* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 10.97 MB | |
| 2023-05-26 13:17:20 | |
 | |||||||
Nyilvános  302 | 464 | Rövid leírás | Teljes leírás (301.08 KB) | Zalai Közlöny 1886. 036-039. szám szeptember Zalai Közlöny A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank”, „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület”, a „nagy-kanizsai tisztiönsegélyező szövetkezet”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmány"-ának hivatalos lapja. Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap. 25. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: \AGY-KA\IZSA, 1886. Szeptember 4-én i Klöfizetési ár ** ct.-p . • • 5 frt — — fél evr* . ■ . • 2 frt ÍK) kr vr<léve . . . 1 frt 25 kr. Egyes szá* !0 kr H I R I) K T ß S E K üiiítbo* p"tit*orban 7. ;ná<odszor ö » mio(l*''ii toráhhi »t»rért 5 kr NYILTTÉRBEN .ronkéut 10 krért v^t«tnek f-1 i i »tán illeték niio<lfn egyes hír .U-u-k rt 30 kr. fizetendők. Huszonötödik évfolyam. 1 ; ?v I I A lap szellemi részét illpiSkötl^- mények a szek«»azt5ség8«»z, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve intézendők : Nagy-Kauizsán Wlassicsháx. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok vissza Bem kSldetoek ~ A nagy-k nízsai „Kereskedelmi Jparbank", a „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó-egylet, a „zalamegyei általános tanító títüktu, a „nagy-kanizsai kisdednevelö egyesületa „nagy-kanizsai tiszti-önsegélyző szövetkezet", a „soproni kereskedelmi s iparkamara11 nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megyénk tanügye 8 tanfelügyelője. Társadalmi lap vagyunk ; az Furopa szerte hullámokat veró politikai mozgalmak csak másodsorban rrdekelnek bennünket és nem tartoznak hozzánk. A mi leikünkőn első sorban a közművelődési, a, társadalmi mozzanatok feküszuek. S vájjon a közművelődés teréa mi lehetne megfigyelésünk legfontosabb tárgya, ha nem a tanügy? Országos tanügyi mozgalmak megyénk közönségét csak közvetve érdeklik és érintik; de annál közvetlenebbül a megye tanügyének emelkedése vagy hanyatlása. Hogy megyénk tanügye minő képet tár elénk a múltból azt az időről időre megjelent tanfelügyelői jelentések, eléggé feltünteti. Örömmel keli konstatálnunk, hogy megyei tanügyünk felvirágoztatására a legutóbbi két évben nagyon sok történt. És ebben az érdem oroszlánrésze a buzgó tanfelügyelői működésnek jutott. Ez előtt két évvel Zalamegye un fel ügyelőjének elhunytával a m. ministeriura ezen sok tekintetben kritikus és (vegyes nemzetiségű megyénkben) rendkívüli finom tapintatot, s egyúttal a nemzeti egység misáiójához mért lelkesültséget és erélyt igénylő állásra dr. Ruzsicska Kálmánt nevezte ki. Mikor állását elfoglalta, az egész megye közönsége, de kiválóan a tanügy férfiasi kérdő arczczal néztek feléje, hogy mi lesz most ? Legtöbben azt hitték, hogy a kinevezett uj tanfelügyelőnek első dolga leend kerületéi végigkocsikázni egy-egy nevezetesebb position „kitűnő* banketteket csapni; itt is. ott is bemutatkozni, szóval megcsinálni azt a szükséget, ami egy ily fontos állasnál nagyon szükséges az iránt, hogy a működésre talajt készíteni lehessen. Mekkora lett azután a csalódás. és bámulat, mikor a fényes installálás, a bemutatási diadalut helyett mindjárt a csendes, a lármát zalom s az iránta nyilvánított ra-. gaszkodás olyan őszinte, olyan pár-tatlao, minőnek a zala-egerszegí közgyűlés alkalmával mutatkozott; mikor a lelkes vezér büszkén vallja magát Umtónak s\ benne minden tanférfiu igaz jóakarót, barátot tisztel és szeret: akkor oly tényezők vannak együtt, melyek megyénk tanügyének hatalmas lend''lletet fognak adni. Dr. Euzsicska tanfelügyelő, vezérnek termett a szó szoros értelmében; mert — ami minden hadvezéri talentumok kö-cött a legfőbb — megbírja nyerni a hadsereg ragaszkodását, majdnem a vakonköve tésig. Telve van ó a mellett idealis-mussal, mely minden léptét; minden tollvonását, minden tettét'' a szent, a magasztos ügynek biztosija és kizárja a, nem tiszta szándékkal fel=> szinre vert s az ügyre nézve káros törekvések diadalra juthatását. Vannak, kik a tanfelügyel >i állást „kormánybiztosi" állásnak szeretik tekinteni. Nagyon tévednek. Azok a ten-felügyelők. kik állásukat : kizárólag olyanul tekintik, békóbaj veri? a tanügy szellemét Biztosa; bizományosa igen a kormánynak ameny-nyiben a törvényhozás s á ministeri rendeletek intencziójának őre, de plsó sorban kiküldött vezér-harczosa a; tanügynek, buzditója, leltesitője, védője, (s ha az ügy kívánja) sujtója is a tanügy emelésére, fölvirágpzására hivatott harczosoknak. Ilyenül mutatta be '' magát a Z.-Egerszegen tartolt aug. 27-iki tanítói közgyűlésen dr. j Ruzsicska Kálmán, megyénk tanfelügyelője, éppen azért -mi nagyon sok és szép reményt füzünk az ő tovább'' (most már a megye többi részére is intensiv erővel kiterjeszkedhetőj működéséhez s mogyénk tanügyének áz ő aegise alalt leendő fölvirágozásához. nem ütő munkához nyúlt. Tanulmányozta — mint a hadi tervet készítő vezér — megyénk tanügyi állapotát. A tenfelügyelőségi archivi-umban őrizett jelentések, meg a megyei tanügy állapotát jól ismerő szakférfiak és tanügybarátok azután megmutatták neki az irányt. Muraköz! Göcsej! .Az elsőnél tettet kívánt a nemzeti. egység eszméje, a másodiknál a népoktatási mizériák. Erre a két positióra irányozta tehát figyelmét, ide öszpontositá tetterejét, a reformtörekvések keresztül-vitelét illetőleg. Mig ő feladatának és küldetésének tiszta tudatával, lankadatlan erély-lyel és. példás tapintatossággal munkált, dolgozott és pe^ig szép eredménynyel, addig a »fényes körutat,'' az „ünnepélyes . bemutatást* várók valamelyike jónak látta a „ Budapesti Hírlap" egy is azon időbeli számában, a tüntetés nélkül működő tanfelügyelőt megtámadni, hogy mért nem mutatkozik? mért nem te3z valamit már? A kíméletlen támadásra fényesen felelt az akkor kiadott évi jelentés. Abból azután kitűnt, hogy dr. Ruzsicska nagyon is sokat munkált Muraköz- és Göcsejben s pedig oly eredméaynyel, mely nem megtá-madtatást, hanem kitüntető elismerést érdemelt volna. Ó tettekkel vivta ki azt a népszerűséget, azt az általános tiszteletet, mit helyzetében talán legtöbben más eszközökkel ügyekeztek volna elérni És m>st, hogy a legutóbb (aug. 27-én) tartott megyei tantestületi közgyűlésen megjelent, már olyan osztatlanul nyilatkozó tisztelet vette őt körül, minő csak a valódi érdem jutalma szokott lenni, Megyénk tanügyének jövője elé őrömmel nézhetünk. Mikor a vezér-ség olyan férfiú kezében van, minőnek dr. Ruzsicskát a tan kerületében működő tanférfiak kivétel nélkül ismerik ; mikor a vezérbe vetett bí- A zalamegyei ált. tantestület közgyűlése. Megyénk ált. tantestülete, aug. 26-án és 27-én tartotta meg évi rendes közgyűlését Z.-Egerszegen, melyen a tagok szép számban jelentek meg annak daczára, hogy a m. kormány az állami és államilag segélyezett iskolák tanítóinak ez alkalomra a szokásos napi és fuvar-dijt nem adta meg. (Elnyelte ezt is a 20 millió deficzit!) A közgyűlés megfelelt mindenben a hozzá kötött várakozásnak. Lefolyt simán s az ügyek fontosságához mért komolysággal. A megye székvárosa örömmel győződhetett meg arról, hogy a tanügyet érdemes emberek szolgálják. A tantestület tagjai viszont örömmel tapasztalhatták, hogy Zala-Egerszeg, mint a megye székvárosa, valóban követendő szép példát eyuj-tott arra nézve: miként kelljen a nemzet legszegényebb s még most is legkevésbé méltányolt napszámosait az általuk szolgált nagyfontosságú ügyhöz képfest méjtányoln:. A tanítók ott a legpéldásabb vendégszeretettel voltak fogadva. A város derék, ügybuzgó polgármestere: KovátsKá-roly, folyton a tanítók körében volt s őszinte gondossággal nézett utáua, hogy körükben jól töltvén idejöket, onnau édes emlékkel távozzanak. Ezt el is érte, mert nincs az ott jelenvolt tantestületi tagok között talán egyetieu egy sj, ki édesen ne gondolna vissza a Z.-Egerszegen töltött időre. A közgyűlésen is buzditólag ható érdekeltséget lehetett tapasztalni a város küzönsége részéről. Megjelent ott megyénk ritka-buzgalmu és szeretett alispánja :x Svastits Benő és szónoki hévvel elmondott szép beszédben üdvözölte az egybegyűlt tagokat. Ott voltak még Kováts Károly, polgármester, Szegheő m István, törvényszéki bíró, dr. Gra-ner M. orvos, Weisz Izidor, ügyvéd, Lengyel Károly, ügyvéd, Szigethy Antal, Árvay István, iskolaszéki elnök, Nosz-lopy Gyula plébános (Z.-Szt.-Ivánról.^ A szép renddel lefolyt gyűlésen a jelenvolt érdeklődők meggyőződhettek, hogy mily óriási lendületet vett csak egy-két évtized alatt tanügyünk, hogy mily lelkesen fogják föl a tantestület tagjai egyenkint és egyetemlegesen hivatásuk fontosságát. Ez alkalommal mutatta be ma-Igát dr. Ruzsicska Kálmán me-''gyénk lelkes tanfeltinyelóje, ki ezen | első bemutatással is már teljesen t megnyerte a tanitók ragaszkodását , és tiszteletét. A gyűlés minden moz-zauatában élénk részt vett. A gyűlés legfontosabb mozzanata volt a közp nt megválasztása. Már ¡az előértekezleten Z.-Egerszeget em- '' legették s a közgyűlés azt egyhangúlag meg is választotta a központ : székhelyévé. A - tantestület elnöke : • UdvardV''Ignácz lett. Működésétől sokat vár a tantestület. Neki már annyiban szerencsésebb helyzete van mint két elődjének, hogy mintegy ujjá teremtetten kapja át az egyesületet. Bánfi Alajos, négy J évi elnöksége alatt igen sokat tett ■ s tisztét oly ritka tapintattal és ¡erélylyel töltötte be, hogy a jó közszellem megteremtése elmaradhatlan volt. A tantestületet ily színvonalon megtartani Udvardy feladata lesz, ki hogy annak megfelelend, hisszük, reméljük. Működése eredményéről majdan J lesz alkalmunk meggyőződni egy év múlva: Nagy-Kanizsán. A közgyűlés megállapodásairól lapunk hírrovatában emlékezünk meg. Tárcsa. RHichel Angelo életéből.) — Mfitörténeti tanulmány. — Irt*: Nyári Sándor. (Folytatás és vége.) Rómában Oraina Helena grófuő meg-b zta de Volterra Dánielt, hogy a szentháromság templomát műemlékkel láaaa ei; a müvéss elvitte a kész tervrajzodat * grófnőhör, ki azon hitben élt, hogy az oreg Micbel Aogelo halála a áa d-i Volterra lest » legnagyobb művész. Da Volterra axoob''Q »zt tűzte ki feladatásul, hogy a grófnfi és Passerini biborook téves nézetéi nemcsak eloszlassa, hanem őket a mester számára meg is akarta nyerni. Szépen fejtette ki, hogy csak egy &fichel Aogelo és csak egy művészet létezik, s hogy a mester halála ntán gyászba borai a művészet, meri még Raphael >a tanult tíie, akitől szioiéo ő is tanait.-—A grófnő Kibékült Michel Angelo művészetével, mert de Volter-% szavaira sokat adott ; de a szép grófnőt udvarias, hízelgő szavakkal még egy középszerű művész számár a is meglehetett voloa nyerni; — szonban Passerini bibornok, habár Mihel Angelo művészetének nagyságát el is ismerte, semmi bizalommal sem viseltetett'' a mester személye iránt, — mig nem egy véletlen fordulat által Michel Angelo a biborook előtt egészen más színben mu-uihatta magát, mint milyenben.látta. — A sixtinai kápolnában levő utolsó ítélet befejezésé elölt egy Salvíati nevű festő érkezett Rómába, hogy mint kitűnő csimerfestő, a kép fölé fesse a pápai czimert. Passerini bibornok nagyon le volt verve, mért attól tartott, hogy a páp* * »ját czimerét festeti a kép fölé; azonban, habár r. pápa ezt óhajtotta ia, Micíiel Aogelo határozottao ellene volt ezen eljárásnak, s nem akarta meg:ürni, .hogy a Farnesb czimer ott legyen; a pápa pedig a karácsonyi ünnepeicet nézet-eltérésekkel nem akarta megzavarni tehát, ha nemis szívesen, engedett. „Nem III. Pál, hanem VII. Kelemen rendelte meg a festményt s ezért nem a Farneae, hanem a Medici czimer helyezendő oda- — voltak a mester szavai. A Medici ház iránti hála ezen legszebb nyilvánulása Passerinit megszégyenítette, a legyőzte. „Tudom," — mondá Vasarinak — »hogy a nagy Baonarroti egyszersmind költő is. Szavaival égy hymnust adott elő, s C4ak azt nem tadom, vájjon a dij a ssent atyáé-e, kinek bol-csexógét >í«telem, vagy a mesteré, ki mindig aa igazat találja el, vagy pedig a nemes Mediciek-é, kiknek emléke oly szent marad előttem." ^_Michel Angelo hangulatáról, Vasári keveset,ir, csak annyit közöl, hogy a mester nagyon hallgatag, ritkán víg kedélyű, de nagyon gyakran kedvetlen. A műtörténelemből azonban megtudjak, hogy nagyoa szeszélyes ezoscott lenni. Egy alkalommal Gr»nacci Fitrenczés Martini Lakács, két fi-ital festő, azért jött Kómába, hogy a mester által megviss gáltaasák rajzaikat; e két fiatal festő volt ason két egyén, kik Signoreili Antal festőt, Signoreili Lukács híres festő fiát irigységből állítólag meggyilkolták. A mester a szamáron ülve vizsgálta a rajzokat, a azután oldalba taszítva ssamarát, azt mondta: „előre ltf s válasz nélkül ott hagyta a két festőt. — Máskor ugyan elismerte tehetségükei, de a fiatal festők panaszkodtak Va8*rioak, hogy a mester durva volt irányukban. A mesteraa yrája jel»*8 festményén is észrev-shétő. A szigorú erkölcsbiró mint pokolbiré volt ábrázolva, miként Dante a Mi nos-t gondolt»: egy kígyó, mely érzékenyebben ''mar mint a L tokoon-é, a meztelen ur köfé tekerődzik. Ez az ur Biagio da Cesjena volt. a pápa szertartáamestire, s a boaszu fülű alak a tiszteletre''méltóval sémmikép sem egyezett mag. 6 i a g i o természetesen dühös volt, s megrongálta volna a képet, ha nem lett voloa oly m&gaéao fostve; a págánál tett ugyan panaazt, de eredménytelenül, s a nép tolytoo nevé''te a komikus. alakot. ; 1541-ben az érdeklődéi a kép iránt már kevésbé volt általános.! m*rt e» évben lett befejezve as utolsó ítélet, mely 1534-ben lett megkezdve, 4 néptömeg a six^inai kápolnától a szentháromság templomáig, hol de Volterra Dániel kiazititte müveit, onnét (gedig v.aazá a Sixtinábt vándorolt. Két nappal a mxtínai kápolna ünnepélyes megnyitása előtt Micbel Angelo maga mondott kritikát sajit munkája felett. Vele együtt dolgozott egy kőmives, ki naponta friss '' vakolatot tapasztott a festméiv mellé, melyen a mester azután ovább f¿8tett. „Ma az utolsó, kedves szolarilatot tetted nekem" — mondá neki Michel Angelo. — „Nyolcz óv u''án e munka végre elkészült. Jövő bin tagadj meg tőlem mi aden segédkézé»*, mert ha még egyszer mégkisérteuém, aa ugy sem sikerüine többé." Michel Angelo e mondása csakugyan ténnyé vált, mert a festészetben azután sem ő maga sem pedig más valaki jobbat, nagyszerűbbet nem alkotóit; a six i-nai kápolna ezen igazi műkincse dominál nem csak a régibb materek, hanem aa. utókor mestereinek müvei fele''.t is. A nagy nap végre elérkezett, mikor a sixtinai kápolnát a legnagyobb ünnepély ly el megnyitották; már korán zarándokolt oda a nép«ég, mert tudomása volt arról, hogy sz ünnepélyes jelenet tanúi lesznek a páp* és a bibornok is. A nép türelmetlenség« azonban tokról fokra hágott, s a nagyszerű festmény megszemlélésekor magyarázatot kívánt. Qranacci vállalta azt magára és szépen fejtegette benne a vallásét művészet közti viszonyt, s a mester müvéazeté''. „A három egység titka" — mondá — „átviszi a vallást a művészetre. Három fé!e hatol egymásbt, úgyannyira, hogy egészszé olvad, és mégis mindegyik valami Önállót képes. Három egységes a művészet mint. építész, szobrászat és festészeti" Ha a három egységes a művészet emli ése valahol, agy c«akis Michel Angelonál van helyén, ki igazi sonverainitáasal uralkodik a művészet mind a három ága fele''-t, a különösen a six inai kápolnában vehető ez étzre. O-t a pad»z*t; az épülte'', mely asibyllák és próféták •róoüléseit tartalmazta. — festette egy építész. Az ablakok, m*ly»k a párkányon egymással átellenben állanak, szobrok, melyeket egy szobrász festett Egészen finnt a négyezötfü mezőkben van a tarom éi története. E festmények minden vonása elárulja, hogy szeraőjük nem egyedül festő. A sibyllák a pogányoknak, apróféták • zsidó <atk hirdetik, hogy a világnak aa üdvözítő fog meg-születn*. É* megszületett! O-t áll mint az élők ét holtak bírája, s amit halandó szem nem látott, azt hirdeti a mester. Ami őt vezérelte az — mint ő maga is beismerte — egy három egységes fény vol:, melyet egy költő: Dante, egy pap: Savonarola ét egy <sűvé»z: Signo- réi li festő gyújtott meg. Alatta van isteni komédia a pokoly kísérteties alakijaival, s ami a kedélyt oly hatalma ^san megragadja, az a: megkapó pre-dikácziók utóhaogja. A tlorentinusok a Szabadság két emberét is könnyen felismerhették, kik közül az egyik száműzetett, a másik el lett égetve ; deaharczból, a halálból és elzülléabSl kimenti az ígaz-ság a győzelmi zászlót és diadalmaskodik ott, hol minden dolognak már vége van. Siguorelli Lukács festő szintén martyr volt s nem érdeme szerint méltatva halt meg. Michel Angelo látta müveit, s a szellemet, mely azokat áthatja, e festmény fenségében nyilvánitá. A nagy holtak manesei kibékültek/ Még ezen utolsó, ünnepélyes jelenetnél is újból megismerjük a mester szeszélyét; mert alig végezte be Granacci magyarázatát a n{p elö''t, megjelent Bi-agio da Cesene a pápai ezertartá3 mester, 8 jelezte a p*p* és a bibornokok érkezését. A mester — ki ünnepi ruhában jelent atOfi a sixtiaai kápolnában — már korább<n bdeuat a sok várakozásba a Sürelmí fogytával éizrové-.lenül tünt el a azinhelyről. O.thoa hü szolgája, Ur-bino. előterem é dolgozó ruháját, a mig a pápa és a bibornok a Sixünábin megérkeztek, ő már javában dolgozott műtermében. — A pápának a mester méltó tanítványa Vasari György magyarázat meg a nagyszerű festményt, melyet apápx és a bibornokok dicséretekkel halmoztak el. Ezen napot lehet Michel Angelo legszebb, legnevezetesebb s legfontosabb napjtnap nevezni, melyet még haszonhárom évvel élt tul; mert 1564 február 18-án Kómában meghalt. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. A vasmegyei ,aggharezos egylet'' zászlószentelóse. A „Zului Közlüny" számára. •Szombathely 1886. aug. 28. Mikor már megszűnt társadalmunk érverése lüktetni; inikor a társadalmi élet különféle *i»zonyoknak kényszerítő ha ulmáná'' fogva, hogy ugy mondjuk tespe-déai álmát aludta; mikor a kishitűek kö siil némelyek már már kezdtek kétkedői e .iagyra termett magyar némtet jövője telelt — enysserre, mint üstökös jelent meg ama nagy férfiú, a kit ex a hálás magyar nemcet méltán díszített fel a legnagyobb magyar jelzővel, — s ki mondta azokat a ma már népszerűvé vált jós-igéket, hogy „Magyarország nem volt, hanem lesz." Kárpátoktói Adriáig hangeott e mon dat szerte a kazában, felocsúdtak erre i kishitűek is, és a nemzetnek százezerei visihangzottsk, leikeikben egy jobb jövő reméoyével, hogy igenis Magyarországlesz. Gróf Széchenyi* István, a legn%gyobb magyar volt as, a ki lánglelkénok világosságával, lánglelkének egéss meggyőződésével hitte és tanította, hogy „a mi egyesnek tán lehetetlen, ai tömörülés, tár ulá«, az erőknek és filléreknek egyesítése által, nam csak kivihető hanem többeknek együtt működése és az elszigetelt egyes erőknek egyesítése csudákat mivelhet." Megértette ezt a jónak ós igaznak elfogadására mindenkor hajlandó magyar nemzet; egyletek alakultak,és egyletek alakulnak ma is, melyek különféle uta kon, de nemesen munkálkodva, — mind azon szent czél eléréséért törekednek, hogy boldog legyen a aemzet, és a fiainak Bzent akarata által nagygyá legyen a haza. A többi egyletek, sorában ily nemesen munkálkodó, ily szent czél elérhetéséért küzdő egyesületet üdvözölhetünk a haza szerte „aggharezos", — „hadas-tyan* elnevezések alatt alakult és alakuló egyesületekben is. Vasmegyében, illetve annak székhelyén, Szombathelyen, — a legközelebbi múltban aiaknlt aggharezos egylet, o hó 22-én tartá zászlósién tel ésí ünnepélyét. £ lapok t. szerkesztőjének azon megtisztelő megbízását, mely szíriai ez ünepélyen képviselném a lapot, Illő kész-séggel fogadván el, inult hó21-ón megjelentem Szombathelyen, hol az elnökség ugy a rendező bizottság részéről melynek élén a többek között a tevékeny és szorgalmas Lukszánder Károly városi rendőr-biztos is állt kinek az ünepély rendezése körül oly nagy érdemei vannak, a legszívélyesebb fogadtatásban részesültem. — Az indóháznál teljes díszben öltözött agg-harezosok várakoztak ölelő karokkal, a vidékről és^ a távoli megyékből érkezett aggharezos és ^egyéb testületi vendégekre. Ugyancsak e napon érkezett meg a déli vonattal Kőrnnndről as egylet her-czegi védnökének neje, hg. Batthyány Strattmann Ödönné ő iőméltósága, a zászlóanya, a ki teljes disrben kivonult fogadó bizottság, és több helybeli notabi-litás által a legfényesebben fogadtatott. — Taraczk lövések, és a fellobogózott vá-ros lakóinak lelkes éljen kiáltásai fogadták a magas vendéget, a ki mintegy 30—35 uri fogattól kisérve Eredics Fe-rencz kir. tanácsoshoz szállt. Esti 8 órakor, a helyb*li dalárda, a 76. gyalog ezred és ugyancsak a helybeli senekar felváltott közreműködése mellett üdvözölte, lakása elölt as aggharezos egylet a magas vendéget, — melynek végeztével a Sabarai szállóban gyűltek össze a helybeli és a vidékről érkezett agghar-csosok, ismerkedési estély re. Kitűnő sene, pontos kiszolgálás és a bajtársi szeretet örömével fűszerezett kedélyes ismerkedés kösepette, megered ek a pohár emeléssel kapcsolatos űdvó''slések. — Eltették a helybeli aggkarcsosokat ezsk viszont a Budapestről, Győrből, Sopronból, Kába-Kereszturról stb. megjelent zggharezosokat, — e sorok irója as aggharezosokra, Győr városára, és a hazára emelve tirité poharát. Általános érdeklődést keltett, ás közfigyelem tárgyá volt, egy a Budapest agg-harczosokkal érkezett hölgy, a kit méltán díszíthetünk fel a hós jelzővel, amenyi-ben, mint állítják, — szabadság harcsunkat hősiesen végig küzdve, több mint 10 ütközetben vett részt, főhadnagyi ranggal a Miklós huszároknál. — Férfi ruhába, volt öltözve. — Tiszti pantalon, zsinóros attila, 48-as tollas kalap, as oldalon ugyancsak tiszti kard. — Katonás délezeg magatartás, minden meg volt, csak az az Isten adta hetyke bajusz kíányzott, hogy valami délezeg tisztnek higyjük a honszerelem tüzének áthatott melegétől hölgyet. Ezer és eserssivból üdvözölve virradt iel az ünnepélyességnek tulajdonképi napja, aug. 22-e. Virradati 5 órakor riadó hangjai hangzottak a város utczáin. 8 órakor a tornacsarnokban gyűltek ösfseaz aggharezos testületek, tűzoltók, dalárda és egyéb meghívott testületek. — Ugyancsak ez időben gyűltek össs* a koszorús hölgyek is a városi iskolánál, számra mintegy 20-an. — Gyönyörű látványt nyújtott a valóban igézően kedves, szépség és bájjal gazdagon ékeskedő hölgyeknek festői szép cioporlja. »/» 9 órakor történt az indulás as ünnepély ssinhelyére, a Horváth Boldizsár-térre. — Gyönyörű, izlés ós gonddal diszitett tribüd volt itt felállítva a zászlói anya, koszorús hölgyek, ezeknek vőfélyei és a zásslóanya kíséretében érkezett méltóságok és nagyságok részére, kik kőzött voltak.Rohoncsy ezredes huszár tiszti egyenruhában, gróf. Batthyány Zsigmond Vasmegye fő ispánja Stb. stb. A szimos ülőhelylyel ellátott kör közepén volt felállítva as emelvény ev vei szemben az oltár, melynél 9 órakor ftdő Horváth István helybeli esperes plébános tábori sznnt misét tartván, mit a katonai zenekarnak valóban vallásos buzgalomra indító haogjai mellett áhítattal hallgatott végig, a tekintélyes nagyságú térnok minden legkisebb helyét szorongásig betöltő impozáns sokaságú nép. —A testületi, és a körülálló palotaszerű épületekről alá függő lobogókat meg-m«gleb-bentő szellő, a lélekemelő ázer''artást kisérő zene magasztos hangjainak varázs-hatal ma alatt állott keblekre, mint az égből alá szálló áldás és malasst hatott még nagyobb áhitatra gerjesstő magasztosul tsággal. i A szint mise «végeztével fennebb esperes uras emelvényre lépvén, megáldá és brtszentelé a gyönyörű kék selyemből készült egyleti zászlót, melyet a zásslóanya bőkezűségéből készült gszdag és remek kivitelű neh4z szalag diszitett. A beszen-telés végeztével elmondott, s remek szónoki tehetségről tanúskodó ssép beszéddel átadá azt az egyletnek. Ezután következett a részint arany részint ezüstből készült szegek biverése, melyeknek száma mintegy 200 darabra tehető, — közben a Danka István kis-dedovó kitűnő vezetése alatt álló dalárda zengte meglepő szép precizitással a Szózatot és Hymnust. Varasdi Károly polgármester tartalomdus beszéde után Gottmann főparancsnok kezébe vette az egyházilag megáldott lobogó'', üdvözölve a kiséró beszéd folyamin a főméltóságu zászló anyát, s bemutatta az egyleti szent jelvényt, mire a zászló-anya nevében Eredics Ferencz kir. tanácsos mondott egy h*zafiis szellemtől átlengett bestédet Végül következett a hdybeli, mint egy 150 tagból álló, és meglepően Ízlésesen egyenruházott aggharezos és más egyleteknek ugy a vidéki és más magabsli egyleteknek a zászló-anya előtt zeneszó mellett történt elvonulása, mit ő méltósága láthatólag örömmel és élvesettel nézett végig. Délután 1 órakorbanquettre gyűltünk a Zöldfa szállóban. Mintegy 250 volt a jelenvoltak ssáma. — Jó kedvben és toasztban nem volt hiány. — A harmadik fogásnál as egyleti elnök és főparancsnok király ő felsegére emelé poharát, mit mindnyájan felállva lelkes él-jenzések között hallgattunk végig. — A Közszeretet és tiszteletben álló Horvát esperes a zászló anyára ; Eredics kir tanácsos a herczegnő nevében as egyletre a szombathelyi megyei püspök és főispánra; Varasdy K. polgármester az egyleti elnökre, e sorok irója tolmácsolva a „Zalai Közlönyu szerkesztőségének szerencse kivánatát és hazafias üdvözletét, az aggharezos egyletre, majd a jelenvolt koBso-rushölgyekre; ismét Varasdy K. folg.m. és Török Ernő, a Vasm. Közlönynek e megyében is előnyösen ismert szerkess ője a hölgyekre; Kováts sst.-gothárdi város bíró, aggharezos egyleti főparancsnok a helybeli polgármesterre emelték poharaikat. Ép en mire a kedélyes hangulatban lefolyt banqu>tt véget ért, elkezdett as ég örömében könyezni. Az igazat megvallva ssivesen elengedtük volna neki es azt érzékenykedés!, mert a Batthyány lige;ben tervezett és as előjelekből Ítélve nagyszerűnek Ígérkezett tánczvigalraat teljesen elmosta, elkönyezté — Ám azért folyt a táocz a Szabáría nagy. termében, kivilágos kiviradtig. Letessem a tollat. Isten veled, te minden szép, jó és nemesben előrehaladó Szombathely ! — A falaid között megjelent vendégek által élvezett gyönyörteljes szép perczek, ezerszeres áldás alakjában szálljanak vissza reád és vendég szerető lakóidra I — Fogadd el a Zalából feléd szálló legszívélyesebb üdvözletet; Áldás a hasára 1 Áldás V«smegyére! 1 Áldás a Vasmegyei aggharezos egyletre! Istenünk áldása rája 1 Poxsogár Gyula r CSARNOK A változás oki. Ssabinka lépdegé'' telém Oh mily sselid mi szép, Miként as őz a gyep felett Oly könnyen, lengén, lép, özi is sugár termete Arczán tavasz virul, Szeme egy-egy pillantása Csillag, mely égből hulL Ha kis ajkán mosoly dereng, A lélek felderül Miként a táj, hogyha a nap Kilép tel hők megül. De itt van ím; köszöntsük hát; Mennyire elpirul; Ez legszebb szin: a szemérempir A szívvirágirúl. Ár atlanaág virágszála . E ssende ssép leány, Ki majd köblére tűzheti Mennyet lel igazát«. S ki őt birandja egykoron, Vágy attól messze jár; Vagy mit kívánjon ki itt lenn As eget birja már. Szabinka lépdegél felém. — Oh minő változási — Csalódom éo? As nem l«h-»t! Ö ez avagy tán más? O^é e lenge őz termet, — De óhjrgalmas égi — Szemében a hegyke gőgnek Kétes világa ég. Ajkáo mosoly már nem dereng Melytől a sziv hevül; De ím, im, mosolyog már ő! Ajkán gunymosoly ül. Dj itt v«n már; köszöntsük hát. Elfordul stép feje; Szerénytelen, hegyke gőgnek Legundokabb jele 1 \ Ez hit, kit ugy bámultam éo. As ártatlan virág? Viiág ez, melynek kelyhiben Kút gőgnek férge rág. Honnan tehát a változás, Ki mondja meg ast óh ?..... Szabinkának a fürdőben Udvarolt egy — báró! Irta: Néger. A bakony hőse. — Elbeszélés. — Irta: Straub Pál. (Folytatás.) Ha valaki álmában öielkezett s fölébred, as a kéj^rze: zsibasztja el egész valóját, megtudna ölelni mindenkit, tudna mindenkit szeretni. Ugy volt a fiúval is. A boldogság, amit ott fönn látott, ssászor oly nagynak látszott, amint mekkora volt, és a harag anyja gyilkosai iránt azon arányban volt nagy. Öt tehát mindez ösztökélte hogy rabló legyen. Megindult a hegyek aljában, ides tova, végre talált egy szegényes kunyhót, hol enni kért. A szegény halássvolt as. Ssivesen fogadták, fölöltöztették kérdezősködtek kiléte felől, de ó nem tu-dott kellő fölvilágosítást adni, s miután kesdte magát ^álnk otthonosan érezni, egyelőre ott is marasztalták. Tudakozódtak aztán a gyermekről, de sonki sem akarta magáénak vallani; senki sem ismerte őt. Néhány nep múlva megtalálták a holttestet is. Nem lehetett megismerni jól, nagyon földuzzadt, meg nem is igen iz-merték & környéken, mart nagyon ritkán lépett a világ sajába. X fiu tehát uj otthonán, a halásznál maradt, a család vonzalommal vizeltetett iránta, s ő viszont ssülőiként ismerte el a jószívű halászt és feleségét. Nem mult el nap, hogy a fiu ne beszélt volna egy más világról, egy jobb hasáról, a hol minden bővében van, mindenki aranyban ezüstben járhat, s hova csak rablók juthatnak. Eleinte csodálkoztak rajt, honnan hallotta ezt a fiu utóbb asonban mikor megszokták már nem is törődtek vele, gyermekes badarságoknak tartották. A haláss ki-kívitte & Balatonra mikor halászni ment; s a fiu ugy látszik elő-szerettei viseltetek a vis iránt: gyorsan begyakorolta magát a halászatba, s néha különös fortélylyal, jobban véletlen gondolata által töltötte meg a hálót, mit aztán alóbb a haláss is alkalmazott. Elég az hozzá: a haláss nem sokára más, ssebb, nagyobb házat építtetett szegényes viskója helyeit; gazdasága ssapo-rodott. Ugy látszik a halászná óhaja gondolata teljesedik. Igaz ugyan, nem hal gyomrában leltek drága gyöngyöt, hanem a Balaton kebele hozta a gyöngyöt neki, ami után óhajtozott. Eza gyöngye fiu volt. Mióta a fiút karukba fogadák a családi állapot más kerékvágásba tért át. Nyolca év mult már eí, mióta a fiu a halásznál van. A gyermekből tízenhat éve» ifjú lett oly erős oly izmos, hogy egy bikát is képes volna tán földreteriteni. A középszerű halász ház helyett kastély szerű épületektömkelege látható mind jó módú halászok házai kik eltanulták a halászat egy jobb módját szomszédjuktól pár év múlva nagyobb vagyont merítettek ki a Balaton hullámai közöl. A mi halászunk végre maga megunta űzni a halászatot, segédeket fogadott, s ások hatották be a piaos czikkeít. Első legénye Pista, as idegen fiu volt. Soha sem fogyott ki uj meg uj ötletekből mí nagyon megkedveltette őt mind a legények mind pedig a szomszédok előtt. Egysser a jut eszébe hogy sok szent János bogarat erősit a hálóra. Meg is tette: gyűjtött egy csomót s mikor estére már kész volt vele, sötétben megvetette a hálót; s mi történt? A halak éssrevették a halvány fényt odatódultak semmi erőlködéssel sem voltak képesek a hálót kihúzni, agy tele volt; addig czibálták, rángatták a hálót, mig egyszercsak kiszakadt. De asért nem felejtették el a szert János bogarat! Tudta 6 jól, hogy őt eszes gyereknek tartják;kicsit büszke is volt; meghát m»g kell engedni, hogy szépgyersk is volt Arcza úrias jellegű, ami a magyar ruhához nagyon illett; hajót vastag fürtökben leesüngve hordá. Egyjzer elment a kovácshoz és azt mondja neki oly>n patkót verjen a csizmájára melyet tizenhat szeg tartson. A kovács űgygyel bajjal megcsinál''aast, de meg nem állhatta, hogy el ne beszélje másoknak, pár nap matva tudta m:ndenki hogy neki tizenhat szeges patkó van a csizmáján. A gúnynevek kitalálásában á köznép igen eredet*. Ha kezdenek valakire gúnynevet, az nem ok nélkül, s nem érdemetlenül van, de aztán sül ám as egész életére, »őt szájhagyományként apáról fiúra is átszáll s rajt marad a családon. Halászat közben egyik odikiált Pistának: „Te patkó tartsd jobbau azt iz evezőt, mert kiesik a kezedből.'' A miCsicsánknakse kel! több, föl kapja a csoluakban levő szekeresét s ugy vágja a boszantó felé, hogy ha eltalálja, bizony Isten mindjárt bucsut vesz as árnyékvilágtól. A ssekercze mélyen vágódott a csolnak ülés-deszkájába. Ha Pista nem törődik a ssóval, a puszta légbe hangzott volna el a szó, s Ulán többé elő sem hossák ; de a töoiek látták, hogy haragszik érte; örökké rásütötték a Patkó n«vet. Egy vasárnap a legények beszélgett-tek a templom előtti téren, várva a litániát, midőn egyik egy rozsdás ló-patkót rúgott ki a főidből s oda szól Pistának: „Patkó, nézd, itt iz van egy patkó, olyan rozsdás mint te! Da az egéss czak tréfából, volt; ami patkónk nyugodtan kezdi : hol van. „Itt ni* mondja a misik, s odább rúgta feléje. A mi pistánk fölveszi szépen s oda szól amannak, miközben feléje vágta a patkót: „Ne, hogy többat ne mond nekem patkó81 Nem is mondta az, mert oly" keményen ütötte még a halántékát, bogy azonnal ssőrnyet halt. - Ki ijedt most meg, a mi Pistánk I Meg sem várva a litániát, rohant merre a lábai vitték neki egyenesen a Balatonnak. De nem ogrott ám bele, hanem a parton levő csolnakok köteleit mind elvagdalja, s betassigafta tóba «gybe pedig maga ült, z amint e«ak erejétől telt, evezett a mázik felére. Kinek jutott — eszébe áldozni őt. volna (Folyt, köv.) A közönség köréből*) Tekintetes Szerkesztőség. Én ugyan becses lapjának 34-iki ssámában leányom beegségének nyílvá-nyosságra hosatala által azon gyanút, mintha ő a kolera tünetei közt hall voln* * meg teljesen megezáfoltam mégis, egy Ráca városi orvos úrtól nem várt ellen-nyilatkozatnak a 35 iki számban való megjelenése alkalmat ad annak egy^s pontjainak ellent mondani. A kötelosségtudásról ir ő terjedelmes nyilatkozatában vonatkozva hivatalos hatáskörére és jogosítva érzi magát, szeszélyeitől veaettettve, a legcsekélyebb fölvé *) E rovat alatt közlöttekért nem vállal falai ősséget a szerk 1886. SZEPTEMBER -én tel nélkül, csak a gyanús ny:latkosatokra támaszkodva megkísérteni valamit coo-statálni; beérte, aszal, hogy a boldogult, habár eselótt 10 nappal, Fiúméból érke-zett. _ Ö megengedi, hogy leírásom hü volt de mondja, hogy egy nevezetes mozzanatot, amit közölnöm kellett volna, esél-satosan kihagytam ugyanis, hogy leá-nyom hánvás ós görcsök között halt volna megí Ugy hiszem, ha ez igazaágon alapulna is, nem kellett volna különösen kiemelnem. Es azonban teljesen alaptalan éa nem egyezik meg a valósgággal és levelemben is irám, — hogy ő „f. hó 11-én reg gel4órakor fájdalom nélkülelszenderült.« Rácz ur előbb erősen meggyőződötnek vélte magát arról, hogy egy kolera halálesettel van do''ga, mely be teljesen balé élven, mielő:t az úgynevezett halottszemle megtartását elhatározta volu&. Van szerencsém asonkivü! még azou nyilatkozatot is megczáfolni mintha ¿ti magamat Dr. Schreyer urnái hyginiai szempontból conpetensebbnek. tartanám, Ugylátssik Rácz úr minden csacskaság-nak nagyobb hitelt adott, mint alapos okoknak, hogy csak egy maga magával elhitetett hatást kiemeljen és, bogy hatalmát gyakorolhassa, mert különben, hogyan tudta volna Dr Sohreyer ur közlését ignorálni, miután Rács urnák is tudnia kell, bogy egy kolera beteget kezelő orvosnak — különösen oly helységekb-tn hol a járvány még nem uralkodik — kötelessége a hivatalos jelentést megtenni. Mérvadóbb volt neki, hogy egynéhányan kérdesték vájjon igaz e, hogy a pályaudvaron egy nő kolerában meghalt és ez inditotta arra, hogy a halottszemlét még as nap teljesítse különben másnap "agy talán nem is teljesítette volna. ó ast is irá, hogy a beteg baláls előtt fen volt és olvasott. Ez is egy feltalálás. Az én tudósításom akkép hangzik — hogy a beteg a betegség lefolyáia alatt időlegesen as ágyat is elhagyhatá ói idejét olvasással tölté, — hogy ezáltal fájdalom nélküli állapotát kifejezzem, mint es a sorvasztó-betegségek rendes lefolyása. Rács ar még eltussolással is vádol, est Dr. 5chreyer urnák is mint ő rá vo-natkosót, ki a halottat az elhalálozás bekövetkezte után néhány perczczel szemlélte meg, — tudomásul kellene venni és a bíróságnál a becsületsértés keresetet meginditani. Közleményemet, — oly fentartással, hogy adataimat tanukkal igazolhatom, kik a betegség és elhalálozásnAl jelen voltak, bezárva maradtam Kiváló tisztelettel Friedl Alajos a cs. kir. szab. delivxsut os«tilymi.-nök« i — 2 arany tiszteletdijat kapott az országos magyar tanitó-egyesületlól Kemény Mór, helybeli isr. tanító ur, a tsnügyi Értesítőben kössétett „Biblia: növény isme" czimü jeles dolgozatáért, mint az elismerésnek bár csekély, de mégis kitüntető jeléül. Éljen ! — A gyermekjátéktárgykiálll-táftt az Arany Jáaos-utczai ovodábau az elmúlt héten igen sokan látogatták s ez által közönségünk megmutatta, hogy * hazafias törekvés pártolásában ha néha kissé késik is, de el nem marad. A kiállítás díszítésére — amint énüsülünk — Kováts Etelka, festőmüvésznövendék hat igen szép kivite ü festménys küldött. — Wajdíts József nrat, lapunk tulajdonosát, a msgyar könyvkereskedők egyesülete elnökévé választotta meg a legutóbb, Budapesten tartott országul közgyűlése alkalmával. — A salugáterverés most már valóságos spor-tá less, —amint liisiik-Ujabban megint panaszt vettünk, bog/ a Cseogery utcsában éjnek éjszakáján » Szalmay-, a Heinzimann- z a Juhászt* házak ablakait iszonyúan megdöngették. A nemes companiának egy tagja felismertetvén, a jelentést rett rendőrség »« így nyert fonál segélyével fogja a lölle" seket nyomozni. Úristen! nam fognak a esek meg majd a rendőrségnek tollhar-ezot üzenni. — Gyászhír. A következő gyá«je-lenlés''. vettük: „Lengyel L»jos * m»g» és testvérei Lengyel Zsígmod, és nej* Wack) Anna, gyermekek Margit, Hon» As Ziif mood, Lengyel Kálinán.. és "eJe Bucsyflda, gyermekeik Ilona éi Győ^- ügy uookahuga, Hegedűs Margit s egjébb rokonok nevében, mélyen szomorodott ssivvel jelenti édes anyjuk, nagyijuk anyósuk illetőleg nagynénje ösv. Lengyel Jánosné ssül. Hegedűs Zsuaaánnaasssooj-nak hosszabb betegeskedés után, életének 76-ik évében f. hó 29-én délután 3 őrikor tortént elhunytát. Nagy Kanizsán 1886. évi aug. 29-én. Béke hamvairs. IIUNOSZÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. SZEPTEMBER 4-én — Budavár visszavételének 2<;0-adik évfordulóját, szept. 2-án, szépen megünnepelték Nagy-Kanizsán is. A város legtöbb épületét nemseti lobogó diszitette. K-ggel korán ébresztőt játsrott a tűzoltói tenekar s mozsarak durrogása hirdette a nap nagy nemseti fontosságát. 9 órakor üDurpie* hála-istenitisztelet volt a szent i«rencsiek templomában. Ez alkalommal igen szép énekkar működött közre, mely 1,5! kiemelkedett Plándar és Weber AnUl — az egyee mise-részleteket mozsár-¿órgés és a tűzoltó egy leti zenekar diszzené-j«jelezte. A templom zsúfolásig megtelt;a váróiban levő valamennyi tisztviselői kar, minden egylet és társulat ssép számban voit képviselve. — A „Hadastyán egylet'' Budavár visszavételének emlékünnepén tár-.«nvacaorát rendezett a „Korona" vendéglőben. Az estély fényesen sikerült, első alkalma volt ez az egylet nyilvános föllépésének, melylyel megmutatta életképességét, valamint szép hivatásának önérzetes betöltési képességét. — A mintegy 100 tagból állott estélyen az első felköszöntőt Lengye! Ignác« mondotta a m. királyra. Utána Babochay György polgármester egy igen szép beszédben üdvözlé a hadastyán egyletet, annak szép jövőt és állandó létet kívánva. Ezután Leokey Károly hosszabb beszédben fejtegette e nemzeti ünnepélyt, megemlékezvén a200év előtti bősökre, buzditván bajtársait hasonló ha-zasseretet és önfeláldozásra. Majd ismét Lengyel Ignácz emelt poharat, éltetve az egylet elnökét Warga Imrét, s a hadastyán egylet zászló; beszerzésére tett indítványt, ós a közadakozást meg is kezdette, melynek eredménye 38 frt — kr. lett. — Ezután Weber Antal egy tartalmas beszédben emlékez :tt meg a múltról, é* éltette a polgármestert, mint a város l-g első polgárát.Toasztját «zünni nem akaró éljenzés köve te. Erre Földy Ferencz az eseményekben oly gazdag nemzeti történetből merrtett szép beszédet tartva, éitftó a polgármestert. Hukstedt János "gy rövid beszédbe szőtte nagy hazánk-tiat Kossuthot, melyet óriási éljenzés követett. Tomcsányi Károly a 200 év előtti hősökről, kik széttörték a pogány jármot, — különösen pedig esek két kimagasló alakjáról : Pelházy, ki első yoít Budavár faiáns ő tűzte ki a győzelem jelét a zászlót; a második Gábor barát, ki a legjobb tüzére voli korának — emlékezett meg. Ezután Csillag Károly egy igan/találó alkalmi verset mondott el. — Horváth Bódi a „ Hadastyán" vendéglőben felállító t pör-aölyt ajánlotta meleg hangon a jószívű bajtársak figyelmébe, — itl egy kis rövid magyarázattal tartozunk a t. olvasónak. — Az egj let az alább következő felirattal állított fel a „Hadastyán" vendéglőben egy peraeUt „Édes hazánk oltárára teszed a fillért, mit az elhagyatott és segélyt igénylőhadastyánnokárváinak itt nyújtasz.- — Ezen segély oly elhagyatottak részére gyüjte''ik, kik vagy teljes árvaságra jutottak, vagy munka képtelen aggharczosok gyermekeLs mint1 ilyenek valóban a könyöradományra utal-vak. — Poharat emelt még, Datlef János a jó egészség állandó fenm»radá-sát szívből kívánta mindenkinek. — A sok lelkes toaszt között igen szépen sikerült Wajdits Jóssefé is, &i abban indítványozta, hogy Nagy-Kanizsa városa is ünnepelje meg a török-rabság alóli k ¿szabadulásának 200 éves emlékünnepét 1890-btfn. Ezen eszméjének fölkarolását melegen ajánlotta a városi tan.c*nak és város összes egyesületeinek. Az eszme nagyon ¡6 fölkarolásra méltó. Ugy tudjuk, hogy Nagy-Kanizsa 200 éves monográfiájának es alkalomra leendő megírása s a 200 éves ÜQ-uepély megtartása iránt BátorfiL»jos már nyújtott be illetékes helyre memorandumot s az eszmét a „Zalai Tanügy''-ben is megpendítette volt Hiszszük, hogy városunk közözsége nem is engedi nyomtalanul elmúlni a tőrök rabiga alóli felszabadulásának 2<)0-ik évfordulóját. — Gerőfy Andor sziuigazgató a t*-let.Szombathelyen, Pápán és Pécsett fogja tölteni társulatával még pedig mindenütt két hónapot. Nyáron aem szándékozik kivonulni a kerületből, s igyekezni fog Kaposvárt, N.-Kanizsát és B.-Füred et megnyerni. A kombináczió nem rossz és ha (ikerül, már csak a tömérdek útiköltség elkerülése íb biztosítja őt és a társulatot a deficzit''ellen. 1 — A Bach-korszak kisért Az epyíngí k>r. járásbíróság kiadója — ugy látszik — még azt sem tudja, hogy Magyarországban nem cs. kir. hanem kir. bíróságok vannak, mert mult hó 27-én 2204/P 1&86- 8,ám *latt "SJ hivatalos levelet küldött a kővetkező czirn alatt: „ Tekintetes Cs. kir. járásbíróságnak Pápa." Itt azonban a levelet nem fogadták el, hanem visszaküldték a kővetkező megjegyzéssel: „Cs. kir. járásbíróság Pápán nem levén, visssautasittatik. Hada Öyula mk. kir. jbir. iktató, ph.* — Arányi Dezső a közkedveltségü komikus és volt igazgató, — a mint halljuk — lelépett a színészi pályáról és Felső Magyarországon hivatalt vállalt. A közönség, a mely ót annyiszor megtapsolta, bizonyotan fájdalommal fog ezen elhatározásáról értesülni. — Barbarizmus panaszkodhatunk a irja a Balaton-egylet bénitja ez egy let legsze1 három éve Tihanyban ép ég mindig éken, — a mi véseit. A tt kiszálló hi- dat darabonként ellopkodták, ugy hogy ujat kellett ah idén kéaziteni. Az srácai völybe, illetőleg a hegyekre vezető uton több utmutatót kitör''ek. A Tamás-hegyen levő Ferencz-pihenőn a jelző táblát és padot összevagdalták Ily vandalizmus jövőre való elháritása végett az egyleti titkár átiratot intézett Szentmiklóssy Gyula tapolczai fószolgabÍróhoz, a ki készséggel megígérte, hogy intézkedni fog s az okozott károkért ai illető községeket tessi felelőssé az esetben, ha a tettest ki nem puhatolják. — Hazafi Yeray János Kaniasá-ról. „A haza koszorús vándordalnoka, a jótékonyság nemes barátja'' városunkban is megfordulván, kellő felkarolásban ^és vendégszeretetben nem részesült, miért it «z itt mérgében irt verset a pécsi orsz. daláiünnepély emlékére kiadott Gyöngysorok czimü, egy nyoiczad iv füzetkéjébon közzé tette, a következő gyöngysor aiakban: Nagy kanizsai megrovíti kaland 1886» Nagy-Kanizsa Nem sujtásos a harisnya, Nincsen ottan lelkesedés . Csapjon orban benneteket a tehenész. Rendőrségnek is feltűntem, Pedig hűvösön nem ültem, '' Kanizsa zsidó várói Nem is él meg ottan János Egy fillért versemért be nem vettem Azonnal onnan siettem, Mert hol » nép szívtelen Kihalt ott az érzelem , Vasúti állomásnál igen, Ott vették a jótékony versem Inkey méltósága s többen Részciitettck ám vendégszeretetben. Megvették jótékony versem Olyan jó hazafit az isten éltessen Hanem bent a -városban nincsen lelkesedés Hogy csapjon orba benneteket a tehenész, írtam N.-Kanizsán aug. 9 1889. mérgemben. Hazafi Veray János a neveiéinek törekvő bajnoka és vándor kozsomt dalnoka. —- Egy menyasszony tragédiája Megrendítő módon választott szét Szegeden két szerető szivet a sors. A tragédia, melynek egy viruló, fiatal leány áldozatává esett, egy tiszai uszá''.yha-jón Ui''tént. A nehéz _ uszályt csendesen ringatták előre a hullámok. Szentestől jött lefelés a vasúti hid alatt akart kikötni. Már czélpontjához közel járt, mikor a délutáni nagy zivatar utóiérte, ami any-nyira lekötötte a hajós nép figyelmét, hogy a járműre nem igen ügyeltek. Az uszály a hid oszlopai mellett elsuhant,de mikor már kiért volna a szabad Tiszára, a hajó tara hozzáütődöti a hatalmas oszlophoz. Megingott a födélzet s a nagy rázkódás következtében az uszály félrebillen. Rettentő sikoly, majd nehéz csobbanás hallatszott fel a habokból. A szeny-nyes hullám a hajó födélzetét nyaldosta, annyira fölcsapó t Mikor a hajó egyensúlyba jött, akkor vették és re, hogy Vastag Rozika, a "kormányos 16 éves szép leánya a vízbe esett. Egy perczel előbb még pajzánkodva állt a hajó párkányán s csacsogva mutogatta vőlegé* nyének, Hammer Pai pancsovai hajósié génynek a szakadó záport. Menyasszony volt a kis Rozika, vasárnap lett volna az esküvőjük. H»mmei^ annyira megijedt, hogy menyasszonya után vetette magát^ de már késő volt, mert a szegény leány nyomtalanul eltűnt. A kétségbeesett vőlegényt alig birták kihúzni a vízből, a Tiszába akarta magát ölni Nem tud megélni a kis menyasszony nélkül, azt jájveszékeltr. Hosszú küzdelem után sikerült csak felvonni a hajó födélzetére, honnét ismét le akart ugrani. Rozika holttestét sötét estig kereste atyja, a megtört szívű vőlegény, meg az egész hajó népe. De hasztalan, nem birták előkeríteni. Elnyelte a kérlelhetetlen hul-_ lámái r. — A szabadipar és az egészségügy. A ki a társadalmi viszonyokat figyelemmel kiséri, okvetlen szembe kell tűnni as iparunk hanyatlása; illetőleg az ip ro-soknak tönkre való tevése. Kezdem p: o. a mészáros-mesterségen. A hol azelőtt egy mészáros volt, ma van 4—5. Miért? Azért, mert az előtt csak a lisztes és a régi magyar nemzeties becsületességen alapuló testület (céh) által felszabadított és megvizsgált egyén űzhette akadály nélkül iparát. Ma azonban minden risz-rosz metsző stb. lehet mészáros, más meg máa! Ázsiai állapot. Például hozok.fe'' néhány ismert nagyobb községet. Ezelőtt 10 —15 evvel volt volt egy mészáros a községben, moat van 5 — 6 1 így egyiknél sem kelvén a hus, silány apró marhát vásárolhatnak be. Sokszor még az is nyalté kon büdösödik. Ennek folytán megtörténik az, hogy tóbb esetben egészen meg .''omlott és bomlásnak indult hust kap az ember kisebb helyeken- A magas kormány oly nagy figyelemmel van az egész-ség ügyre; tisztán tartatja a netán egészséget megrontó helyeket, működik akar- - bl bolaav stb. hanem hogy az igazi bajon segítene, olyan nincs ! Mindezek után megtörténik az, hogy a sok lelketlen ipargya-lásók közt az is elő adja magát, hogy döglött birkát is kimérnek az egészségügy rovására, mint egy bizonyos helyen történt ! A törvény azonban hallomás szerint aa illetőt már utói érte. Legyen kevesebb mészáros egy községben, az képea lesz akkor jó marhát vágni, és lesz jó hus. Tűrje 1886. Hock. — Bátor kisasszony. Topolyáról Írják; Mult hó 26-án éjjel a helybeli, külön pavillonban elhelyezett posta-és táviró hivatalt ismeretlen tettesek ki akarták rabolni. Elöször as épü(et falát kezdték feszegetni, de ezzel nem menvén semmire, átmentek Koch Mór dr. ker. orvos kertjébe, s onnan kezdték az épület ajtaját és ablakait feszegetni. Ekkor föU ébredt Dörner Katicza kisasszony, posta és táviró kezelőnő, revolvert ragadott, s többszőr a rablók közzé lőt, egyúttal pedig működésbe hozta a szoba távírót, mely a főépülettel áll összeköttetésben. A lövésekre, s a vészjelző csengetyü hangjára az egéez ház ház talpon termett, s Hadsy György -h. postamester íb á Dablók után lőtt, kik ekkor már hanyatt-homlok menekültek. A csendőrség a nyomozást megindította — „A zalamegye! ált. tantestület* által Zala-Egerszegen, aug. 27-én tartott évi rendes közgyűlésen a követ kező megállapodásokra jutott. 1) Mit lehet a Zalamegyei általános tanítói testület a dunántuli közművelődési egyesület érdekében?" — tételt illetőleg dr. Ruzsicska tanfelügyelő indítványára kimondatott, hogy e tekiutetben a kezdeményezés, illetve a mozgalom megindítása az irányadó köröktől váratván, a további intézkedés attól tétetik függővé. — 2) Az országos árvaházi és Eötvös-alapot illetőleg határozattá lőn, hogy a gyüjtőbi-zottság mindkettőre nézve a központban legyen. 3) Néhai Krób Pál síremlékére begyült 128 frt 33 kron felül mutatkozó esetleg költségek fedezése a járáskörökre fag kivettetni a tagok asám-arányához képest. — 4) HofFmann Mór nagy-kanizsai polg. iskolai tanárnak „A tanulóifjúság szellemi túlérettsége'' czimü felolvasása nagy tetszéssel fogadtatván, annak a „Zalai Tanügy''-ben leendő kinyoma-tása elhatároztatott. — 5) A csáktornyai járási körnek „A felnőttek oktatása a magyar beszéd elsajátítása érdekében" czimü tételre vonatkozó megállapodása Je-ney Gusztáv által felolvastatván, elfogadtatott 8 annak többszöritése kimondatott. — 6) Hajgató Sándornak a női kézimunka .tanitásban használandó vezérkönyv elfogadása s azon visszaélésnek, — hogy több helyen a segédtanítói álásokra csak tíz hónapi időtartamra, másutt meg rendes tanitói állomásokra 150 — 180 frttal hirdetnek pályázatot — megszüntetése iránt beadott indítványának első része elfogadtatott, a második rész pedig (a kir. tanfelügyelő minden bejelentett esetre nézve jogor-»oslatot ígérvén) visszavonatott. — 7) A hivatalos iratok közzétételére a „Zalai Tanügy" szerkesztősége további egy évi tartamra £olkéretni határoztatott. — 8) Kovács György, alsó-nemesapátii tanítónak megyei iskola-alap létesítése iránti indítványa elvileg elfogadtatott. 9) A jövő évi közgyűlés helyéül Nagy-Kanizsa jelöltetett ki. — 10) A volt központi választmány leköszönvén, a központ helyéül Zila-Egerazeg jelöltetett ki s az ottani tagokból a választmány kővetkezőkép alakult meg: Udvardy Ignácz elnök, Bődy József és Páukovich György alelnökök, Kis Lajos főjegyző, Mendly Károly, Na-sinszky József jegyzők, Kiss Dénes köny v-tárnok, Faller József pénztárnok; Réfy Laura, Udvardy Vincze, Schmidt József és Kootor Mihály központi választmányi tagok. — A zalamegyei jegyzo-egylet-nek aug. 25-én, Zala-Egerszegen tartott közgyűlésén megválasztatott elnöknek egyhangúlag Csirke Iván keszthelyi káz-ségi jegyző, alelnöknek: -Stingíy Kártíly gelsei, főjegyzőnek : Horváth Gyula káp-álanfai, aljegyzőnek: Erős István kar-macsi, pénztárnoknak: Scholcz Károly zala-szentgróthi; — választmányi tagoknak pedig Illés Lőrincs nemes-apátií, Duzár István nagy-lengyeli, Seregélyes Károly kaporna i, Pap Lajos lesencze-tomaji, Ferenczi János kís-komáromi, Verhás Gusztáv oovai, Echrenreich János mura-szerdahelyi, Ebrenreich Nándor a.-lendvai, Viarnathy Sándor goricsáni, Nóvák Károly alsó-páhoki,Békessy Rezső letenyei községi és körjegyzők «gy^an-golag meg választattak. Lövöldözés a férjre. Bordeauxból irják e hó 27-éről a következő, a hűbér idők legszebb napjaira emlékeztető esetet. Bizonyos F. bankügynök, félévvel ezelőtt nőül vette egy közmunka vállalkozónak a leányát. A házasság nem volt szerencsés az ifjú pár a hány hónapja tölt házasságuknak, legalább is ugyananyiszor elváltak, hogy megint összekerüljenék. Pár héttel ezelőtt a fi ital nő megint elhagyta férjét a hazatért Casaux szigeten élő szü- leihez. A napokban aztán a férj nejéről értesítést kap, hogy menjen hozzá a szigetre, szeretne vele találkozni F. a meghívást elfogadta t caolnakot fogadva; inasával együtt átevezett a szigetre. A sziget partján kikötv F . .. kiküldte a csolnakost, ki ismerte feleségét éa annak családját, hogy menjen be a szigetre ós adja tudtul feleségének, hogy megérkezett. A csolnakos elment, de csak hamar azzal a hírrel tért viasza, hogy az ügynök feleséget egészen felindult állapotban találta, ki arra kéri férjét, hogy menjen hozzá, de egyedül. A férj viaazaemlékezvs apósa fenyegetéseire, gyanú pörrel élt e bár engedett a meghívásnak, magához vette inasát ia s másod magával'' haladt a sziget belsejébe. Nem messze a parttól felesége szülőinek birtokán egy utfordu-lónál több idegen embert lát maga előtt, kik valamenyien fel voltak fegyverkezve. A férjnek rossz sejtelme támad, meghátrál s a part felé visszaszalad utána inasa. Alig fordult meg. két golyó fütyölt el füle mellett, aztán pedig formás vadászat indult meg ellene, a puskák ropogtak, de azerencsére néhány sréten kívül, mely a boldogtalan férj lábába fúródott, nagyobb baj nem érte s szerencsésen elérte a partot s a caolnakot. Hirtelen beasáll s a lehető gyorsan tova eveztet és evez. Üldözői a partig követék, sót már onnan is sor-lövést irányoztak a menekvő csolnak ellen, melynek három golyója a csolnakot érte Az eset Bordeauxban nagy feltűnést keltett s a hatóság rögtön megindittatta a vizsgálatot. — Mérgezés czimen közlőtt hírünkkel s a „Zalá''-ban „nagy-kanizsai Don Jüan" czimen közlött birközleménynyel szemben Bazás Lajos, az érintett, koronái pinczér. annak kijelentésére kért fel benünket, hogy H e 11 Anna éppenséggel nem azért ihatott gyufaoldatet, mert ő szakított vele. A szakadás közöttük már ezelőtt három évvel megtörtént s azóta Hell Annával még szót aem váltott csupán nyilvános szerepléséről volt tudomása s azt ia tudta, hogy otthonában folyton pénzért zaklatták. Tehát ha valami, ugy csak is ezen körülmény vihette az elkeseredett lépésre. Ami pedig Gulyás Rozikit illeti, — ott sem az 6 hűtlensége volt a halál okozója. Igaz, hogy midőn a szülők ó''t házaságra felszóli''ották, kijelentette, hogy nem nősülhet, mert mire nősülne ; de a leányt nem szűnt meg szeretni, s Igy az ő halálát is inkább a szülői szemrehányás okozhatta. — Az országos központi jegyzői gyűlésre képviselőkül: Stingíy K á-roly gelsei és Horváth Gyula káptalanfai körjegyzők egyhangúlag meg-választattak. Nem tartjuk érdektelennek a kartársai között is nagy népszerűségnek örvendő Stingíy Károly, gelsei körjegyzőt illetőleg fölemlíteni, hogy már 32 évet töltött a jegyzői pályán a ezt mind jelenlegi helyén: Gelaén. Megérdemelné a megünnepel tetést. — Yéletlen szerencsétlenség. Venekei János pákai lakos kádármester Csondor István ugyancsak pákai lakóa fuvarossal folyó hó 21-én egy negyed 4 órakor Zala-Lövőre utazott Bruckner ottani kereskedőhöz. Délután 4 óra tájban haza felé távoztak. Útközben betértek a lentii vendégfogadóba, hol megvacsoráltak. — Minthogy már esti 10 óra volt, Venekei ott szándékozott hálni, azonban nem kaphatott ágyat. — Csondor unszolására, hogy csak menjenek haz , ugy sincs már Páka messze és — mint mondá — nem illik a szomszéd faluban meghálni, Venekei beleegyezeltés tovább utaztak. — Venekei, kí álmos volt, a szekérbe feküdt és csakhamar el is aludt. Csondor pedig lovait hajtotta és valószínűleg el is szundikált, mert mikor Csö-mödér község alatt levő egyik hid mellé jártak, k kocsi a rajta levőkkel a vizbe dőlt. Csondor, kit a kocsi maga alá temetett, nyomban megfulladt, — Venekei azonban a száraara eaett, jobb térdének kificamodáaával a kisebb zusódáaokkal megmenekült, amennyiben sikerült magát a kocsi alul kiszabadítani. Csondort azonban nem tudta megmenteni, mert mira kivánszorgott a kocsi alul már meghalt az. Venekei aztán Csömödérbe ment, honnét 7 — 8 ember sietett a szerencsétlenség színhelyére a hullát, lovakat és kocsit a vízből kivenni. — Csondort nő és több apró gyermek siratja. — A következő gyászlevelet vettük : Öiv. Sélley Lászlóné szül. Riegler Mária ugy a maga, mint gyermekei : Terézia és Pál, nevelt leánya Bellóni Jánosné Ój ennek gyermekei, valamint számos rokonai nevében szomorodott aziv-vel jelentik felejthetetlen férje, illetőleg édesatyjok Séllei Liezló földbirtokos urnát élete 70-ik évében hosszas szenvedés után 1886. évi szeptember hó 3-án délután 7 órakor a halotti szentségek ájta''os feivétele után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei f. évi szeptember hó 5-én d. u. 4 órakor fognak a gelsei airkertben a római kath. szertartás szerint örök nyugalomra tétetni. As engesztelő szent mise áldosat pedig ugyan folyó hó 10-én fog a Mindenhatónak a gelsei templomban bemu-tattatni. Áldás és béke hamvaira! — A tournure. Minden mulandó 1 A hölgyek által annyira kedvelt tournure is lejárta már magát, mert mint Páris-ból. a divat rezidencziájából irják, azt alapos változásnak vetik alá. A tournure ugyania hátul kisebbedni fog, hogy an-annál nagyobb legyen az oldal és a nyereg nem áll már vízszintesen vagy lefelé az övtől, hanem merészen felfelé törekszik. Az uj divat szerint öltözködött párisi nő ily képen ugy néz ki mintha egy hatalmas daganat volna a csipője vagy jobban mondva melle körül, mert az övet meglehetősen Daga-Ban kötik meg. — A mell as uj divatnak hátránya — pedig oly szorosan van fűzve, hogy a telső test mint egy vékony törzs emelkedik ki a daganat által elzárt testből. Ha ez az oktalan divat tért hódít, nem egy lányt fog kora sirba dönteni, a derék oktalan fűzőbe szorításai — Mindenütt kész segítség. Varjas, Temes megye. Igen tisztelt uram! Szíves küldeményét s becses sorait vettem örömmel tudósíthatom hogy a Brandt R. gyógyszerész svaj-czi labdacsai nekem nagyon jót tettek. Kérek még egy küldeményt az ön svájczi labdacsaiból. Tisztelettel Meiszner J. A. gyógyszertárakban vételkor jól megkell nézni a dobozokon levő fehérkeresztet vörös mezőben a Brandt R. névaláírásául. Vasúti menetrend. Indul Kanlsáról. Reggel. Pragerhof 5 óra 20 perczkor postavonat Barcs 5 óra 45 „ postavonat Budapest 6 óra 28 „ gyorsvonat Budapest 7 óra 20 „ vegyeavont Bécsújhely 6 óra 35 „ postavonat Délben. Budapest 2 óra — perczkor postavonat Pragerhof 2 óra 45 „ postavonat Sopron 2 óra 15 „ postavonat Barcs 2 óra 25 „ postavonat. ■í Este. Pragerhof 11 óra 20 perczkor gyorsvonat Zákány 11 óra 5 „ postavouat Budapest 12 óra 15 „ postavonat Bécsujh. 12 óra 5 „ postavonat. Ériezit Kams ara. ; 7 Reggel. Bécsujh. 4 óra 8 perczkor postavonat Budapest 4 Óra 45 n postavonat Fiume 5 óra 25 „ postavonat Pragerhof 6 Óra 17 „ gyorsvonat Délben. Sopron 1 óra 48 perczkor postavonat Pragerhof 1 óra 15 „ postavonat Barcs 1 óra 40 „ postavonat Budapest 1 óra 59 „ postavonat. Este. Budapest 9 óra 50 perczkor vegyes vonat Bécsuujh. 10 óra 26 „ postavonat Budapest 10 óra 55 „ gyorsvonat Pragerhof 11 óra 35 a postavonat Barcs 11 óra 25 „ postavonat Lapvezér és kiadó: SZALA.Y S. Felelős szerkesztő : YA8S ÁLüOS Laptulajuonos : WAJDITS JÓZSEF Nyllttó r.*) MATTONI-fóle TAS soos-telepböl -LÁP SÓ •L ÁPLüfi _Fraazenskdban. Kényelmes pótlék LÁPFÜRDŐK helyett. Szer aczél 6a sósfQrdök előállításához. CSÁSZÁRFORRÁS-SÓ (Hashajtó). Szátk&ldés : Mattoni Henrik FRANZENSBAD. Budapesten, Mattoni éa Wille-néL <) E rovat alatt közlsttekórt nem Tállal felelőssége: a szerk. ■¿ HUSZONÖTÖDIG ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1880. SZEPT^M^ER ¿-én 15 »«./v. S8C Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó a« 1881 éviLX. t. cz. 102,103 §-a értelmében eaen-aei közhírré testi, hogy a lete yei kír. járásbíróság 1174/P 1886. számú végzése által Kiirtchner IgnAcz nagy-kaniz«ai Ukós végr-hajta''ó javára Erdélyi Mi-halj tótszerdshelji iakós elieo 330 írt töke s ennek járulékai ersjéig elrendelt kielégítési végrehajás alkalmával biróilag lefoglalt éd 600 frtra becsült 100 meter marsa árpából álló ingóságnak nyilvános árverés utján leendő eladatáia elrendeltetvén, ennek a helyszínén, vagyis Molnáriban alperes majorjánál leendó eszközlésére 1886-ik évi SzepU hó 10-ik napjának délelőtti 10 órtlj* határidőül kitü-zetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzésssel hívatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a ér-leimében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is készpénz tízetés mellett eladatni fognak. Mindazok, kik elsőbbségi jogokat vélnek érvényesíthetni, kereseteiket vagy szóbeli jelen rései kettaa árverés megkezdéséig alulirt bír, végrehajtóhoz adják be, Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881, évi LX i. cz, 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Letenyén 1886-ík évi Augusztus hó 26 nspján. Schmidt János. kiküldött bírósági végrehajtő. 202311886. Árverési hirdetmény. Alulirt kír. bir. végrehaj ó az 1881. évi LX. t. cz. 102 103. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a Csurgói tekintetes kír. járásbíróság 2023 számú végzése által Simonics Antal s neje végrehajtató javára Majoritg János és Pribék Ádám ellen 350 írt. tőkv» s ínnek járulekai erejéig elrendelt kielégítési végrehaj tás alkalmával biróilag lefoglalt és 1200 frtra becsült 10 ökörée 2 lóból álló ingóságnak nyilvános árverésen leendő ela-datása elrendeltetvén,ennsk a helyszínén'' vagyis Szt Miklóson leendő eszközlésére 1886-ík év szeptember hó 7-ík napjának délelőtt 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megj egy réssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, a« 1881 évi LX. t. cz. 107. § a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul ¡8 készpénz fizetés mellett eladatni fognak. Mindazok, kik elsőbbségi jogokat vélnek érvényesíthetni, kereseteiket, vagy szóbeli jelentéseiket az árverés megkezdéseié alulirt bír. végrehajtóhoz adják be. Az elárverezendő ingóságuk vételára «1881. évi LXvt. c*. 109. §-áb»n m«g-álií-pitott feltételek szerint lesz kifizetendő. Kel Csurgón 1886-ík évi áug. hó 20 nanján, Hilbert Zsigmond kiküldött bírósági végrehajtó VKD-JKGY. PEZSGŐ Egyedali raktár Na?y -Kanizsán FESSKLIIOFER JÓZSEF urnái. ■«WPP xxxxxxxxxxxxxxxxxxx Az Equitahle • " < életbiztosito társaság Nev Yorkban y. alapíttatott 1859-ben Biztosítási tőke 1885. ta. 31-é« 911-212.527 írt. a társaságba,, „ „ 169.4IM38 frt. az 1885. évben kötött uj biztositások. összege 244.829,014 frt. Az egész nyeremény a biztosítottak közt osztatik szét. Minden kötvény három év mnlva megtáruadhatatlanná válik. DuMántulí kerület vezérügjnöksége. 277 1 21—* Fischer Sándor urnái Nagy-Kaní*aán. mmmmmnn 8°° 18 év óta ,ösm«rt § o o o o o o o n o o o o o o o Árverési hirdetmény. V "s » 1 A Szt.-Lőrinczi uradalomhoz tartozó s alább felsorolt krrályi kisebb haszonvételek n. m. a Baranya Sz.-Lőrinczi vendéglő és kis korcsma a Nagy Váíyi korcsma, — a Somogy Istvándi vendéglő és vásárjog minden javadalmaik és terhe ikkel folyó évi szeptember lió 28-áii kedden d. e. II órakor Szt.-Lőrinczen a fóbérnőkségi irodában nyilvános árverés utján fognak 1887-ik évi január hó 1-tól 3, esetleg több évre bérbeadatni. Az árverezui szándékozók a kikiáltási ár 10%-** az árverés megkezdése előtt óvadékul letenni köteleztetnek. A bérleti féltételek a fóbérnőkségi irodában bármikor megtekinthetők. Kelt Szent.-Lőrinczen julius hó 15 én 1886. BÜBGERféie orvosi ? KÁTRÁNY- 2831 7-* A íóbérnoksé;. orvosi tekintélyek által ajánlva Ausstria-MagyarorsBagban, Franosi»-ország, Németország, Hollandban, Schveicaban, Bománlában stb. már ti* év óta fényes sikerrel használtatik SWADL0 FERENCZ H"»" I*'';* » r «• '' v f. t • > BUDAPKSTG.\. VII alsó erdő-sor szám. ^ Ajánlja szabada!mázott. z*jt*I»u, önműködő zárrcdönycit hullán»-rott arzélleiliezből ; továbbá srabadalmazott B azicek é<t Breozka-éle töltő- é* sxellöxteténí kályháit, v*lHtuim központi füté* f berendezéseit, saj.it szabadi-Ima Bze,. rint, egy vagy több helyiség azá-nára-me''y utóbbiak különösen uj épülelek nél, ískolákoál, kórházaknál stb. szellőztetéssel, vagy ssellóztetés nélkül igeo caélszeríien alkalmazhatók" Ajánlj». továbbá valamennyi as épitéi szakmába tartozó munkáit, úgymint: ép&let-, mü-, és szerkezeti lakaton tégal és vakolat felhúzó gépeit kovácsolt vasból munkáit. MiiUkártyák és költségvetések ingyen és bérmentve. % 2804 lő-52 AWWWVW.VWWW? 0000000000039000OO3003OOOOOO § Margitszigeti gyógy-lttrdo. j i Budapest főváros közvetlen közelében " 35" R meleg artéai forráí, porcxelán-, márvány-, ká-i- A» kőfQrdók *U* xhanykéstQ''.ékkel, nagyszerű kert, 30'') telje* kényelemmel berende«eit szoba, tárnalgáii terem, kül- ésbelfÖdiUpok, telefon, távírda 8s«zekftttctéasel, naponta zene. Kérat&kok, melyek ellen a margitszigeti hévvlz kedvezi eredaésynyel használtatott: KBazvény, az izületek, izmok, csonthártya, Ueghüvcly, idült c«nz A siúz, köszvény, erómővi behatá«okt typhns után fellépi hüdés-k, ziábák, c»ontbán-talmakat, csontszút izületi bajokat és katsértésekft követi elváltozások. Fájdalmas hegek, merevesaéjf, hűdés, bSrbántalmak, vizellési nehézségek, méh- ét hüvely-binUlmak. Még arra is figyelmeztetjük a t. cz. közftnaé.et, hogy a «i-geten villamos firdS rendeltetett he. Dr. Bara legújabb rendszere ezerint, mely '' a köszvényes, csúzos és ideges bántalmak, valamint a hűdések é* z ischiás-nál a fürdéase:ben igen hatha''ós aegód gyógyeseköxt képe«. A héwir b-USleg eredménjnyel használtatott: idült gyomorhurntnil ói alhasi pangásoknál A szigeten vau eyógyazertAr, ellátva mind-nnemti ásvány viszel. Rendelő orvos: dr. Yerzár. Bérleteknél úgy a fürdS-, min« a menetjegyek cgyütte« váltá*á>iál árleen-g-dés. — A szigeten lakó fürdővendégek x fürdő baazuálatánál és a menetjegyeknél előnyben részesülnek. A fővárossal ¿ráfkiut kéwzer kGzlekedéi. A fürdo igSny tartama máj hó I tol szep. hó végéig A lakások megrendelése : a szigeten a felügyelőség! irodában. Budapest. A margitszigeti felügyelőség. q ÖOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOO O NESTLÉ HENRI GYERMEK TAP-LISZTJE • - j : * • Tökéletes tápszere csecsemókoek és gyenge gyermekeknek. Egy doboz 9o fcr. D Disz ok-levél. Számtalam bizonylatok els/ír»ngu orvosi » tekintélyektől ARANY- ÉRMEK többféle kiállításból. GYÁRI JEGY KISTLÉ B18KBI S0RSTITT TBJI MT Egy doboz 50 tor. H, JB öraktár 0 sztr -Magyar ornzág részére: BMLTAE F, i > Nagy-Ktalztái : Feaaelhoffer József ás Rosenfeld Adolf kereskedőknél és Magyarország dsues gyógy-285* 4-10 szertáraiban. mint sainfe az arezbór mindenfele tisztíttalansgai ellen különösen a rfih, as idült és pikkely sömör ellen, a kosz, a söm5r repadvény, a faj és szakái ellen, a szeplő, májlolt, ugycevwzett rezesorr, * fagydag, a UbizxadáH, a gyermekek valamennyi küUú (t*betegségei ellen. EzenfelQi minden kinek mint u. bért tisztító mosdószer ajánltatik. Ára darabon kint használati utasítással együtt 35 kr. A Uerger-féle kátránj szappan 40%-a tömény f*kátrányt tartalmaz foiettébb gondosan van készítve s lényeg »aen különbözik minden egyéb, a kereskedésekben előforduló kátrány-szappanoktól, — m*rt eznn szappan 35°/0 gliexerin anyagot tartalmaz, fiinom illatszerezve S Csalások kikerSIése végett a gyógyszertárakban világosan Berger-féle kátrány-szappan kérendő s ügyelni kell a zöld csoma oglásra. Eiösmaro okmánnyal kituntettetett a bécsi nemzetközi kiállításon 1883 ban. Egyedül helyettes a bel- és külföld részére • A. HELL £/ó2isz. Troppau b0" •„«S^.í''""4 JSagy» Kanizsán Pragtr Bél* gyógysziréaznél. 2733 12-12 í MOLL SEÍDLITZ POR Tavaszi gyógyitás Nyári gyógyítás Öszi gyógyitás Téli gyógyitás PtoU xT-olArii œindfn dobozon VaiUUl, és «OLL A sokszoroaiíó gyárj egy egy nyomata látható. Ezen porok gyors gyógyhatása makacs gyomor- és bél-betegsígek, emésztési nehézségek, altestbajok, gyomorgörcs, dugalá«, májbaj, vértolnlás, aranyér és a legkülönfélébb női betegségek ellen évtizedek éta folytonosan nüvekedS elismerésben résr.esQL — Egy eredeti doboz használati atssi-tással 1 frt. Raktárak Magyarország mind<-n nevezetesebb gyógyszertárában. Csík Moll-féle késsitmény kérendő. MOLL A. gyógyszerész ot. klr. ndvari szállító, Béét. Stadt TnobUtubeo 9. Naponta szétkaldés utánvét mellett. 2 doboznál kevesebb nem küldetik KSszőaiirat MOLL A. úrhoz Béosbeo. Ülő foglalkozásomnál fogva az üu'' Moll Me Seidlitz porai igen jó hatást gyakorolnak; ismerem ezt egyszer h mindenkorra s kiváuok <rte^.i«zivé:yía .latén fizesse ra*g*-et ezek a gyomrot jóvá éa fót künnyüvé teszik. Tisztelettel Steinko Ján F. lelkész Hometschlágban. MOLL-FÉLE FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ Legjobt) bedörzsölő szer ós minden meghtiiési betegségek ellen. Csak valódi, ha minden üveg MOLL A. védjegyét és aláírását viseli. Köszvény, ca«z, mindeqn ?mü lestszaggatás éa bénulásnál; huroifatia alakjában minden sérelem ¿4 aebnél, daganatok gyulladásánál. Belsőleg vwzel vegyit.e rBgtőní rosszullét, hányjs, kólika és hasmenésnél. Egy Bveg ára haszsálatí utasítással 80 kr. é. Raktárak az ország minden nevezetes gyóyszertár és ásványára kereskedésben. Csak Moll-féle késsitmény kérendő. MOLL A. gyógyszerész os. klr. advarl szállító Bécs, Stadt, TuoMaabaa 9. Elism érés MOLL A. gyógyszerész úrhoz Bécs. Kitűnő Moll-féle franczia borszesz és sója vidékemen hibetlenül működik Küldjön nekem 60 üvpgg.-l, miv.Kaíembtrii^g^egiuégérc kész''.etet óhajtok tsrtan. magamnál / Mély tisztelett»! 2720 4—52 / Hornof, lelkész Micholupban. ■M 13-i''W/oi 1386. T Zaiamnuye alispáuját 1 Hirdetmény. A vizjogi törvény (1885. éri XXIir. t. cr..) 189- § a valamint ezen törvény végrehajtása tárgyában a nagyméltóságú főldmivelés -ipar- és kercakedélmi és a közmunka és közlekedési m. kir. minis-ter urak által egyetértóieg m. évi déczember 3.1 én 45689. szám alatt kibocsátott általános rendelet 87. § a alapján felszólítom * megye területén fennálló vizimfivek es vizhasznalati jogosítványok tulajdonosait hogy a jogosítványaikra vonatkozó engedélyt 1887- 6VÍ január hó l-SO napjáig nálam Írásban mutassák be. vagy pegig Írásban igazolják azt. hogy vizimüveik 1866. évi január hó 1-jeótahábo-ritlanul fennállauak a nélkül, hogy mások jogosult érdekeit sértenék és mint ilyenek az illetékes hatóságok által károsaknak találtattak volna. — Megjegyeztetik, hogy a bej lentések a vizjögi törvények 191. §-ának -másod k bekezdése értelmében bélyegmentesek. Ezen bemutatási, illetve igazolási kötelezettség minden hatósági engedélyre szoruló vizimunkálat tulajdonosára kiterjedt» tehát öntözési, lecsapolási, ármentesitési, ipari vállalatokra, malmokra, továbbá nyilvános és magán vízvezetékekre, nyilvános és magán csatornákra, mesterséges víztartókra, védgátakra és zsilipekre egyaránt érvényes. A kik jogosítványukat igazolni ¡nem tudják, vagy igazolás végett a fent kitűzött határidőben nem\jelentkeznek: azoknak vizi-müvei az idézett törvény 191. § a érteimében nem létezőknek fognak tekinteni s az ily vizimttvekre nézve a vizjogi törvény 163. és következő szakaszai és a hivatkozott általános miniszteri sza bályrendelet 3 —32. §-ai lesznek alkalmazandók. Zala-Egerszeg 1886. augusztus 28. SvnstHs Benő s. k. alispán. mmW m ppp- WajdiU József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. \A(íY-KA\IZSA. 1886. Szeptember Előfizeti*i ár rT.e 5 frt — — , vr<- .....- fit ;"*) kr ¡„•gyedévr»; ... 1 írt ''¿¡t kr. Egyes szara 10 kr '' H I K ÍJ K T f. SKK jj h;»Háb«>« p ■tit«or)>au mi-<><Uzor ■i b iiiio<K*ti t''»vsiM>i * »rert ő k''. NYJLTTÉRBEN • ..roukrut 10 kiért v.''-i-t rl f i ,n r»tán ¡IJ-t^k m• ti''i.-n etrv«-»h:r-itrt• * rt 30 kr tu-tenHCk 37-lü szám Huszonötödik évfolyam. i i A lap szellemi részét illető köale- mények a sze''krsztőségbez, anyagi rí»zét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve int ;z«*ndők: Xagy-Kan izsu n Wlassicsbáz. '' Bementeden levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok vissza sem küldetnek A nagy-k nizsai „Kereskedelmi Iparbank", a „nagy-kanizsai Önkéntes tűzoltó-egylet, a „zalamegyei általános tanitó-í-f. a „ nagy kanizsai kisíiednevel ü egyesületu, a „nogy-kanizsai tiszti-önsegélyző szövetkezet*, a „soproni kereskedelmi s iparkamarau nagy kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ, VEGYES TARTALMÚ HETILAP. tonasóg, becsület-biróságok alakitan-dókr Ezeknek legelőször a téuyt kell megállapítani, történt-e sertés. Ha a bíróság tagadólag felel, annak, ni sértve érezte magat, meg kell nyugodnia Személyi érzelmet alá kell rendelnie egy tisztes testület Ítéletének, mely az egész testületre nézve irányadó lesz. Ha a bíróság igennel lelel, a sértőnek kötelességévé teendő, hogy bocsánatot kérjen, vagy sértését visszavonj-». Ha a felek visszautasítják ezt megtenni, vagy elfogadn«, a társas érintkezés ból itéletil g kizárandók, mért az egyik műveletlen tényhez vagy nyilatkozathoz való makacs ragaszkodás által, a másik engesztelhetetlenség által mü élt emberekkel való érintkezésre méltatlannak mutatta magát. Ha a sértés vagy túlságosan nagynak vagy aljas és vad érzület szüleményének találtatnék, a becsületbíróság ítéletét magok- az illetékes hatóságok Ítéletének kellene követnie, mely az elítéltet magából a testületi kötelékből elbocsájtaná.. Ez intézmény ^azután nem zártkörű testüleleknél is volna alkalmazható. Harmadszor, az iskolabau különös suly íektettessék az erkölcstau azon részére, mely a becsületről szól, hogy a sok hamis fogalom a''b ecsületsértésről megszűnjék s még in kább. hogy terjedjen a meggyőződés, miszerint a sértett becsüiet párbaj utján nem reparálható. — Ha az utczán egy hordár meglöic valakit, ki fogja ezt becsületsértésnek tartani ? — — Mért volna tehát ez az eset, ha ugyané durvaságot egy müveit osztálybeli • követi el ? Forduljunk minden esetben a rendes hatóságokhoz. melyek a sértőt, vagy fogsággal vagy bírósággal fogják büntetni. Bizonyos, hogy a büutetés sokszor nem arányos a sértéssel ; de ha az még oly csekély is, általa a sértő az cgéíz társadalom előtt A parbnj elieii.*j Utóbbi időben ismét több és vég zetes párbaj rázkódtatta meg & magyar tar?adalmat. A baribar idők ez utálatos faty-tyujának jogtalanságáról és észellt-nességéról oly számos és tekintélyes nyilatkozat volt már olvasható ; a 9 kérdés, elvetendőségét illetőleg jog és ész szempontjából, annyira ki van merítve, hogy neiu az szaudékunk itt, a párbaj ellen beszélni. Mi volna kiirtására teendő ? Ezen kérdés nincs megoldva, s ezt illetőiig szeretnénk kö.ölni, mit egy te kiutélves laobati olvastunk. 9 ♦ - - Egy esz ózt már az angol bölcsész és4s államférfi verulámi Bacon ajánl :. A \pirbajok elleu a lehető legszigorúbb törvények hozandók, melyet mindou tekintet és különbség nélkül ép oly s/igoruan végrehaj-tandok. XIV. Lajos becstelenséget és halait állapított meg párbajt vívókra ; Miksa ¿íanó bíjor választó hivatalvesztést az életben marádóra, a bakó általi megbélyegzést a rneg-öftre; Victoria királynő^ udvar-képtelenséget; II. .lózsef hasonló tőr-menyeket hozott. Oroszország bűutetó codexébe a párbajt mint gyilkosságot készül főlvenui s a német sociál de-mocratak ugyanezt akarják a b.rod. gyűlésnek ajánlani. Tudjuk, mit szok taK ez ellen felhozni, hogy t. i. nem lehet törvénynyel kiirtani, a mi megvan az erkölcsökben és közfelfogásban. Ez nem áll. Dél-Carolinaban az elrettentés rendszere által a párbaj-düh teljesen kialudt. Igaz. hogy főlvilágosult korunkra ez elrettentés nagy szégyen, de ha mindig csak a közfelfogásra hivatkozunk, és semmit ellene nem teszünk, soha czélt érni nem fogunk. Másodszor, -zártkörű testületeknél, milveuek az egyetemek és ka- A „Sopron* czimfí lapból. megbélyegeztetik s ez okosabb elégtétel, mint egy lyuk a b rbe, active vagy passive. Ha a sértés szóbeli, több eset tehetséges de a melyek valamennyiét axint reáíis sértést fenyítheti a törvény. Ha rágalmazás az eset vagyis oly beszéd, mely nem igaz bizonyítsuk be aunak alaptalanságát és a sértő az egész világ előtt mint hazug fog állani gyalázatosan és ez érzékenyebb büntetés, mint ha megsebesíthetjük, a mivel megbőszültük ugyan magunkat, de ártatlanságunkat ki nem mutattuk. Ha megszólás az eset, vagyis igaz, de eddig ismeretlen hibánk nyilvánossá tétele, akkor a nyilvánító lelövése altal a jeliemi folt efc nem tavolittatik. Az igazán művelt ember ezt hibája következményének és részbeu büntetésének fogja tekinteni és szigorúan correct becsületes és jellemes magaviselet által fog iparkodni magát a társadalom szemében rehabilitálni. Negyedszer maga a művelt közönség változtasson állást a párbajokkal szemben. Ha valamely művelt! osztálybeli egy társának - indulatos, haragban, kést döfne a mellébe, az a kiállott büntetés utkn semmiféle^ tár-saságbau nem találna többé felvételt És párbaj ecetében ez nemcsak nem történik, hanem az életben maradt hós még érdekes emberré váj lik, holott az ó bűne Isten és ember elótv nagyobb, mert nyugodt meggondolással követte el. Ez nem maradhat így. A nagy közönségnek nem szabad a párbajhóst lovagias bátorság költői dicsfényével venni körül, hanem velők mint veszeke dőkkel és vérszomjas bosszú által vezetett mű vele len egyénekkel kell bánnia. Ötödször, a párbaj lélektani oka iba való éles bepillantásról tanúskodik a tanács, melyet egy franczia az ó kormányának adott: , Ha az új- ságoknak legszigorúbban megtiltatik, párbajokról írni, rövid idő múlva az utóbbiak kivesznek.u Igaz, hogy egyes emberre nézve nagyon nehéz, egy uralkodó közfelfogás ellen küzdeni. Igen nagy erkölcsi bátorság kivántatik hozzá, mig másrészt nagy gyávaság. Saját okos meggyőződését egy oktalan közfelfogással szemben megtagadni. A ki bátran ki fogja véleményét mondani, hogy a párbajnak elvből ellensége, a számot tevő közvélemény előtt biztos. hogy ó lesz nyertes. Ismerünk egyéneket, kik a párbaj ily módom visszautasítása ¿által semmit sem vesztettek a közbecsülésben. Hogy egy nem sokat nyomó egyéniség gyávának mondja az ily embert, mit veszt ez vele? Lyons amerikai tábornok is visszautasította elvből a párbajt; gyávának mondták, ki 1861-ben hősi halált halt a becsület mezején. Tudjhk, hogy vannak uehéz, igen nehéz esetek. Sem törvény, sem becsületbíróság az elcsábított hitvestars gyalázataért és sérelméért nem adhat megfelelő elégtételt; sem nem lehet a dolgot nyilvános peres tárgyalásnak átadni. De ad-e elégtételt a párbaj, ha a sértett férj esik áldozatul ? És a szerencsétlen nő becsülete ellenkező esetben is helyre van-e állítva? Mind hiába, meg kell barátkoznunk a gondolattal, azon való ténynyel, hogy vannak sérelmek, melyekért nem létezik elégtétel A háztetőről leeső kő vagy vizbe fulladás által okozott halálért, a halál által elragadott kedves nő vagy gyermek vesztéségeért nincs elégtétel, így nincs sokszor az erkölcsi világban sem, és legkevésbé az a jog-és észellenes páfbaj igazságszolgáltatása. Sz. M. A kereskedői képesítés. Magyarország, mint agr''cultur állam, azelöt alig tett valamit az ország kereskedelmének előmozdítására, s ha tett, az mindig közvetett intézkedés volt, mert ez első sorban mindig a teremtő vagy fogyasztó érdekeit s csak ezután szolgálta e két tényezőt közvetítő kereskedelmet. Pedig ha az egyes nemzetek állami életébe tekintünk, el kell ismernünk, hogy csak azon nemzet lett nagygyá és gazdaggá, mely a létérti küzdelemben a békét fdtételező kereskedelem lobogója alatt indul hódító hadjárat a. Hazánk felocsúdott a szabadság-harezunkat követő lethargiájából s minden vádat megelőzőleg igyekezett kereskedelmünket is a haladó kor szellemében fejleszteni, hogy a több évtizedes elmaradást rohanásában még utol érni képes legyen. Építi a vasutakat, biztosítja a külfolddcli előnyös összeköttetést, egyensúlyban tartja az exportot az importtal, emeli a hitelt s a mi bennünket leginkább érdekel: fejleszti a kereskedelmi szakoktatást. A kereskedelmi szakoktatás és a vele mindinkább előtérbe nyomuló társadalmi kérdések szükségessé teszik, hogy népünket s annak különféle viszonyait ismerjük; megkövetelik, hogy kereskedőkkel foglalkozván, azok szakoktatását és képesítését is kereskedelmi- Etatisztikai szempontból ítéljük meg s annak fejlesztéséhez javaslatainkkal hozzájáruljunk. Hazánk legutolsó népszámlálása szerint a szorosan vett kereskedéssel 90,712 önálló vállalkozó foglalkozott, kik 73,043 egyénből álló segédszemélyzetet alkalmaztak, vagyis / az ország lakosságának 1-I9%''a-t. i. 163,755 személy volt az, ki magát kereskedőnek nevezte. Az ezt megelőző legközelebbi 1870. évi népszámlálás szerint igaz, hogy a kereskedéssel foglalkozók száma 133.5«2-őt, vagyis 29.173-mal mutatott kevesebbet ki s akkor Ma- Tárcsa, Jiinky Károlynak a oagj-kanizsai k. t. rendi lársház főnökének és a fúgymn. igazga éjáoak,.tanárkod :.«a XXV. évfordulóján. Jer louttám, fri«s lombkoszorut köss mennyet fődre, Szitád fei a sze nt oltár szunnyadozó parazsát: Lásaác fényénél, ki negyedszáz év viharában Hordta a bit s tudomány égi -szövétnekeit; Atyja az ifjaknak, ki aaelid jósággal igazgat, Mindenkit «serét, út.....mind szeretik * becsaük Kr., ez a nagy tudomány, égből hullott vala magva: Oktat* rá, kérünk, a boldogan éld a jövőt.— óhi hát ünnepi fényt, mur< ám, az öröm tüze égj«n, Kgjen a fcti" mélyén és « szemek kö iyüin! (Nagy Sa^iizsa, 1886. «zept. 5-én.) Cserei József. A nagy kanizsai kath. fogyom igaz-gatojanak huszonötéves tanári ju bilaeuma Valóban léiekoemesitó és megható üonepéijek színhelye volt mult vasárnap f. iió 5-én a nagy-kanizsai kisebb temp- lom éa a kegyes rendiek főgymnasmiua. Keen a napon egészen titokban rendezett Ünnepély által kívánta a fógymn. tanári kara és tauu''ó ifjúsága meglepni szeretett hatfőnükét és igazgatóját, ki huszonötéves tanári tuűködóoét fejezte be ez alkalommal. Méltán kiérdemelte a jeles t^nféifiu a szeretet ezen nyilvánulását mert rövid ittléte alatt ia ugy a tanári kar, mini a tanuló iijtMág, a szlIÓK és a váro$ szeretetét. tÍBZ''oletét vívta ki magának buma-uus bánásmódjával és Nagy-Kanizsa ezen legtöbb t-.niutéze é.iek t-pintatós veze-étével. AziinB''péiy reggeli1/, 9-kora templomban vette kezdeté'', mely alkalomra az ünnepeltnek igazgatói padja feiduzitte-j.ett, es Caerei József, fógymn. tanár a sté-p„n fölékesített főoltár mellett coilegái teljes segédletével mutatta be a jubiláns üdvéért uz ünnepélye» szent mise áldot<«-tot. Emelte az isienitisztelet fényéi e tanuló ifjueáguak szívből jutt éneke éi a körülményt, k dactara is a templomot zsu folasig me^töltó szü őkuek és tauügyba-rátoknak ájtatos részvétele. A szent mise végeztével a főgymn. tanári kara tisztelgett az ünnepelt férfiú lakwáo, hol Kövesy Kálmán, a tanárok •eniora, fej ette ki a nap jelentőségét ói lolil''iácsoHa mindnyájok ragaszkodását, üdvkivánatait közszeretetben álló főnökük iránt &ci?ből hangoztatott éljenek fejez''ék be remek b-szédet, mire Cserei József a meghatotiaág hangján mondotta el ez alkalomra irt eprigrammáját ¿a nvuj-iotta át ennek díszpéldányán az ünnepelt férfiúnak. Valóban, min- a költemény végszavai mondják, a legtíaz''ább érzelem örömkönyei csillogtak a jelenvoltak és a jubiláns szemében, ki végre leküzdve feltörő könyeit, szí vbői eredő és szivbez szóló ékes szavakkal, minőket csak az ihlet percze sugalhat az ajkaknak, köszönte meg a tanári kar figyelmét. Ha nem emlékeztették volna, reá, úgymond, eszébe sem jutott volna, hogy huszonöt évet töltött a tanári pályán, mert ma is, háU az ég kegyelmének, csak olyan fiatal hév lelkesíti pályáján, mint 61-b»n, mikor a rögös, de sok lelki örömet ia ny ujó ösvényre lépett. Végre a szép isiéül kiállított emléktárgyak átadáaav.u<án emelkedett lélekkel távozott a tanári kar, hogy helyet adjon a tanuló ifjuságuak érzelmei nyilvánítására. A főgymn. minden osztályából választott 24 ifjú jeleni meg erre Mantuáno Rezsó, 8. oszt. tanu''ó élén a fejezte kí a főgymn. ifjúság hódoló tiszteletét és kegyeletét atyai jós gu igazgatója iránt. Ö, mondá a szónok, a nap tulajdonságával bir, magának hideg, de a merre sugára ér, áldásthozó meleget hint. Lelkesült el-jenek és egy remek virágcsokornak átnyújtása követte a beszélő szavait. A tanintézet igazgatója alig tudott szóhos jutni a romlatlan iíjui iélek ilyetén ragaszkodását szemlélve. Paraenetikus beszédében, mire mindig oktatta, most is a példás, szerény viseletet, miat azifju legfőbb ékességet és kötelmeik pontos teljesítését kötötte az ifjak szivére, hogy majdan jó szüleiknek örömére váljanak és a szeretett magyar hazának munkabíró, törvény- és rendtisztelő polgáraivá lehessenek.. őröm és lelkesedés uralgott minden felé, á a villám gyorsan elterjedt hír számos szülőt és tanférfiut vonzott a délelőtti órákban az üonepelt lakására, hogy legjobb kiváoataikat fejezhessék ki azon férfiú előtt, kinek kezébe van letéve a szülők legdrágább kincse, a város jövő reménye. Dé-i egy órakor barátságos ebédre gyűjtötte össze a jubiláns igazgató a kegyesrendiek vendégszerető asztala köré a város elüljáróit, a helybeli tanintézetek igazgatóit és több más tanférfiut. A pohárköszöntők hosszú sorát az elsó fogás után Dolmányos György, másodtónök és házi lelkiatya kezdette megs a kegyesrend nevében, miot annak egyik veterán tagja, üdvözölte Janky Károlyt klasszikus zimatu beszédével. Huszonötévi terhes, de áldásos működésének végpontján as írásnak ama felemelő szavaival vigasztalta, hogy a kik sokakat tanítanak az igazaágra, mint a csillagok fognak tündökölni örök időkre. (Qui erudiunt mullos ad iuistitiam fu!gebunt quase stellao in perpetuas aeternitates. Dan. proph. 12. 3.) Az igazgató Dolmányos Györgyre és á tanárokra körzönti poharát, ugyan csak ő a város fejére, érdemekben gazdag polgármesterére ; kegyeletesen emlékezik meg azon számosokról, kik • mult idők-b-n a nagy kanizsai főgymn. létesítése körül maguknak érdemeket szereztek, azon szülőkről, kik szivök szeretteit ezen tauintézet vallás-erkölcsös nevelésére és propaedeutikus oktatására bizzák. Nagy teUzésDen részesű''tek szavai, midőn kiemelte, mily ingatag, változó az ifjúi kebel : annál nagyobb belátásra, okosságra türelemre és szeretetre van tehát szüksége a tanári karnak, hogy az érzelmek viharos tengerén .ngd sajkájokat biztos révbe juttatni sikerüljön. A szülők részéről Kovács Béla, já- rnsbiró. altalánoaan elismert jeles pohárköszöntő emelkedett fel s magvas gondo i lataival, választékos szókkal éi az előadás |p«thosával olyan magasra szállott, hová őt a társaság mindegyik tagja visszafojtott 4élegzettel követé és elismeréssel hajolt meg előtte, mint a ki leghívebben tolmácsolta a szülők hálás érzelmeit az igazgató s azon rend iránt, melynek a magyar nemzetiség, a haza, a tudomány és művészetek örök időre adósai maradnak A toasztok hosszü sorát Cserei József fe-jezé be, mint az ünnepeltnek egykori tanítványa. Szerencsésnek mondja magát, hogy e nevezetes napon annyi sok régi tanítványa nevében ő üdvözölheti, kik mindig a legnagyobb hálával és szeretet • tel emlékeznek a szelidlelktt ifjúság-barátra. Ezen hosszú időn át ki nem halt érzelem legfényesebb bizonyítéka annak, milyeú kedves volt egyénisége, milyen állandó emléket épi''ett Janky Károly tanítványai szivében. Még sokáig maradt együtt a víg társaság, sőt a délután folyamában folyton uj vendégekkel szaporodott. Mindenki érezte keblében, hogy a mai nap a legszebb társadalmi erénynek, a szeretetnek volt ünnep*, melynek a jubiláns férfiú buzgó apostola, praegnaos kégviselője. Végül azon jó kiváuatokkal távozott a jelenvoltak mindegyike, melyhez mi is csatlakozunk: Adja Isten, hogy Janky Károly, a nagy-kanizsái főgymn. igazgatója. ötvenéves tanári jub laeumát is bokros érdemek között ép erőben és egészségben érje megl Ranlcay J. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. 1886. SZEPTEMBER 11-én gyarorszig népességének csak 0- 8 6 c/0 -a Tolt kereskedő, tehát az 1880 ki népszámlálás 1-19%-val szemben a^ javulás már 0-33%; csakhogy ez úgyis csekély százalékot nagyon csők-, kenti az, hogy a népszámlálás a'' 17,277 egyénből álló vasúti és gőz- j hajózási tisztviselőket, az 5,605 egyénből álló posta és távirdai sze-| mélvzetet, az 1,337 szzmélyből álló pénzintézeti és 802 egyénből álló biztositó intézeti hivatalnokokat is a^ szorosan vett kereskedők közé sxá-j mitotta ; csökkenti továbbá az, hogy, az 1880. évi népszámlálásban a| mintegy 6.000 lélekszámot kitevő'' közönséges bajós, révész, hordár, bérkocsis stb. szintén a kereskedelmi forgalommal foglalkozók, tehát kereskedők osztályába soroztatott. A népszámlálás irányát, helyes vagy kelytelen voltát bírálói nem tartozik föladataink közé; csekély, nagyon csekély a népesség arányában a végeredmény s ennek a főnököt és segédszemélyzetre való megoszlása még azon esetben is, ha a fenti számokban kimutatott nem tulajdon-képeni .kereskedőket a kereskedők j osztályához soiozvá, igyekszünk a kereskedelmi szakoktatás rendezését sürgető statistikai képet magunk előtt felállítani. Az 1880. évi népszámlálás al-j kalmával ugyanis a kereskedőknek jelzett 163,755 lélekszámából esik : önálló rá''lalkoió (fóoökök; 90712 vxgj 55''40°|0 flcletrecetó ét hivatalook . 10068 . 6-15% I »egé l.......25953 . 15 8V> , tanoncz....... 8972 „ 5 48\ munkái . . \ . . . 20559 . 12*55% ■ családi kisegítő . . . . 8491 . 4;57»10 Összes*» 163755 10U.—"J, Megdöbbentően szomorú kép az, | mely előttünk feltárul, ha e számok-( nak egymásbozi viszonyát kutatjuk ; elszomorító az eredmény, melyet ez adatoknak egymáshozi összefüggéséből következtetésképen levonunk A szám- j adatok ez alakulásai szerint a kereskedők 55-400/°-a önálló üzlettu-1 lajdonos; ha már most a* üzletvezetői:, segédek és tanonezok szám arányát összevessük, ez 27 48% ot'' tesz ki, vagyis két üzletre esik egy| a szó legszorosabb értelmében vett kereskedői személyzet: azaz, a mi-, nimális számban azt állitjuk, hogy átlag egy rendes üzletre egy segéd-1 személyzet, t. i, segéd vagy tanoncz esik, az önálló vállalkozók (üzletek)'' fele részét a tulajdonképeni nem ke-! reskedók és pedig szatócsok, zsibá-'' rusok, kufárok képezik; kik Magyar-! ország kereskedelmének fellendítéséhez vajmi kevéssel járulnak és járulhatnak.1 A kereskedői létszám ez alakulásában rejlik azon örvény, mely a1 tömeges bukásoknak okozója, keres kedelmünknek ez aránytalanul nagy'' számban nem hivatott kezekben való'' összetorlódása inditó oka annak, hogy! Magyarország kereskedőinek nemcsak: itthon, de a külföld előtt is nagyon \ ingatag alapon álló tekintélye és'' hitele van. Ha a statistika felvett fonalát a fentebb jelzett számadatok Összehasonlításaiban tovább folytatjuk, fenn kell akadnunk azon tételnél is, hogy a 163,755 kereskedői létszámban a tanonezok csak elenyészóleg csekély 8,972 számban, vagyis 5*48%-al vannal^ képviselve; holott a kereskedő munkások 20,559 számot, azaz 1255%-ot adnak. Nem-e világos bizonyítéka ez is annak, hogy a kereskedelmi pályára nem hivatott szatócsok, kufárok, a fent kimutatott esetet bizónyitólag, n kereskedők közönséges munkásaiból lesznek azzá, a mikké lenniök az ország kereskedelmének fejlődése szempontjából szabad nem volna ; bizonyítéka továbbá annak, hogy kereskedelmi tanonczczá ily csekély számban csak azon szülők adják gyermekeiket, kiket anyagi vagy szellemi szegénység ritka kivétellel e pályára utal!! — Nem-e világos consequentiája ez annak, hogy az úgynevezett családi kisegítők, kik a tanoncz számmal majdnem egy arányban, vagyis 7,491 számmal, azaz 4 57%-al képviselvék, szintén mind a nem hivatott kereskedőket, a kis szatócsok számát nevelik. Mert csakugyan a lehetetlenséggel határos, hogy a 36,011 Üzletvezető és segéd száma a 8,972 tanonczból kerüljön ki; lehetetlen, hogy a 10,068 lé-tisztviselő és üzletvezetőt, tehát a magasabb kereskedői képzettségű szakembert a minimumig mérsékelt egynehány közép kereskedelmi iskola évenként nevelni képes legyen ; miért is nem lehet feltűnő, hogy Magyarország kereskedelme Ausztriáé és a külföldé mellett elmarad, és pedig azért, mert mig Magyarország kereskedelmi iskolái megközelítőleg éven-kint átlag 200 tanulót képesítenek, Ausztria körülbelül 7Ö00 et nevel évenként, kik szolgálják Ausztriát s annak kereskedelmét. A hiányos szakképzés, a nagyob-bára korlátolt látkör s ennek következtében fellépő tőke szegénység az, melyek a magyar kereskedelem vállalkozási szellemét ehatnyitják; ezek okai annak* hogy Magyarország a világkereskedelemben — noha előnyös földrajzi fekvésénél fogva erre hivatva volna — részt nem vehet; ezek okai annak, hogy a magyar kereskedelmi politika csakis az osztrák által vert nyomokon, csakis ennek árnyékában haladhat vontatott léptekkel előre. A magyar kereskedelmi osztály — kevés kivétellel — hagyomány-szerüleg ragaszkodik az elődeinél látottakhoz, épen ugy, mint azon föld-miveló, ki az apa által használt fa-ekét nem akarja a czélszerübb, ki-adóbb vassal felcserélni. A vagyontalan kereskedő szegénységének tudatában, a vagyonos pedig önelégültségében mitsem tesznek a nemzeti kereskedelem fejlesztésére, s elhanyagolják saját gyermekeik és a jövő nemze-, dék szakmivelését is. | Anglia, Németország, Belgium, sót a kis Svajcz kereskedői is ke-: resik, kuttatjak a helyet, hol kereskedelmüknek lábat vethessenek ; gyar-. matokat alapítanak, hogy terjeszked-. hessenek s fejleszszék a nemzeti kereskedelmet; csak mi vagyunk megelégedve az egyik napról a másikra való éléssel, a nélkül, hogy a helyi adásvételen tul magasabb esz-, mékért, kereskedelmünknek a mai haladó kor szellemében való terjeszkedése és emeléseért lelkesednénk. Ez önző közöny kútforrása —, tisztelet a kivételnek — a hiányos vagy épen nem létező magasabb ke-: reskedelmi szakműveltség. - Kevesen vannak, kik magukat kereskedőknek vallják, mert a lakosság l"19°/#-a oly csekély szám az összes lakosság számarányával szemben, mely nem felel meg hazánk közgazdasági viszonyainak, Kevesen pedig azért, mert fejletlen és szakműveltség hiányában tengődő kereskedelmünk nem ád megfelelő állást azoknak, kik életpályát a lét-fentartási czél szem elölt tartásával ambitióból is választanak. Nincs meg kereskedőink túlnyomó részénél a?ou qualificatió, melyet az ambitió az életpálya választásánál íeltételez. A magyar kereskedelem múltját a nemzet küzdelmes éveiben-, fölvert porfátyol fedi. Jelene tarthatatlan, mert a mult, a nemzet létérti küzdelme, a közgazdasági czélok szem előtt tartását és az egyes osztályok szilárd alapjának megvetését lehetet lenné tetté; de előttünk van a jövő és a jövő nemzedék kereskedelmének, mint a mai haladó kor egyik leg-. hatalmasabb tényezőjének fejlesztése 8 alapjának megvetése. Érzel tartozunk a nemzetnek, magunknak és a jövő nemzedéknek. Sürgetjük a kereskedelmi szakoktatás rendszeresítését, s ba az iparos-tanonezoknak a szakmájukhoz tartozó testi ügyesség fejlesztését helyeseljük; kívánjuk, hogy a keres- kedő tanonezok — kiknek szellemi, nem pedig testi ügyességre van szükségük — az iparos-tanonczoktól külön választva, ne az ipartörvény, hanem külön kereskedelmi törvény szerint taníttassanak és képeztessenek. Kereskedő-tanonczainktól előkó-szültséget és szakműveltséget kiván ván, fejleszszük kereskedelmünket, emeljük tekintélyét Anglia és Németország példájára s kérjük a kereskedelmi törvényekben a czégekre vonatkozó szakaszoknak oly irányú kibővítését, hogy kereskedő, vagyis bejegyzett czég csakis a kellő előké-szültséget felmutató egyén álul vezetett üzlet lehet; kérjük ezt annál is inkább, mert a kereskedelmi szakok t-tás mellett, kereskedelmünknek, viszonyainknak magfelelóleg egyedül az adhat lendületet, ha a szorosan vett kereskedőt a szatócstól megkülönböztetjük; ha a szatócsot a kereskedelmi czégjegyzésból kizárván, ót a külföldi hitel élvezetében lrhetetlenitjük s ezzel a kereskedői fizetésképtelenségek és csődök mennnyiségét a minimumra redukáljuk. Emeljük a müveit és szakképzett kereskedők tekintélyét s az e pályára lépők am bit óját ugy itthon, mint a külföld előtt. Mert ha a mai napság ugy erkölcsileg, mint anyagilag kevésre becsült czégbejegyzési intézményt ismét a régi nimbussal köritettük, a külföld fogja tndni becsülni a mivelt kereskedő által féltékenyen őrzött czéget, a kereskedő e kincsét, a becsületet, s el lesz utja vágva a most annyira elharapódzott csaló bukások és csődök száz meg százának. Nem közvetlen kereskedelmi qua-lifieatiót javaslunk, hanem alapos készültséget teremtő rendszeres kereskedelmi szaKoktatást, mert ennek nyomában a nemzetgazdaság nagy tényezője a müveit 6s s kereskedelmet átértő s ezért lelkesülő kereskedői osztály jár. Legyen a kontár: házaló, kufár, szatócs vagy bármi néven nevezendő üzér; de az e pályára készült és magát kiképzett kereskedő legyen büszke arra, hogy mint kereskedő és a nemzet egyszerű napszámosa, társadalmi osztályaink egyikének leghasznosabb és legtevékenyebb tagja. Ugyanezért a kereskedői képesítést progressiv fejlesztő kereskedelmi szakoktatás és az ennek nyomában járó eredmény a hazai kereskedelem emelése tekintetében szükségesnek Útjuk: hogy a kereskedelmi szakoktatás az 1884 évi XVII. törvény-czik-bői kiemelve, az ipartörvénytől függetlenül rendeztessék; hogy az 1875. évi XXXVII. törvényezikknek a segédszemélyzetre vonatkozó szakaszai különösen azzal bővíttessenek ki, hogy kereskedő ta-nonczul csak oly legalább 14. életévet betöltött ifjak vehetők fel, kik a polgári, gymnasium vagy reáliskola. négy alsó osztályát járták; segéddé pedig csak azok minősíthetők, kik mind tanonezok — az ipartőrvényben helyesen szervezeit — 3 éves tanfolyamu kereskedői ta-noncz-iskolát sikerrel végeztek, avagy a 3 éves tanfolyamu középkereskedelmi iskolát végezve egy évig mint kereskedő gyakornokok voltak egy üzletbén alkalmazva. • Végül kívánatosnak, de sőt a külföld ''osz világításával szemben,a magyarországi kereskedői hitel fellendítése tekintetében elodázhatlan intézkedésnek hisszük: hogy az 1875. évi XXXVII. törvényezikknek a kereskedelmi czég-jegyzék és czégekre vonatkozó szakaszai azzal toldassanak meg: 1. hogy a czégbejegyzést csak azon kereskedő vagy üzlettulajdonos kérhet, ki a fent részletezett kereskedelmi szak iskolázás után kereskedő-segéddé minősíttetett; 2. vagy. ha egy nem segéd kiván kereskedői üzletet nyitni, a czégbejegyzés csak azon esetben le- gyen elrendelhető, ha az üzleti könyvek vezetésére éa a czégnek per procura jegyzésére egy kereske-dó-segédi képesítéssel bíró czégve-zetó neveztetik meg. Ez intézkedéseknek viszonyainkhoz mérten való keresztülvitele vethetik meg alapját hazánkban a nemzeti kereskedelemnek s csak ily s ezekhez hasonló intézkedéssel fogjuk elérni azt, mit Smith Ádám angol közgazdasági iró annyisszor hangsúlyozott, hogy.....egy nemzetet a munka és takarékosság mellett még az eszélyesség s önművelődés tehetik nagygyá.- Zachdr Gyula. GSá&KÖK. Milyen vagyok ? Zöld a kikiricsnek indája, Sárga virág hajlik le reája. Ai: a tavaszt jelképeai; Et: as ősz színét viseli. Magam is ily forma vagyok. Szemem, arezom csak ugy ragyog; Mig a «ivem bútól nyomva Legörnyed a sírhalomra. KánÜx Béla. A b hős a k o d y — Elbeszélés. — írta: Straub Pál. (FolytauU ét vége.) A Bakonyerdő déli részén két ember beszélget egymással. Egyik, körülbelül negyven éves, becsületes kinézésű, másik ''izanhét, tizennyolca éves ifja, szép magyar öltözetben, mintha ünnepi ruhában volna. Amannál egy fejsze meg fűrész, agy látszik favágó, emennél semmi sincs. Ugy hallottam, hogy itt lehet zsivá-nyokat ia látni, mondá az ifju. Szeretnék egyet látni, még úgysem láttam soha. Hagyjon tői fiatal barátom olyan esstelenségekkel. A Bakonyban egy hiree haramia banda él, ha kezökbe^kerül, tudom nem menekfll onnan aoha. Dehogy nem! É< ki a vezérük azoknak a haramiáknak? Nincs vezérük, fiatal barátom, én legalább még n».m hallottam a vezérük nevét. No ha nincs vezérük majd hát less. Isten áldja urambátyám I Hova megy as Istenért a Bakonyba? Haza megyek ! A favágó jéggé volt meredve, pillanatig nem tudott mozduloi csak nézett a mindig mélyebbre távozó ifju után ; végre megfordult, tutni kezdett amint csak lábai birták, s meg sem igen nyugodott a Balatonig ; ott csolnakba ült, s átevezett a tihanyi hegyek felé. Félnapig bolyongo''t már aziQuide-oda az erdőben, de semmi nyomra nem akadt; mig rá eatéledett a ekkor egy fára máazoit föl, hogy a ragadozók zaák-mányául ne easék. Amint a fa tetejéről végig tekintett, távolabb, egy kimagasló partról világosságot látott csillogni. As irányt megjelölte, a másnap útját azon irányba folytatva, nemsokára elérte a rablók tanyáját. Mihelyt ésnrevették őt, nyolca lovaa haramia axonna! körbe fogta, s fölkisérték a virkaatély be>. Kikeresték minden asebjét, ne maradjon nála semmi fegyver, s aztán kezt dődött a vallatás. Elbeszélt minden-ahogyan volt, a végre azt is mondá, fogadják társuknak, mert őnéki egyedüli ohajtáaa haramia lenni. Hosszas tanácskosás után azt határozták, hogy megfogadják ruha-tiszti ló -nak. <3 elfogadta , — osak hogy egy-azer benn legyen már a haramiák köst. Nem sokáig kellett ruhát porolgatni neki, mert a haramiák csak hamar fölismerték benn a jeles tehetséget, befogadták csinkos társuknak. Néhány vállalatnál oly kitűnő tehetiéget árult el ezen átkos pályán, hogy rablótársaik próbaidőre főnöknek választották meg; nem is tették le többé- N hány hónap múlva egy né* re-remegteté meg a gazdagabbakat: Patkó, a bakonyi haramia-banda feje. Akinek félteni valója volt, az nem hagyta otthon, hanem elküldte, eltette biztos helyére, mertotthon nem volt soha bistonságb&n a rablóktól Hal évig üate igy e banda garázdál-kodáaait, kifosztva a környéket; iasonyu sok kincset halmoslak össze a várban, kifosstva minden helységet, pénztárokat. Rejteküket aoha sem találták föl, bármennyire kutatták is; nagyon messze nem mertek behatolni as erdőbe, mert mindenki féltette as életét. Egy nspon, a kapitány nevenapján nagy murit cs.ptak a kastélyban. A beszélgetésben előhozatott ami aselött azáz évvel történt is» Kié lehetett a kastély? mondja »s egyik haramia kérdőleg. ValóisinUleg a törökök idejében épült. Sok gazdája lehetett már neki I Bizony sok, de most van egyszerre legtöbb. Ilyen gazdag lakói még nem is voltak tudom. Meg ilyen gaz lakói mint mi, szólt oda egy máaik. Elhallgass, mert mindjárt lény», kastatlak, kiálta a kapitány durván. No hiazen uem mondtam mást m>nt igazságot, szólt az men''egeződve. A kapitány fölállt; intett három ba. ramiának, azok megragadták azt és be. hurcsolták pinczebörtónbe. A vigalom még másnap reggelig tar* tott, altkor egyik erre, a másik arra dQi, a aludtak máanap délig; mindenki megfeledkezett a fogolyról, éa caak negyednap jutott eszükbe, mikor hiányozni látták az aaztalnál őt. Iszonyú boszut esküdött a kapitány fejére s még örült is, hogy ilyen soká nem néztek feléje, legalább nem ok nélkül akart boszut állani a jogtalan bánásmódért. Pár nappal a dutyiból való kíaz»-badulása után elérkezettnek látta az időt, hozzáfogni boszuterve kivitelére. Azon ürügyet használva föl, hogy némi szükségletet akar beszerezni , a távolabbi váróéba ment, aranynyal megtömött zaebek-kel, ott az''án a pénz* biztoa helyre ''ette, s ment bejelenteni a haramiák«!, s egyúttal vezetőnek ia ajánlkozott. Kéaő éjjel volt már, mikor a csendőr-aég a kastély közelébe ért; ott tanyát ütötték, a támadást másnapra határoztak, de vezetőjükben nem igen bíztak, azért őrizet alatt tartották. Reggel, mikor a vonó-hidat leeresztették, a csendőrség egy rohammal elfog lalta azt, s bevágtattak as udvarra. A haramiák e nem várt támadásra roppantai megdöbbentek, aat sem tudták mit tegyenek. Kevés idő múlva as egész kastély a csendőrök ketében volt, a haramiák as őrtoronyba menekültek, de a csendőrök ott is moghallották őket, s midőn látták, hogy nincs ut a menekülésre, sorba áll-tak, egymással szemben mindenik társára irányozta fegyverét, s e*y vezényszóba elsütötték. Borsasztó volt az, mikor a harmincz-négy egyezerre vivtaa haláltusát. Egyik ordított, máaik ide oda rohant, falnak mindennek; másik pillanatig meredten állt amint meg lett lőve; némelyik azon* nal lerogyott, mások meg a fegyverrel ülüttdk társukat. Rindkivüli vadságot követelhetett as ilyen tett. A csendőrök aztán betörtek; mind halva találták őket, egytől egyig. A kalauz aztán megmutatott nekik minden zeget zugot, elvezette a pénztárba is, megmutatta a börtönöket, de egyúttal a bitófat is saját maga szamára. A csendőrök a sok kincset magukkai vitték, legnagyobb részét maguknak tartották meg! Mi van abban ........ Csak akkor ijedt ám meg az áruló, mikor a csendőrök ugy mutatják be a bíróságnak mint Paikó Pistát. Esküdözött hogy ő nem Patkó Pista, nem is ismerte Patkót, soha sem is látta Patkót, ó ártatlan egészen. A csendőr káplár félrehívta a birót, halkan beszélt vei*, a biró aztán intett bárom csendőrnek, a ok megkötözték aa árulót. 8 elvezették egy földalatti palotába. Egy hót múlva nagy néptömeg gyülekezett a piaezon, azt mondtak most akasztják a Patkót. Lám, lám, akarata ellenére hírneves ember lett, magas polciot foglalt el — ss aka ztófán. Keletkezett aztán egy sereg uóta » róla, a köznép még most is bátor emb** nek tartja, habár elég gyáva volt. Azóta nam olyan veszedelmes » Bakonyerdő A közönség köréből*) Tekintetes szerkesztő ur! Kérem legyen szives becses lapjában ezen soroknak helyet adni és a legközelebbi labb<«n közzé tenni. Frfcdl Alajos a ca. kir. «ab. déliva-aut osztá y mérnökének a .Zalai Közlöny'' 36. azám alatt kelt és a közönség koréból hozott közleményére röviden cs*k ast válaszolom, hogy az elhalt leánya ügyében történt intézkedés szerintem ig«n w alapos volt, mert ugyanazon nap, mikor a hullaszemle megtörtént a városi kapitányi hivatalnak egyik közege este W órakor egy rendőrt küldött hossám, ki ast kérdezte tőlem, van-e tudomása ar- *) E rovatt alatt közlötekást felelősséget a vállai gxerk. huszonötödik évfolyam zalai közlöny 1886. SZEPTEMBEK 11-én be- .ról, bogy az itteni vaauti állomásom egy fiúméból ide érkezett nó choler» betegség tünetei köat hirtelen megb«h ? Erre azt {«leltem neki, h«>gy a hullasz m''e meg-töriéut és aa eltemetés iránt már intézkedtem; erre a rendőr eltávozott. .. Esen körülméoyból elég világosan-kitüoik, hogy én nem egyesek mende mondáj* után, hanem a szóazoros értelméén » teielőaég te he alatt rám bizott ma-M kormány-rendelet értelmében teljesítettem kötelességemet. Ha mindezek után friedl urnák eljárásom ellen kifogása raa, hárki aa által becsületében sértve érzi magát, kereasen jogorvoslást, mert én eljárásomért mindenkor és bárkai megfelelni késs vagyok. Ezzel az iigyet az én részemről fejezettnek tekintem. Nagy-Kanizsa szept 7 én 1889. Kiváló tisztaleltei : Rác* Antal városi orvo». H i r 9 k. csapás által akarta ártal mi részben sikerült is, kirántotta magát, a lopo az utcsára és maga is utá ler azon szándékkal, hogyha! ______ menekül, a lopott árukat ismét visszaviszi boltjába, az utczára ment, de csJÓ dott, mert azon egyé ., kit boltjában ért 25—30 lépésnyiről visszafordult s négyszer Mandlerra lőtt. Egy lövés jobb telső karján ment át a a mellbe fúródott,a töb bi három lövés csak horzsolta arczán a ezombjáo. Mandler a lövések után besietett lakására, mert amúgy is öreg a beteges ember levén, a szenvedett lósebek a vérveastée nagyon elgyengithették; ez alatt a nadrágos s kabátos ember, kitől valószínűleg a lövések ia eredtek, a kertből kiugráló két gatyás s dolmányos, me zitlábos társával visszament, az utczára dobált árukat magukhoz vették éa ugy távoztak el. — A novai járáa főazolga-birája a járásorvossal nyomban megjelent a helyszínén, a vizagál »tot behatóan tel-jeaiieite, minthogy azonban károsult a tet esek egyikét sem ismerte fal, gyanúja pedig senkire sincs, a a környéken nincs rosz akarója — eredményre nem vezetett. — Aa ellopott áruk értéke a 80 frto: megközelíti. — Értesítés. A Kisdednevelő Egyesület által Arany-János-u czai uj ovoda helyiségében rendezett »Gyermekjáték-kiállítás0 e héten bezárattatik; ennélfogva tisztelettel értesíttetnek mindazok, kik még nem látták, szíveskedjenek mielőbb megtekineni. Bdépti díj 10 krajciar, gyermekek felét fiieuk. Alkalmilag megjegyezzük, hogy 20 nap alatt öasaesen 784 fizetéses «gyén látogatta meg, éa pedig felnőtt 518. gyermek 266 fizetve 65 fr.. 60 krt 77 felű>fizetőtól befolyt 51 frt. 92 kr. Eladatott 662darab,ille.ve köteg tárgy 188 frt. 27 kr. értékben ; megrendelteteti 252 darab, illetve köteg tárgy 243 írt. 19 kr. értékben. — Péaz-tán állomány 316 frt. 96 kr. — Esküvő. Grünbaum Pál. (Neu é* Grünbaum czég tagja) f. bó 8-án esküdött örök hűséget Kemény Mór tanár bájos és müveltlelkü leányának Bertának A szerencse csillaga legyen hü kísérőjük. — Bátor fi Lajostól megyénknek még mindig ifjú névvel munkálkodó iámért írójától tneg) jlent a lapunkban már előre jel*®« .Irénke* ozimü költemény füzet. Csitne onnan ered," hogy aa a szer zőuek kis unokljával: Irénkével való költői csevegését tartalmazza. Érdekessé éi becsessé teszik a ctikornyátlan közvetlenség s a jóizü és itt-ött mulattató naiv-ságban nyilatkozó igazi benaóaég. Adja Is.en, hogy a költő déd-apaaigát is ilyen niav humorral öröfcitheaee meg 1 — A keszthelyi Kardos-féle nyomdának valóban díszére váló oainos füzet ára : 60 kr. Kapható a szerzónái. Lehető legmelegebben ajánljuk a nagy oapák, papák s mindazok figyelmébe kiknek a paps tágra igy a nagy apaságra kilátásuk van. — Czlgányok garázdálkodása. Veszprémmegyében, különösen Deveoter környékén, a.int lapunknak irják, a kö« biztonságot nagyban veaaélyeztatik a kóborló olábeziganyok, kik már nemcsak kisebbszerü lopásokat követnek el, haneifi egyes helyekre be is törnek így a hét folyamán betörtek a rendeki molnárhoz a onnan különféle élelmi szereket, lisztet, kenyeret, asirt, stb. és eltolvajolták a mol nárnak két azép lovát. Nagy a gyanú, hogy azt a vakmerő lopást is, melyről lapunk más helyén szólunk, e czigányok vittek véghez. A tapolczai és a devecseri szolgabiróság csendőrökkel nyomoztatja a garázdálkodókat, kik közül már többet el is fogtak. — Kereskedelmi tudományok, czimü folyó irat indáit meg Budapesten a tudományos egyetem kereak. akadémia és a fő vár 08 első kereskedelmi iskoláinak írod «Imi működéséről régen ismert acak-tanárai köréből. A folyó irat két beten-kint 3 íven jeleoík meg, melyek egy egy ive önálló keresk. tudomány ágat tanít a harmadik iv pedig mink kersk. és pénzügyi zsemle azoknak, kik a kereskedelmi ée ipar teréa mozognak, nemcsak értékes de a pénzintézetek a egyébb kereak. vállalatok tisztviselőinek valamint a keresk. Ügyekkel foglalkozó jogászoknak kime-riihetlenés nagy becsű, olvasmányt nyújt. A most hozzánk beküldött első füzet aa üzleti könyv vezetést éa váltó-ismét tanitja a minthogy a folyó irat, aazerkeaztői üzenetekben a tanulás tekintetében ia, utmu-tataat ad az egyes tudomány ágnak mint könyvvitel váltó isme, keresk. ée politikai azámtan, nemzetgazdasági, pénzintézeti üzletvitel stb. magán uton is megtanulható. A folyó irat Zachár Gyula tanár éa ismert kögasdaaági iró szerkesztésében jelenik meg s munkatársai Dr.Boch-kor Károly egye''emi tanár. Dr. Gőőa Jó-zaef tanár. Dr. K*nedi Géza ügyvéd a ,P«t&i hírlap" azeikesstője. Lengyel Sándor ieresk. iskolai; Roller Mátyás kereak. iskolai igatgatók, Dr. Matyasovszky László tanár ; Nevy László a budapesti keresk, akadémia igazgató he yettese. Rőser Já-stt a Rőser féle intézet igazga ója. Schme-ler Alajoa a pesti haaái első takarékpénz- — 25 éves tanári jubileum. Janky Karoly, a helybeli kegyesrendi há.znak főnöke a % I ''»gyron. áualánusan tisztelt igazgatója f. hó 5-én töltötte tanárságának 25-ik évét, mely alkalommal rendes tanártaraai s a t-nulóifjusag részéről lelkes ovatiokban részesült. I.ten tartsa őt még igen sokáig a haza javara s a tanügy felvirágoztatására! — Bossantó sajtóhiba. Lipánk oiultsaámáaak azon hir-kozleiuéuveből — melyben Wajdiu József laptulajdonosunknak a m. ors*. köny vkereskedők egyesülete által al-elnökké tortént megvalasztatá sátujságoltuk —ezaszótag ,aia kimaradt. EíUtiai kijdi^ntjüfc, hogy nem elnökké hanem alelnökké választatott meg. — Eljegyzés. Gőtze Róbert, a pal-üni uradalom erdéaz-mérnöke, eljegyezte Mossner Anna kisasszonyt D.ezd*ból. — A nagy-kauizaal tornaegyletben az őszi tornagyakorlatok azaptemoer hó 13-án veend''k kezdetöket és hetenkint háromszor : hétfőn, azerdán és pénteken lúgnak meg tartatni. — Agyonvert« az iuaaát Szabó József,.helybeli lakatos mester VeinovjM Vilmos nevü 14 éves tanffoczát Szánt-" István-napján úgy megverte a ''üzkaparó vassal, hogy as f. hó 8 ára az ak kor*zen-vedett vöróa következtében megh>& A torvényasék bonczolSst rendelt el. ^aöó József ellen a bünvuagálat megindi tátott. — TÜZ volt t. hó hó 3 án a G*ray-utczában, mely alkalommal két lakbaz, pajta ét 25 szekér széna égett sl. A kár 1400 frt. A veszély nagyságát növelte a vízhiány, mely miatt derék tűzoltóink működése akadályozva volt. Átalában a mellék-utcták nálunk kevés kúttal rendelkeznek s a mostani ragy szárazság folytán azokban is csak csekély víz van. — Halálosvégü verekedés vob f. hó 5-éről 6-ára menő éjjelen a Toleky-utczábau. Néhány kanizsai ós segeadi földmives öesseveasett s ez alkalommal Mirkovics Imre segesdi lakos oly súlyos ütéseket kapo t. hogy 6-án délre meghalt. A vizsgálat a tettesek ellen folyamatban van. Vakmerő lopás. Schwarcz Sámuel devecseri áruszállító több árut vett át Tapolczáu tovaszállitás végett. Az árukat barom kocsira dobták fel Schvarcz kocsisai s Devecsernek vették utjokat, hogy a felvett árukat átadják gaedájok-nak. Útközben azonban égetően sütött a nap s a kocsisok elálmosodtak, és mioi akik dolgukat jól végezték, majdnem De-vecserig aludták az igazak álmát. Hanem szomorú valóságra ébredtek, mert a középső kocsiról, Schwarcz Jakab tapjl-czai kereskedőtől átvett vagy 250 forint értékű árut tartalmazó rekesz hiányzott. Rögtön visszaindultak a nyomozásra és uem is kellett soká nyomozni, mert a fákra aggatott selyempapir, melybe a finomabb áruk csomagolva voltak, oda vezették őket a nyirádi erdő közepén, aa ut mellett kiüresített ládához. Do a tetteseknek osak bűit helyét találták, Most purre keiül a dolog, mert egyik aem akarja a kárt megiénteni. Sem Schwarcz a szálli''.ó, séma kocsisok, akiknek vigyázatlanságából történhetett meg a lopás, nem téríthetik meg a kárt Schwarcz Jakab pedig nem enged a 48-ból. — Rablás. Mandler Zsigmond nagy • lengyeli lakó« bolthelyiségébe f. évi augusztus hó 31-én éjjel 11 és 12 óra között, a boltajtónak lefeszitése után egy ismeretlen egyén beba:olt Mandler, ki családjával a bolt melletti szobában feküdt, a boltájion alkalmazott csengetyü zajara fölébredvén, kiment a boltba, hol egy magas termeid, nadrágos ée dolmányos egyént látott, ki egy csomó rőtös árukat tartolt karjai között. Midőn Módiért észrevette, kifelé sietett, hogy elme-nekaikeeeca; Mandler azonban U''ána rohant, as ajtóban utolért*, a »jakon ra-g»üta, ipyekezvén őt visszatartani; aa idegen Mandlert fejére mért több ököl- tár főkönyv vezetője. Áján''juk ezen a szakirodalmunknak egymagában ál ó nagy becsű munkát az érdekelt körök figyelmébe. Mutatvány szám a szerkesztőhöz (Zachár Gyula Budapest albreeh*. ut 8 sz.) intézett megkeresésre, bérmentve és ingyen küldetik. — .A Vállalkozók Lapja- és a ,D<*r Banunternehmer und Lieferant* czimü, a fővárosban megjelenő általánosan elterjedt szaklapok gyors és pontos érteeitéet nyújtanak a vállalkozás köré be tartozó mindennemű hírekről. As épí-tész, a aaállitó, bérleni szándékozó, vagy bérbeadni akaró, a vevő és eladó stb. egyaránt megtalálja benne az ót érdeklő dolgokat. És mert, bárhol történjék valami, ami a vállalkozó figyelmére méltó e lapok hasábjain megtalálható lévén, aem csak maganosok. hanem a közhatóságok részéről is megérdemelt figyelemben részesül. Alig van hatóság vagy tes ület, m-lynek quaai hivatalos közlönye nem ▼olna. C«ak legutóbb is a valláa- és közoktatásügyi minisztérium rendeletileg Utasította aa alantos hivatalokat, hogy hirdetéseikets lapokban való közlés végett megküldeni el ne mulaszák. Az egyesek és testületek érne nagymérvű pártolása folytán most már'' anyagi anyag áll a szerkesztőség tendelkezésére. begy annak feldolgozása, hetenkint egyszer megjelenő lap keretét túllépi ugyanazért, hogy rendeltetésének még inkább megfeleljen, olvasói igéoyeit fokozottabb mérvben kielégítse, nem riadva vissza az ez által reá háruló anyagi áldozattól, ezután hetenként kétszer fogja a nevezett lapokat megjelentetni anélkül, hogy az előfizetési árakat emelné. Az általános vállalkoiáai kedvet fokozni és igy közvetve a jólét emelésére hivatott eme lapokat ajánljuk az érdekoltek figyelmébe. — Eltűnt. Palcsecz M''hály orebovi-czai asztalos, 55 éves, a mult héten egész nap műhelyében dolgozott. Este megvacsorázott, aztán tiszta ruhát vett magára s kezet nyújtván feleségének azt mondá neki, hogy adja .el szerszámait, m*rt ő többet nem jő basa. Palcsecz elment s most sem té.''t vissza. A községben nagy feltűnést okozott. Palcsecz eltüuése, a ki szorgalmas iparos és békés ember hírében állott. Gyermekei nincsenek. Azt gyanítják, hogy a Drávába ugrott. — A „Keszthely* szerkesztője a zalamegyei ált. taniiói-testülel közgyűlése alkalmából Z ila-Egerssegen volt, hol ő is a többi néptanítókkal egyetemben vendégszeretet mindenféle nemeiben''részesült. Azonban a bérkocsi-részvény társaság csúful felültette. Ugyanis kocsit rendelt magánsk, melyen 27-én este Szen''.-Ivánra volt menendő a vasúthoz, hogy N.-Kanizsán át haza utazzék as éj folytán, már már halaszthatlan teendők vártak reá. Uramfial a megrendelt bérkócsi elmaradt ■ csak másnap 28-án d. u. fél 5 órakor érhetett hasa. — Felhívjuk mi is as.-egerszegi hatóság figyélmét a bérkocsi-részvény társaság esen qaalifikálhailao eljárására. — Mire jó a vöröshagyma ? A derék háziasszonyainkat e kerdéasel bizonyára nem hoz<uk zavarba. Százféle alkalmazását is elő tudnák ők sorolni a szép ssinü, de nem épen kellemes illatú növénynek. És mégis el kell követnünk velük szemben azt as udvariatlanságot, hogy ki kell jelentenünk egy amerikai expolgármester által való lefó-setésüket. — Ha kegyeteket, háziasa tsonyok százféleképpen tudják haas-Aálni a vöröshagymát, ő feltalálta haza-nálatának százegyedik módját. — A napokban egy bécsi lap Pennaylvaniá-ából a következő levilet kapta: „Uj fölfedezés. A Vöröshagyma beleheléee álmos, nyugalmat s enyhülést ad. A katona gyaloglás közben s a kimerült vasmunkás nagy erőre tesznek szert, ha vöröshagymát esznek. Kössön nyakára egy friss hagymát, dörzsölje meg jól, hogy szaga teljesen kifejlődjék s ily módot. egészséges álmot biztosit magának ai éjszakára.1'' Minthogy ideges embertársaink nekünk is vannak, közöljük mi ezt aa uj amerikai felfedezést, ámbár eddig ugy vagyunk meggyőződve, hogy éppen a hagymaillat tesz idegeccé sok embert. — Elégtek. Siófokhoz fél órára eső Kiliti községben egy férfi és női munkás dolgozott a téglagyár vermében. Körülöttük szalma volt tölhalmo va; de a munkások elfelejtették a lajtorját oda támasztani a verem szájához. — Igy történt, hogy midőn az aaszony befűtött a kemen-ozébe, a láng kicsapott és szalmát meggyújtotta. A szerencsétlenek létra nélkül nem monekülhettek a tűsből, és mind a ketten oda égtek. A nőnek férj a Budapesten volt, hol katona fiát látogatta. — Családi dráma. Marosvásárhelyen a mult hélfőn délután Saegedi Károly odavaló lakós boszuból meggyilkolta nejét Molnár Zsuzsikát, kivel egy évvel eze:őtt lépett házasságra, s azután revolverrel magán ejtett halálos s&bet. As alig 30 éves férfiút rendetlen, kibágó pazar életmódja késztette a szörnyű tett elkővetéeére. Ugyanis rendszerető, otthon-&W- a folyton betegeskedő neje ván férje kioaapongáaáit, több iaben is kiadta neki végképen as utat. De tudván a nÓ, hogy nehéz less a« általa már gyűlölt férjtől egyhamar megszababulni G amúgy ia beteges levéo, elhatározta, hogy a nyarat egész-n fürdőn tölti el. É* osakugyzn Szovátára át is rándult és ott több hetet töltött üdülést szerezve, nyugodalmaaan, távol férjétől, megelégedetten élt, mignem végtére is augusztus 20 án hazament Maroaváaárhelyre saját házába, hogy rendes magánoa életét sa-vart alánul tovább is folytassa. Aa alkalmat már várva-várta boszus férj, kinok neje oldala mellett jói töltött henye, kényelmes élete még mindinkábbérlelé undok tervét, mignem az emiitett napon délben aa elhidegült nő lakáaára rontott. Ott e kérdésére, hogy „Zsursika! igazán nem békülsz-e meg többé velem?" tagadó válaazt kapott, a mivel bizonyos pénz-öszeget sem tudott kicsikarni: aznap rásárólt forgó pisztolyt zsebéből előrántván a az első lövést ágyban fekvő nejére czélzá, a lövés eldördült, de czélt tévesztetten fúródott a falba. Tüstént eldördült & második lóvés is, amely vak szemén tálálta szerencsétlen, áldozatra kiszemelt nőt, ki rög''.ön meg ia halt. A harmadik lövést saját magának szánta; szíve tájékán furódo tt át a golyót és földre teritó as életerős embert, kit halálos sebbel kórházba szállítottak Az eset a városban feltűnést keltett. — Néhányan a legöregebb em berek közül. Chevreul híres franczia vegyész esete ki 100 esztendóe kora daczára nem vesztette el szelleme rugékonyságát különféle visszaemlékezésekre s összehasonlításokra szolgáltatott alkalmat, fölötte ritka lévén az eset, hogy nagytehetségű emberek valamely fogyatkozás nélkül magas életkort érjenek el. Igy Kant Immánuel, a lángeszű filoaófua, egészen hülye vott már, midőn nyolezvan éves leit. Newton Izsák-jak pedig, a nagy ter-méstettudósnak, a ki 86 évet élt, élete utolsó éveiben ugy ^>lhomilyosodo t a sselleme, hogy Ssent János kinyilatkoztatásán kívül máa szellemi munkát nem tudott élvezni. Míndaa által tagadhatatlan hogy a nagy rugékonyság a magas életkorban még ;itkább az olyan emberek nél, kik inkább mehanikai testi munkát végeznek Hogy mily körülmények működnek itt közre, azt ép oly kevéssé lehet tudni, mint azt, hogy mily körülményektől függ általán a magas életkor. Annyi bizonyos, hogy egyedül az egyforma élet pálya ehez nem elég. Példa rá Humboldt Sindor esete, ai a sok viszontagság, sürü égaljváltozás a rendetlen életmód daczára 90 esztendőt ért el. Cornaro velenczei nemes, ki 35; éves korában kicsapongásai következtében súlyos beteg lett, negyven éves korában pedig ügyetlen gyógyítás kÖLvetkez''ében majdnem meghalt, hirtelen megváltoztatta életmódját a gyönge teste daczára 104 évig élt. 110 A éves Longuevil-le báró tisszer házásodott meg a 100 éves korában még gyermeke is született. A legöregebb emberek egyike egy Parre Tamás nevü angol paraast volt, ki 152 évet s kiiencz hónapot élt. Ez az ember 121 éves korában harmadszor nősült meg a kiiencz királyt látott az angol trónon ülni. 130 éves korában még minden pa-raaztmunkát tudott elvégezni, sót még csépelt is. Parre különbep vegetáriánus volt Sajtot, tejet, aavót a kenyeret evett egyedül a ki tudja meddig élt volna még, ha I. Károly király asztalánál el nem rontja a gyomrát. A király ugyanis 1635-ben látni kivánta a ritka halandót, meg-hivta magához s fejedelmi módon m eg vendégelte. Egyébiránt voltak nem vegetáriánusok is számosan, kik hosszú életet éltek. Ilyen volt a többek közt De Ca-pellia báró, ki 104 évig élt a egy csomó avéd halász, kik 130—140 évig eléltek. — C88kély pár krajezárnyi napi költségbe kerül testünk gyökeres kitisztítása, a mely által egész s<reg betegség kitörését meggátolhatjuk, mik különben a táplálkozás s emésztés megzavart rendéből (székrekedés, gyomor-, máj és epebajok, aranyér, vér-t ólul ás stb.) támadnának. Brandt R. gyógyszerész svájezi labdacsainak (do-bozonkint 70 kr. kapható a gyógyszertárakban) használatát értjük itt. Ügyelni kell, hogy minden dobozon meglegyen a czégjegy; egy fehér kereszt vörös mezőben s Brandt R. névaláírása. csak ujabb bizonyítékát adta annak a kiváló műgondnak, melyet ez f^nyira sikeresnek bizonyult vállalatra ''fortlit. Nem kevesebb, mint tizennyolca kötet jelent meg ez elző évfolyamban s oly írók mint Ohnet, Feuillet, Conway, Peyrebrune, Eckstein, hazai jeleseink közül Mikszáth Kálmán, Tolnai Lajos, Petelei István, Be-niczkyaé Bajza Lenke, vannak benne képviselve csupa válogatott müvekkel, melyek már egy egész, nemcsak külsőleg dissea, de belső értékkel is biró kis házi könyvtárt képeznek. Mindez kellő biztosítékot nyújt arra, hogy az uj folyam is teljesen meg fogfelelni a várakozásoknak s, hogy a közönség tövább is hathatÓB pártfogásában fogja részesíteni e derék vállalatot, mely ugy a nyújtott müvek kitűnőségénél, mint a könyvek diszességénél és olcsóságánál fogva válóban hézagot pótolt s egy rég érzett szükségletet elégített ki. Egy-egy piros vászonba kötött, csinos kStetnek as ára 50 krajezár. Melegen ajánljuk a kitűnő vállalatot olvasóink figyelmébe — bizony e piros könyvek egy családban se hiányozzanak ! — „Az uri körökben", regény irta Hamiiton Aidé. (Singer és Wollner kiadása Budapest) Ama nagy igények mellett is, melyeket ma már közönség és kritika a társadalmi regény iránt támaszt. a jelen mű bátran állja ki a próbát. Nemcsak miut érdekes olvasmány azok számára, kik az irodalom e fajában problémákat keresnek, habár a szerző látszólag — de csakis látszólag — nem foglalkozik ezekkel, hanem általában is mint kitűnő regény ajánlható a jeles angol iró e munkája mindazoknak kik a vonzó előadás, élethű jellemzés, ellentétek szembeállítása és e mellett érdekes meseszövés kedvelői. A franczia társadalmi életnek számos ismertetése forog régóta közkézen a magyar olvasóközönségben; az angol társadalmi élettel, nevezetesen aa felsőbb tízezer" életmódjával, alakjaival jellemével körülbelől e regényben fog először megismerkedni közönségünk, s igy e könyv, már szépirodalmi becsén kivül is mindenesetre sokak előtt érdekes lesz. A regény az Egyetemes Regény tár tizen nyolezadik kötetéül jelent meg; ára csincs piros vászonkötésben 50 krajezár. Szerkesztői üzenet. H. H, Kis-Kanlzsa Ön megtámadja as ottani postai állapotokat, de nevét még csak a szerkesztőséggel sem tudatja; csupán aanak kezdő betűit. Igy felszólalásának helyet nem adhatunk P. S. Tófű. Szíves küldeményedet kCszS-nöm. Leveledre majd érdemlege« választ adok; egyelőre csak annyit, hogy levelemet félremagyaráztad. líemesnda: te a szentírást is »szabadon" magyarázhatod. Ama bizonyos dologra aézve legyetek még kis türelemmel l üdvözlet Vasúti menetrend. Indul Ka&isárol. Reggel. Pragerhof 5 óra 20 perczkor postavonat Barcs - 5 óra 45 „ postavonat Budapest 6 óra 28 , gyorsvonat Budapest 7 óra 20 „ vegyesvont Bécsújhely 6 óra 35 , postavonat Délben. Budapest 2 óra — perczkor postavonat Pragerhof 2 óra 45 „ postavonat Sopron 2 óra 15 . postavonat Barcs 2 óra 25 . postavonat. Este. Pragerhof 11 óra 20 perczkor gyorsvonat Zákány 11 óra 5 „ postavonat Budapest 12 óra 15 , postavonat Bécsujh. 12 Óra 5 , postavonat. Írtezií Kanisara. Reggel. 1 Bécsujh. 4 óra 8 perczkor postavona Budapest 4 Óra 45 „ postavona Fiume 5 óra 25 „ postavona Pragerhof 6 óra 17 » ''gyorsvona Délben. Irodalom. — Az Egyetemes Regénytár második évfolyama si megindult Ohnet György, a Bánya azerzőjének „a Croix-Mort grófnők- czimü kitűnő regényével | mely semmiben sem áll mögötte a világ-hirá izérző előbbi müveinsk, lélektani festés és megkapó jelesetek tekintetében pedig feiül is múlja azokat. A budapesti Singer és Wolfner czég, az Egyetemes Re-megua-1 génytár kiadója, e mű kiválaaatáaával is Sopron Pragerhof Barcs Budapest 1 óra 48 perczkor postavonat 1 óra 15 „ postavonat 1 óra 40 , postavonat 1 óra 59 , postavonat. Este. Budapest 9 óra 50 perczkor vegyes vonat BécsuUjh. lO óra 26 „ postavonat Budapest 10 óra 55 s gyorsvonat Pragerhof 11 óra 35 „ postavonat Barcs 11 óra 25 , postavonat Lapvezér és kiadó: SZALAY S. Felelős szerkesztő : TASS ÁLMOS Laptulajaonos : WAJDITS JÓZSEF IIUN0SZÓTÖD1K ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. SZEPTEMBER ll-4o xy utté jr*) Nyilatkozat Alulírottak eiennel kijeleatjíik, hogy a .Zala" 35 saámánsk nyíltterében tett kijelentésünk, mintha Ungár Ignác» ur S. ur ¿Ital megkorbácsoltatott volna minden alapot nélkülos, miért is ezen megjelent cziknek Ungár Ignácz úrra vonatkozó tartalmát m.nden pon''jában sajnálattal visszavonjuk. Kelt Nag)-Knnizaáo 1886 évi szeptember 7-cn ElőítüDk : Bereczky Viktor Horváth György Árvay László Halts István I)r. Szigethi Elemér SraKKWKJTC legjobb asztali- és üdítő ital, kitűnő hatásúnak bizonyult köhögés-és gégebajoknál, gyomor- és hó-lyaghnmtnál. * 2711 18-28 Mattom-Henrik Karlsbad és Bpest- •) K rovat alatt közlöttckért nem vállml elelósséget a szerk. 13430/ni 18S6. Zalamegye alispánjától Hirdetmény. A vízjogi törvény (1885. éri XXIU. t. cz.) 189. §-a valamint ezen tőrvény végrehajtása tárgyában a nagyméltóságú foldmivelés,-ipar- és kereskedélmi és a közmunka és közlekedési m. kir. minis-ter urak által egyetértóleg m. évi deczember 31-én 45689. szám alatt kibocsátott általános rendelet 87. §-a alapján felszólítom a megye területén fennálló viziművek es vízhasználati jogosítványok tulajdonosait, hogy a jogosítványaikra vonatkozó engedélyt 1887. évi január hó l-SÖ napjáig nálam írásban mutassák be. vagy pegíg Írásban igazolják azt. hogy vizimiiveik 1866. évi január hó 1-je óta hábo-! ritlanul fennállanak a nélkül, hogy mások jogosult érdekeit sértenék és mint ilyenek az illetékes hatóságok által károsaknak találtattak volna. — Megjegyeztetik, hogy a bej lentések a vízjogi tör-j vények 191. §-ának másod-k bekezdése értelmében bélyegmentesek.j Ezen bemutatási, illetve igazolási kötelezettség minden hatósági engedélyre szoruló vizimunkálat tulajdonosára kiterjedt, tehát öntözési, lecsapolási, ármentesitési, ipari-vállalatokra, malmokra, továbbá nyil-j vános és magán vízvezetékekre, nyilvános és magán csatornákra, mesterséges víztartókra, védgátakra és zsilipekre eg\aráut érvényes. * A kik jogosítványukat igazolni nem tudják, vagy igazolás végett a fent kitűzött határidőben nem jelentkeznek: azoknak vizi-müvei az idézett törvény 191. §a értelmében nem létezőknek fognak tekinteni s az ily vizimüvekre nézve a vizjogí törvény 163. és következő szakaszai és a hivatkozott általános miniszteri szabályrendelet 3—32. §-ai lesznek alkalmazandók. Zala-Egerszeg 1886. augusztus 28. Svastits Bcuó s. k. 2863 2-3 alispán. Érdemérmek különböző ál li tàsokr I. k ¡ Számos bizonyítvány a leg első orvosi tekintélyektől. harmincz éven át jónak bizonyult A N E TIIE ti I "N SZÁJVÍZ. n» DHPP T n t51 « k u,l,r fog°rr"» ül. l \jl í 0. ^-"Bécsben. I. Bognár g 2 a legjelesebb üer csúzos fo*fjj -8, a foghus gyulladása, dac*- ata püfiedés ellen ieloltija a fogkövet s megakadályozz» annak képződését, szilárdítja az ingadosó fogakat a foghus erősítése álul, ■ miután a fogakat éi a foghust minden káró; anyagtól megtigstitja, a, szájnak keil-mos üdeséget kölcsönöz a eltávolít abbi''.l minden kellemetlen szagot legrövidebb használat ntáa. Jónah bizonyult mint öblögető vix az indáit torokbajoknal és Dypbritte«nil. Megkönnyíti a fognrivíst gyermekeknél én ndikü öshetleu a« ásványviz ivónak.--1 nagy palacc 1 frt 5ü kr. 1 közép 1 f''t é< 1 kicsi 50 kr. . | Növényi fogpora rövid használat után a fogakat minden ártalom nc-l- j kQl vakitó teherré teszi, au doboconkint 6* kr. Anetherlo fogpasta. 1 frt 22 kros üvegdobosokb-tn. E készítmény fen-i tartjaua lélegzet frisseségét és tisztaságát, s esenkivül arri is szolgil, hogy a í fogaknak vakitó fehérséget adjon, hogy azokat a romlástól megóvja és * fogbast erósiwék. Illatos''fogpasta. Rövid ha.ználat utál vakit > fehér foga''-. (Terméiie-tes és mű) fogak jó karban tartatna« és a fogfájdalmak távol tarta''nak Dorabonkint 35 kr. £ Fog Ólom gyakorlati és legbiztosabb szer a fogak ön-nególomoztatáiár.*. > Dobozonkint ára 2 frt 10 kr. o se c Q. O. O o. A dr. POPP orvosi növényszappan: ad« ke- VED-JEGY. PEZSGŐ Eg j eiiilli raktár Nary-Kanizsán FËSSKMIOFEB JÓZSEF urnái. xxxxxxxxxxxxtxtxxxx A legjobb czigàretta-papir a valódi LE HOUBLON franczia gyártmánya. Cawley és Henry párizsi Utánzásoktól óvatik. Éten papír megvizsgáltatott l)r. JJ. Pohl-Dr. K. Lndrig, Dr. E. Lippmann bécsi vet gyészeti taDárok álul, kik a legjobb ajánlató adták, ugy a kitűnő minőség, valamint az egészsígre nem árulmas tiszta voltáról, t hogy mint ilyen, a msga nemiben egyetlen. ERMEK többféle kiállításból. r. Számtalam NESTLÉ HENRI GYERMEK JAP-LISZTJE Tökéletes tápszere csecsemőknek és gyenge gyermekeknek, i Egy doboz 9Ó Disz ok-levél. ARANY- JMs ^ t bizonylatok orvos» tekintélyektől GYÁRI JEGY KISTLÍ HKKRI EiBÍTITT TIJÍI ___ ... • i W Egy doboz 50 3ep. "M JBöraktár Osztr -Magya r o r <txág részére: BERLTAKF, ] Nagy-Kanizsán: * Fesselhoffer József és RosenWd Adolf kereskedőknél és Magyarország ösazes gyógy-2854 5-10 szertáraiban. S. SWADLO FERENCZ 5 BUDAPESTED. t:tttt:t:t:tír ttttttttttmtttttt Az Equitable életbiztosító társaság Nev Yorkban alapittatott 1859-ben Biztosítási tőke 1885. decz. 31-éa 911-212.527 frt* atársasagyagroM,, • „ '' „ 169.411-138 frt* az 1885. évben kötött uj biztositások. összege 244.8^9,014 Jrt. Az egész nyeremény a biztosítottak közt osztatik szét. Minden kötvény három év múlva megtámadbatatl&nná válik. Du''tánuü kerület vezérügjuöksóge. VII. ker-, alsó erdő-sor 3. szám. Ajánlja snab&dalmaaott. zajtalan, önműködő xárredönyelt hullára zott acxéllemezből : .továbbá siabadalmazott B>a*icek és Breczku- féle töltő- ét» szellőztetett! kályháit, valamint központi berendezéseit, s&jat ssabadnlma sze, rint, egy vagy több helyiség saámára-mely utóbbiak különösen uj épületeknél, iskoláknál, kórházaknál s;b. usl-lŐKtetéssel, vagy szeilóitetés nélkül igen csélsaerüen alkalmazhatók'' Ajánlj» továbbá valamennyi az épitéi szakmába tartozó munkáit, úgymint: épü(«£-, m íi-, és szerkezeti lakatos tégsT és vakolat felhúzó gépeit kovácsolt vasból munkáit. Hiotakártyák és költségvetések ingyen és béraentve 0 ^ '' 2804 1G-52 föté- 2771 22—* Fischer Sándor urnái Nagy-Kaniiaán. xxxxxxixtxxxxixxxxi oooooooooooooo svájc/j bornag;ykereskedcs kiván szilárd magyarországi bortermelök és borkereskedőkkel üzleti összeköttetésbe lápni. Ajánlatok H. 4171 Z. an die Annoncen Expedition llaaseu stein äs Vogler Zuricli« czim alatt küldendők. «s«* J- oooöoooooooooo ELOWÖS KERESKT! Minden rangn állandó személyek, kik a törveay által Megengedett állam-és sagán sorsjegyek ré&slet&zetés melletti eladásával (az 1S83 évi XXX.* tör. cz sze''int) foglalkozni óh* tanak. ige« előnyös feltételek mellett mindenhol felvétetni k. Némi szorgalom ese éb-?o ^ lóké és koczláztatás (risico) nelkil -havonta'' 100 egész 300 frt, Loofljen kereshető. Ajánlatok a jelen foglalkozás megneve- . zésével intézendök a [ fővárosi váltó üzlet-tár sasag Adler és tár- I sáhor Sódapest. ^itflnő pipereizer a sömör, kütep, a májfolt és szeplő ellen a tiszta, arcz elSmozditá^a és feuntattáss, az xtka, pörsonés, tisztátalan arczbSr, lések ellen. Darabja S'') kr. A t. cz. közönség felkéretik világosan Popp csász. kir. udrari fogor-vos-féle készítményeket kérni, 8 csak olyanokat fogadni el, melyek saját védjegyemmel vannak ellátva Bécsben, Budapesten é* Innsbruckban legutóbb is több utánzó éi elárusító igen érzékeny pénzbiraágra lett a tArvény áhnl elitélve. Xa g y-K a n i z * á n - Man Iák gyógysz Belus József gyójryss. Práger-ö. gyógy»z. Fesselhoíer Jóssef, Rosenber^ F., Ro«enfcld A A-Lendváu-Kiss B gyóg^-sz Marczal iban: Kis* István gyógy sz. Muraszomba ton: Bánóczi A gy. Keszthelyen: Biaun P. gyógysz. Z-Egi»rsze-K e n : HoHóay py. K a r á d o n : Kohlits I. gyógys*. Tipolci án : Sah '' Csippck gyógyss. Sümeghen: Stamborssky L. gy. Perlikon: Sípos K. özv. gyógysz. Nagy-Atád: Pfist rer K. gyógys* Nagy-Bajomba: Zlaczky M. gyógyszerész. 2657 4-5 I S X X X X X X X X X X X X Ï X X X X IOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOODO OO0 o o o o o o o o o o o o o o o o o o a o Árverési hirdetmény. A Szt.-Lőrinczi aradalomhoz tartozó s alább felsorolt k''rályi kisebb haszonvételek u. m. a - Baranya Sz.-Lórinczi vendéglő és kis korcsma a Nagy Vátyi korcsma, — a Somogy Istvándi vendéglő és vasárjog minden javadalmaik és terheikkel folyó évi 8/^pfember hó 28-án kedden d. e. 11 órakor » Szt.-Lórinczen a főbérnőkségi irodában nyilvános árverés utján fognak 1887-ik évi január hó 1-tól 3, esetleg több évre bérbeadatni. Az árverezni szándékozók a kikiáltási ár 10%"át az árverés megkezdése elótt óvadékul letenni köteleztetnek. A bérleti féltételek a fóbérnökségi irodában bármikor megtekinthetők. Kélt Szent,-Lórinczeu julius hó 15 én 1886. 2831 8-» A föbériiökség. OOOOOOOl ooooooooo MOLL SEIDLITZ POR Tavaszi gyógyítás Nyári gyógyitás Oszi gyógyitás Téli gyógyitás Ocolr volA/1! h* minden dobozon a grárjovy ezy ^ÖdH VtilUUl, M ¿3 MOLL A sokszorosító ezé* nyomata látható. Ezeo porok gyors gyógyhatása makacs gyomor- és ból-betegségek, emésztési nehézségek, altestbajok, gromorzörcv dugulás, májbáj, vértolulás, arauyér és a legkülönfélébb n<"i betegségek ellen évtizedek óta folytonosan növekedő eHs-merésb*n lésresfll. — Egy eredeti doboz használati ut»si-tással 1 frt. Raktárak Magyarors«ág mind»n nevezetesebb gyógyszertárában Cs.k Uoll-féle készítmény kérendő. MOLL A. gyógyszerész cs. Ur. udvari szállító, Bécs, Stadi Tuchlanben 9 Napouta szétküldés Utánvét mellett. 2 doboznál kevesebb nem küldetik K5sz9ntfirat MOLL A. árhoz Béosben fílí foglalkozásomnál fogva az ön Moll-féle Seidfis* porai igen jó hatást gyakorolnak; ismerem ezt egyszer • mindenkorra s kívánok érte nxivély -s ,Istea fizesse m^g''-et ezek a gyomrot jóvá és fót könnyűvé tessik. . T''szteleUel Steioko Jan. F. lelkésx Hoanetschtacban. MOLL-FÉLE FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ Legjobb bedörzsölő szer és minden meghiiiési betegségek ellen. Csak valódi, ha minden üveg MOLL A. -édjegyét és aláírását viseli-'' Kössvény, csuz, mindennemű .estszaggatás eV bénulásnál; borogatás alakjában minden sérelem ói sebnél, daga^a''ok gyulladásánál Belsőleg vízzel vegyit.e rögtön rosszullét, bány.is, kólika és hasmenésnél. i Egy üveg ára haszoaUti utasítással 80 kr. o é. Haktárak az or**ág minden nevezetes győyszertár és ásvány áru kereskedésben Moll-féle késútmény kérendő. MOLL A gyógyszerész os. kir. udvari szállító Bécs, Stadt, Tuchlauben 9. Elismerés MOLL A. gyógyszerész úrhoz Bécs. Kitűnő Moll-féle franczia borstcsz és sója vidékemen híhetlenül működik. Küldjön nekem 50 üvegg-l, mivel az emberiség segítségére készletet óhajtok tsrtan magamnál Mély ti«t«l ettél 2720 á—52 • Homof. lelkész Micholnyba^. i > tl t • J. . j ''l-l > JT * ■ Waidits József könyvnyomdájából Nam-Kanizsán. NAGY-KANIZSA, 1886. Szeptember 18-án T I Előfizetési ár ezést érre . • ■ 5 frt-- fél err* .... 2 frt í»U kr qegyedérre . . . 1 frt 25 kr EgyM szia 10 kr HIRDETÊSKK 3 hasábos p-tiuorban 7. aiá-ydsznr ^ i inio>i''''ii tóvá ».t. i sorért 5 kr. NYILTTÉRBEN soronként 10 krért vitrinek f. 1 (iir.cítiri iH»*«ék n>: ndfn ecyeshir-det^strft 30 kr. tizrtendok. 38-iü szám Hnszonöfödik évfolyam, i r~r nagy-k-nizsai „Kereskedelmi Iparbanki, a „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó-egylet, a „zalamegyei óMalános tanító A lap szellemi iészét illetS közlemények a szerkesztőséghez, iDyagi résrét illető közlemények pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve intíjt«-ndők : Xagy~Ka nizsün WlasLsirsház. Bt''rir.entetlen levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek estidet*, a ,nagy kanizsai JcisdednevelÖ egyesület", a „nagy-kanizsai tiszti-önsegélyzö szövetkezet \ a „soproni kereskedelmi s iparkamarau nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Az iskolai zásaólaljak. A pozsonyinegyei tanítók hegyen-túli egyesületének ez évi ápril 8 ára Összehívott malaczkai közgyűlésén- a p Pozsony vidéki lapok* szerkesztője a következő javaslatot hotta, melyet az egylet egész terjedelmében magá .^. évá tett s elhatározá, hogy hozzájárulás végett átiratilag megkere-setidi az összes hazai tantestületeket: -^Határozati javaslat: 1. Mondja ki a-¡közgyűlés, hogy az iskolai zászlóaljakát a) elvileg helyesnes, . b) gyakorlatilag valósithatónak tartja. 2. Ehhez képest a testileg meg-közelitőíeg alkalmas tanító a tani- , tóképezdében^ megfelelő elméleti és gyakorlati oktatást nyervén, őrmesteri rendes évi fizetés, egyenruha-illetmény és szolgalati oldalfegyver engedélyezése mellett, tiszthelyettes ranggal a magyar népfÖlkelési csapatállományba lép 8 tanítói működésének egész tartamán ezen csapattestnek tagja marad. 3. A tiszthelyettes ta^ftó a) osztályait, esetleg az egyesi tett osztályokat tankötelezettségük tartamán; bj az ismétlő osztályokat bezárólag a 16 éves életkorig, c) s végűi az ismétlő iskolát ki került 16-18 éves ifjakat heten-kintre megszabott órákban egyénenként, ugy külön csoportokban és egységes csapattestekben elméletileg és gyakorlatilag egyaránt fokozatos előkészítéssel be fogják vezetni ^ a hadtudomány alapelveibe, és különösen tornászat, menetelés és játék-fegyver kezelésben való ügyessége által képessé fogjak tenni növendékeinket arra, hogy 5. 21 éves korában a rendes hadsereg állományába besoroztatván, a fiatéi férfi 1%—2 év alatt elsa- játíthassa azon elméleti és gyakorlati készültséget, melynek elsajátítására ez időszerint 3 év van szabva. 6. ^Háború esetén a tani ó-tiszthelyettes a népfölkelési csapatokba sorakozni, s ott szakaszparancsnoki, esetleg magasabb megbízatásokat végez. 7. A szolgálatra testileg alkalmatlan tanító leányiskolákhoz oszta-tik; -a kor miatt tényleges szolgá-latre nehézkes tiszthelyettes tanító pedig helyhez kötött megbízatásokra fog felhasználtatni. ^ 8. Átmeneti intézkedés. Az iskolai zászlóaljak intézménye egyelőre azon területeken szerveztessék, hol a népelem testi fejlődésének legjobb próbájakép a hadsereg kívánta évi ujoncz-állomány a negyedik korosztály behívása nélkül kiállítható. 9. Az így kiszemelt avagy ezekkel összefüggő területeken működő tanítók átmenetkép szünidei tanfolyamokon fognak állami költségen tiszthelyettesekké képeztetni.* Miután ezen határozati savaslat a .Zalai Közlöny44 ez évi 17-ik számában közzétévetett, tehát hozzászö-lani most már mindenkinek joga van; miután én az iskolai zászlóaljakat elvileg nem helyeslem, gyakorlati megvalósítását a fenti mód szerint lehetetlenségnek tartom: bátorságot veszek magamnak nézeteimet, véleményemet itt elmondani. Teszem ezt azért, mert hiszem, hogy több egylet fog hazánkban a nevezett egylet mellé sorakozni s ugy tán kiviszik, hogy az iskolai zászlóaljak intézménye nálunk is meghonositta-tik, mely esetben nem fogok az ügynek ártani, ha ellenvéléményemet — már csak azért is, hogy a nézetek tisztuljanak — itt elmondom. Az iskolai zászlóaljak intézménye nem uj, mert tudjuk, hogy Franczia-országban be van hozva, s hogy ott a kormány részéről támogattatik ; tálán nem is tévedek, midőn állí- tom, hogy a nevezett egylet Fran-cziaországot utánozza, mikor nálunk is bekivánja azokat hozni. Éo 8/.ónban daczára, annak, hogy Franczia-országban az Iskolai zászlóaljak tényleg be vannak mir hozrv; daczára annak, hogy a fran$z:a sajtó s a nép nagy része magasztalja ezen intézményt : mégis kimondom, hogy Magyarországban az iskolai zászlóaljak szükségtelenek s czélszerütle-nek s a javaslat ajánlotta mód szerint gyakorlatilag vaíósithatatlanok. I. Minden „nemzetnek kötelessége gondoskodni arról, hogy fiai képessé tétessenek arra, hogy midőn ellenség támadja meg drága honuka'', azt védhessék. Ezen törekvés látható nemcsak a jelenben, a közelmúltban, hanem az ókornak is mindazon népeinél, kiknél a politikai biztonság s nagyság nem zsoldos hadseregen, hanem minden egyes honpclgár véd-képességén alapult. Látjuk a történelemből, mint intézkedtek egyes nemzetek már az ókorban, hogy fiaik tornázás és ezzel összekötött játékok által erős, ügyes testű férfiak s mint ilyenek védképesek legyenek ; de azt sehol sem találjuk, hogy a fiatal nemzedéket, mikor az testileg még fejletlén, katonai kézfogásokkal, exer-czirozáss&l kínozták volna, s mégis voltak olyan katonáik, kikre az utókor még most is bámulva tekint. Nálunk is ki van mondva az általános védkötelezettség; hazánknak is kötelessége gondoskodni tehát arról, hogy a magyar a védkötelezettség mellett védképes is legyen, s helyesen is cselekedik- mikor tornázás, úszás, korcsolyázás, tornajátékok által szakadatlanul e kitűzött czél felé tör. Most tehát az a kérdés: szükséges-e, czélszerü-e behozni nálunk az iskolai zászlóaljakat a czélból, hogy általuk védképesebbé tétessenek a magyar nemzet fiai? — Állítom: nem. Mert az iskolai zászlóaljak behozatala által nem védképesebbé. de védképtelenné leszünk. Általános a panasz minálunk is, hogy fiatalságunk az iskolában túl van terhelve szellemi munkával, hogy el van véve tőle a testi fejlődésére, üdülésére anynyira szükséges ideje még a jatszásra is, minek következtében az. testileg elsatnyul s védképtelenné válik. S ez igaz is ; e bajon segitni is kell ! De kérem alássan: segitünk-e a bajon az által, ha kimondjuk, hogy ez bizony még mind nem elég, hanem kell, hogy a növendék iskolában vagy azon kívül, bevezettessék a hadtudomány alapelveibe is, mint azt a citáltam határozati javaslat 3. pontjának c) alpontja kívánja? — Védképesebbé tétetik-e a magyar nemzet gyermeke az által, hogy a sok, részben meg-emészthetetlen, ismerethalmaz mellett még a hadtudomány alapelveivel is etetjük? — Védképesebbé tesszük-e édes hazánk jövő nemzedékét, ha elraboljuk tőle a pihenésre szükséges időt s a szellemileg teljesen kimerült növendéket exerczirozás, ma-növrirozás által még testiletileg is ''kifárasztjuk s szabadság szerető fiatal ébredő lelkét a katonai disciplina kemény jármába görbítjük? — Mondom: nem; hanem inkább véd-képtelenebbé. Odább azért uraim e tekintetben minden katonásdi játékkal, mert az szükségtelen s czélszerütlen ! Neveljünk mi ahelyett éles eszű, szabadságszerető s tornászás, úszás, korcsolyázás, játék által ügyes és egészséges férfiakat, azokat adjuk át 21 éves korukban, vagy ha kell előbb is, jó katonatisztnek, s az, mint eddig, ugy ezentúl is oly magyar bakát, vagy huszárt fog belőle képezni, kire bámului fog, mint bámult a múlt- ban, ugy jövőben is, a világ! Mer bizony én nem hiszem, hogy életüde» egészséges s nehéz munkák végbevitelére alkalmas szabadságszerető férfi váljék a gyermekből, az ifjúból, mikor az majdnem minden zsabad-idejét az iskolában köteles tölteni, kevés szabadideje alatt is akarva — nemakarva katonává dressiroztatik. Mikor a francziák az iskolai zászlóaljakat behozták, nemcsak véd-képessé iparkodtak általa tenni fiaikat, hanem a hadsereg egy másik baján is kívántak segíteni. Mindenki tudja, ki figyelemmel kisérte a sajtónak. kivált a német sajtónak idevágó czikkeit, — mely nemzet mindig féltékeny szemmel kiséri szomszédja tetteit — hogy a 70-es évek elején szenvedett vereségnek az a tudat is gyümölcse lett, »hogy a modern hadi taktika minden egyes ember disciplinájától, katonai fegyelmétől sokkal többet vár s köpetei, mint menynyit a franczia katona eddig teljesitni képes volt.* Iparkodott is a franczia hadserege e baján segitni, de a fáradozásnak nem igen volt sikere, „mert — kivált a char-géknál — az insubordinacziónak ek-latans példái folyton voltak találhatók ;« behozták azért az iskolai zászlóaljakat, mivel ók a jövő nemzedéknek szigorú katonai fegyelemben való nevelésével kívántak e bajon segitni. Már most kérem alássan: ha nevezett tanitóegylet az iskolai zászlóaljak intézményének megvalósításához ez a czélt is köti — mert kétségtelen, hogy a francziát kívánja utánozni, -- akkor a legelső kérdés az: szenved-e a magyar hadsereg a franczia hadsereg idéztem hibájában ? Ha nem: minek o-vosolni akarni! — Én őszintén megmondom, hogy erre a kérdésre egyenesen nem tudok megfelelni, mivel, nem ismerem hadseregünk fegyelmét, közszellemét, nem lévén azon szerencsés helyzetben, T ároz a* Csak egy csököt Csak egy csókot adnál ajkaimnak 1 Elfeledném szenvedésimet . - . S nem búsítaná hollóbubán*t Ezt a tűrni megtanult szivet. Oly sokat szenvedtem e világon! Hit,- reménység., mind elhagytanak ! Ám, egy csókod felvirágoztatná Az elhervadt rózsagallyakat. Oh ! egy csókkal üdvözítesz engem ! Enyiiülend az égő fájdalom . . . E<i e csókért kész vxgyok azonnal Átrohanni minden poklokon ... I Bálint ffy Bálint. A becsület halottja. — Erdősy-Eagenia emlékezete. — Van az elmúlásban, az enyészetben is megnyugtató rendszer. Kinek jutna eszébe kifakadni, ha szeretettel ápolt virágját az ősz lenelete érintvén, hervadás-tiaic indul, miguem az enyészeté lesz? Vagy £< ütköznék meg azon, kit döbbentene meg, ha a sok vihart látott és sokat gyümölcsözött fának koronájából egy-egy erőteljes galyat lehervaszt a nagy idő, toignem a törzs is, az egész fa lassan-las-*»n elporlad, kihal ? A végesség kérlelhetetlen logikáját igy érvényesülv<j*lá;ni : Dem megdöbbentő, nem lesújtó, nem két- ségbeejtő gondolat. A születés a halál, a kezdet és vég, bölcső és koporsó nem oly borzalmas ellentétek, ha valaki azt a hidat, mely azokat összeköti, — az életet a természet rendje szerint megtiporta; z elkopott erőinek édes nyugalom, megnyugtató gondolat a halál, a vég, a koporsó. De annál megdöbbentőbb, annál két-ségbeejtőbb azután, ha jön egy váratlan vihar s letarolja ker.ünfc legszebb virá gait, ékeit, ha a villám élte javában sújtja le, duija szét a iát, melyhez még legszebb reményeink fűződtek. Azéletre hívott ember, ha megfutotta pályáját; ha tőle már a világnak a neki már a viiágtól ugy szólván nincs mit várnia; ha ereje ellankadt ; idegeit öröm gyönyör föl nem hangolja; bú fájdalom meg nem tépi; ha már egykedvű jóra, rosszra- egyaránt: legtermészetesebb rendeltetése, hogy meghaljon. Az ilyen vég, as ilyen halál megnyugtató. Ha az elvesztette: megkönyezzük ia, azt mondjuk, Hogy ,jót tett vele az Isten'' ! De mikor valakire még jővó, még tettek várató; mikor övéi, szerettei, szülőföldje, nemzeteit az egész müveit világ várakozással ápkk jövő pályafutására, melyhez nagy reményeket köttet a dicsőséggel betöltött mult; mikor valaki ereie teljében, élete virágában lesz az enyészeté: akkor megdöbbenéssel állunk meg - korai ravatal előtt a nyugtalan elmével keressük a sora kezét, mely megtépte a természet rendjét, megtépte szi-vünket. így állunk Lrdősy, Eugénia ravatalánál is. Elborult homlokkal keressük a megrázó tragikum szálait. Minő lélek tani motivumok adták kezébe a gondola- tot örökre megállitó, az érzést örökre megfagyasztó fegyvert, hogy önkezével szakítsa meg életét; önkezével tépje meg a természet rendjét és sújtson le milliókat? Hol van a sors? Ott van magában a kimagasló alakban. Önmagában,saját lelke nagy világában voltak a motivumok, melyek az ő szomorú aoraát a tragikum magaslatára emelék. A kedves, az eszes és kivá''ó azépaé gü leány ajkán megcsendül az első dal. Megrebben tőle a sziv. A hallgatóké is, meg,a daloló lánykáé is. Titkos, bűvös varázsütés az, mely fiiébreszti a lelket; ismeretlen, káprázatos világ tárul föl, előtte, melynek vakító -fényárjából hívogató, oaalóka álomképek sejtelmes alakjai repülnek feléje; nem bír tőlük szabadulni; agya lázban ég: szivét megmagyarázhatatlan vágyak dagasztják afelé a sejtelmis tündéri világ feié. A családi kör. az iamerősök köre szűkké leszen El, el abba a káprázatos világba! A azép Erdősy Zseni, kinek szivében megrebbent a vágy, kit a Múzsa megölelt, — érezte hogy ő nem egy kis zugnak született, hogy az ő hazája a nagy világ leazen. Belátták ezt azok a szerető lelkek is, kik a azép Zsenike homlokán a nemtő csókját észrevették. És szárnyaira bocaáták, hogy emelkedvén, megfürödjék a dicsőségnek napfényü sugaraiban a hozzon abból hazájának, nemzetének, szeretteinek ia. A azép Zseni enekesnő lett. Kilépett as élet azinpadára; föllépett a színpadra. Itt kezdődik emelkedése, dicsősége, fénye, boldogsága! Itt szövődik tragikumának első szála is 1 Hogyan ? Hisz nem csak ó volt az elaő, kit a Múzsa homlokon cjó-kohl Máa is kilépett a dicsőség útjára; babérokat aratott a mégsem érte tragikus 1 80rs. Vagy ő talán gyöngébb volt a töb-binér? Vagy talán a gondviselés volt iránta mostohább? Vagy ami szintén föltehető, éppen nagy lelki erejének esett áldozatául ? Igen : lelki erejének ! Ő a p ő i b e-csület áldozata lett.* Ha birt volna úszni az áramlattal; ha olyan lett volna, aminőnek a világ a művészi pályán működő nőket lenni hi-azi, ha lelke, 8zive meg tudott rolna barátkozni a legcsekélyebb Bzeplő gondolatával * Bohasem érte volna ez t tragikus vég. És a világ, az emberek csakúgy ünnepelték volna, mint szeplőtlenségében A dicsőség* a babér sok mindent eltakar. De ő azzal a szent elhatározással lépett sikamlós pályájára, hogy megküzd a kísér ések és csábok minden ördögével. Ebben az elhatározásban, e madonnai, szentséges gondolatban gyökeredzik az ő tragikuma. Megőrizte nőisége kincsét; de éppen azeplőtlőoségének tudata okozta halálát. Szeretett tisztán, eszményileg mint ahogy csak az égből leszálló angyal szerethetne. Kincs, igéret el nem szédíthette. Szivét a érintetlen ajka paradicsomi mézét annak tartotta fenn, akit szeretett. De ez méltatlan vol tszerelmére. De ő nem ismerte föl; hitt neki. Ez megint csak az igazi ártatlanság átka. Az a férfi. — kit az eljegyzésre talán csak aljas gondolat késztetett, hogy igy nemtelen czél-ját könnyebbeu elérje — mikor látta, hogy becstelen szándéka a női erény szirtfalán megtörik : profán ledéraéggel, tüntetőleg mással köt viazonyt. Mikor a művésznő — mint jegyes — hűsége é$ szeplőtlenaége tudatában ast férfiúi becsületérefigyelmezteti, egykedvűen oda veti, hogy: mit neki! színész-nő egy sinc8 b® caűlete8. A női szeplőtlenBég-és erényeaségért küzdő (és bátran elmöndhatjuk: ez által a fennálló viiágnézlettel ellentétbe helyezkedő) példás életű nőnek ez adja meg a tragikai lökést, mely az önbe-csérzet azon legmagasabb íokáo, melyet Erdősy elfoglalt — nem enged habozást és biztossá teszi a tragikus véget. Arra a lesújtó, megaemmiaitő vádra (mit profán könnyelműséggel saját jegyese vágott arczába) a tisztaságát, szep-lótlenségét szentségként őri-ő nő nem felelhetett mással, csak halálával. Mint élőnek semmiféle mód nem állott rendelkezésére, hogy az arczátlan föltevést aaját személyével szemben alaptalannak igaztalannak bizonyíthatta volna be. Mivel pedig becsületérzete a foltnak még csak árnyát sem birta volna elviselni, meghalt hogy a tudomány tegyen tanúbizonyságot szeplőtlen voltáról. Tett is! A hivatalos bonczolás,, melyen nyolez tudós orvos volt jelen, — Erdősy Eugénia azeplőtlen-ségét conatatálta. Egy vakitó fény, melynek nincsen árnya!...... Ha végig tekintünk dicsőségben babérban, ünnepeltetésben gazdag, de — fájdalom! — rövid életén és más oldalról kellőkép méltatjuk azt a ritka és fenséges női küzdelmet, mely erényeit a legaikamlóaabbpályák egyikén megőrizte : művészi nagysága daczára ia habozis nélkül nyujtjuk a babért női erényének. Sírkövére méltán fel leint vésetni: „A művészet fölkentje, a női becsület halottja* Sxalay Sándor. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. SZEPTEMBER 18-án baihoz rakta le a közönség hódolatát, hogy ez as ünnepelt leányka pisztolylövéssel vessen véget életének? —(Ifjúsága, művészi ereje ét tündöklő szépsége teljében, dicsősége és művészi pályája fénypontján, tisztelve mindenkitől, kedvező anyagi körülmények között, vájjon mi vihetto a szerencsétlen .müvósznlt a ha Iáiba, mely gondolat nyomhatta kezébe a pisztolyt, melylyel viruló életének, oly gyorsan vetett véget? < A közelgő órák megadták a kellő fölvilágosítást 1 N Még mult szerdán, szeptember 8-án, a sorok irója a délutánt a művésznő lalakásán töltötte s csak esti ya 7 órakor távozott; vig volt mint mindenkor, beszélt közeli vendég szerepléséről, s a szüretről, melyen Nagy-Kanizsán óhajtott lenni. Ekkor akart ott jótékony czélra énekelni, beváltandó az »Irodalom és Művészetpártoló egyesületnek- tett igéretét ; a nyá ron otthon létekor nem tehette meg, mert elhalt anyja után gyászban volt. — Elte a szinházba ment, hogy „Dubarry grófnő prémiérjén jelen legyen, 8 ott is jól mulatott. — Ki hitte volua, hogy. 24 órával később e nemes, jótékony művésznő már a halállal fog vívódói? Másnap csütörtökön,szeptemben 9-én ama famozás gróf, ki már egy év óta jegyese volt, meglátogatta; n ve: gróf Strachwitz Adalbert, nem pedig Ham-meratein báró, miként más lapok irták. A látogatáa délután tőrtént meg, s nagyon izgatott párbeszéd folyt fél óra alatt a gróf és a művésznő között, s mi-, kor a gróf távozott, nagy levertség volt észlelhető s művésznőn, mit azonban ,az palás ölni igyekezett.- Ezután elégette a gróf levelei'', Íróasztalához üit s három levelet irt; egyet házi asszonyának, egyet a királyi rendőrigazgatóságcak, egyet — valószínűleg a grótnak. Elegáns fekete selyemrubába öltözött, s szokása ellenére egyedül távozott hazulról. Habár Er-dősy Eugénia sohasem távozott egyedül lakásából, eljárása még sem tűnt felmert a2t mondta házi asszonyának, hogy a szinházba megy kissé segiteni egy uj színésznőnek. Az uton találkozott Frankéi porosz királyi tanácsossal, vile is hosszasan beszélgetett, víg, kedélyes volt mint mindenkor, a mi sem árulta el a rettenetes trrvet, mely ekkor már elhatározássá vált benne. Azután bérkocsiba ült s a kocsisnak megparancsolta, hogy az állatkertbe hajtson; itt a művésznő elhagyta a kocsit, egy oldali bokorba rej tette magát s a következő pillanatbm már egy pisztolylövés detonátiója hallatszott a bokorból. Az arra czirkáló lovas rendőr a tett helyére sietett, több társával; a súlyosan megsebesite''-t művésznőt felemelte; a művésznő ekkor azt mondta rendőrnek: »Vigyen a Central-H.itelba 75. szoba.- Valószínű, itt lakott a röviddel azelőtt Berlinbe érkezett gróf. — Erdősy Eugéniáé szavai után elájult, 8 a rendőrök utasításukhoz mérten a királyi Cbarité sebiszeti osztályába vitték. Az öngyilkossági kísérletet es e 7 óra kö rül követte el. • Mikor a Oharitéban ruháit felbontották. ismét es méletre tért, s as orvosnak csak ennyit mondott: „Erdősy vagyok''- Az orvos, ki u. művésznőt gyakran látta a színpadon, * e szavaknak nem akart hitelt adni, mert a szerencsétlennek arcza el volt torzulva: „Igen, in vagyok ErdSsy Eugénia. ki az előtt a Walhalla-szinházban volt szerződtetve Azutáo könyörögve mondá: ,C sa k az istenért ne mentsen meg!" Ekkor ismét elveazitette eszméletét s az orvosok a műtéthez fogtak, hogy a golyót eltávolítsák. Erdősy Eugénia jobb halántékára irányozta a lövést, a golyó azonban nem az agy felé vette irályát, hanem a jobb szem mögött as izmokat szétszaggatta ugy, hogy a szem üregéből kifordult és izom szálakon lógott az ar-czon; a golyó irányát az orr alatt folytatta és a bal arczcsontban feneklett meg. A művésznőt rögtön megkloroformozták és a golyót eltávolították az arczbóL;. ez alatt az agy is sérülést mutatott fel s a szerenczétlen művésznő e?y órakor éjjel megazünt élni. '' < A rendőrséghez intézett levele meg adta a felvilágosítást, hogy miért lett a szerencsétlen leány öngyilkossá?! A "bon-czolást követelte benne, s valószínű azért, hogy női becsülete hivatalosan coostatál-tassék. Tehát a gróf ki valószínűleg vagy beleunt a viszonyba, vagy pedig az akadályoktól rettent vissza, melyet családja gördített a kötendő házasság elé, szakítani ak«rt vele, a mások hiányában nem rettent vissza attól, hogy a művésznő jó hirnevit is női szeplt) tlenstgét tzemt-töl — szembe gyanúsítsál Persze, es a német gróf azt hitte, h»gy egy színésznőnek a leginpertinensebb gyanúsításokat ia megmondhatja szemébe ; sz?r?nte becsületes nő nem létezik a szinp*don; nem gondolta meg, hogy e qualificálhatlau eljárása egy ember éleiébe fog kerülni, amint mégis történt, — mert a súlyos vád terhe alatt megtört :,nó csak a halálba vélte megtalálni ezután lelki nyugalmát, s csak a halála után megejtendő bo .czo- hogy alkalmam volna azt tanulmányozhatni ; azután oly alkalom nem adta elő magát, bol a hadsereg magaviseletéből jogosan lehetett volna következtetnem azt, hogy a disciplina a hadseregben rossz lábon áll. De meg az az ember sem vagyok, hogy tán sarkantyús czizma viselhe-tésének engedélye miatt csak ugy kőnynyedén ráfogjam a magyar hadseregre, hogy az ilyen, vagy olyan; mert tudom, hogy nem szabad oly könnyen pelengérre állítani a magyar hadsereg tekintélyét, mivel az ha másra nem. de nagy patriotis-musra éppen nem mutat. Hogy pedig hadseregünk éppenséggel nem szenved e bajban, azt következtetem ezekből: Ha szenvedne hadseregünk e bajban, azt legelső sorban észrevették volna azon katonai kitűnőségek, kik a magyar hadsereg élén állnak", kiknek magas rangjuknál fogva nemcsak alkalmuk van e bajt láthatni, hanem képességük is azt megítélni s veszély esetén óvintézkedéseket tenni. Qa most már igaz volna, hogy hadseregünk e bajban szenvedne s a baj elhárítására az iskolai zászlóaljak eszméjének megvalósítása czélszerű eszköz volna: akkor alig maradt volna azok behozatalának indítványozása a pozsony-vidéki tanitók hegyentali egyesületének malaczkai közgyűlésére! — De ha a t. egylet betudja nekem bi-zonyini, hogy a hadsereg szenved-e bajban: akkor én megígérem, hogy bebizonyítom, mikép e baj elhárítására szükségtelenek az iskolai zászlóaljak. Ha pedig a t. tanitóegyletnek más czél nem lebegett szemei előtt, mikor a fenti javaslatot hozta, mint az, mit az 5. pontban ír körül, t. i. hogy képessé tegyük a fiatal védké-pes férfiakat az iskolai zászlóaljak intézménye által arra, hogy 1 V,—2 év alatt sajátíthassák ei elméletileg és gyakorlatilag azon készültséget, melynek elsajátítására ez időszerint 3 év van szabva: akkor is azt mondom, hogy inkább legyen három évig katona, mintsem hogy ez intézmény által testileg védképtelenné tegyük; akkor is szükségtelenek az iskolai zászlóaljak. Mert ha okos, ügyes, egészséges testű, szabadságszerető é3 harczias férfiakat adunk át a hadseregnek — pedig ilyenek nevelésére szükségtelenek az iskolai zászlóaljak; — akkor azok két év alatt katonák fognak lenni, de a 3. év éppen nem árt nekik. Ha pedig büta, szegletes, gyenge testű, szolgalelkü s gyáva embereket nevelünk: akkor még a három évi tényleges szolgálat is kevés arra, hogy belőle jó katona váljék, ha mindjárt ugy „egreczéroz" is, mintha dróton húznák! Mert én nem hiszem, hogy már jó katona az, ki jól exercziroz, s a hadtudomány alapelveibe szajkó mód be van vezetve; hanem a mellett oly tulajdonokkal is kell, hogy bírjon, melyeket csak a családi s iskolai nevelés adhat neki s pedig minden bizonynyal az iskolai zászlóaljak intézménye nélkül. (Folyt, köv.) lás adhatta meg a aatisfactió*. 1 Istenem 1 Minő ez a satisfactió ? I Egy könnyelmű grófi gyerkőcz, ki életét ledér társaságban tölti,aaétroncsol egy ember-életet, gyászba dönt egy becsületes, ártalán, tisztelt családot, felizgatja a társadalmat, magára vonja ennek átkát és as összes európai sajtó kárhoztatását. — Mert a jelen szomorú eset nemcsak aNémetbirodalomban, ahol most működött, és nem csak Ausztriában és hazánkban kelt mély felháboro-dást, az egész ¡európai sajtó foglalkozik ez ügygyei és a szerencsétlen művésznővel!— Berlinben óriási* részvét, a kedélyek fel vannak izgatva, mindenki csak róla, a nagy művésznőről, diadalá-ró beszél, — leginkább pedig ama fényes és páratlan diadalokról, melyeket a mult hóban Baden-Badenben aratott, amikor a német sajtó elragadtatásában egyhangúlag oda nyilatkozott, hogy ErdSsy Eugénia a jelenkor operette királynője a Nimet birodalomban ! — Se lapok, melyek előbb, s csak röviddel ezelőtt ia dicshymuuszokat énekeltek róla, most naponkint tárcsákban és óriási tudósításokban irnak róla nekrologokat. Szerződése szeptember elsején lejárt a Wal-baüa ssinháznál, — de ezt nem azért nem ujitotta meg, — mert beteges lett volna, mint némely lap irta; egyedüli oka az, mert grófi vőlegénye óhajtotta, hogy a színpadtól lépjen vissza. — Az igazgató fényes ajánlatát t*bát nem fogadta el; bár már előbb 1600 márka havifizetéat húzott, jnelyből havonkint mintegy 1300 márkát megtakarított; ebből látható visz-ssavont élete ia. Ma vasárnap akart Borossióba utazni, hogy holnap Fatiniczában vendészerepeljen ; esténkint 200 márkát kapott volna; — de ugyanazon vonattal elutazott ma —haza, Kanizsára. Ez az utolsón ja; ott fog pihenni hazájában l Ma délután 4 órakor szentelték be a tetemet a Cbarité házi kápolnájában. A beszentelést — miután a ka<h. papok azt megtagadták, egy lutheránus lelkész teljesítette. Ezernyi és ezernyi néptömeg gyűlt össze, — a koszorúk, pálmaágak és babérlombok vagy négy kocsit töltöttek meg, — de mind még sem lehetett elvinni ; nem volt hely — tehát ott maradi egy része. Este 7 órakor pedig a vonattal Nagy-Kanizsára utazott a tetem. — A kanizsai intelligenczia, mely az őszszel akarta megtisztelni felléptekor a művész nót koszorúival, - most már odarakhatja azokat Erdősy Eugénia ravatalára 1 — Mindig basa vágyódott1, hogy a színpadtól megválva, egy kis szeréoy lakban élhessen nyugodtan, békésen S mily irónia! — Egy szűk nagyon szűk kis lakás fogadja őt be. —^ Gyorsabban megtörtént semhogy gondolta. Pihenjen békéu a haza szent földjében, ott szülői mellett, kiket oly forrón szeretett, b kikről igazi gyermeki kegyelettel szokott megemlékezni. — Neve, emléke fejejhetetleu marad azok előtt, kik isteni művészetében gyönyörködtek, s még inkább azooban azoknál, kik az őszinte baráti kapocs folytán közelebb állottak bozzá. Nyári Sdndor. Erdősy Eugénia halála. - t — Eredeti tudositís. — Berlin, szeptember 12. A szeptember 9 és 10-iki közti éjjel megdöbbentő hir terjedt el a német birodalmi fővárosban, melyet á 10-iki regg-li lapok megerősítettek. A távírda dró- azutáo elvitte a hírt a szélrózsa minden irányában, hogy a Walhalla-szinház első rangú primadonnája kiszenvedett, megszűnt élni. Az az éHes ajak már nem nyil-lik meg, hogy bájos énekével felvillanyozza hallgatóit, nem mosolyog már az üde szép arcz, hogy környezőiét a legédesebb varázs hatalma alatt fogva tartsa, ama pajs zán társalgási modor, az örökös kedélye-enyelgés megszűnt, felváltotta a halál, mely őrökké merev karjaiba zárta..... Az első pillanatban talány volt az a rettenetes cselekedet, senki sem ta''áha meg kulcsát; mi lehetett annak oka, hogy Erdősy Eugénia, a vetélytársai által méltán irigyelt müvéaznő, kinek lá- Bizt08itó társulatok kenyérharcza(* A közelebb mult hónapokban Bécsben egy monstre biztosításügyi per tárgyaltatott, mely a Iegkedvezőtleneb világításba helyezte, nemcsak a b-ztosró társulatok egymás közti harczát, hanem egyszersmind a bécsi sajtót is, mely mint a német közmondás tartja »fürgutes Geld und schöne Worte" e konkurrencziácak felajánlva hasábjiit, egész Bábélt idézett elő a biztosító felek fc£sött, kik a különböző társulatok ügynökei által külömben is a legváltozatosabban szokták informál tatni, egy és ugyanazon társulat viszonyairól. Olvasva a fen^ emiitett pör tárgya-ását, igazán örömihel gondoltunk arra^ ime mily közel van Bécs és sem as ottani )iztositó társulatok utánzásra nem méltó szokásai nem voltak képesek Budapes''en is meggyökerezni, sems magyar saj''óbem volt megnyerhető biztosító társulatok rek-ámjai, vagy konkurencziából eredő kenyéririgységük eszközéül. Rövid és hiu ábránd volt ez, ma tények az ellenkezőt )izonyitják. A budapesti lapok kivétel nélkül cözölt;k egy czikket ..Magyar gazdák jégbiztosítást szövetkezete" czim alatt. E csikkben elő vannak sorolva a mezőgazdák mai ismert viszonyai és ki van emelve, hogy az alacsony terményáraknál fogva mily nagy teher a jégkár elleni biztosítás, melyet egyetlen gondos gazda sem mellőzhet. Miután a közlemény elmondja, hogy az országos, gazdasági egye süiet szövetkezeti ülésében elhatároztatott, a jégbiztosítást a szövetkezeti rendszerre fektetni, a csikk irója-talán véletlenül, de lehet, sőt valószínű, hogy szándékkal az Első magyar általános biztoaitó társulatot jelenti ki olyannak, mely ugy állása ée vagyona, valamint csorbítatlan hírneve által, egyenesen hivatva van arra hogy a szövetkezeti jégkárbiztositáat sservesse és meghonosítsa. Midőn e közleményt olvastuk, reánk és valószínűleg minden kenyéririgységtói ment olvasóra, ast a benyomást gyakorolta, hogy ime egy róezvénytársulat, mely minden alkalmat megragad annak bebisonyi tására. hogy hivatás* ngmcsak busás osz-talékokrói gondoskodni, hanem egyszersmind a közgazdasági érdekeket ia szol-gálni. Midőn az orazaggyüléa elfogadta anépfölkelési törvényt, a biztoaitolt feleket általános aggodalom szállotta meg, hogy háború esetén hiába teljesitottek díjfizetéseket és a biztosító jelöltek sain-tén megfosztva látták magukat, az életbiztosítás jótékonyságától. Az aggodalmak terjedésére azonban időt sem engedett az Első magyar általános biztosító társulat, mert egy kommünikében kijelentette, hogy a népfölkelési törvény mit-sem fog változtatni életbiztosítási feltételein N-mrég a mezőgazdák kijelentik ama óhajukat, hogy a jégkárbiatoaitáaaal járó terheket könnyíteni szeretnék a szövet kezeti bistositáa által. As Első magyar tálaláno* biztoeitó társulat, értesülvén a gazdaközönség ez óh «járói, egy percznyi habozás nélkül elkészítette a szövetkezeti biztosítás tervezetét és azt nyilvánosságra hozta. As Első magyar általános bistoaitó társaság e legújabb lépése is, a saj ó teljes megelégedését volt képes megnyerni — csak annak a körülménynek tulajdonithatjuk, hogy a legközelebb mult vasárnapon, as összes napi lapok közölték a jégbistositáai szövetkezet alaptervezetét. A legközelebbi huszonnégy óra alatt ason-ban sikerült egyik napi lapunkat, az „Egyetértés;" meggyózni arról, hogy az Első magyar általános biztositó társulat legujsbb reformjával nem a kasdaközön-ség, hanem csak aaját osztalékérdekeit ozélozza. Legyen asabad itt közbevetőleg az »Egyetértée" czikkirójáról megjegyeznünk, hogy szándékosan mond valótlant, midőn a szövetkezeti .biztosítást az Első magyar általánoa bizt. társulat reformjának nyilvánítja, m«rt mint föntebb emiitettük, a reform eszméje a gazdasági egyesületek, tehát Magyarország Összes gazdaközönságének illetékes képvisélőitől származik es az Első magyar általános biztositó társulat csak szolgálatot akart menni a gasdaközönségnek, midőn eszméjének végrehajtására vállalkozott. Mielőtt az „Egyetértés- czikkirója támadásának egyébb hasonló érveire reflektálnánk, bátorságot veszünk magunknak, az „Egyetértés- magatartására is egy rövid éa szerény megjegyzést tenni. Az «Egyetértés--nek jogáhan áll az Első magyar általános biztosító ''ámulat működését — mint a czik irója mondja — helyeselni vagy meg-ámadni, de h» egyszer minden megjegyzés nékül lenyomat egy czikket, mely «elve van az Első magyar általános biztositó társulatot elhalmozó m«gasztalásokkal, legyen máskor ovatosabb s ne adjon helyt egy teljesen ellenczélu közleménynek, ismét minden megjegyzés nélkül, különben ügy jár mint moat, midőn széltében azt beszélik róla, hogv terjedelemre nézve nagy, de komolyság tekintetében kicsi. Es most végezzünk hm úrral, a: .Egyetértés- dühtől ujtekzó szakczikk-irójával. A többi között sehogy aem tudja megérteni, hogy az Elaő magyar általános biztositó társulat, mint részvény társulat, merészeli biztosítási üzletének egyik ágát szövetkezeti alapra fektetni, a ha már merészeli, miért nem teszi est a többi üzletágakkal is. Nincs szerencsénk ösmer-ni a szóban levő biztositó társulat sem nagy, sem kis tisztviselőit, s igy biz osan nem tud-r hatjuk, de képzeljük, hogy jobb isüt nevettek még, mmt as »Egyetértés-czikkirójának előbb említett következtetésén. Ha különben nemcsak irna, hanem olvasna is szakdolgozatokat, akkor nem lenne előtte ösmeretlen, hogy a többi közt a nemetorssági szövetkezetek csak az imént határozták el, hogy a kozóhaj-nak megfelelve, ezentúl takarékbetéteket elfogadnak mindenkitől, nom ugy mint eddig, csak tagjaiktól, éppen ugy fogad el a magyar biztosító társaság nem szövetkezeti tagoktól ia, az előbbi rendszer ase-rint jégbiztoaitáaokat. E szőve1 kezetek tehát ez egyszerű határozattal takarékpénztárakká lettek és Németországban a rendszeres takarékpénztaraknak, vagy pláne a saj ónak esze ágába sem jutott e miatt rekriminálni, Végtelenre nyúlna czikkünk, ha ki akarnók mulatni as „Egyetértés" czikke minden egyes pontjának tarthatlanságát; két »súlyos- vádra azonban még lesz terünk. Az egyik as, hogy Első magyar általános biztositó taraulat legújabb roformjával ép ugy ki akarja zsákmányolni a közönséget, mint tette azt a tüzbistositáauál nyújtott első ingyenes évvel. Azt mondja czikkiró, hogy a biztosító közönség elvaki va az első ingyenes évvel, készséggel fizette továbbra is a magas dijakat, holott más társulatoknál olcsóbban eaaközölhette volna biatoaitáaát. Ilyen naivaágra nem mindenki képes, ki a nyilvánosság elé lép. Mi ''*gy tudjuk hogy az Első magyar ált. biztoaitó társulat e reformját magáévá tették a többi társulatik ia, ha nem is oly konczepcai-óval mint as Elaő magyar, de az által, hogy az első évi dijak befizetését 8—10 hónappal későbbre engedélyezték, tehát ép ugy kizsákmányoljak a közönséget, ha czikkiró álláspontjára helyezkednek, de miután ez ki van zárva, tehát az áll, hogy a többi társulatok ia siettek a biztosító közönséget az Első magyar általános bizrosi-társulat által nyújtott előnyben részesíteni. Arra, hogy az Első magyarnak sikerült uasorásdijtételert fÖntar-tani, rája szólhatnánk a többi társulatok dijainak összehasonlításával, de fölöslegesnek tártjuk, mert csak czikkiró gondolhatja oly bolondnak a magyar közönséget, hogy az egyforma jót inkább fizeti drágábban, mint olcsóbban. »Súlyosabb" vádja, hogy az Első magyar a szövetkezeti biztosítással, a felekre akarja hárítani a rizikót. Ha czikk-i-ó olvasta a vasát nap megjelent közleményt, melyet megtámad — mit támadása érvei után Ítélve, kétségbe is lehet vonni — akkor bizonyára gondosabban fogalmazza meg a támadását, mert az emiitett vasárnapi közlemény szerint, a szövetkezeti tagok 12 év biztosítására kötelezik magukat de rizikót csak egy év dijainak összegeire vállalnak ós természe-tea — hogy a dijak a szövetkezeti tagok részére a jelenlegieknél jóval alacsonyabbak lessnek. Végre még csak anuyit. VJószinü, hogy az „Egyetértés" czikke valamely konkurrens társulat sugalmazására jelent meg, Kijelentbetjük, hogy nem tartjuk ildomailannak, ha egy biztosítási társulat a sajtó utján is konkuirál. de azt biszszük hogy az „Egyetértés" czikkirója nem értette el megbízását, mert olyan állitások és érvekkel csak emelni lebet egy oly társulat versenyképességét, minő az E''ső magyar. A czél tehát el volt tévesztve és ezt, ugy hiszazük, sikerült kimutatnunk. ES AaJSÖK Képek Somogyból. Ismeretes az a közmoudás: „Lesz még Csicsóo bucnu l" De lesz is! Messze vidékről zarándokolt a csi-C8Ói szent kápolnához a keresztény hivők serege, a tarka hímzésű, aranyos lobogókkal. Gyönyörűen szól az orgona, a kápolna zengő szive, kisérvéu az éneklő nép sso lossmáját. A kápolna körül hemzseg a nép»ég. Mosolygó, perecz bajszú ifjak és pozsgás arcztt leányzók enyelgenek a sátorok alatt, hol a Pista épen mos; vett a Zsuzsikának egy mézeskalácsszivet. Odább egy sá''ornál rózsapiros prusz-iis menyecskék vásárolnak csifra pán Ilkákat; egy öreg néni p=d"g egy szeutké-pet nézeget a képáruló olasznál. A juhászbojtár sem maradt el, ott alkuszik egy par rámás csizmára. A sátorok végén, a sudár nyárfák tövében szép sorrendben üluek és rimánkodnak a vidék szegényei. A egyik világtalan, a másik saota, a harmadik nyavalyás és igy tovább. Mindnyájan kesergő hangon könyörögnek : »Édes (lrága madaraim! könyörüljenek meg a sz-gény világtalan kolduson! A méhzsongáshoz hasonló csendes zúgást egysz-rre csak nagy riadalom veri fel. A nép öaszecsődül és nézi a tragikomédiát, mely egy jegenye tövében, a nepo-muki szent Jáuos szobránál lejátszódik. A »sánta Péter" helyé; elfoglalta a »vak Csicsa,-aton vesztek össze s most egymásnak hajába kapaszkodva henteregnek a^ porban. A sánta Péter nem engedi az ő régi bélyét, mert — mint mondja, — még az ő öregapja itt, ezen a helyen ült s ezen helyet ő apjától örökölte. Neki van csak jussa itt üln: nem másnak. A''.k Csi-csa meg ast állitja, hogy az ő anyja megvette a sánta Peti apjától ezt a helyet egy verdung pálinkáért. »Nem igaz te vak kódial — erre vissza Peti, — hát hol van az örök-leveled?" . . . *) Ezen czikket a .Magyar Pénzügy* azer-esztőségének kérelmére hoztuk. Szerk. 1 Ugyan hát, milyen kontraktust >rt volna orról a jogügyletről a azoboticzat nótárius ur«m ? VanV gy igen szép népdalunk, mely igy kezdődik : ,Boszegőd:em Taraóczán bojtárnak-. . Hát épen talán ebben a faluban történt, hogy az érdemes kupaktanács elha-tároa''a, hogy minekutána nincs dobjuk, hát ennek is anuakulána szereznek egy dobo:, hogy poi cziószedéskor oe kellessék a kisbirónak házró -házra járni s igy tudatni aaadószedési napokat, vagy, hogy mikor kell közmunkára, »vármegye botjára" menni. ro- IIUNQSZŐTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY A g. e. -választ nettel fogadja az I-só bizt társaság igazgat lékiratával s abból folyó'' biztositásnak a magyar gazdák szére szövetkezeti alapon való átalakítás módozatával való szives meg-Ösmertetését, a melyből meggyőződést szer/.ett arról, hogy az I-só magyar bizt. társaságot a jégügynek jelen módon való felkarolására való di hazafias szándék vezérelte, a mely ügyet, tekintettel arra: hogy a jég biztosítási szövetkezet által a köl csönös biztosítás elve van érvényre hozva, tekintettel arra: hogy az I-só m. biztositó társaság a magyar gazdák segélyére lenni kívánván, a jégbiztosításból származó tetemes nyereményről az ót nagyra nevelő magyar gazdák javára lemondott, önmagának az ügyek kezeléseért csupán egy csekély jutalékot tartván fenn: tekintettel arra: hogy a károk rendezését a szövetkezet és megbízottaik közbenjöttével kívánja elintéztetni ; tekintettel arra: hogy a szövetkezet életbe lépte alkalmával a gazdák már tényleg csekélyebb „ díjjal biztosithatnak és igy kisebb mérvben lesznek ez uton is terhelve s igy a jégb ztositás is könnyebben hozzáférhetőbbé s általában igénybe vehetővé tétetik, a mely dijak a gazdák részére átengedett nyereségek által remélhetőleg folyton ke-vesbedni fognak, s végre tekintettel arra: hogy mindezen tetemes előnyök mellett az esetleges veszteségek fedezetére a szövetség részére egy folyton növekedő tartaléktőke képezése is elérhető, — mindezen indokok azon meggyőződésre vezérelték ^ gazd. egylet -választmányát hogy az első magyar "bizt. társaság által életbeléptetett jégbiztoáitási szövetség életrevalóság, ugy hásznosság tekintetéből a gazdaközönségnek nagy előnyöket biztosit. 8 mert az első magyar biztositó társasag ezen hazafias törekvése által a magyar gazdák érdekeit kívánja szolgálni, az elfajult jégbiztosítást, a változott viszonyoknak megfelelő helyes alapra fektetve, a szövetségbe lépő magyar gazdák javára fejleszteni, — ezen .meggyőződéstől áthatva: a Zemplénmegyei gazd. egylet * választmánya a legközvetlenebbül vél a gazdaközön-ségnek szolgálni, midőn az első magyar bizt. társaság által létesített jégbiztositási szövetségbe a gazdaközönségnek a tömeges belépést s ez uton is anyagi érdekeinek felkarolását melegen ajánlja. Ezen jegyzőkönyvi határozat a választmány elnökének azzal rendeltetett kiadatni, hogy azt az I ső magyar bizt. társulattal, megfelelő átin.t kíséretében, és a hazai gazd. egyletekkel hozzájárulás végett közölje. Gazdászat. A magyar gazdák jégbiztositási szövetkezete.*) Tárgyaltatolt az egyesületi helyettes elnökhöz az I-ső magyar ált. biztositó társaság részéről a jégbiztositási ügynek reformálása érdekében tett intézkedése, a melynek beható megösmertetésére a m. b. társaság igazgatóságának választmányához intézett emlékirata s azzal kapcsolatban az abból folyó törzsbevallás is felolvastatott. D« hol vegyenek ily dobot? Ez k bökkenő! A szomszéd helység könnyen ,iertett *gy ócska dobot, a. mult ősszel itutazó komódiáacsapattól, de ők ha ujat vesznek, az tíz forintba is kerül. Midőn a „jövendő dob'' áldomását itták »* árendás zsidónál, Kardos Márton i>iró uramnak as a szerencsés ötlete támadt, hogy csináljanak maguk egy dobot! Az árvák atyjának van egy rorzant, 5: akós hardója, annak kiütik az egyik fenekét, a Mózsi meg ad egy döglött bir-bórát, azt rászegezik s készen van — a dob! ^ A javaslat egyhangúlag elfogadatott s a dob még az nap elkészült. Másnap mindjárt megpróbáltatták a kisbiróval az „ex machioa* csinált dobat s a szomszédasszonyok csendes örömmel balgatták a „dob" szép morgását: Hála Isten! van bát dobunk. Meg is jegyezte a Tamás Trézsi asz-stoav: „Eszem a zúzáját a megcsinálójá-uak. da istenesen kifundálta!* Büszkén válaszolt erre a biróné asz-gzonyom, kezét- csipbetéve: Láti komám-»szszonymég is csak okoa teremtés ez az én én embírero l'' *, A kisbíró pedig méltósággal mint egy generális, hengerité az öt akós bobo-^ (néhai bordót)-z utczán végig, megpörgetve a birkabőrt s harsány hangon kit abálva:^Adatik tudtára mindenkinek. . .'' * * * Mondja most aztán az a hunozut német, hogy a magyar emberben nincs leleményesség! ♦ • . * Azt írja t. Sirisaka Andor úr a „Babonáról" ezimzett könyvében, hogy nincsenek gambonczások. Dehogy nincsenek! Hiszen a ki a vén Sárát meglátja, azonnal az ellenkezőjéről fog meggyőződni. '' De tudjuk mi ezt a „Peleskei nótárius'' czimü tragoediából is, melyben Tóti Dorka géczi boszorkány vitézlő Zaj-uy István nótárius uramat Budáig üldözé. Igenis, hogy vannak garaboncziásoc! Napnai világosabban be fogja ezt bizonyítani a következő történet, melyet, bvgy semmit el ne ferdítsünk, s/mesének d- gondoltassék,, Fekete Sárá saját ara-vsival adunk elő. „Hol vót, hol nem vót, Somogy vármegyének Gradány községében vót egy • nagy füze«. Ebben a berekben lakozott egy óriási sárkánykígyó. L- Együtt ecczer a falunkba a gara-bunczás gyiák, betoppant a Sárdi Sán-dorék hazába, oőztáuuék a Kati sógorasz-szonytul egy köcsög aludttejet kért. De a Kati sógorasszony éppeng kendőrt tilolt bát nem vót ráérő idej«, osztániek nem adott a garabonciásnak aludttejet. Megharaguvék éa rémségé* boszut esküvék átért a gyiák s mikor satét estve lett s már a békák is kuruttyótak a berekben, — odament, nagy fergeteget tá-mésztott, megkantározta a sárkánykigyót a hátára ült. osztánoék elkezdett vele nyargalni a falunk felé, ahol is a kígyó villámló farkával a vihart ugy össaeka várta, hogy az a házokról a zsuppokat mind lesz«kgatta. a gyümölcsfákat, tö-vistül kiforgatta. Osztánék neki ment a szőlőhegyeknek . . . Da issen a többit ugy is tuggyák kigyelmetek! A garabonczasoktól menta meg Uram minket! A falu népe mindeat keresztényi áhítattal baügatá,s szentül elhitte. A legközelebbi búcsún már árulgat-ták. „A gadányi garaboncsáat" három krajczárért, a nap pedig mint valami lelki üdvösséget, ugy vette a maszlagos nadragulyát. * * » No, t. Sirisaka uram! most már csak elhiszi kegzelmed is, hogy mégia csak vannak ám garaboncziáaokI • * * * (Folyt, köv.) *) A Sátoralja-Ujhelyen megjelenő ■Gttzdasxgi JÉrtesitó" bői vesszük át ezen — iz^összes hazai g»zd. egyleteket egyaránt érdeklő — czikket, a felhívjuk arra küiönö^n megyénk gazd. egyletének %yelmét, mert as I-ső magy. bizt. társulat ajánlata, illetve már tett intéske-dése a jégbiztosítás érdekében, minden gazdára nézve csak előnyös, és anyagi hasznot hozó. Szerk. i r© — A , Gyermekjáték-kiállítás'' szeptember 19-én, vasárnap délután ünnepélyesen bezáratik. Az ünnepélyesség délután 4 órakor tartatik. Szeptember 20— 30 ka közti időben a megrendelt tárgyak expediáhatni fognak. As. egy hónapon tuli elhalasztás asért történt, mert az elemi tanuló ifjúság tanító ik vezetése alatt ép e napokban jöttek. Szept 14-ig megjelent 1398 egyén 94 frt. 39 kr fizetve és pedig 652 felnőtt egyén és 746 gyermek. Eladato t 926 tárgy 254 frt. 33" kr. ériékben a megrendeltetett 491 tárgy 317 frt. 89 kr. értékben. Felülfizetni kegyeskedtek 109-en 65 frt. 98 kr. Pénztári állomány 429 frt. 42 kr. — Varasd topliczai főrdő vendégek száma a 30-ik kimutatás szerint 3600. — „Berlini tárcsa0 Ez a czime annai a tárcza-közleménynek mely a „Fővárosi Lapok" f. é. szeptember 13-án mc- jelent 254 számában foglal helyet és eredettNyári Sándor barátunk és dolgozótársunk tollából* Abban a közleményben egy színésznőnek ominozus fog-histonája van elmondva s végül Erdősy Eugéniának tragikus haláláról van szó. Ezt a tárczát futtában olvasók, de még a „Függetlenség" is, ugy érteimez-«éV, hogy azzal a fo„históriával az elhunyt művésznő van indiscrét módon érintve. E föltevéssel szemben Nyári barátunk érdekében nyilatkoznunk kell. Eltekintve, hogy az elhunyt művésznőre nézve az a fog-história minden alapot nélkülöző, — Nyári sokkal feltétlenebb tisztelettel viseltetett Erdősy Eugénia iránt, hogy sem őt érintőleg ily közlemény írásába egyátalán még tréfából is bocsátkozhatott volna. Fényesen tanús kodik erről a lapunk mai számában hozott s tőle eredő berlini tudósítás. Egyéb ként barátunkat e fatalis félreértésrő tudósítottuk s hisszük, hogy legközelebb a fővárosi lapokban nyilatkozni fog. Erdősy Eugénia haláláról lapunk más helyén hozunk kimerítő tudósítást e^helyen temetéséről emlékezünk meg. A feledhetlen művésznő hamvai f. hó 16-án érkeztek meg, temetése ugyanezen nap délután 4 órakor ment végbe, óriási néptömeg részvéte mellett. A koporsót szállitóTialottas kocái el volt árasztva a Berlinből hozott s a helyből küldött koszorúk özönível. Hamarjában csak következő feliratöL''at tudtuk följegyezni: A magy. irod. és művészet pártoló egyesület (Édesen pihenhetsz babéraidon.) A népiskolai tantestület (Részvéte jeléül.) Tuboly Gyula (tisztelete jeléül) Ollop Ernő (tisztelete jeléül) Zadubánszky Lajos és Klára (Igaz szeretetünk jeléül) Hertelendy. Forrón szeretett testvérünk nek. Erdősy Eugéniának: a Rácz-csa-lád. Tóht Lajos (Tisztelete jeléül.) M-*g számos fölirat nélküli koszorú diszitette a koporsót. A temetőben Bá-torfi LtjoB iró, tett egy szép koszorút a „berlini magyar egyesület" távirati megbízási folytán a tragikus sorsú művésznő sirjára, a következő megható szavak kíséretében : „Tisztelt gyászoló közönség 1 Még egy perczet. A berlini "Magyar Egyesület, felkért, hogy e gyász szertartáson képviseljem, é> nevében felejthetik színművésznőnk Erdősy Eugénia sirjára koszorút helyezzek. Midőn e szomorú megbízatásnak eleget teszek, szivem égető fájdalma között reszkető ajkamra a szót azou tudat adja, hogy a dicsőült szivének erényes érzelme örök-csillagként fog tündökölni a színművészet egén a a lelkének erején diadalmaskodott nagy szívérzelem tisztaságából pályatársai részére vezérfény, tisztelői részére a kegyelet hervadhatian virágai fakadnak. Ime a berlini „Magyar Egyesület" sírodnál megjelenik, hogy a sokszor nyújtott művészi élvezetért tiszteletérzetének fájdalmas kifejezést adva, honleányi erényekben is gazdag szivedé: elfedő sir-halomra koszorút helyezsen Béke hamva iden ! Isten veled !'' Alig maradt ott szem könytelenül. Az Erdőay-Biba család sírboltja a drága hamvakkal az általános részvét és kedyelet színhelye lett; fölötte virrasztani fog az emlékezet, mely soha nem múlóvá teszi a gyászt a korán el vesztett, erényekben gazdag és szinte páratlan művésznő sirhalma felett. Fényeskedjék neki ott túlnan az őt valóban megillető örök világosság! A család által kiadott gyászjelentés igy hangzik : Frdósy-Biba Nándor és neje, valamint Erdősy-Biba Kornélia, Erdősy-Biba Bálint ugy az összes rokonság nevébeo szomorodott szivvel jelentik felejthatlen lestvérük, illetve sógornéja és rokonuk Erdősy-Bibs Eugéniának, opera-és ope-rette ének-művésznőnek folyó évi sz-p-tember hó 9-én életének 27 ik évÓDen Berlinben történt gyászos kimultár. A boldogultnak hűlt'' tetemei f. évi szeptember hó 16-án délután 4 órakor fognak (Baityány-utcza 2-dik számá házból) Hild S. I n»gy-kanizsai tametke-zéai vállalata által a helybeli r. kath. sírkertben a családi sírboltban örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise-áldozat f. évi szeptember hó 17-én d. e. 10 órakor fog a Szt.-Ferencz rendiek plebania templomában az Urnák bemu tatiatni. Kelt Nagy-Kaniz''án, 1886 szeptember hó 14-én. Áldás és béke hamvai felett!" — Egy szerkesztő öngyilkossága. Belfortban az odavaló Journal szerkesztőjét as ágyában halva találták* Mintha aludnék, békén, arcz-eltorzulás nélkül feküdt az ágyban. Homlokán át golyót lót agyába, a a halál rögtön ue-á''lhatott. Halála előtt két órával a szerkesztő; Pigno még egy fegyitő törvényszéki tárgyaláson vett részt, mint hallgató. Onnan távozva, rendkivül bán kódott a birói ítélet miatt, mely egy fiatal leányt sújtott. Ezenkívül semmi más okát nem tudják öngyilkosaágának a ast sem képzelik el, mi viszonya volt az elitélt leányhoz. — A kolerát illetőleg aggasztó hírek érkeznek a fővárosból. Ott már járványszerüleg lépett fel- Nálunk is jó volna most már, a vész föllépte előtt nagyobb szigort kifejteni, nem a rendeletek kibocsátásában, hanem az azok betartáaa iránti ellenőrzésben. A fer-tőttelenítéa tárgyában erős rendelet adatott ki nálunk is a házigazdáknak, de még egyetlenazer se volt alkalmunk ta- pasztalni, hogy hivatalos utánnézés történt volna. Vannak pedig tudomásunk szerint is olyan helyek, hol bizony-bi-socy minden bacillus-fészek nagyon szűz-tiszta a karbolsavlól. Szigorúbb ellenőrzést kérünk. — Az Erdősy-Bibacsalád fölkért bennünket, hogy mindazon barátaiknak és ismerőseiknek, kik feledhetetlen testvérjük: Erdősy Eugénia végtisztességén megjelenjís fájdalmu kat részvélökkel enyhíteni szívesek voltak,— nevökben e helyen köszönetet mondjunk — A keszthelyi önk. tűzoltó-egylet folyó hó 4 én a sümeghi iüzkárosultak javára tánczvigalmat rendezett, mely alkalommal a bevétel 81 frt, ¿indás 22 frt 78 kr., s igy a tiszta jövödelem 58 frt 22 kr., mely összeg Sümegh város tanácsához, leendő kiosztás végett elküldetett, — Gombamérgezés. Szabó Fe-rencz zsidi lakos és leánya e bó 13 án gombát ettek, minek következtében a leány 14-én iszonyú kinok között meghalt, az atya azonban az alkalmazott ellenszer folytán kissé jobban van. A leány orvosi ápolásban nem részesült, mely vétkes gondatlanságért a községet terheli a felelősség. — Sárvári Uilmann István cs k. nyug. őrnagyban ismét egyike hunyt el varosunk legtisztább polgárainak. A nagy-kanizsai és dél-zalai takarékpénztárakon, a Társas kör és a Polgári egylet épületein lengő gyász lobogó —, az eze-rekre menő gyászkiséret fényesen beigazolták, hogy a boldogult ugy a(társadalmi mint a jótékonyság terén ismert volt. — Az utolsó uton városunk összes értelmisége elkísérte a holtat; kivonult az itt állomásozó összes tisztikar és egy szakasz '' katona, mely a koporsónak a sírboltba; történt elhelyezése alkalmával sor tüze: adott. Nagyban emelte a szomorú ünne-: pély m»ghatóságát a legújabban megalakult négyes kar, mely a ravatal és sir-! boltnál classicus gyászdalokat adott elő. Elismeréssel adózunk Hock urnák e szerencsés gondolatáért, hogy városunkban,; hol a társadalmi iazultaág folytán, minden dalárdái fellépést nélkülöznünk kell — legalább ily alkalmakkor öntet balzsamot I praecis és az ünnepély fényét emelő gyászdalaival a sajgó sebekre. Máa városokban már régen divik, hogy a na gyobb temetések ünnepélyességének emelésére ily magán karok működnek közr-i I s hisszük is, hogy felkérésre e négyes kar mésutt is fellép. — A családi gyászlevél igy hangzik: Unger Ullmann Ödön, Elek és Sándor saját, valamint az összes rokonság nevében, féjdalomteljes szivvel jelentik felejthetetlen, szereseit jó atyjuk — illetőleg rokonuk Sárvári Ullmann István, cs. k. nyug.* őrnagynak, a hadi érem és a tiszti szolgálati jelvény stb. tulajdonosának, élete 60-ik évében t. bó 13-án délután 2 tél órakor a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A drága halott földi maradvényai folyó hó 15-én délután 5 órakor fognak Kazinczy-mcza 7. sz házból a helybeli róm. kath. sírkertben lévő családi sírboltba örök nyugalomra tétetni, s az engesztelő szent mise-áldozat pedig másnap, f. hó 16 án d e. 10 órakor fog a szti Ferenczrendiek egyházában a Mindenhatónak bemu''.attatni. Kelt N.-Kani-zsán, 1886. évi szeptember hó 13-án Áldás és béke lebeglen a szeretett atya hamvai felett! A ravatalra a következő koszorúk tétettek: Tisztelet jeléül Máy csálád. Henzelmaon alezredesné. A nagykanizsai társaskör felejthetetlen tagjának R«u Flóra. Tisztelete jeléül Fesselhofer! család. Tisztelete jeléül Schiffer család. A nagy-kanizsai vörös - <jreszt egylet felejthetetlen elnökének. Nendwich család. Részvéte jeléül dr. Hauser Jáuos. Szeretett atyának: Ödön, Elek és Sándor. Részvétett jeléül Belus testvérek.DasOfficíers des 48. Regimens. Mein lieben Schwie-gerssohn. Seine Kamaraden. Unsern Un-vergesllchen Schwager. Isti Rosa und Schandor. — Az elküldött cseléd boszuja Brünnben szöruyü eset történt a napokban Egy Futter János nevü lakatos a cselédjének fölmondott s ez az utolsó este a család két éves kis leányával egyszer csak eltűnt a házból. Azt hitték sétálni ment, de mivel egész éjjel nem jött haza, a szülők kétségbeesetten keresésére indultak. Osak máuap találta meg két fiu a szolgalót, de halva. Belefojttota magát a Scbwarczavába. Valószínű, hogy boszuból a gyermeket is elölte magával együtt. — Eljegyzés. Horváth János pe-tesházi fiatal s tehetséges tanító, eljegyzé magának Nemes népi Zakál Gyula lete-nyei ügyvéd ur kedves leányát: Irmát. Áldás frigyükre. — ilyrnen. Récsey Sándor, előnyösen ismert fiatal kereskedő és gazdász Letenyéről a mult napokban Balaton-Füreden eljegyezte magának a bájos és müveitlelkü Weltner Róza kisaszonyt Budapestről. Gratúlálunkl — A búcsújárás áldozatai. Sü-meghen minden évben Mária nevanapjá- 1886. SZEPTEMBER 18-án rengeteg nép szokott összegyűlni. Így az idécf is. A mint hallottam itt a szomszédban ez idei bucsu alkalmával is agyontapos ak két-három asszonyt, a varromokról pedig lezuhant egy 16 —17 éves leány, ki azonnal szörnyet halt! A mai humánus kor kiterjeszti áldást hozó . . . működését sok mindenre, külöoösen sz egészségügyre; s midőn a veszedelmes járványos, betegség nom is igen messze van tőlünk, megenged a hatóság ily rendkívüli csoportosulást én állatmódjára való agyonszorongatását a szegény emberi teremtményeknek! Ritka év múlik el, hogy ezen bucsu alkalmával néhány ember áldozatul ne essék 1 — Csak az orvosok ítélete irányadó arra nézve, hogy valamely gyógyszer bizonyos betegségekben hasznos-e * vagy nem. Az általános használatba vett Brandt R gyógyszerész svájezi labdacsait illetőleg számos egyetemi tanár nyilatkozataira utalunk. E labdacsok megnyerték az orvosok egybehangzó dicséretét, s kétségtelen, hogy ennek köszönhetik ama roppant nagy elter-jedésöket, a melyben manapság mint kellemes, biztos és ártalmatlan hashajtó szer részesülnek. Lapvezér és kiadó: SZALAY S. Felelős szerkesztő : YASS ÁLMOS Laptulajaonos: WAJDITS JÓZSEF Köszönet nyilvánítás. Mindazon rokonok, ö*me-rősök, felebarátok, testűietek és egyletek, valamint az összes tisztikar, melyek szept. 15-én boldogult atyánk temetésén az utolsó tiszteletet megadni, vagy részvét nyilvánításukkal fájdalmunkat enyhítni szíveskedtek, fogadják hálás köszönetünket. Unger Ullmann testvérek.- 37 Nyilatkozat. Vonatkozással a „Zilai Közlöny" számának nyilttér rovatában Ungár Ignácz ur által közzétett nyilatkozatra, ezennel kijelentjük, hogy tény, miszerint ezen nyilatkozat Ungár Ignácz ur részére kiállíttatott, midőn ő a következő nyilatkozatot kiállította. „Nyilatkozat." „Vonatkozással a „Zalai Közlöny" 35. számában tett nyilatkozatomra, ezen-> nel kijelentem, miszerint tudomást szereztem arról, hogy a mult hó 8-ról 9-re forduló éjjelen ablakomon dörömbölök nem Árvay László, Halis István, és dr. Szigethy Elemér urak voltak ; miért is ezennel mindben e tekintetben ellenöfc telt lépéseket érvénytelennek nyilvánítok és sajnálattal visszavonok. Kelt.N.-Kanizsán 1886. szept. 7-én Előttünk Blau Gyula s. k, Ungár Ignáczs. k. Kemény Fülöp s. k. Ezen kölcsönös nyilatkozatok azonban nem birlapi közzététel végett állíttattak ki, hanem mindkét fél az általunk kiállított — s a „Zala" 37. számában a másik fél részéről közzé is tett — nyilatkozatot tartozott volna közzétenni. Miután pedig Ungár Ignácz ur nem a vele közölt és aa általa elfogadott megállapodás értelmében járt el, ezen helytelen eljárásának megbirálását a közönség ítéletére biztuk, s az ügyet részünkről befejezettnek nyilvánítjuk. N.-Kanizsa szept. 15-én. Bereezky Vlctor Blau Gyula Horváth György Kemény Fülöp legjobb asztali- és uditő ital, kitűnő hatásjunak bizonyult köhögés és gégebaoknál, gyomor- és hó-lyaghurutuál. 2711 18—28 Mattoni Henrik KarlsM és Epést *) & rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a azerk. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. SZEPTEMBER 18-án 1084 gs.ltk 1886. Árverési hirdetmény. A keszthelyi kir. járásbiróság mint tkkvi hatóság részéről közhirré tétetik; hogy a délzalai takarékpénztár részvény társaság végreh&jtatónak Salamon László Sztpéteruri lakós végrehajtást szenvedett elleni végrehajrás ügyében 500 frt. tóke követelés és járulékainak kielégitése végett a nagy-kanizsai kir. törvényszék, illetőleg a keszthelyi kir. járásbíróság területén lévő és a Szentpéteruri 753 sz. tjkvben Salamon László nevén alló: 113 hrs . ház udvar és kert 160 frt. 874 hrsz. kopaszdombi szántóföld 242 frt. 1637 hrsz. hidegkúti rét 24 frt. 837/b. hrsz. belső erdei szántóföld 36 frt. 1494/b. hrsz. III. '' szébeli szántó föld 491 frt. 1594/b. hrsz. | hidegkúti rét 87 frt. 1973/b. hrsz. facsar- '' kuti rét 25 frt 1975/a. hrsz. facsarkuti szántóföld 244 frt. 943 hrsz, dombosréti ! rét -124 frt továbbá a rokolányi 155 az. ! tjkvben Af 242 hrsz. alatifelvett hegy- j vámos öreghegyi szőllőbir''oknak Salamon László illető fele részére 257 frt. megállapított kikáitást, mint becsárban ée as . alulirt bíróságnál; mégis szentpéteruri ] ¿a rokolányi, elöljáróságánál is megtekinthető feltételek mellett es pedig a szentpéteruri ingatlanra <1886 {évi Szeptember hó23:ik napján délelőtti 10 órakor szent-péteruron a község házánál, —a rokolányi fogatlan pedig ugyanazon napon délután 2 órakor Rokolányban a község házánál megtartandó nyilvános árverésen a szükséghez képest kikiáltási becsáron alul is eladatni fog, i Árverezni kivánók tartoznak a ki- j kiáltás ár 10 6/0-át, készpénzben vagy a '' tőrvény által óvadék képeseknek nyilvánított értékpapírokban bánatpénzül a kiküldött kezéhez letenni, avagy ha ez a bíróságnál előzetesen már megtörtént volna, az attól kiállított szabályszerű elismervényt ugyanannak átszolgáltatni. Keszthelyen a kir jbiróságmint tkkvi hatóság 1886. évi junius hó 25-én. 2866 l-l Stocker. kir. jbirő. 2771 23—* Fischer Sándor urnái Nagy-Kanizsán. VÉD-JEGY. PEZSGŐ Egyedüli raktár Naey-Kaniisán FESSKLIIOFER JÓZSEF urnái. ELŐNYÖS KERESET! Minden rangú állandó személyek, kik a '' törvény által Megengedett állam-és magán ! «orsjegyek részletfizetés melletti eladásival (az 1883. évi XXX. tör. cz szerint) foglalkozni óhajtanak, igen előayös feltételek mellett mindenhol felvétetnek. Némi szorgalom ese''ében tőke és koczkázíatás (risico) nélkül -híoeU iöö egész 300 frt lónnjen kereshető. Ajánlatok a jelen fogiilkozáj megnevezésével intézendök a fívárosi váltóüzlet-társaság Adler és társához Budapest. PooL- volArl? Ua minden dobozon a gyárjegy ogy V^aaiv TdiUUtj 8JIS ¿a mOLü a sokszorosító czég nyomata látható. Ezen porok gyors gyógyhatása makaca-gyomor-és bélbetegségek, emézzt^&i nehézségek, aUestbajok, gyomorgörcs, dugalás, májbaj, vértolulas, aranyér és a! legkülönfélébb női betegségek ellen évtizedek óu folytonosan növekedő elismerésben résresül. — Egy eredeti doboz használati utasítással 1 frt. Raktárak Magyarország mindi-n nevezetesebb gyógyszertárában Csak Moll-féle készítmény kérendő. V0LL A. gyógyszerész cs kir udvari szállító, Bécs, Stadt Tuchlauben 9. Naponta szétküldés utánvét mellett. 2 doboznál kevesebb nem küldetik Köszönóirat MOLL A. árhoz Bécsben Ü1Ő foglalkozásomnál fogva az ön Moll-fele Seidlita porai igen jó hatást gyakorolnak; ismerem ezt egyszer s mindenkorra s kivánok érte «zivéiy s .Isten fizesse meg''-et c-zek a gyomrot jóvá és főt könnyűvé tesaik. Tíertelettel Stelnko ián. F. lelkész Hoanetschl agban- Legjobb bedörzsölő szer Mszvéay, és minden meghulési betegségek elien. Csak valódi, ha minden üveg MOLL A. védjegyét és aláírását viseli. Köszvény, csuz. mindennemű lestszaggatás és bénulásnál; borogatás alakjában minden sérelem és sebnél, daganatok gyulladásánál. Belsőleg viszel vegyit.e rögtön rosszullét, hányás, kólika és hasmenésnél. Egy üveg ára baszná''ati utasítással 80 kr. o. é. Raktárak az ország minden nevezetes gyóyszertár és ásványáru kereskedésbén. Csak Moll-féle készitmény^céreod. MOLL A. gyógyszerész cs. kir. udvari szállító Bécs, Stadt, Tochlanben 9. E1 í s m e r é s MOLL A. gyógyszerész úrhoz Bécs. Kitűnő Moll-féle franczia /fíorszeez és sója vidékemen hihetlenül működik. Küldjön nekem 50 üveggel, mivel az emterisé8 segítségére két zletet óhajtok tartani raarvamnal _ _ .. — Mély tisztélettel Hornof, lelkész Mícholupbap, ■■HP9I Tavaszi gyógyítás Nyári gyógyítás Oszi gyógyítás Téli . gyógyítás MOLL-FÉLE FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ magamnál 2720 5—52 1886. Zalamegye alispánjától Hirdetmény. A vízjogi törvény (1885. őtí XXIR t. cz.) 189. §-a valamint ezen törvény végrehajtása tárgyában a nagyméltóságú földmivelés.-ipar- és kereskedélmi és a közmunka és közlekedési m. kir. minis-ter urak által egyetértóleg m. évi deczember 31 én 45689. szám alatt kibocsátott általános rendelet 87. §-a alapján felszólítom a megye területén fennálló viziművek es vizhasznalati jogosítványok tulajdonosait, hogy a jogositváuyaikra vonatkozó eDgedélyt 1887- évi január hó I SÖ napjáig nálam Írásban mutassák be. vagy pegig írásban igazolják azt. hogy vizimiiveik 1866. évi január hó 1-je óta hábo-ritlannl fennállanak a nélkül, hogy mások jogosult érdekeit sértenék és mint ilyenek az illetékes hatóságok által károsaknak találtattak voloa. — Megjegyeztetik, hogy a bejelentések a vizjógi törvények 191. § ának másod k bekezdése értelmében bélyegmentesek. Ezen bemutatási, illetve igazolási kötelezettség minden hatósági engedélyre szoruló vizimunkálát tulajdonosára kiterjedt, tehát öntözési, lecsapolási. ármentesitési, ipari-vállalatokra, malmokra, továbbá nyilvános és magán vízvezetékekre, nyilvános és magán csatornákra, mesterséges víztartókra, védgátakra és zsilipekre egyaránt érvéDyes. A kik jogosítványukat igazolni nega tudják, vagy igazolás végett a fent kitűzött határidőben nem jelentkeznek: azoknak vizi-wüvei az idézett törvény 191. §a értelmében nem létezőknek fognak tekinteni s az ily vizimüvekre nézve a vízjogi törvény 163. és következő szakaszai és a hivatkozott általános miniszteri szabályrendelet 3 — 32. §-ai lesznek alkalmazandók. Zala-Egerszeg 1886. augusztus 28. SvAstlts Benő s. k. 2863 3-3 alispán. mmmmmmt Az E <i u i t a Ii I e életbiztosit ö társaság Nev Yorkban alapíttatott lS59-bet. Biztosítási tőke 1S8S. dea 31-^d 911-212.527 frt. a lársaMgTagjo?a„ „ „ 169.411-138 frl. az 1885. évben kötött uj biztositások összege 244.829,014 Jrt. Az egész nyeremény a biztosítottak közt osztatik szét. Minden kötvény három év múlva megtámadhatatlanná válik. Dunántuli kerület vezérügynöksége. í W H V í / í ï X SWADLO FERENCZ BIDAPESTE\ VII. Gyara : ker-, alsó erdő-sor 3. szám. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Árverési hirdetmény. A Szt.-Lőrinczi uradalomhoz tartozó s alább felsorolt k''rályi kisebb haszonvételek u. m. a Baranya Sz.-Lórinczi vendéglő és kis korcsma a Nagy Vátyi korcsma, — a Somogy Istvándi vendéglő és vásárjog minden javadalmaik és terheikkel folyó évi szeptember hó 28-án kedden d. e. 11 órakor Szt.-Lőrinczen a fóbérnökségi irodában nyilvános árverés utján fognak 1887-ik évi január hó 1-tól 3, esetleg több évre bérbeadatni. Az árverezni szándékozók a kikiáltási ár 10%-át az árverés megkezdése előtt óvadékul letenni köteleztetnek. A bérleti féltételek a fóbérnökségi irodában bármikor megtekinthetők. Kelt Szent.-Lörinczen julius hó 15 én 18S6. Ajánlja szabadalmazott. zajtalan, önműködő zár redőnyeit hullámzott aczélletuezböl ; továbbá szabadalmazott Biazicek és Breczka-féle töltő- é* szellőxteté»i kályháit, valamint központi füté« berendezéseit, sajat szabadalma sze, rint, egy Vagy több helyiség számára-mely utóbbiak különösen uj épületeknél, iskoláknál, kórházaknál s;b. szellőztetéssel, vagy szellőztetés nélkül igeu czélszerüen alkalmazhatók'' Ajánlja továbbá valamennyi sz épitéi szakmába tartozó munkáit, úgymint: épület-, mü-, és szerkezeti lakatos tégal és vakolat felhúzó gépeit kovácsolt vasból munkáit. r ugye« 2838 9-* A föliérnökséjr O O O O O O O o o o o o o o o o o o a o o OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Mintakártyák és költségvetések bérmentve. 2804 17-52 es xxxxxxxxxxxxxxxxxxx o OOOOOOOOOOOOOOOOUOOÛOOOOOOO o o o o 8 O o O 0 1 OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Bükmakk árverési hirdetmény. A raszinyai urodalom részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint az 1500 hold területen levő bükmakk a raszinyai, perkoti és segovinai erdőkben folyó év 1886- szept. 19-én 3 orakor délután &z urodalom irodájábán nyilvános árverésen el fog adatni. A többet igérófc elónynyel vannak. Raszinyán, Kaprocza mellett. 1886. s^ept. 9-én. 2870 1-2 A* urodalom igazgatósága. NESTLÉ HENRI GYERMEK TAP-LISZTJE Tökéletes tápszere csecsemőknek és gyenge gyermekeknek. £3^ Egy doboz 90 lszrv Disz ok-levél. ARANY- ~ ^ Számtalam ÉRMEK tltié2 bizonylatok ''öbbféle ^S^^K^^M^^X elsőrangú orvosi kiállításból. ^ tekintélyektől GYÁRI JEGY KSSTLÍ 1EKR1 SÍfBITITT TEJE Egy doboz 50 Főraktár Osxtr.-M.agyaro rszág részére: BERLYAKF. Nagy-Kanosán : Feiselhoffer J<$z»ef ís Rosenf.-Id Adolf kereskedőknél és Magyarország összes gyóp.> -2854 6-10 szertáraiban. ÍO Arany érem és érdem Jelek. Liebi ÍO Arany érem és érdem jelek. Company HUS KIVONATA Csak akkor valódi, ^"¿"A" ÄÄ Centrat-Depot der Compagnie Liebig für Oesterreich-Ungarn : CARL BEKCH t- i äst HofilfBraBten. W1EXi. Vollzeile9. Kapható Nagy-Kanizsán : R>senfeld Adolf. Fessehofer József, Marton és Huber, Prezlmayer és Deutsch, Marton Adolf, Mándák Gy. gyógyszerész, Belus József gyógyszerészeknél. 2871 1—6 FEI^HTINGER J. ílu-növeldc intézet Harrachgasse 3-5 Gracz. Ezen intézet több magán tanodával van összeköttetésben és a város legszebb és egészségesebb részén van, valamint igen jó tananyaggal rendelkezik. Felvétetnek oly fiuk, kik tanulmányaikat az ezen intézettel összeköttetésben álló tanodákkai végezték, vagy kik közép iskolát látogattak valamint a keresik, akadémia tanulók is. Az intézetben felvett ifjúság ''.elett minden tekintetben igen gondos felügyelet van. Beszelhetni naponta 11 -12 ig. 2868 1-2 Feichtinger József. % % X XV % X % % WajáUt Jólte/ könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. \AGY-KAWZSA, 1886. Szeptember Előfizetési ár (»¡»(•«x érre . ■ . 5 frt — — ¡¿l évre . ... 2 írt fiO kr uegyedér''e . . . 1 frt 25 kr Egyes száa 10 kr HIRDETÉSEK Sljaiábo« p-tit*orban 7. másodszor ij s minil''-n tjvá^bi »;>rer£ 5 kr. NYlLTTÉRBEN toronként 10 krért v^t-tnek f. 1 Kincstári illeték nnn<i«n eo«''» hirdetésért 30 k-. firrteudők. HnszonOfódik évfolyam. J. T A. lap szellemi iészét illető közlemények a »*e.k»«t5aégh«z, anyagi részét illető közlemények p«dig a kiadóhivatalhoz bérmentre intéz«''náők: * Na ff p-K a nizsán Wlju.icsház. Bérrr.ent etlen levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok vissza nea küldetnek A nagy-k nizsai „Kereskedelmi Iparbank«, a „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó-egylet, a azalamegyei általános tanitó- '' ftrd-U'', a 9nigy k anizsai kisdednevelö egyesület*, a „nagy-kanizsai tiszti-önsegélyzö szövetkezet'', a ,soproni kereskedelmi s iparkamarau nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Az iskolai zászlóaljak. ^Folytatás) II. Állítottam, hogy az iskolai zászlóaljak iutézménye & t. tanitóegylet javaslata szerint nem valósitható meg: -I Nézzük azért az egész határozati javaslatot pontonkint. / A javaslat 2. pontja kívánja, •hogy a leendő tanitó már a képzőintézetben nyerjen oly katonai képzést, hogy azonnal mint őrmester léphessen a hadseregbe. Sok mindenféle kívántatik ma a 300 írttal díjazott szegény néptanítótól. Nem elég, hogy az bizonyos fokú általános-JoQveltség mellett szak ismerettel bírjon, hanem amellett tudjon kosarat kötni, gyalulni, faragni, söprQt kötni, értsen a lomb-fürészléskez, legyen praktikus méhész, jó pomologus, gazda, selyembogár-etetó s az bten tudja még mi. Most még ez mind nem elég, haaém legyen őrmester is 1 — Belátta a kormány azt, hogy három év, kevés arra, hogy valaki lelkiismeretesen előkészülhessen a tanítói nehéz pályára, azért-felemelte a cursust négy évre. A tanítónak tehát 8 évig kell tanulnia. Most meg ez se legyen elég, hanem kívánjuk, hogy a képzóinté-zetek alakíttassanak át, vagy bővíttessenek ki hadiskolákká, hol a nö vendégek nemcsak elméletileg vezettessenek bea hadtudomány alapelveibe, hanem gyakorlatilag is katonákká képeztessenek s pedig ugy, hogy azok azonnal tiszthelyettesek lehessenek, tehát a képzóintézet legyen tisztiiskola. Paedagógia s hadtudomány! Szent Isten, mi nem lesz még belőlünk!? Idővel tán minden, csak .... jó tanitó nem. Nem kívánom tehát, hogy a képzőintézeti növendékek a hadtudományban* oktattassanak, mert először semmi hasznát sem veszi, másodszor meg a mai körülmények szerint lehetetlenség is. A kinek tetszik, foglalkozzék a hadtudománynyal privátim, de tanitót kötelezni arra, hogy tanulja ez sok is, lehetetlen is, mert arra kevés a 4 év. Kibővitni acur-sus tartamát nem tanácsos, mert nem akad egyén, ki 8 —10 évig tanuljon, hogy 3Ö0 frtos fizetésre tegyen szert, inkább maturál s nyitva előtte a világ Sok szülő e pályára adta gyermekét, mert ment volt a katonaságtól, most ha a képzóintézet katonaiskola lesz, a tanitó pedig őrmester, nem tudom: hová jutunk ! Azt csak nem kívánja a t. egylet — ezért mondom, hogyuem elég a 4 év — hogy az illető tanitó, ha már tiszthelyettes, csak konyítson a hadtudományhoz, mert bizony az ilyen tanítókból összetákolt tiszthelyettesi kar nem válik üdvére sem a hadseregnek, sem a hazának. De meg kellene akkor minden képzőintézetnél alkalmazni egy tisztiiskolát rendesen végzett egyént, ki nem csak „egreczerozni és káromkodni tud^ hanem a hadtudományban othonos legyen, mert különben nem érünk czélt. Ugy ám, de honnét vegyük ? A jó katonatiszt bizony katona marad, mert ott jövője van, a kontár itt sem használható. — Könnyű belátni, hogy ez idő szerint bizony valósithatlan az intézmény. Igaz, hogy hizelgó nagyon a fiatal emberekre nézve az a díjazás, mit itt követelnek, „őrmesteri rendes évi fizetés, egyenruha-:lletmény s szolgálati oldalfegyver." Ez már oiásl Nem kell kalapot venni, mert lesz csákó ; nem kell "bugyogót csinálhatni, mert lesz piros nadrág; nem kell czipót készíttetni, mert lesz sarkantyús csizma; toll helyett is kard lesz kezünkben! Hm! így majd lesz tanítói tekintély a rongyos cibil előtt! Hát még az őrmesteri ^»rendes évi fizetés! Ez sem butya ám! Akkor „trafik* helyett „gubát* vagy „ver-zsinát* szivünk, szóval urak leszünk s nem kopogtat be njévkor semmi -féje mesterember va mesterből lett őrmesterhez s kívánja a „kontó°-k kiegyenlítését. Hanem egyet kifelejtettek az urak, t. i, a menagét! Pedig jó lesz ám, készpénzbe számítva, vagy amúgy is, ezt is kifaszolni, mert mi baszna: a parádés ruha is bő talál majd lenni, hogy nem lesz mit enni, de meg üres gyomorral nem is igen lehet feszíteni! Ajánlom tehát felvenni ezt is a határozati javaslatba. Én tehát a mondó vagyok: hagyjuk ezt a katonásdit! Törekedjünk a nevelés terén nemes fegyverrel kivívni magunknak a köztiszteletet, szeretetet és becsülést mindenki előtt az által, hogy czélszerüen neveljük a hon magzatait, s bizonyára többet teszünk hazánk javára, mintha „eg-reczérozni" tanítjuk azokat! A 3. pontban szól csoportok s csapattestekről. Ez is lehetetlenség. Hát hány község van széles a hazában, hol alig akad 2—4 „tauglich" ember? Tessék itt csapattestet alakítani! Nagyobb községekben, ha ott öregebb tanító vau alkalmazva, mit tegyünk ? Azt csak nem kívánja az egylet, hogy a tanitó — pardon ! őrmester! — minden növendékét foszsza meg testi fejlődésére annyira szükséges szabad idejétől? Minek egreczérozni annak, ki alkalmatlan? Egyesitjük a 7 évest a 18 évessel, s az ezekből alakitott csapattestet tanítjuk a menetelésben! Kinevet bennünket mindenki, ha ily csapattest élén kirukkolunk. Látni ezekből is, hogy lehetetlen az eszme megvalósítása e mód szerint, Egyes városokban igen; de a hadsereg áll nem csak a városi, de falusi egyénekből is. És a városiak kedvéért nem fogják a szolgálati időt meg- kurtitní, valamint belőlük külön zászlóaljakat képezni. — Kíváncsi volnék a képre, mit pingálna „Borszem Jankó* -nak valamely munkatársa, ha látná egyszer „Magyarország hövendóbeli hadseregét. * — Kívánja a pont továbbá, hogy a játékfegyver kezelésbeni ügyességet és sajátíttassuk el a növendékekkel. E czélból kívánatos, hogy az állam minden iskola rendelkezésére elegendő számú lőfegyvert s lőszert bocsásson. Pedig én inbább kívánnám, hogy tanszereket adjon, s az egézségtelen iskolákat cseréltesse fel egészséges épületekkel, s készítsen czélczerü padokat minden iskolába. — Feltéve most már azt, hogy lesz puska is por is: mikor s hol tanítjuk a növendékeket sajbázni? Francziaországban kívánják, hogy ez vasárnap a falun kívül történjék azért, mivel ezen napon nem lévén először előadás, másodszor nincsen nép künn a mezőn vasárnap délelőtt. Már most, ha mi ezt követjük, nem találunk-e belenyúlni a szülők természetadta szent jogaikba? Ki ne ösmerné — mondja Klein Frigyes — a minden nagy, de a legnehezebb áldozatra is kész anyai szeretetnek természetajándékozta azon szent jogát, hogy ellenőrizze magzata első lépéseit ? — Ki ne ismerné az apa ama szent jogát, hogy lelkiismeretesen megfontolja, mely nevelésmód felel meg serdültcbb fia természetének, jellemének s a pályának melyre lép? S ők e jogukat — ha behozatnának az iskolai zászlóaljak franczia mintára — kénytelenek nemcsak megosztani másokkal, hanem attól majdnem teljesen meg is fosztatnak. Nem lesz többé a család dolga, hogy gyermeke ismeretkörét azok alapján, mit az iskolában tanul, bóvitse, a gyengét segítse, hogy a szabad gondolkodásra serkentett gyermek fiatal ébredő lelkébe az w isteni gondviselés iránt való, sze" retet és bizalom csiráit hintse, hogy megértesse vele az ősi erény s rend becsét s őket a szülői iránt való engedelmességre tanítsa! Ilyes ha-szontalanságokia nem lesz idő ezentúl, mert szabad idejében egreeziroz-ni keli menni, hol szüntelen azt prédikálják neki: a fődolog az mikép tudja, hogy Magyarország gyermeke, s mint ilyen csak jövendőbeli magyar katona, azért legelső sorban szükséges, hogy katonai fegyelmet tanuljon ismerni, mert azt mondják az iskolai zászlóaljak védői, hogy „mint a gyermeket előbb * férfivá fejlódn hagyni s azután oktatni abban s arra, mit már gyermekkorában elsajátított volna magának örömmel.'' Ha a gyermek az iskolából jó, nem a családi tűzhely felé irányit-vák többé léptei, hol a gondos szülői szeretet várja, hanem a tornatér felé, hol puska, kard vár rája. Meglesz majd adva a szülőknek az öröm: messziről nézhetni, mint masíroz, egrecséroz a gyermeke, a tanítóból rögtönzött őrmester katonai tempóra, czifrábbnál czifrább káromkodásokból spékelt egetrázó vezénylete mellett S ha megjő a vasárnap, szügségtelen de lehetetlen is lesz, hogy a szülő templomba kisérje magzatát, az isten házába, hogy ott föld; s mennyei boldogságához egyaránt szükséges erényekre serkentessék, oktattassék az isten, a haza, a szülő, a felebarát iránt való szent kötelességeire: hanem puskát ragad a fiu s dob, vagy trombitaszó mellett kivonul a szabadba, az erdőre; tanul lőni, bizton embert lőni, hall szent beszéd s szent ének helyett, melyek emelik nemesitik a fiatal lelket, puskaropogást s káromkodást! — Oh! csak tépjük merész kézzel kegyetlenül a fiatal nemzedék szűz kebeléből a hitet, a szent, a jó, az igaz iránt való kegyelet s T & f c z a. Erdősj Eugénia | emlékkövére. Csillag voltál.... Csillag az égboltról ka lehullott: Egj szaladó Íéojií messze oUna ragjog... Jfj. TersánczJcy József. A „Nyílhegyek" bői. Egy versel őisk. Kérded: ve -selményid alá, mily álnevet illesx«z ? Nem ismert nagyság : X; neved is legyen ez \ Egy astztiymk. Hogy nem jár bálokba a férje/ oh, azt ne csodálja ! Lám, otthon eleget táncról, amiat fütyöl fin. Kérdés. Mért, hogy némáinkat szólói t&nitoi akarják? Hisz baBgatoi arany — ám a beszéd csak ezüst 1 Egy orvmik Ingyen gyógyíthatsz te szegényt és gazdagot is — lásd : Mert honoráriumod'' asztalosok fizetik. X ^ A Egy szln észnek. Jé komikas vagy, mondja, ki téged játszani látott : Mint hó«, bár bókol is : jó nagyokat kaezagunk. Dalai a 1 b a m á ba. Mindennek hódolj, a divat bármit szab elődbe. Baj, hogy erényesnek lenni ma nem divatos. Haber Samu. Milyenek a lányok?*) — (Elbeszélés.) — Irta: Weber Antal. » „Székes-Fehérvár, Keszthely, Kanizsa, Ciáktornya, Pettau, Prágerhof, Trieszt. — Tessék '' beszálni!" ordit pa rancsolőlag a conducteur, a cseogetyüa kettőt ütnek, a publikum robao a wargonokhoz, belöködi egymást a coúpeé szűk ájtaján, még ide-oda egy-egy elkésett halaadót dugnak nagy sietve be, nem kis bouuságára a már bennülőkn«k — és akkor *gy jó n^yed óráig bámulhat ki a beketrecxelt nagyérdemű közönség aa ablakon, hacsak valamelyik jámbor utas ezt a kis kilátó helyet is be nem dugja a fejével, megfordított positurában compli-mentezve a feié tekintőknek. Mikor már az a csendes zsongás, tnelyet az utazók elhelyezkedése, beszélgetése idéz eló, kezdetét veszi, akkor szoktr.m én beszállni, ha éppen utazhat-nékom van. Néhány húszassal megvásárlom a vasúti cerberus jóindulatát, kikérdezem : ül e ra''iahol valami jóravaló társaság ? s a felviiágositashos képest szállok egyik-másik coupeébe be. Mint mindenben, agy a vasali oou-peében is legjobb a középső, a második osstályr.; mert az már elvitázhatlan tény, hogy a vasúti indóház tárháza a gorom básko-ásnak. Az első osztálya vendégek a conducteúrrei —, a condacteur meg a harmadik osztálya vendégekkel gorombáskodik ; hanem a második osztály kiváltsággal bir: — ebbeu ez utazók egy- (• Ezen beszély már ez előtti évvel megjelent lapunkban; de szerzője újból átdolgozván és tetemesen bővitvén, érdekességénél fogva igy bSriteUen is közöljük. Sserk. mással gorombáskodnak; az ember ''sans geuir elmondhatja minden gondolatát, — a tudat, hogy második osztályú coupeébea vágynak, elveszi a kimondott szavak élét. Budapestről Ve''encsébe vasutastam. Szokott előzetes kérdésimre azt nyertem feleletül, hogy egy második osztályu wa-gonba egy öreg nő és egy fiatal leány szállásolta el magát. Természetesen oda nyittattam be. A condacteur igazat beszélt. Egy öreg asizooyságnak és egy fiatal sugár termetű lány kának lettem utasótársa. A bennülök felénk, fürkéssö tekintettel néztek rajtam végig; az öreg asszonyság látható bossusággal fordalt az ablaknak ós üdvözlésemre »emmit nem felelt, a lány alig halh&tólag mondott egy közöayös boa jourt. Leültem és visszanéztem társnőimet. Az öreg nő arcsa beesett, halvány, beteges volt, talán hogy annál jobban kiemelje a leány üde, rózsás szinét? A görnyedt elbisott test mellett oly kedves ellentétet képezett ruganyos, déiezeg alkatával a leány, hogy alig győztem betelJni a nézésével. Mikor megindult a vonat, bemutat tam magamat a hölgyeknek. A mama. amint látogató jegyemről megtudta, hogy Jegessy Artbur a nevem, s hogy mérnök vagyok, igen lekötelezőleg bókolt felém, a leány meg nemének természetéhez bi-vea, azonnal készen állt a discurzasra. Néhány szokásos frázis kölosönös elmondása után felvettetett általa a kérdés: „Miijenek a lányok?« — Hát biz azok igen furcsa teremtései az Istennek, édes nagysád. Szeszélyesek, önkénykedők, hatalmaskodók, a szerelemben nem csak állhatatlanok, de válagatósak is, hamisak, csapodárok: a hizelgésért, a sok szép udvarlóért élők halók és mindenek felett drágák snnak, aki által ők —s aki őáltaluk szeretteiik. Uram ön téved! A nők inkább példányképei az erénynek és önmegtsga-dásnak; szeretne*, de csak egyet s ezért az egyért képesek hősi vagy martyr-ba-Iáit halni; ezt az egyet követik dicsőaég-be, nyomoraságba, palotákból a guny-hókba s a gaoyhókböl a palotákba (est az egyet elhiszem, hogy ssivesea megteszik,) s hogy valami beazámithatlan csekélységbe kerülnek, arról már tenni nem lehet.« — De kérem Nagysád, nekem minden állitásom bebizonyítására argumen tumaim vannak. — „Nekem is." — Tehát mondja el őket, Nagysád Csapa fül leszek, a meddig beszél; de előbb engedje meg, hogy egy czigarettere gyújtsak, — szenvedélyes dohányzó vagyok. „Férfi gyengeség. Tessék.« Nagysád nem ssokott dohányozni ? — „Nem." — Igen helyesen. Nem is asszonynak való az. — Nem asszonynak való? Minő sértés! Kérek egy czigarettet." — Asszonyi gyengeség. Tessék. — A czigarettek égnek, acoupeét a füst kellemes illata tölti be. a vonat monoton zakatolása hangzik. „Uram térjünk a tárgyra." — Átengedem az elsó »sót, Nagysád — „Mindenütt a férfié az első lépés.'' — Legyen, Nagysád« Mi férfiak ugy sem tehetünk önökkel szemben egyebet, mint hogy miodenbea engedünk, — Látott ön már szép leányt, Nagysád? — Ön épen nem hízeleg, uram. Udvarias ember igy kezdené: Szép loáuv, kinek kedves arvonásain az élet üde lángja ég, szemében a csilagok ténye tnosolyg , termetének plastikai szépsége túlhaladja Venu ét s ölében uz éden minden gyönyöre, a Tubafa árnyékának minden boldogsága feltalálható....... tehát éppen olyan szép, mint ön...... Én persze szájjal, szemmel debaaáloék, kézzel, lábbal meg gea''ikulálnék hozzá, hogy az nem ugy van. Ön azonban csendesen elővonná a zsebtükrét s ide mutatná felém, hogy győződjem meg — és nekem pirulva el kellene hallgatnom. — Ds nekem nincs zsebtükröm. — „Eb, menjen.....* — Ha szép lány küld bennünket, evvel mindig az van kifejezve, hogy maradjunk, — szóltam kosty ümet lehúzva. Különben, hogy ügyetlenségemet jóvá tegyem, egy kérdést állítok fel, amelyre feleletet sem kívánok. M»ndja Nagysád, van e nő, amelyik nem szép, vagy legalább magát ne tartaná annak, s van eszép e világon más, mint a nő, ki-véve azokat akik nem szépek ? „Hát engem melyik categoriába soroz?" — „Természetesen a legszebbikbe." „Aztán mi az ára ennek a nagy bóknak?" — hgy csók. — „Csak egy? Nem is drága. Majd az, öreg mamám kifizeti* f-jlelt csicsergő nevetéssel a leány. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. SZEPTEMBER -én tisztelet éri-tét; cs&k fojtsuk el kebelében az eszményi iránt táplált nemes érzék gyenge csiráját; csak öljük meg szabadságszeretetét az által, hogy ébredő lelkét a katonai diszcziplina nehéz jirmába görbítjük és nevelünk belőle saját lábán járni nem tudó szolga nemzedéket, ki folyton kész mindenét alávetni egyes tüzesfejü zsarnokok semmi szentet sem tekintő, mások jogait lábbal taposó energiájának; bizonyára faragunk édes hazánk jövendőbeli polgáraiból oly katonákat, kik embertelen kegyetlenkedés s baromi-ságban túltesznek majd a történelem minden ilynemű undort s megvetést keltő szomorú hősein ! (Vége következik.) A gyermejáték-kiállitás bezárása A helybeli „Kisdedneveló Egyesület" által rendezett s lapunkban már több alkalommal említett és kellőleg méltatott gyermekjáték-kiállítást szept. 19-én zárták be. A kiállítás erkölcsi és anyagi eredményéről, valamint annak lefolyásáról hü képet nyújt a nagy gonddal szerkesztett bezáró beszéd, melyet Bátorfi Lajos az egyesület lankadatlan buzgalmu titkárja a bezárási ünnepély alkalmával mondott el. Éppen azért szükségesnek látjuk azt egész terjedelmében adni, amint következik: Egy hónapja mnlt, hogy e helyen a „Kisdeduevelő egyesület" által rendezett .Gyermekjáték-kiállítást" megnyitottuk s íme elérkezett a pillanat, amidőn az eszme hódításáról, működésűnk eredményéről számot adva, a kiállítást berekesszük. Ismert dolog, hogy egy általános érzett eszme szolgálatába állani — társadalmi kötelesség, de ha ez eszme Demzetí-létünk egyik őrcsillaga, ugy ezt tüodöÉ-lőbbé tenni s körülötte a tornyosuló homályt elűzni nemcsak rideg kötelesség, de lelkünk édes vágya és szivérzetünk melengető boldogsága E tudat edzi erőnket, lelkesedésünket, és biztositja a sikert, a diadalt. Valóban a nagy-kanizsai „Kisded-Egyesület" e kiállítás rendezésévei és Istennek hála! elért lélekemelő eredményes működésével tényleg megmutatta a kisdednevelés magasztos eszméjének alap-érzetét, hogy az tisztán hazai, nemzeti; — mert a hazai ipar iránti vonzalmat, nem elhaogtó szóval, ^e maradandölag emle-keztető tárgyakkal igyekezett a kisds-i dek szivébe plántálni s megvagyunk győ zódve, hogy több. generatión át ujultan virágzik a hazai; ip»r iránti figyelem éa szeretet. E^ből láthatólag első sorban az '' eszmének a szivbeni győkeresisése volt j hő szándék scsak azután az anyagi siker némi elérése. Magasztos önérzettel vallhatjuk be Isten és emberek előtt, hogy feltett szán- dékunkat, ssivesen tett munkásságunkat várakozásunkon felüli gyümölcsöséé kisérte, mert nemcsak helyben z vidékünkön, de távolabb eső helyeken is igénytelen eszménk által hódított a magyar ipar. — Váljon nem«e lélekemelő ered mény az a vivmány, hogy zágrábi horvát-tartományi iparmuziumban nagy menyiségű magyar ipartárgy hirdeti e. téren is versenyképességünket a külföld del s az ezekért kiadott összeg benn maradt a hazában, holott, kiállításunk ren dezéee nélkül legnagyobb valósaiuüséggel, sőt bizonynyal a külföld nyeli ej. Továbbá Trieszt, e nagy tengeri kereskedőváros kis helyről szállított nagyobb menyiségű magyar iparterményt ölel világkereskedelmi csikkéi közé s szintén hirdeti esz-ménk diadalát, törekvésünk szerény gyümölcseit. De vegyük a dolgot más azemüve gen is. Nagy-Kanizsaváros ritkarohamu haladását a messze külföldön is ismeretes kereskedelmének virágzása mozdította elő; ez képezte symbolumát sennek folytán nyert elismerést a viharos küzdelmek közepette pnőníxként meg-megujuló hazafiúi ereje hánt a nemzet jobbjaitól; ez bíztositotta önállóságát; — tehát csak hagyományos íntentió vezérelte a Kisdednevelő egyesületet, midőn a hazai ke reskedelem s hasai ipar eddig kicsinynek látszott, pedig méltán figyelmet érdemlő „Gyermekjáték-kiállítás" keretébe illő 8 vele rokon tárgyainak ismertetésére s közvetítésére vállalkozott. Ennélfogva nemcsak hazánk, de tüzetesen Nagy-Kanizsaváros iránti szeretetérzetünknek adtunk nyílt kif-jezést ténykedésünk által. Az egy hónapig tartott kiállításra-össz^sen 24 kiállító jelentkezette tényleg réeztvett 22 kiállító 3872 darab, illetve osomag vegyes tárgygyal 2988 frt. 50 krajczár értékben. Ebből a kiállítás időtartama alatt megvétetett- as összes 12 csoportban 1051 db. 289 frt 10 kr. értékben s meg-rendeltetett: 352 db, 243 frt 19 kr. értékben. [ Meglátogatta a kiállítást ma délig 1586 fizetést teljesítő egyéa és pedig 693 felnőtt és 893 gyermek, fizetve ösz-''szésen 101 frt. 95 kr. Tisztelettel megjegyezzük, hogy a n.-kanizsai iskolás gyermekek részére az 5 kros belépti jegy 3 krra, a kis-kanizaa-iak részére 2 krra szállíttatott le; azámos szegény gyermek pedig fizetéa nélkü eresztetett be. Az összes látogatók létszámát jólélek-kel 2000-re tehetjük, mely oly létszám, hogy kiállításunk e tekintetben is eredményesnek mondható. Megjelenés alkalmával 112-en 72 frt. 98 kr. felülfizetni kegyeskedtek, melyekért ez uton is hálás köszönetet nyilvánítunk. A névsort bár időlegesen a helyi-lapokban közöltük, annak idejében szintén közölni fogjuk teljes számban és meny -nyiségbön. Pénztári állomány 477 frt. 16 kr. ■ Tüzetes képet adni a bevétel és kiadásokról es ünnepélyes alkalommal még lehetetlen, mert a megrendelések legnagyobbrészt utáufizetéssel eszközöltetnek. Igyekezni fog a bizottság mielőbb teljes számadást adni az egyesületnek ez viszont nyiltao az érdeklődő nagy közönségnek. S eszel midőn hálás köszönetünket nyilvánítjuk a szíves pártfogásért és becses megjelenéaökért, — a kiállítást megszűntnek jelentjük. Visszaadjuk e szerény helyiséget tu-lajdonképeni otéljának, a kisdedek menhelyének ; ez ártatlanul játszó 8 játszva tanuló ifjú seregnek, hogy a hit- és erény útját itt megtalálva, a munkásságot és rendet megszokják. A azülőket és feljebbvalókat tisztelve, hasát éa nemzetet szeretve, s legfőkép Istent imádva lépjenek majdan a nagyvilág küzdterére a mint munkaszerető s munkabecsülő egyének a társadalomnak hasznos tagjaivá legyenek. Végül lehetetlen as ügy nevében tiszteletteljes köszönetet, hogy ne nyilvánítsak mé? azon jellemes és fáradhat-lan úrnők és uraknak, kik odaadó munkássággal, páratlan ügy buzgalommal működve nemcsak as ezzme diadalát mozdították elő, hanem a megjelent közönség iránt kiváló figyelmet ia tanuaitani buz-dólkodtak, különösen az egyesület ez idő azerinti elnöke Vidor Samuué,urnő fogadja őazinte köszönetünket ama lankadatlan ügy buzgósága — és fáradhatatlan készségeért, melylyel egész idő alatt ügyünk iránt viseltetni meg nem szűnt, továbbá Tretter Mihály százados ur, mint egyesületünk tevékeny gondnoka, Oszeazly ''Antal városi ellenőr ur, mint egyesületünk ritka buzgalmu pénztárnoka, fogadják az ügy nevóbeu az egyesület hálás köszönetét buzgó ténykedésökért, sokszoros fáradalmaikert ¡Leljék mindannyian— velem együtt — örömüket az eszme diadalán és a szép sikeren, melylyel a hazai ipart előmozdítva, Nagy-Kanizsaváros réazére az orazág előtt elismeréat szereztek. Adja Isten, hogy az itt elvetett kis mus''ármag bibliai sokaságú legyen a édes hazánkban íme l''ónylegesitett eszméneV — a hazai ipar pártolása ós terjesztése minél azámosah utánzásra találjon. Isten velünk ! * Tisztaság— Mértékletesség. Két oly kellék, mely a testi egész-sóg s igy az emberi élet fentartására hatékony befolyást gyakorol. De kí gondol erre olyankor, a midőn ennek megfigyelésére — pláne — azigoru megtartásáéra ok nem forog fenn ; mikor magunkat jól érezzük a a testi erő ha-nyatláaáról avagy esetleges testi bajokról nem panaszkodhatunk. Igaz! miért is gondolna a gazdag a szegénységre s as apróbb-nagyobb beteg-aégekkel nem látogatott arra, hogy na-gyón gyorsan vállthatja fel kellemetlen rosszullét a legjobb egészséget ia s nagyon könnyen érhet bennünket ve. szély, ha magunkat kellőképpen nem óv juk a természetünk megengedhető kivá-nalmtira nem hallgatunk, teatszerveze-tünicre nem vigyázunk. Pedig csak akkor látjuk át; mily drága kincs az egész-aeg, midőn azt tő:ünk valamely — nem szívesen látott — vendég megrabolta. Ekkor aztán kapkodunk íühöz-fához, de a gondatlanság követeli áldozatit. Sokan meg ugy okoskodnak : hiá-ban való a nagy vigyázat, hisz úgyis ránk méri Is''en, ha akarja. — Jóllehet mindnyájunknak sorsa, élete Isten kezébe vap letéve, de minden embernek egész--aégr kellő épségben való fentariáaához aa- — Teringettét, ezt jól adta, de a hi-zelgéa csak tetszik „Tehát ön csak hizelgéaből mondja, hogy szép vagyok? Akkor hát nem vagyok azép, legalább ön előtt nem ■ Ne feledje el Nagyeid, hogy mindenikünk a saját állítása mellett küzd. Ön neheztel, mert én azt mondtam, hogy a hízelgés tetszik a evvel kapcaolatban azt hiszi, hogy én nem tartom önt szép-nek. Ha igy volna is, es ön előtt nem numeráihat, mert tudja, hogy van ember, aki előtt ön is azép. Az igazság érdekében azonban kijelenlem, hogy én önt gyönyörű azépnek találom. s ..... . Éa .,..»?" kérdé lesújtó tekintettel a leány . "— Férfié az erő, — folyt atám mosolyogva. öreg mamáját ott a aarokban elnyomta az álom, az akkorákat bólingat, mintha határozott szándéka lenne nem nyugodni addig, míg az orrával meg nem üti a karmantyúja alját, ő miatta tehát bátran átölelhetném ezt a azép, karcsú derekat, melyet tőlem csak a kartámla arasztos mérete választ el, — megcsókolhatnám ezt az édes, bibot-piroa ajkati mely oly keserű feleleteket tud adni nekem — és ez a csók elnémítaná a kiáltást, ami különben is hiába való volna, mert hangját elnyelné a rohanó vonat dübörgése : — és én ezt nem teszem; njm teszem pedig azért, mert tudom, hogy azt a szép ajkat önmaga fogja nyújtani csókra s ez az őz termet önként fog elém jönni az át-karolásra. — „Ön uram, tulmeréaz." — Képzelegni szabad. -— B Dehát mi moat nem rólam, — hanem a lányokról akartunk beszélni." — A lányokról csak ugy mondha- tunk helyes ítéletet, ha a férfiak felől elfogulatlan véleményünk van. Lássa Nagysád, a férfíiziv complikáltabb labyrintb, mint a rómaiaké volt. Ha valamely leány képe e tömkelegbe befészkelte magát, azt onnxnsem élet. sem halál el nem távolítja. Sokszor mi magunk adjuk kezébe az Ariadné fonalat, hogy valahogy megtalálja a ki járót, de ez mind haszontalan, Nekünk jól esik, hogy a leány képe azivünkben él, álmainkat édeaiti, s fáj, hogy nem szabadulhatunk tőle. Aztán sok férfigyengeség magyarázható meg abbó! is. hogy önök a mi csontjaikból alkottattak; mert könnyelmű férfi akárhány szép leányt lát, azt hiszi és talán jogoaan hiheti, hogy ez az ő oldalbordájából jött erre a világra, teháf tulajdon-jogot formálhat hozzá. „Mondja csak, hányszor formált már tulajdonjogot?" — Háromazázharminczháromszor meg egy félszer. — „Félszer ? Hogyan ?" — Ugy, hogy még teljesen nem ismerjük ugyan egymást, de azért { ia szeret engem meg -én ia azeretem őt. — „Aztán ki az?" — Ha kíváncsí rá, .megmondom. — „Hát mondja meg." — Ön az, Nagysád. — „Én ?" — Igen. — „On sért engem, uram." J — Nem értem. E mondá&sal: „Szeretem önt!" nem lehet sérteni; ha azonban mégia sértve érzi magát, hát mondja vissza, — biztosítom, hogy én egy csep-.pet sem fogok emiatt haragudni. Vagy tessék ¡nekem bebizonyítani, hogy ön nem az én oldalbordám. — Szünet. A leány eltitkolt mosoly- gással nézett ki a folyton változó tájra, éa a mama bóÜngásán mulattam magamat. Néhány p-»rcz multán a leány feje félig jobbra, az enyim félig balra fordult, ismét szembe néztünk egymással. — Haragszik még Nagysád ? — 1 A leány rám nézett azokkal a nagy mélyen fekvő fekete szemeive.l Ezek a tündöklő éjaetét gyémántok épp oly hidegen tud ak nézni, mint amily hideg volt a felelet: „Nem szokásom haragudni." — Ez igen szép öntől, Nagysád. — feleltem a hideg szemsugártól elkedvet-leiedve. A leány észrevette e változást a pajzán mosoly lyal vette fel a megszakadt beszélgetés fonalát. „Ón azt mondta, hogy a lányok hamisak " — Most íz azt mondom. — „Meg hogy csapodárok.". — Az ia ígaa. — „Pedig lássa/ nincs hamisabb meg csapodárabb ezen a földön, mint1 a férfi sziv." — Nebántaa Nagysád a férfi azivet; vétkezik, ha ezt teszi. A férfi azentély, melynek legtitkoaabb rejtekét is benépesíti a szerelem és az emlékezet. E szentélyben annak a leánynak az arcza az oltárkép, akit szeretünk; ez elé járunk imádkozni némi keservünkben, ez csenget a lelkiismeret szaván, ha tiltott útra térünk 8 mint a tömjénfüst körülborongja a azentély legszentebbjét: ugy szál iel fohászunk e képhez, mejy elé a szerelmes tekintet gyújt örök, ki nem alvó oltár tüze — De a nőknél ? Ugyan meg tudná-e mondani Nagysád, hány albumot lehetne megtölteni a fvtograpbiákkal, ját egyénisége és vigyázata aokban ia nozzájárul. Már pedig az egészség előmozdításának a fentartásanak két legfőbb eszköze a tiaztaaág éa mértékleteaség. Lássuk csak egyenkint. A tiaztaaág az embernek már fogantatása elaő perczétől fogva fontos és elmaradhatatlan szükségességévé vállik a igy megy az át a későbbi ifjú és férfi korban különböző változások a módosatokban, milyenek a gyakori fürdés éa naponkinti moaakodáa. Hogy fontos azerepet tölt be a fürdés, moaakodáa az ember életében, azt könnyen átláthatjuk azon tapasztalásból, hogy testünk caak egyszeri fürdés után is mennyire megkönyebbül, aőt aokkal vi-dorabb vidámabbnak érezzük magunkat Már moat tekintve íizicai haaznát, hogy a fürdéa következtében testünk pórusai a a por éa egyébb rászáradt anyagoktól megtisztufváu, azokon kereaztül az elpárolgás aokkal könnyebben a akadály nélkül történhetik s miután a vér a benne lerakódott gőzöktói éa aalaktól megtisztul t, a vérkeringés könnyen végezketi fontoa működését. Igy vagyunk a mos a kod ássál is, csakhogy ennek nem azabad fölű-letesen történnie. . Nem elégséges azonban csak a test tisztántartásával beérnünk, hanem ennek a környezetre a mindazon tárgyak éa be lyekre ki kell terjeazkednie, melyekkel közvetlen vagy közvetve érintkezésbe jöhetünk. Ehhez tartozik a szobák gyakori szellőztetése s a fehérnemüeknek gyakori változtatása. Hiszen még az oktalan állatoknak is nagy serege — már öaztönük által vezettetve — tisztán tartják magukat a féaz-keikben semmiféle piszkot megnem tűrnek A tiszaság tmár erkölcsi szempont ból ia nagy azerepet játszik s gondos megfigyelést követel. A tiaztaaág erény, melyet nem lehet eléggé becsülnünk. Hogy hosszas és untató ne legyek, áttérek tárgyam második részére a méi-tékletességre. Semmi aem boasulja meg magát az ember gyenge testszervezetével szemben jobban és érezhetőbben, mint a könnyűséggel folytatott mértéktelenség. Sokaknak akadt már torkán, vagy esett ki szájából azon falat, melyet a már ugy<s túlterhelt gyomra ellenére — legényes próbaként — újból rágóizmai alá helyezett. Legelőször is tehát evésben tartaunk mértéket; nem azt és azért együk a mi j a mert van, hanem azért, hogy éhségűn- j ket csillapítsuk. Aki ezen rendszabálytól j eltér, sokszoros esetben drágán fizetheti meg árát annak, a mit különben elkerülhetett volna. De különösen az ivásban s főként aazeszea italok mér éken tul való j élvezésétől óvakodjunk. Nem áll az, a; mit sokan tartanak, hogy ilyen - olyan idők járnak: igyunk s addig igyunk a míg benne tart. Már inkább aegit itt sj caak itt a mértéklesség. As evés éa ivás következtében tul- j terhelt gyomor nyomást gyakorol a lestj egyébb szerveire s gátolják azokat mükö- j délökban; fenakad az emésztés, beáll aj hirtelen való rosszullét s nem ritkán a hosszas s fájdalmaa betegség. Általában véve a legtöbb bajnak keletkező forrása a túlterhelt gyomor. Még sok oly caelekvéa és élvezet van„ melynek kelleténél való tulhajtása'' vég." zetea lehet. Azért mindenben csak szükségleteink legmegkivántatóbb kielégi, lését tartsuk szem előtt a ne iparkodjunk ingert a vágyat kelteni azon dolgok iránt, melyeknek szükségét nem éreztük s tanuljuk meg azckatinkább csökkenteni, semhogy fokozni. Csak röviden érintettem az egészség azon fókellékeit, melyeknek azigorn meg. tartására éppen ma, midőn a mindenki által rettegett vendég: a fekete asszony, legközelebb van hozzánk s ajtónk előtt kopogtat — a legnagyobb szükségünk van. Jámbor Károly. Leyéi a szerkesztőhöz. Kedves Barátom! Nagy meglepetéssel olvastam magán leveledet, melyben ama hangulatról voltál azives értesíteni, melybe a „Fővárosi Lapok" f. évi szept. 13-iki 254-ik számában kiadott berlini tárczám a nágy-kani. zsaí közönséget helyezte. Én a „Füg-getlenaég"-et nem olvaatam, itt ninos alkalmam hozzá. Köszönöm az érdekemben becsea lapod 38. ssámában kiadott nyilatkozatot ia, amivel nekem jó szolgálatot tettél, minthogy a nagy távolság miatt nem lehetett az én nyiiathozatomat rögtön kiadni. Leveled vétele után *zonmi írtam nyilatkozatot a „Fővárosi Ltpok". nak a a „Függetlenséginek is, s e lapok eddig már bizonynyai ki ia adták. Hogy nevezett tárczámat hogyan lehetett ily módon félreérteni, azaz ily n>4-don felfogai, az előttem épp oly talány, mint a körülmény, hogy ama foghistóriit Istenben boldogult barátnőmre: Erdősy Eugéniára vonatkoztatták, holott én abban nemcsak róla, de Malecskynéról a pesti opera tagjáról és Brajnín asszonyról, a varsói opera tagjáról is írtam. Én a nevezett foghistóriát, már vagy két hét előtt röviden előadva olvastam a berlini lapokban, de ezen ugorka-aaison-ban ujságkacsának tartottam; később egy társaságban annak valódiságáról meggyőződtem, a mint mulatságos históriát olvasóimnak feltaláltam. — Ezennel kijelentem, hogy a nevezett foghistóría nem tartozik a mesék világába, as való«ággil megtörtént, egy az idegenből Berlinbe jött német színésznővel, kí itt alkalmazást kereaett, de nem talált, a már el ia utazott. — Én ugyancsak a „Fővárosi-Lapok"-ban nem régen kiemeltem Erdősy Eugénia diadalait a színpadon egy pró-miére alkalmával, s a köztünk fennállott igaz baráti viszony aem engedte volna meg, bogy vele lly tréfát űzzek. £ nyilatkozatom caak azoknak azól, akik engem N«gy-Kanizaán nem iamer-nek; mert arról megvagyok győződve, hogy a boldogult művésznő családja, barátaim és ismerőseim részéről ily vád engemet nem ér, ók azt rólam fel aem tételezhetik. — Csakhogy némely lap, mestersége szerint a zavarosban rzerat halászni és izgat ott ia, hol a sors c«apiaa amúgy ia felizgatta a kedélyeké*. Éo ennek folytán az ilyen nemtelen vádat határozottan viaazautaaitom !j Isten veled! ölelő igaz híved: Berlin, 1886. szept. 20. Nyári Sándor. melyek eredetije már az ön fiatal azivé-ben is ideig, óráig élt ? — „Valami harminczat; azoknak ia jó nagyoknak kellene lenniük." No lam, ilyenek a kisasszonyok. — „Bocsánat uram, én nem kíaaaazony, hanem menyasszony vagyok" —Az már a természet rendje, Nagyaád, hogy a kisasszonyból menyasszony - a menyasszonyból aaazony — as asz-szonyból nagyasszony —, a nagyasszony« ból éltes —, bogy ne mondjam vénasz-azony váljék. Denique, az aaszony caak aaazony marad. — Gratulálok. — „Köszönöm." — Szivesen. Aztán azereti vőlegényét? Mert ez is nagyritkaság a lányok nál — <— A leány öassekulcaolt kezeit hal-mo8 keblére azoritva, olyan benaő hőaég gel mondta rá az igent, hogy egészen megilletődve nyúltam a kacsók után. — Szabad tudnom a boldog halandó nevét? — , „Hálúbicsek Bódog." — Költőies névén a/.t meg kell adni neki. Hát a tulajdonos V — „Oh, uram, azt ón önnek szóval elmondani nem tudom : mily jó, mily oda. adó, mily gyengéd ez az én Bódogom. Az a szeretetteljes aggály, melylyel minden tettemet kiséri, mélyen érző azive, mely egyedül csak értem dobog, az a szellemi fensőbbség, melylyel gondolataimon uralg, egészen magukhoz ragadták, lebilincselték lelkemot, szivemet, kezemet. Elválá-aunk pillanatában is egy oly gyönyörű, oly érzelemtőljez költemény tirt naplómba bogy köny nélkül alig voltam képes át-betűzni. Olvassa, uram.8 Egy kia zseb-jegyzőkönyvet adott j át, melynek első lapjára voltirva ezarka-j láb betűkkel az a kérdéses költemény • „Édes kia tubiczám, Lelkemnek bálványa, A szivem nyugalmát Elvitte a kánya. Nem, nem, nem, sohasem Volt ily ragadmánya, , Forduljon, forduljon Fel a tolvaj kánya." „Ugy-e milyen mély érzelemre vaü e néhány sor ia ?" — Már, tudjaNagyaád. ez valóban/o-lségea bucauazó, — szóltam— vissza nyújtva a notizt. Én már sok minden-féle búcsúszót olvastam, de ilyent, teaaék ell»«®'' Nagysád, még nem — »Ugy-0 nem ?" kérdé örömrep«*® a leány. ¿Tudtam én, hogy az én B^0" gom még sem oly ostoba, mint a mily90" nek kinéz." Erre aztán mind a ketten felkaczag-tunk volna, ha a lány egy erős sikoltáaeal karjaimba nem esik. Az álmából felriadt mama öntudatlanul, nagyra nyílt sz«®et" kel bámult egyik helyről a másikra. — Bizonyoaan megint kövei tettek a sínekbe, azért zökkent ki a locomotív, - aólta.m a hirtelen megállás folytán ölembe került leányt először önkénytel«-nül magamhoz szorítva, azután viaasaem«!- ve helyére. — „Nem:tőriéataemmibaja i „Nem," volt az ijedségtől elfulladó hangon adott válaat. — Szerencse. Én jól megcsaptam a koponyámat. Ennek a tótba ojtott horvát népségnek aohasem jön meg az etze ; az ilyesmi ő nála tréfa. Ha moat valam« magas töltésen vagyunk, hát igen csendesen feküdnénk egymás mellett. (Vége következik.) HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM Szerkesztői üzenetek. A H- S. Budapest. B. levelét csak most vettük késhez, egy véletlen körülmény miatt. : íár talán el ia késtünk kérelme tárgyával, la nem, szívesen küldünk most is. Tudósitson bennünket! Küldomeny«: köszönjük. .Meghalni érted'' (helyben.) A ,eonstatálás végett beküldött csekélységet'' megkaptok, de — fájdalom — mi csak____halálát conztatál- hatjuk. El is temettük már a kritikán aluliak sírjába. Ha még es is feltámad, akkor a zöldség is halhatatlan. '' « P. P. Keszthely. Kőssönjük. Ohajáhos képest intézkedtünk. Mentül többssör gondoljon ránk isi Straub Pálnak Somogy-Csurgón. Nem tudjuk, hogy kevés társadalmi ildomosságról tanúskodó levelesőlapján mosolyogjunk-e vagy boszankodjunk ? Inkább az elsőt választjuk. Annyit azonban mégis mondunk, hogy „több szerénységet, fiatal-ember" — mert igy sokszor betörhetik feje „Heliconra ballagtában." „A kastély tündére- czimü munkájának kéziratáért küldjön vaiakit a szerkesztőségbe. 8zán-; déka volt a Budapesti Hirlapnak küldeni be s mi e szándéka előtt örömmel hajolunk meg. Berlin. A kéziratokat és külön lenyomatokat elküldöttük. Bérmentesen nem vették fel s ipy is csak uagy cerimoniávaL Maga a levelet is kapsz tőlem & napokban Lapvezér és kiadó: SZALAY 8. Felelés szerkesztő : TASS ÁLMOS Laptulajaonos: WAJDITS JÓZSEF ---SMHffflFKJJT legjobb asztali- és üditő ital, kitűnő hatásjunak bizonyult köhögés és gégebaoknál, gyomor- és hó-lyaghnrntnál. > 2711 18-28 *) E rovatt alatt közietekért nem vállal felelősséget a \ . szerk. 1250/tk. 1886 A csáktornyai kir járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhirré teszi, hogy Marton I vác végrehaj tatónak Marton József, Kona Rozália,és Katalin végrehajtást szenvedők elleni 339 frt. 12 kr. tőke követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagy-kanizsai kir. törvényszék a csáktornyai kir. járásbíróság területén levő III. hegykerületben fekvő a III. hegykerületi 64 tk. 77 hr. sz. a. ingatlanból végrehajtást szenvedőiteket 4/5 részben illető ingatlanokra as árverést 661 frt. 60 krba ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanokra as 1886. évi November hó 15-ik napján délelőtti 10 órakor a III. hegykerületi községi biró házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállap itott kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárainak 10°/o-it ▼»gyí» 86 frt. 16 kr. készpénzoen vagy az 1886: LX. t cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számi<ott és aa 1881. évi November hó 1-én 3333 sz. a. kelt igazságügyministeri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadék képes értékpapírban a kiküldött keséhez letenni, avagy az 1881 : LXt.cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Csáktornyán a kir. jbiróeág mint tkví hatóságnál 1886 April 30-án. Kollárits kir. aljbiró. ELÖXYÖS KERESET! Minden rangú állandó személyek, kik a törvény által megengedett állam-és magán sorsjegyek részletfizetés melletti eladásával (az 1883. évi XXX. tör. cz. szerint) foglalkozni óhajtanak. Igen előnyös feltételek mellett mindenhol felvétetnek, . Némi szorgalom esetében tőke és koczkázíatás (risico) nélkül iaioita 100 egész 300 frt. könnyen kerestető. Ajánlatok a jelen foglalkozás megnevezésével intézendök a fővárosi viltó üzl et-t ár saság Adier és társához Budapest VÉD-JEGY Eg jedüli raktár Nagy-Kanizsán FESSELHOFER JÓZSEF urnái ZALAI KÖZLÖNY GSARKGK v (Folytés vége) „Micsoda? Kolera?! , . . Nojszen csak tolja falunkba ast a ráncsos pofáját, majd eligazítják a kocsija rúdját I'' imi-gjen szólt Ambrus gazda, őregesküdt. És csakugyan sokáig nem látogatta még a szennaiakat a kolera. A pesti újságok kürtölték, hogy jön » koierra . . . jön * kolerái Már itt van fiaméban 1 De bís'' a mi jó aaennai nemeseink nem hallották ast meg, mert bát ,t újságról cask annyit tudnak, hogy az adóexecutió nem újság. Özönlött a temérdek cirkuláris as ér demes elöljárósághoz, hogy építsenek deszkabódét a kolerának, ha netalán megjön, s hozassanak kárbolaavat atb. stb. De csak az kellene még, hogy egy ilyen sehonnai bitang jebuseasnak, mint as a kolera, házikótépi''aenekl Nem ettek bolond vargányát! Mert bát illendő dolog ast tudni, hogy a szennaiak soha aem hallották hírét, más kolerának, mint annak as öreg zsidónak : Korela Jónásnak, aki hébe-hóba megfordul a környéken aintavak gebéjével, csikorgó talyigájával a aat kiáltozza : .Vegyenek baíat! friss halat 1 ..." A Balaton mellekéről halakat hord, s ezeket árulg«tja messze vidéken. Est a Korela Jónást gondolták tehát a jó szennaiak, hogy veszedelmet hoz a nyakakra. A boldogtalan ssidó egy n*pon aztán szerencsétlenségére bedöccögött a faluba. Nosza rajta I Az emberek vasvilák-kal, az asszonyok czirokaeprükkel, lapátokkal felfegyverkezve rohantak az utczára, fenyegetve: „Be ne gyere zsidói* A kis gyermekek sírtak, jajgattak ; „Jaj, jaj, itt a kolera 1 . . ÉzzePaztán a sz-géuy Kolera Jánoit ugy elijesztették, bogy tüstént megfordult és vágtatott (már amint egy sánta gebe vágtathat,) visszafelé, látván életének veszélyben forgáaát. „No, — mondogatták aztán a falu bölcsei. — ide ugyan nem gyünbe többé a Korela 1'' >/" * • * Jónáa pedig ilyforman okoskodott: „Xü, itt még csak mosth khezdődi magáth az anthiszemithizmus 1 Snej^elekri Is-tóczi 1* * * * Tekintetes Kövér Dániel uram tekintélyes földbirtokos Somogy vármegye marczalii járásának X helységében. Édes apja táblabíró lévén a „régi jó" világban, mint tudományos férfiú egyetlen gyermekét, a kis Dani úrfit is müveit emberré akarta neveltetni. Tek. Kövér Dániel uram illetőleg a kis Dani úrfi ennélfogva egynehány év;g koptatta a —i gymnásium küszöbét, a ott ragadt rá valami tudomány a görög é* római históriából is. Még ast ia tudta, bogy a hajdan legnagyobb bölce Sokratea vala. J Vala . .. Vala pedig tek. Kövér Dániel uramnak nemcsak űri kastélya, hanem szép gazdasága is, melynek fődissét egy „szamárménes" képezte. Volt ezen becses „ménes*-ben egy ritka szépségű szamár. Fülei rőtösek va-lanrfk, termete dali, — egyszóval aaegésa állat remek példánya volt nemének. Ez volt tek. Kövér Dániel uramnak ia ked-vencs szamara, mert mindig így dicsekedett, tanulván egykoron a bibliát: „Ez az én szerelmes szamaram, kiben nekem kedvem telik!" És bogy kimutassa „asamá.*ssere!-métegy vándor piktorral le ia pingál-tatta s amichaelaogelói featmányt ssobája díszéül kifüggesztő. A „Somogyi Híradó" ozimü hetilapban hú» arany pá yadijat ia tűzött ki egy hymnaera, melyben as ő ritka szép és „eszes szamara megénekelteaaék. Hetvenhat fűztapoéta nyujtá be költeményét e pályázatra. (Magam ia köstük voltam.) A babért és busz aranyat a pöt-tendi kántor nyerte el ily czimü ódájával: „Oh szamár i" s mely igy kezdódék: „Szamarak szamara . . .a — Le volt benne s''sépen írva a szamárság eredete a'' paradicsomban, a betlehemi szamarak stb. Egy szó mint száz: tek. Kövér Dániel uram minden dicsőségben részesítő kedvencz állatát, s néki eme klasszikus nevet adi : Sokrates. A ssamár Sokrstes pedig bájos fu-yólahangon ordftozá: „J, á, i, ál . . . Ki hitte volna, bogy a nagy bölcs nevét egy somogyi nemes évszázadok múlva ily profán módon dehonestálja! Vanitas vanitatuml B. B. Hsrafc. — .Vagy villámlás és dörgés volt szept. 22-éről 23-ára menó éijelen, a hajnali órákban, melyet azután nagy esőséa követett. Aa idójárás esen gyors változass valószínűleg siettetni fogja a szüretet, melyet kedvező időjárás mellett csak ok- tober első napjaiban szán^^^rak megkezdeni Nagy-Kanizsán f — Móndák * ,Megváltóhoz" címezett gW.._ ^í?táráltalánosan kedvelt gyógyszerésze —amint halljak — megvál tőlünk. A gyógyszer tárt eladta Szörcsök Bélán ak. Aked vas modorú s törekvő fiatal gyógyszerész távozását sajnálattal registráljuk. — .Eljegyzés A helybelyi „Neu és Grünbaum" cég egyik tagja:-Neu úr, eljegyezte Fel zen b urg Manó ^.szombathelyi nagykereskedő bájos és ss retetmél-tó leányát: Hermina kisaszonyt. — Erdősy Eugeula elhunyt művésznő arcaképét emlékül igen sokan ohajtottÁk a annak beszerzéze iránt megkérték Ny áry Sándor berlini honfi-társunkat, ki a művésznőnek legu''óbbi fényképét meg is rendelte Kuntzemüller W. udvari féuyképésznél (Baden-Baden-bao.) A fényképész az aroképet sokszorosítván, Wajdits Jósse f könyvkereskedésébe küldötte. Akik tehát a feledhetetlen művésznő arczképét emlékül óhajtották s óhajtják, itt megszerezhetik. Az arczképról még életében maga a művésznő, ugy annak ismerősei is aként nyilatkoztak, hogy ez leghűbb arct képeinek egyike. — Hoffinann Mórtól a jeles pae-dagogiai írótól éa tanártól ismét egy erdeke* füzet került ki a sajtó alól. Már lapunkban is említettük, hogy nevezett iró a „Zalámegyeí általáuos tantestület" ez évi, Zala-Egerszegen tartott'' közgyűlésén, egy igen sikerült és zajos tetszési nyilvánításokkal fogadott felolvasást tartott : „A tan u 1 ó ifjúság szellemi koraérettsége" czimen.E nagyhatáau felolvasást most külön füzetben is kiad a. Megrendelhető a szerzőnél. Nem is kételkedünk benne, bogy a jeles müvet mindenki ügye késik megszerezoí ; mert abból nemcsak a tanügy férfiai, hacem a szülők is nagyon sok tanulságot meríthetnek aa okszerű nevelést illetőleg. Erre pedig a ferde nevelési elvek jelen szomorú korszakában bisony-bizony nagy szükség van. — Berlinből még néhány ótdikes s as elhunyt Erdősy Eugéniát szépen jellemző adatot kaptuna. Ny áry Sándor barátunk meglátogatta legutóbb a mű-vészúó volt bázi asszonyát, a ki azt közölte v^le, hogy a lövés megtörténte után iszonyú fájdalmakat ezenvedhe''.eit, mert feje, haja tele volt földdel, porral és galy-lyal, amiből azt lehet következtetni, hogy szép feje a Kínok között sokáig vonaglott ama bokor tövében, hol szomorú tettét elkövette. — Mikor a Charité-kórházba szállították, magához tért, felült az ágyban s m-iga vetkezett le, mi közben indulatosan szólt környezetére, hopy mért vitték oda, ahol senkije sincs; s rögtön lakására akarta magát vitetni. Szeretett volna a jó lélek ott lenni, hol kedves családi körben oly otthoníasan, sót egészen otthon éi ezte magát, abol szeretettel árasztották el. Lelki világára féuyt vet as a körülmény, ho^y gyakran eljárt a berlini kath. Hedvig-templbmba és nagyban űzte a jótékonyságot. Nyáry bará unkát mint a berlini magyar egylet titkárát, sokszor kérte, hogy szegényhoofitársak-nak adjon belátása szerint pénzösszegeket, miket ő megtéríteni ígért. Jótékonyságára az is jellemző vonás, hogy még koszorúiból ia segítette ^ szegényeket. Lakása gyakran a tengernyi koszorúval valóságos viráglugaa volt. Mikor a virágkereskedő elment hozzá, hogy a virágokat összekötő drótokat ne dobja el; ó szívesen megveszi: engedett a kérelemnek, de a kapott összeget azonnal kiosztotta a szegények között. Egyszer csupa drótért 45 márkát kapott, a ssagények nem kis Őrömére. — Ami jegyesével Strachwitz Adalbert gróffal való viszonyát illeti, téve* a lapok azon állítása, mintha az utóbbi időben rajongásig szerette volna; s amaz ujabbi fényes házassági ajánlatot sem „szerelme'''' miatt utasította- vissza; Becsületessége kény-■zeritette a visszautasításra, mert szavával és szerződésileg le volt kötve a grófnak, kihez csak akkor ment volna, férjhez, ha az határozottan ki vánta volna Nyári barátanknak maga mondta, hogy a könnyelmű, tivornya életű grófot meg-utál:a,de szava becsülote köti hozzá. Az esetleges lakodalom utáni napon ó rögtön megvált volna a gróftól. De ez a haszontalan ember, aki ily nemes léhkkel játékott űzött a gyerkőcsmódra hunyászkodot meg a grófi, de koldus rokonok akarata előtt; hogy a művésznő egyen kénytelen elkövetni a nagy kárpótlással járó azerződésbontáat, oly váddal illette, mely egy becsületes magyar nőt a biztos halálba kerget. As ot''a-ni prot. lelkész is ast hangsúlyozta búcsúztatójában, hogy a néme tszüz hasonló helyzetben a sírásban és imádsábban k..-esett és talált volna vigaszt, de a boldogult tüzesvérü magyar volt, ki gyorsan érett tervét rögtön és habosás nélkül hajtotta végre. A német leikéss szarni jellemzők a német nőkre! Háta grófocska meg aat hitte, hogy Erdősy csupán színésznő, ki a vád súlyát nem fogja föl s talán kaczag fölötte. Igaz, hogy az a vád sok esetben jogos a színpad bizonyoskönnyed gondolkozású nő-köreiben de ez uttai — fájdalom! — ártatlan virágot étintett ós tört le. A kedélyek Berlinben még nagyon izgatottak s az ügy még nem tekinthető befejezetnek ; szept 17-én több rendbeli párbaj elé néztek még. Hogy azóta történt-e valami ? ujabb tudósítástól várjak. — Tűz volt szept. 19-én délután, a Magyar- u czában. Leégett Strober nevü földműves lakháza, pajtája s egy szénakazal. A tűz keletkezésének oka ismeretlen. Tűzoltóink derekason működtek s igy sikerült nekik a tűz terjedését meggátolni. De a földmives-osztály úgy ez alkalommal, mint a múltkori (a Garay-utczai tűz) alkalmával feltűnő közönyt tanúsított. — A járvány kórházak fölállítása iránt mindenütt erősen buzgólkodnak. Nálunk is állítottak fel egyet s most már be is van rendezve. Van benne 4 ágy, a szükséges kézsletekkei. Az ápoló már elfoglalta ott hely ét. Éppen az iránt akar-tuuk felszólalást írni, bogy ez a járvány hórház, ha a kolera epidemikus jelleget ölt, nem lesz elégséges: s ime „Veszprém a laptársunk hifii kötött olvassuk, hogy "Nagy-Kanizsa város is épített nagy költséggel egy nagy jdroánykórházat, mely járvány idején sem tett szolgálatot, mert a legszegényebb ember is inktbb eltitkolta a betegségét éa meghalt, hogysem a jirviny-kórhtzba kivitette volna magit. Ezt tapasztalva a hatásig. a jirv<ny kórhizból kaszimyit csini.lt." Igy van ez szóról szóra az említett lapban. Nem tudjuk: honnan merítette! t. laptársunk a fenti adatok t; mi előttünk az egész olyan újság, melyről csak azt tudjuk, hogy nem történt meg. Mert hát városunknak van egy óriási közkórháza, meg van óriási honvéd-laktanyája ; ezután épül majd egy szintén óriási kaszárnya a közös hadseregbeli legénység számára ; de a járvány-kórháza bizony csak akko-rácska, mint valami országúti bakterház. És mi attól tartank, hogy a járvány kiütése esetén a már fölépült, de még el nem foglalt honvéd-kaszárnyából kell majd hamarjában járvány-kórházat rögtönözni. — A fertőtlenítést nagyon hanyagai vagy egyátalán nem is tetjesitik városunk legnagyobb részében. Ellenőnzés-sel talajdonképen a rendőr-tisztviselők vannak megbízva ; de ezek annyira tnl vannak terhelve, hogy kellőleg azt nem teljesíthetik. Est mi is belátjuk a éppen azért azt ajánljuk a közegészségügyi bizottságnak, hogy válaszszanak maguk kösől minden kerűiet ssámára egy vagy két desinfectőrt, kik a festőtleni lést a lehető legszigorúbban teljesíttessék ellenőrizzék. — A „Katbolikus népbarát" czimü lap szerkesztősége részéről főikérettünk a következő nyilatkozat közzétételére : „A "Kath. Népbarát, czimü a általunk féléven át fentartott és szerkesztett lapot ezennel végkép baszüntnek nyilvánítják. F. é. augusztus hó folytán kiadott ntolsó számában ugyan abbeli reményünknek adtunk kifejezést, hogy okiober l-ével ismét folytathatjuk kiadását, de azon óhajunk és törekvésünk, melynek teljesülésére e reményünket alapítottuk, hajótörést szenvedvén, ilyként a biztos anyagi bukásba vezető küzdelemtől visz-azalépünk. A lap azon tisztelt pártolóit, tik félévnél hosszabb időre fizettek elő és kárpótlást kiváunak, kérjük: szíveskedjenek aat velünk egy levelezőlapon tudatni. Azokat pedig, kik még negyedvagy félévi megrendelési öszszeggel hátralékban vannak annak mielőbbi szives beküldésére kérjük, hogy belőle, legalább az esetleg felmerülő kárpótlási költségeket födözhessük. Nagy-Kanizsán. 1886. szept. 20. Ha jgató Sándor, éa Szalay Sándor, mint a megszűnt „Kath. Népbarát" cimü lap, volt felelős szerkesztői és kiadó-tulajdonosai.*) — A czimbalom ma Ugadhatlanul egyike a legkedveltebb 8 legfelkapottabb hangszereknek. Sokáig nem jött divatba, bár zengő-bongó hangjával mindenki előtt kedves volt, különösen pedig meg. felelt — legrégibb idő óta — a magyar kedély mélabús hangulatának. — Mióta azonban Liszt F. zenekirály és első rendű társai — ujabb beosztás és rendszer mellett— még sálon képesnek is találtak, azóta oly nagy tért hódit m agának, hogy férfiak, nők egyaránt iparkodnak mivelni, s maholnap a legelegánsabb s legkeresettebb hangsaerré fogja magát kinőni nem csak hazánkban, de a távol külföldön ía. Nagy érdeme <jan e tekintetben Schunda Vencsel József udvari hangszer-gyárosnak, (Budapeat. Magyar-utcza 26 sz.) ki azt mindinkább tökéletesíteni iparkodik agyannyira, bogy a kik a mait országos kiállítás alkalmáVal hangszerein a Pintér testvéreket játszani hallották, nem egy hamar fogják a czimbalom hatását elfelejteni. Ugyan csak érdeme a „Czimbalom-iskola" kiadása is (ára (• Azon > t. laptársainkat, kik e nyilatkozatot a .Zalai KOsIöny" utján kézhez veszik — kérjük, hogy azt egész terjedelmében közölni szíveskedjenek Szerk. 4 frt 50 kr.) mely lehetővé teszi a rendcseres, alapos tanulást, e néhány füzet kedvelt népdalokból, átírta Állaga Géza. — Mindezekről a mult érben már hoss-ecabban is mogemlékezlünk lapunkban. Az ajabb füzetek (nevezett azersőtől atirva már Rózsavölgyi és társa (Budapest) ismert zenemű-kereskedésében jelentek meg, a következő tartalommal: (I-ső füzet) „Volt nekem egy szép kedvesem, " „Tizenhat esztendős én még nem voltam," „Szeretlek én egyetlen egy virágom," „Megérem én azt az időt," — „Káka tövén költ u rucza," — „Nem hallottam volna ily bus harangszót," — „Ereszkedik le a felhő," — „ Ég a kunyhó, ropog a nád," — aKék nefelejcs," — „Üdvözlő," (Svastics Jánostól) — „Hej be fényes csillag ragyog," — „Hogyha körülölelem." — Ara 1 frt. II. füzet: „Azt olvastam az éjszaka" — „Patak partján csipkebokor," — „Árva vagyok, nincs öröme szivemnek," — „Jogász gyerek este megy a színházba," — Rózsa, rózsa, piros rózsa," — „Le az égről hull a csillag," Érted, érted," — „Irigylem az egi madárt," — „Hogyha majd a földben nyugszom stb. összesen 16 db. (ára lfrt. 20 kr.) Mindanyi könnyű modorban gyönyörű futamokkal, mondhatni művészien áttéve, melyekből elég csak egyet ia hallani, hogy valaki a czimbalomtanu-láshoz kedvei kapjon. Melegen ajánljuk as érdekeltek figyelmébe. A füzetek, kaphatók Nagy-Kanizsán is: Wajdits József dúsan felszerelt hangjegy-és könyvkereskedésében ia. a kiszabott árakon... — A „Budapesti Hírlap1'' az uj negyedévben, mely most kezdődik, érdekes regény-közleményekkel fog szolgálni olvasóinak. Először is megszerezte kiadási jogát Ohnet György a nagyhirü francia regényíró „Akarat" cimü legajabb regényének, mely egyszerre fog megjelenni Párisban, egy heti lapban,.s Budapesten magyarul, a „Budapesti Hírlap"-ban, Oh* net György regényei, a „Vasgyáros", „Serge Panine", „Lise Fleuron" stb. Magyarországon is közkézen forognak, s ó nálunk mostanság a legnépszerűbb franczia iró, s méltán. — A másik meglepetés Rákosi Viktor (Sípulasz) egy kötetes hutnoriatíkus regénye lesz mely nagy haladást mutat első regényéhez képest, noha ennek hatáaa alatt írta már igen kiváló kritikus, hogy „Rákosi Viktor nemsokára oly humOriatikus regenyeket fogí rní, melyek után csak agy töri magát az olvasó-közönség." — A Popp féle Anatherin szájvíz több mint 40 év óta rendeltetik a legkitűnőbb orvosok által, köztök a boldogult Oppolcer tanár által is. Dra-sche tanár is ujabban nagy eredméuy-nyel alkalmazta a bécsi egyetemes kórházban, ngy szintén Schnitzler tanár is a száj, nyak, foghus és szájpadlás betegségeinéL — És ezért sokak számára a Popp-féle Anatherin szájviz, mely kapható Nagy-Kanizsa minden gyógyszertárában, pen olyan biztos gyógyszer mint né^kü-lözhetlen óvszer lett és lesz mindenkinek, ki azt a száj, torok és foghus betegségében használta. Egyidejűleg figyelmeztetünk e szájviz szédelgő és gyakran káros hamisításaira, melyek gyakran a kezelő orvost is megcsplják. Minden eredeti palaczk nyakán ott van a védjegy, mely az eredetiségről tanúskodik. — E gyógyszer rendkívüli tekintélynek és eVeijedésnek örvend az oszrák határokon kívül és egész Európában sőt Amerikában és Ausztráliában is vannak csodálói Figyelmeztetjük továbbá Popp J. G. cs. kir. udvari fogorvosnak anatherin fogtapaszára és növény-fogporára, mely igen alkalmas és híres fogtisztitó szer. — A szokás hatalma az embernél oly rendkívül erős, hogy csak is igen nehezen lehet azt megtörni. Mindamellett azt tanácsoljuk mind azoknak a kik makacs székrekedésben, aranyeres bajokban stb. szenvedve Ehabárbarát, keserűsót, sulzbergi csöppeket stb. hashajtó szereket használtak: hogy tegyenek egy kísérletet Brandt R. gyógyszerész svájezi labdacsaival s meg fognak győződni azonnal, hogy a svájezi labdacs minden hashajtó szerek közt a legjobbb. Gondosan meg kell nézni, hogy a Brand R. gyógyszerész svájezi labdacsainak minden dobozán (egy doboz ára 70 kr. a gyógyszertárakban) meg van-e fehér kereszt vörös mezőben s Brand R. névaláírása ? Minden más fajta csomag, mint nem valódi, elutasítandó. 1886. SZEPTEMBER 24-én IIUN0SZÖTÖD1K ÉVFOLYAM MOLL SEiDLITZ POR Tavaszi gyógyitás Nyári gyógyitás Öszi gyógyitás Téli gyógyitás pCQU volArlí ha n,inden dob°lon » GT^rjep0^ L/ban VttiUtllj M MOLL A sokszorosító czég nyomata látható. Ezen porok gyors gyógyhatása makacs gyomor- és bélbetegségek, emésztési Dehéxségek, altestbajok, gyomorgörcs, dognlá». májbaj, vértolulás, aranyér és a legkülönfélébb nöt betegségek ellen évtiaedek óta folytonosan uörekedS elis-merénb-n rés*e»flL — Egy eredeti dobos hasanálati utasítással 1 Ért. Raktárak Magyarország minden cevcieteaebb gyógy»lertá- rában C«»k Moll-féle késsitmény kérendő. MOLL A. gyógyszerész cs kir udvari száiUté. Bécs, Sta dt Tochlanben 9. Naponta szétküldés utánvét mellett. 2 doboznál kevesebb nem küldetik Köszöaiirat MOLL A. árhoz Béosbea Ülő foglalkozásomnál fogva az ön Moll fele Seidlits porai ig"n jó hatást gyakorolnak; ismerem ezt egyszer s mindenkorra s k.vánok érte «xivély s .Isteu fizesse meg''-et ezek a gyomrot jóvá és fót könnyűvé tesaik. T^ateUtiel Steiaka Jan. F. lelkész Hounetschl agban MOLL-FÉLE FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ Legjobb bedörzsölő szer fcSssvéay, zmz és minden meghülési betegségek ellen. Csak valódi, hamir.den üveg MOLL A. védjegyét és aláírását viseli. Koszvény, c»uz, mindíunemü .eatszaggatás és bénulásnál; burogatás alakjában minden sérelem ét «elméi, dugat atok gyulladAsáuál. Belsőleg viszel vegyit.e rögtön rosszullét, hányás, kálika és hasmenésnél. Egy üveg ára baazaalatl atasitással 80 kr. o é Baktárak az ország minden nevezetes gyóyazertár és ásványáru kereskedésben Csak Moll-féle készítmény kérend. MOLL A gyógyszerész cs. kir. advarí szállító Bécs, Stadt, Tncfclaaben 9 Elism trés MOLL A. gyógyszerész árhoz Bécs. , y Kitűnő Moll-féle franczia borsz«sx ¿8 sója vidékemen hihetlenfll működik. Küldjőj nekem 50 üveggel, mivel az emberiség segitaégéreké zletet óhajtok tartani m»K*mDál Mély tisztelettel 2720 6-52 , Hanoi, lelkész Micholn^bar, NESTLÉ HENRI GYERMEK TAP-LISZTJE Tökéletes tápszere csecsemókoek és gyenge gyermekeknek. W Egy doboz go U:r. Disz ok-levél. ARANY- %a ■ „ Számtalam |É R M E K áfeg^ bizonylatok ''öbbféle elsőrangú orvosi kiállításból. \ tekintélyektől GYÁRI JEGY NESTLÉ 1INRÏ S0RÏTITT TEJI W Bgy doboz 50 tar. H JBöraktár 0sxtr -Magyar o r sxág rèsxère: v B E R L Y A K F. Nagy Kanizsán : SS*1«® JÓ'',eí 6* Ro,enf,''1<l Adolf kereskedőknél és Magyarország összes gyógy-o —IU szertáraiban. FEICHTINGER J. íio-növelde intézet Harrachgasse 3-5 Gracz. - Ezen intézet több magán tanodával van összeköttetésben és a város legszebb és egészségesebb részén van, valamint igen jó tananyaggal rendelkezik. Felvétetnek oly fink, kik tanulmányaikat az ezen intézettel összeköttetésben álló tanodákkal • végezték, vagy kik közép iskolát látogattak valamint a kereste akadémia tanulók is. Az intézetben felvett ifjúság felett minden tekintetben igen gondos felügyelet van. BesxelheCni naponta 11-12 ig. Feichtinger József 2868 1—2 ZALAI KÖZLÖNY nnmmmnm: A legjobb czigaretta-papir a valódi LE HOUBLON franczia gyártmánya. Cawley és Henry párizsi UuinxAioktíH óva tik 1686. SZEPTEMBER 25-én E*rn papir megvizsgáltatott Dr. JJ. I''ohl- • llr. E. Lndvig, I>r. E. Lippmaan bécsi vet gyéaseti tanárok álul, kik a legjobb ajánlató , adták, ugy a kitűnő minőség, valamint az egészségre nem ártalmas ti»zta voltáról, s hogy [ mint ilyen, * maga nemében egyetlen. i Company HUS KIVONATA Csak akkor valódi, Ä''ÄÄ fr^^ Central Depot tfer Compagnie Liebigfür Oesterreich-Ungarn: CARii BERCR i ősL BoflMeii. wiEtti, volizeile9. Kapható Nagy-Kanizsán: Rosenfeld Adolf. Fessehofer József, Marton és üuber, Prezlmayer és Deutsch, Marton Adolf, Mándák Gy- gyógyszerész, Belns József gyógyszerészeknél. 2871 1—6 AFWWWWWWUWyWJWJVUWJV SWADLO FERENCZ OOOOOOOOOOOOOOOOODOOOOOOOOOO o Bfikmakk árverési hirdetmény. q A rasziayai urodalom részérói ezennel közhírré tétetik, q miszerint az 1500 hold területen levó bakmakk a raszinyai, q perkoti és segovínai erdőkben folyó óv 1886. szept. 19 én 3 q érakor délután az urodalom irodájábán nyilvános árveré^n el fog adatni. A többet igérófc elónynyel vannak. / Raszinyán, Kaprocza mellett. 18 86. szept. 9-én. 2870 1 — 2 Ax urodalom igaxgatósága. xxxxxxxxxxxxxx*xxxx xxxxxxxxxxxxxxxxxxx Az Equitable életbiztosító társaság Nev Yorkban alapíttatott IS59-bea Biztosítási tőke i88S. deez. 31-én 911-212.527 írt atársasagagjoea,, „ „ 169.411-138 írt. az 1885. évben kötött uj biztositások összege 244.829,014 frt. Az egész nyeremény a^ biztosítottak közt osztatik szét. Minden kötvény három év mnlva megtámadhatatlanná válik. Du-tán uli kerület vezérügynókarfge. BUDAPE§T£.\. VII ker-, alsó erdő-sor 3. szám. « Ajánlj- szabadalmazott, zajtalan, önműködő xárrediinyrit hullámzott «néllemezből ; továbbá srabadalmazott B»*icek és Br-czk» féle töltő- é-» szellöztetési kályháit, valamint k«zpontf"füté-berendezéseit, aaj«i asabadalma sze rínt, egy v*gy több helyiség szároára-mely utóbbiak különösön uj épületeknél, iskoláknál, kórházaknál sib. szellőztetéssel, vagy szellőatetés nélkül igen czéiszerüen alkalmazbatók* Ajánlj- továbbá valamennyi az épitéi szakmába tartozó munkáit, úgymint: épület-, mft-, éá szerkezeti lakatos tégal és vakolat felható gépeit kovácsolt vasből munkáit. Miatakártyik és költségvetések ingyen é béraeztve 2804 17-52 S < ■■ % î Ï S V / 2771 23-* 1Fischer Sándor urnái Nagv-Kanizsán. im. u. XXXXXXXXXXXXXXXXXXX g Árverési hirdetmény. A legjobb éa legszebb harmonikák egyéb senettserek és csakis Jo i. N. Trimmelnél BÊC3, VII. Kaiserstrasse 74. Harmonikák s < gyéb aene-Sszerek árjegyzéke ingyen ¿a bérmentve lOOO-ooooooooooooooooooooooo 0 o o o o ü o o o o o o o o o o o Perlak község képviselő testülete részéről közhírré té tetifc, miszerint a község tulajdonához tartozó haszonvérelek f évi november hó 8 án reggeli 9 órakor nyilvános árverésen a község házánál haszonbérbe ada;ni foguak u. in : I. Ital mérési illeték szedés (regale jog) . . . 5000 frt. II. Az átjárásnál ottoki csárda...... 500 frt. III. Skerjaki csárda.......... 100 frt IV. Vásári helypénz szedés....... 500 frt. V. Halászat............ 20 frt. VI. A drávai rév..........1500 frt. kikiáltási ár mellett. VII. Lámpa kivilágítás — árlejtés utján bérbe adatn- fog. Az árverési feltételek a községi irodában bármikor megtekinthetők. Kelt Pef lakon, 1886. évi szeptember hó 8-án. Mdlek Intván 2876 l-l ^ biró. Q 2876 l-l ooooo V ooooooooooooooooooooooo lananitnia Igggjft és jgjjaatjjl) szépirodalmi tepes hetilap. A „Képes Családi Lapok" 1886 október elsején kilencedik évfolyamba lép. Lapunk életideje a legkézzelfoghatóbb bizonyíték arra nézve, bogj a hazai caaládoknál befogadott kedvelt baráttá le t a a legnemesebb örömmel mondhatni, hogy a .Képes Családi Ltpok" térfoglaláaával sok két*sbe-osü selejtes tartalmú, kfilönöaen külföldi olvasmányokat szorítottak le a családok aaatatairól, melyek réaziot hiu Ígéretekkel, részint nagy hanggal folyton kísértenek megvesztegetni a baaai közönség jóhiszeműséget. Lapunk tartalmára néave a kiadó éa a eaerkesztőaég veraenyezm fognak a buzgalomban, hogy továbbraiafokosott mérvben kiérdemeljék a közóoaég elismerő támogatását. Kösölni fog jeles eredeti éa fordított költeményeket, b-ííí«^0110''-rajzokat, népiamei, szépészeti, egézsségUní ozikkeket; a rohanó idővel tar-tand mind-n irányban. Heti tárcsák, adomák, api óságok, hírek talányok atb. stb. fogják élénkíteni a lap tartalmát és ason leszünk, hogy a szövegbe nyomott képei alegjeleaebb külföldi Upokb\n közöltekkel kiállják a varsmjt. A.képea Családi Lapok'' ejéfi/etési ára: Egész évre 6 frt. Pélévra 3 frt. Negyedévre 1 frt 50kr ■V Előfisetésekct elfogad minden baaai köoyvkereakedé.. Mutatványszámokat küld ingyen és bórmentesen. A „KÉPES CSALÁDI LAPOK" ÜaiÓlnT&tala Budapesten, ■V IV. kerfllet, papn«velde-utcza 8 saám alatt. Wai/Ktm lf»jt*4 ItrnHMWtvnmAAiAhfl A '' .0 Minthogy az általütik árverés folytául kladáHra hirdetett, szt.-lőrinczi, istvándii vendéglők, W t _ . , f ugy a nngy vatyl korcsma időközben kiadattak, f. hó 28-ára csak az istvándii vásárhely pénzszedósi jog bérbeadáea kerül árverésre ; '' / Kiváló tisztelettel: SHt.-lörlncHl urodalom fObémöksége. |
