t. i. sárga résből vannak s csak külsejök van nagyon vékonyan es-üsttel futtatva; ennélfogva sokkal tompább peogésüok, mint a valódi husskrsj csárosok. — Kuriózum. Sok minden csodás dologról sengett már sz ének. Hallottunk mesét már repülő békáról,öklelőszunyog ról, vágtató csigáról, véi szomjas bárányról, legtöbbet pedig a vasorrú bábáról. As azonban «mit nekünk Warasdról írnak, páratlanul áll a mesék világában is. Hát még valóságban 1 Ped g bis megtörést és mi több: Warasdon, ti a még sehol föl nem jegyzett história, begy a posta-lovak megbokrosodtak és elragadtá ka posta fcocsist. Hjah, jó as a jó horvát véri D<* mit ssólnsk ehhes Chinorány Bódi bátyánk bölca-nyugalmu posta-gebéi ? 1 — A gynró-gyógymódszer (ma- Magé) ujabb időben legkiválóbb orvosaink által igen jó eredmény oyel alkal mastatik ssugosok, bénulások és caúsos bántalmak elhárítására éa uegasüniaté* sére s e czélra a legjobb hatásúnak nyilvánítják a Brássy-féle sósborszeszt. Erre vonstkosólag Dr. Lóriocsy Ferencs ar, a k. k. orvosok orsaágos egyesületének titkára, tüdő- és ssivgyógyász, a kővetkező levelet ioiézte Brásay Ká''-mánhos: »Budapest, 1885. márcs. 12 T. Brásay Kálmán osgykereekedó urnák Budapesten. Csúzos (rbeumatikus) bántalmaknál, as esen betegségek következtében gyakran fejlődni aaokoit szívbajok eiharitáaa cséljából, valamint azámoe bete légnél, egyébb gyógyha-tány mellett igen ctélsserű as ugyneve» sett bedörzsö''és-kenC-gy uró-gyégymód (maasage) s esen műveletnél as ön áltsl késaiteit kitűnő ömseiételü sósborszeszt minden esetben igen jó eredmény nyel szoktam hassnáini, s igy aat mindenkinek ajáplhatrm. — (Három knyczkrral) naponkint essköaölm lehet testűnknek alapos tisa-togatását • es által egy egéss sereg betegségnek elejét vehetjük, melyek a taplá!-kosás s emésztés rendes meoeiének megzavarásából (székrekedés, gyomor-, máj , és epebsjok, arany eres bántalmak, vérto-lúlás étvágy-hiány, stb.) erednek. Brandt R. gyógysseréss svájcs labdacsait értjük e tiszti ló eszköz alatt, melyből egy dobozzal 70 krért kaphatni a gyógyszertárak • ban. Megfigyelendő hogy a doboz czim-lapján rajta van-e a fehér kereszt vörös mezőben s Brandt R. névaláírás. asokéná fogná darabo-legujabb ®gy ¡¡y adja, ez gi olass operát rántanak eló, különb lenne, ast hiszem ön állítani. Én nem kívánom, hogy »dják Sakeipearo drámáit, Moliére vígjátékait, Moretó darabjait vagy tudja Isten mit, habár ezekre is ssámot tarthatnánk. Ast se mondom, hogy Szigligeti, Ober-nyik, Katona vagy Tóth és Kizfaludy vagy piano Dobsa darabjait ssedjik elő; holott sseket követelhetnénk i. De bogy rém-drámákért, 6 Benézz által kisért oparáké''t. díszlet nélküli Aranyemberért, a fentieken kívül még j Csepregy-,Csiky-, s TdtL-féle ka-'', Rákot; Asopasát, sem a operetteket és a vígjátékokat nagy és jéerejü úrssság nem elég ok urra, hogy a közönség közönye saját kösönyüknek kapuja legyen. Vad gal am bo t, Lilit. Ripp v»o Vinklé''. Gáspáron ét, E rdószépét Figaró I ak odal m at, Arany lakodalmat stb. vártunk s kaptunk helyébe „elókéssülat alatt'' oly darabokat „ahol unatkosnak.u Esek után azután a kösöoség is csak ast moad-ja loghelyesebbeo : „Váljink el !• Baboss.« Helyet adtunk a f»oii i.yilt levélnek ; meri tudjuk, bogy mindenki szereti és s tisstesség korlátai kösi mozogván, el is várja, hogy véleménynyilvánításának a nyilvánosságnak ssant lap helyet adjon. Nem sseretnŐk sson ban, ha esen, — bár kissé erős hangon tett, de tagadhatatlanul jóakarata felszólalna bármely réssról is félreértet* nék. Annyit s dolog enyhitéseül minden esetre meg keli jegyeznünk, hogy a müigény és a közönség igéaye nens mindenkor egy. És a vidéki ssinigaiga-tónak e ket ő közt fenforgó különbséggel kell mindig különböső módon — az eltéré* mérvéhez képest — vándnrláaa poaitioio megalkudnia És hogy Sághy N«gy-Kanissán e körülménynyal nem rosszul alkudott meg. mn''att.a a tap%sa-Ulat. A nagy-kauizsai közönség éppeu azon darabokra sereglett legjobban, miket felsaólaló kifogasol. És a további repertoire is olyan darabokat tartalmas, melyek véleményünk szerint nagyon-nagyon m-gfeleinek a nagy-kanizsai „fejlett m ü i g é n y e k n e k",* mert köztük van, kérem, a , Vad galamb-ia. — . .i Réssünkről hissssük, hogy a színigazgató ur minden módot elkövet a repertoire változatossá tétele iránt, aj darabokat is ssiveeen mutat be, caak kösönaégttnk is vegye napi repertoire-jába a aainhás-látogatást. A fenti ayilt telszólalás és meg-'' jegyaésOnk kissé terjedelmesen igénybe vévén e rovatot, röviden ossk az előadott darabokat emiitjük meg. Márcsius 21-tól 27-ig ssinre kerültek a „Tronba-dour", „Csigá.iy Panna", „Zsidó honvéd", „Bűvös vadáss" és „Sárga csikó" czimü darabok. A kösönség — különösen a „Trou-bsdour''-ban ssufolásig megtöltötte a házat, mely még a legutóbbi zivataros időben is eléggé látogatott volt. Sziaószet. A szintűül repertoire tárgyában a következő telaaélalasi vettük: ,Nagy-Kanissa, 1885. Tisstelt zserkesstő ur! Nem asért, legkevésbé sem, mivel ma van éppen a Uvass kezdete és ilyenkor minden ember jobban busdul; ¿apjának iránya és menete som as, mely tollat ra-gadut velem, a készt megszegetni velem fogadásomat; egessen más tárgy., a sziné-ssetí ropertoir,amelynek tárgyában kénytelen vagyok asért felszóialni, hogy nem annyira a most itt levő ssinéaset érdekében, mic. a jövőre idejövendőkében megtegyem éisrevétsleimet és pedig annálinkább, mert ön is osak a már itt ledarált darabok érdekében emelte fel os.ik sz»Tát. Ast agy hiszem ön is jól tudjs, ®gy ily városban mint Kanissz, a mfiigények egy kissé fejlettebbek, mint akár Lendván, akár Letenyén, de hogy a mi repertoirunk esek énéi asért, mivel köaban-köiben egy-egy re-1 Irodaion. (E rovat alatt kfizlStt, vagy bárhol hirdetett munkák kap''uatók vagy megrendel-betSk WajdiU József kBnyvkereskedásébee Xagy-Kanizaán.) — Megjaisst: Uj zenemű Táborzzky ás Parzch nemzeti xenemfl kereskedésében ¿pesten ; „Soh''sem balunk mag (Igazat ssoktam beszélni)" Eredeti daL szerzé Komlódy GyoU. Énekhangra zongora ki »érettel Z\|kalmaata: Ábrányi Kernéi ára 1 fit. Kaphat* : Wajdlta József kOnyv is zenemű kereskedésében Nagy Kanizsán. - Yettük a .Sesdfiz«'' 28. számát • következő változatos tartalommal: aáz uj f5a ispán,u regáoy, Tolnai Lajostól; „Pompái orzaáf," satyra EndrSdi Sándortól; hA véf-zet," regény, Margitay DeaiCtíl ; trKi Utte?'' bezzély, irta Kazár Emil; „Székely támsd. zzékely bánja," Wrténetí regény P. Szatbmárv Károlytól; , Egy ki« tévedés," adoma 8sin; Pétertói; „A gráaátkövw asszony," Harlitt E legniabb regénye, fordította Mártonffy Frigyes. „A vógzates levél,''1 bamorezzk Ezaket követi a boríték érdekes tartalma, a. m A magyar gazdasszony, vegyesek, talányok, talány fejtők és szerkesztői posta. A minden v^«ár-nap megjelenő „GondttzS- alfifizetési ára negyedévre 1 frt 50 kr. Az elótzstéai pénzek Székely Aladár kiadó tnlajdonosboz kflldec-dók: Budapesten, VII. dob-ateaa 14. Figysl-meztetjttk o''vaaóinkat e kitűnő lapra, . elj ápril alsején a harmad.k évnegyedébe lép A kiadó nindenkinek sxo''gál mntatványszámmai ingyen és bérmentve, ki e végre hozzá fordu!. Egy aggasztó betegség, melyben szám talan osztály szenved Ezen beieg«ég jeleniéktaleo gyomorbajja kezdSdik, ha azonban elbanyagoltaiik kiterjed az egész testre, m a< támadj a a veséket, a máját, a mellmirigyeit, izóval az egész mirigy-ránc szart, elannyirs, hogy az álul* meglepett valóban szomorú végzetnek van. kitéve^ mignen: végre a halál megmeoti kínjaitól. Exer. betegség igen gyakran má» beteg»ég-kkel té^t-eztetik Össze, de ha aa olvasd az alább k^vetke»« kérdéseket intézi magához, akkor kép<-»''le«Btl megítélhetni, ha vágjon »zexi»ed-e S ilyen bajban vagy zem. — Érzak-e én étkezés ntác gyomor-nyomást, fájdalmat vagy légzési a ebé aaégei ?