* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 9.19 MB | |
| 2009-10-07 14:24:37 | |
 | |||||||
Nyilvános  2662 | 9226 | Zalai Közlöny 1882 088-096sz november | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap 21. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY-KANIZSA, 1888. november frán. 88-1K azó.m. ZALAI KÖZLÖNY. Huszonegyedik évfolyam. ElS«»téil ár: etess ím......8 frt KI ém.......* ¦ tipped írre......2 , Esry szám 10 kr. HIRDETÉSEK 8 hasábos petitsorban T, másodszor 6 ¦ minden további sorért S kr. XYILTTÉRBESr soronként 10 krért Tétetnek tr\'i Kinei:-\'.r: illetek minden egyes Hirdetésért 30 kr. fizetendő. A íap szellemi résxét Siető köziemé-nyék s BxerkeaxtŐbox, anyag-; részét metS "közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve mtéseodSk: 2f A 6 Y - E AKI Z S A Rérmentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. Ks-rj-Kanizsaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsai Önt. tazoltó-egylet*, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank*, „nagy-kanizsai takarékpénztár\', a „zalaniegyei általános tanítótestület* a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület*, a „nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet*, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kttlválasztmánya* s több megyei és Táros egyesület hivatalos értesítője. Hetenkini kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelene vegyes tartalmú lap. Szép és üdvös szokás megemlékezni az elhunytakról! Szép, mert a kegyelet-érzelmét táplálja; üdvös, inert a megemlékezésben mindig ta nulság rejlik. Mindenkinek van kiről megemlékeznie halottak napján. Apa, anya, testvér, nő, férj, rokon vagy egy-egy jó ismerős lehet az; — de nincs halandó, kinek vesztettje ne volna Azoknak porait egyesek kegyelete őrzi. De vannak a nemzeteknek kö-.ős halottjaik. Ezekből bőven jutott a magyar nemzetnek. A kerepesi temető — hol szellemóriásaink — a budai, az aradi — hol martyrjaink nyugosz-nak: szomorú sirszobraikkal egy nemzet mult nagyságát hirdetik és gyászos emlékei annak a szép missio-nak, mely felé bölcsőjétől kezdve szívvel, észszel küzdött nemzetünk. Minden nemzetnek kötelessége, hogy nagy halottjait kegyelettel vegye körül. — Nekünk ez létérdekünk is! — Megfeledkezni nagyjaink sir-halmairól annyi volna, mint szakítani multunkkal, > Nagy okunk van nekünk különösen martyrjaink sírjaihoz ^-elzarándokolni. A budai és aradi nagy sírhalmok intőjelek, hogy kitől kell tartanunk és miért kell küzdenünk. Azok fölött a szomorú hal mok fölött ott vigyorog vértajté-kos ajkával egyfelül a hóhér, ki azokat megtöltötte, másfelül gyászol, könnyez a szabadság angyala. A hóhérarcz örök emlékeztető, hogy e nemzetnek milyen forma volt a legnagyobb ellensége és hogy kiknek nevét kell átkos emlők gyanánt magzatainknak lelkébe vésni. A szabadság könyezö angyala pedig folytonosan intőkép, hogy azokkal a gyászos sírokkal nem zárult be e nemzet küldetése. Annak a szép épületnek, melynek óriás neve „nemzeti önállóság, nemzeti függetlenség* — melynek alapja a magyar nemzet traditiona-lis szabadságszeretete — mely 1526-ban kezdett dőlni és 849-ben teljesen ledőlt — melyet az alap szilárdsága daczára nam volt képes sem Rákóczy, sem Kossuth njra fölépíteni : annak az épületnek egykor mégis állnia kell. Álljuk körül azokat a szent sírokat, melyek a függetlenség romjain domborulnak! Emlékezzünk meg azokról az apostolokról, kik azokban a sírokban tudja isten: békén pihennek-e? Nem fordultak-e meg már sírjaikban azokra, a miket mi tet tünk vagy a miket nem tetiünk? A munka, melyet kezeinkbe tettek le, befejezetlen. Pedig akkor tennők sírjaikra a legdicsóbb koszorút, akkor rónák le legfényesebben nemzeti kegyeié tünk adóját, ha egyik halottak-napján megünnepelhetnök Önállóságunk föltámadásét és az újjászületett nemzet örömrivalgása között elmondhatnék: nagy halottjaink sirjain; „Nyű godjatok bőkén! Munkátokat befejeztük.* Csakhogy mi ezt aligha érjük meg. Pusztulunk, veszünk! .Pusztulunk, veszünk!* Ezen szomorú igazat tartalmazó, minden magyar szivében sajgó fájdalmat keltő szavakkal kezdődik e lap okt. számának „A panperismns* czim alatt, ügyes tollal irt vezérczikke, mely bár setét színekben, de élethűn állítja az olvasó elé szegény magyar hazám mai látképét. Visszamegy lelkem az emlékezet vezető kezén a közel múltba, szemlélem környékünket, a Mecsek szép s termékeny vidékét akkori lakosaival s Önkénytelenül felkiáltok én is, a jelen idegen képe által felriasztva merengéseimből: pusztulunk, veszünk! Hej! ott, hol ezelőtt pár esztendővel mé;. az a nép lakott, mely falója nevét anyanyelvén helyesen monda ki s büszkén vállá magát szegény magyar hazám magyar polgárának, ott ma, ha vándorbottal kezedben, fáradtan a faluba térsz, kérdésedre idegen felel, ki még csak faluja nevét sem képes kiejteni; s ha kérded, hogy hol vagy ? — oly szót oyersz feleletül, mely elhitetni kész veled, hogy tán más országban barangolsz s nem abban, melyről hazám hü fia monda: „ha a föld isten kalapja, hazánk a bokréta rajtái* Elmondja, hogy ennek a falunak a neve: Mátás (Nádasd), Klá-Meinok (Kis-Mányok), Kerste)-lek (Grercseliget), Várole (Váralja), Jereve (Györe), Lendl (Lengyel), Kokersz (Kakasd), Ládeme (L-ado-mány), Mekenis (Mekényes) stb. Ott, hol ezelőtt szüret alkalmával a hegy édes leve mellett, melynek szív vidító erejét megéneklé már szám talán költő mióta Bacchus a szőló-mivelésre megtanított, igaz magyar aj káról örömtelten s lelkesülten hangzott el: „Isten áld meg a magyart* — hol a hegedű szivreható hangja mellett a csárdást járták daliás magyar legények sarkantyús csizmában, ott ma rekedt hangon fújja az idegen: „Ó du lieber Au-gusztin!" s a k lump a csörömpölése mellett bugyogós sváb csuszkái végig tántorgó tempóban a gyöpön, — Ott, hol aratáskor magyar kéz fektette a sarlót az érett buzaszál tövéhez azon a földön, melyet őseink drága vérrel szereztek számunkra; hol Árpád ivadéka ajkairól hangzott el a sziv mélyéből fakadt köszönöm, — ott ma a német kaszál, ott az idegen sóhajtja: danke! S mind ez nem is oly régóta változott meg. Egyik másik faluban még van „magyar eklézsia*, de leg-fölebb par család, s ezek sem élnek, hanem csak tengődnek. Bizony: pusztulunk, veszünk 1 Hová lett > magyar? Kihalt, kiveszett tán ? Dehogy halt ki! Tán szebb volt volna, ha kihalt volna, minthogy kiveszett önhibája, ö n v é t k e miatt 1 — Ha ki nem halt, hol van? A Mecsek hegység őserdővel borított kietlen, sziklás csúcsai képezte elrejtett völgyeiben, melyekben „a nap 10-uor kel s 3-kor nyugszik\', ott találod fel Őket, oda szo ritotta őket az idegen szorgalma, takarékossága, munkássága; oda, hol a szántóföldön buza nem igen te rem, hol a talaj nem fizeti meg a munkadíjat, oda hurczolkodtak, ott tengődnek, mig a busásan fizető la pályokat s szép, termékeny szőlőhegyeket az idegen bírja, mint tulajdonát. Igen, az idegen szorgalma, takarékossága szorította ki Árpád ivadékát, mert mi tagadás benne a mi magyarjaink — igen kevés kivétellel sem nem szorgalmasak sem nem takarékosak s innét van az, hogy ha valamely magyar faluba egyszer belefészkelte magát a sváb, biztos, hogy minden évben apad a magyarság, egyik telek a másik után a „német sógor* birtokába kerül. Azt mondtam, hogy a mi magyarunk nem szorgalmas. Aki ezen állításom igazvolta felől magának személyes meggyőződést akar szerezni, az vegye maga nak a kellemes faradságot s tegyen kirándulást nyáron a Mecsek szép s regényes vidékébe. Tapasztalni fogja, — hogy a féltelkes magyar gazda 25 kereszt búzája még Szt. Mihály után is künn van a mezőn, hol a varjaknak éjjeli szállásol szolgál, asztagba rakva ugy, hogy egy csöpp esővíz sem veszhet el. Ha kenyérnek kell, egy pár kévét ki-pel. kimorzsol s a malomba viszi. De a svábnak, ki 4-szer, 5-ször annyit termeszt — ti egy nap többet nyomtat ki, mint mennyije a magyarnak van — már ang. 15-én rendesen a padláson a gabonája. — Tavaszkor, mikor elfogyott a magyarnak mindene, eljő a némethez s kölcsönbe kér — venni képtelen — hogy megélhessen. Kap is. de ezért kamat fejében szántania kell. Mikor itt a szántás ideje, akkor a német fütyöl, a magyar dolgozik a német helyett, az ő földje pedig hever. Munkaidőben a német 2 órakor már talpon van, dolgozik, mig a magyar ritkán látja kelni a napot, mert nem szeret a harmatba menni. — Dologkerülő nép ez I így el-, kivész, s a földet, „melyen apáink vére folyt" most az idegen nevezi tulajdonának. Magyarunk takarékosságát is kétségbevonom. Erős gyökeret vert a magyarban a nézet, hogy ,,ha van, hát van; ha nincsen, majd ád az isten!" Amit megkeres pár nap alatt, azt rendesen elveri vasárnap. Ha azután itt az adófizetés ideje, akkor kölcsön kér, éknek pedig a rendes következménye az anyagi tönkrejutás. Mindenki tudja, ismeri nalank a magyar e hibáit, melyeket az idegen felhasznál a saját javára s mégis kevésnek jut eszébe a bajon segitni, pedig ez nemcsak emberbaráti, de honfiúi kötelesség is. Serkenteni kell a magyart a szorga- TARCZA. Arany János halálára. Hajh, a magyar koldus 1 Elveszte drága Aranyját. FOldbe a földbevalótl Szellem az, ami örök Ég ¦ fold versengőt: Aranyon. Lelkit ragada az. Ez meg kebléhez parnuvelyit Síeli. S néked, bába merült nemzet, mi maradt meg aiáns " Gyémánt jelleme Li szelleme müveiben ! Hogyha a nap nyugaton, fényit megTonvx, leszállott, Felkél njra s szivünk vele örömre derül. Nem törsz vissz*, Arany! Befejezted pálya-fntáíod ; Téged Uért a magyar gyá»xba bor.ilva eirat PAP JiNOS. A dohányzásról. As ember hármas szükségletei között a dohányt bátran a kényelméhez saámii hatjuk. Ami a dohány természetrajzi beosztását és származását illeti alig van ember aki százszor és ezerszer ne olvasta volna; a nem ismeretlen aa az ellenszenv, sót tilalmak sem, melyekkel ezen örvény faj terjedése s fölismerése első szakában találkozott; de„az ember vakmerő — s gono-aznl a tiltottért küzd lángheve,11 mint HsrácXj mondja ás Így dacsára, hogy I. \' Jakab a dohányzást, oly utálatos-és visz-sa-aUssi tónak, a saemre, orra, gyomorra, oly ártalmasnak, az énre oly tompító erejűnek s lúdŐ veszély este tőnek (bizony bizony helyesen) deklarálta, daczára 4 Amurat,VIII.Orbán, angol Erzsébet b Apa-fy ellenzéseinek, a dohány mégis csak el terjedt nemcsak Magyarhonban, de egész földkerekségén. Nem használt ez ellen sem királyok sem pápák törvénye és encyelicája, nem a bírság, nem a tortára, a dohányzók és burnótozók nagy száma elég bizonyíték arra, hogy sem templomok, sem katedrák sem orvosi tekintélyek nem akadályozhatják meg ama tényezők terjedését, a melyek a polgárosodás és művelődés eszközeiként vannak felismerve as emberiség történetében milyen a kávé, a pipa, a thea. És ki hinné, hogy a dohányzás és a kávézás a legutóbbi idÓben a műveltség és fölvilágoiodottság haladásával egyenlő lépést tart I V És ha volt aki azt állította, hogy a nemzetek műveltsége az általuk felhasznált szappan mennyiségéből ítélhető meg, nem mondunk vele nagyot, ha a művelődés stádiumát a dohány- és kávéfogyasztással hozzak párhuzamba. Mindez ismét kapcsolatban áll magával ama nagy problémával, melynek megoldására az ember teremtetett; kapcsolatban áll magárat az ember lénye gévei. Ugyanis, mig az ember egyréssről fönséges szellemi lény, mely szellemével és akaratával a világ törvényeit fölismeri és megvalósítja, s as ég felé száll, más részről földi salakjánál, fogva az őt környező természet fia, a ki a külvilág behatását kénytelen elfogadni, mert a test és lélek egymásra hatásából áll maga as ember tulajdonságaival, életnésieteivei, kedélyével; mert tagadhatatlan, hogy amint az égalj, .fekvés tápbefolyást gyakorol az emberre, nagy behatást gyako- rolnak azoka népek jellemére, szokásaira, gondolkozására testi és szellemi fejlődésére szóval műveltségére is. Tudjuk például, hogy a lélek a test vezére a test épsége pedig jótékonyan hat vissza a lélekre, tudjak, hogy a forró égövi tartományokban, az emberek vére forróbb, lángolóbb, képzelmök tüzesebb, féktelenebb, szenvedélyeik hevesebbek s a népeket a költészet, a képzelem ereje jeliemii és erős vonásuk a könnyelműség és a vak hit, azért költeményeik is a szírhez, regényeik a phanthaziáhos szóinak, mig ennek ellenkezője áll az angolokra, svédekre, ismeretes az angol hidegvér, akaraterő, mély értelem, szóval délen a vér hevességét, a kedély szenvedélyességét, a képzelem lángolását; éj szakon a fontolgató ésst, a kitartó letterőt a hideg vért szemléljük, mely külömb-séget bizonyára az éghajlatnak kelt tulajdonítanunk. — Ugyanígy vagyunk a foglalkozással és fekvéssel, közmondás a fraoczia vérmessége az olasxok epésaége. a belgák, hollando k nyálkássága és ba ezek oly hatást gyakorolnak a népek jellemére, képzel mére, nem kevesebbet mondhatunk magáról a tápanyagról sem; ismert dolog, hogy némely eledelek é« italok fölhevítik a képselmet, tettre ragadják az embert, mig mások restté, tunyává teszik. A bort idézem csak fel például, melyből a napszámos, iparos erőt,a költő, a művész lelkesedést nyer ; így a bortermő országokban lakd ember*k vido-rabbak, őszintébb-k, sxellemdusabbak, nem kosznál lók s nem fösvények, mig a sörivó méla, csöndes, gondolkodó és lusta; a thea, melynek hatása ís különböző oldalról biráltatik meg, társalgási hajlamokat, jó hangulatot, bizonyos felvillanyozó kedélyt gyakorol ránk, s nem mondok ujat, ha a dohányzóknak sok önnyugalmat, több bátorságot, elszántságot és körültekintő gongolkodást vagyok bátor tulajdonítani. így találjuk meg azután kulcsát azon feltevésünknek, hogy a dohány és kávé mint táp- és élvezeti anyag közvetve mily nagy befolyást gyakorolhat érzelmeinkre, gondolkozás módunkra lelki erőinkre s végelemzésben magára tevékenységünkre, jellemünkre is. Legyenek azért bármily ellentétes nézetek a kávézás és dohányzás ellen, a korszellem-e, vagy talán a szokás s az embernek társadalmi hajlamai meg as orvosi tekintélyek kárhoztató Ítélete daczára is, más szabályok alá terelik az embert, amely sokszor éles barexba keveredik magával a tudománynyal és annak vívmány rí v*!, mert alatta a társas ösztön,a társas élets ennek fokozmáoyai a testvériség, szabadság és egyenlőség foglalnak helyet. És ha igaz az, hogy csekély dolgoknak nagy eredményeik vanDak.hogy egy buborék az opticára, egy leesett alma a nehéskedéa törvényeire, egy kifeszített béka a delejeaségre, egy fellebbenő fa zékíodŐ a gőz és annak bámulatos ered menyeire vezethettek, igaz az is, hogy a kávé és dohánynak kevés növényhez hasonló feladat jutott nemetak az ember társadalmi, de annak testi lelki fejlődésében, köimür el édesében és összes életviszonyai átalakításiban, vagyis az emberi\' nem művelődés történelmében. És e hatása e két növénynek egybe foglalja keletet és nyugatot ; ami volt kezdetben a kávé keleten, at volt a do- hány nyngatou; a kávé ébren tart, az idegeket felizgatja s mivel sok szénsavat tartalmaz, táplálja a testet, erősiti a gyomrot s mérgezéseknél hasznos ellenszerül szolgál, sőt általános vélemény szerint, elősegíti az emésztést, s elűz; a bor kábitó erejét, tisztítja as epét és a májat, de mi lenne mégis e kis növény minden jó tulajdonságai mellett is az emberi társadalomra, ha összes jóvoltát csak gyógy* és tápláló hatásában keresnők s nem vetnék figyelmünket* sma magasabb szempoatrs, a melyből mellőz-hetién ikertestvére a dohány is megbírálandó. Hísz a dohány mi élveket ad önmagába véve, van e ski képes lenne közvetlen hasznát kimutatni? Csak nem akarjak azt föltétlen elfogadni igásnak, hogy Önmérsékléet, nyugalmat, higgadtságot, bátorságot rsgy akár tetterőt kölcsönöz, szemben amaz árnyoldalaival, amelyet füstje szemre, mellre, gyomorra, tüdőre okoz; ha csak agy nem és azon szempontból, amelyet fönt hangoztattunk. És én e körülményből Ítélem meg szellemi hatását, meit ha az egyesületeknek s társaságoknak számtalan szellemi és társadalmi mozgalom, eszme tulajdonítható a nélkül, hogy éppen e czélból történtek volna alakulásaik, (mert eme helyek csupán csak gyülhelyei a szóra,* kősóknak;) ha elmondhatják, bogy a társulásban és szövetségben nyilatkozik az eszmecsere fogamzik; — meg a tett, ugy mindenesetre dicséret kell és méltánylás, hogy illesse meg azt a növényt is, amelynek czime slatt és élvezése mellett gondolatok és vélemények vitatódnak és tisztázódnak. A kávéházak ma menhelyek, ahol kávézás és dohányzás mellett megssaba- HUSZONEGYEDIK ÍVTOLYAM ZALAI KÖZLÖNY HUYMMKKK 2-fca 1882. lomra, meg kell tanitni ságra. Szép szerep vár e tekiatétben a lelkészek-, jegyzők, ,dc ki vált-kép a tanítókra, kikre a jövendőbeli nemzedék nevelése bízva van. Majdha megkedveltettük vele a munkát, majdha minden e nemű tekintetben Demes versenyre kel a némettel: akkor hatalmas gátat vetettünk az idegen elem terjedésének, a magyar terjedését pedig elősegítettük. Távol legyen tőlem, hogy tán kétségbe vonjam az idegennek, külö nősen a svábnak hazafiságát, szívesen elismerem, hogy Ők is magyarok, de mégis csak — német magyarok! Tanítsuk meg tehát magyarjainkat a fentiekre, járjunk elül jó példával; akkor nem leszünk kénytelenek a jSvőben is fájdalomteljesen felkiáltani: pusztulunk, veszünk! takarékos- vezetesebb tőzsde van. t. j. Bécsben, Bc-.\'dapesíeo, Prágában éi Triestben. Etek között nemzetközi jelentőséggel csak a bécsi tőzids bír, a mely ugy a monarchia egyébb tőzsdéire mint nem ritkán a külföldi lúzsdéicru íe irányad-S, noha utóbbi idfibea sokszor kénytelen a Berlin és Parisból diktált irány nuk engedni.A tŐkn in ternatiónaJia természetű, és e téren ssjnos bogy a Lajtáit tol túlszárnyaltak benün-ket magyarokat, a miért ii uddig míg budtpestj értéktőssdénk talán évek multán huBonló íonlosaágot érend el mint az osztrák fővárosé, kény telének vagyunk ez utóbbinak fölényét beismerni és az értékpapír üzletnél kivi lőkép a bécsi tőzsdével foglalkozni. A bécsi értéktőzsde a Scbottenrin-gen lévő 1869 tói 1876-ig 4 millió forint költséggel épült gyönyörű palotában vagyon, mel nek félemeleten levő 187 láb hossza és 12? láb szélrs bszilika alakú felsÖ és oldal világosaággal ellátott kitűnő ventillátióju fő üzletterme 3 —4000 embert kényelmesen befogad. A» épület egyébb nagy kiterjedésű A tőzsdéről. Veszprém, l882.avi okt. hó 23. Az e tápban megjelent „Tőzsde-speculátió és Börzejiték* czlmü közleményem végén Ígéretet tettem hogy ismertetni fogoma lőisde jelenlegi állapotát, és azon értékek némelyikét, melyeket a vidéki tŐzsdespeculátJőra a legkevesebb kocxrázatta] járóknak tartok. A majd m e g j e Jenő lőzsdetudósitásomban ezen Ígéretemnek megfelelek és továbbra is f o g o m e lap tisztelt oi-vsBÓit a tőzsdei Üzlet állapotáról értesíteni. — A vidéki kózönseg nagy része, előtt azonban ugy a tőzsde, mint az ott folytatott üzlet csak hiányosan ismeretes, és talán szolgálatot teszek azzal, ha egy hosszabb czikksorozatban a rendszeres tudósítások mellett foglalkozom a tőzsde és a tőzsdei üzlet részletes leírásával. Közleményeimet iparkodni fogok oly alakba ölteni, hogy azok olvasása ál tal a laikus is tiszta forgalmat szerezzen magának a közgazdaságban roni napság igen fontos szerepet játszó értékpapír üzletről és az ennél dívó üzleti szokásokról, Czikkeim a következő sorrendben fognak megjeleni. Az értéktőzsde. A tőzsdei értékek árj egy zéko. A. pra-miumés Stellage üzlet. ACont-remine üzlet. \'¦ a) Az értéktőzsde. I. As értéktőzsde w értékpapírok vétele és eladására szánt helyiség, melyben az evvel foglalkozó egyének e czélból összejöveteleket tartanak..— Szóval értékpapír vásár. Értéktőzsdék oly városok* ban vannak, melyekben igen *ok értékpapír létezik, — a hol az ezekkel folytatott kereskedés naponta nagymérvű forgalmat ídés elő, — tehát rendszerint vagy fővárosok, vagy egyéb igen nagy kereskedelmi jelentőségű városokban. — Az osztrák magyar monarchiában négy ne- mellékhelyiségeiben vannak elhelyezve a tőzsde tanácstermei és irodái, a Gíro és Kassenverein czimü banknak a mely az összes tőzsdei ügyletéé legombolyitását a tőzsdelátogatók között közvetíti, — üzlet és pénztári tnrmei, a tőzsdei nyomda az étkező.termek, a távírda és posia otk A palota belsejébe 2 fő és 3 oldal bejárás vezet. A főbejárás a Schotteorin-genvan imposans,azabadon álló lópcsősot-tel, a mely az üzleti Órák előtt, alatt és után, mindig telve van jövő, menő tőzsde látogatókkal, üsleti szolgákkal, ogj nevezett gslopinokka] kik kurzusokat hordanak, szolgálatra kész „Ruferokksl" kik így tis krajcsáros lefizetést: mellett készséggel hívják ki a teremből akár magát Rothschildot is, és végre olyanokkal kik előtt állandó jegy hiányában az arany borjú e temploma zárva vagyon. A tőzs dei Üzletterembe ugyanis csak belépti jegy mellett mehetni, melynek egy évi dija 75 frt. — E czíkk tisztelt olvasóinak azonban kinyertem az engedelmet hogy jegy nélkül is bevezethetem okot és mintán, a szálas deliás portás mellett elhaladva a már magában ís impozáns előcsarnokba léptünk, mindenek előtt, átadjuk felöltőnket és botunkat az egyik ruhatárnoknak. Ez már magában is nevezetesembor mert daczára, hogy bennünket sohasem látott, és vagy 209 különféle felöltő, bot és esernyő van felügyeletére bizva, melyről jegyet sem ád, mégis ha két óra muíva kijövünk a teremből, felismer és minden habozás nélkül rögtön előadja felöltőnket kalapunkat és botunkat. — Mindezt mi 10 krral háláljuk meg. Ilynemű neveze-zetes emberekből vagy 2 tuczat áll a tőzs-delátogalök rendelkezésére. A tágas előcsarnokból nagy ki és befelé nyiló száruyajtókon át egy kis folyosón keresztül egyenesen a fŐüzlet-terembe tépünk, melynek bejáratánál az ajtőnálló — ki rögtön felismeri bánnunk *z idigent — elibénk [ép és udvariasan nevünket és kártyánkat kéri. Mindenik bejárást egy ily ajtónálló őrzi, és a tónde ditjuk az ideges nőket a pipa fojtó gőzétől s felmentjük őket a szobalevegő tisztátlansága és megfertőstetése alul; a kávéházak ma csekély szellőztetés mellett szórakozó helyeink, hol télben thea és dohány, nyárban kávé és szivar mellett, jó barátainkkal billiard es sakk vagy egy partié piquet mellett találkozhatunk: a kávéházak ma a tudomány ós műveltség terjesztői, ahol a politika és a mindennapi élek körében felmerülő események az újságok — a sajtó e hálás Őrangyalai — által minden emberre olcsó ár mellett közkincsé lehetnek. De nézzük és vizs gáJjuk meg társadalmilag káros voltál és hogy mennyire térünk el az igazi helyes ulról. Vámbéry Ármin hires történéssünk és utasónk, ki a „magyarok eredete czimü jeles munkájával a tudós világban oly nagy forradalmat volt képes terjeaz-teni, mondja, hogy a perzsák Előázsia minden népei között mivelt és finomult itlés, különösen szellemi előny és legrégibb műveltséggel dicsekednek, a pipa és dohány kezelését ís legtöbbre vitték; állítja, hogy a török pipa mindenkor kellemes, a perzsa kora reggel vugy naplement előtt; s tóle tudjuk meg ast is, hogy ott a fiatal leányka, ugy mint az öreg asszony naponta órákig eregeti füstöt. A perzsáknál van nyári és téli pipa, van ismét pipa rang- és nemkü-iömbség szerint, ö említi európai Tőrök országban Macedóniában terem a dohi nyok (természetesen a törők) királya Jenidsi Vardarban ,aala göbék* név alatt ő tudósít bennünket arról is, hogy az ópium a tatároknál van legjobban el terjedve és hogy Bocharaban a pipát tisztátalannak tartják s a helyett burnó-tóinak. Ez különösen kiemeli, hogy a mohamedán népek elkezdve Törökországtól egész a mennyei birodalomig a pipát kenyér éa vis után a legkevésbbé uébtü-lőzbető .tápszernek\' tekintik. körülbelül 3000 rendealátogatója annyira ismerős előttük hogy az idegen*, rendszerint megszóllitják. 10 óra előtt van, a terem még üres; és mí kényelmesen megszemlélhetjük.Két nlds-lán boltíves folyosó vonul el, melyek az udvarokról nyernek világot, a terem közepe pedig baaiiikaszerüleg emelkedik ki as épületből és mintegy három emelet magasságban fekvő tamplomszerü ablakok által vsa megvilágítva. — A belépőre a bőrzeterem igen kedvező és nagy lm taft gyakorol, viHgo* márvány falaival, nagy kiterjedése, ma gazsága és ísléses diszilményeivel. A terem hosszára nynló négyszög, melynek közepén hosszúkás tojásdad kör van el-korlátolva. Ez a Scbranken. A korlát ugyanis egy lábnyi széles .pultot" képez mely előtt, az Űsleti órákban Bécs eUő-rangu banküzleteinek képviselni kis el mozdi\'hitlan ki és betolható ülőkéken foglalnak helyet. Minden ülőke előtt a korláton kis táblácskát Htunk mel) be aranyozott betűkkel oivassrk a milliók tulajdonosainak neveit. S. M. v.\'Hotschild, Bwőcígsvarter, Lieben, Tod>*ero, íjchey, Erlangcr, Torseb, Dutschka, és még tóbb ily nevekkei találkozunk itt, melyeknek említésnél nem szabad a millió fogilmán alul maradni. Ugyanitt látjuk a legtekintélyesebb bécsi í ankok képviselőit is, mint az oaztr. hitelintézetét, uniőbank, Btnkv rc:u. An^lébank stb. képviselőit Vannak azonban a „Schranktn firmák" korúi: kii.-bb kapacitások is melyek csak nagyobb dieőség okáért fizetik a 100 frto; tulbaUdó dijat, mely ez ülőkékért a tőxsdénok évenkint jár. — A bécsi érték tőzsde,Schran ken "-ja Összevéve igen nagy pénzerőt képvisel és minden nagyítás nélkül 2—3000 millió felett rendelkezik. A korláton n-iül a falesketett alkuszok sürögnek forognak síim-szerint 42-eu kik a .Scbranken firmák" és egyébb tŐzsdelálogatŐk részére értékpapírokat vesznek éa eladnak. Az esek álul eezközlott műveletek teljes hitelűek, és a felesketett alkusznak minden egyes zárUi papír vétele vagy eladásaért 2 frt 50 kr. jutalék, — az úgynevezett köléadij (Courtage) jár. Ezen alkuszok igen tekintélyes jövedelemmel rendelkeznek, — a mely átlag véve. mondhatni, egy—egy miniszter fizetésével felér. Tiz óra közeledvén, » terem egy-szerre népesedni kezd, — és a hnt bejáráson tömegesen jönnek b- a tőzsdelittoga tók. Csakhamar el vannak foglalva a koriát Ülőkéi, —komoly tekintetű férfiak nagy portefenilleokkal rakják teli a pultokat, mely- tárcsákat lívreés szolgák hu/ lak utánuk. A korlátún kívül levő részében a teremnek fe! és a>á hullámzik a nép élén ken beszélgetve és ges tikulálra. Ezek képezik a Coultssc-ot. Az óra tízet üt hosszan tartó harang csengés jelzi hogy kezdetét vette as Üzlet. A Couhase-bsn csoportúk képsód nek, melyek mind különféle értékek felett üzérkednek. A legnagyobb csoport a BOre-dil" csoport, — tőzsdei nytlven .Credii KrS\'zeL* Itt vagy 100—200 ember áll egymás mellett közölök szüntelen kivál- nsk idejében elég competensoek talált * nak egyesek hogy nyomán érkezetteknek ¦ geisei póstarablás egyik tanújának meg. helyet adjanak. Az előbbi mély csönd idézni. — A dolog most már azonban • \' • • ----: ¦ugy áll, hogy - szokatlan zajnak, —- majd tompa moraj, — majd erős zúgás, majd éles lármának ad helyet. A ki ast a fűlsaaggató irtózatos lármát először hallja, szinte elkábíttatik és alig bárja elképzelni, — miként jöhet e pokoli saj köaőtt Űslet létre, — hogy tudnak embernek ily éktelen nesznek közepette higgadt megfontolással, tiszta gondolkozással vétel vagy eladás felett határozni. A rendes tőzsde látogató fülének e saj, megszokott valami, — és nem csak-hogj egy csöppet sem zavsrja, — de a lárma minőségéből azonnal kiismeri as uralkodó hangulatot. — így a .Hausse" — ha a papírok árfolyama emelkedik, — éles lármát, a .Baisae,* — ha csökkenek — erős zúgást, az üzlettelenség tompa morajt idéz elő. — A Credit krütsel mel lett a Coulissaban még van a Staatabahn, (osztr. államvasat részv.) Gslicier (Károly Lajos vasúti részvények.) Anglobank, El be thai (osztr. éssaknyugoti vasút réasv.) Unionbank, Bank vérein, Tramway és járadékok csoportja. Ezen csoportok ki zárólag azon pgj nemű értékek üzérkedésével foglalkoznak, és minden egyes csopormak megvannak matadorjai. A csoportok a fel alá hullámzó tömegből mdig nyernek kJegéazitést azok helyett kik belőlük kiváltak. Nem épen kell* vagy eladónak élénkebb üzleti napon páldául a Credit kraizslbo be hatolni, mert a tolongás löködés, gestiku-liláa, kiabálás, itt rettentő és sz illető, Örülhet ha üziete megkötése után sikerül neki ewo embercsomóból kibontakoznia, WURDA ADOLF. S nem mondhatunk sokkal jobbul hazai köznépünkről sem, aki látta falon ama vagyat, amelylyel a paraszt egy pipa dohányt mily szívesen fogad el, aki tudja, hogy a paraszt jóízűen csak pipa mellett tud elbeszélgetni és elborozgatni, annak lehet fogalma arról, hogy mily nélkülőzhetlen csikké vált manap a dohányzás hazánkban is, as előtt nők éa zivsrzás nálunk egynek tartatott rkőlcsi botlással és ma nemcsak a hare-nekben találjuk fel a czigarettásó nőket í-odaliskokat. S ezen tulkapás, legyünk bármi\'y őszinték és elfogulatlanok egymás irányában, látva mégis visszatetszést ül. Többször voltam ama helyzetben hogy nőknek csúfolták előttem a nem pipázó férfiakat, de ast a női nimbust rontó hatást, melyet reám egy csigáról tásó tissteaséges uŐ kitett, én leírni nem tndom. Lehet, hogy ez tőlem előítélet, de ugy vagyunk, a nőben as előítélet teszi a nŐiséget. Mindig a ozigánynő jut estembe, ha látok egy müveit nőt dohányozni s ez elveszi Összes illúziómat. Pedig benn vagyunk, az emanci patío megnyilatkozik e téren ís Nézzük csak a gyermekeinket! A dohány hogy nem csodafü, sem pj ógynedv azt feleslegei ma már bizonyítgatnom bárki előti mégis azért mit látunk? — Szabadelve aeránkban, a melyben minden intézmény sőt élveset is eredeti hivatásától külön-bözőleg használtatik fel, különösen magára vonja egy tünemény figyelmüoket, az a pajkosság ét eszeveszett Őrültség, a mely lyel a szülők a gyámok, a nevelők, i gondnokok, a tanítók, bármiféle fiatal 9—10 éves sületlen gyerkőeznak elnézik az élvezetet, a mely ép agy mint s pálinka közegészség! szempontból, egyike a legártalmasabb növényeknek fejletlen testi srervezetnél. New«Yorkban Lay cook és Birmín-gamben Vright orvosok állítják, hogy a dohány használata feltéflenül káros, hogy el tompul tságoí, izgatottságot, ideggyöng\' séget, ssivszorulást okoz és a jó dohány 5% nicotin-mérget tartalmsz, arosz 8—9 ki tudja meghatárosni, mi szomorú követ\' kezményei lehetnek tehát ennek serdűlő gyermekeknél. Manap púdig az egész tanuló ifjuBág véghetetlen tiltott élvezettol dohányzikj oh Bnrschok, hosssu szárú pipáitokkal Fuchsok sörmértékletlenségt ékkel, n« féljelek, nem vess ki fsjotok. Részemről azonban szeretném látni, mely szülő fogadná jó néven, ha fejletlen erŐÜeu gyermeke embernek való munkával terheltetnék, pedig a dohányzás és ssivarzás, bármily csekély mértékbon test és lélek kölcsönös hatásánál fogt csak romboló hatással lehet. A duhánysás pedig — csak kimondom — nem mérsé kelt élvezet, <!¦¦ mánia — különösen elkényeztetett tanuló ifjaiaknál. Engedjék meg nézetem szerint a virginiát as erős, a .különlegességet" a gazdag, verpelétit, a magyar, a drei köníget s a burnótot a német, a czigaret-tát a franczia, a csibukot a tőrök, a tsjtékpipát a régi nemeseknek, de a dohányzástól tiltsak el minden erővel gyermekeinket. A pipásás ép ugy, mint aber es pi< linka csak felnőttet illet,ígaz,hogy mindnyájan emberek vagyunk, tökél-tlenek de mi marad hátra, ba ifjúságunk fejlődő szakában raboljuk meg a reánk váró igazi élvet. Igen a pipa, a szivar, a czigaretta jól esik, van annak füstjében, szagában valami bnfel jtető, megnyugtató, valami kéjes, mint a zenében, különöeeu ebéd után, de as ís elveszti hatását ha túlél vészük, ép ugy mint bármely más, * melyben nem tartunk mértéket. Igaza van Kisfaludy Károlynak: aki az elet kísérőjének, egészsége hévméró jenek unaloműzőnek tartja, én is megegyezem tökéletesen nézetével, de igazi cselját szellemi hatásában találom. Nyílt levél a szerkesztőhöz. Hahót, okt. 26-áu 1882. Tisztelt aserkesztő ur! Altalános a panasz, -iagy a lárma hogy minden meg van adóztatva és hogy as adó terhe alatt összegörnyedünk, — podig mind nem áll; mert nagy mérv ben kikerülte a magas kormány figyel mét, a megadóztatás még egyik azet te, mely nálunk ma "már valóságos üzletté vált — és melynek tiszta jöveteim) forrása vidékünkön évenkint i zázezreket meghaladja — és es a .szabidlop is:" "Tegnap basa utaztomban esett ér lésemre egy tekintélyre zalam gyei fó!dbirtokostÓI, hogy) ott hol e nyár folytán m poitarablán elkövettetett, ott hol nem régiben a Szommer család oly rútul kivigestetett, hol nem régiben as öreg birÓt agyonverték, — ott hol nyár folytán a villám egy szegény utast agyon sújtott, — ott hol egykor a Ördögök lakUb Oelsén, o:t történt, — hogy a mult napok egyikén állrubában bekopogtatott egy suhancz fölfegyverkezve egy özvegy asszonyhoz, azon köve teleWl, hogy pénzét előadja — vagy ellenkező esetben halál fia. Azonban miután a kísér let tevő bandita heves ellenszegülésre talált, jónak látta kereket oldani éa tovább állt. Ez a suha-i.cz épen azon F. nevezetű, geisei lakos fii kit a kanizsai közigazgatási szolgabíró: hivatal és ennek utján a törvényszék an- kanizsai kőzigasgatáii bíróság e tekintetben a vizsgalatot ugyan megejtette, de F. jónak Jattá a doloe bekövetkezhető kellemetlenségének eleiét venni, megkente az (özvegyer, _ ki ma már szintén, mint hírlik edz nyilatkozik, hogy az egész csak tréfa volt. _ L?L1 het, hogy a ^^erolt iragödicu. esetek is csupa tréfából köTett«u«k «1 (Jaj. sén. Meglehet, hogy a kiraboU g.i,el postamestert a soproni fOposta igaxg*,^. aag is csupa tréfából függesztette fK hivatalától; meglehet, hogy Qelsén majd más tekintélyes és közszeretetben álló egyén ellen ia ily merénylet forma eljá. rás követtetik el csupa tréfából. Meglehet, hogy a kanizsai közigazgatási szolgabírói hivatal ezen dolog felülvizagálásá-nál csupa tréfából nem is fog oly erélyt kifejteni, mint a nyár folytán, midőn a póstarablás iránti investigátió történt és a nyolez tagból álló szegény de becsű. lel.es és józan magaviseletű családapa, nak kenyerét elvették s nélkül; hogy a tényálladék csak némileg is ellene bt» nyúlt volns. — Ily esetek, ily dolgok k tréfás történtek után, hivatkosva )a szt.-mihályí póata rshlás enyhített elintézésére, — tisztelettel hívjuk fel a soproni főposta igazgatóságot nem különben a t. kanizsai kir. törvényszéket, miszerint a geisei postarabláat illető és folyamatban levő ügyet újból szigorúan megvizsgálni, azt beható tárgyalás alá Venni és abban kárvallott posia mesternek igassá-gos elégtételt adni kogy^tkedjék. Ma temetik P. G. alaóhahóti 26 éves jómódú földmiveut, kit tegnap éjjel egy gyslogot mentében félholtsn találtak, azt beszélik, hogy az ujbor áldozata lenne, — nejo és lokuoai fülébe azt súgják, hogy tüdőgyulladásban veszett el, azonban annyi áll, h"gy midőn megtalálták, száján véres h-tb ömlött ki és as is áll; hogy a lábáo levő egypár nj csizmát valamely bandita jónak látta lehúzni és eltulajdonítani, orvost látlelet hogy vétetett-e fol, ntm tudom. Ily állapotok és körülmények közt várjuk a jobb időket, mely ha bekövet-kezuék, megérdemelt jutalom lenue az alkotmányában didergő nemzetnek. — Utainkról, bidaínkról, igazságszolgáltatásunkról szerkesztő ur engedelmével a jövőben többet. Többek nevében: NEU5ZIEDLEK JANOá. És így midőn mi kifejtettük a kávé hatását és a dohány,szivar közvetett jótékonyságát, felemlítettük orvostsniUg — az egészségesekre és felnőttekre ártalmai lan vo\'tat; beigazoltuk lélektani erejét — de leginkább kitüntettük a moat annyira divatossá vili gyarmekszivarzás eihara pódzását. Ajánljuk figyelmébe a szülőknek ás tanároknak az e tekintetben legnagyobb ellenőrzést, mert be kell ismerni hogy »ma sok idegességhez, amely ma jellemfő társadalmi baj, nemcsak a bor és kártya s bizonyos helyek korán való látogatása — ¦ a férfiasságnak önmeg-becstelenitése de amértéktelen dohányzás járul. \' BABOSS LÁSZLÓ- Tolt nekem m&r... Volt nekem már sok szeretőm, Csak az ist«n tudj* hkny ? SzSke, barna, fiatal, ven, Csúnya, szép, iioigy, asobOáoT. S én ezeknél: udvaroltam, Csaptam szCroven a szelet, Meg is esküdt valamennyi, Hogy halálig hűn szeret. Daczára a szép szavaknak, Mindegyik csak elhagyott, Esküjét ha említettem Nevetett rá jo nagyot Hit tehettem? Más határban Újra kellett kezdenem. Azt ktrem, ho^y összeesküdt Minden assxony ellenem. Most tudom m-r, bofcy az asszony Egytől egyik csapodái; — (Bocsánatot kérek\') Eszem Mégis mindig rajtok jár. De tudom, nem hagy el tr.l>b<-Sem menyecske, sem eai.y. Pedig mindig les* szeretőm, Mint eddig volt, czstán. De midőn még H se gondol, Hogy már viloi kellene: Én hagyom ott a faképnél. Csalódjék meg más vele. LENGYEL OEZA. Bűnügyi tárgyalások jegyzéke a *ala-égertz*gi kir. törvénytziknél. 1882. évi november 2-án. 2346. B/82. Let. Csiti Molnár Jáoos szándékos emberöléssel vádolt elleni ügyben végtárgy, tfcv November 3 án. 2506. B/82. Let. Nyirő Imre és áraai iupáafal vádoltak elleni ügyben véglárgy. 2548. B/82. Let. Ltováce Terézia gyújtogatás bűntettével vádolt elleni ügyben végtárgy. November 8-án. 2348. B/82. Sz. I. Szaller L.jos súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben vég tárgy. November 9-én. 1996. B/82. Sz. 1^ Sipos Jőw^f lopással vádolt elleni Ügyböo végtárgv. 2237. B/82. Sz. I. Csizmadia D.<uiol és társai súlyos testi sértéssel vádoli*!: elleni ügyben véglárgy. 2289. B/32 Sz. I. Horváth Terézia és társsi hamis unuzás bűntettével vádoltak elleni ügyben véglárgy. 2562. B/bl. Sz. 1. Kapai Pál s társa lopással vádoltak elleni ügyben 3-ad b.r. ithird. 2608. B/82. Sz. 1. Molnár Pisze F»rencz lopással vádolt elleni Ügyben 2 od bír. íthird. 2681. B/S2. Sz. 1. György Mihály zsarolással vádolt elleni ügyben 2 od bír. thirrL 2906. B/82. Sz. I. Szőcze János és társa lopással vádolt elleni .ügyben 2-od bír. ithird. November 15-én. 2121. B/82. Sz, 1. Fehér JoW ** társai lopással vádolt elhni Ügyben rég-tárgyalás. 2247. B/82. Let. Banké Bálint súlyos teati sértéssel vádolt elleni ügybea égtárgy. 2429. B/82. Sz. 1. Magyar Ferenci és társai lopás, illetve orgazdaság bü«-tettével vádoltak elleni ügyben véglárgy. November 23-án. 2740. B/82. Ss. 1. Bogdán Pécs Mari méb magzat elh.jiással vádolt elleni Ügyben 2-od bir. ithird. 2811. B/82. Ss. I. Selymes János lopással vádolt elleni Ögyben2-od bírósági ithird. 2851. B/82. Sz. 1. Scservik Márton as társsi lopással vádoltak elleni Ügyben 2-od bír. ithird. HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY NOVEMBER 2-án 1882. 2903. B/82. Se. 1. Horváih Barna j rendeletre azt a jelentést tette Temes-Janos és társai magánosok elleni erőszak-\' megye alispánjához, hogy járásában egy kai vádoltak elleni ügyben 2 od bírósági zsidó sem lakik b igy ott ilynemű zavar- itbird. Z.-Égerszögen, 1882. okt. 20. MUZSIK KÁLMÁN iroda-ígargató. Holyl, megyei és vegyes htrak. — A tűzoltói tiszt választás nrv. 1 -é:i tartatott meg. Főparancsnokká: Hencz Antal, csapatparancsnokká; Saller Lajos, segédtisztté: Rothmann Béla vá-!asítatott meg. — Tűzoltó nagy gyakorlat lesz a vásáitéren hot. 5-én. Ugyanazon napon este az .Oroszlán\' vendéglőben ban-quette tartatik az ujon választott tiszti kar tiszteletére — Táncztanitási értesítést vettünk ltízóly Antal táuczinesler úrtól, ki Sopron város minden intézetében tanúja a tánczmüvéezetct. A táncztanitási folyam f. hó 12-én veendi kezdetét vongorakité-ret mellett, még p>;dig ugy, h»gy tanitás mindennap, az együttes gyakorlat pedig vasárnapokint tartatik meg. \\i. ur ezenkívül felajá nlja szolgálatát h^&oál vagy körökben, akár magán-, akár .ársiis táncában. A beiratások Wajdíts Jó/, sef könyvkereskedésében foganatosíthatók. — Névmagyarosítás. Spitzkop f Gusztáv Óvő-növeodrtk nevét ministcr engedélylyel „Székely"-remagyarosította — Színházi játékrend: Csütörtökön november 2-án először: . Ifjabb Fromoni én ídúsb Kialer," Szinmü d felv. Irta: Daudel Alfonz. Fordította\': ilusxár ímr-\'. Szombaton 4 én először: „Olivet lakodalma." Vig operetté 5 felv. írták: H. Chivoi és A. Duru. Fordította: Évví Lajos, Zenéjét szerzé: Audrár Ödön Vasiropp november 5 én Garay Piiyer Lenke kisasszony vendég felléptével „A bÁrga csikó." Népszínmű 3 felv. Irta: Csepn-ghy Ferencz. Zenéje Erkel Elektől. Jhvö heti előkészüiotrc kitüzettek : ,Sze-villai borbély.* .Figaro házassága.* Beaumarehaise classicuB vígjátékai. Mind kettő a nemzeti színház állandó inüaor-darabja. Továbbá „Boccaccio" és „Már vány hölgyök* franczia színmű, Színigazgatónk teljes erővel működik azon. hugv műértő közönségünknek nap nap min fokozottabb szellemi élvet nyújtson, — e czélból szerezte meg AoUráo ödöu zenei tekintetben, ugy mint solid meséje által páratlannak bizonyult operettojét „OÜvetl lakodalma"-! is. Az igazgató e7.eu törekvése annyival is inkábbelismerésre méltó, mert egy egy uj darab megszerzése az írói és fordítói jogdijakkal tetemen kiadá sokkal vau egyb-kolvc. Vasárnap városunk egyik széh-sobb köreiben ismérv úrhölgyünk Garay Payer Lenke kisasz-szony mutatja be magát közönségünknek Csepreghy „Sárga csikó" czimű üépszin-müvének Erzsike szerepében. A bérló közönség kényelmére a színházi igazga-tóságBzelvényjegyoketad ki 20drbonként mely szelvényeket a bérlók izlésök szerinti darabokban használhatnak fel 8 ez állal nincsenek, kötelezvo minden előadás látogatására. Ajánljuk közönségünknek p practikus bérletet. — Lopás. Gróf Festetics György .birtokát képező Zsitfa pusztáról okt. 29. virradóra a korcsmárostól egy pár lovat a szerszámokkal együtt ismeretlen tettesek elloplak. Innen Bélavárra mentek, 8 ott ismét egy uj kocsit vi.lek el, s a lovakat befogva, kényelmesen szállítót ták tova. Legszebb a dologban az, bogy a lovak meilett az ialálóban feküdt a korcsmáros fia, az istálló padlásán púdig két foglyár volt. Kíváncsiak vagyunk, vájjon ha a tolvajok 10 helyett a fogiyá-rokat lopták volna el, észrevették volna-e ? — Megszökött a saját hazából. Egy jóravaló, takarékos, iparkodó polgártársunk vett egy házat 50 forintért és abba bele is hurczolkodott, alig élvezte azoubau néhány hétig a „háza*1 éiet örömeit, jön az adóvégrehajtó e kijelenti, hogy ezután a ház után nem tudom én hány száz forint adó van még fizetetlen, szegény embereket a guta nem tzokott megütni s igy a mi „uj\' házi urunk\' sem halt szörnyet, hanem mikor látta, hogy nem tréMoak, fogta magát és egy csöndes szép holdvilágos éjszakán kiszö kött a saját h izából, — most eltagadja-hogy valaha háza volt és azt tanácsolja mindenkinek, hogy .ne vegyen házat, mert kiexequálják belőle. — Arany János elhunyta alkalmából a kaposvári izraelita templomban m. hó 30-án Ünnepélyes gyász isteni tisztelet tartatott. (Ugyauabban az órában a melyre e kegyeletes ünnepély kitűzve volt, tartottak az antisemiták gyűlést Kaposvárott.) — Állami posta. A keszthelyi posta kezelését f. é. november hó 1-én as állam veszi át. A postahivatal Geyschleger postamester házában marad továbbra is, csakhogy az eddiginél sokkal nagyobb e másként berendezett helyiségben. Posta-főnök — hir szeriül — Müller Ede postatiszt lesz Budapestről. — A hol nincsen zsidó. A fehértemplomi járás sxolgabirája az antisemita háborgások meggátlása csatjából kiadott gásoktól tartani nem 1 het. — Kávéházi tréfa. Pápán történt a Mádaykáváházban. Egy magát rendkívül szerető korcsmáros ült egyik asztalnál, bele temetkezve as újságokba. Valamelyik kávéházi vendég oda sompolygott s egy haszontalan papírokkal megtömött nagy pénzeserszényt csúsztatott az aaz tálra. Alig végeste a jó hoteleur nr az olvasást, midőn merengő szemei megakadtak a tömött erszényen; körültekint — s egy pillauat múlva az erszény kabátja mebjének mélységes fenekén pihent. Észrevétlenül suhant ki a kávéházból s futó lépesben iramodott portája felé, — Valósziuüteg első teendője volt a nem remélt szerencsét bouczolás alá Venni, mert csak hamar hosszú orral tért vissza a kávéházba s színlelt nyugodtsággal foglalt helyet az előbb elhagyott asztalnál. — De a jeliovoltiik nem soká türtőztethetek magukat, homéri ki>\'zajban törtek ki s a derék firmának u;;y wncsak kijutott a legvastagabb gúnyból, — Udvariatlan Indiánná. Az in diaoua egyik jellemző tulajdona a halga-• wgság igy ép-n nem lőhet csodálni azon, midőn a saratÓgai tavon a „nagy szellem" lakását csak a legmélyebb caeudb -n merik megkÖzeliteni,ha!ál fiának tartván >tzt a kí egy hangos szóra fakad. Egy alkalommal egy nő csónakázott rgy indiánuö-cauocbao •¦ tavon. A benszülött révészek figyelmeztették, hogy menet közben egy szól se szóljon. Midőn a tÓ közepére értek, a hölgy,hogy as indiánus babouás hilét megdöntse, hangosan elki-áha magát. Borzadva eveztek át a m«g-,\'émult hajósok és nem is történt semmi baj, a hölgy ezután nevotve fedte meg a komor embereket babonájukért; egyik azonban Így felelt: .A nagyszeliem irgai-tudja, hogy a fehér ;.sszony sohasem képes siájit befogói." — Anyósok vigyázzatok. Két vő bizalmas beszélgetésé\' közli a Gil BlaB. EIbő: Nincs nagyobb halálom, mint ha az anyósomat kell sétáltatnom. Második: Éti meg szeretem Első : (dühösen.) Nem értem, micsoda Öroincd telhetik benne. Második (szélűden:) Nagyon nagy. A legélesebb köveken jára\'om. GyHkOSSág. A gerényeai határ ban (Baranya ro.) t. h. 22. reggel két gócsi pénzügyőr hulláját találták. Az egyik fő vigyázó, a másik közember volt. Csúful össze voltak vagdalva segy borona volt teátokra fekt.-tvc ItablógyilUsaág-rói nem lehet azó, miután a szerencsétleneket nem fosztották mégsem pénzüktől egyéb holmijuktól; hanem az egész borzaszt\'\' boszu, s valószínűen dohányon empésző k, vagy orvvadászok tette. A tettelek, daczára az erélyes nyomozásnak, " j eddig ismeretlenek. — Execuüő áldozata. Nagy-Má-?yukon (Tolna m.) a napokban egy igen ügyes lakatos agyonlőtte magát azért, ivei hátralékos >.dó fejében lefoglalt ágyneműjét a batárezntt időre nem tudta kiváltani. A szégyent, hogy az ő ágyruháját elárverezzék, nem tudta szegény elvÍBelai b inkább Öngyilkos lón. t\'j postahivatal. Rácr-Kozi- rotj (Baranya) f. é október hó 22 én uj postahivatal ezervezietett, mely levél s i kiló eulyt meg nem haladó postai külde menyek, valamint 200 írtig terjedő pénz utalványok felvételével s kifizetésével fog foglalkozni. Az uj postahivatalhoz TotÜBMarőcz községek, melyeknek utolsó postájok eddig Szászvár volt, c«a\'.oliat tak. — — Uj határidő a nem képesített tanítóknak. Az egyházmegyei hatóság azon intézkedését, hogy a nem képesített, de a tankép^sító vizsga le\'ebolésére miniszteri engedélyi már nyert tanítók a folyó tanévben állomásukon megmaradhassanak a vall. és közokt. m. kir. minisztérium jóváhagyólag vette \'.-adomául. De ha az emiilett unitok a tanképe* sitŐ viz-gái még a folyó tanévben sem lennék le, állomásaik megüresedetteknek fognak tekintetni, s azokra a szabályszerű pályázat még jövő 1883. év június havában kihirdetendő léazen. — A „Sümegh vidéki vörös ke reszt egylet" következő felhívást bo-csájtott tagjaihoz. Igen tisztelt egyleti tagok 1 Tirol lakosai vizáradás következtében éhséggel küzdenek, — falvak és varosok romokban hevernek, a nemes magyar keblekhez segélyért fordulnak. Emberbaráti kötelességből kiindulva, idd érkezett felhívás folytán, azon kérelem-m-l járul az egylet választmánya t. tagjaihoz, hogy szerencsétlen felebarátaink számára adományt nyújtani kegyeskedjenek. A segély lehet: káposzta, burgonya, bab, borsó, gabona, líszi vagy készpénz. Vaspálya ezeket díj nélkül fogja szállítani, szíves adományok f. évi november 4-ig alulírott elnökséghez kéretnek küldetni; honnan a szállítás eszközöltetik. A iecses adakozások hírlapuag fognak nyugtáztatni. A „Sümegh vidéki vörös kereszt egylet" választmányáoak 1882-okt. 29 én tartott üléséből: Dorner Kaje-tánné einök. Bánfi Alajos titkár. - „A Sümegh vidéki vörös kereszt egylet0 Sümeghen a nagy vendéglő termében f. évi nov. 26 áo táncz*stéiyt rendez, melyre a meghívók szétküldetnek. Tiszta jövedelem ax egylet alaptőkéje — és nagyobb részben a sümeghi szegények segélyzesére fordittatik. Felül fizetések köszönettel vétetnek. A választmány. Jegyek előre Sümeghen Dorner Kajetán nr kereskedésében kaphatók. - Az anyakönyvek hitelének féri tartása érdekében. Egyesek kihagyása, vagy téves bemondás után való bejegyzése miatt némely születésnek anyakönyvi adatait okminyilag igazolni nem lehetvén, ez által — sok egyéb zavaron kívül — néha az öröklés joga is helyrehozhai-lan, vagy csak nehezen elhántható veszélynek van kitéve. Ennek elkerülése végett a vallás- és közök t. m. kir. mi> niszterium elrendelte, hogy a bábák min den szülési esetet közvetlenül az illető lelkésznek — mint at anyakönyv veze> lésére Divatot közegnek — bejelentsék. Ennek megfelelően a bábák számára kf adott utasítás 9. §-a ugy módosíttatott, hogy minden szülést, melynél segédkezett, 24 óra alatt az anyakönyv vezetésével meghízott hivatalnak tudomására hozni, s minden halva született magzatot — tekintet nélkül annak korára és kifejlődésére — a halott kémnek bejelenteni tartozik. Mihez még hozzá tehetjük, hogy mivel az adatok nem okmányok, hanem berazudás után lesznek beírva, csak akkor fogoak betüsfcerial egyezni a valósággal, ha az írni tudó szülők aiokat otthon feljegyzík, mert ha a bábák emlékező tehetségére bízzák, a hibát kike rűlni alig lehet. — Egy derék rabbi. A zsidóelle nes irányáról ismeretes „Függetlenség\' írja: Az is ritkaság, hogy Magyarországon, a hova «x orthodox zsidó fanatizmus G-alicziábóI és másunnan ho rabbijait, derék magyar érzelmű rabbiról megemlékezünk. Ez Elfér Jakab szar vasi rabbi. Elfer Jakab, mint nekünk írják, mikor Szarvasra megválasztották rabbinak nem tudott magyarul. Hat év alatt olyau jól megtanult, hogv mos; & jobb magyar hitszónokok közé tartozik, Elfér Szarvason a 48-as pártnak kiváló tagja valt és általában mindig kiemelte, hogy ó csak vallásra zsidó, de nemzeti eégre magyar*) és híveihez is folyvást ily irányban tartott szónokiatokat. Hogy mily derék, hazafias ét felvilágosodott ember volt, tanusitja a körülmény, hogy a mi kivételes állapot, Szarvason a legelső keresztény házaknál szívesen ío gadták. Legközelebb megválasztották Hevesre rabbinak. A bucsuestélyt lyet tijztelotére adtak, a legválogatottabb társaság volt együtt. Ott voltak a szolga-bírón kivül különböző felekezetű papok, ügyvédek, orvosok, s mindnyájan melegen váltak el tóle, ki bizonyára uj állomásán in küsdení fog a zsidók asszimtlá-Ift&a mellett. — Hitelszerzés végrendeleti uton Egy bécsi előkelő kereskedő, a napúkban meghívta hitelezőit s egyuzségro szóli-I totta fel Őket. Az egyezség sikerült is, j de nem nftgy örömükre, miután a követelés csak csekély hányada e^ett rájuk. Meg jobbau bámullak azon, hogy -miként nyiihaloit magának olyau hitelt, igazán érdekes, melyen csak azok nevetnek, a kiknek a mulatság tetemes pénzük b; került. Próbált mindent, de sikertelenül. Egy napon megbetegedett s odanyilatkozot?, hogy érzi már, mikép o siralomvölgyből el kel! költöznie. Nem akart tehát kimúlni az ügyvédi vigasztalás nélkül a ügy védet hivatott magához, hogy azzal végrendeletet készíttessen. Az ügyvéd a kit meghitt, két tulajdonság gal rendelkezett, melyekre a betegnek ez esetben okvetlenül szüksége volt; a ke roskedelmí világban nagy klientúrára e azzal a jó szokással, hogy — indíekrét volta legnagyobb mérvben. A kereskedő biztos lehetett tehát abban, hogy a dok tor árnak első dolga lesz mindenkit a kit útjában talál, értesíteni a végrendeletről. A kereskedői s az ipar világ leg első-képviselői tehát csakhamar értesül *.ek, hogy a betegk-r-skedü nejének s gyermekeinek pár százezer forintot hagyott s azonkívül számos jótékony czélu ütésetekről sem feledkezelt meg. Nagy volt a bámulat a beteg gazdagsága felelt, s még nagyobb az, hogy oly zajtalanul Ólt s erről sohasem beszélt, Ha tudták volna, hogy a kincsek oly garmadájával rendelkezik, — mondták többen — bizonyára nagyobb bizalommal le\'lek volna iránta, — most már minden késő. Midőn a végrendelet híre már beazár-nyalta a világot, a kereskedő állapota napról-napra javulni kezdett b végre felépült. Átvette üzlete vezetését s olyan hitelt kapott, melyről azelőtt álmodni sem mert volna. S ezzel elérte czélját. A végrendelet, mely o!y kevésbe került, megnyitotta előtte üzlettársai szivét és pénztárát, s ha csakugyan szerencséje *) A mi ezt illeti, hazánk zsidóságának legnagyobb része ugyanezen (hitet vallja, Szerk. van, megállhatott vclna végrendelete s a jótékony intézetek is részesültek volna a hagyatékból; de a sors máskép akarta. Hitelezői azóta megfogadták, hogy a végrendeletben csak akkor hisznek, ha annak egyes tételei kitesznek fizetve. (Ha jól emlékszünk, Kanizsán is megtörtént már. Szerk.) — A zsiamegyei ra. kir. adőfel-flgyelösegnek körrendelete mennyi községi és körjegyző úrhoz, m. sdr. adóhivatalhoz és Nagy-Kanizsa város tekintetes polgármesteri hivatalához: A telekkönyvi rendtartás intézkedése szerint as elárverelt ingatlan vevője a megvett ingatlan tehermentes birtokába lép illetve as árverésen általa megvett ingatlan nevére tulajdonjogilag bek ebiestelik, amint a vételárt lefizette. Az elárverezett ingatlant az árverés napjáig terhelő kincstári és egyéb jelzálogílag biztosított követelések a vételárra vannak utalva. Fedeztetnek ezen követelések annyiban, amennyiben a vételárból kielégítést nyerhetnek. Minderről cximnek hivatali állásánál fogva tudomásának kell lennie. Mégis tapaszlal tátott, hogy bírói árverésen eladott ingatlanokat terhelő és árverés napja előtt esedékessé vált kincstári követelések vevőtől, illetve as uj birtokostól követekéinek, sőt ezen tartozásoknak kény-szerezkőzökkel való behajtása as njbir* tokostól meg is kiséreltetettt. Ezen törvényellenes állapot megszüntetése végett rendelem mint következik : Az elárverelt ingatlanokat az árverés napjáig terhelő, mert esedékessé vált kincstári követelések bejelentésére vonatkozó éa az 1881. évi LX. t. cz. 188. 189. és 190. §§-aira al> pitott t évi szeptember hó 18 án 16837. az. a. kelt körrendeletem értelmében ai elárverelt ingatlanok terhére kimutatan dók azon kincstári követelések, melyek az árverés napja előtt esedékessé váltak és azon záros határidőig, mely az esetről esetre iadott rendeletben meghatároz tátik. — A mennyiben ezen követelések részben vagy egészben a vételár csekélysége miatt ki nem elégíttetnék, azoknak behajtása végrehajtást szenvedett egyéb vagyonából kisérlendő meg, illetve ennek teljes vagyontalansága esetén, mint behajihatlan tartozások leíratása iránt as 1880. évi január hő 15-én 470 szám alatt kelt körrendeletem értelmében hozzám javaslatba teendő. Bírói árverésen eladott ingatlanok vevői csakis as árverés nápji utáni időben esedékessé vált és az ingatlant terhelő kincstári tartozások fizetésére kötelezhetők, a hátralélokért az ujbirtokos csak is akkor felelőn, ha az ingatlant mügán kézből vette, avagy ha bírói árverésen szőlödézsmaváluággal terhelt oly birtokot vett, melyre nézve az árverési hirdetményhez; csatolt árverési feltélelek közé az, hogy vevő as egész BZŐlődézsma-váltság hátralékot fizetni tartozik, felvéve volt. — Egyébiránt ha as utóbbi eset előfordulna, a teendők iránt a hátralék behajtására hivatott közeg, esetről esetre e helyről rendeletet veend. Zala-Egerszeg, 1882. ok\', hó 14 én. Rsdnlovits s. k m. kir. adófelügyelő. — A mit nálunk akarnak tanulmányozni. — Egy kőnyomain tudó sitó írja: Híres külföldi orvostudor érkezett a fővárosba. E< dr. Weissenfeld A. LIeidelbergból, ki a proslituczió ügyét tanulmányozni jött hozzánk, abból czélból, hogy a náluk eddig csak tűrt intézmény törvényes engedélyezése iránt odahaza majd lépéeeaet tegyen. Meglátogatta a Rókus kórház megfelelő osztályát és megígérte, hogy röpiratot ir a főváros prostimcziójárÓl. Szorgalmasan tanulmányoz szakértők kíséretében és el van ragadtatv. a magyar fővárosban virágzó proslituczió tói. — A király és az Andrassy-féle betörés. Hivatalos viezczet közöl a hivatalos „Nemzet." Mióta ugyanis Aodrássy Gyula grófot meglopták, a nemes exkűl-ügy miniszter neve annyiszor volt lenyomtatva ax újságba, hogy as emlegetés egész az udvarig vetette hullámait. A király ugyanis igy nyilatkozott a betörésről : „Bizonyosan azon esett legjobban kétségbe a gróf, hogy a sok között nem tudta, mely readjelei vannak, s igy azt sem tudta bejelenteni, hogy melyiket loplak el tőle." Andr.\'.ssy gróf nevetett, a miből mindenki azt magyarásta, bogy az uralkodó eltalálta azt, a mit a gróf gondol. Ez csak részben áll, mert a mint leghitelesebb forrásból értesitik lapunkat, eme* gróf betörésre gondolt ugyan, de a bécsi külügyminiszteri palotába ínté zendö betörésről, bogy ott ismét elfoglalhassa régi helyét. Erre azonban a király nem gondol. — A kis ezimbalmos Balogh Jóska Mára Valéria király-kisasszonynál. Említve volt mult nyáron a lapokban, hogy egy 4 éves kis czigány gyerek a császár-fürdőben játszik s mindenkit meglep je-lessége és ügyessége. Azóta a kis művész utazott is, haEadl is — s tegnapelőtt abban a szerencsében részesült, bogy Gödöllőn as udvarnál produkálhatta magát atyja és nagybátyja társaságában s — mint nekünk az udvar köréből .írják. — egész diadal volt, a mit ott aratott. D; aratott egyebrt is. Királyílag megveudégeHék és megajándékozták. A tömérdek ezuk-ráta-süteményen kivül, a mit számára összepakkoltak, -kapott: egy gyönyörű müvü arany erszényt a király fényképével, egy arany dobost a királyné fényképével, egy remek arany szekrénykét Mária Valéria föherctegnő fényképével egy selyem erszényt gr. Kornie Miklósáétól, a\' király kisasszony nevelőnőjétől — megannyit tele töltve udvari bonbonok-ka: — „őrök emlékül." Ezen felül egy borítékot, melyből felbontásakor 3 darab njdonat uj 100-as bantjegy^.vált ki. Végül pedig kapta a követkerő írásbeli elismerést; „Balogh Jóska (állítólag 4ys éves) zenész fiu Pestről, mai alólirt napon azon kitüntetésben részesülvén, czimba-lom-hangszerén fenséges Mária Valéria cs. és kir, főhercseg asszony előtt többféle zenedarabot előadhatni — szép játéka b korához ará-iylag valóban rendkívüli és meglepő Ügyesség Jaltai általános he-lyeslyéstés elismerést érdemelt ki, — minélfogva mindenkinek figyelmébe és pártfogásába méltán ajánlható. Gödöllőn, 1882. okt. 24 én gróf Kornii M i k-1 Ó s n é s. k. — Tudákos párasat. Beállít a napokban egy falusi polgár valamelyik hivatalba s hosszú körülírás után előadja ügye-baja xorát. A hivatalnok jegyzőkönyvbe veszi kérelmét s a fölvett jegyzőkönyvet átadja a polgártársnak, hogy olvassa át: vájjon nem maradt-e ki valami belőle? A parasst nézi nézi a papirosra vetett sok betűt, s ily szavak kíséretében adja vissza: „Már megkövetem átossággal a teaiutetes tónsuramat, de csak a magam keze Írását tudom elolvasni.* A hivatalnok felolvassa előtte a jegyzőkönyvel s a paraszt hslybenhagyólag bólintgat fejével. „No hát írja alá atyámfia* mondja a hivatalnok. „Kérem szeretetve!, írni nem tudok," feleli a paraszt. „Ejnye akasztófa, hát hogy mert előbb bolonddá tenni, hogy csak a maga keze írását tudja elolvasni, ha még a nevét sem tudja kiírni ?* „Hát i&tstállom épen most akarnak otthon megválasztani elöljárónak, azt pedig nagyon rösteiettem volna, ha megtudják, hogy nem értek a bötttcsinálás mesterségéhez 1" — Egy, régi helyére vissza tört kutya. Az Egerszegen állomásozott huszár-század kapitányának Misa nevezetű kutyája nj .helyéről Hadházáról, egy hónapi .barangolás után a hét elején gazdájának ottani lakására egészen lesoványodva érkezett meg. — Tudva azt, hogy a század uj állomására Budapesten keresztül utazott csodálkozhatunk valóban a kis állaton, mint sikerült Budapest utczáinak tömkelegéből szerencsésen kijutni s az igazi utat megtalálnia. — A hü állatot szerdán küldöttek vissza Hadházára. — Színészet. Október 2S-án szinre került a „Furcsa háború" czimü operetté. Zenéjét Strsuza Jáoos szerzé: — és a mű valóban mesterére vall. Kohay Etel és Erdey Berta aratták a tapsokat. Köveasy kitűnően alakított Baltazár, tulipán kereskedő, szerepében. Az előadás megelégedésre sikerült; ds a tenor hiánya nagyon érezhető volt. Szabó Daninak kellemes hangja van, hanem az az átkozott lámpaláz egyre gyötri s igy hangja is sokat veszít eredeti értékéből. E napon meglehetős teli ház előtt folyt az előadás. Október 29-én ismét szép közönség előtt a „Milimári* czimü, 100 arany pályadijat nyert népszínművét játszották. A darab szerzője: Almási Tihamér. — Nagy ...rakozással néztünk a darab elé, mivélHudtak, hogy az 1881. évi pályázat föltételeiben , határozottan benvolt, hogy csak absolul-bécaü műnek fog kiadatni a pályadíj; — hanem várakozásunkban nagyon csalódtunk. A darabban alig van egy kis parányi cselekmény; jól kidomborított :jellem egyetlen egy síncsi — A népszínműnek éppen ugy mint a komolyabb tárgyú színmüveknek egyik fontos kelléke, hogy a bonyolulat a cselekményből fejlődjék;..... és nHili- mári"-ban a bonyolulat sarkpontja egy rongyos karszék." Részünkről bizony nem találtunk abban semmi absalat-bs-cset. A „Legény bolondja* — melyet relativ-becsünek mondott a biráló — bizottság, b melyet annyira boncsolgatott a fővárosi kritika — classikns mű a „Mitli-árt\'-hoz képest mely sem irodalmi, sem színpadi értékben nem állja ki a versenyt amazzali Ilyen szomorú jelenségeket eredményei a fővárosi írók fratermitáaa; igy alakulnak a nemzet szellemi tökéje ellen árverező oonsortiumok. Csuda-e hát, ha Uy viszonyok kőzött kénytelen minduntalan följajdulni a nemzet, hogy pang irodalmunk, nincsenek, nem is nőnek mai napság irodalmi őriások?! As ország szívében gyökeredzik a hiba. Az önérzetes tehetség kénytelen félrehúzódni annak vészes áramlata elől. — Szükségesnek tartottuk est a helyen elmondani, hogy közönségünk tájékozódhassák. — A czim-szerepbea Erdey Berta kitűnően játszott; de daczára, .hogy körüle kellet volna a darabnak játszódni, alig jvolt sierep*. Legtöbb rész jutott Kövessynek. Es as HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM SALAI KÖZLÖK? NOVEMBER 2-án 1882, egyetien zsidó-szerep mentette meg r publikumunk.it a folytonos asitoziató). ¦zineazeink élénken játszott ik ; elkövettek mindent a darabértékének eme\'ésére, de bizony még csak érdekesé teaoiök sem sikerült. Október 30 an Csiky Gergely • czimü bobéutat játszottak a rosz idő miatt csekély számú közönség előtt. A darabnak belbecse alig van; minden- izében aszinpadi siker bajbászása képezte az iró tendentiáját. Szerepeiket kitűnően oldották meg: Kovács Mór, Kövessy Alber\', Szenessy Erzsi; kisebb szerepben : Arány Atilla. A többiek szerepe igen csekély volt. Október 31-en ugyanazon szerep-beoBZtással a „Furcsa bábom" került szinre másodszor. Meglehetős ssimu kö-zönség; szép siker. Irodalom. — Megjelent áz „Ország Világ* III ik füzete változató* gazdag tartalmát a következő dolgozatok képezik: „Az egye-ütimód* ifj. Ábrányi Koméi kiiünő regénye. ,A. kivándorlás köliész*te" Sebezi Jóbtól, .Virányos lak* Kun Melanie vonzó novellája, „Visegrádi képek" (hat művészi kivitelű fametszettel) „A vilá gitás hajdan és most" Kacs Sándortól, „A ^stafcértők" (képpel,) Dr. Bakony T***- dar jeles orvos és kitűnő specialista (arci-keppel) pAs amerikai szabadaágharcz költé»ze-e Hoaza Dezsőtől, .Farkasokról üldózve" (képpel,) „A Petőfi szobor leleplezése" (a Petőfi szobor hü rajzával.) .Moritas in Deoa (képpel ) , Bakodv Tivadar és Petőfi Sándor" Kertbeny Károlytól. .Mikor még a kő is virág volt" (két képpel,) „Két hét története" ifj. Abrinyi Kornél szép tárczája. E számhoz van mellékelve .Az első lfcske" czimü rend-kivi\':! sikerül fény nyomain kép. A rendes rovatok a szokott ügyességgel és szakér telemmel álli\'.vák össze. A jeles képes lap ára egé z évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Előfizethetni s kiadótulajdonosok Wilckens es Waidl kiadóhivatalában koronsberczeg utcza 3. szám. — Megjelent az „Onügyred 3-ik kiadásának 12 ik füzete, (Irta Knorr Alajos, kiadja ifj. Nagel Ottó Budapesten.) E füzetben a beadványok bélyegére és bélyegmentességére vonatkozó szabályok közlése után áttér a szerző a bírósági beadványokra, értekezik a biró illetőségről általábso, különösen pedik a személyi birói illetőségről, az ügy bírósági illető ségről, a váltó és kereskedelmi ügyekbeni illetőségről, a végrehajtás ós csőd ügyek beni illetőségre, végre a kisebb peres ügyekbeni ill«t\'»égról a birói <;rde-keltségról. Ezuián Ismerteti a perbeli képviselet szabályait, különösen az ügyvédkezes szervezetét, az ügyvédek jogait és kötelességeit^ annak utánna a peres eljárás különböző nemeit ismertetvén, különösen értekezik a pertári eljárásról, a keresetekről, a beadványos: benyujlá aának és kczbesíteWoak módjairól, a keresetek elintézéséről! ismerteti a pertár-bani eljárást és a pertarnok köteloaaégeit, az egyes periratokat, nevezetesen az ilic-tőségi kifogásokat, viszonkeresetet, ellen iratot, válsszt viszonválaszt, végiratot és ellenvégíratot; végre a perbeli bizonyításról, különösen a beismerésről és okiratokról értekesik. Ezen igen érdekes füzet ára 30 kr. (Az eddig megjelent első tis füzet külön fűzve) mint a munka első félkötete kapható minden könyvkereske désében. Ara 3 frt. Arv. Szerkesztői Üzenetek. Debreczen. As .Ébresztő" már két meg- jelené ic alkalmával se* jutott borink. H....... kéri az Lb!¦ azon számát, melyben költeménye nt-^srjelf-nt. A »Ar. rítt — már az nj* :t — zoí.-nznl L Ik. Abban a megénekelt kot erb an irgalmatlanul lebc:nc emelkedni a debrecziMii magyar folc\'.c lelküs- m •rétéről M. Gy. Veszprém. Hagyjuk se ilyen erős csikk-t máskorra! Csikk, melyet r.n ry.olgat mind a két Mrejo volt. Nem kell .-. <1i>Ii;okat \\ ! FeTéTőis -ízerkeazt\'\'.. SZÁLAY KANDOR. Táiswkeaitr.: BÁNÓCZI BERNÁT. Aulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX- t cz. 102 §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagy-kanizsai kir. járásbíróság 6403 ssámn 1882. végzése által Bleier Dávid budapesti lakos végrehajtató javára Brück Ferenci nagy-kanizsai lakos ellen 158 írt 45 kr. tőke, ennek 1882. év május hó 3-ik napjától számitadó 6% kamatai és eddig összesen 15 frt 90 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt\'biztositási kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglvlt és 779 frt 20 krra becsült külömbféJe szoba bútorok házi eszközök, külömbféle bolti czikkek, t öl tűzi fa, férfi fehér ruha és férfi öltönyök, 1 ezüst óra alperesnek Lachenbacher Ármin engedményese folytán a Döry féle csődben levő 100 frt kctiv követeléséből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 6403 szám 1882. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis alperes lakásánál nagy-kanizsán leendő eszközlésére 1882 ik év november hó 10-ik napjának délelőtt 9 órája határidőül kiiüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett in góságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t, c 107 §-a érteimében » legtöbbet fe*. rónék becsáron alni » eladatni fegnak As e""ereWdőiogozáeokv(ít.ii az 1881. évi LX. t. cz. lÓSS^hVn a állspitott feltételek ISI^^ tendo. fc,h«- Kelt Nagy Ksnini* 1882 ií j. • október hó 30-ik a.pi4o \' ?WL *v" baktsQyörg u kir. birttigi «ottuse tvi+n SHttSíTHS^t legjobb Asztalí-és adito ital, kltnnö hatásmiali bizonyul! köhögésnél. 0éC6 bajoknál, gyomw-es hólyag bmrtniL ÉDEGSEK(«ze«ésrt»««M,itéMt.]. Mattoni Henrik, Anévés dugaszjegy mint iu mellekéire fcl-Tan, WW jól Bgyelembe veendő. MATTONI! G1ESSHÜBLER HIRDETÉSEK. oooooooooocxxxxxxxxxxxxxxg X Tetemesen leszállított árak. \'íjJS/SJ X ZKAVEZ és t ti e a szétkű dési c z é g. Legnagyobb szétküldés! üzlet 457 23—26. nagybani árakban ajánl Hamburgból postán bérraentesen ingyeni csomagolással zsákokban 5 .kilónként •rám - "".¦» J Osxtr. ért. frt. 21. Hscoa valódi arábiai — — — — — — — 6 62 22 Hesado igen nemes — — — — — — — 5.83 24. Java I. tárga nemes — — — — — — — 4 53 30. Cnbs söld erőteljes — — — — — — — 466 27. Perl-Mecca, igen kiadós — — — — — — 483 25. Java II. sárga nemes — — — — — — — 4.20 32. Ssntű.. jóizlcsü — — — — — — — t- 3.90 33. Donusgo, kiadós — — — — — — — — 3 8o 34. Rio erőteljes és tiszta — — — — — — — 3,50 Tbes: \'|, küo 75 krtúl frtlg 550. Ruszlik, Kron Sardioa hordónként 5 kiló 1.75 frt. Kczveijen a*étkaidés gyors és solíd szolgálat árjegyzékek kávé-, tbea- és raailliábólj valamint kis posta próbák dij- \' mentesen küldetnek. Kérjük b. ajánlatát ás ajánljuk magnukat PUNKÉ & KORNBERG- HAMBURG. ? ? P P P Dr. Hartman» A uxiliu mj a legjobb gyógyszer Hugycsőbetegsé g ellen qrakna! és folyadék nőknél, ¦zigoruau orvosi vény titán kin ti tett ty&gf* •zer — gyógyít befecskendexé* és fájdalom. utó bete ég nélkül, iijonnan beállott vagy bármily elavult íj 1\'8J. alaposan ís aecftilolS gyorsan Határozottan dr. Hartrannn Aniiliiim ja kérendő JÍ^iJJÍU>L^* * \'** ezt 1 mellékelt baswiá; /füT7.i***\' lati ntísitási kCnywel i-cjütt ós egy a dr. HartraaDti intezetében Unán ban tartott jogmiti jegy a mima valódis; gában kapbató minden nagv->bb gyógysze: tárban 2 frt 80 krért. Fő raktár: Twerdy W. gyógysz. I. Kohlmnrkt 11. U.\'t-s. Raktár: Práger Béla gyosyszerész urnái Nagy-KaBizsán U. J. Dr. Hartsun ur rendel 9—! s 4—G-ig intézetében s ittngy mint ddig is, mindennemű biir- és titkos betegégek, nem különben férfi erő gyengüli\' kiválóan kitűnő mód szerint, minden nt etkeiés elkerülése nélkül, BypbiÜs dagadúok és mindennemű betegségek legjobban gyógyíttatnak. Mérsékelt dij. véli leg is. 680 11—" Wien, Stadt, Seilergasse Nr- H. T^KKKKKKXXKKKKKKXXKItKyKKXK % n * x X X X X X Kundmachung. Beim Treppen-Spital zu Gr.-Kanizsa findet zur Sicherstelhmg der traiteurmassigen Ausspeisaog für das Jahr 1888 die öffentliche Verhandlung, bei welcher sowohl mündliche als auch schriftliche Anbote gemacht ^ werden können, am 15. November 10 Uhr Vormittags i i í k I statt. X X « X i X X X X X X Die Offerenten haben den Perzent-Nachlas den sie von den festgesetzten Einheitspreisen gewähren anzugeben. Die jährliche Verdinstsumme ist gegen 8000 Gnl-den. Die beiläufigen jährlichen Erfordernisse, die festge-setsten Einheitspreise für die Ansspsisncg. Oberhaupt die nähern Bedingnisse über diese Sicherstellang, sind in der Kundmachung im Stadthanse zn Gr.- Kanizsa oder m der Spitalsbmzlei einzusehen. Gr.-Kanizsa am Oktober 1882, Von der k. k. Verwaltung«-Comission des Truppen Spital zu Gr.-Kanizsa. 706 3-3. X X X X X X X X X X X X X X X X X i X X X X X X X X A legolcsóbb és legkellemesebb időtöltésül ajánlja WAJDITS JÓZSEF NAGY-KANIZSÁN ISMÉT IGEN SOK UJ MŰVEL SZAPORÍTOTT KÖZEL 4000 kötetből álló KÖLCSÖNKÖNYVTÁRÁT. Az olvasási dij havonkint csak 50 kr., negyedévre csak 1 frt 30 kr. Előfizetés a kölcsönköny vtárra e hó bármely napján történhetik. Tisztelettel WajdítS JÓZSef. NajTT-Kanizsin, nyomatott a kiadó tulajdonos Vajdits József gyorasajtójtu. NA6Y-KANIZ8A, 1882. november 5-én.__ss-uc azam_Haszonegyedik évfolyam. eghx ívre°*te,*W.4r- 8 bt aggjai 1| ||. ^ A lap szellemi rézzé; illető r&zlera*- DS«yed írre......2 II " ffl|§ H jHt 9R WEB stKfflk 8L»aHB B{: flHj^k f|BtB| ^B-j|8g rísz ói illető közlemények 2j77/ asíííft 10 kr- JeW SBÉ !!§1 Ifflat fawf HHbR L38 un MaW ÜS aST BBI WiHfflfflH gtWSg pedig a kiadóhoz bérmentTe NYILTTÉRHEN Jmg SE^Bk pgrajlat | sasai foR ÍBs H ÜÉ58\' ref \'HnjaH Hérmentetlen letelek csak ismert lo\' krért vététni-k ^H^JJ (buT^ReÍ ^^^^ J^^|Bh[ ^ St^ f^** ^^fl^r ÍmwLsbB r^^fJP ^^^ff^^ Í^SlH Hp-zy-Kanizsaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsai Önk. tűzoltó-egylet*, a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparban.*-*, ^nagy-kanizsai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanítótestület* a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkeze\',*, a asoproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztruánya"" s több megyei és Táros egyesület hivatalos értesítője. . . Hetcuklni kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. Kezd a hely zet érdekesebb lenni. Mióta közös konyhán főzzük meg az ebédet a szomszéd lakossal és a szomszéd még neveletlen gye-, réseit is átküldi hozzánk kosztba, azóta a mi ételünk különféle ürügyek alatt „ kozmás. * Pedig nem olyan régen volt biz az, hogy bennünket még az is tisztelni tudott, aki bennünket csak hírből ismert. Ujabban azonban még azt is zsebre kell dugnunk, ha évszázadokon át tisztességben és becsületben fen tartott nemzeti zászlónkat „rongy\'-nak nevezik; csendesen kell tűrnünk, ha szomszédunk gyerekei, kikkel szintén egy tető alatt lakunk — elpáholják a mi gyerekeinket; hall gatnnnk kell, bár a szomszéd ne künk a hántásokért satisfactiŐt nem ad. De mi már mindehhez hozzá szoktunk és beleéltük magunkat a dolgokba. Azonban szivünk sajog mikor tudomásul kell vennünk oly dolgokat, milyeneket itt leírunk. Véletlenül kezeink közé jutott a Bécsi Magyar Újság" f. évi 3l-ik száma, melyben egy rovat van „A berlini magyarok panasza* czim alatt A szerkesztő talán csupa pie-tásból nyomatta apró betűkkel e sorokat, bár megérdemlették volna a ciceró betűket is. Lehet, hogy talán a szembeötlő betűk tartalmával nem akart uj sebet ütni a szerkesztő azon honfiak szivén, kik osztják a nemzet buját, bánatát, — kiknek szivei ken oly számtalan seb vérzik!.... Az osztrák-magyar követek a külföldön nagyon mostohán bánnak a mi egyleteinkkel. Mig az osztrák egyletek snbventiót nyernek, addig oda törefcodnek a követek, hogy az osztrák és magyar egyleteket összeolvasszák Lám, a müncheni magyar egylet Brnck báró intervtfntiója folytán beleolvasztatott az ottani osztrák egyletté; de a magyarok jogaiktól megfosztattak és nem segély eztettek, — sót a báró egy gyűlés alkalmával a magyarok ellen agitált! A magyarok lépre kerültek; mert köpönyegjük kitétetett és a könyvtár ott maradt. Berlinben is igy akartak a már 36 év óta fenálló magyar egylettel tenni, ámde Dr. Dentsch Jakab a derék hazafi került az egylet élére és sikerült is neki az egyletet a feloszlástól megmenteni. Nem akarunk itt hosszan irogatni arról, hogy az osztrákok ruít, mit nem tesznek a magyarok boszu-ságára. Paragrafusokat alkotnak saját előnyükre, a magyarokat a hát térbe szorítják és szegény berlini honfitársaink bizony a kocsiban az ötödik kereket képezik. A többek közt Schveinburg (valószínű) a consu-látus tagja) egy szegény asszonyt, ki 8 gyerekével kért adományt az egylettől — felpofozott! E miatt a magyarok természetesen felháborodtak és rosszaitokat fejezték ki, és midőn Dr. Dentsch egyszer az egy let nevében báró Oigann consul egy inditványa ellen az egylet nevében protestált, ezt viszonzá neki Cigann : „Önök tiltakozhatnak amíg önöknek tetszik, ha Schveinburg titkár nr ellen rosszalásukat merték kifejezni!* „Merték!\' Hm! Hát ki az a mákvirág Schweinburg, kinek már neve is jelezi ki- és miiétét, akinek ilyen magaviselete ellen felszólalni ne lehetne? hibázott akkora berlini magyar egylet, midőn az ilyen egyénektől az egyletet nem tisztították meg ? Ki mondta, hogy az egylet egy magyarellenes consulátus védnöksége alatt legyen? Van ebből az egyletnek valami haszna? És máskép sem lenne több vagyona; de legdrágább kincse: függetlensége mégis meglenne. Ugyanezen Schweinburg akkor, midőn a niagyarogylet küldöttsége a trónörökösnél — ki rö viddel ezelőtt Berlinben volt — tisz telgett, szintén a magyarok elé tolakodott, mig a trónörökös azt kérdé tőle: „Miféle kereskedő ön?" De Rudolf trónörökös wa magyarokkal mégis társalkodott, daczára annak, hogy „Schwein*-burg ur ott kotnyeleskedett. A berlini magyaregylet még jóvá teheti hibáját! Szorítsa ki Oi-ganut, és Schweinburgot az egyletből, vagy pedig hagyják ott ezen „magyarfalókat* Ós alakítsanak egy más, dc tisztán magyar egyletet! És ki hitte volna, hogy ezen konfiietusba hazánk legnagyobb fia, Kossuth Lajos a turini remete, hazánk apostola is bele fog kevertetni ? A berlini magyaregylet nagy hazánkfiát tiszteletbeli tagjává nevezte ki; de Széchenyi Imre gróf, a berlini nagykövet meghallotta, hogy az egylet a tiszteletbeli tagsági levelet az ősz hazafinak el akarja küldeni, még azon melegen elhivatta az egylet elnökét és tudatta vele, ,hogy: „Kossuth és Széchenyi egy egyletben nem lehetnek!" Egek ura! hallottál már ilyesmit? Nem volna-e minden „külföldi* büszke arra, ha Kosuthtal egy egyletben lehetne? hát még a magyar-ember ! És fájdalom! akad ember, aki magyarnak nevezi magát és Kossuthtal egy egyletben meg nem férhet! De szóljunk valamit Széchenyihez is. Ne gondolja a berlini nagykövet, hogy ó talán ugyanazon Széchenyi, aki a pesti lánczhidat s akadémiát tervelte! ? Korántsem; ennek még nyomába sem jut! Széchenyi csak egy volt; de a berlini nagykövet lehet bár capacitas, akit „talán" a diplomaták ismernek, (azt sem hisszük, hogy a politicusok is ismerjék; hísz hiányzik nála minden talentum!) de a világ elótt ő még oly nagyra nem vitte és nem is viszi soha addig, hogy joggal egy olyan nyilatkozatra nyissa ajakát, mint a fenti. De mi most már bűnről beszélünk ; mert bűnnek tartjuk azt, ha a berlini magyaregylet Kossuth Lajost megválasztja tiszteletbeli tagjává és az oklevelet Széchenyi fenti szavai miatt neki el nem küldi. Ezen dolgokról a magyar nép keveset fog tudpi; de aki tud valamit róla, az a berlini magyaregyletről bizony nem fog hizelgóen nyilatkozni. Hát én istenem! mi történt volna akkor, ha Széchenyi oly szives lett volna az egyletből kimaradni? Legalább az egylet megszabadult rolna a consulátus kínos „védnökségétől\' és a magyar nép már csupán azért is pártolta volna a berlini magyaregyletet; mert inkább megvált egy Széchenyitől és inkább egy nagy embert vett fel körébe. De a hiba még nem olyan, hogy helyreigazitható ne lenne. Gondoskodni fogunk arról, hogy e czik-ket a berlini magyarok tudomásul vegyék. Berlinben élő honfitársainkat pedig testvérileg felkérjük, miszerint válogatásukban legyenek egy kicsit szerények (?); hagyják futni a rókát és elégedjenek meg a bárány-nyal. Ezzel többet fognak nverni! TORQUATO TÁSSO. Arany János szobrára. (.Ostort fonok. langoitort!u) Országszerte indult meg a mozgalom ! Az egyes városok, mintha versenyre keltek volna egymással, iparkodnak anagy költő szobrára minél nagyobb összegű adományokkal járulni. A szerkesztőségünkhöz érkező vidéki lapok olvasásakor a szégyen pirja futja el árosunkat, látva, hogy egyedül városunk lakosságában oly nagy a közöny halhatatlan férfizínk emléke iránt „Groas-FJauiiendorf\'-nak csúfolják városunkat, s Íme még feltűnni se vágyik már 1 Mintha csak végelgyen-t;ülé*ben .inylŐdó aggastyánok volnánk, ugy bsgy bennünket érintetlenül minden kegy ele (parancsolta érzelem I Sema saa-badság vértanúi, se Petőfi, se Arany nem bírnak bennünket véghetetlenül mogazégyenitő közönyünkből felrázni. Eszünk^ iszunk és — alszunk. Mi ölte ki belőlünk az eletet? Ébredjünk fel álmainkból 1 Hozzuk meg mi is az áldozatot nemzeti kegy eletünk oltárára 1... Részünkről szívesen átvesszük és nyugtázzuk az adományokat. A SZERKESZTŐSÉG. Wurda Adolf veszprémi banküzletének tőzsdetudósítása. Yeazprém, 1882. irt okt. 24-én. Az 1882. óv a banküzletekre eddig igen rosz Üzletóvnek nevezendő. Egy kis kracb-al köszöntött be, mely a párizsi értékek devalvatiójának volt a következménye. Annyi osztrák-magyar értékpapír van Franczíaországban elhelyezve, bogy az oltani válság erős visszahatást gyakorolt a mi papírjaink árfolyamára is, a mennyiben a francziák részéről a nagy kínálatot tőzsdéink nem voltak képesek felvenni. Szerencsénkre nálnnk tulspeculatio és szédelgés alig létezett és papirjaink reális belértéküknél fogva kiállották az erős ostromot, és a megcsökkent árfolyamoknál a nagy közönség mint vásárló lépvén fel, megakasztotta a további dévai vátiót. A* első félév azonban elmúlt a nélkül, bogy a nagy bankok jelentékenyebb üzleteket köthettek volna és a félévi mérlegek a mult évhez képest nevezetes csökkenést mutattak. A tőzsde mindent előre szokott escomptálni, — ennek tulajdonítható, hogy az irányadó intézetek silány félévi mérlegei nem idéztek elő nagyobb áriBlyamcsökksnésa-ket, annál kevésbé, mert a kitűnő aratás tudatában a Il-ik félévben élénk üzletre lehetett következtetni,- a mely as első félév hiányait dúsan kárpótolandja. — Nevezetesen bisott a tőzsde a magyar árny járadék oonversiójának folytatásában, a mely bizonyára as egész üzletet fel villany ozandaná. A tőzsde reményeiben csalatkozott és már csak 2 hó választ el sz év végétől, a mely érben a bankok majdnem kizárólag a folyó üzletre voltak utalva. Ax angolok egyptusi diadala, — a mely ax egyedüli nyugtalanító politikai kérdést szüntette be, — az sem tudott ai TARCZA. A „Bora* zngásánál. (Trieizt 1882.) Szeretem a szál súgását, A lombot fák suhogását, A űuUámoi zöld füvet; Mit txerettetn, mít lonsílUJm, Mindaz, a mit el nem értem aluljárja szivemet. Fényei ábránd, kódos emlék, Nem Leijeiül: csodás me*ék Vonulnak át lelkamcu; S mi* e tündér képet nézem, Elfelejtem létezásem, S a ¦lenvedái megpihen. Szivem hangaziir, QnludaÜau Zeng a bárja akaratlan, Hint az aeol Lirí.i bent; Oh mert nem reped meg regre Dala ÍSlstállua as égre S zengne tovább oda fent 1 MAJTHÉNYl FLÖttA. Az amerikai nok- Glogatt Ottótól. (NémstbSI: Baboss Lástlé.) „As egyesült államok as ellentétek hazája" mondja a hires nsmzetgasdász Carey saját hónáról. „Mig ezen ország egyik részében a nő másutt sehol sem birt szabadságot élvez, a másik részében asszony és leány ingóságok gyanánt forog kézrŐl-kézre, és a rabszolga-kereskedő álul atyáikkal, férjeikkel, nővéreikkel, gyermekeikkai kótyave teltetnek eL* — Caroy oly állapodról beszél itt, mely Istennek hála! többé már nem létezik, L i. i dal-államokban a kosban meg-ssüntetetvtt rabszolgaságról; és ennyiben állitásáaak ezan második része elévült Ugyan, as tlső aaoabaa mindenkor elvi* tázhatlan és általánosan ismert ténykörülményt tartalmaz. A világ semmiféle államában sem oly szabad és oly tekintélyes a nő társadalmi álláss, mint az egyesült államokban és az volt mindenkor. Már elejétől fogva létrejött itt — ugyszólva — a két nem fordított helyzete, amennyiben a nők valószínűleg kisebb számuk álul, amelylyel előbb a gyarmatokban felléptek, mindjárt as erősebbek áliáiába,axaz az uralkodóba jutottak, amelyet okosan és következetesen meg is tartottak. Csakhamar kifőj lődék egy neme a nők iránti tiszteletnek, melyet inkább csak külsőleg, mint jóakaratú-lag gyakorolnak a yankek, ugy hogy TrÖbel Gyula „Amerikából* cimű kitflnŐ könyvében egyenesen „a tisztelgés együgyű comediájának* nevozi azt, midőn rendesen igen esetlen módon adatik elő. Legyen azonbau bárhogyan, as éjszakamerikai „ladyk" föllépése és intgaviselete kezdettől fogva renkivUli öntudatos és önálló volt, ugy annyira, hogy sem cselek veséikben, sem tetteikben, szokás és törvény által, korlátozva nem voltak. SehsJ sem keresi annyira a nő a nyilvánosságot és sehol sem törődik kevésbé a nő a házzal és háztartással, mint Ész nk -Amerikában. Járnak-keiuek, mulatnak, anélkül, .hogy férjüket kérdeznék, vagy értesítenék, kimennek kéoyök-kedvök szerinti társaságban, vagy egyedül; elfogadnak, vagy meghinak házukba, akitakarnak. Egy férj, ki bejétől ezen jogokat megvonni akarná, mUt zsarnok tekintetnék, nyivánosan száműzetnék, s akaratát nem tudná foganatosítani. Ét nemcsak férjes nők, de fiatal leányok is fogadnak férfi-látogatásokat Moháikban, és stülsik nélkül — ismerőseiétől kisérve — megjelennek bálon és színházban. Sehol sem Üznet a nők. oly pompát, sehol sem oly költséges a nők tartása a férjekre nézve, mint itt. Az északamerikai „lady" gar-derobja tízszer gazdagabb, s százszor drágább, miot egy londoni vagy párisi nőé. Némelyik ruhában és ékszerben gyakran férje fele vagyonát hordozza, de nem ritkán költséges kiadásai által tönkre ís teszi ós ez okból itt sokkal nehezebben is és a rendesnél sokkal később is határozzák el magukat a fiatal emberek a bá sas életre, mint az ó-világban. Sehol sem oly kevéssé úr a férj saját házában mint itt, ax asfzony kormányoz és dönt, a férj pedig gyermek- és cselédségmódjára szoktatva, rendelkezései előtt meghajol. E mellett azután oly valódi, kedélyes családi életről, miot NémetországDan és Angliában természetesen szó sem lehet, henem férj és nő, szülő és gyermek, fivér és nővér, megy mindegyik a maga szórakozásai után. Mindennek dacára, — b lehet, Ián e szabadság miatt, — az amerikai nő mégis folyton azon fáradozott, hogy hatáskörét tágiua, magát a férfival tökéletesen egyen jogosítsa, kezdetben társadalmilag, később politikai tekintetben is. Az ame* rikai nőnem akar csupán leány és fele zég lenni, azaz : a szülők gyámsága alul a férjébe átmenni, hanem a társadalomnak és as államnak egy teljesen egyenjogosi-tott tagja. Esebbtnrészére már akorábbi törvényhozás kezére játszott. Mig Angliá-bau pl. a nő összes vagyoDa a férjéé ós sierzeménye a térj adósságára foróitható, agy* hogy itt külön vagyonnal nem bir, addig az amerikai nőnek határozottan msg van engedve, hogy hwományával, pénzével és vagyonával szabadon rendelkezhessék ; mint bajadon pedig, vagy férjes nő vagyont szerezheti ..i és birjon. Azonban bizonyos Varren Josiah, különféle társadalmi gyarmatok alapítója még tovább maot. Feállitotta azon alapelvet, hogy férfi es nő kiskorúságától fogva tartozik magáról gondoskodni, hogy a gyermekek vagyont szerezhetnek és ennek értelmében 7 éves kis leányával formális szerződésre lépett. Megegye.-lünk — úgymond — „hogy Ő 7—9, 12—2 és 5-7 óráig a konyhában, kertben dolgozzék javnnkra és ezért élelmet, ruhát, ág at, könyvet és játékot — annyit, a mennyi neki azük-ségos es hasznos — kapjon tőlünk. Többí idejével szabadon rendelkezhetik. ¦ Ha ezenkívül tőle más szolgálatokat is kívánnánk, ugy uj szerződés kötendő, mint bármely idegan díjazandó — s az igy kapott bér felett szabadon rendelkezhetik. Ha tanácsunkra szüksége van, azt tőle meg nem vonhatjuk, de fensőbbségét felette nem gyakorolunk, sőt kérés nélkül tanácsot sem adunk, vezesse a UpaszUlás rá, barátjaitól tanácsot kérni." Már e fiatal korban — folytatja Verrenné egész komolyan — érezte a gyermek e viszony jogosságát. — A mi iránt megegyeztünk, foganatosíttatott és csak az, aki hasonló kísérletet tett, képzelheti magának a szeiencses eredményt. A Varren Jasiab. úrtól felállított coloniák közül as egyik; „utópia," a másik nem kevésbé jellemzőleg „uj idő* ezímü nevet viselt s az egyéni függetlenségre („Sonverenit&t des Indivíduums") voltak alapítva. Az alapító s kővetői tanai szerint az emberi társadalom megja-vuláaára sivüioukai egyénlegfellétleasbb függetlensége és korlátlansága szolgálhat. Ennek következtében az „utópiában", ugy mint a ,modern-tirneyben\' mindenki ast tehetett, amit akart. A szftiók semmi hatalommal sem bírtak gyermekeik fölött, oly viszonyban álluk egymáshoz, mínt szabadon szerződött felek; a szerződést mindenki felbontUatta, ha neki teUzetL A gyermekek — még a neveletlenek is — szabadon eresztettek és idegen szolgálatba léphettek. Magától értetődik, bogy férjhez menetelnél vagy nősüléinél leány és fiu hajlamaikat követték csak, ép ugy mint a hogy tőlük függött elválni és uj házasságot kStuí is. Sőt maga az erkölcs sem több esés körökben pussU ízlésnél, vagy tisztán személyes ügynél, a melyhez harmadik személynek semmi köze s melybe más bele sem avatkozhztik, fenyegesse bár a közjólétet, vagy legyen arra bármily káros. Varren Josiah urnák ifjoucxaiból nők és férfiak nagy számmal, alapitó mesterük szellemében New-Yorkban meg* állapították az úgynevezett „Szabadasa* relmesek egyletét* (free-Iove leagne), a mely a nőnek minden házassági köteléktől való teljes megszabadítását irU zászlajára és hogy a kivül levőket felvilágosithassák: és soraikban láthassák, nyilvános összejöveteleket és előadásokat tartotuk, mig egyszer a rendőr jég közbeveté magát ét egy gyülekezetbea történetesen elfogstá* sokat eszKözölt. Miothogy azonban törvényes ok a közbelépésre az alap ellen nem volt, a rendőrség a new<yorki sajtó által ezért minden oldalról kemény megdorgá-latban is részesült Varren Josiah urés tanítványainak •san kísérlete: mellett ¦lámtalaa motora- . - HUSZONEGYEDIK ÍVFOLYAJf. ZALAI KÖZLÖK Y KOYEMBEB 5-éa 1892. sem tudott s.1 üzletbe elet\'--: önteni ét a "?rva Tárt Hausse mig mindig nem állt be. Ellen ezőleg as Őszszel nagy g»boa mennyiségeket importáló Amerika, mint !ninden évben megtámadta, az aranynyal intető baokok aranykéazletéí és esek védelmén- mindenütt felemoltók a ka-matlábot. Nem az áremelkedés, hanem a kamatláb (siameses folytán,— a hanyatló irány lépett a hoaasan i arló stsgna\'tn helyébe. Bégi tulajdonságai a tokádénak, hogy a bekövtkésett tények nincsenek oly hstástsl reá, mint a kilátásban levők. A külföldi bankok mind felemelték a kamatláhot. A lapok jelentették, hogy as os\'str. magyar bank ía kényszerülve ieend a pénzt megdrágítani, meg az áru-Uatet nagy igényekkel kezd föllépni és a bankjegy forgalom nőt tön né. A tóssde folyton lanyha i rányt követett. A mint pzonban bekövekesntt a léin és az oastr, magyar bank az Eacomptiban óD/c ra, s Lombardban b0/0-r* amelle a kamatiábot, — a tőzsd-megnyugodott és megszilárdult. Talán ez évben nem vár tübb csalódás a tőzsdére és az előttünk álló 2 h-> barátságos hwngufat mellett fo? lefolyni. A speculátio értékekben nagy emelkedés véleményem szerint nem várható, — baca»k a Rotacbild konaorlum nem folytatja as xrany járadék konversiot — mely esetben a hitel rész vények daczára mai magna árfolyamunknak, — a mely mellesleg mondva épen nem tudakolható biston felszöknek 15—20 frttal. A vidéki opcentatióra egy némely árfolyamunkban indokolatlanul aiant álló vagy elhanyagolt értékel ajánlok, — melyeknél igen csekély a koczkázat Például: a) Magyar 4%-°* amnyjáradek éa Ő\'/o os papirjáradókot. — M«i árfolyam 87— 88. A járadék konverziójának 1883. vége;g szerző ésszerüleg bs kell fejestetni. A Boischild csoport által inscenírosott oltő aláirásnál a járadék 10-sser tulje-gyettetett ét árfolyama 92-re szökött fel. A Rolichild csopor elég batalmaa arra, hc.v\'T a megkezdeM üzletet hasonló fényes eredménynyel fejezze be. A járadékok emelkedését jelé fogja mosditani az idei kedvező Budapest is, melynél a rendes kiadásoknál a tavali deficzit helyett csak 8 millió mutatkozik és a jövű évre az egyenauly teljes helyreállítása van kilátásba helyezve. A tőztdsgróf Ssapárynsk az orszlgházban lett eme nyilatkozatát árfolyam emelkedéssel üdvözölje. Indokolja továbbá a járadékok árfolyam emelkedését gróf Ssapáryaak a takarék- beletek 10*/, jövedelmi adóval leendó megadóztatását czélsó törvény ja v..,-!s.ia ír. Ha a közönség jövőben 4°/0 oa takarékbetétei ntán \'i0°/0-o* jövedelmi adót less kénytelen fizetni, bizonyára inkább állami járadékba fekteti megtakarított pénzét, mely neki a mai árfolyam szerint 100 frttÓl 5 frt 40 kr. és 5 írt 70 kr. kamatot hos adómentesen. Egy tőzsdei sárlat 5000 frt névér tékü járadék vételéhez 750 frt fedezet szükséges készpénzben vagy érték pa pírban. b) Magyar jeit&iog hitelbank rész-véoyeket. Névének 100 frt aranyban vagy 119 frt papírban, árfolyam 122 frt. Ezen intézet nagy sikerrel folytatja a jelzálogüzlelot és elsőrangú biztosaága papírnak tekintendő. A kilátásban levő osztalék közel 7*/#jövedelmet bixtositand. E bank 40 millió sorsjegy záloglevél ki-bocsájtásárs nyer; engedélyt, mely üzlet foganatosítása a közel jövőben jelentékeny árfolyam emelkedésre enged következtetni. Egy zár!at 25 d-b. ily részvény vételéhez szükséges fedezet 750 frt kész péuzben vagy értékpapírban. A nsgy fedezet a vidéki specula-tíőnál eikerülhetlenül Bxüktéges a speku Ián* érdekéhen, mert a veszteség kocski-satot ciökkenté. Esetlegei árfolyam csökkenés eselében ugyanis as a ki nagy fedezet mellett dolgozik nyugodtan ki vánhatja a javulást és kevesebb mennyt-séggel biztosabban éri el a nyereséget. A kis fedezettel nsgy mennyiségre játszók hazárdjátékként folytatják a lőssdemíve-Ieteket, mindig sokat koozkáztatnak, — mert sokat akarnak egyezőire nyerni. Végaorunk rendesen as, hogy a csekélyt betétet teljesen elveszítik. lom hozta most izgalomba as smerikaí női világot. As egyesült államok területein agy neveseit női társaságok, egyletek él gyűlések slakultak. a melyeken egyidejűleg az Európában is napirenden levő női emsncipatio is buzgón meg lett vilatvs. Elsősorban s czélok meghatiro-sásb. szorítkoztak osak s elhatározták a nő képzés körét tágítani, hogy alkalom legyen nyújtva a nőnek általános tudományos miveltséget szeresni. Csakhamar követelték asonban már a tudományok s művészetek teljes korét, s melyen semmi bea sem akartak a férfiaktői elmaradni és kívánták, hogy a nőknek as iskolák éa akadémiák szabad látogatása enged\' teasék meg. — Végül tekintettel a gyakorlati életre, — a fentebbi követelmények mellett as esekkel okozatot Öaase függésben levő követelményt is feláll itot tik, hogy a nőnek hasonlóan a férfihoz megengedtessék az önálló megélhetést elérni, a mennyire képessége .-ngedi, és hogy a nő ép oly kevéssé kor-látoztassék a keresetmód Ős hivatása megválasztásában, mint a férfi. Kern Ís maradtak paasta összejövetel öknéí es tanácskozásoknál, hanem elveiket igyekeztek a gyakorlati, élet meséjén megvalósítani. — Theologiárs philotíphiára, as orvosi és természet tu> domioyokra, ai Európában kizárólag férfiak számára fenntartott mennyiség* taura adták magokat es elkezdtek prédikálni, gyógyítani, mérni és határokat igasttani. Mellette fölhasználtak minden kedveső alkalmat a nő egyen jogosítás javára, minden nyilvános tüntetést saját előnyükre kizsákmányoltak, hol törvény és szokás gátotemeltek, szélien hangosan és Ünnepélyesen óvást tettek. És hogy sok eset közül csak egyet említsünk, Massaohusettben egy mátkapár, a pap előtt, aki házasságukat megáldotta, következő nyilatkozatot tette. Mi szénnel bevallják kölcsönös vonzalmunkat és azerelmUnket, kötelességünknek tartják stonban a kölcsönös függetlenség elvének szigorú megőrzéao végeit kijelenteni azt is, hogy ezen ezen cselekményünk által részünkről as alirendeltségre vt.gr ss engedelmességre nézve semmi ígéretet nem teszünk; mert ez állal a nőtől független okos lény sajátsága tagadtatnék meg, a férfira pedig oly fónhatósig ruháztatnék, mely a természettel ellenkező és sértő.-- Mi tiltakozunk minden törvényhozási rendszer ellen, a mely szerint a nő- Városi közío 01 és tartatott Nagy Kanizsán f. h. 4-én dél\' után 3 órakor és folytatva egész 6 óra 15 peresig. Tárgyai voltak : 1. A képviselő-testület számvizsgáló bizottságának as 1881. évi városi zárszámadásokra vonatkozó jelentése. 2. Iskolai czélokra meg - ásárolt ingatlanra vonatkozó adás vevéai szerződés jóváhagyása. 3. A nmgu m. kir. belügy minisztériumnak a katona-besxállisolisi pótadó kivetési kulcsát megállapító rendele\'. 4. A bécsi megy far önképső segély egyletnek segélyesés iránti kérvénye. 5. Zánkay Zsigmond polgári iskolai lanárnak kölcsön iránti kérelme. 6. A nmlsga m. kir. belügyminisztériumnak a Nagy Kanizsán létesi- nek törvényes létezése s házasság alatt olyképen semmisittetik meg, mint a legtöbb államokban (Észak-Amerikában ) ahol lakóhelyén választójoggal nem bir, végrendeletet nem tehet, nem lanuskod-hátik, saját személyében nem védekezne tik, örökséget el nem fogadhat. Mi azt hiszazük, hogy a személyes szab. daig és függetlenség, j. jogegyenlőség csak a r Üntéoy által veszhet el, hogy s házasságnak a folytonos egyenlőségen kell alapulnia, s ennek a törvény által szentesiive lenni, és hogy a háxaaparuk ezen elveknek elismeréséig minden tőlük telhető \' essközzel oda tarlósnak hatni, hogy magukat a hatályban levő törvények nsen jogtalansága alól elvonják. És a nők nem voltak egyedül; Francxiaorizágbao,Németországban AoL liában írók álltak a mozgalom élére, kik mindanyian az emancipatiothangsúlyozták és mint feltarthatja: állították fel. De legtovább ment köztük J. Stuart nlill, ki a nők számira politikai jogokat, legelső sorban szavazati jogot követelt és legújabban es érdemben egy kérvényt nyújtott be a parlamenthez, melyben nagy logicaí éllel harczolt esen elv keresztül vitelén. 1861-ben megjelen „aképvUeleii alkotmányról" irt müvében szóról szóra eat mondja: .Nem messse van as idő, hogy n nők bebizonyítsák, hogy szavasaijoggal kell birniok. Es ha magában véve oly igaiBigos volna is, mint a milyen valójában nem, hogy a nők egy alárendelt osztály\'- képesnek, a kiknek oaak a hasi ügyekkul kell foglalkosniok éa házi te kíntélynek vannak alávetve, mégis szükségesnek mutatkozik reájuk nésve a szavazati jogra alapított ót alom épen eme tekintély álul okozott visszaélések ellenében A nők épen agy, mint a férfiak rá vannak szorulva a politikai jogokra, nem csak szórt, hogy kormányozhassanak és viaskodhassanak, hanem azért is, hogy rrsszal ne kormányoztassanak. A férfiak többsége sohasem fog másbél állani é< áll most is, mint meseí munkásokból és iparosokból, és szert esek részére a szavazat jog semmivel sem kívánatosabb és semmikép aemelvitáshatlanabb,ha nem látja magát arra utalva, hogy vele visszaéljen. De aenkisem állíthatja, hogy a nők sxa-azi.tjoggakkal majdan visszaélnének." Stuart Mill óta, illetve a rabszolgaság megszűnte óla as egyesült államokban, a mióta a négereknek is megadatott a sevasetjog, esa „nő egylet "-ékben csak magától érthető követelmény, a mint tendő uj építmények ideiglenes községi adé-mentrssége tárgyában kelt rendelete. 7. A lemondás folytán üresedésbe jött városi főjegyzői állás betöltése. 8. A lemondás folytán üresedésbe jött városi könyvveselői állás betöltése. 9. A közmunka és közlekedési m. kir. minissteiiumnok leirata a fő éa kir.ily-utczai atszakaszuak átadása iránt. 10. Tanácsi értesítés az orvosi kerületek felosztass, ugy a megye «*r-véuyhatósági bizottságának rendelete a városi orvosi fizetés megállapítása, irár* 11. Takács Péter, városi légiagy bérlőjének kérvénye :i bérlemény ine szüntetése, illetőleg egyezségi ajánlata elfogadása lárgyábao. — Babochay György polgármester mindjárt as ülés elején megemlékezel, as irodalmunkat ért óriási veszteségről, Arany haláláról, és indítványozta, hogy elhunyt nagy költőnk özvegyének fe j ezt essék ki jegyzők jnj v ileg a város részvéte és egyúttal járuljon Nagy-Ka nizsa város is az Arany azoboralephoz 100 forinttal. Az indítvány nagy lelke sültséggel fogadlatolt. — Esután fel lett olvasva a számvizsgáló bizottság jelen, tese, melyhez stilisticsilag bírálgatva szóltak: Oroazváry, Győrffy, Hencz várost képviselők; s jelentés megtámadott ezen télelét: »fei»*artva a fentartan dókat- as említett a képviselővel szemben védték: Plihil Ferencz képviselő és Babochay György, polgármester. G-yőrffy és Varga a zárszámadások késői előtérj ess tése ellen emellek azét és elf<>-gajtatatott Varga Lajos azon indítványa hogy a zárszámadások ezentúl az őszi közgyűlést megelőzőleg te geszt esse nek elő. — A magyarutezai iakoleheiyiség telke iránti mer <"dés belj. benhagyatott. A bécsi magyar egyletnek 20 frt segély szavaztatott meg. — A megürült föjegy zői állomás betöltés? előtt élénk vita folyt a miatt, hogy as állást pályázat nélkfr betölteni a tőrvény értelmében nem szabad. Megállapodásra jatva, a közgyűlés egyhangúlag Lengyel Lajos, helybeli ügyvédet választót\'a meg főjegyzőül, ki ís a hivatalos esküt letévén, székét azon nal elfoglalta. A szintén időközben megürült könyvvivői állásra egyhangúlag Lillik Ágoston Tilaastatott meg. — A reudes tárgysorozatnak még nevesetes mozzanatát képezte a városnak két orvosi kerületre osstása. — A póttárgysorozat élénk mozzanatait képezték: Hencz Antal fölszólalás* s közkórház építése iránt; több nek főlszélalása * kaszáruya-épi\'és érdemében és as uj alccában épüllBabochay bistoBan hihető a legközelebb meg is fog adatni Es az amerikai sajtó e hiedelem nek ellene sem mer szólni, aŐl inkább a legjelesebb politikai hírlapok közül leg többen már mellette ia nyilatkoztak, Amint azonban előre látható volt, amerikai nők a szavazat jognál aem állapodtak meg; ,a nő egylet"-ak kívánják most egy értelmüleg es röviden a nőnek egy enjogcsságát a férfival mind a család ban, mind a községben, mind a társadalomban, mind as államban. így ők nem csak a szenvedő, de a cselekvő választói jogot is óhajtják as as Ők a férfiakkal a cuu^rcatusban, a képviselőházban és a tanácsban ia részt akarnak venni, Ők kívánják, hogy hozzáférhessenek minden községi éa állami hivatalhoz azas ők ni-vatsloskodni akarnak, mint bírák, ügyvédek, ügyészek, és esetleg egy miniszteri v:i;ry eilnöki széktől sem volnának hajlandók meghátrálni. Ét puliiikai östz-jogaik érvényesítése, a női nemnek felvilágosi \'isa ét ezen ssabadabb irányban való képzése végett tekintélyes hírlapirodalmat teremtettek, a melyről végül többit ia fognak elmondani. Ha a tényleges eredmény ;ket ress-szük tekintetbe, a melyeket a nők as egyesült államokban kivívtak, rövid vonásokban a következők : Majdnem minden egyetemen, oolle giumbao, akadémián ugynevetitl grammatika iskolában, theologíai seminarium-bao, jogi éa orvosi intézetben vannak női hallgatók, és as anyakönyvekbe be nem jegyzett tanulók évenkint ssáuiosao tesz nek a fiatal nők kötői vizsgákat, amelyek m..jd a doktoú kalap uyerése, majd máa skademikas fokosatok elnyeréséből állnak. Számtalan községben különböző vallásfelekezeteknél nők mint predicato-rok, szónokok szerepelnek. New-Yorkban és más városokbso sok nő, mint orvos és mfiiö telepedett meg, kik mint a dolog természete hozza magával, leginkább nok állal kéretnek föl tanácsra, és ítlt-ott ki tünő és kiterjedt gyskorlattal és tekintélyes jövedelemmel ia rendelkeznek. Éppen ugy találhatók sok helyütt női posta és távírda hivatalnokok, kik mintaszerűig régzik dolgaikat; ehes hasonlólag sok nő a művészetnek, a művészeti iparnak él, mini pl. a fametazés, aczélmetssés, és sokan szakmájukban kitűnőek s mint ily-k. könyvkiadók áha) keresettek is és jól dijjastatnak. Egyszóval Éazskamerí-kában az eassonyok és leányok nagy féle hás lebontása tárgyában tett indítvány. Ez alóbbi!tárgyalása alkalmával BabV-hay polgármester, mint érdekelt fél, elhagyta az e!nőki széket éa Vigner helyettes polgármesternek adta át. Az ülés a ssó szoros értelmében viharosai lelt és csak ugy csiagett-osÖDgőtt sz eluökí cseugetyű. Hossiu vita után az indítvány ssa vaz Ira b-.>csát\'a:ván, szótöbbséggel elvet, tatait. — Lapnak zártakor írjuk e sorokat; s igy csak a fontoeabb mossana-tokát, azokat ia csak váslatosan említet tük tel. Jövő aTámunkhtn egyik másik funloaaüb tételhez mí is hozza szólunk a közvélemény nevében; ott majd részlete sebben irunk. E helyen fölkérjük városunk poi\' gármesterét, Babochay György urat, — hogy ülések alkalmára szíveskedjék alkalmas helyen a hirlapiroK számára ssa talt téVtni, ne hogy « tudósító tM!lc*uv«l kényteleniltessék fölfegyverezni füleit. Helyi, meeyei és vegyes hírek Kocsi cmrambole. Ábrahám, hely beli sertéakerenkereskedő kétlovas kocsija zsuppaza\'rnát aaállitott basa tegnapelőtt. A főuion, a Weber-kávéház előtt egy zsupp \'t-gurult a magasra megrakott kocsiról, a a lovak fara közé esett. Euuek csiklandozására a tüzes paripák vicskán-dosni kezdtek, neki vitték a kocsit a partnak s asereocaésen fel i« fordito.tik. A rósz tett elkövetéséből eredt lelki fur daláaok következtében a szilaj paripák a kocsi elejével neki akarlak menni a nagy világnak, s sebes rohamukban sémi nemű akadályt nem akarván lürni maguk előtt; bőszült haraggal vágtattak neki egy vidéki fuvarosnak a Cseugery-atczs elején lerakodó kocsijának, melynek sa> roglyájit roncscsá tevék. Tovább ís ssá guldosiak volna még, s talán a teremtés arain is ejtettek volna csorbát, ha a fiatal Weiler kereskedő gyakornoknak azon okos ötlete nem támad, hogy kalapját a lovak szemei közé vágja. Ez.se! a lovak kilátását megrontván, elvágta előlük az utat. Megzavarodva állának meg, s el fogattattak. A fuvaros pedig maríusi könyeket hullatott saroglyí j* romjain mígnem egy rendőr megjelent, a kárról felvette a látleletet s megvigasztalta sz atytvfit, hogy épbordáju aaroglyát fog kapai. Szegény fuvaros l már abban az édes reményben ringatta magát, hogy újdonatúj kocsira tehet azért, — s oly k-*serüen csalódott 1 Légrád veszélyben van. Az első ilrviz még el sem mult teljesen, már ís száma léusík ma már, akik ismereteik és készültségeknél fogva Önálló, általáno san becsült állási foglalnak el, és tisztessége a jövedelmet élveznek. De még mind essem volt azon végpont, ahol as amerikai nők megálltak volna, as sem, hogy az erede:ileg a férfi fiaulság számára felálii.oti tan* és műin tézeleket látogassák, hanem most már magák maguknak alapítottak müvésseti és tudományos akadémiáké\', hogy magukat es oldalról is függetl-nitsék és lobbek között régen van mar New-YorkbazTegy női .medical collego", hol kizárólag női orvosok képeztetnek és 2 ér óta ugyan oit egy „Lodies Art Assocsiation* emel teteit, am«ly kesdő és képzett művésznők számára ssolgál, és 4 osztályból áll. As első osztály ason nőket foglalja magában, akik a művészetben már oly Bzakavatott-ságot tanúsítanak, hogy azt hivatásszerű leg képesek üsui, u második asokat, akik a művészetre adták magukat és esek .junior members" nev stetoek, a 3 dik olyakat, a kikkel a müvésseti érdek a közeledést kellemessé és hasznossá leasi * többi tagokra nézve, a 4-dik » tissieleti tagokat foglalja magában as as azokat, a kiknek müvésseti remekei a társaaágnak dicsőségére válnak• Habár a „Lsdies Art A^stoosíation* esen programja egy kissé általánosan és határozatlanul hangzik, mégis elég volt shos, hogy számos tagja részére tisztességes nevet teremtsen. Egy szőnyeg gyáros tavai 100 dollárt tűzött a legjobb tervre, melyet Ő a társaaágl3 tagjaátal benyújtottak közül választott ki. Czéljinak lo vább vitelére a társaság égess egyszerűen agy .Stadio\'-t alapított, a melyet aa ,Uj idő" (egy Ssentmihály tói fogva New Yorkban megjelenő német amerikai női ojság) következő szavakkal ujául ¦ A .Studio" egy régi mélyen érzett szükség -n van hívatva segíteni Haas nő lalál ben elhelyezést, s a belépőknek a legkedvezőbb alkalom kiuálkosik arány lag csekély költségen tehetségüket mii vésznökkel megkísérlem. Első rangú művészeink élénk érdeklődéssel vannak a fiatal egylet iránt és sietnek tettel és tanácscsal segítségére lenni; 100, meg 100 nő kik évenkint magasabb művészi kiké peztetés végett New-Yorkban jőnek, s a kik gyakran a nagyváros drágasága és a magán tanulásra ssüksége\'t nagyobb összeg hiánya által okozott nehészségek folytán elcsüggedve visszatérni kéoyte fitt a »á»k, és pedig még nagjobb mérvben. Ugy ragyánk, hogy most, mint egy ellenség által kDrűlsárt város lakosai bármerre akarjunk kifelé vonulni, min\' deaütt utunkat állja e rémes ellenünk aE Ő iszapos, sárga arcsával. D0 nemcsak kívül fenyegetett ss benaftnket, hanem bent házainknál «, n,itttAll B s^l fekvő helyeket kivéve, az sgész város vizbeo úszik. A piacaik, 4—5-öt kirévs mind telvék, miért is kénjsteritve va-\' gyünk Ugy innét, mint a véreikből bor gonyit, söldeégel stb. kihordanU bfcj\'o -nbb, sziraz helyre vinni, hogy Us^ktM) slamii télire is megment beatünk. Szám-Jen házból ki kellé költözni; marhákat bútort csónakra rakni s agy bistosiuni. Hogy sok ház fog romba dűlni, as bitó-nyos, hogy sok csalid néz kőnyezve a tél nyomora elé, az mir tény. Tirol nb. pszar könyöradotnioyokbau réssesűlt. Hit a mi szegény népűnk sóhaját meg. hallják kiínyitironglitjak-ea megaztn-ják-e oda fent? Adja Isteni - Színházi jatékrend: Vasárnap november 5-én Garay Payer Lenka kisasszony fellép ével: BA sárga csikó\' Eredeti népsziamüdalokkaléa táncsokkil 3 felv. Irta Caepreghy Ferencz Zenéjét sserzé : Erkel Elet Hétfőn november 6-ta közkívánatra misodttor: ,ó ezek a férfiak 1« Mulattató társalgási vígjáték 4 felv. Irta; Kosén Gyula, fordította: Folli ous János. Kedden november 7-án először: „ó ezek a nők:" Társalgási vígjáték & felv. Irts: Kaeísel Rudolf, fordította: D-réki Antal. Szerdán november cVán Boccaccio* Lálványo* víg operetté 3 elv. Szövegét írták Zoli és Geneé. Fordította: EvvaLajos-Zenéjét szersétSuppé Ferencz, Csütörtökön november 9-én először: „Márvány hölgyek, vagy milyenek voltak s nőt 2000 évvel esetött e-, milyenek most?" VUágbirűhatáaosszinmÜ 5 felvoni\'bsn 1 előjátékkal. Irtát: Barrier és Tiboost, fordilotta: C<epreghy. ,Szinházuakban holnap másodszor kerül szinre Rosoc vigjéléka aó ezek a férfiaki\' A kik először nem látták, Be BtU- lasrssák el sz alkalmat, hogy kellemeset szórakozhassanak. — Szirarcsempeszek furfangja. A szivarcsempéssek aj és jÖTed-lmes üzletet gondotuk ki. Házról hasra járnak írja a „P. Napló* becsempészik magukat előkelő urakhoz, képviselőkhöz, ott könyörögnek, sirnak-rinak, hogy vegyenek tőlük szivart, mert különben éhes vesznek el, tiz, tizenkét gyermekükkel együtt Sok jószívű ur, meg nem gondolva tettét, könyörületből rásáro! a jajgató tói drága pénzen rósz szivart, a csempész pedig ká- lenitettek, most a szakmájukba rágó dolgokat megtslálhs\'ják, ¦ azok zxorgslmuk és tehetségükhöz képest értékesíthetik. Mihelyt a tagok azáma és as egylet vagyoni állapota fogedi, osztályokat kell felállítani, mintákat szerezni, műremek gyűjteményeket berendezői és nyilvános fogadási napokat és kiállításokat rendesni. Még feltűnőbb azon^buzgalom, melyei az amerikai nők általában aa irodalom terén s főkép a birlapirodalovs körül kifejtenek* Tannak regéayírék, lantos és dráma költők, sőt a női hírlapírók száma még nagyobb pl. mint Németországban vagy Angliában. A new yorki irodalmi éa szépirodalmi Magazinok ét hetilapok társsserkftsstói között igen sok nő van, kik között többen igen ssellemdusak, névazerint a kitűnő renczenaens Field Kate, as olasz irodalom terén égés: tekintély, s Danist majd nem kívülről tudja; és a jeles tárcsa író Jetinie Jane, kínok a társadalom és művészet kor-be rágó csikkéi kellemes olvasmányul szol gálnsk. I New-yorki nők a mult érben ez alatt a név alatt .Sorons" egy irodalmi clubbot alapítottak, a melyből a férfink elvileg kí vannak siarra,és as elnöknő legközelebb egy gentleman nak fölvételét sala] as élcses szavakkal atasítá viasaa, hogy nagyon sajnálja, d- nem tehet róla, hogy a jelöltnek as a szerencsétlenségs van hogy férfinak született. Ezen clobb-ról ast írja a sNew-york * e szépirodalmi kirlap, hogy azért alapíttatott, hogy *« irodalmi és müvésseti ízléssel bíró hölgyek közelebb hosassanak, ét hogy rend-sseres találkában eszméiket kicserélhessék a folytatólag következőleg bírálgatja: „Ás alapítók gyermek őszinteséggel mondják, hogy Ők s ssabadkómives-ég egy nemét akarták ez álul\' hasouéisetü és foglalkoaásu nők köti meghonosítani és ierontsni a korliiot, melyet a szokás és illem a baritsigos társalgás elé vei, havonként egyszer jőnek össse regpejre Delmoniesonii. A tagsági dij 200 doUár. A clubb tagok nem csupán csuaya vén asszonyok, hanem igen csinos fiatal nók ís vannak, csipeszek és szemüvegek nélkül. - (Vége következik) HUSZONEGYEDIK ÍYFOLYAM SALAI KÖZLÖK? NOVEMBER 5-én 188«. >iból rögtön * pénzüg} i hatósághoz megy, I fellebbviteli hatóságok számos esetben eljolenti az illetőt, hogy csempészett ssi- másodikban oly elsőfokú határozatok íb" -»r birtokában van kéri ellene a vizsga lö:t határosnak, melyeket, mint illetékes |»t elrendelését, jövedéki kihágás miatt fórum, m megye alispánja hozott. Az infgbirságolá-át s a biraág-öassegből saját alispán a törvejy értelmében a főispán uáraára a feljelentói dija-. A jószívű em- akadályoztatása esetén mint helyettes ber szivarjait lefoglalják, egy pár száz | elnökölvén a közigazgatási bizottságban, forint birsá^ot fizettetnek vele. melynek; több izben előfordult azon eset, hogy az legnagyobb részét a csempész rakjazsebre. | általa első fokban hozott a másodfokú Figyelmeit tjük a közönséget es n aljas Üzelmekie, s óva intjük, hogy no vegyen csempészeit szivart. — A hadmentességi díjról szóló törvény végrehajtása ügycbeu a honvé jelmi miniszter körrendeletben rendelte: 1. bogy a hadsereg, honvédség és haditengerészet kötelékébe tartozott rokkant elvének személyes és százalékos pótleka, molyet *> törvény értelmében élveznek, nyudijuk vagy nyugzsoldbeli illetékük kiegészitó részét képezi: 2. hogy amennyi ben a nyugdíj ezen minőségére való tekintettel, a fennálló szabályok értelmében letiltás, illetőleg végrehajtás tárgyát képezhetné, a letiltható hányadrész kiszámításánál a tényleges nyugdíj, vagyis nj ogdijoak és a hadmeutesaégi díjalapból n^ert személyes vagy százalékos pótléknak együttes összege veendő alapul, hí utóbbiról a letiltási vagy végrehajtási vég léibni említés sincs téve. — A mozgósított tartalékos tisz tökre nagyon rossz idő jár. Azok, iikik aj H\' rceegovinában alakított mozgó zászló-\' aljakh»z osss\'atiak be, mint értesülünk, legjobb esetben csak a tavaszszal szaba duínak meg. Pedig e tisztek nagyrészt pályakezdő fiatal emberek, kik e rendelkezés által elvonattak tanulmányaiktól. Es Ugy, mint hirlik, interpelláció tárgyát fogj* képezni a képviselőházban. , — Eomunlsták mint földbirtokosok. A „tulajdon lopátG apostolai Svájczbao földbirtokosokká lettek. Három njm\'.t, egy mue&ka és egy bvhJc-í izuctialísla, Bebel, Ghillenberger, Volimar, Burké és Labuczduf, Wíuterthur közelségében Wydeu régi kastélyt megvették, azt berendezték ás ot sokan beszállásolták magukat. Bar ti svajczi polgár lévén; a szövetséges kormány ezt a birtokvásárlást meg nem gátolhitta, bármennyire nem Bcereti is a szoczixlisták ott tőrtént letelepedését, elbírálása alá bocsátott határozat tárgya lásában mint érdekelt fél nem vehetett részt Ezen esetekre nézve a belügyminiszter olykÓpen intézkedett, hogy » kÖ.igazgatási biz»t\'s»gukban oly esetekben, midőu as alispán elvi akadályoknál fogva nem elnökölhet az elnőklés a menye főjegyzőjére ruházandó át. — Jótékonyság. Tarányi F- renez, veszprémi prépost-kanonok Zala-Mibaly-falváo saját költségen emelte fel a templomot, kifestette, harangokkal és orgonával látta el: ő építette a paplakot is és 5000 frton földbirtokot vásárolt a pló-b miaunk. A kath. község m. hó l9-éu tartott közgyűlésén egyhaugulag elhatározta, hogy Tarányi iránt jegyzŐköaj vi-1 g fejezi ki köszönetét s a jegyzőkönyv átadásával küldöttséget bízott meg. A küldöttség tagjai: Paar latrán, Beasenyey Ernő orsz. képv. Forintos Kálmán, Kar dos Lázár, Tóth Lajos. Dancs Andris, Séllyey Bódi. Forintos Imre és Óhidi Pál. — Senki sem akart első lenni Jellemző <:set adta elő magát Békésen. Ott ugyanis a minapbál vohmegtartandó, melynek jövedelmét a létesítendő tűzoltóság javára szánták. A bál estéjén már teljesen kivilágított teremben várta a rendezőség a vendégeket. Etek helyett azonban előbb minden egyes, a bálon megjelenni kívánó családtól kiküldött cselédek jelentek meg megtudni, van-e már valaki a bálon ? Egyik család sem akart, mini első megjelenni s mindegyik félt attól, hogy csuk egyedül le*z sz estélyen. Otthon pedig teljes díszben várták a mamák a leányok a cselédet, de mivel ez 9, 9\'/z és 10 órakor is csak azzal a hírrel jött vissza, hogy nincs egy család sem a bálon, megunva minden további várakozást, szépeu iefeküdtek. Igy ment füstbe ez a bál csupán azért, mert a családok annyira sem viseltetnek őszinteséggel, hogy meg merték volna báira, vagy sem. — Aki szokta olvasni a bibliát. Tegnap egy ur azt a kérdést intézte egy ídŐs asszonysághoz, hogy van-e házánál biblia. „Hát pogánynak tart Ön engem? válaszolt az assssonyaág, „hé Zzussi, hozd csak ide a bibliát az almáriumból!* —- Alig kapta kézhez az asszonyság a bibliát, örvendetesen kiáltott föl: „Jaj de örülök uram, hogy ön a biblia után tudakozódott, lám megtaláltam benne tosau lett a szomorú estre kitüsve. A darabnak igen erős oldalát képesik a benne túlsúlyra vergődött drámai részié tek. A mai nap divatozó népszínműi bohóczságok mellett jól esik egy-egy ily zamatosabb, a magyar nép különös sajátságainak, gondolkozásának, jeliemének megfelelőbb darabot végighallgatni. Kár, hogy a különben jóhatásu darabnak értékét veszti a harmadik és negyedik felvonás helytelen disposítiója. U. I. hol a a régi jó szemüvegemet, melyet már öt sorsfordulatnak volna helye, ott a darab év óta hiába keresek." már úgyszólván véget ér i a negyedik — A TÍHŐS gyufa ellen. Koma- felvonás már nem is igen érdekel bennüa-rommegye közönsége feliratot intézett a k-t. — Sok érzéssel játszottak szerepeik-belügyminiszterhez, melyben a villós ben: Kovács M\\ ós Bárdy Lajos. Porgyufa-gyártás fokozatos megszüntotósét gősi borbélyt < í*duóén adta Kövesay és helyébe a svéd gyufa-gyártás bsho- 1 Albert. Csobáncai Péter egészséges kurta-zatalát kéri. Okul azt adja, hogy a villós ] korcsmáros-ilak volt. Mindenkit meg-gyufa megszüntetésével sok tüzeset és ; hatott a kis Maniuano Gizella ked-flzerencsétlenség lenne elkerülhető s ajves, ártatlan alakjával, amint as ur gyufagyárakban alkalmazott munkások ; imádságát mondta, A kis kedves apróság egészsége sem volna oly nagy mértékben! ugy járt, kelt, ugy beszélt, ugy szerepelt veszélyeztetve. — Ezeu feliratát Koma- ; a sí Ínpadon, mintha csak egyenesen kis rommegye pártolás véget: megküzdötte I művésznőnek született volna. És nem ia a többi törvényhatóságoknak is, | tudható, bogy ezen egyetlen föllépéséuek — HOSSZÚ ÓSZ. Sokan kérdezték \\ benyomása és emléke nem fog-e életére már tőlünk is, másoktól is, miből kö- ¦ irányadó befolyással lenni ?— Közönség A közigazgatási bizottságtik mint \' mondani egymásnak, vájjon el mennek-e vetkeztetik az emberek, hogy as idén hosszú Ősz lesz. Hát a százesztendős kalendáriumnál is jobb jövendölők, az állatok jósolják. Szegeden egy külterületi gazda méhei b napokban több rajt bo-csájtoltak kí. Ebből a tapasztalt méhész gazda azt jövendöli, hegy az idén az ősz nagyon hoszszu lesz, a tél pedig rend kivül enyhe és rövid. — Ez a jóslat a méhek azou Ösztönére van alapítva, hogy a hideg időjáráat jó előre megérzik, s ilyenkor soba nem bocsájtanak ki rajokat. Kevésbé megbízható a természet donua mobilsje, a növényvilág, mert ez bármikor változik az időjárás szeszélye szerint. Erzsébetvároson a gyümölcsfák nem csak másod virágzásban voltak, hanem a másodtermés legszebb példányai teremtek különösen az almaf tkon. A körtefák szintén másodtermést adnak. — Pé cselből pedig azt jelentik, hogy ott másodszor érett a málna. Színészet. NOV. I-én Rajkay F. István ,M Atyánk, Isten !" czimü 4 felvonásos nép szinmüvét adták. A darab igen tapinta csekély számban. NOT. 2 án Daudet Alfonz éi Belot Adolf „Ifj. Fromont és idóaebb Risler" czimü színművét adták Huszár Imre for-ditásában. Az itteni színpadon kissé nehéz volt a darabba igazi életet önteci, Ebből is meggyőződhetik a közönség, bogy hány jeles darab előadásakor kell nélkülö\'nie — a legjobb előadás mellett is — as igazi műélvezetet; mert nincs jóravaló színházi helyisége. — Idősebb Risler szerepében művészi erőt tanúsított Kovács Mór — és Delobelle szerepében : Kövessy Albert. Kovács Mór játéka mindenkor oly otthonos, oly élethű, hogy szereplésekor szinte elfeledi az ember, hogy színházban van. Ez a művészi erő bizonysága. Síépen oldották m?g szerepeiket; Arday Ida (Sidonie), Bárdy Lajos (ifj. Fromont), oranyossy (Risler Fereucz). Sze-nessy Erzsi (Fromont neje) és Csobáoczi. Közönség csekély számban. Ezt igazán nem tudjuk . m-gmagyarázni I Nálunk talán csak nem kelt reactiót, hogy Mosony megy ében is garázdát kodnak a németek ? 1 Ugy hiszszük, megértenek bennünket, a kikhez szólunk? Hokik van legjobb módjukban pártolni a hazai művészetet; tegyék meg ! mutassák meg, bog; itt békében, testvéri egyetértésben élünk! Nov. 3 án, pénteken, szünet. Hetit jelentés a budapesti gabona tőzsdéről- Steiner Józzef ós társa tei mény-gabona és bizományi czégjelentése. Csehországi molnárok és külföldi kereskedők időznek piaciunkon, kik nagyobb mennyi -ségeket vásárolnak. Az irányzat barátságos. Lényeges változások az árulásukban nem történtek. A bét végén tx ttsSflt valamivel csendesb. Tulajdonosok fftsz«i tartása miatt azonban csökkenés nem tortént. Busa változatlan. Mai árjegyzéseink: Tissavidéki, Pestmegyei ésFsbér-megyei 78-78 kl. 9*60—986. 89—80 ki. 9-90-10. 80—82 kl. 10-10-10-30. Bánsági 25. Bácskai 15. Északmagyar 40 — 50 üszögös kinőtt fajok meg további 40—50 krral olcsóbban fizettetnek. — Tavaszra 9.33. Rozs keresett. Elsőrendű 7.40. Közepes 7.10. Árpa szilárd kivitelre keresett. Takarmányáru 6.20—6\'G0, égetni 7.50—8.50 sörfőzdéi 9.50-10. Tengeri 20 kr. olcsóbb, ó áru 8 írt, uj áru lanyha 4.80 — 5.10, tavaszi hónapokra 5.40—5.50, kötések május június 5.85. Zab szilárd, silány 5.50—5 70. közepes 6 frt, jó áru 6.40— 6.50, tavaszra 6.30. Bab csendes. Erdélyi 1030, törpe 12 írttól 15 frtíg. Kelt kötések 1883. aug, szép\'. 13.50. Vadrepcze szilárd 7—7-50. Kendermag 10 —10.75. Lenmag szilárd 12—12 50. Köles 6.10—6.40kelt. Kása zsákostul 10.50—10.80 kioáltatik Burgonya csended, kevert 1.60. közepes 1-8J —1-90. elsőrendű 2.10. Pénselőleget 5 kamatra nyújtunk ugy feleinknek be raktározott árukra ésfeladási vevényekre. ! Az előleg minden városban felvehető, hol pénzintézet létezik. ZsákkölcsÖndíjt hetenkint 3/> krt számítunk drbjától hozzánk küldendő árukhoz. Raktározási ¦ illeték havonként mmázsánként magánraktárakban l\'/a—2 kr. közraktárainkban j 41/, kr. Közraktári illeték átmeneti forgalomban egy kocsirakomány után: oszt. államvasút közraktáraiban 5.25 ; fővárosi közraktárakban 7-05. Felelős szerkeszti. SZÁLAI SÁNDOR. TiremarkcrtiiBÁSÚCZI BEBSÍT, HIRDETÉSEK. A legolcsóbb és legkellemesebb időtöltésül ajánlja WAJDITS JÓZSEF NAGY-KANIZSÁN ISMÉT IGEN SOK UJ MŰVEL SZAPORÍTOTT KÖZEL 4000 kötetből álló KÖLCSÖNXÖNYVTÁRÁT. Az olvasási dij bavonkint csak 50 kr., negyedévre csak 1 frt 30 kr. Előfizetés a kölcsönkönyvtárra e hó bármely napján történhetik. Tisztelettel WajdítS JÓZSef. 3561. tk. 188». Árverési hirdetmény kivonata. As alsó-leodvai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság részéről köz hírré tétetik, bogy Haláss Katalin ösv. Kardinár Péterné — végrehajtatónak Czigány Katalin bisztriczei lakos végrehajtást szenvedő ellen 266 frt 90 kr. tőke követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a zala-egerszegí kir. törvényszék és az alsó-lendvai kir. járásbíróság területén levő felső-bieztricse községben fekvő a 75. sz. telekjkvben A L 1, 3, 4, 6 sor. sz. a. falvett és feleréssbeu alperes Czigány Katalin nevén álló ingatlan rész agy továbbá ezen tjkvben 5 sorsa. a. felvéve volt, de időközben a bisstricsei 259. sz. tjkvben átjegyzett é» */3 részben Ko Quth János és neje Czigány Anna ujtu-jdonosok nevén álló és as adó alapián miutkét tlkvi ingatlan rész 508 írtra be-csült 508 frt kikiáltási árban 1882. évi nov. hó 13-ik napján d. e. iű órakor felső -bisz!ricze községben a közaégbiró házánál megtartandó nyilvános árvarésen a megállapított kikiáltási árún alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak ai ingatlan kikiáltási árának 10%-át vagyis 50 frt 80 krt készpénzben vagy az 1880. IX. t. cz. 42. § ában jelzett árfolyammal számított óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. AUó-Lendván, a kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóságnak 1882. évi aug. hó 31-ik napján. 1998 tk. 82. Árverési kérvénye Neumann Mór, csáktornyai lakos végre-hajtatdnak Kovács Borbála, jelenleg férj* Sulics Tamásné, Kovács Czeczílía férj. Horváth Jánosné és Kovács Iván, gardi-noveexi lakos végrehajtást szenvedettek elleni végrehajtási ügyben : ABTEBÉ8I HIBDETMÉNY. A kérelemnek a végr. törv. 144 és 146. §§ai értelmében helye levén, a n.-kanissai kir. törvényszékhez tartozó Csáktornyái járásbíróság területéa levő gardi-dinoveczi 15. sz. tjkvben Kovács Borbála férj. Sulics Tamásné és Kovács CzecziÜa, férj. Horváth Jánosné tulajdonául felvett és a 15/c hras. részlet 151 frt 50 kr., 175/t hrsz. részlet 85 ír- 50 ar., 2l9/a hras. részlet 110 frt 50 kr., 227/* hrsz. 147 frt., 301/t hrsz. 87 frt., 322 hrsz. 211 frt., 333 hras. 33 frt 50 kr., 714 hrsz. 62 frt.,ll06/a hrazL3 frt 50 kr., 1133/a hrsz. 29 frt, 163 hsai. részlet 94 frt 50 kr, 207 hrss. 35 frt 50 kr. 1147. hras. 28 frtra mégis a gardinovecsi 320sz,tjkv-ben Kovács Iván tulajdonául felvett és as 1040 \'t hrss. részlet 182frton 1058hrsz. 9ö frt 50 kr., 1118/1 hrss. 27 írt öasxe-Ben 1434 írtra bocsült ingatlanokrakéreU mező Neumann Mór Csáktornyái lakos 500 frt tőke követelésének s ettől 1881. évi nevembar l*ső napjától 1873. szeptember 30-ig 6C ettől pedig a kielégité sig járó 12% kamatoknak 14 frt 50 kr. végrehajtási már megállapítótt, valamint az igazolandó hirdetései dijon kivül jelenlegi 4 frt 45 kr. és a még felmerülendő költségeknek kielégítése végett a kért végrehajtási árverés elrendeltetik éa ennek feltételei a következőkben állapíttatnak meg. 1-sxör. Kikiáltási ár a fennebb ki-Utt baoaárok, melyeken alul h az árve- résre kitűzött birtokok részletekként elfognak adatni. 2-sxor Árverezni kívánók tartoznak as ingatlan becsárának 10%. vagyis fentebbi becsárok szerint kissamitandó öss-szeget készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött keséhez letenni s as árverési feltételeket aláírni. 3 Bzor. Vevő köteles a vételárt 3 egyenlő résziéiben, és pedig as első réssle-tet as árverés jogerőre emelkedésétől számi Un dó 15 nap alatt; a második részletet ugyanazon naptólssámitandó45napalatt; a harmadik, vagy ia as utolsó részletet ugyanazon naptŐl számítandó 90 nap alatt; mindennek egyes vételári réssiet után a birtokba lépés napjátólssámitandó I 6% kamatokkal együtt a helybeli kir, [adó- mint bírói 1 atát-peaitárnái Ifft-ttnt _ . .t * f K-ftZLONT NOVEMBER 5 & 1882 HUSZONEGYEDIK ÄVTOLYAH __ n I R D E T ESEK. 4-szer. Veví köteles az épületeket a bírtokb.iépéa napjával tűzkár ellen biz toaitsni. 5-."zör. Az árverés jogerőm emelkedésekor vevő a megvett ÍDgatlan birtokába lép kérelmére kiadandó vételi bizony k-vány alapján; ennélfogva a megvett in gatlan és terhei ez időtől öt illetik. ti szór. A tulajdonjog bek-blezése csak a vételár éa kamatain-ik t-l|es Jrfi zotése után fog vevő javára hivatalból eszközöltetni. Az átruházási költségek vevőt terhelik. — 7-szer. A mennyiben .vevő az árverési feltételek bármelyikének eleget nem tenne, a megvett ingatlan sz érdekelt fe lek bármelyikének kérelmére a prta. 185. § a értelmében vevő veszélyére és költse-; gére, bánatpénzének elvesztése mellett ujabb árverés alá becsáltatni fog. Az árverés megtartására határidőül 1883. évi január hó 31 -ik napjának d e. | 10 órája Gardinoveci községben a községi házhoz kitüzelik. Az elrendelt árverés a f-ntír: tjkv-beu feljegyeztetni, az ezennel kindott árverési hirdetmény a bíróság hirdetményi táblájára kifüggesz telni, valamint kös-hirrététel végeit a .-zoro<zédos községeknek, u. m.: Belíczu, Pudturen. Szivícza, Deresinov cz és B-nk\' ¦-ecz községeknek egy-egy példányban vissza várói ag, ugy Gardinovecz községnek két példányban közzététele és a feltételtik b\'-tekinthetése végett, hz egyik példánynak aközzététel-rőli elismervénynyel ellátva viaszaVárólag ugy szintén a Nagy-Kanizsán megjelenő „Zalai Közlöny" czimü lapban 1-szeri közzétel végett végrehajtató Ügyvédjének kiadatni rendeltetik. Az árverés; feltételek Gxrdíntivecz község háznál éa alólirott ikvi hatóságnál k hivatalos órák xlatl betekinlbetők. Végre a kebelbéli tkvi kiadó felhi-vntik, hogy ezen hirdetmény kézbesitéaét ig-7-iló vevényeket, áz ósszes iratokkal 30 nap múlva bemutassa. Miről folyamodó megbízottja Csesznék Sándor felp. ügyvéd helyben, — Özv. Kovács Borbála jelenleg férj. SuÜca Tamásné, Kovács Cze-czilía, férj. Horváth Jánosné ós Kovács János gardinoveczi lakósok alperesek, — továbbá Grúnfeld Jakab domasineczi lakos, a kir. kincstár és Zalamegye öasz-si- telt árvs-pónatár mint jelzálogos hitelezők I ilníth.*H»y»\'*\' ~..^...„. valamint helybeli kir. adóhivaUl és z-Ia I UTÁNzÁEOKTÓL ÓVATIZ! egerszegi kir. adófel Ügy elóség felzelileg, \' ¦ 1--- és pedig az utóbbiak azon megjegyzéssel értesít létnek, miszerint a kincstári követelések kielégítése végett közvetlenül as alulirt tkvi hatósághoz forduljanak. A csáktornyai kir. jbiróaág mint telekkönyvi hatóság. Csáktornyán 1882. aug. 16-án. A legjobb SZIVARKA-PAPiROS LE HOUBLON Franczia gyártmány. megküldött könyv nekem nagy szolgálatokat tett, mert nemcsak én, a ki má? teljesen reményielei valék, hanem számos ismerősfim is a benne fog-itttanácsoknak köszönhetik egés-légflk helyreállítását. — Ezeket irja egy ssereneséaen .. \' a „Dr. Airj gyógymódjáról." E 416 lapra terjedő" kitunö munkában nem csak a betegségek leírása foglaltatik, hanem egyszersmind oly gyógytxerek is vannak felsorolva, melyek tény\'eg jóknak bizonyultak agy, hogy a beteg a felesleges kiadásoktői mentve van. Egyik szenvedőnek sem kellene tfhit elmulasztani e könyv megszerzését, mely Eichter kiadó-intézetében Lipcsében jelent meg. L könyv 75 kr. beküldése mellett Gorischek K egyetemi könyvárus által (Bécs ¦ István-tár 6 sz.) kívánatra bérssestve küldetik meg. 714 1—7. A Valódi csak azon C ß ha mmdenUpja LS HMhl« belege V (g tartalmazza és minden e^mag „ ß g alanti vídjegygyal éa sigW^ával G U van ellátva C.\'.WLEY & KHKRY,allstaiat riariisiua.PARIS j Ultit FtbriC3n:: ürertltt <frs Uirqvtt : I 1111 11 I IIIII I 11 I I I H I 11 I I Budapesti bútor gyári raktár. 1 Aldásy Ignácz utóda B, L. ; Nagy Kanizsán az „Arany SzarTas" szálloda mellett Ajánlja dusao felszerelt a legjobb és ujabb minta sze-ri..t kószitett bútorait, ebédlók és ülószobák, (Salonba Taló fa- és arany keretű tükröket) (Consoulokatj, a legjutányosabb gyári árak mellett. Úgyszintén ajánlja jól készített és ízléssel Összeállított ülő bútorait. (Garnitúrákat), elfogad bármnő kárpitos és asztalos munkák teljesítését, avult bútorok, nem különben kárpitos munkák kijavítását. Garnitúrák áthúzását; vidéki megrendelések bármily távolságra elfogadtatnak és pontosan tesjesittetnek. Szilárd kiszolgálás és a bútorok jó minőségéért jótállás vállaltatik. JHhM I I II I I I I I I 11 III III I I I I I Dr. Hartmann Auxiliumj a legjobb gyógyszer Hugycsóbetegség elltn uraknál és folyadék nőknél, n orvosi v.-uy ntán késziteU ryógy-gyógyit befecskendezés és fájdalom, ntól>ftpg«ég nélkül, újonnan beállott Tagy bármily elavult 1 aj. t laposan es megfelelő gyorsan. Határozottan dr. Barim ,nn Auzil::;-.]:. kérendő* >\\:- . így rzt a mellékelt haszoá-fTr^^ laüutsítási könyvvel egytttt éi egy a dr. Hartmann intezetében tauárt-ban tartott jog<>kit- jegy a maga valódisá-gxb-vn kapható minden nagyobb gyógyszertárban 2 frt 80 krért. Fő raktár: Twerdy W. gydgysz. I. Kohlmarkt 11. Becs. Raktár; Práger Béla gyógyszerész Brsál Nagy Kanizsán. U. 1. Dr. Hartaraes nr rendel 9—2-ig és 4—6-ig intézetében s itt minden ugy mint addig is, mieJconcma bőr- íi titkos betegségek, nem különben férfi erS gyengülés, kiválóan kitfinö mód sxerint, minden ntó kőtelkeiét elkerülése - élkfll. Syphilís éi dagadások és mindenueuiü betegségek leg jobban gyógyíttatnak. Mérsékelt dij. Le»é lileg ia 680 13—\'. Wien, Stadt, SeUergasse Kr. U- Csak akkor valódi, ^tltJSíSmtaUíi lenyomva. 80 ív ÓU a laijobb sikerek mellett fennili roinftecnetc\'l gyssnr betegségek és EstésztésI skaáálysk, (mint átvágyhíány, baasaoralásV. ver ts|Blá« L¦ araayér elUn. Ralön&san oly agyinsknak ajánlva, kik 015 á!»(-módot folytatnak. Hasilsitássk tírvíayllsg blstertstaak Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é. CRANCZIA BORSZESZ SŰYAL. k legmegbízhatóbb önsegélyző siare a bxontedc emherisígnak I mindan belső 4* kfllsS gyulladásnál, a legtőbl. .-g.-éE ellen, nta-dennemfl ssbe"illések, fej-. fOl- ás fogfájás, ráfi sérvek ás nyilt sabek, rákrekályek, ttiTflk, szemzyolladáa. mindennemO bénttláa ss lérfilát sth. Itb. allan. Üvegekben használati utasitássa! együtt 80 ke Hal-m4)olaj. Krota K. ha tiraátél B«rgeBbe». (Nortégiib.D.) >\'.en li^mii MiroUj t.lunenoji, . k.r*k«4e!.abes elSfordnld í.j kStStt se e.ycddli, melr c.vasi ciétokrt htainílhitó. Ara egy üvegnek használati utasitássai I frt. o. ó. Fö Hlít | | 1 t á g Moll A. gyógyszerész, cs. kir. ndvari szálütóuál, Bécs TnchlaoLen. Rakti. az állam minden hirneras gyögyszerlárában ragy füsaer-karcsk édesében. Raktár nélküli helyságskben magán egyén ok nagyobb megrendeléseknél megfelelő áHeengedásben résxesslnak. A i CZ- közOnseg kéroük határozotUn lt~>,lM«U kéaaitmany. rendelnj ei csak olyanokat elfogadni, melyek saját -"-tjegyem és aláizát sommal vannak ellátva. I I 1 Raktárak: Itatf-Kaalztt Beins J. gyégyas. Prágar Béla grogy». Fesselhofer Jo\'zsef, Bosenfaid AdoÜ Rosenberg Ferencz, Strám és Klein. — ZsJa-Egersxes Hollóay J. E. Hsrezstl laztl Férd. — Saras Doaner K — Csáktornya Göncz L. eyógyseerész. — Kapssvár ^abóchiy Kálm. Kokn J. gyógysx. Tb. Kecakessy zyógrsz. — (tapreaezs Werl: M. gyogy-tsszeo CfacainoTiei Ist. gyóztea- — Resztkely Wfloach F. — Mrazsad Rátz Ján. - ZásrStj lrgalmailioz gyógys*. líittlback 8. gyögy« Holjae V. — SeprOE aíeaoy And gyógysi. — Lstssys Kaliwoda J — Kapssvár rstt Borovics Ad. — Zala-Essrazeg H.»Uosty L E. gyógysz 4SI 45—62. mmm smb czlpész isr.-KaniASán fa városház épületében.) _ A közelgó öszl és téli idényre ajánlom dúsan felszerelt kész raktáromat üKAKXAk. gycmiekekfiek nagy választókban a legfinomabb bel- és külföldi borokból a lehető jutányos-árért, továbbá megrendelések pontosan és gyorsan kiszolgáltatnak. Vidéki megreudeléaek mérték hiányában csupán egy avult czipö beküldése után is el kéazitt étnek. Teljes tisztelettel Miltenberger Sándor cxipész és czipöraktáros- vároeházépület Nagy-Ka oizséu. A legrégibb és legnagyobb SZÖVETCZÉG BUM MÓR Efr lixirtloaBaa. ajánlja a következő idényre : 3 méter 20 cm. L&L,SS t jó gyapotból t teljos téti-ültöayre méterje frt 2 60, készíti frt 8 82. 3 méter 20 cm. ^íái ÍS^ frt S.60, kí.iif. frt 11 52. Legfinom. briinni gyapjúszövet 4 frt 60 krtól S frtig ineter.jként. 2 méter 20 cm. k.V*™*i ?S Palmerstonból egy télí kabátra metereu-kíot 2 frt 60 kr. kifit 6 frt 72 kr. vagy Boy, Biber. Ci\'Ierdan vagy Diago-nal méterje 3 frt, ké-ait 6 frt 60 kr. ehbei 1 méter 30 <-.m. kocskás vagy kós kat átbélés L 1 fn készit 1 frt 30 kr. Finomabb brünni kabát szövetek szintén minden színben méterjét frt 3.50 krtól felfelé 10 frtig BelyépszOvetek me terjét frt 3 59 krtól 6 frtig. I méter 20 cm. ta^aJSei uí jnsaoret egy nadrágra méterenként frt 3.-, készit frt 3.60 Finom nadrágszövetek ?!5»^ Valódi angol uti piáid hossza és 1 méter 60 cm. aséles, 3.7B krtíl ö.— frt, frt B.25 8 frttól 18 frig. Nagy ráktár míndenaemtl polgári, ka tonai libéria, templomi ót billtard-gya potkelmékb61, agyazintén minden szídQ bOlgy-kelme bármily áron kapható. Postai megrendelések utánvétel mellett azonnal teljesíttetnek csomagoláj nem lesz számítva, söt bármentTe szál ítutnak. 676 8—16 (ztlsUkártyák szabókrészé.-e bérmentve BERGErl orvosi KÁTRÁNY-SZAPPAN A orvosi tekintélyek által ajánlva, a legtöbb európai államokban a legnagyobb OQ katáasal haacnálUtík mindennemű bőrisiütések ellen, kQIÓnOSen idolt és zSmSrOk, rűh, ót var ét él&dí kiütések, ugysxiate veres orr, fagydag, izzóláb, fej- éa tzakálpikkely. Bsrgsr kátrány szappan 40° , fakátrányt tartalmas é* igen elkülfioiteadő a más forgalomban l»-vó kátránytzappanoktol. A csalások elkerQlésa végett kéressék világosan Berger kátrány-szappsna ét ügyeltessék az ismert védjegyre. 471 19 — 24 kfakact ii.\'irizem-edésckníl a kit.\'ir,y-s.x«p-sn helyett hatással hannáltatik éa aion esetben, hí rány kén-azappan, ez szakségeltetae, ugy kéressék osSJUs a Berger-feU kát-mídtbogy a kaifildi ntánzások eredmáoytelea ká\'zitmények. Mint gyengébb kátrány-szappan mellőzésre minden tisztátlanság a börö n, b&r- ét fejkiütések gyermekeknél, valamint eddig átérhetetlen atépitó BSSZSáát-és furdá-szsppas mindennapi husnálatra szolgál BERBER GLYCERIN KÁTRÁNY-S ZAPPANA. mely 35% Glyceriat tartalmaz ét finoman van illatositva. flss> Minden fájtnak darabja 35 kr. utasítással együtt. "W Fészétkíidéa: HELL 6. gyigyszerezzen! TROPPÁBAN Raktárak: Kész létben van minden ettropai gyógyszertárban. Főraktár Nagy Kanizsa számára : PRÁGER BÉLA és BEL US JÓZSEF gyógyszereiteknél jTagy-Kuiiísin, nyomatott i kiadó talajioaos Vtjdits Joaef gyorj»»jtóiiii. 70 NAGY-KANIZSA. 1882. november 9-én. 90-11C sas&ra.. Huszonegyedik évfolyam. EMtzftKI ár: egész írre......8 fit fél éi re.......* , negyed érre......2 . Egy szám 10 kr. HIRDETÉSEK S hasábos petitsorban 7, másodszor s minden további Borért 5 kr. NYILTTÉRBEN soronként 10 krért vétetnek tel 1 Kincstári illeték mindenegyes íiirdj-tésért 30 kr. fizetendő. ZALAI KÖZLŐIT. A lap szellemi részét illető kPzleiaé-nyek a szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérzaentre N AG Y-KAÍUZS A Bermentatlen lerelek csak isméit munkatársaktól fogadtatnak cl. Kéziratok vissza nem kflldetnek. NaíTy-Kanizsaváros helyhatóságinak, , nagy-kanizsai Önk. tűzoltó-egylet*, a » nagy-kanizsai kereskedelmi a iparbank", , nagy-kanizsai takarékpénztár", a .zalamegyei általános tanítótestület\' a „nagy-kanizsai kisded-neTeló egyesület", a »nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai fcOlválasztmánya" 8 több megyei és város egyesület hivatalos értesítője. Hetenkiot kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. „ A városi kOzgyfilésrol. (Sz. S.) Városunknak mar körülbelül tiz hónap óta tespedó közéletén egy kis hullámot vert a november 4-éu tartott kép visel ótes-tfileti ülés. Ennek az ülésnek tárgysorozatában volt egy pont, mely a legmagasabb fokra csigázta érdeklődésünket : a főjegyző-választás. j*. főjegyzői tisztet hat éven keresztül Szalay Lajos töltötte be és pedig oly lelkiismeretességgel, oly tiszta kézzel és hűséggel, hogy legnagyobb ellensége se találhatna múltján csak egy parányi foltocskát se. Hogy mi indította ót arra, hogy lemondott legyen, azt most már ne keressük. Fontos, nagyon fontos okának kellett lenni, annyi bizonyos, mikor szép állásáról, hova a városi képviselő-testület őszinte bizalma emelte, melyen folyton köztisztelet és közelismerés környezte, — egyszerre csak lemondott. Az uralkodó szellem nem tetszelt-e neki, vagy privát okai voltak reá ? elég az hozzá, hogy megtörtént és szomorún érintett minden jobb érzelmű polgárt. Állásának betöltése iránt — a candidatiót illetőleg — furcsa szelek fújdogáltak még ezelőtt egy hónappal is, de a mitől tartottunk nem teljesült. Egy oly férfiú felé fordult a közbizalom, kiről bátran elmondjuk, hogy gyémáotjellemc van. — Ez a fértiu engedett a közbizalomnak és a főjegyzői állást elfogadta. Ezzel megtisztelte a képviselő testületben városunkat, megtisztelte az állást, melyre lépett. Ez a derék férfin: Lengyel Lajos. Tudjuk, meggyőződésünk, hogy ö ismeri a közvéleményt, ismeri azon viszonyokat és állapotokat, — melyek a közhangulatot már az elkeseredettség fokára csigázták. — Tiszta jellemének sziklatermészettel is kell bírnia, hogy magával ne sodorja azon áramlat, melybe hivatalos állásával jutott. De eddigi multji garantiát nyújt nekünk a jövóre nézve is — és szép reménynyel nézünk működése elé. Az ülésnek utolján egy indítványt tárgyaltak. Akkor az ülés részint a tárgy természeténél fogva, részint a tapintatlan vezetés miatt oly viharossá lett, hogy szinte megdöbbenve kérdezte az ember Önmagától, hogy nem-e a zágrábi tartó mánygyülés termében vagyunk ? T. i. többen a városi polgárok, illetőleg képviselők közöl indítványt tettek arra nézve, hogy az uj ntezában épült Babochay-félc ház — miután a városi szabályrendelettel ellenkezőleg — az utcza megnyitása előtt épült, minden kártérítés nélkül bontassák le. Ez az indítvány a képviselő testület áltai szavazattöbbséggel elvettetett. Utólagosan néhány szót szólunk.] hozzá. MÍ is azt tartjuk, hogy az a ház szabályellenesen épült — ha mindjárt az építkezési bizottság helybenhagyta is, mert azon támukolás, hogy az nem az uj utczára, hanem a fómezára néz, nem egyéb, mint ügyvédi fogás, ügyesen kieszelt kijátszása a városi szabályrendeletnek. Mindazon által részünkről azt az indítványt, mely a lebontást czé-lozza, nem inuk volna alá. — Az illető háztulajdonost megbírságolni, azt értjük, de a házból egyszerre miniatűr kiadású Karthágót csinálni és lerombolni a sárgafőidig, ezt már sem a józan észszel, sem a birtokjog szentségével megegyeztethetönek nem tartjuk. Vegyük a dolgot kissé komolyan fontolóra! Tegyük föl, hogy az a ház nem Babochay Györgyé, kit a lebontássá] nem juttatnánk koldusbotra, hanem egy oly polgáré, ki minden fillérét abba a házba ruházta. Nos?! Lenne-e csak egyetlen ember azok közól, kik ezúttal az indítványt aláirtak, ki teljes erejével oda nem hatna, hogy egy olynemü indítvány el ne fogadtassák? Azinditványozók iránti tiszteletünk tiltja, hogy az ellenkezőt hígyjük. Tudjuk mi azt jól, hogy az az uj-utcza és végében az a ház-szörny monumentális csúfja városunknak. Eleget irtunk róla, ha jól emlékszünk Farnek László t. munkatársunk három czikket is irt, felhívta a képviselőtestület figyelmét; de a jó szándéka felszólalás pusztába kiáltott szó maradt. így van minden a mi városunkban ! A képviselők nagy része egykedvűen veszi a város érdekeit; végig ásitozzák az üléseket, amit egy néhány férfiú az ö véges eszével kifundálj arra rá mondják az áment és igy jutnak érvényre oly határozatok, melyek csak akkor tűnnek fel a tény rettenetes valóságában, mikor már késő a köpönyeg. Mikor érünk meg már egyszer annyira, hogy képviselő testületünk minden egyes tagja képes lesz a saját lábán járni és orczibáltan nem úsznak azon áramlatul, mely a város hajóját a „nagyközséggélétel" örvénye felé észveszetten viszi ?! Majd talán, ha a város érdekei nek védelmére alakult ,szabadelvű kör* nem csupán csalétek lesz a ha-sonnemü politikai pártba leendő ab-sorbeálás tendentiájával!! az országos tanítói képviseleti közgyűlés előkészítéséről. Az . Egyetértés*-*ben Jeuny J. és Páterfy Sándor által tett indítvány van közölve erre nézve, hogy meonyíre az élhetetlenség!g kívánják leszorítani néme lyek a tanítói tanácskozmáoyok hatáskörét, annak eklatáns példája az alábbi nditvány, melyetmostkommeutár nélkül közlünk a következőkben: As 1882. évi január hó 31-én ki-bocsájtott miniszteri rendsiet értelmében az országos tanítói képviseleti TI-ik közgyűlés a joro év augusztus haviban fog megtartatni. Ideje tehát, hogy ezen országos tanitói közgyűlés tárgyainak előkészítésével tanítóegyesületeink komolyan foglalkozzanak, annyival is inkább, mivel as országos tanitói gyűlés szervese* tét megállapító miniszteri rendelet 6. §-a kimondja, hogy az országos tanítói gyü lés álul tárgyalható ügyek körébe eső fontosabb tárgyakat és ezek részleteit az ország különféle vidékein létező taniló-egyletek időről időre belátásuk szerint kiválogatják, kérdésképen magukeléállit-ják, aztán saját körükben megvitatják s igy készített megállapodásaikat ilietékos hatóságuk utján as országos tanitói gyűlés előtt legalább két hónappal a vallases közoktatásügyi miniszterhez fel küldik. Még ez ideig — mint tudjuk —egyetlenegy tanitói egyesület sem tett komoly intézkedést ez irányban s mai napig nem volt egyetlenegy oly tétel sem a taniiÓÍ egyesületek körében megvitatás és megállapítás czéljából a napirenden, melyet as országos tanitói gyűlésre szándékoznak felterjeszteni, s máris attól kell tarta nunk, hogy a II. országos tanitói gyűlésre még készületlen eb bül jelennek meg az egyes egyesületek képviselői, mint az elsőre. Azonban megnyugtató tudomásunkra szolgálhat a budapesti tantestü let körében legközelebb megindult mos galom. Ugyanis a .budapesti tanitóteslü let" választmánya a f. hó 7-én tartott ülésen a következő indítványt tárgyalta: Tekintetbe véve, hogy az I. orss. tanilógyÜlés a „budapesti tantestületet* is azon egyesületek közé sorolta- a melyeknek képvisel.\'i a II. orsz. tanitói gyű* !éi rendezése — illeőleg eiőkéesiléaével meg fognak biaatni —tegye meg a budapesti tantestület választmánya az előké-azületeket at orss. tanúéi gyűlésre küldendő képviselőinek megvá\'aszlására és azon lételeknek elkészítésére, a melye ket as orsz. tanitói gyűlés tárgyaiul a maga részéről felvétetni óhajt. Hívja fel a választmány a testületet nevezetesen az egyes köröket alkalmas tételek ajánlására és a maga részéről ajánlja a körök a tör. télelek tüzelés tárgyalását es as orsz. tanítói gyüléart való előcészi-lését : 1. Mit lehet és mit kell as iskolának a kötegészségügy érdekében tennie? 2. Miként óhajtja a „Budp. tantest.11 az Eötvös alap intézményét szervez te tni. 3. Mit tehetnek az egyes tanitói egyesületek akartáraaknak árvánmaradó gyermekei érdekébea? 4. Miiyen legyen a ismétlő iskolák olvasó és kézikönyve falun és milyen városokban ? 5. Melyek azon történeti mozzanatok, amelyeket minden egyes népiskolában tárgyalnunk kellene ? 6. Melyek azon természetrajzi tárgyak, amelyeket minden egyes népiskolában tüzetesen tárgyalni kellene? 7. Mit tehet a népiskola a nemzeti műemlékek iránt való kegveletnek fejlesztése érdekében ? 8. Melyek azon magyar müvek, amelyeket minden egyes tanító kési könyvtárában meg kellene találnunk? 9. Melyek azon magyar müvek, amelyeket az ifjúság számára olvasmányul ajánlhatunk ? 10. Mi módon eszközölhetjük a nép-tanítói egyesületek működését feltüntető évi jelentések összeállítását és közös kiadását ? A közigazgatási tisztviselők helyzete. Bizonytalanabb kenyeret semmiféle hivatal se nyújt, mint a közigazgatási tér. Mar magában az a mód, melylyel ott valaki hivatalt foglalhat, lealázó. A legnyomorúságosabb 4 — 6 száz forintos állomásokért csúszva, mászva be kell járni a vármegyét vagy a városok kerületeit és nagy alázattal megkérni a tekintetes és teljes czimü bizottsági tag urakat, hogy hát kegyeskedjenek odadni a votumjotat. Mikor azután Ponti us-Fílátns hajlékjától a pötrétei kovács-mester műhelyéig minden küszöböt megtiport és e keserves hely után-járás közben a kényszerűség jő vastagon lehámozta arczárói azt a ritka és fenséges pírt, mit az Önérzetes büszkeség jobb időkben oda festett: megválasztják közigazgatási tisztviselőnek és elfoglalja azt a hivatali széket, melynek négy TARCZA. Arany János sírkövére. Bár kicsiny a sírhant: mgj költő nyugszik ala-ta-A ki ii époaz, dal, ballada mestere volt. Szent Almit ne uivard ktsnyeiddel, hoDfi, ¦ halottként Meg nesíraid : biszou ti I iángeiza müveiben, THEWREWK ARPáD. Az amerikai nők. Glagatt \'Ottótól. (Németből: Babosa László) (Folytatás és vége.) A ntw-yorki szépirodalmi Journal, a mely — mini német lap — a nőkkel szemben már lobbet merészel, mint ar angol nyelven megjelenő időszaki lapok, felhasználja az alkalmai sanew-yorki nők némely szokása fölött pálezát lÖr. Minthogy nyilatkozata amaszelleme", melyben a felvilágosult újvilági nők tündökölnek, Ulálóan jellemzi; álljon itt abból a következő. -A divat az orrokon csipeszeket hordani, mindinkább a new-yörki nők között és az ember nem tudja megérteni, honnét van, hogy a nők egyszerre mind oly rósz szemmel bírnak. Mindenesetre kedves, egy fiatal, nyúlánk, csinos, finom vonású nó csipeszszei, jobban kaczérkod-hatik s mégis as a színezete van, mintha a sok tanulással rontotta volna el szemeit, pedig talán a sok tükörneséssel, Aristoc-raticusan, feszesebb és méltóságteljesebb modorú, mert arra kell figyelnie, hogy az üvegje le ne essék s ez némely orra nem kis nehézséggel jár. Elvétve láthatni két nővért is csipeszsze!, még pedig erőssel s az ember barnul, hogy egy ugyanason családbao nem csak kél rövidlátó nővér, de romlott szemű is vau. És minek legyen m-gtil\'va fiatal letnynak, hogy szemeit elrontsa, ha a „divatkirálynó" igy akarja? Hisz a fűzők által elrontják tüdejüket is s azmégveszélyesebbésgyógyithatlaoabb. , A szemben van a szív* és abban semmi rósz sem lehet, ha a nők tsiveiket üreg alá teszik.\' As amerikai nőknek as egyenjogo-sitásnak minden irányban való keresztülvitelére iráns/ult buzgalmuk sokkal nagyobb és szilárdabb, semhogy egy iro dalmi clubbal megelégedhetnék. Jelenleg as unió női foglalatuskodnak minden tár-ssdalmi és politikai kérdéssel, melylyel férjeik, testvéreik, atyáik és fiaik ésanők réssvéiele-a nyilvános életben semmiben sem áll uraik mögött. Az Egyesült Államok női már minden nagyobb városban social is ti. us és politikai irányú egyesületeket létesítenek, ugy mint női smancípá-tiő és social reformclubbokat és nincs thema, a melynek megvitatása elől visszarettennének. Anflk és férfiak által közösen felállított new-yorki social reformclubb alapszabályai — hol nők igazgatnak és nők végrehajtó bizottságban — határozottan mondják, „hogy semmiféle nézetnek vagy elméletnek megszorítása fenn nem forog s mindezek és hasonlók azonbelül szabad vitatkozás tárgyát képezhetik. — Éveokint különböző helyeken nagy női jogássgyttléwk tartatnak, melyeken as összes nőegyletek képviselőik által részt vesznek és a mozgalomvezetők beszélnek. Néhányan ezen női mstadorok közül, kiknek neve egész Amerikában ismert, időről- időre as egész nagy amerikai területet széllében hosszában beutazzák és mindenütt,a hova érkeznek,a nőket össz hívják és fölhívják, hogy rázzák le a férfiak igáját és minél gyorsabban emanci. alják magukat. Mint egy példája ama sokszor gyújtó beszédeknek álljon ittakövetkeső, melyet Míss Susau B. Authany nem rég New-Orleansban tartott „A férfiak tolvajok. Honnét Tan pénzük ? A szegény munkásoktél lopták, akik értük izzadnak. Nekünk nem szabad magunkat feszélyezni, hogy miedeat magunkévá tegyünk, a mit csak lehet. Ha egy nő este a clubba akar menni, a férj morog, sót még azt is mondja, hogy este nem illik. Ha azoban őczímboráival iszik, rósz viezczeket csinál és Isten tudja mii müvei, akkor a nő legyen nyugodt és ne tátsa fei a száját. Ezen parancs azonban most már nem fog minden esetben foganatosíttatni ás rosz is lenne, ha minden esetben foganatosíttatnék, mert akkor nem volnánk mások, mint rabszolganők. .Gyereknél a helyed" —ezek rendesen a szavak, a melyekkel egy férfi felvilágosítja a nőt, hogy köteles a házat Őrizni. Szép, de ha a nő helye a gyermekeknél ran, ugy ott a férfié is. A gyermek ép ugy a férfié, mint a nőé. Nincs a nőnek elég veszúdsége a gyermekekkel, még rabszolgája is legyen gyermekeinek? — Nem ülhet a férj otthon egy este ép ugy odahaza s a „Babyt* riogathatja, róla gondoskodhatok, miotsz anya, ki fájdalommal szülte, s a kinek néha egy hét alatt több kint kell kiállani, mint a férfi nak egész életében?! Ezeknek az állapotoknak meg kell szűnni és ehhez az elaÓ lépés a kerületekben egyletek alakulása. Itt találkozzanak a nők mind, a kik fá- radnak és meg vannak terhelve és tanács knzzanak, mint csalhatok tőrbe a férfiak Legelső azonban az, hogy pénzünk legyen A pénz minden dologhoz szüksége*, úe légnélkülözhetlénebb, ha háborút akarunk veze:ni, kell ezzel bírnunk akáregy.akár más uton. A zsebelés maga nem elég, csel és bizelgéa a fegyverek, a melyekkel a természet a oól megáldotta s ezekéi fel kell használni. A férfi a htselgésnek nehe-\'zen bír ellenállni, faizelgünk neki, megzavarodik, vesztegessétek meg a dédelgeiéa-sel, tegyetek mindent tetszésére, használjatok föl minden fogást, a melyek csalfaságtok esessetek megenged és teremtsetek péttst, először pénzt, pénzt 1" Ha a női egyenjogositáselőharozosai ily modorban tartanak nyilvános beszéde* ket, képzelhetni, hogy lapjaikban sem tartózkodóbbak. Angol újságjuk j-leaik már meg az Egyesült Államokban, a melyek kizárólag az om»nci pátiónak, a női érdé kéknek szolgálatában állanak. Ezek közül a legjelenlÓségteljeaebbek BTbe revulu-tion", mely X w-Yorkban jelenik meg, és as emiitett M\'Ss B. Amhaay e, valamint a Chicagóban megjelenő Livermors Marié és Salker Marié által kiadott „The agitátor". S legtovább megy socialtslicua követelményeiben as ugyan csak itt meg jelenő .The Chic-.gaon", a mely az isme rétes orosz agitátor Baknoin nézeteit kép viseli — és egyszerűin a házasságot akarja eltörülni. Esek mellett a női aogol újságok mellett rövid idő Óia megjelent New-Yorkban egy német is, a már emiitett aUj idő", a melyei egy női és férfi bizottság szerkeszt. Es is aogol collegái mellé sorakozik, az emberijog s az általános szzvazstjog alapján a nők leijis egyenjogúsítását követeli. É« követeli esen egyez* joguaágot, mint egy terjedelmes csikké „A nő kérdés" kifejti, nem csak a miatt „mert a nő szintén e-nberi éssszel bíró lény*, hanem mert az, mint jósolja „csak egy eszköz az uj időkben, a müveit nemzetek állami és erkölcsi életében, a hatványozott haladás mezején.- Az BUj idő* készül a női telj-a egyen jogosítás szükségességét a jogosságát történeti, jogi és lélektani szem pontokból kimutatni, és e i bizonyítás John Stuart Mill „The Sub-jectiou of Women" czimü munkája után annyival less könnyebb, amennyiben es már körülbelól mindent tartalmas, amit ezen társadalmi kérdés mellett, vagy ellene felhozni lehetne. Mi magunk részéről csak a puszta tények felsorolására szorítkoztunk a szíves olvasónk előtt lehetőleg hü képét akartuk adni amaz állapotoknak. mel\\ ek as ameríki növilág körében fennforognak. Képvisclűiüéhi jelenetek. — Earczolat. — Végre tehát tiz hónap után ismét megnyíltak a városház nagy terem ajtai. Milyen kár Tolt, milyen szivte-tenzégl Hogy riadtak szerte szét azok a Iszegényke állatkák, mik Tarosunk nyugalmát előnyükre használták ; oda telő-p\'dtek le, hol legkevesebb fordul meg as őket üldöző emberi alakokból: a város szivébe, a városház nagy termébe. Egykor pezsgő élet lüktetett abban az óriás szívben; hejh de mióta az ütereket a hetvenszázalékos pótlék borzasztó piócsája srivja: alig, alig, hogy örökre el nem csendesült. De hát mégis csak megrázkódott városunk, miat egy óriás haldokló... és HÚSZON EGYEDIK IVFOLYAM SALAI KÖZLÖNY NOVEMBER 9-én 1882. lábitl a rálasztók tartják, mely fölött JJamokles kardjaként caüog a bizottsági tag urak kegye. Vigyázz szegény közigazgatási tisztviselő, hogy meg ne sértsd, egyetlen választódnak csak hajszálnyira is érdekeit, mert tőlök függ, hogy 6 év múlva székedben maradj vagy hogy kiessél belőle. Eleresztik székedet és lepottyansz. nemcsak az alantasabb hivatalnokokkal van ez ugy, ki van ennek tőre az alispánoktól, polgármesterektől kezdve a legutolsó választott hivatalnokig, mindenki. Ha valamelyik bizottsági taggal, városi képviselővel szemben hivatali teendőjében erélyes föllépést tanúsít, nyomban arczaba. vágja, hogy „én választottam önt, majd eltelik a hat esztendő.* Hát azután még csak az kellene, hogy val amelyi k matador t sértené meg azzal, hogy annak érdekei ellen intézkednék, ha mindjárt a legigazságosabb alapon is.v.. Akkor bízvást készíttet\' heti hat év elmultára a vándorbotot s koldustarisznyát. De hát ilyen összeütközés nem igen fordul elő, mert a mint fenébb mondók — a megválasztás előzménye igeo jó iskola arra, hogy a ceserves hivatallal járó arczulcsapásokat elviselhesse. Bizony szomorú helyzet! Hátha még arra gondolánk, hogy betegség miatt kénytelen megválni hivatalától vagy éppen igazságos eljá rá^a miatt a hatalmasak ellene támadnak és kicsöppen abból a nyomorúságos állásból is, melynek minden napi kenyere a tengődés! És pedig fordultak már és fordulnak is elő ilyen esetek.J Éppen ezért véghetetlenül csudál kozunk, hogy a közigazgatási tisztviselők között ennek ellenében nem indult semmiféle mozgalom. Mért alakulnak, mért nem létesítenek\' Önmentő, Önsegélyző egyesületeket ? — Meg lehetne ezt indítani megyénkben is, csak akarat kell hozzá. Később az es/me mindinkább terjedni fog és az ügyet országossá lehet tenni. Erre persze egyik másik tisztviselő nr azt mondja, hogy miért lépjek én oly szövetkezetbe, mely ingatag alapon nyugvó állásommal van Összefüggésben?! Jgcn, de azt lehetne oly formán is szervezni, hogy az egyszer belépett tag - ha a közigazgatási tért elhagyja is — a szövetkezetben marad és a tagsági kötelességek teljesítéséért igényt tarthat az azzal járó jogokra is. Közigazgatási tisztviselő urak! századunk a szövetkezés, az egyesülés korszaka. Az önök érdeke kétszeresen megkívánja az egyesülést! Eodie miki crastibi! Senkisem biztos arra nézve, hogy mikor kerül rá a sor. Es olyankor a kétségbeesés Örvényétől mentheti meg az a néhány fillér, melyet az önsegélyző szövetkezetnek Fzeutelt Gondolkozzanak Önök az eszme fölötti Mi lelkűnkön hordjak az önök sorsát. Ha e tekintetben valaki jó teivet készít, gondolt ki, küldje be szerkesztőségünkbe, mi szívesen adunk annak tért Megteszünk mindent, hogy a közigazgatási kar szabadabban vehessen lélekzetet és fölemelhesse fejét a hatalmasak, a választók szeszélyének lidércznyomása alól; mindent megteszünk függetlenségük érdekében. Szomorú képet nyújt ez idő szerint a megyei tisztviselő helyzete. Elgondolható, hogy egyik, másik vagyontalan buzgó hivatalnok — jövő jére gondolva — hányszor sóhajt 251, hogy inkább a vasmarku kormány alatt, mint a dicső autonómia szolga latában. Szomorú, de igaz! Dr. VA8 ÁLMOS. először is szívéhes kapott, hogy ver-e még? Hogy a szívben még van élet, (hogy a varoshaza még nem recacsent szét), azzal bizonyította be, hogy magába osalta a haldokló test mindeo fiüterébőJ a vért Megtelt a sziv városunk ü terei ve!: a képviselőkkel. Milyen boldog, örömteljes viszontlátás volt ez tis hónap után november 4-én 1 A kitörő Öröm zajára a nagy terem minden pókja hálója mögé rejtezett, az egerek a fülkék rídeg magányába zárkóztak és átvette a csend birodalmát a nyüzsgő élet zaja. Míut dagadtak a keblek, akár a jó szopós kenyér. Öröm volt nézni azokat a jóképű vároBÍ atyákat, kik olyan igazi magyar őszinteséggel szorongatták egymás kezét, pedig mindegyik tudta, hogy elv-barátok vagy ellenségekgyaoántfognak-e állani egymással szemkőstott belül abban a kongó teremben ? Hanem hát mi köze annak a jó barátsághoz, a mi ott belül történik ? Eperjesy Sándor, ez a régi senatur erősen gesticulál az Öreg .Pali bácsi\' foj< fölött, hogy igy és igy áll a dolog... Pal bácsi kíasé nehezen veszi a fejébe; nem szokott az afféle pikáns dolgokhoz,., Epir jeiy már kezd dühbe jönni, hanem oda furakodik közelökbe Gyórffy, es a asü-le*.ett daemagog; aztán azzal a jöszivü ravasz mosolylyal — a mit mindig a képín hord — odasúgja:,SohsebántaaSán-dor bácsi 1 mégis nyulbŐr a nyulbőrl" Ezt már „Pali bácsi\' is megérti, Eperjesy meg akkorát nevet, hogy a hasát is keresi bele. GyŐrffynek elfágulnak az arczizmai jobbra, balra, főt, le; az ember messziről sst hinné, hogy mindjárt kiszakad belőle nevettében az a gonosz balpárti lélek; pedig hál csak mosolyog. >~yilt levél a szerkesztőhöz. Gelse 1382. nov. 5-éo. Tekintetes szerkesztő ur I A „Zalai Közlöny* 88-ik számában Neussiedler János ur egy nyílt levelet tesz közzé, a melyben Gelse és vidéke közbiztonságát a legkiáltóbb ezioekkel festi. — Hogy a borzadály tökéletes legyen, ama tevéiben egy koldus is szerepel, aki folyó év nyarán Gelsón egy pajtában villámtól b-jjtatoti. Valóban aajnos, hogy az előrehaladás korszakában még anuyira uetn vittük Gelsén, hogy lakhásakrs ?8 pajtákra villámhárítókat alkalmazhatnánk. Miután azonban engem N. ur levelének c*akia vríge érdekei, a hol tökéletesen elforditettadatok soroltat nak fel,mint körorvos s az igazság érdeké ben kötelezve érzem magamat a következőkben a való tényállást közölni. Október hó 26 án Pakó György alsó-hahó\'.!, 26 éves, erőteljes főldmives Puszta Magyarodra ment a szüretre szükséges hordókat beszerzendő. P. G. ott egy atyafinál bekopogtatott, a hol meglehetős sokat evett, de annál nagyobb áldozatot hozott Bscbusoak. — Október 23. és 24-ik közti éjjel P. G. a dühöngő vihar daczára, dacsára a szakadó zápornak és a sürü sötétséguek gyalog hasafelé útnak indult es 25-én reggel aa övéitől, b:-bó:i határban levő erdőszéléu börgő és haldokló állapotban találtatott meg. — Ugyanaz nap délelőtt hivattattam meg a szerencsétlenhez, kit ugyan életben löbbé nem találtam, mert körülbelül egy órávml Hahóira érkeztem előtt meghaltMegssem-léltem a hullát, külerőezaknak semmi- nyomát sem találtam, ruháibői és a nála volt pénzkészlet MI semmi sem hiányzott. Ason körülménynél fogva továbbá, hogy P. G. a túlságos borivás által felhevülve és felizgatva, a hideg esőnek és viharnak tette ki magát, nyilván elég okom volt arra oésve, bogy a halál okát tüdőssé I-Ütésnek jeleznem. Meg kell még jegy essem bogy as, amit N. ur véres babnak neves, nem volt egyéb, mint egy sötétbarna, savanyu szagú folyadék igazabban mond* va: must, nwlj a szerencsétlen szájából kiömlött. — A halottkém! jegyzőkönyvben a halálokot csak röviden említettem; azonban Sipos pacszí járás orvos nrhos intézett október havi jelen lésemben, ezen Ügyet részletesen tárgyaltam. Végül egész elismeréseméi kell kifejeznem N. ur azon eredeti indítványáért, bogy L-L • lopás és rablás meg-adóztaaeék. Sajnos, de ezen indítvány vajmi nehezen valósi.ható, — részben azért, mert a tolvaj urakat csak uagy nehezen sikerül megkeritteai, és aztán, ha mégis fogtak, makacs tagadásra vetemednek. — A magas kormányra nézve talán jövedelmezőbb volna a megadóztatás egy másik neme: ha ugyanis elferdített vagy nem való közleményeket kö«l<) czikkirók vagy levelezők adóztatnának meg; akkor alapos okunk volna hinni, hogy néhány rövid év lefolyása után a nyomasztó petróleum adó eltöröltethetnék. Mgr. GLEZ1NGEB ZSIGMOND, kör- és pályaorvos. Jegyzék .-kanizsai kir. tőrvszék büntető biró algánál 1832. évi november hóban megtartandó végtárgy alásokról. November 9 én. 2883. B/82. Bálint József elleni bűnügyben végtárgy. 2873. B/82. Lopással vádolt Horváth Teréz elleni bűnügyben véglárgy. 2886. B/82. Csalárd bukással vádolt Sohr Lipót elleni bűnügyben véglárgy. November 10-én. 3047 B/82. Hamis bukással vádolt Kráuser Bettich elleni bűnügyben ágtárgy. 2877.B/82. Lopással vádolt Németh Jáuos éa társai elleni bűnügyben vég-tárgyalás. 2968- B/82. Lopással vádolt Ferkó István elleni bűnügyben folytatólagos végtáreyalás. 3279. B/82. Magánokirat hamisítással vádolt Csondor János elleni bűnügyben végtárgy. November 16 án. 3031. B/82. Lopással vádolt Horváth Ferencz elleni bűnügyben folyta tólagos végtárgy. 3025. B/82. Halóság elleni erő szakkal vádolt Bedó István s társsi elleni bünügybeo végtárgy. 3148. B/82. Csalással vádolt Majer József elleni bűnügyben végtárgy. 2943. B/82. Kovács Balázs elleni bűnügyben össsb. kiszabása. November 17-éu. 3133. B/82. Lopással vádolt Kelemen József elleni bűnügyben végtárgyalás. E közben oda érkezik Tuboly Viktor is, egy eredeti, de jóizü élő szobra as egykor virágzó megyei életnek, csakhogy melegházi színben. Monokliját otthon feledte, tehát csak az egyik pzerae van nyitva; a másikkal csíptet a (nő)vi lág szemébe. Hajfürtjei ügyezke két szarvban merészkednek halántékától fen-költ homloka felé, mutogatván azt a siralmas évszámot, mikoron az osztrákok KőnigreVznél fulotlak vala. Szörny est gyűlöli azt az évet, mint igazhitű szélsőbalt, mert azt tartja, hogy ha az nincs, akkor nem következik hatvanhét és akkor máig sincs kiegyezés. Amint Viktor barátunk alakjának teljes tudatival oda lépked a folyosói csoportok közé, maga a megtestesült és felöltöztetel* oppotitio. Legldltüoóbb rajta a bajusza, mely minden Ügyvédi fogássál furfangosabb fogásokkal megcsűrve, — csavarva, archimedisi csavar formában ér véget a ssájnyilás két végénél. Es a különös bajuszalkotmány egyta mozog... A behunyt szem tágul; a nyilva maradt vág; Gyórffyhez szól .Servas komám Jáuos I Ez mégis botrányos: Téged szélsőbali Környez itt a Pali... És szavadat lesi Ez az Eperjes ." As Ördög hitte volna, hogy rímet rág a szájában, mikor s bejussa mozog. Eperjesynek még a haja szála is égnek mered nevettében, a Pali bácsinak baukrótot mond Öntudatlan komolysága: csak a daemagog mosolyog aszal a kacsa-gást festő némasággal. „Hat Viktor barátom, hol maradt a kötény?\' Ezt Eperjesy kérdi. „Komám a kalapácsot otthon fe ledtedt" Est meg Győrffy mondja. Pali bácsi ez alatt a szakállát rángatja; minden rántásra azt mondja: ezer, ezer, ezer... Viktor barátunk csak néz és rim-sa\'Iangós „Pegazus" gebéjével Olymp >sra vágtató szelleme megbotlik aa emberi halandóság vívmányainak alkolmáoyta-lanságában es leeiik a mindennapi prózai gondolkodás rögei közé. .Ezt nem értemi Kötény, kalapács?\' .Na hát remélem csak fölcsapsz te ís mára komi vésnek Va Szaggatja görcsösen Gyórffy a szót .Én igazhitű katholikua vagyok, ha nem hiszed, hát kérdezd meg a Lett-linger Kelemen bátyánkat Csak nem kívánod, hogy azabadkömives legyek?" .Ugyan Viktor barátom, — legyen nyugodt, csak erre a két, három órára csapjon fel kőmivesnek; mig a Babóchay házat lebontják. A Pali barátom bontja a padlást" Igy magyarázgatja Viktor bátyánknak a dolgot Eperjesy. Erre Tuboly a másik szemét is behunyja, mert azt hiszi, hogy álmodik Szegény Pali bácsi meg mind a két mar kával czipeli fölebb a szempilláit megnézni, bogy igaxáa ébren van-e? Győrffy érti a vágást; hallg.t. Hirschel Ede galopp polkára enga-girozza Lipót barátját és Eperji-sy elölt teremnek. .Te Sándor, ha z Babóchay-házat lebontatod, én mint általa mellőzött építési vállalkozó, ötezer forint ügyvédi előleget adok neked." GyŐrffynek viczezre, Tubolynak rímre, Eperjesynek fogásra, Pali bácsinak sírásra áll z szája; Ede és Lipót operetté-töredéket dúdolnak duettben... A kínos helyzetnek véget vet ez z fölki áltás: .Jön a polgármester!" 2925. B/82. Súlyos testi sértéssel vádolt Behák Anna elleni bűnügyben végtágy. 3228. B/82. Lopással vádolt Or. Takács József s társa elleni bűnügyben folyt, véglárgy. November 23-áo. 3021. B/82. Lopisaal vádolt Gerencsér János s társa elleni bűnügyben végtargy. 3393. B/82. Lopással vidoh Kis Péter és társai elleni bűnügyben vég-tá-gy. 3019. B/82. Hatóság elleni erőszakkal vádolt CsászárLijoss társai elleni bünügybeo vógtárgy. November 24-én. 3069. B/82. Hatóság elleni erőszakkal vádolt Fala Igttács s társai elleni bűnügyben végtárgy. 3385. B/82. Lopással vádolt Ken-csér György s társ. elleni bűnügyben végtárgy. 3431. B/82. Lopással vádolt András János elleni bűnügyben végtárgy. November 30. 3183. B/82. Lopással vádolt Lukács Ferencz elleni bűnügyben vógtár-gyalás. 3430. B/82. Könnyű testi ¦értéssel vidult Kancsár Katalin s társai elleni bűnügyben végtárgy. 3073. B/82. Hivatalos hatalommali visszaéléssel vádolt Pál Ignács elleni Ügyben végtárgy. Kelt N.-Kanizsin a kir. törvényszéknél 1882. november 6-án. Kiadta: PLANDER GYÖRY, kir. lörvszéki írodatiszt. Helyi, megyei és vegyes hl rek. — Utánzásra méltó nemes tettet konstatálunk. Kemény Jóssemé úrnőtől, a magyarutcssi óvoda jeles nevelőjétől értesültünk, hogy Dr. Ssukics Nán-dornéésWittinger Antalné úrnők r.^y asep tettel adták jóasivüaégük-nek léuyes jelét. U. i. a magyarutezai óvodát mint heti biztosok meglátogatván, ott bízouyosBada Erzsike nevü lánykát nagyon silányka öltözékben találtak. A szegény gyermeken megesett ssivők és Dr. Szukicmé lábbelivel Wittingerné pedig öltözékkel, kötényekkel és 2 pár harisnyával látta eh A uemeaszívü úrnőknek as ovúuŐ e helyeo kívánta f rró köszönetet kifejezni a szegény kis lányka nevében. Örömmel adózunk őszinte elismerés-sál e szép tettért mi is és Óhajtjuk: vajha mentül többen követnék azt, — Tarsas estélyre gyűltek egybe nov. 5 én M .önkéntes tűzoltó-egylet" tagjai a választott tisztikar tiszteletére az .Oroszlán*\' vendéglőben. Húzta a czigány, folyt a toaszt. A kedély ta mulatság 12 óra falé ért véget, — Hymen. Ollop Imre ur, folyó bő 12-éo vezeti oltárhoz Cceignr Rosa úrhölgyet Budapesten. Áldás és zavartalan boldogé g kísérje frigyöketl — Tanítónő választás. A helybeli iv. iskolához kézimunka tanítónőnek Klein Julcsa kiszsazony választatott meg. — Nyugdíjaztatás, özv. Spi tzerne ltoza, ki 20 évnél tovább szakavatoiUu éz közmegelégedésre működött a helybeli ár, „kólán mint kéztmunka Uuh6aL rongált egwógi állapot, közkéz ében nyugalomba helyeztetett. V0|t kartársai és a srülŐk méltán sajnálják, hoev m~ kellett tőle válmok. 57 BBS I -Kutatást kérünk! A szent. gy^rgyvár. utczábau Uto ku( j ^ már vagy két bele; és ti^ jaWtatI-Inol áll. Szíves intézkedést* kiriaT illetéke, hatóságot Úgyis k*r*Íak" tunk. — Berzenczén ifj. gr. FHletic. Tasziló Ő mélt-nál a legutóbbi pár naoí vadászaton 400 drb. fáczánkakss (Tad-faczio,) 28 szalonka, 12 őz és 160 ayoí lövetett. A legjobb vadáaznapon 15 m_ louka esett. A vadászaton részt vettek a házi uroo ki vül gr, Széchenyi Pál ó excsja, gr. Nádasdy Ferencz, gr. Zichy Bsnzt gr. Festetics Vilmos, br. Mecklenburg K.\' br. Trzutenberg Fr. és Inkey István. \' József föherezeg mint hírlapíró. A .Tűzoltó-Közlöny," fols-élitoiu. a vi. déki tűzoltó-egy leteket, hogy egyletük k-merteését a lapnak küldjék be. József főherczeg erre, mint az alcautht tuzoba-egylet lópaiancsnoka, egy sajátkezűiig Írott csikket küldött be a .Tűzoltó Köz-löny"-höz, mely a nagybecsű csikket a Ijüvő hóuapbao fogja közölni. — A szalmazsák titka. D:u Erna- nuel magánhivatalnok, ki nejével a váczi körúton egy hónapos szobában lakott, folyó hó 15-éti kihurczolkodott és állítólag Bécsbe ment lakot. A tatáiban nem bzgyoti másihalra, mintegy szalma-Izsákot, melyet a szállásadó másnap a I padlásra tétetett. Tegnapelőtt a cseléd felment a padlásra, hogy a zsákból a aszimát ívegye. Munka közben a szalma közt egy vászonzac.kót talált, melyet asszonyának megmutatott, ki a bevárt zacskót felfejtve, abb»n 270 írtkée p-;uit \'egyesekben és tízesekben, két 100— 100 írtról szóló váltót, egy arany emlényt ét különféle családi okmányokat talált. As asszony üsv. Belf Regina áladla a zacskót tartalmával együtt a ker. elöljáróságnak, mely aaí a reudŐrzéghez tette át. — József Főherczeg kis fiit a győri szt.-benedekrendiek gymuásíumába íratta be mim magánanulót. A kis fenség okt. 30-án érkezett Győrbe nevelője Holdbázy János kiséreiéban. A fogadtatás tanárai és tanulótársai részéről elég soiemnii volt. Tiszteletére a délutáni srüaídűben, díszelőadás tartatott az ejső osztályú gymoasislákkal, mely alkalommal a piczi fenség a kethodrában trónolt, mig a mtUatetendo tanárára*, a padban foglaltak helyet. Ugyanaz nap délután 5 órakor a gymoásíum 8 osztálya részéről egy 32 tagu küldöttség lejezte ki előt\'.e abbéli Örömét, hogy ő fenségét itt körükben friss jó egéssaégben tiss-tölhetik. — A 10 éves fenség a püspök ő exczellentiájánál van beaaállásoiva. — Elevenen megégett. F. hó6-án a "szentgyorgy vári hegy alatt néhány gyermek tüzet rakott. Egy 5Vaévesldoyks ruhája tüzét fogott, melytől annyira összeégett, hogy o gy kínok és nehéz fájdalmak ulán belehalt. — A vöröskereszt egylet fiók ?y«- sületei orsságszerte kezűkbe vetlek a ti- Mindenki siet előle a teremb*. Olt már nincs jó barátság, ott csak elvbarátság van. U; alakok nyomulnak előtérbe. O.\'Oszváry sehogysera akarja .fen-tartani a f en tar t au d ó k at" és a számvizsgáló bizottság jelentéséből ezt vagy kihagyatni vagy kiigazittatui kéri ily formán: .fitrtartva a f el tar Undoka t." Ebbe az ártatlan rftilislikai zárába mindnyájan belenyugodnának, de Plíhál a kitétel elhagyását, vagy módosítását a* 1836-iki törvényekbe ütközőnekjtalálja; Bitbócbay meg ugy magyarázza, bogy annak z kitételnek azért van jogosultsága nálunk, mert es régi eredetű és őseinknek abbeli öabeismxrezén alapszik, hogy mi magyarok nem igen tudunk addálni és a számudások mellé tett okiratok valódiságát se igen ismerjük fel.... szóval nem lebet bizalmunk sem a számvevő, sem a számvizsgáló bizottság eljárásánzk correct-eégébeo. Babóchay részérő! ekkora szóki-mondásra nem volt a gyűlés elkészülve ; óriás csend fujtogatta a terem levegőjét; majd meg kitért a lelkes éljenzés. Plibátnak a karzatról azt súgta le Bogyay Mundi, hogy <itt fenn nagyon megérozni, hogy oem liszla a levegő Plihá) hamiskásan mosolygott és visssasugott: .Szives-.-u kinyittatnám. Mundi barátom, a lég^rftsz tő •készüléke ket, de a polgármesterünk ugy is mindig fázik, most az egyszer hadd izzadjon.* A körülállók befogta\'; uraikat, hogy ne halljanak; Piihál meg föltette a Nro. 3-as czvikkerjét; ha hallani keli is neki, legalább ne lásson. Tovább folyt az Ülés. * - Babóchay egyre eröaebben akar beszélni, de annál gyöngébbé lesz a hangja. A képviselők ,halIjuk\'-ot kiabálnak. — A polgármester ur szabadkozik, hogy ő nem bír erősebben beszélni, csak ennyi a azuszsza. Éa az 1200 fonóiból nem kerül lüdő-r6p»ratiur& Dr. Scbreyer igent bólingat. A Bartos bácsi rázza a fijét, hogy az nem igaz és int a Kollarics bácainak ís. Ha Ők 400 forintért bírnak hallgatui; akk»r a polgármester bőven beszélhet 1200 forintért; van is esze hozzá. A polgármester beszél nyugodtan mint egy álomlá-ó; jobbra, balra bólintgatnak a képviselők, mintha ébren vo(. nának. Eperjesy az, ki mint mindig — Í« is ébren van éa nem győzi fricskával a Pali bácsi orrát; a ki ugy aluszik, míot a téli nyulbŐr, Hencz Tóni meg a Győrffy Jancsi szünet nélkül beszélnek e\\ ébreu tartják a levegőt. Hencz Tóni egyre épit«i akar, Győrffy J*ncsi meg egyre bfln*j" a polgármester bánomutezai házát, veri a vasát, veri a falát, de csak nem eog"d as neki. Mindketten a profesaiojok szerint csinálják a dolgot. Varga Lajcsi aközben Maő „c"-ből mondja indítvány* leczkéjét; de benakad, |hol itt, hol ott — Vóuoky tanár ur nincs is megelégedve a diligeuczíájával; beleponálja secundába. Gyórffyt elhagyja a békessége* tűrés és mint a nekisziiajult orkán fújja ki, hogy: .celerum censeo Babóchay domum esse delendam." Az isten Őrzi, hogy a kéménynek nem esnek már, hanem mikor az ütés viharja már s csillár gyertyáit oltogatja, Szigritz Róbert is bekinálja a te-rembe.a pocszkját szzzzl azjülés véget ér. SZaLAY SÁNDOR. HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY NOVEMBER 9-és 1882 roli árvízkárosultak nyomorának enyhítését czelsó gyűjtéseket. Bizony, a helybeli jótékonycaélu egyletek ís tehetnének ez Ügyben valamit, különösen a Dráva és Rába meniéo hajléktalanokká vált lakosok felségéi ésérn. — a nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egyesület kebelében szervezett BTü>-rendőrség" tisztujitása november Ö-én tsrtstott meg, alkapitánynyá liátorn La-jos, szakaszparancsnokokká Iliid Ferencz Grebencz Henrik, alparancsnokokká Jack Ede és Eger Ignácz választattak meg. Kapitány az egylet elnöke Lengyel Lajos városi főjegyző, ugy a segédtiszt Knotazer György egyleti titkár as alapszabályok értelmében nem jőnek válasz-tót alá. Délután a főtéren sikerült nsgy gyakorlat volt, este az .Oroszlán* termében igen látogatott társas összejövetel volt, melyet fesztelen jó kedv b a lelkesi-többnél lelkesitőbb pohárköszöntések fű-Bzereztek. Örvendeztető az a körülmény, hogy Hencz Antal eddigi főparancsnok ujbol megválása tátott, a közbizalomnak engedve elfogadta e díszes és nagy fontossága állást. — Gulyás Gizella kisasszony, a bécsi conBervatórium Schmhc H. tanár felsőbb zougoraosztályának tanítványa, Ollop Ernő és Ranscher Béla urak szíves közreműködésük mellett Nagy-Kanizsán 1S82 november 12-én a „Szarváé* száJ-loila díszteimébcn huugveraeny t rendez. Helyárak: korszék 1., 2. és 3. sor 1 frt 50 kr.; a többi sor és karzati ülőhely 1 írt,; belépti dij 60 kr.; deákjegy 40 kr. Jegyek előre válhatok Práger Béla ur gyógytárában. Kezdete pontban ,8 órakor. Műsor. 1. Schubert: I. része Gulyás. G. kisasszony, 2 LiszttTaunbsvttser Paraph-rate Gulyás G. kisasszony. 3. Gouood: „Medi\'.atio" : hegedűn előadja Rauscher Béla ur. 4. a) Chopin: Nocturne b) Schmitt: Concert Etude Gulyás G. kis asszony c) Bach: g moll suite d) Chopin: Ktud- Gulyás G. kisasszony Ű. Hűmmel: Concert I, része: két zongorán előadva Gulyás G. kisasszony, és Ollop Ernő ur által. 6. Vieuxtemps : „Revorie"; hege dün előadja Rsuacher Béla ur. 7. Liszt: VIII. Magyar Rapsodia Gulyás G. kis asszony. — Borzasztó szerenesetlenség. A keszthelyi vasúti állomásnak e hó 1-én borzaBztó szerencsétlenség történt. A mon dott napon, délután 2 órakor a vasúti munkások a kocsik összetolásával voltak elfoglalva. Köztünk volt Przibíl Sándor Bódog kalauz, is ki ez év szeptember 1 tői van csak vaauti szolgalatban, i előbb, mint dragonyos őrmester szolgált. A szerencsétlen kalauz c-izmájánaksarka a vaauti sínek közé szorult, s lábát unnét nem tudta kihúzni. Egy kocsit ép arra toltak; a szerencsétlen ember menekülni akart, de nem = udott. A kocsi keresztül ment rajta s mindkét lábát Összezúzta. A vssuli igazgatóság uzonnal intézkedett s a Bulyosan sérült kalauzt a legelső vonattal. Fehérvárra küldiék. ElőzŐfeg távirati utón értesítették dr. Szen deffy József urat, ki azonnal az indóházhoz aietett fl mire a nerencsétlen ide érkezeit, azt dr. Neumann siófoki vasúti orvos úrtól átvette, és kit ülőpadon fekve, 6 munkás állat vállon vitetve a városi kórházba kísérte, hol ruháit levagdosta ¦ a szükséges sebkötéseket alkalmazta. A sérültnek uzonb-n minikét lábát amputálni kellett s e czélböi másnsp, e hó 2-án dr. Szendeffy és WernerJános városi főorvos több kartársaik, nevezetesen : dr. Sz e n tgy örgy i, dr. Leichtner honvéd törzsorvos, dr. Rieder orvoB urak kiiére-téhen megjelentek a kórházban. A jobb lábát az alsó lábszár felső harmadában, a bal lábát a lérd fölött czombban kellett levágni. — A hetniks* műtétei Szendeffy ésWeroer orvi-s urak egy időben haj ot-ták végre, egyik a jobh, másik a ballábon; s es kitÜQÖen sikerült is A szerencsétlen ember, daczára az óriási fájdalomnak, kiállotia a mütitet, élete veszélyen kivül van; láza ninca. — Üdvözöljük as orvosi kart azon szívélyes collegia-litásért, melylyel egymás iránt viseltetnek. Milliomosok ágyát uem állják körül annyian s busásan fizetett orvosok sokszor nem járnak el oly pontos lelküame-retsséggel, mint Ők tették a szegény kah-uznál, ki csak rövid ideig állván a vasút szolgálatában, nyugdíjra nem számíthat, s felépülése után jóazivÜ emberbarátok filléreiből lesz kénytelen tengetni életét. — Gyorsan egymás ntán kétszer volt tüz Lelíéo Első izben október elején gyerekek krumplit sütöttek, erről kigyulladt egy ól s miután a félnőttek éppen szüreteitek a tüz hamar elterjedt s három báskt az összes gazdasági épületekkel együtt elhamvasztott. 28-án pedig Szalay Imre szőllő háza égett el a vincxellér vigyázatlansága következtében, az összes bútorzat ugy száz ötven akó bordó is bent égett, mentésről a falutól) távolság zaistt szó sem lehetett. — Október 30 és 31-kl közti éjjelen óriási orkán dühöngött a Balaton mentén, hajókat láncsaikról elssaksjtvs parira vetett. A vizi molnárt — Rózsa Jánost — midőn legényem! a ZBgót akarta felhúzni, a rohanó viz elsodorta, holttestét a rádi malom fejénél fogták ki; legénye még idejében nsasaugrott a súgótól, mely a molnár alatt lecsúszott s igy szerencsésen megmenekült. — Hoszter Fülöp várpalotai gyü kos ellen a tárgyalás alkalmával a töb hek közt azt a vádat is emelték, hogy Kajáron, Bocsor István községi pénztár-noknál betört és mintegy 600 frtny összeget rabolt el. Erre a vádra az állítólag Hosster tulajdonát képeső és Bocaor lakásán hátrahagyott gyufatartő, vala mint két asszony kijelentése szolgáit alapul, kik a Bocsorral átellenben lakó Dobost József háza előtt láttak a tett elkövetése alkalmával két férfit. Dobosi József fiát Alajost vélték felismerni, i ezek miatt utóbbit Bocsor bűnrészességgel vádolta. A bíróság tudvalevőleg ugy Hosztert, mint Bocsor Alajost e vád alól fölmentette, s most utóbbi alaptalsn vádaskodás miatt Bocaor ellen kereső tett indito.ta veszprémi kir. törvényszék nél. A törvényszék azonban az ügyet a járásbírósághoz tette át, mely legközelebb fog határozni. A vetések állasa megyénkben. A foldmivelós-, ipar- es kereskedelemügy minisztérium állandó g:-zd iságí tudósítói tói beérkezett jelentések alapján: A bű-megi járásban a korai vetések túlságos buják; a legkésőbbi vetések is kikeltek és szépek; az egi.azegi és sümegi járások kivételével az őszi veted még befej1 len; a túlságos sok eső következtében a as idő előrehaladottságánál fogva sok föld vetetlen maradt; a lendvai és leteny járásokban a befejezett szüret menny aégre jő közép, minőségre rósz termést adotl; a perlaki,Csáktornyái, alsó lendvai és kanizsai járásokban a Bzüret minden tekintetben rosz eredményű volt — Két fala tíz alatt Eszékről irják lapunknak, hogy a Dráva a ina gyarországi oldalou lek vő Euganfalva és Kis-Dárda községeket elborította és a házak közül többet összedöntött. A két közBég lakót most kiköltiizködnek falujukból, p.Tsz-i csak csolnakokoa, mert más jármüvei ott most nem lehet közlekedni. — A csodaczlmbalruos,a kisBalog Jóska — ki Gödöilőo az uralkodó családnál annyi kitüntetéssel jálszott — a népszínház igazgatója, karnagya és több biráló eíóttprÓbát czimbaimozott, fölléptetési száudékkal s hallgatóit a legteljesebb elismerésre ragadta. Főllépteté-sét mindamellett — a népszínház nagy térfogata miatt — nem lehetett elhetá rozni. A kis csoda-ciimbalmos tehát körútra fog meuni; előbb azonban néhány napig egyes előkelő házakban [kész adni esi m balom-hang vérien rekot. Meghívások a Nnmzeíi szállodába intézendők, Honorárium tetszés szerinti. — Az aradi vértanuk és Fiume. Fiume var taáuak hazafias érzelmű tanácsa legutóbbi ülésében 100 frtot szavazott meg az aradi vértanuk azobrára s ezenkívül a város kitűnő polgirmestére Ciolla, kí szívben, lélekben magyarnak Uja magát olasz születése daczára is, az egyik közgyűlésen egy ivet köröztetett a városi képviselők közt, kikmajdnem kivétel nélkül kisebb nagyobb összeggel járultak az emlékszobor tőkéjének gyarapításához. — Ez Is ritkaság. Boldogasszony - fán egy gyermek született, kinek ssületó-Bekor két f<>ga volt; a gyermek mar bárom hónapos és jó egészségnek örvend. — TŐrdemiczén elhalt GerzsŐ JánOS, végrendeletében következő tanintézetekről emlékezett meg: A sümegi reáltanodának 200 frtot, a tapolczai gazdasági felső népiskolának 200 frtot, a isaí evang. elemi iskolának 200 frtot, a tördemicsi róm. kath. iskolának 100 frtot hagyományozott, kikötvén, hogy a sümegi reáliskolának hagyott alaptőke a sümegi takarékpénztárba, s tapolczai gazd. felső népiskola részére hagyott alap pedig a tapolczai takarékpéztárba helyezendő el és az évt kamatok valamely jóravaló szegény ssorgalmas tanuló öss-töndijazáara fordíttassanak. A galaai és tördemicsi iskoláknak bsgyott alapok a szegény tanulóknak könyvekkel való ellátása végett — az illető iskolák gondnokai által lesz gyümölcsöztetve. — Cseppkő barlang Balaton-Füreden. A mult héten Balaton-Füreden a Tamás-hegy nyugotí oldalán mintegy !20 láb relatív magasságban a kőfejtők cseppkő-barlangra bukkantak. Mintegy 100 — 120 lépésnyire hatoltak bele és több elágazást észlellek. A tudományos kutatás rövid idő múlva részletes leírását adhatja e valÓDan érdekes felfödöxéantk, mely hizonynyal a Balaton-egy let iránt is fokozni fogja az érdeklődést. — Halálraítélt csendőr. A sora jevóí hadi törvényszék Kulacs Risto boszniacsendőrt, ki mint ilyen a hercegovinál földelőkhöz ment harcolni, de utóbb elfogatott, tegnap golyó általi halálra ítélte a az itólet egy óra múlva végre is hajtatott — A szegedi állandó színház kezelése tárgyában a legutóbbi értekezlet által kiküldött ötös bisottság szombaton ülést tartolt s a Farkú Antal által készí- tett javaslatot targyalta. Végleges megállapodás nem jött létre s a bizottság még egy ülést fog tartani, a melyre a javaslat készítője a munkálatot a most tett módosítások szerint átalakítandó uj szövegezésben fogja előlerjesztenLEz hova előbb meglesz s akkor aztán az albizottság által végleg megállapítandó szervezet a nagy bizottság elé fog terjesztetni, ennek retor-Iáján keresztül kerül aztán a tanács elé, a mely ez alapon a maga javaslatát a közgyűlés elé fogja terjeszteni. Mindennek most már oly gyorsan kell történnie, jegyzi meg a Sz. Híradó, hogy ez ügyben legkésőbb a deczember havi rendszeres közgyűlés meghozhassa döntő határozatát. — Furcsa per. A ,VeBzprém" irja a következő mulatságos esetet: Egy becsületes asszonynak a temető-hegyen kiszaladt a ludja as utczára, midőn észrevette, hogy nincs a lud, utána aietett s a nagylón elfogva, hazavitte. Egy becsületes németaszezony, szintén a temető-hegyen Iá.*ja, hogy az ő tizenkét ludja helyeit csak tizenegy jött haza a nsgytó-rói, ő sem volt rest, az elveszett lud keresésére sietett. Egy iatrikua szomszédasszony megsúgja neki, hogy ki fogta el a nagy tón a ludat s útba igazítja. A becsületes német asszony oda megy ahhoz a becsületes asszonyhoz, a ki lúdját a nagyiéról elvitte. Az nem tagadja, hogy ő egy ludat a nagytóról haza hozott, csakhogy ez az Ő saját talajdon ludja volt, a melyik fél órával előbb elszaladt. A dologból per lesz. A bíróság előtt mindenik nő haj\'andő letenni az eskütarra, hogy a kérdéses lud az ő ludja. A bíróság azt ítélte, hogy a kérdéses lud vitessék ki a nagy tóra s amelyik peresfél básához,a saját jóazáu tából odamegy, azé legyen.Ugy lett: aluda lóra eresztetvén,rövid kerülő után a becsületes német asszony portáján kopogtatott, as istállóban elcsukva levő 11 pajtás Örvendetes gágogással üdvözölte a szerencsétlen hazakerült tizenkettediket — Százhúszezer forintos kutya. A Wellington lovardában Knightsbridge külvárosban Londonban most igeo érdekes kiállítás látha\'ó. Csupán csak szent-bernáth*gyi eb van ott 250, 22 osztályban. Az első dijat egy óriási bernáthegyi eb nyerte, neve Save. As ebet tulajdonosa nem akarja eladni, noha már 10,000 font sterlinget (120,000 forintot) ígértek érte, A bernáthegyi kutyák rövid bs5-rüek; c = ak lábuk alján hosszabb a szőr. Ez az igazi nemes faj és nem a hosszú szŐrü, mely lulajdonaépeo nem is odavaló származású és sokkal kevésbé alkalmas ható a hóban. — A kinek hétszáz felesége volt. NyugoUafrikából Omoru király halálát jelentik. Ennek az afrikai uralkodónak, mínt mondják, hé-száz felesége volt. Kilenczvenöt gyermeknek volt atyja; ezek közül 77 még éls\'.ben van Legidősebb fiának négyszáz felesége volt. — A milliomos gyöngyei Steward az ismeretes amerikai milliomos, ki né hány év óta Parisban lakik, egy franczia festőnek nagyobb összeget ajánlóit föl így kép elkészítéséért; meiy löbb párisi női üveggyöngyökkel gazdagon diazitett Ől\'-özetben ábrázol. A festő kijelentetne ho_y a kép nagyon sötét lesz s kérdezősködött e sajátszerű Ízlés oka felfii. Nevetve monda az amerikai: „A kép New-Yorkban szalonjaimban lesz kiállítva a ai amerikai hölgyek nem fogják elmulasztani, az alkalmat, hogy e képről másolatokat vegyenek, is ha meglátják, hogy a divat királynői üveg dlazt hordanak öltözetükön Ók sem fognak akarni elmaradni a divattól: nekem pedig véletlenül nagy mennyiségű üveggyöngyöm van a raktárban — no hiszen ön ért engem.* És a művész ezt annyira jól é r t e 11 e, hogy viasza utasította ss ajánlatot. — Egy kis regény. Néhány nap óta nem tudják egy bécsi kalapgyar üzletvezetőjéről hogy hova lett. Ismerősei között as a hír van elterjedve, hogy Önkényt rohant a halálba és pedig olyan okok miatt, melyeket érdekesnek tartunk ide igtatni. A szóban levő üzletvezető néhány év előtt még Prágában lakolt. Ott egy szép, erényes leánykát vett nŐüL Házasságuk mindazáltal nem volt boldog és a férj elhatározta azt fölbontani, noha neje szenvedélyesen szerette. — A sze gény nő fájdalmas szívvel költözőit át Prágából Bécsbe, Itt egy külvárosban özvegy Sz.-né név alatt kis lakást bérelt, szorgalmasan dolgozott a igen visszavonulva élt Egy véletlen folytán megismerkedett egy kiválóan szép fiatal leánynyal a kiszegény, elhagyott árva lévén, nagyon hamar megértette a fiatal halvány nő baját s vissont ő is megértetett általa. A szerencsétlenség egymáshoz fűzi az emué reket s a két nő is csakhamar, bizalmas barátságot kötött Az árva as özvegyhez ment lakni s ngy éltek együtt n-int két testvér. így tartott es egy esztendeig. — Ekkor a leány vallomást tett barátnőjének, — hogy ismeretséget kötött egy férfiúval; kinek a legkomolyabb szándékkal vannak. Már tul van ugyan a harmincsas éveken, de azért még. mindig takaros ember és egy gyárban mint Üzletvezető, igen szép jövedelem fölött rendelkezik. A leány bevallotta továbbá, hogy Ő is szereli ast a férfiút s hogy alig várja a holnapi napot, amikorra megígérte, hegy fölkeresi. Másnap reggel az ablaknál ácsorgó leány oromtól remegő hangon kiáltott föl: „Már jon !\' Aztán az ajtóhoz futott a ciakhamar belépett .orv. Sn.\'-né lakásába a leánynak annyira várt imádója, aki .em voit más, mínt — a szegény asszony férje. A j-jienet, ami ezután következeti, könnyen elképzelhető. Másnsp s szegény asszony holttestére akadtak. A rendőri birek körött pedig a következő sorok voltak olvashatók: „M asszony, ki özv. Ss.-né név alatt volt bejelentve villanyáltal mérgtstemeg magát. A szerencsétlen nő egy hátrahagyott levelében kijelenté, hogy azért vetett véget életének mivel nem akart férjének, kit még mindig szeretett s barátnőjének aki nem tudta, hogy kinek adta oda szívét, útjában állani. így folytj le több hét, — A mult napokban az immár szabad férj meglátogatta kedvesét a kijelenté előtte, hogy tovább nem élhet nélküle és hogy egyezzék b"le végre, hogy neje legyen, A leány határozott „nem "-mel válsszrlt hozzá tevén. „így állok boszul barátnőmért azon bűn miatt, melyet ön ama szelíd, türelmes nő, as Ön által oly ssivtelenüt eltaszított hitves ellen elkövetett!* Ama nap óta az üzletvezető eltűnt — Élő ajándék. Nős embernek nem mindig tanácsos Konstantinápolyban követségi állást elfoglalni, legalább Yallace tábornoknak, min; az Egyesült Államok konstantinápolyi követések, igen különös kalandja volt. A szultán, ki őt barátságával tüntette ki, egy szép nspon ép oly kedves, mint váratlan ajándékot kül dött a követ lakására, — egy szép fiatal cserkessnót, kit több eunuch kisért. A tábornok nem volt odahaza és Wallsce asszony fogadta as eunuchokat. „Mit tud es a fiatal leány?* kérdésé. — „Hit... a tábornok urnák megfőzi majd a kávéját", válassolá az egyik eunuch látható zavarban, — .azután meg a mosdásnál is segítségére lesz.* A tábornok neje azonban nem akarta házába fogadni a leányt, ki nek az lett volna a dolga, hogy élénk részt vegyen- férje toUettejében és igy Wallacze kénytelen volt a szultánnak visszaküldeni ajándékát. — Almásl Tihamérnak. ,A tót leány" czimü uj népszínműve megbukott a színpadon. Mi a^Milimári" 100 aranyos szerzőjével szemben ezt nem csudáljuk, annál jellemzőbbnek találjuk » , Pesti Hírlap* kritikai prologját, melyet szóról szóra ide írunk: .Ujabb népszínműíróink nagyon rászoktak már a tuczatmunkára, Egy cbabloara vonják rá szellemi produktumait és azok aztán ugy hasonlítanak egymáshoz, akár az e^yik alma a másikhoz. Egy reczeptre ké.-tzi tik népszínműveiket s azt hiszik, hogy a közönségnek nem r.m\'ik meg tőle szájize. Reczipéjük ez (Almást oly előszeretettel szerepelte \' darabjában sz orvosokat, hogy az emberre rsgad az orvosi tudomáoyból.) Rp Bohókás énckea szerep Blaha Lujzának. Jámbor, egyeoeslelkü paraszlszerep Tihanyi nak. Anyám asszony-szerep Partényinéoak Vastag, burleszk szerep Solymosiaa;íf?$r zelgő szerep Nagy Ibolykának. Mi*c- fiat — bonyodalom. Dr. népsainmü. Hát hi zony ez a közös recipe, mely annyiban variál néha, hogy a dózisok számán változtatnak. a — Zsidóüldözés Mosonymegyé- ben. Nezíide: bői a belügyminiszter ép ugy, mint főügyészség hivatalos értesítést kapott mely szerint a Nezsider közel szomszédságában fekvő Nyulas községben egy na gyobb Bzámu, többnyire foglalkozás nélküli munkásokból álló csapat egy tsidó házra tört, azt kirabolta, mely alkalom-mai egy zsidónő agyonlövetett és egy ke resztéoy férfi, ki a nőt védelmezte, megsebesít retett. A hatóságok a legnagyobb erétylyel közbeléptek és a kézre kerített gonosztevők átadattak sz illetékestörvényszéknek. — Hnszonöt község tíz alatt. Egyed és Sobor soproomegyei községek birái, eddig még ki nem puhatolt okból borzasztó tettre vetemedtek. Mint ugyanis nekünk Csornáról irják. a birok hét emberrel azövetkezve erószakk I átvágták árpási gátat, melyet a környék lakoa-sága rendkívüli erőfeszítéssel erősített meg és mely az egész környéket vol! az árvíz ellen védendő, minek következtében a viz huszonhét községet elSntőlt óriási erővel sudult át az ár a résen, magával aeperve mindent. Több házat romba döntött, bútorok, fatörzsök úszkálnak az óriási árvisterü\'eten és a lakosság hajlék nélkül » legnagyobb nyomornak vau ki téve, mert a viz a házakkal egyült a már beraktározott .terményeket is el mosta. A kár óriáaí, mintegy 5000 cm bert tett tönkre a két bíró megraagya rázhatlan büntette. A vizsgálatot azonnal megindították. . Sxiuészct. November 4 én színre került ,Oü-vetl lakodalma* czimü 3 felvonásos ope rette na>y közönség etÓtt.kitüoó sikerrel, írták ; H. Chivot és A.Duru. Forditotts: Evvs Lajos. Zenéjét szerző: Andrea Ödön, A darabnak zenéje |oiy remek, oly fülbemászó, hogy napokig cseng-bong tőle az ember agya. A mellett szövege ís nagyon szellemesen van irva. — Szinéeze-szeink közöl a szokásos sikert aratták : Kövessy Albert fjff herczeg) éa Kohsy Etel (Olivett) — Erdey Bertában is mindinkább kezdi méltányolni közönségünk a hívatott erőt Ezt valóban meg is érdemli, mart játékát átgondoltság, könnyedség és kellemes énekét bensöség jellemzik. — A többi jelentékenyebb szerepeket Aranyossy (Merinák) Szabó Dani (Vallentin) Bárdy Lsjob (Marve-ásol) Berzsenyinó (Utrika) és Csobáncai (Loníüzo) játszottak. November 5-én Csepreghy Ferenci .Sárga csíkÓ* czimü népszínművét játszották. Vendégkópen Gsray Payer Lenke lépeti föl Erzsike szerepé ben. Sokat kellene itt Írnunk s magunk véleménye azerint és az uton, útfélen hangoztatott közvélemény nevében, de hát Garay Payer Lenke vendég volt és mi a vendégjogot tiszteletben tartjuk és megmaradunk a hallgatáa szűk, de Bokát rejtő korlátai között és köszöntetjük a színigazgató urat! A közönség e napon — már nem tudjuk: a .Sárga csikóért" vagy Payer Lenke kisssssonyért-e ? — teljesen megtöltötte a színházat. — Bakaj András szerepében elég jellemseteseággal játszott : Cflobánczy, Kovács Mórnak, Csorba Márton szerepében a hatásos drámai részletek jól sikerültek. — Berzsenyiné (Ágnes) Bárdy (pusztabiró) Aranyossy (Peti) Kövessy (Iczig) jö^ játszónak. Szabó Dani egy-egy dalt szépen énekelt s azon dalát: „Befújta az utat a hó" az érzelem melege is átrezegte. Vértesty Andor (Bogár Imre) szintén meglepő hatással énekelt — Az ,egész darab gördülékenyen folyt, a rendezés kitűnt volt; de valamennyi szereplőn valami tompa nyomás tetszett meg. Képzeljük, hogy minő hatást keltett volna ily ügyes erők kezében a jeles mü, ha Erzsike szerepében Erdey Berta lépett volna fői megnyerő alakjával ?! November (i-áu másodszor adlak ugyanazon szereposztással „Óh, ezek .. férfiak" czimü vígjátékot A darab jól sikerült. Középszámu, de válogatott közönség voltjelen. Örülünk, hogy\' közönségünk részvéte élénkült. Illő is megmu- . tatni, hogy városunk megérett már áí-landó-szinház létesítésére. November 7-én adták., az „Oh, ezek a nők* czimü 5 felvonásos vígjátékot. Irta: Kneiael Rudolf.Forditolta; De-réky Antal. A darab igen ügyesen «ör-dül és mindvégig a lejjnagy bb érdeklődésben tartja a közönsége:. Arday szerepébon excselláj*. ü szerepkörében teljesen otthon van és a különböző lelki motívumokat oly öntudatos j-llemzetes-séggel fejezi ki hangjával és mimikájával, hogy legkisebb kívánni valót as hagy maga után. — Kövessy Albert kitűnő komikus, de még nem forrott ki teljesen és igen hajlandó túlzásokba esni. Egy jel lem víg játékban a legkomikusabb alakot sem szabadna a bohózat kaczagtató niveaujár* süiyeazteni. U. a neje minden gondolatát leső és papucshős férjet ugrándozó bohócsezá tette. Kövessy beo minden kellet megvan arra, hogy kiforrva, bizonyos magasabb ny agaim! tökélyt elérve, nagy comikusaá legyen. Még hiányzik a kellő önuralom. Színészeink mindnyájan jól játszottak. A szerepek mind jő erők kezeiben voltak. Közönség közép számban. Figyelmeztetés. Színigazgatónk figyelmét fölhívjuk arra a körülményre, hogy a bátulálió közönség egy része fölvonás közben a jobb és baloldal közötti térre tolul. Es az ülő közönség részére nem valami kellemes. Közönségünket pedig arra kórjuk, hogy várják be türelemmel a darabok végét. Néha még egész jelenet is van hátra, mikor már a közönség Öltözik és nyomul kifelé. Nem értjük, hogy mit akarnak aszal a 25 — 30 másod-perczczel nyerni?! A „Szlnészetl Közlöny" t szerkesztőjét e helyen fölkérjük, hogy szini kritikánkból ne csupán egy személyt emeljen ki; hanem mindazokat, kiket mi is méltatunk. Színtársulatunkban vannak oly határozott erők, kik megérdemlik a méltatást. E fölszólalást az ő érdekükben tcszszük. Irodalom. — Az egyetemes magyar népáal-gySjteruény zoogorára alkalmazott dal-Umkonyvéból a .Magyar Dal-Albumból" megjeleot a IV. kotel 1-ső füzete is a 601—620. aaámc, következő dallamokkal: 1. A bimbóból lesz a piros rózsa. 2. A caákvári réztoronyba. 3. A caengeri temetőn. 4. A csetényi hegy alatt 5. Addig-addig kukorékolt 6. A deáknak Jól van dolga. 7. djon A Isten a magyarnak. 8. A fejkötőd pántlikája. 9. A hegedűt hallom. 10. A kis madár a zöld fán. 11. A kis madár dalolgat 12. A legény egytÓl-egyig. 13. Alig jfltté! a itl hagysz már. 14. Alig várom ast as órát 15- Alkony száll a vidékre. 16. A macskának négy a lába. 17. Ama fejér nyárfák alatt. HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLONÍ NOVEMBER 9-én 1882. 18. Amely lelt lány sokai sseret. 19. Amióta zzeretöm vsgy 20. Az ?0 babám darczás leány. A .Magyar Dal-Albam* IV. kötele ismét 10 bavifuxetben jelenik meg és pedig 200 dallamtartalonmiaJ. Előfizetés! ár égési évre: 10 füzetre 1 frt 80 kr, félévre: 5 füzetre 90 kr. Egyes füzet ára 25 kr. Minden füzet bérmentve küldetik izét. EiÓfizeiések legczélsxerüb-ben postautalványon a .Magyar Dal-Album" kiadóhivatalához Győrbe in lé zendók. — „Kolozsvári bokréta1- caimen jelent meg Kolozsvárott Stein József könyváráé- és kiadónál; szerzője : Lányi Ernő. A mü 5 igen szép magyar dalt tar. talmaz énekhangra téve, zongora-kíséret-tel. A dalok akként vannak zongorára alkalmazva, h«gy szokat ének nélkül is el \'.eh-: játszani miután a zongora rész a dallamot is magában foglalja. —Szívesen ajánljuk a zenekedvelók figyelmébe! Fekete kalászok. Városunk bán titkos rendőrséget szerveznek antisemítákból. A tanitói qualificalíd ellen egy törvényjavaslatban az a merénylet készül, hogy as csak a vasúti bakterságra és miniszterségre fogadtassák el alzpkészült- ségül. (Kezd megtestesülni Eítvös álma.) A nagy-kznizsai ügyvéd-egylet iro dát nyít a zugirászok számira. • Egy polgári iskolának, a történelem és alkotmánytan tanítására képesített tanára. (Ne az idevalót tessék gondolni!) tragi-comaedíat ir a magán pénzvisso nyokról. (Fontos magán-okai lehetnek ri!) * Ugyanazon tanár ur Vambéry nyomán megírja a .Bajor ósnyomok\'-at. Ez a munka soproni auctorokból kimnla\'ja, hogy a bajorok foglalták el Pannoniát és Árpád apánk itt csak zsöllérségben lakott; s hogy Álmos maga már Dentu-mogeríából oorrespondált a bajorokkal „almosén" iránt; s igy maradt rajta az Álmos név. (Le leszünk főzve!) E munkájáért szerző a „bajor tallérreud. lov.g-jává avattatik és .őeoyomok\'-kal ékes kalapja vaskaiappal cseréltetik ki. Egy röpirat is jelen meg tőle azon dehonestatiokról, melyek egyes takarékpénztáraknál a váltóképesség felülbirálí • sával és a váltó bírálattal elkövettetnek. * Mihelyt lmunkéi elhagyják a Bajtót — természetesen német nyelven lesz, nek — a heidelbergi egyetemhez meghívást kap aa .intematioDalis gazdászat* tanszékére. (Gratulálunk előre is a hallgatóságnak !) • Izraelita hölgyeink ismét fényes jelét adták annak, hogy mennyire dobogtatja kebleiket a magyar honleányi érzelem és tudat. Legutóbb ugyanis, a mint halljuk, rendkívül látogatótttágnak Örvendett gyűlést tartanak, melyen egyhangúlag és .éljen" harsogás közepette elfogadták azon indítványt, hogy: .Meg. levén győződve, hogy a hazafias érzelem ébresztése a jövő ne-nzedék kebelében leginkább as anyák ket/be van letéve; továbbá, mivel a nagy-kanizsai izraelita nők kivétel nélkül igazi hő magyar honleányok : határozta tik és mindnyájuk által etfogzdtatík, miszerint ezentúl ugy az utczán, uínt a családi korban kizárólag a .magyart" fogják társalkodó nyelvül használni. Szerkesztői üzenetek. 8. i. Pápa. Megkaptak ; köszönjük. Ab a kii tortóaet caak azoknak érdeke*, a kik abban a — bennem és tdei remioi-centiakat keltő — boldog: korban élnek. M. L. Kisbér. Egy á»re 8 forint. Sz, 8. Bécz: Mire a lap megy, válaszunkat is kapja. K. B- A.-Leadva. Köszönjük. Mi okból távozik? ¦r. Mosl lekaptam seinmiL Nem ertem. Felelős szerkesztő. SZÁLAT SANDOB. Társszerkesztő: BÁNÓCZI BERNÁT, megküldött könyv íj nekem nagy szolgálatokat tett. II Ilimért nemcaak éu, a ki már tel !!¦ Hjesen reménytelen valók, hanem "^VT" számos ismeri»orr. is a benne fog-<\\írjrí& Isit tanácsoknak köszönhetik egés- <fy légiik helyreállítását. — Ezeket irja egy aaerencsésen Bit a .Dr. Aíry gyógymódjáról. ¦ E 416 lapra terjedó" kitűnő munkában nem csak a betegségek leírása foglaltatik, hanem egyizen-mínd oly gyógyszerek ís vannak felsorolva, melyek tényleg jóknak bízonyxd-tak ttgy, bogy a beleg a feleslegei kiadásoktót mentve ne. Rgyik szenvedőnek sem kellene tehát elmulasztani e könyv megszerzését, mely Bicbter kiadó-intéaetében Lipcsében jelest me^ E könyv 7b kr. beküldése mellett Garí sebek K egyetemi könyvárus által (BOCS t. Iatráo-tér 6 az) kivánatra bérmentve küldetik meg. 714 2—7, iiiriiiuttttt legjobb Asztall-és udito iiai, Utfirt hittMnak bizonyult Lg1lU*uí<,—_ biiok.il, syo«or-él boly,, intrt.il. EDECSEK(az emésztés elougltéMrt), Mattoni HnrOCttfduAn >itlv Anéyés dngasqegyj mint itt mell.kpiT. fel-tOntetrí\'H, \'\' jól flfiyelemie Teendő MATTONI! | GlESSHÜBlfR SÖÍÖÍÍffiO HIRDETÉSEK. ^XXXXXXÍOOCOOOOOOOQOOOOOOC \\Ú r Tetem, r kávéz és t h e a tzótkű sieti c z é g. Leszsgyeeb szétkilditi üzlet 457 24-26. nagybani árakban ajánl Hamburgból postán bérmentesen ingyeni csomagolással zsákokban 5 kilónként szám Osatr. ért. frt. 21. Hsoez valódi arábiai — — — — — — — 6 62 22 Hesade igen nemei — — — — — — — 5.83 24. iava I. tárga semai — — — — — — — 4 58 30. Cotaa iflld erőteljes — — — — — — — 4.66 27. PsrlUeeoz, igen kiadás — — — — — — 438 25. Java II. sárga nemei — — — — — — — 4.20 32. SaatSi, jóislésü — — — — — — —— 3.90 33. DoBLJDge, kiadói — — — — — — —— 38o 34. Rio erőteljes és tiszta —__— — —— 3,50 Tkes: \'[, kilo 73 krtól írtig 5-50. Eazalik, Kron Sardína hordónként 5 kiló 1 75 frt Közvetlen ssétkűidés gyors és selid szolgalat Árjegyzékek kivé-, tbss- és vanílliából| valamint kii postt próbák díjmentesen küldetnek. Kérjük b. a\'ánlatát ó* ajánljuk magunkat FUNKE & KORNBERG HAMBURG, Dr. Hartmann A axiliumj a legjobb gyógyszer Hugy csőbetegség .11 a n uraknál és folyadék nőknél, szigorúan orvosi vény után kénzitett gyógy-aier — gyógyít bfcfec*keudesóa és fájdalom, Utó beteg* ég nélkUl, újonnan beállott vagy bármily elavult " baj, alsposan és megfelelő eyorsan. Határozottan dr. Hartmann Auxiliumja kérendfi s így ezt a mellékelt haszna \' lati uUsítáei könyvvel együtt és egy a dr. Hartmann intézetében tanáriban tartott jogosít i jegy a maga valódiságában kapható minden nagyobb gyógyszertárban 2 frt 80 krén. Fő raktár: Twerdy W. gyógysz. I. Kohlmarkt II. Becs. Rakt.-: r: práger Béla gyógyszerész arzil Hagy-Kanizsán. U. 1. Dr. Hartstaaa nr rendel 9—2-ig éa 4—6-ig ititézetébeo ¦ itt minden ngy mint addig is, mindennemű bőr- és titkos betegségek, nem különben férfi erő gyengülés, kiválóan kit&nő mód aaerint, minntó tkezés elkerülése nélkfll, 8ypb.li« éa dagadások és mindennemű betegségek legjobban gyógyitutnak. Hérsékelt dij. Levé-lileg is- 680 lt—*. Wien, Stadt, Seilergasse Nr, II. Mindeddig otoiérhetlen. MAAGER W- CSUKAMAJ-OLAJA MAAGER VILUOStól BÉCS-ben. A legelső orvoii tekintélyek által megvizsgálva és jóváhagyta, — k5ny nyen emészthetősége miatt gyermekeknek különösen ajánlható — a min\' természeti legjobb*) tiszta és hatály osíáea által elismert szer — a }e%-hathatíeabb gyógyerőve; kir mell- és tüdőbaj k, oörvéay, sömör, fekék-börklűtések ellen. Efly paUezfc ára I frt. jryári-rak táramban Bécs, Heu markt 3**} valamint az osztrák-magyar birodalom legtob gyógyszertá\'-raíban éa nagyobb füsaerkeretkedéseiben. Nagy Ksnizsin kapható: Beles Józteí, Pragcr Béta gyógy íz uraknál, Roienfeld Adolf és Roterberg Ferenc; faszerkere>k<>déseibeu. — Varazs-Útm\'i Knsy Antal íi Angniatiny J. gVígy. — Sopronban: Mezey Andr , Molnár Ű, Reckert L. Károly Khcdy József győgyn. — Kaposvárott: Babóeaay Kálmán, . : :. Guaztáv gyógysz. uraknál. 699. 2-lí. •) Ujabb időben énlelbetó. hogy több eaég — kúzSnségei tisztátlan csnkamáj-olajat háromszögű üvegekben afaager val<\'di tisztított Dorirh-csnkamáj-olaj gyanánt-ámsiL Ily ráazedéj-k é* mr;ruUtókat kikerülendő kéretik a n. é kózonség csak axon üvegeket .valódi l1sagerM-féIe tisztított csuka máj-olajjal töltöttnek elismerni, melyek froti védjegygyei ellátra vannak és melyeknél a palaczkon. czimen, dugasz-burkoUtoa és használati utasításon a név „Haager- á!l Ugyanott létezik az osztrák-magyar birodalom számára schauliau-seui .nemzetközi aebkStő-gyár.\' Nemkülönben a medikai és Ueconva-lascentí borok főraktára Dr. Uíkolásch Károlytól Leinberg en. A legolcsóbb és legkellemesebb időtöltésül ajánlja WAJDITS JÚZSEF NAGY-KANIZSÁN ISMÉT IGEN SOK UJ MŰVEL SZAPORÍTOTT KÖZEL 4000 kötetből álló WL 0 CSO "SS. BL 0 fff \\í TsA «Á Ti Az olvasási dij bavonkint csak 50 kr., negyedévre csak 1 frt 30 kr. Előfizetés a kölesönkönyvtárra e hó bármely napján történhetik. Tisztelettel Wajdits Józsefi KígrsjCtaizsiE. nycuutott t kiadó tnlajáaaos Wtiditi József ^orssajtójáii. NAGY-KA.NIZ8A, 1882. november 12-én. öl-llt szám Huszonegyedik évíolyam. Elöilzstéii ár: eeétz írre......8 frt tél é\\re.......* i beéred ívre......2 , szám 10 jer. HIRDETÉSEK s hasábos petitsorban T, másodszor 6 s minden további soréri 5 kr. NYILTTÉEBEN soronként 10 krért vétetnek fei :-:.-. illeték minden egyes hirdetésért 30 kr. fizetendő. ZALAI ROZLOHY. A lap szeikmi részét Ölető kezlemé-nyek * ixerkesitőnöi, anyagi részét ölető közlemények pedig a kiadóhoz benn e otre intézendők : NAGYKANIZSA Bénnentotlen levelek czak ismert munkatársaktól fogadtatnak cl. i nem küldetnek. N^-Kanizsaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsai önk. tüzoltó-egyief, a „nagy-kanizsai kereskedelmi a iparbank-, .nagy-kanizsai takarékpénztár\', a .zalamegyei általános tanítótestület" a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet\', a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kolvdlasztraánya" > több megyei és város egyesület hivatalos értesítője. Hetcnkint kétszer, vasárnap- s csOtörtőkön iiiegjeleiiő vegyes tartalma lap. Színházunk romjai közöl. „Jernsclem, Jerasalem! con-vertere ad dominum, Dcum tuum !* Jeruzsálem nem tért meg és ránehezült az Ur haragja és föltámadtak ellenségei és leronták azt, kö a kövön nem maradt hogy legyen. Igy járt a mi színházunk ís! iv Kekünk is voltak prófétáink, lik szukának* lelkök erős meggyőződésével, kik munkásaivá lének annak a szent ügynek, melyet honszerel müuk lángjainál melengettünk mindnyájan, kik midőn látták volna a szép eszme fölött érdlelódö fellegeket, jajgattak, sírtak és zengték hogy : „converte.* Minden hiába volt; a nép nem érté meg profétáját és eljőve Titus és nem ismert vala irgalmat. Jeruzsálem romokká lón és népe elszé-ledett a világ minden irányában Igen is elszéledett és az Ur vá lasztott népéből lett megtagadott ostorozott, elátkozott cép, — mely ezredek multán is zokog, sir, jajgat ihletett prófétái zsolozsmáln a miket egykor nem értett meg. Éppen igy van, éppen igy lesz a mi állandó színházunkkal és népével is. Ez & szent Qgy most már romokban \\an; népe, mely rajongva csüngött rajta, szétfutott és csupán egy-egy sárguló folians beszél róla, hogy Líagy-Kanizsán állandó színházat is akartak állítani és hogy annak az állandó színháznak létesítésén sokat dolgozott egy bizottság és reménynyel csüngtünk létesítésének, megteremtésének gondolatán mindnyájan. Igen, most már csak sárga fóliánsok beszélnek néma belükkel a sok lelkesültségről, ennek a mi szegény városunk adócsigázott polgárai- nak áldozatkézségéról. Minden egyéb csendes róla. A bizottság, a választott nép, szétfutott; ha voltak, letörölte kö nyeit; elzengte zsolozsmátt a romok fölött és most csendes minden. Csendes, de csupán a megtagadott, ostorozott, elátkozott népnél. Az Ur : a közvélemény, borult képpel tekint le megtisztult magasából é* meg-megszólal mennydörgéseiben. A romok fölött meg-megjelen lángostorral kezében nemzetünk sok örömkönyet sirt, még többet gyászolt Geniusa; ébren tartja a közvéleményt; kigyúlt arczczal matat a romok fölött szomorún lengő lobogóra, — melyen ott ragyog még: .Bontsátok el e templomot és én njra fölépítem azt!* Igen! Azoknak a romoknak föl kell épülniük. E nemzet Geninsa kívánja. A szinliáz ügyet nem kellett volna Összeköttetésbe hozni a polgári-egylet ügyével. Azzal kezdődött a sirásás keserves munkája. De hát az megtörtént! azon változtatni nem lehet. Hanem, hogy azok, — kik oly lelkesülten küzdöttek szinhá-zunk ügyéért, egyszerre ott hagyták a zászlót, melyet még egyetlen érdemes golyó addig meg nem rongyolt: az már kárhoztatandó! „Fustuarium meretur miles, qui signa relniquit et praesidio decedit.* Mért nem térnek vissza a zászlóhoz, mért nem foglalják el őrhelyeiket azok, kik már annyit szenteltek az ügynek ? kiknek mindaz, mit tettek, kötelességök volt, a sors által kezökbe tett szerepnél fogva! Vagy azt akarják velünk elhitetni, hogy nem születtek sze tc? Avagy tetterejök, tehetsé-ségök csütörtököt mond, — sárba fenekük a tapsviharok határain tol? — Pusztán a közönség tapsai még senkit müvészszé nem avattak. Nagy eszmék felé nem vezetnek rózsás utak. Óit ezt jól tudhatják. Azért még is hallgatnak. De hiába! A közvélemény föl fölriszíja\' majdan őket álmaikból templomot követel a nemzeti szellem. És ha még se tesznek azok, a kik a sors által anyagilag és erkölcsileg tettekre küldettek, akkor már e város lölött is az elpusztult Jeruzsálem f\'-lhói tornyosulnak, akkor e város és népe már megtagadta e nemzet Istenét és megérdemli, hogy szétszóródjék a föld minden irányában. Dr. VAS ALMOS. Kossuth az auíisemitlsmusról A „Győri Közlöny" Írj*, hogy a: idócotl felirattal a „N. Fr. Pr." egy napi biibon kőz\'.i, hogy az „Athenaeum" kUdó-társulat néhány igazgatósági tagja volt néhány n »pp.il ezelőtt Koeauthnál, hogy emlékiratai n-gyedik kötetének kiadása iránt a szerződést megkössék. Az ebéd I fölött szóba jött az antísemitikus mozga lom is, mely divatba jött őrületei moz^a lom fö.\'ött Knsan h mély megvetéssel nyilatkozott, ói a mozgalm»t megvotendŐnek, társadalmilag é- politikailag ccéltalannak nyilvániotta. ö, ugyn.ond, a szaladaág-barcz Ídojéb\'1 megható példát tnd a magyar zsidók hazafüágáról, és egyet el ia mondott. E szerint 1849- bon, midőn a magyarok támadásra készüllek, fődolog volt a nagyon szorongitotl komiromi vár-őrségnek ízenetet kü deni, de ki volt az, kit ezen fontos éa nehéz feladattal megbízni lehetne. Sok kereskelődé-ra előállt egy zsidó fia, — kinek nevét elfelejtette, — ki kész voltKomAiomba jutni. Kossu\'h egy papírszeletre ezen szavakat irtat: .Rövid idő malva aegitaég jön. Kossuth." Ezen p.ipirsieiet egy kis gummihüvelybe tétetett, melyet a zaidó fin nyelve alá tett, hogy a vész. pereiében lenyelhesse. A fia útnak indult éa bárom napi fár-dságos H veszélye* gyalogol ás után szerencsesén Komáromba jutott és ss isenetet átadta. Ismét három napi utazás után a fiu jelent késett Koasuthnál, ki igy szólt hozá: „Ha katona volna, tisztté nevezném ki. Kérjen alkalommal nem tekintünk." .Kormányzó , ur, felelt a zsidó fin, hasanságomat nem engedem megfizettetni." Ezzel kivett egy papirkát, melyen készpénzkiadásai voltak lelj egyezve, ezeket megtéríttette magának, egyebet nem fogadott el. A reactio beálltával ezen fiúra ia aa akasztófa várt, ha kitadódik, hegy minő szolgálatot tett * magyar hadseregnek. Londonba menekült, hol Kossuth éa a többi menekültek segitségével Ausztráliába kivándorolt. Azóta nem hallott róla semmit. Eddig a „N. Fr. Pr.- Mi (a „Győri Közlöny- eaerkesz-tőaége.) ezen hirt oda egéssitheljük ki, hogy ezen zsidó fiu nem ment Ausztráliába, hansm Brémába, innen Olaszországba, hol a Bécs Pest közti vasutat építő vállalkozókhoz csatlakozott, kikkel Jtíőlbcn bejött és azóta városunkban (Győrött) él. Neve: Fiacher Herms.cn, vendéglős a vásártéren, ki a szsbadaág-harcs alatt H<«láss Ármin név alatt volt ismeretes Midőn m-tghallotta, hogy w ujaágban ezen hir közöltetett, Örömkönye ket hullatott, hogy as öreg ur ezen esetre még emlékszik és a körülállóknak a rész-leteket elbeszélte. Midőn, úgymond, Kossu\'h elé állt, hogy vállalkozik a misszióra, a jelenlevők fejüket csóválták, mintha nem bizlak volna benne, de Kossuth azt felelte: „Kilátom az árosából, hogy vóg-hezviazi." Később egy fontos küldetésben ment P.strŐI Kossu hhoz Ddhrocsenbe. Ekkor* csizmát csináltatott, magas, de üres Sarokkal, abba tette az iratokat, és szerencsésen el is vitte Kossutbhos és igy visszás feleletet Pestre. Kossu h i):bie czenbŐl esen sssvikksl bocsátotta el: „Gyermekem, ezer fegyveres képtelen a hasának esen szolgálatot tenni, melyet most rád öizok, vezéreljen a felettünk Őrködő Úristen, felejhetetlon less ezen szolgálatod hasadnak, Isten vul d!" Ezen nemei és hazafias cselekedet megérdemli, h^gy a ssjtó feljegyezze. Alakítsunk Írói kUrt Vidéken irói körök alakítás* sohasem volt oly égető szükség, mint éppen most Mindenki által tndott dolog azon sok visszaélés, mit a fővárosban nemzeti irodalmunkat jó részben markaikban tartó, úgynevezett irói klikkek elkövetnek. A sok pajtás, brúder, atyafi, segíti egymást vagy biráió bizbttságban bizonyos család dominál. Ez szomorú dolog! Nagy Vörösmartynk és tulszigoru Bajzánk óta rohamosan sülyedt szépirodalmi kritikánk, mígnem elérte az átkos .nexus* posványát. És mi ennek a következménye ? Az, hogy irodalmunk mezején dasan nő a bodza. A színpad olyan termékekkel gyönyörködteti a publikumot, a miktől elromlik a szája ize vagy bogy elfanyalodik tólök. De hát Imindez nem baji Törődnek is azok a klíkkes urak azzal, hogy tetszik-e a szerző munkája vagy nem? A fődolog az, hogy a szerző eltegye azt a szép összeget, a mi neki jár. Van-e rá igazi érdeme, nincs-e ? az már más kérdés és nem az ó gond-jok. Nekik csak az az irányelrök, hogy segítsük fölfelé a sógor meg a koma fiát. rokonát, barátját. Igy forrnak ki a klikkek erjesztő készülőkén egyes fölkarolt elmék olyan eczetes szeszszé, melyek megrontják nemzeti irodalmunknak eddig tisztán kezelt nectárját. Elképzelhető, hogy hány alapjában hivatott tehetség szorul ily körülmények között háttérbe!.. .. hány jő erő zttlli\'s el fölkarolát hiányában! Egyre jajgatunk, hogy pang irodalmunk, hogy a jelenkor nem ad nekünk Vőrösmartykat, Aranyokat, Petőfiket! Nem a kor satnya-sagában gyökeredzik a hiba; a klikk az a fene, mely fejlődő erőink költői erén rág. Ennek ellenében nekünk a vidéken tömörülnünk kell. — Egyik, másik vidéki város irói már fölfogták az irodalom terén beállott pangás okát és megtették a kellő intézkedéseket Miért ne tömörülhetnénk hát mi is? Ahhoz hogy egy ily irói kör-\' alakítsunk, nem kell pénzáldozat ^í\'^rS Z2?r?S.-más^Törben\'csupán g akaratba létesité. TARCZA. A tarka fényes álmák. A tarka — fé ty« álmák. Kérded bora levének? Záit ajkamon miért nem ZeDK most is édes ének? Mámorban ringatózva, GyBuyflrben, önfeledten, Merengve, áímadozva Miért nem száll a lelkem? Nézd a fotó felhőket. Azok az én reményeim: Mint elfogyó szirárráoy Tündérvár omladekin. Setét szemednek Ijjét Nehéz bár s fáj felednem: A muitból vistsahangző Dal, elhaló szerelmem.... HALAST BÉL A. Nehéz napok. KITHV 1\'KIL naplója után Kozii: JECALIS ISTVÁN. Kuthy Emil, mint honvédhadnagy küzdötte keresztül a függetlenségi bar-csot, A fegyverletétel után a honvédek jutalma akasztófa vagy ujabbi besoroz tatás volt. 1850. év február 14 én Ő is besoroztatott császári köze néznek. A sors igin tréfás kedvében volt akkor; húshagyó kedden a bolondságok ünnepén a legkomolyabb és legnehasebb dolgot tetette meg Kuthy val: e napon esküdött fel a kegyelmes császár és a dioső Ausztria védelmére. As eskü után azonnal Dalmá-c*iába deportálták, mint valami fegyencet. Padig ő iL lehetett volna Kreishanpt- man, ba más előrelátó ember módjára a bábora tsr\'ama alatt azépen elbújik a szénhpadlásra, s nem hallgat az idealisták szamár okoskodásaim, melyekezenat minden ember egyforma volna, nem pa d-L egyik isten a többi meg igavonó barom. 1850. június közepén őrségül rendeltetett Kuthy Maximilián szigetére. Itt lemondvs a reményről is, hogy hazáját még megláthassa, hozzáfogott szenvedésteli életének leírásához „É etem a tapasztalatim* czim alatt. E közben veszélyesen megbetegedett. De épen a hossza betegeskedés melletti szabad idő, — június 23-átói egéas augusztus 10 éig a dignaoói kórházban feküdt, — tette lehetővé naplójának megírását. E naplót bátyja Kuthy József ekkori szentbalázsi községi mester számára irta, kit 6 a [rajongásig azere\'eit 0 kinek ast irta: „olvaad e naplót bárhol is, mindenütt kínokra találsz." E naplóból kosiunk egyes részlote-ket. A közlőnek más érdeme nincs, mint hogy a régi ét sokszor érlhetlen s ilua\' renoválta kissé. Szegény Kmhy bátyánk furcsa ember volt. Annyira furcsa, hogy elveit 1 sohasem változtatta meg, ami hátramsra-\'dottiágának fényes bizonysága. Imprakti-kua mivoltát mutatja, bogy a kivégzett 13 rebellis generális emlókszobrára is küldött megkuporgatott pénzéből 2 drb aranyat. Mennyivel jobb lett volna azokon olyan szép sárga, illatos dohányt vásárolni, a milyen aárga és illatos sohasem termett Kuthy bátyánk kertjében, pedig otl ugyancsak gondos mivelés alatt volt mindig. Mennyivel illendőbb lett volna egy vasúti toor-retour jegyet venni raj- tok és megnézni a magyarok királyát; Bécsben, a mint es dekái egy toyalis üáttvalóhos. De te nyakas voltál öreg! Képes voltál meghalni előbb, mintsem királyodat megnézted volna. Bizony nagy biábaa bizonyítgatta volna neked az éa tisztelt Weber Antal barátom, hogy a „Gott erhalte" éneklése a magyar hazafisághoz tartosik, mert a te kemény fejed est el nem hiszi vala. Öreg, te háládatlan ís voltál! Szeretett kormányunk adott neked olyan hivatalt, bogy még ajságjára tásra is került a fizetésedből este a helyett hogy ss Ellenőrt járattad volna — praenu-meráltál a Fuggetlenségre- Aztán minő tapintatlanság volt adakozáara felhivnod a nemittet a honalapító Árpádnak emelendő szoborra, mint a mely leginkább illruék a milleninmra T ? Láu\'d öreg milyen önbi\'t, milyen igaz* ságtatan voltál tel Primo: elfelejtetted, ht\'gy manapság nem ast nézik, vájjon helyes-e az eszme, hanem hogy ki volt a megpendiióje,* már pedig aat csak nem vindicUbaltad magadnak, hogy iroda-tiszt létedre a te szavaidat figyelemre méltassa valaki. Secaodo: mert igazságügyi tisztviselő létedre kötelességed lett volna sst a barbár Árpádot, ki nem tett mást, miut háborúskodott, verekedés miatt a törvényszéknél feljelenteni, nem pedig érezszobrot indítványozni neki. De még nevetséges is voltál, öreg 1 Magyar nadrágban jártál, kesédben fokost hordoztál és sarkantyú csizmát viseltél bár sohasem volt paripád. Ki látott ilyeneket tenni! Szépen viseltél volna okulát, mint mi, es érdekessé tett volna. Hordoztál volna kalácsait mint mi, es kényelmesebb éa olcsóbb lett volna a csizmánál. Aztán egy mtvelt embernek a kesébe nyáron „feobnr" télen pedig „pa-rnpli" vsló, nem pedig fokos. Talán csak nem azért hordoztad est .magadd»1, bogy megtámadás esetére védelmezzed magadat? Hiszen tadhattad, hogy egy osivüi-sájt államban senki önmagának bírája nem lehet; ha valakinek passziója jön verekedni; ám legye, — majd elítéli a törvényi Rettenetesen elmaradtál a mostani kortól! Hanem azért én szerettelek öreg, minden hibád dacsára is. Késsvéttel olvastam naplódból a te viharos ifjúságodat. Lehat, hogy másokat is érdekelni fog ar, — ha máskép nem, legalább a mint egy ritka vadállat, osepüevő német, vagy hatlábu birka szokott bennünket érdekelni. Hajoltak napja van; emlékezetedre meggyújtom szerény mécsemet. *- * * 1848. őszén nem kezdetett meg as iskola óv Jollasicb betörése miatt. Lássa izgatottságban volt minden ember. Naponkint lehetett hallani, hogy es meg es az ismerősünk is beállott honvédnek. Szeretett felejthetlen édes anyám, a ki eddig visszatartott, október 17 én elhunyt. Azonnal honvéd lettem. Velem egy időben lett honvéddé Jugovich Dávid ki szintén Iháros-Berény bői való ; azonban az egész hadjárat alatt nem hozott bennünket együvé a sors. Csak egy év malva találkoztunk Temesvárott 1849. november 3-án. Szomorú viszontlátás volt aa. ól egy csapat késrekerült bujdosó honvéddal kisérték a várba, engem pedig asamlére vittek, bogy vájjon alkalmaa leszek-e osztrák katonának, Kicsordult köny Ünk,azi hittük sohase látjuk egymást. Pedig dehogy nem! 1850 februárban ismét Öröltünk a viszontlátásnak : mindketten a piti katonai főparancsnokság előtt állánk paradicsomi állapotban szemle végett. Jugovich eros testalkatú, míg én véana, gyönge gyerek voltam i nem is hittem, hogy bevallják az erős osztrák ármádiába. Hogyne hittem volna felmentésemet, mikor a temesvári parancsnokság írásba is kisdta, hogy alkalmatlan vagyok I A tábornok or értett a dologhoz : aa orvos ellenzése dacrára engem beaorozott, Jagovichot pedig felmentette. Sírva vált meg tőlem s biztatgatott s viszontlátással. Tudom, hogy majd viszontlátják egymást — a más világon. Tis hónapi honvédeskedésem slatt 17 csatában voltam. A halál elkerült és most rab basámtól távol essem sótalan kenyeremet. Oh hányszor, (de hányszor kiest riu! a köny szememből, hányazor nem enged aludni a jövőnk felőle gyötrődés! Szinte jdl esik naplómon dolgozni és vísssaemlékesni azon időkre, mikor még olyan igen tudtam remélni. Mikor anyám halála ntán honvéd lettem, azonnal Pest felé indíttatnak, hol a honvédsereg 24. zászlóaljához beoszlattak, letévén as esküt a aseat hasa védelmére november eUeján. Nemsokára már Kagy-Bec«korek mellett táborban voltam aaon hadtestnél, mely a rácsok megfékezésére kúide-tett le. Tábornokom Kiss Ernő, ezredesek Nagy Sándor és Damjaaíts János voltak. HÜBZOKEGYEDIK fiVFOLYAM ALAI KÖZLORI NOVEMBER t2-én 1S82. sikerül a mint édesen hiszem, hogy sikerül: oly üdvös munkásságot fejthetünk ki, mely Tarosunknak is díszére fög vállni, és melynek hasznos gyümölcsét a jelenlegi, de különösen a későbbi nemzedék fogja élvezni. Isten ugy segit: oly erőket adhatunk irodalmunknak erkölcsi befolyásunk, támogatásunk által, kik annak valódi csillagai lehetnek. Fölkérem tehát ezúttal mindazon t. arakat, kik az irói kör alakításának eszméjét pártolják, hogy arról engemet vidékünkből ugy, mint Tarosunkból legkésőbb no ve mbar régéig további miheztartás régéit értesíteni szíveskedjenek! Eleinte küzdelemmel fog ez járni, de majd lassan, lassan ; Roma sem épült föl egy nap alatt. SZALAY ,SÁHDOB. Figyelmeztetésül török sors jegy tulajdonosokon. A közönség igen sokat vesztett a török sorsjegyeken, mely papírok a török állam siralmas pénzviszonyai foly táa 120 frttól majdnem semmire csökkentek alá. Ujabb időben a. sorsjegyek értéke egy szebb jövő és kedvező pénzügyi arrange-ment reményébeu kissé növekedett és ma mintegy 127 iorintoí teszen. A tőrök állam jövedelmeinek egy részét kezelő Bondholdorek ugyanis évek folytán egy alapot gyűjtöttek, melyből az államadósságok be nem váltott szelvényeinek egy kis része törleszthető lévén, a török sorsjegyek régibb időbeli szelvényei közül is egy rést beváltatott. Ebből kifolyólag, még mielőtt a nagy közönség informálva lett volns, — aksdlak banküzletek, — melyek a közönség tájékozatlanságnak rovására a torok sselvényekkel épen nem reális üzelmeket folytattak akként, hogy ezeket tulajdonosaiktól, kik nekik már sorsjátékot Dim tulajdonítottak, —, olcsó pénzen megváaárolták. Esen üzelmek a mai napig is foly tattatnak és a későn érkező tudakozódásokból Ítélve oda vezettek, hogy igen sok tőrök sorsjegy — oly szelvények levágása által,melyek ma be nem váltatnak is megcsonkíttatott. Vegyék tehát a török sorsjegyek tulajdonossi tudomásul, miszerint a törők sorsjegyek szelvényei bezárólag lesz a 11 ik számig, a mely 1875. évi október 1-én volt esedékes teljes értékben, azaz 6 frankkal aranyban értékesíthetők. (10—12 kr. beváltási százalék levonása mellett) a 12. 1876. október 1-én esedékes szelvénytfl kezdve szonban a szelvényeket levágni nem szab-td, — mert különben a sorsjegy maga épen nem, vagy cs&k nehezen nagy veszteséggel értékesíthető. Ha például a 12 ik és 13-ik szelvények hiányosnak, a sorsjegyet árfolyamon alul 7 — 8 frttal lehet csak eladni — és igy ís csak ritkán találkozik vevő, — mivel a tŐzadesaabá lyok értelmében a török sorBjegytakként szállítandó, hogy 1876. október 1-étŐl kezdve minden szelvény rajta legyen, a hiányos sorsjegyek tulajdonosai a tőzsdén elveszitik forgalmi képesaégÜket.Alulirott Legelső csata\'n deczember 5 én völt Tamásuváczmellett; mégpedigjóhosssan-tartó, a mennyiben reggeli 5 órától egész délután 4 óráig verekedtüuk. De b iában verekedtünk. Győzelmet sem s ráczok, sem mi nem tudtunk kivívni. Kívülem talán as egész hadtestnél nem volt embT, kinek o\\y zokon esett volna, hogy győzelmet nem arattunk, mint nekem. A fárasztó utazások között avval vigasztalódtam, hogy kárpótoljuk magunkat as ellenség el verésé vei. Az esíembe sem jutott soha, hogy első csatám nem leszen diadalmas. Es keserűen csslődiam, amint csalódtam azóta annyiszot I Deczember 30-án voltam legelőször éji őr Aiibunár mellett. Már ekkor tizedes voltam. Minden csekély neszre megborzadtam, attól félve, hogy a ráczok kezeibe esem. Bár csak újdonsült tizede-, valtam, de volt bennem annyi bátorság, hogy tábornokságot érdemeltem volna Nem ia a haláltól féltem, hanem attól a rettenetes kínoztat ás tol, melylye) a vad ráca-csorda a foglyokat ki szokta vé gesni. Az elevenen való megsütés a legenyhébb ki végzési mód rolt náluk. Rémes árnyakat láttam lépten-nyomon. L1 voltam tökélve, hogy pardont nem kérek s nem adok, ha rácsokra bukkanunk. Azonban semmi gyanúsat nem vettünk estre s igy éjfélutáni 2 órakor visszatértünk a sereghez, mely reggel azonnal Aiibunár felé indíttatott. A várost leégve b a római sáncsokat lerombolva találtuk. Ismét tovább mentünk. A Sylvester éjet tábori tüz mellet\' virrasztottuk át egy oláh falu közelében. Másnap aa nj év napját csatával keidet lük. mag. Kora reggeltől késő délutánig folyt • harca Nsa-DorfaáJ. Ai 1849. ssivesen szolgál bővebb föl világosi lásaal azoknak, kik ez ügyben megkeresik. WU&DA ADOLF, bank- es váltó-üzlet tulajdonos Veszprémben. Helyi, megyei és vegyes ..Írek — Játékrenden kívüli előadást szándékozott insceriroani nov. 9-éo, színházi elŐadáa után Garay Payer Lenke kisasszony azzal, hogy lapunk felelős szerkesztőjét, mint színházi kritika*\', inzultálta. Felelős szerkesztőnk mosoly-lyal vette a „félreismert művé s z n ő" egetkérő nagyságának szárny csattogását- mi p-dig e helyen azt mondjuk rá, hogy: Éva anyánk mosolyogj érettel — Fölvllágosltts. Lapunk mult száma vezérczikkének azon tételét, melyben a várost főjegyzői állásra vonatkozó caodidatiot illetőleg az van mondva, hogy furcsa szelek fajd og á I-ak még ezelőtt egy hónappal ia, de a mitől tartottunk, nem teljééül l* — többsn dr. Bencsík Ferenczra vonatkoztatták. Kötelességünknek ismerjük e helyen kijelenteni, hogy az a passus egyá\'alán nem ó rá vonatkozik, sőt ha dr, Bnnczik foglalta volna el a főjegyzői állást, éppen ast mondhattuk volna el felőle, a mit Lengyel Lajosról elmondtunk. — (Beköldétett) A „Zalai K." máskor méltányos színi referense a.-Sárga csikó\'-ról közlött véleményének megírása közben nem nagyon engedte magát befolyáséiul sem az igazság, sem a méltányosság által. Azért as arezuiesspásíg megtisztelt vendégjog és a színházban jelen volt közönség legnagyobb része vélemé nyének védelmére kérjük tudomásul hozni, hogy igen is „Payer Leoke kisasszonyért és nem a Sárga csikóért látogattuk meg tömegesen a színházat és azok, kik est tevék, a kisasszonynak agy\' ügyes játékával, mint — nem nagy terjedelmű bár, de jól késelt, srépen iskolázott hangjával teljesen meg; is voltunk elégedve I És közvélemény kép ;n ezt kérjük tudomásul venni. Többen. — (Közöljük e fölszólalást, a kik koraolyan veszik, tiszteljük a véleményüket. Különösen tiszteljük pedig a beküldő ur és szon n\'obb"-n-<k privát gostusát, kik halhatatlan C-epreghynk „Sárga csikó" jának » fon tisztelt „művésznőt" elébe tették. Szt-rk.) — Nyilvános köszönet és értesítés. A nagykanizsai kisdednevelő egyesület sorsjátékot rendezd bizottságához folytatólag ujabban következő f-lüifiss-téaek ilMlőleg ajándékozások folytak b-s: Berzsy L\'iek k. r. hátfőnök Nsgy Kanizsán t frt. Fn öp Ferencz Ludason 50 kr. Pénzek Mihály Nrgy-Tanyon 50 kr. Novai szolgabíró 50 kr. Köves János Prépost Felsc-Ors 1 frt, Vsimegye alispán 50 kr. Ba-ti Mihályoé D. Bogdán/ 1 frt, Erdődy Lajosné KaposvárottöOkr. Beöthy Lajos alupán Eger 50 kr. Talián Gyula szolgabíró Nagy-A tádon 4 frt, Dr. Preúach Lipót Keezthelyen 50 kr. Abrudán László gr. lelkész ÉlesdenbOkr.Bachruch Gyula Ügyvéd Bpesten 20 kr. Scbmidt Irma Helyesfán 2 frt, Polgár Ignácz plébános Szab-rban 1 frt, Pataky Sándor Surdon l frt,Baranyam\'gye főispénja 1 frt 50kr. Komárommegye főispánja 1 frt, Dr. Gra ner Mihály Zala-Egerszegen 1 frt, Saáry óvet szebben nem kezdhettük volna meg győztünk. Az elfáradt és hidegtől elcsi gácot honvédség megszalasztotta a rációkat. Üldözés közben egy német faluhoz értünk, hol elóörségre rendeltek ki as éjszakára. Ilyen hideg éjem nem htsse-m. hogy még valaha legyen. A legénység közül akárhánynak megfagyott a iába. Jobban meglánczolLátott bennünket a hideg, mintha egy banda czigány búzta volna a \',áb alá valót. Másnap Kiss Ernő újra csatát ki sértetett meg Panc^ova falui alatt, de a ráczok túlnyomó erejű miatt győzőim nem vívhatott ki ; mindazonáltal csatarendben hu\'ódtunk víwsa. Majdnem há om napi utat, tettünk meg visszafelé esen egy éjjel. A rettenetes fáradalmak álul kimerült legénység közül sok kidűlt és a csikorgó bid-g éjben csoultÓ. fagyott. Én magam négykézláb érkeztem meg Aiibunár kormos falai kosé éjfélutáu \'J órakor. És" ha itt egy legényem a kocsira fel nem vesz, ugy bizonyos, hogy hideg, vagy p< dig az utánunk nyomuló ellenség martalókja leszek. K-ggclr« Zichyfalvába érkeztünk és éa mint tél fagyott as egéss napot ágyban töltő tem el. E pihenésre különben ís szükségem volt, mert a rettenetes fáradalmaa nielietl ia már 4 éjjel nem aludtam. Január vége felé parancsot kaptunk Bánát elhagyására. Engem futár nak küldtek ki, hogy tudjam meg a néptől a ráczok hollétét. Január 29-éo virradatkor Módosra hajtattam, hol Tóth nemzetőrt őrnagynál tudakozódtam, ö1 már ismortem, mert karácsony napján nála voltam ebéden. N»gyon vendégsse rető rolt mind ő, mind pedig szeretet e méltó felesége. Kérdésemre ast aopd\'s; — A zanzibári szultán kedvtelései. A szultán — Parisban ídózése alatt — nagyon megkedvelte az epret, fagylaltot, az ingaórákafcés a rendjeleket. Legközelebb hajótörést szenvedett fran-czia tisztek tisztelegteknila, kiket kulönO aen ki akarván tüntetni, azt kérdó tőlük, inga-órával vagy első osztálj a rendjelekkel ajándékozza e meg őket ? A jégkószitő gép kezelője nagy méltóságot ísel udvsránál a az órásnak is ugyan ok dolga, de annál jobb fizetése van. A szultán palotáján levő hass ablak minden kelteje között ugyania egy-egy ingaóra van elhelyezve s jaj lenne az érásuak, ha zek nem ütnének egyezerre. A szukán 180.QŰ0 frank évi járadékot kap Angliától s ezért naponkint háromnegyed 12-től, 12 tg ülést tart s eszik epret, fagylaltot, hallgatja órái ketyegését s gyönyörködik rendjeleiben. — Szomorú családi tragédia színhelye volt tegnap Furat Ignácz bpesli épitész-vállalkozó lakása. Fümtnek alig 20 éves csinos leánya Júlia vetett véget rettentő módon életének. A szegény leányon már régebb idő óta búskomorság vett erőt. A fiatal leány már több óv óta szenved mel betegségben s megbarátkozott mindennapi gondolatával, hogy egyszer csak csendesen, mint a mellbetegek azok tak — meg fog halni. Azért megadással nésett a jövő elébe. Egy váratlan esőt azonban borzasztósn megingatta a leány egykedvűséget. Júliának 24 éves bál; ja, a család jövő büzkesége, reménye, hirtelen meghalt. Ez az eset irtózatos rázkód tatást idézett elő a testvér lelki állapotában. — Júlia, bátyja halála óta élő halottá vált. Keveset bt-sséit, a társaságokat kerülte, nem érintkezett senkivel. Külön szobájába vonult s ott töltötte egéas idejét. Buskomorsága nagy aggodalmakat okozott a szülőknek. Hogy ilyen végzetes lépésre szánja magát, arra nem gondoltak. Tegnap este 7 órakor, amint Júliának Öc-cai: nővére szobájába lépett, irtózatos sikiiásaal tántorodott viasza. Júliát ai aj ós-rkoa egy kendőre felakasztva találta. PilUnat alatt azután odarohant nő vére testéhez s ast a földre emelte. A teát még meleg vult. A hirtelen előhívott orvos mind -a kiaérletet megtett, hogy i leányt életre hozza, de mind hiába. Az esőről rögtön \'értesítették\'a rendőrséget. gjöléa hal ének kíjii* ht,anaQ «gj tisztviselő a helyszínéé ^megjelent ós a holttestet a Rú\'tua ki\'rház ba szállitlatts. A szomorú reget ért leány édes atyjának, a ki vállalkozási ügyben a fővárostól távol van, megsürgöqyözlék az estií-t. — Vidéki Ipariskolák szervezése tárgyában eddig a következő nagyobb városokban indultak meg mozgalmak: Losoncon Jágócsy Péterffy József miniszteri biztos közbeajötlével alakult meg az Ipariskolát léieaitó bizottság, melynek elnökéül Greaíts Miksa választatott mej_ Az ez ügyben megtartóit értekezleten elhatároztatott, hogy ha a tanulók száma a 70-et meghaladja, mellékosztály ia log felálli\'tatni. Az iskola fentartási költségeit a város és a kormány fedezi. — Nagy Kikindán a városi képviselőtestület, az oit felállítandó iskola költségeire 2000 frtot utalványozott ki és egy 16 tagu ipartanodái felügyelő-bizottságot válasz toll meg. — MiakolcsOn szintén Jagócsy Péterffy József kiküldött miniszteri biztos jelenlétében tartottak ez ügyben értékes Lajos ügyvéd Pápán I frt, Fehérmegye alispánja 50 kr. Barcsmegye alispánja 50 kr.PUhál FerencsnéNagy KanizssöO kr. Plihál Ferenci körjegyző 50 kr. Bálint Ferencz ügyvéd B;est 50 kr. ősseaen 22 frt 20 kr. Előbbivel 539 frt 92 kr. mely árt a bizottság nevében hálás köszönetemet nyilvánítom. Egyszersmind értesítem az igen tisztelt érdeklődő közónaégit, hogy a nyereménytárgyak előállítására aécve MtlhófíT testvér ékszeréi urakkal s bizottság aazers8déstmegkőtöiie;a főbb nyereméoyek folyó évi noverobor közepétől kezdve deczember l-ig Budapesten Benedek Gábor és Társa Hatvau-utozaí ékaxerészeti kirakatukban, — deczember 1-ső napjaitól kesdve Nagy-Ki^-issán közszemlére lesznek kitéve. áJkelttsJeg tiszteletteljesen felkél em mindazokat kiknél még sorsjegyek vsonak, hogy ások árát beküldeni ssiveskedjenek: annak mielőbbi beküldése előnyére, ugy annak késésekisdedovodánknak hátrányára szolgálna. Somaaich Lőrincz bizottsági elnök es pénztárnok. — Sajtó hiba. Lapunk mult számának tárcsa-rovatában, a „Képviselő ülési jelenetek\' cimil csikkben, az első csillagozás után az első sor utolsó szava: „senatus* helyett aeuatornak kellet volna állnia, ha a szedőknek is ugy tetszett volna. — Másodszor nótt szőlőfürtök mak Bordin Márton, helybeli kereskedő »z^n L\'yörgyrári ssőiőjéb:n. U. i. a szőióveüaz\' másodszor is hajtott éa rajta szépen 1 ¦ j<űiU fürtőcdkék csüogenek. E valóban rí ki tüne-nény érdemes a rr tekintésre. — Igazan csudáiatra méltó, hogy így dupla gyümőlcsözés melletti péosUgj miniszter tárcsája még is gyü mölcstelfln t — Meghívó. A „zalamegyei ált tanitó testület* nagy-kanizsai jár. kBre f. évi november hó 16 án, reggeli 9 óra kor, Nagy-KaBÍwáo, a polgári iskola rtjetornieb-.u Ur.»iidja rendes őszi köz gyűlését, melyre a l. tag urnk es úrnők u„\'j a tanügy bar.ilai tUzinletiel meghi vatnak. Tárgyai lesznek : a) elnöki jelentés, b) pénztári kimutaiás c) egyéb folyó ügyek elintézése, d) „a tanterv tulhaj\'A-a as egyes osztályokban* kitűzött iét< megvitatása, <•) gyakorlati előadások K»án Irma k. a. é* Bátióczi (,FrÍTdiu*Du) Beru.it ártól, fi ,s laVMSsi g) ülés h«l ének lőlés*, g) netáni indítványok. A vidéki t. tag ur»k kéretnek egyúttal cz évi lag aági dijukat v. esetleg hátralékaik«l i; magukkal hozni. Kelt Nagy-Kanizsán oki. 25. 1&82. Hajgntó SáudÓr, ikfiri el nók. (Kdünkről bolyén megjegyezzük hogy városunk rés/ó\'ől nagyobb érdeklődést aztretuéitk a tanítói gyűlés ulkal makor cons\'atAlui. Tudomáaunk szerin már többször tartolt a tanítói járáskor városunkban közgyűlést, de abban az egy Trraanczky Józaef urvod urat tanügy és tauférfiik e derék baiátjít kivéve a láfoaj polgáro közül soha senki lészt u«m vett. — Szerk.) — Neusledler Károly, serajevói lakos, f. hó 9 énUriuttaesküvójétDeuisch Csecziliával vátosunkban. A íuenyasz saooy vőlegénye iránti nagy vonzódása folytán elhagyta eredeti hitét, a zsidó-vallást és kik eresz telk ed elt. — As esküvő és a lakzi nagy pompával men végbe. A családtsgok nagy része je\'íeu ,&arát<\'xn, a rácz még ma itt lesz, azért on is én is iparkodjunk tovább állani; azonban Becskerekre nem megyünk, meri a bonvédtábor már oanan kihozódott és értesülésem szerint Szeged felé tart. Feleségemet a falu népével én már el is küld tem előre.* Nagy kspkodva reggeliztünk, mialatt aj fogatot váltottak számomra és rögtön indulátik. Délutáni *gy óra tájban elértük az épen pihenő tábort igy falunál, hol a bánáti tábor két ré*zre osztatott s egyik része, melybe én is tarlósam — Erdétybe indíttatott. A másik Lábirral uUsott a mine külő uép. az Uzonyu hideg miatt diderg-\'i férfiak, nők és gyermekek, kocsin éa gyalog, szomorú tarka képet uynj\'Ottak. A j*jií*tó, zsibongó tömeg vagyonát a rácsoknak prédául hagyta, átvéve némi oaekély t-éget, melyet magával burczolnt képes volt. Uadlestüttk már feh:uár eloején Erdélybea vo.t. Oly győnyerü valtuza-lus itt m:nd«n, hogy meg lehetne siratni. Záni falut as előliünk járt honvédsereg gyújtotta fel.áö földig lerombolta Dobsa főispán kastélyát a főispán árulásáért. Iltyén, a másik pihenő h-lyüukön, már a tómai e.cdetü derék oláhok hóstetlei-ről regéltek. As inquisitiónak nem volt olyan leleményes hóhérja, nincs az a vad állat, mely olyanokat képes legyen megie.ni. A csecsemőt szétbonczolták az anya előtt s akkor as anyának emlői\'- levágták és szétroncsolt gyermeke szájába dugták. A többi elbeszélt förtelmeket nem tudom leírni. Sok magyar családot végkép ki pusziit tak. Ha halott nem volnál, magyar nem cet, akkor most nemet cselekedetet vihetnél véghez a te közmondásos nagy- laiküségeddel: megbocsátanák a „római*-nak és a bocsánat mellett kiváltságokká ruháshatnád fel 1 T\'fye városában igen ssivesen fogadtak bennünket. Uri nőkéi polgárok vetélkedve hordtak számunkra enní és innivslót, a mi nekünk a keresetlen szi vesség mellett igen jól esett. Febrair 8-án a Maros jegén ment át as «géiz tábor Dévára; melynek vára as oláhok kezében volt. Itt az öreg Bem tábornok vett át bennünket. Én „kovártély csináló* voltam. A mint embereimet eiétosztani kezdtem, egy igen csinos barna kisasszony jön cso portánkhoz, karján "kosárral. Rlőilem leteszi kosarát és azt mondja: „Tizedes ur, itt hozok néhány czilmder ó bort betegeik számára. Édes apám meghalt s igy jobb helyre nem fordíthatnék, min ha önöknek adjuk. „Megindultan fogadtam «1 éa egy honvéddal rögtön aparancs-noksághos küldöttem. Felirat. iA legszebb asszony borházára, 18SJ. Bánattól, ba dideregsz, Oh, akkor a bundád Necn üii el bánatod\', Sem a fejed goadjatl „Belső bajnak belsff smertl* — Mindenki azt mondja, — aIgvék bort, a ki szivet A bnbánat nyomjál* Hert a bor a bánataak Azt mondja, bogy „tente!* S lesz az Brcg ifjúvá, Kaeaerrá a sreadc. letet, melyen az ipariskola felállításii elhatározták. - Mármaro. Saigetin városi képviselő testület 2000 frtot sz-vasott meg az ipariskola felállításának éa fentartásánsk költségeire és meerálas, ^tta a. iakola felügyelő bizolis^át 1" Újvidéken pl, fco 15 ennyiig első ipariskola, me|y 3 évi tanfolyamul bír. Az ottani általáno* wsrláránla. alkalomból körlevelet intézett %Z%L .paroiokhoz és kereskedőkhöz, Wv fi i kat írassák be az említett iakoUbVfv \' jon minálunk nem férne- e el 6« ii "J" ipari-koia?) R oli*a — Megfogtak a garahouezláat. A mult hét egyik ójjeién M. község c,0. nze lélekszakadva futott be a faluh* éjjeli őrökért, hogy minél előbb men jen ok vele a mezére, mart a garabonciás ; z (, szemeláttára épen most szállott le ah.tár-ban. Az őrök kimentek, de csakhamar ijedten térének vissza, hogy a falu csendesen nyugvó lakcaaii fellármázzák. Hő-vid idő mu\'va az egészOlu«praja-nagyj1 talpon volt és seregesen mentek ki, hogy a garaboncziást megnézzék, esotUg elfog jak. Lillák !8 a mezőn egy körülbelül másfél ölnyi mag-is tárgyat, mely a L:; állal jobbra-balra lóbáltatott. Sokáign^. ték, míg végte azegyikgaraboncziásdlák-nak, a másik magának az ördögoea leuni véleményezte, ki most bízonyáraazs dókért jött, hogy őket elvigye. Hozzá közeledni azonban egyik aem bátorkodott.Mit volt tehát mást tenni, elmentek a lelkéi;-hoz, hogy ennek véleményét kórjík ki. A lelkész azonban azt a tanácsot adu nekik, hogy várják mng aregg^lt, amikor saját szemeikkel fognak meggyőződhetni arról, hogy babonás okoskodásaik minden alapot nélkülöznek. Ugy is lett. Reggel, midőn kimentek, megfogták — de nem a garaboncziást, hanem egy a határban le szállott léghajót. Hon .iél jött es, arról hallgat a krónika. — Hogy mérsékli az okosság ¦ d&hÖt? Tsí, kbinai császárnak egy lova volt, melyet nag; on ereretett. Egy lováai banys.gsAga folytán az állat kimúlt, ami flMölt a császár annyira dübbo jbtt, hogy lándzsa után nyúlt, meiylyel a szolgát la akarta szarni. Yentse mandarin uzonhau közbelépett: „Kegyelmes uram, cz az ember azon van, hogy életét veszítse anélkül, hogy tudná, mi a bűne!* A szár ráparancsolt a szólóra, hogv Uld*ssa vele biinét. Az okos madarin, akí Tsinek minisztere is volt, haragos fojedeiaiéuek kezéből kivette a fegyvurt s fenyeg-Ltc vele a iovásít: pGazember. hallgasd csak meg mennyi bü\'it követtél el. Először ia egy ló mult ki miattad, melyet gazdád bízott reá%B*é>lhalált érdemelsz, ;r.;.= d szór te vagy oka, hogy fejedelmem ilyen dühbe jött a síjáikezüleg akart téged megölni. De halld jsak, bogy m«nuyiv-i nagyobb hünőd van még ezekuél is. A csásrár miattad forgott abban a veszé\'y-b-:i), hogy valumenoyi szomszédos uralkodó és állam előtt azt a bzé^youl hozta volna magára, mikép egy ló mult megöletett egy embert. És mindezeknek, te vagy at oka, gazember!" — „H->gyd békével I* paraucsolá gyorsan a megbékült csá&sár, „szi veseu megbocsátok neki I* — Boncztani intézetünk tekin- ¦tóyle. Hogy a tudományokban való elóhaladásunkat a külföld is már a legkomolyabban kezdi méltányolni, élénk bizonyítékául azolgál az, hogy Würtz Adolf rzenátor, az Inalitut tagja és a párisi orvosi fakultás tíssteletb -li tanára „Lea Hautea É\'ndes praí"q«e3 dana 1 s UniveraitÓts^d\'Allemagne et d\'Autríche Hongrie" czimü és a frauezia közoktatásügyi minissternek ajánlott múvébeb a badapesii boncztani intézetet ia a minta intézetek sorában említi föl. Ha ilyen módon leszüuk ismeretesekké a külföld elölt, bizonyára jóval többet ér, mintha csak folyton czigány muz&iku saink révén fordítja reánk figyelmét. — Megölte a káposztas-hordó. Q-.rváth-Ssl.-MiklÓBon egy gazda folyó hó 5-én reggel egy káposztás hordót hely zett el a pinczéje fölött; ennek boltozata azonban beszakadt, a gazda, hordós\'ul beleesett ¦ ugy megsérült, hogy estére a szerencsétlen gazda belehall — Tudományos felfedezés. Mintegy 50 év óta foglalkoznak a vegyész-k egy rendkívüli fontossága kérdéssel. Miután tudniillik sikerült az urinl, n»e.\'y csak mint az életműködés prodokw»» jelentkeseU, vegyi utou i.«lőAlüt»«i. mdomioyu »rg. éisek .z«»[logUlkoi\'»\'^ mikéol lehelne egy m4«ik »oy»g"», T»8!11 ». U\'in ...at, mely eddig c>»kálUU é\\»l-működés utjin jrtu léire, eziulén meeler-aége. vegyi uloa fejleszteni- A nsgy t«\'a d.t olítl h.jótöréet .senvedetl Lieoig e< Wíhlnr lingesie is, de végre még i« sike-rttlt a nsgy problémának mtgoldis»- A béci osá.lári tudományos .k.démiiusk mult o.ütörlSVdo, é. . bécsi a. kir. orvo.i tinuígnsk píntekíu urtotl ülésében LudvigE. tr. jelentette, bogy .ikerül Uborttórium4b.n meslersése. uton elo-ilhuni Murins.v.t.Dr. Horb.oievslky, Ludvig Unir Mslistonse és Ludvig tuiir külön-külön uton illitott.k eií úrin sav.t, ei olyM felfedeiéi, > mely tudominyo. körükben nsgy Wtüaéitfog kelteni mint- HUSZONEGYEDIK KVTOliTAM SALAI KÖZLÖNÍ NOVEMBRE 12-én !8?2. hogy általa hátúimat lépessel közeledett » vgytudomány ama mérési végczélja f.*\'.-, hogy a szerves s szervetlen természetet elválasztó mérhetetlen ürt áthidalja. — Színházi játí-krend: Hélfőn, november !3 ín „Egyik o\'yan mint a másik" Francsia vígjáték 1 íelv, Fordí-(ft\'a: Pázmándy Dénes. — „Melinda" Jíohózat 1 felv. Irta; Dr. Scbveitxer J. B. Fordította: Zádor Zoltán. „Elkényezte-t.tit férj.\' Tréfa 1 felv. francaiéból fordi lotta : Jízerdahelyi Kálmán. — Kedden, ]4 éu közkívánatra másodszor: „Olivett lakodalma" vig nagy operetté 3 felv. Jnák: H. Cbivot és A. Du.-u. Fordította Kwa Lajos. Z\'.-néjét szerzé: Andrin Ödön. — Szerdán l5-én Szevlllai borbély" Classicus vígjáték 4 felv. Irta: li \'aumarchais. Fordította; Psalay Ede. Cafitörlökön lG-án .Figaró házassága" Ciaasicua vigjáték 5 felv. Irta: Beaumar-ehais. Fordította: Paulay Edo. — öles okuiuny. Érdekes okmányt kü\'dtek be a .Sopron" rxerkesztőségéhez. Ez egy ICiúG ban, a virágvasárnapra kö-vetkező negyedik napon Pozsonyban I. Ferdinánd király által kiadott rendelet, moly ben a király a vasvári káptalant birtok elkobzással bízza meg. Ebb.n az o k mányban az a Icgérdekesébb, hogy óriási nagy, t. i. egy öl és három láb hosszú. — Arany humora. Az 1869-ik évi választások alkalmával a nagylaki kerü let Deák p irtja Gregusa Ago»t\'>nt állította fel képviselőjelöltül; azonban a balpárt győzött és oógrádi Szontagh Pál lett a kópvisel.V ^di!n Greguss. e bukás atán, az akadémmOin először megjelent, Arany következő veraecskéve) üdvözölte : Greg 1198 nótája. Isten veled Nagylak I Én téged Hhagyluk, M-rt nekem asz* o nóták Jobb követ a Szontágh. — A koldus és kutyája. Mull bó 27 én Debreczrnben a temetÓben egy f.-rti koldusnak piszkos és avalt nui-gyikba burkolt bulláját találták. M-i-tette egy fekete ssÓrü ratler kutya feküdt, melyet alig tudtak a hulla mellől eltávolítani 8 ugy látszik, mig élt ez volt egyedüli támasza, kísérője a szegény agg kuidusnak. A kuldus 00 éves lehetett s azon u vidéken senki sem ismeri. Hulláját a bonczoUs megejtene után, rointho-iy küleröszak nyomait nem fedezték t->l rajta, eltemették — Rabi őgyil kosság. Poaaooybol irják : Sopronból ide érkezett liirek szerint, Kobu házalói N*gy .Ziidug é* Bereiiyc közt elvágott nyakkal vérében letrengv találták. A ezorenceétlen útban volt M • óvár felé, bogy uj házaló könyvet kérjen magának. Aa ismeretleu tettesek csekély vagyonától megfosztották. — Iszonyú vérengzés. Iszonya vérengzés tör.ént Gyarmatán fTemesm.) Gyertyánffy Bc\'a bírósági végrehajtó ugyanis Jovda Ignácz és Juvdu Mihály ottani nazarénus bilíí lakosok ellen lakás ki úri\'éát akart foganatosítani hetvenöt forint lak bór ..dósság miatt, mi bíróilag rendelteiéivel. Azonban értesülvén, hogy végrehajtani Bzenvedők fanatikus nazarénusok, kiket eddig adóhátralék miatt sem mertek suba exeqnálui, b*l embert vett maga inuüé, kik között oli volt Ruzár biró és Ebner esküdt is. — Midón Gyertyátiffy a biroi ^eljárás foga-tositasát lelj<-sitcni akarta és megjelenése czélját elősdu, az egyik nazarénus kést rántva ezt kjábá: „Menjenek kii mwt . .." Gyertyánffy erre meghtgyt* neki a kés letételét, mira ez engedelmes kedelt: a végrehajtó azon kijelen\'éséro azonban, hogy ő i!t a törvény nevéb*n jár el a nazarénusok aztválsstolták, hogy ők csak a maguk törvényeit ismerik el s azok szerint jiruak «1 — GyenlyáofL erre újólag kijuleutetlo, Logy ö kénytelen végrehajtani a törvény rendeletét és szobában levő holmi felírásához fogott Egyszerre elkiáltja magát riozár biró, bógy : jaj mngszurtakl Gyertyánffy erre körüitekiur, keresve a felperesi ügyvéd képviselőjét, Ii-iter Ügyvédjelöltet, de már nera huj i a szobában. Eire ó is menekül és kalap nélkül, gyalog jutott Temesvárra. Mik\'>r Gyentyánffy távozott a nazarénusok az esküdtre rontottak és annak torkát elmetszették. Iszonyú vérengzés keletkezett. A szobában levők, i bírósági tanuk és b cui-ük véd\'ók ma-j-ukal, de hiába. Két ember meghalt, hat súlyosan s egy könnyen sebesült meg. Kácz alispán k szolgabírót csendőrökkel kiküldötte a helyszínére, Mally törvényszéki elnök "pedig a vizsgálóbírót. A két tettes, kiket mára Gyatmatán állomásozó huszárok elíog ak, több„év előtt bevándo-rolt inorvaországiak. Bede helybeli kir. ügyész által délután hallgattattak ki; Breuer megyei főorvos a járást orvossal kiment a helyszíné™ a sebesültek gyógykezelése vegetl. — Postakocsi megtámadása.. Pozsonyból a következkezŐket Írják lapunknak: Nov. 4 én este 6 órakor Rudnó es Vozniu között két ismeretlen egyén erővel fel akart ülni a postakocsira, a postakocsis rosszat gyanítva, ostorával szemük közé vágott, mire az útonállók visszamaradtak. — Zsarnóczaról vissza- fele ugyanazon halyen, ismét ketten, valÓMinüieg ugyanazok, útját álltak a postakocsinak. A kocsis a nagy sötétség miatt csak akkor vetls észre őket, midőn lova megállott. Az egyik útonálló sgyep-lŐt ragadta meg, a másik pedig a kocsist igyekezett a kocsiról lerántani. Nagy dulakodás támadt a kettő között, mely dulakodásnak az vetett véget, hogy a kocsis forgópisztolyából közibök lőtt s az útonállók félre ugrottak. A hazó kőtél el levén vágva, a ló nem mozdulhatott, miért is a kocsis kénytelen volt, a kocsiról leszállani s az elvágott kötelet gyorsan agy összekötözni, hogy as Rud-nóig kitartott. Rudnóo azután megiga-ziti a kőtelet s folytatta uiját Az újbányái postahivatal rögtőn jelentest tett ezen esetről a szolgzbiróságnál s egyúttal egy gyanús egyént is feljelentett, ki aznap minden áron a postával akart utazni, azonban ezen kívánsága megtagadtatott. — Nem kedves emlék- Temesvár védelmének emlékére az ottani Eageo-herczeg tért a Henczi-szoborhoz hasonló szobor díszítette. Január hóban épen harminca éve lesz, bogy e szobrot nagy ünnepélyességgel leleplezték; a leleple zésoél jelen volt Bach-beamlerek rossz óment láttak abban, hogy mindjárt a leleplezés után nagy vihar keletkezett, mely a szobor csúcsát lesöpörte. Temes vári levelezőnk most arról értesít, hogy ez előjel nem csalt, mert az ottani társadalom körében mozgalom indult meg, hogy e szobor eltávolittassék és helyére Hunyady János, Loaonczy vagy K inizsi ernlékszobra helyeztessék. E czélból egy több ezer polgár aláírásával ellátott fölírat fog felkü\'detni a közös hadügyminiszterhez, mint a szobor fón tar lója hoz, hogy t-ngedje m-g a szobor lehordását és a dél-magyarországi múzeumban leendő elhelyezését; e fölírat párlóláaa iránt a magyar kormány ís föl fog kéretni. A mozgalom a Sternberg Adolf szerkesztő ti-z teleiére rendezett bncsu-lakomán indult ki, a midón is dr. Benedek Albert tanár, Rólii Nándor városi főügyész, dr. Róna Iguácz üg véd, Strasaer Albert, Reiner Adolf és Weninger Jáuosszerkesztőkszép pohárköszöntőket mondottak es ügy érdekében. Lakoma után a társaság egy részo a szobor eló vonult mely a Jenő hercze»-tóren a readóraegi és katona-paráncsnoksági épület közt van, s ot elénekeli ¦ a „Szózat\'-ot. i— Hogy jutott feleséghez ebről CSÍCS? 183*-ban Maroicsics nemrég el hunyt táborszernagy még mint ezredei fölkér ontó egy délután K- várában lakó üaráiját, kibez a köve:kezó szavakkal állított be: „Hallod, barátom, nekem hatezer forintra van szükségem és ped\'g még ma. Késs vagyok csórt minden tisx< tességes leáuyt nőül venni, aki nekem ez Ősiségét még ma képes kézhez szolgál tatnf." Bírálja egy darabig sétálgatott i szobában, majd az tiblakhox lépett és kiáltott: „Jankó, fogj be:" —Negyedóra múlva Maroicsics és barátja útban voltuk a másfél órányira fekvő S. kaalély folé. A kas:éiy ura, kit kiseé meglepett » késői látogatás, azonnal ipát lőzetelt s tudakozódott látogatásuk ezé ja felől. M*roíc>!Ícs barátja félre hívta s elmondta a-ki látogatásuk czélj it. A háziúr erre magára hagyta vendégeit, fölkereste há rom leányát, kik már épen le akarlak fe küdoi s tudtukra adta, hogy Maroicsic eljött egyiküket eljegyezni. Tanácskozzanak együtt |s jöjjenek később as asztalhoz, ö majd a j»gyes párra emrü po harát s az a ki Maroicsict neje akar lenni, emelkedjék maga föl a kocozíntson vele. A leányok erre bezárkóztak a szubábas taoácikoztak. Ezalatt M^roisaíca ugy érezte magát, mintha i&köu Ülne. Maga a háziúr is alig vár^z már, bogy megtudja, melyik lfánya lesz a menyasszony? — Végre mngnyilt az ajló éa a leányok \' válogatott toiletteben j*len\'ek meg. Valamennyien asilalhns ültek S kis idő múlva felállott a házi ur s igy szólott: „Bog pozivio zarnenikel* (Isten éltesse a jegyespárt!) Krre felemelkedett a középső leány, poharat emelt és koczczÍnto:t Maroicsicscial. Ez megcsókolta menyasszonyát, avu\'.án felhangzottak a gratulácziók e a kézfogó reggelig tartott. Maroicsics egy mellékszobában aláirta s házassági igére\'ot és viaszahaj tátott állomás helyére. Négy héitol későbben egybekeltek. — Elveszteti szépség dija. A lünebergí törvényszék előtt különös p-*r foly* le, melyet egy ccllei úrhölgy ell-n ifidí\'ott szobaleány*. Az urhö\'gynck ku tyája ugyanis összemarcsangolta a leány arczát. A sebek begyógyuluk ugyan, de a szobaleány elvesztette szépségét. A szobaleány kárpótlás fejében 10,000 márkát követelt. A törvényszék odaítélte az összeget a leánynak, azzal indokolván az Ítéletet, hogy a női szépség megbecsülhetetlen. — Különös okmányt állított ki Rudolf gráf von Sulca katholikus gróf, midőn 160ó^ben nőül vette Hanau Agatha protestáns vallása grófnőt Az okirat igy hangzik: ,Én, Rudolf gráf m Sulcz. grófi becsületemre fogadom, vagy vigyen el ei 5rd»g, hogy leesdő nőmet meghagyom vallásánál és még alkalmat sem fogót neki arra szolgáltatni, hogy más bitre térjen át. Van ké: bibliám, ba nem less elég, veszek neki még kettőt. Csak szorgalmasan olvasgassa azokat Én csak a testét igénylem, de nem a lelkét Éa megmaradok abban a vallásban, melyben nevelkedtem tudom, hogy a helyes utón járok. Ha 0 nem akar a menyországba jutni, menjen a pokolba. — Londonban legközelebb egy igen szegény ügyvéd halt meg; barátai házról házra járlak kéregetni a temetésére. Többek közt egy fösvényhez Íz\' be tértek a kérték, hogy szíveskedjék néhány ceotset aláírni egy szegény ügyvéd temetésére. — Ügyvéd völt?és meghalt? Oh kérem, tessék tessék 15 dollár, igen szívesen ! Közhaszna czélokra a legn gyobb készséggel adakozom. — Kettős emberi szörny. Ben Pál, az ismert francsia irő nemrég b;-küldte Genfből a >L« Natare" czimü tzaklap szerkesztőjének egy oly kettős emberi szörny jól sikerült fényképét, m\'dy az emiitett városban már hosszabb idő óta ki van állítva s nagy szenzávziói kelt a messse vidékekről odaérkező lálo gatók köz\'. Az emiitett emberi szörny már ót éves a 1877-bea született Turin ban. Két feje, négy karja skét melle van, de csak alteste, egy ágyékas két lába; igy tehát felül kettős, alul pedig csak egyszerű testtel bír. a két test egyesülése a hatodik bordánál kezdődik. Mint a cso-daszöroy < dd gi megvizsgálásából kiitt nik s mini már megelőző hasonló esetekből következtethetni — mert voltak már hasonló emberi szörnyek, melyeketGeoff-roy St Hilaire, a híres francsia természettudós Xyphodyme-oknak nevezett — a ritka monstrumnak négy tüdeje, kél szive s két gyomra van. A vékonybél kezdetben kettős, későbben pedig egy-szerűbe megy át. Lényegében tulajdon képen két külöo egyetmei van duiga ai embernek. Igy pl, a jobbik láb csak a jobbik egyéunek követi akaratát s csak ez érzi, ha megszúrják ama lábat egy gombostűvel; hasonló viszony áll fenn a bal lab » a bal egyén közt. A test mind* egyík felének érzékenysége kizárólagos viszonyban áll a megfelelő oldal fejével. Születése után két külön koresstelésnek vetették alá e mostrumot, s az egyik fülét Jean-nuk, a másikat pedig Jet.queanak keresztellek. Fizikailag ugy, mint szellemileg meglehetős agy»nazon íukáo iúl a fejlődésnek a csoda szörny mindkét egyéni része; csak Ju^ques lábán látszik egy kis kinövés, m<-Íyei Jean Iában hiába keres «z ember. Értelmi kóp-sségök aráoylag elég magas fokon áll s látogatóik kérdéseire m\'iglehetós f.>Iyök.-i..ynn felelnek francziaui, oIaituI s németül. Jó s kedves magaviseletünk s elóg élénkek néha a legjobb kedvvel já\'szanak együtt, ha párnán hevernek, v»gy ha állítólagos apjuk térdein Ülnek. Mint mondják. csoditszülüLtek még sohasem voltak betegek. De mint hasonló szörny esetéből meggyőződtek, meg történ hetik, hogy az egyik fél lázas betegségbeu szenved, mi;: a másik egészen jól érzi magát; ragály vagy mérgezés esetében ellenben mindkét fel iuficzíálva lesz. Történelmi miiveKbeo ugyan \'-öbb ily Xiph«dyme-»zönyről lehit olvasni; de csak igen kivételesen fordult elő oly eset, hogy ily szórnyek, mint a turiniak, életben maraduk volna. — Nagyszeben magyarosodása. A nagyazebeoi állami elemi népiskola tanitói dieséretesdn igyekeznek előmozdítani e ssász város magyarosodását. A napokban is növendékeik által magyar azini előadást rendeztek kebelbéli szegény tanulók felsegéíyezésére. — Árvavagyon biztosítása. So-mogymegye közgyüláse e bó 6-án as árvák vagyoninak biztosítását zs „Első magyar általános biztosító tirssság"-nak szavazta meg — habár heves és nagy vita után — ngyhaugalag kimondott vég zéseel. A második versenyző a „Magyar-franczia bistosító társaság volt, s habár ajánlata olcsóbb volt mégis as előbbinek adtát. — A nynlasl gyilkossághoz. A nyúlási zsidóellenes zavargás alkalmával történt vórontásról a „Magyar Állam" le vt-lczője azt írja, hogy azon az éjjelen, mikor Steinernét meglőtték, Steioer lőtt ki először ablakán át a legényekre, s atok kózüi egyet ugy arcában talált, hogy az i.leló félholtan rogyott össze. E lövésre aztán a nép összefutott s berohant a bohbt, mire Steioer a pinczében buji el, n-\'jó: pedig menekülése közben teritették le. - — A technológiai múzeumról A kerepesi uti Beleznayféle kertben már megkezdték a technológiai múzeumnak szánt épület átalakítási és javítási munkáiéit. A főépülettest elé jobbról a gőzgép számára emelnek ideiglenes épületet, a nagyteremben a padozatot, melynek jelenleg az egyik része mélyebben fekszik, kiegyenUtik a karzatokat és egyéb szükségtelen kellékeket eltávo itják, a falakat kiígaziták és ujrs bevonják. E nagy tat-rem fog szolgálni a tulajdonképeni kiállítás számára, mig akSoyvtár, a rajzterem, a műhely stb. számára az épület többi helyiségei leszneV berendezve. As iroda- helyiségek ott maradnak, a hol jelenleg vannak, az épület balszárnyában az I. emeleten. A múzeum számára máris tok műipari és kézműipari minták érk^&k rajzban és természetben. — Hegszökött rabok. Pozsonyból írják e hő 7-eról: Ma éjszaka a lipótvárosi fegyházból hat rab megszökött, közöttük volt az ismeretes Wiitgrub-.r ís, a ki nemrégen a pozsonyi fogházból szökött meg, de elfogták s több évi fegyház kitöltésére Lipótvárosba szállították. A másik öt rab: Berger Alajos Hamburgbél, Bnkovica József, Gráf István, Kor-netti Ferencz és Andarle János. — Ismét robbanó szivar. A „Sze gedi Napló" írja: Megdöbbentő esetről értesülünk. Zentárói jött utasok beszilis:, bogy o\'-t folyó hó 2 án a szegedihez ha sodIÓ azivarrobbanás történt, mely az egész vár<«t máig is izgatottságban tartja. Az esetet z következőképen beszélik. Zabán József kistőzstalajdonoa e hó másodikán r-gy saját tőzsdéjéből kikerült brittanika szivarra gyújtva, a Chambach féle vendéglőbe ment A kereskedő itt tovább füstölgetve, újságolvasáshoz kezdett, s alig Őt perezczel ezután hatalmas delonáczió rázkódtatta meg a levegőt. Az óriást zajban, lármában, a mely erre következett, a körülállók hamarjában nem vehették észre, mi okozta a robbanást, s nagyobb szerencsétlenségtől {ártva, mindenki as ajtó felé rohant. Ezalatt Zabán József ijedségéből magához térvén, kiderült, hogy a robbanást szivarja okozta, mely a földön foszlányokra szakadva füstölgött. — Nagy szerencse volt, hogy Zubáa egy ho.-szu szipkából szivarozott s igy egyéb baja as ijedségnél nem történt A szivar a robbanás közben tartójából két lépésnyire repült szót A vizsgálat alkalmával a szivar egy részében sárgás port találtak, de 1 ginkább megdöbbenté az embereket az, hogy e fölröbbant szivar is a temesvári dobhány gyárból valónak konstatálhatott Erre általános lett a félelem. — Az a hir, hogy Ötven darab ilyen robbanó szivar van forgalomban, ezáltal megerősödött s mindenki tartózkodik a brittanika szivarok szívásától. — Sámosan vannak olyanok is, kiket ezen ujabb eset végképen elriasztott a ssivarosástól. — Iparos segédeink figyelmébe aj-ínljuk a következő beküldött sorokat „Általános a panasz, bogy ünnep- és vaaárnapokon a köznép mértéktelen szeszes iáinak adván magát testileg cs lel kileg elkorcsosul. Paoassolják azt is, hogy városunkban is főleg as iparos segédek közül sokan egész délaláni mulatságokat oly módon keresik és abban találjak fel, hogy korcsmákban s más egyébb mulató helyeken gyülnik egybe, a hol azután néhány óra ala\'t egész beli keresményüknek nyakára hágnak. TagMáhatx\'Un, hogy e vádak részben a valóságon alapulnak s hogy bizony főleg a segédek számára olcsóbb, de egyszersmind nemesebb szórakozás eszközléséről ís kell gondos kodni; mert bizony szomorú dolog .az, a mikor azon egyének közül, kik pár ér multával, mint önálló iparosok vannak hivatva részt venni a társadalmi élet mozgalmaiban, sokan minden lebelő alkalommal szolgálók és kocsisokkal vegyst mulatnak s adják át magukat oly mértékben « vigadozzanak, mely testi erejükben annyira megtöri, hogy másnap képtelennk mesterüknek Üzletében helyt állani. Mini minden téren, ngy itt is oda kell vinni a dolgot hogy a fiatalság e része is, restelj-n mértéken tol viga dnzui s a szerényebb és nemesebb szórakozások iránt is bajiammal bírjon. Azért z finomabb érzékű és szerényebb maga visuMü Saulok, kikoek ssáma hála is tennék oly szép városunkban, csak haladjanak továbbra is jó példával előre, előbb-utóbb majd csak általánosan belátják, mennyire szép, hasznos és m-g tisztelő a tissteaséges életmód. — Taso t a nagy szent Bernáthegyen ált. A Gotthard-vasatat aj verseny fenyegeti, mely egyelőre csak tervben van.Hogy az angol indiai forgalmi at iámét Parison át vezessen, már régebben azt indítványozták, hogy a Simplon valamint a Montblanc hegyeket át kel lene fúrni. A legújabb terv a nagy Ber oát-hegy á\'furását czéllozza. A Barnát slagot előnyeiül azt emiitik hogy az eló állítási költségek csekélyebbek volnának s a mű hamarább fejeztethetnék be. A Simplon-tarv, mint ai egyedüli melyre nézve eddig komolyabb előtanulmányok történtek, a Golthnrd alagutnál 3\'/a ki lometerrel hosszabb, vagyis l8\'/j kilo-méter hoisza alagutat kellene építeni. A-munkaidő előreláthatólag 10 évet venne igénybe s a szükséges építésit összeget 150 millió frankra teszik A nagy Bernit hegyen át as alagút csak 7 kilométer hossza volna, melyet, mist állítják, 50 millió frankkal 4 ér a latt elő lehetne állítani. A financz csoport, mely e terv mellett a francziz sajtóban barcsolni kezd, a Brin-dizival való könnyű összeköttetésre utal, valamint a legközelebb építendő Col-di-Tendz-vssuthoz való o>allakozásr», miáltal a Földközi-tengerhez rövidebb uUt lehetne nyerni. — A déli Tasnt pöre. A déli vasul adó pőrében, melyet az osztrák kincstár nevében 1.008,616 frt követelése és ennek 1882. nov. 20-tol számítandó 6 százalékos kamatja erejéig indíttatott ellene as osztrák pénzügyminiszter, mint táviratilag már említettük, a bécsi kereskedelmi törvényszék a déli vasat előnyére hozott ítéletet A délí vasat ugyanié kifogást tett a bécsi kereskedelmi törvény -széknek illetékessége elleo, — és a nevezett törvényszék csakugyan illetékteleanek mondta magát, s a port választott bírósághoz nlaiitottsk. A b pörölt társaság nem köteles e pörre vonatkozólag a bécsi kereskedelmi törvényszék elŐU megfelelni, hanem ellenkezőleg a kincstár tartozik a déli vazatnak az illetékességi pör folyamán felmerült 200 frt 86 krra rugó költséget három nap alatt különbeni végrehajtás terhe alatt megfi-setni. As Ítéletet a törvényszék azzal indokolta, hogy e pörös kérdésben főkép as 1867. évi ápril 13-án kelt egyezménynek XII. szakaszában foglalt határozatok magyarázatáról van szó s hogy az engedély okmány 60 ik szakasza aaerint minden esetben, midőn az engedély-tulajdonosok magánjogi igényei és köfelexitt-jégei miatt pör keletkezik, annak elintézése választott bíróságra bízandó. Színészet. NoTember 8-án adták a „Márvány hölgyek\' czimü 4 felvonásos drámát írták : Barriere és Tiboost. Fordította: Csepreghy. A darab valóban kitűnő. Közönségünk a legfessűltebb figye lemmel hallgatta végig. Szerepeikben remekeltek: Báidy (Rapbael) és Ard*y Ida (Uarco) — KSressy as ö szerepkoréból kieső színpadi alakban matatta be magát és dicséretére legyen mondva: em ¦ bérül megállta helyét. Tóth Béla szépen játizotla as elegáns, lovagias, nsgyurí nyugalommal viselkedő (Fresné) grófot. Sok érzéssel játszottak: Berzseny iné és Berzsenyi Margit. Általában e darabban színészeink remekeltek. A kitűnően rendezett darab igen jó hatást gyakorolt a válogatott közönségre. November 9 én „Boccaccio"-t játszották. Kohay Etel a czímazerepben igen élénken és többször meg-megújuló tapsak kíséretében jáfezotl. — Erdey BerU (Fiametta) zajos ovaliokban részesült. Különösen upsvih>rral fogadták tőle azon dallam-részt: „Kis levélke, ál-dott kis levélke....* Kővessy Lambertuccio szerepében es alkalommal igazán a. művészi komikum magaslatára emelkedett, hanem játékát mindamellett árnyékként kitérte t-xcentricut modorával a iziuész egyénisége. Köveaaytól megvárhatjuk, bogy egyéniségét jobban rejtse el szerepe mögé. Tréfás dalából alig bírt k bontakozni, annyira belegüngyölte a közönség nagy tetszése.— Btrdy (Pietro herczeg) elismerést érderalMeg játszott. Irodalom. — Megrendelési felhívás Idézetek Tára czimü műre. Szemelvények a hazai és külföldi, a modern és olassíeai, az egyházi és világirodalomból, gyöngyök jelesebb irók -müveiből, vallás-nr-kolcsi vezéreszmék kitűnő férfi >k irataiból, közmondások a magyar népélotböl, kalászok a szépirodalom mezejéről, képezik a mü foglalatát A tárgyak belü-reodb^n köt étkeznek egymásra, a meghatározás után elsŐsorbaa a hazai, azután a külföldi írók, majd ismét a római és görög classikasok, egyházi szerzők, aseot atyák végre a vallásos főkönyvekből (sz, írás, talmud, alkorán) közlöm az oda vonatkozó idézeteket. Az egész mü 12,\' bárom ivnyi havi füzetben fog megjelenni, előfizetést ár január—márcziushóra (3 füzet) 80 kr, vagy 4 íntentio egész évre (12 füzet) 3 trt vagy ]5 intentio. Azon tudatban, bogy a szónoki beszed k irodalmi dolgosatok szerkesztésénél alig nélkülöshe\'ó segédkönyvet nyújtok as Idézetek Tárival,a mennyiben tobb mind 600 szerzőtől több ezer vezéreazmét Ur* talmaaván, jól rendezett kouyvtár gyanánt szolgálhat, tömeges megrendelést remél Dvorzsák János, pécsmegyei áldozár Badapest II. kerület, Donáti-a<cza 3, is. — Megrendelési felhívás. Leggyakoribb illeték-köteles jogügyletek as adáavevések. A szerződő feleknek pedig nem ritkán igen fontos érdekéik kívánják, miszerint as illeték Összege iránt a jogügylet megkötésekor már tájékozva legyenek; bogy esetleg vevő az eladót terhelő illetékrészt visszatart hassa, nehogy később as egyetamieges kötelezettségnél fogva a vagyontalanná vált eladó helyett is Ö legyen kénytelen az illetéket megfizetni. Ssűkséges tehát, hogy a jogügyletek létesítésével foglalkozó közegek legalább as adáavevések atán Járó ille* tékek kiszámítását eszközöljék; sőt a belyegtörvény 121. §. c. pontja a kir. közjegyző arakat az illetékek előzetes kiszabására fel is jogosttja. Minthogy pedig as illetékek kissámi tása különösen most, midón az illetékek különböző százalék mérvek sserint fizetendők terjedelmes szak ismeretét igényel.idoszerü a Róka József m. kir, pénzügyi fogaim\'ró ur által as adáirevési jogügyletek meg - HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLŐN? NOVE1ÍBEE 12-én 1682. H I E D E T E S E K. lleickezésA cvim alatt alapos elméleti unulrjiAnvozás után és bosazss gyakorlat szülte tapasztalatuk mellett szerkesztett kézi könyvet kiadni, mely az adisvevések törvényszerű megilletékezését nem szaki/meróiiík is lehetővé teszi. A mü — a leirt ,t»r l « i o m" v arerént — az adlsvevési és rzzb! rokontermészetű jogügyletek illetékesé* végetli bejelenté bért és megilletékezesere vonatkozó tör\' vényes határozatokat, kimeri\'ő magyarázatokat és STÜkréges pé\'dAkat, mintákat s kulcsokat fog tartalmazni. A könyv terjedelme: 8—10 iv, ara 50 kr. leend A megrendeléseket — ha csak levelező lapokon ís — alulirt czimre mielőbb eszközölni kérem. Gyűjtőknek minden 10 példány után kívánat szerint vagy egy tisztelet példány vggy annak ára szolgálunk ki. Utóbbi esetben a 10. példány ára visszatartsndó. A megjelent mü a t. cz. megrendelőknek és illetőleg gyüj tókr:ek bérmmtesen küldetnek meg. — Sza had Icán, 1832. október 18 án. Bitler-mann József kony vnyomdatulajdono* Sza -badkán (Bacs-Bodrogb megye.) — Előzetes felhívás. Hntt évi kohói munkássságom alkotásainak válogatott gyűjteményét szándékozom egy kötetben a t. közönség és a kritika ité ete alá b..c8iijf*ni s magamnak ísédes vissza- emlékezést szerezni egy élet java részének érzelmi küzdelmeire. A költemények túlnyomó része a lyra szülötte, a szerelem a családi élet és az eszmélkedés dalai, ki egészítve oéháuy elbeszélő darabbal és a/ angol, német és cigány költészet köróból vett fordításokkal. Együttesen egy érze-ssiv törtésete, keresetlen, őszinte vallomások ban, — melyeket szeretnék igy összegyűjtve és megbírálva látni. Tiszte lettel a nem tagadom: bizalommal fordulok, azért szerény .lantom kedvelőihez a pártolásért e szándékom kivitelében. A minte.y 25 ívre terjedő kötet a Franklin Társalat könyvnyomóinmézeiéből ez év deczemberének m-isodik felébea kerül ki s zz előfizetőknek azonnal és pontosan, bérmentesen küldetik meg. Egy fűzött példány előfize\'ést ára 2 frt, adiszkö\'ésÜÓ 3 frt. Tisztelt gyűjtőimnek tíz előfizető alán egy diszkötésü példány nyal szolga lok. A gyűjtő ivek éa pénzek ez év nov. 20 dik napjáig lesznek hozzám, Kolozsvárra (külszín u\'cza 8.) küldendők. A azívea pártfogást ismétlen kérve, maradok Kolozsvár, 1882. október hó közepén teljes tisztelettel Szász Béla. Felelős szerkesztő. SZÁLAI SANDOK. Társszerkesztő: BÁNÓCZI BERN.CT, 505° ss. érk. Jnlioa 31. 18L>. I. Arv. hirdetmény. A nagy kanizsai kir, trvBsék tkkvi osztály*, részéről közhírré letetik, hogy Krosetz János Zslamegye tiszti ügyész végrebajtatónak Galamb József Gelse-szigetl lakos végrehajtást szenvedő elleni végrehajtási ügyében Gergó József as árveréseni vevő a vételárt be nem fizetvén az 50 frt bánatpénz elvesztése mellett 6 frt 20 kr. jelenltgi s még felmerülendő költségek behajtása csatjából a fent ne vetett kir. trvssék terütetéh\'Z tartozó Gelse szigeti 44 sí. tjkben. A I 1.2. sor szám alatt felvett ingatlanokból Galamb Józ efet illető tartozékival együtt 307 frtokra becsült hason féle 1882 évi nov. bó 27-iknapjlo, délelőtti lOórakor Gelse szigeten a kösségbiró házánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog Dr. Horváth Antal Ügyvéd v. h. közbe jöttével; Kikiáltási ár a fennebb kitett be-csár. — Nagy .Kanizsán, a kir. trvszék mint tkkvi ha\'Óság 1882. éri augusztus bó 9-ig n-pj-n. 722 l-l. ÍL1E11H SÁNDOR czlpész INJ.-Kanlzsán (a városház épűletébeo.)__ A közelgő őszi és téli idényre ajánlom dnaan felszerelt kész raktáromat URAKNAK, gyermekeknek nagy válaastékban a legfinomabb bei- és külföldi bőrökből a lehető jutányos árért, továbbá megreodelé-s\'ik pontosan és gyorsan kiszolgáltatnak. Vidéki megrendelést-k mér ték hiányában ctupáu egy avult czipő beküldése után ía elkészíttetnek. Toljez tisztelettel Miltenberger Sándor 688 8 — * czípéaz és csipőrAktáros városházépület Nagy-Kanizsán. Árlejtés, hirdetmény. A draskovetzi rom. katb. lelkész lakon szükséges helyreállítási munkák a unióitósága vallás- és közoktatási kir. ministe-riumnak 1882. évi október hó 27-én keit 34059 számú magas rendeleteid L400 frt 82 krnyi összeggel engedélyezte. Ezen munka biztosítása tekintetéből a draskoreczi plébánia hivatal irodájában folyó évi november hó 29-én reggeli 10 órakor írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre vállalkozni szándékozók azzal hiva\'.nak meg, hogy az árlejtésben! résztvevős esetére, magukat a fent kitett összeg 5\'/,-val, mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében 10% biztosítékra lesz kiegészítendő. írásbeli ajánlatok fennebb kitett nap reggeli 10 órájáig a draskovetzi plébánia hivatalnál fogadtatnak el; ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendő, továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalói szándékozik, világosan kilejezcndő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat ós feltételek tartalmát ismeri és elfogadja. írásbeli ajánlatokhoz, melyek 50 kros bélyeggel ellátandók a vállalati összeg 107,-ja készpénz vagy elfogadható állampapírokban csatolandó. A tervezetek, műszerei vények és feltételek alóirt hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Egerszeg, 1882. november 6-án. 721 12 Zalamegyei m. k. építészeti hivatal. t é k e íí y ó ít y e r aa egyedül való ti lli.tr János-féle aaaMtZ-kivonat eicé*zsLfri sörnek, a ¦ulázz-csokóladénak é* maláta meleznfcorkáknak, ko itgés, meltfájaa, testí-gyni-esi-g, vér»xegé»ység xtb. ellen több mint zÜOOO orvos áhal «1 Ult má- ismerre. kik azt saját vaJlotaáajtik sze\'int aa ágyban fekvő betegeknél kísérletiek meg ¦ azt mindenkor a kalló hatása ak találták, a további mintegy 300 nyilvi-nos gyógyintézet áltat csaknem v-ilamennyi európai uraikodó"dicsérő nyilatkozatai által. \'A legtöbb eorÓpai uralkodó cs. kir ndv. szállítójának H O F F JÁNOS urnák Becs. Graben Bwnnestrasse S. Hivatalos cyégyJeí-eu I éa a cs. kir. katonai T. nzánm kórháztól <iráesban. — Mi-Rkurestolik. h igy msláta-kuonat-egésXségi soréból egy ujabb küldemény küldessék, miután aa a Boszniából ríaaxstért váltó lázas beu-pekné;. néviz.-rint olyanoknál, kikuél az agv vért e^éiiy-aégo, delírium ós á\'matlaníág álllak in\', valósigo jótékony ba.ást gyakorolt.\' tirácz. Dr. Robirsr k fó^Vzsorvoa. Medikon, Wet.ikon mellett (Svájcz ) Tekintetes orl Aa Sn lloff János-féle maJá\'a-kivonat o-.\'it\'-tfi csokolailjáBak kitűnő gfígyha-táaa folytán, melynek Unu:.i« nytáüs saját személyiségein, aa előkelő a a v»gyónói ibb b&izyvílAg a legrt:kunsi.envesebbeii nyil .tkosott mellett*, agy annyira, hogy aa öa késziunényri a Svájexban méltó bírnevök és * logm-ltg bb érdeklődésben lészeaflteek. Kelkérem ouuélíogra 10 iont l -ső Számú maláukiivnategésxségi csakoládénaki-iméti mecküld sérc Az Ssscsget postautalvány tn.-IIeU kalde» Mély tiszteletül R.1HP ERZSÉBET, igazgatónő. Főraktár: Nagy-tCauisaán : Fesselhofer József, Zala-Bgarazegen: Rnbintzky Ad. Sopro.i : P. atuller, Kaazthnly: Wnn» h Fsreuc*, Kaposvár : Laipzig Antal, Kalocsa; Beliz K.Lipót, Var.ízid : Knsy Hocbainger gyógyszer éss, Zágráb: Kniser & Lux, 8zombatb<ily ; J. N. Kelemen, Körmend: Senuvrerd gyógyszerész, Péea: Spitaer Sándor, Kr-aa: Tbu Br-sayak\'s Sohn, Mnrasaombat: Víoi UaellDcr tyógyaseréaa. 703 3-7 Valódi : ORVOSI MALAGA-SECT A zlostemenborgi csaaz. kir. borkisésleti állomás vegy-elezozéseí zzeziat liitünő jó. valódi malaga, mint kitfinó erösitö-szet títeirÖtleziedett t>e-tetreli:, üdülÓlc, gyermekek stb. számira, a véz-^y.eírénj-Kés" aryomoi*-gy-en g"«^g ellen legkitanŐbb hatása. XL ét *L eredeti palaczkokban s törvényesen be-jegryxett ve*ijeLry aJLatt a VINACOR SPANYOt (BORKERESKEOÉSNEK bécs hamburg ft. 2.50 és fr, L30 eredeti árak melletL Raktár : Fesselhofer József fttaaerkereskedésé-ben Kagy-Kaniasán. 681 1—4. rA lagmegbixliatóbb 6naex«)yzS ss*re a szenvedő embenaégntk miaipn b*UŐ é< V qIm" cynlladáanál, a letriAbb betegség elleo, min-denaema ssbesalJMk, fej-, ftl- ás fogfájis. régi sérvek ós nyilt sebek, rákrekilyek, SazBk, azero-ynl\'aááa. mindennsma bénnlás as aérDlós stb Stb. «1Im. Üvegekben használati utasítással együtt 80 k Hal-niitJotaJ.s KrohnM estinsától Bergenben. (Norvé-i4ban.) V«n hilm:ij wtoIaj ..lamftnnyl. x l.re.lced.I.wb.-u plöfordnlá .j kB,5tt ke e;yeclöl:. m.lj orvosi cxélokra hunilhití. Ara egy üvegnek használati utasítással I frt. o. é. .-ajjiiíillfilii 55 2° oo 9° oo Fa .tlllilá. Moll A. gyógyszerész, es. kir. udvari szállítónál, Bécs OO oo oo oo Rakt\'i kereskedeséb mt\'trcnóeléstknél megfoleló árlt>engi-dá<hen rószeialnek. sz állam minden bii neves (.\'yógyszerláriban vagy fűszer-Raktár it.-Uaii h-IysLgrkben ma«án*gyének nagyobb ÖÖ A t. CZ kCtürjK.\'" kóretik batirozrittan M.1 .[,\';.. káaaitsaíny. rendelni és csak olyanokat elfogadni, melyek saját -jegyem ói aláirit SeaasaaFvannak ellátva. Raktárak: Naoy-Kanusa l!«lus J. gyógysz. Prágor Béla gyógysz. Fesselbofer Jozsi-f, Koi>nf«ld Adoll, Roseaberg Ferencz, Stróm és Klein. — ZsJa-Egerzzeg Hollósy J. K. BU\'CzaU Isztp Ferd. — Barcs Dorn r K — Csákternya Göncz L. gyógy «*CTé*z. — Kap es vár Kabócbay Kaim. Kuka J. gyógysz. Tb tCeeskesay ttyógrsz. — Kap oncía W« li M eyógy-tészef Csacsi no virs lst, gyó5y«. — Keszthely WOnach — KSnaesd 1UH Jin. — ZáfrfH Irgalmaihoz gjógysz. Mittibach S. gyógysz Holjac v- — Ssfres Mea-y And. eyógysz. — Letenys KaliwoóUJ — Kaposvár rstt Borovics Ad. — Zala-Egerszeg Hollossy L E. gyógysz. 451 «— 52. OO OO 88 88 O o A legrégibb és legnagyobb SZÖVETOZÉG BUM KÓR Brun n Toen ajánlja a kttvetkesi idányre : 3 méter 20 cm. ZLLL!L v.t Jó gyapotból 1 teljes Iéti-öltönyre meterj« frt 2 60, készíti frt 8^. 3_»*u on m valódi brflnni mater zu cm. K7mpotb^i mt„j, frt 3.60, késsiü íit 11 bt. Leüfinom. briinni gyapjúszövet i frt 50 krtól S frtis; nsUrsokónt. 2 méter 20 cm. ^**7."Í?t. Palmeratonbol egy téli kabátra moieren-ként 2 frt 60 kr. kís-it b frt 72 kr vagy Boy, Bihar, Cí lerdun vagy Diago-nal metsrje 3 frt, késait B frt Go kr. ebbe* 1 ni tor 30 cm. kocakás vagy esikrts brönní katátbélés á_ 1 frt — készít 1 frt 30 kr. Fir.omabb brünni kaoát szövetek ¦sinten minden színben méterjét frt s 50 krtAl fölfelé 10 írtig B lyés .zö.et.-k m. -t^rjít frt 3 59 krtól 6 frti^. lnteter20mTj:l;okbtrni.;^p\': joss<~vet egy nadrágra nx-tereukéut frt Í-—, késait frt. 3.C0 Finom nadraoszövetsk^^ Valódi angol uti plaid boann és 1 méter 60 cm. aaél*s, 3.75 Kitel frt, frt 6J25 6 frtiói 18 frtig. Nagy raktár mindenuotntt polgári, katonai, libéria, templomi és billtard-gya potkelmékbGl, úgyszintén minden szina hOlgy-kelme bármi y áron kapható. Postai msfrpndelések utánvétel mellett azonnal teljesíttetnek csomagolás nem lesz asássitva, sőt bérmentve szál-ttt-tnak. 676 9—16 Hístakartyák szabók részére bérmentve % 1 Br. Hartmann k A a x i 1 i u m j a| legjobb gyógyszer Hugy csöbetegsé ~ .H.n uraknál i* folyadék nőknél, szigorúan orvosi vény atán készített ryógy-«zer — gyógyít befecakendesés éa fájdalom, utóhetegséa; né.kel, újonnan beál.\'ott Tagy bármily elavult Zaj, alaposan éa meglc!»;~ gyorssD Uatái oaottau d Hartmann Anziliamja kérendő t igy ezt & mailekéit baszna lati ot.sitási könyvvel együtt és egy » dr. Hartmann intésetében tanácsban tartott jogosít • jegy a maga valódiságában kapható minden nagyobb gyógyszertárban 2 Irt SO krert. Fi raktár: Twerdy W. gyögysz- I. KonImarkt a Bécs. Raktár: Práter Bsta syáryueresz urnái Nagy Kanizsái. ü. R Or. HartmaBo nr rendel »— és i—6-ig intézetében ¦ itt minden agy adjig is, raindeBQcma b5r- és tttkvs bete« ¦égek, nőm különben férfi er5 ftyene<llú kiválóan kiULno mód aseríut, minden utó kS «tke*és elkeraiése stélkai, Sypii li« > dsgadá^ok éa mindennemű betegségek Isg jobban gyogyitutnak. Mérsékelt díj- L*,c Illeg la «*> 15,- Wlen, Stadt, Sellergasse Nr 11 i i i i Nttj-Zaaizsin, nyoaatoU s kiadó tulajdonos Wsiáits Józaef gyorssajtój&E. NAGY-KANIZSA, 1882. november 16-án, ElötltttU ir: fcíbx írre......8 fit, fél évre.......4 , ne.jed írre.......2 „ Egy szám. 10 kr. HIRDETÉSEK B hasábos petitsorban 7, másodszor C e miudcn további sorért 5 Irr. NYÍLTTÉRIJÉN soronként 10 krért vétetnek" fel Kincstári illeték minden egyes Virdí-téEi-rt 30 kr. fizetendő. 92-Ut msKÉuixx. RxiWMbgfíaSk évfolyam. A lap szellemi részét illető köziem* -nyék s szerkesztőhöz, anyagi részét ilk-tö közlemények pedig s kiadóhoz bérmrntTe intézendők : NAGY-KANIZSA WUisIcaaaz. V\'t-aenteÜen lerelek csak ismert UMfckatársaktól fogadtatnak «i. Kéziratok vissza nem küldetnek. Nj-Tj-Kanizsaváros helyhatóságinak, .nagy-kanksai 6nk. tüzoltó-egylef, a ,nagy-kanizsai kereskedelmi a iparbank\', .nagy-kanizsai takarékpénztár", a .zalamegyei általános tanítótestület • a „nagy-kanizsai kisded-neveié egyesület", a .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet-, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kttl választmánya" s több megyei és varos egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A szabadelvű körről. (Sz. S.) Valami felsőbb, tit kos sagalomra megalakult Nagy-Kanizsán a szabadelvü-kör. Az ember a firmából azl hinné, hogy annak a körnek éltető eleme, légkőre a függetlenség, czélja: a népboldogitás. Hanem, ha valaki kissé beletekint az alapszabályobba3 akkor meggyőződhetik, hogy annak legelső és iegföbb czélja a szabadelvű, független elemeket belecsalni egy óriási görebbe, melyben a független, félig független és függő elemek a nagyhangú oratiok, a különös alapokon nyugvó tendentiak tüzénél forralva, megadják azt a közös elvet és közös aka, ;.ot, melynek, hogy magasabb és nagyobb kivitelű czélokra alkalmas legyen. ti asz természetének kell lennie, íme a szabadelvű kör! Azt Írta lobogójára, hogy városunk érdekeit különösen és első sorban szivén fogja viselni. 1 Szegény város! ellened támadtak a te fiaid [ Eddig is különböző klikkek kezében volt a te sorsod. Gondolkoztál és hallgattál; sóhajtottál a hatalmasak vasmarkaiban néma fájdalommal. És most ime, akiknek boldogító szeretetétől vastagon patakzott e város népének orczáin a verejték, kart karba fűznek, tömörülnek a nyomorgó polgárság nagyobb bol dogitására; megnyerik a sajtó egy-egy bajnokát, hogy szép szóval, mézes beszéddel,elcsürt, csavart construc-{tokkal magyarázza meg ennek a az ő tendentiajókkal és azt mondja „nézzétek! ez az egyedül üdvözítő anyaszentegyház ! \' A ki mást hisz, mint a mí a szabadelvü-kör zászlójára van irva, az pogány és pnbHk&nns és nem vehető komolyan. Ezt tartja a szabad elvü-kör ndvari irója. ísakhogy a nép már tulvan azon kiskorúságon, hogy mindent bele lehessen imádkozni vagy ri lehessen káronkodni. A szegény félrevezetett polgárság csakugyan érzi, keservesen érzi, hogy félrevezettetett, azt is érzi, hogy feje nehéz.... gondoktól, a nyomorúságtól; de mind a mellett még van lelkében annyi erkölcsi erő, hogy képes fölemelkedni és nem fogja magát az áramlat hallámaiba vetni. Érezzük mi mindnyájan, hogy városunkban nagy szükség volna oly egyesületre, mely e város és polgárainak érdekeit szivén viselné; mely gondolkoznék módok és eszközök fölött, mikkel az elszegényedett, eladósodott, adóját viselni nem bíró polgárság megmenthető volna a kétségbeesés Örvényétől ;* mely felhasználna minden módot, küzdene erélyesen, hogy városnnk anyagilag ugy, mint erkölcsileg a legtöbb provinciális város szinvoDalára emelkedhetnék és jólétének emelkedésével képessé lenne a koránkban már halaszthatlanná vált nemzeti czélok létesitésére; hanem oly kör, melynek legfőbb gondja, hogy ki lesz az országgyűlés; követ, — mely mindenlépten, nyomon csütörtököt mondó ember hátára a bot: ilyen kör már Nagy-Kanizsán egyátaián nem szűk- szegény félrevezetett városi népnek,\' aestetikai képességgel keresztül kasul ennek a sok nehézfejü polgárnak, barázdálná városunkat ebszoritó utczák-hogy egyedül az ö keblükön boldo-\'kal, mely a városi tisztviselők Tágulnak,, ők melengetnek lelkükben Usztasakor ügyes kortesfogásokkal igazi jóindulatot; egyedül csak Min oda hathatna, hogy oly egyének jus- hoc sign 1 sanak a tisztviselői székekbe, kik És az udvari iró nagy lelkesült- bábuknak ugyan elég jók a hatal-Eéggel szól a néphez, sárba tipor!masak kezében, de a polgárság zö-minden oly czélt, mely nem azonos\'mének ugy nem kellenek, mint élő De hit 75 aláíró már megalakította ; — a csapdák elég ügyes férfiak kezébe tétettek le, t. helyi laptársunk kirántotta a kör mellett a kardot és igy föltehető, hogy csakhamar meg fog az népesedni oly egyénekkel, kik vagy a lábukat vagy a nyakakat féltik. Polgártársainkat féltenék is a nagy boldogitástól, ha nem biztatna bennünket azon remény, hogy van Tarosunkban is elég oly független férfiú, kikben az áramlat ellenében megszületik a reactio. Különben is azt hisszük, hogy minél inkább igyekeznek a polgárság különböző elemeit ily módon egy kalap alá szorítani és egyéni vagy párttőrek-véseknek megnyerni, annál előbb dönti meg ezen egyesületet saját tendenciája. A kiezifrázott, kisallangózott firma nem fog beválni oroszlán-bőrnek. A szövőipar terjesztése érdekében. (Felhívás a hatóságokhoz, községekhez, ipar társulatokhoz, iparosokhoz, magán vállalkozókhoz és a nagy közönséghez.) Az országos nőiparkiállitás alkalmából felséges királynénk és Coburg Lujza hercaegufi ő fensége kezdeményezésére a szövőipar fejlesztése, rendszeresítése, illetőleg szövőszékek beszerzése és kiosztása érdekében hazafias mozgalom indult meg, melynek érvéjyesitésére felséges királynénk és Coburg berczegnő ő fensége burditó példájára hazai hatóságaink, főuraink, főpapjaink, pénzintézeteink és egyes lelkes hazafiak több ezer forintnyi alapot teremtettek, melyhez a nőiparkiállitás tiszta jövedelméből azorsz. nöíparegylet egymaga 3000 frttal járult. Es üdvös mozgalom rendszeresi-tése czéijából az országos iparogy épület és az országos nőiparegylet kebeléből állandó bizottság alakult, mely föladatait és tevékenységének irányát a következőkben állapította meg: Szükségesnek találja a bizottság, hogy 1. a gép-(mechai) szövés, 2. a sima (váaxonazerü) szövetek iparszert! kézi szövése; 3. a mintás szövetek iparsserü kési szövése meg honosít taaaék, illetőleg fejleaztossék és 4. hogy a házi szövőipar (a saját szükségletek fedfisésére dolgozók ipara) fejlesztése előmozdittassék. B czélból a bizottság 1. mechanikai szövőszékeket Óhajt kiosztani, hs ugyan vállalkozók akadnak, kik a motort és segédgépeket beazersendik és kötelezettséget vállalnak arra nézve, hogy a szövőszékeket öt éven át jó karban a folytonos működésben tartják, mely idő után a szövőgépek tulajdonukba mennek át; megjegyeztetvén, hogy a munkások betanítására a szükséges tanerő a k-llő időre a vállal kosóknak rendelkezésére bocsáj Ütnék. 2. A sima (vássonazerü) szövetek iparszerü kézi szövésének fejlesztése czéijából a bizottság nagyobbazámu javított szerkezetű (regulaioros) kési ssövóasékeket óhajt kiosztani, ds csakis oly föltétel mellett, ha vállalkozók akadnak, kik kötelezettséget vállalnak arra nézve, hogy a székeket 5 éven át folytonos működésben tartják, illetőleg az idő alatt állandóan bérért szövetnek. E székek a vállalkozó rendelkezésére (és nem tulajdonába) fognak bocsáttatni, ki ezeket ason egyéneknek engedi át használat végett, kik számára dolgosnak. Az őt év eltelté vei azonban e székek ason munkások tulajdonaivá válnak, kik es idő alatt a vállalkozó számára kellő buzgalommal és szorgalommal dolgoztak. A vállalkozó gondoskodni köteles arról, hogy a székek állandón jó karban tartassanak. A munkások (iparosok) betanitiaára a szükséges tanerő a kellő időre a vállalkozók rendelkezésére bocsájtatnék. 3. A mintás szövetek iparszerü kési szövésének fejlesztése czéijából a bizottság nyüstgépeket, Jaquardgépeket, szabályozókat (regulatorokat) óhajt egyei vállalkozóknak, ipartársulatoknak vagy iparosoknak oly föltételek alatt kiosztani, ha kötelezettséget vál álnak az iránt, hogy e szövóezékjavitó részeket öt éven át működésben és jókarban tartják és hogy esek alkalmazását, illetőleg kezelését foganatba veszik és elsajátítják, mely utóbbi czélra a szükséges tanerők rendelkezésükre hocsájtatoak. 4. Oly vidéken, hol a főldmivesek stb. saját szükségletűk fedezése czéijából szuvésse] foglalkoznak, a bizottság hajlandó a szükséghez képeit a fonalfel ve . téshez szolgáló eszközöket, vagy gyors-1 vetéli ve\', ellátott bordaládákat és gyors vetélőket, kivételes esetekben egéss szövőszéket is kiosztani, ha az illetők magukat arra kötelezik, bogy aseket öt éveu át a téli idény alatt működésben és jó-karban tartják. A javítások eszközlésére és a javított szövóesékkel való bánásmód elsajátítására be illetők részére tanfolyamok fognak berendeztetni )s aa ezeken, való réssrételre mindazok kőteletek, kik a bizottságtól bármily irányú támogatásban, illetőleg adományban rés lesültek. — Mindezek alapján fölhívjuk a hasai közönséget, hatóságokat, községeket, ipartársulatokat, iparosokat és magánvállalkozókat, hogy a fentebb részletezett négy pont egyikére vagy másikára vonatkozó bélyegmentes folyamodványaikat legkésőbb 1882. évi decsember hó 20-ig bezárólag a s országot iparegyesülethez (Ferenoziek Basára, Budapest) alulirt elnök nevére cximesve beküldeni szíveskedjenek. A folyamodványokban a kővetkesókre nésve kér a bizottság fsivilágosítást, illetőleg részletezést: a) a folyamodó által képviselt helységben vagy vidéken a szövőipar jelenleg mily mértékben űzetik és mily csikkeket állítanak elő? b) milyen a lakosság anyagi helysete?) c) mily csikkeket óhajt folyamodó készíteni? d) mily terjedelmű vállalatot óhajt a vállalkozó létesíteni és e) mily biztosítékot [nyújt folyamodó arra nésve, hogy a fönebbi négy pontban érintett kő teleset tségeknek meg tud felelei. (Hatósági felügyelet s\'.b.) Amennyiben a bizottság fíintentió ját csakis az kópesheli, hogy a munkára utalt éi kép-is erők lehetőleg jutalmazóan foglalkoztassanak és a szövé-iieii ipar felé tereitekének, kijelenté a bizottság hogy a rendelkezésére álló anyagi eszközökhöz képest az 1. 2. 3. pontban foglalt igények kideriléiét első sorbsn, a 4-ik pontban foglaltakat pedig másodsorban fogja figyelembe venni. A vállalkozók és folyamodóknak figyelmébe ajánltatik továbbá, hogy amennyiben a bizottság által nyert székeket és géprészeket kellőleg nem érvényesítenék, illetve felhasználásukról nem gondoskodnának, esőknek mások által való felhasznál hatása iránt u bizottság föntartja magának az intézkedési jogot. Amennyiben e fölhívásunk sgyes vidékeken az általa leginkább erdekeltek közé nem juthatna, felbírjuk mindazon ügybarátokat, kik erről es utoo tu- TARCZA. Késő őszszel... Kés3 űsziiel patak parton járok, Kercigóíve illatot virágot-Kl\'iiradott. elfoDDvadolt mind rég. Nincsen egy sem, mit csokorba kötnék. Csalfa virág, nem virít tovább, csat Míg meleget erest a nyárnak, S már ai Esznek első hfii izeiére Elhullatja szí-p nirmait... t vége. Szivemben a szerelem ró-ttája Kiüjilott i-L>* azép leány csókjára. Nem hall addig ennek el virágja, ! Míg tövét a halál ki nem vágja LENGYEL GÉZA. Nehéz napok. Kl\'THY EMIL naplója után. Köali: Halta István. (Folytatás.) Véletlenségből magamat a kis barna lányhoz ssáltásolám el. Ritka jószívű seggel igyekeztek Ő és anyja elfelejtetni velem fáradalmaimat. Nagyon JÓI éreztem magamat náluk. Jozefa kisasszony a vacsora utáni díscurzus közt ti mondta, hogy tegnapelőtt (február 5-én) éjjel 11 órakor egy zászlóalj honvéd érkezett ide és az oláhok — ast hivén, hogy a fáradt honvédcsapatul könnyen elbánhatnak, berontottak a városba, hogy a honvédeket alvás közben az utolsó emberig legyilkolják. L borzasztó műtétnek az adandó jelre egyszerre kellett volna végrsbsjtat-nia. A távolabb eső honvédszálláaok már meg is volta\'í rakva oláh orgyilkosokkal. Tervök azonban nem sikerült, mert vérszomjukat nem tudták csillapítani s gyilkolni kezdtek, mielőtt minden egyes szállásba belopakodhattak volna. — A keletkezett sajra a honvédek felriadtak álmaikból és a gyáva oláh tábor megfutamodott mihelyt meglátta a félig felöltözött honvédeket, — de a honvédek vagy háromszázat megöltek. Másnap — temették el Őket egy kertbe és a félreeső helyeken még ma is fekszik egy egy oláh holttest eltemetetlenűl. Bár fáradt is voltam, mégis annyira örültem az oláh felsülésén, hogy jó későn aludtam eh De Bem apó kevés időt engedett a pihenésre. Nem sokkal éjfél után vészlárma és dobpergés között sorakoztunk zászlóink alá és vígan indulánk a háború színhelyére. Alig haladtunk egyórányira már is egy lángbaborult falut láttunk, távolról pedig borzasztó ágyúzást hallottunk. As ágyúzás oly sűrű volt, mintha csak egy azáaad caa tározói tüzebének. As égő falun keresztül haladva közeledtünk Fiski felé. Mintegy 10 óra lehetett reggel, a mint a piskii bid előtti csatatérre érkeztünk, hol már 2 nsp óta harcsolt Kemény Farkas báró, vités 11-ik zászlóalj oly hősileg de már kifáradva. A 2. zászlóalj honvéd a 34 ezer főből éa 40 ágyából álló túlnyomó erejű osztrák táborral e napon is már reggel 6 órától fogva csatázott Megérk esésünkkor Kemóoy báró Bem elé lovagolt és jelenté, hogy a híd sincs elvesztve : Bem ugyanis két nappal előbb ily utasítással biste Keményre a hid védelmét; .Pisker Brücken verloren SiebenbÜrgen verlo.-en.* — És Kemény védelmezte is utolsó csepp vérig. A Strígy vizén levő 20 öles kettős fahíd előtti füzesekben vevénk állást, de a hol még meg sem melegedve, csatár-láncába osztatott a L4 ik zászlóaljnak egy része s vele én is. A csatárián cs feloszlása közben láttuk, mint veri viasza kifáradt seregünket az ellen, a csatárláncz tehát sietett as ágyúgolyó hasította közön mielőbb átrohanni az ellen ágyai közelébe. A Máiriássyak is ngyanekkor kaptak utasítást a rohamra s igy velők egyesülve rohantunk a hid közeiebe. A Máríáasy gyalog ezred (4 főtiszt híjával) egészen átjött a nemsetsereghes és még most is előbbi osztrák egyenruhát viselte, tehát fehér szijjai és fihér töl lény táskája volt. A mint a velünk szemben álló Biaochi oastrák ezred a velünk egyszerre rohanó Máriássykat látta, a tüzelést azonnal elhagyta és fehér kendőket lobogtatva várt be bennünket. De a béke jellel rutai visszaélt az oastrák ezred. A Háriássyakgyanútlanul fogadták a béke jelét, a tisztek előre léptek és as ezred lengyel tisztjeivel barátságosan kesét szorítva beszélni kezdettek. - Adott jelre egyszerre támadni kead a Bianchi ezred s vakmerően követeli, hogy rakjak le a fegyvert. E meglepetés pillanatában kilép a sorból a Máríáasy ak sástló tartója, a zászlót baljába szorítja, jobb kezével egy Bíanchi tiszt keséből kicsavarja a kardot, a tisztet levágja saját kardjával s elkiáltja magát: ,EIŐre honvéd — le a fegyverrel aatyák!a Minden egy pillanat müve volt. A másik peresben már as őrült izuronyro-ham as egész Bianchi ezredet tönkre tette. Félnegyed óra alatt 300 nál több Bianchi öletett meg. Eleintén azt hittük, hogy a Máriáasyak katonai egyenruhája és a 24-ik zászlóaljának fehérsípkája volt a fő oka as összekeveredésnek, de később mikor visszagondoltunk, hogy egysserre mintegy parancsszóra minden kés [fehér kendőt lobogtatott, nem maradt más hátra, mint ast valósággal kicsinált cselnek vennünk. Mi honvédek a legnagyobb bibit azzal követtük «1, hogy as Összekeveredésnél folytonosan csak a fehér szíjra néstünk és as ellenség mindegyikében egy-egy Máríássyt bittünk lenni a nagy zavarban a*m figyelvén a nadrágra, a Bianchi ezrednek ugyanis bugyogója, a Máriássyaknak pedig nadrájok volt. De nem voltcsoda.hogy ezen hibát elkövettük, mert eleintén oly szorosan állottnak egymás mellett, hogy csak alig leheléit a főt és mellet látni, már pedig csákójok is egyforma volt. E zavarban az én fegyveremet is megragadja egy erős kar és magyar nyelven kéne (mert az ellenséges Bianchi és Sivkovieh ezredböÜek között sokan beszéltek jól magyarul), hogy adnám cserébe az ő puskájáért. De én rákiáltottam: BNe bántsd p»jtáa, nem sdom oda!" mire eleresztette puskámat s tovább ment ragadozni. Hosszan irom le e jelenetet, de nem tartott ily soká, mert alighogy a puska-csere és ragadozás kezdődött, azonnal megkezdődött az előbbi kézszoritások helyett a lövöldözés és szurony szeg esés. A Őrült viadalban a vér lefolyt a hídról a Strígy fehér jegére. A Bianchi ezred vad futásban keresett menedéket a Máríáasy zászlóalj által raií denütt nyomban űzetve. Ekkor történt a másik h,b. : a mi fehér sipkás zászlóaljunkból többen rátüzeltek a Máriássyakra s 13 bős él-tét kioltották, E félreértés részint onnan eredéit, hogy a Máriássyakat ellenségnek néz\'ük a ruhájok miatt, részint onnan származó*t hogy mikor láttuk a Máriássyakat futnia a Bianchi ezreddel, ast hittük, hogy minket cserbehagyva átszökni akarnak as osztrákhoz. De még szomoruabb\' as, hogy még Máríáasy is megsebezte a másik Máríássyt, mert esek is csupán a fekete szijjaa honvédokét kímélték. Egy jelenetnek magam is tanúja Talék,* t. i. egy Mariiaay kdsvUéz, egy tőlük való altisztet akart megszúrni, de es hirtelen észrevéve a dolgot, elkiá\'tá magát: ,Ne bánts, bi»z én is Máríáasy vagyok I- Sokan estek ej, igaz e bátír férfink közül de sokan a fekete mi;jaj hoovédek közül is. Ez alkal\'immal öletett meg Butkay Emil hadnagy a mi fehér si^-táa zászlóaljunkból. De azért a nemet sdts m-g az árát- Ily nagy mindkét reszrőlí veszteség után kénytelenek vol\'.ank visszahúzódni, s kí merre látott a befagyott s félig feltört j-gü folyón menekült vissza a füzesekbe. — .Előro (-.hérsípkás Máríáasy I\' hangzott néhány pJix-s múlva és miután magunkat csatarendbe njra folállitánk, tömegesen mentünk a második rohamra. Mai tzámankooz van mellékelve „Wintsr ezég legbiztosabb segély kbszvénybajokban.\' HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖK? NOVEMBER 16-in 1888. domást szereztek, hogy annak lényege irint a leginkább erdekeit lakosságot tájékozni, — a vidéki lapokat, hogy e feihiváat közülni és bennünket czéijaiuk megközelítésében ez nton is támogatni szíveskedjenek. Végre e hazafias figyet az egész közönség jóindulatába és pártfogásába ajánlván, még egyszer felkérjük hazánk lelkes fiait és leányát, bogy a vázolt czélnak minél hathatósabb előmozdítása érdekébea áldozataikat ás adományaikat, akár természetben (néhány szövőszék felajánlása), akár készpénzben e hó végéig az alulirt bizottság elnökének nevére az orsz. iparegvesüleihez intézni ke-gyeskedjen\'k. Hazafiúi tisztelettel Budapesten, 1882. november hó 8. az orsz. iparegyeaület és az orss. nőjpar--egylet kebeléből alakult szövőipar terjesztő bizottság nevében: Grót ZICHY JENŐ, elnök. Az elkényeztetett gyermekek. i!i[.>\'¦! gyengébb a test, annál jobban parancsol ó^ sajttál erösebb, annál jobban engedelmeskedik a léleknek 11— Az anya önfeláldozóan szereti gyermekét, önfeláldozó szeretetében nem is tud másról képzelődni, mint magzata okosságáról, elmésségóről és még sok mindenféléről. L puszta phantasia szüleményei képezik csiráit azon valaminek, mit ma gyárosán elkényeztetésunk neveznek. E szóban igen t. anyák sokkal is több veszélyes rejlik, mintsem azt önök képzelik. — Alig születik meg a csecsemő — az anya védtelen szeretetében megfeledkezik a rideg valótól, magzatát páratlan szépnek, okosnak stb.-nek nevezi. Alig kezd csacsogni a bubicza, már is nagy tehetségeket íedeznek fel benne. A t. anyák gyermekük minden szavában bölcs?sé>-get kereauek, minden mozdulatában rendkívüli életrevalóságot és Ügyességet látnak. — A t. anyák felejtik azt, hogy e szeretetük által sugalt képzel ód esek kel elrontják a gyermek egész valóját már csirájában; felejtik azt, bogy „minden jó, ami a természet kezéből kikerül" és minden gyermek a nevelés tartama aUlt szerzi meg — ugy a jó, mint a rósz tulajdonságokat. Az anyák a végletekig szeretnek, Őket a megtestesült szeretetnek lehetne nevezni; csak abban az egy hibában szeu-vednek, hogy nevelés helyett szeretnek. Összetévesztik-e két fogalmat: nevelni és szeretni, pedig e ket\'.ó — igaz, hogy kar öltve jár, de m-*g aem egy és ugyanaz. Az anyák szeretnek és nem nevelnek. A nevelést valami gouvernant-ra szeretik bízni. — A nevelőnő illetőleg nevelő, hogy sanyarú — szeszélyektől agyonzakla tolt — existentiáját némileg is biztosíthassa legalább egy időre is, hízeleg a gyermeknek, elhalmozza meg nem érdemlett dicséretekkel. Az anya — értve a vagyonosabb anyát — csupa dicséretek és magasztalások között látja gyermekét falserdülni. Az uríi vagy kisasszonyka mak rancsoskodik és akaratoakodík a lehetőségig. Ilyenkora nevelőnő bölcsen hallgat; mert hisz, ha szól, akkor agyonverik az elégedetlenség érezbangjával; Ztekíe hallgatnia kell, mert ha zajt merne nyitni, agy az úrfi, illetőlegkisasazoayka pítyer-géssel válaszolna, mely pityergett elég arra, hogy a nevelőnöt elküldjék a háztól. — Helyesen van) — küldjük el as — arogantiánkkal agyon sajtóit Bseroncsét-lent s miveljük gyermekeinkben as elké-nyezletést a maga sokféleségében. Kényes dolog az elkényeztetés, de még kényesebbek ennek következményei. Ne dicsértessük gyermekinket érdemlenül aohsjlegyünk a gyermekünk tehetsége feletti ítéletben igazságosak és szigorúak és ragadjunk meg minden lehető alkat-ma: és módot, mely által elejét vehetjük az el kény este tésnek. Ne akkor csókoljak a gyermeket, midőn szigora büntetést érdemelne s ne akkor büntessük, midőn dicséretet érdemelne. Az urí családok rendesen arról panaszkodnak, bogy gyermekeik nem akarnak tanulni. Én e nem akarás csirája! egyenesen az el kényeztetést tartom. Min den elkényeztetett gyermekkel bíró anya Önmagában keresse az okot és mégis fogja találni. A gyermek magával egy sajátságot vagy szokást sem hoz a világra, min dent az anya vagy nevelő környezetében tanul. Nálnnk a nevelő megválasztásában, sem járunk el agy, ahogy a magyarnemzeti nevelésnek megfelelŐIeg kellene. Mi nem keresünk erényes és jellemes neve JŐnŐt, hanem egy bókolni és hízelegni jól tndó német avagy franczia goavernanst. Mi feláldozzuk gyermekeink erkölcsi nevelését — a jövő boldogságának talpkövei — e*y pár éltes franczia phrasisért; mi nem magyarokat nevelünk azon nemzedékből — melyiez e kedves honnak jövője kötve van — hanem félszeg ger mánísalt proletárokat. Alig serdül fel a lányka v. nrfi akkorára, mint a tollazár, már is kedveskedéssel és hízelgéssel rá erőltetjük a gon-vernanssal az ettiquet szédelgés program m-ja.it: meg tani itatjuk Őket azon sok mindenfélére,ami a lelki borkőt tetszetősebbé és ildomosabbá teszi, anélkül, hogy a szivet oemesíttetnók,a telket ki mi véltet nők. Minek Ís az nri gyermeknél a szív neme-tiése, a lélek kiművelése? hisz elég, ha ndja: bon jour, bon soir, jai apris stb. Elég ba at aecordoku.t meg a dar-okal villámgyorsasággal lekoogatja a zongora csengő hangjaival I A anyák azt hiszik, hogy e sorok iríja a franczia nyelv és zenével ellen-szenvezik ? Korántsem I Kalapot emelek mindenkor egy edzett testtel, nemes szívvel, kiművelt tehetséggel, amagyar nyelvet jól beszélő és el nem kényeztetett gyermek nevelése elölt, ha ebbe tökéletesítés szempontjából a franczia nyelvet éa a vidámító zenét is belevesszük; de egyúttal megvetem azon sok helyen divó rósz nevelési rendszert, a hol a kedves ¦; nyelvét, a hasznos ismereteket, a hivatás betöltéséhez megkívántató képzettséget elhanyagoljak azon egyszerű A fejé\'sipkás 24-ík zászlóalj és a Máriássyak, mint régi ismerősök a legjobb barátságban éltek. E két testvér zászlóaljat mára Bánságban gyakraa érte a sok elÓÓrségre való kirándulás és fáradtságos egyutlutazás, — tehát a legnagyobb testvéri szeretettel viseltetett egyik a másika irányában. Azért hangzott most ís a második rohamnál, mint jelszó: .Előre fejórsípká. Máriássy !¦ A második rohamnál ismét megszalasztották a németet, de a rettenetes ágyazás miatt vissza kellett húzódnunk. A hídon visszajönni nem lehetett, mert egész hosszában ágyú golyók fütyöltek végig rajta. Tehát a Strigy jegén jöttünk vissza. A jeg az előttünk menekülők alatt már itt-ott beszakadt s igy közülünk is néhányan belefaltak. Nekem csak hornyom maradt a vízben, melyet magam dobtam le a visszavonulás közben megakarván menekedni olyan haszontalan tehertől. A nap lenyugodott, a német futott esze nélkül, ugy bogy nyomába e érhettünk. Fuchner meg semáltt Ssebeníg és az at mellé hányatta le a sebesülteket kocsijából s azokat, kik a relirálás közben meghaltak. E napon neveztettem ki őrmesterré. És egy félév múlva ugyancsak a Strígy partján a piskü dicső győzelem helyén, a csillagos ég alatt aludtunk, mint császári foglyok. Isten, isteni Bárha koldusbottal is még egyszer azon dicső térre engedj zarándokolni, hogy ott halhassak meg, hol ezernyi golyó kikerült. A piakii csata atán utunkat a vérfestette fagyon, a csatatéren heverő ellenség holtai között gyorsan fulytatluk, mígnem Pád helységbe érkeztünk, hol as éjét as ulczán dideregve, éhen tol töt tűk s kinos éhünket a román házakban talált keserű kakoriczalisstből fitt kemény gombóczczal csillapítottuk. kap\' Másnap a Máriássyak parancsot ak, hogy fehér ezijjaikat mázolják oknál fogva, mert a divat-korászság és ettíquette máskép kívánja 1 Ne feledjük k. hölgyeim, hogy a sors pálosát tör oly nevelési rendszeren, mely kiemelkedik a természetesség határaiból, melyet el kény ezt etessél mételyezünk és a melyet körmön t font ssőrssár-halogatásokkal erőltetünk. Keressük kí gyermekeinkben mindenkor tehetekjeíket, műveljük szokat — menten a rövidlátóság üvegétől ée elké-nyestetéstől — azon irányban, mely a mi magyar viszonyainknak a legjobban megfelel. Ne áldozzuk fel a drága valóságot a csalfa látszatért s ne forgassak fel a rendszeres nevelést csak azért, mert ez nincs el kényeztetésre épülve. Ne halmozzuk ei, ideje korán gyermekeinket csecsebecsékkel ; ne kényszeritsük a nevelőnőket arra, hogy kényeskedjenek és kedveskedjenek a gyermeknek, mert az élet egykoron e puszta kedvtelésekkel nem lehet megelégedve. Az élet rögös nUin gyakran botlani fog azon gyermek, ki előtt mindent tündéries színben mu*atnak he, kit a hízelgés éa elkényeztetés eszközeivel nevelünk. — Eddig az elkényeztetés psychikai hátrányaira utalunk, de ennél sokkal nagyobb mértékben lépnek fel a pbysikai hátrányok. A test nem erősödik, nem edződik, hanem gyengül, lomhal s sok esetbea munkaképtelen lesz. Valóságos sajnálkozáai érzet fogja el az embert, ha a halaványképü — gyenge nri gyermekekre pillant. Oly gyengék és gyámoltalanok ezek a legtöbb esetben, mintha sós levest sem ennének; pedig a tractatumok sokasága áll rendelkezésükre, válogathatnak a drágábbnál drágább és táplálóbb nál táplálóbb ételekben. Most már azt fogják mondani a t. anyák, hogy mi okozaaa gyermekek elgyengülését ? miéit gyengék, halványak s sápadtak ? Bizon nem másért, mert - megfeledkezünk azon anyagcseréről, melyre a gyermeknek növése alatt szüksége van. Szóval elkényeztetjük a gyermeknek gyomrát is. Az étkezést aze\'tiquetle előírásai szerint osztják be, pedig az étkezésre nézve az eUiquetl-nek megfelelőbb semmi sem lehet, mintha annyit adnnk gyermekeinknek és akkor adunk gyermekeinknek, amennyit gyomruk elbír és amikor gyomrak igényel, A gyomor elrontása nem oly veszélyes, mint a gyomor Üres volta. Ne mérlegeljük i gyermeknek szánt falatokat, a gyermek-nek aránylag véve többet kell táplálkoznia, mintT egy felnőttnek, a mennyiben nála a rendes anyagcserén felül a növésre is keli számítani. Továbbá a gyomornak is edzésre van szüksége, ez edzés pedig csak azáltal lesz elérve, ha a legkülőn felébb és legváltozatosb tápszerekhez szoktatják a kisded nemzedéket. Láttak az elkényestetésoek egyik phisikai hátrányt előidéző tényezőjét. Egy második az, hogy a gouvernánsok nem értenek a testi neveléshez; Ők rá nyomnak a képlékeny lélekre egy csomó külföldi phrasist, anélkül, hogy a lest éa ezzel kapcsol atb*n az egészség edzését előmozdítanák, ók e szó alatt: tornászai nem igen sokat értenek. Minek is az be feketére, nehogy ismétlődjék újra a sajnos félreértés. S reggel már kenték feketére szijjaíkat a Máriássyak a csizma-fény mázzal. Február 11-én korán reggel megindulunk, s Gy tila-Fejérvár előtt húzódtunk fe] a magaslatoknak, hol az ágyak vontatásával sok időt vessiténk. Végre késő éjjel nagy havas esőben Bervére érkezvén, as ut fáradalmait kipihentük. Ugyanitt 12-én nyagnapuak volt. Ekkor kitüaletést nyert a mi zászlóaljunk mennyiben a 24- zászlóalj az eddig viselt osztrák fejér sapka helyett fejér kalapot nyert a pískii csata emlékére. Másnap egy oláh falubao állomásoztunk. Szállásomon a kályha mellé Ültem, magamat felmelegítendő és ott el is aludtam. Mély alvásomból csak reggeli 4 óra felé ébredtem fel, mikor már\' a sereg menni készült. Kenyeres táskámat feltűnően könnyűnek találtam; megvizsgálom éi Íme 2 pisztolyom s minden péo úrfinak a torna, hisz ő reggeltől esteiig magolja a nagyszerűbbnél -nagyszerűbb dolgokat. És tovább as a haszontalan torna csak a csontocskák kitörésére adna félelmet gerjesztő okot. Magyaráznak a gou-vernena kisasszonyok sok sok veszélyest arról a czélnéiküli tornáról; pedig bármit is magyarázgassanak a kisasszonyok, az nrfiacskák Tjeg a kisasszony kik elgyengülésének ED/aodik oka az, hogy nem tornásznak: A nevelők illetőleg nevelőnők betanítják ugyan a gyermeket: a jobbra néz 1 balra néz ! stb.-re, de ezek a test edzéséhez nélkűlözhetlen testgya-korlathos oly viszonyban állanak, mint a pálmafa a sült csirkéhez, Éppen ezért az otthoni tanítás és nevelés soha sem tOhheti be hivatását azon mértékben, mint as iskola. As elkényeztetés ellen biztosabb orvosság nincs az iskolánál. Itt az nrfi lassankint be kezdi látni, hogy bizon a világ nem egyedül ő érette létezik ; bekezdi látni, hogy csakis a maokásságot dicsérik s aki nem munkálkodik, nem csecsebecsékkel halmoztatik el, hanem szigorúan megbüntettetik. A kölcsönös társakkal való érintce-sésből látja a gyermek, bogy közötte meg szegény között tnlajdonképen semmi külömhség sincs. Kezdi érezni, hogy egy dicséretért sokat kell munkálkodnia, itt nem hízeleg neki senki, mindenütt a szigora érdemszerinti méltánylást látja. Es utóbbi eset adja as iskolának utánozhat-lao horderejét. De hisz minden szülő nem küldheti gyermekét iskolába, mert hisz helyenkínt a körülmények ezt nem engedik meg. Ez esetben as elkényestetésről agy rzoktatjak le gyermekeinket, hogy ha nem szoktatjuk hozzá. „liládén jó a mi a természet kezeibSl Kikerül, minden az emberek kezei kozOtt fajul el * BALASSA BENÓ. Helyi, megyei és vegyes hírek — A polgári-egylet 300 foriotig tetjedő be v ásárl áj| tett könyvtára javára. A könyvek száma : 230 kötet. A könyv-tár november 11-én a tagok használatára bocsájtatott. A könyvjegysék meggyőz bennünket arról, hogy az egylet volt választmánya mindent elkövetett az egylet emelésére és tagjai élvesetére. Vajba a jelenlegi választmány is jelét aduá hozsá kötött remények valésalásáoak l — Tettek, nem szavak1. Gelsei Guttmann Henrik 200 irtot ndomáoyo zott a magyar erdŐtisstek éa erdészet: altisztek segély-egy le lének alaptőkéjére fia G G. Vilmos kir. tanácsos pedig Arany János szobrára és a tiroli árvíská-róluk javára 100—100 forintot adoma nyosott. — A tán eztán Lilásra készülők igen várták Kizóly Antal jónevü tánezmestert városookba. Ü arról értesített bennünket, hogy es úttal alkalmas helyiséget nem bérelhetett s igy kénytelen a táneztánitás megkezdését ackorra halasztani, mikor színészeink távoztával tisztességes helyiséghez j aihaL — Hangverseny. Negyedik éve, hofcty először volt alkalmunk az ekkor alig 9 éves Gulyáé Gizella kisasszonyt a nyil- oláhok és szászok járnak kémkedni, — ha lebet ilyent foglyul ejteni és as ellenség mozgalmaira vigyázni volt fel adatom. E veszélyes kirándulásra minden kérés és figyelmeztetés daczára. Önkényt velem jött a bátor Salhaasen báró, honvéd százados. Egész éjjel kémkedtünk. Már szépen kezdett virradni, midőn pár honvédet Kts-Kapusra szalasztottunk, hogy az éjen átnyert tapasztalatokat jelentsem. Alig hogy ez mégtörtént, véssriadó dobpergés, hallatszott. Az ellenség nyomalt felénk, Ismét aj hírnököt küldtem az őrnagyhoz és Salhusent is elakartam küldeni, de századosom nem ment. A parancsaokoló őrnagy mindent eltorlaszolt a falában. Azonban rólnnk sem felejtkezett meg. Futárt küldött hozzánk azon mégha gyással őrségről rögtön húzódjunk ntána. — Az őrnagy kisded seregével egyenesen minden csata nélkül Medgyesre húzódott. Én a vett visazavonalási parancs zem hiányzik a táskából. Rsrívalgtam a\'nak vakon engedelmeskedvén, már indu azállástadó oláh atyafira és L esze nélkül hozta elő ellopott pénzemet és pisztolyaimat. Február 15 én Kis Kapuson át vo-nuliank be Medgyesre, a hol egészen a márcziusí hadjáratig maradtunk. Bem iránti mély hódolatunk és hő vonzalmunk jeléül a 24, zászlóaljból a legválogatottabb honvédeket adtak melléje testőrükül. — Ugyanezen időben zászlóaljunk hiánya székely njonczokkal egészíttetett ki. Márczius 1-én a délutáni órákban zászlóaljunk kevés lovassággal egy Őrnagy vezetése alatt Medgye«ról Kis-Kapusra érkezett, hogy as ellenséget feltartóztassa. E nap estéjén engem a bátrabb bonvédek kiszemelésével bíztak meg, bogy azokkal a legközelebbi azáss falába menjek, hová as ellenség táborából s muszkák, vagy tan maiskának öltözött lóban voltam honvédőimmel, midőn Salhaasen százados félrehív és azt mondja: »Ne menjünk vissza, hanem tegyünk egy bátor juxot, itt mindenfelé hegyek vannak a elrontják Puchner tervét, ha m kis csapatunkkal egyik helyről a másikra húzódunk. Puchner serege nem nyomni hat előre egyenesen, mert azt hizzi, hogy as egész magyar tábor a hálunk mögött van." S igy tőrtént. As ellenség mindinkább közeledett hozzánk. .Most, mostl Kapitány ur! — kiáltók fel — a hegytetőt el kell hegynuok mert a minket bekeríteni szándékozó lovasság előbb less a falában, mint mi és igy as utolsó hegylánczot s Kis-Kapust elhagyva róna következik s könnyen beláthatja ön, hogy még csak folt sem válik belőlünk, mert nem vagyunk sereg, mely rohamot intézhetne,\' Ezalatt folyvást húzódtunk, — de az okoskodás közben mégis megkéstünk. Délelőtti 9 óra tájban Kis Kapósra ériünk, hol azon keserves tapasstalatra jutottunk, hogy általunk az ellenség tiszteletére emelf torlaszok miatt sem de, sem oda húzódni nem bírunk; a a torlaszokat megmászni és ujra\'.felépítenünk kellett, mi nagy időveszteségbe került. Alig értünk a falu túlsó végére, ár is láttak as osztrák könnyű lovasokat s daaidásokat oldalvást száguldani, kik azután közénk is lőttek. Alig 60 főbólállÓ kisded csapatnak rémült tatásnak eredt s én is kénytelen voltam őket kövstni századosommal együtt. A falán tal a fató legénységet megállásra bírtam fel kemény hangon Hirtelen tűzet vezényeltem az oldalt hozzánk közel lovagló ellenségre. Ez sikerült; as üldöző lovasstg visszavonok De rögtön egy igen szomorú eset történt velünk : századosomat, kit a lélekjelenlét s bátorság az atolsó peresig el nem hagyott, kitörte a nehézség, — mely régi baja volt. .Istenem mit csináljak, itt hagyjam ? Nem, a világért sem 1" tépelődtem s beteg századosom elvi vesére két markos legényt rendeltem, kik őt el ís szállították előttünk Medgyesre. Híg én a kisded csapatot ujrs e87begyűjtöttem és újra töltettem; as alatt már a többi ellenséges lovsa is s falában termett. Parancsom daczára a honvédek közfii többen a magyar házakhoz elszáll ingói váa, a császáriak kesébe estek. — „Inkább halni, mint fogolylyá lenni Itt (Folyt, következik.) vánoaság előtt egy jótékony-cséln hang versenyen ballhatni. Szép zongorajátéka már akkor meglepett, s a legeseib reményekre jogosított fel bennünket. Reményünk e tekintetben nem csalt meg, sőt tekintve nevezett kisasszonynak ez idő alatt tett rendkívüli haladását, csak fodozódott A fiatal művésznő f. hó 12*én kezdé meg Önálló művészi szereplését, s igy e hangverseny minden esetre emlékezete* fog maradni szép jövőt igérő életében. Mi is örömmel idézzük vissza lei. künkbe azon gyönyörű és változatos zene képeket, melyeket es alkalommal a fiatal művésznő mint valódi zenei tehetségének s buzgó szorgalmának productu-mait nekünk bemutatott. A legobjecti-vebb zeneeriticus ís, kinek alkalma volt őt hallani, kénytelen bevallani, hogy s kis művésznő as általa előadott darabok-ál lemcsak a száraz hangjegyeket, hanem a szerzők által azokba letett szellemet ís tanulmányozta és híven repródu-cálta. Játékában minden egyes hang az őt megillető hangazinezéssel lépett elő, a egy kellemes barmonicos egészszé fűződött. Valóban gratulálunk Gulyás Gizella kisasszonynak, ki fiatal kora dácsái a annyi értelmi felfogással és bensőséggel rendelkezik, mely lehetővé teszi neki a remek zenemüvek zzellemébe behatolni, s ennek alapján azon ha\'ást elóidésni, melyet a magasabb zene a nem zeneértóre és Önkény telin ül gyakorol, E hatást különösen Chopin Dei-dur Nocfarne és Hűmmel concert darabja atán lehetett észre venni. — A kis művésznő meglepő ssép tecbntcája Schmitt nehéz, de remek Concert Etűdje, nem különben Chopin egyik Etűdjében calminált és valóban bámulatra ragadta a zongoraértő közönséget A programm óriás oszlopait Lissl: Tanuhüuser Paraphrase sugy ananak VIII. Magyar Rapsodiája képeste. Alig hisz szűk, hogy valaki ily fiatal korban, minőben Gulyás Gízei le kisasszony van mindazon kellékkel bírjon, melyek e darabok előadásánál megkivántatnak. Ily tanítványhoz a buzgó Schmitt tanár árnak csak gratulálhatunk. — Hogy ily fényes siker atán a ssép száma és igen disses közönség a kis művésznőt minden egyes darab atán a legnagyobb lelkesedéssel többasör kihívta, éa a szép virágcsokrok egész halmazával megjutalmazta, azt ta Ián fölösleges is emiilennünk, óhajunk az, hogy e fényes kezdetnek méltó folytatása legyen! — A hangverseny sikeréa Rsuscher Béla or is fáradozott. Szép he-gedüjátéka, melyet Gounodnnk Medíta-tatiója és Vieuxlempo: „Rsverie" -jében kifejtett valóban meglepett mindenkit, s hissssük, hogy alkalmat ad nekünk, máskor is ssivbes szóló hegedüjátékán gyo-nyörködni. — Ollop Ernő orról, mint a hangverseny rendezője és aHammel-Con-oert kísérőjéről utoljára emlékezünk meg Nem fogja ezt tőlünk rosz néven venni. Ismerjük őt majdnem minden hangversenyről mint buzgó és jeles közreműködőt. — — Esküvő. Kovács Irén k. a. egybekslese t. hó 18 án fog megtartatni Sem étke árral. Siríg tartó boldogságot kívánunk as uj párnak I — Színházi játékrend: Csütörtökön november 16-án .Járvány". Vígjáték 5 felv. Irta: Dr. Schweitzer J." B. Fordította: Berzsenyi Béla. Pénteken nov. 17 én. „Szerelmes levél." Vígjáték 1 felv. Irta: Trifkoviu Szilárd. .Szép Galalhe*" Mythólogiai operetté 1 felv. Zenéjét szerzé : Soppé Ferencz. Szombaton nov. 18-án szünet. Vasárnap november 19-én .Sátán leánya". Népszínmű dalokkal éa tánczczal 4 felv. Irta Kneísel Rudolf. Magyar azinre atkalmasta: P. Borsodi Lajos. — Több oldalról hallunk panaszt, Kiválóan kereskedői körökben, hogy Ro-senberg Ferencz ét Neumann testvérek, helybeli kereskedők vasár- és ünnepnapok délutánjain ís nyitva tartják üzletei* ket. A kik ily módon sértik asolidaritast, azokat büntesse meg a közönség ugy, hogy — legalább mikor szerződései lenesen nyitva tartják üzletüket — ne menjen hossájok vásárolni. — Szerkesztői Irodánk a szentgyörgyvári utcsában, az I. szárauház-bao vau. A találkozási idő délelőtt 10—12 óráig és délután 4—6 óráig van. — Hajdina helyett árpa. Bencze Andor nevű, galamboki lakos a nyár folytán learatván árpáját, földjébe hajdinát vetett. És — uram fial — a hajdina h-.Ivett árpa nőtt. A kihullott árpaszemek u. i. elnyom iák növésükben a hajdinát és most teljesen ért kalászokat aratott le a gazda. Termett nekí 14 kereszt; mely 20 mérő szemet adott* — A Tarosl orros választásihoz. Hallomásunk szerint Dr. BliaSímon orvos ur is pályázott a városi másodorvosi álUsra, Minthogy dr. Blau ur kiváló szakér\'.el ménéi fogva közkedvelt ségnek örvend a városban, örülünk, bogy a pályázók között az ő nevével is lalál-kosnnk. —- TÜz. Sümeghen f. óvínov. 10-én délután kél órakor a félre vert harangok tűzet jeleztek ; annak daczára, hogy fecskendő elég későn érkezett, a szál mai HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY NOVEMBER 16-án 1882. házsorból csak kettő hamvadt el. A rögtöni segély, de főleg a szélcsendnek köszönhető, hogy az egéss utcsa martalékul nem esett. Korcsolya egylet van, tűzoltó egyletnek még az eszméje is szendereg Sümegben 1 — Bokányi György czimzetes kanonok, szepetneki plébánia s a letenyei kerületnek évek hosszú során át volt buigö esperese, ezen utóbbi tisztségéről lemondott a helyette a letenyéi kerület eipereBévó Laskoviia Ferencz szentszék! ülnök s letenyei plébános neveztetett ki. — Zala-Egerszeg vissza kívánja a katonaságot, füzek viaszahelyezése érdemében Kovács Karoly ügyvéd többek nevében kérvényt is adott már be a képviselőtestülethez. Minthogy az ügy fontossága beható tárgyalást igényel a következő képviselő testületi ülésre ha-lasztatott. — A kemenesaljai agarasz egyesület folyó hó 7-én tartotta agár-versenyét, melyen az öreg agár-versenyben első dijat nyerte Balogh-Losonczy sstí-vetség Ura fekete agara, másodikat Vi-dos Kálmán Szellő hamvas agara. A kölyök agár-verseny ben első dijat nyerte Vidos Kálmán Sólyom másodikat Augusz Zsigmond Leplíe agara. Jelen voltak lóháton : Ihász Lajosné, Veorös Istvánná, Horváth Polin k. a. Az urak közül továbbá; Auguaz Zsída, Balogh Kálmán, Beszássy Károly, Bogyay Ist* ván, Chernél Antal, Chernél György, Henelendy Feri, Horváth Zsigmond, Ihász Lajos, Losonczy István, Milhovics Imre, Nagy Dénes, Nagy Ferencz, Sar-lay Gyula, Szűcs Dezső, Veörös István, Vidos Benő, Vidos József, ifj. Vidos József, VídoB Kálmán egyes. al. el. Azonkívül a fogatoknak hosszú sora követte * lovasokat, kik között láttuk: Békássy Károlynét, Békássy Helent, Förater Ottót nejével, Horváth Zsigmodoét, Konkoly! Lajost nejével és Margit leánya val, Gaal Üdönnót, Nagy Ferencznót, Nagy Déneanét, Takáta Jenőt családjával, Vidos Benőnét, Vidos Józsefnét stb. Este az ÖBszes társaság Kis Czelben 75 terítékű társas vacsorára jött össze, mely után VörÖa Jancai győri zenekara mellett világos reggelig tartó fesztelen tánezra kerekedett az ifjúság. Másnap délután Kemenea-Mihály fán lóverseny volt, melyen 13nevezett ló közöl 6 futotta azok közt elsőnek érkezett be Chernél Tóni „Goldfinder" sárgája, m ísodikaak Herte-leady Ferencz „Kedves" pej kanczája. — ASfimegh-vIdékl vörös kereszt egylettől. A Sumegb vidéki vöröskereszt egylet választmánya tgjaihoz folyó évi október 29-én f Ihivást bocsájtott, hogy Tirol szerencsétlen lakoBai számára emberbaráti szempontból adakozni szíves kedjenek. Rövid nyoicz nap alatt a követ kezó készpénz éa adományok folytak be SümeghrŐl. EitnerSándorné 5 frt, Dorner Kajetánné 3 frt 30 kr. 3 frtot adtak: Kell Dávidnó, Hladny Jánosnéés Adámlván; 2 frtot: Dr. Takács Jánosné, Eltner József, R-üle Józaefné.Dr. Fischer Ignácznó, Stamborszky L*Bzlóuá, Epstcíu Vílmosné, Baboss Gyuláoé, T-ikács Zsigmond né. 1 frtot; Tóth Józáefué, Iíánfy. Alajoané\' Sch*li Karolin, B^umgartner József né, Reithofí-r Ferenczné, Edeskuthy Sáu-dorué, Jobbauny Irma, Somogyi Mibályné, Kijátz Elekné, Kijátz Elek. Mészöly Ju liska, Rózsás Lóra, Surgóth Miksáné, Ta kacs Vilma, Tafferner Béláné. Gedey RezsőnŐ; 50 krajezárt: Maog Jánoané, Domjan Paula. Schultz Ferenczné Caigó Mária, Petrics György né, Kovács Katalin; 30 Krajezárt: Baaer Istváuné; 10 krajezárt: Németh Béla. Ezek elnökségnél fizették be. Epstein Vilraosné v. taggyüj téae: Scheiber József, Neubauer József, Szóphegyí N. egyenként 50 krajezárt Scharf Jánosné 10 kr. Scheiber Sáodorné 20 kr. Takács József 30 Kondor Ferenczné 20 kr. A pénz adomány 55 frt. Termé nyékben adakozott: Dr. Takács Jánoané, Könnye Józsefué, Földi Jánosné, Smidt Ferenczné, Mojzer Józsefué, Mojzer Janka, Mojzer Mariska, Hetyey Károlyoó, Kecs-keméthy Albertné, Ferber Józsefné, Fekete Ignáczné.Székely Gusztávné,Winter Terézia, Exner Alájosné, Würzburger Ja-kabné, Szidnay Antalné, Tó:h Róza, Tafferner Beláné, Gedey Rezsőné, Apfel Róza, Koréin Terézia, Varga Józsefné és Dorner Kajetánné. Az elszállításhoz zsákot: Mojzer Józsefnó, Mojzer Janka Dr Takács Jánosné; ládákat és 6 drab. zsákot: Dorner Kajetán adott. A termények összesítve; káposzta : 500 fej, 1520 kilogramm; burgonya, 600 kilogramm; bab: 27 kilogramm répa 54 kilogramm; hagyma: 13 kilogramm; rozs 18 kilogramm. SümeghrŐl a devecseri vaspálya állomáshoz dijnélküi szállította mindezt, Mojser József SümeghrŐl; Roaenberger Béla De-vecserbŐl. Fogadják a nameskeblü úrnők és urak becses adakozásaikért a Süm-gh vidéki vörös-íereBzt egylet választmányának mély köszönetét. Sümegh nov. 12 3882. Bánfi Alajos titkár. Dorner Kajetánné, elnök. — „Nesze semmi, fogd meg jól.* gondolható magéban Z-ila-Egerszegej az a sártörő, ki a templomi perselyek kiürítésére anoyira rá szokott, hogy azt való-aágos monopólium gyanánt kezelte már, és ha erszénye megürült nem átallott a a hivek e kegyeletes fidérett eltolvajolni. Sikerült is es neki egynéhányszor, mert ámbár a persely ismételve meg lett erősítve, aŐt a lakatos bonyolódott szerkezetű sárt készített rá, a gaz tolvaj álkulcsát, vagy ha ezek a szolgalatot megtagadták — Vésője segélyével hosszú feszegetés után mégis hozzájuthatott egy kis aprópénzhez. De mivel legutóbb a plébánia templom Mária perselyében, — mert es hetenkint kiüríttetik — a pénznek csak hült helyét találta, műit héten a kálvárián próbált Bzerencsét, azonban itt is megcsalatkozott, mert ámbár két perselyt szakasz\'.ott fel, 10 krajczárnál többet aligha talált bennük, miért is boazusági« ban még a lakatokat is magával vitte. — Légrádon folyó hó 12-én az iakolaszék gyűlésében Erdőssy (Biba) Kornélia nagy-kanizsai tanítónő által Bzorkeaztett „ABC-és olvasókönyv éa ugyan e BserzőtÓl már megjelent .Fali olvasó tábla" k Juhász Péter n. kanizsai tanitó által ajáultatva; de egyszersmind gyakorlati téren is bemutatva lévén, — lelkes éljenzések között elfogadtatott. — Elnök főtisztelendő Gadó Mátyás plébános ur lelkes szavakban kérte as iskolaszéket, miszerint oda hatni szíveskedjék, hogy a tanítványok a szorgalmas iskola látogatásra szoríttassanak. A gyűlés 4 órától Y36 óráig tartott. A jelen volt iskolaazáki tagok buzgalma szép eredményre jogosít. És hogy mikép merjük est előre elmondani, azt ft. Gadó Mátyás iskolaszéki elnök másrészt ttes Holler István — postamester — alelnök urak tevékenységének lehet tulajdonítani. — Da végre nemcsak megelégedést, hanem hálás érzelemmel párosult elismerést kell kifejezni a derék városbíró és iskola-sreki tag urak azon szép elhatározásért, hogy a horvát ajkú gyermekek ezentúl csak magyar nyelvi oktatásban részesüljenek. E\'jenek Légríd város magyar érzelmű lelkes honfiai 1 Éljenek lelkes tanügybarátai! Éljenek mindnyájan igen soká! 11 L. — Keszthelyről vesszük a következő sorokat: A keszthelyi önk. tűzoltó egylet működő tagjai egy része folyó hó 5-én, a keszthelyi serház uj termében tánczc-sJ egybekötött tombola estélyi rendezett. Alig, hogy a vidám jó kedvvel fűszerezett tánez kezdetét vette, amidőn egynegyed 10 Órakor as egyleti kürtösök vészt jílző riadója munkára szólította fel a vidám (kedvvel mulató tűzoltókat, kik pár pillanat múlva részint as őrianyán, részint pedig az ehhez közel fekvő tűz színhelyén teremtek s a kedélyes mulatságot a munkával cserélték fel! A tűz gróf Fesztetics Tasziló ur tulajdonát képező georgiconi pajtás kertben összerakott szalma kazalok egyikének középiáján — valószínűleg gyújtás következtében ütött ki. Az alávaló gaz tet tes alkalmasint arra Bz-imilott, hogy az ott összerakott s egymáshoz nagyon közel álló szalma kazalok mind a lángok martalékául fugnak esni, de e hitvány számijaival felsült, mert derék tűzoltóink ott hagyva a kedélyes mulatság\' a vész aziuhelyéo történt gyom megjeli néaük- s önfnla\'dozó munkásságuk által az égő kazaltól mindkét oldalon aiíg ké:< ölnyire fekvő kazalokat, a tűz localisa-lása által, teljes épségben megmentették. Elismeréssel tartósunk derék tüeolióink-nak, de nem hagyhatjuk említés nélkül hogy a tűzoltó-egylet elnökségéhez és választmányához egy szerény felszólalást ne tegyünk. Nemcsak ezan, hanem a pár héttel ezelőtt, a pap-ulczában kiütött tüz alkalmával is meggyőződtünk arról, hogy a tűzoltó egyletben egy pár ló beszerzése égető szűkség. As egylet tagjai kőzöl as őrtanyán először megjelenők, gyorsan befutják a közelben fekvő lovakkal rendelkező urakat, de hiába való minden fáradságuk, mert lovakat |nem kapnak. íme egy eset a mostani tűzről. A tűzoltók a fecskendőket a postabázig elvonszolták, beszaladtak az is tál óba. lovakért, de nem kaptak. Mit tehettek tehát mást, minthogy a fecskendőt maguk buzt&k a bokáig érő sárban egészen a vész színhelyéig, hol azután a fecskendő vonszolásában kifáradt tűzoltóknak még dolgozni ÍsjköteIességük.De nem akarom ez Ügyet tovább feszegetni, s azon fen tartással, hogy egy más alkalommal bővebben megemlékezhetem róla, azon remény nyel kecsegtetve fejezem be jelen soraimat, hogy városunk érdemtel jes lakói egy pár ló beszerzéséhez szívesen hozzá fognak járulni. Bska. — Tapasztalt vén rókák felkuta tasa és puskacső elé hozására egy angol vadász következő szert ajánl. A rókalyuk minden nyilasát be kel; dugni lombbal és rőzsével, melyeket addig kell betaszítani, a meddig csak lehetséges, hogy a róka kibúvását hallani és öt kellőleg fogadni lehessen. Ezután egy 2-5 méter hosszú 1 5 cm. vaapálczával körülbelül a róka odújának közepetáján fúrjunk -gy lyukat, melyen keresztül azután egy tölcséren át V* l\'ter ero8 "almiak bzcszI öntünk, s a lyuk száját bedugjuk. A szalmiák szesz álható szaga csakhamar kényszerítendi a róka komát a lombon ós gályákon kibúvni, mikor astás köny-nyen hurokra kerül. — Veszedelmes dajka- Valamikor nagyban dívott előkelő házaknál majmokat tartani. I. János dán királynak is volt egy nagy majma, mely szabadon járt-kel: a kastélyban. Midőn Keresztély berezeg megszülő ett, a majom kiválóan a kis királyfi bölcsője körül forgolódott. Egy reggel a ssolgassemélyset véletlenül eltávozott a gyermekszobából; a magára hagyott majem kiemelte a bölcsőből a kís királyfit, felmászott vele a padlásra a egy nyíláson át a háztetőre kapaszkodva a magasból mutogatta az összesereglett népnek a birodalom jövendőbeli uralkodóját. Mihelyt azonban a közönség zajongni kezdett s asszonyok kezüket tördelve siránkoztak, a majom visszamászott a gyermekkel együtt, kit gyönge den szorított karjai közé, majd óvatosan lépdelt a lépetőkön lefelé s visszahelyezte a kicsikét, a ki as egész idő alatt édesdeden aludt. — Mikor a király es esetről értesült, azonnal intézkedett, hogy a majmot a gyermek szobijától távol tartsák. — Az angol orvos A walesi faer őségről beszélik a következő adomát: A herczeg Aumale berezegnek volt vendége. Történt, hogy egy társasággal vadászni ment fáczánokra és nyulakra, mely alkalommal valamelyik koczavadász a nyúl helyett egy hajlóra lőtt. Ez a szegény ember, leinek különben nagyon csekély baja történt, olyaa szörnyen ordítozott, hogy a legvénebb tölgy is megremegett bele, psrsze csupa számításból, hogy Aumale berezeg figyelmét msgára vonja, A walesi béresig, aki épen közel állott, oda lépett hozzá s igy szólt: „Barátom, nyugodjék meg, én vagyok as orvos.* Ezzel megkínálta egy korty brandy val a saját butykoaából, s míg a hajtó ivott, egy 100 frankos pénzjegyet csúsztatott markába. Az apremonti hajtók ezóta oagy érdeklődéssel lesik a vendégeket, s mindig sajnálkozva sóhajtanak fel: „Hej be kár, hogy az as angol orvos nincs meghívat* — A hol meg sohasem havazott Ausztrália arany narancsoktót égő fáit és tropikus növényeit a ben szülöttek és mindenki nsgy csodálkozására nemrég valóságos hólepel boritá. Ilyet ott eddig még csak elbaszélésekből és rajzokból ismertek, mert itt ezelőtt sohasem havazott As európai kalmár szívekkel azonban e klímára is beköszöntött a tél sordonaága a maholnap valószínűleg az „elsőausztráliai korcsolyázó egylet" megalakulásáról fogunk hallani hírt. — Arany János emlékezete i frucziáknal. A Gasette Hongrie értesű lése szerint, a párisi „Nemzetközi irodslmi társalat" Alphonse Bernbard kezdeményezésére, ki a nevezett társulat végrehajtó bizottságában, Jókai Mórt képvi selí, a társalat elhunyt tiszteletbeli tagja Arany János halála alkalmából, a követkézé két indítványt fogadta el: 1. A magyar tudományos akadémiának részvét-írat küldetik ; 2. A nagy költő emiékeze-térő egy conférence-Ót rendeznek-. — Ezt a két javaslatot az elnök, Adolphe Bélot meleg ajánlatára, egyhangúlag elfogadták és a conférence előkéezi\'éaével Alphonse Pngést bízták meg. — Allatoknak hagyományozott milliók. Egy campshireí úrhölgy a londoni állatvédő társulatnak 150 eser, a marha itatási intéseinek 50 ezer és a gazdátlan ebek menbáss számára 25 ezer font sterlinget, igy tehát mindössze 225 ezer fontot több mint hsrmadfél millió frtot hagyott végrendeletileg. A végrendelkeső úrhölgy ez ajándékok adását azzal indo kelj a, hogy soha Ót egy állat sem sértette és nem bántotta, ellenben minden ember, kivel érintkezésben állott, mindig rosz-leiküséget és hálátlanságot tanúsítóit iránta. — A frizura. A bécsi fodrászok mult het« vexaeny-fodrozásáa a következő frizurákat mutatták b».: Séta-frizura: A haj harántul elválasztva, as előhaj felsütve s mélyen hátrafodrosva, a hátsó haj bá rom részre osztva három hsjtincscsel. Színházi s estélyi fnzurs; A baj keress-tezve, egy cmtrnyire a fül mögött meg-osztatik, a hátsó nyak-hajrészbol gomb alakittatik a frizura megér ősi lésére a tetőhaj kissé felemeltetik s bátra fodorít-tatik, a hátsó hajak keresztesve négy részié osztatnak. Balra virág alkalmazta-tik díszül. Báli frizura: A haj harántul megoaztatik, a tetőhajból üres franezía görgök fordroztalnak bátra a tarkéig. A többi hajréstekbói két kacsfonat as egé-z fejen át felülről hátra helyeztetik s díszítésül sgraffdok, tük és rózsák alkalmastatnak. — — Rászedett szabók. Ritkán volt szerencséje a „Tigrishez" csimzett prágai vendéglőnek annyi szabót üdvözölhetni faUi közt, mínt műit vasárnap délután. Valami tréfás uri ember majdnem valamennyi prágai férfi-szabónak levelezd lapot irt, melyen vasárnap esti 5 órára mustráikkal együtt megrendelési ügyben a .Tigris* vendéglőbe hivatta őket. Es csakugyan löbb mint hsrmínca SLabó gyülekezett ös\'xe, mustráikkal hónuk alatt. Természetesen azonnal belátták, hogy rutái rászedték őket, s méltó haragjukban hatalmai mulatságot csaptak felsülésük színhely és, — A férjek példányképe. Egy lengyel paraszt feleségének szörnyű fogfájása volt. Borbélytól kértek tanácsot, a ki ast javasolta, hogy a fogat ki kell huzatai. As asszony azonban semmiképen sem akarta magát esnek alávetni. Másnap a fog még több fájdalmat okozóit, as asszonynak, azonban még mindig nem volt bátorsága a harapófogóhoz. Férje hiába iparkodott ót meggyózni, hogy a foghúzás könnyű dolog, nem használt semmit. Végre is elszánta magát a derék férfi. Elhívatta a borbélyt s neje jelenlétében kihúzatta a legépebb fogát a nélkül, hogy csak följajdult volna. Ez használt s férje példáját követve, az asszony is kihúzatta a fogát. — Fizetett válaszú táviratokhoz november 1 -tél a csimzett mindig kékesszinü utalványt is kap, melynek Hátlapjára a válatst megírhatja és azt az utalványt kiállító az állomásnál feladhatja. A távirat feladó jövőre a fisé tett válaszhoz megfizeti előre még a lap árát is; s igy a ezimzettnek semmi pénzbe sem kerül. Ha pedig válaszolníjnem akar, hanem a válasadijt feladónak vissza kívánja fizettetni, e szándékát valósíthatja as utalványon előre nyomott nyilatkozat aláírásával, s a feladó ugyanott nyugtázhatja a válaszdijt — Tillámütés és jégeső. Rendkívüli időjárás uralg napjainkban. A párnap előtt volt verőfényes napok egéss nyári Időjárást tűntettek fel, csütörtökön este nagy vihar volt, Pápán erős szélsá-por, meny dörgés és villámlással, — pénteken esti 9 ératájban es ismétlődött ason hozzáadással, hogy magyaré nagyságú jég esett, a villáin pedig a bencsések múzeumába beütött, honnan a falat átszakítva a toronyba, onnan pedíg szintén-a fal átszakítása mellett a szabadba hatolt. — — Hűség áldozatja. Roth Benjámin nsgy-dobronyi (Ung megye) gazdag zsidó birtokos gyermekei nevelőjéhez, ki külön hasban lakott, t hé 9 én este 6 órakor hat bekormozott arezu férfi nyitott be azon köreteléssel, hogy vésesse át őket Roth szobájába. A nevelő látszólag hajlott a követelésre; míndaaál tal Roth házának oly részébe vezette őket, hol tudomása szerint vendegek és cselédek voltak egym ta koselében, s midőn már számiihatott esek védelmére, lármát csapott. Számításában keservesen csalódott, mert sem a cselédek sem ¦ vendégek közül nem mert mozdulni senki, pedig as utóbbiak közt egy tárta lékos tiszt is volt, egyenruhában s kard dal; a ráasedett rablók visssafordoltaK s eltávoztak ugyan, de előbb egyikök oly Ütést mért fejszéjére! a nevelő fejére, hogy annak következtében rövid idő mnlva meghalt E hűséges nevelő Blocb Salamon orvosnövendék, Blocb M. ungvári lakos fia volt. — Figyelmeztetjük olvasóinkat hogy leveleikre a bélyeget a levélnek csimmel ellátott oldalára ragasszák, mert a pecsétnek szánt helyre ragasztott bélyeg érvénytelen s a czimsettől a dijat ugy beszedik, mintha bélyeg egyáltalján nem használtatott volna. — öngyilkosok. Vasmegyében as év első bat hónapjában összesen 18 öngyilkossági eset fordult elő és pedig 4 esetbea akasztás, 5 esetben lőfegyver, 3 esetben víz beugrás, 5 esetben mireny mérgezés, s 1 esetben az erek átmetszése által. Esenkivüt 3 mérgezési eset fordult elő ez idő alatt a megyében. — Lefőzte. Amerikai (egy vendéglőben): ,0b Amerika, a szabadság földje most virul; a kereskedelem és ipar terén már régen túlszárnyalta Európát s most már a művészet ii kezd..." — Vendéglős: Ugyan kérem, ne beszéljen olyan sokat I Hol volnának SnÖk amerikaiak, ha mi fel nem födossfik!?" — Az iskolából. Tanító (a papi rendekről szólva); .Ki tad még nekem egy rendet nevejni a Benedek-renden kívül?* —Tanítvány :aA K o l i I ion-rend!" — 1000 forintot adott a csurgói prot. gymnásium alaptőkéjének gyarapi tására FreystaVlller Vilmos, a kaposvári aradalom fóbérlój-t. — Mulatságos antlszemita-g» ülés. A ,V. F. H-* pápai levelezője a követkézé mulatságos történetkét írja: „Egy mulatságos antUzemita-öasssjŐvetel lefolyásáról is tehetek említést, melynek színhelye f. hó 7-én a .Fehérló\' vendéglő volt. Mondott napon ugyanis egy tapintatosan szerkesztett meghiváat kaptam postai utón, oly szövegezéssel, hogy esti 9 órára a zsidóság helyi működésének ellenórséeére, köztük a névmagyarosítás eszméjének terjesx\'ésére egy társulat akar megalakulni. Persze nevetséges kedvtelés emberét véltem a sorok között gyanítani s per amorem Deí, éji tizenegy órakor halk, erős s végre lárjoás asjjal jelenik meg ablakomon elótt egy d-pu\'.atio — mind ismeretlen alakok. Mi a nyila ! Felöltöztem s mentem a fölhívásban meg-, irt 22. számú szobiba. — Uram segitt! — antisemita értekezlet s egytől-egyíg szem i iák foglaltak az asztal körül helyet. — Hónam alatt a 12 röpirat 3 utolsó füzete, no less hadd el hadd! Álom-e es, vagy való I Való. Ábrahám bácsi elnököl".; a Liebig ház kereskedelmi utazója, Goldachmidt ur eszlárí emlékképeket osztogatott Hanem as asztal, as telisdestele bataUákksl, — hát esek voltak a Itaképeni anüaemítik — no (hiszen megfeleltünk 6 kígy elmüknek! Volt látszata... Nemde szerkesztő ur, ilyen jellegű antisemita lármás ülésezés többet is ér ? — Knaak i híres bécsi komikus, mint misslouárius. Mulatságot félreértés történt a minap Knsakkal, a kedvelt bécsi komikussal, Amerika Hobo-ken városában. Az emiitett városba ugyanis missionáriuaokat vártak Európából. Midőn Knaak ott partra szállt, azonnal msgára vonta !a figyelmet as a magas, csupasz arczu, hossza fekete kabátos férfi. Mindenki s várt missicná-ríuaok egyikének tartotta. Küldöttség járult tehát eléje, melynek szónoka angol beszéddel üdvözölte a mávészt. Knaak nem ért angolai és igy azt hitte, hogy as amerikai lelkes mfiba-rátok küldöttsége áll előtte és nagy komolyan fogadta a hódolatot, míg egy newyorki ur, a ki Knaakot Bécsből ismerte, föl nem derítette a félreértést, mely azonban kitűnő reklám volt a művésznek. — Pályázat tanítói állomásra. A nagy-lengyolí plébániához tartozó Baaita fiók községben a róra. kalh. segédtanítói állomás üresedésben van. Ezen egyébként önállósított segédtanítói állás javadalma évi 200 forint. Az állomás asoanel elfoglalható. Sziaészí-t. November Il-én. Szigethy József, kedvelt színmü-irónknak .A falusiak* cíimU, 3 felvonásos vígjátékát adták és pedig oly kitdoó sikerrel, hogy a legkényesebb islést is teljesen kielégíthette. A darab maga minden izében magyar és egeszében költői viaszaálmodásra a patriarchális jobbmóda magyar világnak. Arday Ida éa Kovács Mór kitűnő j ellem-setessógga] játszottak és a közönségssüniií nem akaró tapsokkal jutalmasta szép játékukat. Aidayné, Bárdy, Tóth Béla szintén teljes otthonossággal játszottak. Sióval as előadás a vígjátéki nemben oly kitünő veit, hogy csak sajnálhatjuk azokat, kiket tudja as isten : mi ok, az elő adástél visszatartott. NoTember 13-án .Rgyik olyan mint a másik", a „Házasság politikája" és as „Elkényeztetett férj" czimü egy felvonásos vígjátékokat játszották. A darabok mind igen jó müizicVei választottak voltak. A szereplők közül különösen Arday Ida magaslott ki. De a többiek is, névazerint: Berzsenyi Margit, Tóth Béla, Bárdy Lajos és Ceobánczy K. Péter a legnagyobb mérvbsu vívták ki a közönség megelégedését. Ennek az estének jövedelme a azinéss-egyesület nyugdijalapjának javara fordíttatott és még ís csak ugy kongott a ssinház. Ez már még is botrányos közöny. Hs.es tovább ís igy tart azoknál, kiktől bőven telnék a sxin házra, nem riadunk viasza nevekkel lépni föl. Hadd tudja meg a vidék es mis lapok utján az ország, hogy miként tartanak ítt sokan lépést a nemsoti tÖrekvé sekkel ? — November 14-ön „Olívett lakodalma* czim"\' operetté került színre másodszor. Kö^nség csekély számban jelent meg. As előadás jól sikerűit; ámbár be kell vallanunk, hogy némi kimerültség tetszeti meg síinészei okén. Kiválóan nagy tetszést arattak: KohaiEtel és Erdev Berta. Színészet Csáktornyán. — „Tóth Béla n.-kanízsaí színtársulata f. hó 10 én Csáktornyára érkezett i ott négy előadást tartott nevezetesen : 10 én ssiore került „Az igmandi kispap" A ssinpad a .Hattyú* szálloda nagytermében volt felállítva. As első előadást feles számú közönség nézte, de amely mindvégig jól mulatott, az előadás izleli-tőnek eléggé bevált, mind sz ügyes rendezést, mind pedig a többi sikert tekintve. — A társulat néhány alakja rendkívüli gonddal játwott s valódi hivatottságot igatolt. Kováci Mór Bátor Bogdánja már nem is adható jobban. Erdey Berta éneke í-j!-felriasztotta a tapsokat, noha kissé fátyolozott volt a hangja. B?rzsenyiné, Ardaí Ida. Cao-báncsyi Bárdi, Berzaenri M., Aranyossy és Kővessy szintén !etszettek." Szombaton november 11 én. „A furcsa háború- czimüfranoziassármasasu operetté "adstoti. A müvet leginkább Strauss János kedves zenéje ajánlja, mit a tömött nézőtér is igasolt As elősdsz egészben véve sikerültnek mondható, ha a zenei részletekben kívánni való marad is fenn, ezt leginkább azon körű\'menynek áüáZOlfB9TB DHC ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLŐN? NOVEMBEB 16-Iq 1882. H I B D E T ESEK. kell belndnnnk, miszerint a teremnek alig van acnsticájn. Énekelhetne itt akár Patti, meg tem volua az mindenben correct, Konai Etel (Violetta,) jól iskolázott baog birtokában van, Erdev Berta (Elza), Aranyosav (Harcbete Filippia), Szabó Dani (Umberto Sinola) jól kezelték szerepeiket. Kövess*/ Albert (Grot Baltasír) az operett.* egyik szerepóból kitűnő mellékalakot formált. A többi szereplő is jól mozgott. Vasárnap november 12 én Airaási Tihamér elhiresQlt ,Millimári*-je került deszkákra. Hogy miért hiresűlt el annyira a badapesli népszínház a megmondhatója A feles száron közönség különben eleget nevethe\'ctt, még hébe-hóba boazankodba-tott is, részint migán a darabon, réssint némely szereplő készületlenségén. Neveket nem emiitünk, lévén magyar a mi f felfogásn&k, hogy t. i. a. vendégjog tiszteletreméltó és lévén Tóth Béla ezimársalata Csáktornyán .vendég."—Mégsem tagad-hatjuk meg az elismerést Bárditól (Sajtár Jóska) és KövMsytól (Herachel Móricz), Ilii kik technikájukat a legelőnyösebben mutatták be sas érzelmek színezését nem ignorálták. HétfÖn november 13 án ismét operetté került színre: ,011 vett lakodalma.\' írták: Chivot és Dara. Ford, Evva Lajos. Zenéjét szerzé Audran. Szép ssáp ssámu közönség gyönyörködött az előadásban, mely alig hagyott fenn kívánni valót. Színészeink egyenkint és Összesen kitűntek. Kár hogy as a rozzant songora, melyet különben Szombathelyi karnagy derekasan kezelt, rontotta a kedves Öszhsngot. Négy előadást láttunk Tóth Béláéktól, s méltánylstuok adóját abban véljük leróhatni, hogy e társulat a vidéki színtársulatok kiválóbbjai kösé tartozik; ezt őszintén kinyilatkoztatjuk. Kulysses. Felelós szerkesztő. SZAXAX SANDOB. Társszerkesztő: BÁNÓCZT BEBNXT, legjobb Asztali-és Oditö ital, kihlnö hatásának Bizonyul: anbog esnél, gége bajoknál, gvoswr-és bólyae hurutnál. EDECSEKtazezwszlésclöasgiiésére\'. Mattoni Henrik, aiHttudm« ,c.oasrsjia AnéTésdngaszjegy mint itt mellékelve feltüntetve van, fjBfT jól Usuato veeuiö- MATTONICI G1ESSHÜBLER Dr. Hartmann Auxiliumj a legjobb gyógyszer Hugy csőbetegsé g ellen nraknal és folyadék nőknél, szigorúan orvosi vény otán készített gyógy-¦ser — gyógyít befecskendezés és fájdalom, ntóbetegtég nélkül, újonnan beállott vagy bármily elavult baj, alaposan t- megfelelő gyorsan. Határozottan dr. Hartmann Auxilíumja kérendő" a így ezt a mailekéit baszna lati utasítást könyvvel egytltt 4f egy a dr, Hartmann intézeteben tanácsban tartott jogosít i jegy a maga valódiaágában kapható minden nagyobb gyógyszertárban 2 frt 80 krért. Fő raktár: Twerdy W. gyógysz. I. Kohlmarkt 11. Bécs. Raktár: Präger Béla gyógyszerész urna! Nagy-Kanizsán. U. 1. Dr. HartztaBB ur rendel &—2-íg ós 4—6-ig intézetébea s itt minden ugy mint adóig is, mindennemű bőr- ós titkos betegségek, nem különben férfi erű gyengülés, kiválóan kitűnő mód szerint, minden utó-következés elkerülése nélkül, Syphilis és dagadások ét mindennemű betegségek legjobban gyógyíttatnak. Jáérsék&\'t dij. Leveliién is. \'680 16—•. Wien, Stadt, Seilergasse Nr. U. Hill I I III iiiiiiiih\'»"\'-l i i i i I Árlejtés, hirdetmény. J A draskovetzi rom. kath. lelkész lakon szükséges helyreállítási munkák a őméltósága vallás- és közoktatási kir. míniste-rinmn&k 1882. évi október hó 27-én keit 34059 száma magas rendeletével 2400 frt 82 krnyi összeggel engedélyezte. Ezen munka biztosítása tekintetéből a draskoveczi plé^ bánia hivatal irodájában folyó évi november hő 29-én reggeli 10 órakor írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az árlejtésben! résztvevés esetére, magukat a fent kitett összeg 54/e-val, mint bánatpénzzel ellássák, mely vállalkozás esetében 10% biztosítékra lesz kiegészítendő. írásbeli ajánlatok fennebb kitett nap reggeli 10 órájáig a draskovetzi plébánia hivatalnál fogadtatnak el; ezekben az ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan kiteendő, továbbá számmal és szóval kiírandó azon száztól! elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri és elfogadja. írásbeli ajánlatokhoz, melyek 50 kros bélyeggel ellátandók a vállalati ősszeg 10y„-ja készpénz vagy elfogadható állampapírokban csatolandó. A tervezetek, műszerei vények és feltételek alóirt hivatalnál a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Zala-Egerszeg, 1882 november 6-án. 721 2 — 2 Zalamegyei m. k. építészeti hivatal. iiiiiiiiiiiiiiiiiimn" » 283-ik pénzsorsjáték. Ezen legnjabb hamburgi pénzsorsjáték 93,500 sorjegyet és 47,600 nyereményt tartalmas 260,000 márka diijal együtt mindezen nyeremény 7 osztályba leaz kisorsolva: 1-sS oszt. 4000 nyerem. 116,003 márka [ 4-ik ozzt 4000 nyerem. 452,100 márka 2-ik . 4000 , 210,620 , 6-flt , 2500 . 416,600 „ Sik . 4000 . 831,160 . | 6-ik , 1500 , 351,655 . 7-ík 27,SOO nyeremény él 1 dij 6.757,150 márkával. Sem létezik semmiféle sorsjáték, mely nagyobb előnyt nyújtana. Ezen 47 600 nyeremény sorsolást sorozata a hamburgi kormány által van engedélyezve. ; a jatssók részére rendkívül érdekesen van összeállítva, mivel a 150,000 márka főnyeremény megnyerője egyidejűleg a 250,000 márka dijat is megnyerheti ugy, hogy szerencsés esetben a legnagyobb nyeremény 400,000 márkát Kind B 47,600 nveremeny és az 1 ülj különleges felállítása 270,000 1 jutalom 260,000 — 250,000 5t nyeremény 5000 --- 1 nyeremény 160.000 — 150,000 6 4000 — 20,000 1 . 100,000 = 100,000 108 . 3000 — 324 000 1 . 60,000 = 60,000 264 2000 = 528,000 1 , 50.000 = 50,000 10 1500 = 15,000 S . 40,000 = 80,000 3 1200 = 3,600 3 , 30,000 ^ 90 000 53o . 1000 =» 630,000 4 . 25 000 = 100.001 107S 500 = 536,500 2 . 20,« 00 = 40,000 l01 ¦ 300 = 30,300 2 . 16,000 = 30,000 2í 250 = 6,250 1 . 12,000 = 12,000 85 . 200 = 17,000 24 . 10,000 = 240,000 100 150 = 15,000 3 , 8,000 = 24,000 27069 145=3 925,0! >5 3 , 6,000 = 10,000 2400 12t = 297,600 15, 7*5 nyeremény á 100, 94, 67, 50, 10, 2 a sorsjegyek ira hivatalosan meg van állapítva, s a 0. » elio o>ztály szán ára egy esétz eredeti sorsjegynek 3 frt 50 kr. ossrr. ftl . . 1 . 75 . ért. ¦egyed ¦ . 90 . . • Mindenik sorsjegy cl wn látva aa állam czimerével, még a fél é* a negyed sonyegyek is. A megrendelésekhez kérjük aa illetó Stszagnek bankjegyekben vagy ntitrák posta bélyegekben! melléklését. — Esetleg megknidhetjük a sorsjegyeket povta atánvétel mellett is. Minden sorsjegy kOl deményhia mellé csatoltatik a hivatalos bnsási terveset, melyből a nyeremények pontos beosztása s minden egy^s osztály betétel rilágO-an megláthatok — Ha az illetó bozási sorosataokkal netalán nem lenne megelégedve, az esetben készek vágynak as l-»8 osztály hozásának megkezdés elStt a sorsjegyeket vi.szavenni s a fizet-tt pénz-ket visszatéríteni. Kívánatra a kimentő hazási\' sorozatot sorsjegy mcg-.esdelés né kQl új bór-mentva megkuldhetj uk. Minden meerendció neve könyveinkbe bejegyeztetik, s a hiva talos hnzáaa lajstromokat mindegyik sorsjegy tulaj donosnsk azonnaJ a hozás ntáo megküldjük. — A nyert Ossszegcket azonnal a nyerÓk reodelkesésére bocsájtjuk. _ Kivan*tra a nyeremény összeg a ny«r8fél lakhelyén ii kifizettetik. Ezen sorsjátík 1-sö osztályára megrendeléseket folyó évi novemtoer 30-ig" fogadónk el, s kérjük saokat egyenesen ISBNTHAL & Oo. fő lotto-irodnjához ezimeznl. HAMBtBG. CségOnk már ICbb mint fálizásad óta áll f-\'on, s már sokszor valtunk azon helyzetben, hogy Osztrák-Magyar orizig rúizére jelentékeny főnyereményeket fizettünk ki. Köszönetünket fejeizük ki a t. ez. kSaCnségnek, az irántank tinásított eddigi bizalmáért s azon reménynek adnnk kifejezést miszerint mindennemO megrendeléseknek pontos és lelkiismeretes teljesítése által ezen becses bizalom a jövőben Is érdemesek fogunk ionni. A legolcsóbb és legkellemesebb időtöltésül ajánlja WAJDITS JÓZSEF NAGY-KANIZSÁN ISMÉT IGEN SOK UJ MŰVEL SZAPORÍTOTT KÖZEL 4000 kötetből álló BÖLCSÖNKÖNYVTÁRÁT. Az olvasási dij havankint csak 50 kr., negyedévre csak 1 frt 30 kr Előfizetés a kölcsönkónyvtárra e hó bármely napján törtenhetik. Wajdits József. KTuT.ICuiínib; nvnmat/itt » ki»dó tnkidonos W»idits József gTOrssajtójia IfAQY-KAfllZSA, 1882. november 19-én. _93-iK ggfem. _Huszonegyedik évfolyam, BHatW tt: m _ „i„ ím......8 fit. «B Jk M A 1*P nellemi ré«« ffletó kíilraé- léi ím.......4 , H M BtJ H |S BB í^Bh, B9BB1B JffllPL. ¦¦¦¦¦ B™i\' a*15"*"*"2, ...... Jü SS Jj SPÉ ¦>ˇ«¦¦ lilll Ijt SWlllf TMlWfr -.ajiyi rteél illeti kódemtejek *3r TI| 1 IIfi #1 flllv "*"=•— . tót** ;. M» Jf BB ¦ BB fa ¦ ¦ fUk. Tfjf SAST.KANIZSA 6 ¦ minden toribbi Borért ^ kr. ( ^ " fjj | f- /HKr Wlutiuktz. NVILTTÍ.RBEN JÉ? <M| ".- BBS Ki i B B B B B , KAi- Bénobdn tarek* Cttk imitt ..rönkéi 10 bér. B || I Ml I BK ¦ i ff ¦ ¦ ¦ ffTB I _ «•-*¦•*» bptoUk .1. aMat ftsn hh*. fjf SBB B BB I B B, BB S? B B IS - léiért 30 kr. Sietendő. || jBTSj ^ Y. - *T. Bl ¦H *M«ZV K#JKj| B H SjfBJ S§ SS B Kéiirstok .ta nett kűwetcek. Nf Ty-Kanizs»TárOB helyhatóságának, .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank*, ,nagy-kanizsai takarékpénztár\', a .zataraegyei általános tanítótestület* a ,nagy-kanizsai kisded-neveló egyesület*, » „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.igy-k%aizsai kulvilasztmánya" s több megyei és Táros . epyehület hlTatalos értcsilújc. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap* Közállapotainkról. Valamint az ország helyzeté-nektlátképe a pénzügyi bizottsági a megyéé az alispáni jelentés, ngy kellene visszatükröződni egy város közállapotainak, a polgármester vagy ta nács, hn nem is évnegyedes, de legalább :° évi jelentéseiben; ezekből kellene kiviláglani, a közgazdasági-, pénz- és egész Bégügyi állapotoknak, a közbiztonság, közerkőlcsi-ségí viszonyoknak, amelyeknek felsorolása, feldogozása, s egy áttetsző egészbe való foglalása és közzététele, 1 város emelkedésének vagy hanyatlásának mintegy felmatatása adnák meg az igazi közigazgatás crollárinmát, nyngtatnák meg a kedélyeket és tennék a javításra és megváltoztatásra figyelmessé, a polgárokat. A járásbíróságok és törvényszékek évenkint statisticai kimutatásokat is közölnek a nálunk előforduló bármely ügyekről, a közönség közigazgatási ügyekben nem tájékoz-tatik az iránt, hogy az ügyek elintézésében milyen forgalmat fejtenek ki a köztisztviselők s rájuk bízott ügyek közŐl mennyit intéznek el s mi maradt függőben; pedig egy rendezett tanácsú város, amelynek hatásköre kiterjed az egész község területére, lakosaira, vagyonára, legfontosabb ügyeinek és viszonyainak biztosítására és felügyeletére — bátran megkívánhatná, hogy a nyilvánosság e téren is a legkiterjedtebb mértékben tudomására hozatnék, hogy igy tisztviselőit megismerve, azok iránt bizalmat és rokonszenvet, képes szorgalmuk iránt elismerést szóval magistratusa irányában tiszteletet tápláljon. Nálunk azonban s egyátalában ezen igen fontos, igen szükséges, a városi közállapotok hű képét nyújtó jelentések, kimutatások, a bureaukra-tismus maradványának tartatva, nemcsak a közönség tudomására nincse- nek, sajtóban nem közöltetnek, de soha tervben sem toltak s a városi tanács sem ismeri. Az orvos, mielőtt belegének orvoslásához fogna, megállapítja a bajt s összeveti észleletéit; nálunk közügyeink s állapotaik hű leírása, statisticai íllustratiója, a mely nemcsak a képviselőket, nemcsak az ellenőrző közegeket, de az Összes adózók érdekeit érinté, egy keretben sem a költségvetés, sem a zárszámadások tárgyalása alkalmával — meg nem jelenik s igy történhetik meg azután hogy a legfontosabb szabályrendeletek (statútumok) még ki se nyomta-tatnak, a lakbérleti szabályok közzé sem tétetnek, s a képviselők a közgyűlésen oly annyira tájékozatlanok a város ügyeiben, hogy még a beavatottak is csak félve merészelnek erre vagy amarra a bizottság határozataira hivatkozni. Igy történt legutóbb is. A hírlapokban felszóllalások történnek egy más ügyben, a közönség nem ismeri ki magát, vádolja magát a közigazgatást, elferditett tények, határozatok látnak napvilágot — s nincs senki és semmi, a mi ehsosból kivezetne. Pedig a nyilvánossághoz joga van a nagy közönségnek s az adózó polgárnak egyaránt, a közügy iránti érzék a közszellem, csak ugy fejlődhetik, ha azt ápoljuk, ha annak tárgyat és tápot adunk, míg ha azt agyonhallgatjuk, elnyomjuk és mellőzzük, csak odajutunk, hogy a hátunk mögött látjuk azokat, akik talán különben mellettünk s velünk harczolnának. A közvéleményt elfojtani : nem, csak kiengesztelni — s felvilágosítás és nyilvánosság által megnyerni lehet. A városi ügyek nálunk az Isis fátyoía alatt födvék s a kísérletek a nyilvánosság felé — a clique-ura-Iom ellen eddig csak hajótörést szenvedtek. És nem más uton indult meg az e tekinletbeni mozgalom a szabadelvű városi kör megalakulásánál tárt eszmével sem. A szabadelvü-kör megalakulása, mint politicai és társadalmi és kormánypárti testületé, a város és a társadalom érdekeire szükséges és kívánatos éppen nem volt,, országos politicai a város ügyeinek felfogásában — és megfordítva, mint a szabadelvű városi kör megalakításánál tőrtént, szétzilált társadalmi és politicai viszonyaink között nem javasolhat senki és ha azt hisszük, hogy egy politicai jelleggel bíró körben mégis sikerül a társadalmat reorganizálni, ez oly feltevés, melynek a közélet mezején csak hátránya, de haszna nem lehet. A polgári egyletből. A polgári egylet, amelynek nemes törekvései az utóbbi években, oly erős lendületMt vettek, ma miut-gy varázsü tésre, eloszoltak. Aa épitkazést, amely z tagok 235 számára figyelemmel a másik (a volt) választmány által, az építés sta diumáig vitetett — a jelenlegi választ mány által még megbeszélésre aeérdeme-sitletik, ha csak épiiéznek nem vesszük ama magas hangú ígéreteket, melyek a jövő évre; ha csak tevékenységnek nem tekintjük, amaz íulézkedéseket, melyek függönyök beszerzésére, függi lámpás vételére s több ily apróságokra vonatkoznak. A választmánynak, ha csakugyan komolyan tenni aknr valamit az épitke zés tárgyában, ha maradandó emlékeit akar emelni magának; ha megakarjamu -tatni, hogy ét e polczra a bizalom nem n azért emelte, hogy legyen, hanem hogy tegyen, ha nem akarja, hogy az alakuló egyletek, melyet kényelmek és egészséges levegőt is biztosítanak élvezet mellett ol részvényekkel mi történik, a pénzek vieza-fizettettek-e, a részvényeseket felhini,hogy részvényeiket egy újonnan tervezett egy-letépüle\'.hez átengedlk-e, egyszóval az iratok átvétele éa beszerzése mellett tisztába kellene lennie már jövő kilátásaival és terveivel, hogy teremthet-e valamit vagy nem ; maradhat e vagy nem; hogy gy elkészülve, helyét decz. 26-án megtarthassa, vagy egy a teendők öntudatával biró más választmánynak adja át s Ők mit tesznek ? Késedelmesnek,aa egylet nincs tisztába az átengedett ingatlanok tulajdonával, az egylet fizette ki a kerti lak átszállítását, a kerítés stb. költségeit, talán a Fascxialli-féle 300 frtos, fundast ib — s máig se tudja tán, hogy ezt az utfenyilő bizottság garantírozta, hogy magára vállalja. Sőt többen abban a véleményben vannak, hogy az egyletnek cserébe adott 648. Qöl fundus tulajdonjogát ia kétségbe vonja az az visszanyitó bizottság — B minderre mit mond a tek. egyleti választmány ? — azti hogy e felől semmit ae tudunk. — Ideje lesz egy közgyűlést egybehívni, itt ia a karácsonyi előtt, mert az ügyek igen sántikálnak, a választmány tájékozatlan és közönyös az egylet érdekeivel nem törődő s az egylet ügyei job ban-jobbAn elhanyagoltainak; az egylet közönségének nagy része lávol tartja, ma gát ma a tevékeny befolyástól a igy ellen zék alig van pedig, mely érdekkel viseltethetne, az nem akarja az általa választott tiszviselóket bolygatni; pedig a tettek ideje a választmányra elérkesett, a mezeje az épités lehet, ha most aem lesz építés ezen választmány alatt, mely a fő-a\'czára építkezők választmánya— akkor legjobb lesz, ha egy bérházba kölió-«.ik az ogylet, mert ilyen piszkos, azük, füstös, dülöngő épületben nem existálbat meg éa tagjai is méltán megkövetelhetik most már egészségük és kényelmük érdekében is, hogy a 36 esztendő óta vajudu építkezési kérdés agyszer már a valóság kor szakába lépjen, mert különben beteljesedik, hogy tagjai lassankint ugy ott hagy vezet dicső n az innét kilépő tagoknak, az egészp. ják, mint a patkányok aaülyedőhajót egylet léteiéi megrázkódtassák,ugy be kell i _ számolnia a választmánynak azzal ; vau-e „nutarlairtpk áriiftkíhPTI tehetsége, készsége, bátorsága egy uj épít- A POStatlSZTeK erdCKeDen. kezesi mozgalmat Ié:rohozui, ki kell tenni \\ Azon mély jelentésű szavak -magát annak, hogy czéljai, szándékai és oaD| melyeket a Teremtő a földön törekvései a közönség bírálatának tárgyát d&aöf megjelenő angyalhoz intézett, képezhessek.a polgári egyletválaszroánya-; 7" , ™ r. , nak tisztába kellett volna már eddig is a j *ely szerint tudosttea Ábrahámot dolgot hozni az iránt, hogy a b-fizeisit Szodoma veszeuelmérol, melynes: meg- maradásaért emez könyörge): a postának első alapköve lón letéve, ennélfogva a posta isteni intézmény az emberiség számára, mely eredetét és czélját tekintve, messze túlszárnyal igen sok emberi intézményt; amennyiben nincs intézmény, mely a postát nélkülözhetné, vagy e nélkül egyáta-lán fenn is állhatna. S mégis ezen legáldásosabb munkát végző intézmény közegei nagyon sajátszerű helyzetben vannak; amennyiben felelősségük törvényileg a legnagyobb szigorral vau szabályozva, életpálya-jókban annyira korlátolrák, hogy semmi mellékfoglalkozást nem űzhetnek ; amennyiben fenyíték alá vonatnak és érzékenyen megbírságol tatnak oly kis hibák vagy mulasztásokért, melyek senki másban olyanokul nem tekintetnek; kristály tiszta erkölcsünek, rendszerető, tudományos képzettségű, megveszteget* hetién jellemű, majdnem emberfeletti tökéletes lénynek kívánjuk mindenfelé ;csak arra nem gondol senkisem, hogy a postás — ki reggel 8-tól este 6 óráig naponként ott görnyed a hivatali irodák komor szobáiban terhes és kényes munka alatt szolgálatára boldog- boldogtalannak, s emellett éjjeli szolgálatokat is tart — nemes tisztének megfeleló-leg.legalábba vasárnapi munkaszünet jótékony áldásában részesittetnók. Ehhez járul még az ís, hogy szánalomra méltóan kevés fizetés, illetőleg lakbérrel van dotálva; épen azért méltányos és minden pontjában igazságosnak tartom a postamesterek egyesületének kérvényét, melyet nyomasztó helyzetök törvényhozás utján való gyökeres javítása végett Jókai Mór országgyűlési képviselő ur utján a magas Házhoz benynjtandnak, mely kérvény első pontjából a nyomor iszonyú feljajdulás* hallatszik j amely kérvényben férfias nyíltsággal, levetkezve az ál-szégyent, rámutatnák bajaikra; s TARCZA. Őszi dal. Elrepülte kis madárka Szebb hazát keremi fel , Btázados tölgy lombja kSzt majd Kis családod nyugtot lel .. -\'-z it mannék txsbb hasába. De mi haszna, nem lehet. Ott s« lenne olyan lányka Aki engem h5n sseret. Elmegyek ablakja alatt, Látom kitekinteni; Hó kacsóival ntánam Moiolrofva isteni... Ah! az a bűbájos mosoly ölte meg a lelkemat — Temetőbe nyngsiom, mire YliizajfS a klkeJetl SZIKLAV P. QVUL.t. Nehéz napok. Kl\'THY EMIL naplója után. Kosli: Malis István. (Folytatás.) E folytonos Üldöztetés alatt meg megálló ttunk, és az üldöző lovasaágra tü zeltünk, Aaikou magánosan álló épületet elérve: Kartács - golyó zápor omlott reánk. Tehát az ellenség ágyai ia sarkunkban voltak. Szerencsénkre a* osz-rák tüzérek meglehetős rosszal irányoztak, mert máskép vajmi kevesen menekülünk meg. De a dzsidások ia megjárták volna vslfink — ha ai ágyú ü\'egek nincsenek nyomunkban. Ugyancsak megoldottuk a kereket. Jó ízűen nevettünk, bár minden pillanatban halál vagy elfogatat fenyegetett. De hát kellett nevetnünk arra gondolatra, hogy mily dühös lehet as ellenség, megtudva, hogy ezen maroknyi honvédség az ő 15 ezer főből álló aer^gét hvjnaltól fogva délelőtt J0 óráíg hurczolja orránál fogvz. Pompásan lóvá tettük a németet. Képzelom mekkorákat káromkodhatott Puchoer. Addig húzódtunk, futottunk, mig Medgyes falahoz értünk. Itt a sokan már felállított fejér kalapos zászlóaljunk, a Máriássyak és a 11. zászlóalj vitézei ölelve fogadtak bennünket, — aj nyomunkba levő ellenséget pedig ágyúgolyóink üdvösölték. Készen álló táborunk rögtön megkezdette a csatát Hedgycanél Czecz János ezredes vezérlete alatt. És miután beteg századosomat a városba szállítottam,azonnal századomhoz ¦lőttem, K-rnényen verekediüak. Végre az osztrák hátrálni kezdett, mi pedig utána Kis-Kapue felé, honnan csak az imént fatottuok meg ezernyi vési között. A csata tí.Iyamában délután 4 óra tájban iiBilóaljunk egy közvitéze a Ferenci Károly oastrák ezredből 2 katona\', (egy káplárt és egy közembert) íogotl el és elhajtotta maga eiŐ\'.t Medgyeare • megérkeztekor a fegyvertől tő vaaveaazót beleejté a fegyvercsőbe, annak bebizonyi tására, hogy fegyvere nincs megtöltve és megmutatta üres töltény táskáját ia. — A két fogoly szájtátva bámult elfogó jara. Ugyan e csatában nagyabonyi Bogyai József és Balassa Bálint altiszt tú honvéddel 42 Osztrák granátuat fegyverzett le és hajtott be Medgyeare, bele sem számítva a reájok lőtt osztrák golyó által útközben megölt 2 granátuat, A nsgy tűzmester pedig oly jól irányzott, hogy az ellenségnek 2 lőporos kocsiját felrobbantotta. As ellenség kergetése közben láttam a szekér romokat, a sárga hajtÓkás szekerészeket éa a tüzéreket, — kik a azétrobbanás áldozatai lettek. A csatának csak éjfél felélőn vé„-e. Ekkor visiaa vonul tank a faluba és őrtüzeink mellett virrasztottuk át ai éjjelt. A kitokapuai pompás bravour és a piákÜ csatának leírásával tán be is fejez* betuők Kuthy naplójának közlését. De még két esemény megragadta figyelmemet a naplóban, melyet jónak láttam k&zleni. Kuthy 1849.april 18-áu Ferdinand-Berg nevü kis gyár faluban fordalt meg czirkálás közben. Itt Keményíy százados ast mondta neki, hogy Ferdinands-Berg lakosai szeretnék fatujok nevét megma-gyarositsni sBom-Hegye* névze, annak emlékezetére, hogy Bem József tábornok az ellenség üldözése közben itt pihent meg náluk. Felkérték Kuthy t a kérvény megírására, ö tüstént tollat ragadott, a magyar mi matériámhoz megírta a kérvényt a névhasználat megengedéseért. A közlöny egyik száma meg is adta a kért név használatát, — sőt Bsm-H egy ének lakosai hsEafiságukért meg is dicsértettek. Uikor aztán eljöttek az absolutistaua Biomoru oapjai, a Bem-Hegyének hazafias lakói újból Ferdinans-Bargre váltoa . tatták falujok nevét, épen ugy, mint a hogy a Kossuth által magdicseié tett győri asidó patrióta Htlász Ármin visszaváltozott Fischer Hermanná. — 1849. augusztus 18-án a császár születése napján lerakta a fegyvert Déva mellett az árván maradott honvédsereg Lüders előtt. Kuthy ezt a napot aztán minden évben kénytelen volt megunna pelnt, a meddig csak cserepár volt, — Ilyenkor felhúzta a fényes bakancsot, „kamáani\'-t, bugyogót, frakkot, fehér keresztezijjakat, vörös bornyut, föltette a csákót, puskáját légbe emelte és victo-riát lőtt. (Vége következik.) Milyen legjen a feleség? \\ (,E*rt^apott.*,) Eetembe jut a farsang. Nyakra főre házasodnak a fiatal emberek, ¦ a kík még nem tették, azokat megszállja a vágy e példát követni. Ha már aztán meg aem tehetjük, legalább beszélünk róla. Hegengedhetjük magunknak, hisz a hölgyecskék is ugyanezt teszik, még farsangra aem várnak, as egész év há sassági évadjuk nekik. Mindegyik megteremti piczi fejecskéjében az ő férj eszményét: milyen állása legyen szive választottja? férfias éa mégis gyöngéd és finom legyen-e fellépése? milyen ur! asszonyt adhat majd férje oldalán stb. stb. no aztán hozzá még meglehetősen csinosnak is szabad lennie, habár az nem ! főfeltétel, mert a férfi, ha csak egy fokkal ís esebb az ördögnél, már elég1 jó férjnek,ha nem, hát jó lesz köpönyegnek stb. stb. Fődolog, hogy asszony hatná mi vágyai ki legyenek elégítve. Mi férfiak azonban követelőbbek szoktunk lenni. Nemcsak a bort, hanem a korsót is néazÜk.Sokan a telekkönyvet is megnézik ugyan, de nagyon csekély azok szarna, kik a testi szépséget egészen kifelejtenék a számításból. Sőt ez szokott aa alaptétel lenni, a melyből as a többi sok folyomány vezettetik le, — mint pt jószívűség, okosság éa szellemesség jövendőbeli hüségrs való asende jellem — ez : mai napság oagy rubrika! — háziasság s lehetőleg nag} mérvben kifejlődött igénytelenség stb. Ds a testiszéptég, mint mondám — az alaptétel. Egyedül es figyelmezteti a férfit, hogy a nő lelkét ís tekintse meg, olyan szép-e, mint a hüvelye. Éppen erről beszélgettem barátommal egy este a homályosodni kezdÓ szobában a asirarfüi t eregetése közben. „Ha ma vagy holnap megnősülnék\' — monda barátom — ,előnyt adnék agy rút asszonynak a legszebb no fölött. Azaz égessen formátlanra nem vetném asaeme-met, de egy egészen közönséges, mindennapi szépséggel tökéletesen beérném, — sőt még valamivel alább is tudnék szállani." — Tévedés, roppant nagy tévedés, kedvez barátom — rálaszolék. Csak as as egy vigasztal, hogy még eléggé érss rá, hogy e szándékodat megmásítsd, „Éppen nem, megmaradok szándékomnál, mert es erős meggyőződésem.\' — És érveid ? — .Százat nyújthatok egy ellen.* — Nem bánom, beérem egygyel taáz ellen. HÜBZOrTRGYKDIK EYfOLYAM ZALAI KÖZLÖNY NOVEMBKB 19-éc 1882. constatáljáfc viszonyaiknak nyomasztó voltát, a mely kérvény figyelemre méltó 3-ik pontjában annak kimon dá&áért esedeznek, hogy jövőben miidennemfl és rangú pósta-állomá-sok csak arra képesít tettek által töltessenek be, mely pont azért oly figyelemre méltó, mert jelenleg ugy nevezett segédtiszti állomások életbe léptetése áll küszöbön, amely intézkedés szerintem egyike lesz az olyan experimentumoknak, amelytől utóbb is kénytelenek lesznek visszatérni a jobbnak ismert jelenlegihez; amely állomásokat elnyerhetik — miként hírlik — nemcsak a törvény kívánalma szerint maturízalt, vagy éle-tök felét tanulminynyal eltöltött egyének, de — horrendum dictnl — néhány elemi tanodát végzett úgynevezett dijnokok is. Én azonban azt hiszem, hogy ezt az experimentumot nagyon is meggondolják, mielőtt keresztül viszik, mert nem volna igazságos a külön színvonalokon állókra ugyanazon mértéket alkalmazni s mert a legmagasabb qualificatio küszöbéig „ernyedetlen" szorgalom, „kitűnő" eredmény — s ,.példás" viselet által eljutott, ezen valójában szép pályára lépők száma, nemcsak nem csökkenik, sőt folyvást emelkedik, már pedig inkább taná csos az ilyen szolid egyénekre bizni annyi pénzt, amennyi egy postás kezeire bizva van, mert ezekről nem annyira tételezhető fel, hogy egy szerencsétlen pillanatban megfeled kezzenek az isteni és világi törve nyékről — Ezzel azonban nem azt mon dom, hogy a kevés szellemi tőkét képviselő emberek ne szolgálhassák a közügyet, vagy hogy ezekben csak kételkedni lehet, mert én is azt tartom, miszerint mindenkinek vele született joga van arra, mindaddig, míg az ellenkezőre okot nem adott becsületesnek, tiszta ke zünek tartassék; hanem csak azt, hogy i bizalom nem lehet határtalan és mindenkihez egyforma, de mindenesetre nagyobb azok iránt kik azon állás elnyerhctéséért nagy áldozatok árán 10 — 12 éven át tannltak. — Miyel nem tartozom azok közé, kik a törvényhozó testületnek ugy az összesség, mint az egyesek boldogitásán fáradozni hivatott ez idószerinti többségétől csak rosszat várnak, azért bátran ki merem mondani, hogy postabeli alsóbbrendű alkalmazottak kérelmének kedvező megoldását; a tervezett segédtisztség elvetését és a posta tisztek lakbérilletményének a budget keretébe már fölvett emelését remélem; azzal azonban már nem kecsegtetjük magunkat, hogy a vasárnapi hivatalszünet is törvényileg kimondatnék, mert sokkal jobban ismerjük a körülményeket, hogysem ily vérmes reményt táplálhatnánk. WEBER PÁL. A soproni kereskedelmi s iparkamara köréből. 2508. ix 1882. Hirdetmény. A pénzügy\' m. kir. minissterium f. éri október hó 21-én. a vámhivatalokat oda utasította, hogy oly használt és jegyes hordók, melyek a belföldön való megtöltés végett a vámtarületre külföldről érkeznek és megtöltött állapotban ismét külföldre vitetnek, as első osztálya hatáskörről felruházott fővám hivatalok által vámmentesen kezelendők, ha a fent-idézett csél a behozatalnál bejelentetik és kivitel valódisága ellen semmi kétség nem forog fenn. A mí ezennel as érdekelt körök tudomására hosatík. KeltSopronban 1882. évinor.hó 12. A kereskedelmi és iparkamara. .Itt van egy: hát szép nőt vegyek-e el, kinek ország-világ ndvsroljon ? Olyan nincs I" — Mit bánod te, ha az egéas világ udvarol is majd neki, ha ő senkit sem részesít előnyben fölötted? a Ha, ha, ha barátom, olyan asszony a ki udvarlója hízelgő szavaira egy márványszobor hidegséget évja meg arczán s egyetlen bátorító mosolylyal ne rendelkeznék, csak ezután fog a világra jönni s talán még ezután sem I" — És te azt hiszed, hogy egy hét-kőznspi szépségű asszony, vagy — a mint ta mondod — egy közönséges szépségűnél még alább álló nő nem mosolyogna az udvarlók bókjaira? „Igen ez is megtenné, de sokkal ritkábban, mivel vajmi ritkán nyílnék alkalma, bókokért mosolyokkal fizetni.* — Oh a női hüüenaég tekintetében nem létezik sem .több" sam „kevesebb " Akármilyen rút legyen a feleséged, ha udvarlója bókjaira csak egysser íz megtántorodik, elbukik, akkor a te boldogságodat ezen egy csapás is összezúzza. „Mindenesetre, de minél ritkábban hozzák a nőt kísértetbe, annál ritkábban is van oka magát legyőzeti etni. Már pedig a rút feleségnél ritkán kell tartani a kísér tgetÓktÖL* — Ha nem félnék, hogy különcskö-dönek nevesei, czáfolattal szolgálhatnék szavaidra. „Csak bátran, ne tarla semmitől 1* — Hát akkor csak annyit mondok, hogy túlságos nagy bizalmat vetsz a rút asszonyokbs. Vizsgáljuk csak ¦ dolgot lélektanilag. A rút asszony ritkán részesül a férfiak bókjaiban, a ha egyet kap, oly mohén ragadja meg, mint a kiéheztetett rab a legfinomabb csemegét. Éppen a bók aaea ritkasága veszedelmes az ó hűségére Vidéki levél. Tiszteit szerkesztő ur 1 A .Zalai Közlöny* 90 ik számában Glesinger Zsigmond körorvos ur által beküldött válaszra hon nem létem következtében cak ma felelhetek az igazság azon érzetével, hogy a „Zalai Közlöny" 88-ik: számában megjelent tudósításom minden egyes állítása nem as elferdités, a kósza hírek szárnyain repült a szélrózsa minden irányába, hanem biztos adatok és atudomás megszerzése atján tettem közzé a köslötteket — tettem pedig részben B, J. ar volt gelsei postamester érdekében, kit aroszlelkü emberek teltek tőnkre, megrabolták Ót pénzétől, ennek folytán fölfüggesztetett hivatalától és ma családjától távol a becsületes jó lelkű családapa a legnagyobb ínséggel küzd családja fentartbatáeáért, nem tudom ily állapot, hogy tétszik G, urnák? Azonban miután 6. ur támadást intéz a birlapta-dósitók közleményei ellen, szokat óhajtaná megadóztatni, a büntetést pedig méltán megérdemlő gyilkosok, rablók és tolvajoknak szabad menekülési tért képiéi, — mert úgymond ezeknél hiába agy is minden ínvestigáliő, mert elég a tagadás, mely felmenti őket a büntetés térbe alól, az ily nyilatkozatok és nézetek után méltán provooálunk a megtörtént gelsei posta rablásra, mert az ily freíndliche nyilatkozatok szigorúbb nyomozási után egy kis hírlapi polémia után már sokszor megtörtént, bogy kibujt n szeg a zsákból, Ezzel én ugyan senkit sem szándékozom gyauusitani, azonban G. ur állításaként megszégyenített mostan: tőrvényünk, melynek kibúvó ajtai mögött aokHoszter féle ember nyeli a zzí ros falatokat, hogy eléretnek ne lássuk a közmondás azon dőszakát, .Kleine Díebe bángt man, Grose láiat man laufen.* Pakó György hahöti lakéira nézve pedig a mit írtam, megírtam, annyi áll, hogy meghalt, az is áll, hogy lábáról egy pár uj csizmáját elvitték, az pedig, hogy a zsebében levő néhány vörös arajczár megvolt, as a rendőri és nem pedig ar. orvosi látlelet fölvételéhez tartozik, azt pedig, hogy P. száján véres hah ömlött ki, saját DŐlestvérétől tudom. Az ily természetes észjárással felruházott földmivea-nőtől pedig feltételezem, hogy külömbsé get tud tenni a vér és must között. Különben az orvosi áll itások elymo-iogiajába ezúttal nem skarok keveregni. Asonbro ajánlom G. nrnak Július Caesart, ki midőn neje ijesztő limait .-karía elbe szelni .hallgatásrs" intette Ői, talán jó lesz önnek is ezen eléggé port veri dolog fölött elhallgatni. NEUSIDLER. ennél jobban semmi sem ingathatja meg a rút nőt.S miga szép asszony,kire a bók — megazo kottaága következtében — ingerrel nem bír, veszély nélkül fogadhatja cl a női hiúságot Jegyezgető bókokat, addig a rút nő, — ezeknek ritkasága következtében — el van tőlük ragadtatva, megrészegül. Azt hiszi szegény feje, hogy soha bem bír eleget tenni a férfiaknak az iránta tanúsított szeretetreméHóaágok viszonzásában, és hogy bármily nyájas és ,engedékeny* is udvarlójával szemben, ennek as 6 bájainak dicséréséből következtethető jő ízlését mégsem hálálta meg eléggé, mert... „Nos. miért — mert?" — Mert annyim egy asszony sem rút, hogy azon benső, csöndes meggyőződést ne táplálja, miszerint ő bísonyoaan oly külön\'eges bájakkal bir, melyek arcsa rútságát eltakarni képesek. „És est tudva, mégis vágyódnék erre nésve bisonyitokokat szeresni magának ? Lehetetlen !- — Kom mondom épen,hogy vágyódik rá, de hogy kívánja, aat igen. Hát nem vetted még észre, hogy a csúnya nők kirívó módon ¦.•yekesoek szeretetreméltóknak tetszeni? -Vagy ugy 1? Tehát olyan „tánczra hivő8 formát gondolás ?B — Igen. — „Még mindig nem adhatom meg magamat. Mert lásd, a rút asszony csak biazi, hogy vannak bájai z már veszélyesnek tartod, hát még a szép asszony, aki valósággal bir férfiakat hódító bájak kai, hogy ne volna félthető, mikor ennek bájait a azép ercsoeaka íz csak növeli ?* — Est én nem is akarom tagadni, de ¦ szép asszony mellett szél azon tudata hogy túlságos tetszés hajh ásza ta, csak hátrányára szolgálhatna, mert as ő legékesebb bája — szép orozája. — Helyi, megyei és vegyes hírek. — Másod-termés Többször volt megemlítve a lapokban, hogy az orszá; több vidékén másod virágsás, sót másod termés is eszi el te tett. De hogy kimében, mely még nyáron is későn érik, vették volna észre, as még nem történt meg. Ma asonban ilyent is kaptunk bekűldve, mely Gáspár Ferencz uj-badacsonyi szellőjében te.-mctt. As almácskák tojásnagyságuak s meglehetősen kellemes ízüak. Nemkü-lömben értesítenek bennünket, hogy határunkban a mocsári gólyahír is másodszor virágaik. Es pedig még ritkábban szokott megtörténni. — A tanítói gyüle* nov. 16-sn meglehetős réssvét mellett folyt le a tagok részéről. Vendégül csupán Hütter Lajos, helybeli evaag. leikéss, jelent meg, A városi hatóságát nem képviselte senki. Gyűlés után a „Korona" éttermében volt barátságos összejövetel. Es alkalommal Hanny Elek, helybeli ügy* véd, s kör pártoló tagjainak sorába lépett. — — Darázs Kiska jeles zenekara viaazAérkeseit diadal-utjáról szerető körünkbe s most városunk! an tart sene-estély eket. Darán Miska ason jeles magyar senéssek egyike, kik a hasai sene-müvészetnek babért, dicsőséget szereztek. Parisban és Madridban roppant sensatiot keltettek játékokkal agy a közönség, mínt a müvéssvüág Sörében. Hirnevök bejárta Európát s legújabban Londonba kaptak meghívót. Ha sikerül megszerződniük, el ia mennek. Addig is, míg körünkben időznek, részesitsük méltó elismerésben és pártolásban s kitűnő senészprímást és zenekarát. Megérdemlik sst nemzetiségi szempontból is, mert s világ összes babéra, a külföldön aratott diadalok sem képesek elszaki tani lelkes sziveiket ettől a mi szegény magyar hazánktól, hol pedig bizony-bizony nehéz babérokból ágyat relni a megelégedésnek. — Az Arany-szobor javára f. hó 17-éu rendesett előadáson megyénk köztiszteletben és szeretetben álló főispánja Glavina Lajos ur is jelen volt. Midőn e szép példaadásért megyénk derék főispánjának a legőszintébb elismeréssel adózunk, szomorúan kell regiatrálnank, hagy városunk előkelősége, a magislratus — élén a polgármesterrel — távollétével ragyogott. Na, de hát talán majd virradnak ránk szebb napok is, mikor nem „Ez isléa dolga. Ismerek én akárhány férfit, ki egy szép nyakért jobban tud bomlani, mínt a legszebb orczáca-kaért.* — Es is meglehet, de a nők maguk közt is egyetértenek abban, hogy egy szép arca többet ér a szép nyaknál. „Hagyján, habár ehhez is sok szó férhet még. Csakhogy a szépségnek az emiitetteken kivül is van még elég kellemetlen oldala. így pl. nincs elviselhetetlenebb valami, mint olyan asszony, ki magát mínden pillanatban megbámulja, ki egéiz nap a tükör előtt állva pzedifráacs-ha orcsácakáját.ki as orr, a száj s szemöldöknek legnagyobb szükségességét abban látja, hogy általuk nspoata as arcs fintorgatsz száz meg százféle varía<iéit vara szolja maga elé és végre, a ki ast hiszi, hogy Isten tudja, mí\'y rettenetesen nsgy kegyelmet nem gyakorolt ő férjével, hogy őt választotta és nem mást* — Csendesen, fiatal barátja a.- erény-nyenk 1 Kosunk maradjon a szó, hát mi férfiak magunk, szerelmünk kezdetén nem est hiszszük-e 1 „Már akár hogyan van, kedves barátom, de jeUal éktelen asszonynál ettől még sem kell tartanom.* — Ettől nem- as igaz, hanem égessen más dolgoktól nagyon is kell félned; ha kívánod, elmondom. .Óh nagyon, kérlek, mond el I* — Tehát legyenI De én ismerlek ám téged, elmélettel nem lakol jól, gyakorlati claasious bizonyíték okst vársz. Megadom. IsmeredBódi barátunkat ?Per-ase bogy 1 Tudod, hogy csúnya felesége van?.... Est is?annál jobb. Tehát elmondom egyik bizalmas vallomását. ,Jaj, olyan csúnyát én már nem gondolok, hisz a női rútság is kétféle. A Bódi felesége pedig a legrosszabb fajtájából való.* kell a .nagy hazafiság* miatt folyton lamentálnunk, Adja Istrn I — Színházi játékrend: Vasárnap november 19 én „A sátán leánya* Népszínmű dalokkal és táncsczal 4 leír. Irta : Kneisel Rudolf. Magyar színre alkalmazta P. Borsodi Lajos. — Hétfőn 20-án Laky (Lőwy Eugénia kisasszony vendégfeiéptével) .Boccaccio* Vig nagy oporette 3 felv. írták : Zoli és Genee. Fordította: Éwa Lajos. Zenéjét izersé: Sappé Ferenos. Kedden 2l-én ,Csók.K A magyar tudományos akadémia által 100 drb. rra.iy pályadíjjal jutalmazott Clas-szikus vígjáték 3 felv. Irta: Dócsy (Dux) Lajos. Szerdán 22-én .Figaró házassága* Szellemes claasícua vígjáték 5 felv. Irts: Beaumarchais. Fordította: Paulay Ede. Csütörtökön 23-án .Szökött katona* Népszínmű 3 felv. Irta: Ssigligsthy Ede. Zenéjét ssersé Erkel Elek. — „Mint betéteket Oilop Ernő ur senesterseményei-bő! énekel Erd«y Berta és Szabó Dini." Ssinhásunkban e hó folyamában több érdeke* újdonság k»rül színre, mint 25-én .Nap és hold" Lecoq senesserző r mek müve, melyet színtársulatunk egész odaadással és nagy-kedwe\'. tanai; 26-án „A vörös sapka" Vidor Pál első, de kitűnően sikerült énekes népszínműve. S ezeket fogja követni ,A tÓra Dr. vársdy Antal társalgási vígjátéka és Sardou .Dór»u osimü társadalmi színmüve. — Deczemberi újdonságukul kitűzitek Csiky „Stom fai csslsd\'-ja, — Sardou ,Odott«-je, — Follinuz Aurél .Könyvtárnok"-ja, — Balázs Sándor „Körösi lány\' a, .Tisztarák a zárdában- Vároay nagy hatása opert>t-teje. — Szóval a műsor folytonosan élénk, változatos; az előadások jók, gondosak, miért a s/in társaságnak gratulálhatunk — vajha a színháztól magát visszatartó nagy közönségnek is gratulálhatnánk. — Herényiét egy magyar tanító ellen. Bánát Újfaluról sürgönyiik: Kgéss vidékünket fölizgatta a következő es*t, mely elióggé jellemzi az itteni viszonyokat. Bontüovies, helybeli tanító, borgoan működik a ssját hatásköré boa a magyarság fejlesztésére a volt határőrvidéken. Hazafias tevékenysége sok ellenséget szer-sett neki; többször fenyegették ia. Tegnapismeretlen tetteseke fenyegetést végre is hajtották s a lelkes tanító ellen merényletet intéztek. A Unitóra ugyanis tegnap este rálőttek. Szerencsére, komolyabb baja nem történt Bontilovicsnak oaak fejbőrét horzaolu a golyó,a nélkül, bogy veszélyesebb mérvben megsebesítette volna, — üj lap Pécsett. A nemrég megszűnt .Pécs baranyai Közlöny" nyomába aj lzp lépett e csimen: „PéVz," Első száma már íz xnu atja, bogy laptársunk életképességgel fog bírni. A szabadelvű párt zászlaja alá áll ugyan, de feotartja magának as igaz szót a kormánynyal szemben is kimondani. Társadalmi fóelve: .Egyenlő jog mindenkinek, nemzetiségi és vallási különbség nélkül." Megjelenik hetenkint kétszer, előfizetési ára egy évre 8 írt, Azon helyes nézetet vallja, hogy a vidéki polí ikaí lapnak nem feladata magas politikát csinálni. Hossza életet és tartós egészséget kívánnak neki I — Következő gyászjelentést vettük: Sohár Krisztina, Nagy Jóssefné, valamint Sándor és Lajos fiai, Só bár Anna, Román Dánielné és gyermekei — Már es is eredmény, még csak a nevét említem, s már látod az ördögöt Hit ta nem vetted volna feleségül ? .Nem én, isten úgyse, nem; meg hs olyan árván kellene Is maradnom, mint as utszéü bokornak!" — No látod I Hanem hallgasd aai- pen végig, a mit mondandó vagyok...... Gyakran virradó kétségbeejtő napjainak egyikén beállít hossám saegény, sajnálatra méltó Bódi barátunk s ily panasz kél ajkain: .Édes, drága barátom! .Most már torkig vagyok féleségűmmel, napról napra esen védhetetlenebb lesz. Hát én vagyok sz oka, hogy olyan rút, és nem tartosnók-e inkább bálával nekem, bogy ennek dacsára nőül vettem? As esküvő előtt legalább ast hittem, hogy igy lesz, de keserűen csalódtam. — Nem éreatet az énvelem egyebet, mint rútsága következményeitI. ifiadsnekelőtt ezömyü féltékeny. Ha oaak egy fél órával is későbben jövökhaza,már el kesd kerepelni: „Oh, bizonyosan ettől vagy attól az ass-szonytól jöss. Persze, hiszen szebb nálamnál." — Ha véletlenül akkor nézek ki az ablakon, mikor valamely, előttem egészen iameretlen hölgy megy áldottunk vagy legtöbbször senkí akkor es a predi-káczió: .Erre megy, ugy-e? Oh, megfi gyeltelek, jelt adtál neki..... Különben nem is okvetlen szükséges a jeladás, megértitek ti egymást anélkül kV.-*. Az ember egyszerűen oda áll as ablakhoz, es elég jó jel... _ Ob, milyen boldogtalan is vagyok csak énlll... stb." — Annyira vitte már, hogy senkit sem fogadhatok házamnál. A férfiak nem elég figyelmesek, nem elég szeretetreméltók irányában, a nők pedig nagyon kacsérak, Ugy élünk, mint a medvék as odúban Rútságának tudata perlekedővé teszi.... Cselédjeinket . havunként változtatják, utoljára már oem [ íz fogunk egyet kapni. — Ha nem hizel- Magdoloa és Erzsébet. Sohár Kálmáa fájdalmas ssivvel jelentik bős szereteti anyjuknak, illetve nagyanyjuknak özv, Sohár Jánosáé, született Vasdlonyei Francsiska úrnőnek élte 60-ík évében, 1882. évi november hó 15 én a haldoklók szentségének ájtatos f-ívélale a\'áa — •égelgyengulés következtében történ t gyászos elhunytát. A boldogalt hűit te temei folyó hó 17 én tstetu* a kozmadombjai sírkertben örök •nyugalomra. — Áldás és béke poraira 1 Kosm*\' Dombján, 1882. nov. 15 én. — Járványos betegség, a kos- egészaégügyi állapot asomoru hírét vesz. szűk Hahóiról. Néhány nap óta ijesztő mérvben ütött ki a vörheny, mely na-gyobbára as 5— 6 éves gyertnekekattá-madt. mejf.Ugyancaak a vö beay s d fts-ntis elrj-lci mu átkosnak, lúeiótt esea ragályos Lelf-gség megrendítő szomorú ztatistikáját közölnék, felkérjük as illető hatóságuk erélyes intézkedését, szükség esetén s kellő óvin\'fstkidésckst: és iskolák basárstását, hogy ily helyiségek egyelőre deszionnisltaasanak. — Millennium. Budapest íöváros törvén) hatósága kimondotta, bogy az 1848/9-ikí szsbadságharcs emlékének megörökítése tárgyában s nesaseibes es a fővároshoz méltó ami ék szobor fslál lilásat elhatározza, e oaélra 25,000Irtot megszavaz. Egy attal felhívja a i áfa törvényhatóságokat, hogy terülatükóa ezen, a nemzet ezredéves emlékünnepén leleplezendő szobor javára gyűjtéseket rendeszenek. — Amidón a felhivái váro>ank-nua érkezik, hozsá szólunk e tárgybos s reméljük, Nagy-Kanisss közönsége a fenti határosaib->n kimondott sasmé*. lelkesen pártolni fogja. — Nagy k«j történhetett volna matt oQtörtökön a pécsi ssinházbin. A színházat Ztor* szo\'ga a Mária-atcaa felöl csukja be előadás után i a kulcsukat a pénztár mellett akasstja szegre, a Széchenyi-tér felé eső udvari ajtón távozik, enne*, kulcsot magánál tartja. Valami gézengúz a csütörtöki fcloadás alán elbújt s ssinházban, kinyitott* a Mária* ntoaai ajtót, a boliőrség nyítvs találta, a pénztár asztalkáján egy tolr^jlámpa állt, egyik emeleti páholyban pedig égő olaj-lámpa.-Nem lett volna szeren esetlenség, ha a sok rongyos ssinpadi „diasiet akár mind ellopja, de az olajlámpától tü-aet foghatott volna a páholy s hogy annak a asUhásnak egy szikra elég, as bizonyos. A színházat átkntstták, de az éjjeli esis-hss-látogaiónak sehol semmi nyoma. — Hagő Viktor és aasagjar ecá-gknyzeneszek, A .Legui da Musical" czimü előkelő brüstseli zené*s*li közlöny írja, hogy Hugó Viktor magyar népsenészeket óhajtván hallani, meghívta Putnoky Lászlónak már két év óta Parisban tsrtósfcodó négyesét. Putnoky természetesen sietett eleget tenni s a agy Költő Óhajának és a napokban megjelaat nála. A négyes eljátszotta először a Rákóczy , azután a Radetzky-indulót. A prímás szóló stoadta , Ritka árpa, ritka busa* bekesdaiű dalt, Bertók Sándor csimbalmoa Patsenyáoaskinak agy darabját, Bihary László s gordonkán játszott és végre együtt előadták a Marseillaise t. As említeti zzakközlőny elragsd tatással ír osigánysiak játékáról. gek nekt, közönyösségemért tsss szemrehányást. Ha aztán annál gyöoygédebh vagyok, aat mondja, hogy alattomos, hízelgő vagyok, és bizonyosan valassi hűtlenség: vétkemet akarom takarni. — A helyett, hogy aserényen öltözködnék, a mi még legjobban illenék rája a legőrü-1 élesebb divatokat követi, -hogy a vált elegoncaia által pótolja a szépséget, maly-lyei nem bir. Ilyenkor aztán már nem rú\'cak, hanem utálatosnak, asvetséfss-nek (űník fel; és ha végig megyek ve]* as utosán, látom, mist fordulnak félre as emberek, hogy kinevessék Őt is, engem is........Néha ugy tetszik, mintha átlátná helyzetét, ilyenkor meg as s baj, hogy kétségbeejtő levertség v asz rajta erőt: sir, zokog és vigasztalhatatlan...... Szóval, kedves barátom, meg kell őrülnöm I És hidd el, s kinek as jutna eszébe, hogy rút nőt vegyen feleségül, as szerencsétlen csillagzat alatt látU meg s napvilágot..*.." Különben hagyjak, itt y3n épen szegény Bódi barátunk, ne beszéljünk többet erről. — Abban hagytak a polémiát, hanem igyekeztünk aassonyverU Bódi barátunk fejéből kiverni a stílét hitvest remi-nisoentiáket. Uájus elsején vagyunk. Kikészítem saloD-Öltözrtemet, esküvőre megyek, tanújaként fogok szerepelni csonyagoasla• sábói kigyógyult barátomnak, ki ma délután s város egyik legszebb hölgyét fogja oltárbos vezetni. Hát ó majd miről fog panaszkodni ? Nem veri-e majd be a fejemet? Ki tud ja 11 .Szép állat as asszonyi álla\'.(bassép)< Ssép és veszed elmos!* BaNÓCZI. HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM SALAI KÖZLŐIT i NOVEMBRE 19-én 1888. — Egy felekezetnélküli zsidó. A koblenczí zsidó község a városi tanácshoz fordult azzal a kéréssel, bogy egy a zsídö vallásból kilépést felekezotnélküli embert temessen el. A tanács a Kérelmet vissza-utasította azért, mert a temető csupán keresztényeknek való éi a zsidóknak kell eltemetni mindenkit, a ki az ő vailá-¦ukban született, ha csak ki nem keress telkedik. Most tehát a ziidók a kormányhoz fordultak, es pedig azt határozta, bogy városi község mindenkit tartozik temetőjébe fogadni, meg a felekezetnél-kuliekel is. A .város erre egy törvényiu-dósokból és a tenaotóblzütuágból álló tanácsnak vetette alá a kérdés eldöntését\' ¦ a holttest most már 2 hó óta eltemetett-lenül feksrik a halottas házban. — Kedvezd alkalom szarvas - marha Vásárlására. A nagy nyomor, melybe az áradások Tirol lakosságának nagy részét Bodorták, fokoztatik még az által, hogy az idén a takarmánytermés igen kedvezőtlen volt s igy a marhatenyésztők, különösen a Poszter-völgyben kénytelenek szarvasmarha állományukat több mint egyharmadreszesei csökkenteni. A közlekedés fennakadása folytán azonban a szokásos nagy Őszi marbavásárok nem voltak megtarthatok, ;: Isiben pedig, a hol megtarthatók voltak, vevők nem jelentkeztek. A bécsi hivatalos lap ennélfogva felhívja a venni szándékozó közönség figyelmét, hogy atarvasmarha-ssükséglelál most Tirolban igen jutányosán fedezheti és különösn hangsúlyossá a poszter-völgyi szarvus-marhsfaj kitűnő voltát, mely ép ugy alkalmas a tejgazdaságra, mint & hizlalásra. A braneckí, wetebergi, silliani és liensi gazdasági járási szövetkezetek elöljárói készséggel adnak mindenféle felvilágosítást azoknak, a kik az r.tlani viszonyokat neci ismerik. — Tasbánya Ungváron, a kitartó ¦zorgalom meghozza a várt jutalmat Képay Andrái tanitóképezdei tanár, k; ernyedetlen szorgalmáról ismeretes, hat óv előtt egy elhanyagolt szőlőt szerzett a város közelében, melyet rövid idő alatt mintaszer üteg rendbe hozott, E szőlőben önmaga által készttett kitűnő minőségű vályogokból egy kényelmes házat épített, pinozét vájt cs wajátkazüleg készített olaj-Utő gépeze et állított fői, a amint ennek elhelyezése végett pár n-p előtt egy part kiegyenlítésével foglalkozott,oly vasérc* rétegre bukkant, mely már a kezdetnél sokkal jobb minőségű, mint aminőt má-sutt mélyen a föld gyomra ban. nagy költséggel találni. A fáradozásáért ily szép jutalmat lelt tanár az ülotő helyen bányát nyit, mely kétségtelenül nagy lendületet fog adni iparunknak. — „Megállj kocsis, hő! itt a fogadó felirattal lesz valószínűleg ellátva a gjollénházi iakola, melyet a bölcs e\'Üi-járóság országra szóló határozata folytán korcsmává alakítanak át. A mint halljuk, a falu vénei ugy okoskodnak hogy hát minek neveljenek Ók drága pénsökön kspa-karaza kerülőket, mikor a korcsma olcsóbban, — kellemesebben és czélrava-zetóbb módon eszközli azt. Hogy a szolgabíró ur is osztozkodni fog-e éten nézetben, ast csak ezután látják majd meg. — Lokomotív fűtése naftával. Oroszországban a Tambow- Saratow vaspálya igazgatósága kísérleteket tétetett a naftával való tüzelésre vonatkozólag. Ezekből kitűnt, hogy ugyanazon viz-mennyiségnek 100 font feszélyü gőzzé való átváltoztatására 2 órai idő és 160 font nafta kellett, mig kőszénnel való •uzelésnél 3\'/2 őra és 1040 font kőszén volt szükséges. A nafta égetésénél a fűtőkészülék 48 óra hosszant működésben maradhat a nélkül, hogy as égetőket tisztogatni kellene és igy a lokomotív mintegy 1600 kilométer utat egy folytában megtehet, a a tisztogatásra akkor is csak két órai idő szükséges. A tüzelő anyagnak menetközben való pótlásira ké\'> ember szolgálattétele mellett 20 perez elegendő b a kezelő személyzetnek útközben nincs más teendője, mint hogy a vonat megállásakor a nafta vesétekének csapját elzárja, as elinduláskor pedig ismét kinyissa. Az égetők szerkezelénél fogva a tüz igen egyenletesen terjed szét és olyan tisztán ég, hogy a tüz-csövek tisztítása csak ritkán szükséges. A kísérletek azt mutatták, hogy 1 font naftával mintegy 13 font vizet lehet gőzzé változtatni a még a legrosszabb esetben is legalább 9 tontot, a mely eredményt a jkőssén tüzelésével összehason-iitvs, azt találjuk, hogy a nafta 2I/3-szer több meleget ad, raint a kőszén, a fentebb említett vaspálya igazgatósága a ki-Bérleteket vonalain még tovább is folytatja. — Jóllakott az esernyő. Berlinben történt a minap. H, Ügyvéd neje beszélgetésbe volt mélyedve egyik barátnőjével, ki nála volt látogatásban. Az ajtón kopogás hallatszott, az ügyvédné föl kel, hogy kinézzen. „Ah, mesterle-gónylJ as ajtóban álló ember dörmögött valamit b kesét nynjtá. „Pénzt? Mester legényeknek sohasem adok pénzt I" A kéregető Biralmaa képet vág, a nő meg\' szánja. „Ebes talán?- — .Éhes?.... Oh — Ígen!a — Az Ügyvédné rögtön föl-melegitteté a délről maradt zöldbab-le veat, A kéregető csodálatosan rövid idő alatt fogyasztotta el az adományt b újból bekopogtatott, hogy átadja a tányért. „Nos jól lakott, vagy ennék még valamit?" kérdi a háziasszony. „Oh — igen 1* vá a kérdezett b a folyosón szintén oly mohó étvágygyal járt végére a második adagnak. Végre jóllakott és ellá-vozoit. — Negyedórával később elbúcsúzott a barátnő is. De az eső esik s ő esernyő után nyul. Fölnyitja, fölsikolt b eldobja. Csakhogy már késő volt, mert a nyaka közé kissé nagyon ís sürü eső zúdult. A m-Bterlegény ugyanis boszuból nem a gyomrát, hanem amaz esernyőt töltötte meg bablevessel. — Udvarias férj. Parisból írják, hogy az ott lakó oroszok körében igen ismert házaspár néhány hét múlva akarta megtartani ezüstlakodalmát. A modern B^ucis még Nizzában tartózkodott, míg Philemftnja Oroszországban várt reá; a jubiláló menyasszony helyett azonban a következő távirat érkezett hozzá: „Még annyi vonzalommal viseltetem irántad, hogy nyíltan bevalljam neked: én mist szeretek. Reménylem, hogy az elválásba beleegyezel éa tekintettel 25 évi boldogságunkra tisztességes tőkét ib engedsz át nekem." A férj erre táviratilag a követ keső válssst küldte: Beleegyezem a válásba, adok 100,000 rubelt; csakis as antiquárinsoak nevét szeretném megtudni. —- Furcsa praennmeraczlő. Erdélyben van egy lap, melynek czime .Szilágymegye és vidéke", szerkesztője Tardei Balog Samu ügyvéd, kiadja Gátnál Ferencz. Az előfizetési felhívásban kijelentik, hogy előfizetésképen elfogadnak búzát, csirkét éa egyéb nyers terményeket, még pedig a piacai árnál 10 százalékkal magasabb áron. — Haladunk 1 — Az arany s [ék szer tárgyakkal való házaláshoz. A sok károsításra hivatkozva, mélynek a közönség a házalóktól vásárolt arany és ékszer-tárgyak által ki van téve, a budapesti aranyműves ipar-társulat már réggebben azzal a kéréssel fordult a főkapitánysághoz, hogy ezt a házalást, mely kiválólag kávéházakban dívik, szüntesse be. Kérvényében az ipar társulat hivatkozik a házalást rendelet 12. §-ara, mely világosan- megtiltja a drágakövekkel, arany- és ezüst tárgyakkal való házalást, tetten érés esetében a házaló megbüntetésén kívül az áruk lefoglalását és elkobzását ía kimondja. A főkapitányság 2799—832. bz. alatt ho zott határozatával értesíté a nevezett ipartársulatot, hogy mindazokat az intézkedéseket megtette, melyek a fent jelzett vissaélés megszüntetésére kivána-natosak. E szerint legközelebb falragaszok által ii figyelmeztetni fog a közönség erre a tilalomra s ennek szem előtt tartására. Az arany és ezüst ékszer tárgyak kai való üzérkedéstől azok a zálogintézettulajdonosok is el vannak tiltva, a kiknek erre vonatkozó engedélyük nincsen. — Az országos tóárrerezes Somogyban. Kaposvárról írja levelezőnk: A Bomogymegyei gazdsaági egyesületnek egyik legpraktikusabb és hasznot hajtó intézkedése az óvenkint megtartatni szokott országos lóárverezés, melyet a fővárosból, számos vidékről, Bécs, Grács, Lengyelország, Némelurazágból látogatnak vevők. Egy-egy vásáron 40—60 ezer frt marad az eladók kezei közt, mely messze földről jön a megyébe, tehát a szántóföld jövedelem mellotl az egyedüli segély foiráa. Ezt meg kell bacsülnünk, sőt áldozatokkal is nevelni kell azt, hogy a forrás be ne duguljon. Megértette est birtokos osztályaik, megérteié a lónevelő telkes polgárság, mert nemcsak tömege sen jelenik meg a vásárokon, de szép és egészséges lovakat is nevel ez alkalomra, melyeket ugy a lókereikedók, mint a katonai tisztikar, birtokosok stb. őrömest és jó árért fizetnek. Közönségünk kezd újra lelkesülni a lótenyésztés mellett, melynek egykor a Czindery-Csapody Festeticsek stb. korában oly nagy hass-nát vettem Ismét közeleg az országos ló árverezés határaapja. A kiküldött bizottság elnöke : Somssich Andor tehát e bó 6-ira gyűlésre hívta meg a biznttaá; tagjait. Megjelentek: Somssich Andor elnök, gróf Somssich Imre, Talián Lajos, ifjabb Somasich Adolf, Vécsey Sándor, Vécsey Mihály, Márffy Emil, Bárány Dénes, Freystádtler Vilmos, Boronkay Károly, Bosnyák Gusztáv, Makfalvay Géza, Egedy Sándor, GrubanovícsGyula, Horn Ferencz, Botka Antal, Roboz István, Beck Béla, Peer Mátyás, Wachaman Leo állatorvos, a tanácskozás a megtartandó lóárverés mikénti rendezéséről folyt s okulva az eddigi tapasztalatokon, több változás lesz a proggramban a közönség javára ás árverés határnapja 29-ikére tűzetett ki csak középszámban jelent meg. Azok a székek maradtak üresen, melyeknek elég ura akadhatna városunk Mydasai közöl. Heti jelentés a budapesti gabona tőzsdéről. Badapest november 17. 1882. Stsíner József és társa Termény- kényelmére. Az orazágo. |*> jg)»" * «»»*»J> tg*** tárnapja 1883 raárczius hó . hangulat mellett élőnk forgalmat (jelenthetünk a heti üzletről, jő rételkedr mellett némely gabonanemek áru mérsé-ikelten emelkedett. Búza ssiláid Mai ár-Színészet. [jegyzéseink : Tiszavidéki. Pestmegyei és [Fehérmegyei. 78—79 kilo f. 9.40 79-80 kilof. 9.50-9.75. 80 - 82. kilo f.9.80-10. Banál! 25, Bácskai 15, Északmagyarországi 40—50, üszögös fajok még további 40- -50 kral. olcsóbban fizettetnek. Tarasri határidőre 9.38. Rozs szilár-hiabb. Finom fajok keresettek f. 7.25 — 7. 45, közepes 7—7.25 Árpa finom áru kc-\'resett, \'.öbbi fajok változatlan. Takarmányáru 6.20 - 6.60. Maláta 7.75—3.50. [Sörfőzdéi 9 —10 frt, Tengeri. Jó száraa ára, igen csekély hozatal 5.10— 520. Későbbi szállításra kevés üzlet. Decz. íebr. Ziombolyán 4 65 — 4.75- Kötések aj. jun. 5.95. Zab szilárd, 5.80—6.40 minőség szerint. Tavaszi határidőre 635. Bab csengesb. Duoavidéki 9 30—10. Érdé^ 25-9.75. Barua8 25—8.75.Tarka 7.25— 7.50. Törpe 11.50 —11.75. Repcze |igen szilárd. Káposzta 15% IS*/? 1883. aug. ezep. 131/, 131/3. Vadrepeze 7.25 — 7.7Ő. Kendermag 9.00-9.50 L-nmag [szilárd 12.50—13. Köles 620-6-40. Kása zsákostul 10 50-10.75. Burgonya jciendes, kevert 1 60 közepest 1.80—1.90 elsőrendű 2.10. Pénzelóleget 5 kamatra |ay ojtunk ügyfeleinknek beraktározott árukra, és feladási vevéoyekre. Az előleg minden városban tőtvehetó bol pénzinté-Iéterik. Zsákkölcsöndijth-uenkéol s/t krt. (számítunk d*r»bjáuil, hozzánk küldendő árukhoz. Rtklárosási illeték havonként m. mázsánként, niagáurak\'árakban l\'/i" !2 kr. közraktárainkban 4>/i kr- Közraktári illeték átmeneti forgalomban egy kocsirakomány után, az osztrák államvasút közraktáraiban 525. Fővárosi közraktárakban 7.05 frt November 15 én játszották: „A sevillai borbély" czimü 4 felvonásos vig-játékoti Irta és zenéjét szerzé: Beaumar-cbaia; forditotta: Paulay Ede. — A drh. teljes teli bohózatos jelenetekkel a igy inkább bohózat mint vígjáték. — Kohai Etel (* gyámleány) Kovács Mór (Bart-halo) Kövessy (Figaro) és Bárdy (Alma-viva) igen szépen játszó\'.tik. — A rossz időhöz képest meglehetős számú közönség volt jelen az előadáson. November 16-án színre került a Járvány" czimü 5 felvonásos vígjáték. Irta:dr. Schwőitaer S. B. Forditotta: Bercsényi Béla. — A darab mellett nem valami kitűnően mulatott a kisszámú publikum, daczára bogy színészeink min den módjukban levő eszközt felhasználtak a darab eléukitésére. Közőlük különösen kitűntek: Arday Ida (Nínna) Kövessy (Seldenek, hadapród) Kovács Mór nyugalmazni Őrnagy) Bárdy Lajos (Rom-berg, őrnagy) Arznyossy József (Seldenek, hadnagy) szép törckvésökétt dicséretet érdemelnek :BerssenyiMargit(Erua) Szenessy Erzsi (Stnrm Berta) és Ci bánczy Péter (csapláros.) November I7-én Arany János szobra javára volt előadás. — Ennek sorozatát megnyitotta halhatatlan Aranyunk „A bajusz" czimü költeménye, szavalta: Kövessy Albert Csak tisztesség okáért irtuk, hogy szavalta, mivel színlap is igy jelez e; voltaképen azonban csak olvasta nagyon csekély élénkséggel, tüntető negligentiával, — mint valami udvari felolvasó, — Ezután kővetkeaett „A szerelmeslevél" czimü vígjáték, mely kitűnő Bsinpadi technikájával folytonos derültségben tartotta a közönséget. — A szereplő színészek i évsserint: Arday Iá-.. Berzsenyi Margit, Kaczér Nina. Tó\'h Béla, Kovács Mór, Bárdy Lajos és Ara-nyosay a legnagyobb megelégedésre játszottak, igen szép összhanggal, — Ezt követte; Szép Galalhea" vig operetté. Kohai Etel(Galatbea)ésErd*y(Gaoiméd) sürü tapsot arattak. Tetszésben részesült: Kövessy (Mydas.) — Végül Arday Ida szavalta Aranytót a „Rachel siralma" czimü költeményt oly elvítáahatlan dráma erővel és hatással, hogy az estnek ez képezte koronáját. — Az a művészi erő, melylyel a különböző érzelmeket, indulatokat, ébredésünkben, mind nőttükben a kitörés magasla\'áig és elmúlásokban a lemondásig — hangjával festeni képes: igazán bámulatra méltó oly iczí-píczi teremtésben, mínt Arday Ida. — Daczára hogy jótékony czélra és éppen Arany szobra javára volt az előadja, közönség Felelős szerkesztő. SZÁLAI SÁNDOR Társszerkesztő: BÁNÓCZI BERNlT. HIRDETÉSEK. MILTHNBBRGER SÁNDOR ozlpéae N.-Kanlzaán (a városház épü!etében.) A közelgő ÖSZl és téli idényre ajánlom dusun felszerelt kész raktáromat URAKNAK, gyermekeknek nagy választékban a legfinomabb b«-l- és külföldi bőrökből a lehető jutányoa árért, továbbá megrendelések pontosan és gyorsan kiszolgáltatnak. Vidéki megrendelések mér ték hiányában csupán egy avult csipő beküldése után is elkészíttetnek. 688 9-« Teljes tisztelettel \' Miltenberger Sándor csipéai és ezipŐraktáros városházépület Nagy-Kanizsán. 00 HfcY"" Tetemesen leszállított árak. r K A VÉZ és thea szótküldési ezóg. Legaaayobb szétküldés! Üzlet 457 25—26. nagybani árakban ajánl Hamburgból postán bérmentesen ingyeni csomagolással zsákokban 5 kilónként szám Osatr. ért. frt. 21. Moeca valódi arábiai — — — — — — — 6 62 22 Nenado igen nemes -- — — — — — — 5.SS 24. Java I. iá>ga nemes — — — — — — — 4 53 30. Cabfl aöld erSteljes -_____—— 4.66 27. Psrl-llseea, igen kiadós — — — — — — 4.80 25. Java II. sárga nemes — — — — — — — 4.20 32. SantSi, jÓiilósO — — — —— — — — 3.90 33. Dostiass, kiadós _ — _-____ — 38o 34. Ris erSteljes és tiszta — —— — — —— r50 Thea: % kilo 75 krtól Írtig 5-50. Kuss lik, Kron Sardiua bordónként 5 kiló I 75 frt. Közvetlen ssórtCJdés gyors ás solld szolgálat Árjegyzékek kávé-, thea- és vaniLUábŐlJ valamint kis poita próbák díjmentesen küldetnek. Kérjük b. ajánlatát <<¦ ajánljuk magunkat PUNKÉ & KORNBERG HAMBURG-, CX5O000 4274. szám tk. 882. Arv. hirdetmény. Az 5570. tk. 881. számú árverést rendelő végzés ellen beadott semmiségi panasz a budapesti tek. kir. Ítélőtáblának 250/882. ssám határozatával, elvettetvén ennélfogva alólirt kir. jbiróság, mint telekkvi hatóságróaséről közhírré tétetik, miként Z*dravecz János martinosOTMsl lakos végrehajtatásának, — Kleklin, nagy Knecbtl Antal úgyis, mint néhai Zsdra-vecz Franczíska után maradt nagykorú Knecbtl Terez, Kueshtl György és kiskorú, Knechtl Katalin gyermekei term. és törv. gyám attyjamartinusoveczi lakos végrehajtás* Bzen védett ellen 300 ft. tőke és jár. iránt: végrehajtási ügyében a n.-kanizsai kir. tszék és csáktornyai kir. [jbiróság, mínt tkkvi hatóság területén levő Il-ik begykerületi 266. szám tjkben Afl— 2. esf 1 eor 663. 660 és 664. házszám a. foglalt Knecbtl Teréz férj. Nóvák Istvánná, — Knechtl György nagy« kornak — Knechtl Katalin kiskora es Knechtl Antal nevén álló Összesen 932 frt 50 krra becsült ingatlan 932 frt 50 kr. kikiáltási árban 1883 éri január hó 15 tk napjának d. e. 10 órakor a II. hegykerületi kösaégbiró házánál megtartandó nyilyános árverésen, szükség esetén a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog az 5570 tk. 80 as. végzésben megállapított feltételek mellett azon változtatással, hogy vevő a birtokba csak a vételi bizonyítvány kézbe vételével lép a birtokba, — a feltételek a tkkvi irattárba megtekinthetők. — Árverezni, szándékozók tartoznak az ingatlan kikiáltási árának 10%-át vagyis 93 frt 25 krt készpénzben vagy as 1881 évi LX, t. cz. 42 §-ban jelzett árfolyammal számitott ovadéképes papírban a kiküldőit kezéhez letenni. — Kelt Csáktornyán, a kir. jbiróság, mint tkkvi hatósságnál 1882 évi október ho 23 án. — 726 1 — 1. UI megküldött kguyT 1 assi 1 De*em szolgálatokat tett, ítrnimcrt nemcsak ón, a ki már tel-;js» ¦[ jesen reménytelen valék, hanem ~}Yf~ számos IsmerósSm ís a benne fog-lait tanácsoknak köszönhetik egés-ségűk heljreállitásáL — Ezeket írja egy szerencsésen kióptut a „Dr. Aírv gyógymódjáról.\' L 416 lapra terjedi kitűnő munkában nem csak a betegségek leírása foglaltatik, hanem ervszen-mifid oly gyógyszerek is vannak felsorolva, melyek tényleg jóknsk bizonyultak ngy, hogy a beteg a felesleges kiadásoktól mentve van. Kgyik szenvedőnek sem kellene tehát elmulasztani e könyv megszerzését, mely Richter kíadó-in tése té beo Lipcsében jelent r.cc L könyv 75 kr. beküldése mellett Garlsebet K egyetemi könyvárai által (Bsea I. István-tér 6 sz.) kiváaatra sámestYe kttldetik meg. 714 4—7. HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLŰHV NOVEMBER 19-éa 1882. HIRDETÉSEK. orroi tekintélyek 4IUI »jünlra, » legtöbb európai b.táual ba«niltatik BERQEB otvua [Csak akkor valódi, Ijenyomva, 180 év óta a lot-jobb sikerek mellett fennáll mindennemű gyieZ-sr betegségek és tsaésztésl aksűalyek, fmint éuágyhiány ha»«ornlL. vér tsjalai és truyir ellen. Különösen oly egyéneknek a)Anlva, kik ülő éUt-módot "folytatnak. Hamisítások törvényileg büntettetnek Egy lepecsételt eredeti doboz ára I frt. o. é. KÁTRÁNY - SZAPPAN A mindennemű bőrkiütések ellen, különösen idolt ?1 sömörök, rdb, űtrsr és élődi kiütések, ttayazinU Ten) orr, ragyáig, iniUb, f.j- és ssska.;ikkely, Berger kitráayslaapas 40^,laltntréiyt UrUlm.. ér igen elkalönitondo i. mis forgalomban IsrS katranyssappaooktól. A esJa.ok elkerolí.. .égett kéressék ruagosao Bo»« katriny-saappann <s flgyéhessék asismert rédjegyr^ 47* XU—H4. Makacs borsaeüTedéseknél > katrany-szappan helyett hatassál baamiltatik rRANCZIA BORSZESZ SÖYAL FFlH .»la„, ¦•- A legmeebizbatóbb fingeeélyzö síére a szenvedő emberiségnek minden belsó é* külső gyulladásnál, a legtöbb betegség ellen, mindennemű sebeiülének, fej-, fül- és fogfájás, régi sérvek é- nyilt sebek, rákrekélyek, üszök, szemgynlladás, mindennemű bénnlás se sérülés stb. stb. ellen. Qvegekben használati utasítással együtt 80 kr. e. é. és azon esetben, be ez szükségeltetne, agy kéressék esett* a BfTfler-féle kátrány kén-szappan, minthogy a külföldi Qtánzások eredmény teles ké*zitménjek. Mint gyengébb kátrány-szappan meilSzésre minden tisztátlanság el börö n, l<5r- ?1 fej kiütések gyermekeknél, valamint eddig elérbetatlen ssépitó lWItast-és nrdé-szaspaa mindennapi hasxnáJstra sáolgál BERGER 8LYCERIN KÁTRÁNY- S Z APPANA, mely 35*/a Gljccrínt tartalmaz éi finom... tű illatosítva. SS> Minden fájtnak darabja 35 kr. utasítással együtt. Fó.zítküdée- KELL B. lyeiysieréazsél TROPPÁBAN Raktárak: Kén-lotbrn v.n minden enropai prógtsz.rtirban. FSraktir Nagy Kanixia Kintira : PBÁGEB BÉLA és BEL US JÓZSEF gyógytaeréise kiiél. ooooooooooot: oooooooooooooooo 8 A legjobb SZIVARKA-PAPIR08 S"l 14— LE HOUBLQN Franczia gyártmány. UTÁNZÁSOKTÓL ÓVATIKl Ke isivarkapapir csak akkor ralódi, ? í ha műiden L»p LE HOUBIwX hé- J Í lyekz-\'.t magán kordja éa minden kar- > Y ton az alant látható védjegygyal és \\ A aláiráaaal van ellátva. f CAWLEY «V HLHRV,aUhazjtrasrftsztat.PAKIS Sssl* fsSrtcsoti Anrätst 3« Nsrqtrst ; 8 5 o Hal-májolaj. KrohnK.es taraitól Bergenben. (Norvégiában.) F.zen • zsirolaj valamennyi, a kereskedőiembr-n elÄfordnlo" aj között az egyedüli, mely orvon! czélokra használható. Ara egy üvegnek használati utasítással I frt o.e. Fü szüli it äs Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs TncblanJ-oa. Rakta: az állam minden hírneves gyógyszertárában vagy füjzer-kereskedésében. Raktár nélküli helységekben magánegyének nagyobb megrendeléseknél megfelelő ideengedSsben részeiülnek. a A t. cz. közönség kéretik határozottan Mol\'-fóle készitmény- W rcndr-lni és csak olyanokat elfogadni, melyek saját cvjegyem és aláírat sommal vannak ellátva. O--:-- ORaktárak: Nagy-Kanizsa Belus J. gyógysz. Práger Béla gyógysz. Fcíselhofer József, KosenWd Adoli, IWnberí; Forenez, Strém és Klein. O — Zala-Egerszeg Hoilöay J. E. Marczall Isztl F«J. — Barcs Dornrr Q K — Caáktorsya Göncz L g)ógy»zeréaz. — Kaposvár Babóchay fiaim, n Kohn J. gyúgyíz. Tb. htecskessi- gvogv«. — Kaproacza Werli M. gyógy- U tószeg Csacsinovics ist. gyóny.z. — Keszthely wtiogch F. — KSraesd Q Ráu Ján. — Ztgi-f1! Irgalmashoz gyógysz. Mittibach S. gyógysz Holjac Z y. — SsprDB Mtscy And. eyógysz. — LetBOye KaliwodaJ — Kaposvár KJ rett Borovicz Ad. — Zala-Egerszeg nolloisy L E. gyógysz. 451 47—52. gogopoooooo, Dr. Hartmann Auxiliumj a legjobb gyógyszer Hugy csőbetegség ellin araknál ea folyadék nőknél, ¦zigornan orvosi vény után készitett zyógy-gyít befecskendezés és fájdalom, ntóbeteg)iég nélkül, njounan beállott vagy bármily elárvult baj, ; • és megfelelő gyorssn. Határosottau dr. Hartmann AuxUínmja kércndS a Igy ezt a mellékelt haszna lati nt.sitásl künywel egyQU és egy a dr. Hartmann intézetében tanácsban tartott jogosít) jegy a maga valódiságában kapható minden nagyobb gyógyszertárban 2 frt 80 krért Fő raktár: Twertíy W. gyógysz. I. Kohlmarkt 11. Bocs. Raktár: Práger Béla gyógyszeres; urnái Nagy-Kanizsán. U. 1. Dr. Hartmann nr rendel 0— 2-ig i—6-ig intézetében s itt minden ngy mínt addig is, mindennemű bőr- és titkos betegségek, nem különben férfi erő gyengülés, kiválóan kitűnő mód szerint, minden utó-kSteikczés elkerülése nélkül. Sypbiita és dagadások és mindennemű betegségek legjobban gyógyitutnak. Mérsékelt díj. )>té-Hleg is. 680 17—" Wien, Stadt, Seilergasse Nr. 11. I iaioa és ayors hatása a mindenütt nagyra bersült és gyógyerejfteek bizocyatt Spi:s-wegeríeh uóvényb\' I készült ciiit?wepilcu-B^08rB,,onv.knií 1 jSoaaldt V.ktor és lartll Bemben köhöjée. rekedtséi. etiyiikaudi. éa barttk alle. Valódi miniseiben csak a syoiytárakban. 725 l-l Egy gyógyt/er sem bizonyait oly .agy hátimnak kcbfigsa, rekedlsea, eloyálka»o !ás és bnrat .llea . gy»gyer.jl> SPITZWEOK RIOH .erényben ké.salt é. biitoi ralsiuiut gyo.-« batása mi.tí i\'gé.s o«.trsk magyar birodalomban nagyra becsült i Hell- c z u k orklk l\'Brnst-Bonboss, Icbnioi Vlkt.r és fiaitól Bécsbe.. Valódi minőségben csak 1 jjóiytirakbas «4 1 TTlégregi5b,,B8Te8nagyl!Sal 8ZÖVBTOZÉG BUM MÓR Brfiin n t>en ajánlja a következő idényre : ------- *w "™ brünnigyapoasij- vet jó gyapotból I teljes téti-sliSnyre meterja frt 2 60, készíti frt 8 33. 3IflfltAr 20 M valód í brtioni frt 8.60, kí.ziti f.t II bt. . Legfincm. brfbml gyapjúszövet 4 frt 60 krtól 8 frtig mattuauként. 2 méter 20 cm. k6k oli\' m*»i«i t«gy fekete Palmerstonból egy félt kabátra méterenként 2 frt 60 kr. kés\'ít 5 frt 72 kr. vagy Boy, Biber, Ci lerdnn vagy l>iaco. nal méterje 3 frt, ké.zit 6 frt GO kr. ehhex 1 mt-ter 30 cm. kocakás vagy csikós brünni kabátbélés á. 1 Irt ké&zit 1 f.t SO kr. Firomabb brünni kabát szövetek szintén minden színben méterjét frt S 60 krtót felfalé 10 frtig sWiyésaso retek me-t\'-rjit írt 3 59 krtól 6 frtig. I mn-tar 5Í1 rtr " VU bée»t rbt di- ímeier^ucm. „to.jebninnigyap- jassSvet egy nadrágra méterenként fit , készít frt. 3 CO * Finom nadrágszövetek Valódi angol nti pUfd ** hoasan és 1 meter 60 cm. aaélaa, 3.76 ö.— frt, frt 8 frtiól 18 frtig. Nagy rsktár mindennemű polgári, katonai libé iá. templomi éa btUiard-gys potkelmékbűl. ngyziintén minden izioQ bülgy-kelne bárasi\'y áron kapható. Postai megrendelések ntánvétel moí-1,-tt uonnsl teljesíttetnek csomagoláa nem lesz asázsitva, sőt bérmentve azál-iU-tnak. 6T6 10—16 kUsUkárlyák szabók részére bérsaeatvs ¦fzsHBAaWntBBaaasI olcsóbb és legkellemesebb időtöltésül ajánlja AJDITS JÓZSEF NAGY-KANIZSÁN ISMÉT IOETsT SOK UJ MŰVEL SZAPORÍTOTT KÖZEL 4000 kötetből álló KÖLGSÖNKÖLVTVTáEÁT. **Az olvasási dii liavonkiní csali 50 kr., negyedévre csak 1 frt 30 ir," Előfizetés a kölcsönköny vtárra e hó bármely napján történhetik. Tisztelettel Wajdiís József. Kagy-Eanizsáa. nyomatott i kiadó tulajdonos Vajdita József gyorsssjtójin* 70 NA6Y-KAMZSA- 1882. november 23-án, BltntW ár: egész írre......8 frt ííl évre.......4 . negyed erre......2 „ Egy smám 10 kr. 8 hasábos petitsorban T, másodszor 6 ¦ mi tűién további torért \' kr. SYILTTÉRBEN soronként 10 Icrért vétetnek let Kincstári illeték minden egyet hirdetésért 80 kr. fizetendő. Kí^y-Kanizs&TAros helyhatóságának, .nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet*, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank*. * „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület*, a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, a „soproni kereskedelmi Hni^negyedik éTtolyam, A lep szellemi részit illető kótlezeé-rrjek s trerkeaztShöx, anyagi részét illető közlemények pedig z kiadóhoz bérmentve Lotézendök : N A G Y - K AN 1 Z S A Wlassleskáz. Bérmentstleo levelek csak ismert munkatársak t6I fogai Itatnak el. Kéziratok viasza nem küldetnek. „ nagy-kanizsai takarékpénztár*, a „zaJamegyei általános tanitótestalei* s iparkamara nagy-kanizsai kalTálasztmánya" s több megyei és Táros egyesület hiratalos értesítője. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjeleni vegyes tartalma lap. Görbe uter.a, görbe út, I. Míg az országgyűlésen csak két pirt, t, i. a kormány érdekeit vezeti pirt és az ellenzéki párt, addig jól ment ott minden. A megválasztott képviselők választóik bizalmát mindvégig megtartották, — azok érdekeit szent ereklyekint rték. Azonban az országa yfllés faosz-sxoura nynlt és így szükségessé vált az, hogy a képviselek ne távozzanak az ország szivéből, míg a létkérdések minden irányban nem lesznek tisztázva. Az országnak pedig felette sok létkérdése van, és annál kevesebb hozattatott eddig rendbe. — Sok az indok. A sok indok, — sok vezetőt kívánt. Mintha nem is egy ország dolgai lettek volna tárgyalva, a képvuelók kezdettek oszlani nem széjjel, nem haza, hanem ennél veszélyesebb módon: külön osztályokba. Eleintén csak jobb és balpárt, vagyis kormánypárti és ellenzéki képviselők voltak. Ez kevéa volt az igényeknek nem elégítette ki az ország ambitio sus képviselőit; mert nem lehetett közölök sok pártvezér. Hanem a furfangos észjárás segített a bajon és lett az ellenzéki pártban egy töredék mely szélső-línak nevezte magát külön vezérek mellett; természetesen meggyengült általa az ellenzéki, vagyis balpárt. Ekkor kezdették tapasztalni, hogy jól megy biz a, több vezér is lehet, csak legyenek követők, kerestek követőket s alakult a balközép, ismét az ellenzéki két párt vagyis a bal és szélsőbalpártiakból, tehát az ellenzék rovására. Ez sem volt elég a sok vezérségre született szónokoknak, mert voltak még hátra olyanok, kik szerepelni kívántak minden áron és megszületett a nemzetiségi párt több osztálya, magával sodorván egyik pártból is a másikból is többeket. Ez is párt volt az országgyűlésen s párt ma is. És vájjon erősödött-e általa az ellenzék, vagy a kormánypárt? Koránt sem, gyengült mind a kettő. Be azért nem volt még vége a pártalaknlásnak; még voltak Cicerók, voltak Demosthenesek, kik vezérszereplésre voltak hivatva, s ezek is megkövetelték a magok légkörét És mit tettek? Voltak már kormány vagyis jobbpártiak, balpártiak, balközéppártiak, szélsőbalpártiak s nemzetiségi párthoz tartozók. No annyi párt már csak\' megalkotja az ország szükségben szenvedő népeinek boldogságát minden irányban s rövid idő alatt ! ITgy van e ? erre nem feladatom felelni, hanem annyi bizonyos, hogy a nemzet képviselői még nem voltak mindnyájan megelégedve, még voltak, kik vezérpálezát igényeltek s megteremtették az úgynevezett pár tonkivüli helyzetet. Most tehát csak van párt elég, folyhat a tndományharez a nemzet boldogitására, a népek és nemzetek minden árnyalata képviselve van erősen... vezórférfiakkal. És az ország ügyei? Ezek nem hozzám tartoznak, feleljen rája a gazdag tapasztalás. A gazdag tapasztalás pedig mégis csak szép dolog, mert a nagyból példát lehet venni a kisebbre is. Országos dolog ntán megyei, axntán városi s községi dolgok is ily gazdag tapasztalás mellett rendeztetnek el. Sietni kell, nehogy elmaradjunk, a haza boldogítása végett kiki elsőnek sorakozzék a lobogók alá s kinek nem adatott országot -kormányozni, legalább városi- ¦cefvtrng.ot ragadjon fel, irja lobogójára: függetlenség, szabadelvüség sti. No a függetlenség ugyan nem valami háládatos dolog, ezért ki is felejtettem a sokféle párt elnevezésénél, hanem a szabadelvüség! ez már mégis csak valami. Ezzel teremteni lehet, ez jó taktika; hangja után tetszés, mert szabagság rejlik e szó zamatjában, tehát sokan vannak, a kiknek tetszik, számosak a követők, mert édeskés a kifejezés. Mennyit igér e szép szó: szabadelvüség I Szép is az, kivált midőn valaki gondolatait szabadon közölheti, elmondhatja nyíltan, őszintén, hol és mi fáj. És talán segít is valamit az embereken, a sokat csalódott népen a szabadelvüség ? Segítene bizony, de csak ugy, ha a szabadelvűek sorakoznak, tömeget képeznek, elveket tűznek ki és azokat hűen a nép boldogitására következetesen meg is tartják. Meg kell azt tartani utógondolat, lappangó ok nélkül. Rajta tehát, ragadjuk meg az alkalmat mindannyiszor, valahányszor hirdetni halljuk ezen kedves kifeje zést, mert ilyenkor mindig biztosak lehetünk abban, hogy szabadon választhatunk : országgyűlési képviselőt, polgármestert, városi tisztviselőket, tanácsosokat stb. Már midőn ily szép alkalom nyilik egy helyen, hogy szabadelvü-leg lehet valamit tenni, ez már mégis csak felér egy nagy boldogsággal. Városunk közönsége úszik ily boldogságban. IJszik, mig az áramlat el nem sodorja. Az árral aszni pedig hasznos annak, a ki önerejéből nem tnd a viz felszínén lenni, mert k»-lömben elsodortatik. És a szabadelvűsig ? No ez abban áll, hogy a követőknek tenni kell azt, amit a párt főnökei akarnak. Hát azok mit akarnak? Majd megmondják a vezérek, — kinek mi köze ahhoz, hogy mit akarnak a pártbeliek, nem azért vannak, hogy kérdezzenek, hanem azért hogy tegyenek, még pedig oly dolgokat, melyeket maguk kigondolni nem tudtak volna, hanem hát majd kigondolják azok a vezérek. — A többieknek nem kell gondolkodni, nem is szabad. Párt! csak előre, sorakozzál!! Szép, szép, de még is csak kall lenni a dologban valaminek, midőn már a .Zalai Közlöny\' 92. száma szerint 75 katonája van a n.-kanizsai szabadelvű körnek. És azok mit akarnak? Mit? majd megmondják, ha be lesz végezve a dolog, mely czélul tüzetett ki; addig csak a jelszót tudjuk: befolyással lenni az országgyűlési választásra, a városi tisztviselők választására s átalán a város érdekeinek előmozdítására. Nagyszerű feladat; — fenséges eszme. És a polgárság? a város kő- No a polgárság és a város kö-az nem jön számításba, majd a vezérférfiak választanak, a közönség pedig a jelszó ntán szabadon szavazhat oda, a hová utasíttatni fog. Dr. FÁENEK LÁSZLÓ. (Vég. I8v.tko.ik0 A zsidó -kérdésről. A függetlenségi körnek Mousáry Lajoa elnöklete alatt kiválóan érdekes és látogatott értekezlete volt. Helfy Ignác: olvasta föl Kossuth Lajosnak egy október 15-dikén kelt s boszi intézett nagyfontosságú levelét, melyben nagy hazánkfia a zsidókérdésről azóL Kossuth levelének azon része, mely -ben a zsidókérdésről asól, igy hangzik : A „zsidókérdésben" (szegyen és botrány, hogy Magyarországon még ez is lehetséges) százan kint kapom a leveleket, Van olyan is, a hol „egy társaság6 azon pár azó miatt, melyet Ceernátony felölem irt, megbotránkozását adja tudtomra a felett, hogy Öreg napjaimra még est is ,zsidóvá lettem* s dekretálja, hogy „vége ran becsületemnek.0 Tan olyan is, pedig névaláírással , a mely tudtomra adja, hogy a megresstegettetés gyanúját vontam magamra. Vannak mások, melyek tudtomra adják, hogy eljátszottam a zsidók tiszteletéi, mert nem szólalok fel védelmükre; és vannak száaankiat melyek nógatnak, hogy mért nem beszélek már s végre vannak olyanok, melyek nem is engem, hanem as önök pártját illetik — egyet mutatványul esek közül ide rekesztek — kérem közölje azt szive* tiszteletem mellett Mocaáryvai, mint pártjuk elnökével. Hát biz esek a korrespondenedák mutatják, hogy a felpatkolt szenvedélyek habjai féktelenül csapongnak abban a a szegény országban. Aligha nem lesz igaz, hogy végre.is * ezen heczeléeeket az Önök pártja fogja megkeserülni; mert hiába, az kikerülhetetlen kénytelenség, hogy a párt mint or-szágyülósi konsliluált párt e kérdésben állást foglaljon; én ast hiszem, már is késett, mert nem gondolom, hogy ez olyan dolog, melyben as önök pártja az állásfoglalást attól függesztheti fel, hogy konkrét propozicziók álljanak előtte. Egy ilyen pártnak, ha aktiv tényezőnek akar tekintetni, nem lehet közömböst játszani egy ily horderejű mozzanattá] szemben, mely immár nem egyes emberek hóbortja, divergácziója vagy programmja, tessék nevezni a minek tetszik, hanem a nemzet életébe mélyen benyúló közügy — állást kell a pártnak foglalnia. De már pedig én agyrésst ast mind politikai, mind erkölcsi lehetetlenségnek tartom, hogy az önök pártja as ország polgárai között a faj., nyelv, vallás-különbség nélküli jogegyenlőség elvét megtagadhassa;másreszt ast is kétségtelennek tartom, hogy es a TARCZA. Heine dalaiból. A világ oly szép.... A világ oly saép és as égbolt oljr kék, 8 oly lanyha, oly tnybe, oly bájló a líg ; S a réuken • zára talán virító ék, S a harmat oly csillogó.., villogón ég, Soly rivalgó vidám az emberiség, — S mégis tzgy vágyódom sírom ntán, Hogy elhányt babámat átzzorithatnám. A Rajna szép Tizében. A Baj na szép vizében Visszfényben tündököl Kagy dómjával köblében A r.i\'T, szenütird Koln. A dom, aranyra tárva Bgy kúpot tartalmaz, Élt mnak vadonába Szetidén sugárzott as. Virágok B angya\'ok lengnek Irgalmat anyánk körött ; Az ajkak, az irtsák, * zznmsfc, Hiad rózsámtól kölcsönözött. STÜlfc\'HACH. >\'ehéz napok. KtJTHT EMIL naplója ntán. sTóali: Ralis István. (Folytatás és vége.) De halljuk a naplót: A Déva melletti fegyverletétel a személy- és vagyon bátorság kikötése mellett történt. Hogy a ssemély- és va-gyonbsztonságot mennyire respectálut az osztrák; majd elmondom mindjárt, A letétel után hajtottak bennünket Síében feió. iíély csendben haladott a fogoly sereg, nem ballatszék más hang, mint egy egy kozák durva káromlása. Éjjeli 11 órakor értünk a piskii hidhos. Itt uj őrség váltotta fal a kísérő őrséget; — a S irigy partján, bajtársaink sírjain aludtunk. Másnap ismét tovább hajtottak s lS7 sugusztus 22-én megérkeztünk Nagy-Szebenbe még világossal. A szász nép irtózatos dühhel, káromlások között köp-ködött le bennünket, tehetetlen foglyokat as ulczán. A gazdag szász nép jól viselte magát Hisz nem azért vallotta magát büszkén a német cuiturvolkhoz tartozónak, hogy oly nemzet iránt barátságos érzelmet mutasson, mely lakhelyet és kiváltságokat adott neki. Nagyon jól teszi, ha nyelvét sem tanulja meg ennek az ostoba magyarnak, hiszen ugy Bem érii a magyar Bsót sem az isten, sem a császár! Szebenben a „Nap" fogadó lón számunkra kijelölve tartózkodási helyül. Másnap este parancs jött, hogy menjünk mindnyájan a katonai Kktanyába. !0:1 mindegyikünk fbijegyezte nevét ós rangját — és midőn vissza akartunc menni a Naphoz, — a kaszárnya kapuit bezárták és öröksei állták el. Gyönyörű tréfa volt I Az éjot a kaszárnya udvaron töltöttük el egymás mellé husódvs, vagy járkálva. Két teljes napig ettünk az égi napnál; két teljes napig nem kaptunk semmifele eledelt, semmiféle italt, — sőt még hozatni sem engedtek a saját pénzünkön sem. És hogy a koplaltási tréfának folytatása is legyen, míg mi a kaszárnyában bezárva velánk : az alatt a szász nép és a maszka a ,Nap* fogadóból elrabolta. összes otthagyott pénzünket és podgyá-ssuokat. Milyen pompásakat röhögött a csiviÜsált nép a mi tehetetlenségünkön I Hanem egy keserűt mi is nevettünk. Zsígraondfy honvád tisztnek ógy közelben lakó jó kevdü ismerőse megtudta, hogy Zsigmondfy fogoly Ssebenben, — egy humoros levelet irt neki. Egy nnpon Zsigmondfyt 6 fegyveres katona veszi a parancsnokaághoz. „Isten veletek bajtársak, \'ha valamelyik Kecskemét felé vetődik, mondja el sorsomat családomnak 1\' kiállton búcsúzóul hossáok. Bár nem érezte msgát semmiben bűnösnek, de a fegyveres kíséretből ast sejtelte, hogy komoly baja less. A parancsnokságnál összeülve találta a hadbirózágot „vész-ülte képpel.* Az elnök Ünnepélyes beszédet tartott as összeesküvésekről és a császár szentségóról. Zsigmondfy hüledezett, nem akart tudni lemmirŐl. As e\'nök lesújtó tekintettel emel fői az asztalról egy levelet s fölhívja Zsigmondfyt mindennek töredelmes bevallására, mert úgyis hiában tagadna — itt a oorpos deücn, Zsigmondfy ekkor sem érti a dolgot Megmutatják hát a levél borítékját, melyen az volt irve; Woblgebohren Herrn L. ZSIGMONDFY jetzt katserliche Bebhnhn Cítitsime in Szélien. Zsigmondfy ijedtében csak as írást nézte, hogy megtudhassa, ki irta ő hozsá est a veszedelmes levelet; bevallotta, hogy ismeri as írást, as « Toros Károly irása. Azonban a dolgot most sem érti. Végre dühösen rári?algának, hogy mi as a „Kaiserlíche Rebhuhu*; aes alatt bisonyosan a felséges császár értetik valami merénylet késsül ellene; a citis-símé szó pedig az jelenti, hogy kSsel van a cselekvés pillanata. Vallja be tehát a conspiratiót, ugy is hiába minden tagadása. — Hahahal ssegény Zsigmondfyt be sokssor megneveltük, mikor elmondta, hogy milyen verejtékeket hullatott, míg a minden áron összeesküvést kisütni akaró tiszteknek megmagyarázta, hogy Vörös Károly uram nem beszélvén német nyelven, valószínűleg szótár segélyével irts meg e levólezimet, — s a Bebhuhn alatt ő maga értendő, mert ő a császári fogoly. Ugyan-e szép vagyon- és ssemély-bátorság volt az ilyen?! * • * És most isten veled, öreg! Elsirattalak. Pihenj. Eleget fáradtál as életben: megérdemled a nyugodalmat. Kiszolgáltad as egyik felséges urat, a császárt, most szolgálni fogod a másik felséges urat, as istent. Várd lekén az arkangyal keltő szavát, — te üdvösséget nyersz, ha csak as isten is meg nem változott e nyomorult világgal együtt Ez esetben meglehet, hogy a vén janitor még kizár a xnenyorsságból csak azért, mert as a szép fehér nádrág, fekete ittUa, rojtos nyakkendő és Barkán- tyus csizma, a mikben megjelensz majd a legutolsó rapporton: [— nem „selonfa-hig" öltözet De addig pihenj békében, semmiről sem tudva. A hant könnyű lessen fölötted, hisz hasad földje as. — Éjfél van. Lámpám lobog. Szellem lehelletét érzem homlokomon. Szemeimben köny ragyog. ;Hej, Öreg, avult eszmékért lelkesülünk mi: te is, én is I De megnyugtat as a tudat, hogy a halálnak kegyelméből mi is csak olyan porrá leszünk majd, miot a kiknek kétsser-kettőjét nem zavarta meg semmiféle árult eszme. Addig Is isten veled I A szegény vándorló legény. Irta: BAKÓ JÓZSEF Ezelőtt mintegy ötvenöt érvel a tisaarárkonyi Tárban hatalmai ur la. kott partján a Tiszának. Eser jobbágy remegett tekintetétói, erős fagy vesés csapat hódolt parancsának, vára a fény, a tivornyák s kéjek tanyája voit — A sivatag puszi* ic terem fattyú növényt, — a v trur kebelében szerelem ébredt egyik jobbágyának már eljegyzelt Inánya iránt. Egy alkalommal felhivaií iróeso-bájába a bájos Esztert, ki remegve tépett a hatalmas ur szobájába. Ott állott most Eszter a rárur előtt annyi bájjá! gyönyörű arcseban s kék szemeiben, s annyi fonséggal sytphid termetest, hogy a kéjvadáaz, bár ilynemű tünemény előtte csaknem mindennapi as Tolt, elmerült ennyi kecs tsemJ életé ben, HUSZONEGYEDIK ZVFOLYAM ZALAI KÖZLOKY NOVEMBRE 2S-i« 1882. nagy elv s«m oly dolog, melye! a párt tagjaira nésve nyílt kérdéssé lehessen deklarálsi, ¦ ha volnának, a kik es elvet megtagadnák, asokat a párt tagjainak lehessen tekinteni. á dologoak kát oldala vao: egyik a kösépk\'-r sötétségének hagyománya: ¦ ssidó-gtülölet; máaík bítODyoa kösgazdá-saatí és társadalmi bajok, mel_j ck amac nak tápal ia szolgálnak a élesztésére fel u használ tat tsk. Kom tanácsos ast ignorálni hogy Istocsy et Co. araknak sohasem si került volna a németektől (proh padorl est iz a németektél) importált agitecziók-kai oly izgalmat kelteni, ha ások a köz-gazdászafi és társadalmi bajok a tömege ket fogékonnyá nem teszik as izgalomra. A nép érzi s nyomort, de nem tnd magának okairól azámot adni a ,maleuerea apeknlálva, a középkori zsidógyűlölet előáll a a.t mondja: te asegény, nyomorgó nép, megmondom én neked, mi s te nyomorod oka: a zaídó. S természetesen az a viathaag kél: .ÍLaük a zsidót 1" A dolog így áll. A gyakorlatias po litikáiak ezt nem szabad igooráloi. Hát mi az önök párijioek hivatása ? Határozottan állást foglalni a jogegyenlőség sérthetetlensége mellett, faj nyelv-, valláskülönbség n-\'tkÜl az ország polgárai közt. Nemzetiségi és közgazdászat! tekintetek tanácsolhatják, tanácsoljak ii, hogy Magyarorzzág na tárjon kaput B-mrai jött ment söpredéknek. Azt az öo fen tartás kötelessége parancsolja, hogy idegen zsidóknak, ép agy mint idegen pánszláv, vagy pánromán elemeknek Ma-. gyarorsságba csoportosulása meg ne engedtessék, de hogy azok közül, kiket a demokratikus iránynak hódoló igatság az ország polgárai kosé sorozott, cssk egy teremtett léleknek is jogegyenlősége megcsonkíttassák, ast s függetlenségi párt meg nem engedheti. Hivatása minden ^rélylyel rajta Unni, hogy a zsidóság a magyar nemzetbe beolvadjon, vele asszimilálódjék. Ezért küzdeni a törvény hozásban (polgári há-a*8Bág) i valósitáaa körül tettől, példával elül járni tartostk. Ha ezt meí>.©«xi, sson auktoritással, melyet a haza érdekeit szirén viselő igazi szabsdelvüség nyrjjt, megkö/etelendheti a párt a zsidóktól, bogy ők is lássanak hozzá, azon sntidela-vianas szaga válasstófslsk ledöntéséhez, milyek őket skeresstésy polgártársaikkal egy semsetteelté össze forrásban aka-d*lyos»ák. a as assiimilácsiót magok részéről is bazgón előmoiditsák: a kivetkőzve a Mekesettsség szűkkeblű kötelékeiből, magnk legyenek legsojtóbb osto-rai azoknak, a kik a saját felekssetök-beliek közül ez Összeforrást sebesíteni lö- M>t remegsz,te legszebbike ss as-g\\a!okaak? — monda s hatalmas nr, tnnyi lágyságot bazndvs árosért* s szavaiba, mennyit csak sordonssga enged-hete, — mosolyogj inkább I biss zzeme-idben egy mennyet viselsz z az csnpán derülten bájoló, setét pokol volt eddig életem, mert lelkem tömött felleg volt, melyben az indalat millió lávája dülöngött s ha kék zsemednek mennye reá fel-mosolyg, nyájas édenné varazaolandja ast s ha teremtett téged Isten, hogy boldogíts, s ha megláttalak, hogy aj ismeretiéi: érzelmet ébressz szivemben: ne vond srczodrs s megvetés undok álké-pét, mert felleget gyűjt ss ismét szivem* ben s kitörnek sztán majd villámai és e láng, jól megértsd Eszter! e láng vsk, a könnyen zirbs sárhatja bajaidat. — Én most nyíltan kifejezem előtted, hogy sze rétiek, mert nekem teremte Isten lelkedet és nem engedhetem, hogy hettyu* kehled bársonyán máz ízlelj* helyettem a mennynek üdvét snittes háta lom, mely keblemről el tudna téged szakitant, csak hangot vagy jelt adj, aseretas-e ? Eszter oly elaljasitra érzé magát e vallomás által, hogy felülemelkedve szokott természeti félénkségéa,minden aggodalom s remegés nélkül mély megvetés ael arciában s zzavaibsn felelt a vár urnák: Elígért szerelmemet kívánja ön a éltemet hagyja meg? Hisz az élet és sserelem egy, miként gyöngye z élete a tenger csigáinak; egy, miként nap és világosság s ha talál olyan nőt, ki elígért sxerotmét is oda adja s nem merít gyil-kot önkchlébe sson peresben, melyben maga magát gyelásta meg: as letépte keble szép egéről as erény napját, a sse« mérem sstts holdját* azártatlanaágfénylő csillagait; as pusztán hagyta keble templomát, melyben aztán ősapán a bűa éje háborog, i most hagyjon sorsomnak hatalmas url eligért szerelmemet a világ minden kincséért sem fogom d.ásnak ajándékosnL Eszter 1 Ha ismernéd s remény-nélküli szereimet; ha hordanád kebledben sson kint, melyet lefesteni ember nem képez, akkor sson szemvillámok, melyek most iám gyűlölséget lővelnek, egy szánó mosoly szivárványává változnának által. Lásd, bájos angyal, mily szerencsétlenné tett engem a haragvó Istent arcsom rút és a nők cssk s sims srewt imádják, a tehoiek e én arról, ha r«kssaaek zjss asssimilácsiét skadályos-sák." — Kossuth ÍU, ntikép mar fentebb em-litoiiaJi, bölcs tanácsokat ad, mik volná nak a teendők * fUggetíent^gi part réssé rŐI a közgazdaság tágas mezején. A levél asen rése* tisztán s párt belső működésére vonatkozik. Nagy hasánkfiaa következőleg végi: levelét: .Önök ottvaanak a hely beí néc; nemcsak as erdő korvonalait látják, mint én, hanem a fákat is, hát önök jobban tudhatják, mint én, hogy hol szőrit a csizma legérzékenyebben. Lássanak munkához a köagasdássati és ssoozisli* bajok elhári tálának terén; ha életet akarnak biztosi tani pártjaknak, tereljék praktikus térre a nemzet figyelmét, irányát, a ne nézzék ösaselett késsel tétlenül, miként h őszit tátik bele a kösérsület a .zsidókérdésbe," melynek s mellett, hogy a XIX. század magyarját a középkorba akarja visszalökni, rrég as aaevetséges hibája is meg-van, bogy abszolúte nincs semmi poaszi bilis osélja, kivéve a gyűlölködésben ké-jetgést s hossá még est is sémát mintára; ellenben as a nagy veszély* megvan, hogy ss Öt vagy hstssáseser zsidó polgárt egy-től-egyíg a hatalom ssárnysi alá kergesse. — KOSSUTH. A polgári iskolák és as Ipar-tenmOhelFek. A kosoktatási minisztérium Kassán - polgári füekolávsl kapcsolatban egy sas-taloa-ipartanmühelyat kírán íelállilani. Ezen aaándékát megválóéitándó, s tenfsl-ügyelő ntján megkereste Kasss városát, hogy s tanműhely számára a szükséges termeket és raktári helyiségeket, a iaaitói lakásokat és tűzifát, nemkülönben asipar-museumhos zzükségelt tnüfátszolgáltassa, I s kassai iparkamarát pedig felkérte, hogy (a tanműhely által igényelt forgótőkét, mely esetleg az iparüzem hasznából vissza m fizethető és 2000 írtra iz raghat, előlegezze. As említett iparksmara utolsó kő sös ülésében a kösoktatáai miniszter megkeresésére s következő határozatot hozta, melyet — miután a helysetet nagyon helyesen Ítéli meg— egész terjedelmében ide iktatunk: A kamara, mely évek előtt s polgári iskoláknak jelen szervezetükben való meghagyása ellen felirt és szoknak kereskedelmi ss ipartanodákká való átalakítását és ipari tanműhelyekkel való kiegészítését hozta javaslatba, örömmel Üdvözli közoktatási miniszter ur exaseUeacziájá-ssk ebbeli elhatározását, hogy Keséén ipari tanműhelyeket felállítani óhajt és s polgári fiiskolák reformjának kérdését nem sugárzik rajta az édes idomút, melynek ti rskon bedőltök!? Ezerszer hívtam segélyül s pokolt, hogy ez undok srcsot uj mással vonja be, vagy tegye, hogy Iitin akarata ellenére te buja nő légy, kínok változatosság teremt édent, és a pokol daczára te erényes Megtiltom tovább a hangon beszélni 1 Eresssen szabadon, vagy (adtára adom a várbelieknek egy hangos kiáltás által I Meg kell hallgatnod Eszter 1 mert esküszöm neked, hogy ellenkező esetben lenues sírodat ástad meg, a nélkül, hogy cssk hajam szála is meggörbülne! Van pillanat, midőn a férfiú egy nő tekinteténél el lelejti múltját, jelenét, jövőjét; nem érsí, hogy él, meghal s világnak, egyedül őt látja, az imádót lat: goodolatja * hazáról, szülőiről is csak ő reá téved a midőn z nő, kit Isteneként imádott, kölcsönösen boldogító érzelmeik kosé megvetés, vagy nevetséges erény kőfalát veti, helyeiéiül támad e bossavágy s meg* vetett szivében?„. Igen, Eszter: midőn elfoglalt lelkemet álom képekbea ís meglátogatod éjeate, kinyújtom karjaimat isten-képed után és mikor puszit léget, ölelve párnáimra visszahullanak azok, bágyadtan emelem fel ismét esküre, hogy bírnom kell téged bármi áron, vagy gyö.ömi foglak addig, mig kebled utolsót hullámzik z e hullámon arivor1 végső dobbanása törik meg. Elég! Istenemre már elégi szónyilai erényem arciát sebestek meg, ursm, ¦ belőle s fájdalomnak vére omlik. Eszter hangosan sírva roh-nt ki az ajtón. A várúr pedig még as nap tarka kíséret pompájával men* «s öreg jobbágy lakába s nőül kére tőle & szép Esztert, ki •tyjs sok kérésének b végre parancsának kénytelen volt engedni. Enyém vagy tehát 1 — monda a várura Eszternek, csó kőző ni vei borítva halvány srcssit, — enyém vagy,te hatalmas alkotója egi álmaimnak !.*.... karolhatom a hadak Istenét, kit magas Olympról keblemre csalt a szerelem bűvös nyilu gyermeke. — Mi egy király nagysága z üdve as enyímhes mérve? Egy darab arany, mely homlokán elta karja a búredőket; néhány saáneskŐ, melyért szíve zzsbadságát csarélte el, esek még közelítőleg sem érnek fel a szerelemnek sson világával, melytyel te bájos ansyal megajándékoztál ong-mit, napi rendre hozta. De esse kamara egyúttal kövességének tartja kijelenteni, hogy as út, mely esen esél -dérésere választatott, nem tog s kívánt eredménybe* vésetni. A kamara évsk hossza során át tett észleletek után azon meggyőződéshez jutott, hogy a polgári fiiskolák jelen szervezetükben, s gymnásiumok és reáliskolák mellett féttgmeddig középtanodai Untervükkel teljesen haasonvehetlen intésetek, melyek önnálló kenyérkeresetre alkalmatlan, félig művelt, tudákos, Idkélslles embereket nevelnek, kik legtöbb esetben az iparos és kereskedői pályát mist .tudományos niveaujakón* alŐli foglalkozást megvetik és arra semmi ssin alatt aem vállalkoznak, kik nagyzás! hóborttól vezéreltetve, tekintélyes hivatalnoki állomásokra reflektálnak és ezeket soha el nem nyervén, asnlŐik terhére esnek és miot k erese tképta len proletárok vege iáinak a társadalomban. A kamara ssent kötelességet teljesít, midőn as államot óva inti, se engedje, bogy as elmélet embereinek egyik szerencsétlen alkotása, s polgári fiiskolák sz állam és kősségek érzékeny kárára és számos jobb sorsra érdemes ifja romlására továbbra iz jelen szervezetükben magtart ássanak. A mostani polgári iskolákra fordított minden krajezár kidobott pens, maguk as intézetek pedig valóságos proletáriskolák, melyek ferde irányban haladó tantervükkel gyermekrontó intésetekké láttak. Ezen rosz slaprs fektetett, tarthatlan épületre as ipari tanműhelyek képében uj emeletet emelni annyit j*lenteae,mint egy nemes fa-vesassőt beteges, as enyészetnek zsentelt vadoncsba oltani. A kamara, midőn készséggel elismeri, hogy közoktatási miniszter ur ő exoellesczisjsas ipartan műhelyek felállításánál a legjobb szándék által veté reltstik, elhatározza, hogy a polgári iskoláknak következő alapon való újjászervezését fogja ő excsellencsiájánsk javaslatba hozni: l.A folgári fiiskolák ó.ésS. osztályt teljesen beszüntetendő, miután a Kassán tet tapasztalatok szerint ezen osztályokban rendszerint alig van öt-hat növendék. 2. A polgári iskolák négy első osztályának tanterve gyökeresen éz pedig akként módosítandó, hogy esen 4 osztályú tanoda előkészítő iskolájs legyen ároknak, kík a) kereskedelmi köaéptanodába késsülnek: b) a budapesti ipari középtanodát látogatni akarják ; o) felállítandó ipari tanműhelyekben mintaipsroiokká, munkavese tőkké lenni kívánnak és végre d) kÖsvetlennül kereskedő és iparos pályára lépni akarnak. Esen reform kísérletet, mely ezen iparksmara határozó tt meggyőződése szerint a legjobb eredményhez vesetend, csakis Kasss polgári fiisko- Eszter keservesen sokogv* Ült atyjának karosszékében, a a várúr szavaira semmit sem válaszolt. * Harmadnapra ssjos mulatság volt a várbf n. A várúr oltárhoz vésette s ssép Esztert, kihez a földi lények között szépségre nézve hasonló nem ia volt. Setét hajának hoaszu fürtéi barna fellegként omlottak alá a derült, magáz homlokra, mely alatt barna nagy asem-csillsgai ragyogtak alá a kebel havára, mely lassudzn pihegett fel olykor; arcza liliom, ajka rubin volt, mely ha édes szavakban olvadóit, bámulásban, gyönyörben olvadott a szív. Termete nyúlánk, tagjai asabályossk voltak s apró alapjain lebegni látszott s hölgyek legszebbike. A várúr haragos redői a menyegző napjától fogva bizonyos időre elsimultak. — De nem maradt el Eszternek buja, ki férjhez menetele után három hóra anyját, félévre pedig atyját vesztette el. Nem volt most senkije, a ki vigasstalhatta volna ¦ szüntelenül cssk betegeskedett, és kiért a várúr a felhevülés pillsns<ában mindent áldozott volna, a szegény Eszter dönthetetlen hősége csakhamar megunt lőn előtte. Egy átdorbésolt éj után maga elé parancsolja a szenvedő nőt. Asszony 1 — monda nekí, — szedd Össze hitvány rongyaidat i mire bealkonyul, e vár falain kívül tudjalak! A nő majdnem Összerogyott. Uram! vétettem-e slllesed? meg-ssegtem-e a bőséget, mit neked eskü vám ? Kértem e és hűséget tőled?.... Meg-untalak... és távozz váramból! Meguntál? és a hÍt*sava?SQmmíbe sem vessed s hit szavát? A hit azaváf? haha hal... a pap, ki oly áhítattal imádkozott, ki előtted ss eskftt monda, oly kevéssé volt pap, mint te, vagy éj. ó barátim egyike volt. Barátid eg ¦ ike ? ... És mi less kis gyermekünkkel ? Hajdani fényed végemlékefii magaddal viheted! Iszonyatos 1 köcyőrület ursm, ss Isten Bseat nevére, köny őrület 1 Isten sem menthet meg haragomtól, ha két óra alatt váramat el nem hagyod! Es s nő ki* gyermekét gondosan karjaira véve, még azon reggel el hagy á azenvédéseinek színhelyét. Nyájasan mosol*, gou a kelő nap a mait éji vé-z rom- Iáira kívánja a kamara kiterjeastetni, a nwnayíbea miniszter ur ő exoselleoosíáj* az ország más résstibea fennálló polgári iskoláknál esetleg kedvesebb eredményeket tapaastalsi szerencsés volt. A kassai polgári izkolásak ilyetén reformjával kapcsolatban Kassán egy három coztályu kereskedelmi középtanoda felállitása hosa-tik javaslatba, mely a város és esen kamara resséről hathatós anyagí támogatásban fogna réssefűlDÍ, a mennyiben a vára* as ezen tanoda számára szükséges összes helyiségeset, ezek fűtését és világi-tását, a kamara pedig közgazdasági mi-uHster ur Ő exczellenesJájának jóváhagyás* reményében egy tanári fizetés teljesítését elvállalná. A polgári iskolák ilyetén álaiakitásávsl egyidejűleg külön ipari tanműhely ek ?111tandók fel és pedig asztalos, müösztergályos és müfaragó, ZDÚls-katos, kép és kőfsrvgó-tsnműhelyek é* egy kersmi iskola. Ha a polgári iskola a jelzett értelemben átslakíttatik, késs ezen kamara a létesítendő asztalos-tan műhely nek a közgazdasági minisztérium jóváhagyást reményében forgó tőke gyanánt 4 éven át 500—600 fartőt adományozni, mely össseg a tanműhely tiaata jövedelmeiből lassankint viaaaa téri leadó. As elnökség utasíttatik, miszerint esea Ügyben Kssza városával karöltve eljárván, a ssűkaége* felterjesztéseket sürgősen tegye meg. — al«>gj«gyseodő, hogy Kas** város törvényhatósága s fennforgó kérdésben ss iparkamarával teljesen egyetért és saját resséről nyújtandó támogatási a fent-emiitett eeetekkel azonos fsltételekhes köb. — Fővárosi levél. Budapest, 1882. nov. 15. I. .Egysser fázott, másszor lánggal égett.* — Egysser kitörő őrömmel üdvösöljük s természet me^ifjolását, ujjáéb redését, a tavaszt, másszor meg elszorul s kebel, hogy elmúlt a ssép sugár, megjött ss öss s kedvetlenül fogadjak a kelletlen vendéget. Hogy né? Mikor álmok szen-deségét fél re tévén csak agy zúdítja ránk minden síkulrnft.tlr.nif g*U Esik is as eső, oomme il fant I Sok okunk van rá n ebes lelni. Még nem száradt fel a föld pora a könyártóL mélyet két félistenünkért hallattunk i íme szakádé eső mossa el a bánstnak e nyomait Vagy talán visszafojtott kőcyjeit hallatja az ég. most annál erceebben ? sson konyakét, * melyeket e\'fedett előlünk, mikor a mieinknek gátja szakadt ? Oly jól esik a asivnsk es óriási [keservekkel foglsikosni, — megállni ss „tart perenniui monumentum" slött és [elgondolni, hogy — a melyet még a 1 gyermek U be tud mutatni vidékről feljövő kis barátjának*. *z a Pelófi-zsobor 1 — a kicsiny érc>ssx*rssám tolla- hatalma* \' azomtséd ján, a <jellértea,tala Kárpátokos a szent lehelletét érzi z érezni fogj 4 as I idő... Oly jól esik elgondolni, hogy nemsokára a nemzed Q esi az másik nagy alakjában fog magának jelzőt állilaai, a I melyet megért az ur ¦ a azástóvstfi, * j gyermek éa sssgg, s magyar és a aem l magyar. Iges! minden, miben ilet p-zaeg, szobrot kíván, szobrot kér Arany Jáaoa-iaakl Tövén éz hegyén msgasstoa a tölfj ¦ Aranynsk, s királyi tölgynek ott a I honnan hajtott z ott, hol költői működése mag lón koroeasvs, egysráot állítsak maradandó emléket. A társalgás bevés*tée* ás rsfraisj* mindenüti *« — eső. A salonben sugo* lódnak, hogy es a ieghasznavehatetleoabb idő, a nyomorral küzdő külvárosi ssegény pedig felsóhajt, hogy „aeoa tréfa!" A nagyaágo* urnák .mogorva idő" — * futárstodó inasnak .nagy i»r." A baka as ég kapuihoz vágja legesebb imáját, s fiakker Örül .asisoajá* nsk, lovs pedig minden kére\'és nélkül, rendszereiéiből csatlakozik, és gyorsabban, mínt máskor, az előtte álló ntáa éa asive aagyokst dobban, ha útra két. Minden érzi as eső sajtó csapását, csak egy U-temtméay van, mely b*estgaatióval vsssi: * „jogonos." Es — .rum bánja,* Csak két goodolata van, bogy máskor nem kezd ki Thaiss Elekkel és bogy a legközelebbi szépirodalmi matinée-n, meg majd a bálon rendezőséget szoroz. Igen ezek a szépirodalmi mstínéek sikerülni azoktak. E hó 5-ést adott matinéé n volt költemény*felolvasás, eszme-futsm a „hulló csillagos:\'1-ró1, ssava!at, Bersnger egyik .kedves költeményének bemutatása fordításban. (Furcsa törté -, net) stb. Ide azonban ciak nagy ritkás z»** nekűlket a közönség. Nem is igen érdekli — bár egy bizonyos kort nagyon is — as ilyes vagy a .népezerü felolvasás,\' s minőt iges siker0.1 len Dr. Lengyed Béla tartott, gondolatait az alohymistak vak-bitéről fűsvén tovább. Sokkal jobban voassa s képkiálli* tás. Fölkentek, kiket a hallgató költesse* varássa érthetÖleg voas a kis telepre* kíváncsiaknak sdják kezébe a kilincae-í és olyanoknak, kik Muohot mesteri képére bol ás ai felett s Eszter sorsát látta e jelenetben, asertesilált kalászokban szétdúlt reményeit sa mosolygó napban életének gúnyosan kaczagó daemonát. Midőn borús zseme a tájat szórakozó<¦ Un bekalan-dosá, egy kiálló Gziklacaucsot pillantott meg, z hogy fáradtságát nemileg enyhítse, leült e sziklára s ében fürtöt fejét egyik kesébe sülyesstve, a másikkal gyengéden takargatta robajával ölében szendergő beteges gyermekét. Kipihen vés kissé mind testi, miod lelki fáradalmait, folytató atját, lelki kinok által gyötörtetve. Hogy még cssk említeni se hallhassa többé a várúr nevét, idegen földön kerese\'t magának enyhülést, bot azonban rövid idő alatt súlyos betegségbe esvén, átköltözött a jobb életre, egyetlen árva gyermeket hagyva nrsga utas. Ha kietlen képeivel kellemetlen be-nyomázt^tőn lelketekre as élé színpada, hagyjak el egy pillanatra azt, tsálljatoc alá velem az enyészet birodalmiba, hol kihamvadt keblek .fölött végetlen éj tenté el szőnyegét, hova nem varázsol ta-vasst a nap-isten árosa, hol nincsen hold és nincsenek csillagok, hol a némaságot sem háborítja élő lény szava, hol a gazdagok aranyos párnái ép agy elrothad nak, mist a •v>nttr^ koldusnak rongyai, melyeket csak a szánalom dobott alája, hol as imádott hölgynek, bár azelőtt mínt hajnali nissa-SimbÓ nyitott, virág-levelei lehullanék z elvegyülnek s porral, bol sises ssomoru helyzet, nincs ssjos maistság i csak a nyirkos föld ejt koronként könnyet a porladó koporsók deszkáira, mely mint a fövenyére egyhangú hallása, meg-megkap psc a néma ür szivében. E hely a temető. „Temetésre szól sz ének, Temetőbe kit kísérnek ? Akárki, már sem földi rab. Esztert kísérik Stríris-orsság egyik falójából ki s temetőbe, miután már , el hervadó tt, mínt a tavasz virága.\' Idegen földbea helyezték Őt Őrök nyugalomra b csak a vele egy bajlékbas lakó szive* öreg nő borult koporsójára, sírván, sóhsjtván fájdalmas könnyeket. Eszternek hátrahagyott kis árva gyermeke a rajtok szánakozó Öreg nő gondviselés > alatt né tt fel kilence éves koráig; ekkor esősben, mivel as öreg nagyon is zzegénysorss vais s taníttatni nem bírván, mMtenéfre adta. A gyér. mek nebány év elteltével mestarségét becsületesés kíUnulván, nevelő anyjának unokáját jegyezte el, kire asosbta még két évig várnia kellett. Egy alkalommal nevelő anyja, mint EsstertŐl hallotta, elbeszélte neki, hogy mily előkelő családból származott. A gyermek ekkor ssos reményben, hogy atyja őt törvény*, sitesi fogja, vándorolni i&dait Magyar-honba. Elhagyá kedvesét és Bérelő anyját, hogy saját lelke forrásából merítsen bátorságé*, vigszst; de sem feledte őket soha, mert tudta ast, hogy ő azok sóik ül osak végetlen pasztában feledett szobur, melyet csodáló nép helyett csupán a hideg vihar látogat meg. Midőn o gssdagból jlelt ssH-gésy vándorló legény beért hazájába s már már sebásy napot idősött is itthos, lábai megtagadták s mesést s fáradtan hsveredett le egy fala árkába, ssemlélve folytonosan as eget, melynek alján épen ekkor terita el rnsssvssinŰ szárnyait s hajsal s a sápadó égboralat ketté szakadt: szenvedéseinek közepette ís gyönyörködre zsemléit* tovább ast, midőn a fölnyíló szemhéjak kösől egy óriást neielejtsazem minden hatóan mosolygott slá az ébredő földre. Kellemetlen fekhelyén kénytelenittetett lenni még akkor ia, midöa homorú üregjén kereeztai a nap lámpája millió sugarakban árasztá\' szerte fényét, felosókolván a virágok könnyeit, mig végre egy jócsivű leányáé, ki a kertből látta meg, vigasztaló ss*v*k közölt hotsájok bsvezette, hol barát**, gos nép és hajlék várta a* elssibbsdi tagokkal biró szegény vándorló legényt. Midőn ai elitéit a vérpadról látja feléje lobogni a kegyelem fehér ssdag-ját, midőn felébred as, kí álmaiban haldokolni látj* zsive legkedvesebbjei\', midőn mentő csónak a vésse* hallámojc kosai ragadja ki ast, kit őrjöngve várt a tsarető puszta partokon: hasonló lehet érceimé ¦ férfiúéhoz, kinek mint csalékony álom tündéri képe jelent m«g a leány épet* aios pillanatban, midőn már egészségi állapota úgyszólván a legala-sosysbb fokos állott. Ziussika a milyen ssép kis leány, oly jó és szíves iz volt — Puha ágyba fektette a szegény vándorlót, ki még osak a szemét sem bírta felnyitni, annyira át volt fázva. Egész napos keresztül oly mélyen és ssépen aludt, hogy léiegsetéíi is csak kevéssé lehetett hallani. As alkony pírját n*sn sokán setét átvoUal takarta el ss éj aiUjÓ, csillaL H08SOXMYSDIK ftVIOLYAM. ZALAI KÖZLŐN? ,aiva i»D megjegyzést teszik, hogy ^milyen hsrsgos asszonyok.* Még a színpadon aam hiányzam-k flE ilyen profui dolgok. A magyar miitaa Mmplomába befészkelődik: a tót leány. S nincs senki a ki mondani: Fogadd bő..! i> n« ítéljünk ily Dracói móddal. Nemcsak "ért, hogy a aserencse k ed véséséből t, netnset csalogánya volt as llletÓ natio representánsa, hanem asért is, mert ujjal autít ri a kohó, hogy e népnek is van jó oldala, a szorgalom és munkásság. — Aiuiin meg rövid két hét alatt má* jdspea csillag is ragyogott a nÓpssinhás égboltja alatt és as astin annál édesebb emlékeket hagyott ssámnnkra. Sin és nevetett a nyirettyű hangja, Öröm és panasz szólt belőle, csak a fiatal művésznő nem jelent meg előttünk más, mint ke oses alakban. Feledhetetlen marad, mily routinnal játszotta Wioiavzsky Aíre russe-ét. Egy miiét tő szavai szerint Taát nem lehet bírálni: őt hallani kell. az olasz aép büszkén vallhatja e Taát nostrának. A nemzet! ssinhás meg, a bol Caíky „Stomfay osalád"-ja nom aratta a várt sikert, koszorús költőnk Katona József születésnapi évfordulójának előestéjén „Bánk bán* kitűnő tragoediiját njitá fel. Nem időzhetünk azonban sokáig e békés ügyek mellett. Harcai saj ébreszt fel baci .ket csendes álmélkodásookból. Toló van veli a levegő. Nagy lármává! rontanak neki egy szembeszökő alkotású madárijesstőnek, a melyet ai idő alkalmi szele mozgat ide oda és súgása oly fül bein ászé 1 A szélsőségek játéka, hogy odakünn az örök békéről conferenosiásnak, nálunk meg bősz villámok etikáznak. Közbe egy kis dörgést ís hallani: a robbanó szivarok! A szivarok robbannak, nem szívunk többé bríttánikát, — már inkább „kassait." (Hiszen olcsóbb is!) Majd ha béke lengi körül eharcsias idők em ékeit, majd ha a házmesterem nsm fog lamentálni: mondok még mást is. POLLUX mét (a költségeket a rendezők fedésűt.) Arany János szobrára szánták. L tett nem szorul dicséretre, úgyszintén örömmel konstatáljuk, hogy Szilveszter estéjére ugyanily rigalmat szándékoznak rendezni. — Hely!, megyei és vegyes hírek. — Ketesk&YÖ is volt november 18. Délelőtt 11 óra tájban Kovács I-én és Semetke L., délután 5 óra körül pedig Eperjesy Gizella és dr. Bencsik Ferencs esküdtek egymásnak örök hűséget. As uttóbbi pár nászútra ment Olaszország enyhe tájaira, „hol a czitromok virágos-aak"; hol a forró nap alatt forróbb assiv Ís. ők visszatérnek majdan körünkbe, de akedves Kovács Irént elvesztettük; vels se ország szive nőtt jóságban, szelídségben;.... Budapestre vitték. — Tanezestély Arany János szobráért. A helybeli eassÍDÓÍ ifjúság jövő hó 2 ác táncsestélyt rendes a cassinb helyiségében,melynek Összesjöredel- szunnyadt el a kárpit megett s osak egyes keshedéseín át derengett néhány halvány sugárral le az éjbe. Lassú egyes dörgések rohantak át tombola ménekként a barna égmesőn, egy egy villámot rúgva fel eczél sarkaikkal s mérbetlen távolban enyészve el. Olyan volt a ridék, mint a setét bányaüreg a hideg zápor omlott alá, melysiek terét sugó vihar szárnyalta át. A Tihar zúgására felébred ugy éjfél tájkor a szegény vándorló, fehrelé hí degtŐl kissáritott könnyektől telt szemeit és nyájas dalai, melyeket ezelőtt csak pár héttel mint valami troubadour zengett, most csak elhaló szavakban töredeztek ajkairól. Zsuzsika feledve mindent, oda lépett a ssegény vándorló legény beteg ágyához és lelkének minden gondo latárai csak annak szavain osüggölt. Mert még mint beteg is tudta a ssegény legény, hogy egy nap mcsolyog le ss ég paisiáról, egy és nem több társas van a természetben, egy szerelme ran a szívnek és J ha aa bírt többekért lángra gyu\'ni, ugy nem szerelem, s épen ezért sjksiról esten szavak hallatszottak: Levelet kel! írni azonnal Stiria országba a mátkámnak, hogy nehezen fogjuk egymást többé ,látni, s hogy mondja meg neveld anyámnak, misserint sirasson meg egy ssegény mester legényt. Többet nem szólt. Ztuxsíka pedig, minthogy a női kebel legszebb virága és gyöngye tudniillik a ssiresség és vendégszeretet ékesítek Ót, megírta a lerelet s a régén ast ís hossá tette, hogy „ne sirassatok különben, less nekem itt is koporsóm, gyönyörűen letakarva gyász-esemfödővei és tudom, hogy olysn is less, ki ha meghalok,keservesen zokogva borai majd gyáaskoporsóm fedelére.* És Zsuzsikának írásba tett sssrai csak agyán be is teljesedtek, mert a ssegény ráadorló még akkor éjjel as anyásáét birodalmiba költözött s bár gyermek koriban nagy uri korona tündökölt fejéa, most annyi sír is elég volt ssámára mennyit a ridék vándorának Isten neré ben váj a sirásó. Zsuzsika őt a leggondosabban te-metteté ej t terjes életében hajadon maradt és könnyezve siratta azt, kinek as életet rísazaadai — bár eredménytele flüi — teljes erejéből iparkodott. — HálalOZas. Nagy.Kanizsa város köztisztelet és becsülésben állott jósán gondolkodású csendes életű polgárát Hlatky Ferenciét, számos tisztelői és rokonai folyó hó 18-án délután, 4 órakor kisérték ki as örök nyugalom helyére, a kanizsai sírkertbe. As engesztelő szent-mise áldozat a Ferncsrendiek templomába f. hó 18-án d. c. 9 órakor tartatott.Özvegye és 4 leány-gyermeke kesergik a rze retett férjét, és felejthetlen atyát. — Áldás emlékesetén! — Névmagyarosítás. Milhofer József aranyműves, városunk d-rék polgára nevét ministeri eogedélylyel Ber-ssenyre magyarosította. Most már az efféle dolog csak fehér hollóként fordul elő Tarosunkban, A kik elmnlasstják, nem fogják föl, hogy a nérmagyarosítás igen nagy fontossága nemesek nemzetiségi szempontból, hanem as egyen család jövője érdekében is, ha t. i. aa állandóan hazánkban akar tanyát verni, — Öngyilkosság. EisenetSdterLa jos zala-egerssegi síületésü 17 éras kereskedő segéd f. hó lé-én este 6 órakor városunkból ssülőrárosába érkezvén, még mielőtt ssüleirel találkozott volna, egy kis forgópisztolylyal agyon-lőtte magit szülei hasának udvarában, öngyilkosságinak oka ismeretlen; egyéb nyomra vésető jelt nem találtak nála, mint egy papírdarabot, melyre es volt irva; „Én Eisenstidter Lajos, Eisen-stadter Zsigmond zala-egerssegi lakos fia vagyok." — Háború as elfogulatlan bírálat ellen. Annak a bizonyos vendégszereplő művésznőnek imádói — kinek nevét többé tollúnk hegyére venni nem merészkedünk — még a „Sainésseti Közlöny szerkesztőségéhez is elmentek elégtételt szerezni. As ott nyert elégtételt minden commentár nélkül közzé tesszük, kérve a „Zala" tek. szerkesztőségét annak meg-ssirlelésére! As emlitett ssaktap igen tanulságos közleménye es: „Nagy-Kanizsáról egy közleményt küldtek be hozzánk, melynek éle a „Zalai Közlöny" — szerintük igazságtalan és roszakaratu — színikritikusa ellen ran irányozva, a ki a „Sárga csikó*-ban közelebb vendégképen föllépett G. P. L. műkedvelő kisasszony éneka és játékáról állítólag rosszakaratúiig írt Többek közt aa mondatik a jelsett közleményben, hogy a „Z. K." nton-utonféles csinálja a közvéleményt s a közönség meggy özódéaéaek éppen aa ellenkezőjét állítja stb. stb. A közleményt többen írták alá, kik csík-kűk régén ast kérdik tőlünk, mint színésze ti szaklap1 bl, hogy mit szólunk mindehhez? Hát csak azt, hogy mi az ottani viszonyokat nem ismerjük; a „Zalai Köslöny* szerkesztője, illetve kritikusa, kétségkívül tudja mit, miért lesz; ez ügy teljesen as ó hásiűgyűk, melybe beleavatkozni nem tartjuk magunkat illetékesnek. Hí nem szoktuk fújni azt, ami minket nem éget.\' — Betörési kísérlet Poloaics Já nos, helybeli gózmalmí kocsis,f. hó 16-ról 17-re átmenő éjjelen Krizsmaaite János király-otezai hentesnek as utosára nyíló boltjába nem tudni álkulososal-e vagy as ajtónak hiányosan történt bezárása folytán behatolt s ott sötétben tapogatódzott Az arra haladó rendőri őrjáratnak feltűnt, hogy az ajtó csak agy ran betámasztva, hallgatózott s halira, hogy bent valaki csoasog, felköltotték a mellékszobában alró gazdát; mire es gyertyáral kezében az őrjárat pedig aa ntezára nyíló [ajtón a boltba hatoltak, a bentleró tolvaj azonban ez alatt a boltbél a konyhába, onaát pedig as udvarra nyilÓ ÜregablaKOs ajtón át, melyet egy hatalmas ökölcsapással keresztül ütött — as udvarra menekült onnét pedig a ker teleseken át a szabadba. — A rendőrség azonban elcsípte és as elővizsgálat megejtene uán átadta a helyb. kir. vizsgáló bíróságnak. — Aa Írói kör eszméje visszhangra talált. Vidékről már többen nyilatkoztak as eszme pártolását illetőleg. Mintán e fölötti örömünket nyilvánítanék; egyszersmind e helyen is kinyilatkostatjuk, hogy ezen kör nem ősapán írókból fog ?1! a n i,hanem olyan lelkes egyénekből is, kik a hasai irodalom pártolásának, emelésének roppant horderejét felfogra, azt szivükből meg is teszik. — Ssiresen kérjük tehát mindazok nyilatkozatit, kik ily értelemben a kör létesítésének szükségét érsik.Mi a november hó régeíg érkezett nyilatkozatok alapján as alakuló ülést meg fogjak tartani. E helyen megkérjük azoo t. azer-kesstÓségeket is, kik netán erról megemlékeznének; hogy szt fenti nyilatkosa-taok és márkibocsátottfelhirásaakssellft-mében tegyék, ne mint s kaposvári „Világosság." — Köszönet-nyilvánítás. Alulirt kedves kötelességemnek tartom I. Pollák Ármin szabó-üslet tulajdonos árnak, ez nton is őszinte köszönetemet nyilvánítani azon szíves figyelmemért melyben a helyi fögymnasiumot részesítette az által, hogy annak négy alsó osztálya mindegyikéből egj egy jó viseletű ssegény sorsa tanulót uj téli felső öltönynyel megajándékozott. — A szép tett önmagában hordja bár jutalmát, da hozzá ez úttal a jutalmazott ifjak óssiute hálája is járul. Nagy-Kanizsán, 1882. nov. 22. ;Ai igazgatóság. — Gyilkosság. Letenye mellett az úgynevezett„Bóbicsa" csárda korcsraárosát, Pajkorios Jánost, amint Z. úrral kártyázott, e hó L7-én esti 9—10 óra közt valaki as ablakon agyon lőtte; a gyana Toplek József, józsefhegyi kanássra esett, ni is még az érintett idő éjjelén elfogatott. — — A „Magyar népbarát8 képes heÜ lap kiadó tulajdonosa „Fachs testvérek11 budapesti bejegyzett czég ellen a budapesti kir. kereskedelmi és váltó törvény széknek 1882. éri október 26-án 51261/82 számú végzésévei a osőd meg. nyittatván, aa említett lap kiadása a 7-ik nyijan igen jé kedvvel játszottak, különösen Kohaí Etel gyönyörűen énekelt. A templomba vonulás jelenetében az igen kiétdemelt tapsokat elhalászta előle egy kis ártatlan tévedés. Est mi kárpótoljak elismerésünkkel. — Köveesy-csk minden mozdulata kaezagtató komikum volt. A kösönség majdnem teljesen megtöltötte a színházat Igen szép [ Csak legalább ebből a lel késül t-ségbŐl maradna fenn máskorra is 1 November 21-én Dóesi Lajos jeles marét a „Csők\' czúuű 3 felvonásos vígjátékot adták. Színészeink iparkodtak a mfi szellemének magaslatira emelkedni; a mi egyiknek, másiknak sikerült is. Legjobb felfogással játszottak : Arday Ida (Maritta) és Kovács Mót fSobrious). Szép törekvést tanúsítottak: Berzsenyi Margit (Btanda) Tóth Béla (Carlo) KÖTessy Albert (Serer, király) és Bárdy Lajos (Adolar). — Közönség kösépssámban volt jelen. számmal megszűnt és* IV évfolyamának 8-ik és következő .számai nesn jelentok meg többé. — A „Magyar népbarát" előfizetői ennek következtében oetalání követelésüket e csődtömeg ellenében a csöd-\' törvény által előirt módon a csŐdbírősig-nál bejelenthetik agyán, minthogy azon ban a viaszakövetelhető csekély Összeget a bejelentés bélyegköltséget is föieméss-tenék, nem várható, hogy as előfizetők ezen utat válasszák jogaik érvényesítő-sere. — Est előre látva, igyekesett dr. Fábry István osŐdtőmeggonduak (annél kül azonban, hogy-, erre a csődtömeg kötelesre rolaa) oly vállalkozót találni, ki a külömbeu életre való lap előfizetőit a Csődtömegtől átvenni és annak kiadását folytatni hajlandó; ez irányban többekkel megkezdette a tárgyalást és remélhető, hogy aa czélhoz is fog vezetni. Minthogy lapunk olvasói közül sokan a „Magyar népbarát" nak is előfizetői és ezeket a fentebbiek közelről érdeklik, jónak láttuk eat olrasóink tudomására hozni. Dr. Fábry latrán. — A vas-xalamegyei első takarék pénztár igasgatósiga f. hó 11-én tartott ülésében hozott határozata szerint Ztla-Egerssegen fiók-telepet állit fel a annak rezetésérel Szigety Antalt, Bottty Lajost, Kroeelz Jánost és Pirithy Lajost hatalmazta meg, ügyésszé Erdős Gézát nevezte ki; a fióktelep megnyitásává! pedig Udrary Ferencs rezérigazgatót bízta meg. SzinhAzi játékrend: Csütörtökön november 23-án „Szökött katona" Népszínmű 3 felr. Irta: Szigligeti Ede. Zenéjét szerzetté Erkel Elek. A darabba beaaŐtt uj dalok szövegét irta: Bátorffy Lajos. Zenéjét szerző: OUop Ernő. Énekli: Erdey Berta, és Szabó Dani. Pénteken 24-én szünet. — Szombaton 25-én „Nap Ós hold" Legújabb rig nagy operetté 3 fel. Sec vegét írták; Vooloó és Leterriére. Fordította Ewa Lajos. Zenéjét szerzetté: Charles Lecoq. Vasárnap 26-án „Vörös sapka* Uj népszínmű dalokkal és táncsokkel 3 telr. Irta: Vidor Pál. Zenéjét szerzetté: Er-kel Elek. — Felelős szerkesztő • SZÁLAI SANDfJx? Társszerkesztő: BÍNÓCZ1 BEBSlT NOVEMBER 23-án 1882. hírré tétetik, hogy Keserű Ferencz má-gacsi lakos régrehajtatónak BeokőGy Őrgy gyam által képviselt kisk. Molnár Pál, Gábor és János gyámja végrehajtást szenvedő ellen 300 frt tőke követelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a Zalaegerszeg: kir. törvény izét és alsó lendrai kir. járásbíróság területén leró Dobri községben fekvő a 276. az. tjkrben A. fi 1—25 sor sz. a. foglalt s kisk. Molnár Pál, Gábors János nevén álló s as adóalapján tartozékokkal együttesen 572. frtra becsült ingatlanok, továbbás dobri 277 is. tjkrben A. +. 1 sor sz. a. felrett és\' \\/2 réssbeu színién neresett kiskorúak nevén álló és as adó alapján a tartozékokkal együttesen 141 frtra becsalt ingatlanok, 572 frt és 141 frt kikiáltási árban 1882. éri deci. hó 23 napjának d. e. 10 órájakor Dobri községben a községbíró házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul ís el fog adatni. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan kikiáltási árának 10°/« kész- rőzben vagy as 1881. éri LX. t. cs. 42. ában jeltett árfolyammal ssámitot óvadékképes papírban a kiküldött} kezéhez Utenni. Alsó-Lendrán a kir. járásbíróság telekkönyvi hatóságinál 1882. évi sug. hó 31. napján. 728 l-l Színészet. November 19-én. „A Sátán lánya\' oztmü énekes vígjátékot adták. Irta Kneisel Rudolf; fordította; Borsodi P. Lajos. A darab igen tanulságon jellem vígjáték, melynek éppen azért van halasa, mert as életből van merítve. E mellett roppant előnye, hogy szerzője oly ügyes színpadi technikával irta, mely képes volna a gyöngébb belbecsü darabba is életet lehelni. — Különösen szépen játszottak: Kovács Mór (Báró Torday) és Arday Ida (Peréoyi Katalin) Ast a jelenetet valóban megkapoán adták, mikor atya és leány egymásra ismernek és e hatásos dránraí jelenetben zokogva borainak egymás karjaiba: — Jól játszottak: Berzseny íné (Fekete Zsuzsama) Köveeay (Bárdosy) Aranyossy (Gubies)—Bárdy Lajos, a jámbor Darvas Gyula, lelkóssjelölt szerepében nem találta el aa alaphangot, és így csínált abból agy jessuitáskodő, bamba p ipocakét, a kitől ugyan senki sem várhatja, hogy lelkében olyan szenvedélyes szerelem támadjon, mely Őt pályájától ís eltántorítaná, As a jellem-alak, melyet a költő abban a (elkéss jelölt ben elénk állítani akar egyoldalúan képzett, a világtői elzárkózott, s ennél fogra abban igen járatlan egyén, ki a nagy világból Jjött színésznő felrUágosultságitől megborzad s azzal szemben nem bír határozott álláspontot elfoglalni. Bárdy — kí egyébként képzett színész — maga is tudni fogja, hogy az a hang, melyen ő beszélt, nem a kenetteljeaség, hanem a koldasi rimánkodás hangja volt. — Erdey Berta (Borosa) énekére! tapsot aratott. Mi azonban nem hagyhatjuk megjegyzés nélkül, hogy aa . nincs előnyére sem a színésznek sem a társulatnak, ha nagyobb szerepekre hivatott egyén kisszerű szerepekben lép föl. Est már néhányssor mással szemben ís tapasztaltuk; de legalkaiomszerübbnek tartottak es úttal megjegyezni. November 20-án Laky Eagenia vendég felléptével „Bocosco.o\'-t adták. A rendég-ssinéssoő Fiametta szerepét \'játszotta és pedig szép eredménynyel. Játékán agyán nagyon megérzik, hogy nincs teljesen otthon a színpadon, de éneke igen kellemes ; hangja tiszta csengésű, elég ssép terjedelmű. Nem énekel bravoorral, ds bistosan és mindig hatással, íme Laky Eagentáral szemben Örömmel adank kifejezést elismerésünknek ; mit pedig ama bizonyos más alkalommal már még revolverrel se voltak volna képesek meggyőződésünk ellen t el üq k k i m ond atni .Sííü éeieink miad- 3Ó19. sz. tk. 1882. Arverssl fflBtiiy Ma. At alső-lendvai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy Vinkovica Borbála bellatínczi lakos végrehajtatónak Mau-cseoz István gánicsai lakos régrehajtást szenvedő ellen 100 frt tőke köretelés és jár. iránti végrehajtási Ügyében a zalaegerszegi kir. törvssék és as alső-lendvai kir. járásbíróság területén levő a Gánicsa községben fekvő a gánicsai 162 sz, tjkrben A f 1 —7 sor ss. a. foglalt és alper. Mauosecz István nevén álló és ss ado alapján 1381. évi 60. k cz. 148 § a értelmében 613 frtra becsült ingatlan, 613 frt kikiáltási árban 1882. Jdees. 22-ik napján d. e. 10 órakor Ga-níosa kőszegében s községi bíró hasánál megtartandó nyilvános i; verésen a megállapított kiállítási áron alul ia el fog adatni. Árverezni szándékosok tartoznak as ingatlan kikiáltási árinak 10% vagyis 61 frt 30 kr. készpénzben vagy az 1881. LX. I. cz. 42. §-ában jelűéit árfolyammái ssimitott óvadékképes papírban a kiküldött keséhez letenni. Alsó-Lendrán a kir. j bíróság, mint telekkőnyri hatóságnál 1882. évi aug. hó 31-én*. 346S. tk. 882. awui auavtwfaj ........ .......... Azaiső-Iendraikir. járásbíróság mint telekkőnyri hatóság részéről közhírré tétetik, hogy aa alsó-lendrai takarékpénztár régrehaj tatónak özr. Makaró Jinosné mint férjétől származott kiskora Kati, Ágnes, József, Pál és Tréssi gyermekei L és t gyámja végrehajtást szenvedő ellen 297 frt 13 kr. tőke köretelés és jár. iránti végrehas tási ügyében a zala-egerssegi kir. törvényszék és az also-lendvai kir. járás bíróság területén levő Tormaföld községben fekvő a 10 szám. tjkrben A L 2 sor 31 hz. továbbá a 122. as. tjkrben A f 1—8. sor; a 140 ss. tjkvben A f 2 sor 428. hz. és régre a tormaföld! 144. sz. tjkvben A f 1—2. sor ss. a. mindenütt fele, fele részben kiskora Makaró Kati, Ágnes, József, Pál és Tréssi tulajdonául felrett és 587. frtra, beesőit ingatlan részek 587 frt — kikiáltási árban as 1882. éri deczember hó 15 ík napján délelőtt 10 órakor és pedig as ingóságok Tormafőidén alperes hazánál, az ingatla. nok pedig Tormaföld községben a község-bíró házánál megtartandó nyilvános árve résen a megállapított kikiáltási áron alal is eladatni fog. Mindezek előtt a 120. frtra becsült szarvas marhák és hordókból illó ingóságok fognak el adatai. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan, kikiáltási árának 10% vsgyís — frt, — kr. készpénzben vagy as 1881. LX t. cz. 42 fj-áben jelsett árfolyammal asámitott óradékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. AIsÓ Lendván, a kir. jbiróság mint telekkőnyri hatóságnál 1882. éri eugoss tus hó 30 napján. 727 1—1. 8617. tk. 1888. 3578. szám 1884. tk-.-. Árverési kérvénye Neu Náthán kerka-kálóosfai lakos régrehaj Utónak Göncz Lőrincs pórázomba ti lakos végrehajtást ssenredŐ elleni régrehaj tási ügyében. Arv. uirdetDiéiiY. A kérelemnek a végrehajtási eljárá-sáról szóló 1881. érí LX. t. cz. 144 és 146. §§-ai értelmében helye lérén a zalaegerszegi kir. törvényszék és alső-lendvai kir. járásbíróság területén leró Porszombat és meddi községben fekrŐ a por-szombati 41. ss. tkönyrben A- L 5—9— 13—15 és 17 sor ss. alatt alperes Göncz Lőricz nevén álló ugy torábbá ezen tjkrben a porszombati 76 az. teleajegyzőkönyvben Á. f. 1—3 sor sz. alatt átjegy-sett és Szabó János és Magyar Anna nevén álló végre a pórszombati 77. ss. tjkvben szintén átjegyzett és A f. 1—4 sor ss. s. fogtál: és Simon Pál és neje Borsos Franc-siska nevén álló és az adó alapján 326 frt 50 krra becsült 3. tjkvi ingatlanok végre ameddií 11. sz. tjkrben A f 2—5 sor ss. a. foglalt és Göncz Lőrincs nevén álló és az adó alapján 74 frt 50 krra becsült ingatlanok 326 frt 50 kr. és 74 frt és 50 krban ezennel meg állapított kikiáltási árakban kérelmező iNeu Náthán k.-kálócafai lakos 220 frt tóté követelésnek és ennek 1879. évi július hó 4-ik napjától járó b°/0 kamatai 36 frt 17 kr. már megállapított valamint las igazolaadó hírlap hirdetése dijon kívül {jelenlegi 10 frt es a még felmerülendő költségeknek kielégítése végett a kért végrehajtási árverés elrendel tetett az árverés megtartására, mint két tjkvi ingatlanokra nézve batáridőül 1882. évi november hó 28-ik napjának d. e. 10 órája porszombat községben a községbiró házában tűzetik ki azon megjegyzéssel, hogy a fent körülirt ingatlanok ezen határnapon a kikiáltási áron alul ís el fognak adatni. Ellenben a porssombati 41. számú tjkvben A I 21 sor ss. a. részletre meg tagadtatikj mert esen részletnek évi sdoját kitűntető bizonylata bemutatva nem lett. As árverezni szándékosok tartoznak as ingatlanok becsárenak 10% vagyis 32 frt 65 krt ¦ 7 frt 45 kr. készpénzben vagy az 1881XX. t. cz. 42. §-bsn jelzett árfolyammal számított óvsdékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Verő köteles a vételárt 3 egyenlő részletben és pedig as első \'/3 adát az árverés napjától számítandó 1 hóoap alatt, a második :/3-át ugyanazon naptól számítandó 2 henap alatt as utolsó részletet pedig ugyanazon naptól számítandó 3 hónap alatt minden egyes vételin részlet után az árverés napjától számítandó 6% kamatokkal együtt as 1881. éri deczember 6-án 39425/J. M. sz. a-kelt rendeletében előirt módon az alsó-lendrai m. kir. adóbirataláál, mint bírói letét pénztarnál lefizetni. A bánatpénz ss utolsó részletbe fog beszámíttatni. As ezen Arv erééi hirdetmény kibo-csijtásiral egyidejűleg megállepitott árverési feltétetek a hivatalos órák alatt esen kir. jbiróság. mint telekkőnyri hatosig irodában és Porszombat község elöljáróságnál tekinthetők meg. — As elrendelt árverés a fentirt tjkönyrben feljegyeztetni ezen árverési hirdetmény egy példánya a bíróság hirdetményi táblájára kifüggesstetni, további kifüggesztés végeit az árverési feltételek pedig megtekinthet és végett egy egy példányban Porszombat községnek megküldetni, nemkülömbeo ezen árverési hrdetmény egy példánya ezen kir. járásbíróság területén levő községekben azonnali körözés végett esen kir. járás bíróság területén " \' - «- ---i.xi.» m«e HUSZONEGYEDIK KVPOLYAM SALAI KÖZLÖNY NOVEMBER 23-án 188«. H I E D E T É S E K. küldetni ét tekintve, bogy t kikiáltási ár 300 frtot meghalad, ezen áiveresi birdot-raény aiabnlysrerú kivonata a legközelebbi helyen Nagy-Kanizsán mrgjeieDo „Zalai Közlöny" cziuiu lapban egyszeri közzététel végett végrehajtató Ügyvédjének Kovács Jánosnak kiadatni rendeltetik. Az árverési n*Írdetméoy érv. feltétekkel együtt Kovács János ügyvédnek az (alatti árv. hirdetmény kivonattal ugy a hirdetmény feltételek az összes érdekelteknek kázbesittetai rendeltetik. Királyi járásbíróság mint telekkönyvi batóság. Alsó fendváo, 1382. évi aug. hó 31. napján. 4671. Erk: Julius LI. I. Arv. A nagy-kanizsai kir. írvszék tkkvi osztálya részérói közhírré • lételik, hogy Takács Katalin özv. Szántó Adámnó Csapi lakóa végrehaj tatónak Magyar Anna f. FJiszár Gáborné Magyar Rozália k. k. képviseletében Száotó Anna özv. Magyar Anulné végrehajtást szenvedÓ színié Csapi lakósok elleni 73 frl, tóke 23 frt 40 kr. per. 6 írt 95 kr. vógreh. ké relmi, 10 frt 65 kr. jelenlegi s még föl- merülendő költségek iránti végreh. ügyében a fentnevez\'tt kir. trvszék térülőiéhez tartozó Csapi 443 sz. tjkben. A f 1. 2. 3. sor 41. 61. 98. bázsz. a. Szántó Anna özv.Magyar Antal né. Magyar Anna í. Fliszár Gáborné és Magyar Rozália kiskorúak nevén álló 173 írtra becsült, feleréWre ugy a Csapi 445. ss tjkvben. A f 1—6- sor 143./s 154./e 156./a l86./a 259 /a 237./s házaz. a. foglalt 274. írtra-becsült ugyanazon tjkvben. A f 403./a 4057a bassz. a. 684 írtra, becsült váltság köteles ingatlanok 1882. évi deczember hó 5 ik napján, délelőtti 9 órakor a kös-ségbiró hasánál megtartandó - nyilvános ár v trés utján eladatni fognak külön,külön mint felbecsülve vannak sson megjegyzéssel, hogy mindkét tjkvben C. 6. slatt Magyar Antalné asül: Szántó Anna ja vára bekeblezett holliglani lakás , tartás, ruhásat és tisztességes eltemettetés biztosítására bekebleaettszorgslmi jog a mags épségében marad. Babosa László Ügyvéd közbenjöttével. Kikiáltási ár s fennebb kitett be-csár — Árveresni kívánók, tartosnsk s be-czár 10 %-át készpénzben vagy óvadék képes papírban a kiküldött kesére letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben még pedig, as elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítva 30 nsp alatt, a másodikat ugyanattól 60 nsp alatt, a harmadikat ugyanattól 90 nap alatt, minden egyes résslet|utáo as árverés napjától ssámilsndó 6 % kamatokkal együtt as árverési feitétalekben, meghatároso\'t helyen és módozatok szerint lefizetni. Ezen hirdetmény, kibocsájtásával egyideüleg megállapított árverési fejletetek a hivatalos órák alatt, a nagy-kanizsai kir. trvssék tekkvi osztályánál, s a Csapi község elöljáróságánál megtekinthetők. As elrendelt árverés a fentirt tjkk-ben feljegysendő. Az árverési hirdetmény a tkkvi hatóságnál kifüggesztés ugy a Csapi z a szomszédos községekben körözés, és kifüggesztés éz a helybeli „Zalai Közlöny" csimü hírlapban egy izben beiktatás által közzététetik. Az árverés foganatosítására Fábián Ferenoz végrehajtó kiküldetik. II. Árverési feltételek. 1. Árverés alá bocsáttatnak a Csapi 443. ss. tjkvben. A f 1. 2. S- sor ssám a. felvett Magyar Anna f, Filissár Gáborné, s k. k. Magyar Rosalia tulajdonánál felvett 170 frtra becsült ingatlanok feléréssé külön, ugy a Csapi 445 as. tj\'ívben, A I. 1—6. sor ssám a. 274 frtra becsült ingat- lanok külön, ugyan azon tjkvi. A f 403./a 405./* hánt. váltssgköteles 683. frtra, becsült fekvóaégek külön szolgalmijog Magyar Antaloé sz. Szántó Anna javára bskebblezett azorgalmijog épségben maradván. Kikiáltási ár a beosár s az ingatlanok a kitűzött egy határnapon a becsáron alul ís elfog adatni. 2. Árveresni kívánók tartoznak a becaár 10 •/*•** készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kesére letenni. — 3. Vevő köteles, s vételárt három egyenlő részletben, még pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől asámilva 30. nap alatt a másodikat ugyan attól 60. nap alatt, a harmadikat ugyanattól, 90. nap alatt, minden egyes vételár résslet után as árverésen apjától járó 6 % kamatul együtt, a bírói betétek tárgrában 39425/1881. ssám s. kibocsátók ig. min. rendeletben meghatározott módszarint s nagy kanizsai kir. adó mint letéti pénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszarni tatai. 4. Vevő köteles az épületeket a birtokba lépés napjával tűzkár ellen bisto sí tani. 5. As árverés jogerőre emelkedésekor vevő s megvett ingatlan birtokába lóp, — megjegyeztetvén bogy a vevőnek vételi bizonyítvány az 1881 évi 60. t. e*. intézkedéséhez, képeat csak as esetben fogkiadatni ha sz árverés napjától számított 15 nap alatt, as idézett t. es. 187 §.a intézkedésének megfelelő utőajánlat a-m tétetik. A birtokba lépés napjától, a megTet* ingatlan haszna és terhei a vevőt illetik. 6. A tulajdonjog bekebelezése ca*k, a vételár és kamatainak teljes lefizetése után fog s vevő javára hivatalból eszközöltetni. — 7. A menyiben vevő az árverési föltételek bármelyikének eleget nem tenne s megvett ingatlan az érdekeltek bármelyi. kének kérelmére az 1881. évi 60 t. ez. 185. § a értelmében vevő veszélyére és köliségére bánatpénzének elvesztése mellett, ujjabb árverés alá bocsát stik s csupán egy határidő kitüsése mellett ss előbbi becs illetőleg vételáron alul is eladatik, a a mulass ló vevő a vételár különbözetet meg téri tani tartozik, melybe azonban, elvesztett bánatpénze beszarni tátik. Ha az ingatlan az ujjabb: árverésen az előbbinél nagyobb áron adat ék el, a vételár többlet a mulass tó vevőt nem illeti. — Nsgy-Kaoissán, a kir. trvssék tkkvi osztályának 1832. éri július bó 19 sspján tartott Üléséből. 731 1—1. mindeddig uíolérhellen. MAAGER Jk, W- cs. kir. szab. validi tisztított CSUKA MA-J-OLAJA MAAGER VILMOS-tól BÉCS-ben. A Icgeiső orvosi tekintélyek által m-\'g vizsgáira éa jóváhagyra,— kony-nyen emésztbctSífiirc miatt gyermekeknek külCiiüien ajánlható — s mint termé.zoti legjobb*) tiszta és hatályossága által elismert ««er — a leg-hatl.rfti«alib grogyerSvct t>ir ssell- és tüdőbaj-gorvéay, sömör, fekék-berkiűtések ellen. Egy palaczk ára I frt, gyári-raktáramban Bécs, Hen-markt 3**j valamint as otatrák-magyar birodalom legtob ry&gysiertá\' raibsn é« nagyobb fuss erkernskédeseiben. Nagy Ksnlzs\'.B kapható: Belas József, Prager Béla gyógyaz. uraknál, Rosenfcld Adolf és Hoierberg Ferenci faszéi kereskedéseiben.— Vsrszs-don Kuvy Antal és Augantiny J. gyógy. — Sopronben: Mesey Andr., Molnár L.. Reckert E. Károly Khody József gyógys*. — Kaposvárott: Bábócsay Kálmán, Attgontín Gusztáv gyógysz. uraknál. 699. 8 — U. *j Ujabb időben észlelhető, hogy több czég — közönséges tisztátlan csukám áj-olajat háromszögű Öregekben Msiger valódi tisztított Dorsch-caukaasáj olaj gyanánt-árusit. Ily ráuedésnk ét me? csalánokat kikerülendő kéretik a n é k5zsaség csak azon (trege\'-cet .valódi llssger\'-féletisztított ctul<amáj olajjal töltöttnek elismerni, melyek fenti védjegygyei ellátva ratr.ák éi melyeknél a paUcikon, csimen, dugasz-bnrkol-too és ba*z-nálati utasítás -n a név .ztssfer" áll. **) Ugyanott létezik as osztrák-magyar birodalom számára schaffhan-teni .nemzetközi fubkő tő-gyár." Ke t különben a medikai és Reconva,-lesccnti t.orok főraktára Dr" Mlkoláscb Károlytól Lemberg\' en. P P P Dr. Hartmann A uxiíiumj a legjobb gyógyszer Hugycsóbetegség ellen uraknál és folyadék nőknél, szigorúan orvosi vény ntán készített tyógy-¦zer — gyúeyit befecskendez* és fájdalom. utóbetegaég nó.kflj, újonnan beállott vsgy bármily elavult haj, alaposan éi megfeí " gyorsan. Határosottan . Hartmann Attziliamja kérendő o>"^íiUiwe»r\'» *S7 *** a mellékelt haszna WSJJJiWr lati ntiitási könyvvel egyQtt éa egy a dr. Hartmann intéseiében tanárában tartott jogosít i jegy a mxga valódisá-gában kapható minden nagyobb gyógyeser-tárban 2 írt 80 krért. Fő raktár: Twerdy W. gyógysz. I. Kohlmarkt II. Bécs. Baktár: Práger Béla gyógyszerész urna! Nagy-Kanizsán U. 1. Dr. Hartmann nr rendel 9—2-íg és 4.—S-ig intézetében a iu minden ngy mini addig is, mindennemű bőr- éa titkos betegségek, nem különbet) férfi erí gyengülés kiválóan kitűnő mód szerint, minden utó koietkezés elkerülése nélkül, Bypbtlii éi dsgadások és míadennemd betegségek legjobban gyógyíttatnak. Mérsékelt dij. F-.-vi\'--lüeg is. 680 IS—». Wien, Stndt. SeUergasse Nr. 1L iztos éa gyore hatiau a miudenüU oagvrt .vegericL DÖvénybf\'l kcSZÜlt Kell cickorkik [l\'Brcs t Bonbon s, ISohmidt V.klor ét fialta! Biotte. kiWget, yrekedtség. eloyaikásH.s ét tairntb ellen Valódi a\'möseobeo esik I lyafjytárakkM. 72Ó -2-1. SMMTfU-lSJTÍ itgjobh Aszíall-és Udtíö ital, kitnnö hatásának L-izonyjII köllőgésnél, gége bajoknál, gyomor-e. hólyag borotoiL ÉDEGSEK aieaéutéaelisegitesíre . Mattoni Henrik, uau naaofuii i I A név éa dngasijegy mínt ÍU mcUvkclve fol- tOnUtre vac, pmr- jól Hpelemls Teenió. MATTONI\'s GIESSHÜBLER! TRIPIUM. Hagy eső-betegségek ellen. HnaználsU utasítással együtt. E kltttaő szer hugyeiG beta^égpk allén bizto* hatással bír, elismerre orroti tekintélyek sa nagy kosSnség koicbAl halssyilstko-zatok a bizonylatok altsl Kiváló kedTeltség-ben résseslU bárki által a lagkSnnyabben alkslmaahatósága, kellemeatége által is férfiak mint nőknél előforduló ilynsiao bármi okból ¦sármasott bajoknál, knlonSsen pedig a húgycső (folyás) betegségei ellen (bicuoroi -*. triplí) A test nerresetéra hasszabh baazoálat mellett is (idült bajoknál) teljesen ári«jm«u*n. Bővebb etasitás és adagolási mód mellékeltetik. — Egy adag ára 5 frt o é. -Fél adag 2 frt 50 kr. Fürdő ALGY0GY0N (Erdély) megrendelhető ZÁGOXYÍ SZÉLES gyógyszer-táráhan.— Küdspesteo: Keraűa Naassr gyéfy-fQszeiám-iijáhsn batraai ntesa 7-ik ssám. — Bécsben. KasztSr Irtváa Lulsseogasee 17. sz Házeladás Pápán. A 93. sz. biz hozzátartozó sör és korcsmai helyiséggel, ugy a, 730. sz. ház nagy istálló és pajtával szabad kézből eladó. BSvebb tudóiitiet iá Wajdits Nándor 133 2-3. Papin. A legolcsóbb és legkellemesebb időtöltésül ajánlja WAJDITS JÚZSEF NAGY-KANIZSÁN ISMÉT IGEN SOK UJ MŰVEL SZAPORÍTOTT KÖZEL 4000 kötetből álló KÖLCSÖNEÖNYVTÁRÁT. üagf-ííaiiizs&n, nyomatott a kiadó tolajdoBc; Wajdita József gyorssajtóján\' NAeY-KAííBSl 1882. noTember 26-án, egész ívre ...... 8 frt. fel ..... * , tmJjfH érrt ...... 2 t JSjpT/ n»m 10 kr HIRDETÉSEK 8 hazáim prtüsorbao 7, • Bztiodtxer 6 ¦ jniBÖen további sorért * kr. ¦ ¦ xmrrÉRBEs\'. soronként1 10 krért Tétetnek t*i Kittettári íHf**ék- minden egyei U\'s«ffit 3t> kr. égetendő. Hti8aoafigyedik évfolyam. l\'Up EieBemi réssét ÍD.et5 ktalemé* nyék a srirkesztoaős, aajitj részét illető közleraényék {¦edit; a kiadóiioi bércaentre iatézendők: ... :NAÖX-.JLANJ2SA ...... Wsuslesbaz. RértnenUtlen levelek cssJt ismert monkstirsaktó: fogadtatnak ni. S^riratnlc alaaaa nem kflldstaek. K»^-Kítóí»Tárt» helyhatóságinak, ,nagy-kanizsai Önk. tűzoltó-egylet"^ a .nagy-kanizsai kertóedniini a-íparbt^jr*, , nagy-kanizsai UkarőkpénzUr1, a „zalamfigjei általános Uaitótestület" a „nagy-kanizsai kisded-neveló egyesilet", a .nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet\'/a .sop\'reni kereskcd^Ími: a iparkamara nagyrkaaiasai kiíválasztmánya\' s több megyei és város egyesület hivatalos értesi tője. 1 lieítnfcínt tfitszer, vasáru^p- s csütörtökön megjelenő vegyes UrUIuti lap. Görbe utcza, görbe út. 11. (FulvUtAs és vége.) \' A klubbok is körök alakulása társadalmi szempontból városokban nemcsak kívánatos de szükséges is. Ily klnbbok vagy körök tagjai összejövetelük alkalmival vagy az idótöl-tésnek nemesebb tervezetét s keresztülvitelét eszközölhetik, vagy eszmecsere által a város fontosabb közügyeit is megbeszélve, a közérdeknek felette szükséges tényezőjévé válhatnak. Ily köröknek azonban nem szabad párLszinézettel bírni, azaz nem szabad csnpán egy politikai elvet követő tagokból állnia, mert akkor az elvek már szoros érzelmű politikai nézet tendentiáival táplálkoznak és nem a közérdek, — hanem a pártkérdések mikinti keresztülvitele képezi a mottót. Már pedig Ily feladatot íüz ki magának a mi szabadelvű körünk s igy kizárja már minden további indokolás; nélkül is az általános érdekek képriselhetését, kizárja a város közügyeinek a lakosság egyértelmű \\-elenyugviaa & óhajtása mellett lehető előmozdítását, fi A városnnkban most megalakult pzabadelvü-kőr elhibázott cselekvés akkor, midőn zászlójára a város átalános érdekeinek előmozdítását irta föl, elhibázott cselekvés pedig külö nősen azért, mert nincsen hivatva a város közügyeinek vezetését egyetlen politikai klubb sem, s igy a szabadelvű kör is, ha magának a jelzett üpy rendezését tűzte ki feladatai, már ev ipso keztyüt dob a többi pártoknak, magának követelvén saját érdekei szerint a város közügyeinek intézését irányitarii s ez által határozott szakadást erőszakol a lakósok kÖTÖttí^lmárí a város TákósaT közölt felette sok igen intelligens egyén létezik, ki más politikai párthoz tartózik és kit az eljárás, — mely legalább is méltánytalan, — feltétlenül sérthet, mert a közügyekhez szólani, azok jő elintézéséhez szabadon befolyhatni ép oly jogok van, mint vorna a szabadelvű kör igen tisztelt tagjainak, — ha a .kitűzött lobogó nem rejtené szine alatt fel adatát is, de mivel nagyon is világos feladat keresztülvitelére szövetkeztek, az én felfogásom szerint a város közügyeit vezetni, arra terveket kér szíts ni jogos öltsággal nem hirnak s ezt csak ngy vihetik keresztül, hz anyagi és erkölcsi tekintélyüknek mérlegbe vetése által nézetüket a nagy közönség félreismerhetien jogainak nyílt letilacsonyitása mellett arra octooyiloi- kívánják. c° ;\'; Vagy a közügyek érdeke vezette íeháí a tiszteit férfiakét tömörülésre s ez esetben a város bármely párt-1 hoz\' tartozó • lakosa : is részvételre lett \'volna felhívandó, vagy hamis a, czim és feladatok nem a város közügyének javitasára czíloztatik, hanem a szabadelvű kOmek, bővebben pedig a szabadelvű párthoz tartozóknak szaporitiss s tekintélyüknek nagyob bitisa által\' csupán párti érdekekből befolyást fciváh a város közügyeire gyakirolni/ v : \'¦¦\'¦\\yJkim6fi\\---4t. ntóbbi esetben meg b^tfrozott hadüzenet á többi pirt-hojE.1\' .tartozók ellen, a minek nincs értelme, sőt jogtalan is, mert a város|zetüeket is közügyeinek jó és helyes elrendezése ép ngy szivén fekszik s anyagi érdekében ie áll a más pártiaknak, mint a szabadelvű kör tisztelt tagjainak; mi oka lehet tehát, hogy más párthoz tartozóknak helyök a szabadelvű körbea nincsen ? Nincs értelme a szabadelvű körnek a felvett irányból azért sem, mert ha a város közügyeinek javítása, rendezése, a város lakosainak közérdeke szülte az eszmét a szabadelvű kör létrejövetele iránt; akkor azon kérdés merül föl : van-e oka, hogy azt tegye? Ha volt oka, hogy létesüljön, ngy a kör] tisztelt tagjai nincsenek megelégedve a város közügyeinek mostani vezetésével, nincsenek következőleg megelégedve a város érdemes tisztviselőivel sem, Bőt elégedetlenek a képviselő testllet eljárásával is, kűlömben mi oka lehetne, hogy egy kör alakuljon közügyek javítása végett,, vagy pedig megvannak azzai elégedve, . akkor meg nem szabad, nem helyes azt hirdetni, — hogy a város közügyei veszélyben levén, ar.ok javítást igényelnek, és hogy az létesülhessen, befolyást teremteni s a vezetést eszközölni kell, s ezt magára a szabadelvű, kör.fogja válialni. Szerény nézetem szerint a szabadelvű kör biy álláspontot kivin foglalni, mely tcrthatlsn. tarthatlan különösen azért, mert éppen azon elemekből van összeállítva, csarnoka egyedül azoknak áll nyitva, kik a város közügyeinek mostani vezetésével vannak megbízva, vagy legalább i s arra a leg I é n yegesebb befolyást tényleg gyakorolják. Ámde itt áll elő ama kérdés: miért alakult tehát ezen szabadelvű kör?- azérf-e hogy támogassa az ügyek mostani vezetőit, — avagy azért, hogy a jövőben ott változás álljon elő? Az első ok nem lehet, de következetlenség is volna, mivel az elemek ngyanazonosak, utóbbi esetben pedig téves, mert nem öleli magában a város legnagyobb részének beleegyezését és akaratát, mintán ezen legnagyobb része onnan ki van tárra. Sajátszerű tehát akár az ok, akár a jel. Annyi való, hogy elhibázott dolog s inkább a lakosság elégedetlenségét s bizalmatlanságát Vonja maga után mintsem azt a mit kellene: a megnyugtatást. Görbe tehát az nt a helyes czélhoz mindkét esetben és ezen görbe uton jó és helyes irányt; közös czólt elérni nem lehet és a város közönsége ép oly elégedetlen fog lenni ezen görbe ut végczéljaivai, mint lett a görbe utczívaJ. Én magam is a szabadelvű párt híve vagyok a politikai téren, de sem vágyók barátja azért annak, |a* nrás\' czim alatt más müvek esz-közöltetnek~\'és igy a szabadelvűkor tendentiáját el nem fogadhatom oly irányból* .melyben most.alakolt, — czéljainak eredményét pedig a város közérdekeire vonatkozólag inkább káros kimenetelDeknek tartom. Csekély nézetem szerint, tehát vagy programmot -kellene változ- kik a város lakosai, — tagoknl felvenn&i, vagy a S2int férfiasan bevallani kellene. \' \'Az első esetben a város közügyei valóban nyernének, az ntóbbi esetben pedig a erők szétforgácsol-tatnak. Dr. FÁRNBK LÁSZLÓ. TömörttljtUk. Ha körül tekintüűk állami határainkon azoa szomorú meggyőződésre jutunk, hogy még is igaza volt nagy költőnknek midőn megirá, hogy „a nagy világon e kivül nincsen számodra hely. * Azt tapasztaljak, hogy egyedül s jó barát nélkül állnnk a nagyvilágban. A szélrózsi minden irányában vagyonunk s életünk ntán sóvárgó ellenség könyez bennünket, és elmondhatják ast is, hogy ba valaha volt, ogy különösen van ma szükség a tömörülésre. S mit tapasztaltunk e helyett? Azt, hogy egyes Herostratesek az annyi század véres küzdelmi ntán kivívott stabadságl testvériség és egyen löség rovására felizgatják a kedélye kei. elhintik a békés polgárok közt az egyenetlenségnek magvát, s romba dönteni igyekeznek megdicsőült nagy-jainknak ezredéves a lkotmányát és pedig csak azért, hogy saját előnyükre zavarossá tegyék a helyzetet melyben ők halászni vágynak. És fájdalom számosan vannak a könyen hivők, kik sokban követvén a szájhőst, nem látják meg a helyet hova kivetít, a lépet a. németek, a szerbek, az oláhok, a maszkák stb. Tennen bűneiden elégszer okul-hatál volna már te hálátlan utókor! Mi ásta meg nemzeti nagy léted sírját te. pártos büszke nép. váljon _nem__e_ egyenetlenség ? Régóta ragodé féreg ez a magyar nemzet szivén, s ez a mai viszonyok közt veszélyesebb, mint volt valaha; mert nagy és erős volt hajdan a magyar, de lem az ma, s hogy az öngyilkos csapásak eddig még ki nem olták árva életét, oka az. hogy a józan értelmiség soha nem hiányzott népünknél, s habár ez volt a minoritás sokszor, de épen azért ennek érdeme is az, hogy m annyi balszerencs* közt oly sok vi tzály titán, megfogva bár} ífe íórz»e nem, ét nemzet e hazán.* Ezen önzetlen minoritás hazánk ¦ ban meg yolt. minden időben, az erkölcstelenség közepette ez volt kfépvi selóje a magyar nemzet félős erényeinek, s érfbek győzelemre vezetett küzdelme eredményezte azt, hogy megdicsőült Eötvösünknek idegenkedéssel fogadott láng szellemét, hal hatatlan tkéckerryinhnek- önfeláldozó törekvését — a majoritás okozta bukások ttán —megértette az egész nemzet.. Tévedtél nemzetem sokszor/buktál már nagyokat is, hisz a. költő is bámulta mondta azt, hogy . „ez öngyilkos kéz hányszor ronta ránk aj Isten csodája^ hogy még áll hazánk.\' De félj; mert utoljára! örökre el-bnkol í Ke halgass- íe átéged c-ai-:.ámító | Heroetratesekre; mert ha azok feyef1 gek, B & villám majdan czlkizni kezd — kijátszva hiszékeny természetedet, visszaélve bizalmaddal kíméletlen közönynyel bízzák szent ügyedet a sors váitozó kerekére, ha ekkor nem lesz meg az a hatalomra vergődő marjoritat által minden alakban törpitett kisebbség^ akkor majd elmondhatják, hogy csak volt, de nincs, elmondhatjuk akkor a köl-tíveí együtt, hogy : „Magyar dicsőség mi valél: Hxüló csillag? mely tündökölt, Aztán lehullott a < m/tgasbél És mindörökre ehyeU a főid.\' Kern ngy én népem, an nem zetem, teljesülni kell ama szent igé nek, hogy „nem vok, hanen lest magyarországi De ehhez megkíván tátik, hogy tetteidben látnók és óvatos légy, térj le az endok önzés teréről mert ez békóba veri ezer ós ezer élet árán annyi századon keresztül nyílt és alattomos harezokban kivivőit függetlenségeiét. Leszorít az őn-gonfoikozás és Öntevékenység teréről. Obző czéljaid illetéktelen hatalmuk • gyíva eszközeivé alacsonyítanak téged. Kék véred fekete sárrá változik. Lesz belóled „Sybarita váz* rabszo\'ga. & ha ekként kivetkőzöl nemzeti jellegedből, koldusbottal kezedben nemcsak nép. de veled született ősi jogaidért is rimánkodni lesz kénytelen. Ezen helyzet azután biztos ösvénye az erkölcstelenség feneketlen örvényének, melynek hullámzó gyűrűt elsodornak, t igy „RómaledSl és rabigába görnyed* Azért is míg későn nem leend: „Ébredj nagy álmaidból, Ébredj Árpád /Tó, Felkeli a nap, hazádnak Fel kell virulnia." tatai és a körnek mis pohtika aé-|felett Össseternycänröafc a-Tészes telle- Ne hallgassatok tehát a csábító pár.toskodáL s*aiie | Hei usü aUsekre, -fbrdntjatot - jó tt^ hácsért .tea.»en sziveitekhez, legye-kék önállók ós függetlenek, kövessétek saját lelki sngalmitokat. Szabadság, testvériség és egyenlőség ez a XIX.-ik szazad jelszava! Stáb hoc signo vinces! Ezek után Önkénytelenül előtérbe nyomul azon kérdés, hogy hát mí az, mi fíy nígy veszt tartalmaz, ki ennek teremtő eleme? Nem értek én ez alatt szemé\' lyeket, nem czélzok én senkire, 8 nem is ismerek én ily nemzetcsa-ióí: mert ha ismernék, ngy csak is a nem zeti életérdekért lelkesedő szelle-jnem parancsszavának hódolnék akkor, midőn megkeresném Eötvös Károlt hogy photograpbirozza le nemzeti nagy létünk és állami önállóságunk eme gaz elleneit. Dc a kérdésre felelettel -tartozom s kijelentem j zt, hogy ez egy eszme, melynek annak önkényteleo hódolói, s mely mint az Örvény folyvást terjeszti vé-gyürüit, mindinkább nagyobb rben mozogva hódit magának tervbe em vett következményeket is, s ezen s s zsidó kérdés. Igen, a zsidó kérdésnek oly lakban való megoldása, mint az ezdetét vette, nemcsak társadalmi, nemzeti létüuket is veszélyezteti Ellent kell állani eme vészes mlatnak, &„ kárhoziatai kaU mind-t, mi jelszavunk\' mégrestestlésének tj.t állja. Haladunk a korral, követjük: a kor intő szózatát s esküt fogadunk az immoralitas révébe vezető és az emberi gyarlóságot kelletén tol feltüntető önzés ellen. Pedig a zsidókérdést ez jel lem ri ám! S hogy annyira haladt, a mennyire haladt, el merem mondani azt, hogy az eredmény a proletárság győzelme, de ki kell kelnem azon nézet ellen, mely ujabban lábra kapui kezd; hogy mintha ellenkezői tannsitna- a nézetünk 34 *v ntán testileg elaggott, de szívre és lélekre nézve ifjú bajnokának halhatatlan szellemét követő minoritás. Indokolni tudnám szavaimat, azonban a helyzet sokkal világosabb, hogy sem azok erre szorulnának, de kifejezést akarok adni azon forró óhajtásomnak, hogy az igazság egyenlő mérleggel szolgáltattassék kJ. S ha visszaemlékezünk az polgári egyenlőséget kimondó, a vallás külömbsó-get megszüntető tőrvények tárgyalására, ha tekintettel leszünk a polgári házasság behozatalát sürgető nemes törekvésekre, ha .meghallgattok a minoritás vezér ferfiaioak következetes nyilatkozatait, azok in-terperiatiót, s figyelemmel kísértük azoknak a napi renden lévő sensational i bűnügyben taaasitott fárad-hatlan ügy buzgalmát, ngy be fogjuk látni azt, hogy a minoritás elleni vád a legalaptalanabb, de más részről — ha csak vakok nem akarank maradni — be keli látnánk azt R hogy az elért eredmény a majoritásnak eget rázkódtató bűnös tole-ranssígának torzképe. .s ezen állításom meílett narczol Pozsony és Mo-sony megye is. Azért legyünk ébrek és összetartok, s egycrtlt erővel küzdjünk a vészes áramlat ellen. n «5rrőÍ!;i \' \' faóae. így I7.Aíe névlrloo De mí>el egyenesen személyem ellen támadott, s szabadelvű kört e helyen oe bolygassak, hanem, térjünk át a .rostélyos h a j jt o k* or csikkére ! Olyan adtg — aőv leien seggel vér Lesett — gorombaaiggal mar régen találkoztam. Nibéx volt volna t. laptársunk érdemes munkatársainak gárdájából kirelasstanona ast a tollat, mely olj bőven eresati a tintát, ka arról mindjárt a madarára nem ismertem volna. Hint rémhír járta be a várost, ho^yegy.é r.e tt p o i i ti kas, bölcs- ostort íta ellenein a go-ombs-sáp madzagából. Csodálkoztam elszánt-•igán, da egyúttal el ÍS késsÜHem adra-riatlaosagára. iíem csalódtam. Harcsbao « gyára katonát vak düh. vérengtés, — polémiában a vak dúhbe! robanótssemélj e kedés, goromba-*ÁZ jellemzik. A helyett, hugy álláspontomat bírálgatta volna a ,p o le m iákra jogosított" ritős, neki roalott személyemnek. Att no idj t, hogy én éretlen vagyok a polamiaáLaara, Ka hát, én ré-ssemről sserénj t^leaaégsek tartanám itt bitocyitgatiit, ho(jy milyen érett vagyok; agy Ís tudják, akiknek tudniuk kell. — » H« as emberi értelmet és a véges ásat kereaatnlS leve! szerint mérik, akkor bizonyos, hogy messseillok a ,p á n c f ő-1 o s v i t ő a-f. úrtól holcseeég dolgában Ssert — ka jól tudose :s* 14 eaatend^ asitottk életfcorank kozSlt. Megjegyns- Isiné asoabin^Sr\'e 1 X b \\ I c s ,p o l i-i k D i" aram, hogy a vitatkozásban ¦ idósebbrésskáről aa s legaevetségeaffbb gyöngeség 6s é«Uenseg, ht korira bi- U8ZONKGYED1K ÉVFOLYAM Z A L iti A I K OUT HOVEjíBö^fi-á* tűi v.tkotva, h iiiabbnak fietslséfit lob- a névtelenség kőpen**.*;. mirt estei bántja szemére. Ezt Ő .katedrái bölcse-: iüncyac a gyásaatf beszeg* i sllthi " *égc» tudhatna. Igire.: - fS&é* Már éa sokkal udvartaaebbea ja- [mást hat* ss*.gLfrt iista ha*fcÍom. A* rok el Tele nemben. JTem rónom két \'hátam mögött i* iL csakhogy bú nít eégbe pciemisiló képességét Koposyi- | éakk*.. 1» ő nagy ^h^segahsa is oaac jit illetőleg aem kerek szakértői véle- akkor leaa virttts, h.egj BíveiTel elleatct-ményt, hogy vejjoa nem azok köixé tar-j bea álló ofsikodd f-4rit. . tseznben bsc tél, el »« ava é g e i m tŐ 1 a^k e dac: me»ffc»pj_ aid zFiahdor méeyt, bogy vajjoa o tozik-e, miket Ltvelex réasély ezeknek minősít? Megjegyzés nélkül veazem fel > keztytl; éeaajaálum. bogy aiaoz en»b*t fölötti jóaágom keayé.reJ dobni váeeea, as*, ki engem követ hajított meg. De bál hiába, gyarló ember vagy oki * Abban a boeezulére erezetett litt-niában — melynek caak néhány tételére Jrat megjegyzésem — íogadatlan prpki-toroakadikie a tjévteiea bee ét réseimére/] kel a nagy-kanizsai helyhatóságnak.. A.at mosdja, bogy mi annak tagjaival pact-kásuak. Hát biz ez neköok eofca még ssia-déknakbaa ae voll, Pacikásnnok siet. nem w szabad, nem is lehel. Ugy látaiik, bogy ó D\'ooe lísttábso a pácra ázás f». galmával. Talán azt ie pacikázásnsk vani, mikor — megértre a aejté föladatat, rá rontattak a bajokra, ozíket ki-aebb aegyohVmérvbea mindnyájan érezünk ? — Koppant ionák fei fogaz; és nem biztsuk, bogj az My ,m é l y g o m~ dolkodiara valló" telazŐlalást * jóiaoérlelmfl msgistritu* a! A vhroei tanács írást titt:e\'etet parancsol a törvéey és mi hódolunk a tör vénynek. De sniqtia a naag.Jlratut ii cssk gyarló emberekből áll, nem Játom b«: miért se lehelne azok cijáráaábea esetleg bibe is ? — és miért ne mulathatnánk mi rá mindenkor sson lábakra és forrásaikra ?t Persze a nyilt föllépés nem tetastk caikkirónak, mert igy az ó sorok között bujsáló, setteatkédó működése szálka a közönség szemében és nagyon ia leszáll eredeti értékére. Pedig hiába! — álarctol netu tü-rftak. Kern lüröm a rostélyt es utlal aem I Aki lapaakrél és muakatársajnkról vak elbssakndettaágtbes tiszteié tlsaül ezt írja: .Nem féitjdk ugyan a városi lakosságot a „Zalai Közlöny- boezorkáay kony h á j á n f í : t p e p t fi 1; oda még nem sittek laptársunk ér. desnej munkatársai, bogy a köz vélemény \'fi g J rézá ftb. — aki ilyen kifejezéseket vagdal eiemüokbe. annak nyílt siaskkal kellett volna ellen ön k jönnie. De miutáa agy jött, le fogoen emelni rostélyát. A .Zsla- t. munkatársai között osak egy ember van, a ki ilyen fegyvert rejteget karbonárija alatt. Azért azokat a tisztes aégtelee kifejezéseket nem a t. laptára m unka társaira fordítom viasza; ókat tiszteletben tartom: — baaem fólemslem a csikkiró .isak-rostélyai — és visssavá-gom azokat Hoffrasnu Mór födetlen képébea. Egyúttal figyelmeztetem, bogy más alkaloméi, bs ily a legaysglébb személy ea-kedi.be ereszkedő polémiát kezd, nyilt, födetlen arczcsal jöjjön; ne tskaródssék gssUijs politikai t iTal.assit. Mindaddig nagyon «0anyÜ kecyer, aöaoyt dieaóaég as 5* é MoM m< 4\'téit sesn sevr -érek, zers nsm fogaoDk et teczkél as etTeapárlia* ezembea tannsilaadó magstartást illetőleg, ismerem a tfastzseéges, "grenes utal. MaggyssinésssisJia sokat assski el aem testőrit. As és politikai .hiszekegy\'-emnek elsó ágasata oly telel, mely nekem és s velem egy bnen i éviknek le be lati es isé I testi a ÁnfbrsV riasonyok sösÖlí aet átté*-^ msUja Hoffoaaaaa* éa mestereimet, tiie még sem fogadók leczVét a politikai lüs tesség dalgában. Akt as alatt a rövid ídó alatt, mig SamogyboM Zalába átlépett, sutba dobta addig viseli nzasryer nikéját se pelkiexsu Jaitralláaát, kegy trakaba, csiliaderbe bajra aa uralkodó áramJst ringató btülá* maira booaátkosaék, dacsara, kogy skkor fbsióról szó aem volt: sz se nektiek, ae máinak se prédikáljont 6 zagyon boldog lehet asereexoaéa lecaseeetsraee; de sekem múltja tanulság arra, kogj ¦ S- léreu SS kövessem. Il l e m gyaausitái i. ficam lé e y ! Hoffmaan szer misket gyaeosrtáseal vádassti, a ki saját lapjokat iaketilelle be •K7 rnt gyaanaitáaaaí. Igazán csodálkozom a .ZaléMeJAór sserkesstójéaek el- sésésésii i ; - A bsssaakben zsa«penó i lett essme mist inkább terjed. Vársecokból már többen szdvéi ísi«B:ék ki eaatlaaozáai aaSB-dékakat. VidókVó — mint smlüettlk — leToiek érkeztek, mik köeftl azokat, rue iyek at esztm» karesztülritelénez fontüS-ságáitoí sróitvak — las i<tatyük A levelek ason sorban — amint ér keitek — agy bangsanak ; Tek. szerkesztő srl Becses lapjában egy valóban ssép eszmét pendített meg. melynek pártoláséra a kÖs^iuég figyelmét Jóakarólag fel lúvjs. 5f. L felhívást SSSS egy ,>ó Kör\' alakitáaa ezsfliábdi. Ém eTeTblvásnáFparancekéet eags vaJtmitrt köteleeeég&kbea TAR Csöuge Marcal. Ldas acjxa. Islksm Konjörolj már taitam Papp Lisi esearjára Ugy sw»)aaak ajkam. MegbsleS ba eejésa Nam lakat ssókre. Ne átad. bogy spjánsk hincs hat zzitsj Gkre. .De avar abból a ess lesz Semmi mig ás,álak Mér Uiott-e ilyet Jgas jnsan létek \' CaSage Hirltí rágylk Pspy Usi kaséee Azágyesit Uoaai «ic6-ol.v Oh aayjs LljÍ:. • Ceessei afa. mí halig** Ilalriay as or«*á>a Sem csoda, héj nagy bá-Rinat Bit ki rája. [Bágyadt.\'lsnyaa ssellón Uuj salotti énsk] .....HaJ osa. n* fcsilom hsVcaak Hit* eageei viúésjak I* ,Ldes asráat lelkem . Sésd ast s eb\' pérsét ij .afegáiy \'basi jWrgetoi* Vácig esi ast eraeS\' ,Édit aeyáat baiid m>ly Has halotti é««k" ,.Hat!űtt — — temet Őt c Vai J ól kit kisérsek f ,jUes Jtajáat.lstkesz aLegssakad a aijrvm Betaar ragyolf VaSs hát Lagv ayesearyát cékem\' Ét es egy aw —* ayostd ri Bissi két kasedaí Megfagy a\' léLkesj — se Vesd rám a nemedet!\'" .1V Hoffman egy párttSredéksí assiee-mitismuaiai vádol. As ember végea eszével aem bírja fülérleoi, bogy egypár ilyen szereaceéilen próíéts miért festi falra minduntalan ast ez "Srdógöt, mely ugyiz reltenelce kieértetkéni bsrzngoija iceresz-lü! kasul hazssftkat?} Hí kosa sas sstisemJtiamoenak a pártkérdeeekbss\'t Hise az aatiaemitismos se aga egy párt, csakhogy cosmopolilikos társadalmi párt! Minekanaak vészea mias-málval bármelyik hazai pártot is bekenni? Szerencséden prótéti ss, kl maga kiabálja la a vészt népe tejére. Ceudala-UM, begy. jósa a, értelméé a épe észre aea vasi:? Vagy tá» ggy ToC vele, mint ra vültuok; t a 1 b e c s ü 1 L Emberi gyar< lóság! fTadd menjen hát osak Hoifmsaa Mér sz ó bölcs utján; és is megyek a mea^masr. Hogy melyik, miként végest pályafutását, a* a jövó titka. A/.: aseabas ne higyje, hogy én as ó paczkázást eltűrjem. Mert hát aa már nyegle pacikázás, a hogy fi ellenem jött. Ha liszteeségee tárgyilagosság gal ir, éa Ís ugy felelek; de ba bottal jön ellenem, biz én — habár keTesstéayietle-üí — doronggal fogadom. Az ö eljárás* csak erősítette bennem annak a|[moadáBTiak jogos voltát, bogy: ,ő r i z z m e g uram barátaim Papp Liait — -ily halvány Talpig sznz fehérbaa Fehér liliom a IToaaofo fejében:- Éd«a anyám gyere Hiaak esiuirí. As apai jussom Jé leas easáfséSre- . Édes muráik* ásó.-Hfis haletti ének... (Hogy ragyo f cttliaga BárOs két i Halkan perg a rokka ZaksUl.. takatol.. Nesz ébred az ifja, •ász e MsU bajtól. K* fagyott egy mosói) Szederjes ajkára\' Nem meiegssik aa saér As says csókjára \'. Elhagyták — rthagyUk ¦ A Létek aarasajot Csak a rihar.ád.olf Rémet tompa hangot . I Söt*t as tj"; szabad Sok seerui réssé, . . C.Sage Pilnínsk U Oda a reme..ye. — | . . Jaj eltéoe mennem V.rraaiiót krre.ci Aoiakomr* sáp.*ét Rémek jársak leaoi" - Sötét aa éj koag a aaVaBkoÍtéu^sel l>l-Wjajd»I rsK. Csöng e Pálné ressie! Méwáa hslarasju Citeritre fekasik Pia már ai igy.-e sWasódsb saesiö A ¦éesest eloflja Ssaméná — megbotlik S el hal rém sikoLja. Saellent ajkról ssóltó\' Egyetlen BSSgzatja^ f.lria m\'at f^rer-t állasa est teaai misdssoo hazafiaknak kik a mai kor igényeinek megfelelni akarván, tatánk nyelv ben i feivirágoaását SsfvBköB hordozzák. Igen áldásos rolna egy ily kör ala-kstésa aaaaiís inkább, mert es által srá-mos, a még csirájában elnyomott tehet -Rég mfgóvatoék, a veatélytfil; e téres) Bgyaais megtalálná a szükséges ápolást, fejlódést s tddvel azép fává sóhetsé ki magát. !i ü j 1 \' Adná sz ég, hogy e szép neseee eszmét, miflfibb asegleelaeitvn láthatnék. Kiráió ktSBtsMje H.-Sz.-Miktósoa, 1S81. sov ember 18 ás. Khrlieh Károly aeveló. • Iges tiszteit szerkesztő nrl Becses lapjának e hó 12-éról Kelt l-íki számában a .vidéki írói kör meg alepiwsa körűi megpefkditeU eszméje oly életrevaló és időszerű, bogy bátran igényt tarthatna s leglelkesebb pártíogásre. Kisebb BemsMekaek s modern cul-tnrmesgslmak rohamos áramlatának k\'i-sepetto létbiztoeitó scest kötél- seé^re ere jiksask végsó. ssefaaiiléeével oda bsrfai, bogy közös Mallemkiacaöknek egyetlen egy paránya ae menjen v eszes dó be. Ei még akkor ia elrj érdemű, ba a nemzet tömörebb voltánál fogva a esenirifugalia j erók nem hathatnak oly vsazletjesen z*t*t nemietuakaél. híekitak aaasryarokaak kettdste\'.etl buzgalommal éa példás eeese-larlássál kell törekednünk bogy tiastslat-gerfesstó irodalmi fölényre jusuok basánk leges legutolsó asogletébes is, azas hogy a társadalmi élei egjee kimagaalúbb kde-pontjaiba a íVibugyogó siellemfurrásck nemzeti ssert,ezet0.ek legfisomaba legveg-sfibb Dtereibe baloljaaak. Csak aa egyöntetű gondolkodás késési sz öekzbasgssitoa nemzeti érzBletoek iránysdóját, mely mindig és minden itt egy közös csél félé mutat — miotójszak -felé a delejtll. Caak az BgyÓntbetQ gosdolkodás s nemzeti neveléz k&zus mivelódosi alapja. Esi a főváros eser és ezer okból meg nem teremlbeti. As irodaiomaak B/sgaiuaa csend leire van szftkaége. Németország soha sem less ama aiellemi haUlommá, ba nincs Weimarja. Kóaigtbergája, Lipcséje: Jenája stb. Ber- lint éa Bécset i emióik sti fel ssellem sek nevelték Kezusk, igss a.ncsestel tujsWiisS^áiság deltnaí&k. kik üdvös ambéuóbol a draga hinaaaa ti. agukhoz ftiö\'.\'. s«mzsll gestiu*o-kat karfa udvaraik blvfie árayékaban gonitalasLl megptheatetssék\', és vessek ig-nis vérssaiok, boi a korigéoyek ras-kenyaseröeégét atérz\' es egyébnemzelek k -1 párbatsamra v e .e \' ceni \' hazaszeretet trowel A mil azok tira.,-\' kincsen iéteaitet [telt Sfékhelyelkcl az irodalom Szt Péter dómjaivá aratva fel, ast mi u osak legdrágább kincsükkel érthetjük el — haza ..isn.rssi ssolgabirák aSSrsrk\' vágrabaiUaára ^aitasitessa»ak s kulöaösaa a i Lg íe s fócaeadbszlos atjáa ataaiUas a asekerea koidasokloTai éa asekar.,. e szabályrendelet éVteJtnéhest vaia elkobzására. , T*** A mely eszme körül hazanas lelki dée csoportosul, az mindig oagyokst resDtb-t. És MsLy»roaezégna*.sss^, ctoa, mintegy éasrevéljenLi nemzeti állam-1 | ma stalé- álalakáléae eeUeeiett veeeeay | teere méltó nagy és msgssstes ezél 1 Kiváló tiszteletiéi Dr. Sleiubacb József. Nzgy Kanizsa november hó 2l-én. * Igen tisztelt Pálystársl As irodalom terén kifejtett mnakás-aága bárkit Ís képes basdilasú. óriást bal-maa teendőm\' ritkás enged ams téres jelenni meg, melyea oly zstvesen szeretnék uakálkodai, de boeetaaabb kalgatásom korantaem kösönybm jele — mért érdeklődéséé! nézek ssép eszméje elébe — ezzel kérem engem azok kösé sorosai, kik s vidéki írói kör eszméjét ietintin fidtös. lik, a be kelt < bármikop tásaegatnj, kftare-nvQködoi törokszenek. Kiváló tisztelettel Stlmegfa novess ber 21 én Bánfy. * Tekintett* szerkesztő nrl Elfoglaltságom miatt r6viden osak annyit vagyok bátor asegjegyesSi, hogy a vZatas Közlöny*-b«b tsregpeeditett vidéki írói egylet- vsgy kftrnek eszméjét azistén pártolom, s reménylem bogy att t. aserknsertŐ nr s közeljövőben valóéit-hatni » sser. ncaés leend. Esek után. hazafi aa itdvöaieltei vagyok. Kaposvár, 1882. november 18-án késs szolgája: JENVAY A megyét árvass^kssek f. á,j «X. bordi neleryesaUU Sgyí^,^, \\ Uvékeayaégi zimuiaiáss aaariat kaérke aetts lefolyt hóaapbaa 15U db aliata* UeUtl 169a dh. s igy liö J^TOW S beérkezel teliséi. A kimatatás aitai fel tüntetett eredmény tudomásai véteUu A folyó kósigasgatáei ugjak eése ama kiráió és megérdemlett fi.™ iena be n réazaaült a. m uraköcí - \' állapotának megvizsgálására etek hftWim hisottaágaak, — mely annak idejéa Mul-bAt ü.ki Sfkk. mssalkgyeb» mas iU«u járssí ssolgabirákbd1 állott, — Herjadet esse Sa a tárgyat aiapoaaa kieaeeíia je le a lése. A kiiún \' centes, a szükséges ja vasiatok elíterjesztése végett a kir. lanfei-ügy alflnek adatett ki, a b iterjesataadó javaslatok előz itse meg bírálására pedig egy sibiaotaság kttidstelt ki. A kir. adófelügyeiónek október kőről szóló jelentése aaariat f. évi air.pt. bő végével az összes adótartozás volt a megye területéé 1,464,030 h-t «7 kr; erre befolyt okt. b»váb«o 1&K,796 frt ff? kr; 10156 fri 11 krral keve^bb, aajst mait év hasonló havában. Továbbá bélyeg ét kösvetiaa ilielek s egyéb tartozások fejÁbee a esali kóbaa befolyt 174" 361 frt Sb*7s kr; ssiatss 11204 frt 9lVskrral kevasebh, miét a mn.t éW oki. havában Essa a molt évinél k ed vésőt lee abb eiedméoy onnan esármsrutl, hegy a folytonos taőzések követkeitébea az adó-végrehai\'ás kettőlef sem volt eesfcn«ei haló. - ÜMze inna lelkét Átkoi őarád sa\'ys. CeSage Pálné fataa D. gjákir a lába Hele kap két kar* Szét sfllló kajába Caak aesa tla az álom ., Lelke csak nem ébred . RA tapadi firSkre A sas réatee- képre. Vérhen forgí ateszs Falasersi as ág ie Valjrn Bléltd lest-a Aaaak kegy érmére? tssátkssDi jsj de As a kép la itten... K6Byf>rtHj aiaff rajta. MindsahsUé Isten I Őseink és a nők. A férfiak biválása a világot kor-máayozni, a aöké családi boldogságot alkotva, egy aemset jólé\'éaek.P\'ómofdi-lásáhoi segédkeset nyajtant. Miuek Bevessem azon nőt, ki ifjú sak erőt a lelkesedést k&lcsou<a ss élet invise* pályáján, ki mint védazallem le beL loleite, ha iiju hesa tátSlre ragadai igyekasik, a varázskörébe vonva nyugodtabbá teazi a keblében sajongÓ azenve-délyeke t ? Egy aaerető BŐ szerelme édeeeégé-reí alasi a köznapi é.el bajail s a már már elcsüggedt a lemondási akaoi,|el-ket megUBiija ss életet szerelni. Vagy mit moadjsk azok1\'család acyáró . ki fétevÓ angyalként gnndosks-dik magzatjairól, bogy őket a baae eme-mes fiai, — ^a<y leányaivá nevelje?., .Isten alán az anya a legzzeaáebb, lagmagasstosabb fogalom." 0 áll gyermekei mellett ss élet minden nakabac Keble noha vánkosasn rinpalia, saiat caecsemit, oemtóje as ifjúság assivedé Ivet kRtntt, aőt néha még a higgadt férfi Megyei ügjek. " A köaígs aga táti biaoltaág f, é bot. hő 14-én tartott rvndee ülésé\' Gli vina L«jo« főispán ur megnyitván, tade-másira juttatja a közigasgalási bízetlaág nak, bogy közgaadaa ,gi előadóvá Skab-lita Jenői neveste bi s főldmirelés , ipar és kar«skedelmi mini*sler s bogy as s mm Kénes meg is jelent a helyét elfoglalta. Skoblits Jenő nr, kibee s bisoltasg oly tagra lett atert, ki jellessssilárdaágs a kbaügyek iránt mindig taaoaitoti Qgy bazgslma s alapoa mflveltségéi.él fogra kStőaősea a gazduág terén — megyéak kózgaidasági érdekeit képviselni leginkább vau hivatva — S btSUltsig által lelkes éljenzésekkei üdvözöltem•:. As alispáni jnlaatés uiás Csertáa Káruly SZÓlalt fel S koldulás nagyban velő tsése ellen. A k. bizottaág ezen fel asőialásc indokoltsak találváa, elrendeli, hogy a koldulás megasbnteléee tárgyában iesnálló megyei ssabályrendelet megyeezerts ajólag kihirdettessék • a já- A nő akkor éri el rendeltetés* legmagasabb fokát, ba sayává less, akkor gyakorolja a legfőbb erényt, ha gyermekeit gondos nevelésben réezeeíli a családját boldogítja. KÍ tagadhatja, bogy ss ily nfl nem vess részt nemzete jólétének előmosdifá-sábea ?! S ha már eseiak — a lovagiaa heroaiaép — k.kaeh erkölcse a honiogla-lás iájában elezUajedoU s mivelteége a fegyverek melleit alább szállt, ama korban, midón még nem álltunk a felvilágosodás ama fokán, ratst aapjaíakbaa, azon érdemeket, melyeket a aó mint család-anya, hilres vagy jegyes szerezhet mél-táayelva. sa társadalmi éleibe ható be folyást adra bebisonyÍták, bogy ismerik a nők hivatásit s egy nemsetel boldogitó feladatát, ugy annál inkább be kell is ssersa Sektnk, kik az ősöket műveltség S felvilágosodás tekinleléb *n már mesacr tulsiáruyaliuk. S ogy valádi magysr nem is fogja sst soka tsgadsi; meri a női erény és hivatás méltánylása, a lovagiasság oly tulajdonok, melyek a aetaset kelelkezéaé óta é-ovk anuak keblében ¦ <Hni fognak mig caak e aépet az enyészet sírjába nem lesaetL;- Már koeiogleló óaoink oly tissteUt irijüs^n visellek magukat a nők iránya ban, bogy a külföldi irók rágalma .aem foghatta reijok, h->gy valaha aaŐÍ méltó-ságol megvzentaégtelenitették — v\'gy a szemérmet megfertőztették volae. EséppeB jelUsaöJkQek eaea vonass ss, mely mig czafoija az idegen tudósítók áilitásait, kik a honfoglaló magyarokat jellemezve, rólak csak mini barbár és vad népekről beesőinek. — Egy oly nemzet, mely s nóhatek a társadalmi életbes oly szerepet ád, minjőt as ős magyar, csak lalzáseal a ragalommal nevezheti vadnak és bar- b>- V. nirdetméiiy. ZaLasaagye törvéetybalósági tisrrt\' saga folyó 1882 tk éri november bó 27-én d. e 10 órakor Zale-Egeresege* a megyeház éagytermébea rsadkivll\'i kős-gyQléat tart, melyaek tHaetea tárgyait kepeiendi : 1. Al 1876. t. ci. 4 ik § a értelmé bea a kosügasgaiisi btsotlaágbol as év végével kitépő 5 Ug aévsseriat Haisky Kálmán, Molnár Klek. Nagy Károly, Sdllyey LAszlÓ, 8sal.csy Fa-zas urak helyett uj tagok választása. 2. A köapoaü választmány bae H rátb Mór aagy klaiziii vala.nó kera-letbeli Ug elhalálozása által Üresedésbe jölt tagsági hely betöltéae. 3. Aa igazoló választmány Jole e tésa, melylyel a törvényhatósági bizottság legtöbb adófiseiő latjsraak 1883. évre laszaetllitolt aévsorát megerősítés vagati bemutatja. Eszel kapcsolatbas az igazoló vi-Isastmáay megalakitiaa 1883. évre. 4. As 1883. évi közmuaka beosstáa és ntépi\'éeasti terveset m gá\'Upitsaa. ~~ 5. A kaioaa beeaállaaolás terbéoek arányos ssegosstása ciéljából aikotott megyei szabályrendelet 1. és 4 ik aaaka-azai érteimébea az 1883. érre asUkaégw Óseiak a Bőket már első basájukban : Ássiábas tanullak tisztelni, a nem tekintették, mini rabszolganőket, hanem mist leljwa joggal és asabadakarallal fel rubato tt lényt. A m agy a rrzer elembei vá Issslott asjéiel a Családi kor he* jogit, birtokát magnazdá\'J aesa agy miai sek más nép, mely a caalidj boldudságot nem a szeretet*, nó karjai, — hanem a rahesolgaaók kéjei köt; kereste. Honfoglaló öaeiak z kAlföld sfdtt mint s oök irást lovagias nép Volt ísmo r W s talán épe« asoa tisztelet, melylyei s BŐket illették, vultssoa 1»gbatalmasabb tényezők egyike, mely óket s többi európai népek mnrellaégéeek\'sziroeelárt jalUiá. Mert bias a tört esketem ksgjehban tanaskodik arról, hegy caakis ason sess-set volt képes magát a mftvelt stspsk sorába felkasdeoi, mely aaőieréayia méltóságot tiszte.ni a becsülni tuüi*. Példa erre hasiak fényét múltja, mig az egekor annyira rettegett viiághoditr törők, mert a adta Urssd-lmí élet leg-ateatebb eazmóayét rabsaoigájává alatta, gyors léptékkel sielaz eayassetkarjaibs. Hogv azonban Oaakis asoa ad érdemli a becs&lésl és tiszt élést, ki széllé-. sigat e* erényéi featariva, a férfiéi ssie- . bez törhütlc.n hőséggel ragasakodik, a* nagyon terméesetes. í^Yégc kuvetkssik.) .,Va>i« rosatkasiUf <*T iswrteb* tOrl^netiriak igy sail: stir aj .NerteUn" maadja, hoey „s»ia4egytks*k etas; nJ volt i-g a koifwdi kr6n.kak assyl rigssziM stoat\'egy Tri sees fogu rea s asgysrokrz s nerem megfartoztetetet. saely ottsoS!\'ztrst a libarhaa miadig pasteietbss UttsMiVJ\'iyel-flak mejf«1.15 iiitai sserinl a leaay tuzu ,slasi- labetett, Jsgyete „ver4l : re; « s fsrjhes meat leiarbel fekseg .on. férji-ve:, kit urának ctsiatsrrée stagtisatett ssássira as auetasiay mind szagán, kbajogokat kistssltOtt rais." (•issjogs is tett f le HÜSZOKECrTSDíK ÉVFOLYAM. % A L A I K^aUKf megyei katona bossállásolisi pótedó Össze gŐoek éa az esen alapból fizetendő napi kartalaortáinak megállapítása. 6. Perlak község folyamodványa; mely aseriut tartozásainak törlesztése, illetőleg egysége* adóssága átváltostetása deltából $2000 fu köíosQa fclvebetóae tárgyiban f. évi aug. hó 6-án hozott határozatát törvény hatóságilag jóváhagyatni kéri. — | ; t Mírűl a> tőrvéxiybatiaagi bizottság tagjai tisztelettel értesíttetnek és szivet megjelenésre felkéretnek. Zala-EgerssAgen, 1882. november hé 15-én. tÍLAVINA LAJOS a. k főispán. Helyi, megyei és vegyes hlrok. — A király nevaapjari. Türjén ís volt islnnitÍ9zfe>et. Simon-\' Vincse csornai prépost nr buzgó áldozatot mutatott be. A segédkező papok voltak: Ftdó Sztraka Qábor, jószág kormáayzó ur és Skóciy Subösd szent-ferencxrendi ildozir. A iáu\'tori teendőkéi Hoch Pál, tüijai kin tor és vesértanitó végezte, duotte-ben énekelve Arasyossy Imóczentiival. Al-dóziskor ő fuWége, a királyné ho.izao-tartö életééri volt egy ének, ur felmutatás üUr-^y.-dig a nemzeti hymnuat as .Isten á!d meg t magyart!* énekelték. — Az izr. jótékony nó-egylet szives figyelmébe! As oly egyleteknek, melyek oemes czélokra alakultak, igen nagy és szép szerep jutott basánkban. Nálunk még igen kevés egyén léphet müaéjisi pályára , muri a kiképsés sok és többnyire elbírhatatlan anyagi áldozattal jár. Sok hivatott erő véss el a minden oapiság küzdelmeiben főlkarolatlanul. — Állatni háztartásunk nincs oly rendezett viszonyok kŐaüU, hogy valamit a kormánytól várnunk lebetne; hanem annál üdvösebb és ríkerrsebb buzgalmat fejt hetaének kí a téren a jó anyagi állapotban ievő jótokon egyletek, A közeli napokban tüntfól nálunk ki ü\'nő bangjaáltal: Laky (Lőwy) Eugénia. Neki ha-tárosott hivatása van a azioésil pályára; de — amint szomorún értesülünk — anyagi körülményei gátat vetoek\'eléje a továbbképzésben. Mily szép alkalom kínálkoznék az itteoí .izraelita jótékony nőegylet "-nek egy tehetséges egyént meg-mönteni a hazai művészetnek. Ez ax egylet van legrendezettebb anyagi visso nyofc között; felkarol hatóik a törekvő fiatal nőt, ki egykor valóesJnüleg gaxda-gon ká\'pótolhatná erkölcsileg ugy, miot anyagilag a nemee tettet. Adja Isten, hogy Bsavaink visszhangra találjanak ! — Tisztelt járásköri elnök urak 1 A „zslaznegyei általános lanilóleatület-nek" központi választmánya f. évi deoz. 16-án Sümegben délután két órakor rendes ülést tarl. Alapszabályaink 38. § a értelmében felhivatnak a tjk. elnökök, hogy az őszi közgyűlés jegyzökönyvét, esetleges egyéb átirataikkal együtt, ezen határ időn beiül a kürpontb* küldjek, NOVEMBER 26-án 1882. Dr. Hartmann Aaxiliamj a legjobb gyógyszer Hugyesőbetegsé ellen orakiiiil és folyadék nőknél, szigorúan orvosi vény után kétzitctl eyógy-sier — gyégyit befecskendezés és fájdalom, atábeteg»ég nélktil, újonnan beállott vagy bármily elavult * baj, xlsposan és megfelol5 gyorsan. Határocottaii dr. \' Hartmann Auxiliumja kérendS i Igy ezt a mellékelt haszna lati BUsitási küayvvc: együtt Hartmann intézetében tanácsban tartott jogosíts jegy a maga valódiságában kapható \'minden nagyobb gyógyszer \\- .\' • j táfVu.9. írt 80 krért. Ffi raktár; Twertfy W. gyógysz. I. Kohlnmrkí II. Becs. Raktír": r^ráfisr Béla nyégyszcrés.; arsái Nagy-KAalzsás. \' U. I. th\\ HartBtsn ar rendel D — 2-lg *• i-—6-ig intézetébes s itt mipsen ngy mint addig ia, miadcnnemű bír- es\'titkos beteg aipk, nem különben férfi, erő gyengülés, kiiáleac kitüno mód iríerioi, minden utó., kőtelkeiéi elkerülése uélkül, Sypb.Ui é» dag&disolc és mü»denaea>D *eteg«égek legjobban gyótyittalnak.1 szereikéit díj. Lető-Hleg is. 680 18-*. Wien, 8tadt, Sellergasse Nr. lt. Így gyógysrer sem bizonyult .oly nsgy<ba-r •¦- \' \' - - ¦ -\'- "-clö\'yfi.lki»t»ál6t Etiianak kfibogStiy riskedtség, éi knrut ellen a gyógyerojQ SPITZWEGE EIQH aoTÓoybSl kéixtlit ?1 bittos valamint . gyor* hatása miatt egész oaitrák magyar birodalomban nagyra becsült iKelI-ezukorkák ffirnst-B 0 n b o n s, \'tét BéciBes. rum !EÍ368é3hei csak t gyógytárekbac ----¦ " 724 1-* Sümegh, november 21. 1882-Báofi Alaj a megyei tantestület elnöke. . /{ — Nyílt kérem a Nagy-Kanizsa vidékbelí lelkész urakhoz! Wilti György körülbeiül í.z-:l idóbeo öletett meg Borneóban, mikor Aranynak maghalt. A fía-Ul Lndőe, ki taoulminyatnak lett áido zata, 1850-ik évben ssületett Na_-y Kanizsa mellett egy helységben; de hogy hol? as eddig kipuhatolható nem volt. Bécsi lapok kai Bssas köt tetősben levén si került Witü György éleLrajsát megszereznem, de hiányosan; mert születés be-lyéiiuk nava, á eaűletés hava es napja hiányzik. Haiafias liszteleitel fordulok tehát Nagy-Kanizsa vidékének nemes lel készeihez, kérvén őket, hogy megyénk Bzülöltéook életrajzaelkőszítesébaa nekem segédkezet nyújtani .szíveskedjenek és pedíg annyiban, amennyiben a születési hely névét, a születés havát ős napját vagy e lapok szerkesztőségével, vagy pe^ dig direct velem közölni szíveskedjenek Szívesen veszek bárkitLI is egyes epíso-dokat az elhunyt éleiéből, ba ezek hiteles forrásnak. Igy legalább megismer te th el jük a tudomány martyrjának bölcsőjét közönséggel is. ki est — erről megvagyok gyoaődve — annil is inkább szívesen fogja venni, — minthogy a fiatal tudÓB képessége arról tett tanaságot, hogy egykor háziak tényét esoelni hivatva lett volna. HaRhfiastísstelettel, Bécsben, 1882. novembor 22. Saornmer Sindor. III. ker. Dianautjcza 1. szara IIE. em. 28. — Lapnak mai számának inxlalm i rovatiban köxöljük Tábori Róbert fiatal Írónak előfizetőst felhivisit. Aj tnljuk a megielanendő maukit lapunk olvasói figyelmébe és párfogisiba. UŐvidesen m ulatvány t kö-I Ün k szerző munkái hó:. — Bab Sajt. Francíiaorss ág déli dnpar lemen íjaiban jelenlegegy eddig nem ismert élelmiszert készneaoic, metyet asonbao Kbiaiban ős Japánba n már rég raiflt elsőrangú táplálékot használnak. A babból ugyanis nemcsak főzeléket,haoem sajtot ia kőssítenek. E s*jl összetételére nézve sokkal inkább megközelíti »s iilati táptálékot, mint az eddig ismert főzelékek, gasdag zsir ős albumin tartalma s különösen a japán vegetáriánusok becsű tik sokra. A sajtnak, mint illitják, igen finom ize van, mely a parmezáa-sajt izéi közelíti meg. Szluésftrt. November 22-én adták Bsaumar cbaís : .Figaró hizassiga" cxiroüclassícus vígjátékát — igen csekély számú közönség előtt. Ugy látszik a közönség az efféle darabokat nem igen kedveli. Legjobb i* volna a régebbi jó népszínműveket elővenni. Ásókban van jóizü magyar eredetiség, a mire pedig most miaden í vágyik. Az uja1 ban lábrakapott ét népszínműnek nevezett „népies bohózatok* mir kifaraeztetták a közönBÓget, — Kohai Etel. Berzsenyioé Adél, Arcai Ida, Kövess/ , Birdy, Kovács Mór, Besaeay i Margit és Szentgyötgyi szépen játszottak. "November 23-án a tSzökött katona" czimü eredntí aépszioat került eló-adásra. Erre nrár meglebotőt szirau közönség jelent meg. Az előadás szépen tolyt. Hanem van egy megj-gyzésüok.. a mi már régen a lelkűnkön fekszik. A tár* sulat igen jó erőkkel rendelkesik; de nagy hiba, hogy népszínmű énekes nincs. Még r-gyétlen darabban se rítt as ki sncyiramint es alkalommal. Szabó Dani-jrasse 37 nak került a stJfcott k.tons megleh.tősU^ Ss3S3 drámai szerepe. Na esi\'Majd tőidig ne-l Xárttaerkosslő vetette a publikumot. Mi hiaesiük, bugy * ha a színigazgató e hiányt pótolná, közönségünk helyre ütné as eddigi molasstást. Erdey B«rta, Ardayoő, Berssenyiné, Kovács, Birdy, Kövessy. Csobánczy, Ssenl-győrgyi kifogáalalanal jitssottak. .olyan, mely mir a BPostí Hírlap" „Ma gyarsmzig és Nagyvilág" ős <-gyéb ssép irodalmi közlönyökben látott napvilágot ismét másik kizárólag e gyűjtemény szá-| mára iralOtt. As előfizetési pénzek CSi-memre kűlderidők, Gyűjtőknek minden nyolca példány utin egy tiasteletpőldáay. Hlőfisetésí ir 1 frt 50 kr. Kiváló tiszío-lélettel Tibori Róbert Bécs, Wienst- Szluházi játékrcnd: Vasimap, november 26-is ,A vörös sapka* A aép-ssinhisban readktvüli letszőabea részesült legújabb eredetű népesiaxnüuj dalokkal Ős tinCEcsa! 3 felv. Irta: Vidor Pil. Zenéjét szerzetté: Erkel Gyula. Héttőn, 27-én „Fiam nagyon ostoba.* Bohózatos vigj Lték 3 felv. Irta: Fiodeiseu Gyula Fordította : Follinas Aurél. — Kedden 28 án „Kornevilli harangok* Regénye vig nagy operetté S felv. Zenéjét szerré Planqaotte Róbert — Szerdin 29-én „ A tör* Vígjáték 3 felv. Irla: Dr. Virady Antal. Csütörtökön 30-án „Dóra* Színmű 6 felv. Irta: Sardon Viktor, fordította Huszár Imre. — Irodalom. — Előfizetési felhívás! Nem minden ember bír Gottsched, lipcsei tanir hiúságával, ki halilos igyin is atos töprenkedett, hogy mit csinál majd a szegény világ ő nélküle? A történet megadta a megnyugtató feleletet. A világ nem eaett a menybslt sserkeestő papírkosarába, mint akárhány czéltéveszlelt kézirat, mely csak a hsfütesre érdem-E. Az irodalomtörténet folytatta pályafutását, mint folytatná most is, ba én nem ís szaporítanám egy kötettel, meg egy meglehetősen ismeretlen névvel. A magyar olvasó közönség, hallgatva Helikon liga tének dalaokait, ngy sem veszi észre, egygyel több, vagy keresebb-e a zöngi-csólúk ssima? De „a virágnak megtiltani nem lehet" . . . Különben is megmuodta már a bölcs Svifft az.ő keserű hámorival hogy három nehéz dolog van a víiigon és ezek közül legfelül ill azon nehézség miszerint „ifja írót megakadályozzuk müve közlésében." A türelmes közönség, mely már oly sokszor találkozott e nehézséggel ssembsn és mindenkor teljes eleganciával hnsta ki magit as afitirebŐl nem fogja tőlem Bem jóakaratát megtagadni. Mert mit kőre*, némi bizalom: Ast hiszem, hogy ki fogom őrdemelmi e bisalűtal éa előfizetőimnek olyasmit nyújthatok Beszélek és Rajzok" czimü gyüjtemé nyemben, mi legalább ís felér a 1 frt 50 krt kitevő előfizetést Összeggel. A ,Be- zőlyek és Rajsok" 14 nyomtatott ívnyi tartalommal jelesnek meg. Lesz köztük SZÁLAI SANDOB BÁNÓCZT BERNXT HIRDETÉSEK. A legrégibb és legnagyobb SZÖVfiTCZÉG BUM II Ő R ajánlja a következő idényre ¦ 3 méter 20 ca. Úli ?!áíi vet jó gyapotból 1 teljri téti-cltonyre. meterja frt 2.60, kesziti frt 8 32. 3 méter 20 cm. frt 3.60, kéuiti frt 11 Si. Legfinorn. brünn; gyapjúszövet < 4 frt 50 krtú! B írtig: aaíeroskáLt. 2 méter 20 cm. ^J"\'^ Palmerztonból egy téti kabátra pioterenként 2 frt 60 kr. kés-M 6 frt 7» k*. vagy Buy, Biber, Ci<terdus vagy Diag*-aal mvterjo 8: frt, késait 6 frt Bű kr. ehhez 1 nu-ter 30 em. koczkái vagy GStkáa brflnnL ka:.itbÉlés a. 1 írt — késait 1 f.t !10 kr. Fir omabb briinni kaoát szövetek uinten rainde. nínbra m.\'t.rjt\'i fr.3 50 krtil MMI 10 rnir li.-lji. ..c-d.k mc-tprj-l f.t SM knél 6 írtig. I méter 20 na íLÍ,\'jíírt".J^ip\' janBT.t csy asririnra met.renként frt S , Ks.it frt. SÓ) . . ,, , , ». Finom nadragszt^tek^*^ Valódi angol u« itaid !0"^ hoíitii és 1 mater 60 cm. szálas, 3.76 krtál ö.— frt, frt 5.25 8 írttól 18 frtig. Hagy raktár mindennemű pobjiri, katonai, libéria, templomi é»,ki4líard^ja potkclmékből, ugTszintén mioHen aaiuD hölgy-kelme bárwi1/ áron kapható. Poitai megrendelések ntanvútel mellett zzoddkJ teljesíttctDek csomsgolii íCm\'Ie\'az is&nulVt, fút bérmentr" »zál-jtt.tnak--- BT6 10-16 11 Rlstakárlyak szabok resztre esnaenívf JOOOOOOOOOOOOOí TRIPIUM. Húgycső-betegségek ellen. Használata utasitásaal együtt. E kitűnő szer hngycsS-betag^gek alien bUto* hatással bír, eliaaerve orvosi tekintélyek ---- nagy kűxonség kOtéhAI biianyUatko-zatok s.bbtonylatok által Kiváló kedvességben réiaesOl bárki által a legkCnnyel>beii alkalmaahatóaiga, kellameaiége által >% férfiak mint Jtőkuél síSfordnló ilvnekld bármi ekbél ixarmaaottbajoknál, ktti5nBsen padig a húgycső <folyás) betegségei elles (blsncrotea, tripli) a tett axerveaetér* boatzabb haasailal mellett is (idolt bajokaál) teljesen irtajmatlan. BCivebc ataaUia éi adagolási mód B»l- Iékoltoik. — Egy adag ára 5 frt O. é. — Fél adag 2 frt 50 kr. Fürdó AL6Y06Y0X (Erdély) msgreodeliét© ZAflOHYI SZÉLES gyógyszertárában . — Badapetten : Menda (bsásr gyógy-faszerárn\'Jájában batvaúi utcza 7-ik >zám. — Bécsben. Kaazjer Istvás LnUiengasn 17. sz. Nyílttéri Nyilatkozat Tudomásomra jutott, miszerint — tekintettel a küszöbön lévő városi orvosi válaazt&sra - mely állasra én te pályázok, — ellenfeleim azon alaptalan hirt koholtak és terjesztették, hogy a magyar nyelvet nem bírom. Nehogy a t. választók személyemet illetőleg ezen roszakaratn eljárás utján tévedésbe ejtessenek ezzel szemben kénytelen vagyok kijelenteni, hogy az országban születtem, Győrött jártam gymnasi-nmba és a magyar nyelvnek tőkéle tesen birtokában vagyok. 736 Dr. Blau Simon orvos Y. rov.t *:att kMlottfrt lem lUkl sem u-t.lmi tekintatben nem riü.l foIelSirfiget i 1716. «ue. Í7. 1882. L ViszárYBresl mess. A nagy-kanizsai kir- törvényszék telek kví osztálya .-észéről közhírré tele ük, hogy Tóth Ferencs és n*je vőgrebaj-ialúkn&kjRákos Fersncz végrehajtást ezea-vedó 631.-145=10: lakos elleni 150 frt tőke és jirdlékai, agy 8 frt jelenlegi s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében, a fentnsvesett kir. törvényszék területéhez tartozó börsőnosei 183. tjkvben f I sor 674. hass. s. Rákos Ferencs tulajdonául felvett — Hirscbl Miksa alsó-lendrai lakos alul megvett G2Ö írtra beesül\' ingatlan, minthogy vevő a vételirt le nem fizette, 1882. évi decz. hó 11. napján, délelőtt 10 órakor Bör-tönczén a község házinál telp. ügyvéd Simon Gábor vagy helyetlese közbejötté vei megtartandó nyilvinos visairverésen nevezett vevő karára és veszélyére el -adatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett beosár. Árverezni kívánók tartósnak becsir l0*/t-át készpénzben vagy Óvadék képes papiroan a kiküldött cesőbez letenni. Vevő köteles a yételirt hár< egyenlő részi stb an, még pedig, az elsőt as árverés jogerőre emelkedésétől számi* tsndő 15 nap alatt, a 2 st ugyanattól 2 hónap alatt, a 3-at ugyanattól 3 hónap alatt, —- miods* egyes resslet utin ss árverés napjától isimitandó 6% kama tokkal együtt as árverési feltételekben meghatározott helyen és módosatok sse< rínt lefizetni Ezen hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg megállapított árverési teltételek a hivatalos órák alatt a nagy kani ssai kir. törvényesek télekkvi oasliiyi nil s s bőrsőneset község elöljáróságánál megtekinthetők. As •lrendeK árverés a fentirt ljkv« bea fsJjegyzendő. Az árverési hirdelmény a tkvi hatósigná. kifüggesztés, ugy Bór sÖDcze s a szomszédos községek ben körözés és kifüggess\'éa, az egyik hel) i b.r lapban egy izben beiktaiis állal kö: tétetik. Atárverésieljeaitesén BartsGyör, kir. végrchajió süidetik ici. II. árverési feltételek. 1.) Árverés alá bocsáttatik a fentírt ngatlaa. J&kiáiú&i ára Qec*ártjS5*aingatlan i kitűzött egy hatirnapoE"\'a becsáron alul ia el fog adatni. 2.) Árverezni kívánok tartozóak a becsir l0*/0-it késspénsben, vagy óva-dékképes papírban a kiküldölt kezére letenni. 3.) Vevő köteles a vóie\'dr. barom egyenlő réexletbeo, még pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől :-z~-mitra 15 nap alatt, a 2-at ugyanat:ól 2 hónap alatt, a 3-at ugyanattól 3 hónap alatt, minden egyes vételárrészlet ntlo árverés napjától jiró ü% kamattal együtt a bh-ŐiletétekUrgyibaa39425^81 ss. a. kibocsátott ig, min. rendeletben maghatározott mód szerint a na^y-ka-i kir, adó, miut letéti, pénttárnál le-fiseúL A bánatpéns as utolsó résziébe fog beszámíttatni. L) Vevő köteles az épületeket a birtokbalépés napjával tűzkár ellen biztosi tani. 5. Aa árverés^ jogerőre emelkedésekor vevő a megvett ingatlan birtokába lép, megj egyeztet vén, hogy a vevőnek vételi bizonyítvány az 1881, évi 60. t. cz. in léak ed esőhez képest csak az esetben fog kudatni, ha as irverős nspjától számított 15 nap alatt az idézett t. cz. L$7. S-a intézkedésének megfelelő atóájánl&t nem teletik. A birtokbalépes napjával a megvett ngatlan hassna és terhei a vevőt illetik, 6.) A tulajdonjog bekeblezése csak a vételár és kamatainak teljes lefizetése atin fog a vevő javára hivatalból eszközöltetni. A kínostári illetők a verőt terheli. 7.) A mennyiben vevő as árverési feltételek bármelyikének eleg t nem tenne, a megvett ingatlan az érdekeltek bármelyikének kérelmére as 1881. évi 60. trcz.185. §-a értelmében, véví veszélyére és költségére. . bánatpénzének elvWstése mellett ojabb árverés alá bocsáttatik, s csupán egy határidő kitűzése mellett as előbbi becs- illetőleg vétetáma alal is eladatik s a mulasztó vevő a vételár aftlőttbösotet megtéríteni tarlozík, melybe azonban olvesztett binatpéoze beszarni tta ti k, Ha az ingatlan az ujabbi árverésen as előbbinél nagyobb áron adatnék el, a vételár többlet a mulasztó vevőt nem illeti. 8. Hirscbl Miksa mulasztó vevő az árverésen, mint irverezőréazt nem vehet. Kir. trvsrék, mint tkvi hatóság Nigy-Kanizsán 1882. oct hó II-én. SJ ¦ 740 1-1, Igen sofc bete* MreH?] La a megfeleli grugjaaorek miad-j*rt kezHotbos kásáéi k-snéuaJr, — Enci\'lfogra as oly kttnyv, minS S BUr. Airy gjafjniaAtttrç", tnely nent-caak a betegségek lelráeál tartalmaaza, hansm egyúttal orvO\'ilaE kifkrúbált és exer»rcrr«u jónak bizonyait J^uaarc-/ ktt sorol fal minden betegre nézva a iSgsagytSB feteSOSSl bír. Az amliteU él Kicbtar kiade - iatésslébRi Lipcsében megjelent röpirat, malyaek szovnga Bzixnoi ábrásat van cUátra, aariSOBSk K. egyetemi kSnyváros által fBsOfl í. latrSntsr 6. sí.) 75 kr. bekSliíse alía bénseatTB koldatik sseg óit. sa. b. ». Arv. hirdetmény. Alulír*, kiküldött végrehajtó a SHL, 60. tcs, 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi: hogy as alső-lendvai kir. járásbíróság 5098, p. 82. számú végzése által Koziáo József tüskesseri Is kés ellen, Marosa Ferenci lurniscsaí lakos részére 300 frt követelés végett elrendelt kielégítési végrehajtás folytán bíróilag lefoglalt e 354 frt 40 krra becsült 2 db. kaacsaló, 2 db. sertvés, egy üseü, 25 mérő kukoricza, sséna, sarjö, szalma, egy vsseke, egy bráns, 2 szekér és 2 lószerszámból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladandók, minek a helyszínén, vagyis Hosiáfl József lakánál Tüskeszeren leendő eszközlésére határidőül 1882 ik évi deczember hó 4 ik napjának délelőtti 10 órájatűsstett ki, melyhez a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssé: meghívatnak: hogy , as érdeklőit ingóságok emez trv-réaea a 881 60. tcs. 107. §-a szerint, szűkség esetében b?csárot\\ alul I* oUdsni fognak. Kelt Alsó Leadván 1882. évi nov. bó 23-ík napján. VRKSlTi ÜLEK kiküldött birós igi végrehajtó. Ha Jcesf WsjölU\' Bucbhxndlnnr ru haben FJeber d.a ume&»K mü d.m weiblichen Ceschleeht Oder: Die Kamt, wi." «icb die jnnu\'o Hiancr die ^ajpioc. ort wubliob/a Oetthlets .rw.\'r-bell and dttrerMid .r laliea konttea. Vea A. Ebarbard, Prof^uor. Neante. Art»iXfc-3 j NB. "Kaihilt 3« treffliiclje Äaw.\'iiaBSCii. wie uttdareb Um Bea.Mfi ;dio flenn der Man. ja»inti»a; < I i; 11 \'35 Uli Házeladás Pápán. A Oíi. számú hass koz^átartozó sör-és korcsmai helyiséggel, ugy a 730 sz. Ház nagy istálló és pajtával szabad kézbúi eladó. _________L Bórebb íucásitist sí Wajdits Nándor, Pipin. HUSZONEGYEDIK BVPOLYAM a awduw- . a::.::,..i.....láb .-r • G y ó g y é r t ax cgyeddl vajó4t.H-A JAhos-féle ma.litn-k.voru* i\'.-.\'n.-.^í^i tfirii\'ck, ajji ¦Blálí-cíoko|ii<t/!Jitk ?1 ma l.u ma iáúkorkik\'iiak/\'kGliCgéi, mellíajía, testi-gyngen\'-g, tényei y-íg itb. ellen jobb ai|A trOOÜO orwi iiis! «1 l.-it \'má> iimertfc, kik az •aját vallomásaik.*j-<nUt. aa agyban fekvő b.\'ti* geknél kísérletiét uiííjj ¦« mi mkudYukrtr a Weflí-batásmak találtak, .. további mintegy SOO nyilrs-no» gyógyintézet\' áltil éí csikóéin \'rplamfiinyf európai aralküfiú :!.<-a»rC nyilat Waiftaf (Ital. A t%%wópai araiknái ea. kir. ndv. »tallÍL.ji..ak ! -f íoílí HO V F J A N P S urnák : b» Bítcs. Grab«! Brannestraasé JKL ~™ H 1 Tatul int\' trró^yitSl^Nt)1 a es. kir. katonai 7. »zámu kóraaxtiM rfir^ífbaB,í — i!--i,\'k«reatetik, a-iry malátá-aiionit-r^iV^gi -..r,.;.C: • r-y uj*bb küldemény k lld****J kifliin am ¦ Uosíiúábó! .vtimitúrt válióií/a. ^¦iCiakpiL uéviteViiil olyanoknál kikiiel ai agj i émegéwy-* sifiiriuii: L¦\'k:kixtlansif? álrfak t,i» -MM iőt^k^ny ha.ált gyakorolt. Grát«,<--\'. I \' -wí : -|lW1l»^teek".WWr7.«orvni,. Bikou V.\',.,t;...,L, ,t.^;.i-;; (Bv^\'-ízI Trkictetei url A* . Jleff. Jáno. ft^AUW !íívön*i a^ék taix folytán, mc!jrM-k taüntiialiiyi4ic lyieégsid, »tje*5i#lL a i f^vVim.L-iLI. \' 1 oi;? vi Uj; a legrekoiujeutf-eúlibau nyiútkoipU !<¦;:»¦ ."apy. annyira, hogy as ft» ké*..innérjyri a hrájnbajB wóltó biroovok\' » leiemeUg bb érdAiO.UalieR-^fcJ.J .6e8L>*0h«k: -Felkérem eniiéttnera 10= -ír. \'-.r Jfr W~ kiiímu maláták irotiat eLé>x>ági aiakoladt-iaiv^m&aj me^ küldőére Aa Ss. taget ;...;ul:,;v„„- -!(„.!;tt! kaidatn. Mély tiszteletté! y.u/,~.K]:.i-:\'}\\ gfi igíigatinS. 1 j \' \' Faraktár: tíitry-Ka..i«»in : .-V,<.|:rafex.Jé; lW í Z«ef, XaiA-K^ta-iaop.\'i: : íiubiii.Ety ti. .flnnron: P+T^^ Müller, Keaztbulj; Wo.ua b Faraac*,. % Laiptig Antal. Kabt<ta; Hel.z K.lÁuót !Y*tatfd^ Kuiy Hocbiínger gyógyszeré**, Zigrábt ftmtser - r.;v ¦: . Tßpitierf Sáútior, Kraiiv; Tlu.Bjwayak\'e áohu. Murauoubit: Vúíca.- sellflfr i-yógiííert-.i. !"703 A-1 \'____! n i R D "k\'-*""\'É" S EK. PftTLTBNBBRGER SÄP0R csipesz 2>j.-Ksúi^zsA*rL. ^j»c^t yajqflhaz épülelébenj ^ , ; . liéjínak kitonn || jH (n-k ta?nlis.inyí?i:a szénle-^-Pri Hl. A köaalgo ószi és téli dényre ajánlom düsafl fel-_ perelt kéaz raktáromat V RAKNAK, éléi és-. ¦^•crniekekiiek -aíp^ j válaaaféktMa sv;>letS üiwombb b-i- .-í krüffitdi Mrökjbol\'a l*]wtíA-jarányos ú.r<-.n, uivábbí ir.öt?reodelé | podlufäii es gyorsan ; q-j IcisaoIsfáltavtBsk. r\'idéki rai-.^r.-níii-i^írk mér ék niényábHii c-upán egy ¦«v\'olt c:fp\'i beiüldíse után ^ÜT/íl elkészítletnafc. | ;; laaí-i t lioTOi« |m L ßd iWiltenberger Sándor íé—^ ^ CCTp&. í. ciipArAtlroa Táro8liii?piil«t fSST* Kávé árle8Zá!litás. "SSEj Harling Ludwig: & Co. Hamburg. SzétKÜIŰ: 732 1-5 r-sak szilárd ós finom áruk e tetemesen leszállított árak mellett bérmentve, utánvéttel gafT3 Kereskedők iparosok és minden íteletek figyelmébe. CRÄNCZ1Ä BORSZESZ SÓVAL A legmeebizbaUibb iipaSgiAlytn •t.«rs a uanvr-dtl BmiiL\'Híérnnk minaen bajsá &. feBKŐ rynllaááaaÁl, a legtóbb b«ttg»4g ellfa, aua-deonfíma •eh««n1ea-k. fej-, ftll- 4e fogfájáa. régi sérvek é« ayilt sahak, ráarekilyek. Kaink, azararrnlUdaa, níodenuaifl béoalái s* sérntít ith* \' Stb. »11«!, Ovegekban használati utatitással egyßtt 88 kr. t. 0. ^^\'sstsssj^^aay«^\' Hal-majobj. Krohn! e» társító! Bergenbee. (Nortíei«b.a.) 5 kiló Rio erőteljes — — 5 , Campinas, finom izü 5 , Cuba, iriiiant — —. ő , Por í 0 ríc6i jeles • - 5 „ Cevloe, Plantatíon — — 5 , Gold Mcnad\'ó legfiuoiuabb 5 , M0cea, arab \' —: -r. t- 2 80 kr, 3.60 kr. 4.50 kr.-4.80 kr. h. kr. 5.50 kr. C— kr. LEarfJÄBB, LÍE^SZÍEBIB\'J E8L Sc herz L o 11 i „VILÁGOSSÁG" Somagy megye és környékének közlönye, (Somogy, Tolna, Baranya, Zata é* V.y:\'¦ mely megjelen 1050 pélíiányhan legelterjedtebb, legnagyobb és k-gtekintélyesebb vidéki lapok egyike Hirdetések közzétételére a karácsony előtti számol:b-in különösért ajánlható, .,738 1 — 1 lnjormácziók, árjegyzékek, prospektusok kivonatra közvetlenül s posta f&rdtUtávnl röglön küldetnek. A „Világosság" kiadó-hivatala . K«ii bzlmáj a».r»Uj talanwunyi, a kera^kedalatbb^n elSforáuiií aj ko*Mt aa e(y«cinli, mely orvos; crWokri baunálhatcS, Ara egy üvegnek hasznáíati utasítással I frt. t. é. PőKtaiiitás Moll A. gyógyszerész, cs. kir. ndvari szAllitónál, BÍ\'CB Í\'IA*;|UÍ\\4 TneahwLanJ Rakti\' az állam minden hirperes gyégyeeertáriban vagy fÜ*cor-kareakeééaében. RaktárüsWkflli bfIreArekban macáoagyeviaSt nagjohb merrendelétukcél megfelelő árl«eaged^«b«a réattsdlaak. A t. SZ. kBaBaa^t kératik Usiároaottao W..l\'.féle Ví.tUmí-y rendelni *» csak olyanokat elfogadni, melyek saját . tjegyem és aliirá* sommal vaunak ellátva. * lUklírai : Hanr-Kaalzsa fi-lus J. gj6gysx. Práger Béta gyígyst Fciselliuíer J^zsj-I", Iio»™f»Id Adoil, üoaeubecg Ferenci, Strém ú Kitün. — Zals-Egsrázsf Holléty J. E. Hs^ezall lastl F-rd. — Barcs Doinr r K — Csáktsrsjya Qnncx L. eyégy«a^ré«í. — kaposvár Hab&cbay Kálin . K.\'bn J. gyégyac. Th Ker.*fces«y cyúgraa. — KsprMCZS We.li M pyíny-tóaref cmuinorici let gyii-y1 — Kssztke\'.y Winseb V. — Kémswí lláu Ján. - Zna/f* Irgalmadból gy. gya*. Mittlback 8. gyigyaz Uwijjic V.— Sspros U.-i-y and eyügyez. — Lelsaye KaliwudaJ — Kaposvár rstt Korovin aj. — 2als Efleraiea II Uo«»y L K. gyégy»z. 4tl 4d— 52. Ti a fiánál (Bazár) épület, Ktagy-Kanlzsán. Valódi amerikai varrógépek főraktára u, m; ilsou . . . . Siiidör esäläfli . • jés czipés\'M-k , , -, i it wfliríí •T(M?lM\'<[i*\' \' \'-i ^**"* tugys^iintén Anger, Cyjinder-, (Het ger) stb. jy^JÍáíi inga (Pendi) órák . . . . .16 frt felfelé riLegújabb éjjel világító fali órák 4—6 és 8 frt felfelé. . . . . \'.. 15 frt .....12 frt .flíiífi SUadsnnénfl avermele-játékek >•-• i !i t>J! .i ~\'~ -!Max* íliYiiJÍíiq *SO f\'Eziist hői zseb órák •^jEzTlSt Úri ,, svasä*-. kftArsnj .női zseb órák ^Arany nri „ „ 32 frt 40 frt i*I ^i;bíilíiSílllanyésdrifarámáÉlfikröklfrtói30 frtig. Aranaes dfófarámásolajszinnvoTriatuiké^ f^P$$ria ^írttól 20 frtig r | H.;\'\'A^-.f?lté8 ^SS0 lámpák dits válasz- Ttiübsla- és iux tárgyak ; Müwieien részletflzetésra lca.x>Jxa.tc>]L. ˇaito! tíássef gyorsajtóiin\' NA6Y-KANI28A.. 1882.. november 30-án. EJéfcstéü ár: egész ívre......8 frt, tél é.n.......« . ce,T«*d é*r*......8 a Egy ssdas 30 kr. HIRDETÉSEK 8 hasábos petiuorban 7, zoásodsxnf 6 i minden további torért-\'*\' kr. MYILTTf^RBEK toroaként 10 krért vétetnek tm Kiur-trári illeték minden egyet ^i-rii *-tétért 30 kr. fleetendő. HüS7x>nf^rye^k évfolyam. ZALAI KÖZLŐIT e A lap szellemi részét ÍHetS közlemények a szerkesztőbe*, anyagi rézxét illető közlemények pedig z kiadóhoz bérmentve intézendők : K A G Y - K AK I Z S A Bérmentetlen levelek csak ismert mankatársaktót fogadtatnak. »1. Kéziratok vissza aem kQldetáek. Np-ry-Kanizsaváros helyhatóságának, , nagy-kanizsai Önt. tüzoltó-egyief, a .tia^y-kanizsai keresk^ takarékpénztár % a .zalamegyei általános taniiótestület ¦ a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület8, a .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet*, a »soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külvalasatmánya* s több megyei és Város egyesület hivatalos értesítője. - * Uetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vfcgyes tartalmú lap. TUxtAzi.uk a dolgokat! Több helyről értesülünk, hogy lapunkat sok elfogultan vagyegyolda luan gondolkozó egyén Síólsőbaü színezetűnek minősíti. Hát erre nézve az a mi felvilágosító szónk, hegy lapunk nem politikai lap s ennél fogva nem áll az sem a szabadelvű, sem a mérsékelt ellenzék, sem a szélsőbal vagy bármelyik politikai pártnak szolgalatában ez ideig, hanem igen is — miként azt lapunk f. évi 36. számában kijelentettük — irányelvünk: a szabad véleménynyilvánítás; ennek hódolunk. Kibocsátott program mu okban r.^ról szóra ezeket inak: „Legyen testület vagy egyén, ha törekvése lapunk szellemével és irányával ellenkezik, mi vele szemben m* ggy ötödé-sünket mindenkor kimondjxtk s elvi álláspontunkat semminemű érdekért föl nem adjuk.\' És nyugodt lelkiismerettel nézünk vissza rövidmultu működésünkre, a mit Ígértünk, megtettük. Álláspontot -foglaltunk a se-, mita kérdésben; minden párt-befolyástól menten ítéltük meg a városi és testületi dolgokat; függetlenségünket megőriztük a hatalmi párttal és az úgynevezett ,nép-párt\'-tal szemben egyaránt Vagy nem helyeseltük-e a .hatalmi párt" törekvését, mikor a szinbázépités ügyéről volt a szó? Mikor a néppárt közében elmérgesedett az ügy, nem rántottunk-e kardot a szerintünk haza fisa, öuzetlen tör ek rés Ü .hatalmi párt" melletti ?! Igen is, ezt megtettük. És csudálatos, hogy a szinházügyi ellenpártnak, mely esetleg pedig többnyire szélsőbalt férfiakból állott, esze-ágéban, se volt lapunkat a szabadelvű politikai párthoz szegödéssel vádolni, daczára, hogy elvi szempontból oly egyének mellett har czoltuuk, kik a szabadelvű párthoz tartoznak. Történik azonban, hogy a „hatalmi párt" szabidelvü politikai kört alakit, hova csupán a szabadelvű párt hivei sorakozhatnak. Mi állást taglalunk. . és az efféle pártlömörü-lé>t a város érdekeivel szemben veszélyeseknek minősítjük. Mi történik erre? Az a „kataimi párt\'y mely a szabadelvű kör eszméje mellett küzd ránk fogja, hogy mi szélső báli ten dcntiával dolgozunk. Na hát erre hatalmasabb argumentumot nem hozhatunk föl, minthogy hivatkozónk dr. Fárnek László t. munkatársunk 9Görbe utcza, görbe út\' czimü czikkének azon tételére, melyben ez van: ,Én magam is a szabadelvű párt htot vagyok a politikai téren, de nem vagyok barátja azért annak, ha más czim alatt más müvek esz-közöltetnek^, és" igy a szabadelvű kör tendentiáját el nem fogadha tom. sth. Most már tessék ezért dr. Far-nek íjászlóra ráfogni, hogy szélsó-bah tendentiával dolgozik. Vsgy Un az is szőlsőbali sngalom volt, mikor ugyancsak itt nevezett jeles munkatársunk az uj-uteza nyitása ellen felszólalt? Talán „Zala11 t. laptársunk is szélsőbali volt még akkor, mikor meg merte kérdezni, hogy „mikor lesz városi közgyűlést* Mi jó pénzért se mertük volna rá fogúi ? Pedig hát ép oly szent, hogy akkor ellenzéki színezetű volt. mint a bogy most a szabadelvű párt föltétlen híve. És íme a t. laptárs is mikor mi meggyőződésünket ugyanazon testülettel szemben kimondjuk, azt mondja, hogy mi szélsőbalt lap vagyunk. Pedig t. laptársunk nemigen érez hajlandóságot a dicséretre. Be hát ilyen a párt-logika! Tudják, hogy a szerkesztő szélsó-bali, na hát azután, ha azt imád- kozza is, bogy ,,add meg uram államunknak és népének a mindennapi kenyeret" — rá fogják, hogy a kormány elles izgat, a magistra-tusra gúnyt farag. Pedig nekünk az országos politikához semmi tközüok, mikor a lapnál dolgozunk; — s itt egyik politikai párt iránya sem irányozó nk. Ezt azonban azok a t urak nem hiszik, hanem neki mennek a kiadónak. TVajdits Józsefnek, és úton-útfélen insultálják, capacital-ják, ijesztgetik. Erre nézve e helyen kijelentjük, bogy ez nem ildomos dolog. Wajdits József e lapnak kiadó-tn-lajdunosa. s ez neki csupán vállata, melynek szellemi részébe semminemű befolyása nincs. Azért vajmi furcsa színezetű pressio akar az lenni, mikor egy békéséletü és természetű polgárt, ha üzleti gondjaitól pár perezre szabadulva, nyilvános helyre megy: különböző módon insultálják; — holott Ó mindenben — a mi lapnnk szellemi részét illeti — teljesen ártatlan; mert mi belolyasától teljesen függetlenek vagyunk. Olyanok is vannak, kik őt Üzleti gondjai közben lepik meg, és olt izgatják, ijesztgetik a tehetetlen boszu nemtelen módozataival. Ijesztgetik, bogy üzletét megrövidítik, — nyomdájába nem adnak munkát, ha a lap tovább is ilyen irányban halad... Concrét eseteket hoznak föl, hogy a- neki szánt munkát más kapta meg.... És mindezt lapjának köszönheti!.-. Az ily nemtelen boszu meg-érdemlené, hogy á mozgató szemé iyek neveivel együtt nyilvánosságra hozassék; de mi nem vágjunk ba rátái annak, hogy egyes polgárok ellen a közvélemény izgattasséfc. Pe dig oly tényeket kellene registrál- nnnk, mik minden kommentár nélkül felkorbácsolnák jóérzésű polgárainkban a vért. K helyen tehát csak azt jelentjük ki, hogy lapunk "Wajdits Józsefnek csak vállalata s az abban írottakért a felelősség — fenalló szerződésünk szerint és a törvény értelmében is a felelős szerkesztőt terheli. Azért ha valakinek baja van, forduljon a felelős szerkesztőhöz, es ne insáltáJjon senki egy oly békés üzletembert, kinek phiaikai ideje sincs a lap szellemi részével bíbelődni s kinek bizony nagy szüksége van üzleti terhes gondjai után arra a néhány nyugalmas pillanatra. Ha higgadt, komoly felszólalá sunk daczára is találkoznának egyének vagy testületek, kik kiadónk személyét sértenék, vagy ¦— nem gondolva meg, hogy jóravaló családos polgárral állanak szemben — üzletét rosszakaratú lag megrövidítenék, n< csudálja senki, ha mi is más módok hoz nyulunk Dc arra tán nem lesz szükség?! Társadalmunk talán még nem oly corrumpált, hogy egy pár rosszakaratú, boszuálló egyén izgatása megtermesztené azt a keserű gyümölcsöt, — melyre minden jóravaló polgár undorral gondol. Ne is adja az Isten! A szerkesztőség nevében: SZÁLAT SÁNDOR felelős szerkesztő. fáradalmunk szelleme. A történelem a tények kétféle tények lánczolata, mely a legrégibb időktől fogva követi vagy vezeti az emberiséget, mint egy csont váza t,hát-gerioczét képezi összes életünknek történelmüknek és művelődésünknek, melyhez mint egy mintához tapadnak világtörténelem, népek, nemzetek egyesek tényei és világrenditó eszmék kapcsai. Érdekes tárgyat képez azért a kutatóra ós a figyelmes szemlélőre azon irányeszmék vonala, — amely időnkint ntat tör magának a politikában, a társadalomban, amely azután lassanként beveszi magát az emberek gondolkozásmódjába, nemzetek érzéseibe, erkölcseibe, amelytói ismét gyakran népek élete, fajok fennmaradása, nemz tek hatalma és boldogulása függ és. pedig annál érdekesebb problémát képez ez minden müveit és gondolkodó emberre, minél inkább belátja valaki azt, hogy az állam, a társadalomban, a községek a családon s ez ismét magában az erkölcs és jó talajdonságok talapzatában gyökeredzik. De a politicai és erkölcsi világ eseményei nem is mindig ama nagy körben mozognak. Azok nem válogatják mindig a világegyetem színpadát, leszállnak a kisebb városokba is és amint az egyetemest a részlegesre, ugy látjuk némelykor megfordítva az egyest az általánosra visszahatni. A politika, melyet az emberek és az élet oly sokfélekép határoznak meg, a legutóbbi időben nem . Ars pallendi homines", nem is az eligen-tiák tudománya, nem is az elvek nemére terjeszkedik ki; a politikajharcza ma már, melyből lealkudni és az erkölcsi rend eseményeire; és semmit sem lehet — hanem egy mig az egyik puskaropogás és fegy-j sokkal fontosabb megállapodásban verzőraj között néhány nap alatt, találja kinyomatit,,,az illani eszmé-az eszmék folyama csak lassan és nyének lehelő legtökéletesebb meg-lassan alakítja jobbra vagy balra a valósításában.". Az erkölcsi világ és a 7Íl4g0ti társadalom nagy küzdelmekkel Ujabb fi két nagy óriási csavarrugó politicai és társadalmi formákért a nagy világgépben, e két különálló\'barczol mintegy ellentétben, — sok- TARCZA. Lipp Vilmosra. (Áldomás a bot 25-én tiszteletére rendezett bsnqntft-rn.) Mindent, mi elmúlt, á mi régiség. Vitszs*i-vanja az tSBbertség! Jör.\'étt folyhat sok tinta, porzó, «legis csak a mult mindig a vonzó .... Még az Is a ki abban nev kutat. Dicsérni szokta agyban & mulait. Hat ki\'btnt jelet, mint W est böte Kefét*etünk egy hütegez fira, S őre remény-, raeretau ét hitBtk, Kit megyénk tlt.ttl ét nevesünk —. Lippnek Ö ladja mi a valódi a tik — Aranytól hogy kell választani tahntt! — 8 bár, a mint mondom, hogy tok van oly»n, Kirak szive c»ak ztultfe\'é dobban; Síig légiét bir Themia, Apolló: A régész nálunk egy ritka holló ! Kitáoom, életre botson tok régit, 8 bolcte. kntStva rlejét, végit, Wtvflja Lazánk ifja ree ényít, Hirné re jatton foldtűJ az égig — Eljt-n Lipp Vilmos sok azámos évig! TUBOLY VIKTOR. őseink és a nők. (Folytatás és vége.) A tőrhellen hűség volt az Ősmagyar elélt Ís legszentebb, bármely hibát haj laadóbb volt nejé ek vsgy választottjának megbocsátani, caak a hűtlenségét nem Nejének jő hírnevét .tartotta legjobb a mrgóriaaodő kincséstsk. — Megvetés és gyalázat tárgyává lett azon DŐ, hí.a pillanat örömeinek hódúira, az erény űzngját nem hallá, vagy nem akarta hallani, szivét a sson vedely eméattó lángjainak dobva martalékai. elveszte si ártatlanság fehér pslás!ját,daemonná lőn, kinek .minden gondolata titok, minden ériatése kárhozat. Az igaz magyart lángoló honszere-tet, sseny nélküli becsületesség jellemezte, nejének az erényaeaég dicsfényében kellett tündökölni, hogy igy méltóságát, báját megőrizve családjának és nemzetének boldogságát szivén hordozva, msgasstos hivatásának megfeleljen s tudva azt, hogy a tzivtieitaasg csakis s családi kör ssen-aélyében Őrizhető meg iaginkább.ősaink a női keblet *a básias örömük iránt fogé-konyoyá tenot igyekeztek. Hétszeresen boldog volt as ősmagyar, ha oly nőt mondhatott magáénak, ki mauks, rend. tisz-aságszerctő és takarékos, tehát hásiaa volt álért bogy is képzelhe néak ezen erények nélkül, melyektől megelégedésünk és jólérünk függ. háziasságot ? A takarékosság egy házias nő nól-külöxbetlen tulajdona, a rendszereiét és tizttaság minden erények fiintartója, a munkásság esen erények anyja. A nő muokálkodva fslel meg hivatásának és csakil azon nŐ érdemli meg s „házias ?evet, ki családja körében munkálkodva, gyermekei ssjos társaságában l.li fel ason Örömöket, melyeket sokan a világ zajában hasstalaa keresnők. Ótsmk s nő boidogitó erénye kösött s háza élet szeretetéi első helj re helyezték. É« méltán I Egy oly oemsetnek, mely hazája földjét véráldos-tok árán vállá mag mely a acabadságért eU és halt éa gyakran még a cs«tádi élet osábitő örömeit Ís megvetette, csakhogy épségéi hoeezu véres küzdelmek után kivívott kirsevét, dicsőségéi megőrizhesse, egy ily jiemxeiQafc házias nőkre volt szük- sége, kik a háztartásban mindarról gondoskodva, miről a rend éa tisztaság érdekében gondoskodnia kell, s sokoldalről elfoglalt férjeket s háztartás gondjaitői felmentsék, kinek karjai kösött a haroz-edze\'t férfiak, bs a hasa Ügye a kart ét főt nem vessi igécvb-, kipihenhessék fáradalmaikat, feledhessék sz élet bajait: Mert ne gondolja a szíves olvasó, hogy ason szívben, mély hazájáért dobogott, amelyben a becsületesség és honsse* retet érzelmei hullámoztak, ne élt volns sson Jisteni érzés is, mit szerelemnek nevesünk. De mi Ís volns szerelem nélkül s aziv, mi lenne aa élet?Ij Nélküle pustía, rideg a kebel, mert szeress^ bár valaki még ngy basája\', legyen a legbecsületesebb, szivét az érzések nem képesek ngy elfoglalni, hogy ott egy ür ne támadjon, — melyet csak s szeretett nőnek őszinte vonzalommal pá rosnit szerelme képet betölteni, de csakis as Őszinte vontalom az, mely a ssiveket betöltve, azokat Örökre összefűzi. Vojzs-lom nélkül valóban szeretni nem lehet; mert bár ssivből fakad a szerelem; de elenyészik, ha ast kőlatőaós vonzalom éa bizalom nem táplálja. A valódi szerelem s őszinte vonzalom édes testvérek egyise a másiknak támasza a fentsriója, egyik ápolj i s növeli a másikat. Ismerve a jó nevelés horderejét és tudva azt, hogy a basa sorsa s boldogsága a jövő nemzedék kesében vao,őeeiska nőktől gyermekeik gondos nevdlie\'ésél kívánták, hogy már az anya magzatai ssivébe ültssss a korszellem nagylelkűség s becsületesség ason érzelmeit, melyeknek egy tgas msgysr kebelbea a sriv utolsó dobbanásáig élni kell. Mély belátásról és sokoldalú tapasztalatról tanúskodik s régi magyarok ezen óbsja. Mert hasztalan egy nép törekvése, minden fáradzágs, ha ss atónemsedék sem buzdul ss őeök példájára. Legyen bármily hatalmas, virágzó, gssdsg valamely ország, lusan-Iaatan elvéts s ha\'a-lom, gazdagság, eltűnik p megelégedés, ha as tfjn nemsedék nem tud lelkesülni a/ért, miért as Őeök küzdöttek, he nem látja be annak fontosságit s horderejét, a mit hajdan a nemzet vissza nem rettenve bármely áldozatoktól vslósitsni akart. As anyának kell tehát gyermekei keblét a szép, jó és nemes iránt fogé-kooyoyá tenni, hogy a nemes példákat követői tudják és akarják. Mindezen erények mellett egy msgysr nőben ssivjóság. embersseretet s asesdeaégnek kellett párosulni. Különösen nagy hibának tartatott a cascskaság, s s magyar rege szerint a sokat fecsegő nőnek holta után nyelve nyárfalevéllé lón, mely a legkisebb síel lőcs kében is eotog. A házasélet .bájos,* vagy ,bajos" élet, szokták mondani, s talán mindkét allitáa igss, mert megvannak boldog peresei; ds agyszerssntnd kellemelleoségei is, melyek mindinkább növekednek napról napra, ba a nőnek nincs elég lelkiereje as élet bajainak el viselésére, s faa n-nci bátorsága Üldöző sorsával sxemb szállni, ugy megd&í s családi boldogság, a helyén ¦ boldogtalanság üti fel ssomoru tanyáját. Sserencsétieaségek köao\'t ís boldog volt aa Ős magyar, ha oly nőt moodba-tutt magiénak, kit a aorsüldösések meg oam törhettek, ki férjét mint jóssellam karoka át, ha a kétségbeesés setét örvé* nyébe ragadni akarla,kinek volt bátorsága a lét háborgó tengerén az élet hánykódó hajóját férjének kormányozni te-giteni. Nem tartatott s magyar női névre méltónak ason nő,ki a sors c apásai kösött s jövőben caak rémképeket látott s reményt vesstve, s kétségbeesés könyeihes folyamodott. Lithatja tehát a nyájas olvasó, hogy egy Ősmagyar aőben minden erénynek összpontosulva kellett lenni, de amelyekért a férfiak részéről méltó elismerésben részesült; mert önzés nélkül elmondhatjuk, bogy egy némtet sem tisztelte ngy s női mé!:óságot, egy nép sem 1 részesítette őket oly szerető bánásmódban, mint épea s msgysr. Ssent eszménye volt s nfi, kinek magasztos hivatását megismerve számára a társadalmi életbe ható befolyást biztositolt. Irányában teljes bizalommal viseltetve, nem kárhoztatta ason rabs olga női életre, mínt sok mái nemzet, sót inkább szerette, hs neje s társaskörükben esendőt égének megőrzése mellett mások irányiban nyájas s előzékeny volt. És esen jellem vonásuk, valamint ason Ősmagyar szokás, hogy a nő ss érkezett vendéget homlokon csókolta, biso-i nyitéka annak,hogy a régi magyarhoz a féltékenj ség nem fért. Neje hfttégének záloga, annak aseretŐ azive volt. Őt cssk a teljes szívvel adandó s nem kicsikart szerelem boldogította. D« lehet-e a szerelmet erőltetni, lehet-e a szívnek parancsolni, hogy szeressen ? — Nem! OsaJódol tehát keleti nép, ha aat hiszed, hogy megnyerheted erőszakkal elrabolt BŐid szerelmét, ha ókat a világ HUSZOKBGYjSDIK ÉVTOLYAiL ZALAI KÖZIiÖKr KOVB)é3BE 30-át 1881. szor karöltve az illámmal és az ember rendeltetése fölött megváltó zott nézetekkel akar törvényt szabni magának az államnak, melynek kötelessége az Összes boldogítása iltal boldogítani az egyest és az embert szellt-roi és anyagi természetének megfelelőleg jólétre, tökéletesedésre és műveltségre segíteni és pedig annáinkább, minél többet tesz társadalom magának és az állam czéljaiuak elérésére. Fogadjnk el azonban akármelyiket ez irányelvek közöl a ei jak meg, hogy az államnak és a társadalomnak nem egymással küzd re de egymás mellett karöltve s egyen jogn hatáskörrel kell bírni, az-az fogadjuk- el akár a szabadságot, mely mindent visszavezet az egyénre mely igy társadalmi nton akarja tökéletesíteni a társadalom intézményeit, akár azt, hogy az összességben boldogi!; a társadalom egyese: kétségtelen, hogy a pQsztamateríaliBmusnak melynek súlypontja az egyenlőség, ép ugy nem szabad irányadónak lennie a társadalmi formákban,araint nem szabad erőt vennie egyeseken és a társadalmon. A legszebb, a legnemesebb irány eszme azonban, amely összeköti magát az államokat, a népek szabadságát és egyenlőségét, csak az, mely, minél jobban küzd és forrong a társadalom, annál szükségesebb és annál nagyobb erőt fejt ki a test-vériesség fejlesztésére. Lassn fejlődésen, századokon, ezredeken kellett e nagy eszmének keresztültörni, míg derengő világa lobbot vetett. Intézményeknek, népeknél; kellett sirba szállani, míg a társadalom romj in kinőtt e legszebb virág, a művelődés virága. De nem hatott egyenlő irányban mindenfelé fénye és vannak sziklarepedések, melyekbe sohasem is fog elhatni, de azt nem mondhatjuk, hogy mi és, városunk tőle egészen elszigetelten állanánk. Ha magit társadalmunkat tekintjük, máskép ítélünk ; ha bnma-nisticos intézményein kétség inkább. Ugyanis, ki ne tudná, hogy az egyesületi és a társadalmi életben nyi latkozbatik még leginkább az az érzet, mely a művelődést és a azel letni fensőbbségét involválja magi ban. Az egyesületek ét a társulatok szellemében iámét az, mely a társa dalom haladását teszi megfoghatóvá. Minél zártabb, minél primitívebb minél önzőbb egy-egy egylet feladata és ezélja, annál inkább tér az el azon helyes iránytól, melyet minden egyesületnek akár a politiea akár az erkölcsi világban képviselnie kell. És ha e szempontból vesszük szemügyre városi társadalmi intéz* menyeinket, és egyleteinket — (nem is azon magasabb nézpontból, mely a tisztán anyagi és tisztán erkölcsi, de ezek közösségéből folyik is) látni és észlelni fogjuk, hogy városunkban egy magasztos eszmének, egy nagy hatalomnak, a testvériségnek — (humanitás) nincsen talaja. Kern tapasztaljuk-e.bogy egyleteink élete egy szétmálló, rosszul dagasztott kenyér állapotához hasonló ? — Kern vesszük-e észre, hogy köreink, egyleteink a tespedés és visszavonás járma alatt nyögnek és csak az anyagi élvezet fojtó gőzétől táplálva a mulatságok és élvekre tudjak vezetni testületünk szellemét, mig egészben egy rothadt almához hasonlók ? Van-e rá eset hogy osztály és osztályok között, faj és faj között egyesülésre történnének lépések? A helyett, hogy szabad elvekre fektet-nők akár társadalmi, akár politicai intézményeinket, — baglyot viszünk Athénbe! Jeles példát szolgáltatót\' a szabadelvüség ellen kicsinyben a jelenleg megalakult szabadelvű városi kör, mint társadalmi testület, mely társadalmi tendentiikkal akar poli- tica i czélokat elérni s a városi ér dekek aegise alatt akarja a falovat bevinni Trójába! — és most] igy megértve, a társadalomba mint tényező cz is elveszett, mert a politica t beviazi a Uradalomba ¦ igy a társadalom rétegeit felzaklatva, megmételyezi a magánéletet. 8 valóban, ha a vörös-kereszt-egylet nemzetközi s a kisdednevelő-egyes ül et zárkózott kasz tjei legét felvetjük, alig találunk városunkban testvéries egyletet, pedig minden város — a mely e nevezetre ma Magyarországon, vagy bárhol igényt tart — mely még hozzá a cosmo-poüticus jelieget ifi felírta, ha nem is fényes hetükkel zászlójára, bír legalább oly intézmény, amelyek ama polgárainak és nőinek lelkületét, érzéseit "*s erkölcsi jó tulajdonságait tiszta, azioben mutatják. Nálnuz, elég sajnos, ez nem igy van! Engem pl. meglepett a közöny, az érdekelv, a kalmárszellem e városban, midőn ezt észlelten e most is sajog kehlem, valahányszor olvasom, hogy a pesti-nőegylet mint kopogtat a főváros nemeskebtü emberbarátainak ajtain, hogy a téli idő beálltával, szegényei javára természetbeli ajándékokat (fát. szenet, burgonyát, lisztet, hüvelyes ve te menyeket) elfogad. Ilyenkor végig húzódik rzemem előtt, hogy ZsJa-Kgerszegen is már megelőztél tűnk, — hogy leves osztó intézet, nőegylet van, látom a dalárdák Összeomlását, a torna-egylet pangását, az Arany János szobrának Üres iveit, a tűzoltó-egylet tengó-dését. a nagy takarékpénztáruk emelkedését és ilyenkor nem tudom elfojtani gondolataimat s ilyenkor fájó lelkem belát e szép csinos város belső lelki életébe, melyb u mint Gőthe Faustjában, a boszorkányok konyhájában gőzölögnek el hiába a nemes indalatok. Egyszóval végelemzésbcn észleibetjük, hogy azon tényezők, melyek zaja\'ól eliltra, bezárt rabaoi életre kárhoztatod ! Az Ősmagyar nö a társaskörökben az illem szabályainak szigorú megtartása mellett mindenkor rész;vehe-ett. A zajos lakomákat, a kalandot vadászatokat as & jelenlétók te>te kellemesekké usrcijá*ékokoál, vagy a tornák-b.u fenéi be öltözött ssOsek koszorúsak mrg agjőzö boraiokát, mig a diadalmasan huzalért borosokat ünnepi duzbe öltözött hnlgjek ajándékokkal fogadtak, bői mé^ a valiaai szertartásokban is részt vettek, a ba rl-idurnat, a , Magyarok Is te liének" áldoztak, ünzeseo Öltözött leány-~\' kák és ifjak dalolva tánczolták körül a lobogd mágya szent tüzét. És igy as ifjak síiók többszörös talál" kozáaanak igen sokszor a rokon esiv fellobbanása vagyis a kölcsönöz szerelem lön következménye, mely ssz-rető sziveket a Hynu-u oltáránál örökre egyesítő, a miért is őseinknél ritkák voltak azon házasságok, amelyek anyagi érdekből, vagy bzüIőí kényszerből köttetlek; de annál gyak..riabbak ások, melyekben a sserető sziveket valódi szerelem, kölcsönös vonzalom a bizalom egyesi ié. Egy ily nemzet tehát, kinek női ereoy.-k.-k. valáoak, kik férjeiket törhet-Jen buséggol szerelték: családja körében csak boldog s megelégedett lehetett, t ha a családi élet kék egóa óéba egy kis felhőcske megjelent is, csakhamar elülte ast onnan a azere\'ett nö mosolya e az ár-tailan gyermekek sajus csevegése. As ősmagyar nő kelleme, forró sz#rolme s hűsége által boldogiiá férjét, mig az bonaserelem, vitézség, bátorság, s becsületesség által érdemié ki nejének assra tétét. S hogy ason titzlelet, melyben a magyar nök a legrégibb időktől fogva ré-szesü.tek, as idők annyi viszontagságai között ma sem halt ki a magvar ke bei-búi, azt kedves olvaaónőiin leginkább tudhatják, söt nemzetünk lovagias szel le mének és jellemének fejlődésével as csak fokozódott, s a magyar még a politikai téren is oly jogokat biztos.tott a nőknek, minővel egy nemzet törvényhozása sem rabásta fel azokat, agy hogy mindec Ön zes nélkül elmondhatják, hogy a magyar hajdan lovagiasság tekintetében minden más népeket felülmait, s nemzetünk di cseréére legyen mondva, esen szép erényét, — mely a külföld előtt is ismeretes mai napig is megőrizte szivében, hol élni fog a magyar keb-.l utolsó dobbaoá-«.ig. — JENVAI GÉZA. Póruljárt Plató.*) - Raji. -Ejssakserki atasásokről hazatért kirándulók képtelen dolgokat regélnek ui! kiáltott veszélyekről, képzelt oroszlán-vadáaaatokba beleőszült Müncbhaaaenek rémületes kalandok ka] izgatják hallgatóik pkantasiájál, Juies Ver*e »-m mai gyerek abban, hogy olvasóközönségének soha sem hallott kalandokkal kedveskedjék. De mi er ahhoz képest, a mivel éu akarom t. olvasóimat rémületbe ejteni! Aggódó apík. gondos mamák, gyámi hivatalra kárhoztatott nagybácsik, néktek szól ea ének! Tudjatok meg valahára, hogy a Sátán, ki a saentiria tanúsága szerint „ordítva jár körül, keresve, kit faljon fel" már nem o- di t, hanem ked venn mosolyog! Ré-t toiWitjéból ia kivetkőzött, nem visel többé divatját mait lólábat és szarvat, hanem valósággal a csinos isomszédnő alakjába öltözőit. Van nékem valahol ml as óper-n-caián egy fiatalkori barátom; mintaképe a valóságim csodagyereknek. A fiu lüoo-ény a maga nemében, és ha Barnura eddig nem foglalta la „ritfcaság gyűjtőmé aye számára, csak abban mult, miaserio soha sem hallotta hírét, Még nem ia egészen hass éves és már ia (adósa a bölcsé szelnek; oly doktorság, mely már sok okos emberi gyógyított ki oeeeböl. Teljesen otthon éiai magát a legbonyolultabb rendszer rejtekeiben, bíatoa lépéssel járj. be a természettan homályos ösvényeit per ,Du" lábon áll Darwin, Sckoppan haner éa a ¦pectraJ-aaalysiseal, fogfájás nélkül ropogtatja a logika legkeményebb mogyoróit; szóval Taléeágot csodagyerek. Gyűlöltük is valasnennyiea tiszta naivból, t. í. mi, kik a nsplopó iskoláké-rüiők nagyon elterjedt czáhjébes tartoztunk. Ezen gyűlölet hallatlan mérveket öltött azon órákban, midőn arathorikában jártas saülók ót idézték példány képül, hogy milyen lehetne sajátképea as iQaaág. Megtörtént azonban, hogy *gy napon megszűnt sorodén ok a gyűlöletre. A fia kirúgott n hámból, oly teljesen kirúgott, hogy még minket a napJopás mes tereit is bámulatba ejteti. Valóságos átalakulás volt, melyen kórsastul ment. — Egész napon át könyökölt ki as ablakon, szivar füst}ét eregetve, ó, ki eddig teljes szívből irtózott Havanna termékeitől. — a társadalom felvirágoztatására, a müveit izlés Ierjesztésére, a közmi-velódós fejlesztésére és a testvéri -easég istápolására volnának hivatva, magitól a .város\' tói (fejétől büdö> a hal) elkezdve nem számítanak, hogy azok az eszmék csak az ember nemesebb érzületére irányzódnak, sem polgáraink sem nejeik kebelében visszhangra nem találnak, hogy azon intézmények, melyek a testvériessé-gen alapulnak, azok egyszerűen nem létezhetnek és azon emberek, kik azon elvben hálnak meg, amelyben megindultak, akik az önzést lerázva öltöket egy nemes czélnak szentelve örökös elvet képviselnek, azok faja is kiveszett, mert tápot itt ezek nem nyernek, mert itt minden az újkori megváltozott viiágnézletre, az anyagiasságra, a bankokra, a takarékpénztárakra és a .pénz * -re van fektetve. És ma még ilyen körülmények kőzött bátorkodunk hallatni szavún kat, merünk beszélni az Ínség és könyörüiet hangján áldozatokról ? Nemes szivekről ábrándozunk e prózai világban, Amelynek istene: a haszon: lelke: a közöny, vallása: az érdek? S még kérdjük: miért nem találkozik városunkban vezető, tki alakitana .rongyos egyletet, .nőegyletét ¦ .gyermekmenhelyet" ?! Pedig minderre világosan olvasható a felelet e város kebelében, ennek zilált társadalmi viszonyaiban (mely a testvériséggel & testvéries-séget is nélkülözi), hogy mi az anyagiasság korában élünk, nekünk nejt kellenek szegény és árvahizak, csak váltók és szelvények, jó osztalék mellett, mert a mi igyekezetünk már elveszte nemes irányát, lelkületünk hideg, a nőktől sem kívánható, hogy mást se tegyenek, mint csak a jótékonyságot gyakorolják és még oly olcsó áron, hogy a napi lapok meg se emlékezzenek róla. A női kebel nem terem több virágot. Különben is fényűzés., tf -, vágy, léhaság:ezt most a mottó, ez a jeligéje századunknak és mi a kor gyermekei vagynnk — ml nem törődünk az erkölcsi eszmékkel. — Alakítsák jobbra vagy balra vagy bármerre a világot, ami dolgunk az elvi sietés, a Uraadsimon mi nem segítünk, segítsen Önmagán, hisz tudja minden ki azt a köz&ondást: „Segíts magadon, az Isten is meg-segit." Mért tennénk mi a társadalom és a nemes intézmények érdekében? A nemes jótékonyság most már nem a nöi kebel sajátja és a nők most már emancipáltak és igy ezt nem is lehet tőlük kívánni. — És ti szegény emberek, hajléktalanok, ti kis árva rongyos gyermekek, ti ne halljátok meg a testvériessé-? e szavát! Uj eszmék vannak most a levegőben, nj társadalmi irányok, — lehet hogy nj társadalmi formát faj, — talán az egyenlőség a materiálisra us formái, amely nem tűr meg sem szegényt, sem gazdagot. Tőkepénzesek óhajtjátok-e ezen kört? *j llntatvány neraőnsk .Bcirélvok és rajzok* éráim alatt sajtó alá rendeset: H njo mott ívnyi kötetéből, — mely siertöcb] Béca. bee IV. Wlenatraass 37. ss. a. I frt 50 krért meerendelliatő. a kiadványt melezrn ajánljak lapunk olvasói figyelmébe éi pártfoeí.iea. Folyioa fr* kit ban és kesiyüsöt\'enjárt; ő, ki eddig a fesztelen snük Öttösékeek pzn-egyhrikosa volt, órákig erőltette bölcseletben megizmosodott elméjét, hogy a nyakkendő csokrocttáanak aj elméletét fedezze fel. Mindig a tükör előtt áll, gombostűt szőrit ajkiva! é. ábrándosan mono-logisál:. Allahra, Jehovára,Vhisnuramoo-dom ó ssép, r.-m.-k, gyönyörűi Mely szavaival szóéban korántsem a gombostűre, de még Plató 91 műtéteiére sem ezélos-gat. — Nem ismerek nagyobb veszélyt annál, melyet a csinos esomsaédnő képvisel! Bemek tsvaasi hajnalon indulatnak nupasasoayaág. Kiváló jó kedvvel fog pályafatáaábos, a legcsekélyebb felhőnek sem engedi, hogy közelébe férkőzzék. — Táncslépésben járja be a nagy világot, a megyét, de még a kis városkát is, hol hónunk lakik. Bekaccsiat azon szoba ablakán, bui ez az ablak mellett vastag fóliánsok felett görbeaskedik. Ép a Plató ban kerrsi a böieseség fognak gyökeretek cseppet sem t&redik aszal, mit a tudatlan tömeg napsugár, virágillat éa egyéb bolon-deria néven dicsői:. Plató a cuindeasége éa illatok iránt tompalt szagló-sserve mohó *ágygyal szívja magába a dohos •sagot, mely ódon könyvekben Üti fel tanyáját. Adta vakmerő napsugara.! Nem oson-e imént a szobába, nem lépk.-d-e negédesen a padlón végig, nem szokdel-e fel az asztalra, könyvre? Csak less tán annyi reapecl\'asa, hogy megáll a tndo-mány szent jelvényének, a pápaszemnek határán? Van ie íllemtadás ilyen könnyelmű fajban! Átugorja a ssabad határ\', addig csiklandosza a vértezett orrt, mig as ha talmas ifiazazentesben ad méttaüankodá-sán>E kifejezést. Most végigaimit a bodor hajfürlököo, bekaesint a bámuló sze tnekbe, gyöngéden odasimul as ifja arcához és édesen, mint csak napsugár enyeleghet, súgja neki e szavakat: „Te! meg ne merj rám haragadni, hagyd már ezeket a penésznek való könyveket; matatok valami szépet, nagyon szépet 1" Vén Plató nagyot mordul e hallat lan vakmerőségen, még azon is, hogy az ifja tudós még rá is hallgat ily naplopó beszédre. Kettős erővel terjeszti ódon il-\'atját; hátha e szent parfüm éssro téríti a habozó ifjat. Ez fáikat as asztaltól, kicsiny kezé vei végig simit homlokán, odamegy az ablak hos. A soproni kereskedelmi b ipar-ka m>ir a köréből. 3466 sz -.Sö-2. iiirtííiroár.y. As osztrák-magyar moaorchía éa Szerbia között kötött kereskedelsni szerződés ratificáhatott és folyó évi sseplem> ber lö-án életbe is lépett. Ezen alkalommalértestttetnekrnimd aaok, kik Szerbiával Üzletben állasak, hogy a Szerbiából oos.rák-magyar váza-terül-tr* érkező áruk ezentúl a legnagyobb kedvezményben révxesűió nemzetek számára biztosított vámok alá esnek. di ezen felül a Szerbia batár-bl át ér-kazŐ áruk köaftl a következők ra^g nagyobb kedvezményekben réazssűta«k : u. m. száraz dió és mugyuró, vagy di<>bél éa mogyoró bél, azáras asitvz, ezukor nélkül föu gyűmöles is 100 kilogram uUn 1 frt 50 kr; ökör darabja 4 trt, ser<és daraboakéat l frt 60 kr; ssesvámmentes rakie, azaz szilvapálinka a Bosznia és Ss^rbia közti batáron át való bevitelnél a belső adón főiül 100 kiló 3 trt 20 kr. bor bordókban Poesrevee, Nugotía, Se- - Veszve van már, teljesen veszve. Átlépte a szép szomzzédnő csábos bűvkörének határát. Árnyék suhan ide és tova a ssezfl közti ablakon. Sajátságos egy árnyék. Cseppet sem hasonlít többi lelketlen pajtáéihoz. Annyi benne az élet, a világosság emléke, hogy az itjuban rögtön hatalmas vágy ébred a köseiebbí ismerkedésre. E-kotdi részeire bonczolgainJ, feleteznezni vegyűlékeit, kutatja köxpoutjá;; mindezt oly mohósággal, mely a tudóara vall minden i/ébeo. Cs«k aszal nincs egészen tisztában, mily öasseköttates vao azon árnyék és szivének hatalmas dobogása köz*. Tudás esnnaja? falfedező lelkesedése? ez mind nem elég magyarázat t Ah! minő felfedezés 1 Kis* s=cn remek árnyék ceak kísérője a még remekebb tt-stnak I A bol góaak napja akadt. Túlnan tfirtös fejeeske tűnik aló a virágok közt, meleg szempár kandikál a világba, bámulva nézi iadósnokat. Mintha csak ast akarná kérdezni: „hát te bagoly, mit keresgélsz világos nappal? miért hagytad ott penészszaga odúdat?4 De nem I Annyi gonoszság n«m lakik e napfény mosolygást: szemekben, meg e csókra termett aj takon, melyeknek láttára ifja iadósunk megfeledkezik az ó- és újkor valamennyi parókáiról és csak sietve töri magát, hogy lelkét, kedélyét a mosolyon melengesse, megégesse* A függönyt leboeaátják. Perozig megdöbbenve ál! aa ifja, de aztán diadalmas mosoly esik ázik végig arczán. Világos már minden előtte: amit as ókor tudósai még nem is sejtettek^ ő már teljesen felfogta; hogy a titokzatos fátyol a tttokteljes azaiei kép előtt nem volt egyéb — perkál függönynél, csáíolbatlaa biztonsággal döntetett ép most nála el. - Oda siet aa asztalhoz, hogy e rend kívüli fölfedezést azonnal papiron meg öi öfcitse. Természetesen ! Az ember első sorbsn mindig csak tudós és ha szerelmes kezd is már lenni s bolondokat is köret el aa még nem akadály az akadémiai tagságra. Sót ellenkezőleg ! Oh, zségyen, gyalázatI Hisz verse ket Írl Ugyanazon tollal firkantja, mely-lyel imént a halhalatlaa Ptt-ó egyik igéjét hétféle módofl próbáha értelmezni Nemes munkában elaggalt pennáját ín vol vt-rseiésre készteti ás még attól sem retten viasza, hogy annyi tiszteletben megőszüli klasszikus less e modern büa oek tanaj>. Gyorsan, Kindickflbb gyorsabban siklik tolla a papíron végig; aaár aean is futtatás, de valóságos őrjöngés! Vés Plató nyögve kesereg a rajta ejtet*, meggjalá-zásou; az ő szine előtt, de mi még - Óbb aa ó hátas követnek ci ilyes tstsntsles-séget. Történ t-e ilyesmi gyarmekdos Pris-ems idajn óta? jortz aze-it nevére legyea mondva: nem Itt Szegény Plató, hát ezt kelUtt mog-érned? L^kedvoeebb tanitványsid egy\'ika durva kézzel ragad meg, réa astdöábak nevezés odavág a kályha kaeskójaba, hol most bŐ alkalmad van arról elthél-kt-dni, hogy : „miféle befolyással íahet egy hóbi-rios oaJ sugár a plátói reodsser kifejlődéaére !- Heut Vael Hea! A caidos szomszédoő miadjg-.kis -virágkerlet tart ablakában ; rózsabimbó, faksaia és illatos azogfa , ez neki eletetem--. Ó maga az. nbaa-legssrbb teetvánri közt, mit a fiatal tudós aetn iz maisazt. «1 jelvényes beszedőén kijelenteni. E mtatt hatalmat pirula*. Azt találják, hogy a pirulás f-lsége*-* áll, és hogy kztudÓdjék, van-e még töb.b ily bájos ssinjáték Ís tartalékban, csókot vetnek ss ujjak n*gyé-ről. Erre tt-rizk-sae\'.eees roppant harag, a legkisebb kozrcak* fenyegető mozdulatot teáz és a függöny ismét legördül. Végé a második felvonásnak. Másoap as azalatt végleg elkéssült verseket óriást be* ük kel egész ivrs rajzolja hősünk és a sikerült rajzot kifog-geszti aa ablak elé. Napfelkeltével megnyílik tulasn as ablak és a ssoi-azédaó friss arcza, üde harmatniozoiy-gása nnik fel a virágkereibea. E\'aő tekintete az égnek szól, s második sí utcain kémiai végig és csak esután lát szik megemlékezni arról, hogy ifjú atae* ssédok is léteznek • világos. Elolvassa a versekit és alkalmat ad a boldog szerzőnek kedvxe vonásait tanulmányozni. Habban azOletslt Véaai sem lehet kecsesebb, snáivárványon sétáló lm sem lehet bijossbb! Sseztt Plató, de saennyire szép! Igenis, szent Plató! IConnyü már errt bivatk-^snil Harmadnapja, hogy ott h\'evr a kuozkóbaa és sa egerek rágcsá-lisa malleu a múltról almétkedik. A kedves aaép unitról 1 A végzet gyorsan halad, A versek cl vasasától ahhoz, bogy s szorsón-k köszönetet mondjunk, a rokonaiénvot Ueu-sitó kézzzoriiásiól a forró késesekig — mindig eask egy lépés. Késereók után gyengéd ölelés, szereim: vallomás, osók-sahstsg a piros sjkskrs — mtaden csak aa idő kaVdéae. HÜSZOKMTHDIK ÉVFOLYAM KOYÉMBBK PO-ia 1882. mcadrw éí(N>- vidékéről 100 kilo 3 írt ?0 fcr. -¦ . \' r... A magyar kor"aa országaiból Szerbiába rítt több n-mtieli áruk számára ,-íc;S(n» vamok it- vttun. k biztosítva, síüi;i>iB bn\\-o:kr:*-áTnk után, u. m. a) . csomagoló papíros (ideért ve a uűrke csomagoló-, italós- és staltnspapi-rok is) éa mindennemű pHrpirot lemez, b) közönséges kőfaragó munkák, mint sírkövek, emlékkövek, oszlopok (fnríratokkal iá,) ajtó és ablaktokok, csatornák, csövek, válajuk, lépcsők etb. éa más munkák (gipszből is) l<-gs)ibh 5 kilc salyüsk és esne fával vagy nemtelen fémekkel kapcsolatban, nem pallérozva; c) közönséges agyagáruk- mással vagy festékkel bevonva vagy nem, közönséges kőedény, agyagcsővek, káiyhacaem-pék éa koczkatégtak, ssdn\'ugy fenj esetlen vagy fénymás*tlsn iával vagy egyéb vassal kapcsolatban; d) közönséges üveg, ss ss nem súrolt, nem préselt, nem vésett, nem festett és más anyagok nélkül.; e) mindenféle vas éa ácséi rudak-bsn, négyszögű vas, pántvas, lapos Ós gömbölyű vas, sarok- és szöglet vas és aczél, vas éa acséHemezek • f) mezőgazdasági esskösők és sser-számok vasból vagy sóséiból, fából vsló nyelekkel, markolatok kel, fülekkel és effélékkel is, mindig s bevivö válssztáas szerint akár a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzet bevitelére alkalmazható, akár specificus, akár értékvám fele fizetendő. A specifiicus vám alá nem eső áruk 6, 8 vagy 15B/a-ny> érték vám alá esnek. Mi mellett megjegyzendő, hogy s. gyapjú és pama\'fonalak az angol-szerb conventió szerint csak 5% nyi értékvám alá esnek. Midőn a azerhiával kötött kereskedelmi azersódésiiek ezen általános főbb intéskedéaei tudomásai adatnak, a kereskedők és iparosok felhívatnak, hogy mindazon esetben, midőn esen szerződés határozatainak kivitelénél bármely irányban nnhezaegeK.be ütköznének, vagy bármi tekintetben közelebbi fel világosi láara szorulnának, akár a kamara utján, akar közvetlenül a nméltag. m. kir. fölmive-lési, ipar és kereskedelmi míaissteríum-hos fordulni sziveekedjenek. Sopron, 1882. november havában. A kereskedelmi es iparkamara. Somogy megye törvényhatósági bizottsága s november 6-án tartott nagy gyűlésen az árvavagyon bírlosításs kérdése felett ia határozott. Esen biztoaitáaok elnyerése végett az „első magyar ált. biztosító társaságon" kivül a „Magysr franczia" társulat is As eddig csupán komoly tudománynak azea\'elt hajlékban mármost mindenféle divatos csőcselék Üti fel tanyáját. A klsssxikus világ sarokba szorul a mo dern irodalom termékeitől. EUüanek a vastag fóliánsok, helyökre vékooytastü, aranyozott kötéaü legénykék kerülnek, kikről már tíz lépézre megérezni, bog? csepp komolyság sem lakik bennök. Szia leien bajláaaí a soha nom pihenő lyrikus szántóföldnek terpeszkednek min-cenfelé; szó gazdag, eazmeazegény alko> tások mondjak el gól-rosszal betanult mondókájukat, hogy aztán örökr<i elfeledtessenek. A búvárkodó szellem köoy-nyesve távozik esentélyéből, s felületesség pillangósáéra őrdögödskéje uralkodik a hajlékban. É* mi lesz vége a díjnak? Két ifjú asiv vonsód ss képes-e örök frigyet létesíteni? A szsretkeséebŐl ltaz*e igazi szerelem ? Korintsem! Van ugyan példa arra, hogy királyék egyszerű parazzueányokba szeretvén, megosztották velük a kora nit; de as egéss diáknegyed krónikájában sincs fal jegyezve azon eset, hogy egy valaki szépssomszédnŐjét vette volna feleségül. Miként is? Hisz a ssép szomszédáé nem is létezik valósággal, nem ía fajunkhoz tartozó lény. Földre tévedt napangir, tavassá bímbó, melynek sohasem lesz gyümölcse, futólagos mosoly, mely peresre szól, ez as ó hivalósa. Van oly idő as emberi életben, midőn mindenki a rajongáz szükségét érzi; a serkedeső bejuss « korában feltűnik a szép azom-azédnő. Honnan jöu ? merre tűnik ? sohse kutasd, boldog ifja, kt csókjaibsn dusalkodól, kinek faragatlan ifjúságát ezirárrányazinü szemeivel bearanyozza. Csak csókold és csókoltasd magadul. Hű-ég? Ki is várna tartós hűséget a napsugár vsgy a via buborékjától ? Fáj ér már örökkévslóaágaszertiemben ; hiss végre is misem tarthat örökké. Mély fájdalommal tér viasza ifja tudósunk elhanyagolt könyveihez. Midőn a Platót keresné, hogy belőle vígaast me* ritaen, azt találja, hogy a tudákos egér-náczió a lapok-tt teljesen Összerágta éa csak a kemény bekötést htgyts meg — Piáló póraijáriaasak emlékéül. TIBORI RÓBERT. adott be ajanlatot, mely mint mindig, ugy es alkalommal is a legolcsóbb volt, és e miatt a kérdés meghirilására kiküldött bizottság többsége pártolólag is rélemé nyeste es ajánlatott. A bizottság kisebbsége azonban, — felismervén fontosságát annak, hogy mint minden esetben, ngy főkép esea biztosi, tások essk&slésénél nem annyira ss olcsó ság, hanem főleg a biztosság mérvadó — érezvén, hogy azon nemes jogának és kötelezettségének, mely ss elhagyott sze fény árvák vagyona feletti gondoskodást kesébe adta, csak ugy fele! meg, ha az árvák sorját azon társulatra bizes, mely roppant vagyona, kitűnő hitele és loyali* eljárása folytán a legnagyobb garántíát 07*-j\'j*> — «°o \'ártulat mellett lerjtsar-teti is elő Kisebbségi véleményt, a nem névleg,banem tiastán magyar, „első magyar alt biztosító társaság mellett.\' Vezérelte pedig a kitobbsóget as elismerés is, melyet as idézett hazai tir-suUt érdemel azon tstemos áldozatokért, m-lyekkel s gazda-közönség érdekét oly erélyesen előmozditStti törekedik, a mit Igazul oly számos gazdasági egyesülettel létező szerződéses viszonya, és s mesó gazdaság emelkedését ezé!tó azon ujabbi nemes in tézkrdéae, begy a gszdaaági akadémiákon kiképzést óhajtó szegény ifjakat tekintélyes őeztöndijjakbsn részesíti, mely minden téren hol jótékonyság gyakorlására alkalom nyílik, azt bőkezűségével bizonyítja is. Felismerte továbbá a bizottság azon ?emzet;gszdássati és helyes elvet is, hogy csak ugy segíthetünk kőz vagyoni ét dákunkon, ha a mi áldozataink gyümölctei honn maradnak,be p-dig a külföldre vándoroljanak, mint es a histoaitáai dijakkal történnék, ha az eUő magyarral verieny* zett éa fő részvényeseit Franczi-shonban bíró Magyar Franczia táizulat nyerné el a biztoaitizokai. És esen Mfogás fényes győzelemre vezetett is] A kisebbség véleményét kitűnően indokoló és M-ktalvay Gést bizottsági tag által tartott fényes b*ezéu után, felszólalt Szalay Károly bizottsági tag, és oly kimeritő éa mély tanulmányt tanúsító kitünfl beszédben ecsetelte as első ma gyar ált. biztosító társaság állását és működését más társulatokkal éa különösen sz árvabistositásokra vállalkozó Magyar Franczia tárzaaággal szemben, hogy mi* dón erre még a polgárságból is egy szónok nagy hatással as első magyar mellett fel asólalt, a terem minden pontjáról ason lelkes felkiáltás hangzott: „Makfalvy indítványát fogadjuk el.* És a midőn a bizottsági tagok ason kívánságára, hogy ne szavazás utján hanem egyhangúlag mondassék ki, misze \'int as árva vagyon biztosítása az első magyar társaiéinál eszközöl tessék, s főispán ezen kívánalomnak eleget tett, lelkes ée dörgő éljenzés hangzott fel a teremben, és e peresben as „ileómagyar\' oly fényes morális győzelmet vívott ki, mint a milyent csak aítc lelket rokonszenv igsaol, melyei s társaság működése mindenütt találkozik. Hely\', megyei és vegyes htr^fc. — Népkonyha ZsJa-Egei-szegen. Ez SS Ottani nőegylet ál-.al decz. bő 1-én nyittatik meg. (Kanizzán mm levén szegény ember, a nőegy etek ilyesmire persze sem is gondolhatnak.^ — Helyettes esperessé a keszthelyi kerületbe a köztiszteletnek ét ata-bioos szeretetnek őrveadŐ főtiszteié u dó Hűti Mihály zármellóki plébánost nevezte ki Kovács Zsigmond m\'-gyés püspök ur. — Halálozás folyó hó 22-éo kisérték Örök nyugalomra Keszthelyen Nagy Sásdornét, született Druglinyi Teréziát. A város örege apraja adta meg sjótékonyaágárólismeratea uraónekavég-t isi Lessége t. Béke lengjen porai fölötti — Arany János szobrára a sals- egerszogi iskolák \'aoulói ét unitóik eddig 28 frt 56 krt, adom oyostak gyfijtés utján. (Hat a kanizsaiak mennyit?) A soproni színhazai egy jelesebb magyar színigazgató kérte bérbe. A polgármester asssl as iodokotásssl ataaitotta vtsezn a kérvényt, bogy a zzinházban oé metzzinéasek játszanak, tehát nem adba tó bérbe. — Si)megürül. Végre elmultak az egyhangú napok, — melyben a jó-xedvü fiitalaágnak, a kísrárost csend-életben nem jutott alkalom, hogy áldozatot hozzon Terpsíchare oltárára. No de annak ia eljött az id«je, mintán a farzang rövidsége nem d; ujt elég időt a malátáéra ; elkezdtük előbb, sehogy kifogyva az időből aszal kelljen magunkat vigasz tálai, majd helyre botsuk s jövő farsangon. November 25 éa volt avörös-keresst egylet válssztmanyából alakult bizotlaág által rendeseti jótékonycaéla. tánczkoezo-rucsks, mely tremcaak anyagilag kedve sően ütött kí, de a jó kedvből zets maradt semmi kivinni vsló hatra, a fíatalaág ugyancsak kirakta a csárdást reggel 6 őriig. — A bölgysk közül reszt veitek: Mészöly Juliska. Klsss Jsaksés Ilona (tizalapa.) Bajomi Hertnts ét Ilona. Babos Mariska és Malvin. Dorser Anna. Mojser Magda és Mariska. Kovács Matild. ZALAI KjÖZLON Takics Vílms, Janka és Margit, nemkü- lömben Chernél 0.ivérné(Cs.-Reudekr6l) Eitaer Sándorné, Horváth Sándoroé Rzile Jóssefné. Tsffíraer Bélsué. A mulatság anyagi sikerében oroeslánréase volt s rendező bizottságnak, nemkülönben; Mojser József urnák, ki ismét gyakorolta nagylelkűségét a jótékoayczél érdekében, azaz a tancxtermet mellekhelyiségévaí együtt díjmentesen átengedni sziveskedett. Az anyagi jövedelem 60—70 frt felül-fizetésééről as egylet hivatalos jelentése bővebb fel világosítást nyújt. (E*y a sok közül.) — Szórnom hlr. Annak idején tudattuk olvasóinkkal,hogy e lapok regi munkatársa, Gyúrom Antal, taptonyi plébános, mfgórüit. A szerencsétlenifolyó hó 19-én bevitték a veszprémi deficteoti-ábs, de másnap reggel onnét eltűnt. Egy városi rendőrt küldtek i.yomosására, ki ason napon este a Lepsény éa Mcső-Szent-G-yörgy közti uton érte. Vttsahozatván, a budai irgalmasok tébolydijába szállna-tott. — — Blkalon (Baranyám.) Chd 18. éjjel ismeretleu tettesek betörtek egy jómódú paraszt gazda utalójába a ellopták négy lovát. As egyik pár szép, fittel 400 frtos ló volt. Ugy látszik, hogy vidékünk nem szabadul meg soha hires lólopőUól, mi természetesen nem válik rendőrségünk dicséretére. Minden nyomozás eddig — mint rendesen — sikertelen maradt. — Betöréses lopás. Hallatlan vakmerőséggel párosult betöréséé lopás történt a napokban Kétyen (Tolnám.) Ismeretlen gazemberek oyomórud segélyével kifeszítetlek a kétyi paplak elrő szobájának alosára nyíló ablakán s vssráozotatot, bezúzták az. ablaktáblát, sa ablakot kinyitották za tolvajok egyike bemászott a gazdagon bútorozott szobiba, míg a többi a kocJÍoil maradt az utczán, közvetlen az ablak alatt. As \'"ablaktábla beznzása okozta sörrenésre felébredt a fiatal lelkész « roeesal nsm sejtve minden fegyver nélkül L meni a másik szobába. De mekkora lehetett ijedelme, mikor aszobában a tol\' vajt találta, ki éppen a kiterített lepedőkbe ágyneműt, ruhákat stb. kötözgetett. A leikész visszament, rázárta as aj tót, kiszaladt az udvarra s lármát csapott. Mire azonban segély érkezett, a tettesek már elhajtottak volt, sok ágynemű: s más lopott tárgyakat vive magukkal. — Híre visz a nyomor. Schscherl J. né keszthelyi Vendéclősné a borivóOan a söntés slstt egy tele poharat talált, melynek tartalma körülményesen meg vizsgáltatván : kitűnt, hogy gyufaóldatot rejt. A háaoál levő szolgáló kérdőre vonatván, bevallá, hogy ő akarta, magát megmérgezni, mert gyermekét nem bírja eltartani. A tényről jelentés tétetett ss illető hatóságnál! — Rejtélyes eset tartja izgatott ságban, irja a „Kesztbely\'-nek— Posva (Zala-Egerszeg mellett) község lakosait. Folyó hó 18-án Bolls György, jómódn pÓsvai gazda szŐtlfijébs indult, hogy néhány kulacs bort, esetleg egy kis gugyit is hozzon haza vasárnapra. Asonba a bor — pálinka, sőt még maga a gazda sem érkesett vissza, hanem a helyett vasárnap délután 6 ór_kor Bolla szomszédai ason szomorú hírrel állítottak be B, osk hitvest áraáhos, hogy s gazda a Zalába esett és bele halt. A megrémült asszony semmi áron hinni nem akarta azt, mig végre as egyik sEOmsséd férje botját mutatta, est — ugy mond — s Zalán it járó bidon találta. As asszony errea falu több emberével a helyszínre sietett, bol s parton 2 kulacsot tele borral — a piacze-kolosot és dohányaoskót találták —- mely tárgyakat as asszony férje tulajdonának is mert. Most s holttestet keretsék össze vissza csiklyakksl, gereblyékkel stb; de sehol semmi nyomára nem asadtak. As esotet rejtélyessé teszi ason körülmény, hogy Bolla pinoséjébea saját gályáját azon risBEst a gerendára &k*sstvt találták; csodálatos as is, hogy a dohány tartót, botot, kulcsot és s tele kulacsokat s vis te el nem vitte, se el nem nyelte, hanem s partra dobta; — as ember holtteste ellenben, dacaira annak, hogy sz nap óla folyton keresik, sehol sem tsláltatik. A valódi tényállást egyébiránt a vizsgálat van hivatva kíderitení- — Halálozás. Abday Sándor, a veterán tsinész és színigazgató, mint lapunknak Írják, Ssatmárt 83 éves koriban, e napokban meghu.t. E-öt vett rajta sí aggkor gyöngesége s elköltözött régi pályatársaihoz. E%jik« volt Abdái legrégibb szineszeinknek és legrégibb azioigazgatóinknak, ő volt az, ki az első magyar színtársulatot alakította S\'Oge-den. Rajta kivül még két élő tsgja vsa a régi gárdának a vidéken: Ssákffy Jó . »ef Döbrecsenben és Néb Mária Kolosa-várt, s többiek már mind as igazak álmát alusszák. Abday Sándor éppen e hóban szandékoz\'a jubileumit megűnne pelni z megtenni utolsó körútját a vidéken s már több színigazgató meg is bírta lirsnlstihos, de s bal ál megakadályozta jubileuma mettüoneplesébes. Nyugodjék esendesen s főid ölében s sok küzdelem után, legyen könnyű a hant fölötte I - Tánezkoszorn. A keszthelyi m. kir, gazdasági tanintézet hallgatói folyó bó 18 án az intézet kebelében levő .segély-egylet* és „Deák Fersncsköoyv tár" javára tánczkoesorat rendestek. A tiseskoru — ztjnós — a részvétlenség miatt a kitűzött csélokra semmit, de a reot ég részére vagy 60—70 frt defi cíilet hozott. A tincskossorun résztvevők kitűnően mulattak s a folylonos jó kedv közt lefolyó estélyaak csak a reg geli szürkület Vetett végett. A díszes hölgy koszomban láttak: Peihő Lzjosné, Kócziin Irén úrnőt, Simon Jolán (Hegy fala) Flisxár Vilma. Csák Irma, Izm.y Mariska, Király Lujza, Marosányi Etel, R-gentb-irger Gizella, Stocker Vilma, Szabó Etel és Vajda nővérek stb. urhöl gyeket. — Keszthelyről vesszük ama rémes hírt, hogy ott a kis gyermekek köst a fekete himlő kesd uralkodni. Az apá-czik vezetése alatt levő ovodáb.-n, e hó 29-én, hatóságilag be* sün tették a tani tát L A nagyobb gyermekek közöl többes torokbajban szenvednek. — Ellenkezőleg. Bgy orvos ss utcain sétált barátjával, midőn szemközt ve.\'ük csinos hölgyecske jött. As orvos hirtelen odaszólt társához: „Jorünk félre, az a ssép asszony, a ki szemben jön, ismerősöm s nem akarok salakosai vele; rendkívül haragszik rám. Férjét gyógy-késeltem...." — .Ah értím, és ön oda küldte, a honnan nincs visszatérés.\' — .Ellenkezőleg", válaszolt as orvos, „meggyógyítottam.° Színészet. — November 25 én s .Nap és hold11 czimB operettet adták. Z-inéjét ssersé: Lecocq. A darab zenéje nagyszerű, amit mar szövegére azonban nem mernénk tnoadani. A darab előadása gördülékony volt. Különösen remekellek: Kohay Eal, Erdei Berta és Kóvessy Albert. Nemkülönben aagy tetszésben réssesültek : Kovács Mó>, Szeoeasy Erzsi. Artnyoasy József. Néhány helyen kar, mikor ss úgynevezett tömör Össshangzatok fordultak elő, bizony kissé hamisan éne kelt. Misiin ismerjük éa tapasztaljuk a derék karmesternek. Szombathelyi Béli nak szorgalmát ét tehetségét, est a hibát ae-n neki, hanem a kar egyik-másik tagja habozásának tulajdonítják. Tömör összhsngzatok éneklésénél, hogy jól has-sansk és a megoldat a következő öeas> hsngsstlsl jól ükerüljön: fődolog a biztosság* — Közönség meglehetős számban voltjelen. November 26 án Vidor Pál népszínművét, a .Vöröa zapká\'-t játszották. A darab az ujabb népszínműi termékek kőzött minden esetre ragyog. Hanem as meglátszik rajta, hogy szerzője nem igen soká érlelte lelkében, azért azután fordul* nak is elő benne lélektani abeurdumok. Már az magában hiba, hogy a bonyolulat alapjául nem benső motívumot, banem egy vörös sapkát vesz. Pedíg hál s darab cselekményének talajdonképen sem as a mozgatója, mert Anikó (Kacsér Nins) a vörös aapka néítcül is megjött volna Pestről és meghozta volna a grermeke*. a lánykori corpus delictit. E« a gyanú Teréz (Ardai) iránt mar előbb fölébredt Jánosban (Bárdy) mintsem s vörös sipkát látta volna. — Részünkről sst sem helyeseljük, hogy ilyen bukott angyalok nép ssinműben szerepeljenek. Ügyes tollal irvs z drámában helye van, hol a műfaj termétseténél fogva mi? sokkal erősebb, sokkal elrettentőbe íebet a bukottra nézve ngy mint a csábi tóra a költői igazságszolgáltatás ; de népszínműben — hol a kifejlet sserencaés és s szereplő személyeket nem sssbsd tragioti magaslatra emelni: nincs elég tere a bűnbödésnek, melyben as erkölcsi hatás gyökerezhetnék. — For> dalnak elő azután olyan képtelenségek is, mint Anikónak hazajövetele a gyermekkel. KíbÓ ídítevés az, hogy egy olyan érett leáoy, és botsa még pesti is, ods vi gye ménje férjének köselébe snnak t-r-m ét se Les gyermekét?! És maga a nő (Teréz) semmi hajlandóságot aem mutat arra, hogy lánykori tévedését férj* ejött fölfedje, ki akkoráig Őt teljesen ártatlannak, angyalnak hiszi, a miből azonbas megint inkábbas kívetkeaik, hogy szerző J in ott olyan rettenetes .ártatlannak* tünteti föl a nőnemmel szemb-n, ki a női ,ar*adanáig" legközönségesebb ismertető jeleinek sincs tudásával. Hát ha Ttfrés nem akarta a gyermeket férjénok megmatatni, dam eszközölhette volns sst? Ez nem tehető fel. Hauem sz már lélektanilag sokkal indokoltabb lett volna, ha a nő lelkiismeretétől furdalva, másrészt as anyai szere tat benső azóaatára elhatározta volna lánykori tévedését férjének megvallani. Azért ssok s drámai jeleltetek éppen ugy beleilletlek volna a darab keretéb-; de másresst meg indokoftsbb lett volns z férj boosiasta s a gyermek iránt lassankint ébredő szeretete. — As is kár s darabban, hogy egynehány olyan színpadi bstisra zzámitoit jelenet van bon ne, mely s műértő előtt rossz hatást keltőén szakítja meg a cselekmény fons-IsL — Egészében s darab élveshető, és as uj»bban özönlő séptsinmürek kösött, habozás nélkül mondhatni, hogy jeles mű. — Erdei Berta, kinek pedig igen hálás szerep (Jucsika) jatotl volns, beteg volt ét helyét Berzsenyi Margit pótolts. így szuián a dalok elmaradtak; hanem ami tisztán a szerepet magát illeti, abban Berzsenyi Margit jeleskedett. — Arday Ida (Teréz) ez estén is azsal a velőtrázó drámai erővel játszott, mely t \'án egyet/ len szemet se szokott szárazan hagyni soha. — Bárdy Lajos srm ig*n marsdt mögötte; igen ssépon, nagy hatással játszóit. Halálos vétek nála az organikus fogyatkozás. Próbálja azt legyőzni! De-moatbeaea sem lett egy szemre Domostbe-nea. Ha as akadályéi meg nem retten, belőle meg elsőrendű drámai színész ia lehet — Igen szépei"*"játszottak még: Berstenyiné Adél, Kovács Mór, Ara-nyossy József, Csobinczi Péter. Az előadás olyan jól sikerűit, bogy még Szabó Danit Ls megtapsolták. Kösőnség közép számban. November27-en meg nem nevezett szerzőtől a .Fiam nag on ostoba" czíroü vígjátékot adták. Minden habozás nélkül azt a caimet is lehetelett volna neki adni, hogy „A darab nagyon ostoba;\' Assinház csakúgy kongott as üreraégtól. Alig volt ösazesoB 60 Bseméiy benoe. A) darab annyit se érdemelt. Üsinészeiok inind jól játazottk. Kövest-y igen jól alakított Brandes Miklós szerepében. Berzaenyinyé Arday Ida, Erdélyi Margit, Berzsenyi Margit, Kovács Mór, Csobáncty, Szsat-gyórgyi, Aranyosey iparkodtak az élettelen szerepekbe életet önteni. . November 28-án dr. Virsdi Antalnak itXj arannyal jutalmazott vígjátékit a .Tör\'-t adták. A darabot kiváloao Csenczi szerepe tartja élénken, — ha oly erő kezében van, mint Kövessynk. — Esen mulatott is a kisszámú közönzég, de nagyon. A többi szerepek is igen jól halnak, mind a mellett egészében n-hezen találni a darabban 100 aranyra valót. A szereplők mindnyájan, névszerínt Arday Ida (Adél), Berzsenyi Margit (Terét), Bárdy Lajos (Jenő), Araayoesy (Bélt) jól játszottak. Bárdyt mégis figyelmeztetjük, bogy modorabin kissé löbb salo-niaaságra törekedjék. Külömben ügyes játéka értékéből sokat nmtnnek a szögletes magatartás, s a darabos mozdulatok. — Szinhazijátékrend: CsütörtíS* kön uov. 30-áo .Dó--*" színmű 5 felv. Irta: Sardou Viktor. Fordította: Huszár Imre. Pénteken decz. 1 én szünet. Szombaton decs. 2-én Laky (Löwy) Eugénia kisssssony 2-ik vendégfellépteül: BA verőé baju* Népasínmü dalokkal ét táncz-ozal 3 felv. Irts: Lakácsy Sándor. Zenéjét: Erkel Elek. Vasárnap decz. 3-án ,A körösi lány" Legújabb eredeti énekes népszínmű 3 felv, Irta: Balázs Sándor. Hivatalos placzi Arak. N.-KaoizUo, 13S2. nov. 15-én. 100 kilvzrtmtnjával >iámÍ:Ta Bata 9--9^0 Hou 6.60-7.-- Árpa. 7.—7^0—Zab 5.S0-S— Knkoric«a 640--¦—Bu-goora 3.---.— ÜiM 3i — S. Bnia Dara 23-.— Lgy kilogramm, árpa kása --.¦48 Hortő —,3i Unuo — S4 Bab — .10 XSlet ká.i —.12. Htntka — 16 Pobáaka -.15 Szvaayu kiuot.u— .10 Bépa - 8. Rizt —32. BnzaiDtra 2.f fid— árpa-káta —48. Széa i —2 5} 1 Liter. Oj bor 12 20. 0 bor 24 -43.Pálinka —46 Eezrt 8— . 1 HtrM. Uji-or 8.— Ó bor 14.— ! Küó. Bepeze olsj - .43 Surin gyeitya 1^0 -"zfyn íjenyi —.6Q^zappa[l —.40 Marhába* 48 —52 Sarjába- -7U .- -:• - --60 Szaktana — 80 INaaaézsir —.96 Mzrhazm 1 trt. KBrm«i —50 $6 — 13 Ctokor —.SS Bort 1.10 Paprika 80.—90. Taj —1. TSrOs aagynta^ — I\'\'. Koghagym* —24. FeTelőa sserkeestő - SZÁLAI SÁNDOR Társszerkesztő: BJNÓCZJ BEBN\'XT , iUli szám ik. 18821. AiTBresi uMBéiir fiíoiat. A caákioroyai kir. járátbirótág mint telekönyvi hatóság részéről ezennel közhírré tétetik, miként Pallér György no* vákovecsi lakoz Tégrehajtatóoak, Cseh János ouvikoveczi lakos végrehajtást tzen-vedó elleni, végreh-jtáat Ügyében a nagykanizsai kír. törvényesekhez tariosó * caáktornyai kir. járásbíróság területén fekvő oovákoveczi 53 sz. tjkvben, A I. 1 — 12. és f 1. sorsa, ingatlanokból Üst-h Ivánt illető fok* rész a megfelelő legelő ét erdő illetmény nyel összeses 776 frtra, becsült ingatlanok, s tartós ikai as 1S82. évi decsember hó 12 napján délelőtt 10 órakor novákovecs községházánál Cseh Jakab novikovecsi lakos utÓajáolata folytán tartandó nyilvános bitói árverésen a kikiáltáai áron alu It eladatni fognak. Aa árverezni kívánók tsrtoznak az iagatlanok kikiáltáai arának 10*/s vagyis 74 frt 85 kr. készpénzben vsgy az 1881. évi LX- t cz. 42 § ában előirt óvadékképes papírján a Kiküldött kezéhez le-tsasú,e többi fellételek a novákovecs község elöljáróságánál és alulirt telekkönyvi hatóságnál s hivatalos órák tartama alatt betekiatb^tők. A kír. telekkönyvi hatóság. Csáktornyán 1882. évi október hó 16 napján. — 742 1 — 1. HUSZONEGYEDIK 1YFOLYAM SALAI KÖZLÖK? MOYEMBJSa 30-in 188«. Il I R D E T E S E K. ¦2\'ú: izim tk. 1882 imnüí Wáw Mit A ciikturniai kir. j-irásbiróíág mint telekkönyvi hatóság részér dl,Menő el kos hírré ié etik, miként Lessár Janis és nője Nóvák Magdolna jalsovecsi lakos t-ógre-lujiatóuak, Ösv. Pcrcsic* szül. Ambrus lioua nagy salatoyaki Iskós végrehajtást n^-jvtfdo elleni l\'.\'S írt s járulékai iránti végrehajtási Ugyéb-in s asgj-ksnisaaj kir. törrényazékhes tartozó caákioroyai kir. járásbíróság területén fekvő XV. h*gy kaim!*** 487. ss. tjkvben U6/a. hárssám alatt foglalt nevszett végrehajtást ssanvédett nevén álló soass-senö37 frtra, b-e*Qlt lugsUauok, s tartozékai as IS82. évi deczember bó 21. •apján délelőtt 10 [órakor IV. hsgykerUlet községházánál tartandó, nyilvános birói árverésen, • kikiáltási áron alul ib eladatni fognak. As árverései kívánók tartósnak as ingatlanok kikiáltási árának 10*/0 vagyis 53 frt 60 kr. készpénzben vagy as 1881. évi LX. t. cz. 42 §-ában előirt óvadék képei papírban a kiküldött kezéhez letenni, a többi feltételek a IV. hegykerfi-let kötség elölj*róság<tnál és sluliri telekkönyvi hatóságnál a hivstalos órák tartama alatt betekinthetók. A kir. telekkönyvi hatóság. Csáktornyán, 1882. évi jnlios hó 25. napján. — Dr. HartmaiiE Auxiliumj a legjobb gyógyszer Hugyesóbetegség elUo uraknál és folyadék nőknél, sxif oman orvosi vény alán készített rTÓfy-gyógyit befecskeedeaes és fájdalom, utdhetegség né.kttl, njonnaB bfálloU t»cj hármilj- ela.alt tsj. abpossL ás raegtUsM I ír? /? ryO"aan Határoaottan ár. marta un AnxiltuiKJa ksrendS a Igy t-n a mailt keli aasaná lati at sitáaj könyvvel együtt ás agy a eV, BartinauQ iolixetíb\'ei: t*iiá<-.»-bsa tartott jogait jegy a maga valódiságában kapható mindet! nagyobb gyi.gysaer-tárbaa * írt 80 kr-rt Fő raktár: Twertly W. gyögysz. I. Kohlmarkt 11 Bécs. Raktár: prá-er Bála ayegyszerfesz ornáJ kagy-Kaalrsia U. 1. Dr. Harbnaas nr rend*] 9—S-ig 4—G-ig ittézeiábeai itt minden ngy mint addig, ia, mindennemű bőr- ás titkos beteg e.\'L"k. v.ctr. különben férd er-3 gyöngéiét, kiválóan kit&ufi mód aaaríot, minden ntó ka »tke-ei elkerfilése r.élkül. Syph.Iis és dagadátok es niadennecaB betegségek leg-:bl,xc .yigyittataak. Mérsékelt díj Leveliié* la, «80 19—• Wien, Stadt, Seilergasse Nr. 21. gfiStP Kávé árleszá litás. 11 Hariing Ludwig & Co. Hamburg. S^ótÜfÜltíL: 732 3.5 csak szilárd és finom áruk e tetemesen leszállított árak mellett bérmentve, utánvéttel 5 kiló Rio erőteljes — — — 5 . Oampinas, finom izQ — - 5 , Cnba, brillant — — — - Portorico, jeles — — Ceylon, Piar, tat ion Gold Menade legfinomabb Mocca, arab — — — c^xxxxxxxx: r«80 kr. 3.60 kr. 4.50 kr. 4.80 kr. 5.- kr. 5 50 kr. 6.— kr. legjobb Autail-et Otite ital, WM (Mtht mümpu imtntU, ».„ EDECSEKm wíuUt mmHiiif.!. A név és dnjtsizjegj ipeleibe mii MATTONl\'si IOTÍÍBL&: In ieaef Wsjátts\' Backaaadlnnc «o hab te : finnem und Ssas*-ra Krankheítu aa bsaandebt und se «silenti D e r L e i b a r 1t, odor WM3 bewXhrte riauiarsneimitul gag ec US Kraakhaiten ter menarhsii, nsbn d*r Kani:, eie langes Leban in srnaltra, vec dee Wa*d«rkrlitea áss kait*c Wa.a-n uud Dr HafaUsss Hass asé ReJet Asotatke 14 v»rb. auL 1 Ut. 60 Pf. F;*j al!«n Irankaritsíallao bletet diessi Huch Ralb nei HoHe. njsF* Kereskedők "W iparosok és minden üzletek figyelmébe.! „VILÁGOSSÁG" Somogy megye és környékének közlönye, (Rom gj, Tolna, Baranya, Zala éi Vosipre.nm^vékre) mely megjelen 1050 példányban! legelterjedtebb, legnagyobb és legtekintélyesebb vidéki] lapok egyike Hirdetések közzétételére a karácsony előtti számokban külő-j nö>en ajánlható, 738 2 hjormácziók, árjegyzékek, prospektusok «:tt?(ÍTiűtra| közvetlenül s posta JordtUiával rögtön küldetnek. A .Világosság41 kiadó-hivatala Kaposvárott. A leejobu SZIVAKKA-PAPiROS LE HOUBLON Francia gyártmány. TJTÁJí BÁBOKTÓL ÓVATIKl i E saivarkapspir csak kkor valódi, ^ / ba nindsn tap LE HOUBLuS b4 Y Iregaót magán kordja á> minden kar \\~ Un az alaot Láthatd vá lje/jsya-l ?1 V. aláirásaal van ellátva. ! ék OAWLCT dk HENrtY,asnúeir.kftaaiu.PARIS snitt f linciati ti stsWl O" MmtitM : _. ss— oe SpSi sooeoooooooosdoe, TRIPIUM. Húgycső betegségek ellen Használati utasítással együtt K ki\'üuú Urr hbgjC.S bet-, (é^ck ellenj bixtos hatással b.r, eliamerve orvosi tekinlá \' Írek sa nagy kSsÖeM-g ka ék 1 hálánvilalko-zatok a biaoeylat^k álla) kiváló kedveLuáf;-ben téne-nl bárki által a lej-könnjei.be.. aik*lmaih*:ósixa kell-nttasó.s által iS fárSik mirt a-Vnui\'i e.>"fardnló llyno lü bárMl okbdl; »ráf maróit hajuknál, kOi&n&teti padig a aazvese ( olyas) bctegiézei ellen (blooorni.-a, tripii) A test m:trveaelé e bretsabb kasxnálai mellett ii { dnli baj oknál) teljesen ártijwtUa BCvtbb ¦aaitás ét adag -láai mól me\' lékelteik. — Ecr adag á-a 5 frt o i — Véi adag 2 frt 50 kr. Fürdő ALGY06Y0N (Krdély) mezr-í.delhetd ZáQON\'Yl SZÉLES gjdgyszer. tárában. — Hndapesiftti: Keresi Wáséir gyógy-ftlneiám láiában hatvani ukma 7-ik asáat. — Bóesbes Kaazler Utváa LnUBeagusr. 17. az nagybani árakban ajánl Hamburgból [postán bérmentesen ingyeni csomagolással zsákokban 5 kilónként »OOOOOOOOOOOOOQ Tetemesen leszállított arak r KÁVÉZ thai tzétkflirté*. Legasi y*«« tzitkllcésl Izist c 2 é b 467 25—«. Oiatr. ért. fr*. valódi arábiai — — — — — 6 6^ igen ommtt — — — — — — — 6.SS lava I. larga neme* — — — — — — — 46S Ceka «ai «rlttrlj*» — — — — — — — 4 66 Peri Mecca, igen kiadós — — _ — --— 48» Jsva II. aarga oc si e» — — — — — — —* 4.20 Sanie-, jíia\'é B — - — _— — — - S.80 Dea ass. kiadós S80 Rio etfluljes « fcaz-a — — — — — —— . . 5,uO Taea: % kBe 75 k<tdl Mi. ?¦.:-*> Rusalik. K\'res Rardlsa ?.-.5 kiló 175 frt K"Lvrt].n saétafildét gyari *• seM Urji rjaákek kávé-, ttsea- ás van Illából valamint ín pesta frééik^y 1 kül-iemek Kéribk 1; a ánlalá é ajánljuk magupkat j FtTNKS & KORNBERQ HAMBURG A legolcsóbb és legkellemesebb időtöltésül ajánlja WAJDITS JÓZSEF NAGY-KANIZSÁN ISMÉT IGEN SOK UJ MŰVEL SZAPORÍTOTT KÖZEL 4000 kötetből álló KOLCSOMK Az elvasási díj bavonkiot csak 50 kr., negyedévre csak 1 frt 30 kr. Előfizetés a kölesönköny vtárra e hó bármely napján történhetik. Tisztelettel Wajdhs József. S^fS-Kiaiaía, ayoaatoü t kiadó ííkjcaeitf Wajditd József gyorssijtóüí.- |
