Zalai Közlöny 1882 001-009sz január.pdf

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	24.09 MB
Keltezés:	2023-03-24 13:47:31

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	509
Megtekintések száma:	776
Leírás:	Zalai Közlöny 1882. 001-009. szám január Zalai Közlöny Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet”, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület”, a „nagy-kanizsai tiszti önsegélyező szövetkezet”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. 21. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: " / .« : '' \ . - - r J* » -/, ? i ■ •/; •■: • o - : NAGY-KANIZSA, 1882. január 1-én. EJőfi^stési ir: . egész érre ..... fél érre....... negyed évre...... Egy Mzávi ÍO icr. 8 frt. ''< r. 2 . HIRDETÉSEK 8 hasábos petitsorban 7, másodszor G s minden további sor.''."- kr NY1I/ITKHHEN soronként 10 krért vct«lnek l« i Kincstári illetik mindi-u egye, ti-sert 30 kr. fizetendő. Huszonegyedik évfolyam A lap szellemi részét illető kózletnó-nyek * »ierkesxtöhór, anyafi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmeutve intézendök : S A Q Y • K AV I Z S A í Wlassloskáz. BérmenUitlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak cU Kéziratok vissza nem küldetnek- Nn^''-Kacizsaváros helybatósag^nak, .nagy-kanizsai őnk. fQzoltó-egylet, a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", ,nagy-kanizsai takarékpénztár", a „zalatnegyei általános Unilótestölet" a nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a ,soproni kereskedelmi s iparkamara uagy-kaui/.sai k ül választmánya" s több megyei és város egyesület hivatalos értesítője«^. . Hetciikim kétszer, vasárnap- s csötörlőkö 11 megjelenő vegyes tartalmú lap. Előfizetési felhívás 21L1Í KtoÖNY lSK2-''<i huszonegyedik líviu! ¡.inra ii Tagadhatatlan,hogy a napi lapok szaporodásával s gyorsított uiegjcl«''-néiévcl kfcsé hátíérbo. szorult n vidéki sajt.ó u-kiutéiye s .iHiszbeji meg lett tűrve ereje, azonban e körülményt enyhíti a vidé egyenes érdekének képviselete.-sőt rokonszenves állapotra emeli az a tudat, hogy a speciális helyi viszonyok mindinkább követelik nyilvános megbeszélését, m:::d olyau tárgyak na ky melyek az ország >s ja pókban nrm szellőzhet ők. de a ridésiben — igen. És e 1cörűliué»v hazafias kötelességgé teszi a helyi lapok lét jogának biztosítását. - Se biztosítást adhatja-e nagyobb garancziával más, mint c lap múltja, e lap s/.ivós életereje. Az egyenes nyílt felelet: Nem I Lápunk január 1-én a XXI-ik évfolyamába lépett ritka, kor a vidéki hírlapirodalomban és pedig e tekin-. tetbv-n a harmadik belyerr vagyunk, kettő van pár évvel előttünk. Eszép idő alatt hány lap született, hány meghalt s most hány tengődik! '' Nincs okunk csüggedni, óiért a. jövőt megérdemli olvüu lap, mely komoly iránynyal, uyugodt küzdelemmel s férfias kitartással szakadatlanul szolgálja azt a köri, melyben husz év óta él, hiven ecseteli a'' helyzetet s függetlenül működik. Azért bizalommal fordulónk t. közönségünkhöz a további hazafias pártolásért, hogy csüggedést nem ismerve haladhassunk .pályánkun. Előfizetési ár az eddigi: Jau— decz. egész évre . . . S frt. Jan—jun. fél évre . . . . 4 „ Jsn— mart.negyed érre ... 2 „ Melyet vidékről legczélszerübb postautalrányon küldeni.: _ Régi és uj előfizetőinknek, ha még nincs birtokukban - a fenséges koronaörökös pár kitűnően sikerült olajszinnyomatu arc/képét vidékre bérmentve csomagolással együtt 3 frt 50 kr, — kedvezmény áron engedjük át igen díszes aranykoréiban. Nem előfizetők a két >zép képet ö frt bofti áron kaphatják meg. j Hirdetéseket gyorsan és jutányo san közlünk. Tisztelt közönségünk további becses partfogását, midőn ujolag kérjük," hazafias tisztelettel vagyuuk . kiudó-lli VHtnl. WAJOITS .JÓZSEF könyvkereskedése, N.-jbCaoizsáu Wiusöicd-liúr. Újév napján. Sötét kietlen a zord éjszaka, fázik a fagyos föld. remegve vonja össze £akó köpenyét; — méltóságteljes .léptekkel közéig felé a lenge köd, lassan-lassan leereszkedik, - átkarolja, csókoigátja édes anyját. - Oh! mi forró, mi édes e cók ! • -■• Szegény ! nem tudhatja, tnit hoz a következő éj számára ; nem fog-e a halvány hold .ezüst sugara minden talpalatnyi tért elfoglalni ? ! Köd-hold! nagy ellenségek, miként élet-halai ! — — De táq.nem?! tán élet s halál nem is eüetríégek ?! A vallás, a természet, — e nagy mindenség nem azt hangoztatja e?í Élet után halál, - halál után &et következik. Meghal a szerető anya, vérző szívvel kisérjük az örök nyugalom helyére; — anyáukat, azt. ki életünket adá," az imádottat, — aki szült, — táplált emlőivel, aki rémes éjeken virrasztott imádkozva beteg — ágyunk felett. — édes szülőnket teszik a sir jeges ölébe . . . Két szó, oly borzasztó, amily rövid; volt — nincs! e két i>zó hasítja át a szivei, -- égeti keblünket. Kifc.cg)ünk tavaszszal a sirkert» be - megtekintjük sírját annak, aki bennünket oly fom''n szeretett; — virágot akarunk ültetni a legjobb anya sírjára, akit oly forrón szerettünk. - szeretünk''. Ah! inie egy nefelcjts ; szerényen < honul a «¿jos világtól, fölke-roMe azt. akivel annyira rokonszenvez. Ilogv kerültél ide szende kis virágom?! Mosolvgó alakod miért f # " Kereste a siri cicndet?. . . Közei s távol niucs növény, melynek magvából keletkeztél! -T— Tan az elhunyt drága poraiból nőttél?! megcsókolom, — könyüira-mel áztatom a kis virágot; oh! hisz ugyanazon föld adja néki is táplálékát, ugyanaz fogja az ó hervadt le- veikéit is karjaiba zárni..... Hounan keletkeztél! — kérdem ujr;>, önkénytelenül újra . . . Gondolkodom ! csitt ... a vallás szent . . . a vallás sérthetetlen ...... Élet után halál; — halál után élet!! Ragadhatnám meg a repülő idő gyors -szárnyait, — visszatartanám, hogy az égő pokol izzó lángja sem szakítaná ki kezeimből; oh! csak egyszer .... egyszer .... Ábránd ! édes, balga ábránd, melyet két rövid szó képes megsemmisíteni. — — — Minden mulandó! ezt hirdeti a száraz falombok '' közt zokogó, szél; •ezt a ragyogó csillag futása — gyenge virág hervadása; minden raul-landó! erről regél a harang ünnepélyes zúgása, mely imára hivja. a/, embereket. Szent áhítattal elteire sietünk a szent- gyházba. nem marad honn senki, az év első uapját Istennek, az ég és föld urának szenteljük. Uj év van, az év első n..pja ! — Kétes ötöm, fájdalmas remény tölti be a sziveket; — mindenki imádkozik; — megszóíal az orgona méla hangja; — a mély bánat helyét édes remény foglalja el: — könnyebbült lélekkel rebegnek imát az ajkak; — hálát adnak az ég urának, hogy az év első uapját megértük. --- Ott a templom elhagyott zugában térdel egy őszbe borult férfiú; — kiaszott arczán inkább a fájdalom, mint az évek száma mély barázdákat vont. A könyü, mely megtört tekintetét elhomályosítja, tanuja égő fájdalmának ; — nincs senki, akiért imádkozzék ; — nincs, aki érette imádkoznék. Néhány héttel ezelőtt adta át legdrágább kincsét, egyetlen gyermekét az örök sir jeges ölének. Mély a seb, melyet szivén a a végzet ütött; — oly mély, hogy az -idő, — e gyógyszere a bánatnak, — sem volt képes behegeszteni. - A bánattól szétdúlt vonások lassankint tünedeznek s egy mennyei nyugalomtól ihletett aggot látunk előttünk, kinek száraz ajkai édes — szomorún susogják: „Élet után halál; — halál után élet." / Elmúlt ismét egy év, most ültük felette a hr.lotti tort; — elmúlt visszáhozhatlanul; még ki sem hült, máris egy uj foglalja el helyét; halál után élet ! ! Szomorúan üldögél gyászos leányka szobája ablakánál; a sötétszárny u éjfél már közéig s ó még mindig dolgozik; — sietve kötöz, — majd ismét ront-bont, — a lelkek órája nem háborítja ót; • koszorút, — jégvirágból kötözget köszöni t édes anyja sirhalmára ; oh ! ezelőtt is. kötözgetett virágot újév napjára ; — akkor — és most; — az óra ketyegése folyton azt hallatja: akkor és mosf. Künn nyugszik a legjobb anya sötét hantok alatt; - a jégvirág fejfat fog disziteni. De a bus leányka nem roskadoz. uem esik kétségbe; mellette- van imakönyve, melynek minden ¿etüje bizonyítja, hogy: i Élet után halál; — hjlál után élet. . , . ■ A remény, hogy a kedves elhunytat egy jobb hazába viszontlátja, — ezen édes remény tartja fenn a gyenge virágot; — visszaemlékezik édes anyja u''olsó szavaira, aki "haldokló ágyán azzal vigasztalta elhagyott gyermekét, hogy az örök ha-2ába találkozni fognak. Kemény tartja fönn az emberiséget, — ez éleszt .egyeseket, — ez nemzeteket Véres csaták sötét képei vo-nnloak el szemeim előtt; — látom, mint küzdenek nemzetek a jólétért, a szabadságért; - látom, mint halinak porba az ezrek hóhérai, — nyomorult zsarnokok, akik aljas megrög-zöttségökbeott vonakodnak engedni. a kor dicső eszméinek; — de a nép, melynek lelkében a komoly akarat érett gyümölccsé fejlődött, - remél, — tür, — küzd és gyóze ! — — .Minden év megtermi.-.gvfcmöl csét; minden évnek meg^an.őröme, bánata! — — — "... Kelnének fel kaczagányos apáink sírjaikból, néznének körül e vérrel szerzett hazán, alig ismernének Önfa-jukra, alig azon népre, mely amióta Kárpát-, bérczeit elfoglalta, folyton (karddal) a szellem és vaskardjával üdvözölte a kelő napot s ragyogó csillagokat — s amely rövid idő alatt fennállásának ezredéves ünnepét Üli meg. S most?! minő lélekkel tekintünk az uj év elé?! Teljesültek e reményeink?!... Széchenyi! dicső hazáuk legnagyobb fia. — orre a te örökké élő szavaid válaszolnak; szellemed folyton kőztünk lebeg, folyton susogja: Magyarország nem volt,hanem lesz !! I — — — TARCZA. Kulpa vezér. Hars • ii a zaja iui kél, Viüo^ krd- s buzo^iny^ Heízked ifren,.e- poroud Hd£..k lába nyomúi. Stikla orom tetejéu — Tllnuie kflteno bír — Veszttel és »xoTBo-uan'' Ctiiloc Ml: »agár. . . Oh ne tekint»! ne tckiul«!^ Földre te vérpiros nap, N''i-m tudod, Kzomjas'' a f5ld ? Drá^a tt mit bele kap. • ■ « Elkomorul »omogji Kulpa vetér izem« é Vas keze ujj&i kffzt R-c»cacn a napy keltT«z. Ördögi sápadott arc», — Rajta az 85 ujromás — Rettenetes dalia TGle csak félni szokís Lelke, a vad, viharo» Trombita baogjainil Feiiloboj és tflzesüi hija ég" felé áll. Éret >ZAva AtkavaroR A csata rémsajaia: »Halhok-e.— mond a Hadúr Éltek-e jó mapyariüj ? ! M.-nnyliöre, oh maj«yr.>k, Sújtani fog ti''ek«.-» I Ujtiitü Vajk dalia, KM, vagy mélye veled!'' Tábora bajnoki é.-. Harczi, tüzi.-s paripák Szótalan — bangt lanul Állanak, várva szavit Vas keavim kiixogányt Tart... etcelinti Veszprém SzikM vira felé: »Ujk^szt halljon elém \ J«lax«T» ira rohanni Bősz sereget zavar & Honfiak ét az elé, Aki a mennjnek Ura Ég rempg. f<>ld rc-mog a Vad, dühös axittyatorok Han ujaitól Sere ;e Fffvvere vérrr ropog. Ugr tör a íe-geri ár Szóru^a robsjial, amint E gyüievésa «er -g. Az Pimtul a oiire lekint.-Harczi moraj er»-jo P''ftlvtr a régi mezőr. KM .«Qrű felleget, m<»ly Fáty-1 a o»ty temetőn, VtUanik, recacea a »ok Fegyver és dö:reu a főid. Harczi sik.-sziklat vár Tá n magára mit ölt? Sápad a zöld fO, virág ; Sz.\gg«t az é''z^ki «l-1 ; Kamui a mennyei bolt: Ég: vihar ami kél ? . . . • _ * Hontj-i az <5 falakat Ku;pa veaér ser<\ge; Jaj.iul a várbeh uój> j Ing a torouy te.teje ilorg a''vezér szava, hogy -Haljon a várbpü mind :* És boszuval telitett Arer.cz«! a Tárra tekint. Ujul a harcai moraj, Ujai n nagy taszuvágy, Hallik a várbeli nép — KúszM a tok örök ágy Várterek, halóin a »ok özvegyi axiv k''-aereg Ar?:i U''ány,* fiúval : Ajk-ól »<z ím» lebeg. HCn fci-rete''t <Ialia ÁI:o.''dik ott rideguti, Itten aiya ; hanoin oh ! Mindenik d-ági (i-fm. Ist.-ni tron»< fl-''í. Hi''. ima int lel igett Száruyairal .L g>eu ugj ! Mond ai, aki teremtet:. • « * Kulpa vtzér valamit Ér« 14. Érc* »«ira aól : .Hírnököm hoz« bama'' hírt Táborom tájairól I / H r^oke vjvd lova moat Versenyi tettre kapott Fellegi tűzkövekkel — Hányva nagy porjzalagot. • " t * Távoli Inlmia a nagy, ■S hő* Eltj birtokinak : F.-gyvere* old.liin Tánczol az alkonyi ntp. Vencn-lin német « erós Hadá az ott »erege Éle előtt. Daliás Termete, nagy e eje. Vértes a hősi sisak. Toll remeg a tatfjéa; Mollvasa «jép czimére Hirdeti: hogy keresztény. Mint fekete zivatar, Ugy kőzeüt serege. A zöme minil idegen, Do wng,»ar az el''je. Zaszlaja a lebegő Alkonyi széliben cver. Prfl»sz5g a vad paripa, Orrlyuk i ujv meredez. Hallja a harcai morajt Ventvlin «''-a kezo iut: A sok ezor daiia Szikla oromra, tekint Várfala már dtlledez. Hullik az ujhitU i>ép . . . Reszked az emberi asiv .. . Tűzben az alkonyi kép . .. Dörreu a vártorony és Romba omol fala; de A csata sik tereiu_ Uj zivatar lebece. Átlaszi kö nehezül Ku pa vitézeire; Nagy Jupiter tüz»;: hős Voncícl-B hú scego. Márs&ai k''i-jvé/, — Kard — buzogánya \|>opo0''. Hullnak a hős daliák, Te!n'' k a csorba aorok. ÁR! ki imádja Hadúrt Tábora bajnokival, Újra dui, újra rohan. '' > Vértkareaő bostnv Él« aetélja ak-'' Valiik * harr- Feric^en az éiet ek-m, Szunnyad a földi alak .. Egy deli hós rohana Kulpa TÍtézeire E/t siet ngy bosiuvul Gátiani üulpa kere. Kalpa öle, de megáll. . . Nagy kclevézze torótt: .Kardra tehát vt-lem ''. • — éi Recscsen a marka kőzött. Vág a vitézre de ah ! — Forga a mennyei bolt Szeme előtt K®b»ltj 8aé;> piros vérben úszott „V.szc a Hadúr hörö<ő 8 szunnyada «SK-te''ol Termete főidre zuhan .. Ho«">zu idKt pihen el. .Xulpa vezér elPkett- Terjed a vérsikokon És sen''ge ereje Végre megtört ez uton . . Futva rohan, ki ttida É''«tot mtn-íni, de Béfogad szreket az »Újhitűek kebele.- VA8ZARY BÉLA. Aikaiuii-tíeszéd, ín-elyet Eogel Adolf ur, nagy-kanizsai g) ár-iparQs decz. hó 17-éu fiának bérmá-lAai ünnepélyén iartott. .Féljed fiús Istenedet; királyodat, összeesküvőkkel ne siövetkeaz * Salamon közmondásai. E fon los Dapon, kedves fiam, midőn vallásunk értelmében, stárnyru bocaáj-talxk, midűn öntetteidért önmagad kez-vdesz felelóa lenni; a midin, gyermeki jogaidhoz, gyermeki kötelességek is kezdenek járulni, e fontoa napon apai kötelességemnek tartom a bölca királynak idécett mondatát, ez>nt talisman gyanánt, i életnek göröngyöt útjára kitéröal adni, mely talisman nem fogja engedni, hogy a azerencae elkábítson vagy, mítöl Isten óvjou, a szerencsétlenság e''csüg-gesszen — mert elbizakodás « csüggedés, majdnem egyenlő mértékben teszi létünket tönkr« s aláássa jövőnkot, boldogságunkat én éietünket. E mondat,- melyet kérlek, hogy szeui b»gyoma-uy gyanánt, szived mélyébe, kebled belsejébe véssed, arra tanii, hogy Féljed Isten det, 1 Szereased hazádat. Tiszteljed felebarátodat. Boldogságunknak esem károm élap-köve, vallás, hasafiatftág s felebaráti szőre te t szorosan egymásba f&gg; mert ki első «orban Istenfélő, az kinek vallá»a van; z ennek alapelveit, melyek arra tanitanak, hogy BzeresaOk.: azüjsioket, tiszteljük telebarátunkat, a hódoljunk a munkának b tudománynak; helyeaen » jól felfogta, az ily egyéoiwl lehetetlen, hogy ne tisztelje királyát, ne szeresse hazáját, ne szeres»« azokat, kik helyes törvények álu! vódelmesik, jó iskolákban lelkét müvelik. Nagyon igazak a nagy német bölcsésznek, szavai: »Für nichu ist ein Volk erkenntlicher, als für gute Justic und guten Sohulen* • s a mi alkalmazható egéss. nemzetekre, az alkalmazható egyesekre is; őzért fiam legyen első sorban, rallásod. Nincs szó reá, nincs fogalom, mely a vallás szent malasztját; az emberro, a társadalomra való hasznos s üdvös befolyását kifejteni tudná; szerencsiben megóv az elbizakodástól, szerencsétlenségben megment a kétsógbeesóstól, nincs oly helyzet az emberi életben; melyben Vigaszt • vallás szent tanaiból, annak huszonegyedik ívfolyam ZALAI KÖZLÖNY JANUÁR 1-én 1882. Ha van nemzet, mely magáról elmondhatja s melyre a -biblia ezen szavai: Mi Isten választott népe vagyunk; — reá illenek, ugv bizonyára a magyar az. Yolt idő, amidőn a kétségbeesés rémes hatalmat kezdett felettünk gyakorolni, — amidőn a hon legjobbjai, — legnemesbjei Összetörték kardjaikat, nehogy kényszerítve legyenek azt hazájok ellen fordítani. De az ég megkönyörült e sokat szenvedett nemzeten; — bölcset teremtett számunkra, — bölcset, aminőnél nagyobbat Izrael országa sem mutathat fel; minő még Magyarhon kék ege alatt nem született. Áldásos működése lépten nyomon jelentkezik; — a béke, a nyugalom bájával ajándékozta meg azon földet, ahol született — élt s mely holta után szerető karjaiba zárta. A ködlepel oszlik, .... a magyar nemzet az európai müveit népek sorában nem az utolsó helyet foglalja el ; — kincse többé nem szentelt fájdalom! kincsedként őrized fővárosod; — az égő nap lángsugarát édes megelégedéssel árasztja a hosszu palotasorok aranyozott kupoláira, a szende hold miriárdnyi csillagánál büszkén őrzi egy dicső nemzet alvó gyöngyét, viruló fővárosát. ís''e csüggedjünK, komoly elhatározás ! s a magyar nemzet élni fog; ezer s ismét ezerszer fogja büszke önérzettel megünnepelni az újév napját; — örömmel, mert nem retteg a kétes jövőtől; nem fél, hogy ez lehet az utolsó év, melyen önálló nemzetnek vallhatta magát; — komoly elhatározás! — ne feledjük a czélt, melyet el kell érnünk ; ne lankadjunk ; — vigasztalja a lankadót azon tudat, hogy élet után halál, — halál után élet következik. KORPÁDI BÉLA. ritván, 18 helyett 22 évi törlesztést engedélyezett. Az egyes családok 5 -16-40 hold földet kaplak, azon kikötéssel, hogy a birtokos az átvett földet a minister beleegyezése nélkül csakis a vételár teljes kifizetése u''án ruházhatja át másra. — Az állami birtokok betelepítésének eszméjét gróf Szapáry pénzügyminister melegen felkarolta, s már eddig is számos telepitvényt létesített, amennyiben az árvizek által károsított lakossággal, részint uj falvakat alapíttatott, részint a régibb községek lakosságát és ezek birtokát nagy területek átengedésével szapo- tiszta elveiből ne menthetnénk ; legszebb, legjobb vigasz, ha erőnk egész létével: bitesük s valljuk; .hogy van Isten az égben, ki sorsunkat rendezi, kinek szent akaratja nélkül, egy hajszálunk sem hullhat ki", de ne csak a vallás követője, hanem annak hirdetője is légy szóval s tettel, vallj ad mit szent vallásunk tanít: .»Szeresd felebarátodat mint tennmaga-dat." .Mindannyian egy atyának »fiai vagyunk." Hazafiasság legyen éltednek miso dik szövétneke. Jól felfogjad azt, hogy Isteii után hazádnak[köszönhetszjmindent, s hogy ennéltogva hazád javáért, annak felvirágozására mindent elkövetned kell, nincs áldozat, melyet készséggel hoznod kötelességedbe ne állana. S a hazafiság paranciolja neked, hogy minden erődet hasznos munkának szenteljed. Mert a haza kívánja, hogy annak minden fia, tökéletesen betöltse a«on helyet, melyre a sora végzete helyezé; nincs oly tér, me lyen üdvöset, hasznosat ne tehetnénk, nincs oly munka, legyen az szellemi vagy phisikai, mely által tíszlesóggel kenyerünket, ne szerezhetnénk meg. Mindent a hazáért .legyen jelszavad.« Felebaráti szeretet; legyen tetteidnek vezérelve, jegyezd meg magadnak azt, hogy a minő módon te tiszteled felebarátodat, oly módon fognak ők is téged tisztelni, mindannyian egy atyának fiai vagyunk , ne nézz az életben arra, hogy minő vallású, minő állású, vagy vagyonosok az emberek, csak arra nézz, hogy ember s tisztességes ember-e az, kivel találkozol. Szeresd felebarátodat s senkit meg ne vess, mert csak is akkor, ha mindenkivel békében élsz, lelheted fel a megelégedésnek boldogító érzetét. De arra int a bölcs királynak mon-data: hogyösszeesküvőkkel neezövetkezzél. De vájjon kik azon összeesküvők, kiket a bölcs király gondol, kik ők, s mely osztályból sorakoznak azok? Összeesküvőknek nevesi a bölcs azon félmüveli embereket, kik tanulmányaikat abban hagyva, munkához nem képesek, proletárok arok, kik a könyelmüsógre ha jóinak; kik csak a zavarban szeretnek halászni, kik a társadalmi rendet fel bontani szeretnék; ily egyének károsak . veszélyesek az állam s a társadalomra, >ly . emberekkel fiam no zsöyetkezsél, tal — A kir. kisebb baszonvóte lek: jelesen az italmérési jog megszüntetése s törvényhozás utján való végleges rendezése ügyében több budapesti regalejogot gya''corló társula kérvényt intézeít a képviselőházhoz melyben különösen kiemelte az ezen jog szabályozása érdekében több év során hozott törvényhozási intézke dések által is igazolt szükségességét az intézmény rendezésének. Az eddig alkotott törvényhozási s kormányin tézkedéseket meg nem felelőknek mondva, a kérvény az úrbér ezen eddig kiirhatatlan maradványának végleges megszüntetését főleg azzal indokolja, hogy a törvényhozás szán déka, az eddig hozott törvények szellemet tekintve, az urbérból eredő összes jogok és kötelezettségek meg szüntetésére irányul s hogy a regale nemcsak az ország lakosai legnagyobb részének jogait csorbítja, de nemzetgazdasági szempontból is az anyagi jólétet s a gyarapodást gátolja, amit nyomós érvekkel támogat a borvidékeket beutazott borászati kormánybiztos jelentése is. A regale ugy a kereskedelemre, min* iparra zsib-basztólag hat és kiszámíthatatlan kártékony hatással bir s országszerte az ez iránybani iparosok száma szemlátomást apad. A kérvény a jelenleg fennálló rendelkezések sok vissr.ásá-gát felsorolva, végül arra kéri a képviselőházat, hogy a regaiejog az egész országra nézve törvényhozás utján végleg rendeztessék, illetőleg mint fennálló jog-N^ cullurállapotainknak teljeséggel meg nem felelő intézmény, megbüntettessék. — Minthogy Ung-megye lakossága nem kevésbé, sót minden bizonnyal jobban érzi a re-galek káros hatását, — a legközelebbi megyei bizottság igen helyesen cselekednék, ha hasonló kérvényt intézne a képviselőházhoz. Addig üssük vasat, mig meleg. A magyar tűzoltó VI omágos közgyűlése. Az 1S82. évi augusztus 11., 12., 13., 14., és 15-én Zala Egerszegen tartandó tűzoltó, és mentószerek, vlz- és tá-vlrdavezetéki készítmények, stb. kiállításának szabályzata. najkat ne kövesd, de meg se hallgasd; hanem ifjúságodat fordítod a jra, a becsületes munkára, a ha ezt fogadod követed is, akkor megkönuyebült szivvel bocsájtalak szárnyra ; megköoy-nyebült szivvel nézek jövőd elé; mert biztos vagyok, hogy a büare mi sora csabiihat; hogy a jól felhasznált ifjúságot, szerencsés férfi s boldog aggkor fogja köve''ni. Ha elveimet vallod, meg vagyok győződve, hogy az életben, boldogság, öröm 8 megeUgedés fog öved-zeni; s hogy igy legyen ezt Istentől kívánom, kinek mnnuyeí áldását reád kérem. Oly rövid idő alatt (Beszély.) I. Bánfal va csinos kis falu a Kárpátok egyik ágának tövénél. Körös-körül a természet pazar disze mosolyog reánk, jobbról r fellegekig nyúló hegy kékes zománcza, balról a fenyvessel tölgyóriá-sokká! borított hegygerincz pompázik. A kisded falu pedig e földi óriások közt rejtőzik ezdréoy népével. A falu alatt a hegyi patak rohan vígan csevegő habjaival b mentében a csinos urilak kertjének végével halad el. E lak Bánfalvi Simoné. Csak rö7Íd 3 napja,.hogy e patak mellett egy ifjat látunk haladni, ez ifjú Köví László volt, Bánfalviéknak egy árva rokona. S most tanulmányait végezve jő a fővárosból s a kanyargós ut rövidítése végett leszi sétáj..t, de hisz őt öröm ós remény-ösz''.önzi, s ki ne sietne oda, ahol oíyan gyöngy" van, mint Bán-falviéknál. Oh, olyan gyöngyöt még nem látott a világ! A gyémántnak csillogása semmi, az csak hamis üveg fény Bánfalvi Mártbája szemeinek csillogásához, az a sáppadozó nap nem gyűjt hév sugaraival ugy, mint az ő tekintete; ezért, ezért siet ő oly vigan és remény k zött. A kerthez érve beszélgetőit lehete hallani, ds az egyik hangot csak ritkán lehet kivenni a akkor is csak .igen- — és .nem" szerűnek tűntek fel. Utasunk mosolyogva közeledett, ¡udva, h«gy szót lanságáról s eredetiségéről »mert Kiss Sándor van itt. Még pár pillanat s dobogó kebellel lép az ifjú Bánfalvi elé. A / 1. § E kiállításban valórészvételre ezúttal minden e szakmába vágó készítmények előállításával foglalkozó iparost és gyárost hívjuk föl. 2. §. A kiállítandó tárgyak a szükséghez képest az időjárás káros behatása ellen fognak megfelelőleg oltalmaz''-atni. 3. §. Valamennyi tárgy az illető kiállítónak kívánsága szerint és annak költségére a kitett eladási ár ereiéig biztosit ható Ezenkívül a kiállítási pénztár kezes séget vállal minden megrongált vagy elvesztett tárgy iránt, a kitett árak erejéig, a kiállítási helyiségbe történt átadástól kezdve az illető tukjdonosnak való vissz szolgáltatásig. — Határozottan kitett áruk nélkül beérkezett tárgyak iránt ilynemű felelősséget el nem vállalhatunk. 4. §. Szabadságában áll a Kiállítónak a kitett árakhoz még egyéb jegyieteket vagy üzleti ajánlatokat is csatolni. 5. §. A kíállitis tartama alatt ki ciállitott tárgyaknak helybon történt el-árusitása után az illető kiállító 3 százttlé-cot tartozik a kiállítási pénztárba fizetni; nlydijt azonban nem fizet. 6.§. A kiállítás 1882. augusztus hó 11-én délelőtt nyittatik meg és #ugusztub 15 én délelőtt fejeztetik be. 7. §. A kiállítók vagy azoknak megbízottjai szabad belépti joggal bírnak. 8. §. Tekintve, hogy a kiállító bizottmány a kiállítás alkalmával kiállított árgyak jegyzékét, — melyhez egy .Űzeti Értesítő" csatoitatni fog — kiadni szándékozik: szükséges, hogy az illető tíállitóic minden jegyzetet, üzleti ajánla tot sat., melyet az emiitett .Értesítő''-be ''elvétetni kívánnak, ideje korán nevezzék meg. Ilynemű hirdetményekért aránylagos igtatási dij fizetendő. 9. §. Kiállítóé, kik érdemdíjra jényt tartanak, önkéat beleegyeznek bba, miszerint az általuk kiállított tárgyak a biráló-bizottság által kijelölt próbatételeknek — saját kárukra és veszélyükre — alávettessenek ; jogukban állván, a próbatételeket személyesen vezetni vagy megbízottjaik által vezettetni. A megejtendő próbatételeknek szakavatott vezetése, valamint az eredményre vonatkozó jelentéstétel iránt kezességet nyuj-tuak. 10.§.E kiállításra vonatkozó bejelentések az ide mellékelt két bejelentési ív szerint .a magyar tűzoltók VI. országos közgyülóso központi bizottságához Zala-Egerszegen* czimzendők. jó öreg magához szorította őt s megeredt a beszélgetés; a kérdések egymást érték, s a felelet, arra kevéa idő juthatott. Előjött a szó Sándor nősülóséről s ez st k tréfára adott alkalmat. Majd pedig kocaí robaj hallatszott b ez magára vonva a figyelmet, tnoudá az öreg Bánfalvi : Hanem most menjünk be öcséim, tán hozzánk jő valaki; ecce! Laczi ccsém még meg sem mutattad magad ott bent. És valóban, a kocsi zörej mindinkább közeledett a mire az üdvözlés s az öröm:elt meglepetés véget ért, egy fogat robogott be az udvarba. A fogatról egy idegen szállt le s bemulatta magát. — Éq Ercsi Alajos ügwéd vagyok Pestről. Az öreg ur mindjárt vendégszeretőig vezette ba az idegent s vígan folyhatott a társalgás, mert sokáig nem jöttek ki. Az ifjak pedig Márthával vissza mentek a kertbe, majd a folyó partjához s a mellett haiadva sétálgattak. Volt dolga a szivek ecseteiéiének, az érzemények vjharzása s gyengéd rohama leiratának. Egyedül Sándor hallgatott csak elmerülve a gondolatok tengerébe, mint mikor valakinek szivében a szerelem áimatag fuvalma átrepül. Sándor ábrándozott, de hisz neki is volt szive. Végre egy nagy sóhajtás után kö zös bámulatra igy szólt Márlhához: — Kisasszony, ha az a kis hus darab nem volna az emberben l # Mártha meglepetve s mosolyogva tekintett reá s ő fülig pirult, nem birván kiállani a tekintetek égető súlyát. — Éd es Sándorom, felelt Mártha, ha az a kis darab nem volna, vajmi kevéssé ítélhetnénk a világ fölött ós tudnánk e vonzódni iránta? Sándor feleletül nagyot sóhajtott s látszott arczán, hogy az édes Sándorom megrzóllitás oly szerű változást idézett elő nála, mint egy vihar kitörésének jós jele. — Bizony, — mondá László — ha a sziv nem volna, akkor nem lelhetnénk barátsá ;ot, mi több, nem volna szeretet, p dr.j ez fűszerezi az éUtet, reményt önt", e a 1 ci } Ugy-e látta már Sándor, hogy u ,v '' ''tói válni kény szét ül, 11. §. a bejelentett tárgyak elfő-gadása iránt az e végett alakult kiállítási bízottság határoz; elfrgadás esetében r bizottság határosa ával ellátott bejelen tési iv egyik példánya az illető kiállítónak vuszaküldetik a szükséges szállítólevelek hozzácsatolása mellett. 12. §. A bejelentések elfogadására kitűzött határidő 1882. június 1 éig tart. 13. § Valamennyi kiállítási tárgy két példányban szerkesztendő szállítólevél kíséretében .a magyar tűzoltók VI országos kózg* ülésének kiállítási bízott ságáhox Zila Egerszegen" csimezve, legfeljebb 1882. augusztus 1-éig beküldendő, későbben érkező tárgyak visssautasitha tók. - 14. §. A kiállítandó tárgyaknak a vaspályán s innét a kiállítási helyig való szállítási költségei a kiállítók álul vise lendők. 15. § Két vagy több kiállító tulajdonát képező és közös csomagban feladott tárgyak névjegyzékkel látaudók él, melyben z illető kiállító valamint a tu iajdonához tartozó tárgy pontosan kitüntetendő. 16. §. A beérkezett tárgyak kicsomagolásáról és felállításáról -• a kíál-litó kívánatára — a kiállitásí bizottság gondoskodik ; szétszedett állapotban beérkező gépezetek kivételével, melyeket htlyben újból összeállítani akiállító tartozik. v 17. § A kiállított tárgyak csak augusztus 16-átől kezdve vehetők vissza. — Az átvételi elismervény nyel ellátott szállítólevél visszavételi igazolványul, — de egyszersmíud nyugtául is szolgál az illető tárgyaknak helyesen történt vissza vételéről. IS. § A 1882. augusztus 22-éig el nem vitt tárgyak a kiállító saját költségére és kárára — soállitás utján — de a bizottság felügyelete alatt, valamint vitlósz.JÜ eg minden vaspályaigazgatóság által engedélyezendő részbeni vagy egész szállitáii díjmentesség tekintetbe vitelé vei — visszaküldőinek. — A feladási ve-vény a kiállítási bizottságnak a helyesen történ'' visszaszolgáltatásra nézve igazolványul szolgál. A visszaszállításra nézve külön feitélelek-t el nem fogadhatunk. Egyúttal értesíttetnek a tisztelt kiállítók, hogy a részrehsjlatlan szakfór-fiákból alakult bírálóbizottság a különfis elismerésre méltó kiállítási tárgyak előállított jutalomdijakban rószesitendi. Z^la-Egerszegen 1881. évi deczam-ier havában. A magy. tűzoltók VI. országos közgyűlésének központi bizottsága. Helyi hlrefc. — ő felsége » király magán alapítványából a Ringszinház helyén kápolnát épiítet. órákig zokog, kesereg, faj n-ki, hogy szeretetétől, vagy kedveuez tárgyától megfosztatott s a bánat nyomai látszanak arczán, mig ismé'' valami hason örömöt nem szerez neki; de hát hiszen a gyermeknek is van szive. — Lám, hát a gyermek is szeret? mondá Sándor együgyűséggel — és az ifjak ? . . — óh az ifjak már több ragaszkodással tudnak szeretni, mert a gyermeki szeretethez a bücsülés szikrája járul; szeretetük határa már tulcsapong az anyai körön s a kedvelt tárgyak csak pillanatnyi örömöt szereznek neki; az ifju«már mis után tör, ami előtte szentebb, magasztosabb, ami őt felül emeli a minden-uapiság unalmain. És a férfi? ó már gyengéd, odaadó szeretetet muut, szivében él;egy vonás, «. józanság, ami később hideg kösönynyé változik az ön-gségben; az öregnek szive érzeményeit vesztett, olyan, mint a vírágaitól-znegfosztott mosó. És ha az ifjút é férfiút ebeli veszlesség éri, a mondhatian fájdalmak panaszos, kitörő hangjai hosszú időkig fognak zengeni, mig végre az öregségben egy fájó sóhajban enyésznek el. Sándor bámulva hallgatta végig e szavakat s kitörőn sóhajtolt fel. — Miért nem jártam én iskolába I Moct mély csend. lőn: Máriha virágot szedetVa minden nefelejts szálat ajakához emelt, végre egy szirt emelkedéshez érve visa.-afordultak. Esen szirtet a nép ,Kinokő"-nek nevezi, mert egy kúu elrabolva a vidék legszebb gyöngyét Csathó Lenkét, midőn a boszut lihegő atya s a testvérek Miklós és Dávid itt utolérnék, a rabló e szirt fokáról kedves terhével a zuhogva rohanó patak tajtékzó hullámai kö„ó vetó m»gát Azóta a- nép az eső árjától megdagadt, folyóvá nőtt patak esésének tompa dühöngésében a kúnt káromló, bőszüli atyaátkának visz-hangját, a lehullt, megtört habok zsongásában pdig Lenke sóhajait vélik hal lani s mondj ük, hogy holdvilágos éjeken e szíri fokán t szép Lenke rémült alakja látható. S a leányok, kik itt virágot szednek, ajkaikhoz emelik azt, mert különbéit a rege szerint szerencsétlenek lennének az ál=al, akinek azt a-virágot adják. László figyelemmel kisérte Már;ha vonásait s mint tör elő egy-egy sóhaj — Boldog Uj évet kívánunk tisztelt közönségünknek a kedves munkatársainknak! Legyen e páros számú év szerencsésebb • boldogitóbb, mint előde volt!! — Pályázat. A nagy-kanizsai kisdednevelő egyesületnél a pénztárnok i állás üresedésbe jő, tekintve, hogy az engedélyezett nagy sorsjáték rendezése al -kai mából sokkal több teendője les/, a sorsjáték időtartamára a választmány 300 frt évi díjazás mellett pályázatot nyit. A vállalkozni kiránók kérvényeiket 1882. évi január 14-ig Koch Miliáivné egyesületi elnöknőhez intézzék. — Névünnep. Tuboly Viktor ügyvéd, t. irótársunk nevenapjára, mely most is kitűnően sikerült, versekben szokta meghivni közelebbi atyafiait és barátait. legutóbb azonban a XVJLL-ik század-beli minta szerint eszközlé, melyet közölni mulattatónak hisszük: Spectabili de >Generoso Dominó Ludovicus de Bá''orfi Duo mihi colendissimo. Loco. Drága barátom 1 Nekem nagy jóakaró urm ! Prop • ter certum quoniam meginritáltatík.''E^sí szokás szerint az ur, nagy jó uram ma es lére ad mensam meam magyar vacsora keöltése végett. Exspccto amicum meuin colend''ssimum ad horam septimam qui manebo, Dátum Cánischae die 22. De cembris anno 1881. Humillimus servus Victorin Tuboly de Tubolyszegh fiscus. — Tisztújítás. A nagy-kanizsai kereskedelmi casino uj ''.isztujitása decz. 26 An történt. Elnök Ebenspanger Lipót, alelnök Maschanzker "Mór, pénztárnok Wamberger Sándor. Választmányi tagok Lengyel Ignácz, Gelsei Qutmann Vilmos, Wolheim Ernő, S''.olczer Gusztáv, Welisch Lajos, Blau Lajos, Fischl Pál, Szuki<sch Zsigmond, Gelsei Gatmann Lázár, Weisz Manó,Ebenspanger Leo, Scberz M. J., Ló-wioger Ignácz, Lőwy Adolf, Ollop Imre, Eisler Miksa, Schlesinger Gyula és Stern M. J. urak. — PályAxat nyittatott a nagy-kanizsai kir. jbiróságnál albirói- és a tapol-czái kir. jbiróságnál II. oszt. segédtelek-könyvvezetői állomásokra. — Képviseleti közgyűlése volt Nagy- és Kis-Kniasavárosoknak mult pénteken, melyre a zárszámadások a le- '' folyt évre és a költségvetés a jövő évre tárgy altattak. Városi pótlék 1882 re 67 V, krajezár minden egyenes adó forint után. — Nyilvános kősxűnet. ŐZV. Palini Inkey Kálmánná urnő ő nagysága Rigyáczrói * nagy kanizsai kisdednevelő egyesület karácsonfáj ra 20 forintot kegyeskedett adományozni, mivel azonban az egyesület karácsonfát nem állított fel. a jelzett összegen vett ruhanemüekka] öltöztette tett fel hét ssegény ovodás gyermek. Fogadja ó nagysága kegyes figyel, me- és nemesszivüségéért az egyesüle t hálás köszönetét Az elnökség. keble rejtekéből» Ugy látszott, hogy gondolatai mindinkább zavartabbak lennének s beszéde bizonyos hidegséget árul el. Emlékezel-e Mártha — szólalt meg végre — midőn néhány évvel ezelőtt e szirt alatt nefelejcset szedtünk ;,mily boldog voltam akkor, midőn minden szálért köszönetül reám mosolyogtál, hanem most perczről perezre hidegülnek vonása''d, s mosolyod melylyel az enyémet viszonzod, inkább fagyos vonaglá-sok, mondd Máriha, mi lett pár perez ótu? Mártha arczán élénk pír futott át s egy mélabú« tekintetet vetett az ifjúra oly tekintetet, melyben egyesülve volt fájdalom és szknalom, benn volt a hideg megvetés és vágy, egy szebb remény. — Tudod jól Laczi — felelt Máriba kitörő sóhajjal — milyen az emberi sziv.; egy pillanat, vagy pillantás, go dalát, vagy visszaemlékezés képesek feltűnő változásokat előidézni. — Mártha sokat mondott szavaival, a „visszaemlékezés" szó csak palástnak volt oda téve. Mártha csak előre tekintett s midőn meglátta a közeledőket, köztük a vendéget, egy bizunjos neme az örömnek, melyet szül kéj és fájdalom, villant át arczán. Az ifjú felismerve e vonást s tudva már a dolog miben létéi, a találkozás után gondolatokba merülve ment a távozó Kiss után. ■— Laczi, miért oly szomorú ? kérde Sáodor rövid szünet után, — inkább hallgassa meg kérésemet. — Mi az? — sóhajta fel a mélázó ifju. — Mindössze is csak az, kérje meg számomra Mártha kezét; én ót ugy szeretem, olyan szépen tud beszélgetni. Látja tetszik ugyan Lazárék Ilos&ája, de már mennyasszony s szer« tni sem tudnám ugy, mint Márthát. S még jó idejű beszélgetés után ment csak el Sándor, László pedig této vázó léptekkel, a kétes bizonytalanság mardosásai közt indáit be. Máriha az ügyvéddel volt, zongoráztak, nevetgéltek, de volt valami sajátos, amit o nevetés rejtett. A két öreg pedig sugott-bugott s örömmel tekintettek a vigadók felé. huszonegyedik évfolyam. zalai közlőn Y JANUÁB 1-én 1882. — Bucsu lakoma. Erdődy Lajos kir. alügyész urnák kőrünkbőli távozta alkalmiból a .Társas Kör« disses helyiségében 80 terítékű buc<u estély tartatott deci. 29-én. Dr. Laky Kristőf kir. kamarás ur, a .Tarsas Kör« kőz-tiiíteletü elnöke igen szép értelemmel ecsetelte pohárkösíŐotéaében a távozónak a kör {részéről i fáradhatlan buzgalmát, majd Phhál Ferencz kir. közjegyző, Simon Gábor ügyvéd és Tuboly \|Viktor ügyvéd u''óbbi szokás Bzerint (csattanós rímekben) tolmácsoük az érzelmet ós közhangulatot. Erdődy ur meghatva köszönte meg az iránta nyilvánult figyel m«t és a megjelenteket szívélyesen üdvözölve benső barátságáról biztositá. Szóltak még Simon Gábor a jeien volt Vesz-ter Imre országgyűlés képviselő úrra, Tuboly Viktor Dr. Laky Kristóf úrra, leghatásosabb volt azonban Piihál Fe rencz második toasztja, melyet Erdődyoé ő nagyságára mondott, valamint, a többit, de kiválólag ezt zajos és szűnni nem akaró éljenzés kisért. Nem csoda, hogy vid>m kedélyesség uralgott az estélyen, hisz a távozó általános tiszteletnek Örvendett, aztán Darázs Miska társulata kitűnően játszott, Szigritz Róbert vendéglős pedig kitűnő ételekkel és italokkal szolgált. Kisérje a körünkből Kaposvárra távozót Isten áldása és tisztelőinek szeretete. — Sxigritz Laura kisasszonynak az országos magyar női ipar árlatán kiállított gyönyörű kézi munkáiért kitüntetésül nyert érem mult pénteken kézbe sittete t néki Nagy-Kanizsán, a városházánál. — Névmagyarosítás. Fisch Ká roly keszthelyi lakos ,HaUsi''-ra. Brüller Mór keszthelyi lakos saját, valamint Fe-löp, Félix, Helón és Irén kiskorú gyermekei ,Bérci"-re, Grünbaum Adolf za la-egerszegi születésű b^csi lakos .Fenyvesi" re magyarositották nevöket belügyminiszteri engedélylyel. — A névmagyarositó társaság közgyűlése a tagok csekély száma miatt nem tartathatván meg, ujabb közgyűlés egy behívása vált szükségessé. — JBorzasztó szerencsétlenség történt a hatvani indóháznál. A vonat ugyanis épen akkor indult meg, midőn az utazók egyike Luslig Lajosné a vonatra fei akart lépn . Burger Sámuel orvosnövendék rokonaosegédkezet neki, de a szerencsétlen assz ny a vágányukra esett vissza s a vonat mindkét lábát eltörte. A szerencsétlen nő Lustig Lajos a „Zalai Közlöny" egykori szedőjének neje. — Polgári egyletben a szokásos ujságárverezés jan. 1 én d. u. 3 órakor tarlatik meg. — Öngyilkosság. Alsó-órs község bir/íjn, Horváth Gábor decz. bó 20 án délelőtt, miután előbb feleségére lőtt, kinek bal karját veszélyesen megsebesítette, magát agyonlőtte. A bíró egyike volt az ottani legvagyonosabb embereknek. Tet tének okául a családi egyetlenségct tulaj donítják. A szerencsétlen ember kétszer lőtt mellébe s már harmadszor is tölteni akart, de erre már nem volt ereje. Temetése csütörtökön nagy részvét mellett ment végbe. — Mnjd pédig öreg est lett, panaszosan kelt a mé''a hold. csillag myriard bo ritá az eget. Nyugodni tért mindenki, csak egynek nem volt nyugalma: Kövi Lászlónak; sokáig nézett mereven az éj homályába, a hold pedig olv szána kozva kandikált be ablakán fugyos mosolyra vont arczával. II. Eljött a második .pap s kővetője, az est. Ismét feljött a hoNi; a szerelmesek titoknoka s bearanjozá a fenyvek koronáit, most is oly fagyosan mosolygott, mint tegnap, nem változtak vonásai azó''a sem, miként évezredek óta; pedig & földön egy percznek a hatalma is mily ren-gitő. Megérkezett az esti szellő is átcsör-tetve a fáklombjaí közt s lágy fuvalmán k megrezdült levelek tündéri hsja emel kedék. Mártha és Ercsi, a vendég, a kert tölgyeseinek árnyában sétáltak s csak néha jutott hoszájok tgy-egy eltévedt holdsugár s megvilágitá arczukat, pedig azok mennyi tüzet, a fellobbanó szerelem lánghevét sugárzák ki. (Vége következik.) — Légrádon kisdedovóda létesi tését tervezik. Nagyon helyes, vajha minden községben szerveztetnók, különösen Muraközben. — Klőzl Antal honvéd százados ur a györ-pápai m. kir. honvéd zászlóaljhoz áthelyeztetett Pápára. — TüsOltó. A magy. országos tüz-oltó-egylot közgyűlését 1882. évi augusz tus hó 11—16-án Zala-Égerszögen tartja meg, mely alkalommal tüzoltószerek kiállítása is leend; az ezen való részvételre a bel- éj külföldi gyárosok felhivatnak. A tűzöl lőszerek jury ítélete szerint a auy és ezüst éremmel tüntettetnek kL A felhívást feljebb közöljük. — Árverés Zalamegyében — Csöndór József 315 írtra b. ingt. febr. 1. Csapiban. — Varasanetz Tamás 567 frtra b. ingt. jan. 24. Goricsánban. — Holul Ferencz 1279 frtra b. ingt. jan. 30. Kop riván ; Ciáktornya.) — Pabocsa Jáu^s 370 frtra b. ingt. jan 28. Ramocsán (a. L:udva.) — Zamuola Sándor 537 frtra b. i"gt. jan. 28. Tuskoveczen. — Marton Imre 2450 frtra b. ingt. jan. 20. Köves kÁllán. — Müller Mari 560 frtra b. ingt. jan 13. Z.''Szt. Lászlón. — Leszner Salamon 675 frtra b ing:, jan. 28. Díszeiben. — Hazai rövid hírek. — Réh Ján os ügyvéd. Szeged egykori polgármestere agyonlőtte magát — Vas-megyei uj főispánjává Rdó Kálmánt emlegetik. — Gynrtyámosnál a postát kirabolták, kocsis meggyilkoltatott. — Fiuméoól nagy bóra uralgott, 18 waggont a sínekről lesodort. — A .Sperrgeld" -et Bpeslen e''.akarják törölni. — .Garabon-cziáa" czimü élctlap indul meg Győrött — Wiltné jan. 9 én érkezik Bp»stre. — Kül/öUli rövid hírek. -A monakói játékoarlang eltörlésén buzgólkodnak ax angolok. — Varsóban tűz lármára a tempiomból kitódulok közül 25 egyén meghalt, 48 megsebesült. — Szmyrnánál két gőzös összeütközött, egyik elsülyedt. — A brazíliai csárzártói egy röpirat jelent meg: , A monarchiák és hivatásuk« czimen. — A tuniszi lázadás végéhez közeledik, még csak egy törzs nem hódolt meg. — A ríngszinházi szerencséden családok javára eddig 1.021.000 frt gyűlt be. — Párisnak 1 25o.200 lakosa vaa. — Wagner egy nyitányát Párisban kifütyölték. — Ring-színház áldozatainak száma 436, súlyos sebesült 14. — kiállításról4 cz. röpirat. Irta Lovag Pos-ner Károly Lajos. A kiadvány igen díszes. Mutatványt közlünk belőle, amint terünk engedi. —A wPeti Hirlap,mint a lapunkhoz már mellékelt előfizetési felhívásból kitűnik, nagy erjedelme daczára a legolcsóbb fővárosi politikai napilap. Naponként két és három uegyediven, gyakran két íven, vásár- és ünnepnapokon pedig sokszor két és fél, sőt három íven, azaz 16—24 oldalnyi tartalommal je''enik meg. Azonkivül az egyetlen magyarországi napilap, mely háromszor he''enkint díszes illuslr.iczoiókkal és gyakran zenedarabokkal kedveskedik olvasóinak. E nagy terjedelem daczára a „Pesti Hírlap" előfizetési ára egy évre csupán 14 frt, fél évre 7 f t, negyedévre 3 frt 50 kr, egy hónapra 1 frt 20 kr. Kormánytól és partoktól független iránya, magyar nemzeti állá.-pontja, a közönség minden jogos érdekének fölkarolása, gazdag tarlalma és élénk összeállítása a ,P<-ati Hírlap" ot a legkedveltebb és legolvasottabb lapok so ra.ba emeliék. Politikája nem függ senkitől csupán Íróinak meggyőződésé ''ől s azért minden irányban kimondhatja az igazat. Ép ez teszi lehetővé azt is, hogy különböző pártállásu államférfiak és publicisták tömörüljenek a .Pesti Hirlap" körül. A legkitűnőbb tollú írók felkeresik közleményeikké:. Vezérczikkeket irtak a pPesti HirUü''-ba az 1881 iki évfolyam alatt. Eötvös karoly, Lukács Béla, Tors Kálmán orsz. képvi«.lők ; tov \|Borostyányi Nándor, B-iksics Guszíáv (társadalmi kér désekről), Pulszky Ferencz. Az annyim kedvelt humoros apróságok és karczola-lok írói: Mikszáth Kálmán, Szemere Attila és Tors Kálmán. Tárczaközleméuye ket többek közt következő írók írtak a „Pesti Hirlap" 6támára az idei évfolyam ban : Bercsényi Béla, Beksics Gusztáv, Borostyáni Nándor, Carolus (Eötvös Károly), Erdélyi Gyula, Győry Vilmos, He-vessy József, Jakab Elek, Huszár Imre, Kászonyi Dániel, Keuedi Géza, Kürthy Emil, Mikszáth Kálmán, Dr. Pulszky Károly, Pulszky Polyxena, Porzsolt Kálmán, Rado Antal, Rudnyánszky Gyula, Szana Tamás, Szemere Attila, Tábori Róbert, Tors Kálmán, Várady Antai sat. Bécsben kél kitűnő tollú tudosi''ója vau a .Pesti Hirlap''-nak. A politikai, társadalmi és közgazdasági réezon kívül a ,Pesti Hirlap" oly bő ismeretterjesztő és szépirodalmi tartalommal jelenik meg, minővel egyetlen más Upsem. Közöl mmefen számban érdekfeszítő regény közleményt, beszélyt, két-három rajzot, kimerítő közleményeit minden föltünóit keltő eseményről, a fold bármely pontján történjók is az. Ep ezért kielégíti ugy ajpolitíkus, mint a gazda, ugy a férfi, mint a női olvasóközönség igényeit. Mutatványszámokat szikesen küld díjtalanul a „Pesti Hirlap* kiadóhivs.tala (Budapest, Nádor-utcza 7.), ha ezért levelező-lapon megke res''.etík. — Az első magyar lap Fiúméban A magy ar tong«ri. kereskedelem s ezzel Magyarország egyik legfontosabb nemzetgazdasági üzletága a fejlődésnek oly fokát érte már el, hogy nemcsak czélsze rünek, de sőt szükségesnek is bizonyult égy oly lap alapítása, mely-az a téren fölmerült mozgalmakról a magyar közönséget értesítse, s mely sajátságos viszonyainknál fogva a magyar tengerpart és Magyarország kőzött mintegy közvetítőül szolgáljon. Lapunk .Fiume" czímmel mai nappal megindul s egyelőre minden bó 1 én és 15-én megjelenni. Fól fogja karolni egyrészről a magyar közgazdaság egyik legfontosabb ágát a tengeri kereskedelmet; a magyar kikötő város társadalmi mozzanatait, másrészről pedig a magyar tengerpart lakóit fogja a hazai közérdekű dolgokról értesíteni. Tárczaro-ratunk a legérdekesebb közleményekel fogja tartalmazni. Tisztelettel kére-n a m. t szerkesztőséget, méltóztassék e valóban közérdekű és úttörő vállalatot erős befolyásával támogatni s azt nemcsak a tár-«as egyesületeknek, de a nagy közönségnek is melegen ajánlani. Előfizetési á:a egéjz évié 4 frt. fél évre 2 frt: ne gyedévre 1 frt. Előfizetéseket e''fogad a „Fiume" szerkesztősége és kiadóhivatala. Tömeges pártolás esetén a l«p gyakrabban fog megjelenni. Mócs Zsigmond a .Fiume" szerkesztője. — A ,Budapesti Hirlap,'' melynek előfizetési fölhívását Japunk mai számának hirdetési rovatábau közöljük, a legmelegebben ajánljuk olvaBóink figyelmébe. Főszerkesztője Csukássi József és vezér-czikkeit-a legelső magyar publicista Kaas Ivor báró és Rákosi Jenő irják. Iránya minden izében magyar nemzeti s teljes erővel azon van, hogy a magyarosodást terjfeasfce, a közszellem eme''ésére hasson, üdvös mozgalmakat támogasson és kezdeményezzen. Pártérdekeket nem szolgál, véleményszabadságát, a hírlapíró ez egyet-len vagyonát csonkitatlanul megőrzi fól s le egyaránt. Tárcsája változatos. Elfő-rangu írók müveit közli, regénycsarno kában pedig a fordított és eredeti regé nyek egymást vál''ogatják. Különösen felhívjuk sz olvasó figyelmét a szellemes Teleki Sándor grófnak a ,A barna paraszt felesége" czimü regényére, melyre a fővárosi irodalmi körök rendkívüli érdeklődéssel várnak. A többire nézve utaijuk olvasóinkat magára az Előfizetési fölhi vásra Hivatalos ptaczi árak, Nagy-Kanizsán, 1881. decz. 28. 100 kilogrammjával számítva. '' Bu«a 11—11.60—. Roas 850--9__ Árpa 8.-.—8.— Zab 7.—._8_. Kukoricáz —"-•— nj —•--6.50 Cinqintic <5 8-- — —.Lencae 32.—---—.Habfehér 10.—_____ Bab tarka 6 50—6.75 Bepczs» 12.50—13.— Síén», 2-50 —•—. Síuümg. _ 1 kilogrammjával izámítv. Marbahas 40—.<4. Borjúba« —-50. Ser-téiliu« 56—.—. Swlonna -—.80 — . Diszndzair — •—68. Vöröshagyma —.—la Fo^agyma •——20. Czuknr Bors í 60 Paprika 90.—. 8aappa«> —.—40. • 1 literjével sxámitva Ó bor 28 - 48 kr. üj bor Pálinka 48 kr. Eezet 8 kr. 16—24 icr K B Piaczl árak. 100 kilo, számítva. GYŐR. Buta 11.90—12.25. Roz. 8 50— 8 90._Arp* 7.2-1-7.40 Zab 7 60-7.80 Kuko-riczx 7.—7.10—. SZOMBATHELY. Buta 11.40-1180 Roza 8 2ü- 8 ŐO.Árpa 7.60-7.80. Zú, 7 60—7 70 Kukorica 7.-7.40. BUDAPEST. Buza 12 50—12 70 Rom 8 60-8.90 Árpa 7.20—7 40. Zab 7-30—7.G5 Kukorícxa 6.80 -tí.85. : PÉCS. Boza 10-80—11.50. Rr.x. 8 70 — 9..— Árp; 7-—.7. 0. Zsb 7.4(1—7 60 Knkoricza 6"--6.50 Szerkesztői üzenet. 4830 H. B. Szívesen vesszük a boáz-szabb mutatványt is. 4831. H Budapest. Irtunk. 4832. V. L. Csúcsa. Köszönet a emlékezésért. 4833. H. D. Köszönettel vettük, a .Czifra Juditot* küldjük. 4834 K. P. Keszthely, Nem lebet. KI nyert? Szeben decz. 28-án : 45. 58. 26. 37. 29. Prága „ , 88. 45. 16. 78. 66 Lemberg , . 4. 68. 86. 20. 35. Papírszeletek. Irodalom (K rovat alatt megemlített munka Kagy-Kaaiasáu Wajdit* Jótief knnjvkeraskedéss ütal megrendelhető.! — Megjelent a földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium kiadásában .Jelentés a Stuttgartban 188Í ben tartott württembergi országos ipar- kz angol nyelv eredetit egy izellemej franczia igy határozta meg: Egy ördögi sze-széjü pillanatban Lucifer minden régi és uj nyelvet bnlevetett ogy nagy fazékba s mikor jól összefőttek, kiszedte a pépet s abból.fabrikálta az angol nyelvet. "\7"ELS-uLtl menetrend. Indul Kanizsáról hova : Vonat »«ára Or* P.rr, ld<" 207 Enn.''.k, Uob4r«, !)»mK.,TÍr 5 10 regcel 2.6 . 2 30 délut. 2-9 . . . ll''l éjj.l 202 Huda-P»«tre (gyor»vonat) 5 "iS reg^»l "¿04 , (postavonat) 2 o délnt. 212 , (»»gyes Tonat) 11 20 ¿¡jel 3l<* Béeabs (SsoiDVxthnly, Sopron f»U) '' « 15 rig^l 301 . 11 bO íj je 315 Soprouba 3 40 déluL 205 Prágerhof Kottori, Ciéitoraya 4 5C- reggel 203 . , . . - 2 47 d&iot. 201 . . (gjor«r) . 10 50 éjjel SrlcösDc Kanizsára honnút: 210 Zákány telői 5 27 reggel 216 j . 1 ¿1 dllb. 208 . 11 1 jel 21 H..d» t''Mtröl (vegyec vou.f) 4 15 reggel 203 ., (po''nuvonat) 2 5 délat 201 .. (gyorsvonat) lü 30 éjjel 302 BÍ.«».C1 4 1 regge. 314 10 í5 éjjel 316 Sopronból 12 5 délben 2<>i . 1 20 délut ÍW . 10 50 éjjel Kapitány : Mondja csak, hogy lóhet ön olyan rosszul ? mindig a czéltábla mellett megy el a golyó . Bika: Jelcntam alássan, nem én lövök romul, hanem a czéltáblát állítják mindig félre. 202 PrAgerl.of felöl(gyorsTooat) 5 37 reggel Felelős szerkesztő: EITORF! LAJOS. Egy uri hölgy sem ? ? ? nélkölözhe''í toílletje választásainál divatlapját M f • • A most bekövetkezendő téli idé''iy és nj janaár-márczitni évnegyed beállításával van szerencsém » nagyérdemű hölgykoszorut figyelmeztetni arra, hogy könjrvkere»kcdéemben minden hazai ét kültöldi DIVATLAPOKRA előflrethdtni. Minden divatlap hocrán kőzretlen a kiadó\|9 postán küldetvén bt, azon ■ kellemes helyzetben vagyok, hogy s. lapokat már egy-két nappal megjeienésük után házhoz hordhatom ki, vagy vidékre postával küldhetem szét. Magyar Bazár 3 frt 50 kr. Bpesti Magyar Bazár 2 frt 50 kr. Hölgyek Lapja 2 frt — Bazar (berlini 1 frt 60 kr. Fraa»n«eitnng 1 frt 60 kr. Franenteitnng (nagy kiadás) 2 frt 60 kr. Cornélla (bécsi) 1 frt 20 kr Modeawelt 75 kr. évnegyedenként helyben és vidékre. évnegyedenként vidékre bérmentes küldésa-íl 30 krral több. ° v S . a Le js W b S J 3g M w « ^ Minden egyéb bárhol és bárki által hírdeUtt divatlapokra magyar, német és frauezia nyelven is előfizetési olfogadtatnak. Nagy-Kanizsán, deczember havában 1881. Wajdits József. Kérelem. Ssőke fzentem, hol laktok? Ko, neki-m c>ak megmondod ! Eixem ast & m-''solygó két szemedet, Kiforgatta a tarkából eszemet 1 .M''ért kérdezi, hol lakom? . Nem szabad megmondanom . .. Mioapában meg találtam mondani, Hejh I miatta most is duzzog valaki. Aztán ki az? kedve»em. Majd én ót megkérlelem. Oh, hol lakol ? moi''d'' meg. édes, moud'' meg csak ! Vezess oda, ba<!d szóljak az anyádnak ! .Azt nem tesz m ; n<-m biz'' óul "• Hallj* ba^ua szép legény. Mondom, m''nap véletlenül megmondtam, Jajl miatta moet is duzzog az uram. KKSZl GYULA. Férfiúi gy< ngeség, meg.ongált idegzett vér és nedvvesztések titkos ifjúkori vétkek és kicsapongás ok * Dr. WRMe PERUIN-POR £ Cporui növéuyekból készítve.) Egyedül c«k a pernín-por alkalmas a nemző- é saülőízernok mindennemű gyengeségének elhárításra, s igy a férfiaknál a tehetetlenség (''érfiui gyengeség) s a núknél a magta anság eltávolítására Nemkülönben pótolhatlan gyógyszer az idegn-ndster min.leu b iiitalmánál, a nedv és vírvesztések álul előidézett clerÖtl.-nedésekué'' a nevexeUaeu a kicsapongisok, öufertózés é« az éiieli magömlések [mint a tchetetleu«ég cgy--düli okozói] által előidézett férfiúi eveneeségi állapotoknál, valamint a kéz és lábak ideges reazketésénél,, le által oly szer van nyújtva, mely által ax elmaradhatlan eredmény okvetenz eléret k Ara egy doboznak pon-os I-irá,sil együtt 1 fit £0 kr Raktár N-Kanizsán: Prag ír Béli gyoz^zerész urnái. Becsben ügynök Gischner S. oki. gj^«- U- Kxi%er Josefsstrasse 14 431 4-26. Halljátok és bámuljatokl • Egy nagy brittánieüst-gyár csődmoudáa következtében Atve:t óriási raktár becsáron a ul is mélyen leszállitottan adatik el. 6 frt $0 kr. beküldése vagv pedig utánvétellel mindenki kap egy különösen nyuj tott és 51 darabból Illó brittániaezflst étkez6 e«közt. (mely előbb 40 frton felül volt kapható) és as evőeszközök fehérmaradásáért 25 érig les jótállva és pedig ; 6 asztali kés angol aczélpcngével 6 legfinomabb brittáníaezüit vlla 6 tömött massiv brírtániaeztlst evőkaaá l''S legflr.om. brittániaezO/t kávéskanál, 1 nehéz btittániaezüst Ievestn8rő. 1 nehéz brittíniaezüat tejmerő, 2 elegáns gyertyatartó, 6 szép maatív tejfiasedeg. 3 gyönyörű finom ozakortáloza, 1 tbeaszürő legfinomabb f»jta, o 1 igen axép exakor- és borstartó [J 6 drb brittániaezüst toJáSkaaáJ, Cg Bobizonyitáaul, hogy ezen hirdetés nem saédelgosen alapszik, nyilránosaágrá hozok ogy párt az ezerekre menó köszönő- és utánren-delő levőinkből, ti oly eket éc étkex6sz«remnek előnyössége éi nyulékony-sigára vonatkosólag több évi hasxuálata után nyertem é« kötelezam magamat nyilvánosan, ha az áru nem tetszik, azt minden költség nélkal visszavenni. Mindez más ozéjjek által hlnletstt étkezíszsrek értéktelss atáa-Zások. Ki tehát egy jó és solid áru; akar, at forduljon csakis a« egyet len me{rrende\|£gi helyre: L. NELKEN brittániaezttst gyár-főraktár : Bécs, TL Windm&Mgaese Kr. 26. Nagyon t. nr 1 Körflbelü! 14 hónap előtt hozattam Öntől egy brit-tánia>-züt garnitúrát, melylysl teljeson m«g vagyok slégedve és kérek ezúttal még egyszer egy küldést belőle hozzám juttatni. Tiszt-lettel Klein-Schelkenbon (Erdélyország.) Fcrnengel Si-non ev. lelkész. Mélyen tisztelt Nelken ur! Éü az Bn gyors brittániaezttst küldését megkaptam és vele teljesen meg vagyok elégadve. — Ön egésx joggal hirdette, hogy ez nem szédelgés. Legyen azire» nekem még egyszer a fent emiitett készletet megküldeni. Lanz Heinrich lovag Lamruh kir. «anácnoa a cs k. főhívatalnál és pénztári udvarnál Grázban. Továbbá vannak kBszRnetcy.lvánitisok és utórendelések a következő maktAl: Vilmar, gróf Pálfy-Daun 8tübingben. Pruck Károly Koltá-ban, Wautarhuma F»rd. ca. kir. adóhivatali adjunkttól JamuiUban. Ne-retter Kajctántól Trientben, Diehl cs. kir. postamestertől Hostovicaban. Seveltnayer cs kir. csendőrtől Buchersben (Csehország), Uolzer Ferencz F«Iixdorfban. Gróf Forgách Károly Obymes. sat. »at 385 13—íO. Tiszti tó por brittánia eszközére számára nagy csomagban 15 krért nálam kapható. Óriási megrendelések végett kéretik a mielőbbi megrendelés. HIRDETESEK. OLL SKLDLLTZ- PORA h minden dnlirvr. rvimlapir.n a -<k. é.» a« ¿n xok»xoro«itott exé^etr van kristálykő szemüvegéi-met. Nagy vál^ztcUjan. megvizsgált héYmérők. íégmeriik. merőid. ^/.in-bázi és tábori látcsövek, mikoszkopok. borszesz, pá I ink a t-s b o r m é r ő k. nagyító üvegek és Stereoskop készülékek. T<>vúbb:t: Melegen ajánlhatom minden szenvedőnek kiprő bált csiszolt szemüvegeimet. csiptetŐimet és lorgnetjeimet a legfinomabb ólomüvegből, mely (előirat sze.''int orv.rend. után csiszolható.) Minden idő változásra alkalmas Srzoioa; távíró vezetéls: rövid készülékekkel csak í) frt 30 kr., 3 szobára konyhára terjedő 30 írt., szobára, konyhám és ka púra terjedő iS frt »mind 1-á:ork i.lnm nr.itiy-u.flvf< mflhelyein.''t a Tiasryérd-mfl kii.i''i!i«t'':¿ fizycllllél''c ajánlani. li«''l i ó» ékszer ¿»xc''.i munkák a legolcsóbb árért <•* mind-n e »»aku.áb* vígó javítások pontosan > Arany, ezüst Ss ékszer, úgyszintén régi pénzek beváltatnak. Fö-ntcxa, C»engeri-Utcza xogletcn Uo -i-uborg ú» W»-liscli-''51c házban Előfizetési fölhívás w. Valódi tisztított MAAGER VlLMOS-tói BECS-ben ^£gy-Kanizsón, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyor.-sajtójáu 088 r 1 HÁljHAT. '' ^ ^ v JANUÁR 1-én 1$S2. " HUSZONEGYEDIK ÉYFOLYAM _ZALAI KÖZLÖNY.________ .;}<■•> fi Iv >iíI<i------—---- ~ HIRDETESF, K. „BUDA PESTI III II L A P" czimü politikai napilap 1882-ik évi folyamára. A „BUDAPESTI HIRLAP" a legolcsóbb fővárosi politikai gazdasági és szépirodalmi napilap, m<-gj«lenik minden nxp, tehát hétfőn és Ünnep utáni napokon is 12—16 «»lüalnyi Urtiilommal. Ára: Egy évre U frt. - Félévre 7 frt. - Negyedévre 3 frt 50 kr. - Egy hónapra I frt 20 kr. B«osz:á>>a figyelemmel van arr, h a politika, a társadalom, a művészet, az irodalom s a töíönség mindeil nemű érdeklődésének köre arányo3au kepviselve legyen b-;nnc. A közintéz lek. h nyilvános társaságok, h hatósági c''''V és a magán szórakozás Szolgálatában gy arául kiván a „Budapesti Hírlap" buz-ólkodni." Tekintettel van azonkép-o arra. hogy a család minden tagja, a komolyabb férfiak-és a gjöngédebb iziésü li6''gy<-k egyaránt találjanak benne magoknak rova''ot: oktató, mulattató ismeretterjesztő közlem^uyekef. A „BUDAPESTI HIRLAP" politikai magatartásának irányxójaa magyar nemzeti érdekek ápolása mindenekfelett» A „Budapesti Hirlap" párikötelékbo semmi körülmények közölt nem lép, de síit feutartotta magának minden oldallal szemben * nemzeti érdekek, a magyar polii ikai igazainak ja ma^ »szabxd és független m-íggyőzód-5<-. szerinti haugoziatását. A magyar kultura védelmének harezosai e lap dolgozó társ .i, méltányosik a törekvésül, iutók a mulasztással, kimélellen«-k a roszakarattal s/.emb-n. * r E mellett elsOnjndti gondja x ''szerkesztőségnek. hogy a „Budapesti Hirlap"-t)an e lap olvasói oiv kózlönvt kapia-Dxk kezükbe mely a versenyt minden tekiuletben bármely belföldi vagy külföldi lappal föl vehesse, az összehasonlítást kiállja, kiállja ugy közleményeinek gyorsasága hitelességi cs kimarítő vo!-a, miot irdinak kvalití-ác''ója tekinte''ébeD. Irányunk helybenhagyása, faradoíáaaiuic megjutalinK^ása gjanánl áll m-íUetlünk az a példátlan f«Ikr.»láa, mely a migyar hirlapJapitás történeteiben hasz''alao keresi párját, mely alig félévi fenuálksa mán a „Budapesti Hirlap"-ot a legolvasottabb magyar napilapok soriba emelto s m-Oyért a lp si^rkesztósége örök hálára kö»eiozettnek érzi magát diszes közönségével szemben. Azért fordulunk bizalommal a tisztelt olvabó,közünsegh-z és kérjük becses támogatását vállalatunknak, mely hivatva van arra hogy hazánkban a hasonló német vállalatok kártékony elszaporodásának h:hósaD útját vágja. A „Budapesti Hirlap" irányczlkkeit rendesen K a a s Ivor báró és Rákosi Jenő 444 3-3. . ... trják. ES.v®b közleményei mollett közöl e lap rendes»n egv egy érdek frsziiö regéDyt a legjobb szerzőktói, eredetit es külföldit .8''váltva. Igy most fejeztük be Rákosi Jeuönek „V legnagyobb bolond" czimü két kötetes regényét; ezt követi Henry Greville „Eltűnt" czimü érdekf. •szitő regénye, ezután grof Teleki Sándortól „A barna paraszt felesége" czimü eredeti regénvt fogjuk közölni. Az előfizetési pénzek a „Budape ti Hirlap kiadoh vataiához (Kalap-utcza 16. sz.) küldendők. Csukássi József, , T „ Csukássi József, Rákosi Jenő, A .Budapesti Hirlap« A -Budapesti Hirlap« kiadó-tulajdonosai. lelelós szerkesztője. Csak akkor valódi, Uiiyr.mva. ...,„,, „ 311 ;.v .ii.t a !<■ -i.vt.l. ik.-rok m-llett fennáll mmrtmin-mn gyomar betegségek és emésztés! akadályok, (mid Mvájryhiány. hM«ornU«t .vér toinlns err.nypr • II-«» Krilöit«».-ii oly fpyéneknok ajnnlva. kik r.1,1 flT.u. •iuí.1»t fol \ txtnnk Hamisítások tervínyileg büntettetnek.. / 1 Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. 0. é. . pAHCZiA BORSZESZ SÓVAL, ^m f A Irgine^hizliat^hb ünk C y" »»ere a szeiivod;» l-irtli.-. i niiliHrn belső é"'' VüU." ..-yulUüás.lal, a legtAbl» l»«-te<aéK cU. n, min. Hi-iíu- mll »e: csillések, foj-. fül- és w«rájás. ré^i «érvek ¿s nyílt sebek-, rákrekélyék. Í!w«k, »zotngyoPadAa niiuaennemü bénnU« és viriiteí iti.. ltl>. elroti. f Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Hal-iiwjoláj. 1 I <■ ■ . Krohn M. és társától Bergenben. (Norv ég''ában.) Krea httlmáj x.-ro!aj valamennyi, a kcr««koJele»ben előfordul fnj között az e.-ye.lflli, mely orvosi czélokra használható. Ara agy üvegnek használati utasítással 1 frt- o. é. fTTTTTTTTTs iloli gyógyszerész, cs. kir. udvari szállitóuál, Bécs Tiiciilaubeu. lUktár az állam miiidcn hírneves yyógyssartárában vacy filszer-k.-resVc<lésében. R.-tk''.ár .iclkQli h--ly«6<elti.en maKáuegye..ek u-igyobl. nuvTndclésektiél mi gfeleló ¿rl«oi>tfi-dé«»eil rc<rc,alnek A t. CZ közöns-R kéretik határozotiaa Vo''l-féle k.''-zUményt rendelni é< ci.ik olyanokat elfogadni, mélyek saját vjegyem és aláírásommal vannak e''látva. .. '' m —————— Raktárak: Naoy-Kanlz» Belus J. Ryó^ysz. Práger Bé!« yógy«z. Fes^elhofer József, Koseníeld Ado''l. Rosenber^ Ker.encz, Strem ei Klctn-- Zala-EKerszefl Ho:ló«;- J. K. Harczali Iwtl Ferd. Bam$ Dyn r S. - Csáktornya Göncz L gyógyizerész — Kaposvar Habochaj Kaim. Kobn J. g-.ógyaz. T.h Iveckessy «yögvas. - Kapronoza W e lt M Kőszeg C.acs;..ovi.-. Ist. pvóvy.z. - Keszíhe y Wa..se!i . - K5r««nd Káu Ju« -• Zag áb lrt:x!m:i»U.>* ?y»gys''. MtUIbaCa S M -J^ V. — Sop on VJezcy And eyég?». - Letenye KsJiwod J — Xapotva ratt Uorovic* Ad. — Zala-Egersze« H .Uus»y I. K. gy<S?7« 451 t—o- Mimlwldk utolérhet len. MAAGER q8. kir. szab. CSUKAMÁJ-OLAJA A l-gclsó orvosi tekintélyek által megvizsgálva és jéváh^gyva, — köny-i;ycn emészt''uotősétre miatt gyermekeknek különösen ajánlható — s mint termé.xoti legjobb) tiszta és h.itályoasága által cütnaort ater — leghathatósabb gyósyenWe! bir mell- é» tQdőbsJok, görvény, tóuSr, fekék, bórkiöttwk elltm. Egy paiaczk ára 1 frti gyAri-rktáramhaii Bécs Heu-mart-t 3) va''artint az osztrák-magvar birodalom legtöbb győgyszertá-raib an éa n<pjobb fílszerkereíkedésíiben. f • • .. Nafly-Kaalzsán kapbsté: Hélua J-Szsef Primer Bélá cy-^ysz. uraknál, R.>»enfeid Adolfé Kosen''.ioru Ker.ncz fQ.z^rkereskodóaeíbcn. — Varazs-don: Dr n.iUcr A., Lollit Ed. g/ógysz. — Sóproabaa:. Hesey An-lr., Molnár L, Reckurt K Kiioly, V«:* A. gyógyss. — Kaposvárott: P.a:iochay Kálmán, Augusztiu Ous''tiv gyógyszoréiz uraknál. 39ü . I—lt. ) Ujabb időben ész elhetó. hogy több cség — kör-öns-''-g^s tisnátlan csukair.áj-olajat három^zöga üvegekben Maager valódi tisztitr.tt Dorch---csukamj-ol>ij ítyanánt áruait. Ily ráizedések és megcsalásokat kikerülendő, kéretik a n. é közönség cv.k azon üvegeket „valódi Mttger-féle tisztított csukám áj-olajjal töltöttnek elismerni, melyek fenti vódjegygyel olUt.a vannak, 9n melyeknél a palaczkon, czimen, dugasz bnrkolaton ta h :sná-lati ntasitáaon a név .Maager" áll. • Ugyanoit létezik ax osxtrák-magyar birodalom száraira acíiSfh.iu-»Cili .nemzetközi sebkötö-^yár" főraktára, n •mkalönben a now-yorki cxég Hall és Ruekel „Sozodcnt gyárá''uak főraktára es aaemuiui Harteaateiu és tarsa aLegum.nos -gyár főraktára. II ELF Y 13. O P T I K U S és A RANYMUVES NAGYKANIZSÁN- N&QY-KAftZ8Ai- januárja Előfli-étésl ár: i ész érre j .. . .... évre ••••»* t negyed erre..... Egy szám 10 kr. .4 <•» > \ 8 irt. 4 2 a » HIRDETESEX S hasábos petitsorban 7, másodszor 6 s minden további sorért * kr. NYir/rríRüEN sorvuként 10 krért vétetnek t»-i iiiiirstári'' illeték minden egyes :.:r«i tejért 30 kr. tizeteodö. lap szellemi részét í!IetoT;?zIöné. ayek * íi-prieszfgbdz, • . K anyagi részét illető Írtéi <snétiy<£. r -p«tig a kiad okoz i>érraeatre. ; iatézefidók : .. ,.f. , N A G;Y• K AX 1 Z$ \ WUsslcsház. r '' '' » ■ . v .1 < V ltérmi-uUtie* ierelék csak ismert, u:uüi:.itjirsiktvl fogadtátnalc el. a Üt líJÖT Kéziratok vissza nem küldettek. N^-Kaiiizsaváros helyhatóságiak, , nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet«," a , nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank'', , nagv-kanizsai Ukarei-péuztár* a , zalamegyei általán tanítótestület« a „nagy-kauzsai kisded-nevelő egyesület", a nagykanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a „soproni kereskedelmi s iparkamara uagy-Uatzsai külvalas/.tmánya« s .löhb . megyei és város egyesület hivatalos értesítője. H etciikim kétszer, vasárnap- s csütörtök ön "luégjcieiió vegyes Urralmuiip. .ni Előfizetési felhívás a : „SÁLAI KÖBLÖK?" l8S2-ki huszonegy'':dik évfol aroára. Tagadhatatlan, hogy anapi''lapok szaporodásával s gyorsított megjelenésével kissé háttérbe szorult a vidéki sajtó tekintélye s részben meg lett törve ereje, azonban e körülményt enyhíti a vidés egyenes érdekének képviselete, sót rokonszenves állapotra emeli az a tudat, hogy a spec/.iális helyi viszonyok mindinkább követelik, nyilvános megbeszélését, mind olyan tárgyaknak/ melyek az országos lapokban nem szellözhetók, de a vidékiben — igen. És e körülmény hazafias kötelességgé teszi a helyi lapok lét jogának biztosítását." S e biztosítást adhatja-e nagyobb garancziával más, mint e lap múltja, e lap szívós életereje. Az egyenes nyílt felelet: Nem! Lapunk január 1-én a XXl-ik évfolyamába lépett ritka kor a vidéki hírlapirodalomban és pedig e tekintetben a harmadik helyen vagyunk, kettő van pár évvel előttünk. E szép idó alatt hány l?p született, hány meghalt s most hány tengődik ! I '' Nincs okunk csüggedni, mért a jövőt megérdemli olyan lap, mely komoly iránynyal, nyugodt küzdelemmel s férfias kitartással szakadatlanul szolgálja azt a kört, melyben husz év óta él, híven ecseteli, a helyzetet s függetlenül működik. Azért bizalommal f<>rduluuk t. közönségünkhöz a további hazafias pártolásért, hogy csüggedést nem ismerve haladhassunk pályánkon. Előfizetési ár az eddigi: Jan —decz. egész évré ... 8 frt. Jan— jim. fél évre . • * » Jan—mart.negyed évre« . • 2 „ Melyet vidékről legczélszcrübb postautalványon küldeni. Régi és uj előfizetőinknek, ha még nincs birtokukban — a fenséges koronaörökös pár kitűnően sikerült olajszinnyomatuarezképét vidékre bérmentve csomagolással együtt 3 frt 50 kr, — kedvezmény áron engedjük át igen diszes aranykerctbeu. Neái előfizetők a két szép képet 5 frt bolti úron kaphatják meg. j Hirdetéseket gyorsan és''jutányosán közlünk. Tisztelt közönségünk további beCses'' párt fogását, midőn ujolag kérjük, hazafias tisztelettel vagyunk -rt- kiadó-hi vatal. WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedése, N. Ka-oizááu Wlasaics-bár, Attól tartuuk, hogy egy hóid föld öntözése vagy alagcsövezése bele találna kerülni harminc/, forintba, tehát majdnem ötödrésze annak, a mibe más országokban került. Az ország pénzügyi helyzetére utalnak ? r.z állam financziális érdekeire hivatkoznak? ha a magyar gazdákat tönkre menni engedjük, ha azok Koldusbotra jutnak, mí marad meg az országból, az államból, kinek vag\ minek financziális érdekeit fogjuk gondozni? Pénzügyi helyzetünk kedvezőtlen. De nem kear^zőtlcnebb, mint volt például Olaszországé i SG2 elótt. Az Itália unita népképviselőiének egyik első teendője volt, a zilált pénzügyi helyzet rendezése. Nagy áldozatra szánta magát, behozta az őrlési adót. Népszerűtlen volt az, de ered ménvezett évről-évre 70 — 75 millió lírát. És ime Olaszország alaposan kigyógyult pénzügyi bajaiból. Fejlesztette gazdaságának segédeszközeit, nagy beruházások segélyével a virágzás fokára emelte, a mellett katonai hatalom lett. És 11 év alatt az államháztartásban helyreállította az annyira megbomlott egyensúlyt. Annyira jutót, hogy hozzáláthat az őrlési adó fokozatos eltörléséhez. — Mi is oh ''feladat elótt állunk, mint 1362 ben az olasz nemzet. Az államháztartásben helyre kell állítanunk az egvensulvt. az bizonvos. c* W '' m A deficzitet meg kell szüntetnünk, abban egyet értünk'' Az őrlési adó behozna nálunk 18—20 millió forintot és megszabadítaná attól a Jidércztól. Az őrlési adó által Magyarország fejenként és naponként egy har mad krral volna terhelve. Csekély áldozat, ha meggondoljuk, hogy minő lendületet adhatná- nak a mezőgazdaságnak a jelzeit mód által. % ,'' • l»H • ..: \ . . Jplt Lélegzetet vehetnénk és nyu. godt kedéiylyel hozzá foghajt mik a. nagy ihttzkdésekhez; a melyeket me-zőgazdurvPgunk állapota oly sürgető log pa:a:.csol. Mi;, egy 50 millió kölcsönt kell. hogy az állam a mezőgazdád na'', nyújtson. Magyarországban vano-4 millió hcctár föld. melynek talaját öntö zés,alagcsövezés által javítani lehet, tehát kell. Erre — miu»án nem minden birtokos venné igénybe a köles-önt — 20 millió elegendő volna. A belvizek levezetésére alakult szövetkezeteknek mintegy husz milliót kellene juttatni Azonfelül a vízszállítási adóból vizi-uti alapot teremtvén, módot találnánk a vizi-utak és a lánczha józás által olcsó szállítás eszközlésére. Számítsunk csak 30 irtot hectáron-ként és az eredményre jutunk, hogy az öntözés vagy alagcsövezésre berendezett három millió hectár föld évi termésének több értéke 90 millió forinttal növekednék. A viziszállitás köanyebbitése által évenként milliókat meghaladó összeget takarítanánk meg. A mesterséges rétek gyarapítása által marhatenyésztés is virágr zásnak indulna és a gyarapított trá gyakészlet segélyével gabnaföldeinket ugy javíthatnék, hogy hectáronként 5 — G métermázsa nagyobb termést nyernénk, a kenj''ér és hus olcsóbb lenne és igy a szegény munkás köny-nyebben és jobban élhetne meg. - Vadászati ügy. A 1882. év első felében megújítandó, vagy először váltandó vadászati jegyek kiál litása iránt a nmlt. m. kir. pénzügyminisztérium 1881. évi 79.075. sz, alatt a következő körrendeletet bocsájtotta ki valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz. A folyó évi deczember végéig terjedő érvényességgel kiállított vadászati jegyek meg- újítása, valamint az 1882. '' év. edső i • / \ i '' y • telében először váltandó ilyen jegyek kiszolgáltatása iránt az ország összes tó: v<^v\a túráihoz ¿egyidejűleg intézett »ö: rendelet. az alábbi'' lenyomatban, hivatkozással a inalt évi , - J '' '' J . I yj . , az. a. ^eit miniszteri körrendeletre, tudomás és miheztartás végett ko/.öUyúk. Minthogy. &,yadá-szat megadóztatásáról szóló .18.75. évi XXI. t. cz. rendelkezéseinek módo->itása tárg}ában csak -.későbben várható törvényhozási intézkcdéSj hivatkozással a mült évi 34.G24 isz. alatt az ország összes törvényhat<iságaihoz intézett rendeletemre, mely szerint az lt>81. év második felére, kiadott vadászati jegyek érvényessége mult évi deczcmber végével lejárt, miheztartás végett ezennel értesítem a törvény hatóságot. hogy mindazon félek részére, kik az 18SÍ.-.évi deczember végéig érvényes vaüászati jegyeket megújítanak, vagy kik az 1-882. év első felében vadászati jegyek kiszolgáltatásáért először folyamodnak, a fenntebb idézett törvény 12.. §-ának első bekezdése értelmében féJévre hat <6) frt és a törvény 9. §-ában említett egyének, használatára szolgáló jegyekre nézve félévre eső két (2) frtnyi bélyegilleték előzetes''lefizetése mellett a kívánt vadászati jegyek 1882. évi junius végéig teriedó érvényességgel lesznek kiálliundók, mely czélra 6, illetőleg 2- forintos bélyeggel ellátott vadászati jegyür-lapokat kell használni. Az 1875. évi XXL t. cz. 11. ''és 12. §§ ai értelmében 2,'' illetőleg .6 frtos évi bélyegilleték alá eső vadászati jegyek kiszolgáltatásáért folyamodd'' feleknek szintén csak a félévi bélyegilletéknek megfelelő egy (1),. illetőleg három (3) forintnyi illetékösszeg elózetea lefizetése mellett 1882. évi jnnius végéig érvényes uj jegyek adhatók ki, melyeknek kiállítása iránt az 1S80. évi deczember, 11-éa 79,236. sz. a. kibocsátott körrendeletemben körülírt Hoia segitüuk magunkon? . — Tilrr tábornok memoranduma. — Magyarország mezőgazdasága javult az utolsó harmin''cz év alatt. Ott, a hol az árvizek ellen védgátakat emeltüuk, a hol a forgalom könnyítésére vasutakat építettünk, adóképességünk nagy mérvben izmosodott. A modern haladás vívmányainak meghonosítására czélzó országos intézkedéseink,befektetéseink 30 - 40 millió frtnyi adóemelést tettek lehetővé. Ez sok, de fájdalom nem elég! lleficzitünk még mindig 1G—20 millió forint körül jár. Helyzetünk nem, hogy könnyebednék, inkább egyre súlyosbodik. Románia, Oroszország. Észak-Amerika nagyobb sikerrel fejlesztik termelési képességeiket, szállítási költségek folytonos apasztására szerencsésebb módozatokat találtak fel. mint mi a vízi szállításokkal. Távol maradt tőlünk a gondolat, hogy a folyók fölöslegét öntözési czélokból rácreszszük földjeinkre. Most már beláttuk volna, hogy a fold mily termést ad a viz segélvével. o « Csak egy akadály vau megint a factum. Nincs elég pénzünk. TARCZA. Bús a dal... Bú« a dal, mely ajkamon kél, Nem i« letz az soh''íem tigabb ; Eltűnt az án boldogságom Üdvöt nekem ca»k a''sir al! Soh''aem hittem, hogy ily gyorsan Wlnom kell a boldogságtól! Egjkor liljom koszorúzott 8 most ? elborít a gyájz fátyol! Hadd zengjem el búcsú dalom, Hadd zengjem cl újra neked! Tán meghallod, s ujrt ébredsz ? . . . Hisz te a dalt ugy »zeretted. I'' , \ Ravatalon nyugitól lelkem ; Viaszgyertyáik halvány lángja Földöntúli bájt va.-á/sol Elhalványult szép orczádra 1 8 te m->st is oly szépen mosolyogsz! Most i< olyan kedves arezod, Keblemben a cáb, s a való Vir «gymáisil életharezot: Győz a való ! vad mosolylyal Kéz rám villogó szemével, ? Oh bár ingem is megölne Hogy melletted hamvadnék el! HEBERLIN''G DÉNBS. Oly rövid idő alatt. (Beszély.) (Folytatás és vége.) Nem vették észre, midőn egy setét alak osont fel elöltük egyik fára 8 folytatva bessédüket épen e fa alatt állottak meg. —- Oh nagysád ! — mond Ercsi, — vannak dolgok, melyeket ax emberifelte-vósek nem uenyoihetnek be^isbadott te- remnek, uem korlátozva semmitől, ilyen a 8ziv legszentebb érzeménye — — — a szerelem is. De az a szerelem nem mindig & legnemesebb érxemény, mert korlátlan sága mellett gyakran legesalékonjabb s vajjor? a tudás fájának ősi regéje, ^mely a halálé is volt, nem illik-e ezen érze-mónyre is ? mert a szerelem cjalókonysá-ga mily gyakrau maga a halál ! A fáról ax őszi bogár feleit erós hangján. ^ — Oh milyen az emberi sziv! — mondá Mártha nagyot ¿óhajtva, — lo vább . . . tovább ... — Nagysád, ax emberi sziv olytn, mint az eolhárf»: a laogy szelló rergésbö hozza a feszült húrokat s ezek lágy omle-dezéssel andalítanak s ha erösebb szél rohan el a burok közo''.t, a varázsos hangok tomboló vihar zugásává alakulnák át s végre megtörve, fájdalmas, panaszos hangokká simulva enyésznek el. Oh! igen... ilyen a sziv. — Tovább.., tovább — mond Mártha, — mily nagyszerű a sziv rajza és minó az''pgyes emberekél.. • Az ősai bogár még erősebben szólít a fán. — óh nagysád, az én szivemben a szerelem eoli hangja méla zengéssel hangoztatja az ön kedves nevét. Nagysád! szeretem önt szerelmem tengerével. Sze-relmem a hajnal pirkadó fénye, mely bíborával hinti jövő éltem küszóbát s az egek kárpitját ostromolja angyala rt, ».léu Mánháuiért. . , — Valljon van-e boldogabb, mint akinek szivét a szerelem tölti el s karolja át? - sóhajta íel Mártha méla búval. Az ó«i bogár még erősebben stóll, minlha köaeladaak... • — Szerelmem .«záz karu bryareus, mely minden karjával Mártbám szivéhez tapad. Volnéi bár napsugár, hogy hom-lokadra dicskoszorut fonhatnék biborom ból, vagy szellő, hogy körülleb^ghetné-lek szüuetlenlil h szerelmem ihlete át — meg áthaladva érzésre hangolt szived húrjain, óh! edal elnémitná még az égiek énekét-is... Miért nem adatott, ,bogy elhalmozhatnám szerelmem forró lehével minden vágyadat, amelytől azután szi-vúnkuck egy örökké tartó egyesülésben kellene összeforrnia. — Boldogság angyala, száll] 1-j fölénk s áldj meg. bennünket, — mendá Máriha 3 egy ho38zu, tokáig tartó ülel-ke^é-.6el tapadtak egymás keblére. Az őszi b ''gár mind erősebben szólt s hosszan.... fájón hangzott bánatos dala. — Miéri nem ndatott hatalom, hogy cd nné variziulhatnám a sivár avart? _s:ólt kitörő hangon Krc~i. — Kivin nélek odn, ahol minden füszáll és minden hely, min: királynéját üdvözöl, ahol a kelő nap aranyszövevénye közt, mint elszalló szellem, tűnnél,fel I ahol az esti szellő sutto^Slsa teijeaúlő gondolatidról beszélne, ahol minden vágyad visszhangra talál. Elvinnélek ?ul a messzeség homá-lyin, oda, ahova csak a képzelet ^helyrz-hc; 1 - — El . . • el . . . azaz nem; — felelt Mártha s homlokán az eltévedt hold-su.''ár egy setét ránezot engedett észre venui, amely ránezbau nemes öná~zet föltámadt büszkeség rejlett, — nem... nem... tekintsük azt, ha az érzületnek engedünk beszólni, akkor nem értjük I meg önmagunkat. Az őszi bogár éle3en felelte reá az .igen"-t s az után elhallgatott, a boldogok tovább mentek, a^hüvös esti szellő búsan suhant el a pázsit bársony szálai felett végig csókolva őket balzsamos ajkával. — Oh nagysád — folytatá sóhajtva Ercsi — Isten szivet adott nekünk, en-n«k meg vágyai vannak, s miért .ne le* betne a vágyakat elmondani azoretteink előtt, kitárva azt, amit. érexüuk ? E szavukban szemrehányás rejlett, Mariba pedig érezhető czélzássai mondá: — Da az a baj ügy véd ur, hogy gyakran oly érzelmeket is vegyítünk, melyeket a szokás sugall. Az őszi bogár csak még egyszer szólt: hosszan... élesen... aztán Kövi László alakjában leosont a fáról. Ekkor átsietett a bokrok védelme ala''.t a pázsiton s egy kanyarulatnál, mintha a házból jőne, eléjök lépett.'' Ercsi zavar nélkül forditá el a be széd tárgyát. -r Bizony a nagy vároáben minden napiak olyan zavarok, aminőket falun csak ritkán lehet ismerni, ugye édes barátom ? — Igen, — igen — felelt László meglepetés nélkül, — de gyakran a falu magánya is kimerít annyira, hogy az emb3rnak még a szive is fáj! Mártha arcz-it e szavakra élénk pir futotta el, Ercsi mosolypolt reá. Majd pedig vigan, de az ifja fé-szérőrV)b&8em czélzás nélkül, b^szÁlgetvo érttk be, ahol már teritett asztal várt reájok. Később mulattatásul László hegedűjét vette kezébe rákezdte a „Cse rebogár0 mélabús nótáját, Mártha ked-venex dalit. Oly tirén tudott ez est ve já''bzani! S midőn a hurok, lágy ömlengése az utolsó sort. panaszolta, -''Mártbára nézett. . ^ tekintetük UliikotoU . . j az ifjúé fájdalmas, Már ináé-szánakozó volt. — Igy telt az est s még»caak hosszú [csevegés után tértek : nyugalomra c.. az édes nyugalomra, amelyben aa álom mérges viperái üldeaik a szeuvedó leiket. ,. III. • V Éj még egy nap, a harmadik-.:. . ez is eljött. A keló nap vérveresen bujt elő a begyek megőlf a wellő vigan siklott el a lombok között a-''végig simította a pázsit virágait iecsókolva szomja» ajkával kelyheikról a harmatot. Ero«i még reggel útra kelt-1 midőn Bánfalviné búcsúzáskor mondá: »Mikor lehet ismét szerencsénk, azt f«felterkogy „Mielőtt a pap megáldana." Kövi Lásslót kéBŐbb együtt-látjuk a lugasben Márthával beetólgetni i he-ve<íen folyhatott az. matatta az aroiokon elomló pir. S mellot Mártha arczárói epe-déat, Lászlóéról pedig fájdalmas kétkedést (ehete olvasni. — Mondd csak Mártha f- igy ptólt az if)u rövid szünet Után, —« él-e még kebledben as a szeretet, amelyly el engem eddig boldogítottál. Én most is ugy imádlak, mint ax előtt. Ábrándja voltál gyermek reményeimnek, ifjú korom bofdog álmainak; körüled lebeg . minden gondolatom most is s ez árva Bzivbea csak érted lobog a szerelet lángja kiolthstlanul. - Mint árva kis gyermek,., te hozzád ragaszkodtam leginkább, hisz veled futottam ba a réteket a himos pillangókért, téged imádtalak, midón távol tőletek pályát választottam s téged imádtalak mov iv:ttidőn csélhox jutottam. 8 ha mág moit is huszonegyedik évfolyam A L A I KÖZLÖNY <1 JANUÁR b én gggg eljárás lesz követendő. Végül megjegyzem, hogy a fecntebb említett vadászati jegyek kiszolgál tatása iránti folyamodványok, tekintet nélkül arra, vájjon ilyenek az 1882. év első fe lében először váltatnak-e, vagy \|pedig az 1881. évi deczember végéig érvényes jegyek megújítása kéretik, egyaránt az 1875. évi XXI. tőr-vényczikk 3. §-ában meghatározott 50 krajczár bélyegilleték alá esnek. — Közmunka és közlekedési m. kir. minisztériumtól 16506.szám. — A vasúti üzletgyakornokok képesítése tárgyában 1876. évi márczius 6. 268. sz. a. kiadott itteni rendelet d) pontja alatt ez előképzettség tekintetében foglalt határozmá-nyok értelmezésére nézve több izben kételyek merülvén fel, a most idézett rendelet többi határozmányainak épen tartása mellett a vasúti üzletgyakor nokok előképzettségére vonatkozólag a vallás- és közoktatási m. kir. rai-nister úrral folyta''.ott tárgyalás alapján a következő szabályokat állapítottam meg: l ör. Vasúti ü/.letgyar kornoki állomásokra teljes képzettséggel biroknak tekintendők és ennek folytán külön felvéti vizaga nélkül alkalmazandók azok, kik valameiv fógymnasiumot, vagy főreáltanodát, felső kereskedelmi akadémiát, felső katonai tanintézetet, a budapesti állami közép ipartanodát, a kassai állami gépészeti ipartanodát, valamely hat évi tanfolyammal biró polgáriiskolát jó sikerrel végezték, ugyszinte azon tanítók, kik a képesítő vizsgát k;állották. 2-or. Az előbbi pontban foglalt iskolai képzettséggel nem biró pályázók csak külön felvéti vizsga alapján alkalmazhatók vasút? üzletgyakornoknak. E vizsgára is azonban csak oly egyének bocsáthatók, kik legalább a gymnasium vagy reáliskola 6 osztályát, a budapesti állami ipartanoda 2 ik évfolyamát jó sikerrel végezték, vagy a katonatiszti vizsgát eredmény nyel letették. 3-or. Ha az 1. és 2. pont alatt közelebbről megjelölt iskolai képzettséggel biró vasúti egyének üzletgyakornoki állomásokra nem jelentkeznének, vagy egyer esetekben kivételes okok forog- egy másért lángolunk, ugy szerelmünk édene kárpótolni fogja azt, amit csa a fásult szivek tartanak elsőnek. Mondd, óh Mártha, szeretsz-e még ? Már:ha tévetegen nézet''. Lászlóra s majd pedig lesütött szemekkel felelte : — Tudod te azt nagyon jól, hogy az idő sokat megváltoztat; a perez müve is bámulatos. Szeretlek téged, mint rokont, hisz megérdemled ezt, oly jó ós gyengéd vagy,.mint nem mindenki, de a szivet csak egy bírhatja igazán, álnokság nélkül. S ezzel felugrott helyéről Mártha s elfutótt, mint aki vótaet követ el. Nemsokára László is kijött s lugasból s czél nélkül járta be a nagy kertet, végre téveteg léptei a „Kímoskő''-höz vezették. Itt megállt s merengve nézett ie a folyóvá dagadt patak esésének zugó örvényébe s hosszú merengés után igy kiáltott a rohanó habokra: — Tí hideg verítékei a földnek, ti zajongó hullámok, mondjátok meg, hova rejtettétek''Bánfi Erzsi életét, as én Er-zsikémet, aki engem ugy szeretett, ahogy tán még senki szeretni nem tudott, aki a hideg közöny után nálatok keresett me-nédéket; nem is oly régen volt az, csak egy éve .... Oh mondjátok meg és ad játok visssa . . . igen s vissza kell adnotok, hiss nem lehet z, hogy egy éle: u tietek legyen . • . óbl adjátok visssa és én az övé fogok lenni, már tudom szeretni a sziv mindenével.,. « . Ugy-e, ti tovább rohantok s kaczagva felelitek azt, hogy ami elmúlt, vissza nem jő soha! . . Oh jöjjetek és adjátok vissza azt, amit elvet tétek tőle . . . as életet. ... — Vagy hisz »n»i elmúlt, vissza nem jő soha!'' Többet nem tudott szólni smégme revebben céste a csevegő hullámokat azok pedig vigan rohantak a zugó ör^ vénybe és fájdalmasan nyögtek fel a kis buborékok.j síró pattogásával vegyülve, mintha segélyért könyörögtek volna. Az ifjú még egyet sóbajolt, lábai laOgni kezdtek s a mélybe bukott. A paj. kos habok vigan csaplak össze f letté és •©káijj lenn tartották. • A faluban megkondult a déli ha rangszó. Mártha jóval alább a folyó part ján sétált, nézve azt sépen ott imádkozott ... és legyen meg a le akaratod,8 mi náuak fenn, melyek az előirt iskolai képzettséggel nem biró gyakornokok alkalmazását indokolnák, ily egyéneknek az üzletgyakornoki vizsgára bocsátásához esetról-esetre a vezetésem alatt álló mini8terium engedélye lesz kikérendő, mely esetekben az arra vonatkozó előterjesztés mellett, a folyamodó képzettségének igazolására vonatkozó okmányok is bemutatan-dók. — A m. kir. vasúti felügyelőség egyúttal utasíttatott, hogy fentebbi szabályok pontos figyelmében tartása felett felügyeljen.'' Budapest 1881. nov. 3-án. Ordódy, s. k. Bécsi magyar önképző és társalgó eg> iec. (II Circus:use 3 „Hotol Kaiserkrono ") Felhívás a Bécsben lakó magyar hon fltársakhoz! Több havi szorgalmas munkálkodásnak sikerült egy egyesületet,„Bécsi magyar önképző és társ»lgó egylet* czim alatt életbe bivni. Bennünket az egylet lételének égető szükségessége vezérelt tervünk kivételénél és azon hiány, m -lyet a bécsi magyar társas életben t»pa»z-taltunk. Közel 60 ezer magyar lakik Bécsben, kik mint tes''vérek, földiek, egymá» hollétéről tudomással sem bírnak; s egymást nem ismerve, a kedves anyanyelv háttérbe szorításával idegennyelven kéoy-teleuek társalogni. Nincs hely, nincs alkalom, hol azon édes nyelvvel élhetne, melyen'' dajkája neki énekelt, melyet miat serdülő ifjú használt; idegen elemekkel érintkezik, idegen nyelvvel ól és — fajdalom, idővel leveti azon nemzeti jelleget, melyet élte utolsó órájáig viselni, kellene. Ilány ember létezik, ki anyanyelvét már tökéletesen elfeledve, szégyené ben eltagadja, hogy magyar. . . . Szabad-e ezt hideg vérrel nézuünk, ■zabad-e engednünk, hogy hazánk ennyi fiát veszitse ? Nem! ha a sors már távöl tart a hazától, odaakarunk — sőt hazafias köteles-ségüaknél fogva — oda kell törökednünk, hogy magunknak oly menhelyet alakítsunk, hol hazai reminiszczencziánka. megőrizhetjük. Nem kellene-e más nemzetek virágzó társulataira tekintve, szégyelve saját hanyagságunkat ébzrevenni; nem kellene-e attól tartanunk, hogy más nemzet fiai fölöttünk gunykaczajr fakadnának : 58 ezer magyar ember nem bír magának egy egyletet alakítani?! Büsztce hazafias érzelmetekre apellálunk tehát, Bécsben lakó földiéi ti k ! 6c reméljük, hogy szavaink nem a puszta légben hangzanak el, hanem sziveitek dőn látta, hogy előtte a viz szinén valami felbukott. Ké ségbeesve rohan a csónak hoz s kihúzva a holttestet, ébresztgette szép szavaival, végig csókolta homlokát, de az nem mozdult, hisz ami elmúlt, visz- sza nem jó soha ! * * És mi tői téat Kiss Sándorul ? Egy-, szer Mártha elé állt s azt mondta neki bátorkodva: s — Kisasszony azt hallottam, hogy az emberi szivben sok megfér, az enyémben csak egy s ez ön; legyen az óu feleségem ! Erzsi pedig sok helyen mondta azóta bucsu •szavaiban: „Teszem tiszteletemet még, mielőtt a pap megáldana.M S a bánfalvi temetőben két s''ron látni mindig üde virágukat * koszorúkat, Erzaikéén éa Kövi Lászlóén; gondos ápolójuk vsn, as örök gyászba öltözött Mártha. ... SZIGETHY KÁROLY, azon helyét érintik, melyet hazaszeretet-nek neveznek. Jöjjetek hozzánk, győződjetek meg társas életünk nemzeti jellegéről és segilsétek tömegesen azon czélt elérni, mit mi kevesen elnyerni nem tudnánk! íUng- és valláskülönbség nálunk nem létezik; magyar érzelem és őszinte sziv mindenkinek kinyitja ajtónkat Sorakozzatok tehát zászlónk alá, melyen feljvsn írva :„Sserelet és hűség a hasához még a távolban is, ápolása a kedves anyanyelvnek!" Bécs, J881.novemb. hóbao. Uj tagok az egyleti helyiségben naponkint 8 — ValO-ig este vétetnek fel. Kivonat az alapszabályokból tekintettel az egylet czéljai- és a tagok kötelezettségeire : Az egylet czélja: . a) az anyanyelv ápolása, idegen ajkú földieknek alkalmat nyújtani azab-baiii gyakorlás- és tökéletesedésre, b) időnkénti a politikai kérdéseket egészen kizáró tudományos felolvasások által magyar és német nyelven az önkép zést előmozdítani, c) a bizottság által megállapítandó időközben társas estélyeket rendezni. Az egylet ezentúl törekedni fog : d) Sját érdemes és szükséget szenvedő tagjait vagyoni állásához mérten segélyezni, ép ugy az ideerkező szegény földieketét- és szállás-jegyek, kisebb pónz-sdományok nyújtása, valamint némi foglalkozás szerzése által (mi díj nélkül történik) támogatni. — Az ily czélokra fordítandó öeszeget a közgyűlés szavazza meg, a segélyt a bízottság nynjtja. 5. §. Rendes tag minden kellő mű-veltféggel és kifogástalan jellemmel biró magyar egyén lehet, ha ez az évi tagsági díjnak legalább egy negyedrészét törlesztette. — 6. § A rendes tagok évi tagsági dija hat (6) o. é. forintban állapittalik meg, mely a beiratástól számítandó négy hó letelte elölt fizetendő le tetízéa szerinti részletekben; ezen határozattól a bízott ság csak fqntos indokoknál térbet ol. 7. §. Minden újonnan belépő tag egy általa kitöitendő íven történendő sajátkezű aláírása által egy évre kötelezi magát az egylet tagjának megmaradni! esetleg a reá eső kötelezettségeket ennyi idm''g viselni. A bizottság nevében BÉKÉSI JÓZSEF, főjegyző. Uj gazdasági bizományi üzlet kísérleti telepekkel. „Tarnóczy Gusztáv" czé^el T»r-nóczy Gusztáv kézviselő ur, mint a nekünk beküldött fe.hívásból értesülünk, február hó elsején gazdasági gépbizouiá nyi üzletet nyit, raktárait azonban ciak A jégen. —'' Karcxolat — Irta: JENTAY GÉZA. Sze.-et e nagysád korcsolyázni? — Volt -e már nagysád korcsolyázni? — Szokott nagysád korcsolyázni?.. Szóval korcsolyázni és korcsolyázni 1 ez most a jelszó, azért valahogy, — ugy véletlenül — kí ne találd szalasztani szádon, hogy nem vagy barátja e sportnak, mert akkor . . . véged van, el vagy i''élve:- nem haladsz a korral s műveltséggel, mely manap már nemcsak abból áll, hogy francziául petyegni, feléből — harmadá ból elpecege''.ed Beilini .Sonnambuláját«, Donizetti „Lucrecia Borgiájál8, vagy a »Sferelmis Kántor dalait'', ha lovagolsz, vadászol, ideálisán járod a «dreischriitot«, ha hozzá tudsz szólni Paul de Cock regényeihez s a magasabb politikához. Es mind semmi I ha azt akarod, hogy egész műveltnek tartson a világ, kell, hogy még a jégen is tudj fulkozni, forgolódni, még pedig Halifax korcolyán. Hát azután, ha még arra a vakmerőségre is találnál vetemedni, hogy kí kelsz a korcsolyáaás ellen, no iszen, lesz mit hallsnod 1 Erósitli, edzi a tes- tet, mondja a papa, kedves, egészséges, kelleme: szzrakozás toldja hozzá a m >ma, pompás, — s a mi fő — divatos idő töltés, mosolyg a ki« leány s a gavalléregész patnossal szónokol e nemes sport mellett, hivatkozik a művelt külföldre, szakfé''fiak sokatmondó állításaira, nagyobb városokra, hol már m:ndenütt meghonosultak a korcsolyázó egyletek. — Szóval, be kell ism rned, hogy a korcsolyázás valami nagyszerű dolog, hogy elfogulan ítéltél felelte és kész vagy hibádat most helyre hozni azzal, hogy beállsz a — korcsolyázó egyletbe ep-dve várod azt az időt, ra»jd ha ,f»gy* » kez ded beismerni, hegy a természetnek télen'' is meg van a maga varázsa, hál még a korcsolyázásnak ! Ah, de mily isteni is, zuzroorás időb^o, sikos jégen, könnyű hali fa xx al v tsenyl futni a csípős északi széllel. Mily könnyű ilyenkor feledni a kandalló barátságos melegét s mily könnyen felmelegül a sziv is, látva azo-kal a bájos angyalokat, kikről eddig azt hitted, hogy csak a báltermek sU kos padozatán tudnak oly széditő gyorsasággal repkedni, mint amily bámulatos ügyességgel futkosnak most piczi hibáikká! a jég tükrén. Hát még azok a „blazírt" gavallérok, kik talán utolszor iskolás gyerek korukban „csuszkái tak", hogy sietnek, rohannak a jégre! hol l ál után bál, verseuyre verseny következik. És a dandy ki a versenyfutásnál az első érmet nyeri, csak épp oly büszke diadalára, mint a salonokbau ha legjobb tánezosnak tartják s ba valame lyik kis leány kitalál maradni a négyes ból, az a jég tükrén is ép oly malheur, mint ha a szállban „árulja a petrezsely met." Hát még azután, ha nem is akad lovag, ki a sikamlós pályán kalauzoljfc! no, ennél már csak az lehet nagyobb sze rencsétleuség, ha egyáltalában nem vái lalkozik senki a lét göröngyös pályáján — egy egész életet átkorcsolyázni a kis kedvessel.— Ilyen a divat! Hanem, hogy minden divatossága daczára, micl mindennek, ugy a korcsolyázásusk is meg vannak a maga ellenségei, ez nagyon természetes valami. Gyula barátom például, lelkéból gyűlöli e sportot, mert félti fiatal nejét — nem ngyan a meghűléstől, vagy a május 10-re rendezi be véglegesen. Tarnócay ur, habár es iránybsn már oeve is elég kezességet és biztosítékot nynji, mindenekelőtt azt ígéri a gasdaközönség-aek, hogy üzleti összeköttetéséibe«» és tranzakcióban mindig a szoliditásra fogja a fúsülyt fektetői. Neki nem az lesz czélja, hogy árui minél o''csóbbak legyenek, hanem az, ho y az általa szállított gazdasági gépek minél jobb szerkezetűek, minél szilárdabbakés a speciális magyar viszonyoknak minél inkább megfelelőek legyenek. Épen azért, c->ak a legmegbízhatóbb ée a legszolidabb gyári czégekkel fog öasze köttolésbe lépni, de sőt még ezzel sem elégszik meg, hanem minden egyes rk-tárábi kerü''ő gépnél személyesen fcg tapasztalást szerezni afelől, ha vajon teljesen kielégít e minden jogos igéuyt? Ha el "is tekintünk aT-rnóczy Gusztáv ur által igért rendkívüli szolidítástók'' felhívásában még miudig két ig«n figyelemreméltó pontot találunk. Az egyik az,, bogy ő gépeinél különös súlyt fogfektetni arra, ho^y azok minél használhatóbbak legyenek a speczíális magyar viszonyok között és a másik az, hogy ezen tervével kapcsolalosan.ílletőleg annak realizálhatá sa végett,gazdasági gép-kisérleti állomásokat akar berendezni saját birtokain. A ki tudja azt és ép-n annak a közönségnek, mslyre Tarnóczy Gusztáv ur számít, okvetlenül tudnia kell, bogy a gazdasági "gépék használhatósága óa érlókrsiihotése mennyire függ attól, hogy az iilető vidék talaj- és termelési viszonyaihoz legyon alkalmazva, az bizonyára képes lesz méltányolni Tarnóczy ur eszméjének életrevalósága''. Mert c<<ak a kísérleti állomások berendezése vethet véget a msgyar gaz-, dak azon régi panaszának, hogy nem tudnak kedvök szerinti gépeket kapói; a kísérleti állomávoo először is kikeresik a legalkalmasabb gépeket s azután épen a kísérletek által szolgáltatott adatok alapján, még ezeken a legalkalmasabbnak talált gépeken is annyi kisebb-nagyobb javítást lehet eszközölni, hogy a gép utoljára is egészen beleillik a mezőgazdasági viszonyaink keretébe és megadji azon normalét, mely szerint eze.itul dolgozni kell. Örömmel üdvözöljük tehát Tarnóczy Gusztáv ur vállalatát, mert ügyesen és szakértelemmel vezetve nagy hasznára lehet senyvedő mezőgazdaságunknak; és aj An íjuk gazdaközönségünk figyelmébe, mint megbízható és szolid czéget. 2767. B/81. Lét. Huber Teréz szán dékos emberöléssel vádolt elleni ügyben régtárgyalás- Január 19-én. 3035. B/81. Sz. 1. Özr. Vida Jó zsefné gyermeköléssel vádolt elleni ügy. ben 3-ad bír. ítélethirdetés. 3068. B/81. Sz. 1. Schreiner József halóság elleni erőszakkal vádolt elleni ügyben 3 ad bir. Ítélethirdetés. 3069. B/81. Sz. I. Voltig Mária és társa lopással vádoltak elleni ügyben 2-od bir. Ítélethirdetés. 3071. B/81. Let.. Bojtó István s társa zsarolással vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 3182. B/81. Let. Hajba József és társsi lopással vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 3206. B/81. Ss. 1. Kovács István ■i. :ársa arőssakos nemi közösüléssel vádol -; ¿elleni ügyben 2-od bir. itéiethird. ♦ Január 26-án. 1463. B/81. Sz. 1. Pál Mari tolvaj-1 ássál vádolt elleni ügyben Ítélethirdetés. 3113. B/öl. Ss. I. Somogyi István és társat nyilvános erőszakoskodással vádoltak elleni ügyben 3-ad bir. itéiethír-detés. 3130. B/81. Sz. L Karvalics Ján''os súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben 3-od bir. -ítélethirdetés. • 3155 .B/81. Sz.J. Kőbli János s társa emberöléssel vádol lak elleni ügyben 2-od bír. Ítélethirdetés. 3223. B/81. Sz. 1. Pór János lopással vádolt elieni ügyben 3-ad bir ítélethirdetés. : Zala Egerszegen. 1881.decz.3l én. MUZSIK KÁLMÁN iroda igazgató. A törvénykezés köréből. Bünügyi tárgy ulátok jegyzéke a tala-eger szegi kir. törvényszéknél. 1882. évi j»nnár 18-án. 2613. B/81. Let. Németh Gábor gyilkossággal vádolt elleni ügyben vég-tárgyalás. náthától, hanem »jó barátaitól és a — megbotlásiól." Adrienno meg a korcsolyázó egy leteknek esküdt ellensége, mert amint a saiaon megnyílik, férje soba sincs hon. A vállaira nehezondó .elnöki tiszt" az egylet goudjai rendkívül igénybe veszik minden ^is szabad idejét ! Kora reggel távoziks hova megy? Korcsolyázni. Ebéd után í — Korcsolyázni. Délután, ha a hivatalból szabadul — ismét korcsolyázni : mart hát • olyan embernek, ki egéiz nap a szobában ül, a mozgás okvetlen szükséges. No ez már szent igaz ! de azért ez az állapot mégis kezd türhetlen lenni a kis menyecske előtt, kinek roppan''ul sérti hiúságát, hogy minden szere''etre méltósága sem képes férjét honmaradásra birni. Hasztalan I Laczi szenvedélyes ba rátja a sportnak s különösen a korcsolyázásnak. — Tanuljon meg muezuskam msga is, aztán majd együtt mehetünk a jégre. — Ez rendesen a felelet a honmarasz taió édes szavakra. S csakugyan, Adríenne szót fo-g&dó kis feleség s már m.''.snap ■— titokban meg is kezdődik a. tanulás s habár a türelem nem mindig női erény a bár — mint nagyon sokan igen jól tudják — a jégen nsm könnyű .dolog „bilanczírozni", egy két sikertelen ki sérlet után nem is mond le arról,; hogy egykor a korcsolyázó egyletnek ; setív tagja lehessen, már csak azért is, mert Laczi, tántori''.hatlanul megmaradt régi szokása mellett, egé z nap nem volt hon s minden szabad idejét — elkorcsolyázta. Igy mult el egyik hét a másik után, midőn végre egy napon a kisasszony, fó^je távozta után arra határozhatta magát, hogy: »Ma meg fogom lepni férjecskó met." Azután veile korcsolyijál és sietett az egylet jegére. '' Lacii szivarjából felhő füstöket eregetve, bundájába burkoltan gyors lépt-kkol sietett a korcsolyázók felé, nem is sejtve, hogy kis távolbsn felesége kiséri s már előre örüljfeannak, hogy mint fogja majd férjecskéjét, titokban: elaajá Utott tudományával meglepni. Igy baladuk utczáról utczára, mi dőn az egylet buigú elnöke egyszer csak A soproni kereskedelmi 8 iparkamara köréből. «02 sz. HardetnUnlf. 1881. A bécii c** kir. gazdasági egylet 1882 ik évi málCsíus hó 31-én és april hó 1-én s 2-án Bécsben hizómsrhakíállí-tást rendes. Ezen kíállitás következóleg oszlta- tolt: Az a. osztályba s hízott szarvasmarha. Ab. , p , juh. A c. „ m „ sertvés. Ad. a ■ n baromfi tartozik. Kiállítható valamennyi a fenti osztályokban fölsorolt hizómsrha-féle, mely az osztrák-magyar monarchia t6rületén hizlaltatott. Ezenkívül ezen kíállitáson még egy e. osztály is létesíttetik, a hisómarhs szállitásr» szolgáló kéizülékek • eszközök asámára. A bejelentések legkésőbb 1882. márcz. l-ig a kiállítás központi bizottságához .Comíté für die ILjMastvieh Aus- korcsolyástól, bundástól mindenestől besurrant egyik kávéházba. Adrienne az első pillanatban bámulva nézett s szökevény után s eleinte saját szemeinek sem akart hinni, csakhamar azonban kezdett érteni mindent s még az nap kisült, hegy a férjem uram á korcsolyázáshoz körülbelül annyit ért, mint a hajdú a harang öntéshez s hogy ssabad idejét nem any-nyira a jégen, mint inkább a kávéházban tölti, pagát üldösés és a ferbli mellett. — No de keményen is bűnhődött álnokságáért; minden nap el kellett kisérni kis feleségét a jégre s mig ó ott a dndyk karjain versenyt futott a csípős sséllol. addig neki elég ideje volt elmélkedni a férjek legnigyobb bűnén: a bazugságonl F ... Flórának. i Gyermek-bohóság, puszta képzalódéa Mit eddig érzék caak ss Tala; « én azt hivéa tadok ne-etni már: De most e hit sziremban elhala... Megláttalak, U barna kis leányka Sxemed sugára szivemig hatott: Imádom s »zemet, miként az 5ök A láthatáron felkelS napot... II- Karcsú Sugár vagy,, mint s palma, Arcxod derült, mint aogjal álma; Szavad zen«, rubint ax ajk«d. . . Nem gyS* a nem nyugodni rajtad. Körödbe'' lenni égi élvezet... Ki éjssomedbe né: as slressett; Kebled hváfi pihenni: örülés . . Egy csókodért a kárhozat keTés! . . . III. A bérez alatt a röigy ölén Sok illatos virág terem : Boldog, melyet kexs<i letör S ott hervad el hókebleden... Boldog »z est fnvslma, mely 8»üz ajkaid körül lebeg: Sx sjkakat csupán csak fi Más .senkisem csókolta meg... Boldog a nap, am:ty meleg 8agárival feléd ragyog . . -C»ak én — te sgy akartad ett — Boldogtalan csak én vagyokl .. KORÉIN SÁNDOR. HUSZONEG-YBDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY JANUÁR 5-én 1882. »tcllung in Wien.'' I. Herrengssse 13. küldendők be. Mindazoknak, kiket ezen kiállítás érdekel, vagy akik rószlveuni óhajtanak kiváviitra részletes tervezettel szolgál slulirott iroda. Kelt Sopronban, 1881. d-cz. 24 én. A kereskedelmi g Iparkamara. Helyi hírek. — A nagy,kanizsai fógymn. ifjoaág segély- és zene-egylete javára 1882. január 25-én Nagy-Kanizsán a jjSiarvaa" czimü vendéglő nagytermében táoczvigalommal egybekötött zártkörű hangversenyt rendez. A rendező bizottmány: Piihál Viktoi rendező bizo''tmányi elnök. Aos Károly,Baán Géza, Csák Máté r. ,b. titkár, Dobrin Tivadar, Ducbon József r. b. eHenőr, Farnek László, Fürst Ede, Hajós Fercucz, Keindl Ágost. Kol-benachlag Béla, Mészáros Lajos, Plosszer István, Rosenbcrg Mór, Schönfeld Nán dor, Schmidt Zsigmond, Stein Izidor, Svastits Géza, Svastiu Zoltán r. b. pénz tárnok, Tollaalts László. A meghivó másra át nem ruházható és ennek előmutatása mellett névre szóló belépőjegyek váltba tók a ,Sarvaa'' vendéglő 1. emeletén 18. sz. alatt jan. 23, 24 és 25-én d. e. 10-12. d. u. 4 —6 óráig bezárólag éí .este a pénztárnál. Személy- és karzat-jegy 1 frt 50 kr. Fclülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugiáztatnak. Kezdete 7 órakor. Müsorozat: 1. a) Ima, (Sextelt karral) Verdi .Nabucco" czimU dalmüvéből. b) Honfidal, Doppler Károlytól. Előadja a fógymn. énekkar. 2. Nyitány, Erkel „Hu yndy László" czimü dalmüvéből. Hangszerelte Venczel R. Elődja a főgy mn. zenekar. 3. „Troubadour"* Ga-ray Jánostól. Szavalja Bartha Sándor, 8 oszt. tanuló. 4. ,La Bolla Capricciosa" Hummeltól. Zongorán előadja Fried Ödön, 8. oszt. tanuló. 5. Dalegyveleg, Káldy Gyulától. Előadja a fógymn. énekkar. 6. Cxprice Militaire, Terschaktól. Fuvolán előadja Engel Sándor, 8. oszt. tan., zon gorán kiséri Dobrin Tivadar, 8. oszt. ''an 7. Egyveleg. Dalművekből ösazeállitá Venczel R. Előadja a főgymn. zenekar. 8. 11. Népdal-átirat, Tariczky Ferencz tői. (A naíy kanizsai fógymn.énekkarnak ajánlva.) Előadja a fógymn. én-ikkar. — Vj tagok. A nagy kanizsai ÖLdedneve!ő egyesület rendes tagjaivá lettek ujabban: Köröskényi Istvánné, Székely Lajosné, Donáth Lajosné, Vajda Bálintné, Fárnek Lászlóné és Krausz Vil-moné uruők. — Tisztújítás lesz alispin ur elnöklete alatt január 5-én; Nagy- és Kis-Kanizaá ak két alkapilánya, levél-tárnoka és rendőr biztosa, ugy Kis Kanizsának három tanácsosa fog racgválasz-tatni. — Szegény gyermekek felru házásf. eszközöltetett a mull év utolsó napján délelőtt 11 órakor uz óvoda helyiségében. T. i. Ózv. Palini Inkey Kálmánné urnő ő nagysága kegyes adományozása 20 friból hét szegény gyermek ruháztatott fel. Az ártatlanok szép őröménél jelen voltek; Vidor Smuué_ másodelnök, Z dubánczkv Lajosné alelnök, Somssich Lórinczr.é* Blau Nándorné, Weiser Jó zsefné, Schertz Alberiné választmányi tagok, Somssich Lórincz gondnok és Bá torfi Lajos titkár. — t elolvasás. Pénteken, f. hó 6-án 8 V3 órakor este dr. Fárnek László jogtudor ur a helybeli keresktdő ifjak önképző egyletében (dél-zalai takarékpénztár épület, III. lépcső) felolvasást tart, melynél mindkét nembeli vendégek szívesen láttatnak. — Twrgy: A nők társadalmi helyzete, azok társadalmi és lelki műveltsége közötti eltérés. — E nagyon érdekesnek Ígérkező felolvasást ajánljuk a t. közönség figyelmébe. — A* Újévi üdvözletek megvál táslre nézve Piihál Ferencz kir. köz jegyző ur már tavai nemes szívüséggel lépett fel mint kezdeményező, az idén is folytatta emberbaráti nemes iatentióju jó cselekedetét. A kisdednevelő egyesület titkárához irt következő sorok kisé-retében 10 frtot küldött as intézet javára. Fogadja őszinte elismerésünk kíséretében hálás köszönetünket; vajha jövő évre már általánossá válnék I Kedves Barátom 1 Mult évben nyilvánított elvemhez hiven az újévi üdvözletektől ezúttal is tartózkodtam. Igaz ugyan, hogy eddig még ktvés sikert arattam; mindamellett remény lem, hogy kellő támogatás mellett a kitűzött czélt elérem. Midőn tehát ezen gratulacziók helyett a nagy-kanizsai kisdednevelő egylet javára tiz forintot adományozok, egyúttal barátilag felkérlek tégedet, mint az emiitett egylet titkárját, miszerint ezen ide mellékelt ösz-azeget illető helyre eljuttatni szíveskedjél aaon kérelmem kíséretében, hogy azt az egylet elfogadni kegyeskedjék. Bará tod Piihál Ferencz. — Letenyén január 14 én táncz-vigalom tartatik. — Nován d«!cz. 21-én fgy kanásr-bojtár eltűnt, de harmadnapra megtaláltatott összevagdalva, fején két vágást és fejesefokkal három ütést észleltek. A tettesek mindeddig ismeretlenek. — Hymen. Weisz Mór bécsi kereskedő decz. 25 én jegyezte el Wiener Fülöp Bxt.-gróthi bór kereskedő bájos és szellemdus leányát Szidónia kisasszony«. Tartós boldogság kieé''je frigyüket — Menyegző. Dsnnaberg Johanna kisasszonyt, Dannaberg Jakab ur kedves leányát január 3-án veiette oltárhoz Hó-nigsberg Ödön ur a nagy-kanizsai izr. hitközség imaházában. Kisérje boldogság frigyöketl J — A beUatincxi casino m. hó 24-én délután £ órakor tartotta évi rendes közgyülésót, mely alkalommal az egylet jövendő tisztviselőül a következők választattak meg: Mocsáry János elnök,Koczeth Mátyás alelnök. Nagy Sándor jegyzővé, Kattauer Ede pénztárnokká, Márkus Lajoe köny vtárnokká. — Tüz. F. hó 2-án Adriancz községben a korcsma leégett. — Zala- Mihálytán — Sümegh melleit — január 1 éü uj p stabivatal lépett életbe, melynek kézb;sitő kerületét Dabroncz, Kis-Vásárhely, Mibályfa,Ohid Sealapa községek s azokhoz tartozó Dor-gecs, Erenye éa Ötvös puszták képezik. — Zalamegye törvényhatósági bizottságának Zila-Egerszegen 1881. évi nov. hó 28 án s folytatva tartott közgyü lésében a járási útfelügyelő bizottságok a következő bizottsági tagokból alakíttattak meg: Tapolczai járásban: Biró Dániel, Bohunitzky Antal, Bogyay István, Csendes József, Csepely Károly, Csigó Pál, Czigány Károly, Eőry Imre, Écsy Lász''ó, br. Puth^ány Géza, Skublica Gyula cs Töreky Aladár, a sümeghi járásbac: Bogyay János, Botfy Péter, Cheroel Olivér, Gyömöroy Gáxpár, Forintos Kálmán, Kolier Ignácz, Pálfy János, Simon Ferencz, Szűcs István, Sztraka Gábor, T» kács Alajisés Tolnay Tivadar, —a keszthelyi járásban : Bogyay Máté, Csesznák László, Csepy Zsigmond, Forster Ferencz, Hcrielendy József, Koller Ferencz, Krá-nitz Kálmán, Nedeczky Jenő, Németh Gábor, Svastits Gyula ét Trsztyáüszky Lajos, — a pncsai járásban; Baftn Kálmán, Botka János, Fabiánits Gyula, Grun ner György, Horváth Mór, Koller István, Nóvák Ferencz, Nunkovits Vilmos, Rajky Lajos, Skubhts Sándor cs Ujlaky József. kanizsai járásban : Chment Lipót, Dervárits Imre, Etl István, Glavina Károly, Gadó Mátyás, Hanny Audor, Inkey László, Karcz-g Béla, Palfy Elek, Papp Károly, TaUbér Zsigmond ósZathureczky Zsigmond, — t. zala-egerszegi járásban: Arvay István, Csrrtán László, Cs-rtán Károly, Thassy Lajos, Farkas József, Háczky Kálmán, Jankó Józsof, Kozáry Aurél, Nagy Károly, Orosz Pál, Skublics Jenő, Szily Dezső, Skublic* István, Szekeres Józs-.-f, Sövegjártó Lajos, Skublics László él Thissy Miklós, — a norai járásban : Balaton József, Bezcrédy Elek, Czigány Alajos, Deák Mihály, Dervárits János, Nngy Gyula, Horváth AlajSs, Tornyos Gábor és Zecbmeister Viktor, — az ulsó-Iondvai járásban: Baka BoldirsÁ''r, dr. Berger Ignácz. Fatér József, Hajós Mihály, Horváth László, Kiss Pál. Koczeth Mátyás, Koenitrer Alfréd, Lenk Udön, Moluár Pal, Román Dániel ésSzir-may József, — a letenyei járásban: Blum József, C/igáuy Bertalan, Erdélyi Mihály, Faits Károly, Foly Bernát, Hajgató Lajos, Hruska Nán-.lor, Málics János, Szala-csy Farkas és Sehmied Emil, —a perlaki járásban: BanellySándor, Fischer Dávid, Jrlirschler L<pól; Hirschman Lipót, Kollay Rókus, Lisziák Ferencz, Molnár István, Stefics István, Szóló Imre ós Veiis László, — a Csáktornyái járásban: Konyáry Mihály, Kocziáa Mihály, Molnár Elek, Le-pen Alajos, Misák György, Padusiczky Lajos, Senk János, Szele Ignácz, Szmoditi Elek, Vrana Frigyes, Ziegler Lajos.. — Hazai rövid hírek. — A király egy szerencsétlenné lett nagyváradi törzstisztnek saját pénztárából 8000 forintot adományozott. — Nagyváradon kél katonatiszt párbajban össze-konczolta egymást. — Prisgel György, tekintélyes i.radi polgár öngyilkossá lett. — Gyóry Vilmos uj népszínműve ,Az ör»g béres" egyre telt ház előtt adatik'' a népszínházban. — A főváros 2000 frttal a magyar hírlapírók nyugdíjintézetének alapító tagja közé lépett. — Tóth Kálmánnak ,Nók az alkotmányban" czimü vigjálska nagy sikerrel aría''.ik a finn színpadokon. —Budapesten 1881-ben 8849 hullát temettek el a kerepesi uti köztemetőben. — A surányi czukorgyá-rat az angol-osztrák bank 330000ftéríVette meg. — Té''ben Veszprémmegyében'' egy gyapjumosó és posztószövő gyár felállításán dolgoznak. — Nagy Ambrus nyi''rai birtokos cselédei kőszén által megfulad uk.— A várpalotai rablógyilkos ügyének végtárgyalása január közepén lesz. — Komáromban a házaló kereskedés betilta tott, helyes 1 - Köves György sárvári esperes plébános,''jeles hazafi hirtelen meg halt — Zágrábban pompás meteortláttak a napokban. — Az adr,ai magyar hajó zási társulat harmadfél millió frt értékű részvényekben megalakult — Madarássy László kecskeméti ügyés* Chicagóba szo-kött..— Ordódy miniszter fia iir. leányt vess nőül. — -Külföldi rövid hireJc. Dr. Schrank János Ferdinánd Bécs város alpolgármestere elhunyt—Bismark her-czeg emlékiratai megírásával foglalkozik. — A bukaresti fogházban a fegyenczek fellázadtak. — A .Hildegard" zátonyra került hajót végre partra hozták. — Ma-kard fölvette segédeü! Mannhaimer Ágoston fiatal képirónkat - A Ringszinház égetUi javára a párisi nagy operában rendezett előadás tiszta jövedelme 75000 frankra rug. — Varsóban 1700 fiatal embert fogtak el ujabban. — Galicziában nagv földrengés volt. — Odessában két nagy raktár leégett. — KI nyert? Bécs djczem. 31 én: 50. 76. 26. 78. 72. Temesv. „ , 62.24.86.36.51. Grácz „ „ 15.75. 8.53.66, Irodalom (K rovat alatt megemlített munka Nagy-Ka.liizán Wajdiu Jórsef k«ny\kereskedési- ütal toegrend«lhetó ) i: — A ,Magyar Dalalbum* Ill-ik kötetének 8 ik füzete megjelent a következő tartalommal: 1. Csak azt ugatja .a kutya. 2 Csálé csákó a szegedi dombra. 3. Csárdás élet a gyöngyélet. 4. Csikós vagyok, tágas puszták királya. 5. Csókcsók, csók. 6. Csütörtökön ea''ve. 7. Czuop! hej! ceókollák. 8. DobreczenK.n kidoboj-lák. 9. De fnár nem tudom. 10. De szeretnék a királylyal beszélni. 11. Ej, haj! pipi-pipi piros. 12. Elátkozom ezt a cru. dor világot. 13. Eimegyünk, elmegyünk. 14. Elmennék én tihozzátok galambom. 15. Elmentem én a vásárra Schneider Fánival. 16. Elrejtőzve sötét bokrok ár-uyában. 17. E''vitték már bus gerlémnek a párját. 18. Esik eső, bu3 a szivem. 19. Esik eső Kanizsán. 20 Ez a kis lány a barna. — E vállalat eddigelé 460 magyar népdallamot közölt zongorára alkalmazva. Hogy népköltészetünk mily ki-fogyhatlan aranybánya, mutatják az ujabban megjelent füzetek, melyeknek dallamai nemcsak hátrább nem állnak az előbbiektől, hanem füzetről-füzetre szebb ód érdekesebb népdalokat közölnek; különös érdekkel birnak az ujabbak mellett a régebbi, már veszendőbb menő jeles magyar népdalok. A gyűjtemény egyik előnye, hogy a dallamok, részben könnyű modorban vannak hangszerelve, ugy, hogy gyengébb zongorajátszók is tanul hatnak belőle. Előfizetési ár egy évre, vagyU 10 füzetre 1 frt 80 kr., félévre, vagyis 5 füzetre 90 kr. Egyes füzet ára zongorára alkalmazott 20 dallammal csak 25 kr. Előfizetések Henicke Rezső kiadóhoz Gyórbo intézondák. Egyes füzetek minden rendes hazai köny váruinál is kaphatók. — Fiúméban magyar lap ! Mócs Zsigmoad szerkesztésében megjelent a fiumei eisó magyar lap nagyrészt magyar, részben olasz szöveggel. Tartalma igen érdekes, molegen ajánljuk. Ara egy negyedre 1 frt. Kiállítása is disz^s. — Az ,Ortzág Világ* czimü képes lap ez idei évfolyamának VII. füzete m''-g-jnlent s beküldetett szerkesztőségünknek. Már több izben volt alkalmunk szólni ezen kitűnő, tapintatosan szerkesztett és gyönyörűen illusztrált vállalatról és most sem mulaszthatjuk el, hogy ne figyelmez tersük rá olvasóinkat. A jelen lüzet tartalmaz egy eredeti regényt Ábrányi Kornél tollából. („Elvált férj") és ?gf fran-cziából forditott érdekfeszítő regényt: »A báróné szelleme." Ezenkívül van benne egy kis rajz: ,San Laaaro" Várkonyi Bélától és egy csinos angol novella: ¿Apja leánya." A szépirodsűmi részt két költe méoy, egy eredeti és egy forditott zárja be. As ismeretterjesztő rész tavtalma: „őseink asztala", mely arról szól, hogy a mi derék ősapáink miféle ételekkel éltsk; azután: ,Egy éj San-Francisco játékbarlangjaiban," egy tengerésztiszt elbeszélése után. Igen sikerült tárcza Mészáros Istvántól ; „Sylveszter álma". Az apróbb rovatok, u. m. irodalom, színház, zene, képzőművészet, hymen, gyászróvst, divat, társulatok, találmányok stb. igen élénken vannak összeállítva. A képek közül kiemeljük a következőket: A Balatou tündére, képek a Bocchéból. a Ring-ssinhAz égése, újév üdvözlet, boldog újévet! stb. Ismételve ajánljuk olvasóinknak ezen minden tekintetben kitűnő és pártolásra méltó vállalatot. Ara félévre 5 frt, évnegyedre 2 frt 50 kr. — Rudolf Rtt5 ? A .Pozsony vidéki Hirlap" szólva arról, hogy Rudolf trónörökös egy alkalommal Racsó aláírást használt s est azországbansokanlelkesül-tén üdvözölték s a királyfit azóta Rezsőnek nevezik, a következő helyes meg jegyzéseket teszi: .Szerencse, hogy ez még bevégezellen dolog, sz«rencse, hogy as még fontosak akarat, lenn pedig csak át nem gondolt óhaj még, —- szerencse, hogy törvény nem szentesíti azt! Rudolí trónörökös ő fpnsége még nem király, csak királyjelölt; az önszántából^kefciBn zőtt és felvett magyaros név még txem jogszerű, — még ma nem egyezett bele a magyar nomzet ós annak törvényhov6 hatalma! A magyar országgyűlés két há-ráoak együt<58 ülésében e fontos kérdés folett nem dSntöt'' még a nemzeti képviselőt, még nem szentesitette azt a magyar király ; a felségesen uralkodó Habsburg család születési anyakönyvében mée a Rudolf nóv áll; a magyar király legídő aebb fiát. a magyar királylyi trón leendő örökösét még Rudolfnak ismeri a törvény szava, a nemzeti akarat, az egyh-tz és a nemzetközi jog, — ez a szerencsénk! Mert valaminthogy volt ogy király, akit osz trákul első Ferdinándnak, magyarul pe dig e nó»-en ötödiknek hívtak, a pragmatika szankczióboi kifolyólag koll, hogy annak trónusán egy osztrák :első Rudolf, d« magyar részről megiot c<ak második Rudolf következzék. Egy I-ső Rudolfnak nevezett -Ausztriai császár és.egy I ső Rezsőnek nevezett magyar király könnyen fogalomzavarra adhatna okot a külföld előtt s akadhatna oly osztrák történetíró, aki a két nevet egynek és a:laj-háninneni és lajthánlulf orixá''gokat köpnyen „Ge: sammts Monarchie''-nek, «■gyiéges ausztriai birodalomnak, Magyarországot pedig osztrák tartománynak nevezhetné! Ama gyar közjog, a fölséges királyi ház ós a magyar nemzet között fennlevő aarkolatos törvénykspcso''at ily magyarázatokat nem tűr, ilyetén módon keletkezhető fogalomzavaroknak helyt nem enged s minden ilye''én kombinácziót törvényesen kizár!" — Hdtatsdgi elválások a ckinaiak nál. Egy angol lap a chinaí házassági el válások módjairól következőket mondja el: Az elválásra két fontosok szerepelhet. Mindenekelőtt az elválást kimondjaa chi-nai törvény akkor, ha a feleség megsérti apósát, vagy anyósát, azután okot sdnak az elválásra: terméktelenség, hazugság, féltékenység és hüilenség. A féltékenység megelézi a hűtlenséget, mert chinaí hitel vek értelmében a féltékenység őrültté leszi az asszonyt, őrülttel Jiem lehit boldogulni. Vanna esetek, melyekben as elválás már eleve kivan zárva, igy pl.h a nő már a házasság előtt is maga tartotta font magit, vagy ha a férj előbb szegény volt s csak a házasság folytán lett ^az daggá. Konfocziu« következőleg elmélke dik : „A nő olyan, mint a hold, a férfi olyan, mint a nap. Mind az a fény, ameiy lyel a nő bir, csak férjéről sugárzik reá." Továbbá igy okoskodik: ,A férfi szava hasonlít a kakaskukorékpláshoz, mely i virraduiot jelzi, a tyúk egész nap kodá csol, azonban e kodácaolás semmit sem jelent." Olyan esetek is vannak, mikor a házasfeleket elválasztják anélkül, hogy a legközelebbről érdekeltek, t. a. házrafelek erről valamit tudnának; különösen pedig előfordul f>z abban as esetben, mikor i házas felek folytonos czivakodásia szom szédok előtt már kiállhatatlanná válik. • res mezőben viselik becsomagolva é$ a legtöbb gyógyszertárban, Nagy-Kanizsán Belus Józsefnél van készletbeo, hol is a kimerítő érlesitvények az orvosi dolgozz tok ellátva ingyen kaphatók. — A varsói katasztrófa. A katasztrófáról, mely m. hó25-én a városi szent-kereszt templomban délben történt, már táviratHag mag-emlékeztünk. a következő réáílétefcé: uhatjVK'';■ z-jtt egyház s déli Isten tiszteletnél rongíaig megtelt mikor egysiöwe tókí-sány kiáltás hallatszott: ,Pali sic! (Ttiz an I Ég valamiIVA íömeget ropptuií rémület fogta el; mindenki eazoveszu-Úeu rohant sz egyedül nyitva ál!6 ajtó ÍúU E miatt a kijárásnál roppant tolougás uí mad4,-minek a legsajnosabb követ''Kez-ményéi lettek. Aaszonyok elájultak ja hátufról-tolongóktól legázoltattak, mig £ gyermekeket és'' aggokat összenyomtak"; szó teljés érteiméhen darabokra törték. Amennyié np este 6 óráig megtudható volt az, hogy !egalábl> ember szenvedett súlyos sérülést. A tűzoltó-ág ¿tonnái a helyszínén termet!v''<le egyebet sem lehetett, minthogy a halottakat. sebesülteket és alélUkat a t''-mp-Iómból elszállítsa s alegolsősegélytnvíxji-sa.: A rémület, a halálfélelem, mejy\ ii templomba »zorultakat «lfogta, meL''^iaó jeieneieket idézett elő. Mi dór. atüzo^tósig már behatolta templomba,ott volt témplnm •közepén egy fiatal férfi, félig meztelon^l megüvegesedfttt szemmel, szétroncsolt ta--giiciwil, a miatt holt nejét karjá.á -tartva, VMÍria''l^pro m$reseté ^ozaáí.^ Mrkör on nyömtá^ felkapta.é» kivitte a tömc^^^^ájit^tópte. mágdról és nem akarta többé í. halottat kezéből kiadni, A végzetes iüzi lárma ok-.zója fiatal ember voli, amint hiszik : egy zs''dTj, ki azért kiáltott tüzet, ho?y e^v wcb''ioí vaj ezalatt menekUlhesjen. Ez nem tH0-nyos. A közönség erre az első hirre roppant haragban tört ki a zsidók elho. A köznép a templomhoz köz^l levő hóitokba rontott, tükröt, porcteilánt s minden törékeny per tékát összezúzott; ste üvegekben levő pálinkát kiöíitötte'' 3z''ah-lakokat betörte, csukrot, kávé: és mjU holmit kidobott az uiczára. A r<jndört% közbelépése is alig volt képes a rendet helyreállítani. — Szülésznői tanfolyam. A budapesti kir. tudomány-egyetemon. u szülésznői második félévi tanfolyamra való beiratátok 1882. évi február í.-to kezdődnek s bezarólag 15-ig tartanak. A beiratás feltételei: a)~2C—40 év közötti életkor ezt igazoló keresztlevél vagy házassági bizonyítvány, b) községi erkö'' -esi bizonyítvány, c) irni és olvnsóitudás, d) orvosi egészségi bizonyítvány. A T>e-iratások az orvosi kar dékáni hivatalos helyiségében (Ullói ut 1. sí.) történnek. Vegyes hírek. — A Deák mauzóleum építését a jövő tavaszszal folytatni fogják és pedig első sorban a Kiss György által kéázitett Viktória szobrot helyezik a kupola fölé. A szobor öntését a vállalkozó czégköteles február végéig befejezni. Azután a kupolának márvány lapokkal leendő befedéséhez fognak hozzá A belső munkálatokat a festmények és sarcophag kivételével a jövő őszig okvetlenül befogják fejezni. A kerepesi uti köztemető állandó bizottsága legutóbb tartottülésében elhatározta, hogy a főbejárótól a mauzóleumig vezető utat kiszólesbiteti, aa ott levő fákat, melyek a mausoleumot egészen elfödik a szem elől, kivágatja. Papírszeletek. Vf — Egy afghan minister kivégezte tíse. Ka'' ulból jelentik indiai »apóknak: Néhány n«p előtt hozták ide a volt had-ügyministert Jakub Khan Dand Khant, akit az Emir (Abdurrhaman) protcribál-tatott; a foglyot a caitadella egyik tor oyiba zárták. Másnap as Etnir elé vésették a foglyot, aki kétaégbees ve könyörgött életéé. t As Emir azonban hallani sem akarta kegyelemről, azonnal hslálra ítélte. Az elítéltnek as itólet kimondása után rögtön megkötözték késeit és lábait és az elefánt-udvarba vitték, itt egy elafánt-istálíó előtt lefektették á földre és kinyi tották as istálló sjtaját. Egy aagy elefánt jött ki czammogva az ajtón, egyenesen a megkötözött ember felé ment és k4t első lábával elkezdte a szerencsétlent tiporni. Néhány perez múlva tésztává gyúrta a szerencsétlen áldozatot A Khant több feleség és gyermek siratja. — Több orvosi szaklap és sok jeles orvos összhtngzó Ítélete és véleménye s Brandt Richárdtól készített svájcsi lab dacsokat a vele legterjedelmesebben kipróbált kisérletek folytán egy a legmeg bizhatóbb gyógyszerek emésztési zavaroknál és. az ebből eredő betegségeknél, mint: dugulás, szelek, étvágytalanság, főfájás, vértólulás, szívdobogás, máj- és ep.szenvedések, arany-ér, vérszegénység, (fehérkér) stb. a legjobbnak tapaastalja; továbbá azon jó tulajdonsággal is bír, más hasonló^zerektől elszámítva, hogy szelíd hatású, a beteg szerveket nem gyengíti,'' hanem erősbiti és általában ártalmatlan. Az olcsó ár kevésbé tehetőebeknek is lehetségessé teszi megvételét ezen igazi népszernek. A valódi svájezi labdacsok pléh dobosban vannak, 50 labdacs 70 krért és kísérleti skatulya, lő labdacs 25 krért molyok mint diszitlem a febér svájcsi ke resztet Brand« Riebardt névvonásáVal v4- — Ugy a hónap váge íelój mikor m&: isinden jóravaló jogász „ustik, ké> jogász-gyerek szobájába betör egy tolvaj az ablakén. — Béla ébredj fe! 1 — sattogjavi m^ mülre Géza, — tolvaj mászik be az fbl ako.fi! Mire a felébredt rögtön válaszol; -Pszt, a« flts sajti majd ha egészen benn lesz «rőaea rákiáltok, ilátba ijedtében itt iüf)'' ralamit — amit máshol lopott! .-¿k, _ ^ ■ ''. " . ki ügyrídí vizsgán. Az -tlgy^Mf rfi<-gát tett 1* agy nj magyar jogász;, elomond-tak neki egy pört, s kérdezték, hogy lii uvki egy olyan pört adnának át, mit csinálna legelőször. Kémek 50; forint eiGlíget 3 — felelt aa élelmes vixagáaó. Szerkesztői ftzeuet. 4835. A vörös kereszt egyletről szóló papirsxelet nem közölhető. «36. .Pécsi FigyelS" hazafiac nvilat-kozat&ért hálás köszönetl 4837. Az uj év alkalmából iráoynuk-ban törtint szives mc^emlékezétekért bálás köszönet s boc^nat, hogy cssik <>z uton küldhetjük rinzoati Sinntc, tzÍTes adtöíletOnke: 6m jóklránaünkat Orx Peri. 1.15 5 10 röggel 2 30 délor. 11 I éjj-1 5 re,rg-?l 1! 6 20 Vaaiztl ra.©2i©tr,exa.ta. Indul Kanizsáról hova: 7onat szám 307 Essék, Uuh&n«, Doml.ovár 216 „ , 202 Bnds Pestre (gyottvenat) 204 , (po.tavonat) 212 , (''egyes vonat) S13 3écsbe (Siorabathol; ,Sopron felé) 301 , 315 Sopronba 205 Prágerhof Kottori, Csáktornya 203 , 201.. .. . Erkozlk Kanizsára 210 Zákány felöl 216 , 208 • (vegye« vouat) A (postavonat) 2 (gyorsyonat) 6 15 11 50 3 40 4 55 (gyorsv ) délnt. ¿''jel rcggrl éjjo délut reggel délnt. éjjel p -»'' Hada-Pestről 211 203 ¿01 302 Bérel.SÍ 314 316 Sapronból 204 , 206 . „ _ 302 Prigerboí fel51(gyorsvon»t) C 47 10 50 honnét: p 27 rege«l 1 -ál -d-Ib. ti 1 éjjel 15 reggel 5 delut 20 éjjel 1 íöjec. 15 ¿jjcl 5 -léibe u 20 délat •10 50 éjjel ; 6 37 reggel 10 10 12 Felelős sserkeesiő: BXTORFI LAJOS. HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. JANUÁR 5''-én 1882. HIRDETESEK. D000000000CO03D003C30DC00 ha kellékg felbasználtatlk. Így kiállhat .k fel én i é örömmel tudathatom öuüel »/.ivem legforróbb köszönetét, Jnyry bála Istennek, az ön Winke''mayerféle baj-torján gyökér essencziaja és kenőcse h.itbató«.n * • citi tt t-a arn kihullás* ellen és "j Ii -j ii«>ve>ztéét>, éí kívánom e/ixa>ái: " V1 tudomásán iő-iö" Kaufmánn P r> ikla • Hét évi tarfejüség és szakáltalansa^. r- v v4 é»e» fiatal embrr-nel, niaj«t •» kétsíebea.éxig vitt De a* ön valóban csuda* é« ri-ka. Kyi>0'',T,''jn Winkel^iayer-féle bojtorján gyökér essencziaja es ke nícsének has. á''ata állal buja hajnövesliez jnlék <■« sxakál is , melynek lélrejövéséa u>a-gm is ki''tk-dte •. már ige<i i-üiün mutatkozik alig 2 hó alatt. Köszönöm istenének es a természet gyógy erejének öi-nél, miután röviden Bécsbe megyek, köszönetemet szóval fejezem ki. Kaadler J. gépvezetS Budapesten. Az ön Wlnkelmayer • féle bojtorján gyökér essencriájánaic hasanálata utáu pirók¡imát, melyet közel egy évig hordtam, el-távolithattam és több hajam van, mint valaha volt Ezen eri-d-méuyrSI mindenki meggyőződhetik nálam. Wsadt J. vendéglős in Seu»iedl bei Laa a. d. Thayna, .N -Oesterr. Wlnkelmaye.-féle bojtorjáa gyökér emnozlájából 2 tégely lyel használván, dsezira annak, Uü éves vsgyok, kevés nap alatt e87 "agy s népszakáit nyertem. Ezen uton fejezem ki kíszöuc-temet. Loren? Maguzer jun. in Krapp (Krai ). Legforróbb köszönetemet »z 5n Wlnkelnayerféla. bojtorján gyökér essenczlájáért, melynek 18 nap használata után, egy pompás tfljszakálhoz juték. Csodálatraméltó mutatványát ajáxlhatoin mindenkinek. Berger József, Ritter v. F.lg. in Wien. Ezen, valamint még sok 100 más köszönő és elismerő iratokat, melyeket . er. deliben l árki megtekinthet i ál-nk. a Wlakel-nayer féle bojtorján gyökér eseneziának 4s kenőcsnek torá>>bí di-csérgetését feleslegessé teszik, mert a jó önmagát dicséri. i 1 t«gely Winkelmayer-féle gyökér essenezia Arak: , . . kenőcs olaj C 8 90 kr öO kr. 40 kr. után- Postal küldeménynél, vagy készpénzben, vagy Téttel 10 krral több a csomagolásért. Központ, küldó-raktár: Winkelmayer J. Bécs, VL Gumpendorjerstrasse 159. Zágrábban,; Mittolbacher S. gyógy»z , Pozsonyban, Karor J. Parfumos, Fiscberthorgasao 6. Temesvár, Jeromis K gyógysz., Kolozsvár. Szety Miklói '' gyógysz., Gyöngyül, Mersit« Ferdinánd gyógysz, Debreezeu en, ür. Hothschneck v. Emil gyógysz., Temesvár, Tarojay István eyógysz, Bpesteo Török J. gyógysz., és a legtöbb gyógytárakban és parfüm kereskedésekben Csak arra kéretnek fel a vevők , bogy a hamisítások elkerülése végett, mindig Wiakelnayer valódi bojtorján gyökér készleteit kérni és arra figyelni, hogy minden tégelyen Wlakelstiyer J Bee», VI. Gumpendorferstrasse 159. czége lefyen. 408 3—12 A LEGJOBB LE HOUBLO • FRANCZÏÀ GYXUTMAXY UTÁNZÁS0TÓL ÓVATIK !!! -gxa. E szivarkapapir csak akk -r valódi, ha A ^ minden, hj> HOUBLC N \y)L: ''pj? bélyegzőt magán hordja cs minden karton C«^ az alant látható átható Vc«ljeg}g.wl ós aüri—.il Çj" van ellátva. -j.yc-------- I oooooooooooooooooooo cooo SOK PÉNZT megtakarítanak háxiasszonyok, szá lodák. kávéházak stb, lia kávésziik^cg-latüknt tóiéra közTellenfll pasticsomagban 9''J, fvut nettó n.tgybani árb.in bérmentezen v. szik : Mark. Mark. Afrikai Mocca 8.Ő0. Legjobb Waracaibo O — Prima Gnatemala 9 50. Finom Perl-Santos 10.—. Legfin. Ceylon Pint. 10.50. L<-gesleg,ol.b J.iva 11 50. Valódi arabiai Mocca M»»k 1^50. 8zétk0ldik p-<stautánvéUllel vagy .i p«!nz »-löleíes beküldése melleit. Jótállok a t^l^es tisztaságért és Mihiríl mértékért 454. 1 — 10. Riek -lanos, Alt »na kávé-árodavke''i czèg 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 ooooooooooooooooooooooooo IXtttlXXttXttttXlXilXttXX''"'' i Zala-Egerszeg város képviselő gyűlésének ^ 84. száma határozata folytán közhírré tétetik, hogy a £ város határában létező alsó erdőben 94 darab tölgy-mü- ^ szaki faknak nyilvános elárverezésén- 1SS2. évi január £ hó 18 ik és 19-ik napjai a helyszínére tűzetett ki. A^ venni kívánók a kitűzött időbeni megjelenésre a helyszi- ♦ nére tisztelettel meghivatnak. ^ Nivzory Ignácz. 452 1—3. bjró. ♦ xxxxxxxxxxxxxxxxtxx xxtxxtxxxxxxx VTI V7J U73 SSSZ V75 ZOi "J''/t tCO COS CÖ5 003 060 QOO OC/i <XC C/A CÉC VT- c£0 UA ''SS. Egy szép helyen fekvő KERT l''ikn ! jiyütt több'' évre bérbe vétetik. 11a«y«r utrit.i kert« k. Kíh Kaníxsánaik nldal* felöl előnybe rénzeHulnek. Ajánlatok eliogadtatnak a szer koHZtönégben. • r4o3. I yy; W y. eW «T. VK W W VK W. /C Ví W W5 W W. C(7! COC''SS> <T> GYÖNYÖROROM KATH.IMAKÖNYVEK. Van azeroncaótn jelenteni, bogy a köztiszteletü Bekc Kri-íóf vörös barényi róm. kath. plébános és hírneves magyar iró által tigy^leipmui" szerkesztett harmadik és negyedik kiadást ért, az hiut«>8sá~j;ot olómoxdilő, a kalh. ki vek szivét ncmesitÖ, hárumfclo kiadású: .Slcruyei .Mannáikért'', Cdvö«.»ÓK öh-venyt . „fíiztoH lelki Vfzrr czimíi és mnr tizenkét ez» r péhínnyon felül a kath. hívek közt elterjedt t ímaKönyveket a te''j«-s írói joggal örök áruo vásárol tara. B-ke Kristóf plébános,ur, a knth. hívok jobblétecrt lel-kci-n kiizdú lelki atya-bölcíen b«tlálá ezeu imukönyvek szüksé- im -r.. k által ijfviskezott a nyolvetrouló éa hibás ima-Kiinyvek kiküszöbölhet «1 jraozdi''ani. Kíe» ¿nakönyvek m%''jel«n&»ök ¿ta mindenütt szívesen fogadtattak é* eddig a veHiprcml, pce.i és szombathelyi püspöki U;»(<jHáj;ok jóváhaxyá-át kinyerték, s ezáltal kifejezést aduk, -niiazoriiit e nzép-m kiállított hibátlan imakönyvek terjesztését a kath. hivek k(5zt szívesen látnák. Mennyei mannáskert, vagyis teljes urtxlmu ima- és énekönyv keresz.-Uny katbolikíisok használ >t^ra, harmadik kiadás, 5t müvé.mti aezélme: sz/ifl képpel 8-rvtfl, félbőrben, kötve tokban . - - frt 1 K.g.''-sz bőrben, tokl>an ós finom aranymetazéssol . . frt 1.80 E-^ész : őr .tratipn csat és k.Tnsat . . . . . frt 2.70 Zffrgfbírben, cait éa üiszittéssel - . .. - • • frt 4.— Finomakban késwive........... • , .R«íy."W»- vapy bá''sonyköté aranvmetsxéti»el díszítve . frt 7—10 — Mennyei mannáskert, 1 finom papírra nyomva 12-rétü, ht kitűnő Üdvösség ötvéoye, c«élmeU/etö képp»l. Színnyomatu czimlappal. . Biztos lelkivezér ^ Negyedik kiadás. F»1 bőrben, tokban . . Kgész bór, fi no ír. aratiynu-taíés és t«kban . Artúl keri STt «•* csattal ....... Z«.-rj.ebőr dísv.í* éis.! . . ■ • ... Finomabb k>állit»:t ....."• Selyem- vaiyr bársonyk díszitmény t Mennyel mannáaker 32-rétn, temérdek képpel dis/.itve, papirk. tokban , » Arányin'' t<z.:«« l, tokban ...... Arzcl kereszt, csattal ...... Zergebór, ili^z -i«»«n ....."• áe''yem-bársony finom d''^zittr-énynyrl . Kis rózsáskert, vagy a kath. keresztény ifjúság i>nií és énekei kii csinos aranytiy uiatn papirköt.''<>beu. tokban; á''a 30 kr.; angol vászon i''zílst nvoninss^i 10 kr., ogévi bőrbea volinp ipiraranyajeísxéssel, tokba n f.O kr. ; acz.''lc«r.tra. 70 kr; eg-sz bőrb -a veliup pír aranymiUzésíel e< ae»él csatra, k^rc-sxtttl SO l.r. Egyházi énekkönyv, llű cgyhá»! éneket tHita.lm.izó, ll-ik kiadást ért rsínos aranviní-t.xőssel kéizit tt köjiyvecski, ár* liO kr. , Komokkomáromi emlény, a bolj. üz • Máriát kogy«letteljesen tissteló magyaroknak ^jánlva, ára kr. Hafly áldozat, irta Tóth Mike Jé..aa társasági tac IV. kiadás, rsüo» könyv kép.ckk««! ára fílzve 18, kötve araiiyiiyoraaS«al 28 kr. A szent keresztúti ájt-itosság, képin kíadáa irta Szemányi Agoits* F«r«?n--z r áldóxár, kemény kötex, ar»n>nyomással 28. kr 0g- Miud.n megrendelés po^U fordultával eszközöltetik. frt frt ;rt frt frt frt frt frt 1.20 frt J.80 frt 2 80 frt tf.5.0 5-6.- 6—8.— —.40 — .60 1.— 1.50 2 5o . SYcnt- Tisztclettcl WAJDITS JÓZSEF, könyvkiadó K -Kanizsác. KÜLÖNFÉLE PTÁR WAJDITS JÓZSEF könyvkiadó hivatalában Nagy-Kanizsán 4882-IK ÉVRE tat iHwííle S16} iiillitasj ilpajlar ielent. hlbol számos ezer peliáiílai s kapható az egész ország minden könyvárusánál és könyvkötőinél; u. m.: WAJDITS JÓZSEF nagy képes népnaptára. bő tartalommal és temérdek képpel. Ára kötve irlapokkal ellátva 50 kr. fűzve 40 k r. WAJDITS JÓZSEF kis képes népnaptára. Ára fűzve 25 kr. WAJDITS JÓZSEF KIADVÁNYA. Szűz Mária, édes hazánk védasszonya nagy képes népnaptára vallásos, bő tartalommal és temérdek képpel. Ár & kötve irlap''okfeai ellátva 50 kr. fűzve 40 kr. WAJDITS JÓZSEF KIADVÁNYA. Szűz Mária kis képes népnapíára. Ara fűzve 25 kr. WAJDITS JÓZSEF MM, azaz száz és egy éves napiára. Ara kemény kötésben 90 kr. Rév-komáromi K, kalendárium. A r a f 0 z v e 20 k r.'' legrégltoto és legnagyototo EGYIPTOMI ÁLMOSKÖNYV. Csízió, népszerű calll&gzattal és több érdekes és hasznos olrasmányayal bővített n kiadíts temérdek képpel és szinnyomatu borítékkal, ira 50 kr. Postai megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. ^sgr-Kaniisán, nyomatott fi kiadó tnlajdonos Wa^dits József gyorssajtóján. n km-Kmmi'' im.jnmúr EJí-a.etée! ár: ~ '' ~-— egész évre (¿1 évre & frt o égj- ed övre Egy taám 10 kr. HIRDETÉSEK hasábos petitsorban 7, másodszor i; $ minden további sorért S kr UYILTTÉKBEN Miroaként 10 krért vétetnek tei Kincstári illeték minden egyes-,:r>i tésért 30 kr. fizetendő Huszonegyedik-'' Syfóly? A lap szellemi részéi ilLetó közlemények & líerkesztShóz, anyagi réttét illető közlemények pedig & kiadóhoz bérmentve * intézendő!* : NAGY-KANIZSA Wiwlctói2. Bérmentatlen levelek csak ismert mnnkstámktól fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. Előfizetési felhívás <6 ,„2ALA.Í lSH2 ki huszonegyedik évfol arnára Tagadhatatlan, hogy a napi lapok szaporodásával s gyorsított megjelenésével kissé h.atérbe szorult a vidéki sajtó tekintélye s részben meg lett törve ereje, azonban e körülményt enyhíti a vidék egyenes érdekének képviselete, sót rokonszenves állapotra emeli az a tudat, hogy a specziális helyi viszonyok mindinkább követelik nyilvános megbeszélését, mind olyan tárgyaknak, melyek az országos lapokban nem szellőzhetők, de a vidékiben — igen. És e körülmény hazafias kötelességgé teszi a helyi lapok lét-jogának biztosítását. S e biztosítást adhatja-e nagyobb t^arancziával más, mint e lap múltja, e lap szívós életereje. Az egyenes nyílt felelet: Nem! Lapunk január 1-én a XXI-ik évfolyamába lépett ritka kor a vidéki hírlapirodalomban és pedig e tekintetben a harmadik helyen vagyunk, kettó van pár évvel előttünk. E szép idó alatt hány bp születeti, hány meghalt s most hány tengődik! Nincs okunk csüggedni, mert a jövőt megérdemli olyan lap, mely komoly iránynyal, nyugodt küzdelemmel s férfias kitartással szakadatlanul szolgálja azt a kört, melyben husz év óta él, hiven ecseteli a helyzetet s függetlenül működik. Azért bizalommal fordulunk t. közönségünkhöz a további nazatias pártolásért, hogy csüggedést nem ismerve haladhassunk pályánkon. Előfizetési ár az eddigi: Jan—decz. egész évre ... 8 frt. Jan—jun. fél évre . . . Jan—mart.negyed érre . Melyet vidékről legczélszerübb postautalványon küldeni. Régi és ni előfizetőinknek, ha még nincs birtokukban — a fenséges koronaörökös pár kitűnően sikerült olajszinnyomatu arczképét vidékre bérmentve csomagolással együtt 3 frt 50 kr, — kedvezmény áron engedjük at igen díszes aranykeretben. Nem előfizetők a két szép képet 5 frt bolti 4ron kaphatják meg. Hirdetéseket gyorsan és jutányosán közlünk, i Tisztelt közönségünk további fcejses pártfogását, midőn ujolag kérjük, hazafias tisztelettel vagyunk kiadó-hivatul. WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedése, N.-Kan izsáu Wlusaics-hár. 9 A magyar gazdasszonyok országos egyletének az országos ár vak érdekében fc-des hazánk lelkes honleányaihoz intézett szózata. Kralovánszky István né, egy le tünk buzgó és fáradhatlan választmányi tagjának kezdeményezése folytán országos egyletünk Yálasztmáuya egy ép oly eredeti és életrevaló, mint egyszerű, de annál magasztosb czélu eszmét tett magáévá, melynek ered-ménydus kivitele végett hozzátok. m;nt az ország izegény sorsra jutott árváinak érdekeit szivén viseló s a nemes ügyért lelkesülni tudó honleányokhoz folyamodnak, azon erős meg gyózódés által vezéreltetve, miszerint szent ügyünket biztos siker csakis ugy koronázhatja, ha nemes törekvés-tekbe vetett bizalmunk érző sziveitekben rokonszenves viszhangra, — jótékony egyletünk kebelében megfogamzott eszme gyakorlati foganatosítása pedig már több i/.ben tapasztalt jóakaró, buzgó támogatástokra — ta-láland. Egyletünk köztudomásu nemes czélja a nói hivatás magasztos fogalmának megfelelőleg oda törekedni, miszerin4. árvaházában hazánk bármelv osztályának szülőtlen, elhagyott és a legszükségesebbet pélkülözó;" egy szóval helybeli és vfiéki szegény sorsra jutott 6 — Ifi életkor közcui árva leányait ápolás alá vegye, oktassa és nevelje, hogy a gyakorlati élethez szükségelt ismereteket megszerezvén, képesítve legyenek magukat önerejük és képességük által is fen tarthatni, s hogy végre belólök intézetünkben nyert előnyök révén társadalmunk részére tiszta erkölcsű, gondos, szorgalmas háziasszonyok, alkalmas tanítónők és gyermekkertésznók, de mindenekelőtt lelkes bonleányok váljanak. Az árvaházunkban felvételt kérvényező szegény sorsüldözöttek száma évról-évre növekedő arányt mutat fel! tömeges felvételűket azonban az egylet anyagi helyzete fájdalom — meg nem engedi; — sok esetben vérző szívvel kell elutasítanunk olyírvákat is, kiket a mezitlen nyomorúság iga zán kényszerit segélyért könyörögni. Felvételért, jótékony hajlék után es-denek, segítségért sírnak a szegény teremtmények, de hiába, senki sincs, ki a magukrahagyott boldogtalan ár ; vák sorsát, szenvedéseit enyhítené. Nemeslelkü hölgyek! ezen szív-renditó'' állapoton legalább némileg segiteni, csupán tőletek függ, — a mentő eszköz a ti kezeitekbe ván letéve, ragadjátok meg azt! A legmélyebb biz-odalom érzetétől áthatva bérünk benneteket, törüljétek le jótékony gyámolitástok által a szerencsétlen árvák könnyeit; forduljatok hozzánk „a magyar gazdaasszonyok országos egyletének árvái javárac felirattal s az egylet pecsétjével ellátott perselyekért 1 Helyezzétek e^ azokat hajlékaitok legalkalmasabb helyére: legyen az dísze, fénye és büszkesége a családi tüz helynek; tekintse „az árvák perse lyét" kiki a jótékonyság oltárának. Családi ünnepélyek alkalmával s ha a család valamely tagja .örömhírt vesz, avagy a szerencse által keres- tetik fel, tehví; ily boldog perczek-ben, vagy egyéb kinálkozó alkalmakkor (pld. társas játékoknál, gyakori fogadásoknál stb.''sth.) ne feledkezzetek meg a szegény árvák perselyéről sem. Ha abba ti, jó barátaitok, kedves ismerőseitek csak néhány fillért is helyeznek el, az évenként egyszer kiüritecciő persely fillérekből összerakosgatott hatosokat, forintokat fog tartalmazni s ha évenként az egylet 1000 perselyébe egyenként csak néhány forint is gyűl egybe, egy éven át árvaházunk javára kraj-czárokból felszaporodott néhány ezer forintot lógna jövedelmezni. Nemeslelkü emberbarátok! Érdemesítsétek figyelemre ezen szivünk mélyéből felrezgő szózatunkat; — ne vonjátok el az alamizsna-filléreket az arra szoruló árváktól; — növeljétek kipróbáit jótékonyság-tokat még az áltai is, hogy egyletünknél rendelkezésiekre készen álló perselyekbe) tehetségtek szerint gyűjtsetek ! A szegény árvák a legkisebb jótéteményt is hálás könyekkel ve-endik, — a nemes gyűjtőket és segélyt nyújtó adakozókat pedig napi imájukba fóglalandják. Budapest, az egylet választmánya nevében: DAMJAMOH JÁNOS özvegye egyleti elnök. KÁRMÁN LAJOSNÉ egyleti alelnök. Gr. BATTHYÁNY LAJOSNÉ b. elnök. RÁTH KAROLYNÉ egyleti alelnök. SZTDTA GYÖRGY egyleti jegyző. A vörös kereszt egyJet. '' Egy éve, mióta az emberezeretet és könyörületesség érzetének me- ) átvohetők Damjanich Jáno«né egyleti elnök lakásán {Budapest, Vlll-ik kerüfet ősx-utexa 41. sx. a) hennán a perselyek kívánatra posta atjín vidékre >s megkOldetnek. TARCZA. A beteg ieánj !... A köd leszáll, homály lebeg Gyasiot sír — osxlopok között; — ». V''gy1 leányka-, gyt-rmoteg Szived l«beg örvény fűlött. Homály dereng, a lángiagár Elhal mély tenger fenekén; — Galyak kr.&ött alszik mndirr "Pihenj te is aiülüU ölén Égkék szemed lángló tüzét Anyai csAk- szelídíti; — Láxtól gyatürt ereU l»evct Éde köuyüje enyhíti — Csendes a. ház, cs.»k * beteg Sztiz sóhaját hullani még, — .Gyulám ! «óhajt, — Tenélküled Sivár, riileu o földi lét. t Majd jégvirágból kötözünk .... Ah! te a rózsát kedveléd---- Bagoly hubog; - miért örülünk?! Hervad virág • . - sxeretsx-B méh'' V ! fci fölkel a halvány leány, Hinéz a teiűPtfi felé ; — Ott * domb tnl»ó oldalán I.:gi.üldelóbb sir ti övé — höntRs« selyem fodrait Ú«<szta,rtja márvány kebelében ; — .Nehogy hóltelile halmait Krinlse zúgó őszi szél. Az esti hold fény — sugara Kzeiiden integet felé f — Közeli folyó moraja Számítja kincseit elé. — Köpülj közénk sa-szárnyon 1 lAgy Hangon snsog exernyi hala; — Kész már a menyasszonyi agy, Csak jöjj, oh minél hamaribb. Virágaim ! hivtok ti i»? ! . . .. Megyek I... tovább ne várjatok. És sxomfed-''je lett a víz, — Koszorúja: gyöngy — koraiok. RORPÁDI BÉLA. Mult és jelen! „ Szedj illatos — rózsákat, mig tart a szép nyár8, — mondja koszorús költőnk; a ugy látszifc, hogy szarait örömteljes készséggel teljesiti áz ifjúság, mert akármerre tekintünk, mindenhol szedik az illatos virágot; — megérkezett a nyár, bár az ablakok fagyos virággal vanfiák behimezve, — elhozta gyümöU csét,--siet sz ifjúság eleget tenni koszorús költőnk óhajának. A virágok ugyan nem a kék ég alatt termű tövekről lettek szakitva, — rejtek helyről, — hova a dermesztő hideg fagyos lehellete nem tér, — üvegházak rejtekéből hozatnak. Nyár van, az ünnepélyek, — a szó-ra''tozások nyara; — aratni kell, mert a kalászok hamar elhullanak, az ifjú évik kalászai. Örömtől repeső szivvel számítja a leányka az aratás napját; — felkeléskor, lefekvés elótt folyton azt számítja; — örvendezve susogja: „Tavaly 8 hét: — az idéu 9 hót £ farsang!'' A báloknak, családi estélyeknek se vé^e, — se hossza; — van most dolga az ifjúságnak ; — napokkal, sőt hetekkel előbb sietnek az ismerős fiatal emberek a fraoczia négyeere foglalkozni; — e est nagyon helyesen cselekszik. Nincs is annál kelleme lenebb, mi t-midőn tánczmulataágra megyünk azon szándékkal, hogy csalaMttnk, —e lábaink helyett tánczolnak az ajkak, — édes áai-tozással töltjük az estét; — s mi oka en nek ?! . , . nem foglalkoztunk előre . . . . A habzó vállakat csókolgató aranysaiké haj sugárzó fénye elhomályosul szemeink előtt; — a mennyei homlok tlól ki mosolygó siemat, — mely az ég azúrjával vetóly.kedik, — lenge folhón át látjuk ; — 8 ha esetleg szemünk ében hajat pillant meg, — melye havas vállaktól elnyeletik, — akkur addig gyönyörködünk, — amig hóval boritolt fekete föld néi egyebet sem látnak homályosuló aze meink.----Nem foglalkoztunk! Adjő! mulatság: — haza — haza ¡Hagyjuk el a büszke leánykákat, édes remény őket ne zavarjuk meg; — — rejnél-nek ; — ki tudja?! e lenge csapodárok közölt lohdt olyan is, akinek csapdájába a szélrózsa egy kis madárkái fog rőpiteni; — a farsang hosszú, . . . mire véget ér, addig 8i,k történhetik. Hazaérve ledőltem a pamlagra; — édes álomba merültem; — a kék, tengerzöld; megyszinü selyembe öltözött leánykák túlvilági angyalokként tűntek fel; — s ha álmomban a füge s narancsligetek a drága kövekkel behintett földön megjelentek volna, — bizonyára a mohamedán vallás által képzelt mennyországba képzelém magam. .... — Röpke álom! — csalfa álom!!!---- Elhagytam a képzelet országát s megjelent előttem a való;---8e- áieim elótt a mult képe Üiat fel; — visz íza gondolék az elmúlt időre; — a régi j\|é időkre!!! Régi jó idők!! Költők, regény-íárczá irófc folytoaa régi jó időkről ál-madoznak,ábrándoznak..... - - Önkénytelenül azon kérdés támadt ''lelkemben; Ha oly boldogok voltak az «n&berek a régi jó időkben, mért nem ma radtak azon stádiumban, amelyben boldognak érerték magokat?! !! .. - Mulatságból jövők; — nemtáncxol-tam, — nem mulattam; — .... nem is igyekeztem szórakozni; — 8 mégis megelégedett vagyok; — oly jól eeik szivemnek viaszagondolni a jnultra e szúmot vetni a jelennel; — nem pénzügyi viszonyainkról szólva. - Oh! attól ments íz-te« ! II arra nem gondolok! attól meg kellene óavülnöm!!! Arról gondolkodjanak a^on nagy emberek, — akik nem őszülhetnek már meg, _ akik már a gondok súlya alatt megőszültek!!! ; Tehát mi szülte ¡uoq écke , megelégedést keblemben; — mi az, ami kibékel-teti velem a jelent a régi jó időkkel! ; Tánczvig»lomba voltam; — látt&m keresztényt, zsidót, — nemeseket, — ügyvédet, orvos:, járásbirót, kereskedőt a azemem köcyükkei telt meg; — keb lem ugy megtelelt boldogsággal, hogy ki kellett mennem a szabadba, — a metsző hideg csillapítsa le szivem dobogását. így volt ez a régi időkbe is ? ! ! I! így krilett lenni, — különben nem ne-, vezték voltael ámultat — régi jó időnek! S a törtéaet, évszázados hagyom^-, nyaink erősen vizshangoztatják: „Nem tgy voltJ !* Olvaa&uk a müveit nemzetek törlé-áítét; —Athén, — RómatörtCne''.e ninc^ o. ielve elkeseredett barczokkal, melyet ptricziu6 a plebsaei vivotl. Pedig fc rójn''6fc legműveltebb népe voltak a frld kerekségének; — * vnegk gfihol, még a ttasztrendszer hazi jába, Indiába, — sem voltak ax egy* osztályok szigorúbban cjktttöttiíve, mint az 3örökké élő" városban. Jésas a kerewtéayzég megváltója Unitja: „Mindnyájan egy atyának gyermekei ▼agyunk! .... Továbbá: szeresd ellenségedet!.......— Kózec a zsidó vallás alapitója, & szeretetre alapította tanait. .... — S mégis borzadálylyal telik el a kebel, valahányszor as ó 8 középkor történetét lapozgatjuk; — keresztény, — zsidó, — mohamedán! — Ahány vallás, — an-.innyi as eretnekség száma, — az micü gyűlölettel volt egymás iránt eltelve. Nem elég, hogy elfelejtették a hittan elveit, — pedig naponta leimádkox-ták; — nem!! letaposni a porba a szegényebb sorsuti — ez volt évezredeken át At elv. Dicsó elve!! 1 illő a régi jó időkhöz! • Hazánk, e dieső magyar hon sem kerülte ki sorsát; —hisz nem oly rég rázta le a rabszolgaság porát; — nem olv rég, hogy a pór Tiassanyerte Istentói bzámára rendelt szabadságát! Miután nemes és pór béke jobbat nyújtott egymásnak, — miután a nemes honzá illő csmesszivüséggei és öafeláldo-sfáss-i lemondott ózeitöl öröklőtt jogairól, — nemzetünk fö eszmélt- — előrehaladás zászlóját tüste ki jelzsó gyanánt; melyet a vailás szabadság koszorújával övedzett Ezelőtt jaj volt aansk, aki az arisztokraták állal vont-korlátot átlépve, — foiéjök közeledtek; — az ótók hosezu sork vok kivánttoc, hogy halandó azon szoba légéi szivhss», melyet ók. \ '' nagy tamzsai tlsztl önsegélyző szövetkezet'', a ,soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya6 s több megyei és yároE u • , : egyestllet hivatalos értesítője. . ketszer> vasárnap- s csütörtökön uiegjeleuő vegyes tartalmn lap. x. . . _ """'''' - • • • ''..........•• ■• • -• "---—■ - ...........--- ■____ legsége létre hozta N,-Kanizsán a vörő6 kereszt egyletet és mtlt év május havában az országos központi egyletnél örömmel jelentettük be az ifjn egyiet erőteljes és tettrekész voitát. És valóbaa, annyi remény fűződött ez egylethez bölcső korában, hogy aggkorának eiérise felől senki nem kételkedett! S ime mint tetszhalott fekszik előttünk bölcsőjében. Kicsinyes értékenykedések, apró félreértések megzsibbasztották tetterejét, lenyűgözték a pezsgő életét. Tehát belenyugszunk, hogy bölcsője keporeójivi váljék az ifjú egyletnek: vagy pedig megtes2szük a fölélesztéshez szükséges lépéseket ? ! Éleszszuk föl! Ne hagyjuk maguukcü azt £ szágyenfoltoi, hogy részYétienségtlnk súlya alatt a nemes emberbaráti — szeretetnek egy ilyen messze kiható intézmónyf szAot meg bnni. Hassnnk od-a, hogy mielőbb egy választmányi gyűlés hivassék össze, melyen azonban jelenjék meg mindazon választmányi tag, aki az egylet jövőjét kissé szivén hordja — és aztán hassnnk oda, kogy a leköszönt tisztikar helyébe nj tisziikar választassák, mely fölvegye az egylet mür ködésének fonalát és fölterjessze 3u-dkpestre a jelentést, miszerint egyletünk él és élni ki?án, hogy mi&é! több szerencsétlennek enyhifsen nyomorán. Ha, — a mit nem hiszek, — a választmány nem lenne képes önmaga intézni sorsát, az egylet életének megmentésére nem maradna más mód hátra, minthogy a közgyűlés végezze a császármetszést, visszavonván minden választmányi tagtól a megbízatást, hogy egy más, egy tevékenyebb választmányt bízzon meg a teendők vezetésével! Ez pedig épen oiy lealázó, mint megszégyenítő volna reánk nézve ! A L i. : \ l ón '' i (. JANUiR 1832.. Kerüljük ki ha lehet! Jöjjünk össze teljes számmal mielőbb egy választmányi-ülésen, melyre több lelkesedést és kevesebb s.-.envedéi) t vigyünk magunkkal és higadtan tanácskozva, intézzük a saját és az egylet Ügyét! Dr. TOMCSANYI. nácsjegyzók: Perczel Gyoia. Saárosy Kter&vr ''_'' A kurai tanácsainak ös* évre a követ- szeállitása. az 1882. . . ''''•¡ti''-s:! r< . . kezo : I Polgári ''fanács. Másodelnök: Fábry István. Birák: Szabó Imre, Raisz Szilárd* Ji»ukizlö''{Lipót, p^ váld Sándor'' fclekfe TO Hagy Iihre Lendvay József; tanáesjegyzók t Szent-ivány öjmlaj Vajdafy-Emii. IL polgári tanács. Tanácselnök: Mihajto« vics Miklós. Bírák: Soltész Albert, Vértesz Sándor, Babos Kálmán, Ma-, sirevics Samu, Haris György, Szabó Ágoston ; tanácsjegyzÓK : Borszéki Károly, Saárosy Károly UI. :polg. tanács, Tanácselnöki Lakács Ignácz Bjrák : BaWLsv AntaL Szentgyörgyi Imre, Halmosy Endre, Dimits Emil, Kossal ko Jánoáj^ GzondaBóáog,Vesz-prémy János ; -ianácsjegyzők: Tőkés Ferencz,'' Kevjczky Ambró. Váltó és IV-dik polgári tanács. ^Tanácselnök ; Daruváry Alajos, BirákKersich Ignácz,- Szloboda -Ferencz, Lassel Ágoston. W''ettstein Antal, Baucbo-fer József, Breuer . József, Polgár Ignácz; tanácsjegyzők: Oppi Alajos, . Fabiny Ferencz. — Úrbéri és í V. polgári tanáes. Tanácselnök: Szabó Sámuel. Birák: Dapsr Vilmos, Pus cariu Jáuos, Gál János, Topler Károly, Mersics Miklós. Gelldn József tanáesjegyzók: Szentmarjai Dezső, Scbindler Jen6. I. Büntető tanács. Akinők: Perczel Béla. Birák: Manoilovich Emil, Osztróvszky JAzsef, Beke Jó-nos, Blaskovicb Kálmán, Végh lg nácz, Csillag Benő. Németh MikJós; tanácsjegyzők: Gebhardt Ferencz, Szenti mrey Jenó. II. Büntető tanács Tanácselnök : Osemegi Károly. Birák : Ocsvai Ferencz, Beöthy Zsigmond , Baló Mihály^ Ast Nándor, Horváth László, Gyarmathy Sámunel, Andrá sovics ,B6la ; tanáesjegyzók: Simon Géza. Fabiny Ferencz. III. Büntető tanács: Tanácselnök; Fabiny Teofil, Birák:. Bovánkovics József, Pápay Károly, Herczeg Sándor, Dr. Suhay Imre, Cönrád Mór, Agorasztó * Miklós, Dobos József; tanáesjegyzók: Szíjártó Zsigmond, Szentimrey Jenó. IV. Büntető tanács: Birák: Tóth Lói ''incz, Snvich József, Faúr János, Dózsa Dániel, Burián Imre, Mattya-sovszky Lipót, Kudlik István; ta-. Az «jé?kor életoe lépett törvények. 1882. évi újév napján életbelépett a perrendtartást módosító 1S81. évi 59. tíirvényezikk. " : . ■ . -•\|vc Ha nem vonjak is kétségbe, hogy . az idézett 59. toz itt ott javit, ki kell jelen lentiek. hágj: ez;«}'' törvény g észben; at.-m sokkal fogja az igazságszolgáltatást gyoraabbé.éSj jobbá .tenni. Hogy ex tény. röviden, amennyire terüuk megengedi,közöljük az 1881. évi 59. tcz lényegesebb módosításit, a mivé rnóg azt a,czélt i% elórni óhajtjuk, hogy e-lap; ^¿¿k^zöniágo lénf^félje^ i törvény tan ul m ány ozása nélküllis ''tudja az uj törvényt és annak adanacTaTkalommal gyakorlati hasznát is veh««e. Az uj törvény szerint az eddig is sommás eljárás alá tartozó esetekben fe lül újévtől, kezdve 500 frt értéket tul nem baladó keresetek rendszerint sommás eljárás alá tartoznak, ide nem tartoznak a váltó és olyan ügyek, amelyeket más törvény szabályoz. Bérleti viszony ból felme rúló keresetek föltódenül sommás eljárás alá tartoznak. Szavatosságnak sommás eljárásban is helye vas. A három fórum télete ellen eddig külön-külön lehetett semmiségi panaszt beadni* 4 végleg a« befejezést hozni, halasztani, ®ig ezután «ttlön^sem miségi pa^asspak /holje nem es. A''/, .uj törvény oaak folebl»ezéat és élt olv am o J á s t ismer ;''felebbezésnek csak ítéletek és pirdöntó végzések ellen van helye, mig főfolyamodáa rendszerint végréeek ellen vaa megengedva. De 47. §. szeriül ŐOO frtot meg nem haladó készpénzbeli sommás ügybon, továbbá más sommás ügyben, amelyben 200"frt meg nem haladó késrfpirnzl felperes elfogadni késs, hz elsőbíróaági Ítélet helyben hagyó másodbirósági itiiet ellen további felcbbezesnek helye nincsen. Ez intézkedés egészen uj és talán czélszerü is lesz. Uj azaz intézkedés is,hogy sommás perekben hozott 100 frtot meg aem haladó pénzösszeg megfizetését és 100 frtos értéket meg nem hsladó ingók átadását kimondó, tovább a bérelt helyiségnek átadása. vngv visszabocsátása iránt sommás eljárás alá tartozó perekben hozott Ítéletek, végre sommás eljárás alá tartozó két évnél nem régibb kamatok, életjáradék, tartási és élelmezési kötelezettségek iráat iuditott perekben hozott ítéleteknek a kereset beadását megelőző félévre vonatkozó lejárt része fellebbezése esetén is végrehajthatók. Tehát a most enrtitstt • ügyekben már az elsóbirósági "Véletet végre lehet büjtuui még akkor i-í, h v fellebbenve vannak, ké 6<%tclenül rövidítő ujitás, de gyakorlati haszna csak ugy leaz, ha a járásbíróságok gonddal és alaposaD fognak ítélni éc Ítéleteiket felsőbb bíróságok is helyben hagyni fogják, mert különben csak zavarok fognak keletkezni. Sommás oljárásbau ezután a ft-leb-bezéa''. és felfolysm"dásl 8 nap alatt lehet bejelenteni; eddig azonul be kellett jo len''ení a határozat kihirdetésénél. Ez ajius jó, mert eddig a feli-bbczési bélyeget 46 óra alatt megkell-tt fizetni 3 ha kVánatott, a bélyeg ott •a felebbezés v vesztett. A perújítás uj bizonyítékok alapján caak 10 éven belül indítható meg, eddig 32 éven belül. Az esküvel oldöntött perben is van helye perújításnak, amennyiben'' az eskü által bizonyított ténykörülmény valóságának kérdés alá vétele nélkül, más okból kéretik a perújítás. Az eddigi törvény szőrint esküvel eldÖafBtt perben csak az esfcü hamisnak kimondása esetén lehetett pérujttíÍBRÍ élni % Ledőlt a válaszfal! — A régi jó idók helyét tavaszi r,.gg váltjn fel, » hogy a régi jó idók elnevezése még fen a áll, ez árért i.irténik, meri nincs ok többé tóli félnünk. Csak nxy -folt maradt hátra a réf társadalmi .¿dóból • — — — __ ... Mózes kövouJt tnég midig üldözés tá''^vaí voltak ; h waegény zsidóval c haza csakis a nyomort .v-''ezteté 1>'''',I''g ó ia szerette e drága hoat, melyen el* nzör látta a nap világol, hol először haiiötta az édes . nyai hangokat, hol ct»«k i.-mrég temették el szive vérét, egyetlen teatvéfét- A zsidó hzeretto, azereti hazáját, — de nem volt néki szabad szeretnie. Mmdehol üldözték, — nem volt biztos hely, hova fáradt fejét lelbajtaná; — gyűlölet — megvetés; e kettő volt hü kiaéróje. Ily körülmények közt csuda.-e( hogy jó része alattomos, uzsorára hajlandó lelt?! Néki nem volt Moakije; — ha pa-naK;i:i meut? . Jancsi! 25-öt reá!" volt « nemee — nomzeloa ur válaaza; — ha dazdag volt, ha elrejtett kincseihói kiválthat,a magát. — ugy volt menekvés ''számára... Így látta,: hogy, sanyarú életét csnkis pénz árán leheti türhetóvé. Azonfelül nem volt becsülete; — kiképuztetésér¿1 szó siacs; — miként rlirii reD^Ktegbe elrnjtódzött madár éh az limlwck ki)zt;«:. . e e jó emberek társai voltak. De ezen megvetett nép számára is fól ke''t a hajnal c iliaga II 1813. szept. 3-án fényes csillsg js-lent meg Magysrhon egén. E napon született a magyar asidók legnagyobb jótevője Br. Eötvös József. Mély tudomáoynyal párosult nemes lelke, nem nézhette, mint lür, szenved egy nép, a melyet évszárados emlókei e földhr.z kötnek; mini azért üldöztetik, mftrt zsidó ;.— lángelméje átlátta, hogy e nép. — fölszabadítva a szolgaság járma -siói, — üdvös polgáraivá válhatnék drága hazáukuak, s hogy nem caalatkosott, azt Siutatjá azön előhaladás, melyet fölszaba-dírásától mai napig tett. • « Hazánk nagy fiát 1871. febr. 2-án izólliloua el az ég a fö diek közül; — shol egyesült Mózes szeHemével, mely már e földön kőrülíengle. '' Adná az ég, hogy minden hazafit ugy ihletnének meg a Megválté eseat szavai: „Mingnyájaa egy atyának gyer mekei vagyunk 1'' De tán azon idő is elfog jóni, — tán nincs is oly messze; — hisz oda át zsidó leány kerssztéoy ifjuvsl, s viszont — jár karöltve. S tagadható e, hogy a haladás korszakát leginkább jellemzi az; amidőn nemes — nem nemessel, keresztény zsidóval hékeson megtér egy fedél alatt. Mulassatok tehát, — ne csüggedjünk, — a táncz, melyet karöltve lejtetek, tánczoltasss ki szivetekből a vallási gyűlöletet. - - minden lépéssel valósuljanak a testvériség szent eszméje; — akkor nem kell félnr! — befog teljesülni á legnagyobb hazafi Széchenyi jóslata: .Magyarország nem volt, hanem lesz!- Legyen keresztény — zsidó egyaránt magyar, — egyesüljenek a Kárpát bérczei közt lakó népek egy szivvé, egy lélekké; használjuk fel as alkalmat: mert .az idő eljár !''" S elfog azon farsang jóni, midőn a zene vig hangjai helyet dobpergés és ágy úszó toeja betölteni a léget, a midőn a magyar ifjú tüzes paripákon száguldoz a Nagy port vert föl annak idején as országgyűlési tárgyalása előtt és alatt a tőzsde bíróságra vonatkozó intézkr-dés, ugyanis.a 94. §. szarint a budapesti áru-és gabnacsarnokok külön biroságáinak Iwtáskőréhez utaltatnak: a tőzsdén, vagy giftín »csarnokban kötött kereskedelmi Ügyletbél felmerült pereskedésekí~ kr.res-kedők közti kereskedelmi ügyletok, ha magukat a felek esen bíróságnak írásban alávetették, vágyba a felek a tőzsdén jogosított ügynök által kézbesített s a tózs-debirósági kikötést tartalmazó kötjegyet kifogás nélkül elfögsdták: a közknresolí társaságok tagjai betéti társaságok bel-tagjai, vagy alkalmi egycaülés«k tagja» között a társasági, illetőleg egyesülési vi szonyból ffelme^ülő pere. kérdések, ha a felek ma^nfcaí ezen kivétel-• bíróságnak Írásban alávetették,^kereskedők és oem kereskedik között létrejóit oly ügyokr amelyek csak egyik félre nézve képeznek'' is csak kereskedelmi ügyletet, — ha a f«-lek iráaban ativetették magnkát, fliryfefól a közraktári ¡vállalat, másfelől a közraktári j^y (árnjagy és zálogjegy) Dirtokosa között, a..-közraktári ügyletből felmerült pereskérdések, ha ezen kivéte-es bíróságok illetősége a vállalat ak köz-zétett üzleti szabályaiban kikötve van. A mi szintén uj vívmány: ezen bíróságok hivatalos ügyekeznléeí nyeivn a magyar. Büntethető cselekmény esetén a per veaz''.es fél a rendes polgári bíróság előtt indítandó per ntján a tőzsdebíróság ítéletének megsemmisítését s teljes kártérítést követelhet. Egészen uj a> 50. §-ban szabályo zolt semmiségi kereset, amelynek helye van 10 óv alatt, ha alperes tudvalevő lak-lelyéimk elhallgatása mellett hird-itmé-nyiljg idéztetett és meg nem jeleni ; ha önkápviseletre nem jogoeitott, v. jogi személy törvényes képviselőjének mellőzésével idéztetett perbe s a hiba utólag oem hozatott helyre; ha egy harmadik valamely fél nevében meghatalmazás nélkül járt el s a hiány nem pótoltatott. Lényegileg ezek ¿zon újítások, ame yek 1882. évi )a«uár 1-éaéleVbe lépnek ; szálul, hogy 100 frtig meg nem haladó más sommás ügyekben két egyonlő ítélet •llen további feb-bbezésnek helye uincsn és végre, hogy a seroraitőszék eltöröltetett az eijáráa csakugyan rövidebb letL Hanem, ha az igazságügy i kormány eliüri azt, hogy az elsőbiróságok vidéken s tárgyalásokat as elsőt, ugy mint a töb-)it hónapokra, sőt néha félévre ¿űzik ki; is büntetlenül történhetik továbbra is az, hogy felebbezeM ügyek hónapok, sót félév utáu terjesztetnek föl, mert kevés a kezelő személyzet, — ha végre a királyi táblán is 4—6 hó kell továbbra ia átlag, míg egy ügy elintéztetik és leküldetik, akkor Van törvényünk, ''saotfen akadály is elég melybe s törvények ütköznek. Ki van hivatva a görönyök egyen-getésér-, nem-e a társadalom ? Ki mozdítsa elő országunk fejlődését ha nem a társadalom kebelében sJakolt és alakulandó egyesületek ? A tanköteles gyermekek iskolázta-MELHA KALVAN. tására meg van irva a ♦örvénykönyvben: jaki gyermekét az iskolától elvonja 50 kr. úgyszólván ott lessünk, shol voltunk, mert föllétlenül marasztoló ítélet alapján eddig is lehetett biztosítási végrehajtást kérni, két egybefolyó ítélet alapján meg teljes kielégítést, — csak as volt eddig is nehéz, mig az ember az elsó ¡télihez eljutott és addig őszült meg az ember m>£ ®gy feleb-beze!t Ugye elinUjéat nyert, csata véfés mezején ; — amikor keresztény- zsidóleány együtt szedi a rózsákat, nem báli öltönyökre, — a kétes csatát üzdő kedvesnek. Addig mulassatok; és ne feledjétek tötös anyánkat, drága hazánkat; szóra tozzatok, — házasodjatok . . csak elejtsétek e bont. KORPADI BÉLA ne Dalok. i. V.n n«kem ©gy gyOnySrö kis kl>tkám . ^ Gondoltain, bogf j<5 vohia ha kinyitnám, gaarelmem t gyönyörű kis kalitka, RelerepTOt a föld legszebb m«<Ur. Te vokíl az, cailIagazemQ angyalom.: Szerettük mi egymást, mgr-e egykoron ? . — Gyára roU ki. érizto a madarat. Kalitkából asép kis madár kiszaladt. II. Az ¿letem azomoiu tűi, Heménycim tópett ájfak MegtOrdeltod. b»rna lányka, Mindezekért n.ígi Áldlak Áldlak, mert már a viharnak Dühe tölibó oh''ap té\|ihet. S jaert benned oly kin.net l.irUtu.'' HoKy a világ restelt víled. III. Mint a madár repül, stáH a búbánat, Ma ott talál tanyát, holnap tenálad. Ha ott hagyja ócska fészkét egyre száll.. . Hogy Srőkké egyoíl''legyen meg nem áll Én Sfcfilettem osak igaxi tanyásak, Bogy örökké itt legyen a búbánat .. Én születtem csak igazán szeretni, 3 engem tudnak oly hamar elfeledni. PAP ZOLTÁN. Visszapillantás. /;:, Midőn e sorok ** olvasást kedvelő közönség elé kerülnek, leírandó ünnepé lyünkről, mint múltról lehet emlékezni, a bekövetkezett 1882. sz esemény ó, te kintve azonban az üdvös czélt még mindig jó VI Deczemborben ünnep ünnepet ér, karácsony örömeivel — uj év: .boldog0 kivánatokkal. Hogy a karácsony minél többnek lehessen öröm napja a .Sümegh vidéki vörös-kereszt-egylet* . a szegény iskolás gyermekek ruha beszerzés javára Siime-gen''tombola estélyt rendezett; a be jött 190 frtból caakngysn rnhát. lábbelit a^bit vásárolt s azt a városháza termébon kará csonyfa felállitása mellett 1881 decz. 24. délután Ü órákor a városi iskolaszéki elöljáróság képviaelote valamint számosuk jelenlétében ünnrpélylyelosztá ki. Dorner Kajetánné elnök szívélyesen üdvözli a jelenlevőket és felszólitá Hánfi Alajos egyleti titkárt, hogy az egybe jövetel ^czélját adja elő. Itt közöljük beszédét: Tisztelt közönség! Nekem, mint a helybeli vörös kereszt egylet titkárának parancsolt a kö telesség szava, hogy ma itt tisztelt Öuök előtt szót emeljek és én ''— szívesen ki-sérteti» .meg 4 bennem helyezett bizalmat arra felhasználni, miszeríul o tervezett ünnepély okát tudassam, télen gyümölcséé mutassak, köszönetet mondjak — buzdítsak és végre maradandó emléket emeljek. Mielőtt eat tenném, örömünket kell kifejezni e díszes megjelenés, valamint « felett is, hogy eme közörömben a városi éo iskolaszéki elöljáróság képvisclotilog osztozik. Tisztel t egy begy ül lek I 1881. évo mulík n hány nap alatt annak, hogy az — ki előtt mindnyájan leborulunk, az emberiséget észszel «léggé fel nem fogható kiiicncsel ajándékozta vala, hozzánk való szeretetből a világ világosságát küldé e földre, aj indókozá az emberek üdvére. A miudeuhaió fölsé ges ajándokát ismerték fel a napkeleti bölcsek, arany, tömjén ós myrhával kedveskedtek a világot megváltani érkezett isteni kisdednek, ez idá óta követi már ezen példát minden szülő — férj a feleségnek éa vi«ont — szülő gyermekének .Jézusk Kriatkindlí" hozta czím alatt ajándékkal kedveskedik karácsony elő ert''ój''tn. Ez uzonban ipnid »rerény családi kórben töriénik — tn«-rt hiszen n köz mondás is azt moudja: .ne tudja meg jobb kezed. tui. cselekszik a bal- És mi mégis ily szép számban'' jöttünk Össze, hogy a jótékonyság gyakorlatának tanqi legyünk?! Ok uálkül nincs okozai, miért tehát s nyílváqoa ünnepély? 1881. évi aug. havábau t-stcaült megamagaszto eszme Sümeghen ir, hogy egyenült erővel segítsünk egymáson, békében gondoskodjunk a háború szerencsétlen eseményeiről, jólétben a bUor<«ról, ne maradjon figyeltnon kivul aemmí, ami tehetségünkből kerül ''-gyszóval egjesültünk vörös-kercazt-egy-lel czím é-i a jótéteményt gyakorló zászló alat<. A lobogó amint látszik, jó kézbe került, — egyletünk elnöke és az őt tá mogató választmány figyelme először a szegény iskolán uy«-rmekok felruházására irányult az iskolai tanulók jutalmazása felé hajolt. íme krdvelt tagjai egylelüuk-nek az áldozat n.mcsak távolba ható, hanem a szívnek te»ékflqységgel pirosqll dobbanása köiöttüuk helyben marad, — saját szegényeink érzik olőezör Sümegh vidéki vöröa-keéeazt egylet" működésének kndvezményeiL Szolgáljon léhát a mai össsejovelel el»ő izben arra, hogj önóknefc tisztelt tagok az fgyleti működd gyümölcsét bemutathassuk. (FeloIv»sásA a 80 gyormitkuek kioeztoit külöuféle ruhanem cnizma stb. félének ) A szeréoyaég ultja elősorolnom mindazokat, kik ruha szabás varrás — a karácsouyfa^ielss-reléahez járultak, ók jelen vannak, a köesöaot hirUpilag forf mondatni, d^n m hagyhatom említés nélkül ast, hogy elnökünk nővére. Volluhofer Fcrenczné Győrből is szíves volt ide gondolui; 12 «larab kendő Ajándékot küldött müveit l«lkü Gizella leányával, kí »zt személye.•»» nyujtá tegnap re.ndelkezéoünk re, neki o h''iyen is mondassák köszönet! (óljenzéa!) Saját vagyonával mindenki önmagának felelő. A helybeli vörös-kereaztiondezőségo meghívót bocs.»jlotl ki, me^jelölv n a czélt, melyre pártolást kórt. A szózat nem hangzott el a pusztába kiálltáéval: eredményt hozott. Bár a lapokban közöltetett a tombola estély jövedelmébe« hozzá'' járulók névsora — még t* nem aajátuok-ról levén szó — legyea os öesse jövetelre, közreadakoaókna* moqdandó köszönete legyen egyszersmind nyilt számadás a közönségnek tanúsított lelkosüléseérl! és igy fokonkint tovább — bezárással büntetendő. Ámde előlép a nyomor: .nincs ruhám,* ezt reb«gi a gyermek; „nincs ke-rewetem«, igy szél a fájdalom érzette! telt ssüló. Az ily valódi ssenvadékön ak»r segíteni a jó ékonyságért lelkesülő egylet, — megakarja mutatni ma, hogy az-.nstü-Jőt, ki bár fosalányban, — mégis ».kolás-tatja gyermekét: méltó jutalöm iHÁt; az egylet busáit tehát a mai korban nélkü-lözbetlen nevelétre és iskoláftUtásra. Buzdításon kivül példát nyújtó próbakő még a mai nap arra is, hogy a gyermek neval-tetésro irányzott jófaándék eltökélt szilárd akarat i''essi érdemlett jutalmát. « Öröm és bu felváltva szokott járni. But rendesen a nem várt események özönével késsitnek számunkra. Az öröm eme életvidító szerből, nem oly sokan részesek. Holnap magasztos ünnepet ül a kereszténység, as örömnek ünnepét. Hogy az öröm minél tágasb körű legyen, necsak a tehetősb szülők gyermeke, haaeia a szegény-é örvendhessen as emlegetett karácsonyfának — erről is gondoskodott a jótékony női kebel. íme itt van a közös fs, ennek dísze mindnyájotoké kedves gyermekek ; fénye lángolja be kebleteket, világosítsa fel szíveteket s lelkesítsen bsnneteketjhálára: jótevőitek, szeretett szülő és elöljáróitok iránt. Erény, vallásosság, engedelmesség é« szorgalom legyen-hálátok jele— ekkor őrömmel fogtok e mai asprs emlékesni ; ha majdan felnőttük is; amit a jóságos Isten kedves szülőitekkel éa az illlevó díszes közönséggel megérni engedjen I As éljenek kel fogadott beszéd után az óeaze« elemi fiu leánytanulók .Isten áld meg a magj-art" énekelték; ezt kövrttte » ruha, lábbeli ¿s minden egyes tanuU réyz^re ösizecao magolt: irás. tollé* palavroió kiosztás t. Az ügylet gondoskodását rgy IV. cuziályu fiu és egy leány tanuló köszönte meg, mire D-»rnor Kajetánné elér-zékeuy ült szavak kai válaszolt, m^gkóazon-vén egyu txl a választmányi tagoknak közreműködését. .Hazádnak rendületlenül hangzik a dal, — a karácsonyfa disze és gyümölcse azovodásgyermekeknek lón elküld v, hogy ők is ostzály réazesei-legyenek a közörömnek. . Adja Isteu, hogy 1882-ben számos jótettek gy»knrlá>tábn veheasünk résít, Segíthessünk embertársainkon ult, hol lehet, ott a hol kell 1 X. Helyi hírek. — Január 7-Íke, epedve várt et Elmúlt! Ma a vigalmi élmények utáni csendes szendergés uralg s mi íelhaszuái-va az alkalmat tudtuk nélkül közóljáit a hölgykoszorú névsorát betűrendben, mind a mellett e rendből, ha ki hagyatott volna valaki, boc.-tánat! Jövőre helyf" hozzuk, figyelmesebbek leszünk. — A tánezteremben láttuk Bexe-rédy Elekuó IlkaX leányával. Botka nővérek, Botfy Károly né, Belu Auna, Clement Lipótné, Darás Margit, Dezéo.\ i Elekné. Epí?rjusy Sándorné Gizella^ leá nyával, Ifj. Fesaelhofor Jóasefué, Füiop Mórné Gizella és Ka''inka leányaival, Gargerné Eugénia leányával, Horváth Irma, K-serü Forencznó, Lerch Antalné Mariska és Vilma leányaival, L»ky Kristófné, Molnár Vilma, Piihál Ferencz né, Sólyomy Irma, Szabó Imrénó Emília leányával, ''skublics Lászlóné Eug-ma leányával, özv. Skublics Gáb< rné lz,-bcilá és Rafael''.a leányaival, Svaa''ics Margit, Stommer Kálmánaó nővére B.)^^!» Irmával, Stockcr Antalné Vilma leá»\ -val, Titrsánczky Gyuláné, Varga Lajosné, Vidor Samuné Sabina leányával, Vieber nővérek, Zárka Józ»efné Julisk» Jeáu^ á-A karzaton lá tuk : Darás Joaetins, va Darás Rózsa, Eichberg k. a. Gózony Marcsa, Goldsteia Fdlöpné nővérével. Grész Nándomé, Baán Irma, Kováts Etelka, Njuly Tuboly Szidónia, Oszenzly Antalné, Tretter Mariska, lióxaavölgyi Paulina. Dará» Miska jeles aenetársuM* gyönyörűen \|huzU fülbemászó nóirtit. Knortzer Frigyes diszierme kitűnő nzé-pen volt diszitve, konyhája jó ■ a szolgalat kielégi lő vala. — Vadászat. A lefolyt héten körünkben időzött megyei alispánunk tiazteletéro a nagy-kanizsai felső ardóben január 4-én vadászat rendeztetett. Alispán ur igen szép őzet ejtett el ; az eredmény 4 őz és 5 ayul; Vesster Imre országgyűlési képviselő ur ssinte a vadáscók közt volt. — A központi névmagyaroaító társaság felhivást intézett a külföldön létező magyar egyesületekhez, hogy a névmagyarosítás eszméjét pártolják. huszonegyedik ävfdlyam. ZALAI KÖZLÖK? JANÜÁB 8-án 1882. — Tanuljatok tőle\ Schwartz Samu ügyvéd 7 kiskorú gyermekének (.•ssládi nevét ,Szal adia ra változtatta. — Azok a kik oly igen hangoztatják, hogy uiounyibe kerül czógjeiket megváltoztatni, • rettegnek firmájuk elvesztésétől, mennyire fogva érezhetik magukat, ''hamis ^oudolkozásmódjukban, midőn az ily uévmagyarositásokat olvassák. — Stecklich Lajos helybeli la kos uevét ^Palinyi''-ra változtatta. — Tuboly Vidor ügyvéd a név luagyaroüitó társaság tagjai közé lépest. — — Sylvester estéje Keszthelyen. \ keszthelyi önkénytes tüzoltó-cgylet Sylveater «-»»i táuezvigHlm^ u lehető leg szebben folyt le. A rnndezőbizottság tag-j.i I őzül kitlouÖKen Puly Jínos fő H<>ff toauu Miksa alparauCsuokok és Pöl 7. Pál egyleti titkár buzgólkodtak az estélynk minél sikerültebbé & jövedelmezőbbé tétele ügyeiben. A buzgó rendezőség fáradozását igen ¿¿ép siker koronázta, mert n»ig egyrészt a mulatság nagyon kedély« sen folyt le » majdnem egész kivirradtig tartott, addig a tánczestély anyagilag is igen szép, miutegy 215 frt tiszta jövedelmet hozott. A diszes hölg}''koszorúban láttuk, W«ichiuger Fáni, Hoffmaun Régi, Lázár-, DűUtach-. Kohn és Schweiger uővéiek, Geizinger Gundi, Nemvérh Marcit, Regon«b.?rger G., Grőber Lujzu, Baum Mari stb. úrhölgyeket, továbbá: Nagy Pálné, Udvardy Istvánné, Hoffmaun Mórné, stb. úrnőket. — Csáktornyán a 11 év óta fennállott casiuó feloszlott. Köveskállán pedig megalakult. — Vjéri ajándék. Idősb Reischl Vonczel, Keszthely város birája h keszthelyi önk. tűzoltó-egylet rezére egy vizszállitókocsi beszerzésére 150 frtot kegyeskedett adományozni. Elismeréssel k ''ZÖ''jük j«1 sorokat s kívánjuk, hogy a jótékonyság terén annyi áldozatot hozó nemes férfiút at ég ura sokáig éltesse! — Nagymérvű lopás. A mult év utolsó napjaiban egy szeutbékállai lakós, foldmivestől eddig ismeretlen tettesek 3958 frt készpénzt tolvajMtak el. A lettesek a tol v aj 1 ás elkövetése napján délutáni órákban a szoba ajtó feltörése által jutottak a szobába. — A keszthelyi izraelita hitköz Bég tisztviselői az 1882—84 évekrn következőleg választattak : Dr. Singur Bernát elnökké, Hoffmann Soma alelnökké. Bőhm Mihály pénztárnokká, Beck Kálmán, Lázár L. Lipót, Breyer Kálmán és Mamovill Dávid tanácsosokká, Hoffman Adolf a község ingatlan vagyona gondnokká. Práger Farkas kó''házi gondnokká, Práger Farkas, Breyer Gyula és 0»zman Pál alapítványi bizottsági tagokká. Dr. Lővy Mór és Práger Zsigmond iskola fel ügyelőkké. Práger Farkas és Bőhm József templomi gouduokokká. Preisach Lipót ésjPoIlák Ferencz számvizsgálókká. Baronyi Ignácz, Beck Sándor, Klein Li-pót ós Lázár Gyula hitközségi képviselőkké. 5 — A honvédség köréből. A magyar honvédség kötelékéből kérelme-sett kiléy -J a védkötelezettség teljesítése után a tiszti rendfokozat megtartási nélkül 1881 decz. 31-kével megengedtetett Krausz Vilmos (nagy-kauizsai illeték-szabási főnök) fehérvári 65 számú hon-védzáazlóljbeli szabadságolt állományú főhadnagynak, Badits Lajos zalamuraközi 78. sz, z. s''. á, főhadnagynak. — Tapolczán, az ott született Bacsányi János költőnek emelendő em lókoszlop javáru d cz. 3l-én éa jnuá-1-én műkedvelői előadások tartatlak, melyek a nemes czéíra 250 frtot jövedel meztek — Tisztújítás, illetőleg a városi tisztikar kiegészítése mult csütörtökön történt meg: nagy-kanizsai alkapitány Farkas Ferencz, kis-kanizsai alkapitány Haba Lajos, rendőrbiztos Bay György, levéltárnok Matkovica Sándor. Kis-kanizsai tanácsosok. Varga István, Anek István és Horváth László. — Öngyilkosság. Vízkereszt ünnepén estefelé s Práter féle erdőben egy 30 évesnek látszó fiatal ember felakasztva találtatott. Neve Polesánczky Kálmán, állítólag csáktornyai születésű, tettének oka ismeretlen. Zsebében 3 frt 87 kr készpénz volt. Hírlik, hogy egy másik fiatal ember pedig megmérgezte magát. — Közgyűlés A nagy kanizsai tornaegylet január 15-én tartja közgyűlését '' — Gyászhír. Sebestény Lajos ügyvéd urat súlyos gyász érte, édes atyja elhalt. A családi gyászjelentés igy szól : Sebestény Józsetné, bzüI. Szeretz Fáni a maga, ugy gyermekei József, Mária férj. Koronyané, Lajos, Ferencz, Kaiolin és Gyula nevében szomorodott szívvel je lentik felejthetlen férje, illetőleg édes atyjuk Sebestény Józsefnek folyó évi január hó 6-án 2 órakDr élte 74 ik évében tüdővészben tőrlént gyászos kimultát. Elhunytnak drága tetemei folyó hó 7 én délután 4 órakor fognak az I. nagy-kanizsai temetkezési vállalat által a helybeli sírkertben örök nyugalomba tétetni. Az engesztelő szent mise f. hó 9-én a Szent-Fereocsreudtek plébánia-templomában reggeli 10 órakor tartatik meg. NagV-Kanizsán, 1882. évi jauuár hó 6-án. Áldás és béke poraira 1 — Árverés Zalamegyében — Adorján György 1400 frtra b. ingt. jan. 21. Pinczén. (Alsó Lendva) — Gadácsi JánoB 1240 frtra b. iugt. jau. 27. Kis-Apáthi. '' Tapo''cza) — Varga István 926 frtra b. ingt. jau. 12. Palk.otiván. — Ti-! bold István 323 frtra b. ingt. jan. 14. Aranyadon. — Sternfcsrg József 1764 frtra b. ingt. jan. 18. Pötrétén. — Rajky Pál 7434 frtra b. ingt- jah. 17. Felső-Rajkon. — Uj József ¿81 írtra b. iugL ( jan. 30. Szent-Andráson (Z.-E^erszeg.) '' — Hazai rövid hírek — Miskolczon közelebb figy éjjel rablók ! törtek Solymosi Elek, - népszínház tagja nejének lakására, — a bátor nő azonban revol^arrel lőtt reájuk, mire a rablók megugrottak. — Szarvason a postaexpe ditor mult hó}28-án meglőtte magát. Életéhez kevés remény. — A budapesti büntető törvényszéknél az 188 i- évfblvamáa 5004 büntető följelentést tettek,'' tohit 1049-el többet, mint 1880. - Lampert Pista, a hirhedl rablóvezérről a lapok közölték, hogy elfogatott ; ez azonban valótlan. mert ciecz. 30 áu tette tiszteletét a gr. Nádasdy-féle nyéki birtok kaszárnyánál. - Külf öldi rövid hirek. -Ujabb északsarki expoditio indult útra Szentpétervárról a Léna torkolat vidékének tudományos kikutatása végett. — Hatezer dollárt gvüjtöttek New-Yorkban a Ringszinház áldozatai javáaa. Papírszeletek. Kutyapróba — Készen ven-e t sövény ? — Késze:. uram. — Nem ugrik-« át rajt a kutya ? — Nem aram. — No majd megpróbálom. — Nem ér biz az a bimlSoltá* egy fa"-" kovát se, nemzetes uram > — Már miért ae éruc Jáooj ! — De tudom én azt. Tával is átment a szekér a gyerekemen, pedig hát be volt oltva az istenadta. A csók olyan, mint semmibCl l»tz és ¡geo jó. a -^¡rerntés. mert Nagysága, begy tetszik az el, Szobaleány yj arczképem ? Urnő : Igen »xép Mar: ; de ismerd hogy a fésyképésr hízelgett egy kic«it. Szobaleány: Rizslgett ? még meg sem ölelt, oem hogy kisaigelt volss.! Felelős szerkesztő . B.ÍTORFI LAJOS- — Zalamegye fiatalságának több ta^j* Zula-EgurBzegen az „Arany Bárány" nagytermében 1882. január hó 28-án zártkörű tánczvigalmat rendez. Rendezőbizottság: Dr. Arvay István, Árvay Lajos, Beatenyey György, Boscbán Gyula, Botka Feruncz, Bölcs Sándor, Csesznák József, Csesznák Miklós, Dr. Esső Gyula, Fábiánics Károly, Farkas Imre, FitOB Márton, Gúzony László, Hertelendy Ferencz, Lán\ i Kálmán, Marton György, Nuukovics Sár.dor, Ru-tics Sándor, Sós Pongrácz, Spur Jáuos, Szalay László, Szűcs Dezső, Thassy Ferencz, ifj Thassy Lajos, Thassy Kristóf, Dr. Tuboly Gyula, Zarka Miklós, Dr. Zárka Zsigmond. Személyjegy 2 frt. Csa-; Iád jegy 5 frt. Kezdete 9 órakor. -• A meghivó másra át nem ruházható b ki-'' váoalra előmutatandó. — Városi képviselői ülésekből. Decz. 30 án tartott ülésben a.) Az uj vágóhíd épilésére a puskaportoronycál Szo-rics Mátyás ée Horváth László birtokai ~ ölével 50 krral számrtva megvétettek, a telek 1935 fr''.ba került A helypénz ós marhavásár! péuzszedés''. Wélisch Emil vette ki Budapestről, amazért 9800. emezért 1490. együtt 11200 frt évi bért fizet. A városi fogy asztási pótadót 1882 — 1884. évre Berger Adolf vette ki évi 4600 frt bérért, ez adót azonban csak a kiméréssel foglalkozóktól szedheti. A zárszámadás és az uj költségveié* elfogadtatott. A két város egyesítése következtében a városi szabályrendeletek némi módosítást szen-'' vedtek. — Deczember hónapra vonatkozó éghajlati feljegyzések. Közép hőmérséklet: 019iC°. A légnyomás valódi közepe: 751.1 ram. Legmagasabb hőmór séklet: 8''6 C° 1-én délután 2órakor; legalacsonyabb hőmérséklet: —G0.° 26-án reggel 7 órakor. Legnagyobb légnyomás: 763 8 ram. 26-án oste9 órakor; legkisebb légnyomás: 735 4 ram. 20 án este 9 órakor. A napok száma, melyeken csapadék esett: 10 A csapadókok összege: 2745 mm. Ngy-Kanizsán, január hónao 6- 1882. V. GYÖNYÖRŰ ROM. KATH. IMAKÖNYVEK. Van szerencsém jelenteni, hogy a köztiszteletei K-k«-Kritóf vörös berényi róm. ka''.h. plébános és hírneves m»gyar iró által figyelemmel szerkesztett harmadik és negyedik kiadást ért, az hitatosságot előmozdító, a kath. hivek szivét nemesítő, háro mféle kiadású: »Mennyei Mannankert, Cdvö»s(g ös-pény«-", „Biztos lelki vezér3 czimü éí uiár tízenkét ezer éldnnyon felül a kath. hivek közt elterjedt lm aK önyveüet a teljes irói joggal örök áron megvásároltam. Beke Kristóf plébános ur, a kuth. hÍ7ek jobblitoért lelkesen küzdő lelki atya bölcsen belátt ezen imakönyvek szükségességét, és ezek által igyekezett a nyolvetrontó és hibás ima-könyvek kiküszöbölését előmozdítani. Ezen imakönyvek megjeleuésök óta mindenütt szívesen fogadtattak és eddig a veKzprénti, péríl és «Kombtíihelvi pénpöki hntó«n{(ok jóváhagyásaj kinyerték, s ezáltal kifejezést adtak, miszerint e szépen kiállított hibátlan ímakönyv^k terjesztését a kath. hivek közt sziveses látnák. Mt92yei masaáskert, vagyis teljes tsrtxlmu ima- ¿s énekouyv kérész-tiay katholikuiok használatára, harmadik Vixdát. «t roftTÍ wi szetü képpel 9-rtfl, félbörben, kötve tokban frt l 3<) Egész bórbea, tokban és finom srauymetszéssel . ;r> l.gO Egésr 1.5r aranye=?-4«és, cst ¿i ker ir.t fri "2.7u Zergebórbea, csat iz diizittéssel . írt 4.— Finomabban kétzitve..............Ert C.—. fielyero- vagy bárionykStés aranymet.-r^sel őiscitve fn "—10 — Hsányei aannáskert, ^ finom papirr nyo«n\-z 12-rétü. hat kitOnS '' Üdvösség Ösvésys, / acxilnjv-tszetb képpel. Kxiuuy^uatu erimlap; »1. Biztos ielklvezér Negyedik ki.iiis Fél bSrben, tokban....... Eféiz bőr, fiuom arauymetszéi és tokb.it. Ltt.il keresxt éa csattsl . Zergebőr diizitéssel . . Finomabb kiállított S«iy»m- vagy bársonyk diszitmény nesnye! assaásatr 32-rétc, temérdek képpd dózitvi-. papirk. tokban , . . . AracyaeUzésscl, tokban ... Aczél kereset, csatul Zergebör, diszeien ....... Selyem-bársony finom d<«zitménynypl . Kis r4z»á^.9rt, V»g>- a kath- -ker.-sztény imái és •''■ Csinos arsnynyomatu papirkOtésben. tokban : ára kr ; .i:^ ezüst nyomással -10 kr., egész böibcu rcJtujapiri;űí.ai»i;.,,> r.0 kr. ; aczélr.Aatra 7U kr ; egész búrben velin ptpir arany - . aeaél csatra, krresattel 80 kr. Efyházl éaekkönyv, 115 egyházi éneket t«ital<».£Ó, II-.k ».^«sást ti odaos arxnyir.et«réssel kéízitett köuyvec»k-í, ár »»o kr HsaeltkoaároBl aejleay. a bold. az Máriát ke^yelett«-! 0.-n tisiu magyaroknak ajánlva., ára 20 kr. Hsgy áldezst, irta Téth Miké Jézns társasági U; IV. V könyv képekkel ára fiitrp 18, kStirr- aranynyom-uKal 2S kr A szsst keresztatl ajtAtotsag, fcípes k.Adáa irta S«>wá«ivi Fe»en«^ r ildoxir, kemény kötés, arau\nyomással 28 kr PV Mindon oiegri-ndelés poaU fordultával c»»klucik. írt frt <rt írt frt !rt írt ,frt 1 2i> frt l.öO írt 2bU ír" "i.f^O. c h.— Tiartclcttel WAJDITS" JÓZSEF könyvkiadó N -Kanizsár. £ HI RDETESEK. Férfiul gy'' ngeség, inegiOngált idegzett vér és tn-dv-ve./téhek titkos ifjnkori vétkek éi kicoapongásck Dr. WRüH-fele PERÜIN-FOR (perui növényekből készítve.) Kgvedöl csak & pfrnfn-por nlkalmas a n^mzS- é sfllószcrn«-k minden-nemfl gyengeségének elhárításira, « igy a férfiaknál a tehetetlenség (férfiúi gyengeségi » a »éknél a juagu!ansá<r eltávolitásár Nemkülönben pótolhatlan gyógyszer az idegrt-ndir.er minden biutalinánál, a nedv és vérvesztések álul ilCidézett elerőtlenedéseknél s nevezetesen a kic$ap»ngások, Oníertórés cs az éjjeli magömlések [mint a tehetetlenség egyedüli okozói] álul előidézett fér-rioi gyengeségi állapotoknál, valan»int a kés és lábak ideges reszketéjénél. lo álul oly ser van nyújtva, mely álul a ehn.iradhatlan eredmény okvetenz eléretik Ára egy doboznak pontos leirá^il egyatt 1 frt 80 kr. Kaktir K.-Kanizsán: Pr.ig''r Béli gyó^yszoréss urnái. Bécsben fo-itgynök üischner S. oki gyégyni. II. Kaiser Josefss trasse 14 431 6-2B. =r 0 s 1. b P a-i 260 20—22 Katelkedve kérdi minden beteg önmagától, melyik gW»" hirdetésnek lehet hitelt adni ? Kz vagy ama hirdetés nagysága alul tüaiz fai; a beteg választ s a legtöbb esetben epen -- a legrosszabb. I A » az Ilyen csalódást . a hiába való pénzkiadást sikerűin, akarja, náesoljuk hogy Qorischek Károly,., kir. egyetemi^könyvárustól^Bées-bso Istvántér 6.) hozassa meg magának a „Betefbsrit" CZimfijkBnyvecskét, mert abbsn i legjobbaknak bizonyult gyógyszerek Urgydagosan 6«. um ■ ritItn vannak iraertítve, Ofy hogy minden betsf telj«s nyugalommsl bi-ráltet & >.l«gjobbai víla^thatjama-gáoak.Aíenaiebln, máz• » kiaóijt ért könyvecske ingyen ¿1 bérmentve küldeUk meg a magrondelfinek, teaat nem okoz több költséget, mint 2 krajezárt a levelezS lapárt mely >» lehet. 4Ua- 4 " 1 • íííxWííííííííííííííí , , . t " . . . '' í '' : , « V Halljátok és bámuljatok! I 1 i ügy nagy brlttáni-eiüst-gyár csodmondása következtében átvett óriási raktár becsáron a ul is mélyen lcszállitotUn adatik rl 6 frt 60 kr. beküldése vagy pedig utánvétellel mindenki kaji egy külön&«» qyaj" tett é« 51 daral-bél álló brittániaezüit étkező-sszközt, (mely olŐbb 40 frton fölül volt kapható) és az evőesiküzök fehérmaradásiért 25 évig 1p»s jotállva és pedig : » G ''asztali kés angol aczélpcngével 5 legfinomabb brittániaezQst Ylls fi tömött massiv brittániaezüit evfikssá 12 leRflnom. brittániaezüit kávéskasál, 1 nehéz brittániaezüst levesmerő, 1 nehéz brittsniaezüst tejaerő, -v 2 elegáns gyertyatarti, 6 szép massiv tsjsueMeg. 3 gyönyörű finom czskortalcze., 1 tkeaszEri legfinomabb £sju, 1 igen szép czs''tsr- és borstartó 6 drb britíÁniaezüst tsjáskasái, ; . '' -7-, . ^ ^ Zy _ Bebizonyitásu'', hógy ezen hirdetés ú^in s''zedelKesen «.lapsrtk, \| nyUvánoseágra hősek egy párt z ezorokre menő köszönő- és utánrendelő levolckből, melyeket én étkesőszeremnek elóayKssége ós nyulékony-ságára vonatkozólag több éti baízuálaU után. nyertem 6» kötelexam ma-gamat nyilvánosan, ha az áru nem tetssik, azt minden k5llség nélkül visszavenni. Mindez srás ezfegek ¿ital WrtfewH éthszészersk - értskteles ZiSSk. Ki tehát egy jó és solid áru. akar, xx forduljon esakii a- egyet- • len megrendelési helyre: A -C Jt r o L. NELKEN brittáníaezüst gyár-főraktár Bécs, TI. Wtedfimblgass ---- — Nagyon t. ur 1 Körülbelül 14 hónán előtt hozatUm öutSl egy brit-tánitezüst garnitúrát, melyjvel teljesen meg vagyok elégrdve és kérek ezutUl még egyszer egy küldést belőle hcziám jututni. Tisttelettel Kleiu-Schelkcnbon (Erdélyország.) Fernengel Si-non .. _ .. or. lelkéaz. Mélyen tiaztelt Nőiken ,nrl Én a« ön gy«rs iri^tiniaezüít küldését megkaptam és vele teljesen meg vagyok elégedve. — Ön egésx joggal hirdette, hegy ez nem szédelgés Legyen sxives nekem még egyszer a fest emiitelt készletet megküldeni. Lau* Hei«yichi lovag Lsuarsh kir. tanácsos a es k. főhir.italnál éi pénzUri udvarpál Grázban. Továbbá vannak kftscfinetnyilvánitások ^ utórendeléf k a következő dráktól.- Vílmar, gróf Pálfy-Daun Stübingben, Pruck Karoly Koltá-ban, Wantschuma Ferd. cs. kir. adóhivauli adjunkttól Jamnitzban, Ne-reitér JLajetá&tóI Trientbeu, Diohl cs. kir. postamestertől HostoviesbMi. Serelmayer cz kir. csendőrtől Buchersben (Csehország), Ilulzer Ftrencz Felixdorfban, Gróf Forgách Károly Ohymes. sat. sat. 385 14-10. 5 SOK PÉNZT megtakarítanak hái»»sonyok -ssiüodák, kávéhsiak sth. ha káv^sztk»é- & létüket tőlem közvsTlenüt post^esomaf ban S1]^ foct aett" aagyfcall áft « bérmeatesen veszik : -VLark. , . Y»rk Afrikai Mocca 8.50: Lógjöbb MaracaTbo v - '' 0 l''rirna G«iaton)ala 9.50. Finom Perl-Sawtos 10._. LejrCn. Ceykm Plut. : I0.M. Lcgtslegjobb Jara ll!öO. Valódi arabiai Mocca Mark 12.50. Jfi Szétküldik p-''SUutinvtJ -ttt. Jótállok a teljes tiszta^^e^ t-s mivn sutetur ,. / ^liek lanos, Aliona kave-arudaviteli cié^.'' !SC tzol- sem ? ?f nt^küüi2ii8ti twttetje váíasztá?ainál • . t st; X,-- divatlapját ? \ T • o • i\. ccX - \ ; }A.nw^^o^S''WksSMdß láli üiéoy és aj jasnár.márezitr.i ívoeev^d K^-álhtásávaí r« ucrcn«ém • nagyácáemü hűlgyko-zorut fiRynllm.zfí» a.''ra. hr< K<>nyvkereskodéeemben süoden hixai U kiiltJldi UtVA TLiÄPOiCR i etXŰs-tb^''.ni Minden divatlap hozzám kózvetlen « k»a<lŐ\|0 posuín küld-tv--! b -. or. kcilemns helyzetben vagyok, hogy a lapokat mór égy-k,< na-.nal utáo házhoz hordhatom ki, vag)- vidékre postával küldhetem'' szél niesu« Magyar Bazár 3 frt 50 kr. Bpesti Stagyar Bazár . . 2 frt 50 kr. Hölgyek Lapja 2 frt — Basar (berlini I frt 60 kr. Frauenseitnng 1 frt 60 kr. Frauenzeitnng (nagy kiadás) 2 frt 60 kr Comélla (bécsi) 1 frt 20 kr. Modeawelt ?5 szét. helyben és vidékr«. ^rue^yedcnWot vidékre bérm.ij>* k ül •léssel 30 krrl , , . , , . . , ,r , . ■ Minden egyéb bárhol és bárki által hirdetett divatlap .kra mi-y^r, Tlaztltépr bnttania eszköi^^ szAmira ^^ t ^ triLnczia nyelven U előfizetések clfogadutnak. Wajdits József." "" aálam kapható. Óriáii aegraadelósek végett kéretik a aielíböí ®eg-reoddé«. . - ~ üíímímmmí ■ í ■ •/ UÚtiXtiktfatítö ÉVFOLYAM ¿V''L''WVftV L''C''K-Y SiílDLITjZ - PORA f^Álr ol-lr/^-». -irolA/K a5Índe''1 uoboz ar;mUpJá.n * «a» OS8K'' UKKOr \rfJUUi, ¿t ¿n foW..xftro»!toU .-rég«« van lenyomva. &ü év ¿U * Ietjobb ''.Iker«)« mellott fenvál1 miii<\enn»m(l (jysmor bel gteflek és emésztési skadalvok, (mint étTigyiiii-••.■ ««-•■»rtiJxsi vér tojnia« é. -írsny»r eller KnlfiuSsati oly eiryénekríft: ajúr''-* Mk fl!X ¿''.et- - Jtf- 1 > *n»k. Hsmiutások törvényileg büntettetnek Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o. ó. pRANCZIA BORSZESZ SöVAL A iegiaeRbijIistóbb ói>s>-gé:yC ".«ro « „zen-jed« i mlM>ri«égn»k I . -c l>eló i< Külső ijyullaíUsúál,''a légió''»!- • .".kTí^éj; C.llen, miu. ''ietremti .iolje«liléi«k, fej-, fill- és fogfájás. régi i.ér\ek és nVlít rákreWV''k. (lszök, szeragynl''adás, míi.dennemQ bér.nliU és 5rffiéi jtb, ttb. cJíen. használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Ital-májolaj. KrohuM és tárnától Bergenben. (Norvégiában.) Exen balsÁj tsirolaj valamennyi, a keretkede! embtrn előforduld fa^-k*8tt ix «¿yedali, mely orvosi cxéiokra h>ziiÁlb&tó. Am egy üvegnek használati utasítással I frt, 8. é. '' —- ¥ó bí r 1 i i t a « Áotl A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bée* Tncblauben. Eaktár ax állam minden hirneves gyógyssertáribin vagy füsxer-k<lik«dé«ébon. Raktár nélköli helységekben magánegyének nagyobb megrendeléseknél megfelelő árl''eengedésben részeiOinek. A t. 02. közönség kéretik határozottan Mi.l''.féla készitményt rsndelai és csak olyanokat elfogadni, melyek saját -kj^gyem és aláirá-sömattal vsunak ellátva. Raktárak: Ktgy-Ksslzsa Belus J. gyógysz. Práger BéU gyégyiz. Fősselhofer József, Roseníeld Ado''.l, Rosonberg Feroncx, Strém és Klein — Zale-Egerzzeg Hoüósy J. E. MceztlI Isxtl Ferd. — Barcs Dora-r 3. — Cláktoraya Göncz L. grógy«xerési.— Ktpesvár Habóchay Kálm. Kobn J. gyógy«. Tb. Kecskeisy gyógr»z. — Kap.-onozs Werli M. gyógy. Kftztg Ctactinovici lat. gyógyír. — Ksszthely Wünsch F. — Köraesá Rátx Ján. — Zágráb Irgalmashoz gyógys. Mittlbacb S. gyógyaz H >ljac — Sspre« Mexey And. eyógyaz. — Letenye Kaliwodx J — Kaposvá. r»tt Borovicx Ad. — Zsla-Ejerszef H.llo«y L £. gyógyaz 451 2—52 JWWWW/WWW Zala-Eger.szeg város képviselő gyűlésének 84. száma határozata folytán közhírré tétetik, hogy a város határában létező alsó erdőben 94 darab tölgy-műszaki fáknak nyilvános elárverezésért: 1882. évi január hó 18-ik és 19-ik napjai a helyszínére tOíetett ki. A ▼enm kivánók a kitűzött időbeni megjelenésre a. helyszínére tisztelettel meghivatnak. Nivzory Ignácz. T. b£r<5. Mindeddig.utoiérlieuen, mm cs. kir. szab. T 1 SUKÁMW-OLAJA ÄAA8E VlLpCS-tóI BÉCS-ben., A legelső orvosi tekintélyek iltai megvizsgál é« jf»vih .fyva, i—'' k$tiy-nycs emészihetísége miau gyermokekcak ktt^wmo t miit teraiésreií l»gjobb#) tiszta és hatályossiga áltaí el-.sn.ert szer — k leg-hathattxabb gyógyeróvel Mr «<H1 isttófea^jt, girvl^. S&wir, faksk, bérklitísek ellen. E\|y palaczk ára I frt. gyA 1-ra.kíámmban Bécs, Hen-markt S.; valamint az osztrák-magyar birodalom legtöbb gyógyszertáraiban és nagyobb fD«erk<>refkedés«ib«2. Hagy-KMlzsiB kaphxtó: Bélus Jóuef, i''riger Béla eyuyz. uraknál Rosenfeld Ado''.í é» Rosenberg Ferenc fOirerkereskedéseibcn — YtrtZS-dsa: Dr. Haiter A., Lellit K<L gyógysz. — Sspr«mbas : Hmy An-ir. Hol-Dár L, Reckert E. Károly, V0Ra A. jryógy« - Kpvá «tt: «ahochsv Kálmán. Aagnsztin Onutir gyógyszerész uraknál. 399 12—l^. ) Ujabb időben étxíe''.heuí, hogy több czég — kötfiriégei tisstitian caakairáj-olajat háromszögű üvegekben Maiger valódi ti»xtit..tt Dmch-c»akamfj-olaj gyanánt ánislt. Ily rásxedések és megcaaliokat kikerülöndő kéretik a n. é. közönség csak axon üvegeket „ValMi MaaQer-íélo tisxti-tou caukmáj-olíijjal töltöttnek elismerni, meltck fenti védjegygyei ellátva vannak, és melyeknél a palaexkon, eximec, dngasx-bnrkolatoo ésb^Jtná-UU ntaritá.on a név .«ssger- áC; ••) Ugyanott létezik ax Osztrák-magyar birodalom stiralra sebaffban-^ni nemretfeözi sebkötS-gytP ít rak tár a, nemkülönben a new-yorki cxée Hall éa Rackel ,Soxodont-gyá^«aak fSraktára és asemnitzi Uartenstein •f-tart* rLegnminose-gyár főraktára. 14-- IIELFY B. OPTIKUS és ARANY MüVEb NAGY-KÄNIZSÄN- Melegen ajánlhatom rain-don szenvedőnek kipró bált csiszolt szemüvegeimet, csiptetőímet és iorgnetjeiniet a legfinomabb ólomüvegből, mely ("előirat szerint orv. rend ntrtn csiszolható.) Minden idő változásra alkalmas kristálykó szemüvegeimet. Nagy választékban megvizsgált hévmérők, légmérok. ?neroid. színházi és tábori látcsövek, miknszkopok, borszesz, pá I ink a «''s bormérnk. uagyitó üvegek és Stereoskop készülékek. Továbbá: S O - 31 _ _ t> sl t ^ v író vezetéK rövid készülékekkel csak 9 frt 30 kr«, 3 szobára és konyhára terjedő 30 frt., szobára, konyhára i* ka- pnra terjedő 4S frt .Egyszersmind bátork.Iom arany-müve, mDbelyemet a ua^.J .nf, küz^-ég és • tö:t templomi és éksxcré.xe.i munkák a IegolrsAbb árért éa m.nd n e >x»kmxb, v^.. jav.t-^ok ponto-an «zk.^.ft Arany, ezüst és ékszer, úgyszintén régi pénzek bevMtatnak. ''M Fő-utexa, Ctengcri-utcza ssegletén Ro»<-nberg é, WYlisrl. fél • bizl.au ■■ - ■ 3 B H M A. H J A. IST u A n 14 - E N ! Harmadllr nnsiás 3% Herczogrsé&l RB 80RHJEGYEKNEK 1881ÍK évről á XOO franU. aranyöan. Évenkint 5 húzás: jan. hó 14-én, márez. hó 14-én, jun. hó 14-én, auguszt. hó 14-én, november hó 14-én. k mindenkori főnyeremény FRANK f iOO.OOO \| ARANYBAN , legkisebb ll)eremé.ny 100 frank aranyban, összes nyeremények már egy hónaj} a húzás után esedékesek. A nyeremények és kamatok Bécsben, Budapesten; sok tartományi fővárosokban, valamint Belgrádban és a legtöbb enro''pai fővárosokban minden leintés nélkül ''fizetendő. A pontos -fizetésért jótáll a szerb-herczegségi uralkodás W0F Különös figyelemre. A 3zerbh<»rczeg8égi uralkodás ái''al közbirré tett bix''ositás a nyereménjokro és kamatokra vonatkozólag ezen jutalom-kölcsön a törvény értelmében 1880. január 27 én alapított különleges pótlék az ogje.nrs adókhoz, ugjszinte a söradó megáll api tása, mely éveokint több mint 2,300.000 frankot hoz az állampénztárba, ellenben a eorojáték kölcaöi, évi járadéka csak 1.650,000 frankot jövedelmez. Mi a szerb sorsjegvekn.ek kibocsAtisi folyamát érdskli, megjegyeztetik, hogy az Union-Gennrali azt a szerb here egségi tejedelemségtíi eey a 82 frsnkot megknzeli''ö folyam ál''al huzá Bizonyítja: Szerb herczegaégi pénzügyminister Mijatovich. Ezen hivatalos köhir é »éfftes megadja n nyilvánoMtágboz ^^lje.sen v^lnlisits igát a azt''\|rk''fk, aiely «»j^bb időben tx »lerbHor^j^gyeknek biztoun «a r« átvételi folyama iránt ze(azóra<»tt. I • -'' • =4 sorsjegy 3°\|o kamatoz aranyim = SZERB SORSJEGYEK készpénzért a 46 forint 70 kr. részvény-kamat mellett. XC3-IÉ2"PC a2S€3töüLC3.ő i-i Havi részletben 3 forintjávaj és sgy maradékrészlet 4 forintjával. A vevő már csak a 3 forint lefizetése mellett megkapja az egyetlen és osztatlan játszójogot. csalt A 12. novemberben megtartott 1. húzás a 3% szerb herczegségi sorsjegyeknek főnyereménye 100.000, 10.000 é« 4000 frank aranyban megnyeretíek váltóüziolünk által oladott sorsjegyekkel és azonual lolkiismerefesen frzetteMek kij J CSAK BECSBEN^Mr n.\|f ¡«n^ Wollzeile K). és 13. z. ^ Ifi kr 19 l\ U Ii 446 4—kiadóhivatalának r író-üzlete. CH. CO^HN. Wellzeile 10. 83 13. sz. - "v S" ^ ^liajdonos Wajdits Jfeef grorssajtőján. i január .12-én. ■BWifttiT icr ** ■ * j'' f(tétí érre...... fél érr* ....... negyed 4vre...... Egy zám 10 kr. S frt. < . H1RDETESEK. " • A g hasábos petittorban 7, másodszor 6 i mindea toyábbi soró,~t .1 jer. NYILTTKEHKü soronként 10 krért vétetnek;}" Kincstári illetek minden egyes ''.:.-»intésért 30 kr. fizetendő. Nr^y-Kanizstváros hélyhat(agűnak, a nagy-kanizsai kisded-nevein ■ ■ Huszonegyedik évíólyattt. A lap szelÍMni iBetfi Wteléüíé. njvk a sierfeesxtökúz, . anyagi restét iUetó k6í>ratpyek pt dig a kiadóhoz bénaootve iutézeudók.: X A G Y - & AK I Z S A WiasaJcaház. Bérmenti tlcu letelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak ei. Kéziratok riaszt osor. kCildí-üiek. n^gy-kauizsai önk. tűzoltó-egylet«, a ,nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank«, ,nagy-kanizsai takarékpénztár8, a , zalaraegyei általános tanitóteatlikt'' egyesület, a nagy-kan»«^: tmti önsegélyző szövetkezet'', a .soproni kereskedelmi s iparUinara nagy-kanizsai kai választmánya8 s több megyei és ráró« egyesület hivatalos értesítője. Hete"kln( ké-isxeiyvasárnap- s csüíörtököH megjelenő vegyes tartalmi! lap. "-Q----a — - - r« I L - T X rn - _ ammmmmm^mmmmimmm^m^mmmmmmmwmm^mmmMMma^mi^mmH1 u Előfizetési felhívás a „ZkhklSÍSL0SY 18^2-k.i huszonegyedikével aradra.» Tagadhatatlan, hogy a napi lapok szaporodásával s gyorsított megjelenésével kissé háttérbe szorult a vidéki sajtó tekintélye s részben meg lett törve ereje, azonban e körülményt enyhíti a vidék egyenes érdekének képviselete, sót rokonszenves állapotra t-meli az a ludat, hogy a spec/.iális helyi viszonyok mindinkább követelik nyilvános megbeszélését, mind olyan tárgyaknak, melyek az országos lapokban ^em szellózhetók, de a vidékiben — igen. köriihuéuy hazafias kötelességgé teszi a helyi lapok létjogának''biztosítását. S e biztosítást ad.hatja.-e nagyobb garancziával más. mint e lap múltja, e lap szívós életereje. Az egyenes nyilt felélet: Nem! Lapunk január 1-én a XXI-ik évfolyamába lépett ritka kor a vidéki hírlapirodalomban és pedig e tekintetben a harmadik helyen vagyunk, kettő van pár; évvel előttünk. E szép idő alatt hány bp születeti, hány meghalt s most hány tengődik ! 2íincs okunk csüggechii, mert a jövőt megérdemli olyan lap, mely komoly iránynyal, nyugodt küzdelemmel s férfias kitartással szakadatlanul szolgálja azt a kört. melyben husz év óta él. hiven ecseteli a helyzetet s függetlenül működik. Azért bizalommal fordulunk t. közönségünkhöz a további hazafias pártolásért, hogy csüggedést nem ismerve haladhassunk pályánkon. Előfizetési ár az eddigi: Jan—decz. egész évre .. . . $ frt; Jan—jnn. fél évre . , 4 „ Jan—»art. Begyed évre . . 2 „ Jfelyefc vidékről legczélszerübb rx>8tautalványon küldeni. Régi és uj előfizetőinknek, ha még nincs birtokukban — a fenséges koronaörökös pár kitűnően sikerült olajszinnyomatuarczképét vidékre bérmentve csomagolással együtt 3 frt 50 kr, -7- kedvezmény áron engedjük át igen diszes aranykereiben. Nem előfizetők, a két szép képet 5 frt bolti áron* kaphatják meg. Hirdetéseket gyorsan és jutányosán közlüük. Tisztelt közönségünk további becses pártfogását, midőn ujolag kérjük, hazafias tisztelettel vagyunk » i * '' : kiadó-hivatal. - -WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedése, N. Katjizsáu \Vlassics-há7. Abaujineg)e és a büntető '' törvénykönyv. Az »Országgyűlési Értesítő* s utána a legtöbb magyar lap közölte azon hirt, hogy Abaujmegye közönsége feliratot - szándékozik az országgyűléshez benyújtani a sértett Tél indítványára üldözendő büntetendő cselekményeknek, vagy azok egy részének a magyar büntetőtörvényből leendő kiküszöbölése iránt, mert véleményük szerint a büntettek mindinkább tapasztalható nagymérvű elszaporodását* főképen az okozza, hogy az 1878.'' V. tez. és az 1879. 40. tcz. értelmében több ecetben a személy és vagyonbiztonság ellen irányzott vétkes cselekmények csak a sértett fél feljelentésére büntettetnek. Eddig a hír. Nem ismerjük a tervezett felirat bővebb indokait — de ez is mindenesetre elég fontos arra nézve, hogy Abaujmegye revisiót sürgető szándékai fölött egyszerűen napirendre ne térjünk. Annál kevésbé tehetjük azt, mert az első komoly hang ez, mely büntetőtörvényünk módosítását kéri az országgyűléstől. A fölvetett kérdés nngy horderejű s az elméiet nagy harc/áu ment keresztül. A büntető jogtudomány legkiválóbb férfiai s a legelőkelőbb törvényhozások foglalkoztak e kérdései s épen n«''iu lehet azt mondanunk, hogy a harc/ befejeztetett s az agyneve* tt „Antragsd.ílíct" elmélete ma már :i jegeczesedett tételek közé lenne sorozható. Nagy tekin télyek szal!::ak mellette a küzdtérre s nem kisebbek foglalnak ellene állást. Isnu-rcies, hogy a német biro dalmi büntetőtörvény revisiója alkalmával épen ezen büntetendő cselek méuyck foglalkoztatták leginkább a német törvényhozást s az alig öt évig érvényben levő német birodalmi bün-tetótörvéi''y egy irányban sem »-áltoz-tatott meg .az 187ü. évi február hú 26-diki novella által oly mérvben, mint épen az „ Antragsdelict"-re vonatkozó rendelkezésekben. Azóta sem nyugosznek Németországban, ha nem még Mittermaier, Hebchner, sót részben Köstlin tekintélyére is támaszkodva oly óhajnak is nyilt kifejezést adnak, hogy a sértett fél indítványától egyáltalában nem szabad függővé tenni a bűnvádi eljárás megindítását, hanem a büntető törvényben foglalt minden cselekményt hivatalból üldözendő büntetendő cse-lekménynyé kell tenni. Dr. Medem - c kiváló bírói szaktekintély — egyeuesen ezen követeléssel lépett fel azon szép tanulmányában, mit , Be-seítigungder Antragsdelicte" czimmel közzétett. Ezzel csak jelezni akartuk, hogy nem meglepő ránk nézve Abaujmegye közönségének kívánsága s a ma gyar büntetőtörvény előkészítése alkalmával is már ismeretesek voltak mindazon érvek, raik az „Antrags-deiici* rendszere ellen felhozhatók s ha a magyar országgyűlés mégis ezen rendszer mellett foglalt állást, ugy bizonyára azon fontos érvek súlya alatt tette azt, melyek Európa majd iHindcn törvén} hozását hasonló álláspont elfogadására indították. Mert Jnlajdoivképen miről van szó ? S. Arról, hogy a büntetendő cselekmények egy csopoitja kivétetik a rendszerint hivatalból üldözendő büntetendő cselekmények tömegéből s azokat nem hivatalból üidözi az állam, hanem megvárja, mig a sértett fél előáll s követeli az államtól, bopy a büntetóigazságszolgáltatás gépezetét mozgásba hozza. S miért teszi ezt az állam ? Rgyszerüen azért, mert azon bünte tendő cselekmények által nem látja a társadalmi és jogrendet első sorban veszélyeztetettnek, hanem csakis másodsorban. Első sorban a sértett fél jogkörét látja sértettnek s a sértést oly természetűnek tartja, hogy annak megtorlása inkább a sértett fél, mint az állami közérdek szempontjából szükséges. Gyakran a megsértett család nyugalma,, békéje, sőt becsülete tá-madtatnék meg, ha az állam a család akarata ellen beavatkoznék a büntetendő cselekmény üldözésébe. Gyakran nagyobb szerencsétlenséget okozna ily állami beavatkozás — mintha a sértett fél büntetlenül kívánja hagyni nejét, ki házasságtörést követett el, fiát, ki meglopta, az elvetemedett büuöst, ki leánya becsületét tette tőnkre. E kényes természetű kérdések elól háttérbe kell vonulni az állam-eszmének, concessiót kell tenni a megsértett társadalom és jogrend nevében működő államnak a magánérdek javára. Fókép ezen szempont az, mi annyi törvényhozással együtt a magyar törvényhozást is arra indította, hogy bizonyos büntetendő cselekmé nyek üldözését attól tegye függóvé — kivánja-e azt a sértett fél, vagy nem ? Más kérdés és igen vitatható azonban az, mily körre szorittassék e cselekmények csoportja s szabad-e azokat kelletén tul kitágítani? A magyar büntetőtörvény tagadhatatlanul e ponton igen szabadelvű volt s elment azon határig, meddig az állam érdekének koczkáz-tatása nélkül csak mehetett. Körülbelül 24 büntetendő cselekményt jelöl meg olyannak, mit a kir. ügyész üldözőbe nem vehet addig, míg a sértett fél nem kívánja. Kőztük súlyos büntetendő cselekmények vannak. A rágalmazás, becsületsértés, könnyű testisértéstói — fel e^ész > csalásig egész sora a súlyos büntetendő cselekményeknek — minők a hamis vád enyhébb esete, as erőszakos nemi közösülés, a szemérem elleni erőszak, a uegfertóztetésv a vér-fertöztetés, a testvérek közötti fajtalanság, a szemérem elleni bűntett, & házasságtörés, a családi állás elleni bűntett, a gyermekrablás, a nősze-l mély elragadása, a levéltitok seg-1 sértése, a titok tiltott felfedezése, a magánlak megsértése, a lopás, a sikkasztás, a hűtlen kezelés, a jogtalan elsajátítás, az iparvé^jegy hamisitAs, a más vagyonának rongálása — mind. oly büntetendő cselekmények, melyek egyes eseteiben a kir. ügyésznek s vizsgáló bírónak távol ''kell magukat tartaniok mindaddig, míg z sértett fél nem kívánja, hogy a köz-vádló teljesítse kötelességét. Tagadhatatlanul nagy iemondás az állam részéről s nagy engedmény a magán érdeknek. Helye3-e ily mérvben kiterjeszteni a sértett tél indítványára üldözendő büntetendő cselekmények határait és nem - elegendő csakis a diseretiot igénylő családi érdekek köréten maradni, oly kérdés, melylyel érdemes foglalkozni s mely-lyel épen azért behatóan foglalkozik is a tudomány — de annyi kétségen kívül áll, hogy a magyar törvényhozás e ponton sem tett egyebet két a czél miatt türelmeaen fogja végig hallgatni. Végre, mert a tárgy, melyet dolgozatomnak czimeü.1 választó tam, oly nagy, hogy annak részletezése köteteket igényelne. E dióhéjba szorítom, de épen azért a nevezetesebb tételeket U csak futólc-g érintő leirás miatt kegyes elnézésüket előzetesen is kikérni kénytelen v»gyok. A nők társadalmi helyzete. Azok társ i^d almi és lelki müvei tbége közötti eltérés. i A gondvis-iés, melyet a keresztény népek Isten névvel jelölnek meg, az em beriség létét fennálláoában kétségtelenül njegelőzte. Akart e ez embereket is teremteni, olyan emberekot, amelyek most éjnek 8 amilyeneket azokat most ismerjük, oly kérdés, mely értekezletem kere ''én tul lép, hzt fejtegetni c_élom nem leb-ít. — E ekiutetbou a kutató elme biztos megállapodásra jönni sohasem foghat; — a pbilofoph e kérdést nem tárgyalja, vé ¿ea szellemével a természet e/.e.n titkát feszege''ní nem Ur-ija magát illetékesnek & nagy szelleme megbizik azon eszmében, Botry a ''.erem''és ea<tn .itka hasonlít ama cállási th-!mahoz. mely talán önmagával ellenkezésbe jöhetvén, ugy oldatik meg: titok. Titok a teremtés, titok maga a természet, titok maga hz Istenség is.^ Ezen titkot koszorús költőnk Berzsenyi Dániel, egy gyönyörű költeményében igy fejezi ki : jsten! kit a bölcs láng-sze föl nem ért. Csak titkon ér»ó: keble óhajtva ¿ejt; -Léted világit, mint a fényló nap, De szemünk bele nem tekinthet! — TÁRCZA. Fűzfa lombja... TtxSk. jombia lo&ajlik a''orra Hint ki terhit viselni nem btrja, p«sfa lewbjin bál «alofránj ének, Hintba szivem panaazi leonécek. A »irhiítnoB liliom virágzik, Olykor-olykor kSoyttibOl''Wgiztk, '' 6 ba aa éjjtfi Cityolt "borit rijÁ -Leboraluk esendőt túbalmára. •. ,r J Álmaimban ogfüU .vagytok umít, Vii«zahotik a maltak ''emlékét,.. Ab dy édet, óíy id<* a* ikün< ■ ■ Boldo£»ágom benoe feltalálom Nem kérek én mást a ''menyórYzagtól'' Lemondottam mrniíen xc(> é. jóról, C»ak art kérem, cak ait hogy halálom, Álmaimban tirodoc találjon! HKBERI.IXG DÉNES. ''^•..iV^/fM?1.^if" jak oiikepzo koreben. FeloP , v jak Önképző Mély cn tisztek hal Iga. 16 s A''g 1 Uraim és hölgyeim! A taü, melyet Önölc előtt felolvasni szerencsé« vagyok ; semmi oly-bel becscsel nem bír, melyet attól ily érlfelmi közönség joggal várhatna. T-ríalma inkább egyéüi nézetemet foglalja magában í csak azért'' olvuom tel, mert általa a hosszadalmas téli esték egyikét a méiyent!82l«?lt hállga tótig részéről néhány perczűzel m- grövi dithetni hiszem. • - • • ■ ••• A bírálatot sem állhatja i.-i müvem szemben", de ¿¿¿mitottató hogy a jóakaratból eredő müVflCí- A vallási és természettani titok kö zütt azonban különbség van, de fejtegeié sem közötte cem hasonlatosságot nem tesz, 3em a különbség miben állását ¡siner etui föladattal nem birván, csak annyiban kellett felemlitenem, amennyiben ezen eszmék közvetve, vagy közvetlenül rendeltetésünk egyikére, tánadairai életünkre is b-folyáísal birnak. Et ebzme fejtegetésének foiya''.ása kitUzütt czélomtól mes^z-j vezethetne, fel ben kel tehát hagynom e visszatérni ej-kezdett themámhoz, mjBlybenafentebbiek szerint uma kérdést tettem föl: Akart-e a gondviselés embereket teremteni olyan embereket, amilyenek ra os t élnek s amilyeneknek mi azokat most ismerjük? s különösen: mi ezeknek rendeltetésé ? Darvin m3gae röptű szellemével megbizonyítani iparkodik, hogy iz ember esetleg jött létre, amennyiben z emberi nemet a majom fajtól véli származtathatni. Megvallom, hogy sok. és nagy tudományt eláruló müve Dn.-vinnak sokakat habozusba ejthet 8 akadnak, k<k álii tásáuak hitelt is adnak. — Én nem tario-zom követói közé; én nz embeit önállóbb lénynek akarom ismerni, mintsem eredetét egy náláuál hasonlíthatatlanul s minden tekintetben alan''abb álló áila-.t»j tói származni elíogadhassam. Igénytelen müvem tehát az embert önállóan s usy, mikéut az teremtve lett s mint az idők, a kor rjta társadalmilag változásokat tettek, fogom a mü kis ter-j«MÍelmóuél fogva röviden bemutatni b korlátolt tehetségem után a nők ''ársa d»lmi helyzetéi, azoknak a társadalomra való befolyását, feladatát ismertetni s amennyirn eszük keretű müvecske megenged», azok előnyeit s gyöngéit feltüntetni. Kétséget kizáró dolog az, hogy az emb r a világ nagy színpadján mint elsőrendű mü tűnik fel ; az ember, mint teremtmény kezdetben bárha teljes tudat-lauságba''o élt is azért a vele'', született, fokozatosan fejlődő, ismeretek által gazdagodó teremtő képisségénél, vagy nsint szokásos mondani: eszénél fogva egyedül van hivatva a természet urának lenni. — Hivatva van mondom 8 terméazet urának lenni, mert azt már tények igazolják s nemvvár megoldásra. Azon felfedezések, melyeknek b 1-cöője bárha a véletlen volt is, minők : a gőzerőkben, a villany hatalmának korlátozó s azt utasító képességében, a puskapor robbantó erejének ismeretében, a csillagászat s természettudomány aligelszám-iálható ágaiban, a technikai tudománya ezer nemében jelentaeznek, az embert kétségtelenül a vi.ág urának vallják, ezen erőknek a szárazon és vixea léteső, sőt a levegőt á''szelő hatalom bírásában egyedül az ember van ; ezen erőkkel kapcsolja magát össze más, távol álló nemzetekkel s híreinek, tudományának, akaratának közlése immár időt nem is vear igénybe s gondolatának érvény esi tésére, hatalmának megmutatására ciaknem ter mésze.t fölölti erőkkel rendelkezik. Az ipar, kereskedés éa tudomány ezen könnyűvé lett helyzetében annyira terjeszkedik, hogy mai napon már nem azt csodáljuk, hogy valaki asokat ismeri, hanem megdöbbsnlőleg b^t r«ánk* ha azokban valaki gy engeaéget árai egyik vagy másik nemze''.nek «okásaí, társadalmi élete többé nem titok. Pár évtizaddii eiőbb a franexia nemzet finom és könnyű tirsalgáai modora, az angol nép higgadt magatartása ; amannál az ipar és fényűzés, emennél a világkereskedelem :gy ed araság, mini kiváltságok, éllek, ma már át lett ültetve azo ból sok, más nemzetekbe» is ée különösen észrevehető a. haladás társadalmi életünkbea, de vájjon ezen ujtbbkűri társadalmi haiadás olyan mely iuvá-natos lehetne miad-ín réasében, avagy hogy azt>k a régibb népek patriacchalia azokáa^it sok tekint-jtbpn károsan ¿riz^júk. egészen más kérdést lesz síükségeaaé. A chinaiak Utpkszerűsége, az.indu-Bí>k és egyptomiak msguai ismerciei, á spanyolok és német nemzet lovagkora lejárt; az arabok kalandos.élete, a mohamedánok mesés gyönyörei, xna már.nem birnak fontossággal, ezek a felaő régiókból mind alá hullottak, s a dolgok természetességében tűnvén fel, esek egy elmúlt álom szép képei levén, most a rideg valóságban ébredeznek. Ily elmuit kornak akár dicsőálmai, akár a való életnek próaái engemet .netm indítottak ezen felolvasásra s nem is a kelettündér meséi, vagy Aladin lefolyt élvei birtak reám ösztönnel, midőn ma»., gamat erre flhatároztam, hanem jelon koránknak tok kinövései voltak azok?. mik az eszmét adták, s melyek ellen szerény n életem közlésévé» némileg hatni iparkodom, habár megvagyok is arról győaődve, hogy az áramlat ellen, mely e sokaságot, wz egész tömeget ragadja magával, nem nekem, hanem t&á •oknak, oly hirnérvel bíró férfiaknak huszonegyedik évfolyam ZALAI KÖZLÖNY. JANUÁR 12-H 188 J, y mint követte & legtöbb felvilágosodott törvényhozást. Jól, helyesen tett-e s megfelel-e ezen rendszer a mi viszonyainknak — azt a jövő fogja megmutatni. A törvények jó és rósz oldalait minden kritikánál jobban megrostálja az idő — s ha majd néhány év elteilik, akkor fogjak csak tudni, helyes-e azon okoskodás, mi Abaujmegye közönségét vezeti, hogy a büntettek szaporodását is a „sértett fél indítványára üldözendő büntetendő cselekmények* rendszere okozza. Mi más társadalmi, erkölcsi és lélektani okokat tartunk a büntettek sza porodásánaK rendszerinti okaiul, de épen nincs kizárva azon okoskodás sem, hogy a sértett fél kegyelmétől függőcselekmények elszaporodnak mert tudják az illetők, hogy épen azon indokok, melyek miatt a törvényhozás Hivatalból nem üldözi a büntetendő cselekményeket, a sértett felet is arra kényszerítheti, hogy ne üldözze a tettest. Mert ha az állam azt hiszi, hogy a családi élet tekintetei miatt nem szabad a rendőrnek, állaraügyész-nek, bírónak bizonyos büntetendő cselekmények körébe avatkozni: ugy legtöbb magánfél is akként gondol kőzik; helvesebb a bűnöst futni en-gedni, mint nyilvános végtirgyalá-sokra vinni a családi ügyet. Épen nincs tehát kizárva, hogy vakmerőbben s gyakrabban követtetnek el azon büntettek, melyeknek üldözése elől diseret okokból az állam visszavonul. Mindez azonban bizonyitast igénylő hypothesis. Egyet azonban már ma is "bátran kimerek mondani s ez az, hogy nem tartom czélszerünek a magyar büntetőtörvény azon intézkedését, hogy a sértett fél inditványozási joga azon naptól számítva, melyen az elkövetett bűntett, vagy vétség és annak elkövetője az indítványra jogosítottnak tudomására jutott — három hó alatt — elenyészik. Ez végnél •küli igazságtalanságokra adhat okot, ha a judicature nem jő segítségére. A törvény szerkezete mellett büntetlenül maradna azon férfiú, ki egy nőn erőszakot követ el, s az a nő görcsöket kap s három hóig eszméletlenül ideglázban fekszik, csak három hó után eszmél, s csak akkor követeli az államtól becsülete elrablójának büntetését, mert mit felel e kívánságra az állam — azt. hogy az 1878. Y. t. cz. 112. §-a értelmében följelentése mint elkésett, visszautasittatik. Három hó alatt kellett volna a feljelentést megtenni. E példát egy német jogász hozta fel, de ráillik a mi büntetőtörvényünkre is,; Sok ilyen esetet hoznak fel a német jogászok és valóban frappans bizonyítékot szolgáltatnak a törvény ilyféle szövegezése ellen. Mi nem nagy súlyt helyezünk az erőltetett casuis-ticára, mert hisz kigondolt esettel a leghelyesebb elveket is ellehet csavarni, — annyi azonban kétségtelen, hogy tágabb határidót kellett volna a sértett fél inditványozási jogának íryakprlására nyújtani és világosan kikellett volna mondani, hogy a három hó — alatt azon idő, midőn természeti vagy egyéb cihái ithat''lan akadályok gátolják a sértett felet — nem érthető. Hisszük azonban, hogy a judicatura segíteni fog a mi aggá lyunkon és előadandó esetben oly cl vet fog kimondani, mely kizárja a mi aggályoskodásunk beteljesülésének lehetőségét és nézetem szerint annál is inkább kimondhatja, mert az indítványozásra szabott határidőt nem szabad büntetőjogásznak az elévülés szemüvegén keresztül nézni. Az elévülés nem számol azzal — tehette-e ezt, vagy amazt az állam, de a hol a bün tetőtörvény nem beszél határozottan elévülésről, mint nem a 112. §-ban, ctt a gondolkozó biró mindig tekintettel lesz a facuhas agendire — s nem fogja mereven az elévülés szabályait alkalmazni a „három hó" büntetőjogi arbitrálásánál. Azt sem tartom czélszerünek, hogy a sértett félnek jogában áll az ítélet hozatala előtt mindig visszavonni inditványát. Csak a minap olvashattak a lapokban, hogy a védőügyvéd folyton sürgette a végtárgyaláson az elnököt, világositsa fel a feleket, hogy szabadságukban áll kiegyezkedni. Ily cinismust nem í^iet sokáig tűrni. Hogy a (jsaló a meg-csalttal a nyilvános végtárgyalásou is egyezkedhessék, hogy még jó díjért a panaszló elállhasson indítványától — kétségkívül oly mozzanatok, melyek komoly meggondolásra méltók talán igazat fognak adni az ata-ujmegyei feliratnak, hogy a büntettek szaporodását is előidézhetik az kellene világító fáklyával menüi előre, kiknek szava még a kor «atuyaló fajai előtt sem válnék a pusztában kiáltónak atavávi. Azonban nem tévesztem szem elől, hogy nagyokban az embernek erejét oaak megpróbálni is érdem, annálfogva társadalmi életünk jelen állását néhány aorban viaazatükröstetni s összehasonlítás folytán abból következtetésemet kivonni kísérletet teszek. Tudjuk, hogy tt gondolatának, sőt természetileg tekintve cselekedeteinek is ffcjgeöen ura; természétileg mondom, bógy''ura tetteinek, mert szabadságában ¿11 azt tenni, amit akar. Társadalmilag azonban a cselekvések nagyon szük korlátok közé levén szorítva, itt már a má- yagi és erkölcsi érdekeinek megóváséra hozott társadalmi szabályok, törvények által korlátoztatik. — Termésre-tileg léhát az ember egészen szabad, míg társadalmilag más törvényekhez kell cselekedeteit alkalmazni. Az ily törvéoyek azonban, habár eredetükre az idők régiségébe vezetnek is bennünket, az emberi cselekvésnek ezen korlátai örök időktől fogva nem léteztek, mert Ős időkben eme törvények a családfő akaratában nyilvánultak < időkhöz, körülményekhez voltak alkalmazva • ugy a családfő egyéni vagy anyagi érdekei kölosönsék azoknak az irányt b ezek azabták meg a határt, mivel a családfő független volt a a hozzája tartozék, még nejeik is nem osztoztak a ha talőm gyakorlatában asokkal, hanem szo-ros értélemben vett rabszolgák, — rabszolganők voltak, kik a családfő akaratától fÜggöttek, aki fölöttük élet és halál-jogával birt. A nők bár nagy befolyást gyakoroltak is a családfőre, azért csak kivételes •eet az, midőn annak nevét a történet hagyomány alakjában az utókornak átadta, • mert a nő esaládi nevét már ős időkben is azonnal elveestette, mihelyt egy más Családnak lett tagjává, azért ha volt is kö-söttttk nagyobb «»elemmel . bíró hölgy, nevét * történet vagy hagyomány csak hiátyosan öriste meg as ifjabu nemsedék «sámlira. A népvándorlás befejeztével kez dúdtek az államok rendszeresebben alakulni, miáltal a családi körülmények sok tekintetben lettek változásnak kitéve s az államok hatalmának növekedésével a családfő hatalma aránylagosan kisebbedett a a szükségessé vált társadalmi törvények által nagy részben korlátok közé lett szo-ritv.- s a cseudesebb, nyugalmasabb, de épen azért boldogabb családi élet kezdetét vette. Ez idő''ól fogva a női befolyás na ponkint nagyobb és ngyobb mérveket kezdett ölteni, de azéri mindenkor meg tartotta 8 megőrizni tudta a nő 03ztály magának korabban is azon tért, ahol a család javára, melynek már mégis joggal biró tagjává vált, - . közreműködését áldásos siker követte. A házvezetés kjválló fontosságú fel adata volt a nőknek mindenkor s mert ezáltal a családfő awn előnyöket érte el, melyek a nyugalom éi boldogság kifejezésében állanak, a nők időnkint befolyásukat növelték e pedig joggal,mert érdemet tettek azon szép elnevezésre: fele segítség. E közben korunkhoz mindkozelebb érvén, a könyvnyomtatás müve is feltalálva lett. Hogy mily lényege fordulatot vett általa a tudomány, mily villámgyorsan terjedett a haladás, azt szük aégtelen mondani is, elég legyen azt felemlítenem, hogy a könyvek és azokban közlött ismeretek óriási mérvben kezdettek terjedni, a lefolyt idők eseményeinek költői nyelvezettel történt megírása által a regényesség is ébredett, s a mindin kább terjedő művelt s különösen az ujabb kor regéuyeí — mint mind- megannyi fantasia — a képzelőteltélség ezn szikrái felrázták, a szendén szunnyadozó érzelmeket, mozgásba hozták a fogékony női kedélyeket, « csakhamar irányváltozást okoztak az addig csendes családi életben ía. Az élet, bár miként óhajtanánk is, hogy ne ugy legyen, mégis prósai, a költészeietet csak minta^ méh a virág mézét, bírhatja meg, nagyobb súlya alatt el kell vesznie. — A költé-««et as ábrándok hazája, as ábrándozás as élet megrontója, mely kancsal ily jelenetek. Sohasem kellett volna megengedni azt, hogy még a végtárgyaláson is elállhasson a sértett fél panaszától — mert valóságos demora-Ihatiót idéz elő, ha látja a szegény ember, mily könnyen egyezkednek a vagyonos gazok, mert ne szépítsük örökösen a dolgainkat, tényleg azzal egyezik ki a sértett fél, ki neki más módon elégtételt nyújt s fájdalom ez az elégtétel nem mindig nagyon morális. Ezen felszólalásunkkal csak azt akartuk mondani, hogy a sértett fél indítványára üldözendő büntetendő cselekmények létjogosultsága ellen nem lehet harezra kelni, mert olyanokat minden felvilágosodott törvényhozás mindenha ismerni fog; — de ha majd egykor a mi büntetőtörvényünk rcvi-siója kerül szóba, akkor igen is helyén lesz megvitatni mily körre szoríttassák azon cselekmények csuportja, mennyi idő alatt s mily föltételek alatt s kik jogositvák az inditvány (helyesebben panasz) megtételére s adassék c az inditvány visszavonására annyi joga sértett félnek, ir/nnyit a jelenlegi törvény nyújt ? Ezek komoly, figyelemre méltó kérdések s ezért nem térhettünk egyszerűen napirendre az Abaujmegye közönsége által tervezett fölirat hire fölött. Dr. WLASSICS GYULA. dött bizottság előadója által for a gyűlés elé terjesztetni. A közgyűlés a választmány mükö- Jegyzőkönyv Felvéve a ntgy-kanlzsai polgári egyletnek 1881. decz. 26-án megtartott évi rendes közgyűléséből. I. Darás Zsigmond egyleti olnök ur megoyitván a közgyűlést, buzdítja a tagokat a mai napra kitűzött gyűlés tárgysorozatának, különösen az építkezésnek lelkiismeretes megvitatására s felkérvén egyúttal a jelen közgyűlésről fe;v6ttj"gy zőköuyv hitelesítésére, Ujváry Illés b Neusiedler Pál tag urakat, ezután felhívja titkárt a műit éri számadás előterjesztésére. — II. Dr. Tripámmer R-zső titkár felolvadván jelentését, melyből kitűnik,hogy az egyletnek 2.4 rendes s 6 kültagja van. — Vagyoni állapotát illetőleg vsn készpénzben 2499 Irt 19 kr. tagsági dijhátra lék 335 frt 80 kr. s igy összesen 2734 frt 99 kr. vagyoni gyarapodás ez évbeu 698 frt 4 kr. — Az egyleti könyvtára 388 kötetnyire szaporodván, ez évben beaze szereztetett 144 kötet. A választmánynak az egylet épit-ke?ési lekiu''.etcbeu tett működése, u tár^ -eorozat külön pontját képezvén, a kikül- dését s annak jelen ését helyeselvén, a kért felmentést megadja. ül- Elnök ur a válaaztminy nevében megköszöni a megtisztelő bizalmat« kéri a közgyűlést, miszerint - miután as ős agy tiszttársai megbízatása lejárt, korelnököt sj-gyzőköny vvezetőt választani czivesked nék. mire korelnökül Ujváry Ilésjagyző-könyv vezetőül pedig D-.Tripammer Kezaő egyhangúlag megválasztanak. Enpok folytán korelnök ur az elnö ki tisztet elfoglalván, a tisztviselők s vá iasztmány megválasztására a közgyűlést felhívja, szavazaUzedő bizottsági tagokat xjúolván yeuez Antal, Dr. Tuboly Gyula, Knorczer György, Baboas László, Krenau er L.jos s Németh Ignácz urakat, mit a gyűlés elfogadott minek folytán a szava z»tszedó .bizottság működését megkezdette. IV. Ezután a választmány által ja-vaftUtba hozott é. i köl-Bég előirányzat vé telvén tárgyalás alá, az 1882. évi költségirányzat következőkben állapíttatott meg Bevétel: 1881. évről tagsági dij- s bér- hátralék Késrpéuz maradvány Az egyl. helyiségek haszonbére 214 rendes,ö''kültag tagsági dija Remélhető uj tagok tagsági dija Azok beiratási dija Hírlapok eUdása után 2121 frt 8 kr. takarékpénztári betét kamatja Bekebelezett 377 frt «tán járó kamat frt. kr. 335 80 — 41 69Q -1296 -129 — 40 -160 — 106 42 26 39 Összesen 2765 02 180 — 415— 20 -50 — 20 -250 -3 — 200 -200 - Kiadás: Egyleti.szolga fizetése Hírlapok megrendelési ára Kert javítás Irodaszerek s nyomtatványok Szegényeknek adakozás Könyvtár czéljaira Tűzoltó egyletnek pártoló dij Az épület javítása s netán szerzendő bútorok , R-ndkívüli kiadás Összesen 1338 — V. A választmány által kiküldött épitkezésí bizottság elő terjesztése általá-uos tetszésbe réezesűlvén, az abban felsorolt a más indokoknál fogva is elfogadta-io:t ezek szerint: A polgári egylet, a Babochay ház mentén megnyitandó uj utcza folytán nyert helyén egy egyemeletes házat épit, mely földKzjut egy körülbelül oly nagy éttermet, mint a koronái s a bérlő lakását az emeleten az egylet kizárólagos czéljaira 5° h ''«szú, 4° széles olvasó azoba, egy ugyíio ükkor.i játazó zob», »gy 4* boaszu éfl s/éles társalgó s egy ugyanakkora étkező s végre egy 3° bo«s2U s 4° széles könyviári szoba, mely választmányi üiés- 1000 6000 5220 re is használható • rigr® . a földszinten emeiftt magasságban egy 12* hossm s 8* hcy ssipbási czélokre is alkalm- s tánca termet foglal magában. Azépitkezés költségei fedeztetnének : Az egyletnek készpénz vagyona 2000 frt Al egylet álul a váróénak Átengedett területért kap Az egy let jelenlegi épülete eladatni határostalván annak legkisebb eladási át a Aliírt részvények A polg. egylet által kiessközlen-dó le** rgy «órajáték,melyben kibocsájtandó a N. Kanizsán felállítandó szinbás javára 30000db 1 frtos sorsjegy, ebből remélhető tiszta nyereség 10000 , 6 Minthogy, ha tz egy. helyis^ge a fent leirt módon felépítetik, a legkisebb azaniiUs azerint 2500 frt tiszta jövedelemmel rendelkezik, mely 30000 fjrt-tőke törlesztésére elégségesénél fog vs a közgyűlés 30000 . Szóval harminczezer f. t kölcsönnek sxfik-ség esetében leendő felvételét m<-gaza vatza. A kö/gyülés as építkezés minden teendőinek e«zköz''ésére. ugy a szükséges pénznek kölcsön vagy más módon leendő : esterzésére, valamint az egylet régi épületének eladásával a választmányt erkölcsi, anyagi felelősség mellett megbízza. A a avazauzedő bizottság jelenti, miszerint az ''/» órai »árá* határidő eltelvén, ezalatt szavazásra s-nki %em jelentkezett s igy as ötszes «zvsa''* lapokból k tfint, miszerint a beadóit 66 szavazatból nyert aránylag legtöbbet: Elnökre Darás Zsigmond 65 szavazatot. Alelnökre Sanvéb»r József 66 ir-vnza,ox, Titkárra Dr. Tripámmer Re»»ó 65 szavazatot. Háznagyra Knáusz Buldizár. 26 szavazató!. Pénztárnekra Botfy Károly 38 sza^ azatet. Köov:viárn<>kra B»bo»« László 60 szavaza''Ot. Választmányi tagra: 62 szavazató:. 62 . , szemmel festett egekbe néz, pedig uz élet egy szük valöság, melyben a meg elégedést, bo''dogságot, üdvöt a remény hit és munka adja. A regényes élet felem ütésével nem lesz fölösleges érintenem, hogy e század közepén még az édes anyák csak oly könyveke. engedtek gyermekeiknek, kü lönöseu leányaiknak olvadni, a melyeket maguk ismertek már, vagy előbb átolvasva azokat veszélyeseknek, érzelem lázító olvasmánynak nem találták ; — ma az anyák, — tisztelet a kivételeknek, — és sajnos, hogy ezen klvéte! nagy számot nem tesz. — a könyvek éa regények nagyobb részét alig ismerik, a azoknak olvasását gyermekeiktől nem tiltják. — Szabad a vásár, pedig e vásáron igen sok rósz gyáitmányt lehet néha drága áron adni el. A színházak, molyek kezdetben, mint pl. a rómaiaknál csak utczai előadásodban nyilvánultak, — ami ugyan Chi-nában sőt Spanyolországban is még napi eseményt képez, s tárgyai tréfás gyermekségeket, olykor valakire irányzo''.t gunyort tartalmaztak, azért a közértül csiség bennök megtámadásra sohasem talált, s akkor még a kétertelmü szavak vagy kifejezések ismeretlenek voltak ; a zárt helyiségben tartott előadások pe dig minők a híres amphiteatrumban tartattak, mindenkor nagy népünnepélyt képeztek, s a kor vadabb Ízlésénél fogva a annak mgfelelóon vadállatokkal való viaskodasokból állottak. (Folyt, következik.) Bordalok. i Nem caxk lent a túlvilágod Létezik -a hirts Létbe, Meljrból is»ik ax advCzüit, Hogy minden baját felejtse. 8iron innen is an Létbe. Mely gondot és bút eloszlat; S ex az áld olt feldi Lethe A billikom, csak jól forgasd ! II. Éltünk képrUeli Az égboltozatot, Melyen a felhők a Qoidok s a bánatok. D<; széjjel osz''ik ez Égről minden feli -g : Hogy ha rá sdt a n»p A borteljes »e.-leg. Ili Tömkel- g » bánat; S Ariadue fo ál. Mely abhól kivehet, KeillnÁben a pohár. IV. Tudjátok-e, mik a Pohár borcseppjei ? Ragyogó etillagok Gyönyörű fényei. Fényeiket amíg, E t-ailtagok ontják: TtttidAklik jókedvünk, E földi mennyor»tág. V. Életünknek bárkájában A holló a »etét bánat; S e réa pohár Noa, aki Neki u fog x Aadárnak. Kinyitja a birkaajtót 3 iá t hollót kilóditja .. S • setét m»dár ugy eLzáll, Hogy nem U jő tBbbó vis^aa. VI. Letűnt a« éj, a búbánat; 8 ébred kedvünk hajnalfénye Hirdetik is a kakátok: A poharak Tig cs- ngése. YIl. Sírba van örömem, £ Messiás, té<« -, Örökül búk vannak Roudelve melléje. De leszáll at angytl: A bor ... • a sir tárra! Feltámad a halóit, S ox ór fut a gyáva. VIII. Van virágunk mo«t u eég, Bar télies kint a világ: Fehér liliomai ott áll Ax aMakoa a jégvirág. Ámde piros rózsánk is ran, Bár télies kint a világ: Piroslik már a sok bortól Minden orron a borvirág. VáBOöY mihílt. 61 61 60 60 ŐQ 54 48 45 40 35 14 7 4 Csemics Károly Dr. Benézik Ferencz Topolics Józsvf Hencz Antal Kovács B4a Pi¡hal Ferencz Babochay György Dr. Tuboly üyula Horváth Pál Hirsch! Edj Gut mann Henrik Kollárica Jánoe PótUgokra: Ujváry Illés Bfdin Márton Nyuli György Számvizsgálókra: Juhász György 30 , K.norc<er György 25 Krenauer Lajoa 24 • Miután Ujváry Ilié« korelnő asoa kérdésére, nincs e jdeo választás ellen senkinek é«zrevétele, vagy kifogiaa a közgyűlés a tiss ikar « választmányiráaü teljes m-gelégidésének adott kifejezést ; korelnök ur megköszönvén » biaalmat, as el. ökségért, £ most már ujjbéla^gV^B««-tott Darás Zsigmond urnák átengedő. VII. á) Knorczer György5 or: indt ványa, hogy az elapssabály 3 ik bekezdése oda módosittassék, Wj érvényes határozat hozatalára 30 Jaf. lenléte «tük«éges. , b)Baboss László indítványa,kógy^gy .ügyéss« választassák, a lagkösalabt»^-tanandó közgyűlés tárgysoroaalAb^fel^-tetni rendeltstik. • \ L '' c) Knánsz Boldizsár xxf todHványa folytán as alapasabály 17. § a oda iMjl-gyaráztatik, hogy ft zzaraxása pfitfákr* mint ilyeneké nem külön történik, hanem a ki legtöbb «zavaaatot nyer* mányi tag után legtöbb szazasatot yrt három lesz péttag. - — ~ VIII. Elnök ur indítványa. folyii>a az évi tagsági dij 6 frtra fölemelte tik, DARÁS ZSIGMOND «. k. ■< elaok. ^ '' Hitelesítjük: . UJVÁRY ILLÉS «. k, -NEUSIEDLER PAL s. k-Jegyeate: Dr. TRIPaMMER REZSÓ «. k. titkár. Síentkirál^ Móriéit .Gyáazrovatai készül, a nép gyül, tompa harangszó zug, a keaeregve hazánk bérczei visszaayégik :* Szeaikirályi Móricz meghalt, a 48-as évek egyik legkitűnőbb bajnoka, a hónát lángolón n* relő agg jobblétre «tanderülL — ElhagJ«» a bazát, a melyet félasáfadnál tovább szolgált, nemcsak vassal, hanem inkább a szellem kardjával. Iámét kevesebb egy gyei szok Mtáwa, skik a »érrel áatatott földet «nindeaB« jobban szerették, ohí mert ő aaeret^» hazát, mélyen, láagolén, lelke he- tével, szerette véres mnltjáS «envedő jelenét, i . . huszonegyedik évfolyam. * V f . . '' '' '' ZALAI K Ö Z L ö N Y JANUÁB 12-én 2882. !'' e szó lebegte körül fenn-"tekor, ¿Imában, ez volt a talizmán, ( iT9tszivén hordozott, ez tündöklő állaga, mely lépteit vezérlé. S most oU P''-»ieQ aE egyszerű rova- . __ nem hallja az ezrek szivéből U''®D '' i , i i vő »óbajt, nem a bánatos susogást, mely pikéot a Ügy »2-Hő. mindig terjed, mig rémüü kérdésben tör ki: „Kifogja k''iőlieni az ürt ?" Szentkirályi Móri''z tanulmányait, __ jjjiulán a Bpesti «\gyet-m tud vágy át kj oein elégítette, — B-.rliube a más hir-ucV-''S egy eteújeu fejezte bej — a ez ege^^ jov.''.jérc befolyt. (3 ke. véss«; irt ¿a. bca^lt m;»gyar ér-Tcleiumei. iwfnf az akkori .¿.if.iiuk,. nem miniba evéabt> -.leii.vwlu.-x jóii«afi: — ¿e 3 i-aak ae rny>«k''"Si>épiii!»«: /ere é a eZ tn:udcn tel''.ébeu ny ilvánull. — Igaz —szejvtet , fV.igi^ru következetesség voltak fegyverei, melyekkei miül ellentéten, miut dieneitJfcí''cgy vérezte. Keve az 1839-ik évben lett általá- aOS-ían ismertté; ez alkalommal választatott meg H-iday G ''deon grótfal Pest cuegye követévé. Ez utóbbi érdekében tartott nagy birü beszéde által csakhamar országos hírnévre ieit szert. Neve csakhamar azon idő legnagyobb fér fi <» i melle''.l emlitteleU; — akik között mohó helyet foglalt cl. Azonbau bármennyire meg voltak győződve jellemazilárdiágáról, népességre még saját pártjánál sem vergődh itett. Mig Deák, Kíausal és Bezerédy az ciaú személyei» érintkezés után mindenkinek örök szeretetét megnyerte, addig Szentkirályi egész lényében volt vnlami visszataszító. Egyedül feledékenysége tette né melykor vonzóvá tár»alg:<.«át, ezzfl barátainak n»-m egy vig óra; szerzett. Jh>v alkalommal kérdezték tőle O • összegyűlt barátai: „Móritz, hogy nevetik gyermekeidet ó válaszolt: .Ugy hiszem, fiaim neve .... László és ... . Albert, .... leányomé p -dig. leányomé? .... elfelejtettem,-d>t becsű let szav..mra mondom, hogy tudtam ét hogy ismét m g íogom tudui. Azon nevezetes országgyűlésén, melyen Kosuth és a tóbbi állainfngság ban sTnlodőkiiét "kegyelem adatott. — Szentkirályi Pest megye máaod-ftlixpáo jává választatott, mely hivattat., minden szórakozottsága mellett leglelkiisratrete-sebb poulo» ággal i&U6it be. - Az 1847-iki országgyűlésig EkO-uih-nak hű, követője volt és csakis akkor válf ei tőle, midőn hazánk halhatatlan számüz&ie a hon sorsának, gyeplőit ke-zebe vette. Ez időtől kezdve a politikai téren kevé»»é szerepelt s így csillaga 1839 — 47 ig legíényeselbeu r«gyogott. De nagy szelleme nem nyugodba-to''.t, a munkás lélek nem vesztegelhet — és hogy hona fölötti ég«* fájdalmának ny hü lést nyújtson, tápot keresett lelki, «euvédések áital meggyengült egészsé gének. -I Orvossá lett; — miként fölséges királynénk fivére, — ő is díjtalanul gyó-gvitott ezer- és ezer b teget, a miért is i''nép kőzött azon hit terjed, el, hogy kegyelmes uralkodónk csak is azon föltétel aiaU adott néki kegyeimet, ha a pórnépet orvosolja, »ét orvossággal is,, ingjon látjz t»í. ; ___. " " Szentkirályi azok "kozS láRőzoTt; akik- Deákkal egyetemben a haza nyugalmának helyre álUUsáű fáradosUk-i — b hogy e ciálnak <aing'' inkibV szolgálhasson? örömmel fogadta, bogv * « pestiek polgármesterré választották. Meg választatott — ós ő hiveu eskü jéhez, melyet a nemzeti lovarda előtt szabad ég alatt tett, — erős kézzel, lan kadatlan -fáradtságtól ieleJt^neg nehéz feladatának,"«Tiadáddig, mig a: városka pitányij^-^Upnkezébe jővén,l.eko- szönt. . v t j-.t ■ . , í j;;»"» Nyugodt "eívonultságban tölté aióta napjert ;.Bttd apwten »serény, -fii«- trtcsei lakásán ahonnan mégmindig éíénk figye- lemméi Msérte bootink állapoifU, . , • E férfiú e-.»agy. hazak, szíve töobé nem "dotog ; "elköltözött dia, ahol egye sülhet Széchenyi, Deák Jelkével, elhagyta szelleme d-"f^ p»,- ;l>gy a magasból őrködhessék nemzete fölött, a melyet szeretett, a AWfi® gyzkrzn könnyezett, « a -vrif bálából . rok dUífényból, fon^iímára "hVrvadbat lan^koazbrut." . ■ KORPADI BÉLA- f-t^fj 23 iparkamara kOrébőU 0 ;< í 730 <t 7X1 megnevezése mellett mustrákat küldöttek midőn ennek<foly/án, a pinezrkezelő.é-által utasitva, borukért az illetéknél ne vük jelentkeztek, a borokat már eladták volt a nélkül, hogy erről a pincre tudo mással b rt volna, fólhivatnak ennélfogva mindasonjbortermelőkéi talajdonosok.kik boraikból a központi pinczébe mustrákat küldöttek vagy küldeni a.ándékoznak, hogy a beküldött mustra szerinti kétzlet-ben eladás vagy bármi más körülmény folytán beállott változásokról a központi pincze kezolóséget levelezési lap utján ér tesítsek. 2.) A központi píuczo szabalyza-. értelműben ;» kezeié» vég''tt beküldött bordóbornkh^z s mu''utkozó: »padáapétlá-Bárn 2% ''•oltelókb''»1 voL tiekúldeud«, mintái» iizoub.iji atapasaLa.Lt kiinu''alta.bogy ezen 2°/0 j.pdd« teljes póilHsár. nemele tíendó az, miért is jövőre uv. eredeti sza-biílysatb^n megallapitott 2% helyett hordóborok telküldésével töltelék gyanánt 4°/0, tehát minden 300 lite.res hordó után 12 I iter veundó siámilá»b:i. Kelt Soproub m 1882. január 3. A kereskedelmi s iparkamara. Ilolyl hirck. — Sietve közöltük mult számunkban a heiediki fényes tánezviga-lom rövid leirKsát. mog kell említenünk noha moat már poat festum, hogy a t. rendezőség fáradhatlao bu/galma méltó eiismerest aralo''.l s mé''tófvolt a vigalom elődeihez! — A nagy-kanizsai lövészbál fényesnek ígérkezik s valószínűleg feb-rmr 1-én tartatik meg. — L>i\ Fürnek L<í#zló ügyvéd t. munkatársuutt a nagy kanizsai kereskedelmi ifjak önképző körenek -!>;lyisé-gében nagyszámú s dtsz-''s közö:iség előtt felolvasást tartott mult pénteken, a jeles munka szövegét lapunk lárcza rovata hozza. Tisztelt barátunk zajos tapsot a élénk éljenzést ara''ott a hálás themáju felolvasásért. — A nagy-kanizsai e -. 1 ¿ny gyülekezet.évi gyűlése január 10 cn tartatott meg. — Eljegyzés. Dr. Ditrichstein Dávid ur kedveo leánya Ilka kisasszonynyal Jüger Ferencz kir. postatiszt Nagy-Kaui»<áu január 8 án jegyet váltott. A mivelt lelkű menyasszony a r. kath. hi tet fogja telvenni. Az esküvő f. évi april hdban-tartatik- me^.-Boldogság kisérje a kötendő szent frigyéül — MegTlivá* a ,n.-kanizsrti ee-jrély egylet szőve-kezete" rénzéról folyó 1882. evi jan. hó 22 én d. e. 10 órakor a városi tanácsteremben tartandó rendes évi közgyűlésre. A tárgyalandó ügyek eorreudje: 1. Számadási jelentés. 2. Föl-Ügyelő-bizottmány jelentéoeés indi'' ványa. 3. Határozat a takiirck-alxp javára fordítandó összeg iránt. 4. Jótékony ctélokra fordítandó Összeg meghatározása. 5. Alapszabályok némi módosítása érdemében. 6. A folyó óv végével lejárandó oiklus vég számadása — és az újonnan életbelépte "leodő ciklus iránti — határotathoratala. ^7. A sorszerint kilépett 8 igazeatósági tag -helyett'' leendő uj választás. 8 A 3 reu-dés és 2 póttagból ái:ó felÜ2yeíóbjz«ut-•ig^megválasztása. 9. ludivvány az egylet szövetkezet érdekéb<íu-Kelt N.-Knnizíáa, 1§82. évi jan.- hó ,7-én. A szövetkezeti igaggatóság. _ __^ — Darázs Miska jeles zéueiársu lalát ujabban az a kitüntetés érte, hog_> • uyárLidényre Margitszigetre hivatott ineg. Aaalkuda&4s folyamatban van. irvv — A tiszti önsegélyző szövetkezet idei rendem közgyűlését jan. 25-én tartja. — A nagy kanizsai ízr. hitközségi elöljáróság kebeléből valasztott iskolai szakosztály következőkép alakult: El nók Dr. Presaburger Jakab ur.Iskolaszak ossrtályi tagok : 3Íchra6h Gyuls, Eben-apangec Lipót, Fischl Pál ügy véd, Hírschl Ede, Dr. Schreyer, Dr. Szukits, Sommer Miksa, Stern M''. J., Stoízer Gusztáv, Bo-swnfeld Bándor és Walbach Mór urak. jQzen általános miiviltségü tudományos férfiakból választott isk. szakosztályra Dr. Pressburger elnök ur ügyes vezetése alatt bátran bizhatja a hitköz^g az 5üév ^ta árága icinca gyanánt őrző t 2 kereskedelmi osziálylya! összekötött 6 fiu és 6 leány osztály u "iskoláját. Dr. Pressburger elnök ur, kr-öbb mint 30 év éta, mint iek. szaVowtályi ^ ezen jelesen ismert iskola .emelése ét> fol virágoz tatása körül mint tudományos szakférfiú működik, 4C, deák korában, miut egyetemi hallgt.'' « pesti nr-rmal iskolában u magyar szakinál kezoite) nemcsak a hitkösség telj-s Üiaalj»át tírja, hanem a tantestület is, ki náUf. hó 10 én tisztelgett azon meggyő-xődW» -ávozott tőle, hogy iskolája ve-te-ése most olyan tapintatos és tekintélyes férfiura bízatott, ki igazságszereteté-űál fogva a tanítók működéséi és érdemeit méltányosan megbírálni és ennek követ-keztében helyzetük javitásaért is a h.t-köaségnél mindenkor befolyást fblbass- 5-am lXll. Hirdstmlny ^ Az országon borászati kormánybiztos mult évi 2753-2831 számok alatt költ megkereséséi folytán az érdekel^bor termelő és kereskedő körök tudomására ^iifttik.- - - bogy » bortermelők, kik a központi pm-cxébe készleteikből azok mennyiségének , Dá''m 1 Mymen. Folyó hó 10-én d* -utáni 3 órakor iutt* nizsán Szabó Jósscfa kedves % ^ kisasszonyt. Boldogság kuérje fngyöketl — Anagij-kanizsaí kir. távírda-főállomás 1881 ik forgalma: helyben fel adott táviratókban 18993 drb hilyben kézbesített táviratokban 2ll74drb, á''tme-nőleg kezeltetett 90G10 drb. ez utóbbi Összeg kettős ketelé»t igényelvén, össze» forgalma 2^1,387 drbot tesz. — A sánczi veudéglőbm január 14 én társasbál tariaiik Darás Miska zenekara működése melleit. Jó ételek ésita lok pontos kiszolgáltatásáról gondoskod uj fog Lichtenstein Adoif, vendéglős. — Be lépti dij 50 kr. kezdete 8 órakor Bérkocsik a ,Korona" vendéglő előtt lesznek felállítva. Személyankint 15 kr. — Nagy a tevékenység a közhivatalukban az újév beahtávtü. Kimutatások, lujatroinok éa ináa mindenféle, u bürokratikom* állal kitalált umnkáLtok t«!rh''i nehezül ilyenkor » ''uliedt lovegőjn, dobányfüstÖH h''v.it:,!8/.obák lakójir«. — Hál h^ aztán még mindehhez bor.zweMZ-szüic a* egész év folyamán ötszegyült res-» tanuziákat, uielyek elintézése ilyenkor szakad a szegény hivatalnak nyakába; bizony akkor n«»m valami kedves képet aiko''hatnitk májuknak az ő újévükről. — JPalfy Elek pölösk-fói földbirtokos nagy vadaazitot rendezett tegnap Göcsejbon mintegy 4<XX) hoidnyi terüle-t-n, melyei vadus/.a.i c élokra berezeg Eslcrházi tele uraiialomból bér.flt. — A csá/Uornyai jótékony nő egylet három évi fönnállasa után reorga-niráltatot'', egyéoirant eredeti czélját megtartváu. Eluókéül Dr. Krasov cz Ig-nácznc. pénztárnokaul Khédoy Ferenczné. jegyzőjéül p.''dig Margitai Józsefué választattak meg a folyó bo 8-án tartott újra aiakuió közgyűlés által. Az egylet aiapvagy.jua mintegy 600 frtra rug. Se-gélyzések havonk.nl vagy esot-ól-esetre is eszközöltetnek a választmány kívánatára, iiletve a szükségeshez képest. — Ezüst tnenyegzök. Lupersz-beck József csbkiornyai és 6övegjártó Lajos olUri aroiialmi liszttartók, január 7-éii ültek meg díszes rokoni körben boldog házabaág^uuk 25 ik évfordulóját. Ad muitos aunot.! — 1882. Az uj évben, a mennyire a kalendárium bölcs csiuálói ezt előre megjósolják, nem sok nevezetes dolog fog meglörtéuui. Olyan .közönséges" év, melynek csak az az érdeme, vagy 3t>4 napból fog állami. Sokszor lesz pénzben fogyatkozás és kétster napfogyatkozás, a pénzre nézve mindig teljes, mig a nup csak május 17-én sötétül e) egészen, növ. 10-éu és 11 én ellenben csak gyűrűs napfogyatkozás: lehet m:ijd észlelni.^— A tavasz márczius 20 án este G óra 10 perczkor, a nyár jun. 21-én d. u. 2 óra 22 perczkor, az ö»z szept. 23 án reggel 4 óra 42 perczkor, a tél decz. 2l-ón este 10 óra 59 perczkor veszi kezdetét. — Zala-Egerszegröi írják: Városunkba^ a szokásos Sylveszter estély az idén is megturtatott és pedig fényes sikerrel, folyton tartó jó kedv mellett, a mulatság reggeli hat óráig tartott. Zala-megye intelligencziája szép számmal volt képviselve, különösen a hölgy közönség. A jelen volt hölgyek közül következő ket láttuk: VioszMariska, Ruzsics Anna, Botka nővérük, Skublics Eugénia, Skub-lic* Mariauua.bzladovicMariska, Háczky Giz-lla, Skubiics-Erzsi és Ilafi. C»iilag Ko. néli és Irma, Strauaz Erzae, Za ka Juliska, Boika Paulin és Koza, dr. Mnn-gin Károlyné, Szüts Vilma, ^zily Dt-zs^né, Horváth Irma stb. — Szent-gróthi hirek. A helyb. .Jótékony nőegylet" decz. 26-án tombo-1 val egybíkötött tánczvigalma! rendé ze:t, mely 168 frt tiszta jövedelme'' eredményezett. Kzen összeg a helyi szegények között — különösen a 3 felekezeti iskolába járó szegény gyermekek felruházására lesz felosztandó. Berger Jánosné ó nagysága tiszt. Perényi Antal úrral már ia bejárták >s iskolákat a sors mostoha keze által sújtott kicsinyek conscribálása végett. Versenyt tart jótékonyságából a holyb. pizr. nőegylet" ia. E fiatal egy let csak mult óv május 1-sején srervezke dett ujjá. ime e rövid 8 hónap alatt isk. Wiener Fülopué pénztárnok kimutatása szerint tagsági dij és adományokból befolyt 138 frt. és a szegények közt kiosztaioít 104 frt. Valóban irigylésre méltók ezek a mi hölgyeink. Adjon Is''.en nekik sok erőt és kitartást! Végül egy'' szomorú iuscidensről kell b. lapiát érte BÍtenem. E hó 8-án Ns. Okolicsányi kisasszony pajtája takarmányostul hégett. E hir egy emberéletét iskövetelte, ameny nyiben egy Cséri Gábornő nevű asztalos neje annyira megijedt, hogy szegény azonnal szörnyet halt. — Lé ''ráílon a komp közelében levő korcsma haszonbérlője nejével január 1-én éjjel Légrádra ment mulatni vuazajüvet széles jókedvében dü öngött s a hídról mintegy két ölnyi mélységbe zubnnt, oly szerencsétlenül, hogy fejét betörte, minek következtében pár óra múlva meghalt. ■ — Árverés Zalatnegyében — Jankovícs István 2250 frtra b. ingt. febr. 3. Paloveczen. (Czáktomya.) — Tóth Ferencz 327 fr tra b. ingL jan. 13. Szent-Martonban (Keazthely.) — ösv. Ivanics Jánosné 325 frtra b. ingt. jan. 27. Diós-kálon. — Leng János 356 frtra b. ingt. febr. 11. Zaia-Tárnokban. - Pál György 905 frtra b. ingt. január 20. Szont-Kirá-lyon (A.-Lendva.) — Hazai rövid hirek. — A azt István szoborra Szeged 500 frtot szavazott meg. — A fűggetlenaégpártiak országszerte szervezkednek. — A . pécs-budapesti vasút kiépítése teljes folyamatban van. — Barcson a franczia társaság fafürészgyár és fatelep raktára leégett.— A Schmerling ezredmozgósittatott.— Ge-ii ch Riclurd ny. tábornok katonai szakkönyve s.ijtó alá adatott. — Hubay Jenő lutg<:dütn&vészünk Belgiumban hangver Sunyitz. — A tol ki apátság visszacsatolta« t"tt. — D-?br.-czenben gy család a szánkóz áldoy..»iu lett. — A fóvároei kprepesi temetőben <1848-18811 102.388 alusz sza örök álmá''. — Vasm -^-ye német hang zásu közs'';^roi magyar nevet nyernek. — Az öngyilkos a^arv si póstaexpeditor Poiczer S. a napokban az ottani kórház ban meghalt. — Trócsány helységben (Ras/luvicza mellett) a mult héten ösine-rellen lel''.esek a templomot feltörték s onnan egy misemondó ruhát loptak el. — Déva város határában nagyoa elszaporodtak a farknsok. — Bárczay földbirtokos bérese Kassán fölgyújtotta házát 6\ a tűzbe ugorván benn vessett. — Pécsett újév reggelén Horváth József háza tövében valaiti ké: dinamit patront robbantott fel. — Nendtvich Károlyt a budapesti Józaef-mű-gyetem tanárát, fényea ováczióbsn rc.szesitéa tanuló ifjúság születésnapjának 70 ik évfordulóján — A budai hegypályán dectcmber höhnn 34.209 személy közlekedett. — Hey mann Károly zon goraművész Bp-^sten fényesan sikerüli hangversenyt UrtotL — Göcz Árpád bpesti gyógyszerész-segéd morfiummal, vetett végett éleiének. — Kiqcsem, a híres magyar ló, január 1-én délután 5 órakor útközben egy szép pejcsikónak adott éle''et. Ez xz első productuma. — Nagyvázsony és Aj ki közt telephon hálózat fog felállittatní. — Fehér Kálmán gyöngyösi városi /.anácsos phosphoroldat tal megmérgezte magát. Egész vagyonát elkártyázta. — A „Selmecbányái Hiradó" szerint az ottani vidék Petőfi »Esküszegte kislány" házát emléktáblával fogja megjelölni. — Legrégibb lap hazánkban 1587 b-;n jelent meg né meiüi: »Newo Zeytung aus Uogarn0 czimen. — Zágrábban nemcsak a magyarokat, de a németeket is insuItáJják. — Paly János közhonvéd a Ludovika Akadémia hallgatója, föllebbvalóinak iránta tanúsítót: durva bánásmódja miatt öngyilkossá lőn. — Legöregebb mágnása hazánknak a 102 éve Podmaniczky Já nos báró. — Kassán át a mult évben 864 egyén vándorolt ki Amerikába. — - Külföldi rövid hirek. -Nuri Damat pasa Abdul-Aziz zultáu gyilkosa meghalt. — Kossuth ,Irataic ro mánnyelvre fordíttatnak. — Jassyban vörheny miatt az öaszes oskolákat bezárták. — A beluzsisztani szultán az indiai vic ekirálynál ebédelvén, ebéd alatt zsebre dugta az arany evőeszközöket. — Bécsben - 1381. év folyamában 297 egyén követett el öngyilkosságot. — Alexandria mellett a Mekka zarándokok táborában kiütött a cholera.— London mellett Brinkirahbrin lord Trevortól 50 000 forint értékű ékszert loptak el. — Brusz szának egy negyedét a földrengés elpusztította. - III. Napoleon sírboltját feltörték. — A czárt egy tiszt megaebesité, a tettes öngyilkos lŐn. — Bosnia és Hercze-govina anuektáiása tavaszkor történik. Boduiát Magyarország, Hercegovinát Au»tna kapja. — Francziaországban a la Mache csatorna alatti alagút lázas gyorsasággal készül. — Az Italía írre denta hivatalos lapját Kómábau lefoglalták, az Umberto osztrák ezrede ellen irott czikkért. — Bécsben a .Länderbank több nevezetes lapot megvett és a maga nyomdájában fogja kiadni. — Szenl-Pé ervárott veszedelmes vetélytársa akadt Sarah Bernhardnak, Bcrkeny Mária kassai születésű művésznőben. — Bécsben a város felszabadításának 200-ik évfordulója napján szept. 16-án nagy nemzetközi kiállítást rendeznek. — Bismarck a hajótöröttek felsegitésére kiadott gyűjteménybe e mondatot irta: „A haza azolgálatában f-lemésztem magamat." — ■Munkácsy képét a „Krisztus Pilátus elön" ezrével nézik. — A világon összesen 34.274 újság van. — Angliában egy 60 éve3 favágó most vett? ki egy londoni pénzintézetből az ősei által 138 éve betett összeget, mely moat 2 és fél millió forintnál többet tesz. — Sarah Be''rnhardt egy tiszteletére adott lakomán ily toasztot mondott: „Első poharamat az oroszok hi degségére ürítem1. —A Gottbardt-alagut nál az eddigi munkálatok . 56,808.620 frankot teszuek ki. — Kossuth Lajos er nyedetlenül dolgozik emlékein. — Linzben egy Piwanka nevű utász katona sze-relemféltésből nyilt utczán megölte ked vesét és önmagát- KI nyert? 1854. évi állami sorsjegyek húzása, — 1882. év január 2 án következő 40 •óraszám sorsoltatott: 22. 61, 281, 283,337,392, 619," 665, 763,829,862, 952» 1127, 1140, 4170, 1232, 1288, 1301, 1578, 1681,; 1930, J. 2020, 2043, 2075, 2111, .2128, .2301, u-2456, 2672,. 2764. 2837, 284L 30Oi, j 3015, 3271, 3455, 3472, 3500, 3501, 3632. Ezen 40 sortszám nyerésszámának kisoraoiáaa 1882. április L delelőt 10 órakór''lesz. — 1874. Ávi bécsi sorsjegyek sorsszám húzása 1882 január 2 án. 311, 1513, 1626, 1644, 1914, 2267, 2512, 2527,2593, 2707, 2907. 2994. — 1858. évrtil hitt tortjogyile 9ors-számhuzása 1882. január 2. következő sorsjegyek sorsoltatott: 20, 179, 233, 401, 442, 564, 755, 1077, 1083, 1270, 1457, 1-96. 2125, 2126, 2624, 2692, 2765," 3120.4104. Budapest jan. 7 én: 52. 76. 77. 17, 82/ Lincz „ . 86.28. 7.87. 83. Tríest „ „ 2.27. 1. 17. 78 irodalom. (K rovat alatt megemlitett mouka Nagjr-''1 • Kajitsán Wajdita Jóit.-Í kQoyvkeraakadés« Utál. megrendelhető ) d-s* — Mégrendelúi f&Uivoá* a köret-kező czimü munkára • Az ¿llaotegyedá-. rusagok, tekintettel az ezekre nézve Ma* gyarországbau fennálló törvényekre éd. szabályokra segédkönyv a pénzügyi szolgálatra átalán és különöeen szakvizsgálatra készülő pénzügy-- vám- és adóin közegek Bzámara. Az-JUtalam 1876. évbea kiadott „Az áilamegy^dáruságok és jöv»> dékek kézikönyve" czimü munkára, da» czára annak, bogy az ezen idő óta hocoü törvényezikkekben és szabályokban foglalt intézkedéseknél fogva a* emiiUj''4 munka álláspontja már teljesen tulhua-dotinak tekinthető, hozzám í&ég mtneig: számus megrendelés érkezik. Ez okkói a-államegyedáruaági tárgyakra vonatkeaó részt,-a közbejött változásokra v»ld tekintettel, a pénsügyi szolgálat á&aláaoí hasznalatára oly értelemben átdolgoaiac:. hogy a munka az összes érvényes törvényeknek és szabályoknak gondosan gyűjtött és rendszeresen Összeállított szövegéi. — melynek szétszórt halmazában szakember magát alig tájékozhatja, — lehetőleg szó szerint hozza és a forrásokat ia idézze, melyekből azt merítettem* Egy.a segédkönyvhez függesztett részletes tárgy- . mutató annak gyakorlati haönáUlé,; elősegíti. Ára 1 frt 20 kr. 10 példáBy atát egy tíszteletpéldánynyal "-solgálok- 3, vagy ennél több példány.- poctautáavél mellett elkülde.ik; — 1, vagy 2 példány megrendelésénél kérem, misserini a megrendelési árt postautalvány melleit előre beküldeni szíveskedjék, mert atá&vét mellett elküldött egyes példányok mint-, egy 30 kr postadíjba kerülnek. Gyóröa, 1882. jan. 1-én. Kaderzavek Ignácz, kii. pénzügyéri biztos. « t •'' •• — „Veszprém'' szerkesztését isméi főt. Lévay Imieurvette át. Grataláloak I — Táborgzky in Partck aenemük«- j reekedésében Budapesten megjelent.^ »Az igmándi kis pap" Bérezik Árpád eredeti népszínművének közkedveltség dalai: 1. Hej de szörnyű 2. Az éa ''rózsám. 3. Hogyha egyBzer menyecske les».^4.~Még az* mondjak, b. Kis pacsirta. 6. Arad"V * viz. 7. Szomorú füz hullatja levelét/8.< • Szép a hajnal. 9 Tripla szegfű. Énekhangra zongora kísérettel, vagy zongorára, külön alkalmazta Erkel Elek; Ara 1 frt 50 kr. Ugyancsak Táborssky és -^Parsoh zenemükereskedésében Budapesten megjelent 32-ik magyar ábránd magyar ée lok felett. 1. Plevna nóta Szenlirmaytól.-^ 2. Minden es»e fuvolázok sokáig. 3. Bé-.-kót vertem. 4. Baja város. 5. Egy kis lány sétál a váczi-utczán. (Szentirmaytól) zongorára zerzi Székely Imre. Ara 1 frt. 50 kr. — A Magyar Szemle'' czimü tekintélyes irodalmi havi folyóirat szerkesztését Bodnár Zsigmond téU-Hudüyánszky 0 Gyula vette át. A „Magyar Szemle" Ha-vönként 6 ivet tartalmazni fog''er. érdek-foszitő elbeszéléseket, rajzokat éa költe- --mónyeket, politikai, társadalmi és iro- ^ dalmi tanulmányokat, aestbetíkái, • tudé-mányos és ismeretterjesztő ctikkeket, w vábbá részletes, komoly és páratlan birá- . latokat a megjelent könyvekről nj szin-müvekről, sai»é«zekről és irókrók-JCiráló figyelemmel kíséri a lefolyt hónap összes eseményeit, védi az irodalom, a nyelv és / a nemzetiség érdekeit éa megismertéi % W külföld irodalmi, politikai és társadalmi mozgalmaival. A „Magyar Szertrle^-arírn- — katársai közé a le.első magyar, trók m költők sorakoznak és p-szerkesstécalt'' lehetségessé tessik . hogya^Magy ar Szaajie^ a magyar közönség Íflgiedrdií^:;vJ./a/ , mányát képezze. A „Magyar Szemle előfizetési ára egétz évre 6 irl4_ f&fflöjejuént 60 kr. Az előfizetések a szerkesxtőhőt Budapest, váczi körat 72. kaiáandőfa ^ i. — A „Gazdasági MerhSTt" cumS mezőgazdasági és müazaki hetilap ez évi első siáma a'' következő érd. tartalommal ~ jelent meg -.Tanulságok Mkgyáronwság fél-évi áruforgalomábéL Gonda. Bélától ! A szegedi színház. Bobula Jánostól. — Javított cakány (5_íbrlvttlj- - pök eliürészelése (1 ábiávál-) — Az''osst-rák államvasút budapesti indóháza (kép Í74 kl HÁ''JX/J- huszonegyedik évfolyam s zalai közlöny iMégmm:1- összeg a ki-keoskeméü-e közhasz- pel.) — Mit tegyen a gazda. belvizek á len ? — Elektrikus hajó. — Harlingia mezőgazdasága. Dr. Rodiczky Jenőtől. — Uj őatöső telep a Peren ex-csatorna men tán. — A Gottbard-alagut megnyitása — A sombori szinház. — Fr»ncziaország ujabb középületei. — A szobamenyexet uj vákolás-médja. — As utczai burkolat ax állatóvás szempontjából. — Beton al-kalmazáaa vízvezetékre. — Irodalom. — Vállalatok. (Hidépités. Utópités. Terve séaek. Arlóoések eredménye.) — Műszaki és üzleti jelentés Angliából. — A .Gazdasági Mérnök« megjelenik minden héten nagy negyédrét alakban, diszesen kiállítva * képekkel gazdsgon illusztrálva Minden- hónapban közöl egy arctképet és életrajzot a mezógazdaíági ée müezaki tudomány és gyakorlat jelesei sorából. — Előfizetési ára egész évre 8 írt, félévre J frt, negyedévre 2 frt; mely k iádé hivatalba '' (Badapest, utcx. 17.) küldendő. Ajánljuk nu vállalatot a művelt gasdaközönség valamint a mérnökök, épitészek, építőmesterek, gyárosok és vállalkozók pártolásába. — Eiöjizeiésre való felhiváa. Minden nemzetné! meg van a vágy elődeinek múltját ismerni, s mintha érezné múlandóságát s rövid szereplését, melyet életnek nevesünk jobb ős boldogabb idők emlékével s nemzetének félisteneivel kötni ÖBsse. E vágy tudata indította arra tisztelettel alólirottat, hogy az érdekelteknek egy csekély szolgálatot tegyek-s mennyire erőm éu több évi munkálkodásom engedek, föltárjam előttük egy ifjú bár, de rohamos fejiödésü város történetét, lakóínak eredetét. Kis Kun-Félegyháza város monographiája czimü müvemben tehát, mindenek előtt a .tűnök származása .ée mivelődés története, aaután Félegy háza város története foglaltatik'' ethnographiai, topographiai és hy drograpkiai ismertetésekkel. E mü czime ugy -hissem nem szerül ajánlgatásra, nekünk félegyházai lakosoknak és as ismerősöknek annyira érdekes anyagot fog felölel»! s épen ezért, hogy mindenkinek lehetővé tegyem megszerzését, elhatároz-Ust müvemet füzetenként kiadni 2 ívnyi terjedelemmel 30 krért egy-egy füzetet. Az egész mü 10 füzeire terjed 20 iven. A fizetések csak a füzetek megjelenésekor teljesitendók, de elfogadtatnak 1—2 és 3 frtjával ia előre magrendelésképen, különösen a vidéki t. előfizető urakra nézve lenne elényösebb bizonyos összeget előre bek(ilisniv hogy az utánvét költségeitől őket-megkimélboasük. Ké hetenként egy füzet fog megjelenni. Szives gyűjtőknek 10 egyszerre beküldött megreLdeiés után tiszteistpéldánynyal szolgálok. .A megrendeléseket tisztelettel kérem 1882. évi janaár 16-dikéig t. alulírotthoz beküldeni hogy a nyomtatandó példányok száma iránt magamat tájékozhassam s mivel az első fűset január hóban meg fog jelenni. Sserelsmhsgyi-Tivadar, gymn. r. tanár Kun-Félegyházán. Vegyes lilrek. V Ür-lFtitéktnyúgtöl megölte leányát a párisi bűntények krónikája, irja levelezőnk, agy ujabbi esetteJ gazdagodott, mel/nejk irtóaatossága megdöbben tő.Hogy anyák ayervágyból erkölcstelen életre unszolják leányaikat, ez Páruban nem épeftj^tka dolog, de ea elfajult megerák elvatemedettségénél borzasztóbbak a körülmények, melyek , közt özv. Falpiné assttmy, alig tizsnnégy éves \|eány"káját sajái''isvetőjének szolgáltatta át. Falexné asszony 45 éves, erős testalkatú asszony Mult év kezdet n szemet vetett egy. Du-bost nevü csinos fiatal emberre, ki aszaj aai megyénél alantas hivatalt, visel.. A 23 éves Dnbost két hónap alatt teljesen beleunt e viszonyba s egy azép reggel ki is nyilatkoztatta Falexné asszonynak,hogy ezentúl köztük mindennek vége. Az asz szony, ki halálosan beleszeretett a fiatal emberbe, nem tudta magát beletalálni uj helyzetébe s fölajánlotta maga helyeit csinos és alig 14 éves leánykáját, hogy legalább láthassa régi szeretőjét. Azt hitte, Dubost nem fogadja el a termeset ellenes viszonyt. De a fiatal ember, kinek a leány tetszett, örömmel ragadta meg az ajánlatot éa különféle kedveskedéseive elhalmozta a szép fiatal leánykát. Leve lezőítk nem akar tovább foglalkc/nie ké nyes tárgygyal, csak befejezésül annyit ir még, hogy a kegyetlen szívű anya fél-tékenynyé lett leányára a megmérgezte őt Habár ez irtózatos asszony nagy ügyességgel ritte végbe a mérgezési műtétet, a halottkém mégis rájött. Falexné asszonyt természetesen mindjárt elfogták. Mivel érje akkoriban balt meg, midőn Dubost-tal megismerkedett, alapos gy.nu forog :''eno az iránt, vájjon m-m mérgezte-e meg férjét is, hogy haboritlan szőhesse a viszonyt a fiatai emberrel. A vizsgáló birc elrendelte a férj holttestének kíáaatásá:. A b''.nciolás ki fogja deríteni, vájjon a mérgezési gyanú alapos-e vagy sem ? Grévy , ki valamennyi halálra itéltn.-k megkegyelmez, ez asszonynak alig fog megkegyelmezhetni. — A regensburgi pályaudvarban 1 >araszt a málhafeladási osztály előtt egy zsákot a földre tett s elaludt. — Egy hi- atalnok a zsákot a többi podgyászhoz dobta ; e pilUnatban a zsákból velőt rázó sikoltás hallatszott » midőn fölnyitották, egy 8 éves fiu mászott ki belőle, így akarta a parasz fiát díjtalanul Laaberbe vinni. — Orotzkönyv a magyarokról. Nagyon érdekes orosz könyv jelent meg Szent Pétervárott, czime ez: „Morvaország és a msgyaroir a IX. század közepétől a X. kezdetéig. Irta Gróf J. K.'' A munka azt fejtegeti, minő jelentősége van a magyarok bejövetelének a szlávokra és a kérdést ugy o''.dja, hogy ismeri, hogy a magyarok bejövetele rettentő csapás volt a szlávságra, de egyúttal bizonyi-.ja, hogy'' a magyarok ukádá''y ózták meg n némcloket abban, hogy a közép Dun ''n tul&ulyra ne vergődjenek. — Mária Va^rict főhercsegnőről irják B-icsből, hogy e napokban látott először dalmüelőadást. Ké: év előtt vitték a kis fóherczegnöt a burgsziuháxba hol igen jól elmulatott; most pedig az operát mutatták be, meiy szintén megnyerte tetszését. KirAly ő felsége egve-nes kiváuságára "Webt-r nOoeron"-ját hozták színre. A főherczegnőt a főudvar-meaternő kísérte a szinházba, a nyitány bevégezte előtt foglalt h-.lyet az úgynevezett inkognilo páholyban, hova az első felvonás után a királyi pár is megérkezett. ó utánok jött aztán Stefánia főher-czeguő is, ki a király és a kis főhorczegnő közt foglalt helyet. A királyi család egész végig várta a szép opera elő&dást. — Hány ujtág van r világon ? Egy; k amerikai újság azt mondja, hogy az egész világon 34,274 újság és folyóirat van, mely összesen tiz milió hatszázezer pél dányban jelenik meg. Ebből Európára esik 19.557, Észak A nerikára 12,400. Angol nyelven 16,500 újság jelenik meg. Napilap van 4020. — III. NapoUón holttestét, mint egy londoni magántávirat jelenti, ol akarták rabolni a ehislehnrsü kápolna sírboltjából. Az utolsó pillanatban, midőn már a gonosztett a végrehajtáshoz kö«el volt, tud''ák meg a szándékot és így azt m-g akadályozhatták. A gonosztevők eddig ismeretlenek. A holttest rablás mos: Angliában napirenden van; czélja az, hogy az ¡''lető családoktól pénzt zsaroljanak Ki A III. N^poleon holttestének elr-bLsi szándéka nagy feltűnést keltett ée mindé.» oldalról sürgetik, hogy x gaz rab''ók elh«. legerólyesebb óvrendszabályokat fogaua tositsanak. Közelebbi részletik még nem érkeztek. — Kilutrizott pilinkamtrések Khar kov orosz városban még e héten külöuös lutrizás lesz. A városi tanács ugyanis c-1 határozta.[hogy a néhány száz páliukainé-rést 150-ns redukálja. Ezér: a 150 pábn- kamérésért azonban nem kevesebb, mint kilenczezer ember folyamodott. O iási munka lévén mind a 9000 folyamod ványt átvizsgálni, a városatyái inkább a véletlenre bízzák uz eldöntést és sorsot huzat nak az illetőkkel A húzás a városházán lesz, be:étül a folyamodványra .tett 60 kopekes bélyeg szolgál. Jellemző, hogy egy ilyen városban, mint Kharkov mey-uek alig tfan 100.000 lakosa, 9000 ember tehát a Ukocság kilencz perczentje pálin-ktméeés nyithatásáért folyamodik. — Több orvosi tzaklnp és sok jeles orvos ös zhangzó itóíe e és véleménye a Brandt Richárdtól k&ziiett svájczi-leb-dacsokat, vele legterjedelmesebbén próbált kísérletek folytán egy r legmeg bizhaióbb gyógyszerek emésitési zavarok uál nz ebből crodőbetegségeknél m:ut: dugul.-ís, szel-jk, étvágytalanság, főfájás, vér óíulás, szívdobogás, máj- és epeszou-vedések, «rany-ér, vérszegénység (fehérkor) stb. a legjobbnak tapasztalja; továbbá azon jó tulajdonsággal is bír, más hasonló szerektől elszámítva, hogy szelíd hatású, a b-íteg szerveket nem gyengíti, hauem erőrfbiti és általában ártalmatlan. Az olevó ár kevésbé is tehetésbnek is lehetségessé teszi megvételét azon igazi népszernek. A valódi svájezi labdacsok pléhdobozban vannak, 50 labdacs 70 kr, és a kísérleti skatulya, 15 labdacs 25 kr, melyek mint diszillem a fehér svájezi keresztet Brandt Richárd", névvonásával veres mezőbe.n viselik becsomagolva és a legtöbb gyógyszertárban, Nagy-Kanizdán Belus Józsefnél van készletben, hol i< kimerítő éríesiuéuyek az orvesi d''»lgozs.-tok ellátva ingyen kaphatók. — Négy áldozat. A napokban közöltük a tavirali hírt, hogy a Krivosje-bell lázadók egy összecsapás alkalmival négy osztrák zsandárt megöltek. Az áldozatok nevei: Streics, Guzitc, Jalovics és KrivÁcs: az első három dalmata, a negyedik cseh. A lázadók a holttesteket szétdaraboltak a aztan a hegyeken sté: szórták. — A várpalotái rablógyilkoitdg é!ő áldozatai közül az asszony csak egy bélig volt eszénél, azóta folyton őrjöngő állapotban van s nincs is remény kijóz« nulásához: vallomása azonban hitelesítve van. A két cseléd már hetek óta elvesztette józan eszé: s az egyik rövid idő múlva elhal, a másikról az a véieméuy, hogy örökre bamba marad ; ezeknek Hosz terre vonatkozó vallomásai nincsenek hitel esi Ive, b így az az Ítéletnél tekintetbe vehető n^.m ¡ehet. így állván a dolog, jogász körökben nagy vitatkozás folyik a fölött, hogy Hoszter halálra itélhető-e vagy nem. Hasznos turinÍY?4. — A Mzarvt$ni''irÍ4 a-, a. Msjd , nem mindenütt azokáso«, bogy a szarvas-marhavózásnál a sót annak az edénynek , a fenekére hintik, melyből a marha inni szokott. Ezzel azt akarják elérni, bogy a marha az edényt kinya''ja. d« nem gon. dolják meg, hogy ezáltal, a marha akkor ¡ess szomjassá, mik»r ivott; mert a só tudvalevőleg kiszántja a nyelvet és as myeket. Ha aztán a marhának aj szomja oltására ismé- vizet adnak, akk>r többet iszik, mint szükséges áa ezáltal elvesztik szép termetüket, ami a fiatal marhánál nem jelentéktelen előny, s emellett nem csak a hasuk tágul ki, de emeaz<é»ük is gyöngül. Ha ellenben a só által fol-költött szomjasságot nem engedik kielé giteni, az állatkínzás e neme mindig meg-boszulja magár. A. wormsi mezőgazdasági tanintéset többszörös kisérl^t által bebizonyította. bogy a tehenek bizonyos mennyiségű tápláléktól többet tejelnek, ha a sót a száraz táplálékba vegyülve adják le nokik az itatás előtt, mintha az ÍVÓ edény fenekére hintik. Placzi árak. 100 kilo.: K^Ácmvo. , VKSZPKEM. i''ux* 11.20 —11 90. Bor« á.3o —8-80 Árpa 7.40 — 8. Zab 7.40. — 7.80 Kuluaricz* G l<> tí.f»0 . MOHÁCS. Hnxx 10 80—11.20 Ro« 8 70 890 Árpa -.-.—. Zab -.--.— Knko-riczx 5 50 — 6 —. KÖRMEND Buza 11.10-11.50. Ror. 8:--.8.Ü0 Árpa 7.20 -7.40 Zab 7.40—T.70 Knkorieaa 7.50.-8.20 SZOMBATHELY. Busa 11.60. —12.— Koz« 8 20- S.öO.Árp* 7.40.-8.- • Zab 7 40—7 80 Kukoricz?. 6.-0—7.20. ^ Bt :D A PEST. Bura 12 65—12 80 Ror» 8 -,0-8 80 Árpa 7.20 —7 40. Zab 7-40-7.75. Kukoricia 7.05 - 7.10. PÉCS. Bora 10.80 -11.50 Rozs 8.70 9.— Arpa 7.--7.40. Zab 7.40—6.60 Kuko- i.x 6----6 50 GYŐR Bnz* lt.90—12.25. Rost 8 60— 8.90. Árpa 7.2.1-7.4Ö" Zab 7 60—7.95 Kuko-lieta 6.G0 - 6 90. Egy veodág látogatása alkalmával na-gyoa zsibongtak « Háxi gazda kis gyermekei, ugy. hogy alig lel.otett axőt írteui; égr« igy kiállt föl a tar«lat>fll kifogyott apa: .Ugyat ue sikítsatok gyermekak, as ember méf a gondolatait som bailja.* . Dejuen végrehajtó ar, aobae noaifa, tudom ón magam ú hogy est asooitya ax irás : „Add a cxásxároak, iái i csátxárá.* Csakhogy lesik u>á- hamarább járt ám itt, mint a császár. Aat mondják, drága világban él&ak, barátom: P-dig talán sokasam volt sntryi ax olcsó parti ka. Rígínyiró meglát ogy«ép hölgyet: „Ah mily érdekes j-leaség! Milye» gracziöz tepáo-kák. Ka as egisx akár egy égb61 leszállt rózsafelleg! Axt tartom, egy tzép S kötetet rcjényt írok belőle 1 Kérdezték ex újdondásztól, mi ó''defco-t t látott a parfor"<-e vadászaton? — - — árga rókát, kák vért It v&rö< frakkot, roh a válasz. Or. 5 10 reggel ;0 ¿-»ler. Vasúti menetrend. Indul Eaniisáről Lova: Vonat >ii« ''»r* f1JÄ ¿07 Klt.''V M.-liir«, D.inaKovwi ''9 . . . 202 Kud« P.ai.-e (gyor,vonat) ¿04 , (postarooal) ''212 , (regyeo vant) 31 1 HAcab« . Htuwb.aíl;, 8opiOU r«U) 301 315 Soproab» 205 Prági-rhuf K»lt»ri. Ctáktwr»ya 4.55 reggti i 11 5 2 I. .15 6 11 20 reggel dílst. * 15 reggel 11 W . 4jje 3 40 dálnt 203 20! (ZYorsr) St7 10 50 <Ulut-ájjtl Erkozik Kanizsára feonnet Papírszeletek. .Ex ex ntez* végig sáros .Már most lioi-yin tudhatja n ember, bogy melyiket órti -- a kanizsai vtezák körül — ex a nóta? 210 Zikáii) felit 216 . 208 „ 211 B..iU-IWr51 203 201 302 Bé - .t 51 314 316 ßoprouoOl 204 „ 206 „ ,, 202 PrágerW fet5t(gyorsTon«t) 5 J7 í U tl (»• Kyea vonat" 4 (poalaronat) ^ (gyor<»ouat% reg<e) d-tb. I ^jj^J 15 raggel •V di-.lut 10 :0 éjjel 4 1 recr«- 10 15 üjel 12 5-Ii.ben 1 20 dalul 10 50 éjjet 5 37 regjei Felelős szerkesztő : BXTOBFI lajos. HIRDETÉS. hirdetesek. wr SOK pénzt m 0 J«»k háziasszonyok, ixállodák, Iriivéhixak stb, ha káTÍszük.ég- 9 jetnket tőlem közvetlenfll postacsomagban 9"J, font nettó nagybani árban 0 »érmen tesen rewik : .''i ... Mark. -Afrikai Mocca. 8.50. Legjobb Maracaibo Q Puma Guatemala 0 50. Finom Perl-Saotos Leg£a. Ceylon Plut. 10 50. Legeslegjobb Jara u - Yalédi xrabtai Mocca M«rk 12 60. □ 8zétkQM»i pnKautánrétettel vagy a pénz elólcges bekflldése mel- Q -ett. Jótállok a tsljes tustaaágért és «aüárd mértékért '' Ms_- 0 .10.-. 5 1150. '' u Oe U . . " iiilii ÍJii-"TJ»/ g''. Riek János, Alt<>na kávé-áruda vitel! czég Oíi i • n M,''.. iiA .,BBlegbarätU. Ar e «im alatt Richter lipcsoi kiadóintézetében rocgjeJeut rOpirat egísxségoscknck ae els5 b.-tegségi tünetek le-1-küzdéeÉr«», beti-gckuok pedig a baj sikoroí gj-ógyitásira megbízható tanácsokat nyújt. E kőnyret Gorlschek Károly ct. kir. egyetemi könyvkereskedése (Bíca. I., htvántér 6) iugyen és bermentve küldi meg b igy a incgreni''elCnek nem okox több költséget 2 kraj-exárai: a levelexó lapért. 402 5 — 11 Zala-Egerszeg város Icépríseló gyttlé»étvk ; 84. számú határozata folytiü közhírré tétetik,. bogy, i várp? határábao. létező alsó erdóbeü 94 daxab töíjy-mtt-szaki íákna.k nyilvioos elirverexésére 1882. W\ január hó 18 ik és 19-ik napjai a helyszínére tűzetett kt ; A ! venni kivánók t kitűzött időbeni megjelenésre a helyszi-! nére tisztelettel meghívatnak. % ^ , ¡'' ''/„.a.., \| Itivary fgnáez. 452 S-3 . ; 0. ¡¡ii-''-a r ^ 51 t- S- ■> '' - MLTOJJEGÜMIHÖSEH-CHOCOLÄDJA ß LISZTJE Le^obb Tgrtképző t:ípan3&g lytkii.''itétete sze^at ove^e JJMff ^ klf"/oszallítd gyárábó'' StUTTGARTBAN. A MALTO-LEGUMIXOSEN-CHOCOLAO t legelső orrotitudaté- l MJ^ LEQU^sO^^LT^t^ U?STf n0knek> ^géüce^ Udnyoknak sat. kitűnő, tápláló és keütmes izü it.lt nyújt. ___ egt éresttt kertire A Hv^hh ^rt^in T könnyen emészthető levesnek mutatkozik, valamint jóhatásu táplálkozó szernek és kitűnő gyermek-UpláJó»anya^nak r^^ál E O ^ ^H DT ^ B^f ^ kapbatÓk" '' bÍr0dal0m ÖSSZC3 gyó^táraiban és fü^zerkereskedéseiben ; ellenben nagyobb mennyiségben LAJ^fSSbaK^ zS^ VííSJS DÁWID JÁNCS MárU ^-heresiopel JÓÓ J. gyógysz: Székesfeh - A g>pgys2> z 11 J,e. ^z]avQD1&) MATTER a, gyógysz. Komárom SCHMiDTHAUER l. gyógysz. ... , .............. t • • . ; . Cli.lOJ Nagy-Kanizsin, nyomatott a kiadó ttüajdonos ^ajdits József gyorssajíóján. .VAGY-KANíM, 1883. iannár 15-áti Bétirttal ár.: ; tgta érre . " -i - • * . fíl érre .... •,».. . . ucfJtd irct -10 fcr. S firt. < » * » HIRDETÉSEK b hrriboí petitsorbzn "7; ''másodszor 6 i minden további sorért 5 kr. KYILTT ÉRBEN" soronként 10 kréri Tétetünk, ''fai ^ Kincstári illeték minden egyes Vrd»-lésért SO kr. fizetendő. • • v:.17 /;v.:ZO^ÍÍ Haszonegyedik évfolyam. A lap szellemi részét ületű közlemények & íieAesrtőbóz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézeodök: NAGY- KANIZSA WlasaJcsház. Bérment«tlen levelek csak ismert, munkatársaktól fogadtatnak el. Kéziratok -»issza nem küldetnek. N^-Kanizsayáros helyhatóságának, , nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet- a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank'', ,nagykanizsai takarékpénztár«, a .zalamegyei általános tanítótestület« s , nagy-kaflizsai kisded-nevelő egyesület«, a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet'', a „Soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kai választmánya« s több megyei és város , _ . .. . egyesület hivatalos értesítője. _ [ Hettnkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön Lái. megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás Magyarország t gaadakőzönségéhezl A gazdasági gépek és. segédeszközök gyártásánál oly rohamosan váltják fel egymást a javítások és ujabb találmányok, hogy a gazdako-zooség alig ér rá ezen mozgalmat figyelemmel kisérni, annál kevésbé szt tanulmányozni; pedig azoknak minősége nagy befolyással van a termények minőségére és menayiségére, nemkülönben ezeknek olcsóbb.éiöálli-tása által a gazdaságok jövedelmezőségére is. Ebez járul még azon körülmény is, hogy a gazdák közül némelyek a gépek olcsóságára — a mi különben a. mi szomorú viszonyaink között nem csoda — fektetik a fősúlyt ; némely gépgyáros a mai nagy verseny mellett, hogy a gazdák" fentebbi "kívánalmának lehetőleg megölelhessen, a gépek előállításánál nem annyira a szilárdságra, mint inkább Szóknak tetszetős kiállítására- van tekintettél és minthogy a vevÓk a jó és'' a selejtes anyagból készült uj gépek közötti különbséget rendszerint fel nem ismerhetik, nem ritkán olcsó pénzen ugyan, de rósz gépnek jutnak birtokába. Az e miatt gyakran felmerült panaszod eredménytelenül hangzanak el a türelmes pasztákon. Tudom, hogy az illető gyárosok a világtárfatokon -és más versenyeken gépeikkel ; részt szoktak venni, hol azok érmekkel és dicsérő . oklevelekkel tán tettetnek ki. Távol legyen tőlem ezen tekintélyes* bíróságoknak^akár jóhiszen őségében, • akár szakértelmében kételkedni, de tapasztalásból''tudóm, hogy néha s™dicséretekkel elhalmozott -és érmekkel feldíszített gépek, sem feleltek meg hozzájuk kötött várakozásaitoknak,'' különösen különböző'' helyi és egyéni ''viszonyainknak. Jj^y algában minden középszerű gép is kielégít eredményűvel látszik működni és a gfczOff éveken át lehet azon hiedelemben, hogy''jó gépe van, ha annak munkaeredméuyét nem hasonlítja össze nk-S jobb gépek munkaképességével, de minthogy ez az egyes gazdára nézve igen sok költséggel és gyakran az adott köiül-mények és viszonyoknál fogva sok nehézséggel is jár, más országokban állami erők és társaságok által kísérleti állomások létesíttettek, hogy a gazdaközönség a gépeknek munkaképessége és tartóssága, tehát valódi értéke iránt magát tájékozhassa és nálunk, ezen kiválóan agricol országban, a hol gazdaközönségünk az átmeneti viizonyok nehézségével küzd, ilyen kísérleti állomás csak névleg létezik, pedig mi annak hiányában csak mintegy sötétben, tapogatódzuuk — kiszámíthatatlan kárunkra. • Ugy hiszem tehát, hogy nem fogok hasztalan munkát végezni, hi oda törekszem, hogy hazai gazdaközönségünket a jelenleg létező, valamint az ezután tökéletesítendő és újonnan feltalálandó gazdasági gépek és segédeszközök valódi munkaképességére és minőségére nézve lehetőleg tájékoztathassam. Nehogy pedig némely gyárosok értesítéseinek nyomán a gazdaközönséget esetleg magam is tévedésbe ejtsem, szándékozom magamnak a rendelkezésünkre álió gépek tárgyában, kizárólag gazdasági szempontokból a mi viszonyainkhoz mérten, folytatott Összehasonlító kísérletek alapján személyes meggyőződést szerezni oly czélból, hogy az illető gépeknek valódi munkaképességéért jót is áll hassak. Hogy ezen feladatomnak lelkiismerétesen meg is felelhessek, elhatároztam Tamóczy Gusztáv czég alatt Budapesten egy gazdasági gépárucsarnokot létesíteni, mely a helyben és a különböző jellegű vidékeken létesítendő kísérleti telepekkel leend összeköttetésbea, a hol is a gépek pontos összehasonlító kísérleteknek alávettetni, az elért eredmények pe- dig gazdatársaimufel a - csarnok árjegyzékében és a szaklapokban közöltetni fognak. Ezen csarnokomban a gépek nem az iparosoknak kaloár szempontjából és nem is kizárólag a csar-uoknak üzleti érdekei szerint foguak elárusittatni, mert érzékkel bírván gazdatársaim érdekei iránt, a gépek csakis gazdasági hasznaveh-tóségük arányábau foguak felbecsültetui és árusittatui. Kizárom csarnokomból mindazon gépeket, melyek czélszerütlen szerkezet, selejtes anyag, vagy báf-rnely más okbói nem felelnek meg rendeltetésüknek. Figyelemmel akarok lenni különösen arra, hogy a vevők kellően tájékozva legyenek arra nézve, ami különleges helyi és személyes viszonyainknak megfelel, mert létezik sok oly gép, melynek hasznavehetósége bizonyos körülmények között agvan nem tagadható, de az a mi sajátlagos hazai vagy egyes vidéki és személyes viszonyainknak meg nem felel ; a mi aztán a honi vevőre nézve végeredményben egy jelentőségű. Én a fősúlyt nem az általánosan alacsony árakra, de a gépeknek lehetó tökéletes voltára fogom fektetni, mert saját tapasztalásomból tudom, hogy a gazda keservesen siratja meg aze a pár forintot, melyet a kereskedő, versenyképességének előmozdítása czéljából, az anyag rovására a gyárosnál leszorított, mert a selejtes anyagból nem elég gonddal előállított gép nem ritkán a legsürgősebb mnnkanak közepette elromlik, illetőleg hasznavehetlenné válik. - Ugyanis minden gép fél áron is elkészíthető, természetesen selejtes anyagból; és ha a kereskedő a gazdaközönség nevében ugy kívánja, a gyáros azt végre ugy is elő tudja állítani: és. ha nem különösen solid gondolkozású, azzal sem gondol, ha a gép csupán egy évig tart, mert hiszen akkor uj, meg uj megrendeléseket kap, ugy mint az üveges, ki az üveg törékenységénél fogva gazdagszik. Ezen indokoknál fogva én a gépgyárosoktól csak viszonylagos olcsóságot fogok kivánni a W-betóleg legjobb anyag és a legtökéletesebb szerkezet arányához képest. Mert ha csak a legkezdetlegesebb gépet, az ekét, tartjuk is szemünk előtir tapasztaljuk, hogy ugyanazon talajon, ugyanazon munkaerővel egy nap alatt lüO — 300 négyszögöllel többet és jobban is száuthatni jobb ekével, mint egy kevésbé jóval, a mi egy éven át igen nagy különbséget tesz a gazdaság összes tiszta eredményére nézve. Igaz ugyan, hogy gazdatársaim általában erre eddig nagy súlyt fektettek — reménylem azonban, hogy csak azért, mivel ezen eredmény-különbözet csupán oly pontos összehasonlító kísérletekből tűnik ki, a milyet tenni egyes gazdára nézve sok nehézséggel • jár. Természetes, hogy ezen gazdasági különbözet a gépek complicatiójának arányában fokozódik. A rosz gép olyan, mint a házitolvaj, aki észrevétlenül lopja iíieg gazdáját. Tudom, hogy a feladat, melyre vállalkoztam, nem csekély, tudom azt is, hogy a kitűzött czélt csak fokozatosan közelithetem meg és azt c akis kitartó következetes törekvéssel érhetem cl; de én a nehézségek által nem szoktam magamat visszariasz-tatni. Ezen vállalatomat tÍ3ztelt gazdatársaim szives pártfogásába ajánlom és reménylem, hogy a kezdet nehézségeivel való küzdelmemben szives tanácsaikkal és megrendeléseikkel fognak támogatni. Irodám 1882. február 1-én nyil''k meg a váczi körúton 49. sz. alatt. Csarnokom csak május 10-én lesz ugyanott megnyitható, addig raktáram ideiglenes helyiségben leend. Bármely, a gazdasági gépek kö* lébe vágó megrendelést szívesen és pontosan teljesítek. Budapest, 1-881. decz. 30. TARNÓCZY GUSZTÁV. — A községi elöljárók terhére előirt adóvégrehajtási költségtérit-mény eddig kivételesen és csak azon esetben engedtetett el, ha és ameny-uyiben a téritmény; az állami adóvégrehajtók által "az 1876. évi XV. icz. 56. §. alapján felszámított és részletesen kimutatott adóbehajtási illetékek az illetékes m. k. adóhivatalnál befizettettek. Számos esetben tapasztaltatott azonban, hogy a kir. adófelügyelók az iiietó községi elöljárók kérelmére a téritmények törlését a közig, bizottság utján aikor is javaslatba hozzák, midőn a mondott eset nem forog fenn. Ajövóbeu követendő eljárásra nézve a pénzügy-minister elrendelte, hogy 1882. évi január elsejétől kezdve a községi «elöljáróknak a terhökre rótt auóvégre-hajtási k''öltségtéritmény elengedése iránt a kir. adófelügyelóböz benyújtott folyamodványa csak azon esetben terjeszthető fel pártoló javaslattal a ministeriumhoz, ha az 1376. évi XV. tcz. 56. §. alapján felszámított adóbehajtási illetékek teljesen be vannak fizetve, vagy azoknak 4a megfelelő adótételekkel együtt vaUó behajthatlansága igazolva vau. Ezsel ellenkező esetben a kérvények feltétlenül visszautasitandók. Az adófelügyelőnek ezen visszautasitó-végzése ellen benyújtott felebbezési kérvény nem vonható el ugyan a közig, bizottság tárgyalása alól, a bizottság azonban köteles az ilyen felfolyamodványt hasonlóképen visszautasítani. — A közbiztonság lehetőleg alp.pos helyreállítása czéljából a bel-ügyminister közelebb a következő körrendeletet bocsátotta ki az összes SS l! ; t;- i S('' Hűtlenhez! Sírtét kieden éjszakán, Midőn z ré«e» azeHoasok Vig kórbén táacznt lejtenek És ülik a halál torft. — Avagy az elad napsugár Lángjával mohón nyeldesi Atlas baraa gerinczeit: Gondolat, e rám ? fiútlen leány 1 Oh jutok-é énedbe még, Ha rád süt a nap boldogan; Irányozod e errs majd'' Szemed varán — tekintetét! Ha ax 5sz késő estelén Látás z tün5 csillagfatást, Vagy őszi — rózsa berradást, KCldesz-e egy sóbajt felém? El! még te «em íelejthetéd Azt az édes órát, midőn Az égS csillagok előtt Örök szerelmet eskflvél. És most az éden ajakot, Amelynek egykor éu sxivám Elandalító illatát Rongy iraként tovább adod! De én ezért is áldalak:.. Mint földet a szomorú füz, — Melyet gyöke hozzája fU,} — ^ Csak ne feledd a multakat 1 KOBPÁDI BÉLA. lf- FelolTasfts a kereskedelmi '' jak önképzőkörében. Mély entiaa telt hallgatóság! Undm és hölgyeim! (Folytatás ós régé.) Nem dicséretes ezen kornál az, hogy ily élvek után vágyott s azokban mulatsá gát találta a közönség, de igazolja népét a barczias szellem, mely azon időben élt, amidőn a vér látása kebel lázító eseményt nem képezett, sőt a gladiátorok száma irtóztató arányban növekedvén, akifejtett e téreni ügyeuségök által a ba: bar ízlést a hősiesség köpenye alá rejtették s habár finom ízlést nem tanúsít is azok iránti részvét, azért a fentebb jelzett indokból azon korbeli táraadalmat elitélnilnk jogos nem volna; sőt habár ezen kegyetlen ma-latság gyönyörét megszokta is a római nép, azért sem a bouszeretet, sem a családias boldogságnak nemesebb példáit egy nemzetnél sem találhatnánk töl. A hazaszeretet volt azon erős oszlop, melyen Róma nagysága és hatalma megerősödött, annak gyengül lével a ba talom is kezdett lejebb szállani. Róma es hasaszeretet felemlit^sével önkénytelenül is eszünkbe kell jutni a Gracbosok anyjának Cornelianak, v«gy az ősz Ve-tariának, ki egyetlen fia- Coriolánnak, Roma ellenségének elejbe menvén, a ki nem békithetelt hősnek kijelentette, hogy népével csak as anyai kebelnek fegyverrel való átí5fése után hatolhat be a megalázott Rómába. És Róma mentve de Corioláu felbőszült harcisainak aldo- zata lett. , . . i* De ánöi hÜAÓg * t^tazágnak js rtuek példáit idtótetoám Bóma áletfWl, ha ez felolvasásomnak köréhez tart» znék, a igy csak egy Lakrétiát említek, ki sa-ját életét oltotta ki, mert jogosalatban férfi kéz állal lőn ártatlanságában érintve, o e római menyasszonyok meg tudtak halni, ha jegyeseik a csatában el vesztek, s időt muló emléket nyertek maguknak ás ál''al, hogy a harczból visszatérő ked veseikel csak agy fogadták ölelő karjail közé, ha onnét győzelemmel tértek meg, vagy ha nem voltak győztesek, legalább élűiről kapott sebekkel kellett ékesítve Ienniök s ha ki ezzel nem birt, az a nő: kebeltől el volt örökre választva. Nem »zért hoztam föl a rómaiak életéből példát, mintha hazánk is nem tudna hasonló szép eseményeket mutatni föl, hanem azért, hogy bebizonyítsam, miszerint a hazát igazán szerető népeknél mindenkor voltak, kik azért bármily nagy áldozatot is meghozni nen] késelked-tek, » a nemzet, mely hazáját .szereti rendesen s kivétel nélkül van birtoka-ban oly hölgyeknek is, kik velók nemcsak a honszerelemben egyenlően jeleskednek, hanem a női hűség és egyéb erények álul is kitűnnek, s felhoztam még azért U, hogy e szép és dicsó példa buzdítsa a hölgyeinket szépre és nemesre a jövőben is éppen ugy, miut buzditot a a legközelebb lefolyt de hazánkra nézve mégis aok tekintetben szerencsétlenül végződött szabadság harezunk alkalmával. Hatalmas a női akarat, b erényei által az akaratot mindenkor érvényre is képes juttatni. S minő nagy mérvű az ily befolyás a korra 1 ily magasztos példákat tudnak s képesek adni ők, annálfogva nem szá-bad tőlük megtagadnánk azon szerepet, — melyre a tort kedvezményénél fogva hivatva vannak, de épen azért kivánhat juk is tőlük joggal, bogy ezen szerepből ki ne essenek, hanem következetesen ha ladjának a legnemesebb uton a hazaszeretet és családjak iránti hűség utján, hogy élő példái legyenek az utó kornak, b megmentői a jelennek. A nők erényei mindenkor nagyobb tiszteletre ragadnak bennünket, mint a férfiaké, s ennek igen egyszerű s mégis természetes-okát abban kell keresnünk s fel is találnunk, hogy a nők már természetűknél fogva gyengébbek levén, a gyengébbtől kellemesebb a hatás, mint az orőstől, mert mig a gyengének gyengeségeit is csaknem elnézzük, addig annálinkább elragadnak bennünket, az erkölcsi erőknek összhangzatos és előnyös alkalmazása által. Igen messze lehetne menni e téren ha feladatomnak tárgyát képezné, annál fogva visszatérek kitűzött themámhoz, társadalmi életünk rövid fejtegetéséhez. Társadalmi életünk jelenben meddő, elszigetelt, materiális, a nélkülözi mindazt, a mi aanak nimbuszt kölcsönözhetne. Meddő családi életünk, mert nem csaiád ias. — Tisztelet a kivételeknek, — de sajnos is volna, ha ilyenek már egyátalán nem találkoznának, de nem ezen kivételes állapot, hanem a nagyobb szám az, melv a figvelmat magára vonta. Által án vére a társadalmi élet .most nem családias, hiányzik abból a lüktj''Ő ér, a bizalom és a tisztelettel párosult őszinte szeretet. A családokat materiális vagy legalább aritmeticus érdekek fűzik egymáshoz, melyeknek köteléke hasonlit azon növényhez, melyben mint Eötvös Karthausijában mondja, nem levén benső erő abban, azt a nap melege csak ejfo-nyaszija, ás eső elrotbzsztja. Az ily család tagjai a természet rendje szerint számszerűleg szaporodnak, de ugyanazon arányban emelik és növelik a másik hasonló családok számát, melyeknek kebelében ismét csak elégedetlenség vert fészket magának, s mert az ily családok mindig számosabbak, a számra kisebb, — bár erényekben gazdagabb családok erósen fogynak, s ma holnap a láthatatlanságban vesznek el. De nem magukra nézve lőttek elveszve, koránt sem; híven voltaképen csak ók, egyedül az ily családok fogták nemesen hivatásukat föl, élni s rendeltetésöket helyesen betölteni csak ezek tudták. Elvesznek tehát, de csupán azon számosabbakra nézve,kik az ő magasztos életöket felfogni és megérteni nem is tudták. De mert az ily kevesek által birt Coaládi élet az, melyben az ember rendeltetését helyesen felfogva betölteni is képes, ugyanazért az ily családi élet eléré-, sére mindenkinek törekedni keli, esen indokból helyén látom néhány sorban megemlékezni arról, hogy talajdonképen miben áll a családi élet s mi hatása van annak a társadalomra? Eli kell emelnem mindenekelőt azt, hogy a család, következőleg a társadalmi élet kut-fejái: a nők képezik, bennök összpontosul minden eszményi szépség és nagyság. A nők a férfiak ideáljai, bennök keresi és találja fel vágyainak netovábbját; a nő a természet kútforrása, melyhez mindazok, kik élni óhajtanak, nemes ih-letettséggel közelednek s a fény, mely róluk visszatükrözik, áthatja a férfit s legnemesebb cselekvésekre buzdítja föl. De jajt ha a nő hivatását nem érti ■ asm huszonegyedik évfolyam. z a l ai közlöny liiülLii 1 törvényhatóságokhoz: „Ujabb időben a közbiztonság az ország több helyén nagyobb mérvben meg lett ingatva úgyannyira, hogy a törvényes rend és biztonság helyreállítására rendki vüli intézkedések foganatosítása vált szükségessé. A közbiztonság ezen megzavarásának fóoka az, hogy a köz ségek részéről saját területükön a helyi rendőri felügyelet elhanyagol tátik és nem a kellő erélylyel teljesíttetik. A közbiztonság érdekéből elutasithatlanul szükséges lévén, hogy első sorban maguk az egyes községek saját hatáskörükben megtegyenek minden, a közbiztonság megvédésére szükséges intézkedéseket, fölhivom a törvényhatóságot, hogy e részben az összes községeket, melyek fennhatósága alá tartoznak, megfelelően utasítsa s szigorú fölügyeletet gyakoroljon arra, hogy a közbiztonság helyreállítására és hatályos megvédésére a hatóságok által elrendeli minden lehető intézkedések megtétessenek s pontosan foganatosíttassanak. — A behajthatlanság czímén leírandó föld- és házadó ügyében a pénzügyminister 82530. szám alatt körrendeletet tesz közzé, melyből a következőket emeljük ki: Az 1879. évi márczius hó 28-án 15.390. sz. aiatt kelt körrendelet értelmében a megyei és városi közigazg. bizottságok azon határozatai, melyek fold és házadónak behajthatlanság czimén való törlésére vonatkoznak, a pénz-ügyministerhez kivétel nélkül bemu-tatandók. Ezen rendelet folytán tett felterjesztésekből meggyőződés szerez tetett arról, hogy a közigazg. bizottságok az 1876. XV. tcz. 60. §-a értelmében saját hatáskörükben leírandó fold- és házadónak leirása körül törvény és szabályszerűen járnak el az erre vonatkozó egyes határozatoknak bemutatása tehát 1882. évi január első napjától kezdve csak azon összegekre nézve tartatik fenn, melyek a 100 frtot meghaladják. A pénzügyminister most ismételve fi gyelmezteti a kir. adófelügyelóket, a megyei és városi közigazg. bizottsá gokat, hogy a föld- és házadó, tekintettel az 1876. XV. tcz. 71.§-ára, behajthatlanság czimén csak oly eset-. ben irható le, midón a birói végrehajtás utján eladott ingatlan Tétel- tudja betölteni, mert akkor nyomában csak bánat, csak szenvedés támad, ezen bánat és ezen szenvedés erósebb az élet minden győzelméoél, a férfinak közvetlenül Bzivét a legnemesebb részt támadja meg és öleli annak minden érzékét a kő vetkezik a család elhanyagolása belőle s az ólatv.ntságnak alapját biztosan megveti. Hiu törekvés lenne a férfiaknak minden erőlködése boldog családi éietet élni, ha a nő, kit as élet viharos tengerén "iititársul választott magához, nemcsak a vészterhes napokban, hanem a szélcsendben sem érti meg, vagy nem akarja megérteni urát, a kormányost. — A nő vezeti a férfi erejét jóra, az fordítja rosszra is, illő, sőt szükséges tehát, hogy a Pandora szelenczéjét magánál rejtő nő mindenek előtt iegyen müveit. — De a nő műveltsége ne csak társadalmilag legyen képez ve, btnem — és főleg — lelki műveltséggel birjon. A társadalmi műveltség kü''só-ségekben mutatkozik, a lelki műveltség belülről hat, lelket emel s szivet elégít ki; az ily műveltséggel biró nő egy férfit mindenkor boldogíthat, a csak társadalmilag müveit nő pedig csak kivételesen 8 egye dül fényesebb snyagi körülmények között állja meg különben fenséges helyét. A lelkileg müveit nő férjénet második énje s vele jó és balszerencsében osztozik, a társadalmilag művelt nő legfölebb a tűrésig alázza magát a férj bajaiban s nehéz napjait sohasem édesítheti meg s már szenved a nélkülözés általa elviselhetetlen s jobb aayagi körülmények után vágyik, még pedig önzésből, mert nevelése hozza magával, hogy nem nélkülözhet; mig amaz a férjet ilyenkor képes leginkább lelki erejének tudatára ós hivatásira ne-mesen ébreszteni, addig az utóbbinál gyakran válságossá lesz a helyzet, mert egyedül magát szereti csak. A lelkileg müveit nő fel tudja fogni terhes feladatát a családi kötelmek betöltésénél s ki annak tudatával bir, as be is töité azt, a társadalmilag müveit nő ily magasra nem tud" emelkedni s as igazi boldogság színvonaláig soha nem jut el. — Amaz gyermekeit hasonló irányban neveli, emet is csak hasonlókat tud fel mu* árából az árfelosztási birói végzés szerint az adótartozás ti nem kerül s a hátralékos teljes vagyontalan-sága és az, hogy a behajtás körül mulasztás senkit sem terhel, minden kétséget kizárólag meg van állapítva A behajthatlanság esetét a fenteb biekben igazoló bizonyítékok, ugy a leírási javaslat tétele előtt, mint a közigazgatási fc.- tárgyalás alkalmá val, a legszorosabb bírálat alá veendők s a leírás csak akkor rendelendő el, ha az arra megkívántató feltételeknek elég van téve. — Egyebekben a hivatott körrendelet jövőre is érvényben marad. 1881. évi XLIV. törvényezikk a hazai^ iparnak adandó állami kedvezményekről. 1. §. Állami kedvezményekben ré-szesittetnek : 1. A technika jelen fejlődébe szerint berendezett azon gyárak, amelyei Magyarországon eddig elő nem állított czik-ceket készítenek. 2. A technika jelen fejlődése szerint serendezett következő, már létező vagy ezentúl felállítandó gyárak, és pedig: a) azon gyárak, melyekben sárga rézáruk, sárga rézpléh, czink, czinkpléh, drót, drótszeg, fémkeverékbő! való áruk, zománczezott vasedények, szerszámgépek, munkagépek, gőzgépek és gőzkazánok, zongorák, elec:ro-dynamikus készülékek, egy verek,porczellán,tábla- ép tükörüveg, üveg regtnerativfütő készülékkel, keu csuk, cellulose, tapéták, conservek, cognac, soda, kénsav, aszfalt készül ; b) a rizshántoló malmok ; a mezőgazdaság kiegészítő részét képező szeszgyárak ; selyem-, fonó-, szövő- é<» festőgyárak; gyapjufonó , szövő- és appretiro-zó gyárak ; pamutfonó-, szövő- és fehérítő gyárak ; len- és kendertörő és kikészítő telepek; len és kenderfonó , szövő-, fehérítő és appretirozó gyárak ; köt9zövé-szeti gyárak. 3. Azon po3ztófoual gyárak, anoe lyek Mule Jonny géppel, legalább'' 120 orsóval és egy méter széles kárlolóval vannak berendezve. " 4. Azon posz''Ó8zi>vő gyárak, amelyek legslább bat szövőszékkel dolgoznak. 5. Azon pamut-, len és kenderszövő gyárak, amelyekben legalább tíz mecha-uikai, vagy müszövőszék van alkalmazva. 2. §. Az 1. § ban emiitett gyáraknak — az 1870. évi LI. t. cz. 2-ik § ábm már megadott há?edómentességen kívül a következő állami kedvezmények ad_t-□ ak : 1. Fölmentetnek 1895. év végéig a keresetadó alól,illetőleg a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója alól valamint az ezen &dókV:tán járó községi pótlék s ipar s kereskedelmi kam-.rai ille- tatni, ennél a kü''érdekek, amannál a belbecs bir tulsulylyal; az csak nagyravágyás és hiúságnak hódol, amaz eszményi boldogságot teremt ét élvez. Régen tén nemzetünknél a házi munka minden nemében pártos volt az eladó leány, ma ha munkásság is ígérkezik a férjhezmeneteloél, a la.iny magát már előre is szerencsétlennek tartja, nem csoda tehát, ba kevés a boldog házasság, mert kevés azok száma, ktk családot alapithatnak anélkül, bogy a nőtól joggal ne várnák el, hogy a terhek viselésében a férj számára fele segítséget képezzenek. Munkásság az, ami a nőket szebben ékesíti s számukra a házas élet boldogsá gát is jobban megőrzi, mint a pipereasztal, mely csak a külsőt kedvelteli s a nőt csupán kívülről teszi kedveltté. Miért elégedetlen jelenben a nők nagy része? azért, mert italában unatkoznak s mert házi teendőiket is fogadott egyénekkel végeztetik s legdrágább kincseiket a azívök alatt hordozott csecsemőt is a mint a világra jött, már idegen gond viselésre bizzák, nem tartván maguknak egyebet föl, miut öltözőszobájukaL Miért van mostanság oly sok testi hibában szenvedő gyermek ? azért, mert idegen kesek ¿polják b nem az édes anyák gondozzák őket, s mig ezek otthon vagy sátatéreken sokszor az utczán szimüzöttenkint bolyonganak dajkájukkal addig az édes anyák legnagyobb réaze imitja magit azzal, hogy hiszen gyermeke gondviselés alatt áll, pedig ha a sétatérek irnyékoa fái beszélni tudnának, aok minden más képpen történnék! Mit lehet várni egy ily módon gondozott gyermektől, mit annak anyjától? azt, hogy a gyermek, ha életben mar»d, lelki nevelés hiinyiban fog élni és azen-vedni, a piperét azonban idő előtt elaajá-titja, annak használata reája nézve nél külözhetlenné lesz és a társadalmi műveltség, mint: zene, rajz, táncz, nyelvek, finomabb női munkák felületes ismorité nek megszerzése p apinak ezreibe kerül, • » leinybóí lesz^egy társadalmilag műveli, de a cselédnek aggály t teremtő tagja, ki ha vélttlenttl szerencsés házai tékek alól; végre az iltalinos jövedelmi pótadó alól. Ezen mentesség kezdődik : a) uj gyiri villalatoknil az üzlet megkezdésétói; b) tényleg létező és az 1. §-ban emiitett kellékeknek megfelelően már jelen leg berendezett gyirakoil 1882. év ja-nuir 1-től. c) tényleg létező és az 1. §-ban emiitett kellékek nyomin italakitott gyi-rakná! az italakitást követő évtől. 2. A gyiri vi''lalatok: fölmenteinek a gyári telkek megszerzéseértés átiratásá ért jftró illetékek alól; a amennyiben az ily vállalatok részvény társaság alakjában létesíttetnek; a részvénytársaság megalakulásával, valamint a részvények kibocsátásával járó szerződések <=8 egyéb okiratok után jiró bélyeg és illetékek alól. 3. Az emlitelt vállalalok által gyári czélokra szükségelt tiszt«tlr.n sót a pénz ügy miniszter az 1875. évi L. t. cz. 13. S-ábun megbatározott áron hJuI is áteu-gedh ti és az ezen só kiszolgáltatása a! kalmával az illető vállalat által leteendő bizto ítékösszeget az emiitett § ban fog lalt n értéken alul is megállapíthatja. 3. §. Azon kérdés felett: váljon va amely gyári vállalat, mely a 2. §-ban körülírt állami kedvezmények megadását kéri, az 1. § ban megjelölt kellékekkel bir-e s igy a kért kedvezményben részesítendő e? a földmiveléí , ipar- és kereskedelemügyi miniszter, egyetértőleg a pénzügyminiszterrel, esetről esetre határoz és ebbeli határozatát a kedvezménynek megadása esetén a hivatalos lapban cözzé teszi. 4. § Ezen törvény 1882. évi január ló 1-től kezdve lép ¿rvénybe és végre-lajtÁsával a fóldmivclés-, ipar- és k»;rea-cedeie 3Ügyi miniszter és a pcozügy miniszter bizatik meg. Helyi hírek. — Közgyűlése a nagy-kanizsai tiszti Önsegé''yző szövetkezetnek január 28-án este 6 órakor lesz a po''g. isk. he-yisé^ében. A közgyűlés tárgyai: 1. Az igazgatóságnak a lefolyt évről: jelenléte s a mérleg előterjesztése. 2. A íslügye!-bizottságnak az évi számadások és mér leg iránti jelentése. 3. A felügyelő-bi zottság vizsgálata alapján az osztalék iránti határozat. 4. Az I. elnök és az al»p szabályok 15. § a értelmében kilépő igát gatóaágí tagok, s. p. Krenauer Lajos. Hajgató Sándor és Székely Elek urak helyett ujk választása, vagy isméti megválasztása; ugyszinte 3 feiügyelő-bizott sági tag választása. 5. Netáni inditvá nyok. Kelt. Nagy-Kanizsán. 1881. de-czember 30-án. Az igazgatóság. Mérleg 188l-ik évről. Vagyon. Pénztár számlában 67 frt 61 kr. Előleg kölcsön 10277 frt 98 kr. 0«: 10345 frt 59 kr. Teher. Üzletrész számlában 8520 frt. Tartalék alap számlában 726 frt 42 kr. Fel nem vett osztalék számlában (1880. évről) ságot, mint mondani szokták: gazdag parthiet nem köthet,"a nevelésére fordított tőkék felemésztésével anyagilag megrendült apa bánatit vonja maga u''án. Sütés, főzés, fonás, varrás és más ily házais munka előtte ismeretlen s az apa elhaltával leglöbbnyire sötét élet vár reája, az ily leányoknak vezetőjük nincs, menekvés nincs, odavetik magokat leg-többnyire s sora hullámzisinak, mely bői legtöbbször éló-h&lottkiui tűnnek elő. Nevelni kell tehát a leányoka: nemcsak testileg, de főkép lelkileg, 8 az életre. Az életre való leány mindenkor szive szerint választhat magibak férjet, mert nem kénytelen egyedül azért, hogy élhessen aranyborjú imádására. De mi is lehel egy leánynak csélja, ha felnőtt? Nem szabad abból titkot ké sziteni, - mert tény, hogy czélja a férjhezmenetel, hogy miként éri el czél-ját, azaz jó vagy rósz házasságot köt-e, legtöbbnyire tőle függ ; azonban okos és vigyázó is legyen, t ne a hiúság, ne a rangvigy; de lelke vezesse a férfi karjaiba, kinek nejévé lesz, s igy fog az erős tölgy mellett mint repkény fel magasodni. Kik boldogok akarnak lenni csi-men megjelent dolgozatomat, mely a fel-olvasminyt kiegészíti, — felolvasom. Ki • tagadhatja, hogy a földi bol* dogságnak talpkövét, biztos* aiapját a családi élet örömei képezik? ki vonja kétségbe, hogy ily családi élet örömeit élvezni nem minden ember van-e hivatva ? ki mondhat ellene annak, hogy az élet ezen bir nehéz a mégis kellemes vígjátékinak sikere nem-e a szereplőktől függ? s bir az élet e nagy szinpadán a szerepek lejátszására a végzet e nagy szereposztó hatalma ellen küzdeni keli is, de mint árny elvonultával a felhőtlen ég szelíd mosolylyal tekint le hozzink, — a hatás, az eredmény hölgyeink hatalmában áll. Nem a kor azon haeteriaitut ki-vinok én szólani, kik arany esőben fénylenek, s kik as első ősz haj, vagy első redő megjelenésekor a nyomor szele il* tal söpör te tn ok el, nem, hanem azon ifjú szépeinkhez, kik arany eső" nélkül is 37 frt 15 kr. Kölcsöntőke 550 frt. 6/, kamat eredmény 8520 frt utin 511 frt, 20 kr. Ezenfelül haszon 82 kr.Összesen: 10345 frt 59 kr. Kelt Nagy-Kanizsán, 1881. decz. 31 ón. Saauter Gyula m. k. szöv. elnök, a pénitir készletírt Ritnper Károly m. k. szöv. pénztárnok, a számadások szerkesz''éseért Knortzer György m. k. szöv. könyvvivó. Jelen mérleget a bemutatott fő- ér mellékkőny vekkel ós« szehasonlitottuk s minden egy« 5-ételóboB megegyezőnek találtuk. Kelt Í r ; Km: zsán, 1881. decz. 29-én Lendvay Jőzaf m. k. felügy. bíz. tag. Schmidt Károly m. k. felügy. biz. tag. Komlósy Ferenez m. k. felügy. biz. tag. Egyúttal tudomásul hozatik, hogy az 1881 ik év fo lyama alatt 15 tag 138 üzletrészszel ki lépeit, 6 tag 35 üzlotrészszel. pedig belépett; 1881. évi decz. hó 31. ¿Uominy 852 üzletrész 125 tag által képviselve. — Túljegyzés. Egeraljai Boncs Endre, a nagy-kanizsai társaskörökben előp^ösen ismert m. kir. póstatiszt jegyet váltott TaliiAn Sarolta kisasszony nyal, .a a közügyek közül oly nagy tevékenyéé get kifejtő vizeki Tallián Károly ur bi josleilnyával. Szivünkből Kívánunk ál'' dást e szép frigyre! — Kinevezés. IQ. Horváth Pál a nagy-kanizsai elemi iskolák igazgatója id. Horváth Pál fia a m. kir. honvédelm'' minisztériumban honvéd-számtisstté neveztetett ki. — Nagy érdekű hangversenyt reudez Stern Zsigmond kitűnő gord mka-mürészüuk jövő szerdán1, jan. 18-án az .Arany Szarvas" dísztermében» Midón a változatos programmot közöljük, teljes tisztelettel felkérjük a t. műér ó közönséget, hogy a közlünk élő kedves művészt rokonezeuves meleg pártolásával s tömeges réizvé''-tel ju''almazz. Műoroz9t: 1) ,Szép Meluzina''. Nyitány Mendelssohn Bártholdyiól, zongorán négy kézre előadják B!au Ernesztín kisasszony és Bi-xchiczky Miksa ur 2) a) jLbránd, Gulyák Jenőről, b) Nocturue, Goltermantól, gordonkán előadja a hangversenyző, zongorán kíséri Schreyer Berta kisasszony. 3) Kettős dal, Auber „A porticii néma" czimü dalművéből, éneklik Buchiczky Miksa éi Koroknyai Oi-Ó urak, zongoráo kiséri Grünhut Henrik ür. 4) Concert-elude „A bűvös vadásziból Heller Stephantól; zongorán előadj* Schreyer Berta kisasszony. 5) Trio Wagner Rik-hard .Tannbiiuser" czimü dalmüvéből, gordonka, harmónium és zongorára, elő »dják hmgversenyző, Hock Jinos és Ollop Ernő urak. 6) a) Dal. SchumanntóK b) A ia Hulévy ,A zsidónő* czimü dal művéből, énekli Bischiczky Miksa ur. zongorán kiáéri Ollop Ernó ur. 7) a) Fantázia változatokkal Sier Zsigmondtól. b) Magyar tánezok, gordonkán eló-ndja a haugversenyző, zongorán kiséri Grünhut H-nrik ur. Helyára : Körszék l.jor 1 írt 20 kr., 2. és 3. sor tx. m. ka.-zatí ülőhely 1'' frt, zárlazék. 30 kr. földsz. állóhely 60 kr., deákjegy 40 kr. Jegyek előre válthatók Bahts József örö köeei és PrágerJBéla arak gyógyszertári-b»n. Kezdete 8 órakor. — L&kőszőnés. Seídl Ágoston városi könyvvezető ur Sóprön oegyébení távezta miatt illisiról leköszönt. — Zala-Egerszvgröl írják: Folyó éri Január bó 7 kén a sala egerszegi iparos ifjeság több tagja álul & „Zöldfa'' vendéglő nagy-termében zártkörű tánczvigslom tartatott, melynek tíssta jövedelme jó''ékony czélra s pedig az itt épitendő kórhás javára fordittatik ; — a mulatság minden tekintetben sikerültnek mondható. — A tágas terem szépen és izléataljesen fö''dissitve, zsúfolásig megtelt. A jelen volt dísses hölgykoszorú közül a köve kezőket nevezzük meg: Berzsek Gizella, Braospaiger Mariska, Cziader Erzsi, Hotczhámer Mariak a, Kris-manita Róza, Korner .Lujza, Mich. Emma, Nagy Mariska, Namea ¿.dél, Somogyi Jolán, stb. kisasszonyuk. — Caifrik Jó-zsefné, Polczer János né, Findeisen Jó-zsefné, Rózsás Jinósné asszonyok, stb. A többi jelen volt hölgyoktól bocaánatoi kérünk, majd miskor figyelmesebbek leszünk. A franczia négyest .48 pár lej-tetté. —■ Fent említett jótékony czélra a következők felülfizettek: Dejes Mt-ó 5 frt, Horváth Ferencs 2 frt, Juháas Lajos 2 frt, Rledlmayer József 2 írt, Fisohar Lissló 1 frt 20 kr., Krauss Lipót 1 frt 20 kr., Faugler Mihály 1 frt 20 kr., Findeisen József 1 frt, Somogyi Sándor 1 frt Z»ömbőli József 1 frt, Csoldfinger János 70 kr., Czukelter Béla 50 kn, Háritch Béla 50 kr.,- Veinberger Jakab 20 kr., Fürst Samu 20 kr., Perl N. 20 kr., Fáter N. 30 kr., Juhász Gyula 20 kr., N. N. 20 kr., Kosofszkí Márton 20 kr., Lujf Józwf 20 kr., Derralíts N. 20 kr., Juhász István 20 kr., Grünbaum József 20 kr., Nagy Károly 20 kr., Laki N. 20 kr. Zsitkó N. 20 kr., Me<lvé.i Gyula 20 kr., Sleínes Károly 20 kr„ Meskó József 20 kr, N N. 20 kr., Sut-ter Péter 20 kr. — Miért is a rendezőség hálás kötz&Mtet szavas. A ti ata j6r»de-lem 22 írt 30 kr., mely ÓMzeg a városi elöljáróságnak adatott it. — A mulatság majdnem virradtig tariott, s a társaság legvígabb hangulatban oszlott szét. — Rendezőség. — A sümeghi .Polgári önképzőkör* saját könyvtara javára í 1882J«br. hó 1-én a helybeli nagy vendéglő termében zártkörű, tánc.vigalmat rendezend. A rendezőség. — Kezdete 8 órakor. Belépt: dij személyenkint 80 kr. — Jegy váliis-nil a meghívó előmutatandó és misra it nem ruházható, akik pedig a tinczvígalomba résatrenni óhajtanak 6$ tévedésből meghívót nem kaptak, kéretnek a rendezőséghez fordulni. — A balalon-füredi önként«« tüzoltó-egylet tánczvigalma feW. 14 én lesz. — JPeczek György alaó-dombo-ruí h. plébános vizi-ízont-györgyi plébánossá neveztetett ki. tündökölhetnek s kiknél az első ősahaj vagy homiokredó megjelenése oaak érdemek nagyságát tűnt«ti elő s bárba rejteni többé nem lehet is, de a dicsfény, mely e jelekben ragyog le magasztos homlokukról, mint a haza védő bőseinek nyílt sebjei, — érdemjelekkint tündököl* nek ott, s megérdemlett büszkeségeiknek jelképeivó válnak. . Mily vará?s hatalom rejlik benn« tok ifja. szépeink l a, világot kormányos* zitok vele, haaztrendeUetéstekkínt használjátok ; — hanem ezen érő csak akkor nagy, ha az önérzet vezérli, csak úgy lehet vele világot igazgatni, ha a belső erót érvényre vagytok képesek emelni is; — e nélkül asövényt a nap csak elhervasztja, a az eső elrotbasstja; — csak rom és kárhozat lépd"! nyomaltokban. Ne illitaatok magatok elé csalfa képeket, minőkel ax ibrindok szülnek. Az ibrind teljeeű''.éde határos a képtelenséggel ; megrontja az életet s megmérgezi a számotokra nyíló vírig ¡11. tit; ti vagytok, kik az ily virág illatának körében elsők vesztek el s nyomtalanul enyésztek el, nem hagyva magatok után áldisos emté ket sem. — Abrind nélkül legyetek őrei a kertnek, melynek virigait ápolnotok kell; gondos kezekkel távolítsátok el a rózsák töviseit s veszély nélkül élvezhetitek a variza illatot, mely bjlvös hatalmival eg(iz körötöket elirasztja. As'' ily virig szirmai tartósak és cssk a természet következetes hatalmivsü enyéaznok el, de a bájt hervadisukban is megtartjik. Ás élet regény, de tirgya a valóságból kölcsönzött; szép, de munkis és kedves, de gocd''erhes. — Ezen jellcmvo-nisokat ndikülöző élet nem boldogító/ — ilyennek végén egy Kleopátra azt álli* lotta, hogy »zeretett volna nem születni éa egy Pompadcar u''olsó szarai voltak: ha még egyszer születném, ossJ^ anya szeretnék lenni. íme a világ két legbimultabb hölgye, kiket fényes csipkéik között az egész vilig irigyelt s a szavak, melyekben a világtól ós hatalmuktól elbúcsúztak, arról tanúskodnak, hogy ők is irigyek voltak a családi boldogságot élvező nők torsára, tehát mig a világ azt hitte, hogy boldogok, ók tudták, hogy boldogtalanok. ,. A boldogság nem a bíbort, nom % driga csipkéket, sem nem a páíot&at keresi fel; teremthet as szerény kunyhóban ugy, mint Aladin tündér meséib -n. As étet legyen költői, de kell, Hagy a költészetet a nő varázsolja át a gyakoí-laü életbe; a nő, ki ily költészettel bir, az boldog; fsíadzú a''bofdogitás, jatztma a boldogság. - r\ Q -r És tfszéD h§ÍyA n^ vágynátok boldogok lenni? én azt hiszem, hc^y igen. As tőletek ftlgg; övezzétek kebleteket harmas paizszsai körül, s vértezzétek magatokat a hiúság féáíyleéí létszés és mun-kátlsnság ellen j ha ez »ikerül s nem fogátok tudni; hogy szépek vagytok, de önérzettel; hogy fényeesn jirhaitok, de szerénységgel ; bogy munkálkodtok,»de aka -rattal, — ugy hivatástokat betöltöttétek a a kör, melynek vesetójeül torzotok kijelölt, égi fényt lát bennetek s önalkoita világotoknak Isteneivé viltok. Dr. FiRNEK LÍ.SZLÓ. Szeretlek... Szeretlek ujy, mint senki stnklt, 8eretl-k, édes aagjaloir., És hogy saivsaor« vár »uvecskéd őt bízva ftzael altatocn. R et elhitetni kell, nagyon ksll, Mert akkor raejr«p»dne tin, Ha nem biztatnám hó remínjny«!, Hogy tisd Imz, kedves leánj. 8zeretiek agy, mint senki ssnkit... De rajtvs vsa elStttd ez, Mint holdvilág a déli naptól ... 8serelmem as, raményea e. Ssaralaem az, boa, mint t holdfény, Világot rá reményem ad; S boa, mint a hotdfiay. kétkaó ah I Mi mást Uhet csak egy szavad I Csak t%y stavadra aj világ kál: 8zerelmem l«z a nap, s val« Kiégetek mindent, mi f&ldi... •/ 8 derült a boídogaág ege. PAP ZOLTÁN. icv/i K£GT£DIK ÊVfOLYAM ZALAI KÖZLÖK Y. — A keszthelyi polgári olvasóegylet elnökévé a folyó hó tf-in tartott korg; lilé« alkalmival főt. Dr. Lipp Vil. naD'', gymnasumi igazgató b jele« régé-¿Riuk választatott meg. Aleluókül: Vér teaay Béla »-igéd «zolgabiró, jegy-tőül: pöltt FÜ. pénatirnokul: Brsyer Lajos, Jjáagondsokki: 8tieder Iitvin, könyvtir-nokokki: Iüy József és Lövingei József választattak. As egyleti vilasztminv 18 tagbftl ¿11- — A Csáktornyái nőegylet L hó 11-én tartott vilasstminyi illésében egy lánczczal égy bekötött tombola estély rendezése ha tároltatott el, febr. 4-ére tüzo> vén ki annak megtartása. A rendező bizottság következő választmányi tagokból alakult meg: Molnár Elekné b. elnök, Konyiry Mihály né b. titkár, Bachberger Katinka; Ziegler Kálmánná,. Dr. Kraso vs:z Iguiczné, Valló Vilmosné, Sárossy Lászlóné, Margitai Józsefoé, Hegediisné, SzaboliU N., Huszár Nándorcé, Cseaznák Üándornó éa Tódor Józsefné úrhölgyekből. — Öngyilkosság. Martincsevics István kereskedóeegéd Alsó-Lendvárói. Csiktornyin lakó szüleihez utazott f. bó 12 én » itt magit, anélkül, hogy szüleit láthatta tolna, ismeretien okból felakasztotta* A kétségbeesett csalid csak virradóra tndta meg, hogy as éjjel érkezett fiu mi járatban volt. — A zala-szem-gróihi kórház bizottság több műkedvelő szive* közreműködésével a kórház alapjavira folyó I8ö2-ik évi januir hó 22-én a nagy vendéglő termében táncz vigalommal egybekötött zártkörű hangversenyt rendez. Egy jegy ára 1 frt 50 kr. Kezdete 7 órakor. Műsorosat: 1. a) ,Serenata'' Bragbatól. b) „Lekaszálták mir a rétet" énekli La-carini T. birónő sajit zongora és Berger jenőHv hegedű kisére''óvel. 2. „Csiiera aolo" előadja Műller J. ur. 3. a) ,Der alte König und aara" Rubinsteintől. b) ,Qute Nacht- Schuberttól. Énekli Vis tarini Gyula ur, zongorin kiaért Lazarini T. birónő. 4. »Elégia* Ernestlől, hegedűn előadja Brger Jenő ur, zongorin káért Scbirmer Rudolphné úrnő. 5. a) ,Nttn ist er hinaos in die weite Welt" Riedl Hermantól. b) ,Des Sch ff-rs Braut« dr. Tunnert-.il. Énekli és aongorin kiséri Lazarini T. háróafi. 6. a) ,Mon bíjou« Egghirdt Gyulitál. b) ,Balaton hibor gáaa zongorin előadja gróf Batthyány Józaefur. 7. a) .Wasserfahrt", Mendel sohotól. b),Dimmi che »''»mi" Campa-natól. Énekli Lasarini T. birónő és Visterini Gyula ur, zongorán kiséri Batt-byiny Vilma grófnő. 8. .Repülj fecském ablakira* Reményi Edétől, vonós hangszerek kísérete mellett hegedűn e''óadja Berger Jenő ur. — Zala-Szen^Gróthon l oó 12 én a ,vörös kereszt egylet" egy fiókja jött létre. Szervezkedő gyűlését mir meg tartotta. Ugyanottani caaino pedig í. bó 15 óa tartja rendes évi közgyűlését — Halálozás. Zlocha Pál a z szt.-gró''-hi uradalom ilt tisztelt tiazttartó-jának édos atyja Zlocha N. ur 93 éves korában f. bó 12-én jobblétro szenderült. A temetési szertartást a z -istvándi ev. lelkész nagy közönség jelenlétében vó gezte. — Hymetl. Következő meghívót kaptok: Ssetencaénk van Gisaia ée Si»-dor gyermeinknek t évi jannir hó 15. déli 12 ás órakor a budapesti dohány-utczai israetiw issahásban tartandó es-küvójíSre tisztelettel meghívni. Freund Simuel J. é* neje Fraenkel József és neje. — A Csáktornyái takarék pénz tár febr. 1-én tartja évi rendes közgyü léé''. — Hazai rövid hirek. -Vojnovics szerb püspök Temesvirott meg-halC-i- Nyiasnyay Gnssiáv jeles lene sseraó 52 évw korábs-n Holdmeső-Visár helyt jbWre szenderült. — Tóth Lórincz apr. 13-in üli meg 50 éves irói jubilseumit. — Moltke tbrnok magyar borral él. (Azért él oly nagy idótl) — A 7 51. éa 62 ik szimu gyalogerred Dalma-tiiba mozgósittatik. — SomssichPil jeles publicistánk kitűnő beszédet tartott i költségvetés- ellen. — Kováta Béla fiata iró Gömörben mohait. — Mach fővárosi könyvkereskedése kigyuladt — A zig-ribi tüntető egyetemi hallgatók 2- -8 na-pi fogsiggal bűn teltettok. — A „Sloboda" horvit ujsig a Fiumébe ment magyar küldöttséget .csavargókénak nevezte - Gr. Andrissy Ilonit Gr. Batthyiny Lajos eljegyezte, tahit nem a Bismark fia. — Blaha Lujsa beteg. — — Külföldi rövid hírek. -Olaszországban most folyik a népesimU lis. - k veronai aréna alatt nagy Üreget találtak, a római korból való.— Acsirn« súlyos tüdőbajban ssenved. — Garibaldi súlyos beteg. — Tunisban éhínségtől tar tana.—Bakarestben » magyar sürgöny nem fogadja el a hivatal. Irodalom (E rovat alatt megemlített munka Nagy Kaoiasán WajdiU Jósaef V1 ■♦rsadslbetó.) — Kan» Sámuelnál Bécs I. Wipp liagerst?isae 16. megjelent magyar szabadságharcai két emlék képre vonatkozó-kg. As ,Egyetártát« 1881. decaember 15 iki számában igy nyilatkozik: .Hazai törónetünk !8i8-49-diki nsgy £¡5? oyei eddig a képsőmüvészst iltal nem igen vetettek tekinte be, ewn eecménydns korszak jelenetei a festészet iltal eddi meg nem örfikittettek. E napokb-n meg-je.eot két igen ssép csatakép és p.die Iz ¡"•Jf ütközet (1849. ipr. 6.) 1 a%í.. ku h.dnal lefolyt (1g4g febr gx két kép Ligeti bir«« művészünk tervrajzai alapján, Weisz Bálint műkereskedő kezdeményezése folytin késsült. A képek történeti hűséggel mutatják az akkor, lo-kilis viaszonyokat, nemcsak a tájkép, hanem a hadseregek felállítása és a csaták lefolyása tekintetében.^Azon kivül míud » két képen a vezérek aü ée könnyen fel ismerhető arczképei is ibrizolvák. Az egyiken Klapka, Damjanich és Auüch tábornokok, a másikon Bem, Petőfi és báró Kemény láthatók. A képek érdekesek és müvészétileg is sikerültek, mire t. «1 vasóinkat figyelmeztetjük.* Vegyes hirek. — ,The Gresham'' Londonban.Ezen Ausztria-Magyarorízigon is letelepedett élet biztosi tó-tirsaság 33-dik mult évjuni as 3-in végződött üzletévéről szóló itné-zete» évi jelentése, mely a részvényesek mult év decz. 8-in tar% ott rendes nagy gyűlésén adatott elő, e napokban jelent meg. Belőle a következő főmozzanatokat közöljük, melyek a társaság virágzó állapotáról elég bizonyitékot nyújtanak. A lefolyt év eredménye felette kedvező volt. Ez év lefolyisa alatt ugyanis 6521 biztositisi ajánlat 59.712,065 frank értékben nyújtatott be., melyek közül 5365 aján-; lat 48.375,890 franknyi összeggel fogad tátott el, mely utóbbira a megfelelő szimu tötvény adatott ki. A nyeremény bevétel, a viszontbistositisért kiadott költségektől eltekintve, 12.007,724 frankra rúgott mely öeszegbe az első biztositisi év i..649,043-75 franknyi nyereményei bele vannak értve. A kamatszámla mérlege 2 879,270 85 frankra rúgott és a nyeremény bevételhez számítva a társaság évi bevételeit 14.886.494"80 frankra emelte. Az ez év alatt a társaságnak átnyújtott és tőle kifizetésre elfogadot követelések életbiztosítási kötvényekből 5.744,153 80 Vankra rúgtak. A felszerelési és vegyvs szerződések követelései, melyek fizetési napja lejirt 2.957,691 65 frankra rúgnak, kötvények visszavisirliiért 845,180-50 Frank adatolt ki. A biztositási alap. melynek létezése a szerződésekre nézve biztosítékot nyújt 3696,911 frankkal gyara->odott- A társasig a múltévben Budapesten és Bécsben 3-057,000 frt vételárért ingatlanokat szerzett meg. a melyekben már most hivatalai is elhelyezvék. A va-ósitott aktivinak összege az üzleti óv vé gévei 74.122,865 frankot : tett ki. Ezen adatol ba a tárcáinak véteiir cziznén be állított érték többlete nincs beszámítva, miután ome értékek nem reálisáltattak és igy azonnali jövedelem forrásaként nem tekinthetők. E többletnek azonban nagy jelentősége van, biztositja a jótállásokat, melyek a társaság részéről adatnak. A jelentét mellé a társaság activáiról egy kimerítő jegyzék van csatolva, melyekből következő tőkealapok tűnnek ki: 3712.489 80 frank a britt kormány biz tositisaiban, 121.06675 frank az indiai és gyarmatkorminyok biztosításaiban, 12.852 382 frnk idegen állambiztositások-ban 1.274,34115 frank vasúti részvények ben, értékpapírokban és törzsréssvények- , 22 099,399-50 frank vasuri és mis ben kötelezvényekben, 11.452,240 20 frank bistulajdonban, 9.712,633-55 frank jel-zilogban, 12.898,312.05 frank különféle biztosi tisokban. — Viratlan örökség. Lobért Miria eperjesi születésű 18 éves leány már kora fiatalsága óta Írva. Hirom évvel ezelőtt elhagyta ssülóföldjét s különböző hizak nil mint szobaliny szolgilt. Egy izbeo lopás gyanúja miatt elfogták s csak nagy nehezen tudta magit tisztizni. Ezóta nem tudott alkalmazist találni s a legnagyobb nyomorban BÍnlődött. Egy izben öngyilkossági szándékból lugoldatöt ivott. Súlyos beug lett, de kigyógyították. Nemsokára e/.u''.án a bodzafa utczai ,a kedó-lyességhez czimzett éjjeli kávéházbun talált alkalmazást. Több izben levéllel kereste fel egy S''uttgariban lskó s bir-sserint vagyonos nagybátyáját, hogy Bányára helyzetén segitsen, — de választ sem kapott. Tegnap egész váratlanul az eperjesi törvényszék utján azt a hirt kap ta hogy Stuttgartban lakó nagybátyja meghalt sőt tette iltf linos örökössévé. A vagyon 40.000 frtra rug. _Farkatok < - templomban, ünarre «panyol községbea a karicsonyi éjféli misekor hallatlan iszonyatosság történt Mikor a hivők mise utin ki a artak menni a tepmlomból,egy csorda éhes farkas rohant a tömegre csattogó fogakkal, kedvetlen orditiwah Rettentő volt a jelt-n«T paUkzott a vér, a bestiák ö».em£ csangolták a szegény embereket, kik kö-tói <iak a sekrestyésnek volt annyi lé lokjelenléte, hogy fÖlmeneküljcn a prédi-k ál ó-szék re. ¿2ím halott is * .alyo-t» sebesült volt a helyszínén, mikorra seg.t-•ég érkesott. — TüevuntS gépet talált föl Galó ^yö''gy a népisinhás főg^p^sze, melynek aegélyéval egy emeltyű megnyomása által az ö^sses zsinór padi díszletek a sziu padra leereszth< tők, s igy ha azsinórpad-lison tűz támad, as akönnyen gyaló díszletek elUvolitisa iltal lokalizálható. A szerkezet igen egyszerű, az egész nem sokba kerül és könnyen alkalmazható a régi színházaknál is. — A walesi berezegni nagy életveszélyben forgott a mult héten. A *ml-rínghami palotában — mint az Angolor-szigban ujáv táján szokás — .snap-dra-gont" játszották. A asnap-dragon «.bból áll, bogy tálban égett borral leöntött ma lozsa-szőlőt és ezukros gyümölcsöt meggyújtanak b a lánggal lobogó tdességet kanulakknl azon é^ve visük szájo./hoz A walesi hercz''-gné, gyermekei és nagy társaság vigun játszottak a kéken sziporkázó ezukros gyümölcsökkel, mikor egyszerre fbidőlt az égő pálinkával teü tál és végigöniötte a herczegné ruháját. A ruha és főleg bó ujja pillanat alatt lángban állt. Néhány jelenvolt vendig rögtön fölugorva, schawlokkal és kendőkkel elfojtotta a tüzet, a walesi herczeg azonban nagy égett sebet szenvedett lcarjin,szem-őidei pedig lepörkólődtek. A herczegnő szintén meggyuladt kölőjé. maga szaki-totta le b megakadályozta a tűz továbbterjedését. Képzelhető a j^lenvoltak kétségbeejtő rémülete. — Nagy Lajos királyunknak, — a pozsonymegyei régészeti és tört társulat, — N.-Szombatban törlént halála emlékére a következő feliratú emléktábla fel-illítisit határozta el, azon hizra (Popo-vícsSita úrhölgy tulajdona), melyben a nagy- király meghall: ,Eztn házban, mely egyes udvari részeiben a XIV. szá zad elején épült, hunyt el a nemzedékek óta fenálló hagyomány azeriut Nagy Lajos Magyarország dicső királya 1382. évi szept. 11 ón. — A hazai gyarmatáru kereskedők országos szövetségének elnöksége oly czélu tervezeten dolgozik, hogy évi nagygyűlésüket közgazdasági érdekkel biró kiránduiáeokkal kapcsolják egybe. Az idei közgyűlés alkalmából Fiumét jelöl1 ék ki kiránduló helyül és ez iránt már meg is kezdték az intézkedéseket. — Jutalmazó .leletek." Az uj roppant szigorú bélyegtörvény alkalmazásával igen sok beadványt lehet olyat .a lálni, mely iltal a kincstár érdekei meg-röviditetnek: bírságot lehet alkalmazni még olyanokra is, a melyek helyesen vannak bélyegezve — de nem törvényszerű rajtok a bélyegek keresztülirása A létező hivatalnokokra igen jövedelme zők még az egyuzerü számlák öt krajezá ros lele ei is, mert a törvény ötvenszeres bírságot ir elő s annak egy harmada a leletfelvevó hivatalnoké A napokban főváros iktató hivatalának hivatalnokai különösen jó ,fogáe-t tettek. Tudniillik azámos budapesti pénzintézet és egyéb társulatok, néhány biztosító társaság ís kérelmet intéztek a fővároshoz az iránt, hogy czégeiken, nyomtatványaikon a magyar nemzeti czimert használhassák Az ily tárgyú kérvényekre 5 frtos bélyeg kell, a beadványokon pedig régi szokás szerint csak ölvenkrajczárosat használtak. Ezen beadványok mindegyi kére esik 225 frt büntetés, amiből e?y harmad a bielfeWevőé. A pénzintézetektől a bitságot kétségkívül be is fogják hajtani. — Csodálatos, hogy a lele tezés iránt különböző eljirist is követnek. A ezerint, a mint a bélyegkőtelezettség-ről különböznek felfogásaik. Igy pl. a városnál a hadmntességi dij tárgyábao tett reklamácziókat leletezés nélkül hagyják, mig ugyanezeket a honvédelmi mi niszteriumban béiyegköteleseknek Ítélik. Szabály szerint minden katonaügyi be-dviny bélyegmentes. — VidSját lopta meg. Néhány hét tel ezelőtt az (wsaes lapokat bejárta a rendőri bir, hogy Dr. Friedmann B. ügyvéd tői egy Steiner nevű asztalos, körülbe!ál 300 forint értékű ingóságokat lopott el. A tolvajt elfogták és vizagálati fogságba helyezték. Tegnapelőtt a jó madár azon kérelmet terjesztette elő, hogy ügyének védelmével — dr. Friedmann Bernát b»-zassék meg. '' — As alföld egy jelen''éktelen virágát, abogáncskórótnagy megtiszteltetés érte. A pesti elite-világ egy tekintélyes körének irányadó hölgyei már a közel farsangon as eddig használatban volt ró zsa és kamélia fejdísz helyett a lenézett, igénytelen bogáncakórót akarják divatba hozni. Egy budapesti virágkereskedés már tekintélyes számú bogáncsvirágot szerzett be és ha a különös újítás a télen utánzásra találna, egy állandó bogincs-kertéssetet is akar berendezni. Lám,bogy felvitte dolgát a bogáncs I _ Eladó baromfi tojások. Az állatkert fajokban gazdag baromfi udvara első rangú angol és franczia helyekrój vásárolt kitűnő tenyész példányokkal lett felfrissítve és kiegéssitve, sőt egé ssen uj fajok is szereztetlek be. Megren-d élése kot tojásokra már elfogad az igaz gatóság és kívánatra bárhova küld ár jegyzéket — KulyakedvelSk figyelmébe, A bé-c<í orvos-egyle* legutóbbi ülóöén egy belvárosi orvos ujabb n ismét egy szomorú esetet adott elő, us^ly azeriut egy fiatal leány kutyájával való csókolódzása mit tt veszély >sen mv-gbeteg>-det''« A lányka mir bosszú idő óta gyöngélkedett, de be-tegségének okit-«cm tudták kifürkészni. Véletlenségből jut ek rá, hogy a lányban férrg van. A férgut közelebbről megvüs-j gálva kitűnt, hogy az tenia cucumerirra, epy olyan féreg, mely csak a kutyák beleiben fordul elő. Miut később kisült, a leányka többször megcsókolt egy kutyát — Borzasztó {firttnet. Károly viros-ból távirj ik deczeziibi-r hó 31 ról: elré roitő hallani i-t, a mi itt történt Talnheim őrnagy a helybeli hadapród iskola parancsnoka a napokban felakasztotta magát, de előbb megmérgezte a két fiát Megakar a mergezni leányát is/ de ez vibszu uiasitolta a mérgei. »Nem akarok meghalni!* — kiáltá atyjának éa kiütötte kézéből a méregtartó üveget. A két fiu morpbmmot veit s rögtön elaléll. Az őrjöngésben szeuvedő, felkarcsolta halántékukat s ciimkályt csepegtetett a sebbe. Apá a két fia holtteste fölött akasztotta fel magát Azt mondják, az őrnagyot va culásnak indult szembaja és fiainak rósz tanulása vitte a szörnyű lépésre. ra ¿un — Jó ragasz Mi t logjobb mely kiszáradás után sem pattanik le, ajánlható a kővetkező keverék : 10 rész arab mézga, 1 rész glycsrin, 1 rész jege-czedelt sziksó, 40 rész viz. — E kompo-ziezió ogy aagyoa^eleg micr hideg h^yrsé^kltófkTíunten t^Ttffe^fn, fémen, bőrön,^fán ,itb. - A kik kékkőoel p^cüni akfefek A tuddnaáóy eö^fg a buz^iaJ^ál''iirt váu legbiztosabb elleuBzeruek az ^^Klfe^ clleo — közöljük az eljárási módozalo", mely szer int tz ebz^Czlen ¿<Tí^y akó vízben négy font oldpe^ /fol.^.Ez-n o\|-dattal az tan 40 JaWSi^.val^ijtn''lVkkén t ncd veaitünk m cg (ak ir Jtósssi^fcír I a pá t-. tul), hogy min''dea egyes szem o->dá-« legyen. Esután összehalmozTii 24 íikig ra kason hagyjak « c^k ezaiiii k^y''diuK. az elvetés''. ''V Hivatalos piaezi árak: Nagy-Kan ¡«áo, jW .yf ) 100 Wloíranmiá^-iAiltTár1^ J rpa ——« .60 üaszuos tuduivalók. Bura 11-11 50-. Rüzt 8.-_9— Zab ? Jftkoricaa aj e.00"- Cteqi»^««»^^- .Lencse ---—.Bab Wiér 18 ".''-ÜtL Bab tarka 6 50 -6.75 Repczí =12.00—13 -L-a Sréoa 2 50.—-—. Sxslma \ -.___. 1 kilogrammjával azliaitva. Marhabui 40 — .-(4. B jrjubui -18 Ser- —.—08. Vöröshagyma ■—r —1U. iarWioA -20. Czuk^ 5«, prika 90.- - • 5 — A ludak korának meghatirozi-sára egy szaklap egy igen egyszerű eljárást ajánl. Miután nem közönyös dolog, fiatal vagy öreg ludnak a pecsenyéje tá-láltatik-e föl az asztalra, a ludnak életkora pedig nehezen határozható meg. a .Gallus* következőkre figyelmeztet Vegyünk egy gombos''.ünek hegyes végét mulató és hüvelykujjaink közé és tegyük lud bőrére. Ha a legcsekélyebb nyomásra a gomb b-lehatol a bőrbe,, ugy biztosak lehelünk, hogy fiatal 1 éves lud dal van dolgunk, mely pr.csenyeképen élvezetet sz-rzend ; ellenben ha a bór erő sebb nyomásra csak befelé homerodik t nélkül, bogy a gombostű fejét magát ál eresztené, öreg ludra akadunk, melylyel no szerezzünk senkinek boazuságot. — Igen jó szolgalatot tesz a kilu gozott hamu, a mit pedig a gazdák a legtöbb háznál még ma ia hasznavétle-nül hagynak. Alkalmazása a következő: A löldet a fak gyökere körül 3—4 hü velykre fólásva vagy ezzel kevertek el, vagy a fold«t kihányva a hamu alá szó ralik s a kihányt földdel betakartatik. Sok Ut meg lehel ez által a végpiuz''.u-lás ól menteni. Később a ro>hadl szeme ket kis ollóval le kell vagdnlgatni. Használatkor előbb a vékouy bVüeket kell az asztalra adni, utoljára hagyvia a hu soa«bb fajokat, s azokat, melyek légin kibb megfonnyadtak. Amennyire lehetséges, a szól löt fagymentes helyen kell tartani. Bir kis dér nm is árt neki, de a fagy minden jó izét elveszi. — Mivel oltják el a petrolmruoi % Talán kevesen tudják, hogy z. peuoleum égése ellen mi a legsikeresebb eljárás a azért helyénvaló ¡esz fölemlíteni egy nem reg történt esetet. Egy m.-szigeti család nál a caeléd vigyázatlanságból az asztalra ejté as égő petróleum lámpit. Sehogysem tudták eloltani s ->kkor as egyiz cseléd előkapta a tüshelyről a tejet ói avval le-ónté a petroleomet, mely abban a perca-ben utolsót lángolt és rögtön elaludt. — A burgonya rothadása ellen úí. Nohl és van Hecs a következő kezelési medot ajaulja: A földből kiszedett bur gonya egy fél óráig oly vizbeu áztatandó, mely l/0 klórmeszet tartalmaz; ezután 1% szódat tartalmazó vízbé tétetik BZib-léu félórára; v<£gre pedig tiszta vízzel le öblittotík. 250 kilogramm burgonyát üy-módon ''/j kilogramm klórmész s ugyanannyi ezóda haaznilata álul meg lehet óvni a rotbadástól. — Miként lehel megtudni, högy • va '' lamely borszőlőtőkén termett-e vagy pe-dig gyártott? Az eljárás ig^n egyszerű, öntsünk tele egy kis üveget, (a minő például az orvosságos üveg) a ki-érlet átveendő borral; egy nagy széles szájú po barat pedig (miut a sörös poharak)öntsük csaknem színig vízzel. A borral telt kis üveg száját most u junkkal jól betogva b szájjal iefelé fordítva t«gyük bele á vízzel telt nagy pohárba, s midőn a boro üvegcse szája már a viz "alatt van,ezűvegecske szijiról ujjunkat vegyük el, hogy a bor a vízzel érintkezlies8ék.Mit tapasztalunk ? A szőlőtőkén termelt bor színe, ize vilto.-zatlan marad, bármeddig a vízbe beleme ritve is tartjuk a kis üveget, — a gyár tott bor pedig semmivé lesz; azon alkatrészek, melyekből összepancsoltatott, ismét szétválnak, a fes''.ő szín és a erűkor réiz az üvegcséből felhős foszlányokban átmegy a nagy vizes üvegbe s ez addig iiméilődik, mig utoljára a viz megfeste:ik, a boros kis üvegben pedig színtelen folyadék marad, mely rósz pálinka ízű. i. S. S. . c — A vadgesztenye korántsem oly hasznavehetetlen, mint azt sokan hiszi. Ugyanis igen jó és aránylag sok keményítőt nyerhetni belőle: igy lehit becsüljük meg e fanyar gyümölcsöt 90.-. ^.UdAG^ - 1-HterJérri »ximftfí '' '' 8® ü bor 28- 48 kr. Ili Pálinka 48 kr. Bcaet 8 kr. bor 16 r t ¡:..i->u.''ifí> • . • _ . -, & EL. ''J aSQSVIJ Pincser, legyet- ol>a é^kwi^w, .-»ómig czikoriát. — Igenis azonnal. ____ —"KtttZi&n ¿¿ ''ei"iu,Tés, hozioc Dtgl — l6Caia ar«n3íJ, ltt-rác>ir«B alásaul — Ej. ej . saéRir Boirui- xér. van, ax Iatec áldja c^g. — Tfibb uincj kérca aüaa«.a, i vótok meg már zárra vinaak. — No most már borson íeketa kávéi- egy l ka mult ¿jjè tys ü-.á — Biró : M .ga csavargott ömc viasza az- utcaákoai \|t4 ¡j " —-Vádtoítl IgéiuaJtXriO___ — Birő : Ea «záriul önuek ninca luká a? — Vádlott Várom, mig a kkfcérok [c.-aaállanak. . - j " ; v, ££_ — Hátiparda: (el>édtit!> öff B''eUrit rao-dálkozik, Kotty nálnnk már spárga íi Vkh''.^e-dig ex tv önök ki a városában nhicv, — Voudóg : Mit csodálkoznám 1 Hiaz ilyen Spárga náluuk már nyolcat hónappal évelőit Tolt. , -ji.: » , f . J . . '' — F.zolőtt nét''ánj- évvel egy debrecaeni azuplikáog diák AlcautUon jártij», jem mulaiztoita ro''na cl m«;nó«nLnh#l7^ik a. király rokona. Bement a nyitoU kipna...Ai parkban egy magas, e^-ysierü "rubaW" «lw^ftM saeíid VtVxuteM férfi járkál£ au^tra''ti^kp^. ká''.ól eregetre » dohány iuaáa. ffUtjétP _ •/ . . djon.laten;jj5 -gg«lt!r~ «zólt a" jd^- .Álljon I tenV —1 »tóit tiszt* magyarsággal a férn. , ©OO aSióp kertje van ?" .Meglek-tos.* — ------- .Iuhon vnu a főherczeg?'' -Itthon.'' .Saeretnúíu meglátni oAz nem nehéz dolof^. fC,.. '' Tí . Kihea leo»«a sicteujtsfcn ?• --¿V ,Én J^xief WS.erczeg^^''»¿gyok.^''.é» «n?-.OrülC''ií fetség a»area«seaek, legmagyarabb főhfcfCicuet UiaUteoL^». i. X debrocztnl-dlik - Kéalocás, ba-áuágoj beszélgetés, do-háttykinálás és a fóhfrcaf-g maga nyitotta meg kertjét, lakását és nem felodte el, hogy a protestáns egyház szegény . . . dé«e Szerkesztői üzenet.. 48i8.: M. "Vearofiní. Áj- renÁirJcri-e<»k«z61tá var.; $sive« ü ''»üzlet !! I V 4839.. Pécs. 8ajsáljai á aok killéLsi lvnaég:. lütéskr-HÖftk - - :J -- - 4840. Bpest: A ^Czifr Judit vers meg-kQld ételt. 4841. Ö. H. Azonnal elment. 4842. K. U. Rögtön válaszoltunk. 4843. Pr. T. Megkaptuk. 4844. .Kincs. Nem az biz az. '' ; 1 . J. / ''ií Vefcstttl rww > ^ 1—.. - Indul Kanizsáról Vonat aaáa• ■ } ¿07 Kávák, Uohiec, DnmhoTilr 215 . 2<«9 end. hova: Dm P.re. 1JS 5 10 rojtc^ I ''2 30 dálut "TI" T "íjjíl 6 S5 reggel 2 C, délut. 11 ÜO éjjel a « » 202 Buda Peatre (gj orironat) 204 < . (poàtaronat) 212 . . (vegres Vonat) 316 Bécsbe iSaouibaHriély,Sopron t - -felé) ^ 301 , 815 Sopronba 205 Prágerhoí Kullori, Caáktaruyx 4-56- -regyet 203 , ry ^T • \\J . . 2 47 délut. 201 • : feyorav) 1050 éjjel Kanissára bonnet: 6 15 reff^Bl 1150 Aj je 3 40 délut BrkesOc 210 Zákány fel51 216 . 218 , 211 niada-PíatríI 203 ,. : •-,oi . . 30ü BmI.S1 . • 314 316 Sopronból 204 . 20R " '' V-tíf Xt reggel atlíi « 11 1 éjjel (i-egye» vonat) 4 15 reggel i (postavonat) 2 5 délut (gyorírouat) 10 30 éjjel í ;; 1 K 1 regge. . 10 15 éjjel • 12 5 délben 1 20 délut -..........10 50 IjjíT 202 Prágerbof felíl(gyorivon»t) 5 37 reggel Felelős szerkesztő: BITOEFI LAJOS huszonegyedik äyfolyam zalai közlöny JAKÜÁB .15-én 1B82. ¡(OLL SE1DLITZ - PORA \ ^ i-t 1A/3Í ha minden dobos cxímlapíán «« Csak akkor vaiocn, éj lx ¿n 80kszorositott r^-gem van Icayomv^ ^ ^ ^ legjobb sikerek mellett fennáll mindennemű ay°®<?<" totMSfeek és eaésztési akadályok, (mint étvágy-hiány bassxorniá.) vér t»\|«liS í» truyér ellen. KülőnCsen oly egyéneknek ajánlva, kik ülo élet-módot folytainak. * Hamisítások törvényileg büntettetnek. Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o. é. SANCZIA BORSZESZ SÓVAL, , r legmegbízhatóbb óui^geivzo sxere a szenvedő emberisednél \| minden bel»5 é« kflhő gyulladásnál, s. legtóbb betegség ellen, min. dennemü sebesülések, fej-, fül- és fogfájás, régi sérvek és -nyílt sebek-rákrekélyek. Őszök, szemgyolladás, mindennemű bénnlás éi sérülés stb, Stb, elles. Üvegekben használati utasítással együtt SG kr. o, é. Hal-májolaj. Krohn m. és társától Bergenben. (Norvégiában.) Eten halmáj «¿rolaj valamennyi, a kero.kedel eaibin előforduld faj kízött ax egyedüli, mely orvosi cxéiokra használható. Ara egy üvegnek használati utasítással 1 frt. o. é._ fő 8 z a 1 i i t á s Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs Tuchlauben. Raktár az állam műiden hírneves gyógyszertárában vagy füsser-k.re»kedéében. Raktár nélküli helységekben magánegyének nagyobb megrendeléseknél megfoleló árleengedésben résxcjülnck. A t 02. közönség kéretik határozottan Mjl''-féle készítményt iíndelni és csak olyanokat elfogadni, melyek saját .ijegyctn és aldxrá-jomma] vannak ellátva. ■> Raktárak: Nagy-Kanizsa Belus J. gyógysz. Práger Bél gyógysz Fesielhofer József, Roienfeld Adolf, Roseuberg Ferencz, Strém é* Klein — ZaJt-Egerszeg Ho!lósy J. K. Marcztli Isztl Férd. — Barcs Dorner 8. — Ctáktenya Gönci L. gyógyszerész. — Kaposvár Rabóchay Kálm. Kohn J. gyógysz. Th. Kecskcssy gyógysz. — Kiproncza Wcrli M. gyógy. KfezM Csacsinorics Ist. gyógyiz. — Kesztbe''y Wüosch P. — Körmend Biti Ján. — Záfráb Irgalmashoz gyógysz. MiUlbach S. gyógysz IMjac V. — S«p.-CE Mexey And. gyógysz. — Letenye Ka''iwodaJ — Kapósvá r»tt Borovícx Ad. — Zala-Egerszeg llullosiy I. E. gyógysz -551 3—52 H I R D E T E S E K: Férfiúi gyengeség, megiongált ídegzett vér és nedvvesztések titkos ifjúkori vétkek és kicsar<ongáiok Dr. UbUk PERÜIN-POR (perni növéuyekból készítve.) Egyedül caak a peruin-por alkalmas a nemxő- cs izüiószírnek mindennemű gyengeségének v-lháritáiára, s így a férfiaknál a tehetetlenség féifiui gyengeség) s a nóknéi a magtaianság eltávolítására. Nemkülönben pótolhatlan gyógyszer ax idegren iaxer minden bin«almánál, a nedv 6» v^rvesztések áltál előidézett clerőtlened ««-knél s nevexetesen a kicsapongísok, r.nfertóxés é* az éjjeli magömlések [n.iot a tehetetlenség egyedüli okozói] által előidézett férfiúi gveng-^égí állapo''oknál, valamint a kéx és lábak ideges reszketéiénél. Ic által oly Ser van «> -íjtva, mely által ar. e''miradhatlnn rrdmécy okvetenz eléretik. Ára egy d«.''. ixaak pontoz leirá sil együtt 1 f. t bO kr. Raktár N- anizsán: Prage,- Kéli gyógy»zeróz uruái. rvícahen fő-ügynök Gischner < :1 gyógy-«- H- Kaiser Josefss''.rasse l-l 4ól 7—26. Melboure l8bL - I. díj. Ezüst érem! 423 4 , mely 4 — 2000 darabot játszanak! disz müved Zenélő-müvek harang, dob s mandolin hárfajáték, mennyei hangokkal. zenélő szélen ezé k, melyek 2 —16 dan.bot játszanak, továbbá: necaisere, szivarállváuy, svejezi házacskák, .fényképalbumok, levél nehezilók, szivarkészletek, Íróeszközök, keztv ütartók, levél-nyomók, dohány és gyufatartók, dolgozó asztalok, palac''.kok, tárczák,székek stb.. mindeuík zenével ellátva. A legújabb ilynemű gyártmányokat ajánlja : F. H. Heller. Bemben. Csak egyenes megrendelés mutat valódiságot; vjdé''<i gyártmány minden mü, mely nem az én nevemet vihei i A gyár saját házurr.ban vao. •jjsovipjn^ eA^acmJoq f^doy} -unSoA syi •z8o;?zs mj\|«iTif ;ntcaSi Q£ judv xroíío ¡<ju^qcuy/.<.a az8>j 2?saoz''o5j v nof BDq3azs«f- línxnvjj QOö''O^ ü113 qq-zsSsj z qqi xxxx xxxxxxxxxxx: A LEGJOBB ^krka pápi^ LE HOUBLON frjknczlá gyártmány ÜTÁ NZÁSOTÓL . ÓVAT.IK 111 E szivartapapir cxik aki—r valódi, ha minden, lap LK HOUELQN bélyegzőt magán honija és minden karton az aláat látható vé.!j.-gygyel éa aláirással C?7 van ellátva. f/ O^si-.C--- Prij>™ tíu Drrv, _ CAWLEY ti HENRY, «ytílft tjírsrt»k7PARIS. K t . . i x y ; '' , SOK PÉNZT k m"gtak-»ritanak bária''íxocyok-, sxállodák, kávéházak4stb, hx:kirégzük»ég-letükrt uViem közr«ilenül poitacaomagban 9''j. f«nt nettó oajjylvaní trbau bérmentesen v. szik : . . . . i < Mark. „ - Mtrk. Afrikai Mocca $.50. Legjobb Uaracaibo 9 —. Príma Giatetnala 9 50. Finom Perl-Santo* TO.—. Lt-gfic. Ceylon Plut. 10 60. L^ealegiobb Java 11.50. Valódi arábiai Mooca Mark 1^50. . , , Szétküldik p--BtautáQvótplIel vagy a pénz elóle^ei beküldése ixual -ott. Jótállok a ,t> ;jcs tisxUsá^ért és szilárd mértékért 45-1.''4-10. Riek János, Altona k&vé-áruda vttell czé( K* 3 Jí Ti « ^ K Halljátok és bámuljatok! ... .. -..".. d^ F.^y najjy bríttiaiKcxtist-g^ár csödmondia* követkeiteben átvett óriási Tiktir l.''ecsároh a ul i* mélyen lesrállítottan adatik el. 6 frt 60 kr. lwküldisr'' vagy pedig uiá tvétcljel mindenki kap gy különösec nybj-tr.tt éi 51 darabból álló brittH»iaezB«t étkezS-e«k8t V-mely előbb 40 frtou feiü! volt kapható) és ax evácsxküxök fehérmaradásáé.''t 25 ívig I( sr jotálíva és pedig , / r - - 6 asztali kés an.jo] acxélpt''tjcével 6 legfiüomabb brittuiaf7.fii vil« G tömött m«st>iv bri''táuíaesQst evttkaná 12 IrRfli-om. brittiaiac-zü«t kávéskanál, 1 nehéz bríttániarzüst levesme-''Ő, 1 nehéz britt-iniac/Qst tejmeró, 2i elegax gyertyatartó. C azép masitv tojásserleg. "3 gyönyörű fl-iom cznkprtalcza. 1 "thea«2Ürő legfinpmabb" f •jú, 1 igen *.''p czakor- es borstartó 6 drb brUtáuiaezüs: tojáskanál. • Hebiaonyitáo'', liogy ezen hirdetés cm" sxédelgeaen üapszik, nyilvánosságra hozok cyy párt ar ezerekre met>5 közzöaő- és ulánren-di-lő lev Jekből, nciyeket én étk<-tó»xereínuek nióbya«««ge 4 • nyalékouy-íájjára vor.atkoxó »g több ót» h«xuál»t4 után nyertem 0« kótÍb»:i>. »>z- g.irr.at nyilvánosan, hx .íz árn nem tctsxik, axt miuüea köUsé« nélkül viisza-venni Minden más czégek ál:al hirdetett élkeziszerek értéktsleo stac-zásftk. Ki tohít ''tty jó és-solid ám. akar, ax forduljon csakii egyet-Kn nn-grcu<lelé»i helyre: * • . L. NELKEN brittániaezüst gyár- főraktár Bécs, VI. Wrndmöhlgasse N''r. 21. Nagyon t_ ur 1 avrüibeiQi ü u^nap előtt hoaaiiam öntff1. egv brit-tán,a-züstf garníturat, melj.j^ idjes.o míg v^.ok »lég-dve és ''sórek r? cc7aZ0T küldéaX belőle hoaxám juttatói. TWelettel Kletn»Sobc!keüben (Rrd.jlyország.) Fernengil Si^oa, .... . ev. lelkézz. Melyen tisztelt Xelkea url fcti ac ön g>-or« brittáni''aezüst rOldéííi megkaptam és vele te jesen meg vagyok elé^dv. _ -On egésx jo^''gal h.r<le?te, hogt ez nem szédelgés Lefyen s/.ives nekem még eívatar a fent cmuett képletet mu^knld^ni Lanx neinrich lovait Lamruh kir.. ''au&cxot a cs k. főlrivaUlnil éi pénxUrí n3vamá! Grálban. „ T«»vl»ba vaonak k;isxr.neti-y»lviattÁ»olc és ntórtiidelé^k a követ-k''v,. ura^t I : Vilmar, próf l>ál/y-I>auo atüUiu^n. Pruck Károly Koltá-oan. >\aBtarfanma Fe.-.l. cs. kir adóhivatali adjunkttól Jamnitzbao. ^e-rettrr KzjaintA}-Trientben, DíeM cs. kir. po .t* mestertől Hoatovicsban. beyriinayrr cs kir. csendórtől liuchersbtn, (Csehország). Holrer''Ferenrz f eha.lorn<an, Gróf Forgóch Károfy Gliymes. sat «at. »85 16-90 Tisztltépor brittánia eszlcüzeip szamára nagy caömagb''ar. 15 krért nalaui kapható. Oridái mé-rendelés- k r^M kéretik «- mi-13bbt meg- \ i rccd-lés. HÄT fliS wüwm mm •• sJr \\S».vY-.''\''i XkMlSi WAJDITS JÓZSEF könyvkiadó hivatalában Nagy-Kanizsán 1BBS-IK ÉVRE . m i Itat ISiféle néi liáliitási léiasulár iGlent m s kapható az egész ország minden könyvárusánál és könyvkötőinél; u. m. : WAJDITS JÓZSEF nagy képes népnaptára. bő tartalommal és temérdek képpel. Ára kötve irlapokkal ellátva 50 kr. fűzve 40 kr. WAJDITS JÓZSEF kis képes népnaptára. Ára fűzve 25 kr. WAJDITS JÓZSEF KIADVÁNYA. Szűz Mária, édes hazánk védasszonya nagy képes népnaptára vallásos, bő tartalommal és temérdek képpel. Ára kStye irlapokkal ellátva 50 kr. fűzve 40 kr. ruiQxXa síiwáw* 1 i WAJDITS JÓZSEF KIADVÁNYA. Szűz Mária kis képes népnaptára Ara fűzve 25 kr. WAJDITS JÓZSEF 101, azaz száz és egy éves naptára. Ara kemény kötésben 90 kr. Rév-komáromi K, kalendárium. Ara íűzre 2G kr. legregiob és Z.e>gnnLagr5r€>"fc>l3 EGYIPTOMI ÁLMOSKÖNYV. Csizió, népszerű csillaszattal és több érdekes és hasznos olvasmánvnyal bővített u _kiadás temérdek képpel és szinnyomatu borítékkal. ára 50 kr. Postai megrendelések gyorsan ós pentosan eszközöltetnek. - --.• .. . • ■ •. <. t Kigy-Ktnixsín, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. ■: - ..i »• NAGY-KANIZSA. 1882. január- 19-, Előfizetési ár-. ejfrész érre......8 frt fél érre ........4 negyed érre ...... 2 Egy szám 10 kr. HIRDETÉSEK 8 h&sáboB petitsorban 7, másodszor 6 s minden további sorért 5 kr. NYILTTJÉRBEN soronként 10 krért vétetnek lei Kincstári illeték minden egyes V-d tésért 30 kr. fizetendő. ''ti en. Q-lls azsám Huszonegyedik éyfqlyanL A lap szellemi részét illető kfzlemé-nyek a szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedig a. kiadóhoz bérmentve intéxendők : __ . SAGY-K AN I Z S A ,V Wlasslcshár BénnenWtlen le relek csak ismert . munkatársaktól fogadtatu-ik el. Kéziratnk vissza, nem küldetnek. rS^JTT^ Önk> tüzoltó-egylet% a ,nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank-, ,nagy-kanizsai takarékpénztár'', a ,zalamegyei általános tanítótestület« " WZSai 1SQe "QeNeo ^yesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet'', a „soproni kereskedelmi 3 iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya« s több megyei és város egyesület hivatalos értesítője. _ jjjje n k i nt két szer, vasárnap-.8 csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. fogyasztási adó N -Kanizsán. Kanizsa város fogyasztási adót fizető közönségét a városra rótt fogyasztási adónak bérbe adása nem kis mértékben foglalkoztatja, igen sok-tekintélyes férfiutói hallani lehet, mi-kép a város hatósága kárhoztatandó azért, hogy a fogyasztási adót nem a város vette fel, hogy azt vállalkozók kezébe juttatni engedték. Bárha tndom, mikép felszólalásom nem fogja a kedvező hatást elérni, de szemben a hallott zúgolódás és kifauadásokkal nem maradhatok tétlen, kell, hogy a helyzet felvilágosításával lehetőleg a kedélyeket megnyugtassam, illetve lecsillapítsam. Tény az, hogy a fogyasztási adónak felvétele tárgyában a magyar kincstár megbizottja a város tanácstól, mielőtt a bérbe adás foganatosítva lón, egyezségbe bocsátkozott, de mig a mult 1881. évben fogyasztási adó czimen a város a consum adóval együtt 28.400 frtot fizetett, ezen-két adó nemért 1882-ik évre a kincstár már 40.000 frtot követelt. Miután pedig ezen felcsigázott követelés ellenében a város oly biztos alappal nem birt, melyből folyó-lag a havonkinti kiadást fedezhette volna és a fogyasztási czikkel üzlet-szerüleg foglalkozó lakósok tekintettel a multakbani fogyasztás arányához, nem voltak hajlandók ezen kívánalom mérvéhez hozzájárulni, mertá város által vezetett nyilvánkönyvek igazolták, hogy e túlságos követelésnek megfelelni nem lehet, kénytelen volt a hatóság a felvételtől elállni és annak bérbe adását tűrni. Igaz, mig a fogyasztási adó átalányt az államtól a város mint hatóság vette bérbe mig egyfelől az állam a kezelési költségek fejében őYo''.összcget a városnak visszafizetett," azzal a város magán pénztárát gyarapította, másfelől a fogyasztással -------r nem üzletszerüleg foglalkozó lakossága meg volt óva attól, hogy pín-czéjét, illetve abban levő borkészletét bár ki is vizsgálgatta, ellenben most ez ujabb bérbe adással, hol a bérlők 44.600 forintot. fizetnek az államnak, ettől a város egy fillér perczentet sem kap, a vállalkozók, hogy az államnak felajánlott illetve beígért pénzösszeget betehessék, utal-vák a legalaposabb nyomozással a valódi fogyasztást ugy egyeseknél, mint nem üzletszerű fogyasztók, — valamint az üzletszerű fogyasztóknál kipuhatolni, innen van, hogy a bérlők most magánosok borkészletének felvételét foganatosítván, c-:ak annak megtörténte után fogják az évi fizetendő általányra nézve a magán felekkel a kiegyezést megkísérteni és azok néha megmenekedni akarnak, bogy pincze készletüket a folytonos felülvizsgálattól megóvják, a vállalkozóval kiegyezni és az évi átalány lefizetését eszközölni fogják,-s igy, mig egyfelől önmagukat biztosítják, ugyanakkor a vállalkozónak a felügyeleti eljárásból felmerülő kiadásait csökkentik, mely eljárás mindenesetre csak is a fogyasztási adó csökkentését fogja maga után vonni. Ha tehát most tekintetbe vesz-szük, mikép ezen beállt viszonynál fogva fogyasztási adó czimen a város 44.600 frt befizetésére utalva van, inég ezenfelül a vállalkozoSaját fáradtságát s kezelési költségeit, melyek pár ezer forintot igényelnek, szinte bevenni utalva van, most majd azon ujabb kezelés be fogja bizonyítani, hogy Nagy-Kanizsa városra előirányzott ősszeg, fennt nem állhat, mert szeretjük hinni, hogy a beigért összeget sem lesznek a vállalkozók képesek a fogyasztó közönségen bevenni; mert meg van határozva, hogy az 1868. évi XXXV-ik törvényben gyökeredző eljárás folytán, hol a hivatkozott törvény 2-ik §-ában ez mondatik: .Szőlős gazdáknál a 40akóigterjedő évi termésből átlagosan 2 akó 40 akót meghaladó termés 5% nem esik fogyasztási adó alá, — ezen adómentes bormennyiség azonban 15 alsóausztriai akónál több nem lehet." íme tehát a szólós gazdák is kedvezményben részesülvén, fogyasztásuk-érdekében, ez is csak a kivitelt ne-hezitvéu, miből folyólag a vállalkozók érdeke is odairányul, hogy a termelőkkel lehetőleg egyezséget kötvén, a behajtást ezzel is megkönnyithes-sék. - Igaz, hogy erre ismét azon vá-iaszt nyerhetem, hogy mind e bajon a város hatóság legjobban segíthetett volna akkor, ha az a hivatkozott törvény folytán a kormánynyal az egyezséget létesíti; — erre feleletem az, hogy ezen állit ás való volna akkor, hogyha a követelt állományt az elózó évek kitüntetett eredményéből igazolt volna; — miután azonban ezt egyáltalán kimutatni nem lehetett, mert a 28.000 forint fogyasztási adónál is nagy nehezen és a termelók túlságos megadóztatásával lehetett eredményre jutni, mert a kezelési költséget amugyis pótolni köteles volt. Ez ujabb felcsigázott fogyasztással azonban a kezelést még más költségesebb alapra fektetni lett volna kénytelen, önkényt beállt volna, hogy ezen indirect adónak pótlását a di-rect adókra vetendő pótlékkal fedezni lett volna köteles, ezt tenni sem a jog, sem az igazság szempontjából nem lehetvén, kénytelen volt a hatóság az állammali kiegyezést felfüggeszteni és lehetetlenné tenni. Most az előrebccsájtottak után felkérem a t:sztelt olvasót, vonja le a következtetést az eseménvek fenn-álltából és saját meggyőződése szerint törje el a pálczát a hatóság eljárása fölött. KOVÁTS JÁN06, városi képviselő. — A száilitásí'' árak feljegyzése a vasúti menetjegyekre. A kereskedelmi minisztérium felhi-vására a vasúti igazgatóságok képviselőiből a fenntjelzett czélra alakult bizottság e napokban, azon módozatok megállapítása czéljából értekezletet tartott, melyek megfigyelése ille töleg kitüntetése mellett a szállítási árak feljegyzése a menetjegyekre megtörténhetnek. Az értekezlet a következő pontokra nézve jutott megállapodásra ; A belföldi és csatlakozási forgalom számára készítendő uj menetjegyek a szállítási ár rájuk nyomtatott megjelölésével lesznek ki-adandók ; az árak a kincstári bélyegilleték és szállítási adó beszámításával nyomtatandók é. p. külön az egész- és külön félmenetjegyek; • kitüntetendő lesz végül a menetjegyeken az is, váljon a megjelölt szállítási ár a személy- vagy gyorsvonatokra vonatkozik e, valamint az is, hogy az ár papirban vagy ezüstben értendő-e. Ezen a közönség kívánalmainak mindenben megfelelő intézkedésnek érvénybe hozása a legközelebbi időben várható. — A lÓYasalási eljárás javítása czéljából a földmivelési miniszter hazánk olyan'' vidékein, hol a lótenyésztés kifejlettebb éa* különösen olyan helyeken, melyek könnyen megközelíthetők, a kovácsok és segédek részére az okszerű lópatkolás elsajátítása czéljából tanfolyamok rendszeresítését határozta el. Ily tanfolyamok Budapesten és Jászberényen kirül, — hol a közős hadsereg, illetőleg a honvédség részére berendezett folyamok a polgári kovácsok részére is igénybe veendők volnának, következő helyeken lennének felállitandók.ugyan-is Eperjesen. Pebreczenben, Kolozsvárott, Homoródon. Nagy-Kőrösön, Pécsett, Székes-Fehérvárott. A kijelölt helyeken részint méntelepek, részint gazdasági tanintézetek léteznek (Pécs kivételével) és vasutak álta1 könnyen megközelíthetők. A méntelepeken* melyek a minisztérium hatásköre alatt áilanak, a főállatorvo-son kívül rendesen kiválóan képzett gyógykovácsok vannak; a gazdasági tanintézetek székhelyein pedig szintén rendelkezésre állauak a szükséges tanerők Ily helyeken a helységbeli és vidéki kovácsok "és segédek részére évenkint több hónapon át vasárnapokon tartandó tanfolyamok lesznek rendszeresitendők. Azon egyének, kik eme tanfolyamokban váló részvételre jelentkeznek, vasúti díjkedvezményben és az illető intézetek részéről élelmezésben részesittetnek. Ily tanfolyamok berendezésével — mint a földmivelési minisztérium költségvetésének indokolása mondja, — remélhető, hogy az iparosok elhanyagolt képzése rövid idő alatt országszerte javíttatni fog. Igazoló jegyek utazó kereskedők és iparosok "számára. Az 1380-ban Németországgal kötött kereskedelmi szerződés szerint, Németországban csupán azon magyar és osztrák alattvalóknak engedtetik meg a magukkal vitt árukészletek és iparczik-kek elárusítása, kik a szerződésben előirt kereskedői illetve iparigazol-ványnyal el vannak látva. Ez igazolványoknak teljesen egyöntetű kiállítása s azok kiszolgáltatása körül követendő eljárás iránt a magyar és osztrák kormány közt megindított tárgyalás igen közel áll a befejezés stádiumához. E kereskedői- és iparigazolványokkal egyes házak megbízott utazói annyival is inkább szabályszerűen ellátandók, mert már eddig is többen lettek Németországban letartóztatva olyan egyének, kik.^korábbi gyakorlathoz képest ilyen igazolványok nélkül akartak üzleteket kötni Németországon. . TARCZA. Dalok. I. Ha néha ugy az estebéd után Egyről-másról beszélgeték veled, Gyakorta mondtad leikom jó anyám : .Szeresd azt is, ki téged nem szeret.'' 8iegény anyám l — hisz e dicaő erény Temet előbb-utóbb el engemet, Oly forrón, égetőn szeretek én Egy tzép leányt, ki ... engem nem izeret II. Almaimban fellelési csak eddig, Mit a régiét tSlem megtagadt, Ha ébren uem is, de álom közben Ölelő karomban zártalak. Moat?! az álom is olyan kegyetlen, Még az is csak szüntelen gyötör, Má» &lébe látlak ülni tégod, 8 majd megöl a tiltott kéj gyönyör. Jer szememre... ni. Jer szememre édes álom, — V Karjaidban feltalálom Azt a sok, «rép drága képet, Mit as ármány Suté téoett ■c-ffT kegyetlen perc, alatt. Jer í vezess el könynyll szárnynyal. Hova lUkem vágya szárnyal, Boldogságom édesébe, Melynek tiltott kQjzőbér° Nem ereszt be a való. Oh jer! . Vagy ne! még se, még se, M«rt lelkemnek ébredéao Oly siralmas, mikor látom, Hogy moat már caak pusxu álom Az a tÖ«:dér nép való. MAROSHALMI GYULA. A .sugár ut látványosságai. . (Budapesti tárcza.) T. cz. olvasóimnak fogalma sincs arról, miiy kellemetlen uz reánk tárcza-irókra; ha éppen akkor, midőn erőnek ereiével a papirra akarunk teremteni egy kis érdekes dolgot, a látogatások özönével gátoloak meg benne; s ezen kellemetlcuségi.ek én is ki valék téve. Egyedül valék szobámban; a kályhában vígan pattogott a tűz, én csöndes pipaszó mellett leülök az asztalhoz s hozzáfogok az Íráshoz. Egy kis ideig csak szépen folyt a dolog, de egyszerre hatalmas kopogtatás megzavar cselekedetemben. — Tessék! kiáltottam szelíden. Alig hangzott el „ tessék''-em, betoppan egy horihorgas uri ember. — Ennek ugyan megnyújtotta az Isten az árnyékát.! — gondoltam ma. gamban. — Mivel szolgálbatok kérem! _ A nevem Derengő Ferencz, s araságodról sok helyen hallottam beszélni, hogy újságokba dolgozik, poéta, a e mellett képzett hegedűs is . . . — Kérem — kérem — csak röviden ! , , — Tehát látom, hogy urasagod nagvon el van foglalva, intenvievremet rővi''dre czabom 1 Mi fiatal emberek e hóban a .Hungaria« ssáljoda" termében hangversenyt szándékozunk rendezni. _ Ah tudom — tudom! Önök közreműködésemért... — Eltalálta . .. — Kérem méltózsatnék egyszerű igéretemet tudomásul venni, s holnap majd bővebben beszélhetünk 1 Tehát igéretót birjuk 1 Alászolgája 1 .— Ajánlom magam 1 . . No csakhogy elment,már csakugyan azt hittem, hogy itt éri as,éjfél. Kedvetlenül folytattam az irást. Szerencsésen elérek a második sorba, hát nem egy hatalmas kopogtatás ujbói megzavar működésemben. — Tessék! — orditottain szelíden. — Szont Kleofás 1 ae hagyj el ! A szük ajtón begurul egy alacsony kövér úriember, iszonyú bundába bebugyulálva. — Kihez van szerencsém ? . . — Kérem nem tudom jól magyaru beszéli az ur németül is ? . . — Méltóztassék csáb a magyarnál maradui! — Hát kérem, pyütünk most a Paristól, még Pesten soha s<j nem látta, csodáaságot mutagu ént 1 Edj teljesej kifejlet csit ke, van neki négy láb, két fej!., Kérem N. N. ur«.rtcomendálta hozzá engem, tesik irni rula! Majd megegyezünk ! — Meglesz, meglesz! Egyéb beszélni valója nincs. — Niucs! Csak meglesz?! Aláz- szolgája ! — Volt szerencsém! De már igy sohasem készül el tárczáto, felkaptam magamra kaputrokkomat magam utáu dühösen bezárva az ajtót, mentem ki a szerencsétlen szobából, hol kz ember még irni sem képec. Véletlenül a sugár útra tévedtem, s persze vasárnap lóvén, ott valóságos népvándorlás volt. Aki még t. olvasóim közül nem volt Budapesten vagy ha volt is ás sugárulat nem látta vasárnap annak fogalma sem lehet arról, hogy milyen élet van Pesten. No de itt egy kissé — t. í. a sugáruton tovább időzöm — hogy tárcsám, csimének meg-feleljen. Első látványossága a sugárutnak, két fiatsí nubiai óriás. Az ajtó előtt egy naplopó hangos szaiakkal hirdeti.— „Két ritka példány, elevenon látható. Tessék besétálni, éppen most kezdődik, csak 4 kr. belépti dij. Az első látványosság nem látszik a közönségben figyelmet gerjeszteni, előtte mindössze is csak két-három siheder bámulja a durva vászonra festett (másolt) képet. Innen tovább haladva elérünk egy haszontalan-putrikhoz, „Még nem volt látható két tengeri búvárok, tessék besétálni csak 10 kr!" ez cseng az ember fülébe messzirül: a bódé előtt valami rögtönzött szivattyúnál két gyerek szivatyuzza a tengerbe (?) leazá''-ló búvárnak a levegőt. Itt már több bámuló van, e a becsalogató személy,; hatalmas hangon hirdeti a nagyszerű látványosságát. De reánk czivilizáltabbakra nem bir annyi érdekességgel, mint azokra, akik olt elbámulják azt a két szivattyúzó gyereket, s tovább megyünk. De nini! majd el is menvén egy bolt mellett. Itt agyan nincs is annyi látványosság, de annál több hallani valóság. A bolt felett valami tisztára mosott lepedőn ezen ékes felirat diszeleg, I-te Europäische Schnell-verkauf, (í-ső európai gyors eladás.) Mi a manó ez ? kérdezik nem egyen olvasóim közül. Biz ez az-ékes titulus alatt Rem rejlik valami európai hirü kereskedés, hanem inkább európai hirü „svindli." Amint belépünk e külömben ia ólbos ba* sonló boltba, szemünkbe ötlik egy fehér czédula 6r,en felirattal — »Zsebtolvajoktól őrizkedni keli.° továbbá .Entréc íreí!" ,A dohányzás engedelműnknél fogva szabadi* No iszen van is itt nép, hogy az embernek kínjába kerül a boltba1 jutás. Hallgatják azt a szegény jordánt, a ki reggeltől estélig a „pudlin" mászkálva valami előre betanult ostobaságot elhadarva kínálgatja áruit; néha-néhA egy-egy sikerüli viczczével mégis nevetteti a .hallgató közönséget." - De elég soká időetünk ennél, menjünk egy házzal odább. Alig megyünk tíz lépésre, már előttünk van ismét egy látványosság, Erre legalább elmondhatjuk, hogy érdemes a megtekintésre. A liliputi pár ez: moly valóben egyike * sugáruti látványoaságck legéc-dekessebbikének. Mi valóságos óriások vagyunk a szegény törpékhez képest, Egy férfi és egy nőt mutatnak. A férfi neve Wolge Henrik Marquis ur, ki nem idősebb 31 évnél és nem nagyobb 28 hüvelyknél, s alig nyom 19 fontot. Ké-rem ez factum. A nő, ts előbbinek arája, neve Loise marquisnő, csak 23 éves, 29 hüvelyk magas és husz font nehéz. Ellentétül mulatják a földkerekségén létező legnagyobb hölgyeAmalia kisasszonyt,síhez mi valóságos törpék vagyunk. Tódul is itt ki és be a közönség, hogy valóságos ostromnak van a kis bolt kitére. Innen tovább, egy állaiseregletet találunk, amelyeket külön e czélra épített bódéban mutatnak, erről csak''annyit mondhatok, bogy. ujat nem találunk benne, s hogy bizony ennél ami állatkertünk valóságos látványosság. Kissé tov bb egy kutya ós majom színházba csalják, be a közönségei. Majd ismét egy óriási (?) panorama előtt állunk, melynek póznáin egy vörös rongyba ez van pingálva. — „A varsaui. irgalmas jelenetek!6 (Ériad a- varaóban . törtáat tűzilármit) s aztán egy vászonra iszonyú jelenetek vannak másolva, amelynek Is- huszonegyedik évfolyam zalai közlöny. __ ¿2 Utakról törvényjavaslat folyamatban levő tárgyaláshoz szükséges lévén, hogy mindazon árszabások, melyek szerint az országban létező valamennyi vámos "uton és hidon a vámdijak szedetnek, rendelkezésre álljanak, a közlekedési miniszter kőrrendeletileg felhívta az összes törvényhatóságokat ez adatok-sürgős felterjesztésére, melyek kimutatásába a kincstár vagy más közalap tulajdonát képező vámok is belefog-íalandók, a városi kövezet vámra azonban e felhívás ki nem terjed. ; . _ . A német mezőgazdák körében azon vélemény uralkodik, hogy k marhavész terjedésében a csavarpóknak s koldusoknak is van részök, jcik rongyaikkal egyik vidékről a máikra czipelik a ragályt. Állítólag Sziléziában ez constatáltatott volna. Jíehéz e bajon segíteni, de óhajtandó, 6ogy a mi közigazgatásunk is erélyesen "látna hozza ez ügyhöz; kellő intézkedés által a veszély kisebbíthető. * ___ > __• A pénzügyminiszter az alája j-endelt hatóságok s hivatalokhoz kör-¡•endeletet bocsájtott ki, mely szerint mindazon kincstári követelések után, jnelyek neril a törvényen (egyenes és közvetett adók és ezekkel rokon természetű követelések), hanem magánjogi természetű, ügyleteken alapulnak, mint pl. vételári részletek, haszonbéri hátralékok stb. után, valamint minden egyéb oly követelések után, me-fyekre nézve 8 százalékos késedelmi kamat szerződésileg Jcőttetett ki, az Í882. évi január hői-tői kezdve hat százalék késedelmi kamat számítandó, if illetőleg az aj szerződésekben ezen-zul hat százalék kötendő ki. — Az 1882. Óvi ujonezozásra á törvény értelmébenaz 1862.,1861. és. 1860. években született hadkötelesei: hivatnak fel s az ujonczállitás kivételesen az 1882. évi márczius j-tól április hó 30-á.ig terjedő időszak alatt lesz végrehajtandó. í A hol nem szabad dohányozni. A pénzügyminiszter rendele let bocsátott ki, melvben az ezen mi-niszterium hatásköre alatt álló ösz-5xes hivatalok kezelési osztályaiban i. i. a kiadó-, iktató- és irattárban >. _ '' •a dohányozást a tisztviselőknek szigorúan megtiltja. Ez intézkedés tűzbiztonsági szempontból történik, miu-.¿án ezekben a hivatalokban felhal- mozott papircsomagok könnyen tüzet foghatnak. __ _ A segédek egy évi önkény-tesséfle. A hazai gyarmatáru kereskedők országos szövetsége már elkészítette az elnökség utján, a képviselőházhoz benyújtandó kérvényt,mely álul ki akaija vinni a kereskedő- és iparossegédek egy évi önkénytességét. A kérvény azon régi tapasztalatra támaszkodik, hogy a segédek a katonaságból kiszabadulva legtöbb esetben mái pályára lépnek, mi csak a proletáriátust és a nyomort neveli, vagy ha visszatérnek is pályájukra érzékenyen kell tapasztalniok a máshol töltött idő hatását és saját fogyatkozásaikat. Tehát kérik a képviselőházat, hogy léptesse véletbe az önkénytesek második osztályát, mely azon segédekből állana, kik valamely középtanoda vagy a polgári iskola három osztályát bevégezték va^y legalább ezen ismeretüket vizsgálat utján bebizonyítani képesek. E kérvény benyújtására Jókai Mór kéretik föl. >Tyilt szó az .Árpád emlékszo-bor" ügyében! Mindig óvakodtam nyilvánoean szót emelni oly közügy érdekében, melynek aorsa legkevésbé fligg egyes egyén óbajá-:ól, akaratától; különösen óvakodtam padig azért, mert szavaimat sokkal jelentéktelenebbeknek ismerem, semhogy teljesen biztosítva érethetném magamat a kőzvé lemény laikusabb része által táplálható azon főltcés ellenében, hogy csak azért hungzaoak el a pusztában szavaim, mert ezek a magyar társadalmi életben vezérszerepet nem játszó egyéntől erednek. — Közel egy évtized e annak, hogy először javaslatba hoz am a hallhatatlan éa legdi esőbb honszerző emlék&zobrát a ámbár az eszme ezrek és ezrek kebelében édea visz-hangra taKlt, a sajtó közönye miatt csakhamar lelohadt a felkötött érdeklődés, úgyannyira, hógy maga az ügy most is olt áll, hol ezelőtt: a kezdet elején. Csak egyszerű polgári kötelességet vélek tehát" teljesiteui, midőn az ügy érdekében újra szót emelni bátorkodom. A .Pesti Napló" által a Szent István szobor-alafra megkezdett gyűjtéssel az ezredéves emlék kérdése oly irányba tereitetett, mely méltán kétségbe ejtheti mindazokat, kik az ezredéves ünnepély-lyel a honalapítás világtörténelmi j-lontő-ségü dicső eseményének megörök.téoét óhajtják czélba venni, elérni. A honfoglalás eseménye Szent I»t ván szobrával meg nem örökíthető s igy az ezredéves űun pély jogszerű tárgyát e szobor leleplezése már csak azért sem ké pezheti, mert az a honfoglalás eseményé-vei semmi okozati összeköttetésbe nem hozható s ha már épen az ó, mint az első magyar nemzeti királynak bizonyára ma ga8ztos emlékét akarnók jubileumszerü- íiráaát érdemednek nem tartom, s csak azt jegyzem még fel, hogy azon kiáltó „suhancz a többek közt ezeket is mondja — „Teasók kérem! Itt a világ közepe 1 Itt látható nadjtserü képekben a várpalotai rémes Mordattentátot 1« Tessék kérem, akinek tetszik! lépjen be ! Nohát caak lépjenek be! — Van is itt annyi bámuló, katona, oldalán szakács-néjával, kocsis, konatábler, szóval a nép alsó osztálya itt mintha találkát adna egymásnak. Odább a Bergheer szinháza, hol minden este büvéazeti mutatványok láthatók, mellette pedig a Horváth féle ,, Vándor dynoráma;" amely szintén egyike as érdekességnek, uy csinos rögtönözött ía alkotmányban mutatja Horváth ur az érdekesnél érdekesebb képeket. Odább.. No, de már odább nem megy, szemlémben annyira elmerültem, miazerint majd . ei is felejtém, hogy a népszínházban újdonságot adnak. A .nap és hold'' Lecoque uj operetteje, amibe okvetlen el kell mennem, természetesen addig nem, mig t. olvasóimtól engedelmet nem kérek, ha talán annyira igénybe vettem türelmét tánczám átolvasására, de majd máskor jobbsl szolgálok. . HEBERLING DÉNES. Gazd ász-bál. Keszthely, 1882. jan. 14. Eljött a nap, s sokak által oly vár va-várt nap, a keszthelyi gazdászok báljának nspja. Még sz a hatalmas nagy ur, az idő is őrülni látszott, me»-t a nap fényes sugáraival egész napon át mosoly lyal te-kinte le a járó-kelőkre. Mert hát nagy volt a késsüiődés, sürgött forgott a bálba késsülő közönség. Nem is csekélység a szó : első bál, kivált, ha azt mindenkor udvarias, jó mulató gssdássok tartják. — Ez ami kis városunk első elite-bálja $t srnitatja be magát slőssör a víláfcnak a bálozni kezdő fialal leányka, — ez a müveit körök találkozási helye,hogy ne lenne tehát mindig szép, hogy ne sikerülne fé nyesen. Mert hát szép volt s tán fényesebben sikerült ez idén a gazdász bál, mint valaha. Eljött az eat is. Egymásután robogtak a kocsik az .Amazon'' szálloda lép caőháza elé, hol a veres jelvénynyel diszi-t6tt rendezők várakoztak az érkezőkre. De térjünk a terembe. A virágok kai, zöld galy akkal és a gazdasági czime-refckel dúsan díszített terem csak a gondos rendezők ügyességéről tanúskodtak s hozzá az a válogatott, szép közönség,mely a teremben már hullámzott, valóban meglepő látvány! Még csak egy .valaki" hiányzott, kit pedig az a nemzeti hármas szinü jelvénynyel ellátott, páratlan buzgó és fáradhatatlan elnök oly lázasan várt. De kocái robog, egy jelre a Flóri jól szervezett bandája rákezd egy erőteljes indulót, a fiatal, szép lady patronease: Dr. Csanády Gusztávné, a boldog, fiatal, bálelnök karján a terembe lép, — egy rendező gyönyörű káméliacsokrot nyújt át neki. — A szép báli közönség teljes. Csakhamar rákezdte Flóri azt as igazi talp alá való lassút, meg a .kopo-góst" s kirakta ki-ki párjával amúgy magyarosan. Majd elnémulván néha .újra" és .hogy volt« után a zene, vidám nevetgé-lés, üde hangok csengnek mindenünnen fülünkbe s bárhova tekint szemünk, kellemes pihenést talál azokon a mosolygó ifjú szép rózsa arcsokon. A sok viruló arcz között több,eddig itt nem látottal találkozunk, meg ano» i uj jelenség 1 Hány asép feslő rózsabimbó is füze-tett as esten itt először, egy szép koszo rabi. leg megünnepelni, ez csskis 118 év mulvs az 1000-ik évforduló alkalmára volna ok-és idő«zerüleg szóba hozható; de mindaddig s pedig a honfoglalás ezredéves ünnepére való minden tekintet nélkül, neki is csak oly következetességgel emelhetnénk azobrot, mint bármelyiknek jelesobb magyar nemzeti királyaink közül. Honalapítója Magyarorsiágnak csak egy van éa ez Arpád, a honalapító vagy honfoglaló czi''me tehát egyedül Árpádot illetheti, mert ő veté meg alapjait azon államrendszernek is, melyet Szent István rgész teljességében kifejtett. Magyaros! Magyar polgárok éa lelkes honleányok! Ne hagyjátok a legdi-csŐbb honalapító,, a balhatatlan Arpád fe jedelem s hadvezérei emlékszobrának sz. ügyét bukni! A honfoglalás ezredéves ün-n-pé''y -nek csak ahonfoglalószent emléke kép-zli íti egyedüli, legjogosabb és legméltóbb tárgyát, c»ak ez adhat annak valódi magyar nemzeti jellegat. Véssétek ezt jól sziveitekbe s ne íe''edjétek toba azt, a mit Szabó Károly jeles történéazünk .A mr.gysr vezérek kora czimü kitűnő munkájában a honfoglaláa szerencsés ós dicső végrehajtására hivatott Árpád fejedelem magasztos egyéniségének jellemmé aivel mond, bogy : .Árpád, mint a legdi-c-őbb honszerző és kora legnagyobb had vezére, Árpád mint a legbölcsebb kormányzó s személyében is mint a legnemesebb ember, kortársai hódoló elismerését és a ké ő maradók háláját (melyet oly kevéssé igyekezünk leróni!) a legméltóbban megérdemelte a nevének. mig magyar él, örök emléket alkotott.* Karolja föl ez ügyet ebő sorban ie a hazafias sajtó, a magas kormány és a főváros, hasasnak lelkeaitőleg a rendezzenek országoa gyűjtést, mert ez emlékre, hogy az magához valóban méltó is lehessen, háromszor, sőt négyszer több szükségeltetik. mint az eddig emelt a emel« ndő szob rokra. Én hiszem, remélem, hogy a legszebb siker elmaradhatlan s a legszegényebb sorsú is sietve föláldoz«. filléreit, csakhogy ezen nemzeti ügy diadalra juttatásának ő is részese, előmo ditója lehessen. Magyar polgárok és lelkes honleá nyok! Az idő elérkezett, föl tehát tettre! — Nyújtson követésre méltó példát először is a hazafias sajtó az által, hegy az Arpád emlékszobor alapjára széles e hazában gyűjtést inditaon s ne találkozzék egy hirlap sem, melye nemzeti czélra gyűjtő rovatot nem nyitno 8 nem vezetne; mert cs.tk akkor, ha ez már ténynyé vált. juttathatja bizítfs diadalra a szent ügyet a lelkesülni tudó áldozatkész„magyar hazafiság ! Alólirott tisztelettel kérni bátorkodom a t. szerkesztősége», hogy e fölhívás szivea közlé.«ét igen becses lapjában fö!-veuni kegyeskedjék, kérem egyúttal azt is. hogy adomáayokat elfogadni s erre nézve rendes rovatot nyitni szivosked jók ! BOKSODI SZILÁGYI DEZSŐ. A borok palaczkra érése. így nevezikja bor tökéletesaégének azon fokát, melyen azt palaczkottbn lehet lehúzni. A bor tökélyesedése a bordóban t \ csak egy bizonyos fokig halad, melynek'' elérésé után az semmi nj tulajdonságot nem vesz föl ott, kivéve az óságot Mi-hely. a bor palaczkérett, ha nemes bor, paiaczkokba kell tölteni, melyekben aztán 2—3 év alatt oly sajátságokat nyer, milyenekre a hordóban soha sem tett'' volna szert. Az érettségnek azon fokát, mely mellett a palaczkba öntetik,átlátszó, világos marad. A palaczkbau eltartásra 3—4 szeri lehúzás, derítés által kristálytisztává lett bor alkalmas ; hogy azonban as ilyen bor a palaczkban nemesedhetik-e még. vagy nem, az más kérdés. Nem minden bor érik egyenlő gyorsan. Vannak borok, melyeket 4 —C évig kell hordóban tartani, míg palaczkérettek lesznek, a palaczkokban pedig 2 évig szükséges marsdniok, mig tőkélyetessé-¿ök legmagasabb fokát elérik. 8 év gondozás, a tőkének 8 évig kamatozás né! v küli heverése az ily borokat igen drágákká l^szi, ugy, hogy a termelő ritkán kapja meg azon ári, melybe bora magának került, a^ ily nemes borok kezelése tehát pénzbeli vesztességgel jár. Más borok már a 2 ik ¿vben palaczkérettek lesznek. Általában föl lehet venni, hogy midnél később érik palaczkra valamely bor, annál jelesebb, különösen beuque-t illető leg és megfordítva« A palaczkérés meghatározására lehetetlenség szabályt fölállítani. Ezen időpont ugyanis az ég a''j, a borfaj stb. szerint változik s leghelyesebb, azt minden helyen és minden borra nézve külön-külön tapasztalatilag megállapítani. Van mégis egy mechanikus szer, melylyel ezen időpont megközelítőleg meghatározható. Vegyünk egy darabka golatina lai-nét, oldjuk föl egy kis csésze vízben spt-ritusláng fölött, a meghatározandó borból öntsünk egy keveset egy kéncsőbe s öntsünk hozza 3—4 csepp gelatine oldatot, ugy, hogy a kénesővel szemünk és a világosság közé tegyük. Ha a becseppenté kor a borban csikók, csillagocskák stb. mutatkoznak, egy szóval, ha változás jó létre benne, akkor az még palaczkérett-nek nem mondható. Ezen caélra azouban a gelutíne lai-nen kívül más gelatine csak megközelítőleg használható. T. T. H. Az orosz-török háború képel. — Eredeti tudósítás. — Mint e lapok rendes munkatársa desperatus lettem volna; mert régen nem írtam lapomnak a bécsi életről. Bár olvasóink nem igen Bzeretnek olyan czík-ket olvasni, melynek „Schvarzgelb* szine van ; de ez alkalommal irok arról, amiről a török-muszka háború idejekor a nagy közönség e''leget hallhatott. Mindamellett megvagyok győződve arról, hogy olvasóink igy részletezve nem olvasták a borzasztó háború egyes jelenetét Wereschagin kirántott a despera-tióból. in. Sándor czár törekvései megtörtek egy európai művész akaratán, aki a müveit világnak beakarja mutatni kor> látlan fejedelme atyjának egykori kőszi-vét. Gyarló volt a háború ideje alatt a , JANUÁR 19-éfl 1882, journalisták tolla; oly hírlapíró, aki ast a természet után élethűen felvehetné, — még aztán fog születni. A mai nap bezárják a műcsarnokot, ahol as orosz művész kiáilitá mestermüveit. A czár drágán, ba-gyon drágán akarta a képeket Werescha-gintól megvenni, csakhogy esek ne kerüljenek Európa szemei elé; de ez az eladást megtagadta és a czár megtiltotta neki a képeket Oroszországból kivinni. Az orosz művésznek sikerült képeivel ast. Péter-várról megszökni és essel a száműzetést vonta maga után éa azon meghagyást, hogyha még egyszer orosz földre teszi lábát, polgári halálra) ítéltetik. '' Wereschagin maga is mint katoaa harczolt az orosz csapatok közt és így a nagy tapasztalatú, de híréhez arány lg fiatal, művésznek sikerült a képeket, mint asemtanu felvehetni és lefesteni. Kiállítási tárgyai azáma 149, melyek következőleg csoportosulnak: I. Képek Indiából 1—33 sorszám. II. Képek Tarkestánból 34 —67 soraz. III. Képele az orosz török csatatérről 68 — 88 sorsz. IV. Szabadkézi rajsai 89—113. sorsa. V. és VL A művész utazási emlékeiből 114—122. sorsz. (itt minden sorszám külön-külön gyűjteményt, képes) VI. Szövetek 123—132 sorsz., fegyverek 133—144 sorszám, vadászzsákmán r ok 145—149 sorszám. Mindenről refarálai nagyonérdekos lenne, — de as e lapok egyes hasábjait hetekig kitöltené; én tehát csikkem czi mének tendentiáját követem. Az a legérdekesebb as egészben. HL Képek az orosz-tőrök harcztérről, 68-88. 68. ;Nyugodjatok békében!- Asz. Miklos-hegy lábával egyes sírkeresztek jelesik, hogy itt feküsznek az elesett oro~ ások; egyes oroszok ím ásnak a síroknál, kíki testvérét, atyját, fiát vagy rokonát siratja. Megtörten állanak itt-ott az egyes oroszok, arcz a k komor és bus, — az ég felhótelt, a levegő ködös. 69. „A föld kunyhók Sipkánál.« A sipkái ut ugy nézett ki, mintha egy falu utczáján lenne az illető. A szűk szorosban az egyik oldalon mélyen beásva róltak a tisztek és legénység lakásai; mig s másik oldalon fenyőágak voltak a mély hóba dugva, melyek ködös napokon utaoutató-kul szolgáltak. A hó ós hídig borzasztó, a katonák — ruha hiányában — kénytelenek kunyhórongy darabokba burko-lódzni, ezeket köpenyül használják. 70. .Skobelef? tábornok Sipkán." A tchenovai győzelem után a csapatok az erőd átellenében pihentek, mig a csapat balszárny a a szent Miklós-hegy felé volt felállitva. SkobelefF nyílsebesen paripázott a csapatok felé és vitézségükért köszönve kiáltá: .A haza nevében, a császár nevében; testvérek, fogadjátok köszönetemet.''* A lelkesült csapat ujjong és kalapját kíki a levegőbe röpíti. Hó fedi a messze tájat; a fákon hollók azár-tyálnak — és itt-ott piroslik a hó az elesettek vérétől. A kép jobbssárnyán szirteken hevernek az elesettek őaasetört testtel, szétzúzott agygyal. 71. „Kozák Őrök''. Rustschaknál a Dunaparton hever két kozák és mig időnkint átpillantanak a tulparta és a Dunára, — mélyen hadihajók utaznak föl és alá — addig ülnek a földön és ¿egyenruhája* kat foltozzák. 72. ,11. Sándor caászár PJevna élőtt." Plevnától átellenben egy magas hegy emelkedik, melyaek csucscsán egy karszékben kényelmesen helyet foglalva, nézi a czár, e kegyetlen és korlátlan kénynr, mint dőlnek halomra emberei ezrei. Háta mögött szinte karosszékben ül a trónörökös (a mostani IH-ik Sándor csár), esek mögött állanak a tábornokok, mindnyájan távesővel és szemlélik a legkegyetlenebb csatát, egy barbár vérontás f oly áfát. Képzelheti a közönség, hogy minő szive lehet egy oly embernek, aki annyi vér folyását hideg vérrel bírja nézni, milyen szive van egy ural kodénak, aki népe vérét látja folyni és nem tudja senki, hogy miért ? A csatából miUem látni, caak átláthatlan füstfelhőt és ha es egy kiaaé szétoszol, akkor egv csatai chaoazt, mely vagy mitsem mutat, vagy egy másik füsttömeg által elfedetik. A czár a csata reggelén egy négyfogatú udvari hintóban a hegy re felhajtatott, melyről már néhány nap óta szemlélte a török positíók meglővöldözését. Egy isteni tisztelet tartatott és a lelkész könytelt szemekkel imázott Istenhez s csapat megtartásaért. Ima közben a czf#£rumból áthang-sott hangos fegy verropógás tudatá, hogy a csata megkezdetett: a csapat egy réssé már a meghatározott idő előtt előrohant. Isteni tisztelet után a reggelinél a ceássár egy toasstot mondott: .Asokrs, akik ott harczolnak!" — As égbolt nehéz felhfiV. kel volt beborítva és a gyenge eső szakadatlanul folyt. A császár kísérete meg volt indulva, midőn a visszatértek kedvezőtlen hirt hoztak, csak egyedül ő ült nyugodtan tábori székén és tekintetét a borzasztó képre ssegezé. Egy peresig sem hallgatott az ágyak dörgése és a fegyverek ropogása; ha''lották a támadók: .Hurráhl" és a törökök: v Allah, Allah!" ) Örökös fogság Szibéria ólombáxxvái-bsa. 8a 8. De kedves olvasó, ha tetszik, fogadd el karomat a tegyünk egy Bétát a teremben. — Ott az első helyen ül z bál házi asz-Bzonya a jó kedvben, nyájasság és szeretetre méltóságban páratlan, ifjú, szép Dr. Csanády Gusztávné, Forster Mariska urnÓ ő nagysága. Gyfinyörü tengerzöld, gazdagon di-ezitett selyemruhát visel; bájosan tekint körül s szinte boldo gnak látszik magát érezni, hogy mindenkihez egyforma nyájas, — mindenkivel oly kedvesen társo-log. A körülölte csoportosult virágokat perfect betűrendben ideiktaiom. Ott lát-tuk Amberg Matild (Kéthely.) Babóchay Nina (Fenék puszta). Bottka Ilka és Ör zse (Hahót), Bottka Pálin és Rózsa (Uj falu), Braun Marcsa, Csák Irma, Ehrlich Hermin, Gárger Eugenis,Gereta Mariska (Bény, Esztergommegye), Hanny Ilka, (B.-Magyaród), Hauer Ri za, Izmty Mariska, Király Lujza, Lenhárd Nelli, Br. Líppe Vilma (Tördemicz),Márkusz Klára, (Sármellék), Molnár Vilma (B sz.György Nagy Málvin. Somogyi Irma (Szombathely), Stefanits Mariska (Rada).Stocker Vilma, Sxabó Gizella (Maróth, Szalmáay N. (L. Tomaj) a és Weichinger Antónia úrhölgyeket, továbbá Br.Bottnerné,Groh-mann Károlyné (Sármellék), Hönty Ká-rolyn. Hauer Gézáné, Hanny Imréné, (B.-Magyaród) Kunzl Líborné, Nagy Pál-né, Strinovich Leoné, Udvardy Istvánné és Virius Vinczeuó. (L. Tomaj) úrnőket. Volt pezsgő jó kedv, tánczoltunk reggelig, fajdalom csak ,reggeliga,hisz ha tőlünk függött volna, még most is tánczol-nánk. De kün világosodni, reggeledni kezdett. A terem lassankint kiürül, a ko, aik elrobognak azokkal a kedves szépekkel a vége a bálnak ! És egy édes emlékünkkel több I A négyeseket 40 pár tánczolta. — Nem hagyhatom végre említés né! kül a gyönyörű, kedves kis tánezrende-ket. Finom bőrbe kötött kis könyvecskék voltak ezek a gazdász jelvénynyel, Seefehlner budapesti czég müve. A tisztelt bálelnök urnák s a rendezőségnek teljes elismerésünket a várakozáson felüli eikerért. S most Isten velünk a jövő visszont-találkozásig! ZALAI. Újévi 1 inám. Miüdcnbatú Ur-Isten! Tv hoczád fohástkodom ; Hallgasd meg kérésemet, Szivemből imádkozom. Mit ajkaim rt-b«gnek, Keblem mást «ohsem takart ; Lelkemnek ¿hajtása : „Isten! áld meg a ma^jrart!" Vedd el báját, gondját, Szerencsétlenséget; TávortaSd el tőle, Csapását, szükségét. Gazdagítsd örömmel, Fényes szerencsével ? S a legmgyobb fokban kedvvel, bBsíggel « Sok baj érte e magyart, Hej, még mostan is iri: Sajó, Város, Mohács éa Még Világos is rérxi, De súlyosabb azoknál Sokkal, bogy fesse nem tart. . i l«t«n! e »ok bij ellen .Nyujta feléje védő kart!" Azonban föimám, Teremtő Istenem, KönjrO:gé«eim közt Mindig csak ez leszen: Attila karjával S Árpád erejére! Ruháid fal a magyart, .Ha kOxd ellenséggel.- VÁROSY MIHÁLY. ZALAI KÖZLÖNY kiáltásait-. A C3ataiér csakhamar füsttől tellett meg. Este fotó a császár a caa" átér-hez kissé közelebb lovagolt, de két grs-nátbombf», — melyek kíséretére hajita''.-tak — kéoyreeriték őt, visszatérni. Késő -e«te a fájdalomtól áthatva visszatért fő-hadi szállására, Nem tudták, hogy Gri-vics elfoglaltatott és a csata as oroszok részéről minden tekintetben elveszettnek tekintetett. 73. A .sipkái hósánczok." Az oroszok, a Bzól ellen védve magukat, melyen beleástak a hóba és ott többen összesző riikoztak ; durea pakrócz köpönyegjük alól csakis szájuk és orruk látszik ki. 74-''„A foglyok.* Plevnától egészen a Danáig a szó legszorosabb értelmében, _ egy 50 kilométernyi téren — a föld megfagyó t törökökkel volt fedve. A fagy oly gyorsan jött és váratlanul, továbbá oly szigorú volt, bogy számosan Pl«vna derék védői közül összedőltek és »óhaj, jaj-szó, valamint bármi fájdalomjel nél kül megfagytuk. Számosan lassün fagytak meg és napokig küzdöttek a halállal. (Wereschagin szavai: „Emlékszem még két — egy ¿»reg és egy ifjú —tőrökre, kik forgácstüznél ültek. Reggel Dőlni Dubrak felé lovagoltam és mikor közeledtem feléjök, az ifjú panaszkodni kezdett: »Oh Effendi....." a"többit nem értém; sirt, mint egy gyermek. Az öreg elfordított, komoly tekintettel ült és halgatott. Midőn este Plevnába visszatértem, a két forgács már el volt égve; az ifjú török a.-ozczal a földre fordítva feküdt élettelenül , az öreg ott ült mint előbb, összeku-czorodva és mozdulatlanul, csakhogy jobban meghajtva. Valószinü, ő is megvolt lagyva.") A képet Bzemlélve, látjuk, hogy a vidék mesaze''messzé hóval van fedve, amelyből itt-ott egy test, vagy testrész kilátszik. 75—77. „ A Sipkaszorosban minden csendes.* Hasonlít a fönti képhez; naponta nagyszámú orosz esett el a török golyóktól találva, azas jobban a fagy álltai megölve. Hihetetlen mérvben apadott az ezredek száma. Majdnem as egész 24 dandárcsapat megafgyott. 78. .A kám " Rra«k ogy lc<Jp.Kgj falusi házikó verandájáról, vezet le egy orojz altiszt egy kémet, ki flegmatikus, de mégis hálvány arczczal tekint az őt körülvevő orosz csapatra, — k:k végrehajtják rajta a halálitéletet. 79. „A sebesültek." Jr''orró nap, nagy por és hosszKn kanyargó ut, tele, kocsik-Kai, telve sebesültekkel. Ezen ut, mely Plevnától a Dunáig húzódott, minden nagyobb csata után tele volt orosz sebesülteket szállító kocsikkal, mi a képen is látható. E primitív kocsik és a rosz ut, uj kínokat szereztek a sebeoülteknek ; a legjelentéktelenebb sebek a számos lökések által veszélyessé váltak, — mig a nagy forróság és borzasztó por azt eredményezték, hogy a hosszú uton a sebek kuka-czokkal teltek meg. 80. ,Az utolsó állomás." A kép szerint minden éjt táborozás után számtalan török fogoly megfagyott; mert lehetetlen volt oly sok foglyot élelemm el és tüzi-anyaggal ellátni. A hó eltemeté a hullákat és csak némely helyen volt e^y kéz vagy láb látható. 81. ,A sírok a Sipkán." A szent Miklós hegy lábánál, a íöuftól nem messze terül él Sipka védőinek sírkertje. A nagy kereszt alatt feküsznek mindazon ''fejek, melyeket a törökök az első roham alkalmával levágtak. 82—83. „Baschi-Bozukok." Kettő kettő egy képen azok közül, akik Dríná-polynil az orosz elóórsők által elfogattak. Herkulesi termet, morcz arczczal; ijesztő rájok nézni is. A benlakók a legkegyetlenebb arablás- .és gyilkolással rádőlték Őket, -— sőt azzal i&, hogy a gyermekeket az anyetestből kimetszették volna. 84. „A győzők." Ások szomorú kép között ogy humoros. A helyett,-hogy az orosxok táboroztak volna, TeUech erődnél megtámadták a íőrők vadászokat," de ezek által megverettek. A törökök feloszlottak a csatatéren, a sebesülteket kínozták és a halottakat összeaprították. Lehúzták a legyőztek ruháit 3 maguk felhúzták. Néhány fekete fia komikussn ve szí ki magát a rendjeies oroes tiszti egyenruhában. •'' 85. ,A legyőztek." (A fenti kép ellentéte.) Telisch erőd átadása után két nappal az oroszok összehordák a csonka hullákat, mintegy 1300 emberét; a pap egy utolsó imát mondott felettük, háta mögött egy orosz altiszt áll a könyvvel fedetlen fővel. Azután egy közös ~ sírba tétettek, mely óriási sir egy része a kép balszárnyán látható. 86. „Támadás előtt." A harmadik támtdási nap Plevna, ellen,.— setét volt. Mác reggel fitom > esi esett • ragadó • piszok akadályozta a menést, úgyannyira, hogy magaslatokat csak'' n«ty£én (ebé-tett ¿¿¿Ataádür/ As cd&zár'' ne; ven apja volt 1 A tábornokok biztatták a katonákat, hogy hozzák Plevnát a császárnak ajándékul; a csapttok a törők erődnek átellenben feküdtek. Ezek eleinte nem válaszoltak az oroszok tüzelésére és né. hánj^i hitték, bogy elfogyott a lőpor, éa-golyd. Midőn azonban a támadók .Hurráh!"-ja felhangzott és a ősapa-tok támadásra késiül lik, aa ellenség azon- nal megszólalt; egy lövés a másikat követte, a gránátok és kartácsok özöne el-boritá a támadót sorait. A mozgalom lassabb lett, — a sorok átvoltak törve. Egyszerre ismét összehúzódtak és egy ujabbi „Hurráh 1" sietteté a támadók visszavonulását. . . . Számtalan sebesült a golyók előj az erőd alatti völgyben keresett me nedéket. A képen tisztán kivihető, mint vonulnak a csata chaoszában a sorok, mig a tábornokok egy hegymagaslatról nézik a mozgalmakat, — védve a galy és szalmakazal által. 87. ,Tőrök iatápoly." Plevna bevétele után a főút (a városban) betegek és sebesültekkel megvolt telve. Míuden ház egy kis istápoly volt. A kép maga egy szoba belsejét muatja, melyben szalmán hevernek a bullák; a azobácska setét,ablakai összetörvék. (Wereschagin szavai: .Egy orvossal ez üregekben járkáltunk és egy báziurtól kérdeztük, váljon van ntk-e betegek házában?" .Igen, mintegy harmíncz; de öt hat már bizonyosan meghalt!" viszonzá ő. Mi bementünk a házba, borzasztó bűzzel voltak tele a setét szobák, — mindenki halva volt benne: u második házban ismét igy volt ós a harmadikban detto. A csa''a zajában a törökök sebesültjeikről és betegeikről egészen megfeledkeztek !) 88. .A támadás után." A kép orosz islápolyt mutat; s kunyhók telvék, — messze földön feküsznek a sebesültek sza bad ég alatt, másutt nem volt hely. A sebesülte: a/áma várakozáson felüli volt; amit a betegek számára előkészítettek, — nem volt elég. Egy dandári.tápoly, mit 500 ember számára volt beosztva, 7 — 8000 ember lett betöltve. Skobeleff szárnyán egyedül, — közel 9000 ember esett el. Az oroszok áldozatkészsége dicséretreméltó volt, a kegyesrendü testvérak törekvése bámulatot keltett — és mégis számtalan sebesült napokig feküdt anél kül, hogy élelmiszert vagy sebköteléket kapott volna. Hw esett az eső, akkor a szegény védtelen sebesültek a szó legszo rosabb értelmében as iszap — és vizben asztak. Jaj és fájdalom kiáltás nélkül csendesen várt mindenki addig, mig a sor reá került hazájába visszatérhetni. Ez az egész! Most már látjuk, hogy volt oka a hatalmas czárnak arra, hogy e képek kivitelét Oroszországból meggátolja. Wereschagin müvé« és a művésznek az egész világ hazája. Czélját — hogy Európának bemutassa vérszomjas előbbi valakilétét, aki nyugodtan nézte, mint dől halomra csipata — elérte. Lehet, hogy Pestre is elviszi a képüket, akkor a magyar közönség meglógja látni azt, amiről itt csak olvasott. Tudoraá«omra jutott, hogy Wereschsginnak érdekes az életrajza: törekedui fogok azt megszerezni és azt összeállítva a „Ztlai Tanügy" számára beküldőm; mert írók, művészek és tudósok életrajzát hozni a« mégis csak compe-tensebb lap. SZOMMER SÁNDOR. Helyi hírek. — Színház ügy.A. nagy-kanizsai .Polgári Egylet" legutób i közgyűlésén saját helyisége a ezzel kapcsolatos színház építését határozt.. el. A munkálat keresztülvitelét Plihál Ferencz elnöklete alatt Kovács Béla. Knáusz Boldizsár, Baboss László, D.-. Tuboly Gyula és Dr. Benczík Ferencz egyleti választmányi tagokból álló u. n. építkezési bizottságra ruházta. E bizottság f. hó 15 én tartott első ülésé ben, tekintettel a tervbe vett munkálat nagy fontosságára és sokoldalú teendőire az alabbirt urakkal kiegészítette migát s ne ig.y k egészített bizo''tság f.. hó 19 én azaz csütörtökön d. u. 5 órakor a városház tanácstermében fogja ülését megtartani, melyre az alólirt bizottsági tag urak tisztelettel meghivatnak. Nagy-Kanizsa, jan. 1882. Dr. Benczik Ferencz biz.je^yzó, BartOs János, BUu Lajos. Bátorfi Lajos, Osemits Károly, Ebenspanger Lco, ifj. Fesselhofer József, Gutmaun Vilmos, GyőrfFy János, Hertelendy Béla; Hoff-mann Mór. Lengyel Ignácz, Lovák Ede, Németh Ignácz, Plosszer Ignács, Dr.Tom-csányi Imre. — Vakmerő boltfel töréses lolvaj-lás követtetett el hétfőn virradót a a fő-utczán. Ugyanis Stemmer Kálmán vaskereskedésének takarékpénztár utczaí oldalán a vasajtó álkulcscsal kinyittatott, a belső ajtó üvege bezúzatott. Készpénz 480 frt, szivar, rézmozsár s egyebekkel együtt mintegy 600 frtérték tolvajoltatott el. Mellette a Scherzfóle bolt is kinyittatván, 2 vég vászon vitetett''eLErélye* nyo moz.is folytán rendőrségünk dicséretes buzgalma következtében a tettesek kézre kerültek e a lopn-.t tárgyak megvannak.-Az elővizsgálat folyamatban levén; bővebben jövő számunk. — Rendőri hírek. Lődai Anna söjtöri illetőségű 19 éves hajadon gyufa oldattál mérgezte meg magát. 24 óráig iszonyúan kínlódva, halálozott el. Törvényszéki bonczolás után^an. 12-én te mettetett el. Tettének indoka ismeretlen. — L. Mér irnok Sopron ben, főnökétől előleg kikérés mellett Kanizsára szökött, itt elfogatván, rendőri kiséret mellett vissza saáiliutott. — K. György állítólag - - sikkasztás miatt üldöztetvén. Kanizsáról ssiate rendőri felügyelettel Pécsre szállít UtOtt. — A nagy-kanizai kitdedne-velő egyesület jövő hzonba un délután 3 órakor nádor-utezai ovodáj&ban választmányi ülést tart, melyen különöse u pénztárnokság betöltése eszközöltetik, miután az eddigi pénztárnok Seitl Ágoston ur körünkből távozik. — JSévmagyarottUfiH. Bettelbeim AUdár (Dávid) nagy kanizsai lakó ,Bedö"-re, Scharf Károly sümeghi iakós „Élea" re magyarosította n«vét. — Honvédség köréből. A ma gyar kir. honvédség kötelékéből kérelmezett kilépés a védkötelezettség teljesítése után a viselt tiszti rangfokozat megtartása nélkül Derlik Fülöp zalamuraközi 78. számú honvédzészlóaljbeli szabadságolt állományú budnagyaak raegenged-teett. — Kőzgytl''és. A helybeli kereskedő ifjak önképző egyl«te műit szombaton e hó 14-én tartá tisztújító közgvülé-sét. A válusztások következő eredmény-nyel ejtettek meg: elnök Lengyel Ignacfc, alelnök Grünhut Henrik, igazgató Stern Ignácz, titkár Kaufmann Béla,pénztárnok Reicbenfeld Ede, könyvíárnok Kövesdy Jenő, háznagy Neumann Adolf, választmányi tagok : Stern Oszkár, Schwarz Sándor, Székely Tivadar. Marton Wolf, Hoimler Gyula, Weiaz Tivadar, Grün-baum Pál, Bírmun Ármin, Reinitz József Reichenfeld Sámlor, Blumeuschein Vil mos, Pollak Gyula. — Az ujon választott elnö -i tiszteletére az egylet a reá következő napon saját helyiségeiben kedélyes társas vacsorát tartott, melyen a tagok majdnem teljes izámb»n részt vettek. Miután a tüzes bor felvillanyozta a kedélyeket, kezdődtek a szebbnél szebb fclköszöntéack. Először is Kaufmann Béla egyl. titkár az elnököt köszönté fel, felolvasván dus érdemeit az egylet körül s köszönetet mondván neki, hogy a fáradságos tisztet újra elíogadni szíveskedett. Ezután elnök szólalt fel, ehetvén a titkárt és a választ mányt. Poharat emeltek topábbá Székely Tivadar az elelnökre, alelnök Vámbéry Ármin egyetemi tanár . s Hegedű-» Sándor országgy, képviselőre, az egylet tiszteletbeli tagjaira ; Huffmann Mór tiszteletbeli tag az egyesülés és egyetértés eszméire ; titkár Hofifmann Mór-a, igazgató a titkárra stb. — A vacsora vége után egy kis hevenyészett hangverseny is volt, m ljben Stsrn Zsigmond gordonkán, Bi-schitzky Miksa, Grünhut Ilenrík és Pollak Miksa zongorán működtök kozre.Csak a hasadó hajnal szakasztott véget a kedé iyes ünnepélynek. — Szombaton, e hó 21. esti 8 fél órakor ismét felolvasás lesz az egyletben, melynél vendégek is szive-Ben láUtnaK és pedig felolvassa Donászy Ferencz egyleti tag saját dolgozatát : A férjek. Humorisztikus életkép. I. A féltékeny férj. II. A kiállhatatlan férj. III. A térj mint gazdasszony. IV. A férj otthon cs R világ előtt. V. A férj, ki nejét megcsalja. — A kÍ8-komá?omi régóta kedélyes tánczvigalom az idén is kiválólag sikerült. Tudósítónk a következő névsort kiildé bi hozzánk: Ott voltak: Bogyay JáDOsné, Frantsik Jánosné, Fülöp Mórné, Hanny Imréné, Kattauer N.-né, Lerch Antalné, Legény Jánosné, Péczely Ldszlóné. Szautner Gyuláné urcők. Fülöp nővérek, Frantsik Nina, Gombos Hermin, Hanny Ilka, Koller Ágnes, Lerch nővérek, Méhes Mariska, Péczely nővérek, Stefanics nővérek sat. A vidám mulatság kora reggelig kedélyen folyt. A terem szép diszitése feltűnt és elismerést aratott. — Vidéki illetőségű csavargók és koldusoktól csak ugy hemzseg városunk; a lakosság ezek részéről folytonos zaklatásnak nemcsak, hanem fenyegetésnek is van kitéve. És rendőrségünk összetett kézzel nézi ezt a boszantásig tűrhet-len állapotot. A város egyetemére s a lakosságra különben is elég súlyosan nehezedik a helybeliszegények eltartása,rendőrségünk van hát hivatva, hogy a közbiztonságot is veseélyeztető vidéki csavargók és koldusoktól megtisztítsa városunkat. Kérünk és várunk e részben erélyes intézkedést! — Meghivó a postai s- gély- és gyám-egyesület Javára a budapesti tiaz-tikar által 1882. február 7 én a fővárosi vigadó kis termében rendezendő .Posta-tiszti Bálra." Purgel Béla br. alelnök, Obadich János elnök, Freyler Gyula alelnök, Beliczay Antal, Ciement József, Fest Jenő, Filípovich József (jegyző), Galinszky Lajos, .Halmy Gusztáv, K&-jaba Victor, Kasselik Aürél (pénzt),'' Lükemezey Béla, Nemesik Károly Raj-kovics Ferencz, Scbolcz Árpád, Skoruche-bán János, Ssekulics Sándor, Sztraka György, Varga Kálmán, Veyl Lajos lovag, Walter Károíy, Weisz Izidor, Z->il ler Kálmán, Zolnay István bál bizottsági tagok. Jegyek e meghivó előmu+atása mellett minden fővárosi postahivatalban válthatók. Belépti jegyek ára : Személyjegy 2 frt, család jegy 2 személyre 3 frt, 2 személyen fölül 4 frt. — JPályázat nyittatott a tapolcs. kir. járásbíróságnál sljirásbirói állácra. — As enyhe tél.. Tapasztalt erdészek az erd«i ültetvények jelen állapotából azt következtetik, hogy a mostani szelid napok még sokáig fognak tartani. A mostanihoz hasonló enyhe tél volt 1816-ban és 1834-ben. 1807-ben alig volt tél. 1792. febr. ha» -ban valamennyi fa virágzott; januárban sehol sem fütftu^s a ;to bákat. 1659-ben aem fagy, aen. aé £sec volt, 1617., 1609. és 1607-ben pedigegy-általában n<-m volt tél. 1588. éa 1582-ik febr." bavábn a fák javában zöldeltek. 1538. télen a kertek íele voltak virággal, 1229 ben nem volt tél s decz. havában as ibolyák nyiitak. Az 1873 ki rendkívüli szolid tél még mindenkinek emlékezetében van. — A nagy-kanizsai lövészegy-le: 1882 f-br. 1-én Nagy-Kanizsán, az »Arany Szarvas" dísztermében jjlrtkörü lövészbál t rendez, a bizottság: Ba-abás Béla, Ciement Lipót, Gelsei Guttmann László. Grunner Lipót, Hencz Antal, Hirschler J.tkhb, Oroszváry Gyula, Pflan-zej- Gábor. Stirling Sándor, Varga János, Varga L>»jos, Z»-hureczky Zsigmond. Be-lépti jegyek válthatók az 0Arany Szar vas" l-g> emeletén febr. 1-én d. u. 4—7 óráig és este a pénztárnál. Személyjegy 2 frt, csal.-idjegy 4 frt. Kezdete 8 órakor. A tiszta jöved-ile.-n az egyletczéijatra for-dittatik. — Árverés Zalamegy ében — Kolonich Balázs 374 frira b ingt. jan. 23. Rátkán (Letenye.) — Néhai Molnár Forencz 930 frtra b. ingt. febr. 10. Dob ríban (A. Lendva). — Bőhm Károly 2281 frtra b. ingt. jan. 19. Bucsu Szeat Lászlón (Z.-Egerszeg.)( — — Hazai : rövid hirek. — A budapesti tanács a kél városházat, a tíz kerületi elöljáróságot, a kórházakat, a a közvágóhidat és tüzoltóparancsnokságot a rendes 50°/o"nk elengedése mellett, telefon által száudékozik összeköttetni.J— László Márton brassói divatárus a casi-nóban épen kártyakiosstás közt balt meg. — Nagyenyedeu e hó 8 án kivilágították azon 350 enyedi polgár és nő sírját, kiket 1844 ben legyilkoltak — Brezován egy fiu meggyilkolta az apját, aztán kivitte a hegyekbe, hol a farkasok megették. — Abrán/i Emil 5 fe?vonáaos színmüve e hó 12-én került elóször szinro a nemzeti színházban. — A .Függetlenség''-nek Szibériában küldött példányát az orosz postahivatalok visszautasították. — As orszá gos könyvkiállítás ügyében váltott levelek a közlekedésügyi minister rendelete szerint portomenteaek. — Kitiltották Sza badkán a társaskörből az uzsorásokat. — Szeretője ablaka alatt lőtte magát főbe Temesvárott Alevandru Gyula illetékkiszabási tiszt. — Szárdon (Somogym.) Sylveszter estéjén 2 boltot kiraboltak. — Száz éves ember balt meg Szegeden; — nem volt beteg soha. — Száz éves ju-btlaeumát ünnepli egy hét múlva a nagyváradi reform egyház. — Wámbéry jLr-rain kitűnő tudósunk a koppenhágai földrajzi társaaág meghívására fólolvasást fog ott tartani májusban. — Andrásy Géza gróf haza érkezetU Amerikából. — Pásztó mellett Szőllős nevű falucskában Német András foldmive8 meggyilkolta 55 éves bátyját, Mátyást. .— A nagyváradi József ezred tartalék parancsnoka Heillin-ger Ferencz alezredes utasította a tiszteket, bogy tanuljanak m»g magyarul. — Az aixi törvényszék Werner budapesti illetőségű egyént, gyilkos támadás miatt életfogytig tartó kényszermunkára Ítélte. — Dr. Vaskovícs . Jánosné csárdást irt, melyet Lisztnek ajánlott. — Grossmann Raphaelt elfogták Budapesten a ,Hattyú" szállóban, aki Szentpétervárról 130.000 rubel sikkasztása után megszökött. — Ruttkaynénak egy levele szerint Kossuth tavaszdzal valószínűleg Turinból Barac-coneba költözik. — Simonyi Ernő Abbáziában tartózkodik egészségének visszanyeréséért. — Kis-Czellben Virághalmi Ferencz iró síremléke javára tánezvíga-lom rendeztetik. — Temeavárott 1883-ban iparműkiállítáa lesz. — Május 18-án reggel napfogyatkozás leaz. — Makón egy uri asszony féltékenységből leharapta egy máaik szép asszonynak az orrát. — Kőbányán egy csodamalacz jött a világra. — Fáy Szerena Kolozsvárott, vendégszerepel. — Táncsics Mihály nagyon betegen fekszik. — Szt.-Lőrinczen a vasút építésénél a munkások föllázadtak. — berlini bakó Schifi Vilmos gocosaíevőt, aki 3 leányt gyilkolt meg. — Koffé, as asanti szerecsen fejedelem aa angol királynőnek egy véres villát kOldött újévi ajándékba; — a királyné as ajandékot a muzeomnek \|adUu — Oroesorsságbau évenkint 7.200,000 játék kártya fogy ed. — Martin el 1, hires betörőt Bécsben elfogták. — Európa legkövérebb embere, egy francai a korcsmáros meghalt, — négy mázsát és 32 vámfontot nyomott. — Havreban egy gózkasán elpattant és 8 munkás halálosan megsebesíttetett. — Tűz ütött ki a bukaresti asinbásban .Ördög Róbert'' előadása alatt. A tüs 2 színfalat felemésztett és azután eloltották. — Gerster Etelka New-Orlanaban vendégszerepel. — A birmai király megörült. Kl nyert? Temesvárján. 14-én: 41. 18. 11. 1. 72. Bécs „ , 72. 68. 44. 48. 38. Grácz , . 30. 78. 86 54. 26. — A Titza-Szegedi nyereményköl-cs Ínök jan. 14-iki Vl-ik kisorsolásán a következő 9 sorozatszám húzatott kí: 9^2.1085. 1766.2021.2111.2314.2763. 3074. 4142. Ezek közül a főnyereményt, 100,000 frtot sorss. 4142. nyer ősz. 1., 4500 frtot torra. 2314, nyeröss. 85., 1000 — 1000 frtot nyer. törsz. 2314. nveróas. 25 és 66, sorss. 2763, nyerő«. 54, és sorsa. 4142, nyeröss. 52. A többi 9 sorosatban foglalt számok mind 110 ir''ot eyertek. — A magyar fronczia biztosi tó társaság f. hó 31 én d. u 4 órakor tartja as é!etbistositó kötvéuyekhez csatolt elóse-tességi igényjegysknek második kisorso-lpsát, mely alkalommal 24.000 frt t agy is 24 drb 1000 írtról szóló igény jegy as L II. III. és 10 drb. igényjegy as >,V. VL és VII. díjtáblázatok szenet kötött biztosítások után. Részt vestnek ezen kisór-aolásban mindazon biztosított fnlek, kik a n-vezett társaságnál 1881. deczember 32-ig bezárólag, az I. II. HL V. VI. és VII. díjtáblázatok azerint bistositást kötöttek, ha kötvényeik a sorsolás napján érvényben vannak. Irodalom. — Külföldi rövid hirek. - Károlyi Alajos gróf, Iondoni nagykövet, nagyszerű matinéét rendezett a Ringszin-ház égettei javára. — Stojom Bogdánt, Károly István fóherczeg inasát, a krivos-cei lázadók vezérré tették. — Pétervárott a taugrogi vámhivatalból 15 milió rubelt síkasstottak el. — Bismarknak egy balti tenger melléki gazdag földbirtokos, egy szelídített fehér farkast ajándékozott. — A ringszinház égettjei javára hatezer dollárt gyűjtöttek Neiv Yorkban. —- Sarah Bemhardt legközelebb Triestben fog vendégszerepelni. — Páris lakóssága s legutóbbi számítás szerint 2.225,910 lelke» tesz. — Revolver-párbajt vivott ?áris-ban 2 fiatal tengerész hadnagy, Aubertin és Audem&rd, melyben az előbbi halálát lelte. — Macúidban a karácsonyi ünnepek alatt 600.000 [palykát fogyasztottak el. — Ssseebeasbó 11 éa fsjsste ls Kraut - <E rovat alatt megemlített munka bía&-Kaaizsán WajdiU Z6ni kaay»kerMk»<i4s« által mefrendolhetó.) — A ,Magyar HUgtny-Ctarnok,'' Aigner Lajos budapesti busgó tevékenységű könyvkiadónk esen jeles vállalata előnyös változtatást szenvedett második évfolyamának els, füzete fekszik elöltünk s legérdekesebb tartalommal. E vállalat, melynek első évfolyama nyolcsadrétft kétheti füzetekben kizárólag eredeti regényeket hozott, — újévtől kesdve hetenként nagy negyedrótü 2l/t—3 ivén csinos borítékban jelenik meg s egy eredeti és egy fordított regényt, beszély eket. történelmi s egyéb közérdekű tárczákat, válogatott apróságokst s humorisatiku« résst tartalmaz. E változatos tartalmat csinos képek teasik még érdekesebbé. — As első füzet tartslm: Köd eredeti regény (képpel) Gozsdu Elektől. — Heine dalaiból három költemény Endrődy Sándor fordításában. — Doctor Castülo spanyol, reg. ford. Golenich Ferencs. — Angolosan, vig beszély Lauka Gusztáv kiapad-batlan humoru tollából — Mosajk csim alatt érdekes apróságok s végül — Apró-péns czimü hnmoristikus képek. Ajánljuk e kitűnő s valóban pártolásra méltó vállalatot t előfizetőink szívesfigyelméb \ Előfizetési ár egész évre 6 frt, félévre 3 frt. Egyes füzet 12 kr. Előfizetési pénzeket elfogadnak az összes hasai könyvkereső kedétek, a Wtlckens és Wsidl könyvkiadó ozég (Budapest koronabercseg-utcza 3) és Aigner Lajos könyvkereskedő (Budapest vácsi utcsa 1. ss.) - Az ,Ország ViUg* 9-ik asáma megjelent a ssokott változatos és gardag tartalommal: s bátran állíthatjuk, hogy napról napra ssilárdabban áll ason a magaslaton. melyea a külföldi e nemű kös-íönyök állnak s teljesen hivstva van, hogy minden magyar család kedvelt lapja, U-gyen. A jelen szám tartalma: Ábrányi Kornél kitűnő regénye, aa „Elvált férj, azután jön Szabó Sándor fiatal költónk hangulatteljet.költeménye a „Rosalináa", mely a tiszta szerelem örökkévalóságát meghatóan feqji, majd as ,Apja leánya czimü jeles angol elbeszélés ét „A báróné szelleme" czimü érdekes, lebilincselő francai a regény képezik a tzépirodalmi rétet* Esután következnek: K. F. .őseink asz tala" czimü vensó müvelódét történeti rajza, mely őseink 1 különösen a régi tsé-kelyek házi életére tényee világot vet, s Flamerion," a csillagok tolmácsa esimi ismertetés pár hasábban megismertet a lángeszű frenczia tudós népszerű osillegá-szati munkájával > egyszersmind a osilla-gok, ss .éj virágainak" roppant birodalmában elkalauzol.bennünket. A „Sejtelmek, előjelek ét latományok'' Ss. A-tól igen figyelemre méltó jeles csikk, melynek elolvasása nem egy érdekfeastft regénnyel fölér; K. J. U^Akn^sgau^a'' czimü dolgosaiéban Szibéria, „szegény la-gényei'' -nek rissontagságteljet fletét s as ólombányáknak mseeseerfien rémet bor- < »almait íwtL Ssután dr. PbOaleik, dr. HU8Z0NEGYJSDEK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JANUÁB 19-én 1882. Hugonsy Tilma, grófnő, e müveit hölgy ée jele« nőorvos életrajzát vázolja, kinek egyszersmind arczképé! ia közli. A kép-magyarázatok éa apró rovatok a azok olt érdekességgel és váuozatossaggal irvák. Kép-íi szintén jelesek, a .Hazatérő vadá-nzok," „Kellemetlen ¿.''gl epet és", .Meg-• zavart előadá," .Vadászat után", „A Sebes Körrts Nagyváradon". Hazafelé", „Zivatar » puztán" Fe zty Árpád eredeti rajta és a „Kóbor művészek" czimü sil-honettek megfelelnek & szám jeles szőve gének. E számhoz van mellékelve a „Jó-tékonyság." czimü rendkívüli sikerült fénynyomata mülap. -Elvárjuk a magyar közönségtől, hogy az „Ország Világot" a megérdemlett bő pártolásban részesíti^ s midőn erze! nemzeti kötelességet teljesít,-, egyszersmind magának naj;y szellemi élvezetet szerez, a !ap - lőfize^ési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt. negyedévre 2 frt 50 kr. Előfizethetni Wilckens ée Waidl kiadóhiva''alánaJ Koronaberezcg-utcza 3. szám. — Üj zenemű. Táborszky &Prech urak fővárosi zenemű kereskedésében megjelent ,Viszontlátás" 10-ik magyar induló. Zongorára az-rzé ifj. FahrbaCti Fülöp. Ara 60 kr. — ,Laytha caítnen Magyar-övá-roti gazdásza:i szaklap jelent meg ma gyar és német (!_) nyelven. Kiadja a mo sonvmegyei gazdaeagi egylet, szerkeszti h titkár. Szaiiiy János. Az élénk kis lap h ivookint kétszer adatik ki. Ara géaz évre 2 frt, féiévre 1 frt. Az egylo''i rendes tagoknak, ingyen jár. — ,Zenétzeti Közlöny''1, szaklap a zeneművészei összes kürébói. — Az or szígos daláregyesület és a hazai dal- é-t zene-egyletek hivatalos közlönyének első száma megjelent igen érdekes thrtalom-mal. Szerkeszti és kiadja ifj. Abráuyi Korcé''. Ara egész évre 6 frt. félévre 3 frt.''Megjelenik havonkinl 3 ur. Ajánljuk a zeffemübarátok hazafias pártfogasába. — Az uj csődtörvény az azt jan. 1-vei hatályba léptető három miuisteri rendelettel bovitve második jegyzetszélü kiadásban jelent m<»g Tetteynél. E kiadás gyakorlati használhatóságát mindenekelőtt a két tárgy mulató emeli, mely ugy a törvényhez. mint a rendeletekhez csa toltalott. Ara zsebkíp dásb&n csinosan kötve 1 frt, nyolezadrétben fűzve 80 kr. Az uj caódreud<Sötek, melyeket az igaz ságügyminisler a csődtörvény hatályba léptetése tárgyában kiadott külön-külön éa megjelentek a Tettey-féle jegyzetszélü kiadásban ugy nyolezi drétben, min t zseb-kud«sbau áruk 20 kr. — Az uj viltóeljárás valamint peres éa perenkivüli kerteli eljárás, az ismert Tettey féle jegyzetszélü kiadáíban ie magjelent s akar zsebkiadásbiin akár nyolezadrétben 40 krért kapható. A Horváth és Jókuthy féle p-rrendtartása ah.kban ée kiállitásb-n teljesen meg egyez e kiadás. Vegyes hirek. IS láai ivet és lapot s ki is töltötte, mint a haza bármelyik polgára. Az iven három név áll: Savoyai Umbertó, Savoyai Margit és Savoyai Viktor Emánuel. A vagyon rovatául be van irv», hogy van vagyonú. Hivatása: „Olaszország királya, Olaszország királynéja, trónörökös" van bejeg ezve. A rendes tartózkodási hely Róma. A népszámlálási ivet Uiubortó király sajátkezűiig irta a!á. A becses lapot a kapitóliumi levéltárban őrzik meg. — Minta-óvoda Sopronban. Sopronból irjik lpunknk: Városunk lakos e ágának talán öbb mint kilencztized résre német ajkú, el<imí iskoláinkban a tannyeiv is >»z s ennek következtóbeu a gyermekek, midőn a népiskolából kilépnek, íi mugyar ny Ivb-n oly csekély jártasé .''.ggal bírnak, hogy a középtaundá-ban alig legyőzhető nehézségekkel küzdenek, a kik pedig közvetlenül polgári pályára lépnek át, még a kenyérkeresettel járó versenyh u is az állami nyelv ismeretének hiányából bá rányt szenvednek. E baj orvoslására Sopronban mozga''.o:n van, hogy minta-óvodák minél nagyobb számban létesüljenek a igy a magyar nyelv tanulását minél hamurább megkezdjék Erre nézve kisdedóvo «-gy-!ft:e; alakúnak és Drucker jjoJgárm-''ater a nogy közönség támogatásit is fölkéri. Egy alapítványnak összege 100 frt. Az alapitök a felállítandó óvodák kezelésében személyesen vagy meghatalmazottjaik ¿1 al befolyhatnak, sőt joguk örököseikre is átszáll, ugy hogy az intézet kezelésében folyvást részt vehessenek. — A kártyáját ok sehol a világon annyire elterjedve niucs, mint Oroszjr-szágban A fővárosok fényes palotáiban s a falvak szegényes kunyhóiban ez a lelke a társadalmi életnek s egyúttal bizonysága Í6 az orosz nép szellemi nyo morultságának. Nemcsak a nyilvános életben, a tömérdek klubban űzik a kártyajátékot, hanem otíhon, a család körében ia. s talán százszorta nagyobb mértékben. Pétervarott, Moszkvában s a kormányzósági városok valamennyiében nem akad egyhamar ház, melyben a kártyajáték nem volna napirenden, sőt mi több, ezeken a helyeken töménte''ieu ama családok száma, melyek e mesterségből élnek s vele vagyont szerazuek. S ilyen családi élet befolyása alatt nőve kednek a gyermekek, mint tanúi az elkerülhetetlen botrányoknak és cselszövéseknek. Kivánha''.-e ennél alkalmasabb állapotot a — nihilizmus ? . . . Az Oroszországban uralkodó kártyaláznak legké:-ségtelenebb bizonysága az évenkint való kártyafogyasz; s roppant menu_\ ioége. A Kártyagyártás Oroszországban a korona monopoiiuma s csak egyetlenegy gyár látja el azegész birodalmat. E gyárban naponkint 24,000 játék . kártyát készítenek. Ha csak 300 dologtevő napot ve szünkis egy esztendőnek, a gyár 7.200,000 játék kártyát szolgáltat minden évben. — A kis lutri. Egy fiatal mágnás gróf V. inasát e napokban valami megbízással a váczi-utra küldötte. Visszajövet a fiu — miután nagyon sietett — mert ura estére vendégekel várt, felszállt a közúti vaspálya egy ik kocsijára Midőn leakart ülni a bőrülésen egy összehajtó gatott papírszeletet vett észre. Una!m ába fölvette 8 kigöngyölgette. Három szára volt ráírva, 5. lő. 25. A fiu egyet gondolt s midőn a vasu''ról leszállt, megtette a számokat egy lotto gyűjtődébe. A szerencse kedvezett neki, másnap mind a bárom szám kijött s a tulboldog inas 30 ujdonat uj floresl aöpört be a „lutria kisasszonytól." Áldja is a váczi-utat m<-g minden közúti vaspálya Kocsit s egyre kérdezgeti urát, mikor fogja oda kimeneszteni. — Két évi börtön szerelemért. Párizsi levelezőnk irja: Hallatlan de való! a hirdetések e typikus szavaival kell kezdenem mai közleményemet, mert egy olyan esküdtszéki esetről refirálok, mely hallatlan egésxen''a hihetetlenségig. Maury de Lapeyronte báró, e hallatlan esetnek hőse vagy inkább áldozatja, kiváló helyet foglal el a franczia tudós és alókelő világban; ő igazgatója a nemzetioklevéltárnok éa jelentékeny vagyonnak birtokosa. Daczára hatván és ncbány évé nek, ó még nem aggatta föl Cupido nyulait az ifjúkori emlékek fogására. — Leg inkább szeretőit ő a tilosban vadászgatni jelszavát .audcaafortunajuvat" madam-i Tour.ingin irányában isakariaal .almuz^i, de e pikáns barna szépség erényén vál Inikozó szelleme nr»rac-ak hajótörést szenvedett, hanem érte erősen meg id lakolt. Tourangin asszonynak férje ügyvivő, ki a báró vagyonának is gondját visdlte. Innen az ismeretség. A báró gyúlékony szivét a szér- asszonynak szemei lángra lobbantották. Miután utóbbi az ő bókjait ¿s kedveskedéseit szi vesen fogadta, a báró azt vélé, hogy csak az alkalmom és egy kis merészségre van szükség, hogy czéit érjen. Az alkalmai mint ilynemű kalandokban sokat tapasztalt mester mag:i ké-szili cl és pedig oly módon, hogy levelet irt Toarangin urnák, nagyon sürgős ér tekezésre hiva öt esti 5 órára. Az ügy vivő pontosan megj-lent és a komorna bevezette a váróteremb-;, várakozasra kérve őt, mert a bárónak épen látogatója van. Da hogy is volt neki látogatója. Mig azonban a férj uz ő házában volt, a báró bekopogtatott a ezép asszonynál. A tör ténetből is csak annyit mondhatunk, hogy a tilosban vadászni akarónak megérkezése ulán vagy tíz perczczel Tt>urs.n-gin asszony segítség után kiáltott, & báró eszeveszetten rohant le a lépcsőn és fo gatjaba ülve vágtatott haza, hol egész higgadtan kezdett értekezni az ügyvi vővel. Midőn ez haza é-kezeit, neje megmondott neki mindent, Touraugin a rendőri biztosnál följelentést tett, ki jegyzőkönyvet vett föl az esetről és át »dta az ügyet a vizsgáló bírónak. A vizsgáló biró pedig az esküdtek széke e!é állittatá a merészségével fölsült bírót, megkísértett erőszak czimen. Az esküdtek a kérdésre vájjon vádlott erőszakot követett e el panaszló fél nején: nemmel válaszoltak; arra a kérdésre pedig, bogy erőszakot kísérlett-e? — igeunei. A franczia bün''.ető kódex a megkisérleít erőszakot ép ugy bünteti, mint uz elkö vetettt erőszakot. A törvényszék ez „igen" értelmében kénytelen volt két évi börtönre Ítélni a bárót. Hogy az eset nagy szenzácziot kelt, arra fölösleges utalnom is. Valóizinü, bogy a báró <j«eto folytán javaslatot terjesztenek be a kamarában a 3zigoru törvényezikk megváltoztatására mely a m>-gkisérlett állitóiagas -¡rósza-kot épugy bünteti, mini a tényleg elkö vetettet. — üj gyilkoló szertzámoi talált mél egy német. E* egy gyujló goiyó. mely hatásra nézve az eddigieket nagy ban fölülmúlja. Tömött hadsorok ellen van szánva, ott felrobban s irtózlaló mó don pusztit. Egy golyó jól irányítva, több 6záz emberéletet ollhat ki. Krupp, a világhírű esseni gyáros, ki magát ily em-berpu«zlitó szerszámok által tette híressé, roglöo megvetti a feltalálótól e löveg titkát s annak kizárólagos gyártására már szabadalmat is nyert. A hadügyminíszte rek most nagyban azon vannak, hogy minél előbb megszerezzék ez uj találmányt. Aztán ne csudálkoztunk azon, hogy Krupp üzlete egyike azoknak, melyek legjobban virágoznak s hogy legújabban íb több'' ezer ágyuöntőt keresett, kiket gyárában foglalkoztatni akar. — Ümberto király ós a népszámlálás. Az olasz király is kapott népszámlá Hasznos tudnivalók. nő a káposxtábsn, mely ast, a mint Iaassn fejesedik, magába zárja. Mik^> a káposztát őseszel kivágják, azon fejeket, melyek ugorkát tartalmaznak, tövistől ki kell venni és szellős, de fagymentes pinczében homokba elültetni; az ugorka igy a káposztával együtt egész fris marad és e szeiiot meleg ágy nélkül is, léi közi.pén fris ugorka-salátával lephotjük meg ked ves vendégeinket. — A jégbf.hütött tejel uyáron igeu veszélyesnek mondja a .Figaro". Páris-baú attól sokun meghaltak. A tejnek jég. hidegsége végkép paralizálja a vérforgást az emberben. Kíséretek által bebizonyuld hog; ha fagyos tejet öntenek a fa vagy növény gyökerére, az bizonyosan ki szárad. — Szerszámok köszörülése. Az el tompult reszelők köszörülése hosszabb időn át ismeretlen elírás volt és azt hit-ték, ily reszelóket csak ^cska vasként lehet használni, amennyiben a fogakat eltávolították és a reszelő készítését újból kezdették. Ez alatt Angliában kitalálták, hogy ugyanazon eljárás, melyet a borotvák köszörülésénél használnak, alkalmazható más metsző szerszámra is; és igy a reszelők élesítése 1/ao sulyrész&yi kén-savval megsavanyitott vizbe való máriás által. Angliában sokáig ¿zabadalom titkát Eép. zte. Francziaországban a földművesek nagyon higitott kén- vegy sósavat használnak a kaszák élesítésére, ugy hogy egy félóráig hagyják a folyadékban álini. Néni szenved kétséget, hogy ez eljárás mindennemű meUzóeszközökre használható, miáltal sok időt és munkát kímélünk meg. — A vakond eltávolítása onnan, hol kárt tesz, pl. virágos kertekből, a következő módou eszközölhntő anélkül, bogy a rovarpusztitó hasznos állatot megölnők: .Egyengessük el először minden régi tu rásait s mihely fris túrást veszünk észre, azonnal egy darab fa segélyével, melyet a friss túrásba, vagy mollette a földbe szurkálunk, koressük fel a lyukat a töltsünk bj!e egy kis petroleumot, melynek szagától a vakond tovább távozik s ha szorgalmasan minden fris túrásnál igy járunk el, a vakondot elűztük s nem egyhamar keresi fel ugyanezen helyet. A lapaBzta lás ugy mutatja, hogy a kártékony férgek is, melyek vadászatára a vakond azon helyre költözött, a petróleum szagától a vakonddal égyütt elköltöznek, mert ezek által sem történik semmi kár. — Gyümölcstenyésitökneh szól a külföldi lapokban köröztetett azon hír, hogy a hernyók irtá ára a fának füstö lése egyszerű éa hathatós szert képez. E 314 czélra izzó szénnel telt serpenyőbe kevés 316 8oprouból porrá tört gyantát és ként hintünk s a fákat megfüstöljük, mi által az azon: hernyók vagy megfulladnak a füstben, vagy elbóditva a földre hulnak: ezen eljárás miudaddig ismétlendő, mig csak féreg látható s fán. Megjegy ezzük, hogy a füstölés eszközlésére a szélcsendes napok al • kalmasak. — A sárga latban szenvedőket Amerikában legújabban hideg alkalmazása által gyógyítják. Egy ily nagyaza-básu gépre, mely álul a hide elóáUilla-lik, az amerikai kormány 200,000 frao-kot szavazott meg. Papírszeletek. Csekélységek. Férj: az akkor volt kod-vesem, ''mikor te a lámpást a fejeinhex Tártad N8: Akkor hát szerdán rolt. Férj: nem édesem, szerdán a viráreae-pet vágtad a fejemhez. NS^Jga, de hát ki is emlékeznék az ilyen csekélységekre. me-bort a asc- Orvo«: Az Igenért mitcainált? öa gint a régi betegségébe eseti Talán aok ivott ? Beteg : Ittam bix'' én eleget. Orvos : De hiszen az ön bajánál tzes ital valóságot méreg! Beteg: Bocsánatot kérek kedrei orvos ur nekem a mnltkor azt mondta, ho^v mórt már ismét a szokott rendes életmódot folvtat-l.atom; már pedig én rendes életmódomban minden istenadta nap be azoktam mgni. Az apa, ki termetre nézre kicsi volt — egy kölyök kutyával lepte meg gyermekét, azon horráadáasal, hogy pálinkával fogja itatni, amely oly kicsinyen, azaz czertlich formában fogja megtartani. Erre a gyermek mosolyogva kérd ezé : talán apámat is pálinkával itatták ? Indul Kanizsáról hova: Vonat aaáni ¿07 Earók, Mohiéi, 215 „ 2<>9 20y 204 J12 313 Ora Pore. IdS Dombovár » a Knda-Peatre 301 (gyorsvonat) , (postavonat) . (vegyes vonat) Bécabe (Szombathely, Sopron felé) 5 10 S 30 11 1 5 H5 2 6 11 20 e 15 11 50 3 40 315 Sopronba 205 Prágerhof Kottori, Csáktornya i 55 203 201 210 216 208 211 203 201 302 2<4 20S 202 . 2 47 . . . (g7°rav ) . 10 50 Brkeslk Kanizsára honnét reggal délatl reggo. délatl éjjé reggel éjje dStat reggel délat liel Zákány felől B.ida-Peatről BérabSi 5 27 reggel I 41 dilb. II 1 éjjel (vegyea vonat) 4 15 raggel (postavonat) 2 5 délut (gyorsvonat) 10 30 éjjel 4 l regge. 10 15 éjjel 12 5 délben 1 20 délet 10 50 éjjel 6 37 reggel Prágerhof felől(gyorrvonat) Felelős szerkesztő: BÁTORF1 LAJOS. — Bornyupecsenye tejben. A bor-nyubust hid"g tejbe tesszük és bárom napig hűvös helyen állni hagyjuk, naponkint megforgatva azt. Harmadnapra kivesszük a tejből, megsózzuk, ha a hus a czombból való, megspékeljük és szokás szerint megsütjük. A tejbe való áztatás gyönyörű szint éa kitűnő izt ád a''nusn.ik. — Leves burgonya galuskával. Hatvan gramm vajat hólyagossá abajga-tunk, 6 tojás sárgáját, kevés czitrombéjat és sót, továbbá 6 főtt s kihűlt burgonyát reszelve és egy kanál lisztet vegyitünk hozzá, az egészet jól megkeverjük és a galuskákat befőzzük. — Télen fris ugorka. Julíus elején kis fészkeket készítünk a káposzta köz'' 8 azokba kis fajta, úgynevezett fürt-ugor kát ültetünk, aztán gondosan ügyelünk arra, mikor kezd a káposzta fejeket ké pezni — s olyankor aztán a félnövésü ugorkát az indával felemeljük s beleillesztjük a ''¿áposzta fejbe, — de csak egyet egy káposztába, — de ugy, hogy a szivét meg ne sértsük; az ugorka tovább HIRDETÉS. f.>íííííí??ííííííííííííííí & Sft ST SOK PÉNZT y. VL V. sv v. 1 megtakarítanak háifa-iszonyok, szállodák, kávéházak stb, ha kávésxdkaég-lctakct tólcm közvetlenül postacsomagban font nettó nagybani árban bérmentesen veasik : Mark. Afrikai Mocca 8.50. Legjobb Maracaibo Príma Guatemala - 9 50. Finom rerl-8antos Legnn. Ceylon Plut.-'' 10.&0. Legeslegjobb Java Valódi arabiai Mocca Mark 12.50. Szétklldik p-stautánvétollel vagy a pénz előlegei beküldéae mai--»tt. Jótállok a teljes tisztaságért és axilárd mértékért 4Ő4. 5—10. Riek Jaijos, Altona kávé-ársda vrtcli ozéf. W, HIRDETESEK. OKOXOXOttOXOXOXO^OXOKO XOXOXOXOXOKOXOXO----- HU J K I A D V A N Yü Ep most került ki sajtó alul a második tetemesen bővitett kiadás „RAJTA LEÁNYOK MULASSUNK'' \ mulattató kézikönyv magyar hölgyek számára, szerkesztette Wajdits József. Ezen 620 oldalra teijedő, igen csinos keménykötésű könyvnek, ára színezett borítékban csak 1 frt 80 kr. diszkó-y ; tésben 2 frt 80 kr, Postai rendelések azonnal szállíttatnak. >QOOKO; IKOKI Fagj-Einmia, nyomatott a kiadó tulajdonos Wajdits József gyorsaajtóján □éfcetési ár ''i r. j 7-Us azséjii ér tv ecé« fél érre . . oigjed órre......2 ^yy szám. 10 kr. 8 frt. « HIRDETÉSEK 5j hxiibos petitsorhan 7, másodszor ^ é í minden további sorért 5 kr. NYILTTÉRHEN soronként 10 érért Tétetnek tej Kincstár; ilieiék niinden egye» Jüru » leiért 30 kr. fizetendő. Huszonegyedik évfolyam. A lap szellemi réízéi ölető közlemények a szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentvs intézendök : •TAGT-EÁNIZ8A BérmenUtleii levelek ccak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. Kéziratok vissza ntrs küldetnek. Ns^y-Kanizsaváros "nelvbatósaganak naev-kamWi nnl- í'' . , 0_,. . . • .. . ; '' hanizsai onk- tűzoltó-egylet, a ,nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank'', ,nagy-kanizsai takarékpénztár", a ,zalamegyei általános tanítótestület'' a ,nag)-kanizsai kisded-nevelo egyesületu a na^v-k-ini?«; xi • 1 Kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet'', a asoproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kül választmánya" s több megvei és város Heteakin 1 kétszer, vasárnap A katonai tiszti száílásbér szabásáról. A honvédelmi minisztérium a hivatalos közlöny 9-ik számában az ország összes törvényhatóságaihoz 53472/1V. szám alatt kelt körrendelete mellé zárt kimutatásban közié azon osztályzatot, mely a sorhadi és honvéd állományhoz tartozó tisztikarnak szállása és bútorzatának kárpótlásában az állam által megtérítendő ■1«? 1882. január 1-tól 1885 évi utolsó napjáig, vagyis ö évi időtartamra. . • .:. ,.* Ugy hiszem Kanizsa város közönségének szolgálatot teszek azzal, hogy ha ezen körrendelet mellett közlött bérszabást e lapok hasábján közlöm, felkérve az igen tisztelt szerkesztő urat, szíveskedjék közlésemnek, tért engedni s azt közölni. Kanizsa város eddigelé a beszál-iásolásra uézve az 5-iksorraatba tar-, tozott. mikor it egy alezredes és őrnagy szálláiáért 380 frt. ozsLzádosért 305 frt. fő- és alhadnagy szállásáért 180 frt. kárpótlást nyert a természetben kl''zolgált szállások után, mig eiienben most, miután Kanizsa városa a Ill-ik osztályzatba soroz-tatott, kapni fog egy alezredes és őrnagy szállása után 540 frt. egy; kapitány szállása után 416 frt. had-; nagy és főhadnagy szállása után 268 frtot és igy tovább. Be van jelenleg szállásolva 1 ezredes a honvédségnél, 1 alezredes, 2 őrnagy sorhad és honvédségnél,13 kapitány, 34 hadnagy és főhadnagy, ha tehát veszszük, roikép ezek szállása után az előző osztályzat szerint megtérített az állam,, még pedig az ezredes után 420 frt. most 648 frt. alezredes és 2 őrnagy után 1240 frt most 1620 frt. 13 százados után 3965 frt, most 5408 frt. 34 hadnagy és főhadnagy után 6120 frt most 9112 frt. 1 számtiszt után 180 frt most 268 frt. 3 tiszthelyettes után 157 frt, 50kr.most 210 frt.\|14 őr- mester után 1470 frt most 196 frt.Együtt 13,552 frt 50 kr. most 19.326 frt. Mindezekből világosan kitűnik, hogy ezen uj beosztással 5773 frt 50 krral több oly pénz foly be a kanizsai fogyasztásra, mint az előző években, mert a tiszti állománynak meghagyása feltétlen szükséges, de agy hiszszük még szaporítandó is lesz. — Ha azonban veszszük, mi-kép a butorzati kárpótlásnál is megállapított Ősszeg fizettetik, mert a törzstisztek után egyenkint 64 frt. századosok 44 frt. hadnagy és főhadnagynál 36 frt, altisztek és tiszt jelelteknél 24 frt szinte megtéríttetik agy látni fogjuk, hogy e téren, még pedig a 4 törzstiszt után 256 frt. 13 százados után 572 frt. 34 hadnagy és 1 számtiszt 1260 frt 17 őrmester és tiszthelyettes 408 frt. Együtt 2496 forint folyóvá tétetik az összes e téreni évi pénzforgalom 21.832 frt. Igaz ugyan, hogy ezen meny-nyiségből Kanizsa város pénztár?, csak is az általa természetben kiszolgáltatandó szállások és butorhasz-nálat után nyeri a kárpótlást, mert azon tiszt urak. kik a természetbeni szállást nem igénylik a szabály szerint esedékec illetményt önmaguk veszik fel, mindamellett azon ősszeg Kanizsán jővén forgalomba, itt teszi meg hatását. Mindezekből láthatja tisztelt olvasó, mikép hatóságunk akkor, midóh ei^n osztályba ni sorozás érdekében fáradozott csak is a közérdek javára működött, tnelyért őket a méltó elismerés illeti. Zalamegye többi községei, melyek katonabeszállásoiás alá tartoznak következő osztályokba sorozvák; Alsó Páhok 10-ik, Csabrendek 9-ik, Csáktornya 6-ik, G-yulakeszi 10-ik, Keszthely 6 ik, Kis-Kanizsa 8-ik, Kis-Komároin 8 ik,Komárváros 10-ik, Nedelicz 10-ik, Perlak 7-ik, Sormás egyesület hivatalos értesítője. csütörtök«fi megjelenő vegyes tartalmú lap. tC ik, Sümrg 8-ik, Szepetnek 10 ik, Tapolcza 8-ik, Zala-Egerszeg 7-ik, Szántó és Szent-Iván a 10-ik osztályba. Ezen osztályoknál az évi lakbér következőleg oszlik meg: 6-ik 7-ik 8-ik 9-ik 10-ik. osztálynál. Ezredesi lakpénz 460 frt.388 frt,324 frt.352 frt.l 80frt Alezredes és őrnagyé 364 frt.304 frt.244 frt.180 frtÍ40frt. Egy százados és- ezredorvosé 276 frt.228 frt.l76 frt.124 frt. «4 irt. Hadnagy, főhadnagy é. főorvosé 168 frt. 140 frt. 112 frt. 68 frt 48 frt. lm* tisztelt olvasó itt a különbség az osztályoknál, világos tehát, hogy mindezek között nevezetes különbség állván fenn mi is a bérelt, illetve bérbe adott lakosztályok után lett megszabva. KOYÁTS JÁ2ÍOS. Miként lehelne megszüntetni a koldulást? Hiába való fáradság volna arra törekedni, hogy szegények ne legyenek, hogy embertársaink közül senki annyira ki ne fogyjon z mindennapi kenyérből, hogy kénytelen és a kénytelenség által úgyszólván jogositott ne legyen könyöradomi.nyokból •en-getni életét. Nagy ur a véletlen es csodálatosak a végzet utai; mától holnapig a dúsgazdag koldussá, az egészséges nyömorékká lehet és nehéz volna elhatározni, akkor érdemel e több szánalmat, ha ártatlan ságára bivatkozhalik, vagy akkor.ha sorsa miatt önmagát vádolja ? És c mellett hányan vannak úgyszólván született koldusok, kik.re soha egész életökben nem mosolygott semmiféle jó szerencse, s kik épen ezért talán még inkább megérdemlik a segélyt. De hiszen szívesen is adnánk egy-két ismeretes szegénynek, mikor jó kedvünkben talál, krajezárhelyett talán forintot is, hogy legyen egy jó napja. Hanem minden nap 10—20 ismeretlenül egymásután ajtót nyitogató, csoszogó, köhögő, keservesen imádkozó, profeszionatus koldus végre kifárasztja a legnagyobb türelmet, sok a mi sok, lehetetlen őket szívesen látni, lehetetlen rajtuk segíteni; utóvégre minden ember kénytelen ajtaját, kapuját -zárva tartani. Ideje volna utat módot találni, hogy e szomorú állapot tovább ne fejlődjék, hogy segítve legyen a szegényeken a nélkül, hogy miattok az egész társadalom megzavartatnék, városunk szűkebb hatáskörét tartva '' szem előtt, következő eljárás taláu czélhoz vezetne. ■ A Yáros által kibérlendó a főbb utczák végein egy-egy szegényes lakóház, melyben szokott lenni egy konyha, két szoba,-kamra és istáló, ily helyiség évi bére körülbelül 150 frt s 4 ily helyiség összesen 600 frt, ennyit és a felügyeletet lehetne a közpénztárból födözni, aztán pedig az összes helybeli szegények ezen házakba beszállásolva igyekezzenek saját ügyeiket önmaguk végezni körülbelül következő módon. A leginkább erre való ember vagy asszony tétessék meg akár választás, akár kinevezés utján7 házigazdának s a telep többi lakosa legyen neki alárendelve, igy 8—10 ember egy háztartásban, közös koay-ha, közös fűtés és vaiami házi foglalkozás üzése mellett igen olcsón megélhet és sokkal tisztességesebb és kényelmesebb életmódot folytathat, mint szétszórva és naphosszat'' kóborolva. Igy a betegeket ápolhatják az egészségesebbek, a neveletleneket oktathatja a tanultabb, és a rendetlen-kedóket zabolázhatja a józan többség. Ugyancsak maguk az igy biztosított szegények tartozzanak felügyelni, hogy idegen koldus ne háborgassa a város nyugalmát, ha ván- dorutjában egy-egy ide téved azt tekintsék, mint vendégüket, adjanak neki enni, inni, hogy ereje legyen tovább menni, de aztán kisérjék is a város egyik végéről a másikra, hogy kéregetni módot ne találjon. Maguk a város szegényei pedig hetenkint egyszer küldjenek ki egy megbízottat kéregetni, persellyel. me 1 y-ból a betett pénzt kulcs nélkül kivenni nem lehet és könyvecskével, melybe — a ki akarja — adakozását belejegyezhesse, az igy begyűjtendő adakozás ckból a heti kiadis.-v kat födözui legyen a háznép saját dolga, hatósági beavatkozás csak panasz és nyilvánvaló visszaélés esetén szükségeltetvén. Ily módon sem lesz ugyan valami boldog állapota a szegénynek és nem menekül minden adótól a városi közönség, de határozottan megszűnik a koldulás egyik ¡legnagyobb veszélye, mely abban áll, hogy kéregetés űrügye alatt minden rosz szándékú csavargó is szabadon mehet akármely házba, megszűnik továbbá a sok boszuság és fáradság a mit egy krajezárnak jótékony czélra adása okozni szokott; a kutyaugatás, ajtónyikorgásj cseléd és gyerek fat-kozás, krajezár keresés és urnák,asz-szonynak a legkomolyabb dolgábani megháborittatása. E mellett segítve lesz azon legszegényebbeken is, kik betegség miatt kéregetni nem járhatnak. A polgárság adakozási kedvét pedig nagyon emelni kell azon tudatnak, hogy a tervezett eljárás mellett a nyújtott segély nem veszhet kárba s nem használtathatik fel czelellenesen, ¿kár pálinkára a legközelebbi csapszékben, akár örökség gyűjtésre, hanem lehetőségig azon czélra íordittatik, melyre szánva volt, a mindennapi kenyér beszerzésére igazán szűkölködők számára. TARCZA. £. . . . hO£- Azt kérded imádott leány, — Miért vagyok olyas levar: ? 1... Oh 1 kózjed a falevelet, Mért hull le Ssi (uvallatic. — Kérdezd meg a riró szelőt, Mert zokog oly keservesoc ?... Ke. & vidám terméaseícr üonboirc. izarcyán iuüvült. — Párja-vérzett ki* eaalogáay A zzomoru fQxesőken Oly gyászosat mért teugodoi ? .. . Hogy a sziv meghasad d»lán. — A tél fegjoí lebetlelén Elasrvad a gyenge virág ; — Kájlaljt, hogy a tóid viriny Hem gyönyörködik lételón. — Te kérdeaeai: sé>t halovány Árasom, — miért könnyes azemom ? Megtöri virág az éc »tivem, Féttkel tíon bűi csalogány. Ast zengi nékem e madár, Csak aat iu»ogja esűntelen : Yidd airbe mé.''y sserelmedct Yiazhangra itt »gy t^15- KORPÁDI béla. i. végrendelet — Elbeazéiéz. — (FrancziAból BoáiHy után) HIBSCHLEB JAKAB. Dartua, egy ügyvéd, nagy hirben állott éc gazdagsága megfelelt jó hírnevének ; de egyedül a természet ozec olő-nyökeí drágán fisetet e meg általa. Hat gyermeknek atyj volt ó, egyiket e toi-&ik tUá& keile látnia miképen ragadja e! őket & kegyetlen halál, kiket nemsokára anyjnk is követett, kit a bánat férge emésetett meg. A legnagyobb bánatba merülvo, számos éven át özvegy raaraát; de egy sebraitsi ntasása alkalmával egy síép és fiatal rokkonávai ismeretséget kötött. & fontos ügyek rendelése créljá-ból híratá Darust magábos. Sarolta igy nevezendő s fiatal rokon a legélénkebb hatást gyakorolta Dartusro, ki a másod-Bsori nósaiésre határozta el magát. Az 5ga7, hogy csak nagy nehezen mondhat le valaki a ezeronciéról, szeretve lenni — a reményről újra atya lenni. Dartus már nem voll tíatal, de egyedül ő oly szivrehatólag tudott beszélni, magaviffcinte oly tiszta és erkölcsös volt és oly általános becoiilóabo állott, hogy szép rokkona fiatalsága da» czára közét nvujtá neki. Dartufl tovább egy évnél maradt -Schv&itzban, nejének ügyeit rendezni. Nemsokára legkedvesebb kívánalma még egyszer atya lenni, beteljesült, mely körülmény eloszlatá a búfellrgeket homlokáról. ó most Párisba kiTánkozék viseza. Egy kedves leánykát Zelia'' hozott neje a világra, mely alkalommal majd életét veszté. Q-yengesége miatt valamint az anyai ! tápnedv hiányába gyermeket saját ömlőjével nem nevelheté fel ós igy egy ! dadára kelte bizni & kis EpigonU C«»k több hónap lefolyta után Bzereahett a gvengí idegzetű J»ó annyi erőt, hogy Pá ¡-¿ba utazhatott, hol szándéka volt hat hónapos gyermekével ez egész cselédség gel kik mind Bclivoitsiak valának. állon dóan letelepedni. - A le nykának arcz-vonásai fejledesaí kozdének, de egyediL'' nem voluk többé oly gyengédek és nem h&sonlilanak többa a szép anya vonásaihoz, mini a hogyan születése elején lát szának hasonlítani, sőt ellenkezőleg napról napra eltérőbbek lettek azok. Észre vevé Sarolta, bogy férjÓQek szerencséje és vidám kedve, melyek mióta atya lőn, fris életben tárták őt, most azonban egy uj Lánatoak kelle Dartue szivében lakni, me''yet hasztalan igyekezett elrejteni. Neje azonban mindezt a mult emlékének tulajdonitá ós miután a legjobb és ,leg-azeretetreméitóbb férj vala, ugy teve, mintha nem venné észre azon fellegeket, melyek egy idő óta férjének homlokát boriták. Dartue ur Páriaban mint ezelőtt az ügyvédi pályának stantelte magát egyike a legkitűnőbbeknek lett ügyvéd társai között. E mellett elég gazdag volt oly házat vezatni hol tudósok, művészek, sót a legelőkelőbb államférfiak is szivesen mulatoztak; mig Dárius asszonyságnak szépsége is kelleme a párisi nők legelő kelőbbjeit vonzotta magához, szóval, mindenki örömest időzött ily kellemes társaságban Igy tehát nem volt csuda, hogy Zolia ily 3züiők és ily társaság mellett minden tekintetben példányképe iett az illedelem éi műveltségnek, ó rendes neveléeben részesült és hajlamai egv igéző alak, de legkivált t legnaivabb vidáouág által mőg inkább kitünének. Do egyedül ő egy vonásban sem hason-iitoU szülőihez, semmi hasonlóság a hangban, aót azon beható méltóság, mely szüleit jellemző, iz hiányzott náia. Idegenek gyakran tették ezen megjegyzést ét ekkor as atya arczulatán a zavarnak egy nemét lehete észre venni, melyet azonban igen gyorsan elhárita.- minthogy 11 a társaságot a szokott kellemével szóra koztaté és kedves Zeliáját ölelve csókolá meg. — Miután a természetben semmi sem teljes éz a legjobb ember sem hibátlsn, ugy Zeliá&ak is azon számos jó tulajdo nok mellé egy nagy adag köoyelmüség és megfontolallanság jutotté sorstól, mely hibák miatt a gyengéd atya is gyakran elégületlenségét fejezé ki iránta. Ha Z^Iia atyja irószobájába jöve. azonnal a p»pi-rcrk közt vataráazot és íopva olvasá el atyja iratait. Ha atyja levelet kapott, vagy csak egy névjegyet, akkor ide oda forgatá, megtekinté a feliratot, a bélyeget, sejté a levél tartalmát, beszélt, sót ítélt feletie, mintha atyja tiikos tanácsosa lenne. Gyakran mondá e! a társaságban ennek és ennek pere van ez és eziránt; ezen ügy feltétlenül jog alán, az alperes részére dől a törvény igazsága, Bzóval mindazt, mi bzüIői házában úir.éut, észre vevé, itélt felette és elterjeazté azt. Ez addig folyt igy, aig végre az atya sz»re lete daczára, melyet iránla érzett mog-sokoiit ast — megtiltá neki as irodába lépni; de oz nom javilá őt, sőt minden próba tét daczára ezen hibája nem bogy eliünt volna, ellenkezőleg, még nagyobbodók. Zelia nemöckára azon keserű tapasztalást távé, hogy nem büntetlenül sértik meg a társaság iránti elsó kötelességet. Egy napon az atya nem vala otthon ée a kamarás elfelejté as írószoba ajtót bezárni. A kicsiny megfontolalian beosont, vatorászott miadenütt, mig végre atyja Íróasztalán megpillant* egy saját kezűleg irt irományt ezen felirattal: „Ez az én vágrendclelem.'' Azon kívánalmá- nak atyja legtitkosabb gondolatait meg^ tudni, nem birt ellent állni és elolvaaá a következőt: .Miután minden becsületes embernek, mielőtt megjelenik a hatalmas Isten előtt az igazságot be kell ismernie ; ugy beezületemre mondom ki és kőony«k között ismerem, melyeket már oly gyakran hullaték, hogy Zélia sem az enyém sem nőmnek gyermeke.'' Zelia elhalványult, reszketve ét magát alig lábon tartva, tovább olvasa, meglndá, hogy ».sora, mely ugy látszik Dartust mir.t egy átok követé, ac atyai örömöket csak ízlelni hagyá velo, hogy azonnal el is vegye tőle. Az egyetlen gyermeket, melyet második neje nemzeti, a halál elvivé, mi. dőn ax anya élete még veezélyben forgot".. H<>gy nejét kímélje — a megjutalmazott dad» segélyével egy másik gyermekot fektetett a beteg nő mellé, egy árvát, melynek anyja meghalt, midőn a gyermeket netnzé« A leányka Zeliának neveztetett melyet Dartuzné azon hiazemben, hogy saját gyermeke — a leggyengédebben szeretett. Végre tudomására jutott Zeliának a végrendelet által, hogy állítólagos atyja fele birtokát neki hagyá, a mós:k felét — tekintettel családjának többi tagjaira és egy szegény unoka húgának hagyá végrendeiményébon. Ezen borzasztó titoknak felfedeiéac valamint Dar-tus ur jósága ét nagylelkűsége Zeliára oly hatalmas benyomást tevének, hogy alig tántoroghatott visaza szobájába. Itt egéázen a kétségbeesésnek ingedé át magát, az elmétlenségnek egy nemób« esett'' éz szivasakadó szavakkal panaszoiá: ,Bn nem vagyok az ó leányai Cjb éa oly sze-focc&éc valékl Üiocseaefc többé szüleim V > HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM. Z AL A I KÖZ LÖN f y i . ^ JAKülB »4b 1882. llilisoii a magyar »ép díszemlék-szobrot az 1867. junius ho s-án megejtett koronázási ünnepély emlékének megörökítésére. A tor''éinjiem kérelhetviilen, de való lapjain Magyarbonn.\k sok keserű, gyá-szcb só: eget rázó véres szenvedései vaunak törülbetlmül örökre bevésve, — államisága többször gyökerében megtá madva már-már a végenyészet lejtőjére volt terelve. Ezen országos válságok kó-zupafie, végzelsz erüleg emelkedtek kí honfiak, sőt koronás fok'', — kik az ész és szív összes hataimát özpontositva, h magvar veleszületett szellemi s ős erKÖlcsi erejét egyesítve » különösen támaszkodva az áldozatot nem kímélő önzetlen hazaszeretetre, tevékenységbe hozva a magyar katonai páratlan hatalmat: a harcz éi hárcz győz'' erejével soL-bzor menték meg e hont ön illósá^a s szabadságával együtt. Ily gyászos s ián iegnycmaoztóbb lapja történelmünknek »/ 1848—49. évi ezabsdságharcz ádáz kimeneteiével, midőn Európa két legnagyobb katonai hatalmának összes árej-- hozatott tevékenységbe, hogy a dicső Ilép kezéből a kard kic8R.vartaS3ék. E szomorú cseméay eredménye lón az ország állami&uga, függ ;tietioége és 6za-b .dságanakfelfüggesztése, — eiveszté e nemzet mindené , m: előtte drága és sz-nt; nemcsak a szubadságliarczos, de a béké6 polgár is bujdosó lett kaját «gyet.«ü hazájában. A csatában elvérzett hős, anyja s rokonainak a nagy halottá, megkönyezni nem vok szabad. Az elnvómott nemzet fájdalmából ''eredő «¿híjnak nyíltan égfelé emelkedni tiltva volt.'' Csend ós siríciend uralk"doU Kárpitoktól Adriáig — s a ném^csoadet olykor-olykor csak e bérencz katona f?gy* vérének csörgése 9 a nemzet nagyjainak rab-bilincsei zörrenése zavarta mag. A.Bjtenvedó hazán Geosdarm és Porkoláb jártak csak emelt fővel s ezek szeszélyes kegyének vala köazönhe'' "<. hogy a békés''polgár perezeakiöt oknéíküi folyton nc zaklattassék. ^ A végzetes egyhangúság, egy hazafi Ítéletének kihirdetése s egy-egy kivégzés által szakasztatott meg; de ezen siralmas tényrői torradalmár megbélyegzé-e nélkül suttogni, sőt gondolkozni sem volt szabid. Az ország legjobbjai ''bitón kiszenvedve. másrésze a/ám űzve s legnagyobb része sötét börtönben tul a haza határain azen vedének; v. nemzet zöme pedig zsoldosok kényének va''.a kiszolgáltatva. Hl ami. családi s társadalmi élet mint fogaion? sem türetett! Türt e nagy nemzet s dicső nép s türelme nagy szerű vala ! Sóhaját vagy jajjait nem halá senki sem ; mert türelmében s szerencsétlenségében is nagy csak a mugyar lehet, melyben a nagyság minden keliéko és tényezője feltétlenül meg van. Ennyi vész és duló csapás után mit tőu o nemzőt? Példátlan türeiméueu beérte közönyös pansivitással, történeti múltjának serejénex nagyságá-arlmaazkcdva, nyugodtan várta a szerinte múltjánál fogva kiérdemlett szebb jövőt, — nem hallgatva az itt-ott felvillanó forradalmi csábokra, kcrttile határozottan a forradalmi további, vér vesztegetési, — maradt a nagyhoz méltó loyalis téren. És nem csalódott! a kitombolt s elviharzott vész után a politikai láthatáron a hajnalpirja felvillant hazánk borm egén s egy oldalról á nap egész dicső nagyságában; áldást árasztó tiiadőklő fényében felemelkedik ! másoldalról feltűnt a hold bájos, kimeritbetlen kegyteljes a vigaszt teremtő méla sugaraival. A nap dicső fényében 0 felsége Ferencz József * felkeut magyar király « a hold Erzsébet imádolt királynénk volt Az Árpádok, — nagy Mátyás s a Nagy Ljos királyok méltó utóda, királyi kötelmei nagyságának magaslatára emelkedve s veleszületett lángelméje, álluin-bolcsösége, iátnuki ihleitsége erejével, — taláu ¿Ido atok árán, erős küzdelemmel, ¿¿okított a múlttal; sőt mi több, szakit.-a talán a Coaládban megörökített hagyomá-M)os politikával, hihetőleg önmagát is legyőzve, — páratlan szellemi ercének nagyságával érett megfontolás után ki-monda a magyar királyhoz igazán méltó ezen: szót, — mely örökké legyen áldott: „Édes magyar nemzetem légy szabad!" E nagy elhatározásában nemcsak népei szeretete: du állam bö.csesaég ve-zérié e király t, tudva azt, hogy a trónnak legbiztosabb támasza a népek szeretete s tőrhetlen "hűsége; '' Mária Tereízia. trónját hét hatalom támidámeg. — A magyarok hü ragaszkodása s páratlan vitézsége menté meg az osztrák tróntj pedig a magyar korona Megtámadva sem volt. Sok elbukott trón fény lene még ma is, sőt a sedani katastrópha soha sem történik meg; ha Illik Napóleon a nagy frauezia nép bizalmát s szeretet nem ját-sza el. A nagy királyt korszakot alkotó elhatározásban egy nagy világ eszme ve-zérié: „Csak megelégedett s boldog nép nek, lehet bold >g fejedelme." Az elhaugaott szent azó összetört minden pojiiikai bilincset, Magyarorsz-ig visszaadatott önmágának, a Bzóiásés? sajtószabadság ünnepet ült! Az ezredéves felfüggesztett alkotmány viazzaállitva, sói Magyarország államiságra emelve , az „osztrák-magyar állam kijelentésével a magyat alkotmányban eddig nem ismert joggal, diplomatiaiUg az európai nagy ós hatalmas államok közölt az öt megillető helyre helyeztetett. Mig eaV államilag a felkeut király áldoit kegye intézé, azalatt imádott ki-tálynénk kiapadhaflan kegy Bbüvölősze-r^tetévfil az ország és egyesek kőnyeit torülgeté le áldásos kezével. A. magyar .állam életében e kimagasló s állásos korszakot megalapító tény a nagykirály egyedüli skizárólagos müve s a örténelem bebizonyított igazságán alapszik. — mert azon itt ott hangoztatott érvelni akarás, hogy. «z, a vesztett csaták eredménye lőn, halváuy 8 teljesen megcjáfoll állítás, — mer: még soha sem voll hatalom, mely anyagi erőt, véráldozat vagy vesztett csaták nélkül valaha cardinalis állami jogot a nép javára kezéből kibocsájiött volna. hacsak azt a* És im? most egy szegény árva vagyok !a Zokogva és majdnem ájultan dőlt le a-kerevetre és egy óránál tovább zavarban feküdt ott. > Midőn i-égro eszmélete visszatért elhatározá ezen szomorú felfedezést elhallgatni — ég a .bánatot szivébe tárni. De egyedüi Danhua bánkódó és Sarolta figyelmező tekintetéi ez-nem kerülhette el, csak hogy enue.k okát nem bírák, ki tudakolni. Akárhányszor Zelia szemei atyján vagy anyján nyugovók, mindannyiszor könnyekkel telitek meg azok. Ezen szavakat „atya", „anya" nem bírta megindulás nétkül kimondani. A gondosság ok, melyekben őt, mint a ház egyetlen leányát rószeaiték, nehezen suj ták ót ós ezen gyötrelmek közepette még azon kivánaágtói is kínoztatva lőn, v. lódí srülőinek nevét kifudakolní. . Anyám moitdá ó meghalt, midőn nekem az életet adá; de talán él még atyám? Tán nyomorúságban fetreng, mig ón bőségben tob xodom. Ezen bízontaianeágot nem birom eltűrni. És midő.. öreg dadájával egyedül vala, következőleg siólitá őt meg: ^íe iz tudod, bogy legkevésbé sem hasonlítok szülőimhez? — Meglehet, .-— ha nem te neveltél volna fc, azt gondolnám, hogy kicseréltettem.. — Ietea dvjoa —,rebegé a dajka. —! Hisz megtörténhetett volta egy derek férj becsüiéséből, vagy egy haldokló aő élete megmentéseért, vagy egy szegény árva gyermek, szerencséjének kedveért v— táE egy sebveitzi .gyermek születésekor —k szomszédságiban. Ez hisz nem bűn — jó ^ada, aőt ellen keeőleg egy dicséretreméltó tettet követtél volna el ✓Istenem I dadogá önkénytelenül a dada ; oá az egész történetet tudja. Igen I feleié Zelia könnyekben, úszva és a dada karjaiba borulva;.na hidd, ,hi>gy én elpirulok^ de reád eskÖAí^m,, ba.sze-; roiaz fedezd fal nekem, kik az én szülőim ¿s számits örök háiadatosságomra. Miután ¿elia a fölényt tudá a többit is elmondá neki a dada. Az ön atyja inár holt volt, midőn ön született,. Ferencz volt a Jieve és egy becsületes varrókkal fedett katona volt. Miután mind a két szülő meghalt, a-szegény gyermeknek máa menhelye nem volt, miut a zürichi árvaház, nem vonakodott Léhát a cantoni hatóság őt egy derek .emberre bízni, ki valóban atyailag vevé oltalom alá ezen kisdedet. Ezen beszéd zárlatánál a d<ida is meg» eaküdteté Zeliát, ezen titok elárnlásával ót szerencsétlenné ne teoni és minden esetre a derék Dartusoé asszonyságot ily hírekkel ne sújtani, hogy gyermsko né hány nappal születése után meghalt. — Zélia ki nevelő anyját valóban gyerme-kileg szereté, nagyon óvakodott véle legkevesebbet észleltetni9 de egyedül ő ben-sőleg szenvedett. Mindannyissor, ha Dar-tusné asszonyság őt gyengéden karjai közé szoritá, ót leányának, öregsége reményének és vigaszának nevezé, önkény-telen összeborsadott a Bzerencsé''.len és egy "könyáradat eltan kellé harczolni, mely előtörni fenyegetett. De ezen csendes szenvedések a gyorsan észlelő atya szemét uem kerülhetők ol, ő lánya minden órzeménye után leselkede^ minden nyilatkozatait megfontolá és meggyőződött végre, hogy Zelia születésének titkait tudja. 1 •• :. . • v A dada, kii most lelkiismeretesen kikérdeze, nem titkolt'' semmit sem ó titokban Zeliával is beszélt és megtudá minő váratlanül jutott ő a titok tudomá aára. ÓZélUt leggyengédebben vigasztaiá és fcjánlá neki a legnagyobb kellemetlenség, szerencsétlenség elhárítása czéljáböl a legmélyebb haügatást. Én ígérem mondá Zelia, miközben jóltevőjének kezét csó-kolá és könnyekkel áz''atá. Oh megfonto-latíane''ágom nélkül még miodig azt hihetném, hogy ön az ón >tyám. Habár a fiatal árva Ígéretének bű maradni eskü- uralkodó szabad elhatározás s Snakaratu lag nem levé. Ezen történetileg beigazolt igazság itten is áll, — alko mányunk, szabadságunk visszaállítása egyedül nag/ királyunk láng elméjének, véghetlen és kia-padhatlan szereterének önkénte kifolyása. S ha van e magasztos tényben osztályrésze még valakinek ugy ezen dicső osztályrész imádott királynénkat ille;i, ki is kimerithellen k«gye, • minden szépre, nagyra hevülő érzelmeivel, keble minden erejéből a daliás s tiszta jellemű magyar nép iránti hó szereltével, a nagy királyt még nagyobb müvében buzditá és sohasem szűnt meg támr>gatui. Az ős magyar nép dicső történelmében a pusztaszeri hongyülés eseménye után a fentebbi mozzanat az, mely a sokat szenvedett magyar nemzet a kotrná-nyát ujonan biztositá s mnlyet Urunk Királyunk szent esküjével megerősítő, ezen mü dicső befejezését az 1867. junius hó 8 án, Budapesten a haza szivében s annak szentélyében diadallal megtartott koronázásban találta A nagy nemzet nagys igához mért higgadt, lelke mélyéből eredő meggyőződésből s a nemzetet egészben folölelő hálás üdvözlettel fogadta a téuyt, elfeledve mindent mi fáj, kehié-bon csakis a jobb jövő reményét istápolva magasztos érzelmektől lelkesülve, a nép milióinak egekre ható fény éí öröm-riadás közepette tette fel nagykirályunk s királynénk fejére azent István koronáját,;— ország és világ előtt egyaránt bebizonyítandó a királyi.pár iránt az egéaz haza egy szivvé olvadt örökös szeretetét — hÖ ragaszkodását s örökké viruló s tűrbélién hűségét. A nagy nemzet, a dicső.király, egy iránt örökre feledve multat s a múltnak csak dicső emlékét hagyva m^g s szivök mélyéből örökre kibékülvén, szentesitte-tett az osztrák ház s a magyar állam között az örök béke, a vc''ghetien szerelet és szeut frigy, a nagy király s a magyarnép jövő boldogsága biztosítására. S míg e szeut frigy fen áll, jöjjön bár az egész világ összezúzni a magyart, megvédi a nép trónját s alkotmányát, arra esküszöm, vagy elhull utolsó polgárig, sőt talán dicső Eger példájára meg az^a^szo nya is. Kiállítaná, hogy ezzel már minden boldogsága a nemzetnek egyszerre meg lőn ? De igenis megvan a biztosított alap, ■a. királyi esk''Avel biztosított alkotmáuy — mely bek tovább-tovább fejlesztése, terjesztése, az állam polgárok szorgalmi, jellem-szilárdsága, muukaképessége, gazdasági rendszere s ennek okszerű fejlesz tése, tudományos műveltsége, a polgárok higgadt, komoly kitartása, ugy állami, mint epyesek pénzügyei (financziális) rendszere, czélszerü megállapítása s keresztülvitele, ugy ipar kereskedelmének biztos alapokra leendő fektetése, végre különösen államférfidnak ok- és észszerűen felhasznált bölcsesége s ezen összes tényezők rendszeres alkalmazása teheti majd az államot teljesen nagygyá és boldoggá, annál inkább: mert nem volt s biszem nem is lesz eset, bogy a bölcs uralkodó az állam boldogságára irányzott tör vényt egész odaadással ne szentesítette volna; s£t mi több, nem volt még eset az dött, mégis ezen feltevés kitzó helyzete miatt gyakran megingattatott. Egy váratlan esemény, melynek ellentállni nem volt elég ereje, a fátyolt telj«en elszag-gatá és a legszomorúbb hatást idézte elő; Dartus ur egy nagy nyaralót birtCbalons közelében, a nagy országút mellett, mely Elszaszba vezet. A franczia sereg győae-delmeskedék Németországban, egy nagy tömeg osztrák hadi foglyot hoztak Cha-lonsba. Kétszáz hatvan ilyen fogoly, fcik a kastély mellett vonultak oi, megállottak, hogy kipihenjenek. Sokan közöttük a közel patakbél vizet akartak inni. Rendkívül meleg volt. A saegény bágyadt pór és verítékkel fedett katonák szánalmat gerjesztettek Dartusné szivében, valamint sajnálkozást a kis Zeliában, kik éppen jel^n voltak. Várjatok ti jó tmberek — a forrás viz nagyon hideg megárthatna nektek — eredj leányom hozass néhány liter bort, bogy a bátor katonák felüdüljenek — Zelia elsietett oly sebesen, mini a szél - n?m sokára a szolgák megjelentek a kívánt boros üvegekkel, sőt Dárius önmaga is több kupával hozott, melyekkel a foglyokat megkínálta. Zelia » vett egy üveget és ivó poharat és egy varokkal fedett ősz katonának töltött belőle. Derék katona "igy szolilá Ő meg az őszfttrlü Mars fiát, magyar ön vagy osz''rák? ''j.: • En schveitsi vagyok, felalt az ősz. Több mint harminoz éve, hogy a német császár szolgálatában vagyok, de a zü richi cantonban születve, nevem Ferencs Vilmos. — Ferencs? Hisz atyátnnak nevo kiálta önkény telen Zolia. Mit mondasz leányom ? kiilta Dartusné aaszopy« ság megijedre. Igen! Atyámnak « nem fdyutá Zelia még hangoéabban: anélkül; hogy nevelő anyjára figyelt volna. 0 ép ugy, mint ön katona volt a rürichi. cantonban ^ízületre és Ferencz Györgynek nevezte magát. — Hurka öcsém — vága közbe az ő&s — György fivéremnek fia. országba«, ahol szellőd vagy ayagi gélv, áldozat, vagy bixálom g«rj«szlésigényel teteit, bogy els5 aiudig a : oroaás fő ne lett volna, ez pedig vajmi nagy ga-raatia. Nagy idők, dicső király esa te nagy müved s e kolosszális müvet minden önzéstelen igaz hazafiak egyiránt érdeke, szent, örök időre szóié és elodázhatlan kötélt ssége diszemlék-szoborral megörökíteni. - Diszemlék-szobrot állítsunk a felejthetetlen koronázási ünnepély emlékére s e szobor méltó l«-gyen a* országos ünnepély magasztoiságához, örökké tartó legyen az mint amily hosszan a népek élnek, nagy legyen és dicső, hogj- lássa a világ b lássa önmaga a nemzet s élőképe legyen annak, hogy az önzéstelen ragaszkodás, szeretet s tőrhetlen hűségből eredő mü so kszor még a képzeletet is tényében túlszárnyalja. Legyen az a legszilárdabb érczból, hogy örökké daczoljon as idők viharával s oly tartós legyen az, mint egy nagy nemzet örök hálája ! Ezt a szobrot a hivatalos magyar állam teljes kizárásával kell felállítanunk, már csak azért is, hogy elvilázhatlanul beigazolva legyen, miszerint ezen kolosz-szális szobrot menten minden befolyástél az egész nemzet önként, szive mélyébél eredő hálája és szeretetre emelte fel. Ez időszeriat és nem máskor emelendő fel e szobor 1 s éppen akkor, midén a leghatalmasabb fehér czár a nihilizmus vér áldozata lett, midőn utéda Európa legnagyobb birodalmában a 80 milt^ né-r«n korlátlan nralkodé minden oroMok fehér czárja,< kinek ; egyszerű iatéaétél függ 80 milió alattvaló életes boldogsága, kinek hatalma korlátot nem ismerve feltétlen ura népének : mégis óriást birodalmában, ott a hol a nsp soha le nem ákls-zik, székvárosától távol, mintegy megszökve népeitől, egy pár száz négyszög ölön kénytelen magát megvonva óriási apparátussal őriztetni s legnagyobb halalma mellett üldöztetve népeitől, ő az első foglya államának : mig • magyar-koronás király KárpátoktéUAdriáig a négy fol am között, ugy a legnagyobb arisztokrata féayes palotájában, mint a legszegényebb alattvaló szerény kunyhójában személyének csak látása ¡ránt is sévá* rogva kegyes őrömmel fogadtatik s » n-maga boldog a házi ur, ha szeretett királya álmát virasztátaal örizbatt. Akkor, midőn az olasz egységet áldozattal megteremtő Victor Emánuel fia az alkotmányosan uralkodó Hamberto olasz király saját alattvalókéi drága éle téré törve, fegyveresen támsdtatik meg székvárosában. Akkor, midőn a nagy német egységet megteremtő s lángalméjü polgár császár már több izbea a némát császárság polgárai állal megtámadtatva, majdnem a gyilkosok áldozata letu Akkor,midőn az alkotmányos mintaállam Anglia az irboní landliga és foenik majdnem nyilt lázadást erőt kormányzat e még erósebb zsarnoki rendszabályokkal keli, hogy uémilag megfékezze. Akkor, midőn a világ legszabadabb állama az amerikai köztársaságban a nép valasztott elnöke, a becsületes Garfield, Ha ön aa ő leánya, ugy ön unoka kuga iegalazatosabb szolgájának. '' Ezen sgavakfcnfméfyen megindulva ée reszketve szoritá Zeliát karjai kösé Dartusoé asszonyság, kinek rémséges csudálkozása minden szóval megnagyobbodik és ki egyszersmind észre vevé, hogy férje .Zeliánik a szemével lopódzra csen dezséget ioleget, azen szörnyű esemény megmagyarázását sürgőié. As öreg dada előhí?auit, be kellé ismernie a valódiságot és a gyermektelen anya ájultan ro gyolt férje karjai közé. Dartus egy pil lantáat veteti Zeliára, ki csak még most vové észre, mely szerencsétlenséget, babár akaratlanul idézett «lő és sxóla ''hoaxá mély megindulással í ,Mil cselekedtél kedves árva, mily kínokat sserzett ne künk megfontolatlanságod.a Most ZbIía magánkívül borult as ájultra, elboritá ót csókjaival és könnyeivel, fájdalmas nyögéssel cevezé őt anyjának — legked vwebb anyjának — végre életre hozá őu Azonban a megtörtént oly borza .stó benyomást tett Saroltára, hogy pkastélyba kelle 6i vinni, mindig mereven tekintve Zeliára és kétségbeesetten kiulia: Te nem vagy az én leányom 1 Nekem nincs gyermekem! Férje egész éjon át őrködött ágyánál, de hasztalan használt fel minden lehetőséget az ő ^megnyugtatására. Zelia a foglyokat transporáió tiszttől en gedelmel kért, öreg nagybátyját a kastélyba tarthatni, továbbá növelő atyjá val egyesiié fáradozásait, ki derék nejének legfőbb bizonyítékát adá szerelmének és gondviselésének. Az öi eg Ferencz habár büszke és szore&osé* egy ily unokabugát fal találni, megqsztá a háanépénsk fájdalmát és ijedelmet *. &roő esetében.. Hasztalan ieküvének férje Zelia é> a vi dók minden szegényei térdeiken etaen drága életet ima álul Istsn kegyelmétől kikönyörögni — fi Zalis karjai kost halt meg, ki mindegyre csak kiáltá: sÉn vagyok as fi gyilkolója. — Megfontolatlan- polgári gyilkos áldosaUként ravatalon fekszik; Végre akk«r, midén ugy a conti-nensen, mint s föld kerekén ogywólván mindenütt as államok kötelékei rohamo? baladással lazulnak s bomladoiásaal fenyegetnek: épen es idésserint keli, hogy felemeltessék a szobor, — lássa bel- és külföld egyirást, mily boldog a magyar s még boldogabb királya; mert aépévsl snent egyetértésben él! ■ erre támasz, kodva s bizton ssámitva népei odaadó ragaszkodására, eziránt döntő éa súlyos befolyással birjon diplomatiailsg u az európai concertben. Fel kell állitani a szobrot, mé^ pe dig Budapesten, as ország szive, szentélye közepén; szemben a király ¡lak- és láncshiddal, Széchenyi nagy hazánkfia korszakot alkotó két remek müve, a magy. tud. akadenia s a láncxkid közelében, a fenálló Széchenyi s ntég felállítandó Deák Ferencs szobor kősölt, ott, hol a legtöbb honfi és irtlf&di megfordulj — ott, akol óra, aőr peroseakintscásak és ssásak élő bizonyságát lássák a nemzet s a nagy király egyetértésének. Szemben — mondom — a királyi-lakkal már csak asért is: mert ka ssarea-Cséltet ssemélyesen a a agy király, vagy ssereneséitat a koronahercxcgi pár, az or-sság nagyreményű leendő királya, kik is már magas menyegzéjűk alkalmával az egész ország részérő! úlj«sen meggyőződhettek s szeretet s lörhetlea ragawkodás-réi, melyvek magmastos alakja a. aemast alkotmánya s a korona iránti tör heti »b hűségében rejlik, — miodeakor, azemléí-hessék s élő bizonyságát lássák'' bogy a magyar, a nagy eseményeket S neki kedves és korszakot alkotó momeetumokat nemcsak azrvtfben hordja öcökné, de annak külsőleg is emléket emelve, azt finínte Usatelet éa oraxágot elismerés tárgyává te szi, bármily áldozatokba kerüljön is. Fel kell emelnünk tehát eaxent emlékű szobrot z újra hangsúlyosom a hivatalos «agyar állam teljes kisárááv»>, egyedül tr»ada;nai uton s mindenki anyagi helyzetének megfejelőleg áldozzon e czélra s ugy volna legszebb "és legdi-csőbb, ha az áltam minden egye« polgára hozzá járulna, még szegényebb serau ia, — de nagyon csekély fillérjeivé, ugy, hogy est anyagilag meg se érezze; aaon nsgy csél eiórése indokából, hogy emelt fővel elmondhatnék s diadalérzettel adhatnék hírül büszkén a világnak rest ttm-lékazobrot az. István koronájához tartozó népek miliéi a azé szoros értelmében egészen önként, a nagy esemény megörökítése s a megkoronázott királyi párnak dicső emlékére emelték. E szobornak talán már áHani keltene, de talán mégis jobb igy, hogy es eszme épen az 1848 — 49. szabadságharcz legjobban kiszenvedni s földig elpusztított egyik legnagyobb áldozata, Lpsoncz-város hamvaiból Phónixként emelkedik ki; mert az annyi ssenvetféseo kerevztüí meut s katastróphát túléld város össses szivemélyéből Sasinte hangok meg- győzőbbek s természetüknél fogva feltétlenül magukban hordják as őszinte kibékül ée nagy eszméjét; különösen ba még ezen eszme teremtője e kissé ved ott város igénytelen polgára s sz 1848 — 4#-iki ságom nélkül 2 még élns l Én mag anyának nevezhetnék. — Én egy nycmofult el vetemedett - háUtina tsremtés vs^yok ! Kétségbeesése oly nagy vala hogy elme gyengüléstől.féltstték ót D-rtua nr önmaga M^kSoytelen volr bánatával felhagyni, hogy csak őt vigasztalhassa. — Befolyása átad as • öéeg schveitsintk szabadságát kiossköai^ ki U^eka bogában egy ksd vas gyermekM tel ált. — Zelia kellemet és kitűnő nevelése, melyben réssésült ssámos '' kérőt Tonzott a bázho, de hasitalan — őaQha.sem a kar a más nevet viselni, xamt Fsrsncz Zelia. Dartus ur házában ő esak egy árvának akara érvényelni, kit ő felnevelt és jóléteményekkel elhalmozott. Ha esen derék ember ót mindaaocáital mint azelőtt lányánál; nevezé éa atyai szeretettel volt irányába — ekkor ezeket csak tiszteletből Dartus iránt fogadá eJ. Gyakran könnyekben ussva és egy a zokogástói elfojtott hangon mosdá fájdalmasan: ,Megfontolanaágom n«Bkül Dartusné sas-szonyaág még élne és éa spt hinném, hogy leánya vagyok. Oh asár.''. későn jó tudomásomra, bogy as egyetlen megfontolatlan Íétt elegendő arra, as egéss. élet szerencséjét tönkre tenni. 2 :./k X! a leskeraéoyebb ? Kemény a sirkalom Szomorú márványt S a zimankói télnek Dcraesxtő Jéfláneia. a Tas(jár ii i h Keaf-sjrebb AceélocoU S''az ígh fathynJí Sziklák riiet bére««. ^uaóo leekesaáoyskk. Hiszed TAgj a cd biaae^ Eeye.ll egk emi o yeb"b, Leány, a te «íved. TÁÍtOS? »tffitLl. - HU8Z0NKGYRDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. JANUÁR 22-én ^882.. események azeréuy harczosai s kisek őse Rákóczy vezérharczosa volt. Még egy forS$ óh»jtást. A szobor felállítandó as eszme és ezél nagyságához mérten minél elébb, de a leleplezés és felszentelés as ezredéves ősi magy»r óriásis magasztos ünnepélyén, min- ő''e''. megillető helyen tar-tassék meg. KOVi.CS SÁNDOR Az emlékszobor tervezete s alakja érdekében ajánlat. As emlékszobor felállítandó tehát az ország szivében Budapesten, a Duna-parton a láDerbid s királyilakkal szemben, a felállított Széchenyi s felállítandó Deák Ferencz szobra között. '' A szobor mindkettőnél symetrikus .arányban magasabb legyen. A szobor emelkedett helyzetben ál-iiltaasék fel. Közepén Magyarországot ábrázoló ée képviselő Madonna, lábainál támasztva ez ország hivatalos cximero a három ha lom és né--)'' folyamai, — a Madonna fején a szen.lélok galamb képében sugarakkal övedzve, e galamb szájában az olajág az örókbéke jelvényével. Az országot ábrázoló Madonna jobb kezével királyi ó felsége balkezét tartva, a király » nt István koronájával főjén, koronázási díszben, rajta szent István palástjával, jobbkesében a koronázási kardot tartva jelképül annak,hogy a meghozott törvényeket megtartja s msgtarta''ja s ellenség ellen a trónt és országot ha kell, karddal is megvédendi. A Magyarországot képér.<5 Madonna balkezével fogjsimádott királynénk jobbkezét a megköti, tt béke s tőrhetlen bizalom emlékére; királynénk koronázási magyar diszben koronával fején ábrázolandó. a soproni kereskedelmi s iparkamara köréből. 9S-iksám. Hirdet ^¡¿ng. A bordeanxi .Société Philomatique 1882-ik évi junius bó 1 tői ugyan az évi november hó 1 éig tartó kiállítást rendez, mely a bor, szesz, likőrök, szeszes italok és petsgőféléket illetőleg netasetközi jellegű leenc1. Minden kiállitó a« előirt bejelentési i»etkell, bogy használja, mely lehetőleg pontoc^s töltendő ki. Ily bejelentési ivek az országos magyar gazdaiagi egyesületnél, a budapesti kereskedelmi kamaránál éa a budapesti, fiumei e temesvári francsia ■ kuosuloknál kapható. Ezen kitöltött bejelentési ivek a .Société Phil«.roathique° elnökének 1882 ik évi február hó 1-éig beküldendők, a kiállításra szánt tárgyak porlomentesen már 1882 ik évi május hó 1-éig küldendők a kiállítás színhelyéro leövetkezó czím alatt: .Expoeitíon de Bordeaux 3 me Scc-tíon, Monsi eur le Prexident de la „Société Philomatique." A kiállított palaczkok víg-nettekkel látandók el, melyek a fajt,, a termési érét ét a kiállító nevét és czimét tartalmazzák, valamint azt, váljon a kiállítónál a bor hordókban- vagy palacz-kokban van-e készletben. Midőn fnnntieket az érdekelt körök. Különösen bortermelőinknek ezennel tud tára boának, felhívjuk egyúttal kiállitani szándékozókat, miazerint szándékukról bennüttket, ha csak levelező lapon is ér tesiteni szíveskedjenek. Keit Sopronban, 1882-ik évi január hé 14-én: A kereskedelmi s iparkamara. .: ———- t Uclyl hirek. — A sttinház építkezésének ügye kedvező megoldást nyert, ameDy nytben a ,Polgári-E/ylat"-nek az uj ut-csába eső kertjében oly emeletes ház építtetik, melyben egy alkalmas szinhás tsrem U lesz, mely azonban más közczélrs is használtsthatík. A mai viszonyok mellett e helyes és egyedül kivihető módon n-kfeöaség alkalmas és kényelméé szin-házi teremben jut. PUhál Ferencs ügy-hnsgslmas elnöksége alatti bizottság eré lyesen hozzá fogott a terv kiviteléhez, mult csütörtökön tartott ülésében bizottságot küldött ki 20 frto* részvények, ille tőleg 5% ot kamatozó elsőbbségi kötvények aláirását eszközlendő. Már most s t. köaőnség érdeklődésé ól függ saját kényelmére sjolgáló oly épület s intézmény elő-állitása, mely s kornak s igényeknek megfeleljen s egyszersmintdiszelegyenNagy Kámzsának. Ismerve a kanisssí intelli gentia érdeklődését minden szép ügy ifánt a!tapasztalra égy ssinhási alkalmas, ezél-irányoz és kényelmes terem hiányának n^gyvoltát, tápláljuk e meggyőzódéat, -hogy kiki Jtebetséfe szerint készséggel ír alá ily 20 frtos kötvényeket, mely négy egyenlő réssletben less f. évi nov. l-ig hefizeteodő s mely összeg 1883. január i-től kezdve 5/,-ot kamatoz is, tehát nem éideaatróí. eaak InlkeetlMég a jóakarat ée »>át kéöyeloünkről vas szó. As tazmét hazafias örömmel ftdvSsőljttkskellő pártolására a t közönséget bizalommal fslkivjuk. Megjegyezzük még, hogy a 20 frtos kötvények évenkinti kisersolással visszafognak fizettetni teljes névértékben — Társas-vacsorával egybekötött tánczvigalmat rendez, febr. 11 éa a nagy-kanizsai általános ipar-egyesület a , Korona0 éttermében. A fesztelen kedélyesség, jutinyosaág s a tiszta jövedelemnek jótékonyczélra való fordítása következtében hisszük, hogy általánosan felkarolva lesz, mit meg is érdemel. — Országos vásár lesz jan. 30 án Nagy-Kanizsán, ez évben az első vásár ki^álólag látogatott szokott lenni. — A .vörös-kereszt" eyylet el nökeül Plibál Fercnczné úrnő és Dr.Laky Kristóf ur, alelnökeül Blau Nándorné úrnő és Ebenspanger Lipót ur lettek meg választva. — Nagyobb menngiségü sajtlopás történt a napokban, valamint a 80 k ilónyi sajt egy pinczében megtaláltatott, ugy a tettes egy katona személyében felfedeztetett E^am-rés az erélyes rendőr segnek 1 — Férj és feleség egyszerre temettettek el januir 21 én délelőt'', Göllei nevü Petőfi ulczában lakott földmtves rövid betegség u''.án meghalt s utánna pár óra múlva neje követte. Hívek még a sírban is! — Hangverseny. E hó 18 án tartotta meg Stern Zsigmond ur hangversenyét szép számú éa duzes közönség előtt. Már többször volt alkalmunk Stern ur kelleme goidonku játékán gyönyörködni, hisz alig van varosunkban jótékony czélu hangverseny, melyen Stern ur mint jelentékeny tényező közre ne működnék, s igy a zene tebetségeiuck méltánylásával ez alkalommal nem mondunk ujat. Azon bensóség. mely kivált a gordonka kezelésénél megtivántátik, jellemezte játékát ezen a hangversenyen is. As elegicus hangon tartott Nocturnet Poltertnantól és Gülyáa Jenő dalát érzéssel adta elő. Ez utóbbi szerzeményt a közönség nagy érdeklődéssel hallgatta, annyival is inkább, mert Gulyás ur eddig még sohasem lépett a nyilvánosság elé zene szerzeményéivel. E dala sem készült megrendelésre, hanem egyszerűen azon rövid időnek szülöttje, midőn szerzője a napi fáradalmak után megpihenve, mély kedély világába elmerengni, s nemes érzelmeit a zené en kifejezni szok''a. A vihsros taps, melylyel a közönség e tartalomdus s szívhez szóló compositiót ismételt előadása után is fogadta, egyszersmind azon óhaj kifejezése volt, hogy szerzője többször is ily meglepetésben részesítve városunk zenekedvelő közönségéi. A hang versenyző technikai ügyességét saját oserzeményéban (Fantázia) előnyö-seu mulatta be E composítio szép gondolatmenetet tarUimas, különösen első részében a ibema igen csinos és a varia tiók u gordonka jellegének megfelelőlog ügyesea vannak kidolgozva. A kereskedelmi ifjak önképző köre által nyújtott szép koszorú év a közönség részéről tapasztalt lelkesedés buzdítsa a hangver senyzőt további kiképzésében is, mihez még jobb hangszert is kívánunk neki. — Blau Ernesztin kisasszony nyugodtan és megfelelő árnyékolással játszotta mesterével, Biachiczky úrral „Szép Melusína" nyitányát és ismételt kihívásra Chopin egyik valzerét. Schreyer Berl> kisasszony játéka a szigorúbb kritikát is kiállhatja, mert Heller Concert-etudeját (A bűvös vadászból) és Schumann egyik szerzeményét oly szépen interprelálta, mint azt csak a diclettantismus már mg»Sabb fokán álló s helyes zenei felfogással biró egyéntől várhatni. Neáes játékát viharos taps követte, Koroknyai Ottó ur Dinora-ból az Ariét és egy magyardalt sok ben sőaéggel énekelte. Bischicsky ur a„Zidó-nőből" énekelte a nagy Ariét csengő hangon, kár hogy kimerültségtől tartván, második részét elhagyta.— A közkedvelt-ségü Ollop Ernő ur a régi maradt s ha rendesen játéka ntán eljárod, annak nem ő, hanem a közönség as o a, mely tapsai s kihívásaival nem szűntek meg, mig kedvehje ismét a zongorához nem ül s mindig késs programjából néhány számot elő nem ad. Hock ur nemcsak az orgonán, hanem a harmoniumon is mester, mely fölött tökéletesen uralkodik. A .Tannbáuser''-ből előadott Trio (zongors, harmónium "és cello) s program ssámok-nak egyik a iegsikerültebbji volt. Grün-hut úrtól utoljára emlékezüuk meg, mert a programmon is as ó neve as utolsó, noha mindig as elsők kösött szokott lenni, ^a hol csak valamit a zene érdekében váró sunkban tenni lel et. ó neki ez alkalommal is az igénytelen, de nem épen köny-nyü kisérő szerep jutott, melyet buzgósága mellett dicséretesen be is töltött. A hangverseny után Darázs Miska kedvelt zene kara játszotta az ott mulató közönségnek gyújtó nótáit. — Kis-Komáromban f. hó 11-én tartott bál mint kisvárosi bálok egyike s legsikerültebbeknek mondható, mert a díszes közönség, mint a fesztelen családi jé kedély, a bál fényét csak növelte s jó sikerét bistoeitotls. Annál is inkább fölemlitésre méltó 9 bál, mert Kis-Komárom is ason kis városok kösé tartoaik, hol hajdan a családi összetartás, s egyetértés, mint egy psradicsommá varázsolták s lakosság helyzetét. De idővel es mind megváltozott, a Kis Komárom a Icedélys bálok rendezéao terén már a feledékenység űrében louge-dezett. E tétlenségből Gerb&urer Jenő és Péczeli Béla urak mint vállalkozó szellemű fiatal egyének zavarták föl e kis várost, jól sikerült báluk rendezése által s kiknek fáradozásaiért örökre hálássak lesznek a jelen volt táneznők s tánezosok. A terem fehér és kékkel volt diszitve, a falakon pedig csinos olajfestményü táj képek voltak láthatók, a a világítás, akármelyik nagy várótermének diszére válhatott volna. A mint a díszes közönség egybegyűlt a megzendültek a hurok, le gott tánezra kelt a fiatalság szinte öröm volt látni — mily hévvel és lelkesedéssel járják a párok nemzetünk tánczáL Ott láttuk a hölgyek közül. Hanny Imrénét, L-''gény Jánosnét, Fülöp Mórnót, Lerch Antaluét, Stefűnícs A. nét,Szantner Gyu-lánét, Ferenczy Jánosné úrnőket. Továbbá Lerch Tinka k. a. ki egys/.erü szépsége s barátságos modora áhal nagy mérvben migára vonta e tánezosok figyelmét, nem különben Péczely Potronella, ki első fellépése által már is oaztatlaD hódolatban részesített. Méhes Mariska a vigkedélyü éa páratlan csárdás tánezosnő, L?rch Mariska, Gombos Hermin, Hanny Ilka, Pé ezoly Emma, Francaik Anna, Stefanics nővérek, Fülöp nővérek, Marcus Klára, Koller Ágnes stb. kisasszonyok. A kedélyes mulatságot csak a reggeli ^rákban, hagyta sajnálattal a fáradhatlan fiatalság. De mindig emlékezetes fog maradni az ott voltaknak a k-komáromi bál s ez mind egy biztosítani látszik el őre is a íovó sikerét. Hec''or. — Vadászat. Folyó hó 12-én segesdi urodalomban gr. Széchenyi birtokán haj tó vadászat — tartatott, mely alkalomkor 112 darab nyul esett zsákmá nyúl, a vadászatban mintegy 10 —12 puskád vett csak részt. Itt érdemesnek találom folemlitení azt a körülményt, mig „ nevezett helyen oly sok nyul van, addig az onuét egy-két órányira fekvő birtokokon p-dig a nyul állomány mindinkább fogy, pedig a viszonyok nagyon kevésaé eltérők. — Nyilvános számadás. A kesz''helyi m. kir. gazdasági tanintézet hallgatói által az in''ézeti segélyegylet javára folyó hó 14 én rendezett tánczes-télyről. A bevétel tesz: a) adományok éj fe ülfizetésekből 130 frt, család jegyekből 110 frt, személyjegyekből 222 frt, sorsjegyekből 79 frt 5 kr., Csokrokból 40 frt. Összesen-554 frt 5 kr, a kiadás 359 frt, 38 kr. Tisz''a jövedelem 194 frt ÖC kr. — A letenyei fiatalság, a megalakítandó tűzoltó egylet alaptőkéje gya rapitására rendezett igen kedves emlékű táuczvigalmat f. hó 14-én tartotta meg, az .Ar.uy Bárány" czimü nagy vendég lőben. A csinosán diszitett terem zsufo hisig telt meg. Volt mesterkéletlen jó kedv — Darázs Miska kedves csárdásai felvillanyozták még azokat is, akik különben nemigeu szoktak áldozni a táncz istennőjének. — Az elaő nagyest 30 pár lejtette. A tánezoló hölgykoszorú szép virágai közül megemlítjük. Folli Liaa, Kovács Tini, Békesay Marcsa, Bartos Matild, Zakál nővérek, Récsey nővérek, Egyed Juliska, Málics Mariska, Csury lUa. Trchopp Anna, (T. Szt. Márton) Grossman Hermin (Bud-tpest) L^itner Hermin kisasszonyokat — továbbá: Ke serü Ferenczné, Malics Jánosné, Freytag Gézáné úrhölgyeket. A tánca • virradtig tartott. Es alkalomból felül fizettek. Faics Károly ur 4 frt, Tamás Adám ur 3 frt, Nunkovics Sándor ur 2 frt, Berényi Elek ur 2 frt, Ltnger Albina k. -a. ("Brassó) 1 frt, Acs József ur l frt, Hoffman Béla ur 1 frt, Kobn Ármin ur ! frt, Proe Emii ur 1 frt, Vallentini Gyula ur 1 frt, Wünbch József ur 1 frt, Büky József ur 1 frt, Freund Róbert ur 1 frt. Összesen 19 frL 50 kr. A tisztelt felülfizető urak fogadják ez uton is a rendezőség szives köszönetét. Egy rendező. — Pórjélmet táncvigalmat rendez s nagy-kanizsai izr. jótékony nőegylet febr. 5 én az .Arany Szarvas", ven-néglő dísztermében. Belépti dij 1 frt 20 kr. A jövedelem jotékonyczélra fordíttatván, méltó pártotást érdemel. — Zala-JEgerszegröl veazszük a hírt, hogy ott s vidékén a valóságos himlő szórványosan kiütött. — Tüzeset voltKis-Komáromban, 19-én éjjel l órakor az uradalom egyik kocsisának háza kigyuladt s teljesen leégett. Szántszándéka gyuj''ást gyanítanak és pedig féltékenységből, mert a, közel napokban lakodalmat akart tartani. — ,Balaton vidéki köru czimen uj egylet alakult a fővárosban, melynek cxélja a fővárosban tartózkodó Balatonvidékiek összejövetele és önművelődése. Az alapszabályokat most dolgozzák ki és nemsokára a ministerium elé is terjesztik. Ideiglenes helyiségük ''t király-ut-cza 20. szám. — Boszniába 48 távírász rendeltetett, bizonyára kétannyi tábori péstás is. Eszerint ellehetünk készülve ujabb erös''csspatmozgésitása, minek következtében kívánatos, hogy a .vörös kereszt-egylet0 szervezkedjék s majdan felsdstát híven teljesítse. — Az időjárás rendkívülisége mindinkább feltűnőbbé lesz. Január 8-án ez eddigi »téHelen* idő után valóságos enyhe verőfényes tavaszi nap lett. Németországon — hol szinte hasonló időjárás uralkodik — bizonyos erdei növ nyek állapotából, valamint teljesen kifejlődött cserebogarak előjőveteleből tapasztalt időjárást vizsgálók azt következtetik, hogy telünk enyhe volta^tartós leend. Mi azonban ismerve a régi példabeszédet, miszerint a „farkas nem eszi meg a telet", azt tartjuk, hegy .Kötve higyj a komának." Egy régi gazda minden enyhe télen azt azokta kérdezni: .ugyan, hol fáznak most mi helyettünk?'' Amerikában ugyancsak, éppen ugy, mint a mull télen is óriás bó zivatarak pusztítanak. Igen valószínű, bogy mi majd s tavasz idején fogunk kapni t tengertuli vendégekből s azért a gazdáink a takarmánynyal gazdálkodni s a tavaszi munkákra való előkészülettel sietni igen tanácsos, mert aligha nem is-ismét tavasz nélkül maradunk. — Nyilvános nyugtázása ama szíves adományoknak és felülfizetőknek, melyek a folyó hó 14-én rendezett gazdáas bál alkalmával az intézeti segélyegylet javára adattak: a) adomá nyok: Gróf Festetich Tasziló ur ő nagyméltósága 25 frt, Baronyi Ignácz ur 10 frt, Gaal Endréné urnő 5 frt, id Reiachl Venczel ur 5 frt,'' Klász József ur (Szalapa) 3 frt, Beck Sándor ur frt, Rothauser Izidor gazd. ur 2 frt, Lázár Ignácz Sándor ur 2 frt. Beck Vilmos ur 2 frt. Összesen 57 frt. b) felülfieetésekbőL Dr. Caanády Gusztávné urnő 25 frt, Viriua Vincze ur (L. Tomaj) 5 frt, Talabér Károly ur 5 frt, Lázár L- Lipót ur 4 frt, Bálás Árpád igazgató ur 3 frt, Keserű Béla gazd. ur 1 frt, Cseaznák Miklós ur 1 frt, X. Y. 1 frt, V. Z. 1 frt. összesen 46 frt. Az adományok és felülfisetések főösszege tesz: 103 frtot. A fentebb elősorolt szíves adományok és felü fizetésekért hálás köszönetet mond, Keszthelyen, január bó 16 án 1882aA rendezőség nevében :Cboczenezky Miklós r. bizottsági elnök, Ráth Károly r. bizottsági pénztárnok. — Hazai rövid hirek. — Tóth Kálmán bajai emlékszobrára eddig 5000 frt gyűlt be. — Ramazetter Kálmán 21 éves ifjú szivén lőtte magát. — Kert-beny agg iról Íróasztalánál szélhűdés érte, Rókus kórházba lett szállítva. — Sándon egy vőlegény akkor halt meg, mikor ''as oltárhoz akart lépni. — Göozel Istvánnak jan. 21 én adták át a dis-kardot. — Vu kováron Kuesevics . főispánnak, — ki a sz^rb kongressuson Ángyelicsreszavaxott, — macskazenét akartak adni; — de * hatóság megakadályoz''a e szándékot. — Kassán Druzisni György gyermekágylan fekvő nejének megparancsolta, hogy ebé-dit főzzön, az asszony eleget tett a parancsnak éa életével. adózott. A temetés alatt a férj a szobába marad", hol a bútorokat öasz-hordván, — olégette. A füst láttára a berohanókát Druzisni fejszével fogadta a csak nehezen sikerült megkötözni; a szerencsétlenen örülés rohamai mutatkoznak. — Bavanistyében (Teraeamegye) e hó 15 én reggel Faksitz Ignácz egy 12 éves unokeöccsét meggyilkolta. A véres bűntényt azért követte el, mert a fiu apjára megharagudott s igy boszulta meg magát. — Külföldi rövid hirek. -A párisi magyar egylet 38 ezer frank vagyonnal bir. — As Aetna dühöng. — Níkita fejedelem székvárosából megszökött. — Bukares''.ben egy cirkus leégett. — Az Odissea kéziratát Rokoshellén kutató fölfedezte egy kolostorban. — Gla rus közeiében egy 1000 mássás sziklad-rab omlott le és kertet, utczát bontott ösz-sze, anélkül, bogy ember élet is evett volna áldosatul. — Birmingham bon egy Primer Sarak névü 102 éves nő halt meg; — sohse volt beteg. Két fia maradt, egyik 70, a miaik 76 éves. — ötven amerikai nő u szik legközelebb Írországba, hogy ott Parnel nővérének vezetési alatt a iaad ligát szervezzék. — Kölnben az ottani dom építésére engedélyezett sorsj >ték első nyereményét 75.000 márkát 4 közember és egy altisst nyerte. zatrs hirdetett pál vázat nálunk eddig példátlan érdeklőd <• kei«eti. A határidő leteltéig össsesen ¿25 pályamű érkezett be, köztük számos kiváló dolgosat. A pályadíj f. év febr. 15-én mulhatlanul ki fog adatni a legjobb dolgozatnak. Pálya-birák: Borostyánt Nándor, Gyíry Vilmos és Törs Kálmán jeles íróink. Minthogy as ország minden részéből érkeztek be pályaművek s a pályázat eredménye iránt nemcsak as irodalmi körök, hanem , nagy közönség is élénken érdeklődik, a ,Pesti Hírlap« kiadóhivatala (Budapest'' nádor-uteza 7. sz.) készséggel küldi mindenkinek ingyen éa bérmentve szon szá mot, melyben a pályamuokák czimi i és jeligéi közzétéve vannak. Ezieánti meg-kere ések egyszerűen levelező lapon inté-zendök a kiadó hivata''hoz. Figyelmeztetjük olvasóinkat, bogy a pályadíjnyertes mü szerzőjének nevét s a pályázati jtl?n-t«»t ugyanaz nap fogjuk lapunkban közzétenni, mint s .Pesti Hrrlap". Ki nyert? Brünn, jan. 18-án: 82. 23. 72. 2. 43. Irodalom. (E rovat alatt Byjgpmlitett munka Nagy-Kaaiaaán Wajdita J<Sa«ef kKnyvkerflakodéa» Utal megrendelhető.) — Ax országos m. kir. statisztikai hivatal felügyelete alatt megjelenendő ,A magyar korona országainak helységnévtára" czimt) munka legközelébb nyomdába kerül. Felkéretnek tehát mindazok, kik e müvet megrendelni óhajtják, hogy ebbeli szándékukat legkésőbb e hó végeig ezen hivatallal tudatni szíveskedjenek, mert a később jelentkezők esskb a tetemest n drágább bolti ár mellett szerezhe tik meg ezen nélkűlözhetlen segédkönyvet. Kívánatra részletes programm és előfizetési ivek állanak rendelkezésre. - A „Pesti Hirlap8 pályáseta. A .Pesti Hirlap" szerkesztősége által tiz arany nyal jutalmanaadó tárosa-dolgo- Vegyes hirek- \ — Carver ellenfele. Egy Ottó n* vezetü fiialal indus, a ki egy idő óta San Franciscóban lövészeti productiókat tart — megbízottja által kibivatu Dr.Carveri, a nálunk is ismert híres czéllövőt: E kihívás az angol sport-lapok szerint következőleg hangzik: .Ursm! A felhívások folytán, a melyeket ön Londonbél a világ minden irányában kibocsátott, késztetik Ottót arra, hogy kijelentse, mikép kész önnel lóversenyre kelni. A tét 5000 dollár volna és a match tör énhetne London ba».; de nem akarnám, hogy ez hosszas legyen, mint p. o. 10.000 golyóra, hanem tegyünk 20 lövést az ön által használni sxokott lóversenyek minden neméra§S^a győzelmet döntse el egy szakértő tekintélyekből álló választott birősig; óhajtanám, bogy minden neme a műlövészetnek mellőztessék, de mindenesetre képviselve legyen s lóhátról való lövés, és pedig a következő módon: 1. Egy teljesen mezi-telen gsloppiroző lovon ülve, Üveggömbre lőni. 2. A mezítelen lovon áUva tölteni és üveggömbre lőni. 3. Indiai módra a ló nyakáról lecsüngve üveggömbre lőni; a golyók csakis készei dobandók s a lövés a ló sebes vágtatásában tehető." — Ezek előrebocsátása után as indusnak h betóleg companistája már jól bele melegedvén ,a hihetetlen dolgok kivetésébe, az átlbbi reclám-szerü írásban ismerteti iadus barátja lövészeti ügyességét. .Nehogy valaki azt higyje, miszerint ax emberiséget csak ámitani akarnám, pár vonásban ismertetem Ottó legutóbbi bravourjaít, melyeket San Francircobao láttunk tőle. A színpadon egy fakerék volt felállítva, a melyen számtalan üveggömb függött, a háttérben pedig egy életnagyságú erében alak volt a falra festve, fején egy 5 centímes pénzdarabbá!. Ottó háttal állt az alak előtt és a vezényszóra: .fordulj!" a gyors fordulat ¿őzben a pénzdarabot közepén találva lelövi az alak fejéről. Ezután lefekleté fegyv-rét állásától 6 láb nyira^saliót csinál, felugrás körben megkapja a fegyvert és ketté lövi a TmF«szí-tett spárgát Esután egy pisztolycaövet helyez el acsélkeretbe erősítve,, kösvet len e mögé tesz egy borotvát, élével a közönaég felé fordulva, mig szorosan mellette jobbról balról üveggömbök fiiggeaz-tetoek fel. Az egészet fehér kendővel eltakarták, mialatt azt jól megfigyeli; ekkor bekötik szemeit és háttal a ezél .elé-, állítják. Azt ismét fölhúzzák .fordulfl" ve zényazér». Ottó lő és pedig a cső közepén keresztül a borotva élét akként találta, hogy a golyó ketté vágódván és egyik as egyik gömböt, másik a másik gömböt suzta agyon. Hasoalé hihetetlen dolgokat irat magáról as amerikai, e ha nem as a csélja, hogy — mikéntélelmsse>bazinéaz-nőink szoktak a reelsmok''utáo — hogy u''ra keljen s s jóhiszemű pubiieumot ki-zsákmányolja, ugy bizonyara el van telye azon bittel, hogy Amerika iámét le fogja verni a vén Európát. — ,A csigányvdndorlds* meg zün tetése ősim alait a „Magyar Föld" egy barátjától, ktMagyerország kormányzásában eg; kor nagy szerepet vitt,a kivetkező Borokat kapta: ,As állami puszták folyamatban levő népeíltéee lcgalkalma-. sabb módon ny ojtván a vándorló Jfrig-nyok alakjában létező omágos sxé-gyenítő állapot megssünletésére, felteax-szük, ^ogy ezen kedvező alkalom a kormány figyelmét ki nem kerűlendi. A közigazgatásunkért fizetett roppant adó következtében, mely állami czélokra igen, de az adózók érdekében igen csekély arán vban fordittatik, reménylmi akarjuk, hogy ez utóbbi irányban ia e végre nagyobb haladás fog eszközöltetni, mihes a fentebb érintett czigányvíszonyok meg-szüntetéso is számitható. — Ennek sikere űzéJsaerft, erélyes és kíve^kez«^ kedé-iek'' alkalmazásitól fWtéteUstetik ugran, de ha egyea czigány»»lád<>k te-Ispitéae.as, ország több köaség«K>«»{egyes birtokosoknak már sikerűit, annál ihkább elérheti a kivánt czélt a kormányt mely annyi közeggel és népesítendő földdel rendelkezik, éc melynek hatalmában áll, a restség szabad aknával.. idi£ el látót ► vándorló cziginyc*iádokst « tdrfénybo-táé által mefsaa vasaadó ^ibsU hüffionígt? rí>íi 7ivfoltam f AU! KvÖ Z L Ö í í V. a Czleti szemle. Nagy Kinizsin 1882. január 21 (dfijáráaunk a köael mult hetekben ax étaxakkoz Bíófre rendkirflli t-nybe volt. Nagy obbréíxt verőfényes, majdnem tavaszias j>1-1«%Ü napjaink voltak ; de minthogy azokat crS- éjjel? facy«Hc n-nj kfheték, n azoktilan (dójará az ötxi vetóaeknuk nundoú''ii^ karira nem vált ilosizu pangáa után Uzl«tQnkh<-n a leiárt héten iaait''t némi elet mntatko^ott. — A kert s k- l él»i.ki-bb Tolt és anttak ío''jtáti a hangulat Bi íjdiiern minden caikk iránt kedvezőbb 13u. — l''.nza »ailárdabk ir.''nyratot körei , árai 20-21) krial felébb ssállUk. Ilon ia jobb vételkedvnek örvend ; árAi áronban ^ég i sak csekély változást azenved-trk. — .Árpa alárendelt éa küaép minoaégben enyhe irányzatot köret; cs; k 1 ^finomabb mi-nőaég i.ánt merült fel némi ker<ál<>t. Arak a? előbber.yiek. Zabban késxlcttink .nagyon kimerültek. A piarv.ra korfSIS «»»k^ljr letelek megaa árakou kclnrk el. T.-ngeri iránt szintén j-iruli a hanfulat ár.ik f> -10 krrsl emelkedik Jt.ib végkép el van hanyagolva, árak 5—10 Vrral «•mHkedtnk. r.uxa 11--116" Ro** S.-J0-8M» Ár- pa T 50 --K.75. Zab 7.50—7 75 Tenceri fi.50— 6 75. (''i.-vqnantin 7--7 l''ft. '' .1». (f.i''iér) »/»(). Baa (Utk> 7.50/ K H Piaczl árak. 100 kiloe. svamita. » Indul »niwiárél kor»: eOPROK Buk« 19 — -1» 30 -R«» 9.— —''9-2Ä Árpa S-fiO 8». Zab «-J 0—830. Ku- korit-«a 1 SO • 7-4<>. UÉCS Buxa 12-50—12 70. Ro«» —•-- — •_ Arp —''-----—-Zab 8 3<»-3S5. Kukorirza 7 fiO 7 55. PtrH.- Buzi 11.20--11.70 Rosa ÁSÓ «rpa, 7.«Ü. /-ah 7.40—7.50 Kako-cfui. c. 30—6 50 PÁI''A Bux* 11 40 —l I 80. ROZÍ .30 af»o Árpa 7— 7-40 Zab 7 20-ií ÍO. Ku-rorirza 6 l5—6 »0 KÖKH&ND Buza ll.10-U.50. Rox. li--.h.űo Árpa 7.2(1—7.30 Z-ib 7.30—7.60 K ti korina 7 - .— 20 GYÖK. Bnaa 11.90—12.SA. R«rx« 8.60— 8 90 Árpn 7 2<— 7.40 Zab 7 $0—7.95 Kuko rii-za « tiO — G 90. VESZI''RÉM. Muza 11.60-12.- . Rox. í .50-860 Árpa---8,50. Zab 700.-7.80 Kukoricz* G.50 . — ''J1''. <»''« H.,«. 141 ■H S''/erkosztöi ii/.i''iiet. 4345. S Tapsuitr. Köszönettel veazazük ► »ive* Ígéretét 48-lG Somogy megyei lóárreroéiTliizott-ság megkrr.-svényolt hazafia« kéazaccgcl kO-zíiljflk 4847 H JlpcU A lap k(lldé>c erd-raé-lu-iu levélül átadtuk a kiadó hivatalnak 4-4Ä Or. Ar.diásyrAI azóló a4v>ma rég ¡MIUT''-?«"» I.I»Vi-!ot illünk- 4849 R 1/ flz>ve»niu , , -I5&U Ax oi>fC>ilk''>» lcT«-lr nem 10zQlh<-t2. Vonal itta \| >7 K.fc-k, k».,mkovir 5 10 rgg.\| '' . . 2 w ajin , . 11 1 íjjj JIW l»u4. (gjror.roaat) 5 «i5 1 I . (po»taron»t) « S ► . venat) II 20 SlH I S«4>™. Ixtlinljr. 80 pro 11 v ("''> • 15 r.tf.\| laoí . Mfto $15 Sopronba....... '' 3 40 di\|ot 205 Prá^rbof Kottori, Caáktoraya 4 55 refj^ 203 . . . Ül Műn. . . (rycrw) . 10 50 Brkesilc Eüniníri honnét: 210 Zikánj fel31 6 Í7 rpfl,: 215 . . 1 41 A«tb 208 . 11 J ejjei •211 Íl-H-P««tr3l (vegye« vouat) 4 15 r^, (poftavonat 1 8 5 deiat ''gyorsTttMtl 10 30 qj^ < l f«.. 10 15 ^ 1 20 Mi-i 10 60 ájjei ¿03 1 -''01 302 BÍ..I-51 314 ¡¡31Í í..pr..nhó\| 2-H . 2ÍX3 . HIRDET ES E K. 2í>2 Prígerlirr/ f«15í(g,or»r«o»t> 6 37 r»U»1 Fel el 5« .«erkeMtö: B^TORfl UN& - 7 OLL SK1DLITZ - POKA Csak akkor valódi, ba «inden dÓboi cxinriaptán a é* ax át soktaoroeHoK rti^om vaa ¡•r.yomva. 80 év úU a legjohb iik>>r«k mellett ^eivnáM rain«lePB''-reO gyomor toUftéfck él e«é»rté»I «kmdályok, fmmt ^ivágybiánv, baj«xoroláai vér ttfdks ét írnyfr ell«« Rt!16oíi»en oly cgyénekucV aiáulva kik Qlő él«t-■sóóot folytatnak. Ha»«íta»ok tőrvinyllsfl büatetWnek Egy lepecsételt eredeti doboz ára. t frt. o. ó. Kérüoi gyngeség. nicj: onjilt idigxctt vér éa nedv-vesztések titkos ifjúkori vétkek és kiesapongások Dr. UíUk PERÜIN-FOR (perm nA\-énykbó) kéazitvc.) , Kjf)edtil o»»k a peruin-por alkalmas a n.-mzS- úa »xü ÓB/.ernk ovi u «le a-nemű gyengeaí^ésick elháritására, a igy a férfiaknál a trhelellrnség (''é üui pyenceiég a a nőknél a aiagcalanaác eltávoiitáaára. Nptnkülűnb-n pótolhatja fi\ógv^z«!r ax tdegr«''ndszer minden bántalniár»;i!, a nedv é» v-rv- sztt''aek által ¿•''idézett í-lerőtlcnedé^eknjé1 « nevezeteaen a kir>a[.ongások Bnfertóaóa é az éjjeli m:igómlések [mint x ttbít''ctleftaég ^^«^►dilíi okozói; által «.-löidézett férfiúi (TTenireaégi állapmoknál, Talamint a kév é» lábak ideges re»keté»énél, le alial oly axr van oyujtva, mely által a* clmiradhatlau eredmény okvet«^nz eléretik Ára ogy iLuboxnak pontos leirá-aal együtt 1 frt 80 kr. Raktár X-Kaciaián: Prajjír BéU gyo^-y zerósa urnái. Bécaben 18->i>cimer s. oki. nyóirvax. II. Kai»er Jo«ets''raas<* 14 431 8— 26. ügynök Uiícimer ''RANCZIA BORSZESZ SÓVAL. Cl jf 1 legmechisíatóbb ouf:gely»o aaere a z«av»<iv emhpriaétrnek I miadíB beUÍ •« külső gynlladáanal, a legujbb betegség ell^n, min. den», bfi ebe»ülé«ek, f-j-. föl- é» fogfájás, rági sérvek éa nyilt aebek-rákrekíiyek. ílixök, azemgyoliadaa mindennamü bónulá* éi aérüléi stb. rtb. ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Hal-iuájolaj. Krohn 1. és társától Bergenben. (Norvégiában.) Kzea kalnáj xairolaj valamennyi, a kerekedelemben előforduld kfrsöU ax egyedüli, mely orvoaí cxélokra ha»zaáilo.tó. 4 — i .tv. •t , , •'' Ara egy üvegoek használati utasítással t frt. o. é. F ö » a a 1 1 i t a s Moll gvógysrerésB, cs. top. udvari szállítónál, Bécs Tuohlaubeo. Raktár az áttam mindea hiroeves gfógjraaertáriban vagy fttaxe.--kereakodéaében. Raktár nélktkii heiyaégkb<íE mayán egyének nagyobb »efrenrioléeekaéi árle&agediaben ré««e»aiuek A t 92 kOaOaság kéretik iiatároxottan "MoM-féle kéaaitmésyt rendelni «a csak »l/Mokat elfogadni^ maljek saját ivjsgyem ós aláirá-scwal vannak ellátva. X Raktárak: Magy-IUnuu Behit J. gyúgy«. Prágcr BeU gyógyiz. Feaseíbofer J<f«er, Roxeaíald A.áoll, R«e«»berg Ferenci. Stréín és K»«n — Zala-Egrt2»f HalWay J. K. M»rczll Isxtl Férd. — Saru DorneT s. — Cftáktariya Göocx L. gj-ógyaaeréax. — .tfapMvár Babóci»»y KáJn. Koha J. gyógyxz. ^fc KectkSe^r gyógyaz. — Kapronexa Werli ii. eyócv Kimg Oxarafaxrvioa I. gyógy«. — Kaaztlieiy won»ch T. — Kör.ead Bát* Jáa — ZAfrék lrgajmashea gyógya^ Mittlbacfc S. gyf.gy»t. Holjac V. — Séfru Meaey And. cyógy». - Letwrye Kaliwoda J. — lUpasvá-r»tt Borovica Ad. — Zala Ejeranj Holl6a»y I. E. gyógyaz 451 4.—>52 jB fizivea kiisaíMiet a Betegbarát'''' rzirr.J iftpirat me^kQldéseértt amely- IL 1.51 látom, hogy mig a megrögzött bajok i» gyógy tha ók ha a megfelelő írrógrazerok használtatnak. A sok évi srenv-dot-k után régóhajtott fel-HB gvAryaü." «rvendetej reményében kérek küld, ni »ai.— Ilyen köazftoct-nyilvániiáaok nacy srnmmal érkexnek be a étért t-gy»betennék ■ -m kel-Z® lene elmulasxtaiii a Rirhter-féle )ipcs«-i kiadó iiitéxctbcn m«r 29-ik ki-adáat ért „BcUgbarái* cximü röpiratnak Gorisrhek Károiy ca kir t fgyetemi köuyvkeresked«''-ébül : (Brca. !.. !»tván-tér 6.Í való n.«-ji! ozat:i-Z® ait annyival inkább, minthogy költaégébe nem k> rül, mt rt iu^Sen éa "H bérmentve ktljdetlk mfg '' 3—5. Halljátok és bánraljátok.r '' .... Egy nagy brittániaexftst-gyár caödmondáaa következtében átvett óriáai raktár bersáron a ul ta mélyen leaxálHtoítan adatik »1 • frt 60 kr. heíOldéae vagy pedig utánvétellel ound«aki kap e»y kfttftD^a ayai tott é« 51 darabbal.álW briUáoiaezüat étkexő e-zközt. íaely előbb frt«» feiül veit ItapkaU) és ax cvóeazköxök íehérmaradáaáért 2f> ¿rie ít-0% jotállva éa pedig. 6 mtttaB k«J angol aexélpengével 6 lef(8n«mabb brittáuiataUat VÜA 6 tömött maaiiv brittániaezOat evíkaaá 12 le^flnom brittániaezQst káveakaaAI, 1 nehéz briitáoiaezüat leveane é, 1 nfhéx britt -. niaezíist tsj«»rÓ 2 elegana gyertyatartó. 6 azép maa%iv tojásserieg, l gyönyftrö flaom onkrtálcza, 1 tbeaazirí legfinomabb fajta. 1 igen «zép ozakr- es toratarto < drb brittániaex&at tsjaskajLÉi, i? Ii 4á k. ^ jt 15 rg® i K A V E ós t li e a szétküldés i czég. Legnagyobb szétküldesl üzlet nagybani árakban ajánl Hamburgból postán bérmentesen ingyeni csomagolással zsákokban 5 kilótól kezdve •zam 21 Mocca valódi arabiai — — — — — — — ■ 22. Maudo igen neme» — — — — — — — - 24. iava 1. tárga nemej — — — — — — - - 30 Caba xOld erőtelje» ___ — — — — - 27. Ptrl Mtcc. igen kiadós - — — —- — - 25 Jtvt'' II. aárga neme« _ — — — — — —. 32. SantOi, jóíalékü 33. Doaiago, kiadó« — — ____ — — -34 Rio cr5Uljea és tiazu __ — — — -- - - Tbea: kíto 75 krtól frtig 5-50. Rntzlik Kron Sardina hordón ként 5 kilo 175 frt. Közvetlen «zétkuldé. gyors Ős sohd aiolgá''at Á«jegy»é kek ká»e-, tbea és vaailUból, val«jaint ku posta próbák dijnienteaen kflMet- oek Kérjük b. ajánlatát és ajánljuk magnhkat 457 1—"26. FUNKE & KORNBERG HAMBURG. Osrtr- ért. fit. — 7 lO — 6 :>o — 5 — — 5 — 5 - — 4 40 4 Oő — 5 90 3 70 I''.ebizonyitáaat, hogy ezen hirdetés nem szedeigeaon alapsaik, nyilvánosságra hozok egy párt az ezerekre menő kóaaöaű- éa atánrem-d«-IG levelekből, aelycket ¿a etkexóaxeremuek elónyfia«ége ét ayelékooy vájára vonatkozólag több évi baaauálaU után nyertem é'' kötelezőm ma-gamat nyilvánosan, ha a a ára nem tetszik, azt minden keltáig iiMtl'' riwsi ve,.ni Mlide« Iii czégek által hirdetett etkezészersi értéktttm sUi zások Ki tehát egy jé óe aolid áru. akar, aa fordaljon cs^is a» egyetlen megrendelni helyre : L.. NELKEN brittánlaezüst gyár-főraktár Bécs, TI. Windttfihlgame Kr. 26. i - i Nagyon t. ur ! Kürftlbelül 14 hónap el5u hozatta.® önt ¡TI «gy brit tániai-zOat garnitúrát, mely^,} teljesen meg vagyok elégedve ét ''kém ezúttal még egyszer egy küldést belőle hozzám juttatni. Tiatelettci KleÍL-Scbe!keriben (Erdélyország.) Fernengel 8tmot. tf. lelkéez. Mélyen tiazteh Nelken ar! tu as ön gyors brittáníaexfltt kflldésé: megkaptans és vele tójeaeo meg vagyok elégedve. — ön egéez joggá, hirdette, hogy ez nem azéd«lgéa Legyen »/ive» nekem még efyaser > fent em''iteit készletet megküldeni Lacz Heiarick lovag Lasarmk kir •anieeos a es. k. íőkh-tálnál ás pénztári odvarnál Grásku Továbbá vaonak kSsxönetsyilvánitások és Utórendeléaek a Mt* kc/ő uraktól: Vilmar, gróf Pálfy-Daun Slübiogben. Pruck Károly lekl bau. Waotsrhuma Férd. ea. kir adóhivatali adjunkttól Jamnitsbaa. K-retter K»jetantól Trieatben, Diehl cs. kir. postaMatertSl Hootoneebaa Sevelmsyer cs kir. caendórtSJ Bn eh «rabén (Ceekonsác), Holzer Fre»ci Kelizdorfban. Gróf Forgáoh Károly Ghyiaea. sat. »at. 385 17—>- TlSzUtÓpor brlitánia eazköxém azámára nagy eeonag^an 15 kv: nálam kapható. Óriási megrendelések végett kéretik a «Mőbbi »C rendeléa. '' • SOK PÉNZT megtakarit»nak háxiaaazonyok, szállodák, kávéházak rtb, ba káv4«0k»é\|-letüket tóiéin közvetlenül postaeaomagban «1, font nettó nagybani árba bérmentesen veszik : Mark. Mark. . Afrikai Mocca • Ugjobb W»rácaibo 9 Prima G''iaU''mala ^ 9 SO. Finom Perf-Ranloe 10.— Legfiu. Cevlon Plut 10 .V). Legeslegjobb Java u.fO. Valódi arabiai Mocca Mark Í J 60. Rzétkflldik p<>sta után vétellel vagy a péa* «lóloces beaüidéa« a» -ett. Jótállok a telj«» Usataaágért úa aailárd «értékért i 454. 6-10. Riek íanoa, Altona kavé-árvda viteQ n«\| _oxc______ oooxbo% ].! U J K I A D V A N Yü / • • • i ; Ep most került ki sajtó alul a második tetemesen bővitett kiadás „RftJTA LEÁNYOK MULASSUNK" mulattató kézikönyv magyar hölgyek számára, szerkesztette TTajdits József. Ezen 620 oldalra ■ t , \| s ''. ». « • - terjedő, igen csinos keménykötésű könyvnek, ára színezett borítékban csak 1 frt 80 kr diszkó- tésben 2 frt 80 ki\ Postai rendelések azonnal szállíttatnak. •i'' • c: r- • <1 / /1 ■ f ♦» * T+Z 4« saaaB ,niíltl(fr tu <♦► * + > Nacr-Ksaioia, nyoautott a kiadó talíjdonoc Wajdite Jóssef grorssaítóján. y. y. i 41 Ijel kivániorlásra bírni, sőt kötelezni ¡», ba a nyújtott teleijitée lebetósége daczára as álfán ált»! meghatározandó intézkedésnek megfelelnin^tn akarnának. Vájjon az együtt utazó több cigánycsaládok családonként más telpit<5k kötó''.t osztassanak-e »1, vagj egvü''t te''epiteniök-é? ez már » réaaletek kérdése, mejjb^ belebocsátkozni nem érezzük magunkat hivatva, de különös nyomatékkal hangsúlyoztuk ast, bogy mi, kik a népnevelés érdekében annyi vebert viselünk, bátran követelhetjük »Bt, hogy az állam ügyeljen arr»,hogy » caigánygyermekek ne nev-lt.-8»euek kóborlóknak, hanem a társadalom hasznos polgárainak, é« hogy neveltetéaük el-h»ny»golá«a folytán ne váljanak az em béri társaság haszontalan tagjaivá, » min! ex moot rendeoen történik és a mint azt a folyton tartó vándorlá alkalmával az or-atágaok vidékei éreani kény telenittetnek.* Hasznos tudnivalók. — Limonádé por. melyből igen kellemos izü büsitfi italt készíthetünk, olyan bolyon is, abol nem lehet csitromot kapni, — ily módon kell készíteni: bor-^ kósav 50 grsmm, porexukor 875 gramm, — cxitrom olaj 50 csepp ; ez utóbbit jól el kell döf»ölni a czukorr.il » külön el-, tanai jól bedugaszolt üvegben. Es^n por bél egy kö»önségoe pobár vizben lő gratn-ract, tehát két jó kávéskanállal te»zünks midén elolvadt, itléé WBfkit borkósavat kell bo«sá-vegyifeni. . — A uapfiny káros hatása a pet-roleumr». Kedzie B. E. tanár Michigan-ban figyolmeztet, hogy tisztitolt petróleum a napfény befolyása által gyorsan meg romlik. ExáJlJ egy kátrányszerü anyag fejlődése eszközöltetik, mely az olajban feloldva marad ée ennek sárga színezet»! kőlosönóa. H» ily olajba csekély mennyi ségü kéas»vat teszünk, egy nehéz ká''.-rányszorü csapadék származik. Minden petróleum, mely »okáig volt a napfénynek kitéve, roozul ég ; azért a petróleum lámpák, mig használaton kívül van. ak. setét helyen tartandók. — A Ugjobb ilvégtisztító szer. Az Isten azért adott az embernek éaxt, hogy mindtfnt. amit körüle talál - • hasznára is forditsa. Egész litánia lenne elősorolni mindazon anyagokat, melyeket figye lemre sem méltatva, legtöbbször mint szemét foglalnak helyet. Igy a többek kö tilt a ftirésspor i». Pedig alig van olcsóbb és mégis jobbjüv^gtisztitó szer, mint éppen a fürészpor. Nemcsak hogy az üvegnek fényét és átlátszóságát adja vissza, hanem oly üvegeket is melyekben olaj, zs:r, vagy egyéb orós szagú mas folyadék volt — rövid időn &HgtRjunuá teszi. Tegyük el tehát a füréaxport s használjuk adandó alkalommal. NAGY-KANIZSA, 1882. január 26-án, Haszonegyedik évfolyam, A 1» «tHüsa részét iUctő kéziemé aytk a szerkesztőhöz, Anyagi részét illető közleményök pedig a kiadóhoz bérmentve intézenJők : X A G Y - K Ali I Z S A WlaasiMfcáz. Bérmentatlcn levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak cL BHxiiéillr: » » . * ..... egész évre......8 írt. féSüévre...... . 4 , nogysd ívre ...... 2 „ Effj/ szám 10 kr. HIRDETÉSEK 8 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 i minden tOTábbi sorért 5 kr. XYILTTÉRBEN soronként 10 krért vétetnek tfi Kincstári illeték minden egyei Y:r«l tésért 30 kr. fizetendő. Kéziratok vissza nem küldetnek. N^-Kanizsaváros hely hatóságiinak, , nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet", a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank", „ nagy-kauizsai takarékpénztár", a , zalamegyei általános tanítótestület11 a nagy-kanizsai kisded-neTeló egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagv-kanizsai kül választmánya* s több megyei és város egyesület hivatalos értesítője. A hlmlőjárvány ügyében Zala-megye alispáni hivatala 1157. ir. 1882. alatt a kővetkező kör-rendeletet intézte vafameiinyi jár. szolgabíró uraknak és Nagy-Kanizsa város tanácsának. • Miután a himlójárvány a megyének több részében kiütött, sót ezen járvány aggályt keltő üódon terjed: az 1882-ik évi védhimlóojtás azonnal foganatosítandó; a himlóoj-tási körök megállapítását és az oj-tást teljesíteni köteles orvosok névjegyzékét tehát kellő számú példányokban czimnek, alatt csatolva a következők elrendelésével adom ki: 1-ör. A járási orvosokkal és az ojtást teljesítő orvosokkal az elégséges számú példányokban kiadott beosztást azonnal közölvén, az ojtásnak haladéktalan megkezdését és fenaka-dás nélküli bevégzését a járási orvos felügyelete czim szigorú ellenőrzése mellett teljesítesse; az ojtási jegyzőkönyvekhez szükséges nyomtatott ivek a megye főorvosa által közvetlen küldetnek ki az összes ojtó-orvosok részére a járási orvosokhoz. Az ojtóanyag beszerzése az il Jetó ojtóorvosok feladatához tartozván : czim rögtön intézkedjék, hogy az ojtóorvosok a szükséges ojtó-anyaggal magukat most azonnal s közvetlen ellátván, az ojtás foganatosítását tényleg megkezdjék. 2-or. A védhimlóojtás a szükséghez képest a felnőttek újra ojtá-gával egyideüleg levén eszközlendő; czimnek különös feladatát képezi, minden kellő intézkedést megtenni arra nézve,'' hogy járása összes köz ségeiben és azokhoz tartozó pusztákon a védhimlóojtás, valamint a megtörtént Ojtásnak szabályszerű utóvizs gálata és a sikertelen ojtottak újra ojtása, ngy nemkülönben a szükséghez kepest a még be nem ojtott és valóságos himlőt ki nem állott egyének heojtása is múlhatatlanul foga- született — mindent, mi erejéből tellett becsületesen betöltött — feltárta a nép előtt szomorú állapotát és mondá, hogy Wíndischgr&tz túlnyomó ereje mellett a népuek választani kell vagy a kétségbeesett háborút folytatni vagy pedig kapitulálni. A nép a bú, fájdalom és csalódás miatt lemondott a fegyverről. Mesaen-hauser Bem tábornokot magához kérette és tudatta vole, hogy a városi hatóságok Windischgratzzel alkudozásba bocsátkoztak. »''Tábornok ur, itt nekünk már nincs dolgunk, a város kapitulálni akar. Ön itt idegen ; mentae meg szabadságát. Nekem mint bécsinek kötelességem itt tűrni óc meghalni.* Bem a távozásról mitsem akart tudni ós minthogy halálig ki volt merülve, Messenhauser lakásában visszavonult. Alighogy néhány pillanatig az épületben volt, midőn Messonhauser segédei, polgárok stb. jöttek hozzá és kö nyörögtek, hogy távozzék, mielőtt késő. Bem megköszönte a szeretet jeleit és — tovább aludt. Ekkor megjelent Messen-hauser maga. ismételte előadását és rá-birta Bemet venni, a reá váró udvari irodai titkárhoz csatlakozni és eszel enuek irodájába távozni, hol állruhába öltözködött éa egy távoli külvárosbs vonult. Ismeretesek a jelenetek, melyek az Aulá-bon történtek midőn Bem az utón mea helyéig »fiatal barátainál« utolsó látogatást tett-, hogyan kérték, életét mentse meg, melyet más népek szabadságáért még áruba vethet. Alig hogy a tábornok, mint magyar gazdatiszt öltözködve, egy külvárosi TARGZA lentek. Windiscbgr&tz manifeatje és egy felszólítás a városátadása és Bem Pulszky Ferencz. Dr. Schütte és Latour gyilkosának kiszolgáltatása miatt. Október 26-án volt a bécsieknek alkalmuk a kis csapatot kivásitani : »ugy verekedtek mint az oroszlányok" szokta nekünk Bem az erdélyi táborokban beszélni. Mily véres áldozatokkal jutott Jellacic az északi pályaudvarig, hányszor kénytelenitettek a rohanó sorok «.lőre haladni, mig az »ellenség" a pratert elfoglalhatta, — sok bécsi még ma in beszélhetne róla. Ezután 28 án a Bem által épített és személyesen védett csillagvéd sánezok ellen mentek. De a vadász pálya (JSgerzeile, mai neve : Praterstrasse) csak addig volt megtartható, amig Auersperg-nek nem sikerült más pontoknál betörni; ba Bem nem akart volna a Dunacsator-nától elzárva lenni, kénytelen volt visszavonulni a városba. Bem mondá e visszavonulásról: »Egy tenyérnyi föld sem volt vérontás nélkül átengedve;" minden ház„ csatatérré vált sokszor már az első emeleten voltak a támadók, mig a halálig lelkesült védők még élénken tüzellek a tetők rŐl és az utczán. E visszavonulás a bécsiek becsületére vállott; hősiesen történt és'' midőn az »ellen" a harczosokkal egyidejűleg akart a város kapuján bejutni, véres homlokkal utasíttatott vissza. Ezalatt a tulségoa erőlködések, me lyek a nép a harcz utolsó napjaiban ki volt tévő, ezt kimenté a lőpor nagyobbrészt el volt lőve és az élelmiszerek hiányozni kezdettek. Messenhauser ki működésének rövid ideje alatt — bár nem tábornoknak Bécsből Magyarországba. — minthogy erről eddig csak legendák léteznek. Midőn Bem, ki tuiajdonképen Magyarországba szándékozó''t utazni, Bécset érinté lengyel követek és bécsi küldöttségek rávették, hogy a birodalmi főváros védelmében részt vegyon. Messenhauser akkor a nemzetőrök parancsnoka volt, Ferdinánd császár Olmützben tartózkodott éa Windischgrátz herczeg a forradalom elnyomásának feladatát magára vállalta. B--m átvette a parancsnokságot belvároson kívül''" Els feladatának ismerte Auersperget positiójából elnyomni és a Jellacic-féle horvátok elkergetését, kik a külvárosokig szoktak behatolni. Lőszere kipróbált volt, de emberei nem. Amint az előőrsök a Jellacic-féle őrök által meglövettek, az ujonezok futni kezdottok és Bem boldognak érezte magát, midőn egy maroknyi embere maradt melyek segítségével értékeit »darabjait biztonságba hozhatta. Három nappal később, mint ő mondá a nemzetőröknek alkalmat akart nynj tani a kis csapttot kivásitani. Ő Auersperget akarta megtámadni. Éjféltájban felkelt csapatával ée azután emberei a külvárosokban táboroztak, hogy virrá-dáskor a főcsapást megkiiértsék: azonban midőn szürkülni kezdett, oly nagy hézagokat vett észre csapata soraiban, hogy nem vállalkozhatott semmire. A csata ezen előjátékai kényszerítők a tapasztalt tábornokot Jegy csapat önkéates szervezésére és csakhamar egy sereg lelkea^férfiu tömörült körüle, kik minden korü''mé-nyek között készekj voltak verekedni A* előkészületek közepette, melyeket Bem a főváros védelmére talált, raegje- Klkötőben. A vihartól, i »zéltöl űzött csónak, Valahára kikötőbe ére. Nem rabja már bőszült hullámoknak í Nem labdáznak azok többé véle Zúghat, búghat körülte a vizár. Neki az már megártaoi nem fog; Biztos révben áll a csónak immár, Bár oldalát még verik & habok . . . — Szivem vala e hányt — vetett csónak, Mentőpartja te 7agy szép leányka; Hisz mióta én tégedet bírlak: Szivemben a béke szivárványai Bűvkörödben elfelejt? szivem, A mostoha, a vészteljes maitat; Nom törődve még a jövővel sem'' Csak a jelen gyöcyörivel mulat. . . KÁROLYI L. GYULA. Bem Bécsben.) Németből: Szommer Sándor. A hírlapokban olvasom, hogy a lengyelek is szobrot állítanak ,Bem apónak" miután a háládatos magyarok Maroe-Vásárhelyen már érezszobrot állítottak számára. Talán érdekes lese es alkalommal autentikus forrásból megtudhatni, hogy — hogyan menekült Bze renesésen Bem tábornok a meghóditott •) E ezikket, melyet a .Neues Wiener Tagblatt tárcsája után fordítottam, a .Tag-blatt''" egy barátja írja San Frxnciscöb''ol 1881. decz. bói kelettel s azon megjegyzéssel, bogy • csikket azelőtt harminc* évvel Bem táborsok szóbeli előadásai a tán irta papirra ennek Mfide Fiala János honvéd alezredes. i Biommer Sándor. Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. natositassék ; az e fölötti folytonos felügyeletet a községi elöljáróságok utján saját és hivatalból megbízandó közegeinek legszigorúbb ellenőrzése mellett gyakorolja, az ojtás szabályszerű foganatosítását pedig a járási orvos által ellenőriztesse. 3 or. Az ojtás sikeres teljesit-hetésének * lengedhetlen faltételét képezvén a gyermekeknek az ojtás helyére való pontos állítása: c rész ben szolgabíró ur (a városi tanács) összes községeinek körrendeletileg azonnal szigorúan hagyja meg. hogy az ojtóorvos által kitűzendő határidőben és helyen az ojtandó gyermekekkel a .szülők, illetőleg gyámok törvényszabta kötelességükhöz képe3t pontosan és múlhatatlanul megjelenni tartoznak; az ojtóorvosok fuvarját törvény értelmében az illető községek vagy természetben kiállítani., vagy megváltani tartozván; erre az összes községek annak terhe alatt utasitandók, hogy amennyiben a természetbeni fuvarállitási kötelezettségüket az illető ojtóorvos részére előre meg nem váltanák, az esetre a kitűzött helyre és időre nem állított fuvar az ó közvetlen terhükre felfogadott fuvarral pótoltatik s ezenkívül a törvényszabta kötelesség elmu lasztásában vétkesek megbüntettetne!^ 4-er. Ai. ojtási eljárás biztos foganatosítása tekintetéből pedig elrendelem, hogy szolgabíró ur a járásbeli ojtóorvosoktól legalább nyolez nappal elóbb tüzetes és részletes jelentését közvetlen bekivánóán arról, hogy mely községben, mely napon s mely időben jelenik meg az ojtás teljesithetése végett; ezen bejelentés nyomán szolgabíró ur azonnal a kellő intézkedéseket megtegye, ugy az ojtóorvost szállító fuvarnak, valamint az ojtonezoknak a kitűzött időre és helyre való pontos és mulhatlan előállítása végett. Mindezeknek pontos és szigorú végrehajtása, vagy a netán még fel- merülendő szükséges intézkedések megtétele (czimnek) olyannyira elen-gedhetlcn kötelességében álland, hogy e tekintetben bármi hátramaradással a legsúlyosabb felelőséget hárítaná magára. Végre szintén elmulaszthatatlan kötelességévé teszem (czimnek), hogy mihelyt hatósága területén -himlőkor mutatkozik; a járványleptc községben az 1881. évi jan. 22-én 800 és 832. szám alatt kibocsátott rendeletemben felsorolt s ezeken kivül még netán szükségesnek mutatkozó óv-. és gyógyrendszabályokat rögtön életbeléptetvén, az 1880-ik évi apr. hó 23 án 4943. szám. alatt kelt rendeletemnek a legpontosabban eleget teendő, a járvány kiütéskor a fölvételi jegyzőkönyveket azonnal, a tudósító táblákat pedig a járvány tartama alatt minden 8 napban s a járvány megszűntével a zárjelentéseket rögtön terjeszsze be; s miután a járványlepte községekben az óvintézkedéseken kivül a hatósági gyógykezelés is, a szükséghez képest mul-hatlanul teljesítendő, ennélfogva (czimnek) elengedhetlen kötelességében ál-land minden oly esetre, midőn a himlójárvány nagymérvű fellépte folytán, az alkalmazott rendes hatósági orvosok az ojtás és a himlóbetegek gyógykezelésére elégteleneknek mutatkoznak ; járványorvosok kirendelése végett hozzám azonnal jelentést tenni. Zala-Kgerszegen, 1882. évi jan. hó 20-án. > SVASTITS BENÓ, alispán. Helyreigazítás. A bor- és hus-fogyasztásról irt és becses lapjának 6-ik számában megjelent czikkem helyreigazítandó a következők közlését kérem: hivatkoztam, az 1868. évi XV. törvényben gyökeredző azon eljárásra, mely a termelő közönségnek kedvezményt nyújt, miután azonban ezen kedvezmény az 1875. évi XXVII. törvény által hatályon kivül helyeztetett, igy az többé mint fent nem álló tekin-tetendő el. Miután azonban városunk közönsége. miut bortermelő igen sokszor mustját a szőlőből még forrás előtt haza hozza és p:nczéjében helyezi el, hegy azért mégis kedvezményben részesül elmondom , hogy termésének 2/oo összege a párolgás fehér bornál, 10/0o a seprű, a vörös bornál, 6/00 sziute a seprűre, mint fogyasztási adómentes számolandó ei, tehát a vállalkozók szinte ezen eljárást gyakorolni kötelesek. Miután azonban most már a fogyasztás utáni fizetést a vállalkozók róvják ki és szedik be, nem lesz tán felesleges tudni, mikép Nagy-Kanizsa, mint a 10.000 lelket felül számláló város a Il-ik osztályba sorozott levén, mint ilyen egy hectoli-ter bor után 1 fjt 7S krt, bormust után 1 frt 34 kr fogyasztási adót fizet, igy az óbornál, vagyis fejtett bornál egy liter bortól l7Yio<» bor-mustnál ls7ioo krt fizet, egy darab vágó marhától 3 frt 78 kr, egy éven aluli borjutói 63 kr, báránykától 14 kilogrammig 17 kr, juhok és kecskéktől 26 kr. süldőktől 6 kilótól 20 kilóig 42 kr, 10 kilón felüli sertésektől 1 frt 26 kr, friss hus, páczolt és füstölt hus, vagy szalámitól 100 kilónkint .1 frt 88 kr. Ezek azon összegek, melyeket a fogyasztási bérlők javukra beszedni jogosítottak, a ^bornál, általában a húsnál azonban az azzal üzletszerüleg foglalkozóknál. Ezek voltak azon hiányok, melyeket a múltkori czikkemhez kiegészítés és helyesbítés szempontjából közölni bátor vagyok. KOVÁTS JÁNOS, városi képviselő. — Az asthma ellen való Grí-mault és társa-féle párisi Cannabis Indica cigarettnek behozatalát a pénz-ügyminister egyetértve a belügymi-nisteriummal, valamint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok iiletékes cs. és kir. roinis-teriumaiva, a hivatalos lap szerint eltiltotta. Nem tudjuk, wi ez intézkedés oka, de csak örülni lehet neki, mert bebizonyult,, hogy a'' derék Grimattlt czég Cannabis Indica (indiai kender) helyett Hyoscyamus niger (beléndek) levelekből készült szivarkákkal traktálta a szenvedő emberiséget. — Tűzbiztonságunk a színházakban. A belügyminister, a színházak tűzveszélye elleni megóvása érdekében tartott értekezletnek megállapodásához képest a müncheni és góthai színházaknál alkalmazott szellőztetett kürtök és aknák szerkezetének és építési módjának tanulmányozására Ybl Miklós építészt, Szilágyi Lajos közmunka tanácsi főmérnököt és Than Károly egy. tanárt küldötte ki. — A kereskedelemügyi minis- ter a Budapesten létesített közraktáraknak a forgalomba átadása alkalmából az összes gazdasági egyesületekhez egy körlevelet intézett, amelyben többek között ezeket is mondja: „A felesleges közvetítők pedig nyomják a terméüvények árát a termelő irányában és felszökkentik a fogyasztóval szemben, néha maguk dugják zsebre, a termelőket tekintve a fő-hasznot." — A fővárosi kereskedók a „közvetítőkre" vonatkozó ezen fel fogás által becsületükben érezvén sértve magukat, a Lloydban tartott gyűlésükben egy emlékiratot s«er-kesztettek és abban a ministertól a körlevél visszavonását kérelmezték. Kár volt a fővárosi kereskedőknek a , felesleges közvetítők " -féle elnevezést korcsmában szállást vett, midőn a császár csapatok bevonuljak és a véletlen ugy akarta, hogy a parancsnok — tábornok épen ezen vendéglőbe szállt. (Itt megakarom említeni, hogy Bem tábornok előkelő, skrupulosításában, a következő elbeszéléseknél, melyeket száműzetésében mondott el, sohasem nevezett meg localitásökat vagy személyeket. »Nem lehet tudni, hogyan lehet valakinek ártani, aki egyszer valakinek egy szolgálatot tett" — szokta mondani.) Hogy a korcsmáros előtt — aki valódi császári volt — gyanút ne keltsen, elő kellett útlevelét mutatnia, mely valóban egy az udvarnál előkelő mágnás szolgálatában levő" urodalmi tiszt ártatlan nevére volt kiállítva. Hogy azonban a gyanút egészen elhárítsa magáról, gyakran órákig beszélgetett az utczán az emberekkel, a tisztekkel és a tábornoknak ordínnanczaival tréfálódzott, élezés ötleteket beszéltetett magáról és alkalmilag maga is csatolt ilyeneket hozzá önma-gáról. Bem, aki Bécsben mint'' urodalmi tiszt Üzleti dolgokban járt, Bécs elfoglalása után törekedett czéljához közeledni. Egy pínczér segítségével talált is egy kocsit; de a félénk fuvaros ním merészeit a vámon áthajtatni, minthogy azt őrizték. A véletlen akarta, hogy egy tiszt, kinek neje a magyar határhoz közel egy városban tartózkodott, ezt a székvárosba hozta,* a tiszt ugyanazon vendéglőbe szállott, melyben Bem volt ós még ugyanazon este vísczs&kari térni állomására; ez is a pin< csérhez fordult kocsisért. Ez a tisztei a magyar urodalmi tiszttel, ki ugyanazon uticxélt követett, megismerteti« éa — ZALAI KÖZLŐIT. 8-itt sssám HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY. JAKUÁB 26-ia 1882. magukra Tenni, mert a „Függetlenség "-gel mi is határozottan elitéljük és Kárhoztatjuk azon törekvést, hogy a közraktári ügyletek kötésénél a »felesleges közvetítők, más szóval az alkuszok lépjenek a kereskedelmi vállalat és a termelek közé. A köz I raktári üzlet czélja úgysem más, mint az,- hogy általa a termelők és a fogyasztók közvetlen érintkezésbe hozassanak egymással és a közraktári jegyek váltói természettel éppen azért ruháztattak fel, hogy a termelő ne legyen kénytelen a magán raktározás költséges volta, vagy pénzszük-ségleti igényeinek sürgőssége miatt áruján túladni. » Az újság. Lenge köd lebeg a nyugvó város elcsendesült utczái fölött, — óvatosan czáll le, nehogy a fáradt földi vándor pihenésében zavartassák, megszánja az élet ezer töviseivel borított halandót, a kiket napi keservök után Morfeus lágy karjaiba fogadott. J Oh! mily jó esik a pihenés; — a márványpaloták márványkebelü lakóitól az utolsó pórig, — mindnyájan édes megelégedéssel tekintenek a lenyugvás pillanata elé. Gazdag — szegény! A gazdag, a kinek nincs oly vágya, melyet ne teljesíthetne, — a mig a józan ész határait át nem lépi, gondol némelykor arra is: miért kell lefeküdni, — hisz az csak megra-1 bol a szórakozá&élveitől?! — Már t. i. így szől a könnyelmű mulatni vágyó. — Nagy Friedrich porosz király az alvást szokásból eredőnek képzelte ; három napig nem feküdt le, egyszer csak íróasztalánál alva találják. Csak az a szegény pór, a ki folytonos munka és fáradtság közt eszi kenyerét, a kit a reggeli nap első, valamint a a déli nap lángsugára folyton munka közt f üdvözöl, a kinek homlokáról a szende hold ezüst sugara édes kójjol csókolgatja le az izzadtságot!----oh csakis, vagyis leginkább ezen osztálya az emberiségnek ismeri fel legjobban, minő jótétemény az alvás. Sokáig töltém még az időt ilyen s basonnemü gondolatok közt, amidőn merengésemből egy meglehetős kemény hang ébreszt fel! ,Nézze csak komára ! — szól mele''te haladó társához, —milyen szép az újság! . . . Én kíváncsian kitekin tek ki és a téli hold búskomoly mosolyával üdvözöl. Mi szép az ég, mi édes megelégedéssel mosolyg le e szenvedő hazára; végtelen palástját az éjkirálynője miriárdnyi kíséretével, — ragyogó csillagával erősíti az ősz .átláss havas gerinczeire; boldog legnagyobb réeze tudja, ... de hát pénz. be kerül. De én azt hiszem, bogy már annak még sem pénzhiány az oka, ha magyar hazánkban alig lehet pórt találni, a ki lapokat olvasgatna, eőt még a mesteremberek sem igen vágyódnak utánna. Bécsbeni tartózkodásom alatt gyak ran kirándultam a közel eső falvakra. A világrárrs környékén lévővillák ezrei a nap aranysugárait elnyelték; az ég büszke arája pirulva menekült a fekete kékes Svábhegy havas ormain: onnan kacsintgatott le kíváncsian égő szemeivel a bamvaazöld növényekre, melyek eltakarva a hegység mérhetlen árnyától, — nagy ritkán enyelghettek a nap meleg sugárival. A táj szépsége elragadott, — egy megmagyarázhatlan vágy szállta meg let kemet; — felrepülni e kéklő havasok ködtengerébe . . . fölszállaní napsugáron a reggeli harmat gyöngyével . . . Körülnézek, mielőtt Isteu hozzidot mondanék e gyönyörű vidéknek . . . Ah ! vége a varázsképnek; — amott a vadgesztenye eürü árnyai alatt pihen egy agg és egy ifjú; ugy látszik az előbbinek gyermeko. A dél óráit pihenik; — feléjók közelgyk, assan, lábujjhegyen.--A test pihen, de imo a lélek nem, — az agg remegő mezében újságot tart s ugy látszik, az országgyűlés határozata felől mondja el nézetét. Ez nagyszerű! . . . ezekkel szóba kell bocsájtkoznom! ... A gondolatot tett követi . . . Minő barátságosak, pedig azt véltem, hogy ha megtudja, hogy Magyarország kék ege alatt születtem , — éreztetni fogja velem haragját. —De ezon találkoz''a is csak megerősítette azon nézetemet, hogy az egyszerű természet vallásos fia, legyen az magyar, német sat. sat. nem ismerik oly mértékben a nemzeti gyűlöletet, mint korunk előbaladottabbjai, mert 6zem előtt tartja: „Mindnyájon egy atyának fiai vagyunk 1" Sőt midőn ez agg pór, — ki a szabad mezőn töltötte élte legnagyobb részét, — megtudta, hogy magyar vagyok, naj-nálkozva sóhajtott tel: „Bizony azoknak a szegény magyaroknak ie kijutarészök !• Beszélgettünk a bécsi kormány el járásáról, a^bpeati eseményekről s bámu lattal vegyült tisztelet tölté be lelkemet, amidőn körökből távoztam. Fájt a drága hont oly forrón szerető szívemnek, nem mintha irigyeltem volta, amit, tapasztaltam, de nem menekül hettem azon fájó gondolattól: Miért .. miért . . . mórt nincs ez igy nálunk is 1 ? Falvak hosszú sorát u''.arhatjuk be, amig egy-egy helyre találunk, a hova a tudvágy ingere egy újságot röpít, — míg máshol, igy Poroszországban a legutolsó kocsié is tart újságot, addig nálunk telkes gazda alig tudja, kit választott követének ; ily körülmények közt elvszilárd-ságról ezé sem lehet; az az oka aztán,hogy Bem fuvarosa egy tisztet már csak mégis merészelt átvinni a vámon, hogy a szigorúan elzárt Bécsből kivigye. A legkülsőbb »orompóknál megérve, mely számtalan katonával volt ellátva, felhangzott az utolsó parancsoló: Pmegállj és ne tovább !• Minthogy az Őrparancsnok sokáig nem jelent meg ée egy büvöe, erős őszinap a továbbutazásra inte, s kocsiban ülő tisst elveazité türelmét ée a közelben dohányzó altisztre kiáltott. Alig hogy ez észrevette a tisztizub-bonyt, tisztelegve rögtön jelt adott a továbbutazásra Bem szerencsésen ezen veezélytől is menekült ée eredeti terve Magyarországba sietni, a teljesüléshez közeledett. A vároe, hol a tiszt állomásozott, csakhamar el Tett érve ée a kocsit üdvözlő haditársak kíváncsiak voltak bécsi híre-ket hallani. A jövevényeket kérdésekkel ostromolták és örültek a győzelemnek, mint a bolondok. Eate ünnepélyes és víg tiszti társaság gyűlt egybe Bem mint vendég köztük volt; mint lengyel aok puncsot'' ivott ée csak éjféltájban ment pihenni. Bem másnap meglátogatta útitársát éa minthogy ennek a helyparanca-noknál éa vároa tanácsnál dolga volt, kérte őt Bem — az utazás miatt nyert fáradtságot hozván fel mentségül — hogy útlevelét láttamoztassa ; „mert egy tiszt ur mindenütt felléphet és azonnal azol-gáltatik, mig nekünk axegény cíviliaták-nak órákig kell várnunk!" Egy félóra múlva megkspta a kívánt útlevelet éa a barátságos és Bem iránt magát lekötelezettnek hitt tiszt közvetítése folytán rögtön nyert alkalmat továbbutazhatnia legközelebbi vasútállomásig. A kocsit körülálló csáazári tisztek meleg kézszorításai éa legjobb kivánatai közt szerencsésen elútazott Ausztriából éa néhány apró kaland után Posaonyba érkezett, ahol Koasuthtal találkozott. A további magyar-éa erdélyorssági csatái a történethez tar toznak. Néhány nappal e tárcsalevél megjelenése után a „Tagblatt egy bécsi barátja ixja, hogy ő még csatolhatna adatokat .Bem apó'' megssöktetéséhes, amiben többen a még moat £5 bécsiek közül is — büszke, meri tiszta, ártatlan, a hova bünöa emberi lábnyomok nem jöhetnek, a hol csak a mindenhatószolgái lakoznak. Ujolag hallom : .Milyen tissta az újság, — jó időt várhatunk!* Moat, emlékszem, boldog gyermek éveimben hallám mondogatni: „Tiasta az ujaág, jó idő lesz« ; — vagy — „Nagy ¡udvara vao az újságnak, esőt várhatunk." Tehát az újság éa hold elnevezés ugyanazon fogalmat fejezi ki; — a régi ek, igy pl. a zsidók hold szerint számítottak s az a hold ujuláaát ujholddal jelölték ; a régi magyarok, sőt iHg mai nap is, a hold változatait különfélekép magyarázták, árnyalataiból jót vagy rosszat következtetnek ; minden, a mi még a jövőtől függ, újdonság színezetét hordja magán; igy azármazhatott a holdnak a pórnép által „újság" elnevezése! Kedves hold! . . . Tán azért integetsz oly bús-komolyán felénk, mert ha ragszol az emberekre, mórt háborgatnak, — nem szereted, hogy a költők ellenségedhez, a naphoz hasonlítanak s mondják: Szomorúan'' tekintett a szerető pár, a szerelmesek napjára, a halvány holdra. . . . stb. . . . Vagy tán azt hiszed, hogy a pór gúnyból nevezett újságnak, mert hala-vány vagy, minta mi újságaink. De nem ! — nem! H''sz te mindig egyenlő fényben ragyogsz, téged nem zavar nyugalmadban senki, ha csak egy-egy csillagvizsgáló be nem akar hatolni \| kebled titkaiba. Te az égen ragyogsz, dicsőn, méltóságteljesen. Van a földnek is újsága, de ez magán hordja földi anyag salakját. Téged láthatatlan szent kéz alkotott ; oh azokat a mi újságainkat gyarló emberi elme hozta létre. . . Kaczagjunk! hold — újság, égi teremtmény — papír. S mégis van valami hasonlatosság köztük, nem anyagilag, nem is alakilag. A hold világító teat, éji kalauza a vándornak, utrautatója a végtelen tengeren kóborló hajósnak, belőle lehet jót és rosszat jóeoiní; ha ujul 8 nem borítja el homály ós felleg, ugy egész negyedben jó időt várthatunk sat. sat. Az njlág, már t.i. papiroe újságaink, tárgyalja a multakat s ebből következtet a jövőre, megmutatja, jót vagy rosszat várhatunk-e ?! ha vész közéig, elhomá-lyoeul, megjósolja a közel fergeteget, int, óv bennünket, szilárdítja elménket, általa hatolunk be az igazi jó politika titkaiba, — megismerjük nevezetesebb fér-fiaink szereplését, dicsőíti a jóte pelengér re állítja a jellemtelent. De a holdat minden halandó látja, ez égi újság egyenlően üdvözli az urat éa pórt. . . . papir újságaink már nagyobb urak, ez már nem mindenki ajtaján kopogtat: --meg ¡a látszik,. Száz és száz ember alig bir tudomással róla; nem, miatha nem tudná, mi az újság . . . miféle elnevezés ez . . . hogy sok mindent tartalmaz, azt az emberek közreműködtek ; de ő ezeket nem akarja megnevezni éa igy adataival is elhallgat. Népmonda a gráczi Schlossberg eredetéről. ) íme itt vagyok a Schlossberg keletkezéséről szóló népmondával. Midőn a jó időben Péter és Pál napján a nép a Schöckl csúcsán nagy ünnepélyét tartani s a zászlók lengenének, a fiatalság zene szó mellett a táneznak adná magát s as öregek pedig a bor szörpölgetése mellett a legjobb hangulatban volnának, hirtelen egy kicsi sovány alak tűnik fel a láthatáron csinos vadász egyenruhában. Vadászbotjára támaszkodva, figyelemmel kiséré ezen vidám társaságot, főfigyelmét azonban egy ifjúra forditá, ki társainál egy tejjel nagyobb levén épen a legszebb két leány nyal a stájer tánezot járta, ezért minden szem őt nézte. Istók Kumberg községben nemcsak a legszebb, de legerősebb férfiú volt, ki a kuruezok berontása alkalmával esek közöl nem egynek zúzta be kemény fejét, azt eszközölte, hogy a vidékről távozniok kellett. Istók tekintélyét még as ia emelé, mivel egyátalán híres verekedő s egyúttal a gazdag Waldbauernek fia volt. Az idegen feléjük tartvs, jó napot kívánt. Az öreg Erhart megszólítván kér-dezé, honnan jő?mire válaazoli: Schweíz-ból. Katona koromban én is jirtam arra, jó élet van ott; s ha szabad kérdeznem utazásának további ezél ját? Polikorszi-. gon keresztül Oroszországban a az a''ín a Kaukixuson it a vad mongolokhoz egéas a chinaí falig készülök, melyet mej íézni azeretnék. Igy nagyon hosszú utazása leend? Majd rövidebbre szabom, hiss Olaszorszigban, Párisban az ezermester-aéget tanultam. Most az egész világot bejárom, hogy minden országot ée népet megismerjek, tanulmányaimat értékesíthessem. Erre as idegent mindnyájan körülvették arra kérvén, mikép beszéljen el ) Közelünkben -levő nevezetességről szóló érdekes népmondát kösöljttk a Török Krn5 által jelesen szerkesztett .Vasmegyei Köllöny« legutóbbi számából. Sssrk. többet tett utazásairól. Nagyon sziveseo fogadta őket és azt mondá: A nap alatt sok oly tárgy létezik, melyről ti jó emberek boldogságiokban még álmodni sem mernétek. — Az öreg Erhart erre azt mondá: Én már az ezermeateraégről sokat hallottam beszélni, megvallom, azeretnék egyszer valamit aaját szemeimmel is látni. Az ur bizonyira mestere a művészetnek, azért eziltal nekünk kimondhatatlan örömöt szerezne. Az idegen néhiny pereznyi gondolkodás után igy szólt: mit szólnátok ahhoz, ha ón a Schöcklre 24 óra leforgásával oly kúpot helyezné , mely a magas Rigit Schweiczban megközelíti. Erre a nép hátrált, egyedül csak Istóknak volt annyi bátoraága, hogy az idegen elé állva, azt mondá: Ha mind nyájan félnek ia, mégis hogy azt ne mond jik, hogy Waldbauer Istók ia megijedt, kérem az urat, ezt komolyan állítja-e vagy csak tréfál ? A picsi ember pedig nevetve vála szolá: Igen is ozt komolyan állítom. Hanem áldozatait csak a halál veszi ingyen Erre Istók durva kezét vállára tövé mondá: Ha ön maga Belzebub volua is. még aem félek, mit kíván tehát? Az idegen válaazképen igy szólt: Sok ós kevés, amit én kívánok. Mibslyt felteszem a kúpot, az első ember, aki azt megm''áazszs, as enyém. Általinoa rémület fogta el a jelen voltakat, de Istók kezeit nyujtá neki, melyeket as idegen elfogadott s belecsapott mondván : A szerződés meg vn ezzel kötve, inkább feltámad valaki, minthogy a pokolból egy lélek megszabaduljon. Ezután a közeli erdő felé aietett a kis vadász, hol csakhamar as emberek szeme elől eltűnt As emberek azonban összedugván fejeiket, afelett tanácskoztak: vsjjon most mit kell tenni ? Egy része azon ajánlatot tévé, jó volna a plébánost meghivatni, másik része pedig azt mondá, az ördög soha sem oly fekete, mint a hogyan festik; bisonyára csak bolonddá tartott ben nünket. Vén asssonyok azonban kénssa-got érsztek éa látták a picsi vidám ember lé lábait Amint igy egymással vitatkos- Tkövetválaastás alkalmával arra ssavas pór legnagyobb része, a ki néki legtöbb bort és legtöbb ssivart adja. K . . , városában saját esemeimme láttam, midőn egy pór büsskén mutatta az ellentáborba tartózkodónak napi keresményét: 15 szivart és a számára ren deli ebédet. Szerény németem as, hogyha az atyafiak azon péast, melyet a korcsmában eldőzsöln-k, — újságra használnák fel, nem fordulna ilyen gyalázatot mény elő. Ezer lelket számláló faluban alig van három újság — tiszteleti« f mea lori jftgyB,\ ezsil a sor be van fejezve Mint az.imidságoaköny v tartalmát, ugy kvUene hazánk sorsát ismerni a pór nak: — vagy az lehetetlen, tán képleien ? Ax a bécsi német alapos ismeretével bir nemcsak a saját honában történtekről hanem ami Kárpát béresei köst történik — s a mi magyarjaink saját hónuk léte felől re birjanak kellő tudomással?! A pap a szószékről hirdeti Isten igéit; — mire valók a hosszú téli esték a a nyári vasárnap délutánok?! < .. Avagy véteknek tekinti, ha a pórt felvilágosítja houa állapotáról?! Ne előre hanem visszafelé! ez vezényszava?! Amig a pór sóvárogva nem, tokint azon óra elé, melyben as újságot kezei közé veheti, — amig eivssilárdság távol van tőle, addig jaj e szegéoy honnak! Terjesszük tehát a lapokat, magya 1 ázzuk annak szükségét,mint hat a lélekre, mennyi jót, czélazerüt tanulhatunk fekete betűiből, mulassunk reá ason betegségre, a mely okozza, hogy a pór olyan, mint a napraforgó, a merre a nap süt, arra forda! és akkor nem fogunk pirulni mis népek előtt; a panasz szűnni fog; a ki az országgyűlés eljárását helyesli, az megelégedett lesz, a ki nem, as hűen fog elve mellett barczolni s nem fogja hangoztatni: .Éljen ez évben a kormánypárt, jövóre az ellenzéki!'' Ily állapot mellett a nemzet meg nem állhat, ily azomora körülmények cözt e drága honnak vesznie kell 1 A ho a nép ingatag, ott győzelemre ssimitani nem lehet, ott elhal a szép éa igás . jónak szava, mint Mózesé a pusziiban. — Nekünk e maroknyi népnek felvilágosodott-nak kell lenni, folyton előrehaladás legyen jelszavunk ! A pórnak imaköny véa kivül egyebe amcs, váljék az ujáig második imaköny vévé, a ha eljő as idő, tudjon Ön magival azimot vélni, akkor Magyaror-ezág nem volt, hanem leaz! KORPlDl BÉLA. Helyi hírek. — Társas-estélyt rendez a ngy kanizsai vasúti tisztikar febr. 4-én a va-ami étteremben, melyben csak a meghívottak vehetnek részt; a meghívó másra át nem rubáahaté. Kezdete 8 órakor. nának, ezemökbe ötlik egy sziklán as idegen, fenyegetőleg emelvén fel kóíot s a négy világtij felé fordulván. Erre minden oldalról borsasstó zivatarok következtek, a forró szól tutolva üvöltve tovább a kopár síkon, az ég rettentően söngött, ugy, hogy a föld ia majdnem megingott. Mindenki menekülni igyekezett s egyenesen Kumberg felé vevék utjokat s a templomba gyűltek össze, hogy a pokoli ijedelemnek kimenetelét megvárják! Ekkor a Schöckl magaslaton leró időjelző helyről vakító, kipristató felhő bori i el az égboltosatot l ebben tűnt fel a vadásznak kicai alakjai A nap teljeeen elaetétült, valóságos éjjé váltosott, as eaő záporként ömlött a a villámokat dörgés kiaérte, iszonyú félelmea látványt nyújtott s midőn as elemek hiborodiaa a leg magasb fokot érte el, akkor észre lehetett venni, mint repül sugras eziklákat ssórva, az alak délfelé, mig egéasen eltűnt. Az ördög Afrikába aietett, ott nagy földrengést idézett elő, mely által begyek hullanak alá s sziklák lessakadtanak. Egy darabot vállára véve három ugrással Szardinián és Dxlmátián it Stsjerba ért a éppen Wildon és Strassgang között le begett, midőn mindenfelől ájtatos körmenetek érkeztek a őt körül ve. ték, miért aem előbbre, sem hátrább mozdulni nem tudott. Vesztességének tudatában a magával hozott sziklát oly erővel dobta a földre, hogy két felé hasadt, melyek a Murahosssában feküsznek, amelynek emlékére a veszedelem szerencsés elhárításáért mindkét sziklán kereurteket és kápolnákat építettek. A kisebb réas az a kalvária a szent sirtemplommal, a nagyobb a Schlossberg, melynek magaslatára nemsokára a szent Tamás templomot épiték. Az ördög pedig a Schöckl időjelző helyére vonult, ahol a pásztorok állítása azerint még most is tartózkodik i gyakorta a köd kúpot, ködsipkát teazí föléje. Midőn néhány évvel br. Kalchberg Vilmos ezen helyet meglátogatta^az őrző gyermek figyelmesteté, hogy a lyukba sehogyae hajtana követ, mert akkor ax ördög zivatart küldene nyakunkra 8 szép kilátásunkat megrongálná. Sót még ast is mondá ceki, hogy e sivatarj«l«ó lyukat — yéglegesUés. Bréger A de! ho-dosáni állami elemi népiskolai ideigien«* minőségű tanítónőt állomásán a vallás* és kösoktatásűgyi minis ter végleg magerősítette. — Kisfaludy Tivadar kir. járásbíróság! irnok Sümeghről a zalaegerszegi kir. törvéoyasékhes aíeveztetett ki segéd telekkönyvvesetővé. — A magyar tűmoltók VL országos közgyűlésének vigalmi bizottsága ezen közgyűlés kiadásainak fedezésére 1882. évi február hó ll-én Zala Egerszegen az .Arany Bárány* nagytermében Tarányi Ferenczné, báró Riefel Mária ő nagysága védnöksége alatt zártkörű táncz-vigalmat rendez, Thaasy Kristóf elnök, dr. Zarka Zsigmond jegyző. Belépti dij: asemélyenkint 1 frt, felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlspiUg nyugtáz-tatnak. Kezdete 7 órakor. — A Balaton jégmentes, szélein van még itt-ott gyenge jégburkolat. — Adományozás. A balatonfüredi szeretethiz javára a veszprémi káptalan 20 frtot adományozott. — Országos vásár leax hétfőn Nagy-Kanizsán, mire az érdekelteket figy elmeztetjük. — Hymeti. Körünkben időzött színtársulat egyik jeles tagja Rott Etel kíasssonyt jan. 18 án vezette oJtárhoi Székesfehérvárott Glazer Henrik hévvisi vendéglős. — Nagy tü* volt Miháldon mult vasárnap estefelé. Rotenberger Sándor ur nagy pajtija égett el gabona- ét takar-minynyal együtt. A kár jelentékeny. —• Cserebogár januáriuabtn. Kedden teljesen kifejlődött cserebogarat láttunk. — Adomány. özvegy Inkey Kálmán né orhölgy é nagysága a rigyá&i tanító szoba padoláaára 30 frtoi kegyeskedett adományozni. Fogadja ezért ó nagysága leghálásabb köszönetét Cöágoh* J. tanítónak. — Korcsolya-bál volt Sümeghen f. évi jan. 21. fényes, elegáns, együtt levén minden ami a jó kedv fokozáshoz kívántatik, de deficittel végződött — 35 frt ez semmi — a muls<aág kárpótolta dicsőén e csekély ráfizetést. A négyeseket hussonnyolczpár tánczolla — egy ritkaság is fordult elé, több iánezoe, mint tán-ezoanő, az ilyen bálokban szokott a hölgy közönség kitűnően mulatni. A tümeghi elitté vigalmak jó híre iámét bizonyítékot nyert. JöTÖre a díszes hölgykossorut mutatjuk be. — A iahÓti r. k. felekezeti iskola aegédtanitóí állomására f. hó 15-én tartott rendkívüli isksx. ülésben egyhangúlag n.-kanizsai születésű Erdőey Biba Bálint végzett képezdész válasstatott el. — Eljeyyzés. Szőke Kálmán ol-lárczi tanító eljegyexte Dínatenbrger urnák bijos leinyit Herminát Somogy-Jersen cséréi. naponkint csepótékkel körülfonja, hogy nyija a vessedelem ellen óva legyen, mert mir sok beleeaett; s mégis esen dolgot mindennap keli ismételnie, sert esen centé» éjjel ssétszóratik és szét leas hordva. ! Sddig szól a báró füzete a szép várhegynek keletkezéséről. S moa'' bocsánatot kérek a szíves olvasó közönségtől, hogy türelmét as igénytelen levelekkel oly soki igénybe vetttem. GYALÓKAL Igazolás. Nagyfád azt mondja, hogy maradjak, És vádol folyton, szüntelen; logy én alig jövök — nagyék mir, Pereiig a» <Uva egy helyen. Hogy mint bolygó lidérc, a nae''yet A szél kerget exeazélyeeen ; Megfordulok napjában ác is, Itt is — meg Ott ia hirtelen. Vagy hát mondjam mi.f hogy ka már igy Nincs nyugtom, hogy ho»á megyek? A hol. tovább vagyok mondjam meg, Hogy hol vannak a jó helyek ? Megmondanám, oh higyjc meg^^— de Hiss mindenütt oly jó nekem. As emberek jók, s ax vagyok ki Egész rilágot szeretem. Alig van hely — (én nem tndom mért,) A hol nem látnak örömest; Igy malik el csaknem egész nap, Itt délután — amott meg ul Sok mlndenrSl beszélgetésben, Az óra gyorsan eltelik; 8 be tádOnkbSl alig fogyunk ki, Nem egyzzer ké«5 esteiig. 3a tudná hány helyes Ígértem, Hogy még ma biston ott leszek; Nem mondaná, nem semmiképen -Hogy holnap is asgd mehetek. Holnap? Oh holnap újra kezdem, Sokkai korábban megjövök; 8 kiket ma sorra látogattam, Beszélek holnap is velők. Nem illet engem szemrehányás, Ha ma kérésig voltam itt; Elhigyje, mert még zsr. calódott Szaramban az, ki bizva hitt. De nagysádról nem is hiszem, hogy Megbántva volna általam ; Holnap jövök megint, meglátja : Beváltom most is a szavam. HALA3Y BÉÜL HUSZONEGYEDIK tVTOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JANUáB^-án 1882. — Élvezetteljes estél yt tartott V bó 21 ón a* L nagy-kanixaai kereskedelmi ifjak Önképző köre. Volt itt felolvasás, tenesénok; három oly tényeaő, mely igen sokáig képes — az ugyanis matatni sseretó ifjúságot — jó hangulatban tar-tani. As egylet helyiségei zsúfolásig tömve voltak s igen saép ós nagy számban volt képviselve a hölgy közönség — különben ezen nincs mit csudálni — hiszen a férjekről szól — illetve felolvasási Tapsvibar közepette kezdette meg ifj. Donásxy Ferencz ar igeu érdekes felolvasását a „férjekről", melyet daczára aunak, hogy igen hosszú ideig vette igénybe a hallgatóság ¿gyeimét és türelmét, mégis a legnagyobb odaadássál hallgatták végig. Mégis érdemelte ezen odaadó figyelmet érdekes és szépen kidolgozott felölvaaásáéirtl Zajos taps és éljenzés köat hagyta el felolvasó ur a szószéket. Ezután ez egylet busgó s fáradhatlan alelnöke Grünhut H.nrik ur és Pollák Miksa ur négykézxe játszottak egy pár piécet zongorán mit Kaufmann Béla és Kohn Jakab urak duett éneke — notandum legújabb magyar dalok voltak ezek — követte Grűnhnt Henrik ur zongora kiséretével, ezt Pollák Miksa, Stern Zsigmond urak zongorajátéka ós Eck-stein és Ollop Lajos urak éneke követett, melyekkel az igazán éivesetteljes estély véget ért. Mindnyájan elismerésben részesültek pómpás művészetükért, melylyel oly annyira lekötötték a hallgatóság figyelmét, hogy majdnem ez egylet he lyisógében felejtette magát. A társaság 1 óra utáu oszlott szét. Dicséretet érdemel a törekvő egylet — és kivánatos volna, hogy a már úgyis szép páriolásnak örvendő egylet még nagyobb pártolásnak örvendene. Megérdemelné — meri min den tekintetben megmutatta már ilet képességét. — A „Neuzeit* béc«i szerkesztője Szántó Simon József meghalt január 17-én. 1819-ben született Nsgy-Kanissán. atyja itt rabbinus volt. 1845 óta halálaig mint bécai jourualista működött. — Somogymegye gazdasági egyesületének alólirt bizottsága-ezennel tiszte lettel tudatja, miszerint az általa Kaposvárott rendezendő lóárverezés folyó 1882. év márcaius 23-án reggeli 8 órakor kezdődik és a szükséghez képest 24-én foly-tatutik. Ezen árverés czélja a vevő kö aönségnek a tenyésztőkkel való közvetlen érintkezése által, egyrészt ezen vidék szé- . pen fejlődött lótenyésztéséből eredő lovak számára jobb piaezot létesíteni, másrészt a vevőket Jehelőleg költségtől és fáradtságtól megmenteni. Lakásokról és ellátásról több jó vendéglőben van gondoskodv Az egylet tisztviselői a^ érkes,ő vevő et as árverés előtti napokon a kaposvári pályaudvarban fopják várni. Az elmúlt évben elért siker áilal bátorítvas tekintettel as ^adásra s áat lovak as idén várható még jelentékenyebb számára,bátorkodunk as érdekelt közönséget ewa Jóárrerésre tisztelettel meghívni. A bejeleutett lovak részletes jegyzéke február havában fog megjelenni, melyet kívánatra less szerencsénk bérmentve megküldeni. Az alólirt bizottaág szívesen szo''gál bővebb felvilá gositással, mely iránt FrejaladtlerVümoa ■ árhoz méltóztassék fordulni Kaposvárra. Kaposvár 1882. ianuár havában. A bi-zottság: Somssich Andor, elnök. Bárány Dénes, Beck Béla, Boroakay Károlyi Bos-nják Goaztáv, Bottka Ántah, Döry Lajos, ifj. Egedy Sándor, Frey.iüdtler Vilmoa, Fink Ágoston, Henos László, Horn Fe-, rencz^íanzovich Elemér, Jankovich Gyula, Jankovich Tivadar, Jeszenszky Imre, Inkey István, Kacakovits Sándor, Kacs-koviU Zoltán, Király István (állatorvos), Kund Jenő, Makfklvay Géza, Malanotti Jenő, Márffy Béla, MárŐy Emil, Márffy József, Poer Mátyás, Riehnyovszky Mi háiy, Roboz István, gr. Somssich Adolf, id. gr. Somssich Imre, gr Széchényi Gé •> P- Széohényi Imro, gr. Széchényi Pál, TalHás Andor, Varga Béla, Vasdin-nyei Béla, Véssey Mihály, Vóaaey Sándor, Wachsmann Leo (állatorvos.) — Farsangi ünnepély. — Alig hiazssük, hogy a fővárosban fényesebb farsangi ünnepély legyen, mint a magyar irók segélyegylete és a magyarországi hirJspirók nyugdíjintézete javára február 4-én a vigadó összes termeiben tartandó zártkörű farsangi ünnepély, melyre a díszes meghívót mi is vettük. Az ünnepély rendező bizotls ga, melynek elnöke, Károlyi Gyula gróf, a legkiválóbb hírlap író kitűnőségeket csoportosítjaV bálbizottság, melynek elnöke AndrásayTivadar gróf, közéletünk kimagasló alakjait foglalja magában. Jegyek ára: Nagy páholy 50 frt i kis páholy 30 frt j körszék 7 frt; afsmélyjegy 5 írt • családjégy 2 személy 9 frt; 3 személyre 12 frt; 4 személyre 15 £rt, azontúl minden ezernély után.3 frt. — A Csáktornyái takarokp^nz tár rész vény társulat mérlegszámlája 282.200 frt 71 kr, vesstesség. és nyeres} ségszámlája 24-853 frl 10 krt, forgalma pedig 1,158,375 frt 18 krt tesz. X-dik raades kösgy ülése febr. I~áa d. .~3 óra kor laaz Csáktornyán a városias tanács-taremébén. Nspirend: s) as igacgatdság jelentése, b) a felügyelő bizottság jelentése és a felül vir^gált évi számadások feletti határosathosatal, c) határozathozatal a tiaiti jövsdalam mikénti fsloestása iránt, d) as alapszabályok 68. §-a módosítása, e) a beadott folyamodványok elintéiése, f) bét igazgatósági tag és a felügyelő bizottság választása, g) netáni indítványok, h) a közgyűlési jegyzőkönyvet hitelesítő két részvényesnek megválasztása. Csáktornyán, £381. deczember 31 ón. A igazgatóság- — 49. §. A tanácskozási és szavazási jogot a közgyűlésben minden részvényes személyesen vagy törvényes meghatalmazottja (48 §.) által gyakorolhatja; de ezen jog gyakorol hatására megkívántatik, hogy a réravényes legalább 20 éves és részvénye a közgyűlés előtt legalább 4 hét ót» a társulat könyvében az ő nevére legyen beírva és végre, hogy az szintén a közgyűlést 8 nappal megelőzőleg az 1882 évi január hó 24-ig az intézet ''pénztárába letétessék. Meghatalmaz ványok csak részvényesek nevére állíthatók ki. A megvizsgált évi számadások, az üzleti jelentés és a felügyelő bizottság jelentése — a társulat üzleti helyiségében a közgyűlés 14 nappal megelőzőleg a részvényesek által betekinthetik. ''r — New- Yorkból írják nekünk ; Igen tisztelt szerkesztő ur! Nem tudom van e tudomása arról, hogy egyletünk működik és létezik, ha nincs, ugy vegye tzennel szíves tudomásul,hogy az »Oaztr. Magyar Védegyle 7 hónapja megkezdte működését s máig 750 ügyszámot intézett el, melyek helyszerzés, pénz és jogi segély l-ől állottak. Nem szándékom most önnek idejét az egylet működéséről szóló jelentéssel elvenni, hanem egyenesen áttérni arra, mit mondani akarok. Mi itteni magyarok bár távol vagyunk hazánktól, mégis jó magyarok maradunk, s mint ilyenek a honi folyó ügyek iránt a legélénkebb érdeklődéssel viseltetünk; a hogy - kellőleg értesülve legyünk több vidéki laphoz ingyen példányért folyamodtunk, s mondhatom mindannyian készségeseu megígérték azt s küldik is. Most a t. szerkesztőséghez is hasonló kéréssel bátorkodom-folyamodni, kárpótlásul ígérvén itteni, önt & a honi közönséget érdeklő tudósításokat, de meg Ka bármikor valami felöl felvilágosítást kívánna, azt a legszívesebben fogom eszközölni. Mellesleg felkérem a t. szerkesztő urat szíveskednék b. lapjában a népet óvva inteni, hogy telire és téli időben ki ne vándoroljon, mert itt csak a legnagyobb nélkülözéseknek lenne kitéve. Ha vala kinek épen kedve van idegen földön szerencsét próbálni, ugy az jöjjön tavaszkor, midőn a mezei munkálatok kezdődnek. Továbbá "nehogy az ügynökök rábeszélésére hallgassalak,hanem uti-jegye-iket a hamburgi, vagy a brémai fő ügynökségnél vegyék, hol meg nem csslatnak, de meg pénzöket sem váltsák be útközben mert az is vesztességgel járna. Kérésemet ismételve, honfiúi üdvözlettel maradok s t. b. Nyilrai Emil. . — Mefhivás. A csáktoinyai jó tékonyezélu nőegylet alaptőkéje gyarapítására 1882. február 4-én, a » Hattyú« hoz czimzett vendéglő nagytermében tánczczal és tombolával egybekötött estély t rendes. Belépti díj 1 trt, caaládjegy 3 frt. Kezdete fél 8 órakor.—Felülfizetések éz nyeremény tárgyak köszönettel fogadtatnak. A nyeremény tárgyakat február l-ig T. Dr. Krasovelt Ignáczné urnőhez kérjük küldeni. ~ egylet. Előbbi számunkban emiitettük, hogy a fővárosban »Balaton-vidéki kör« alakult, erre nézve a következő felhívást vettük: A Budapesten lakó somogy-, veszprém és zalamegyei ifjúság régen érezte hiányát egy oly intézménynek, mely alkalmat nyújt arra nézve,hogy a Balaton vidéki lakóaok együttes önművelődését és a fővárosban való összejőve telét lehetségessé tegye. Jól''esik az embernek, ha régi ismerősével, gyermekkori barátjával, földijével együtt töltheti el szabad óráit, melyekben társalgás.elóadás, munkálkodás által egy nemes caéi felé törekszik,- - a magyaros szellem ápolására, az önmunkáaaág ébresztésére és a nemzeti kultura előmozdítására. Szükségesnek, czélszerünek találtuk ez ért,hogy egy kört létesítsünk, melyet szerencsésen ki is vittünk. Körünk mar fennáll és jelen soroknak czélja nem más, mint az, hogy na-gyobbitsuk táborunkat törekvő egyénekkel, kik bennünket támogatnak, kik velünk egy véleményben vannak, és kik szintén érzik azt, a mit mii Czélunk es-tólyeket rendezni, mel^ eken bárki bármiről tarthat előadást, bárki szavalhat; czélunk munkálatokat megbírálni és ez által az eszmeoserét hasznossá tenni; czélunk könyvtárt, mindent b >rendezni,mely valaha tulajdon helyiségünkben szabad óráinkat élvezetessé teszi ; és mindamellett megmaradunk szerénységünk köré ben, a reklámoknak,^ jsagyzásnak bará tai nem vagyunk. Egyletünk neve »Ba-látón vidéki társadalmi óe önmüvelődési kör.* Ideiglenes helyisége Király-utcza 20. ss. A ki becses személyével táborunkat nagyobbítani szándékozik, szíveskedjék ez ívre nevét, lakását irni. Bővebbel addig a legközelebbi gyűlésen nyerhet, melyre meghivatik; az idaigl. bizottaág. — A , Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete« as 188I-ik év társadalmi alkotásai közt a legkiválóbb helyek egyikét foglalja el. Július elejével alakalt meg sc intését s már is nsgy vsa- ezer forintnál nagyobb az alaptőke, melyrt. szert tett. Ez összegből körülbelül tizenháromezer frtot a tagok saját befizetései, törzsbetétei és köteles vényei képviselnek, haszonhétezer frtot, részint készpénzben, részint kötelezvényekben a jótékonyság áldozott as intézetnek. E tőkével szonban a kitűzött czél még nincs elérve, sőt még alig van megközelítve.A bécsi sajtó nyűg dijintézetének, a Concordiának, nyugdijalapja (alig hét évi fennállása után több mint nyoiczazázezer forint s ha a magyar sajtó igazán gondoskodni kiván jövőjéről, neki ís el kell jutnia oda, hogy ez alap tőkéjét százezerek szerint számithassa. Van is kilátás reá. hogy ez intézet ügyt ^agy lendületet vesz. Remélni lehet, hogy az országgyűlés állandó országos segélyben fogja részesileni, s bogy a fővároc is fölveszi azon intézetek sorába, melyeket évenkint hathatós an agí s erkölcsi tá mogatásában részesit. Ez azonban még mind nem elég. A hírlapirodalom, mely Magyarország minden közügyét, a legtávolabb vidékét ép ugy, mint a legjelen-tősb központok érdekét, mindig önzetlenül fölkarolta és támogatta; mely nemzeti czélokra humanistikus intézményekre és a szükségben szenvedők megsegélyésére csak az utóbbi huszonöt év alatt több milliót gyűjtött, (elég a magyar tudományos akadémiára 1860 ban, az alföldi kárr uluknak 1863 ban, az 1848/49-iki h>nvédeknek 1867-ben, a honvéd menedékházra 1869 ben, a miskolczi, budapesti szegedi, alföldi stb. árvízkárosultaknak e hetvenes évek folyamán eszközölt gyüjté sekre utalni), a hírlapirodalom megérdemli, hogy ez alapjáról, melyek érdekében kérőleg fordul a közönséghez, az ország mjuden pontján megemlékezzenek. Vidéki pénzintézeteink, közkereseti társaságaink, melyek létesítése sok helyt egyenesen a sajtó közremüködéséuek köszönhető, egyesületeink, melyek a sajtó önzetlen támogatását oly sok év hi sszu során keresztül tapasztalhatták, nemosen hálálhatják meg azt ha adományaikkal az év végén felosztásra kerülő nyereményükből. ez ifja intézetet, melynek pénzeit a budapesti első pesti hazai takarékpénztár kezeli (az adományok is ide kül dendők), fölkeresik s jótékonyságot gyakorolván, egyúttal a hazai sajtó jövőjét is biztoaitni .segíti. — cJótékonyság. A z. szt. gróthi Casinc f. hó l9-=óo este 6 orakor egy oly megható ünnepélynek volt színhelye, melyet a jelenlevők scha sem fognak el feledni. Ugyanis a helyb. »jótékony nó-egyfet* 57 szegény sorsú mindkét nembeli gyermeket tetőtől talpig felruházott. — A ruha kiosztás után pedig a választmányi tagok által egy kis elemózsiával megtraktáltattak. E szivrehaló jelenet többeknek könyökét facsart ki s hogy ne! Aki láthatta, hogy mikép buzgólkodtak hölgyeink a ruha és sütemények kiosztásánál, annak bizonyosan eszébe jutott a fenkölt szellemű német költőnek ama verse: Ehret die Frauen .... stb. A gyermekeket illetőleg pedig ezeknek sugárzó arczain az öröm és megelégedettség tűkrödzött vissza. Méltó tárgy a psycho-logasnak. Osztozkodjanak tehát hölgyeink a szegénykék ajkairól szólt s áldást rebegő szavakkal. Megérdemelték mert: Ki sseretetet vet szeretetet arat —- Árverés Zalamegyében — (A hivatalos IspbóL) Keglovics János 404 frtra b. ingt február 5. Ke«ecseny-ben (N.-Kanizsa.) — Goriczei József 1073 frtra b. ingt. febr. 4. Csáktornyán. — Simon Magdolna 760 frtra b. ingt.jan. 28. Újlakon (N.-Kanissa.)—Boros István 6191 frtra b. ingt. febr. 7. Sz. Mihály fa (Z.-Egerszeg.) — Sós József382 frtra b. ingt febr. 16. Garabonczon (N. Kanisst.) — Hazai rövid hirek. — József főherczeg fiumei villájábaa szabad f Idben két Camelia japonica van, melyek egyike több, mint 2 öl magas, a másik l1/, öles — mindkettőn számtalan bimbó díszlik. — A Délmagyaror«zági lapok írja, hogy Becker János közalapítványi hivatalnok szilasi hegyen fekvő szóllőjében egy cseresznyefa teljesen virágzik. — Szolnokon tavaszkor uj városházat építenek, mely hetven és egy-néhány ezer frtba fog kerülni. — A gyilkos Pánczél Gábort az angol kocsis megölőjét legközelebbi napokban ki fogják végezni, miután a király nem kegyel mezte meg. — Veszprémből a színtársulat Komáromba megy. — Istóczy kerületének 2 községében izraelitát választót ak bírónak. — Pécsi póstafőnökké báró Parcsel Béla főtiszt neveztetett ki Bpestrfll. — Angyelics Germán bécsi püspök szerb metropolítává neveztetett ki. — A katonai mozgósítások mindig nagyobb mérvet öltenek. — Győrmegyefőispánjává Héder-váry Khuec gróf neveztetett ki. — Szegeden nagyszerű vágóhidat építenek. — Duuavecoén uj év óta ¿em kávét, sem ezukrot nem árulnak a boltokban az uj fogyasztási adó miatt. — Kertbeny Károly jeles irónk z.-üllőí kórházban meghalt. — Külföldi rövid hirek. -Az uj üvegpalota Schönbrunban már majdnem teljesen elkészült A szép kertnek teljesen megfelelő virágház 80.000 frtbs került. — Uj éjszaksarki expeditiót tar reznek Hollandiába. — As expaditió még'' ez évben indulna el. — ✓Veijuori őrnagy hadbíró Prágában öngyilkos lett — Ozmán basa élete ellen merénylet kö vettetett el, meghiúsít tátott. — A leégett bukaresti cirkosnál a kár 200.000 frt — Powell léghajós holttestét Spanyolország-banmegtálálták.— Féval Pál franczia regényíró elvesztette beszélőképességét — Montenegro semlegesnek jelenté ki magát M nyert? Budapest jan. 21-én: 57. 13. 4. 19. 54. Lincz „ , 40. 79. 66. 86. 38. Trieazí „ _ 86. 81. 61. 28. 72. Irodalom (K rovat alatt megemlített munka Nagy-Kanizsán Wajdits Jőtseí kSnyvkeroskodése ¿Ital inegreadfllbetó.) — At emberi művelődés története P. Szathmáry Károly e mintaszerű kíálli tásbao megjelent népszerű munkája mindinkább közeledik befejezéséhez. Jelenleg a 25. és 26. fűzetek fekűsznek előttünk az újkori bölcsészettel, történetírással, jogtndománynyal, szépirodalommal természettudományokkal, napi sajtóval foglalkozva. Az ügyes csoportosulás, az átgondolt rendszeresség különösen e füzetekben lépnek előtérbe, nevezetesen bölcsészetnél és szépirodalomnál, hol nem annyi számos név felsorolására, hanem az egyes rendszerek és iskolák plasztikus feltűnésére fektottetik a fősuly. A két fű zet ismét gazdagen van illusztrálva mennyiben 39 kép disziti Egy-egy füzet ára 30 kr. as I. Iv. kötete finom franczia kötésben 9 frt 80 kr. Ez utóbbi különösen ajándékokra alkalma. — A világirodalom története czimü Tettey-féie illető vállalatból a 8. 9. és 10. füzetetjvettük, mely bánjm füzetben ép oly alaposan, mint érdekesen adja z franczia irodalom ismertetését A magyar kiadás átdolgozója ezt jóval bővebben tárgyalja, mint a német Scherr s nagyon he lyesen nem ezután, hanem Nizard párat lan munkája után halad. A német mester elfogultsága a latin népekkel szemben, kicsinylés, melylyel irodalmunkról beszél nem elégítheti ki a részrehajlatlan olvasót Nizard eszmegazdasága és gyönyörű nyelvezeté ellenben oly élvezetes olvasmányt képeznek, mely szabatos visszaadás mellett jóval felül emelkedik Scherr német eredetijén. E füzethez két műmelléklet van adva. Franczia írók arczképei a XVI. azázad első feléből és anx írástudó fen-maradt aegyptipapyrusa szép szinrajzbas Egy-egy fűzet ára 30 kr. f- Előfizetési felhívás »Híres magyar nők" (költemények) szerkesztett müvem második kiadására. Tíz iv(160 lap) és 34 írónak 64 azon versét tartalmazza, melyek dicső honleányairkról szólnak, _4ra 30 kr. Gyűjtőnek ötre egy t. példánynyal szolgálok. A szállítási dijat én fisetem. Tomes-Lippán, 1882. jsn. 20. Városy Mihály, polg. iák. tanár. — 9Sarmonia'' czimü zenószeti közlöny első Bxáma igen érdekes és vál tosatos tartalommal megjelent. Magyar ország és a külföld művészetének heti szemléje. Szaksxerkesstők Aggházy Károly és Erney József, felelős szerkesztő Kacziány Géza. Kiadja a »Harmónia" magyar zeneművészek rész vén jr társulata. Előfizetés: ár I frt 50 kr. — Rudnydnyszky Gyula, jeles irónk szerkesztésében megjelent a »Magyar Szemle" január havi füzete gasdag tartalommai. 1. Szomor Dani Kiss Józseftől, 2. Egy küllő, mely nem illik a kerékbe Tolnay Lajostól, 3. Mikor felhő csügg as égen Dalmady Győzőtől, 4. Két major regénye Mikszáth Kálmántol, 5. A főrendiház kérdése Koróda Páltól, 6. A közgazdaság elmélete dr. Kovács Gyulától, 7. Madách költészetéhez Haraszti Gyulától 8. Tragoediák a nemzeti színházban Rakodssai Páltól. 9. A becsületét kereste Erdélyi Gyulától, 10. Közoktatásunk állása György Aladártól, 11. Milton prosá-ban Reviczky Gyulától, 12. Gyulai PáJ költeményei D. F. K. 13. Kias József költeményei DezséritőL 14. Értesítő: Greguss Ágost versei. Ara 60 kr. Megrendelhető a szerkesztőségben Bpest, 5. ker. Váczi-kőrut 72. Ajánljuk a szépirodalom pártolóinak figyelmébe. — A birói ügyviteli szabályzat 1874 ótajeleut^.keny módosításokon ment keresztül, melyeket rajta későbbi rendeletek, de különösen a két legatolsó idei, ejtettok. E módosítások a régi szöveg negyedrészét helyezik h tályon kivül s igy jő szolgálatot fog tenni as előttünk fekvő Tettey féle jegysetszélü kiadás, mely s birói ügyviteli szabálysstot mai érvényben adja, kihagyván a hatálytvesztett sokat s helyűkbe illesztve azokat módosító későbbi rendeletek illető §-ait A gya korié jogász e kiadás által sok utánlapoz-gatástól van megkímélve, melyet különben el nem kerülhetne. Eltekintve a szó les oldalszélektől, melyek jegyzetekre bőségesen nyújtanak helyet Ara nyolcsad-rétben vagy aaebkiadiaban 60 kr. — Az 1881. évi törvények as oly hamar közkedveltségre vergődött jegysetszélü kiadásban ép most jelenik meg teljesen. A testes kötet Tettey Nándor és társa budapesti könyvkereskedése a jegy-satesélü kiadások létesítője adta ki, ssép nyomtatásban, sima fehér és jő papiroson. Hogy e kiadók mennyire iparkodnak a törvény kiadáaoknál az ügyvédek és bírákra nézve hasznos reformokat létrehozni arról a jolen kötet is élénken tanúskodik, amennyiben as ismét tartalmas egy oly fölötte hasznos újítást, mely csakhamar uj barátokat fsg szerezni e kiadásnak a jogtudó közönségnél. Értjük a betűrendes tárgymutatót, mely az egész évfolyam tartalmában rögtön eligazítja a tájékozódót 8 amilyent eddig nem találtunk a törvények egyes évfolyamában adva. A Knorr-féle nagy tárgymutató 1880-ig ter- '' jed, a Tettey-féle kiadás folytatja azt, adván tárgymutatót az 1881. évfolyam-hez ugy, hogy e kiadás állal meg lesz adva a lehetőség a törvényeknél mindig a legújabb évfolyamig gyorsan és meg- '' bizhatóan eligazadni. A kiadók ugy látszik, keresve keresik ama módokat, melyek által a törvény kiadásoka'', a practi-kus hazznavehetőség legmagasabb színvonalára emeljék s e törekvésükben kétségtelenül megérdemlik jogászküzönsű günk pártfogását. Az évf>lyam az általánosan dívó vörhenyes vászonkőtéíben is kapható, miáltal külsőleg semmibe, nem .üt el más kiadások előbbi évfolyamaitól s ezek foly tatásak ép is tekinthető. Ara fűzve > 4 frt 30 kr, kötve 5 írt Vegyes hirek. — Magyar telepek a Bánságban, Pancsovárói írjak, hogy idáig közel 800 magyar család jelentkezett a végvidéki magyar telepitvényes községekbe való te-" lepftdés végett.E szerint hazánk és a szerb fejedelemség határa között nemsokéra uj magyar községek fognak alakulni. Az ez évben még foganatba veendő árm.-ntesi-tés álul 36,000 hold kitűnő birtokot aie-lepitvényesek használatba fogják venni s nemsokára a hátralevő 80.000 hold is használható lesz. E kösségben fontos po-sicziót fog nyerni az ország, mert az el-, vitáahatatlan, hogy ha 1848-ban Titeltől Kubinig a Duna melleit ilyen magyar községek léteztek volna, Szerbiából nem jöhetett volna át oly ''sok államellenes eiem. — üj fűtési mód az osztrák állam-vasuton. Az államvaspálya-társulat fntár-és személyvonataiba besorozott I. és II. osztályú személykocsik fűtése ezentúl függőkályhákkal történik, melyek a kocsiszekrény alatt vannak alkalmazva s kívülről füttetnek. Ezen kályhák szerkezete olyforma, hogy ások által keletkező tűzveszély az illető kocsira nézve teljesen ki van zárva. A melegített levegőnek a ko-csiszaksszokba való beáramlása a kocsi-ülések alatt levő rostélyokon át történik. A fűtés szabályozha''ására minden kocsi-szakaszban az ülések hátfalán emeltyű van alkalmazva, melynek forgatása által az ott levő — »meleg« vagy »hideg« — fölírat értelmében, a meleg vagy bideg levegő beömlése idéztetik elő. Magok a? utasok tetszésétől függ tehát, ha a kocsiszakaszok hőmérsékét a körülményekhez képest fokozni vagy pedig lejebbszáliitani akarják. — Kossuth Lajos iratainak Ill ik kötete as Athenaeum nyomdájában ez év márcsius havában fog magjelenni s a kéziratok már odaérkeztek. E kölet szintén igen érdekes történeti részeket tartalmaz, melyeket a magyar kösönség csak kevéssé ismer. Tartalmazza a bankjegjrpört min. den aktáival együtt melyben I. ferencz József, mint osztrák császár volt a felperes » Kossuth Lajos, mint Magyarország kormányzója volt as alperes, s melyet Londonban as angol nemzet leghirneve-sebb jogászai folytattak. Továbbá tartalmazni fogja gróf Telski László halálának körülményeit s multunk e kitűnő alakját kellő világításban fogja a nemsst elé állítani. Nem mint olyat, ki kétségbeesett a nemzet igaz ügye fölött,hanem mint olyat, ki haláláig hive volt anak. Végre tartalmas többek köst egy nagy terjedelmű tanulmányt az októberi diplomáról s as ezt megelőző varsói értekezletről s e részben még eddig ismeretlen diplomáciiai "okmányok fognak látni napvilágot. — Qrófmint ina. A párisi törvényszék a minap egy elkallódott ember,Saint-Patricse gr. fölött itélt Saiut-Patricze gr. egy katonatisztnek volt fia s atyjaJKrim-ben elesvén,ő a katonaságnál maradfMivöl azonban itt nem vihette sokra, kilépett Nem volt vagyona, azért hivatalt vállalt a rendőrségnél, de innen távoznia kellett, mert főnökével nem jöhetett kí. Azután irodai szolgásak állt be egy kereskedőhöz, de itt sem maradt Beköszöntött nála a nyomor, Isten tudja hogyan s miből élt heteken keresstül. mig csak g/of de Ser-rehes nem jutott inasnak* Itt uri módon ákarván élni, lopott, a mi kese ügyébe esett, exüstnemüt, ékszereket, fehérneműt De Serre gróf egysser nagy ebédel akarván''adni, észrevette, hogy ezüstjeiből igen sok hiányzik. Saiat-Patricsa gróf fc helyett, hogy beismerte volns hibáját s bocsánatot kért volna urától, másnap föltört egy szekrényt s abból 1500 frankot kivévén a belga határ felé menekült, de •¿fogták. huszonegyedik évfolyam. ZALAI KÖZLÖNY" JANUÁR 26-án 1882. — Földrengés Zágrábban. Zágrábból távirják lapunknak e hó 21-ikéről: Ma eatt 7 óra 55 perczkor újra földrengés volt, mely három másodperczig tartott. JL földrengést a rendes földalatti morgás előzte meg. A lakosok egy réaze rémülten futott az utczára, félve a nagyobb bajtól. A színházban valóságos pánik ütött ki. Tizenöt hó óta a földrengéseknek ismét meg ismét való megujulása szinte kétségbe ejti a lakosságot, mely nem véli ''már többé magát biztosságban. — Krach Párisban. A párisi börzén sikerült a Rothschild csoportnak végzetes csapást mérni a 3ontoux csoportra. A -harcz régi éa tegnapelőtt nagy csatával egy időre eldőlt, hogy melyik a hatalmasabb pénzintézet.Ügyes manipuíácziókkal az értékpapíroknak értékét, melyek Bon-töuxnak köszönhetik létüket, négyszáz, ezer. ezerkétszáz frankkal lenyomták,minek folytán nagy a krach Párisban.Lesz e befolyással e krach a Bontoux-íéle ma gyar vállalatokra is, az még kétséges. — Magyar rGott er halté.'' A .Harmónia® czimü nepészeti folyóirat jelentése szerint legközeí^b írókból ée zenészekből álló értekezlet fogja megbeszélni a czimben jelzett kérdést és ha az eredmény karöltve fog járni az erős akarattal, meg íb írják, le is kotázzák a magyar királyi himnust. — Krisztus Pilátus előtt Munkácsy Mihály festmenyeit előbb fogjuk Budapesten láthatni, mint az eleintén tervezve volt. A nagyszerű festmény — mint a képzőművészeti társulat igazgatósága értesül — Bécsben febr. 15 én lesz utoljára látható, 16-in becsomagolják, ugy, hogy 18-án már Budapesten lesz és 20 án reggeli 9 órakor & műcsarnokban látható leend. Párisból a hozzá való keret, mely ép oly díszes leaz, mint a bécsi, e hó 26-án érkezik Budapestre. A festmény a műcsarnok felülvilágított nagytermében lesz kiállít? ?. — ¿SLRing-Theaterben még folyton akadnak a romok elhányásával foglalkozó munkások halottakra. Tegnapelőtt a nézőtér alatti pinczeüregben egy összeégett női törzset találtak, elegáns színházi öltözet foszlányaival. Arcza mumiaszerüen össze volt aszva — s nyitott ajkai közül fehér fogsor fénylett ki. Beólmozott koporsóban vitték ki a temetőbe a sok apró csonttal egJüit> melyet naponként kilapátolnak a törmelék alól. — A villanyos világítás veszélyei Hatfield-House-ban Salisbury marquis lakóhelyén egy 22 évee fiatal ember balt meg azáltal, bogy a villanyos világítás vezetékével érintkezésbe jött. A nevezett gép, mely 117 Brun-fóle lámpát látelvil-lanyossággal 16 lóerejü. A bonczolásnál nyomát sem találták azon karakterÍBtikus jeloknek, melyek a villámütéseknél előfordulnak ée a halál csakis az ideg- és agy rendszer nagy rázkódtatása által kö- vetkezhetett be. A „Britiah-Medicinal-Journal'' angol lap ez esethez megjegyezi hogy a villanyosság általi megölés halálbüntetéseknél ia alkalmazható lenne, mert pillanatnyi hatású s az akasztásnál előforduló kínzást kizárja. Ez esetnél érdekes az ís, hogy balált lehet előidézni elegendő mennyiségű villany osaéggal anélkül, hogy poaítiv jelek, vagy felismerhető nyomok azt elárulnák. — Edelsheim magyar bari. Említettük annak idején lapunkban, hogy báró Edelsheim Gyulay a magyar báró-Bágért folyamodott. A mai hivataloa lap jelenti: Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán, báró Edelsheim Gyulay Lipót lovassági tábornok és budapesti katonai főparancsnok bárói méltósága hatályának a magyar korona országaira leend''" kiterjesztését jóváhagyom, illetőleg neki és törvényes utódainak a magyar bárói méltóságot díjmentesen adományozom. Kelt Bécsben, 1882. évi január hó 4-én. Ferencz József s. k. B. Orczy Béla, s. k. — Magyar találmány Angliában. Komáromy Mihály , a Phőníx-sokszoro-sitó feltalálója, meghívást kapott egy londoni kereskedő-czégtői, hogy találmányának Londonban angol tőkével gyárat ''alapítson. A feltaláló a meghivást elfogadta 6 mihelyt előkészületeit megtette, Londonba fog utazni. Misouri államból egy szuperintendens fordult az itt való Phőnix gyárhoz, hogy ennek szabadalmát az egyesült államokra nézve megszerezze. — A ki ezres bankót széttép. Az escomptebank portási pénteken este észrevette, amint a váltóosztály ba menő férfi egy levélborítókot apró darabokra lépett s?ét és a kapu alatt sarokba dobta. A portás kívánságból fölvett egy darabkát, a mely nagyoa hasonlított az ezres bankó részleteihez. Csakugyan az ís volt. Az osztrák nemzeti banknál össze is állítót tik * minthogy nem hiányzik belőle, az egész értéket képviseli. Eddig senki se jelentkezett a bankóért s így valószínűnek tartják, hogy a ki a levélboritékot széttépte, sejtelemmel Be birt a benne levő ezresről. — Nagy vasúti szerencsétlenség híre érkezik a tengeralatti távirón New-Yorkból. Az a vonat, melyen számos képviselő Albanyból New Yorkba utazott, Spuyten Byvil Creekváros előtt összeütközött az innen jövő vonattal. E vonat gépe két Wagner-féle palota-waggont ugy összezúzott, bogy a két roppant kocsi a szó szoros értelmében egymásba szaladt, mint a mikor egy távcső két része egymásba nyomódik. Tetézte a szerencsétlenséget, hogy a két waggon a fölborult lámpáktól kigyúlt. A halottak sz&ma tizenkettő, köztük van Wagner sz állam szenátus tagja és a palotakocsik tulajdonosa. Csak a két kocsi ment tönkre. Midőn a holttes- teket a kocsi füstölgő törmelékei alól kihúzták, a halottak borzasztóan összevol lak égve a négy közülök már egészen sze nesedne. Csak egy léiekzelt még, de ez ís csakhamar meghalt égési aebeib-n. A többi kocsik is erősen megsérültek és a lökés oly erős volt, hogy a bennü''ők is zúzásokat szenvedtek. Hasznos tudnivalók. — Zsirfolt. — Zsirfoltot selyemszövetből legbiztosabban a „benzinnel3 vehetjük ki: igen ajánlható azer továbbá az úgynevezett ,TaufsteinB, mely port a gyógyszertárban kaphatni. Ha a foltot e szerekkel bekenjük, minden bizonnyal eltűnik a pechét. — Petróleumlámpába világításhoz és főzéshez. Graba Gyula Meisszenben, egy hárömlábat alakit, melyre szabadalmat is nyert és mely né! fogva közönséges ,'' petróleumlámpákkal, melyek petroloum-lartó edényükkel az álványról levehetők, főzni és világítani lehet egyszerre. A leg kisebb edényt ugy lehet használni, mint a legnagyobbat; ezáltal tehát megvan adva a mód a világításnál különben ve szendőbe menő melegségot a főzésre f=l- j használni, a tüzelő szerűéi n>-gy megtak»-, ritást elérni és a főzést, ¡i!elo!>-g felmele-: gitéat minden kellemetlen szag és az edény bemocskolása nélkül .eszközölni. Az ily háromláb ára lámpa és főzőedény nélkül nem több 2—3 forintnál. — A méhszurás, mint orvosság. Egy köszvénybetog Németországban a következőket adja tudtára a szenvedő emberiségnek : „Az már el van ismerve az egész világon, hogy a méhszurás enyhíti a köszvény és a podagra által okozott óriási fájdalmakat; de én mosl, személyes tapasztalatok után határozottan azt állítom, hogy nemcsak enyhíti, hanem tökéletesen el is oszlatja azokat. Sokáig voltam kösz vénybeteg, mindent próbáltam 8 végre méhekkel rzurattam meg a lábamat, '' melyre píócza módra rakattam a kis állatkákat. Szurásuk fájt, nagyon fájt, de mikor elmúlt, elmuit egyszersmind éve kig tartó köszvényem is és én aki két évig nem birtam ágyamból kikelni a szu rás után felkeltem 8 azóta háboritlanul hivatásomnak ólefc.'' A tisztelt ur levélhordó. . Betyárok törtek be egyszer a faluxi bíróhoz. A bíró egén pfcJegmával förmed rájuk: Szamarak 1 hogy tudtok hozzám jÖUni-Tndhatuátok, hogy ha jxSazem voltra nem Sic ék itthon, han^m most is a korcsmában Tolnék! A porosz határasélen egy porotl katona találkozik egy orosz katonával. A porosz kérdé hogy hívják ónt ,P»chi»chikoff. — sEgészségére kívánom" mondá illedelmesen a poroez s keiét csákójához emelvén s szentül hívén, hogy az érdemei orosz katona nem annyira nevét mon-''.ta, mint egy nagyot pr&sszestetc Egy színészt segélyért megszólított bizonyos ember, állitva, hogy ő is »áadorsxinósz * hogy nagy fennakadásban van. — Ugy barátom, csak menjen ön s. zugóhoz — ^Uzonzá ez — az ssnkit sem hagy fennakadni. — Matróz : Már egy jó negyedórája húzom ezt a kfttelet és még sincs itt a vége. — Örog matróz: Yalami gazember bizonyosan levágta. . í31 . : U80 éjje »15 Sopronba fi ^^ 205 Prágferhof Kottori, Csáktcroya 4 56 reg?(.Í 203 • .2 47 délut. SN - • Ürjortr.) , 1050 éjjel Brkeztk Kanizsára honnét: 210 Zákány fel SÍ 216 , 208 , 211 B..«»-Peetr61 ''203 201 302 Béc.bSl 814 S1G Sopronból 804 „ 206 „ 202 Prigerhoí íel51(gyor«voa.t) 5 27 rsgj.i 1 41 diifc. " 1 éjjel (végy. voaat) 4 15 r.gffcl (postavo&at) 2 5 délut (gyorsTOMt) io ao ¿¡jtl 4 l segge. 10 15 -éjjel 12 1 20 délat 10 60 éjj.i 6 37 r»jj»i Szerkesztői üzenet. 4851. X. A, A -.felhívási közlendj&k, s amit tehetünk, készséggel. 4852 .Emlékezzünk régiekről.■ JCnni fog. 4853. T. G. Már megelőzőleg, közöltük. 4654. L. Köszönettel vettük. 4855. New-York. Magán lerelet írunk. 4356. V. Kt Xem kCzőLbető. Vasúti XX3.&XX ©troxxca.. Indul Kanizsáról hova: Vonat szám Ora Perc. IdB 207 ««, DcmKovftr 6 10 reggel 215 » « • 2 30 délut 209 a > « 11 1 éjjel 202 Koda P»«:re (gyorsvonat) 5 55 reggel 204 t (postavonat) 2 6 délut. 212 * (vegyes vonat) 11 20 éjjel 313 Béc.ke (Hxo.r batboly, Sopron felé) 6 15 reggo! Felelés azerkesztó: BATOEFI LAJOS Nyílttéri ; Nyílt levél. fUfaséez, 1832. évi január 22-én. Csury lloaa kisasszony oi-krilvov^ lakó» egy oly tartalmn levelet küldött atkt-melyben az éa jellemteleDségeu erősen h«* súlyozva van. Menayiben vagyok én jellem.'' len, azt sem a nagyontisztelt kisaaarony, pedig nagyon jellemes barátaim Czvetkora István és Tóth Kálmán urak — kiknek áUitá-lagos rágalmazása folytán nevezett e&gea t kisasszony jellemtelennek — oem bírálhatják el ; azonban váljon a fent nevezett kinu»X0LT jelleméhez némi kételyek sem férnének. ke-.-kea tagadom. Bövebbi polémia feleslegei. Ifj, G0RIC8AXECZ JÓZSSP, rogasóczi likós. •) E rovat alatt kőzlöttért felelősé«! nem vállal a Sterk R D Papírszeletek. Kirabolták d—p—i templomot. A pap orról szónokolván, többek közt ezt mondí. : — Átkozott legyon mind az, a ki valamit elvisz az oltártól, ha az megint vissza cc-m viszi oda. * Egy furfangos fazekas csakhamar hátára kapja feleségét s viszi a paphoz s igy szól: — Én feleségemet a» oltártól hoztam el, s most kész vagyok azt vUázavinni, mert százezerszer megbántam már, hogy onuét elhozták. • SOK PÉNZT megtakarítanak háziasszonyok, szállodák, kávéházak stb, ha kávéuBkég-letüket tólem közvetlenül postacsomagban Sf, font nettó nagybani árban bérmentesec vpsxik : Mark. Mark. Afrikai Mocca 8.50. Legjobb Varacaibo 5»_. Prím Guatemala 9 50. Finom Perl-8antos 10._. Legfin. Ceylon Pint. 10.50. Legeslegjobb Java 11 60 Valódi arabiai Mocca Mark 12.50. Szétküldik p''>8tautánvét«liel vagy a pénz előleges beküldése tcoi--eti. Jótállok a teljes tisztaságért és szilárd mértékért 454. 7—10. Biek János, Altona kávé-ársda rltsfi czég. I E D E ESEK. BÁRON UEBI&-FtlE MALTQ-LE&UMINOSEIKHOCOIADJA ts LISZTJE '' r" ^ 11 "'' '' '' ■ .-.-l-l''"--V J''- — .. .- ,1 un^i l- l «. I ii i • n ■ 1 -i II r-r ~~ , ''<V,,1 ''..SH « illSIMW ii. II »-Tr-i---IV H" STARKER & FOBUDA cs. kir. foszállitd gyárából STUTTGARTBAN. A MALT0-LEGUMIN0SE5-CH0C0LAD & legelső orvosi tekinté vedoknek, vérszegény gyermekeknek, szoptató nőknek, qvenqélkedö leányoknak sat. kitűnő, táüláló és kellemes izű itilt nvnit. BPT Legjobb yertkepzo tnpanyag npg STARKER & POBUDA cs. kir. foszállitd 8yárábÓ! STUTTGARTBAN. A MALT0.LEGUMI50SEJÍ-CH0C0LADi legelső orvosi tekinté A. 3IAI/IH) T VC^WTKn^v^T ^ vérszegény gyermekeknek, szoptató nőknek, gyengélkedő leányoknak sat. kitűnő, tápláló és kellemes izű itelt nyújt. -— előbbi esetekben mint erösitö és könnyen emészthető levesnek mutatkozik, valamint jchatásu táplálkozó szernek és kitün<S gyermek-tápláló-anyagnai TiíSLi ¿nis^¡fíÍJ!1^t/Ü áraLmindegyik csomaSra kinyomtatvák és kaphatók a birodalom összes gvógytáraiban ás fü&zerkereskedéseiben; ellenben nagyobb mennyiségbe & főraktárnál ECKARDT PÁL BÉCS, I., Weihburggasse 24 (44s 4-26.) Zágr ábban MITLBACH ZSIGMOND gyógysz. Eszéken DÁWID JÁNOS gyógysz. Mária - TheresiopelJÓÓ J. gyógysz. Székesfehér váró tt BBÁÜX gyógysz. DIEBALLA Q-. gyógysz, Zupanje (Szlavónia) MATTER A. gyógysz. Komárom SCHMIDTHAÜER L gyógysz. !! U J K I D V AN YU / Ep most került ki sajtó alul % a második tetemesen bővitett kiadás „RAJTA LEÁNYOK MULASSUNK" mulattató kézikönyv magyar hölgyek számára, szerkesztette Wajdits József. Ezen 620 oldalra terjedő, igen csinos keménykötésű könyvnek, ára szinezett boritékban csak 1 frt 80 kr. diszkö- tésben 2 frt 80 kr. Postai rendelések azonnal szállíttatnak. Na^-Kanlaán, nyomatott t kiadó tulajdonos Wajdits József gyorssajtójáa. NAGY-KANIZSA, 1882. jaaná- 29-én. EJ5«ntésl ár: egész érre......8 frt fél érre.......4 , negyed vre....... 2 , Egy z/tm 10 kr. HIRDETÉSEK 8 hasábos petitsorban 7, másodszor f> s minden további sorrrt kr NYII.TTKRBEN «őrönként 10 krért vétetn.-k t«-i him-stári illeték uiiwlcn egye* \:r-.» lésért 30 kr. üxiteiidó. Huszonegyedik évfolyam. A lap szcüeini réí/^t illető kéziemé nj ok a prkcK/tnhdz. anyagi részét ülrl.''i »Azlrturnyck jM''iüg a hiai''.ólio/: bérmi-nirr itilé/.cn:i<.k : N A «: V IC''A.V 1 7. S A Wla.islr.shar l!i''m>''!ilv!!i''!i le.«-i.-k rs.i» ismert >uu:ik:.társ:i!<?-»l I jí.i.lt.it.ink'' cl. Ké/.ir:tt.>k •.i> -...t ili''iti kulili''tci k. N a qy-Kanizsa város helybatósaganak, ,nagy-kauizsai önk. tűzoltó-egylet'', a .nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank'', , nagy-kanizsai takarékpénztár", a .zalaraegyei általános tamtótostiilei" a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet", a ,soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya* s több medvéi és város egyesület hivatalos értcsitóje. Hetenkinl kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú iap. - f Deák Ferencz halálának évfordulóján. , Várjuk be a tényeket lépésről-lépésre s majd azok után Ítéljünk az egész fölött," e szavakat mondá Deák Ferencz 1845-ben az administratori kérdésbeo tartott kitűnő szónoklatában. S a haza bölcsének ezen szavai különösen alkalmazhatók, most, midőn Deák Ferencz működése felett magunk számára Ítéletet akaiunk hozni, midőn meggyőződést akarunk magunknak szerezni afelett, hogy benne a haza mennyit, mily óriási sokat vesztett, mily pótolhatlan vesztesség érte édes hazánkat akkor, midőn Deák Ferencz kiszólittatott az élők sorából. Atyja voltóahazának! Vájjon e nevet, melylyel ót a nemzet megtisztelte; kiérdemlett név-e? vagy túlságos érzeményében messze mente a magyar tiszteletében? Létének minden perczét. életének minden izét, gondolkozásának minden momentumát arra szentelni, hogy egy egyénnek lételét boldoggá tegyük : ha ez az atyai kötelem, akkor Deák joggal megérdemli, hogy ót a kor atyának nevezze; mert éltének minden percze a hazának volt szeutelve, egész erejéből oda törekedett: hogy a hazát boldogítsa, nemzetét nagygyá, dicsővé tegye; gondolkozásának minden momentuma oda s arra irányult, hogy egy erőteljes, minden vészszel, minden eshetőséggel daczolni tudó Magyarországot teremthessen. Ez volt czélja, ez volt tö rekvése azon férfiúnak, kit a halál körünkből oly korán, nagyon korán kiragadott. A hazának bölcse volt ő! Ama, mindenki emlékében még éló időben, midőn nemzetünk hosz-szas, óriási küzdelem után leverettetett, midőn hazánk vérben állott s a nemzet kimerülve mély letargiába esett s az elleneink már kárörömmel mondani kezdették : ,Magyarország csak volt" az „ich werfe ihn zu die Todten6 alkalmazni kezdették : akkor az " ő lángelméje nem csüggedve azon gondolkodott, hogyan lehetne valósitni a nemzet napszá mosának dicsó szavát: »Magyarország lesz* s mig mások a haza este fölött jajgattak, addig ó csendes magányba vonulva azon dolgozott, hogyan lehetne a hazát újra teremteni, szebbé s erósebbé tenni. iS''éki a hazát nem tovább épitni, néki teremteni kellett ; megmenteni a hazát az ellenség kezéből, nem óriási haddal, hanem mély elmével, leküzdeni ezernyi érdeket, bölcs szellemmel; életre kelteni a nemzetet észszel. S vájjon e feladat sikerült-e néki? efölött ítéljen a honfiú,, elfogulatlanul, hasonlítsa össze az akkori s mai viszonyainkat. S ha elfogulatlanul ítélünk; lehetetlen, hogy fájdalomtelt szívvel ne mondjuk : .bölcs volt azon férfiú, kit oly korán, nagyon korán elvesztetiünk." A hazafiasságnak példán yképe volt ő! A hazaszeretet nagyon egyoldalú érzemény, mindezt egyik czikkünkben már fejtegettük ; szeretet az, mely viszonsze-retet sem nem kívánhat, sem nem remélhet. S mivd gyarlók s önzők vagyunk, ezen éreeményt is többé kevésbé érdekhez szokjuk kötni: a hazától vagy anyagi hasznot, vagy dicsfényt várunk. Hisz sok van, mit a haza adhat! Mondhatja-e még a legkíméletlenebb, legélesb rágalom Deákra, hogy anyagi hasznot hajhászott; hogy a pénz csáberejét rajta csak egyszer is, bár a legcsekélyebb mérvben gyakorolta? hisz ó szegénységben halt el; sót mi több, mije voit, azt is odaadta, csakhogy anyagi gondok vállaira ne. nehezedjenek. De nemcsak anyagi jóié ról, hanem az örömök legédrsbikéről, a családi boldogságról is lemondott; csakhogy kizárólag a-hazának élhessen! Jóllehet, a nemzet java, családját a haza képezte. Dicsőséget ő sem nem keresett, de nem is kívánt. ó semmi más nem akart leuni, mint a hazának hü fia. S ha meggondoljuk, hogy ez érzeményt megtudta tartani még akkor is, midőn a legfelsőbb köiökbe mozgott, mikor ouran kegyelmekkel elha moziii akarták, midón a hatalom csábjai őt folyton körülvették, akkor lehetetlen be nem látni, hogy példányképe volt ó hazafiasságnak; ó, kinek oly korai vesztét nem eléggé fájlalhatlak, s rathatjük. De aminő nagy volt ó, mint államférfiú s hazafi, ép oly nagy volt, mint ember. Születés rang, vagyon, ó előtte mind ez nem számlált; ő csak az embert mérlegelte. Vallási s nemzetiségi szükkeblüséget, — melybe fájdalom, most álhazafiak burkolódznak — nem ismerj: bizonyítja ezt a lengyelek ügyében tartott szónoklata; szabadelvüségét bi zonyitja hattyú dala, mely a vallás szabadságát hirdeté. De ő nincs többé, megirigyelte s elszólitá tőlünk az ég, clszólitá mielőtt nagy muűkáját befejezte volna. Árva lett a haza, de nem elhagyatott, mert Deák Ferencz szelleme köztünk van s mig a magyar nem zet atyjára kegyelettel emlékezik; addig fenyegessenek bárminő veszélyek, fogjanak bárminő ösvények körül, Hunnia el nem veszhet. Kinek az ég «gy Deák Ferenczet adott, annak jó Geuiussa van, az- ne csüg gedjen, az bízhat jövőjében. De amidón Deák Ferenczről halálának évfirdulóján megemlékezünk, emlékezzünk arra is, hogy nem elég, ha Deák Ferencznek emlék- szobrot állítunk az ország fővárosába. Deák emléke kell. hogy szivünkben legyen, kell, hogy minden hazafi készen legyen, ha a haza ugy kivánjt. áldozatot hozzon, kell, hogy minden honfi tettét egyedül s kizárólag hazaszeretet vezényelje, kell, hogy jelszavunk: .Mindent a hazáért" legyen. — Csak igy lehetünk méltók arra. hogy Deák Ferenczet miénknek nevezhetjük; akkbr elérjük mit Szé-csenyi epedve óhajtott, miért s mi nek Deák élt: .Magyarország nem volt, hanem lesz." LÖB IGNÁCZ. 1479. 9. Kimutatás Nas> -Kani/saváros kapitány! hivatala által az 1881. évi január 1-tól bezárólag cgyan ez évi decz. 31 lg teljesített munkálatok és elintézett ög* darabok fölött. A személy és vagyonbiztonság, a c?end és rendfentartása tárgyában letartóztatott 770 gyanús egyén; — ezek közül e hivatalnál egy napon tuli elzárásban elmarasztaltatott 301. Egy napon alul pedig 58. Pénzbüntetésben 88. Illetőségi helyére eltolonczoltatott 80. A városból kiutasittatott 130. A kir. törvényszék és járásbírósághoz átkísértetett 105. A szolgabírói hivatalokhoz 8. Összesen 7 70. Az iktató jegyzőkönyv szerint idegen hatóságoktól beérkezett megkeresések és feljelentések 49b''4. Más hatóságoktól ide, innen illetőségi helyére tovább tolon-czoltatott 16 fi. Kórházba küldetett 331. Igazolás jegy kiállíttatott 240. Cseléükönyv kiállíttatott 101. Cseléd bejegyeztetett 1032. Kereskedő és iparossegéd bejegyeztetett 454. Vasúti munkás bejegyeztetett 25. Tartózkodási engedély kiadatott idegenek részére 1011. 94 frt 50 kr. 40 Trt kr. Cselédek részére kiadott tartózkodási engedély Ápolás alatt lévő csecsemő gyermek bejegyeztetett öngyilkossági e-et előfordult -3. Tüzeset előfordult 7. A vásári bizottság áital at:raT tott ló, szarvasmarha cs ser:és 142G4.'' Tánczvigáimat és egyébb mutatványok, ugyszinie erdei érték és kártérítés. valamint kisebb rendőri kihágásokért a városi pénztárba barc/.ák, »mellett befizettetett 231 frt 5 kr. Pénzbüntetés rendőri kihágások után a helyb. m. kir. adóhivatalnak nyugták mellrtt ata-datott Pénzb''int. mezei rendőri kihágások urán a helyb li adóhivatalnak nyugták meilett beszál-littatott A vásári bizottság által átirt ló és szarvasmarha levelek után a városi pénztárba befizettetett 428 frt 1 kr. Végte megjegyeztetik, hogy a lefolyt évben mindannak daczára, hogy az egé-z országban gyilkolások és rablá-ok napirenden lévén, itt a közbiztonság kedvező volt, minthogy e város területén sem gyilkolás sem rablás, vagy betörés elő nom fordult. Nagy-Kanizsán 1881 decz. 31. SZAKONYI JÓZSEF, városi főkapitány. — Törökországban rendes''viszonyok kezdenek fejlődni; a tőrök birodalom komoly törekvése LüIöbö-sen hitelezőinek szándékolt méltányos kielégítésében nyer kifejezést a szultán küldöttei, ugy a bécsi, mint a berlini udvarnál annyi szivéiyességge! fogadtattak, hogy a tőrök birodalom megfelelő újra éledése iránt aitalá-nosan nagy bizodalommal vannak. TARCZA. Óda Szilágy-Somlyó város höl-g> eihez. Tha''j Kilmin abból az alkalomból, hogy ő -a szilágysomlói hölgyek újévkor albummal tiiutrtt''ék ki. a kövotk.oző lendületes költeményt irta: Régóta nem z«;ux lantom búrja, — tii.ult id-'' k ! . . . üxletvilág 1 Kinek s miért zendülne újra ? Kinek kell most a dal é« virág?! k nemxedéknek ifja, véne Koncxot 1«, kincs után eped, Anyagiság 15n bálványképe, S bérért nyert hitvány élvexet. Minek zendüljön dal újra? Nincs szeut ih''et s hS érzemény. A mely raaganzt.is láncra yyuliia A tompult srivek rejtekéu. Éa mit dalol ak ? . . . Hou«erelooet ? Miért Téraet Rákóczi, Kont ? Jellemnagyságot éuekoljek ? — Ki elvekért küzd. miná — bolond ! Mi csxme, elv, hfiség ma napság? Rajongók kába álmai 1 . . . Huso« faxék a ezél, ''— azt tartják Ár kőit szirtként megállani, Dacxolni, szembe szállni véle, Sxebb part felé kOxködoi, — kár! A mai ko.-aak jeligéje : Uixsrunk, — ha mocskos ia az ár! . . . Rideg való kell, nem kőlt-''sxet! . X«.'' törj magasztos elv ntán ! Mit a ma nynjt, azt vigan éljed; A aíker — ex a tudomány! Akármi módon ¡asz a kooczhox: Csak hozzá juthass, ex a fŐ . . . Rút Gsaköaöd rolt? . . . Majd feloldoz Az, hogy ezélt értél, te, dicsS''l El''b n van a modern bölcsesség . . — Ám én, (rajongó hadd l'' gyek !) Sikerhajhászok, rideg többség. Nem, — én nem tartok véletek ! Bár százszor bukjék id álom : Axért az mégis ideál ! Dicsőbb ax én hervadt virágom, Mert tép-tt bír, — nincs rajta sir. Oy-ngéd k''-zed fo ták virágim, Tündérujjak filléremet, — A szép Somlyó bérexos hfttárin Megértik tné/ a* é»eket! A hotiűdal Ytzhant(''a le! még Ott ho:l<ánji kebleken. Kiknél ínég szentek h n.-.gy ejzmék S költészet é> hoatzorelem. Somlyó felől leng enyhe sxellű, Yigasxtilón susog fcíém; l''ájos hangoktól csen;; -ix erdő — Mint egykor Olymp ¡»/»-ut hegyén. Ihlet keblekből reng a ,Sxóz»t" .Hazádnak r«-n.lületlenQl ..''..• És hallatá i e bövös sxónak — Bús kobx«m is belevegyül. 8 föllolkesQlve dallok újra; 8 melyet fontak tündér-kezok Gondban merengi homlokomra, — Büszkén hordom ftlxéremet! Óh Somlyó lelkes honleányi, Ez a babér titőletek : Drágább kincs nékem, mint akármi Fényes polex, rang, hiruév lehet! Sokáig néma lantom ide, Hozxátok xeng hőn háladalt Ninc» semmi, s-mmi elvwzitre ! Én arattam a diadalt, — Hisx engem, a bár érdemetlent Diszit fel tündér-ecsetek! .... Kit a balsors levert: sxelid, szent Nemtők, ti fölemelitek. / Óh női axiv, te szászszor áldott, Eoyhitcaz, adsz figaaxt, erőt; Követve égi hivatásod Éleszted & már csOggadőt ; Éd«-s remén) t «uttogsx fülébe ; Küxdj bátran cik. s ax ég megáld! Kit xengtél, multakról regélve — Kövesd a hS»t, ax ideált 1 Bizrá'' : áldás less hú munkádon ! Felujul, a történelem. — Letx ünnep még a bds orsságon, At órzö angyal mcgjelen, S mit messxe ábránaképen láttok Még ínont, ti küxdő, bajnokok : Ó Teréreivón hiv munkátok — Elérve Iesx szent cxálotok! Óh Somlyó lelkes honleányi, Igy bixtatt>k ti engemet; S a kosxcru, — honom virág:, Mi: fftxöU gyengéd kezetek : Föllelkesít uj küzdelmekre, Lankadni nem hagyhat soha: Virok tovább hát, mint nagy eszme Bár kőz, de bátor harczosA. Zíszlót nyújtottatok kexembe, — Fennen tartom zászlótokat ! Zrínyi Ilona rajta festve . , . . Büszkén xenditem kobiom&t: Honom felkes, bájos leányi. — Védangyalaim iogyetek ! Somlyónak Zrínyi Ilonái: Zászlótokkal — csak győzhetek ! ! .Függetlenség" útin. Ámint nyájas tekintetét"rám vetett, az Isten szép kék egét véltem látni. H» az iskolai év után való szünidő bekövetkezett, felét rendesen náluk, amindke tó-jök szép és jó tulajdonságát örökölt fiukkal töltöttem el. Soba eem láttam Lajos bácsit, vala mint ¡£en szomorúnak, ugy túlságos vig> nak sern: ha imádott neje a zongorán .Buoul a lensyol« t játszva, azt gyönyörűn csengő hangjával kiserte; arczára a bÚNfátyola vonult, tekintete kimondhatni lan bánatos kifejezést nyert, s mint <-gyr szer láttam, két nagy könyeaeppet törült ki szeméből, s hogy indulatát elő tünk elrejtse, a szomszédszobába vonult. Sokszor kérdeztem e feiól barátomat, Sándort.de mindig csak azt a felelo-t«t nyertem : .Papa azt moudu, majd ba már érettebben tudok gondolkodoi, elmondja szumorusága ofcál.-'' Igy folyt le észrevétlenül szünidőnk ; a Sándorraj kötött barátságunk nem hogy lazult volna, sőt éveink számával egj ült erősbödött az. A negyedik reál osztályt végezvén, kedve« barátommal haza utaztunk, a leggyöngédebb »seretettel fogadtak bennünket. Idegen szemlélő nem tudta volna megmondani, melyikünk a kedves pár gyermeke. Történt egyszer fürdé« alkalmával, hogy Sándor nagyon be talált úszni a fo lyóba a a sebes ár magával ragadta. Én kétségbe esve nóstem körül, midőn a fo lyó erős áradásával hiába küzdő baráto mat láttam folvton-folyloc távozni tőlem, s óh 1 bála neked Istenem ! egy a partba vert czölopböz \|kötve észrevettem Lajos bácsi csónakját, melyben vadréczékre szokott leeni. A hajókotelet elvágni, btleugorni s örömtől ki''.eihetőle^ evezéshez látni, pillanat müve volt. Hogy m. adta kxromba as erűt, mi Uniio''.t meg a hxjót kormányozni. megfej hetlen rébuszkéiit állnak ma napság is «lőttem. Miuián Sándor észrevette mentééi sz.indékomat, m-glehe''.ős uszó ¡evén, ip«rkodot: a vizfolyá» rlío-néb -n fenuUr''..ini m-»eát: a viz »gyorsan hajtván a hajót, caakhHmar o y közel értem hozzá, hogy a feléje nyújtott evezí-lapátot megfoghatta enné! fogv» h.tjómb* menekülhetett. A folyó egy h-Iyen hirtrUu balra kanyarod van.az evezőinpMta fenéket ér tünk. Itt a hajót part felé toltuk a csakhamar rzárazra jutottunk. Fürdőhelyünk«: — nem távozván at ól ig«-n messziro — hamar elértük t miután felöltöztünk , buzafelé vettük utankat. Ae utoc,rédzin* a kiáliott ijedtség és meghűlés, részint a nagy erőfesxité* miatt, laz juleutkezelt nálam. A helyett tehát, hogy Sándor szüleihez mentem volna, egyenesen haza tartottam. Itt megjegyzem, miszerint egy faluban laktak szüleink, hogy mikor ós hogy jöttek ide Sándorék, ián az elb''essé-lés folyamán kitűnik. Mire r-lértem fezüleim házát, a Iái oly nagy mérvben erőt vett rajtam, hogy alig tudtam szobámba betámolyogni. Rövid akarok lenni 1 Erős lázamból ideglás (typhua) lett s én eszmélet né!klll feküdtem ágyamon. Miután három heti önkívület után magamhoz tértem,megtudtam, hogy angyal, az Isten legkedvesebb földi angyala őrködött felettem, vig»3ztalt éa csillapított ... a kedves Mari néni. (Igy hívták Lajos bácsi feleséget.) ~ Emlékezzünk a régiekről. — Elbeszélés. — Irta CSAGOLI JÓZSEF. I. Kedvea Lajos bácai ! De áldott jó ember volt. Soha azelidebb arezot, daliásabb termetrt nem láttam, s ba Mataza-lem korát érném ia meg. élénken élne emlékezetemben, mily kimondhatatlanul szives volt hozzám a mily nyáiascn^felelt minden kérdésemre. Neje a megtestesült szelídség, szén-deség volt. huszonegyedik évfolyam ZALAI KÖZLÖNY. JANIJÁÉ, 29-0» 1882. - A murakőzi takarókpénztár részvénytársaság törvényszékiig bejegyzett alapszabályai 32. §-a h) pontja értelmében a mai napon kelt igazgató-tanácsi határozat folytán előlegezés! üzletkörét következő általános feltételek alatt megkezdeni elha "tározta: 1. §. Az elólegezési üziet megkezdése által a takarékpénztár egyeseknek alkalmat nyújt arra: hogy azok, kik bizonyos összegnek a pénzintézetnél havonkint leendő pontos fizetésére magukat kötelezik, két jó-hiteiü készfizető kezes jótállása mellett a befizetefcó havi részleteknek megfelelóleg azon feltétel alatt n,er nek kölcsönt, hogy ez kamataival egvütt a havi befizetések által legfeljebb 24 hó (két év) alatt teljesen törlesztetik. A visszafizetési idó az igazgató tanácscsal egyetértóleg rövidebbre is szabható. 2. §. A legkisebb havi befizetés mit a pénzintézet elfogad 4 frt 71 ^t, _ erre a befizető 100 frt, — 9 frt 42 kr havi befizetése folytán 200 frt. 14 frt 13 kr havi befizetése folytán 300 frts igy minden 4 frt 71 kr többlet befizetése 100 frttal több kölcsönt nyerhet. 3. kölcsönt az igazgató tanács szavazza meg. 4. §. Ezeu ügyletből a kölcsön-vevóre az előny abban nyilvánul, hogy a visszafizetésre havonkint kisebb részletekben teljesítheti. 24 hó alatt összes tartozását lefizette s 100 frtért 2 év alatt kamatokkal együtt nem többet mint 1:3 frt 4 krt fizet. 4. §. Az adósnak szabadságában áll a felvett előleg hátralevő részét- a fizetésre kitűzött határidő előtt tetszése szerinti időben — a pénzintézetnél visszafizethetni , — mely esetben az adósnak a kamatok a pénzintézet által eszkőzlendó végleges leszámolás eredményéhez és a körülményekhez képest — megtéríttetnek, illetőleg számadásba vétetnek. 6. §. A kölcsönvevő a havi befizetéseket pontosan tartozik telje siteni, mit ha elmulasztana, az esedékes havi részletek után 8% kamatot köteles fizetni — s ha a mulasztás két havi idót is meghalad -a fizetési határidók jogkedvezményé-tól elesik s az intézet jogosítva van az általa eszkőzlendó leszámolás folytán mutatkozó külömbözeti összeget a hátralékos késedelmi kamatokkal együtt tőle és a jótállóktól perntján is behajtani. 7. §. Mindennemű bélyegilletéket a kölcsönvevő tartozik viselni. Csáktornyán, 1881. évi nov. hó 13-án. - A pecsét. A végrehajtási uj törvény szerint ezentúl a végre hajtást szenvedők lakáén, a fóbejá-rásra hivatalos pecsétet ütnek. Hadd lássa mindenki, ki a fizetni nem tudó adós. — Be kell boritni! Magyar szellem Bécsben. Jelige: „Ki tud várni, az s-kit tud s nem c-;«k tnd sokat, de tehet s tenni fog sokat, tehát türelem." FiícLer Tiv-dar. '' Lassan, csigléplekk«l haladott a .Bécsi íimgyar önképző éa társalgó (_uj«b ban segélyzó) egylet" éleiszekere ; de lehetetlen is volt gyoreauban haladni, Zord, é¡sötét vidéken haladott a szekér, az ut tele fagyos göröngygyei, bevonva síkos jégkor--ggel és zúzmarával; két lé-pétit tettek c..>re addig haromlépésnyit visszacsúsztak Csak cxókaszem vezethette biztosan a gyeph ket, nehogy árokba essenek vgy duezba ütődj ¿nek. A fen tnevezett egyletről Bzólok, mely egyje: egy éve áll tenu, mely egyletnek érdemdús elnök« Láng József a mai nap megtartott rendes közgyűlésen megköszönvén a bizulmat és a kabinettel d-niissionált. Soha sem fog a bécsi magyar egylet közgyűlése okosabban cselekedni, mint ma cselekedet:, midóu meghagyta Láng Józsefet az elnöki széken és az örök vidor cs humoros főjegyzőt Békési Józsefet, az egylet régi főjegyzőjét az egylet szellemi vezetésével továbbra is megbízta Hál.tlannak mutatkozott volna akkor, lu újbóli megválasztásukat elmulasztotta volua; — mért vajmi nehéz feladat Bécsb-.-n »gy magyar -ígyletet alakítani és szl szilárd talajra állítani, — daczára uun&k, bogy az osztrák fővárost 58.000 magyar i&kja. Hogy hány magyar egylet bukott el a mostani előtt, az: nem tudom; de a »kölcsönösen segélyző magyar egylet" már megszűnt élni. Láng ós Bókesi urak hozzáfogtak egy magyar egylet alakkásaboz éa mint tőlük haliám, eleinte csak egy kis asztali-társaságból állott az egylet; nehéz volt a harcz, MagyKrorazág éghidegeu viselte mgát az egylet iráut, ami nem csüggesztő v:l a derék ifjkat, aauem küzdöttek teljes erővel. Az eg) let láUean viselte magát Láng és Békési urak iránt, ők a n.ult negyedévi] közgyü-ésen az egylet tiszteletbeli tagjaivá kí iáhatiak. Nem hallás — mondás után irok, hanem saját tapasztalataimból én íBmerem uz egylet bel- és külviszouyait mert annak az utóbbi időkig aijegyzőjei voltam. IT» vcsazük, merész sót vakmerő vállalat volt e két demokrátától egy magyar egyletet alakítani; ók, kik akkor egyedül minden protektio nélkül állottak Született bárónő volt s még sem en gedte soha, hogy másnak, mint néninek nevezzem vagy szólítsam. (Hej! szerelmes Istenem ! be máskép van most 1) Bármennyire titkoltam is, végre megtudták betegségem okát.Ah ! Istenem ! Én szégyenlettem magamat ennyi dicsé ret és köszönet miatt. »Hisz ba Sándor i vizbe ful, mágam is utánua ugrottam volna — válaBzolék. Emlifett tettem s e szavaim a legszívesebb szeretetet biztosították számomra. Ha eddig szívesen, láttak mint fiuk barátját, most szeretettel vártak mint egyetlen s hőn szeretett gyermekük meg mentőjét. Ezentúl mindennapos, sót sokszor hetes vendég voltam náluk. Közelgetvén LajoB nap, azt határoztuk, hogy a bácsit valamivel meglep jük. Sok ideig tanakodtunk,mivel szerezhetnénk nagyobb örömet a kedves apának Eljött végre a várva várt nap. Mikor aztán est ebéd után a kedves néni zongorá ján .Busul a lengyel''-t játszotta, én hegedűmet, Sándor pedig fuvoláját vette alő b ^elkezdtük a játékot először szép csendesen, később erősen kisérui. Mikor bevégeztük előadásunkat, Lajos bácsi sorba ölelt bennünket s könyező szemekkel mondta: „No, édea fiaim, ez volt legkellemesebb meglepetés, mit számomra készíthettetek. Kös;önöm ! Már sokszor kérdezted édes Sándorom, miért érzékenyít ugy el ez a darab, most már tán ér-tenditek fájdalmamat, figyeljetek tehát édes gyermekeim, el fogom mondani éle tem történetét. II. Lengyelország fővárosában, Varsóban születtem. Atyám egyike volt a leg tekintélyesebb a vagyonosabb egyének nek. Rendkívül jószívű s adakozó volt, úgyannyira, bogy soha szegény, segély a ügyefogyott jó tanács nélkül házunk küszöbét át o«m lépte. Auyámat már hat éves koromban elvesztettem, így, hogy jó nő s kiliiuő feleség és auya volt, csak azon rajongó sze retetbői következhettem, melylyel apám — halála órájáig — emlékén csüngött. Mint egyetlen fiu kitűnő nevelók vezetése mellett jeles nevelésben részegültem. Már korán belém oltották a haza iráuti szerete''et s a szegénvek iránti könyörületet. Huszonegy éves koromban végeztem be tanulmányaimat. Utánna való esztendőben a legnagyobb csapás mi egy szüleit szerető gyermeket érhet ért engem ís. Kedves Rtyám jobb létre szenderült s én egyedül barát és vigasz taló nélkül maradtam. Ekkor tört ki Magyarországban i forradalom. Én, valamint nemzetemen, ugy l velünk rokonszenvező s igaz ügyért küzdő magyar nemzeten is, kegyeletes szeretet tel csüngvén, rögtön eladtatíi gyönyörű palotámat, készpénzzé teltem minden ingó és ingatlan vagyonomat s több — ezinte Magyarhonba — kéazülő honfitársamhoz csatlakoztam. Miután itt pénzemet egyik jó hirü banknál elhelyeztem, a foikelő sereg zászlója alá álltam, küzdendó a szabadságért, melytől drága hazám már megfr-aztatott. Olvastátok már a 48-iki forradalom történetet s igy tudni fogjátok, mily oroszláni bátorsággal küzdöttünk s hányszor győztünk. A piskii hídnál sebet kaptam 8 atyád testvérje volt az kedves Jóskám — szólt most felém fordulva — aki kivitt a csatatüzből. A sebesültedet szállitó szekéren én is helyet kaptam. Másfél évi nyugalmas élet után, mit egy meghalt barátom any jánál s az ő rendeletére falujában töltöttem, (ide értve kórházi időmet n>) szabad ságomat iéltvc, vándorbotot fogtum kezembet Egyetlen s hőn szeretett barátom elvesztése bár fájó sebet ütött szivemen, de est csak akkor éreztem igazán, mikor az alakulandó egylet élén, talán nemis gondoltak a bukásra! Követték a néme-. közmondást; „Frisch gewragt. heisst halb gewonnen!" És ki merné kétségbe vonni axt, bogy az elismerés babérkoszorúja nem egyedül őket illeti? Ki birná az ellenkezőt bebizonyítani? En bátran mondhatom, amit már több lapban szellőztettünk, hogy a nagy irói nemzedék ós a haza azon térfiai, akik az egyletet emelhették volna — még válaszra sem váltották az egylet kérő leveleit; nota bene: tisztelet a parányi kivét«luok ! De a demokrátákat az sem riasztotta viasza, eveztek a habokban, mignera száraz partra értek. A néhány tag sejtet:« nz egylet szilárdítását és"habár más külföldi egylo tek jobban virágoznak is, mint az, minek oka nagyon egyszerű. A »bécsi magy. akad. olv.- és társ.-kör" első elnöke Gróf Andrássy Tivadar veit, zl követte az elnöki széken Gróf Károlyi László és jelenlegi elnöke Gróf TeLeki Imre, persze igen arisztokráták ér vény esi:ék kz i-lúkelő körökben befolyásukat — sőt a királyi udvarba is nyitva volt előttünk az ut és igy könnyű szerrel jutottak gyors ó tete in^s segélyhez. Egyletünket kz nrUz''.okratia soba-sem kereste fel, — lehet azért, mert de-mokr^t jellemmel bir. A párisi magyar egylet tagjai közt látjuk Zichy Mihályt, Munkácsy Mihályt és Bertha Sándort. l8ÖG-ban Horn Ede az elnök, ezt követték Irányi Dániel és később Simonyi Ernő ós 1875-ben Zichy Mihály. 1878-bí.:i juu. ü-éu Miss Mary, Zichy Mária ói Zsófia és Baráttá kisasszonyok zászlót ajándékoztak az egyletnek, záczlóanya a szentelésnél Miss Mary. Az egylet támogatói ¿-róf Wimpffen, gróf Beust, Edelényi Szabó Lajos, a m. kir. miniaterium (évenkint 3 iparos drámára egyenkint 300 frt ösztöndijat, iparos esz közök szerzésére 100 frtot). Zichy, Munkácsy! Packe stben. A .berlini magyar egyletet támogatják : Tisza Kálmán, gróf Károlyi Alajos, Ra''.ibor herczeg, gróf Széchenyi Imre, íiudolf koronaherczeg Ó feneége, Wahlborn consul, D-. Deutach, Pálma t#nár, gróf Latour. Eperjesi lovag, Dr. Joachim, Born báró e:c. Ebből láthatjuk, hogy könnyű szerrel virágozhatnak a többi magyar egyletek ; ha azo''cat arisztokráták és dipl< roá. ták és hozzá még nagyszerű finánczi¿\is emberek támogatják, ükkor az egész csak játék. Pénz és segély nélkül esyletet alakítani, hogy mit teáz ? azt tudja a .bécsi magy. önk.- és társ-egylet." Kíváncsiak vagyunk csakugyan arra, hogy a nagy urak mikor akarják belani egy magyaregylet szükséges voltát Bécsben. Kisebb nagyobb mértékben ezt majdnem minden magyar egyletnél talál juk és igazán codtlnunk kell, hogy a bécsi magyar egylettől a nagy urak ugy elidegenkednek. De ami más egyleteknél csak ritkán van, az nálunk meg van — a rokonszenv a többi egyletekkel; a derék e''nökség közvetítése folytán kivittük, hogy a rest-vér egylettel (akad. társaskör) valóban testvéries viszonyban vagyunk. sebemből kigyógyulván, a haza elvesztésé: s hősies önfeláldozással vívott szabad-aágharezunk dicstelen befejezését hirü! vettem. Világosnál letették a fegyvert. A büszke oroszlán legyőzetett a sakályok által. Hej! Világos! Világos! de sötét érzelmeket keltetté! minden igaz hazafi keblében. Az idó alatt, mig a szabadtághar-cz dicsőséggel folytat tátott, megtanultam ismerni szép második hazámat s becsülni vitéz hazaszeretó fiait; elhatároztam azért, mihelyt biztos lesz egyéni szabadságom (mi most, fájdalom, nem volt,) hogy magyar polgár leszek. Egy ideig álnév alatt bujkáltam, a vendégszeretőbb magyar gazdák szivénségét véve igénybe, mig végre H . . . . megye R . . . . községében alkalmaztatást találtam. Ide tévedezvén ugyanis bujdok-lásom aiatt a legszélső házba, mint ízt véltem, az urasági kastélyba betértem. Meggyőződve a kastély tulajdonosának igaz magyar érzelméről s legyőzetve a legszívesebb vendégszeretet által, megvallottam,miszerint a szabadságbarcs alatt mint kapitány szerepeltem a a piskii hídnál máj- őrnagyi rangot viseltem. Egész idegen létemre kimondbat-lan bensőséggel ölelt keblére a szi ves men helyadó s könyezve mondá: .Köszönöm, köszönöm, édea jó barátom ! ön lengyel és megszegyenit sok magyart; oh, miért hogy gyönge és erőtelen az éa karom? Drága hazám! Tán én is tehettem volna melletted nem csak szóval, de tettel is valamit.5 »Ön lengyel éa menekvő ! Kétszeres ok tehát, bogy maradjon; végtelenül tisztelem a lengyeleket, a hős, a bátor nopet. Maradjon nálam, édesítve még hátralevő napjaimat, tán megférünk hár man házamban I Mert egy kis lányom is 4 van ám I* Az elnök a közgyűlésen azon reményén ok adott kifejezést, hogy az egylet széntől gyorsabban fog tömörülni, Ne féljen a bizottsági Ha a berlini magy. egyletnek százezer márka tőkéje ia van, az itteninek pedig csak talán 200 frt, as még nem nagy baj. .Önök korán keltek és aranyat leltek !" Önök eddig csak ta-pogatództak a sötétben. Önök nem kívánták a nap éltető melegét, caak egy világító sugarát, de azt sem kapták meg, tehát a setéiben botorkáltak ; de as első év elmúlt, vele az éj ia. Apróra most lángparipáján nyargal végig as egylet egén, Önök gyönyörködnek e fönséges ég: tüneményen — de nem soká; Auroránál: sietni kell, kergeti a felkelő nap és ha ez eljött már és .az ágyban heverő lusta emberiség hasára süt és azt felébreszti, akkor fog az még csak azon bámulni, amit a bécsi magy. önk. és társ.-egylet kabiuetje felépített. Akkor, — jól jegyezzék meg szavaim elnök és főjegyző urak — az emberiség e lusta kategóriája ugy elszégyenli magát, hogy rögtön sief tagnak beiratkozni. Akik pékig nem laknak Bécsben küldenek ujsá gokat, könyveket és az alaptőke gyara pitásához pénzeket. Békés: urat pedig — mert löbb tag neve magyarosítását kivitte és maga is a szép példával előre haladott — megválasztják díszpolgárnak, de nem ám Bécsben hmem talán Komáromban. Mintha látnám a gunymosolyt a sváb lapszerkesztők ajakán, ha kezükbe veszik a .Bécsi Magyar Újság* első számát; a .Kikeriki" bizonyosan hozni fogja a főszerkesztő fotográfiáját, amint zsinoros ruhában ü1 a azerk. irodában öblös pipával két rőfös bajuszszai. Békési József ur R.-Komárom a Jókai város miudig humoros szülöttje l..porszerkeszt és ad ki; ma jelent meg az első száma. Bár nyaktörős uton halad; mert két elődének a puskája csütörtököt mondott : de azért én mégis hosszú életet jósolok lapjának, bár nem vagyok pró téta, még kevósbbé a delphii orákulum papja. A jeles vezérczikket maga írja a főszerkesztő, közgazdasági szemlét Kauf-mann Józseftől; a tárczában ¿Még egy dal* költeményt Dalmady Győzőtől és .Üdvözlet" költeményt Torkos Lászlótól. „Aurea Actes" cz. a. humoros tárcza-ciikket Kapositól (az iró nev-) . .Irodalmunk és a Külföld" cz. tárc''zaczikket K. V. D. s. szerkesztőtől. Referál érdekes leírásban a párisi, berlini, zürichi és bécsi magy. önképző és társalgó egyletekről, az itteni akadémiai magyar körről. Irt különfélék .Egyleti hirek« rovatokat; sakktalány Dr. Gold Somától, szerkesztői üzenetek. Csarnok: .Mikor a férj olaszul tanul" rajz Gybarthtől. Hirdetések. Alap megjelenik minden hó 1-én és'' 16-án és ha a közönség pártolását el nem vouja tőle, ugy rövidon napilap lesz belőle. Hány német lap jelenik meg hazánkban, miért ne jelenhetne meg legalább egy Bécsben A hazai lapokat felké-jük e hazafias térden liáju lap pártolására és szi ves terjesztésére. Kitűnő írók, mint: Jókai Mór, Dr. Kováts Pál, Torkos László, Dalmady Győző stben Ígérkeztek a szellemi támogatásra. Csekély előfizetési árát- tekintve, a hazai közönség ia megtehetné a magáét .Mari! jöjj be csak angyalom !" Mari egy kedves szőke, alig 10 éves lányka evet könnyűséggel szökött a szobába ó lehajló apja nyakába csimpaszkodván, szeretettel kérdé: »Parancsolsz valamit papám »Nem, kedves lányom, csak ez urat kívántam neked- bemutatni, ki ezenlul vendégünk lesz." És ha megengedi kis Mariska — szólék közbe — tanítani fogom önt sok, sok mindenre. Jó lesz? .Jó bizony, édes bácsi!" — felelte ő a kis kedves, — »csak hogy van-e elég türelme bácsi? Papa azt mondja, igen nehezen taaulok meg valamit. Tud-e bácsi zongorázni?" Én felelet helyett zongoráhor. ültem s kedves dallomat »Busul a lenpyel"-t'' s pár magyar darabot hallás után lejátszottam. , , Jaj, jaj ! — ujjongott a kicsike — mily boldog vagyok ón ! Ugy-e engem is fog tunitani ¿ácsikám? Meglásd apács-kám, mily szorgalmas lányod lesxek(én 1" Szóval ugy mognyertem leindő ta nilványom kegyét, hogy drága kincsért sem eresztett volr.a el s »serélt volna fel más tanítóval. Mert megjegyzem — fcly-talá Lajos báosi — miszerint a szíves marasztás folytán (úgyis hontalan levén) elhatároztam bizonytalan ideig kedves házi gazdámnál maradni, de csak aszal a kikötéssel, hogy Mariskát-tanítani fogom. Jeles tanításban részesülvén, nem volt valami nagyon nehéz dolog, egy kis kezdő leányka tanítását magamra vállalni. A próbatauitás kitűnően sikerült. Kis tanítványommal nagyszerű eredményt volt kilátásom elérni. Vaazarí urnák (báró volt) — ez volt kedves menhelyadómnak neve — egy alkalommal előhoztam első találkozásunkat a kíváncsian kérdém, miről tud-ja, hogy én langy al izArmaaátu vagyok ? és a lap fenálláaát lehetővé tehe''né anyagi támogatásával. Előfizetési ára fél évre 2 frt, negyedévre 1 frt; könyvkereskedők és kolporteurők százalékban részesülnek A lap szerkesztősége és kiadóhivatalba Bécs, III. Lövengaase Nr^ SZOMMER SÁNDOR. Helyi hírek. — Zalamegye nagyszülő ttje D6ák Ferenez halálozási napja tagnap volt, ez alkalomból mint minden évben, lapunk gyászkeretben jelenik meg. — A fögymnásiumi ifjúság hangverseny nyel egybekötött tánczvigal-ma ismét kitünőleg sikerült. Minden tekintetbon örvendetes eredményt szült. Az ifjúságnak a széptudományok terén való szabatos kiképzése mig «gyrészről a társadalom finomítására, ugy másrészről a komolyabb tanulmányozás közti léíek és szivvidámitó működésre edzőleg hat, élénken nyilvánul a közönaég minden rétegében e nézet, mert hathatós pártfogásával nyilvánítja rokonszenvét. A hangverseny minden darabja zajos heiyeflés sel fogadtatott s egyhangú elismeréssel koszoruztatott fő''. Groszmann Ignácz kr. tanár és Venczel Rezső világi tanár urak buzgalmaa és kitűnő tapintatu működé-sük. A vigalcm is élénk volt s oly számo•• aan vettek részt helyből s vidékről a a hölgy koszorúban, hogy egybufüzni a névsort a lehetetlenséggel határos, nem. akarván senkit sérteni a netáni névkifele-déssel. A rendezőség figyelmes működés© teljes dicséretet aratott. Szép is volt, j6 is volt, kár hogy hamar lefolyt. * — Meghívás. A nagy-kanizsai önk. tűzoltó egylet 1882. évi február hó 2 án a »Korona" vendéglő termében (az egyleti segélyalap javára) tombolával egybekötött tánczvigalmat rendez. A rendezőség. Belépti dij személyenkint 50 egy tombolajegy ára 20 kr. Kezdete 7 és fél órakor. Felülfizeiések Köszönettel fogadtatván, hirlapilag fognak nyugtáztatni. » — MeghivAs. A nagy kanizsai iparos segédek betegsegélyzó folyó 1882. évi február hó 5 én rona" vendéglő nagytermébou beli jeles zenekar működésével _______ galmat rendezend. Szíves p rtfogása annál is inkább kéretik, minthogy ennek tiszta jövedelme a fent említett egylet javára fordiliatik. Tiszteletlel a rendezőség. Kezdete 8 ó-akor. Béléptí dij: előre váltott jegyet 40 kr., a pénztárnál 50 kr. Jegyek válthatók Belus József és Práger Béla urak gyógyszertárában. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak a hirlapilag nyugtáztatnak. — Nyilvános köszönet. Fogadják tiszta szírből folyó hálámat és köszönetemet azon szíves lészvétükért, melyet nagyatyám Reinítz Albert temetésekor szíves megjelenésük által tanúsítottak. Eisler Deraő, főgymo. VIII. oszt. t. — Zala-JZgerszegen a fejér képi utcza végén levő püspöki korcsma istálója mely az itt állomásozó huszár közlegénység tanyája levén, f. hó 24-én virradóra ismeretlen okból kigyulladt s a hosszú épület néhány perez alatt lángtengerben egylet« i .Ko. i hely-tánexvi- „Kedves öcsém, már emlitém — szólt ő — miszerint a lengyel nemzetet mily nagyra becsülöm! Határtalan meglepetésemre elbeszélte aztán, miszeiint e vonzalma arra bírta rá, bogy nyelvünket elsajátítsa. E végből még fiatal korában Varsóba utazóit e miután egy évet tanulmányai kiegészítése védett ott töltött, nyelvünket oly helyes és szabatos kiejtéssel beszélle, mint akár született lengyel. ,No de még egyébként itthon is volt ^alkalmam magamat bonn gyakorolni. Hogy-hogy ? — hérdém kíváncsian. „Hát ugy édes csém, hogy Varsóban egy ünnepély alkalmával kedves lánykát pillantottam meg, kibe fiatal szivem egész tüzével beleszerettem. Bemutattattam magamat a családnál s többszöri »tisztelet Uvésu után lányuk kesét megkértem. Mivel pedig nevem és álla« potom ellen nekik, nekem pedig eléggé jó hangzású nevük ellen semmi kifogásom nem volt, leányukra bízták a válaszadást. Kimondhatlan örömömre »igen" lett az; ezután egy bó mnlva örök hűséget esküdtünk az oltár előtt a hazámba, őseim e kastélyába költöztünk.« , »öt éve mult, hogy a kegyetlen halál elragadta oldalamtól e kedves nőt. Egyetlen örömem most kedves lánykám, kinek nevelését ön vállalta magára, mit tán — az eddigi sikert tokintve — jobb kezekre nem ia bízhattam volna." IIL Mari már elérte tizenötödik életévét. Miután a zongorázás s egyéb részint művészi, részint gyakorlati tárgyakból elég ismeretet gyüj''ött, kijelentettem tovább utazási szándékomat. Tervem volt i^yanis — miután a viszonyok békésebb színezetet nyerlek — a banknál elhelyezett s még es ideig érintetlenül álló készpénzemet felvenni t Magyarország valamely uép vidékén birtokot vásárolván, ott le-talspedni huszonegyedik évfolyam. ZALAI KÖZLÖK Y JANUÁB 29-én 1882. úszott. Három ló égett benn, a 13-at derék tüxoltóink emberi képzelmet felülmúló elszántsággal az égő üszkök közül huzuk ki, melyek közül ma már ketiö elhullott, a többihez is kevés remény van. — Zala-Egerszegcn a vörh''-ny és himlő telje« erővel fellépett gyermekek, ifyk és öregek közül egyaránt szedi naponként áldozatait. Eddig a betegekneks25/0 halt el. — Táncxvigalom. A keszthelyi iparos ifjúság önképző és be''egsegélyző egylete f. hó 21-én az „Amazon''-hoz ctimzett szálloda nagytermében igen szépen sikerült tánczestóly t rendezett. A tánczvigalom a nevezett czélra 85 írt 18 kr. tiszta jövedelmet hozott. A tánczes-tóly, melyen a négyeseket 42 pár ián czolá, csak a reggeli órákban érte végét A csinosan összeállított hölgykoszorú egyes virágait képezték: Braskóné, Schwarcieuberg Károlin és Roza,Horváth Mariska, Vollák nővérek, Altstadter Sse rena, Borsody Mariska, Orovicz Erness-tin, Kohn nővérek, Friesz nővérek, Ro-senberg nővérek, H-rczeg Rogina,Haraez tovics Istvánné, Lidik Józsefné, Sommer Edéné, Sommer Ignáczné,Haradek Roza, Pfeiffer N. (Rezi.) sat. A rendező bizottság fáradozásait a kellő siker koronázta, fogadják elismerésünket. — A.Balaton vixe a csütörtök és péntek közti éjjel volt hideg idő következtében teljesen befagyott. — Vad&sxlapban következő sorokat olvassuk: Megjegyzések a Vadászjegyek váltása korüli eljárásra. A .Vadászlap* f. évi 1 számának „Beköszöntő"" czimü közleményéhez egy-két megjegyzést csatolunk. — hogy t. i. igen jó volna ha a pénzügyminister ő nméltósága a vadászjegyek váltásánál divatba lévő húzást-vonást, — miről alább többet — megszüntetné és a vadászkártyák váltásának czélszerütlen idejét megváltoztatná. Újévkor lejár a vadászkártys, tessék rcár most nálunk Zalában, Füred vidékéről rendes uton a kártyát vagy folyamodást Zala-Egerszegre küldeni, mire megjön, akkorra január hava majdnem eltelik, vagy csak pár nap van abból még hátra s volo együtt a vadász-idényből is, — s igy sok ember vagy nem vadász, vagy ha igen, hát kártya nélkül kénytelen azt tenni. Azután a mull évben azoknak, a kik a második félévre a ministeri ronde-lethez képest s 6 frt beküldése mellett folysmodtak vadászkártyáért, azon megjegyzéssel küldötték vissza a folyamodást hogy kötelesek az egész évi 12 frtot a 6 frtos kártyáért fizetni; erről pedig a ministéri rendelet nem szól. De nem is lehet a kormány intentiója az, hogy aso kat, kik ezen jogositványért első izben folyamodnak — mint pl. a tanulók, — kik különben is csak — egykét hónapra vehetik hasznát a vadászjegynek — ekként büntesse, mert az bizony E tervem azonban váratlan s részemről meglepő akadályokba ütközött. Szándékomat előadván ugyanis, mint már családtagjául tekintő Vaszary, mint növendékem a határozatomnak ellen álltak; s midőn feltett szándékomhoz erősen ragaszkodtam, Mari, a kedves lány sírva kért maradásra. Meghatva ennyi ragaszkodástól — mert minek is vehettem volna másnak, egy 15 éves lány részéről? — még egy évi maradást Ígértem. Feltűnt nekem, hogy növendékem ez időtől fogva gyakran volt merengő, s hogy ha véletlenül rátekinték, arcza lángvörös lőn. A dolognak nagyobb fontosságot nem tulajdonítván, említést rőla, vagy kérdést felőle soha s«m tettem. Közelgett Mari 16. születésnapja. Sokáig tanakodtam, mivel örvendeztessem meg — most már volt — növendékemet? Végre is azt gondoltam, fiatal lányhoz legszebb és legjobban illó a virág. Azért előszedjem csekélynek becsült fes tészeti ismeretemet s szép ízlésemet, egy csokrot (bokrétát) állítottam össze, mit aztán reggeli felelt á« u nyujték neki jó kivánatimmal együtt. Míg hozzá beszéltem, szemem folyton rá volt függesztve s bámulva vettem észre, hogy az eddig szép gyermeknek gondolt Mari gyönyörű bajadon, s hogy egész fellépése, modora, kifejezése, szóval legkisebb mozdulata is, tisztelet, sőt hódolat gerjesztő, szóval, hogy már „nagy lány.* Kicsibe mult, hogy beszédem közben meg nem akadtam. Az a nyájafaág s a szíves köszönet, mivel üdvözletemet fogadta s jó kivána-timat viszonozta, egészen megzavart, itt már nem növendékem, do hölgy előtt állottam. Nemét a tiszteletnek, vagy tán ennél is többet kezdtem iránta érezni. Ha ő oly csodálstosan csengő hangjával kerti sétára ssóiitott fel, remegve nyújtottam neki karomat s félve, mintegy imádás sserüleg mertem csak gyönyörű arcsára tekinteni. A jó Vaszary bácsi — most már csak igy nevetém — egyszer ebéd felett jó kedvéből ugy nyilatkozott, hogy maholnap arról kell gondolnia, hol talál oly •osülties embert, kire tzeme fényét, muszka eljárás volnál Indokolatlan az is, hogy ezen jegyek kiadásáért miért nem lehet a szolgibiróságnál folyamodni, melylyel ss érintkezés mégis csak köny-nyebb volna; mert ha a járás ssolgabirájc reá írná a folyamodásra az engedélyezést, ennek alapján a legközelebbi adóhivatal kiadhatná a vadáé»kártyát. Ugy látszik a vadászat msholnsp ép oly keserű mulatság lesz; ha az ember élvezni akarja, előbb nézi, hogy más miként kínlódik a drága, de ross („drágáderosz" — miként az osztrák magyarországi gyártmányt nevezik) szivarral, mert szitni valósagos bűn tetés. A vadászatnál is először drágán kell bérelni területet, azután nagy kínnal adják ki a kártyát s végre a területen Lem találni vadat, mert a nep a nyul fiait elfogj», a fogoly és fürj tojásait elszedi ; e pusztításában segítségére áll a kutyája i«, mely későn, korán és lépten nyomon kíséri. Ha az ember a bíróságnál bármi vadászati kihágásért panaszt emel, majdnem a panaczlót büntetik meg. Biz ezek ázsiai állapotok ! Tapolcza vidék-január hó. Vadászüdvvel több vadászatkedvelő. — Sümeghen f. évi január 21-én a korcsolyázó egylet alaptőkéje gyarapítására rendezett tánczvigalom alkalmával felűlfiezetni szívesek voltak: Kijácz Eiek 7 frt, Bogyay Imre 3 frt; Hencz Ödön 3 frt, N. N. 3 frt. Özv. Mészöly Lajosné, 2 frt, Mészöly Ferencz 1 frt, Eitner Sándor 1 frt, Eitner Zsiga 1 frt, Somogyi Mihály 1 frt, N. N. 1 frt. Összesen 23 frt. Mely önkéntes adakozások annyival is inkább szívesen és köszönettel fogadtattak, mint hogy az egyleti tagok csekély száma nem elegendő arr», hogy a tagsági dijakból a kellő beruházásokat fedezhesse. Kijácz Elek b. b. elnök. Ruisz Sándor b b. pénztárnok. — Sütnegh, január 21. 1882. E napon megtartott korcsolya-bálról akarunk referálni, de miként? az a kérdés. Ha bevett szokással tartunk: akkor el kell mondani, hogy e terem csillogott, bil-logott, a bájdus hölgykoszorú ilyen s olyan kedves, kecses volt légyen s mi több, egyik vagy másik mily nagyszerűen, mily hó-ditólag nézett ki, ki volt a királynő — Venus kinek adta, vagy adhatta volna Aeris almáját stb, — ha mindezt név hozzátéttel irjuk körül, mit teszünk? — tömjént hintünk azön parázsra, melyet egyébkor a pazar fény, a „kéretnek egy szerűen megjelenni" kitételek által oltani óhajtunk — vagyis mi férfiak magunk buzdítjuk hölgyedet, hogyha babért akarunk keli — miként megcirógatván a kedves atyuskát, ót százas szellőztetésre bírják 1 De hát miként? irjuk egyszerűen : a bál a mai vigalmat illeti sike rült, deficit is volt punktum. Ez lakonikus referada lenne; de a közönséget épen nem, sőt tán a szerkesztőséget sem elégítené ki öregsége egyetlen örömét bízná ; oly fiatal embert, ki érdeme« volna ily szép lány bizhatására. E megjegyzését akár egy tizenhét éves lánynak is becsületére váló kaczér pillantással kisérte. Nagyot dobbant szivem! En erre még nem is gondoltam. Rátekinték Mariskára. Gyönyörű arcza fehér volt, mint hó s csak nagy sokára bírta kirebegni: „Tán csak nem akarsz még magad mollől elbocsátani?'' Hiába iparkodott az öreg ur aztán jó kedvünket kedélyes ánekdó ái álul felkelteni. Hiába! Nem tudtam elfeledni tán részéről is tréfaképen mondott szavait. Mariska . , . és másé? . . . Hogyan? . . . Én neveltem, én fáradtam kiképzésén,én buzgólkodtam, hogy minél több ismeretet gyűjtsön — só másé legyen ? Vérem forrni kezdett. Kész leltem volna felindultságomban azt az embert agyonütni, ki e kedves lény birhatásától megfosztott volns. Rá sem gondoitam ez ideig, hogy valaha enyimnek mondjam Mariakát. — De most, miután eszembe hozták, hogy lehet oly boldog halandó, ki e bájos virágot keblére tűzi, imám csak azért szállt az ég urához, hogy e boldog én lehessek Szerelmes voltam tehát 1 Szerelmes az örülésig. Szerettem . . . nem! imádtam Marit szivem legtisztább, legszentebb érzelmével, de készebb let em volna ezer kinos halált szenvedni, hogysem ezt imá dottamnak felfedezzem. Sokszor rajt kaptam magamat, a mint tekintetem a peresekig a gyönyörű arezon talált megnyugvást s ilyenkor a hozzám intézett kérdésekre oly zavart feleletet sdtam, hogy nyugodtabb állapotomban tin magam hTmosolyogtam volna rajta. Szivem ujjongott örömében, ha pár bizalmas kérdést, pár nyájas ssót hsllot tom tőle. Látjá ok édes gyermekeim,mily bohó a szerelmes ember! Én irigy voltam a virágra, mit ajkával érintett, féltékeny oindenre, mi vele összeköttetésben volt. Én, önző, ki érzelmeimet csak szivemben hordtam és tán arcsomon viselém, szt kívántam, hogy csak nekem éljen, csak bennem gyönyörködjék Mari, hogy senkit és semmit, cssk engem is lásson, osztatlanul csak engem szeressen. Kezdjük tehát, eltérve s rendtől, szin szerint csoportosítsd a hullámzó dísztérben. Alpha bet, szépség, nem veszünk figyelembe, az elsőt nem használjuk fel, hátha valaki kimaradna, a második megállapi sa küsdelemmel jár, de lehetetlen is, mert kinek a szőke, kinek a barna! a párbaj víváshoz pedig nem értünk— ezek után kirukkolunk a farbával, hogy ne künk bizony a rózsaszín tetszik, miért azon hölgyek névsorát emiitjük először, kik ilyszinü ruhában jelentek meg és utánna amint a színvegyülék megjárja. Rózsaszinü ruhában volt: Dorner Anna Sömegh, Szilvásay nővérek Keszthely, Takách Vilma Sümegb, Csébi lika Ta-polcza. — Fehérben: Merkl Gábris Szt-Mihály, Mojzer Magda, Mojzer Erzsike, Babos Marcsa és Malvin, Mojzer Mariska. — Kremben : Stamborszky Linka Süm. — Kékien: Mésröly Juliska. Takách Margit és Janka. — Tengerzöld: Szlado-vits Marcsa Boldogfaról. — Sárgában: Kecskemély Irén Sutnegh. Az úrnők közül kék ruhában: Eitner Sándorné, Ki jáiz Elekné Süm-gh. Krémben : Surgóth Miksáné. Feketében: Tafferner Béláné; — szintén kremszinbón Székely Gusz-távné; pávasziuü kremben Súmeghy Ti vadamé Diákiból".-Mintha hallanám: irta akárki, ez ugyan sokat ért színválasztékhoz é> — igaza van, csak ugy ahogy. De most már ideje ltsz kitenui a vég punctot. X. — Z.-Szt.-Gróth 1882. jan. 21. Azt mondja egy jeles író a jótétemények-érti hála ugy tapad lényünkhöz, mint a virághoz az illat. Igaza van! Elfogadni a jót, s azt meg nem köszönni, a bűnök legutálatcsbika. Hálánkat tehát leróni, a háládatlanság bűnét eltávolitani, czélja jelen sorainknak. — Z.-Szt.-Gróthon néhány hónappal ezelőtt „Jotékony Nőegylet* alakult, hogy vigasztaló angyal ként.legyen a szegények szükségei között, segélyt nyújtandó a nyomorban, vigaszt a szenvf-ctéaek között, a ezt tel Í''esiteni s minél nagyobb mérvben létesíttetni választmányának feladatává. Mi tehát, hogy eszközeinket nagyobbítsuk, 1881. év decz. 26-án egy tombolával egybekötött tánczesztélyt rendeztünk, melyről leszámolni a iombolatárgy ajándékozóknak s a szíves felülfizetőknek köszönete'', mondaui kötelességünknek ismerjük. A választmány kebléből választott pénztárnok az 1882. jan. 2~án tartott választmányi gyűlésen leszámolva, tiszta jövedelműi 160 friot tüntetett ki, malyhes felülfizetésekkel járultak: Eich-berg József Z.-Sst.-Grótbról 4 frt 40 kr., Horváth Gyula Z.-Szt.-Gróth 4 frt 40 kr., Kozáry Aurél Zalavár 2 frt 10 kr., Zlacha Josepbin 2 frt, Staíner Ádámné 2 frt, Tavasz Istvánné 2 frt, Brenner Ernő 2 frt. Scboltz Károly 2 frt, Z.-StGróthi ak. Kocsi Gyula Aranyad 2 frt. Perényi Szerelmes voltam szóval Bzerelmes miuő csak érző szívvel megáldott ember lehet s mégis . . . Soha eszemben sem volt, hogy ezt bár csak legkisebb jellel is eláruljam.'' Naplóm volt egyedüli kedvess meg bizható barátom; vele közöltem láng érzelmeimet. E társam folyton velem volt, s miként az a szerelmes embereknél szo kás, kalandozásaim közben jegyezgettem bele. Közöltem vele örömömet, búmat s bánatomat. Egyedül magam számára ir ván, legféltettebb kincsemként őriztem őt. - N Képzelhetitek hát ijedtségemet, mi dón a pompás reggelt élvezendő, egészen útra készülten valók s az egyik nő cseléd e szavakkal lépett szobámba: „Jó reg-, gelt! neveiŐ ur, nem ön vesstette el e könyvecskét? kisasszonyunk küldi, ő találta tegnap a kertben) az egyik gyeppadon. — Ó! tehát ó! kitől legjobban őriztem édes fájó titkomat! Borzasztóan nézhettem ki, mert a cseléd rémülve kérdezt-: „Valami baja van kérem?" Nem, semmit válaszolók magamat összeszedve. Csakhogy igen kedves e kis könyv nekem s végtelenül fájdalnám, ha elveszett volna. A nő cseléd megnyugodva távozott. — Ez esemény után három napig maradtam rosszullét ürügye alatt ssobám-ban g mikor először as étteremben megjelentem, mint azt az átelleni tükörben észrevettem, arezom rendkívül halovány volt. Mari és atyja már vártak s belépvén a legszívesebb részvéttel kérdezősködtek hogy létemről. Nem tudom igaz-e vagy csak sze memcsaltjde beléptemkor Mari gyönyörű arczán a hó fehérségét a rózsa pirossága váltotta tel. ) Az ebéd feletti társalgásunk általános tárgyik s érdektelen dolgok körül forgott. Kinossn vártam, hogy már a végére érjünk. Egy körülmény azonban — rám nézve — váratlan fordulatot adott társalgásunknak. (Folyt, következik.) Antal 1 frf 40 kr., Folger Albert 1 frt 40 kr., Dr. Misner Antal 1 frt 40 kr. Z.-Sst.-Gróth. Forster Elek 1 frt 40 kr. Csány. Kemény István Keszthely 1 frt 20 kr. Bognár I. 1 frt 20 kr., Friodmann 1.1 frt20 kr.Z.-Szt.-Gró n. Pék Jánosné 1 frt 10 kr. T.-S«t.-Péter. Lakonya Jánosné 1 frt Aranyod. Okolicsányi Amália 1 frt. Viener F. 1 frt. Varga EL 1 frt. Z.-Sz.-Gróthiak. Grünwald I. 80 kr. Z.-Szt.-Gróth. Meilinger L. 60 kr. Szüts Imre 60 kr. Gláser József 60 kr.Z -Szt.-Gróthí-ak. Berger Jánosné 40 kr. Neumann L.-né 40 kr. Kublics János 40 kr. Fodor N. 40 kr. Feigelstock D. 40 kr. N. N. 40 kr. Z.-Szt.-Qiólhiak. Takács József 40 kr. N. N. 40 kr. Z. Bériek. Lohunya Elek 40 kr. óhid. Nóvák Jenő 40 kr. Csány. Pintér József 40 kr. Bezeréd. típiedel B. 40 kr. Koppány. Usv. Glázer Józsefné 20 kr. Z.-S-t.-Gróih. Forster Ferencz 10 kr. Gyülevész, össz. 45 frt 90 kr. Feltűnő lehet miért teljesítjük e leszámolást ily későn? Csak azért, hogy a nemesazlvü adakozókkal tudassuk, egyszersmind hova fordítottuk eme összeget. A fen- jelzett választmányi gyűlésen, e pénzt egyhangúlag a választmány 20 fat tőkésített összeg levonásával, a szegény gyermekek ruházására kiváná fordítani. S az valóban meg irf törtónt. 51 szegény gyermek részesült a szükségelt segélyben. Kiosztottunk 25 pár csizmát, 16nadrágo'', 17 kabátot, 3 mellényt, 12 szoknyát, 16 sapkát, 12 kötényt, J nagy és 6 kis ken^ dót, 4 inget, 24 nyakkendőt. Kiadva az összesért 142 fhol, de hogy ily, nagy mérvben eszközölhettük a jelzett összegből a segélyezési, azt többek jószívűségének köszönhetjük, kikt.ek szolgáljanak e sorok köszönetül; Igy: ha női ruhák ki szabását t. Huss Gizela és Holy Józsa kis asszonyok, a megvarrást pedig egyes jó szivü nőegyleti tagok ingyen teljesiték; ingeket, kötényeket szeretett elnökünk Berger Jánosné, nyakkendőket pedig Neumann L.-né ajándékozott. Lackenba-cher Sámuel ur pedig a jó ciél iránti tekintetből a szövetet saját veszteségére adta. A ruhák elkészültével 1882. január 19-én történt a kiosztás, mely napon közös határozat folytán, h )gy a n..pot a kisdedeknek még kedvessebbé tegyük, mindegyikünk valami ételnemüt küídött, s midőn a kisdedeket felöltöztettük az asztalhoz ültettük. Megható volt nézni a szegény kisdedeket, kiketegyik meglepetés a másik után órt.Ai édes öröm mely ruhájok átvétele után arezukon ült, a jó étvágy melylyel ételüket f»gyaaziák, mind meg annyi tanú jela volt a/ érzett, de kifejez ni nem tudott hálának. Eme ártatlan kisdedek nevében, kik oly boldog orát élveztek, a szegény szülők nevében kik áldani nem szűnnek, fogadják miau'' a tombolatárgy ajandókozók, mind a felülfizetők, mind a megjelentek, mind a jótevők a leghálásabb köszönetét a z.-szeut gróthi jótékony nőegylet választmányának. — — Árverés Zalamegyében — (Kivonat a hivatalos lapbói.) Récsey József 393 írtra b. ingt. febr. 20. Becsehelyen (N. Kanizsa.) — Bestyán István 523 írtra b. ingt. márcz. 3. Tóth-Szent-Mártónban (N.-Kanizsa.) — Dobri József 220 fr''ra b. ingt. febr. 3. Csörnye-földén (Letenye )—Horváth (Jó) Ferencz 650 írtra b. ingt. febr. 10. Nagy-Kanizsán. — Egyed Ferencz 350 frtra b. ingt. febr. 4. M.-Szent-Kállán (Tapolcza.) irodalom. (E rovat alatt megemlített munka Nagy-Kanizsán Wajdits J<5»ef kOnyrkereakedí«« álul majfrendelhetó.) — ,Lomb/ürészeti tzokközlüny* czim alatt uj Up indult meg Tatán folyó év január 1-én ifj. Maller Sándor szerkesztésében. A lsp s fa ipar ágainak s esek között sx annyira kedvelt lombfüré zselésnek meghonositására,illetőleg terjesztésére fog törekedni," s minden egyes számhoz 4 iv munka minta lap less csatolva a kezdők és haladók számára. A h&vonkint megjelenő lap ára egész évre 3 frt, negyed évi előfiaetés is elfogadtatik,. mely a kiadóhivatalba Tatába (Komárom m. küldendő.) — A „Gazdasági Mérnök'' ez évi harmadik száma a következő tartalommal jelent meg: Báró Kemány Gábor (Élet-és jellemraj, arczképpel.) — Az smeri-kai mezőgazdasági termények kivitele. — A Rába ssabályozása. Meisxner Ernőtől. — Nagy kazánrobbanás (9 ábrávaU) A Habravölgyi zárógát kiszakadása (1 ábrával.) — A vasúti vasfelépitvények. Speidl Bódogtól. — Nagy Brlttania bor-és cognacfogyasztása. — Uj műszaki tervek. — Vegyes közlemények. Vállalatok. Kérdések és felvilágosítások stb. - A „Gazdasági Mérnök" megjelenik minden héten, igen csinos kiállításban, képekkel és részletrajsokkal gazdagon illusztrálva. Minden hónapban kőzöl egy arczképet és életrajzot a mezőgazdasági és műszaki tu domány és gyakorlat jelesei sorából. — Előfizetési árs: Egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. — Előfisetesekei még es év elejétől is folyvást elfogad a kiadóhivatal (Bpeat, keoskaméti utcs. 17.) Yo.gyes hírek. — Iszonyú orkán dühöngött január 20-án Ilammerfestben (Norvégia), a melybe» hasonló még nem volt ott emberem-lékezet óta. Nem kevesebb mint tizenhárom nagy raktárt söpört el a földszínéről a dühöngő elem; a vámház épületnek is eltűnt egy része. Az anyagi kár fél millióra becsültetik. Még nem lehet tudni, hogy hány emberélet esett áldozatul. — Posenben 10 év elótt Bcss Henrik nevü boroély egy nyomdász meggyilkolása köve keztébeu halálra ítéltetett, azonban élethosszig tartó fegyhúzbünte tésro megkegyelmez''.etvén, manapságig a fegyházban volt. M>st azonbm kiderült, hogy nem Bőse, hanem egy Theodor Ármin nevü munkás gyilkolta meg a nyomdászt. Megkérdeztetvén, hogy miért vallotta magát Bőse annak id-jéb»n a nyomdász gyilkosának, ezt .mondá, hogy iszákosság által annyira tönkre ment, hogy csakis a börtönben ludott hajlékot koresni, s remél e, hogy ártatlansága a vizsgálat alkalmával ki fog derülni. — Közgazdastia. A „Magyar tisztviselő'' január 8 ik 2. száma a következő czikket olvassuk: ,A trieszti Azienda Assicuratrice biztositó társaság helyze''.a." Már több izben volt alkalmunk ráu''alni, hogy biztosító intézetnek választásában soha sem járhatunk el s hogy eléggé óvatosan mindenkor szem előtt tartandó azon fontos körülmény, miszerint bizalmunkat csak az oly társaságba belyeZr zük, melynek állása és ügykezelése minden kétséget kizáró biztosítékot nyújthat az iránt, hogy képes á magára vállalt kö-telez-ittségeknek eleget is tenni. Különösen az életbiztosításoknál áll ez, melyek egész élettartamra köttetnek és melyek czélja az, hogy a szerződő f ílnek családját ennok halálesetére biztosítsa és hogy a hátramaradt család mege.hűtése lehetővé télessék. Ha már most egy családap* az életbiztosításnak jótékony intézményét azon megnyugtató tudattal kivánja igény be venni, hogy bármikor bekövetkezhető halálakor övéit a szükölködes''ól megóvta: ugy kötelessége, hacsak megtakarított pénzét koczkára és övéit a legnagyobb nyomornak kitcuni nem akarja, hogy egy kétségbevonhatlan. szilárd elveken alapuló bizto.-itó intézetlel éie''biz-tositást kössön. Alkalmat szolgálhat ezen fejtegetésre a trieszti „Azienda Assicuratrice" 1880. évre vonatkozó mérlegkimu tatása, amely egy millió forinttal b fizetett alaptőkéje mellett 2,310.372 frt 74 krra rugó veszteséget mutat ki. Ezen társulatnál eszerin'' nemcsak a befizetett alaptőke teljesen veszendőbe ment, hanem még azon kívül 1.300.000 frtra rugó hiány is mutatkozik, mely kétségkivül az életbiztosítási díjtartalékot terheli. A társulat tehát tényleg nincsen m:«r azon helyzetben, a magára vállalt kötelezettségeknek a vele életbiztositásokal kötött felekkel szemben eleget tenni és a nála biztosítottak a sok nélkülözéssel m-gta-karitott filléreket, melyeket övéinek javára áldosni kívántak, veszélyeztetve látják, utóbbiak pedig az élet esélyeinek védtelenül ki vannak téve, melyek ellenében épen életbiztosítások megkötése álul védve s oltalmazva hitték magukt. A bevallott deficit jelentékenyen <-mel-kednék, ha a mérlegkimutatás 3 ik tételénél : a társaság ingatlanai 2,675.724 frt 50 kr után a szükséges leirások eszközöltetnének, melyeknél azok megszerzésük óU aligha foganatosittatUk. Hogy a társulat helyzete igen komoly, végre azon körülmény is tanusitj, hogy a román korm Íny indilUtVa érezte magát működésének folyUtását Romániáb-n beszüntetni, ez oly intézkedés, amely komoly gondolkozásbs ejthet. Ily körülmények közölt hazafias kötelességünknek ismerjük, újra intő szavunkat felemelni ós tisztelt olvasóink becses figyelmi\| arra felkérni, hogy mennyire szükséges biztosítóintézetek választásában a lehető legnagyobb óvatossággal eijární. Mondhatjuk, D-.egelégedésünkre ssolgáll ezen, látszik szakavatott tóiból eredt czikk megjelenése, különösen oly alapban, mely a tisztviselői, és életbistositási üzletben a legna-gyibb contingsnst képező körökben nagy elterjedésnek örvend: míg másrészt méltó megütközésünknek kell kifejezést adnunk a hivatkozott biztosit''ótársuütf ilyetéu működése fölött, melylyel benne bízó feleit oly tetemesen veszélyeztető és őszintén csatlakozunk a tisztelt c»ikkezó ur intő sxsvsíhos, annyival inkább, miután a csikkben említett trieszti társulatin kivül még egyéb biztosilótársulat is létezik, mely — sajnos — gondtalan, minden áron üzletet hajhászó eljárása által, ha eddig tán a nagy közönség és laikus szeme előtt nem, de rövid idő múlva, szinte hason állásba jutní fog és czikkezó úrra! együtt ^.arra figyelmeztetjük abíztositást kereső kösönséget, hogy minden ''biztosítási üzletnél, de különösen az olj» hosszú időre tartó kötelezettséget, feltételező életbiztosításnál a kellő óvatosságot soha se tévesssse ssem elől és komoly megfontolásra vegye as illető lársulst állását és üzletkeselését, mig megtaksrított filléreit, melyekkel övéi sorsát akarja bistositai, HU8Z0NEGYEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY JANÜlE 29-én 3882. irrt bízza. És épen ezért pártoljuk tehát azon hazai intézetünket, mely régi f-nn-álláaa óta mindig a legjobb hírnévnek örvendhetett, melynek példás, b coűietes és szakavatott kezekbeu ¡evó vezénylet« ég melyuek biztos alapon nyugvó vagyona ¿» jövedelme a legnagyobb biz:<>8Í''ékot nyújtják arra nézve, hogy oly *jnos eset benne bizalmukat helyező feleit n«rn érheti! Ne külföldi, hanem hazai társulatba helvezzük bizalmunkat, melyet ismerünk, melyről tudjuk, hogy bizton érjük el ál tala azon czélt, meiynek eléréséro áldozatot hozni készek vagyunk ! és ezek kö/fitt az Elaő i^gyar általános biztosi''ótarsu lat" az, mely mind vagyonára, mind vezényletére nézve régi időről fogva első polezon áll és állani fog. mert ezek bizto-aitékot nynjtanak arra nézve, hogy méltón kiérdemelt hirnevét jövőre is oly fél tékenyen megőrizendi, mint zt m»gőrizDi eddig is szerencsés volt. — A tenorittak öröme. Egy impres-aario öt európai énekest szerződtetett egy dél amerikai szinház számára. Mikor már a hajón voltak, aakor konstatálják nagy meglepetéssel, hogy mind az öten tenoris ták. Rögtön interpellálták azimpressari.it, hogy miért szerződtetett csupa lenorís-át. „Nyugalom uraim — szólt a derék ember — mind az ötükre szükségem van. -Meg fogják látni, hogy négyen önök közül.mi helyt oda át lesznek, sárga lázban mg fognak halni, — az ötödik aztán elnyeri a belvet. „ , , . , ■ Hoszler Fülöp, a varpalotái rao íógyilkos vád alá helyezése folyó hó 17 én történt meg. Minek folytán h királyi törvényszék a világra ezóló bün-et'' vég tárgyalási határidejéül folyó 1832. évi február hó 3-ik napját tűzte ki. A ün ügy tárgyalása nem a szokott tárgyalási teremben, hsnem a vármegyeház n»,gy termében fog megtartatni. Az óriási érdeklődés elég bizonyítéka az, hogy a ki tűzött tárgyalási napra már beléptijegyek nem kaphatók. Hoszter Fülöp, r gyilkos, mióta a t&rvényszéki börtönök e»yik legalsó kazamatjában van, nem borotválkozhatott, igy alig ismerhetni rá Alakja visszaijjesztő. A rettentő bün, mely lelkét — Komjáthy 1 maga ma kortinát fog húzni. — Kicsoda, én? Hát ezt érdemlettem én meg annyi éri szolgálatomért? — Én, ki egész nápon dolgoztam, mint a ló, most meg kortinát húzzak, mint a »zsmár ?! — Do már ozt nem vagyok ökör tenni. Hivatalos piaczi árak. Nagy-Kanizsán, 1882. jan. 2,>. 100 kilogrammjával számítva. Bu»:» ll —11 60—. Roza 8-50 :.— árpa 8.--3.50 Zab 7.—. —7-50. Kukorica. —•—.— uj —''--7.— Cinqántia ó 8-- —•—.Lenrse 32.—''---—.Bab fehér 18 —.-- Bab tarka 6 50.- 6.75 Repcza 12.50—13.— Széna 2-50.—•—. Szalma 1 - .--.—- 1 kilogrammjával számitva. Marhahús 40 —.<4. Borjuhu« —-56. Sertéshús 56-—. — . Szalonna -—.80—. Disznózsír 53. Vöröshagyma •—•. —1U. Foghagyma •-. — 20. Czukor -—.—56. Bora .---1-40 Paprika 9(>—. Szappan —40 1 literjével srámitva Ó bor 28— 43kr. Uj bor 16 28 kr Pálinka 48 kr. Kezet 6 kr. K B. Piaczi árak. 100 kilo;. számit»á. PÁPA Bum II 60—12.—.3 K«zs 8.60 5-80 Árp.« 7 25—7-50. Zab 7/ÍO—7 40. Ku- j roricza C 15—6 3«. PÉCS. Bnaa ll.20--ll.70 Roza 9.— 9.20 &rpa 7 r0—7.80. Zab 7.40—7.50. Knko-cza. 6 30— 6.50. SZOMBATHELY. Buta 11.60.—12 Ü0 Roz/8 40—8.80.Árpa 7.40—7.80. Zab 7.40—7 80 Kakoricza 7.-7.20. BUDAPEST. Bnza 1270—1290. Roxs -8 .''.0-8.80 Árpa 7.30—7 60. Zab 7-55—7.95. < Knkoricza 7.20-7.25. MOHÁCS. Bnxa 10.80—11.20 Rozs 8 70 8 90. Árpa .—. —. Z-^b.---Kukó- . ricza 5 50—6.— . VESZPRÉM. Bnza 11.60—11.80.. Rozi S 50-9 —. Árpa 8---8 40. Zab 7.60.—7.80 Kukoricza 6.50—7.— Vasúti menetrend.. Indul Kani z-sáról hova : Vonat szám ''207 E«.''k, Mohion, Dombóvár 215 209 „ 202 H.I.U r-trp (gyorsvonat) 204 . (postavonat) 212 „ (vegyes vonat) 3l''t Bárdba (Sromb»tb«ljr. Soprou f^lé) 301 .115 Sopronb.-. 3 40 205 Prágerbuf Knttori. Csáktornya 4 55 : 203 ( 201 (rj orsv ) Ora Pere. Id5 5 10 reggel 2 30 délat 11 1'' éjjel 5 55 reggel 2 6 délat. 11 20 éijei 6 15 reggel 1150 éjja délnt reggel délnt. éjjel 2 47 10 50 Xrkestk Kanizsára honnét: 210 Zákány felől 216 . 208 . 211 B.ida-PatrSI 203 201 302 Bé-.i.ől 314 316 Sopronból 204 , 206 , „ 202 Prágerhof felől(gyoravonat) 6 27 reggel I 41 dílb. II 1 éjjel (▼egye« vonat) 4 15 reggé] (poitavonat) 2 6 d^lut (gyorsvonat) 10 30 éjjel 4 l reggé. 10 15 éjjel 12 5 délben 1 20 délat 10 50 éjjel 5 37 reggel M;VfT0NÍ -FELK legtisztább éff»inyet legjobb Asztali-és üditö ital, kitüiio íutásjnak bizonyult köhögésnél, gége 1 bajoknál, jyjtnor-és hólyag hurutnál. j EDECSEK az emésztés elösejjítwere . ! Mattom Henrik. Kaasbadbin Cvrhori.-^^ J 459 1-46. Felelő« szerkesztő: BATORFi LAJOS. hirdetesek. SEIDLITZ - PORA terheli, már — ngy látszit — t.stileg is hatott rá, m»r* álakj* m-gtört. HoBzterról saját ru! áit m ár levetették,már a fegyen cz-:K szoko''.: öltözetében van s igy is fog megjelenni a végtárgyaláfOn. — Ügyvédek eldoradóji. Zentán a jáíáa osztáni perb-vi, mely »z ottani társadalmat egében fíAzavarta s majdnem tönkr- silány ito''ta, valahára egyezség jött íct.í, »le eijiró ügyvédek u. m. Szárié* Bertalan rés/ér e 50.000 frt, Szabó Lá-zló részire 15.000 frt Mikosevics József részére; 15.000 fjt munkadíjul meg- állapitva. - r — Enyhe tétünk cjodákat müvei, Temesvárraegyében Bccker Jánoa közalapítványi hivatalnok ur szilasi hegyen fekvő szőllőjében egy cseresnyefa teljesec kivirágzott. Valóban ritka játéka a természetnek. Aheiye t. hogy szunnyadna ilv féle örömökben leli kedvét — London körnvékén meg mintha u tavasz már ko. molyan bevonulni kéazülne! az: jelentik London dé i vidékéről, hogy ott a pity pang virágzásnak indult, a vadrózsa s az orgonnfa k-ftzd levelet hajlani: a mezei virágok közül, má nem egy, igy a fehér szegfű is teljen kifejléaben látható ; a fák közö t újra hallatja énekét a rigó s meg. szólalt a pintyőke. Valóban csodálatos egy tél! Papírszeletek. TVlefoji-élcz. A párisi villámos kiállításban a felállított t-Irfon segítségével az Atn bigne színház elóad''sait meg lehe: hallgatni. Kgv jámbor parasztember azintéii részesült ily •''Iveaetbi-n « fa''ni ba visszaérkezvén »ok mindent b''-sz- lt «-1 ¡idrisi élmény.-iről A darab tartalmáról kö etk zóképen nyila''koíott: pÉn tel.iotcn meg>''rt<-tt<»tti a darabot A fő z''-rep^t j:''}t«zó azinész nagyon szomjas lebc-te''t. mort iiiruduntalau limonádé éa sör után kiáltott A jámbor embf-r felvonás közben hasz náiti a tvIcCout A vén színésznek, kinok a társaságuál m:ir-ni.ir kif -lé állott a rúdja, odaadták ar ös-zrazodett.népet, hogy ralin azokat stati»ta: tícrepckro b> tanitsa. Kgéiz napi tilrcltne« mttnka után, az »•lőiidájkor a direktor azt mondja neki : Kételkedve kérdi mindi n beteg önmagától, melyik gyógyszer hirdetésnek lehet hitelt adui ? Kz vagy ama hirdetés nagyság« által tűnik fel; a b>-teg választ s a legtöbb esetben ep. ti — a legrosszabbat! A ki az i yen csalódást s a hiába való p-''-nzkiad-ist elkerülni akarja, annak tanácsoljuk hogy Gorischek Károly. o>. kir. osr.vetemi kön\várnától (Bécsben Istvántér 6r) hozastamog magának a „Betegbtráf czin fi >.önyverskét. mert abban a legjobbaknak bizonyult gyógyszerek tárgyilago;an éí kimerítően vannak ¡«mertetve, tivy hogy mind« n beteg teljéi nyugalommal bi--álbat és a legjobbat válay.tliatj-» rna gának- A fenuUbbi, már 29 kiadást ért konyvec^kc ingyen és bérmentve k»!d''tik mepr a megrendelőnek, tehát ucm okoz több miut 2 kr.ijrzárt a levelező lapért. uiely magyar is lehet. - 405. 6- 10. H I B D E T E S._ r Jf Ui >jf «Ér «év 4r tár %£ %í# «Ir tir A \íi \t/ «1/ iL >L %ftr «ár %lr Birtok eladás. Alibánfai zalamegyei község határában Szt.-Iván zalaegerszegi vasúti állomáshoz ''/« órányi távolságra fekvő tagosi-tott birtOK — mely 4 hold belsőség 140 hold jó minőség s egyenes fekvésű szántóföld s 28 h. zalamelléki rétből áll s a belsósé-gentéglából épült lakház s elegendő gazdasági épületek léteznek, évenkint 200 mérő gabonás jövedelmező -malom joggal s mint egy 4 hold henyehegyi szőlőbirtokkal együtt örök áron eladó. A t. cz. venni vállalkozóknak az eladási feltételek iránt bővebb értesitést ád Mayer Jakab kereskedő ur Z.-Kgerszegen. 460 1—3 SOK PÉNZT megtakarítanak bázia^azonyok. szállodák, kávéházak stb, ha kávészükaég-ietüket tólem közvetleuQl postacsomagban 9''\|. font nettó nagybani árban bérmentesen veszik : Mark. Mark. Afrikai Morca 8.">0. Legjobb Maracaibo 9 — Príma Guatemala '' 9 f>0 Finom Perl-Santos 10.—. Legfin. Ceylon Plut. JO.''O. Lrgeslcg obb Java 11.50. Valódi arabiai Mocca Mrk 12 50. Szétküldik p"Stautánvétellcl vagy a pénz elóle^ei beküldése mel ett. Jótállok a toljes tisztaságért és szilárd mértékért 4M. S—10. Riek .János, Altona kávé-áruda viteli czég. ti# klf ti« «ijr «if il« ax/r «ff -»fj \iy af« rif zÄu itf %É# %lf «i« Férfiúi gy< r.geség. r e?.on;ált idegze-tt vér cs nedv-veáitésck titkos ifjúkori vétkek és kicsapoi.gávok Ur. WRUN-fcle PERÜIN-P0R (prmi növényekből készitve.) Egyedül caak a peruin-por alkalmas nemző, és szülószi-rn<-k mindennemű gyengeségének olháritására, s igy a férfiaknál a tehetetlenség (férfiúi Kyengeség) ■ a néknél « magta^anság eltávolítására Nemkülönben pótolhatlan gyógyszer az idegrendszer minden bántalmánál. a m-dv és v-rv.-sztések által előidézett elerőtlenedéseknél « nevezete«eu a kicsapong.''.sok. önfertózés és az éjjeli magömlések [mint a tehetetlenség egy.-düli okozói] által előidézett férfiúi gyengeségi állapotoknál, valamint a kéz és lábak ideges reszketésénél le által oly szer van nyújtva, mely által az elmaradhatlan eredméi.y okvetenz eléretik. Ara egy doboznak pontos leírással együtt 1 frt £0 kr. Raktár X.-Kanizsán: Prager Béla gyógyszerész urnái. Bécsben fő-ügynök üischner S. oki. gyógysz. 1L Kaiser Joscfss''rasse 14. 43i 9—26. Csak akkor valódi, títfüíaít''3 lenyomva. ér óta a legjobb sikerek mellett fennáll mindennemd gytaar betegségek és eaétztM akadályok, (mint étvágyhiány, hasssoruiás). vér tatalát és araayér ellen. KülönSaen oly egyéneknek ajánlva, kik ülő életmódot folytatnak. Hanlaltások törvényileg büntettetnek. Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o. é. BORSZESZ SÚVAL. . A legmegbízhatóbb ous. géiyxő síére a szenvedő emberiségnek minden belső é" küls5 gyulladásnál, a legtöbb betegség ellen, min. denneir.ü sebe»ülé«ek. fej-, fül- és fogfájás, régi sérvek éa uyilt sebrk-rákrekélyi-k. i;szök, szemjtyulladás, mindennemű bénulás éi sérülés stb. itb. ellen. Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é. Hal-mäjolaj. Krohn X. és társától Bergenben. (Norvégiában.) Kzen balmáj xs.rolaj valamennyi, a kere«kedelemb-n előferdüld faj kSzfitt az egyedüli, mely orvosi czélokra használható. Ara egy üvegnek használati utasítással I frt. o. é. Fő hia I 1 1t á s iloIl.A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs -JTuchlaubon. Raktár az állam minden bimoves gyógyszertárában vagy füszer-kcresledésében. Raktár nélküli helységekben magánegyenek nagyobb megrendeléseknél megfoleló árleengedésben részesülnek. A i CZ- közönség kéretik határozottan Mk.1''-fél« kéasitményt rendelni é< csak olyanokat elfogadni, melyek saját ^jegyem és aláírásommal vannak ellátva. Raktárak: Nagy-Kanlzta Belus J. gyógysz. Práger Béla gyógysz. Fcs''selhofer József, Rosenfeld Ado''i. Rosenberg Ferencz, Strém és Klein. — Zala-Egerazeg Ho''.lósy J...E. Ma-czall Iaztl Ferd. — Bare« Dorner K — Ceiktoraya Göncz L. gyógy''zeréiz. — Kapaivár Babóchay Kálm. Kohn J. gyógysz. Th Kec.kesny ,''yógy»x.— Kapreooza Werli M. gyógy, tőazeg Csacsinorics Ist. gyógy**. — Ketztkely wonach F. — KSraetd Rátz Ján. — Zágráb Irgalmashoz gyógysz. Mittibach S. gyógysz. Holjac xxxxxxoxx; ISSSSSiäi :oxc oSBSI iüSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS ÜTJJ KIADVA.NYÜ Ep most került ki sajtó alul -iga a második tetemesen bővitett'' kiadás „RAJTA LEÁNYOK MULASSUNK" mulattató kézikönyv magyar hölgyek számára, szerkesztette Wajdits József. Ezen 620 oldalra terjedő, igen csinos keménykötésű könyvnek, ára színezett borítékban csak 1 frt 80 kr.\| diszkö- tésben 2 frt 80 kr. Postai rendelések azonnal szállíttatnak. K«Kj-K»nÍ2sán, nyomatott t kiadó tulajdonos Wajdits József györssajtójin. — K Á V É = és thea azótkUldési czég. , Legnagyobb szélkUldési Üzlet nagybani árakban ajánl Hamburgból postán bérmentesen ingyeni csomagolással zsákokban 5 kilótól kezdve szám Osztr: ért.,;fit 21 Mooca valódi arabiai — — — — — — — — — 7 10 22. Menado igen neme.« — — — — — — C-r>0 24. Java i. tárga neme« — — — — — — - — — & — 30. Cuba r.oid orőtclje« — — — — — — - 5 27. Perl Moooa, igen kiadós — — - _._ — _.— 5 — 25. Java II. sárgn/ncines — — — — — — — •> I" 32. Saiiton, ióizlétll - — — - — - 4 05 33. Domi''iigo, kiadós — — — — — — V- — - H 90 34. Rio erüt«lje4 és tíazta — — _.— — -- - — — Ü 70 Thea: ''I, kilo 75 krtól frtlg 5-50. Huuallk • l\rmi Sardina bordónként r> kilo 175 frt. Közvetlen szétküldés, gyors éi aolid szolgálat, Árjogysé kok kávé-, thea- és vaniliánól, valamint kis posta próbák dijniontosen küldet-nek Kérjük b. ajánl »tát és ajánljuk magunkat 457 tt—26. FUNKE & KORNBERG HAMBURG.