Zala-Somogyi Közlöny 1862 007-009sz szeptember.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Zalai Közlöny

zalaikozlony.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	18.68 MB
Keltezés:	2017-06-14 17:21:51

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1244
Megtekintések száma:	3687
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (203.87 KB) Zala-Somogyi Közlöny 1862 007-009. szám szeptember Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből I. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagy-Kanizsa. I. évfolyam. i Í • " • - • 1 •\' ; 7. szám. 1862. azcptcmhcr 1-én. .}lO!HÍ>ÍO^Íl\'ÍÖ V) •\'íií\'j\'l !■>• • it Ismeretterjesztő lap \'\' • m , -J ; -i _ \' , i . \' ■\' ■ I\' y ■ ■ R szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréW , Megjclcn « lap legalább egy ivon julius hó 1-tól kexdvo minden hó 1-éh, 10-óu és 20-átj. -r- Előfizetési ár j>ostám szétküldéssel éa Myben házhOz hordya égés»: évre 6 írt, félévro 3 frt — Mindon egész éves elöfizotö a laptulajdonos kulcson könyvtárát az oddig fentálló főtételek mellett fól áron használhatja. — NyiU^ tér egy Petit sorért 10 kr. — Hirdetések négy hasábos Potlt sorért 1-ör 7 kr., 2-or 6 kr. és minden további buktatásért 6 kf. s WlyegdHétt 30\'kr. fizeténdfi. —\' A beiktatási d^ a a,lap keaelését illotö mindon tárgy a kiadó hivatalhoz Nagy-Kanizsára; a Inp szellemi tartalmát illdttf közlemények pedig, Ugy minden!leveleki , « bérmontve n szerkesztőséghez küldendők Kaposvárra. \' .f .! Boraink érdekében. Többé nem az a czél, hogy patríarchalis hagyományok nyomán plántáljuk szőlőinket, h legfeljebb annyi termésre iparkodjunk mennyi a névnapot, barátságos összejöveteleket, vagy a házi szükséget fodozi. Nem az a czél már, minőség tekintetében annyit érni cl, hogy boraink meg no forduljanak minden nap egyszer, mint a föld tengelye körül; vagy pár évig álljanak el, mig „a fiam megházasodik" — vagy „a lányom férjhez megy" — ezek lakodalmát kivivátozni. Czél: törni a tökély felé. Gondos szqrgalom, értelem, tudomány és tapasztalatbél meritett okszerű plántálás, kezelés által fokozni a tőkék terniő orejét, az istentől annyi kedvozménynyel megáldott földön. Nem elég többé magunk számára termelni, hanem a kivitelre is. A boraikról neve» nomzetekkel kiállni a . a t i • - t . versenyt a külföldi piaezokon. Szóval mind mennyiség, mind minőség tekintetében oda liatní, hogy a küldföld figyelmét magunkra vonjuk, s nem pusztán érmeit, dicsérő okleveleit rakjuk ©1, hanem—pénzét is. Magyarország anyagi felvirágzásának, hírnevének egyik kulcsa, szőlőhegyeinok szorga-lommali jól mllvclésébon fekszik; aknázni kell c bányákat, nem egyedül azért, mert saját jólé-tllnk, jövőnk igényli, — de mert a haladó kor pldobta a nagyratörés, dicsőség, a produktumok teréni elsőbbség aranyalmáját, melyért versenyezni kell, ha azt nem akarjuk, hogy no-vünkqt elmossa az idő; s a sorompónál, hol népek aratják a babért, nevot —«■ az örökélet e kincseit — mi tétlen nézők legyünk. . líondonban kiállított boraink a világ fi- gyelmét vonták magokra, — most megállni, * nem haladni — nemzeti bíln volna! Somogynak is van Zákány, Kis- én,\'Kőhegye, Simonfa, Surd, Gomba, Köttsc, Szend, I.á-trány, liaglasa stb.; melyek a bortermelés terén kezességot nyújtanak a hazának jobb jövőre, — azért jól fogta fel hivatását gazd. egyletünk, midőn e téren ernyedetlen szorgalommal mUködik, töri az utat, mely a haza érdekeinek emoléséro vezet. Ugyanez érdemben tartott ülést a borászati szakosztály aug. hó 13-án Kaposvárott, a derék Somssich Pál elnökleto alatt, tanácskozván jövő borkiállításunk mikénti rendezése, s a bortermelést illető statistikai adatok minél ozélsze-rtíbb, s napjaink kívánalmainak megfelelő ösz-Bzegyüjtéséről; t. i.: a) A megyében mennyi a szőlővel beültetett föld? b) Mennyi az összes bortermés, tíz évi átlag után vévo fel ? c) Minő fajok, s mennyi a termelt szőlő? a bornak ára? d) Mennyiro rug a helyi fogyasztás? e) Mi a megyébőli borkivitel ? f) A mivelés és borkészítés költségei ? vi\'gro g) Mi a tiszta haszon a bortormelosből ? Továbbá : hogy minél rendszeresebben folyjon a munka a jövő számára, a küldöttségek figyelme oly adatok feljegyzésére is kiterjed , melyek történeti szempontból érdekkel bírnak. 1 E munka óriás levén, kettős szorgalom — hazafiúi tűzzel párosulva — felelhetnek meg a várakozásnak; h a munka — könnyítésből^ a megye kerlllctckro osztatott fel, melyekbon a küldöttségek végzik teendőiket: • . • . . ; • . «•. > i .i: 1. Itelső Ralatonmelléken : Domaniczky JJoldizsár, Hunkár,Istyán. . , , 2. Böliönyei körletben: JJalka István, Ki- BOVÍCrt József. • ; \\ N. 3. Zákányi kerületben: Krjzsanícs Mátyáf, Péry Sándor, ;Iíprváth Gyula, • 4. Külső JJoVitonmclléken : Kaoskoviqs Ig-nácz, JJán Gáspár, Szemneoz János. 6. Tabi kerületben: Zichy Antal, Kis» Lfi-jos (Köttsei). tí. Igali kerületbon: Fekete Lajos, Svastjp» Gábor. i . i . . • i 7. Keleti Zseljczbcn: Koltay László, Ladányi, György. \' . • 8. Közép Zsoliczbcn: László Mjhály, Nagy Lajos, Kozma József, Szigethy István. (J. Nyugati Zscliczbon: Gaál Alajos, Ne-deczky István, b. Majthényi István és László/ 10. Szigeti kerületben: Hegyessy Antal, Bittó István, Vermes György. Adjon isten türelmet a küldöttségeknek, hogy o nem ogycdlll megyénket, do az egét»/, hazát mélyen érdeklő, szőlőművelésünk, borázatunk felvirágzására ható közügyben, az áta-láuos várakozásnak" megfeleljonek, mit orő»cn hiszünk. . , .... . \' ! . \' il A kormány oly közökben van e téren, hogy a hajónak kikötőbe jutása biztos; do nem elég a kormányt jól tartani, hanem az egyoa erődnek is közre kell müködniök, hogy a véqz é* hullámban az erő és biztos ovezés megment»« a kincsokot. Midőn gazdasági egyletünknek e téreni működésére íh áldást és szerencsét kívánnánk az istentől, — zárjuk bo o sorokat ezen közfelkiáltással: borainknak szép jövőt! K01K>7,. ---- , . t. TÁRCZA. i ti i /.,,.:• i.i ■ I«• • • * <j> • vívii«. Könyvismertetés. .Pesten Engel és Mandello-nál nyomatva megjelont a „Telekkönyvi törvények magyarázata." £rta Rény i Kezső, tulajdonos é» kiadó Nagy Miklós. 111 • •»* \' L ■ Az oraiágbirói értekezletek nyomán a telekkönyvi intézvény nálunk honosulttá levén, hagy szolgálatot tettek a szerző és kiadó, midőn jelen müvet a közönség kezébe juttatták. A telekkönyvi intézmény nyel kevés kivétellel minden bonpolgár érdeke érintkezésben áll, így a var gyonállás biztonsága tekintetében csak örüljünk lehet, midőn a törvénykezés még eddig e nem teljesen ismerete« terén biztos kalauzzal bírunk, nálunk Somogy megyében különösen, hol a telekkönyvek mostanába lépvén életbe \'A.praxi» hiánya miatt oly sok nehézségekkel kell küzdeni. < A telekkönyvi törvények, ngy mint azokat as országbírói értekezlet fenntartotta, oly alaktalan, hogy az anyagit az alakitól megkülönböztetni alig lehet, s így tokintve azon körülményt, ljogy oomplicatioja mellett még a magyarszöveg hiányos i», » így a jogtudók előtt is nagy részben értelmetlen, — bureaucratious, meg nom emészthető paragrafus ize van; valójába szükség volt egy kis magyarázat, a homályos helyek illustratiója, — s csak örvendenünk kell a munka megjelentén, annyival inkább, mert könnyedén magyarázó, a törvények Bzolle-méig a részletok kiosíségébo bocsátkozó előadással teljes munkát találunk benne, mely meglepő következtetéseivel-, a törvény homályos belyeit találó felvilágosításaival, nzámos példáival logicai lehozásával, erőtelje» styljével arra mutat, hogy gondolkozó fő irta. — Volt alkalmunk több szakértő nevesebb hazánkfia e részben teljesen elismerő magánleveleit megtekintenünk, mely valamint magára a szerzőro, ugy a közönségnek a munka iránti részvétére osak buzdító lehet. Mi minket illet, mi részünkről kívánták volna, tekintve czélját a műnek, mit szerző szavában maga is kitUz, hogy fejtegetéseiben, mely inkább a törvény philosophája, inkább a közéletet » a törvénynek ezzeli érintkezésit a népszerű kidolgozást tartotta volna szem előtt, igy nem c»ak a jogtudósoknak, h&qem a még avatatlanoknak is hasznos szolgálátot tehet Vaía. Ámbár má» részt be kell vallanunk, högy számos életből merített példái a hiányt kisebb nagyobb mértékben pótolják, -r- Kérdések a foteletekben levén irva, különösen észrevehető, hogy szerző minden kérdéso fejtegetésébeifi gyorH címével átfutja az egész törvényt, hogy az oda vágó tételeket olvasója elé egy osomóban oda állítsa. \'\'■: Kik a telekkönyvi intézményt nem ismerik, azoknak igen hasznos szolgálatot vélok tehetni, midőn e könyvöt ajánlom. Ára lft 50kjv Kaphatni a tulajdonos kiadónál Kaposvárott, » minden hiteles könyvkerosködéstan. 1 ^ HOPORPÁL. . I i . I I I Fóny- óa árnyoldalok. I. H<m mi. ulqiluM\'itfM V viliéi», hojjr itt <uany, Mlyrki »«i)ll l iM Vlhliu>Te fcoMotf n»p>4t, • mintha A boi»tlyfc«a tiltílftrft HorM örökít»* u»»tkiáoé < «udAral. VI.lo Ch.rlr». Mindon jelenetnek az életben megvan f é ny-és árnyoldala; azért választám e két ellentétet koronkénti átalános vagy részlete» szemlélődéseim mezejeül. Oly sxompontból indulok ki, hogy azok által értessem meg, kiknek e sorok wtánvák. Hog^ kevesot időzhetünk a fényoldalon, — természetes; mert az ily kánikulai idtíben az emberek nemcsak estenden, de még fénye« nappal is keresik az árnyékot. Az ilyaxorü siestáknak pedig oly siralmas erkölosi és társadalmi horderejűk van, hogy azok ellen nem működni a legvétkesb indifíercntis-muH. — Egy jeles hazánkfia keleti adomagyűjtc-ményében a következőt olvasám. Megálla egykor Koszru egy földmives mellett, ki nagy vénségc daczára, pálinafát ültete. Csudáik ózva monda a király: ,Remélsz-e enni, öreg, o pálma gyümölcséből? Csak esztendők múlva terem az, s élted végéhez közéig.1 „O király, felcle az öreg, mások ültettek, mi ettünk, mi ültetünk « mások esznek." Kosáru meglepetve felkiálta: ,helyes!4 s adata neki ezer aranyat Vevé a földmives a pénzt s mondá: „lásd oh királyi mily gyorsan gyümölcsözött e pálma." Helyoslé Koszru e feleletet: Jelesen!\' úgymond s adata ismét ezer aranyat. Vevé ozt is az öreg és mondá: „az egészben legcsudálatosb,hogy e pálma egy esztendő alatt kétszer gyümölcsözött." , Helyes!4 isinétié Koszru; ujabb ezer aranyat adata neki s tovább mene. — Keleten, a mystious hajdanban, hol vallás és erény szenvedélyek voltak, ily világokat terme az öntudatlan morál; a felvilágosult phi-losophia éghajlata alatt ily növények nem tenyésznek, a legjobb esetben elfajulnak, útszéli burjánná törpülnek. Fájdalmas kihatása van ezen degouerationak nomosak a belélctre, de a társadalomra nézve is. És e két fogalom szoros kapcsánál fogva igen természotesen. Hol a vér-és nedvkeringés romlásnak indid, szakadozni kezd a szervelés ötoJiangzata,s igy fejlődési képessége ; hol nincs fejlődés, ott hanyatlás foglalja el u kormányhatalmat, és az összes állomány leroskad s bukásával a tétlen tömeg másnak válik terhére. Ily erkölosi halálból szüle-ték az — önzés. Reformokat tervező ez a tudás és jog terén, eszközül használá a bölcsészet számlál liatlun rendszereit, melyek az igazság állítólagos védelmében ezt lcgyikolták s az észt, aíjoz kedves énjüket kiáltották zsarnokul. Korántsem szándékom apologiát irni kelet erkölcsi fogalmai mellett, vagy azokat érvényre emelni, csak az átmeneti történet rövid rajzát i ! . \' i sxövém ide, hogy az okozat mellett lássuk az okot is, láppuk sülyodésünket öntudatosan — emberileg. HaKosy.ru feltámadna sirjából, látná,hogy nemcsak fákat ültetünk, do az embori ész leg-bámülatosb teremtményeit hagyományozzuk az utónemzedéknek, megcsudálná tevékenységünket és — még sem adna három ezer aranyat; mert nagylelkűségünk rugója — önzés, az ö«i földmives gyengéd gondoskodásáé pedig ha nem is önzetlenség, de legroszabb esetben is — hála; — mások Ültettek, mi ettünk. Most már hálával ritkán találkozunk, ismeretlen előttünk az önzetlenség , az önfeláldozás is. Törpék vagyunk a törpével, ki ozt mondá óriás társának: 46 + n--n folytonos harezban te aratod a dicsőséget^ s nekem csak az ütlegek jutnak," ) és elliagyá. v . ( 5 Kigúnyolják mostanában az úgynevezett salbaktorizmuHt, mert kiállhatlanul goromba stylusa van; én pedig megvotem a ragyogó irályt, ha az nom egyéb, mint szánandó üresség vagy jégverem fölületo. Szépek gyakran a szinpad coulisse-éí, do a közönség bajosan jelennék meg azon elő- és utójátékok kedveért, melyek ezek mögött tartatnak, fys mégis! annyira szeretik az emberek ezen fÖlll-letességot az életben: ozégéres hazafiság, divatos beosületcsség, — materialismus, rationalis-mus vegyülete, — szóval az Bnzés, ozifrább-nál ozifrább takaróval oly kedvenoz uszméjök, hogy ez által hiszik magukat boldogíthatni, vagy egy nemzettcstet, dicső, tartós jövőre mog-edzeni. Vakmerő önhittség, megtörendő nyakasság ! — Valahányszor ilyesmiről gondolkodom,mindig eszembe jutnak Tiedgo szavai. Frng dio Vornunft, fnvg ilnn OefUlil: 1) i u M o ti h o li li o i t int d o r M « n » c li o u Z i u 1! Ilyet szoktak volt a költök mondani, de már ez nem igen divat, csak unalmas lenne. Ily dőre eszmék ellen emanoipált bennünket fölvilágosodottságunk. Hej pedig tudnunk kellene, hogy a mily nehéz embernek lenni: ép oly dicső hazafinak lenni — észszerűn, lelkesen! Csak azt tudnám sok agyafúrt embor fejébe verni, hogy a haza erkölosi lény, s kell hogy erkölosileg védjük, biztosítsuk; az anyagi fejlődés c nélklll csak hiú bábeli torony építés, melynél hiányzik az egyetemesen átható közszellem s a magukra hagyott egyediségek vér-könyok közt szemlélik az évezredeknek Bzánt élettelen tömeg gyors összeomlását. Hivatásunk komoly, mondja Cicero; én pedig bátorkodom hozzá tenni: gondolkozzunk róla komolyan! MECtiKKHÁTI. Felszóllal&s a Hooibrenk szőlőkeze-lés ellen. Azóta, hogy „hasznos szőlőmivelés-rőli jegyzeteim" a sajtó alól kikerültök, e mai napig sok tapasztalás és földödözé» által gyarapult a szőlőművelés szakmája; akadtak művelés kedvelők s ezekből képződtek szakértő tekintélyek; szóval irogyénkben, niolynok számára irtani akkor jegyzeteim, mostanig a szőlőművelés annyi elmenetelt tott, hogy azt látni, tapasztalni, dc ily rövidke fölszólalásban, mint mely jelenleg czéloin, leírni lehetetlenség. És miután mai napon okkép szakértőkhöz szólhatok, — tolult mindon előro bocsátás nélkül kiírom nyomtatva azt, mit minden jó barátimnak rég elmondottam, hogy megyén klieu a Hooi-brenk-féle szőlőközeié« károsabb a tulajdonosra, sem mint a hajdani szülőföld legeltotés; mert ezáltal csak földjén termő évi bor jövedelmét koczkáztatta, — holott a Hooibrenk kese-léssel még évenként reá fordított kezelé«i nagy költségeit koozkáztatja; megjegyzem: megyénkben, mert én se Vöalau, so Weinhansen, vagy más vidékről nem birok,s nem akarok szólani; do szólok Somogy megye- » körn yékéről.s itt ura leendek szavamnak, kijelentvén, hogy a Hooibrenk szerinti átalános ».folyván ti mintrendszorrcli szőlőkezolés szemfényvesztés és káros; káros pedig mert: - v s . \'•:.-! ■ ) „---for l fin<l In f v«ry Ulti* thnt yon got Ml thf hononr and rnvraril», hnt «11 the bluwi falt upon mo •» Of 1 THo VUtrorWtlMkl,!." ^ " t \' \\i)l í; Jl- / . , / 1. A szőlőföldnok átalában nagyobb hu-mustartalmát igényli e kezeié^, 2. Munkáltatása fültéw, <^e meg nom engedve — fliahogy kaphflté Volna hozzá szakértő munkás) kétszer unnyib* kerüj sem mint a \\ i ■ • ¿v rcYulas\' kezelésé. 3. Hooibrenk szerinti kezelésnél a tőkék • mortalitása, azaz a tőkék veszedelme évek múlva annyira bekövetkezik , hogy azon csekély nyereményt is, mikép kevesebb tőkét igényelt, Mrvojalozza. ,,, ; ; ; , ^ \' 4. Átalában több éickót\' sikifutVa,VHboi-brenk kozelés mellett, ugyan akkora föld kevesebb bort terem, sem mint a rendes mive-lésHcl. j , r>. Gyümölcse átalában apróbb, savanyúbb, kiképezetlencbb s igy nagyon, terpxéswteson bora roszabb, boui mint a rendes kezelésnél. 6. Korlátoz, egyedül (mint átalában minden lúgos kezelés) a magosán hajtó s termő szőlő fajokra, igy az épen ott divatozó jó, do szőlő fajtákat végotto nélkülözni kell. Okadatolom egyenként. I. Ilo<j;/ a szöiöjöldntk nagyobb humus tartalmát igényli, megmutatja a próba, mort oly oaekély hunms tartalmú f öldben, hol a töke vesz-szeje alig hajt egy vagy másfél lábat, már Hooi-brenk-szezni nom lehet, pedig ott alacsony töke kezeléssel több Bzá/.adok óta terem nálunk jó bor, s ilyen szőlőföldek vannak nagyobb részint vidékünkön; hol pedig mint a gyepek »utak szélein javithatási képeikéggol biró tulajdonosok szőlőjében, és ott, hol a «zál-vesszőzéshez elég humuH tartalom mutatkozott, bizony léteztek Hooibrenk föltalálása előtt íh szál-vosszŐzé-sek, lúgos kezelések, századok óta. Ö nélküle is használták szőlöföldjöknek nagyobb hnmns tartalmát, mindenhol szál-vesszőzésre, — do én próba után merem állitani, hogy a rendes középszerű szölőFóld (s ilyen nagyobb részt vidékünkön), egy évi javítással, hat éven át jobban terem, sem mint a Hooibrenk szerinti szál-v szŐzés évenkinti javítással; pedig elvégre az archimedesi csavar mindig ott fog rejleni, liogyan bírjam fa-, bokor-, növény- vagy fűtormeléSnél földemet nagyobb liutnu« tartalmúvá tenni; nem pedjg hogy mikép birjam kicsikarni egy időre lyrimu« tartalmát földömnek, miután a föld, különösen szőlőfÖldjavitá« egy a legköltségesebb. Szerintem Hooibrenk ur modora a rövid időre bérlőknek alkalma» — lia alkuima« — do nem az örökös tulajdonosnak. II. Azt állítom föltéve,\' dc meg nem en-gedvo (lui kapható volna hozzá1 s&tkfrtö munkát) munkája kétszer annyiba kerl\'d, engedelmet kérek, ha kalodába rekesztett kifejezösemtnel^ltfe kapható volpa hozzá,.szakértő, mjntltcáa) tévedtem volna, ug)\' csuk Örvoüdcnék, «\'ki az ellen-kozőről meggyőzne, annak csak köszönetet szavaznék ; do maguk a szőlőtulajdonosok is nagyabb köszönetet szavaznának J s6hi mint bármi mivelési értekezletnek.— Hanem azon állításomat, hogy a Hooibrenk kezeié« kétszer annyiba kerül, mint a mí kozclésünk , megezáfolni mái" nom engedem; itt a számtanra liivatkozonj, mely nem csal, és a legs/.crényobb szőlőkapásokra, kik őszinték s igazságosok lecndeuek bevallani, hogy ha rendes szőlőben megmeUz egy. eml>er 400 Ü Ölet egy hap alatt^ Hooibrenk wzerintivel elprücskérez 60—HOfl Öllel egy nap; ha kikn-pál200—2Ö0O ölet amabban,ebbefi 100 -r 120H • I U í ölöt; karóz talán egyformán; ha gyomlál amabban ölet,ebben oi-oseu lOO^Ö^i^ kötöz (oz ügyességtől függ) abban 200t-4W(T) ölet, ebben 100—200□ ölet; ha megkapál\'00 —2f>0Habban,abban legföljebb 60—Höl«, , 47 V u itt van a kutya eltemetve; mert egyre másra \\agy 4szer kell kapálgatni; niOHt ide számitva a többszöri földjavitást, — kérdek s fölhívok mindenkit vídékllnkön, tessék megozáfolni, de ne egynapi bravourából dolgozva, hanem folytonosan. QAAL ALAJOS. (Végo köv.) I.ondon, augusztus 12. 1862. T. szerkesztő ur 1 Siyátságos, s egymástól élesen elütő azon impres-bío, melyet á« (dogon ktdólyv\'ro á két világváros — Páris óa London gyakorol. — Míg a gyönyörű Páris ; inint szép, fiatal h mivolt nö — akaratlanul vonz, ol-ragad, s bűbájos világával, mondhatlan finom gyöngédségével elannyira szokatlan kedves sphaerába ragadja az érkezőt, hogy csakhamar foledui kozdi, hogy má» fóld gyermeke, a szívesen olvad tAraalmilag azon pagy nép közé, melynek méltó nemzeti jelvényo a aaa; — habár caak egy fojjel is.... Addig az örök ködbo burkolt London, mint szívtelen vén uzsorAs, hidegen, mondhatni kcllomctlenűl érinti az utast. — Különös benyomást tesznek az idegenre mindjárt azon szemhoótlö, angol s franczia nyolvon nyomott óriási piacátok, melyek figyelmeztetik az olvasót, hogy jól vigyázzon holmyére, különösen órájAra 5 mort a legelegánsabban öltözött urak s delnők a legvcszcdclmo-sobb zsebtolvajok — pio- jwkecok. — Undorító szánalmat gerjeszt továbbá az ezor, meg ezernyi rongyos, konyér nélküli ácsorgó nép, a piszkos, félmezitelon futkosó gyermokok, kik csoportonként kisérik a kocsikat, főkép a* omnibuszokat, s hajmeresztő vakmerőséggel hányják a bukfenozet, s czigAnykereket, a robogó, sürü kocsitömegok közt egykét pon-nyért rimánkodva .. .. s mindez a belvárosban a legfőbb utozában történik, hát minő lehet akkor még a külváros-részekben az inség I szAllAst adó gardámnak fölumlitéin egy ízben 0 tárgyat, s ő egész megelégedéssel nyilváultá, hogy moat ez érdemben inkább igen jól megy a dolog; mert jelenleg csak 140,000 a kenyér- s fbdébiélküliok száma, máskor —ugy mond — kétszáz ezer körül volt... no ha igy van; akkor én soni csodálkozom többé az egész nomzelet l>élyegzö indóházi placAtokon. — (Jracsusi gazdagság s irusi nyomor itt honos hi\\jezáluyi közelben egymáshoz 1 SiyAtságos éghajlat, — sajátságos nép, — sajátságos élet uralg itt. — Hat napja, hogy itt vagyok s még ogy fél óráig nom sütött folyvást a nap, — képzelhető, milyenek lőhetnek még a későbbi hónapok. Mikor jöttünk, akkor kosdték még csak itt ott aratni a busát, — kuko-riozának, vagy szőlőnek nyoma sincs; do annál több a chokoruló. Aa angol, miut A talán tudva van, roppant haszonleső, s éghajlatánál fogva végtelen közömbös. Midőn mogérkezel, végig pillant rajtad, s mintegy megmérni látszik, hogy hány font sterlinget érsz, azonkívül világos, nagy kék szemeinek tekintete oly hideg, oly fagyos, mint a kígyóé, mely ogyforma dermesztő m«rovséggel néz mindjárt mogrohanandó prédája-, vagy saját fajrokonAra. Az angol nép munkAs, szorgalmas mint a méh, egyszerű, igen családias, házában az idegent mlgosak bo nincs mutatva —• ol nom fogadja. A férfiak izmosak, erőto^jesok, kellemetlen, s ugy szólván durva kinyo-matu arozozal, míg a nők meglepően szépek, csak hogy lábaik majd kivétel nélkül a topasAgig nagyok, s öltözködni is közel som tudnak azon osln- s Ízléssel, mint a fratiezia vagy magyar hölgyek. A crinolinok itt is, mint PAriaban — minden férfit valódi örömre \' K, gerjesztő — igen kis térimére szorítkozik, — il y a dója aussi le tomp« l. .. A mi a nyilvAnos élotot illeti, az amorikaílng szaluul, — szólhat, beszélhet ítt\'lelko s érzelme szo rint akárki, akármit 1... moetingozhot a meddig tetszik ; osak legyen a ki hallgassa. ... itt nom hallga tóznak ajtón s ablakok alatt a polico-manok — rendőrök, — uem kuncsorognak senki után álruhában azért, hogy politikai érzelmeit kitudva — fogságba hure.zolják ... hanem iparkodnak a novükkel járó kötelességnek eleget tenni. Mielőtt levelomot bezárnám, szándékom, habAr csak néhány szóval is, mogontlékezni a mUkiállitáp-ról, főkép a mennyiben minket érdekel. Ott vagyunk hAt mi is 1 ausztria sasainak vódszArnyai alatt — hA-ruw uégy kis czellAban összeszorítva, s mégis —Ijiégi fíjlkoiosott az igazsAgos közvélemény, pedig men nyíre! kiAllitott tárgyainkat ugy tele rakta prico mo- is dAllok-, érmek- s honorallle mentionokkal, — dicsérő oklovolok — hogy aránylug annyival a roppantul képviselt, s bámulatos jó Ízléssel összeállított franczia osztály som dicsekedhetett. — Ugy nézünk ki igénytelen egyszerűségünkben; mint a jó katona, kinek mellén alig fér meg a sok órdenyel; — do ki mégis a ok kegyenez úrfi miatt a kozlegénységnél íblobb nem vihette.... No do nom bí\\j, — kezdetnok igy is jól van, a nagy tudomAnyu Humboldt is csak az n betűn kezdto. Mi az összeállítási csinyt illoti, az bizon sok kívánni valót hagy, rendezőinknek nom ártott volua kissé tanulmányozni a francziák jó ízlését. Igen jó gondolat volt, hogy legtöbb mogye meg-tüldto fónyképezvo a népviseletet, Somogyból is ott van a rinya-sz.-királyi kanás/.család remekül találva, do ugyan meg is nézik ám. Végül nagyon élotrc való azon kiállított térkép, mely Magyarországot egész nagyságában terjeszti elö a kajicsolt részekkel együtt, igy legalább látják a külföldiek, hogy Magyarország mekkora volt, mekkorának kellene, a kell lennie! Az Összes kiállítást Illetőleg azt leirni nem, — róla beszélni ia caak felületesen lehet, — azt látni kell. l)r. NÉMETH KAROLY. •) Pesti levelek. ív. (Augusztus 23-dikán.) (t)nnep4lyk. Komoly tlmerrug4« « ncmiotl iilnhAi hely««!« fűlött. 26 ¿v elött uiost Virjunk. IKIhó. J8nn<>k-o «nök T Tó-MltA», vithordi». No féljenek. Mk$ v»n » dologban. KlDtrltt. A p^iii iilluuk lc\|(koTc>«bb. Divat. Két «•xrrll »«ninil. Mindenféle. Ultottmiiiy. A feltffcbl J.WAUpy\' blronyUUn. Tdiuírdek ip. rU-culum. Houi\|>éry. Dlnnye-viilr.) K. F. I. A logközelobb mult hét az űnnepélyok hoto volt. ír 18-dikán O Felség«; születésnapja ülotott meg a szokott pomjiával 8 fénynyel; 20 án az első apostoli király ünnepe gy(\\jtötto öbbzo a testvér főváros lakossá-gát ős Buda várában, és tegnap a nemzeti színházban róttuk le a kegyelet adóját, 0 nagy horderejű intézet megnyításának 26-dik évfordulati napját ünnepolvén meg. A különben is nagy számmal összesereglett közönséget tetemesen szaporiták minden alkalommal a vásárra megjelent vidékiok. Kzon ünnepélyük részleteiről megvitték a lapok a tllzetesb leírásokat, Ismétlésekbe tehát nom bocsátkozom, csak azt kérdőm itt nyilvánosan, mit a színházi ünnepélyon, iv nultak emlékein elmerülve önmagamtól kérdeztem : „mennyivel áll most a nemzeti nyelv oren fontos Apuidája jobb lábon, mint század olőtt?J Fájdalom, sommivol, do summível; akkor is bizonytalan jövőnek nézett eléje, és az ember logfö-lobb is csak egy-egy lelkesült pillanatában vígasztulá magát okként : „oj ! a nemzet nem engedheti meg, hogy o szent ügy elveszszonl" .... és most szintén ugyanazon bizonytalanság áll előtte, sőt minden tűr kintetbon ennél is roszabb, azaz a bizonyosság; mert valóban bizonyos, hogy hosszú betegségnek halál a vége,és Bziilháztttrk AÍtgy, Igeit nagy betegségben szenved, orvosai nom éríonok a gyógyításhoz, palliativu-mot alkalmaznak csak, toldozgatnak, foltozgatnak,--várhatunk-o tehát kedvező eredményt ? \|M,\|I\|\| * Pedig nem érdemein,0-0 mog ezen int V -; y ahnormis helyzotéböl szilárd akarat és ügy«^ ífc..ok által kiragadtassék? 2f> év előtt csak elvileg ismortük a magasztos .föladatot, inely előtte i.llt, melyet megoldania kell, tna már lápjuk a fényes sikert, melyet 0 téron ejty tömérdek akadály vUenr\'r« is kiküzdött. ilenuyit haladt a ftfe\'.v őzen időszak alatt, -monnyiro magyarosodott »-főváros lakossága? Mindkét tekintetben a színház vc-t főtényoző. És jut- mtl 0 nagyszerű szolgálatért sínloni engedjük? . v - Bocsánat hogy könnyed csovcgós helyett ily komoly ügy számára veszem igénybe önök figyelmét, do ha az oinber cmlékttnnopct ül, lelke elmereng a múlton, latolgatja a jelent, átcsapkodík a gondolat szárnyain a jövőbo, és lohotetlcn hogy ol no boruljon a kedély, midőn visszásán látja mofini a dolgokat. Azonban mit ér egyes hazafi felj(\\jd\'áÜsa, mi\', lendíthet az ügyön? . • • várjunk és reméljünk . . . Hát készül^ek-o a Zala-Somogyiak szeptember 8-dikára Postro? Bizon pedig megérdemelné a r, >\'at-ság az idorándulást. Oly hatalmas „hülióu le SZ 1 ,> -kor a minőt még nem igen látott Bmlapost. \') TluUlt bsrituak ut»»l»l UnulmAaysliikk, bd^.-bb tőbh oldali ^ t»0** <"rdek«ll»ígtel virj. a H > « r k. Ks mi ezélbólV Hát biz az egész dolog azért történik, turrt a városligeti tóban nincs víz, meg kell tehát tölteni. „No ez ugyan szép mulatság leszu — inondai:d-ják többen, — „köszönjük, de már igy inkább itt ma-dunk a Balaton mellett, melyet uem kell megtölteni, sőt Io kellene csapolni.1\' , , Ks én nem csodálkozom iíy felkiáltásokon, uiert biz az ember azt hiheti, hogy miutáji a városligeti tó megtöltéséről van szó, m:\\jd mindon jelenlevőnek egy-egy rocskát adnak kezébe, utelylycl aztán — csak ugy mulatságból — hordhatja a vjzet. No.de ne féljenek önök, nem igy áll delpg. I. mi se egyenes utón akarunk czélhoz jutni — ez most divat — és ázért uem azt kívánjuk, hogy vizet hprtí-janak vendégeink u tóim, hanoii l»ogy fizessék t^cg ar, nKiptrittu-ot, majd gondoskodunk 1111 aztán magit^m is a tó megtöltéséről. Azt mondják önök, hogy nem válthatnak jegyet, nincs j)én»5Ök?(ez nálunk is a legkevesebb) ugyan kérem már mi az a két sexerii? valóságos semmi, pedig csak ennyi le»/, a jegy, mert mi nem kívánnunk ám oly nagy árt az „Kiutritt"-ért, mint mások. Azért kérem, csak legyen szerencsénk. Hogy mit fogunk önök látni? IltyUI mindenfélét; ig.:n, ez a leghelyesebb kifejezés, mindenfélét, n mi aztán csakugyan ininderjt magában foglal. Az ünnepély bizottmány (mert most mindenre bizottmány kell), már elkészité a programiuot, mely-nok fclsőbbí jóváhagyása azonban az utolsó perozig so bizonyos, mort még akkor is keresztül húzhatja np egészet a felsőbb helyről véletlenül berukkolható os8. No do ha az idő kedvez, lesznek lovas heroldok, a kik már regge\' 4 órakor benyargubák az uU-zákat, és trombitáik hxrsogásával ébresztenaik fel a publikumot (köszönöm a mulatságot), lesznek miudenfélo levések, zenekarok, Volksstlngcrek, (0 napon egyetlen madárnak se lesz szabad énekelni) dalárda-ünnepély, lóverseny, famászás, birkózás, (lehet biz itt több is, kivált a garatra öntöttek közt,) megvilágított gúln, tömérdek (cseamotirozó (csakhogy ezek soha se adják vissza a mit ellopnak), paprikajancsi, czigányko rék, dupla meg tripla kréta és több efélo spoctaculum, és mindez csak két soxerliértl Hát nem érdemli ez meg, hogy még mcsszeljb vidékiek is jöjjenek az napra hozzánk? , Mirtdenosotre. .1:1 Azt már olvasták önök, hogy Ponip^ry. János, a „Magyarország" volt szerkesztője e hó lty-án visszanyerte szabadságát (ugy hiszem még 21 nap volt hátra a reá szabott 4 havi fogságból); most hallom, hogy oktoborban megindítandó j>oUtikai lapján, novo csak mint tulajdonosé fog álltig miuUln nom várható bog)\' szerkesztővé \\ \'neveztessék ; ez esotl>Cf> 0 r e g u s s Ágost leend a szerkesztő. Az ugy ncvv.zett pvsti diivnye-vásár javábmt folyik, do minden,oldalon véghetetlenül panaszkodunk a pénzhiányról, és eonek következményéről, az ÍUlut pangásról. Kürnund, aug. 26. lft<>2. (J.) Tényeket! Kz a szerkesztők jelszava, a köztök és tisztcletpéldányos lapUjItelék-szállitó lényvadászaik közt fennálló szerződés nyomán. j • Könuyüazoknak ajó szerkesztő uraknak : folöl-tik a .Schlafrockot, fejökre hál«^... azaz, kórom, akarom mondani: házisapkát nyomnak, lábukat vett, vagy szerelmijei gyanánt pracsentbo kapott papucsokba dugják; sjiWgrafptdván egyetlen véd- és pusztító eszközük-, a voros. i)U\\jbA»zt -y- turkálnak,\' törülnek a kész munkában,; melynok megirtisiVn sok árva fűzfapoéta hűtekig izzadutt. Végro kipli\\jbászo\\ják a lapba ós bolo nom való dolgokat, mintha .csak gabna-törekot rázogatnának; utoljára készül a „nyílt posta," a — sok szép „ifjn reménység" megölő törvény-szóko, melynek Ítéletei közű) a, tiftztelut\|»éldányosok is megkapják a magukét, olyan,a nszomszédasa«ony-uuk mondom, hogy a húgomasszony is megérUe"félo un rban. Ertjük édes szerkesztő ur I aé\|>cn megken . u vér az első meg intést, minők következtében, hogy a tisztulctpéldáuy Wajdiea nyomdájában m n e a k a d j o u, iiue állunk olíbe ! xijanem must veszem észre, hogy tények helytrít .«\'.o.iu mást írtam, olyan vádltlét, mi azoiilwtn —• ha ; < (btigosok akarunk lenni, bu kuli vallanunk, hogy iLitud — tény. • >ni Itt helylten aemnti mnlitést énltímlö nem lóvén, ha csak az nem, bog)- egy fedél alatt két kaszinónk van, és mindkettő tlroB, nem látogatott, » közel a „salto mortale" csináláshoz, továbbá hogy n „Korona" ven dégltfbea vándorló csoh-muzsikusok trombita-hang-Yorsonyt rendestok, moly után táncz következvén, nem ogy „szép romónyekro jogosító" hazafi és honleány járta el azt a micsodát, amit..-, no hogy íb hívják? igaz, a juhokról jut eszembe: kcríngolő! Mondom, más valami közérdekű esemény hiányában lóvén, forduljunk más felé. Szombathelyen Dráguss Károly dráma- és népszinmütársulata működik a práterben épített nyári színkörben, a közönség folytonoo, nem lankadó rész-véto mellett. Szép dolog, do még szebb lesz, ha a társulat szorgalma és igyokezsto szintén folytonos párvonalban lesz a közönség részvétével. Dráguss és neje a drámai szakban szép tehetséget tanúsító szorgalommal működnek; Miklósi, Qönoi szintén a jolcsb vidéki színészek közé tartoznak; Völgyi a népszínművekben ismeretes, nojo szép haladást tanúsít; Aradiné a természettől csíuob színpadi külsővel megajándékozva, — bogy a szokásos elnevezéssel éljek — a közönség kedvenezo; de s^ját órdokében tanácsoljuk: több igyekezetet fejteni ki a folytonos tanulmány- és szorgalom által tehetségének fejlesztésére, nehogy ott, hol nem koll, túlzott kaczérság ób tetszclgés által színpadi jövőjét elrontsa. Az előadásokat illetőleg, mint afélo nemrég szervezett és sok zsenge tagokkal biró színtársulatnál, sok kívánnivaló marad fenn. Meglátszik, hogy az igazgató szigorú, pontos ember; s egy ízben történt távolléte alatt ugyanosak vigadtak az egerek, mert nom volt jolon a macska; többet nem is kell említenem, mint a „Szigetvári vértanuk" előadását Ili\\j, uraim! Jókai nem azért irta ám ezt a gyönyörű művet, hogy önök merő kényelemszeretet- és hanyagságból — tünkrcsilúnylt-sák. Mikor a férj távol van, az asszony veszi át a háziúr szerepét; hogy engedhette hát meg az igazga-tóné, miszerint a végjclcnctbcn a vár légbcröpltését, a színpad tetejéről leeresztett két deszkadarabbal ábrázolják ? <r\'ar.da«ági egyletünk olyan, mint a törökbirodalom : beteg; van és még sincs. Állásáról, működéséről — hallgat a krónika. Szombathelyről ránduljunk át a sóskúti fürdőbe. Minő különbség I más lég, más nyelv, ruházat, emberok; «»íntha nem is édes hazánk földén, hanem a sor- és almabor hazájában, valahol Stájer- vagy Karinthiában volna ez a természettől szépségekkel megáldott fürdőhely, melynok átalakítására totomes ösízeget áldozott a jcle»lcgi nem magyar tulajdonos. Volt itt nem régiben úgynevezett publikumfogó-bál, melyen a résztvevők minden tekintetben ingyen lőnek éllátva, hogy aztán a következő vigalmakban -- a csalétek után — annál szívesebben vegyonok részt. Szép kis fogás, do igon silány eredményű. Körmond leginkább kitett magáért, belőlo került ki a teremtöl-telék legnagyobb részo. Tessék csak mulatni, gyönyörű dolog biz az, kivált ily kánikulái forróságban. Hát az irodalom- és müvészctpártolás ; helybeli közügyek, iskola; ispotály ; jótékony ozélu előadások? — Do örömost irnók ón ezekről, do b tekintetben már nem szolgálhatok tényekkel! Gabonatermésünk átaláuosan vévo középszerű, uémcly helyütt pedig igen silány; Bzénánk feltűnően kovés lett, sarjat tán annyit sem kaszálhatunk ; ku-korícza, hajdina nom fejlődhetik ; a burgonyát a cse-rebogárféreg (csíraasz) emészti meg. Az uj buzá mérője 4 frt., rozsé 2 frt. 60 kr. Mohárit, 1862. aug. 25. Rejtélyes napokat élünk. Ez magában vévo még nnm volna oly nevozoteí dolog, mert hajdan íb csak igy Volt; a sors azonban mintegy feladataid tűzte ki magának, az emberek gazdászati s egyéb üzleti számításait gúnyosan kijátarani. Mi a kereskedelmi üzletet illeti, jelenleg oly kényes egy helyzet, hogy tapasztalt termény-kereskedők tétlen állnak, s bámulják a világ rejtélyes osemányoít így például, honunk tudósításai szerint minden vidékről lehangoltan panaszolták, hogy a vetések silányak, csŐhiány miatt semmi sem fog tenyészni: s hála az égnek, most látják csak, midőn a mag már csűrben fekszik, hogy sok ember jóslata meghazudtolta magát. Piaczunkon vagy két hét óta roppant mennyiségben halmozódik öbbzo a gabona, s eleinte valóban fölcsigázott áron szedték az üzérek, kik azon édes reményben ringatták magukat, miszerint az idei termés.silányan ütött ki, a most ösz-azr<r«tt búzának klIájaH—4 hét alatt 12ftig is fölszáll. 4 4h + A vérmes remények azonban váratlanul, gyorsan meghiúsultak, legalább egy bizonyos időre, mire nézve igen kívánatos volna, hogy a szegény, alaó osztályú nép a jolon kedvező árban beszorozná tehetsége szerint a télro élolini szükségletét. A jelen piaczi árak a következők: tiszta huza kiláj(i: 7 ft 20-50 kr., kétszeres: 6 ft 40 kr., rozs: 6 ft 5 ft 40 kr., árpa: 3 ft 40—60 kr., kukoricza: 5 ft 40 kr., zab : 8 Tt—3 ft 20 kr., krumpli zsákja : 1 ft 20—40 kr. Aránylag a zab és árpa még a legdrágább, inicrt íb jelonlog kereskedésre nem használhatók. A tavait s az idei torményáruk közt roppaut nagy a különbség: tavai a bőterméa alkalmával nz uj buza igon gyorsan fölemelkedett, kildjn 9 ft 50 krig, inig az idén, mostoha termés lévén, 2 fttal olcsóbb. A zab, mely a kereskedelmi üzletnek egyik kedvcncz tárgya, az idén cllenbon másfél, sőt két forinttal drágább, mint tavai volt. Ily körülmények közt a termény-kereskedő valóban fönnakad : a tiszta búzát scin veszi, bár cz olcsó, do a nagy kereskedőknél a magtárak még mind telvék ó és drága búzával, az uj búzát nem adhatja cl; a zab meg épen most, midőn vevésro a legkedvezőbb időnek kcllcno lennie, oly drága, hogy a kereskedő már azért sem használhatja nyerészeti czikkül, mivel biztos reménye van, hogy a kukoricza termés, mely vidékünkön dúsan Ígérkezik, a gabona üzletro átalán kedvezőn határozni fog. Időjárás bár kevéssé éjenkint hűvös, do igen kedvező, különösen a szőlőre. ^ KUOYEKAY EDE. Kapoftvár, aug. hó közepén. Városunk ismét megszaporodott egy közhasznú intézettel, moly — ha bzívob pártolással találkozik, a legszebb reményokro jogosít föl. Ugyánií több itteni kereskedőnek sikerült ogy vasárnapi iskolát létcsi-toni, melyben a korcskedő tanulók a szakukba vágó tantárgyakban rondes és ozélszcrü oktatást nyernek. Ha fontolóra veszszük , miként az cfélo intézotnok n gyakran hiányos iskolai tanítást kiegészitenio, bővítenie, és nem ritkán helyre pótolnia kell; és hn mog-gondoljuk, miként hivatásunknak csak akkor folclho-tünk meg tökéletesen, lm arra kellőleg előkészülhetünk, ugy hiszszük senki som fog túlzóknak tartani, ha azt állítjuk, hogy az omlitott intézet, a fiatal kc-reukodök erkölcsi és tudományos műveltségének legfőbb tényezője, kutfojo és alapítója lehet. Méltányos említenünk Hűmmel J., Kohn J. és Königsborg Antal uraknak c tokintetboni nemes fáradozásukat, moly utolsó mint az itteni izr. község olöl-járója, o czélra az izr. tanodának egyik tantermét a legnagyobb készséggel ajánlotta, do annál fájdalmas!) si\\jnálatunkat koll nyilatkoztatnunk némely kereskedők mcgmagyarázhatlan részvétlensége fölött, kik jobb meggyőződésük daczára, o szent ügyet illőleg fölkarolni még mindig vonakodnak, ltoméljük azonban, hogy ez ügy idővol több tért nyorni és még íb győzni fog. ) F. —- A lépfene ellen szere. E pusztitó kórnak eddig használt némoly gyógyszereit közli a Pest városi igazgató főorvosa „Gyógyászat" 29. számában, mond: „Számos tapasztalások bizonyítják, hogy a lépfene posgorj behatása folytán eredt lázvegy, lényegénél fogva benső rokonságban áll a váltó láz, cholora és moesár-szlllte kórok egész családjával. E nézetnek szii-mos vitatói vannak és Frankhonban a „Sang des Uat" (lépvér) alatt ismeretes, Némothonban pedig mint lépfeneláz leirt kór ellon a chinasó legjobb «ikerrel használtatott. Egy más, nagy hit-bon álló váltólázellenes gyógyszert is alkalmaztatott jótékony hatással a lépfene ellen, t. i, a mireny (arscnicum), Fowlor mircny olvadéka alakban s pedig egybekötve a kalapos szattyu (Tussiliujo l\'etasitís) gyökerével. / E gyógyszer készitésmódja ez\\ 4 lat a nevezett gyökböl kis meszszely vizbon \'/, óráig főzetik, s c főzethez ugyan annyi mennyiségű Fowl cr olvadéka adatik. E keverékből a na- \') 1118 ii hí>pr IIr neme» Ugy e\'íiiio<.lltA«Ahsn r g y legyen " »k»r»t. . S r o r V. gyobb állatoknak 10 poroz énként jjgy gvőku-nálnyi adatik be, de csak Ifi—20 izben s nem többször; juhok,.sertések s borjuk \'/« óráftkint 15—20 cseppet legl\'elebb 18-szor. Ezonkivlll a beteget gyakran hideg vjzzcl kell öntözgetnj! Miután az ajánlott szer még biztosnak nem mondható, megkisértéso « a tapasztaltaknak nyilvánosságra hozatala ajánltatik. TEUSÁNCZKV. Unt.do. Hirek ós események» (0 Kanizsa városáén ismét élőd n vigasság; úgyis mióta Uábor czigányunk közébe hegedű helyett puskát nyomtak: városunk kevés élvezetes zenét és mulatságot látott. Megjött közibénk Szuper Károly színtársulata s „Jó barátok" ozimű uj vígjátékával üdvil-zölto először csütörtökön azaz augusztus 28-ánla kanizsai közönséget, hihotőleg gondolván: régi jó barátok vagyunk mi már a kanizsai közönséggel; s azért találkozásul no szomorkodjunk harifcm vigadjunk. Igórcto szerint csak rövid időig akarja mulattatni vá-roBunkat; s hogy ezen kÍB időszakot is élvczettc\\jesbbé tegye, magyar szinészoínk egyik csillagát Egressyt lön szives megnyerni vendégszorepokre. — Mult héten érkeztek meg jeles zenészeink is a topliczaí fürdőkből, ahol hallaták kiképzett tehetségök valóban kelli-mes eredményét s ugy látszik, a fürdői gyakori zenélés nagy gyakorlást szerzett nekik, mert uj dornl»ok-kal lépvén föl hazajöttök alkalmával, meglepetést okoztak közönségünknek. (•) Aug. 20-án estveli U óra után a vnrasdi- vagv városunk nyelvén német utczán tűz ütött ki, mely ogy ozipészt^Bzcgénynyé tott, a tűz hamar olfojtatván ta-temcs kár nom történt. ® Környékünk nestorai —tudomásunkra. Egyik Vizovecz Krisztina horvát nő Kollátszogen (Mnra-Ke-rosztur), Kanizsától 2 órányi távolban 115 éves. — Másik 112 éves jó épségü szepetneki koldus; novo Máder (ryőrgy. 0 Aug. hó 20-án esti 5 óra tájban Récso körül Kanir.Hától nem messze a vasúton a sz. jakabi hegypáss-tor Pásthy többszöri haszontalan „megállj" kiáltások, után a vasúti őr megrettent nejét megragadta s földhöz vagdalván, életétől akarta megfosztani; do nmint a félig eszméletén kivül fekvő nő meggyilkolására csizmaszárában kését kereste : a haláltól megijedt nö összeszedvén erejét a közcllovő őrházban, aránál keresett menedéket; miro Pásthy a közcllovő hogyro szaladt baltájáért és az elébe kerülő őr kérdozésero egyoncseti azt fclclto: hogy a nönok meg kell halnia; s elérvo a házhoz, fojszcütésokkel akarta betörni az j\\jtót. Azonban l)cli aárszegi volt biró, vadászaton lovón, a hely szinéro érkezett; s miután a gonoszságról ismert hegypásztort, merényletétől hasztalan tö-rekvék elvonni, sőt cr. ötszöri halálvágást intézett a volt bíró felé, do mit oz szorene.séson kikerült, s miután hallotta tolc, hogy saját „piros véréből akarna inni," agyonlŐtto. — Pásthy hegypásztor tarta-tik Hajnal 1\'íbta és CboIií Miska orgazdájának, mi abból is kitetszik, hogy agyonlövetéso előtt Miskát Óh Forkót kiáltotta segítségre, mely utóbbi név Hajnal Pista czimbora ncvo. Mondatik, hogy Pásthy bos»ut akart állni a föiít cmlított nőn, ki őt lopás miatt beárulta. ürülhet a környék, hogy ogy gonosz emberrel kevesobb van. — Illő megemlíteni, hogy a fiatal s bátor szívű Dell, a rablók rémo,, főleg .Csehié, kit ü szüntelen halálra korcs az ordőkbeu; innét gyakori vadászata; » méltó, bog)\' érdeme tndassék. * A mult számunkban emiitett, b magát kitüntetett kaposvári tűzoltót a magyaf biztosító társaság már illőleg jutalmazá; az érdemes városi tanács is majd csak bele törődik azon gondolatba: hogy a ki életet áldoz máBok nyugalma s a közvagyon biztonságáért, leégett ruhi\\jára jó Icbz egy darab 5 ftas — foltnak ( * Aug. hó 23-án Auor Idpót hangvorsenyl adott Kaposvárott Hcller Vilma k. a. és Vcszter Imro köa-romüködésó mollett; a fiatal műrészt, ugy a közreműködőket élénk s többszörös tapsokkal fogadta a közönség. * SomogymcgyoszékvárosábanamükodVelői társulat netnesak hogy megalakult, hanem már közel van azon órákhoz, melyekbon „deszkára lépjen.14 A fiatalság maga késziti a színpadot; fúr, farag, ragasz, fisat, s boldog, ki egy szeget üthet azon holyr«, hova ha nem is a művészet tökélyét, de az előre ttlrő, neme« czélokért" hevülő ifjúi erőt koszorúzni, mindenesotre ^ fognak hullani a virágok . . Elöro ifjú nemzodók 1 jelen int. . . a jövő vár! 1 * üözogéplögépet vittek egyik nap 1-rán keresztül. — Ni, ni sógor, mi az? — kérdi a napszámos az oda váló kísbirót ? — Hát sógor <jz na az ánglus-szorszám, a melyik a kévéket veri (és azon proletárokat, kiknek meleg a ka«/.» <5» kapa végo). • Ujru kezdődnek a falusi szomorú órák, tne-IrqKben a gazda azt bánja, lia pénze van 5 örömest oda hagyűá házát, csak lakót kapua bele 1 a 1\'utkÓBá- gok iBmót a küszöb előtt. « • • Siombaton (aug. 23-áti) délutáni órlikban beállít 6 fegyveres rabló Biisübe, (Jaiil István házához, maga a háziúr távol levén, miután az tfrt kint felállították, berontotok a .lakosztályba. Elkezdték a Wurtheimot vallatni f Uíszöt szépen kulcsosa^ nzután pedig három fejszével, össze-vissza vagdalván, — de az bizony nem engedett; elvinni sem lehetett nehézsége miatt, a gonosz vágyaknak tohát hajótörést kellett szenvedniük. Ekkor összeszedték a tajtpipákat, a háztulajdonos díszruháját, kardját; befogatták lovait, h egész nyugalommal tovább állítottak. l)e hát a helység né-tpe? nézte az utezán és kapuban egész csoportokban, hideg vérrel, gyáván 1 . . . Innét Bonnyára mentők; az izraelitát kirabolták, nejét ŐBszoverve; s egy kömíves legényt, ki épen 0 peresben dohányt akart vásárolni; szinte üllogckkol fogadták; az egyik haramiának már itt oldatán lógott a Büsüben clorzott kard. A rablás közt Bonnyán német szavakkal mondta u vezér: 110, most Karád-, vagy Kisbárra menjünk-e? — Kisbárra, — volt a válasz. Mig a haramiák rendezték magukat, a vészhir megelözto őket Kisbáron, a honn levő csendörök azonnal kimontek oly biztos helyre, honnét a haramiák meglcpctéso «¡kort kecsegtetőbbnek tűnt fel. Mig.a csendőrök lesben álltak, — puskadörejt hallanak visz-hangozni ar. erdőkben,.« mintha a faluból hangzott volna. — Más uton mentek a helységi« — gondolák msgokban — s már fosztják a lakosokat, •— bemennek a helységbe ; s ez volt a haramiák szerencséje ; ob őrjáraton kint levő csoiidörökkel ütköztek a haramiák, s ott dörgött a fegyver. A kíshárí határból átül-döfctottck a mooBoládi tetőkre; itt piano formális csata volt, vagy négy von lövésváltással a haramiák éscBcnd-Ör«k kiiit; melynek eredményét még nem tudjuk 0 sorok írásakor. Hol ftllunk.im-gV mi lesz ennek vége? — kérdezgetjük egymástól. A nép azt mondja: ő néni lesz — pandúr; azért fiset, hogy személye éB vagyona biztosítva legyen. Igen ám! de hol vegyonek, * ki tart annyi csendőrt, pandúrt, vadászt, hogy minden helység, puszta megrakva legyen? « még is biztos-0 az nmlutény, midőn a zsivány járatlan utakon jár ... a bokortól is hírt hall . . . s jpbban tudja, hány forint van zsobed-Ijen, mint magat}!! Mi még ugy sem hiszünk biztos sikert; siker csak akkor lééz, ha minden holység maga őrködik a személy és vagyon szentsége felett, — ily rondkivüli esetekben; — s ha már más Begély és mentség nincs,. talpon áll és fegyvert — fegyvorrcl ver vissza, midőn tostvérjőf rokona, Ixirátja családi nyugalma. jóléto, dúlatik fel és véro foly 1 MidÖn azt látjuk, hogy ma téged ölnek , fosztanak; holnap íuár — meglehet — engemet. : * Aug. hó 24-én d. u, & órakor mUvorseny rendeztetett Marvzuliban a magyar iról segélyalap növelésére, következő müsorozattali „A társasélet szükségei," fololvasan: (hvnsólmre. pliománoz aTroubadour czímü daljátékból," énekli: Kovács Kálmán. Liszt Fcrencz átirata, Wagner H. TannhUuser czímü operájából, zongorán előadja: Máár Gyula. Ária Mayerbeer „Ördög Róbert" eziinü operájából, énekli Hellor Vilma k. a. „Humorosk," felolvassa l\'áltly Zsigmond. „Országgyűlési omlók," magyar lassú és friss, szer/é és czigány zene kísérettel zongorán előadja : Yeszt< r Imre. „Ágnes asszony" Aranytól, szavalja: (íarzó J. „Magyar dallok" éuekli: llellor Vilma k. a. „Ábránd" Liszt FcW\'ncztöl, Mayerbeer Ördög Kobert czintü operájából/zongorán előadja: Máár Oyula. Auer Lipót is szíves volt közreműködni. A szellemi sikerről elöro is biztosítva voltünk; mi a bovétcl, — c sorok lr,ásn-kor nincs tudomásunkra? Nyílt posta. (iyörbe t! N.-Vidra: (\'«k mo«t kitpt ik ; köíl lnk holöle \\ nfyla\'t, olyan r^gi Jó filét küldj, * rövid, óidekc» tudóiitA»t; tudj» ml a to tollad; milyen kell 1 HMenbe. Még mstf( t«m kaptuk. Tollai uak, 1. K.-ba, Art Írj» ün, nem talált rímet « nóra, • itliguli ; hAt — krámj>Aoipuli T K^yébiiAut Így u ui volna jó. lílglciira Megérkezett ; köszönjük. L-nak. A politikától tAvol kell lenuiiukj kezeid Ujula-n az ino»t még n.agy lapjainknak I. , 8zigct vldók/rc, N, P-nak. Az még nem línqiorenque, ti a valaki » bcgymA»zA«b»n hanyatt vAgja magAt é» nlirakad » hoMDtragrrjA \| igézzen int» eueiitiAk kellenek od». VMc KovAc* l\'Al, L»uk»t „Mrnjlink Londonba." Ön folyvóit \|éKli»jón jAr, n nélkül, hogy k<i/i>liöl » fiMdrt lAtnA é* ériuten* j \|>odig a« koll nrkUiik, l.ogy itt mit mivcluok , nem pedig, mily fénynyol ragyog » gön-i-iftl én tv jut í vau rgy Larútunk, ki h Tóidon vi< n jArva, uiAr inig 1» érkezMt, » nrui íokAraalnl fogjuk utóJogyxrMt. ,,8A»»dunk" — nngyon paprikAs. , llotog vagyok \' — megjelenik. Körmendre. \'Nem vcuttt el, a ¿ok k8t v«n, melyek ,,vl-Ugot" kériu-k • mig U nyerik ; » többit W kóizónjiik. I). (lyulAnak, Knjmon. Mikor jön ax Ígéret ? DolraAnyosmk. Ön ar.t irta legközelebb, bngy ha mA«hol nem, legalibb a nyilt poatAbnn adjuk ki, hadd IA»«a 8. .., Neki gyilrkö tai.nk hAt, • a k<ítönté\|(re rontunk pAr »liófAral, Finálém aiérfi . \' • ..(tcbweehAii irr itelnbrnckl, WtUzéi I.AIpnlk uiórlk ki, KgymAsuak kontójAra, Lo van «tAllitVA Ara. MAma iizoin I.AjpnikiiAI: Holnap vln a vit WeinznAI t B<sr hozz* a kedvemet — H hogy mA.-t luxnm, édes kln.a^m \' Kgyro gyötröl ongomet t" „A tpArga tormeléziöl." Ki uo izoretué a »pArgAt f » ért kévéi idö múlva — bctAlaluuk belőle. ,,No bAntsd it magyart." Kit mi i( kikorj ik magunknak. A c«lmet jól vAla4<U i de a többi...» többi T .. . ..EljArol- én nü.\'.öinl." Jót C»ak küldje ön, ha nj\'glövi , de pun\'x/.vnl • ne tollal. •- A* elnö küMc mény uiAr — td/ön van. ,. A\|ir\'\'íApnk KelhaízuAljuk. \'"-Bak KapotvAr. Ki kell oaztani • «iertp«kct ; igazat adunk (nqtk ; Jelenleg e»ak aiért nem közöljük «oralt, n»«rt vlaj lenn« • tinire. VA-junk még vele. Ketitbelyre. Kire a aiAmra ké»8n jött N-nek. A nem hánnAlható kéziratokat megtrmmUltlUk. A-nak, Iléobe. Az utolsó «imot hoztid küldtük, hogy uU^itid Londonba ; meglepnél,\' ba tuda^iAd velünk, hogy hol találjak fj Uvélben t . c • ^ •/l Felelő« Hzerkeszt«: FODOR PÁL. G azdasugi tudó^ítúsoik Na«j •KmiiÍzh«, aug. UU. Minthogy o mai UrV»tf hetivásárunk alkalmával a szállítmányok gyérebbek és Idegen vevők épen rtem voltak, gabopt^zletUnl; lonkodtabb volt és lemmi külöiiüs\'nagy vevések nnnt történtek, minek következtében mindennek dra bijobb és az alant megjegyzett árttkon hítható. KapoHVÚr, aug. hó üiK A termékárban a mult hét óta kevés vál^jzás; mérőnként p^r krajezár A buza\' Í5 irt ÍM) kr. 4 ftig kelt. A rozs 2 fL .20^8») krig. Az árpa 2 ft. 10—20 krig. Zab 1 ff. 15 kr. Most is keresett, néhány krajezár emelkedéssel. <iyőr, aug. 27. A hét folytán gabnaüzletünkben igen csekély forgalom vehető észre; s búzára ugy, mint a többi gttbnaneinekro nézve átalános csend állott be. Két hajó nj zab érkezett már Dáeskából; ku-koricza nlíg található a helybeli magtórakbáii. A vi/. apad, az időjárás melig. — Az árak következőkép j< -lelhetők: Hácskai ó huza 8a:-H7\'/, font. 4 ft 40 kr. & ft 10 hr., bácskai nj b. 8-1—HH font. 4 ft 40—5 ft 10 kr., rozs 7U—7H fonf. U ft 10-4P kr., ár pH serfő-zőknek, CG—00font. 2ft 20—.40kr., árpa közönséges, G2- 04 font. 2 ft—2 ft 10 kr., bánáti kukorieza 82--8-i font. 4 ft B—10 kr;, ó zab 47—50 font 1 ft 77— 85 kr., uj zab 42—45 font. 1 ft 03—70.1U;. (Qy.\'K..) Venrpréili. Buza: 4 ft 10 kr. Rozs: 2 ft 50-75 kr. Zab: 1 ft 05 kr. 8xlKt>tvnr. Buza: 4 ft 40 kr. Rozst\'2ft 80 kr. Zab: 1 ft 80 kr. Nagy-Kanizsai elosóg-piaczi árak: Augnsztusífl-én 18«2. Na?y-Knul/ta KlrAlyliszt inAcia \'/«emiyvli» it „ ! K«uyérlizt . „ 1 Knkorlczalia/t ,, Marhiihus llorjúhnt . Disz&óhu Disznózsír Iróavaj Lndulr . S/alonna . itAJ . , . l)ara-kAu Aizalt szilva . Só ... . Vaj . • . . IW... . .-fajt köMnzéges f .nt itC«.<Jrt . fout ft. I kr. ¡ 18 tt 2< - I U - I - 60 - I 46 I i — i 48 : I ; à > ta \' 60 - i «9 3« Kanlzza O. ¡ kr. Horgony«^.\' isérl I KéPa. ^ M Alma DIÓ . SzllV» . Költ. . TéJ . . l.ud hixott I.ud sovány KAcaa . Pulyka . Tyiik . Ctltke lojA» . Itoieezet . Oyöinölezeezet ¡Bftf . V, . PAliuka szilva PAlinka törköly ft iteze n darab h h »\' • i , h h Itozéje - 20 \'IO « 60 60 4» h<) 14\' 10 14; . — / Bécsi toörze aug. 28-ójql. AllnnindŐHHng. 5% osztrák érték . 5% Metalliques . . 47, " , • 5% i^nyseti kölcsön 1839-kl stn-Bjegyek . 1854-kl „ , . 1800-ki n F4!dtehernieiiti>hité»ek. Magyar...... Bánsági, horvát, szláv . Erdélyi ....... ElftőbbH4«l kötvények. 6®/o Lloyd..... 6/b Uunagtízhajózási . Bankzáloglovoleí 12 hón. Réxzvények. Hitelintézeti . . , . Nemzeti bank .... Escompto bank . . . Lloyd ...... Dunsgüzhajózáfl . . . i\'ostí lánozhid . . . Kjssnki vaspálya . . . Allamvaspálya . . . Déli vaspálya . vaspálya Tiszai vasút Adott Ar 05 t;u H5 05 til» 02 —I 10 Í62 -HU 50 81» 40 72 50 70 75 OU 75 89 - 90 -99 50 lottAr itelin\'tézeti K»0 írt ;70,15 jOőy.liajózási ] 02 6(r Eszterházy h- re ,82 18»\' — 90 — 89 70 205 776 -032 — 220 -420 — 399 -1935 73 71 91 97 100 25 1(>0 10 10 Sálul „ 40 fl>álAy „ 40 Clary „ 40 St. (íenoís gróf 40 \'Budai 40 ¡WindisehgrJttzh.20 _ (Waldstoin gróf 20 70 25\| Koglevich „ 10 Váltók (devitek) h á rom hónapra, Amsterdam (lOOholl. frt) \'Augsburg (lOOdéln. „) \'Frankfurt (100 „ „) Hamburg (100 M. B. ) London ( 10 L. St. jf •ank ) 200 778 030 223 423 402 1940 Adfitt Ar 129 IX» 94 -93 50 30. 75 37 75 34 75 38 -30 50 22 21 50 15 - Pám (100 frank pénznemek. Korona . • • Császári arany . 243 75 24 t 75 Napoleond\'or . . 281 502R2 50\|()rosz impcrialok. 155 --[150 —; Ezüst 140 —¡147 - 108 50 108 50 95 80 129 25 51 10 17 70 6 13 10 27 10 52 120 75 Tartott Ar l.\'JÖ 20 94 50 94 50 37 25 38 25 35 25 38 50 37 -22 50 22 — 15 25 109 ■ 109 — 90 30 129 75 51 40 17 80 0 11 10 32 10 57 127 25 \'J.T\'H,\' r .Piuczi árjegyzék az 1862-ik ang. hó 27-én tartott liotivásúr alkalmával. ünboiiM nem va/y tenuenztméiiy Ihiza Hoz s lr¡>a n Zab Kukorieza Hajdina Hepcco ös/i „ tavaszi tgy esitrúk m^iO Líllíz-font Ar* oizt. írt. frt jkr 80—84 H3—82 80-r-79; 80-70 78—74\' 70^-08\' 72—7o! tí8—00 \'>0-40 44-42: 80—84 »2-80 72-70 08-00 4 4 4 3 2 2 2 0 — 1 1 4 4 8 3 8 7 (ànOonn nem vapy\' terinehztmény \'Ara oiztrAk I írekben \\~KJr 90\' Fi\'hér ltobnak 70\| —;,Cíubaesnak Méznek 90\| 80 Szénának II 90;,(}yapjuii«k 80,1 mérője máxsájft 75 Olfa 70\', 10 40 •20 iluj bornak akója Ó bornak 2 KJ5-125 8 5-0 8-10 4 <r\'° UmOETEHEK II irdetmény. Ezennel közhírré tetetik, hogy ezen czim alatt: Palini urodalmi Gyár Lasnakon Nagy-Kanizsa mellett, létezett gyári Ügynökség 1862-iki szeptember l-ső napjától megszűnik, és ezen ügylettel további kötmdnyek nem létesíttethetnek. — Mind azok, kiknek az eddigi ügylet ellen követeiésíik volna, magukat 1802-iki szoptember G-áig jelentsék. Továbbá közhirül adatik, hogy a Insnnki gőzmalom hat kerékre felállítva, haszonbérbe fog adatni. A bérleni kívánók meghivatnak, hogy a feltételeket a lasnaki gyárirodában megtekinteni szíveskedjenek. Palin 1862. augusztus 24-én. CLEMENT, GREINER, »• (l-l) meKbatolmazottaK. Hir adás. Méltóságos gróf Tolnai Fesztctits György ur, ö nagysága csurgói urodalmi tisztsége részéről közhírré tétetik, hogy a most nevezett csurgói urodalmi, mintegy 20,000 hold erdőben ezen dvben termett makk, f. évi szeptember hó í)-dik napján, roggcli 9 órakor Csurgón, az urod. gazd. irodában, hol a feltételek mindenkor megtekinthetők, több részletben nyilvános árverés utján fog eladatni. Bérleni kívánók a jegyzett helyen óh időben a szokott bánatpénzzel ellátva megjelenni szíveskedjenek. Csurgón, aug. 17-én 18G2. 12-21 Az urod. tisztség. r- " >■ i ■ n. . i. ■■ M . !■■ ■ ■ i in — ■■. . ii Halál és vész minden férgeknek! Bizonyos halál. Csalhatatlan - irtószer patkányok, egerek, poloskák és svábbogarak kiirtására, mely szert alulirt bátorkodik a t. ez. kiizftnség tigyol-mébe i\\jáulaui. Alulirt az általa feltalált irtúim>IU>k sikere felül kénes, ugy magánosok, mint államliató-Hágok által kiadott bizonyítványokkal tungát igazolni, ininólfogva számos megrendeléseket remél. Ezen szer 10 évig is eláll és mégis sikeresen használható. Kapható Nagy-Kanizsán egyedül csak Fesselhofer Józsefnél. Ára egy bádngMiHenrzéitck, mely Hlen tiuttmami névncoséttcl vau ellátva, magyar én német használati utasítással t«K> 1 frt 10 kr. o. é. 30 (24-4] KIESS XHJTTMANN, vegyész és szabadalom-túlidon«. llmonbérl árverés. A kis-komáromi urodalom részéről közhírré tétetik, mísze-» rint Kis-Komárom mezővárosában a bor-mérési jog, folyó évi oktober 20-án reggeli í) órakor, Kis-Komáromban az urodalmi iródában 18G.\'l-ík évi apríl hó 24-tŐl számított három évekre a legtöbbet ígérőnek haszonbérbe fog adatni a feltételek aa irodába mogtekinthetök. Kelt Kis-Komáromban 18ü2. aug. 27-én. SEMETKE LAJOS, « urodalmi kasznár. 37 (3—1) V a s il i I menetrendi Keszthelyre érk. Boglárdra „ Sz. Fehérvárra érk. Budára ,, Csáktornyára érk. . . ,....... Pottaura ............ Pragorhofra ............ Budáról N.-Kanizsara indul..... Sz. Fehérvárra érk........... »Szántódra (innen a gőzhajó jár Füredre) .... Boglárdra érk........... Kcszthciyro „ .......... Nagy-Kanizsára érk......... Pragerhofról Nagy-Kanizsára .... Pottaura éi\'k............ Csáktornyára „........... Nagy-Kanizsára érk. . . . . . . . . . 1 / o. lfJ v-A i ti 28 « ». Jllv , M 20 11. IVI.I . 4 1» 1 t» 1) 49 il «( lt 2 i»! . 1 11 43 11 5 M \'\'i»"\' 11 27 Vb.l,»«-» 11 2 „ -\'Hfii »1 30 M . 8 1« 33 M\' VI" 11 29 A .1 1< 11 M 4 i». \' V 11 1 „ d. tt.\' If 13 M* » M 11 . 9 M 30 M reg. M 1» 59 1» M 11 20 1 11 11 . 12 II 49 „ d. u.. Vegyes vonal. 11 Nagy-Kanizsáról Pragerhofra ituhil Potaura érk........... Pragerhofra (csatlakozik a Triest-fíécsi vonalhoz) 10 6. 10 p. ëètfr\' 4 „ 20 „ tat* f> 8 ,. Bécsbe érk. ........... . 5 „ 24 „;,«átW Bécsből indul............0 „ 30 „ reg,( Pragorhofra érk.............10 „ 55 „ esto Potaura „..................12 „ 23 „ éjeí Nagy-Kanizsára érkezik ........ 5 „ 12 „ r©# Wajdits József könyvkereskedésében következő szakboli munkák kaphatók, melyek a közönség figyelmébe ^áltatnak. Magyarok történcto s egyéb nemzetek történeti, topograpiai és sta-tistikai leírásai; nomzotok, országok, jeles férfiak, városok, fürdők és egyéb nevezetes helyek ismertotéso magyar, német, olasz, franczia és angol nyolven. — Mezőgazdasági munkák u. in.: szülő-, gabona, virág-, zöldség-, gyilmölcs-, selyem-, méh- és juhtenyésztésről szóló munkák.— Ima- éj áhitato» könyvek, az egyszerű kötéstől a legdíszesebbig a leggazdagabb választékban magyar, német és franczia nyelven; néhány uj krajozártól egéBz 6 forintig; — főleg bátor vagyok a tisztelt hölgyeknek solyom vagy bársony kötésll, bronzzá}, ezüsttől vagy aranynyal kiékitott imakönyvokot mogtokintésro ajálni, ára 6 ftói—15 ftig. Mindennemlt ifikolakönyvek, fali ABC-táblák városi és falusi iskolák számára minden hitfolokezotnek. — Szótárok, főképen kiemelhető Czuczor és Fogarassy „Magyar Szótára" a magyar Akadémiától kiadva, ára egy nagy 4-cdrétü 20 ivből álló fUzetnok 1 forint. — Növelési, oktatási és ifjúsági iratok minden kor és nem számára magyar, német, franczia s angol nyelven; továbbá tanitók és nevelők számára.—Nyelv- tani könyvek, magyar, német, olasz, angol, latin, görög és spanyol nyely megtanulására. — Theologiai, orvosi, ügyvédi,, mérnöki, katonai mUvok, — Kereskedési tankönyvek, künyvvozetés, számítás, levelezés megtanulj sáia, áruozik megismertetése, áruezik szótára. — Szép irodalmi könyvek. regénvek, balladák, novellák, költészeti és egyéb mulattató müvek. 4r Jiemek irók müvei, magyar, némot, olasz, angol és franczia nyelvei.; i-j-Utazási munkák, földabroszok, tervrajzok, éggömbök, köszöntő könyvek, szavalmányok, szakácskönyvek, ház t itoknokok, szerelmes levele? zők. Dalkönyvek, hangjegyekkoi vagy anélkül, finom társalgási könyi vek és virágnyelvek. Diszmllvok gyönyörű kötésűkben, férfi- » Y»t5iruliH készitőknek divatlapok, népies naptárok, zsobkönyvek, mintakönyvek női munkálatokra,gyűjteményes munkák; vadász-, tcstgyakortó-, táncz-, uszó-, korcsolázó, nyargaló tankönyvek; botanikai, minoralogiai, végy* s természettani könyvök; különféle müvek minden üzlet megtanulására, Minta könyvek épitőmesterok, képfaragók, asztalosok és áosok számára. Wajdits József kiadó lap- és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán. Nagy-Kanizsa. I. évfolyam. 8. szám. 1802. szeptember 10-én. •• 1 •• Ismeretterjesztő lap a \' szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből. _. _-_ * « Mogjdon 0 lap legalább igy ivon juliuí hó 1-től kezdvo mindon hó H», 10-én/>» 20-án. -+• Előfizetési ár poatáni szétktlldéMol és Mlybon házhoz hordva egész óvro & frt., félévre il fi t. — Mindon egész éves olöli/.ctii n InnUilajdougs kölcsön könyvtárát nz nddig fontálló foltótclck mollott fél áron Imsználhatfa. — Nyílt tér egy Petit sorért 10 kr. — Hirdetések négy hasábos I\'otlt sorért 1-ör 7 kr., 2-or 0 kr. és mindon további beiktatásért 5 kr. s bélycgtlyért JJO kr. fizetendő. — A beiktatási d(j s a lop kozolését illető inindon tárgy a kiadó hívntalho/. Nagy-Kanizsára; a lap szellemi tartalmát illető közloményok pedig,- ugy mindon lovolck bérmentve n szerkesztőséghez küldendők Kaposvárra. , ipara ama csatorna, melyen a külföld Velői hozzánk szivároghatnak. Ki nem ismeri kisebb gazdáinknak ko-rnnkban pénzbeli szükségét? Átalános a panasz mindenütt „nincs pénz," a szegény földmives ha orrával szántja is földjét, nem vngyonosodhatik. \' • \' Azt hiszem, egy más okon felül—melynek taglalása c lap körét túlhaladja —• nagy hiány mindnyájunkra a hitel nem léte. Sokszor kell szorgalmas s nem ritkán vállalkozó leleményes cszll mezei gazdáinknak, nemzetgazdászatunk, és saját szonioráságukrn a kérlelhetlcn „nonpossumu8u-ban mognyugod-niok, holott ha tér nyittatnék fekvő vagyonával a pénz-piacz forgalmában azcrepelni, aligha a németországi annyira dicsért rtiralis élet példányait nem hazánkban kellene majdan kerosni. így mi marad egyéb hátra, mint a személyes hitellel szoros kapcsolatban álló uzsora örvénye felé bátor dc veszélyes lépéseket tenni, melyek után egy sikertelen év következményei a végromlásba sodorják a legmunkásb, legvállalkozóbb földészt. I)c tcgyllk hogy fel a takarék-intézotek, egyéb nyilvános pénztárak, dc maga a hitelintézet, a nyilvánkönyvek nem létében, megnyitja forrásait a hozzá folyamodóknak;"^ Ezen pénztárak mindenesetre biztosítva is akarnak lenni, ha pedig telekkönyvek nem léteznek, ugyan hol találnának oly biztosítékot, mely azokat egyrészt minden esotlegtöl men- Hitelintózet és telekkönyv. II. A czélszcrüon berendezett telekkönyvek lehetnek ama alap, melyen egyenkint, ugy összevéve az egész nemzet szilárdan épithctUnk. Minden időkérdés, — mert minden nz idő tUntí szárnya körül lebeg, — ugy a telokkönyvi intézmények felvirágozása, azoknak a fogalcm ruganyosságárai visszahatása ís az. Idők érlelnek eseményeket, embereket, magát a mindenséget. Azért ha a telekkönyvi intézménynek rögtön nem érezzük is ama hatását, mit heroicus szereltnél a beteg, azt ne magyarázzuk élctre-valótlanságnnk, mert ennek okai nem magában az intézményben, hanem azon újdonságában fekszik, mely sajátja annak, kí az életbe ifjúságával lép. táp ezért nem lehet megütközni ha ez uj-donszülöttnck nem szavaznak mindenütt bizalmat. Legtöbben belátják szükségét, dc óvatosan használják nagy sokan. Nekünk magyaroknak dicséretes erényeink egyike.: szeretettel ragaszkodás Ősi szokásainkhoz; az ujat, ha nem öntnüvUnk, féljük. Ez oka egyrészt ama apathiának, mely jogéletünknek a telekkönyvckkeli viszonyában észlelhető, mig másrészt sokan nem találván törvényeinkben ez uj, magánviszonyokat formalizáló intézménynek alapot, — attól az indl-genatnst megtagadják. "Pedig lehetetlen hogy sokan tisztelt olvasóink no éreznének jo^ügyeikben hiányt, — különösen lm jóravaló munkás népünknek a pénz embereivoli érintkezését s viszonyát taglalnék, — melynek pótlását, egyéb jótéteményein fölül, a hitclkönyveknek ne élezhetnék.\' így például hasznothajtónak hiszem én a telekkönyveket a kölcsönpénzre, ugy n kölcsönző mint hitelező álláspontjából; mert biztosítva érezvén magát az utóbbi, kivUl heverteti törvényes kamatokat gyümölcsöző tökéit, mig más oldalról a hitelélvezŐ javításokra, melyek szorgalmát jutalinazottá teszik, vagy nagyobb mér-vll vállalatokra fordítja, s így gyarapodván az utóbbi, ha egykor eljön a fizetés órája, nem csekély nyereményei után örömmel törleszti kötelezettségeit. Szegényebb népünknek az uzsora körmeiből szabadulni út ny i t fa ti kv. - Az árvák fokvő vagyonának biztosb s tiszta kezelésére hathatós eszközül szolgál. Folszámíthntlan ama nyeremény, mely cgye-sok jogviszonyaiban eredményül kínálkozik. Mit szólhatunk, ha ezekhez nagybirtoku polgártársaink , a fokvő vagyonnal bíró kereskedők, do különösen hazánk urodalmainak érdekeit mérleglio vetjük? Az alsóbb osztályok ipara csak egy megye vagy táj érdekeihez van kötve, míg a nagyoké van épen ódahivatva, hogy nemzeti vagyonossá-gunkat n külföldön erősen képviselje, ezeknek í—! TÁRCZA. A legszebb győzelem. Elnémult a vihar, Ismét csöndes minden ... tás én újra élők I Nem zaklatnak többé Kiuzó szörnyeim, n Lázas szenvedélyek. Embcrokkel álltam r Keserű tusában — Enyém a győzelem !... No ily harezot többé, No ily győzedelmet: Szeretett Istenem! Elég volt a küzdés ; A végharcz kivivn ... Béke, erő velem: Legyőzni önmagam, S ez lesz — mi nyugtot ad : — A 1 o g s z o b b győzelem! CONC1IA KÁROLY. Kaposvár ... Az ember amint úszik a mindennapiság fo-lyójával, nem látja az élettől az életet, nem ís-mori föl nz embernek som kül-, som belvilágá-ban az Istent; ránézve való csak nz, mit kezével elér, öröm csak abból származik, mit\'üvé-nek mondhat és ajkaihoz vihet, -— bá^ya^csnk az után érez, mit szemével belát ^ ^iliogni osak azt tudja, mit tapinthnt, s megérteni? — semmit: előtte a tél és tavasz, a villám és a napfény, az ég és a föld ép oly talány mint önnön lételuj mert homály között vész cl a lélek, ha nincsenek szárnyai, — s nem érez a szív, ha nem tud lángolm>^Ifini ez, nem ez az élet! Mí a léleknek, szárnyakat ad, a szívnek melegséget, az életei—az a költészet iem azt a költészetet értem, moly nz érzékiség^vK körítője, moly titokszerll ábráudképeket sző a való közé, — rózsaszínével olámitja a szenvedés, meghamisítja vagy megcsalja a nyomort, és kéjörvénybe sodorja a szivet, álomba ringatjfi^a lelket, clzsíbbnsztja a tett-erőt; hanem érten\\ azt a köjtészetet, mely a világosságnak Jmji>íiln,J — mely nem alkot saját képzelt világot, dc i;Öl-mutatja, kimagyarázza Isten megteremtett -^Iá-gát a maga utánozhatatlan fenségében,—jnog« érteti az embert önmagával, — a nyomort koSi« dőzotlcnül, a maga meztelenségében • " \'-a ^YŐ a büut a maga undokságában, s uiívk. ú kim-\' val a szenvedést, — hirdeti az örölc igazságot, s az embereket tettekre buzdítván, nnnnk apostolaivá, ha kell martyraivá\' lelkesíti. -— Ez a költészet nz, mely öntudatos harmóniába hozza az ombert az élettel, az életet a mindenséggel; és obben áll lételünknck dicsősége, boldogsága. E költészetnek magvát köblünkben hordjuk valamennyien. Hogy ez ott életre koljon, hogy képesek legyünk azt megérteni, — és ez által eniberméltóságunk teljes tudatára cmel-kodjünk: erro tanítunk bennünket költőink és átalában művészeink, llogyfolfogtuk-o s mony-nyiro fogtuk fel őkot, annak egyedül csalhatatlan bizonyságjelo az: hogy mennyíro vannak méltányolva, jutalmazva általunk. Do miként megy át a költészet az életbe, — miként tanit meg az hinni, remélni én szeretni,— miként tanit meg cselekedni, varázsolja a földet paradicsommá, félístenok hónává? Fölismerjük ezt, ha azon magosságig emelkedünk, honnan tisztán belátjuk, átértjük a viszonyt teremtmény és teremtő, ember és természet között; dc most ne lépjünk ez útra: mindegyikünk más virág, más gyönyör után sietno .fflSon más nyugpontot kerosno és találna, a a hányan vagyunk annyi felé oszlatniuk. Jobb osak együtt maradnunk. Fölismerjük n\'t, szivünk sobcscbb verésén és az irányon, me\'yro gondolatunk s minden totterőnk rohan, midőn a hon eszméié fölma- ^ tené; másrészt hogy a kölcsönöket igénylők, fekvő vagyonukhoz mért arányban részeltethetnének ? A nyilvánkönyvok hiányában, — nem is omlitvo a kölcsön kötését megelőző utánjárás, — költséges kimutatások, — ismét— és egyedül Ji kisebb birtokosok, az intézetektől távul lövök hátrányára,— csak a személyes hitelnek nyittatnék alkulom ft hitel forrásainak élvezetére, mi még is a ozélszerüon berondezett telekkönyvök élctro valóságával, nem egyesek hanem az egész birtokososztálynak előnyére megszűnnék. A czél8zerllcn berendezett telekkönyvekről tövén említést, midőn erről tüzetesebben szólni magamnak odábbra fentartom, visszatérőleg meg kell cmlitenom a telekkönyveknek hazánk törvényciboni ama jogalapját, mclylycl azoknak ulkotmányos utoni honosítását bebizonyítnom sikerülhetcnd. Mielőtt ez érdemben bebocsátkoznám, ész-leleteim 1000 évos történetünkkel kapcsolatban álló jogfejlődésünket nem hagyhatják figyelmen kívül. A nyugot befolyása alatti polgárisodásunk-nak nem hiszem hogy lenno ozáfolója; s valamint ezt,ha a nyugoton uralgó római és canoni jogoknak — melyeknek nyomait magában Ver-bőczi 3-as könyvében is lehetlen nem éreznünk •— hazai törvényhozásunkra gyakorlott, s nj hazánkban ujjá alaktilt jogélctünkbeni félreis-merhetlen befolyását megengedjük — amint azt bevallani kénytelenek is vagyunk; ágy adjuk meg az igaznak is magáét, midőn kimondjuk hogy: az Árpádok, valamint a vegyes ház korszakában féjí\'cismorhetlenek amaz érezhető nyomai ka civüiiiátiónak,mely jogéletünkre ís kiterjedve délről Kóma unokáinak szokásai és törvényeitől reánk tapadt, — különösen cl kell ." ismernünk ezt a törvényoknek scholasticus kezelésében , melyek jeles példányait, a külföld egyetemeiben kiművelt jogtudóink munkáiban feltaláljuk. Élénken érezhetjük ezt Vorbőczi munkájának I. Készében, s a 14. és lö-ik században megjelent s hazai jogunk több tudományos fejtegetéseiben. Mindazáltal, ámbár dicső királyunk Mátyás az igazságos is a római jogot akarta honunk- gaslik lelkünk előtt. I)o most no támaszszuk fel azt, inkább borítsunk fátyolt reá: mért táplálkoznunk fájdalommal czéltalftnul, — mért tépnünk a soben, mejyet orvosolni nem tudunk? — Hiszen fölismerhetjük azt, és legnagyobb szükségünk van annak fölismoréséro a társaséletben. S van, lehet a társaséletnek költészete? — Oh hogy o kérdés fölmerülhet! — Oh hogy e kétkedő kérdésro czáfolva semmi nem felel! — Valóban, társaséletünkön ma költészetnek nyoma sincs. Hol már a gyermoket megfosztják korának költészetétől, az álmiveltség mesterkélt szabályai közé szorítván azt, melyek alatt elfonnyad n torméssretos ártatlanság, do annál biztosabban gyökeret vernek a vétkes indula-tok, — s minek folytán az ifjúság alig mutat föl egyebet, mint ugyanazon minta szerint idomított divatbáb-, megannyi automatpéldányo-kat minden eredetiség, minden öngojulolkodás nélkül, megvesztegetett érzelmekkel, romlott ízléssel, félszeg szokásokkal; — hol az emberek az életet mint közös zsákmányt tekintik, melyből minél nagyobb részt foglalni czél, s gyönyört egymás hibáiban lelnek és abban ha vétekké torzíthatják ftz orényt — ott ft költészetnek hazája nem lehot, — onnan a költészet sírva száll tovább. Pedig— amidőn csak köveseknek adatott, hogy magasan a százezerok fölött egy egész -tj 52 ban érvénybe emelni — törvényhozásunk még is mindezen befolyások alatt, a nemzetélet érzőiével függctlonül haladt, mert jogtudóink ís inkább a hazai joggyakorlat és törvénykezés szükségeit tárták szem előtt. Üyoténkép fejlődött megváltozott erópoi jogéletünkkel a hazai jog a külföld folytonos pressiója alatt majdnem korunkig , s így fejlődtünk oda is hogy az 1723. 107. törvényt alkotott a követeléseknek botáblázások általi biztosítására. RENYI. (Folyt, köv.) A nagy-kanizsai Escompte-Bank. Ipar és kereskedelem csnk akkor virulhat, ha egyszorsmind érték-mérőjo, azaz pénz létezik — csere kereskedést csak az ős népek llz-tck. — A szükséges pénztömeg mennyiségét pedig csak a termesztés foka határozza meg; vagy más szavakkal élve: szükséges, hogy a pénz a termesztési erővel egy fokon álljon, a hol a kellő pénztömeg hiányzik, ott a termeszt-mények értékének szükségkép csökkenio kell; a kereskedés hanyatlásnak indul, és a munkás kezo nyugszik, mert nincs reménye, hogy fáradsága megjutalmaz ta^sék. A kereskedésre nem elég,hogy pénz létezzék, hanem kell, hogy forgalomba is hozassék. Valamint az állati szervezotbon a vér a sziv-kamrából kifolyván, az ereket akadály tanul kö-rösztülfutja, mig végro előbbi helyére visszatér, ugy a pénz is csuk akkor nyújthat éltető erőt, ha ft nemzeti gazdászat gépezetének minden kerekén gát nélkül foroghat, nem pedig ha fogolyként Werthcimfélc börtönökben zárvft tor-tfttik. Ezen aránytalanság hazánkban, de különösen vidékünkön a főbökkenő. Zala- és So-mogymegyének millió mérő gabonát termő áldott rónái országszerte ismeretesek, és ki tagadhatná az itt termő boroknuk ezer és ezer akóra menő számát? vagy ki számithatná föl a nyereséget, mely e táj állatországából ránk háromul, vagy inkább hároinolhatnék? És mindezen áldás, ezen tömérdek bőség Nagy-Kanizsát már régtől fogva kitüzto gyülhe-lycül. E város píaczán öszpontosul yíala és Somogy tormoBztményénok fölöslege; és bátran mondhatjuk, hogy Kanizsa sajátságos kedvező nép életéro hassanak közvetlenül — a tárBasélet oz, hol mindenki hathatós tényező lehet; hol akarva érvényesíthetjük szivünknek minden jó és nemes indulatát, lelkünknek minden nagyra-törŐ erejét, — hol nem akarva is magától érvényesül mind az a rosz, mind az a bün, mi jellemünkből fakad. Az emberek nem gondolnak arra, hogy a perez mit gyönyörben vagy unalom közt eltöltenek, az örökkévalóságból megannyi vész; — hogy a gondolat mi elméjökben megszületik, a szó, mely ajkaikról elszáll, — a tett miben akaratuk nyilatkozik, megannyi mag, milyent a virág elhullat, a szellő elkap, b a termő föld újra felnövel; — hogy a szeszély és szenvedély, mi az egyesek magánéletében dúl vagy alkot, nyomaival mint életér végig vonul az egész társaság sorsán. A figyelmező bámulatos összefüggést lel az egyének külön világa én az ösz-szes társadalom világa között; és ami e kettőt egybefoglalja, — hol az egyén kiemolkedik önmagából, — ahol közvetlenül érezhoti a nagy egésznek érverését, láthatja mint fogamzik meg egy ejfy eszmo, miként lesz testté az igo és nő óriássá, vagy elcscnevészik, kihal, —ahol a ktŰön részek mint rokon elemek egyesülnek és testté érlelik a gondolatot a városok, a falvak, a családok kebelén — az a társaséiot. Ha a költészot sugallatára hallgatunk, akkor a társaság minden külön tagjoiban azt te- fekvésénél fogva a kereskedelmi világban n\\ég nagy szerepet fog játszani. Do itt a legégetőbb kérdés: hogyan állanak aránylagos pénzviszo-nyai? egyensúlyban vannak-o azok a termesztési örökkel olyképcu, hogy a külföld közbenjárását nélkülözhessük; vagy hogy a forgalomra hátrányos befolyást ne gyakoroljon? Ily viszonyok közt szükséges, hogy tapasztalt hadvezérként az elszéledt pénzerőket egybe-gyüjtsllk; és azokból ogy egészet alkossunk; hogy az itt-ott haszon nélkül heverő tőkéket föléleszszük, azokat tulajdonosuk és nemzeti gazdászatunk javára forgalomba hozandók. E szempontból kiindulva, elhatározta városunk néhány lakója itt helyben egy oly intézetet létre hozni, mely által, a mint reméljük, ogy mélyen érzett hiányon lesz segítve; a vállalkozók nem mások, mint ama maroknyi nemes-érzelmű c-gyén, a ki néhány év előtt a városunkat az adriai tengerrel összokötő vaspályát legelőször is sarkallotta. Az intézet működési köro — a mit „Esoompte-Bank" novozéséből is láthatunk — következőkro terjed: 1. A pénztőkék törvényes kamatra való fölvétele. 2. Oly váltók beszámitatása, melyek az illető alapszabályok szerint arra képzettséggel bírnak. A 200,000 frtból álló alaptőko 1000 darab 2000 ftos részvényre osztatott; moly részvények 5% ideiglenes befizetéssel már is elkeltek. Ez annál nagyobb biztosítékot nyújt az érdekeltnek , mivel az alapszabályok a pesti kereskedelmi* és a bécsi Esoompto bank mintája szerint dolgozvák ki s biztos sikert ígérnek. így például csak azon biztosítási szabályt említjük, mely szerint minden hiteltnycrő az igénybe vett hitelnek 5%-jét betenni köteles; ennélfogva mind a hitellel birók viszonosan egymásért felelősek; és minthogy ezek a hitel megadására nézve érvényes szavazattal bírnak, természetesen egymás felett őrködni ís fognak. Az alapszabályok helybenhagyás végett a nmlga kir. helytartótanács elé terjesztettük; s ennek meg-nyoréso után a nyilvánosság elé fognak bocsáttatni. Ha őzen sokat igérő intézetnek kedvező viszahatásait fontolóra vcBzszük; és ha meggondoljuk üdvös működésének áldását, melyben városunk kereskedő és iparüző részo része- kintjük , mit egy kert külön virágaiban fölismerünk : mindegyiknek saját alakja, szino, illatja és a szerint saját rendeltetése van; s mit lehetno egymáson irigyelniök, gúnyolniok a violának, rózsának, ibolyának és mind o virágoknak ? — Csupán a hiú, vétkos önösségnek jut eszébo a tehetségeket oly szándokkal latra vetni, hogy azoknak rávitelos érdemét irigy kisebbítéssel, becsméreléssel egyenlítse ki. — Ha a költészet sugallatát követjük, akkor az élet nem közös zsákmány, hanem tűzhely, hova versenyezve hord anyagot mindenki, táplálatul az életadó melegnek miből hogy bőven részesüljön mindenki : ozél. Átalánvévo az ember éloténok legnagyobb részét a családi és társasági magánélet képezi, — valamint az embori sziv legtöbb élményeit azon események után nyeri, melyek egyéni világában fölmerülnek; és ha e Zala-Somogyi Közlöny egyfelől a kor materialis kívánalmainak megfelelt, akkor legszebb feladatainak szintén egyiko fog lenni másfelől, hogy figyelemmel észlelje amaz egyéni világ, ama társas-élet mozzatait, s visszatükrözvén annak bájait, költészetét, feltüntesse az oly könnyedén pro-sainak hirdetett falusi életnek ugy örömeiben, mint irányában azon egyszerű fenséget, mely azt jellegzi, s melyet abban föltalálni osak az álmiveltség, a romlott ízlés nem képos. O. J. »ülni fog, lehetetlen hogy annak létrejöttét örömmel ne üdvözöljük. Nem loli\'ct ezélnnk o vállalatot a közön-ségnok ajánlani, «nynthogy czélszorüségét minden józan észszel biró átlátja, do forró óhajtásunk , hogy annak hasznossága lehető legtöbb egyénro torjesztothessók. L—Y. •) Felszólalás a Hooibrenk szölökeze- lés ellen. (Vége.) III. Azt állitom: a Hooibrenk kezdés szerint a tőkék veszedelme évenként annyira bekövetkezik, hogy azon csekély nyereményt is, mi kép kevesebb tökét igényel, párvonalozza, azaz jobban vesz a töke; ennek bepróbálása időbe kerül; én 3 év alatt próbálgatom. Ki 185G Pesten Ilekc-násx.tnál megjelent „A hasznos szőlőművelés gyakorlási módja" könyvemet olvasta, s ugy tapasztalta, hogy abban mit sem nngyitottam,—az hidje ol; de ki elhinni nem akarja, készen állok vagy személyben, vagy emlékben évekig; feltéve,hogy négyszereseit jobban, mint eddig, no birja javítani szölöföldjét, különösen ott, hol még a szál-vesszözés sincs indioálva, — a Hooibrenk kezeléssel \'/j tökéje ha föl nem rug, cl nem szá-rad; dobjon követ reám, vagy emlékemre, — dc tessék vissza gondolni gyümölcsfáira, egy szorfölöttí nagy, p. o. szilvatcrmés után meny-nyiro vette észre, hogy fáiból több elszáradt, sem mint rendkívüli termések előtt. Már pedig a szőlő szinte bokornövény, h háson-természe-tü, tehát ha időnként több tőkéin elvesz az őröltetett rendkívüli termés miatt, mi hasznom van az elsödszöri kevesebb tökellltctésbül, ha utólagosan reá pótolnom kell. IV. Mondám, kevesebb bort terem a Hooibrenk modorával kezelt szőlő, mint a rendes művelés mellett; itt már ennek bepróhálására átalá-nos művelési rendszerre kell hivatkoznom; hogy vagy áll az eddigi tapasztaláson épült rendszerünk, vagy nem; és ekkor Hooibrenk rendszero áll; a rég] rendszer ugyanis azt tanitja, a szőlő kezeléssel ugy kell eljárni, mint a takarékos gazda készletével, nemcsak jelenre, dc jövőre is tekintve; azaz egy részben korlátolni kell a jeleni-termést, hogy maradjon a jövőro is. Mit mutat a szőlővessző évenkinti lometélésc; mit a fölösleg hajtott vesző lotördoléso s gyomldhlsa, ez bizony nem termés, do minőség potencirozá-sára, és egyenesen termés-mennyiség korlátozására történik; ellenben a Hooibrenk rendszere termést nem korlátol annyira; mert az bizony minél nagyobb vesszőt hajtathatott a tőkével, annál több termésro bazirozza rendszerét; és mintátalánosszölökezolésitan,a mienkkel homlok ogycncst ellenkezik. Értsük fyeg egymást: mert átalánosan minden kivétel nédkül szálvesz-szőz ; holott a mi tanunk kivétclcson szálvcsz-szö; olt hol lehet; cz az Aoliillosi sarka Hooibrenk ur tanának, hol sáutit; szóljon hozzá tapasztaltabb is, ezen ferdo — ismétlem — szerintem ferdo fogalma teszi rendszorét nálunk károssá, holott kivételesen tűrném, h elhallgatnék vclo; nem mint átalános, hanem lugoskczc-lési rendszerről. Ez okozza, hogy nálunk a nem alkalmas helyen ezen átalános hibás rendszer károssá válik; ugyanis orőltotvo anticipálván a termést, nem hogy czélt érne, do czélt téveszt; és az egyforma megbírható termést potenciro-zással elölve, meddőséget okoz, és a diametralis számítással itt, hol nálunk a szálvcsszözés in-dicalva nincs, termést apaszt; ugy, hogy kövesebb termést ad egy évet a másikba számítva, sem mint a rendes kezeléssol. \') MAnkur i s/.i vrscu Útjuk Sut. 8 a c r k. ■ 4 53 $»- V. Azt állitom, hogy átalában gyümölcse apróbb, savanyúbb, szóval kiképzetlenebb s igy l>ora roszabb; ugy hiszem ki egyszer próbálta, és pedig csak egy évig is, állításom felöl meggyőződött; ott a világos oka: egy szcrtchal-mozott gyümölcs fa mindig satnyább gyümölcsöt ad, sem mint a képcBint tormő; mort el-végro a legjobb humus tartalmú föld mellett sem bír oly fölösleg gyümölcsnek megkívántató nedvvel a töke. Végro VI. Hooibrenk rendszere sok jó alatt termő szőlő/aj használatától megfoszt; már annyit mindenki beismer, hogy szálvosszözésro nem való kadarka, ködöskék, gyöngy s több igen jó termőpdo alant, s kis vesszőt hajtó szőlő faj; minthogy legfelobb 2 láb magas vesszőt hajtó szőlő fajnak csak rajzolni lehet papirosra 4—5 lábos tolo fürttel lógó, és pedig a vessző végén itt létező fürtöket; oly fajoknak mondom, melyek első, második legfölebb harmadik szerből hoznak szőlőt, hiszen ezt maga Hooibrenk is beismeré, különben átalánosságba azt is, hogy legjobb mindon tökét en bloo lefektetni 8 megcsapni, hogy jobban hajtson s teremjen. OAAL ALAJOS. Pesti levelek. v. (Szeptomber 3-án.) (Piaci, falevelek, c»A»iArfilrdöl dljímbUy, foc«kék, U\\K,t PAn-•luf, !5i«( Ulen több inugysr Y»n Hmtspeiten mint nyAron. Quckker, gclirokk, ttMpiink 4 jdundra. A» 8«il idíny eliípoMÜ. Tlie» «•» Ulyck. Tskr4koig. lIu.Ul n^pxlnhii. Usribsldl.) A piacz telő van gyümölcscsel, a fák levelei sárgulnak s hullanak, a zöld-lakások ürülnek, mert a természet leghívebb barátait s imádéit is bekergeti a lioszu téli esték unalmátéli félelem, a cflászárfürdői díjszabályt leszállítják, (ebből nohány lap nagyban kö-votkozteti a tulajdonosok óriási nagylelkűségét, a szenvedő oinberiség iránti különös tekintetét s részvétét, pedig ezen árszállitás évenkinti divat, do nom ám nyáron, hanom öszszel o télen, midőn mindössze is nohány oml>er fördik), az omnibusok körül nem fejlődnek ki vasárnapoukint oly tömoges összecsoportu-lások mint nyáron ; a fecskék is itt hagynak bennünket, legfölebb csak egy marad nálunk, Balázs .Sándor „visszatért fecskéjo," (most folyé regény az „Ország tükro" czimü lapban,) do „egy fecsko nem csinál nyarat," maholnap a „maronit" (olasz gesztenye) is kezdik árulgatni, — és mindoz miért? mort itt az ősz, s nom sokára borukkol a tél is. Ez porszo bog)- nem újság ugy-o? Mogongcdom, do csak azért hoztam elő a dolgot, hogy megmondhassam, miszerint sokkal jobban szorotem a tolet mint a nyarat. Azt kérdi ön, miért? Sok egyéb oknál fogva már csak azért is, mert ekkor novezoteson több magyarembert lehet Budapesten látni, mint nyáron; á nőket b férfiakat együttvéve. Hogyan?... Hát bizon csak azért, mort a sok buda, mente, kucsma, meg magyar nadrág előrukkol s ismét használatba vetotik, — mig nyáron át a budák s menték Isten tudja hol voltak, mig a magyar nadrágok, —- ennyi bizonyos — a szegen lógtak, miután némelyek ugy találták, hogy igon melegek, és a lotyogó lityegő franczia bugyogókat kezdték viselni; hölgyeink nyakát s vállait pedig, mindenért a mi honi, hőn buzgó koroskedőink tolo agatták mindenféle szintén külföldi ringyrongygyal, ugy hogy az ember nom igon sok teljes magyar viso-lotct látott Budapesten. A nőknek, valamint férfiak.-nak is, egyik folo magyar b a másik Isten tudja minő volt. Ezon keleti kényelem-szeretetben különösön ki-tüntoték magukat az omanczipatió után sóvárgó polgártársaink köbeiéből való ifjak, a kik az est szürkületében egy-egy „fptekker" és „gohrokkal" is közo-Icbbi érintkezésbe jöttek ; no do so b<\\j 1 itt az ősz, jő a tél, és szemeink BudapoBt utczáin nem fognak mást látni, mint magyar embort. Encsak azt szeretném tudni, vájjon ősapáink is plundrában, ősanyáink is franczia kondőkbon jártak-o? no do szokni kell mindon hoz, miyd másképon lesz oz jövőro, ugy.o? Az őszi idény clőpostái, a szárnyaló hirok, mindon félő művészükről, hangvorsonyoliről már körünkben Yonnok, ób sok osotbon megelégszünk ozzol, t. i. a hírrel is, maradjon ol bár a művész meg a hangver- sony, mort néha bizony nagyobb valakinek hiro mint valódi értéko. A thea estély ok itt otj szintén megkezdettek már, igon örültöm midőn nohány háznál hallám: „Társaságunk, valamint napjaink •) cz idén is a tavaliak maradnak , hanom szavunkat adtuk egymásnak , hogy cstélyoinkben mindon pazarlást korülni fogunk, és a legegyszerűbben állítaniuk ki; hiszen az ily kodé -lyos összojövotolok filszorét ugy som adja mog, több sült párolog, drágább borok gyöngyöznok-o az asztalon, hanom a fesztelen társalgás ; aztán meg van ám elég közczél, a molyon ekképen megtakarítandó filléreinkkel jócskát lendíthetünk. Megjegyzem, inikép ezt épen nem oly háziasszonyoktól hallám, akikjö-vedelmök korlátoltsága által volnának takarékosságra szorítva; annálinkább örvendtem tehát. Csak aztán mogtartassék az adott szó. A társadalomnak csaknem ki irthatlau mételye a fény vágy, az egymáson túltonni-akarás. Ezt önök a vidéken is tapasztalhatták, és mi fővárosiak annál inkább. Adjon például K. estélyt, az utána következő már nagyobb pompát fejt ki s cz igy megy folytonosan. .Mire aztán ismét az olsőro kerül a sor, ez valamely ürügy alatt szépen kivonja magát a társaságiul, do a valódi ok az, mert nem képe» oly nagy traktát csapni mint a többiek. Fos még rendén és okosan, hanom hányan értik meg a túlzott kiadást, és még is ki akarnak tenni máson. Valóban ideje volna efélo pazarlásoknak kölcsönös megállapodás és szótartás által végot votni. Ugy látszik, hogy a közelebbi télen, a magyar világ egyik kcdvcncz gyülholyo a budai népszínház leond, melyet már most is többen kozdonck látogatni, a mi aztán természetesen szüli a jobb, kerekdedobb előadásokat is. Az épület, melynek belseje oly kedves, oly vonzó, legközelebb külsőleg is ki fog csi-nosittatni. A költség mintegy 1400 foríntl>a kerü-lend; ü czélra a lelkes bizottmány nagyszerű táncz-vígalmat tervez, mely a pesti polgári löházban fog rendeztetni, és nem kétlem, megtermendi az olu\\jtott gyümölcsöt. Vajha elmondhatnék, hogy ezen itézet, mely Buda magyarosításában mindenesetre jelentékeny tényező , jó lábon áll; és hogy ezt elérhessük, nem sokra volna szükségünk, — csak minden vidéki a ki Budapestre jő, itt mulatása alatt legalább egyszer látogatná meg I Hát hogyan tetszik önöknek a Garibaldi esete! . . . ) No do csitl most jut CBzerabo, hogy a „Zala-Somogyi Közlönyu-bon nom szabad politizálni. Egressy Gábor vendégszereplése Szombathelyen. (1862. évi augusztus hó 24—31-:g.) „—jutalmad nem fog elmaradni 1 Es eljövend a méltánylás időjo, Midőn mindnyájunknak kodvenczo lész." A haza legnépszerűbb költöjo: Petőfi, igy éncklé meg egykor öt; és a jóslat l>etc\\jcBült. Az érdemekben megőszült, soha nem csüggedő művésznek — ütött az clismorés ór^jal Érdemeit most már az egész haza méltányolja; s bárha művészetének ragyogása nem egy félvilágra — csupán a honra vet fénysugarat: dicsőségünk 8 nekünk, mort a mionk! Itt lépett ama padokra, hol — aranyként — oly gazdagon nőtt koszorúi bokra, »lön — büszkeségünk. Egressy nemcsak mint nagy művész vívta ki hazájában az elismerés és közméltánylat koszorúit, do mint hazafi Ib tisztolotro méltó. Ott volt ö is, midőn a magyart a hon ügye talpra hivá. Művészetének templomát, a koszorúkat, a dicsőséget, a tapsot — mind olhagyá, azon térrel cserélvén fol, molyen karddal Írják a bátrak homlokára az érdemet; ■ midőn a nagyszerű drámának végo lön : ö is átesott a legkeserűbb sanyar- és biydosás-okozta megpróbáltatáson I... Szombathelyi vendégszereplését a bámulattal párosult közolistnorés képezé. Szombathely és vidékének műértő közÖnségo büszko vetélylyel sietett a nagy művésznek letonni a művészet bérét: a koszorúhat. És hogy is no ? —• H a m 1 o t, Brankovíe«, ) A imgy Tirolokban ¿ Igy Uu<Up««ten li Xatieill nebiny íiaU.I, t* együtt ettólyemek, cjjmr »» egyiknél, miteior a má-vlkiiil i külön meghl»4»r» aincs s»Uk4g , mert • a»pok el«r kl-tUiv4k i Itt pJIJAul kedden, ott eslitórtük8n, • UriWlkaAl tsoai-Uton gyill <J«»ío hetenkiut » lirULtig. \') l\'olitik(Ug mindenkinek ■ m«g» n4»U iMrInt egyénileg nmnWn bir kinek som lehet r»Ukln<l a «MoUlyl scrcucsélentcget nem »»jnAlnl. 8 »t r k. Bánk bán — édes nyolvünkön még eddig senki Által fölül nem mult — szcmélycsltöjénok láttára, van-o magyar, kinek szive édes ürömben fel nem dobog, azon gondolatnak általa, hogy: <5 a mienk! Köszönetet érdemel a/, ott működött színtársulat szorgalmas és derék igyekozetü igazgatója: Drágás s Károly, kinek tapíntatteljos felszólítása következtében részesült a szomlxithclyi közönség, o soha nem felejthető műélvezetben, — továbbá a fiatal, do reményre jogosító Völgy iné, ki fizikai erejét túlhaladó szorgalommal igyekezett szerepeit betölteni. Kgressy iránt, valamint a színpadon, oly mérvben nyilvánult a szíves fogadtatás azon kívül ís. A hazafias érzelmű, derék premontrei rendűek foga-dák öt, ismert magyar vendégszeretőtökbe. Szombathelyről Kanizsára távozott. Kisérjo öt.a müvészot nemtöje, és szeretetünk. CONCHA KÁROLY. Keszthely, 18G2. szept 1. ) Alig mult néhány hete,hogy az uraság felső majorja a lángok martaléka lott, s már is m. hó 16. éjjel újra három ház égett le a kis utczában. Agyuladás oka mindeddig ismeretlen. A házak a .riestí társaságnál voltak biztosítva. A gyakori tűzvész méltán több figyelemre serkenthetné városunk elöljáróságát, az oltó vagy mentő szerek tekintetében. Mert, hogy egy 7000 lakossal bíró város sem csáklyával, som vízvedrekkel ellátva nincs — az bizonyára nagyon szánandó. Azon régi monda, hogy kárán tanul az embor, itt nem alkalmazható ; mert nálunk ugy látszik, azon som okulnak. Kimúlván a fürdöszak fénypontja, mindinkább beköltözik hozzánk az unalmas cgyformaság; s már most esak egyes idegeneket veszünk észre, miként az őszi fohászok között elkésett lepkéket. Aug. hó Kl án Kgressy Oál>or mint „Hamlet" először mulattató a közönség szellemi részét. Azután mint Tholosan orvos a „Jó lmrátoku-ban, miflt„BrankovicsUyörgv," „Szegény mur<piis,u „Bálik bán," » mint Sir Cobrídgo a „Kololvasónöu-l)on, osztatlan tetszés között, do nem mindig teli ház előtt szerepelt. Mit sxóljnnk játékáról? azaz hogy művészetéről, — hisz ö a régi, a páratlan tragoede, csak egyet kívánnánk, hogy a régi volna, h az a jeles művész niollo, mely sokszor érthetlen mély dissonanc vegyülettől adja a szavakat. „llainlctu-ben, n drámai „non jJus ultra"-ban, természetesen a czjmszorop kivételével oly roszul voltak- W többi szerbek kiosztva, miként<lm nom ismerjük úgyis o nagy müvot,\' Alig ismerhetjük föl Temesváriban, ki egyébiránt jó tehetség, lloratiót, vagy ►Szuperben Laortost; a hü barátot és a boszuló fiút. — l)o mert az elsölxui nem egy feszes marionettet n helytelen gesticulátiókba s túlságos aíTectben önmagába szonliues mimét képzelünk ; vagy a másikban nem talán az opera hufl\'ában tanulmányozott baro<pio felületességet kivánunk látni, hanem a mű és az aosthetíca kedveért, mely a legegyszerűbb intézetnek is alapja — oly alakokat, melyek legalább nem rontanak. Mátyásiné a. mint Ophelía és mint Melinda, a mindig érdekes tünemény, csakhogy az utóbbi szerepben ha lehet még érdekesobb. Megemlítjük ezek után még Molnárt, ki a közönség tetszését kivétel nélkül birja, és méltón; mort a társulat azon kovés tagjai közé tartozik, kik szero-pök jellemét az ízlés ób művészet szempontjából felfogni képesek. Nom ís tudnók egyes steropekben különösön kiemelni, mort eddig minden szeropben jó volt. — Országhhoz, o jeles intricushoz szerencsét kívánunk a társulatnak, valamint magunknak, midőn láthatjuk. Károlyinak , o mindig friss, clovon öregnek (a színpadon) fesztelen és ercdoti játékában, már magában rejlik legkitűnőbb érdorao. Kovács elválását a társaságtól csak Kínálhatjuk, a mennyiben az elég jó oomicus volt. Hogy özek utón mógOsászárt felemlítjük, egyo dűl onnan jő, hogy szeretnénk jobbat látni benne, mint eddig láttunk. Mert ismeretünk szerint nem az a szi-nésa föladata, hogy torka és mello erejét hatalmas gutturálékban mutassa Ihj a közönség füleinél; sem azon erőltetett grandezza,\'miként ha a hircs de la Mauchat vitéz lovag udvarolna imádándó dulcíneájá- \') Hi\'jUroll. * Hserk- «# 54 nak, — hanem a szerephez mért ama természetes könnyüség (Tournuro) mit ismét tennészotes hajlam mellett, egyedül csak szorgalmas tanulmány adhat. Do kár, hogy Császár nem fogaiba a jó tanácsot. A* jáuljuk neki Uarrík és Moliére életeik leírását — azaz művészetük pályafutását. A mult hó végével átköltözött a társulat Nagy-Kanizsára, hová érdem szerint méltánylásunk kiséri azon kívánattal : hogy ott több hallgatót nyerjenek mint Koszthelycn. A társulat többi s jelesen nő tagjairól hallgatunk, csak azt jegyezzük még meg: hogy jó volna ha bizonyos keszthelyi sziubiráló olvasnáHegel,Lcssiug, vagy legalább Jean Paul acsthéticáját, miután mi csak iz-léstani studiumok alapján képzelünk helyes itészotet. BUDAI. V Vcazpróiiinit\'Kyc, szept. hó b-én. A mult hó elején néhány jó larátofnmal kirándultam hazánk tündérszép fürdőhelyóro B.-Fürcdre. Nom akarom kaszámat a b.-fürcdi rendes levo-lezőnck rondébo vágni, s így nem rajzolom az Anna-vigalom utóhatását, — a női vendégkoszoru nagy részének távozása folytán támadott űrt, — az Annavi-galomhon részt vott férfiak szavazatónak többsége által vigalmi királynévá emelt Kozma Irma "klsasz* szonynak, a kUlkollomben s lelki szépséghon egyaránt gaztlag fürdői hölgykoszorú egyik lelkes virágának üdvözlő küldöttség által emlékirat mellett aranyalmával lott megtiszteltetését . . . nem szomoritom <> lap olvasóit annak im^girásával, hogy aji.-füredi szinkör-ben — daczára a fürdőhely tulnépességónck, s a budai néps/.inháztóli tagok összevágó és a szigorú itészetet ís kielégítő művészi játékának —csaknem mindennap közönség fogyatkozás volt, jcletll annak, hogy a hazafiság s nemzetiség szent eszméje sok embernél csak az ajkon lebeg, do a szívben nem él, s tettekben nem dicsőül meg ... nem igyekezdkn ecsetelni azt a nagy hatást, mit hegedűművész hazánkfiának Auer Lipótnak — e testben ifjú —~\'do lélekben meglett művészi játéka az urodalini vondéglő nagy teremében előidézett, h melyro a zárlatul közkívánatra szűnni nem akaró é\\jonek s tapsok kisórctéhon eljátszott llákóczi induló totto föl a koronát... mind ezt elhallgatom, s ezek rajzolgatása helyett kivezetem az olvasókat a sétatérre, s egy ifjút mutatok meg ott, ki halavány- — beesett arczczal sótól, kinek arczárói a rózsákat — tagjailtól az életerőt közjóra szentelt munkásság, fáradási nem ismerő szorgalom hervasztó lo s omészté föl, ki hazunk szivéből Pestről jött e fürdőhelyre, bog)\' , a mit az orvosok gyógyszertárban már uein találtak, itt o szép s éltető vidék levegőjében, üdítő forrásaiban kcrcsso a gyógyeröt, mely öt szeretett családjának, s tevékenységét a hazának megtartsa. Ez ifjú Peti József — a pesti ref. fötnnodábun theologiai tanár, kit irodalmi munkássága, folyóiratokban s önállólag is megjelent czikkeí, országos nevű tudósokkal dicső-séggcl folytatott szellemi harcza az egész országban oly hamar ismeretessé tett, a mily hamar elvesztettük üt! — Igenis, elvesztettük. A gyógyeröt csak keroste, do nem találta meg, a léleknek túlsúlya alatt leroskadó testet fenntartani B"-Füred gyógyoröi is gyengék voltak. Pápai fütanodai tanár: Vály Ferencz úrhoz — mint ipához — költözött át B.-Füredről, s ott folyó hó 22-én a nemes szív megszűnt dobogni, a közjóra világolt életnek fáklyája véglobbot vetett. Bőrrészei ugyancsak Pápán teteC.ck örök nyugalomra augusztus hó 23-án. E halál nj \'anczszoinet fűzött azon veszteség lánczolatóhoz, Melyet jeleseinknek körünkből lott ki-szakasztatós^ alkofl Ifjú — do szellemkíucsekben gazdag élototwusztettünk, » előbb, sem mint e kincseket a közjó oltárára lotoheté, a hol azok értekcB áldozat lettek volna 1 — Az is nagy becsü már, a mit cj^ alig 2B éves élet eddig adott... s minő lott volna majd azon adományok értéke, molyoket ezután fogot volna hozni a tudományos világ templomába! Önláng-jaihan égett össze a nemes szív, a lélek hatalomsulya alatt tört meg a gyenge test! Béko poraira, áldás om-lékczotéro! PAPUÁBOU. .Mohára, 18«2. augusztus hó 29-én. rllöiVi\'i löl pirotuli yy<Uctér I »óhajtva iMttömUk, Nemzeti nagyUtllnk natjtj tvmetUje Mokdc* Ma J)8f> évo azon gyászos kimonetü napnak, midőn bohlogemlékü őseink a liarczszonytól ingerelve, az itteni történolmi novezotességü síkon gyülértek ösz-szo az ozmán vad csordák dühös bossxuját s~az elbi- zakodott Solimán édes hazánk iránti rút ellenszenvét clfoj tandók. K magasztos ünuepély fönségét emelendő, a lelkes pécsiek s néhány távolabb vidékiek is eljövénok dicső őseink poraihoz, s áhitatoq buzgalommal vflnek részt az ez alkalommal tartott vallásos szortartásban. A csatatéron az elveszott hősök emlékéro boldogult Király József pécsi püspök alapítványából ópitett kies kápolnában, reggeli 7 órakor szerb, U órakor német, 10 órakor pedig magyar nyelven tartatott az egyházi sz. lxiszéd, s minden egyes beszéd után sz. mise következett. Magyar nyelven szónakolt, ft. Sznutncr, pécsi tanító-képezdei igazgató ur. A magyar sz. beszédre roppant sokaságú nép gyűlt összo, b kíváncsian, égető szomjjal, mint Saharában a szomjúságtól ellankadt vándor az üdítő vízcsepp utón sóvárg, várta a szónok lelkesítő s vigasztaló szavait, hogy köbeiéből csak néhány perezro is távozzék n mostoha jelen bádjasztó terhe. Hogy a csüggesztő szomj talált-o üde forrásra, n sz. beszéd foglalnia mogfelolt-o a közös nemzeti gyász bánatos emlékének, ítéljen fölötte a jelenvolt közönség, nem lévén, szándékom, a/. ereduifSnyt itt elősorolni. Mcg-vallom, hogy a beszéd igen remekül, művészi ihlettel volt szerkesztve, előadva páratlan tiszta magyaruággal. Egyúttal nem hagyhatom említlenül, hogy o hó 20-án sz. István első magyar apostoli király Unnopo is igen fényesen tartatott ineg. A helybeli szent Fo-renoziek temploma szent István emlékére lévén fölszentelve, itt gyűlt összo a roppant sok nép, az egyház búcsúját nicgünneplondö. E napon, nevezetesen t. Koszorú Ignácz . ur, helybeli segédlelkész jeles, nemzeties szellemű, alkalmi beszédet mondott cl, mely az ünuepély fönségóvel méltóan megegyezett. Mohács közönsége rég nem hallott oly szivemelö, velős lttszédct, miért is méltón dicsérotet érdemel az ífju szónok, ki nevéhez illölog, szívhez szóló beszédjeivel a nép kegyét telj oson megnyeré. Ma nyitja meg n néhány hét előtt, szabályszerü-leg megalakult dalárdaegylet alakulási ünnepélyét rendes előadással. Délelőtt a templomi szertartáson működött, este pedig a tervezett előadással végzi be a mai gyásznapot, melyet minden jóérzésű magyar ember, kinek ereiben dicső honalapítóink véro még forr, kellő tisztelettel megünnepel, sa mult hiányain okulva, 8/sent fogadást teszen, mondván : „El magyar, áll Buda még. A mult csak példa legyen most, ^S égre honért bizton nézzen elöro szemünk, Es to virulj, gyásztér ! a béko malnsztos ölében ; Nemzeti nagylétünk hajdani sírja .Mohács !J KIK!YEKAY EDE. A liszói evang. templom szentelése. Mily nagy fájdalom tölti cl minden gondolkodó, b hónáért hőn dobogó honfi keblét azon átalános panasz, hogy a közorkölesi s vallási érzület a nép kebléből kihalni kezd, s így a hon jövőjének alapjai íngat-tatnak meg: oly igen felmagasztosul a lélek, s örömmel telik el a szív mindazok hallására, mik ennek ellenkezőjét bizonyítják. Mert a vallásosság a tiszta erkölcs jobban biztosítja a nemzet jövőjét, mint a vérről szerzett győzelmek. És ily örvondutes eseménynek voltunk tanúi, aug. 17-én Liszóban.,- A liszói, alig 200 evang. lclkot számláló loány-gyülekezot csínos imaházában, ekkor zendült meg először az ur dicsőítésére, a buzgó nép (\\jkairól az ének, s együtt saját templomában ekkor fohászkodott fel segedelemért a királyok királyához. ^ Öröm volt látni a kisded gyülokozetet, mily ódos önérzettol lépett bo kisded imaházába, melyet vallásossága, megfeszített munkássága a áldozatkészsége által emelt a közös atyának. A fclszentelési ünnepély a következő renddel ment véghez. . Az ének elhangzása utón, nagytísztclctü Pon- . grácz Ferencz cspores ur az oltár előtt egy rövid, do velős megnyitó beszédet tartott, utóna nz iháros herényi lelkész ur A. J. a szószéken alkalmi l>eszédct mondott, mig az urv{icsqj,«\\ját a surdi lelkész ur szolgáltatta ki. \\ Azon átalános érdekeltségnél fogva, melyet ezou kis, de vallásosságban nagy s követésre méltó gyülekezet gerjesztett a környékén, számosan gyülekeztünk össze, b mindnyájan azon édes roménynyel távoztunk el, hogy oly népnek, mely vallásán szeretettel csügg ezt tettekkel is bebizonyítja, esak szép jövője lobot. r»r» Hirok és események. A A magyar kir. helytartó ö cxcelleucziája f. hó 4-én outi 8 óra után Zalu-Egerszcgro érkezett. A város ki lön világítva, és egyik utczájában egy díszes diadnlkapu volt felállítva. Másnap reggel \'/, 8 érakor i#tcni tisztelet volt, mely után hivatalos elfogadás történt, » délutáni 2 órakor, Pacsán keresztül Keszt-helyro utazott. A Többeket hallottunk már panaszkodni azon s«vjnoB körülmény fölött, hogy daczára a dalárdák terjedésének Magyarország városaiban, Kanizsán u szép s hasznod czéltr egylet mindeddig csakohiytás tárgyn, létrehozásira azonban erélyes kezdeményezés s kitartás szükség rs. Kz okból néhány szakértő s műkedvelő egyén, áthatva a vállalat iránti buzgalomtól, c lapok t. kiadójánál magánértekezést tartott a* ezen ügyben teendő előleges lejtések iránt. Amiben mindnyájan megegyoztok, az volt, hogy legelőször is egy kar ala-kittassék, mely bármi kicsiny legyon is egyelőre, mégis képes legyon a vállalatból erodő szellemi élvek inegizleltctétéro. A másik kívánandó ncdig.cgy terjedelmesebb gyíilés, mely az alapszabályok kidolgozása-s felsőbb engedély kieszközlésére egy bizottmányt oevejzea kl, hogy ig^- a dalárda tettleg megalakuljon. — Azon biztos\'reményben tiduit, hogy ozeu életrevaló s csak városunk szellemi érdekét elé\'mo/.ditó vállalat a L közönség részéről kellő felkarolásnak fog örvendeni j honfiúi tisztelettel s bizalommal kéri fel az indítványozó testület városunk t. műkedvelőit, hogy n hó 14-én délelőtti 10 órakor a „Zöldfa" vendéglő fgyik helyiségében (melyet Neusiedler 1\'. vendéglős ur « ezélra egész készséggel átengedett), ez ügyben tar* tandó gyűlésen rang- és valláskülönbség nélkül egyedül hazat művészetünk érdekébon megjelenni szivos? kedj eltek. A Tisztelettel felkéretnek a pesti műegylet tagjai, hogy az 18Gl-ik évi inüképet, mely „Zách Feli-^zián bosszúját" ábrázolja, Wajdits József könyvkereskedéséből elvitetni s egyúttal a jövő évi dljt lefizetni sziveskedjenek. Mire névszerint figyelmeztetnek a kövotkezök: Fcsselhofor József, Neusiedler Pál, Hosenstock Lipót, Leszner Henrik, Stolzur Gusztáv, Darázs Zsigmond, Laekcnlmoher Louis, ér Hirschl Ármin urak Nagy-Kanizsán; továbbá Thenn K. llées-, Kriazt János Kaposvár , Újlaki Iinro Doinbó-, és Németh János ur Zala-Eger szegen. A Ismét egy lépés városunk szépltéso érdeké-Len. — A hegy- és völgyalakban moszszehuzódó pesti utczu, lakosainak- nagy öröméro/járdát kap, inert ez ideig, esős idők alkalmával, majdnem úsznia kellutt a sárban. — Igen örvendeztet bennünket, hogy városunk ügyélífcn az eddig ^elhanyagolt «/./pitén, életre ébred; miért nem szűnik meg „hála laton" kiáltásunk. — De hát a város közepén.levő árkokban ama fél öl magas, ujnyi vastag porral fedett pálmafák, mikor vesznek hucsut tőlünk? Még mi in tudmgik kívánni rendet városunkban, főleg a tisztaságban h a heti vásárok alkalmával a sok szekér rondezésében. — A kaposi újdondász alább föl«m>\\ja: mi kell Kapósban; a nagy-kanizsai még hozzá teszi: „Szólok fiamuramnak menyetuasSBony is értse meg.u A A helybeli evaug. iskola szeptember 1-sötöl ismét hallgatókat\' fogad be Kápi lle/.ső tani tó előadásira; a helybeli jól fólsacrolt és tág is hirro kapott izraelita iskola pedig e hó utolján gyermekeit szün-idökro bocsátja haza, molyröl néhány szót a jövő számra magunknak fönntartunk. A A derék legrádi magyar urak méltán megérdemlik dicséretöket lapunkban; mert bár körüll>clöl csak 0 vágynák : mindazáltal 12 magyar lapot járatnak. Ily irodalombarátok a haza örömére éljenek sokáig) .V : T( A Áz éhkoílvefcik is helyesen cselekednének, ha kegyvnezoikothonn felejtenék: bizonynyal nem törtennék, sem isteni tisztelőt, som gyűlés és szini előadás alkalmával a sok zavar és botrány. A\'Augusztus utolsó napjának, midőn az jytatos nép iu \\ylaki buesura gyttlekezott össze, a régi durva szokás egyik borzasztó jelenetét volt szerencséje u-gyáiK.tl látni. A környék falusi népe rég várta a itap virradját, hogy egy évig táplált buszúját töltse ki em-l>drtársán. A délwtti isteni szolgálat elmultával összejővén egy vendéglőben, az ütlegok tréfás komoly asz togatásával elkezdődött a veszekedés, mely n-logdü-hösebbel» folytattatott. „Üsd a komáromiakat" (kis-komárotniák)riVWfgással ezekre rontottak segyikazon-nal kis zsebkés áltnl keresztülszúrva, halva rogyott I\'-, egy másiknak feje t-teje vágatott le, hogy agyve- leje láttatá magát h hír szerint egy mcstornek szemo szúratott ki. i)o n mcllékütésck számát és hatását ki Írhatná le? Az egy tudatik, hogy sok kendő turbánalakot nyort más napon és nem ogy ember tért haza sebesülten. — E gaz tény pedig miudon évben gyakoroltaik ; a megbántott hoszuvágyólag mondja: „Várj, az újlaki buosun !u A ki podig sérülve távozik a hely színéről: szégyen bélyogot kap sok idökro. •— Mikor tűnik már cl végképon a középkorhali vadság játéka ? illő, hogy az elöljáróság komoly lépésokot tegyen ily undok tények megakadályozására. A Deli Bódi, a ki Pásty hogypásztort megölte, megjutalmaztatok. * Mit kívánnak Kaposvárott? a) Tiizoltási rendszabályok hozassanak (már vannak), hogy az égő házhoz ne akkor érjenek a lajt és fecskendők, inikor már a tető is leszakadt, vagy a harmadik ház ég. b) A lajtok tolo álljanak vízzel; a fecskendők jó karban, s viz legyen bonnök, nem szgács és egérfészek, mint most pár éve történt egy tűzveszélynél. c) Jutalmaztassák az, ki a vész bolyén olöször jelenik meg.- • <0 A bakterok ne csak 10 órát kiáltsanak, liánom az éj többi óráiban is ébren legyenek torok- és éber figyelemmel. ) A föutozu logalább BejMjrtessék, ha már nem öntözhetjük; mert egy-crinolinos dámának sokszor egész aggodalom rajta keresztülhatolni. f) Oyujtsuk meg éjjel a lámpákat; a kor minél jobban terjeszti fényét, sugarát, — mi annál nagyobb sötétben legyünk? vagy a holdra bizzuk, hadd világítson ez a földiekkel játszó égj" tünemény I ? /\' g) Hogy a vásárlott ölla most se legyen rövidebbre szabva, mint az előtt. h) A toronyóra hoznssék helyre; hogy ha már mutatót lát az etnber, lásson legalább számokat is ! i) Hetivásárokon ne csak helypénzt szedjen nz illető, hnucm nz összctolult, egymásba akadt kocsikat is rendezze cl; mert nagyon bajos, midőn p. u. egy két mázsás gabnavásárló a kocsik közé szorul, so ki, so be; s a zsákok tetején kell neki járnia a „félelmes figurákat." k) No legyen több vadász, mint vad; noliéz állapot, midőn egy fürjre sokszor ketten dupláznuk. I) Legyen fürdöháza; «la "elébb kérni kell az istent, hogy adjon hozzá vizet; a mostani fürdőház csak akkor elégítené ki a közönség igényeit ha elébbi tulajdonosának gépész, szépész, művész, törvényész, színész, erdész, vorebész és tudja az ég, még mifélo — ész — tehetsége ujabb áldozatokat hozna, s ha már a Drávát nem is (mint akarta) leg.dáhh a Tapoleza vizét Pápáról levezetné a csapokhoz. m) A csatornák feletti deszkákat igazítsák, szegezzék be; ne in a legjobban esik nz embernek, midőn estve egész merengéssel sétál, s a deszka vége felbillenvén mint a hinta, „pá" vagy „tjorvus humillimus" kö<vii ntés helyett beüti nz — orrát. n) Egy font luis no 24 lat logyjtt; vagy a fontnak ír hohltcrmO»cto van, minden hóban elfogy? o) Ha az épitömestor házat épit, no számítson a pénzhez még pár emberéletet is (vide izraelita templom, Folly-félo ház), hiszen a fecske is biztosabban épit. * „ Van még elég kívánni valója Kaposvárnak, — majd lassan-lassan elésoroljuk. * Veszprémi püspök, Iláubldor János ő excja, hat ezer forint o. értékot ajándékozott államkötolez-vényukbon a kaposvári iskola alaptőkéjének növelésére. A növelés szent ügyéért áldozatot hozó, főpapra áldás az istentől, s hálaköszünct a ív.fcy. » tv-ácsro torö ifjú nemzedék novóben. * Mogintgyász hlr; Sz.-Pálon ogy polgár felkötötte magát. A kit az élet nom bírt meg. egy kis ág — eltartotta ... ♦ Somogyban nagyolt sok a fogoly (értjük a ku-kpriczáklmn); * búr nagy élvezettel történnek a vadászatok, még íb minfí\'^¡i foglyot odn-ádnáuk egyért —-„. (Patkó). • Kőröshegy is lengett; számos ház^ ; ^érűk, a\' ref. templom stb. lettek a tűzvész áldozatává.\'; voltak-o biztosítások, — oddig nincs tudoinás\'ink róla. • Elvonulva, magányban is mily szépen lobot gyakorolni a hazafiúi kötelességek- éííSrényoket, f- példa erre gróf Sotnssich József, ki Újlakon lófuttatást dezott a polgárok számára, s a győztesek vasek egyéb jutalmakat nyertek. A polgárok iparkodni hak jó lovakat növelni; jól megülni a lovat, s ót, ^ í ekékhez kedvet kapnak, melyeknek népünknél! meghonosítása-, a mezei gazdászat tökéletosbitése-, s a jó-lót omeléséro roppant befolyással blr. Az ily ncincs tottek mindig megtermik gyümölcsüket, s a jövő ál-, dása ol nem marod. * Valami MorkBZ Károly fényképész ütötte fel sátorát Kaposvárott, ki a dámákkal oly illedelmesen báúik , hogy midőn pár óráig már megvárakoztatta ökot, szépen haza küldi—nrczképezés nélkül. Ki oda megy is, megbánja; hát még az, kl n cainera obsen-rába belenézett! * Aug. 81-én estve 10 órakor Várdán kétjuh-akol égott le, több száz juhval. * Kapreller Imre, kit a köttseí szőlőhegyekben nem rég meglödöztok, — kötél általi halálra ítéltetett Karádon; s az ítélet r<\\jta végro is hajtatott. * Az a hir szárnyalt legközelebb, hogy Szigot-vár vidékén ogy megborosodott olasz medvéjét meg-vorvén , ez összetépte gazdáját, s müutazásra tért a kukoricza és szölőhegyokbo, sőt inár egy asszonyt is megfojtott. E hir oly komolyan tartotta magát, mikép már hiytóvadászai rondezóséről is gondolkodtak, s az egészből kisült egy nagy — kacsa. A jövő naj>okban meg már azt beszélik, hogy az etto meg a medvét!... Nyílt posta. Körmendra. A népietujvAri vAr történeti IcirAaAt várjuk. l.itérre. Hol maradtAl 7 „Huinaaicb l\'Allioi." Hallott m inár s írbb énekek»! 1». „Korunk luvatá»a." Nsgyou liooiu, ottsrtliAtoAnk rel« f.lv<v».\'iiiiknt IrgnlKlili lAIJvJg, icí uem • Irgnsgyobb mulatiic\' lenne. Adjon ön rörldvbU t. Njvtolcnnck. l\'gy nont kliotctt, r<- uirgenycdjea ön k rrt-vldUétúrt ? „A litigo»" oljr teruirtt, oly jó A/nyt a 1 llr meleg napok-Un. liogy mhito kedvlink volna Alija illnl i ndnl fojtjuk ; Un nem kontrA< Itootbrenknek 1 majd kí»^ le»r, hn elfo/jAk a — (ta^Atot I Dolininyoanak. A ia 1m»J. ha kl ran nyomva ; a< U baj, )>• Pl vnn ín\'Vo T legjobb le»«, ba eMneklI kegyei a kioltArlx\'d i bege-diinlut rilggcsitettUk fii<fákra. ,,1\'fuvlncilAu »\'^p a< ¿let • — li?a»a van Snuok, de Ily mr-leg napokl>au míg Sj ,,dl»ínót )rotUnk." Minden ¿vauknak meg vau n ina/a öröme. , I.-y-uck, Kanl/iAn. ItociAnat, bogy ellbb nem adhattuk , el vnltiuik foglalva, » n fordllAat caak mnM kaptuk. P-nak, ZAgrAblia. Megör iltilnk a r/stvétn"k y minden i »(-tro várt vondi\'g le» kegyed •» inajd mi U nyújtunk ogy kl» nv-g-\|ej>etí«t. ,,T<lxvan!\'\' Addig nem hiitn ik, mig a< a biionyoi fiii" nem veri a harangokat. Kelelet, „T.ibboknek.\'\' A mllkodrelöi elIWdAt .k — ha a rcm/uy nem c»al — wpt. 20-ka kórül megkezdő Inek. N. .\'.-nak, InkAn. Megjelenik. N. J.-nak, N. Vldoii. MagAnli velet Írunk. (J-uak, Cs-on. Aitlrjaön, van-e a »«íp nök ellen bt«tn»\|. tiM 7 Iteclpn kttvelka/O i»plalból t ,,Ne n^x rám, ne n^ü rám " K. KomAromba. M.-gk\'-anit, ujabbat kíriiuk. "•nak, KapuavArott. Nagyaál lerolc meglepett j tudtunkra mindenki f i volt \'kirvo Aldoini a nen»a ügynek; egyébiránt nagyfád mindig ,,ke«lrea jelené»" leai, Anna\'« a „faluai jó öreg ur"-nak Már megbiinlunk a c».--lédekkel; exekiöl ezlkkeiu ii ön.\'— M\'fteaííxuk, ile nehii iit találni iu\\pjaink ex egyik legnagyobb aeWr«. Foleló\'s szerkesztő : FODOK PÁL. Az 1858-ik évi ,»Vasárnapi újságából egy teljes számn példány kerestetik. Az ekidui «ziíuddkoz«» jelentse inngítt e lop kiadóhivatalában Knni-Z8(ín, vagy pedig tck. Kgyházasbilkki I)or-varita Kiilmán nrndt hendvón. Nagy-Kanizsai eleség-piaczi árak: Szeptember 10-«$n 1862. Kanlx»a K«niau ft. kr. ft. kr. Királyitól mát»s 18 _ Hitrgouya iní rö 1 SO /.»omlyeliazt i. t1 iyp». . . i. Kcuyirllixt • »» — — A\'.ma . . »i Kukoiiexaliaxt , — — Dió . . . ti — — Marliahua font — Hxllva . . ■ i — — llorjúhua . H — :i♦ Kftle» . . Itcxe — 10 Dli.\'.nóhut . H — 2« TÍJ ... il — C l)is<nóx»ir • H — fiO I.tld hi»ott . darali 2 no 4r>«taj • o -T 4« IjUd tovAny il 1 M Ludiair . Ile ».\'Je I — KAt»a . . o -- 40 S/»\\ouiia . . font — 44 Palyka . . , ; o 1 fx? ltá\| . . • o — — Tyuk . . o V» D.ua- ká»j i» -- IS Ç\'sirku it a w »? AauiH »xllva • »i — — lojA«- . . H -t Só . . . . • n — 14 ltorevi/t . It —\' 14 Vaj. • . o — ftO ClyfliSftleaeexet •i 10 Kai . . ■ H irt Wr ... o —\' 14 Sajt kö/Hnaégea ,, — so Pálinka ar.llva •i — — » I Pálinka törköly ii — — r 56 + Gazdasági tudósítások. .Vngy-Knulxfcn, szopt. f>. A múlt héten gabona-• üzletünk totoincson csökkent, ámbár búzából elég szállíttatott piaezunkra, mógls .kukoriczát kivéve, mely ínég folyton emelkedőben van, mindennek ára szállt. K hó 10. tartott hetivásárunk alkalmával körülbelül 2000 gabonás kocsi volt piaozunkon; helybeli keresko-döink a gabonaárak csökkenését, az idegen vovök hiányának ós a pénzszűkének tulajdonítják. Kaposvár, szopt. G. Az o hó 4«iki orgos vásár egy volt a legnéptelcnebbok közül; elég kalmár, kevés vevő; a szarvasmarha és ló is gyéren\' képviselve; hihetőleg a pénztolonség s a szérüköni nagy elfoglaltság az oka. Czimores szarvasmarhának párja — 280 300 fortíg. Szép ló alig néhány pár; — rak, sánta, kehes, rokkant azonban özönnel. A zöldség- és gyü-mölcspiacz rakva; káposzta feje 10—16 kr. Egy szép görögdinnye fél forint; a szilvát majd ingyért adták. Estvo cg) óráig tartó zápor, melyet — miután már ugy. is megkésett a jóra — nem nagy örömmel fogadnak a bjyoros szőlővel bíró gazdák; do alaptalan volt a félelem, mert másnap meg már oly tikkasztó meleg leit, hogy még a hideglelősök is gőzfürdőben voltak. Az eletégár — bár kevosot — do ismét szállt; átalá-bon a másnapi hetivásár oly ingadozó hitellel, oly élénktclonsóggel bírt, hogy bizonyos, megállapodott árról nem is irhatok; kiki ugy adt, a mint vevője akadt. .. (m. p.) Moháé». Buza 3 frt. GO—70 kr., rozs 2 frt. GO kr., árpa 1 frt. 70 kr., kukoricza 2 frt. GO kr., zab 1 frt. GO kr. Kiéged. Búza 4 frt. 25 kr., rozs 2 frt. 70 kr., árpa 2 frt. 40 kr., kukoricza 3 frt. 70 kr., Szigetvár. Buza: 4 ft 60 kr. Rozs : 2 ft GO kr. Zab: 1 ft 75 kr. IN\'th. lluza 3 frt. 80 kr., rozs 2 frt. 85 kr., árpa 2 frt., zab 1 frt. GO kr., kukoricza 3 frt. 20 kr. Veszprém. Buza 4 frt,, rozs 2 frt. 80—00 kr., zab 1 frt. 70 kr., kukoricza 3 frt <«yür, Folyó hó G-án tartott hetivásárunk alkalmával, a piaezunkra szállított nagy mennyiségű gabonát tekintve, szinte cgyiko volt a legnagyobbaknak, s a múltkorinak nem sokat engedett; azonban daczára annak, hogy az árak átalábaU 10—20 krral alább szállottak, oly kevés vovö jelentkezett, hogy 10 óra után a gabonának két harmada még a piacion volt, melynek oka az, hogy a kereskedők maguk sem tudnak eladni, s mit eladnak, azt is csak hitelre; — külföldi vásárlók pedig, kik készpénzzol fizetnének, épen nom jelentkeznek. — Az időjárás folytonosan meleg ób száraz, pedig a gazdák csőt óhajtanának. — A viz apad. — Bcszállittatott: buza 60G7 mérő, rozs 1308 mérő, árpa 2316 mérő, zab 1984 mérő, kukoricza 98 mérő, burgonya 390 zsákkal. — Az árak következők : egy auszt. mérő tiszta buza 4 frt. 40—60 kr., közönséges 4 frt 10—30 kr., kétsztírcs 3 frt. 10—30 kr., rozs 2 frt. 90 kr.—3 frt. 10 kr., árpa 2 frt. 10—30 kr., zab 1 frt. 65—70 kr., kukoricza 4 frt.—4 frt. 20 kr., köles 2 frt. 70—90 kr., bab 3 ft &&—70 kr., széna egymázsa 1 frt. 20—35 kr., bor egy akó 6 frt. 50 kr.—8 frt., burgonya zsákja 1 frt. — 1 frt. 20 kr. (Oy. K.) Pest. Sertvéshus fontja 30—32 kr., szalonna mázsája 36—40 frt., disznózsír mázsája 40—41 frt. IJérH. Marhahús mázsája 28—30 frt. / Államadósság. 6% osztrák érték . . í)n/0 Metalliqucs . 47a •„ • • r>°/„ nemzeti kölcsön 1^39-ki sorsjegyek . . 1861-ki „ " 1860-kl „ . . Füldtehermentei-ltcsek. Magyar...... Bánsági, horvát, s%zláv . Erdélyi...... Klsóbbsenl kötvények. 5\'Vo Lloyd . . . . 6% Dunagözhajózási liankzáloglevelei 12 \' Hcszvények. Hitelintézeti . . . Nemzeti bank . Kscompto bank Lh.yd..... 1 Miiiagőzhajózás > IVMi láltttsldd \\ . Ej szaki pálya . All.unvaSfAilya . . Déli vaspálya Nyugati Vaspálya \'t\'j^.ai vftfiit ■ iioii Jbörze azept. 9-én. Adott Ar T»r-tntt Ar GG 40 GG 70 71 20 71 50 63 — 68 50 83 10 83 40 136 50 137 60 90 50 91 — 91 30 91 60 72 90 73 40 71 25 71 75 t>9 80 70 .30 89 - 91 — 96 - 97 — 99 50 100 — 213 60 214 60 793 — 796 — 084 G37 — 22G ■ 230 — 419 — 422 — 400 — 4^3 -- i 1955 Í9GO 242 60 243 60 22 25 283 25 167 -- [168 — II ti ¡m - Morsjegyek. Hitelintézeti 100 frt Gőzhajózási 1(K) „ . Kszterházy herc.40 „ Salm „ 40 „ PAlffy » „ 40 „ Clary „ 40 n ^St. Oenois gróf 40 „ Budai 40 „ Windischgriltzh.20 „ Waldsteín gróf 20 „ Koglevich „ 10 n Váltók (devitek) h á r o m h ó n a p r a. Amsterdam (lOOholl. frt) Augsburg (100 dóin. „ ) Frankfurt (100 „ n ) Hamburg (100 M. B. ) London ( 10 L. St ) l\'áris (100 frank ) Pénznemek. Korona...... (\'sászári arany \'Adott Ar Ezüst 131 60 94 — 93 60 87 — 37 76 34 75 35 50 36 50 22 -21 50 15 - 107 107 95 128 60 IU) 75 25 60 17 50 6 09 10 19 10 48 12G Tftrtott r 132 — 94 60 94 60 37 60 38 25 35 25 86 37 22 50 22 — 15 25 108 10 108 25 95 75 128 60 60 90 GO 13 17 6 10 24 10 63 126 50 Piaezi árjegyzék uz 1862-ik szept. hó 10-én tartott hetivásár alkalmával. tinbonn nem (crmcsztmény Buza n n ltozs A rpa..... ...... Zab..... n ..... « Kukoricza . » ... Hajdina . Kepczc őszi _ tavaszi egy otítrAk inAiö ncM-•¿fo fúni Ar» o»«t. írt. frt {V7 86-84 83—82 80-79 80—7G 78—74 70—G8 72-70 G8—GG 60—46 44-42 8G—84 82—80 72—70 68—66 4 4 4 2 2 2 2 l 1 3 3 K 7 75 40 20 80 70 (inbonn neiu teriuesztiuény 80 40 70 50 40 20 •Fohér habnak Oubacsnak ¡Méznek Szénának Gyapjúnak Olfa Uj bornak akója Ó lwrnak _ méröjo mázsája 165-125 8 6—6 8-10 / \\ ■ • HIRDETÉSEK. és vész iiiinileii férgeknek! Bizonyos halál. Csalhatatlan irtószer patkányok, egerek, poloskák és svábbogarak kiirtására, lliely szert alulirt bátorkodik a t. cz. közönség figyelmébe ajánlani. Alulirt az általa feltalált Irtószerének sikere fülül kénes, ugy magánosok, mint államhatóságok által kiadott.bizonyítványokkal magát igazolni, minélfogva számos megrendeléseket remél. Kzon fezer 10 évig is chili és mégis sikeresen használható. Kapható Nagy-Kanizsán c^ycdul csak Fesselhofer Józsefnél. Aru egy hádnKszcIenezénck. mely IíIcms <>jit(miinn névpeeséttel van ellát-vm, magyar és német használati utasítással együtt 1 frt 10 kr. o. é. 30 121- 6] RIESS GUTTMANN, vegyész és sznbadalom-tuhydonos. Ilaszonbcri árverés. A kís-komáromi urodnlom részéről közhírré tétetik, miszerint Kis-Komárom mezővárosában a bor-mérési jog, folyó évi oktober 20-án reggeli 9 órakor, Kis-Komáromban nz urodalmi iródában 1863-ík évi april hó 24-től számított három évekre a legtöbbet ígérőnek haszonbérbe fog adatni — a feltételek az irodába megtekinthetők. Kelt Kís-Komáromban 18(>2. aug. 27-én. SEMETKE LAJOS, <u urodalmi kasznár. Mellékletül e számhoz a kiadó tulajdonos kölesönkönyvtáraiiak (melyet minden t. előfizető fél áron használhat) feltételei adatnak. A 2000 kötetből álló kölcsönkönyvtárnak atalános névsora e laptulajdonos könyvkereskedésében 25 ujkrért kaphat/), mely áron posta utján is megrendelhető. Wujdífs József kiadó lap- és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán. Nagy-Kanizsa. I. évfolyam. í). szám. 1802. szeptember 20-án. »1. Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből. Motelon e lap legalább ogy ivon julltts hó 1-töl keisdvo műiden lió 1-én, 10-én óh 20-án. — Klölizctési ár pistáni szétküldéssel óm holybon házhoz hordva egész évire ö frt., félévre frt. — Minden égés* éves előfizető n laptulajdonos kölcsön künyvtárát nz eddig fentálló fcdtétolek mellett f é I áron használhatja. — Nyílt tér egy Petit sorért 10 kr. — Hirdetések négy liosálioB Petit sorért 1-ör 7 kr., 2-or V. kr. és minden további Iwlktatásértf) kr. s bélvegdyért 80 kr. fizetendő. — A beiktatási díj s a lap késelését illető luiudon tárgy a kiadó hivatalhoz Nagy - Kun izsá ru; a lap szellemi tartalmát illető közlemények pedig, ugy minden levelek bérmentve a szerkesztőséghez küldendők Ka\|H>svárra. Hitelintézet és telekkönyv. III. Törvényhozásunkban alig talál a kutató jogtudó» nagyobb horderejű intézménvokot mint tnclyek különösön Mátyás kirtily, a nagy 1486-ikí „Peoretum moju8"-ában foglalvák; határozott , tanúságot tesznek ezek már arról, menynyire változott nyugot befolyása alatt jogéletünk ; a ha innét a törvényhozás századokon át haladó műveleteit átfutjuk, csak azt tapasztaljuk mindig, hogy európai nemzctélotünk fejlődve a cultura érintkezései által, oly állapotokat hozott létre, melyek kölcsönzött, de szokásos törvényeinkkel anialgamisált irott törvényeknek lőnek okozatai. Mindenütt a nyugot-ouro\|,ai j)olgárosodáshozi közoledést, siinulást találjuk, s volt idő midőn nagy királyunk fegyverei nyomán, a renaissance virágai termettek. Hasonló tökélyesbülés utáni török vésők közt szlllemlott az 1715:24; t.cz. által a „Com-niissio systematica," melynek hivatása volt u magyar jogrondszor ujjáulukitása. Ezt követte az 172.\')-ki országgyűlés, moly ismft az 1716. országgyűlés által kinovezett fen-omlitett bizottmány munkálatait átvizsgálván, miután azokat elégteleneknek találta, erre újabb bizottmányt nevezett ki, s a többek között 2-ik t. ozikkében a pragmatica sanotiót törvénynyé fogadta, a hitbizományokat rendezte; a hüt- lenségi eseteket megszorította; s a betáblázáso-kat elrendelte, melyek által a csíídesctokboni elsőség clnyorcttctett. Itno a fojleményokben mindenlltt nyomát találjuk az uj jogélet szükségeinek, melyek, hogy szorosan tárgyamra térjek, a telekkönyvek élotbcléptét olőickésaitni látszáuak; inig végre az 1840-ik XXI. tj ez. ezt határozottan formulázta. Igaz ugyan, hogy az 1840-ik XXI. t. cz. 14. eltérve a nemosiekre vonatkozó s a megelőző szakokban meghatározott elvektől, a szab. kir. városoknál a betábláztlsi könyvöknek a te-lokkönyvekhezi csatlását, s ezekkel egyűttlcges vezotését elrendelte. Ily körülmények közt készültek hazánk novosebb városaiban a telekkönyvek, s vezettettek azok nem csak a követelések betáblázá-sai alkalmából, hanem a bekövetkező birtokváltozások alapján, a tulajdonjogok biztosításának szempontjából is. Nem csalódon» tehát midőn állitüin, hogy a tolckkönyvi intézet éloto hazánk törvényeiben gyökerezik; nem idegen növény, hunom átlll-totett, s mint milyen az a fennidézett törvények értelmében, honosított; ámbár ujubbi fejlődésünkben — ismét a nyugot befolyása alatt — ezon intézőt határozottabb alakot nyert, mely igaz ugyan, hogy nomzeti életünket nem érző törvények által koretoztotik, do még is a 1801- kí országgyűlés által elfogadott országbírói értekezlet életbeléptével, honi törvényeinkben a kellő hézagot ideiglenesen betölti. Azt vethetik talán még okoskodásaim ellen , hogy ha törvényhozásunk emez intézőt hasznos voltát belátta, igyekezett válna azt már elébb is meghonositnijs ebbeli törvényeinek határozottabb alakot adni. Feledni látszanak ezek ama bilincseket, melyek hazai jogéletünkön hz ősiségi, de különösen az úrbéri viszonyok folytán, a kereskedelem s földmivelés érezhető hátrányára, csörögtek. Hogy szorosan a részlotekl>c hattok, csak az úrbéri viszonyokat szellőztetem. Tulajdonosa volt-o a jobbágy birtokának? dlizonyára nem, csak is haszonélvezőt ismertek benne törvényeink , ki ha kötőiméinek eleget nem tott, a föld ura által gazdaságától elmoz-dittathutott, Nem lóvén tnlajdon , nem nyittathatott meg a telokköny v sem, melynek épen egyik fŐczélja, a különböző dologbani jogok közt a tulajdon biztosítása in, nom egyedül annak birtokosát, hanem egy harmadikat is p. o. a vovőt vagy hitelezőt tekintve. Az 1848-ki IX. XV. t. Czikkelyok által eldöntetvén az urbériség rfáncza — mint a feudális kor ódon maradványa, — él az tá&ég, tér nyittatott az ekként bilincseiktől szabadult jogo- TÁRCZA. Emlékezet. Vezess, no hagyj el lill omlékezot, Mult és jelen fog általad kezet. To hordozod meg ott az élctot IIol a halál lobog sírok folett. . S hol millióknak Udvo porba hullt Ott fényes arezod oly sötét — borult 1 Ki népek átka volt: folbolygntody Nem nyughfttik to tőled ily halott.\' Klöidézcd átkos szellemét Moly t- mint az élet, a mit élt — sötét. Ks rámutatva, menydörög szavad : „Kosznak nyugalmat a síréj sem ad. Fölötte népek átka monydörög S a népek átka Aulytoló, örök ! Örök pokolban ég az oly köbe! Ki millióknak Üdvét dúlta fel. • \' s S ott, hol porára ráborul a sir: Kikárhozott lelkénok üdvo sir: Kik földi fényro vágytok : emberek Nézzétek ezt a lelket, mint remeg ! Az Isten arcaa egykor rajta volt — Nom szennyező még akkor sommí folt. S mert földi fényro vágyva vétkezett: Az Isten arcza eltűnt, elveszett. Holt fényo meg van, ah de nem hevít, Nincs kéz, a mely bekösse sebjeit. A földi fény, a győzelomjelok Itt elborulva, törten fokszenok. Sötét alakkal büno néz felé — Kzt összo még a sír sem törheté. Nem lát o féreg elmúlást, halált... Kulijára sírban is átkot kiált." * Emlékezeti no hagyj o sir felett — Hisz itt a lélok ugy fázik, remeg. Ne hagyd szivünket itten vérzeni, Hol fáj az, a mi bennünk emberi. A Bzenvedő — habár emberjogot Tiport: szivünk még is fájón dobog. Mert ombor ö is — h büno bármi nagy: Fáj a hatás, mit e kép hátra hagy. PAPJAKOK. A búcsúról. v (Humoristicus elmélkedés.) Jelentékeny fogalmakat fojoz ki nyelvünk-bon o szó: „buost\'i." Néha örömkönyük hullanak, vig mosolyok játszadoznak ezért, majd ismét a fájdalom zokogása, a szív keserve születnek volo iker-tostvérckül. llasonlit c szó azon folleghoz, melynok külső alakja egy, do belső elomi értelme kettő, vagy is: a mely, inig egyfelől áldás harmatával hull a tikkadt mozőrc, addig miísfolől a bonno rejlő istoni szikrák puszr titó mennyköveket szórnak. Már dicső őseink alatt jellemző dolgokat kötöttek a bucsu fogalmához. így „Bulcsú" vagy „lhiesu" Ilire« vezér azért hivatott o néven, mert fegyverének döntő hatalma által sok ember búcsúzott cl az árnyékvilágtól, s már a ¿hét vezér" azon sörlegct, melyből hősi karjaiból bocsátott önvérét itta, bncsupohár-na k nevezte; nom azért, mintha annak kiüri-téso után bucsut vettek Volna egymástól, hanem mert ezen szent véráldomásnak egyetlen, s legszentebb óhajtása csak az vala: hogy valamint ők a pohárral elbuosuztak karjaik drága vércsöppjeitŐl; épen ugy búcsúzzék cl tőlök, s a magyhr nemzet szivétől romlott vérével az ármány, visszavonás és egyetnem-értéiKördögc. \' Hasonló érdokü képzetnok volt gyökszava volt őseinknél a „bucsu," midőn kedves halottaikért Hadúrnak áldozva, istenes énekeket zöngének, s azt búcsúztatónak novezvo, a halottat o 1 b u o s u z t a 11 á k. Ezen búcsúztatás később a kereszt felvétele után is fennmaradván, maig\'ia búcsúztatják a halottakat, h megesik, hogy gazdag örökösök nom ritkán örömükben a búcsúztatóit felül még btf- Lat mint korlátlanokat, toljestiktH, az igaz, a való tulajdonjog fogalmának megfeleltfkot telekkönyveim, a? az oly nyilvánkönyveket ala-kitni, melyekben a dologbani jogok bojogyxése által egycdlll szére/.tothotík a tulajdon. Tárgyimnál fogok maradni, ha ama hiányt mo\'y az l«40-ik XXI. t. czíkkben észlelhető, taglalni fogom. Ezen s az előbbi törvények értelmében fo-.ganatositott betáblázások által elsőséget nyertek a biztosítottak osíid esetében, s a botáblázás átalában, az az egyetemlegesen torhelto p. o. ogy megyének több holységoiben fekvő, torje-dehnes, do nem «peoia\'isált összes b\'rfokokat. így nem levén bármi csekély ttíkc biztosításának esetében kijolölve a dolog, melyro a betáblázott követelés biztosítása köttotott, nem levén magának h dolognak az ingatlan birtoknak tárgyilagos kimutatása, — tabelláris feljegyzése, az az a mostani telekkönyvek birtok-állasi lapja — az átalános betáblázások által, mig ogy részről ox adós hitele csorbult, más részt ismét ♦ér nyílt a személyes hitelre, melyet kisebb gazdáink épen nem, vagy csak az uzsora hizodalmassága alatt élvezlicttok. Fenálló tolokkönycink mig elvokben elUt-nek,é\|en a személyes hitelt teszik tönkro,egyedül az ingatlanoknak omelvén. becsét, s a részleges botáfylázások a spooialisált hypothecárai be-keblczések által szabadon tartván a hitel odábbi élvezetére a még lo non» kötött, s igy nem terhelt javakat. Ebben fokszik a különbség elébbi s ujabbi betáblázásaiuk közt, de különösen ama körülményben is hogy az ujabbi tolokkönyveínkbon történt betáblázások nemosak elsőbbséget, hanem zálogjogot, s igy dologbani jogot biztonit-nak, nom ugyan a dolog állásához vagy hasznaihoz, hanem a >petán bukott ingatlunainak árából befolyt összeghoz. ftt ogy uj forduló pontja jogfojlödésUnk-nek, mely első pillanatra szomébo ötlik a gyakorlott jogásznak, t. i. ama viszony, mely hutánkban annyira ismeretes s bonyodalmas zá-logrondszerllnktől eltérvo, mig azt megsommíti, egyszersmind ennek ujabb fogalmát teremti. (Folyt, köv.) RÉNYI. + f" Közlés az erdőszet érdekében. Századok története azon meggyőződést erőszakolta a jelenre, hogy az ordők fontossága kétségbo vonhatlan; hogy a növény ország óriásai, roppant alakjoknak megfelelöleg nagyszorU befolyást gyakorolnak az egész nemzet jólétére. Kzon fontosság mindenütt nyilatkozik a természet nagy háztartásában, az egyes állati életben s az emberi működés minden irányában. Ezek szerint az ordők fontossága míitani, kereskedelmi, gazdászati és természettani szempontból fogható föl. l\'ullain-Grandprey szavai oly erőteljesen fojezik ki az erdők tormészettani fontosságát, hogy méltónak találom azokat följegyezni: „ti a jövő ivadéknak" úgymond „egy nemzeti vagyont adtok át, melynek föntnrtásá-val a lovegő jósága, a föld termékenységo, a tüz hatása és a\'vizléto a legszorosabban van összokötve. A mint egy részről, ugy minden tehetségemből oda kívánok törekedni, hogy Somogyban az ordők nagyszer» contignítását a jövőben megismortessem; közvetvo azok ápolását és észszerű kezelését hclyenkint olőtorjoszszem; azért o tekintetben több helyen megfordulván o nyáron át Somogyban, láttam az urodalom nagyságához képest a gondos és ozélszorü ordőkeze-lést, a jókcVcrékü s tiszta talajú földbon ápolt fa-iskolákat, molyok közlll említésre méltó mgs gróf Széchenyi Dénes visontai és ns. Knhn faiszi faiskoláik, melyelsőbbi erdőgondárságban inivolés folytán a tölgyfa magonezok qnercus robur, első évben 0.33 méter, második évben 0.66 méter magasra nőnek. Itt találtatnak a szálas, erdőkben rendes beosztás után a mint a palántáknak a vágásokboni növésök, és nz évi faoludás — mely még csak ezután rentirozza magát—engedi, bizonyos mennyiségű eltfkimé-lésck jelöltetnek ki; do nem azon czélból, hogy ez által a palánták iiövoltcsscnck, mert természetes, hogy nálunk az őserdőknek, sem törzs, sem gyök kilmjtási életerő tehetségök nincs, hanem épon azon czélból, bogy ez által a törvénycsen rendezett crdőkezelés, a vágásokra szllkségos előkészületek, és a vadtenyésztés minél nogyobb mérvben emeltessék. Találtatnak ezentúl a megnevezett erdőkben buju legelők, melyek évenkínt több száz szapv^HiMtrhának és még több juhnak bő tájdálékot achilfc. Vannak azonban megyénkbtn urodalmi erdők, liol a rendes ordei gazdá.zgtt$l és az újra növesztéssel mit sem gondolnak, nagy obb részt ugy el vannak pusztítva, hogy a szükséges épületfát részökro jövőben csak a rondezett ordők biztosítják. Mig az oszt. államban Magyarhon iránt azon apathia s szcrenosétlen közöny volt észlelhető, bogy nem sokat törődtek kereskedelmi közegeinkkel: addig nagy terjedelmi! erdőinknek igen kevés becso volt. Do midőn a halhatatlan nagy Széchonyi oszméje érvényro vergődött, s lassankint a vasutak édes Magyaihozánk téréit is bohállózzák, azóta nagy mérvben emelkedik az erdők anyagi értéko is. 8 egyrészt innen magyarázható, hogy az erdészi törvények most nuír szabályozzák az erdők nmnipulatióját, mondám: egyrészt, mert nii a pusztításokat illeti, onnek sokkal nagyobb horderejű indokai vannak az erdészi törvényekben. Nálunk Somogyban a faemésztők mindenike a legszegényebb kunyhótól kezdve busásan élvezto az erdőt ez ideig; tehát az nrodal-mak miért no kövotelhotnék a közjó érdekében a földmivcstől, hogy a tüzolőszerok használatában lehottfleg szoritsa meg magát; hisz az a vágáson és fuvarozáson kivUl semmijébo sötii kerUl, az erdőben dúsgazdag somogyi polgár igen válogató is szokott lonni; ő kevesebb érté-kll, vagy fekvő fával bo sem éri, vagy csak kényszerítve fogadja cl, és igy Somogyban sok bel) en ezer meg ezer ölfa rothad el, melynek más megyékben , hol a szegény mint gazdag készpénzül veszi égés?, évi tüzelő fáját, örömest szép árát adná. Tehát ha gazdasági szempour-bul indulunk ki, Somogyban sem le>z fölösleges követelni, hol míg az úrbéri fáézás áll, hogy a jogosítottak faszükségletökct illetőleg jövőben takarékosan megszorítsák. Hol pedig a tagosítás csak ezután történik, tanácsos volna a károsítások mellőzéso tekintetéből oda törc-kodui, bogy az urasági erdők a Helységektől távolabb maradjanak, s azok tőszomszédságába a községi erdők jussanak, 8 hogy a közsé- osuf iát is örömest adnának jókor távozó drága halottjoknak. A keresztes hadakkal honunkba szivárgott bnosnjárás, majd utóbb n római páják rendeletéből hirdetőtt toljes buosuk megala-piták végro nálunk a templomi búcsúkat is, s lassankint minden fárában vagy szentegyház mellett egyik vagy másik szentnok a nevenapján búcsúkat jártak, s máig is járnak. Ezen járásnál azonban mostanság minden inkább járja, csak a buosu nem; különösen járja a sok lolkos és lolkotlon buosuti a: kivált ebéd után midőn már járják a o."árdást.4 Ekkor sok derék bnosu-fiu szeretne teljos buosut nyerni vnlamelyik bu-csuzó napsugár szemű hölgy szerelmének oltáránál. Hanem előbb mintfem ezen oltárnál áldozhatnék, rendesen ő lesz az áldozat; vot-vén szerelmi bájában óriási tokintetokot a kancsó fenokéro, s jutván ez általutóvégro olyan, még az élettől is ol búcsúzó állapotba, melyben az ember azt sem tudja, vájjon ö e a fitt? vagy Ő e a leány? En részemről nem is tudom miért mondják a buosu ajándékát buosufiának? nézetem szerint buosuloányának kellene azt nevezni, s akkor én is örömest kapnék rajtg, s velem együtt sokan mások is, do persze a fnié mindig az elsőség, s midőn a buosn ajándék át liunak koresztelték, gondolom kál-kuláltak arra.is, hogy inkább a lányka adjon g fiúnak,mintsem a fin a leányna^—fiút, azaz: bnfmfiá« azonban teljesedést»« nenj ment, mert most már mindenik ád egymáimnk—néha, kivált ha búcsúra válnak egymástól — még csókot is ... leginkább járja napjainkban bucsuk alut\' a keringés. Meg no ijedjenek olvasóim! ér. nem olyan keringést értek mint a milyen az istenben boldogult koringő volt. Ez most már — hála az égnek, s nemzetem józan ízlésének — a magyar falak közül mint dísztelen pókháló, — mely lelkes hölgyeinknek hálót hiába vetett — ki\|usztult, s szülőföldjén) a doktorok s valozorok összállamábamenekült,— hanem értem az omlitett koríngés alatt azon pohár k o r i n g é s t, mely búcsúkon déltől estig, s ismét estétől reggelig kézről kézro adva k c-ring, h addig meg 6cm áll, mig végre a fejekbon is bizonyos koríngés bo nom áll, ez azonban — már tessék megengedni — do rosz-szabb s Ízetlenebb keringés még a német kori n g ő n é 1 is. ) A,pohárkeringés után búcsúkor a buosu-pohár járja, s ekkor már ősi szokásként a tolt kupákba a pusztaszeri vércsoppok gyanánt árva könycsopp is hulldogál; mert hisz ekkor már misének, vásárnak, ebédnek, pagát-ultimónak, táneznak és mindennemű fcomfort-szerll mulatságnak, s hatalmas izzadásnak vége szakadván, az élet ennyi változatos gyönyöré- •) Ifjry ml- A nniUtíArf nem árt ngyan mtf n mujry«r embernek, t(úkk<gr (», Jo «nnjrlr* kKt vinni a floiW/olitt, hofjy * fej » krrlrtRS», hu már tMmnk 1« » nAintt Unc,t«.l • • olffAUM. H i r r V tői válni koll, 8 vari-o nehfezetí\'b, Nyomasztóbb érzése a kebelnek a válás gondolatánál, midőn —• habár rövid időro is — szeretteinket elhagyva, távozunk? Mintha a válásban létünk kurta-sjígát, életünk fniilándóságát látva , azon örök s hosszú ut —• mely minden halandóra vár — lebegne szemeink előtt. Fájó «ziwol fogunk a buosuzáshoz, s ezen fájó pillanat legszebb értei mo a „búcsúnak.u Sok buosuslovag leginkább akkor részesül ezen világfájdalombaji, midőn a csárdások viharos „hogyanvoltjának" ultimátumát íh eljárva toljos már a búcsúval, vagyis teli van már szívó, lelko — szerelemmel; do ekkor már osárdás helyett a bolondját járja, míg végre a koosi elé jár, —s még szerencso, ha a buosu járásból ugy térhet haza, hogy udvarára józan fővel bejárhat, s hogy eszét, szivét, pénzét buosu fiaképpen mind el nem hagyva, végképpen meg nom járta! mint a hogy én megjártam az egy szőri búcsújárás alatt. Ezen pórul járást cszmojárás folytán — ha megengedik kedves olvasóim rövidesen, más alkalomntal és röviden cl fogom mondani, most azonban a sok bn08tibőszéd után kénytelen vagyok én is önöktől egy időro buosut vonni. ) \'\' Addig is Isten önökkoll TllÜOr.Y VICTOR. \') I)o ni> í.Vi\\r« S «« r k. 4 59 ^ gek ne legyenek kénytelenek saját fájókat az urasági erdőn keresztül szitllitaní. ) Továbbá, liogy az erdők illő kiterjedség s fölosztás mellett jótékony befolyással vannak a vidék nagyobb termékenysége- s egészsé-géro, különösen az éghajlatra és időjárásra. E befolyás növekszik azon tulajdonságoknál fogva, ipelyekkol az erdők a légmérséklet irányában birnak, a növényzetre ennélfogva jótékonyan hutó viszonyokat idéznek elő, s ezzel a termékenységet gyarapítják; sőt még a gazdasági földeket segélyző keskeny faültetvényok is szerfölött jótékonyak a mezőgazdaságra; mert azt csinosítják,, a földművelés hálásabb lesz, a rétek jobban diszlenek, a legelők javulnak, mindezt tények bizonyítják; a javult földműveléssel továbbá szorosan összefügg u marhatenyésztés, miután a marha egészségesebb, táplálóbb legelőn szinte egészségesebb, erősobb, kitartóbb s hasznosabb lesz. Ne ismerje félro t. olvasóim közül senki c csekély nyilatkozatomat, inelylyel a közjó gyarapításához járulni óhajtok,s habár szerény nézetemmel nem nyújtom is mindazt tökéletesen, mi körülményeink között kivánatosb lehet, foglal magában még is annyit az ipar köréből, mennyi némi vezérfonalul szolgálhat addig is, mig c szakban több barátommal értokezvo c téren szeronosés lehetek bővebben nyilatkozni. 1 N. J. ••) Inko urodaloui •r>l<«x\'\'. Az ember egészsége- s életének védelmeanyagi s szellemi szempontból. Irányt és utat jelelek ki e rovat alatt az ember egészsége- és életének védelmére az élet ezer viszontagsága közepetto, mert tudom, hogy az ember boldogságának rendithetlcn talp-kövét csak is az egészség teszi,tlgy vélekedvén: hol egészség nincs, ott hnsztalán n\\ifidon kincs. & Erős hitem, lvogy az, ki az ember egészségű* és életének védelmében fáradozik, az, az emberiség és hona jólétén kivül saját boldogságán Is működik,hogy oz jó keresztény és derék hazafi. így állván az ügy,méltán azt kívánhatjuk: jöjön cl a védelem országa, hogy elvégre boldogok lőhessünk.1 Ugy intézem pedig az ügyet, hogy az embernek anyagi és szellemi védclmo egészségi és ncvo\'ési szomj ontból tárgyaltassék. Miután pedig a nevelés a szülök gondja, tehát ezek használatára fogok irótollamhoz és nyomom ez ivre. Adandók kalauzt, adok szabályokat, melyek szerint lehet és kell ép, egészséges, becsületes erő- és lélekdás honpolgárokat nevelni a hazának. Annál kitartóbb türelemmel fogom rcdig 0 tiírgyat taglalni, minél igazabb az, hogy az emberré képzés cak is a fiatal korban jól megvetett anyagi és »pjlemi védelem paizsa alatt lőhet életro való. Oda jutánk, hol az elkeseredés átka alatt nyög a test és lélek; hol a sanyaruság és két* •égbeesés tépi szét a test és lélok szent kötelékét és annyira, ha a védelem tüzotcscbbcn nem forgattatik,mint a jó katona kezében a kard és szurony, akkor som marad számunkra egyéb az elkorcsosodásnál, a vég elpusztulásnál. \') N« legyí\'nk olyan ngyon fíltíkenyekt A:on »iegv<ny tmlwrnek. ki n«hiny pud»«ukót ▼!•« a koesijin, tok teher nyomj« Am rilUIt. Axonbtn viun culquo — mindenkinek legyen »44 nt a a»« tulajdona, — Így hit ml.\'ín esk oUJUuiiok lehet, hogy uilndf uütt Wit<nJk meg miol&bb •« erd5»«abUyoiA« ■ ugy a hói bo nem f. joitetctt — a »¿Ikiil hogy cri!8pu«>tltMc rol- nink, niAg U « r d 5 ■ ■ • t Ardekíheo H« oKjUnólr, n Tolt Job- 1 törríny Alul rídett U<«< fUtUl jogalt Urmely ifiben ii niegi tonklUnl. 8«ork. ••) H; tr. »< n llt\|» önt, n.íg po.Ug mlelíbh • • « « r k. Féltékeny vagyok, azért szivem mélyéből javaslom, hogy tüzetesebben és nagyobb gond-dul fogjanak a szülők gyermekeik anyagi és szellemi védelméhez egészségi és növelési szempontból, mint fognak jelenben. Azt mindenki tudja, hogy oz ember testből és lélekből állván, c kettő oly kölcsönös ösz-köttetésben van, mely nélkül az anyagi és szellemi jólét összliangziisa neih is képzelhető, és ugy mint az éneki összhangziis, melyből egyes hangokat kiszakítani lehetetlen. Ez annyit tesz, hogy embert nem nevelhetni egyedül anyagilag a nélkül, hogy jó vagy rosz szellemi nevelésben ne részesüljön. Ennek folytán oz ember egészsége- és életének védelmét kell, hogy anyogi és szellemi szempontból tárgyaljuk. . ^ Az ember egészségének és iW^ré-nek védelme anyagi szempontból. . Az ember rendeltetése czéljához csak/ep, egészséges testtel juthat, s minthogy csak ép testben lukhatik ép lélek, — kell, hogy a szülök mint ugyanannyi nevelők, teljes figyelemmel legyenek gyermekeik testi nevelésére, mert tudniok kell,\'iniszcrint korcs.testben a lcgmivel-tebb lélok is nyomorult. Az anyagi védelemben a következő átalá-nos elveket kell követni: 1. Mindont a legnagyobb szorgalommal kell mellőzni, mi által a gyermek anyagi életerejére nézve szenvedő állapotba kerülhetne. 2. Fel kell használni mindent, mi által u test edzett és ügyessé lehet. . 3. Tanittassék a gyermek önvédelmi képességre, hogy az ellene fordulható viszontagságokat saját cVőtchctségévcl győzhesse lo. 4. Ugy neveltessék a gyermek, hogy rendeltetéséhez képest a munkás élet terhes elviselésén) képes, kitartó, türelmes; külmngavisc-lctéhcn egyszersmind ildomos és kedves legyen. A szülök kötelcsségo, hogy a gondjaikra nehezült gyermek minden testi sérelmek ellen megóvassék, öt anyagilag képezzék, a munkás életro alkalmassá, erőssé, kitartóvá tegyék, ildomitsák, finomítsák. Hogy pedig erro a szülök képességei bírjanak, — szükségkép megkívántatik : a gyermek-nevelési és egészségtani ismoretek elsajátítása. Tudjon gyermekének okos, hasznos, üdvös példát és tárnicsot adni mindenben. Az embernek védelmo fogantatása perozé-től kezdődik és tart, mig az önvédelmi tehetség ki nem fejlődik. Ebből aztán az következik, hogy az omberi lényt már az anya méhében kell gondosság tárgyává tenni. TERSÁNCZKY. A spárg^terir ölésről. A gazdászat éb i^iomet kedvelőinek kedves dolgot tenni gondolok a f. évi Frauendorfi lapok 24. számában o tárgyról megjelent ozikk-nok következő másolata által: A spárga cgyiko a legkitűnőbb konyha növSiiycknok, melynek termeléso azért nem eléggé ajánlható, miszerint csak magányosan is növelw\\tvén, már megh V^a a legmagasabb jövedelmet, minden kcfíi és gazdasági termelés ágozutok közül, melyet a föld adni képes; a mellett hogy a spárgaágyakat épon oly sűrűen korai saláta, kolerábi és más ilyes növényekkel beültetheti a számító, és a földöt okszerűen használni tudó értelmes kerté«», írVt.tha azokban spárga sem lenno, és a néíMll, <fi)gy az ö félő ültetés által a st <rgaternielésnojr. legkevesebb hiány okoztatnék. \\ . v-. A spárga majd «^t^i&ír»^ Kedvelt eledele, moly valóban egyiMjaloipV\'.nnyobb omész- tetü és legegészségesebb étkeknek, és a mellett bármely még a legfinomabb asztalnak is egyik fődiszo i5s legkeresettebb falatja. Lehető meleg és száraz, emelkedett helyiség mindenek előtt szükségeltetik a spárgaterme, léshez, és a legsilányabb szélhordta homok; o féle helyiség a legczélszerübb annak gazdag termelésére, csak a trágyával nem szabad fukarkodni. Es ezért Klockmann urGüsztrow mellett e tavaszszal egy meredek homok hegyet tapintatos választással nézett ki nagyszerű spárgaül-tetvényeül. Mivel pedig ott a Bpárgát nagyon fizetik, Klockmann ur a mellett, hogy jövedelmező vállalkozásba kopott, ki is fogja mutatni: miként lehessen o legsoványabb és terméketlenebb talajból lcgbusúsb jövedelmet nyerni? Nedves talaj egészben alkalmatlan a spár-gatcrmeléshez. Ha más nincs, az akkor fölomc-londö, és sok homokkal bőven keverendő. Az ily helyiségnél azonban inkább lógané alkaU mazandó, mig száraz és meleg földben a spárgának trágyázására alkalmasabb maradaud a marháé. A szokásos, régi spárgatígyak készitéfi modora , mely szerint az ágyak 3l mélyro kiáíat. tok, azután gané, félig megemésztett anyagokkal , fahulladékokkal s más c nomükkel 1—2\' magasságba ismét bctüjtcttek, és erre. föld hordatott, nielybo azután a spárga ültettetett, —• Belgiumban már jó idő óta, egy alig \'/ áru, és sokkal czélszcrübb ültetési modor által háttér-ha szoríttatott. A ki még az o félő üreg czopfnnk akar bálványozni tovább is megátalkodottan,1 az vegyen kezébo valamely elavult kertészeti könyvet, melyben ezen ódon eljárási rendszer szabályaival találkozhatik. A Belga minden igazzal mondja: „Ti né. metek igazi trágya pozérok vagytok, miért sü-lyesztctck spárgaágyaitok készítésénél t olyan nngy mennyiségű tnígyát oly mélységbo, melyet a sj árganövény oldalngos, inkább vizirá-nyosan,mint lefelé tartó gyökerei soha föl nem emészthetnek." Az ujabb és sokkal czélszcrübb spárga? ágyak készítésének rendszero o következő: j A kertnek azon helyisége, molybo a spárga jövendő, 6\' széles ágyakra osztandó, minden ágy ol.Valán 1\'/j—2\' széles járda hagyatván. A mely járdák, ha a földdel gazdálkodni akarunk, azonban cl is maradhatnak; azután az ágyak őszszel l\'/a—2l mélyen rigálozandók — tovasz-szal a föld elegyengetendő , lehető oröson megtrágyázandó, azután a 6l széles ágyak egymás után kiásatnak 1\' mélyen,okkor a kiásott ágyak fenokéro composzt trágya hordotik, az a földbe kovertetik, mely végro puhára ásatik. Továbbá 2l távulságba pulm földbo hátvonal emelendő az ágynak egész hosszában 3" magasságban. Ezen hátvonalon a \'»párgagyH-kerek 2\' távolságban egymástól holyczendők, ugy hogy a gyökerek mindenfelé elágozhassa-nak, s ezért a gyökerok gondosan oligazitan-dók. Ilyes hátvonal minden ágyba kettő jön, azután reájok apró föld teríttetik 3—4" magasságba , mely azután ugy elterítendő, hogy a hátvonalok egészen eltakartossanak. A 3-dik őszszel ismét ganévol kovert föld \'/,\' magasságban torittetik az ágyakra. így a spárgaültotvénynok elkészüléa« után minden spárgaágy 6l széles, én az döbbeni föld területnél 6 — 9"-kel mogassabb leend, és az ágyakban a spárgavonalok 2\' távolságban egymástól f \'rünondnok. A következő őszszel minden évben ezon <§ 00 fr ágypk folytonoson 2 —8U magasságban apró trágyával bchintond/ík, mely tavasmai bokn-pálandó. Ha valamely spárgapalántu ki\\eszet t volna, az kiültetendő. Id. rigiczai KOVÁCS JÓZSP.F. (Végj köv.) — A Pesti levelek. VI. (Szeptember 18-án.) (VIm «pillant A* n s/eptciotar S.JIkl rirotHgril liép\'.innfpr. btnUI nn;jrr »xlnhAirúl.l (R. F. I.) Megtörtónt 1 Tudniillik a várva várt nap, azaz a városligeti buesuünnepély megérkezett s cl íb mult, valamint elmúlik a világon minden, hittük legyen l>ár mily múlhatatlannak s állandónak. Sok volt abból, mit olöbbl leveleim egyikében elősoroltam, csupán szép ídíl nom akart hinni s a vasárnap esto kerekedett rendkívüli égiháború esaknom azt hitetó el, hogy a népünnopet mí\\jd l>cnn a városban, t. i. a kávéházakban, vendéglőkben ülondjük meg, mi nomcsak a közönség örömét, liánom a vendéglősök biztos kilátásba helyezett hasznát is dugába döntötte volna. Azonban az ég kegyes volt, s ha bár hétfőn rcggoli 10 óráig borongott is, s a nap esak mint kaczér szőrnek irányzá tekintetét olykor olykor a felbök mögül aföldro, hogy örökös bizonytalanságiján és kínos kétségl>cn. hagyjon mindönkit, később, mint hölgy, kínok szive forró szerelőmre gyuladt, s pillantását nom fordítja ol szive bálványáról, egész ragyogó pompájában ttlnt fel, okként biztositván az érdekes nap sikerét. Mondhatni, hogy Budapest összes lakossága talpon állt s már délelőtt kozdé meg a vándorlást, do tömegosen csak ebéd után indult kifelé, és a külön ben is szűk király-utezát ugy cllopto, hogy valóban alig lehotott mozdulni. A tolongás, ezen osztálykü-lönbség nélküli népvegyület volóban érdekes látványt nyújtott. Mondják, hogy a ligetben .10—40,000 ember gyűlt össze, a mit nom is vonok kétségbe, mert min den zuga megtelt, és igy meg van legalább a kezdő alap, melynek segélyével vizet fogunk varázsolni a tóba I Engem ez alkalommal nem a rendkivüli soka ság, som Toldy mutatványai, a feketére mázolt fehér szerecsen futása s a szamárvorseny lepett meg, lmncm azon körülmény, hogy onnyl ezor meg ozor omber közt egy táriiságra so bukkantam — pedig sokat jártam, — melybon ugynovezott kitörő (nom kicsapongó\' kedvro találtam volna. Ettok, ittak tömérdeken, do az ogész mulatságon hiányzott a jó kedv, moly a hasonló flnnopélyok érdekességét emolé. Nem tudom a* jutott-o az illetők oszébo, hogy az egész mulatság indoka csak „vis,u és ezért vált kedvök isvizzé, vogy más, komolyabb gondolatok nehezültök a keblekre do annyi bizonyos, hogy a kedv nagyban hiányzott Ellenben nom hiányzott a bámulatos roud, mert da czára a számtalan kocsinak, egyctlon elgázolásról daczára a sok mindcnfélo embernek, semmi össze koczczanásról (érthetőbben verekedésről) sőt még zsebmeUzésröl so lőhetett hallani, pedig ezek rendes kísérői a hasonló tömeges mulatságoknak. Bécsből, Tomcsvárról — honnan külön vonatok érkeztek — do az ország csaknem minden más vidó kéről is sok vondégünk volt; jól mulattak-o, vagy nom, megfelolt-o a rap várakozásuknak ? azt nom tudjuk , annyi bizonyos: hogy a hol megfordultak mint bú- s örömtársainkat mindonütt szívesen üdvö •¿öltük s fogadtuk őket. Atalánosságban okként véltem legtalálóbban jel bűnözhetni a szcptoinbor 8-diki népünnopet, részlete zésckbo nom bocsátkozom, ezt megtették már a napi lapok újdondászai, kiknok a hiszáradt tó is vizet ln\\j tott malmukra, mert tárgyat szolgáltatott nekik az írásra. E hó 14.-és 16-én moglnt lesznek ünnepélyo ink, nem oly zajosak, és fajdalom, nom is oly jövedel mezők, mint a városligeti, do szollomi s nomaotíségi tekintetben fontosabbak. Ugyani* a budai népszínház akkor ünneplőiül megnyitásának első évfordulati napját. Hogy e kedves kis ház mily befolyással van a magyarosodás terjosztéséro Budán, azt esak az nom látja, a kí egyátalán vévo nom akarja látni, — és o szerint ssívből tudunk örvendeni, hogy az intézet éléro a legnagyobb magyar fia, gróf Széchenyi Ödön éjiett. A bizottmány hatásköre ezeutúl, a mint mondják, tágasb leend, s a többi közt a szerződtetésekre és a játókrend elkészítésére is ki fog terjesztetni. Mi azonban, hogy a.budai népszínház rendes kerékvágásba jöjjön, az Ugy érdekében okvetlenül ■ s clkerül-otlcnül szükségesnek tarjuk még, hogy a bizottmány a pénzkezelés t is vállalja cl; értvén a pénz alatt az adakozásokat ugy, mint a napi jövedelmet. Ezt Molnárnak si\\ját érdekében, és azon méltánylás tekintotéböl is, melylyel eddig nem mindennapi nélkülözésekkel küzdő tagtársai iránt viseltetni köteles, szintén kell óhajtania. A budai színészek nom úgynevezett proportíóra, hanem tixumra vannak szerződtetve, do ezen tixumot, természetesen, csak igen rendetlenül, sőt igy so kapják ki, vagy legalább kapták eddig, azon egyszerű oknál fogva, inert nem volt jövedelem, s a mi volt is, róla az igazgató nem tartozott számolni. Eino titokbantartás, ha nem is idézett még elő a tagok közt komolyabb súrlódásokat, do mindenesetre ugynovezott rosz vért csinált. Az igazgató, a ki siyát kárára s hasznára vállalkozik, nem köteles számolni ajövcdclouiröl, do iy»ak azon esetben, ha rendesen képes fizetni tagjait; cllonkczőleg saját érdekében áll a jövedelem legnagyobb nyilvántartása, mert csak igy igazolhatja magát hováforditá-sát illetőleg, mert csak igy mérsékelheti a tagtársak netalán túlzott kövoteléscit. Minél nagyobb kilátás van a jövedelem szaporodására nézve, annál nyílvá-nosabban, kell annak kezcltetnio, és ellenőriztetnie, nemcsak azért, hogy a színészek lássák, mikép ha a fixumot nem is, do a méltányos osztalékot a jövedo lemből megkapják, hanem azért is, mort a budai népszínház — vállalatból notalán eredő tiszta haszon, mi ként ezt a bizottmány legújabb program inja is mondja, nem magánzsebekbe fog folyni, hanem a vidéki színészek nyugdíjintézetének alapítására hisz fordítandó. Adjon tehát a bizottmány Molnárnak mint elsőrendű szülésznek s rendezőnők méltányos fizetést, könyv- s ruhatára használatáért pedig bizonyos összeget, do kezeljo maga a minden néven nevezendő jövedelmet, fizesso a havidíjakat s egyéb kiadásokai, és tegye meg azt, mit bár a nemzeti színin\'z igazgatósága is megtenne, t. i. juttassa évi számdáasát a közönség elé, — Igaz, de mi történnék Molnár adósságaival, melyeket a budai szinészotTonntartására tőn ?... kérdik némelyek; a bizottmány által törlosztetnénck, mely a jövedelmet háromfelé osztaná el: először az imónt érintett ezélra, másodszor a tagok hátralevő fizetésoi nok lerovására, harmadszor a folyó kiadások fedezésére. Ily eljárás sokfelé árasztaná szét üdvös hatását; talán nem volt tehát korszerűtlen, hogy meg-penditém. keldo érzelmeit. L igtökélycsebb hangszer a kifejlett embori hang, s a többi hangszerek is akkor lepbi^jlób-bak, mikor ezt megközelítik. „Omnís ars est imitatio naturao" do „nulla ars imitari solertiam naturao potest." Nom is hiszem, hogy bármoly hangszor is képes legyen oly híven visszatükrözni a kobol hullámzó érzelmeit, mint az otnl>on hang; mert ez szavakba is önti azokat, mig a hangszer csak mintegy taglejtésokben nyilvánul. Az emberi hang mivelését minden korok művészei tanácsolták, sőt sürgették, ez levén azon kincs, melyet a természet nom mindenkinek <\\jándé-kozott, mig bármely hangszort meg lehet pénzért szu- rezm. Éd cs hazánkban leginkább szükséges ezt el nem hanyagolni, miután zenószetűnk magvát szívhez szóló, ogyszorü, s mégis oly vonzó népdalaink teszik, melyeket csak is szövegeikkel, tehát éookelvo lehet legméltóbban eléadni. Hála az égnek, hazánk szlvól>eii, mint a tudomány és művészet tüzpontjában, már adtak néhányan közlönyt zenészetünkuek, s nagyon örülnénk, ha városuukUn is pürtoltatnának a szakavatott tollal irt „Zonészetí lapok," melyeknek hasábjain művészileg szerkesztett négyesekben jelennek meg népdalaink, a mollékletekl>cn pedig magyar szellemben kidolgozott átiratok koszori\\jával ékitve. l)o ezen dalokmik torjcdniök kell, b mi czélszorübb erre, mint vidéki városainkban a dalárdák életbeléptetése, hogy ezok a központ vívmányát a néppel mogísmortotvén, nemzeti zenészetünk felvirágzását elősegítsék. Mindezeket átgondolván jólesett hallanunk, hogy Kanizsa közönsége is, engedvo néhány műértő indítványának, elhatározta magát dalkör alakiulsára. •) Ezen eszmének igen jó helye van itt, s nem lehet eléggé kívánnunk, hogy c társaság kedves népdalaink érdekében minél előbb megalakultnak nyilváníthassa magát, miről az eddigi nemes részvétből következtetve, éppen nincs okunk kételkedni. X. Néhány szó a dalárdákról. A munkában kifáradt test és lélek nyugalom után vágyakodik, melyet unni tétlenség — liánom szórakoztató s gyönyörködtető foglalkozásban keres különösen a lélek. A lovagok korában sem ritkán keres tok a harezfiak nyugalmat és szórakozást a művészetben, olószólíták a lantosokat, kik szlvomclö dalaikkal ujabb küzdeloiuro lelkesítek a hőst. Eléhaladt korunkban háttérbe szorul a kard, do elfoglalta annak helyét a tudomány és ipar, melyekben ha kifáradtál, jólesik lclkcdnok, ha a jelenleg már n kifejlődés nagyobb fokán álló művészot andalító élvei közt mo-renghet. Ez azon rugó, mely felfrissíti a szellemet s ujabb buzgalomra ösztönzi. Ily művészetek a költészet és zene, ha o kettő párosul, származik a legmagasztosabb, az ének, a dal. Van az omber keblében oly valami, melyért nom adhatunk eléggé hálát a jó Istennők, s ez a lelkosedés, mely minden vállalat kez-doményozéséhez többé kevesbbé szükséges. A művészetek lelkesitnck, s valamint az elemek rettentő, do még is oly szép csatája, a zivatar utón a természet uj ólotro kel, épen oly áldásdús következményei vannak az érzelmok felmagasztosulásának az emberi kebelben; hogy is no? hisz a. természet gyermekei vagyunk. A költészot szellemi világába omoli a szívót s oköxbcn észrovétlonül hinti abba a szép, jó, as erény magvait. Talán keserűek volnának azok, mint a testi egészséget helyreállító gyógyszer, do az az édes burok mindezt nem gyaníttatja velünk. — Valamint a jól kidolgozott beszédnek csak ax ügyes szónok lykn adha\\ja meg a kellő hatályt; ugy a költészet is csak akkor éri ol fensége legfőbb fokát, ha saját nyelvén adjuk eló, mely kétségkívül az ének. A költői lélek dalra fakad, mert közönséges beszédbe nőin öntheti , IVngy-Rnuix«, Bzopt. 18-án. : Eg ro s s y Oá bor ur, a magyar szlumüvészot cgyetemos becsületének méltó tárgya, tegnap távozott el körünkből Egerszegre, hol szintén négyszor fog fellépni, s aztán buosut viyjnd Zulamogyo kies vidéko és b^jdús virá-nyainak lelkes lakóitól, kik talán soha többé nom fogják öt, a folejthetlcn művészt körűkben láthatni ós nagyrabccsülondő müvészotét élvezhetni. Nem! meri színészetünk o jeles művésze is, tövisos pályájáról, melyet különben ritka dicsőséggol futott meg, alkalmasint ncin Bokára lclópond. Do ha nom igy volna is, öt, ez Árpád alkotta honnak minden vidéke oly epedve várja és évenkénti két hónapi szabadság idejét any-nyira igénybo veszi, hogy Zalában, aligha foghat vendégszerepelni. ^ Egrossy ur nálunk négyszer lépett fel, novozo-tesen „Hamlet"-, „A szegény marquis"-, „Branko-vícsu- és „Fclolvasónö"-ben , melyet azon esto „Legjobb az egyenes ut" kövotett. A három olsŐ darabban a czimszorepot játszá, F o l ol v a s ó n őb e n 8 i\'r Co-bridgo vak kapitányt é^ végre Legjobb az egyenes útban, Kmmm Illést szomélyeslté. Ez ígéuytclon sorok írójának nom lehet feladata Egrossy ur játékát részlctcson cs minden momentumaiban ismertetni, meri akkor ivekre terjedno a róla való megemlékezés; hanem egyszerűen csak azt jegyzem meg felőle, hogy Egrossy mindig Igazán ós híven az, kit. személyesít. Egyetlen saspíllantissal szorep-jónok szellemébe hat, s eltalálja az alakot, melybe azt művészileg öltöztetni kell. — Minő öszhang van arcz-j á tó ka-, tagloj t ós o- és szavalatában az bámulatra méltó. A bosszú dühét hogyan fejezó ki BrankovicBban, és minő jellemet adott a szegény marquisnak, azt csak azok méltányolhatják kel-lölog, kik magasabb .felfogásokra képositvék. Ha pedig Krumm Ulésro gondolunk, akkor már bámulatunk eléri a netovábbot. Egyébiránt nom szándékom magasztosai! szép játékát ismertetni, mint fontebh is incgjegyzém, mert a ki szemeivel nom látta, annak valódi fogalma művészetéről ugy sem lőhetne; a kik pedig játékát élvozték, azoknak ugy sem tudnám az én ismertetésem után lejrui, Mind az 5 alak, melyeket szemeink elé állított Egressy, sokáig marad emlékünkben és sovárogvu vágyunk hasonszerüokot láthatni. Hanoin itt önkény-\| tclenül eszünkbo jut j hogyha ö letűnik színművésze-tünk egéről, nom lesz több csillagunk, mely a Sha-kospcarckumokban ragyogjon és tündököljék. Hiszen •) Ennek Wvcbb ilsmrrtrtísíi vAgott nUljuk « 1. oIvmM * \' hirok •\'* .».•m<tnyfl" rnvniAtn K x c r k. Az utód, Ki n magyar »«ínpadon Shakespeare-t ropro-»ontálhatná, még nem is mutatkozik. Ó az egyctlon thoorctioo-prnotico színészünk!! A tanulásban sokszor egészségének egópz a megrontásáig ment, do ez öt nom tartóztatta vissza mindazon kellékeknek megszerzésétől, molyok által o liaza elismerését oly méltóan kiórdomlé. .Végre sok munkássága és átvirasz-tott éjjolnok édos gyümölcsét ¿Ivettemül! És igy a nagy l\'otöfy mondata reá nézvo csakugyan botoljesült: „Do nom, jutalmad nem fog elmaradni, Megtisztuland az érzet és az ész : És eljövend a méltánylás idője, Midőn mindnyájunknak kedvenezo lész." yr. Kaposvár, nzopt. 11. Mai nap a Királynő i> Fcl-ségo szerencsé» felgyógyulása alkalmából ünnepélyes isteni tisztelőt tartatván, az ezt kevéssel, megelőzött megyoi tiszti széken, főispán Mérey Károly ur ö méltósága indítványára nz említett örvendetes alkalomból Ő cs. k. Apostoli Felségéhez felterjesztendő, következő felirat szavaztatott meg : Felséges Csá»zár és Apostoli Király l Logkcgyelmcsb UrunkI Midőn ezelőtt nyolez évokkel az isteni gondviselés egyik angyalát — a legdélibb asszonyi alakban — rondolé Felséged oldala mellé, hogy ö Felséged népeinek szánt életénok boldog pcrczeít kétszeresen tegye boldoggá, gondjait pedig osztván könnyítse, s a ku-sorüségot felérő szállítsa, — örvendett o tágas birodalomnak minden egyes polgára, mert jól tudta, hogy midőn az Isten kogyelmo a trónra száll — áldása su-gArainak vakitó fénye a gazdag palotáján ugy, mint n pór kunyhaján keresztül hat. Midőn két év előtt az isteni gondviselésnek — az emberi ész által fel nem fogható — dc szent hitünk tanúsága szerint mindig — bölcs vég/.éso — ezen Felségedre és népeire árasztott áldásnak visszavételével fenyegető bennünket: kesergett minden szív — s a borzasztó veszólytöli félelem — milliókat csődített az imaházakba, hogy az Isten kegyelmét s könyörét ájtatos imáikkal kérleljék. Felségednek atyai szívó, hü népének örömén gyönyörködött keserveiben, pedig tulajdon fajdalmainak enyhítését találta azon biztus meggyőződésben, miszerint azon lánczolat, mely alattvalóit Felségeddel s uralkodó házával összefűzi, nem az uralkodó s ural-kodottak között fennforgó rideg kapcsokon, hanem a közéletben is legszentebb, legédesebb slegtartósb családi viszonyok érzületén ( lapszik, — s hogy Felséged azon boldog atya, kinek szeretetében s tiui tiszteletében — összeforrnak gyermekeinek minden magány, s nom ritkán ellenkező érdekei, megszűnnek a viszál-kodások —• elenyészik a harag, s kozetfogva hódolnak és áldoznak, — a tágas birodalomnak minden ajkú s fajú népei őszinte tiszta b hálás érzelmeiknek. Miután tehát Felséged hü alattvalói ezon tánto-rithatlan ragaszkodásának s fiúi szeretetének jcloít nyolez évek előtt örömében, s két évek előtt keserű fajdalmában, atyai kegyes indulattal elfogadni méltóztatott, fogadja most Felségod szinte oly atyai kegyességgel ingathutatlun trónja, zsámolyához tóduló gyer-mokcit, kik Felséges Asszonyuk, Királynójok — szo-tett s imádott Anyjuk szorencsés felgyógyulása által annál boldogabbak lettok, minél nagyobb s kimondha-tatlauabb volt betegsége folctti eddigi fájdalmuk, s kik. most boldogságukat tanusitandók, szeretett Aty-jok lábainál elérzékenyült szivoik öröinkönyeit hullatják szorctetöknok, ragaszkodásuknak s tántorithatlan hűségüknek mogujitott zálogait, fogadja ezek közt Felségod somogy megyei hiv alattvalói hnsonló érzelmei\' nck ezen hódolatteljes feliratban gyenge szavakban öntött legalázatosabb és legőszintébb kifejezését is, s engedjeFelsógesUrunk roménylofiünk, miszerint Felséged ezen hódolatteljes nyilatkozatunkat atyai kegyelemmel fogadván, Fölséges Asszonyunk s Királynénk lábaihoz letenni kegyeskedond —miért is, midőn legmélyebb alázatul könyörgünk, magunkat Fölséged s Felséges Asszonyunk leginagasb kegyeibe ajánlván, •tántorithatlan hűséggel maradunk. — Kaposvárott, 1802. szoptember 11-én, Császári s Apostoli Királyi Felségednek legnlázatosb szolgái s hódoló jobbágyai, Somogy vmugyo közönsége. Kaposvár, 1862. szopt. közepén. ^Nagyobb vállalatoknál as í^lső számítás rendesen csalni szokott; olyankor nem az eredeti költségkivetés határoz, hanem az elöro nom látott, csak idököz- 4 ei > bon beállott körülményok hatalomszavának kell hódolnunk, különben vagy az indítványnál maradunk, vagy pedig annak kivitelét kedvezőbb időkre halasztani kénytelenek vagyunk. E félő bajban sínlödik a kaposvári izraelita község is. Midőn t. i. két óv előtt Isten tisztolotérn és vár rosuuk diszéro egy templom építéséhez fogott, az egész költséget 25(KX> forintban állapította meg, s ámbár akkor még annyi pénz fölött nom rendelkezett, mégis bátran fogott a munkához, mert bizott a közlel-kcsülésbcn ób az érdekeltek áldozatkészségéhon. Most azonban midőn még annyi a teendőnk és még több a fizetendőnk , aggódva látjuk a kiürült pénztár tiszta fenekét, n félig készült óriási épület pedig szomrehá-nyó pillanatokat vet ránk, mintha azt akarná mondani : miért emeltetek ki a porból, ha nom vagytok képesok tökélyre vinni? így súlyosodnak rajtunk a kivitel gondjai a nélkül, hogy rögtön segélyre kilátásunk volna. j Erélyes elöljárónk o bajok orvoslására ogy úgynevezett önkénytes Zwnngsnnlcihc-t indítványozott és miután ezen eszélycscn kidolgozott terv hajótörést szenvedett, a városi bizottmányhoz 10000 forintnyi kölcsön iránt folyamodott. Nom tudjuk ugyan o lépes oredmónyét, do keresztény polgártársink értelmiségének irántunk több alkalommal tanúsított rokonszenve némileg biztositja a sikert. Mimlcn esotro eredeti, do szivemelö volna, ha izraelita tomplom keresztények gyámolitásával készülne, ) maga az épület pedig, mint a szép egyetértés és felebaráti szeretetnek jelképe. dicső, utánzásra méltó példa gyanánt ragyogni fogún a legkésőbb nemzedékig. F . . . I. Hirek ós osomónyek. X. A mult számunkban közlött felhívás folytán, o hó 14-én n kitűzött órában n műkedvelők nagy örömére, városunkból szép száminál jelentek meg a „Zöldfában," oly annyira, hogy a közönség teljesen kópvi-scltnck mondható, miután majd minden állásból volt csak az orvosok közjll nom, no, de majd ezekhez csak lxíj esetén folyamodjunk, a vállalat még most egészséges. — A beszéd a gyűlés czélja körül forgott. A műkedvelők egyiko cléadá nzon sokoldalú hasznot, szépet és jót. melyet ily vállalat ugy a közhazánttk, mint a helynek, mclyl>cn működik, hozhat. Nemzeti zenénk terjedését elémozditja, megismertetvén s terjesztvén dalainkat a nép között, ogyesit érzelemben, s mig nemes élveket s mulatságot nyújt az ifjúságnak, elvonja azt a kártyajáték-, részegeskedés- s más testén lélekölő mulatságoktól, felderíti a különben egykedvű, élettelen kedélyt s vidámságot teremt n munka mellé. A tudomány és művészet elhunyt bajnokai emlékére rendezett, vagy más hasonló czélu közünnepé-lyok szónoklat és ének nélkül jóformán mit sem érnek, mert o kettő azon hatalmas tényező, moly a kedélyekben ünnopicB hangulatot idéjs elé; már pedig épen nem volna szép, ha nagyaink emlékét kon társággal szennyeznök be. Megemlékeztek némelyek templomi zenénkről is, moly talán sehol siralmasabb állapotban, mint nálunk, holott ínég Kanizsánál sokkal kisebb városokban , sőt még falukon is többet tesznek ez ügyben; a vállalat o zon is lendítene. Szóval, nom volt a jolonlovők közt senki, aki meleg részvéttel no viseltetett volna az ügy iránt. Egy 12 togu választmány neveztetett tehát ki, melynok elnökségét t. Belus József gyógyszerész ur, a jegyzöséget pedig t. Darázs Zsigmond hites ügyvéd ur volt szívós elvállalni«\'A választmány feladata működő ós résztvevő tagokat gyűjteni, az alapszabályokat kidolgozni s a felsőbb engedélyt kieszközölni. Köszönetünket nyilvánítjuk ezúttal egy jelenvolt vidéki urnák, ki volös észrovétolcivol kisérvo az értekezést, az ügy előmenetelét segíté. — A további lépérekct időnként közölni fogjuk. A Az országos kertészeti társulat határozata folytán a gyümölcskiállításra N.-Kanizsn vau ki-tüzvo. A kiállítás kezdődik oktober 6-én déli 12 órakor, és tart oktober 7-dikoíg. A A helybeli gőzmalom tulajdonosai a lasnnkit is bérbo vették 6000 frt évi fizotés mellett. így tehát megszűnt a versony. -i A Németh János Zalamegyo 1-ső alispánja ül-nöknok neveztetett ki a királyi táblához. A F. hó 12-én Kis-Kanízsán ismét nagy tüs volt, mely 7 házat a hozzá tartozó mollóképülotokkol együtt tőn semmivé. Ac iskolaház, melyet c.«k nagy fárad- \') Be in mi kUlfo&i nincs benn, bo »ftfiíly AlUl • foWbariti «»«(»l k»t«lM(p grjrskorolutlk. 8 « • r k. »ággal lehetett megmenteni, votott gátat továbbhara-pódzhatásának. Az oltásnál a gözmalrai munkásak, kik hatalmas bádogedényeikkol ugyancsak hordták a vizet, különösen kitüntették magukat. — Ugyanazon nap Sz.-Lászlón is nagy tűz volt. A Egy légrádi lisztkcrcskcdö a napokban egy 23 éves ifjút meggyilkolván n Dráváim dobta, mely tettért befogatott. A börtönben késhez jutott s azt hasába vágva kívánt gonosz életénok véget votní, mi nzonban nem sikerült, s most a sebben kegyetlenül szonved. A llollán Ernő, m. akadémiai tag köztünk időzött, ittlétének czé\\ja: a sopron-kanizsai vasútvonal építésének megkezdése volt. A Hadán Berzsenyi urat 8 fogyvores rabló támadta meg b 2000 frtot kértek tölo ; ö azonban csak UOO-at adott nekik, s tovább mentek. Quosquo tandem. * A kaposvári iskola alaptökéjének növelését illetőleg, erős hitünk van, hogy nonv sokára új örven-detes hirrol lophotjük meg t. olvasóinkat. Nem egyedül az alaptökénoka kellő összegig omolésén fáradnak azonban a lolkesok, hogy a tanári kar illő évi fizotést húzhasson a kamatokból, de magát az iskolát is eme-letro akarják vonni, molynok alsó osztályát boltok foglalnák cl. Az épület a piaezon levén, fényes anyagi sikert jóslunk; do az épltkozés csak ugy történhetik meg, ha a megyének minden tehetős birtokosa, polgára szivén, lelkén hordja ez eszmét, > az eszme megtestesüléséhez Uirczájokat is felajánlják. Töko, áldozat szebben nem kamatoshatnak, mintha az ész és tudomány világával érdemes és novos polgárokat adnak a hazának. • Sok költő megénekelte már a lombos, virágos, do még a száraz fákat is, — miért no tohotnök mi in ugyanezt a mocsoládi hidakkal, melyek ugy látszik, arra vannak szánvo, hogy néhány utas megdicsőüljön kínszenvedések között, esvén olyan mélységbe, milyenről nz özönvíz eltakarodása után lohetott fogalma sokaknak. Körülhclöl 3 öl hosszú tölgyfadoszkafczá-lak rá vannak rakva két gorendára; a mint a kocsikerék érinti egyiket, azonnal billenik, s a nyíláson lo látsz a pokolba, vagy is nzon tátongó űrbe, melyet a zá\|>orok már évtizedok óta ástak. Nom lőhet biz itt mást tenni, mint szépon leszállni a kocsiról, 8 gyalog áthnllagni, mert az illető helységbiró azt nem kívánhatja, hogy minden ombernek vasfejű legyen. • B. Füreden, n hideg fürdő közelében levő istállók loégtok 11-én virradóra. • Köttséu is megluusult egy gyújtás, gyors negély elnyomván, a tüzet S mivel a tűznél vagyunk, nem mulaszthatjuk cl fölhívni a szomszédmegyék érdemes közönségét, a köröshegyi lcégettok számárai adakozásra, hol sok család koldusbotra jutott, s a közelgő télben födéltclon, még mindennapi konyere siiyoa meg, melylyol magát fönntarthassa. Szerkesztőségünk is kéas sziwol fogadja el az adakozásokat as illetők számára, s az adakozók novoit időnként közölni fogja. Köttsén az égottek javára hnngvorsonyt akarnak rendezni, s a szomszédhelységok is mindont megtesznek, enyhíteni a nyomort és fájdalmakat. „Ha szenvedőknek arczain, Könyűkot látsz elömleni; Emberbaráti szózat int, Siess hamar lotörlcni." • Még most is oly meleg napok járnak, hogy a gazdag szürotet reménylök — folsülnok; a szőlőfürtök lesülnok ; az olcsó bort venni kívánók, a sok hor-dócsináltatásban — bennsülnok.... S az egészből kisül, hogy az ombornek torvo nom mindig sül el, hanem többször — csötörtököt mond. • A szilvapálinkának 13—16 frt. akója; a mit ki nem tuduak főzni, azt befőzik; illő is, hogy az ombor ki- és — befőzzön, midőn öt — lefőzik t.. . • Tudunk olyan helyet, hol a birtokosság már régen azon ezivódik, vájjon hozzá illő téren mércs-Bon-o ki földjeiből tomotől, vagy nom? Ilyén a világi a legkisebb ember is Nagy Sándor akar lonní, s ha az egész világot nom is, hnttom fél vagy. negyedrész határt elfoglalt vorejték-, gond- és szorgalommal, r-sajnál a testnok cgy ölnyi tért, hol fáradalmai után megpihenhessen.!... A ki ezer holdakat szerzett, megérdemli a sírt és nyugalmat, mint az, ki ha bár sommivel sem bírt in, dojó, hü és igns vala I • Zongőhalmi Tóbiás következőlog köszöntött fel ogy pécsi hölgyet: „Hőn tisztolt nagysád I Az élet nyomasztó Vonalán kiindulva, a ködborongás árnyalatába burkolt földi ,>álya tokervényen -4 02 ^ utain sunyi hajviszály ernyeszti gyarló szemólyogyé-nlségünket, hogy életfeladatunk htln folytatására\' a sors igényszavának fölöttünk clhangzatán, csuknom a bugongás sulyérzoto tiltja lo előttünk a tcljesitvény szorgalmát! Az ezért — midőn zajgó létünk kétes körébon egyegy mngnsztos ürömcsepp ragyog fel földi bájaink telt poharában; midőn egycgy bájosan virító arczra bukkanunk vándorutnink cltévelyitö sivatagiiban: ama sulyérzet mellett is annál többen szorgalmazzuk magunkat a gondviselés magas kogyénck imádó hódolattal! viszonzására; minél mélyobbon érinték lényünk benső húrjait a földerült örömnap kodvro Intő lángsug.trai! Ily ritka örömnap önnek dicső névnapja, mólyon tisztelt nagysád I melynok nyájas fcltünolgcsén büv-Aradathan repes az ünnoplő ég gyönyörharinoni íja; s a dorengö örömfény forrásbuborékként gyöngyözteti föl keblünk szondorgő mélyéből a hő kívánalmak örökéber szellempáráit. Legyen tohát nekem is szabad : o díszes örömünnep kios vcröfényébon szilárd és hő tiszteletemet, nagysád átalános varázsköréhoz szállítani; s szUtn redöinek legmélyebb rojtekéből kívánni, hogy porvilági zarándokiásunk fennséges intézője, mind nagy sutinak, mind tisztolondö szülőinek, mind becses ór\\jo leendő felomásának, mind kedves testvéreínok léthatárát a mesés operencziás tenger partvírányain tulig terjeszszo; magasztos lelkületénok szendo vágyaira jiedig mindenha a teljesítés üdvmalasztos igonszavát hangozza, hogy fennkölt lelko harmatíllatálnn, már földi léto múló perozeibcn is fürödhessék (T túlvilági boldogság édes vívmánya. Mely könyöröm szívélyes ismétlése után, mint eddig, ugy ezután is — kegyeibe ajánlottan maradok hön tisztelt nagysádnak, Pécsett, 1862-ki augnsztus üü-én, öszinto tisztelője: Zongöhalmi Tóbiás." * Ismét hajborzasztó történet: \\ Négy csondör nyomában levén négy haramiá-nuk, hogy a síkor biztosabb legyen, ínég négy osond-ört magukhoz vottek Mornyéröl, s az Örsi pusztára (Kacskovlcs Károly birtoka) tartottak éji órákban, szeptember hó 14-én, hol a négy haramia tartózkodott a hirkáslakban; a csendőrök elárulva voltak, meit a ház kösulóbe érkostökkor lövésekkel fogadtattak ; valóságos csata fojlödött ki, söt még birokra Is keiillt a dolog a sok lövöldözés után. Meghalt négy csendőr, három pedig megsebesült, s csak egy raono-külhotott, A haramiák közül egy sem esett cl, túl-előnyben lóvén o védett hely, dupla fegyverek, rcpost töltés által. Aa öldöklés után a zsiványok befogatták a birtoktubydonos lovait, s elhajtattak. As ily hallatlan gonoszságok, s vakmerő rablás gyilkosságok meggátlására következő hirdotményt bocsátott ki a megyehatóság: lllrdetéa. A vakmerő rablások — s a rablókat takargató, még undokabb s bűnösebb orgazdaság megyénkben mindinkább clharapódsván, —ezennel kö«-hirré tétotik, hogy ogy rabló, vagy orgazda elfogatására ogétt öt oi«r forintig terjegö jutalom engedélyeztetett, s hogy ezen jutalmuk az Illetőknek a megye pénztáránál nyomban kitízettotni fognak. Egyúttal közhírré tétetik, miszerint az, ki rablót, vagy csak gyanús egyént e 1 r oj t — hollétét, ha felöle tudomása van, fel nem jolonti,^vagy % rablók tanyájára ás rejtholyeikro étolt és it»,/t hord, ugy szint i az, ki ezen ételt ós italt ily o z é 1 hó 1 kiadja — szóval mind az, ki legkisebb hozzájárulásával közvetvo, vagy közvetlon a rablók gonosztet-tcíket előmozdítja — nyomban clfogatik és legszigorúbb büntetés alá vonatik. • \' Kelt Kaposvárott, szcptenibor 13-áii 1802,, ^ _ Ücrnnth Jd««ef, \' Somogymcgyo első alispánja. = Alulirt kcdvoB kötelességének ismeri nyilvános köszönetet mondani t. Froistitdtor urnák a kaposvári urodalom föbórlöjénok azon nemes omborba-ráti tottcért, hogy a somogymogyoi közkórház Javára 12<KK) darab faltéglát és 4600 darab csorépzsíndclyt a gyártási áron átengedni szives volt. Kaposvárott, Bzcptombor hó 12-én 1802. I)r. TÖKéuyl JíÍiioh, Somogymcgyo közkórháza olsö or\\osa. Tttes Szokolay Károly ur családjának a megyei közkórház számára küldött nagyobb mennyiségű sob-ruhákért köszönetet mond. Kaposvárott, szoptembor hó 6-én 1801. Dr. Tői tény i Jánon. Nyílt posta. Rlgluxira. Ilon nem létünk miatt k/rttn vilatxol hatunk i at irt ti<rv nagyon tx4p, * hliuilik, hogy tikéra It lesat atérl eltfrol \' I<it4rre. A kóuxuritii elmaradt, do nem tok Időre. „Borsit" nem adható) olvatia el 8n b. I-U>tvö»4t. ,,K\|iit»iiiik gdxmalmokat" sajnAljtik e kortiarll etxrnít oly pongyola rtlhAbAn; jó volna uj txabAit adni, kovoaebb aarlaug it Mln«"ifral. U. K,—nak. IlaaxnAIJuk. K. K—nak. flomogy rógiiu<gelb#l Mrilnk valamit. T-nak, KaniitAu. Neui »okiig hovor, kérjük atonnall foly-tatisit, Cs. 8-nak, PApAn. Megírketett, mielőbb rajta lr»i a törj ai eWbbl küldemény hely Lilike miatt k^artt 5 no butul\|on nx apa, a gyermek tokkal ólelroralóbb, mint Kin meghalhatott volna. \' ,.8iemeldnok ragyi>gAta" sxerxö/ébcn vantohett^g; Jolen-leg ennyi biuditAtul. „Aa eltö próba." Hagyjunk míg moit Wkót a tiinpadnak; annyival ii InkAbb, mórt a beküldött inti il ctak — próba. K. K. t-nak, Pctten. C\'«nk moit órttink haia) kivAmign mlclóbb teljeiitvo len; egy kis tUrolein. It V-hos. Vlctorta. „kliukor ur.\'* A mennyit «uiriOju Irt, annyi mAr meg volt említve. „P.lfoglak, ha ig - frtld ellenill U" txerföjínok. Fogja el Patkót. Hogy lehet »Sp linyról s»t Irtat 1 tlfuglak\| » mg vertben í Ilorrendum. „Incognito" adni fogjuk. MohArtra. Tettík bélyegoinl, 1 mi utólagoiao megtiritjlik. Tumctvirlnak, N.-Kanltain. Mielőtt a ,.Nyílt tórt" meg-nyltnink ön kUldemlnyónek, leVelet kell villanunk bltonyot helyen. . Felel«» HzcrkcHztö: FODOR PÁL. Gazdasági tudósítások. Nnify-KnnlzHft, szept. 18. Minthogy már a szü-roti idő bekövetkezett, gazdaközönBégtlnk nagyobb részo a szőlőkben van elfoglalva; ennok következtében as elmúlt hétben a szállítmányok gyérohbek voltak, miért is a mai hetivásárunk alkalmával piaezun-kon az üzlot átalában lankadt volt, s a gabonaárak igen csekély változással mogmaradtak a régiek. K«pouvnr, szept. 16. Még mindig a régi tán-ezot járjuk ; a forró, napok nem akarnak mulní, molyok minden tekintetben ártalmasak, s a szőlőnok is csak ugy használtak volna, ha pár jó eső iueg»\|0B\| Nem lehet votőro sztmUnl; több helyon a hant, fal,} szárazsága miatt, máshol podig az ogér- és hangyrffc, tói félnek. Estvénként folhök ússzák a láthatárt de mindig széllel, mely olverl * reménységöt. A legelők olyanok, mintha tilzboronát hordoztak volna végig, losülvo. A sarjú lo van takaritva, do még ke-veeobb, mint nz elöszéna volt; ezukor-és keríkrépa gyéren ; a burgonya itt-ott márkozd rothadni a földben ; aligha szomorú tél, do még szomorúbb tolultetéa nem lesz, mit a gazdák érosni látszanak, mert már in kezdik ősszovonni a szalmakaxalokat A hajdina sem sokat igér, mert a szárazság mÍAtt ez sem fejlődhetett kí, nom nöliotott; hol azonban csö érte, szépen virAg. zik, s a méhek erősen takarnak. Mindezek daczára sincs a gabnaüzlotbon semmi élénkség, söl naponta esik az ár; a korcskcdő pénzét szorongatja, de nem vesz; a gazdát meg a napok szorongatják, s nem tud eladni 1 A piaezon sommi élénkség, nyomott ár, nyomott lóg, nyomott hangulat; do a szőlőhegyekből már hangzik egy-egy kurjantás, mely azt jelenti: itt a szürot, bár nem a roménylott bő szüret. (m. p.) Györ, szopt. 13. Buza 4 frt 40—00 kr. Két«c. rcs 3 frt—3 frt 20 kr. Rozs 2 frt 80 kr.—3 frt. lukr. Árpa 2 frt 10-r30 kr. Zab 1 frt 60—06 kr. Kukoricza 3 frt. 80 kr.-4 frt. Kölc s 2 frt 20—40 kr. Bab 3 fit —3 frt. 30 kr. VeHipréin, szopt. 14. Buza 4 frt 6 kr. Kétsze-rcs 3 frt 16 kr. Rozs 2 frt 00 kr. Zab 1 frt 60 kr-Kukoricza 8 frt 6 kr. p. m. értve. Mi. Fejérvár, szept. 18. Buza 4 frt 00 kr. Rozs 8 frt 70 kr. Árpa 2 frt 16 kr. Zab 1 frt 86 kr. Kttko-3 frt 30 kr. Wajdits József könyvkereskedéséin ?n ujonan érkezett könyvek, melyek as alant luegirt árakért bár hová postán is szállíttatnak. Adalékok: a törvénykezési szabályokhoz: ősiségi nyíltparancs, úrbéri nyiltparancs, telekkönyvi rendslat: hiteles kiadás.....80 kr. n n n zsebkiadás.....tiO kr Beitk Fnrkna, emlékkönyv a magyar irodalomból, fUzvo............1 frt. 60 kr, „ diszkötés, aranymetszéssel . . 2 frt. 60 kr. tfgl "jövetnek n katli. tanuló ifjúság üdvös használatára, kötve ........\' 60 kr. „ „ aranymetszéssel ... 1 frt, lllt-Mfr, ábrázoló mértan, árnytan és tárlat, 146 nyomott idommal . . . • . . . 2 frt. Kertéftifti képes naptár 1863. évre 1 frt. Sod», Sziliezo, a jégkirály unokája, rege magyarhon elökorából .......1 frt. MUlIrr flotnr, hasonszenvi-, házi- és családorvos 2 frt. „ protestáns képes naptár 1863 . . . 40 kr. Hfiaz, természetismo magyar némot nyelven 60 kr. kötvo ;.........\' . 60 kr. Muhnyda, a magyar polgári törvénykezés rendszere 2 frt. Télfy, Vörösmarty szózata görögül ... 40 kr. Törvények. 1836, 1840, 1844, 1847—48. törvény szabályok dlszkötésbcn zsobkiadás 3 frt 60 kr. Terinéaietrnji, szóban és szinosett képokbeti 4-rét füzvo ......... 1 frt Wurhtcl, Ungarns Curorte u. Minoraljuellen 4 ft- HIRDETÉSEK. . Has/iOiibéri árverés. A kiá-komáromi urodulom rdazdrfíl közhírré tdtetik, miszo-rint kíh-Komárom mezővárowábaii n bor-mtírési jog, folyó úvi október 20-án reggeli 9 órakor, Kis-Komáromban az urodalmi irodában 18(Í8-ik övi april hó 24-t«l «zámitott három évekre a legtöbbet Ígérőnek haazonbérbe fog adatni — a feltételek nz irodába megtekinthetők. Kelt Kia-Komáromban 1802. avig. 27-én. 37 (3-8) SEMETKE LAJOS, urodalmi kauznár. Olcsó olajfestmények, „II. Lajos magyar király feltalálása a mohácsi csa tatóren" (copia), — „Vadkacsa-vadászat" (copia). — „Zrí nyi a költö" (eredeti). — „Madonna della sedia" (oopii Kaphael után) czímü festmények e lap kiadó hivatalában Wnj f dits József urnái Nagy-Kanizsán kiállítvák és olcsó áron meg vásárolhatók. 3R(l—l) Wajdits ,1 ózKof kindú lap- é« nyomdatulajdonos Na^y-Kanizaáu.

Insert failed. Could not insert session data.