Zalai Közlöny 1896 040-044sz október.pdf

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	19.32 MB
Keltezés:	2015-01-28 09:45:14

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1487
Megtekintések száma:	5321
Leírás:	Zalai Közlöny Hetenként egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap Zalai Közlöny 1896. 040-044. szám október A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. NAGY-KANIZSA. 1896. október 3-áo. 40-llt azéLm. I Eli fi »«térni ár: £fé«x érre . . . & firt — kr Fél érre . . . . 2 írt 50 kr. .Semredéw . - 1 írt 25 kr. Egres szfin 10 kr* hirdetések 5 buiúoi petiuorbu 7, múodvxor 6, t mjuaec további torért 5 kr. >\' VI LT.TBE8KS petit »orocicént 10 krért Tétetnek 1. Kiocstari il.eték minden egyee hirdetAwért 30 kr. Stetsadó XXXV. évfolyam. Alap szellemi részét illető minden közlemény a felelői szerkeszti nevére, az anyajfi részt illető kö«-leménjek pedig a kisdó nevére cimzeuen N\'agj-Xan ixxar» bérmentve intézendők Bérmentetlen levelek nem fofad-(atnak el. kéziratok risxzaoem kSIdetáek / : k aaiisti „Ipar-Testület", ,a nagy-kanizsii Takarékpénztár részvény-társaság\', a .Kotori takarépénztár részvény-társaság«, a .nagy-kanimi- és galambokiönkéntes t^oltó-tgylef, a .nagy-kanizsai kí\|de<toereló egyesölet« a .nagy-kanizsai Unitói járáskör«, a .nagy-kanizsai k-.reaztéoy jótékony nőegylet\', „n.kanizsai izr. jótékony uóegyief, .szegények tápintézete\', a .katonai hadistyáo efylef a .soproni kereskedelmi iparkamara« nagykanizsai kaivilasztmányának hivatalos lapja HETENKiNT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYESTARTALMÚ HETILAP. ilasíoíi« esstaaáS. -Cj\'\'^-1S9J. vkl 2 A nemzetközi gazdakongresszss ntáa hazai gazdáiuk ültek össze, hogy megbeszéljék a nemzetgazdaságokat fenyegető sok bajt és keressék. mi a teendő a mindenfelől fenyegető gazdasági válsággal szemben. A kongresszusnak — a nemzetközi -neképp ügy. mint a hazainak — minden egyes tagja kellő komolysággal és nagy hozzáértéssel szőltafel vetett kérdésekhez. melyek felölelik a túltermelést, a kereskedelmet, a vámot és a valutát, vagyis közgazdasági életünknek miden ágát. Sajnálnonk lehet, hogy a nemzetközi kongresszus formális határozatokat az egyes kérdéseket illetőleg nem hozott; de működése igy is áldásos lesz gazdasági életünkre. A ta nácskozásaiból meríthető tanulságokat má; is levonta a mi gazdakou-grrsszusunk, melyen Széchenyi bnre gróf igen érdekesen és tanulságosan foglalta össze ezeket. E tanulságokból ránk nézve az a legbecsesebb, mely a utermelés azon elméletéi, hogy a gabonaárak csökkenésének a tál-termeiéi az oka, — eltemette, s reméljük miidörö\'-tre. Azért tartjuk ezt legbeesesebbnek, mert ez elmélet lemondást és Csüggedést hirdet, ami gazdáinkra, kik úgyis fataliz muszra hajtandók és sokszor előre lemondanak a védekezésről, a cselekvésről,, rendkívül hatással kell, hogy legyen — Ezelmélet vette el kedvüket. hogy már előre visszariadtak a küzdelemtől. Pedig csak a küzdelem edzi az erőket ; a küzdelem az élet. Ezt hirdeti Széchenyi Imre grőf is. ki e szavakkal zárta be a ma gysr gazdák kongresszusához intézett jelentését: .Ha egyszer elhiszik, hogv túltermelés nincsen,tehát máshol van a baj, a melyei szabad keresni, lehet keresni — kell keresni — ba egyszer van remény önvédelem által megmenekülni, akkor megjön az önbizalom és ha van önbizalom, akkor megjön az akarat is segíteni, — ha meg van az akarat, — megjön az erő 8 ha az egyes erők összetartanak, akkor győzni is kell.* Ez a biztatás annak a tanulságnak kapcsán jól esik gazdáinknak, kikre nagyon rossz idők járnak. Az idei esztendő éppen nem fe lelt meg a hozzája fűzött sok várakozásnak, nem felelt meg á mi vármegyénkben sem. \\ A tegnap megnyílt vármegyei őszi közgyűlésen maga az aliipán fejezte ezt ki a gyűlés elé terjesztett jelentésében ily formán: „Általában az idei év a legmostohábbak közé számitható, s a közönség aligha lesz képes kötelezettségeinek mindenirányban eleget tenni." Érzik ezt maguk gazdáink is, kiknek teheneit elpusztította a száj és körömbaj, sertéseit más veszedelem, orbánc és takonykór, gabonáit és takarmánynemüit kicsiráztatta a sok esőzés, mely — ugy látszik — szüretét is tönkre fogja tenni. Miodezea bajok L4U téleg az állatok sok veszedelme sújtotta vármegyéinket legtartósabban. Száj és körömfájás pusztított 151 községünknek 1579 udvarában, sertésvész és egyéb baj dühöngött 109 községünkben. Valóban elrettentő, kivált ha meggondoljuk, hogy a hatóságokat e tekintetben semmi mulasztás sem terheli. Maga az alispáni jelentés konstatálja ezt. És mégsem bírták útját állani a bajnak. Valóban, ha semmi más, de már magában ez a tény késztetne bennünket arra, hogy örömmel üdvözöl jűk Darányi Igtác, földmivelésügyí miniszterünk, azon cwlekedtét hogy törvényjavaslatot készíttetett az állal-egészségagy államosításáról Mert azt reméljük, higy az állam a maga fokozottabb tevékenység kifejtésére alkalmas appirátusával több eredményt fog elérni, mint edéíg nem a buzgóság, nem a jóakara: hiányá, hane n az eszközök elégtelensége, a módúk kicsiny volta miatt elérnünk lehetett. A mostoha esztendő talán igy majd jóra fordul. Uj termelő kedv hatja át gazdáinkat, kik igy „kötelezettségeiknek minden irányba eleget bírnak mijd tenni* Az idén nagy a panasz az adóhivatalok részéről is és alispánunk jelentése fölsorolja, hogy ugy az egyenesadóban, mint a hadmentességidij-ban nagy hátralék maradt fenn, mely a mult évihez viszonyítva is tetemes emelkedést mutat. Igy a nagykanizsai adóhivatal kerületében 1895-ben 100281 frt 31 kr, volt az adóhátralék, míg f. év augusztus végéig 225947 frt és 81 kr. maradt befizetetlenül, — tehát több mint kétszer annyi. Kétségtelen ugyan, hogy az év végéig ez az arány ja vulni fog, — mindazáltal szomorú tanújele ez mégis annak, hogy a millennárís esztendő — mostoha esztendő. A vármegye dolgai. — Az Stzi kizgyüéi - F. hó 1-én kezdődött meg dr gr. J a n-kovich László főispán előlülésé vei vármegyénk őszi közgyűlése, melyen Csertán Károly alispán, mindenre kiterjedő jelentésben számol be a mult közgyűlésből teteit bárom havi (április 1-től augusztus hó 31-ig) közigazgatásai E jelentésből közöljük a következőket: A közegészségi állapot a lefolyt egész időszak alatt általában kielégítő, sót a felnőttek közt több helyen teljesen ked- tező volt, a tavasz megnyíltával a megbetegedések száma apadt, és lefolyásuk legtöbb esetben enyhe lévén a halálozási százalék is alább szállt A gyógykezelés tárgyát képezett különféle kót-nemek közt április és május hónapok-; ban a légzőszervi bajok, utóbb pedig a gyomor ét bélhurutok észleltettek nagyobb mennyiségben, ezeken kívül I említésre méltó számban merültek fel áprilisban az influenzának, utóbb a valtóláznsk esetei is. A bejelentésre kötelezett fertőző be legeégek kevés helyen öltöttek járványos jelléget, legtöbbször csík szórványos esetekkel jelentkeztek, és felmerülésük alkalmával tovaterjedésük megakadályozására mindenütt azonnal megtétettek a szükséges óvó intézkedések. A traebomában szenvedők gyógykezelése az előirt módon, hatósági felügyelet mellett teljesíttetik; a lendvai járásbaui trachomások gyógykezelésének felülvizsgálása céljából június hóban a járási főszolgabíróval a vármegye főorvosa bejárta a tájkór -lepte vidékeket, és Alsó-Lenűván, Cserencvóezon, Bella-tiocon és Tumischán, mint rendelési központokon megvizsgálta a 44 községből 1037 szembeteg közül megjelent 903 egyént; a gyógykezelés eredménye kielégítő az esetek legtöbbje a kórnak enyhébb alakjai közé tartozik, s minthogy a betegek a rendelési órákra most már majd mindig rendesen megjelennek, nemcsak a javultak száma nagy, de nem riikák a gyógyulási esetek sem. — Az eléft siker maradandóságát azonban kétessé teszi azon körülmény, hogy a magas kormány a nyári muaka időre való tekintetből a járrányorvos működését 3—4 hónapra beszünteti, mely idő alatt a betegek kórállapotában visszaesések állhatnak be; a perlaki járásbani trachomás betegeknél dr. Feuer Náthániel kir. egészségi felügyelő ar ez év tavaszán személyesen teljesitette a felülvizsgálatot, a a gyógykezelés eredményét szinte kielégítőnek találta; itt van szerencsém egyszersmind bejelenteni, hogy a Kotor, M-Vid és Szt-Máría községekben! szembetegek gyógykezelésével ideiglenesen megbízva volt Dr. Szabó Zsigmond, alsó domboruí községi orvos perlaki körorvossá választatván, a kotori körorvos, kisek köréhez .a nevezett há- rom község beosztva van, s a ki helyett az eltávozott orvos, mint a trachomások kezelésére specialítar képesített szak-egyén ideiglenesen működött, a azem-betegek kötelességszerű gyógykezelésének újbóli folytatólagos teljesítésére utasíttatott. A védhimlőoliás szabilyszerüleg teljesíttetett. — Bamlőri boncvízsgálat 18 ecetben teljesíttetett, ezeknél a halál legközelebbi okául 8 esetben fulladás. 4 szívszélhűdés, 1 szívrepedés, 1 sziv-buroklob, 1 végkimerülés, 1 tüJőgűmő kór, 1 agyrázódás, és 1 mérgezéii gyomorlob találtatott. Külső bulla szemle rendőri tekintetből harminchétszer ejtetett meg. Öngyilkosságot 14 egyén követett el, kik közül 7 akasztással, 4 lövéssel ve-j tett véget életének, 2 vizbe ugrott, 1 J pedig mérget ivott. Véletlen szerenc-tétlenségnek 56 egyén esett áldozatává, és pedig: vizbe falt 23, leomlott föld alá temettetett 7, égési sebekben halt el 8, magasbóli leeséskor nyakszirtcsonttörést szenvedett 3, terhelt szekér által gáioltatolt agyon 2, villám által sújtatott 4, lórugás folytán belső elvérzésben mult ki 1, gomba mérgezés következtében halt meg I, idegen tárgynak a gégébe jutása folytán fult meg 1, ledőlt fa álul agyonüttetett 1. a bölcsőből kiesve agyvér-őmlenyt a gutát kapott 1 a szobában rakott tűz füstjében fult meg 2, cséplő gép által zúzatott agyon 1, egy esetben pedig az apa alvás közben a mellette fekvő l\'/i éves gyermekére feküdt, minek következtében a fiúcska elfulladt. Elmekórnak 10 esete lett hivatalos beavatkozás tárgya, 6 beteg megfigyelés céljából kórházba, — 1 tébolydáha szállíttatott, 2 bizi gondozás alatt hagyatott, 1 pedig az órjöngési roham alatt meghalt. Veszettség gyanújában volt eb által összesen 10 egjén maratott meg, és pedig áprilisban Csatárban 2, juniusban Pakodou 1, Zalabérben 2, juliusban Óhídon 1, Nemes-Apátiban 1, Kis-Gőr-bön l, augusztusban a sümegi János majorban 1, Alsó Páhokon 1 ; az illetők mindnyájan Budapestre szállitattak a Pasteur-féle ojtó intézetbe, s ezideig mindnyájan egészségesek. E 3 hónap alatt születtek megyénkben 6412, meghaltak 4483, e szaporodás tehát 1929; TÁRSA. Ninon dalaibal.) >-- - r. Varrogattunk, öltözessünk >zoke lányok, barna lányok! Varrogatva, öltözetve Szálljanak le Híretekbe Kdei álmok, fényes álmok. Fehér selyem mba mellé Készül. készül könnyű fátyol. Febér selyem, gyöngyök, ékek, Kiringatnak, agy regélnek ■Sohsem ismert boldogságról. Nászrnhát há varrogatunk Köoayet senki tobse ejtsen. Ott marad a bánat gyöngye Boldogtalan leány könye Foltot bagy a tiszta selymen. n Rózsát kapott a hallgatásért Kgy felesleges istennöctke. Mert láb alatt volt, míg Sopidó Arany fonalát fonta, asóte. A Szerelemnek és titoknak Virága lett a néma rózsa. 8 az Olimpnaon, nagy titokban Sok rózsa hervadt él azóta! "°ty a szerelem földre szállott, Sok titka leu a nagy rifigaak s mert mindenki róaaára bírta Mí mar a rósaák — kiabálnak. \') Muuusdt Szenteasy Gynla .Ninon dalai-V^kWMéból^ melyre most hirdet clöfiiétéat. "I Ne bigyj a nőnek, hogy ha rád nerc! Vagy esküvei fogadja, bogy szeret. Ne bigyj a nőnek, kogy ha könnyet éjt. Ki gyorsan sir, az gyorsan is feléjt. De éjjel, édea álmai kösölt Lead el a szót, mi ajkára szökött A rejtve rejtett titok nyitja az. Mert az asszony caak álmában ifaz 8ZENTE3SY GYULA. Összedőlt oltár... Irta-. SALQÓ O. SÁNDOR. — A .Zalai Eöalöny eredeti tárcája. - A pincérek egytől egyig ott szundikáltak a sötét játékszobában. A kaszirnó trónus előtt egy potrohos, görbe otru, kis vadászhadnagy fickándozott és sületlen bókokat sugdosott a szőke Jolán fülébe. Egy félre eső zugból két gólyajogász irigy szemekkel bámulta a véletlen szerencse urát. de végre megunták a hosszas várakozást és bosszúsan távoztak. A mi asztalunknál is szótlanul maguk elé bámulva ülCek a fiuk, csupán Varga Árpád mormolt mosolyogva fogai között valamit Egyszerre csak nagyot csapott tenyerével a kerek márványlap«, hogy az abizintos poharak élesen csörömpöl tek utána és hangosan felkacagott A fiúk meglepetten ugráltak fel helyeikről. — Mi lelt Árpád? — Semmi semmi — mondá zavartan — csak ugy hírtelen eszembe ötlött valami A fiuk újból visszaültek a kényelmes zsölyékbe, de azért egyre kíváncsi Bzemekkel vizsgálták Árpádot — Ej hát miért is tagadom? Oka volt annak, miért ugy felkacagtam, — szerelmes voltam, igen 6ok. én szerelmes voltam, akár csak az "a kis kamasz gimnázista, ki az unalmas görög órák alatt, rímes verseket farag — .hozzá, az egyetlenhez.* Én is rendre forgattam az összes szerelmi költőket, kik kétségbeesetten hajszolnak egy ideált, a mely tulajdonképen csak saját agyukbau ét az égi tisztaság szent fényében, egyébként pedig csak olyan, akár a többi asszony: hus és vér. De most már véget — Hogy-hogy? v — Érdekes histórí», hallgassátok még. Jól tudjátok, hogy mennyire gyűlöltem . mindig az oly sápadt arcú fickókat, kik fsjdalmaa ábrázattal órákon át sétálnak a leányos házak ablakai alatt Ostoba fajankók, kik a nőt csak távolról imádják és egy elejtett rírágsiálat hónapokon át rejtegetve őriznek, de elpirulnak, za varba jönnek, ha véletlenül felpillantva a kissé félre vont függöny mögött meg-jelen az imádott angyali fő. Hisz azt a kéjt, mit az ajkra tapadt ajk mámoros csókja, vagy az önkénytelenül is egymást kereső karok lázas ölelése nyújt, korántsem közelíti meg a távolról egymást bámuló beszédes szemek sóvár tekintete. Olyan az, mint mikor a kicsi gyerek a sekély vizbe ejti játékszerét és nem mer érte menni, mert fél, bogy elnyeli. És lássátok, én mégis szerettem egyszer igy. Kacagjatok gyengeségemen, mert (udom, hogy én is ostoba voltam. De ki tndja, vájjon közöletek, melyik nem jár ma-holnap szintén igy? A mult őss2e! történt, hogy Károly bátyámnál mulattam Újlakon. Egyhangú volt ott az élet. Egész társaságom egy unalmas kápláoból és egy még unalmasabb mesterből állott, kinek a felesége elég rut volt ahhoz, hogy az ember félre kerülje és a szép pórleányok, hiába, nem keltik bennünk azt az illúziót, mit a nagyvárosok divatos hölgyei. Délutánonként vállamra vettem lankaszteremet és és jó vizslámmal meglátogattuk a zörgő nádasokat Ép egy ily este történt, hogy visszatértem a vadászatról. Alkonyodni kezdett már, csendes, tiszta volt a levegő és a babfodrokon ott játszadoztak a nap utolsó fénysugarai. Szkiffemben ültem és lassú tempóban jöttem lefelé a sión. A kutya ott úszott a csónak mellett és bizalmasan integetett szemeivel. Egyszerre C3ak szaglászva félre kapta a fejét. Bátyám parkja alá értünk, ¿ol rendesen ki szoktunk kötni. « A baja. zöld pázsiton egész hosszában elterü ve hevert egy hatalmas dogg ; egy fehérarcú leánykR játszadozott vele. Alig bogy észrevett öeonünket, felszökött, de a leányka hirtelen elkapta nyakláncát és hízelkedve csitította el a mormoló kutyát. — Most már nem kell félnie — kiáltá felém a leányka. Boszsnkodtam, meg nevettem is, mert 6 azt hitte, bogy én félek a kutyától. — Oh, ön nem ismeri Tyraszt, ha nevet. Nagyon veszedelmes egy dög. — Csak nem veszedelmesebb, mint egy pár szép női szem, feleltem némi nyomatékkal. Különben ön még engem nem ismer. Varga Árpád vagyok I Erre ó is megmondta a nevét, de oly közönyösen, hogy szinte felingerelt ezzel. Nem volt ép valami ritka azépség. Nyúlánk. inkább vézna teremtés finom hideg ajkakkal, nagy zöldes s-emekkel, melyeket mélyen beárnyaltak a hosszú sötét pillák. Egyszerű szürke szövelruhasimult termetéhez, melyből hiányzott akec<seiég, a csinos-tág. Apja egy mogorva, lejárt földes ur, telve büszkeséggel, Károly bátyámnak iskolatársa volt és most ők is látogatóba jöttek hozzá. Előre is őrültem annak, hogy igy legalább megváltozik életmódom. Meg is változott, de hogyan..... Udvarolni kezdtem a leánynak. Először csupa udvariasságból, csnpa szokásból. De ő mindezt csak olybá vette, mintha én nem is volnék. Végtelenül bántott, hogy a leány nem hajlik akaratomra. No most már csak azért isi — fogadkoztam magamban. Kell, akarom, hogy szeressen I És igy napról-napra mindjobban belelovaltam magam a hínárba, ugy, hogy nem birtam menekülni. Szerelmes lettem egész a bolondulásig, vagy ba jobban tetszik, egész a gyer-mekességig. Megtörtént velem ezután már az a furcsaság is, kogy mikor már több órákig álltam a lesen éa végre csörtetve büsrkén tört elő a tölgyesből egy Lapunk mai szamához féiiv melléklet van csatolva. XXIV. ÉVFOLY \\St. Nagy Kanizsán szüL 294, mach. 278, szaporodás csak 16. Leszámítva Eger-szeget, hol i szülöttek és meghaltak száma, 111, egyforma az egész me-gyében > legkevesebb szaporodás. i hasznos háziállatok egészségi állapota a több helyen felmerült járványok miatt, 1 e-sujtó — Ámbár a legel«« betegülések alkalmával az 1888. évi Vll-ik L c ÍJ ennek végrehaj ás* tárgyában kiadott otasitás zárlati intézkedései azonnal éa a legszigoraibban logenasittattak a ragadós száj- és körömfájás a hasított körmű állatok közt a vármegye majd minden vidékén járváoyszerQen lépest fel, ez idő szerint 150 községben 1579 udvarban (Nagy-Kanizsán SO udvarban) állt fent; — a baj enyhe lefolyású ugyan, mégis igen nagy közgazdasági hátrányokat okozott, a mennyiben a, baj éppen a legnagyobb munkaidőre esik. Ezenkívül a sertésrész is, dacára, hogy a múlt évben a gazdakozóaség sertés állományának nagyobb réssét elpusztította, a vármegye majd minden részén észleltetett Jelenleg 109 község (Nagy-Küizsa is) vau a vármegye területén sertésvész miatt zárlat alatt, melyek közül néhány községben már megszűnt ugyan a betegség, de a törvényes zárlati idő még nem telt le, miből olyőlag a zárlat feloldása iránt nem intézkedhettem. A szarvasmarha járlati- és kereskedelmi forgalmát illetőleg tisztelttel jelentem, hogy f. évi április » 1-161 augusztus hó 31 ig a központból az\' illető községi megbízottak részére kiadatott 85,889 darab 5 krajcáros és 21,137 darab 3 krajcáros marhajárlati űrlap, melyekért 5228 ft 56 kr. szolgáltatott át a m kir adóhivataloknak. A hasznos háziállatok közt előfordult járványokon kivül még egyéb elemi csapás is érte a vármegye lakosságát, ugyanis a folyó évi augusztus hó első napjaiban országszerte előfordult jégesők és viharok vármegyénkben is oly pusztításokat okoztak, hogy a aióllök-nek, kukoricák és egyéb őszi veteményeknek nagy részét tönkretette. A folytonos esőzések miatt a föld-miveléssel foglalkozó lakósság a gabona és takarmánynemüeket csak augusztus hó végén volt képes betakarítani s oly állapotban hogy a szép reményekkel biztató termés számottevő része, a ki* csírázás, folytonos szárogatás a értékcsökkenés miatt megsemmisült. Általában az idei év a 1 e g-mostohábbak kőzészámit-ható, e a közönség aligha lesz képei kötelezettségeinek minden irányban eleget lenni. A folyó évi ápril hó 1 lől augusztus bó 21-ig a vármegye területén előfordult tüzesetek száma 85 volt, melyeknél az összes elhamvasztott érték a hivatalos kárfel vételi jegyzőkönyvek szerint 150.378 frt 44 krt tett ki ebből biztosítva volt 77 518 forintnyi érték s így a biztosi tatlanul szenvedett kár 72.860 frt 44 krra rug. >- tüz keletkezésének oka a teljesítet, vizsgálatok azeriot 8 esetben gjujtógatást 12 esetben gondtalanság. 2 esetb.n villámcsapás és 63 esetnél kiderithetlen volt. A vármegye területé« mult évben előírásban volt egyenes adónak és had mentességi díjnak esedékessé vált összegeiről, az ezekre teljesített befizetésekről azt jelenti, hogy mindenütt nagy az adóhátralék. A törvényhatósági közutakon a sok esőzések s egyes szakaszokon a levezető fkoknak és az úttestnek beöntése dacára a biztos közlekedés fentartható volt; műtárgyakban a mult évihez arányítva, rongálás alig siámbavehető. Az utfen tartási költségelőirányzat 1897—8, évekre a közigazgatási bizottság által törvény értelmében letárgyaltatok, közszemlére kitétetett s elfogadás végett a tek. közgyűlésnek be mutattatni.- Az 1897 ik évre szükséges fedőanyag mennyiség megállapíttatott s szállítása vállalat utján biztosíttatott. Vasút-, pósta- és távirdaügyek terén külön megemlítést érdemlő mozzanat nem történt. A vármegye területén levő gőzkazánok szemléje és megpróbáltatása pontosan loganatosittatik. Az 1896. évi törvényhatósági útadó kivetéséről befizetéséről és az 1896. évi szeptember hó 1-én maradt hátralékról szintén bő\' kimutatást közöl aa előterjesztés. A személy- és vagyonbiztonság a lefolyt időszak alatt, a betöréses és apróbb lopások kivételével semmiféle na-gyobbmérvü bűntett által megzavarva nem lett; a kisebb tolvajlások tettesei ! a Csendőrség által részbea kinyomozva az illetékes bíróságoknak átadattak, részben nyomozás alatt állanak, a így a közbiztonság a vármegye területéi ez itlő szerint kielégítőnek mondható. Ez alkalommal van szerencséin bejelenteni, hogy M. Szsrdabeíyeu csendőrőrs állomás rendszeresítetett, mely működését f. évi július 1 én megkezdette. A m. kir. csendőri őrjáratok által letartóztatva lett: gyermek gyilkosságért 1, gyilkosság gyanúért 1, emberölésért 7, emberölési kísérletért 1, súlyos testisértést 12, rablás kísérletért 4, betöréses lopásért 10, lopásért 54. lopis gyanúért 6, gyújtogatás gyanúért 1, zsarolásért 1, csalásért 4, orgazdaságért 12, okirathamísitásért 2, sikkasztásért I 2, hatósági közeg elleni erőszakért 1, erőszakos nemi közülésért 2, igazolvány nélküli csavargásért 28 egyén, továbbá 4 katona szökevény és 6 körözött egyén fogatott el s szolgáltatott át az illetékes hatóságoknak. A vármegye különböző alapjainak mikénti állásáról ís közöl kimutatást. Végül a vármegyei közigazgatás ösz szes központi és járási hivataloknak, valamint a vármegyei árvaazéknek ügyforgalmi kimutatását a lolyó évi április bó :-töl augusztus hó 31 ig terjedő időszakra terjeszti elő. Ebből megtudjuk, bogy az alispín: hivatalos\', volt 16806 akta. s.elintézetlen maradt 2059, Nagy-Katfízsa város tanácsánál 7124 akta közül el nem intéztetett 87. Legnagyobb a restaícia a megyei árvaszéknél (9251 akta) legkisebb a novai járás főszolgabírónál: egy sem. ZALAI KÖZLÖNY A zalaejertzegi tragédia. (8gs.) A megrendítő, véres színjáték utolsó felvonása is véget ért. A lebocsájtott függöny mögött, mereven, szederjés ajakkal fekszik a hós, halvány arcán ott ül * haláltusa utolsó kínos kifejezése. Mintha csak a nagy britt költő egyik hatalmas tragédiáját néztük volna végig. A szintén eznttal a szép Geuna nyílt utcája helyett Zala-Egerszeg Az ós Capulette és Montague családok, ki nem irtható, bőszült ellenségeskedése folyton njabb-ujabh áldozatot vár. Csak a név .változik mindig. — Az ismert zalaegerszegi ntcai harc lefolyása óta, a közvé leméay rokonszenve teljesen Svastits Imre huszárfőhadnagy felé fordalt. Az utcán a kávéházakban mindenütt csak a rendkivülf eset képezte napokig a beszélgetés tárgyát. Mindenki hitte, hogy fel fog gyógyulni sebeiből. Egy rövid távirat, mely ma az ország különböző lészeibe futott szerte, megcáfolta az eddigi reményeket. Egy elszomorodott nagy család Könnyező szemekkel állja körül a ravatalt, melyen a daliás Svastits Imre huszárfőhadnagy pi ben, kit a halál csütörtökön reggel 3 órakor váltott meg kinos szenvedéseitől. — És nemcsak hozzátartozói fájlalják e derék ifjú kimultát. A résztvevők között ott áll az egész megye minden nemesebb érző em- i bere, sőt még ennél is több. — Ciesmák bosruja sokit kivánt: becsületet, állást és ha mindezért fe-leluí tud is a zöld asztal előtt, vájjon hogy igazolja magát egy még hatalmasabb Ítélőszék előtt, ez ifjú életeért. A főhadnagy kimultáről igy szól saját levelezőnk tudósítása: -N Zala-Egerszeg, 1S&S. október 1-én. Ma reggel futó tűzként terjedt el a hír a városban, hog^ Svastits Imre huszárfőhadnagy a mult bő 14 én kapott lősebeiben elhalt Még tegnap mindenki azt hitte, hogy felfog gyógyulni, amennyiben a megállapított orvosi diagnózis szerint a tüdő nem szenvedett sérülést. Lehet, hogy ez tényleg igy ^-áll. és hogy a halált a nagy vérvegztés következtében a gyengeség okozhatta. A gyászháznál egymásntán állnak meg a látogatók fogatai. A volt főispán lakását siránkozó néptömeg tálja körül és erőszakkal kell visszatartani őket, hogy be he hatolhassanak. szép őz-pir, lebocsájtottan» a gyilkos fegyvert, éa könyes pillákkal néztem, mint hancúrozik szeretkezve az a gyönyörű pár ott a tisztáson. Az utolsó^ napon, mielőtt elutazott, felkerestem öt szobájában. — Egy reám nézve nagyon fontos dologról szeretnék önnel beszélni, kisasszony. Tán sejtette, hogy mí vezetett most hozzá de azért ő megszokott, hideg udvariasaágával mutatott helyet maga mellett — Nos miért nem beszél? — kérdé egész nyugodtan, midőn már hosszn ideig ott ültem és hallgattam. ElÖMŐr ugy dadogtam, mint egy leckéjét -nem tudó kis iskolás fin, de végre mégis elmondtam neki, hogy szeretem, imádom és nőül akarom venni. — Jól lehet; ön nem bízik bennem, mert Un hallott rólam egyet-má=t Igaza van kisasszony, öa elitélhet azért, hogy mint nyomorult, semmit tevő uri kényelemmel pocsékoltam el atyai örökségemet. De ezentúl miaden másként lesz. Dolgozni iogok és könnyű lesz nekem még a súlyos teher is, ha azt tudom, hogy a munka ntáu önt hallgathatom. Ön lesz mindenkor a parancsoló és én a szolga, ki a halálba is örömmel rohanna önért, Noa kérem, könyörgök, mondj s, hogy nőmmé lesz. ö csak merően, érzéketlenül bá£ult reám, akár az utazéli kőből faragott .szent szűz" képe, mely előtt áhítattal földig borainak a boldog hivők, hoxy imádkozzanak Én isodatérdepeltem aa éa Mentem elé és sírtam. Egy szót sem szólt, de beszédes szemeiből tisztán olvastam az én ítéletemet: — ,£n magát nem szerethetem 1* Este elutazott. Szinte örültem ennek, mert azt hittem, ha nem látom szünetlen magam előtt; jgajd csak elfeledem Csalódtam ebben. Kétszeres erő.rel tört elő a nem viszonzott szerelem kínos gyötrelme. Napokig álmodozva kimerülten jártam a sárgu\'ó lombok alatt, uí-mán, akár egy karthauzi. Az elkésett madár bus dalában, a cserjék kaik sör gésében, a hulló levelek zizigésébeu csak az ő neve kelt visszhangra és mindez csak növelte fájdalmaimat- H&zsutaztam. Egyik éjjelt a másik után szilaj nóta mellett dorbézoltam át: belekötöttem mindenkibe, azt gondoltam: valaki csak odaillesztí sírfeliratom mellé az utolsó pontot. .. egy kis ólomgolyót a pisztolycsőből. Még a halál is ellenségemül szegődölt. Egy szürke téli reggelen támolyogva, féliltasan vetődtem haza lakásomra. Az asztalomon felbontatlanul bevertek napok óta levelek, újságok. Az egyik lapot akaratlanul is felszakítom \'és a legelső, mi benne szemembe ötlik, a leány neve. Jegyet váltott valami bácskai, gazdag földbirtokossal. No most már szentül hittem, hogy el fogom feledni. Hisz ezentúl ostobaság volna reá emlékezni, reá, ki\'Csupán pénzért megy férjhez. A lumpoláasal kissé alább hagytunk, de az .oltárképet", melyet az érzéki mámorok mocskos levegőjén is tisztán megőriztem éa imádtam, mintegy megközelíthetetlen fenséges ideált, ma a hideg kőszent maga, imára kn csoll kezeit széttárva: összetépte, lerombolta. A testet emésztő láng. mely sziláján felkorbácsolta véremet, kialudt hirtelen és olyan vagyok ismét, mint a századok óta szünetelő Etna torkolata. Varga Árpád itt elhallgatott, de a fiuk lármásan kérték, hogy beszéljen csak tovább. — Ej, hit nem értitek, hogy mit akartam ezzel mondani? A fink ösMenéztek és valameunyier. tagadólag rázták fejüket. — Nos, ma reggel, hogy az Erzsébet-körűt sarkán le akartam szállni a villanyosról, egy hölgy hirtelen kezem után nyúlva, rálép a hágcsóra. — Köszönöm uram. Ez ismert hangra nagyot dobbant a szivem és egészen elsápadtam. — Hát maga az Árpád? — kérdé a hölgy rám tekintve. — Igen is asszonyom, én vagyok. — Ah, hát azt is tudja, hogy férjhez mentem? — A hírlapokból olvaatam. — Ej, magától ugy kell a szót kicsikarni, önszántából nem is beszélne, pedig valamikor... — Csak azt mondja meg, boldog-e? — Mit ért ön boldogság alaU? — Szeretni és szerettetni. — Ugyankkor, uem vagyok az. — Tán férje megcsalja? — Ha tehetné, sem tenné meg 1 — Azt hiszi? — Hisz folyton beteg. Most ia tőle jövök, egy hete gyógykezelik már a szanatóriumban. — De hát akkor?........ Zsla-Eftmer 18««. október 2. Szerencsétlen halált halt Svastits Imre temetése ma délután ment végbe ugy a közönségnek, mint a megyegyűlésen összegyűlt megyebizott u tagokaak is óriási részvétele moiett. Orvcslás.\' (Tslliáii Bála Urvéojwulaliuk .>»f okolisa ) A XIX ik század legfontosabb kérdése, a szociálízmns, terjedésében mind nagyobb mérveket ölt, s oly arányban hívja ki az államok törvényhozásainak intézkedéseit. Njugot Európa kormányainak ezirányu gondoskodását tüntetik fel a szociaiisztikus túlkapások ellensúlyozására, másrészt a jogos követelések mél tatására vonatkozó törvények sorozatai, s a törvényes intézkedések oly mérr-ben válnak szükségessé a többi államokban is, a mint azokban aszociálisz-tikus törekvések előtérbe nyoma nak. A szociálisztikas eszmék terjedése és erős-bödése kétségtelenül jogosan igényli a kormányok gondoskodását, mert ez eszmék a társadalr-ií nyomor kapcsán a azzal párhuzamosan terjednek — a mint abból is fakadtak; — az anyagi egyensúlynak az államban való fentartása pedig a politika és humanizmus kettős érdekéből, a legkiválóbb állami feladat Hazánkban a századdal együtt vá tozó viszonyok szintén megteremtették a jövedelem, • a vagyon megoszlásának azon állapotát, mely élesztve a külföldi izgatóktól, maga után vonja a munkások osztályában az elégületlenséget a megteremtették azon helyzetet, melylyel az előre láté államhatalomnak immár okvetlen számolnia kel. És hazánkban annyival is inkább indokolt e kérdéssel való beható foglalkozás, mert itt nemcsak a szociálizmusnak adnak tápot az anyagi okok, s a megélhetés mindegyre \'nagyobbodó nehezségei, hanem valóságban a nemzeti egyesülés vágya mellett, a fenyegető nemzetiségi kérdésnek ezek is okai. A mint ugyanis nyugaton a homogén nemzetiségű államokban, a socíáltzmus sokat ígérő eszméi felé tereli a boldogulását önmaga biztosítani nem tudó, ■ azt valamely külső változásoktól váró elégületlenkedőnek vágyakozását az anyagi gond, ugy, a politikai rendszerek elvont fogalmaival nem ös-merös nemzetiségeinek elégületlenei — apostolaik félrevezetése^nyomán — nemzetiségi önállóságukban vélik megtalálni anyagi gondjaik biztos orvosszerét. Az ok mindkét esetben ugyanegy, csakis az egyéniségekhez, s a politikai fejletségek-hez képest, a nyilvánulások mások. Kettős a szükség tehát, hogy e kérdéssel komolyan foglalkozzunk. Át is érezte e szükséget a társadalom, s a kormány és uját hatáskörében mindegyik buzgólkodik érdekeink megóvásán, amaz egyesületei, s az agrár bajoknak, mely téren nyilvánult hazánkban legelőbb a azociálisztikus irányzat társadalmi sürü tárgyalása, s az orvoslási módok keresése által, emez a törvényalkotás terén. Ily célzat az alapja e törvényjavaslatnak is. Ha — mi kétségtelen — a különböző — Miért mentem hozrá, azt kérdezi ugye bár ? Gazdag volt, csupán azért; féltem, irtóztam a szegénységtől, a nyomortól, melyet önnel kellett volna megosztanom, azéit utasítottam vissza. Pedig, hogy szerettem, sőt most is csak magát szeretem Árpád? Jöjjön kisérjen el Itt lakom a Kerepesi-uton a legközelebbi szállodában. Vele mentem. Együtt töltöttük u egész napot. Az érzéketlen .kőszent" elhagyta komor piedesztálját, melyre az én együgyű képzeletem helyezte. A fagyos, jéghideg karokban vér kering, ugyan az .a vér, minő a többi emberekében. Mikor távoztam, megkért, hogy látó-gassam meg naponta, mig csak Pesten lesz. Ugyebár őrülnöm kéne, hogy ily egyszerű megoldást nyert az én bolondos szerelmi históriám. De higyétek el, egy kevés keserűség is vegyül a; án kacajomba. Nem is magamra haragszom az ostobaság miatt, mint inkább az egy éven át szőtt édes ábrándok szerte foMláaát sajnálom. Hiaz oly édes megnyugvás volt azt hiaai, hogy: van még igaz szerelem, éa bogy vannak becsületes asszonyok. ■ekiny Berci Vitelt Delga!. Dombsrögi és bugaci Mokány Berci közéletünknek ugy mondhatni ez egyik legkedveltebb alakja, e cím alatt .Aa én viselt dógaím" külön kötettel áll ki a .piacra" vagy a .gyöpre" a hogy job- 1896 OKTÓBER 3-án nyilvánulásu szocíálisztikus törekvések lígfőképen anyagi okokon alapulnak mi sem természetesebb minthogy az azok megoldására irányuló törekvésnek is az anyagi bajok orvoslására kell irányul-niok; s a mint a magyar tisztviselői karban nyilvánult végeredményükben szintén szocíálisztikus panaszokat sikerült orvosolni az egész vonalon kezwtsl vitt fizetésjavitás által, ép ugy javítaná meg a viszonyokat az alsóbb rétegek ben a munkás néposztály anyagi hely. zetének kedvezőbbé tétele vagy legalább is, mí lehető, a nyomortól való megóvása. Kétségtelenül itt nehezebb feladat vár az államra és tárudalomra, de a szükség is sokkal égetőbb és követelőbb. Századunkban a technika vívmányai a gyárak és nagyobb vállalatok létesii. lése, a mezei munkának gépekkel rövid idő alatt való elvégzése stb. folytán a töke kétségtelenül uralkodik a munkán s felette magához ragadja a jövedelmet Ha bármily tévesek ia " Saint-Sin.onnak Fouriernekaszociálizmus megteremtőinek elvei, melyek a tőkét a munkának akarnák teljesen alárendelni, s az áiia-dalom mindeu egyes tagját a tőke részesévé tenni, az kétségtelen, hogy a jövedelemnek és vagyonnak a munkás hátrányára való megoszlása jelenlegi viszonyaink között bármily törvényes is, a munkás kedvezőtlen anyagi helyzetének az alapja, s a keresetéből lökét gyűjteni nem képíi munkásnál, betegség-. családi bajok, stb. esetén az anyag: romlás, s a nyomor előidézője. A vagyon megoszlásának ez állapota a technika mai fejlettsége, a tőke igénybeié: elével való érvényesülése mellett egészen természetes és jogos; méltányos azonban, hogy a jövedelem túlnyomó részét magához vonzó és élvező tőke bocsásson leg alább annyit vissza abból a munkásnak, mennyi annak a nyomortól való megóvá sára szükséges. Hol ez önkénjtesea megtörténik, ott miut a tapasztalat tanúsítja a munká-ok között szociálÍMtikus irányzatok nincsenek ; miután azonban az államnak önkényességre támaszkodnia nem lehet, szükséges a munkásoknak a nyomortól való megvédésére törvényho zásilag intézkedni. Ez a legkevesebb, mit az állam a munkások helyzetének biztosítására megtehet Anyagi viszonyaik javítása az állam erőit túlhaladja, s az a viszonyoktól a munkától, s részben a munkástől, önönmagáról Mgg; a nyomortól s az elzülléstől való megvédésük azonban állami feladat és kötelesség. A nyomor — saját hibáján kivül — leginkáb akkor éri utcl a munkást, midőn keresetre képtelenné vált. Ez beáll betegség, baleset, rokkanttá válásé, az aggkorral együtt járó elgyengülés eseteiben. Ezen esetekíe kell tehát kiterjeszkednie az állám gondoskodásának, megvédve a saját hibáján kivül keresni képtelent, segé.yt nyújtani betegségében, víszaadni ót kigyógyíts a által a hasznos társadalomnak, biztosítani családja sorsát betegsége alatt, gyámoltatni a rokkantság, vagy öreg kora miatt keresetre kevésbé képest, a enyhíteni mindezek által a szükséget és nyomort, s gondoktól ment, nyugodt öreg kort biztosítani a férfi korábao munkában, deréknek. _ ban tetszik, vagy magyarosabban hangzik; tehát semmiképeo sem a .porondra" A külön kötet egyedüli és főhőse természetesen ő. a uömös Bertalany ur, kizárólag ő, aminthogy eunél kü őnb tárgyat nem is találhatott volna, de nem ia keresett Hasonlókép vélekedik a magyar közönség is, mely Mokány ur szereplését olyan élénk fizyelemmel és tagadhatatlan szeretettel kiséri a Borsszem Jankóban már meglehetős számú évek óta Megnyilatkozásai a politikáról, műié azetről, társadalomról, közéletünk minden nevezetesebb mozzananatáról; sajátos fölfogása, mely lehet nyers, de mindig jóizü, vidám, és mindenekfölött magyar: gyöngéd híjlandósága, melyek azért eró -vei teljesek, a kutya, a ló, no meg az asazony, de különösen a kártya iránt — az olvasó közönség legélénkebb figyelmét bírják. Nagyon természetes, hogy igy ez a kötet, melyben születésétől fogva jsvs életkoráig együU van hú tükörképben, mert saját elbeszélésében, a derék Bertalany ur egész eddigi élete; rendkívül nagy és rokonszenves érdeklődésre számithat a magyar olvasó közönségben. És erre az érdeklődésre joggal számit az alak megteremtője, élményeinek hűséges krónikása is, aki tudvalevőleg ¡«em más miut Porzó, avagy a Borsszem Jankó szerkesztője, igaz nevén Ágai Adolf. És számítása nem arra vonatkozik, hogy nagyon olvasott nagyon kapóa, sok kiadást megélő legyen e müve i, Folytatás a mellékleten - Melléklet a .Zalai Közlöny- 1896. évi ektéber te 3-iki 40-lk tzámáhez XXIV. ÉVIOLYAM ZALAI KÖZLÖ.V Y 1896 OKTÓBEE 3-án. A kertet m a kvteekedée. (Hamoresxk.) lru ét f. hó 5-éo » jxdfiri fcfjkt dilxtórmiben felolvastt: TUBOL DBOLT VIKTOR. (Foiyt. éa vége) Egyetlen egy eszme, egy isteni szikre jzonbno mégis van, létezik a világon«., t mely nem iefaei tárgya a korteskedós-oek: Ei a mennyei szikra a — a z e-r e I e m I ne méltóztassanak félre értem. nem olyan szerelmet értettem; a meij házasság szerzésből, a napi sajtó bí hirdetéseiből,\' Tagy egyéb k5s ve-ülésből, melyre nézve a káTés nénikéi, , Stand nénik, — és a Xotiik Zirzá-beliák pletykái — a zsnron — ismert jó kortesek szoktak lenni — szóval nem 0ljan vonza\'mar, meiy az emberek és némberek kortes álon szerzett anyagi érdekeiL>ól, vagy kon<?enieaceből azü.et\'ik a világra; hanem a valódi x ser elem himjurá\', idealizmusát vettem fel képjelem sas szárnyaira — most már természetes, — de a mellett sajnos íj reám nézve — inkább a múltból, e i n t a jelenből!! habár az is igaz; hogy Kazincy Ferenc 72 éves korában is — melylöt én kéremalássan még messze vagyok — még mindig szerelmes verseket irt\' Olyan szerelemittas hölgyet látok tehár magam előtt, kit semmiféle reábe széiés, vagy kapacitáció nem képes eltántorítani azon lobogója alól a tiszta szer elemnek, melyet saját érzelemvilágával a keblére tűzött l — Azt mondják — és éa magam is ugy tudom, hogy a nőknek ezen tántorithatlan és bevehet-ien sziklavárként álló érzelmeinél a leggyakrabban egy rövid pillanat határoz. Kisfaludy Sándor is azt mondja „Himfy szerelmeiben:" .Téged látni és szeretni Egy pillantás műve volt!\' A mi pedig egy pillanat alatt megtörténhetik ; ahhoz nem kell semmiféle kortesség, sem körte: fogás, de még kort és nóta sem ! Vajha lelkes hölgyeinke város társasé,eti mizériáin is iparkodnának segíteni az ő bef»lyásoa korteskedésük vonzerejével! életszükség az itt, hogy a társaséleti viszonyok náiaok gyökeresen átalakuljanak. E cé ra a nők saját körükben- kezdeményezhetnének ég alakíthatnának is egy re formpário t! A reformpárt zászóival Nagy-Kanizsán a férfiak már egy szer győztek; most a bőlgyeken a sor; a szépet a jóval egyesíteni! A férfi reformpártnak kiindulási pontja különben is, főleg személyi tekintetekre vezethető vissza és e célt némi rész- \| b e n el is érte, a másik célt, mely a városi közigazgatás reformját illeti azon- ! ban: még csak akkor érhetendi el, ha választottjainak ideje éa kellő erélye is lesz hozrá, s a mit első helyen kell vald említenem; ha bekövetkezik csakugyan a közigazgatás államosítása e nétköl hazánk közigazgatási adminisztrációjában nehéz reformpártnak lenni 1 A várós kulturális viszonyai egyébiránt — valljuk meg az igazat — már akkor nagy reformokon mentek át mikor a reformpárt még meg sem született I Talán csak a fő és székvárost kivéve — alig van hazánkban vidéki város, meiy nagyobb mérvű kulturális haladást t&nusitott volna pár évtized óta — mint épen Nagy-Kanizsa! A mai Nagy-Kanizsa, az ezelőtt 30 évveii Nagy-Kanizsához képest egész egy világvárossá fejlődött! A közmüveiődéa, a tanügy, az ipar, a modern építkezések minden vonalon; — a kornak megfelelő rohamos léitekkel haladtak azóta előre; de a társat életi meleg érintkezés, a társulási egyenletes, bizalmas élet és szolidaritás nem tartott és nem tart ezeu kulturális bámulatos haladással egyenlő lépést 1 Husz éve már annak, hagy szerenc ém van e város polgárai közé tartoznom; de ezen idő aiat; vajmi kevés, azt lehet moodani, semmi reális mozzanatot nem tudok olyaat máig; a meiy az itteni társasélet rideg egyformaságából kizökkentette volna 1 Mi lehet ennek az oka? K&sztszeliem e, a valódi bont-tont adni tudók hiánya-e? lehetetlen buta góg-e, nagyzás hóbortja, kaján irigység, felekezeti elszigeteltség, vagy ördögi fényüzés-e?I de bár mi legyen is az ok; öizonyos az, hogy a jobb tároasélet lüktető ereinek mozgósítását valami energikus kézzel kellene most már valakinek megragadni és lethargiájaból, hamvaiból föltámadt PhÖ-nix gyanánt — uj életre hozni 1 Alakítsanak a hölgyek egy női .Védegyletet, mely megvédje s sinlődő beteg társadalmat, a semmittevés, a szakadás, a végeigyöngüléstői 1 s első soroan a luxustól! Tűzzék ki ezen magasztos eiv mellett a nők a zászlót és kezdjék meg ezzel a korteskdéstl A korteskedésnek ennyi illusztrációja és körvonalozása — azt hiszem már elég arra, hogy mélyen tisztelt hallgatóim! a kortsBekbe — kiváltképen pedig annak női részébe — beleszeressenek, s illetve, hogy azt minden gyenge oldala melleit is - - megszeressék ! és én a jelen felolvasást, — abban a meggyőződésben, hogy ezúttal még sem én voltam a kortes, hanem csak a felolvasásom volt ai, befejezhessem! De hogy a felolvasásomnak vége utóvégre mégis valódi korteske-d é 8 legyen; bátor vagyok indítványozni, hogy elvi meggyőződésűnk alapján állit sunk fel most mégis — mielőtt innét távozunk — egy jelölteti de ae-tessék ám megijedni; nem országgyűlési képviselő jelöltet indítványoztam, — hanem azt óhajrom, hogy mii nap hősét már itt, amig együtt vagyunk, jelöljük ki és egyszerre válasz-8 z u k is meg L Jeiöjűk ki és válasszuk is meg egyúttal, a mai est hősévé, ragyogó fényes csillagává éneklő csalogányunkat H u c k stedt Irén kisasszonyt éa hazafiúi szivünk melegével kívánjuk neki, hogy szép tehetséggel kezdett pályáján sokáig éljen! 11 A kiállítási tárjyeerejaték. A kiállítási tirgyaoisjilék irtot niprtl-napra Dó is érdekUkiét, minthogy ma már u egyea csarnokokban láthatók azok a diaaea tárgyak melyeket e< ideig megváairoltak a aorajiték céljaira. A kiálllláai tirgjaor.jitéknik ÖMie-\| «én 1ÍS4S nyereménye leaz, a miből ónkén: következik, hogy ilyen nágymennyiaégú irimol nem leaet egy nap zizu kia^rsoliii, miért ia az u intézkedés történt, hogy busz napon ; kérésztől naponkint 1000-1000 tirgjat aor-aolaak lei, de vaairnapónkint szünetel a aor»-buziá. A kitoraolitok, melyek október 1-én ke», dődoek, agy történnek, bogy 14 napon át az egy ko:onia nyeremény lirgyaiczt aoraolják ki, 6 napon at pedig a két koronái nyeremény-tárgyakat é* ciak a huazadik napon, vagyis októher hónap 23-in kernt aorra a 846 nagyobb nyeremény ét a 6 000, 10 000 aa 20.000 korooia bárom főnyeremény. A nyereménytárgyakról a részletes jegyzéket a napokban teljaaen kftzré fogjak tenni, de addig ia érdekesnek tartjuk megismertetni a birom főnyeremény tárgyait a következőkben. Az e.aö íőoyerem. tirgyai nemesik diazókre, de célazerüaégökre nézve ia rendkírűl űayesen éa azer,ncaézen Tannak összeválogatva. Ali pedig ez z nyeremény J* axeiaéíyre azóié kompiét ezüst evőkészUtbőI, 12 arémélyre >zóló pnmpia aranyozott eznat borkészletből, 10 drb kiválóan izleaeaen kidolgozott nehéz ezoat pe csenje* éa téaztáa tálból, 4 darab diszes, ezüst kupakkal éa lógóval ellátott korzóból. 12 személyre szóló, gyönyört ezüst mokkakéstletből, további ugyancsak 1 i azeméiyre való csinos fagylalt garnitoriból, 2 d.-zb birom k-roe ezüst gyertyatartóból, 2 dirzb «tat gyümő\'catartó aaztaldiaz, végül egy darab, m^vészjeaen kidolgozott ezüst fedein és fogójn nagyobb koraSból Szóval megtalálható itt minaen, s. mi e csak egy ji eizdizzzonynak i ki a mőrézzieat ate-réti egyeaiteni i hiaznoaaai, zzükaége lehet. A második főnyeremény olyan tirgyikból áll, a minőkre a legtöbb szép éa nem stép asszony vigyri vigyik. Ragyogó szépségű hrilliina diadém ez, mely egéazen zzélaxadhetó éz pedig t melltüre, -1 nyakékre és s rezgő bsjiü-e Kicsoda Séídogaíg volna ezt megnyerni éa általa tündökölni a farsangon, kivált több leinynyal megáldott mamiknak. Van esenkivúl ehhez még egy kalön nyakék, mely női melltünek és hajtőnek ia biszniihaté tóiibbá két remek brilliáaa függő, nagy gyöngyökkel. A harmadik főnyeremény egy empire-atilQ fér&azobz berendezés, de oly nimnlatosan szép, hogy nincz jó Ízlésű férfi, a ki as elaő liliara bele nem azeretne s migiénaic se kivinni Ali pedig egy Íróasztalból, melyhez fot.uil jár, 1 külön gzrnilnriból. 1 azilonaaxtalból, 1 könyv, illványból éa két aarok etzzsérból. A gyönyört batorzat bronccál berakott mzbagon! fából való a az nlfibatorok disznóbőrrel vasnak kárpitozva A kiaebb nyereménytirgyakból, flietőleg á> olyan nyereménytirgyakból agy csínoa kollekciót az ünnepélyek csarnoka elaő emeletén állítottak máris óaaze. Minthogy, mint említettük, á nagy nyereményeket caak október 28-án aoraolják ki, zz intéző körök ugy intézkedlek, hogy ha a ké.zlet tart, az esetben egézz e napig lebeaaen aors-jegyet vásárolni, bogy azoknak ia módjukban legyen a nagy nyereményekre játazani a kik"-\' nek a sorajegyeit előbb neun kisebb nyere. ményoyel k hnztik. Sorsjegyek kaphatók leaz-nek tehit egéaz 23.ig az említett eseiben az östzea eliruaitó helyeken, uayaainlén a főeliru-siló nelyen ia, Kiroly-könit 24. azim alatt. Megemlítjük még, hogy a aorshnzáanái a politikái hatóságot Vcaatróczy Janő VI. kerületi elöljáró Íépviselí, ngyazinién rész: vesz ott a kereskedelemügyi minisztérium réazéről e célra kinavezett bizottaág ia. A sorsolás nyilvános leaz éa az ünnepélyek csarnoka nagytermében naponkint délután 8 -6 óra kBsötLtarlják meg. Itt fogja a máatél méter átmérőjű hatalmit aaereneiekerékből egy árvagyermek a azimokat kihúzni, sokak örömére és bizonyára még többek szomanisagárá. Igy reméljük, hogy kiérdemeljük olvasóink jóindulatát és figyelmét, i .Zalai Közlöny\' szerkesztősége. Az uj évnegyed kaszabén előfizetést nyitunk a .Zilai Kízlönyre.\' Előfizetési ára : Negyed évre... 1 frt 25 kr. Fél évre..... 2 frt 50 kr. lCgész évre... 5 frt — kr. Az előfizetések a „Zalai közlöny" kiadóhivatalához (Nagy-Kanizsán) cimzendók. Tisztelettel : A .Zalai Közlöny* kiadóhivatala. De számit arra kétségkívül, hogy az epró, szétszórt rajzokból egy hatalmas, epy nagy festménynyé megalkotott alak mély, erkölcsi hatást fog gyakorolni — bizonyos irányba. Mert Mokáoy Bertalan ur amellett, hogy főérdeme a kedves, mulatságos, jóizü p-jkosság. doha ios szeretetreméltóság, egyúttal tanulságos is, mélyreható, erós szatírája a pökheodiségneic, a nyeseségnek, a honi sorinütaságnak és mindannak a rossz, ragy legalább is ferde tulajdonságnak, mely fajunk bizonyos osztályának egyéb kitűnő tulajdonságait jelentékeny mérvben ellensúlyozza, vagy épen lerontja. Bertalany ur szereplésének nagy része >an abban hogy ezek a tulajdonságok, mindjobban ritkulnak, — nagy hasznára •Z egész magyarságnak, de különösen annak az osztálynak, melyben ezeket a vonásokat eddig bizonyos szeretettel tartotta főn. S nem lehetetlen, hogy a nagynevű szerzőt ép ez vrzette az őn-Uó kötet kiadására, bogy a kihalóban ievö típust fiiirozia, megmentse legalább u emlékezetnek. S bármennyit gyönyörködött is a maijai közönség Mokány ur kedvességén, laja fogytán nincs mit busnlni. Mert gyönyörködött benne, az két-"égtelen, még pedig sajátságos bizonyítóknál fogva. Dacára a torzilásnak. »e+ylyel hatott, oíyan kedvesen behízelgő \'adott lenni, hogy sokan virtust csinálok belőle, hogy az ő modorát, öltözékét, beszédmódját utánozzák, s egy ideig »Ml lehetett félni, hofty a karikatúra teljesen célt téveszt és inkább hódit a rü-Pfttségnek, semmint attól elrettentene — bizonyos embereket. De az mm ártott meg, mert igy a karcolat csak i -"ertebb lett és elevenül annál jobban batott. i Most már egészen fogyóban van a fajtája, de nem kiveszőben. Az erős, olykor az elevenig ható torzítástól a .Mokányok\' megijedtek és kezdtek magukra ügyelni Ellenőrizték ötimagu kat a Bertalany ur rikkantásainak hallatira, — és megtaoulták belőle megértééi a haladó kor szavát. Mokány j urnák fannak kitűnő tulajdonságai, a selejtesek mellett, mert gőgje dacára jó ember; büszkesége nem akadályozza meg abban, hogy a más fajú ember jó tulsjdonságait is megtanulja; a művelődés elől el nem zárkózik, amit sok utazása, nagy (bár mindig magyaros) nyelvtudása is élénken bizonyít; de őstulaj-donságai: a dulakodás szeretete nála csak elfojtott vitézség, amely .kikéredzkedik belőle\', és sokkal erősebb, sem hogy amazok az enrópai erények külön megfigyelés nélkül ia észre volnának vehetők. Nagy, nevezetes, és hasznára jelentékeny hazafias cselekedetet végzett, a végez még részben most is Mokány ur, még pedig vidáman, néha .azaftosan", könnyedén, ugy, hogy az olvasó, míg kacag rajt, észre sem veszi, hogy egyattal javul. Ez magyarázza meg rendkívüli hatását, nagy népszerűségét ez alaknak, és alkotója érdemeit. Ai .Athenaeum* r. t. teljesen méltányolva a könyvelőre látható nagy népszerűségét, 167 pompás, vidám rajzzal, melyek mind a bold. magyar mester Jankó János művészetét dicsérik, gazdagon szereltette fel e könyvet, és gyönyörűen szinzett borítékkal ellátva adu ki. Ára a 20 ivnél többre tejredő kötetnek 2 forint. Felhívás előfizetésre. A „Zalai Közlöny* a zavarnak és kétségnek abból az állapotából, melybe megalapítójának és kezdettől fogva szerkesztőjének halálával jntott, immárkiszabadulva, megifjodva és ujabb reménységgel eltelve folytatja pályafutását. Ez a pálya harmincöt éven át mindég dicsőséges volt, — mert a .Zalai Közlöny" mindenkor a jobb ügyért harcolt. A mult e tanúságát tartja a szerkesztőség szem el5tt és minden erejével a jobb ügyek szolgálatába szegődik. Ez ügynek pártolására hívjuk fel teljes tisztelettel olvasóink nagy-elejéo, kérve őket az uj negyed elején, hogy előfizetéseiket megújítani szíveskedjenek. Ha a .Zalai Közlöny* olyan szerencsés volt, hogy tetszésüket eddig kiérdemelte és jóindulatukat megnyerte, ugy ezután méginkább az lesz a szerkesztőség gondja, bogy tetszésükre és jóindulatukra érdemetlenné ne váljon. Ezért mindent elkövet a szerkesztőség, hogy olyan tartalmas lapot adjon olvasói kezébe. mely a bennünket leginkább érdeklő ügyekért az igazság nevében küzdve egyszersmind stórakozás-is nyújtson és tanulságul is szolgáljon. IJ i r 9 k. — A király nevenapja, ö felségének f. hó 4-én, vasárnap, lesz a nevenapja. Ez alkalommal a róm. kath. plébánia templomban d. e. 9 órakor ünnepíes nagymise lesz melyen a polgári és katonai hatóságok testű letíleg vesznek részt. Jelen lesznek az iskolák növendékei is tr.náraik és tanítóik vezetése alatt. — A Kegyesrend főnöke nálunk. Mint mult számunkban jeleztük, Frank Ferenc, kir. tanácsos, a kegyesrend tartományi h. "ónöke, kedden reggel városunkba érkezett. Látogatása ugyan leginkább a kegyesrendi háznak szólt, mégsem mulasztotta el, hogy városunk kiválóbb férfiait, meg ne látogassa. Igen szíves volt polgármesterünkkel való találkozása, kinél alaposan tájékozódott gimnáziumunk építéséről. A rendfőnök ur meglátogatta az előadásokat is és a tapasztalt rend és haladás fölött megelégedését és elismerését nyilvánította » tanári karnak. A rendfőnök ur i pénteken délután utazott el városunkból a legkellemesebb emléket hagyva maga után. — Személyi hir. MecenseSy Emil az osztrák magyar bank vezértitkára mult bó 28-ái Nagy-Kanizsán időzött a helybeli bankfiók megvizsgálása végett. Este Meceuseffy titkár tiszteletére a .Szarvas* vendéglőben társas vacsora volt, melyen az osztrák magyar bank hivatalnokain kivül a nagy-kanizsai takarékpénztár elnöke Ebeospánger Lipót és igazgatója Tripammer Gyula is részt vettek. — Mogyei választások. A l hó l-én megejtett megyei választáson a megüresedett megyei árvaszéki elnöki tisztet Tass! Miklós zala-eger-szegi főszolgabíró nyerte el. Zalaegerszegi főszolgabíró Tassy Lajos letenyei főszolgabíró és a letenyei Merkly Antal nagykanizsai szolgabíró lett* — Kegyeletes ünnep. A nagykanizsai róm kath. főgimnázium gyakorló iskolája 1896. október 6 án a 13 aradi vértanú emlékezetére hazafi* s ünnepséget rendez, mely délelőtt 10 és fél órakor a főgimnázium nagy termében tartatik meg. Az ünnepséget megelőzőleg délelőtt 9 órakor gvászistenitiszte-let lesz a felső templomban. A kegyeletes és szép \'ünnep programmja ez-1. Himnusz. Erkel Ferenctől. Énekli a főgimnáziumi Ifjúsági Énekkar. 2. A: aradi vértanuk. Falágyi Lajostól. Szavalja Tőrök Miklós, VIIL oszt. tanuló. 3. Emlékezzünk I Irta és felolvassa Eunfi Zsigmond. VIII. eszt tanuló. 4. 1 A régi könyv. Várady Antaltól. Sza valjt Vajda Elemér VUL oszt. tanuló. 5. 1849. okt. 6. Irta Zsillé Károly, VIIL oszt tanuló, felolvassa Halle;.\' Jenő, VIIL oszt. tanuló. 6. A magyarok Istene. Petőfi Sándortól. Szavalja Dentsch Mór, VIL oszt Unuló. 7. Szózat. Énekli a főgimnáziumi Ifjúsági Énekkar. — A színházi szezon vége. Dobó Sándor színigazgató érzékeny bncsüt vesz a nagy-kanizsai közönségtől, szívesen hozva áldozatul a tetemes deficitet, mely-lyel ez a nyári évad zárul Dobónak ez az előzékenysége igazán jól esik a közönségnek. A lemondásnak elégikus hangja vonul végig ezen a búcsúztatón. Válás és veszteségi bizony ez ákét kellemetlen érzés karonfogva kiséri egymást. Nekünk is nehezünkre esik lemondani az előadások okozta élvezetekről és viaszatérni a kisvárosias esti nyugalomba. A közönség, ez a\' szeszélyes nsgyhatalom. nem hagyta cserben Dobót sem, mert amint meggyőződhettünk, telt házak is volUk és részvétlenséget egyáltalán nem tapasztalhattunk. Csak próbálta volna meg Dobó lehozatni egy-két fővárosi vendéget is, akkor meggyőződhetet: volna arról, hogy Kanizsán is vso színházlátogató közönség. — Beküldetett. A gőzfürdő. Azóta hogy Kanizsának ezen intézményéről megemlékezett a .Zalai Közlöny,\' a fürdő bt van csukva. A kazánt kibontották, hogy megnézzék, vájjon a 24 évi üzemben maradt-e belőle valami, de a fürdő megnyitása érdekében mindeddig nem történt semmi. Azaz történt valami. Huszonnégy év óta ennek a fürdőnek fennállása sok okos vállalkozót megakadilyozott abban, hogy a városban modern, kényelmes gőzfürdőt teremtsen, ügy tudjuk, bogy a gőzfürdőzés iparágának üzeme engedélyhez van kötve. Kíváncsiak vagyunk vájjon az államépitészetihivatal és a kapitányság mint elBŐfoku, iparhatősig meddig fogja nézni, hogy a gőzfürdő tulajdonosai egy üzemképtelen fürdőnek koncésszio-nirusai msradjauak? A hatóság bele-avatkozisa a fürdő ügyében mégis csak elodászhatlau már.\' — A nagy-kanizsai gazdasági takarékpénztár. A gazdasági takarékpénztár részvényeinek jegyzése mar a mult hó 27 én záratott le, mert túljegyzés mutatkozott ugy, ho«y a jegyzéseket leszállítani kellett. Az alakuló gyűlés az alapszabályok tervezetét egész terjedelmében fogadta el. Az alapító tagok névsora a kővetkező : Dr. Augnsz Zsigmond birtokos, Orosztony ; Barna György, urodalmi erdómester, Keszthely ; Bsudisa Ernő, nrodalmi tiszttartó, Tap-sony; Birck Oszkár, bérlő, Horvát-Szent-Miklós; Bozzay Pál, bérlő, Keszthely; Braudlhofer Antal, cégjegyző az .Első Magyar Ált. Biztosító Társasíg\'-ni!. Nagy-Kanizsa; Clement Lipót, birtokos, Igrice ; Deutsch Lajos, birtokos, Bocska , Deutscb Sándor, birtokos és kereskedő. Nagy Kanizsa; Ftacher Sándor, bérlő, Nemes-Vid; Grdiaer Kíroiy, bérlő, Dng-Jakabfa; Győmörey Gispir, birtokos, Zala-Gogíofa ; Hertelendy Béls, ügyvéd, Nagy-Kanizsa ; Hertelendy Ferenc, birtokos, Lesence-Tomaj; Hirschler Miksa, nagyiparos, Alsó- Domború; Irmler József, kereskedő, Nagy-Kanizsa; Kern Ágost, nrodalmi szimtartó, Keszthely; Koller István, birtokos, Alsó ?sjk; Koller Já-nosné, birtokos, Pscsa; Kohn Henrik, bérlő, Csab-rendek; Ledofazky Ármin, kereskedő, Nagy Kanizsa"; Dr. Lőke Emil, ügyvéd, Nagy-Kanizsa; Lőwy Ödön, kereskedő, Nagy-Kanizsa; Malatinszky Ferenc, birtokos, Zala-Csáoy; Mészáros Antal, nrodalmi tiszttartó. Kis-Komárom; Morandini Román, építőmester, Nagy-Kanizsa; Öszterreicher Bernét, kereskedő, Nagy-Kanizsa ; Plibál Ferenc, körjegyző, Nagy-Kanizsa; Id. Rsjky Lsjos, birtokos, Nagy-Kanizsa; Reiscbl Vencel, sörgyáros, Keszthely; Rosenfeld József kereskedő, Nagy Kanizsa; Skublics Gyula, birtokos, Puszta-Dőrőgd; Somogyi Gyula, birtokos, Palin; Sümegi Kálmán, titkár az .Első Magyar Á1l Biztosító Társaság" oál, 8zeged; Sümegi Tivadar, urodalmi ispán, Sümeg; Schwarc Gusztáv, kereskedő Nagy-Kanizsa; Schmidt Frigyes, urodalmi tiszttartó, Nagy-Kanizsa; Dr. Stekeres József, t. főorvos, Nagj Kanizsa; Szentmihályi Dezső, birtokos, Pscsa: Szily Dezső, bérló, Ollár; Talabér Kílmin, birtokos. Sárszeg; Takács Jenő, közjegyző. Tapolca; Dr. Tripammer Rezső, ügyvéd, Nagy-Kanizsa ; Vécsey Zsigmond, polgármester, Nagy Kanizsa; Véssey László, birtokos, Várhely; "VVeisz Tivadar, kereskedő, Nagy Kanizsa ; Weiszmayer Lipót, kereskedő, Nagy-Kanizsa; Viosz Ferenc, főszolgabíró, Nagy-Kanizsa; Vizlendvay József birtokos, Dúsnak; Vizlendvay Sándor, birtokos, Dúsnak. Az alapítók a kereskedelmi törvény 183.§-ában foglalt joguknál fogvs hirom évre kinevezték a következő igazgatóságot: I. Elnök: Koller István. II Választminy : Barna György, Baudiss Ernő, Deutsch Sándor, Gruuner Károly, Győmörey Gáspár, Hertelendy Ferenc, Hirschler Miksa, Irmler József, Malatinszky Ferenc, Morandini Román, id. Rajky Lajos. Reischl Vencel Rosenfe\'.d József, Skublics Gyula, Sümegi Kálmán, Sümegi Tivadar, dr. Szekeres József, Szentmiháiyi Dezső, Szily Dezső, Talabér Kálmán. Véssey László, Weiszmayer Lipót, Viosz Ferenc, Vizlendvay Sándor, III. Igazgatósági elnök : Hertelendy Béla. Igazgatósigi tagok: Bírck Oszkár, dr. Lőke Emil, Loewy Ödön öszterreicher Bernit, Somogyi Gyula, Schwartz Gusztiv, eScbmiedt Frigyes, dr. Tripammer Rezső, Vécsey Zsigmond, Vizlendvay József, Weisz Tivadar. — Kézre került tikkaszté. Hétfőn este egy uriasan öltözködött ismeretlen fiatal ember egyik helybeli éjjeli-kávéházban feltűnő költekezésével magára vonta a rendőrség figyelmét. Síid5n igazolásra szólították XXXV. ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1896.. OKTÓBER 3-án. fel, bemondta, hogy -5 Molnár Endre vasvári járásbirósági dijnok. Kendór-ségünk távirati utón kérdezősködött a vasvári fószolgabiróságánál, honnan azt a választ nyerte, hogy Molnár Endre nevü járásbirósági dijnok Vasváron asm\' is létezik, de két nappal ezelőtt Kremer ügyvéd Írnoka, — Farkas Géza — a felektől felvett nagyobb ősszeggel megugrott Ennek nyomán a fiatal embert azonnal letartóztatták, aki hosszas valla-tás_után beismerte, bogy ö tényleg Farkas Géza, és hogy főnöke, Kremer ügyvéd cimére a szombathelyi takarékpénztártól érkezett 286 forintos pénzes levelet elsikkasztotta, melyből körülbelül már 135 forintot elköltött. A fiatal embert a további intézkedésig, a vasvari járásbírósághoz átki-. sérték. — Ellenőrzési szemle. A n ép föl-ke 1 ő k ellenőrzési szemléje Nagy-Kanizsán í hó 26, 27, 28 és 29 én a zöldfákért fedett helyiségeiben tarta-tik meg. \' — Nagykanizsaiak Budapesten. A mult bó 26 án felrándult 940 főnyi nagykanizsai polgárt Budapesten a pályaudvarnál hivatalos személy nem fogadta. Főldieink kénytelenek voltai a távol eső Csömöri-utra gyalogolni, hói a kiállítási barakokban szállásolták el őket — Mozdony vizsgálat. A ^li vas- pályatárs aság nagykanizsai fütOTiáza három uj mozdonynyal gazdagodott, melyeknek műtanrendi próbája f. hó 1 én délután tartatott meg. A kereskedelmi miniszter a vizsgálatra Petényi miniszt. tanácsost, a déli vaspálya igazgatósága B r e n e r felügyelót, W i t-tenberg és Koch - főmérnököket, a főszolgabiróság pedig Lenkei Zsigmondot küldték ki. A mozdonyok az Ö02, 503 és 508 ik számot viselik. — Hirek a szomszédból. A sü megi reáliskola. Sümeg város szabadulni iparkodik a reáliskola fen-tartásáoak nagy terheitől, azért dr. Kelemen Károly igazgató vezetése alatt három tagu küldöttséggel fogják kérni az iskola államosítását. — Csáktornyán a kisdedóvó egyesület mozgalmat indított meg az iránt, hogy a vallás és közoktatásügyi minisztérium tegye lehetővé, hogy a Csáktornyái egyesület szellemi vezetése mellett C áktoroya közvetlen közelében álam: segélyezéssel, álandó menedékház állítassák föl kísdedovodai jelleggel. A vidék magyarosodásának nagy hasznára lenne ez intézet — A lakbérért. Csurgón az állami tisztviselők értekezletet tartottak, melyeo elhatározták, hogy a minisztertanácshoz kérelmet intéznek az iránt, hogy Csorgó a IV. lakbéroaztályból a III. osztályba soroztassék. — Vidéki zsurnalisztika A 40 éves Györl Közlöny egyesült a Győri Birl ap cimü politikai napilappal, mely-lyel együtt fogja ezeotul szolgálni a sza-badelvüséger. A lap élén mint felelős szerkesztő Szá v ay Gy ula, az ismert kiváló költő áll, mellette pedig társ-szerkesztőül Hegyi Jenő szerepel. — A .Szabadkai Hírlap" eddig betenkint egyszer Eáegjelenő társadalmi lap szerkesztésében, örvendetes változás állott be, améeuyiben ezentúl mtnt politikai napilap\' fog szerepelni. A lap főszerkesztőiek dr. Csillag Károly szatjaákai ügyvéd. — Zala-Égerszeg 1896 évi költségvetése. Megyénk székhelyének jövő évi költségvetését a következőkben ismertetjak: Bevételek: A) Rendes bevételek 3027 frt 55 kr. B) Rendkívüli bevételek 3442 frt 80 kr. C) A pesti magyar kereskedelmi banktól felvett 655000 frt kölcsön évi törlesztésének biztosítására lekötött városi jövedelmek összege 34963 fit 97»/, kr — A b e-vételekősszegetehát 43378 frt 43\'/, kr. — Kiadások. A) Rendes kiadások 44788 Irt 19 kr. és 6260 frt. 17 kr. (ez utóbbi a földadót nem terheli.) B) Rendkívüli kiadások 3643 frt 02 kr és kizárólag a földadót terhelő 920 frt. C) A kölcsőnszeg után esedékes évi annuitásra 29579 frt-— A kiadások őszszege 85180 frt 98 kr. Ez ősz-szegből levonván a 433T7 frt 43\'/a kr. összes bevételt, mutatkozik Zila-Eger szeg és Ola külváros által pótlék utján fedezendő hiány 41.803 frt 54\'\|,kr, ehhez a tisztán Zala-Egerszeg várost illető fedezendő összeget 514 frt 08\'\|, krt hozzáadván, valódi hiány 1897-re 42.317 frt 63\'U kr. A Zala-Egerszéget, mint anyavárost és Ola külvárost egy Mint érdeklő 41 803 fit 54\'1, kr. hiáíjból 35.553 frt 871, kr. esik az összes állami egyenes adókra, mely 51.141 frt 24 kr, s igy « tesz «»«UVot, továbbá 6.250 frt 17 kr. esik a földadót kivéve a többi adónemre. A földadó kivételével a többi állani egyenes adó 41,707 frt 40 k\'. s igy a 6 250 frt 17 krból erre esik 15/„ végül a tisztán Zala-Egerszeget illető 514 Irt os\'l, krból a városra eső 48.772 frt 87 kr. adóra jut l\'l,//, községi pótadó. Ilykép előirányottatik a) Zala-Egerszeg anyavárosra a földadót kivéve az összes egyenes adónemekre 85.\'///. pótlék, a) földadónál pedig TOVt/l. P°ílék\' b Ola külvárosnál a földadót kivéve a többi egyenes adónemre 84»\|,t"lo pótlék, míg tissSb a földadóra, 69%»°!» pótlék. ""- — Szörnyet halt. Nagy János bör-zöncei kocsis f. bó 26. gyümölcs szedés közben leesett a fáról és szörnyet halt. A hullsvizsgálat a halál okául belső elvériését állapította meg. — Hirtelen halál. Rajkó Jótsrf 36 éves löldmives kis récsei lakos f. bó 27-én a mexóij hirtelen rosszul lett és néhány psrcnyí vergődés ütih-meghalt. A sre-gény pórembert szivszélhüdt — Magyarország legrégibb uj tágja. 1764 julius hó 14-én indítottig meg füskuti Land.ere r János Mihály a még ma is virágzó legrégibb ujságunkat, a Presshurger Zeitungot. Ennek az újságnak történetét irta meg ÍQ. Angerma-yer Károly egy kis füzetben, érdekesen ismertetve az öreg újság sok átváltozása\'t 132 év alatt. A lap ma is fönnál és virágzik. Nincs is annak más hibája, csak az, hogy — német. — A kámnncsl híd. Ezeiőtt másfél évvel Kanizsa és vidékét nagy árviz pusztította. A hömpölygő át ekkor a kámáncsi megyei hída\' is elvitte, de ezt biz még tovább sem állították helyre A kámáncsi puszta birtokosa Eben s p a n g e r Lipót nem várva be az útmester lassú intézkedéseit, saját költségén és saját használatára épitetetett hidal, amelyet most már a lakosság ugy használja, mintha útadót fizetett volna hozzá. Azóta h hid újból megrongálódott a részkorlátok bedűltek és Ebenspanger Lipót nem érez magában hajlandóságot a hidat másodszor megcsináltatni, ugyan ki fogja ezt megcselekedni? — Gyilkossági kísérletek. B e n k ő István erdőc-őszt a kozári erdőben, mikor f. hó 24-én virradóra az erdőbe ment szemlére, felfegyverkezett emberek orozva megtámadták és meglőnék az erdő-őrön cak könnyű sebeket ejtve. A tettesek, kik valószínűen orvvadászok, elmenekültek. -— Mura-Szerdahelyról jelímtlk n-kfink: Kadovics Sándor öraégi lakos nagyon féltette szeretőjét Korják Annát. A paraszt Othelló féltékenyaégében el határozta, bogy inkább megöli Kozják Annát, semhogy másé lehessen, f. hó 23-áa szereteje ablaka alá rejtőzött és egy alkalmas pillanatban egy kavicsokkal és seréttel megtöltött pisztolylyal rálőtt a mitsem sejtő KozjtfC Annára, de célt téve?ztett, mert a leány^meg sem sérült Radovics Sándort elfogták. — Vig élet Csáktornyán. Hő n inge r Jakab uimi (Wjrtembergi) lakos a HackI féle vendéglőbea két -orfeum-bölgygyel, Langbaur Johanna grkci lakossal és annak törvénytelen Ieanyávai, Steiner Gizellával mu\'atott. Reggel Hő ninger arra a kellemetlen tapasztalatra ébredt hogy pénztárcájából 150 frt eltűnt Az élelmes dámákat a csendőrség azonban elfogatta és megmotozta, mely alkalommal az egész Összeg megkerült — Kantára! ülés. A soproni kerületi kereskedelmi és iparkamara 1896. évi szeptember bó 3 án rendes ilést tartóit Friedricb Ágost, kamarai elnök, mint elöülő vezetése alatt. Ez ülésen elin téztettek a következő minket érdeklő ügyek. Goldhammer Károly, Lendvai Samu Reinitz József, Rosenfeld Alajos. Székely-Tivadar nagykanizsai ;éa ifj. Weisz Mór csornai lakosok átirata, illetve megkere sése illetékleirás iránt A nagykanizsai ipartestűlet elnökségének átirata, a ke-rületbelí fegyenciparra vonatkozó statisztikai adatok közlése iránt Knortzer Frigyes nagykanizsai lakos folyamodványa kamarai illetékügyének rendezéseért. Nagy Kanizsa r. t váras tanáesának átirata ugyanebben az ¡ügyben. Knortzer György nagykanizsai lakos megkeresése kamarai illeték-ügyben. ¡Gutmann S. H. nagykanizsai gyáros és nagykereskedő-cég megkeresése, — gelsei Gutmann Vilmos cégfőnök kamarai tagságét igazoló hivatalos bizonyítvány kiszolgálása iránt — A .Ntgántísztvisetfk 1896. évi Országos Kongresszusának elnökei Matlekovics Sándor és Dr. Kovács Gyula a köayvkougreaszuson a -Nyugdíjellátás ügyében," hozott határozat folytán mi az összes kereskedelmi és iparkamarákhoz, ¡nemkülönben a kereskedelmi és gazdasági egyesületekhez azt a kérelmet intézték, hogy ezek a kerületükhöz tartozó összes kereskedelmi és iparvállalatokat, nagyobb magáncégeke: j átiratilag felkérjék, hogy tisztviselőiket a Magántisztviselők Orsz. ! Jiyugdijegyesületéhez való osatiako-zásra buzdítsák és — esetleg a Szelendő járulékok részbeni fedezésével — hatályosan előmozdítsák. A .Magántisztviselők Orsz. Nyugdijegyssü-lete* közel három évi fennállásának ideje alatt célirányos szervezetének, életképességének már is kétségtelen tanújelét adta és igy az érdekeltek figyelmébe teljes bizalommal ajánlható. — Női ipariskola polgári leány vagy felsőbb leányiskolát végzett tanulók számára Budapesten a széke-főváros ható sága a leányok gyakorlati irányú kiképzésére \'á m. ke* községi polgári leányiskolával (Bécsi ut 33 — 35. az.) kapcsolatban női ipariskolát létesített Ez intését szervezeténél fogva ez idő-Bzerint legmagasabb fokú női ipariskolája hazánknak. A növendékek teljes kiképzést nyernek a női ipar ágaiban s egyszersmind a női kereskedelmi tanfolyam Unterve szerint kereskedelmi életpályákra is elméletileg és gyakorlatilag kiképeztetnek. A végzett tanítványok vagy önálló ipar-üzletet nyithatnak, vagy üzletekben levelezői, pénztárkezelői stb. állásokra léphetnek vagy polgári iskolai kézimunka, illetve ipartanitónőí szakvizsgát tehetaek a fennálló szabályzatok értelmében. Az intézeti növendékek már tanulmányaik közben keresetet is biztosíthatnak ms guknak, a mennyibea üzletek vagy ma gánosok részére megrendelt muukáik árának kétharmadát ík kapják. Ez iskola női iparkiállitása a székesfőváros pavilonjában tekinthető taeg. A I1L kerüleü női ipariskolát mint a nők gyakorlati irányú nevelésének egyik hathatós ténye zőjét melegen ajánljuk az érdeklődő szülök figyelmébe. A nevezett iskola közelében havi 12—18 frtért is kaphatnak a tanulók telje» ellátást A beiratáiok ez évben október bó 1-én kezdődnek. Rendkívüli esetekben vidéki szülők gyér-mekei is részesülhetnek tandíjmentességben. Tanitásdij félévenkiüt 10 frt. — A legnépszerűbb emberek kongresszusa. A magyarországi bírósági végrehajtók 1896. évi október bó^O-én és következő napjain, mindenkor -d. e. 10 órakor, Budapest székes fővárosban, az ezredéves országos kiállítás ünnepségek csarnokában országos kongresszust tartanak, melynek legfőbb tárgya a végre-haj\'ói intézmény újjászervezése lesz Álla mositani akarják ez intézményt, fix fizetést és nagyobb kvalifikációt (érettségi vizsgálat) és óvadék letételét kívánják. Erre vonatkozólag törvénjjavaslatot is dolgoztak ki az 1371- LI. és 1875. IX. törvénycikkek módosítása és kiegészítése tárgy flfcn. — A csecsemők fejlődésére nézve nagy hatással van, hogy egéazséges jó tejet kapjanak. Erre nézve behatóbb tapasztalat igazolja,hogy azok aszoptatá ok, akik szolyvai vízzel élnek, erős és szép egészséges gyermekeket nevelnek, mert a szolyvay víz megakadályozza a tej elgyengülését és megsavanjodását, Dr. Wacbtel Dávid egyetemi tanár véleménye szerint 2 — 3 kávéskanálnyl Szolyvai víz elegendő, hogy egy liter meoyiségü tej savanyodását megakagályozzuk. Nem tudjuk eléggé ajánlani, a szolyvai vizet csecsemőjük felnevelésénél alkalmazasba venni el ne mulasszák. A szolyvai víz Kanizsán Fesslhsfer József; Rosenfeld Adolf és fia és Tivölt és Rumpolt uraknál kapható. — Egy népszar. A Moll-féle francia bprszesz és só által a betegeknek egy éppoly gyógyhatású, mint olcsó szer nyujtatik köszvényes és csúzos bántalmakn£lH, sebeknél és daganatoknál. Egy üveg ára utasítással egy üt 90 kr. Szétküldés naponta utánvétellel Moll. A gyógyszerész cs. és k. ndv. szállító által Bécs I. Tuehlauben 9. \'A vidéki gyógyszertárakban határozottan Moll. A. féle készítmény kérendő ai ó gyári jelvényével és aláírásával. íFöá&íota. — Előfizetési felhívás. Az őszinte rokonszenv, melylyel a sajtó első kötetemet fogadta s-a buzdítások, melyek a legilletékesebb helyekről hangzottak felém, bátorítottak f«l arra, hogy ismét kötettel lépjek a nyilvánosság elé. ,Ninon dalai" cim alatt uj kö- tetet fogok kiadni, mely kötet a teljesség kedveért tartalmazni fogja, az első kötetemben ilyen cim alatt megjelent versek egy részét s az azóta szétszórva megjelent költeményeket. Kötetem csinos cimképpel, október hó közepe táján fog megjelenni s előfizetési t t 1 forint. A gyűjtő-ivek legkésőbb október hó 15 ig címemre (Budapest, VIII - 3aross-ufa 6) beküldendők, hogy a mű szétküldésében zavarok ne történjenek. Gyűjtőknek tiszteletpéldánynyai szolgálok. Kelt Budapesten, 1896 szept. 15-én. Szentessy Gyula. — A .Vendéglősök Lapja," mely már XD ik évfolyamát éli, hazafias lelkesedéssel munkálja és képviseli a vendéglősök, kávésok és azok alkalmazottjainak érdekeit. Hasznos szakközleményeit a leg jelesebb írók írják, s nemcsak a vendéglősöknek néikülözhetlen organuma a .Vendéglősök Lapja," hanem a nagyközönségnek is tanulságos közleményeket hoz. A lap előfizetési ára egé-z évre 6 frt, félévre 3 frt. negyedévre 1 frt 50 kr. mely a kiadóhivatalba, Budapestre, VII. Klauzál-átcza 2 fez alá küldendő. Mutatványszámokkal szívesen szolgái Ihász György szerkesztő és kiadó. — A szabadító, regény egy kötetben, irta Gyulai Farkas. A történeti regényírás kihaló-félben van nálunk, alig akad író, aki ku ti válj a, mert fogva tartja nagy részét a modernség varázsa. Pedig érdemes volna, a munkát ott lolytatdí, ahol Kemény Zsigmond Eötvös József és misok abba hagyták. Sok szép és vonzó epizódja van a magyar történetnek, a mely csak ugy kínálkozik a feldolgozásra. Egy ilyen epizódot dolgozott fel Gyulai "Farkas, ez a tehetséges és soktudomáoyu fiatál iró ,A szabadító* cimü regényében. — Kolozsvárott játszik a török világban és azonnal megüti az olvasót a friss erdélyi levegő, a mely nem lankaczt, mint sok opiumteit modern csinálmány/ hanem . megedz és a nemzeti büszkeséget fejleszti, a múltból szedvén elő igaz magyar alakokat. A cselekmény elejétől végig érdekes, t . korhűség nem enged kívánni valót és a jellemzés majdnem meglepő ezen igen fiatal írónál. Melegen ajánljuk Gyulai Farkas müvét a magyar olvasóközönség "figyelmébe. Megjelent az „Egyetemes Regénytár" kiadáaában és ára piros vászonkötésben csak ötven krajcár. — A .Magyarország\' mi két-: ségtelenül legfontosabb politikai napilap. Pályája a fontos emelkedés utja volt s ma már nem csak mint hírlap foglalja el a legelőkelőbb helyek egyikét, hanem igaz politikai tényezővé is lett, a mely nem csak leírja, hanem irányozza is az események folyását. Az akciók melyeket megindított, rendre országos akciókká lettek 8 minden fölmerülő kérdésben ugy a professzíonátus politikusok, mint a nagyközönség dolga megkérdezni, mit mond hozzá a „Magyarország?" Bátor és szókimondó, íróinak kezét nem teszi bénává valamely ér<]ek-hálózat, a minek igazságáról meg van győződve, mindig ki meri mondani: ebben van az ereje és a specialitása. Hírszolgálata kitűnő és felhasználja a modern technika minden eszközét Tárca rovatát a legkiválóbb írók töltik be, a kik a magyar életről írnak magyarul magyar szellemben. A „Magyarország" ezentnl is az lesz a mi volt, oly újság, a mely napról-napra fokozottabb mértékben elégíti ki az olvasóközönség igényeit Kezesség erre a szerkesztőség, melynek élén. Holló Lajos főszerkesztő, Iucédy László h. szerkesztő és Bartha Miklós főmunkatárs állanak. Hogy pedig az újság pontosan, minden más napilapot megelőzve jusson az olvasóközönség kezeihez, arra garancia a kitűnően szervezett kiadóhivatal. Előfizetési ára egész évre 14 frt, negyedévre 3 frt 50-kr. s az előfizetési összeg a legalkalmasabb módon postautalványon a kiadóhivatalba Budapest VIII. ker. Sándor n. 2. címzendő. i — Buinpesti Napló, az újságírók lapja. — Élénken emlékszik még a, magyar közönség annak a tizennyolc magyar újságírónak az esetére, akik ez idén jslius végével testületileg odahagyták a Pesti Napló szerkesztőségét és me£all, pították a maguk erejéből, minden vállalat mellőzésével, a szerkesztőség saját tulajdona gyanánt a Budapesti Naplé-t. A lelkes kis csapat most alig négy hét leforgása után a szabad elvű magyar közönségnek legkedveltebb njságszolgáltatója lett. Magával hozván a régi szerkesztőségből fé. nyes és jóhirü írói neveket, bámula tos szorgalommal és kitartással gyűjtvén mindennap össze mind azt, ami e szerkésztőség, e lap szabadelvű és független politikájának, nemzeti érzületének és magas ízlésének minden buszonnégy órában ismétlődő bizonyságát adja: — a Budapesti Napié ma már nem csak keletkezésének történetében uj és eredeti, de a közönség szimpátiáinak gyors felköltésében is eddig nem látott példát mutat. És minden szám arra vall, hogy a Budapesti Napló alapitói megérdemlik ezt a támogatást A Budapesti Napló nak friss és megbízható értesülései, komoly, tartalmas politikai cikkei, a melyek nyomatékossá teszik a keletkezésére nj, de politikai súlyra máris jelentékeny újság véleményét, tárcarovatának magas irodalmi színvonala, kitűnően szerkesztett közgazdasági rovata, gazdag Air- és művészeti rovata s egyéb . közleményeinek változatossága és folyton gyarapodó bősége: napról napri ékesszólóan tanúskodnak arról, hogy a Budapesti Napló lé-, nyesen megfelelt a legvérmesebb várakozásnak is, amely megjelenését megelőzte. A Budapesti Napló szerkesztősége smely csakis addigi munkásságára, hírlapírói sikereire hivatkozva és a közönség szimpátiájára appellálva fogott hozzá bátor vállalkozásához, nem csalódott önbizalmában és nem csalódott a közönségében, amely nagy szeretettel karolta fel ügyét az első perctől fogva. És hogy a közönség se csalódjék benne, arra vállvetve, szaka-" datlan buzgósággal és lelkesedéssel törekszik. A szerkesztőség, amelynek belső tagjai: Vészi József, főszerkesztő, Braun Sándor, felelős szerkesztő, Ábrányi Emil, Clair Vilmos, Cerri Gyula, Erős Gyula, Fái Béla, Gergely István, Holló Márton, Horváth Elemér, Janovics Pál, dr. Kovács Jenő, Lyka Károly, Márkus József, dr. Merkl Adolf, dr. Márton Miksa, Papp Dániel, Pékár Gyula, dr. Soltész Adolf, Sváb Tivadar, Thury Zoltán napról-napra egész erejét, egész lelkesedését, összes hírlapírói kvalitásait viszi a harcba. Hűséges szövet ségese ebben a külső munkatársak díszes serege, amelyből csak Ágai Adolf, Bessenyey Ferenc, Békefy Antal, Eötvös Károly, Feszi Géza, dr. Hagara Viktor, dr. Halász Ignác, Kupa Árpád, Malonyay Dezső, Munkácsy Kálmán, Szabóné-Nogáll Janka, Szana Tamás, Szántó Kálmán, Tömörkény István neveit . említjük most. Ez a rugója a Budapesti Napló eddigi példátlan nagy sikerének és biztosítékai jövendő szilárd exiszten-ciájáuak. És még egy. Annak az újságnak, amely senkié másé, csak a szerkesztőségé és a közönségé, amely semmiféle idegen tőke szolgálatában nem áll és csak a maga munkálkodó embereinek, meg a magyar közönségnek, a migyar hazának, a magyar nemzeti ügynek és a magyar szabad-elvüségnek az érdekeit szolgálja: ebben a függetlenségében semmihez sem hasonlítható hatalmas erőforrása van. Olvasóink figyelmét újból is felhívjak a Budapesti Napló ra és ismételve a legmelegebben ajánluk ez újságot. Olvasásra az újdonságok iránt érdeklődőknek és valóságos lelki épülésükre azoknak, akiknek a magyar hírlapirodalom magas színvonalában és magyar írók és njságirók hangyaszorgalmában kedvük telik. XXXV. ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1896.. OKTÓBER 3-án. Szerkeeztél üzenetek — K P. Langvis- ^jka ouu égy kiané hoaazat.bat is kepnink; W s jdvő asamhan- 1 d,6ilet 1 — H M. Vernét kóazónéttel inak, Ir-eiét pedig élvezettel olvaslak Mert még s — »onin ii jél esik, ha oh zzer.-utre méltóan lórténik Nagyon sajnáljuk bogy oly roaaznl enett az t bizonyoa özénél Se átnőni, aé jnnyr-lui r.o akartunk Mert jól tudjuk, hogy a gnny nvila a legotrgesebb, a legtarlótnbk fajdalmai okoz. Azonban a njilviaoaaag azolgilntaban allva aokazor kell lalia a azokottokl de aa illendőnél aoha. aiigonibó hngot baaznklnunk Kelejtaük. ami törtéot. As ogy ngyia elmér-eeaedett felnjitáaa caak kel lenétlenkedértél járna é« olvaaó kóaón^gOaket mégia aligha érdekelné Cdvóalet. — H H Budapest. Majd ha lóbb Jón uir aziveter. a honorunnm . Felelős sierkegítí: Dr KIsS ERSÖ Helyettes szerkesztő : Dr VILLANYI H. Kiadó : Ilj. S AJDÍTS JÓZSEF. Nyllttér.") Csak 4 frt S0 krajcárért »állítom Tiléghirfl , Bobemla\' hazóiiarmoitlkáimat, hasgin billent)ókkal és is-lótit gyöngy karikák kai Ezen harmonikáknak 11 részből il ó kettős fúvója Tan mely résre elpuaz tithat,an fémsarkokkal Tannak el látra. A hangok egyea lemezeken Tannak, melynél fogra a harmonikáknak pompás orgonaszerO hang jnk Tan. 40 hangú S reg nagyság 15t - 13 c n. 4 Irt 50 kr. 60 . 3 .(f. . 17- — 34 , 5 50 , 80 , 4 „ . ¡71, - 34\':, . 6 . 50 , önokuiási Iskola ingyen. Poatadij éa csomagolás 60 kr. Képes árjegyzék ingyen. € .4 Schusler, larioiítatéizitö 6raslitz, Csehország. Szétküldés utánvéttel. — Átcserélés megengedve. Összeköttetések isméieladókkal kerestetnek. ion fftMMrtQ&o&ra, Kölc-ön a valódi becaérlék \'/, részéig 20-50 év közti időre Híazpéziztoen. Birtokos felmondhat bármikor, pénz-íntéiet nem mondhat fel. Csekély kamatul tőke is törlesztetik, Lebonyolitáa legrövidebb idő alatt — ConverUlás bélyeg és illetékmentes. — Semmi e\' őleteH Költség Minden felvilágosítás díjtalan Beküldendő csakis: telekkönyvi kivonat és kauszteri birtokiv másolat. Ingatlan- és JeSzálog-Forgalmi-Intézet, Budapest, WI„ Váczl-körut 39. Ingatlan- és Jelzálog Forgalmi-Intézet a mo-egyedüli, mely hatóságok és a legtekintélyesebb földbirtokosoktól okmányszerüleg ajánlva van. Legnagyobb ! narchiában, Se yea dinutik 65 krtél. 14 frt 65 k.lf métereuké t riimint fekete, fehér • i.io\'i H.nneberg aely-m 35 krtól 14 > frt 65 k.ig roéi-renként «ima, csikós koexkátott, mintázott, dm»«zt itb. (mint-cgj 240 kü Boböz> mi\' 5 ég 2000 a»in éí mintázatba stb megrendelt ám postai ér él rimmenteien & házhoz izállitva mintákat po«uíordai:áral kaid : Hen»eb«rg (. cs éi kir. arfr. száll. (Mljemg7»r» Z&rlekben. Srijcsheximaett levelekre 10 kroe és UvelexöUpokr* 5 kro« bély.g ragaaatmndó. M»gjar nyelven irt megreadeléaek ponto-Mn eliméztetnek Müller- szálloűa A MÁtGYAB HRA.LYH0Z BUDAPESTEN. A Táros központján. Újonnan berendezve-Villanyot világítás. — A földalatti vaaut vég-pQD-ján Uj tnUjdono. Kitűnő azolgálat. íren mérsékelt árak Yi\'ácKáa éa kíezolgálat ucm számitta ik. •) K rerat alatt k&zlOttekért nem vállal fe- Móaaéget a Szerk ccxxMoooooooooooooooooooooooooootriooooQQon XX ; MOLL SEIDUTZ POR Caak akkor valódiak, ha mindegyik dobost Koll A. \'ódj.jgyet M aláírását tünteti fel. a Ml »-féla SsfdHtz-pnrck tartós gyógyhatiaa a legmakaeaibb gynaaer éa al-teatbSatalaaak. gro-norg^rca 1 gyomorhév, rógxött aiékrskadn. májb aatalom, vér-tnlntáa. aranyér éa a le^bd^rbftxóbb «41 hetagsáiak ellen, e jeles háziazeraek évtizedek óu mindig nagyobb ekerjedéat azérzett. — ára ««, legacaétalt artáati 4« Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy dacára a nagy csapásnak, mely engemet és gyermekeimet boldogult férjem elhalálozásával ért, ugy a Uytaimi lázár épita, mini Bníápslei a Hirdetések. „Széchenyi" Pártoljuk k kitűnő haiásn rnlélyi ¿•ványvi7eke»!_ Ai MlTrázi k\'ir^l-E^rtiIft «ráipwL LiVli forrás fiz. Hazai telter» ! 2 liter 29 kr, 1 lilar 20 kr. \'1, ,Iter 1» kr. hjiyetlen élvezeti •ita-«ii. 2 Ul. SO kr., 1 lit. 21 kr, T, üt. lí kr. Orvosi vélemények azerint a legkitűnőbb átvkByTlzek. Az .Erdélyrészi Kárpát Eüyesület* országos ásTányviz raktár Budapest. Aradi utca 58 ik izám. Telelonnil csak a azám 25 — 15 kérendő. Nagy-kanizsai főraktár: STREM és K L El N uraknál. Kapható miodeantt. — A jövedelem jótékony réira megy. tezaak I frt a. 4. Haaieitáee\'c törvényileg fenyíttetnek. ÍMOLL-FELE FRANCíA Csak akkor vaiőltl, h* «¡ndegyik aveg MOLL A. védjegyét tünteti {el éa \' »A. toll\' elirata ¿nozattal ran zárva. A Mail-fél« fran-czia borszesz ét aé nevezetesen mint fájdal««caillapU< badérzailéai axar kóazrény, csuz ér a meebüléa e^yé > következményeinél legimereteset>b népazer. — Ejy óac-zatt ereiatl ayeg ára90 krajezár. __. _ Moll Salicyl szájvize. (Fóalkatrésa« - fnaolyaaraa zziksóO A mindeuna, i azájtizztitásnil kóionóaen fontot bármely korit gyermekek, mint fel-nőttek ar.amára; mert e azájviz a fogak további épségé: biztositja a egyazeramiud óvszer logfájks ellen. — Efy A védlagyivél ellatatt iva, ára : SO kraiazár. (691) Mell Fószétküldés-. gyogyszsréiz, cs. és kir. udvari A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállít« Bécs: L, Tucblauben 9. sz. Vidéki ■egreadaieaek aapsata pat aitaavét »118(1 taljealttatask / raktárakban teuék határuzoltm UOLI. A. aláírásával által. védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár : Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adílf és Fia. továbbra is fennUrtom a magam és fiaim szakszerű vezetése alatt; fótörekvésem oda fog irányulni, hogy pontos és lelkiismeretes kiszolgálás által s nagyérdemű közönség bizalmát ezntán is kiérdemeljem. Magamat a nagyérdemű tisztelt vevő közönségnek pártfogásába fjánlom tisztelettel Szv. Fialovits Lajosné * IC X X X X X X X X X X X X X X xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx IÍIRDKTK8EK lelvétetnen e Up kiadóhivatalában. ) a feltaláló dr. Meidinger tanár ur álul kizárólag hitelesített gyártmányú L MEIDINGER KÁLYHA l HBÍM fi ^ cs\' ® D!rarí Budapest: Tbonethof. — Bécs Kohlmarkt 7. sz a. PRÁö: Hybernergaaae 7. Minden állam által szabadalmazva. Az első éremmel mind-in kiáili- tá>on kiiüntetve. Legkiiünóbb kormányzó, töltő és szellőztethető kályhák lakások, iskolák éa irodák számira, a legegyszerűbb és legelegánsabb kiállításban, tetszésszeri »ti égési időtartam szén-pírral való fűtésnél és 24 óráig terjedő égéa kőszénneli tüzelésnél. 55,000 kályha forgalomba hozva« Egy kályha által több szoba fatfa \'tő. „MElDlt\\GFiK"-káI}liák, Óva intünk az ntánza- f - tok ól, uUlva a kályha* ME/01NGER-QFEN ajtókra öntött követ- l/í»<ff\' j A Nagy-Kanizsai takarékpénztarnak a takarékpénztár utca és Deák Fe-renc-tér sarkán levő házában az ez idő szerint Ifj. Rosenberger Miksa által bérben birt.bolthelyiség 1896. byI wfiiiier Ii 1-től bérbe vehelő. Bővebb felvilágosítás a Nagy-Kanizsai takarékpénztárnál nyerhető HIRDETMÉNY. Van szerencséak ezennel a n. é. közönség szíves tudomására hozni, hogy a városház utcában levő irodánkban mindennemű villamos világítási és erő átviteli munkálatok elfogadtatnak Ugyanitt az ezekhez szükséges mindennemű felszerelési és berendezési tárgyak, lámpák, vjjágjjó testek stb. a legolcsóbb árban kaphatók, Nagy Kanizsa. 1896 okt. hó. Tisztelettel Praaz. Lajos és Fiai» X Gyümölcs és szóllő bor készitési gépek. és szollo sajtóké kérő védjegyre: H E I M^ „UES\'l\'I A -kályhák. Zajaélkftli fdlés. Pornélküü eltávolitkatása a hamu és salaknak. Az ellenzék tiaztitáa czéljából a por cló! a nélko eltávolíthatók, hogy a kályhát azétszedni kel\'^ne. FÜSTEMÉSZTENDŐ KANDALLÓK. A kürtök lerakodás nélkül tiaztik maradnak. Határtalan égési idűtartam. Hinden égő anyaghoz alkalmsa. FÜSTEMÉSZTŐ CALOKIFÉREK. Központi fűtés minden rendszer szerint. Száraz alkalmazása ipari és gazdaság czélokra. Frosjiertuto* h drjcffyzékt/c ingyen is bérmentve ^ folytonosan ható kettős emeltyű szerkezettel, és nvomeró szabályzóval. A munka képeeeéj 20\'/. nagyabb, »int bármely más »ajteoal. Ssollo és gyümelos zuzók és bogyó morzsolok. Teljesen felszerelt szüretelő készülékek. Szöllö és gy&mölcs őrlők. Aszaló készülékek gyümölcs és főzelék aszalásra, gyd-mölcs-vágó és hámozó gépek legujriíb szerkezetűszab. önmöiödó .Syphonia" gyümölcs és sőllővessző permetezők, gyártatnak és azállitutnak jótállás mellett a legjobb kmtelben , Eayfartfe Pti. és Társa C8Í8Z. kir. kizárólag szabadalmazott pazdasági gépgyárak, vasöntöde ós gözháraor. BÉCS li. Taborstrasse 76. __ s^tantetve 390 arany, ezüit és bronz éremmel. —— Árjegyzékek ingyen ée bérmentve. K 6 pilulik ésviszontkrnsltók feiTitetnek. XXXV ÉVFOLYAM. BUDAPESTI M&PS.0 X Festi K&pí6 Ms® doígöx^Ursai: Ábrányi Emil Clalr Viliuos Cerri Gyulit Erőit Gjula Fái Béla Gergely István Holló Márton Horváth Elemér Jnnovicf* Pál i)r. Kovács Jenő L)ka Hitről} Márkus Jo/sef tterki Adolf Dr. Marion Miksa Papp -Dániel Pékár Cijula Dr Nollész Adolf Svnl» Tivadar Tliurj Zoltán A magyar sajtóban páratlan az a siker, melyet a Budapesti Napló mindjárt első megjelenésekor aratott és az egész világi sajtóban példa nélkül való, hogy egy szerkesztőség maga adott t volna és adna ki politikai napilapot. j A BUDAPESTI HAPLÓ \| a szerkesztőség tulajdona, nem adta magát semmiféle vállalkozás rendelkező, hatalma alá. Független tehát felfele is lefelé is minden irányban. , , A BUDAPESTI NAPLÓ a magyar intelligencia lapja Politikája a legtisztább Szabadelvüségnek és a magyar nemzet igazainak utján halap. A BUDAPESTI NAPLÓ amelyet a Pesti Napló julius 30-án testületileg kilépett szerkesztősége alapított, hasábjain egyesíti a magyar politikai, irodalmi és zsurnalisz^kai élet legelőkelőbb neveit. A Budapesti Napló főszerkesztője: VfcSZI JÓZSEF. A Budapesti Napló felelős szerkesztője: BRAUN SÁNDOR. A szerkesztőséghez csatlakozik a külső munkatársak, cikkirók és tárcaírók díszes sora: Ágai Adolf Béssenyey Ferenc, Békefy Antal, EötvSs Károly, dr. Hagara Viktor, Feszi Géza, dr. Halász Ignác. Kupa Árpád ■alonyai Dezső, Munkácsy Kálmán. Szabóné-Nogáll Janka, Szana Tamás, Szántó Kálmán, Tömörkényi István. A BUDAPESTI NAPLÓ rovatai gazdagok, értesülései kitűnőek. Az egész újság friss, eleven, temperamentumos és minden rovatában az izlést, az előkelőséget és ¿^megbízhatóságot ismeri legfőbb törvényének. A BUDAPESTI NAPLÓ egyedül jogosított magyar kiadásbán közli GEORGES OHNET világhírű írónak „Hiábavaló gazdagság" cimü remek regényét, amelynek összes <ddigi folytatásait megküldjük újonnan belépő előfizetőinknek. Előfizetés s egész évre 14, félévre 7, negyedévre 3 Irt 50, I lióra I írt 20. Mutatványszámokat sj®k sápig lagyta Mid a U&dihiT&taL Szerkesztőség: Ferenc-körut 28, SZ. — Kiadóhivatals Toróz-kőrut 41. SZ. Olvassa mindenki a újságírók lapját: A II 8elyempaplr, Crépepapir, ralim int a?. tozet virágrészeket híiüu- nak a fivígrtn \'és papirrirággyárosok J. Tkebecs Nachf. («. Eri«-) Bécs, XIII\|5. ?« Schlichtern, Bezirk Canel. Lgolcsoöb jrak en-gros és detaü eladásban. Legjobb megrendelési forrás isméttladókoak és tanítónőknek. Készre felszerelt tárgyak és minták nagy rálasttékban. Képes árjegyzékek ingyen és bérm Engros és detail eladás. &r<mfeld ¡f§?ére& ^ Hceptember 1 -én folytatják a tanítást a magyar, német, francia és angol nyelvben. Lakás Kaziney u 691 j FtltliiJt tertfi! Kootirreacia léiklli ■ár nincs szűkség párizsi Summira »igy másféle UldnlegeMÍgre I Minden kolturáliamban törvényileg v f \'védve, s orvosilag ajánlva. Csak egyszeri beszerzés! URSPRUXG «a TAR8A fóügjnökKége B«m, IX. MBIl»trf»í»t ». ¡1 • • mnm, Kiíii^ft -- " \'S • i"» © ama " Bä it = . — zz O c B ■>»■ Isi SI _ »■= s = i ~ \'5 l \\ é § 2 L §? S? s \|5Í g S \|l B8Í? n-m Sí 5 = =3 í í s - t-i z S "--»•»■¡•a £ 3 í.1 SS Ss - = S !•=."=> S « « b „ ifílWTii . JlíJ:\| t{=<;\'SjS =! s-í í ¡1 ¡j E-5 Jl . C V * — £ * Nyomatúit Itj. W.jdits József könyvnyomdájában N«gy-Kinizsán. NAGY-KANIZSA. 1896. október fO-én. 41-1J£ szám. EltflMitíI Irt MIT . . 5 ftt — kr Fél evre . . . . J frt 50 kr. Segredévre . . . 1 Irt Si kr Kgje» szám 10 kr. hirdetésbe 5 kaaábos petitaorbaa 7, aiaodasor 6, ■ «redro.toribüi .őrért » kr. SriLTTÉKBEK petit soronként 10 krért -!rta<\'k fel. kincstári il.eték taioden ttT« birdetnsert 30 kr. iaetcndó ZALA XXXV.évfoiyam. Altp «zellemi résrét illeti n_ den közlemény a felelő« szerkesztő nerére, »* anyagi részt illető ko»-leménrek pedig a kiadó Derére címzetten Nagy-Kanizsára bérmencre intézendok Bérmentetlen levelek nem fogad-tatnak el. Kéziratok rlsszanem klidetnek A nagykanizsai „Ipar-Tectfikt", , a nagy-kanizsai Takarékpénztár részrény-társaságV a .Kotori takarépénztir \'ész vény-tirsaság, a , nagy-kanizsai- és galambokiönkéntes tűzoltó-egylet, a . nagy-kanizsai - kisdedoereló egyesület\' a , nagy-kanizsai tanitói járáskör«, a .nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet\', „n kanizsai izr. jótékony nőegylet, .szegények tápintézetea .katonai hadastyán egylet\' a .soproni kereskedelmi iparkamara« nagykanizsai kttl választmányának hiratalos lapja HETENK1NT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGY ES TARTALMÚ HETILAP. ki élet Becse- . Kagy-ltanizaa, 1»«. okt. » A modern korban, a civilizáció terjedésével, az élet elveit finomító s azokat mentái nagyobb mértékben nyújtó baladással szemben —sajátságosan ellentétes jelenséget képez az emberek között az élet becsét illető felfogás. A tudományok napról napra nagyobb területet foglalnak el ; kifáradhatatlan az elme a természet titkainak kifürkészésében s elóbb nem ismert világrészek földjére lép az ember a felvilágosodás fáklyájával, óriási, még nem müveit területet foglalva el az emberiség részére. — A műveltség nem egyesek kiváltsága már, részesülbet benne a nép legegyszerűbb fia, s az ismeretek csarnokából a szegény zsellér alacsony kunyhójába is áradhat a világosság. Az emberi tevékenység gyor sitásához, tökéletesítéséhez szükiéges eszközök folyton nagyobb számban állnak rendelkezésére, a a mihez elóbb csak bizonyos kiváltságos osztályok juthattak, most mindenki magáévá teheii, könnyen megszerezheti. Felfedezések, találmányok gyarapítják a haladás, a MjIowm fejlődés téeye-zóit; a vasút a legtávolabb vidékeket hozza közel egymáshoz, s az egyéb közlekedési eszközök egészen viszonylagossá tették a távolság fogalmit. Mindezeket becsüli, értékesiti a jelenkor embere, hiszen használhatja, kellemessé teheti velők az életet, ámde az élet becsét illetőleg mégis htmis felfogás araija a kort, oly liamis, hogy lehet mondani, miszerint a világtörténeti folyamat egyes idő szakait, vagy egyes, az enrópai gondolkodástól teljesen elütő szellemi sajátságu népet kivéve, at életnek ritkán volt oly kevés becse —r álta- lánosságban szólva — mint a jelenkorban. A aok öngyilkosság és párbaj csak egyes bizonyító tünetei a való ténynek; az egész embert élet ugy, a mint van és foly, bizonyságai szolgálhatnak arra, hogy az emberek a pesszimisztikus világnézet rabjai, ezt a világnézetet a maga veszedelmes oldaláról tekintve. Mert lehet valaki pesszimista, — anélkül, hogy életét könnyen odadobja, vagy annyira megunni, hegy mentül elóbb és minden áron szabadulni akarjon tőle. — A pesszimizmus épugy bölcsészeti elv, mint az optimizmus, anélkül, hogy az utóbbi az élet szeretetét a túlzásig vinné, az előbbi pedig az élet megvetését vinné annyira. Nézetem szerint a sok öngyilkosságnak nem annyira a pesszimisztikus világnézet az oka, mint egészen más körülmény. Ez az élni nem tudás, az élhetetlenség. Többnyire oly vágyakkal van az életunott leik« szaturálva, melyeket kielégíteni nem bir, s mivel élni nem tud, t. i. az élet bez, a mi nem más, mint küzdés, képességgel nem bir, eldobja magától önmagával és a világgal meg-baaonolva, a világot okozva szerencsét-tanségeért. Pedig e szerencsétlenek nagyobb része maga az oka tragikus végének. Minden igény, a mely kielégitésre vár, az ember részéről bizonyos erőt tételez fel, a mit okvetlenül fel kell használnia, hogy igényét elérhesse. Az újkor rendkívüli haladása az élet igényeit is jelentékeny módon fokozta. Nagyobbak lévén a: igények, az elérhetésüket feltételező erőnek is fokozódnia kell, ■ kétségtelen dolog, hogy az élet még csak ötven esztendővel is könnyebb volt, mint ma, mert az életet biztosító küzdelem nem volt akkor még oly nagy, mint most Mert a ki mai napság a küzdelmet ugyanazon -erővel éa ugyanazon eszközökkel akarná végig harcolni, mint azelőtt, bizonyára a rövidebbet hozná. Az elübbeni eszközök a lét mostani küzdelmébe* mm elégségesek már. Ez a körülmény nemcsak a szellemi és anyagi haladás való tényében leli magyarázatát, hanem ama lényeges változásokban is, melyeken egy félszázad óta az állam és társadalom a különböző viszonyok tekintetében kérésziül ment. Az egész európai lársadalom átalakult azóta. Az állami kormányzat más alapokon nyugszik; a társadalmi osztályok, habár most is még a nagy átalakulás processzusát élik, teljesen megváltoztak. A közművelődési, közgazdasági, kereskedelmi viszonyok, kiválóan >a közlekedési eszközök óriási fejlődésé következtében vagy gyökeres átalakuláson mentek át, vagy pedig átaknlási folyamatban vannak. Nem csoda tebát, ha az előbbi fél század embere sokkal csendesebben, nyugodtabban ülhetett gyümölcsfájának árnyéka alatt, mint a mai. A verseny az, mely megköveteli az újkor emberétől a nagyobb erő kifejtést, az eszközöknek szakadatlanul ügyes felhasználását. És ehhez erő kell. Nem a közönséges értelemben vett fizikai erő, habár az élet küzdelemben ez sem megvetendő tényező, hanem lelki erő — jellem és erély, ész és sziv. Ha helyesen akarjuk megítélni az egyén küzdelmét a társadalom összeségetnek keretében, akkor azt a hatást kell vizsgálnunk, melyet a nevelés az életben létrehoz. Ez a vizsgálat kedvezőtlen eredményre vezet az iskolát illetőleg. A társadalom képe különböző hatások és kölcsönhatások eredménye, s nagyon messze áll attól az eszménytől, a melyet magunknak róla alkotunk; mert sokféle befolyás alkotja azt meg, ugy, hogy\'- a nevelés eredménye a maga egészében esak külső s nem mélyreható az egyéniségben. Más befolyások azok, melyek az egyéni természetet a társadalomban kialakítják, jellemét irányítják, eszét befolyásolják, erélyét idomítják, ugy, hogy áthidalhatatlan ürt látunk az iskola és élet között, mely ürt a nevelési tényezők legszebb reményei, legjobb szándékai töltik be. Éppen korunkban tagadható legkevésbbé annak az elvnek jogosultsága, hogy : az (leinek taníts. Éppen nem szükséges, hogy ez az elv az utilitárizmus szolgálatában álljon, melynek minden müveit pedagógus ellene szól. Ámde az iskolai nevelésben sem szabad elfeledni, bogy a haladó polgárosodás sok oly intézményt tett szükségessé, a melyről egyszerűbb élet viszonyok között mozgó apáink nem tudtak semmit; a természet erőinek az emberi tevékenység szolgálatában való felhasználása nemhogy feleslegessé tette volna az emberi erőt, hanem inkább kihívta versenyre. A családi élet sokat vesztett bensőségéból, mióta a megélhetés számos nehézségei keserű küzdelemre szólították ki az embert, a a családi élet benséségének megfogyatkozása következtében az egyszerű házi erények egyszerű ugyan, de kedves oltárait hálójával benőtte a pók. 8 ha már az iskola sem ment a tévedéstől, habár tiszta a szándéka, nemesek a céljai, a társadalom még kevésbbé menthető, mert törekvései és céljai merőben elütök egymástól s az utóbbiak óriási hazugságként tűnnek fel az előbbiek tükrében, s ennek köszönhető a sok elveszett élet, elbukott exisztencia s az élet ama megvetése, melyet sokaknál tapasztalunk. Az iskolának, különösen az erkölcsi érzület kialakulását illetőleg, sokkal kevesebb befolyása van egyénre, társadalomra egyaránt, mint sokan hinnék, mert a társadalom minden korban más-más irány uralma alatt áll. Kitűnik ez abból is, hogy az emberi akarat ereje jó részben az ennek megfelelő érzelem elevenségétől, erejétől és mélységétől függ. Innen van az, hogy mikor az embert erkölcsi értékére nézve megítéljük, Ítéletünk alapjául sohasem szellemi tartalmát vesszük, hanem lelkének alapvonását; mert különben mentül nagyobb szellemi műveltsége van az embernek, annál erkölcsösebbnek kellene lennie ; a minek a mindennapi élet gyakran ellent mond. Az emberi cselekvés forrása a szí\', a lélek, a nevelésben tehát a szívnek, a léleknek képzését kellene a legnagyobb figyelemben részesíteni És éppen a szivképzés hiánya tűnik fel a társadalom kórtüneteit vizsgáló elmének, !jt mi leginkább mutatkozik az igazság és őszinteség hiányában. A nagy haladás és fejlődés miveltebbekké tett bennünket, de igazságosokká nem. Az előbbi századok társadalma sem volt talán igazságosabb, de oly művelt sem volt; de éppen az volna a szellemi haladás legbecsesebb vívmánya, ha általa az emberek jobbakká is lennének, igazságosabbakká is. Mig egyrészről a tudomány vívmányaival dicsekedik, a másik oldalon a gyakorlati élet szomorú módon rombolja le az elméletet s oly harcnak vagyunk tanúi, mely az emberi nemesebb érzésre nem igen hízelgő. Nincsen igazságosság az emberben. Elfogniuk, s az őszinteség helyett inkább durvaságot, sót kegyetlenséget látunk. Az igazságosság hiánya okozza, hogy az érdem ritkán találja meg kellő méltánylását, TÁRSA. Őszszel. Igy hit ha őszi szél sCrölt a tájon 8 letépi bár a fáknak ágait, NekQnk az élet azért még ae fájjon, Öntözzük csak szírQnk virágait. HALÁSZ MARGIT. Hull a sárga levél a uáru ágról, Kertemben bimbó, virág sem fakad, Xíiotha bocsát kéne venni a tájtól: Oly szomorú t minden olyan kihalt. Köd borongás al\' már a láthatárra, Hotét felbök mögé bnjt a nap it, üosolya bágyadt, haldoklásra rálra, k.\'áradott s pihenni Jár az is. Ü adea táradr, csak én nem fáradhatok, az őtz elvett njra fellelem, Sínemben ég, m: nem hamvadhat ott, Tu énéi mindig melegedhetem Ók & tavaszban, nyárban megtalaltam, A mért a lélek vágyva szomjazott Orom«, napfényt ■ a madár dalában Erdöe, mezőn, óh megtaláltam ott. S i--f.. szeretlek M ÓM, hittatoddá!, H.u ngy tágyom aa ellentét »«14, Mo. ilyogj reám bágyadt sugaraddal, Lelkem nálad békéjM megleli. Hulláid csak szép öu karradt lombjaidat, S«l>».iia, zokogj múlásod napjain, > "Uátér hoaxád dal. verőfény, íltal s madár dalol a liknak igáin. mert kiazen a dercaipu leréllel «mrarkedbeoz egy sxíp tartsa atin, "« orn»ly ember fásult kedélyéről A »r télé rigyódhatik csopin ¿r az élet, ka talnllt virifi ? •Wjki a szírből aj dal ms fakad, «idei: már nincsen semmire K vágya órain: nem tad, de — uiegsem basád. A régi jé idekbíl. — Egy kis politika, egy kis színészet — Irta: KÖRMENDI" PÁL. — 1 .Zalai Közlöny eredeti tárcája. — Aki a hetvenes évek vége felé Sopront ismerte, az előtt nem lesz csodálatos, ha elmondom, hogy a magyar színészet akkoriban ott nem a legjobb lábon állt. Németh; György, Vezéri Ödön, Geröfi Andor Bogyó Alajos és Beödy Gábor színigazgatók küzdöttek a magyarosa dásért és a kenyérért. Mindenkor nyárra kerültek oda,\'«— 60 előadásra. Sopronban a téil időt valamelyik német társulat húzta ki, de ez sem aratott valami dúsan, Magyar akart lenni és magyarrá is válik Danámul egyik gyöngye: Sopron. Irha-nadrágos, zsinóros kabátu polgárainál koracabb nép alig van Magyarországon. Német az anyanyelvük, de magyar a szivük minden dobbanása. Mikor boldogult Trelort kultuszminiszter ellenében a függetlenségi Helfj Ignácot léptették lel, érdekes volt nézni és hallani őket. A tornacsarnok téres kertjében jelen volt Eszterházy Pál herceg. akkori főis.-án is; látva a leszavaz ! tt>tás rosaz hírs által falingerelt sopreai .boneazich tereket",) odaszólt Kühn Vince volt bencés-tanáromnak : — Menjünk uram, itt baj leaz ; ez a nép a fanatizmusig ragaszkodik a függetlenségi elvekhez. Ki is tartott ez a nép a legnto\'.sé pillanatig. Berekedésig kiabálta: .Élender Hülfl — .Éllen a HBIf!" — ahogy jelöltjüket, Helíy Ignácot megtisztelték. S midőn minden összetartás mellett mégis megbuktak: egy hófehér hajú aggastyán a kormánypárt elsó hintójánalc lovalt ragadta meg elkeseredésében, bogy a szokásos diszfelvonulást megakadályozza a ,Várkerület-utcán áL Majdnem agyongázolták. Ily érzelmi németség közt, az intelligens elemek éa a tanuló-ifjuság támogatása mellett azt tán évről évre javult a magyar színészet sorsa Sopronban. Beödy Gábor, a győri szinpártoló egyesület egykori igazgatója pedig már fényeaebb eredményoyel működött, miat a német. Igaz, a társulata legjobb volt a vidéki társulatok között. Beódyné, Beödy, Kissné Árpássy Katica, Kiss Ferkó, a szegedi OgyvW»\' lett, kittlní hangú népszinmü-énekee; a testileg éa lelkileg ideális fétfiu: Somló Sándor, hősszerelmes, Érc?, tenorista, Berki, Follinuszné éa Follinasz Aurél, a kiváló azalonkomikua, boldogult Mikey Lajos, a feledhetlen burleszk komikai, Dezséri Gyala, ki jeles volt mindenfajta azerep-kórten. — meg is érdemelték a közön- •) Igy noroztk a soproni polgárokat, kik gaz-dalkodáaaal toflalkoisak.. ség szeretetét Könnyezve bucsuztunk el tőlük. Kiss Ferkó és neje Árpási Katica magyar nótáit megszerették a soproni németek. Az .Inaelgarten, .Freischütz", .Schőnherr-Mühl" mulatókertek a tanúi, hogy nem .Jódlerozotf a .boncichter", hanem a .Falu rowza", .Piroí bugyel-láris" s más magyar népszínmű eredeti dallamait dúdolta német szövegre bár, de teljes lelkesedéssel, ha a sör, vagy az a jó soproni báoaiöbl&getó bor felhangolta jókedvét Ho¿y már kezdetben is mennyire szerették a magyar szinészeköt a soproni németek éa mily figyelemmel voltak egy-egy tag iránt ia, bizonyítja az a kis tör ténetecske, amit elmondok. Sopron polgársága akkori időben maga mérhette ki aaját termésű borát. Kiszegezett egy gyalogfenyö-bokrot, jeléül, hogy bormérést nyitott Már ismerte mindenki azt a házat, bol jó bort ütöttek csapra. Ilyen háznál azu\'án a város, vármegye, törvényszék, telekhivatal, financia tisztviselői találkoztak. Már nem ,emlék«zem, melyik színtársulat komikusa volt, aki a .Tündérlak Magyarhonban" cimü asinműben a kisbíró szerepét adta. Az egyik hentes-tisztelője igazi sült. .disznóságot* küldött fel a színpadra; Birnbaum-fetter meg igazi vóröa bort, mivel a azinésznek ennie és innia kellett; —^ igy parancsolta a szerepkönyv. Jól is lakott a komikus, ivott ia jó-izűeket; ugy, hogy játék után a Bim banm-íetter korcsmájában már enni éppen nem. inni meg csak keveset tadott. — No, duzzog az öreg, ist mein Wein schlecht ? — Dehogy rossz, bácsikám; jó ez 1 Csakhogy most nem igen ízlik; jól laktam a színpadon. — No, wenn der Herr Szentitpéteri sem nem iszom, aem nem eszem, akkor a másik vendégeitek is menjenek haza. A jókedvű, borozó kompánia kérő szemekkel nézett a komikasra. — Csak még egy kicsit bácsikám I Ha közénk fll, ide meliém, akkor isznak. Ugy történt azután, hogy bizony reggelig elduzzogtak a tele kancsók mellett. Az lett a vége. bogy másnap a komikua botig»« jelentett; Birnbaum-fettert sem látta másnap senki a vendégek között. Ilyen viszonyok voltak Sopronban akkor. Isten áldja meg ennek a városnak még az emlékét ia 11.., A barátság vezérel. — Emlékezés. -Még csak azt sem mondhatnám, hogy .megláttalak, azerettelek", — hanem inkább idézhetném édes jó apám szokás mondását, hogy .nem is láttalak, nem is ismertelek, mégis szerettelek.\' — Végtelenül kedveltem mindig a költeményeket, különösen a azivhez szólókat, agy át tadtam azokat érezai, nem egyszer megragadott egy-egy versecake vagy ao-rocaka, mely lelkületemnek,érzelmeimaek megfelelt, jól esett, hogy azokra talált más valaki azavakat. Többször Utálkoztam XXXV. ÉVFOLYAM. ZALA közlöny 1896- OKTÓBER 10-én ez pedig az élet küzdő terén működő emberre demoralizáló hatással ?an. Ha az éa: és a jellem háttérbe szorulnak, akkor hamar megtéred az, aki ezeket látja, s fájdalmasan kénytelen tapasztalni, hogy az élet küzdelmében a nyílt szít, az egyenes lélek az őszinte becsületes törekvés igen-igen sokszor nem érnék semmit, hogy ábrándos lelkű emberek ily eszményi dolgokat megmosolyognak ugyan, de a praktikus életben igen kevés hasznukat lehet venni. Hogy ezután a sors kegyeltjei, kik az ilyen eszményi tulajdonságok nélkül állnak künn a-küzdő téren s legtöbbször az öntudatlanul járt egyenes utón megbotlanak, az a dolog természetében fekszik; csakhogy a társadalom és annak intézői az ilyen példákon nem igen okulnak. De a társadalom igazságtalansága azért az egyenes jellemű, jó erkölcsű embert ritkán fogja any-nyira megtéveszteni, hogy önmaga emeljen maga ellen kezet, habár erre nézve is van példa. A legnagyobb része azonban gyengébb jellemű és kitar-tásu, mintsem hogy a körcímet végig tndná küzdeni. S jelentós tünemény, hogy ezeknek most már nem csekély százalékát a nők teszik, kik most már jobban, mint Tatamikor reá Tannak utalra arra, hogy az élet küzdelmében, künn az élet fórumán, maguk is részt vegyenek. Ez a fejezet a jelenkori társadadalom egész nagy nyomorának leleplezését kívánná. Mesteri kéz kell annak rajzolásira, hogy a társadalom széles mederben folyó árja hány reményteli életnek roncsolt törédékeit veti partjára. HOFFMAN\'N MÓR. A várnagyé dolgai. — Az őszi közgyűlés október 1. és 2-án. — Vármegyénk Lörvéoyhaló.-ági bízottá sága nagy érdeklődés mellett tartotta meg őszi közgyűlését, melyen sok fontos ügy elintézése mellett nem Irányzott a pikantéria sem. Ziegier Kálmán, törvényhatósági bizottsági tag, adta meg ezt az izt a gyűlésnek, mely meglehelós szomorú akkorddal kezdődött, Svastits Imre halála hírével. Ziegier egy paakil-insból indult ki, melyet egy kibuktatott tisztviselő követett el és ,Z a I a v á r-megye a lejtőn\' címmel áruitatott 80 krért Maga a mű szúk körien terjedt el és nagyobb hatást éppen nem keltett. Legfölebb néhány érdekeltet bosszantott egy kevéssé. Ez ellen szállt sikra Ztegler Kálmán s pikáns izt csak az ad sikra szállásáaak, hogy jobban fegyverkezve jelent meg a porondon, mint a .Zalavármegye a lejlón" megérdemelte volna. A gyülfa tárgyai kőiül a választás volt természetesen a legérdekesebb az árvaszéki elnöki állásra. A Trsztyánszky- és Taasy párt állott egymással szemben és bár a Bogjai Máté, Koller István, Eperjessy Sándor, dr. Gyömörey Vince, Skublics Gyula és Barca László tagokból álló kijelö\'ő választmány Traztyánszkyt jelölte első egy névvel, kinek fájó költeményei mindannyiszor megindítottak, ntóbb annyira ismeretes lett a bang, nem is Déxtem kitől jön. de éreztem, mert ugyanazon húron rezdült meg felismertem, — a nevet befogtam, s mégis kitalá\'tam, H. M... mondjad, mondjad csak kedves lányka, magasztos érzelmeidet öntőd sorokba, jól eaik azt olvasni azoknak, ktk nem éreznek szavakkal mondhatót. . Csak tudnám ki 6? hol — merre található, ez foglalkoztatott, fel kell keresnem. mert rokonlélek, s az mindig talál ürügyőt, — njdig knta\'tam — irtam neki levelet, — mert .akartam" tőle sorokat, mint az elkényeztetett gyermek, hogy erős akarat .mindent kive bet" vagy legalább is .sokat." Mikor aztán először találkoztuok, mint régi isnerősök üdvözöltök egymást, hisz ez olyan természete! volt. — Elégedett Toltam, amit kívántam, teljesült, de nem vo>; sz elég az üdvősségre, a .Redves barátságnak megvannak a maga követelményei, — a rácskapa számunkra is kitárult, a midőn mellette elhaladtunk, megértettem a hivogatást, — ds e buzgó menés tovább ragadott, megmondtam, hogy ott kell betérni forduljunk vissza... Bármerre utazzék az ember, minden falunál Tsgy gnnyhónál megteszi a megjegyzést, hogy .de regényes" vagy ba- rátságos, de zord unalmas - - sőt, hogy a világért itt meg nem laknék stb... . hasonló kijelentéseket, ügy találtuk, bogy .Galambok igen barátságos kis helyecske, a két kimagasló templom oly jó benyo mást tesz, hisz ahol a templom, ott az Istea, s ahol az imádság, ott a megnyugvás, a béke, galambmódra él is o\'.t mindenki, szeretkezve, boldogan. Tehát eljöttem, elhoztam régi hú szerelmemet, minden oiy jól hatott rám az udvar tengernyi mosolygó almájaiai bólintgatott, mintegy .Isten hozotr-ként tűnt fel az nekem, a barátságos paplak minden zuga békéről, szeretetről tanúskodik, de a jó kedvrek sincs hiányában, mert Margitka ha rázendít. .Fáj a szivem, fáj a megrepedésig" — s azt hogy: .Szivem ha fáj, ne tudja meg, ne is tudja senki sem" — akkor érzi igazán az ember, hogy hiába csak igaz marad az hogy sírva vigad a magyar. Az óriási gesztenyefák árnyában kedves pihenő helyecske szép kilátással, a Virágos kis kert a ház előtt, a aaép ; .Harachal Nil." kínálgatja szirmait mit e ég kegyetlenül ki is tüztflnk. Az ablakról kinézegetve, a Iá határ elég messze terjed, a midőn a háznak még több barátja is sorakozik jöva az állomásról eső és viharban, mire önkén- helyre, a Thassy-párt győzött, de csak 26 szóval. Szavazás még csak Uerkly Antal megválasztásánál vott, ki Mayer Istvánnal és Székely Emillel küzdött meg a letenyei föbiróságért A közgyűlés határozatai közül különben közöljük ezeket: Elnöklő főispán őméltósága üdvözölvén a nagyszámmal megjelent bizottsági tagokat! jelenté, hogy az augusztus hó 24-én tartott rendkivúli közgyűlés határozatához képest a megválasztott küldöttség az ő vezetése alatt 0 Felségét Csáktornyára való érkeztekor fogadta s a fogadási ünnepség rendben folyt le; ugyanazon rendkívüli közgyűlésen megválasztott küldöttsége Keszthelyen a hercegprímásnál vezetése slatt a vármegye nevében tisztelgett. Főispéu őmél-tóságáusk e jelentését a közgyűlés ürömmel vette tudomásul. Folytatólag megemlékezett elnöklő főispán őméltósága ama sniyos veszteségről, mely a vármegye nyugalmazott főispánját, Svastits Benő óméltóságát érte Imre bonvédhuuár főhadnagy fiinak gyászos elhunytával. A közgyűlés indítványára jegyzőkönyvileg fejezte ki rés« vétét. Előterjesztetett a belügyminiszternek körrendelete az 1897. évi megyei költségvetés elkészítése és falterjesztése tárgyában, valamint ezzel kapcsolatban a vármegye 1897. évi költségvetési terve zete. A közgyűlés a beterjesztett terve zetet elfogadta, egyúttal az állandó választmány javaslatához képest a köz pontban egy ötödik aljegyzői állásnak, továbbá a járásokban két állatorvosi állásnak, valamint a novai és szentgróthi járásban egy-egy szolgabírói állásnak rzervezéaét. végül 9 járárban, hol nem megyei épületben van a szolgabírót hivatal, a hivatalos helyiség bérlésére eddig a költségvetésbe felvett 150 frt helyett 250 frt előirányzását hozta javaslatba a belügyminiszternél. A vármegye alispánja által az 1897/8. évekre szerkesztett utfentartási költségelőirányzatot a közgyűlés jóváhagyta s az útadót 10/«-ban, az igás minimumot 3 frtban, a kézi napszám minimumot 1 forint 50 krban állapította meg. Az 1897. évre a betegápolási költségek fedezésére szükséges pótadó 2/,,\|, ban, a katona beszállásolási pótadó a házbér és házosztály adó utáo S\'A.V.-ban, a többi adónemre pedig S\'/ie\'/e ban á lapított meg. Ezzel kapcsolatban a közgyűlés a csáktornyai hadgyakorlatok alkalmával a vármegye területén elhelyezve volt katonaság után a naponkénti kártalanítást katona után 5 krban, ló után 3 krban állapította meg, s feliratilag megkere.-i a honvédelmi minisztert, hogy ezen kár talanitáei összeg a hadgyakorlatokra elő irány/ot: költségből ledeztes-.ék. Olvastatott a küldöttség! jelentés egy őnnálló vármegyei mérnöki hivatal fdl-állitása tárgyában. A\'kellő Indokolással tett küldöttségi jelentés egy főmérnöki állás szervezését 1600 frt fizetéssel és 300 frt lakbérrel, két mérnöki állás szervezését 1200 frt fizetéssel és 250 frt lakbérre! egy Írnoki állás szervezését 500 frt fizetéssel és 150 frt lakbérrel s egy szolgai állásnak 2-10 frt fizetéssel. 40 frt lakbérrel s ruházatul szervezését hozza javaslatba. Ezzel szemben Lányi Kálmán főmérnök 3 mérnöki állás szervezését javasolja. A közgyűlés a kiküldött bízottá? javaslatát fogadta el. Nay-Kanizsa r. t. város képviselőtestületének a Kazincy-utca iskolaház felépítése Urgyában, Zala-Egerszeg r. t. város képviselőtestületének a zalaegerszegi elemi iskolák államosítása tárgyában. Zala-Egerszeg r. t. város képviselőtestületének a Táros némely utcái gyalog járdáinak aszfalt barkolatul loencő ellátása tárgyában hozott határozauit a közgyűlés jóváhagyta. Keszthelyen második gyógyszertár felállítása tárgyiban beadott kérvényt a közgvülés nem pártolja. A fogadók, vendéglő, kávéház éa kávémérés iparokról, valamint » regalejog alapján gyakorolt iulmérési üzletekről szóló szabályrendeleteket a közgyűlés módosította. A vármegyei szolgák ama kérelmének, hogy az 1896. éTi míllennáris év a nyugdíjazásnál nekik is S évnek számi ttaasék be, a közgyűlés helyt adott. A magyar nyelvben jeleskedő muraközi és vendvidéki tanítók és Unulók jutalmazására megszavazott 300 frt az alispán javaslaUhoz képest a jövő évben a közművelődési alapból utalutlk ki. A vármegyei mezógazdssigi bizottság megalakulásáról felvett jegyzőkönyv, mely szerint a bizottság einökéTé Szily Dezső, alelnökéTé Hertelendy Feaenc választatott meg, tudomásul vétetett. A közgyűlés végén a bizottsági tagok lelkes éljenzéssel búcsúztak el a gyűlést nagy tapintattal vezető főispán ur őmél-tó-ágitól. Október hatedika. Az alászálló nehéz ködfátyolon csak küzdve tör át az őszi napsugár. Mintha a magyar szív szent fájdalmát maga a természet is érezné, minden oly bús, oly hallgatag. Zugnak a harangok és méla," tompa kongásukba belevegyül a gyilkos fegyverek éles ropogáta Az aradi kazamaták, rideg, komor sáncai körül száll a képzelet, hol arcra borulva hever négy hós és kibugyant vérők pirosra festi a néma földet A háttérben kilenc bitófán csüngnek a történelem többi halhatatlanjai, a magyar szabadság mar-tirjai, kiket a vad zsarnokság erőszakos gyilkoló karja ragadott kí a harci sorból. — Egy gyönge kéz meg nem állítja ez idő rohanó kerekét és hiába küzd, hogy milliók szivéből kitéphesse e földi éle: legszebb gyöngyét, az .égi szabadság" érzetét — Bömbölt a zord vihar és sziláján megtépte nemzetünk üstökét E.söpört útjában mindent és ha az ös sas szárnyat meg is sebezte, szívében megmaradt & századok emléke, mely behegesztő a roncsolt sebet. Most bosszú 47 év után felzendül a gyászdal bos akkora. Egy felépült, izmos nemzet sóhsja száll az ég felé, mely büszkén, diadalmasan tekint a bősökre vissza, kik nem az olcsó bír, nevében, kik nem önzésből védték a hazái, kik nyílt arc cal nyugodUn várták a gyalázatos halált, de a mely az „örök életet" biztosi-totU nekik. Klio a nemzet szivébe véste e gyásznapot és míg csak egy magyar szít dobog honunk határain az ő em-lékezetök mindig az égi-dica szent, örök fényében fog ragyogni. A vértanuk sirja a mi templomunk, az egész nemzet zarándokol oda és leborulva a rögökre, a a kegyelet imáját küldi a magyarok Istenéhez, hogy bősökkel áldotta meg nemzetünket, k-k életöket, véröket áldozták fel a hazáért, — a szabadságért. — És ti apák, ha ugy együtt ül a csilád, moodjátoa el kis gyermpketek- Leleo az a dal jutott eszembe: .megérdemli az a lány, kiért sáros a eaiz-mám.11 Végre kibonUkoztuak, át esve a Tál-lás fájó érzéséti, a kedves körből, meg egy utolsó szíves marasztáa hangzott el, de a kötelesség érzet hivogató szavára hajtva, tova robogtunk, — ezúttal buz-góságunkat eléggé megbácluk, mert a vibar mind jobban nagyobb mértéket öltött, egyre borulUbb lett, a felhő elta karta a még megmaradt Úszta eget, s 6ürü cseppekben bullott ránk a bará\'-ság igaz gyöngyei gyanánt, s végre határt nem ismerve. siTÍtoít széllel regjeire, mire nagyot Tillámlott, s cikkázása egy ntazéli lakot világított meg, a melynek lakóját évtizedekkel előbb, egy gonosz banda lőtte agyon, hideg borzon gáaát éreztem, a erős képzeletem egy árnyat Télt elsurranni mellettank, mintegy kísértve, bogy: ki bolyong itt e viharban? Jól eseti végre Is az at befejezte-kor a szelíd holdat és a három csillagot megpillantani Tígasztalásul. bogy minden örömnek az ára a szenvedés, — a viszont ború után derű következik, az igaz barátság jutalmául. nek, bogy voltak hőseink, voltak katonák, midőn a szörnyű had eláraaztá szép .■azánk.éamitsze -.vedtek mennyit éheztek ók és ha »öté\', w \'itták ia fejük felett az eget el nem csu^edtek. mert hittek s jő vőben és örömmel ettek sziraz kenyeret éi aludtak felhó tak . ó alatt a vr tői iaUtoU földön éa ha elntek, mel-lőkőu találva, a haldoklónak utolsó szava is az volt: .A szabadságért!" Tanítsátok meg őket lelkesedni a szabadságért éa küzdeni a függetlenségért I TRITOMA UVÁRIA. Koncert az utcán — Gulliver bekokkauása hozzánk. — A ki a kaaizsai ntcai életet figyelemmel kiséri, annak lehetetlen nem örolai azon vigaignak, éléckaéenek, mely egy pár hónapja vároe azerte uralkodik Akármely nteáb* forooljnnk, mint denütt találkozunk verklistikkal, kik a vároat vagy kibérelték vagy szubvencióban réazeaalnek mert különben nem tad&áaak egymástól megélni Ablakunk alatt akármelyik órában gyönyörködhetünk ve kii etknata csárdásban, val-cerben stb. Megszólal a .Jsmmo* meg a ,Margaréta\' ia, alt a Körösi lány ia. Caodálom, hogy az tmberek táncra még nem kerekedtek az nteán, de agy látásik, hogy még c\'zk a fölük szokta meg ezen krlli-méa hangszert, mig a lábak még nam tudnak reá reflektálni. Erősen hiszem azonban, hogy idővel ezek ia megszokják ezt z talp ala való mázaikat, előbb azonban még a falunkét kell jobban kiműrelnLuk. De ezt aligha fogjak egyhamar elérni I Sokasor ngyaniz megtörténik, bogy egy ugyanazon utcában nem mesaae egymástól káros verklis ia megaaólal; aa egyik csárdáat játarik, a má-aik polkát, a harmadik kszbe hozza az Ober-ateigert. Így aztán valóságos pokoli zaj keletkezik, kénytelenek vágynak aa ablakokat beténni éa megfosztani magunkat a verk\'i élvezetétől Bátor vagyunk azért felhívni a rendőrség figyelmét, ne tűrje ezeket a viaazaeléseket melyeket, a verkliatlk nap nap atán a türelmes közönaég-gél azenbea elkövetnek. Tegye lehetővé ,eg-alább egy verkli darab élvezését, ka már fizetőnk ; különben kénytelenek leaznnk Amerikába azökni Indítványozom tékát, hogy a rendőraég naponta caak egy verkliét engedjen- be egy nt* cába, még pedig délben, bogy egy némely caaládapa ksnnyebkaa falejtbeaae gondjait, a kinek a véletlen aserencae ebből a azórakoz-tató zenéből egy porciót kijnttat Aa ebéd utáni álom édaaa\'bb lesz, ha egy verkli kangjai andalítanak el. Aa éa gondjaimat is caak akkor tadom igazán felejteni 1 Máa városban a verkli ellensége voltam, de Hl lehetetlen reá kara-gudní A verkliaták telve vannak jóakarattal, figyelemmel a közönaég iránt; előttök futylono-iaa a .varistas dalectat\' elvé lebeg. Azért kolan-bózó hangú verklivel lépnek tel. Az egyik vé-fcony, a másik vaatag, a harmadik recsegő han* gon azól t igy aztán a hallgató tetszésére bízzák, hogy melyiket halgaaaa vagy aaelyikre dogja be a fölét — Egyszerre valamennyit élveani akarni, azt nem ajánlom neked, kedves oivaaóm, adobhártjád nagyon, köanjeo rést kaphat. Segítsen hát rajtnak a kapitány-aág éa fogadja el indítványomat: caak egy verklit egy utcába egy időbne. Máaik eljárásuk, hogy érdeklődésűnket lekóaaék, az, hogy a verklik kolóuböző nigyaágát matatják be. At egyiket kúnuk alatt viszik, a másika: már talyigáa harcolják, a harmadiknak talaj,Ionosa lóval viteti. Ilyet aztán jobban ia illik booo ralni ! Némelyik verklia feltonézi viazketegben ia azenved, aa ilyen aztán darabjához fütyöl, dobol vagy lövöldöz. Van ia az ia-eoadtának kísérő hallgatója ! ÉUImOaégük ia ki van fejlődve Nehogy a kóaóoaégSk hangazerűke. megunja, val tor atoeaág kedvéért behozatnak, minden liéten medvetáncoltatókat Hogy ugrálnak olyan, kor a gyermekek az őrömtől éa a lovak a azo-katlaa hangtól i Az ember azt hinné, hogy a levak is aaeraddni akarnak a táncra. Záradé, kul értnsiljak a azorakozui vágyó közönaéget, bogy hétfőn reggel Aaaiából két papa tevét hozattak a verklisek; a kioek még van apró pénze, az előtt Önkényt letérdel, a leeaéa ellen pedig bialoaitva van. Ily körülmény kóaóu a kanizsai atcák szó. rakoztatáa. élénkség tekintetében az elaő he-lyen állanak, amit a figyelmes verkliseknek köszönhetünk Pártoljuk is őket, nehogy ngy járjanak, mint Dobé 1 __Y-ó. Süxgazdasig- Vetfaagvak. (Xaalkner időn tudósítása) Hosszabb szünet után tudósításaink fonalát ismét felvéve, a piac jelenlegi helyzetéről és az idei termésről, eddig beérkezett hírek alapján, kővetkezőkbea referálunk. Vörös here (Lóhere.) Miat mindig az idény kezdetén ugy jelenleg is, a termelók. valamint a kereskedők figyelme majd kizárólag ezen cikk felé fordul, annál is inkább, mert az összes termelés országokból eddig beérksaett tudósítások olyanok, hogy nem lehat rajiuk a termés eredményét illetve megbízhatóan eligazodni. Franciaország, Olaszország, gyenge termésről panaszkodnak, de mégis alig múlik el nap, hogy ajáu\' latok ne érkeznéo k Csehországban állítólag e sok esőzés károsította a termést. Amerika ez idő szerint alig ajánl valamit, de nem is érdeklődik at európai krmés iránt Hazánk termelő vidékeiről folyton csak gyenge terméat jelentenek l bevetett területek jóval nagyobbak mint tavai, további meglehetős készletek maradUk ugyancsak mult évről, de mindazonáltal, nagyobb az irányzat ugy, bogy jelenleg nagyszemü áru, mely me.lesleg megjegyezve, eddig csak kis mennyiségb-sn lett ajáolva 45—50 fo rútjával lett fizetve. Kőzépminőség vagy:-, átlagáru 40-44 írtjával Lucerna. Milyen a termi:, arról addig nem rendelkezünk még a kellő adatokkal, ugy látszik a kedvezőtlen időjárás itt is kárt tett Minőség nerint 40—50 írtjával fizetik. Fehér here eddig kevés érdeket keltett, mert kereskedőknél tavalyról nagy készletek maradtak. Mezei k a mo c a ia, mint hallatszik, meglehetős termést azolgáltaiott, de jobbadin megázott vagyis esirerte, meg nem ázott áru aránylag magas ároa 26 és 28 írton kel. Baltacíu tiszu mag (piTtMi illat-mentes) 9-9\'\|, frt H i r 8 t — Ő feltége nevenapja Mult vasárnap fényes istentisztelettel ülte meg városunk Ó felsége neTenapját. Az istenitiszteleten képviselve volt a hivatalos világ, a katonaság és a unuló ifjaság. Ájtatos közönség is nagy szimmai volt jelen, s igy megismétlődött ami ugyan kisebb^ közönség jelenlétében is megtörtént már sokszor, hogy hivatalos személyek helyet egyáltalán nem kaptak a templomban. Valóban észre kellett volna már ezt régen venníök, az ilyen hivatalos istenitiszteletek rendezőinek. — A névnapot egyébként egyetlen nemzeti zászló sem hirdette városunkban. — Választási konferencia. F. hó 7-én este a „Szarvas" vendéglő nagytermében Vécsey Zsigmond elnöklete alatt és a főispán gróf JankoTich László, valamint számos bizalmi férfiú jelenlétében, tekintettel a közelgő képviselő választásokra. Tilasztási konferencia volt, melynek határozatai titokbin tartatnak — Igazaagügjl kinevezések. A király Dr. Huszár Sándor pécsi ítélőtáblai tanácsjegyző albirót a nagykanizsai törvényszékhez albiróvá éa Dr. Szegő Hugó, zaia-egerssegi törvényszéki jegyzőt a zala-egerszeg! járás bíró -sághoz aibírórá nevezte ki. — Irodalmi ■ Művészeti Kór. S 0-megi Kálmán, az Irodalmi a Művészeti Kör elnöke várni készüi. Szegedre való áthelyezésével megszűnik társadalmunknak kezdeményező, tehetségével működö tagja lenni. Sivár társas életünk biz sokáig fogja érezni Sümegi Kálmán szervező tehetségének és a disparát elemeket is összetartó azeretetreméltóságáaak hiányát Hogy a Művészeti és Irodalmi Kör elnöki ssékét is elhagyja, az igaz gatóUuáca f. hó 7-én tartott ülésébet. elhatároaU hogy alapító elnökének a f. hó 18-iu megtartandó közgyűlésen el nem halványuló hálájának kifejezésül albumot nynjt át, mely az igazgatóisnál: tagjainak arcképét fogja UrUlmazni. — Eskülók. Tóth Láazló nagykam-zsai kir. törvényszéki eluók leányának Camilla kisasszonynak esküdött őrök hűséget e hü 3 ác Dézsányi Béla Dezséovi Eiek mórichelyi bérlő fia. A polgári es-kélést Vécsey Zsigmond polgármester végezte. Ionén a szent farenciek templomába indult a fénye« lakodalmi menet. Az egyházi kötéat Péiler Pál mura keresztúri apát, Horváth Hooor és Ta a ács Menyhért szeniferencrendü áldozó papok segédlete mellett teljes főpapi oroátuabau teljeaitette. Péller Pál apat poétikus, felemelő szép beszédet intézeti a fiául párhoz, megkapó, gyönyörű esr-mékkel ecsetelte a szeretetet, boldogságot Mint aásanagyok szerepeltek: dr Hea Ödön bpeati ügyvéd éa Marké AoUI helybeli állomási fősök. Koszorús leáuvok Bentsik Márta éa Tóth Uanaka kisasszonyok, vőfélyek Dézsányi Géza és Ui-zsényi Jenő voltak. — Dr. Kanizsai Sándor m. kir. honvéd ezredorvos — a helybeli KartschmaroS L«ó iar. fóki=-tor fia — L hó 4 én lezette oltárho: Hercfeld Hermia kisasszeayt P»jaoovbio. — Az arad! vértanuk napját a szokásos kegyelettel ünnepelte meg a helybeli főgimnázium. Reggel kileuc órakor a felső templomban, melynek najo-jábaa Hild Ferenc ign diaaes ravatalt állított tel, fényes gyásztisztelet voli-Féltizenegy órakor a »gimnázium gyakorló iskolája hazafias üanepségei rendezett az intését rajztermében. A terein nyugati oldala fekete drapenivsl volt bevonva közepén nagy fehér kereszttel, mely alatt a tizenhárom vértanú csoport képe főggött gyászkeretben. As ü 6 helyeket többnyire előkelő bölgy közönség foglalta, az első sorban ott láttak Vécse.\' Zsigmond polgármestert és Lengyel Lajos városi főjegyzőt Az ünnepség Erkel Fs- XXXV. ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1896.. OKTÓBER 3-án. renc: Himnaazival vetie kezdetét. Ez- i után Térik Miklós VIII. oezt unuló lé pett ii emelvényre es sok tűzzel sia-valu el Palágyi Lajos egyik remek alkalmi kólteménjót: ,A« aíadi vért!- \| nukat." Kunfi Zsigmond VIII. osaL U-hu\'ó nagy gonidal éi srépen megirt szerzeményét olvasu fel, mit a közönség zajosan mestapsolt. Vajda Elemér t stiv haogjáu sok é-. mély érzéssel szavalta Váradi Adtaitól .A régi könyvet Majd Haller Jenó VIII. oazt. \'anttló ®tt az aszúihoz és felolvasta Znille Károly Vili oszt UúOló emlékbfezédéi. Oeuttch Sándor VU. oszt tanuló Petőfi Srökszép költeményét. „A m agy írok istené-\'t szavalta el. E műsort a .Szózattal" virták be. — Végül dr. Pachoger Alajos igazgató lépett a pódiumra él lelkesítő hazafias szép beszédet intézett a közönséghez, az ifjú nemzedéket pedig intette, hogv ha kilépnek majd az inté- j zet falai közül, igyekezzenek távol ur-tani leiküktől a \'modern élet ocsmány 1 kufárkodását, ne üzérkedjenek sohsetn a hír olcsó piscáa; mindenkor egy cél lebegjen szemünk előtt: a bazs, szabadság és függetlenség. A közönség zugó tapsokkal ét harsogó éljennel adott ki fejezést érzelmeinek a gyönyörű be-8zédért. — Csende« milliímoMk. Amily zajtalan volt. huszonötévl áldásos ittlétük, ép oly csendes távozásuk is. — Kik csütörtökön este a tótéren sétáltak, nem kerülhette el mindazok figyelmét a hercegi épület illó bútor- \| szál\'iitó kocsi. Éjjel, — mintha még ezzel is IítoI akartak Tolna tartani minden feltűnést, — szép csendben rakosgattik el a fényesebbnél fé- . nyesebb bútorokat az egyszerű kocsiba. \\ Karcag-család szerénysége messze vidéken ismeretes. Nem bántotta őket soha a szereplési visz-ketegség, sót a jót is csak ugy nesztelenül, titokban gyakorolták. — E romlott századvégi korszakban, melyben a pénz könnyen megnyitja a legtitkosabb zárakat, ők milliók mellett is fé rehuzódotUa csak az egyszerű, de mindamellett az emelkedett lelkű és igazi nemes emberekhez méltó utakat taposták és ezzel vívták ki az egész vidék nagyrabecsülését és szeretét Most, hogy eltávoznak városunkból, mélyen érezzük a veszteséget, mert egyik legelőkelőbb és legnemesebb ismerőseinknek keli ezzel örökre .isten veled"-etmondani. — Köszönetnyilvánítás Hild Ferenc temetkezési vállalkozó urnák, azon hazafias cselekedetéért, hogy okt. 6-án a főgimnázium gyászünnepének alkalmából ufij a templomot, mint a főgimnázium nagytermét oly ízlésesen földiszilette, ez utón is köszönetet mond a főgimnázium igazgatósága. j — Szüret Megindult a szüret az őszi napfény ragyogásában. Bár kedvez az idő. a kilátások mégis sromorusk. Cser-löld Bakónak és Kis-Komárom vidékén a szőllö már a tökén rothadt el. Ott, hol 1 megmaradt, me; nem érett. A gazdák botokkal bunkozzák le a szórófejeket. — A nagykanizsai általános muu-kásképzó egylet vaaárnap este sikerült szüreti-mulatságot rendezett a Polgári , Egylet dísztermében. Az igazi kedélyes mulatságoknak egyik legfőbb téoyezője a fesztelenség, hol nem kell egyre srra ügyelni, vájjon a klakk kezében van-e és hogy a fehér kesztyű nem vet-e ráncokat a kezén, lldomosságóL a nélkül ia lehet kifejezni, ha folyton nem is hajlongunk a hölgyek előtt A munkás-képző mulatságait mindig az egyszerűség. melyben nincs affektáció, jellemzi. A fényesen kivilágított lerem plafoojáró aláhuzódó hosszú, vékony szálakon függtek a szóílókertet jelképező gyümölcsök Ropogó < szoknyás fütge szép pásztor nők. deli magyaros pásztor embertjk,élei j szemekkel lestek a gyümó\'cs tolvajokra és kit rajta csíptek, azt egyesült erővel vitték a terem sarkában felállított községházba, hol Rosentbal Jakab és neje teljesítették a hegyközség bírói tisztet. Igazi jellemzetes magyar öltözetükkel különösen kiváltak a hullámzó tömegből Mantner Berta és Heialer Regina kisasszonyok. A arünóra alatt Ofenbeck Károly — az egylet eddigi kedvelt tánc-mesterének — tiszteletére bankettet rendeztek, mert egy időre el kell hagynia az egylelet, míg t i. megtanulja, hogy kell "inni a Manlicherrel. Többen, igen szép fe,köszöntőt intéztek a tározóhoz S hogy s kedélyesség alább ne azáljon, Schless Márton (szőllő bakter) igyekezett humo fos beszédeível a derüluéget fenUrtani. A mu\'atság a legvidámabb hangulatban egész reggel négy óráig tartott 4 fran- cia négyest óO pár táneolu mindkétszer, j A jelen volt hölgykoazor. névsorát itt \| adjuk: Rosentbal Jakabné (hegy bírónő.) Mautner Berta (páaztoroő J Heisler Regina, (oásztornő), Aadri Mariska, Sckreiber Bóvérek, üertner"Joláo, Molnár liariska, Weisz Ilona, Filípovics Nándorné (Zala-Egerszeg,) Kanász nővérek Koronci Ilona. Güusberger Fanni, Pork Mariska, Fischl Atilla, Burger Ilona, Lebocky M riska, Stocker Mariska, Stocker Szidónia, Tomin Juliaka, Kolaricj Böske, Kolarics Margit, Purger Mari, Lantos Rosa, Ofenbeck i Roza, Tornán Amália, B tliager Fereacné, i Farkas Karoliu, Tóth Gizella, Almási I Jánosné. Schlovák Irén. Dancs Amália, Krammer Ilona, Stokker Juliska, Schless AuUlné, Mauthner Hermin, Ginzi Jenóné, i (Budapest) Szencaár Anna, Kovács Etel, i Stern Carolin. stb. _ Nagy-Kanizsa város tanioaátől. Naagy-Kanizaa város területén tartózkodó ea. és kir. közös hadseregbeli tar-talékos és szabadságolt katonák ellenőrzési szemléje 1896. évi október hó 12 én és 13 én Pintér 8áodor veudég-lőjében tartatik meg. Az utószemle 1896 évi november bó 22 én a cs. és kir. 18. hadkiegészítő parancsnokságnál Nagy-Kanizsán tartatik meg. Nagy-Kaniiaáu, 1896. szeptember 16-án. Vécsey Zsigmond, a. k. polgármester. — A kis kereszt atcában levő özv. Fasciitiné hizában az udvar közepén felállított sertés ólak éa pecegödrök oly bűzt terjesztenek, bogy a lakosok heteken át nem nyithatnak ablakot. Egéazaégügyi szempontból a sertésólak eltávolítása szükséges volna és erre hívjuk fel újból a rendőrség figyelmét — Beküldetett. A mi korzónk. Azt hiszen, bogy mindenki bostankodik, valahányszor este vagy vasárnap a korzón kénytelén átmenni. Egy félórába bele kerül, mig az ember a Csengeri-utcitól a Városházáig ér. Az ismerősök minden második, harmadik lépés ntáu nagy kórt formálnak s a menő aem tudja, keresztül törje-e mását, vagy megkerülve őket, a kocsiulra menjen, hol épen gyorsan hajtva jön szembe egy kocst Az embernek ; ilyenkor nem marad más választása, minta kör előtt megállni és bevárni, mij feloszlik. Vasárnap pedig minden kanizsai polgár megáll a kövezeten, köpköd és nézi, háoynak «ikerül el csúsznia. Azt hiszem, a járón sem szabad a kö lek ed est megakadályozni, amire bitor vagyok a rendőrség figyelmét fel-hivni. — Szökött katona. Hajós János OrUbáza ilktó-iégü póttartalékos haza- j vágyott a szülei kunyhóba. F. hő 5-én elhagyta a kényelmetlen laktanyát levetette katonaruháját és szakadó esőben hazament Az otthon nyugalmát nem sokáig - élvezte, mert két szuronyos csendőr már f. bó 7 én előállította ót a parancsnokságnak, mely Hajós Jánost duakliba helyezte. — Elgázolt pályaőr. Jámbrovics Ignác, a Yarasd Csáktornyái vasút pályaőrt f. hó 5-én éjjel \'a személyvonat a 30. számú őrház előtt elgázolta. A szerencsétlen ember rögtön meghalt. Gon-datlanlanságból még a sínpár közt ment, mikor a robogó vonat lámpái a sötétben felvillantak. Vétség senk.t sem terhel — Sertések drágulása A helybeli piac a aertésvesztegzár alól feloldatott de a sertés szükséglet az őszi idényben oly nagy. bogy a sertés tenyésztők nem képraek a nagy keresletnek megfelelni. A lefolyt Léten egy éves süldők 40—15 frton keltek el — Tüz. Fűzvölgy kötségbeu I. hó 7-én (űz pusztított és Kucs Imre ugyanottani lakos házát hamvasztotta el. — Lopások. Dollár lvin miksavári lakos Kerezoer I.tván kárára betöréses lopást követett el. A tettes kő-veszélyes egyén, ki már többször volt büu-íetve. — Szekeres János sormisi gazda házában f. hó 3-ín cigánykaraván je\'ent meg és a ház népét kártyavelés-sel szórakoztatta. Ez a játék annyira lekötötte a gazda és neje figyelmét, hogy észre sem vette, hogy a cigányok lakásában öaszepakoluk annyit, minta mennyi csak elfért tarisznyájukban. Még jó borravalót is kaptak. Mik«r a gazda rájött, hogy biz háládatlan vendégeket fogadott be, a cigányok már tovább hordták sátrakat. A tetteseket nem sikerült kézre-keriteni. — TaL.tónó halála Oadó Lsjosné születetett Loncsárics Vilma alsódombo-rui tanítónő e bó 3-áu este rövid szén-védés u\'áo kimúlt. A 30 éves Unitónó 11 éven át hűen és kitartó szorgalommal működött a népoktatás terén. Temetésén a szomszéd előkelősége is meg-je\'ent és többen szép koszorúkat helyeztek ravatalára. — A hölgyközőnségnfk figyelmébe ajánljuk Spitzer Samu ismert legyező és ernyő gjárí raktárát (Budapest, bécsiutca 2) hol legdúsabb a választék és i flz árak a lepjutányosabbak. 1 — Rendkívüli bizottsági hiés. Az 18S6 —1901-ikí országgyűlés egybehivá sáról szó ó kegyelmes királyi meghívó levél kihirdetésének .eszközlése céljából folyó 1896. évi október hó 16-án d. e. 10 órakor Zala-Egerizegen az uj megye» ház termében rendkívüli bizottsági gyű lés fog UrUlni. melyre törvényhatósági bizottság t tagjait tisztelettel s azon megjegyzéssel hívom meg, miszerint ezen közgyűlés Urgyát kizárólag a fentidézett legfel óbb kiiályi meghívó levél kihirdetése képezendi. Kelt Zala-Eger-szeger, 1896. évi október hó 8-in. Dr. Jaokovics László gróf. s k., Zslavír megye főispánja. — Jelzálogkölcsönök szerzésére,konvertálások keresztülvitelére ajánlkozik a közkedveltségben álló .Agrária bankforgalmi intézet Budapesten. Kerepesi-ut 73 sz. alatt mely többek közt a Hollandiai ÍMelbank vezérképviselőségét is bírja E jeles villalat földbirtokosok és háztulajdonosak részére S\'t,—41, mellett eszközöl ki kölcsönöket elsőrendű pénzintézetektől és visz -keresztül konvertá-lá-okat. Levélbeli tudakozódásokra díjmentesen ad felvilágosítást — Valóban isten áldása a szenvedő emberiségre nézve a Luhi Erzsébet gyógyforrás vize, me\'.y szakavatott Unárok behatóbb vizsgálódásai szerint feltűnő eredménynyeJ használható . \'a következő bajoknál: túlságos gyomorsavképződésnél és következményeinél, gyomorégésnél, idült gyomorhurutnál, ideges gyomor-gyengeségnél, a torok, gége és hörgők idüit burutos binulmsk, valamint a hugy-utak burutos megbetegedésének. A Luhi Erzsébet gyógyvíz Kanizsán Fesslhofer József, Rosenfeld Adolf és fia és Tivolt és Ruaipolt uraknál kapható. — Egy hónapokig égő kályha, melynél a naponta sokszor többszöri tüz rakás elesik és melyikben egész közönséges kőszén égettetik, minden háztartásra nézve felette érdekes lehet Az ilu-lánosan ismert Geburth Rudolf fé\'e kályhagyár Bécsben mult év óu egy oly saját találmányú szabadalmazott tartós égésű kálybátt készít mely közönséges, mindenütt kapható kőszénnel füttetik foiytono san ég melynek fűtési költségei sokkal kis-stbbek, mint akármily más üzelési mólé. Nagyon kellemes, azon körülmény, bogy a kályha kezelése napoota csak néhány percet vesz- igénybe, mi nagy időmegtakarítás is. A kályha alakja és kivitele stílszerű es\'kitűnő, a külső kiállítása gyönyörű, ugy nagyon elegáns, porcelinszerü mázzal fehér vagy kolóniáié színekben. Különös szép lálrányt nyújt ezen kálybák némelyikénél a lát-hitó s lángoló tüz. I fa italom — „Az Évszak" ok szerint változik hölgyeink ruházata is. Dd változik a divat is és a ki ehhez alkalmazkodoi akar, annak vezetőre van szükség i. Ilyen legmegbízhatóbb vezető .Az Évszak" című divatlap, me\'y magyar divatuj-á^aink kőzött eivitázhatlanul a legdíszesebb é< mégis a legolcsóbb. ~, Az Évszak" legújabb száms a legutolsó divatot mutatja be az őszi idény ruházatát, a szemnek azinte jói eső fino.n kivitelű képekben, minden ruhá tak szabását részletezvén a mellékeit szaoásiven. Melegen ajánljuk minden magjai hölgynek! ,Az Évszak" előfizetési ára negyedévre 1 frt. A kiadóhivatal Budapest VI. ker.. Király-utca 110. kívánatra bárkinek szívesen küld mutatványszámot. — At általános választások közeledtével minoenki olyan újságot kivin járatni, amely leggyorsabban és legki-meritóbben értesít a fővárosi politikai eseményekről s a mellett a vidéki mozgalmakról is alaposan informál. — Ilyen lap a Magyar Hírlap (főszerkesztője: Horváth Gyula, felelős szerkesztője Fenyő Sándor), mely semmiféle pártnak sem á 1 szolgáátsbaa : ennélfogva teljesen függetlenül mondja ki véleményét mindenről. Frissesség, ötletesség vonul végig miodennap hasábjain, melyeket a legkiválóbb politikusok, újságírók és tárcaírók tölieoek meg magas színvonalú dolgozatokkal. A Magyar Hírlap nagy népszerűsége és elterjedtsége melleit a legtöbb kedvezményt adja előfizetőinek. Kedvezményes áron kapnak ugyanis az előfizetők képes gyermeklapot, gyönyörű divatlapot, teljesen díjtalanul jutnak birtokába a nagy karácsonyi albumnak, köoyvalakbao kapják meg a regényeket s;b. stb. Tegyük még hozzá végül, de nem utolsó érdem gyanánt, hogy a Magyar Hírlap a legpontosabbaa ezps-diált lap. Előfizetési ára mimdezek mellett csak 1 frt 20 kr egy hónapra és 3 frt 50 kr. negyedévre Az előízetési pénzek a Magyar Hírlap kiadóhivaula címére, Budapest. V., Honvéd-utca küldeadók. Yegfese&n — Sok évi megfigyelés. Emésztés gyengeség-knel és> étvágyhíányaál általában miaden gyomor bajnál, a valódi „Moll-fMe seldlltz porok" bizonyultak a legsikeresebbeknek a többi szerek fölött mint gyomor erősítők és vértiaz-titók. Egy doboz ára 1 Irt. Szétküldés naponta utánvét..lel leli A. gyógyszerész cs. és k. szállító, Bécs. L Tuchlau-ben 9 A vidéki gyógyszertárakban ba-tározotun «oll A. készítménye kérendő az ő gyári jelvényével és aláírásával. — Henri Nestlé-féle gyermekllszt, I mely Nestlé vegyész álul Veveyben 3o évvel ezelőtt találtatott föl, azóta nem-I csak az egész szárazföldön, hanem a többi világrészeken is óriási elterjedésnek indult s a legelső tekintélyek i és gyermekorrosok által az anyatej helyettesitőjéül ajálutik, a gyermek tápanyagok közt ma kétségtelenül az első helyen ált Mig a tej, bogy tartósabbá váljék, gyakran szóda, bor és szálícil-savvaJ vegyittetik össze, mi a gyermekek organfEniusára idővel legkárosabb következményeket vonja maga után, addig ez eset a Nesl lé-féle gyermekliszt-nél teljesen ki van zárva, a csecsemők örömest veszik magukhoz, tőle virágzók és erőtelje-ek, a mi fődolog, egyenletes gyors táplálékuk van, melynek készítéséhez vízben néhány percig tartó főzés elégséges, születéskor mint tejet isszák, későbbi bónspbau pedig mint pépet veszik magukhoz. A Nestlé féle gyermekliszt a táplilékonysig minden sajáuigival bír, s azonfelül gyártása is felette észszerű. A gyermekliszthez felhasználandó nagy mennyiségű tej : naponta frissen fejve a gyárhoz tartozó \'tejgazdaságból állíttatik elő. Miután a tej pontosan megvizsgélutott egy ké-srü ékbe öntetik, melyet gőzzel fűtenek, a melegítés azonban 40—50 foknál magasabbra nem terjed, hogy a lejnek ssjátosságai változatlanul megmaradjanak A szükséges kenjérbéj legfinomabb búzalisztből állíttatik elő. Minthogy liszt-hez legfinomabb részeiben csak a kenyér-héj használtatik föl, a légenygazdaaág ezáltal még nagyobbodik. Ezen tejhez a légenydus vegyüléknek rendkívüli finomsága nagyban elősegíti e tápláló anya-tartósságát. Ebben áll röviden a tejösszeg tétel előállítási módja, melynek tápláló voltát a laikus is könnyen láthatja. Az előállítási módja nincs homályba burkolva, a közönség elé teljes világításban van helyezve. Vé^OI megemlítjük, bogy mint pép egyéb kitűnő tulajdonságai mellett gyermekek kataruiánál, cholera nosiras eseteinél mint lápszer a gyomrot izgató tej fölött nagy sikerrel alkalmazható, mely tulajdonságok a kórházi kézi könyvek által is teljes joggal előnyösen sorolhatók elő. Fele ős szerkesztő: Dr. KISS ERNŐ. Helyettes szerkesztő : Dr. VILLANYI H. Kiadó : Ilj. WAJD1TS JÓZSEF. N yilttér.) Bátl selyem zircieket U krtól 14 i In SS kr\'f méterenként — valamint fekete, feti-r, aainea Hennekerff-aelycm SS krtól lé frt 66 krif méterenként aima. csikós, koczkáxott, miotáaott, damaact a t. b (mint egy 24(1 knlSnbóeó minőség, SOOO aain éa mintáxatbsn a t b I a megrend ilc ám póatabér éa vámmentesen a házhoz aaállitva mintákatpostalordultával kaid: Hennéberg : ti. (cs ét kir udvari szállítói sélyem- l gyára ZBrickben. Svájcxba ctimzett leve- 1 lékre 10 krot. levelező lapokra 6 knsa bé. I \'jég ragasztandó. Magyar nyelvenirt meg- J \| rendelések pootoaaa elintéztetnek. Müller SZállOfla A MÁBYAB királyhoz BUDAPESTEM. A város központján. Újonnan b-wiexre-TilUnvot világítás. — A földalatti vasat végpontján Cj tulajdonos. Kitűnő saolgálat. Igen Mérsékelt Arak. Világítás és kitsolgálat nem sxáaittatik. •) E ibvat alatt köxlöttekért nem vállal fe-lelösságet a Szerk , Hirdetések. 21561896. tk Árverési Mrdetűiéay A letenyei kir. jbiré-ság mint tkvi haló ág, közhírré teszi, hogy Tamáa Ádám letenyei lakosnak Horváth Ferenc petri lakos elleni 37 frt 50 kr, tőke, ennek 1892 január 1-től 6"], kamata 10 frt 50 kr. lejárt kamat, 6 frt 50 kr. per, 6 frt 50 kr. végreh. kérelmi, további 37 trt 50 kr. tőke, ennek 1893. január 1-től 6»\|, kamata 3 irt, lejárt kamat 11 frt 30 kr. per 6 frt végreh. kérelmi mégis 37 frt 50 kr. töke, ennek 1894 jan. 1-től járó e\'j. kamata. 1 frt 50 kr. lejárt kamat, 9 frt 13 kr. per, 6 frt 60 kr. végreh. kérelmi s 6 frt 35 kr. ezuttali költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. tazék (a letenyei kir. jbírósig) területén fekvó petri községi 6. sz. Ijkvben A. I. 1 — 16. sorsz. alatt Horvith Ferenc tulajdoniul ielvett ingatlanok s az 1. sor sz. ingatlanon levő 3 népsorszámu ház 598 frt becsárban a pelri kötségbiró házánil 1896 é v i október bó 29. napján d. e. 10 órakor megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók Urtoznak a becsár 10\'1,-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Letenyén. a kir. jbság mint telekkönyvi hatóságnál, 1896. julius hó hó 31. napján. NUNKOVITS, kir. aljbiró. HS821896. Hirdetmény. Nagy.Kanizsa város rendezett Unácsa részéről közhírré tétetik, hogy az egyenes adók és bsdmentességi dijnak az adófókönyvben 1896. évre való előírása már befejeztetvén, az. 1883. évi XLIV. t. c. 36. § d) pontja, a a nsgymé.tó ágn m. kir. p ü. minisztérium 730751895. sz. körrendeletének I. fejezet 15. pontja értelmében felh vatnak az adózók, miszerint adókönyvecskéiket a teljes előírásra leendő kiegészítés végett a városi adóhivataléit késedelem nélkül mutassák be az idézett törvényszakaszban megjelölt következmények terhe alatt. A városi tanács Nsgy-Kaniz.-án, 1896. évi október 5- ■eu, Vécsey, ellenőr. polgármester. T. ci Az alulirt cégek tisztelettel jelentik, bogy sz általuk gyárlott Tbomas-salak-liszt eladásával az osztr.-magy. monarchia területén folyó évi szeptember hó 26 ától kezdve a cselorszáii Tüomas-mflFet -foszíátllszt elaflásí irodáját Prágában biztík meg. Kéretik tehát a t. gazda-közönsée, hogy Thomaa-salaklisitre vonatkozó levelezéseket éi megrendeléseket a fenti irodához intézni szíveskedjék. (A magyar koron országainak területéről a budapesti vezlrképviseló-séghez.) Minden törekvésünk oda fog irányulni, bogy pontos és lelkiismeretes kiszolpá\'ás j által a t. gazdaközönség bizalmát meg-{ nyerjük, illetve megtartsuk, valamint hogy esetleges kivánalmaknak, a lehetőség \| határain belül, megfehljünk.l Raju-íe&ztfiliai A csthorsú^i Tkusíoszfit-gunk ráz- Thows-iirfk foszfát-TéiTtirusÍ£ liszt eladási irodája Kőin és Berlin Prága. KTOfat-KéBftorszáfli Thosas-mtÍTek részíéet-Un. ^ Köln. MaxmiliansMtte, vasműtársatág Rosenberg (Oberpfalz) WQnich A., Rosanundehűtte Vezér képviselőség a magyar ko -rona országai teröletéu: Kalmár Vilmos, Budapest. Erzsébet-körut 34 tz. Pártoljuk a kitűnő hatású erdélyi ásványvizeket 1 ii Erieljrwi Kúpil-Egjesiltt iimiiizcL Lifia\'forris-viz. gjggi 2 liter 29 kr., 1 liter 20 kr. \'1, liter 14 kr. „Széchenyi" 2 Irt. 80 kr., 1 Bt. SÍ kr, \'L, lit 16 kr. Orvosi vélemények szerint a legkitűnőbb ásványvizek. Az .Erdélyrészi Kárpát Egyesület" országos ásványvíz raktár ButUpflit Aradi-utci 58 ik szín Telefonnál csak a azám 25—15 kérendő. Nagy-kanizsai főraktár: STREM és KLEIN uraknál. Eapbalő mindeneit. — A jcvedelam jótékonycélra mégy. XXXV. ÉVFOLYAM AI, AI KÖZLÖNY 1896 OKTÓBER :0 én. Olcsóbb a fővárosi áraknál! Olcsóbb a fővárosi áraknál! KÉPVISELŐVÁLASZTÁS! ZflSZLORAT = színtartó szövetből, felirattal, rojt és nyéllel. FkMTL TESTVÉREKNÉL, N A G Y-K A N / ZS A N. KIVÁ N AT R A □ogggggQgggegggggggggg?ggQggggqggggQgggo MOLL SEIDLITZ POR Csak akkor valódiak, ha mindegyik dobos Moll A_ Védjegyét és aláírását tünteti fel. . A MoH k.-UH SeldIKz-porek tartós gyóg/katisa a legmakacsabb oyomor- ét al-testbiatalmak, gyomorgörcs it gyomorhév, rőgzött arékrskedés, májbántalom. vér-tsloiás, aranyér és a legkülönbözőbb női betegíéoek ellen, e jeles háziszernek év-tizedek óta mindig nagyobb elterjedést szerzett. — Ára e§y lepscsétslt »rtdefl d« bszaak I frt t. é. Hargitátok törvényileg fenyíttetnek- HUM í sz. a. MOLL\' FÉLE FRANCIÁI m BORSZESZ ES so Csak akkor valódi h* tníddetik: oeg molí, a. »©.ijcyét tat«ti iei és ■■ .A. Mail\' el irata ónozattal van zárva. A Kil-íé>8 fraa-ozla borszesz ós sé nevezetesen mint fájdalomcsillapító bedörzsölesi ezer köszvény, csoz és a meghűlés egyé1) következményein ü ieginmereteselib népszer. - Ejy óno-zstt »redatl flvefl in 90 krajozir.________ Moll Salicyl szájvize. .. (Föalkatrésze ■ tCrolr..»». Irí 1c>c \'; A mindenna-ji szájtisztitáznál külfinöwa fontol hirracly kom gyermekek. mint fel-nőttek iramára; mert e aiajrii a fogak további épségét biztoaitia t egyszersmind órazer togfájás ellen. — Egy Kall A védjafyave ellalati Sri) irz : S0 krajozar. (691) Fószétküldés-. Mail A. gyógyszerész, cs. es kir. udvari szállító Bécs: I., Tuchliubeu 9. sz. Vldikl Megrendelések sspssta paa aatáavét aellttt teljsslttstask A raktárakban tessék hatírozottm MOLL A. aláírásával által. védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár : Sagy-Kanizsán Rosenfeld Adjlf es Fia ÁRJEGYZÉK _ KÜLDETIK.______ Feltűnést kelti! Mnrrescia lílklli A feltaláló dr. Meidinger tanár nr által kirárólag hitelesített gyártmányú " Már nincs szükség párizsi Gummira vagy másféle kü\'őnlegességre 1, Minden kultnríllamban törvényileg védve, s orvosilag ajánlva. Csak egyszeri beszerzés! CRSPRUNG é» TAKSA ráBgj nikaége Bécs, IX. Mlllnergaaae S. A Nagry-Kanizsai takarékpénztarnak a takarékpénztár utca és Deák Fe ■ renc-tér sarkán levő házában az ez idő szerint Ifj. Rosenberger Miksa által bérben birt bolthelyiség 1896. éfi iFoier ló l-l bérbe vehelő. Bővebb felvilágosítás a Nagy-Kanizsai takarékpénztárnál nyerhető tekintettel a közeledi) Vetési idényre v m szerencsénk ajánlani szavatolt tisztaságú (a csehországi Thomasművekből eredő) TkemasfoszfitUsstet a legrosgasabb dijakkal sitQotelett szava!olt 15-20\'/, cltrtthan oldhaló roszforsa-t »rlalomiual és 85 - 100®ja porfluomsaggal. Felülmúlhatatlan, minden talajra alkalmas Iriteyaszer különösen sovány ta!ajok javításira, kitűnő hatású az ö«zes gabsanemüek, kapás és olajnövények, lóhere és lucerna, szóló. komid és kerti véleményekre, ké-váltképeu a rétekre. Legjobb, leghatásosabb ¿s legolcsóbb foszforisaTtrkg; a, tekín lettel hatásának tarióíságára felülmúlja az összes szuperfoazfitokat. A cilrotban oldható fofizforiav-lar; alomért szavatosságot vállalunk, netán hiányzó me,.n)lsé^et megtérítünk. — Árajánlatokkal, szafcmun kákkal és egyéb felvilágosítással a legkészségesebben szolgál a csehországi Thomasmüvek eladási irodájának vezérképviselfíje a magyar korona országainak területén KALMAR VILMOS, Budapest. Erzsébet-körut 34. Selyempapír: Grépepapir, valamint as össze« virágrészekei szaüu-\' nak a filigrán-és papimrággyárosok 4. Thebecs Nachf. (H. E<lr) Bécs, XIII\|5. 9s Scblttchlern,Jie^irk Cassel. L^golcsoob ?rak en-gro» és detail eladásban. Legjobb megrendelési forrás isméttladókonk és tanítónőknek. Készre felszereit tárgyak és minták nagy álastékbau. Képes árjegyzékek ingyen és bérm Engros és detai eladás. A feltaláló dr. Í9INGER KALYHA cs. és fcir, úm\\ kapható. Budapest: Thonethof. — Bécs I., Kohlmarkt 7. PRie : Hybernergssse 7. Minden állam által szabadalmazva. Az első éremmel minden kiállí- táfon kíiüntetve. Legkitűnőbb kormányzó, tSltő és szellőztethető kályhák lakások, iskolák éa irodák szátnára. a lecegytzerObb 6a legelegánsabb kiállításban, tetszésszerinti égési időtartam aaén-pirra1 való fűtésnél és 24 óráig tetjedő égés köszénneli tüzelésnél. 55,000 kályha forgalomba hozva. Egy kályka álul több szoba retkeid. „MEIDI\\GFJl"-kályliák, fo\'klóiTuw.".;^: JMETOT^ERfen] ajtókra Sm&tt kővel- - H g \| kezö védjegyre: I ,11ESIIA -kályhák. Zajnélköli fűtés. PoroélkQli el távol ithatása a hamu és salak- nak. Az eHenzék tiaxtitás czéljából a por elől a nélkü c< ehávolithatók. bogy a kályhát szétszedni kellene. FÜSTÉ M ÉSZT£HDŐ KANDALLÓK. A kürtök It-rskodás nélkül tiszták maradnak. Határtalan égési időtartam. Minden CP égő anyarhoz alkalmas Oj FÜSTEMÉSZTŐ CALOKIFÉKFX ^ Központi fűtés minden rendszer szerint. ,4 Száraz alkalmazása ipari és gazdasági czélokra. ProtprUutok éa Ariegytikrk ingyen és bérmentve QJ Csak i frt §0 krajcárért szállítom világbirO , .Bobemla* hnzóhartnonlfeáimal, hossza bíllentjükkel és valódi gyöngy karikákkal Eten harmonikáknak 11 részből ál ó kettős fúvója van mely részek elpusz tilhilian fémsarkokkal vannak ellátva. A hangok egjea lemezeken vannak, melynél fogva a harmonikáknak pompás orgonaszerő hang jak van. 40 hangú S reg. nagyság 15\'j, -.33 cm. 4 frt 50 kr. 60 . 3 . . 17 •--- 34 . 5 . 50 . 80 . 4 . , 171, - 34 \'la . 6 . 50 . Önoktaiásí Iskola ingyen. Postadíj és csomagolái 60 kr Képes árjegyzék ingyen. C. A Scliuster, larUOtilatÉSiilí Graslitz, Csehország. Szétküldés utánvéttel. — Á\'cserélés megengedve, öfsrekőttetések ismételadókkal kerestetnek. 2162 {896. tk. Árverési Mráeti&iay. A letenyeí kir. jbiróság, mint tkví hi-tósáK közhírré teszi, hogy Tamáa Ádám letenyeí lakosnak Böjti Erzse f 8zabó Jánosné becsehelyi lakos elleni 18 frt 75 kr. tőke, ennek 1894. janaár 1-tői "járó 61. kamatai, 5 frt 50 kr. p rbelí » 6 frt 35 kr. eznttali kőltfégek iránti végrehcjtáai ügyében a nagykanizsai kir. tszék (a Idényei kir. jbiróaág) területén fekvő, a becsehelyi 1252. sz. tjkvben A 1 55\|a. htsz a. Böjti Erzse tulajdonául, felvett ingatlan s az azon levő 21 ti. népsorsrámu ház 455 frt, ugyanott 2 sor 1460\|b. brsz. ugyanugy felvett 93 frt és ugyanott f 1047. hrsz. alatt felvett váltság köteles 174 frtra becsült ingat lanok a bfcseheiyi kőzségbiró házánál 1896. évi októt^r hó ^7. napján d e- 10 órakor megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár Árverezni kivárok tartoznak a becsár 10f,-át kézpénzben vagy óvadékképes ptpirban a kiküldött kezéhez letenni. r Kelt Let-nyén. a kir. jbság mint te lekkönyvi hatóságnál,. 1896. évi ausu-z tns bó 1. napján. NONKOVITS, kir. aljbiró Gyümölcs és szőllő bor készítési gópek. es wlSm Wmlk folytonosan ható kettős emeltyfl szerkezettel, és nyomeró szabályzóval. A munka képesség 20V. nagyobb, mint bármely más sajténál. Szöllo és gyfiaelcs /uzók és bogyó morzsolok. Teljesen felszenlt szüretelő készülékek. Szőllő és gyDmSIcs őrlők, aszaló készülékek gyümölcs és főzelék aszalásra, gyümölcs-vágó és hámoaö pépek legojabb szerkezetű szab. önmüködö .Syphonia" gyümölcs és sőllővessző permetezők, gyárta\'nak és szállíttatnak jótállis mellett a legjobb kivitelben üayfiirt^ Pfc. és Társa CiáKE. kir. kizárólag sznbatlalmazott jrazdaeági gépgyárak, vasöntöde é« gőzhámor ____BÉCS II. Taborstrasse 76. j — Sltüntetpe 3BO urany, ezüst éa bronz éremmel — Árjegyzékek ingyen és bérmentve. Képviselők és visaoptárnsltók felvitetnek Mrdetsnéay. 21641896. ik. Árverést A letenyeí kir. jbiróaág, mint tkvi ba-ló ág közhírré teszi, hogy Tamáa Átlim ; letenyeí lakosnak Dora Ferenc s neje Bedő Bozi vakooyai lakosok ellem 56 frt 2i kr. tőke, ennek 1894. évi janaár l-től járó 61, kamata, 8 frt 25 kr lejárt kamat, 10 frt 80 kr. per. 8 frt 35 kr. végreh. kérelmi é< 6 frt 35 kr ez-uttali költségek iránti végrehajtási agyé-ben a nkanizsai kir. tszék (a letenvei kir. jbiró ág) lerületén fekvő, a vakonvai 92. az. tjkvben A. t SOOI», hrsz a ingatlannak Dora Ferenc » neje Bedó Julit illető 65 frtra becaült Meré,ze ujjan-ott 280. hraz. ugyanu<y felvett inpal-\| laanak 8 frtra becsült felerésze, további a vakonyai 103. az. tjkvben A. t 19 hrsz. a. ingatlan • a rajta levő 5. nép-sorarísia ingatlannak ugyaaazokat illető 217 frtra becsült fele, ugyanott t llS\' brsz. a. agyanugy felvett 54 frtra becsült ingatlan felerésze a vakonyai községbiro bávánál 1896. évi o k t ó b e r hó 26 napján délután 2 órakor megtar ando nyilvános árverésen eladatai fog. Kikiáltási ár a fennebb kitelt becsár. Kelt LKeoyén, a kir. jbság mint telekkönyvi hatóságnál, 1896. anguutm hó 7. NUNlOVirS, kir. aljbiró. NjoBtaii.il llj Wajdits József könyvnyomdsjíban Nigy-Kauizsán. MGY-KANIZSA, 1896. október 17-éo. 42-ll£ sz&m. Elintett ti ár: jlgéaz évre . . . S frt — kr. Fél évre . . . . 2 frt 50 kr. NegredévTé . . . 1 frt 33 kr. F-gyee azaaa 10 kr. aiRDKTÉSEE 5 hasábot petittorbac. 7, máaodazor 6, ■ minden további korért 5 kr. SYILTTEKBEN itit töröttként 10 krért Tétetnek . Kincattei U.éték minden egyet hirdetéaert 90 kr. finetecóö. f< XXW. évfolyam. Alap szellemi részét illető minden közlemény a felelős szerkesztő nerére, az anyagi részi illető köm-lentények pedig a kiadó nevére cimzétte.- Na?-Kanizsára bérmentre intézecdők. Bériaentetlen levelek, nem fogad -tatnak ej. \\ _ kéziratok vUiizanetu kHIdetnek \\ nagykanizsai „Ipar-Testület", , a nagy-kanizsai Tikarékpénztár részvény-társaság\', a „Kotori takarépénztár részvény-társaság, a ,nagy-kanizsai- és galambokiönkéntes tűzoltó-egylet«, a .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület* a .nagy-kanizsai tanítói járáskör«, a .nagy-kanizsai k-resztény jótékc nőegylet" n kanizsai izr. jótékony nőegylet, .szegények tápintézete, a .katonai hadastyáa egylet* a .soproni kereskedelmi iparkamara* nagykanizsai külválasztmányának hivatalos la HFTENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TA RTALMU HETILAP. Téaa aéífeaí. Js\'agy-Ksnixaa, :.c9e. okt. 16. Hangos éljenzéssel van tele az ország. Folyik az alkotmányos küzdelem, s mindenki készül, hogy legszebb alkotmányos jogát gyakorolja. Mert valóban a legszebb jog az, midón valaki a maga szántából, a maga elhatározása, a maga belátása szerint megbiz egy más valakit, hogy helyette egy ország sorsát intézze. Van valami felemelő abban a tudatban, melynek minden állampolgárt át kell ily fontos mozzanat előtt hatnia, hogy bár csak kormányzott, mégis része van az állam ügyeiben. Át kell éreznie minden állampolgárnak a nagy. igazságot, hogy minden állam teljes virágzásra minden viszonyok kőzött csak is a középponttól futó és a középpontra tartó elemek egyensúlya mellett fejlődhetik. Ezekben az izgalmas napokban, melyeket a választás nagy napjáig átélünk, ennek a nagy igazságnak kellene mindenkit áthatnia. Hanem hát csak kellene ... Azonban ne beszéljünk erről. Mi társadalmi lap vagyunk és igy csak téma nélkül elmélkedjünk. Mert nekünk ilyenkor is elmélkednünk kell, az általános izgatottság között is nyugodtan és higgadtan kell a társadalom érdekeiért sikra szállanunk. De vájjon van-e ma napság na gyobb érdek, mint a képviselőválasztás? Van. Éppen ez alkotmányos jog gyakorlásának körülményeit figyelve meg, tetszik föl világosan előttünk e nagyobb érdek. Nem hozzuk itt fel, hogy a politika ez időben mindenkit fogva tart, hisz ez Tégre is csak ideiglenes állapot. Sokkal nagyobb baj az, hogy a sok mindenféle súrlódás csak még jobban megbomlasztja társadalmi életünket. Az alkotmányos jog nyugodt éa méltóságos gyakorlásába belejátszik az emberi szenvedelem, mely sok félreértésnek, sok huza-vouának szülője. Azt senkisem állithatja, aki csak egy pillantást vet társadalmi életünkre, hogy egységes. Sőt szemmel látható ellentétek tűnnek fel, melyek mindjobban és jobban kiélesednek A társadalom egységes voltának megbontásában, az ellentétek kiéle-sitésében látjuk mi azt a bajt, melyet az alkotmányos jogok gyakorlása előidéz. Ennek, a mennyire x lehet, elejét venni, vagy ha már megtörtént, ezt helyre hozni, — ez az a nagyobb érdek, melyért egy társada!mi lapnak a képviselőválasitások mindent lefoglaló mozgalmai között is sikra kell szállania. A politika küzdőtere a legádázabb harcok színhelye. Kíméletlen fegyverrel és kíméletlen erővel támadnak a küzdő felek egymásra. Ezért vin ennek a harctérnek a legtöbb sebesültje. A kíméletlen fegyver vágta seb pedig legjobban éget, legtovább sajóg. Ezek a sebek, még ha be-heggednek is, az emlékezetből soha ki nem törlődnek. A társadalmi érintkezés pedig nem hoz reájuk balzsamirt, mert a társadalmi érintkezések már előbb megszűntek. Igy hidegülnek el egymástól az emberek. S mig előbb etiy célra törve mindenki kezet fogott egymással élő és mozgalmas társadalmat teremtve, lassanként szét válnak egymástól és megdermed az élet. Hiszen ha nem gyarló emberekből álla.ia a társadalom, ha nem gyarló emberek vinnék a politikát! Ha csak a szenvedély nem játszaná benne az első szerepet" Vagy mindenkinek meg volna az a műveltsége, mely finomságával elsimítaná az ellentéteket, belátásával tisztelné az ellenkező nézeteket. De ha emberek vagyunk! Arra pedig ne gondoljunk, hogy talán a politikát és társadalmat szigorúan el tudjuk különíteni egymástól. Mert a társadalomnak az a meghatározása, hogy a magánegyének összesége, a nem állami egyesüktek és egyesek összesége, a mennyiben sz állammal semminő közvetetten viszonylatban nem állanak, ez a megbaározása helyes az államtudo-máoyban, — de nem illik a való életre. Bizony itt a társadalom és az állam nincs oly szigorúan elkülönítve, mert a társadalmat alkotó egyesek viszik az állam ügyeit, melyekbe a társadalom minden egyes tagja be-foly. Befoly pedig éppen most, midőn képviselőt készül választani. — Azért olyan reszedelmes ez az idő a társadalomra nézve. Mi azonban városunkban reméljük a legjobbat. Nálunk ngy se nagy az izgalom, bár ebben nem sokat re ménykedhetünk, mert egyszerre anoál fokozottabb mértékben törhet ki. Ltgy link tehát etkeszfctve mindenre, s kövessünk bár el akármit az izgatottság napjaiban elvskittatva szenvedélyünktől, egyet nem szabsd szemünk elöl téveszteni. Elz az egy pedig társadalmunk érdeke. félve, alattomban, de azért a kombinációknál alig jutottak tovább. Végre mégis nagy nehezen kibontntták az elaő zászlót, ugy, bogy ma már egy kevéa puskakor szagot ia érzünk a levegőben, de ez caak óiyan idsgenazerű, mintha csak valamely távoli tatárból hajtotta volna erre a azellő. Igazi energiával még egyik párt zen állott ki a sikra A kormánypárt még mindig mélyen hallgat. Keringtek, aöt mostanság is azállingóznak egyea hírek, hogy: ,ez zzeretne", .azt meg akarják, hanem I .. Kgy kisaé több élettel, több hévvel kezdte meg a zászlóbontást a 48 aa függetlenségi párt Kossuth árnyalata. Vasárnap eate értekezletük egy kiszé kétzégez volt. Vizlendvayt jelólték, de ngylátazik, 5 nem igen áhítozik a honatyai névre ét dicsőségre, mert viszantaaitolta a kandidálást. A máaodik értekezleten üneer Alajos bpeati ügyvédet javaaolták, ki egy ízben volt kerületünk képviaelö.e. Uuger Lajos elfogadta a meghívást, már iu ia vzn Kanizaán éa vaaárnap délután 2 órákor fogja megtartani programmbeszédét a Széchenyi-téren. >em kisebb tűzzel készülnek a harcra a néppártlak, kiknek jelöltjük Zichy Aladár gráf, ki azerdau éjjel érkezeu. A programnbeazédet ugyancsak vasárnap t taraja, azinlén a Széchenyi-téren, czákhogy I délelőtt féltizenkét órakor Mo,t már, — de még mindig caendben, hallgatagon — kezdik fonogatoi a hazafiúi koszorút. ! Hogy a virágok közé csalán nem vegyül-e, az még a jövő kérdéao. Mi caak azt szeretnők, — bárki fejére illesztik ia oda azt a koszorút — hogy a virágok tiazták illatosak legyenek és ne tnpaaazanák hozza semmi Bárt, actn aseunyet. Választási mozQalom ügy mondhatnánk inkább, bogy választási merrvsér, melybo, hiányzik az élet az eleven, ser. Mióta feloszlatták az orzzaggyüléat, kerületünk valamennyi választóinak ráncbaazedeu homlokáról éleaec rí le egy nagy kérdőjel. Olyan tétovázó, nyomott hangulat uralkodik minden-leié. miut mikor az ember nagyot szeretne kiáltani. de réazint .ena tnd, részint meg nem is mer. Másutt nyiltna, erős lökéssé\' indulták meg a választási mozgalmak, nálunk caak olyan Uj könyvsk. Mihelyt hűvösebbre válik az idő, azon-nal sűrűbben és sűrűbben jelennek meg azirók müveikkel, melyeknek száma innen kezdve egész karácsonyig egyre nő. Olvasóközönségünk örvendetes megszaporodásának, jelo ez, s mi közönségünknek akarunk szolgálatot tenni, midőn ez uj könyvek közül egy párat bemutatunk. Kezdjük az ismertetést a lsgszebb és legérdekesebb müvet, melyet a legfőbb alkalom, hazánk ezredéves ünnepe, hozott létre. Ez a mü A magyar nemzet története, melyet Szilágyi Sándor szerkeszt. E nagy 10 kötetre terjedő műnek 17. kötete jelent meg a napokban, mely a Hunyadiak és J a g e ! ló k . korát foglalja magában. A hazafias lelkesedés vesz erőt szivünkben, midőn Fraknói Vilmos remek előadásában és rendkívüli vonzó leírásában nemzetünk legfényesebb korszakának, a dicső Hunyadyak korának történetét olvassuk, a mikor hazánk hstalmának, műveltségének és gazdagságának fénykorát élte és a nemzet erejét és fényét képviselő királyság legteljesebb erejében tündöklött. Viszont képtelenek vagyunk fájdalmunkat elfojtani, midőn Fraknói neverett müvében a Hunvadyak fénykorát követő Jagellók ko\'rához érünk, melyben a nemzet erejének rohamost hanyatlását s az ország pusztulását látjuk szemünk előtt lefolyni. Fra.knóinak ezen nagyszabású munkája mint az Athenaeum kiadásában megjelenő Magyar Nemzet Történetének negyedik kötete látott napvilágot. Az irodalmi kritika valóban csak csodálatul állhat ezen 700 lapra terjedő pompás kötettel szemben, melyben a szembeötlő 44 remek műmelléklet és a 300-nál több szövegkép épugy leköti a felületes szemlélő figyelmét, »mint lebilincseli az olvasót nagy történészünknek óriási tudással és remek stílussal megirt szövege. Négy könyvre osztva tárgyalja Fraknói a nagyfontosságú korszak történelmét. Az első könyv I. Ulászló uralkodásával foglalkozik a várnai csatáig. A második könyvben Hunyady János kormányzása és V. Lá<z\'ó uralkodása van ismertetve; a harmadik könyvet, mely egymaga 150 lapra terjed, teljesen Mátyás király uralkodásának szenteli, a negyedikben pedig II Ulászló és IL Lajos szomorú ország-lását találjnk a végzetes mohácsi vészig. Bármily nagy legyen is Fraknói ezen részletekben mint önál\'ó történész, mély kutstó ,\|Ss nagy stiliszta, korszakos müvének .legfényesebb részét az ötödik könyv \|épezi, melyben hazánk műveltségi állapotát ismerteti 1440-től 1526-ig. Ezen 150 lápra terjedő részben oly értékes dolgozatot adott, meiy önmagában is elegendő arra. hogy Fraknóit renesánsz korbeli kulturtőrtéuetűnk úttörő mesterének, könyvét pedig irodalmunkra nagybecsű nyereségnek tekintsük. Fényes és vonzó a magyar müveit-ségnek képe Mátyás király korában. A mntörténetirók majdnem egyhangú véleménye szerint az úgynevezett renezánsz-koruzak Magyarországon, a dicső Mátyás király udvarában vette kezdetét. Annyi bizonyos, hogy különösen a Mátyás kiráy korbeli építészeti műemlékeink már a renezánsz Ízlésének nyomait viselik magukon. A nsgy művészi és tudományos átalakulásoknál nagyon nehéz a kezdet nyomait pontosan kikutatni ; de T A ft G A. ...Soha! Ott bevertem lábaidoál, A bársonyos kis zsámolyon, SzeJ) kacsóid etsimiták A zord redőt e homlokon. Szerelemről szólt az ének, Oly édes-bus volt dallama, Emléknel-e? Ekkor mondtad: — Nem frird a sziv soha! Szellő járt * rózaabokron, Elszállt hozzánk illata, Szere lmanket i<y rajté el A télhomálya kis szoba — Bár ne kittem volna akkor! Most ez szivem panssz szava, Hisz te másnak mondod már ma: — Nem feled a aziv soha! SALGÓ 0. SÁNDOR. Eszményi barátság. — Tritoma Uráriának ajáatra. — — A .Zalai Közlöny" eredeti tárcája. - Ebben « rideg számiló világban csak szem élj es barátságról lehet szó, a lelki vonzalom oly igen ritka, mint a fehér holló, hisz mindenfelé csak az érdek dominál. Férfiak kőzett nagyon hamar me^y a barátkozás mát az elaő pillanatokban, c-ak nehanyfi,«* bor éa egy nobelspitz kell boziá, bruderachaftot i«uk arntán pedig elfelejtik egymást. Tisztább érzelemből fakad már a leányok kőzött, midőn két fiatal lény egymással találkozik s mindegyik hamar talál a másikon megszeretni valót, mely az arc kelJeraébeu, vagy a modor kedvességében nyilvánul. De asszony és leány kőzött már «okkal ritkább, ezek nem igen szokták s nem ia tudják egymást megérteni. Hogy I ez megtörténjék, oda sokkr.l, de sokkal j magasabb dolgok kellenek: a lelkeknek kölcsönös vonzalma s harmóniája. Plató az ő ideális felfogásával azt hirdette a görögöknek, hogy a túlvilágon ép az a rend fog uralkodni, mint a földön, csakhogy ott minden tökéletes lesz. Lészen tökéletes biró, tökéletes katona, tökéletes művész, lesz tökéletes, es?-ményi barátság is. óh Piató! Nem vágyom én a te elképzelt tökéletes világodba most még eljutni; feltaláltam én már ezen a gő röngyös földön a tökéletes, minden emberi Bzámitástól ment eszményi barátságot, melyhez salak nem tapadhat s melyet rózsának tekintek a tövisek között. Te édes Tritoma Uváriám, rokonérzés-ből felkerestél leveleddel, alighogy a világ — ez a mi olvasóközönségünk — ismerni kezdett engem; megszerettél magasztos szép lelkeddel, mielőtt láttál volna. Nem tudtad, szőke-e vagy barna, rokonszenves vagy ellenkező megjelel nésü-e az. kit szivedbe fogadtál? Nem tudtad: méltó lesz e erre az az ismeretlen leány, kinek az ö szivéből fakadt bánatos versei ugy hatottak reád, kinek Bzive doubanása viszhangot talált a te szivedben. Te a lelkemet szeretted meg, légy áldott érte örökre! Mert látod édes Tritoma Uváriám, engem a világ Boba sem fog u^y megérteni é3 megismerni, mint a milyen vagyok és ez néha igen fáj, mikor félreértenek. Te is igy vagy Édes. Sok számtalan jó barátod és barátnőd szeret éa tisztel azért, mert igen jó vagy, mert modoroddal s szivjóságoddal, élénk kedélyeddel mindenkit magadhoz tudsz vonzani, de aki lelkedbe belásson, gondolkozásmódodat megértse, olyan kevés van. És ennek még ia örülhetsz, mert a prózai ember ha akarna, se tudna odáig jntni s azzal én igen\'iiizelgek magamnak, midőn azt állitom, hogy én ismerlek jól, ugy mint Te engem ismersz. A világ ferde felfogása azt tartja, hogy aki irodalmi pályán működik, ez a foglalkozás elvonja az illetőt a családtól. Igen, némelyeket, kiket csa arra sarkal a vágy, kogy hírnevet szerezzenek, hogy a nagy világ ünnepelje őket, áe ezt az otthon szenvedi meg. Aki pedig gondolatait s szivének érzelmeit sorokba önti, azzal mintegy könnyít lelkén s felébreszti önmagában a szép és jó jráoti mély szeretetet, szivét ezzel nemesitt akkor, midőn a házi s családi gondoktól kissé elfáradva, piheom tér az est óráiban Múzsájához: azt nem vonja el a bártól, a családtól. Példa vagy rá magad kedves jó asszony. Belépve a te rendes, nyájas, boldogságtól sugárzó felsőraj ki házadba, hol min-\' den zug, miuden tárgy a kiváló jó gazdaasszonyról regél, Önkéntelenül is azt kérdi az ember: hát az irónő hol van? Hát mikor szép családodat látjuk?! Bizony nem látszik meg rajtuk, hogy a ftfleíég és anya irónő, olyan irónő t. i., akit ez a foglalkozás elvonna a csaiádtól. Aki minden szépért, jóért lelkesül: az a családját is jobban tudja szeretni, mint más, 8 lehet kitűnő gazdaasszony is, aki övéiért küzd. fárad. Magamról ebben a tekintetben nem igen szólhatok, mert én érettem még mások fáradoznak. Nekem vannak áldott jó szüleim és egy testvérem, ez az én családom s otthonom, az én igazi világom, boldog fészkem, melyet a külvilág zajos szórakozásai sóba nem felejtetnek, pedig — mint Te is tudod — néha napján ezeket is szeretem, mert ha szomorúakat irok is, azért jókedvem uem igen szokott cserben hagyni, hogyha nóta b vig muzsika járja. Egy izben axt kérdezted tőlem, kedves Tritoma Uváriám. bogy miért irok én mindig oly szomorú költeményeket, mi fáj, mi bánthat engem? kit még semmi csapás nem ért, a kegyes sors minden csalódástól megmentett. \' Ez a legnagyobb rejtély magam előtt is, ha én azt tudhatnám!. Vannak oly velünk született érzések, melyek fájók, még is édesek, örömök, melyek könyet fakasztanak s a mik még ¡¡is oly jól es-nek, ha dalba őnthetem ki. Ha tovább akarsz kutatni kedves kollegám, Tritoma Uvárja: qnenj vissza a kolostor szentelt falai közé, abol te is növekedtél, ott talán megtalálod a rejtély nyitját. Képzelj magad elé egy kis kurta szoknyás, barna fejű, gyerekarcu leányt, aki mig oda nem került, a leg-pajkosabb, legcsintalanabb gyermek vot. Ott igen nagy metamorfozison mentesr át, egészen átalakultam Legyen áldott érte M Ladiazla, neked egykori tanítónőd. nekem fejedelemasszonyom és Soror Heléna, kit mintaképül választottam. Talán lelkedből ott maradt egy sugár édes Tritoma Uváriám, a világos zöldre fejtett falak között, vagy a templom oratóriumában annál a szép Jézus szobornál, mely oly szelíden nézett le reám jóságos szent arcával, talán ott bolygott lelkednek egy sugara valahol, mig reám talált s belém költözött. Talán azért tudjuk mi egymást igy megérteni, mert egy kolostor növendékei voltunk különböző időben, talán innét ered ez a tiszta, kölcsönös, hű szeretet s ragaszkodás egymás irányában. Köszönöm ezerszer, hogy megemlékeztél a mi csendes kis helySnkről, mély örömünnepet ült megérkezésieken s a rokonlelkek másodszori találkozásán, holott Feiső-Rajk jobban megérdemelné, hogy megénekeljék. . Kisírje az isteni gondviselés életedet minden veszélytől menten lelki- boldogsággal, szép lelked a szellemed ragyogjon soká, soká örök ifjan, örök tűzzel l Magamnak pedig ha jót akarok, azt kivánom, hogy lantom el ne törjék sokáig s élvezzem mindvégig eszményi barátságodat! Mig ez a kettő meg lesz, addig nem csalódhatom az emberekben egészen s nem vágyom át Plató tökéle- XXIV. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 18»O. ui\\iuDr,n i í-en minceo esetre megállapított történelmi igazság gyanánt kel) elfogadnunk, hogy a renezánaz korszak kezdetén a magyar királyi udvar, .Mátyás budavári palotájában, vezérszerepet vitt ugy a tudomány mint az irodalom, általában pedig a műveltség tekintetében. — A dicső . Euuyady Mátyás udvara túlnyomó részben művészekből és tüdősökből állott Leggazdagabb kincsét világhírű könyvtára és műkincs gyűjteménye képezték, a melyeknek szétszórt romjaiból fennmaradó« egyes részleteiből következtetést vonhatunk ennek a roppant könyvi tárnak és műkíncsgyüjteménynek abban a korszakban felülmúlhatatlan gazdagságára. A munka ezen része legfényesebben van megillusztrálva; nem kevesebb mint 5 Corvin Codez nagy szinnyomatn és heliogravure másolatát kapjok, s az egyéb mellékletek és szövegképek oly, gazdagságban váltakoznak, hogy ezen rész lapozgatása közben valósággal a történelmi kiállítás renezánsz-csoportjában képzeljük magunkat. A külső disz dolgában tizkötetre tervezett nagy történelmi vállalat ezen n.gyedik kötetéről, általában is ugyanaz: kell mondanunk, amit az előző bárom kötet mindegyikénél már kijelentettünk, hogy minden ujabb kötet az előzőket pompában, fényben, a képek gazdagságában és művészies kivitelében felülmúlja és begy büszke lebet a magyar nemzet arra, bogy van történelme, mely ily megörökítésre méltó, de arra is, hogy vannak tudósai és művészei, kik ily munkát képesek ország éa világ elé állítani. RövAmásfél év mult csak el azóla, hogy a nagyszerű vállalat első kötetét vettek, s akkor büszkeaéggel bár, úe némi kétkedéssel néztünk a nagy feladat elé. melyet tndósaink s a kiadótársulat magok elé szabtak; ma már teljes megnyugvással ajánljuk a művelt magvar közönségnek, hogy az Athenaeum ezen nagy történelmi vállalatát tekintse knrunk egyik legnagyobbszerü s ezen a téren feltétlenül legremekebb irodalmi alkotásának A kötet ára rendkívül olcsó ; fűzve 6 frt, kötve pedig 8 frt. • Hazánk történetének egyik legfényesebb korszakát tárja elénk Az 1848-49 iki magyar szabadságharc tö r t é n e te című nagy 2 kötetes munka, melyet Grtca György szerkeszt és 30 kr.jcáros füzetekben a a Laaipel cég ad ki. A milyen lelkesítőe mű tárgya, amilyen vonzó a kidolgozása, épp oly díszes a külső kiállítása ia. Tele van a nagy, a dicső, és a gyászos napokra vonatkoró illusztrációkkal, fakszimilékkel stb. Nagy nemzeti vállalat valóbaa e mü, melynek most hozzánk beérkezett 67 ík füzete egyike a legérdekesebbjeinek, melyek eddig megjelentek. Az egész füzet tarulmát az 1849 iki ápril 14-én Debre cenben kimondott trónfosztás nevezetes, a nemzetünk történetében páratlanul álló tényének az okmányszerű előadása képezi. Több oly országgyűlési okmányok s nyilatkozatok látnak e helyütt után először napvilágot, melyek az akkori dicaő kor nagy eseményeire rend kívül érdekes világtuUt vetnek. Tekintettel a szöveg fontosságára, a képdtsz e füzetben némileg háttérbe szorult ugyan, de mindamellett elég bőségesen járul hozzá e füzetnek is kellő diszité- 1 sébei. Külön meliékletkép van e füzethez Csatolva Kossuth szózatának az orosz , tea világába, hanem daloljuk itt e földön a zongora hangjai mellett: Csak addig holdog a szivünk: A mig szeretni tudl HALÁSZ MéRGIT. A magyar hadtörténeti intézmény. — Szederkényi Nándor köayre. — Megjelent a .Magyar Hadi Intézmény történeti és közjogi megvilági-«Éaban.- Irts Szederkényi Nándor. Az . Athenaeum kiadása. Kapható mioden könyvárusnál. Ára 1 frt 50 kr. — A magyar könyvpiacon, a történeti és közjogi munkák sorában, mely az ezredéves ünnep évében elég gazdag, behatóbb tanul-Htányryal írott, sok részében még nem ismert adatokkal felszerelt munka alig jelent meg, mint af, mely most Szederkényi Nándor tollából fenti cím alatt ütött napvilágot. Már maga a cím ügyeimet kelt. Sokan talán valami hadtörténet-féle munkát vélnek ez alatt Nem az. A muoka a magyar hadrendazernek, mint a magyar közjog a alkotmány alapveíő s kiegészítő szervezetének körrajzát fejlődését, változatait adja elő nagy vouá sokban, a honalkotástól 184«ig. Nem mulaszthatja el szerző, terjedelmes jegyzetekben párhuzamosan az enrópai had-rendazerréazieteit mellé állítva, áttekintés véget ismertetni. Ez alakban kétségkívül egy uj. becses közjogi ismertetés fekszik előttünk. Minden orsaágnak megvolt a maga saját képzödésü hadreudszere. mely szorosabb vagy lazább összefűggéiben állott állami s nemzeti beléletével. A had-rendszernek az alkotmány szervezetével való oly összefüggését, s jóformán egymás kiegészítését sehol sem találjuk, mint ez nálunk volt A hontoglaló ősök hadi intézményének keretei, tulajdonképen alkotmánya szervezetének lényege a formája ia volt így ismerteti ezt Szederkényi munkája. A régi várispánságok tulajdonképen hadkerületek voltak. A tatárdulás vetett végett a szoros katonai rendszernek, s a hadi várkerületek politikai vármegyékké alakultak át a katonai rendből pedig nemesi rend lett Mindezt szerző a közjogi bizonyítás egész apparátusával tárja elénk munkájában. A magyar alkotmány kereiei tehát, Szederkényi szerint > nemzetségek letelepülésénél képződtek; fennálló hadi intéz-ményök alapján. Szent István alkotásai csak folytatása, kibővítése, fejlesztése ennek. A munka négy részre otzük. Első rész a honalkotástól a tatárduláiig terjedő kort tárgyalja, mely a szorosabb katonai rendszer kora volt. A tatárdulás után e rendszer meglazult, s az Anjou házbeli uralkodók átültették aa akkori európai hűbéres rendszert. Ezt a második réaz ismerteti, mely a mohácsi vészig betörésekor egy hü fakszimiléje, melyet tudtunkkal eddig egy hasonló irányú munka sem közölt még. Részvéttel halljuk,, hogy a nagy munka írója Graca György betegen fekszik. Szívből kívánjuk neki. hogy mihamarább fölépüljön, hogy azép művét háboritlanul folytathassa s befejezhesse. Jelen füzetünk illusztrációi különben a következők: A Bethlen kard. A kápolnai honvéd-emlék. Nagy Sándor halma, a váci honvédemlék, a főváros a budai városirom ideién. Jogászainkat fogja érdekelni dr. Fel-ber Arthur zalaegerszegi királyt ügyész munkája, a magyar bűnvádi perrendtartás, melyre most hirdet előfizetést. Előfizetési felhívásából közöljük ezeket: Egyrészt acnak tapasztalati felismerése, hogy a hatályba lépő nagyobb törvények j és azoknak-néha rendkívül nagyterjedelmü indokolá s, a gyakorlatnak sokoldalú, majdnem minden időt felemésztő teendő vei elterbelt férfiaí álul azonnal egész anyag felhasználása mellett beható tanulmány tárgyává nem tehetők és egész terjedelmükben még áttanulmányozás után sem kezelhetők a gyakorlatban célszerűen, — másrészt pedig annak figyelembe vétele, hogy az emiitett ope-ratumok lehetőleg alapos ismeretének szüksége az élétbelépte.éa időpontjával önmagától- kényszeritőleg még ia előál: serkentettek arra, hogy törvényhozásunknak a bűnvádi perrentartást tár-gyazó és korszakot alkotó oagy müvét a jogtudománynak egész tárházát képező anytggyüjteményével együtt egy manuale-ba akkép dolgozzam fel, hogy ez — a kötetekre terjedő és rögtön kellő a\'apos-sággal nem mindig értékesíthető anyag lényeges részér lehetőleg kis keretbe szorítva s azonnal hozzáférhetővé téve — ekképen a kezdet nehézségeivel szemben a törvényt a gyakorlatba átvinni segítsen és kővetkezményképen gyorsabb és alaposabb törvénykezést is közvetítsen A munka a törvények beosztását kö veti és a §-ok Borrendjében közli minden § után a miniszteri és országgyűlési indokolásoknak lényeges réizét, — azonkívül széljegyzetek a momentán keresett anyag fölött nyújtanak áttekintést; egy teljesen kimerítő tárgymutató azonnal és minden irányban elvezeti az olvasót az összes feldolgozott anyagnak még a legrészletesebb intézkedéseihez is; közli a felsőbírósági döntvényeket ia, melyek egyik-másik a törvényben elfogadott elvnek úttörői voltak és felvette a lent jelzett törvényekre vonatknzó összes rendeleteket ia A munka körülbelül 30 íven nagy nyolcadrét alakban fog megjelenni és ára 3 frt 50 kr; az előfizetések a szerzőhöz postautalványon intézendők, mire a mü megjelenése után bérmentve küldetik meg. * Végül női olvasóinknak akarunk kedvezni, midőn egy érdekes regényre hívjuk tel figyelmüket K regénynek címe ,A rejtélyes há t* Irta Warden Florence. Singer és Wolfner könyvkiadóknak évek óta kitűnőnek bizonyult Egyetemes Regénytárában legújabban ismét egy nagyoa érdekes, szép angol regény jelent meg a jól ismert jeles angol regényíró Warden Florence müveiből. Szigethyné Szalay Erzsi forditáaában. A regény cime ,A rejtélyes ház.\' írója rendkívül érdekfeszítő szövevényekkel írja le egy rokonszenves, kedves fiatal leánynak élményeit a rejtélyes házban. A rejtélyes ház tulajdonosa, bárha az előkelő, maga» köröknek tagja, titkon mégis egy belőrő bandának a vezére, ki azonban szellemes modorával és vonzó egyéniségével éveken keresztül nemcsak tévedesbe tudja ej tení maga felől a saját társadalmi körét és mindenkit de a szivedet is meghódítja. A regényhős mellett a már említett fiatal leány ideális szerelmének története is párhuzamosan bnnyolódik le ; ö maga pedig akaratlanul is hozzájárul a kalandor leleplezéséhez. Egy szóval a regény elejétől az utolsó sorig változatos,, esemé-nyekbeo gazdag és leköti a figyelmet. Ára két kötetben, igen csinosan bekötve 1 frt. — Az Egyetemes Regénytár legközelebbi két kötete, mint értesülünk, Ohnet legújabb regénjét fogja hozni; a címe Hiábavaló örökség s Ohnetnek egyik legérdekesebfc munkája. Már előre felhívjuk reá olvasóink figyelmét •\' Mindezen müvek kaphatók vagy megrendelhetők lapunk kiadóhivatalában ia. Vegyesek* — Hirdetmény, ö nmélt. a keresk. m. kir. miniszter or, f. é. julins hó 11-én 39098/VI. bz. a. kelt leiratával, arról értesité alulírott kamaránkat, hogy már az 1895/96 tanév végével nagyobb számú szakiskolát végzett növendék lépett a gyakorlati ipar terére s egyidejűleg kijelenté, mtszeriní nagy súlyt fektet arra,thogy iparos közönségünk bizalma fokozott mértékben forduljon szakiskoláink s azok uövendékei felé. Ilyen szakiskolák ez idő szerint a következők: a m. kir. gépészeti középiskola Kassán, az állami ipariskola Budapesten, az állami vasipari szakiskola Gölnicbáoyán. az állami faipari szakiskola Újpesten, az állami faipari szakiskola Homonnán^, az állami faipari szakiskola Braasóban, az állami fa- és fényipari szakiskola Maros-Vásárhelyen, az állami fa- és fémipari azakískola Aradon, az állami fa- és feoy-ipvri szakiskola Kolozsváron, az állami fa- és fémipari szakiskola Szegeden, az állami szövőipari szakiskola Késmárkon, az állami agyagipari szakiskola Baranya-Mágocson, az állami agyagipari szakiskola Ungváron, az állami kő- és agyagipari szakiskola Székely-Udvarhelyen, áz állami kosárfooó tanműhely Bellusen, az állami kosárfonó tanműhely Békésen, az állami nőjpariskola Budapesten, az államilag segélyezett mechanikai szakiskola Budapesten, az államilag segélyezett szövőipari tanműhely Pozsonyban, arállamilag segélyezett gyapjuszővó tanműhely Nagy Disznódon, az államilag Ságé yezett cipészipari szakiskola Nagyszebenben. Midőn ezen szakiskolákra felhívnék — érdekelt iparoaköreink — ^Kelmét s azok végzett növendékének üzletük, körében való alkalmazását részünkről is a legmelegebben ajánianók, egyúttal felkérjük kerületünk iparos közönségét s gyártulajdonosait, miszerint képzett munkaerők szüksége-lése esetén, ilyenek ajánlása céljából forduljanak vagy egyenesen a fennt elősorolt tanintézetek igazgatóságaihoz vagy pedig kamaránkhoz, ki a közvetítésre a legnagyobb készséggel vállalkozik. Sopron. 1896. évi szeptember havábao. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. terjedő időt öleli fel. E korszakben a lovasságon nyugvó magyar hadrendszer, mely irányt adott az enrópai hsdrend-Bzernek, bomladozoí kezd, s kezdődik a lassú átalakulás a gyalog ha-irendszerhez. E korszakban a Hunyadiak hadrendszerének ismertetése a mohácsi vész elótt, nagy nemzeti erőfeszítés jellemzésével, nagyon érdekes. A 3-ik rész a Jnohácsi vésztől 1715-ig terjed. Az önvédelem óriási küzdelmének kora ez. Ekkor tolul hadi intézményünkbe az idegen elem, mely ellen kitartóan küzd a nemzet A 4-ik rész 1715-től 1848-ig, u álló sereg s a magyar hadi intézmény közjogi küz-delméuek korát öleli feL Kétségkívül e része a munkának a legérdekesebb, mert a hozzánk legközelebbi kort ismerteti, s a XVIII-lk és XIX.ik század bomályor. részeibe, az országgyűlési tárgyalások poros aktáiból részenként fáklya-világot gynjt, mely a század történetére hivatva leaz tisztább fényt deríteni. Szederkényi azt állapítja meg, hogy a korbeliek, a magyar nemzeti hsdi intézmény feltételeit illetőleg, semmit fel nem aduk » kitartó küzdelmük diadala a 48-lki nagy alkotásokban nyert befejezést, meiyiyel végzi munkáját a szerző. Mi csak az: mondjuk* hogy e munkát olvassa el minden magyar ember, okulni, Uuolni x lelkesedni is fog belőle, a mire a jövő ezredév küszöbén nagy szükségűnk vau. — Hirdetmény. A m. kir. államva3uUk gépgyárának és a diósgyőri m. kir. vas és acélgyárának igazgal ósága 184000 q. különféle minőségű kőszén, 51000 q. pir-szén és 35000 o. bűkkfaszén szállítására hirdet pályázatot. A közelebbi szállítási föltételekre valamint a különféle anyagok minőségér.\' vonatkozólag bővebb fölvilágosítást \' ndapnataa a m. kir. államvasutak „agyára (Kőbányai ut) B. 4. anyagbeszerzési szakosztályában a rendes hivatalos órák t^\'u szerezhe-ők meg. Miről az érdekelteket oly megjegyzéssel értesítjük, hogy az írásbeli ajánlatok f é. október hó 20-ikán déli 12 óráig a föunevezett igazgatóságnál (Budapest Kőbányai ut) nvujUndók be. Soprou, 1896 évi szeptember havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A keresk. m. k. min. nr ö nagyméltósága f. é. augusztus bő 28-án 54864 sz. a. magas leirata kapcsán megküldé kamaránknak a nagy-britUniai véresebb gabna nagykereskedőknek és Börgyárosoknak, londoni fő konzulátasunk álul egybeállított jegyzékét Mire oly megjegyzéssel hívjuk fel érdekelt kereskedő köreink figyelmét, hogy ezen jegyzék, üzletkörökben való esetleges felhasználás céljából, ezen kamara hivatalos helyiségeiben, a rendes hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető. Sopron, 1896. évi szeptember havában. A kei üleli kereskedelmi éa iparkamara. KőzgazdUsás- Vetőmagvak. I Manthner Öd6n tndósitáaa ) A piac helyzete mult hét óta mit sem vá\'tozott Lóherét és lucernát illetve állandóan élénk a hangulat, a kínálatra kerülő készletek könnyen elhelyezhetők. NagynzemO áru pláne kapós és jóval magasabb áron értékesíthető, mint a mult év ezen időszakában. Lucernát kül- földről folyton ajánlanak. Jegyzések nyersáruért 100 kilónkint Budapesten: s Lóhere 44—50 frt. Lucerna 40—50 frt. BalUcin 9 —9\'\|s frt - Tavaszi Bükkcuy 5—5\'/, frt. — The Gresham életbiztosító társaság Londonban. E társulat 47. én jelentése, meiy aa 1895 évi december 31-én befejezett üzletévról szól éa a részvényesek 1896. évi julins 1-én tartott rendes közgyűlése elé terjesztetett, rendelkezésünkre állván, a következő főpontjait közöljük: Az 1895-dik évben 8761 kötvény 82 267,300 korona tőkeősszegről lett kiállítva. A díjbevételek, levonva a visszbiztositáaért fizetett összeget, korona 21,556 656.77 fillérre ruguk mely őszszegben a korona 3,517.269,17 fillért levő első évi dijak benfoglalutnak. A kamatszámla mérlege a lefolyt üzleti évben korona 5.538.218.43 fillért tett ki éa-át társaság jövedelmét a díjbevételekkel együtt korona 27,094 875 20 fillérre emelte. A Ur aság az elmúlt évben korona 10 032 755 fillért utalványozott oly követelések alapján, melyek életbiztosítási kötvényekből eredtek. — Lejárt kihá zasitási és vegyes biztosításokra korona 2,383 221.67 fillért, vísszvásárlásokra 1,209.712.50 fillért fizetett ki a társaság az elmúlt évben. A biztosítási és járadékalapok a lefolit üzleti évben korona 8,692.230.03 fillérrel gyarapodtak. Ai aktívák főösszege 1895 december 31 én korona 147,562.080 41 fillérre rúglak. Tőkebefektetések: korona 490.778.85. fillér aogol és írországi állami papírokban, korona 630.212 40 fillér indiai és gyarmati kormányok értékeiben, — korona 27 002.077. 81 fillér idegen államok értékpapírjaiban, korona 5,651.001.56 fillér vasúti részvények, elsőbbségek és garantáltak, korona 60,105 982.71 fillér vasúti és egyéb kölcsönkötvényekben, korona 18,364.621.04 fillér a társaság ingatlanaiban (ezek között vannak a társaság budapesti és bécsi házai) korona 6,556.711 77 fillér jelzálogokban és korona 28,760 694.27 fillér .különböző értékekben H i r 8 t — Irodalmi s mÜTÍnetl kör. A kör igazgató-Unácsa f. hó 12-én tartott ülésében elhatározta, bogy a L hó 18-ára kitűzött közgyűlést elhalasztja. Erre az elbatáro.-ásra az igazgató Unácsot azon körülmény indította, bogy a közgyűlés elé terjesztendő tárgysorozat előkészítése sok időt vesz igénybe A tanács egyben sürgönyt menesztett a Szegeden ídőaő Sümegi Kálmánhoz kit névnapja alkalmából melegen üdvözölt A megtartandó közgyűlést az alapszabályok értelmében j nyolc nappal megUrtása előtt a helybeli I lapokban fogják hirdetni. — Hazánk Nagyasazoayának ünnepe XŰI- Leó pápa ő Mentsége Va szarv Kolos bíboros hercegprímás kértére külön ünnepet rendelt a magyar katho-likusok részére hazánk ezeréves fönnállásának emiékeül. Ez ünnepet, mir,: Magyarország Nagyasszonyának ünnep---, lehető nagy fénynyel rendelte megülnünk és napjául október második vasárnapját tűzte ki. — Ez ünnepet ülte meg n.ult vasárnap városunk hivő serege, s az isteni tiszteletnek, melyet a plébánia templomban Wéber Vince h. plébános fényes segédlettel Urtott, díszét és pompáját nagyban emelte a város elöljáróságának, a bírói karnak, a tiszii karnak, egyéb hivataloknak és a Unu:ó ifjúságnak részvétele. Az áhiutot nagv ban fokozta Horváth Honor azét, vallásos és hazafias prédikációja és M u s z a Károly gyönyörű éneke. Csak az volt gajnos, hogy a gimnázium ifjúsága a hivek nagy száma miatt kiszorult az úgyis kicsiny templomból. — A nagykanizsai kereskedő írjak önképző egyletét, — mely nyáron át, minden évben azünelel — csak csekély számú Ug jolen letében nyitották meg, f. hó 10-én szombaton este. Hétfőn este már választmányi gyűlést tartoltak és ekkor elhatározták, hogy november hó 7 én az egylet 25 éves fennállásának év fordulóján nagyszabású társaavacsorát rendezntk. — Tanulmányi kirándulás. A hely béli főgimnáziumnak mintegy 50 Unolója tanulmányi útra indult ma reggel tanárai vezetése mellett Az ut célja Nagy-Kanizsa vidékének megismerese. Azért az nt irány ugy van megállapítva, hogy az ifjak Palinon, Gelse-Szígeten Pacsán ée Zala-Apátin át Keszthelyre mennek, onnan pedig Balaton-Szt-Gyönryön, Kis-Komáromon, Galambokon és Récaén át térnek haza. Az uUt kocsival teszik meg és két napba telük, vagyis vasárnap este térnek vissza. A vasarnap délelőttöt Keszthelyen töltik, hol az ottaoi gimnázium tanári kara fogja őket fogadni. Az utazás, — melynek, költségei alig ragnak 3 frt 50 krra, — tanulságos és gyönyörű íb lesz, kivált, ba az idő is kedvez. Érdekes bogy a főgimnázium bicikliző sportmannjai közül többen bi ciklio teázik meg ez utat — A gőzfürdő. Az egészségügyi bízottság f. hó 13-án tartott ülésében a gőzfürdő ügyével ia foglalkozott Dr. Szekeres József hozta azóba. hogy a gőzfürdő igazgatóságát az üzemszabályok beUrtására fel kell szólítani. Min-den fürdő feletti felügyelet a városi tanácsot illeti meg; az egészségügyi bizottság megbalgatásáva! pedig a városi Unács adhat engedélyt (ürdők megnyitására és vonhatja meg azt Utóbbi intézkedésre nincs szükség, mert hát a fürdő k é t é s t é I hónap óta zárva van. De ha a jövő évben az igazgatóság elhatározná magát arra, hogy a gőzfürdőt ismét megnyitja, akkor remélhető, hogy a Unács ki fogja kötni, hogy az egészségügyi szabályok betar tassauak, ki fogja kötni különösen azt, bogy a gőzfürdőben ne legyen korcsma, már olyan korcsma helyiség, melyben Nagy-Kanizsa helyőrségének legénysége táncolni jár. Nincs elvi kifogásunk az ellen, hogy a szegény katonák mulassanak. De erre a célra nem lehet egy gőzfürdő folyosóját felhasználni. Ez ellenkezik a köztisztaság legelemibb követelményeivel. — Nyilvános cjugtizás éa köszönet A nagykanizsai ált. munkásképző egye Bölet, vasárnap, e hó 4-én a Polgári-Egylet dísztermében sikerült szüreti mu latságot tartott melyre felülfizetni szíveskedtek : Dr. Bencik Ferenc 3 frt Hal vas Frigy, s 1 írt, Kripác Ignác I frt 50 kr.. Nagy Árpád 1 frt 50 kr., ifj. Wajdits József Rosenthál Jakab, Kovács Mihály 1—1 frt, Gártner Sándoraé, Rosenthál Géza, ifi. Offenbeck Károly, Dobrovics Milán, Vinkler Anul, Rosenfeld Lajos. Bachrach N. Mathea Károly, Vacula Antal, Wortmann AnUl. Wortmaon Béla (Aiso-Lendva). dr. Unzár Miksa 50 — 50 kr. Kanász János. N. N-, Heisler N„ Antali" Mátyás 30 —30 kr., Mondschein Béla, N. N.. Tomán Juliska N. N. 20-20 kr. Schwarz József 10 kr„ N. N. 10 kr. : összesen : 17 frt 70 kr. Fogadják ez uton őszinte köszönetünket A pásztorleányok : Stern Károlin, Mauihner Berta, Gártner Jolán KoUrícs Margit, Laatos Roza, Heisler Regina, Kolarics Erzsike. K»lö-nőaen köszöntetett Bzavazunk ifi. Offenbeck Károly táncrendezőnknek, ki hadkötelezettségének eleget tenni bevonult. Uj táncrendezönk.t: Zakál Mihály urat. a t közönség szíves figyelmébe és jóindulatába ajánljuk. A vigalom-rendező bizottság. — Felmentő ítélet. Nemrégiben megemlékeztünk arról a halálos kimenetelű verekedésről, melynek színhelye a Franz-féle gőzmalom volt Ugyanis: Czorn Károly főmolnár, megtámadU Wiplíckauser János molnárlegéoyt. Heves dulakodás XiXV. ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1896. OKTÓBER 17-én. tötbtt a főmolnár földhöz teperte ffipücbaosert ki akkor, hogy szabadulhasson bőszült ellenfelétől, előrántotta zseükéeét éa oly azerencséÜeaGl aairU meg Croro Károly\', hogy az a helyszínén elvérzett Ebben az ünyben Urtottik meg a tárgyalást í. hó 13 ája nagykaui-zsai kir. törvényszék előtt. ¡A tanuk vallomása szériát, a fömoloár minden ok nélkül lámadta meg a vádlottat és egy hatalmas szerszám fával oly Oté-eket mért reá, aiely könnyen az életébe került volna. Wiplicbauser a kétségbeesés végaő percében rántotta elő kését. A kir. törvényszék a jogos önvédelem körülményét látta fennforogni éa igy felmentő Ítéletet hozott. A vádlottat nyomban szabadlábra helyezték. — Eoaaz vlllámos világitís. A mi sétálni vázyó. türelmes közönségünk egészen msgazokta már, bogy esténkut az Úgynevezett .korzón- az ívlámpák caak BŐtéten, kattogva bámniják a járó kelőket Majd az eey>k, majd a másik gyulád ki, egy egy pillanatig vakító ao-garkévéket szórva, aztán íjból elsötétül minden. De szombaton este még azokat ia végtelenül felboszantotta az általáoos sötétség, kik legtöbbször keresik a ho mályos helyeket Az üzletekben mindenütt egy-egy azál gyertya lángja, vagy pislogó kia lámpa helyettesítette a villamos körték fényét Első pillanatban mindeDki azt bitté, hogy bironynyal sztrájk ütött ki Franz Lajos villanatelepén, de a telefon tudósítások éppen ellenkezőről győzték meg csakhamar a világosság után áhitsró közönséget. Az általános kérde rósködésekre körülbelül ilyen választ nyertek mindenütt: .Bocsánat uram. de összes munkásaim segítségével a legjobb akarattal sem tudnók egy villámos szikrát kicsalni s dinamóból." A türelmes kő zönség végre is megelégeli Franz ur packázásait és mi hitazOk. könnyen megtalálja. mely módon lehetne e furcsa állapotokon segíteni. Ilyen világítás mellett mindenki vissza kivánkoaik a kőolaj lámpák halvány, de biztos fénye mellé. — Beadóri hirek. Udvarias kereskedő. Egy helybeli rőfös kereskedő üzletébe tért be a hétfői országos vásár alkalmával, egy jóképű, fiatal récsei menyecske, bogy téli-keszkenőt vásárolhasson. A kereskedő sok jó akaratul kínálgatta a különféle színű keszkenőket és a menyecske választott is magának egy tetszésére valót. — Az ára persze öt Tonnt; és az alkudni szerető falusi asszonyka elég vakmerő, volt c-ak 2 frt 60 krt ígért érte, mi az udvarias kereskedőt annyira dühbe hozta, bogy a kis menyecskét ugy vágta aicon, hogy menten kibukott az üzletből. A további jeleneteket persze már a főkapitányi hivatalban adták elő. — Liba tolvaj cigányasszony. Szerdán éjjel a rendőri őrjárat Horváth Mari dencti illetőségű cigányassLonyt csavargás közben elcsípte. — Két ludat és holmi apró lopott báti eszközöket találtak nála, mire persze a barnaképű asszony, kész esküt tssoni. bogy becsületes utón szerezte A rendőrség persze ezt nem hajlandó elhinni és egy időre elcsukta. \' — Hírek a szomszédból. Készt helyen a Vaszaryféle 100000 koronás alapítvány kamatait okt 15-én, Teréz napkor, az .édes jó szüle neve-napján\'osztották ki. — Keszthely-Polgárvároson jegyzővé 20 szavazattal 13 ellenében Sarkady Károly, volt zsidi jegyzőt választották meg. — Per la kon jaauár 1-éu nj adóhivatalt állítanak fel — Csáktornyára az újonnan épű\'t Ferenc József-kaszárnyába a varazsdt uh\'ánus ezied mint állandó urtózkodáaí helyre már bevonult. — — Eins, awel. Megkezdődött az njonc-idomiláaXton-utfélen felhangzik egy-kettő eins, ivei,, a kaszárnya udvarán, az ut cán, a katonaréten egyaránt. Nemcsak zárt sorokban gyakorol most az njonc. hanem ,einze]"-beo ia. Feszes térddel kell egész nap lépdelni, háton vinoi a nehéz borjut, vállon tartani a Manlichet. S ha netalán ián ebből a feszes tartásból kizökken a rekruta. ekkor mindjárt segít rajta a ssitok és a kardlap. Különösen az őrmesterek és a fiatal tiszthelyettesek tesznek ki magukért ilyenkor, lévén a reglement első paragrafusa íur schneidíg a k a rd isppa I?l — Alsó Leadva teaepe Szép ünnepe volt okt 5-én Alsó-Leadváaak, mikor is az állani polgári fiúiskolának uj, azép épületét aaentelték fel Az hunért Kny.H r. gráf Jankó vich Láazló, lö-upáa ur őméltóságának jelenléte es dr. Buzicska Kálmáa, tanfelügyelő ur gyoayörü diaabeazéde emelték. — Délben 1 órakor 80 terítékű bankett volt, aetyea 33 teaaztot mondtak el. Ken csoda; ha egészen 5 óráig tartott a díszebéd. A főispin éa a tanfelügyelő urak még az nan székhelyükre utaztak. - — Súlyos testi sértés. Holzapfel Gyula, várföldi molnár csekély ürügy miatt összeveszett Nagy József mol-nárlegénynyel és ezt egy kapanyéllei oly szerencsétlenül találta megütni, hogy szeme az üregéből kifordult A dühös molnái t letartóztatták. — Tüz a vidéken. Dördó községben Páka mellett B u d a s Ferenc gazda pajtája kigyulladt A viskóról, a tüz átcsapott más lakóhazakra la. A kár 1200 forint — Választási mozgalom Alaó-Leud-ván. Alsó Lendián, melyet eddig Mandel Pál kormánypárti képviseit az országgyűlésen, a választási mozgalmak nagy hullámokat vetnek és izgatottságban unják a lakosságot Mandel ellen néppárti jelöltet is állítanak. _A néppárt nivei hevea szónokoktói izgatva, a folyó hó 14 én tartott népgyűlésen oly annyira rakoocátlankoduk, hogy szuronyos csendőröknek kellett a rendet helyreállitaniok. Néhány izgatót le is tartózutuk és messzemenő inlézkedések tétettek, hogy a hevesnek ígérkező valaaatási küzdelemben a rend meg ne zavartassák. — Nagy lyoni selyem oakasazió. 5000 méter legújabb érkezett á 0.65—1.25 frtig Weiaer Mátyás divatáruházába (Budapest, Andrassy-ut 3.) Minták — mig a készlet tart — ingyen és bérmentve. — Egjenmha és felszerelési cikkek legjobban és legjutanyosabban B ü c h 1 e r és Eansnitz egyenruházati intézetében Budapest, Nádor-utca, 19. szerezhetők be. V —Uj hegedüdarabok. Dombay Arthur, Op. 37. Largo hegedűre, zongorakísérettel ára 75 kr. Domtay Largója méltán sorakozik előbbi begedűszerzeményeibez, meleg tónussal eióadva. biztosan nagy batást fog kelteni. Pécskay Alajos Op. 10 4 darab hegedűre zongorakísérettel, ára 1 írt 20 kr. Csinos apróságok, melyeknek csak az a bajuk, hogy a mikor kezdődnek, máris végződnek. Szent-gály Gyula, Bölcsődal hegedűre zongorakísérettel, ára 75 kr. Hangulatteljes kis darab, melynek ugy hegedű, mint zon-gorarésze könnyű. Melegen ajánljuk a hegedűtanárok figyelmébe, kik ebben gyengébb növendékek számára igen alkalmas darabot fognak találni. Kiadja és kaphatók Rózsavölgyi és Társa cs. és kir. udv. zenemükereskedésében, Bpest, Kristóf tér. — L\'j gyár. Viaszkból való kirakat modellek gyártását ia felölelte a budapesti .Plastikon" részvénytársaság. Az nj vállalat már a külföldről ia kapott megrendelést — Ki van rárva a lehetősége annak, hogy a szolyvai és polenai vizekkel valamelyik más hazai, vagy külföldi viz versenyezzen. — A szolyvai és polenai vizek gyógyhaUsban, — mint azt ki váló tekintélyű orvosok már beigazolták—jóval felülmúlják a vichy. fáchin-geni éa selters vizeket A szolyvai viz a kővetkező bajoknál használható a legbiztosabb sikerre]: torok gége, hörgők burutos bántalmainál, idült gyomorburut-nál, gyomorbántalmaknál. epekőbajoknál, cukros hugyámá1, sárgaságnál, köszvény és a máj idült bantalmzinál stb. Ezek a vizek Kanizsán Kesslhofer József, Rosen-feld Adolf és fia és Tivoit és Rumpolt uraknál kaphatók. — 1 .Magyarország" ma kétségtelenül legfontosabb politikli napilap. — Pályája a fontos emelkedés utja volt s ma már nem csak mint hírlap foglalja el a legelőkelőbb helyek egyikét, hanem igaz politikai tényezővé is lett, a mely nem csak leírja, hanem irányozza is az események folyását Az akciók, melyeket megindított, rendre országos akciókká lettek s minden fölmerülő kérdésben ugy a professzionátus politikusok, mint a nagyközöaség dolga megkérdezni, mit mond a .Magyarország?" Bátor és szókimondó, Íróinak kezét nem teszi bénává valamely érdekhálózat, aminek igazságáról meg van győződve, mindig ki meri mondani: ebben van az ereje és a speciálitása. Hírszolgálata kitűnő és fel-használja a modern technika minden eszközét Tárca rovatát a legkiválóbb irék töltik be, a kik a magyar életről írnak magyarul magyar szellemben. A ,Ma-gyarorszá?\' ezentúl is az lesz, a mi volt, oly újság, a mely napról-napra fokozot-Ubb mértékben elégíti ki az olvasóközönség igényeit Kezesség erre a szerkesztőség. melynek élén Holló Lajos főszerkesztő, facédy László k. szerkesztő és Bariba Miklós főmunkatárs állanak. Hogy pedig az qjság pontosan, minden más napilapot megelőzve jusson az olvasóközönség kezeihez, arra a garancia a kitűnően szervezett kiadóhivatal. Elófi Zftési ára egész évre 14 frt, negyed • ésrs 3 frt 50 kr, a az előfizetési összeg a legalkalmasabb módon postautalványon a kiadóhivatalba Budapest VIII. ker. Sándor u. 2. cimzendő. n-t Süisó használatra. Testrészek fájdalmi, c.-úzos és köszvényes "bajok és mindennemű gyuladások a .Moll féle francia borszesz* szel gyógjitatnak biztos sikerrel. Egy üveg ára 90 kr. Szét , küldés naponként utánvétellel Moll A gyógyszerész cs. és kir. udv. szállító által Becs. I. Tucblauben 9. A vidéki gyógyszertárakban és anyagkereskedésekben bstá-rozotun M o I l-féle készítmény kérendő az i gyáti jelvényével és aláiraaával. Fele-fis szerkeszt«: Dr. KISS EHNÖ. Helyettes szerkesztő : Dr. VILLÁNYI H. Kiadó: Ilj. WAJD1TS JÓZSEF. Nyllttör.\') Hamisított fekete ttelyeni. Égessünk el ecv Kintit a venni szándékol! selyemből, éa a bamialtáa rögtön kidért]: Mert mig a valódi a jól festet: selyem az elégetésnél nyombzo öaasepódóródik éa eaakhamar kinlazik, mag* u^aekély barna kamut hagyván : addig a L-amiai ou aelyem (mely zairoa aainO szalonnás leaz és könnyen törik) lassan tovább ég (minthogy roitasállai a fealanyagtél t. Illetten tovább izzanak! éa sötétbarna hamut hagy maga után, melv valódi aelyem módjain aoha öaaze nem pöd\'öródik, csak meggörbül. Ha a valódi aelyem hamuját öaaze nyomjuk, elporzik, a hámiaitványé nem. — Henneberg ti. (ez kir. ndv. azállitó) aelyeagyára Ztrlekbea, házhoz ■zállitvz, póetabér- éa vámmentesen szívesen kaid bárk nek ia mintákat, akár egyes öltö- : njökre való, akár egész végekben levó valódi selyemszöveteiből S\'ájczba ezimzett levelekre 10 km«-, és levelezólapola-a 5 krot bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. MtUler száüoőa 1 Mi&YABÜRiLYHOZ BUDAPESTEK. A város központján. Újonnan berendezve. Villanyos világitás. — A földalatti vasat végpontján Cj tulajdonos. KitAnö «zolgálat. Ige a mérsékelt árak. Világit ás és ki«zolgáiat nem számittaiik. •) E rsvat alatt köxlöttekért nem vállal felelősséget a Szerk Hirdetések. Mráfttoiéay. 51991896. Ik Á rverési A nagykanizsai kir. tőrvényszék tkvi osztálya részéről közhírré tétetik, bogy Sciiwsrc és Tauber bej ker. cég végre-hsjtatónak Kobo Adolf és neje Lővry Mari vbajtást szenvedők komárvárosi lakosok elleni «50 Irt lőke, ennek 1894. szép etr.ber 13-tól járó 6", kamatai, 17 frt 25 kr. per, 10 frt 80 kr vbajlás-kérelmi. 10 frt 50 kr. árveréskérelmi, 2 frt 30 kr. árverés hirdetési, 6 frt 50 kr. njabb árverés kérelmi, 2 frt 30 kr ujabb árverés hirdetési. 6 frt 50 kr. jelenlegi s a még felmerüleoiő költségek iránti vhajtá-i ügyében a femnevezelt kir. törvényszék területéhez tartoró a komárvárosi 30. sz tkvben I. 45. s 47. hrszán, alatt felvett s 1242 frtrs. — a i komártárosi 230. számú tjkvben L 531. I brszám alatt felvett s 66 frtra — és a I komárvárosi 160." számú tjkvben t 185. hrsrám alatt felvett s 390 frira becsült ingatlanok, még pedig az utóbbi ingatlan Takács I-tván Ja neje Zsován Katalin javára C. I. 2.\'sorsz. alatt bekebelezve levő lakás has. nálatából ál\'ó szolgalmi-jog épségben hagyásával 1896. é v i december hó 9-én déielótt 10 órakor Komárvároa közsévhá\'ánál Dr. Rothschild Samu felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladaipi fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár Árverezni kívánók Urtozuak a becsár 10l,-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. KHt Nagy Kanizsán, a kir. törvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1896. szept. hő 11. nspján. GÓZONY, kiz. tszéki ablíró. 2183/tk. 896. Árverési hirdetmény. A letenyei kir. jbiróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Tamás Ádám letenyei lakosnak György Márton oltáréi lakos elleni 37 frt 50 kr tőke, ennek 1894. évi január 1-tól járó 67, kamata, 9 frt 59 kr lejárt kamat, 15 frt,63 kr per, a 6 frt 35 kr ezuttaíi költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. tszék (a letenyei kir. járásbíró- ság) területén fekvő, az oltáréi 38\| sz. tjkvbenA. I. 1 -JÍ.6. sorsz.György Márton tulajdonául bejegyzett ingatlanok s a_i3: hrsz. ingatlanon levó 30. népsorszámu h^z 690 frt az oltárc 365 sz. tjkvben A f 394 hrsz. ingatlannak ugyanazt illető s 490 frtra -becsült felerésze az oltárci köz-ségbiró házánál 1896 évi november hó 3-ík napjan d. e. 10 érakor megtartandó nyíivános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni - kívánók tartoznak a becsár lO\'/.-át kéatpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Letenyén, a kir. jbság mint telekkönyvi hatóságnál, 1S96. évi augusztus hó 3 ik nspján. NUSKOVITS kir. aljbiró. 2340/896. tk. Érk. aug. 12. Árverési hirdetmény. A letenyei kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Tamás Ádám leüenyei lakosnak Dobos Márton és neje Ribarics (gerga) Mária tótszerdahelyi lakosok elleni 18 frt 75 kr. töke, ennek 1893 január 1-től járó 6\'/, kamata 12; frt per, 7 frt 80 kr. végrehajtáskérelmi, továbbá 37 frt 50 kr tőke, ennek 1894 jaDuár 1-tól járó 6\'/. kamatai, 6 frt előzőleg lejárt kamat, lfe frt 06 kr. per s 7 frt 95 kr. ezuttali költségek iránti végrahajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék (a letenyei kir. járásbíróság) területén fekvő, a tóiszerda qelyi 108 sz. tjkvben A. I. í—6. sors7. ingatlanok s a 143. fersz. ingatlanon levő 84. népsorszámu háznak Ribarics gerga Marit illető 1134 frtra becsült \'/,, része, továbbá a becsehelyi 669. sz. tjkvben A. t 1200, hrsz. váltság köteles igatlannak; Dobos Mártont illető 32 frt, ugyanott 1 1220. hrsz. váltság köteles ugyan! azt illető 14 frtra becsült \'/,, részeg és pedig a tótszerdahelyi ingatlanok a tótszerd.helyi községbiró házánál 1896. évi november hó 7. napjan d. 6 10 érakor, a becsehelyi mgat-; lanok a becsehelyi községbiró házánál 1896 évi november 7. napjan d. U. 3 érakor megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tártoznak becsár lO\'/.-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Letenyén, a kir. jbiróság-nál, 1896. évi au^uszsos hó 18. napján. NUNKOVITS kir. aljbiró. Myempavir, Cripepapir, valamint at összes virágrészeket azáinta- nak a filigrán éz papirvirággyároaok J. Thebeua Jaekf. (■• Ertar) Béca. X1H\|Í. aa Hchlichtera . Iteiirk Cazael. Legokaóob «rák en-gres és éetall eladáaban. Legjobb megrendelési forria iamételadóknak ea ta-nitónóknek. Készre lelazerelt tárgyak minták nagy váiaaatékban. Képe« árjegyzékek ingyen éa béna Kngrot éa detáil eladás. Botr irt .Ikeréivé l.frjvn azastel .z.a ható.a-rx.it v.- Az egyedül valódi angol I Csodabalzsam\' ereje éa lir.lása THIERRY A. szerész. Pregrada Eohilsch - Eicerbraw mellett Köff«ia,-\'sSsjl\|r? lelt Mffluffln A legrégibb nyalt és vnlódl. lagolesebb huri gyóty _ .. kulsö es boloo Exen b&lzism tájj- beloólejr. mint kül«".l podij: 1. mrg riiip el nem erl li\'ztg cjó.-j ■ c\'l minden t,ítrc«.r; »\'»él. rayblti kikuyút. r 11 r.lltj» > fájó kófcSg iryófyit. 2. Kiválóan basznál toruk^ Dyakb.tosoíeekben stb. __ " ** :_lej>ö«n gyt>ty\\tjs n üódl. mlnc^znollett a első bctcgxcj ollec üt minden lázt. I. Mi éa b6lbet«ssée<-kot, éa sroggatAaukat. 5. U«gsj (tyitja ax arany eret. 6. A k Tért valamint a ves<" ey^tytja a o-omor-. a m .j-m cyomorK.-.r. s ikot. k-Uk.-,-íet uiinJon fij.lnl.oat és gyo-nyű trckeléat el.-.« Klti és a eltávoUtja . ___________________.\'StTa" tünüon baaxit:.! tojfíájásoktrál. odve* teti a szájbuzt. rntiden 1OR- ¿3 (Z:\'t\|li litjn a feJbOfú^¿-st. 8. Jo szer a n.vava!ya-töré»nél vajy e«k-.rban. ». tiit»n»cn 1 küliöle^, min: csc.da-c.v6gysrer minden »cl.».knél szünteti a lejKjátt. uj;its:. «zagtatün. köazv.\'-nyt, itb.. a melyekről kimt-rit6 hanznAiati uüsrís .k kellő felvilágoaitást. 10. Kcyilialún urj" b. U..J..-küla-\'.leg kóuégtflc-n eredmenynyel batztiaáUii " mely igen bixtoi. olc»<S ét eji-szen úrtmlan, lüdnal sem uabad bQknyozni.i. külön" kolera és mAs rapadó«- bcta-g</-^eWnúl, •ser. Valódi ia hazrusit»tlan a bnlzaam üve- czy oxü»t-kupakkal van lezárva, a mt-Maen cégem : Thlorry Adolf Byiisjazertira ax üraaryatkoz t\'rrcradábma vaa belenyomva, ha minden \|>alack xúM eimks\'-v. l, a (Vnti-bea hasonló Tédje2>g>el van ellátva. Mindenkor üeyeljünk exen vódői^o-ro ! Ba izíamom bamisitói és utánzói a vá-dőiegytörvjoy alapján tairvényesun éa «rí nek, nsrzxrtilén a bamisitások áru»!túi " mány 67Líö- filOB. sa. a. kelt vegyeaxot. njritvkny al)tf>ján igazolva ran. hogy készítmény minamü tiltott, vazy ax egészségre káros l.atá~u nem tartalmas. Olyan belyrül, hol balzaamoinkól rakIár írm volna, tessék megrendelését egvenost boxxám intézni k Beriáltú-rjórylirBak A. Thisr.-j rrrcrs.Ubaa UeklUrh-Kaaer- llan. s i«y esy csa- i éi ax.tkt-rtoi bixo- brana mellett. As oSitrák-magjar birodalom b taállomására küldve. VI kis vagy 6 dtiplaüví-g ára ~4ko- ----"-------- Hercegovinába 12 kis vagy 6 dappla- M«Krendelé\|ek csak a pénz clől^os «sy ütoc ára 6 korona. f beküldés vagy ntá cyózjsxcrésx Pregrsdálian, Cokitack-SaierbiBna a Sdiulzengel-Apiltuke A valódi angol Csodakenőcs ilatt kitüot\'knrk rUam. rt mái Ax angol esodaketaöcs ba<i.álUatí- : A gyermekágyasnö mellbaiánal. keményodésiic), orbánc. miudenns-m rsontsebeaülések. sebek, genyedtség. di«s» eaontszn ellen : ütés-, sxarás-. lő-, vágás- rt xaz\'-slusi sebek ellen. HasználhaM minden idegen rész. k. tt. m. üveg-. faszAlka. homok, szilánk éa tüskök eltávolítására. M:t dennemü daganat, kinövés, pokolvar. njjáképzr.dé»-. »ót rákbetegség ellen, szemölcs, körőmdagnnat. Iiolyagó f.-l-dorzsolt lábak gyógyítására Eii.Jeai.ewS rSe»i »ehrk. (n-gyott testrészek. betei:el...él bős»/«? fekvés által támadt sebek, nyakdaganat, vértorlódas. f.iizngas éa a gyermekeknél előforduló kisebesedések ellen stb. Az ssjol csodákenöcs atlarl réflbb. aaaál kltönóbb hatásában Igen ajánlat.\'S eren esyrjöl álló szerbül elStlgyázatké-pen minden családnál kéazlctben tartani. Két doboznál ke.esebb nem küldetik: a sxétküldés kizárólag az Összeg előleges beküldése vagy pedis ut.uivétellel eszközöltetik. 2 tégely. CSOrv»golá. szállítólevél és búrmantes megküldéssel 3 kordás é. 40 111 é-. Számos bizony!tvány Ali rendi Figyelmeztetők mindenkit a hatástalan megvételétől, s kérem szigorúan arra ügyel da-n tégelyen a fenti véd\|egv és cégnek _tz sre.-lári ak" Preeradában beleégetve kell lei tégelynek cgv Uaaxnnlati utnsitásl.a kell lenni éa fentíátható vé ljegygj ol ellátva. Aa egyedüli és valódi angol csodakenSci és utánzói. » védjogy-tőrvény értelmében, szigorúan üldöztetnek, épngy ezer. h.imisitvén> ok terjesztői. Hgjedali be«xerxtT.I forrás: őrangyal-gyógytitr TT hierry A. Progradában Robitaeh-Saurrbmníi mellett. s a lagrtól ____Török Jói .. . Andrássy-nt- Olyan halvről. hol raktár nincs. te«ék a megrendelést közvetlenül ^»z üraacjal ryógjszertárhoz- THItURV ADOI.F Pregradábaa. Cohlltae\'. Sanr.brnan »ellett elmezal. — Ax oiztrák-mngyar vc.lis gy bistrom-iz mi Ci:4. Csak 4 frt SO krajcárért mllitom világhírű , Bohemla " hnzófaarmonikáimat, hosszú billent)ükkel és valódi gjöngykarikkkkal. Ezen harmonikáknak 11 részből ¿1 ó kettős favója van, mely részek elpnsz tithatlan fémsarkokkal vannak ellátva. A hangok egyes lemezeken vannak, melynél fogva a harmonikáknak pompás orgonaszerö hang-jak van. 40 hmga 2.reg- nagyság IS^ — 33 cm. 4 frt 50 kr. 60 . 3 . , 17 — 34 . 5 , 50 . 80 „ 4 . „ Í7H, - 34«\|, , 6 . 50 . önoktatási iskola ingyen. Postadij és csomagolás 60 kr. Képes áijegyzék ingyen. €. A. Schuster. karmoniíatBSZÍtŐ Gratlitz, Csehország. 8zétküldés utánvéttel. — Átcserélés megengedve. öiH7ekőttetések ismételadókkal kerestetnek. x x X X X X X X X X X X X X X X X X X XXXV. ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY 1896.. OKTÓBER 3-án. Olcsóbb a fővárosi áraknál! Olcsóbb a fővárosi áraknál! == KÉPVISELŰVÁLASZTÁSI ZÁSZLÓKAT =H színtartó szövetből, felirattal, rojt és nyéllel. FÁNTL TESTVÉREKNÉL, N A G Y-K A N / Z S Á N. KIVANATRA ÁRJEGYZÉK KÜLDETIK Tekintettel) a közeledő vetési idényre v»n szerencsénk ajánlani W szavatolt tisztaságú (a csehországi Thomasmüvekböl eredő) szavatolt 15—20/, cltritban oldható foszforsav tartalommal i é« 85 — 100°i0 porfinomaaggml. Felülmúlhatatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer különösen sovány talajok javítására, kitűnő hatású az összes gabzanemüek. kspás és olajnövények, lóhere és lucerna, szóló, komló és "kerti veteményekre, ki-váltképec a rétekre. Legjobb, leghatásosabb és legolcsóbb foszforsavtrieva, tekintettel hatásának tartósságára felülmúlja az összes sznperfoszfálokat. & citrátbao oldható foszíorsav-tarta\'omért szavatosságot vállalunk, netán hiányzó mennyiséget megtérítünk — Árajánlatokkal szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a legkészségesebben szolgál a csehországi Thomasmüvek eladási irodájának vezérképviseltje a magyar korona országainak területén KALMAR VILMOS, Budapest. Erzsébet-körűt 34. A feltaláló dr. Meidinger tanár or álul kirárólae hitelesített gyártmánya MEID INGER KALYHA \| cs. és t\\i mtoiri száilitönál \| kapható. cj Budapest: Thonethof. — Bécs I., Kohlmarkt 7. sz. a. J PRáe : Hybernergasse 7. Qj Minden állam által szabadalmazva. Az első éremmel mindin kiáill- CJ táson kitűntetve. Legkitűnőbb kormányzó, töltő és szellőztethető kályhák <j lakások, iskolák és irodák számára, a legegyszerűbb és leg-elegánsabb kiállításban, tetszésszennti égési időtartam azén- j pírral taló fűtésnél éa 2< óráig terjedő égis kószénneli tn- -f zel«anél. (5% 55,000 kályha forgalomba hozva. Egy kályha által több szoba flthetö. „M E11) l \\ G E H"-k ály h a k, öva intünk az utánra- i~r,--------- tokiói, utalva akályhs- i MEi t, I NGER-QFEN kefő Védjegyre: H HEIM^ „H ESTIA -kályhák. Zajnélküii fűtés. Pornélküli eltávolithatása. a ham a és »alaknak. Az ellenzék tisxtitás czéljából * por elöl a nélkQ eltávolíthatók. hogy a kályhát szétszedni kellene. \' FÜSTEMÉSZTENDŐ KANDALLÓK. A kürtök lerakodás nélkül tiszták maradnak. Határtalan égési időtartam. Minden égő anyaghoz alkalmas. FÜSTEMÉSZTŐ CALOKIFÉREK. Központi fiités minden rendszer szerint. Száraz alkalmazása ipari és gazdasági czélokra. nj Prospektusok ét árjegyzékek ingyen te bérmentve. QJ OOOOoOOOOOOOOOOOOOOOOOlOOCŰg g Tűzifa eladás. § O Nagy-kanizsai aradalom, Gyóta erdórészében 1000 mtr.- O O 51 száraz gyertyánfa, hasáb és dorong tűzifa adatik el; O 2 I-só oszt hasábfa ára a helyszínén II frt r O . Kanizsára beszállítva 14 frt O II ik oszt. hasábfa helyszínén 10 frt O • . . Kanizsára beszállítva 13 frt O , , Dorongfa e helyszínén . 8 .frt 9 , , Kanizsára beszalliiva II frt 9 „ . . Agfa a helyszínén 6 frt S Az ölfa a nyiladékokon van összerakáaolva. közel a n Szepetnek—Erdősfai országaihoz. Rakásoltatott pedig egy-egy q 91 1 m. hasábhossz, és 4 m. szélesség mellett 1-25 m ma- A gasra, illess 25 cta. asztréteg vétetett. rj Ezen^lfa megrendelhető Fóméltóságu Herceg-Batthiny- q Strattmann, nagykanizsai erdőhivatalinak irodájában (a volt q főbérnökségí iroda). v , , n Pélfy Alajos, - uradalmi fő-erdéez. g o a o OOOOOOI 0000000000000030 »»j** e •erdész. SS oooooo Felttmést MM\'.., Euniurreocis lélttlii Már nincs szükség párizsi 6ummira vagy másféle különlegességre 1 Minden knltnrállamban törvényileg védve, s orvosilag ajánlva. Csak egyszeri beszerzési UBSPRUJÍG éa TÁRSA «ügynöksége Bécs, IX Jtüllnergasse 3. Pártoljuk a kitűnő hatás ti erdélyi ásványvizeket I Ai Méljwii Kirpit-Egjfsiltt ÚTÚjráti. LíTia forrás Viz. Hazai seiters 1 j 2 liter 29 kr., 1 liter 20 kr. ■(, liter II kr. „Széchenyi" 2 lit. SO kr., 1 Ül. 21 kr, lit. 1« kr. Orvosi véleménjek szerldt a legkitűnőbb ásványvizek. Az .Erdélyrészi Kárpát-Ecyesűlet\' országos ásványvíz-raktár Budapest, Aradi-utca 58 ik szám. Telefonnál csak a szám 25 — 15 kérendő. Nagy-kanizsai főraktár: STREM éa KLEIN uraknál. - Kapható mindenüttv — A jövedelem jótékony-V célra megy. " MOLL SEIDLITZ POR Catk akkor valódiak, ha mindegyik dobos Koll A. védjegyét éa alilriaát tünteti fel. a leli A.-fála Seldlllz-perak tartós gyógyhatása a legmakacsabb lyinr és al- íestbáitalaak. gyonorgtrcs -» gyomorhév, rögafttt székraksdes, mijh ántaloia. vér-tslalás aranyér és a legkiUAob&tóbb női hetagasisk ellen, e jelea háziaxernek év-tizedak óta mindig nagyobb elterjedéat szerzeu. — Ára e\|y lapsfisstslt cradall éa ka zsák I frt a. ».\' Hamisítássá törvényileg fenyittetnek. ÍMOLUFELE FRANCIÁl M BORSZESZ ES SO Ctak akkor valódi ka mindegyik nveg MOM. A. roJjevjít tonMi tel és \' .». Mail* eliratn ónozátul van sárra A Hail-file fraa-ezla baraztaz és aé nerezetasea mint rijdalaneaillapIM kadtrzailtal szar kóaa.eny, csaz éa a meghűlés egyéT követkeaményein^l legiamerotesebb népaaer. — E(Y ljB0" zatt «rrtJti lva§ ara SC kra\|c;ár.____ Moll SalicyJ. szájvize. (Fóalkatréaze - fCaolysaras azik.ó.) A mindenca; i aaájtiaztitáánil knlóuóseo fonto. bármely korff gyermekek, mint fel-aóttek aramára; mert e azájviz a fogak további épségét bizto.itja a egyszersmind óvszer togfájáa ellea. - Ej» ■•\'< A véd\|á\|íával ellatstt i<.\| ara: 60 krajazar. (691) Fószétkűldéa-. Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállít* által, Bécs: 1., Tuchlauben 9. sz. Vidéki ■efreadaláaak aapaata paa aatáavét mellatt UI)aalttaUak A raktárakban tessék liatároíottm MOLL Á. aláírásával és védjegyével Tlláiott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Hesenfeld Adolf es Fia. awaoö£o3BSŐSöSQBQSBSQQQQ5QS9ö5(XXXX}Sööös0 <dtterf$ jfePPMÁn^ ——¡Sa-^^ ¿Kneipp\' <3 I % S % % S I 1 § § f Jalódi efészsé^í és családi kávé, mely Káthreincr gyáitási módja áltitl a ked-veltvalódi kávé izét nyeri. Eltekintve egyéb előnyeitől, már ez okból különbözik ezen maláta-kávé mintlen más husóulő gyárt-máuytól. v A Kaih\'einer-Í6le kávé a legizlete-. sebb, legu^észséga-sebb. és legolcsóbb pótkávé Természetes tiszta gj-árt-mdny egész szemekben, miért is felette előnyösen használható, as öi\'ölt s ez okból a vevő közönség ¡által nem ellenőrizhető pótkávéval szemben, melyek hatósági »tzs gálatok tannsága szerint gyakorta idegen anyagukkal hanrisitvák. ^ Eleinte csak harmadrészben, később feléban a<lli;itj.nk a Kathreinei-kávét a valódi kávéhoz, s igy az egészségre megbecsülhetetlen hatása mellett minden háztartásban jelentékeny megtakarítást eszközölhetünk. I £ \| 1 I 1 \| $ A K«threiner-féle kávét a legelső orvosok ajánlják, s az ugy nyilvános ^ intézetekben, mint családok ezrei körében nnpoiita jónak biaonyui. Sőt magában, azaz valódi >kávé hozzáadása nélkül használva, a Kathreiner-íéle kávé a legjobb erösitö szer és a legegészségesebb, legkönnyebben meg-emészthető és egyszersmind a legízletesebb ital. „ Lelkiismeretes gazdasszony vágj- anya általában kávéivó, egészsége érdekében perczig se habozzon Kaíbrainer féle Kneipp-maláta-kávét használni. Az értéktelen hamisítványokkal szemben, melyekkel ma is csalják a közönséget, a vételnél keU a fehér eredeti csomagokon látható névre; vigyázni Kathreiner! Vigyázzanak: Saját érdókükber. M engedjék magukat tiWéhű! ▲ valódi ^Kathreiuert"\' aohasem szabad más csomagláabftn, vagy nyitott árúként eladni. cTercTer< Nyomatott Uj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán. \\A(;VK4MIZSA. 1896. október 24-eo. 43-lí azftm. i XXXV. évfolyam. Alap szellemi rétiét illető minden közlemény a felelős szerkesztő nevére, az anyajfi részt illető költemények pedig * kiadó nevére címzetten Nagy-Kanizsára bérmentve intéz endók. Bérmentetlen levelek nem fogad -tatnak el. Kéziratok visuza nem küldetnek A nagykanizsai ,,Ipar-Testület", ,a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság ",.á .Kotori takarépénztár részvéay-társaság", a .nagy-kanizsai- és galambokiönkéntes tOzol tó-egylet«, & .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesölet* * , nagy - k an i zsai tani tói járáskőr", a , nagy-kanizsai k-resztény jótékony nőegylet" n kanizsai ¡zr. jótékony nőegylet", .szegények tápintézete", a .katonai hadastyác egjiet* a .sooroni kereskedelmi iparkamara" nagykanizsai kai választmányának hivatalos lapja HETEN KINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Elöfi trtémi ár: Egétz évre . . . & frt — kr Fél évre . . . . 2 frt 50 kr. Nerredérre . . . 1 fc tar. Vjgj«a axam 10 kr. hirdetések 5 kaiábo peútaorb&n T, máaodaror Biaden további sofert i kr. nvi lttekben petit .oronzént ;0 krert vetctussk fel. Kincstárt il.áiék mindeu egy»* kmletaaert 30 kr. I A kiállítás vége üáfy-Kaaizaá, )8M. oki. 22 A mflleénáris esztendő rohamosan közeledik végéhez. Múlnak az ünnepek aapjai. De nem múlhat emlékezetük. Drága kincs gyanánt kell ezt meg-öriznQnk lelkünkben s átszirmaztat-nuot fiainkra és unokáinkra. Mert ez emlékezetből a nemzeti önérzet erősödését kell merítenünk - nekünk is, utódainknak is. Az ezeréves Magyarország ünnepe kell, hogy a nemzeti érzés megerősödését teremtse meg minden magyar szívben. Az ezeréves mr.lt dicsőséges és szomoruságos napjai nagy tanulságot táruk föl előttünk, azt a tanulságot, hogy hazánk történetéoek nagy tetteit a nemzeti érzés teljessége hozta létre, gyászos eseményeit ez érzés megfogyatkozása okozta. A múlt e nagy tanulsága nyújtson nekünk okulást a jövendő küzdelmeire. Kz a tanulság vésődjön aaivünk-ben az ünnepek elmultával is. Millennáris esztendőnknek legragyogóbb alkotása, a kiállítás is, utolsó napjait éli. Nemsokára megkondul fölötte is a búcsúztató harangszó. Épen halottak napján, november másodikán teszik majd sírba, meghajtják előtte a félévig tartott búcsújárás lobogó zászlóit, mint egy győztes hadvezér előtt és azután elparentálják, mint egy fiatal leányt, mely oly szép és bájoa volt, hogy örökre kár és Isten ellen való vétek neki meghalni. Szinte fáj az ember szive, hogy pár hét múlva már ennek a mesebeli tündérországnak kapni bezárulnak, szinte hihetetlen, hogy mindaz a fény, mindaz a pompa és ragyogás egyszerre csak véget ér, mely hat hónapon keresztül elragadó varázsával idecsábitotta a messze vidékekről és tengerentúli országok-, kélla a -népek, tömegei t Magyarország fővárosába. Mennyi örömet, büszkeséget, gyönyört okozott nekünk és mennyi hálával tartozunk a Gondviselésnek, hogy megérnünk engedte, az ősi dicsőség szent emlékeinek találkozását az nj ezer évre készülő Ma gyarország munkaképességének kincseivel A történelmi ereklyék és a modern alkatások gyűjteményének féoyes csarnokait pár hét múlva be fogják zárni és itt az ideje, hogy aki még nem látta, siessen megtekinteni a nemzeti büszkeség e megszentelt hajlékait. Soha még nemzeti kiállítás ily fényesen nem sikerült, mint a mienk. Erkölcsi siker tekintetében felülmulta a nemzetközi világkiállításokat is. Pedig mindaz, a mi itt látható, magyar ember kezének és eszének a műve A földmiveló, az iparos, a kereskedő, a művész kezet nyújtott egymásnak, hogy dicsőséget és hirt Bzerezzen a magyar névnek. Nézzétek végig a száztornyű kiállítási város gyönyörű utcáit, tekintsetek be a csaknem háromszáz re-meknél-remekebb módon épült házba és kápráztatni fogja szemeiteket az itt felhalmozott kincsek óriási gazdagsága, a magyar kéznek, a magyar szellemnek teremtő ereje. Nemzeti géniuszunk pantheonja ez. A? ezredéves emlékek között a legmaradandóbb becsű, kimagasló és nemzeti büszkeségünket ország világ előtt emelő nagy alkotás ez, mely hosszú idökOn át okulás, tanulság és biztatás forrása marad számunkra bezárása után is. Nézzétek meg az ősi századokba visszanyúló emlékek gyűjteményét, a bárom korszakot felölelő történelmi épületek csoportját. Hadverő dicső ősök ereklye: vannak itt felhalmozva. Árpád honfoglalásának emlékmarad ványai, a keresztény kultúra njra-ébredés korszakának és az utolsó századok számos háboraínak és békealkotásainak emlékeivel találkozunk. Egy égési évezred váltakoaó, viszontagságos, boms és derűs eseményei mintegy megelevenedve vonnlnak el előttünk és dicsfénytől sugárzó ragyogásban szólnak a késő nemzedék epigonjaiboz. Vagy járjátok körül az nj ipari müvek hajlékait, az emberi kézmű, gépek, találmányok csarnokait és bámulva fogjátok szemlélni az erejére ébredt, előre törekvő és hivatása magaslatán álló magyar nemzet képességeit. Minden együtt van itt hordva, ami szivet-lelket nemesit, amiből tanulni lehet, amiből megbecsülhetjük magunk magunkat. Meg kell ismerni, hogy méltányolni tudjuk, mennyire haladtunk és megmérheaafik, milyen hosszú nt áll még elött&nk, hogy a legközelebbi nagy nemzetekkel versenyre kellhessünk. Százával, ezrivel jönnek hozzánk külföldiek, csapatosan keresik fel kiállításunkat olyanok, kiknek azelőtt I a magyar nemzet neve is csakuem egészen ismeretlen volt Csodálattal vannak eltelve a magyar nemzeti erő ily óriási megnyilvánuláaa előtt. De sokkal fontosabb ennél az. hogy mi magunk ismerjük meg magunkat. A kiállításnak nem szabad berekesztetni, míg mindenki nem látta. Minden magyar embernek kötelessége néhány napot a kiállításnak szentelni. A kiállítás igazgatósága gondoskodott róla, hogy a legszegényebbek is csekély áldozattal megtekinthessék. Szegény és gazdag okulni fog belőle. Fel kell használni tehát a még rendelkezésre álló nagyon rOvid időt. Október közepén megszűnnek a nemzetközi kongresszusok és a kiállítás úgyszólván még caak a magunk részére marad nyitva, hogy akik még nem láthatták, utólag megtekinthessék és kapuzárás előtt gyönyörködhessenek benne. Ezeréves történelmünk ereklyéi, gazdasági életünk káprázatos kincsei ily módon, egy csomóbzn még soha sem voltak összegyűjtve. November másodikán bezárják a kiállítást és talán soha sem lesz alkalom többé együtt látni azt a sok becses anyagot, melyet a millennium alkalmára csak a közös lelkesedés és hazafias kötelességérzet tudott összehozni. JeHSltjeinfc Dr. Szült Mikiit, a szabadelvű-párt jelöltje, 10 év óta Nagy-Kanizsán törvényszéki biró. Férfikorának legszebb éveit itt élte le köztünk. Meg van benne a magyar faj szabadelvű gondolkodása és konzervatív érzülete. Előkelő szónok, inkább megindit mint lelkesít. Mikor f. hó J7-én a .Szarvas" nagytermében megtartotta programmbeszédjét, nem egy könnyes szemet láttunk. De mindemellett jelentőségteljes politikai egyéniség is, kinek megvannak a saját politikai eszméi és meg vau a saját politikai meggyőződése. Bírói működésében szigorú felfogása ember, de társadalmilag az előzékenység netovábbja. Ö maga mondja el önmsgáról: Egyszerű hivatalnok vagyok, nem adhattam senkinek egyebet egy kézszorításnál. Ha megválasztják, — parlamentünknek díszére fog válni. i^GróJ Zichy Aladár, a néppárt jelöltje, régi nemesi család sarja, gróf Zichy Nándor fis. Bír fiatal ember, már higgadt politikus és nem képviseli a néppártnak szélső irányát. A szép, előkelő megjelenésű fiatal főurat zajos tetszéssel fogadta a hallgatóság. Programmbeszédéból bár hiányzott az ígjai mélység, de a maga egyszerűségében elég lendületes voit. Valóban &z ö érdeme, hogy nálunk a néppárt nyugodtan halad előre rendes utján és mindenféle feltűnéstől távol marad. Hivei erősen tartják kezükben a lobogót, mely alá mind tömegesebben gyülekeznek, ugy annyira, hogy ók győzelmüket ma már bizonyosnak tartják. Harmadik jelöltünk volt a függetlenségi és negyvennyolcas párti ünger Alajos, ki már egy izben volt is a kanizsai kerületnek képviselője, ö is mult vasárnap mondotta el programmbeszédjét és hívei biztosra vettéle gyózedelmét ünger azonban aligha bizott ennyire és távirati nton érte sitette hiveit, hogy visszalép a jelöléstói, oknl hozván fel azt, hogy a pótválasztás nálunk elkerülhetetlen és hogy minden bekövetkezhető izgalomnak elejét vegye, szükségesnek tartja vissza lépését. A pártiroda, hol a szervezkedés eddigi eredménye biztos jövőt igért, sajnálattal vette tndomásul a jelölt lemondását. Tuboly Viktor, a párt elnöke, rögtön érintkezésbe lépett Ugrón Gáborral, kit csütörtök éjjel vártak is hozzánk, ügron azonban nem jött. Ilyforman tehát harmadik jelöltünk ez ideig nincsen. A megyei központi választmány gyűlése. — 1896. október 17. — Zalavármegye központi választmánya f. hó 17-én Cserián Károly alispánnak, mint a központi választmány elnökének, elnöklete alatt gyűlést tartott. Az elnöklő alispán a szép számmal megjelent bizottsági tagokat üdvözölvén, felolvastatta a belügyminiszternek a választásokra vonatkozó leiratait t a a a a. A művészetek. Egymással vitára keltek Egykor a művészetek, Hogy az emberi igazabban Melyik 6k igézi meg. Á mi szép a mindenségben Én szebbé varázsolom — Szól at egyik — t még a rút is Tetszővé lesz vásznomon. Én meg — mond büszkén a másik — Köböl alkotok nagyot, É, hatalmas kuooláim Közel érik a napot. Még büszkébben harmadik szil: Csak egy vétő kell nekem, S a hideg márvány azonnal Szól, tesz, érez melegen. ídes óhaj, öröm, bánat, s mi a szívben szent titok — A negyedik igy szól — annak Bangót adni én tudok. Szólt az ötödik is végre: Az enyém a győzelem. Én a lelket eszméimmel Szebb világba emelem ! A vitát az ember lelke Figyelemmel haltqatá, Aztán lelkesedve röktön Ezt a választ adta rá: Én vitátokhoz nem értek ; Ámde egyet érezek: Azt a bájt, melylyel körülvesz t Csak egy it közületek. S ki ezt érzi, bármi torsban Sem lehet boldogtalan: Mindezekben egy varázs van — Bát vitátok hasztalan .\' PINTÉR KÁLMÁN Niváit asszony. Irtar SALGÓ G. SÁNDOE. - A .Zalai KOxlóoy" eredeti tárcája. ......Kitörölhetetlenül bevésődőlt agyadba e kép, s néha, midőn vidám társaság zajában, könnyedén mondanak iut téletet az asszonyok felett, megjelen előttem az ő glóriás szent alakja és lelkemen újból, lassan elterül a fájdalomnak sötét árnva. Pedig régen volt... már nagyon régen, de minden vonását üdén, tisztán megőriztem. Jól emlékszem reá; tiszta, csendes tavaszi reggel volt A hálószoba nehéz bordó függönyei között halványan, rózsaszín fénykévéket szórt be a napsugár. A habos, bófehér párnákon elterülve, mereven hevert s szép asszony. Hullámos, szőke selyem haja odahullott szabadon maradt jéghideg keblére. Lecsüngő jobb karja megdermedten a pid ószőnyeget érinti. Arca sápadt volt, csak a kissé beesett pillák alatt húzódott el néhány finom kék sávocska. Félig lezárt ajkai közül, — melyeken még ott lebegett az esdeklő büebocsáoat utolsó sóhaja — mint parányi fényes gyöngyszemek, csillogva kandikáltak elő a formás fogak. Az éjjeli szekrényen egy kis Dros kék üvegcse hevert egv szeletke papíron meg csak e négy szó állott: ,Ez a legjobb megoldási1 £ kis papírdarabot még ma is itt őrzőm szent ereklyeként, Íróasztalom egyik rejtett zugában. Magamhoz vettem, mielőtt kíváncsi szemek illették volna. Csak én ismerem e négy szónak igazi értei-mét A mások gyengeségén marakodó emberek ehbez is csúfos regényt fűztek volna, pedig épp e néhány szó az, mi annak a szép . . - annak a bűnös szőke asszonynak lelkéről letörölte a mélyen érzett gyalázat vérző, mocskos nyomait. • • * Az alant hullámzó sétálók tompa zaja felhatolt a oyitott erkélyig, melynek magas leanderei elfedték a szőke asz-szonyt ki unottan, némi bosszúsággal hallgatta a háta mögött ülő három lérfi- nak üres fecsegését A halvány képű, beteges gyógyszerész végre feladta az ostromot, mintha csak ocsmány, léha gondolkodása arról győzte volna meg, hogy neki lehet legkevesebb reménye s győzelemre oiy két atléta férfiú mellett, mint a tasnádi szolgabíró és a törvényszéki jegyző. Alkonyatkor mindhárman eltávoztak. A szép asszony kikísérte őket az ajtóig, aztán újból visszaült előbbi helyére. — Finom, vékony ajkán ott ült a szégyenérzet keserű, szemrehányó mosolya. Lassan elforóita tekintetét, de azért én jól láttam azt a két csillogó könycseppet, melyeket oly félve morzsolt el rózsás ujjai kőzött Vigasztalni szerettem volna, de mintha annak a fájó keserűségnek egy része, — mely az ő ifjú lelkét oly sötétre festé — oda tapadt volna az én résztvevő lelkemre i<, nem bírtam szólani és csak ennyit mondtam i — Ne sírjon Margit \' — Minő jó ön Délies, - "szólt egészen felém fordulva, — mennyire elüt gondolkodása e léha, utálatos, éhes farkasokétól, kik vérszagot érezve, naphosszat üvöltve üldözik a megsebzett gyenge vad nyomát ön nem hiszi azt, bogy e sáivből fakadó könyek a kacérkodás, a színlelt fájdalom, a mélyebbre sülyedés incselkedő fegyverei, melyekkel mindjobban odafüzheljük magunkhoz a gyalázatot. Nem részvéteért könyörgöm én, de mégis szeretném hinni, hogy ön kivétel; bogy azok közül, kik nemrég csak tisztelettel, félve közeledtek felém, maradt még egy, ki hiszi, hogy az össze-tépett, bemocskolt léleknek maradt egy kis redóje, melyben olthatatlan lánggal ott ég a gyermekkor szeplőtlen becsületének tiszta fénye. Hisz ha ez nem volna, ugy nem érezném megvetett, nyomorult, semmi vollomst. Önmagamuál senki sem utálhat engem jobbso. Egy hét óta undorító borzalmat érzek önmagam iránt és hiába vergődöm, nincs nincs menekvés, mely multam tévedését elfedné szemeim elől. S ez átkos, örök kiookra mégis az ö szeat. az ő jóságos kezei hintettek balzsamos olajat melyek egy-egy rövidke pillanatra elállítják e vérző szív lázas lüktetését és az édes, a felemelő, tiazta szerelem üde forrását nyitják meg. — Margit, kiről beszél? — Róla 1 Csak ő róla! • — A nevét mondja meg? — Hogyan — inondá a szép asszony szemrehányólag, bánatosan reám tekintve -- ön nem találja el, kiről beszélek én? Ki mást szerethetnék, mint csak volt féijemet? Igen őt, a férfiak legnemesbikét, ki nyilt homlokkal, nem kerülő utakon járja az élet ösvényeit. Napról-napra feljebb emelkedik előttem az ó megtört, Bzent alakja és én annál mélyebbre sü-lyedek önmagam előtt — Szeretem őt, kínnal, gyötrelemmel és énemnek megmaradt jobb része összeroskad a szerelmi fajdalom nehéz keresztjének kiuos vonszolásában. Itt elhallgatott a szép asszony és tekintete elkalandozott b mérthetetlen mennybolt megnyogtató. kék ivén, majd XXXV. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1896. OKTÓBER 24-én. A felolvasott miniszteri rendelet folytán a f- 1896. évi november 23ára egybehívott országgyűlésre küldendő képviselőknek az 1874. évi 33-ík törvénycikk értelmében leendő megválasztása tekintetéből\'megyénk területén levő 9 választó kerületben egy napon, az illető választó kerületek székhelyein megejtendő és reggel 8 órakor megnyitandó általános képviselőválasztásokra határnapul okt. bó 28-ik napja „tűzetett ki, egyúttal a választási és szavazat szedő küldöttségi elnökök, helyettes elnökök, egyzők éi helyettes jegyzők választattak meg választókerületenként E választás eredményiként a mi kerületünkben megválasztattak: Eperjessy Sándor vál. elnök. Simon Gábor vál. jegyző, Koller István szav. küld. elnök, Tripammar Rezső szav. küld. jegyző, dr. Vizlendv&y József, dr. Beotzik Ferenc h. elnökök, dr. Fried Ödön, Grunner Károly h jegyzők. A választási elnök és jegyző "az/T-ső, a szavazatszedő küldöttségi elnök és jegyző a Il-ik szavazatszedő küldöttségbe osztottak be s a választási elnököt akadályoztatása esetén min<tegyik kerületben a szavazatszedő külaWtség elnöke helyettesíti. Diákjaink tanulmányútja. Az iskolában szerzett ismeretek gyarapítására és kibővítésére kétségtelenül a személyes tapasztalat tesz legtöbbet. E tapasztalat megszerzése céljából sürgeti már évek óta a vallás- és közoktatásügyi minisztérium. hoiiy a diákság Uiinél több rövidebb, hosszabb kirándu lást, tanuimáoyutat tegyen. Iskolánkban már a mult években is voltak ilyen kisebb kirándulások, az első nagyobb ta nulmányutat azonban csak ez évben tették meg diákjaink. Természetes, hogy ez első utjoknak nem lehetett más célja, mint városunk vidékének megismerése és vármegyénk legszebb gyöngyének, a Balatonnak, megtekintése. Ez utón tehát légióként földrajzi ismereteik gyarapodtak. ötvenkét tanuló vett részt e kirándulásban Ka 1 c só k Leó, Pongrác Adoll és dr. Kiss Ercő tanáraik vezetése mellett. A mult bét szombatján indultak el kora reggel a legszebb őszi időben 7 kocsival, melyek közül hatot diákok töltöttek meg. Négyen. Harkányi Soma, Morandini Bálint. Török Miklós éa Vajda Elemér. VIII. oszt. tanulók biciklin indultak útnak. Ók voltak a karaván fullajtárjai. Az utazás minden baj nélkül és a iegjobb kedvben történt. Különösen érdekes volt. mikor egy-egy helységen átvonultak. A csapat trombitása belefujt trombitájába, a falu népe meg mind összefutott. Sokan azt gondolták, hogy huszárok érkezoek. Nagy volt azonban a csodálkozásuk, mikor fess, egyenruhás diákjainkat meglátták. Csak azzal nem tudtak tisztába jönni, hogy ugyan mifélék letethek ? * Déli tizenkettőre járt. midőn P a c s á r a érkezett a csapat — Itt volt az ebéd. Birkagu yást ettek volna, ha megírták merően reám szegezte nagy kék szemeinek izzó tüzét és mintha csak belátott volna tépelődő agyam kusza gondolatai közé, melyek a furcsa lélektani rejtély megoldását keresték. — HiáOa kutatná Dénes, e változás okait meg nem találja. Ön az egvetlen, ki nem zaklatott soha kérdezősködés« vei, de ezt azért most elmondom önnek. Őszinte, rövid leszek. Jól tudja, mennyire szerettem férjemet, mig el nem következett az az átkos nap. örült voltam, eszemet vesztettem el, vagy tán inkább a hiúság, a bosszúvágy késztetett erre melylyel egyik gyermekkori ellenségemnek akartam visszafizetni a sok keserűséget. Azt a nyomorult embert, ki egy pillanat alatt romba döntötte becsületemet, férjem becsületet, épp e régi ellenségem szerelte. Ráléptem a bukás lejtőjére, melyről viaszatérés nincs és a bűntudat. vagy tán inkább a rettegés férjem bosszújától, mindjobban odakötött ahhoz a nyomorulthoz. Nem voltam oly szerencsés, mint sok más ezer asszony, mert férjem egy napon megtudott mindent. A kósza hir hamarosan szárnyba kapta gyalázatomat. Ha férjem elég gyenge lett volna továbbra is velem élni, ugy megmaradtam volna mások előtt a te csületes asszonyok sorában. Hisz a férjes nők bűnét elnézik s becsületes emberek, az elvált asszony azonban csak a prédára leső utálatos hiénáknak odavetett konc, melyen a petyhüdt, kiaszott kéjencek marakodnak. — Tudtam, mi vár reám a. hogy egyedül álltam. Én sem számíthattam jobb oácásmódra, mint a többiek. De azért nem panaszkodtam és némán tűrtem az emberek megvetését, kiknek erkölcsi életük vajmi keveset áll \| volna rágni. Hárem szerencsére még \| mindegyiknél akadt, amit a jó mamuska I jéggel " bepakolt Innét Keszthely \| felé fordult az ut i Mikor délután 5 óra felé megközelítették Keszthelyt leszállt a diáksereg a ! kocsikról,-a tornatanár rendbe állította \| őket és trombita és dobszó mellett ka-\' tonásan vonultak be. Persze, hogy keszthelyi kollégáik, meg nagy közönség is várták már őket és kisérték egyenesen I a B a i a inr b jzállóba. Itt várt rájuk : a keszthelyi premontrei főgimnázium I nagyérdemű és páratlan szívességü igazgatója, dr. B u r á n y G ^ r g"e 1 y is, ki segítségükre volt az elszállásolásban. Ekkor a legszebb látványban gyönyörködhettek, a mint a nap lenyugvóban megaranyozta az egész Balatont. A jóízűen elköltött vacsora után pedig a hold ezüst fényével vonta be a vizet melyet a támadó esti szellő erős hullám zásba hozott. Másnapra kelve azonban rosszra fordult az idő; esni kezdett Ez egy kissé ugyan meglohasztotta a diákság kedvét, de el nem vette. Szép sorban vonultak be a városba és először is a gyöpyörüen restaurált gótikus plébánia templomba mentek. Rövid áhítatosság után a tanárok megmagyarázták a templom szépségeit Innen a nemrégen épült gimnáziumba mentek és az igazgató és a szaktanár urak kalauzolása mellett megtekintették a szertárakat és iskolai termeket. A gimnázium megnézése után ugyancsak dr. \'Bárány igazgató ur vezette el őket a gai,da.8ági taninté zetbe, hol dr. Cfsanády Gusztáv lekötelező szivességgel fogadta és kalau zolta deákjainkat kik nem győzték elégge csodálni az intézet gazdag természetrajzi muzeumát könyvtárát és vegyi laboratóriumát Innen mentek a gazdasági intézet épülőfélben levő épületéhez, melynek nagy arányai mindenkit megleptek. Azután végig sétáltak Keszthely fő: utcáján s kíváncsian néztek a grófi parkra, hová azonban be nem juthattak. Ekkor Hévízre sétáltak ki. Egyik legérdekesebb látni való volt e csodálatos ha-tásu gyógyító fürdő, mely igy elhagyatottságában is elég vonzó látvány a mögötte elterülő szép kis erdővel. Visz-szajövet megeredt az eső s a kis csapat ázott az egész városon át Hanem az volt ám csak az érdekes látványosság, a milyen étváaygyal ekkor ették diákjaink az ebédet, mely pompás marha paprikásból és turóecsuszából állott Ebéd után szomorúan ültek kocsira. Nemcsak azt sajnálták, hogy a szép Balatontól meg kell vállniok, hanem az is elvette kissé a kédyüket, hogy esőben indultak útnak- Ez íőleg a kísérő tanárokat aggasztotta, kik megéléstől féltették deákjaikat. Hanem hát nem történt semmi baj. Az ég esak borult maradt, de a hold fénye lassan-lassan átszürődöt a fellegeken. Sármelléknek jöttek visszafelé és, K i s-K omáromoan tartottak nagyobb pihenőt. Éppen akkor távoztak innen Kossuth Ferenc és Hentaller Keszthelyre, midőn ők odaértek. Hangos távol az enyémtől. Igaz, arra is gondoltam, hogy könnyen megszabdúlhatnék minden köteléktől ... De itt volt leánykám és talán inkább a gyávaság vagy az életösztön, mely ilyenkor elnémitá előttünk a közvélemény kárörvendő guny-kacaját. visszariasztott ettől. Fiatal va-gyok — gondolám — és ha az élet még oly csúfos, még is vigasztalóbb a néma sírnál. De egy hét óta elfogott a régi láz. Boldogan szeretnék élni, ugymint egykor régen ... régen, ügy érzem, hogy most jobban, végtelen szeretni, imádni tudnám férjemet Igen! Épp ma egy hete történt bogv éjszaka egy gyötrelmesen kintó, őrületes álom riasztott fel. Azt álmodtam, hogy i gyermekemet rabolták el. A kis angyal pihegve ott szunnyadt puha párnáin, édes mosoly játszadozott parányi ajkai körül éa halkan susogta: .Apa, édes apa!\' Oda borultam a kis ágyra, arcomat el-rejtém a vánkosok közé és sírtam keser vesen. Egy láthatatlan titkos kéz, mintha j csak erővel vonszolt volna, oda léptem ! az ablak mellé. Csendes kihalt volt az utca, csupán a gázlámpák lángjai táncoltak vigan szellős takaróik alatt Az utcasarkon közeledő,lassú, tompa kocsi-robogás hallatszott. Épp ablakom alatt léptettek el, zabiáikat zörgetve a lovak, amirt egy szakadozott, sötét felhő mögül előlépett a holdvilág. A bakon ülő férfiú felém fordult, arcát egészen megvilágitá az ezüstös holdsugár. Szivem lázasan vert, megismertem . . . ő volt .. . férjem. Néhány percig zaj nélkül vostegeltek egy helyben a lovak éa ő nem von\'a el bus tekintetét a lefüggöny/ött ablakokról, melyeknek résein áttört a halváoy i is volt a nagykorcsma ez áldomás-ivók \' zajátóL Diákjaink itt meguzeoanáltak és ismét kocsira fllrs, folytattak utjokat hazafelé. Idehaza a biciklisták, kiknek nehéz utjok lehetett t aáros kocsiutakon, birül adták már ekkor, hogy 9 óra felé megjönnek a kiránáu.ók. Meg is érkeztek szerencséeen és faradtan, de sok ismerettel gyarapodva. Hogy utjok olyan jól sikerült, főleg dr. B u r á n y Gergely, keszthelyi gimnáziumi igazgató urnák köszön hető. ö volt nemcsak kalauzuk Keszthelyen, hanem ö eszközölte ki a .Hullám\' és .Balaton\' szállók bérlőjénél, 8 r a u s s urnái, az olcsó ellátású És Strauss ur megérdemli a dicséretet, mert ifjúnkat jól ós figyelmesen szolgálta ki és Ízletes ételekkel látta el valóban olcsó áron. X. Rébusz. Dr. SaCts Miki ói igazin szeretett birónk, egy hét óta pedig hivatalosan .»z e-r e t e 11" képviselőjétőltüuk, eddigelé ügy volt ismeretes, mint zseniális ember, kiváló biró, jeles szónok, szellemes toasztozó, vonxó társalgó. kedves barát, egy hét ÓU ugy is neveze-tes, mint kifürkészhetetlen rébusz kéazitő. Akkor matatta be e nemű kiválóságát, mikor programmbeszédiét tartotta. Beszéde, mint afféle jó ostor, a végén csattant Ekkor pattant ki a rébusz is. .Szeretett" képviselőjelöltünk e szép szavakkal adu fel rébusxát: „A aaza szolgálata mellett legszentebb köteleaaége léazen hozzájárulni ahhoz, hogy ezen kerQlet maradandó kulturális alkotással gyarapodjék. Itt a rébusz. Tessék megfejteni Ereje bizonyosan e szókban van elrejtve : maradandó knlturálisa Ik otás. Taláíratták is mindjárt, hogy mi lehet ezf Néminemű suttogás ütött ekkor főiemhez ; — A gimnázium! íme a mi jelöltünk mily nagy dologba vág, gimnáziumot akar építeni. Tehát a mi tengeri kígyónk lenne ez a maradandó kulturális alkotás ? Engem azonban nem elégített ki ez a megfejtés, és szeretett" képriselőjelöltünk rébusza egy álmatlan éjszakámba kerüli. Mert az világos, ho<y a gimnáziumra nem gondolhatott. Hisz ennek fönnállását a város vállalta magára legalább — ígérettel. Az állam ajtaján mee már több ízben .kopogtatott segélyéit, de süket tnlekra talált. KülÖmben is a gimnáziumot mi\'Jennáris alkotásnak szánták. (Azért készül el majd talán a jövő millenniumra.) Avagy talán ogy gondolta, hogy az állammal váltatja majd be a város ígéretet I így lesz az bizonyára. S már kezdtem ebben megnyugodni, midőn egy furcsa, felemásjóság kezdett az éj sötétében szemeim előtt révedezni. Nagy nehezen ráismertem. Hisz ez a mi po 1 g ár is k o l án k. Az ilyen felemás. Egyik felén a mi kezünk gondossága látszik, másikon meg az állami. És e a másik sehogy tem akarja az egyiket iadagára fogadni S^élda újra nyugtalanságba döntött. A me?fejtes édes «ISérxósét icinos nyng\'a-lanaág váltotta föl bennem. És találgattam, njra találgattam. .Szeretett" képviselőjelöltünk rébusza vájjon mi lehet! Talán állami felaőbb leányiskolára gondolt ? Talán a megye székhelyét téteti át hozzánk ? Talán a városi móteumot akaija megalkotni? Talán a millennáris séta helyet fo-ja létrehozni? Eh ! Ex mind nem elégitett ki. Lelkem tovább hányódott s kínosan nehezedett reám, bogy az a rébusz—rébusz marad előttem---- Végre azonban elnyomott az álom, vagy inkább kifáradt ttlkem a sok találgatásban. És ime! Mihelyt behunytam szemeimet, jött egy fbüvös-bájos tündér, aki mosolygó arcá- lámpafény. Utoljára mintha csókot vetett volna kezével, aztán a lovak közé csapott és gvorsau eltűnt. Az éjnek hátralévő részét ott töltöttem el az ablak mellett várva, remélve, hogy tán ujbói visszatér. Másnap korán reggel egy kis pórfiu jól lepecsételt levelet hozott nekem a keszei kastélyból, ó irta. Ebből megtudtam, hogy egy hét óu miaden éjjel itt volt házunk előtt Ez a levél most az én imádságom. Elolvasom reggel, este, el a napnak minden Bzakában és minél többet forgatom, mindjobban érzem az ürt mely tőle elszakít. Az ő egyszerű, nemes lelkét önté e sorokba, mely undorodik a azenytől, a becstelenségtől. — Most már — irja ő — nyugodtan gondolkodom. Száuom szerencsétlenségét, mely egyúttal az én boldogtalanságom is. Én megbocsátom öntudatlan bűnét és kívánom, bár lenne itt mellettem . . . De uem 1 Hisz az embernek nincs szabad akarata. Megölném tán egy pillanatban, midőn a vad .állat elnyomná bennem a józan- gondolkodást Hiába erőlködöm, agyamból ki uem irthatom a mult fájó emlékeit. És most hunyja be szemeit és idézze vissza a rég elmúlt tán egészeu elfelejtett idők szép emlékeit, midőn ott ültünk szembe egymással némán, szótlanul, csupán szemünk tüze vonta össze villamos erővel lelkünket, ez édes emlékekre kérem, adja vissza gyermekemet. Tudom, hogy olyat kívánok, mi mostan minden öröme. De gondoljon arra, hogy nem rétem hanem fróla van 8\'ó. — Ne mondja azt. hogy az emberek becsülése vagy megvetése ma már egyformán csak kcavenció. Nemhogy kénytelenek vagyunk, de tán akarunk is ma már e val fólém hajlott és fülembe snjta a nagr "írtaméi ébredtem fel. meg volt fejtve „sa i-etett\' képviselőjelöltté rét 3«at Az » maradandó kulturális alko-tái nem egy éb, mint a - (4fard4 ST1X. Egy oktoberi nap. Vixen, löidön és az égben Minden hang elenyészett, Néma cseodes békességben Szendereg a természet. (KI8FALUOY.) Tehát ismét itt vajy nevezetes hónapoddal, oh 1 természet I Borongó őszi felhő vonul a láthatáron, szürkén vonja be az eget, mintha már annak élénkebb szine nem is felelne meg ezen időszaknak. A virágok kezdenak azintelenedni, levetkőzik pompájukat, a mely a szemnek olyap jól esett, —illatukat vészit k a hervasztó köd kiszívja, aegöli — mint a vámpír. Hadd haljon meg, ez a sorsa. Váljon az élettől minden, a mi földi. S a szegény virág nem bir ellentállni, bágyadtan megtörve omlik a fold keblére, mely mindent magába ölel. Kellemesen hat a lélekre, hogy mégis oszladoznak a terhes felhők, melyek már tekintve a hideget, majdnem havat ígérnek, s kezdi a nap arany sugarait hintegetni. Szinte feltűnő, talán őrömének akar evvel kifejezést adni ? . Egyszerre megharsan a trombita, s víg nóta követi. Örömmel szemléltem, a mint a gyermekekkel megrakott kocsik, a nagykanizsai arany fiatalságot, diákságot hozták, s hat fogaton láttam elvonulni, katonásan szalutáltak a mi m. kir. ablakunk előtt Mondhatom, hogy festői kis kép volt önkéntelenül & csatába menő katonákra emlékeztetett. Utáuna mintegy őrködve jó atyaként a tanár urak siettek robogva, még csak annyi időt sem szakítottak, hogy egy kis .papra morgóra" — betértek volna,--(bocsánat a kifejezésért, de nálunk csakis igy ismeretes, a villás reggelit lüszerező gyomor erő-s»tŐ.) Most értettem meg a napnak mosolygó derűjét mit örömében elárult. Nem is olyan igénytelen helyecske ez, hisz ki nem kerü heti boldog-boldogtalan .. Már messzire hallatszik újólag nagy kocsizörej, máskor is megy elég, ez nem föltűnő, de mégis ez a köznapias-ságból kiemelkedik, a mint felhangzik a vidám kortes nóta, leng a zászló, lobogtatja az őszi szél, a kocsik megrakva még egy Bereg hasonlóval, 8 éltetik a követjelöltet. Éljen l! Mondom ki éljen? A szót már elkapta a szél, s csak azt hallottam Függetlenség," jön a másik diadalkocsi, mely szakadatlanul a néppártot élteti... Iiteneml milyen változatos az idő, az emberek, a események. Ahány az óra, vagy perc, annyiféle érzésnek rabia az ember. Zugnak a harangok, olyan szomorúan szólnak, minden hangjuk a sziv egy húrjához ütődik, a mely a testet össze-rázkódtatja, a homlok elborul, a szemeket fátyol födi, 8 érzés csalta könayek vonják be. Bánatos részvéttel nézi az elhaladó Bzomoru menetet, a mint a jó- konvenciónak hódolni, mert nincs egyéb. Ha ön neveli föl gyermekét, ha mindjárt oly tiszta marad, miut maga a szeplőtelen szűz anya, a gonosz nyelvek lépten-nyomon szemére lobbantják az ön tévedését. Ehhez joguk van az embereknek, mert ez a közvélemény. És én azt hiszem, hogy nagyobb fájdalom alig érheti a serdülő gyermek lelkét, mint mikor a szülők bűneiért kell pirulnia. Tegye jóvá hibáján azzal, hogy a gyermeket hozzám küldi. Borzadok a gondolattól Is, hogy gyermekemtől is ef kel! válnom. — Hisz ha nem hallhatnám naphosszai ezüst csengésű vidám kacaját * rideg, zord némaságban, mely itt körül vesz, felkelnének emlékezetemben a múltnak rémei és ekkor, érzem előre, hogy, megbomlana agyam. Éa egy heti gondolkodási időt kértem/Holnap lesz a határidő, de meg-állapodásri nem jutottam. Gondolkodjék Dénes, hisz ön jó barátom, talán ön könnyebben talál \'megfe-lelő módot, melylyel megoldhatnánk e kinos kérdést, ugy, hogy ó is, ón is csak nyertesek leszünk. Megteszi? — Ha találok rá módot, tudatni logom azonnal. — Köszönöm I A hogy eltávoztam, a lépcsőházban mégegyazer utánam kiáltotta a szép szőke asssony : — Ne feledje, holnap leez & határidő. Mikor másnap reggel lassan felfelé haladtam a lépcsőn, a szobaleány kétségbeesetten rohant elém, görcsösen belekapaszkodott karomba és szótlanul lihegve 7onszolt a szobába. szivü ur is elkíséri utolsó utju-a a hü cselédet kit szivizaggató zokogása. 1 kisért családja ... Oh! de szomorú sorsá boldognak boldogtalannak, habár sokszor megváltás a jótékony halál. Ezek ellentéted!,\'\'-hogy a nap mégese-ményesebb legyen, jön a szép barnaszene menyasszony esdve kérni, hogy meg Qe vessük szerény lakodalmát. És sirvd fa-kadott: öröm-e Yagy kétség gyötö:tee azon, hogy mit rejt számára a jövő Kedélyes csoportokba hagyják e. t ssüretelők a hegyoldalt bucsut mo:, vi a leveletlen tőkének, s azon édes remiben kelnek dalra, hogy tán a jövő meghozza azt, mit a sürü jégzipor elra .olt a szánandó termelöktől. Szivén érintett ez a szüreti vigaio«, hisz ez az én bánatom szülője, ez a kegyetlen időszak, ez rabolt meg engemet, et zavarta meg az én édes boldogságomat. No de nem folytatom, ,nem érez, aki érez\' stb... Hogy enyhébb legyen bánatom, letaroltam a még elég üde vírá gaimaf, koszorúba fontam, hogy édesebb legyen nyugalmad édes azivem gyöngye, rád helyezem ugy-e megérzed közei létemet ?.. Tudom, bogy ez meg édesíti nyugalmadat....... Mintha bánatomat a természet is enyhíteni akarná, ismét derült sugarat vetett rám leáldozó piros arcával, mintha mondaná : Nem akart az ég rá mérni szenvedést, " Azért nynjtá felé hivólag szent kezét. TRITOMA UVÁRIA. Magy. kir. honvédelmi miniszter. 60742/IV. izám. Zalavármegye közönségének. A képviselőválasztásokra való tekintettel azon népfelkelési jelentkezéseket melyeknek megtartása folyó irt október hó második felében volt kitűzve, folyó évi október 15-vel ezennel beszüntetem. Az ilyképpen megszakított jelentkezés folyó évi november hó 10-én folytatandó 8 legkésőbb ugyanazon hó 27 ig befejezendő. Jelen intézkedésemről a járási tisztviselők haladéktalanul értesitendók s egyben utasitandók, hogy a jelentkezésre kötelezett népföikelők megfelelő értesítésére, valamint a jelentkezés folytatására és rendszeres befejezésére a szükséges eíőgondoskodiaokat idejében tegye meg. Budapesten, 1896. évi október, hol 11 én. A miniszter helyett: GROMON r. k. államtitkár. Magy. kir. nagykanizsai 20-ik honvéd kiegészítő parancsnokság. 2680\|kgp. szám Tekintetei alispáni hivatalnak. Z. «Égerszögen. Nagy-Kanizsa, 1896. évi október 10-én A honvédelmi miniszter ur ó Nagyméltósága folyó hó 9-Sn keit 6050! (XIV számú) rendeletével, tekintete a képviselő választásokra folyó hó 13-tó; . . . Azóta kitörölhetetlenül bevésődött agyamba e kép, a néha, midőn társaság; zajában, könnyedén mondanak rut ítéletet az asszonyok felet, megjelen előttem az ő glóriás, szent alakja éa lelkemen lassan újból elterül a ttjdalomnak iö\'-c árnya. Pedig régen volt már . . . nagyja régen, de minden vonását üdéo, tisztau megőriztem. Jól emlékszem reá; tisza csendes tavaszi reggel volt. A hálószoba nehe bordó függönyei között halványan, rózsaszín fénykévéket azórt be a napsugár A habos hófehér párnákon elterülve, me reven hevert a szép asszony. Hullámom szőke, selyem haja- oda hullott szatuüoe maradt jéghideg keblére. Lecsüng karja megdermedten a padló . zónyegét érinté. Arca sápadt volt, csak ^ ^ beeaett pillák alatt húzódott e néba\'.y finom kék sávocska. Félig lez^ Jal közül, — melyeken még ott le ge" esdeklő bünbocsáeat utolaó sóhaja - mint parányi fényes gyöngyszemek, csillogva kandikáltak elö a formás fogak. Az éjjeli azekréoyen egy kis ürea üvegcse hevert egy szeletke papiroa. melyen eak e négy szó állott: ,Ei » iegjobb megoldási* E kis papírdarabot még ma i« itt őrzöm szent ereklyeként iróaaztalom egyik reitett zugában. Magamhoz vettem, mielőtt kiváncai szemek illették volna. Csak én ismerem e négy szónak igazi érteim« A mások gvengeségéo msrakodó embere* ebhez is csúfos regényt íüztek ?ol«<-pedig e néhány azó az, — mi annak a azép .. . annak a bűnös szőke asszonynak leikéről letörölte a mélyen érzett gyalázat vérző, mocskos nyomait- xxiv. ÉVFOLYAM. \'ZALAI KÖZLÖNY 1896. OKTÓBLB 31-én. kaidve az ell««őras. nemiét u öatzaa jiráaokban besHnteite: miért is Vérem , rimet, hogy erről az ösazea járáai tisztviselőket értesíteni aziveskedjék. iisyiílejaleg tudatom, hogy a kint lévő szemiét tartó tiaztek innen már utaaitva lettek, hogy fníyó hó 15 én bevonulni tartoznak. DEMETER t. k. őrnagy. — Hirdetmény. A a. éa sir. kórós hadügyminiszter ur a uadserej részére szűktéges különféle ruházati éa felszerelési tárgyak szállításár» pályázatot hirdet. Az iráabeli ajánlatok legkésőbb f. é. november hó 10 én déli 12 óráig a közös hadágy minisztérium iklató-htva-taIánál (í Bécsbenj nyújtandók bc. Mire az érdekelt körök figyelmét oly megjegyzéssel bivink föl. hogy a részletes szállítási föltételek az alttlirt kunsráoál a hivatalos írík alatt megtekinthetők. Sopron. 1896 évi október havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A kereakea. m. kir. miniszter ur a m. kir. távírda 1897. évi 17030 drb. 6\'/, méter. 13968 drb. 8 méter és ÍSO drb. 10 méter hossza lávirdaoszlop szükségletének beszerzé-.? céljából pályázatot hirdet. A kik a föntebbi oszlopmennyiség egy vagy több részletének szállítására vállalkozni óhajtanak, felhívatnak, hogy kellően kiállított zárt írásbeli ajánlataikat legkésőbb í. é. október hó 31-én déli 12 óráig a keresked. xtíniaztehum segédhivatali igazgatósághoz nytyt-ák be. A pályázati föltételek ugy a keresked. miaiaz\'.eriumban (Buda-uesí- Lánchid-etca 3. sz,) mint a m. kir posta- és távirdaigaigalóságoknál a rendes hivatalos órák alatt megtekiabelők. Sopron, 1896 évi október havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A bolgár építészeti minisztérium f. A juliua 24. kelt 2515 az. a. két uj vasutépi\'kBzésre árlejtést hirdet, nevezetesen i rustsuknova—zz-gorai 238 kilométernyi vonalra l. é. október 19 Ikl halárnappal és asarambeg — nova—zagori 195 kilométernyi vona.ra f. A november hó ff-iki határnappal. Az uióajáalati tárgyalás mindkét ajánlatra nézve 5 nappal a kitűzött határnap után fog megtartatni Az ajánlatok a Szófiában székelő bolgár építészeti minisztériumhoz legkésőbb a kitűzött határnapnak d. e. 10 órájáig nyújtandók be. A közelebbi föltételeket tartalmazó füzet a nevezett minisztérium építési osztályánál minden hivatalos napon megtekinthető, vagy ugyanott 20 frankért meg is vehelő Sopron, 1896 évi október havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. H i r e k. — Wlaaalts Gyula Nagy-Kanizsán. Wlassits Gyula közoktatásügyi mtoivater f. hó 18 án Szombathelyről jcvet, Nagy-Kanizsán át Csáktornyára utazóit, hol Dt. Krassovetz városi orvoshoz azállt. F. hó 19-ée visszajött és vároaunkba jött, hol meglátogatta rokonait a Chioyoráoyi és Wágner családokat ée ifjúkori barátjánál, Lovák Károly bírónál, sok érdeklődéssel kérdezősködött a város ügyei felől. Wlassits kíséretében titkára Bényi Józaef volt. — Személyi kir SO m egi Kál m á n, az Eiső Magyarnak mindnyájnak fájdalmára tőlünk elhelyezett titkára, tegnap várositokba érkezettij helyéről, Szegedről Több napot szándékozik körűnkben tői leni. — Választás! mozgalmak Benn vagyunk a mozgalom örvényében. Forr a pártszenvedély, de mindeddig nem csapot: ki az üstből, ha csak valamely ékea-azóíó korteaaek nem fog sikerülni, a huilámzu nép-árt annyira felkavarni, hogy az elhagyja majd medrét és rontó erővel neki iramodik a kies tájnak, maga előtt pusztítva a vetéseket. Eddig minden párt a saját győzelmében bizik és leg jobb bitében meghagyni mindenkit, mert aduig, míg az önbizalom tart, kihágásokiól félai nem kell. A végrehajtó bizottságok megkezdték műkőd esőket A néppárt a Sigritz épületet ée s Hungária Bzállót, a függetlenségi párt a Koronát, a kormánypárt a Szarvas vendéglőt foglalta ie. Eközben a jelöltek körútra indulnak hogy a választókat meggyőzzék pártjnk elveinek igazaágáról. Az ingadozókat pedig majd a kortesek fogják kapacitálni. Hogy a korteskedés, hogyan folyik, arról TubolyViktor munkatársunk elé« terjedelmes cikkben nyilatkozott, korteskedé« dolgában biz országos szaktekintély. Nem szereti a szósza pontókat, akiket, ha kell, oati ka ! ze rr e ! hal-gattat el. — Takarékpénztári Igazgató. A november elsejét megnyíló gazdasági takarékpénztár igazgató tanácu üzlet- vezető igazgatónak Kaortzer Györgjöl, a délzalai takarékpénztár iredafőeökét válaaztotta mee. Knortzer a takarék-pénztár ügykezelésével 33 év óta foglalkozik. Nagv-Kaoizsa és vidéke hitel-viszonyait részletese« ismeri, megválasztása tehát az nj intézetre nézve határozott nyereség. _ Dr. Bnzlnkay országos egéssaég-ügyi felőgjeló hivatalos kőrútjában e hó Sl-ée szerdán városunkba érkezett, hogy egészségügyi intézményeink felett szemlét tartson. ~ — Pro graa átbeszél Dr. Szíts Miklós, a szabidelve párt jelöltje, holnap vásárnap délelőtt 7,10 órakor a Sséchenyi-téren programmbeszédet mond. — Kollár János halála. Vidékünk egyik uagy tekintélynek örvendő földbirtokosa dőlt ki a mult hét végén az élők sorából. Hosszú élet állt már a boldogalt mögött, mely élet munkában és ámásban gazdag vala ugy, hogy alkonyán I boldog öregkor volt az elhunyt jutalma. Kollár Jánost ezért uemcsak nagyszámú rokonságának és barátjainak, hanem a föld népének réazvéte is kuérte sirjába. Temetése uagy pompával és a vidék földbirtokosaínak jelenlétében mult szombaton d. u. 3 órakor történt. A 12vészeseiről következő jelentést kaptuk : ózv. Kollár Jánosné születeti Szentmihályi Klementina, Szentmihályi Etelka éa férje Gézony László. Szentmihályi Dezső és ezek gyermekei, özv. Grafics Itnréné, 1 özv. Szabó Jáaosné, iav. Soiazer Sándorné. Forster Ele* és neje, Barkócy Károlyné és lérje, Csaaády Guaztávné éa férje, ugy ezek gyermekei, Baán éa Makay családok, a maguk és a többi rokoook nevében is fájdalomtelt szívvel jelentik forrón Szeretett, felejthetetlen férje a illetőleg nevelő alyjuk, teatvérjük, nagybátyjuk, szeretett rokonuk, Kollár János föidntrtokosnak, folyó hó ló én eati 3 órakor, hosszas szenvedés és a halotti szeutaégek ájtatos felvétele után életének 80-ik, boldog házasságának 42 ik évében az Úrban történt gyászos elhunytáL A drága halott hűit tetemei folyó hó 17-én délután 3 órakor fognak a római kath. hitvallás ssertartásai szériát a pacsai családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Az engeszteld szent mise áldozat folyó hó 19-én déle<óit 10 órakor fog a pacsai tóm. kath. templomban az egek Urának bemutattatni. Kelt Fscsán, 1896. október 15-én. Áldás és béke poraira — Testvér gyilkosság Szeretu György durva, iszákos legényember volt, ki éjjel-nappal ott ült a borús kancsó mellett és ha így részegen hazavetődött a szülői házhoz, mindig éktelen patáliát csinált. Öcscse, Ferenc, végre megunta bátyja folytonos duhajkodását és pénteken reggel ezt szemére is lobbantotta, mitól azután verekedés támadt ngy, hogy Siereta Győrgyöt a mentőkocsis szállították a nagykanizsai kórházba, hol rövid idő alatt kiszenvedett Szerein Ferencet Kís-Kanizsán mindennki csendes, becsületes embernek ismerte és egyaránt megsiratták, mikor vasra verve beszállították a kanizsai fogházba. — Eladó. F. hó 18-án este 7 órakor a katonák takarodót fnjtak. A fzokatlau időben való dobolás éa kürtelés nagy ijedelmet okozott a városban. Végre kiderült. hogy A 1 s ó-Lendván a néppárti jelölt programmbeszédje annyira tűzbe boztz az összegyülekezett népet, hogy az a kormánypártiakkal szemben fenve-«ető állásba helyezkedett A kedélyek lecsillapítására katonákat kellett requi ráluL — Levetette a lé. Sábíán Györgyöt, a helyben állomásozó 48-ik gyalogezred egyik tiszti szolgáját, gazdájának megbokrosodott lova oly szerencsétlenül vetette le magáról, hogy agyrázkódást szenvedelt és egy napi kínos szenvedés . után meghalt Bajtársai szerdán délutáa teljes díszben kisérték ki a róm. kath. temetőbe. — Öngyilkos katonák. Október első napjaiban, az ország valamennvi kaszárnyái előtt siránkozó édesanyák bui testvérek. szomorú szeretők csoportja verődik Össze. Öaz apák görnyedve viszik ilyenkor felpánllikázoU bak után a pod-gyászt Aztán ott a kaszárnya előtt ők is leteszik, ráülnek a feketére festet faládára és tenverükbe hajtva hamvas fejüket búslakodnak — Pedig ilyenkor csendes az ország, nem készül bábom aem a muszka, sem a török ellen csupán az ujoneok vonulnak be. — De azt tudja már tsíodenki, hogy a hatonáéknál, nem nagyit kényesen bánnak az újoncokkal. Ki eddig csak az édet apja. vagy éppen a gazdája szavára hallgatott, ezentúl annak a .freíter* úrtól fel a .generális" úrig minden aarzai parancsol. Vannak aztán olyanok, kik n katonaélet keserű fáradalmait, a ^fellebb való urak\' durva bánásmódját nem bírják ki és egy kétségbeesett pillanatban vakon rohannak az öngyilkossá« karjaiba. A révkomáromi, mádi Koács György altábornagy nevét viselő 12. gyalogezred két upnca e héten őagyílko«aágot követett el, kettő pedig megszökött. Miskolcon egy szegény tüzér hu a robogó vonat elé vetette magát. — A vizagá latot mindig és mindenütt azigoruan megtartják, de az eredmény valamenuyi esetben egy és ugyanaz marad, hogy: senki sem volt hibás, csupán az őngyil-kos újonc- A hó végén pedig a legénységi állomány statisztikai ivébe a , lierr lejdiuaad\' egéaz nyugoataa irja be: .Georg Kovács Infanteriat, gestor-benl" — Még is ciak szép élet, a ka tona életi — Tüzek a vidéken. S z t-G y ö rgy-v ö Így ön f. hó 18. Szabó János hársnál tűz ütött ki. mely elpusztította a gazda lakházá\'. takarmányát és.terméaét. A kár meghaladja 2500 frtot — Bükk-hegyen ugyancsak f hó 18-án Bósa István alsólena.ai hegylakó szőllejében egy Bzalmakazal jrjuljadt ki. K nagy szél következtében a túz tovaterjedt es 16 pincét, sok takarmányt es gazdasági készletet hamvasztott el. A tűznek 30 drb. barom is áldozatul esett. A kár 5600 frt — Nem volt voaatklsiklás Több fővárosi lap közölte, hogy e hó 18 án a Bécs felől jövő azemélyvonat Kia-Cenknél kiaiklotz. Amint a Délvasuti társaság üzleti igazgatósága értesít bennünket, ehir teljesen alaptalan. Az egész dolog csak arra vezethető vissza, hogy a vonat egyik üres személykocsijának kereke eltörött, anélkül, hogy a forgalom ezáltal akadályozva lett vo.ua. — Xillennárts iskola Mura Szerdahelyen. A mura szerdahelyi millennáris áll. iskolát e hó 15-én adták át szép ünnepséggel rendeltetésének. Kilenc órakor mise volt az idegenajkn növendékek magyar énekével. Miae után az egéaz társaság az állami iskola egyik tantermébe vonult, a hol Ehrenreicb Nándor szeiencei lelkészhelyettes az épületet megáldván, a nap jelentőségét méltatta. A megnyitót dr. Buzicaka Kálmán kir. tanfelügyelő szónoklata követte. A beszédek közben a tanu\'ók hazafias dalokat énekeltek. Az ünnepélyt lakoma követte Szmokis Viktor főszolgabíró, gondnoksági elnök házánál. — Egészségi szempontból nagy 3lő-nye a munkácsi uradalom Luhi Erzsébet, szolyva és polenai gyógyvizeinek, hogy a lorrás egészen cementbe van foglalva, ugyanilyen tartályba saját — a szén-aavgáz nkozta erejével éa nem szivaty-tyuk segélyével emelkedik, mely tartály ugy a víz jellegének megőrzését biztosítja, valamint kellő védelmét nyújtja az ásványvíz bárminemű szenyitése ellenében. Azonkívül ál>;on itt dr. Bolemana István kitűnő balneolog véleménye, aki a fürdótani müvében a munkácsi uradalom vizeiről ezeket mondja: .Az üvegek töltése sokkal célszerűbben történik, mint sok máa savanynviz forrásnál." Az említett vizek Kanizsán Fesalhofer Józaef, Bosenfeld Adolf és fia és Tivolt és Bom-polt uraknál kaphatók. SölgasdíSéS- Vetőmagvak. (UanUner Öúüa tudósítása.) Vörös here. Az irányzat továbbá i> szilárd volt de csak kevés lett kínálva. Nagyszerű mag. a mi kevés piacra került. magaa áron lett elhelyezve. Az orosz termésről még nincsenek megbízható adataink, az eddig beérkezett tudósítások utáu az idei termés nem üti meg a tavalyit. Az amerikai termésről érkezett jelentések a tavalyinál gyengébb\' termés hírét hozzák. Lucernát illetve mult hét óta mi változás sem jelezhető. Fehér here kevés termett, igazán elsórandö minőség alig akad. Nyulszapuka meglehetős érdeket keltett Amerikai tudósítások szerint félannyi sem termett mint tavaly. Jegyzések nyersáruért Budapesten. Lóhere 44—50 frt Lucerna 40 — 50 frt. Baltacin »1, frt. Bükköny 4\'/,— 6\'ljtrt. görcsökbe« és rendetlen azékeléaben izen-vedaek, a „Moll-féle »eidlitz por\' használata által rövid idő múlva visszanyerik egészségüket. Egy doboz ára 1 Irt Szétküldés naponta utánvéttel Moll. A. gyógy-szerész, cs. és kir. udv. szállító által Bécs, L Tuchlauben 9. Vidéki gyógyszertárakban határozottan loll félé készítmény kérendő az ó gyári jelvényével és aláírásával. Hirdetések. Szerkesztői üzenetek — Trítoma Uvária. Debogy Tolt az ; «ajtó hiba ! Csak az l betű szárit kissé nem jó fogia meg a festék De azért igy is tisztán olvasható: A barátság vezérel. — T. L M.-ón. Megy-e már a lap rende- i sen ? Annak a bizonyos estiek folytatására ki- i • váucsi vagyok. Üdvözlet. F6le!őa szerkesztő: Dr. KISS ERNŐ Helyettea szerkesztő ::Dr. VILLÁNYI H. \| Kiadó : Ifj. WAJD1ÍS JÓZSEF. T cz Az alulirt cégek tisztelettel jelentik, hogy az általuk gyártott Thomas-saiak-liszt eladásával az osztr.-magy. monarchia területén folyó évi szeptember hó 26 ától kezdve cselorszáii Mis-iink ÍOS: Prágában ív yllt/fc^r.) Báli aelye« zöveteket 85 krtdl 14 j frt 65 krig méterenként — Talamint fekete, \| fehér, stiDes Henneberg-selyrm 35 krtól ; 14 frt 65 krig méterenként sima. csikós, ! koczkázott, mintáxott, damaszt s. t. b. (mint I ejy 240 különböző minőség, 2000 szin és ! mintázatban s. t b.) a megrendelt áru j postibér és vámmentesen háxhoz szállítva I mintákat postafordultával kfii^ : Henneberg G. (cs és kir. udTari szállító) aelyem-j gyára Zürichben. Svájczba czimzett levelekre 10 kros, levelező lapokra 5 kros bé-j lyeg ragasztandó. Magyar nyelvenirt meg-\| rendelések pontosan elintéztetnek. Müller SZÍlllia AIAGYAB KIRÁLYHOZ BUDAPESTEN. A varos központján. Újonnan berendezve. Villanyos viligitáa. — A földalatti vasút végpontján lj tulajdonos. KitQnő szolgalat, igen mérsékelt árak. Világitáa és kiiaolgálat nem azámittatik. ) £ revat alatt k&zlöttekért nem vállal fe-Idötaégst a Sxerk bízták meg. Kéretik tehát a t. gazda-közönség, hoey Thomas-aalaklisztre vonatkozó levelezéseket éa megrendeléseket a fenti irodához intézni szíveskedjék. (A magyar korona országainak területére) a budapesti vezérképvlseló-séghez.) Minden tőrekvéaünk oda fog irányulni, hogy pontos éa,lelkiismeretes kiszolgálás által a t. gazdaközÖLSég bizalmát megnyerjük, illetve megtartsuk, valamint hogy esetleges kívánalmaknak, a lehetőség határain belül, megfelsljűnk.\' Rjjn-iealfiltti A oekoruip Tkosutafil-gjifít rési- Tkonis-iiwl fhszfit-láiUrsisig Imi eladási Irodája Kőin és Berlin Prága. Stipl-Késfloruigi Ikoius-iiitt rénm-tin. Kőin. Maxmilianshatts, vasműtársaság Bosenberg (Oberpfalz.) Wünsch A., Rosamundehlitte Vezérképviselőség a magyar korona országai területén: Kalmár Vilmos, Budapest, Erzsébet-körut 34 sz. r:xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxo I x---v x x X A Barcson, a főtéren 1 ház kileoc ablakkai az u icára, 2 terem, 12 szoba, 2 pince. Isíáló, száraz kapualja, nagy kert és rét igia jctíayos área ekií6. Eddigi házbérjövedem 1100 frt. beli megkeresésre felel F/l/ED DÁV/D, — Megbízható gyógykezelés Zavart eméeztésael ellátott egyének kik étvágyhi ínybsn. felfavóláthaa. g yomor- 12842\|1896. számhoz Árverési hirdetmény. Alalirott kiküldött bírósági végrehajtó ezennel közhirrré teszi, hogy nagykanizsai kir. járásbíróságnak 1896. évi 12701. szátnd végzésével Dr, Botscbild Samu nagykanizsai ügyvéd álul képviselt Franz Lajos éa Fiai nagykanizsai bej. cég felperes részére Feiglitock Adolf oagyka-nizaai lakos felperes ellen 328 frt 18 kr. töke. ennek es pedig 74 frt 38 krnak 1896. január 11-tól, 50 frt 84 krnak 1896. március 2-től éa 201 frt 96 krnak 1896 évi április bó 11. napjától számítandó 5la kamatai éa eddig összesen 47 frt 13 kr. megállapított költség követelés és jár erejéig elrendelt kielégítési végrebajiás folytán alperestől fölülfoglalt 581 írtra becsült ingóságokra, a nagykanizsai air.járásbirósági 1284211896 srámu végzéssel az árverés elrendeltetvén, annak az alapfoglaltató és felglfog-laltó követelése erejéig is, amennyiben a£ok törvényes zálogjogot nyertek volna, i a helyszínén, vagyis Nagy-Kanizsán alperes lakásán leendő megtartására határidőül 1896. évi november hó 2 napján i. a. 8 órája tűzetik ki a mikor : a bíróilag felülfoglalt bútorok, ágy-1 neműek, v&rrógép, vas-szekrény, jég-szek- rény, tűzifa, vaj tizedesmérle« s egyéb ingóiágok, a legtöbbet ígérőnek készpénz fizetés mellett szükség esetén bec-áron alnl is el fognak adatni. Felhívatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtó követelését megelőző kielégítéshez tartanak jogot, a mennyiben ré-Bzükre foglalás korábban eszközöltetett volna, és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseket az árverés megkezdései« alólirt kiküldöttnél vagy írásban beaam. vagy pedig szóval bejelenteni tartoznak. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján kifüggesztését követő naptól számíttatik. Kelt Nagy-Kanizsán, 1896. év október bő 21. napján. VABGA JÁNOS, kir. bir. vhajtó. 29l6ltk. 896. Árrerésí Mráetaiéay. A letenyei kir. jbiróság mint tkvi ha-tósáe közhírré teezi, hogy (Weisz és Ledofszky nagykanizsai bejegyzett cégnek Ozvald Balázsné János Apollónia előbb letenyei, jelenleg molvai lakó« et-leni 1017 frt 60 kr. tőke, ennek 1396. utqifBpmoiDAADp^ jaszof «l\'pf«M Til ttM»moi\|J _ i..- • WS q>S moiti-ijuuBjil xptoq amm qqoia . Sya x adat»x ,•(»«!\'.« Imuiin-oin x I»n rtiaKX IfjKopiog — ■•> nam.iiiiv:xfi»J x ;ORc»ix xx;rx,-p u ^oxjoqxnp » aipxasjSam 8a\| • i«aX >TJUP 000» n "«i »9 » U oyxxo A* la »HSIS (Waizataiaq jwiixi Stxi.ax] VHin^n oaxj\|l 1™«?I »W JiaiaAapu \|»t»»irayzi ill» ajopi\' xox -spxdxxo ui^ii jos i naqoq d^man ! )« jtuaj x^ui (prxxnraxxi o(»a ajop, z«iy t) wlaiax « iiuq a«]« >4 tU laa at»j-»\|x»fq ij««\|J«Q\'i, i«U»n xi WWX>3 ¡¡J oai[aq o«l» n 1x9, ^adaiax ntnjoi\|i ii^np n^t,.», P1PJ * x;o^x:-jxa(en9AJ aiinti mire jxtn ,D x« Of « a»ma«a ynopx» 000 000\'SI Sr^Tii^^iSS wm mmm awm iiaapHftama uui 0981 IW) «15 WH-OOOI («v»» »?t»)itA) J)ttoji IUJ jaiupipm \'ijqMda u, iSUaort. ■Ot.1» WW \'aiiraazwj JJxaxq \'Binpora \'io^vl \'»».,110, oin TOioqojin ronnJd >!!»• !«>«fmp ■»»)!»t tozarria<i \'xjiq \'xi»[i..no.3ipxjxd \'[oqotanop" \'loqia.™ -»UP* -.1 aoop«» ia»a t-t-i-I It»« i, ,nrpv x, „¿\|0 nf. „ nzxaoii \'naoiaMjmii! naapa ^xnfxj «api.q [Bm oaxa jxojtq pjiaixadax iijxmyioj xoixiq ■ 1 au,9fl! JxpnS uyza 1 jaipa^aAao noC«\|Ti !;omoq oyiiiii warn an v nana« jaiirtivfrj 8»px»l l;p»d 8aaj mq^oiofp^i 1a« „axan lirtJJ \',J » . »t. .B ^olRijf^ijjada 14 - sj\|q ,XudtV\| ^Mjvqn^nj^ «? m ■»■!» \'•»■"» a 1««J«P» o<not«\|IM.™ linw» no») V . , . . 1« !»»!»>!0 \'M «I?A \'Ttoaina »TtnauOH \'xrxaauog TXJoq \'¿»are ipaBj -lojid .{,3am ioiaxdc TilSan pinidj] \'OHa !HJ?J : twtoty-XM™ nzaipaAqi t ot» On uJi ■q\'.« ■■;■,« rxoSodoj ••Ja4<a aia^aj rwiroiii qaJ^jaq \'»»ciodoj Xtti»q»r \'sung, tp^ojsiu Otm \'89Jodoa aia^aj i»aodios \'afioz»ajaj i WiJfi \'«»iodoj uaqajaaag •floiodaj jazaj^ «9^>doJ latax jannoa Jajaoig \'aiaifai ruoj .Jjnoog "etqiod -OJ \|W1 zapiaoqag \'afjiajaj \'»a V> "»»"5I»I»H «toiodoj >1iti oaBinaq.i mnti a»aja.i \'^tw liiictarptg aAoaaoan nn.\'ta) \'»«Joii\'.. aja^aj gjopf.taauao : l^q^fij ainnajaaa * in»\'taiayj ¿¿«0 aali VI n \|?«aiai?» qjp o0! V; St qjp 09S 1:1 8» »001 v»ania«-ijiijatn »oja o»3t \'«»a 9-» v -™-eoi i 08 < \' 0t Ot ot ot 00011 009 ( mi ) i»«q"ts ui si «<!! qqgi ia" 1 ajamaso 10j» ot qjp 001 \',9W3J 05 fiaiJai« . Sasioja Hon) ifquvp j^j.oiatj 10 aia;^ dart naii itpzta \'ta»> » g r—: I* : jWf jaiawa<o-j£J3aiK Ot OS (!°ua»> aia»sqja noit) «rqvjvp j^iamae fa»a j—1 \'acjai«]? tpiT2 ^jiq jaiamn8^3 OtZ—00Z—Wt - ^iamaB3-jaiaiiaja«j «Mi» 00»09 VP OOO\'Oi WWItWJJTJ PiV-s VMrypntf \'BSEPI9 pijiJSlilBfl 301313S3:i]111I S3 -3AES9.I3SQ Ufi-in»9KioiaMr Th «q»»» qq?t mn »n\'1»? iia \'■azoii B<^,01bBj0J OOS\'SS "aauazso^ »aS« • \'l:T-,JT10pt (taitl ■•q^jazsijaSar IfDIfpl »afjaj u q[T* \|»uid ntiaaiMawiai •ntqa^tji^ qqtsrna.i\|.> 1 ^OTJi TTPOJT «i WW 4?1!!?5! 9)3<\|3}ZO\|\|3Z« tf niS) \'fxiufiujo^ .ClUSyj •Ml»t«sw nosn •!I!M aspuitu loniiu^ pj!, jy •>izini\|ip»n»M n,\|j mmj oapoipi ¿..iJjstuaqiH ! 9Tsa £ njtuim«/^ SMg ^ -pmwwm :}»8dsina jmw PP \'h S3\\sa ^ n n»i[[ i; unu yN 1 G13w 1 jaioipiajs jp 9I?[W V □ a — D □ a o BiJ 89 Jt»pv P\|8^U8«0H uysltviry-HBn^ : Jvp/vff * ■ ~vJ9if frifsfivevirizrzy norpjp j»a?fi£afp?a \'? TnaV\'TjrP7v \'v\\ 77Off "»»«ojyiDt/ .7?»») jr V>mi!«li>l H«n\'" l«njinrt ilHiri \|iwa u ti Dttt\|n»\|qDnj, \'•[ \'\|S)\|i •] i\|r?zs UPApn \'jpi ?8 to \'jtsjaztXdcXD V \|\|oh ___••«;P;BHJ»»«J_(169) ■j«iot»ji\| 09 : »a« t«»l HOfll V \'»3 — \'"»lie «?ft>>oi pniojuarflaa 1 tpisoiiiq )aJa»da iqq»o, xxi<; t iti\'111 a yam ! -jej inrm tn:jjil UJOJ j([a«a,q IOIQUJ rinnlrii i-taQapnim y ■szi^rsss -{iCoiiBS noy>{ 1 • \'JV»\|UH 06 »J» IK»"« 11« -oaa »63 — jastdan cqmaiaiamda; iamaXoa«i»jiaq3( «anjqaam 1 K mo jj!t mitti^pM >)id<\|[;ia«\|tp\|lj jain oa«.-,aza»ao « If null« Ilia -•UJ s;«i-;f«n V u»i ¡rjiiony .¡!«R y---- H1 I»l 1-IWD1 Y nOK •»» liitopoiai 1PP)* Jfi^K ¡(Jtg K^EmHEnD ixmrn^ aiaj-now, -1»« l! ^0.91 \|«\|au»J\|j >.«C)!SjB«H \'I « UJ 1 •p iispsJb i\|it«3«a\| jlfc >JV — -TiatJoi H^paCutia qvioi>»a JiDaiai xjo ^•p^xt: -a jaoiaxxtxiq «ajar a \'uana jaSafciai.q fa q^oxuqogHM^I 1» -,-inx-\'x 1X\|I\|«\| -at* aiO\|xinxqi\'xoj ■spa^ajxail JlpUiJ \'»^qjomtia 1. S3j\|t»otbo£> \'xnt!]\')»»! -1» M -aa««il t xs^xqiaoij »puxj n»jad-i)npj»s »^J- y QR « 16J iqeqnrn XXMJT?!« jeiiofp»» .\'-» n®* «oqrp ^lisopajm .q xxipot«» jo,^» aoizina^i ogoBoocxxxaoooooooooooootxxxxadbcixxxxxxxxxao 0000000c ooooooaooooooooocooo \| O -iwpj^-oj na\|Bpsjn O sofuiT cjibj o (»poji iSawfooj^qo; J (OA ) otq^lfpoji issJinBJjASia \'oasm5isj;g -a"a\|nu»a feojog nsfspjijmpj ejaqjapuajsom ijio 11323 ■«W19A foijJizss -mo gj •m \'to CZ-I lioyam isssoiszs -t®^- fj -jssoqqiSEH \'in ; \|g X3a-.faa 2;pad Jiouiiosf^jy -zoq:n%zsjo ;«;sppjg — nsoiodszs « 6A{0S1^J)SJ3ZSSQ □»! OO.^O^ap^ljAQ S SJ\|(J zy UJ 9 oaoizsijaq s sjSy • * JJj \|\| SAVJjBZKtq ■ " UJ 8 n^aizs.f\|3q 3 n;8aojo(j ■ " BAijufzsaq * * opafzsAjaq tjqvscq \'izso n VAi!Hfzs3q »j^sziuB^ " m \|\| □saizs.ifaq « sjq?siq izso os-j ! (3 3\|jjBps Bjizovftiojop S3 q^ssq zuijzs -•Jim OO0I »19-fO \'noispBjn issziD«!i-.f3Bj; a o o o G O O O o § s o o o o o n 8 O o o o o B 8 § 8 8 O onooocooooooooooooooooonoooo UJ £\| u; 01 VJ ti ooooobooooooouoocooooooooooo ^ -»ajujwufq ry tafi/ht) »y 3/ofnj^dsouj is «¡10IJZ3 !»9S»pzt8 SJ Mtdi «s?zim\|«!\|\|» zsj^zs 2 lnuezs jezspnflj uepnra s8;b; tjnodzos •Haagjino iva oxzsakjxsgj ■swir^t zoq^viin oi^ aapotyj nxrvmppf ^»«pv-iini >jf(z«n ffpo^waj Jl^wi v •HQllVaBV* OaN3XZS^«V3XSQJ ■aoaiiSJi japazijjz« jfqipFJI * £8oq » jop Jod • jpqffi^to «fjnnn xy Dtnq n^ii?«"0^ »^»j fn»w°r»z v^m- .vLLStfir H rl^\'VI -13A81 1151»!! "193f* --■ J \' J \' J " \| .„n8\|n ,, ¡(uqiat HQ •jjauj^nauji pr^opspi^oisi t -iApaSudiiaia B9j9J«i80jy — -\|aji^AD»in \'□dA^UI jl^risafjc jjj 09 p?\|o8tmok) fipijsoj aai^ni eiojjsj iwisijjoqq \' 05 \' 9 * !,S - % LI \' ^ t \' 08 " 05 * Q " tS — II " * 8 \' 09 •jjj 05 UJ * «3 g€ — fi5I a?sA"3BG ¿0j g n3usq ot •H»A Jinf QJdzsvao&io sfdmod ^sa^^iaouutq v kaSuj \|aa\\(9iu \'j(«oqia aaqazaiadi sexsa jjoau^q y •■Alfti® ^BQltfA !3J)\|OHJ»SUl5«J U»\|Jqi\|l zsnd(a ^azsj>i .(poi ova vfoabj sona^ o [t ipqz^j II Ji«a^3\|!00aii»q nay ipo[ -®a sf lajwncitianiq ntssoq \'jsoiiHJiinoinatqpznq .muie^oa" OaiqijyiiA oiowtvx* 5Jf.)?arwsi m ^JJ f _ •t imiJ»iill II \'Mttr 8s?8ioni3Boj vsarx h DuaHJsaa isBZJszseq urasISe ^OTO StJISOAJO S \'3Ap?A Ssjiio^Ajgi utqini\|[iJn)\|nii nspDIjf I 3i8?SS383\|tIO.0J 3\|3J-7C0 tjiuiumg !«zu»d kmuqzi tsuiu jeji mum ransAiiwj ¡wnwujui ry — U\'U><" ■■^•»••S A10«* laaaiHA -»«VTV»r.tJl-XJ [TXj««a« XT" «•yiopasxMa » -taaia (oq toif^ tm^iQ ■j>»H«tn Baiu<ti«Qs-q:>)itto3 IT ^aaai^j, ^»fiHtttM^ : iumj \'inisMlj« ^o.(uBA)itim«i\| u«»» .iJndf n^rnjoi.«« \'U»HJO\|IV> .Cu.iJoj-.aUlp, « \'torowjo t% ui2«3Caj\|oSa» »» >njp« »T tmu«i lf»l ««crp.iJejj „j» -i3»c I»lmi\| IT4» n»ujy» f ASilpo.v t»«»; « aa<\|«jUi a»p -ajaj XJoq \'ia]»i2r. «xi« avtuoSin m»jfn t loXwfAitaimwq inn»>ri»q m ii^a»puim IPP Xu«M>A4JOZiq MWf>\| •» •* * i»««tpiinX»Tn »f tt»I9Jni»»» \'«»lol»»i<f«3 \\ii-»S»i g 1»H»S -»Atrvjn Xipod Xwa ••»-•ioj» lni; wJ^ij^i -n «»PlDilf»» » : pfmo^op m ■tawvl traptj»»» mpoitn m« liV*» »1»? ■•»• »<n»iir»(» o.Jj MI"HW rr •n» »«II Qinpiow !?a -^»^•mjo.fa w If rf3aiinj \'ifp^iJovfA Ipwmsi i»\'!» »tAS» t«»t»o«j jjo.a «; I»»« ijpwpp •w •» -vwBa^ojoaa» \'Uiguua Wu^ltOmquy l!?t •»♦poxi^^fTB A«TO( \'HU1»»\|I war»«iu»p -u.H uywrmoAm» miSt •* Wl!» -»xrrin; m -n ji^w^i u.tl»p\| uspoioi -«« t»TPOni «» \'-111111 \' o«n "Wni iQI JJiTO JfiigiAUtfJ ¡vnqifiimq B»cj«»^»po«a \|o>B« »«- VMWIH «»I- -XJ«iS i\|; inp«4J »»n.-uuovztxu -iJo/J 5Jix.vo.Jv"!« VaYUQIHd «OJ- ««»iu «OJIU > II vit Ml rur-« TO • ^HJIHXYS3P v VMl tinut^ 1I1PI H * \|aJ«« XT jio]»jj\|iJ?iJij« =»-n-> «i««» iwn t^vfin •Vtli^Jt" »1 sf •(•M S30U8)\|Bp0SQ 13« 1P9I«> * -nIIw \'nqxrulu,! nuMtMiD JIOV \|<it>A«iil fit«.» • uoojof « qj* .-a»« ■jdaap 9 ,OIA---------"---------- ----- T rtaiTia] rawnoq jnaoXY qfnt] \'tx)«i ----------------- - — ri- i -—t "1--i ixrxw XJoi «• oHiofl.» „»^ •«« -00(9 onyj -J<"l «»s«ai Y "•! » a»jui«»3» \'Two -Jl«op\|ji aituolm f a»tA,iufij"i aofJ«r[» ^unAjn^jO-xfop -fA « ioxu«jn if W4ii<ui«q inouiMii.g ; ®iO«lvpf4 o»» -%AJTlltt»A !CJAMipA 9juot«q -ija \'i « \'\|->i«^mij II? aapntinvq \'»!■»<■ f>< m ■Infputuj TomiUnjj 1« «JTV®««"" now <tiIU : aaqil-MO ■ WM XXt " J«"!^« m»rxr»q n»pw.t»tui«q If rp9f».\\ ifM ■pa;»« ,.(,• joju« »>\|>du «TIB tf «imnmii n omjuois^ pvqvzi ox»« \|fu\|if\| -wo .(3a XSi ■ \'n«[itvi o»x»j3» i* -»ojnq uali .ijato 9i<nyux«t»q tl<Uu,<ap«M »HWVI JUIM •Ijpti-^ an on01 •J«Tn«o»!!4!aJ ?tT** ^»up« ^OXT!!»^»» n\'lT"«^ i?»\'-»-"»\'^ % "«n« Jl»qin; iifjislvn jidm i««(jf»i « iKimm -aato -ifaxaq-\'» 01114« o»i«j39il-«po»j jajta \'l«i0s(u lai»q u«nnir^\| -j -tntox..^«» 0»a •» «ix»i\|i» • ion of -q -j»fZ<yoqt«; m »ftn -oath f -loj npuin ■ -iiuxi3»ax \'pftlnu3oj r»po •jru^omlTiloj iToxrtq 9i;uui I 59®J»«iaxa >• j«.ajA>t " f}ia»«9\|» » JJ9^«ff\| ■ «f)t\|OAf}[» JtA JtllinTl\'A. UQA » •• IJ\|J»\|.\|\|» 0/iiaoT y 9 n »fjiix ■oil >9 j»ini»pl>j aapuitn jajunxtJayj tj \|iion>jiUiil if \'■WV o^oaoinij -j»loif«Je5»qi»q If • f«ui » -joujoxj « «fjiXMifja vacfdoizoH -y «paim »q •oa«i(* n«wf\|x 8 aepattn >• jfu •1 »is« I \'m • •fiji * jp » «r>!<"lll«i -l-l-J»* * \'llliw \| « f -C51 « »"Ufa "»».mi V m»M I* %tm 1 :fc<p4 If»ajca \'»\|0«Tq vt^ »11» w Htn n»pnpa ax»irpf»tn xoxiAf^XJ gjandaa ••najaXta qq9«o[o3»i « "Wft^A M >puCn a.raf.«.ui >f •«•n«« ■muqj»a»s • qosHVa •W\'iwj y laaaiHi lueszieqeposQ loDire ipoi»A repoXOo ry •A »«lil»^ »«1 •Atvit:» >fp «»PWT" Xiog nia^invrfiJ I»»r? jn OOOOOCOOOCOOOOOOOOfe)oOOOO£ OOO rfpTp imap ^ sw«aa o^I W t^ r»-Cixf- "Jtaajtjnpjia qqo«»q -a»«\|»fp«ia trn®p «? aojJ-na •9lnix ,c>?a •■) •JVS T 3\|o«ai^iMfaj-kJ?«i«d w ir=Jlt\|g « ^tn -tiniT» ^s^sn^ifiejjA KRI« ff jalBTfU fT€tl9€l9UQ UtdtXiW3lf»S — ^spiQii^tii ^azXflifjy — a 1 s x 1 a « H-A «aiJ93\|ni«i atouv)/ vasyr — qjs j^tjjfjjsj }B1\|«JI«1P s? -« J \| O UI n i 5» SJS^IIIIT2\' •«iq»il»i I9H1 OS- IMOVXQSOV/S ivxnvozso)/ SejfAnui s? piuezs \'p\|9 noiuefE jBtn\|i)\|\|i wuaztpuin •9J!l!l !Wz«I -"in \'SXIAOSJiOS -ofrdra -t jq «0 \'9681 \'l?o8^S9J»q liiooi\|l\|3I«5 mitn \'sjs^uiqbyjbf -ii^ > \'a^iasiaq nag •inD8iO\| zaq^zy* HQDinai^ « n^qjidtd sadcqj^p«40 X81» naqia^dzs^^ jf-\'l.OI jysoaq v iioioyr; noayAi^ lox^jaAiy Jf«03q )J»)P( qqslnqj < If («»lliWJI ■8oj iqjbpbja aa^iaij^ koobahac ppani«] Sam ]9AaiiofaqzQ^ »8a]iaX\|9q a as/, p^i i83Jad\|sj SOIBF iBixiux^A^xa rraBg piiqjflOH \'JP 0Bqsjy;A]\|l ajsjjiqBfjfi •jfl leinaw 1 xoquf oi \' P ®»f 4«ii 11 8J J«qio»Mp 9681 o»qj? -soaq ot VJ OLt I«?q nartwJOid^n \|6U 0A»\| BltiJ • mpiiai z>jq J 3)t9I lin aiqjyswq 1JJ 9 ¥>\|P1I»q JBjq 5 q/t9I i T ooqa^rj «b -{g? !9inij9[ 1 •mqjyiMq )JJ n WW \'"q I \'H\|t9t 4- Y " D»qjxt\'j»q WJ u Wll9«! \'««1 •/t9I 4- V Daq»^ti 18 \'56<; I^BIJ« afa -318T \'(IA^8J n^iaiOJO) (^(Uiq\'ifjfl iein&i9[ t) njziio^AJOI Jl^ iBfi:;aB^A3rn < nsq^iic !B»ir»q8JifA ijllfjl -lien !I»l)nz» SS-UJ OT \'lmisjj^stj ■ tBqA 56 W H \'j»d OS W IS \'itltmiJi "/.S 9-Tf 197-1 oq stitnnf ua S H\'iaCliHO 9681 A N Q 1 Z Q M 1 V T V Z RVA1WA3 ArXX Elöfixetéci ár: Egész ére . . . 5 frt kr Fél évre .... 3 fn 50 kr. Stgreiérre . . . 1 frt 25 kr. Egye« szán 16 kr. HIRDETÉSEK 5 kuuábos petitsorbu 7, uásodssor 6, • miudec további «orert 5 kr. NYILTTÉRBEK petit »oronként Í0 krért »étetnek lei. Kincstári il.ecék mindeu egye« hirdetésért 30 kr. üzeteodő. NAGY-KANIZSA. 181)6. október 31-én. 44-lk XXXV. évfolyam. ZALAI KÖZLÖNY. A nagykanizsai „Ipar-Testület1\', ,a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság, a ,Kotorj takarépénztár Alap szellemi rétiét illető minden közlemény a [elein. aaerfceaztfi nerre, az anvafl réen illető küa-leménjek peii, . a kiadó nevére eimxettes Safj.Kaaix«»ra bérmentve intéiendők Bérmentetlen levelek Bem f..fad-tatnak el. Kéziratok viasza nenkildetaek ---.w------- ..-r--------- »------------------------" \' - --\'---- részvény-társaság, a .nagy-kanizsai- és galambokiönkéntes tovoltó-egykt, a .nagy-kanixsai kisdedceveló egyesület* a .nagy-kanizsai Unitéi járáskír, a .nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet n kanizsai "izr. jótékony nőegylet, .szegények tápintézete, a .katonai hadastyin egylet* a .soproni kereskedelmi iparkamara* nagykanizsai külválasztmáuyának hivaulos lapja H E TE NK1NT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGY ES TARTALMÚ HETILAP. kivált a kisgazdáknak és kisiparosoknak. Reméljük, hogy az nj intézet részvényesei és alapitói igy gondolkodnak. Különben címükben fölösleges volna a „gazdasági" jelző. Alapítói, részvényesei legnagyobb részt birtokosok. Ők tudhatják tehát legjobban, mennyit ér a gazdának az olcsó pénz. Bzen reményben üdvözöljük az nj pénzintézetet. De van még más okunk is, hogy üdvözöljük. Az intézetet eredetileg ngy tervezték, hogy fóleg városunk és a vidékünk szükségleteinek fog majd eleget fenni. A, neve is az volt: Nagy-kanizsai gazdasági tarékpénz-tár részvény-társaság. Mi kanizsaiak belenyugodtunk ebbe, sót őrültünk, hogy vidéki birtokosainkat egy szál ismét jobban ide fűzi hozzánk. Örömünk a vasárnapi gyűlés óta megkétszereződhetik. E gyűlésen ugyanis Kolier István alapitótag, azt indítványozta, hogy teijessze ki működését az nj intézet Zalavármegye egész területére, s vegye föl e nevet: Zalavármegyei gazdasági takarékpénztár r. t. A gyűlés természetesen egyhangúlag elfogadta ez indítványt. Ily módon most már nemcsak közvetlen vidékünk birtokosságát fűzi hozzánk az a bizonyos szál, hanem megyénk egész területét is. Ezzel pedig csak városunk nyert fontosságban. Ha egyszer megszokja vármegyénk birtokossága, bogy nálunk keresse összeköttetéseit, ha nemcsak esetleges érdekei kapcsolják hozzánk, ha nem gazdálkodásában hathatós támaszt is itt talál, akkor ebből városunkra nézve oly következmények állhatnak elő, melyek rég táplált reményeinket a megvalósulás stádiumába vezéren. Mik. Ezt a pontot bővebben fejtegetnünk, azt hisszük, fölösleges. Anyagi és szellemi tekintetben oly kiváló város, minta mienk, előbb-ni.^bb ngy is kivívja az 6t megillető jogokat. Ha Zalavármegye súlypontja ugy intelligencia, mint anyagi eszközök dolgában egykor hozzánk billen, — akkor csak egy lépést kell még tennünk. Vagy az a súlypont már is ide helyezkedett ? S Kolier indítványa ezen helyzet világos fölismeréséből fakadt? Bárhogy van is, mult vasárnaptól fogva vármegyénk birtokos osztályának ha nem egészbea is, de legnagyobb részben, ránk kell támaszkodnia. A nálunk székelő Zalavármegyei gazdasági takarékpénztár r t. ide fogja kapcsolni hozzánk őket. Ezért üdvözöljük kétszeres őrömmel nj pénzintézetünket. KépvisttlSfáhsitás. -S\'apy-Kauix.a, 1896. okt 28. Éppen éjfélkor Hirdette ki Eperjessy Sándor, a választás elnöke, hogy a nagykanizsai választókerület országgyűlési képviselőjévé grój Zichy -Aladár váíaszutott meg 932 szótöbbséggel és a mandátumot átnyújtó beszédében kifejezte azt a reményt, hogy képviselőnk szivén fogja hor-dtni a haza érdekeivel együtt kerületének érdekeit is. Zichy ezt nemcsak megígérte, hanem kötelességének is vallotta, a mi a jelenlevőkre jó benyomást tett. Ezt bizonyára fokozni fogja az az ígérete, hogy ösz-szes képviselői dijait kerületének ajándékozza. A választás lefolyásáról ezeket jelenthetjük: Az otdtó három nap Mint mult számunkban hírré adtuk, a függetlenségi 48-as párt jelöltje, U n-g e r Alajos, visszalépett, s igy két párt állott egymással szemben, a kormánypárt és néppárt. De ezek azután küzdöttek ía. Nagyobb izgalmat mégis inkább a kerületben keltettek, mint városunkban. Nálunk vasárnap délelőtt hangzott el az utolsó programmbeszéd. S z ü t s Miklós tartotta a Széchenyi-téren. Az érdeklődés elég nagy volt. A szónokot éljenezték is. De ugy látszik, a szó nok nem érezte jóij magát a szokatlan helyen. . A néppárt jelöltje ez alatt a kerületet járu, s csak vasárnap este okozott nagyobb mozgalmat, midőn több kocái kísérettel Kis-Kanizsára hajutott. Egyébként pedig az izgatottság egyre fokozódott. Különösen észrevehető volt ez a pártirodákba n, melyekben lázasan munkálkodtak a pártok vezér-smberei, idegesen téve meg a rendelkezéseket és azamitgatvs a szavazatokat Ez irodákból keltek útra a kortesek is, kik most már nem is mozduiuk ej többé a nekik kiosztott szavazók közül. Ellepték az egyes községeket, kapacitálva a hajolni nem akarókat, erősítgetve a habozókat Hiába, az utolsó nap már rohamosan közeledett, engedni meg egyik fél sem akart. A központban ez alatt a választás elnöke tetű meg intézkedéseit. E célból kedden délután 3 órakor értekezletet tartott a város és a pártok vezető fér-fiaival. Ekkor állapították meg a szükséges intézkedéseket a .nagy\' napra. Ettől kezdve állandó volt az izgatottság, mely lassan megszállt mindenkit. S bizony az utolsó éjszakán nemcsak a jelöltek és pártvezérek, hanem sok csendes természetű szavazó sem tudott aludni. Egy kérdés kísértett: ki győz holnap? Természetes, hogy a kortesek ekkor fejtették ki legnagyobb igyekezetüket flaogos is volt ez éjszakán minden mulatóhely. A .nagy\' nap. Felvirradt végre Gyönyörű őszi nap volt Ha a választók lelkében is meg lett volna az a szép harmónia, melv az égről mosolygott reánk I Kora hajnalban talpon vnlt már az egész város. A katonaság elloglalu he-Jyét. meghúzta a kordout. A Szüca-párt a .Szarvast\' és a .Koronát* foglalta el, a Zichy párt a Széchenyi-térre és a felaő templom előtt elterülő térre szorult. Közbül a katonaság tisztán UrtoUa a a teret hogy a .Polgári Egylet\'-hez, ahol a szavazatszedő küldöttség m6k-dőtt, könnyei hozzá lehessen férni. Ez alatt pedig megkezdődött a környék felvonulása. Legnagyobb rajokbau és szép rendben vonuitak fel a néppártiak. Kivált impozáns volt a kiskanizsaiak felvonulása. Nálunk már nem tőrtént semmi, de azt mondják, hogy a vidéken rálövöldöztek a néppártiak a kocsikon jövő kormánypártiakra. Ezek közül különben igen Bokán külön vonatokon érkeztek. Igy Bucau Szent-Lászlóról, kiket a tűzoltó zenekar és cígánybanda fogadott az állomásnál. Legkésőbb vonulták fel a szabsriak sok kocsival. A rend mindenütt példás volt; csak néhány kisebb incidens tőrtént A rend fentsrtása körül Deák Péter főkapitányunk nagy tevékenységet fejutt ki. Ez alatt pedig a választást vezető bizottság a Polgár Egyletben gyűlt össze. A bizottságban változás történt, ameny-nyiben Kolier István, szavazási küldöttségi elnök lemondott s helyébe Va vármegyei központi választmány Víz lendvay József h. elnököt, ennek ■helyébe pedig Szalay Lajos ügyvédet nevezU kí. A választási eljárást pont 8 órakor nyitotta meg E p e rj es s v Sándor, választási elnök, letevén a hivatalos esküt. A bizottság többi tagjai azután az ő kezébe tették le az esküt. Ezután beadták a pártok jelöltjeik ajánlásait. Mindkét ajánlást többen Írták alá. Erre az elnök egy órai várako zási időt tűzött ki, meiy alatt azonb n Szütsőn és gróf Zichyn kívül más nem jelöltetett. Erre 9 órakor elrendelte az elnök a szavazást. A szavazat. Két bizottság előtt folyt ettől fogva a szavazás. Az első elnöke maga Eper-j6ssy Sándor, h. elnöke pedig Sz a-lay Lajos, a második elnöke Víz- öj géa«atéetüak Kafy.Síüiaaa, 18W akt 30. A korteskedés izgalmai között csendben, de annál nagyobb érdeklődéssel alakult meg véglegesen aj pénzintézetünk. Mult vasárnap történt az alakulás, meiy alkalommal - választmányt megalakították és a tisztviselőket megválasztották. Ezzel helyet foglalt az uj intézet jobiláris pénzintézeteink\' mellett, s reméljük, hogy amily gyorsan létrejött, oly alaposan is meg van csi-Eálva, s ha a !"gfiaUlabb ia, betölti mégis hivatásit Az ország minden osztályát sújtó gazdasági válság közepett valóban jól esik látnunk, hogy a legtekintélyesebb férfiak, megyeszerte tisztelt nevek, mint állnak össze azért, hogy a pénzt olcsóbbá tegyék. Mert az nj intézetnek csak akitor lesz joga az életre, ha kiviszi azt, hogy mindazok, kik pénzre szornínak, olcsóbban és könnyebben juthatnak hozzá. Jól érzi ma már minden komoly, számba vehető tényező, hogy gazdasági életünk fejlődésének fundamentumát, alapját, kell megerősítenünk. Ez a fundamentum pedig a kisgazda, akis birtokos és « kisiparos. Ez igazságot átértve, és átérezve, bízvást) mondhatjuk, hogy nemcsak egy njonnan alapított, hinem minden más, bármely-régi pénzintézet is csak ugy tölti be hivatását, ha első sorban a kisgazda és a kisiparos boldogulását szolgálja. Nem vagyunk mi szószólói annak, hogy a befizető részvényesek pénzüket gyümölcsőzés nélkül engedjék át pénzintézetüknek; hanem azt bátran merjük követelni mindenkor, bogy tndjanak kisebb haazonnai is megelégedni s olcsóbban adni pénzt TÁRSA. .Az Atbenaeum" Olvasotara. — Eredeti ■ fordiujtt regények éa novellák. — Régóta készülök írni az .Atbenaeum OlvaBŐtírá\'-ról, a Válogatott jó magyar és külföldi regényeknek e gazdag gyűjteményéről, ám a sok készülődésben telt, mult az idő, kötet után kötet jelent meg, sűrű egymásutánban s ma már. ha tisztemnek teljesen eleget akarnék tenni, körülbelól száz regény és novella kötetről kellene beszámolnom. Nekünk, iróemberekuek, a fővárosi élet izgalmai közt nines sem kedvünk, sem érkezésünk regényolvasásra, látjuk nap nap után a megjelenő regények címét, s irigy-fedéssel gondolunk ama boldog ember-barátinkra, kik az év mideu szakában élvezhetik az olvasás isteni gyönyörűségeit" Magam is azok kőzé Urlozom, kik a fővárosban alig olvasnak regényt hanem szép csöndesen összegyűjtik a nevesebb vagy oly névtelen irók munkáit, melyekre figyelmünket felhívják, aztán várjuk a nyári pibeoőt mikor meghúzódva az árnyékos lúgosban, zavaratlanul engedhetjük át magunkat aá olvasás isteni gyönyörűségeinek. Az Alhenaeum Olvasótárának _ néhány kötet kivételével — jóformán csak ízléses kötési tábláit ismertem eddig; a falu csöndes, nyugodalmas élete kellett hozzá, hogy egyenként meg- ismerkedjem nevezetesebb köteteivel. A nehéz, kenyérkereső munka, a nehézkes stilusu tudományos munkák után mily jó! esik a léleknek a könnyű s mégis szivet-lelket nemesítő szórakozutó olvasmány I Oly rég ném olvasum regé nyeketl Oly kevós regényt olvasum a boldog diák kor óta, hogy most egyszerre vtsszsképzelUm mattamat a diák vakációk gondatlan napjaiba, mikor válogatás nélkül olvastunk össze minden regényt, a mit kezünkhöz kaphattunk. Mily nagyot változott azóu a világi A szépirodalom az utolsó hosz esztendőnek a leforgásán óriási baladást tett. A régi irók ritkuló seregéhez, a fiatal irók egy roppant nagy gárdája szegődött, alig múlik el nap nj könyv nélkül, a regény- és novella köteteknek szere száma sincs, van miben válogatnunk, csak érUűnk a válogatáshoz. Ám éppen ez, a mihez legkevesebben értenek. S mert ez igy van, az Atbenaeum Olvasótárának előttem nem az a legnagyobb érdeme, hogy egy kötetét 50 krajcárral lehet megszerezni, hanem az, hogy minden kötete irodalmi becsű munka lévén, a kellőképpen nem tájéknzott közönség, ha bármi uton e regénytárhoz s annak egyes darabjaihoz jut, Ízlését, erkölcsét nem fenyegeti semminemű veszedelem, s a mi nagyfontosságú dolog a szülő nyugodtan adhatja felserdült gyermekeinek kezébe e könyveket, nem kell rejtegetni előlük. Az Atbenaeum Olvasótárában előkelő magyar és francia irók \\deminálnak. Jókai Mór nyitja meg a sort s végig oly magyar a színvonal, hogy íróinkra csak tisztesség lehet, ha ebbe a társaságba bejutnak. Egy nem hivatalosan, de hallgaUg megalakult irodalmi társaság ez, melynek tagja lenni minden magyar irónk ambíciója lehet és az is. Jólainak két norellás kötete mellett nem egy iróak azerepel több kötettel, nevezetesen: Vértesi Arnold (Fürdőn, Mézelhetek, Mindhiába 0 Tolnai Lajos (Ctak egy asszony, Az urak, Dániel pap lesz;) if\| Ábrányi Kornél (Az élet tat-kaságaiból. Régi és uj nemesek;) Be-oickyné Bajza Lenke (Két sziv harca. Itt és a jövő életben) s a fiatalabb irók közül Abonyí Árpád egymaga hét köUt regénynyel éa novellával, melyek közül lóként a Bosnyák képek méltó feltűnést keltettek. És itt vannak a társaságban még: Bartók Lsjos, Degré Alajos, Ambrus Zol-Un, Justh Zsigmond, Kóbor Tamás, Gaál Mózes, Malonyay Dezső, Tóth Béla, Sebők Zsigmond, Margíuy Dezső, Prém József, Bákosi Viktor. Vértesi Gyula, Szabóué Nogáll Janka, Szíklay János, Gyarmatby Zsigáné Bródy Sándor, Kozma Andor. Pékár Gyula, Kazár Emil atb. Mondja valaki, hogy ez nem szép s nem előkelő irodalmi társaság. A magyar irók mellett a franciák vaanak nagyobb számmal s ezek közt főként Bourget regényeire kell félSWnom a figyelmet melyeket nem kisebb író, mint Tóth Béla »Itetett át magyarba, az ő páratlanul korrekt magyarságával, mely mindnnUlaa elfeledteti velünk, hogy idegeo művet olvasunk. Bonrget-eu kívül Feuillet OkUv, Daudet Alfonz, Coppée Catulle Mendés, Prévost Marcel, Theuriet Halévy nevével ulálkozunk s még több világhirü névvel a világirodalom köréből, Björnsoc Björnstjerne. Serao Matild, Verga Giovanni. Sand George, Thackeray, Doaztojevszki stb. nevével. Nemcsak a nevek, de az Íróknak ebben a gyűjteményben ievő munkái bizonyos előkelő irodalmi szint adnak az egéaz gyűjteménynek; jólesett ulál-koznom a nemes Ízléssel, a lelkiismeretes kritikával, mely az Olvasótár köte teinek ösazeválogatásában nyilvánul. Mert hi8z nagy Íróknak ia vannak gyönge, néha éppen selejtes munkái, én azonban ilyesmit e gyűjteményben nem találtam. Nem Ulí.l más sem. A szépirodalom művelői és olvasói bálával tartoznak az Athenaeumnak, — ennek az előkelő irodalmi intézetnek, hogy ama nagyobbszabása alkotások melleit minők ,A magyar -femzet Törtenete\'. a magyar, irodalom története stb. figyelmét kiteijesztá a szépirodalomra is, melynek utóbbi idóben a napi sajtóval szemben nehéz életküzdelmet S-ell folyUtnia. A sajtóban túlságos nagy tár jut az apró, vázlatos, hevenyészett tárcáknak, a novellák egyenesen kiszórniuk, csupán a regénynek marad még hely, de itt is több a fordított, mint az eredeti, levén am^z olcsóbb, gazdaságosabb Ily körülmények kőzt szerencse a közönségre ís az Athenaeum Olvasó-Ura, mely olcsóságával alkalmas a legszélesebb rétegekben való elterjedésre 8 ^válogatott irodalmi színvonalon álló köte- teivel nagyban járulhat a — fájdalom, — meglehetősen megromlott irodalmi ízlés javiUaára. Ez a két fontoa körülmény tette köny-nyüvé nekem, hogy a nagyközönségnek jó lélekkel ajánljam az Athenaeum 01-vasótárát. . BENEDEK ELEK. A Margitsziget jövője. A .Duna gyöngye", a szépséges Margitsziget sem marad el az ünnepségek so rából. Ugyanis Józaef főherceg, a sziget fenséges tulajdonosa, elhatározta, hogy Magyarország ezeréves fennállásinak emlékére, a Margitszigetet a fő- és székvárossal, egy a Margithidtól levezető szárnyhiddal köti össze. A szereteti főherceg terve bár nem a legújabb keletű, mindazonáltal nagyobb jótéteményt a szenvedő emberiséggel nem tehetne, mint nemes szándékának kivitelével. Könnyen hozzáférhetővé teszi e rendkívüli gyógyító hatással megáldott fürdőhelyet és átengedi mioden földi halandónak a sziget ózondm. balzsamos levegőjét. A szép terv, melyet Libita Adolf, kir. tanácsos s a főhercegi uradalmak központi jószágkormányzója, megpendített, már a jövő tavasszal meg is valósul s igy a jövő nyáron már gyalog közlekedhetünk a szigettel. E tervvel kapcsolatban a főherceg sok újítással is fogja meglepni, sőt bámulatba ejteni a fő- és székváros lakosait, valamint a külföld népeit xxiv. ÉVFOLYAM. le □ á v a v József, b. elnöke Bencik Ferenc voltak. Egyik ■ Polgári Egy-let nyári olvaso helyiségében, > másik pedig földszinti éttermében működött Bizalmi férfiik toltak a Szüta-párt késiéről dr. Rothschild Jakab éa Hali 3 István, dr. SchTartz Adolf és K ajdu Sándor;a Zichy-párt részéről Oro-szváry Gyala ésHegedüs László, ülés István és Um szon z Lajos. A szavazás rendje fölött sorshnzás döntött éa a sors a Szűcs-pártnak kedve \' aett. E párt nagykanizsai bi?ei kezdek tehát meg a szavazást az I., vidéki bi-vei pfdiR — ámbár itt a községek Forrendjében vegyesen folyt a szavazás — a IL bizottságnál. A kormánypártiak a Szarvaaból-vonultak föl a kis közön át, a néppárt pedig az Ipar-Testület udvarán keresztül. A fölvonulási semmi rendetlenség sem zavarta meg, s maga a szavazás is rendben történt. Nagyobb zaj csak ebéd után támadt, aiidőn egy fiatal kormánypárti kortesen boszuját töltötte a néppárt. Ugyanekkor egy nagyfokú tapíntatlanaág miatt egy pár ablakot is bezúztak. Baoem bát ez megtörténik ilyenkor. Különben a rend hamar helyreállíttatott. Nagyobb lett a rendetlenkedő az este beálltával, bár a választópolgárok mindkét táborban nyugodtan _ éa szép rendben viselkedtek. Annál jobban lármázott azouban a néppárti táborban a csőcselék- Ezt minden mozgásba hozta s annyira megszállotta a barcitűz, hogy csak legnagyobb erőfeszítéssé ¡ehetett még megtékezoi óriási munkát fejtett ki ez igyekezetében a rendőrség és a csendőr aég. Igyekezete azonban nem járt sikerrel, mert * felső templom előtt levő tér egy-egy háza folytonos ostrom tárgya volt ezenlul. Ekkor történt, bogy a rendőrség és c-ecdőrség támadólag lépett fel a kózápart rájuk zúdító csőcselék ellen, mely vad futásnak eredt a fő-utcán fölfelé a Petőfi- és Telety-ulcáknak Ekkor már nem kiméit többé egv ablakot sem. útjában mind beverte Ettől kezdve, azután nyugodtabb lett a tér, melyen csak a néppárti szavazók maradtak, — kik győzelmük kihirdetését várták. Az eredmény. A szavazást legkevesebbé aem zavarta az utca lármája. Szép rendben folyt mindkét bizottság előtt ami leginkább az eloökök igazságos és higgadt eljárásnak köszönhető. A párlok állása igen külömböző volt az egyes bizottságoknál. Az elsőnél, hol Nagy- és Kis-Kaniraa szavazott, egész nap többségben volt a Szüts-párt, mig a másodiknál, hol a vidék voksolt, állán dóan a Zichyek vezettek. Fél ötkor ez volt a szavazatok aránya: I bír. 467 Szűcs párti, 374 Zichy-párti, IL; bia. 246 S/Oca-párti, 576 Zichy-páiti. Ettől kezdve a Ztchy-párí rohamosan emelkedett ugy, bogy Szent-Ba láxs és Sza h ar leszavazása után 89l-re rugott 308 8zücs pártival szemben. Ugyanaz ekkori.bizottságnál is emelkedett a fél 7 kor 590 volt mindkét félnek. Innen kezdve az I. bizottságnál is megtartja a többséget ■ háromnegyed 10-kor igy állott az arán; : I. biz. 607 Szűcs-párti, 756 Zichy-párti. II-biz 385 Szüca-pártí, 1166 Zichy párti. Ekkor azonban ai I. bizottságnál már nem igen jelentkeztek, mig a IL előtt is az utolsó kőziégekjxavajtak.S ekkor ai l meglepetés érte a bizottságot, bogy I Sándorháza és Újudvar izr. \| választói is Zichyre szavaztak. Ezután vonult fel még a tartalék: de mivel már ez is fogyóbán volt, 10 óra 45 perckor kitűzte az elnök zárórát 12 órár«. Több szavazó azonban már nem jelentkezett, s megmaradt ex aráay: Siöc-kapott az I. bizottságnál 61!. a másodiknál 473, összeseo 1082 szavazatot, Zichy pedig kapott az I. bizottságnál 760. a II-nál 1254. összesen 2614 szavazatot. A zári óra leteltével tehát az elnök 932 szótöbbség Kel öt nyilvánította ki a nagykanizsai kerület országgyűlési képviselőjévé. — Óriási lelkeseden fogadu a képviselőt midőn ix Ipartestület ablakán megjelenve, köszönetet mondott legnagyobbrészt még mindég együtt levő választóinak. Beszédével, melyben nyugodtságra intette hali-gatóit és a msga feladatául a béke helyreállitásilfe-s kerűiet érdekeinek előmozdítását jelölte k., igen nagy hatást keltett Választóitól azzsl búcsúzott el, hogy nemsokára viszontlátja őket. Erre a folytonosan éljenző tömeg naza vonult. GrfiJ Zichy Aladár, országgyűlési képsiseiónk, csütörtökön reggel Keszthelyre utaxott, hogy ott utolsó fegyv ergyakorlatát a hollvédhuszá roknál leszolgálja. - • A választásra iderendelt Pálffy-huszá rok csütörtök d. u. 5 órakor utaztak vissza állomáshelyükre, Klagenfurtba. A mint a rég várt híd elkészül, azonnal fognak egy gőzfürdő építéséhez mely jóval fölüln.ulja majd az eddigelé ismert ilynemű fürdőket Fedett sétányokat épi-tenek a a fürdőt a vendéglővel és szá\'-lodával összekötik, bogy az idő viszontagságai ellen mindenképpen védve legyen Szóval a sziget megszépül, megifjodik a hatalmas fejlődés következtében. A romok a gyökeres átalakítás mellett sem fogják elveszteni költői bájukat, mert jelenlegi állspotukban megmaradnak, ezzel is minteny leróni akarván a multak ifáut va\'ó kegyeletet A tervbe vett parcellázás mindaddig elmarad, mig a szigetet védgáttal körül nem veszik és fel nem töltik. A feltöltés után a sziget kétszer akkora terjedelmű lesz. mint most. A fenséges tulajdonos sommit sem akar többé hallani a sziget eladásáról, mivel jóideje letett már eme szándékáról. Tervbe van véve ax is, hogy a szárat -hidoa a villamos vasút fog közlekedni eeészen a felső hajóállomásig. Ezzel aztán mindazt elérte ez a kedves, szép Ddolőbelv, ami még kívánni való volt. A hídépítésére vonatkozó engedélyt a székes főváros tanácsa már rég negadta j s igy az építés munkálatai gyoraSi foly hatnak Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mi történik majd a szigettel, ha elkészült a híd. Ugyanis abban a téves hitben leledzenek, hogy a száruyhid a sziget eddigi jó hirnevét csökkenteni fogja s igy sobaaem lesx alkalma a világfürdő nevének fölvételére Pedig ex vastag tévedés. A Margitsziget alsó része lesz a népnek szánt hely, melyen az ő számára fürdők épüinek s különféle szórakoztatásokról bőségesen gondosxodik msjd a felügyelőség. A sziget felső rétiére csak ugy juthatunk ezután is, ha az eddigi belépő diiat lefizetjük.. Az előkelő közönség szórakoztatására is különös gondot fordítanak. Lesz ott gőzfürdő, sxinház. orfeum, kávéház, hang verseny-, olvasó- és táncterem, szóval mindaz, amit egy világhírű fürdőtől méltán megkívánhatunk Ebből ia kiviláglik, hogy a fenaéges tulajdonos mennyire szívén viseli a fő- es székváros közönségének érdekét, midőn a stigetböl nagy anyagi áldozatokkal elsőrendű fürdőt, mulató és aiórakoxtaló helyet alkot. Blxonyára hálái sxivvel fogaíja min denki a szeretett főherceg eroei ujabb elhatározásának hírét ...... Választások a megyében. Október 23-án az ország 350 választó kerületében léptek az urnák elé a szavazók. Heves küzdelmek, itt-ott véres vererekedéeek folytak le, hnl a bortól ittas tömeg vadui rohant politikai ellenfelének. Napok multán azonban ismét jő barátsággal kezet azoritnak majd egymással éa szép lassan elsimulnak a felkavart hullámok, melyek a végtelen idő fogalmában csak egy percnyi zajlásnak tűnnek fel. Igy történik ez már évről-évre. Amily gyorsan lángra gyul a szittya vér ép nly hamarosan le is lohad. Egy hét elteltével már csak mint rég történt dolgokra emlékeznek vísnza a lefolyt választásokra. Zalavármegye kilenc kerületében erős harcot vívtak mindenütt a pártok. A választások legtöbb helyen mélyen bele-njultak a sötét éjszakába. Leudva és Letenye kivételével majdnem yinden kerületben a legnagyobb rendben vitték győzelemre a jelölteket. Kisebb verekedések mindenütt voltak, hisz ez nélkülözhetetlen kelléke a legtisztább választásnak is. Zal a-Eg erszeg en dr. Klauiarik János kormánypárti jelöltet nagy többséggel verte meg Farkas József néppárti. Kejsxi helyen Bo gya^i Máté nem zeti párti 1500 szótöbbséggel győzött Heutaller Lajos függetlenségivel siem-ben. / A 16 ó-L e n dv dr. Mandel Pál sza. badelvü párti Marsovszcy Endre néppártival szemben esett el a képviselőségtől. Tap olcá n Mocsy A n tal néppárti 46 abszolút többséggel nyerte el a képviselőséget Boncza Miklós kormánypárt i és Gyórffy Pongrác függetlensegivel szemben. \'ZALAI KÖZLÖNY Csáktornyán erós küzdelem után újból a szabadelvű párt zászlóját vitték győzelemre Wlasic« Gyala vallás-és közoktatási miniszter nyer.» el ismét a képviselőséget 258 szaraxsltöbbséggel dr. Major Ferenc néppárti jelölttel szemben. Lnte uyén Remete Géza nemzeti párti még a szavazás előtt visszalépett és így Pékár Imre szabadelv! és Lepsényi Miklós néppárti jelöltek állottak szemben egymással. Mint nyertes Lepsényi Miklós került ki az urnából. Zala Szent-Gróthon Kálmán Károly néppárti 77 szavazattal verte ei ellentelét Bogyai János iflggetleluégit. Biksic Berger Ignác nemzeti párti. Hajós Mihály kormánypártival szemben győzött. • Aa ország többi kerületeiben az eddigi választás eredménye a következő : Szabadelvű 258.. .. Nemzeti párt 31.1 Kossuth párt 41.\' Ugrón párt 11. Néppárt 16. Párton kívüli 10 PótváJasxtás lesx 7, ujválasxtás 3. 1896. OKTÓBLB 31-én. j i ---------------„, . forrón óhajtja A kid fele része vasból készül, mig hogv mielőbb a másik felél — magas védtöltésekkel szándéks. fogják ellátni. megvalósuljon neme- A gazdasági takarékpénztár közgyűlésé. A Nagy-Kanizsai njuUDtn alakult, harmadik takarékpénztár, mely hivatva lesz a gazdasági hitel igénybevételét előmozdítani és a kisgazdáknak, az iparosoknak is olcsó hitelt nyújtani, f. hó 25-éu tartotta meg közgyűlését a Szarvú nagytermében. A gyűlés lefolyásáról a következőkben tájékoztatjuk olvasóinkat Az alapítók nevében Koller István, mint az alapítók által kinevezett ellök, üdvözli a megjelent részvényeseket ; konstatálja, bogy az alakuló közgyűlésre, ajánlott levél utján az összes részvényesek meghívattak éa bogy a befizetési elismervénynyel magát 55 részvényes 1099 részvénynyel ígaro ta és hogy ennélfogva a kereskedelmi törvény 155. § értelmében a közgyü\'éa határozat képes. Örömmel tapasztalta, hogy amikor az alapilók értekezletén a részvény aláírási" iv kibociájtatott, az & szes részvényei azonnal jegyeztettek és különösen, hogy a nagy érdeklődés folytán, mely az alakuló részvénytársaság iráat a gazdaközönség körében mutatkozott, reményű, hogy az alkulandó intézet azon célt, hogy a gazdaközönség hitelviszonyain, mely a legnagyobb és legreálisabb biztosítékok dacára ez idő szerint igen mostohák, lendítsen, oem fogja szem előtt téveszteni Jelenti továbbá hogy ax aláitás 2500 .{«e- részvényre az aláírás alkalmával 10\'/. «gyí» 25000 korona, később pedig az alapilók felhívása folytán továbbá 20/, vagyis 100000 korona és igy ősz szesen 30"\|, vagyis 150000 koropa tényleg befizettetett. A mely összegre vonatkozó Nagykanizsai takarékpénztári és Délzalai takarékpénztári betétek, valamint nem különben a részvény aláírási ivek és a részvényesek meghívását tanusiió feladási vetéuyeket a közgyűlés asztalára leteszi. \' Az ülést megnyitván, a jegyzőkönyv vezetésére Dr. Lőke Emil, a jegyzőkönyv hitelesítésére idősb Rajki Lajos éa Sxékely Tivadar részvényeseket kéri lel. A jelenlés lelkesedéssel- ludomássl vétetett. Az alakú ó közgyü és határozatképessége valamennyi részvény aláiró szabályszerű megkövetése és a részvénytőke 30\',, tényleg befizetése e zközöltetett.\' A tárgysorozat 2. pontját az alapszabályok megállapítssa képesvén, az einök felhívása folytán a jdtyző "felolvassa ax alapilók által készített alapszabály tervezetet Elnök előadja miután ax alapítók a keresk. törvény 183 §. alapján az elnök, igazgatósági elaök, igazgatósági tagok és a választmányból álló igazgatósági tagokat kinevezték a mely ki nevezés részvény aláírási ivbeo benne-foglaltatik, a tárgysorozat 4. pontja érteimébea a felügyelő bizottság lesz megválasztandó. A közgyűlés felügyelő bixottsági tagokol egyhangúlag Plihál Ferenc, Brandelbofer Antal én Fischer Sándor részvényeseket választja meg. Az elnök a tárgysorozat 5. pontjához képest felveti a kérdést, miután ax alapítók, a már előadottak szerint működésükkel beszámollak, és a befolyt, összegeket a Uzgyüles asxtalára letették, vájjon részükre felmentvény ki-adatik vagy nem? Ax alakuló közgyűlés a felmentvényt megadja é- Székely Tivadar indítványára « tárgysorozat létesítése kört! kifejtett buzgó és lelkiismeretes eljárásukért • köszönetet szavaz és azt jegyzőkönyvbe iktatni határozta. A tárgysorozat kimerittetvén, az elnök köszönetét fejezi ki a részvényeseknek megjelenésükért és reményének adva ki fejelést hogy egyetértő összműködés azt az alakul\' intézetet fel.\'ogja^virágoztatni, sz ala. 3\'■- közgyűlést berekesztettnek mondja. Vármegyénk .irilistál I8s»7 re A vármegye igaxoló választmánya f. hó 15-én tartott ülésében állította össze vármegyénk legtöbb adófizető bixottsági tagjainak oévsorát ax 1897. évre. Legtöbb adót fizet gróf Festetics Tassiló: 37.161 frt 81 krt. A bizottsági tagok közű! 57-nek adója meghaladja ar. ezer forintot; a legstol-ónak adója 282 frt 40 kr. Al egybeállított névsor a követk-ió: űrit Festetics Tanti gróf Festetics Jeni, Eben-■panger Lipót, gróf Zichy Ágoston, Roxminitb Rikárd, báró Hirkáoyi iároly, Inkey László, Halbig Cipriáa. Taráayi Ferenc, dr. Vizleodvay lózief, Pétler Pál, gróf Batlyány Ernó. Elein Lipót, Bogyay Máté, Tóreky Aladár, Takicb Jenő, Bogyay litván. Tarnál Adat», Freiiiidter Jeoó. Hir»dl Mikii, Somogyi Gyntl, Tolni; Károly, gróf Hattyáay JózMf, Vitlend.iy Sándor, Barcsi Láiíiló, Malaünizky Ferenc, dr. Angoiz Zsiga líd. Koller István, Clement Lipót, Blllton Józief, Yéiiej Láailó, dr. Háry Istváa, Caeiz-nik Jóalef, Ludin Horic, Lázár Jós»\', Szóm-mer Ignác, dr. Czinder, Istváa Qottminn Aladár. Gnttmann Vilmos, Sieotmihályi Deziő, Honerla Hermán. Hertéléody József, Sxily Dezlí, Lyk. Sándor, Dobna Benő. Boxsiy Pá\', \|róf Hogon-niy Béli, Horteleody Férnie. Derrariw Imre. Oluy Gmdó, Cienáo Károly, Pfaifer Konrád, Koortzer Frigy, llirscfaler. Arain, Monet Ferenc, báró Patkeásy Oóaa, dr. Szakitl Káo-dor, Scbleziager Sándor, Barosyi Benedek Stern F. Mór, Stem Sándor; ltj. Háczky Kálmán Kaiser Jóiaef, Fátnáaitl Károly, Brener Bernát, Zichy Istváa, Epetj.-tiy Sándor. Grsoer Oésa, Skoblid ttaie, Justosz Izidor, Kemény Ando-, Fűm Hegedek. Wráer Jóssef, Tilabér Kálmán, Bablchay GyUgy, Hirschaiáa Antal Dervariti Jáaoa Her.clendv Béla, Rapoch Gvula, Deák Mihály, dr. Gyósórey Vince, Löwinger Ignác, Ifj. Rriáchl Veoc-l, Sknblicá Jenó. Clertán Láuló, Csendéi Józief. Nlgy Károly, Fiichrr Láiiió, Háczky Kálmán, Katii. Lijoi. tlj Rijky Lajos, Gattmian Lássló, Gu.lmann OJón, Plihál Ferenc, dr Krtsovecz Ignác, Hetjey..Károly, Neumann Hó-, gozary Aurél. Gáál Odóp, Ciator János Schwircz Guretáv, cberti Rikárd. Schem albeit, Eben-ipanger Loo. Fraau Lájol, Schoiich Jánot Hab« Józief, Vttrglich Agoáton, Kitner Ziigtnond, Bogenrieder József, Ziegler Kálmán. Bogyiy Jenó, Slmor Jáota, Gyóaórei Gáapár, Oron-váry Grata. Botka Jánoa, Kónigmiyer János, Űry Miklós Saabó Ilire, Lessner Simn, Lalkay Ferenc, laoó Ferenc. Gayer Lajol. ankiaáry József, dr Taboly Gynli, dr. Szokereá Józ vet, Kűlley József, Rijós Mihály, Skohlics Zsigmond. Mild Mihály, Btan Pál, Licbtenua.n Jenó. Be-z.erédy Lajos. Rosenf-ld Adolf Skatilics Gynll, Amon Jzkih. Gráoer Bóli, Inniti Gvórgy, Uazterh ber Lajos, Saovrber Józief. Neumann Mikii Kohn Gálpár. Báaa Kálmán, dr. Sckviarcz Adolf, -Vagy Aladár. Gnnear Emi. Baroayl Ede, Schmidt Etail, Forintéi Kálmán, I^szner Ferenc, Kóvei Ede, P.llak Lázár, Sebestyén Józief. Bérén,i Jenó Miitéayl Sándor, dr Hanser János, Nenmaik Ignác, Strem Vilmos. Strun Tódor, lloítnann Béli Glivitta Károly, Varga Jáno., I^y Józief, dr Ber.er Ignác, Vnai Frisy«, Hsjik Imán, Gádó Mátyás. Nuukortta Vilmos, Scbnu Sándor, Botki Láiiló, Veltoer Jakab, Boaalnyi Fer»nc, d-. Duoizt Ferenc. Matuzoiic- Ignác Hirschmann Nándor. Máiek Vencel. Baka Boldizsár, Henc« Aatal, Kollár Jánoi, Seb-Kyín Lajos, Friacb Lipót. Prá er Béli, Loger Cllmmn Elek, Hirichl Ede. Kin Pal, Weiszbicker Jánoi. Májer Salamon, dr Isoó aános, dr. Kiúer Emil, Blin Ltgoi, Berger Jikib, Thiny Kristóf Jak Józief Fiirbl Plt, Zerkotitz Albert, ZaUnreczky Mar-ton. Beierédy Láazlu, KroaéU János, Eitnar Sándor, Veltoer Adolf, dr Hnray látván. Sincs Dezaő, Mojter József, Thaaiy Imre, dr. tlick Józief, Grtnbaum Ferenc, Szűcs Zs.gmoid 8tádel Jánoi, Hajbi Mihály, Baraayay Bila, Orou Pál, dr Hajós lgrác. Kin Sándor. Imreb Aaul, Rírd! Ferenc, Betol Lájos, Lósry Adoll. Nussal János dr. Hiány Ödón. Somogyi Etek, Skoblid István. Vidor Sims. Horváth károly. Kii» Jáno«, dr. Bárdió Gyórgy Barmayay ÖJÓr. Baadler litván. Farka* Gábor. Számek D. Ado t, Bánelly Sándor. Rlj Mátyás Laazner József Tavasz István. Back Sándor, Bogyay János, Mlltéoyi JózMt, Szommar Sándor, Gáyichleger Józief hercer Suikonzkv Viktor, Lmdháimer Oszkár, Lengyel Bernit, stárich Kártoo, Molnár Elek. Bocbler Jakab, Ploaser Ignác, B. ck Gyula, Thomka Endre. Kitoaa litván. Meller Min-. Nlgy Józaof! Eiainger Heiarich, Bliu Lásár, Szigethy Aau\', Blan Mór. Nagy Utsáo, Vagoor Károly. Osvald Józie\', Nnssi Mátyás. Svon Lajos, Pálfy Láizló, Mojie- Ferenc. GrQnhutFSiOp.Graahnt Alfréd Qrtlnhnt Rearich. Gyórfy. Gézi. Faritaa Jóaaef Hteiner Simn, Preszborger Alidár, Fischer Dávid, Bodáizy Béla, Vogler Józief, Riaeaberg Mór, Bruilovics Miklós Simon Gábor. Sólyomy Lipót. Totniy Tivadir. dr. Vadnay Bála, Méhes Kálmán. Bakó Gyula, Laakovics Józief, Kuss Náador, Horváth Siabó Intváa. Boáchin Gjnla dr. Hoff-mann Liizló, Vérteisy Iváa, Sattler Mór, Sei-baner András Baboi Árjád, Dekmár Jaooi, Reidlmaaa Satnn, Dervarici Lajna. Marton Jgnlc. Berger Mór. Moráodiay Komán, geller Ignác. Epitain Vilmos Bettelheim Gyóiő, Filcber Pál, Pmiy lóaief Taínivaléfc. — Hirdetmény. Dr. Horváth Jitios ax .Iparügy ek\' azerkesztóje .Iparügyek Naptára\' cimmel ax 1897. évre azóló naptárt adott ki. Ax .Iparügyek Kaptára* ismerteti ámult év ipari törté netet, aztán b mutatja ax iparosok mult évi halottait, nevezetesen Erői Farkas Kálmánt, Kokescb Sándort és Dörfler Györgyöt, a soproni kereskedelmi és ipar- kamara volt alelnökét; továbbá az ipa-roaok.éló vezérférfiai közül Tichtl Frigyest, Sztrényi Józsefet, Gelléri Mórt, végűi Mádocy Gábort arcképekben és életrajzokban. E mellett a naptár azakügyek ismertetését éssxórakoxtat\', szépirodalmi közleményeket is tartalmaz; főhasztiál-hatóságát azonban főleg ax ipartestületek, kereskedelmi és iparkruarák a az iparoktatási intézetek jegyzéke, valamint az az összeállítás is, mely a kiképesi léshez és engedélyhez kötött iparágakst foglalja magában. Iparügyi címtár ,is van e naptárban, mely a keresked. minisztérium s ax alája rendelt ipari intézetek és exek tisztviselőinek, továbbá a kereskedelmi és iparkamarák tisztviselőinek és beltagjainak, végre azon ipartestületek tisxtriaelőinek és elöjáró-sági tagjainak névsorát közli, a mely testületek ezeket az adatokat a szerzőhöz beküldötták. A naptár ára 40 kr. s igy tartalmánál fogva kétszeresen ajánlható az iparos köröknek. Sopron. 1896. évi október havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. ► — Hirdetmény. A diósgyőri m. kir. vaa éa acélgyár igazgatósága ax 1897. évben szükséges fűrészelt fenyőfaanyagok és mintegy 500 métermáxsányi faggyú szállítására hirdet pályázatot Az írásbeli ajanlatok a faanyagokra legkésőbb uov. hó 10-én déli 12 óráig, a faggyúra pedig legkésőbb november hó 13. déli 12 óráig a fönnevezet t igazgatóságnál (Budape t. Kőbányai utj nyújtandók be. Miről az érdekelt körök oly megjegyzéssel értesíttetnek, hogy a közelebbi szállítási föltételek, valamint a szerződési minta Budapesten, a m. kir. államvasutak gépgyárának anyagbeszerzési szakosztályánál (B. 4.) tekinthetők meg. Sopron, 1896. évi ókióber havában. A kerületi keresk. és iparkamara. — Hirdetmény. A m kir. államvas utak igazgatósága, továbbá aradi, deb-receni, kolozsvári, miskolci, szegedi, és szombathelyi üzletigazgatóságai különféle cikkek (pályafentariási fik, fsmagvak, fedéllemez, kék és fekete szövetű ned-vesitő.ap, vessző- és cirokseprő, különféle sxersxámuyelek, talicaka- és Urgoncs-résxek, tűzhely , rostély- és füstcsövek, stearingyertya, szappan, olaj, faggyú különféle tégla, oltatlan falimész, határkövek, fedő pala, termő kő, kavics, cha-motte agyag és homok) száilitá-ára hirdetnek pályázatot. Az írásbeli ajáalatok f. é- október hó 24. november hó 16 közti időben nyújtandók be. Mely szállításokra az érdekelt körök figyelmét oly megjegyxéssel van szerencsénk fölhívni, bogy a részletes szállítási föltételek az alulirt kamaránál a rendes hivatalos órák alatt bármikor megtekinthetik. Sopron, 1896 évi október havában A kerületi kereskedelmi és íparkam.-.-. ÍJ i f 0 L — Halottak napja. Borongós őszi idő, hulló falevelek, lelátóit mezók.. Szomorúsággal telt szivünk a terméssel őszi elmúlásán mereng. — Akaratlanul is a mulandóságra fordul gondolatunk. Olyan jól illik e hangulat a halottak napjához, midőn nemcsak a természet csendes elmúlása rezegteti meg szivünket, hanem azokért való fájdalom is, kiket szerettüok, s kiket elvesztettünk. — Halottak napja a legmeghatőbb ünnep. a kegyelet ünnepe. Gondolatunk alvesztett kedveseinkkel foglalkozik s lépésünk önkéntelenül sirjaikbox veze Meg is élénkül ilyenkor s halottak azo moru városa. Hiszeo, kinek pinca, ík\'.l ne sirasson ? Mindenki lerója ilyenkor a kegyelet adójáL Gyertják gyufák ki a sírokon, melyeket virágok díszítenek a kertek minden ékessége kivándorol e napokon a-temetőbe. A földíszített, a fölvirágozott sírokon virraszt a kegyelet. — E kegyeletet axoku évenként leróni a főgimnázium ifjúsága is halottak napjan elhunyt tanárai iránt. Mint minden évben, ugy idén is kivonu. az ifjúság november 1 -én d. u Vs4 órakor a temetőbe s nébioy gyászdal eleneklésével, beszéddel és szavalattal ad kifejezést kegyeletének. — Dr. WtaMka Gyala vallás- e» közoktatásügyi miniszter ur ő txceiien-ciája Nagy Kanizsán idózéaéről mu t dámunkban közlött hírünket azzal egészítjük ki. hogy a kegyelet adózása után a temetőből jövet legközelebbi rokona é-unokafivére: Novakcvich Kálmán úrhoz hajtatott, hol egy órát ídőxvéo, axucán tette meg többi látogatárait — Kinevexéa. — A válás- és közoktatásügyi miniszter F e I m éri A I b e r-tét caáktornyaí állami tanitóképző-inté xeti rendes tanárt exen nrisSasghen a kolozsvári állami tanítóképző intézetbei áthelyezte és Zrinyi Károlyt « Csáktornyái állami taaitóképxő intéseihez segédtanárrá véglegesen nevezte ki. — Yixagtlóblró kirendel»»« Ax igazságügy miniszter ax 1891. évi XVII xxiv. ÉVFOLYAM. \'ZALAI KÖZLÖNY 1896. OKTÓBLB 31-én. töriénycikk 35 §-a alapján vizsgáló birónl , zala" egerszegi kir. törvényszék területére Szalay László törvényszéki bírót rendelte ki. — Kiállítási kltünietbs. A Buda pesten f. hó 14—22-ig tartott baromfi kiállításon Miklóasy Lujza helybeli uraő álul bemuutott Wyau-dotes tyúkok kiállítási érmet nyertek. Kinevezés A m. kir. igazságügy-minisiter Mibályfy István nagykanizsai kir. törvényszéki dijnokot aa alsó-lendvai kir. járásbírósághoz írnokká nevezte kí. _ A Polgári-Egylet tagjalnsi figyelmébe. Az egylet könyvtára, mely a rendezés miatt zárva volt, ismét meg nyilt s novtmber, S-t 61 tögva a U-gok rendelkezésére áH. Könyvtárórák vasárnap 2— 3-íg és szerdán 1 — 2-ig d. u Az egylet könyviárát nem tagok is használhatják, ba egj egyleü tag jótáll ¿rtük és \'/, évre 1 frt 30 kr., fél étre 2 frt 20 kr. s egy évre 4 frt diját fizetnek. Jelentkezhetnek a könyvlárnoknál. „— Halálozások. Gyarmatiné Mészáros Cornélia, a Somogyi színtársulat kitűnő koioratur énekesnője, ki igen sok élvezetes estét nyújtott városunk színházlátogató közönségének, mint velünk tudatják, e héten Pécsett rövid szenvedés után elhalt. Legyen neki könnyű a löldl — Lengyel Bernát helybeli kereskedő családját mély szomorúság érte. Négy éves kis Andor fiacskáját a gyilkos bagymáz kiragadta a szerető szülők gondozó kar-jaibó\'. — Rendőri hírek. Epilng. A választási nagy színjáték statisztái rendesen a főkapitányi bivaulban jelennek meg másnap megnyúlt képpel. Szurtos képű csizmadia inasok, felgyűrt ujjassal lakatos Unulók szótlanul, remegve lépik át a rendőrbivaul küszöbét. Rendesen a gyenge nem egy-egy politikus tagja lesütött pillákkal képezi a bitteret. — A nagykanizsai kerület választása a leg nagyobb rendben folyt le. A csendőrség figyelmét a legkisebb torlódás azonnal magára vonU éa igy az ablak heverőkön kívül nem igen kellett senkit sem fe lelősaégre vonni. Rendőrségünk a legeré-lyesebben nyumozU a rakoncátlanko ókat és igy már egy sereg más inasgyereket büntettek meg. Seifaer Annát és Fáonit megbírságolták, mert a bevonuló kormánypárti választókat a Petőfi utcában kövekkel meghajigáiták. — Tüz Lasztonya községben (Letenyei járáe) Lukács Andor buzaka-zalát gyufával játszó gyermekek meggyújtották. A tűz elteijedve, 8 gazdának házát bamvasztotu el. A kár 8900 frtot tesz. — Bakónak községben néppárti választók egy kormánypárti választó házát felgyújtották. — Kihágások a választás előtt E r d ő s f a községben (LeUnyel járás) Pékár Imre, kormánypárti választóit a választás előestéjén Breasány György, Mares Ferenc, Androvics István és Már-cus Sándor zászlótudakkal és kövekkel megtámadták és raju snlyos testi Bérlést követtek el. A tetteseket letartóztatták. — Bánó k-S zt-Győrgyőn a csendőrség 4 embert UrtózUtolt le lázongás miatt — F. hó 27-én G e 1 s é n egy kormánypárti választót elvertek és kocsiját és lovait elvették. — M u r a-Szerdabel yen a Ropp AnUI házán lengő kormánypárti záazlót leütötték és eltörték. A tetteseket Szernely István és Griblc Viktort leUrtózUtták. — B o t-t o n y a községben a plébános előzetes bejelentés nélkül néppárti gyűlést tartott, melyen sok zavargás tőrtént — A keszthelyi katholikua legény-egyesület október 26-áo UrtoUa meg az összes rendes- és több pártolótag jelenlétében első évi közgyűlését A megjelenteket Magaaházy Anul dr. üdvö zölvén, szép beszédben vázolu rövid történetét az egylet nyolc hónapos múltjának. A pénztár állásáról szóló jelentés alapján pénztárosnak a főimentvény megadatott A tisztújítás következően ejtett meg : Elnök: Magasházy Anul dr., alelnök: Szántó László s. lelkész és Szalay Ignác iparos, jegyző: PóIU Pál, pénztáros: Rierscb József, ellenőr: Haraszto vica István, dékán: Fáhry Rezső, háznagy: Durzsa. Az egylet kebelében daloskör is aiakult > az egyleti tagok tovább művelődés tekintetből a tél folyamán tanfolyamot létesítenek. — Hírek a szomszédból, á zalamegyei ált tanítótestület .keszthelyi járáskőre" okt 22 én tar-totu őszi közgyűlését Keszthelyen. Több felolvasás uUn a tisztikart igy válasz-totUk meg: elnökké Csathó Alajos, al-etadk és pénztárossá. Bányai Károly, jegyzővé Újlaki Mátyás, a eegélyegyiet pénztárának kezelőjévé pedig Bíró Józsvf újból válaszutuk meg. A Uvaszi közgyűlés helyéül Karmacs község jelelteutt ki. — Czuppon Sándort, z zalai ág. ev. esperest okt 19-én iktatták be z Kőv -Eőraón megtartott rendkívü\'i közgyűlés alkalmával. — Idült köszvény ellen legjobb eredménynyel használható a szolyvai és po-lenai víz, dr. Stoleer Henrik a munkácsi uradalom vizáit Isten áldásának moodia és egyik véleményében igy nyilatkozik : .A szolyvai éa polenaí vizet három esetben idült köszvénynél alkalmaztam, ugy szubjektív fájdalmak -enyhülését mint egyes jelentékeny kórtünet lényeges javulását látúm. A Luhi Erzsébet vizet bevenv fertőző betegségeknél borral elvegyítve, a láznál fel épő azomj enyhítésére és e betegségeknél gyakori bél-pangásnál kedvező sikerrel alkalmaztam. A munkács uradalom gyógyvizei Kanizsán Fe-8>hufer József Rosenfeld Adolf és fia é> Tivolt és Rumpolt uraknál kaphatók. Apróságok. — Mi az oka az emlékezet gyógyitha tatlan gyengeségének ? — A dohányzás: — Nem. — A morfium? — Nem. — A szeszes italok? — Nem. — Hit akkor mí? — Egy jótétemény. I p o J a í a a. — „A Vásárnap! l\'jság" október 25 iki száma 23 képpel a a kővetkező unalommal jelent meg: ,A magyar földrajzi társaság jubileuma" (Kobutg Fülöp herceg védnök, Vimbéry \\tiazte-letbeli elnök, Erődi Béla elnök, Berec Anul főtitkár, Lócy és Márki előadók arcképeivel). — ,A kuruc nótákból. Kndrődi Sándortó1. — RegényUr: ,Az \| eltűnt". Regény, irU 8zívos Béla (Linek ! Lajos rajzaival); .Híres asszonyok; Nape- j leon nővérei". Történeti rajzok (képekkel). ! — ,Egy fejedelmi őrőirapa és családja". — . Az uj igazságügyi palou" (képekkel; 1. A palota a nádor u\'ca felöl nézve. 2 Iustitia szobra Stróbl Alajostól). .Az ezredévi kiállításból: Zenei emlékek SzUnkó Bélától. — .A Sa turnus bolygó (képekkel) Wonavzek unirtól. -- .Örmény bnmbák kiállítása Konstantinápolyban" (képpel) — ,A velocípédek gyártása": — ,A dévényi ezredévi emlékmű felavatása (képpel) — ,A czenkhegyi ezredévi emlék" (képpel). - ,A földrajzi Ureaság diszgyűlése" — .Képek a kiállításból" — (képekkel). — Két székely vérUnu emlékoszlopa Kolozsvárott* (képpel). — ,Az ezredévi ünnepélyek" — Irodalom és művészet, Köziotézetek és egyletek, Sakkjáték, Képulány, Egyveleg, stb. rendes heti rovatok. A .Vasárnapi Újság" előfizetési ára negyedévre 2 frt a .Politikai Ujdonságok\'-kal együtt 3 frt Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában. (Budapest IV., egye-tem-u. 4. aa.) Ugyanitt megrendelhető a .Képes Néplap", a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre csak 1 frt 20 kr — Előkelő folfőlrat A Székely Sámnel szerkesztésében megjelenő .Politikai Hetiazemle* c. lap Urgvilagos és független magaUrtásával rövid három évi fennállása alatt irányadó polgári köreink el>-órendű orgánumává küzdötte fel magát Közgazdafági. társadalmi, irodalmi és művészeti rovaU e lapnak a magyar társadalom elitejének igényeit szolgálja, amiért is klubbnkbsn, kaszinókban, olvasókörökben és nagyobb kávéházakban különös kedveltségoek örvend. A .Politikai Hetiszemle\', az országnak ez az egyetlen komoly irányn hetilapja, azonkívül még fényes kiállítís, gazdag és változatos UrUlom, etikai és szellemi szluvonal tekintetében valósággal vetekedik a küllőid legjobb hetirevue-ivel. A nagy körültekintéssel, sok Ízléssel és meglepő szakértelemmel szerkesztett Hetiszemlére ezért teljes készséggel felhívjuk a müveit és előkelő olvasóközönség becses figyelmét A „Politikai HetíszBmle* elő fizetési ára félévre o frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Szerkesztőség éa kíadóhiva-Ul VIIL ker.. Kerepesi nt 17. — Verno Gyula összes munkál képes kiadásának olcsó sorozitából a 44—52. füzeteket bocaátotu közre a Franklin-Társulat, mely egyedül jogosított a képes kiadásra A kilenc uj fűzet közül a 44. és 45-ik befejezi a .Serredac Hector kalandos utazása a naprendszeren át* című érdekfeszítő regényét a 46—5Í. füzetek pedig Verne másik nagyhatású regényét: .Dél csillaga — a gyémántok hazája" tartalmazzák, mely déli Alhka és vidékére viszi az olvasót s a kalandok bonyodalmai éa vízrontagságai közt annyi ismeretet és tsnuisácot nyujt e messze világrész szokásairól, földjéről, embereiről A Franklin-Társulatnak Verne-kiadás* •. mid jónevü irőnk fordítják, igy a .Dél csillaga" ia György Aladár, egyik legismertebb földrajzi irőnk fordításában jelenik mBg. A kiállítás díszét s az eredeti francia kiadás képei érdekesitik. Ebben ötvenkilenc az illusztráció. Megrendelhető minden könyvkereskedésben. Egy füzet ára 20 kr. Hiszen bekötési táblák minden regényhez 40 krért kap-hatók. Eddig az nj olcsóbb képes disz-kiadásban hét regény jelent meg: 1. A rejtelmes sziget 2. Utazás a Holdba. 3 Utazás a Hold körül. 4 A Jangada 5. Öt hét a léghajón. 6. Servadac Hector kalandos utazá\'-a. 7. Dél csillaga. — Epizódok. I ycim alatt megjelenő ujabb verskötetére hirdet előfizetést Erdélyi ZolUn, jónevü költőnk. A könyv csinos kiállitá3i)an.:minUgy tiz ívnyi ur-Ulommai f. ér december hó első napjaiban fog megjelenni, s előfizetési ára 1 frt Bolti ára I frt 50 kr. lest. Az előfizetési pénzekot kéri f. é. november bő 15 ig címére (Budapesr, Kerepesi-ut 34. sz. UI em.) mogküldeni. — A választásokról A választási mozgalmakról egj etlen egy fővárosi hírlap sem nyújt oly tiszta, objektív képet ás oly alapos információkat, mint a kitűnően szerkesztett Magy ar Újság, a mely tudvalevőleg azt a rendkívüli kedvezményt nyújtja, hogy minden előfizetője havonkint itigyea kap egy kötet regényt, oly nagy levelezői karra) rendelkezik orazágszerte, hogy minden eseményről a leggyorsabban értesül. A M a g y ar Uj a á g (kiadóhivatala: Bnda-pett, Vármegye-utca 16) a legolcsóbb lap is, mert egész évre 12 frt, félévre 6 Irt, negyedévre 3 frt, egy hónapra 1 frt A ki alapoa információkat akar szerezni a választásokról, olvassa a Magyar U j s á g o tl Hirdetések. Selyempapír Crépepaplr, valamint as ¿Mies virágrészekei sxá\'üta- nak a filigrán és papirvírággyárosok J. Thebeus Saefcf. (M. Erler) Bécs, XIH\|6. ?» Hehlftchtera, Benrk Casael. Legolcaóob frak ^n-grros és detail eladásban. Legjobb megrendelési forris isméttladóknak és tanítónőknek. Készre felszerelt tárgyak és minták nagy válaaxtékban. Képes árjegyzékek Ingyen és béra. Engros és detail eladás. Vetimagvak. (Macuhner Ödön tadóntása.) Vöröshere. Tisztalt helyzettel állunk I már szemben, annyiban, hogy biztos ada-i taink vaonak, miszerint jóval kisebb a termés, mint a mait évi volt és ha tavalyról nem maradtak volna lenn- oly nagy készletek, a jelenlegieknél jóval magasabb árak jezveztetnének. Ez atóbbi annál is inkább feltehető, mert Ausztriában és Németországban nemcsak meny-nyiség tekintetében lett gyengébb a termés, de minőségileg is a sok eső által szenvedett. t Lucerna nálunk, átfut eddig hallatszik a - közepesen alóli.¿ernést szolgáltatott. mig Franciaországból és Olaszországból meglehetős mennyiségeket kínálnak. Nagy forgalom e héten a két hereféle egyikében sem volt, mert vajmi kevés készáru került piacra. Jegyzések nyeraáruéri 100 kgként Budapesten : Lóhere 44-52 frt. Lucerna 40—50 frt. Baltacím 9— 97* frt. Tavaszi bükköny 5-5\'\|, frt. — Tartós gjógjsiker. Fájdalmas csúznál, a derék-, testrészek é* a forgó köszvényes bántalmaínál a „Xoll-ffele francia borszesx és só" val való be-dörzsölés sikerrel használtatik. Egy üveg ára 90 kr. Szétküldés naponta utánvétellel Moll A. gyógyszerész cs. és kir. udvari szállító által Bécs, I. Tachlauben 9. Vidéki gyógyszertárakban éi anyagkereskedésekben határozottan Moll-fé.e készítmény kérendő az .¡5 gyári jelvényével és aláírásával. \' Felelős szerkesztő: Dr. KISS ERNŐ Helyettes szerkesztő\':\'Dr. VILLÁNYI H Kiadó: Uj. WAJDITS JÓZSEF-.. Nylltt6r.$) Se\'yea-daaaaztak 65 fcrtél. 14 frt 65 k.l< méterenként valamin» fekete, fehér ■ sin «>8 Henneberg-seljem 35 krtól 14 frt 65 krig méterenként sima, csikós koezkásntt, mintásott, damaszt stb. (mintegy 240 kQlönbOzö mioöség 2000 «»in éí mintázatba stb megrendelt ára postabér és vámmentesen a házhoz azállitva miuti-kat postafordultával külá : Henneb«rg G. cs.és kir.ndv. száll, (selyemgyára Zürichben. Svájesba cziaisett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasstandó. Magyar n vei ven irt me«rjendelé«ek pontosan elintéztetnek. ~ MtUler- BUDAPESTEI. A várna központján. Újonnan berendezve. Villanyos vflágitá«. — A aiérnimm vasat vérpontján CJ tulajdonos. Kitttnö szolgálat. Igen mérsékelt árak. Világítás és ki«zolgálat nem számíttatik: •) E ravat alatt köslötukért IciSnégct a i vállal fe-Szerk 2537ltk. 896. aug., 29. Árverési MfitetQiéay. A letenyei kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Tamás Ádám letenyei lakosnak Rodek Balázs tóuzentmártoni volt lakos részére kirendelt ügygondnok Zakál Gyula elleni 57 frt 37 kr, ennek 1891. évi jannár 1-től járó 61, kamaUi, 16 frt 90 kr. per, 6 frt 35 kr. ezuttali költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék (a letenyei kir. járásbíróság) területén fekvő, a tóuzentmártoni 97. sz tjkvben A. I 1—4, 8—11. és 13 szórsz, ingatlanok s a 131. hrsz. ingatlanon levő 64. népsorszámu háznak Rodek Balázsot illető felerésze 532 frt, a tóuzentmártoni 343. \'i. Ijkvben A. t 693. hrsz. ingatlannak ugyanazt illető ■j része 100 frt, s + 1470. hrsz. ingatlannak ugyan Rodek Balázst illető \'/a része 20 frt becsárban a tótszentmártoni kőzségbirő házánál IS96. évi november hó 18 Ik napján d. e. 10 órakor meg-UrUndó nyilvános árverésen eladatni fog. Minthogy pedig a tóuzentmártoni 97. és 343. szljkvben c. 18.. 14.. illetve c. 5. 6. alatt Rodek Pál és neje Mihalics KaUlin javára bekeblezetc szolgalmi jogot megelőzőleg c. 1. a a nagykanizsai ukarékpénztár javára 150 frt s jár. c. 11. illetve c. 4. alatt a kir. kincstár javára 2 frt 32 kr. s jár. erejéig jelzálngos követelés van bekeolezve. ennélfogva az ingatlanok az 1881. 60. t c. 163. §a értelmében a szolgalmi jog fenlartásával bocsájtottak ugyan árverés alá de csak ugy, ha a jelzálogos követe\'ések teljes kielégítésére szükségesnek muUtkozó s 400 frtban ezennel megállapított összeget a beígért vételár megüti, eilenkoző esetben az árverés hatályulanná válik s az ingatlan a azolgalrai jog fentartása nélkül a ki ¡.ütött batáruapon ujabban elárvereztetik. Kikiáltási ár a fennebb kitett becaár. Árverezni kivárók tartoznak a becsár 10l,-át készpénzben vagy óvadékképes ptptrban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Letenyén, a kir. jbság mint telekkönyvi hatóságnál; 1896. évi szept hó 7. napján. NUNKOVITS, kir. aljbiró. 12325/1896. számhoz. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött bírósági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a brűnni cs. és kir. orsz. kereak. törvényszéknek 1896. évi 6014 számit végzésével dr. Rothschild Samu nagykanizsai ügyvéd állal képviselt Oswald Baracek cernahorai lakos felperes részére Hild Ferenc nagykanizsai lakos alperes ellen 77 Irt 33 kr. tőke. -ennek 61, kamatai és eddig összesen 17 frt 28 kr. megállapított költség követelés és jár. erejéig elrendel: kielégítési végrehajtás folytán alperestől le- és főlülfoglalt 964 frtra becsült ingóságokra, a nagykanizsai kir. járásbíróság! 12325\|1896. számú végzéssel az árverés elrendeltetvén, annak a korábbi és a felülfoglalutók követelése erejéig is. amennyiben azok törvényes zálogjogot nyertek volna, a helyszínén. vagyis Nagy-Kanizsán alperes lakásán leendő megtartására határidőül 1896- évi november 4 Ik napjan délután 3 órája tűzetik ki, mikor a bíróilag fölülfoglalt bútorok, varrógép, sírkövek, halotus díszkocsi s egyéb ingóságok, a legtöbbet ígérőnek készpénz fizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végre-bajutókövetelését megelőző kielégittetés-hez urtanak jogot, a mennjíben részükre foglalás korábban eszközöltetett volna, és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből Íí nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéseig alólirt kiküldöttnél vagy írásban beadni, vagy pedig-azóval bejelenteni Urtoznak. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján kifüggesztését köreté naptól aaáaiUatik. Kelt Nagy-Kanixsán, 1896 évi okt hó 21. napján. VARGA JÁNOS kir. bír, vhajtó. T. cz Az alulirt cégek tisztelettel jelentik, hogy sz általuk gyártott Tbomas-salak-liazt eladáaáva! az osztr.-magy. monarchia területén folyó évi szeptember hc 26 ától kezdve Prágában bízták meg. Kéretik tehát a t. gazdaközönség, hoey Thomas-salaküszlre vonatkozó levelezéseket és megrendeléseket a fenti irodához intézni szíveskedjék. (A magyar korona országainak területéről a budapesti vezérképviseló-séghez.) Minden törekvésünk oda fog irányulni, hogy pontos ésjelkiismeretes kiszolgálás álul a t. gazdáközöcség bízalmá- megnyerjük, illetve megtartsuk, valamint hogy esetleges kívánalmaknak, a lehetőség határain belül, megfelaljünk. Eíiu-iesitíiliii i ntlorató Tlouistaíit-gnrjt rési- Tkows-iiifk Toafit-leitiirsisig Imi eladási irodája. Köln és Berlin Prága. Kugít-Séiiiítorsiifi Tlonis-iÍTet fésirái-lir». Köln. Maxmilianahütte, vasműtártaság Rosenberg (Oberpíalz ) Wünsch A., Rosamundehdtta Vezérképviseiőség a magyar korona országai területén: Kalmár Vilmos, Budapest. Erzsébet-körut 34 sz. nagyszerűen hatnak gyomor bajoknál, nélkülözhetetlen és ártolínoun ismeret«! házi és népszer. A gyomorbetegség tünetei: étvágytalanság, gyomorgyengeség, bűzös lehelet, feltujtság, savanyu, lelböflögés, hasmenés, gyomorégés, felesleges, nyálkakiválasztás, sárgaság, undor és hányás, gyomorgörcs szűkülés. » Hathatós gyógyszernek bizonyult lejfájásnál, a menynyiben ez a gyomortól származott, gyom\'ortalterhelésnél ételekkel és italokkal, giliszták, májbajok és WLnor-rhoidáknál. • Emiitett bajoknál a náriaezelli gyemoreseppelá évek ota kitűnőknek bizonyultak, a mit száz meg száz bizonyítvány tanúsít. Egy kis Oveg ára használati utasítással együtt 40 kr., nagy üveg ára 70 kr. Magyarországi főraktár: Török József gyógyszertára Budapest, Király utcza 12 sz. A védjegyet és aláírást tüzetesen tessék megtekinteni! Csak olv cseppeket lessék elfogadni, melyeknek burkolatára zöld szalag van ragasztva a keszitó aláírásával (C. Brády) és ezen szavakkal: .Valódiságát bizonyítom". A Háriacztili pyomorcseppek valodian kaphatók. NAGY KANIZSÁN: Práger Béla és Belns Lajo» g} ógyszerészeknél BaRCSON: Kobnt Sándor gyógyszerésznél. MOLL SEIDUTZ POR 1896 OKTOBER 31 ta XXXV. ÉVFOLYAM. A feltaláló dr. Meidinger tanár nr által kirárólag hitelesített gyártmányú X_ ...---(SOTMe EftZStBET- * X llPW^W - , UbdcsotO * iMTeUSteinj-yUlOPa E püulák hasonló ké 5 ^ szitményeknél minden Ä tekintetben feljebb be- JC csIllendők; — mentek % mindet; ártalma« X anyagoktól, az alles ti _ arerek bajainál leg- ^ X jobb eredménynyel használtatván, gyentéden hashajtók, vértisrtitók ; egy g X gyógyszer sem jobb s mellette oly ártalmatlan, mint e pilulák a J x s ! U H fl f .® I í 5 X * a legtöbb betegségek forrása elien. Cukrozott külsejük »égett m g gyer- jg mekek is szívesen veszik. 5 BV Egy 13 pünlát tartslmazó doboz 15, egy tekercs, mely 8 S X dobozt, tehát 1Í0 pllulat tartalmazó, csak 1 rrt o é J 2 _ íS-s-io\'<<"\' nráaoktól küllloOaen óvakodjunk Kérjünk határozottan u fiSSBI vlns, Nenstein Erz»rbi t pllulát. Valódi csak, ba minden doboz Ä ■ l\|fia , törvényileg bejegyzett védjegyünkkel piroa-f kete nyomutáaban .Szent X 2 BSS5e3§1 Lipót- éa .Neaiiéta Filöp gyógyszerész- aláitásial van elláin ^ * Vf fET?» A kereskedelmi törvényizekileg védett ciomigjiink aláiráinnkkil £ X Ü-áÉÜeíh van ellátva. X X\|Í\|\|S \' MEUSTEm FÜLÖP X X PNÉ^i „Szent Lipóthoz* címzett gyógyszertára WIEN 1, Planken X X gisse 6. — Riklár Nagy-Kanizsán : X jg BELOSLÍ.JOS gyógyszertárában. g XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXtt^KX Mindszentek alkalmára ajánlok elő, szárított és művirág KOSZORÚKAT S/fíCSOKROKA T 50 krtól feljebb. Őszi szállításra gyÜmSIrlt- és díszfákat, cserjéket stb. JAKDA KÁROLY mnkertéas N a g y-K e n izs án — Árjegyzék kívánatra megkQldetik. — j.Jill\'1 lii «ST kapható. Budapest: Thonethof. — Bécs I., Kohlmarkt 7. íz. a. PRiS: Hyberuergasae 7. Minden állam álul szabadalmazva. Az első éremmel minden kiálli-táson kitüntetve. Legkitűnőbb kormányzó, töltő és szellőztethető kályhák __ lakások, iskolák él irodák izámán, i legegyizerObb él leg- eiegániibb kiállitáibin, tetizésszerinti égéli időtartam nén-p"™1 7,16 intésnél él 24 óráig tetjedő égés kSizénneli to-f* zeláinél. 55,000 kályha forgalomba hozva. L?. ■ Egy kályha álul több szoba futhetó. asha.jló labdacsai Óva intünk az utánzatoktól. uUlva a kályhaajtókra ömölt következő védjegyre: MEÍÜÍNCE.R-OFEN 1 ^ H H EIMV^ Feittoest telt« i Koílumicis lellíli i Már ninct szükség párizsi Gummira vagy másféle különlegességre 1 Minden kulturállamban törvényileg védve, s orvosilag ajánlva. Csak egyszeri beszerzés! ÜR8PBUN6 és TÁRSA fóügjnőksfege Bécs, IX Mállnergassr 3. _ Zajnélknii fntél. Pornélküli eltávolithátáls 1 hlmu él Ilink-¿fC nak. Az ellenzék tiiztitái czéljából a por elől 1 nélki eltávolíthatók bogy i kályhát izétliedni kellene. FÜSTEWÉSZTENDÖ KANDALLÓK. A knrtók lenkodál nélkül timák maradunk. Hal-.-tálau égéli időtartam Mindet égő anyi7hoz alkalmas. FÜSTEMÉSZTŐ CALORIFÉRKk. Központi fűtés minden rendszer szerint. Száraz alkalmazása ipari és gazdasági czélokra. Prosper/usok és árjegyzékek ingi/en és bérmentve. Kukorica-morzsolök kéz- és eröbajtásra, egyszerű és kettős szerkezettel, szelel&vel és szelelő nélkül, \' g^» Gabona-rosták. ^gfegsjl^ Honkoljoy.dk (trieurök); kézi kezelésre való Széna- és sxalniasa \| tók fekvöen vagy kocsira szerelve; Takar niány-ffillesztök, Szállítlalíl takarék fő.:ó-ü1ök takarmány SÍÖ- réSlÉTti ;ománc bevonattal vagy anélkül, szállitókészülékkel vagy anélkül. Szecska vágók. Répa- és burgonyavágók, v\' - Darálók, .Agrlcola" sor-vetó,épek {tolókerek szerkezettel) mindennemű vetemény számára, váltókerekek nélkül. Egy-, két- és tölti» vasú ekék jótállás mellett elismert legjobb szerkezettel készülnek Ax egyedül valódi arról ereje és hatása IV191 TBIEBRY A. gyógyszerész, 1 ÍM Prssrada Hohilach - Sattarbrrna ^"t Utata>i.«sintl.t lelt .„,¡,.,11,. _ 1. itltíí.jf,,,. A ■•»vlllbti latlotba.k Mia-X w"tt ,, .II.U." a.p.srrl KíLRÍ\'iSS SiSaTa-SS? Ezen balzsam ugy belsőleg, mint külsőleg használ A« pedig: :. »ég eddig el ara ért ti an «öíy«zer • t&d.\'. i ■e l itladen beteg»efce:aíl, enjhiti a hzmtot. csillapítja a ktt«»j:i.t, .lt TAltija . tÜi köhög.» cs idfilt fjJUalBiakat U 57ojjlt. 2. Kunlóau basxolü turokg.» nlUdisnál. rcks-.ltsés-nél c-s minden njakbftogsécekben stb. 3. Teljrsou clliivo-l»t mtndan láct. 4. MeclepGen gyöt>\'-j* » gyomor-. • mAi-m bélbeUgségeket, különösen gyomorgörcsükot, kAlikát U szaggatásokat. 5. Megsxűntot minden fAjdalrr.at ós Kyó-KVitja az aranyeret. 6. A könnyű szekciést «Ifisrg.ti és a Tért valamint a rését tisztit ja, eltávolítja a iépkórt, a büskomoríágot. elOse&iti az étráicyat és emésztést. 7. Ki-tuniitn busznál togtájisoknál, odva» foguknál, mceszün-teti a szájbOzt. minden Jog- és száibetegségcknél. cllivo-litja a íclb"fojccst. & Jó szer a giliszta. rOnndfér.-g és nrvalya-töré«u61 vagy eskórban. 9. Kitűnően busznál külsőleg, mint csoda-gyógyszer minden ». beknél, raeg-asunteti a tojujást. zng..st, «zaggatást. köszvönyt, tülbajt f * okról kimeríts használati ntasiUsok a.lnak kellő f«lvilágo»iiást. 10. Egyáltalán ugy belsőleg, mint Ktilauleg kéUcgtarlun ert.ln.unynyel használható gyógy szer, mely igen b.zto», olcsi ós egészen, ártatlan. » igy egy c»a-latinul lem 87jil.avi 1.1 ánvrivR i.. L r _____-J______ l>luiil sem szal.ad liiányosnia. különösen az intliionza, kolera és más ragad.\'.« bt-t<c«ó»oVnél, mint eis.", seród-szer. Valódi és hamisítatlan a bnlzgam csak akkor, lio az ttves egy ozüst-kapókkal »an lezárva, a mol>buo céeem : TlUstry Adolf gxógysxertára az «rsagjalkez\' Pre;radábaa aa bclrajomva. ha mindsn palack zöl.t eimkévrl, a frnti-bea hasonló »¿djezygyel van ellátva. Mindenkor ügj eljünk ezen Tédöjegyre ! Bititsamom hamisítói é* utánzói a vé-dojegytörvény alapjun törvényesen és s»igoman üldözUt-nek, úgyszintén a bamisitások ámsitói is. A m.ieas kormány EfBJB. ŐK». a. kelt vegyészeti és «zak-rjoibízo-Silífi7T"n- hoCr készítményem a«m- gazd&8ági gépgyárában LCS , II/l Taboretrasse 76 »; ^ Arjeryzékík ÍDByea - Képvlteiók felvétetnek. -----« .— •-----V ""KJ acatiiintnycm aeai- minemü Ultott, Tagy sx ogészsegre káró» l.alá.u anyagot nem tartalmaz. Oljaa keljrél, bol batx.a.oalie! raVlnr ae» veUx t.»sik megrendelését egjonest hozzám intézni: A Bret altfi-rvovs tara.k a Thl.ee. t>»____In___e. > ,. ... „------7 »■ r."_?• \'S\'«"\'\'1\' "ózzam intézni: A ®eg\'alt®-jrjozj laraak A. Tfclerr, l\'rerrsd»b,. CohitKh-Sa.or-.°"xtl:ik;mACJOr birodalom bármely pos-tiaállomásara kfildve W kis vagy 6 duplaüveg ára «korina. Bosznia vagy liorcogovtnaba 12 kis Tagy 6 duppla-tij\'r,-™ 6 korona Megrendelések csak a péSx elöR ►Wkutaé., vagy nlát.vét^l e^közöJUtnek. TUlerry ¿ÍTlf ;tJ"Srazer»az rregradalsaT BeklUthüaaerki«aa molUU. Scbukenqel-Äptlhtke * »aióui anfloi Csodakenőcs figyelmestetek mindenkit a hatástalan hamisítványok megvételétől, s kérem szigorúan arra ügyelni, hogy minden tégelyen a fenti védjegy és cégnek Srssgyal nitJ\' oertir. sk- Pregrsdáhsa beleé-etve kell lennie és minden tégelynek egy használati utasításba kell becsomagolva lenni és fantiathatú vé<lj egy gyei ellátva. As egyedüli és valódi angol csodaken&esSm hamisítói és uiánsoi, a védjegy-törvény értelmében, szigorúan fii-döstetaek, épogy ezen hamisitrAnyok terjesstöl. KgyedSU beszerzési tgria: . őrangyaligjrógytár Tk^erpy A. PregradábaB Kohitsch-Sanerbrunn mellstt. Raktár & legtöbb (ryóffyszertárban. Főraktár Budapestem Törik MiHf cvgvszc-rtárában, Xlrály-otoa és Andrássy-ut. Olyan helyről, hol raktár nincs, tessék * megrendelést közvetlenül rAx Grao;jal gjöxjszertirhoz- THIKRKT ADOI.K Prerradábaa. B»Ut»c j Ksse.braaa mellett cbaezal. — Az osztrák-magyar védjegy lajstrom-szám* : «ü*. Nyomatott Ilj. Wajdils József kinyvnyomdájában Nagy-Kanizsán.