* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 15.37 MB | |
| 2021-09-06 10:18:31 | |
 | |||||||
Nyilvános  807 | 1498 | Zala-Somogyi Közlöny 1863 007-009. szám március | Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap a szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből II. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagy-Kanizsa. II. évfolyam. J 7. szám. 1863. m&rtius 1-én. Zala-Somogyi Közlöny. Ismeretteijesztö lap a szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből. Mogjelon o lap legalább egy ivén julius lió 1-töl kozdvo minden hó 1-én, 10''ón ós 20-án. — Előfizetési ár postáni szétküldéssel és helyben házhoz hordva egésa óvro f) frt., félóvro Sfrt. — Minden cgész éves olöfizctö a laptulajdonoB kölcsön könyvtárát az eddig fentálló föltételek mollott fól áron használhatja. — Nyílt tór ogy l''otit sorért 1U kr. — Hirdetések nógy hasábos Potit sorórt 1-ör Y kJS 2-^riG kr. ós minden továhbi beiktatásért b kr. s bélycgdyért •''!<> kr. fizotendö. — A boiktatási dy s a lap koaelósót illeti} mlndon tárgy a kiadó hivatalhoz Nagy-K^i«.«™; a lap szellemi tartalmát illető közlemények pedig, ugy minden lovelok bórmontvo a szerkesztőséghez küldendők Kaposvárra. III. Tanítás. „Élni! — oz a föladat, mire a növendéket tanítani kell!u így szól Kousseuu. S amennyire ninoa meghallgatva azon felhívása, „hogy a növendéket mindenek előtt emberré kell növelni" any-nyira meg van értve a tanítón ezen feladata. A mint a kis gyermek oz A1KM kezébe veszi, már a szülök osak azért taníttatják, hogy megéljen, tudjon kenyeret keresni! Félro no értossom ! Minden tanításnak mnl-hatlan kövotkezménye, hogy az életben hasznát vegyllk annak, mit az iskolában tanultujik. Do valamint nevetségesnek tartanám, ha valaki azért, mert a redők s ősz hajak az öregkor jolvényei: a gyermek arezát redőssé, s az ifjú haját őszre változtatná: ugy oktalanságnak tekintem, ha a gyermek s ifjúkort elraboljuk, hogy a gyönge képességet oly ismeretekkel terheljük, miket meg nem birhat, s mik egy későbbi kor tulajdonai. E mindenben telhetetlen, sokat követelő kor, s a tanításnak könyvtárokban s műhelyekben gyártott rendszere, ez uton jár — mit oz úttal mellőzvo, föladatomra, a költészethez térek. Fölösleges volna fojtegetni, hogy az emberiség gyermek- s ifjúkorában a költök voltak egy szomélyben a nevelők s tanítók. A legéletrevalóbb igazságok, a legbölcsebb aranymonda-tok és szabályok, jollomképző példák s történe» tek — költoményekbe voltak lorakva, lefestve; még a legclvontabb törvények is versekbe foglaltattak. A gyermek- s ifjúkor, a nevelés világa, — máig is és mindörökké a költészet paradicsomában él, s osak ha idő nap előtt a tudás tiltott gyümölcsét Ízleltetik velo — záratik ki ez édc-néből. Tekintsük a gyormoket. Egy gyermek, a maga természetes ártatlanságában—maga az igazság látható képe." Emberi természetünk lojfnomescbb ríjándéka: a tud vágy, — mi később, vagy kihamvad, viigy oly koserii gyümölcsöket terem, itt eredeti édes buldog gazdagságában szemlélhető. Mi az ember hivatása? miről a könyvtárok bölcsei oly érthctlonül értekeznok — minden gyermek megmondja. Tudni mindent, mi igaz , vtcnni mindent, mi jó! Kifogyhatlan örökös kérdezgetése: ni i oz? más szóval ennyit jelont — mi az igaz? bzü-notnélküli foglalkozása, a játék más szóvol any-nyit jelent mogtesz mindent, mi neki jót Az első kiderült hazngsiíg, az első helytelen tanítás: -— az első rosz a gyermek életébon! Ki volna képes, a gyermek minden kérdé-séro igazán felelni? A legjobb szülő s nevelő is sokszor — hazugsággal felel. Ki engedhetné meg, hogy a gyermek örökösen játszszékV A legelkényeztetottobb gyermeknek is előbb utóbb tanulni kell! Ila van valami nehéz és művészi, ez bizonyosan a gyermeknek átvezetése hazugság nélkül az igazságra; olkedvotlenités nélkül a játékból a tanulásra. _ , Ez első átvezetés egyodlll o költészet édes anyai karjain történhetik, mint föntobb kimutat ám. \ gyorniok első tanítója pedig legszebb, legeltahiltabb régi nevén Játék mestere! ítója pe m a g i s t o r! Az elemi tanításról köteteket irtak, az ele mi tanítók kötelességei s niegkivántató tulajdonai összevissza szabályozvák: do még csak ogy parányi kötotko som jelont meg, mi azt fejtegetné 8 mutatná be : a 1 u d i m a g i s t o r o k honnét dijazhatók,8 a hazafiság oly sok szent áldozatai között o legszentebb kis titkos oltárról még el-folejtkozett; eddig erről értokezzenok nagy bölcsen mások, nekem irni sem kedvom, tom akaratom. Eltekintve a boldog gyermekvilág tanításától; tekintsük az ifjúságot! (Folyt, köv.) CSEPELY SÁNDOR. NóhAny szó termesztési ós kereskedelmi viszonyainkról. Lehetetlen tormesztési és kereskedelmi viszonyainkról szótanunk a nélkül, hogy viszályokat, bajokat, sérvokot és kinövésekot meg no érintsünk, melyeknek mognyesésemivel úgyszólván noruzetllnk testébe nőttek,— életünk T Á R C Z A. Fabian primas. •) (Paródia.) Kétszáz tánezos a bálba tart, Mindannyi tánezra kósz. Kétszáz nemes tánezos olött f \ Föláll nógy szem zenész. Mind élvvágyók, mind tánezfiak, Mind egy szív igazán ; 8 mint vigadókat hü-hóval Meghívta Fábián. (Jyndinál ••) a banda olött Megállnak csoprosan ; Szemükben a szilaj öröm, S a kedv hatalma van. Do orkólyon áll a banda, 8 szól húrjáról a gög : „Földig verjen a sok rosa hang, Ti kéj. s tánczkodvelök". Hangzott fülsértőn, boszusan, „ — A táneznóp összenéz — Kétszáz neme*, s jó tánozossal A rendező vitéz. „Nom ugy prímás", a rendező Megrázza ős fejét; Vélnéd, ogy erdő rongoti Hatalmas üstökét. '') Fiblin íenokar-primis egy vigalmat rendeitM aaját ft>N •egélé»éro X kaponrAri publikumnak, molyhe« nem hogy ««aba-<«», jó jJWkkal tiaatcttu volna meg a publikumot, hanrin a mint a p4o( befolyt, maga kimfnriiAlódott; • bandijából in alig hinta filltérttf baugou négy legény. A fűtetlen terein » miobikbau, líg-vonatban majd fél T«ndégtcreg »AtbAt, nusst, ftífÁj/U ■ kóhBg/M *tb. kapott. — ") fogadós. e „Nem ugy primás, az égro nem, A osödltö to vagy ; To tetted azt, hogy a kedven A bánat súlya nagy. Másfél forintot áldozott A nép ez estéért; 8 to macskazonével fizetsz Az Isten tutaja mért? Vagy visszavívja az öskedv Szabadságát jogunk; Vagy érte küzdvo hü folok Egyért, együtt halunk. Do kedvet Fábián, hogy igy Dúlsz, mint balhirdotö, — Nem ojt nokod som o sorog, Seui u tánezrendezö." Szólt liaraggal, és boszúsan Inkább tnonni kész ö, Somhogy kedv és élvot ejtsen A derék rondezö.. A primás rosz dallal viszoijz — Primás haragja nagy — „IIobz zenét hallj, oly rosz zonét, Mint mily jó tánezos vagy, Kosr. zonét hallj, oh rondozö. — Itt is parancsoló — S arczára zordan kiül a Iiánat, mint egy bakó. Sáppad a nép, a rondozö Azért tovább rendoz, — Knjtuk a prímásnak szemű Végiglen tóvodoz. Hegedűmben jó és rosz hang, Halljátok tánezosnök 1 Ki leül, az jó hangot hall," Do nom ülnek lo ök. Mind vigadók, tánczkodvelök, Tánezosnö és tánezfi, Kedvét, ha a* élv kiváuju, Nom retteg ontani. „Hát üljetek mindannyian,] Haláltok induló, — — Mond a primás, — a igy ü^jön le, Ha koll egy millió." És mégyen a kétszáz tánezos A szünórára föl; Tárczáiával Gyuri pinczér Kifárad s újra öl. S a néma lóg bo nem vegyül Csak legkisobbko jaj. Csak a tömegnek zsebében, Egy egy fojtott sóln\j. \ Ki az ki végsőnek maradt A kétszázból ki öt Hogy a fizotőkkol együtt Fizessen a dicső ? így áll az ős ordök disze, Az óriási cser; A bánat hozzá sújtani Csak kótolkodvo mer. A bú bevárja a csapást, A bajnok visszanéz, 8 szemben fogi^j* * bandát Nom egy tinexoa vitéz. „Mint vigadót mint fizetőt, Ikv Ülőt a halál; . Illót Nom mulató, nom vigadó, Ki moat a törzsön áll. Az megtaga<\ja Isiénél Egy vigaloméjórt, 8 a tánezosnak bú, kin helyett Vossélyre nyújt babért. fáján mélyen érző sobokot ejtene. Jól tudjuk, hogy sokan o bajok Ős/.íutu'' fdjfödözését rósz néven veszik, do ez nem i jeszt vissza feladatunk megoldásától; mert hisz számos dorók hazafi viszonyainkat ostorozva, hálátlanságot és félreismerést (U-at, de azért nemes czélját egy porozro som veszti el saoiu elöl. Polgártársunk túlnyomó számát kétségki-vlll a hazafiság moleg érzelme hovíti; hazánk jclontőségo s diosőségo minden igaz magyar szivén fekszik, és mégis mennyi nagy fontosságú, minden egyes polgár javára befolyást gyakorolható érdok olhanyngoltatva,figyelcmro som méltatik! — A sok közUl osak a kövotkező példával élünk. Magyarország termékenysége oly ismerete« és világhírű, hogy mindonUtt „igérot földénok" noveztotik, és közmondássá vált az állítás: hogy saját zsírunkban nicgfula-dunk. l)e ezzel is csak ugy vagyunk, mint a tájékkal, mely távolról regényesnek látszván, bájoló luitást gyakorol ránk, do közelebb érvén hozzá,amindennapiasságniveauján alulinak találjuk. Vessünk osak egy pillanatot az „áldott ország" lakóira, vagy tekintsük közelebbrtíl birtokosaink nagyobb részének helyzetét, és látni fogjuk, miként nemcsak a fuladás veszélyétől még távol vagyunk, do még a sorvadás és aszkórság bajától kell tartanunk. A közelmúlt évek buja terméso, bő aratása tünékeny természeténél fogva eltűnt: a roppant gabonakészletek elfogyták, alig hagyván egyébb nyomot hátra, mint boldogabb napok keserves fájdalmas visszaemlékezését. Merő önámitás volna azt állítani, hogy ujabb időkben sokan meggazdagodtak; igen sokan „szerencsés spcculu-tio" vagy más okok következtében kincsckot gyűjtve, gazdagságra vergődtek; do épen ez tanúsítja természetellenes állapotunkat, mert életerőnk -— a pénz — nem forog egyaránt, nem koring egyformán a társaság ereiben, hanem egyes helyekon öszpontosulva használatlanul hever. E viszás állapotnak egyik főoka az, hogy kellőleg 110111 fogjuk l''öl Istennek a földbon rejlő áldását; hogy a tonnészot erőjét elegondőké-pen ki nem zsákmányoljuk, és hogy bővebben meg nem ismerkedünk azzal, miből nemzeti gazdagságunk apadhatlan forrása nyílhatnék. Nem szólok gépről vagy gőzerőről, do mennyi áldás háromolhutna hazánkra az általános aolyemtonyésztésből vagy a méhészetből; nem kevésbé sikerdus volna, ha a kendertermesztést „Kosz kedvem, én n társaké;'' Egy éji áldozat; Melyből a kedvnek üdv fakad, l''ritnásnak kárhozat." Szólt a táncaos, lujt a bi''.iat, A gyertyaláng elvész; • Így mulatott kétszáz táncaos, S a rendező vitéz. S a néma légbe nem vegyül, Csak legkísotybko jiy, — l)o a tizetök lyknin Kél lázadó moraj. Caigáuy primás, eltűnt primás ! — A primás vúro fagy — Tetted ravas» s hálátlan — a Megyqház foglya vagy. K. I. üti rajzok. (Folytatás.) liotenheim, Kufstein. Két és fél nap tartózkodván Salzburg, s környékén, — sok folejthetlen emlékkel telvo hagyám cl o gyönyörű vidékot, hogy néhány órai vaspálya utazás után a még sokkal nagyobb-szorü; do sivárabb Tirol bérozei közé lépjek. Igen jól cselekszik az utas, ha magát Salzburgban már ellátja bajor pénzzel, mely nagy Németországban széltibon kelendő, mit legköny-nyebbon eszközölhet mindjárt az indóháznál; a váró teremben ugyanis íiogy bötükkcl von jelezve: „On ohangc ici d''argont" —■ itt vált be pénzt az ember. általánossá tennők és megfelelő módon kezei-nők; a takarmányfílvökre több ügyet kollcno fordítanunk és az úgynevezett kereskedelmi növények ápolásával veszélyes vetélytársai lehetnénk a külföldnok. Mindezek a haza jólété-nok igen fontos tényozői,molyoknok figyelembe nem vétolo súlyosan megbüntetődik. A második lényeges baj hazánk sajátságos társadalmi viszonyaiban rejlik. Minden müveit államban a különböző néposztályok bizonyos kapcsolatban, némi érintkezésben állanak egymással. Ezek között a középosztály kétségkívül nagy fontossággal bir, mert ez to-bzí a tulajdonképi érpontot a birtokos és föld-míves közt, és kellő értelmiséggel bírván, gyámolítja a viszonyos törekvést és könnyíti a közreműködést. E nagy fontosságú középosztályt pedig hazánkban hiába keresnők; itt a birtokos és földműves közt tátongó űrt találunk ''minden áthidalás nélkül; az úgynevezett iparos, vagy a szükismcrctü kézműves nem tudja, nem ismeri o hivatásának nagy voltát; a kereskedő osztály pedig nagyrészt zsidók által képviselve úgyszólván a törvényen kivlll áll; a törvényhozásban állásánál fogva részt nem vehet, érdekeit maga nem képviselheti s igy nem csoda, ha önmagában találja azt, mit magán kivlll hiába keresno.— Ennek szomorú kövotkozménye az, hogy a különböző osztályok közti már is laza kötelékek idővel fölbomlanak, és a viszo-nos törokvés, mely nélkül általános jólét nem képzelhető végképen megszűnik. Do azért nincs okunk elcsüggedésrc, bízzunk főorvosunkban az időben, és reméljük, hogy ez, mely már sokkal fájóbb sebeket orvosolt, o bajunknak alkalmas gyógyszerét is nieg-találandja. FltANKL. Postl lovelok. XVI. (Februdr 20-<ln). (A l>U(Ui itó|iiiinh/U ¿9 ltwljU Apprsxin Julin ) (K. F. I.) Az idei farsang végén nomesak a tömérdek bál, melyükön ugyjArtuk, a in i n t húzták, hunom még egy más eszmény is allarmi-roz ta a budapesti közönsógot. Batthyányi A p r a x i n Júlia fóllépto a budai népszinházban. Az aristoeratia több tagjaira omlékszem, akik aalonjuk sima padozatáról a szinpud még sikumlósabb deszkáira léptek, vagy csak koronként, vagy örök ldőkro,— hamarjában csupán Dothlon Miklós gróf«jk(Bolnai) Prokoaoh-Oatou bárónőt az austrini konstantinápolyi internunczlus menyét, (a hírős „tücsköt" Goszniann Fridoríkát) Erba-OdoSchalohi herezognőt említőm — do nom tapasztaltam, hogy akár az egyik, akár a másik határozott szilárdsága, mclylyel a miívésaothez ragaszkodók, annyi ziyt ütött, oly sok sugás-bugásru adott volna alkalmat, mint Apraxin Júliáé. Eb minő jellemű volt o" sugás-bugás ? Ez tormészetoson attól függött, hogy minő körökbon nyilvánult. „Ez csak a dorók nő! — mondák itt — néhány óv olött nom tudott magynrul, do még csak egy szót sem, mert hiszen nom hazánk loánya, orosz horozeg-nő, és most nomesak hogy szépen csöngő hangjával tisztán beszéli nyolvünket, nemcsak magyarul irja müvoit, molyoket eddig franoziául irt, hanoin még miut szinésznő is kész föllépni, először, hogy azivo vágyának, inolylyol a müvészoton függ, megfeleljon, másodszor, hogy gyámolitsa azon árva intézotot, mo-lyot az áldozatkészségében fáradhatlan közönség ala- Intott, do amoly némi tokintotbon épen azon osztály->an nom részeltotott oly melog állásban, dajkálás-ban, amelynek szellemi do még anyagi érdeko is azt kívánná, hogy minél több színház logyon na országban, — talán azért, mert igazgatójával nom mindig s mindenben rokonszenvezett. (Boldog Iston, hol van omlwr, aki o világon mindenkinek ízlése szerint volna képes csolokodniV) Eljön a dorók honleány 1" Mondom, itt ily nyilatkozatokat lehetett hallani. O 11 pedig körülbelől azt mondták: Elszakad a társaságtól, melyhez születésénél fogva tartozik, hogy pillanatnyi vágyát kiolégitheaao, mi által lohotlonné lesz eddigi élctköróbon éz örökro szétrombolja háta mögött a hidat, melyen át, ha a j á t ó k b a bolo un, előbbi helyzotébo r o t i r á 1-hatna. Szégyent hoz társadalmi állására, elfeledkezett mágáról... stb." Mintlin a grófnő, midőn föllépésének olső hirét vettük: már örökro eljegyozto volna magát Thaliának, mintha talán még fényesebb családok sarjainak no-veivel íh nom találkozott volna már az ombor » találkoznék folyvást oly falragaszokon, molyok jótékony ozólu előadások hírnökei! Ezen véleménynyilvánítások nagyon tormésze-tos, mindenfelé elszivárognak, fölülről lo ugy, mint alulról f ö 1 fo 1 ó, — minek kövotkozéso mindenféle bir lön, melyoknok alaptalansága később bo bizonyult. „A grófnét ki akarják fütyöltetni," — „ml meg annál nagyobb tapsviharral fogaaandjuk, és jaj annak, akit füttyön kapunk" atb. llyfélo szóváltásokat lőhetett mindonfeló hallani, migton az előadás előtt harmadnappal közhírré lön, hogy a grófnő a fonnforgó körülményüknél fogva akadályozva van, nevét s rangját a szinlnpra nyomatni, mert hogy a follópéstöl tiltották volna el, az nem áll, ha mindjárt igyokoztok is öt szándoka megváltoztatás sára biriii, ami azonban nem sikerült. így törtónt, hogy a színlapokon, molyok eddig vároBszorto hirdették: B a 11 h y á n y i J u 1 i a grófnő fÖllóptét, az olöadás napján a „Budai Appra- Negyedórai utazás után a vonat a Salz-baoli folyón halad át, mely az osztrák, bajor föld közt a határt képezi, s folyvást lapályos síkságon halad nyugot felé, balról a mindinkább emelkedő nlpcsek havas csúcsai gyönyörködtetik a szemet, — mig jobbról az inkább széles mint hosszú Cliiem tava terül el kéklő vizével, melyen csekély terjedelmo daczára — 3''/, négyszög mértföld — számos kisebb nagyobb hajó, s egy gőzös élénkíti a forgalmat, mely leginkább fenyő fo, s az ugynovozutt torfból áll; — a posványos vidék fólszinén lövő, s fél rotha-dásba átment növényi részek képlete, a latin igen találóing fejezi ki c szóval: — humus — mely ép ugy mint nálunk Tisza mentében a tö-*eg, vályog alakban nngy kazalokba rokva Bajorhon crdötlon sik tájain, gyárak, s a vasutaknál igen czélszerüleg használtatik tüzelésre. Alig ér az utas Bajorhonba; nkarotlonul mindjárt meglepi e kis ország remek agrioul-turája, a nép vagyonossága, s ebből folyó jóléte s végro nzon roppant sörfogyusztás, melynek mását a világon sehol sem látja az ember. Iszik itt szegénye gazdaga, örege apraja, reggeltől napestig, vastag augsburgi kolbász, s jó izü rozs kenyér mellett; de hogy is ne? — hisz — tudóvá levő dolog, hogy a bajor sör legjobb a föld kerekségén, s mégis osak — öt krajezár iczéje a mi pénzünk szerint, hat bajor kr. pintje. Salzburgból a csinos, de minden nevezetesség nélküli Kosenheim bajor városkába harmadfél óra alatt érhetni, hol a pálya k''ét részre ágazik,az egyik folytatva nyugoti vonalát, Mün-chenbo vezet; a másik egyenest délnok tartva, a gyönyörű Innvölgyön végig, a ránk nézve szomorú emlékű KufBtoin mellett elhaladva — Insbrukba, Tirolország fővárosába visz. -— Én az utóbbi pályára ültem, miolébb óhajtván látni a vadrogényos Tirolt sajátságos népével. Nem lesz talán érdektelon rövid rojzát adni Kufsteinnak — a magyarok o Cayenne-já-nak ... Kufstein kis mezőváros az Inn folyó jobb partján. Közvotlonlll a város előtt roppant meredek sziklacsúcson van épülve a város három emeletre pioziny koczkás ablakaival, melybon egyszersmind a hircs politikai börtönök vannak !... Ejiitészete ódonszerü, talán még valamely középkori lovagfészok maradványa. Az egész erősség mintha az Inn habjaiból nőtt volna ki, oly szorosan folyja körül ennok vize, s igy szárazon a hozzájutás lohetlcn. Sajnálom , hogy körülményeim nom engedték a város belsejét közelebbről megtekinteni. Kufsteintől a vaspálya inkább a szirtek oldalába vájva, mint épitvo levén, — csak nehézkesen halad Insbruck felé, jobb, s balról védfalként borzasztó havasoktól környezvo, s a sebes Inn vizét számtalanszor áthidalva, két óra alatt eléri azon gyönyörű, 8 meglehetős tágas völgyet, — molyen a csinos főváros fokszik,— s hol 1800-bon Hofor András halliatatlanítá novét. (Folyt, köv.) NEMET KÁROLY. 4 33 xin Júlia" cgyszoril a kevésbé ¡sinctctos név állt; ¿b hogy szájról szájra járt a hir: mikép o grófnő, aki néhány nap előtt csak mint műkedvelő szándékozott föllépni, olbntározá véglegesen a színmüyészoj-nok szentelni magát, sőt a budai népszínházhoz szer-fcüdött is. KcVesbbó ismeretes grófnő neve is bizonyára birandott volna vonzerővel, ha a szinlapon áll, csupa újdonságból is, annálinkább 11 a 11 h y á n y i Juli á ó, kinek novét a budapesti s vidéki olvasóközönség la- {ok utján csak igen kedvező oldalról tanulta ismerni. ) vonzerő az általam fölobb közlött előzmények folytán csak növekedett; olyannyira, hogy mióta színház van a világon, soha ogy sem volt oly telő, mint Budai Appraxin Júlia föllépte alkalmával a budai, és soha nagyobb onthusiasmussal, tapsviharral nem fogadott közönség a színpadon sonkit, mint öt. Es soha, nemcsak mint nagylelkű nő, aki örömmel áldozik tehetségóvol jótékony czélrn, hanem mint művésznő is sonki som érdemelte meg a közönség Bzlinni nom akaró tetszésnyilvánítását, mint liudai A. Júlia. „A szigotvári vórtanuk"bon Anna szerepébon oly gyönyörűen adá vissza a» érzclemárnyalatokat, oly hűen tolmácBolá a kebel égető fájdalmát, majd a távolból felcsillámló, b mindinkább közeledő rejnény sugár okozta örömet, amoly azonban csakhamar elhalt iBmót óh a derülni kezdő arezot megint az örök bú fá-tyolával födé ol, hogy a figyelmen néző velő érzett, megosztá fájdalmát, meg örömét, s midőn ö renegát koavoBÓvcl szemben méltó haragra gerjed, volc ogyütt liorogvék l Szabatos, a legszigorúbb itészot követelményeinek is megfelelő szavalata nemcsak tetszett r. közön« ségnek, hanem a szó szoros értelmében meglepte, bámulatra ragadta ezt. Bárki játszott volna helyette és ugy miként ö, azt'' mondanám róla, mit most mondok Budai A. Júliáról, hogy a természet is színművésznőnek toromté, főleg a hősnő b z o r o p k ö r b e », ámbár a drámára következett két társalgási vígjátékban is igen kcdvoB, valódi elegáns grófné volt. " •> Budai Appraxin Julin o napikban indul Kas 8ár a, onnan Kulor.s vár r a, 1) oh r ocze n bo ób talán még más helyekre is, hol mindenütt a b ud ai nópHzinház javára lópend fel; és ha majd o sok akadúlylyal küzdő intézet kivorgöilvén a mindenféle bimbói erős lábon állami és hivatásának megfelelvén, kivon szolgáland a nemzetiségnek, lehetetlen, hogy a történetíró o kedvező eredményt nagy részien B u d a i Appraxin Júlia érdomuül ne jegyezzo fel. KuiiSieiitililLbÍH, 18G3 február hóban. Ott hagytuk ol a sort tekintetes szerkesztő ur, hogy „Soroksáron a yendégfrgodóbn bo kell hajtani" Bot. Jty, kérem szépen, már ez a mai müveit korban, midőn a 12, 13, 14 éves gyerkőezo vagy surgyánka legény — mifelénk szokták mondani — épen ugy megiszsza az egy itezo borát, mint ilyon magam forrni^ fiatalok, vagy, pedig a szerkosztö ur, (ugy-o kórom, ön is iszik bort? — no már csak úgy, mint a pestiek) *) akkor nom csoda, ha az utasok mindon utjokim cső vendégfogadóba, korcsmákba, osapszé-kokbo, vngy plauo az uton útfélen eső kidűlt, bődült oldalú csárdákba, melyek a mai dicsőséges kornak bukfonezot hányó napjaiban, az u. n. csárdásoknak (csárdás zono) és ezok hatalmasan bögözö, szakértelme s mostorainnk oly világra harsogó hirt s nevet ttrö-kltottok — egész odaongedéssel, a szürkét és fakót beterelik, és ilyotónképon a Bzót a kocsi hátulja vagy dorokáhól (ho nom épen a tyukoa kosárból) a korcsmáros ur ékeskedő füloibo odavetik : „Egy itezo bort korcsmáros lu Ily módon mi is oyutottunk tohát a soroksári vendégfogadóba, fuvarosnénk szíves volt a meghagyás szerint befordulni.'' „Julié! Vivát Soroksár I" Lassan kincsem; kórom szépen n szerkesztő urat, oüt noiK t^JiáesoB ám ití lármázni; eat Soroksáron csak egyszer kiáltották, akkor t. i. midőn Mária Terézia Sorokért mezővárossá üttotto; örömflkbon a szogény nóiMot sógorok megfordították a szót, és éltették SoroksaVt, mert a felséges királyné mozövároB lesz. No mondom, skkor egyszer kiáltották, azóta, ha valaki ol találná m«gát kurjantani, alig ha szűk nem lenno Soroksár; hnne-m azon. idő óta sok viz elfolyt már a Dunán; és lett mindenféle omber, magyar emberré, már ha máskép nem is, do legalább a nadrágjában, atillájában és sarkantyús cüIzmájúUin annak mutatfifozott: Soroksár azonban megmaradt a régi mondurjában, melyhez tartozik a térdig érő csatos bugyogó, a csatos strimpfli, faczipö és a minden józan embernél megboldogult két emeletes czilindor, melynek ablakán csak kandikál ki az íllotékes, kényelmes paróka ; tessék chez hozzá gondolni azután még egy hosszú kabátos, vagy térdig órö föcskofarkos frakkot, aztán itta U''y''o« kép; hn ozt ugy néha napján, t. i. bucsunanjáu nz óiuber— mikor az illető atyánkfiai a trajsrittban a taktust illöleg kivorik, a frakk pedig fütyöli hozzá azon gyönyörű melódiát, melyből az országhirü „Jaj do fáj" cziniü csárdás korokedett—megbámulja: ilyeténkópoii gondolkodik...; azaz mit is boszélok? nem gondol semmit, mert még a gondolat is hozentragerosan jönno o világra, mint mikónt értesültem : hogy az én kedv . ■....." - H ") Alt nom tz^ftfcllrm bovAlUiil. Hicrk szülőföldömén is pianó sirnak már a sarkantyúk, — a hozentragorok pedig rettentő lármát csapnak a főváros kirakataiban, vagy ópen a boltok ereszei alatt szüntelenül vigyorognak a járó kelő magyar nadrágokra. . No do nom azért jöttünk, hogy itt a világot szóljuk, Bzapoljuk, ezt más is megteszi, oliez korunkban már a serdülő leánykák is értenek — hanem menjünk be, lesz itt valami terem, ób benno valami torom, amivel az omlier éhségét, szomjúságát, akár szollemi, akár anyagi tekintotben lccsílapithatja. Hej! korcsmáros! mi van onni való?... Vas ist das? No tetszik hallani, én ugyan nőin értök nó-motül, hanem azt mégis tudom, hogy itt ugyan nem eszünk semmit.... Hozzon egy itezo bort! ja, ¿a... ezt már mogértetto....'' Szoretno tán szerkesztő ur valami hírlapot olvasni? — no ugyan megjárná! Soroksár! és magyar hírlap? — meglehet egy kettő — do ozt nem a vendégfogadóban kell keresni; itt tehát nincB mit késni, eddig Ypnnok o városnak nevezetességei; kovÓB az igaz! do többel nem szolgálhatok. Elutazunk Laczházára; ez már aztán dorók magyar város a kunságban, van vendégszorctö, bccsülo-tcB jó népe, von jó nörkölt husa, túrós csuszája. Apro-poB ! Bzercti-o szerkesztő ur a túrós csuszát, mort itt ugyan lesz ám módja benno. Most azonban ne beszéljünk erről,a hely szinén mryd érdekcbchb dolgok fognak fölmerülni. Hanem mig a szürko ób u fakó oda érkozik, addig elmondom, hogy legközolobb váro-Bunkboiuigen nagy ób novezetes dolgok adták eló magukat. Igen nagy ób nevezetes dolgok ezok t. szerkesztő ur, amelyek is megérdemlik, hogy még sokszor elmondassanak; habár egy párszor már cl is mondtuk és mondták őket. Mult óv dcczember havában u. is városunkban hosszú vajúdás után született ogy olvosókor — az intelligens osztályból, végre, Yalo''.iáro, mert már vagy háromszor kisérlot tétetett arra, ami csak lHÖ2-ben létesülhetett. Az 1803-ík óv is meghozta a maga Bzerény gyümölcsét, mort ugyanő városban a földmivcs, iparos, kézműves ember is egy társaságban állván, alapított magának cgy polgári olvasóegyletet, melynek Isten kogyelmóböf most már van U2 tagja, h naponként szaporodik azon arisztokraták bosszúságára, kik minden áron megbukását óhajtják ezen egyletnek; do ho Isten minket éltet, ós velünk együtt több lelkes polgártársainkat, kik nz ügyet igazán szivükön hordozták, jótállunk órto, hogy még most csak zsengén bimbózó egyletünk : rövid idő múlva virágzóvá növi ki magát; minket o kovesbé értelmes polgársársoink mü-volödésénok ób a népnevelés előmozdításának czélja .....nom pedig, hogy magunkat valakitől olkülönözzük — vciío.t, és oki önzéstelen érdekeltség nélkül karol fel cg^y szont ügyet, ott utóvégre is a jobb résznek győzni kell; bármi ármány, rágalom b több ilyenféle megbuktattatásrn czélzó — koholmányok, miket már többed magunkkal hallottunk — törjonek is a tiszta szép és nemes czélu ügy ellenében. Csak hadd beszéljen akinek tetszik, mi megférünk salját kis körünkben, mely minden nagyravágyástól ;cnt. Polgári olvasóegyletünk óv} dija 3 o. ó. frt. jár 11-félő hírlapunk, 3 pulit., 1 huuioríst., 1 gazdasági, 4 vegyes tartalmú, s 2 csupán szépirodalmi. Van -könyvtárunk is jól és csinosan rondezott olvasótermünkben. No do olég ennyi egyszorro, többet nőin beszólok, mert látom, hogy t. szorkcsztö ur álmos; még csak azt ''¡ossók meghallgatni, hogy olvasóegyletünk javára adtunk cgy tánczvigalmnt, s lett tiszto jövődnie?« «) % t/^T-rtfásunk egész tavaszi, már vannak nálunk kis í.aáK íb, ez is i\jság.... Alszik tekintetes ur ?... Jó éjt; én íb alszom.... BOllS KÁBÓLY. Népszokás. Mohács nomesak arról nevezetes, hogy a tör-ténclomben, mint fájdalmas omlékü csatahely szoro- Iiolt, de többek közt arról is, hogy bizonyos népszó-cás ináig is hiven őriztetik, mely az őskorból maradt a johv^Vcinzcdékre. E népszokás a farsang utónap-jaibai: évenkint megujittntik. A ráczok (sokoezok), kik számra nózvo Mohácson n mogya^ és németajkúnkat jóval túlhaladják, az említett napokon azzal mulatják magukat, miszerint közülök »okon álköntösbo öltözvén, mint torzalakok mutoga''jiík magukat az utczán. Hogy azonlxHi a szíves olvasónak mégis némi fogalma K''g^n ft Círzolakok külseje és sajátságairól, (WÜkBégcsu.ok JífWíá ök<": körülményesen lefesteni. Az ii^''tor^lck, mely a ráczok tulajdon kifejo-»usük szerint nlinó"-nnk noveztotik, arczán ogy fából vésett"visel, moly egy kifordított bunda-darabO^, MgrJX&fö'',ívan vóvc, hogy az ogés-- főt bo-fö d i. tí-ií;» j .1 r i itt« ég a kifordított ködmön, moly folytatja * fejről ftlggö bundadarabnak. Az altosi.it födi egy a földdel hasonló Bzinű gatya, moly felül szalmával von kitömve, térdon ulul pedig összokötve. Nómolyok bocskort vagy csizmát viselnek, do többnyire mezítelen a lábuk; ntóbbi esetben a lábszár <tórdi&> ívjy a kézfej is téglonorrol, inészszrl vagy ko-; oinini) í>o van mázolva. Mindegyik kezében lehet '' látni válami tárgyat, melylyel foglalkoznak : nyir-| seprőt, fakardot, tárogatót, átlyukasztott serpenyőt, egyfenokü dobot vagy összerozzant kis bordót; Utóbbi tárgyak egyúttal hangszerül használtatnak.- Egyátolán akármiféle tárgyat is alkalmasnak találnak ők bohózataik feltüntetéséro, melylyel csak zi\jt idézhetnek elö.. Es igy felkészülvo, ÖBszegyülnek az álarczosok,1 vagy helyesebben kifejezvo, fél-mod-vék az úgynevezett rácz-utczában, hol igen tágas tér van, b Bzcrintök ez az erkölcstelen mulatságra logal-kalmasb. A farsang 3 utónapjaiban, az éjét is hozzászámítva, szakadatlanul pizseg omo téren a kíváncsi nép; azép idővel mintegy 5—0 ezret lehet Bzámitoni. A ráczok itt tartják o bált, o szabod, csillagos ég alatt; Vgyen bár hó, cső, vagy akármily zord ídö, ez elvadult népet nom gátolja mulatságában scmmífólo clom. Tcrmószotcson nom hiányzik a „Kóló" (Bzerb nemzoti táncz), molyot 15—20 körben is dudaszó, s a fülsértő zaj mollott: úgymint a tárogotó, dob, sorpenyők, ökörkolojnp(moly oz álnrczosoK dorekán vagy nyakán függ), — lejtőnek. Elfordul oz ember o néptöinogtől, mert nz álarczosok mit som tokintve, a nők irányában a lcgoljosobb módon tűnnek fel, b hn egy tisztességesen öltözött egyént megpillantanak, egy ujkrojezárért óráig is clötto csiisznok-másznak. Száraz idő alkalmával még csak nem oly visszataszító külsejük, do ha az ut sáros, mi Mohácson igon gyakori, okkor a pocsolyába is bolefokszenck ; képzelhetni, hogy ily ijesztő valamit még Amerika legvadabb rengetegeiben sem láthatni. Ha aztán lerészegednek, egymást jól cldöngotík, s ismét a régiek. E valóságos tényt alig hinném cl magam is, hahogy nom lett volna alkalmam róla önszemeimmcl meggyőződni. A jelen században alig mutathat fel honunk hasonló vadnépszokást Kíváncsi volék o népszokás oredotóröl tudomást szorozni, azt állítják n szerbek : miszerint a tűrök iga alatt őseik igen kínoztatván, o dunántúli szigetbe kényszerültek menekülni. Itt azonban ogy második ellenség kezdó ökot üldözni: oz éhség; ez utóbbi türhotlonnó válván, ép ozon időpontban, midőn n magyarok a törökökkel a mohácsi síkon összeütközvén, a szerbek álarczczol eltorzítva éjjel irtózatos zajjal átjuttok » Dunán elhagyott lakásaikat elfoglalandók. Midőn a törökök őket meglátták, valóságos ördögöknek vélvén, oly rémületbe jöttek, hogy nzonnol kifutottak a városból. A történelem erről az esetről nem tesz ugyan említést, hogy nzonban o néphagyomány nem épen o légből merített, azt hinni akarom; mert máskép nera ragoszkodnék o nemzet oly forrón az említett hagyó- -mányhoz. Körülbclöl 12 év előtt az akkori bírói hatóság cl akarván törülni o népszokást, mivol azon időben aa álarczosok a nézőket sokszor kegyetlenül megvorték, vagy más durva, bánásmód által illették, ugy hogy ab ember nappal alig mert az utczára kilépni — erőhatalommal se lehetett őket legyőzni; a csendőrök átlátván, hogy biz komolylyá kezd válni a dolog, egy közülük használta fegyverét, miro az álarczosok közül egy Azonnal halva rogyott össze, s többen megsebesültök. Azonban a csendőrök is odább álltak, s csak néhány napra jöttek elö, midőn a szerbek már kijózanodtak. , Eb azóta nom bántja ökot senki; sajnos azonban, hogy felsőbb rendelet kövotkoztébon emo bohóczkodáa mint nyilvános skandalum bo nom tiltatik; mort h» történotcson egy angol vagy nóuiot tudós férfiú Mohácson kcrcsztülutazna b a torzalakokat látná, bizonyosan azt fogná beleírni tárczájábu, hogy a magyarok ilyen meg amolyan czivilizálatlan, barbar nép, bár a józan elméjű magyarnak nom jut eszébe, magából bolondot csinálni, a szégyenbélyeget mégis csak ő reá sütnék. KUQYEIIAY. Hirek és események. F. A városi tomplom toronyórája valódi jolképo az európai bonyolódásoknak. Itt igazán nem tudjuK, hányat ütött az óra, mort a mutatók közt nagy meghasonlás támadt. Az egyik pár folytonosan 9-ot mutat, a másik mintegy cllonfelónok daczára, vagy az időbeni haladását bizonyítani akarván — 11-ro utal; a harmadik, hol ai( egyik, hol a másik párttal kaczérkod-ván, interveniálni látszik, mig a negyedik a bo nem avatkozás olvlicz hívón, semlegességétaaigoruan fenntartja. E folytonoa vgyenctlenkedés azonban számtalan rósz következést szül; ki hivatalos óráját oltó« veszti, ki. meg ohédjét mulasztja cl stb. Kívánatos volna tohát a közjó érdekében, hogy o renitensek ajx-gedelomro, kötchssogök tcljesitéséro — do főleg cgyotórtéaro figyelmcztcssenok. A helybeli takarékpénztár a napokban tartotta választmányi gyűlését, melyben olnöknck Szép Károly, alelnöknek pedig Outmann S. II. urak választattok meg. A Egy helybeli iparos házát .akarván fölépíttetni, 160 db. 10 frtos részvényt odott it. 160 rondda'' Ycvöjénok, oly kikötéssel, hogy a 10 ÍVtot nála 2 év alatt lcdolgoztatják. Most 1500 frtjo van együtt, moly összeg háza fölépítésére szükséges volt. Nem rosz gondolat, az 1600 frt néhány óvi kama\ja vah vele mogtakaritva. A E- hó 22-én Kotoriban 9 ház a hozzá tartozó melléképületekkel együtt eléget. A Naponként jönnek Olaszországból haza a bakák o vasúton, s itt lépvén olöször hozájok földérc, van k<;loto a bornak, a jó kodvot még Fábián prímás som tudná elrontani. s-l ^ A A mezőgazdasági egylet választmányi gyűlése, melyről még iv mult évben cmlékoztünk, meg-tartatott Csáktornyán. Az érkozett vendégek szíves fogadtatásban részosültok. Éljenek a vendégezorotö csáktornyniak. A^Iint hírlik, a vasmegyei foglyárok n^-omában lóvén Sz... . Jakab rablénhk, Zalába is bejöttek utána, minek következtében sikerült elfogni — zalai születés«, llüdöskut holységből való a gazember. 11a jól vagyunk értesülvo, ö komo Kutyási társaságában részt vett a vasmegyei gaztettekben, különösen említést érdemel a sitkei, moly alkalommal Nagy Sámlor földbirtokost kirabolták. Lassankint hurokra kerülnek. Kutyási fölött az itélot alkalmasint jövő hó elején lesz kimondva. A Befogtak két bajosai parasztot is, kik egy erdőst megtámadván, kegyetlenül megverték baltáikkal s kirabolták. A A helybeli főrabbi Eassl, értesülésünk szorint „arany érdemkereszttel ókcsittetik föl. Kaposvár. * Szeretnők, ha a gvakortrt emlitett hír csakugyan valóvá érnék, a mükc''dvolöi előadásokat illotőlog. Elég jótékony czél van, mely áldozatra vár, s mindig erény — tenni o hazáért. Midőn a kaposvári műkedvelői társulat alakult, saját költségén ópittotó a drága színpadot, most ott áll pusztán a fogadó termében, várva a jobb napokat, molyokon, a közczélokért hevülni a jók- és hivatottaknak — tíjljobór terem. Előre! az idő halad, elveszett csak az a perez, melyen semmi üdvöset, jót nom tovénk. * Olvasunk, tanulunk; haladunk is, hála az ég nek, a magyar nyelvben. Itt közlünk egy hirdetést, mely a székváros föutczájának egyik házkapuján van kiragasztva; tcssók figyelni: „T u d os i 11 o m. Hogy oz, házot, kínok szükséges leondno az lakhely, itten kapható, alkalmatosságra nézve ha, szükség le-rndno Istálló és kert, ugy szinte van, ós s. Ezen Ház tudósítva folváttáshoz, itten közel átellenbon nz Vclics úrnál." — Szóról szóra közöltük; vivát VcIícb! * Már egyszer felomlítettük az utczai csatornák rosz deszkázatát; most ¡Binétolni kell, miután a legközelebbi estek egyikén is majd lábat törto egy jámbor polgár. Honnét a deszka lekopik, ott az iir tátong havakig, tessék beleesni, s nyak- vagy lábat törni. Lépcsőket raknak a járdára, fonyü-padokat, b midőn egész luitorxággal halad nz. eiuUvr.ugy üti belo láb-s/úresontját, bog}'' még a sötét falakon is csillagokat lát! Ez még mind Bcmmi ily czivilízált népnél — mondja Áspis ur — csak más böjtink ne legyen ! • A kaposvári gymnasiuin felópitóséro következő ujabb ajánlatok tetottok : (Folytatás). Kurucz Imro 5 frt., Mile család l''olánból 100 ft., Dornoy István urodalmi kormányzó 16 frt./ Mujszor Józecf 10 frt. 16 kr. (Folytatjuk). ♦ Joles hazánkfia Somssich Pál, márcz. hó 7-óit érkezik meg a fővárosból. Megjövctelo után azonnal ülések tartatnak a gymnázium épitéso tárgyában. • Az ujonezozáu elkezdődött. * Ismét oly tavaszi szint öltött magára oz idő, hogy a falusiak oz erdőkről ogész virágcsokrokat hóinak — fehér virágból kötve. Ki tudja, nom rakjuk-o miyd a tavasz hideg szomfedöjóro, mely alatt a fagytól letarolt testvéreik nyugvandnak ? * Valahára láttunk fogast; igazán csak bámulni való volt, miután 70 kron árulták fontját. Azt is megérjük, hogy belépti dij mollott fogják mutogatni. Nyílt posta. • • ''-nak, Kanti**. KUiiUujük a figyelmeiéit: iparkodunk megtudni a valót. P-nak. Klcgct tottlink ugy-n l>ár 1 kapta ön levelünket » K. Oy-nok, Pest. Hogy virjuk aí Ígéretet! mcgfoloil-keitíl ? Si.-I)cnc«re. Tiutúsitfat Mrlink. I). J.-nak. Nom lehel; nem olyanok a vimonyok. T-nak, Katilii-a. Mimikát kUldoimSnyt kii«»oiiettel vottilk. „A* órA» kalandjai.'' — Sokkal hlhetlenebbek, b. DomAnt-fílík, hogy *em kii/ölh. tnilk. K. A-nak, l''&f. MAr ott vaunak afeiikék) nom tudom, mlniS lem rAjok a tava*« T Ön Igiit, » igy blaunk I CV H-nak, PA|>a. Utol»« cikked alól tívo.líiWI maradt ki a név j megraik a/ nem c*ak KaniiaAu, do Pe»ton i». ,KAjöiiak'' - KaniiaAu. Nem adhatjuk ; egv5»»«n újra kellene írni. „Zalai romok'' — Jó munka | kij»»önet érte. Krdeinek, KapnivAr. Megjött T teljék önnek örömo btnne, »»Ivböl klvAnjuk ¡do lohotlen kiUUlul. ,Zúgg a |>atak.* — Kedvet ki» ver*. M. K-nak. A dámokat megrondoljiik lökére. '' ; H. F. I. — Pett. OlvMóköiöoiégiiuktöl nagyon «ilveien lAtott vendég Un, o*er köiüJnet | do újra bAlrak vagyunk Önt figyelmedéin!, végexxeu akiadóval; vagy tAn mAr meg 1» van 1 Felelős szerkesztő: FODOR PÁL. Nyilt lovól ld. riglcxal Kováén József urlioz! Múltkori nyilt lovolembo ogy kis sajtóhiba csúszott, kijavítani sietek, hogy megérthessük egymást: ugyanis o helyett „kínok egyedüli feladata a betegeknek gvámolitása gyoplöznek, mely szorint b igy az alig lehető, hogy a szőlészet körében" stb. — tessék olvasni: kínok egyedüli feladata a betegeknek gyámo-litáso, mely szorint az alig lehető, hogy a szölészot körében Btb. TEKSÁNCZKY. Gazdasági tudósítások. .\agy-KnnlxHn, febr. 27. A mult szerdai valamint a mai hotivásár íb szép látogotásnok örvend''ott ób gabona is sxóp mennyiségben szállíttatott ugyan, do azért minden árát tartja; kívóvón a rozs, melyből a kormány számára 2000 mórö vásároltatott, valamivel feljobb szállott; gyapjú, méz és guboci említést som órdomclnok, n bőrök árn valamivel javult. A gabonaárak köYotkozök : búza 3 frt. 60 kr.— 4 frt. 20 kr., rozs 2 frt. 30—00 kr., árpa 2 ft.—2 ft. 30 kr., zab 1 ft. 60—00 kr., kukoricza 2 f. 10—20 k. Kaposvár, fobr. 20. A liídog éjszakák folyvást tartanok; éjjel megfagy, naponta szép meleg, száraz idö. Már hordják a jegot a vermekbe, még pedig nyakra főre; ki tudja pár nap múlva meg nom-o oz osö esik; most mindont fcltchotni oz időjárásról, oly rondkivülí, oly változó. Vannak cgyónok, kik ójjel ogyro öntözik a jég felszínét, csakhogy vastagodjék reggclro, » okkor neki n vermelő- ób fejszékkel ! Az utak tökóletcson megjavultok, a közlekedés holyro állt, a termékszállítás mindennek daczára nagyon gyér; alszik míndon, mint maga a torméBzot, s ki meri állítani, hogy a tavasz ébredést hoz az üz-lotforgolomro, mint o természetre ? Több gazda mogunto o várást, s odja termékét, ahogy veszik, nom mindenki böjtölheti ki a rosz időket; Bok embert nagyon is szőrit a csizma, mit tegyen? A piaezok ritkán láttak egyegy húzómban több kövór sertést, mint most; falka számra terelik bo oz ordö-röl; b daozára annak, hogy kovÓB a vovö, az árból még som ongednok; igy vannak a göbölökkcl is. Az igavonó marhát bem keresik ugy, mint más időkben ; jwlrját lőhet kopni 240—2B0 frtórt; fiatal is, szép is. A teloltotés jól megy ; a szóp idők bizonyos nyoro-sógül voltak gazdáinkra» ritka fogyott kl a takarmányból, b ki kifogyott is, olcsóbban vobz, mint az öbz-szol borzadott tőle. Az ingatlan birtok ára omelkodott; különösen a scssiók oly magasra rúgtak, hogy majd. alig hinnó az ember, különösen a vasút montébon. Hol 3—4 óvvol ezelőtt egy egész tolok ozor kétszáz frt. volt, ott most két ezer négy száz frt., azaz épen két annyi. Eleségárban semmi változás, azért csak mult számunkra utaljuk t. olvasóinkat. (m. p.) VoHxprém, febr. 24. Buza 3 frt. 40 kr., rozs 2 frt. 16 kr., árpa 2 frt., kukoricza 2 frt. 40 kr., hajdina 2 frt. 10 kr., zab 1 frt. 20—26 kr. Folyvás» szép időnk; több bolyon munkálkodnak a szőlőkben; a déli oldalokon motszottok is már; boros gazdáink nyokrofóro fejtenek, félvén a bormcgromlástól: a fono ugy is bonno van már több pinezóben. Koroako-dósbon Bommi élénkség; hó igy tart, még több lösz a bukás. • r. 1. E lopok kiadó hivatala tisztelettel hivja föl a Zala-Somogy s más megyebeli munkatársakat, hogy az 1804-ik évro díszesen kiállítani kivánt „Zola-Somogyi N''ópnoptár" számára népies költeményeket kisebb balladákat, talpraesett adoma b más humomztíkus rajzolatukat beküldeni sziveskedjenek. A megnovozott két megyét közolobhrül érdeklő közlomónyok különös előny-nyel bírnak. Friss vetőmagvak 11.111. Lóhere, valódi franezia lnezerna. Lóhere, stájer vörös. Róti here, felier hollandi. Perje, (Reygras) angol 8 franezia. Baltaczlm, (Espareet). Czukor- s takarmány-czókla-rópa. Tarlórópa, tehdr kerek. Bükköny s mohar. Mezei komacsin, (Timoteuafcras). Akaczfa, s különféle erdei íamagvak. Kerti vetemdny magvak. MT Továbbá: . Marmarosi marhasó, fekete. Tengeri marhasó, vörös. Paraffin kocni- 8 gepkenőes. Angolna, sardina 8 más különféle lmlak. Sajtok, straeluuo, pannazán, ementáli, groyi, sehwar-zenhergi sat., jó minőségben s jutányos áron kaphatók: I''esselliofer József kereskedésében, (a városház-épületben) N.-Kanizsán. iimuuiiamuxiim» tomm [4-3] Allerneueste Grosse Geldverloosung von 2 Millionen 400,000 Mark, in welcher nur Gevinne gezogen worden, garantlrt von der freien Stadt Hamburg. Ein Original-LooB kostet % Rthr. Pr. Crt. Ein halbes „ „ „ i „ „ „ Zwei viertel „ „ kosten i „ „ „ Vier achtel < „ „ „ 1 „ „ „ L''ntcr 19,700 Gewinnen botindon sich llnuptreffer von Mark 200,000 100,000, 00,000,30,000,20,000,15,000, 8-mal 10,000, 2 mal 8000, 2-iual 0000, 4-mal 5000, 8-mal 4000, 18-mal 3000, 50-mal 2000, 0-mal 1500. O-mal 1200, iOO-mal lOOO, lOO-mal500 etc. Beginn der Ziehung am 18. dienen KlonatM. Kein anderes St lots-Unternohmon bietet bei gleicher Soliditttt und boi einer verhltltnissmitsBig kleinen EiiilaKC bo groHse Chanreu dar. Unter moiuer In weltehter Ferne bekannten und allgemein beliebten Uc8chilfts-l)evi8c: „Sattes Segea M Gotoi4a wurde im verflosseuon Jahro nin 2. Mal zum 17. Male und am 25. Juli zum 18. .Male das grünste I.ooh, so wie In deu letxten 3 Monaten 2 Mal der größte Hauptgewinn Iwi mir gewonnen. Auswärtige Auftrüge mit Kimcsson selbst nach den entferntsten Gegenden, führe ich prompt und veraebwlegcn aus, und Bcndo fimtllehe ZlebuuKsliHteu und <«ewlniigelder sofort nach Entscheidung zu. Laz. Sanis. Colin, Banquler in Hamburg. ..................................MI.«.......BB..........................................T.....— rff Egy 12 vitítozatu, peűalés or-gomival felszerelt templominál biró plóbániiíbnu u tanító oly gyakornokot keres, ki a czélirányoH elemi, ugy szintón nz orgona- » ónektaní-tiíslmn fizotésí''rt kiván oktatást nyerni. Bővebb (-rtesítííst ad Ií<5-zsavölgyi tanító ur Nagy-Kanizsán. Kölilblrtokoiok ói gyArtuUjdono«ok, ijia-ro*f>k, künígck, l««|lilelck fi magAn/tók, kik liiitoaiUk mellett, kSlisSnt ki- vAuiink felvtnni, Igrn k^tvoiü fclU(tclck alnlt kt$i tük^ket felvi hetnok. DArmrntcs íVUxólitAg,kra kSxolfbb tniU- sli&jt Kiluak. Frlmont Henrik ós Nemen Angol! Jóxfief. Diriben, Wamll (JllloJiban 149 *jt6. 4-2 Wjy''dita József kindó k»p- éa nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán. LAJPNIK EMÁNUEL kaposvári kávés ajánja magát a t. ez. közönség szives tigyolmébe, következőkre nózvo: Mind a nála megjelenő helybeli és vidéki számos vendég, mind Somogy és a szomszéd megyékben terjedt ismerotesség és lovolezési körénél fogva, azon kellemes helyzetben von: hogy at. oz. nagy közönségnek szolgálatára lehet ingatlan földbirtokok, házak szerzése-, csoréléso-, eladása- vogy haszonbérbe BzerzéBé-ben. liiztos tudomással szolgál vételre eladásra, legyen oz erdő, ölfa, gtibÖl, lovak, g>»|>jn, juh, nertvén, eleség, takarmány, épflletfa, gépek, bor, igavonó HznrvaHinnrhák vagyvbármely az üzlot, koroskedéfl és gazdászat körében előforduló tárgy. Szerez vételre, eladásra állam- Jparpapir és Hornjegye-ket, s mindezt parányi dijért. Azért felkéri egész tisztelettel fontnovezott mindazokat, kik bármely tárgyat vonni, eladni, cserélni vagy haszonbérben bírni kívánnak, magyar vagy némot nyelven irt, s bérmentesített leveleikkel hozzá forduljanak. Hol kell, a szigorú titoktartásról biztosittotnok oz illetők. (2—3) Nagy-Kanizsa. II. évfolyam. 8. szám. 1863. martius 10-óu. Zala-Somo Ismeretterjesztő lap a szépirodalom, kereskedelem, ipar, gaxdásxat, tudomány és művészet köréből. —1 —— - ■ ———— ■ ■■■■■■■■■■MMMHiWWHWWlBWMW^BWWBBBWMWWI———W——— Mcgjclcn c lap legalább egy íven julius hó l-től kozdvo mindon hó 1-ón, 10-ón és 20-án. — Előfizetési Ar postáni szétküldéssel ¿b helylmn házhoz hordva egész óvro f) frt., félévre 3 frt. — Minden egész éves olőfizotő a laptulajdonos kölcsön könyvtárát az eddig fentálló feltételek mollott fól áron használhatja. — Nyílt tér egy Petit sorért lü kr. — Hirdetések négy hasábos Potit sorért l*őr 7 kr., 2-or 6 kr. és minden további beiktatásért f) kr. s bélyegdyért 30 kr. fizetendő. — A beiktatási dij s a lap kezelését illető minden tárgy a kiadó hivatalhoz Nagy-Kan izsára; a lap szollnmi tartalmát illető közlemények pedig, ugy minden levelek bérmontvo a szerkesztőséghez küldendők Kajwsvárra. Nyilt levél méltóságos gr. Batthyány Zsigmond úrhoz. Ha azon diszos ülnöki Bzék körül, melyot Méltóságod megyénk gazdasági egyleti llléBoin oly nemesen kitartó Inizgulonunul tölt be, — annyi számmal lenno Zala megye nagy gazda-közönségo mindenkor conoentrálva: inikép az ott hozott ezélravezető lelkes indítványok 8 határozatok,— mint hasznos vetőgépnek rendszeresen hulló magvai — az egész megye minden egyen vidékébe eláradhatnának , s lm a jolen szűk közro szorított publicitásban „nyilt térre" nem egyedül a sajtó utja vezetne s ha végre vélemény, oszmecsero s független nézetek közzététele áltul valamely Üdvös közügynek oonsta-tirozására ahlioz értük figyelmét, erejét fölhívni nem lenne «zent kötelessége mindon egyes honpolgárnak mindon időben; ngy tán én is túlzottnak tartanám azon axiómát: hogy napjainkban minél többen, r minél gyakrabban lépjünk ki hazánk java mellett a journalistika kllzdho-mokjára. Do igy annál inkább s kétszeresen örültöm, midőn o lapok f. é. február 20-ki számában „Egy falusi gazda" — ugyancsak o lapokban f. é. január 1-én megjelent „Eszrevéto-lck a zalai gazdászati egylet érdekében" czim alatt irt szerény nézeteimet figyelemre méltatá, s azokat lelkes szavakban tolmácsolni, és saját nézeteivel is támogatni, bővíteni szivoskodett. tís ezáltal említett „Észrevételeim" közül a gazdasági kerületek felállítását tár-gyazó indítványnak oly súlyt adott, melylyol kimutatá, hogy annak mérlegelését most már Méltóságodtól is mint egyletünk mélyen tisztelt elnökétől méltán várjuk k reméljük is. Azon reményben tehát, hogy u tárgyban már megirt nézeteimet gazdáink közül többen is mindinkább kifejteni,n a netáni nézetkülönbségek által jobbakkal felcserélni fogják : gazdasági ogy le tünknek kerületekre, vagy járásokra felosztását indítványozom. S midőn ezen indítványt Méltóságod elé terjesztem, — szokott erélyénél fogva hiszem; hogymig egyrészről a jó akaratot bennem méltányolni fogja, másrészről nem mulasztandja el azt szőnyegre hozni ott, hol értelmi hozzászólások által döntethotik ol annak életrevalósága. Gazdasági egyletünknek népszorüségro van szüksége. Azt pedig kiterjedt megyénkben egyedül a járáoonkérfti csoportosulásban vélem olérhotőnok. Kérem Méltóságodat, vosso mérlegbe ezen Ugy fontosságát! Ezek után fogadjaMéltóságod hazafiúi mély tiszteletcin őszinte kifejezését. TUBOLY VIOT. Fény- és Arnyoldalok. IV. Schulkundo ist httufig niehts als Dunát, In der Praktik leht dle waliro Kunit. L. MUnktl. A haza ügyeit kitűnően képviselő „Veaér* néhány számában vidéki lovclot olvasék népne-velésllnk érdekében. E levél különösen a néptanító elhagyatott helyzetét, sőt nyomorátemeli ki egész részletében; ki e sorokat elolvassa, bizonyára szánalom érzete gerjed föl szívében. Do nézzünk egy kissé körül, tán o szomorú jelenőt okát föltaláljuk. Mit a „Vozér" lovclozője ir, az mindon osotro azon laza viszony kifolyása, mely tanító és nép között létezett, s mely következményeiben jelenleg is sok helyütt mutatkozik. A nép nem tanulhatá meg beosülni az oly egyéneket, kik a magasztos pályára hivatva épen nem levén, arra tökéletesen alkalmatlanok is voltak. A nép nem talált bennök semmi jutalomravagy lolkesítésre méltót. Milyen volt a* adjon Isten, olyan volt a fogadj Isten A roncsolt nevelés, hanyag s rendszer nélküli tanítás mellett, rongyos maradt a tanító háza, s üres vékája. T Á R C Z A. Egressi Gáborhoz. (Knpotvdr 1863. január 22-én). Mi nem vagyok, költőnok kelletett Vala születni énnekem, Ilogy ogy világról, melyet érezek, licszélní tudna szivem. — Mindaz, mit eddig némán sojtheték, Ami ehaoszban forrt, mit álmodék, Megfojtvo már; foltárva szép oged Amelynek bUvős-bájos titkai Ezernyi csillagokként fénylenek. * * * A gondolatban gazdag bölcseink Mi sok szabályt tcromtónek, Tanítván jót, igazt; do leikeink V '' Pártiskolákba vesztenek. — Föveny szemekként tűntek századok, vS vitáink közt maradtunk uiiud Vakuk; Mig Hhakespoaro élotkönyvót irva meg A szivnok, észnok harezni fölött, Oh engemet még kétkedővé tett! * * • E könyv előttem régen nyitva volt, De lelkem — oh sötét napok 1 — Mint szomjas őz, opedvo kóborolt. m< Ila küzdni jobb, vagy iukni sors szaván, opi To megjelentél; most tudok. Ha lenni jobb, vagy ón nem lenni tán, Mindozt tanítod Hamlet, álmodó •S megfejtve életet, halált; elhagysz Ol. mesterem, utánad álmodét. KAIK). Virágbokróták n znls-NonioKyJ hölgyek Hinuiára. KEMPKLEN GYŐZŐ-töl. I. Megegyeztünk, egy barátnőm és én, hogy *r. évben sem látogatjuk meg a tánozvigalmakat. A barátnői fogalom épon ugy, mint a sze- relem napjainkban annyi mindenfélének lett palástja, hogy magyarázatot igényel. Három érzelmet ismerek, melyek egymáshoz vonznak két rokon lelket. A szerelem, a szeretet és a barátság. Az utóbbiról állítják, hölgy és férfiú közt, a kor ezüst szálait megelőző években nem állhat fönn anélkül, hogy szerelemmé no változzók. Nagyon gyönge fogalommal birnak a barátság igaz, benső érzetéről, kik ez elvet vallják; ezek közt is csak a jobbaknak ongedhotő meg a hiányos felfogás tévedése. Az igy szólók legnagyobb része a valódi, mély szorelemről sem birhat tiszta fogalommal; ezeknek a szerelem nem egyéb kaozér totsz-vágynál, számító birtokkivánatnál. A müveit nő a társadalom szollemtorén addig, mig országos ügyek vezetésébe nem avatkozik, teljesen ogyenjogu a férfiúval s ha ennek joga van barátságunkra, mért ne legyen a nőnok, ki lelkünk szeretetét, Bzivünk becsülését érdemelte meg? Barátnőm, kivel megogyeztem, hogy a dalidókat nem látogatjuk meg, ezok sorába tartozik. Semmi gyász, semmi szomorú körülmény nem készt a honmaradásra; még annyira öre-gok som vagyunk, hogy a régi bölcsosol megtagadjuk a józanságot a tánczolóktól. Barátnőin szép, ifjú, müveit, kedves; elvonulása veszteség azoknak, kik a puszta tánezon kivül szollomdús cszmecsorét is koresnok a vigalom teremében. Mi oka tohát a visszavonulásnak ? Egyszerűen követkozetesség. A mult évben nem tánozoltunk;,mert ugy találtuk, hogy idő éB körülniényok nem viga-dozásra valók. Az idő nem fordult jobbra; a körlllmé-nyok nem alakoftak kedvezőbben. Holyes és indokolt vala-e a mult évben minden táneztorom ajtajának l>efalazása, méltó és komoly tüntetés volt-e a keringőnek a tánezrend-ről leszorítása, nem vizsgáljuk; do ugy tetszik, mintha a nom Bécsben föltalált keringőnek nagyon kovés befolyása volna politikai életünk fejlődésére s mintha szilárd, következetes ragaszkodásunkat ahhoz, mi lelkünknok, szívünknek drága, a táneztormen kivül nyomatékosabban tüntethetnénk elő. Lord Byron annyira pirítónak tartotta a keringő tánozolását, hogy huszonnégy oldalnyi gimyköltoményro méltatta, do a politikáról Bommit sem olvasunk c költoménybon; osupán illőmről van szó benne. A mult évben, ha lettok volna táncavigal-mak , barátnőm is, én is moglátogatjuk vala azokat; do az idén nom muluthat az, ki a mult esztendőben olvből korülte a dalidókat. Miután barátnőmmel az egyoséget megkötöttük, föltovŐk ogyszorsmint magunkban,hogy három ostét a tánozvigalinaknak szentelünk — odahaza s barátságosan melegítő kandalló mellett azokról beszélgetünk, kik a táneztorem fél-Bzinpadán kisebb nagyobb sikerről szerepelnek. Midőn a táneztermot félszinpadnak mondjuk, ozt senki sem tekintheti gáncsnak vagy tréfaszerü megjcgyzéBuok. A bölcseket és sceptikusokat kivévo, kik, ha ugyan megteszik, a tánozvigalinat is tanulmányozás végott látogatják; minden halandó más a tánoztoremben, mint odahaza. Nemcsak a külburok, ar. öltöny szebb itt .és válogatottabb; maga az arcz mosolyra derülni kénytelen annyi deli ifjú, annyi bájos hölgy láttára. Mint a Walhalla küszöbén le koM votni a lábbelit, nehogy a keményebb talp a drága jwd-latot mogkarczolja s nehogy az uto^a porának ogy pzomc a szentélybe jusson ; ugy a tánozte- ^ 3<> fl- Egyébiránt a „Vezér" lovelo«őjo nagyon íh feketén festi c Wj^liilofn -- való>éL''ot, de átalános o Eá ugyaif »aszta lás után nom $*élliatuk, H»rt korom n viszonyaim még min engedték, hogy e^ annyiszor emlegetett kedves hazát bdntazznm; do láttam Somogy és llardüfya megyék több igen szegény falvaiban oly iskolaépületet, mely mind külcsin, mind belső kényelem tekintetében valóban meglepett. Innét követkoztotvo Magyarország többi gazdag megyéire, nom hihetem, hj>^y á pö|i sajiit neveltetéséről egyátalán ily szegénységi bizonyítványt nyújtson. Különben !Ta védurak nagyobbnál nagyobb áldozatkészsége sokkal átalánösb kezd lenni, hogy«oui panaszos hangot mernénk emelni. Csak legyenek, kik ez értelmes népben öntudatosságot, tájékozást keltsenek, gondolatait rendezzék, jó szivével akaratát is megindítsák. A köznép a társadalmi érettség gyerniokstadiumán van s jó vagy rosz befolyásnak nagyon in ki vftn téve. E befolyást ki használhatná fel üdvösobbon a szent Ugy- és saját javára, mint n tanító V Ö a nép szivében él, tudja ijrömét, fájdalmát, csalódásait, reményeit, — erényeit s vétkeit, — ö a ''nép sziveit szerotetro vagy gyűlöletre gyújthatja;— egy szóval tessék nekem megengedni, hogy a tanító mostoha helyzetének a legtöbb esetben épen maga a tanító oka egyik vagy másik tekintetben. Kényes a tanító erkölcsi hely-^ctc: a nép szomo rajta függ,—..kétértelműségé szóban és tettben gyorsan vesz észre, a v«fgre a t .nító nem tudja mikjíp, do érzi, látja, hogy tekintélye eltűnt, tiszteletet, becsülést nem várhat. Túlhajtott büszkeség, pötTeszkodés szám-j űzi ar. őszinte közolcdést; porig hajló popularitás koezkáztatju a szükséges tekintélyt. Az első a jelenkornak, a második a múltnak tulajdouít-tathatik vétkül. Ne feledjitfegy tanító se, hqgy lelkésze mellé van holyozvo, hogy. tőle hivatás-szcrüleg árad a tanító köré ogy bizonyo^sphuc-ra, mely tiszteletet parancsol k magára nézvo fedhotlonségot, józauságpt, magasb értolmjsé-got s mindemellett észszerű humanitást igényel. Itt látom éu a biyt és podig t-t ad portos, t1 Volt idő, midőn mesterségot megunt log-közönHégesb omborok, obsitos katonák stb. ter- jo.rátették nypünk között a felvilágosodás áldó nlijtarftit, aki'' hogy tudta. Volt is akkor sötétség Izraelben. I*> ŐBzinto tis/.telot azon nom ke* véa áldott emléküeknok, kik ugyan nom bírták képezdei diplomával, 8 aiégia Bzámos köMg nemzedéke viseli homlokán s tetteiben az ősX népnevelő dicsérő otklevaJéí. Ily vén, ogyszorll m c.stoi-uramékat tnindig sóhajtva leltet viwzu-kiVáunnnk, midőn w. upon nt*n rongyos isko-laházban czimborái között látjuk az uj fiatal professor urat, hol is mindenről beszélnek, • csak iíépncvelésrö? nom, hol mifaUytt fcs^twik, csak azt nem, mit az ember ily mii veit diplomatikus uraktól várhatna. S ha aztán az ilyszerü többrendbeli népnovelési mcctingok a költségvetést zavarba hozzák: jőnok a tudatlan s részvétlen nép fölött a legszívrehatóbb jere-miádék. Oh kérőm, ezek már ol panaszolhatják az egész világnak fájdalmaikat; kopogtatnak mindon ajtón, csak saját lelkismeretöket hagyják békével nyugodni. Szegény öregek, ti ugyan lármázhattatok, a szomszédfaluba som hallatszott jajkiáltástok, — a ha okkór le-lotottétok a tollat, könyvet, és mentetok kapálni, kaszálnii ezt már meglátták b olyan furcsán mosolyogtak, hogy a mester úr — dolgozik. Megbánták sokan e gúnyos mosolyt. Ily fantasztikus képeket többször » több helyütt láttam, ugy hogy bátran hivatkozhatom rájok. Undo hacc? Elmondom röviden szerény nézetemet, A nevelés s különösen a népnevelés Ugyo hála az égnek a korszerűség terére iparkodik s tagadhatlau, tetemes vívmányai vannak, de többnyire — elvben. Elvben, mondom, mert a nevelésügy bölcíci, előharczos.''ii jelölik, egyengetik ugyan az tiíat a hivatottak számára, — s meg kell engednem azt is, hogy a szép theoriák mellett megvan a gyakorlati útmutatás is —de az illető hivatottak — si sttperis piacet — csodálatos módon választják el a tanultakat és ta-íVulandókat gyakorlati énjöktfíl. llizony állíthatom, hogy Ht''nkisem né/ne ki egy némely tanítóból volt képezdei jeles hallgatót. Másrészt én midig azt hittem, hogy a képezdo a növelők, tanítók akadémiája, melyhez szükséges előta- nulmány, értolmi s érzelmi érettség kívántatik; s p; l jőnok, — kik fölött néhány <$v olőtt még bolosődal zengottjőnek, kiknemrég1 a falusi su-^ancf.okj^l egyetemben az öí.eg Diostor gyümölcsét annootálták,— jőnok,egy ¿¿óval o képzelt úkWlomiáWn abc-ét tanulAi, hogy két év mvdva profossor urakká lőhessenek. Talán kissé bizarr, do kérőm alázatosan ozt is láttam és hallottam. Aztán azok a jó képozdoi tanárok oly humánus emberek, tudják, hogy a tanítójelöltet müveit, szolid bánásmódhoz kell szoktatni, í lám a nagyreményű fiatal ombórékben o bizalmas baráti közeledés ogészon más gondolatokat ébreszt. Emancipálva érzik magukat minden törvényes és becsületbeli kötolozottség s fegyelem alól, mert nem félnek az oly sokszor megátkozott rendszertől, mely a postoríori capacitált. Nem kívánjuk vissza, do az uj nemzedék fájdalmasan igazolja annak hiányát. Tcr-v<«uok,.készülnok o fiatal omborek a jövőícyde oly téren, mely a népnevelőhöz. épen nem tartozik s melyet ón rajzolni szintén nem akarok. A paedagogia, didactioa, methodica stb. az első állomás elfoglalásáig kigőzölög a magasan hordott frisour-mintákból. Tehát senki so csodálkozzék, ha a növelés elmélote ninoa a gyakorlattal egyonsulyban, hogy elmaradt sok holyütt a kivánt oredmény, E tekintetbon tüzotesb intézkedést kívánnék. Határozott reali» vagy gymna-zialis előtanulmányok s a ¡méltán megkívánható érottebb kor nélkül senki aovotossékfül aképezdékbo. Ellenvetik, hogy a szegényebb sorsuak Bzorult anyagi viszonyai nom ongetlik meg a több évi iskolázást. Küzdjenek, valamint küzdött sok ozer, ki pedig a fölsőbb egyotomi tanulmányokon is áthatott, igy tettleg mutatják mog hivatásukat. Ekkor könnyobb lesz nomes akaraterőt s magasabb élctnézotot költeni b szilárdítani az illőtökben. Továbbá sok a compotens egyén tanítói állomásokra, koll tehát, hogy rész-rohajlatlan, érdomlogos választások történjonok protootlonalis melléktekintetek nélkül, — és pedig ugy, hogy a kezdő altanító mindig bő tapasztalatú és a növelés, tanítás torén már tö^ kéletcHon jártnB tanítóhoz jussoiij mert rom küszöbe minden ráuozot lesimít az aroz-ról, minden rodőt a homlokról, nehogy ogy komoly tekintet, ogy bánatos hang a kedélyes mulatságot mogzavavja. . Első este , melyet a vigalmaknak szontel-tünk odahaza, azon kezdtük a beszélgetést, mi tehát tulajdonképi ''ozélja az ugynovozett nyilvános dalidónak. Pusztán a tánez, mely, ha társalgás nem füszorozi, a tagoknak ütenyszoiil mozgatásánál nem egyéb b ezon minőségében a tcstgyakorla-tok sorába tartozik, nom lehet. SchcHing azt mondja, a kutató észt külsőség ki nem elégítheti; a valódi embert az em-bor bensőjében kell keresnünk. fta nem a tánoz, moly külsőség merőben, a czél, máshol kell azt keresnünk. Talán a társalgás? Ez sokkal fesztelenebb, sokkal bensőbb, sokkal melegebb oly magánkörbon, hol mindenki otthonosnak érzi magát. Vagy az ismerkedés ? Aki csak á nyilvános tánc/derem sima pa-dolatán tud ismeretségeket kötni, ismorősöket szorozni, annak nem lesz legválogatottabb ismerői köro. A tánczvigalmak valódi czélja ugy látszik nom, egyéb, mint hogy a társadalomban szétszórt rokonojümck találkozzanak,egymást nu''g-inmorjtfjf fl akár a barátság, akár a szeretet, akár. a szerelem frigyébon egyesüljenek. Három, frigyet iwnorünk, moly boldogságot, örömöt, mugny ugvást, elégedést, üdvözülést ád ogy részejt, inig a másik oldalon csalódást, keserűséget, kínt, gyötrelmet, buldogta-l»iu»ágot szül és a Hzouvedésnek antoyi nőmét. Egyik a lélek frigye. Másik a szív frigye. . Harmadik a kéz Irigye. Lombos erdő verőfényes nvilásálmn, kristálytiszta forrásparton, kolctről jön egyik gerle; nyugotról Mzáll másik oda; nom látták még egymást soha; egy forrásból vizet isznak, egy Indiámban mogfürödnok; ugyanazon napsugárnál szárítják szép tollazatúk. Arra jár a költő lelke; oh bo szép két test-'' yérgorle; mondja b leül patrx mollé; Nzollomo repül ég felé. Jön a vadász fogyvorévol, tisztabuzatol-vajoknak nézi Icodves madnrkákat; rájok ozé-loz, fegyver dördül, két kis gorlo már nom röpül. Két rokoiilólolc az ismeretforrásánál találkozik; öntudatlan''közelodiiok, vonzódnak egymáshoz ; a szem még nem beszólt, néma még az ajak, nem tudják, mint történt, észrevétlenül testvérek lettek szollomben, gondolatban,törok-vésben. Későbben megnyílik az ajk, közlékonynyé válik a nyolv; a nézetegység, a vélemény ogyonlöségö még közelobb hozza őkot egymáshoz. Nem szükséges vita, még az eszmocsero is fölösleges; egyik lélek mindig azt gondolta, mit a másik; a másik soha som akart mást, mint az egyik. Nom osztják, nem fogadják el egymás véleményét; egy volt az mindegyiknél az öntudat első pillanatától fogva. Nom Mosmer hirliedott állatdelcjesöégo ez, hanem az általános szellem világboldogító hatása. '' '' t >■*!• i A légszesznek, a villanynak egy forrása'' van, honnét ered s a mindenségben elterjed. Millió láng világítja a várost, ezer sodrony köti össze n föld vidékeit. Az egymással rokon testvérlelkek egy egy lángot, a villany egy egy szikráját képviselik. '' 11a kít lángot oly közel hozunk egymáshoz, hogy érintkeznek, akkor egyesülnek is; ha két villanyfolyam,érintkezik,1 hasonlón egyesül. Két rokonléleknek <3sak találkoznia koll, hogy cgygyéfot rjunak, . i Ez a lélek frigye. Az önzetlen barátság, a tudomány örökfé-nyll fáklyája, a honszeretetnok soha ki nom alvó vesztalángja, a jónak szeretete, a nemesnek becsülése, a haladás előmozdítása, az emberbaráti eszmék terjesztéso találkozás^ érintkezési pontjait képezik a frigygyé tömörülő lelki rokonszenvnok; . . n / Midőn a vezér megcsókoljon záSzlót,mely-lyel hurezosait az ellen bástyáira küldi; mikor a mester ajka a tanítvány okos homlokát érinti ; midőn ogy nagy esztno apostola a jó ügyhöz állóval testvérkozot szorít; mikor a vésztől szabadult megmentőjének nyakába borul; mikor a tudomány embere egy uj igazság föl-födözésén öl''ömkönyct ejt s az érzelem o gyémántját megkettőzi az, hogy pályatársa^ az érdem: akkor oly érzelomvirágokat lát szemünk, melyek a lélek frigyének koszorújában egyesülnek. Van-e oly fényes tánczvigalom, melyben az élő, mozgó, lengő, lebegő, a kerti és mostor-séges virágok egész önszego az érzelomvirágok cmo bokrétájának csak egy bimbójával is fölérne ? Kábító illatú szegíüt, színben pompázó kameliát, czcrlovclü rózsát nem terem a lélek frigye; do van szerény nefejojtse, van örökzöldje b bir a nom muló kegyeleí gyopáréval. A szív és kéz frigyének kortjéből jövőben kötünk bokrétát magunknak. két fiatal tapasztalatlan ogyéTi''élveaetvágygyal s ktinnyeln^lfiéggél kdbféheri kévés jó eredményt fog fölmutathatni. Szükségtelen monda-n,om, hogy ily intézkedések mellett is; u lelkész éber s lelkisniorctcs cllonőrködé.se legnagyobb biztosítók. K bajon segítve a többi nehézségek bizonyára eltűnnek, s meg .lesz nyugtatva mind a mind csekély nuigum.. >i i.i j Különben szívós örömmbl írom befojdzé* Btth ^őazin to tisztelet-a Hzép szárny kiV''ételeknok. MECSEKILAti, irr. •. .1 '',!,, ...Tanít A s. i. , : •"'' (¡Folytatás;) '' • ! '' '''' í !>>'' .. '' • l í '' '' '' ■• J • íltl • ■ \ * ,Az ifjúkor, a szó tyljos értelmében ~ ft szép világa! .8 |m méltán az élőt tavaszának noveztotik : csak nzórt''van; hogy mint a nyár gyümölose''-''taVaszszal virágzik, mindet mi kóífőbb a''fórfikorban jó,,és hasznos^ az itjuság szép alakban lássa és érezze. | , ; , |v.;„; '' ¡. rlHogy mi a azép? mit névről mindoűki ismer, de mindenki által folfoghatón, megértho-tön, a bölcsclníi1 értekezések se. tudják kimagyarázni; a költemények legjobban, kiniagya-rázzák. A nzép, az érzelem egész világa ¿''eltárul a költéázetbert. •''< • • 1 Ha az ész, nzon isteni szikra, mi fényével mindent bevilágít s az iöt''eni tökély ''eléréséhez'' legbiztosabban, s legközelebb vezet: az érzelem nouieacbb természetünk''" l^tiónsóbb, legtitkosabb ajándoka, mi szllli ¿s adja az anyagot, mit mog kell ismernünk, s mi indít,hajt, tüzol, hogy mindazt, mit'' megismerünk — tetté is változtassuk, az indtt''lUt, b''ajlain s «zen vodély által. !s .-r •; E bárom nélkül ember 1icm képzelhető, nom gondolható 1 I., Kinek Indulata ORak''n jóra, hajlama Qsak a JíAsznosra riemcsrc^zcnvccfyílyq csak a ilögyra a özépro vau irányozva: az meg fogja ismerni, mindazt, a mi jó; kiképzi magát niíndquro u mi nemos és hasznos; oföt, bátorságot nyer mogtötihi, kivinni mindazt; mi nagy és szép! Mig ellenkezőleg yottv indulat, nemtelen hajlam, aljps, rút szenve^éjy oly ismeretekre tanit, oly képességokre fejleszt, oly tettokro ragad, mik magukon hordják a romlás, a kárhozat bélyegét; do a miktől az értelem s űz órz'' mih^oti hatalmával so képes visszátnrtmii! Mikor a bölcs o felhívást intézi hozzánk :, „ismordmog mag adut!'''' estik úgy érthetjük *nog, lm más szavukkal ezt jelenti — ismerd nieg indn 1 atidat hnj 1 amidat és Bzonvodély o<lo t! Hogy u tudományosság oly magasan álló napjának, mindenre kiterjedő sugarai közt is o „noBOO to ipBum!" nemes gyökero miért virágzik oly nehezen: Mocsokháti oly remekül kÖrvonalozá, hogy méltó az elolvasásra,, » elég ezért is csupán reá hivntkoznpui. ,8 hogy ez miként virágzik könnyön; én o három1 szóval megmondtam* ÍBmord meg indulatida, t, hnjl amidet, szcnvodélycdet. M ifjúban az indulat, lmjhun, szenvedély, loplozetlenül kitör, nyilatkozik: s óz ifjú ncve-lésénok egyedüli feladata — mindezoknvk az igazi jó, nemos é» szép irányt kijelölni Ji 8 itt ki kell mondanom — mindenek felett örülvo annak'', ha tényleg megézáfoltatnám — .hogy iv? ifjúság ezen .nevelése ¿ppn a tanítás miatt háttérbe Hzaríttátik. "''Nem szükség mondrtnom, mi míndont, és mily terjedelemben taiíítaniik, elég, h<''gy az ifjú onnok'' egy harmadát sem képes elsajátítani. A''/> értelmiség t,plterheltetik, a» érzelem, a kudély-világ oly khVé»ím>iuott tápot kap- 8 e tffrVnówMjtéllones irány és rendszer, fé-nyoson megboszulja magát. Avi ifjú ilju tnavndy«''dTogcnd(5 nemes tápot szfvvflágánuk nefn nytírVd, önmaga keres; a mirfifl.. igt''p jól jegyzi" , ^Jccsekliáti: N e, in akaró lu iiit i f j.u #.á g in m g >i * o;kjo fc t >41 v e \ t fefteni, árny kép felotte Kisomoxító lonne; nőt táh valakiaflon kárdó^Hel-zavarna mog: vájjon azukíól ázólok- ■A 4 37 ^ e, a kik egy frfctebb jüvHnek lettek urai,1 vájjon orkölcii lényekről beszélek-oV '' |¡Szomorú, hogy így van: do ezért néni fiz ifjúság vádolandó; hanem a kor- s tanítási rendszer, niirtíl nyíltan ki kell mondanom; hogy niig o b/isznost mindenek fölött érvényesítő kor majdnem minden dsiihídiuMibb élvet elzár, nz iskola ez (írt a tudományok tömkelegével akarja betölteni. ,,, : , Miért kördsi luít fol az ifjúság azon mog-szokott élveit, íhikbo a test s It-lek szépsége ós ereje e]sülyed! Azért iii''ért a sz<''j) élvek ífjukonl lejált, az élvezpj bármi hzéj>, bánni m,tn,cí>—-nom luibzon. A o.saládok niugukba zárkóznak, gyűjtik a pénzt,miből családi, t;(rsas Hrömökro, hol fordul meg s derül föl nz itjnsz/v egész'' világa— nem kerül; vngy költik a pénzt fürdőkben, színházakban, nagy városokon, szóval a nagy világ színpadán, hol mint szorepjátszókpt: megtapsolják, » ha vége a játéknak — lefütyülik... A legtöbb csolád pedig, hol még a boldogság méltó szívekre találna — ínséggel küzd^ x cz nom syk örümijt, s,.barátot tycerez. A közélet pcxlig oly prózai, oly örömha« gyott, vagy nyilványos mulatságaiban oly me^ rerkélt, hogy ne*u tudoái, nem1 ''volna-e jotib: ezekben az iljűságnak részt so venni, hol divut-! hölgyek s divaturucsok játszák a ktlUzíu » felU-j lotesség csiibító tiroa szerepét! Hol van hát élv? Az iskolákban? hol ti kéziratok, s kézikönyvek vastag kötetükben összebnlmoznak mindent) a helyett, hogy kiválasztott rövidséggel vozévok h utinutatók lennének ázom maga» sabb <elméleti « nehezebb gyakorlati tudotiiá-i nyosstigra, mire a férfikor hivatott. - '' 1 En háí ttiíon lánglelkü férfiakhoz intézném inkább szavamat, kik e rendszeren segíteni ké-pességet s hivátüst ói''ctsniek magákban, « tudományos akadémiának ,''iht^ minden másra jutal-, inakat hirdet: mindonek fölött, a lehető legvilágosabb, b kolltí tartalom mellett legrövidebb tankönyvokro tüzno ki méltó díjt, ezek lennének a tudományosság talpköwi. Ily tankönyve'':, mik a nagyszerű, s életbevágó igazságok ismeretihez, u tudományok szétágazó ösvényén ily alaposan, ily vonzón, s szépen vezessenek — még váratnak: de a szépnek örök bübája s varázsereje, az érzelem, a kedély világ tisztítására s.npipesítÓséro, a reme-, keb.bnél remek,obb költojnényekben lefostvo fénylőnek, s magukkal ragadják az ifjuszívet, )>ár szóval kimondott, jiár vonással lerajzolt örök igazságokkal gaZdngítva lelkét, u lo^''di-csúíjb példány képek által nemesítve jullemét! Nem szükség messzo mennünk, Osupán huzal remokokre kell hivatkoznunk. A mely ifjú ezeket nem ismeri, lantos kíjl-1 tlíinktífl a legszebb érzelmeket s legszentebb'' erkölcsi igazságokat lelkébe át nem olvasztja, elbeszélő költőinktől a nagy s diosö tettek kér ]j«it 8 emlékeit, a kis csuládi kör kedves l»ol-dogító jeleneteit jellemébe néni illeszti, szivébe nem zárja..; ez szégyen, mit k''ói^bb a prózai élet lélekölő gómjjaii szívrontó ötöméi élvezetül a legtöbbeknek nem ongeduekj mit % ki ifjuévokben elmultiHlit — erre nincs mentség, mikben aki ifjan élvet nem talál—nz a hus^on-imk élhet,de a szépnek s nemesnek veszve van. líogy, pp^n. ut< W»ily biztosan vezet a» >ly igen b méltán sUrgetgtt, kpmoly tudományosságra, hogy o szép ««tariényi világ, mily közel • határos a való- s gyakorlati élettel,: ismét,csak ia görög, s angol ifjúságra hlvhtkozhatoni. A görög ifjúnakkönyv nélkül kellett titdni Iíoméa t,,hol, voltak Jor.tkva oz összes görög-világ legszebb: igazságai b buzdító o/nlékwiv nem volt ''elhalmozva a rends/efbe öntött tanulmányoknak, még fejlődő, lelké által fel nem fogható beuiagtilás^v^l, e''zekr,« ji gyö^korluti. élet^atör- fvén.yszékanyilváupsgyülóí<ík képezték ki, aböli csokkolrtáwalgáK/tanította mog, kik közttl elég'' fkikruté^ ,¿«''''Mátét eínlítc''f)»- A/, első élet bölcsé-'' bzOTÓrá lo^inagás''rtbb igiizsíjgokkat mindenki m^gérth^ti, épnek böju^üf''U) pedig mind meg annyi romok költemény, hol az igazyjó cs wóp i <>lV''Í8teni öHtlviugxá^bnu vau, hogy h''awnós és édes győiiytíl- un itjúSílgnak, nViba Aein hngyhhtó taniiliiiánv h férfiúnak. A dicső görög nemzet igy tft^lá a szép megragadó színeivel a legalvontább igazságodat b ¿bpvonva, megszerettetni,, mégtanítani ; ,igy> érté a logmagasabb müvészotet^ mikéjjt: kell a gyermeket ifjúvá növelni, s aü ifjút férfiúvá'' képezni!'' Az angol ifjúnak legfőbb tanulmánya — a görög, s római remekek, hol mindaz mi szép, igaz h embori, a szív nemosítéaére, az erkölcsi ízlés finomítására, » a jollem képzéséro, legvonzóbb alakokban, s spinekkel van lefestve, s előállítva. 8 o számító neinzef, Jia a táprendszer ismertetésének hihetünk: még a számtant is a görög .Enolídesből tanulja; annyi pedig'' bi«o-i nyob; hogy a lehető legmunkásabb, vallásosabb ''■■''tírkölcsijsebb családi körben ncyolked^ei s tahilva gyönyört és éfyet(jinint győrinek'' « ifjúf a gyakorlati komoly tsinuliwiny az úrettobb, kornak van foimbagyva, 8 itt a legjobb tanító maga a gyakorlati élet. ■ -í i Mindezek után mit szólhatunk tanítóinkhoz, s szép ifjúságunknak, mint Jiógy a tanítók legyenek'' mindenek fölött nevelők^ ísn^rj^k ki * s méltányoljáka^ ifjú índujatít, hajlamát h szén-», vodélyét; nemesítsék,, kópézzék k irányozzák, a saópnek csodás erejével a jóm'', igazra, nagyra: 8 er éhezni, Bzömjuhozni fogja azon tudományok ismereteket, mikből a legnagyobb ^ölcseséggét'' csak annyi mag .híntctikia fejlődő .lélekbo, mi| ott gyökeret verhet. i l.''s tí .i i Az ifjúság pedig, ezen két legigazabb elv szerint „sc''mm i11 itko n,''stífnmít idő előtt4'' n,e fecsérelje titkos, ,s ídŐ előtt, ártalmas lielyc-keu, testi és lelki erejét,— forduljon a osaládi kör 8 művészet tiszta 8 örök élveihez, olhagyva 0 nagy világ mesterkélt 8 megmérgező gyönyöreit.... így tesz az iskola eleget hivahMntik mi Kölosoyként nem más, mint ha ,„az ifjút a tudomány szerétével boosátja az életbe." CHEPELY BÁN DOH. J . . _ '' v jBöjtíes elmélkedés az elmúlt farsang fölött. • • >.. '' < • A farsang mint vigalmi idösaik, már a régi rögök'' a róuiaiakuúl azukásuslUnnnpuk sorozati volt, molyok liaohus a boriston tisztalotóro Ur''uttnk b tu-lajdonképen erőktől maradt az ujabb ko.ía. KUlöhö-b«n''Olniakonbnn kapott orijp lábrn^ .ügy hogy a római a voloncz4)i álarcxoa moiictck világhírű ükké iettok. Carnovaln^k novezték oz alkalmakat, moly * latin „carou én Mv»lu" izavakból ynn öbmotive, minthogy ugyanakkor a húsételtől i> buosat : vet tok, • az szí „v»lou-t mondtak noki. Az álarcjzog vigahnak-kéüíihb Éurújm inindon korosztény népénél cltarjodtok, a a régi némo-.olcaa ily alkalommftl rondoaott drámai elé-adA»«jki» nFHBtnaclitB-Spielounok ndvozték, miből Utt c a(jb nálunk fartanguak csapott foh '' < r/ i- Jiui t''jvh/^vk lóvén a farcang, onuok tartama'' alatt történnok ktllOuöaon az oly dolgok,i.molyok fdb tétulozik a jó kedvet,iu. ha. tánckvígaunak, hiÍK«»oídá* l sok atú.j nom lá^jük tubát érdoktelounok ur. idéu N.-Kauizsán lofolyt ofólo dolgok fölött kis szemlét tartani. A tánezvigalmak közt első helyot foglal a Lakatos Sándor által rondozott gyermoktánezpróbatét, i^olye» a gyermekok kozdtpk a a,nagyok végös»tok éjfél után. Ea Vfjlt táucavíguluiaiuk koroni''ji>, n»uly Diig ttok mH-r lÖnok ''írömkönyUt faosorti ki szomeihöl, bizonyítékul i szóig.'' . arra, hogy mennyi gyakorlás kollouo ifjiiftá-guukv tk, hpgy délozog mozdulatokat igénylő nou»/.eti t;.i)cannkba idegen lépésokot, no koverjou, a azt jellegéből, ki no Yctköztesso. Diü^órptpt órtliwncl nkc-rankedohni egylet tánczvigalma, mely., jövodclwezö., volt, csak az a baj, hogy közbon közben botrányos f>Hyölé»ok b?)lL\t#sottak, « a magyAr, öltöny ritka volt m»ut a fqh&- hidló. vKülrtuo&w mogr^váít érdeinoljuok; |zjt4<>liU f>ökrj:oii''fe.{. kik nagy, nche?on vovéu fi4 9 nvugyar ólti.u , ty vártak, hogy lotohcí^ék. CbIuo» tVuozvigfci''i''WC "vjjf*»k a polg. ogylotlwu, imgy kasai-v.^bap, a nliprouú.u „Uáráuy" » a lafiiaki vendéi-lőbot). . f - .. / . /•'' HiítrylU^i''az íz nö^üjésok 9g>''|uá8t érjék, dp c»»;. . ép osztályából. Ami ^.pulgári «-t/.tVly t illeti,^ «sidép >akbúrom j|*k«d»lin»t,mu^it]m,t f«l,a igy W egy évtized ^t/W holott Kaiuzaa va^v fórjuk adé polgárleAnynyal dicseUzik. Sok B/.ütö roméjoytült saivvel níveié. fohgyorrooJ<ét.s most fájdalommal nézi a haladó najKikat, mely,ok ké"l«h boUpjfttU hervasztják el »z srezok rózsáit,.melyedet a tiuívé&/.< t íiiálu Ügyoksz^'' jjL ^ftlan sok szülő imjlkedott^a ly év roggo^^iizó^ reniény j.hásza hogy a farsang. valaroe)yíjt. n,ftjy^ Ctfyrflgy t;v|ijd alOl felmentve üt, leányait szorcuuso én, ¿9 A, t Ur.i)!,; elmúlt ée Hchillo/ sjfvajként ,, 1 . . , zálilt diö tliliintcr semer Ijeboh > '' '' und előlit, es fehlt ¡hq) kóltf thou''re« Tta«pl. 38 8 hol korossllk u fórluk o visszavonulásának okát, a osaládi boldogság o korülését? A nehéz viszonyokban ? a jövedelem pangása- s az önfontar-tós n ehóavoJ tóban ? Igaz, liogy mindozok nem ki« nyomd»» gyakorolnak a nősülni szándókozó lolkülo-térő, do mórtéklutosség » szigorú alkalmazkodás által n torhes körülményükhöz ha érozhotleunó nom toho-tők i», do kétségkívül mérsékolhetök és »ommi osetro lom bírhatnak ológ horderövol arra, hogy valaki ft tormészetreudolto osaládi ólét örömeitől irtózzék. Szörény véleményem szóróit o baj oka a mótely-kóut ol harapódzott iényüzésbon rojlik, mely ogyro gyilkosa a családi boldogságot. A cscmoto Ioányka ha nom tud is még imádkozni, befűzésnek híre »¡nos, már örökölto a pipero s ruhában való válogatás szollomét, még nincs ofty éves, már van legalább is 10 folsö öltönye. 4—6 kalapja; ha szaladni tud, a kri-nolin ckorűlhotlon kollók, a ruhák sorhan kószülnok a az apa fojvakarva várja az újóvi számlákat, pedig magzata még alig ólt. 10—12 óves korában már a leány parancsol anyjának, s ha szeszélye ellen ogy alvótett szó hallatszik, duzzogás, pityorgós stb. fogy-vorek sobzik a bűnös majomszoretotot. Ji\j azon tanítónak, kinok gondjaira a kisasszonyt rábízzák I az legyou elkészülve a tanítványi szerepre, u jól vigyázzon, szavára, mort ha az iuiáduudó szeszélyt csak érinti is, tüstént kész az appollata a mamához, kl aztán illő komolysággal adja tudtul, hogy az ü leánya finom nevelésű s durva bánásmódhoz nincs szokva. Igy tanul a lányka zongorázni, fran-czia nyelvet törni (a magyart ugy is zúzza már), tón-czolnl stb., do mindezt folülotoscn, divat szeriut, a művészet minden átérzéso nélkül; do minek is az alapos tanulás? a külraáz, félműveltség meg van, hozzá pompa, fény, elég az a világnak. A templom sokakra nézve nem ima- s áhítatosság háza többé, hanem a fényűzés fitogtatásának színhelyévé szeutségtelonitto-tik. A színház, hangverseny, tánczvigaloin nem a léloküdltő mulatság vagy nomesb szellemi élvezőt kedvoórt látogntvák, hanoii» a fényűzés fitogtatása s aa ebben Yaló versenyzés vooű oda sokat; azért egy 60—80 frtos ruhábaa ily helyen kétszer megjelenni, maga a halál, — ott lehet a Dlüvészot, mcgszökliotik a művész, ha éj>on nem kerül uj ruhára b más csecsebecsére. A /ízépséget, deli tormotet mindig jobban ajánlja ai egyszerű, csinos öltöny, mig a rutát no-votsógcssértdszi a fény, mort az ellentét annál kivi-vóbb. Nincs példa rá, hogy valakit azért dicsértok volna szépnek, mort szép ruhája volt, pedig a nőnem szépségre hiu, s igy még a hiúsággal sem lehet * fényűzést indokolni. A fényűzés legfőbb emcltyüjo *->hát azon numos (?) buzgalom, hogy a ruha , csocso kocsében egymást fölülmu\ják, — fitogtassák a vagyont, amely tobbnyiro nincs — legalább oly mértékben, mint mátsal elhitetni szorctnék. Kcll-o ennél r^vetségosebb törekvés ?1 8 o szoroncsótlen szenvedély a férj s apa nyugalmának gyilkosa ; mert a kétszer háromszor fölvett ruhát, kalapot, keztyüt stb. a cseléd viseli, hát a divat szerint változtatott ékszer, a fodrász h tudj''laton még mi? Mai világban keveseknek jutott ki azon sors, hogy ezt a családi élet há-1-mritása nélkül Űzhessék. — Llnyeli a pénzt o legborzasztóbb matorialismus, mely csak a külsőre néz a helyett, hogy a novolés szent ügyo oltárán lobogna föl tut áldozat lángja. A tanitók, nevelők, kiknek ió anyagi állapot mellottis önfeláldozóknak kolllenniöK, gyakran a legrútabb hálátlansággul találkoznak; de nmn is Csoda, a külfény megvakitju az anyákat, ruhá-jok clöbbro való, mint gyorrnekeik sz<!llomi kiképezte tése, moly helyett szintén a fényűzés szonvodólyét oldják szivökbe. A fény oson öltözött mive-1 e 11 o n nő hasonló a bársonyba kötött a r au ym o t s zé s ü f ¿r cz m u n ká ho z, molynok külfónyét bámuljuk, de ovakodunk magú n k ó v á tonní. A fényűzés tehát s valódi miveltség hiánya az, ini n férfiakat olkedvotloniti anösüléstöl s szintén materiális gondolkozásra birja. S mig azon elvot tartják, hogy ahol nyomor uralg, boldogság nem képzolhotő; a másik szélsőségbe csnok, moly minden boldogságot kitár: osak pénzt keresnők, nem nőt, tudva azt, hogy ha a fényűzés ki van v-damennyiro olégítvo, a nö boldognak érzi magát. Erzelom ? ritka madár mai nap, hot talál sz olyan nőt, ki nehéz napjaidban vigasztaló angyalod logyon.?. . A lepkeként virágról virágra való seállongás, állhatatlan síig h aa erkölcsiség hanyatlása mind ózon gyötrő szenvedélyből magyarázható. Ha valamolylk a«glogé"y elhatározza magát a nősülésro, főmotívuma bizonyosan <4 partiocsinálás, mely azonban, amily jó. partío volt olösiör, a kártyák fordultával annál több veszteséget szokott hozni. Az asszony egy pár év alatt magára veszi a hozományt, do azért mindig roá hivatkozván, folyton (Ízi a fényt, pompát, nom gondolva azzal, kerül-e, avagy honnét, az írás szavai szerint: „Ne-gondoljatok a holnapi napra, minden nap meghozza a mAga gyümölcsét." A férj gondjait kaozagja, s ahelyett, hogy boldogságot alkotna, — pokollá teszi a családi kört 1 A serdülő férfinomzedék ezt már jókorán észleli, idővel a példák erősítik meggyőződését, s ha ráfanyalodik is a nősülésro, legoíőször alkuszik; 3—4000 frton nom igen akadhat mcg''siomo, mort ea « mutatkozó körülményok szoríqt 3—4 évig alig losz elég pompára, azon ritkaságokhoz podíg, hol pina jó nevoUssel párosult, igon nehéz jutni — s Igv az agg- logényok épen ugy szaporodnak, mint az aggloánvok, s melyiknek kosorübb az élet? Do tán csak a ruhára szorítkozik a fényűzés? a háztartás, hasznos munkák, s a keresmények més tokintotbou való megtakarítása ollonsulyozza némileg az öltöny s csocsobccsóbcn való pazarságot ? Epon nom 5 a konyhaszag kiállhatlan, a pinozo veszedelmes meghűlést okozhatna, a padlásra való járás piano kéuyslmetlon; do iniro vnló is a drágán fizetett cselédí szomélyzot? mog lobot azokban bizni, rendbe hoznak azok mindent. Igon ám : cevik rochts, másik links,a gazda moggyŐzzo pénzzel. Hallottam már olökolö polgári anyától ily nyilatkozatot is : „kórom nálain csak a zongora és franezía nyelv, a többi mellékes." Pedig a nagyreményű kisasszony szép ruhájába ügyetlon falusi libácska volt takarva, némi divatos tollakkal eziezomázva. Hol vannak a honleányok, kik nom tartották raugalulinak az orsót pörgotni,a ház körül sürögni ■ emellett valódi mivclt-ségök a ma már letűnt lovagiasság ö s z i n 10 hódo-latával találkozott? A mai udvarlás többnyire szinlolt, moly alig ogyéb keserű gúnynál... A fényűzés elharapódzása egyes családoknál, leginkább onnét veszi orodotét, hogy a szülök első gyormokökro mindon vagyonukat ráakasztanák, ha lőhetne, az első után következők pedig már a gyor-mokbon is meglevő kövotkezetcssoggol ugyanazt kívánják, b igy mog van vetve alapja a nyomornak. —■ Tehát mindoncsotro az volna a legelső orvosság, hogy a szülők első szülőttjoiket no ruháznák túlságos pa-carsággal, a többi som kívlnna annyit, A másik b^j a kellő növelő intézotek hiánya, pedig ami Kanizsát Illeti, közös orövol könnyű volivi annak létesitéso, hogy igy a valódi mívcltségro tototvón a súly, háttérbe szorulna a szolgálós fényűzési törokvés, b megérnénk az időt, hogy több izlés, kedv ós pártolás nyilvánulna a művészet irányában, s annak temploma igon sok egyszerű, csinos és már többször felvett ruhába öltözött hölgyet fogadhatna falai közé. Végro hasznos és óhajtandó volna az alföld némoly városaiban alakult kiházasftó egyletek elterjedése, mélyüli hajói szorvozvók, mindenosotre sokat sogitenok a bajon. Szomlónket megtartottuk, tisztelet a kivételeknek, bár szavaink no hangoznának cl a pusztábanI KÖNYVES J. Pesti levelek. XVII. (Aídrceim 2-án). (A .Kiibcí''k* göitti iutrenc«itWn tMle.) mint más években ilyenkor a városordöbo s (K. F. I.) A budapesti közönség a helyoti hogy s egyóbb mulató helyekre tódulna délutáuoiikiiit, most 1 ro- montorban csődül összo, és bámulja az 0 x p 1 o s i 0 következtében részleg elsülyedt „Kübeok" gőzhajót. Nom tartom érdektelennek o szerencsétlen csőiről részlotokot közölni, molyok még nom jutottak nyilvánosság elé. A nevezett gőzös első gópószc, Takács, a budai népszínház hasonnevű doréíc színészének fivére, a ki már 7 óv óta van a dunagőzhi^jótársaság szolgálatában, mielőtt a gőzös elindulandó volt, figyelmezteté az igazgatóságot azon körülményre, hogy az egyik ka zán rosz, minek kövotkoztében bizottmány novoztotett ki, melynek vélomónyo a vógrohiytott vizsgálat után oda ment kithogyakazánnalmég I 0 hot ogy utat tűnni". Az igazgatóság n szakértő bizottmány jolontésó-nok nyomán csakugyan ki is adta — parancsát az indulásra, ámbár Takács még mindig azt állította mit olŐször mondott, hogy ti. akazán rosz, snom lohot volo utazni, kyolcntvén ogyszorsmind, mikép inkább kész kenyerét is veszteni, ao szándékosan nem teszi ki magát, som a luyót voszélynok, a moly podig okvotlonül bo fog kövotkezni. Megjegyzem mikép Takács ugyanazon gépész a ki néhány óv oíött midőn Buda ós Pest közt — gondolom „Fordinand" gőzös ogy csolnokot fölfordított, gépo mellől meghallván a szerencsétlenek sikoltását, hirtelon állító meg a korokokot, almi fölőtto nehéz dolog és oz által mintegy tiz egyénnok lehetővé tetto, hogy azokon a gőzösre felkúszva mármár vo-szondő élőtöket megmentsék. A dőrék férfi ozon tettéért 160 ftaljutalmaztatott n társaság által és olső gépészszó léptottotott elő, ós az utóbbi -azoroncsétlonBÓg alkalmával csakugyan nom utazott a „Kübock"-on. Alig indult ol a hajó Pestről, a k a p i t á n y legott észrovotto, hogy inog/i nom megy eléggé soboson. Kérdezto is a gépészt miért nem haladnak gyorsabban, midőn ö meghagyá, hogy toljes gőzorővcl monjonok. „Az éji állomáson nuyd megvizsgálom s kiigazítom a gépot — válaszolt a gépész — odáig podig majd csak leúszunk lassacskán. A gőzös üres uszályhajókkal mont az alvidékre. Minden gőzhajón mog van szabva, monnyi gőzt képe« ogy ogy kazán magába foglalni, ezeken ezért ugynovezett gőzmutótó óra van. A Altés a szerint intéztetik u mily mérvbon akarják a gőzerőt kifojteni, de mindon kazánon szeliontyük (ventil) is alkal-mazvák egyszersmind, molyok mihelyt fölöslog t i. a kazán hordorcjénél több gőz gyűlt össze, megnyílnak és azt kibocsátják. A működő gépész csodálkozott, hogy ámbár egész erővol füttotett, a gőzóra alig mutatta y, részét azon gözmonflyiségnck, molyet a kazáu mogbirt, dc a scellontyük mindamellett nyiladoztak s a gör. dőlt rajtok kí, — később az utóbbiak hibás voltának tulajdonítván 0 körülményt, rájok több nehezéket tett, özekkel akarván lonyomní. Az clözményokből ennyit tudok hiteles forrásból. A szollentyűk erőszakos lenyomásának vagy más isinorotlon körülménynek tulajdonítandó-e a mog-törtónt Bzeronosótlonség, annak nem jöttek oddig nyomára, b hihetőleg ozcntul sem jövendnok; elég az hozzá, hogy a kazán rzétropedt épen azon pillanatban, midőn a kapitány állványától szobácskájába volt menendő reggelizni, a ki azonban a holyott, hogy reggelihez jutott volna, oz utolsó uszályhajóra (Schlepp) dobatott, s csak később nyorto vissza eszméletét. A gőzös vógrészc, hátulsó kéményével, mely alatt a kazán volt elsülyedt, és most dolgoznak, hogy ismét a viz színére hozzák fel. Mindennap 100 munkás van elfoglalva, a kik használva az alkalmat 1 frt 60 kr. napidijt fizettetnek maguknak. Mondám, ido tódul most a budapesti közönség, kocsin, gyalog, mindenki a hogyan teheti, és egyot sétálva a l)unaparton bomegy a promontorí sörházba nagyokat hörpentvén a finom árpaléböl. A mint hallom most a kazán megvizsgálására kiküldött szakértő (?) bizottmány vonatott felotetre, és valóban mog is érdemli, hogy .1 legszigorúbb eljárás intéztessék ellőne. En azt tartom, hogy a szabadalmazott gőzlugó-társulat kiadásai más ágaiban kezdhetné mog a gazdálkodást, és nom abban, melylyel emberélet áll szoros összeköttetésben. Tegyük fol, hogy 0 szerencsétlenség utasszállító hajón történt volna — miként az előzmények mutatják— a társaság, helyesebben igazgatóság fukarságá-nak vagy legszolídobbkifejozésscl ólvo túlzott ta-rékosságának következtében, mily rettenetes folelőség Bujtaná a társaságot. Veaspréiuniogye, febr. hó utolján. Időjárásunk dorült tiszta... a nap ragyogva mosolyog alá a follegtolon égről, do 0 mosolyt fagyasztó szél Kíséri, s akaratlanul is a világ urainak fagyos mosolyára emlékeztet. A termesztő osztály i\jakán nom látunk mosolyt, mort daczára a mult évi rosz gabna termésnek—kovós gabnájának sincs ára. Valószínű, hogy a Tolna stb. mogyci tormosz,tök is hasonló nyavalyában sinlődnck... mort ollonkciö esetbon — mintegy szcrcncsokÍBÓrtésűl — nom szállították volna a veszprémi gabnapiaozra termosztményeiket, hol azok — a Balaton alparti vasút mognyitása óta nom voltak láthatók, s jolonlog fohór hollóként szerepeltek itt. Borunk meglehetősen tormott ugyan, do most fejtvo sem tudjuk eladni azon az áron, melyen szüretkor ■— mint mustot kérték. A legjobb bor akóját is mog lehet venni 0—7 frton. A régi jobb világban ilyenkor már lo Yolt foglalva a gyapjú ... most senki som keresi, az átalános értéktelenségnek szomorú korszakát éljük. Még az omborok közöl is kovésnek van értéko ... de ez nom csuda. Hagyjuk a sötét kópekot, térjünk vissra az ol-mult farsangnak vidámabb képoíhez. Farsang elején semmi mozgalom som volt vidékünkön s azt hittük, hogy egy nyilvános vigalom sem loend. Csalódtunk. Mcllözvo az uri társas egylet helyiségeiben rendezett tánczcstélyt — melyről nincs biatos tudomásunk, — csak az ifjúságnak r. hó 16-én tartott vigalmát ismertetem, annyival inkább, mort tiszta jövedolmo a vosz-préini polgári társas egylet könyvtára gyarapítására fordíttatván, az irodalom oltárára tetetett le. Ez estély zártkörű volt, belépti jec;yot csak a meghívó jogy-gyel megtiszteltek vohottok. Vannak esőtek, melyekben oz ily cstélyok zártkörűsége monthetö, s igy nom helycselhotö azok eljárása, kik az ifjúságra kárhoztatás kövét akarják dobni azestólynok zártkörűségéért. A torom Ízletesen volt díszítve, nomzoti szint képeztok az ékitményok, homlokzatán nomzotünk múltjának nagyszorü jolonoteít ábrázoló történoti köpök függöttek. Férfiak többen lovón a nőknél, igon tormészotcs, hogy jól ütött ki a vigalom, s nem lohot ellőne semmi panasz. El is tartott ki világos ki vi-radf ig !... A tiszta jövedelemről — csak biztos tudomás utón szorctvón írni — jelonleg hallgatok. A tavasz clöjelenségoi vidékünkön is mutatkoznak. A fák bimbói kidagadtak, a szabadba ültetett jácziutok kitörtök a föld köböléből, a bodzafa lovo-lezni kezdett, a méhek nomcBak jártak, liánom por-zottak is. Nom Icsz-o ebből oly torraészoti tavasz, minő volt az 18Cl-ki... ? Annyi tagadhatatlan, hogy a jolciilogi hüvösobb napok máris voto-t kiáltottak a tavasznak olöhaladása ellen ... do azért so Ixy, mert a tavasznak mégis jönnio koll. Egy időig megakaszthatják előhalai lását de végkép fol nom tartóztathatják. '' Örömmel értesültünk a lapokból, hogy a „Da-gnorreotyp fölszabadult a vesztegzár alól, csakkogy már én is szorotnók belőlo egy példányt látni. v. r. I. Mohára, télutó 28-án 1863. Végre a farsang is olmult, mint más örömnapok, mikot az orabnr sokszor sóvárogva vár, s alig hogy birjuk, néhány perczig tartó édes élv utón olmosód-nak szemünk elől, később emlékűnkből is — örökre, íme itt vannak a bűn- s pénzbánó napok, már ahogy az embert e kottős vád éri, mertezok a testvérek mindig karöltvejárnak. <4 89 K. hó 23-án nálunk országos vásár levén, e* alkalommal roppant »ok eladó, do kevés vuvü jelent meg a hely színén. Szarvasmarha feltűnő nngy számmal vult; lovak, Bortón hasonlón. 3 — 4 hónapos m.ilaezok párja 9 frton kelt el; kövér disznó, 2 mázsa 70 font—3 mázsáig 55—00 frt., 1 nár tinó szinto 55—00 frt. volt. Pálinka a szpkottnál kevesebb mennyiségben, s akója 13—15 frtig torjedt. Bort igen keveset lehetett látni, többnyiro vöröset, akója-2 frt. 40 kr.—3 frt. Disznózsírnak itezéje 50 kr., fagcyUimk fontja 20—30 kr. A mai hetivásár igen látogatott volt. A buzako-roskedés kcdvcncz eBzméjo igen sokat foglaltat. Tisz-tabuzánnk kilája G frt. 80 kr.—1 frt., rozs 5 frt., kétszeres 5 frt. 80 kr.—fi frt., zab 3 frt., kukoricza 3 ft. 60—70 kr., bab 6 frt., árpa nom fordult elő. Marhahúsnak fontja 18 kr., borjúhús 20 kr., disznóhús 20 kr., hal 35—40 kr.; birkahúst a téli időszakban nem lehet kapni. Bornak itezóje 0—8 kr., palaczkban 20 —24 kr. A napokban jött néhány kereskedő, kik vidékünkön szedik a bort. Sört csakis 1 vendéglőben mérnek, mivel ez a püspöki »irodalom jogához tartozik. A helyi hírek közt hallani, mit inár önök bizonyosan tudni fognak, hogy i> napokban (tán 25-én) Pesthez közel, 1 romon tornál n du''nngőzhajózási társulatunk „Kübeku nevü teherszállító hajója olsülyedt. A hajó belsejében szétpattant a kazán, b az cxplosio közt 7 emberélet veszett el. Két fütö rögtön meghalt, a kormányost egy vaslcme^ o malmokon keresztül, összetépve a Dunába dobta, n lnkkapitányt cgv kerékdarab jwdignz innenső parton tul, az országútra. Az első kapitányt a szerencsétlenség szorciu-séjéro a közel volt, megrakott hajóra vetette, » igy ólotben maradt. Ugyanazon nap egy utasszállító gőzös Iiezdán körül megsérült, s hallomás szerint az eszéki helyi gőzös „Győr" (mindakót hajó a fentebbi társulaté) is olsülyedt volna, lliába, n szerencsétlenség sohasem jár magánosan, hanem mindig hoz magával társat. Időjárásunk szép, tiszta; nnppd 12—13 foknyi n incleg, éjjel pedig a szabad ég alatt a viz 2 ujuyi vastag jégliártyát kap. Tavaszi ibolyát, zóld salátát a piaezon gyakran lehet látni. A rózsafák a kertekben Itt-ott már zöldek, a levelek már teljesen kiképzettek; az éji fagy azonban látszólagosan árt a gyöngy^faka-dásoknak, b a levoloket le is perzseli. Eső már vagy fi hét óta nem volt. A vetéseit még eddig szónok, do hu az eső még egy darab ideig eliuurac}, kárt okozatid. A lég évek óta nőin volt oly egészségtelen, mint most. A szép, napfényes idő miudenkit kicsal, s az egészségre ép ugy, mint a növényéletro ártalmas. Beteg igen sok van, halott azonbuu kevés ; többnyire kis gyermekek halnak csak. KUíiYERAY. A kor jele. t\uM)''-Knnil»n, 1#II3. tavaszelő elején. Folízgult korszakunkban nem ritkán találkozunk a türolraotlonség szomorú példájával. A felzaklatott nemzetiségek, ki nem elégített felekezetek a sötét középkor rozsdaemósztotte fegyverével — elavult halvé-loményokkel — dühöngonek egymás ellon; féktelen szenvedélyük és aljas indulatok a vftllás szent palástjába burkolva bűntelenül űzik galárd játékukat, szentségtörő kezekkel letépvén az erény legszebb, legne-mosebh virágját — az omberszorototot. Ily torzkópü rómaiakkal szemben szinto jól esik az emberi kedélynek, ha bármoly alkalommal az ellenkezőről meggyőződhetik; ha látja, miként a kor szelleme a ko-gyotlon őskor torlaszait lerontva, s a síirü homályt hatalmas kézzel eloszlatva, utat nyit a fclvilágnsodáw/ napjának, mely melegítő sugaraival a szivekro hatván,'' főlnoviti, a kedélyoket,fejleszti a szebb érzelmeket és érleli a nomcsb hajlamokat. A szép ogyetórtés-és türolinisógnek dicső, utánzásra méltó tanújelét e napokban n helybeli keresztény értelmiség adta, s noha az esemény magában vévo nom oly nagy horderejű, hogy az európai ogyon-sulyra befolyással birna, mégis megérdemli, hogy az emberiség tiszteletére nyilvános lapba registráltassék. Ugyanis az itteni takarékpénztár választmányi tagjai között néhány izraelita is van ; kik azonban n gyűlésekben kovés részt vehottek, mivel azok rendoson szombati napon és pedig azon órákban tartattak, molyoket az izraeliták Istennek szentelvén, templomukban tölteni szoktak- — A tudományossága- s vallásosságáról egyaránt ismcrotes L. választmányi tag tehát m. hó 28-án a gyűlésnek kljolontotto, hogy ő az érintott okoknál fogva o hivataláról lemondani kény-telon, b hogy hasonló hivntulban lövő egyéb hitsorsosi érdokóben kívánatos volna, ha a gyűlések más napon tartatnának. E nyilatkozásra a gyülekezet e gy h a n- Ífulag határozta, hogy ezentúl a választmányi gyü-ésok rendesen csütörtökön tartandók. — Talán nem csalódunk, lia a kegyelet és türelmiség ezen nyilvá-nulásában akor jelét ismorjűk, s szabad romény lenünk, hogy amit nio»t egyes példaként említünk, hazánk polgárai között eltorjedvén idővel elvitázhat-lan közjóvá válik. FRANKL. Hirek és események. *f = Tuboly Victor lapunk r. munkatársa O cs. kir. Fölségónok f. évi január hó 25-éu kelt legmagasabb clhatlrozásával „A honvéd sorsa 11 évig" —• czimü költeménye miatt elleno indított fólségsértési bűnvádi vizsgálataiéi legkegyelmesebben felmentetett. A F. hó 3-án olvastatott fel a kanizsai városház udvarában a Páli Somogymegyei születésű 22 éves r. kat. Leopold György, álnevén Kutyási, a varmegyei születésű 27 éves r. k. Ssuner Jakab, a zalamegyei születésű 41 éves r. k. Bali János felosúgcs szolga és a 21 éves oltárczi születésű r. k. JózsaKozi Sánta Fo-rencz nejo szolgáló fölött a katonai rögtónitéló bíróság által hozott halálítélct, mely nagy bámész néptömeg jelenlétében másnap reggel végro is hajtatott. A Ugyané hó 0-áu hozatott be a csendőrök által n kötél általi hulállal kimúlt Kutyási testvóro, ki fölött a vizsgálat már foly. A Ataláuos roszalás van u városban azon oljá-rás ellen, hogy többen a halálra ítélt rabokat meglátogatják, nekik bort, pálinkát és szivarokat vettek, melynek következtében történt n gyalázatos garázdálkodások. Felvagyunk kérve köztudomásul hozni, hogy jövőbe minden közlekedés rabokkal nemcsak tíltatik, do szigorúan mégis büntettetnek. (Jó lesz figyelemig venni!) A A pécsi utczai mélység még mindig fenyegeti a nyakakat, deniquo csak nehéz megmosni a fekete szerecsent. A A helyből! ulgyliinasiumban V lamint az elemi tanodákban a rendes féléves vizsgák szerencsésen bevégeztettek és szép sikernek örvend , az ifjúság ellen panasz nincsen, tanulni vágy, a tudós- és ta-piutatteljes tanárok Altul n haza boldogságára miivolt polgárok neveltetnek — az ég áldja lépteit. A Az 18G3. ujoozozás Zalnmcgyóbcn járásonként következőképen osztatott föl: Szántó febr. 16-tól 21-ig 121; Tupolcx* fobr. 22-től 28-ig 115; Egerszeg márcz. 1-től 7-íg 02; Lövő marcz. H-tól 14-ik 100; Muraköz marcz. 15-töl 21-íg, a számot nem tudni, mort ezen járás a78-ík gyalog ezred számára állit kí; Kapornak márcz. 22-től 28-ik 141 és 29-töl 31-ig a megyo valamennyi járásából utólagos kiállítás. A A múlt hét utónapjainak (melyeken az izraeliták purimjokat (farsang) ünnepelték) néhány estéin utczáink, mi az élénkséget illotí, a párizsi boulovárd-liirz voltak hasonlók; több százból álló s különfélo nemzetek öltönyeibe burkolt álarezoscsapat vonult egyik előkelő házból (liol az izraolítáknák ez nlkalom-mal házimulatságok szoknak tartatni) a másikba. Többek közt különösen említést érdemel egy markotá-nyosnő, kit vagy 10katonai öltönyben lovó ifjú kísért, kik gyönyörűen ének dtok. A temérdek áíarczosok közt ucincsak izraeliták voltak, hanem a mi népünk-bői is néhány ifjú magára yotto a csikós- és bérosöl-tönyt, melyek azonban, daczára annak, hogy béresekkel sokat közlekednek — oly ügyetlenül viselték magokat, hogy már messziről is rájok lehetett ismerni. K ii p o h v n r. * Most halljuk, hogy a llitaller utibiztos és Martinok bányaincster által mivelt Zsolícz-Kisfaltidi kőbányában (Kaposvártól másfél óra), 36 ól mélységben, egy láb széles és három öl hosszú köszénréteget találtak, melyből egy U—10 fontos darab mutatványul bo is szállíttatott. 11a meggondoljuk azt, hogv korunkban mily nehéz a kincsásás, do még inkábba kincstalálás,— azon fogunk lenni: ha csakugyan valódi o kincs, hogy ne maradjon vissza az őscrőnck, hanem aknáztassék ki a közjólét s/.átnára, mert az ordörengoteges Somogyban ugy is oda jutunk nem sokára, hogy drága pénzért setu kapunk fát. Erősön hisszük, Főispán ur ő méltósága hivatalos tudomást szerzend a dolog miben létéről, s hatáskörénél fogva mindent megtoend n megyo órdekeiro ezen oly nagy clőnynyel bíró holt kincs értékesítésóro. Vedcrcmo. * Sok is a hír! Ugyanő forrásból értesittotünk mikép a rákói erdőben (a legközelebb meghalt Gaál István birtoka) kőbányát fedeztek fol. Adja ég, hogy egyik hírt so kelljen megezáfoliiunk, * A Kaposvár- sz. balázsí postaut még ez óv folytán csakugyan örömünnepét üli, a menyiben sáros idővel a dilígence-okat nom kell többé 5 ló mellett 8 ökörrel vontatni s az üres kocsikat is emelni. A követ egyro hordják, és pedig a zscliczi bányából, Kisfaludról, hol két ezer öl vár n szállításra. * Ka|Mi»vár-t )reglak-Hoglár közt rövid idő múlva szorgalotnkocsik járnak. * Hozzánk érkezett tudósítás folytán m. Janko-vicli László ur l>érbo fogja ndni Somogy mogyeí birtokait. * Monesholyun (Veszprém megye) feb. hó 22-én délelőtt 20—30 épület leégott; gyermekek játszottak gyufával, s majd egénz helység áldozata lett, melynek lakosai ugy is — néhány családot kivéve — földhöz ragadt szegények. Nyílt posta. y. ) — o»k, IWrs | Min ''ciieV előtt »''.Ircs köszönet ön megríniuk» zíncArt l^vtl.ll>i n cínlllilt e>IVkeknek h*i/nAt vritzuk, a k^rj.ik nádibb a Jtiildtiin^uyt. IMpitaen olykor cjíy egy lovolct i> felénk olt c<ak iiincsrnck nukílwu u uJdon»Agoknak T A lap uu>g vaii roudi''lvu. M. K. OiuitAvimk JinKbi««Hogy ídJie nem kopogtattunk, tulajdonit«* elfoglalt»Agunknak. Kgy/bblríuil u^jf mindig'' van idö Ann, h >gy a mult.it helyrehozzuk, azíVt kérjük ónt, vegyo fel a tollat. T. K—iuak i Ön p«Ji;j t< gyo le a tollat. T. V— nakt KöizönAui megemlékezi», d, » inizlk ia j innt fogj vAroin trrln • leve led»». r. O— nnk : Rí; el van nUmndra kliMvc « könyv ; nor-gaímaid a Tra<pr''irai ''». k. jvxtahlvatainil. a m st írk" ttl icm hever tokkig. K Oy - nrk I''cítrn Koga''M forró k$ii«u. t''Inket •, hi»«i''ik ho r elfoglalt órAidWI J t xiinunkra uthioy p«real A lapot me/-rendMtUk. K. E-nek MuhA-^on: Kapu <1u a k lldonrfuyt t niírt n>ui kapunk vJUant > K. K. J-aek I(i;iexAo i ItMonlik.''p A könyveket «1-kütdlUk. K. 8i. Mlk''i''trs, U. K- uak : Hltka >end<g«n. P. U —uak: Kí»«UImi auiro kii tel k í rövid Időn mag&nlr-leTclot kapni, U. V. I —nak, Pest: Irtnuk uokl , a vilaiit rag/ ö, vagy mi rövid ii''.ön tudatjuk. C> ~nck Peiten : K«»*»njük a megcmlíkeii«!, k^»«n JCU a levél. Kik a lapba hlfdeU«*kut adnak, kérjilk Skvt, a kiad. ho* forduljanak. .Áidomia-i nagyon keierll lenne, nem tusuk ki, ha d maradón a |>oliirban. .Vitirda" Jönni fog. A Sió mollí : Köszönjük a jóakaratot; Iparkodunk mrgír-drmolnl a bi/alniat ; üdvözölje P—öt Adindou. Felel«« Hzorkorattí: FODOR PÁL. Gazdasági tudósítások. ¡VnKV-KnnixHn, inarcz. 7. Időjárásunk folyton szép, európai hirü sárunk szem és tüdő rontó porrá változott,, szorgalmas földművelő népünk mezőkre, hegyek- és kertekbe széled; zöldéi az egész ront, gyönyörködhetik n szem, a munkás embert vígnsi -talja és munkára ösztönzi a madarak kellemes csov« -gése, a pacsirták dala, uj borunk gyöngy szamntjn, egy szóval, a földmivolo ember boldognak érezheti magát; máskép vau az a várni kereskedőnél, a/, üzletet vivő mesterembereknél, mily boldogul érzi m.i-gát a falusi kör.nén, annál nagyobb a pin''sy, minden üzlet pang, napról napra nagyobb elszegényedésnek nézünk clríjébo; a tőkepénzes nem ereszt ki somini szín alatt pénzt, a pénz forgalom mi^jdn-nu végkép megszűnt, a takarékpénztárban valamint más nyilvános pénzkölcsönző intézetekben folyvást tőkék fel-mondatnak, a szükséget szenvedő közpolgár nem képes uzsorás százalék mellett sem pénzt kepni, vannak példáink, hdgy cgy 5—ü ezor forinttal biró egyén nom volt képos a legnagyobb kamatra lUOll forintot kapni, hogy hitelezőit kielégíthesse, kénytelen volt szomorú bzívvoI látni vagyonának olárvorezését, valóban szomorú a helyzet, a nyitott üzletek rendesen üresen állnak, kinlevőséget a legnagyobb szigorral sem képes behajtani, a kereskedőnek ellenben pontosan kell kötelezettségeinek megfelelni, ha nom zárják üz-lotjét, ennek következtében a sok koreskedési bukás, melyet llothsohild testvéreket említhetünk fel. Utóbbi időben kovés gabona szállitatott bo, nincs is sommlns Bzükség.^Marozius 6-án tartatott heti vásár következő árakat hagyott maga után, u. m.: Nohéz bura « frt 80 kr—4 frt 20 kr. Kozs 2 ft. 50 kr. Árpft 2—2 frt 50 kr. Zab 1 frt 65 kr. Kukoricza 2 frt 25—40 kr. Széna mázsája 2 ft. Szalma 60 kr. Gyapjú közönséges 80—90 frt, finom 100— 110 ft. Méz lépes 14 ft. Tölgyfa öle 7 ft 50 kr. Hükk 8 frt 30 kr. Uj bor közönséges 3 frt 20 kr. Finom 4 frt Pálinka szllvft hordóstól 10 frt. Törköly Ifi ft. Kupoitvúr, márcz. 6. Az időben annyi változás van csak. hogy éjoken át nern fagy annyira, mint a logközelebo is; a napok oly szlipek, mihökot n tavasztól várhatnánk. Jobb szerotnök, ha az éjszakuk folyvást hűvösök maradnának, mort az a reményen is tul volna, ha valaki azt hinné, hogy a tavaszba bo-mogyünk fagy nélkül, — hideg éiszakák legalább nem engednék kihajtani a fákat, szőlőtökét, s igy a gyümölcs-és szőlőtermés nom volna oly nagy bizonytalanságnak kitéve, mint jelenbon ; míndonesotro erítieu« idők. A szántás-vetés halad; igra elkezdték metszeni a szőlőket; más években ez m^jd hallatlan volt ily időszakban. A Ilooibrenkozás mogbukott; elég volt egy évig sanyargatni a tőkéket és zsobet; nem szedsz rá többot sógor I... Semmi élénkség az üzletekben ; kereskedés, gabnaforgalom pang; a szép buza ára emelkedett néhány krt, melyet a gőzmalmokba szállítanak, mindenki iparkodik most őröltetni, mort félni lohot a sáros tavasztól; s ha á dologidő beáll, mesz-szo oső malmokba nein örömmel küldi fogatját a gazda. A többi termékek nem koresettek , legfeljebb napi- t helyi szültségro. Kanizsai kereskedők által köttetett pár alku úatfyobb gabna monnyiaégro, -— do mi ez Somogy kész és heverő termékeihez képest? A gyapjút oly csúf áron kérik,hogy a gazda már nem is meri kiuáliii. A kereskedői bukások még nincsenek befejezve,'' sok libeg a jelen és kótvs jövő közt, mint Mahoincd koporsója; fajdalom, hogy vannak napjainkban bukások, molyok a hitelezők kijátszására történnek; ezért ősökként kint a hitel I... Elcsógár t Buza 3 frt 30—50 kr. Kozs 2 frt 20 kr. Kukoricz*. 1 frt 60 kr. Ztib 1 frt 16 kr. Híjdina 1 frt 70 kr. Egy zsák burgonya 1 frt 40 kr. Egy itezo zsír 60 kr. Egy font szalonna 44 kr. 6 tojás 10 kr. Egy pulyka 2 frt 40 kr. Egy kövér lud 2—2 frt 70 kr. Egy pár csirko 46-60 kr. Egy mázsa széna 1 frt 20—40 kr. Egy szokér szalma 2—3 frt Egy öl fa 7—8 frt (m. pQ 3XT3rlIttér. J Wajdits Mária v '' f 3 Nei*zidler János £ magukat mint jegyesek ajánlják. L >ttmttnttttttm 40 ^ Alulírottak ajánlják a t. cz. közönségnek ujonau fölszerelt Msxer«, festék«, auppxerefc, papír, bor, csemege, worlnbergl és űlszáruk KERESKEDÉSÜKET, ugy szinte a vidéki megrendeltnek jutányos és pontos teljesítését. Kaposvárott, Köutoia 201). mi. a. urodnliul házban. Jeűcab ós Rolirer, [2—1] (ezelőtt Socher Ferencz). Friss vetőmagvak 11.111. Lóhere, valódi franezia luezerna. Lóhere, stájer vörös. Róti here, fohér hollandi. Perje, (Reygras) angol s franezia. Baltaczlm, (Enpareet). Czukor- s takarmány-czékla-répa. Tarlórópa, fehér kerek. Bükköny s mohar. Mezei komacsin, (Tjinotcusgras). Akáczfa, s különféle erdei fainagvak. Kerti vetemény magunk. TovÉLUtoói: "pS Marmarosi mnrhnsó, fekete. Tengeri marha hó, vörös. Paraffin kocsi- s gépkenöes. Angolna, sardina s más különféle halak. Sajtok, straehino, parmazán, ementáli, groyi, scjiwnr-zenbergi fiat,, jó minőségben s jutányos áron kaphatók: Fc^selliofcr József kereskedésében, (a városház-épületben) N.-Jvanizflán. 10-8] TTnWv?.; (4-4) Allerneueste Grosse (Jehlverloosimg von 2 Millionen 400,000 Mark,„ lu wclchor nur Gevinue gezogen worden, gnrnntirt von der freien Stadt Hamburg. Ein Origiiml-I.oos kostet Z Utlir. Pr. Cr», Ein halbe« „ „ „ 1 „ „ , Zwei viortol „ „ kosten 1 „ „ „ Vier achtel „ „ 1 „ „ „ Unter 1»,700 Gewinnen befinden sieh llnuptreflVr von Mark 200,000 100,000, AO,000,30,000, $0,000,15,000, 8-mal 10,000, 2 mal 8000, 2-mal 0000, 4 mal 5000, 8 mal 4000, 18 mal 3000, 50-mal 2000, 0-mal 1500. 6-mal 1200, 100-mal lOOO, lOO mal 500 ote. Hoginn dor Ziehung am 18. diene« Monat«. Koin anderes Stiats-Untcrnohpnen bietet boi gleicher Solidität und hei einer verhltltnissmtlssig kleinen Einlage so grosse Chancen dar. Unter meinor In weitester Ferne bekannten und allgemein beliebten Goich&fU-Doviso: »»Gottes Segen bei Cotat" wurde im ▼orflossonon Jahro niu 2. Mal aupi 19. Male und am 25. Juli «um 18. Male das grftsste Luits, sowie in d$n lotsten 3 Monaten 2 Mal dor grftsste Hauptgewinn bei mir gowonnon. Auswärtige AuftrUgo mit Kimcsten selbst nach den entferntesten Gegenden, ftlhro ich prompt und verschwiegen au», und sondo Amtliche Ziehungslisten und Clewlnugelder sofort nach Entscheidung zu. Uz. Sanis. Cohn, Uanquler in Hamburg. Kész pénz. Földbirtokosok és gyártulajdonosok, községek, testlilotok és magánysók, kik elégséges biatositék mellett, kölosönt kívánnak felvenni, igen kedvozö feltótelok alatt, kész tökéket folvohotnck. . Hév-mentes felszólításokra közelebb tudósítást adnak, Primont Henrik és nemes Angeli József Bécsben, Wandl szállódáfyan 149. ajtó. [4-3] LAJPNIK EMÁNUEL kaposvári kávés i\jánja mngilt a t. cz. közönség szives figyelmébe, következtikro nézvo: Mind a nála megjelenő helybeli és vidéki számos vendég, mind Somogy ¿a « szomszéd megyékben terjedt Isinerotesség és levelezési körénél fogva, azon kol-lemes holysothon van: hogy at. cz. nagy közönségnek szolgálatára lehet IngAtlnn földbirtokok, házak szerzése-, cserélése-, eladású- vagy hnszonbérhu szerzésé-ben. liiztos tudomással szolgál vételre eladásra, logyen az erdó, Alfa, gtíbfil, lovak, gyapjú, juh, sertvé«, eleség, tftkarmány, épületfn, gépek, bor, igavonó szarvasmarhák vagy bármely az Uzlot, korcskedés és gazdászat köréten előforduló tárgy. Szerez vételre, eladásra állniu- iparpapir és sorsjegyeket, s mindezt |>arányi díjért. Azért felkéri egész tisztelettel fentnovezott mindazokat, kik bármely tárgyat vonni, eladni, cserélni vagy haszonbérbon binii kívánnak, magyar vagy némot nyelven irt, h bérmentesitett leveleikkel hozzá forduljanak. Hol kell, a szigorú titoktartásról biztosittatnak az illőtök. (3—3) Halál és vész minden férgeknek! Bizonyos halál. Csalhatatlan irtószer patkányok, egerek, poloskák és svábbogarak kiirtására, mely szert alulirt bátorkodik a t. cz. közönség figyelmébe ajánlani. Alulirt az általa feltalált irtó*xercuek sikere felöl kénes, ugy magánosuk , mint államhaté-ságok által kiadott bizonyítványokkal magát igazolni, ______minélfogva számoB megrendeléseket remél. Ezen szer 10 óvig i» eláll és mégis sikeresen használható. Kapható Nagy-Kanizsán egyedül csak Fesselhofer Józsefnél. Ára egy bndogsielenriének, mely Illess Guttmsnn névpecséttcl van ellátva, magyar és német használati utasítással együtt 1 fi t 10 kr. u. é. 30124—12] RIESS GUTTMANN, vegyész és szabadalom-tulajdonos. Wajdlts József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán kaphatók niindennemll levélpapírok, a legfinomabb író- és rajzszerek, ugy szinte clfogadtatik a divatba jött s.névvel ellátott jeligé» levelek k látogatójegyek legosinosb modorbani készítése, molyok az alább látható jegyzék szerint a legpontosabban teljesíttetnek. Arí e^yzéls. Levélpapírok 8-«d rétben. 100 <ltl>. frhfr, rgj«»era«n flnyttTe, írt. kr. | 100 borítékkal 6t nAvvcl ellUva ctak........ — , IVhír rovatot (gerippt) . . — . frh^r fényítve..... — . k<k fÄnyltv»..... — , íVhAr ilupllii finyitvo (d<>|>- i>ct( »»UnirO . ... — , kik dnpl&n fényltvo . . . — . fcMr *on»|o»ott .... . k''''k vonuloiotl .... — . r« Mr rovAlko» .... — . k<k rovitko*..... — . IVWr koi''ikiiolt .... — , kt''k kuokiioll .... — „ feWr rovato« »rany met**. — . kälSnf. ttin<kk«l (colour) . rovatot I 60 t ao 1 70 1 70 I 80 1 ho 1 SO 1 SO Ii — 2 2 20 8 SO 9 60 U 60 2 80 Levélpapírok 4-ed rétben. <lrb. fVMr ffnyttvr..........2 . , rovatot . . . ''i , , f^nyllve..... S . k*k fónyitro..... S , ffhdr dnpUn ttnyllvo . . 2 , fcMr rovatoaott .... 2 . kók vonaloiutt .... 2 . fchAr rovatot..........« k/k rovatot..........3 . fcMr kor*kAio»t .... H . k-''k koc.ki.olt .... 3 » feb''r, arany incU/Viid . .1 , k'' l-lnfiln i/inrkkcl ... 8 . kiitönf. ailnckkcl rovatoxva S to 60 60 »0 80 80 40 40 60 60 60 100 ill Idtogatójtyy dvplAn finyitvé J frt. 80 kr. Jjor/lpnpirosmfíjrondtlöhntih t*ak 1 frt. p >■ ■ • - " Kirkon kiviil tiámadiiokra, ixAllltóluvvIckro, rccirpUkro vulA nyomtati<ok I. h''tö Itpol- iAbb/: I «lToga<ltatnak it pontoian telje*IUotnck. Szinte lró- és radzBzerKereBl£eaéBét>en Nagy-Kanizsán, egy több mázsára torjedö finom feketo iró- és másolótintaszállítmány érkezett, mely különösen irodák számára ajánlható. Középszerű fekete tinta: 1 kis llveg 8 kr., 1 középszerű Üveg 12 kr., és 1 nagy Üveg 18 kr. o.ó. Valódi külföldi Alizarin-tinta: 1 kis üveg 18 kr., 1 középszerű Üveg 30 kr. és l nagy Üveg 60 kr. Másoló tinta nagyobb irodák ós kereskedések számára: 1 nagy üveg 50 kr., valódi angol 1 frt. 30 kr. o. é. Valódi carmin-tinta: 1 kis llveg 25 kr., nagyobb 35 k., extra-carmin (50 k., kék v. zöld 40 k. llélycgnyoinó kék festék kereskedések, gnzdnsági- vagy községi irodák számára : 1 üveg 50 kr. o. é. Ugy szinte kaphatók a fontnevezett kereskedésben: Xywrsrxr&CUL me^liatalmazÉisoK, melyokböl 100 db 1 frt-, 1000 db pedig 5) forintért bárhová posta utján is szállíttatik. Továbbá a jegyzőhivatalok számára készen kaphatók : Kötelezvények, Keresetlevelek, Bizonyítványok, Örökeladási szerződések, Öröklevelek stb. , WftjdiU Józsof kiadó lap- és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán. Nagy-Kanizsa. II. évfolyam. í). száni. 18()3. martins 20-án. -Somogyi Közlöny. Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazriászát, tudomány és miivészeí kOréböL Mogjolcn o lap. legalább ogy ivon julius bú 1-töl kezdve minden lió 1-én, 10-én és 20-án. — Klőtizotéiji ár postáni szétküldéssel és helyhon házhoz hordva egész Avro b frt., félévro 3 frt. — Minden egész éves olőfizotö a laptulajdonos kölcsön könyvtárát az eddig fontálló Föltételek mellett fél áron használhatja. — Nyílt tér egy l''etit sorért 10 kr. — Hirdetések négy hasábos Petit sorért 1-ör 7 kr., 2-or ti kr. és minden további beiktatásért b kr. s bélyegdyért 30 kr. fizetendő. — A beiktatási dy s a lap kezelését illető minden tárgy a kiadó hivatalhoz Xugy-Kanizsára; a lap szellemi tartalmát illotö közlemények pedig, ugy minden loYtlelu bérmentve a szerkesztőséghez küldendők Kaposvárra. A gazdasági kerületekről. A gazdasági kerületek nemcsak a gazdasági egycalllotro, de közvetlen az o^yes gazdákra is jótékony hatással lennének: a kerületek hasznossága leginkább egyes gazdák szllk-Bégeinok elemezéséből tllnik ki, mort ha a gazdák bajnin mindjárt segít a kerület, akkor életre való, ha nem, ugy haszontalan utána sovárgni: olemeznUnk kell tehát a gazdák szükségeit, moly kissé unalmas, nagy részben mindennapin» dolog, de azért leirom ez iránti nézeteimot fíSvonásaiban. Első szükség minden gazdánál n tudományos kiképfezés az okszerű gazdászatban. A tudományt ugyan mindenki magánszorgalommal is megszerezheti, do társulatok által jobban terjed az; eszmecsere, verseny, kitüntetés, mindannyi módok lóvén a tudomány terjesztésére. Egy fiatal gazdának, kit szerénységo talán örökro tiltott volna az'' egyesületi gyülé-son fellépni, .pompás előadása valamely jól választott gazdasági tárgyban hosszú időre megalapíthatja a szorgalmas tanulás nemes ösztönét egy egész vidéken. Ehhez járulnak.még az anyagi tokintetek. Tuboly Victor ur felhozza, hogy 5—10 faluban sincs egy újság, és bizonyostul könyvtár serr. létezik: nem is lehet ez máskép, birtokaink nagy részben nem nagy terjedelműek, és nem is legjobbak, ollenben a közadói és kezelési költségok pontos felszámítás szerint minden gazdaságnál felmennek holdankint 6—10 ftra, temérdek pénzt kell tehát bevennUnk, míg uz első fillért magunkénak mondhatjuk; onnél-fogva nem csoda, ha még a legszentebb czélra Bem áldozhatunk btf kézzel, mind ehhez járul a közlekedési eszközök legyőzhetetlen nehézsége ; de mit egyes gazda nem tehet, megteheti azt 10—-16 gazda egyesített orővel; felállíthatnak olvasó kört; fölfogadhatnak közös szolgát, ki által maguk és a közel fekvő város közt folytonos összeköttetést létesítvén, némll kényelemmel élvezhotik a tudomány szülto örömöket; már maga ozon ogy tekintet megérdomloné a gazdasági korUlctck felállítását. A tudomány azonban magában véve, kivált a gazdászati téren, még nem végczél; értéke növekedik gyUtnölosözés által a gyakorlati téren; vizsgáljuk tehát c részben is a kerületek fontosságát. Gyakorlati téren minden gazdánál föszllk-Bég a jó cselédség. Mondani lehetne, mindennapias dolog, minők ezt felhozni, gondoskodjék mindenki cselédjéről maga; do nem áll egészbon ezen állítás. A oselédség képezi hazánkban a legszükségesebb, legerősebb, legszámosabb munkás osztályt; a munkás osztály minden országban nagy, éA naponkint növokedő közfigyelmet gerjeszt maga iránt. Nálunk a cselédosztály meglehetős ellátásban részesül, maga a család főmnnkája biztosítja az egész család élelmét, ezenfölül élvezi sok helyen uz adómentességet, inert azt nagy-részben a gazdák fizetik holyotte. Its mégis mindenütt elégületlonáég a cse- lédségnél ; elégületlenség a gazdáknál, vizsgál* juk okait. Első kétségtelenül a nevelés hiánya. Sajátságos dolog, do ugy van, mindegyik gazda kiképzett erkölcsös cselédet óhajt, de nevelésük, ről kövesen gondoskodnak—ösztönzés, csekély jutalmazás, a jól tanuló gyermekek olykori mogvoudéglése, pusztákon bár más foglalatossággal összekötve tanítók tartása sokat tenne o téren, do mivel egyesek részéről kevés vagy semmi sem történik, ezon ügy felkarolása is a kerülotek munkásságára várakozik : egy jó példa ösztönt fogna udni 0 részbon áz egész kerületnek. Második a oselédség nem ismerése. A gazda a felfogadott cselédet rendosen nem ismeri, 0 tekintetben az ajánló lovolek nem segítőnek, és noha a feladat megoldása nehéz, és egész mértékben alig létesíthotő, mégis a gazdáknak időnkénti összojövetelo már maga nagy erkölcsi hatással lonno a cselédségre, és kétségtelenül oszközölné, hogy ezégéros gonosztovÖk a kerületben maradni, sőt gyakran még pártolásban is részesülni nem fognának. Harmadik a jó rendtartás egyformaságá-nak hiánya. A hány ház, annyi szokás, és a cselédek tormészeti bölosességöknél fogva mindig a tc-ondők minimumát választják: tisztaság, takarékosság, ozélszerü etetés, marhakímélés és más mindennapi aprolékos tárgyakban, mogfoszí-tett erélyesség iúvántatik, a szokottnál jobb rend behozatalára és fenntartására, do egyesek törekvése keveset használ, osak átalános jó TÁRCZA Nőmhöz. Kiért szeretlek olyan lángolással, Melyben Összehamvad a salak — S érzeménylm tiszta szlnaránya Az, mi benno fénylvo megmarad? Bár onyim vagy, a hitoskü s a sziv Erzoményo összoköt veled Evok óta . . . mért szorotlck oly hőn A miként tán sonki nom szeret? » i Azt a rózsolánczof — moly szivünket OsszcfUzto válhatatlanul — Mért erötlon elszakitni, tépni Zord időnk, moly mindont összodul ? Más dicsérjo a szóm égi fényét, Mely a szlvbo lángsugárt lövoll, — Melytől igra éled, i\jra lángol A kihalt, kihűlt fagyos kebel. Hadd dicsérjo más a rózsnkortot, Moly virulva ott van arezodon — Miut romokjo a nagy ösnrőiKsk, Mely igér.vo báj körödbe von. ki nom tud föl — magasba szállni: in dicsérje kedves ajkadat, Molyon — hogyha szólsz —- a szellemeknek Szóvirága édpson fakad. En -- ki szinte érzőm ó szemeknek Lángsugárlt, és szivota felett Mennyet értök, melynek angyalaid Hü szerelmed áldva »»áll, lobeg. i Én, kit rózsa arezod szép világi , Illatozva lengenek körül, Egi üdvöt hintve életomre, Melytől a sziv lángra gyul s hevül. 1 Én — ki hallom ajkaidról 0 „Ilün szorotlok" • áldva érozom, Hogy szavadban már 0 földön égi Üdv patakja csergedcx nokem : Nom dicsérem a szemek sugárit — Mort kialszik az, mi.földi láng, Fényt verSíi % szem, ha maj« idővel Evok súly*. száll nyomasztva ránk. Nom dicsérőn^ srezod rózsakerté v, — Mort lehull, lehorvad a virág. Visszavárja azt az öícrő, moly Mindent — a mi földi, kölcsön út?. Bár a földi üdv ölébo ringat — Nem dicsérem kedves ajkadat. Jól tudom, hogy egykor szóvirága Elhal, b uj holyotte nom fakad. Í^zt dicsórom c#ak, mi boiüv«! égi, ¡s miként nawr Istenünk : örök I Molyet a sir eltemotni nom bir — <}• s él, ha bár a sziv már megtöröd 1 HÜ sztvednok tiszta — hő szeroltie Az, mi engom áldvn Üdvözít, Mint a tongor : vóbz s viharban hozta Földszinéro drága győngyoit. • V ■ \ Tiszta tongor a sziv, drága -jyöiigve Mély ölében gazdagon tor«;:, Minden gyöngye : »zent \.vL /ért, hónáért s értőm égö tiszta érzelem. v \ ,3 1 ; 1 ^ Lelked az, mi olbüvőlvo hat rám, Lángra gyújtja azt a szép s neines ! Kincső — a mi gazdagítja — égi, Föld porában kincsot nom keres. Drága hánya lélok és sziv nálad ... Ott találom én a kincseket, Melyeket — ha bírjuk — sors haragja Nem rabol meg, sírba nom tömet. I^elked égi szikra, s én 0 lelket ÍJvrŐl évro jobban ismoreiu, '',s belőlo uj orÖt inorltvo Lángolóbbá lesz a szerelem. Hőn szorotlok, léluk és sziv az, mi Kclloraévol elbűvölt, omol.... Hogyha a sir éjjolében érzünk: Ott is érted ég 0 hü kebel, * pap gAbok. Uti rajzok. (Folytatás.) Innsbruck és környéke. Niucs a világon talán több oly békés te raészetU hegyi nép, mint a steyer.éa a tirol. Hegyes táj lakói átalában kaland S harozvá-gyók, és főleg füg^etlenségro törekvők''szoktak lenni ... •■!... A maroknyi montehogróiivkat ináig sem tudta leigázni a török, — Cirkuszában, az Elborus hegy vidékén mindekkoíáig saabadok a Csorkeszek a túlnyomó orosz erő ellen, jóllohot élet-halál — tusa árán. — A görögök o század elojén vítták ki önállóságukat. — A boldog schweioziak már rég oly jeles köztársaságot al-kotának, hogy ennek kantonjai idomára lőnek ^ 42 ^ rendtartás emelheti lel a gazdaság virágzását, biztosíthatja az egyszor kivívott Hikert. (Vógo köv:) v '' tyy fahsi (jaada. •r ''"7" A Balatoni révész. A mit Vas Gereben irt a bakancsosról, sokkal találóbban el lehet mondani a balatoni révészről. Nem hogy a huszár, do a provincziális naplopó után is annyira áll mint az ég a földtől. A naplopó után jöhet akkor itt is még egy határ rongyos nadrág szakadt csizma száz darabból álló ködraeny huszfélo szint játszó dolmány; ezok után egy nagy 0, — s csak ezután jön a révész. Sajátságos teremtményei az Istennők. 11a valamelyik urasági csősz előtt lopva leetetik a blikkönyüs zabot, vagy kukoriczát, megugrik, s beáll révésznek. Az a cseléd, a melyik nem szereti, ha nyáron kétfélo meleg is izzasztja — a nap s a munkáé, — ott hagyja a kapanyolct, s lesz belőlo révész. A kinek nem elég, ha napjában két iteze bort korcshet, sőt torkát örömmel kölcsönözné át csapnak, — felüt révésznok, jól tudván; mihelyt a hajó révbe ér, itt mindig nyitva áll a korcsmaojtó! Ki már kikopott a majorokból, minden gazdaságból, s nagy hűsége és szorgalmáért a sorstól ludpásztorrá pronioveáltutott, — ott hagyja e tisztes állást, hogy révész lehessen. Mindannyinak édes remény az, hogy luibár meg .Vell is fogni az evczőlapátot, az uraságok-tól nyert jó oonvcntíokért, —• legalább — ülve dolgozik! S ez valóban könnyebb, mint egész napún át kaszálni, kazalozni, kapálni, kivált ha a torokra gyakran hull a boreső i.s , a jámbor utasoknak vagy önkéntes, vagy néha önkéntelenek adományából. 11a nem láttad még, hogy a csizma sarkát szeg helyett mint ragasztják kóczmazaggal a a szárhoz, itt láthatod?! Ha nem láttál vörös, sárga, kék, hamvas, fekete posztó foltokkal nyakon vágott ködment; birkabőr darabokkal illusztrált posztódolmányt, s olyan nadrágot, melynok béléso a napszínre kivánkozott, — itt láthatsz gyakorta?! Isten mentsen bárkinek is szeméro lobbantani szegénységét, •— do midőn valaki olyan évbért kap, hogy abból illőleg ruhá/.kodhatik a mindennapi élőimen kivül; midőn a ruhára való bolt helyett a korcsmába vándorol, s fehér vászon, foketc nadrág helyett a gyomrot öltözteti fehér és fokoto borral; midőn" a rongyosságot az élhetetlenség, dologkerülés, iszákosság okozzák, — ily emberoket bátran érhet a szó. Van itt is — elvétvo — jóravaló , takarékos, becsülotos ember, de ez fehér holló, s ilyennek ismerjük Révész Pistát, a szántódi kormányost, ki meghűlt öregapjától vette át a kor-mányrudat; itt halt meg atyja, itt lml meg maga s tán gyormoko is becsülot és jó névben. Kedvenozo ő az utasoknak, s a fürdői saison olatt Füredről átránduló vendégkoszorunak egyformán. llyennok szerotom én látni a révészt. ltábizhatod tárczádat; megiszsza a bort, do soha sem részeg; ha menni akarsz a hajón, kész az első szóra, ongcdelmes; mert ismeri állását; becsülotos, mert. igy halt meg apja is s megakarja szolgálni évi fizetését. Nem vakmerő a vészszel szemközt, denyugndt, s bátor, s nem gyáva, ha a hullámok nem csak a hajó oldalát verik, do a hajón is átcsapnak. Erre rábizhatod magadat, mert ugy ismeri a Balaton természetét , szokásait, mint a jó anya gyermekét j ritkaság is o nemben egy Révész l''ista! Menjünk a Balaton felé, természetes, azon szándékkal, hogy át is megyünk, mert épen sürgős dolgunk van Zala- vagy Veszprémben. Sürgős dolog! Akkor először meg kell alkudni az idővel, másodszor kedvezni a révészeknek; mert bizony a parton csöppenünk. Itt vagyunk a révbon; a hajó kikötve, azonban nem látsz körülo egy embert sem. Öt legény bent ül a korcsmapadon órák óta. Egyik rosz csizmaszárán trilláz ujjával különbféle nótákat! A másik nagy somfabotot dörgöl az asztalon mutató ujjához; utánozza a nagy bruggót. Azon gondolkodik a harmadik, mikor jön el már az az áldott ősz, midőn minden hajókikötés után két három legény bedobja magát a szőlő gvepün, s a hast jól megrakja érett szőlővel, melyet más kapált, melyért más izzadt. Másik kotteje óriásokat ásít, s hallgatja a kocsizörgést; hoz e a sors oly utast, ki az első szóra tárczájához nyul? Epén itt jön egy, a révészeket hajszolja,— hallgassuk csak! Legények! mehetünk-e V sürgős dolgom van. '' v — Majd csak menjünk uram, hát! — l)o iui hamarább! mer* hát, ha 8zél támad, s itt ülök. — A „hamar" uram a kovácsnál van, — szól az egyik léhűtő, h oly éles pillantást vet zsebed felé, hogy megfordul benne az 1 frtos! A többi leüti főjét a fenyőpadra, mintha javában álmodnék; dehogy alusznak, nagyon is ébren várják u jó szerencsét, melyre egyik tár. sok már szemet vetett. • > . * » % • i'' »: * v — Száz szónak is egy a vége, vigyetok, mert tovább nem várok; szól szegény utas türelmetlenül. — No majd elmenjünk, hát! — felel az alakot öltött restség. — S miért nom azonnal ? — Mert szél fuj uram, borzas a Balaton; — s elkezdi dörzsölgetni pofaszakáiiát, mig egyik szeme kint tévedez a viz felett. Akkora szél sincs, mint milyet búzát szórni kérünk. Most már nincs máa mód, vagy mogpuk-kannodmérgedben, 8 felkiáltani: „panaszt toszok az uraságnál," — vagy kiozibálni az 1 frtos bankjegyet zsebedből. Ez utolsó esetbon azonnal mozgásban van mind az öt legény, — az első szóra izegnek-mo-zognak az igaz, de kín nézni őket. Valahára .elhagyják a korcsmát, s oly lassan mennek a hajóállás felé, hogy a teknősbéka hozzájok képest angol paripa. Berakodnak, ha ittak, jó kedvvel; hu nem, oly duzzogva, lőcs, srágladobálás közt, szinte kedved volna visszamaradni. Sokszor megesik, miro egész ozeremoniá-val neki készülnek, — megjön a szél, s várhatsz egy-két napot, vagy mehetsz kerülőnek kocsin. Még a hajóhuzásban is nogy különbség van; ha kedvvel dolgoznak, hamar révbe jutsz, midőn különben a vizén megöl az unalom. Ily emberekre bizod életedet; az uz egy hit ad nyugalmat: föletted van az Isten. Ezért nem szeretek én a Balatonon utazni, ha csak Révész Pista nem szállít; s ezért nem szeretnők mások is Szóval: ha a vizén akarsz, s pedig hamar átjutni, — áldjon vagy verjon sors köze, itt fizetned, vngy vámod kell! KOBOZ. alapítva a hires éjszak-amerikai egyesült államok. — Nagy Napoleon büszko sasai nem egyszer hajolának meg •— pedig épon dicskorának tetőpontján — a spanyol guerilla harezban a Pyrennok bérozei között. — Az égés? világ bámulatát méltán kiérdemlett franozia zuávok alupmagvát, ?— a forró Afrika Hold hegységei közt élő vad turkusok barna fiai képzék. — Az egyesülendő Olaszország négy évvel ezelőtt Picmont havasaira tüzé föl a szabadság zászlóját III. Napoleon titkos mosolya mellett..... A minden nemzotek legnemesbike, — de a fon-dor diplomatia által legaljasabban sértett lengyel — annyi történelmi hasonlatosság van ez, és a magyar közt!... — a Kárpátok éjszaki sziklái védelme alatt kezdé meg alig másfél hava kétségbeesett szabadság harozát,a minden jog s fölvilágosultság szívtelen hóhérja, — a méltán gyűlölt, utált, boreási jeges modve — az orosz ellen! . . . Ázsiában a rabló vadcsordák, — s a finoman fojtogató , önző angolok ellen mai napig is föntnrták függetlenségüket a vitéz Afglmnok, az Óriás Hymalaya hegy délnyugoti lakói. — Szóval minden, do különösön hegyi népoknok van legszebb históriájok, — osupán a stoyer és tirolnak ninos. Az elsőnek épon semmi mindekkoráig,— a másodiknak némi osokélyt Hofor András, — a korcsmárosból avanoirozott nép-vezér —^ szorzett a franczia háború alkalmával, ««tázftd elején. Innsbruck a tágas, kios Innvölgyben fok-s*ik, hasonnevű .folyótól két rész- ó és uj városra osztva , mintegy 16 ezernyi lakossal. Ivét dolog tünt föl nekem itt leginkább: egyik, hogy a vendéglők olcsóságuk daczára mind aranyos czéget viselnek jobbadán;— „arany sas," „arany csillag," „aruny tető," ez egyik a legrégiebbek közül, „arany nap" — kivévoa „hotel d''Autriche"-t, „vendéglő Austriához," erro még a jámbor innsbruckiak sem merték ráfogni, hogy aranyos; — második, hogy a nép mint politika, de különösen vallási tekintetben ncmis csak elfogult lmncm bigót, o mellett igen tiszta, barátságos és jószivü. Ennyi megolégedést, annyi liarangozást, s annyi imádságot sehol láttam, se nem hallottam, mint itt. Innsbruok festői szép fekvésit méginkább emelik a roppant hegyek, melyek körítik, különösen nagyszerűek éjszakról a város tövében emelkedő „Solstein," „Brandjoch," „Frauhütl," „Hohcn-Sattol," mind 9,000 lábon fölül, s igy jóval magasabbak, mint hazánk legnagyobb Kárpát bérozo, a lomniczi osucs..— Délről a „l''atschorkoíl," „Nookspitz" és „Waldraster--Spitz." Innsbruokban leginkább megtekintésre méltó a francziskánus vagy udvari templom — a 16-ik század építészeti modorának hü kinyoma-ta — jeles benno a Sarcophag, egy 24 élot-nagyságu szomélyzetet ábrázoló síremlék, továbbá a bomenotnél balra Hofer András gyönyörű emlékszobra. A museutn vagy Fordinandeum, sok nevezetes, főkép föstészeti tárgyakkal bővelkedik, leginkább olasz maestróktól. Továbbá az úgynevezett „Radeozky Album" föltűnt előttem Jellachich és Schlick tábornokok beleirt jel- mondata, különösen ez utóbbié: „Wolil übor-dacht, rasoh auígefűhrt , (las Uobrigo íindet sich ?!..." A város déli részén az 1765-ben emelt roppant diadalkapu méltán mestermünok mondható; ettől nom messziro fekszik a gazdag pr''á-monstráti apátság ó ízlésű templomával, melynek belsejében látható herozeg Ilohenloho di-szes síremléke — ő 48-ig nagyváradi nagy prépost volt, s akkor menekült ido, mint a sírirat mondja: „---verdr''ángt von seinem Sitze durch die Ereignissq des J. 1848; -r- Trost und Rulie suclito in Tirol, dom Lande des alton ölaubons"---kiszoríttván székhelyéről a 48-ik év eseményei által; — vigaszt és nyugalmat kereső Tirolban, az ős hit honában. — No már annyi áll, hogyha valaki csakugyan ily járatban van, az találóbb holyre nem mehet széles o világon, mint Tirolba . . . A zárdától néhány peroznyi távolságra van délre az Isol hegye, nevezetes az 1809-ben itt legelkesoredettebbon dühöngő harczról a fran-cziák és tirolok közt, a 8 ezeren fölül elesettek tetenioi a hegy már fenyővol benőtt lejtőin ta-karítvák el jobbadán, emléköket számos kisebb nagyobb kereszt jelöli. Sajátságos látvány,— ordőben tömető. Ugyanezen hegy keleti részén emelkedik, még a 13-ik században épült Ambras nevű kastély s most császári Léjlak, elragadó szép kilátással az Innvölgyre. A kastélyban igen érdokos kép- és régiaéggyűjtemény látható. (FolyJutjuk.) NEMETII KÁROLY. + 43 + Pesti levelek. XVIII. (Mdrciiu, 10-én). (A caramboleok tekeaiitalou » »U«n. .Fen''loind'' t* ,Bwnt l»t-viu* Ülelkci^ir Ksitcrgoinuil 160 hajó, J00 kapItAny. Vapyon éi embeiAtft. 1(4 .Irtoikodi«. Kifog*» i* befofck«. A hatAsifrok bearatkoil»». Sxordaholyl Kilmiu oj napilapja, a „Biiuhiil UU»0.) (R. P. I.} Eddig főlog csak a tokeasztalon voltak szokásban a o a r a m b o 1 o o k , •—ámbár ut-or.án stb. is oarambolirozunk néha, — moat azonban már a gőzhajók is kozdik megint o vcszcdol-mcBBÓ válható játékot, a moly néha a partiét is bovégoshoti, mennyiben t. i. a liajón lövök é 1 o t in ó-o s é t örökro elolthatja. Ily carambolot játszott logközolebh a cs. k. szabadalmazott dunagözlnyózási társulat „Fordinánd" gözöso E b z t o r g''o ra n á 1, a magyar társaság „Szont lstvánujával, a moly játók szomorú vóget órt volna, ha az utóbbi hajó ügyCB kormányosa rögtön nem ad mis irányt jármllvénok. Ezen gyors fordulatnak lehet köszönni, hogy nagy szorencsétlonsóg nem törtónt s csupán „Szent István" födólzoto karfáit tördeli összo „Fordinánd" ormányával. Már most persze azt lehot kérdezni, vujjon miből eredt ezen carambolo? A szab. gőzhajózási társulatnak van 150 Ingója és vagy 200 kapitánya. Igaz ugyan, mikép m e g 1 e-hot, hogy e kétszáz kapitány nom mind oly ügyes, minőnek a szó szoros értolmébon kellene lonniök a kapitányoknak, kikro annyi vagyon és omborélot is van bizva, azonban oly fölötte nagy ügyesség kell ahhoz, hogy u hajó világos nappal, eléggé széles területen össze no ütközzék a másikkal? Más itt a bökkenő. Agözlugótársaság kapitányai szeretnők házsár-toskodni. és „elfogni" a magyar hajókat, hogy megmutassák, mikép mégis csak ők a legények a gáton, és ilyenkor történik a baj. Az „elfogni" szó hajós kifejezés és nem tesz egyobet, mint az olöhb indult s elöljáró luyót utolérni, majd elhagyni. Csakhogy ily manövrekot végozzenck az illetők okkor midőn omberéiot nom forog szóban, külön-bon az elfogás bofogássá változhatik át, mert a hatóságnak valóban kötelessége volna ily esetekben szigorít vizsgálatot hajtatni véghoz, és a vétkest köményen mogbüntetni. „Kübcck" esetoés „Fordinánd" carambolcja „Szent István"nal nagyon elriasztá a közönséget n hajózástól, ugy hogy most mindenki félvén gőzösre szállni, a vasútra siet. Ezon legújabb malhourön kivül, a mely kétségkivül kellemetlen hatást okozott nálunk, legnagyobb ziyt csinált o napokban a Szerdahelyi Kálmán szorkcsztéso alatt apriltól kezdve, „S z i n-házi látcső" czim alatt naponkint megjelenendő úgynevezett színházi lap programmja. Ebben az mondatik, mikén ezen lapnak a közönségre nózvo nz lesz főelőnyo, hogy mind u nemzeti mind a budai népszínház szinlapjait közlendi, és e mellott m<% egyéb érdekes olvasmányt is nyuj-tand. Az „Ország" felszólalt o tárgyban, és azt mon-dá: kár a közönségot zsarolni, és o lap tartására orőszakolni, midőn eddig olcsóbb áron kapta a szinlapokat. E felszólalásnak az lön kövotkozmónyo , hogy SzordaholyiK álmán kyelenti: mikép jövőre is szolgál ttziulapnnl annak a kinek tetszik, még pedig a régi áron, fölvilágosítván egyszersmind a közönségot, hogy azok a kik eddig a n tym z o t i és budai színházak szinlapjait tárták, h''„Szinházi látcsö"-bon két forinttid (olcsóbban jutandnak o ozédulákhoz. A baj — ha így* áll a dolog — nom oly nagv mint minőnek egyelőre látszott, — do csak ezen oldalról, mort én más oldalon csakugyan látok baj t, a moly pedig nem nélkülözi az alapot. Ugyanis először: Nem tartom mogegyeztet-hetőnok a az ínész pályájával napilap szorkesztósét, mert tudom, hogy mind a színészet mind a szerkesztés , ha az illető kellően akar akár mely iknuk megfölelni, sok, mindon időt igénybe vesz, és icfy attól lehet tartani, hogy 8*erdoliolyi vagy minden erőjét a sziuészetro fordítania ozontul is, és a lap foglalkozásának csak másodrendű tárgya leend, — vogy hogy egészon noki fekszik mtyd a lapnak, a mi bizonyára csak a szinészot rovására fog történhetni; mert hiába, csakugyan áll a régi közmondás: „két urnák ogyszorrc nom lohot szolgálni." Ezon aggodalmamra azon megjogyzést tetto valaki, hogy majd n>4* viondi a lap szerkesztését, és így ez Szerdaholyi legkovesebb idejét som vonandja ol a szinészottőí. Csakhogy oz esetben raystificatio az egész, mert ekkor bátran állhatna a „Színházi látcsö"n bárki máa novo is mint szorkosztőé. A m á b o d í k körülmény, melynél fogva o vállalatot, azon csélra nózvo, moly általa elérotni szán-dokoltatik, gyakorlatiatlannak, sőt magára a nomzeti színházra ha nom is károsnak, hátrányosnak tartom, ez: . '' . j j • • , Eddig''többnylro minden kereskodésbon látható volt u színlap, és akár hány omber, kinek kültfnlton talán oszébo se jutott volna, elment a színházba, mort alkalmilag,mogíátta, minő darabot adnak. Mi fog történni jövőre ? A kereskedők vagy a szinlapra előfizetőidnek ozontul is mint eddig, és igy ncin szaporltaudják — a színlapok kedvéért — u „Színházi látcső" olözetöi-nok számát, pedig oz is volt egy czél, ha ugyan nem akart ugynovezott fogás lenni, — vagy a „Színházi látcsö"vet rondelondik meg, mely esetben a színházi előadások kevesbbé fognak köztudomásra jutni mint eddig, mert a lap lcgfblobb az asztalokon liove-rend, mig a színlapok rendesen feltűnő helyen függtek eddig, hol a boltokban megforduló közönségnok akaratlanul is szomcibo ötlénok. Ha az utóbbi bidok is csnk képzelt bajok, azon bizonyára sonki som fog inkább örülni mint én. Böhönyei levelek. (Aldrcziut 7-én.) I. Tisztelt szerkesztő ur I No végro valahára a sok mindenből kivorgödtem, s most egy kevéssé szabad lélckzcttel pusztíthatom a levegőt; mert valóban any-nyi minden nyomta vállamat, azt gondoltam meg kell görnyedni miattok — do meg is ragadom o kínálkozó alkalmat, hogy így a szóadást — ha bár kissé késö-sen — még is részemről meleg érzelemmel tettó váltsam. A sors -— o jó fuvaros — gyors kocsiján Somogyba hajtatott velem; mondhatom döczögös volt az ut, de még is szép emlékeim, miket viruló napok szőttek, minden fájót felejtetni késztnok, mort sok a küzdés napjainkban, helyzetünket tekintvo, hasonló a tarisznyához (kissé furcsa kép, do sok igazságot rejt), hányják, vetik, hol a sráglyán — s néha a ló fején találja fel magát — s csak akkor fogadják mosolygó nyájas arezok — ha tele van,... küzd a gazda, izzad, fárad — h fáradsága gyöngyeit a világ apró pénzzol fizeti — pedig minő drágák omo gyöngyök 1 s az irigység még is sokszor tajtodó lábakkal semmíti meg . . . do hagyjuk c fejtegetést, s no essünk két* ségbo; inkább menjünk ki a szabadba, fel arra a magas hegyro, honnét egyedül a messzo múltra lehet visszatekinteni 1 A múlt, a m ulti — egy szénen feldíszített rom! S még is mily jólesik azokról gondolkodni, mik elmultak I Hogy is mult ol a farsang? Igen furcsa kérdés, b igy reája felelni roppant nehéz. Hogyan ? Minden szív a maga körében egy kis történet, melynek nyomtatványait csak maga a szerző ismeri, nom adott az ég látnoki tohetséget, mclylyel sziveket b veséket tudnék vizsgálni, igy itélni, s arra felelni rögtön — valóban noltéz, — de inégis ha egyesek vé-loményét összevonjuk, csak azt hozhatjuk ki, hogy oz idői farsang meghozta a vígság s mulatság gyümöl-csoít, s nagyon sokan voltak, kik kedvcsen learatták o pár hó alatt az aranyos kalászokat, s most örömmel gyönyörköfjnok a nagy garmadákon, mik a szivet illetik. —JBu bizony egyenest kimondom az igazat: hogy számosan voltak, kik bátran köblökre tehetik kezeikot, s meghajolnak állításom előtt, hogy az a mozgó kis alkotmány ott a baloldalon kikiáltotta a „szabadságot," s o bátorságáért befogatott; ö lett rabbá — a bánat fiUte láiiezait re áj ok, do kedves a teher; inert a küzdelem zászlójára o szó van vérvörös hetükkel hímezve: szerelőm ! oh minő nagy lehetett o küzdés; — mert sok megsebesült s elveszett, de nom örökro, mert a nenieskeblüek ápolásuk alá vévo, egy dicső nappalra ébredtek fel rabságuk órájában — választottaik dobogó keblén. Felfedtem a fátyolt, s most kedves olvasóimra bizom a további gondolatok cgygyéalkotását — kinek akarata s hajlama tenni késztoti — van olyan, ki visz-szagondol — sóhajt egyot — némelyik könyoz, más meg édoB raoBolytól kcdvcHsé vált arczát baljára támasztva, hallgatja szívó hangos dobbanásait; oh ha ugy tudnék a szív- s lélekben olvasni,mennyi boldogság, bú Sjbánntot látnók egy holyon, — beszélyíró lennék — b munkáim kötet szám jelennének meg?! Valóban szép napok járnak ! a madarak zengzetes dallal szállnaK fel a légbe, üdvözölni oz ébredj tormészotot: vsgy tán siratják dalrokonuk elhunytát? Igen I dalrokonukat, ki annyi fájó dalt zengett hazáról — s szerelemről. — Siessünk Lisznyai sírjához, borostyán koszorúval díszítsük fel egyszorü hantjait, sóhajunk b könyeink hullása közt áldást kivánva poraira. — Emeljünk emléket szíveinkben — melyen a szeretet botüi ragyogjanak; — l<^yon álma nyugalmas, s folctto könnyű a fold ! . . . BESZÉDES GYULA. Hírek és események. A F. hó 30-án Kanizsán országos vásár lesz. A Jeles munkatársunk llohonyi Oeízaáltal szerkesztett „Haladás" czlmü kereskedelmi lap ismét mogjclon nagyobb és diszesb kiállításban, fametszvé-nyekkcl. — Előfizetések Wajdits József könyvkereskedésében is elfogadtatnak. A Mint bizonyosat tudathatjuk, hogy ünnepelt művésznőnk Hollósy Kornélia május 16—Ifl-án a ka-'' nízsai közönséget is Hzereneséltetni fogja kot hang-versenynyel, a mire a vidéki t. közönségot is jó elöro figyelmeztetjük. A Méltó boszankodással kell hallanunk, hogy a napokban egy tekintélyes vidéki ogyén az ugyno-vezott Néinet-utczán a járda mellett tátongó 6 lábnyi mély árokba zuhant. Szeroncso ugyan, hogy totemesb sérülés nom esott rajta, do ogyuttal nyakát is törhető. Híjába sürgetjük az erélyes intézkedést, hiába itél a közvélemény, kifáradhat a follejgyt^tő Zeüsz sasa is a villámok adogatásábAn, marad mindon a régibon. A Napról napra szaporodik a koldusok száma, kik városunkat olárasztva a kcroiethiány ürügyo alatt miniatűr Patkókként zsákmányolják ki n valódi szo-gények iránt méltán nyilvánuló könyörület filléreit. Itt is szükséges volpa a hatósági erólyos intézkedés. A F. hó 15-én mondatott ki a lialálitélot a vasmegyei születésű 33. éves r. k. Kopácsi János, álno-vén VámoB Fülöp fölött, ki vallomása szerint f. évi fobr. 22-én a velő együtt halálra itélt zalamegyei születésű 18 éves, r. k. Luther János kanász társaságában Balogh János juh nyájából fegyveres kézzol 5 da- / rab birkát elrabolt. A haíálitólet másnap reggel 7 órakor hajtatott végro a bűnösökön. A Daczára a kemény eljárásnak, még mindig rablási bírok szállongnak. P. hó 11-én ugyanis a Mo-nostor-Apáthi közelében lakó Németh János molnárnál ételt főzetett magának 5 haramia s a közelluvö erdőbe vitetvén, annak elköltése után Potendro mentek, hol Kultsár István esperes urnái pénzt rabolván, annak lovait befogatták s Kapolcsrn hajtottak Simon Márton izraelitához, kinél több ékszer közt egy T. S. betűkkel jelzett horgonyórát, selyemnemüeket s pémt rabolván, esti ü órakor Seílor András molnárhoz mentők, ozt agyonlőtték. Innét eltávozván, a Diszely felé vezető uton az őket űző pandúrok mellett hajtottak cl, miközben Szakái János pandúrt mogsobosítvén, nyom nélkül eltűntek. Kultsár esperes ur lovai éjfél tájban érkoztok meg Tapolezára a kocsival együtt magukra hagyva. A Mult évi dooz. lOdki számunkban jolontet-tük, hogy a rozi hegyben a vakmerő rablógyilkos Illés egy ismeretlen társával ogyütt a pandúrok által agyonlövetett. A rablók hollétét akkoriban J. erdős födözto fel a hatóságnak. Most szoinorltó eseményről értesülünk. Vasárnap este 4 fegyveres rabló rontott J. erdős lakába b kegyetlenül megkötözvén öt, elvezették a helybeli mesterhez, s ettől kérdezték, hogy oz-o a« erdős? Mester uram igennol felelt, minek következtében kihurczolták öt oda, hol IIIób társával cl van temotvo. Letérdeltették a sírra s imája végezto után irgalom nélkül agyonlőtték. A F. hó 18-án temették el Storn Jakab helyből! segéd rabbit éltének 82-ik évében. 50 évig működött helyben mint segéd rabbi. Hátrahagyott 79 utódot, u. m. 7 gyormoket, 48 unokát és 24 másod unokát. Tetemei előbb a helybeli zsinagógába vitettek, hol 3 rabbi tartott fölötte gyász beszédot. — Nevezotes számadási eredményt közöl a „Kei-chonbergí újság" oz ausztriai statusadósságot illetőleg: Ez t. i. az 1803. évi pénzügyi törvény szerint 2434.5<>5,791 ftot tesz. 11a ezen öszveg érez pénzben kifizettetnék, akkor az aranyokban 2ü,006, ezüst forintokban (>01,114, uj krajezárokban 10.230,039 mázsát nyomna. 11a most egy vasúti tohervonat súlyát átalában G000 mázsára tcszszük, miről 4000 mázsa a teherre 2000 mázsa pedig a szállítási eszközökro co-nék, akkor az egész statusadósság szállítására arany-9, ezüstbon 150 és rézpénzhon| 4064 tehorvonat szükségeltetnék. Kaposvár. * Sajátságos szokása van a mi lámpagyujtoga-tónknak; midőn az Iston moggyujtja a holdat, — ozt a nagy égő lámpát — kétfélo világosaiig is van az ut-czán, a holdé is, meg a lámpáké is. Máskor meg a szurok sötétbon ogészon mogfolodkuzik kötelességéről, vagy kósöu gyiyt, vagy nem is gyi\jt. Nom tudjuk, az ol«\j-o a böskonö, vagy ilyenkor maga a láinpu-gyujtó van — illuminálva. * Hatschok nevű optikus tartózkodik Kaposvárott Gundi fogadójában, b ajánlja mindon néven nev -zendö szemüvegeit, látcsöveit. Nehéz volna, inozt olyan üveget találni, melyen nz embor mind out — tisztán lát I... * Tény, ós nem adoma. X. ur kinf a mezőn vadászván ugrás közbon kissé megrándulj s árva, roszul érezto magát. Kocsira ül, s átmegy a ^»omszéd mezőváros egyik orvosához, elj>anaszo\ja hid^t. — Uram, roszul érzem magaiu, «u^ob tanácsot és BCgitsen, — szólt a pations. — Bizony uraságodosohűl áll; meg vannak számlálva órái, s én alígscgithetck. Hakibirja, tanácslom, azonnal utazzék Pestre, tán ott még Icbz segítség? — Viszonz az aescu|ap. — Az Istenért, ön egészon elrémít; nom érnek én somrai halálos bajt, — folytatá most a neki zöldült, sárgult betog. -- Azt ón látom; a lv\j halálos, i néhány órája van még önnek. S azt is megmondom, ha ön az ut|>an elkezd csuklani, oz bizonyos jel a másvilágra készű-lésro. Bepakoltába magát a megrémült beteg ogy kocsiba, s megy a vasútállomás felé, számlálva folyvást az órákat, melyek^ly sebesen peregnek lo n sir felé. Migór néhány óra járásnyira, olkezd osuklani. No, most végo az életnok —■ gondolta magában. — Do bi-zquy fölért Pestro halál nélkül, hol egyik jelesebb orvosunkat azouual felkereste. <1 4 44 ^ — A» Útónért orvon ur inoghatok, sogitsen ! —i Ön raogak''ar hálni, s miért? — Végom ván, »ogiUon, már csuklottam is!... — S ha öu csuklott is? — Azt mondta provinciális orvosom, ez a biitoi jel a halálra. — Jámbor barátom — felölt a dőrék orvos — ön sorami vesiélybon sínes, baja oly ciokély, hogy aaérl nom volt érdemei Pestre fáradni. On még sokáig ol fog élűi, ha Isten is ugy akarja. S a szegény képzőit betog haza ni unt ogészségo-sen; betog egyedül tárczája lett, melyet utjYban jól kiürített. Hány van olyan privinciális aosoulap, min» a fentebbi ? ? I • Ha már piarccuijkat elnoveztük Széchonyi tér-nok, o nagy novet az iskola falán legalább no meszel-tossük be I • Egy O — páni polgárnak nejo halálos botcg levén a férj Kaposvárra jött orvosságért s midőn egyik izraelita kereskedő — régi ismorőso — következő szavakkal megszólította: — Mi járatban vau keud János gazda? a pór válaszolt : — Hát biz ón a patékába jöttem, foleségom ot-hon a végit járja. — Mért nom siót hát a patikába? — Elébb kimogyok 8» ... P — ra. hallottam ott t egy pénzes öavegy asszony, ha foleségom uieg-, már csak elveszem, ha öreg is 11 Szegény betog! várhatod az orvosságot l * A nemzeti színház jeles tagja Szerdahelyi Kálmán „színházi látcső" czim alatt napi lapot ad ki. * Azon roinény, hogy a gymnasium fundusáhoa, a szomszéd berezegi fundusból egy rész megnyoret-hetik, — meghíusult; nagy az ára. • Figyelmeztetjük a városi hatóságot a piarczo-ni sár és vistongorro; nem jól esik a vásárlónak, ha valamit vonni akar, hogy előbb usania kell. Ugy is — úsznak a mai világbun elegen 11 * A kaposvári gymnasium építési költségeinek fedozóiéro következő ujabb ajánlatok tetettek : gróf Széchonyi Foronoiíf 100 ft. Ns. Csoto.Antal kanonok 000 ft. gf. Festetics Dénes 2»H) ft. ürömmol jelont-hotjük, hogy az eddigi összes irániatok felülinennok 21,300 fton. Ily összeget, a mostoha jelenlegi viszonyok, s a rövid időt tokintve csupán az ügy szentsége s oly bóv varázsa teremthettok, minő Sonisich Pál.1 = Sietünk olöro tudatni t. olvasóközönségünkkel azon kedves hírt, hogy nemzetünk nagy novtt, s folothotlon csalogánya Hollósy Kornélia Májushó közepén, Kaposvárott két hangversenyt adand, molyok dezéséro Koboz Istvánt kérto fel. Kv legszobb havai! van hal re hozz minél több virágot, mogkoszoruzni a hírnév és valódi érdemet. Nyut posta. > Ucci«kbitln»k i KOtOini fogjak, s f«<lig mUMbb. D. K—n»k A. Lendrtni Ho»«»il rolt » h«l!gs»A«, «nnU Job-b*n mrglopett ön ; a tArcm »ionban ugy el r«n foglulvn, hogy r*ak a sorrend raegrontiaival kSaülhetnBk aionnal , nem fog tokiig heverni, Urjtlk mleUbb folyUUlU, inert a mü igy bevígfl-utleo. T nak, KaniitAn: Megkaptuk. L —nok, ugyanott i Sajuiljuk, hogy boc»«s kUldeuiínyit nom adhatjuk , nem Wlónk f.lggö okok miatt, kirUnk taitt, Aaivcien Utott vand^g mindig. K. K. J-nok. lUgt^xAn.: VAlaí.t kírUuk. R. M—nak, llaJAn t Tartól, vAlUd bo ii«Y«ul»t. Pécsett i Müve iioMnégiöt Uiiuikodik; iparkodjék- 8n ft fóld''in Jirni, no mindig a cslllsgok i!s nap kÖrUl, ha kell, ha uein , ai Ikarfélo «Arnyakat hamar ieporsMli a nap. II. Uy —nak, lUhtinyént Klébbi miivét csak vAlto«Uti«»»l adhatnék, a mit magunktól, Onneli értekeié* nélkül nem akarunk tenni. Kit már levélben Is megírtuk \ ha a ssékviroiban dolga len Unnék, Utogasaon meg bonnUnkot. A levelek folytatását várjuk. liulfinak, Kaponvár i Hogy egyik kávé. folyvást feltett lipkával Jár ven8ég.i elölt: a »«rt drágán, é» isiiken méri, vgy pár frankfurtsrt 10 krért ad, ■ torma helyütt pökheudiiéggel otuti a vendég nemét, — eioket oitoro**« ou majd négy lapon, » tanácsot éi orvoiláit kér; Unitiunk ei: nőin kell oda menni a vendégeknek, c< legjobban é<tro hoiu ai illetőt. ,Biép Ion a nyár'' —, HoUog idők* — ciimU vertek köaöltetntk i ellenben .Ablakodban Jáciintui'' — uem adliauS. B. K nak( Klkövettiink mindent, uem lohot | a nyomdára néive igen i* ajánlhatjuk a k«ni«»ait. „Kőbányai kalaudok'' — legfeljebb pár »orban megemlít-hetjilk as újdonságok kÖ»t. ,8ótét hajad egy hullán>«ó\tenger, Mindegyik nouicd ragyogó Veuiu. Arc/ed lilioma, ajka i epre, Több«» érnek, mint minden földi ju«|'' Ilyet irui bliony nem nagy tusi Felelő« szerkesztő: FODOli PÁL» - Gazdasági tudósítások. Nagy-Kanlisa, márcz. 10. A télutó bucsut vett tőlünk oly fclkeserodett cbős időt hagyván hátra, mely utainkat ismét limbussá teszi. A közlekedés megne-hezittotvén, si> gabna, se más egyéb nem szállíttatik piaciunkra. Jó iMojo nom volt már hetivásár. Vidéki vásárlók nagyon gyéren mutatkoznak — s a ki bejön is, ígcncsokélyro szorítkozik a bo vásárlásban. A kormány részére vétetett néhány ezer mérő rozs, az is olcsó árért. Kaposvár, Mart. 14. Semmi panasz az időro; még a szárító szelekért sem róhntjuk inog, mert ezek olyan csendes molog csőt hoztak, hogy beillenék iná-usba. Az eső után lanyha nap, és éjszakák; a fák most már csakugyan kieresztenek , — „a virágunk megtiltani nem lehet" Láttunk oly virágbímbós ba-raczkfát, mely pár nap alatt nyílni fog. Oszi vetéseink olyanok . milyoket ily rendkívüli szép időjárás után várni lehet; a tavaszi votoményok is kelnek (számos vidéken, egy jó hóval elébb vagyunk az időben, s hogy nom mogyünk-o mt\|d vissza könyhullatások közt, — a jövő titka?! Két sxéjsöségt Vigy nagyon gazdag vagy szogény é,v lesz, — a tavasz fogja megfejtőm. Hiszen inost is van nok^üuk háli\ az égnok spájzunk-ban , magtárunkban, plnczónkbon, — do oz mind holt 1.1.1/.,. t .tu.(A I< A.. — _____ >1 >1 Ua'' kl imXm Ím uL m<v'' kincs 1 sírva néz rájok a gazda. So'' búzánknak, se borunknak nincs kérője; gúuyi ran, l)i UUI IIIIMIltlV áKIIWO ftviujn , Buu»a a sorsnak : ha buza van, vevő nincs ; ha vovö van, búza nítics, a költő ritkán jár ogyütt. Az adóizodés fülsértő hangjait — a dobszót — minden nap hallod, do üres zsebbel koll menned n városházához, mert tormóked nyakadon ül; a bankjegy podig nom olyan mint a gomba, hogy minden oső után nő I... Ezért a nagy lehangoltság; a kés* mellett kell asugorogni; hitel minci ; a pénzes ember közhelyro nom is mer menni, hogy ne ostromoKákl Mindenki magához áll közclobb, ezt súgja ae érdek , s ha már nom nyerhot, vesztoni legalább nem akar. Sok tőko a zsobben hover, a Inkább kamatot veszt, mint por után lássa újra a hitelezőt I.., S ki biztosit most a per ellen ; midőn a legjobb szándékú adós is fonntakad a fizetési terminus kitűzésében, nom lóvén biztos az uj tormók nom éri-o a magtárban a távolit? Pedig a Bzogóny gazda, ha kölcsönt vesz fol, termékeire teszi azt. Csehül vagyunk. A legelők szépen zöldéinek; csorda, juhnyájak kint n mezőkön ; alig volt tél a telcltetökro ; ha savanyu arezot látsz, az bizonyosan izénaipokulam, kinok kazaljait ott folejtottonjó időjárás. A borok nagy részt lofejtvék ; sok helyen nchexon tisztulnak, do a romlás jelei még nem fordultak elő, holott sok ember hordja száján o vészt, hogy boraink hitolének ártson. Ha itt — ott romláe van; penész, nyulósság, vagy megfordulás stb.—> a roBz kezelésnek tulajdonítható. A szölőmuu-ka javában foly. Most vizünk is van, örülhetünk. Minden mosteromber közt logsiorencsétlonobbok a szűcsök, — ozokotjinég az időjárás is öli; alig adhattak ol pár ködment, vagy bundát. A kisfaludi talált kőszén-rétegot megvizsgálni, szakértők inon tok a hely sziliére. 13-iki hetivásárunk — az idő is folotto kodvoz-vén — nagyon népes volt; aránylag sok tormók hozatott, h mivel több volt az oladó mint a vevő, egyik oka oz volt, hogy n gabnaárak sülyedtok , mindönki túl akarván adni szállítmányán. Legszebb buza kelt 3 frt 15 kr.—3 frton ltozs 1 frt 80—90 kron. Kukoricza 1 frt 00 kr. Árpa 1 frt 00 kr. Zab 1 frt 30-40 kr. Hadina 1 frt 50 kr. Egy zsák burgonya 1 frt 1 —16 kr. Egy kövér sortvés, 30—GO frt Csirko párja 45 kr. Egy kövér lud 2 frt 40 kr. Pujku párja 2 frt 80 kr. Gyöngytyúk párja 2 frt Egy kocsi tűzifa 1 frt 1—20 kt. Egy öl fa 7 frt Egy mázsa széna 1 frt 1-80 kr. mázsája. Egy akó jó bor 20 kr. Nagybani eladásnál igy akó jó bor 4 frt Szilvapálinka akója 14—15" frt Hat tojás 10 kr. A holységekből E lapok kiadó hivatala tisztelottol hívja föl a Zala-Somogy s más megyebeli munkatársakat, hogy az lB04-ik évro diszesen kiálítani kívánt „Zpl i- Soniogyi Népnaptár" számára népies költeményokot kisobb balladákat, taln- rajzolatokat beküldeni sziveskciljciicK.. A megnevezett két megyét közolobbről érdoklő közlemények különös clöny- egyro másra jönnok a boreladók ; do ki venno, loidőn itt is eladni kíván a sok borosgazda Olcsóba jön most kedvet szorozni, s még is mindönkinek az orra vóro foly I... (m. p.)__ ráesett adoma s más huinorisztikiiB rajzolatokat beküldeni szivcskcdjcnc nyel birnak. LAJPNIK EMÁNUEL kaposvári kávés ajánja magát a t cz. közönség szive« figyolmébo, köYetkezőkro nézvo: Mind a nála megjelonő helybeli és vidéki számos vendég, mind Somogy és a szomszéd megyékben torjedt ismerctcBség ób lovelezési körénél fogva, azon kellőmet holyzetbou van: hogy at. ez. nagv közönségnek szolgálatára lehet IiiKatlnu földbirtokok, házak szorzóié-, csoréléso-, eladása- vagy haszonbérbo Bzerzésé-bon. Biztos tudomással szolgál vételre eladásra, logyen az erdö, Olfa, gtthöl, lovak, gyapjú, juh, sertvés, elcnég, takarmány, épületfa, gépek, bor, Igavonő Hiarvamnarhák vagy Mrmoly n» üzlet, kercBkedé» és guzdászat körében olőforduló tárgy. Szoroz vétolro, eladásra állam- fparpaplr és Mor^jenye-kft, s mindéit parányi díjért. Azért felkéri egész tisztelettől fontnevozott mindazokat, kik bármely tárgyat vonni, eladni, osorólni vagy haszonbérbon birni kívánnak, magyar vagy német nyelven irt, s bérmentesített lovoleikkcl hozzá forduljanak. Hol koll, a szigorú titoktartásról biatosittatnak az illetők. (0—4) Halál és vész minden férgeknek! Bizonyos halál. Csalhatatlan irtószer patkányok, egerek, poloskák és svábbogarak kiirtására, mely szert alulirt bátorkodik a t. cz. közönség figyelmébe i\jánlani. Alulirt ae általa feltalált irtóhirmick Hikcre felöl kép os, ugy magánosok, mint állainható-ságok által kiadott bizonyítványokkal magát igazolni, minélfogva számos megrendeléseket roméi. Ezen szer 10 évig is oláll és mégis sikeresen használható. Kapható Nagy-KanizsAn egyedül csak Fesselhofer Józsefhól. Ara egy bádoKMiflenrxének, mely Hletm Uuttiunnu MévpecHéttel van ellátva, magyar és német hnssiiálntl utasitAttsal együtt t frt 10 kr. o. é. 30124—13] RIESS ÖUTTMANN, vegyél* él szabadalom-tulajdonos. 1 Alulírottak ajánlják n t. c/,. közönségnek ujonan felszerelt papír, bor, cscoicgc, norliibergi és dlszáruk KERESKEDÉSÜKET, ugyszintc n vidéki megrendelések jutányos óh pontos toljesítésdt. Kaposvárott, louteza 209. mi. a. urodaliui hasban. JakaD és Holirer, [2—2] (ezelőtt Socher Fermct). Friss vetőmagvak u. m. Lóhere, valódi franczia luezerna. Lóhere, stájer vörös. Róti here, fehér hollandi. Perje, (Reygras) angol s franczia. Baltaczim, (Espareet). Czukor- b takarmAny-czókla-rópa. Tarlórópa, fehér kerek. Bükköny s mohar. Mezei komacsin, (Timoteusgras). AkáCzfa, s különfélo erdei famagvak. Kerti voteményinagvttk. MT TovAtotoá,: Marmarosi inarhasó, fekete. Tengeri marhasó, vörös.'' Paraffin kocsi- s gépkenttcs. Angolna, sardina s más különféle halak. Sajtok, strachino, parmazán, ementáli, groyi, schwar-zenborgi sat., jó minőségben s jutányos áron kaphatók: Fesselhofer József kereskedésében, (a városház-épületben) N.-Kftnizsán. 16-4] Wajdits József kiadó laj»- és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán. |
