Zalai Közlöny 1886 049-052sz december.pdf

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	13.01 MB
Keltezés:	2023-05-26 13:21:50

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	299
Megtekintések száma:	501
Leírás:	Zalai Közlöny 1886. 049-052. szám december Zalai Közlöny A nagy-kanizsai „Kereskedelmi Iparbank”, „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet”, a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület”, a „nagy-kanizsai tiszti-önsegélyező szövetkezet”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara" nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap. 25. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: XAGY-KAMZSA, 1886. Deczeniber 4-èn i i 49-lk: szám Huszonötödik évfolyam. / Előfizetési ár efcész évre . . . 5 frt-- fél évre .... 2 írt :>0 kr aejcyeáévre ... 1 írt 25 kr Egyes szán 10 kr. HIRDETÉSEK 8 hasábos petit<orbau 7. mísoilszor 6. s minden további sorért ó kr. NYILTTÉRBEN soronként lü krt''-rt vétet:.ek í. 1 Kincstári illeték minden egyes hirdetettért 30 kr. fizetendők. I I A nagy-Ic nizsai „Kereskedelmi Iparbank% a „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó-egylet, a „nagy - kanizsai Jcisdednevelö A. lap szellemi Iészét illető közlemények a sze<k> sztőséghez, anyagi részét illető közleményei pedig a kiadóhivatalhoz bérmentve ictéxendok : yagy-Ka nizsá n takrékpéi:»tiri épület. Bérrr.pntetlen levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek egyesületa „nagy-kanizsai tiszti-önsegélyző szövetkezet \ a z soproni kereskedelmi s iparkamara0 nagy-kanizsai külválasztmdnyának hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Faiskola-alapítás. Multczikkemben kifejtettemaz alföld befásitás kérdését, hogy a zmegtőr-ténhetnék anélkül, hogy valami nagy befektetés és különös apparatus mozgásba hozatala szükségeltetnék. Természetesen agybuzgó férfiakra tá-'' maszkodtam e kérdés megoldásánál. Ha már most ezek az úttörők még némi pénzsegélyben s elismerésben az , államtól vagy a vármegyétől ré: szesülnének, akkor 20 év múlva sok helység képe be mcgváltoznáő. - Tudom: a sceptikusok azt hozzá fel, hogy igen szép ez papiron. de az életben vajmi nehéz az ilyesmi keresztülvitele. Feleltem reá, hogy minden ktzdet nehéz, s vajmi rosz katona az, aki az ágya-dőrgéstól már megfut ; bizony küzdés az élet, de még kü/.désteljesebb az élete annak, a ki valami sikert akar felmutatni. ^ Dehogy a tárgyra térjek, szüksé ges megjegyeznem azt,hogy az illetőnek jó türelme legyen, a kitűzött munka elvégezésére. A faiskola alapítása im következőkép történik. Az illető község, a hol a faiskola létesítendő, kijelöl egyes- darabot, de a kijelölésnél olyant válasziunk, mely az előirt fel tételek nék megfelel; u. i. nem «.zabad^anna^ oly nyilt helyen feküdnie a hol a szelek keresztül-kasul járhatnak, de viszont oly helyen k se, a hol a lég megszorul, mert az előbbinél, évenként számos ojtvá-nyok lesinek kitördelve, mig ez utóbbinál pedig elvastagulnak. Ez tehát igen fontos, hogy a talaj nedves legyen, de semmi esetre ne legyen a föld árjának kitéve. Ha eset-• leg ilyen volna, akkor &z alagcSÖve-zcs utján kell segíteni. Ami pedig a legfontosabb: elég humánus tartalommal birjon, mert e nélkül a vegeta-czió gyarló lesz. A f>ldnek jsem túlságos kövérnek, sem soványnak nem szabad lenni, mert, ha túlságos kövér, akkor áfák, melyek ily helyről lesznek ültetve más talajba — szerfelett megsiulik azt. De viszont nagyon sovány se legyen, mert akkor nem fejlődhetik kellőkép ki. 5a nagyon sovány, akkor igen helyes megtrágyázni. jól elkorhadt trágyával. Csinos a faiskolán^, ha eleven kerítéssel vesszük körül, illetve éiősö vénynyel. E czélra leginkább megfelel fűzfa, galagonya, juhar ned jves helyen, szeder, thuja, gledetchia stb. száraz helyen! Ez utóbbinál az a rosz, hogy hamar feikopaszodik. Ha talán éppen oly helyet kapuuk mely a szélnek igen ki van téve ugy nincs más hátra, mint a szél ellenében fakat ültetni, hogy igy némileg a szél erejét megtörje. A földet megforgatjuk vagy mélyen felszántjuk, azután szépen elegyengetjük, táblákra felosztjuk, a tablákat viszont ágyakra. Az ágyak szélessége 12Ü t/m. legyen. A táblák 400J c/in. területének tehát hossza és széle 20 c/m. A fóut lehet 3 —4 m. széles, mellékutak, melyek a főúttal parallel futnak, 1—2 m. szé-lességüek lehetnek. Czélszerü a faiskola körül ranatot hagyni, mely 1 m. szélességű lehet, nem különben a fóut két oldalán szintén ily rabatot kell hagyni, mely 100—140 cmnyi '' szélesség közt ingadozhat. A raba-tokba 8-10 cm.távolságra törpe gyümölcsfák ültethetók, melyek közé ismét szőllő. ~ Mation Géza kertész. Karácsonyi kiállítás. „Az orsz. képzőművészeti és az orsz. ipaémüvészeti társulat az idén együttes kiállítást rendeznek a műcsarnok helyiségében.6 Ily közel ménvt hoztak a napokban hozzám „szives közlés vég»tt" a szerkesztőségbe. Másnap alig hogyv a közlemény megjelent,1 isoaáí-egy szolga toppant be egy levéllel. Felbontom, olvasni kezdem; »^íeg^ivó a Kará-csouyi kiállításra" . , . . Eugyan gyorsan ment gondoltatü magamban és már-már előakartam jegyezni naplómban a kiállítás megnyitasáuak napját, midőn a szemeim a következő sorokon akaptak meg: „Van szerencsém értesíteni, hogy Dorottya utcza 1. sz. alatti helyiségeimben hazai és külföldi müipari tárgyak-'' ból és újdonságokból karácsom kiál-í litást rendezek melynek szives meg-í tekintésére és ismertétetésére felkérni bátor vagyok. Tesjes tisztelettel: Kertész Tódor." Ez tnir más; Tehát ez még nem a műcsarnok meghívója. Mindazonáltal Kertész ur is sietett egykissé a kiállításával, habár karácson már nincs oly nagyon távol. De ily meghívót, különösen mikor a hazai ipar. és kereskedelem előmozdításáról van szó, el kell fogadni. M.kor az estéli órákban beléptem a tágas helyiségekbe, szemkápráztató látvány tárult elém. A számos légszeszlámpa fényes sugarai ezer meg ezer csillogó, ragyogó tárgytól verődtek viszsza veszélyeztetve látó érzékemet. A helyiségekbetí^föl és alá hullámzott az előkelő közönség: takarékoskodó papák, kedves mamák és rózsás arczu „bébék" képében. Engem maga az előzékeny főnök fogadott. kinek mozgékonysága és mindenre kiterjedő figyelme már csak nem közmondássá vált. Azonnal karon fogott és körülvezetett helyiségeinek labirintusában, melyből, — ha egyedül hagy — nehezen találom meg a kijárást. De hogy magáról a kiállításról szóljak, az való- ban a főváros egyik nevezetescégé és megérdemli a megtekintést. Hogy mit lattam itt, azt nehéz volna egy tárcza keretében megirni; de azért kísérletet teszek lega ább gyenge vázlatát adni az ott felhalmozott mûiparczikkt-knek, melyeknek árai egy forinton alul kezdődnek és 600 forinton felüí vég ödnek. Első sorban szemembe tűntek a kiállított praktikus, uj találmányok & háztartás, játszó- és étkező-asztal, iró do háuyzó- és munka-asztalok berende zéséuél. továbbá a jelenleg nagyked veltségnek örvendő renaissance, roc-cocó izlésü és keraldikéi faldiszek, fafpajzsok, tálak, fali- és kandaló-órak ; ez utóbbiak kőit iáttaia egymás mellett két órat, melyek közül az egyik nickel keretű, nagy felköltö óra 3 frt. 80 kr., a másik egy gyönyörű roccoco ízlésű cuivre-poli óra, a hires Carrier Beleuse model-leur tói 380. frt. volt. Gyönyörű vázak, köztük két darab hatalmas perzsa rézváza, valódi remekmüvek. Ugyan ilyenek a valódi indiai, khmai stb. gyönyörű művű berakott edények és egyébb eszközök. Egy gömbölyű, piros- pozsgás arczu, zöld nyitásos kabátu nri ember — nyilván vadász — szinte hízott a lovagló- és vadász sport osztályában mikor oda beléptem. Itt a vadászat, a lovagló, korcsolázó és egyéb sport eszközeinek oly páratián, gazdag és érdekes gyűjteménye van felhalmozva, mint azt még se hol sem láttam Ez osztálynak mintegy ellentétét képezi a pipereszobák és szallonok osztálya, melyben oly kedves illat tárul elénk, mintha egy szép asszony budoirjába lépnénk. Virág- és album-asztalkák, állványos albumok, akváriumok, névjegytálak, kaszettek, bonbonierek, kaczér toalett asztalkák, naessairek, keztyű-(artók, illatos vánkosok és flaconie-rek stb. Közel ide a jó házi-asszo- nyok dúsgazdag karácsony fája van felállítva, mely a legkülönfélébb konyha- és ebédlő berendezésekből áll. Egy másik osztálybi lépve, szemeim az elém tóduló fényö/ömől káprázni kezdtek, mig füleimet kedves gyermekhangok örömrivalgása ütötte meg: .Aranyos mamácskám, ezt a szép babát vegye meg!" — „Gyémántos apus; ám azokat a szép angyalkákat asarom!" — KatU9kám de sok szép van itt! " — Ilyen és hasonló felkiáltások, a sok zsongo gyermek, kiket hozzátartozói alig-képesek visszatartaui, hogy a sok csecsebecsére ne rohanjanak, a ka-racsonyfa díszítésül szolgáló ezer meg ezer ezCUt és aranyszal, csillagok, sziues üveggolyók és csergók, maguktól forgó fénylámpák, kis lámpások, szivarvanysziuü rezgő szá ak, gyémánt cseppek, jégcsapok, c<il-lamló lánczok, csillogó labdak, felnyitható arany-diók, ragyogó rózsák stb. stb. rendkiv >1 megkapó látványt nyújtanak. Ezek között felhalmozva a legkülönféleb gyermekjátékok óriási sorzata, a közönséges karácsonyfától a 20 frtos nickel-karácsouyfa állványig, mely két zenedarabot játszik éi a fab- forgatja, az aprö »Mignon" babától egÉsz a legutoisó divat szerint öltözött és a papát, mamát kiáltó nagy babáig, a sokféle tréfás-, társas- és meglepő játékokon keresztül a baba-szobabutor berendezéséig egész a végtelenségbe. — De nem folytatom tovább. A ki Budapestre megy, az nézze meg személyesen. A kinek nem áll ez módjában, az kérjen egy katalógust, melyet szívesen és szívesen és ingyen küldenek és mely maga is megtekintésre érdemes, 850 ábrával van ellátva és az árakat is tartalmazza. Mercurius. y í r e s a. Kurucz Katicza. (Vig ballada.) ,Yl isten az égben, megver az még téged Megveri két kézzel nagy szentségtörésed ! Kiraboltad szivem zsiványok módjára, I''tdig szivem volt a szerelem kincstára. Tele volt a szivem gyémánttal, gyöngyökkel Kagyögó, tündöklő, égő szerelemmel! Ezt a uagy saerelmet elraboltad tőlem, Vagyok én emiatt mostan veszendőben ? . . .B így padfcszolá el szivének nagy baját S elérte ekkor a nótárius kútját. Egy buczopillantást vet még fel az égre — S Uagrik a kútnak setét fenekere . .. • Segítség... segítség ! letenyei népek! Karucz Katicáit a ku''bil kimentsétek!... Ékként kiabai a helység ven bábája S a faló végéig elhallszik lármája. Megballá ezt Marczi, a jaháaz bojtáijs, - kinek Kati voít .gyönyörű rózsája. Katinak »sereimét aki elrabolta, Mely mi4tt lón annak ily gyászos mivolta. •Marczi a szomorú lárma hallatára l''eczu! felpattan a txamáraak hátára A kútnál leugrik B <n entea egy kötelet Ereszt ie, de nem át benne egy csepp — vizet &ibntz» Raticzát a szép napvilágra S> od.borul néki hófehér vállára. .Megbántam eserszer azt a hűűen«éget . . . Oh, éd.i Kiticzám! csak te órt«d ¿lek! . . ." Ks mert «zára* volt a nótárius ku$a, Ahonnét Kaiiczát a bojtár kihozta, igy történt hxtán, hogy caiUog a arent oltár Meayaiszoüj^.Tólegécy : Kati, Marczi bojtár Bálintffy Bálint. A főispán-beiktatási ünnepély: Zalamegye szék városa: Egerszeg már rég volt olyan lélekemelő ünnepélyességnek szinhelye, mint deczember 1-én. Ekkor volt a főispáui installaao. Ez magában elég fon:os dolog arra, hogy a hétköz napot is ünnt-ppé tegye ;es úttal ped g még restauratio is volt. De maradjunk ciak a onpi-rendnél! Az ünnepélyes istenitisztelet 9 órakor vette kezdetét. A nagy székes-egyház zsúfolva volt néppel. A ¡ssertartás ugy 10 óra felé ért véget a a nagyszámban egy begyült megyei bizottsági ugok a templomból egyenesen »megyeház nagy gyüiéstermébe vonultak. Elül ment a főispán disz-magyarban, mellette Fes-tetsch Tasziló gróf mágnási díszruhában* A gyülésterem annyira megtelt néppel, hogy a kissé elkésetten érkezőknek már nem lehetett bejutni ; azok a lépcsőt árasztották el. A főispánt Gózony L»stló megyei-főjegyző üdvözölte rmek beszédben, mire ünnepelt gyönyörű és Ór.ási hatást keltett beszédben váUszolt. Szerettük volna e szónoki remekek mindegyikét hozni, de est a« idő rövidsége és térünk szűk volta miatt nem tehetjük. Egyébként ugy »e külön-leuyomatban megjelennek és svél fognak küldeni a bi-zot''sági tagoknak. A főispáni beiktatisés ünn<v»esekü 1 tétel u án következett az alispán választás. Két párt sliott szeben : Cs«rián Karolyé é* Csesznáké. A nézet eb volt, hogy akármílyik párt győs, nagyon csekély, szótöbbséggel fog győzni. Az eredmény asonban az el- lenkezőről győzött meg mindenkit, mert Csertán Károly körülbelül 130 szótöbbséggel győzött. A zalaszentgrótbi uj szolgabírói járás szolgabirójává Bottkát választották meg egyhangúlag. Es által meg a novai járás szolgabírói álláaa ürült meg. Erre szavasás utján Vertessyt, a keSuheJyi segéd-szolgabirót választották msg. A választások igen sok időt vetlek igénybe s a gyűlés cak ugy déiután 1 őr tájban ért véget. Ez alatt a megyeház előtt csak ugy nyüzsgött a tisztelegni szándékozók sTeg». A tisztelgés mi .t-egy kéfóra folyásig tartott. Eb ból ellehet gondolni m;ndn»nkinek, hogy mily sok deputatio tisztelgett ott és adott kifejezést a fölötti lelkes örömének, hogy megyénk érdemekbeíT, tettekr>én gazd«g fia''-érte a legmagasabb bizalom, m>dőn királyunk e megye közszellemének őréül, a magyei ügyek vezéréül Svastits Benőt nevezte ki. Az uj főispán te«tiés szellemi szívósságát éa ritka erősségét mutatta, hogy minden depu auóhoz zsenialitásról tanúskodó szép vaUszt io''ézeit. A küldöttségek szóuokainak beszédjét egytől egyig nem hozhatjuk a már említeti okokbói ; de dr. R u e s i c s k a K á I-mán kir. tantelügyelő beszédét, melyet főispán őméltósága is nagy tetszéssel fogadott, közöljük. A beszéd igy hangzott : Mál óiágos Fői - pn ur l Engedje Méi''ós-god, bogy megyei kormáhy»taeUó üunepeiye« órajabao, — Z«imegye kir. tanfelügyelőség«, Zalaegerszeg város tantes üicte s a megye összes tanítói nevében, kifejezést adjak «ivünk Srömének, hogy Méltóságodban, e megye élére annak egy szivbeo és lélekben egyaránt jeles fia hivatott meg. A mély belátás és tapintat, melylyel Méltóságod eddigi hatáskörében, népoktatásunknak oly kiváló jelentőséget biz-loaitotl — tiltják nekem, hogy e percz-ban uj reményekről szóljak. Nem! Mi a multak után nem a remények édesgető látszatával, de meggyőződésünk teljes melegével és bizalmával hisszük, hogy Méltóságod kegyes támogatásával, a társadalom további érdeklődésével s e tankerület 600 tanítójának lelkes munkájával, a nép oktatás-ügyet « szép és nagy megye elsőrangú közügyévé fogjuk fejleszteni. Közügyévé — a szónak nemzeti, művelődéit és humánus értelmében ! Valóban magasztos fel-dal vár Méltóságodra. nrdőn Magyarországnak egy szép és nagy darab földjén érvényesítheti a józan államböl.''seség ama postuL-tumá'', bogy a szabad hazát boldoggá is kell tenui ! É''ényesitheti nem mint ol yan, ki fölvágy, bogy magasan ragjogjou hanem hogy e költői leikül iü államirónkkal szó ják : N -gy hely et foglal el, hogy n»gy kötelességedet teljesnh sen. Nem >s ígérhetik mé''tóbbvt minthogy e nagy k -telességek Küzdelmei kost ott fog bennünket is találni Meltósagodat tettek mezején; olt fogláini a zászló aU-t melyre láng elkü közoktatási miniszterünk maga irta a neveié« jól betöltött feladatának bárom eredméayét; e nemset boldogulásának három feltételét: as értelmet, vagyont és egészsegetl Most pedigengedje Méltóságod, hogy mint e megye népoktatásának vezére és őre, pálvájokat szerető tanítóim sorsit kegyes indulatába kérjem. Engedje meg, hogy e komoly és nagyfontosságú ünnep hivatalos keretében is — szivem odaadásával kérjem; maradjon mint eddig volt — a tanítók őszinte s lelkes barátja. Lesznek Méltóságod életének a mi ragaszkodásunknál ragyogóbb kitüntetései; de a nemzeti művelődés 600 apostola igaz szeretelének és mély tiszteletének polgári díszét nem homályosíthatja el egy élettörténet fénye sem. Isten áraszsza Méltóságodra bő áldását!" * A tisz''elgések 3 óra tájban értek véget a ekkor kezdetét vette a bankett, -z »Arany bárány" szállóban, hol csupán a megy-i bizottsági tagok vehe- tek résztj Este a „Zöldfa" vendéglőben azután kÖzos vncsora volt. Itt sok jeles felköszöntőt lehetett balUní s ezek közt nagy letszeslilt Tu-boly Viktor irótáraunk következő verses tO''.sztj* ; Ki megyénk szolgál atábau Mindig bátran lépett elő — Kőispáni székében ül Érdem szerint tí v as tics Benó S hogy benne küzdelmek közt is Akarat volt és tettető; Megmutatta ssamialanszor Megyéjében S vas tics Benó! A „fortuna" — szekerében Ritkaság ily magas tető! Okosan ült benne, tehát Elérte astSrastics Benó HUSZONÖTÖDIK ÉYFOLYAM ZAL''AI KÖZLÖNY 1886. DECZEMBER 4-én látom! Itt átvett« birodalmát a buta gőg; az üres büszkeség; a műveletlenség. — Itt ások vezetnek, akiknek vezettetni kellene; az érdem, a coüvaluég a szeretet és kedély pedig hűtőik ét eloujik, mert éppen azok, akik női eréoyekben tündökölnének! atoliók, s akik szeretetet lehelnének és éie e'', 1-galal vannak! Oh sors ase-kere mikor dőlsz fel egyszer már, hogy teljesednék be a jósige,, hogy az utoUók lesznek elsőkké! De nem ex lehetetlenség! minél alantabbról való vagy, annálinkább feszitst, minél kisebb uraság, vagy annáijobban nagy képüsködjél: — ez a divat Ha véletlenségből a franczia négyesben — összekerülsz egy komabcillussal — huzd visszakezedet, és ha nyersz a bazalika sortjegyeken, hadd itt az egész Magyarországot éj fuss Párizsba — mert te most már nem, vagy Jember, hanem bankár és ur ! Stegény emberek, szegény társadalom, betegek vagytok, gyógy uljatokjmeg-zsidó, keresztény, ember, asszony, gazdag szegény legyetek először emberek — Értitek: mit tess jó embernek lenni ? — Azután, ha megtanultatok annak lenni, akkor tudom, hogy alázatosak, jók és tist-ták ih lesztek ; ha pedig Úszták és jókká változtok akkor — nem fog beteg lenni a társadalom, sem az emberiség. Neveljétek azért anyák jóknak és ! erkölcsösöknek, tisztáknak gyermekeiket A tiszta erkölcsiség mellett nem fog fel-burjánozni az üresség, az erkölcstelenség szokásokban, illemben és szivbeo, s az aki megérdemli pokolra vettetik s az igaz érdemé lesz mindig a korona ! Kanizsai nők. ti pedig tejisetek ki egymás iránt több szeretetet ; s gyakoroljátok szivetekét az erényekben e» a jóságban, lelketeket a műveltség előmot-ditásában ; gyógyuljatok ki gőgö-tökből és büszkeségiekből, mert ha megtagadjatok nőerénytek alkotrészét : a férfiak kifognak nevetni benneteket s ami nevetséges az : öl ! Budapesti levél. (Kereskedői védegylet. — A király látogatásai.) Valóbm országos érdekű mozgalmat iud''tott mg legutóbb a „Magyaz Kereskedők Lapja" czimu fővárosi tekintélyes szaklap szerkesztősége a kereskedői osztály érdekében. A mozgalom, egy. „Kereskedők védegylete" aiapitását czélozza, mely létesítendő egyletről Eötvös Károly a .Magyar Kereskedők L»pja« legutóbbi szamában kö-vetkesőleg nyilakozik. Ez intézet ciélja a kereskedők számára válságos viszonyok közt segéiyt és lehetőleg biztos menekülést nyújtani. A kereskedő világban évenkiat sok a bukás; vájjon nem volna-e mód taialbató melynek segélyével a bukások megelőzhetők, vagy legalább súlyos következményeik kónnyithetők volnának? E kérdé» érdemes arra, hogy ''ele a leg jobb elmék fogiálkozzanak. Én is foglalkozom vele. Ama derék férfiak bizalmat kiknél az sszme felmerült, nemes kötelességemmé tette, hogy e nagy kérdésre én is törekedjem az okos ós czélszerü feleletet megtalálni „A hitelezők védegyle e évek óta fennáí; Némi javulást ez egylet működése idézett is elő a viszonyokban. De nagyon csekélyét. Se czélja, se eljárási módja, se eszközei nem kielégítők. Ez egylet mükftdése hasonló a tűzoltók működéséhez. Tudnillikh» már kiütött a tűz: az; eliojtani és a tűzből amit leh»t, megmenteni. Nemes czél ez is, de czél-szerübb volnt oly intézkedés, mely elejei veszi a tűz kiütésének és ha azt megakadályozni mégsem lehetett, lehetőleg ká--pó ólja a károsultat. Ily czélt tüztünk ki magunk elé a kereskedői védegylst felállításával. Egy bistositó intézet lenne ez a kereskedői világ elemi csapásai : a bukás ellen. A kereskedőt válságos viszonyok közt három veazé''y fenyegeti. Az egyik veszély az,mikor a bukásra nincs ok és szükség, de a pillanatnyi fizetési zavar azt mégis előidézheti. A második az, midőn a passzívák felülmúljak az ,aktívákat; ily esetben gyors és okos kiegyezéssel a hitelezők megkaphatnák aranylagosan az egész aktívát. A harmadik veszély az,ha a bukás törvényes formák közt tényleg kiű<. Ily esetben a tömeg megmeotése a hitelezők részére is a csődnek rögtöni befejezése kívánatos, de egyúttal tehető is. A kereskedői fenyegető eme veszélyeknek óhajtjak mi elejét venni s ekként évenként milliónyi vagyont megmenteni nagyszámú becsülésre méltó családot, nevet és czéget Az érdeklődés ez eszme iránt már is nagy és élénk. Még nagyobb és élénkebb less kétségtelenül egés •. addig mig az intézet felállítva nem lesz. S az intézet annál erósebb a a czél annál biztosabb, minél általánosabb lesz a kereskedő világ részvéte érdeklődése." így nyilatkozik Eötvös Károly e kétségkívül nagyfontosságú kérdés tárgyában, melyről az érdeklődőknek egyszerű megkeresésere bővebb felvilágosítást szívesen Nöi társadalmak. Mindig sűrűbben hangzaQak fel a panaszok nőink és társadamuuk ellen — s ebbó! ast lehet köre Itestetni, hogy alig is mozog a Isvél szél nélkül. L-g utóbb is tel hozatott, hogy a nők egyenetlensége, feasessége nemcsak a társas életet, az egyetértést rontja meg, hanem magát a társadalmat is. £1 es igaz ! H. ami társadalmunk korásza beteg, beteg minden, mert ha a férfiakat előítéletek, nézetek, politikai elvek egymástól egy-egy időre el is idegenítik; vannak orvosságok, melyekkel az ily betegségeket megorvosolni lehet — habár én szerintem a c.sinó ilyennek nem ¡s mutatkozik : — de hog» ha a társadalom aovl.sza : a nfii társadalom be.eg, ez oly b »j, amelyet megorvosolni egykönnyen nem lehet. — A nő M«dacs .Emb-r tradédiájá"-bau a szeretet eszméjét képviseli, aki az embernek minden aliapotában mentőié ; a nő a családban stinién a szereimet, a nőiség a gondviselést jelképezi, mert ó ad a házikörnek glóriát, ő édesíti m -g kedvességével a férj szomorúságát és ő nevelt gyermekeit jóknak igazaknak, jellemszi-lordakuak é« szívben^ lélekben müvei éknek ; ilyeuu-k kulleue lenni a nőknek a társadalomban is, ¿nekik kellene a női etények tnugas. tossaga, műveltség, fisom ízlés, nőiség által fnyhileni a támadó meri társadaimi különbségeket, és szeretet melegével iöleugesztelni a világ rideg forgáaaban megfagyott sziveket; őnekik kellene lenni, akik nemciak egymás kö-zö.t tariják fenn a műveltség, a finom Ízlés, a kedély és erőteljes erkölcsi érzet ha-almát, vagyis az ig»zi n.üveltséget, hanem akik ezen vili mos áramlattal töiiik el az ege« világot! É mit látunk mi itt kicsiben Nagy-Kamzsán ? Arról nem is szólunk, bogy a fé-fiak várakat készítettek maguknak, — hogy onnét annál köunyebben lövöldözhessenek egymásra, hau-m a nők. akiknek e 3 vár bevétele ju ott föladatul, raib-n fáradoznak és mit müvelut-k. Netn bogy e.őjonnéuek a síkra és közösen harcsra kelve, igyekeznének megrohanni a bástyákat — ók is vuzssavonulnak váracszikba és bányv ily várács Van N-.Kanízsán ? Min» drtu család. A téli idő azt mond jak: igen alkalmas idő arra, hogy társadalmi rérintk^zés helyreálljon. Éu az: mondom nem! Ekkor azok. akik szeretik egymást, az igaz, hogy m g jobban megszeretik, d- anik gyűlölik, azok még inkább meggyűlölik egymást. Lz nálunk divat : férfi én nőt társaságban senkivel s<* állni jó Wboa. Itt a keresztény és zsidó között nemcsak, hanem a gazd->g és szegény közö t is végtelen szt-retetlenség, hogy ne mondjam vallási és rangkülömo ség mutatkoziz. Az aki inassal jár az utczAU, cs»k nem bicenthe i m-g fejét, egy müvei , kedves, habár gya''og jró szép nőnek is és az aki vasárnap dekánként s«jat S''őllejében tartja mu aiságait, csak nem vetem^dhetik annyira, hogy a módot összetévessze a ranggal. Az, aki intelligens elemuek képzeli magát, az utalja a kalmárt, s a kalmár és csaladja pedig lenéz a szellemi proletariátusra. Oh milyen idő ! Milyen idő ^ Hát csakugyan lehetséges, hogy a világ kevés bölcseség-g->l — as az ész nélkül kermányoztat-nék, és menne mága körül, mia: egy száraz malom, meiynek közepében a rúdon ülve a valami béna ember tetszése sze-tint üt egy állatot, hogy fusson vagy engedi lassan menni, de a körb- forgás min-dig egy ! Hát nem lez igaz, hogy asszonyok, nők teremtik meg a világ uj\|ászü-1 etéeét ? Nálunk legUbb nem ! Éa mar snyujt a .Magyar Kereskedők_ Lapja" szerkesztősége. Valahányszor Ö felsége a király a fővárosba jőo,faradságot nem ism-ró érdeklődéssel látogatja sorra tu-iományos intézeteinket szinte latszik rajta, hogy meonyíre örül fejlődésünknek és mennyire szivén hordja gyarapo dasnnkat. A lefolyt héten az uj termé sze-.tudományí egyletet látogatta meg ké ifben és pedig első izben a természettudományi osztály t, másodízben a fisíkai osztályt. Miodkét esetben legma-gasabbmegelégedését nyilvánította a látottak felett és örömét fejezte kia fejlődés fölött, melyet nálunk tapasstalt. '' CSARNOK Hogyan Jött létre b.... községben a közművelődési egylet ? (Folytatás éa régé) Erre Balog egy iv tiszta papirt, tintát és tollat vett, elő, aziv papírra czimet irta; b% S.....í. közművelődési egylet alapító tagjainak névsora- s utána mindjárt saját nevéts as után sorba a jelen voltak közü!ök senki nem maradva, vagy negyven tag, még korosabbak is, kik jelenvoltak, legvégül a tani''ó. Nem akarok hinni szemeimnek és füleimnek, ébren vagyok-e vagy álmodom, én ezt nem tudom elhinni, hogy az S . . . i. ifjúság ily elhatározottságra, és ssép hazafias tettre képessé legyen, ha nem láttam volna hogy még senki itt közülünk bort nem ivott azt mondanám hogy a bor beszél b<dŐlök. Hisz a S . . . nép különöse^ az ifjúság még eddig czif-rálkodásárol mulatkozásról táuczáról volt i hires. Igaz dolog volna-ez, a mit most lá-; tok és hallok? nem-ecsak valami szalma-: tűz féle. Azért félek oda írni nevemet hát aa szétoszlik mint a köd s akkor mennyire kellene szégyenienem, hogy az én nevem is olt volt jí többi között és mégsem lett az ige testté. Igaz, midőn oh astam a lapokban hazánk több váro-■ sába alapított közművelődési egyletek alakulásáról, egy gondolat ébredett ben-n-m is, rajba minálunk is létre jöhetne, de másik gondolatommal az előbbit elnyomtam, mondván: mit lehetne a mi mulatságot és bort kedvelő népünk kö-zőt . Higyjék el barátim ez a mi ma történt, itt reményeim netovábbja volna, de eu még most is kételkedem, Merik-e becsület szavukat adni, hogy meg állják a sara,a sort? ha becsület szavokat adják és kezet adnak akkor bátor leszek oia irni nevemet a többi közé én is. Erre ajeleuvoltak mind felálltak Balog után egy bangulag mondották „becsület ssavunkát adjuk, hogy az egylet alapszabályaihoz alkalmazvv magunkat s híven megmaradunk az egyletben s köteles-ség»iaket ké^zséggt! fogjuk teljesíteni. Ssaradjon azon becstelen hazaáruló név, ki hűtlenségből visssalépa — Erre sorba kezet szorított mindnyájával a lelkész, és nevét ő is oda irta. — S erre felállta igy beszé t: Kedves barátim ! tisztelt tagtársak E mai nap e késségben öröm napja. Vitéz őseink szellemei -öröm-éneket zengnek a szellemek honában, látván hogy as unokák méltók akarnak lenni as ősökhöz Nevezetes nap lesz ez a községünk <örténe;ébeo, mert ifjusAgunk bebizonyította, hogy a ledér külszín alatt azért ott dobog az igaz m&gyar, s hazáját szerető szív s bennetek nem korcs hanem tiszta magyar vér buzog. Adja a népek hatalm»sIstene, hogy e mai napra mindig örömmel emlékezhessem vissza, s büszke lehessek hogy ily derék népnek i-hetek leiki pásztora. A mai napra egyébb teendőnk nincs már. mintasegyletnek tiss''i karát meg választni, kiknek hivatali ide-j« mindig 3 év, kivételes ese eket kivéve, kelt pedig fgy fő és egy. alelnök, kik az egylet ügyeit vezetik, gyűléseket egjbe hívják;-gyl-iti jegyző s pénztárnok, kél számvevő, kik a pénztári számadást fogják megvizsgálni és az egylet gyűlésén elmondani észrevételeikét egy levél és könyvtárnok. Evenkint négyszer fogunk gyűlést tartani rendszerint, de lehet renden kívül is, ha a szütség hozná magával. A tiszti kar mindig titkos szavazás u''ján fog megtörténni; az alakuló gyűlésen mint kor elnök fogok működni Tanító ur vágjon el ket ivpspirt apró dárabokra és ossza ki a tagok között, mindenik írja reá: kit akzr elnöknek alól nőknek jegyzőnek pénztárnoknak, könyv-tárnoknak és hat bizottmányt tagnak azután özssegyürve adják azt nekem. így lett megvá asztva elnöknek lelkész alelnöknek Balog, jegyzőnek a tanító, pénztárnoknak egy éltes öreg, ki községi tanácsnak is tagja és a fiatalok közül még hatan bizottsági tagnak. Ennak megtörténte után, az alapszsbálypk felolvastattak ée megbiráltaitak, melyek a fóbb dolgokban mind megegyeztek a B ilog János által elmondottakban. As alapssa-bályok meg alapitáaa etán a tegok a tagsági dijjakat a pénztárnoknak befi- zették, ezután — a jegysőköny vet, melyet a tanító vezeJett, alá irták, a gyűlést az elnöklő leür^ ''Z be fejezettnek nyilvánította. A gyfiajl bevégezte után, a kün várakozó, zenészek reá kezzék as .Isten áldmeg a magyart" ós a .Hazádnak rendületlenült." A zene továbbátért a fiatal-'' ság által annyira kedvelt csárdásokra. Erre megszaporodott a társaság női vendégekkel kik a tánca és sene kedveért jelenlek meg. A lelkész és tanító is egy ideig a vig«dó nép között időzött. így tartották meg S.....on 1886. ban. a szent János napját. Az alapszabályok nevezetéaeb pontjai következők. A S. i. közművelődé«, egylet minden tagja becsületbeli kötelességének tartja, az évenkint négyszer tartandó egyleti gyűlésen személyesen megjelenni kivéve elhárithatlan akadályokat minők a betegség vagy mis rzerencsétlenség. b.A gyűlés napját a bizottsági tagok által jónak talált időszakra, mindenkor as elnök, ennek akadályozta''ása esetén as alelnök tűziki és hivja össze a tagokat. c. A gyűlésen mindig az ''elnök, ennek akadályoz tatása esetén aa elnök en-nökül. d. A közgyűlés határozatképes, h. a tagok számának két h«rmad része jelen van. e. Minden egyleti tag évenkint egy egy forintot fisetend tagsági díjul. f. As egylet tőkéjéaek gyarapítására as alelnök által felvállalt részes aratásban minden tag részt venni köteles, ez alól csak pénzbeli megváltás álul mentheti fel, melynek dijját esetről esetre a munka minémüségéhez képeit a gyűlés fogja megállapítani zsinór mértékül szolgál a meghatározásnál, bogy azon munkáná'', mely alol kiváltja valamelyik tag magát — mennyi jövödelmet hozott egy egy a munkában résztvevő tagnak munkája általában. g. A gyüíés h-itározaa meg —menynyi pénzt küldessék évenkint az országos közművelődési egylet péuztárába közművelődési czélokra, és mennyi fordíttassák az egylet házi kiadásaira u. m. könyvtár gyarapítására, levelezésre. h;r-lapokra stb. h. Tiszt választásnál bárkire essék is a választás azt 3 évig viselni köteles melyért fize ést nem követelhet, kivévén ha messzebb vidékre kell néki az egylet ügyébeo utazói, melyre utazási költséget mindenkor a gjülés fogja megszavasui. i. Mi féle könyvek vásároltassanak meg, azt az elnök ajánla''ára szintén a gyűlés fogji megvitatni. k. Az egylet tiszteletbeli tagjául felvétethetik : ki becsületes fedhetetlen erkölcsű, s az egylet pénstáráb* egyszer s mindenkorr-t 10 forintot befizet, ezek szintén minden gyűlésen jelen lehetnek; indítványozhatnak, de szavazati joggal nem bírnak, szavazati és határozati joggal csak a rendes tagok b ruak. D j b tiszteletbeli tagoknak is megengedtetik felolvas sokat tartani, de köteles, a felolvasandó írásbeli dolgosatot a gyűlés n«pja elölt ké. nappal as elnöknek bejelenteni s átnézés véget a kéziratot adni. I, A felolvasások tárgyai megelőző gyűlésekben meg is határoztathatnak és azokra vállalkozok nevei feljegyeztetnek. m. A magyar irodalomnak szebb müveiből szépirodalmi ipari és gazdasági tárgyak választhatók felolvasás tárgyául. n. As egylet pénzeit tőkésítés végett a községben is elhelyezheti egyeseknek de mindig biztos helyre. Az egyleti tagok közül ha valamelyik szerencsétlenség által szülnék miudenkor számithat as egylet pénzbeli segélyére, melyet mérsékelt kamattal öt évi törlesztéssel fuethet vissza as egylet pénztárába de ezen segély mennyiséget ismét a gyűlés határozza meg o. Minden gyűlésnek határozata jegyzőkönyvileg írásba tetetik, stb. Ezek votuk az alapszabályok nevezetesebb pon''jai. Hogy az egylet nem hala meg, haoem élei jelének legszebb jelet adta, arról mar hossas volna szólnom. Pataky Géza. Hírek. — Katalin bál. A ,Nagy kanizsai iparos ifjúság önképző egylete" f. e. november 28>án tartotta a szokásos Katalin balt a „korona" vendéglőben, — mely oly szépen sikerült, hogy valóban díszére válik az iparos ifjaságnak Igen ssép közönség és még szebb női koszorú volt jelen, a második négyest 35 pár tán-c tolt a. A női koszorú városunk több elő kelő polgárnői- és szép leányaiból fűződött, melynek gyönyörű virágaiból osak a legszebb rószabimbók : Varga Irma, Szélig Fanny Trojkó Mariska kisasszonyok neveit sikejűlt feljegyeznünk, kiket a jelenvolt előkelőbb íQuság egyetemben as iparos ifjúsággal, bár mely magasabb körű társasághoz beillő szolidsággal mulattatott, D^oséretére válik as iparos ifjúságnak. Reményijük, hogy a jelenvoltak édaten emlékeznek vissza e mulatságra. — Nem mulaszthatjuk el Ott hol hajdan Egjrváry, Zrínyi, Althán ós Baithányi Kezében volt az őserő: Ott áll manap Svaslics Ben ó. S ez állása — azt kívánom — Legyen mint a nap éltetó! É« hogy a főrendi háznak Jeles tagja — lehessen ó. Minket pedig bárhova jut Testvéríleg szeresssn ő Éljen soká szülőföldjén: A főispán: S v as tic s Benő! Eként folyt U az ünnepélyesség.Habozás nélkül el lehet mondtnunk a megyénk székhelyén tapabtalt általános öröm és lelkesedésből következtetve, hogy a S vas tis Be a ő őméltósága iránt nyilatkozó osztatlan tisztelet éi szeretet biztos garanezía arra, hogy az ő minden szépért, nemesért hevülő lelke idealismu-aának sok áldásos intézményt sjkerülend létesítenie és áldást, békét, egyetértést, eredményező közssellemet teremtenie. Isten adott neki hosánsgy szellemet, vagy ''akarat-erőt; tartsa, őrizte meg meg igen sokfig erejét , egésiségét is a megyénket boldogító eszmék karesztül-víteléhes! azonban, hogy as édes pohirba egy keserű cseppet ne ejtsünk. Fájdalommal keli felemlítenünk ugyanis, hogy akkor, a midőn e mu atságon »s, uriosztály oly szépen volt képviselve, ugyanakkor azon előkelő vagyonos és tekintélyesebb iparos osztály és osalad, kiknek első sorban erkölcsi kötelességük a saját osztályukból való, és igazán nemesen előre törekvő ifjúságot pártolni, — alig volt képviselve, — tisztelet a jelenvolt pár kivételnek. — Legyen szabad azonban am reményünknek kifejezést adni, hogy e hibájukat jövőra helyre hoszák, — As egylettől vett kimutatás a következő: Kimutatás. A nagy-kanizsai ipa ros ifjúság önképző egylete által folyó évi nov, hó 28-án rendesett jótékony cséiu sartkörü táncsmulasság pénztari kimutatása. Eladatott 149 dro jegy drbja 60 kr. Összesen 89 frt 40 kr., felülfizetések után 22 frt. 25 kr. az összes jövedelem 120 frt. 65 kr. ebbói kiadás 70 frt 56 kr. maradt tiszta jövedelem 50 frt. 9 kr. Az igen tisztelt felülfizetők névsora: Nsg. Inkey László ur 2 frt, Bilisits N. ur 40 kr. Augen-feld Zsigmond ar 1 frt. Gertner Gyula ur 40 kr. Ssommer József ur2fr . Both-man Menyért ur 1 fr.. Szeligné úrhölgy 20 kr. N.N. ur 20 kr. Ztizska Józsaf ur 50 kr. Jelenekné úrhölgy 40 kr. Pór Ignács ur 40 kr. Horváth Pal 30 kr. Stepánek N. ur 80 kr Nagy Pál ur 20 kr. Zöld József Ferencz ur 25 kr özv. Szom mer V»ki úrhölgy 1 frt. Gertnerné úrhölgy 50 kr. Kovács Mihály ur 20 kr. Spitzer József ur Perlsk 40 kr. Pulai Ziigmocd ur 40 kr. Augenfeid L«jos ur 60 kr. Ficl József ur 40 kr. Hein Mihály ur 40 ke Simon Erzsébet ur hölgy 1 frt 40 kr. Osóka Ferdinánd ur lf'',Vindt János ur 10 kr.Trojkó Péterné úrhölgy I frt. Takaci Endre ur 40 kr. Pintér Sándor ur 20 kr, Simon L-jos ur 40 kr.í Kásztner János ur 1 frt. Keller Mátyás ur 40 kr Nsg. Újlaki Hirchler s fia A.-Domború 2frt. Lskt Pál 40 kr. Ecen hazafias pártfogásukért az igen tisztelt felül fizetek, ugy szinte a melyen tisztelt jelen voltak fogadják a fent nevezeti legy.e. legforróbb köszone lé''. A rendezőség. — A polgtri egylet vígalomrendező bizousaga m. hó 30-áu dr. Benczik Ferencz ur elnöklete alatt tartott ifjúsági ülésben véglegesen megalakult. Az alapszabályokból a közöuség mulatni szere''ó részének bizony Ara örömhírül szo gál. hogy xs egylet évenkím a február 2- ki bálon kívül 2—6 láncz kossorucskát rendes. — A bizottság követkesóleg al akult meg; elnök : Lengyel Lajos, jegyső : Kovács Lajos, pénstáruck : Eberhardt Antal ellenőr: Árvay Liszló, tánezrendezók : Babosa Liszló, Halis István, Horváth György, Sólyomy Tivadar é»dr. Szigethy Elemér, b.zottaági wgok : Gr. Hugonnay Kalmsn, dr. Csempesz Kálmán, Arvay L.jos. Bereciky Vic''or, dr. Bedő Bála, Freyler Adolf, Fatcs L»jos, dr. Hauser János, dr. Ktss L»jos, Uoger Uilm.nn Elek, Ssékely Tivadar, Sohmidt Kiroly, Tiipammer Gyu''a, Vágó Antal, Molnár, dr. Ráts Kálmáu; szavazatot nyertek még: dr. Tuboly Gyula, dn Schwarz Adolf, Weber Antal, Déues, Zemlér és Molnár urak. — Az alftódomborui tőiről hozott hírlapi közlemények több rectificáló le-vélrei adtak Jkaimat. Egyik ludösitónk-tól jöit, s igy hangzik: ,Al.-Domborua nov. 23. esti 9 órakor ismét tűz volt. A szél oly nagy erővel dühöngött, hogy attól lehetett tartani, hogy az egész község a lángok marU éka leand. Egyszerre négy helyen ége''.t. Elégett pedig: 17 Ukház, 61 gazdasági épü''e'', 3drb. szarvas marha, 6 drb. sertés s számos takarmány és ga-boua. Emberélet — mint est a lapok tévesen közölték, — nem esett -áldozaiul. As összes kar 17000 frtra tehető. Tűzoltók Légrádról, Kuzmineozről (Horvátországból; voltak A nagy-kanizsai tűzoltók pdig éjjeli gyorsvonattal érkeztek. S csak is a deréa''tűzoltóknak — különösen a kanizsaiaknak s kusmineCzieknek — köszönhető as, hogy az egész község a lángok msrialéka nem lett. A jelenvolt tűzoltók dicséretes, önfeláldozó működésének elismerése mellett nem hagyhatjuk emlitetlenül, hogy a porlaki tűzoltók elindultak ugyan, de feieutról visszatérte''t. Ez ktnos benyomást keltett a domborúi lakosok kósOtt, mrc a perlaki tűzoltó-egylet szervezkedése alkalmával nemcsak a A.-Domoru kösség, hanem egyes lakói is meglehetős áldosatokkai járultak annak alapvagyonáhos. Persze » hála (ez a n- mes virág) nem fakad akármilyen talajban." — Generállá hiba. Lapunk mult számában jMeztűk, hogy deczember 8 án az Oroszlán vendéglőben b»nkette lesz és hogy est a tűzoltók tartják. Utólagosan értesülünk, hogy nem a tűzoltók, hanem az ipartársulat fogja ast tartani. — Országos váaár less Nagy-Ka-nissán, deczember 6-ác. HUSZONÖTÖDIK. ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY — Búcsú-tisztelgés. A aitmc- gyei tantestület ason küldöttsége, mely m-gyénk főispánjának üdvözlésére d-cc 1-én Eg''r<»egeu megjelent — & főispánnál tett tisztelgés utan gr. Fes t e t ic l Benő kir. taofeiügy elóhö m-nt bucm-tisstelgésre, mivel a közeli napokDaa már elfoglalja ttj állomását : a fehérmegyei főtanfelügyelőségei. A küldő tseg szónok« U d ▼ a r d y Ignác z, egersz-gí polg iskolai igasga''-ó volt. ki igen szép közvetlenséggel tolmácsolta a távozó tanfelügyelő iránt érzett tiszteletet és mul-hatlan sseretete'' s arra kérte, hogy a me gyei tantestület tagjait tartsa meg tapasztalt jómd ulaiában és szeretetében Fes''.etich m-ghaiottan köszönte meg « , tanitó testület vonzalmának e szép nyil-vánitását é< biztositolta a küldöttséget, '' hogy a Z«lamegyében tö''tött idő mindenkor boldog emtékkéat fog élni le kében és szive, lelke változatlanul azalame-gyei tanítótestületé is marad egéss h»lá-láig. — Mi is őszintén fájlaljuk gr. Fes-tetích elvesztését s őszintén gratulálunk Febér-megyéaek, mert uj főtanfelügyelőjében ritka nmberbarátot, nyílt őszinte lelket és nemesért küzdő szellemet nywr. Főispán úr ő Méltósága Légrád varos küldöttségeinek GyőrfFy János városi ügyész üdvözlő szavaira a következő szép szavakban válaszolt: »Légrád azon egyetlen község megyémben melyet as anya országtól igy Zalamegyétől is a Dráva hullámai szigetelnek el de azért ez a város a D áva folyón át mindig, minden alkalommal megtalálja ast a hidat . mely őt szorosan Magyar-országhoz s Zilamegyébes kö''i én azért a városért valamint eddig, ugy eztt''áo is mindent megteszek, a mivel előhaladását és emelkedését elmozdi hatom. — IdÖMXerÖ. Orömüukre szolgál a közönséget azon kellemes tiirrel meglepni hogy a „Polgári Egylet" az unalmaB bosstü téli estéket tauu.ságos és kedélyes felolvasások tartozásával fogja megrövidíteni. — Első felolvasást az egylet szép heyiségébeo Kovács BtíU közked-veltrégü kir járásbi''ó ur fugji tartani f. hó ll-én szombaton; — kezdete esti 9 órakor. — E felolvasások az egész tél-svakban, lógnak tartani betenkini egyszer. M''odeuese re igen szép és nemes szórakozás, meiyóen a rész: vevők ke deiyes estéket fognak tölteni. — lj segédtanfelügyelövé me gyénkbe a vallás- és közoktatásügyi mi uister dr. Weckerle Lászlót nevezte ki Isten hozza körünkbe! Pakröcxliferáfle Horváth Mihály szolooki születésű napszámos alig hogy Kámzsára ért a korona vendéglőből p-jkfócz''i. lopott, azonban a rendőrség még azon este nyakoncsipte és hűvösre (-láz pardon !) futott börtönbe tette. Légrádról többek aláírásával kik nek nev<?i szerkesztőségünkben megtudhatók, következő nyilatkozat közlesére kéretünk fel: A „Zala" a légrád. kis-dedovoda létesüléséről f. e. 48. számá ban egy közlemenyt hoz, melyben G-adó Mátyás, általunk íj tisztelt plébános urat, a kezdeményezés dicsőségével ajándékozza meg. H«gy a légrádi kisdedovodt létesítésnél ki volt a kezdeméoyező, azt a „Z -la" nagyon jól tudja mert azt muec Légrádról neki meg írták, de az nem hozta, hanem hozott e helyett valótlant és pedig nem tévedésből, hanem tudatával annak, hogy közleményének személyi része nem igaz. Gadó Mátyás plébános ú''nak az óvoda iétesülése körül tagadhatlanul szintén van érdeme, de semmivel sincs több érdeme, mint a légradi közönség azon tobbiférfi é< nő tagjainak, a kik nem a Gadó úr által felv ntett eszmét felkarolták és nem a Gadó ár által kezdeményezett intézmény létesüíését elősegítették. Méltán elvárhatjuk azért magatói Gadó Mátyás úrtól, hogy a hivatkozott közleménynek személyért vonatkozó részét ő maga fogja recnfícáloi, mert igazságos embernek tartjuk s ugy ^agyuok meg győződbe, hogy ö nem szorult arra hogy idegen tollakkal hivalkodjék. Miután pedig nem ez az első eset, mely-üea a „Zala" valamely légridi üdvös tars.dalmi mozzanatot nem a valóság'' Qak megfelelő alakban kozjl, s csupán aayagn.k tekint, melyből kegyencze szamára idegen .tollakat farag: ezennel ''gen szépen fekérjüic, hogy jövőre a légrádi társadaimi mozzanatokat ne vegye tudomásul me-ő módszere és a lény valódi állásával ellenkező közlemé oyei, .Légrád társadolmi éleiének desőt maginak Őadó Mátyás plébános urnák it határozottan ártalmára vannak - A második levél, melyet Légrádról vettünk, de nem saját tudósítónktól, — igy hzng zik: „Tobb heti és napi lapban közölve volta mult hó 23-án történt nagy tűzvész Alsó Comboru községben de azon körülmények réssint túlzottak, részint nem alaposak. Ugyanis a mult hó 23-án esteli fél 9 órakor n.gy vilá-60''»4* bontotta el a vidéket ugy Lég-rdott"> »s-jnek folytán a légrádiönk. tűzoltóság Kusmícs Ferencs slparsncs- nok vezénylete alait életvészé y es sö''é''ség 1886 DECZEMBER 4-én. azonnal elindult és nagy ssél vi uarbma Dráva vizén keresztül a vé»z színhelyére, hova is,fél 10 órakor m-g-érketve, hozzá k«zd->ttek nagy erőfe«z> • ••essíl az ol áshoz. d-> miután már akkor 72 mindenféle épület lángb«n át lott, cs«k is a localízaláira voltak hivatva m-ly sikerült is bár nagy erőfeszítéssel, fél 12 órakor jöttek a kuzmiueczi (b»r-»árorszigi) tűzoltók, kiknek segítségéve; folytatta a nagy feladatnak kínálkozó munkát, mig végre a 12 órai gj orsvo nat al jöttek a nagy-kanizsai tűzoltók de mé^ csak 1 óra után hoz ák meg a tehervonaton utánuk a hydrophort, a csak azutfti leheltek a lobbink segítségére. A légrádi tüzol-ók voltak azok, kik elsőnek érkezve oda. legatoljára jöttek e h vész szinhelyéről, meri estéli fél 10 órától, éhen es szomjan egész reggeli fél óráig egészségök és életök feláldozásával folyton dolgoztak, melyért'' az ott levő lakosság eltávozásukkor a legnagyobb elismerő köszönetet nyilvánította. Hogy »mber élet esett volva áldozatul, és hogy égő zsuppokat hordott volna vihar át a D''áván és hogy a lég rádi ut-CZákst fekete pernye borította volna, mind ebből egy szó se felel m-g a valóságnak. — A nagy-kauíisal Cisinó 1886 évi dczember hó 4-én saját termében zártkörű ''ánczkoszorucikát rendez. Belépti j gy ára: tagoknak 1 frt., nomta-goknak 1 frt. 50 kr. A mighivó át nem ruházható és kívánatra felmutatandó, Kezdete 9 Órakor. nsp- Tegnap éjjel fehér ágyon. 10. Mai sg a leány. — Csak is nagy sikerének köszönheti általános elterjedését. Mar-gitta. Magyarország. Tisztelt uram! Nagy örömmel tudósítom önt arról a jó eredményről, melyet én és nőm a Branát R gyógyszerész svájezi labdacsainak köszönhetek. Mind a ketten folyvást emésztési zavarokban szenvedünk s hasztalan próbáltunk számtalan orvosi és haziszert. mindaddig. mig a svájezi labdacsokkal nem lettünk kisérletetet, a melynek aztán mint eml tém meglepően jó eredménye lett, a nélkül, hogy legkisebb erőszakos hatást éreztünk volna. Fogadja ezért 1-gforróbb köszönetünket, tisztelője Bautn Bernát községi-tanitő. Mivel Magyarországban a Brandt R. gyógyszgrész svájezi labdacsainak sokféle utánzatai léteznek, gondosan meg .kell nézni minden dobozon a védójegyet, mely egy fehér kereszt a vörös mezőben Brandt R. névaláírásával. Lapvezér és kiadó: SZALAY S. Felelős szerkesztő : YASS ÁLMOS Laptulajaonos: WAJDÍTS JÓZSEF tetik, hogy K s Sieszün György kiá-kan zssi lakós végrehaj''atóoak Kis Steszlio Józs-f végrehaj ás, szenvedő kis-kanizsai lakós elleni l20fr tők-, 1885év- november hó 20--ÓI járó 6% k.mat.i, 10 fn 20 kr p-r, 6fr 95 kr. végrehajtás kérelmi, 9 fr. 50 jeleol-gi s meg fe.merülendő aöliaégek iránti végreb''j así ügyében a fentnevezett királyi törvényeié terül-t-hez tartozó homokkomaromi 149 «z tkönyvb^n f 226 hsZ. a. Kis £) teszi in Józs-f tulajdona f«lve«t 745 frtra b~c ült >nga''lan 1SS6 évi deczember hó 27-ik napján delelőtt 10 órakor hom-akom* rumi község házánál F-»>c-< L»jos felperesi ügyvéd vagy helyettese közbe-jöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kite''t bc«ár. Arvurisni kívánók tartósnak a b-c< ár lO''/o''^'' készpénzben vagy óvadékképes p-p rban a kiküldött knz-hez letenni. Vevő köteles • vételártbarom e^y-n lő részié''ben még pedig as elsőt as ár ve rés jogerőre emelkedesétől 1 szamitandó höoap, a másodikat ugyanattól 2 hónap, harm díkat ugyanattól 3 hónap alatt, minden egyes réssiet után as árverés napjától számítandó 6°/0 kamattal együt-az árverési fel''é''.elekben meghatározott helyen s módosatok «zerint lefizetni. Nagy-Kanizsán a kir. törvényszék telekvi osztálánál 1886. évi szept. 25-én p Cseresnyés Elnök. Nyllttér) — Hidetméuy. A nagyméltóságú fölmivelés, ipar és kereskedelemügyi, magy. kir. minisztérium az ország gazdasági egyleteihez legújabban intézett körlevelében figyelmezteti a gazdaközön-séget, hogy „rostahulladék" herealj tisztított v rostaalj'' s „luczernahulUdék" csim alatt arankával kevert luczerna és lóheremagok hozatnak forgalomba, továbbá, hogy a lóh-re és luczernimsg oy képen bamisittatik, hogy az illető magvak csSkéiyebo értékű magvakká'', nevezetesen a lóhere, kóherével, a luczerna Pdig a sárga-virágu és koralóherével vgyittetik. Eíen körlevelet azon hazzá-adassal, közié, hogy a magkereskedők eljá-rL iát figyelemm-íljfogja kísértetni s jövőre hasonló visszaélé^ekeaetén az illető kereskedők neveit minden további tekintetek meilőzézével közzétenni « a gazdákat a tólük való vásárlás kerülésére felhivni. MídSn erről kamarakerületünk magke-keresdóít ezennel értesítenék, egyúttal felhívjak őket, miszerint saját jól felfo-go°t érdekükben szigorúan tartózkodjanak a fenn érintett hiányokkal bíró s fennti módon hamisított áru forg«lomba hozatoiától. Kelt SopFoob»u 1886. november 17 én a'' kerületi s kereskedelmi iparkamara. — Az .Orsxag-Yilág" szalonj. A mit nálunk eddigelé egyetlen képes vállalat sem kisérlet meg. azt fogj« tenni jövő számába az vOrszag-Világ". Mint a most megjelent számból olvassuk a jubiláris mü árlatról 30 festmény és szobor nagyobb szabású másolatát fogja közfii ni, s ezenkívül vagy 25 festő arcsképét. L''sz alkalmunk a jövő héten, ha magunk előtt látjuk a rendkívül érdekesnek ígérkező számot, k illően méltányolni a naiunk első kísérletet e nemben. Addig m«gjegy-zzük, hogy as ,Ország-Világ" szalonjából egy példány ára nem előfizetőknek 50., az előfizetők pedig, még a jövő évben érkezőit is ingyen kapják. A mostani szám igen érdekes. Közlemények vannak benne Asbó''.h Jánostól, Adorján Sándortól, Mesei Ernőtől. Déri Gyulától Nullától (egy írónő álneve), ll>jnal Istvántól, Székely huszártól stb. s ezenkívül két regény Turgenyefif-''ől és Bródy Sándortól. Képei mind művészi értékűik vagy aktuálisak. Igv P«ul Bodri "Cupido és Psyche"-j", BrÜtt Frigy-s .Fölmentve", M»noh">imer Ágost »Cíiga-sze- Evell jegyső. SKSHWFKST legjobb asztali- és Qditő ital. kitűnő hatksjnnak bizonyult köhögés és gégebajoknál, gyomor- és lió-lyaghnrutual. 2711 ¥4 —27 Mattoni Henrik Karlsbad es Epést- #) E rovat e''elóséget a alatti közlöttskért nem vállal Szrrk. 5943 /tkv. 886. Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. törvszék tkkvi. [ osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Zalamegye összesített árvatára végrehajtatónak Sjff^r János és neje Pillér Mária végrehajtást szenvedő karosi lakós elleni 70 frt 52. kr tőke, 1881 Január 1-től járó 7% kamatai 9 frt . 50 kr. árverés kérelmi, 1 frt 50 kr. jelenlegi s még fo!i merülendő költseg-k iránti végrehajtás-ügyében a fent nevezett kir. törvszék te-rüle''éhez tartozó, a merenyei 111. as. tjkben A t 590 hrsz. a. felvett váltság köteles 520 frtra b-csölt ingatlan 18S6 évi derzrmber 29-én d. e. II órakor MOfenye községházánál dr.TuOo''y G> u la felperesi ügyvéd v. helyettese közbejöttövei megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a f-nnebb kitett becsár Árverezni kívánók tartoznak a becsár ÍO0/®''1 készpéuzben vagy <$Va-dékicépes papírban a kiküldött kezéhez le''enni. Vevő köteles a vét-lárt hár^m egyenlő ré»zletben még p-dig as elsőt as árverés jogerőre emelkedésétől számítandó lbónap, másodikat ugyaoattól 2 hónap, harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt minden egyes resslet utáo, az árverés napj&tól 6zámuaodó 6°/0 kamatokkal együtt as árverési feltételekben mégha ároztott helyen és módosatok szerint le-fitzeni. Nagy-Kanizsán kir. törvszék tkví osztályánál 1886. szép hó 11 én dők" cz. rajza : továbbá mu atvány képek Asbóth sajtó alatt lévő könyvéből, „Basznia és Herozegovínas-ból, végül Waldemsr dán és Miklós mingreliaí her-oseg arczképei. E>ófi<eiési feltételek : anuár—decaemberre lOIrt, január—ju-niusra 5 frt, julíus—szeptemberre 2 frt, 50 kr., jul. ,-deczemberre 5 frt. Az ,Egyetértésu-sel együtt: egé.z évre ¿8 frt, fé évre 14 frt. negyedévre 7 frt, egy hóra 2 frt. 80. kr. Az előfizetési pénzrk a Pallas irodalmi és nyomdai rézzvéoy-társasaghoz küldendők, kecskeméti-utoza 6. szám. - Táborezky és Parsch nemzeti zenemükereskedésében Budapesten váczí utcza 30i szám megjelent: .Felhő Klán" Ritkay László eredeti népszínművének és „Cíitr* Zsuzsi lakodalma" Vidor Pál eredeti népszínművének kedvelt dalai. Éoekhangra zoogora kísérettel vagy zongorára külön alkalmazta Herczenberger István, ára l fit. A dalok a köveikezók : 1, Nem rirágrik. 2. Keskeoy árok. 3 Eső után. 4. Azért csillag. 5. Véled büntet a te remtő engemet. 6. Vékooy czérna. 7. Jsj de ross a legénynek. 8. Hallod-e ? 9. 5834/tkv. sz. 1886. Árverési hirdetmény. A n.-kanizsai kir. törvszék. tkkvi oszsálya részéről közbirré tétetik, hogy Krosecz János végr.ehajtatónak özv. Németh Józsefné sz. Vindisch Erzse és Németh József végrehajtást szenvedő orosz-tonyi lakosok elleni 37 frt. 10 kr. tőke 10 frt 70 kr. per, 4 frt 85 kr. végrehajtás kérelmi, 8 frt 25 kr. árverés kérelmi továbbá Németh Erzse és Juli végrehajtatóknak Németh József elleni 10 frt. 50 kr. tőke, 14 frt 45 kr. per, 28 frt 85 kr. ingó végrehajtási, 6 frt ingatlan végrehajtás kérelmi, 13 frt. árverés kére) mi, valamint mindkét rendbeli végre-hajtatónak 15 frt. 50 kr együttes árverés foganatositási költség s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. törvszék. területéhez tartozó azorosztonyi572sz- tjyben I f 2 sorsz. ingatlanokból Néme h Józef 312 frtra becsült 2/5 részilletőségi 1886 é\i Deczember 27-én d. e. 11 ör akor Orosztonyban a község házánál Dr. Tu-boly Gyula felperesi ügyvéd v.helyetese közbejö ével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fenebb kitett becsár Árverezni kívánók tartósnak a becsár 107o''át készpénzben vagy óvadékképes p«pirban a kiküldött kezéhes letenni. : Vevő kö''eles a vételárt három egyenlő részletben még pedig as elsőt as árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 1 hónap alatt a másodikat ugyanattól két hónap alatta harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt, minden egys részlet után as árverés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint l''fise''ní. Nagy Kanizsán a kir. törvényszék telekkvi osstályáoál 1886. évi Szeptember 18-án. grf. Hugonnai EveM elnök. jeg ző. 6291.\| Tk 886. Averési hirdetmény. A n kanizsti kir. tszék tkki. osztálya részéről közhírré tétetik, h»gy Zala-megye össz. árvitára végrebajta ónak, Turmer János végrehajtsa: ssenvenő újlaki lakós elleni 2l95 frt. 63 kr. tőke. 18»6. julíus 1-tói jró 7% kamatok, 14 frt 39 kr. per, 42 frt 15 kr. végrehajtás, 19 frt. árverés kérelmi, 2 f''t 50. kr. jelenlegi és még felmerülendő kö tsé-gek iránti végrehaj<asi ügvében a f-n i fc.r. Tszék t-rületéhez tar- ozó. az ujiaki 13 sz. tkben L 13 hrsz. a. iog.tlan az azon levő épületek ael 543 frt. bec értek-ben kül-m, — ugyanazon ikbea 2 — 10 sorsz. a. 210 frt: 50. krra becsült ingatlan nntk kü ön külöu és ugyaoason ikben t 320 hrsz. a. felvett váltság kftt»les 63 f''iri bocsült ingatlan külOu 1887 évi január 7-én délelőtt 10 órakor Uj- Uaun a község hasauai D .Tub »iy G_> ula fe''p. ügyvéd v. belyetesse aösbejötével megiari«ndó nyilvános árverésen els-datm fog. Kikiáltási ár a fentebb kitet. bec-ár Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10% át készpénzben vagy óvadék képas papírb.n a kiküldött kezére letaai. Vevő köteles a vételárt 3 egyenlő részekben még pedig as elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől ssámitva 1, a másodikat u.attól 2. — a harmadikat u.attól három hónap alatt, — minden egyes réssiet után az árverés napjától szamitandó 6% kamatokkal együtt az árverés feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. Kir. tkkvi hatóság Nagy-Kanizsán 1886 évi szeptemb 25-én. Cseresnyés elnök. Eveil jegyző. 6042tkv.886. Árverési hirdetmény. A n -kanizsai kir. törvszék. tkkví N osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Martínecz György éi Gudlin László kis-kan''zssi lakós végrebajtatóknak Loorek György végrehajtást szenvedő szepetneki lakós elleni 33 frt, tőke, 1885 April 29-tő. járó 6°/o kamatai, 3 frt. 20 kr. per. 6 frt végrehajtás kérelmi, 9 frt 50 kr. jelenlegi a még felmerülendő költségek iráuti, végrehajtási ügyébeu a fent nevezett kir. törvszék területéhez tartozó szepetneki 439 sz. tjkvbsn 1 1 — 14 sor sz. a. felvett ingatlanokból -Loorek Györgyöt illető 357 frtra becsű t egy hamud (''/,) rész 1886 Deczember 30-áu. d. e. 10 órakor Szepetneken a község házánál Fsics Lajos felperesi ügyvéd ur v. helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árveresen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10%-át készpénzben v. óvadék képes papírban a kiküldött kezéhes letenni. Vevő köteles a vétslárt három egyenlő részletben, még pedig as elsőt az árve-rés jogerőre emelkedésétói, számítandó 1 hónap alatt, a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, a hasmadikat ugyanattól 3 hónap alaőt, minden egyes részlet után as árverés napjától számítandó 6% kamattal együtt as árverési félté elekben megbatározott helyen módozatok szerint lefizetni Nagy-Kanizsán a kir. törvényzsék telekkví. osztályánál 1886 évi Szeptember hó 25-én. Cseresnyés elnCk Eveil j g>z5 03000003000000000000000000 o° Cseresnyés elnök. Eveil, jegyző. INGYEN! A 1 5:9"\|tkv. 18SG. Árverési hirdetmény. A Dagy-kanizsai királyi törvényszék telekkönyvi osslálya részéről höibirré té- A tartós rosz üzletek és kivitel hiánya miatt kényszerülve vagyok 3000 tucza: legszebb meleg kendőimet a legOlchÓbb ér mellett eladni, h»gy még a pamut ára inc- megfizetve, annál kevésbé a munka és diTat A m-ddig a kézle< tart, »dok: 1 szép divatos nőt fejkendök 70 krért, 1 ¡«en finom dlvato^nagy női kendőt 1 frt 40 krért, valódi berlini pamutbó a legpomp >sabb színekben és árnyalatokban, mim : bordó, gránát, ssndár, drapp, barna, Ma, fekete, vörös, fehér, sárga, ssürke, zöld, soót, ''.örök stb. 60 legf. fazonban. Ez a legelega»»abb vi-elés miod-n hölgynek, hasznaiható a házban, bálban stb. és ép oly kedves mint gy-kor>a''i ruhadarab Öszr" s télre meleget tartó. Használja fel mindenki mielébh a kínálkozó alk&''mat, majdnem ingyen ily szép finom ét melej fej é* testréd5 kendőt beizsreani, mert a vásárlási kedv igen oagy letz, s a készlet rövid idő alatt elfogyhat. M grecdelésrél a czim pontos mpgjeleléíét kérem, ogj a szint és minőséget. Szétküldés az egész vilázra 24 óra alatt ntá vét mellett vagy az érték előleges bcküldé.e ntán a bécsi keodd-gyár] raktár által 3914 1-4 GANS A. Becs, III. Kolonits-utcza. 8/67. sz. o 8 O o o 8 HUSZOK ÖTÖJDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖK Y 1886. DECEMBER 4-én J SWADLO FERENCZ f BUDAPESTBE. VII. Gyára : ker-. alsó erdő-sor 3. szám ELŐNYÖS KERESKT! □ Minden rangéi állandó személyek, kik a törvény által ■egeDQedett állaarés «íjii tors]gyek résaletfisetés melletti eladásával (aa 1883 éri XXX. tör. c«. sz- int) foglalkozni óhajtanak. Igei előnyös fe.té-telek Mellett mindenhol fehétetu.-k. Nemi szorgalom eae'' éb-n tőke és kottkűUiis (risieo) iclkil haYonta 100 egész 300 frt kőfifljen keresfccto. Aiáulatok a jelen f''glalkoaá megnevezésével intéiendók a févárosí váltéüzlet-tár sasag Adler és társához Budapest. ''_ Ajánlja szabad! masott. zajtalan, önműködő zá rredönyeí t hulit.ro-zott aciélleinezböl ; továbbá ssabadalmazott Biaaicek és Br-ezkt- i\| fé''e (öltő- é-» szellőzteti! kályháit, valamint központi fútén 5 berendezéseit, saját ssabadalma sse Sp- rint, egy több helyiség számára- mely utóbbiak különösen uj épületeknél, iskoláknál, kórházaknál stb. bA-lózteteaael. v»gy szellőztetés nélkül igen czélsaerüen alkalmashatók-Ajánlj» továbbá valamennyi az épitéi ttakmáb* tartozó munkáit, úgymint: épület-, m&-, és szerkezeti lakatos tégla és vakolat felhúzó gépeit kovácsolt vasból maokáit. Mlntakártyák és kiltaégvetések ingyen és béraeatve. 2804 28-56 MOLL SEIDLITZ POR Tavaszi gyógyítás Nyári gyógyítás Öszi gyógyítás ricaL- volÁ/1í h* minden dobozon a gyárjegy egy V clIUli.1 j gas MOLL A sokszorosító czég nyomata látható. Ezen porok gyors gyógyh* tásalmakacs gyomor-és bélbetegségek, emésztési nehézségek, a t«stbj»jok, gyomorgörcs, dugulás, májbaj, vértoluláa, aranyér és a legkülönfélébb n5i betegségek ellen évtizedek óta folytonosan növekedő elismerésben résresQl. — Egy eredeti dobor: használati ntasi-tással 1 frt. Raktárak Magyarország minden nevezetesebb gyógyszertárában Csak Moll-féle késaitmény kérendő. '' MOLL A. gyógyszerész cs kir udvari száülté. Béos. Stan Tucblanben 9 Npouta szétküldés utánvét mellett. 2 doboznál kevesebb nem küldetik K5szőaéirat MOLL A. nrhoz Bécsben Ü1S foglalkozátomnál fogva az ön Moll fele Seidlitz porai igen jó hatátt gyakorolnak; ismerem ezt egyszer s mindenkorra s kiváuok érte «aivéiya .Isten fizesse meg"-et esek a gyomrot jóvá és fót könnyűvé tesaik. i Tisztelettel Steiaks iaa. F. leikéss Honnetscbi agban Legjobb bedörzsöld szer kSsr^éay, es&s és minden meghülési betegségek ellen. Csak valódi, ha minden üreg MOLL A. védjegyét és aláírását viseli. Kötsvény, csuz, mindenneinü .etszaggatás és bínulásnál; burogatát alakjában.( minden sérelem és sebnél, dagar.atok gyulladZtánál. Belsőleg rizsái vegyit.e rögtön SoMaallé t, hányas, kólika és hatmenéal. Egy ivei irt kaazaáati itaaitásaal 80 kr. é. aktárak az ornág mindé a nevezetes gyóyszertár és ásványára kereskedésbea. Csak V_, Moll-féle késtitmény kérend. MOLL A gyógyszerész os. kir. ajvart szállító Béoa, Stadt, Tachlanben 9. Elismerés MOLL A. yógyszeréax urhos Bécs. Kitönó Moll-féle francai a borszesz ét sója vidékemen hihetlenQl Böködik Küldjön nekem 60 üvegg-l, miv^l az emberiség tegitsógérek-i zletet óhajtok Urtan Mély tisztelettel Haraaf. lelkész Micbnlapbar, • Téli gyógyítás MOLL-FÉLE FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ magamnál 2720 44 — 52 . «I 500.4eibi»H ( M..« »»r -rJiiJt m i ''i f r ? rj mar Ezen sorsjegyek kaphatók a kiadóhivatalban, Kincsem J sfil^FlÖl Sorsjegy1 PEZSGŐ Eg <t. Oli rak141 Nacy-Kaniasán FESSELHOFER JÓZSEF urnái xxxxxxxxxxxxxxxxxxt A legjobb czigaretta-papir a valódi LE H0UBL0N franczia gyáriminya. Cawley és Henry párizsi Utánzásoktól óva tik. E«.en papír megvizsgáltátott Dr. JJ. Pohl-Dr. E. Ludrlg, Dr. E Lippmann bécsi ve. gyésaeti tanárok álul, kik a legjobb ajánlatot adták, ugy a kitűnő minőség, valamint az egészségre nem ártalmas t.rzta voltáról, t hogy mint ilyen, » maga nemében egyetlen. mtmmuunm xxxxtxxxxtxxxxxxnx Az £ q u I t a I) 1 e életbiztosító társaság NevTorkban alapíttatott lSátt-bei. Eiztositási Ipke 18&>. deci. 31-eo 911-212.527 frt lársawgía^TODa „ „ „'' 169.411-138 írt az 1885. évben kötött uj biztositások összege 244.829,014 Jrt. Az egész nyeremény & bizto- ; sitottak közt osztatik szét. 1 Minden kötvény három év múlva megtámadhatatUnni vilik. Du''iántuli kerület vnérügynökségo Fincher Sándor 2771 33—40 urnái Nagv-Kani«án. \| xxxxxxxxxxxxxxxxxxx i mimm készpénzben 10-000 % 5000 ít20o\|olflí.\|\| 4788 mwmi 1A magyarlovar-egylet sorsjegy-irodája: Budapest,váezi-utcza8. sz. Wajdits József könyvkereskedésében. 2881 10- ♦ ♦♦♦♦♦♦♦Uttttííttttt kSzzvény ét csáz ellen ajánlott számos (haztszerek kozott még is csak a valódi Horgony - Pain - Expelíer a leghatásosabb - és legjobb. Ez nem titkos-szer, hanem egy teljesen megbízható, orvosilag kipróbált készítmény, mely mind.en l>etcpnck teljes megnyugvással ajánlható. Hogy a Pm-Expeller teljes bizalmat érdemel, legjobban kitűnik abbóL, hogy sok beteg, a ki aagy garral feldicsért mis gyógyszereket próbált meg, megint csak a rég jónak bizonyult Palü-Expellerhez tért vissza. Ér»en az összehasonlit-ts által győződtek meg arról, hogy úgy a csúzos fajdalmak, tag-azzkgatások stb., mint a fő-, fog- es hátfájás, oldalnyilalá8ok stb. a Pain-Expellerrel eszközölt bedórz9ölések által leggyorsabbja szüntethetők meg. A 40 kros, 70 kros és 1.20 olcsó ár a szegényebbeknek is hozzáférhetővé teszi, mig másrészt a számos siker a felől kezeskedik, hogy a pénz nincs kidobva. A káros utánzatoktól azonban óvakodni kell, s csak a TThorg«fly"-jeUel «látott Pain-Expellert fogadjuk el mint valódit Központi-raktár: 6yó®yw«rtár az araay oroszlánhoz Prágában, Xiklas-platz 7. Kapható a leptöbt qyogv-»zertárba«.) —gHT^ Malom-eladási hirdetmény. A szombathelyi püspök ő méltóságának kegyuraságába álló zala-egerszegi plébánia talajdonát képező Zala-Egers^eg város területén a Zala folyón épült 2 egyeifkint 3 kerékre járó vizi-malom az úgynevezett „Geinbös-malom" és „Kis-malom" az azokhoz tartozó épliíetek és földekkel együtt, örökáron eladatni fognak. Venni szándékozók ajánlataikat 1886. de-czember 20-ig tek. Ma jer Ákos püspöki urodal-mi számtartó úrhoz Szombathely, püspöki vár, czi-mezve nyújtsák be, kinél a bővebb felvilágosítások is megtudhatók. 29307 3 — 3 g x X X X X X X X Nézetem Dr. J. G. POPP ur Bécsben, cs. kir. udvari fogorvos. száj kozmetikájáról. Budapest, 1879. sz.ptemb.r. Az ipaa »¿g érd* kébre ki kell nyilatkocUtcnnk, bo^y valmei.nyi izáj-fogkozmetikát. melyet a kutató jelenkor agy Bécsben, mint a vidéken az egét birodalomban forgalomba hozott, nálunk Popp Anatherin szájvize, fogpasztája és pora elhomályosította ét háttérbe sco itotta Esek a kozmetikák nálunk nélkal&s-hetlen toilette«z.rek lettek, melyek minden népotttálybau tért foglaltak ; kos-metikák, melyeket 10—20 év múlva is ép oly gyakran fogpak keresni min mott Orvoaaink oly »«erények, hogy semmi hasonló trert föltalált.i nem akarnak mintán tudják, hogy acsal m>re sem mennének, annál kevésbé, miu án az ött.et Popp-féle kozmetikák eltS magyar orvotaink és fogá«i«ink nyilatkoa. tai szeriDt, aiok jól megvixtgált ét jönak Ulált tudományos tikerü szerek melyek feltalálójuknak jótékony hatá«uk áltil becsületére válnak ILKO IST, magánzó. Eze JelfS tuUjdonságai kCvetkeztében miadenütt, még Néme''orstágbaz 8vájcaban, Törőkoriaágban, Angliában, Amerikában stb. is elismeréssel talán kozó szájvíz frísi minőségben kapható : Na g yK a ni s * á n: Mániák gyógy»* Belus József gyógytt. Práger B gyógy»z. Fe»»elhofer Jósef, Roenher/ F, Ro»eafeld A A-Ln d v á n Kist B gyógysz Marczal tban: Kis* I»t>án gyógy sz Mnraszomba tno: Báaóczi A gy. Ketzthelven: Biaun P. gyógysz. Z-E g e r s z e-g e n : Hollósy gy. K a r á d «> n : Rohlits I. gyógys«. T a p o 1 c z án : Sah C ippek gyögyss. S fl m e g h e n : Sumborstky L gy. Perlakon: Sípos K. Bzv. gyógy tz. Nagy-Atád: Pfist.rer K. gyógysz. X a g y-B aj o m b a: Zlacxky M. gyógytzerész. 2659 5—5 X X K X K X X X X X X X s X s X X X kerestetik egy 600-1000 holdas birtok haszonbérbe. Cziiii a ki- adóhivatalban, 2920 1—2 Katonai arany díszek. KAhtimayer Ferencz és tár»« xxxxxx Ajánlják evkir. szab. gazdagon ezüstösótt és araojosott fonal sr>d rony egyenruha díszek 25 — 950° finom ércztartalmu (Éd-lmethil) melyek a bécsi rilágkiállitásnál a 2 legnagyobb éremmel és a Bpesti orsz. kiállításnál di s z o k 1 e 1 v é II o 1 t&n ettetettki Egyedüli magyar országon, moly a nyers anyagból a teljes elkéstiléséig gyártja.-Árjegyzék ingyen ét béraeatve. Használt és elavult egyeniuhadi- tek előnyös árban fogadtatnak vissza v&gy elcseréltetnek. 2904 4-4 xxxxxxx Élő foglyokat. élő nyulakat, élő fáczánokat készpénzért vesz • EMIL ALTM1NN 2092 4 4 in Drezdou. xxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Boreladás. A zala-egerszegi plébánia ház pinczéjében többféle 0 BOROK hordókkal együtt eladatnak. 2921 1 -2 Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. NAGYKANIZSA, 1886. Deczember Il-èn i El ö fizetési à r ♦•g«-»* èr:c • 5 írt — — err<? ... ''2 frt ">0 kr iiejfwJévre ... 1 tri kr. Egyes szaai 10 kr HIRDETÉSEK Jj La»sbo* p-tit»orb3u m»"dîZOr •>. > luilllirM t ''VHl''I''l SiICTt 5 Vf NYILTTERBEW roroi.ként 10 kr írt vitet ek f I Kincstári illeté minden eoreshir-det«s-rt 30 k''. fizetendők. Só-in szám mm '' Huszonötödik évfolyam. i i A nagy-k nizsai „Kereskedelmi Iparbanka s7iagy-kanizsai önkéntes tűzoltó-egylet, a „nagy-kanizsai kisdednevelö A lap stellemi xészet Üreto közlemények a sze k> sztőséghez, anyagi részét ill<>t5 közlemények pedig a kiadóhír jualhoz bérmentve intéaendSk : Xaffij-Kanizaà n takarékpénztári épület. Bértr.entetlen letelek nem fogadtatnak el. Kéziratok vissz* nem kildelaek egyesület'', a „nagy-kanizsai tiszti-önsegélyző szövetkezet", a ,soproni kereskedelmi s iparkamaratt nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A modem nevelés. . A görög római nevelés fóczélja volt: az ifja nemzedékben, a nemzetiségi IrzrJmeket, & hazaszeretetet fölébreszteni, fejleszteni és er&sbbi-teni. E czél elérésére mindenekelőtt az erő és ügyesség fejlesztése, továbbá a szellem művelésére fordítottak kiválóbb gondot. Ez volt a nemzeti nevelés. A kereszténység fej^ lódésével a nevelés vallásos jelleget öitött, a nevelés nemzeti jellege teljesen elenyészett, a gyakorlatiság helyét a vallásos képzés, illetve a kedély és a lélek művelése- a keresztény v..llás szellemében foglalta el. Ez volt a vallásos nevelés. Eóen elvont egyházi nevelést követé a re-alistikns, ezt a piestisti kus, pbilant-\ropistiüns^s végül a hnmanns neve-iés.^melynék a szellem i és testi erók öss/hangzatos kiképzése vagyis az áltaianos képzés volt az alapja. A mai nevelés, különösen a házi nevelés szelleme sokban megegye zik a mai kor szellemével.'' Ma a menyiben divat nyájas és szeretetre méltó anyáoak lenui, a gyermekek rendesen az anya körében tartózkodnak, hol azért mert kicsinyek és kedvesek a dédelgetés tárgyát képezik. A bébék frizurája, a legajabb divat szerinti öltözködés, cziczotná zás fógondjat képezi a modern mamáknak. Az auyai gondosság ilye tén nyilvánulása az elkényeztető nevelés, fokozatosan felébreszti a gyermekben a hiúságot, növeli a bir-vágyat s képezi a h-zi-zsarnokot. Szokássá vált az utóbbi időben, hogy a gyermekeket is belevonják a felnőttek társaságába, bol beleszólván a társalgásba gyakran oly szellemes és találó megjegyzéseket hall • hatunk ajkakról, melyek azon meg gyóződést érlelik meg a felnőttek ben, hogy valóban nincsenek gyermekek. Vannak szülők, kik gyerme- keik éleslátását és megfigyelő képességét dicséretekkel halmozzák el, megengedik, hogy azok ismerőseikről sőt tanítóikról véleményüket nyil-váuirhassák, tetteikről bírálatot mondhassanak, s uetáni találó vagy gúnyom megjegyzéseiket ismételtetik s miut valami véghetetlenül mulatságosat, gyermekeik jelenlétében másoknak is elmondják. . Ily szülők miuden bizony nyal tévedésben vannax, a mennyibeu a gyermek Ítélőképessége, ismeretei és tapasztalati köre még nem oly kifejlődött. hogy ennek alapján valakinek tetteiről helyes és igazságos ítéletet mondhasson. Sőt hibáznak a 8zilók, ha gyermekeiknek ihesmit megengednek, mert nevelik a mások iránti tiszteletlenséget. Szokássá vált, hogy a szülő nem követeli gyermekétől a vak engedelmességet, amennyiben ez a mai kor gondolkozása szerint ellenkezik az emberi jogokkal, lealacsonyítja az emberi méltóságot. Megengedik, hogy a gyermek a tilalom vagy a parancs oka felől kérdezősködjék, £Őt netáni ellenvetéseit megtehesse. Távol áll tőlem bizonyítani azt, hogy a vak engedelmesség nevelését megegyezhe-tőnek tartsam az ember méltóságával ; de két>égbe vonom azt, hogy u gyermek saját szük lát és tapasztalat körén belül, véleményt mondhasson szülőinek helyes vagy helytelen tilalmáról vagy parancsáról A vak engedelmesség nevelése további — mely valóságos szülői zsarnokság látszattal bír, semmiesetre sem ébreszheti fel a a szülök iránti gyűlöletet, semmiesetre sem ölheti ki a gyermekben a szülők iránti szeretetet és hála csiráját, mert az alárendeltség érzete a szülök szellemi fölénye fölött biztosítja a tiszteletet s ebből kifolyólag a szeretetet. E nevelési hibák koronája a már oly nagy kedveltségnek és pártolás- nak örvendő .gyermekbál.« A kis lánykák, kiknek még a legméltóbb helyölc a gyermek szobában volns, kéthárom héttel a bál elótt, egyedüli ós legfőbb gondját a legújabb divatszerinti báli toilett, a frizura, a virágcsokor, a báli ettiket képezi. Egy keservesen ¿«virrasztott báli éj után ismét eltelik egy hét a bll kellemes reminiscentiáinak fölébresztésében. Hogy ily szórakozás, menny-nyire növeli a hiúságot, tetszelegni vágyást, irigységet, sokszor elégedetlenséget, a fiuknál különösen az éjjelezés iránti előszeretetet, bla-zirtságot stb. Azt talán nem is szükséges bizonyitnom, hogy a táncz, mely oly sokszor a felnőttek egészségére is ártalmas befolyással bir, egy javafejlődésben levő gyermek egészségére ne bírna káros hatással: ezt tagadni nem lehet Erkölcsi és fizikai szemponból ilyfajta káros mulatságokat nem hogy pártolni, hanem betiltani kellene. Ezek a mai »modern* nevelés főhibái, ezeket javítani minden szülőnek első és legfőbb kötelessége, gyermeke, a haza és önmaga érdekében. Eperjessy István. Adeleaaczió berekesztése- A magyar delegáczió egy kiváló tagjától veszi a „Correspondance de Pesth" a következő fejtegetést: A delegacziók befejezték működésűket. A mily zavaros volt a kilátás megalakulásukkor, eloszlásuk-idejében oly tiszta és barátságos a láthatár. Oktalanság volna eltitkolni, hogy Magyarországban egész külpolitikánkat illetőleg sokféle aggodalom gyűlt Össze. Nem mintha látható ok létezett volna a nyugtalanságra, hanem mivel a közvélemény nyugtalan volt t—tnn-rra ■ - ......I-- s egyetlen megbízható támpontja} sem volt, hogy Ítéletet alkosson. Gróf Kálnoky ténykedésének egyik legjelentékenyebb előnye, hogy t. i. ez államférfi lehetőleg zajtalanul és megragadó eszközök fitogtatása nélkül viszi ügyeit, a jelen esetben hátrányként mutatkozott annyiban, hogy a politikai körök nem voltak eléggé tájékozva és ennek folytán minden pcssimistikus képzelódés iránt fogékonyak voltak. Jólehet a program, melyet a magyar miniszterelnök a képviselőház szeptember 40-iki ülésében kifejtett, minden párt osztat lan tetszésében részesült, mindamel-, lett az ezen programm és a Bulgáriában tényleg felmerült események lifrzötti összhang nem volt helyreállítható és igy keletkezett a kétely, hogy vájjon Tisza Kálmán álul vallott elveknek gróf Kálnoky tényleges politikája megfelel-e? Gyorsan . és alaposan eloszlott e kétely, a mint a magyar miniszterelnök egyetértését gróf Kalnoky politikájának nemcsak általános folyamatával, hanesu.mnden részletével is hangsúlyozta. Tisza Kálmán oly elhatározó, — nemcsak saját pártjának soraiban hanem minden tiltalkozás daczára az ellenzék táborában is, — hogy gróf Kálnoky működésének minden további rész-'' letes ismerete nélkül azon meggyőződés uralkodott, hogy az a legkielé-gitóbb czélokhoz vezető iegjobb uton halad. Ezen meggyőződés általánossá lett s hatályosságában nyert: akEtor midón gróf Kálnoky a magyar delegáczió külügyi albizottságában expo-séját tartá. Ezen minden államférfiúi tartozkodás daczára szokatlanul instruktiv, ugy magas államférfiúi szemlélet, mint az adott viszonyok gyakorlatias megfontolása által kitűnő nyilatkozat teljesen legyőzött minden tétovázást és a delegáczió szeli ¿inét rohammal hódította meg'' A monarchiának a Balkán államokhoz való helyzetére vonatkozó fejte, getések, továbbá Németországgal fen», álló szövetségünk épségét^ illetőleg az osztrák albizottságban tett nyilatkozatok újból fölébresztették a de legaczióban ugy, mint mindenütt az országban a bizonyssoágot, hogy gró f Kálnoky a béke áldásának, de egyszersmind Ausztria-Magyarország nagyhatalmi állása és követelménye-nek is hű óre. Nagyobbodott e bizonyosság külföldi államférfiak nyilatkozatai folytán, melyek minden kételyt eloszlattak arra nézve, hogy monarchiánk a Balkán krízis békés megoldása körüli vezérszerepében a világrész in-tézöhalalmasságai i észéről erélyesen támogattatni fog. És igy a legkedvezőbb jelek közt távoznak a de-legácziók. Már hangsúlyozva volt, hogy mily szerencsésen nyilvánult a mindkét delegáczió s ezzel a monarchia ősszas népei közötti egyetértés. De nem kevésbbé örvendetes az, hogy egyrészt Magyarország vezér-államfér-fiai és irányadó politikusai, másrészt a külügyminiszter között teljes összhang létezik, a ki tehát czéltudatos és világos politikájának folytatásához szabad kezet és Ausztria-Magyarország minden figyelemre méltó tényezője részéről erélyes támogatást biztosított magának. Baross Gábor. Ama hir, meiy szerint Baross'' Gábor fogna közmunka- és.közlekedésügyi miniszterré kineveztetni, e pillanatig hitelesen megerősítve nem lett ugyan, politikai körökben mindazonáltal épeu nem kétkednek azon.'' fcógy tényleg Baross Gábor van miniszternek kijelölve. Rég tanultuk Baross Gábor parla- y w—¡■ás«-;-----l u h I ■ i—mmmmm T i p o z a. Az ördög hárfája. (Níprege.) Aranya* telbők köt, piros az ég alj», Alkonyi szellőben leng a hársfa gallya. Egy vándor hegedfu íll a hárs tövében, Ócska hegedújét tartja a kesében. „Nincs bit ssiv e földön, ki engem szeretne. Kincs asszony, ki engem forrón átölelne 1 Kin<-s!... mert undorító rőt az éa szakálom. Mihaszna élek hát ezen a rilá<6n ! Meghalok. Felkötöm magamat e fára. Hitvány életemnek nincs egy garas ára. E obb összetöröm e rougyo« szerszámot, Itt hagyom azntáu e kutya világot! .. Éi rósz muzsikáját összetöri gyomban---- De ime! alatta a fölk nagyot dobban S alig: vette észre, már előtte át a Egy fekete sátán, ördögök királya 1" „8z«renc«és :jó estit, szerelmes barátom ! Mi az a kezedbén ? - kötél, amint látom. Soha se bolondozz, üljünk le itt ssépeu, Volna a fejeddel egy kicsi brszédem. Tudom, hogy min bú«nltz Én hit segítséget Akarok nyújtani — azért jöttem ! — nókfd. Van nekem egy hárfám, énmagam csináltam, Ezt e bűvös hárfát néked oda szántam. Férjgyilkos asszonyi srjrek hártyájából Sodortam bujáit s egy akasztóíából, Amelyen nő gyilkos függött, van a fája. Íme itt van! nézzed az ördög hárfája. Hogyh« te ezt bírnád: zx asszonyi sz''pek Akármily rot is vagy, beléd szer«Uének. Tied lehet hárfám, de csak ugy a akképen, lla hogy elfogadod az én szerac&disem. Kivicom pedig, hogy akit megszerettél S kivel z oltár előtt egybekeltél, Szerelmei arád és hitvesed testével: £ie érin:kezz három nap és hároa éjjel. Megcsókolni ajkát nem szabad tenéked, Ha kedvez, ha gáncsol s bármit csinAl véled. Te néked csak bárom nap mnlva s/abadna Cselekedni azt, mit a szived akarna. Hogyha ezt megszegnéd, rögtön enyém lenné! S a pokolban tüzes hát fán énekeluél Elfogadod ? — El! — Jó itt a bűvös hárfa. ..« Azzal eltűnt... és t« felméne egy várba. Egy gyönyörű özvegy lakott fent a várban, Vala ennek szive nagy szomorúságban. Beeresztik szépen a bárfát hozzája S tetszik az özvegynek * dalnok orczája. Hát még amikor ez a hárfáján zenge S b szép özvegyasszony sziveért esenge! Beleszeretett a szép asszony ezennel 8 megáldatták egymást egy agg szerzeténsel. Mulatság a várban Kél a hold világa 8 a vendégtereguek as a kívánsága : A boldog bárfás és a gyönjörü asszony Eg/más ajkaira csókokat ragasszon! Elfordul a dalnok. A vendégek nézik, Hogy mi baja történt? semmikép sem értik. Elmúlik a lagzi még ason nap estre S a menyasszonyi agy puhára megvetve. A uép várasszonynak tündéri a bája: Két csillag a szeme, rózsa az orczája Gyenge bársony keble fehér mint a márvány. Eperaj kaira v''-les csókot várván. De hiába vár ez a legelső csókra: Daróczot térit a dalnok a padlóra, És oda fekszik a nyoszolya elébe 8 nem borul hitvese liUom ölébe, Igy malik el két nap, két nap és két éjj»l, KüXd a bárfásdalnok-a gyöayórüséggeL Ott .eselkedik asátái a szobában, Ott Tan a bárfátnik mindenütt nyomában. Látja, hogy adalaok erős szirfl lélek,"-Gondolja a sátán : szerepet cserélek 1 S fordulván az idő a harmadik éjre : Belebajt az ördög az a szony szivébe. r. »Édesem mi lehet keserűséged ? Borulj a szivemre meggyógyítlak té. ed .. Ha nem szeretsz, akkor tőrt döfök szivembe Aranyos csillagom ! . . . borulj a keblemre ! Nem állhat ellent az Brdög sugtlmának, A csábító asszony mézcsókzáporának . . Oda borult végre hitvese szírére S forró csúkot tapaszt dobogo kobléie . . .Az asszony szivéból ama pillanatban Kiugrik a sátán, hozy a csók elcta-.tan. Az asszony s a dalnok elhalaványodnak . ,Yége van ba''átom a boldogsápodnak Mákép volt megirva az én szerződésem ! Velem a pokolba! Ott bárfázol nékem! Ördög és a bárfás mely pokolra szállnak Meghasad a szive & vár asszonyának . . . A tüzes hárfának izzó tüzes búrja összeég rajta a hárfáz ónak uj.a-Zeng a hárfa s msnók tánczolnak reája. Eddig tart a rege: as ördög bárfája! Báiintffy Bálint. A táltos temető44) — Eredeti beszély. — Irta: Sxalay Sándor. L Van egy érdemes köasrig Zalavárme-gyébon, mely arról nevezetes, hogy leg-öbb-adóhátraléka van. Nemu''oleó yirtus ebben e''sónek lenni Magyarországon! Érdaxne rá az a község, hogy virtusáén más is foglalkozzék •) A bolt ogult „Kath. Népbarátban már megjelent. Többek" óhajára itt is kiadjuk, mivel ott a* írdeklódők cssk kevesen olvashatták. vele ne csupán az adófelílgyelőség éa az executor urak. Egészen az Isten háta mögött van. Nem kis dolog oda bejutni, de kijutni még nehezebb. Az ioség is csak egy szer ment oda; azóta folyton a helység nyakán ül. Olt sápados a szegény lakók verejtékes arczán; ott van a fíitetleu hajlékban didergó.s az Iafaen hidegjétől félig megvett lakók szederjes ábrázatján. Téiea oyároa van miről megismerni est az ott szorult vendéget. Szegény község biz'' az nagyon. Már neve is olyan, hogy módjában ven a nép találékonyságának kio''vasni belőle a roassat. Oroastonynak hivják. Onnan ered'', volna, hogy az elsőben oda telepítettek keservesen fölsóhajtottak: „órosz tanya l* A tudósabb találgatás ugy magyarázza, hogy valamikor orosz tanya volt; innen származott a neve. Akárbonnea erédt a neve, annyi bizonyos, hogy elsőben oda telepedett atyánkfia aligha milliós örökségen kezdette. Mindamellett sok kincs lehet ott elrejtve a tőid gyomrában. Ha a katasztert csináló tudós urakban ciak akkora régészeti érzék lakott volna, miat egy árva kalászt^, már régen feli urulk volna azokat á hetyekef, amik „ornyák", „lázvolgy«, „pogáoy-vir-, „türökcaapás"'' .aranyhegy- „tál-tostemető- és az Iten ladj» : minő furcsábbnál furcsább ne vakén szerepelnek a nép ajkán, meg a telekkönyvi váaraj-zokban. Cáak ásni kellene ; .van ott elég kiacs a ludomáoynak ! Ha a kataszteréé arak nem cselekedték meg, bolygassuk fői hát mi a táltos temetőt !" Furcsa hely az nsgyon. Hogy temető volta ránézésből is ellehet találni. Körül-belül 3—4 holdayi terfilet, oválalakbaa, Cseades völgyben fekszik, mit simán futó patak szel ketté. £t a kis patak a temető egyik végénél kettévál, másikon meg egybefoly, mintha csak elválhatatlan szerelemmel ölelte volna át zt a kis tőid erliletet, hol hogy kik nyu* gosznak. kik várják a boldog feltámadást, nehéz volna megmondani. Hogy a sir nyagatma ellen am leket kifogásuk, «s ké ségteiea, mert annak a kis szigetnek belsejét sok emberöltő időn át a^m ériatelte emberi láb s nem látta emberi szem. Kórúletéü sürii tüzes, belül dus lombozatú fák tedik a kiváncai ssemek elől. Földjét kereatül-k&sul nőtte as itza-Isg s a kúszó növények egyéb faja. Az ember magasságra hajtott giz-gazban undok hüllők s kigyók tanva»n&k • a ma-dái világból pedig csapán száműzött, hazátlan baglyok huhognak ott purgatóri-umi siralmakat. Az emberek elkerülik. Akit sötétbea arra visz atja, keresztet vet a elmond valami foganatos imádságot, de csak gondolatban^ mert a száját be is fogja, mai-felé is fordítja, aebogy valami goansz lelket szijjoa halaadó porhüvelyébe, a maga beosületea lelke mellé. ő»becsavarodott, komoly, okos, bí-róviseit emberek boszelik, hogy ott valÓ-ságbaa tüzet okádó táltosok és fejetlen barátok ayargalázn&k éjeleakiat. Azok a táltosok pedig lovsk tulajdon képen, de embeéi uyelviMQ beazéiaek. (Folyt köv.) HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY DECEMBER 1886 11-én. rQli érdemeiért SvmüU Benő emlékének örök halálával tartozik. A mult tettei után büszkén éi bátrau hirdetjük, hogy Zalavármegye és igy Nagy-Kanizsa város kormányzata jobb kezekbe mint Méltóságodéba nem tétethetett. Ismerve fenköltj szellemét, ismerve minden jó és nemea csélt előmozdító jóindulatát, fe''ealegetnek tartom, a város közintézményeit, helyes és jogos érdekeit magát figyelmébe és pártfogásába kérni. Nem is azért jöttünk mi ma ide, de megjelentünk azért, hogy hédolé tiszteletünk és igaz szeretetünket külsőségekben is megmutassuk; de ezen tettünkre nem a szokásos illem, sem a hatalom előtti meghajlás, hanem azon igaz tisztelet ós szeretetet ösztönzött benünket, mely ssi-vünkben Méltóságodért fellobog; s ezen igaz tisztelete és szeretet adja ajkainkra ma imaszerű óhaj1, hogy Mól lóságodat a haza felvirágoztatása körüli munkál kodásában, Zalavármegye és igy Nagy-Kanizsa vároj bölcs kormányzatában az Isten soká — igen sokáig éltesse. Erre frenetikus éljen-vihar tört ki; melynek lecsillapultával szeretett főispánunk a következő szónoki remekben válaszolt : "Fogadják mélyen érzett köszönetem nyilvánítását megtisztelő szívességükért. — A közszolgálatnak, mely nekem föladatomul jutott, egyetlen igazi jutalma van, és e-.en erkölcsi jutalékot azoknak tlísmerése képezi, a kiknek összességeért lelkiismeretteljes fáradozásait szentelni kell. De önöknek szívességi reám vonat'' kozó hatásában tul megy ezen erkölcsi jutalékon, mert én abban nem csupán'' azon előttem örökbeciü szíves elismerésnek tanúságát keresem, melylyel kösügye-inknok eddig szentelt fáradozásaimat kísérni ssivesek voltak, hanem főleg keresem éi óhUom abban feltalálni azon erkölcsi hathatós támaszt, msly uj tisztemből folyó hivatásom üdvös és sikeres betöltésének biztosítékát nynjtsa. Egy megyének kormányzata magában foglalván a megyei közéletnek he-yes politikai és sikeres közigazgatási vezetését, bárki mit mondjon, én tndom, én érzem uraim, hogy ez oly magasztos íe''adat, melynek üdvös megoldása az egyedül ténykedő egyén bármi fényes tehetségeinek mértékét felülmúlja; — de igen ha a közérzület ád igyekezeteinek közreható támaszt^ és a köztevékenység sorakozik melléje hü szövetségesül, akkor igen elérve lesz a czél, melyet közállapotatok tekintetében e kor szeleme és a hazafiasság elengedhetlen követelménye szab elénk. Ezen sorakozásban Kanizsa városát kiváló osztályrész illeti meg, — mert teljes a meggyőződésem, hogy hazánk városainak viruló emelése és hazafias polgári közszellem« nem csupán legtöbb essközlője hazánk felvirágoztatásának, hanem egyszersmind megvivhaU''-lan őrt áll nemzeti fenurtásunk létérdekeiért. és teljes a meggyőződésem, hogy Kanizsa városa e nagy hivatást híven betölteni fogja és e czéira uraim — hogy városuk szellemi és anyagi jólléte emelkedjék, hogy közczélu intézményeik üdvös fejlődést nyerjenek, hogy itten az ipar — kereskedelem s egyáltalán a polgári munka minden foglalkozása áldásosán felviruljon és mindezzel legyen megyénk e kiváló pontja hazánk viruló városainak sorában a magyar nemzeti zzerencaés fejlődésnek egyik támoszlopa, e ozélra karesem az önök támasáazátés kell hogy egy e-aitseönöket egymással, egyesítse önök so-rakozását vélem, ki e czéira szentelt fáradozásaiknak Iegtörhetlenebb hüségü szövetségese leendek. Lelkem mélyéből óhajtom, hogy közös munkásságunk üdve és Itten boldogító áldása áradjon Kanizsa városára és honsserető poig«rságára. — A hatás leírhatatlan nagy volt. Az impozáns tisstelgő sokaság folytanos éljenzés kösött vonult el a "Szarvas" szál lótól. Este a ■Szarvas" dísztermében 200 terítékű bankette volt, mely alkalommal gyönyörű tósztokat lehetett hallani. Főispán úr őméltósága mondta az első pohárköszöntőt uralkodó felséges királyunkra és családjára. Azután dr. Banozik Ferencz a főispánra emelt poharat. Hatásos tóax-tot mondott: Makay Cezső, Rapoch Gyula, dr. Tamek László, Gózony Lássló, Rózsa («sredes) Tuboly Victor, Kovács Béla, Földi Ferencz. Még többen is szólottak, de azokat már a tető pontra hágott lelkes kedvzajban alig lehetett hallani. A pó -dás fesztelenséggel lolyi ssép mulatság csak éjfél után ért véget. mentáris jártasságát és politikailag érett itélő tehetségét ismerni és becsülni és azon " időben, midőn mint njoncz a közlekedési ügyek fontos ressortjának államtitkárává lett kinevezve, birta a bizalmat, bogy éles látásánál és fáradhatlan munkaerejénél fogva a reá nézve edd g ismeretlen téren elég hamar fog eligazodni. Az államtitkár edigi tevékenysége e bizalmat fényesen igazolta. Baross Gábor kitűnő szakismerete és rendkívüli körültekintése úgy az államvasutak kezelésének újjászervezése körül, mint a magyar közlekedési politika összeségében igazolva lett. Az előbbinek ziláltságát egy józan és czélszerü rendszerré változtatta át. az utóbbi melynek sikerei hazánkban a közelmúlt érekben elértek legjobbjai közé tartoznak, nem szorul magasztalásrav Ezek folytán Baross Gábor a közmunka- és közlekedésügyi tárcza átvételére teljesen hivatottnak tar-tatik 8 meg vagyunk győződve, hogy kinevezése által a Tisza-kabinet kitűnően lesz kiegészítve. Zalamegye uj főispánja N.-Kanizsán. Városunkban a mult hét végén s e bét elején nem foly másról a beszéd, mint a főispáni látogatásról, mely deczember T-én ténynyé is vált. Ekkor érkezett körünkbe S rastits Benő, megyénk új főispánja a délután 1 óra 48 perckor érkező vonattal. Már jóval a vonat-érkezés előtt ig«n sokan kimentek az állomáshoz vezető útra, hogy as érkező taagas vendógot láthassák és üdvözölhessék. Pedig az időjárás egyátalán nem volt kedvező as üne-pies fogadtatáshoz; ködös, nedves idő volt s as ut mindenütt erősen sáros. Az elfogadó küldöttség mintegy 20—30 kocsin ment ki. A perroara azonban egy külön küldöttség ment ; — a többi elfogadó pedig as 1. osztályú váro-teremben sorfalat képezett. A vonatról lessállott vendéget Babócbay György, városunk polgármestere üdvözölte magyaros őszinteséggel és melegséggel; mit a főispán megköszönve, a küldöttség tagjainak folytonos lelkes éljensése mellett kocsira ült. Szállása a .Szarvas szállóban volt. Itt pihenői tartott egész 3 óra 30 percig. Ekkor vette kezdetét a tisztelgők elfogadása. A különböző egyesületek, társulatok és karok részéről össsesen 30 küldött-ség volt jegyezve. Őméltósága mindé j küldöttséget szíves örömmel fogadott s ahoszá intézett beszédekre megkapóán valaszolt. A tisztelgések csak 5 óra után értek véget. Hat óra után fáklyásmenettel tisztelték meg a ritka tzép népszerűségnek örvendő jeles férfiút Mintegy 2—300 fáklyavivő volt; mindnyaja városi polgár. Résstvettmég testületileg a helybeli tornaegylet, körülbelül 60 taggal, kiknek mindegyike ditses lampiont tartott kezében. A menet az Eötvös-térről indult meg s a tűzoltó-zenekar lelkes indulói mellett vonult a fő-utcán végig a „Szarvas" szálló elé, melynek erkélyén megjelent az ünnepelt. Itt Lengyel Lajos, városunk fó-jegysője üdvözölte őméltó.ágát a következő nagy hatást keltett beszéddel; Méltóságos Főispán ur! Midőn köztudomásu dologgá vált, hogy Feltéget Királyunk Méltóságodat Zalavármegye kormányzatával legkegyelmesebben megbízni méltóztatott, ak kor Nagy-Kanizsa város minden polgárinak kebelében az öröm boldogító érze e gyuladt fel, mert ez által legbensőbb oha junk, szivünk vágya m-snt feljesedésbe. Ila vissza tekintünk érdemdús múltjára, a legteljesebb és odaadó megnyugvás érzete hatja át kebleinket Méltóságod szeméiyeiránt, ki bölcs és tapintatos intézkedéseivel a múltban mindig megtalálta az utat és módot, hogy e város helyes ós jogos igényei — a megye érdekei mellett — öushangzatosan intéztettek el. Nagy-Kanizsa város minden nsgyobb alkotásához hozzá füződ''k, Méltóságodnak — mint a megye volt kedves alispánjának — elfeledhetetlen munkálkodása, s most es ünnepélyes alkalommal — midőn uj méltóságában — legbensőbb »tiszteletünk és igaz őssinte szeretetünkről tessünk bizonyságot, lehetetlen, hogy Méltóságodtól a múltban vett jókért hálás köszönetet ne mondjunk ; s mig mi kebleinkben szeretetünkből alkotunk emléket Méltóságodnak, addig e város évkönyvei a késő utódoknak is hirdetni ogják, hogy e város felvirágoztatása kö- Épen a napokban olvastam, miszerint a Vasm. gazd. egyesület két urasági kocsisnak, — mert ezek az urodalmat 20—25 év óta szolgálják, — elismerés jeléül, s szolgatársai buzdítására, érdem-keresstet tűzetett mellére. — Ezen szép éa nemea tett nem szorul dicséretre; de önkénytelenül adja kezembe a tollat, hogy ezen, és ssomssédtágombaa csak a napokban lefolyt, eljárás között összehasonlítást téve, belőlök a tanulságot levonjam. As élet keserűségeit nem ismerve, foglalta e] ezelőtt, 22-évvei tanítói állomását P. I. kartársunk, egy képzett, s kartársai előtt kösbecsülésben és ssere-tetben álló tsnitó; bogy magának családi-tűzhelyt alapítva, családjának, s a népnevelés sst. ügyének áldozza életét. A népnevelés sst. ügyének 1 . . . Ki a neveléssel nem foglalkozott, az nem képes e sokat jelentő ssók értelmét fölfogni; de nem is túdja azt a sok nélkülözésnek és nyomornak kitett, s mindenki áhal megvetett ssegény tanítót méltányolni. De hát ki az a tanító ? ! . . Kí?... A község ssolgája, aki a mezei csősznek is kalapot emelői tarto-zik; a megvetés tárgya, akit mindenki lábbal tapos; a felfogadott napszámos, akinek egész oda-adásaal regeitől estig izzadnia kell, hogy-kötelességének eleget tehessen. Ésha fáradságos munkájának keservesen megszolgált csekély diját ké.ni, sót talán követelni merészeli, akkor, . . . ki kell őt dobni, irgalom nélkül elkergetni! . . T Ilyen tsnitó P. I. barátunk is, kinek egyedüli hibája, hogy kötelessége teljesítésében fár&dhatatUn, a e mellett sok gyermekkel és kevés p inzzel áldotta meg Isten, (mint minden tanitót) s igy anyagi körülményei nem engedik, hogy az elüljáróság részéré^ lakomát rendezzen, minek következtében fizetését nem haj -ják be, sőt még erdőjogától is megfosztották ; s mert e miatt a szolgabiróságot volt kénytelen megkeresni, — hát elmehet I a községnek nem kell! mert— mint mondják: — mindig csivakodik I . . . Ezen kényes ügy eldöntése végett folyó év. november 13-án jött ki a vizsgálat, hogy magának információkat szerezve megtehesse a kellő lépéseket. — S ezen vizsgálat nem az iskola helyiségben, hanem a biró háznál történt. Midőn az összesereglett népség előadta, miszerint az iskoia ugyan rendben van, s a tanító erkölcsi magaviselete'' ellen siucs kifogásuk ; —de meri mindig csivakodik, fizetése miatt minduntalan a ssolgabiróság elé állítja a község »gyes lakósaít, — tehát elmehet! ki kell dobni; a községnek nem kell!! A szégyenpír, mely vádlottunk és jelen volt kartársai arczát bjritá, élő bizonysága volt a tanítói pálya oly nagy mérvű megaláztatásának. De nem! . . . as nem lehet, hogy ennyi megaláztatást, mely egy ártatlan megtámadása által az egész tanitó nevet örökre bemocskolja — a vizsgálóbisott-ság tagjai elhallgatva, a uépnevelést örök re sírba döntse. Hisz világszerte hangoztatják: „Népnevelés, jöjjön el a te országod!« ____ „Sző ami szó, emberek 1 — igy kes-dé bessédét a jelen volt főssolgabiró úr —• nekem as egéss járásombeíi tanítósággal nincs annyi bajom, mint ezsel az egygyel !«---- Természetesen fölhangzott az általános: kikeli dobni ! I! Istenem! hát a bíróság nem arra való, hogy ügyes-bajos dolgainkban röl-kwestük? vagy hát a tanítónak csak kö- '' telességei vannak, de jogai nincsenek?! Oh hisz ez borzasztó!! — de nem! . . . hála Isten, még van remény! . . . J-len van a kerületi esperes úr is, a felekezeti tanítók támasza, ö csak nem fogja engedni, bogy a kötelességét teljesítő tanító — mert jogait követeli — áldosatnl essék!? A jelen volt tanítóknak lélekzete elakad, szivök dobogása megáll, minden tekintet az esperez úr felé irányai, lesve annak minden ssavát, mely as igazsággal harcsolva, fölmenti a vád alól ast a tanítót, akinek csak nemes lelke van, de bűne nincs ! 1 ! „Kérje meg tanitó ú- ezeket as érdemes embereket, hogy bocsássanak meg, engedjenek legalább egy évet, mely idő alatt vagy hely után néz, vagy megjobbítja magát!" Ismét egy általános: ki kell dobni! minekünk nem kell!!''s a jegysőkönyv elkészíttetett. Ti fiatal leendő kartársak! kiknek az életkeserüségei felöl fogalmatok sincs, tanuljatok! hogy ne cak ezermesteretké képezzétek magatokat; hanem a megkíván tató négy gymn. és négy évi képezde után a valódi mártyromtágra is készüljetek, mert — mind láthatjátok, —• a kocsisnak hosszú szolgálata után érdemkeresztet tűznek mellére, minket?! . . . I mint az isteni mestert... megfeszítenek! Szabó Béla. tanító. ■n k re — A „Zala" szerkesztőségétől vettük a következőkét: A Légrádon felállítandó kisdedovoda ügyében lapunk utólsóelőtti száma egy czikket közölt, mely arra indított három, előttünk jól ismert légrádi urat, hogy „Több légrádi polgár" aláírással egy közleményt írtak ellenünk, mely egyidejűleg a „Zalai Közlöny, és a "Keszthely, czimü lapokban, megjelent. Mi, a "Z. K.„ szerkesztőségének collegialis szívességéből, betekintettük ezen közlemény kéziratát, és láttuk, tudjuk, hogy az kitől származik, kik irták alá s ki tett a kéziraton ja-itásokat. És igy felelünk reá a követ-vezöleg. — Minket a czikk megirását-ban azon nagy horderejű tudat vezérelt, hogy a Muraköz magyarosodása igen lényeges érdek, mely felül áll egyes emberek személyi érdekein, kik — jól tudjak — többen vannak olyanok, a kiket a kezdeményezés és buzgó törekvés érdeme egyformán megillet. Ezek sorában áll kétségkívül Gadó Mátyás plébános, kinek a magyarság ügyében a Muraközben rég idő óta folytatott buzgó, hazafias működése minden élfogulatlan ember előtt ismeretes, a ki elég erővel bir, a személyi tekinteteket leküzdve, az igazi érdemet elismerni. Győrffy János ügyvéd úrról is megemlítettük, hogy a kiskedovoda czéljaira egy 500 frtos házat ajándékozott, — Vájjon mit kiván hát még ez a három ur és az a negyedik kéz? Talán azt, hogy felhasználtassuk magunkat eszközül dicsériádákat zengeni az 500 frtos házról? Még ha csakugyan annyi értéket adott is Győrffy János ügyvéd ur, — még akkor is na- ( gyon csalatkozik az a három légrádi pol- j gár és a negyedik kéz, ha azt hiszik, hogy mi személyes hiúságnak fogunk töm- [ jénezni. Elismerjük, hogy Győrffy János-; nak nagy érdeme van az ovoda körül, ezt ki is emeltük azzal, hogy adományát1 közöltük ; de azt, bogy közöljünk oly ti- 1 rádát, melynek minden második szava „Győrffy János, Győrffy János," azt nem . tesszük, mert személyi cultuszt nem űzünk s olyan émelygős dicshymnuszo-kat, a milyenek Győrffy János ur érdekében egyik - másik lapban megjelentek, — tőlünk hiába várnak a jó lég-rádiakl Azon állításukat, hogy mi valótlanul szoktunk volna dolgaikról megem-lékezni-miután az egyszerűen n ;m igaz, — visszautasítjuk. Hogy pedig szabad lesz-e jövőre is közérdekű dolgokról megemlékeznünk, ha azok légrádiak ia, — aira nézve hírlapírói tisztünktől fogunk feleletet kérni, nem pedig önöktől tisztelt uraink, akiktől, semmiféle leczkét fel nem veszünk! - Hirtelen halál, Hild Ferencz helybeli kőfaragónál munkában lévő Adamini Carló sohvricsi származási ''kőfaragó legény f. hó. 8-án este a korcsmából .haza érkezve ép egészségben lefeküdt és 9-én reggel ágyában halva találták. Az orvosi zsemle gutaütést konstatált. A Casinó diszes tánezterme t hó 4-én nyílt meg először azon boldog halandóknak, kik as itt tartandó koszorúcskára meghívót kapuk és belépti-díj fejé-b >n 1 frt 50 krt. lefizetni képesek voltak, mert meghívót kapni és csupán a belépésért iiyeu Összeget befizetni nem minden embernek adatott meg a mostoha tors álul. Lehet, hogy a rendesőség azt akarta elérni, hogy az estély ne legyen valami túlságosan látogatott éz ezt valóban el is érte. Annak, ki saját hintaján vitette magát a ssakadó esőben a táncsestélyre, annak a belépti dij bizonyára nem volt magas, de igeni. sok olyanoknak kiknek még fiakker akszát is kell fizetniök. Mindamellett a mula''ság egészben véve sikerültnek mondható, mert volt fesstelen jókedv és ami fő: gyönyörű hölgy koszorú. Szemlelennek (de nem arrogánsnak) kellett volna lennem, ha nem láttam volna azonnal, hogy nem a 800 frt értékű csillárok adják ma a féoyt, hanem a hölgykoszorú ékessége, melyet a következők képezték : Rosenberg Adél, Pollák Szabina, Bettelheim Róza, Beck Ilonka (Keszthely) Friedteld Matilda (L^rid) Weir Ilona, Weisz Gizella, Fachauer Ida Sohercs Berta Jenny éa Kamilla, Rosen-feld Vilma, Kaiser Anna, Strém Hermin Sommer Lujza, Weisz Karolin, Kobn Hedvig, Rechuitz Adél, Reiohenfeld Le-opoldin, Fürsl Kamilla, Fraund Karolin ; továbbá : Grüuhut Henrikné, Dr. Gerő József né, Bakony iné, (Kaposvár) Hirsch Adolfné (Nagy-Atád) Weiser Józaefoé, Breusr Mórié, Scherc R.chárdné, Gold-stein Jak-bné, S uk Sándomé ,Rosenberg Adámné, Rapoch Gyuliné, Garai Benőné, dr. Rotschild Samuné, dr. Rouohild Ja-kabné, dr. Blau Simonné s azok kiket feljegyezni képtelen vállam. Az első né-gyett 60 pár Unczolta. A jó kedv tartott mindaddig mig búcsúzásra nem ütött az óra s ez volt reggeli 6 órakor. R. — Örömmel értesítjük t. olvasó-közönaégüoket, miszerint Székely Victor Nyilt levói a szerkesztőhöz. i Tekintetes tzerkesstő úri / Miután miodrn, a neveléssel foglal-toző ügy rendkívül érdekel, szabadjon térnem, szíveskedjék esen — a tanítói »ályára készülő ifjaságnak szánt — igény-teleu soroknak b. lapjában helyet engedni. nagy-kanizsai könyvkiadó Beniczkyné-Bajza Lenke, a hölgyek kedvencz írónője műveit 20 kros füzetekben fogja kiadni. — Bővebbet olvashatni e vállalatról az irodalmi rovatban. Ajánljuk a t. közön-ség figyelmébe. — Eljegyzés. Kettős eljegyzési ünnepély volt legutóbb Zákányban Örökös Horváth Gyula állomási főnök családja köré jen. Miksch István vasúti forgalmi forgalmi tiszt jegyet váltott a nevezett állomási főnök ur laányával : Gizella kit-assonynyal: Trombauer Márton vasúti forgalmi tisst £edíg ugyanakkor elje-gyeste húgát: Örökös Horváth Margit kisasszonyt. Kisérje áldás a kettős fri-gyet l • — Az ipartársulat bankettje deczember 8-án szépen sikerült, őstzeten 80 terilék volt. A folytonosan tarló fesz telen jó kedvet kedélyes felköszöntők fűszerezték. A helybeli izr. nőegylet 1887. évi január 8-án jelmez tánczvigalmat rendez. — Meghivő. Folyó évi deczember hó 11-én, a sümegbi nagy vendéglő termében, műkedvelők ssives közreműködésével a Sümégh vidéki „Vőröskéressi". egylet a sümeghi ssegény iskclásgyerme-kek felruházására jótékonyczélu hangversenyt rendez. Kezdete esti 7 órakor. Biépti díj: Ülőhely 1 frt, — Állóhely 50 kr. Jegyek előre válthatók: Darnay Kajetán ur kereskedésében. Felülfisetések hírlapban fognak köszönettel nyugtáz-tatni. Mü-orozat: 1. „Fel dalra-" Mozarttól, féifi^ar előadja a sümeghi dalkör. 2. „Vihar" induló Liszt Ferencztől, zongorán négy kézre előadják Hladny Hermin k. a. és ifj. Diruay K-jítán ur. 3. „Magyar hymnus" Erkel F.-től hegedűn ját-tza kísérettel ifj. Surgóth Miksa. 4. Souvenir det Alpes" fuvolyán előadja Bükhely Jaui ur, zongorán kiséri Binder Péterné urnő. 5. „Mármarosi vig asszonyok" Jókai Mórtól, szavalja Träger Károly ur, 6. „Scherzo II." Chopintói, zongorán játsza Bárvárt Aladár ur Budapestről. 7. „Ztpateado" Pablo do Sarasate-tól hegedűn előadja Borger Jenő ur, zongorán ki-séri Glaser Gyula ur, 8. „Favolya-trio. Ltouard de Call-tól, előadják Bükhely 1, Hladny Vincze ós Kaufman Géza urak. 9. „ Melód ¡es Hongroise" zongorán előadja Exoer Alajos ur. 10- „Szent az érzet" férfi kar előadja a tümegbi dalkör. 11. „Verdi TraviaU-jának átirata. Aschertói, előadja Bárvárt A. ur. 12. „Magyar Népdalok" hegedűn előadja Berger Jenő ur, czigány kísérettel. — Betörés. F. é. novembar hó 27 ről 28 ra átmenő éjjel Lövi Markus kis kanizsai rőfös kereskedő boltjába a sárfalnak kibontása mellett ismeretlen tettesek behatollak éi onnét több vég frt vásznat és egyébb kelmét mintegy 150 értékben elloptak. A rendőrség több napi erélyes nyomozás után as ismeretlenül maradni akaró tettest Grahovets Józaef rovott előéletű egyén személyében felfedezte, kinél az ellopott vásznat mégis találták. Bűntársa Grahovetz Kuka József. A két jó madár átadatott az illető büntetető bíróságnak. — A Balatonvidéki kór f. hó l én nyitotta meg uj helyiségét az Andrássi 38. sz. alatt, mely alkalommal ismerkedési estély tartatott. A ragok és vendégek oly nagy számban jelentek meg, hogy a kör diszes helyisége alig volt képes befogadni őket. Jó kedv ós kedélyes-ségben folyt le az est. Toasztokban nem volt hiány; megemlítjük Veiszfeld Jenőét a vendégekie; / Bók Zalánét : a balatoa vidék szép hölgyeire ; Darvas Józsefét : a Balatonvidéki kör tagjaira stb. stb. — A kör szívesen Iá ja a megyénkből fel-rándnlókat vendégekül. — Az „Oroszlán" szállodát Horváth József újból átvette, s a kor igényeihez mérten igen csinosan rendezte be újból melynek megnyitásgtf, ho l2-én vasáenap tartja Sárközi zenekarának közreműködésével. — Kellemes estély-nek Ígérkezik. — Gelsei Gatmanu Vilmos kir. tanácsos vendégszerető házában mint halijuk folyó hó 8 án Svasiica Benó főispán ő méltósága tiszteletére díszvacsora volt, melyen résztvettek: ó Méltóságán kívül, Gózony László, Dr. Mangin Karoly főorvos, Rózsa honv. alezeredes, Mens es. kir. őrnagy, Kovács Béla, Babócbay György, Eperjesy Sándor, Piihál Ferencz, Dr. Tuboly Gyula Hirschel Ede, Svastiu Károly, Hertelendy Béla, Vidor Samu, R senfeld Adolf, Bogyay Ödön, Gulyás Jenő, Dr. Horváth Ferencz, Grünhut Henrik, Erdódy Lájoa, Lovák Ede, Ebenspanger Lipót, Erdélyi Mihály, Lengyel Lajos, Sebestyén Lajos, Dr. Benozik Ferencz, O-op Ernő, Bapoch Gyula, Weber Károly, Piihál Victor, Székely Tivadar és Goldbammer Károly, A bájos hási asszonyon kivü! a ccaláa nótagjai kösül jelenvoluk : Vidor Samuné Rosenfeld Adolfné, Grünhut Henrikné. Az áltaiános fesztelenség, a kitűnő franczia pezsgő és Sárkösy zenekara reggeli 4 óráig a legvidámabb hangulatban tartá együtt a ditzes társaságot. HUSZONÖTÖDIK É VT OLY AM ZALAI KÖZLÖNY 1886. DECZEMBER 11-én — Nem mindenki van abban a helyzetben, hogy '' sok '' pénzt adhasson ki, ezért jó a kellő időben való óvatosság. Mindazoknak kik sörüvé-rüek, 8 ennek folytán bőrkiütésekben véríolalásokban a fejre és mellre, arany eres bajokban stb. szenvednek szükséges a tisztító kura, mely naponkint cs&k néhány krajczárba kerül, de a mely által egész testünk friss erőben és egészségben fonttartható. Erre nézve a legjobb- szer a Brandt E gyógyszerész svájczi Iab dacsa, melyből egy dobozzal 70 kr. lehet venni a gyógyszertárakban — gondosan megfigyelendő Brandt R. névaláírása. — A Popp-féle Anatherin szájvíz tőbb mint 40 év óta rendeltek a legkitűnőbb orvosok által, köztök a boldogult Oppolcer tanár által is. Dra-sche tanár is ujabban nagy eredmény nyel alkalmazta a bécsi egyetemi-kórházban, ugy szintén Schnitzler ta- nár is a száj, nyak, foghus és száj padiás betegségeinél. — És ezért so kak számára a Popp féle Anatherin Nagy-Kapn ¡ában, éeni t nélkü-minden-foghus szájvíz, mely kap zsi minden gyógjj olyan biztos győgj lözhetlen óvszer le kinek, ki azt a száj, betegségében használta. Egyidejűleg figyelmeztetünk e szájvíz szédelgő és gyakran káros hamisításaira, melyek gyakran a kezelő orvost is megcsalják. Minden eredeti palaczk nyakán ott van a védjegy, mely az eredetiségről tanúskodik. — E gyógyszer rendkívüli tekintélynek és elterjedésnek örvend az oszrák határokon kivül és egész Európában sőt Amerikában és Ausztráliában is vannak csodálói. Figyelmeztetjük továbbá Popp J. G-. cs. kir. udvari fogorvosnak anatherin fog tapaszára és nő vény-fogporára, mely igen alkalmas és hi-res fogtisztitó szer. Irodalom. — EI5fizeté«i felhívás Benicsky né-Bajsa Lenke müveire. Alulírott örömmel értesítem a müveit közönséget, misterint Benicskyné-Bajsa Lmke a legkiválóbb magyar írónők egyike, a hölgyek ked-▼encsének müvei olcsó füzetes kiadásban fognak nálam megjelenni. E vállalatot a kedvelt írónő nagy sensatíót keltet: .tfártha" csimü kitűnő éegéoyével kez-dendem meg, melyet „ó sz!e caimü s eddig még meg nem jelent legújabb érdekfeszítő két kötetei regénye fog követni a ezután többi kitűnő müvei fognak aor-rendbon megjelenni. Feleslegesnek tartom e kiváló írónő müveit dicsérni. Ki sikerült müveivel már annyi élvesetet nyújtott a. közön« égnek s kit a külföld is elsőrangú írónőnek elismert, hisz annak már úgyis előnyösen ismert neve elég vonzerővel bír. Beniczkyné müvei eddig már igen sok alakban, de mindig drága kiadásban jelentek meg. Én ezúttal abban a szerencsés he yxetben vagyok, hogy e kiváló írónő munkáit olcsó és mégis disses kiállítású füze''ekben adhatom ki, éa es áltaí'' minden kinek módot nyuj''ok as emiitett mükve meg- [szerzésére. Reménylem, hogy a müveit kösünség örömmel veszi tudomásul a nagy irónő népszerű kiadású müveinek megjelenését, melynek szíves pártfogását tisztelettel kérem. Előfizetési dijak a következők : Egy évre (52 füzetre) 10 frt. fél évre (26 füzetre 5 frt. negyedévre (13 füzet) 2 frt 50 kr. Minden héten egy füzet jelenik meg. Egy füzet ára 20 kr Az előfizetőknek a füzetek megjelenés után bérmentve küldetnek meg. Válla-latomat a közönség hazafias pártfogásába ajánlva maradtam kiváló tisztelettel: Székely Victor. könyvkiadó Nagy-Kanizsán. Előfizetések legczélszerübben czi-memre küldendők. A közönség köréből«) ■ Tekintetes szerkesztő ur I A „Za''ai Közlöny" f. évi november 27-én megjelent számában Sommer Henrik L;pót aláírással ellátott czík-re vonatkozólag a következőt jegy zem meg 1.) A nevezett az 1856 ik évben még ittlétem előtt) születet: egyén, Weisz Joel ur az akkori anyakönyvvezető által ) E rovat alatt közl&ttakért nem villa] felelősséget a ____ _ Szrrk. a .Lipót" néwel, héberül pedig ,Lip-man Hirsch" nevekkel lett az anyakönyvbe bevezetve. 2) A katona sorozási bizottsághoz beküldött anyakönyvi kivonatban as anyakönyv ben előforduló-.^omra er Lipót név lett kiírva, de miután az ill-itó cá a-ládja körében vaNmi.it az itkolában, csakis „Henriknek ■ a második Jfcéber nevén (Hir chnek) megfeleiőieg hivatott ugy a hadskötelesek anyakönyvi kivonatában a „Henrik" nevet is mint ismertető jolt megjegyestem. 3) Ami az »miitett egyén családi nevét illeti, ugyan az anyakönyvben mint »Sommer" fordul elő, eltekintve at-tól, hogy az {nnyakönyvvezetőnek nem áll hatalmában a Cíalád» név or hogra phiáján változta''bí, ugy tény, bogy a nevezettnek helyben élő rokonai „Som mer''-nek éa nem .Szommer" nek írják magukat. Zala-Egerszegen 1886 decx9-^n. Kiváló tiszteletlel Engelsmann Izidor főrabbi ¿« anyakönyvvezető. Lapvezér és kiadó: SZILIY 8. Felelős szerkesztő.: VASS ÁLMOS Laptulajaonos: WAJDIT8 JÓZSEF mar ansopr Ezen sorsjegyek kaphatók a kiadóhivatalban K incsem ''Sorsjegy i\|jl''llsarlc."10lt mmm készpénzben 50.000 10-000 n. 5000it201ol6Y.ll 4788 wwmw. !lA magyar lovar-egylet sorsjegy-irodája: Budapest, váczi-utcza 6. sz. Wajdits József könyvkereskedésében. J - 288n 12—* MOLL SEIDLITZ POR Tavaszi gyóg)átás Nyári gyógyítás Öszi gyógyítás - Téli gyógyítás n,-.«!- írnlA/li ha minden dobozon a gyárjegy ogy L/SaK VaiOUl, gJU éi MOL.I, a sokszorosító czég nyomata látható. Ezen porok gyors gyógyhatásalmakacs gyomor- és bélbetegségek, emésztési nehézségek, a testbkjok, gyomorgörcs, dugnia«, máj baj, vértolnlás, aranyér é« a legkülönfélébb no. betegségek ellen évtizedek óta folytonosan növekedő elismerésben részesül. — Egy eredeti doboz használati utasítással 1 .frt. Raktárak Magyarország mind.-n nevezetesed gyógyszertárában. Csík Moll-fóle készítmény kérendő. MOLL A. gyógyszerész cs kir. udvari scáiiltö, Bécs, Stan Tuchlsnben 9. Naponta szétküldés utánvét mellett. 2 coboznál kevesebb nem küldetik Köszönóirat MOLL A. úrhoz Bécs''uen. Ülő foglalkozásomnál fogva az ön Mollíéle Seidlitz porai igen jó hatást gykorolnak; ismerem ezt egyszer s mindenkorra s kiváaok érte «ivélyjs .Isten firesse raeg''-et ezek a gyomrot jóvá és fót könnyűvé teszik. Tisztelettel / Stelzko Jan. F. lolkésí Hoanetschl ágban MOLL-FÉLE FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ Legjobb bedörzsöld szer és minden meghülési betegségek ellen. Csak vidödL ha minden üveg MOLL A. védjegyét és aláírását viseli _ SSXrTcX mindennemű eUx.ggxtis és bénulásnál; minden sérelem é sebnél, daganatok gyulladásinál. Belsőleg vízzel vegy.t.e rögtön Rosszullét, hányis, kólika és bssmenésl. Egy üveg ára hasznaati utasiiAssal 80 kr. o. é. aktárak az ors«ág minden nevezeten gyóyzertár ásványáru kereskedesben. Moll-féle késnitmt''-ny kétend MOLL A gyógyszerész cs. kir. udvari szállító Bécs, S''adt, Tuchlaubeu E l«s m • r é s MOLL A. yógyszerész urho* Becs. Kitűnő Moll-féle franexia borsze« és .ója vidpemen Whetlenal müköd.k Küldjön nekem 60 üveggel, mivel az emberiség s^UégérekczIetet óhajtok t-rtan magamnál tűztelettel 2720 45-52 Hsrnof, lelkész Micholu^ar. Vétem a tél ellen! Szép ! meleg ! csinos J olcsó J A hideg é-H nedvességtő'' átbatlanok az én cltő bécsi uri kab gyáramban kévzitett Uri téli lalaii még eddig nem létező olcsó árban 1 frt. 80 kr ^ Az én nrí téli kabátaim a legmelegebb éa legegészségesebb, felöltök, mivel as egész testet melegen tartják, a hidegtől védelmeinek, minden testhez simulnak éa rendkívüli olcsóságuk által általánosfel tünést okoztak. Eddig 20,000 db. már eladatott Mindenki a ki egy szép, jó meleg kabátott kíván rendeljen azonnal, mivel tömeges rendelések érkeznek és a készlet rövid ¡dó alatt már elfogy. Kizárólagosan rendelhetS : Wiener Jacken-Export-Gesel5rt A. Gan. Wien, III Kolonitsg»sa« Nr. 8 E. A rendelésnél elegendó a je zés: nagv, középszerű vagy kicsi. Postával való küldés minden irányban 24 óra alatt, postautánvét vagy az összsg előleges beküldéie mellet; eszközöltetnek. 2013 2—4 xxxxtxxxxtxxxxxxnx Az K «1 u I t a 1» I e életbiztosító társaság Nev Yorkban alapíttatott lS5tf-bei. Biztosítási tőke 1885. decz. 31-éa 911212.527 frt társaságTagrooa „ „ „ 169.411-138 frt az 1885. évben kötött uj biztositások Összege 244.829,014 jrt. Az egész nyeremény a biztosítottak közt osztatik szét Minden kötvény három év múlva megtámadhatatl&nná válik. Du''ián''.uli kerület vexérügynókwége Flncher Sándor 277.1 34—40 urnái Nagr-Kanísán. xxxxxxxxxxxxxtxxxxx 7ÉD-JEGY PEZSGŐ Egjecfllt ra>tár Naey-Kanizsán FESSELIIOFER JÓZ-»EF urnái xtxtxxxxxxxxxxtxxx ELŐNYÖS KERESET! Minden rangú állandó személyek, kik a törvény által megengedett illam-es magan •orslegyek részletfizetés melletti eladssa-val (az 1883. évi XXX. tör. cz sze n.t) foglalkozni óhajtanak, igen elősyos fe;ts-telek «Sllett mindenhol telvéteturk. Némi szorgalom ese ében tőke és koczkáiUtái (risieo) nélkül -bavonU 100 egész M írt köflljea kereshető. Ajánlatok a jelen foglalkozás megnevezésével intéxeadök a fi városi váltóüzlet-tár saság Adler és Urnához Budapest._ A ki kétségben van a felett, hogy a hírlapukban földesért gyógyszerek közül melyiket használja betegsége ollen, az újon egy levelezőlapot Richter kadó- intézetének Lipcsébe s kéije a „Betegbarát" izimü röpiratot E könyvecskében nemcsak a legjobbaknak bizonyalt báziszenk vannak részletesen ismertetve,hanem betegségeta-öl szóló Jelentések is olvashatók. E jelentések mutatják, hogy iflen sok esetben eav eoyszerii báziszer Is elegendő »na, h^még^a ISlag^yógyith.t.an heteséi i, szerencsésen elhárittassek. _ Ha a betegnek a megfelelő gyógyszer rendelkezesere áll, akkor m^ Sfos bajSb gyógyulás várható, s ez októl egyik betegnek sem kellene a ,,Betegbari^ megren-leiését elmulasztani. E figyelemremelto könyvecske segélyével sokkal könnyebben választhatja meg a szüksége gyógyszert A rönirat megküldése a jndefőnok költséíéb« sem kerti. J niegrondefőnek bői ------------- Katonai arany diszek.. Kühnmayer Ferencz és tárna Pozsony. Ajániják c-t. kir. szab. gazdagon ezüstözött és aranyozott fonal s<>d rony egyenruha diszek 25—950° finom ércztartalmu (Édelmetbál) melyek a bécsi világkiállításnál a 2 legnagyobb érimmel ós a Bpeati orss.-kiállításnál dis io k I el v éli e 1 tün-ettetett ki Egyedüli magyar or-szágoo, msly a nyers anyagból a teljes elkészítéséig gyártja. Árjegyzék iofyea és béreentve. Használt és elavult ffcyenmhxdwzek előnyös árban logadutnak vissza vagy elcseréltetnek. 2904 6-5 A Boreladás, zala-egerszegi plébánia ház pincz,éjében többféle 0 BOROK hordókkal együtt eladatnak. 2921 2-2 Kerestetik egy 600-1000 holdas birlok haszonbérbe. Czim a ki-- adóhivatalban, Antwe-penban ezü»t¿rem. Zürichben díszoklevél. 2920 2—2 Nizzában és Kremzben ISSt. aranyé emrnel kitUnUtve Zenélő művek 4—200 darabot játszva; expresaióval vagy anélkül, m»ndolin-,dob-, harang-, caatagnát. mennyei hangok- és hárfahangokkal atb. ZENÉLŐ SZELENCZGK 2—16 darabot játszva; továbbá necessairok, szirarállvány, svájcsí házacskák, fénykép albumok, Íróeszközök, kesztyűtartók, levélDehesítŐk, virágtarlók, szivarkészletek, dohányazelenczék, dolgozó asztaiok, palaczkok, sere« poharak, erszények, íékek stb. Mind ssenóvel. A legujakb ilynemű gyártmányokat ajánla ITRXjIíBR j- H. Bern. (Schwelz.) Csak közvetlen hozatal biztosit valódísagot; idegen gyártmány min-dnn mű. mely nem viseli nevemet. Gyár saját hátamban. A nyers anyagok értékének ctökkenése folytán tudatom, hogy eddigi árjegyzékemből 20% engedményt ndok és a legcsekélyebb rendelést is személyesen teljesítem — miért is csak a nálam rendelt tárgyakért vállalok felelősséget. Képes árjegyzéket díjtalanul küldök . \ S jr SWADLO FERENCZ BUDAPESTED Ï Gyara : VII. ker-, alsó erdő-sor 3. szóm. ^''énlja 8»i»ibadalmázott, zajtalan, önműködő lárredőnyeit huüaiu'' J tt arxélieiiiezhől ; továbbá srabadalmazott Biasicek és Br-czka" e!e töltő- é szellözteté^i kályliiiit, v»la niut^központi füté< berendezéseit, saji sxabadKlmA sze rint, egy Vagy löbb helyiség számára-mely utóbbiak különösen uj épületeknél, iskoláknál, kórházaknál stb. szii-lóztetcasel, vagy szellőztetés nélkül igen czélszerüen alkalmazhatók Ajánlj» továbbá valamennyi ax épitéi szakmába tartozó munkáit, úgymint: épület-, mű.-, és szerkezeti lakató» tégla éa vakolat felhúzó gépeit kovácsolt vasból munkáii. Miatakártyák és költségvetések Ingyen és bementve 2304 20-56 HUSZONÖTÖDIK. ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886 DKCZEMBER 11-én. legozélszehCbb karácsonyi és újévi öi pt W I) ; ■i 1 U. ra. magyar, német és franezia diszművek, remek irók diszkötésben, magyar, német és franezia nyelven, zergebőr-. bársony-, elefánt* csont-kötésü imakönyvek dus választékban, ifjúsági iratok és képeskönyvek kisebb s nagyobb gyermekek számára több nyelven, albumok, finom zseb-iróköny vek, legújabb hangjegyek, monogramos levélpapírok, csinos dobozban, zsebnaptárak, diszes felszereivények Íróasztalok számára, leguj bb mintájú látogató-jegyek a lehető legolcsóbban számitva. Minden- . .. , Hl K-J mm S JÓZSEF. Minden hó 1-én és 15-én pontosan jelenik meg egy nemű irodalmi megbizásokat a legnagyobb figyelemmel és jutányosán teljesít. Elfogad aláírásokat a következő 11 agy műre: Az osztrák-magyar monarchia Írásban és képben. t Uudolf trónörökös főherczeg kezdeményezésével és közreműködésével. Egy-egy füzet ára 30 kr. füzet. w w 5 % I Ti ES Továbbá: Wajdits József könyvkiadó hivatalában Nagy-Kanizsán 1887-ik ÉVRE kilencz külöoíéle naptár jelent meg. s az egész ország minden könyvárusánál kapható; u, m. WAJDITS JÓZSEF nagy képes népnaptára, bő tartalommal és temérdek képpel. Ára kötve irlapokkal 50 kr. fQzve 40 kr. ólcsó kiadás 30 kr. ~ WAJDITS JÓZSEF kis képes népnaptára, Ára fűzve 25 kr.olcsó kiadás 20 kr. XX ÍX & XX XX XX XX XKXK WAJDITS JÓZSEF KIADVÁNYA Szűz Marin édes hazánk Védasszonya nagy képes népnapátra. vallásos bő tartalommal temérdek képpel Ára kötve irlapokk 1 ellátva 50 kr. fűzve 40 kr. olcsó kiadás 30 kr. WAJDITS JÓZSEF 101, azaz száz és egy évre szóló naptára. gj Ára kemény kötésben 90 kr. WAJDITS JÓSZEF KIADVÁNYA Szfiz Mária kis képes népnapiára. Ára ftUve 25 kr. olcsó kiadis 20 kr. Rév-komáromi E. kalendárium. Ára fü/.ve 20 kr. '' XX xkxk 11 1884-től kezdve egész 1890-ik évre \ÚK WAJDITS JÓZSEF szóló naptár 14 kr. Fentebbieken kivul minden másutt megjelent naptár a könyvkereskedésben fellelhető. Diszbiadásob: fi^ Magyar művészek szerkesztette Szana Tamás — — — — 15 XXt Petőfi összes költeményei népsz. kiadás 1 írt 50 kr. és — — 2 4 kötelben — — — 6 nagy kiadás — — — 12 mX'' Shakspere album — — — — — — — — — 16 8 , Szent Iván éji álom — — — — — 8 Szász Károly Virágos Kert — — — — — — — — 12 X Tompa Mihály összes költeményei 4 kötet t— — — — 15 x Vörösmarty Mihály , munkái 8 kötet — — — — — — Vas Gereben összes munkái eddig 2 köt. jelent meg füzetenkint Arany János összes költeményei 7 kötet — — — — — 12 frt , dalai — — — — — — — — 8, DócziCsók — — — — — _ — _ — __ 3. „ Széhy Mária--______ __ 3 , 60 kr Eötvös Gondolatok — — — — — — — — — 6. Kiss József költeményei — — — — — — — — 60, > , , félbórkötésben — — — — — — 4, Költők Lugasa — — — — — — __ ___ 4 , Madách az ember tragédiája népsz. kiadás 50 kr. nagyobb — 2 , • , legutóbbi kiádis Zichy Mihály eredeti rajzával 12 . ; Postai megrendelések gyorsan''és pontosan eszközöltetnek. Becses rendeléseket tisztelettel teljesit _ _ , _ _ _ _ WftlífllLS JOZSef Nicv-bnhsiD 30 25 i I f m i I I I I Rí 50 kr. fft 7>> l < l 1 I Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kámzsán. NAGY-KÁMZSA, 1886. Deczember 18-án Előfizetési ár egétz érte ... 5 frt — — fél évre . . . . 2 frt f>0 kr negyedévre •. • '' • 1 frt 25 kr. Eflye« szao 10 kr. HIRDETÉSEK 8 hasábos petit<orban 7. másodszor 6. s niintii''D további torért 5 kr. NYILTTÉRBEN soronként 10 krért vétetnek M Kincstári illeték minden egyes hirdetésért 30 kr. fíceteodők. Huszonötödik évfolyam. T A nagy-k rúzsai „Kereskedelmi Iparbank \ a ,nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó-egylet, a „nagy-kanizsai kisdednevelö A lap szellemi részét ílletS közlemények a szerkesztőséghez, »nyagi részét íll«tfi közlemények pedig a kiadóhivatalból bérmentve ictézendSk: If agy-Kanizsán takarékpénztári épület. nem ío- Béncentetlen levet gad tatnak el. Kéziratok viasza sem köidetaek egyesület", a „nagy-kanzsai tiiszti-önsegélyzö szövetkezet", a ,soproni kereskedelmi s iparkamara« nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Felhívás előfizetésre. Lapunkra, mely a jelen évfolyammal betöltötte a 25. életévet ismét előfizetést nyitunk. A lap szerkestése körül jelentékeny változás áll be, amennyiben Szalay Sándor úr e jelen év végével a szerkesztői tollat letevén, azt Bátorfi Lajos w — ki e lapot már előbb 15 éven át szakadatlanul szerkesztette — ismét kezébe veszi, Ki az ö lankadatlan buzgalmát a közügyek terén ismeri, — e hirt örömmel veheti tudomásul, mert benne a lap élén nemcsak jól ismert irót és tapintatos lapszerkesztőt, hanem jóakaró, Önzetlen barátot is üdvözölhet. Valamint a múltban nem egy üdvös (most már virágzó) intézmény köszönheti neki és hangadó tollának — létesülését és nem egy valódi érdem vagy tehetség a kellő méltatást : ugy bizton remélhetjük, hogy ereje teljességét ezúttal is önzetlenül, egész odaadással meggénk és városunk jóléte emelésének elismerésre pártolásra érdemes törekvések méltatásának szentelendi. Semmi kétsége sem lehet tehát a m. t. olvasó közönségnek az iránt .hogy lapunk a társadalmi béke, egyetertés, s a jó közszellem jentariá-sában, ugy a közérdekék előmozdításában határozott tényezőként jog a jövőben szerepelni, ifi is eme reményadta nyugodt Öntudattal nyitjuk meg az uj előfizetést és kérjük t. barátainkat s a n. t. olvasóközönséget, hogy szép életkorit lapunkat pártolni és terjeszteni szíveskedjenek ! Mi a hozzánk kötött várakozásnak minden irányban megfelelni s teljesen eleget tenni iparkodunk. L''tpunk előfizetési ára: egy évre ... 5 frt. Jél évre negyed-évre 1 50 kr. 25 . Hazafiúi tisztelettel: a szerkesztőség és kiadiMiatal. Magyarország önálló gazdasági jólétének az amerikai kivándorlási szédelgés által való veszélyeztetése. A magyar királyi kormány. már évekkel ez előtt hathf.tós szabályokat alkotott a czélból, közli a „Cor-re>podance de Pesth, hogy némely vármegyének az amerika ügynökök által csalárd hitegetésekkel kivándorlásra csábított lakosai kltaniUssanak, miszerint ama hazug reklámok, melyekkel sok tanulatlan szegény ember hazája elhagyására csábíttatik, bizalomra érdemetlenek. Mióta a magyar kormány az amerikai kivándorlási ügynökök ezen szédelgő özelmeivel szemben az elóvigyázati rendszabályok foganatosítását legalább megkezdette a kivándorlási szerződések alakjában az amerikai humbug minden fogásával űzött ezen emberkereskedés észreve-hetóleg csappant. Miután azonban az amerikai üzleti lángész a tudatlanság és tapasztalatlanság kizsákmányolásában határtalanul jártas a és büntetőtörvény szempontjából is bámulatra méltóan sokoldalú: az amerikai ügynökök egy más fajtája a szervezett kivándorlási szédelgésnek a magyar törvénykezés ez időszerínti állása mellett egy kevésbé veszélyes propagandáját kezdeményezte. ¡V A magyar kormány rendelete folytán és főleg a vidéki sajtó által terjesztett intések következtében a kivándorlási ügynökök csalárdságaik üzésében mindinkább meggátoltattak. Ebből kifolyólag még a legtávolabb fekvő falvakban is a kötelességüket komolyan teljesítő szol gabirák, falu bírák s egyébb hivatalos személyen által a nép megoktattatott, hogy ezen amerikai ügynökök kecsegtetései hazugok és a magyar munkás az országban megmaradhat s magát tisztességesen s jól eltarthaja, ha dol- gozni akar, s így nem kénytelen azzal, amit munkája után keresett Amerikába vándorolni. Az amerikai kivándorlási szédelgés tehát egész más alakba burkolódzott, hogy az üzietet folytathassa. A teljesithetlen és ellenőrizhet-len ígérgetések rendszere ugyanaz maradt. Csak az üzletszervezés módja és ás eszközök válogatottsága lett más, miután maguknak a munkásoknak és megtakarított csekély pénzecskéjüknek tömeges kivitele nagy haszonnal többé nem űzhető, talált j tehát az amerikai lángeszű humbug egy nagyszabású, de egyszerű kibu-, vást. A munkás itt maradhat és csak'' munkájának gyümölcse a tőke vitetik ki. Ez mindkét félre nézve egyszerűbb, az illető magyar kivándor-! lóra nézve azon előnye van, hogy legalább egészségét és életét nem veszélyezteti és az amerikai embef^-barátok számára, kiknek neve és be-'' csületessége Magyarországon minden-. esetre az ismeretlen nagyságok közé tartozik, állandóan hasznot hajtanak, miután az illető állampolgárok amaz uj módszer szerint munkájuk gyű-'' mölcsét t. i. a mit megtakarítanak, egész életükön át, Amerikába küldik. A portót igen nagylelkűen a czim-! zett viseli, a miért azonban az igaz1 lelkű magyar előtt egós/.en ismeretlen marad azon egyének kiléte, a kik az ¿sszekuporgatott magyar garasokat tul a tengeren kezelik. A polgárisodás haladása a veszélyek formáját, melyek a vagyonbiztonságot, vagyis az álladalmi élet légnél külözhetlenebb alapját fenyegetik, e tér<;n is teljesen átváltoztatta. A hazárd fáték és szervezett szédelgés ördöge nem visel többé mint ennek előtte szarvakat é& farkat; a lóláb is, melyről ezen ördög folis-mertetett, láthatatlanná lett. Hiu do- log volna e téren a csalót jelmezéről és a „frakkos banditát* ismertető jeleiről felis merni akarni. Az amerikai uraságok megvetik az ily csekélységekkel való foglalkozást s hosszn idő óta ajái hazájukban és más országok kizsákmányolása czéljából az üzleti fortélyoknak egy egészen uj fegyvertárát létesítették. Amerikában a nyerészkedés az életbiztosítás áldásdus eszméjét is hatalmába kerítette, és hogy az európái tőkének Amerikába kivitelét rendszeresítsék, az amerikai urak az életbiztosítási ügynökök egész seregét küldötték ki a világ minden országába. Magyarországban is, mely a munkaerő hiányával maga is küzdeni kénytelen, mely még évek során át a külföldi hitelre van utalva, megjelentek az amerikai kivándorlási ügynökök a tókekivándoroltatás szervezése végett, hogy a munkásoknak a kivándorlásra való reábirása helyett az életbiztosítási ügyletek alakjában a munka gyümölcsét, a munkálkodó népesség által megtakarított összegeket az amerikai üzérkedés czéljainak szolgálatába ejtse. Amerikai biztosító társulatok a legkecsegtetőbb prospectusokkal árasztják el Magyarországot, melyekben a reklám legszellemesebb művészete száz milliókra rugó számokkal szerepel. Az ügynökök kimutatásokat, számításokat terjesztenek a közönség elé, melyekkel természetesen tévedésbe ejtetik a laikus arra nézve, hogy egy teljesen megbízhatatlan, sőt ábrándos becslésnek mi az eredménye és a biztosító társulatnak a biztosításokkal szemben meghatározott s megtámadhatlan kötelezetsége, mint a szerződős alapja, miben kináltátik. E pontot még részletesebben megbeszéljük. Az általunk évekkel ezelőtt közzétett észrevétel csakis kőz- gizdasági elveken alapul, 8 magukkal az egyes társulatokkal épen nem foglalkozik. A ,Correepodance de Pesth már évek előtt nyilvánította azon nézetet, hogy a száz milliókra rugó számok, melyekkel az illető prospectusok telvék, Magyarországra s illetőleg egyáltalán európai viszonyokra nézve sem biztosítékot nem nyújtanak, sem pedig szakértő pénzügyi szempontból bírálat alapját nem képezik. Először ezen tőkék befektetésének tulajdonsága nincs részletezve, másodszor európai pénzemberek ítéletétől elvonatik, váljon az illető amerikai sekuritások jelenleg biztos tökeelhelyezést képviselnek-e vagy sem, harmadszor reánk nézve Magyarországban lehetetlen az ellenőrzés, hogy valamely amerikai értékpapírnak csupán jelenlegi biztonsága is állandó jellegü-e vagy nem; negyedszer az igazgatóságnak Magyarországból való ellenőrzése teljes lehetetlenség. Mert mint ellenőrizhetné pénzének biztonságát valamely szegedi, debreczeni, nagyváradi, nagy-kanizsai, kolozsvári stb. polgár, ha azon őrült ■ gondolata támadna, hogy megtakarított pénzét 8án-Franciscóban, Phila- . delphiában, Missouriban vagy Ohió- „ ban elosztva különféle takarékpénztáraknál helyezze el, vagy épen Ausztria-Magyarország összes takarékpénztárai és életbiztosító-intézetei előtt büszkén elhaladva makacskodnék, hogy jó magyar pénzét valamely amerikai vasút részvényeibe, vagy kötvényeibe fektesse. Egy má- < sík kifogásnak hasonlókép előre is elejét akaijuk venni. 5a az amerikai urak, kik Magyarországon életbiztosítási ügyleteket kötni, vagyis takarékbetétek gyűjtésével foglalkozni akarnak és, hogy a népet zavarba ejtsék, miután annak biztonsági igé- . nyeit kieélgiteni fölötte nehéz, nagykegyesen leereszkednek valamely bel- T á r e s iu A »táltos temető" — Eredeti botzély. — Irta: Szalay Sándor. (Folytatás.) Hát es bizony elég borzalmas dolog arra, hogy minden jóravaló, jámbor, igazhitű keresztény atyánkfia tisztességes távolságban maradjon a .táltos temetőben* «zend-rgők jeltelen «irháiméitól; de egy á-talán nem elég rémséges arra, bogy a ka-tassteres arakat elriaszssa. 1836-ik jó volt. Addig a földesúr rovásán tartották, mert aa nem adózott Azontúl lemoadott róla. Legyen a községé ! Hassnát úgyse vehetné, mert nincs olyan ember, aki belevágná a féjszéjét, hogy kiirtsa. Hogy is tehetné azt valaki, mikor tüstént tóben táltos lenne belőle. így ás után jói deig megmaradt gazdátlan főidnek. Nem kérdette te Itten, Ke ember, se helytartó-tanáca, »e adó-comis-sarius, se executcr, hogy kié az az is:en-taasitetta, munkélatlan kisértet tanya? As állat-világ legisegényebb nemzetisége lett ott föltétlen úr, amely még a dicső Schmerling ét Bach minisster araknak sem adózott. - II És ez. volt éppen a baj; mert mikor beköszöntött as alkotmányos világ s elkezdték megint ssámba venni as adózó polgárokat it as adó-alapokat tevő föld-erületekeJ, - megtalálták a tihos-teme-101 is. Egy Bach-világból maradt uj magyart küldtek Orosztonyba, hogy csináljon ott telekkönyvet. Ez azután észrevette ast a területet is. „Nos ? Hit ez? Mi es?'' A bíró adta meg a fölvilágosítást. „Lz tekintetes cram, a táltos-temető.'' „Wie heisst? Táltostemető ? Ki megvan as a Táltos ? Lakik van az Orosz-toniban ?" „Hát, megtiszteljük a tekintetes arat, abbisony hol a föld alatt, hol a földön felül lakik, amint as idő magával hozza, nappal lent, éjjel fent. Nem ember as; uram, hanem ló, akinak ssavát nem jó ha eleven ember hallja.'' A bach hussár hallott már az efajta nép babonáról; csak mosolygott és ssíta a tubákot, „Tudok mit, as nem van igaz. As csak jerek elhiszek, vénasszony elhissek. Csak vorw&rts, bespaczirenl Éa akarok megmeszszelni.'' Nagy lett erre a morgás. As öreg esküdt szólt ehhez. „Már tadja, tekintetes aram, miattunk ugyan megmesselheti est a földei, de mi be nem lépünk. Nincs itt hat fala-cseren ember, aki olyan jó komaaágban volna as ördöggel, hogy ide betenné a lábát. — Egyre emlékesem — amió-a ¿szemet tudom — aki megtette volna: Kormos M«ska. As vesaekedett merész gyerek volt: birokra kelt volna Lu-esi íer «-el is. Ast meg nem állíthatják ide. mert krupli-szedéskor less 15 «esten-deje, hogy Talíánországban ssolgáljn a császárt." A nagybuzgalmú úr m<-gkarta mutatni, hogy mjlyen ostobaság es as elöljáróságtól; egy ugrással átszökött a pa- jtákon; egy másikkal már fönt volt a temető pariján s egy lépést tett a burjá nos területre. „Jézus, Krisztus!'' kiáltá» kísérte a künmaradottak részéről. Volt is szüksége a mindenszentek és magasabb hatalmak pártfogására, mert abban a pillanatban, hogy a derékütő fűbe lépett, minden ideget megborzongató éles ssiszszenés hallatszott s egy félöles kígyó vetette át magát a halott-halvány emberen, mire eszméletét veesstve, visz szadőlt a patakba. Nyilván ott is veszett volna, ha a közelben lakó molnár fia: Sulyok Bandi arra nem megy. Az vonssolta szárazra a vitéz bach-haszárt,s ugy szállították hasa Félesztendeig rázta e hőstett után a hétszeres hideg. Nem is jött azután senki oda. A nép előtt még rémségesebbé lett a hely. Prédikálhatott nekik jö öreg plébánosuk sok szép okos dolgot a kinssen-vedettek caends« nyugováaáról! Ami megesett nyilvánvalólag a németen, megeshetik as a jóravaló magyar emberen is. Szegény öreg plébános el is nyugodott as Úrban anélkül, hogy • táltosokat kiirthatta volna községe határából. IIL Halála után a plébániát ideiglenesen egy fiatal administratorral töltötték be. Ekkor jó idegi csend lett a katedrán. A fiatal administratornak kisebb gondja is nagyobb volt a fölHalati kísérteteknél. Csakkogy a póruljárt katassteres ur históriája nagy port vert. Nagy-Kaaissán akkoriban egy kemény fejű kalvinista volt a lapszerkesztő. Csinált a ebből a dologból sok hasábra való lármát, hogy íme látszik: milyen sötétségben tartják szegény népünket a katholiku* papok I Minden csikk agy végződött, bogy „lelki világosság, jöjjön el a te országod !„ A m?gvöröskrétázott csikkek a püspöki hivatalba jutottak; hol azután kimondották, hogy Orozstony-ban olyan plébános kell, aki nemcsak prédikál, hanem megmutatja ép szemmel láthatólag és ép észszel foghatólag, hogy abban a csendes temetőben se táltosok, se tejetlen barátok nem kísértenek; hogy ott is csak földi férgek tanyásnak; undort keltők rájuk nézve, becsülésre méltók, meggondolva, hogy nem rágják, nem essik,. egymást, mint a nemesebb teremtmények - As atyafiik azonban annyira megszerették az administrator urat, hogy de-patácsiót küldtek a veszprémi püspökhöz : hagyná ott nekik plébánosul Bor Gábor tisztelendő urat. Herczegh Mihály uramnak, mint a deputácsió vezérszónokának kellett elmondani ékes szavakoan, hogy amikoron az ő adminisztratorjuk prédikál, ara nyos annak a szája, mint ssent Jánosé és gyönyörűséget szavai megnyitják a sziveket, valamiképpen Mózes prófétának vesszeje a kősziklát. És hogy minde-seknél fogva azon alázatos kérelemmel járulnak ő excellenűájának szioe eló hogy .... Hogy nevezzem ki plébánosnak úgy-e ? — szólt a püspök — Hm ! Ha jól emlékesem, nektek van valami ördöngös temetőtök, mi ?« Mély és néma főhajtással jelentették, bogy „igen is !° „Hát jól van, fiaim, majd adok én nektek olyan papot, aki asokat as ördön- gös táltosokat kikergeti a határtokból. Menjetek csak haza Isten hirével!'' Na azért a püspöki gráczíáért ugyan i kár volt Herczegh Mihály uramnak tizenkettedmagával három pár fiatal csikót Veszprémig kergetni I A küldöttség hosszú képpel távozott és állott meg a palota portáján kivül. Ott már a püspöki véleményre is szabad az oppositio. Haragos Péter, a deputácsió legélemedettebb és hgharcziasabb tagja, oda állót: a vezérszónok elé: „Herczegh Mihály komán-uram 1 Érdemes atyafiak!'' „Halljak !a „Istennek szent kegyelméből hetvenöt esstendőt éltem: meg i« őszüljem, de még így nem beszélt a mi érdemes kös-ségünk depatáosiójával se főispán, se alispán, se főbiró; még Fereocz Jóska se. A püspök ur megtette; jól van! Oyan pap issen nem akad, aki az ő akaratát megtegye, de ha mégis akadna, hát elejét vágjak a dolognak; túljárunk a püspökünk eszén. Megvessssük, amint hazaérünk, a táltos-temetőt • adózunk utána mi, a hányan itt vagyunk. Azután a mienk lesz; mi parancsolunk belőle. Ila mindjárt a püspökünk akarna is oda lépni, megállapítjuk. Meg bizony!" „De meg ám I* „Akkor azután alkudhatunk és mégis csak az less a pap, akit mi akarunk i Ugy-e Herczegh komám? Ugy-e, atyafiak?- - „Ugy! Ugy 1« Es már okos beszéd. így kellett volna szólnia az excelleocziás árnak is. IV. Emelt fővel érkeztek meg az érdemes deputáozió tagjai. 1IUSZ0NÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. DECZEMBER 18-án földi bankot pénzbeszedési szolgála Uiért megfizetni, ha továhbá Európában néhány házat vesznek, melyekben csillogó felszerelési irodák nyittatnak, ha végül egyes, még nagyobb ősszegben is az illető állam értékpapírjait megvásárolják ez még mind nem nyújt elég biztosítékot azon óriási kötelezettséggel szemben, melyet az életbiztosítási üzlet nagyobb kiterjedése egy év tartama alatt megteremthet. Ezért szükséges a meg bizhatatlan amerikai biztosító társulatok elleni óvást, melyet Magyarország valameünyi pnbliczistai közegei között legelőször a „Correspodance de Pesth"-tett közzé, ismételni. És pedig a következő okoknál fogva: 1) A biztosítás nem egyébb, mint .kötelező takarékoskodás" ; a biztosító társulat nem egyébb, mint taka-réspénztár vagy takarék-egylet. Már pedig önmagábm véve is oktalan, oly tőkeszegény országban pedig, mint Magyarország, még az állami érdekek szempontjából is káros a megtakarított nemzeti vagyont külföldre, illetve Amerikába küldeni. 2.) Van Magyarországon és'' Ausztriában, vagy ha a verseny e téren nem elég nagy, hát Európában elég biztosító intézet, azaz takarékpénztár, melyek a közönség szolgálatára állanak. Meggondolatlan könnyelműség tehát, ha valaki megtakarított pénzét Amerikába akarja küldeni, hogy annak kezelését valamely amerikai társulatra bízza, melynek igazgatói Magyarországban s egyáltalán egész Európában ismeretlenek, óvásunk kizárólag elveken, nem pedig személyes ellenségeskedésen vagy gyülől-ségen alapul, minthogy amaz amerikai takarékpénztárak igazgatói előttünk s itt általában nálunk ismeretlenem. Mégis ha e helyen, a mint az szándékunk is, minden személyes kérdéstől eltekintünk, bármily fontosak legyenek is különben e kérdések valamely külföldi takarékpénztár illetve biztosító társulat igazgatóinak Megbízhatóságára nézve, mely takarékpénztár vagy biztosító intézet Magyarországon akar takarékbetéteket gyűjt ni, — a következő indokok elégségesek arra, hogy az amerikai biztosító társulatoknál való biztosítás hazánkban nemesak esztelenségnek hanem egyúttal vétkes, büntetésre méltó könnyelműségnek tekintendő. Ha az illető amerikai biztosító társulatok, azaz takarékintézetek ez idő »zerint még fizetőképese« is. Ha az Európában teljesen isme-meretlen igazgatók \nind becsületes ha nem vetemednek is emberek is arra, hogy az Amerika-szerte szokásos szédelgő müveletek utján a tapasztalatlan és tudatlan eurőpiaak által rájuk bizott takarék-filléreket elsik-kaszszáfc ; ha nem teszik is ki a rájuk bizott idegen pénzt a mindennapi Teszélynek, mely a kárrizikó oly nagy s őrületes kiterjesztéséből, mely egy egyetemes játékbankszendszer kiszámithatlan és szédeigésszerü nagyságával minden világrészre kihat, — okvetlen származik ; ha az illető euró-p&szerte teljesen ismeretlen amerikai igazgatók merő humanitásból harácsolnák is össze Európában s külö nősen a tőkeszegény Magyarországban a takarékbetéteket; ha ezen számos amerikai ismeretlen nagyságban és állitóla .os erényhősben meg volna is a jó akarat és a kellő szikismeret arra, hogy a magyar vagy osztrák takarékbetéteket New-Yorkban vagy San-Franciscóban ugy gyümölcsöztessék, hogy a tőke el ne veszszen; föltéve, de meg nem engedve, hogy mindezt ellenőrzés nélkül, vak biza lommal föltételezni lehet, és ha az illető ismeretlenekben megvan, a jó akarat a rájok bizott idegen. tőkét Amerikában biztos módon helye-ni el: a mai amerikai jogszolgáltatás az Amorikában jelenleg uralkodó pénzügyi és gazdasági morál a sok amerikai állami municzipalis és jelzá logadósságnál ép oly mérvben, mint az amerikai vasúti papíroknál meglevő teljes bizonytalanság mellett az anyagi és általános erkőcsi biztosítékok, melyeknek Európában minden tőkeelhelyezés biztonságára teljesen elengedhetetlennek tartunk, még akkor is teljesen hiányoznak. Ezen biztosítékok, melyeket az amerikai igazgatók jóakarata meg nem teremthet, de melyeknek hiá-ányával a rosz akarat, üzérkedési vágy a biztosítottak kárára Amerikában ez idő szerint oly tőkéletlenek, s oly kevéssé tartósak, hogy még amaz ismeretlenek jó szándéka mellett is minden európai, ki józan eszének még teljes birtokában van, okvetlen azon meggyőződésre jut, hogy neki sem az amerikai biztosítások bármely nemében 7aló tőkeelhelyezés, sem az egy évre, annál kevésbbé a 20 —30 —50 évre, vagy az egész emberéletre kötött életbiztosítási szerződések nem nyújtják azon jogi és pénzngyi biztonságot, melyen minden idegen vagyon kezelőjétől meg kell követelni, hacsak a kötelességszerű gondoskodás vétkes elhanyagolásának vádját nem akarja magára vonni. Levél a Bal&tou mellől. A templom előtt e^é« sereg ember asszony Tirt. őket. Itt Hercz-gb uram'' elmondta «égről, végről, hogy az exoel-lenoaias ar milyen „¡Teágg8l fu. g">dtaőet Vo t hatalmas püspöki ebéd, aminek közepén már elt,lediók, hogy nm ettek elején; a végé0 tudtak hogy „bedet eltek-e, v.gy vacsora ; mert akkora már öreg este lett. Aiu-táu, hogy huta lódultak s elkövetkeztek egyma.tól, sz -xcell„ocziás űr megal- * tűlön-kűlon mindegyike, s egy sereg á dást küldött „ itt hun-le vők uek is megérvén, hogy meglesz az ak.ratjuk csak türelemmel legének 1 Ezt így kellett otthon előadni különben mivé lett volna a deputáczió tisztessége! Mert hál ők majd csak megmentik a község respektusát. Hugy miképen? - ast nem kőtik minden lim-lom ember orrára. Jól volt az kifundálva; csak az a „minden lében kanál« adófelügyelőség ne ütötte volna ide i, a, orrát. Herczegh Mihály uram bessámoló-bessédjére aszal a hírrel feleltek as érde-®es atyafiak, a hallgatóság nsgykala-po»»t, hogy • tekintetes adófelügyelóség árveresteti a táltos temetőt. Ki vau már b''rdetve annak rendje sserint. Becaár: ötven forint. Micsoda?! Hit» éppen es kellett Elér-c«egh Mihály uramnak ! Talán ez volt as ®HŐ adófelügyelóség! rendelet, amely el-nem súgolódott. Ellenkfsőleg h»mis-ká« hunyorgatással csíptetett hol a bal, hol a jobb ssemére] küldHtség tsgjaira. »Hát mikor taratódnék aa a licsi- (A „Zalai Köalöny- sserkesstőjéhes.) Nyakunkon van a tél. Mégnem lepte el ugyan a hó szántó földjeinket és rétjeinken, de a bennünket körülvevő puss-taaág as elhal I és életnélkuli erdő és mező figyelmeztet bennünket , hogy a természet mélyen alszik. Néba, néha csipós hideg stél fuj as éjszaki oldalról ; a varjak erős károgássa I kérik a hólepelt, asvépen kizöldült vetésekre. As idő nem kedves a sétáló kösőnség&ek, mindenkit a meleg szobába, a fűtő tk ályha mellé ssorit; itt azonban könnyen megtörténik, hogy az unalom is meglepi az embert. Szomorú képet nyújtanak a mostan társadalmi visxonyok, — kivált falu helyen. Mintha bolgogult lángeszű Szeche-nyink szelleme egészen el''ávozott volna közülünk, és nem volna senki ki a társas-élet hasznos voltát felfogni képes lenne: kerüljük egy mist és as összetartás nak nyoma sincsen. Democrátikus elvvel kacaérkoduok, mégis különféle előítéletek tartják rab-igábau a társadalom jelenté keny réssét. Pedig polilisáió nép vagyunk; sseretjűk as essvvoserét, de sokaknál itt is előtérbe jön a praedikátum vagy a duz-sadt erszény, s as ősi praedikátummal dicsekvő vagy a pénsarisztoktata, ssóöa sem áli a művelt, de ssegéuy sorsú ember rel. Igy van-e ez tníndenü t, — nem tudom, de nálunk — igy van. S babár mindenki érsi az elkülönités káros hatását, mégsem akad férfi, kinek elég lelki ereje lenne és megkísértené a válaszfal lerombolását s kitűzné a haladás sássióját. Hogy mily ssükséges volnn as egyesülés, annak illusstrálására csak egy példát hosok fel. Vagy két évvel ezelőtt kezdtek alakulni e vidék«n a tüsoltó-egyletek s ma már esek közül a lepsényi ét mező-sst-gyergyi foszlányokban van, felbomlásnak indult, pedig hová kell humánosabb és szükségesebb egylet, mint a tűzöltó-egylt. S im a kölcsönös kerülgetés est is megemészti! A mi vidékünk lakósságát illeti, as ritka jósanesü, takarékos és munkás, valóságos ős magyar típus és a oslnos fehérre meszelt nsdfedeiü hásíkókat látva, ast gondolja as ember, hogy as Alföldön van. Szorgalom tekintetében hasánk legszorgalmasabb népével is kiállja a versenyt, szüksége is van a munkasságra, mert ha kevesbé lenne dolgos már a tönk ssélen állna ; as elemi csapisok, ross termések és aphilloxeta rég a bukás fej tőjére vitték volna a népet. Néhány éve, hogy a phíllozera felütötte pusstitó tanyáját— szőlőinkben és es a lakosság anyagi vissonyaira igen káros hatással van, és V szprémmegye esen vidékében, mely csak néháay év előtt „Eldorádónak" volt nevezhető,-öbb község alig bírt a megélhetés nehéz küz delmeivel megbirkózni. De ez nem is cs> da, mert sok heiyen igy pl Kajir-Kenese Papkessi és Vilonyán, hol a lakósság majdnem kizárólag a bortermelésből élt, — a szőlőtőkék egészen ki vannak puss titva. A hegyek-, — hol eddig a jó Balaton melléki termett — ma kopáran és elhagyottan állanak. Qabooa termelésre nem alkalmas a talaj; pár éven át kuko ricsaval volt bevetve, — az sem igen termett — sőt a nép állitása szerint as idén a kukoricsán is észleltek philloxerát. Uj ültetésekről most még nem lehet gondos kodai. a pusztító rovar ezeket még sokkal hamarabb tőnkre teszi, mint a régi tőkéket, lehet azért, mert az idősebb tő kének több meilékrostja van — a fiatalnál. Történtek — egyes helyeken — kísérletek as amerikai vesszőkkel, de az eredményrői — ma mégnem referálhatok. Légkeves-bb kart okozott a pbil-''pxora a lepsényi és enyingi szőllőkben. It a szőlő már n-ca oly nemes faj a — mint a Balaton menten, s ugy látásik, a tapasztalai is Ig.zolja a nép azon állítását: hogy mméi fiaombb faj''u a őke, anna> jobban eipuss úja a phiUoxera. (E sserint Z .Ura-gyének í« a Balaton melléki szóilője van leginkább vesséJyes-tetve; s mint hallom a pusstitó rovar egyes helyeken már gracsal is. Jó volna a kellő időben amerikai vesasókről gondolkodni — s a kisebb pusztításokat el lensulyosni.) A gabona termelét — hol a talaj al kaímas — igen jó sikerrel űzetik. Különösen emoli est as is, hogy a vidéken több urodalom van, hol minta sserü gas-dálkodás űzetik, és esőktől a nép is sokat ellesett és eltanult. Asállattenyésstés meglehetős nagy meonyiségben űzetik, de kevésbé kielégítő eredménynyel ; mind spró szarvas marhákat nevelnek; ép ugy mint Muraközben''és Horvátország szélén. Oka ennsk az, mert a lakosság »weitser féle marhára akarván ssert tenni, ilyen fajtu apaállatot sserset br; ezeknek azonban nem kedresett as itteni legelő, miáltal a jóaaág mind elkorcsosodott. A lótenyésztés már sokkal jobb isr^dménnnyel üsetik; drága nemes fajta lovakat nevelnek és ebből a gazda-közönségnek igen •sép jövedelme van. A hiree fehérvári lóvásárokat — majdnem es a vidék látja el ssép és jó lovakkal. S igen kívánatos volna, ha vidékünk esen ssép példája hazánk más vidékein is utánsásra találna, s a foldmive^ek a lótenyósstéire nsgyobb sult fektetvének mint eddig; a jelenlegi (asdaslgi válságok mellett több hassnot i hoz ez a pussu megtermelésnél. A kerc. és, igen élénk különösen Siófokon és u«psényben, s itt lehet látni mily jó hatá sal van a kifejlődött kereskedés a főldmivelésre is. As egéss vidék gabonája esen két helyes, less össsevá* sárolva — s tovább ssállitva a világ külön vidékeibe — a déli vasúton. Mennyi időt megkímél a gasda as által, hogy te<-méuyét nem kell ide vagy oda a távolabb eső városokba ssállitanis, * hány ember él s kereskedők után napssám és fuvarozás által s mennyivel könnyebb a megélés a ssegény dolgos embarnek mint hasánk sok elhagyatott vidékéo. Majd as ünnepek után szedek össze ismét valamit e becses lapok hasábjaiba, lehet aaonban, hogy katáosony kor stemélyeaen is ellátogatok t. szerkesztő úrhoz, legalább iat^nigasában jól mtg-melegssem, mert e faszegény helyen est sem igen tehetem 1 Tehát a vis/onlátisig. (Hozza Is-ten ! werk.) hive és tisztelője — b — n. A budapesti kereskedelmi rauzeum szervezeti szabályzata. I. Ciél. 1. §. A kereskedelmi maseum ctélja éa feladata: a) megismertetni a közönséggel mind-ason Kereskedelmi csikkeket, melyekben a hasai ipar versenyképes és kivitelre ssámithai; b) megismertetni a hasai termelók-kel mtndason kereskedelmi csikkeket, melyek a külfő dőn, főleg a keleti orssá-gokbsn piacsokra találnának ; o)odahatni,hogy termelőinka bel éskül földi szükségletet illetőleg (időnkiati szá li-tások, verseny-ajanlatok, stb.) mindenkor tájékosva és eleve értesítve legyenek. IL Emköaök • czél elérésére. 2. §. A erél elérésére ssolgálnak a museum gyűjteményei, irodája, időnkénti értesítései és könyvtárs. III. Gyűjtemények 3. §. A museum gyüjtsméoyei két főosztályból állanak, és pedig: Hasai gyűjteményekből, melyeknek as s osélja, hogy a hasai termelésnek lehetőleg teljes képét tüntessék föl és egy-részt a hasai közönséget a magyar ipar-csikkek fogyasztására, másrészt a hasai termelőket termelvényeink ékesitésére össtőnössék. E gyűjtemények alosstálydi a követkexők : a) a hasai termelvények gyűjteménye részint mint állandó és réesint mint válukosó kiállítás. E gyűjtemények felölelik mindama hasai gyári-, késmü, házi- és műipari csikkeket, a melyek a mindennapi szükséglet ssámára termel etnek és a melyeknek a hasai és külföldi fo-gyasstásban való vagyobbmérvü térje-jáse a hasai ipar fejlődéso érdekében kívánatos. E gyűjtemény keretében s speoialís hasai müipari csikkekből külön osztály szervezendő. b) A hasai nyerstermények és anyagok gyűjteménye, melyek as ipar által feldolgostatnak és értékesíthetők, különös tekintettel as ujabb anyagok és pót-anyagok rendszeres feltüntetésére. B. Külföldi és kivált keleti gyűjtemények, melyeknek ozélja iparunk exportképességét fejUsztení. Es osstá''y a következő oss ályokból áll: a) A keleti kivitelre alkalmas ipari termelvények (expocsikitek) gyűjteménye. £ gyűjteménybe felveendők mioda-zon csikkek, melyek a keleti országokban nagyobb kelendSségre ssimithatnak. E csikkek a keleti orsságok és iparágak 8s?rint csoportositaudók; feltüntetendő e Csikkek legkedveltebb kikéssi é»i és csomagolási módja u. b) A keleti mü pari osikkek gyűjteménye, melyeknek formai, ornamentikái és technikai utánaása és elóiilitása által a keleti piacsokon üsletre ssámit-hatnnk. c) A külföldi nyerstermények és ipari feldolgozásra alkalmas anyagok gyűjteménye, mely ama termékek sorozatát tárja föl, a melynek as iparban való értékesítése ajánlatos vagy különös előnyökkel van össsekötve. IT. Iroda fes értesítő 4. §. A kereskedelmi museum irodája fel világosítást nyújt a közönségnek: s) a kiálitott iparcsikkek árára és ssáüitásiárs nésve; b) felvilágosítást nyújt a vám- és szállítási feltételek felől; c) kivánatra ín forrná tiókat kösvstit egyes külföldi cségek megbishatósága felől ; d) nyilvántartja a versenyképes ha sai cségek jegyzékét és gytjti esek árjegy sékeit; e) kívánatra kősvetiti a megrendeléseket ; f) értesítést ad as állami, hatósági, kösintézeti és esetleg magánvállalatok által kiirt ssállitási felhívások,, pályásatok és ve.neny-ajánlatokról; g) a külföldi, főleg a keleti orsságok hasonló pályásat kíiráaait figy -lemmel kíséri és azok felől a hasai cségeketidejekorán értesiti; h) tájékozsa a külföldet, főleg pedig a keleti orsságokat iparunk versenyképessége és haladása felől; i) értesitést ad a hasai és küíföldi időleges és állsndó kiállításokon való résstvétel feltételei felől; j) konsuli jelentések és hasonló más közlemények fontosabb és bennünket köselebbről érdeklő részleteit as érd-ikalt körök ssámára asonnal hossáférhetővé tessi 5. §. E feladatok kőonyebb elérésére czéljából s múzeum értesítőt ad ki. Sürgős értesítéseit as iroda a napilapok és a museum helyiségeiben, kifüggesste» hirdetmények utján tessi kössé. V. Könyvtár. 6 §. A kereskedelmi mumam könyvtárt tart fönn, mely főleg cséijainak előmozdítására alkalmas ssakköDyvek-^t és lspokat, úgymint czímtárakat, szaklapokat, a vasúti szállításokra, vámtételükre vonatkozó könyveket, a kereskedelmi viszonyokra vonatkozó törvényeke'', konsuli jelentéseket és általában s gyakorlati közgazdasági ismertetéseket tárgyasé j könyveket tartalmazza. E könyvtar és I annak katalógusa alkalmas módon as érdekelt közönség szamára hozzáférhetővé teendő. VI. Föntartás és hoazájárnlás. 7. §. A kereskedelmi museuta tön-'' tartásából és igazgatásához hozzájárulnak : a) a földmivelés-, ip»r- és kereske-i delemügyi magyar királyi ministeríum ; b) as orsságos iparegyesület; c) as orsságos g^sdasági egyesület ; d) as orsságos erdésseti egyesület; e) a Budapesti kereskedelmi és iparkamara ; f) a nagykereskedők és nagyiparosok társulata ; g) a polgári kereskedelmi testület ; h) a pesti L''oyd-társulat ; i) a magyar kereskedelmi csarnok ; j) a kereskedelmi akadémia. TIL Igazgatás. 8. §. A kereskedelmi museum összes Ügyeinek vesetésére igazgatóság alakit- j tátik melybe a főldmivalés-, ipr- és kereskedelemügyi miiister 6 tagot, as inté-j set föntartásáhos járuló testüUtek pedig 2—2 Ugot nevesnek ki. As igasgatóasg tagja továbbá a technológiai éa aparmü-résseti museum egy-egy kiküldöttje. 9. §. A kinevesés három évi időtartamra érvényes, ennek letelte utan azonban megújítható. 10. Az igy alakított igazgatóság maga válasstja elnökét és alelnökéi, kiknek megválasstása azonban jóváhagyás végett a földmivelés , ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister elé terjesztendő. As intését igazgatóját a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi míaister nevezi ki. 11. § Az igazgatóság vexe''.i a ke-r sked-lm: muz.-um összes ügy it; gondoskodik a gyűjtemények időnténli kie-gészítéserél, illetve eyes tárgyak kicse-ré éaéről, továbbá a museum többi a]ap-szabályszerű ozéljainak megva''ósitasáról. 12 §. Az igazgatóság oda törekszik, hogy a museum fontos ezé jainak támogatására ugy a közóntéget, m nt a termelőket megnyerje. U «gzekóttetésbe lép a kü''f5ldi, főleg a keleti országokban levő képviselőinkkel, esek közreműködését ss intését hassnositása érdekében kikéri. A szükséghez képest és időről-időre gondoskodik arról, hogy a museum cséijainak és föladatainak minél helyesebb megváló-sitása és basznositáaa érdekében kivált keletre megbisottakat kü''djőn és esek jelentéseinek és javaslatainak alapjáu kivitelünk rendsseros fejresstése érdeké ben as egyes hazai exportképes cségeket támogassa. 13. § As igasgatózág m-gállapitja as évi költségvetést, mely jóváhagyás végett a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister elé terjesstendő. 14. §. Az igazgatóság működéséről évenkint jelentést terjeszt a földmivelés ipar- és kereskedelemügyi ministenumboi és as intézet föntartásáhos hozzájáruló testületekhez ; as igargatóság gondoskodik e jelentések és egyéb közérdekű közleményeinek as érdekelt körökben való terjesztéséről. 15. §. As igASgatóság havonkint egyszer rendes ülést tart; esen kívül padig'' as elnök vagy négy bisottságí ag Írásbeli kivánságárs, mely beadványban a tárgy is megnevesendő, bármikor reed-kivüli ülést tarthat. lizitáczió, bíró komám ? veté oda a mellette lbpító bíróhos. .Abbisony már ma tartódik, édes komám 1 Eho! jón már a komissió is. De nem hmem, hogy akadj''in olyan falnak futó bolond, aki arra ve->z<ege>sse a pénzé-. M-gmarad az a z»ro«k.a ,M»jd az ki uilódik. komám !" — szólt kihúzott m-liol U rCxeg, és most m«r mmd a két szemével n«gyot v«gott a depu aczió f-le. Mégis csak ördöngös emb-r es a H»»rczegh Mh+Iy! Meg bizony megcselekszi, hogy Orosz onyban nem lesz földesúr a császár 1 A Hezitáló komissió már itt is van E''<ül jön az adófelügyelőségi titkár > nótárius úrral, utánuk ballag a kisbíró, szerelmesen csípo''.vén a — nagydobot. Egész sereg férfi van a nyomukban s ú^y mennek a táltos temető felé, Csakhogy essel niacs vége a menetnek. Mindjárt sarkukban vaunak a község irányadó körei: a vénasszonyok és ifjú menyecskék. Fenyegető lárma zúdul onnan, mint valami sopronhangú »zélvész. Közben egy-egy tüzrőlpattantabb menyecskének haragos-piros sjkáról csattan le a ssó villáma. „Csak as én uram merje oda tenni a lábát !" »Na még csak as enyimnek kellene ode menni I" .Tudom Istenem: kíssedem a szemét 1« „A színét se lássam, a ssavát se halljam es éleiben, ha köselbe lép is I" »Uramnak sem ondom 1" (Toiyt. köv.) HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM 10. §. As igazgató a megállapított ¡ntéskedéeek végrehajtója • as intését iolyó iigjeit a tiszti ssemétyset segédke-téio m«Uett intési el. As igazgató felügyel e intését tisstviselőire éa a ssolgasse-jnélytetre; gondoskodik a mnzeum ügyviteli könyveinek pontoi vezetéséről g a gyűjtetné yek jókarban tartásáról továbbá az intesetben asükséges rendről : gondoskodik a muzeumban eledás végett kiállított tárgyak eladásáról és elssámo-lásáról; eszközli a museum ssámára megállapított bevásárlásokat; s»j tó alá rendezi as intését közleményeit éi kiadványait; tervet késsit a museum berendezésének átalakítására és kiegészítésére nézve; rendesi a museum időszakos és állandó róssleges kiállításokat é$ azokról időnkint azakeladáso<a rendes; általában as igasgató as intése, híssnositására nézve javaslatokat tess as /¡gasgatóságnak éa működéséért felelő«. ._^17. Az Intézet tisstvisalőinek hatáskörét as igazgslóság állapítja meg: a tisstviselők az igazgatónak és kősvetve. »« igazgatóságnak vannak alárendelve. ZALAI KÖZLÖNY DECEMBER 1886 18-án. irtunknak .mondott hely r voltunk Szabadalmi ügyünk. A fővárosi napilapok nemrég megkezdték a nálunk kivett szabadalmak statistikajának közlését Néhány hónapon keresztül, havonkint rendesen jelent meg e kimutatás, mely asonban ssabadalmi ügyeink állását oly szomorú ssinekben tüntette fel és Magyarország szabadalmainak arinyai oly törpe ssámmal »serepeitek a külföldi legkisebb államok szaba-daimai mellett, hogy a lapok — megunva a saját gyarlóságunknak világgá kürtölésé — beszüntették a szabadalmi havi statisztika köslését. Pedig nálunk Magyarországon minden harmadik technikus, iparos vagy -gyáros egyszersmind ¿feltaláló* is. Mind degyiknek van valami találmányi, melyet" évekig, soksor egéss életén át hor-rnagáoál annélkül, hogy értékesíteni tudná. Örsi, mint féltett kincsét, nem mutatja senkinek, nehogy valaki mánozss; maga p>dig tehetetlen, mert nemcsak hogy anyagil-g képtelen találmányának for-cirozására, ds még as utját-módját sem annak, hogy miként lehet aa ily találmányt szabadalmaztatni? Hány kitűnő eszme, menyi zseniális gondo)at és praktikus oly találmány véss,igy kárba és hallódik el, mely mesteré; talán gasdaggá és hitessé tehette volna? — De még azok is. a kik a szabadalmaztatás módját már ismerik, annyira még sem ismerhetik e rendkívül komplikált eljárást, bogy kérvényükben, de leginkább a melléklendő rajsokban és isirásokbfcu azokat a törvénysaabta alakiságokat szemmel tarthassák, melyektői első Borban van függővé téve találmányuk szabadalmazása. A kereskedelmi minisztérium az előforduló hiányok uto-lagoí pótlására ad ugyan módot, de ez mindannyiszor a felekre nésve hosszabb tárgyalásokkal levelezésekkel, költséggel és idóvesstegetéssel jár. Ennek elkerü''ésére a külföldön külön intézetek, úgynevezett ssabadalmi iigyvivőségek állanak fönn, melyek s feltalálót, mivel maga e részben gyakorlattal nem bir, szellemi tulajdona iránt, jogának biztosításában támogatják as által, hogy a követelt alakiságok teljes is m-sreével járnak el a szabadalom enge dely esésének ki eszközlésében. A főldmv. ipar és keresk. minisztérium belátva er állapotoknak úgyszólván tarthatatlanságát, körlevél utján értesítette as össsea törvényhatóságokat a keresk. és iparkamarákat arról, hogy Budapesten néhány hó óta a museum-körut 10 ss. hásban Bohedek Lajos és társai csé^ alatt egy oly ssabadalmi iroda alakult, mely minden ily vállalatnál megkívántató kelékekkel bir és melyet asért a feltalálók figyelmébe és bizalmába ajánlott. E szabadalmi irodának a világ minden részében vannak összeköttetései. Működését jellemsi as, hogy 6 hó alatt több szabadalmi ügyet nyújtott be külföldről Magyarországon, mint a mennyi asatolsó 20 évben össsesen benyuj tátott. A több százra rúgó ssabadalmi leirások és rajsok körül, melyeket ez az iroda készített és benyújtott, a minisztérium még egyetlen egyet sem kifogásolt Fontos a feltalálórs nézve még as is, hogy azokat a szabadalmakat, melyeket es az iroda nyújt be, egyszersmind értékesíti is, még pedig igen szép eredménynyel. Meg vagyunk győződve arról, hogy e czikk közlésével szolgálatot teazüok nemcsak a feltalálóknak, kiknek az által megmutatjuk az utat és módot találmányaiknak gyors és biztos assbadalmssta. tására és ertekesitésére, hanem szolgálatot testünk egyszerismind a hasai iparnak is, mely a jó találmányok ssaporodásával és érvényesítésével mind nagyobb lendületet fog nyerni. — Tuboly Yikt « főispáni látogatás al ssép toasstját mult ssá szűke miatt) csak mege . .. . képesek. Es úttal bővebben van alkalmunk arról megemlékezni s m g is emlékezünk már osak a végén el pattogtatott rigmus okáért is. Lelkesült áldomása ason szerencsés válasstisban, msly Zalamegyét ss nj főispáni kinevezés által érte — as oroszlányrésst N.-Kanizsa város közönségének tulajdonitá. Emlékesett 1878. évi február 28-ikára, midőn ugyan e teremben a főispán ar Ó méltóságát, mint Zala-megye akkori alispánját üdvösöltük, sőt est megelőzőleg már e város polgárai voltak azok, kik őt előssör jelölték ki a megye alispánjává — s igy mi tettük le első alapkövét ason emelkedésnek, melyen a főispán ur jelenleg ili, mi voltunk — úgymond első hjnalsagarai annak a napnak, mely ői ma fény és dicsőséggel övedzi, — mivoltunk ason lépcső melyen át — graduátió utján as Olympusra felju tott. Kéts ser eseti tehát ason Öröm, melyet a mai nap reményével ssemben érezünk stb.-Végül, hőgy " poharával együtt lantját is megragadhassa ; igy iej?si be — vers-skben »z áldomást, sajos tetssés nyil-vánulások kösött: Hí vei köst első helyen Foglal helyet Kanissa Kívánom, hogy ssép pályája Virágát itt szakítsa . . . Kívánom, hogy Zalamegyét S vele együtt Kanizsát '' Ugy szeresse, minta milyen Hűn szereti a hazát. S valahányssor körünkbe jön Gondját akatsssa ssegre, S elégülten térjen v''ssza Mindenkor Egrssegre. Kivánom, hogy emelkedjék Testben, hírben előre, Éljen soká, mint főispán Zala S vas ti ts Benője! Zalamegye fiatalsága Nagy-Kanizsán, 1887. január 14-én as „Arany Szarvas* szálló termeiben zártkörű táncz-vigalmat rendes. — Az első magyar általános bízto-sitó Uksaság igasgatóaága városunkban főügynökséget állított fel, mely jövő hó l-én kesdi meg működését. Első rangú hasai bistositó társaságnak igssgatósága a főügynökség képviselőül Tóth Lajos urat, s nagyAaoissai tekarékpénstár ökztiss teletben álló igazgató-el nőkét nyerte meg; titkárul pedig Sümegi Kálmán arat neveste ki. Sümegi Kálmán megyénk ssülöttje s neve, mint hírlapíróé, országszerte ismert. Hossánk Aradról érkesett, hol as első magyar általános bistositó társaság főügynökségének ügy buzgó tisztviselője volt. A nagy-ka-nissai fóügynökség kerülete Zila-megye lesz. A nagy tekintélyű hasafiis bistositó társaság itt is ason ssellemben fog mun-ká kodni, mely sseilem [u magyar bistositó kősőnség elismerését rég megnyette. Igazságszeretetet, előzékenységet és méU tányosságot talál a bistositó kősőnség e társasig nagy-kanizsai főügynökségénél is s asért, ast.a legmelegebben ajánljuk a megyei birtokosság és polgárság figyelmébe A fóügynökség irodája a nagy-kanissai takarékpéns:ár főtéri épületében rendestetik be, agy előre a második emeleten. Jövő év május elsejétől ugyanazon épületben, a kereskedelmi bank jsleolegi helyiségét foglalja el a fóügynökség. — Karácsonyi kéjvouat indul, deczember 24-éu 12 óra 15 percsko Nagy-Kanizsáról Bécsbe, hova érkesik 24-én b óra 48 perkcskor reggel. A menetdíj II. osstály 10 frt lOkr. III. osztály 6 frt 80 kr. — E kéjvonata jónevü Schroekl özvegye béosi czég ügynöksége által rendestetik, s minden rés t vevő különös kedvezményekben réss&AL díjtalanul kap jegyet egy látogató kirándulásra, ssin hisba fél árba kap jegyet — stb. Különben bővebb értesítést nyújtanak a falragaszok. — Nizzából basaérkezett Torma Antal ujon sservésett a ott a külföldön is nagy tetszést aratott senekara. Visssaté-résük oka nem a külföld részvétlensége volt, hanem as, hogy vesetőjök veszélyesen megbetegedett s Bécsbe kellett jőnie operatiora s igy a senekar teljesen magára lett volna hagyva as idegenben. — Korán kezdi. Sípos Mari sala-börsönczei 13 éves leány a heti vásárban egy pár uj csipőt lopott, asonban rajt-csipték és a rendőrségi börtönbe jutott. — Lopási hajlama itt sem hagyta el, mert itt meg egy letartóztatva levő cselédleánynak vele volt ingét és egy ^toknyáját, mig ez mélységesen aludt ellopta e magára vette, hogy majd a ki-asaIndulásnál essel elillanhat, asonban a meglopott leány reggel a golgot észrevéve, azonnal jelentést tett, Ei sfiatal leányka még sokra viho i. — ÍVagy-Kanissa gyomra megemésztett a lefolyt november* hóban 307 darab ssarvasmarhát, 163 borjut, 440 birkát, és 155 bejelsntett sertést. Hát a húsár leszállásával ugyanosak növekvőben van as étvágy. Ékssertolv^j. Kedden f. hó 14-én beállott egy kisasszony forma nő iiilhof-fer Ödön aranyműveshez azzal, hogy ő tőbbnsmü ékszert ssándékosik vátárolni. Mig as aranyműves egyet mást a kirakatból megtekintés végett kiemelt, ad dig a kisasszonyka 4 pár fülbevalót oly ügyesen eltüntetett, hogy as ékszerész éssre sem vette, innét a némber átment Weiler Izidor rőfös kereskedőhöz és ott egy hálóinget ós selyemkeodót lopo''t. — Milhofer estefelé rájött a függők hiányára, m -lyek 14 frt értéket képviselnek és rögtön jelentést tett a rendőrségnél s mivel a nő vidéki volt, első sorban is a vasúti indóbáshis mentek nyomosni és itt csakugyan nyakon csípték a kontárék-sserész kisasszonyt, ki magát szombathelyi illetőségű Néuet Mtrínak vallotta. A rendőrség Marcsa nagysámat bekísérte és—ó fátum — a cselédlányok bőrtönéb) csukta. Ao:¡ot késóbb kiderült, Mari kisasszony a jelzett napon már Berényi József és Kugler aranyműveseknél is megfordult, de kehesebb szerencsével. Átagatott as illető büntető bíróságnak. — A nagy-kanizttai .Polgári Egylet« 1886. évi decz. hó 3l-én saját helyiségének termeiben tombolával egybekötött zártkörű tánczvigalmat rendez. Kezdete fél 9 órakor B-slép''J-dij szemé-lyeokint 60 kr Tombolajegy 20 kr. Kovács Béla, járásbiró . Úr felolvasása pompásan sikerült f. hó 11-én a Pólgári-Egylet helyiségében. A kitűnő humorról és avatott toilról tanúskodó felolvasást a ssép ssámban megjelent kősőnség nagy tetszéssel halgatta végig s tetszését nem egyszér tapsokban nyilvánította; s végül a jeles felolvasói lelkesen megéljenezte. A felolvasást táncs követte, mely hölgyekben bővelkedett, de ssükölkődőtt férfiakban A „Polgári-Egylet" — amint halljuk — ezentúl minden szombaton rendes egy-egy felolvasást. A terv ifceu szép és üdvös, csak asután Kovács Bélák is legyenek hoszá. — A „nagy-kanizsai Társaskor,, t évi decs. hó 31-én saját helységeiben táncs- és tombolával egybekötött sárt-körÜ Sylvester-stélyt rendes. Belépti-jegy ára: tagoknak 50 kr. nem tagoknak 1 frt. Kezdete 9 órakor. A. tagok felkéretnek tombola- tárgyak ajándékozására. '' v '' f ; — A ssegény tanalók karácsonyi öröme az idén is meglesz KnaussBol-dissár ügybuzgó iskolaszéki gondnok ur a legutóbbi hét folytán ellátogatott a helybeli népiskolák összes osztályaiba s as osstály tanítók informatiója mellett főijegyeste ason ssorgalmas és jóviseletü, tanulókat kik (as arra felvett rendelke-sési alapból) karácsonyra ruhát vagy ru-kelmét fognak kapni. % — A ssabarl plébánfcs kegyurai as 1887. j»nuár l-én, lemondás folytán üresedésbe jövó plébániai javadalomra Kintly György, murakeressturi káplánt -választottak meg. _ — Gutmann Vilmos sir. tanácsos urnái, főispán úr őméltósága tiaste-leiére tartott estélyen a helyi aajtót Varga L«jos úr, a „Zala sserke^rtője , képviselte. Ssügségesnek tartottuk est hirü adni utólag, mivel az estélyrői hosott hir-kösleményünkből ennek megemlítése véletlenül kimaradt. 1 ■ — Bakónaki csendélet F. hó 5 ésJ6-ika kőző ti éjjel Ssijártó János, Salamon Túró József és BorosjJóssef bakónaki lakósok a ssóllóből hazajőve, { betértek a bakónaki kősségi korosmába. Nem sok idő után a kösbecsülésben álló Szíjártó Jánoi észre ve vé, hogy a másik kettő valami tervet forral ellene, a miért is távozni akart a korcsmából. Ekkor Salamon Turó József és Boros József által megtámadtatott. Ugy összeverték és késsel,tőbb helyen oiy súlyosan megsértették Szíjártót, hogy a másnap megejtett orvosi vissgálatból kiderült, misserint felgyógyulásához kévés a remény. Ifj Boros József a tett elkövetése után a ¿vonult csendőrőrjárat slkalmával asonnsl le s lett tartóstatva, Salamon Turó Jóssef ezonban a csendőrök elől megszökött, s e hó ll-éu este sikerült csak elfogni. "A lelketlen tettesek, kik különben tollvaj-lás és rablás miatt több ísben büntetve voltak, a fogházban várják megérdemelt bünetetésüket. — Érdekes estélynek igérkesik február 12-ike. Mint halljak Hintaller Lajos as irók és müvéssek társaságának volt elnöke bájos nejével, as „Irodalom-és müvésset-pártoló Egyesület* meghívása folytán lerándul hozzánk s itt az egylet javára valószínű s ¿J>é«iajrél felolvasást tart. A tárgy nemcsak," hogy idősserü, de kétsseres érdekké bi", ha olyan agyén eoseteli, kinek e~térsn any-nyi érdekesnél érdekesebb tibasstalstai vannak. Hentallerné, ki Paiii- Bikard m. kir. operaházi tagnak lányaha egy ének darabbal kedveskednék a közönségnek. Ezatán táncz következnék. Mint értesülünk a rendező egylet csak ugy fogja ezen estélyét megtartani, ha előjegyzés utján meggyőződik, hogy városunk intelligens közönsége kellőleg érdeklődik esen estély iránt. — Mi szeretjük hinni, hogy-aa előjegyzés oly mérvű less hogy az erkö csí siker mellett, as anyagi som fog elmaradni. — »Budapesti Hírlap'' előfizetési főlhivását ajánljak t. c. olvasóközönségünk figyelmébe. — Jótékonyczélu tombolával egybekötött tánczkossorucskát rendes a nagy-kaníssai „Hadastyán egylet8 1887. január 2-án a „Szarvas* vendéglő nagy termében. A tombola tárgyakat as egylet tagjain kívül nagy réssbsn a helybeli t. iparos urak fogják nem csak ajándékozni, de keszitsni is. — Miután as estély jövedelme fele réssben a hadastyán árvaalap, fele réssben pedig az egylet javára leend, — as árvák nevében köszönettel fogsd a rendező bisottság nyeremény tárgyakat, melyek Löbl Miksa egyleti pénstárnok úrhoz küldendők. — Nem sikerült kí tudni azt hogy mi, csak hogy egy igen érdekes és értékes tárgy fogja képesni a főnyereményt, melyhez hasonló még aa eddigi tombola estélyeken elő nem fordult, — nem csak esen körülmény, de as eddig tett fáradhatlsn s ügyes rendesés azt engedi hinnünk hogy esen estély igen ssép és kedélyes leend. Reményijük is, hogy a lelkes kösönség, tekintve a nemes csélt, tőmegts megjelenéssel fogja pártolni a szép csélért törekvő egyletet. Adja Isten, bogy ugy legyen 1 — A nagy-kanizsai izr. nőegylet 1887. január 8-án az „Arany szarvas" dísztermében zártkörű jelmez-tánczestélyt rendez. Az estély falusi bucsu jelleggel bír. A tisztá jövedelem jótékony czéira fordittatik. Kezdete 9 órakor. Még élénk emlékezetünkben vau a nőegylet mult évi nagyszerű jelmez-estélye s azou jogos reményünknek adhatunk kifejezést, hogy ezen estély méltón fog az elődjéhez sorakozni. — örvendetes haladás. Azon sok váddal szemben, melylyel, hazai iparosainkat illetik, nem mulaszthatjuk el emlitetlenül hagyni, hogy azon vádak ha nem is mindig, de legtöbbször alaptalanok, igazoljuk ezt azon sok nagy arany és ezüst érem, disz és elös-merő okmányokkal, miket hazai iparosaink nyernek a kiállításokon, de igazolják maguk a tények. A napokban volt alkalmunk megtekinteni Czampa Antal helybeli nőszabó ujonan berendezett üzletét, meglepett a valóságos nagy városi izlés és csinnal berendezett terem, mely női divatteremnek is beillik, továbbá az ugyanott készült legdivatosabb. ízléses és díszes kiállítású női ruhák szintén kiállják a versenybár mely nagyvárosban készülttel. Szót val igazólva lett. hogy van kifogástalan üzleti helyiség, szakértelem és munkaerő, de nincs megrendelő. — Hja, mert minálunk csak a külföldi a jó és más nem kell, ha e miatt mindjárt tönkre jutunk is. Szomorú valóság. — Táborazky ós Parsch nemzeti se-nemü kereskedésében Budapesten vácsi mtcsa 30. sz megjelent: 1886-íki Jogáss csárdás zongorára ssersé Pete Lajos Ára 1 frt. — A nagy-kanizsai kath. főgymn. ifjúság segély éssene-egylete javára 1887. évi január 26-ánNagy-Kanizsán a „Szarvas* vendéglő nagytermében tánosviga-lommil egybekötött sártkörü hangversenyt rendes. A meghívó másra át nem ruhásható és annak előmutatása mellett névre ssóló beléptijegyek válthatók a „Szarvas* vendéglő l''-aő emeletén a 18-ik ssám alatt január 24., 25. és 26-án d. e. 10—12. d. u. 4—6 óráig besárólag 26 áu este á pénztárnál. Ssemély-és karzatjegy 1 frt. 50. kr. Felülfisetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag gyugtáztatnak. Kezdete 7 órakor. Műsorosat: L „Esti ima,, Kreutzer „Éjiszállás Granadában ciimü dalművéből Előadja a főgymn. dalárda. 2. Nyitány Pique Daíne," Suppé-től. Előadja a főgytna. Zenekar. 3. „Lucia di Lammermoor,0 Donizetti G.-től. Előadja a főgymn. férfikar. 4. A „Merengőhöz,* Vörösmarty Mihályól, ssavalja: Gaal Jóssef 8. osst tenuló. 5 ''Maseppa,* Etude Galop, Quindant A.-tól, zongorán előadja : Sípos Antal 8 osst. tanuló 5. Részlet a „Kanok* csimü dalműből Papp-ler EL-tól. Hegedűn és songoráu előadják: Dénas Jenő 8. és Ssás Sándor 6. osst. ts-nuló. 8. Magyar népdalok. Előadja a főgymn. dalárda. 9. Ábránd Millöcker1 aKoldus Dsák* csimü dalmüvéből. Előadja a főgymn. senekar. 10. Iudaló as „Eleven Ördög8 csimü d«lmüből, Kon ti Jósseítől. előadja a főgymn. ének- ée senekar. Kik tévedésből meghívót nem kaptak, vagy arra igényt tartanak, szives-kejjenek e -végett a rendesők bármelyikéhez fordúlni. —A „Torma pályadijai. Pályázatot hirdetünk egy költeményre, melynek tárgyát a sserzőa humor, nem sértő ssatria országából szabadon választha tja. Az e legjobb költemény 2 darab aranyat, . -második egyet nyer. A bayqaadik a ná lünk szokásos tiszteletdíjban fog része sülni. As idegen készei leirt, jeligéve ellátott müvek a szerző nevét rejtő s a jeligével kívülről hasonlóan ellátott levéllel együtt 1886. decz. 23-ig bezárólsg a Torma szerkesztőségéhez Szombathelyre küldendők, Bírálókul Dallos József tanár Kővári Béla, éi Balogh Gyula urakat kértük fel. A jutalmat nyert művek egyenként a Tormának 1887. évi 1. 2. és 3-dik ssámában fognak megjelenni Ssombathejy 1886 decs. 2-án.e. A „Torma sserkesztősége. — Következő gyászjelentést vettük Talabér Gyuláné, szül. Schmidl Hermina s gyermekei: Elek és Maria valamint Schmídt József és neje, a legmélyebb fájdalommal jelentik a felejthetlen hü férj, gondos és jó atya, s szeretve tisztelő vő Talabér Gyula körjegyzőnek folyó évi deczember hó 15-én éjjeli 1 órakor, hosssas szenvedés után, élte 33-ík évében történt gyássos elhunytát. A sokat szenvedett, s férfikroának hajnalán elhunyt hűlt t-.temeí f. é. decs. 16-án d: u. 3 órakor fognak Galambokon — a r kath. ssertartás szerint — az anyaföldnek visz-asaadatni. A boldog-altnak lelkiüdveért as engesztelő szent mise ugyancsak Galambokon f. hó 17-én d. e. 9 órakor fog as egek urának bemutattatni. Galambok, 1886. decsember hó 15-én. Béke lebegjen porai felett 1 — Karácsony előtt A karácsony küszöbén állunk. A legszegényebb ugy mint a leggazdagabb, most azzal a kérdéssel foglalkozik: mivel lepje meg kedveseit? A sok gondolkodás vége rendesen as, hogy alapjában véve értéktelen dolgok vásároltatnak össze és a pénzt oly tárgyakért dobják ki as ablakon, melyek habár tetszeősek, csakhamar elvesztik, értéküket, eltekintve azsa!, hogy az ily fényűzése cikkekért kiadott pénzből közérdekű célokra mi sem jut. — A napokban les« a hasai lótenyésztés emelésére alakult társaság által alapított Kincsem-sorsjegy husása. Eltekintve ezen sorsje gyek csekély árától, talán időszerű arra utalnuok. hogy e sorsjáték tiszta jövödel-me a hazai lótenyésztés emelésére fordittatik é* igy azok, a kik ily sorsjegyeket vásárolnak, nemcsak ason reméoyt táplálhatják, hogy ai 50 000 forintos főnyereményt vagy valamelyik magas nyereményt nyerik meg, hsnem egyúttal egy hazafias célt mosditsnak (lő. j — Táborssky és Parsch nemseti zeueműfcereskedésében Budapesten vácsi utosa 30. ss. megjelent: „As eleven ördög-négyes. ''Konti Jósseí hasonnevű ope-rettejének dallamai uán zongorára Klepsch Károly-tól Ara 1 frt. — A „Budapest, mely újévkor immár tizenegyedik évfolyamába lép, bizonyságául szolgálhat a közművelődés és magyarosodás rohamos terjedésének hazánkban. Tiz évi működése alatt úgyszólván egészen leszoritá a térről a hason irányú német vállalatokat Ma már oly elterjedésnek örvend, hogy 25 ezer példányban két rotációs gépen nyomják E közkedveltségét olcsósága mellett főkép annak köszönheti, hogy az eseményeket nem közli unalmas hosszúsággal, ámde azért röviden, tárgyilagosan, könnyen érthető modorbau felölel minden hazai és külföldi hírt. A nevezetesebb eseményeket képekkel illusztrálja, sőt ujabb időben egy-egy számban két-három képet is hoz. „Kis Gazda8 czimü rovata alatt az összes lapok közül egyedül a „Budapest- a/., a mely a népies iráoyu közgazdaságot sikerrel kultiváljr. „Uj Budapest* czíni alatt pedig vasárnaponként egy humo-risztikus melléklapot csatol a főlaphoz külön humorisztikus képekkel. Ezenkívül folyvást három érdekfeszítő regényt kőzöl egyszere, tárczarovatában naponkint váltakoznak az érdekes apróbb közlemények* Czikkek képviselők tollából Vidéki és külföldi tudósításaink a legmegbízhatóbb forrásból. A lelkészek, tanítók, jegyzők, gazdák, iparosok — szóval azok, a kik értesülve akarnak lenni mindenről, a „Budapest-ben a legalkalmasabb napilapot találják. A napooként megjelenő „Budapest előfizetési ára egy hóra - csak 1 frt, negyedévre 3 frt — a mely Budapest^ IV. sarkantyusuteza 3. sz. a. küldendő be. Mutatváuyszámokat ingyen és bérmentve küld e lap kiadóhivatala bárkinek. — A legKSebb ktrácsonyi és újévi ajándékok kaphatók Wajdits Józsejf könyvkereskedésében N.-kanissán. Neve-setesengyönyörű bársony- és elefánt csont kötésű imakönyvek, a legújabb,regények és más értékes kiadások diszkőtésben. — Ugyanott fliüaő olcsó árért készíttetnek névjegyek és köszöntő kártyák. Nagy válasstékban kaphatók a legdivatosabb levélpapírok igeu olcsón. — Továbbá divatlspok, s mindenféle füzetes munkákra lehet ugyanott előfizetni. Folytatás a melékleteu. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886 DECZEMBER 18-án. SCy LEGCZÉLSZERÜBB m karácsonyi és újévi ajándékok j i-'' ra i I I J 18 $ I ''r< k % I i Hí m 1 U. m. magyar, német és íranczia diszmüvek, remek irók (liszkütésben, magyar, német és franezia nyelven, zergebőr-. bársony-, elefánt-esont-kötésii imakönyvek dus választékban, ifjúsági iratok és képeskönyvek kisebb s nagyobb gyermekek számára több nyelven, albumok, finom zseb - iróköny vek, legújabb hangjegyek, monogramos levélpapírok, esinos dobozban, zsebnaptárak, díszes felsze-rejvények íróasztalok számára, leguj bb mintájú látogató-jegyek a lehető legolcsóbban számitva. Minden- nemű irodalmi megbízásokat a legnagyobb figyelemmel és jutányosán teljesít. Elfogad aláírásokat a következőnagy műre: Az osztrák-magyar monarchia Írásban és képben. Rudolf trónörökös főherezeg kezdeményezésével és közreműködésével. Egy-egy füzet ára 30 kr. V/i 1 Minden hó 1-én és 15-én pontosan jelenik meg egy fiizet. Továbbá: Wajdits József könyvkiadó hivatalában Nagy-Kanizsán 1887-ik ÉVRE kilencz különféle naptár jelent meg. s az egész ország minden könyvárusánál kapható; u, m. 1 1 I I a WAJDITS JÓZSEF nagy képes népnaptára, bő tartalommal és temérdek képpel. Ára kötve irlapokkal 50 kr. fűzve 40 kr. ólcsó kiadás 30 kr. WAJDITS JÓZSEF kis képes népnaptára, Ára fűzve 25 kr.olcsó kiadás 20 kr. V x; x... x XSÍ XX XK WAJDITS JÓZSEF KIADVÁNYA Szttz Mária édes hazánk Védasszonya nagy képes népnapátra. vallásos bő tartalommal temérdek képpel Ára kötve irlapokkal ellátva 50 kr. fűzve 40 kr. olcsó kiadás 30 kr. WAJDITS JÓZSEF 101, azaz száz és egy évre szóló naptára, g Ára kemény kötésben 90 kr. WAJDITS JÓZSEF KIADVÁNYA Szító Mária kis képes népnaptára. • i Ára fűzve 25 kr. olcsó kiadás 20 kr. xjk m \ WAJDITS JÓZSEF ^ J\|T l Rév-komáromi K. kalendárium. §8 1884-től kezdve egész 1890-ik évre w w — Z''» A i Ára fűzve 20 kr. ¡¿Q szóló naptár 14 kr. Fentebbieken kivül minden másutt megjelent naptár a könyvkereskedésben fellelhető. Diszkiadások: Arany János összes költeményei 7 kötet — — — — — 12 frt dalai — — — — — — — — 8 „ Dóczi Csók — — — — — _____ — 3 „ Sszéhy Mária--— — — — — — — — • 3 „ 60 kr Eötvö Gondolatok — — — — — — — — — 6 , Kiss József költeményei — — — — — — — — 3, 60, > , , félbőrkötésben — — — — — — 4, Költök Lugasa — — — — — — — — — — 4 „ Madách az ember tragédiája népsz. kiadás 50 kr. nagyobb — 2 , • , legutóbbi kiádás Zichy Mihály eredeti rajzával 12 . Magyar művészek szerkesztette Szana Tamás — — — — 15 Petőfi összes költaményei népsz. kiadás 1 írt 50 kr. és — — 2 4 kötelben — — — 6 •nagy kiadás — — — 12 " Shakspere album — — — — — — — — — 16 é , Szent Iván éji álom — — — — — 8 Szász Károly Virágos Kert — — — — — — — — 12 Tompa Mihály összes költeményei 4 kötet — — — — 15 Vörösmarty Mihály „ munkái 8 kötet — — — — — — Vas Gereben összes munkái eddig 2 köt. jelent meg füzetenkint 50 kr. Postai megrendelések gyorsan ás pontosan eszközöltetnek. _ Becses rendeléseket tisztelettel teliesit 1117^ ! W ^ „^á^ WajdlIS J OZSei Nagy-K antesán Wajdits József könyvnyomdájából fiagy-Kanizsán. Melléklet a „Zalai Közlöny" folyó évi 51-ik számához. _ Figyelmeztetés, lapunk ma< ■simának hirdetési rovatában köröltük a Budapesti Újság os. képes politikai néplap elófisetési felhívását. Tettük est aa4rt is, mert ssolgálatot vélünk teljesíteni a t. olvasóknak, ha figyelmüket olyan lapra iráoyitjuk, mely valóban páratlanul áll a magyar hirlap irodalom terén. Eltekintve attól, hogy as öaases magyar napilapok köst a legolcsóbb, közleményei olyan ssinvonalon állanak, mely legalkalmasabb a nép és nemsetí nagy érdekek védelmére. A Budapesti Újság homlokán est a jeligét olvastuk : Mindent a népért! Hatalmas essme, melynek kivitele nagy küs delmeket igényi. A Budapesti Újság eddigi bátor magatartása elég biztosíték arr hogy es eszme szolgálatában nem fog visszarettenni soha! S azért méitán megérdemli art a nagy pártfogást, melyben a közönség már is részesití. — Gyászhír. Kránitz Nep. János m. kir. honvéd alezredes saját, ugy egyetlen leánya Gizella nevében fájdalmas szívvel tudatja szeretett és felejthotlen nejének illetőleg anyának Kránitz Já-oosné szül. Oaglievich de Fruzca Ade-laidr-nak f. hó 14-én este 10 órakor, életének 41-ik évében, rövid ssen-vedés után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült teteme f. hó 16 án d. u. 4 órakor fog lakásán (Kossmh-utcza 22. szám) beszenteltetni és azután as u. n. bajai sírkertben örök nyugalomra tétetni. Ar. engesztelő szent mise áldozat f. hó 17-én reggel 10 órakor fog a szeut Téréi egyházban az lJrn<»k I emuta''tatni. Kelt; Szabadkán, 1886. évi deczember bó 15-én. Béke lengjen parri felett 1 — A tettnek legkisebb bántódása nélkül megvan a legnagyobb eredmény. A nyári fT^r évszakban étrendi vétségek zavarok támadnak az w" Szervekben (székrekedés, vártSíwSsraal, heves szívdobogás, főfájás stb. Ilyenkor rögtőn egy jó háziszer használatával a milyen tudvalevőleg a Branpt. B gyógyszerész svájezi labdacsa, más nagyobb bajoknak e lejét vehetjük. Mindig gondosan meg kell nézni, hogy a Brandt R. svájezi labdacsainak mindenik dzbozán (egy doboz 70 kr. a gyógyszertárakban) rajta van-e a fehér kereszt vörös mezőben s Brant R. névaláírása, különben visszautasítandó. — Ileller-féle zenélő müvek mins dm évben ezen időben hirdettetnek, hogy nemsokára mint fénypontul ezernyi karácsonyi i sztalon a legszebb és legérté k-aebb tárgyak ragyoghassanak. Lapunk hirdetési rovatában feltalálják tisztelt olvasóink éi bájos olvasÓQŐínk a világ* hirü senemüvrtk ajánlatait Heller F. H. úrtól Birnb«n As oly általános kedvelt müveket bámulatos tökéletességben szolgáltatja ; étért mindönkinek a legmelegebben ajánlhatjuk egy-egy senélő mü b-szereését s erre a közeledő karácsonyi idő a legszebb alkalmat nyújtja; egy tárgy 8»-m pótolhat — ha még oly becses is — «gy ilyen mtivet. Már mit ajándékozhatna a férj oejének, a vőlegény jegyesének, barát barátjának szebbet sí szívesebben látottat. A szenvedőnek be- tegnek legnagyobb legkellem-sebb szóra-kosázt nynjt, szerencsésen elért időké jelen valósit: a magánynak hü társalgója, a hosszú, téli esték kedélyességét a házi körben stb. Még különösen kiemelendő ama vendéglős éi oaakráss uraknak dicséretes gondolatja, akik ily müvet vendégeik mulattatására- megszerez ek. — A tett kiad<st mint töab helyről értesü lünk nem bánták esek meg; — ebből kitűnik czéiszerü hasznuk is a tagadhat-Ianságig és minden venoéglős urnák, aki eddig elmulasztotta, tanácsolnék, hogy egy ilyen zene müvet késedelem nőikül beszerezzen. Megjegyezzük még, hogy as egyes darabok választéka nagyon fino man van kigondolva:, a legújabb valamint a legkedveltebb régibb operák, operettek, tánezdarabok és dalok vidám és komoly modorúak legszebb rendben találtatnak egyesítve a Heller féle müvekben. — Ugyan ennek van szerencséje több udvarnak és nagyságoknak szállítója lenni és ennél fogva több kiállításon dijaztatott. Egy e télen tartandó jutái orassétosstás alkalmával 100 senélőmü 10,000 frk.értékbeu.fegasétossUni, mely ason különös hangulatra talált mert minden v^vő mely már egy kisebb mü birtokában van azáltal egy nagyobb műnek is birtokosa lehet, minden25 frankra egy jutalom díj jár. Dustartalmu képes árjegyzékek mindenkinek kívánatra bérmentve küldetnek. Mindenkinek ájuljuk, hogy a jagkisebb zenélő szelenczé nél is egyenesen a gyárhoz forduljon mibthogy sokféle müvek Heller félének adatnak ki, melyek uam is azok. Minden valódi mü éi zenélő szeiencse as ő nyomatott nevét viseli melyre különösen vigyázandó. A czég nem tart sehol sem rak- TWWS éthJrwtm KI 1 egjrtjk txtuzr z. Megjelenik 25 000 példányban.) •árt. Ha valaki valaha Bernbe jő, ne, mulassza el esen gyárt megtekinteni moly ssivesen megendedtetik. — A legkellemesebb meglepetésben részesiti a férj nejét, aa apa leányát, éa a vőlegény menyasssonyát a karácsonyi ünnep«k alkalmával, ha asoknak oly ajándékot nyújt, m«ly tartós gyakorlati értékkel bir. — As ajándék hatást kelt, ha a ssivet Örvendezteti és az öröm ezen szavakban nyilvánul: »Oh est már rég kívántam I" Ily ünnepi ajándéknak tekintendő egy varrógép mely mint szobadísz minden ssemnek tetszetős, mint aháziasssony segédeszköze pedig nem eléggé becsülhető. Erről különösön ason nők , bírnak legjobb tudo mással, kikoek czaládkörében kisded honpolgárok gondoskodnak róla, hogy a varrásnak vége ne legyen. Valljon milyen varrógépet vegyünk, hiszen oly sokféle vau V A leghíresebbek mindig a legjobbak és esek egyedül a ,The Singer Man ufacturing Co" gyárábsn késsültek. Hirnevők, hogy minden világkiállításon mint tegjobb és legczélsserübb gyártmányok jutalmaztattak, és hogy e gyártmány ból már közel 8 millió van használatban. Ily tényekkel ssembon minden dicséret felesleges lévén, esek a legjobb biztosítékok, válasstassék tehát egy eredeti Smger varrógép, moly csak Neid-linger G. a Singer társulat vezér ügy nő-kénél N. Kanizsa Deák Firencstér 460 szám alatt kaphatók. Mindenki meg fog győződni, hogy választása a legjobb. Szegényebb sorsuaknak részletfizetések által a vétel megkönnyébbitetík és gyakorlott üzleti egyéaek által slapo* oktatás ingyen nyujtatik. — A járda, illetve az utczai lárn- Slegjelenik 25.000 példányban ''KERES POLITIKAI NAPILAP. m Zr • • " s Képek a budavári ünnepélyekhez Bud a-cnir •vioozo.rrótole IBSS. ozoy>to3=Q.-toox S-Ö33- -^sp. r)J! KI t..•.■««. x■ - r.n.ii.i • "tí...viv^^-y^v;:^ - tyus-utca 3. sz. a.) intézendők. BUDAPEST1 cimn képes politikai napilap XI. évfolyamára mint a legolcsóbb politikai napilapra. Jelszava: „X< pj >lét és független Slagyarorg/ig!" s ezen irányánál fogva és a napi. hazai és külföldi eseményeket naponta ábrázoló kepeinél fogva már is oly elterjedtségnek örvend, mint egy más magyar lap sem. A »Budapest« nyíltan bevallott politikai irányának szilárd es következetes megtartása mellett, arra ís kiváló gondot fordit. hogy közönségét szórakoztató olvasmányokkal ellása. ; . > _ ÍV Folyvást két három regény közöl eg szerre! tárczarovatában pedig naponkínt váltakoznak az érdekes apróbb közlemények. Czik-kek képviselők tollából. Vidéki és külföldi tudósításaink a legmegbízhatóbb forrásokból meritvék. Vasár aapoukéut Itudapesl'' cizn nlatt huniorl«s-tikiis melléklelet csalói a főlaphoz, külön humorisztikus képekkel.— Ezenkívül torpedók (adomák), karcolatok stb. teszik tartalmát élénkké és változatossá, mely 12—16 oldal terjedelemmel bír. Képtalányainak megfejtői jutalom könyveket, kapnak. — A »Budapest« nem bocsájt semmit hosszú pórázra, de azért épp ugy benne van minden, mint bármelyik nagy lapban. Éppen azért különösen lelkészek, tanítók gazdák, iparosok, kereskedők, stb. szóval aok, kik bokros napi teendőik mellett nem érnek rá sokat olvasni, ámde azért n^inden bel- és külföldi eseményről hü ós gyors értesülést óhajtanak: a »Budapest«-ben a legalkalmasabb s a legolesóbb napilapot kapják. - A .BUDAPEST" szerkesztősége. Elöflxet^ai árak : Egész évre 12 frt, félévre 6 frt, negyedevre 3 frt, egy hóra 1 frt Az előfizetési pénzek a »Budapest« kiadóhivatalához (Budapest. IV., Sarkan- A „BUDAPEST* kiadóhivatali»- Mutaíványszámok bárkinek ingyen küldetnek. pahiány áldozatává, lett a mult héten egy szegény öreg ember, kit szerencsétlen sorsa este 6 és 7 óra között a gőzfürdő utczába vezetet^ s amit a Lengyel háza szegletén befötdult a járdára, midőn a kert közepe táján volt, a félig vízzel telt árokba zuhant, szerencséjére ugyanezen utczába lakó 2 ur ment haza és kisegítették. - Ennél még nagyobb baj is történhetik, mert ezen utczában járda helyett egy jó mély árok vonul végig és az utcza végén egyetlen egy lámpa van. Szerkesztői üzenet. Rsszak Györjy urnák A-Domboru. — Ily dolgok nem valók hírlapba « legjobb ha aa arra illetékes hatótág utján nyernek elintézést. — A. magyar sajtó tiszt«» ré««e ujabban külöaöien erélyes sxdt emelt annak elharapódzót ellen, hogy egyesek sxemélri ügyei hírlapi meghnrcao Itatás anyagául. z«ol-gáljanak. Egy pillanatnyi megfeledkezé« miatt valakinek j5v5ját, hirnerit egyetlen csapással tönkre Unni lelkiismeretlen eljárás lenne s arra tisztességes lap teret nem nyithat. A botrány-hajhászat mesterségét önérzet.» m. gyár Up nem üzhati. Ea a ai meggy Sxódé-sOnk éi elvünk. öúe Vasüíi menetrend Indul Kanizsáról. Béggel. Pragerhof 5 óra 20 perczkor Barcs 5 óra 45 „ Budapest 6 óra 28 Budapest 7 óra 20 „ Bécsújhely 6 óra 35 postsvonat postavonat gyorsvonat vegyesvont postavonat Délben. Budapest 2 óra — parczkor postavonat Pragerhof 2 óra 45 „ postavonat Sopron 2 óra 15 , postavonat Barcs 2 óra 25 . postavonat Este. Prágerhof 11 óra 20 perczkor gyorsvouat Zákány 11 óra 5 j, posatvouat Budapest 12 óra 15 Bécsujh. 12 óra 5 Iriezii Kani sara. postavonat postavonat Bécsujh. Budapest Fiume Pragerhof Sopron Pragerhof Barcs Budapest Reggel. 4 óra 8 pereikor postavonat 4 Óra 45 „ postavonat \ 5 óra 25 „ postavon 6 óra 17 • gyorsvona Délben. 1 óra 48 perczkor postavonat 1 óra 15 . pistavona< 1 Óra 40 . p>stavonat 1 óra 59 „ p jstavona 11 Este. Budapest 9 óra 50 perczkor vegyes ''onat Bécsuujh. lO óra 26 . postavonat Budapest 10 óra 55 „ gyorsvonat Pragerhof 11 óra 35 „ postavonat Barcs 11 óra 25 „ postavonat Lapvezér éa kiadó: SX.1LV.Y S. Felelős szerkesztő : YASS .ÍLK0S Laptulajuonos : W.UDITS JÓZSEF Wajdiis József Nagy-Kanizsán Fölér, fflassits-féle, jelenleg tafcareliiBizlári Mai Ajánlja dúsan felszerelt, s a kor igényeinek megfelelően a legújabb divat szerénti betűk- anyagok- és gépekkel tetemesen ujitott KÖNYVNYOMDÁJÁT mindennemű nyomtatványok u. m.: névjegyek (készül 15 perez alatt) báli és lakadalmi meghívók, levél- és boríték czimek minden nagyság- és papírminőségben, emlékiratok, étlapok, szállító levelek, falragaszok minden nagysagban oklevelek, részvények, üzleti könyvek, röpiratok, regények bárminemű lapok stb. gyors pontos es hibatlan elkezsitesere. GYÁSZJELENTÉSEK a legnagyobb választékban l''j2 óra alatt készíttetnek. Mirdennemü nyomtatványok nagy raktára lelkész, ügy véd, jegyző s végrehajtó urak, községi elöljárók és halottvizsgálók részére. BUDAPISTI HÍRLAP. Felhívás előfizetésre ! A Budapesti Hírlap" újesztendő vei pályafutása hetedik évébe lép. Megerősödve, támaszkodva a Magyarországon eddig hallatlan sikerre, melyben részesült. A .Bupapesti Hírlapinak a hazai müveit olraókfizöns''g vetette meg alapját. A lap eleitől fogva megértette a magyar közönség szellemét; minden pártérdek mellőzésével küzdött nemzetünk- és. fajunkért, ez egyetlen jelszóval: magyarság! Viszont az ország legkiválóbb intelligenciája is azonosította magát a lappil, fölkarolva azt oly módon mely páratlan a magyar újság-irás történetében. Ez a ránknézve oly becses viszonv, rz a nagy érkölcsi és anyagi támogatás bennünket arra kőt lez, hogy mindazon felül, a mit eddig adtunk napról-napra emeljük a .Budapesti Hírlap- színvonalát s k mellett, hogy a hazafias közszeüemtt folyton kifejezzük, egyszersmind a lap dologi részében mindabból a legtökéletesebbet szolgáltassuk a m{ ma az európai újság jogalmát képezi. < * T7-i.iiri.-xv A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a „budapesti Hírlap" érte éf; legnépszerűbb, legelterjedeüebb lapja az országnak. Közönségünk méltán megkívánhatja tó- lünk, hogy szerkesztés, értesülés s hírszolgálat tekintetében, semmi költséget nem kiméivé. lehetőleg kitűnőt adjunk. A külső dolgozótársak egész seregén kívül, szerkesztőségünknek annyi belső tagja v>n, a mennyivel egy más magyar lap sem dolgozik; minden rovatot külön vezető gondoz, a helyi tudósítónkon kívül, a kik a nap történetét írják. Minden Jon- tosabb bel- vagy küljöldi esemény jelöl rendes levelezőinken kivül saját külön tudósítóink értesítenek közvetlenül; s lapunknál a távirati szolgálat oly tökéletesen van berendezve, hogv elmonohatjuk nem történik a világon semmi jelentékeny dolog anélkül, hogy a ,Budapesti Hírlap« arról rögtön ne adjon hü és kimerítő tudósítást. Politikai cikkeinket Kass Ivor báró, R&kosy Jenő, Balogh Pál irják más kívál-5 hazai publicistákká fciven a lap független mag)* pártérdekeket nem ÍBrnerő szelleméuts. $ u Politikai liireink iH; széleskörű összeköttetéseink alapján a legmegbízhatóbb forrásokból szirmainak. Ai orsrág^ülési tudósításokat a gyorsírói jegyietek alapján szerkesztjük; mindent, a mi érdokes ós font egé«z ter jeJelmében adva s má''kép is teljes képét nyutra a tárgyalásoknak, a mely már a tudósítás elé irt bovezetésHen tükr-lzik. Magyarország politikai ét közélete felől távirati értesülésekkel látnak el rendéi levelezőink, minókkol minden vá''osban sőt nagyobb községben is bíránk. Távirati tudósításaink marap már teljesen egy fokon állanak a világsajtó legiobban szervezett hírszolgálatával. Európa Ss<zes metropolisaiban Londontól Konstantinápolyig .uját tudósítóink vai.nak, a kik ugy az ott tB.ténő eseményeket, mint az elektromos dróton oda futó híreket nekünk rögtön megiávirat- zzák. Nyomtató-mChelyünk berendezése és az órin-kint kileucxezcr példányt nyomó Marínoní-féle rotációs sajtó lehetóvé te.zík, hocy még hajnali három órakor is bevehessük a lapba a l«gojabb híreket A külföldi rendes tudoBítókon kivül cntndeo fontciabb esemény frlól szerkesztőségünk külön kiküldetésü tsgyaí adnak gyors és hó é.testtést. \ „Budapesti Hirtip'' e czélokr.v bavonkíni oly összeget fordít, raíut a mennyi ezelőtt lo évvel még egy-e-y hírlap e^ész költségvetése roll; de sikerült i* elérnie, hogy ma a legjobban, leggyorsabban értesülő organnroa a injtónak. A „Budapesti Hírlap'' naponkint rendesen Tárcza-rovatunk Teleki Sándor gr., Tóth Béla, Ráköti Viktor (Sipnlm) és több királó írók közreműködése mellett, a .Budapest HIHap''-nak »gyík erőssége s mindig gondot fordítunk rá, hogy megmaradjon előkeiő színvonalán. Az irodalom é színpad jelenségeiről írott bírálatok, eszthetíkai csikkek közönségünk k»dvenez olvasmányai; belső és külső dol gozótársaink- belletrisztikus, hum .ros, természettudományi, történeti, népraj» stb. dolgozatok egész tömegével lát ják el o rovatot, a mely mindig érdekes, tanulságos vagy mulatságos. o mellett soha sem szűnvén meg a jóixlés szolgálni. A napi rovatokat kitüaó zsurnalisztik szerkesztik s a helyi érte«Qléi iiraert legügyesebb tudósítókra van bízva. Az<>n az elven kivül, hogy gyorsan és hiven adjunk hírt minden nevezetesebb njdonságról, a meiy a nao krónikájába tartozik, gondnok van rá, hogy a tárgy mindig elfogadható legyen, az alak pedig irodalomi és ildomos. Rendőrségi és törvényszéki rovataink külön-külön szerkesztői a főváros sötét eseményeit is mindig oly hangon tárgyalják, hogy a .Budapesti Hírlap'' helyet foglalhat minden csalid asztalán. Éj ezt semmi rovatban nem tévesszük szem dől még a hí; dőléseknél sem. - A közgazdasági rovatban a magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedó megutálja mindazt, a mi tájékozásra szükségis. A regény csarnokban^ közelebb kezdjük meg Ohiet, a kítünó franezia regényíró leg tjabb müvéeek közlését, mely az eredetivel egyszerre jelenik meg és tulajdonjoga kizárólag a Budapesti Hirlap''-é N««yed''ven kint fogunk adni legaiább egy íreden magyar regényt; még a téli évszakban Vértesi Arnoldtól ós Reviczky Oyulitói. jelenik meg, mozgalmas időben pedig 20—25,000 példányban. 18,000 PÉLDÁNYBAN F Ö H. T Egész évre Félévre OFIZBT$!S 14: íirt — ■7 frt — TELEI 3 frt 50 1er. 1 frt 20 v r 1 il Budapest, 1886. évi deczember hóban. Mutatványszámokkal Ingyen »«olgálnnk. b-óra.......... As előfizetések vidékről legczélaserübben postautalványnyal eszközölhetők kővetkező czim alatt: i lirlaí Mlivatalánet Mmi II Mit talap-nteza M szám. Tiszaelettel CSUKÁSSY JÓZSEF és RÁKOSI JENŐ 2926 1 — 3 szerkesztők és kiadótulajdonosok ÍO Arany érem és érdem jelek. Liebig flO Arany érem és érdes Jelek Company HUS KIVONATA 1 aláírás-Ivan látva. Csak akkor valódi, £5* Ä . Central Ööpot der Compagnie Liebig fßr Oeterreich Ungarn : CARL BERCH l l öst. MIM».''WIE* L ¥ol»9 Kapható Nagy-Kanizsán: Rosenfeld Adolf. Fessehofer József, Marton és Huber, Prezlmayer és Deutsch, Marton Adolf, Mándák gyógyszerész, Belus József gyógyszerészeknél. 2871 6— 6 YÉD-JEGY PEZSGŐ Eg j MQ1Î nktir S&ey-Kanirtio FESSELHOFEB JÓZSEF ornil o o o o o o o o o o o 8 8 o o o o o o o o A közelgő karácsonyi ünnepekre folyó évi decz. 24-én — 12 óra 15 p>rcz éjjel tiimt luftul majdnem felére leasállilott manetirak mellett Kaoissáról Bécsbe, Menet-díj oda és vissza: Kanizsáról Bécsbe II. oszt. 10 frt 10 kr. III. oszt. 6 frt 80 kr. mely érvényes 14 napra. Megérkezés Bécsbe 24 én reggel 8 óra 48 perczkor. A részt Tevők különféle kedvezményben részesülnek. Minden bővebbi értesítést nyújtanak a vasútállomásokon e czélból kifüggesztett falragaszok. 2726 l-l G-. BCECROBBUji'' Wwe. •1»« WmI alixAxl irodija, I Kolovrm.«rla( S. __Á A ▲ À a ▲ 215/886. zz. Averési hirdetmény. Alulirt fcir. bir. végrehajtó az 1881. évi 60. t. cz. 102. 103. §-a értelmében ezennel írözhirré teszi, hogy a letenyei kir. járásbíróságnak 1174./P. 886. számú végzése által Kürschner Ignácz nagy-kanizsai lakos végrehajtató javára Erdélyi Mi-hály tótszerdahelyi lakos ellen 22 frt 91 kr töke hátralék ennek és pedig 1886. évi szeptember hó 10-től járó 6% kamaUi, és netán még felmerülendő költségek erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt 600 frtra becsült 100 méter mázsa árpából álló ingóságnak nyilvános árverés utján leendő eladása.elrendeltetvén, ennek a helyszínén, vagyis Molnáriban alperes majorjánál leendő eszközlésére 1886. évi deczember hó 22-ik nap-jan délelőtt II őraja határidőül ki-tüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjgyzéssel hivatnak meg, hogy azériniett ingóságok ezen árverésen a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is készpénz fizetés mellett eladatni fognak. Mindazok, kik elsőbbségi jogokat vélnek érvényesíthetni, kereseteiket vagy szóbeli jelentéseiket az árverés megkezdéseig alulirt bír. végrehajtóhoz adják be. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi 60. t cz 108. §-ában megállapított feltétel szerint lesz fizeteüdő. Kelt Letenyén, 1886. évi nov. 28-án. - Schmidi János 2924 l-l - bt. végrehajtó. Kerestetik egy 600-1000 holdas birtok haszonbérbe. Czim a ki- adóhivatalba«. 2920 3—3 STOWASSER J. Csasz. kir. sxer« kiz. szab. bang gyár Bunapesten, II. ker. lánczhid-utcza 5. sz.. Magyarországban e nembeli legnagyobb gyártás. BUDAPEST összes katona zenekara egyedüli sxálütójM. Valamint saámos vidékieké is, úgymint olőkelő polgári zenekarok réssére. Leguagyobb raktár fa, fuvó, réz, verő- és hegedü-hangszerek-ben alkatrészekben, úgymint harmóniákban. Bel- és külföldi hurok stb. legolcsóbb árakon. Csak legjobb minőség. Vidéki megrendelések utánvét mellett. Minden e szakmába vágó javításuk legjobb éa legolcsóbban ke zeaség mellett. 2928 1-2 o o o 8 a mely az 1886. évi budapesti országos kiállításon a nagy éremmel lett kitüntetve, Q JOO darab 71 centiliterps palaoskot 50 frton ajánlok Ferenczy Károly 2907 1—10 gyógysaerós* Vseiprémbeo. MOLL SEIDLITZ POR Tavaszi gyógyítás Nyári gyógyítás Öszi gyógyítás Téli gyógyítás VílMfli h% minden doboio« a gyárjegy egy V^tllk VU1UUI, M moll A sokszorosító ezég nyomata látható. Ezen porok gyors gyógyhatáslma.k&cs gyomor- és bélbetegségek, emésztési cehéz»égek, & testbajok, gyümorjjörci, dugalá«, májbsj, rértolulás, aranyér és a legkülönfélébb n5i beteglégek ellen ér tizedek óta folytonosan növekedi elis-. merésben résreaüL — Egy eredeti doboz használati utasítással 1 frt. Raktárak Magyarország minden nevezetesebb gyógyszertárában Csík Moll-féle késaitméuy zérendő. MOLL A. gyógyszerész os klr udvar! szállíts, Becs. Stan Tucblanben 9. Naponta szétküldés utánvét melleU. 2 dobosnál keTesebb nem küldetik Kösziaiirat NOLL A. árhoz Beerte. ülS foglalkozásomnál fogva az ön Moll fele Seidlits porai igen jó hatást gyakorolnak; ismerem ezt egyszer • mindenkorra i kivánok érte «rivéiy?s .Isten fizesse meg-et ezek a gyomrot jóvá és fót könnyUvé tess:k. Tisztelettel Steinko Jan. F. lelkész Hoanetschl ágban MOLL-FELE FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ Legjobb bedörzsölő szer feSssvéay, csix minden és meghQlési be-tegséfiek ellen. Csak valódi hs,minlen ÜTeg MOLL A. védjegyét és aláírását viseli. Köszvény, cauz, mindennemű •et,x,£g,t£3 bénulásnál; burogatás alakjában, minden sérelem éi «ebnél, dagauatok gyulladásánál. Belsőleg viszel vegyit.e rögtön K o»ízullét, hányás, kólika és hasmené«l. Egy üveg ára basznaatl utasítással 80 kr. o é aktirak az ország minden nevesetei gyóyszertár és ásványáru kereskedésben. Csak Moll-féle kédzitmény kérend. MOLL A. gyógyszerész cs. kir. udvari szállító Bécs. Stadt, Tachfaafcea 9. E 1 i s m e r é s MOLL A. yógyszerész úrhoz Bécs. Kitűnő Moll-féle franczia borszesz és sója vidékemen hihetlenO] működik Küldjön nekem 60 üveggel, mivel az emberiség segitságérekéizletet óhajtok tartan magamnál j Mély tisztelettel 2720 46-52 Haraof. lelkész Micbol0(,bmo, ELŐNYÖS KERESET! I Minden ran^ii álla dó \sz«mélyek, kik a " törvény által Megengedett állas-és magái '' ssrs\|egyek revzleiűzctéi ''melleiti elsdtsa- '' val (az 18S3 évi XXX. tör. cx. sz<»''int) 1 fodalkozo. óhajtanak. Ifeé elöayös feltételek anellftt mindenhol felvétetnek. Némi szorgalom-^íee''ében tőke tí kotzkizlalás [nm] léllo! ''biTosta'' 100 mi 300 írt. töUM kereshető. c ■ Aiánlhtok a jelen foglalkozás megneve--zósérel int^SPMk^k óvárosi valtó-üzlettársaság Adler és tár-sáhsz Badapsat xxxxxxxxxtxxxxxxxxx A lesjobb czigaretta-papir a valódi LE H0UBL0N franczia gyártmánya. Cawley és Henry párizsi Utánzásoktól óvatik Ken papír meeTÍzgál1atott I>r. JJ. Pohl, l)r. E. Ludvlg, ür. E. Lippm&nn bécsi re. gyésxeti tanárok álul, kik a legjobb ajánlatot adták, ugy a kitűnő minőség, valamint az egészségre nem ártalmas tiszta voltáról, s hogy mint ilyen, maga nemében egyetlen. SWADLO FERENCZ BUDAPESTJE. EDDIG MÉG FELÜLMULHATLAN a MAAGER W.-féle ch. klr. b idamaott, valódi, tiszta, C s u k a m a j-olaj Maager Vilmostól Bécsben. A« orvosi tekintélyek által megvizsgáltatott és köny-nyeflemészthetósége folytán gyermekeknek is ajánlható, mert a legtiastább. legjobbnak elismert sser: mell- tüdő bajok, görrély, daganatok, keléseb, bőrkiütések, mi rigybqok, gyengeség stb. ellen — egy üveg ára 1 frtl — kapható gyi" raktárban: Bécben, Heumarkt 3. szám alatt ▼a amint aa Osstrák-líagyar birodalom legtöbb és jobb nevü gyógyszertáraiban. NagyKanlzBán l£aph.ató: Roseafeld Adol'' ée Marton Adolf kereskedó uraknál. 2899 12- Dr. Mikolasch Karoly-fWe spanyol Ck 1 ■ ah e r Dr. Mikolasch Károly-féle apanyol vastartalmú chlna-bsr. Dr . Mikolasch Károly-féle spanyol p • p s i a kor. Dr. Mikolasch Károly-féle spanyol p ept ón kor. Dr. Mikolasch Kroly-féle panyol rkabar bar a-b o r. A legjobb aser gyomor-gyengeségekben, hideglelés, ideg bántalmak s utóbetegségek ; ellen Itgy flveg ára 1 frt 50 kr. Kttünó hatáau aaon betegségekben, melyek vérsxegénység, vagy ross vérfői ssármaxnak^ Egy üveg ára I frt 50 kf. Rendkívüli aser mérges daganatok, a gyomor lassú működése s as ebból ssár''maxó betegségek ellen. Egy üveg ára 1 frt 50 kr. A legbistosabb aser a gyomor működésére \| nem ható sservek felüditéséül Egy üveg ára 1 frt 50 kr. A legjobb sser gyomor- és bél-katbarua, valamint egyéb betegségek ellen. Egy üvee iral frt. 50 kr. ^ ^1 Fórattár Awztria és lauarorszaira nézre (Saicilia es Mmi tlríeléyer Mtager Yitaosail, Bécs, HI. Bteim&r&t I« VII. ker-, alsó erdő-sor 3. szám. nc-azxiua o* Crmj^Kír. if.rn líflif • * mmmmtmt fútéi * janija 8sbad-lmatott. zajtalan, önmükódö xárrodönj «-it lmii»m-zott arsélleiliezból ; továbbá ssa badalmasott Bla»;cek és Bricxka-éle töltő -én siellőxtetéxi knlyhúit, vala nint központi berendezéseit, saját szabadalma sse-rint, egy vagy több helyiség számára, mely utóbbiak különösen uj épii.eiek-uél, iskoláknál, kórházaknál stb. ssel-lfisteléseel, vagy sxellAatelés nélkül igen czélssttrüen alkalmashatók'' Aj^nlj> továbbá valamennyi az épitéi szakmába tartozó munkáit, úgymint: épület-, mű-, és szerkezeti lakatos tégla és vakolat felhusó gépeit kovácsolt vasból munkáit. Mlatakártyák és költségvetések Ingysn és kéraieatvs. 2804 30-56 A lej jobb ós legszebb ♦ harmöHlkák ♦ ene».xerek ♦ és csakis ♦ Joh. N. Trimmelnól J BÉCS, • T VII. Kaiserstrssse 74. ^ Harmonikák s rgyéb xene- ^ árjegyzéke mgyen és bérmentve ^ jmnmntmtnt Líeyezélszeröelib karácsonyi és újévi ajándékok a haladó idéuv miatt t>amulancló olcsó ¿irón kaphatók feésx férfi« és gyeriae&«SIt5a felöltök, téli kabátok, városi- ós utibnndák, férfi nói és gyermek ezipök karmaut> uk (maff>) FÉRFÍ ySALÁPQiKf ingek, nyakkendők stb. tárgyakat. tetemesen leszólított artoa booiatom. rr-r- ... . 29025 l-l Teljes tiaslelettfl '' Kohn Manó. Dél-Zalsi taksrékpénztár épületében, a korona ká\ jhással ssusben . Az I i a Ii 1 e 1 E <1 ii fi 4 életbiztosító tá.raág Nev Yorkban alapíttatott 185Ö-be«. Biztosiéi tőke iSgS. dm. ÍÜa 911.212.521 frt ^rsisigTigjou „ „ ,t 169.411-138 írt •i: * az 1X85. évben kötött uj biztosítások összege 244.829i,014 frt. * Az egész nyeremény a biztosítottak közt osztatik Bzét Minden kötvény három év mnlva megtámadbatatlfciini vilik. Du »an uli kerület Teaérügynökaóg. 2771 35-40 Fiitcher Sándor urnái Nagy - Kanizsán xxxxxxxxxxxxxxxxux XXX xxxxxxxxxxxxuxxx Elaaö Hávéliaz. Nagy-Kanizsán a főtéren (Ujvárv-házábanj levő kávéház mely már 25 év óta ¡fennáll; s csak ez évben lett egészen njonan berendezve, szabadkézből eladó igen oicső ár és méltányos feltétel.k melieu. míüt a tolajdooos véletlen közbejött családi ügy miatt kénytelen tenni. ; Értekezhetni ugyanott. Rolirer iXáxoly 14QO 1 — 1 tnlsjdonosssl. _ A ki kétséiha na i felett, a hírlapokban feldicsért gyógyszerek közül melyiket használja betegsége ellen, az njon egy levelezőlapot Bichter kiadó - intézotéoek Lipcsóbe s kérje a „Betegbarit" czimü röpiratot E könyvecskében nemcsak a legjobbaknak kizosyalt káziszerek vannak részletesen ismertetve, hanem betegségekről ssólé Jelentések is olvashatók. E jelentések mutálj¡Ut. hogj- igen sok esetbes egy egyszeri báziszer is elegeatfe arra, hogy még a látszólag gyégyitbatlas ksteség is szerencsésen elhárittassék. Ha a betegnek a megfelelő gyógyszer rendelkezőéi« áll, akkor még súlyos baj esetén is gyógyuláí "Várható, s ez okból ik sem kellene a ,-Betegbarát" megren-elmo''ssrtxni. E figyelemreméltó könyvecske segélyéről sokkai könnyebben választhatja meg s szükség« gyógyszert A röpirat megküldése a mi g«6 gyógyszert A röpirat megküld« aegrendelónek költőébe Ita kffftL 0000003000000000000000000000 INGYEN! 1 leiszebli Mit Mini számára. A tartós ross Usletek és kivitel hiánya miatt kénysaerülve vagyok 3000 tucaat legszebb meleg kendéimet a legolcsóbb ár melleit eladni, hogy még a pamut ára rincs megfizetve, annál kevésbé a munka és diTat A meddig a kóeslet tart, adok: 1 szép divatos nöi fejkendók 70 krért, 1 igen finom divatos nagy női kendőt 1 frt 40 krért, valódi borliui pamutból a legpompásabb sxi-nekbenés árnyalatokban, mint: bordó. gruát. sandár, drapp, barn», lila, fekete, vörös, fehér, sárga, szürke, söld, scót, ''.őrök stb. 60 legf. faeon-ban. Es a legeleganiiabb vinelés minden hölgynek, hasaoálhaté a hásban, bálban stb. és ép oly kedves m:nt gyakorlati ruhadarab őszre a télre,meleget tartó. Használja fel mindenki mielébb a kínálkozó alkalmat, majdnem ingyen ily szép finom és meleg fej és testrédS kendőt beszerezni, mert a vásárlási kedv igen nagy lesz, s a késsiet rövid idó alatt elfogyhat. Megrendelésnél s cxim pontos megjelölését kérem, ngy a szint és minőséget. SsétkOldés az egész "''ágra 24 óra alatt ntá^rét mellett ragy az érték előleges bekdldéie után a kécsl kesdí-gyarj raktár által 2914 2-4 GANS A. Bécs, III. Kolonits-utcza. 8/67. sz. Szakértők egyhangú állítása szerint egyedül az én magyar pezsgő boraim állják ki a versenyt a legkitűnőbb franczia pezsgő borokkal, Külföldön és főúri köreinkben pezsgőim nagy fogyatkozásnak örveudenek már régóta. A budapesti országos Casinókü-IQd kitüntetésben is részesítette. Czégem félszázados fennállása a saj^ó elismerése és a gyáramat ért számos kitüntetés garaneziát nyújtanak arra, hogy a t. megrendelőim minden tekintetben megfelelő pezsgőbort fognak kapni. Megrendelések elfogadtatnak POZSONYBA intézve azonnal teljesitettet-a következő árakon : Országos Cassinó pezsgője Gentry Club extra drij 2 frt 25 kr. Gentry Club tripla sec 2 „ 25 „ Tertar küllönlegesség 2 , Nemzeti I ,50, Kaphatók minden nagv fűszer- és borkereskedésben, szállodák- ér vendéglőkben. Huber I. S. Legrégibb magyr pezsgóbor gyár. 2933 1—3 Pozsony. XXXXXXXXXXXXXXXXXXIX orsjegyek J\| \|_ Főnyeremény készpénzben Továbbá L 10.000 frt 5000 frt 20 % levon. \ 4788 pénznyeremény magyar lovar-egylet sorsjegy-irodájában: Budapest, Váezi-utcza 6. sz. ^ _ — :---;—---r-^ 1f ken alkalmas niBPOTtil titánt ELÓFIZETESI FELHÍVÁS Wk ** ajándék-könyvül, háziasszonyok és szakácsnék, különösen vidékiek részére POUTMCAi NCPkftP. képes politikai napilapra. A „Budapesti Újság", melynek jelszava. „Mindent a népért!" domocr&tikus iránya, féltékenyen órzött ftiecotlon politikai magatartása, eyor« és hti hazai és külföldi tudósításai, kitűnő írók tollából eredő vexór- és tárcxacxikltoi, ccysscrro «•KjelsaB W 2—3 érdekfeszítő regényei, szellemes apróságai, „CSIRIZ" czirhü vasárnapi humorisztikus melléklete és a közönség számára díjtalanul nyitva álló W „INGYEN POSTA" rovata által oly kíízkedveltscjrüvé vált a fővárosban általában, valamint a vidéken, külön ásen hivatalnokok, eredők, lolkószok, tanítók, kereskedők, iparosok, pgyizóval a polgári intelligencia zömét képező minden osztályánál, hogy ma már Magyarországnak legelterjedtebb és legolvasottabb lapja« A BUDAPESTI ÚJSÁG Magyarország legolcsóbb lapja. ClőfLzetési árak vidékre : Egy bór* — írt 90 kr. Félévre . . . . 5 frt 40 kr. Negyedévre "... 2 „ 70 „ Egés: évre . . . . 10 ,80 „ A BUDAPESTI ÚJSÁG kiadóhivatala (Budapest, VL, Andrássy-út 12.) c -> • Mr Mutatványszámok kívánatra Ingyen küldetnek. ÍM a farsangi íánk, bábakenyér és a készitésónek titka. Irta a hires Foucuet Jaques, franczia szakács. Kapható: Wajdits Józsefnél NAGY-KANIZSÁN. Ára 50 kr. 65 kr. beküldésévei bérmentve küldetik bárhova. NAGY-KANIZSA, 1886. Dcczember 25-én Huszonötödik évfolyam. ár- Előfizet ési ár (•«i''-tr. í-Trp . . . 5 frt — — ¡¿1 evr«f .... 2 frt frt) kr negyedérre . I írt 2í> kr. Egyes szám 10 kr HIRDETÉSEK 8 lissiboR petítaorban 7. másodszor e. a miodfn továhl.i sorért 5 kr. NYILTTÉRBEN toronként 10 krért v<''tetneV ít»l Kincstári illeték minden eeyeahir-det.-í-rt 30 kr. fizetendők. ^ !ap szellemi xésxét illető közlemények a szerk''sztöjéghez, ínyagi részé: illptö^öziemények pedifj a kiadóhivatalliox bérmentvr intézpndők : jVagy-Ka n issti n Ukr^kpénxtxri éjiülot Kérnr.entetlon levelek nem ío-pdtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek A nagy-k nizsai „Kereskedelmi Iparbanka „nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó-egylet, a „nagy-kanizsai kisdednevelö « - •■< egyesület", a „nagy-kanzsai tiiszti-önsegélyzö szövetkezet", a „soproni kereskedelmi s iparkamarau nagy-kanizsai külválasztmdnyának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Vidéken bizony minden más-cént van. Hogy miként van? nem kell magyarázgatni, nem keli lelep-ezni; tudja azt mindenki igen jól. Sok minden kőrüimény bejátszott az én szerkesztői működésembe is, amik miatt őszinte jóakaratomat s a szerkesztői toll fölvételekor tett igéretemet érvésyre nem emelhettem, be nem válthattam. Egyik föltett célom volt városunk egészséges közszellemének megteremtésében szolgálatot tenni, az annak megteremtésén munkáló jólel-keknek, a sajtó utján is buzditást, támogatást nyújtani. Nem lendítettem, de nem is len-d i tji e t t e m ezt illetőleg semmit. Gyöngének bizonyult hozzá erőm, de gyöngének bizonyult összeségében a .Zalai Közlöny* is, ágas-bogas törül ményeí vei. Nagy-Kanizsán egészséges, életerős, jó közszellemet teremteni nem kicsi, — erős, önálló és önzetlen! kéznek való munka. Aki megakarja cselekedni, annak igen sokat le kell rontani a régiből, annak meg kell küzdeni tudni azokkal az elemekkel, azokkal a még erősen grasszáló állapotokkal, melyek az itteni társadalmat megbontják. ----- Azt mondják, hogy a nagy-kanizsai társadalmi élet megrontója, hátralökóje: a politika. Nem! Az egészséges, a jó politika mindig és mindenben jó. A jo politika az állami ügyek vezetésében biztos alapot vet, megszilárdítja az államot; a jó, az egészséges, magán-érdekektől tiszta politika a társadalmi dolgok intézésében^ jó alapot vet, megszilárdítja a társadalmat. Hát nekünk itt éppen az a bajunk, vogy nincs jó, egészséges tár sadalmi politikán, de még igazi jó, erős politikusunk sincs. Felhívás előfizetésre. Lapunkra, mely a jelen évfolyammal betöltötte a 25. életévet ismét előfizetést nyitunk. A Lap szerkestése körül jelentékeny változás áll be, amennyiben Szalay Sándor úr e jelen év végével a szerkesztői tollat letevén, azt Batorfi Lajos ur — lei e lapot már előbb 15 éven át szakadatlanul szerkesztette — ismét kezébe veszi Ki az ö lankadatlan buzgalmát a közügyek terén ismeri, — e hirt örömmel veheti tudomásul, mert benne a lap élén -nemcsak jól ismert irót és tapintatos lapszerkesztőt, hanem jóakaró, önzetlen barátot is üdvözölhet. Valamint a múltban nem egy üdvös (most már virágzó) intézmény köszönheti neki és hangadó tollának — létesülését és nem egy valódi érdem vagy tehességa kellő méltatást-, ugy bizton reméltetjük hogy ereje teljességét ezúttal is önzetlenül egész odaadással megyénk és városunk jóléte emelésének elismerésrepártolásra érdemestörekvések méltatásának szentelendi. Semmi késsége sem lehet tehát a m. t. olvasóközönségnek az iránt .hogy lapunk a társadalmi béke, egyetertés, sajó közszellem Jentartásában. ugy a közérdetcek előmozdítá sában határozott tényezőként Jog a -jövőben szerepelni. Mi is eme reményadta nyugodt Öntudattal nyitjuk meg az tej előfizetést és kérjük t. barátainkat s a n. t. olvasóközönséget, hogy szép életkorú, lapunkat pártolni és terjeszteni szíveskedjenek! Mi a hozzánk kötött várakozásnak minden irányban megfelelni s teljesen eleget tenni iparkodunk. Lapunk előfizetési ara: egy évre ... 5 frt. ¡, Jél évre . . . 2 „ 50 kr. negyed-évre . . . 1 „ 25 . Ilazafiiá tisztelettel: a szerkesztőség és kiadóhivatal Bacsu szavak. h egyúttal karácsonyi elmélkedés. Már jó eleve értesültek e lapból, az iránta érdeklődők, hogy uj-érkor leteszem i ''szerkesztői tollat. Meglepő újság nem lehetett. Sok ügy-baj már egy évvel, előbb bizonyosággá érlelte. El is következett. 1882. évi májusban megjelent 36. számban megírtam a beköszöntőt, illő, hogy bucsut is vegyek attól az olvasóközönségtől, mely szíves volt érdeklődésével kísérni az én sok és nagy jóakaratom vergődését a hozzá gyöjge léleknek emberektől megtépett meg is nyirt, erőtlen szárnyain. Nagy lelkesültséggel fogtam a munkába, tele szép reménynyel, tele ábránddal. A pályának csak költészetét, csak ragyogását láttam, mint a színpad fényétől megszédített fiatal lélek; az a sötét világ, hol a babért, a fényt, dicsőséget — gyűlölet tórbeejtés, boszú kiséri: — a ku-liszszák világa ismeretlen volt előttem. Most már ezt is jól ismerem, s e megismeréssel vége szakadt pályám költészetének. Minden téren küzdelem, bajló-dás^azélet; de talán egyetlen téren sem oly kritikus mint a hírlapírói, de kiválóan a lapszerkesztői pályán. Kétszeresen kritikus a vidéki lapszerkesztő pályáján. A fővárosi hírlapírói viszonyok sokkal kedvezőbbek. A fővárosi hírlapíró erős kézzel belenyúlhat a dolgokba, éles kritikai késsel boncolgathatja a politikai vagy társadalmi élet elemeit; ott nincs meg a kőz vetlen érintkezés ; nem találkozik lépten nyomon lesújtó tekintetekké az érdekeltek részéről; nincs kitéve annak a (sokszor a legszentebb aka tot is megbénító) insultusnak, ami a vidéki hírlapíróval szemben majd nem divatos dolog Akik valamit munkálnak is a jó társadalmi közszellem megteremtésén, többnyire szárny próbálgatok s nem bírják biztos kézzel szirtre űzni azt a lobogót, mely a lázasan s legtöbb rétegében iszaposan forrongó társadalmi elemeket egyesíteni hivatva van. Egyetlen embert ismerek csak, aki a lobogót már jó erősen lobogtatja, jó erősen is tartja önzetlen ^kezében. Hogy sikerül-e neki aztszirtbe ékelni ? — a jövő titka. Elsőben szirtté kell tennie azt a helyet is, hová ékelni akarja, a Polgári Egyletet. — A diadalt megérdemli a lobogó is, meg aki lobog-tatija: a férfin is. Ez a férfiú, aki a szó legnemesebb értelmében férfin: 4r. Bentzik Ferencz, a Polgári Egylet elnöke, s ezen egylet borzadal-masan megkuszált szellemének doktora. Még eddig igen jó társadalmi politikusnak bizonyult; nemes inten-tioinak kiviteléhez sok reményt lehet fűzni, Tuddom tőle magától, hogy a mostani társadalmi viszonyok az ő ideálisán gondolkodó lelkét, önzetlenül hevülő szivét nem elégítik ki, nem hagyják pihenni. És hogy legutóbb, mikor Eötvös Károly, kitüuó publicistánk éppen a Polgári Egylet helyiségében tartott előadása alkalmával a nagy-kanizsai közszellemet olyan nagy hévvel magasztalta, nem hiszem, hogy dr. Bentzik az ő szelíd, ábrándos lelket záró fejét ha —- m indjárt titokban is — meg ne rázta volna. .Mert bizony éppen az alkalommal, is nagyon meglátszott, hogy milyen nagy itt mi-nálunk a politika, de nem a társadalmi és nem az egészséges politika. Eötvös könnyen dicsérhetett bennünket, mert csupa egyetértóleg mosolygó arezokat látott környezetében; mert tenyerünkön hordoztuk és ebben sokan összetartottunk. De ha ismerte volna azoknak az őt hordozó tenyereknek a gazdáit, — mindjárt megtudta volna, hogy at e nyerek mellől az. erősebb markok hiányoznak ; .mindjárt megtudta volna, hogy Nagy-Kanizsán igen sok n a g y-markú ember van, akik nem bírnak nem akarnak kezet fogni, össze-fogódzni a kismarkuakkaf. Na de hát ez sem tart őrökké. Majd elsimulnak azok az iszapos hullámok, melyek a társadalom látókörét olyan ködössé, és levegőjét olyan egészségtelenné, tűrhetetlenné teszik. Lesz még a társadalomnak is kará-csonyja; lesz a nagy-kanizsainák is. A zilált társadalmi viszonyoknak is megváltó kell, éppen mint kellett 1886 esztendővel ez előtt a világnak, kezében az egyenlőség és testvériség lobogójával, ajkán a társadalmat ujjá teremtő eszmék lángra gyújtó, de békét, egyetértést hintó, áldásos igéivel. Akkor majd nem kell a vidéki lapszerkesztőnek négy évi sok elporladt jóakarat sírjánál azt mondani, hogy nemes szándéka, lelkesültsége megtörött a félreértésen vagy a kö-zőnyön^— mint ahogy — fájdalom négyévi működésem után én is elmondhatom, nekem is el kell mondanom — ha őszinte akarok lenni — hogy semmit se tettem, semmitse tehettem. )c Szalay Sándor. Az 1886. január 24-ik vasúti katasztrófa vógtárgyalása. Olvasóink bizonyára emlékezni fognak arra a yafeuti szerencsétlenségre, mely alkalommal a nagy-kanizsai vasúti állomás délfelé, Mura-Keresztur felé baladó vágányán 3 vonat ütközött össze olyképpen, hogy a Mura-Keresztur felől jövő 260 sz. teher-vonat, a védjelsónél megállott, utána Pragerhof felől jövő 202. sz. gyorsvonat ennek neki ment. Alig történt meg ez az ütközés, kevés vártatra jött a T í r o % a. A „táltos temető" — Eredeti beszély. — Irta: Szalay Sándor. (Folytatás.) ,Hozzám ne is érjen többet; vesz-szeu a famíliájaI* Ezek a villámok azután megtették azt a hatást, hogy a férfioem bősei kezdtek háiramaradosni asssonykérlelésre s azután ott is maradtak végképpen. Még a deputáczió összeesküvőit is visszasodorta ez a''szélvész. Szémbessállnak ők ssiveseo, ha kell az excellencsiás úrral, ha kell: a főispánnal, ha kell: az ördöggel, a császárral, még a hétfejű sárkánynyal is ; de as asz-sxonyok nem voltak benn as alkuban. Azt senki se kivánhatja tőlük, hogy a familiájok kiveszeo. As ilyen fajta fehérnép pe^íg nem felcdi a szavát, ha mindjárt maga sir is miatta tegtöbbet. Menjeo Herczegh Mihály; as megteheti; özvegy ember; nincs vessteni valójaI Mire a helyszínére értek,nem is maradt má», csak a titkár, a jegyző, Herczegh Mihály uram, a kisbíró éi a dob; no meg a liczitácziók örökös árnyéka: a Mózes szomszéd. Ez számot tevő licsitáos volt Herczegh Mihály szemében. Hetvenhét ördög tánezol tüzes keringőt, meg vessekedett csárdást annak as agyában, mikor valamit forral benue. Bizony még est a földet is elüti kezéről, vagy irgalmatlanul nyava- Azért mielótt rz árvtrés kezdődnék, oda zompoJyog hozzá: „Te ie Hezitálni akarsz, te lyás Mózsi?l" .Nűl mért ne?Hát knd?" „Az másl Nekem van rá okom I" .Hát astat hisz, hogy én uktalanul meg teszek ?u ! „Mit csinálsz vele?" .Hát kend ?'' .Meghagyom aminek isten rendelte." ,Én meg eladok, hogyan megvesznek." .Kinek ? te bolond Mózsi l Ki ad ilyen földért jó pénzt ?" .Ne nkoskodja kend, Mihály gazda] Szamárnak néz kend Mósest, hogy nem todja gundolkodni. Ha kend licsitálja, behozz as Mózesnak is." Bram! brum l brum 1 szól a nagydob. Kezdődik a liczitáczió. A nótárius úr kikiáltja: „Becs-ár: ötven forint. Ki ad többet értté V Horczegh: .Ötvenöt Mózes: .Ötvenöt ötven." Herczegh: .Hétven." Mózes: ,Hetvenegy.* Hevcsegh: „Eh mit! Száz 1'' (itt Mózes megállott.Migas először-, másodszor-, harmadszori kikiáltották, igy okoskodott: .Ez a föld nem ér többet, csak ötven forintott. Ha az mégis »ázat ígér, akkor ez jó portéka!) Mózes előbb ravasz képpel hunyorgatott Mihály gazda főié, azután kikiáltotta ; „Százegy I" • .Ötszáz!« — szólt kösba a liczitá- Ilók háta mögól egy erős, érczes férfihang. Megrezzenve néztek az idegenre, ki a liczitálás alatt egésssen észrevétlenül jutott oda. Magas, sugár ppi-»]ak állott «lőttük; íérfias lelket sugárzó arcsán tekintélyt bfstositó nyugalom ült. Most is elmondták, hogy először, másodsxór, harmadszor: de nem verte fölebb senki. .Tehát senki többet!" A vevő az ötszáz forintot szép ropogós százas bankókban leolvasta a titkár űr markába. .Becses neve?" — kérdő a titkár. .Gárdonyi Aladár, tábori lelkész." Bejegyezték s azsal vége szakadt a liczitácziónak. Herczegh Mihály uram csak bámult, nézett szemre fejre. Mi lesz ebből ? Mit akarhat ezzel egy regemenezpáter ? Bizony még kaszárnyát épitanek oda. Nyilván a tisztelendő urat bisták meg, hogy vegye meg az errarium számára : Na még csak as kellene! V. Két hét múlva levél érkezett a püspöki hivataltól, melyben az administrátor ral tudatták, hogy Orosatony község megürült plébániájába plébánossá kineveztetett . . . Gárdonyi Aladár. A község vénei és az Írástudók most körülfogták Herczegh Mihály nramat meg as érdemes deputácziónak a hatalmas püspöki ebédin jóllakott tagj+it, íogy: hát az excíllentiáa u- Ígérete. Azok megvakarták a fülök tövét* Hjah, ők arról nem tehetnek, hogy az excellentiás űr magas Ígéretét nem nem váltotta be! De azért az egész ekieuiában csak ők tudták, hogy mért kellett Gárdonyi tisztelendő úrnak a táltos-temető?! Akadt hát vités pap, aki vá''lalko-sott a táltosok kiirtására ! A ighalesz abból prédikácziós halott! Asssonyok védelmezik azokat. As eufópai nagyhatalmak garancziája pedig csak gyerekség* ahhoz képest, mikor egy falura való menyecske: (ide értve minden gonoszság nélkül a harmatveszteti menyecskéket a vénasszonyokat is) ast mondja valamire, hogy megvédelmezi. Iszonyú hatalom az, mikor egyetért. (Az a jó, hogy ritkán ért egyel,) Szeretnék is ám az orosztonyi asz-szonyok látni ast a tisztelendő urat, aki megcselekszi, amit ők nem akarnak! (A férfiak talán még jobban!) .Aki asszony ellen támad, asszony által kell elvesznie!" — így van ez ( nem a bibliában, hanem) a gyakorlatban Csakhogy az uj plébános nem igen törődött ezzel a hetedik nagyhatalommal. Beköltözködött szép csendesen a plébánia lakba ; elmondta naponkint a misét-vasárnaponként megtoldotta áhitalos pré-dikáczióval; amire cak olyan szép tempóban el tudtak sírdogálni a jólelkű asszony hivek, mint Bar Gákor tisztelendő uraméra. Mindamellett lesve lesték, hogy mikor knzdi rá Girdonyi tisztelendő úr dörgő szóval, hogy .ti kicsinyhitűek, kik nem félitek a hatalmas Istent, de rettegtek a kísértetektől; ti gyávák, kik Isten és felebarátotok ellen támadtok, de nem meritek irtó-fejssétekdt a táltos-temető bozótjába vágni!" INa issen azt aprédikácziót nem fogja majd elfeledni a tisztelendő úr! Hejh, do világlátott ember volt as ! Tiz esztendeig páteroskodot. as Italiában fekvő ezredek egyikénél. Valami cssk ragaohatot rá a hadviselés tudományának különbösŐ nemeiből; többek Jcösött abból is, amivel a legjámborabb természet ü asszonyból is oroszlántlehet csinálni. Ennek a hadviselésnek egyetlen eszköze van csupán, de ez az egy hatalmasabb a világ összes hadseregénél, rettenetes-sebb Uchatius és társainak minden emberirtó találmányánál; úgy hivják, hogy féltékenység. Az uj plébános úr ehez a világdöntő fegyverhez nyultl Hiába várták az ö&saeesküdött hivek akt a nevezetesnek ígérkező prédikáczió.t— a táltosok elleu. Ahelyett csendes, holdvilágos éjszakákon, mikor még a kisértetek is költői álmakban ringanak és nem szoktak kisérteni, — tompa kopácsolás zaja hang, sott ki as emberlátatlan temetőből. De nem hallotta senki; még Sulyok B-indi a molnár fia se; az pedig csak egy-két kőhajításnyira lakott a táltos temetőtől. Az a Bandt különb m olyan hóbortos legény volt, hogy éjnek éjszakáján mikor a malom garatja már lejárt, kiment a patak partjára; elővette tilinkóját; aztán olyan inlket ringató éd.s-bÚ4 nótákat fujt^ajta, mintha csak a teljes szivét lehelte volna abban kicsinyke fadarabba. Amiatt ugyan kopácsolhattak, futkoshattak ide s tova a táltosok, a kísértetek. Dj következtek azután még boszorkányosabb jelenések. A tompa kopácsolás egyszer csak megszűnt s helyette esténkint kedve B Mai számunkhoz féliv hirdetési Melléklet van csatolva. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1886. DECZEMBER 25-éa barcsi 210. sz. gyorsított személyvonat 8 ez teljes erővel belerohant a közvetlenül előtte álló 202. sr. gyorsvonatba. A« első ütközés alkalmaival egyéb baj nem történ», mint hogy a 26''J. az tehervonat két leghátsó kocaij- z vágányról lezökkent: n második ütközés alkalmával azonban Alber Frigyesné, fiumei élelm-zési tiszt fiatal neje meghalt s többen kisebb, nagyobb sérülést szenvedtek. Az előnyomozat és törvényszéki vizsgálat folyamán úgy taJáltatot'', hogy e szerencsétlenség okozói Kánitz Lujos, akkor első térszofgálatot tevó forgalmi tisz'', továbbá Krizmanics József a 260-t» számú tehervonat zárka auza és Sz-jits Ferencz, a 210/1. sz. gyorsított személyvonat mozdonyvezetője voltak. A« ügy vég''árgy. láa 1886. évi de czember 21-én vetie kerdetét a nagy. kanizsai törvényszéknek minden kritikán alul álló szűk tárgyaló termében. Csodálatos kicsinységü egérlyuk az 1 As ember azt hinné, hogy a magas igazságügyi minisztérium jelképezni akarja veleaztaszo-moritóan sifik teret, melyre az igazság szorítva van a földön miodenüt. Hát íecen szép jelképezés ez, de^ nekünk hírlapíróknak a azoknak, kiknek ott a tárgyalások hosz-szura nyuli órAit végig kellett izzadnunk, egyáUlán otm volt kellemes. Ott ültünk egy, varróasztalnak is csak szerény igények mellett használható asztal körül... öten. Szorongtunk, izzadtunk ; de szót nem emeltünk; mert beláttuk, hogy abba az egérlyukba bizony nagyobb asztal nem fér. Hogy fogalmuk legyen annak a teremnek gúnyolt fülkéről azoknak, kiknek abban veréjtékezni szerencséjük nem volt, meg a maga minisztériumnak is, eláruljúk azt is, hogy a törvényszéki elnök ornak mindakét mellék-ajtót ki kellett nyittatni, mert erős aggódása volt, hogy abban meg nem fér különben Eötvös Károly védő . . . hangja. Igy sem fért me3i igy >• áttörte az impozáns (?!) épület falait s a terembe nem fértek az utcáról hallgatták az ó oratori hangját . . . minden szót jól megértve. Ne csodálkozzanak t. olvasóink, ha ily mizerabilis körülmények között és megl apitott helyzetben a végtárgyalás menetéről teljes és talán minden részletében hü képet nem nyujthatunk. Jegyeztük, ugy, ahogy lehetett s közöljük annak lefolyását, szem előtt tartva lapunk szük keretét is. Első nap, délelőtt. Az ülés 9 órakor kezdetét v eszi: Elnök: Cseresnyés Sándor, :övény-székielnök,—előadó biró:Makay Ddznő szavazó birő: TőUÓssy Béla; — jegyző: dr. Szabó Elek. Védő Kánitz részéről : Eötvös Károly (Budapestről) Krizmanics és Szeitz részéről: Orossváry Gyula. Kőz-vádló: B )gyay Ödön, kir. ügyész! Elnök elsőben is meggyőződést szer-zendő, hogy megjöttek-e mindnyájan s berendelt tanuk? — azokat behivatja és felolvassa neveiket. Ennek megtörténté vei röviden vázolja az ügyet, mely tárgyalandó lesz s felhívja közvádlót a vád előterjesztésére. A vád előterjesztetvén, a vádlottak egyenlűnt kihallgattatnak. Kanit» Lajos, 26 éves, székesfehérvári születésű, forgalmi tisst, as elnök áltál előtte ismételt vádra vallja, hogy ssa- csengésű olasz dal zengte be a ligetet, Elbűvölő, álomba ringató, csábító, epedő, édes dal . . . Est már azután meghallotta Sulyok Bandi is. Nem hiába szólt hát olyan epedón az ő tilinkója. Hejh, ha az ismoretlen dalos tündér az a valaki volna, akiért az ő sejtő szivének verése volt I Szép titokban ki-kiosont a malomból, kezében a szeralmeshangu -tilinkó-val; odament a temető közelébe; hallgatta azt a szép dalt. Nem értette egyetlen aza-vát se, de megismerte, hogy as ía valami titkon epedő szívből fakad, mely éppen olyan vágygyal ég egy másik valakiért. Hejh, ha az a valaki meg ő volna l Nem is birta soká; szájahoz illesztette a kie tilinkót; s felelt a dalos tündérnek szép, bűbájos magyar nótával. Igy ment ez napról-napra,, hetekig Nagy változási csinált mindes as ábrándos legényben. Nem maradhatott titokban a gopdos édesanya előtt ez a dolog és föl is sóhajtott nagy szomorúan: „Éa édes szerelmes Istenem! mit vétettem ellened, hogy igy versz eogem famíliástul, ezsel a gyerekkel ? 1 Mit tegyek ? mit tegyek? Most segíts ki édes eszem !" Azután, hogy egyéb mód oem került ki az édes esiéból, hát bement a tisztelendő úrhoz. .B-j van, iszonyatos nagy baj van, édes jó tisztelendő aiyám I „Na ugyan, édes Sulyokné asszonyom ? I ■ aHát as a táltos-temető 1* „Talán csak magukat is a táltosok háborgatják?" „Dehogy táltos, dehogy táltos I Rosszabb as annál isi" bályosaa intézkedett; mert dacára, bogy északról kettő és délről bárom vonat érkezett, azokat be lehetjtt bocsátani én bs is jöhettek volna, ha a vonat-személyzet szabályosan fedez. A védjelső használatát illetőleg azt vallja, hogy anuak sem kezelési módját, sem szerkezetét nem ismeri ; arra senki öt nem tanította; sem ins-trucúot nem kapjtt. A védjelző különben már több alkalommal rossznak bizonyult s arról jeleütés is tétetett. A szerencsellenség okául a zordon, ködös időt, a Kéreszturról való rosss indítást ■ a vá gányhiányokat tartja. Krizmánics József as einók kérdésére aat feleli, hogy nem tud jól magyarul, mire melléje tolmácsul: Fischel Pál, ügyvéd felesküdt törvényszéki tolmács rendelletik. A vád ellene az, hogy az utána jövő vonat elleneben a 260-a« számú vonatot, mint aárkaiauz nem fedezto avész-durrantyuk lerakása által. Azt vallja, hogy a vonatot fedezni nem volt ideje, mart az uiánuk jövő 202. számú vonat igen gyorsan érkezett. Arra nézve nem bir felvilágosítást nyújtani, hogy vonat-jok hány órakor indult el Mura-Keresz-turról. Azt sem tudja, hogy a védjelzőnél hánypercig állottak. Mikor a kozei<dő vo natot észrevette integetett, jeit adott lámpásával, de már késő volt. Tagadja, hogy a kalauz-ülésben aludt volna még as ütközés pillanatában és leesett volna. A vonatot kölönben nem is volt köte''essége fedezni, mert az már tu^ volt a tárcsán. Szeitz Ferenc, azzal van vádolva, hogy a gyorsított személy vonatot hamarabb vezzette a védjelzőböz 5 — 6 perccel s es által lehetetlenné tette a 202. számú gyorsvonat fedezhetéaét. — A váddal szemben azt vallja, hogy ő éppen ágy hajtott mint máskor s a tárcsához 6 óra 29 perczkor érkezett. Arról nem volt'' értesitve, hogy a pragerhofi gyorsvonat előtte megy. O mindenbea megtette kötelességét s a szerencsétlenség megtörténte után nem látott semmit as ott tör én-tekből. Következik a taouk kihallgatása. Holhseim Károly tana vallja, bogy a szerencsétlenség alkalmával a 260-ai tehervonat mozdonyvezetője volt. A megérkezés idejére nem emlékezik, de tudja hogy rendes időben érkeztek. A vádjelsS megérkeztükkor, nyitva volt s akkor fordultel, mikor elhagyták. Ekkor a vonatot asonnal állította. 8—10 percig állhattak, mikor a tárcsa szabadra fordul'', de abban a pillanatban történt az ütközés i. Hogy kik sérültek meg, nem tudja. Más alkalommal is történt, hogy Kánitz siol-gálati ideje alatt a vocatnak 30 percig kellett kint állani s midőn egyik kalauz tudakozódni beküldte, az Kánitzot alva találta. Szojkovits József tanú, a 260-as száma vonat vezetője megerősíti Holzbeim vallomását, csupán abban tér el tőle, hogy a megérérkezés s az ütközés kőz-ítt cuk 5 — 6 percoyi különbség volt. A második lökés hamar követ e ez elsőt. A tárosa elfordulását nem látta. Krizmanícsra náz ve nem tud határosott felvilágosítást adni, as tőle tudja, bogy a durraotyukat is leraktax 2 durrantyuja hiányzott is félóra múlva. Eötvös védő kérdésére válassolja, hogy Krizmanics 5 — 6 perc alatt 100 lépésnél tovább nem mehetett „Nal na 1" .Boszorkány, bűbájos boszorkány an, tisztelendő uram !" »Megrontotta a jószágot úgy-e ?« „Még annál Í8 drágábbat: a fiamat, as egyetlen édes gyerekemet. Minden áldott éjszikán ott virrasz. a temető partján. Mit csináljak, édes tisztolendő atyám! mit csináljak ?" „Legyen csak nyugodtan, édes Sulyokné asssoeyom 1 Majd as latén jóra fordít mindent. Maga okos asszony } tudhatja, hogy boszorkány nincsen." „Eddig nem hittem; de most már ast mondom, hogy vanl van! van!'' „De hátha as volua is, mit tehetnék éo ellene ?'' „A szentelt-viz, meg a tömjén-illat csak fogna rajt ? ! (Gárdonyi tisztelendő aram itt már ravaezkásaa mosolygott.) „Hát fogai Ciakfogna; de ki meo&e be abba az iszonyatos kigyóféazekbe? Ha szerencsésen kijutna is, tüstént tőben agyonütnék idekünn as emberek. Mondom hát, édes Salyokaé asszonyom, nincs más mód : csak tűrni kell,tt Csakhogy Salyokaé szive Bókkal jobban Bzinig volt keserűséggel, hogysem ilyea keneltelen vigasztalással beérte volna, Végtől-végig sírta a falu; és félóra múlva már mindeuki tudta, hogy a tál-tos-temetőaél, éjre dűlő időben búbvjos szavú boszorkány dalolgat, A szara csengő ezüst; a képe mosolygó szűz, s formája tündér; de valójában nem más, mint egy országa-hagyott, oyolczvaohat esztendős bossorks, aki annyival rosszabb É többinél, mert még leány. Már a lúoloárék Bandijának meg is tette ; bomlik atána szegény feje. (Folyt, köt.) födüzni- A hozzá intézett kérdésekre adott válaszokból kitűnik, hogy as időtájékozás iráot nincs érzéke. Azt vallja, hogy a gyorsvonatnak utánuk való jövetelét tudtokra adlák. Engelhart tanú, a 260-as vonaton kalauz, as tv érkezési időt nem tudja, de a tárcsát szaWra állva látta; az ia észrevette, mikor elfordult. A megállás után is néste, de. annak újból szabadra fordulását nem látta. Az első ütközés után hátrament, de mire a vonat végére ért, megtörtént a második ütkösés is. A percek számát nem tudja. Holzbeim Ká-károlynak Kánitz alvasára vonatkozó vallomását megerósiti, s állítja, hogy ő volt az, aki egy alkalommal Kánitzot felköltötte. — Oroszvári védő azon kérdésére, hogy mennyi idő kell a kalauz Ülésről való lejövetelre ? — ast felel«, hogy 2 perc alatt valahogy lolehet mászni. Schnatter György tanú a 260-ason 2-ik kalauz, vallja, hogy a véd-jelzőt mintegy 6 kocsi távolból látta volt csak meg a nagy köd miatt; tilosra állott. Azt magerősiti, hogy w tárcsa as ütközéssel egy pillanatban fordult szabadra. A második ütközés utáu, mikor a szerencsétlenség színhelyére ment, látta Albernét holt állapotban. Caipő nem volt lábán, c-ak harisnya. A nő, mikor megtalálták, oda volt szorítva a gőzfütő-CJŐhöz. E ő t v ö 8 védő kérdésére feleli, hogy a női ciak akkor találták meg, midőn a vonalot s a roncsokat szétszedték. T a a ch Károly, tanú, a 260-as vonalon fűtő az előbb kihallgatott tanuk vallomását m-gerfisiti egy ben-másban. Aa érkezési időre s egyéb körülményekre nézve semmi felvilágosítást sem adhat, mert folytonosan: a mozdonyon volt. Iváncaics Ferencs tana a 260. ss. vonalon fékezői minőségben volt, ast vallja, hogy a tárcsa tilosra állott s csak as első ütközés megtörténte után állott szabadra. Krizmanícsot látta sántítva jönni. Egyebet nem tad. Veiaovics Ede, tana, a 202. száma gyorsvonat mozdonyvezetője, vall ja, hogy mivel nagy köd volt, igen ova-tosan haladóit be u állomás felé, de nem látta, hogy a 260-as vonattól valami jeladás történt volna, csak as utolsó kocsi lámpáiról'' vette észre, hogy vonat áll elötie. Mikor oda ért 8 az ütközés megtör lént (mert a vonatot teljesen megfékeznie nem lehetett) látta Krizmanícsot kalauz-ülésről leesni; mily után meg is támadta őt, hogy miért nem állóit meg? nem lát ? nincs szeme ? A durran tyúk nem lehettek lerakva, mert azoknak elsülését okvetlenül kellett volna hallania. A tárcsához 6 óra 16 perczkor értek. A második ütközés 6 órakor 23 perczkor tőrtént. Mikor bejött, az állomásnál tologattak, de bogy miért ? ast nem tudja. — Oroszváry védő azon kérdésére, hogy as ó mozdonyát könnyebb-e megállítani v&gy Szeitzét? azt. vallja, hogy az övét könnyebben meglehet állítani, mert a fékező használata könnyebb. Friedjung Samu, tana, a 202. sz. vonat vezetője beismeri, hogy őt Ke-reszturban figyelmeztették arra, hogy a 260. sz. tehervonat előttük vaa. Azt £1-litjá, hogy atkösb^a a nagy köd miatt még_az őrházak jelzését sem lehetett látói. Ütközés ''ntáa a mozdony vezetővel összehasonlították óráikat s az ügy óra 17—18 pereikor történt. A 260-as vonat fedezve nem volt. U közés után a mozdony vezető mondta neki, hogy Kri z-manics leesett az ülésről. A második ütközés a vészdurraatyuk elsülése utáa rögtőa következett. — Az ő vonata kon az utasok kiszállásra felszólítva nem lettek. Második ütközés u tán hallotta a nő jajgatását, de látni, csak fejét látta. — Eötvös védő azon kérdésére, hogy bistosan hallotta-e a nő jajgatását? — igennel telel. Később e gy doktor megnézte a nőt éi holtnak nyilvánította. A roncsokból ast kimenteni csak akkor próbálták, mikor a kocsikat szétszedték. Egy darab darrantyut megtaláltak es alkalommal, több mint százmeter távolságban. Latkóczy Laj o«, tana,a202.-ös vooat sárkalauza vallja, hogy voaatást a 210/1. asámu gyorsított személyvonat ellenében az első ütközés után rögtön fedezte, de a nagy hó és síkosság miatt csak 130 meter távolságra mehetett vissza ; akkor már oly közel hallotta jönni a vonatot, hogy ki kellett a vágányok közöl lépnie. A durrantyu elsülése atáa a 210/1. ez. vonat mozdonyán a vész jel azonnal megadatott ; ezt is hallotta. Albernét már csak halva látta. Eötvös kérdőiére vallja, hogy Keresst-uron _t_ul még élve látta. . Ügyész a kihallgatott tanuk meg-esketését indítványozza. Eötvös néhány tanú vallomásában ellenmondást vagy eltérést lát b azok szembesítését szükségesnek találja. A törvényszék elhatározza a tanuk szembesítését A tárgyalás folytatása délatán 3 órára ha-lasstatik. (Délután.) ■ Aa ülóa 3 órakor kezdetét veaai. Elnök a tanuk szembesítését a ts-aa-kihailgatás utánra halasstja. Folj >■ ntik a tanakihallgatás. G u b icz a J ó z 8 • f, tanú, a 202. az. gyorsvonatnál fűtő, vallj», hogy sehol sammifélei fentartásuk nem volt a csak akkor vették észre a 160-as sxámu tehervonatot, mikor beleütköztek. Krizmanícsot a főidőn látta s hallotta, hogy Veinovicsot as ő mozdony vezetőjöket korholta: mért nem vigyázott, neki voit volna kötelessége vigyázni A 210/1. bz. vonat érkezési idejét nem tudja. A mozdonyról nem szállván le, tgyébbrŐl lel-világosítást nem adhat. O rge rsberger József tana, mint segédfütó volt a 202,-Őeön. Hogy Marakeresstarról mikor indultak el, nem tudja; ast sem hallotta, hogy a mozdonyvezető ott utasítást vagy figyelmes-tetést kapott volna, mert a gép körül volt elfoglalva. A jelzéseket aem igen látta ut közben; de az atolsó őrház s»a-badjelzését jó látta. A darraatya elsülje atáa rögtön fékestek. Azt tagadja, hogy a késést be kell hozni. Azt látta, hogy Sseitz mozdonyvezető és Szabó Péter vonatvezető óráikat Összehasonlították. Abbeli vallomását azonban, hogy ezen összehasonlítás alkalmával csak 2 — 3 perccel valö gyorsabb érkezést consta-táltak volna, — bar a vizsgáló biró előtt állította, most visssavonja. — Felolvastatik előtte a vizsgáló biré előtt lett vallomása; de a többolda''ról jött figyelme tetés daczára is a tagadás mellett marad. Azt is vallja, hogy Albernét holt állapotban látta. Szabó Péter tana, a 210/1. sz. vonat vezetője, vallja, hogy Mura Ke-ressturon értesítést kapott, miszeriat a 260 ss. teher- a a 202 száma gyorsvonatok előttük elindultak. Eb Szeitz mozdonyvezetővel is közöltetett. U közben a vonalőrökre nem figyelt, mert el volt foglalva. A 65. száma őrháznál azonban látta a szabad jelzést. A védjelzőt nem látta. A durraotyu elsütését hallotta. As óra összehasonlítást ő is áliitja, vallván, hogy akkor 29 perez volt. A pályaudvarba 6 óra 31 pereskor kellett volna beérkezniük s igy szerint« nem jöttek gyorsabban mint kellett volna. Albernét nem látta előbb, csak holtan, mikor kivette az ő egyik (Gőüess nevű) kalauza * kocsiromok kösől. Göllesz Agos ton. a 210. számú esámu gyorsított személyvonat zárkala-uza, ast vallja, hogy a vonat- és mozdony vezatőkhöz a m.-keresztúri állomáson intézett abbeli figyelmeztétésről, hogy előttük két vo .at halad, nincs tudomása. A vészjelzés után rögtön leugrott a vonatról és sietett hátrafelé: féaesni s az őrt értesíteni. Mire visszajött 40 perez múlott el s akkor már Vei''novics és Szabó húzták széjjel a vonatot. Albernét látta holtan, a vonat roncsai köst s onnan vette ő ki. A nőt keztyüben érintette csak s igy nem tadja, hogy meleg vagy kihűlt álfftpotban volt-e ? Lőwensohn Jakab tana boglári lakós, a szerencsétlenség alkatmával a p-ágorhofi gyorsvonaton utazott, a 2. osztálybaa. Igazolja, hogy as első összeütközés utáa 5—6 peres teiett el a második ütközésig. Hallotta, hogy Aiberné nagyon sikoltott. Nézték, ''hogy kivihetnék-e, de nem lehetett. Hoffmaon Samu, tanú a 202. ssáma vonat utasa, egyebek kösött ast a lényegesebb vallomast tessi, hogy a második ütközés 10 peres malva követte as elsőt. A kiszállásra nem lettek felszólitva. Kuránda Emil, tanú, személyesen nem jelenhetett meg s Írásbeli beadványban tudatja, hogy a vizsgáló biró előtt tett vallomását fentartjja. Az ütközés folytán meg is sebesült, ütközés után a vonatszemélyzet nem mútatkosott. Mohi Róza tanú, a szerencsédén-ség megtörténte alkalmával Abasziábő! utazott. A kocsiban egyedül volt s ő csak egy lökést erezett, akkor, mikor a harmadik vonat jött. Meg is sérült, de hogy miként ? — nem tadja, 4 napig feküdt és 3 hónapig munkaképtelen volt. Kár térítést nem követel. Albernét látta élve: Pragerhofban. Összeütközés után hallotta annak nagy jajgatását és holtan is látta. Hauptmann Venczel tanú vasúti tisztviselő, M-Keresztorról jött a 202. száma voaattai. A 210/1 ssamu gyorsított személyvonat vészjelzését hallotta s ki is akart agrani, de már késő volt, mert gyorsan bekövetkezett az összeütközés. Megsérült s 3 hétig feküdt. A vasat részéről a kártérítést már megkapta. Szegő Gerő, somogy-hatvani lakós, GrÁczból út ázott. Vallja, hogy a durrantyuk elsülése s az ütközés között igen csekély időköz volt. A női siko -tást ő is hallotta. Megütődött, de kártérítést nem követel. As ütközés idejét megmondani nem tudja, mert „akkora angol flegmával nem rendelkezett,8 hogy olyan katasztrófa alkalmával órája megnézésére gondolt volna, hanem össze* ssedte holmsját és bejött as állomásra-Straub Ferenczné tana, a 65. is. őrház őrének neje, ast vallj s, hogy á 202. számú vonatnak fehérjelsést adott, de a 210/1 számuoak Vöröset, mert oly aebeseo jött, hogy olyan rettenetes gyorsaságra 14 évi ittléte óta nem em-lekesik. Arra pedig már figyelmeztetve lettek, hogy ott (a nagy kanyarulat miatt) a vonatoknak csak lassan szabad haladniok s ha valamelyik gyorsan halad, ast állítsák meg. A vonat gyorsaságát hallásból vette észre. Szembesítés. Veioovícs Ede, Friedjung Samu éa Szabó Péter tanuk szembeaittetnek az ütközés idejére nézvo mivel Veinövics és Friedjung vallomása szerint a 2-ik ütközés 6 óra 23 peiczkor Szabóé szerint pedig 6 óra 28 perczkor volt. Szeitz ez úttal is megkérdeztetvén azt mondja, hogy az ő órája csak Szabóéval lett egybehasonlit va a ■ az Ö»é 1 perczel előbbre jár''. A szembesítés után is mindnyájan megmaradnak előbb tett vallomásak mellett. Krizmanics vádlottal Gabicza, Friedjung és Veiaovics szembesittetaek az iráot, hogy ütközőikor a kalauz-üleseo ült oooan esett le. Taouk ezt vádlottnak szemébe moodják, de a tanuk vallomásának igaz-voltál tagadja. Sr aub Ferenczné, Göllesz Ágoston, O''gelsberger és Szabó Péter BZembesi''.. telnek Straubné ázon vallomására nézve, hogy ó vörös-jelzést használt. Straubné dacsára — 3 tanú szemébe mondja, hogy fehér- (szabad) jelzést használt, vallomá-sához egész határozottsággal ragasskodik, Kánitz Lajos kéri, hogy Holzbeim Károlyhoz egy kérdést intézhessen. Tanú bihivatván, Kánitz azt a kérdést intézi hozzá : miként van, hogy beérkezéskor, (saját,Vallomása szerint) 4 kocsi távolságról vette éizre a tárcsa-jelzést, később meg 160 méter távolságról is. Holsheim ezt a körülményt azzal magyarázza, hogy bejöttekor élével, később pedig Ispjával volt feléje fordulva a tárcsa. Felylláttatik a tanú-kihallgatás. Pint István, vasúti kocaikap-C8oló beidéztetvén, vallomása néhány szavából kitűnik, hog/ ittas állapotbon van* A hozzá intézett kérdésekre zavartan tévetegen vallja, hogy a távjelzőt ő igazgatta. Arra nem emlékesik bogy Kánitz akkot a divánoo faküdt-e vagy sem ? Azt állítja csak erősen hogy ő a távjelzőt mjodenkor szabadon igazította és igazitbatja. Kánitz kérdésére, hogy 260-ast bebocsáthat-ja-e ? — Akkor azt mondta, bogy igen. A vonatálhazást ás tolatást mio-deakor saját esze szerint intézi. Hogy a 260-as előtt a tárcza sárva volt, a hsrangjelzésbői tudta. Akkor üresea volt a fővágány és 3 más vágány. Korén Antal, tanú mozdonyvezető vailja, hogy a nagy-récsei iráoy-ból jövő tehervooattal jött be és Pint segélyével helyezték el a vonatot. Hogy astán Piot hova meat aem tadja. Móroe Károly taoa a Récae fellől jövő 253. es. tehervonat fűtője vallomását megerősíti. Bal áss József, tanú, kocsimes-ter a pályaadvaroo vallja, hogy a vonatok beeresztése iráot ő iotézkédett s ő szokott iolézkedni. A 253 — ssámu vonatotj ő eresztette be, a 253 sz. te-htrvonat a pályaudvar éssaki részén megáhította. Hallotta, hogy Pint Ka-nitsnak jelentette, bogy a 260-ast be lehet ereszteni. — Eötvös védő azon kérdésére: kit küldött a 253/1 megállítására? azt válassolja, hogy Kolarics nevü kocsikapcsolót. Török István tana a kocsimes-ler mellett alkalmazott oapssámos, Balázs és Pmt vallomást megerősíti arra oézve, hogy á kocsitolást ók eszközlik. Ast nem tadja, hogy a kocsimester mi-kéot kapja utasításait a forgalmi tisztőL Kolrics József; tanú, kocsikapcsoló vallomásával megerősíti Bilázs József kocsimesternek, őrá vonatkozó vallomását. Harangozó József, tanú, kalauz a 305. sz, vonatnál vallja, hogy azt kiáltották „a 260-ast meg kell állítani, mig ez rendben nincs." Kánitzot a csarnok déli részén találta. Később azt vallja, hogy aki kiálltott, az Pint volt- Antal Sándor, tanú, váltóőr, a kocsimester és kocsikapcsolók vallomását megerősíti. A védjelző mikéati kezelése iránt felvilágosítást nem Djujt-hat; neki csupán annak óra-szerkezetét kell felhúznia minden reggel és délben s annak elmulasztására eset nem lehet Antal Sándorné, tanú, vallja hogy a védjelző óra-szerkezetét neki és férjének kell felhúzni naponként kétszer. A szerencsétlenség alkalmával ő húzta fel a tárcsát. Ügyész indítványozza, hogy Balázs és Pint kivételével, akikszembesiteadők, megeskettessenek. A törvényszék a ki-halgatott tanukat, a két említett kivételével megesküdteti. f Az ülés véget ér 6 óra 30'' perczkor. (Második nsp, délelőtt.) Az ülés kezdetét veszi 9 órakor.. Folytattatik a tanúkihallgatás* HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM Pint IstTán, tnnu, újból kihall-gattatik, mivel előző napi vallomását beszámíthatatlan állapotban tette. Ez úttal már teljes józansággal azt vallja, hogy utasításokat ő a forgalmi tisztektől kap. Kanitz adta neki utasításul, hogy az akkori vonatok igy jöjjenek: elsőben k 253-as, aztán a 260-as és ugy a 253/1-es vonat Kánitz neki értésére adta azt is, hogy a -260-as vonatnak, egyórai késése van. A vonatjelzést nem hallotta. Azt is mondta Kanitz. hogy a 2ii0-as számú vonatnak künn kell maradni. Az is igaz. hogy kérdezte tőle: vájjon be lebet-e ereszteni a 260-ast ? Később kérdezte, hogy még se jött be ? s aggódását fejezte ki, hogy talán ugy is velement a 202-ös. Hogy ő kimenjen a vonat elé, Kánitztól utasításul nem kapta. Kiismeri, hogy az 253-as tolatását a mozdonyvezetőnél sürgette, mert hitte, hogy a 260-as jő. Stricker Lipót, tanú, vasúti forgalmi növendék vallja, hogy akkor U tórszolgálatot teljesített Kötelessége volt az Írásbeli teendők vitele. Egymásba nyiló szobákban dolgoztak Káuitzczai Az állványok miait azonban a forgalmi tisztet ut-m láthatta; de azt hallotta, ipikor Pint bement Kanitzhoz s jelentette, hogy jöhet a 260-as. Erre Kánitz azt felelte :, T& távjelző jól van." Mig Pint beszélt a távjelzö-készülék mellett. állott Ká-uitzot aludni nem látia, de azt igen, hogy a Pinttel váltott néhány szó után kimen^ a csarnokba 9 déli rész felé. A szerencsétlenség jelentése után Kánitz a távjelzö készüléket azonnal mutatta, hogy az szabadra van állítva. Kánitz akkor a tavirdaban volt Pint 5 óra 55 perczkor kérdezte Kánitztól, hogy kinyithatja-e a a távjelzőt e szavakkal : „áliithatom-e a sajbátV"-Ügyész azon kérdésére, hogy hallotta-e a távjelző-készülék igazítását? — azt feleli, hogy nem. Boda György, jelenlegi törvényszéki írnok Budapesten, akkor mint távírász tett »zolgálatott a Délivasuton, tanuként kihallgattatván, azt vallja, hogy a táviratokat ó adta. fel és vette le s azokat ó is igtatta jegyzőkönyvbe.- Pintet látta az irodában és hallotta, hogy, mikor Kanitzot a védjelző állítása irántt ki-rdezte, mire Kanitz azf a választ adta hogy a távje.zö jól áll. Kauitz az ő tudtával a prágerhofi távíró-készüléknél volt .s egész éjjel ébren; 10 percziga divá-non pihent ugyan, de ezen idő alatt is beszélgettek. A 260-as indulását jelezte ugyan egy a kraljeveczi állomástól jött távirat de ro»szul. A javítást már nem vehette le, már másik készülékhez lett niva s oda kellett mennie. Amit felvett abban az volt, hogy a 260-as 5 óra 30 perczkor elindult s neki kellő gyakorlata nem levén, arra nem is gondoltt hogy egy 4 óra ¿2 perczkor érkezett távirat nem jelentheti, hogy a 260 as vonat onnan 5 óra 30 perctkor elindult legyen. Később Kitiitzotlátta a pragei''hofi gépen dolgozni. Szembesítés. Pint szembesittetik Bodával, hogy volt-e bent az irodában, hasonlóképpen Strickerrel is; de e két szemébe mondott vallomás ellenében is tagadja, hogy ö az irodában vo:t volna. Folytattatik a tanuhallgatás. líarko Antal, tauu, állomási főnök vallja, hogy Kanitz 1886. évi január 23-án reggel 4 órakor vette át a szolgálatot Arra a kérdésre, hogy nem kapott-e értesítést arról, hogy Kanitz rau atott legyen előzőleg? tagadólag felel. Adott kérdésre elmondja a forgalmi tiszt kötelességeit A védjelző kezelése (de csak a villanyosé) a forgalmi tiszt szoros kötelessége. A másikat a kocsimester vagy a szolgaszemélyzet igazítja. A veszély kikerülésére nézve megkérdeztetvén, azt álitja, hogy azt könnyen ki lehetett volna kerülni olyképpen, hogy a 260 a3t a U. számú váltóig be kellett volna hozatni s a 253-ast beereszteni. Azon megjegyzésre, hogy ezt a szolgálati szabályzat tiltja, azt feleli hogy azoktól a forgalmi tiszt belátása szerint el is térhet Az elnök azon kérdésére, hogy a távirati jegyzőkönyvben az 5 órát ki javította 4,-re. azt feleli, hogy ő javította ki, mert azonnal látta hogy az vagy rosszuk van feladva vagy rosszul van levéve. Azt is állítja, hogy a távjelzókészüléket a szerencsétlenség megtörténtekor, mihelyt''az állomáshoz érkezett, megvizs gálta s azt teljesen jónak találta. Eötvös védő kutató kérdéseket intéz hozzá: vájjon minő módon lehetett volna elejét venni a szerencsétlenségnek. Erre 3 módot említ s midőn Eötvös negyedikül azt a módot emliti, hogy Kriz manicsnak kellett volna fedeznie a vonatot azt állítja, hogy az lehetetlenség volt abban a rossz időben és útban, Orosz-váry védő konstatáltatja vele, hogy Krizmanicsnak mily terhes ¿zolgálátavolt Hauptmann Ambrus tanú, keresztúri vasúti tiszt vallja, hogy a Mura-Keresztnrról induló vonatokat mind je-1 ez Lék. Arra a kérdésre, hogy nem tör-^nhetett-e meg, miszerint a távi-at a jegyzőkönyvbe beirva, de eltávinuozva1 nem lett? — felv^^g^nem adhat. A távírót Léránt A 260-as számú vonat vezetőjét figyelmeztette, hogy 7 perczczel előbb érkeznek Kanizsára a gyorsvonat előtt; a prágerhofi vonat vezetőjét, valamint a zákányiét szintén figyelmeztette, hogy előttük vonatok vannak. Léránt János tanú, vasúti szolgálatban van Kereszturon, vallja, hogy Kanizsára megtáviratozta a vonat-indulást, hogy mikor indult el a 260-as, 2í''2-ős és 210-es. Hogy ennek a távirati szalagon nyoma nincsen, azt nem birja megérteni. A bejegyzési könyvet megmutatják neki; abban törlés észlelhető. Elnök konstatálja, hogy a vasúti jegyzökönyvek nem lettek a keresztúri állomáson pontosan vezetve. Rosenberg Miklós tanú sehol nem találtatván, régebben tett vallomása felolvastatik. Elismeri, hogy a 260-as számú tehervonat indulását tévesen táviratozta meg s erre Kottoriból lett figyelmeztetve, Kanizsáról is jött tavirati kérdezősködés a 260-as iránt, de erre nem felelt ,.„.. ^ Gerhauzer Jenő, tanú forgalmi tiszt vallja, hogy január 24-én beteg volt Azt tudja, hogy a déli védjelző jól működött, de volt rá eset, hogy rosz-szul is. M i k s c h, igazgatósági hivatalnok, akkor forgalmi tirzt az L térszolgálatnál — mint tanú azt vallja, hogy 22-én tett szolgálatot. Kihallgattatik azon körülményre, melyre nézve Gerhauzer sannak •Vallomását megerősíti. Walder Lipót, forgalmi hivatalnok, tanú, vallja/ hogy a vasúti katasztrófa idejében személy-pénztárnok volt a nagy-kanizsai állomásnál. ''Mikor a szerencsétlenség hirét vették, bement Kanitzhoz, ki neki megmutatta, hogy a védjelző szabadra áll s ő arról meg is győződött Szembesítés. Ügyész kéri a törvényszéket, hogy Balázst szembesítse Kanitztzal arra nézve, hogy adott-e neki Kanitz rendeletet a kocsi elrendelést illetőleg vagy csak saját akarata szerint intézkedett? A törvényszék a szembesítést elrendelvén, Balázs azt állítja, hogy neki Kanitz adta a. rendeletet; Kanitz pedig azt vallja, hogy Balázszsal egész éjen át nem találkozott s e vallomásához ragaszkodik. Ügyész a kihallgatott tanuk meges-ketését indítványozván, azt a törvényszék elrendeli. A tanúkihallgatás végett érvén, olvastatnak az iratok, következő sorrendben : Alber Frigyes vallomása s helyszíni szemléről szóló jegyzőkönyv. Eötvös védő annak megállapítását szeretné látni, hogy mily távolságban volt a 202. számú vonat a 210/1. számú vonat elé lerakott durrantyuktól az ütközés előtt? — ae erre a szemle annak idején nem tolt figyelemmel; most már pedig inegallapitani lehetetlen. Az ülés véget ér délután 1 órakor. (Második nap délután.) Folytattatik az iratok felolvasása, kővetkező sorban: Alber Frigyesné boncolási jegyzőkönyve — Eötv ö s^védő abonczoló orvosok egyikéhez, ki éppen, jelienvan, azt a kérdést intézi: vájjon megnézték-e a gerinczet és gerincz-agyat ? D r. It á c z Kálmán tagadólag válaszol. Az szerinte szükségte en volt, mivel a fuladas minden kétséget királólag coustatáiható volt. Eötvös jegyzőkönyvbe kéri Vetetni, hogy Alberné bonczolása alkalmával a gerincz és gerincagy boncolva nem lett s anélkül állapíttatott meg a halál. Folytatólag dr. Ratzhoz azon kérdést intézi, hogy más alkalommal is boncólt-e már és éppen faladási esetnél? Dr Ritz azt válaszolja, hogy már mintegy 30 — fn-ladási esetnél bonczolt Következik Hauptmann, Kuranda, Mohi Róza ós Szegő Gellért utasoknak a szerencsétlenség alkalmával szenvedett sérüléséről felvett orvosi látleletek felolvasása. Nagy érdekességü Lenkey Károly állami távíró ászt mint a tárcsa megvizsgálására kiküldött szakértőnek Írásbeli jelentése s azon magyarázat, mit ö élőszóval is nyújt Jelenteseból kitűnik, hogy vasúti védjelzök igen megbízhatatlanok, nogy kezelesük nagy szakértelmet kíván s hogy annak szerkezetét és igy biztos kezelési módját csak a beavatott szakegyének ismerik. Erre nézve meggyőződést szerzett inaganak a forgalmi ellenőrrel szemben. A szolgálati szabályzatnak a vonat-be''jocsátás és tolatásról, valamint a vonat-fedezésről ,szoló szakaszainak továbbá a vádlottak előéletéről szóló erkölcsi bizonyítványok (mik feddhetlen előéletről tanúskodnak) felolvasása után következnek a vád- és véd beszédek. (A különösen nagy érdekességü beszédeket — sajnáljuk — lapunknak már is nagyon igénybe vett szük tere miatt legalább ezúttal nem hozhatjuk.) Ezeknek vegeztével elnók ítélethirdetésre a kö- vetkező nap délutáni 3 óráját tűzi ki. Az ülés 7 óra után ér véget. (Ítélet-hirdetés.) ítélethirdetésre nagy számban jelentek meg az érdeklődők; mindenki kíváncsian várta, hogy a kevés vagy nagyhorderejű tanúvallomások, az itt is, ott is elkövetett könnyelmű eljárás, a szerkezetek kedvezőtlen időjárásban megbízhatatlan volta, a minde:i emberi erő és számítás fölött álló időjárási, külter-mészeti viszonyok által létrejött útvesztőből miként jut a törvényszék az igazság napfényes útjára. Olyképpen vélt oda jutni hogy Kanitz Lajos L r. vádlottat a büntető törv. 434—437 szakaszaiba ütköző gondatlanság vétségében bűnösnek mondotta ki s a 91. figyelembe vétele mellett 3 havi fogházra 50 frt pénzbirságra (be-haj thatlanság esetén további 5 napi fogházra) ítélte; az eljárási s egyéb költségekben is marsztalta. Krizmanics IL r. és Szeitz HL r. vádlottakat az ellenök emelt vád alól felmentette. Kánitz -ífóíebbezést jelentett be, kérvén a törvényszéket, hogy az ítéletet és indokait Eötvös Károlynak, védőjének írásban kézbesítse s a folebbezés beadási idejét a kézbesítés napját számítsa. Ezt neki a törvényszék az ügy nagy fontosságára való tekintetből megadta. Ügyész szintén folebbezést jelentett Kánitzra nézve a minősítés és büntetés mérve, Krizmanics- és Szeitzra nézve pedig a fólmentés ellen. A közönség köréből) " Tekintete« szerkesztő url Sajnálom ugyan, bogy Eagelmann Izidor zala-egeszegi főrabbi ur ügyében újból a nyilvánosság elé kell lépnem, de tartozom ezxel részint magamnak, réscint, pedig — minthogy nem ok nélküli konok követelés as én Kérésem, hanem jogos és törvényes, .tehát mint embernek is — A főrabbi ur most deczember 11-én e lapok 50. ss&mában bebizonyítani vélte a nagy közönség előtt, hogy milyen nagy az ő igazság» ; és pedig a nagy közönség, a ny ilvanossag előtt is csak az elen-téiet bizonyjtá — bebizonyuotá ast, bogy vmd benne meglehetős dósis g«rmanísáló tehetség és akarat ezen tehetségét érvényre is emelni, csak még az egyén hi-ányzott bennem, a kiu germanizálandó tocperimenláthasson, Éu születési bizonyítványom kikérésénél, hivatkoztam kü lünösin azon névsorra, melyet a fJrabbi úr hivatalosan a sorsé bizottság elé terjesztett. (Lipót Henrik), mert azóta minden katonai és polgári okmányom ezen nevekre ssól, tobái más bárminő névte szóíló bizonyítványt nem tekimhatek magaménak. Ezen kötésemre, melyet a tó-rabbi or kereken ós minden körülmények aozott megtagadni jónak és törvényesnek láttoit reflektálok aa • lapok 50. számában megjelent válaszának 2-ik pontja» ra, melynél előre kell boc»Aj:anom, hogy a tisztelt főrabbi ur már as első pontban bevallja, miszerint éu az anyakönyvben héberül „Ltppman Hir>cba nevekkel vagyok beírva. A második pont-egyik mondata igy ssól í „de miután az illető (egyén) c a-Udja k>rében, valamint az iskolában csakis , Heurikaek" a második héber nc-véuek (Htrschnek) megtelelőleg hivatott, ugy a badk-Kelestsk anyakönyvi kivonatában a „Hnrikn no vet is mint ismertetőjel^ megjegyeztem." Éu ugy vél-sm, hogy ezen ró/id néhány sorhoz, mely a főrabbi ur szájából illetve tollából ered, lehat önvallomásához, commentár nem ssükséges 1 az igen tiszteli, és mint tudom nagyon jámbor tőrab-~bi ur véleménye és törvényszerű meggyőződése t-jhai azon nései, bogy ha éa az anyakönyvben hi.embes képest héberül nLipm«u Hirscbnea" vagyok beírva, mely kei név a tissíen főrabbi ur bevallása szerint m«gyaruj;megegyezik a „Li-pó^ Henrik" névvel, en mindezek daczára csak az elsó nevemet viselhetem törvényesen, a másodikat pedig nem: ezek kö-velkestfiben és mint a lisstell főrabbi ur előadta,hogy mas-jdik nevemet, törvényesen beirt nevemet, csak puszia „ismertető jelül" terjeszté a sorozó bizottság elé, ezen főpapi, engem különösen megtisztelő és szerencséltető kegyeert (?) itt a nyilvánosság színe előtt legbensőbb és őszinte hálámat fejezem ki (?) A mi pedig a főrabbi ur 3-dik pontját, illetve csaladt nevemet illeti, kereken megtagadom állítását, és pedig azon nagyon egyszerű okból, meri édes atyám Zala-Egerszegen élő kél öcscae nem is tud sem irni sem olvasni, és ba nem „Szommer"-nek nevesek őket, de „Som-mern-aek sem, hanem mint a német zsidó járgun, melynek a fórabbi ur igen hódol, aat kiejti s. p. „Zamma." Nevemre különben atyáin neve mérvadó és nem egy pap azesselye. Igasi lelketlenség keli ab- ) E rovat alaui kotlettekért nem vállal felelősséget a 8serk. hoz, egy fiatal ember jövőjét ily módon elvágni vkarni, vagy csak akadályokat görgiteni jogtalanul útjába. Különben várjuk el, mit határos ez ügrban a eultusminiszter. Bécs 1886. decz. 17 én : Őszinte tisztelettel Szorumer Henrik Lipót III. Dianagosse 6. H i r © k. — Boldog ünoepelést kívánunk lapunk i. t. barátainak és kedves munkatársainknak ! — Dicséretre nem szoruló tett. Knáusz Boldizsárné ütnó őnagysága karácsonyra 3 fin és 3 leányt ruházott föl teljesen, as Arany-János-utcai ovoda növendékei közül. Áldja meg érte a mindenható Isten I — Szerencsétlenség. A nagy-atádi szent-Ferenczrendiek zárdafőnökét Nagy Béla arat mait vasárnap délután véletlenül majdnem komolylyá vált szerencsétlenség érte; ugyanis vadászatra készülődvén töltényeket készitett eközben egy tányér puskapor felrobbant és haját, ruháját megperzselő, balkezének két ujját pedig megsérté. Az erős légnyomás következtében szobájának ablakai mind össsetöriek. Az orvos azonnat ápolás alá Vette a megijedt h''tzfőnÖKÖt- — Egy nagy-kanizsai iparos töpreogése. „Bizony rossz idők járnak 1 Nagy az adó, 75 kr. a pótlék minden forint után. A városi adó-ellenőr úr rettenetesen pontos a dolgában: pedig neki legszívesebben adnánk pihenőt Pénzt ide, pénzt oda 1 És mégis a kassai sonkát Grácból, a sifonérokat Bécsből, a fiskálisokat Bndapestről hozzák. Hogy éljen még a mester-ember Nagy-Nanissán VI — Eötvös Károly, hazánk kitünó pubelicistája, f.hó 21-én a „Polgári Egylet" helyiségében előadást tartott a „Magyar irodalom pártoló egyesület* javára* Tárgya vo''t a „Magyar nők befolyása a politikára.* A mulattató és másfelül tanulságos előadás sokk feledhetetlen marad azokra nésve. akik hallgatták; pedig igen sokan hallgatták, mert az Egylet nagyterme zsúfolásig megtelt Eötvös ••gy órára szabta as előadás tartamát; de a közönség bizony szívesen otl ült volna talán reggelig, csak hogy Eötvösnek Istentől megáldott, szónoki ajkairól azokat a hol gyújtó, hol a kacagtató, hol borulatba ejtő, de a szivet, lelket illetetlenül soha nem hagyó igézet Az est szép anyagi eredményt is hozott. — A gőzfürdő ismét megnyílt. Csütörtöktől kezdve, a karácsonyi napokra nyitva van. Bicbler bérlő úr igazán pompásán renováltatta s újból berendeztette teijes kényelemre, ú^y hogy a legkényesebb ízlést aa m igasabb igényeket is kielégitholi. — Jótékony hangverseny. ASü-meghen működő vörös kereszt egy let több alkalommal mutatta meg nemis érselmét szegények segélyzáse és a tanítás előmoz-ditataaaal, amennyibea iskolás gyermekek felruházásán máskor m fáradozott. Ez időben bázankini gyűjtésre gondolni alig lehet, mert a mult nyáron volt lüz eset igény te vette a iako»«ágáldozatkész-segét; de tenni még is akart, karácsony-fai aszüxölködó tanulóknak: es volt a jelszól A jelszót tett követte síéire jött t. é. dec. 11-én Sümegben Mojzer Józsefféle nagy vendéglőben megtartott és fényesen sikerült hangverseny. Eedmény 205 frt. .issia mond a mai- deficites korssakban kétszáz és öt frt oszt. er.ékben, mely öassegból csizma és ruha késsül, didergő gyermekek örvendezve futkosnak már közel jörőbon benne. A felüifissléseken kívül emelte a jövődel-met Füsik Gyula ur szolgabíró rögtönzött gyüjtéae 16 frt. 16 kr. mosolylyal ke-délylyel jóit csak hamar össze. A tiszta jövódelmet minden esetre a tapintatos reudozés tokoaia; érdebi az egyletv álasct-manya és az élen álló ügybusgó elnök Daruay Kaje''ánné nagyságáé; de a közre működők is ponpásan ki lettek rangúkért, miért éket as elismerói babérja méltán illeti. — A műsorosat e lapokban közölve volt, azonban némi módosítással viteleit keresztül. Énekelt: a rögtönzött sümeghi dalkör, zongorán játszott: Hiad-ny Hermin k. ifj- Darnay Kajetán és a kis Barkóci Irén es Binder Marianna, Exner Alajos ur, fuv .Lzott: Bühhely Jani ur, zongorán kisérte özv. Bindtr Pé-térné; iuvola tercetlet fújlak: Bűbhely J. Hiadny Vince és Kaufman Géza urak ; hegedűn játszott: Sargóth Miksa reál iskolai tanu ó, szavalt: Grüger Károly ur ; utoljára hagytam, mitagadás: a hangverseny fénypontját képezte pedig Bsrger Jenő ur Sst. Gróiról müvéssi hegedű játék« zongorán kisérte: Glazer Gyula ur azt. grótbi fő tanító. — A legtöbb laps-vibart ő éd ők aratták ; fessült figyelemmel halgaitak: — Pabie de Sarea« darabjai, végül Berger ur aaját érzéséből oly remekül játszott msgyar népdalokat, hogy •aünni nem akaró é''jsnsesköst hagyta oda a magaslatot; Költséggel egybe kapcsolt szives működésükért a Bzt. Gróthi urak különös köszönetre szereztek érdemit. Éljenek 1 Utánna úgy reggelig igen, de igen kedélyes láncz mulatság fejezte be a jövedelmes hangversenyt. Referens. — A ¡keszthelyi „Kereekedő Ifjak Ön képző-Egylete" könyvtárának javára 1887. évi jaauár hő 8-án az „Amazon" szálloda nagytermében sorsjátékkal egybekötött zártkörű tánczestélyt renjez, belépti dij egy sorsjegygyel együtt 1 frt 20 kr. F.g; drb sorsjegy ára 20 kr. í< kifizetések köszönettel fogadtatnak s hiria-pilag nyugtáztatnak. Kezdete 87a órakor. Belóptijegyek előre válthatók: Hochstüd-ter Mór, Kráusz Lajos, Puly János éa Wüosch Ferencz urak kereskedésében és este a pénztárnál. — A Xagy-Kanizsai Caaino 1886. évi deczember hó 31-én aaját termében zártkörű Szilveszteri táncskoszorucskát rendez, belépti jegy ára : tagoknak 1 frt, nemiagoknak 1 frt. 50 kr. kezd. 81/» ó. — Tanfolyam a locomobil és cséplőgépek kezelői számira a budapesti állami közép-ipartanodánál (Budapest, VIII ker. Th. Sándor- ter 4 az.) E taufolyamon, mely a jövő 1887-dik évi január hó 3-dik napján fog megnyittatni o márczius hó végéig tart, a lucomobil és külöuféle cséplőgépek szervezete ée kezelése fog tauit-Utói. Tanulókul felvétetnek a 18 dik életévőket betöltött Önálló lakatosok, ko-vácaak, ezek segédei s a különböző gép-gyarnk munkásai, okleveles gazdák is, a kik a természettani tudományokból any-nyi ismerettel birnak, hogy a tanfolyamot kellő sikerrel halgathatják; végre géptulajdonosok. A belépőktől erkölcsi bizonyítvány kívántatik és az, hogy irni, olvasni tudjanak. A^beiratások az inlézet helyiségében f. évi decemb«r hó 20-dik napján kezdődnek s 1887 övi január hó 3-dik napjáig tartatnak; vidékeik a bei-ratásra levélben ia jelentkezhetnek. — Táborszky és Parach nemzeti zenemű kereskedésében Budapesten váczi utcza 30. sz. megjelent. „A paraszt kisasszony* Bérezik Árpád eredeti népszínművének válogatóit dalai 1 Még azt mondják- 2. Csillag ragyog szemedben szerzé Révay Arnold 3. Azt az egyet-sajnalom csak, azerzé Révay Arnold 4. Nem hiszek én tenéked. Éoekh-tngra zon-gora-kisérettel alkaimazia Révay R. Arnold. nA hódosi biró lánya" Madarász'' Ernesstin népszínmű v-éuek Irgkedveltebb). dalai, 1 Csingilingi csárda ki van fes:ve" 2 Piros, azerzé Hirczenberger István 3. Ki kimegyek 4. A hódosi biro lánya 5. Szép az élet (Aluoj babám aludjál) 6. Barna Zsófi. 7. B j b»!avany a holdvilág sugára. Éuekhmgra zougorára kísérettel vagy zongorára külön alka-mazta Hercz-berger István. Ara 2 frt. — — „Budapesti Hírlap" előfizetés, fölhíváskt ajánljuk t. c olvasóközönségünk figyelmébe. — Figyelmeztetés, lapunk ina számának hirdetési rovatábao közöltük a Budapesti Újság cz. kőpes politikai néplap előfizetési felhívását. Tettük ezt azért is, mert szolgálatot vélünk teljesíteni a t olvasóknak, ha figyelmüket olyau lapra irányítjuk, mely valóban páratlanul áll a magyar hírlap irodalom terén. Eltekintve attól, hogy aa összes . magyar napilapok'' közt a legolcsóbb, közleményei olyan színvonalon állanak, mely legalkalmasabb a nép és nemzeti nagy érdekek védelmére. A Budapesti Ujsag homlokán ezt a jeligét olvastuk : Mindent a népért! Hatalmas eszme, melynek kivitele nagy küzdelmeket igényi. A Budapesti Újság'' eddigi bátor magatartása elég biztosíték arra, hogy es eszme szolgálatában nem fog visszarettenni soha! S azért méltán megérdemli ast a nagy pártfogást, melyben a közönség már is részesiti. — A „Budapest", mely újévkor immár tizenegyedik évfolyamába lép,, bizonyságául szolgálhat a közművelődés és magyarosodás rohamos terjedésének hazánkban. Tíz évi működése alatt úgyszólván egészen leszontá a térről a hason irányú német vállalatokat Ma már oly elterjedésnek örvend, hogy 25 ezer példányban két rotációs gépen nyomjak E közkedveltségét olcsósága mellett főkép annak köszönheti, hogy az eseményeket nem közli uualmas hosszu-sággal. ámde azért röviden, tárgyilagosan, könnyen érthető modorbuti felölel nunden hazai és külföldi hírt. A nevezetesebb eseményeket képekkel illusztrálja; sőt ujabb időben egy-e^y számban két-három képet is hoz. „Kis Gazda" cziniü rovata alatt az összes lapok közül «gyedül a „Budajicst* a/., a mely a népies irányú közgazdaságot sikerrel kultiválj.:. „Uj Budapest" czim alatt pedig »asarnapoiiként egy liumo-risztikus mellékiapot csatol a főlaphoz külön bumorisztiktis képekkel. Ezenkívül folyvást három érdekfeszítő regényt közöl egy szere, tárczarovaiában naponkint váltakoznak az érdekes apróbb közlemények. Czikkek képviselők tollából Vidéki és külföldi ludósitásaiok a legmegbujatóbb forrásból. A leiKé- ZALAI KÖZLÖNY 1886 DECZEMBER 25-én. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY DECEMBER 18-n. szek, tanítók. jegyzők, gazdák, iparosok — szóval arok, a kik értesülve akarnak lenni mindenrőí,a .Rudapest"-ben a legalkalmasabb napilapot találják. A Daponként megjelenő ."Budapest" előfizetési ára egy hóra csak 1 frt, negyedévre 3 frt. — a mely Budapest, IV. sarkantyusutcza 3. sz. a. küldendő be. Mutatványszámokat ingyen és bérmentve küld e lap kiadóhivatala bárkinek. — Az eredmények mii.deii megtámadás ellen megvédték. Acsa, Pestmegye. Tekintetes úr! Irtóztató gyomorgörcsökben szenvedtem (szélszorúlás idézte elő) a me-tyek roppant nagy fájdalmak, t. okoztak; minden kigondolhatót, a mi csak orvosok s magánemberek nyújthatnak, megpróbáltam, de legcsekélyebb könny ebbülés nélkül, mig végre Brandt R. gyógyszerész sváj-czi labdacsait ajánlották, s ezek hasz- nálata után jobb egészségem lett, mint vaiaha volt. A svájczi labdacsokat azóta másoknak is; a kik hasonló hajokban szenvetek ajánlottam s mindig meglepő eredmény nyel. Fogadja legszívesebb köszönetem s annak őszintek jelentését, hogy én és gyermékeim ön iránt örökös hálára vagyunk lekötelezve. Legmélyebb tisztelettel, Veky Ferencz asztalosmester. Minthogy Magyarországban brand R* gyógyszerész svájczi labdacsainak sokféle utánzatai lesznek, gondosan meg kell figyelni, hogy minden dobozon megvan-e a védő jegy: egy fehér kereszt vörös mezőben s Brand R. névaláirása. L.pv „ér és kiadó: SZALAY 8. Fololóa saerkeailó : VASS ÁLMOS Laptu Uiaouos : WA JDITS JÓZSEF ixrylrttór) Nyilatkozat. A .Budapester Tagblatt" f. évi 342-ík saátn» .Ein heiteres QuiproquO8 czim alatt, egy mulatságos télre értésrő-regél, m«ly állítólag a nagy-kanizsai tornaj egylet küldöttségének a főispánnál való tisztelgése alkalmával történt volna. Ezsel szemben kijelentem m''ként a BT" fent érintett közleményének tartalma merő koholmány.) A tisztelgő küldöttség mint a nagykanizsai torna-egylet küldöttsége lett általam bemutatva, — és a főispán válasza melyben a torna-egyletek üdvös működését baogsulyosta, különösen pedig ed-zedt és erőteljes honpolgárok nevelésére irányuló törekvését méltatta, elég bizonyíték miként félreértés fenn nem forgott. Miért is, még f. hó 14-én megkerestem a „B T." tek szerkesztőségét miként ) E rovjt alatü kőzlGttekért nem vállal fele!őseget a raérk. legyen kegyes, az érintett, — bizonyára valamely éretlen és hazug tudósítója által b.lapjába juttatott, — közleményt, a vele közölt tény«-k «lapján megezáfolni. A czáfola-. azonban oly alakban eszkö-•• öltetett, mely ki nem ulégithet; miért is ezennel ismételten kijelentem: miként a kérdéses közlemény mind végi< koholmányt tartalma«, annak szerzője pedig jellemtelen hazug egyén, ki, mások védő köpenye alatt arczátlanul üzi éretlen tréfáit Ezzel ugy hiszem eloszlattam .Zala* czímü becses helyi lapunk tekintetes saer-kesz''őségének aggodalmát is, a meiy .A megtréfált torna-egylet" czímü közleményében nyilvánult. így most már zavartalanul élvezheti az általa oly sikerültnek talált élcx«t. Biztosítom miként nem irigylem ízlését, még csak az elis mérésből kiérdemelt osztályrészt sem j akarom tőle elvitatni. N.-Kanissán 1886 decsember hó 22-én. Tripamer Gytila mini a n.-ka"iz«i torna-egylet jegytője. oooooooooCCCCQn kőstavény ée esés ellen ajánlott számos Iháziszerok között még is csak a valódi Horgony - Pain - Expeller a leghatásosabb - és legjobb. Ez nem titkos-szer, hanem egy teljeses megbízható, orvosilag kipróbált készítmény, moly minden -betegnek teljes megnyugvással ajsnlhaíó. Hogy a Pain-Expcller teljes bizalmat érdomol, legjobban kitűnik abbóL, hogy sok beteg, a ki nagy garral feldicsért más gyógyszereket próbált meg, meglát ossk a rég jónak bizonyait fain-Expeílerhez tért vissza. Épen az összehasonlítás által győződtek meg arról, hogy úgy a csúzos fájdalmak, tag-szakgatások stb., mint a fő-, fog- és hátfájás, oltfalnyilalások stb. a Pain-Expellerrel eszközölt bedörzsölések által leggyorsabban szüntethetők meg. A 40 kros, 70 kros és 1.20 olcsó ár a szegényebbeknek is hozzáférhetővé teszi, mig másrészt a számos siker a felől kezeskedik, hogy a pénz nincs kidobva. A káros utániatoktól azonban óvakodni kell, s csak a „horgonya-jellel ellátott Pain-Expellert fogadjuk el mint valódit Központi-raktár: Gyógyszertár az arany oroszlánhoz Prágában, Niklas-platz 7. Kapható a legtfbb pyó szertárban.) ÚÜT BUDAPESTI Felhívás előfizetésre T A .Budapesti Hírlap" njesztendóvel pályafutása hetedik évébe lép. Megerősödve, támaszkodva a Magyarotságon eddig hallatlan sikerre, melyben részesült. A »Bupapesti Hirlap''-nak a "hazai müveit olvasóközönség vetette meg alapját. A lap eleitől fogva megértette a magyar közönség szellemét; minden pártérdek mellőzésével küzdött nemzetünk- és fajunkért, ez egyetlen jelszóval: magyarság! Viszont az ország legkiválóbb intellígencziája is azonosította magát a lappfölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás történetében. Fz a ránknezve oly becses viszony, ez a Dagy érkölcsi és anyagi támogatás bennünket arra köt lez. hogy mindazon felül, a mit eddig adtunk, napról-napra emeljük a .Budapesti Hírlap" színvonalát s a mellett, hogy a hazafias közszellemet folyton kifejezzük, egyszersmind a lap dologi részében mindabból a legtökéletesebbet szolgáltassuk, a mi ma az európai újság Jogalmát képezi. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a .Budapesti-Hírlap" érte ei; legnépszerűbb, legelterjedettebb lapja az országnak. Közönségünk méltán megkívánhatja tőlünk,. hogy szerkesztés, értesülés s hírszolgálat tekintetében, semmi költségei nem kímélve^ lehetőleg kitűnőt adjunk. A külső dolgozótársak egész seregén kivül, szerkesztőség linknek annyi belső tagja v m, a mennyivel egy más magyar lap sem dolgozik; minden rovatot külön vezető gondoz, a helyi tudósítónkon kivül, a kik a nap történetét irják. Minden jon-tosabb bel- vagy külföldi esemény Jelöl rendes levelezőinken kivül saját külön tudósítóink értesítenek közvetlenül; s lapunknál a távirati szolgálat oly tökéletesen van berendezve, hogy elmonohatjü?: nem történik a világon semmi jelentékeny dolog anélkül, hogy a .Budapesti Hírlap" arról rögtön ne adjon hü és kimerítő tudósítást. Politikai cikkeinket Tárcsa-rovatunk Kass Ivor báró, Rákosy Jenő, Balogh Pál irják más kiváló hazai publicistákkal hiren a lap független magyar, pártérdekeket nem ismerő szelleménez. Politikai híreink széleskörű f)s ssekSttetéseink alapján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az országeyülési tudósítás ikat a gyorsírói j c gyzetek alapján szerkesztjük; miodent, a mi érdekes és fontos, egész terjedelmében adva s máskép is teljes képét ny utva a tárgyalásoknak, a mely már a tudósítás elé irt bevezetésben tükrBzik. Magyarország politikai és közélete /"elől távirati értesülésekkel látnak el rendes levelezőink, minőkkel minden városban sőt nagyobb községben ts bírunk. - i Távirati tudósításaink manap már teljesen egy fokon állanak x világsajtó legjobban szervezett hírszolgálatával. Earópa Ssszes metropolisaiban Londontól Konstantinápolyig síját tudósítóink vannak, a kik ugy az ott történő eseményeket, mint az elektromos dróton oda futó hireket neVtlnk rögtön megtáviratozzák. Nyomtató-műhelyünk berendezése és as óránkint kilenczezer példányt nyom4 Marinoní-féle rotációs sajtó lehetővé teszik, hogy még hajnali három órakor is bevehessük x lapba & legojabb hireket A külföldi rendes tadósitókon kivül minden fontosabb esemény felől szerkesztőségünk külön kiküidetésü tagjai adnak gyors és bó értesítést. \ ,Budapesti Hírlap" e czélokra bavonkint oly összeget fordít, mint a mennyi ezelőtt l(j évvel még egy-egy hírlap egész költségvetése volt; de sikerült is elernie, hogy ma a legjobban, leggyorsabban értesülő organama a sajtónak. I ''1 Ü II í Teleki Sándor gr., Tóth Béla, Rákosi Viktor (Sípolna) és több kiváló írók közreműködése mellett, a .Budapesti Hlrlap''-nak »gyik erőssége s mindig gondot fordítunk rá, hogy megmaradjon előkeiő színvonalán. Az irodalom éi színpad jelenségeiről írott bírálatok, eszthetikai csikkek közönségünk kedvencz olvasmányai; belső és külső dolgozótársaink belletrisatikos, humoros, természettudományi, történeti, néprajzi stb. dolgozatok egész tömegével látják el e rovatit, a mely mindig érdekes, tanulságos vagy mulatságoj. e mellett soha sem szűnvén meg a jóizlíi szolgálni . - A napi rovatokat kitűnő zxurnaliszták szerkesztik 8 a helyi órteiüléi ismert legügyesebb tudósítókra van bízva. Azon az elven kívül, hogy gyorsan és híven adjunk hírt minden nevezetesebb njdonsájpól, a meiy a nao krónikájába tartozia, gondunk van rá, hogy a tárgy mindig elfogadható legyen, az alak pedig irodalomi és ildomos. Rendőrségi és törvényszéki rovataink külön-külön szerkesztői a főváros sötét eseményeit is mindig oly hangon tárgya ják, hogy a .Budapesti Hírlap helyet foglalhat minden család asztalán. Eí ezt semmi rovatban nem tévesztjük szem előt még a hirdetéseknél sem. - A közgazdasági rovatban a magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő megtalálj* mindazt, a mi tájékozásra szükséges. A regénycsarnokban közelebb kezdjük meg Ohset, a kitünó francaia regéuyiró leg íjabb mfivéeek közlését, mely ** eredet: vei egyszerre jelenik meg és tulajdonjoga kizárólag a .Budapesti Hirlap"-é. Negyedév-nkint fogunk adni legaiább egj eredeti magyar regényt; még a téli évszakban Yértesl Arnoldtól és Reviczky Gyuláról. A .Budapesti Hírlap'' naponkint rendesen elenik meg, mozgalmas időbea pedig 20—25,000 példányban. v A Bgész évre..... Félévre 18,000 PÉLDÁNYBAN OPIZETÍJS 14 Txrt — tor. $ 1 Txrt — tor. F ö TELEI 23gy li6ra 3 frt 50 tor. 1 frt ao 1rr. k . Budapest, 1886. é''í deczember hóban Mutatványain mokkái Ingyen szolgálunk. Aa előfizetések vidékről legczélsserübben P<>8tautalványnyal eszközölhetők kővetkező ctim alatt: i Hirlaf MoMaM, Budapest, 1?. Wet talap-ntcza M szám. Tisvselettel CSUKÁSSY JÓZSEF ós RÁKOSI JENŐ 2926 2 — 3 szerkesztők és kiadótulajdonosok Í SWADL0 FEREN0Z BUJDAPESTEV VII. ker-, alsó erdő-sor 3. szám. * Jánlja szabad alm&sott. zajtalan, önműködő '' zárredőnycit ballara-"ott acxéllemezbö! ; továbbá szabadalmazott Biazicek és Breczka-óle töltő- én szelIöztetéMÍ kályháit, valamint központi füté* berendezéseit, saját szabadalma ste-rint, egy vagy több helyiség számára,-mely utóbbiak különösen uj épületek nél, iskoláknál, kórházaknál stb. ssal-lőztetóssel, vagy szellőztetés nélkül ígan czélsserüen alkalmazhatók-Ajánlj», továbbá valamennyi aa épitéi szakmábá tartozó munkáit, úgymint: épület-, mü-, és szerkeaetí lakatos tégla és vakolat felhuaó gépeit ková-caolt vasból munkáit. Mlntakirtyák és kiltségvetések ingyen és bérmentve. 2804 31 — 56 7 m 63641 tk sz. 886. Árverési hirdetmény. A n.-kanizsai kír. tszék tkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Babos László n.-kanissai lakós végrehajtatónak Bot F&renczné a. Danis Anna korecsenyi lakós végrehajtást szenvedő elleni még fennálló 50 frt. tőke iránti végrehajtási ügyében a lenti kír. tszék területéhez lartozó 50 sz. tkvében A f 30 hrsz. 35 frtra becsült szán;ó föld ugyanazon tkvi + 568 hrss. váliságkö-teles 266 frtra becsült Utáló ISS7. évi január hó 7-éa délelőtt 10 órakor Kerecsenyben a közaég basánál Babos Lájjzlö lelp. ^ftgxjéd v. hely. közbejöttével megtartandó nyilváios árverésen eladatni fognak. Kikiáltási ár r fentebb kitett bec»ár Árverezni kívánók tartoznak a bocsár 10°/o-át készpénzben v»gv óvadék képna papírban a kiküldölt kézér« let«ni. Vevő köteles a vételárt 3 egyenlő részekben még pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítva 1, a másodikat u.attól 2, — a harmadikat u.attól három hónap alat t, — minden egyes részlet után az árverés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt az árverés feltételekbon meghatározott helyen és módosatok szerint lefizetni« , Kír. tkkvi hatóság Nagy-Kanizsán t 1886 évi október 2-in. Cseresnyés Eveü elnök . jegyző. i A nagybányai vegymügyári szövetkezet tudatja, hogy a következő, kitűnő hatásuk mía''t a külföldön a kös használatba rég átment kozmetikus sserek Magyarországon általa gyártatnak és raktáron kaphatók. U. m. 1. Chroniphor. 2. Viktória balzsam, j 3. Angol hajüÓTesztö. 4- Valéria hajcréme 1. Cromphor.---- 2. Viktória balzsam. 3. Angol hajnövesztő \ Valéria hajcróme. 1. Chromphor. 2. Viktória balzsam. 3. Angol hajnövesztő 4. Valéria hajcréme. A CHROSÍPOR (haj restaurátor.) Ezen szer 14—21 napi használat után az őss hajnak visszaadja eredeti természetes színét, előmozdítja a haj növését, megarősiti a hajtöveket és a hajbőr tisztántartása mellett megakadályozza a korpa képződését. Ára egy palinknak: 2 frt. 50 kr. A VIKTÓRIA BALZSAM. Balznsmszerü tulajdonságánál fogva általa a bőr iágr, ruganyos sima les» ás marad, ugy, hogy rövid idő alatt a bőr a legfinomabb bárzsony taplntatn leaz. Téli hideg elUc megóv e balzsam a bőr repedésétől merevségétől Ára egy palaczknak. Az ANGOL HAJNÖVESZTŐ SZER 1—4 hónapi használat után kimaradbatlan hatású egészen kopasz fejekre is; megakadályozza a gyenge haj kihullását i elősegíti és tömöttebbé texsi a növését ára egy palaczknak 1 f t 50 kr. A VALÉRIA HAJCRÉME. Jgen előkelő haj-kenőcs, kellemes illatul. A hajat lágygyá és fényessé teszi, s a hajkorpa képződést megakadályozza és a fejet hűvösen tartja. Ára egy palaczknak 40 kr. Mindezen készítmények a szövetkeset gyári védjegyével és hasz''nálai utasítással vannak ellátva. Vezérképviselő, as ügynökségek elnyerésére nézve: Szetitivn-nyl Sándor Budapest, IV. kigyó-uteza 5. 2935 1 — 1 Wajditi József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. Melléklet a „Zalai Közlöny" folyó évi 52-ik számához. LKALMAS \HA< SONYI JÁNDÉK. Húzás már deczeniber 27-én. incsem r a frt 11» ü Mi 10 frt 1 } sor sic 5,rt5 fltr Főnyeremény készpénzben i Továbbá / 10.000 frt 5000 frl 20 °\|0 levon. \| 4788 pénznyeremény. Sorsi a magyar lovar-egyleí sorsjegy-irodájában: Budapest, Váczi-uteza 6. sz. / L kWru 1SSS. BUOAPE POL :st T>Kál HCP1 fwrc.. »»««aur K. UJ8A8 cSzz 1 ^rTr: gr. — ^ A Df obor. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS HSI^IlIll^r "'' -—-M.l 11«! r — — ^ .t i« "» . o-* »• képes politikai napilapra. A „Budapesti "Cjság, melynek jelsxava. „Mindent a népért!" democratlkoa iránya, féltékenyen órzótt «esetlen politikai magatartása, eyors és hü hazai és külföldi tudósításai, kitűnő Írók tollából eredő vozór- és tárczaczikkei, c^j szorro mojjjolcnö . t HT 2—3 érdekfeszítő regényei, > szellemes apróságai ,,CSIRIZ" cziraih vasárnapi humorisztikus melléklete \|\| és a közönség számára díjtalanul nyitva álló BQT „INGYEN POSTA" rovata által oly köikedveltségüvé vált 3 fővárosban általában, valamint a vidéken, külön >»en hivatalnokok, gardák. lelkészek, tanítók, kereskedők, iparosok, egyszóval a polgári Intelligencia ¿ómét képező minden osztályánál, hogy ma már Magyarországnak legelterjedtebb ét legolvasottabb lapja. A BUDAPESTI ÚJSÁG Magyarország legolcsóbb lapja. Előfizetési árak vidékre : Key bór». . . , • - írt 90 kr. Félévre . . . Segyedévre ... : 2 „ 70 „ Egész évre . . A BUDAPESTI ÚJSÁG kiadóhivatala 5 frt 40 kr. .10 . 80 „ (Budapest, VL, Andrássy-út 12.) < Hutetványszámo k kívánatra ingyen küldetnek. Igen alkalmas • ajándék-könyvül, > háziasszonyok és szakácsnék, különösen vidékiek részére a farsangi fánk, bábakenyér és a KÉTSZERSÜLT készítésének titka. Irta a Híres Foucuet Jaques, franczia szakács. Kapható: Wajdits Józsefnél NAGY-KANIZSÁN. Ára 50 kr. 65 kr. beküldésével bérmentve küldetik bárhova. < éubape MIMa. ctfitaf t Megjelenik 25.000 példányban.! Megjelenik 25.000 példányban >K£PES POLITIKAI NAPILAP. ■ mm — ja__^^ae " ** - Képek a budavári dnnepélyekhez» Trlooza.rré>t«Ie X©OQ- cxoptMJia.''boar 2-dsi. > »•«.«, — Ufitlii.1 — 1 _______-r&r <••.•(.1 - rtnxuiiMk - i«.<I.i i»m»« «>i«iii.i - T«.f«iAL — »«>» - »I..UI..H - i-ni.n -»>•■■.__tiiitiiii ^BUDAPEST cimü képes politikai napilap XI. évfolyamára mint a legolcsóbb politikai napilapra. Jelszava: „Népjólét és független Magyarország!" \| s ezen irányánál fogva és a nkpi. hazai és külföldi eseményeket naponta ábrázoló \| képeinél fogva már is oly elterjedtségnek örvend, mint egy más magyar lap sem. A »Budapest« nyiltan bevallott politikai irányának szilárd és következetes megtartása mellett, arra is kiváló gondot fordit. hogy közönségét szórakoztató olvasmányokkal ellása. _ 10T Folyvást két három regényt közöl egíszerre! tárczarovatában pedig naponkint váltakoznak az érdekes apróbb közlemények. Czik-kek képviselők tollából. Vidéki és külföldi tudósításaink a legmegbízhatóbb forrásokból meritvék. Vasárnaponként ,UJ Budapest'' elm alatt humori»> (ikna mellékletet csatol a főlaphoz, külön humorisztikus képekkel.— Ezenkívül torpedók (adomák), karcolatok stb. teszik tartalmát élénkké és változatossá, mely 12—16 oldal terjedelemmel bír. Képtalányainak megfejtői jutalom könyveket, kapnak. — A »Budapest« nem bocsájt semmit hosszú pórázra, de azért épp ugy benne van minden, mint bármelyik nagy lapban. Éppen azért különösen lelkészek, tanitók gazdák, iparosok, kereskedők, stb. szóval azok, kik bokros napi teendőik mellett nem érnek rá sokat olvasni, ámde azért minden bel- és külföldi eseményről hü és gyors értesülést óhajtanak: a »Budapesta-ben a legalkalmasabb s a legolcsóbb napi-lapot kapják A .BUDAPEST" szerkesztősége. Előfizetési árak : Egész évre 12 frt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt, egy hóra 1 frt Az előfizetési pénzek a »Budapest« kiadóhivatalához (Budapest, IV., Sarkall-tvus-utca 3. sz. a.) intézendők. A „BUDAPEST" kiadóhivatal Mutatványszámok bárkinek ingyen küldetnek. En > ei-fll1 raktár N» :y-K.-nir«i n FESSKLIIOFEB JÖZ-EK umá, :: ittitititttittxn tmtxtxxnxtxt xxxx Az E q u I t a li I e éJetbíztonitö fársatiárj Nev Yorkban nlnpiltafoM lS5»-b.. Eiztosilási töke 188S. derz. ^i-t-B 911-212.527 írt l,irsr,skna«no?a „ „ „ 169.411-138 ín az IK8Ai. ¿vhsti fcHtött nj biztosítások összege 244.Hl 9,014 Jrt. A/, ejjés/. nyeremény a bi/.to kitollak közt ftsztatik szét. Mítidcii kötvény három év mulv:» tiH''gtánia.''i hatatlanná vélik. Du-.M1I ull krrul« VtérQgy O''ik»^^ 27". 1 ÍG 0 Finc/ier Sándor UIiihI N»£t-K II /OKII STöWASSKtt J. kiz. H%ab. fcaag- Bnnapesten, II. ker. lánczhid-utcza 5. sz. Magyarországban e nembeli legnagyobb gyártás. BUDAPEST összes katona zenekara egyedüli Szállttója. Valamint 8ám<>8 vidékieké is, úgymint «ISkelfi polgári zenekarok résrére. Leguagyobb raktár fa, fúvó, réz, veró- és hegedü-hangszerek-ben alkatrészekben, úgymint harmóniákban. Bel- és külföldi hurok stb. legolcsóbb árakon. Csak legjobb miuóség. Vidéki megrendelések utánvét mellett. A legjobb ét legszebb J harmonikák í zeneszerek ♦ és csakis ♦ Job. N. Triramelnél t BÉCS, T V11- Kaisers trasse 74. + Harmonikát s egyéb zeie- ^ BK^rak árjegyzéke ingyen éa bérmentve. X gooooocooooooooooooooooooooo § SÉlfemésD üalaczt-érett somlyói boron! a b ely az 1885évi budapesti országos kiállításon a nagy éremmel iett kitüntetve, J00 darab 71 ceotiliier«-s paiaockot 50 frtoo ajánlok O O o o o o \ I- 2907 2—10 Fereuczj Károly gjógyaterést V.asprémbeo. m.lluii Mindene u.kmát» vígí j.vitá.ok legjubb éa legolwóbbM ke 2928 2-2 K1.ÖW0S KKKESKT! oooooooooooooooooooooooooo o o o § oo l MOLL SEIDLITZ POR «gy czég V''llÓHí h* mind«n doboson a gyárjegy V^bdK VtllOai, ¿, moll A sokszorosító i nyomat* láta&tó Ezen porok gyors gyógyhatásaimakacs gyomor-és bél-betegségek. emészteti nehézségek, a testbajok, gyomorgörcs, dugnia, májbaj, vértolnlás, aranyér és a legkülönfélébb n5i betegségek ellen évtizedek óta folytonosan növekedS elismerésben résresfll. — Egy eredeti doboz használati utasítással 1 frt. Raktárak Magyarors»ág minden nevezetesebb gyógyszertárában Csak Moll-féle késsitmény kérendő. MOLL A. gyógyszerész ci kír. udvari szállíts, Becs, SUn Tachlanben 9. Naponta szétküldés utánvét mellett. 2 doboznál kevesebb nem küldetik Köszönéírat MOLL A. úrhoz Bécsoen. ülő foglalkozásomnál fogva az ön Moll-fele Seidlitz porát igfn jó hatást gyakorolnak; ismerem ezt egyszer s mindenkorra s kivánok érte »sirély-fs .Isten fitesse meg-et erek a gyomrot jóvá és fót könnyűvé tessik. Tisztelettel Steloko Jan. F. lelkész Hoanetschlagban LegjohL bedörzsölő szer minden és meghűlést be-tegséöek ellen. Csak valódi hs.miaien üveg JJOLL A. védjegyét és aláírását viseli, hőszvénjr, csuz mindennemű .et8Z ^ ég b^ün\iaak\. burogatás alakjában. S!feB„l!Ír Z? ■ ''^ b dfea"a,ülc gyulladásinál. Belsőleg vizzel vegyit.e rögtön Koss suliét, hányi», kóhka és hasmeoé^j. tgy üey ára basznáati otasitástal 80 kr. o é. aktárak az ország mindea neveze tes gydyszertár és ásványáru kereskedésben. Csak Moll-féle készítmény kérend. MOLL A. gyégyazerész cs. Wr. oúvari szállító Bécs, Sladt, Tachlanben 9. Elismerés MOLL A. yógysxeréez úrhoz Bécs. „(l,..xKitönL5 MoU-ftle fraoczia borszesz és »ója vidékemen hihetlenfll működik Küldjön nekem 60 üveggel, mivel az emberi.ég segttségérekjtzietet óhajtok tartan Mély tisztelettel '' Hornof, lelkész Mieholnpban Tavaszi gyógyítás Nyári gyógyitás Öszi gyógyitás Téli gyógyitás MOLL-FÉLE FRANCIA BORSZESZ ÉS SÓ magamnál 20 47—52 ! Minden nnicu állandó asemélyek, kik a " törvény álUl megengedett állam-és magán i sorsjegyek réssUtűsetés melletti eladttá- I val (az 1883. évi XXX. tör. cz sz-Hot) > foclalkozni óhajtanak. Igen etóayöt falté- í telek ■ ellett mindenhol felvétetnek. Némi eeorgaiom eee ébeo toké és koczkáztalás (risico) Délkel -havonta '' , 10Ö egész 300 frt iomjea kereshető. I. Aiáulatok a jelen foglalkozik megneve- i -zéséve 1 intéaeukSk " > '' "váreai váltó-fizlettáraisig Adler és tár aáboz.Bndapett. I; Védelem a tél ellen! Szép ! meleg ! csinos! olcsó I A hideg é nedvreaég.ój áthftUanok *i éu elíö b<-csi uri kab nyá raroban készített Uri téli kálin még eddig aem létező olcsó árban 1 frt 80 kr Az en uri iéli kabitaim a legmelegebb és leg-fgészségeiM.bb, felöltök, mivel ax egéaz tratet muh:geo tartják, m hi-v-idel roezu"k, niiadeu .edibez simulnak és rendkívüli olcsóságuk ¿lt»l altaiáuosfeilüoésl okoztak. Eddig 20,000 db. már eladatott. Mindenki a ki egy szép, jó meleg kabátott kíván rendeljen trónnal, mivel tömeges rende-l''sek érkeznek és a készlet rövid idő alatt már flfogy. Kizárólagosan rendelhető : Wiener Jacken-Export-Geschart A. ÖaDs.Wien, III KoloDiUgaaeeUr. 8 E. A rendelésnél elegendő a jezés: nagv, középsaerü vagy kicsi. Poitával való küldés minden irányban óra alatt, postantánvét vagy az összsg elólege» bekJŰdéie mellett esiközöltetnek. v \ 201S 3—4 Szakértők egyhangú állítása szerint egyedül az én magyar pezsgő boraim állják ki a versenyt a legkitűnőbb fran-czia pezsgő borokkal, Külföldön és fő uri köreinkben pezsgőinr nagy fogyatkozásnak örveudenek már régóta. A bud:ipes(iors/ips€(isinékO-Ifln kitüntetésben is részesítette. Czégem félszázados fennállása a sajtó elismerése és a gyáramat ért számos kitüntetés garancziát nyújtanak arra, hogy a t. megrendelőim minden tekintetben megfelelő pezsgőbort fognak kapni. Megrendelések elfogadtatnak POZSONYBA intézve azonnal teljesitettet-a következő árakon : Országos Cassinó pezsgője Gentry Club extra drij 2 frt 25 kr. Gentry Club tripla sec 2 > 25 , » Tertar küllönlegesség 2 , . „ Nemzeti 1 ,50, Kaphatók minden nagy faszer- és borkereskedésben, szállodák ér vendéglőkben. Huber I. S. Legrégibb magyr pezsgóbor gyár. 2933 2—3 - Pozsony.