Zala-Somogyi Közlöny 1863 016-018sz június.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Zalai Közlöny

zalaikozlony.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	15.25 MB
Keltezés:	2021-09-06 13:59:58

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	810
Megtekintések száma:	1453
Leírás:	Zala-Somogyi Közlöny 1863 016-018. szám június Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap a szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből II. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagy-Kanizsa. II. évfolyam. K5. szám. 1803. juniUS 1-én. Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, l(Tar, gazflászat, tudomány és művészet köréMI. A tisztelt olvaáó közönséghez! Egy éve lösz innen-onnan, hogy e lap megindult. egészJszerénységgel, zajtalanul, de azon öntudatra érett eszmék közt: hogy a proviqcziákat képviselni lapok kellenek, melyek egyengetik az utat a közös, nagy nemzeti czél eléréséhez, s hatályos részt vesznek a küzdelemben, mely életfeltétele minden nagyra törő népnek. Nem volt ezéljok a lap alapítóinak égre törö nagy eszmékkel (mi kevesek osztályrésze) megjelenni a küzdtéren, s különösen a mai napokban, midőn a legnagyobb szellemóriások sziklához lánezolt Prometh-ként meggörnyednek, porba sújtatnak az események hatalmától, — de csendesen, szorgalommal művelni azt a közkertet —'' a nevelés, gazdászat, irodalom, művészet, ipar, kereskedelem stb. kertjét — melyből önszorgalma után jogosítva van minden polgára a hazának egy-egy virágot tűzni kalapja mellé, vagy egy-egy érett gyümölcsöt szakítani. Anyagi haszon sem volt a czél; mert az egyenesen fejjel menne a falnak, ki napjainkban az irodalomból nyereséget várna, midőn nagyobb — a haza szivében megjelenő •— lapjaink közül is több elbukik, minden erőfeszítés, áldozat daczára. De volt a czél: hatnia közmiveltségre; ébreszteni; az értelem, közügyek iránti emelkedettség, saját helyzetének felfogása s a szent haza nagy érdekeinek csak egy sugarát is bevinni nzon alsóbb néposztály hajlékába, hol meg van a szívdobogás, de nincs mindenkiben nemes hajlam, képzettség, öntudatos ébrenlét jóra, szépre.... Megvan a léink, de a földön jár, s nem a magasban, minél tisztább légkörbon hallgatni az Isten szavát: a sötétségbőli megváltásra!... Nehezek voltak az idők, mostohák a körülmények, s csak anyagi áldozatok mérlegbe vetésével állhatott meg a vállnlat. hogy a lobogóra tűzött eszmékért küzdhessen, harczolhasson. Fodor Pál ur — e lapok érdemes szerkesztője, — önként visszalépvén, nekünk jutott a tövises tér, nem vezérkedni rajta, de köznapszámosként munkálkodni, izzadni, fáradni a jókkal, a jók javával, hc%y közerővel, egyesült akarattal teheRsiik meg azt, melynek kivitelére nézve a sors- és időviszonyok ellenében egyes erők elpoi''lanak! Közkatonák leszünk, kik a tán nyert csatákért nem is kapnak, de nem is várnak babért, hanem osztályrészül azon öntudatot: hogy-hazafiúi kötelességeiket teljesítették. A lap képviselni fogja ezután is a megyék szellemi és anyagi érdekeit, s a politika kizárásával hoz czikkeket a gazdászat, közvagyonosodás, ipar, irodalom, nevelés, művészet stb. köréből; a tárcza pedig érdekes, mulattató közleményeket, verseket ismert Íróinktól; kiknek becses koszorújába sikerült ujabb, jelentékeny erőket n^egnyernünk, köztök Kempolen Oyőzőt, ki tárczaczikkeivel ezután is érdekesíti lapunkat. Különösen tekintettel fogunk lenni hazai, s luváltkép megyei földmivelésünk minden mozzanatára, s törekvésünk oda fog irányulni, hogy a caak közelmúlt időben emelkedő gazdászatok lapunkban lm nem i* kalauzt, de bizonyos irányt — mely itt-ott kisebb birtokosainknál még igen érezhetőn hiányzik »— nyerjenek. E czélból igyekezni fogunk a gazdászati tudományokban kimerült külföld o részijeni elmeszüleinényeit — a menm iben azok honi állapotainkkal össze nem ütköznek — olvasóinkkal tüzetesen megismertetni. Ez oldalról működésünk kozdetetil mindjárt az I. félévben megkezdjük Dr. Löffler Károly nak Berlinben megjelent, s a gazdászati ugy a tudományos világban nagy elismerést aratott „Észszerű Gazdászat" óí''j.iü müvének sikerült fordítás''bani közlését Rényi ismert tollából. Magáról e műről elég legyen röviden felemlíteni, miként abban a gazdászat minden művelete a kipuhatolt és megállapított természeti törvényekkel kapcsolatba kozva, azokra bazirozva tárgyaltatik, különösen meglepő e műben a természettudományoknak az élettel szoros összefüggése, mit a szerző gyönyörűen megoldott. Adunk lovelezéseket a birodalmi főváros, a haza szivéből — Pestről a a megyékből; újdonságokat; piaozi, kereskedelmi híreket azon pontokról, melyek a nagy gazdaközönségnél érdekkel bi»nak. Teljes erőnkből korbácsoljuk ezután is a bármi téren magát felütő charlatanériát, míg tisztelet és zöldágot nvujtunk az érdempek, mely a szeretett haza, közügyek és nemes czélok iránt hevült a legutolsó pórkunyJiótól, fel a palotákig. Seregeljünk hát egybe a jó ügy körül! Szent feladatunk: minden sánezot elfoglalni, melyekben a nemzeti vagyonosodat, gazdászat, irodalom, átalános miveltség, ipar stb. előnyére elfogadhatjuk a haladó kortói felajánlott küzdelmet. t Intenem! ha már a politikai téren nem szerepelünk, nem százszoros szorgalom és lelkesedéssel foglalandó-o el minden ut, mely nagyság-, jólét-, vagyonosodás- s boldogságra vezet?! Nem kell-e mindent megtennünk más. téren, hogy a rohammal haladó mivelt népektől hátra ne maradjunk; hogy ha a nemzetre jó vagy rosz sors vár, — készen legyen erőben, gazdagságban » szellemben magasan!!.... ( / \ Hála azért azoknak, kik a megyékben a nemzet számára nyitva levő utakon buzdítják, vWim a .¿épet; kik áz elfásult-ságban érdekeltséget kéltenek a közügyek iránt, s vért lüktetnek a sziv felé dobogni... "Vágyat adnál* a lelkeknek emelkedni..-. Kik megkondulnak időnként, mint a nagy harangok, nem azt jelenteni, hogy nyugvó-ünn^ ^hanem közös munkanap ja van a nemzetnek... Tehát imádsággal, ügyszentséggel, szorgalom és Isten áldásával előre! Mi megteszszük a magunkét; s ha elesünk a részvétlenség miatt, boldogít a hit: hogy fáradhattunk a közjóért, s hogy a lobogó nem összehúzva, csak bevonva van, idővel — a közrészvét mellett — magasabbra emelendő... Mert nem lehet ös.-zezuzni azt a lobogót, mely a haza és közboldogság érdekében tetetett lengővé!... Isten s a haza nevében! Kelt Kaposvárott 1863. május hava 28-án. HOBOZ ISTVÁN mint ci „Zala-Somogyi JCözlony" felelős szerkosztöje! . ■---* A fentebbiek után nincs más mondani valóm, mint felkérni a nagyérdemű t. olvasó közönséget, hogy tőle kitelhető módon pártfogolja lapunkat; én mindent el fogok követni, hogy az a legcsinosabb alakban, r> C.i mostani nagyságban a kitűzött határidőkön pontosan megjelenjék. Előfizethetni vidéken minden os. k. postahivatalnál, s Jjí.-Kaiiizsán könyvkereskedésemben'', egész ¿Vre 5 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 70 krjával. Hirdetések a lap homlokán közlött árért, s tetemesen alább szállítva, gyorsan közöltetnek; a díjak, ugy az előfizetési összegek bérmentesített levelekben alulirthoz küldendők. WAJDITS JÓZSEF mint a „Zala-Somogyi Közlönyu kiadö tulajdonosa. HM ! <IIÍHIJÍ> .í''.ijyl Bócs, május havában. • (A^ Aj: (ÍY U^szyH1 ''Í"U1 ds''MppkflVdo azért no gondoW,llu\g r'' kóraíinb.in vaUtoiii réndkl-vülí szépségeket/frdáh s, dfc mMl ígértem, tennem kell; ugy i^legwö I ivrjün^óf » üihetéd, hogy Noumayór ^emyszínjo kUöpitatt a vllApf''válmmftlyik sarkába; mórt lát^dLytt most divatba jött ölesén, nagy társaságban mcgnéWi az egész continonst. Ma még a karinthia^ színház clott szörpölöd a jó jeges kávét, •v^gy ifsz. István-tér valamelyik »«körcsarnokában, s holnapután már bavas tetőkön jársz; bámulhatod tiwelcz nagyszerU ]tanorámáít; vagy a haragvó tengert; I''átrízs ritkaságait; ^é^rtomplomát; az Aot-nát\|i,iV fájd.iliuábán jnegrciidöl, h önti A lángot egész dühvel; a ILynavidcket stb. Btb. Kz még hagyján! Hanem miután a vállalat jól látszik jövö-f dolmezni — nem sokára megéred , hogy átszökünk Amerikába, le egészen Mexioo, Kaliforniáig; megnézni Af ős rengotegoket, Arany hegyeket; az egy«. : ¿ültek Csatáit,''l''itdbl a romjait; nz Uceán gyÖngvoit , ...» gntllug szigeteket, * mindezt néhány hét alatt, míg pár évtizeddel is nzelött a somogyi borkereskedő feljött Héesbe, élet-halálra elbúcsúzott családjától, s belekerült pár hét, míg keserve» kinok közt liaza-fycxgödött, Most rcpülüpk barátom, a szó teljes értelmében! a ezivilizált kor oly sebesen ragad bennünket, szint''* ki som vehetjük íu Apróbb tárgyakat, csak messziről sötétlik a vágyak Ohimboraisója, ily feliratit lobogókkal : fel a szellem és miveltség eget verő ormaira, hol kezdődik a népok halhatatlansága I . . . A csököny, merov közöiiy, A''nuilt omlékeihezi tapadás, mit sem használ; fel kell ülnöd a kor o repülő jármüvére, ha azt nem aK-trod, hogy szomodho novesBcnok o szavakkal: „elmaradtál.u Annyira kiragadtak n kirándulások Bécsből, hogy majd alig juthatok vissza, pedig csak akarnál valamit hallani a szemvakitó káprázatból; o nyüzsgő éiotből; o hawgvá-forrongásból, hol a robogó aranyos fogat érinti a koldus rongyait — mint van cz majd minden világvárosban. — Hol évekig kell tanulmányoznod, mig egy kezet bizalommal megszoríthatsz, s n baráti iíszinteaég fél elhagyni a szivet, mert tart i cs''dódáptól... ( Hol annyi.a látszat, a ragyogás, melyek íilát1» sokszor a nyomorúság gúnyolja az életet 11 Meg kell ezt szoknod barátom, s pedig óvókig, hopy bcnuc ójhess, remélj,,hidj és szeress! Egy honleányunk ismét babérokat aratott, értőm l''auíi-Markovics asszonyt, ki (¡¡Ida szerepében még az örrg „ W. Ztg"-ot is körívre fakasztá s mind éneko , mind játékáról olr elismorésstl zengedez a „tVanderor" contrázása mellett, mintha a magyar dal-müvésznttt ki akarnák szakítani a nemzeti szinház atyai karjaiból. Vendégszorepléso alatt a szinház majd mindig zsúfolásig telve, 6 a totszészaj és tapsok csak szép emléket hagyhatnak művésznőnk lclkébon n bécsiek iránt. Olyan szél is fújdogál, mintha folyó é. julius havában újra látnánk öt. Félünk, hogy nem mint vendég, de mint szerződött tag lepi meg az opera kedvelőket Bécsben, s cz nem kis hátrány lenno nemzeti színházunkra, honnét a felesek" ugy is többnyire vagy elköltöznek vagy elköltöztetnek. .Szomorú, de igy van! A mngyar lég még mindig hideg a művészetre; mig a kine.s kezeink közt van, nom * 74 ^ . ^ndnik-mogb^ülni, s midőn kiszalasztjuk, sóhaj-V«i>K Utána, lilába, hiába!! < '' Ila feljüBz JtteVty, »Uf-Hfinrfs» rAi>nloiAk yi-Után emelkednek, c»ak ugy fuijAk tel őket, min''t .llltfVldlVÓ .1 í loták a gyermekek a hólyagot s a. mllHi-nér, ki «bt lount A tyj r z o •» zéde 1 gé st k bo, kapja magát, beáll Ijáztubido-nosnak, gondolja: cz legszilárdabb alap,''ném dönti inog som a lengyel, soíüi a sz«rb kérdés ; igaz, hogy a háziuraknak is gyaknfp van^órt vakaródzni,, de a pploU.íblakáin kinézni, futnígálni a világot (»oki»n fu-migálftak itt,- Asért van Bécs felett folyvást olyan füst,) kivált ha magáé az emberé, nőin megvetendő állo\|)t. 1 la sok pénzed volna, még jókor jöpnól megvonni Mihály szerb hg palotáját, mely ^azt \|non<lJáku; sacrént áruba van bocnátvá. ) Van élég concúrrcns, veled cgvgycl több lenne. Tett már a sors elég sze- fjény embert gazdaggá, s a dal szoriijt „aok mágnások flttek taligások." v •> No hidd, hogy itt is valami vastagon mérik az élvezetet; igaz, hogy szemed eleget lát, gyönyörködhetik, — do hamar kiábrándulsz, s jobbról-balról nzt veszed észre: pénz vezérli a világot; ha nyomorult 7—8 sexered vnu, kirándulhatsz Bécs vidékére j egy stibli sernek is nyakára hághatsz, a <istve hazatérsz könnyű zsebbel, könnyű lélekkel t —. zöldből — mi^ — lm ezen különben nem nagyon irigylendő 7—8 se-xeres állásba se'' mártott l>elo a sors, — sétálgatsz a kirakatok vakító fényo elölt, s annak daczára, hogy »okat látsz, unod magadat, mint a kovász e nagy melegben, mely a szük utczákoii május daczára ín majd türhctlonpé vált. Az elegáns világ kint tavaszol és nyaral, s csak akkor költözik be pár órára, ha egy világnevczotcssé-get kürtölnek az óriás falragaszok; ki pedig ide bent togatoz, brillíroz, felteheted róla, hogy tömött ur-szénynyel rendelkezik, vagy valami mágnes tartja a falak között, mert még az ilyen közönséges kosztosat is az Istennek, mint ón vagyok, kint rántott-osir-kéznek. t Ha végignézted, kiismerted A rengeteg várost, nyári napokban kevés élvezet vár reád, a liiülsz a pillanatnak, melyben a mezők virágai, egy cacpp igaz harmat, a lombok suhogása és szellők beszédében imádhatod áz Alkotót 1... Bont is van virág, de csinált virág... a szemeknok harmatja, uem mind igáz. .. Suhognak a selyemruhák, s dicsérheted ben-nök ez vagy amaz kitűnő «zabóincstért. Kimehetsz a .Spcrl-bálokb i, incgnézniia ( ''ancant, melyet egész cl-ragadtatáa közt lejtenek, s megköszönheted, ha a bo-tlzetott belépti díj mellett még be netn zárnak, belo-tigorván a —h (/''aneanba ! Ti folyvást panaszolkodtok oda lent, hogy csc-. hűl álla világ 5 itt is elmondhatják sokan, mert bár épülnek a paloták a tulajdonosok kényelmére, do azért annyi felmondott iire« H/állán van, hogy egész Kupon várt bclcszállásolhatnád; tán novetni- is fogsz, ha Azt Írom, hogy nagy Somogyinegyétekbeu öSszesen nincs Annyi bolt, a mennyi itt 10—10 hó óta üresen áll; kereskedője elköltözött; az áruezikkoket vagy összeírták, vagy leszállított áron odébb adtak rajtok; két-három boltból csináltak egyet; szóval: itt nincs valami aranyos világ. A hol megfészkélto magát a jó- ") KHiionjíIk n mffiinlrkcií»!; liöl lAttAI ms^ynr ir^t na-ját \|)»lotijAbiu lakni? ingyen »<A!IA»t ka})itak ugyau \|>«loti''>kb»ii, itr ltolond kll''kuk/''iit ebbvn nini» kl5»töniii. ft/erk. >mj másfelé nincs igy a* m''zbcí t\|taAtoélko\|V«Un(n ^Bogoly lengyel vány volt ar- jia, ijii in il iiiiijiii n^lMl "jfili^l''''"1 melyek moVrls képesei volnának egy szerelmos ármádiát lo- < », ott nagyoil küzdés^ iiélf •ilezbo ( rftj^to (Uetatoi^l hiefil {lt : oi mofftls KépeseT fegyverezni; képzelheted odmulóinak számát, bár néhány pillanatig láthattuk csak 1 Némely tudós már azt is ki akarta sütni, hogy magyar születés; elképzelem, hogy noveti azt a sokfélo tarka-barkAságot, mit róla a lapok összeírnak ? Örömmel bey.élik itt,« hogy BiiUoYsrky Lilla i piixonj,;-H^IÍM>ÜÍ iV^''^H^IM^WMmV^óp; •''at egész hir kacsalcszj akéf^.tfiíóí^iutóÜV..<1101ítüUJ• Annyit''Trtauí már, hogy sokan bele is unnak, az4tt Isten veletek. ) Muzétimi sóták. (Pctljwáj. 4i)''> ''" i • II. Níhcb jelenet, mely ImtátíOsab)»'' benyomást gyakorolna az érző kebelre, mint mikor, művészi tókély-lyel készített mesterileg H/jneZett kó\|>ekot szomlél az otnber. Van cgv érzékeny hurla a kodólynck, móly nyugodtan maradhat tigytm rpogízökott szépség, nagy-szerüség látásán; érintetlenül nyugh^ti luqghafó didptk hallásán; do, hogy k í f e j e z é s t o I j o s ító- Iiek elött meg no rezdüljön U- lobotetlen 1 Igon gya-iprta hallott, bármily ¡ülvégrb inkább , t»p- szontja, mint Üdíti az onjoort; hatilron tiil.élvczott bármily gyönyör nűdöH okoz; le''gíitobl) t^jképok a ter-mészotboii, megszokás után egésteu közönyös hatással vannak a szemlélőre: hanem ihlotteljcs szifkayatott-sággal árnyalt kópékén íh''i il d í g s in i n d o n k i talál ir.ugh<l)öt, vonzót, lelkesítőt. MüértU bdföulja a képben a m ü v ó s Xf t; a nagyraförőt lol^í^iti a visszasugárzó nagy s z e r ü s é g ; az érzelgöt vonzza a képon elömlő koos; Ast együgyű s/.émóít kolleraés káprázattál tölti el az Jélónk sróval egy s ugyanazon képben fölleli ipíndonki azt mi >rá legnugyobh benvomással van —• fölleli kikí Ízlését, és ki tudja, mit terz o» : ezer és o/urlVilo emlwíhfck közmondássá vált elágazó ízlésé^ eltalálni tlulili I Hogy ped''g e. «0-héz feladatának megfeléllíjcsscn « festő, már a régiók ogésa késxséggel ntcgyíngeflélc, hogy : multa licontpic-torjbus. j ''.!■ >• ••<.,,. \ Hol győződUnk meg míiidoiuol inkáhb, L.^ ncu» a mu/.eiimi nyilvános képtárakban, melyek két,hatalmas clőnynyol birnak: mUv ésfcileg lohfetít''legtökéletesebb müvokot mutathatnak fol^ú» ogése kép-pw^ri-mával kedveskedhetnek, melyek előtt összohasordítAa utján mégii kevesbbé uiüótti} !é hozhát''a niflWk IhJ-eséröl némi ítéletet. ,■ 1. '' , 11a o tekintetbon a inagy. mi(^úuini képWr^l-gazdagnak épen nem W Vnondliató) még is mind régiség, mind jclcBeégro nózvö igthiaok hVégnózni valót uyHÍv ,-M iicv ¡.;..N .-.n •• Legyon cicg a sok kozűl caak cgypáít otqlltenl Legelején mindjártifríclí«nyi>i«t^án arczkópo '') Meff boctUWftl/hifrr''Uvwlri V^r^Hiátbi) rlW^lt fel. iu"ll3/niiiik ki llott. TÁRCZA. <ul VirAgbokreták a zMln-Hoiiiogyi hűlgyvk KK(ím<írn KJvMPKLKN GYŐZŐTŐL. > jUm(jt cgymán mcllott Ültünk, én 6h szol- lemdrtH bunltnc5m. d A főváron kovozetin robajjal járó azeltergk zaja njra jolcnti, Jiog>- vígalomra »¡ct csjtltitom tnittdün itju etnber, itjn loány. • j A kocáik örgé»ébü a gyalogoló tötnegük bcszólgctésénok sajátszerű zaja vegyült; cz a tenger morajához luiuonló lianghullámzat tudatta y«lllnk, liogy az alsóbb osztályok is mulatnak farsang yágón. A kandalló fcriylttUzdnck vidor pattogása, a lábunknál elterülő szarvasbőr puhasága, az előttünk álló asztalkán párolgó tea zamatos illata kétszeresen jól oisett, midőn a járdákról el nem sepert havon tíz ■ tílmenŐk láhosíkorgását halKík. Szóp barátnőm karomra tövé bámulatosan kiosiny, hófohór kezét, mi ligyolmozteté volt, ke»dj(?\|v szólni ¡egyről másról. Ijlz a plastikailag gyönyörű kéz, >ne)yot, I ltydias vésőio mogirigyclno, emlékeztetett, hógy a Vigalmakiiak otthon szentelt estéink harmadikát a kéz frigyének szántuk. Szóljunk hátV Ugnurgítsabb emberi bol- dogság, a legmélyebb emberi fájdalom forlibáról , a kéz fríg véről. Midőn a lélek testvére lett a léleklokon-nak; mikor a''sziv megértetto a testvértóivet, nagyon tormészotes, hogy a kéz a kéz után nyuí nem csupán gyöngéd vagy fqrró szorításra, hanem örök, változhatlan, meg nem másítható''frigykötésre. 1 Azokról itt nem Téliét s''zó, kiköt pénzvágy, anyagi jólétnek vadászata, vagy ml ennél is még rosszabb, pillanatnyi muló kéjek káprázatott rojnénységo vozet o]j(ár olé. " A ¡férfiú, ki érzelem biában vagyont kere# csupán s maga vagyontalan, szolgája lesz úrnőjének, gazdatisztje, házmesteré^minden, minden, csak nem egyenjogú frigytársa. A hölgy, ki szegény, üres vagy más iránti éradnookkel tölt szivet hoz áldozatul anyagi jó^ létnek, nem loaz cgyonjogu nője urának; csu-pán hái;pm\|)cli raboskodó szolgálója. A kéznek olyan fiigye, melyet mások kötnek, többször átok, vagy ritkán nyugalom, áldás soha. Aki, midőn keze ölelésro hajol, holdak Bzámát méri vagy az adott és nyert üdvözítő, csóknál tovább gondol; a lány, ki ha pirulva mond igent, elméjében nászöítönyét és pompás fogatát forgatja, melyet szerelmese vebnd, nom ¡»aoretski nem szerot, az no gondoljon ké& frigyére. Holdogwígot, szónak igaz értolmébon, osak két lélok szeretete s két szivnok forró uzcrelmo adhat. rrfTTT Mi,o\|ia mégis, hogy nwifdy ritka a boldog frigyok.számi^; mjért áltahibjm kov,opobbon építenek családi tűzhelyt, inin''t régcli! ( lto.v/abb íKo^t a Világ, niint ''íiÓúia''iianyat-lása időjében vagy a1 F^jnk'' nioTídtt, midőn Trianon s a-szarvas berok ait^yi alj^A^MWtt?1 NemrohzabbbÍ£onynyhl,(»öl:)táÁ jobb még valamivel; \|»unemrkevopliCi\|ik azftk/szároaf ¡kik tudva másnak fészket pt^j akavuaVi- ^ íj: i fts ez megtörténik jniuden''nlkalqinn^alv midőn nem a sziv és iiertí a léldli. liánom az élv vagy Az -éritek alapja ^ft igyrtírk. 1 Az illatozó ródsűfítóéx A^él^tt/hb^-tkl-lundó uefolejodkOfwcjrUvi. .Ibnnot idŐ^ol, adlyos, tövisekkel teljes lánozczá y^i^^.^lyiiittiutVí® lépten nyomon w-rti « íej^t py^lt Bobekot vág a fizivben. '' '' '' ... Hebre Tjalbtant ilíik ;x tc^m^azel; ís ugy rqn, dóitok még a beteg állat fc WW''^^kM''WÍ bajának.''.., rsnii JV vI''jim ,]ö^''»»lol a ixis /. ; AH ¡a ¡bakfaiytj) iholy.i^jRtlvtldlilsoha nem hegedő sebét begyógyítsa? Szórakozás, kéjek vadászata érvágáshoz hasonló; mindig újra szükséges, végül kimeríti az erőket. Aki szercncs^l^jfrígy^.^ötmt/sziv és lélek nélkül; akit érdek vift »¿fljOT,. Wfl^ mcsáo magát, akt Iston szellomtj lpííiligYpKÓltó mzikráját MAn.Aolii.uk vájy ^¿úwmli íiWSl tu, aístán »»órakoíásbrtrt keWr a bÚKlakodóbov''ki, hó^y iszsza eszét. Sorsával elégülotlen, körUlmónyeivol nem Vftník izembe ; odább függ llacsánvi János, ampllszá-zad költőjének képo ; ezt már csak azért is érdemes-nok tartom felemlíteni, mert Mucsányi a Zala-Somogyi-Közlöny luiihiitivtluu rtovü földijo (sxülotett TApolczán y.ala VM. I7(>:i, épen száz évvel ezelőtt). Hiába; meg nyia emészti/a nagyot solia a „fortuna viris invída for- • ib«»M — mint bölcs Seneca mondja ; — pedig mindkettőnek ugyan csak invida volt a fortuna. Még a f o 1 o dé k o n y a é g is félve hátrál a jeleseiül, b ineg-dieiöitö nyniousaAl veszi körül az oiulékozot. Látható továbbá Széchenyi Pál, Széchenyi Fo-Vcncz, Mátyás''király, III. Endre, V. István; — Madonna-kép (Kaphacltöl) érdemes megnézni. Soerates és tJato halálát akarva som kerülhetné ki a szem; oly -élénk színezetű, oly élethű o két képen minden vonás ho&y lohotetlén a legnagyobb benyomást nem érezni szemlélésénél. ,A aáprtdt, halálra vált Soorate», körülötte álló barátai szomorodott {irczkifejezésoi, szinte részvétteljes sajnálatra indítják1 az embert. A másik, „Cato halála" nem csak sajnálat, hanem valóságos irtózattal tölti el a nézőt; — a háta borsódzik az omber-nok, ha oly elevenen látja: mint küzd holthaWányaua keresett halállal", mint Vonszolja ki saját maga orösza-i(ko,í};ia beleit, hogy barátjaiban meggyógyithatása mindon reményét s kísérletét örökre eloljo; mint tépik ezok kótségbecsvo hajukat; — a vérfoltos kard, a titongó iobböl nlölóduló fekete vér, az irtózottól epészen élálaktalnnodott arezvonások — oly kellemetlen ''látványt nyújtanak, hogy szinte roszul érzi magát az oinbor ha (l»ossaabb, Jd^jg nézi — még sem tud tölo megválni 1 : /Ugyané terhiében függ kétoldalt „Zrínyi kiro-bínáaa Üaigothvárhól" és 11. l''orenez koronázási ün->nc\|iéiyo'''' (mindkettő Krafttól) Meglepöleg szép (kivált ar. oltó) n roppant nagy képok, egész hadihajó-vítor-elák;í>az utóbbiban az a legnevezetesebb, hogy a jelenlevő ''sok ogyházi s világi főúr képei mind élethű arcz- * kopek. '' I Logiömöttebb a két Pírker-terom. E termek csu-pán i''tzüii kápokkel vannak tele, melyoket Pirker, egy-v.>lönOzei jiatrlarclift, kósőbb egri érsek-.— ki »z egri nagy templöjnot.ópitó rr- egymaga.gyűjtögetett s adott ,.H JJIagyar muzeumunk. Igén nagy képbarát, és a do-¡íngW hozzá értíliruiutész lőhetett az adományozó fő-,p.ip, mert a róla nevezett két osztályzatban aok és •ígeiA s^p kéj) van. • ^ Kígyóiitiflt gorjoszt ezekután a hős „MUcius Scac-rok^ a bűnbánó Magdolna (Titián); a széndo apácza (Títbiu) ; fcübíll* (Geoigiono); Paduai sz. Antal (Mu-rilb)>; Maraiitoní Jakab (orczkóp saját magától); Szit-AyH királynő -(Jyi''ii* fejével (<>r. Teleki Hlaiika); TáJ-k«p (iKjafaludy K.) \| (Jyorinokét keblén tartó róinai n<U(Kov<kis Mihály), e kép a szerető gyengéd anya o a v/idor eseeiotnli Tiingt^stoMtntt osaményo. Ab olaj barna bőrszín, mosolygó koraliajkak, átható tekintet, bullúfekcto liaj — csalódásba ejtik a nézőt: vájjon kép* o o/. igiiKáYi, vagy gyönyörű való ? az a kis esintolrtn ngy rugdalózik az anya ölébon, ugy elvonogatja szá-jakskáját, hogy szinte hallani véli az ember síró nyö-szor^étfét. ■ U^yan e ioremboii van a „magvar csalogány" flollóay Kornélia, lovéve életnagyságban. Erkel I"o-rilHtífe A ^enekÓltő; és azon Számos magyar életkép, niel^''ok hzertc az egész hazában láthatók lenyomatban. lTrTssitüs levétele a keresztről (kópia Uubens után 4 >r> & Zichy Mihály tói) megjegyzendő, hogy czyn, ha nem is oly kiváló mííbécscsol bíró, de még Is jól sikerült utánzatot a gróf még igen tiutnl korában készltó. Kesergő anya (eredeti Zichy Miljálytól). Hunyady László ravatala (Madarász Viktortól) egészen elszomorítja az cinbort; a látogató jegye», néiua keservében; a fehér halottleplon átszivárgó s a hosszú jwilost fedő piros vérfolt; a halaványsárga gyertya- a elénk vörös lámpa világ. Legvégül diszlenok hírneve» hazánkfia, Európa egyik Icgielcsb táj festője, az öi''eg Marko Poroncz ro-mekmüveí (meghalt Florencz mellett egy mezei lakban november 10-én 1800, (>;$ év.:» korában). Magasztaló szavakkal előállni nem merek; csupán annyit jegyzek meg, hogy a sok tö k é 1 e t oh szépség közt van egy-nár bo nem végzett mű is, mely alapvonalaiban engedi bámulni a ki nem fejtett nagyságot. Tl''KUL.'' Veszprém. maj. 19. Veszprém városa oly rémes jelenetnek volt szín ■ helye, mely döbbcntöleg hathatna a gonoszokra, ha érzelmeik fásultsága képtelonnó nem tenné őket a megdöbbenésre. Az élet és vagyonbixtosságnak nagy mértékbení fenyegetettsége szükségessé tette, hogy u rögtönitélö bíróság megyénkben is felállíttassák, s a bíróság katonákból állíttatott Össze, katonai törvényszók ítél az üldöző igazság kezébe került rablók, gyilkosok eaok czinkosai s orgazdái —- mint szinte azok felottts kik velők bármi okból, legyen bár ez az ok: orosz«- koltság, félelem..... érintkezésbe jönnek. A Deve- cservíilóki erdőben meggyilkolt vadáaznak gyilkosa, a bűntény részesei stb. Veszprémvárosba hozattak, s közölök 11-en Ítéltettük kötéláltali halálra, mely ítélet kettőn f. hó tf-on, .l-én f. hó lü-4n és igy Vasárnap délelőtti isteni tisztelet ídojo alatt, négyen f. hó 1 l-én hajtatott végre. Ez utóbbi napon hat egyént vezettek ki a vesztő helyre, do kettő kegyelmet nyert, mégpedig akkor, mikor már rájok került volna a kivégezte-tés sora. .,. mikor már ar, egyik föl is vol,t öltöztetve. Mondják, hogy az egyik eszméletét vesztve összeomlott, a másik sírt s a földet csókolta, és a nagy néptömeg hangos éljenezésbe tört ki, s lyjongptt örömében. Ezek sem a bűntény részesei, sem orga/dák nem voltak minden bűnük abból állt, hogy építkezésbe kellett jönniök a kí nem kerülhetett rablókkal. Vajha rublási bűntények többé föl no merülnénok, vajha a sértett gazságnak ne kellene többé büntető karját fölemelnie! Ha vasutat nem nyerhetett is ínég vidékünk, de legalább távirdánk loend, mely II.-Füredet Veszprémen át Székes-Fehórvárrul — s ez által közvetítettségben a nagy világgal összekötendí. Vajha mielőbb vasút is vonulna el a távírda mellett. Nagy munkában vagyunk—fúratjuk a kutakat. Egy német kútfúró jár vidékünkön, ki pzép ígéretű-'' ket tett, hogy ö a földminőségéből vonván következést, néhány ölnyi mélységről lefurás után ly forrásokat buzogtat fol az eltűnt források helyett. S az igéret — maradt ígéretnek. Leásott ncni néhány, hanem 10-néliol 20 ölnyire, az előbbi mélységen alul, do víz most sincs a kutakban, s nem az az unitér ö, ki meg Voltia ajándékozva a forrást kutató franezLa apátnak toljdtségo- s ismereteivol. Sok helységben csak a leggazdagabb erű kutakban, s ezeknek is fenekén a víz... kjkuoK..udvarában vau a víz, azok lelakatolják, hogy önmaguk ne lássanak a viziten fogyatkozhat, a kert ont'')/.»''-« már megszűnt, syl az"ii Íb aggodnak, hogy li^ a ssáinzság még tovább tart, hktyoV''nHp lesz miből oltani Hsoniiunkht s it«\tni'' marháínka''t. H«>r«í<dya ''gondolunk a tűzvész lolíotöíéjVére, mertyíablány mÍAtt nem olthatnánk-m^g A tüzét spin. Héféi/ikon alig levz kaszálni. Osaieínk''ttlVlietŐk, de a taVatzI vitáik roazfck. A sy.ölö izöp^n lioz, de vín.g/.áskor ní^g fcl-rugbatía, söt az seiu l^hetítlcn, hogy h fagjf is ^Het liontie kárt.''''Ábll>k6 Csötörtökbn kojfáít djó iragysiU; • nyl jég «sott «ápon-at, ilé a S/.iilfthegyeket ehAk szPbi érvén, kevés kárt tett. 6yümMcsflnket leérUlfék idő olfttt a fagy és eaei-rtlwgafak. Vámosrtn -éi^ V<4/préi)i-bon szép esők voltak , de a többi határok «^lepWH > (zomjiihoMKilk — földeik mcgrepoilve s mllitegy tátott szájjal várják u líégő fAtdssinét megnjHó, VSlt^tR Vlz^t. A veszprémi he\|. hitv. egvli. megye mrt ker.dto meg Veszpróól városbiU ez évi ''2 ik közgyűlése, ''tárgyairól következő lovelöbeu ír a v. r. : i,t .Mullács, 1^03. taYsnzutó 20-án. E hó liözopo t.-\ián körutat tevék l''n»tlé» Ftillér megyékben, hol a Votésekot valóban szánandé, «jU»y állapptban leiéin. Már vagy -t lió óta nem Ifivórt Ott cső, a leérti vetemények is annyira elsiitnyultsk, hogy felüdflléaiikhöz alig van remény. Az őszi vvtésel^ ídig egy egy kis arasznyi nagyságra emelkedtek ki a földből, kukojricza meg ígui\ ritkán kvlt ki. Kcposíit n férgek pusztítják iigy, hogy a i-oppuilt-jkju- in< jcgMlására a piis/.talni kezdő helyek körűjiíflk^lfáki hogy aibaj tovább no terjedjen. A szölö-lugyek U''lny állutotbau vannak. ,Vidékünk,há\|n az égőink, sokkul gazdagabb terméssel kocsegtot InumÜuket.; kivéve Az ipart s kereskedést^ ez, tán uiiiuUntöl ■pang- -( Pesten a kereskedők, kézművesük kílogyliittiA-nok a panaszban mindenki a politikai kérdések aze-rencsés n\egoldásábaii véli rvjleni jelen mosóba.helyzetünk íobbubuát. A ^özerö ^géjr-ik,) mv>ly a \|t\do-mány hnladásának egyik remek vívii\|ái\>A, sok 0i#r euibort filggosztyU (o) ni\|ikodé»él^ui), >j ueiM kcvoavn, kik azelőtt kovijs gonddal in kúposok Vvdlak élytszük-séglétükct fodözui, u^oM kerget nélklll viutiutk. Szerintem a g^izgópoknek megvan a köre, bát; tíjgadhatlnu^ hogy, iniótA huRználatban vannak, sok ember lön foglalkozása helyéről kisrfwrüv : do i^cin lehet eléggé clísme'',,iüuk azt, hogy a gének által a nyera''nnyag.ik ari''uiylag tízszerte gyor^Ahu^n dolgoztatnak föl, mint kézi munka altul. ... . K szerint ^okan tévednek, kik a gé\|s)k li -latában , keresik • a j^len anyagi helyzet sülvedéset; mert ha azelőtt, midőn a nyom anyagok útaláv k''^^í-rővel lőnek földolgozva, uz ugyan sok emU-it fi>jl»l-kodt.itott, de luiiulvniivk hét anuyí ára volt mint m«M. igy tehát az ogyonsiily csakliainnr lielyro vau ti\|yn,: , i A fj-ok, hogy a kézművesek fog)all^>káMokl>an némi «érülést s/.euvednek, tán abban rejlik, hogy ujabbkori intézmények s az elöljalai\|;ia k(;rs?uk kfovfl-telinónyeiiiek nem felelnek meg rendesen ; axprj yjiig \|>élda van ám arra, hogy a jó, értelmet kőfmű.v;«?; I(v)i-jék az bár falusi va^y városon, sohasem szcuvi-d uuVi>-kában szükséget; mí^ ellenban oly ino»4orf>m\|ierf kj[-liek az elkészített munkát módosítás s javítás miatt 1 5-ször is vissza kell adni, valóban neui «rdcmli mv^. hogy bárki is bízahoában ré^/.rsítse. Mi iv h< lybcli piaezot. illeti, iua a gubna-űzlut élóuk lull vuluu, de WftSEM ú -l''ilfUOYK,1AV ¡ttV)«^ ttií lohot -OHak, kinek nem való driclom -V(A<k\o ii^rt- fH^yé alajijiít. --1.1111 Akí''kii• tJot 8 i''clmúI)cu boldog, nem 111a-IrtU''nidft t''bldi Wteyh ; c<tcU;i s«i(mAt, öltözete fí-Átlttt nem Viíéí^ítlja, H bitnnennyi gtinyt. Űztek a Hkcjdiknsok én képmutatók a költő so-níbó^ kitíi6í\üfö-iifey kiihylt''ó''óh szerelmed!J azoknál, kik nem ónak kéjt kvathW.nak, .nem-csupán vagyont kerewék'','' nlnidig való ig4z'' «mfVdr • .. ,! ,1 , Annak, lu\gy a kepek ftigyo :11a ritk''dbb, volt rc''í?cn>k<ít oki1 van: a való crzoíem hianya és a kornak ra- giílyszcrll fcnyUzé»ü. l^o jiát ini; ?nár, tahin nem tud Bzerotni a& ombei^ 4i4hy''ÍÍofjttvA lfl«z niaga a költészet 8 ^ 1 cg drágább kiuc»; H- Nom ugy. í/em oly koronuíötét minden, kémény fbkcte/falára ke-b^ygl^.g^^ vUzon féfzkot^- udvar közepében, Jj^V.-ititejébtnl ósörgö .szarka pihen- hegyek ''ortn«4nr ftziklabórczok kíillstökén ragn-<Wá$'',flftiiok Vanrjak ''j árnyak liget fuagányában (lvo^íltah ,Ci<ftlo(Vínyt találunk; erdö söt''ét fái között , ''«nVII lotóöl eltakarva gerlcpárok jl^tfgttiÍMöltiofc ''U iiiof.;- . U • núáí -»''•II >(áó]yít{< Markát, vévoíél, kányát mlndoA''fi nap''titláWn''ki rtton és útfélen, mert oda állnrtk és i^apitlnfab, böl minden ember látja ökot. 06-lyt kígyót, békát keres; szarka konyha körUl ólálkodik; vércse, kánya rtphS osirkét akar el-'' ragadni. Gerliczét és fülemülét ritkán látunk; ezek elvonulnak; nem kell nekik kigyó, béka, ilinös szllkségök konyhán elhullt zöld levélre, nem akarják elrabolni senki csl^kefiát. Gerlomadár tisztabuzát keres, flllcmlllc hangyatojást talál közel kis fészkéhez; niindogyik megeteti hü párját s nem kell nekik ogyób. Azért látunk annyi boldogtalanságot, olyan, sok clégületleoségot; mert ^ hirtelónlll megalkotott, önző szillök által gyermekökró erőszakolt, azután az érdekszlllto frigyek piaoj! közu-pérc viszik fájdalmukat, «zonvédésért avt élettől kárpóto\|iÍ8t kohlulandók. A valódi boldogság, mely oltárAak nézi a családnak szent ttlzhclydt, nem távozik onnan; elvonul,, mert üdvözöl és üdvözíti, mert nem csörög minden fán érzeljne szarkája, nom hoz kígyót, békát a kapzsiság gólyája, nem megy ragadozni nagyravágyás sasju, vércséje, kányája. Van még boldog fnjí^ fóldtín, nfem egy ; do nem látjuk., mert az megelégszik önmagával, él önmagában, napja, melege, éltető harmata önmagának. ^ Jgon, igej;; kinek sebét látjuk, az nem nagyon veszedelmes; belső elvérzéstől alig lehet . félni; fájó sobnek gyógyitbísát ncin a szabad ! iévcgö okdzAl. '' , ''.!•;!. - Akik Uton és útfélen boldogtalan szereltemről , roszÜl sikerűit fri&yobilléaröl j;a-nafi»4<o<hmk, ártatlan giílynmadarai, ravasz szarkák, néha ragadozói a társadalomnak; a VAÍó^MM^ft''^íta^/ni^ítl^A^tiW^^- gyöt,>ínóly''tlt''léli«»1 W^illí^kli-lilA ''hiélyébo icjti, hogy s^entteleu kéz 110 órjnUc, avat^itlnn szem nStig ne lássn. 8zj\ek frigyét kell, hogy lélek l''rig) r rdojl'' előzzé; kéznek frigye sziy ^zereliíie nélÜll bol dogtuliuj. , 1. 1X , • ; . „ " ''1 . t.Vikorog a lagyos hó a,járúkelők talpa alatt; hiilvány téli égen holdnak halvány vu g3"Ogása láts7.ikk '' " '' ''Hzcljcrtidds Imrátnöm puráíivi kis keze enyéiiibcn feledlo magát; támlányit»)%at k,ui>tl»»L* lótól ablak felé fordítottuk, hogy uteleg tftoirn \)ii\ ncz7.Uk a hideg volósiígot. -,ii ; !<i — Nemde bará^oni ^ »kól a kttlvei^ debift — mi most itt ugy érzllnk, ttílnt a kik. b''öldJ»- , » ,.,. < . IT/Tx>1 ) i gok. Nczze4 a tömeg nogy törekszik zajos mulatságba s 8RÍy,o mégis ludcg) épen ojvan JaT gyos, mint a fehér ;8Z(''íii)Tg, íuclycn jánUb JUi nem korcbsük ezt n ■ robajt,'', fónyt és osillog^Uec szivünk mégis fü¥rórrVzerc< flitzt,1 és noiiícAt Vckeil;á^llátórf,szoretctbe/i bo^t)^''. I^pei{ ekíioj- hat^viííígboz, jközel fvét á^up oillug, léiiyvMdjb a tpbbbiéj,; tUnt hZttuüuk^''.S Kantor volt és l''ollux.,* 1 Á ■■ Kgys/ön^ mutattunk mind a kettén rájokj én is, barátnŐiil íti''A fényeíebbet iccrcstll^'': 4,J Kgy p''iiatjftbí.u moudtukj '' , Ez az ö;i pflf)líiga ! '' ; . V„\| I/Cgven ugy mint mondtuk ! 1..1I i : 1 .ót 11 ót.töd íjj ;; . /.»U , . • Jif »,< ^t .■-:,„. ! .: ■ •''( vuüa- + ™ ■ Hírek ós események. & Nemrég örömmel jelentettük, hogy hazánk nagy fi Deák Ferono« megyénkbon órkczott Oszter-hubor sógorához, kinél a nyarat szándékozik töltonl; örömmel jnlontottük, mórt melyik hasatinak no osnék jól a haza bölcsét magához közel érezni? s iroo ma elszomorodva — pirulva koll följegyeznünk egy eötót tényt, moly fellázítja n köbeit. F. hó 23-áu 4 fegyveres rabló tört bo Osztorhu-bor árnak puszta dk. lászlói lakába, hol a csolédsógot egy szobába összezárták s őrizték. A háziúr távol lóvén, kót haramia borontott azon szobába, hol Deák Feroncz olvasott. Korosatüllövóssol (1) fonyo-getvo kérdezték kilótót, öt vólvón házi urnák. A nagy férfiú szokott lelki nyugalmával mondta meg nevét, tuolyro az egész haza kalapot omol. A rablók ozt csak a oselédoktől tudakolódzás után hitték cl s az országosan ünnepelt nóv még o gazlolkeknok is mérséklo-tot parancsolt, s azt mondták noki: az ur no féljon semmitől. Ezalatt Osztorhubor ur is hazaérkozett, az egész dolgot nem is sejtve; azonnal fegvvor közé fogva ki uérték ugyanazon szobába, hol Ucák Ferencz volt s felszólították, hogy adja át a myo van. 0 oda adta 800 frt. késs pénzét, do a rablók őzzel nom ológcdvón inog, kegyotlenül megkötözve, vorni kezdték. Ekkor Deák kitől pénzt nom kértok, önként fölajánlotta 220 ft uti költségét, s sikerült neki annyira csillapltni a haramiákat, hogy több kcgyotlenaégot nom kövottók cin tisztes élemedett házi uron. Pénzt többet nem kapván elvittek 2 nagy ozüst kanalat, 40 evő kanalat, 42 nár kést villát, 23 franozia módra készült egész ozüst villát 12 pár kávéskalanat (valamennyi goth D. K. botükkel jegyozve) Azután Deák ládájának mentők neki, mely-Mi kivettek egy pár csizmát, 1 budát, 3 áttlllátós egy 1801-ben emlékül kapott ar.rny tollat. Elvették óráját is, de azon kijelentésére, ha pénzo volna örömest kiváltaná mert kedves jószága — nagy nehezen viasza adták. E bűntény közben a rabló vezér kijolontetto hogy ö Hajnal János, s mikor gaztettöket befejezték igy szólt. „Jól a nemünk közé nézzenek az urak, hogy más ártatUnt mi holyettünk fel ne akaszszanak." Azután fölültek Oszterhuber urnák móg mindig befogva állt kocsmára s elhajtottak. A kocsit fél óra múlva visszaküldték. A Hahóton e hó. 23-án tüz ütött ki, mely néhány perez alatt 62 házat hamvasztott el melléképületeivel együtt, áldozatja lett egy fiatal nő, kinek halálát csa-látya sirat ja. Mcgégott nagy számú majorság és 0 ökör. A l''gy»n 23-án nyitotta meg Nouszicdlor l''álur „Zöldfakortjét" mely folyton szép látogatásnak örvend. A különben is fáradhatlan vendéglős minden lehetőt elkövet a vendégek kényelmére, s igy jövőben is csak sikert jósolhatunk neki. A A napokban egy feleség nélkül élő uri ombor megbíz valamely falusi menyecskét, hogy hozzon noki irósvajat. Megjelon másnap az asszony s hoz olvasztott vajat, „llát ilyen vi\jat mondtam én? támad rá az ur. Ej, oj 1 felel a menyecsko boszúsan, hát nom tudta a» ur,,b«oiUl otoson magyarul megmondani, hogy B u t o r t hozzak ? A A napokban nagy mennyiségű távirdához való rud szállitatott Kanizsára, mely a Kanizsa- Kaposvárpécsi távirdához lesz fölhasználva. K u p o h v n r. # Ugy értesülünk, hogy a kaposvári tagosítás (lgyo annyira halad, mlkép még ca óv folytán ki losz-nok hasítva a földök. Kívánatos is, hogy már valahára ki-ki tudja, hol lesz bírtokrószo; mort ily állapotban senki trágyázni nom akar; o mellett vallatja a földöt a mint csak lehet tormelŐ orojóro uó.svo,- b ez árt ugy egyesek, mint a közgazdászatra. • Tokintotos szorkosztő ur! Bölcsen totszik tudni, hogy a szépon rendezett, s jó karban tartott só-tatér Kaposvárnak a nyári melegekben m/\jd mindono; idojövünk szivot, lclkot és tüdőt gyógyítani, ha a bánat, csapások ós por Üldöznek bennünket. Ugyan világosítson fel bennünket az ég szőreiméről miért van a legszebb kilátás folöl o kis paradicsom oló egész ohi-nai fal húzva magasra rakott ölfábói ? Jliezom nom vagyunk mi mandarinok, hogy chinai falak védjenok bonnünkot, s ott is elzárják a kilátást, napsugarat, élvezetet, hol azt a toromtő mogadtal! Ez még hagyján kedvos szorkcsztő! hanem gondolja ol csak, most mog valami ó kori Lucff oly szagosító intózotot állíttatott fol a sétatér közolóben, hogyha majd a dámák megjclonnok, ugyan CBak kell szagolniok a viola rezeda, h rózsacsokrokat, ha azt nom akarják, hogv ki logyonok illattal Uzvo a hársfasorok árnyából; állván o szagosító intézőt 00—00 öl sertvés ólból, melybon a hizó góbék ugyan osalc orösot izzadnak ily moleg na- E okban, ékes hangvorsony közt. Azt sem tudjaajám-or halaudó, a fülét vódjo-o, vagy az orrát?? Kórjük önt egész tisztelettel, a város java, s szobbholye érdekében ; adjon helyot o soroknak becses lapjában. Maradtunk minden tísztolottol. (Ihkllldetett.) Többon. * Rövid időn hozzá fognak a Oymnftaium lerontásához, hogy a nomcs keblüok áldozatán újraépüljön, a székváros díszére 5 a tudományt kedvelők öröméro. * Kaposvár vidékén is megkezdik a gonoszok az crdögyujtáBokat; pár bitang suhar.cz nemtelen boszu-ból noki áll a lovelesnck, meggyiy tja, s a nagy roinény-nyel kecsegtető erdők egy-eg^ szép részo leég, melv kárt tán félszázad som adhatja vissza! Logközclobb két gyújtás történt egymás után s mind kettőt alig lőhetett elnyomni, az utóleó égéshoz a fecskendőt is kiszállítók a székvárosból, s Kolemen Li\jos 2-ik alispán ur hatályos intózkedéso s jelenlétének köszönhető, hogy a nagy kiterjedést vett tüz elnyomatott. Ha hurokra korülnek a gazomborck, hiszszük, hogy példás bünto-tést nyerondnok. * Kaposfürcd közelében egv hullát találtak az closógbon; kaposfürcdi pásztor volt, s hihetőleg maga gyilkolta meg magát. * Lajpnik Emánuel uj kávéházat nyit nagy költekezéssel; kivánatos, hogy fáradozását sikor koro-názzo. * Gyuláról irják noküuk, hogy ott és vidékén szinto oly szárazság uralkodik, a gazdák mi\jd kétségbe esnek. Az eleség satnya, s vannak oly táblák, melyek már semmiféle időjárás által fel nom támadnak uj oröre, és a termelők reményére. A legelő mért-foldokon át kopár, kluült, s a juhnyájak akiokon tartatnak most is sovány koszton; a levélíró szomtanuja volt, midőn legközolobb Gyulán a nyírott juhnak 00 km adták cl párját; itt juh helyett CBak bőrt vottek, s nem hinnők, ha hiteles forrásból nom moritnénk o hirt. Hasonló szomorú tudósítást veszünk a Bánát egy részéből i. Somogyunk e mostoha viszonyokhoz képost wog van áldva. KTyilt posta. T V —n«V : A n»ptár t a nsptAr T „Ktik c»ö.< — »Ár c«nik, klvAlt 8»ontí» rld^ín; oH t>io-nyArn mog»ranyo/liAW n j > OlUt. KjfjribblrAut n kdi«l\|ftt ao<Wc« 1.191 n sir fik ls imiUtJik. „BűICIIIllAlll'''' - Mi U '' ,Ki s c»Ar«U« — .ttl U romok" — atlhalAk. KsnlitAr» 1 .KAklii souo* rafgk/KJtt, A (rtbbirn ait írhatjuk, hoffy lovól lulyctt magunk iih''kyünk. IV .K ircdr«: Csak klll.lJ miolóbb, mindig >>lr««n lAtottak lemnek «Orald .M.nttvAr," — VArl O. I. ~y. L —Auybaui Nom kaptuk • UrdiMS Urclet asonnal kiilclca^jfiinknok UinortUk rolua vAIaixoloi. C. K-nak: Kapja-o un a lapot t nUrt nom tiuI<S»I\| b«n-nUnkct t O-nak, P—oa: Art Írja Un Jó kii népdal, a j.J nip<Ul n«» igy haugilk : .KidS » jMíii mól a pltypalatt/! A MnArban lócaAm benne ra%j \ Majd ha elhnll/at a f>irj-madir, Akkor jrtn 1« rólad a hl Ar. MohAetra: Krffönet iilturk poutodAga^rt. l''ócsi tovi''lctttiiknok: Ai ígórot raóp a»''i. t''njflivAira: a laput mo,;rondollilk eierekjp. V.fy halom vert óikon tl homAnk) do bociAnat, a rii«kX«<H liunep kbcu IcgalAbb nyugodni akarunk. Felelős Hzerkesztö: FODOR PÁL. Gazdasági tudósítások. NnKV-KAiiizHH, máj. 30. A több napig tartó jótékony hatású cső után kidorült, kortok, mezők, felüdültek, midőn 0 sorokat írjuk, ismét foly ax oiő inonydörgéssol. Az élénkség piaezunkon n öt tön nő, különösen keresett a szép buza, s átalán mondva, a gabnaárak javultak. 28-án tartott hoti vásáron kövot-kezők vollak az árak: Buza 4 ft—4 ft 25 kr. Hoz» 2 ft—2 ft 20 kr. Árpa 1 ft 70 kr—2 ft. Zab 1 ft 50 —00 kr. Kukoricza 2 ft 10—20 kr. Hajdina 2 ft. KupnMvnr, május, hó utólján. kiás vidékekhez képest mi még sem panaszkodhatunk; habár kevó» is, do inegjö csőnk majd minden héton, mi a nagy rokkenő mologro, száraz földro vajmi jól ősik. Meg is nőtt a fU a rótokca oly seboson, hogy már is kaszálni lőhet, n a mint az alföldről is a szomoritó birok órkosnok a szárazságra nózvo, — itt még aranyólet van o tekintetben. Az clcségár némi londülotet vott pár nap óta do alig emelkedett a buza 5—10 krt mérőnként { 0« is jobb annál, mintha azt sora kérdik: hol lakol? a szén búzán kivül a zab és hajdin« örvond egy kis kelotnok rozs, árpa noro koll jolonlog a koroikedönok^ h» qaak fél áron noki nom orcsztod. Boraink nyugosának $ a mint a tőkék jelonlog állnak, ha valami véletlen kö-bo nom jö, — aligha drágább nőni lest n hordó, mint a bor; már is t''zámos megrondolós van xy hordókra, 1 frt 40 kr rkója, vasastól. A kövér sortvós ára jól lcszált; 40r ;50 frton szóp hizót lehot vonni, i)0—100 itezo zsirral; bozeg máB nótát ftytok a tél elején; ha-nom a sok makk és kukoricza megtotto hatását. Leme-hot az ágió ogész O-ig, azért nokünk nincs pénzünk, som kelendősége tormókoiuknok. Várnunk koll, a ki tudja moddig?! 22—23 II. foknyi molog, májusban?! __(«a- P-) Bel- és külföldi (elepedtek!! Zalamegyóben Muraközben 2318 hold termékeny földnek holdankinti részletes eladása!!! Köztudomásu dolog, miszerint Zalamngyónok hatodik járásában a Stoycr-rul határos Muraköz szigetének dús rónaságában, valamint a legrégibb, ugy ajelon időben is a földbirtoknak ogész Magyarországban fol nem található ára volt, és van, okoza ezt a föld termékenységén kivül oly népesség, mely hazánkban szinte egyedüli (egy Q mértföldro 0000 lakos) továbbá a népnek fáradhatlan szorgalma, tevékonysége, józansága, következéskép vagyonossága is, ezen népes szigeten egy hold földnok vagy rétnok 400 forinttól 800 osztr. ó. forintig való részletokbeni adás Hirdetés. Méltósiígos Czindery LiUzló taniícsoH ur örökösei «omogymegyei aztmiliiilyffti gazdaságukban ötvennégy darab telién, 12 db 4 dves,ndb éves G db 2 éves, 8 db 1 óvos UszU, <<h 9 db bika gulabeli tonyéaz mariin szabad kózböl akiír egészben akár darabonként eladó. — Btfvobb felvilágosítás levél által is eszközölhető özigetvárott az urodalini felügyelőnél. (3-1) Dúchon József felügyelő. vovéso közönséges, úgyannyira: hogy egy itteni nagy terjedelmű urodalom-ok eor holdakra menő földek, rótok, és logolök ily eladattak, és eladatnak; do ád is ily tormészotü föld holdankint 00—70 ra. kukori- bAn sok «xor holdakra menő földek, rótok, és log ölök ily árakon egyes holdankint ankint 00—70 ra. kukori- 3 — 400 mázsa ezukorrépa. és 20—28 mázsa dohánytermést, és 10—12 szo- u"— tiv/v/ uiuhdh v9wrviiviwi wn »mmmmi, uviimii^ vi iiivv»\| v m v-a tj píiu'' kór szénát, és''sarjut a rét Ogy Kedvező évbon. Az ittoni szolid, erkölcsös, és val-lásos uép közt a tolvjyság, erőszakosság, és kártétclok szokatlan és gyűlölt levén, '' idogenek pedig a szigetet képező folyókon, és hidakon gyanú nélkül át nom kol- '' hetvéu. bátran mondbAtni, vjyliA a személy, és vagyonbiztosság az egész hazában j oly szilárd volnA mint e kies szigeten, melyet a buda-kanizsa-triesztl vaspálya ke- i resztül hasit '''' Ezen vaspálya montóben. Csáktornya város és vaspálya állomástól kis fél órai, a králjovocxi v. állomástól pedig három negyed órai távolságra palíni fokey Ádám nmak mintegy 2318 hojd (kétezer háromszáz tizonnyolez) fon leirt minő«égU tormókony föld, 4« rótbirtoku 1-től 5 holdnyi kis részlotekbon, több évok-roi részlet, és kamatozó fietó»ek mellett, valamint jelen 1803-iki ugy a jövő 1804-iki évben is folytatólag, több időközben tartandó nyilvános árvorésok alkalmával, a osáktornyai urodalorahan óvok óta szokásos részlotos oladási tervek mintája szo-rint — eladatni fog. A rószlot«» eladást az ezen birtokot torhclö 0800Ö osztr. órt. forint (hatvan nyoloz ezer kilenczszáz) adósság lotörlesztósi summájáig bírói, és hatósági ellenörködés. ezen összegen tul pedig urodalmi ügyvédi, és gazdatiszt-ségl vohetéa teljesitondi, egy holdnak árvoréso 250 (kétezáz ötven) osztr. ért. frt kikiáltási árral kezdotik meg, itteni szokás szorint. meg, Bel- és külföldi munkás telcpcdőknok kisobb gazdaságok alapítására ozen részletes eladás a legkedvozőbb Alkalom, és hely; — kót nónos helyiség tövében belső telkek, és házhelyeknok több holdakra menő első osztályú föld, és rét osztható. Bővebb értesítés végetti bérmentes levelek: Inkoy Adnm ur gazdatisztsé-góhea Belicziin, u. p. Csáktornya, utasiuAdók. (3—1) H i r d e t é s. N.-Kanizsán, a főutozában levő 17. számn ház n bábslltö üzlettel együtt bérbeadandó, vagy eladó. — Bővebb értesítést ad VidAkovich Ferenci kai izsai bábsütő. Halál h vész minden férgeknek! Bizonyos halai. Csalhatatlan irtószer patkányok, egerek, poloskák éa svábbogarak kiirtására, mely szert alulirt bátorkodik a t. ca. közönség figyelmébe ajánlani. Alulirt az általa feltalált irtóhinréHek Hikoro folől kénes, ugy magánosok, mint állambA^ó-ságok által kiadott bizonyítványokkal magát igaaolni, minélfogva számos raegrendelósokct remél. Ijíon Bzer 10 évig is eláll és mégis sikoroson használható. Kapható Nagy-Kanizsán egyedül cA Fesselhofer Józsefhal. Ár« egy bádugsielenciénik, mely Hlenn tiiittiUMiiii névpecaéttel van ellit-vn, magyar én német liaHziinlati utahitáb.snl enjütt 1 frt 10 kr. o. é. 30 [24-10] RIESS GUTTMANN, vegyész és BXAbadAlom-tul^kw.. Wajdita Jézsof kiadó, laj)- és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán. „¿y-KftUksa. H- évfolyam. 17. szám. 1863. jiiniuB 10-én. Ismeretteijesztő lap szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből. A tisztelt olvasó közönséghez! Egy éve lesz inneu-onnau, hogy c lap megincjult egész szerénységgel, zajtalanul, de azon öntudatra érett eszmék közt hogy a provincziákat képviselni lapok kellenek, melyek egyengetik az utat a közös, nagy nemzeti ezél eléréséhez, s hatályos részt vesznek a küzdelemben, mely életfeltétele minden nagyru törő népnek. Nem volt ezéljok a lap alapítóinak égre törő nagy eszmékkel (mi kevesek osztályrésze) megjelenni a küzdtéren, s különösen a mai napokban, midőn a legnagyobb szellemórlások sziklához lánezolt Prometh-ként meggörnyednek, porba Bujtatnak az események hatalmától, — de csendesen, szorgalommal művelni azt a közkertet — a nevelés, gazdászat, irodalom, művészet, ipar, kereskedelem stb. kertjét — melyből Önszorgalma után jogosítva van minden polgára a hazánuk egy-egy virágot tűzni kalapja mellé, vagy egy-egy érett gyümölcsöt szakítani. Anyagi haszon sem volt a czél; mert az egyenesen fejjel menne a falnak, ki napjainkban oz irodalomból nyeresége» várna, inidőn nagyobb —- a haza szivében megjelenő — lapjaink közül is több elbukik, minden erőfeszítés, áldozat daczára. De volt a czél: hatni a közmiveltségre; ébroszteni; az értelem, közügyek iránti emelkedettség, saját helyzetének felfogása s a szent haza nagy érdekeinek csak egy sugarát is bevinni azon alsóbb néposztály hajlékába, hol mog van a szívdobogás, tle nincs mindenkiben nemes hajlani, képzettség, öntudatos ébrenlét jóra, szépre____ Megvan a lélek, de a földön jár, s nem a magasban, minél tiaztább légkörben hallgatni az Isten szavát: a sötétségbőli megváltásra!... Nehezek voltak az idők, mostohák a körülmények, s csak anyagi áldozatok mérlegbe vetésével állhatott meg a vállalat, hogy a lobogóra tűzött eszmékért küzdhessen, harczolhasson. Fodor Pál ur — e lapok érdemes szerkesztője, — önként visszalépvén, nekünk jutott a tövises tér, nem vezérkedni rajta, de köznapszámosként munkálkodni, izzadni, fáradni a jókkal, a jók javával, hogy közerőv egyesült akarattal tehessük meg azt, melynek kivitelére nézve a sors- és időviszonyok ellenében egyen erők elporlanak! Közkatonák leszünk, kik a tán nyert csatákért nem is kapnak, de nem is várnak babért, hanem osztályrészül azon öntudatot: hogy hazafiúi kötelességeiket teljesítették. A lap képviselni fogja ezután is a megyék szellemi és anyagi érdekeit, s a politika kizárásával hoz czikkeket a gazdászat, közvagyonosodás, ipar, irodalom, nevelés, művészet stb. köréből; a tárcza pedig érdekes, mulattató közleményeket, verseket ismert iróinktóJ; kiknek becses koszorújába sikerült ujabb, jelentékeny erőket megnyernünk, köztök Kempelen Győzőt, ki ttrozcccikkeivel ezután is ¿rdokeslti lapunkat. Különösen tekintettel fogunk lenni hazai, s kiváltkép megyei ftildinivelésünk minden mozzanatára, s törekvésünk oda fog irányulni, hogy a csak közelmúlt időben emelkedő gazdászatok lapunkban ha nem is kalauzt, de bizonyos irányt -— mely itt-ott kisebb birtokosainknál még igen érezhetőn hiányzik — nyerjenek. E czélból igyekezni fogu/jk a gazdászati tudományokban kimerült külföld c részbeni elmeszüleményeit — a mennyiben azok honi állapotainkkal össze nem ütköznek — olvasóinkkal tüzetesen megismertetni. Ez oldá^ól ihűködéstink kezdeteül mindjárt az I. félévben megkezdjük I)r. Löffler Károlynak Berlinben megjelent, « a gazdászati ugy a tudományos világban nagy elismerést aratott „Észszerű Gazd&szat" czimü müvének sikerült ftmftt-^bani közlését liényi ismert tollából. Magáról e műről elég legyen röviden felemlíteni, miként abban a gazdászat minden művelete a kipuhatolt és megállapított természeti törvényekkel kapcsolatba kozva, azokra bazirozva tárgyaltatik, különösen meglepő e műben a természettudományoknak az élettel szoros összefüggése, mit a szerző gyönyörűen megoldott. Adunk levelezéseket a birodalmi főváros, a haza szivéből — Pestről s a megyékből; újdonságokat; piaezi, kereskedelmi lmokét azon pontokról, melyek a nagy gazdaközönségnél érdekkel birnak. Teljes erőnkből korbácsoljuk ezután is a bármi téren magát felütő charlatanériát, míg tisztelet és zöldágot nyujtunk az érdemnek, mely a szeretett haza, közügyek és nemes czélok iránt hevült, a legutolsó pórkunyhótól, fel a palotákig. Seregejjünk hát egybe a jó ügy körül! Szent feladatunk: minden sánezot elfoglalni, melyekben a nemzeti vagy»-nosodás, gazdászat, irodalom, átalános miveltség, ipar stb. előnyére elfogadhatjuk a haladó kortól felajánlott küzdelmet. Istenem! ha már a politikai téren nem szerepelünk, nem százszoros szorgalom és lelkesedéssel foglalaD''ló-e el minden uí, mely nagyság-, jólét-, vagyonosodás- s boldogságra vezet?! Nem kell-e mindent megtennünk más téren, hogy a rohammal iia-ladó inivelt népektől hátra ne maradjunk; hogy ha a nemzetre jó vagy rosz sors vár, — készen legyen erőben, gazdagságba » szellembeu magasan!!... — . . / Hála azért azoknak, kik a megyékben a nemzet számára nyitva levő utakon buzdítják, vezérlik a népet; kiX az elf6®ulv'' ságban érdekeltséget kéltenek a közügyek iránt, s vért lüktetnek a sziv felé dobogni... Vágyat adnak a lelkeknek cknelkcdm.... Kik megkondulnak időnként, mint a nagy harangok, nem azt jelenteni, hogy nyugvó-ünnepe, hanem közös munkanap van a nemzetnek... Tehát imádsággal, ügyszentséggel, szorgalom és Isten áldásával előre! Mi megífezszük a magunkét; s ha elesünk a részvétlenség miatt, boldogít a hit: hogy fáradhattunk a közjóért, a hogy a lobogó nem összezúzva, csak bevonva van, idővel — a közrészvét mellett — magasabbra emelendő.,. Mert nem lehet összezúzni azt a lobogót, mely a haza és közboldogság érdekében tetetett lengővé!... Isten s a haza nevében! Kelt Kaposvárott 1863. május hava 28-án. HUBOZ ISTVÍ& mint a „Zala-Somogyi Közlöny" fdelöt izerke utÖje. A fentebbiek után nincs más mondani valóm, mint felkérni a nagyérdemű t. olvasó közönséget, hogy tőle fci&lhető módon pártfogolja lapunkat; én mindent el fogok követni, hogy az u legcsinosabb alakban, s a mostani nagyságban a fűzött határ-idökön^pontosan megjeleljék. Előfizethetni vidéken minden cs. k. postahivatalnál, s N.-Kanizsán könyvkereskedésemben, egész évre ö frt, félévre 9 frt, negyedévre 1 frt 70 krjával. Hirdet&ek a lap homlokán közlött árért, s tetemesen >Ubb szállítva, gyorsan közöltetnek; a díjak, u£?V az előfizetési összegek bérmentesített levelekben alulirthoz küldendők. WAJDITS JÓZSEF mint a „ Zala-Somogyi KötiŐnyu kiadó htiajámoéa. •i, A versenyokrőlf > oc Az egyciih''in''aránjot} ©rők yer««Hyfli (Ionkor nemesitk» lelket;, ejéíiyt ad n tevékeny* «égre. Neíjmeto^fiél,'' ngyiQipt ^cgyesőknél,.vágyat, b ösztönt a^jnrfrftiwaits1^ emelkedett nézetekre legtöbbwTre n verseny érzető adott. Jobbnak, szebbnek, di''isabbnak lenni embertársainknál, kitűnni mások felett djjwiíilt ülni,sfÖ-lényt gyakorolni a körülményeken; minden korban az emberi nem törekvéseinek legfőbb e/.éfjjii; yfilr^kj} 81 hogy e tfzél elérvo leg^ön, versenyezni kellett, Aíegesett ugyan, hogy a verseny szokszor gyaláztatott, még több áldozatot szült; mégis már magában azon küzdélflm, mely az egyhangúságból izgalmakat idézett elő; elörolátóbbá, n jót a rosztól megválftsztóvá, hatalmasabbá tey.é az emberi fajt. Az állat- és növényországban ép ugy versenyt sugall a terniészet, mint a hogv az embo-rck yorsonyezni szoktak. A ragadozo ölyv mellett versenyt röpül a kis ökörszem, az Öz után az ebet ösztöne hajtja megelőzni amazt futásban s ki hatalmasabb mint a kakas midőn a maga szemetjén társával versenyre száll? a legkisebb légy, hangya, a parányi atom, mind, mind ver-senyez egymással és a zűr mely betölti a léget, szüntoleni dacz, s hullámzás szülöttjo. Es valamint az esti csillag fényesebben tud ragyogni mintaszalmaláng; ép ugy büszkébb alakot mutat a libanoni cédrus, mint a folyondár alatta; bár ez is amarra felkúszni törekszik. A legrégibb időktől korunkig komoly dolgokon kívül tréfából is versenyeztek az emberek, S u Iliit az élet pályafutásán tán hasztalan kerestek, játékversenyek küzdhomokjain ímagi-nálták magoknak — a dicsőséget. De ezen ima-giuatio a közéletben uralgó szenvedélyek vissza--sugárzása volt, s épen azért nem maradt hatás nélkül. Mert az olyni\| iaj éí pythiai játékok, ép ugy mint őseink tornái az uzoL.t gyakorló nemzet dicsvágyó szellemére utaltak; s nem egy viador, ki a tornák''on-jól értett a kopjavetéshoz, volt egyszersmind bátor a harezban, smogmen-tttje a honnak. i A mint a kor igényei változnak, változik velők a versenyek toro in. Ks oz igazolja azon axiómát, mikép: n ve meny eszméje nélkül nincs, nem létezhetik előmenetol, haladás, és hogy a tehiiészotbcn, Cmberoknél mint állatoknál versengés s egymást utolérő, felülmúló törekvés nélkül tcspedés, s végre meg-seiumiNÜlétt.állna be. Hvgy a verseny mennyirc együtt halad a kor igényeivel, napnál világosabban kitűnik, ha •gy londoni világtárlatra gondolunk, melyben fi ész és ípaí-'' isteni teremtményei között mily ísekély szerep jutna most valamely hamvaiból letámadt köté\|/kori gladiátor alabárdos kíséretének !. Eljött a azázad intő szózata! s az cgy-kpr félelmes liaipz \| fogy veje cl^et gépok én ekovo-sak váltották fel, az í,stenitélcti párbajok áldo-zatfüstjei helyett ma már,a tökéleteshez a végtelenhez mindinkább közelobb rohanó gőzerő flístje száll a magasba, büszkén hirdetve az emberi erőt, nagyságot, mely miatt nem lehet cso- 4 7« f dálni, lm Voltairo m a g á b a n a z e m b e r b e n hittei rejleni az istenséget, r) ,, . jí. KétségbevonhaÚan azonban, bogy az ököljog, a utóbb a lőporrali verseny mellett, n^indon korban, kisebb, nngyobb mérvben az emberi agy ép ugy versonyzett a szépnek, íiugyszerünok, hasznosnak föltalálásában, mint mai nap; shaaz ókori biojogljphokro jrhodu- si colowra fcérftiralniíi''ÍTüggö kertekto »>« Pho-niciaiak élénk kercskedéséro gondolunk, meg kell állanunk egy pilliyiatra azon gondolatnál: Vájjon,''• iiagyaljfo^e ázéml^rí ir^m,n)ii\t az egyiptomi pyr amisok alatt volt? Ks ha igon; nem-o azon örökkévaló szellőm emolte nagyobbá, mit vorienytiek neveznek. v ., .. Ilazánk fejlődési viszonyai még csak embrióban voltak, midőn a halbatlan Széchenyi, más európai népfajok példájára vorsenyro hivta fel a nemzetot. A védogylot, iparegyesü-let, a casinók, a különfélo liazai társulatok, vállalatok, s a ló ve mony mindmegannyi versenytér volt az emelkedésre. Es a mi akkor embryóban volt, ma már naponta kifejlettebb alakot ölt. Mennyi már a nemeskeblü hazafi nemzoto jólétének palládiuma felé. " > A közelmúlt évekbon, — kivált mióta a nomzoí közszellcme a háladatlan politikától elfordulva — önmagában koreBtc a rég nélkülözött vigaszt: hazánkban a legnemesebb versenytér a gazdálkodás tere lett. Gazdálkodni jelenben mindcnnol, de leginkább az idővel; ez a kor jelszava. S a gazdasági egyletek, molyok ezen g a z d á 1 k o d á s mestereivé lenni hivatvák; vajha ininélinkább mogfclelnénok — rendszereikkel a czélnak, s ve r se ny ozn é no k egy-nulssal a gazdálkodásban! A zalamcgyci első okoversenyok f. é. május hóban részint kissé több költség kiséretébcn — ez azonban nem tartozik a dologhoz — már nagy részben kerületenként megtartattak, jó «■ikerrel; Zalamegyo minden htt fia az öröm legmélyebb megindulásával Kzomlólbette o verne-nyekot, mert azon barázdákat, melyoketazokban gazdáink ekéi szántottak, nem temetheti be a múlékony idők boronája, és nem moshatja el a vihar, cinlékezotcsok maradnak ezek mindenkorra nem csupán azért mert a legelső ekevci-senyek voltak ozok megyénkben; hanoin mert oly magok vettettek el ez által, melyek kedvező időjárás mellett, ha többel nom is, legalább egy Bzommel szaporítandják nemzeti emelkedésünknek b gazdászatunknak idővel még tán gazdag magtárát. Es valóban; ha a földön — molycn kívül nincs számunkra hely —1- bár voritékkel, de lelkiismeretünk tiszta öntudatában >— felomelt homlokkal szántjuk inog a napi kenyér alá valót, Henki sem mondhatja, hogy kövesebb a mi dicsőségünk, ipint volt őseinké, kik a lovagjátékok harozaibán nom egyszer Európa hirnoves lovagjain diadalmaskodtak. A vasat — nielynok egykor kezünkben fc-je''ddlmck és trónok hódolának, mi már rozsdásan örököltük apáinktól, do eljöttek''a tisztulás ttfi. t . i t M-üilIttil«''''v TÁRCZA. Mutatvány. „Kis Károly" öt felvonásos szomorú játékból. t >\|\ i . .-üt! • < (folytatás.) • • ■ "i il V >»T '' '' . , . , lU''IIKK Ainig a Vágvidékct vissza nem veszed A csonka hon bizalmát nem bírod. •/: jfAVKKM. r És nyűg tálait^''KáVoly ''királyház szil. i ... < jya«KHKT. , A könnyüvérü berezeg, Zsigmond sok Uaiuiik oka tudom, s o tettit is Szivorrtbfil roszafdm. — Panasztokat Vesztett vidékeink fökttt.valón , Osztón), dv szóm is adhatqm ; miként Legyőzve,Károlyt » pártós hadjaít Megífzerzebi én u''Mátyini Rtldjoit. hkflsknvki Veltis rorkl >»(i\nvk, t<ilúnk ^nike^ KeinélheV0u>, rr \|> t^írt jó trf\lá« s , t''sjtk vyilt sisakkal adható — no is Koresd a német udvarok csiszolt Heréit mézes ajkaikkal itt Azért hocsáss hovetnnek mog, no hidd Hogy tisztelőt hiánya, no. Magunk Sértnóm ha elfeledném fényedet; Ha''téged tisstolllnk, a nqmzel ax A mely olött lnyol fejünk. OAttA Javítsd Meszédodet. 1IK.88KN YKt. Hiába vágsz bolé ; Miként a jól bocsátott nyíl, szelem A tért moly czól s szivem között henyél. OAKA. A trónt lieszonnyezed. r.i ÜKH8BNYKI- Ép ezt uosoin .Tisztára tölo<l! 1 OAKA 1 '' AÚ !: I .7 .¡BWyHNyT. r, , Csend liíveim! Nyugodj (»ara, te is licssonyei A trón javára hagyd heved. nagy napjai, — és fölvillant a? karjaink- ban. E felvillants nem voh olyVwiy^s mint valaha, de biztoéabt) ¡mgárf Wtet\, a nemzoti jól -látt köziuUvelödÓM és ^lőrph(tUd)W j(oha lo nem rontható épületéle , metynok KtfÉetkoztébon íparkodásunk gyümölcseiJpSi''^ mirit hajdan vitézségünk — egy londoni világtárlaton is — figyelmet ébresztettek. Ki 110 örülne a versen veknek, melyek Zalában oly erélyesen foglaltak helyet az ipar és gazdászat sorompói között? senyok cmlékozctcs napok ííjftjüiduak Zalamegj q. évkönyveiben, s megmutaták, hogy bár minden kezdet nehéz, de a magyarnak természete, hogy versonyre lépvo csak egy czél áll előtte: a megérdemelt pártatlan győzelem. Előre tehát! versenyre ki-ki itolietKége1 szoriut! A vorsouy nemesít, példát ad éa javít. Az olympiai versenyekről igy szól Isocra-tes: „Méltán magasztaljuk azokat, kik imo lii-res gyülokezeteket alapíták köztünk , melyek által mintegy szövetségben bgyesültünk. -Feledjük itt az ellenséges indulatot, közös fogadások éij áldozatok emlékeztetnek a közös rokonságra, barátságot kötünk, a vendégszeretet régi kötelékeit megnyitjuk, s a tudatlan szintúgy részt vesz azokban, mint a bölcs, senki sem megy oda hasztalanul, mindenki feltalálja nz élvozb-tet, mindenki örül, látva, minő igyokozet for-díttatik az ö helyeslésénok megnyeréso végett, a küzdőket pedig lelkesíti ama gondolat, hogy ily nagy tömeg screglott össze az ő tchetségök szemlél ötére." Egyetlen egy ceak az, miben nom lobot és nem szabad versenyezni és ez: a hazászorotot. Ez oly magasztos érzet, hogy ebben sonki ma-" gát fölülmúlni nem engedheti, h ott hol a „netovább" — elérve >-an megszűnik a vorBony ; mert ott van az egyenlőség. De minthogy az ogyonlőséget, s igy hz egyetértést is osak vorsouy által lehet elérni, tollát: Éljen a verseny! Szentliszlón 1H(!3. májuH hóban. TUliOLY VIKTOR. Muzeuml sót&k. II. , A kifürkéizhotlon embori természet különös jo-i lenségo, ho^y fölöttébb uagy kegyclottcl viseltetünk ogyátalán minden iránt a mi régi (van Itt ott kivétel is, hol a réKi sog fcItíiuedoMÜ jeleit nom örömest látjuk ;) egy egy szúrágta kardhüvelyt— mely tUiU'' Iptoi^ látta-o valaha Mohács környékét; csak mivol piros rozsdát, állítólag vérfoltot vélünk riyta észro vonni —• nom udnánk sokszor akármi bogláros diszkardért. hlgy egy molyetto vén biblia, molynok ákum bákum botüiWÜ csak a régiséglnivár bir néhány értelmes szót kimagyarázni: nagyobb bocshon van olMtünk, bármi dlszkötésü, aranymota^tű ujdom\j könyvnél... Honnan miudez V Csak onnan: mert mindig szebbnek, dlosöbbnok tarajuk az olmult „luydan«,-t, mint a köiolgö jövöt. Akaratlanul is a költővel tartunk : ----oito pede bibitur aotab ; Noo boaa tam Botiuitur, quain bona príma fűit 1 HBWBHvKr. i Mi jó ■■ i; . Vagy oh királyi asszonyom ! — S a sor!»''még is falat húzott közóúk Molv léged nemzetünktől olseakaszt.'' 1 Kérlok 1 aaivüu^ vórüu^ tied loa^on, Oarát no hagy csak vétni népeden. flara (imsgalian). Kpétn ne égj...1 '' '' -KRZ8KIIET. '' , . Ks cz raindnyájdtok Szava ? MINI). Igon. KKZ8KHKT. I''ejszét vetettetek A támaszomra! (• MINI). \)li bocsásd cl Öt! v KIW8KHKT. Te is Forgách ? Maradhat. K0KOÁC.U. Nom; énmiattam itt • i ii.'' 4 79 4 .. Ar. élet delén álló férfin in ürömmel száll vimra gyoriítokóvoi mosolygó képeire, melynek csak rózsá-i r a emlékszik, tü v is o i t elfeledte már. Merengjünk hát mi 1» a rég eltüut szép múlton; njüvü ügyi« száraz rcmény-foszlánynyal tartogat legfolobb1. , Moiyünk a régiségtárbn; moglá^juk ott a kúpokét, molyok nr. emberiség gyurmokévcit, serdülő korát, fokozatos fejlődését állítják üzemeink elé. Tollát a fúgiségtúrba — — Három korrn szokták beosztani a régiségeket: kőkor-, rézkor- és vaskorra. Az első a legrégibb idő-B7.akot képviseli,melyben az omboriség idoratalan.cxél-Hjterütlon ^üoszküzükkel,, u, m. köfojszékkel, küka-pákknl «nt. élt. Ezután u rezet ¡smorto meg én kezdte használni tv művelődő eiubor. Végül a vasat fedezte fel; azon potomértékü drága kincset, molyot — mórt elég vau ~r- nom becsül többre az aranynál.. Az első teremben a kőcBzközök egész halmazán kivül régi mozaik talajaatok, feliratos sírkövek, via-bzos táblák, roppant sereg cserép-üröklámpa s egyébb ritkaság látható. A mozaik talapzatok közt van a fehérvári ásatásokból, és egy a pécsi, ugynovezott török fürdőből, molyol Szczitovszky János azon idÖbon pécsi püspök ajándékozott. A sírkövek egyikén, mely Hzinosz vagy mímikusé lehetőit, latinul ily forma felirat olvasható: sokszor meghaltál már, do még így noha. A viaszos-táblákról megjegyzó vozetönk, hogy bclŐlök több van a mag)'', múzeumban, mint egész Európa régíségtáraibau együttvéve. Az „örÖk-Iám-pák" molyok a uiai parusztméoscsoktöl nem sokban különböznek, legtöbbnylro sarkopliagokban (koporsókban) találtatnak; öröklámpáknak azért novezik tán, mert az öröklétet akarták velő jelképeztetní, vagy mivel lámpavilág ég bennük folytonosan, — míg t. 1. kinom fogy olajuk. Szekszárdon is találtak nom rég ily sarkopliagot b bonno méz színű sürü folyadékot, melynok vegyészileg felbontott alkaréitól: mér, viasz, olaj. A második torom majdnom kizárólag kő-s üvegurnákkal van telő (az üvégedényok későbbi kor találmányai) melyek közül a legnagyobb van két akós; ogynémolylkbon megégetett hullahamvak b osontda-rabok is vannak még. A _rézkor"-ooztály már müvolődést és némi gyarló fényűzést is tanúsít. A „larcsok" s egyébb kis Istenségek szobrai nagy bőségben pompázkoiluak aa állványokon; köztök különféle mythologíai alakzat, rézedéiiy, ívó sorleg ntb. is látható. Van itt ejpptomi, görög, római, indiai, perzsiai régiség; — megjegyzendő jVedig, a ini a dologban legcsudálatosabb, hogy mindezen ritkaság igon nagy része Stt Magyarhonban találtatott, h hogy vannak a muzoumban oly cgyptoini Uten-szobroeskák, mely ok magában cgypiombau auiu lelhetők. Elgondolhatjuk ozokután: hány száz és száz-félé eiuhort látott már ez áldott föld mielőtt mostani tinit keboléro fogadta. A „vaskor" - osztályban leginkább régi ütő-vágó fegyvernemek s ogyébb házi eszközök vonják magukra a figyelmet. Látszik, mily ügyeson fol tudta az ember használni az uj ásványt, a vasat azonnal; százféla eszközt kalapált összo magának belőlo, melynok czél-szerüségo mellott kínovetto elődjei ügyotlon kővésőjét b életion fabaltáját., ; ¡. . K osztály után,következik a fegyvertár; melynek ogypár joíossógét elősorolni nom lesz tán fölös-lege». . Koppant harczi bárdok, j>allosok, lándzsák, kardok togrok, ijak, pajzaok, zászlók, vasingok vaskose-tyük a szobbnél szöuli lőfegyverek között ott vau llu nyady János kardja, övo, legapróbb lánczszomoeskók-bol művészileg összoszött ozüstíngo. Egy majdnem öleshoBSH^, kUlüíiüB fegyver is látható, mely arról no-v^otes. hogy — állítólag — valami Póka novü, ezzel lőtto volna agyon vadászat alkalmával Zrinyi MiklÓBt a költőt; a dologról vallomást tosz maga a löfegyvor ily formán kozdődö latin felirattal: „ego sum ista fll-neta, qua trajocit 1''. Pók» —--." (Tudjuk, hogy Zrínyi halála osetót különfélekópen adják elő; sokan azt mondják vadkan öltő meg vadászaton; némelyek : véletlenségből ugy lövetett agyon.) — Van továbbá egy feszülotos markolatú kard, pecsétnyomóval a vógón rajta Buíllon G. novo; a kerosztes hadak idejéből való do hogy kié lőhetett, nom tudni. — Nagy Péter kardja a pultavai csatából. Nagy L^jos nyerge » nehéz aranynyal kívott nyeregtakarója. II. Liyos nyorgo II. Szolimán s több \|>a»a puskája. II. Kudolf kardja, molyre egész örökruptár, — s egy más löfegyvor, molyro Noo bárkája s a páranként belcsótáló állatsorogvan vágvu. Kinizsi Pál súlyos kardja. Egy hosszú kardtok ezen felirattal: „Kié volt, kié most, kié lesz? Ebé volt, enyém most, obé lesz. Vagy szabadság, vagy halál ! Eb adja ebnok____I Kózsás István." Két felvértezett vasvítéz is álldogál a fegyverek mellett például az utókornak; színto megijedne az ember nagybaj uszos uUctoritásuktól, ha kissó huszárosabban tartanák magukat; do nagyon anyámasszony módjára támaszkodnak kezükbe adott lánzsáikra. — Az W különös szeszély, ha valaki abban találja gyönyörűségét hogy fokosok gv^jtögetéséro szonteljo egész életét I Megtetto ezt ogypesti i>olgár, kí 40 év alatt 400 darab fokost szedett dsszoj halála után o ritka gyűjteményt fia a muzeumunk adta; ott függ most a négyszáz darab „no nyúlj hozzám" sorban a falon — lehet bonno válogatni. Hát a szomgyönyörkÖdtető ékszerek, a nehéz aranylánczok boglárok, csatok, tömör-arany karporo-ezek, dorékszorítók, kardkötök, gyürük, sorlcgok, tálak stb. mind igen novezotes s megtekintondü dolgok annál is inkább, mert ott hclylien mindegyikről megtudhatja az ombor : ki víselto o vagy ama nyaklánczot. kié volt o kardkötő, ki ívott azon sorlogböl---? Ezen ékességek között van Párlz l''ápay zsobór(\ja (van akkora, mint az öklöm) Bakács Tamás gyönyörű kis házioltára, moly ben a Madonna oltárkép egy to r m é-s z e t e s gyöngyszem. Egyéb régiség és ritkaság közül kiomclendő: ZájKilya János noíónok, Izabellának varróvánkosa (egy láb hosszú, fél láb széles) molybon tökélotes zongora van. Ugyan ennok zongorája (a mostaniakhoz mérve fölöttébb silányocsko.) Ugyan Zápolya J. valóban romok almáríoinn, legfinomabb s logrojtottobb osztályzattal. XVI. Ljyos nőjének Mária Antoinottonck bár-fája. I. Napóleon ivópalnozkjn s kókuszdió tábori sor-lego. Nelson botja, melyot az ahukírí csata után önmaga vágott (gondolom vadAlgofa) s mely később ajándék utján Bécsben Széchenyi Forencz kezeibe, innen unokája által u múzeumba korült. Turzó (György jegyzőkönyve, melybon többnyíro a konyháu mogrondelt étkoket irta bele; —nem kis meglepotósomro olvasám ennek egyik lapján: „a k i s a s b a o n y o k (hét loá-nya) számára ruggollro két kappant (I) és nyoloz itezo bort (II)." TeringettétI ozok aztán élotorös kisasszonykák lohettok. Korunk kávés-pÍB-kótás hölgyooskéí alíghn cinem ájulnának ilyen szörnyű dolgoknak csak puszta folomlltéiónól is. Két kappan, négy pint lior, reggelíro, kisasszonyoknak — horríbílol Mellesleg legyen mondva, hogy ez a kap-pan-kor szülte ám a liozgonyi Czoozilíákat. Az utólió teremben az omÍ)brí kegyetlenségnek mint egy non plus ultráját, egy emborí alsó-felső áll kanosot, kettős vaslakattal összeszorítva — mutatnak melynok szemléleténél megborzad nz ombor; mily ki nok lehottok azok I Ugy találták befalazva; a csonto kon most is kivohotők még a vérjiyomok. A terem közepén áll Kisfaludy S—nak, Magyar ország és Erdély leányai által készíttetett emléko; — oszlopon álló nagy sas, kiterjesztett szárnyakkal. A régíségtárhoz vannak kapcsolva a szobormü-vek ; fölöttébb sok nincs, do szépek ; kivált az Ámorral játszó Vénus, félfokvő helyzetben ; látni kell o mü megragadó szépségét, lelrnf''ígon bi^jos volna Többek között látható Cícoro (igen régi) Troncséní Csák Máté, Kisfaludy K. mellszobra. Kölcsoy szobra, ülő holy-zetben. Canovától is van itt egy két remek. Hát a múmiákat felomlítsom o ? — tudja n jó ég liány száz évesek már o barna töpörödött hullák, mégis oly épek még, hogy minden tngjok tisztán inc gkülón • Ixiztothetö. Do nem fárasztom tovább nz olvasót; száz szónak is egy a vége, azon üdvösséges tanulság t. i.hogy először: lia Pestre jövünk, ne röstellünk a muzouui inogtok intésé ro is szánni egy kis időt; másodszor: drága kincs nálunk n régiség, mert még igon szegények vagyunk Ixiune: azért, ha együnk másunk valami uió don ily Ihícsos dolgokhoz juthatna (pedig sokszor .nyílik alkalmn) no sajnáljon egypár haszontnlan sexert kidobni értük, hadd gyarapítsuk a magunkét. Szeressük, buzogjunk inollotto, mert a mienk l TURUL. • Az órdemes orvosi karhoz. Monnyíro magasztaltatik a művészet mai Időben hizoleghctnek a- művészek Önmaguknak; ml pedig azzal, hogy az általános érdckeltoég korunk érni Indult gyümölcséről tanúskodik. — Egy moglehetüs táu-ezosnő, egy középszorü énekosnő oly kitűnőségek ma, hogy az ó testamentoml Lábán bálványai eaokhez kéjest semmik lőhettek, pedig értük három egész nap futott. En is tisztelője vagyok a művészetnek, bár csak szemem és fülöm gyönyörködhetnek bonno! — Hanem ez uttnl nz orvosi tudományról szótok, moly nézetem szerint minden művészetnél olőbbro való ; ez nom csak szellemileg, do főkép anyagilag érdekel mindenkit, mert a testben betegnok somiul szellemi élvemot nem koll. Tolt az olső, legyon tehát aa olsö pálmaiig nzoknak adandó, kik arról gondolkodnak, nogy az ombor — először logyon egésziéges, mert csak ugy lobot ürüméra bármely szolloml Is. A* or-voat, és tudományát as emlMjri-társaság minden kigondolt mcstorségoi s művészétől közt ugy koll te-kintonünk mint alapot, molyre épithotűnk. mint tervrajzot melyszorint építünk; mert ha ozok olhibáavák — ugy az épület nom állhat jó lábon. — Bovcsetésom egy kissé hosszú, do igy szokott tenni minden pan, ki szónoklataival hallgatóira hatni akar. Nem kétlom, hogy a mit én, azt más még jobban is tudja. Do mivel a tudás hallgalás mollott nom áldáa, ugy vélem, nom teszok ro^«t akkor, midőn a t. orvosi-karnak (vngvis annak ílloroleg a kí olvassa) oly hangosan súgok afű-lóbo — hogy mások is moghallhatják. Az orvosi tudománynak igónybovótolo a köznépnél, hogy ínég oly ritka eset, annak ogyik lényeges oka az, miként az orvosi tudományról s az orvosokról oly gyóron olvashatni, mig ogy külföldi Uncsosnőröl talán nom csak hogy irnak, do, még télégraphálnak is? Vannak tisa-tulotot érdomlü irók, kik a köanépot vosaík boldogít-hntásuk alapiaul; és nz orvosokról, aa ő boldogító tudományukról vagy épen semmit, vagy csak Igon el-vétvo irnak l Pedig a köznép, tui\juk jól — miként a nyomatott könyvoknok többot hisz miut bármoly auc-toritás élő boszédónok. Ennyi az, mit másoknak akartam mondani. Második oka o bajnak ónon as orvosoknál koro-sondő. 1830. körül, ha jól omlékszom némely megyékben aá a rendelet adatott ki, raolysaortnt mlndon családfő GO vorébfojot vígyon íllotő hatóságához, hogy ez ártalmas (különben hasznos) fi\j kiirtassák. De mivel bárki is könnyebbon jutott a porontyokhoz, tehát csak azokat fogdozta rakásra — mig az anyjuk élvo maradt, és így tovább szaporított. Hasonló az eljárás itt is. Mig az illőtök elmulasztják a közönséges naptárakba, az iskolai olvasókönyvökbe az egészség védőiről, az egészségtanról irni, addig az orvosok elmulasztják ami legfőbb; t i. nem ütnok oda, ahol meleg, és igy bátran mutatja föl riit fejét még o 19-ik században is az átkozott babona 1 No gondolja azon t orvos, ki o sorokat olvassa, mintha tán a közlő oktató és tanácsadólag lépne föl ? Sokkal kovesobbnok és sokkal szorényobDnek érzőm magam mintsem ozt tohotném. Erro egy legújabb eiet '' LJU>a önt ujr* mlcl''bb. • Bierk. BTW EHZ8IÍUKT. Oh hová határ''zzam most Magam ? I OARA. Mutass njtót nokom ; miéit A tétova midőn közöttem és A fony''gotctt trón közt választanod Lehet? — Nem kérek én jutalmakat Álmatlan éjimért. — l)o ogyro megy. Jutáim vagy ... Nem, nBm édesítem ón E jó uraknak érzotót; hol azt Hiszik: sebet Bzakitanak, lássák Mi könnyeden heged. — I/olépok ím Magam, holott beesem veszott. (Kii ml »1.) BK/.8KIIKT {m^tn). „ _ Hagyjam ()t? (finn) Nádorom I UAAtA'' (m^AbAn), Tusakszik. Nem vagyok Toh£t oly könnyű áru. - jj/ j DÖMGTÖH. Asszonyom I Mi gyógyulást remélünk. KRZSÉBET.'' i . Ugy legyen. Mohotsz Gara. — OAKA. Mert így akartam én I (el.) DÖMÖTÖR. Szcmodbon ég szívod, oh asszonyom I Az nom titok, to bánod tottodot Hogy ellökéd magadtól emborod. Amíg örömzajongunk itt o kegy fölött Osak addig rejtsa szived, imént moly megtörött, ílrömpohárt nyujtandna az öröm helyott. Amelybo trón, n talán e nomzot olvc8zott. Kiufli»>rr. Barátomat foláldozám; miért? Tovéru : hogy mogkíniéljok honfivért. Megl>oiitva már trónomnak oszlopa Oh, most hŰségtok logyon gyámola. Felejtők, és leküzdöm bánatom, Hős lelkotokro bízva bíborom. A szívok itt egységet köttonok, Osonjon hát a szonvedély, viszály, S csak így lőhetsz nagy oh hazánk s király l)V.88KNrEÍ. Ki voltam első éles szókba törni ki, Utolsó nom le''-.ok élőt; -'' '' A kölcsönös hűség kegyelmbo vor gyököt, Fole^j ; hogy lx)laog légy a boldogok fölött 1 A trón és nép között ármánynak nincs holyo; A hon szivének légyon cg^ király fego 1 Oh mort: a bíbor szőrdarocxcz&l fol uom ér Engo<y — ha nincs alatta szív u nemzetért. To értesz; oh mort mogtagadtad önmagad Garát clüzvo nemzetünkkel nőtt hadad ! — KANIZSAI. E kordhoz forrva birja szívemet! BtrBBK. Elég szava<l; mutasd ki ollonod ! 8ZKNTOYÖKOYI. Eb lolkeinkkol fedjük szent jogod! koroAcii. Mit mondjak én királynőm, hogy kovés\| No légyon és elérjo lolkemet? Sok az; ki nem fqjoxhototn ... (Troinblu ) ^ EBZáÉBET. Ah hii t Veszünk. dfc (Folyt, köv.) <4 80 + Állott «lkaimat. Sx. orvoshoz olvísxnok egv gyomór-görcsben szenvedő polgárt jó időben; aa íllütö porokat rendel neki mivel a bájnak egyedüli oka az epe feleslege volt. Aa együgyü beveszi a porokat, do mivel rögtön nem segített, a környező rokonok azt vélvén, miként uem is fog használni, s alig vártak 3—4 órát elvivék a beteget N. faluba a javóshoz, ki a környék hírhedt bűvöse. A« exorvos asonnal elkéssité a „kötés vizet" (igy nevesi a köznép a bűvös «yógy-ssert) mely csak ugyan hassnált, úgyannyira hogy a ml betegünk totalitor mog is cyógyult egy j)ár nap alatt. Km oly gyarló éretlen értelem ! azt hiszi aöt a mi tobb az egész vidékekot eltölti velő liogy csak N. falusi jayós ám a jé doktor! holott véleményem szerint vagy épen az Sz. orvos áltat rendelt szór, vagy maga a természet segített. Ilyen események után aztán no csudálja senki ha aa értolmos orvos helyett az ostoba javóst korosi a tudatlan nép, és ha sokan földbo térnek kiket aa orvosi tudomány mogmeuthetott volna! £t\ mint a köznép között élö s annak vakhité-bői eredő babouás tetteit figyolommel kísérő, szívből sajnálkozva, lia míg sok mások a művészet, gazdászat ipar, kereskedelem, s tui\ja Iston még iui ről nom írnak — addig a babona a vakhit elfojtására omolom szavamat no csudába est senki: s kivált az illetők no noheztcHonok, ha végro azon indítványt tenni bátorkodom mely szerint ne a vurébfiakat fogják el. mort az anya másokat költ helyökbo; azaz: no érjék bo csupán azzal, hogy néha-néha egye* csikkeket írnak aa orvosi tudományról (a mit a köznép nem is olvas) hanem hatóságilag tiltsák és szüntessék meg a felvilágosodás nyílt ellenségeit (t. i. a javósokat) mort mig a gaznak gyökere van, addig soha sincs a* kiirtva. HERICZ SÁNDOR.) A szőlészet és borászat tárgyában tájékozásul. A .Zala-Somogyi Közlöny" f. évi 13-ik számában az bU-ik hasábon „a szőlészet és borászat" tárgyában írt csikkemben a Klevnor szölöfajrót tettem említést. A sajtó azonban hibát követett el, mort u K I o v n o r helyett K I e o n o r-t adott olénk. A hiba nagy, mert KI oonor nincs, tudtommal nom létezik, azért szükségesnek tartottam o hibát ezúttal kijavítani. Miután o szölőfajt ismét meg kellett omlitonem, hogy értekezésem annyira, mennyire kiegészítve logyon, megemlítem még a következőket is: l»UH''rki-djQnk meg a axolntajnkknl, mert o nélkül nem lehetünk okszerű szőlészek. Tanu\juk kiismerni az egyes fajoknak természetét, alkalmazzuk magunkat a szőlő telepítésénél ez iknok természeti sajátságához ugy, hogy szőlöfi^j, föld és égalj rokon szeretettel viseltethessenek egymás iránt, mert jövedelmezővé csak Igy tehetjük szőlőkertjeinket. Hogy ezen Igen fontos ügynek tehetségemhez képest csak kissé is megfelelhessek, ismét és még egyszer megemlítem a Klevnert. A klevucr, ClMvuer, (lavriislk, Cnlouls nobllln. Növénytanilog a Klovner a vörös és szürko vö-i-ös ssínü j>«to idomú nzölőssomckot termő szőlőkhöz a ll-ik osztályhoz, a 3-ik rendhez és a LXVII-ík családhoz tartozik. Kürtje nem nagy, igen tömött, egyszerű, henger idomú, néha váll fürtöket is hoz. K o u s á n a rövid, vastag. A szőlős som ok aprók, hosszúkás gömbU-lyü<<k édesek, fűszeresek, nodvdúsak. Le velői 3 és 6 karélyuak, mezítelenek és csak a levélU.rdák szegleteiben gyapjasak. Találni ugész korólyu lovolesekot is. Van \|>cdlg I. VflrÖM Klevner. — flaveuHi». A tök« vagy M tör«« á talán közép nagyságú; vonyígéjo vagy a vessző vékony, színéro sötétbarna fekete pontokkal; a bimbók 3—4 hüvelyk távolságiján vannak egymástól. Levelfl korokdodok. 6 hüvelyk szélosok, csak cl vétve látni fél hüvolykkol szótosebbot. 3-4 karélyrn vannak bemetszve, u töveteknek széle röviden csipkézett; közéjwő karélya föltűnő széles, kurtán ho- fyezott, szlvtdomu, öblei igon elterjedtek, az oldal arélyok majdnem egyenes szeglotbcíl távoznak el egymástól s többnyire két váladékkal; szárának öblei peteidomuak, szcglotol ritkán éríntkeznok, font sima, nz idÖsbb tökéknél redős ós sötét zöld ; a szárpontok kereset gyapjasak, alatt világos zöldek, egyedül az oldalbordák és aa idegek s a levéloldalbordák szegletei gyapjasak. A levél kocsána vagy szára 3-tól 3''/ hüvelyk hosszú, vörös, kevéssé gyapjas. Kür tj e kicsiny, tömött, hungoridomu, ós kissé is csak ritkán ágas. A sző löszöm szára rövid, vékony és szö-mörcsös. A szőlőszem hosszúkás, gömbölyű, gyakran egészen U gömbölyű, szennyes szürkovÓrős, májszinü. Meleg őszi napokban kókvörös , kevéssé pontozott, kérges, szürke zuzmorás, vékony héjú, igen-igen Utos , gyengédhusu, édes és kellemes ízű, kót-magvu. • Ön. ní\|> kttit siIvMa IliU.öat ■ (urkctilj^^ iMiWnt torsival. OH-\|jr»k » sotxkrt foltirjAk ; n»m koll oickot Itktrgaiai, .)• jy4g/i«ui u.la l-b rrflrol 8 • a r k A bogyóknak színo az évjárat szOfént változik ugy, hogy szennyes vörös színéből kókvörös színig változik át, ezért átalán tiehóz ezt határozottan leírni. Szdmniíá.i. A vörös Klovner fraiioxia szölöf^j (Mus-oados). Ebből készül itt a finom pezsgő. A Hajninak és más vidéknek oly területei rakattak bo már e szőlőfajtával, melyeken egyéb szőlöfajok megérni nom voltak képesük és most u legnemesebb borral bí inak. Kivánato«, hogy o szölöf^j országunk szőlészei által különös figyelemmel kísértessék, főlog oly vidék szőlészei által, kik nom a legkedvezőbb fekholy-zotü, és vogyülotü földdel bírnak a sxölömiveltsre. Tenyészik E szölőfaj majdnem minden fokvésü és vogyülotü földbon. Ha ló földbo kerül, már gyenge korában is Igen gyorsan fásul, mégis csak hajói olbokrosodik, kezd gyüraölcsözui. Minden fi\jok közt oz éri el fává érettségét a leggyorsabban, lovoleí is a legkorábban hullnak le. Mindenféle mlvetési és metszési módot eltűr, mégis szölőhogyokben alanti mlvelést kedvel, ugy, hogy riy''ta egy, 1 szemro, ogy 2 szomro metszett csáp és 1 szálvessző 8—10 szomro hagyandó, mort a gazda o nélkül gazdag termésro nom számíthat Kertekben és más szabadtéren magas otkély és lúgos ml-volésro is igon alkalmas. Virágzása- ós érésokor nom kónyos, igen kitartó, korán érik, s ha kellő élotkorát meghaladta, nagyon tormékony. Jeles asztali és borfaj. Értéke. A vörös Klovnor kétségkívül a nemes szőlöfajok egyike, különös olönynyol bir a roszabb fokvésü földterületen minden szőlősök közt, mert n midőn itt más szőlőfaj meg nem érhetik, ez mogérik, s mig itt is igen megiható bort ád; bora finom, édes, kellemes, ilyen marad, ha az első évben deozomber, február és május hónapokban fejtetik seprűjéről, mort czoii heverni nem szorot. A pesti m. gazdasági egyesület 52. sz. alatt, 1—6 számig a slmavesszőnok darabját 1 krórt, százát 1 ft-ért adja. A gyökeres vesszőnek darabja 10 kr., száza 1 ft 30 kr. Zala-Apáti mellott Znlaincgyébon az úgynevezett szontgyörgyvári hegyben 1000 sírna vesszőt 3 ft-ért is vásárolhatni boldogult Vogel zala-ajiáti orvos urnák olhírhedt szőlőkertjében. Később én is szolgálhatok vele. TERSANCZKI. Ne bántsd a magyart! Tersáncskí urnák o lap 7-ik számban velem való tudoiiiásolásárn, hogy míkép éi toluieste légyeu u „w. . k. k. Kreís-Oorioht Zombor"-uak a „Toinosvarer Zoitung"-buu ellonotu köröztetett „gyeplőzési" ítéletét;— bátor én is tudtam volna hamarjában még „Watorlo"-i modorban is felelni, — do ntoggondol-ván : hogy magyarral vau dolgom, s hogy a ro-oriminatio két élű fogyverónok előválasztásával csak magamat szennyezném, és még ügyemuok is ártanék; a 70-not közelítő korúmhoz illöleg, s a „mons, ratío et consilium in sensibus sunt," sugallata szerint: egész tisztelettel s hontias bizalommal íukább ismétel vo kórcui T. urat, tokintse hogy magyarral van dolga, s azért no liHinnrkodjéK a „Teniosvaror Zeitung" kacsájának előbb hitelt adni, s mivel maga moiu\ja „hogy egymást érthessük," engemet is megértsen, ós az én harangomnak hangját is hallgassa, mielőtt n hozzá o Int» f. ó 5-ik számban intézett nyílt levelemben annyi illedelem- a bizalommal menesztett felkérésemet, ugy a mind ezen lapokban, mind a „l>u-nántuli közlöny," a „Korti gazdaság" és „KurtésXjO-tünk"ben olvasható észlulotoímot kellő birói figyelmére nom méltatta volna: s mondja meg azután részvétlenül és őszintén, talál ó mindezekben ollenmoudást, vagy a „ gyoplözés"-nck legkisebb nyomát még csak távúiról is? — h ha nem: akkor ne késsék a hazánk tudományos terén oly közkedveiségtick örvendő hazánkfiainak, nevezetesen Ertl, Lnkácsy stb. urak táborába gyülekezni, kik szivesok voltak parányisá-goramal, honi lapjaikbani írás végett miuilcn köztudomásra lovŐ „gyeptözésom ?* mollott parancsolni;— miután épen még o lap t. »zorkosztöjo hozzám boosáj-tott felszólító töveiében tüzetesen „egészséges miné-müségűk végett észleletoimot kiemelte, ugy osztassn ot ozok nyomán" a szőlészet köréboni alig hihető ké- Iiességem oránti aggályát, melyről lm l>ővebb és do oeto értesülést akar, Szoroucaéltessen szölŐérós ideiében ltigiczán, vagy sorakozzék szürotí voudégo-ínk közé, s miután már otthon látta az alkalmas fekvés és helyiség eredményét, — bírálja azután a ko-vesbbó kedvező tnl ij s alkalmatlan ab! holyzet mellett elő állított vívmányaimat, molyok az itteni szőlőnek oddig,adott legutsgnsb orodraényét, a m. évi ta-vaszszal tízszeres számban totték kilátásban, midőn azután virágzása bekövetkezett, alkalmatlan időjárás leiére, de mégis b annyira leszálitotta. S addigi un inkább kövesse kertész Kuksz és Lukács János urakat kik azért, hogy észleletoimbez közelítő ttok, b »bizonyították a diák adagium : „con-cordia parvao r«s orosount" valóságát az által, hogy imo a „Kerti gazdaság" O ik lapjának 70-ik oldalán olvasható ) alatti mogjogyxés szerint, ezen hontias küzromUködés a kinyitó tavaszszal már is babér és kossorukat zölddel tett s nagyszorű hbmzotl ünnepet tesz kilátásba i az érdemnok megjatnltoaxtatásáhnn. S no hagyja magát eltántoríttatni, bár menayi hitolt érdemelni látszó, a lapokban olvasható alaptalanságokkal, molyok épen homlokon hordozzák n „quod multum... bélyegét, s melyek ha réssreluu-latlnn bírói szelenozébe kerfttendnek, ugy fognak fel-olvadui mint v^j a tüz felett. Ifjúságom rögoszméinek délczeg twtrípája már lenyorgolvo, nyugton állanak; ogyoaül a szőlészet különösen kedvolt, do még kovés iskolai képességgel bíró csikóját szeretem olykor megjártatni: bogyókként hazám ezen egyik anyagi gnzdugitási hatalmas (Herének felvirágoztatásához egy atommal én is szolgálat készséggel járulhassak. Ha pedig oson hontias törekvésem támogatására felkórt segéd kezek mind a mellett vlssznutasittatná-nak, a páícza törést uyugton az olvasó közönségnek bírálatára bízom. , Idősb rigíczaí KOVÁCS JÓZSEF. , Héra, 1863. junius elején. Midőn a lapokban szeretett hazánk különböző, bötermő talajjal megáldott többnyire róna u csak ritkán hegyes tkjairól panaszos hangokat olvasunk, melyek az időjárás moetohasága, szél s esŐhiány miatt emelkednek : ml, egy hegyi yáros lakói és közelebb eső szomszédaink hálásan ismorjük ol az osö, ezen isteni adomány, áldás fontosságát és épen most hasznos voltát, mely a szőlőn kívül a vetések között /»képen a tavasziakra árad. A tegnappal oltünt május hónap nálunk uem sok kellőmmel kodvoskedott. Szél s eső válták föl egymást, közbon néha szép napos idővel. Uralkodó mindenesetre a szél vala; eső hasonlítva nem oly gyakori. Ez néha kozdé rá, mig a hó utolsó felében többször jelont mog: tegnap pedig, u. m. szont Háromság vasárnapjának délután dörgés és villámlás között záporban hullott. A vetoményok omolkednok utána, a tavaszí gabona láthatólag szépül, s a mindenütt »öld környék jótékouy benyomást okos a szemlélőnek. Végén pattanik az ostor; nyugtával kell dicsérni a napot, — mond magyar példabeszédünk. S azért elöro nem is akarok ítéletet mondani termésűnkről. Megjegyezhető mind a mellett, hogy ha jelonlegi szép minőségébon tovább nörokodik a gabna s hoz fűrtö-kot a szőlőtő, akkoron jó tormésünk tesz; azonban e szavakkal kífejozett sejtolom bekövotkozhotőségo a mint örvondoztető egy részről, ép oly s tán még su[~ tóbb a gazdákra és koroskedŐKro nézve más részről, kik közül a gazda olcsó áron elvesztegetett gabnája a búzája jövodolméböl házat s osolédot tartani, adózni, fötdjoít mi vehetni kénytolon : mig a koreskodő gabna- s borüzleto olesóeága s igy vevéséboni csalódása miatt fizetéseit ¡fÖlmonaja, azaz buktit csinál. Mi marad meg évi íszta, a tőkéhoz kapcsolandó jövodelmül a gazdának, s mennyit vess t tökéjéből a koreskodő? megmutatja a jövő. Az árak máris Is leszálltak, Így a jó bor akója 3—IWrt, s még som korostotík. A tiszta buza 4 frt 70 kron, a rozo 1 ft 80 kr.—3 frton adatik. Hetivásáraink gyöngék. Ennyi a gaxduságró! s kereskedelemről untig elég. Mi újság? — Semmi különös! A belvárosi plébánia ogyházat, inoty valaha török ímola. azaz iuo-csett volt, újra totölik. A derék prépostplébános lelkészsége óta igon osinoMsá yarázsíá oz egyházat, urost bádoggal födetl bo. Közel ez egyházhoz a városház előtt nuhány hétnek előtte nngy tér süppedt alá most nem olső ízben. A vidékiek tán valami régi catauombának vélték V Nem egyéb az, mint egy beszakadt piuose, régi, d érdekes régiség nélküli; most botömoti gazdája. S ezzel végzem levelemet, a szíves olvasónak minden jót kívánva. Mohára, 1803 nyárelő 1-én. Heti píaozunkon a gabonaüzlet kövessé ismét jobbulni kezd. Tiszta buza és tengori logkoresottobb tirgyak, miket az üzérek nom osak piaca helyszínén gyorsan fölszodnok, do házankínt is kérdezősködnek utána. Az utóbbi hotivásár alkalmával a tiszta buza kilája 7 frt—7 frt 10 kr kelt a tougori 4 frtig terjedt. A liszt is az oddigi árakon felüt 30—40 krral oraolko-dott. Az időjárás a roppant szárazság miatt soknál 1>anaszt keltett, miért is az eloínto dúsan kecsogtotett uiszálókon a fü növésében gátoltatván mindamellett hogy ma és tegnap vidékünkön folyvást esik, csak alig losz kielégítő. ítélve arról, miszQrint a ma és tognapi osö alkalommal a láthatárt minden irányban sötét föllegek bo-ríták, ugy hiszem, hogy nom csak Uj — do országos eső volt. A tiszavidéken, mlut onnan jött utazóktól értosülék, a vetések oly sitáuy állapotúak miszerint némely gazdász, eleve átlátv.tn a leendő mostoha termést, a már busával elvetett talajt ismét fólszántatá, s muhart vagy tengerit vetett u\|ouan bele. Ily körülmények molett alig várhatunk az idei aratástól bő eredményt. A borhogyok azonban az idén tán még bővebb szürettel koosegtotnek, mint tavaly; ido a természet ritka áldást rejtott cl, s ha a virágzás s szemfejlödé- nól kedvoző időjárás teond, ugy a bornak akóját 1 frt 40 kron is veendjűk. ^ 81i A Duna vízállása változva emolkotlik, ft hajói zásra az ¡(Jón különös előnyt nyújt. Helyi hirok nem oly jolontöségUok, hogy közölhetők lennének. KUOYEUAY llcvchinegye, jun hó l ón. Kiles barátom! Legközolobbí együttlétünk alkalmával mégigortem Pesten, hogy megyénk szomorít állapotáról pár sort inii fogok. Íme teljesítem; do meg fogsz ongédnl, ha csakugyan pár sort ¡rok, mert a c-sapások engemet is — mint a megyének egyik igénytelen birtokosát -r- anuyira lehangoltak, hogy nem a legnagyobb kcdvoin lehet toll-forgatásra, mi<lön kint ökreim, juhaim majd véginséggol küzdőnek. Beszélgetésünk óta a szárazság folyvásf tartt ,ba jön is néha folliö, oloson, mintha félne s niegíjedno arezunktól. Honi eső, sem karinat; meleg, szárasztó szelek. Nem hogy tavasziankról Írhatnék valami kedvezőt, hanom mog fog döbbonteni, ha elmondom, hogy egész buza táblákat ndnak ki olcsón, lolcgeltotés vé-. gett, ha inár a tulajdonos le nom legeltette. Itt ncin valami nagy újság, ha egész juh falkákat, csordákat látsz szerto kalózolnl az ösziclcségon; ugy som adria magot, jobb ha megetetjük, legalább barmaink bizonyos ideig tongnek rajta. A legjobb gazda is kénytelen tAludni igavonó szarvas marháin, potom árért, inert tartnni nem tudja. Nem is aratunk, s tudja az ég ura, ki fog majd szántani ? ! Logelőink lotorolvák; nom látss mást, mint port és földöt; nem hogy a széna, do már a szecska is elfogyott; b ki egy darab tohonet 20 frtért; pár igásmarhát 90 frtért egy db. juhot 1 frtért oladhat, — az nzo-rencso fial Mi vár reánk, csak az Iston tudja 1 A szegény nép kétségbeesett; hu már nyáron is igy megy sorsa, mi lesz majd atélon?.. Takarók magtárak, hol vagytok ? E nemes eszmét is hány iövöbo látó lélek pongotó, s mind eddig hang, és köd 1.. Némi reményünk van még a kukoriczában, ha ez is csorbon hagy — vége, vége mindennek. Többen óft hagyják gazdaságaikat, hogy no lássák a szomorú képet, mert incghidd , ez I^lek-ölö, ez szívszomorltó. Nem egyedül mi, do érezni fogja azt a haza nagy rószo; inert igy van a Ilánát, a Tisza vidéke; s midőn szorctott hazánknak majd nogyed része néz a nyomor elé, mely eddig éléskamarája volt az országnak, — nom fogod kicsinyleni n csapást, magad is azt mondod: ez országos\| Ti boldogok vagytok I általában boldogok azon megyék, molyok meg vannak jelouleg áldva az Iston-töl. Nem kívánunk segélyt tŐlotok, hiszem ti oly távol vagytok, — csak részvétet, s szánakozás! a köznyomor felett. Isten áldjon meg! L—y. —S—r. Hirek ós esomónyek. A magyar földhitelintézet zalamegyei bizottmánya f. juniiis hó 1-ón Zalaegerszegen következőleg alakult meg : elnök közakarattal: Uszterhuber Józsof, jegyző: Tuboly Viktor, bisottinányi tagok: Barcza .Sándor, Csutor Imre, Olavina Lí\jos, Tolnay Károly és Szabó lmro urak. Ezekután a megye területi nagysága, s a roiulos tagoknak nctáui akadályozása vétetvén figyelembe; póttagokul a zalaegerszegi járásra nézve: Koppányi Feronc», a ta\|>olezaira Hortelcndy Kálmán, a Szántóira: Cseh László, a kapornakira: Sümeghy Foroncz, a lövőiro: zalapatakai Nagy Pál, és a muraközi járásra nézvo: Bogdán György urak választattak. Az alakulási gyűlésnek az intézet alapszabályain kívül eső határozatai, helybonhagyás vágott az országos központi bizottmányhoz fclterjosz-tetni rojulvltpUok, A Űrnapja minden évben szélien ünnopoltotik városunkban, do az idén különösön tígyolemro méltó, hogy helybeli kántor urunkuak valahára még is eszébe jutott a nálunk már rég nom hallott zenés''misót tartani. Illő is, hogy különben joles zenei készültségét Sirlagou hovorui no hagyja. Az énekbon részt vott ousicdlor Mari kisasszony szép hangjával s noliány dalárdai tag. A miso zonéjét Grünbaum József zeno-kara játszotta szokott ügyességgel. A szont misét a fcroucziok kö»tiaatelotbon álló tartományfőnöke véy gezto, valamint a körmonoti ünnopélyt is, taraczk-dörgés közt. Mintogy 4000 főnyi áhítató» nép volt jo-lon , melynek a szeméttől teljes utoza porát kellott nyoluie. Hozaájárult még azon kollpmo\|l körülmény is, hogy a kőrmenot előtt egy sereg disznót hatottak az utczán, s ha a disznó hajtónak csotlegoson eszóbo jut egy korty bort hörpontonl valamelyik korcsmában, szép jelenetnek lőttünk volna tanul. Egyébiránt nálunk az sem ritkaiiág, hogy a természotcs halállal ki-mult barmokat nappal hurczo\ják végig a város föut-ozáján. Valószínű azonban, hogy mi ezúttal is borsót hányunk » R beszódünk után még kevesebb fi- gyelem lesz azon ügyben, do a nevetséges „azért som" a rondotlonséget dicséretessé épen nom teszi. A Miután a buza ára óriás lépésokkcl feljebb megy s minden gabnakocsi a helybeli kereskodők, valamint » 30 könnyű liUion mozgó consál által os-tromoltatik, városi tanácsunk azon bölcs rondoletet Wsájtá ki, hogy semmifélo gabnakorcBkedőnok, regéli 10 órt előtt yásárlani nem szabad, az o rendelet mcgtüröiro szigorú büntotés vár. A A puszta szt. lászlói és hahóti rablásokban résat vott Lakatos, Pogány szt. pétori szülotésü rablót a csendőrök B.-Edorícsen szerencsésen olfogták, és a napokban állit «tik a nagy-kanizsai katonai rögtön itélőbiróság elé, hol a jutalmat inegnyerendi. A Nomptyról június 3-árél Írják nekünk, hogy a ruult hó 30-án Alsó-Londván gzántáavorBony tartatott, s a vidékbeliok mogértvéu az ügy fontosságát, számosan gyűltek össze, s a ozéluak tnegfclolőleg működtek. A szántásversony után az oda közcleső erdőbon valódi magyar szívélyes mulatság tartatott, mely, alkalommal lolkes felköszöntések sem hiányoztak. A A Hogedtls József ügyvéd lír által nyert műegylet!, valóban szép kép Wajdits József ügy vivőhöz megérkezett s egy ideig ugyanannak könyvkereskedéséből! marad a mübarátok általi megtekintésre. Ugyanott kaphatók müegyloti részvényok is 5 ft 25 krjávnl. A Kemélhotjük, hogy a N.-KanizBa-Kanosvár-pécsi távsürgöny egy hó múlva megnyittatik, llir szőrűit az árak lo lesznek szállítva julius 1-től fogva. = Az első magyar átaláuos biztosító társaság, 1802-ben összesen 2,489,227 frt 40 krt fizetett tűz, szállítmányi és jégkárok megtérítésére, és 82,055 frt 22 krt rombolási, montési és kárfelvételi költségokro. E 2,501,282 frt G2 krból Magyarországra 1,441,549 frt 43 kr esik. A Az emberiség »tatíitíkájához. •— Az „Aboilo Medicoleu szorínt az egész földön 1312 millió oinbcr lakik. Ebből 369,000,000 a kai.kazusl, 552,000,000 a mongol, 190,000,000 az ethíopíai, 1,000,000 az amerikai s 200,000,000 a malayi fajhoz tartozik. Osszc-son 300-1 nyelvet beszélnek és 1000-félo valláshoz tartoznak. Egy évben 333,333,333 ombor hal mog, vagyis naponkint 91,954, órAnklnt 3730, porczenkint (K). Körülbelül Bzíntannyínn születnok. Az átlagos életkor 33 év. A népesség negyedrészo a 7-ik s a felo a 17-lk óv előtt hal meg. 10,000 ombor közül csak egy lesz 100; 500 közül csak 1 lesz 80; 100 közül csak 1 lesz ü5 éves. A fegyverviselésre képesek a népesség nyolezadrészét teszik. ''A Wajdits József könyvkereskedésében légy-]>apir is kapható. Ara egy ivnek 8 kr. A A napokban Halióton 3 jól fegyverkezett rabló rontott lie Kubanovics Mari vendéglőjébe, hol kegyetlenkedés közt inegl.inctös mennyiségű pénzt, rti-hanemüeket s mindenféle eszközökot raboltak. A A helybeli katonui rögtönitélö bíróság előtt oly egyén van vizsgálat alatt, ki még Sobri Józsi bandájában is szolgált. K n p (i h v n r. * A kaposvári gyinniisíuni építését Hoiíidclhof-for, idevaló építész vállalta cl 273G8ft 40 kr. o. értókért; ezon összogbe kap még 00,000 téglát; a jolon-Icgi épület egészen övé, s az olíwntáshoz n hatóság rabokat enged át segítségül. Az épülőt még cr. évbon tető alá jő; s 1804-ik évi soptembor hó 1-ro kell készen lennie. * A hires rablófőnökök egyikót — Borgáinot, ki szinte rég ideje garázdálkodik Somogy s a szomszéd megyékben a napokban lőtték agyon Bogdácsán, baranyai pandúrok. Harmadmagával volt, s álomban lopettek meg; két társa voszélyoscn van megsebesítve. Igy csak pusztulnak a szép madarak. * Patalonban (Kaposvárhoz két óra Járás) egy nő békához tökéloteson hasonló gyermeket szült. A esudaszülött azonnal Kaposvárra hozatott. Jó volna a múzeumnak adni. * Hogy monuyiro emolkedott a birtok ára Somogyban csak ogy évtized óta is, mutatja azon körülmény, hogy több holységbon, igy p. o. Köttséu 12— 15 óvvol ezelőtt 40—00 ft volt egy fertály telok (10 --11 hold), jolonlog 500—flOO ft o. érték. * A Sió medrén orőion dolgoznak, melyon a Balaton lecsapoltatni fog; Siófok előtt is CBak ugy honizseg a munkás. Lesz szántóföld, do mi lesz a Balatoniul 7! * Újra több nagy birtok bérbeadásáról hallunk; ha meglesz a tény, közölni fogjuk. * Egy komikus esetet beszélünk ol, moly egyik vidéken törtónt. Tulipán János osztalos moster estvo haza megy, ki délután réudcson Bachus fürdőt szokott vonni, és monydÖrgŐ hangon kiabál: asszony, ma mogeszora az egész világot, oly dühös vagyok. Beront a szobába, s elkezdi öklözni az egyik chiffoniéro-t— drum^ drutn, drum !. .. Neje esdő hangoft kéri: — PajMV no házsártoskodjál, inort minden nap ozt ki nom állom, inkább meghalok. — Asszony 110 halj meg I ökölődik a bormalom, b most meg az ajtóra került a sor : dra . . dra .. dra... — Papa lougroin az ablakon, ha igy Bzégyoni-tesz; oz skandalum I — Mama 110 ugorjál lo; mely szavak után ugy röpített ogy pintes üvegot a falhoz, hogy a csörömpölés az utczára hallott. A asszony kinyitja az ablakot, zsupsz a négy öles mélységbe 1 Lonéz a férj utána, s látja, hogy nojo talpon áll, s igy üdvözli: — Egészségedre marna 1 fene jó macska lott volna l>elö!cd 1 Mogmontotto szegényt a crinolin, Azt mondják, oz idő óta az asztalos csak minden második estvo követi a fentebbiokot. Nyílt posta. 1 r • '' t Kigiorlra: K J-ouki fit«a Áldja meg ¡int firad''uA«!''rt » knldAttok Jönul fognak egyw AtutAu. T. V- ii-, Bi L-ói.. Levelet irtunk ; •«•mól jó s talpra ceti, csak Un mieUbb kivitelibe. A levíl mindenről tudóstt; jnuius hó tO-lg valami Jóval künönts bo. O. M-nak: Nem hogy Jó borárt, <lo körmit/l''-rt seui ait-hataók ; jobb jó bort termelni, mint ros< vcr.-t írni. P. O-nak, L-en 1 Megkaptad-« a kiadói VlldemJiitt • tudósít. U-nak ; Ön 10 —40 sorban fol nkurnA Tettetni as egósi f.''ldgüinWl, s <-g4sa uiüróbrn alig vau egy steni Itfpor. lukAbb tailitanl, veiArleni a nójx-t, mlut a sitveknck Igy D>''ki rontiul. ,Ho«! K Aittor :4 Iliiouy rossul ónekel. Cs. J-nt-k, l''etlcn i Kiildjo Hu a< Igirotet, rArJAk többen. Cs. HAudornak, CsAxArfiirdÖ: Írhat** mot gond n^lköl, esak rajta. K. JAnoanak : Nom lehet I ha nem hiil Kn , Utogaxon meg bennünket. II. 1.-nak : A naptAr a gyArban van; * n kivontukról ■salunk sem adhatnnk le\|vlligo»llA»t. A» igíp-tet egyíblrint el-vArjuk. 0/imbalmósuak: Ha Jó volna önnek vsrSo, sem a lnók ki, mlg uovót nom tudatja velünk 1 a nyilt tórben atonban megjeleu-helikdii klvinsAga xerónt, ha uiiudun sorórt 6 krt fiiot, s megfogadja, h»gy t5bbet nem Irl .Álarc«.* Sajuiijuk , a mai vll&gban megkivAnja, hogy mindenki nyílt arcicsal jirjon. .A vak." Seuimikóp cm birjuk ugy opoiilui, hogy vi''A got Uau. V. A—nak, 8. Oy—bon : Lcgysn minden ön akarata sje-r.''nt. KössKnjük a r^ssrAUt. FelelÖH szerkesztő: FODOR PÁL. Gazdasági tudósítások. rViigy-KnnlzHi», jun. 9-én. Időjárásunk a mull héten folyvást borult, hidog, esős volt, több helyen dér mutatkozott, n horvát és stájer határvidéken pedig erős jégverés. Most már ¡sínét dorültobb s melegebb napjaink vannak. — Az alvídékí rosz aratási kilátás köYctkoztébon nálunk a gabnaüslot totomeson javult; habár külföldi mogrendolések nom érkeztok is, belföldről több kereskedő látogatja piaozunkat; a gab-naárak folyton növekednek, különösen kerostetik nálunk a nehéz buza, molyböl igon kevés van készlet bon, olyannyira, hogy már 5 fton fölül is igérnok mérőjéért. — Az árak követkozők: Buza 4 ft 80 kr.— 5 f: 30 kr. Bozs 2 ft 80 kr.—3 ft. Árpa 2 ft—2 ft 30 kr. Zab 1 ft 80 kr. Kúkoricza 2 ft 00 kr. Hajdina 2 ft 40 kr. ltopczo őszi 7 ft, tavaszt 0 ft. Gyapjú kétnyiru 0—8 fttal javult, ogy nyiru 80—100 ft, gyengébb 70—80 ft. Ujbor 2 ft 50 kr—3 ft. KnpohViir, jun. hó 0. Legközelebb megint jó két esőnk volt; most már ugy át van ázva a föld, hogy elmondhatjuk: egy darab iduig elég. Az eső most annyiban is káros volna, hogy mog kezdték a kaszálást, s a rondok vízben lonnénok, mi a gazdákra egyik legnagyobb csapás. A tavasz ropezék eddig szépok; az esők jótékony hatással voltak: már is kötnek alkukat ogycs koroskodök a jövő termésre, mi még az Isteu kezében van. A mák vetésekről több bolyén panaszkodnak, hogy hibásan kolt, s a gyakortai foltozás som ütötto helyro a csorbái. Hűvös osőuk után éjszaki, majd dunai szél tá^oc-dván, a lég any-nyira elhűlt, hogy a lapályo''Aíifl.itt-j^t a bab, ugorka, kúkoricza megfagyott. Jun J.-tíc fagy? Ezt is ér-domcs odajogyozni, hol arágAUb cmlókoink vannak. Az oloségárban nagy londület jött bo ogy hét nlatt; a buza mérojo majd 1 ftot omelkodott. A gyapjút még mindig potom árért kérik. Ugy látszik legnagyobb kolotnok fog örvendoni a ropozo. Do mi rondoton ugy vagyunk, hogy a mi kolno, az nincs; a int pedig van, az nem k''rfá ... (m. p.) Hsiyetvár, jun. 5. Jó esőnk volt , számtalan helyen a giúdag eleség mogdöli: a virágzás szépon folyt lo, mi w szőlöro nézvo még ;i\|jban voln» kívánható, mórt oz viymt kónyoB 0 »i^intotbon; már koz denek a fürtök virágozni. A legszebb búzát voszik 4 fton, a rozs majd alig akad vovőro, 1 ,zab ára némileg omolkodott. Oyüraölcs kovés, a csorobogár itt íb sok kárt tott. Aligha jól nom tottek, kik a mult évben jól bovásároltak a salivoviozából, (r. 1.) Nagy-Kanizsai elesóg-piíi esd ¡»rak: június 10. -ín 1863, > J> Kaniss* KlrAlyltsst mit** Zsemlycllsit „ Kenyérllsst . „ Kuki>rlcuilit Marhahús Uorjáhus . Dissnóhus Dlssnóssir IrósvaJ . Ludast r Stalonna , 1U) ... Dara-kia Assalt siilva . M ... . Vaj . • . . Hal ... . Hajt kSsWr» fout >1 itcsóje . font Nagy- ^ Kauissa n. 1 kr. (t. í>w> 1. tt II II ttcio II darab B''.rgon''/a Itópa . . Alma DIÓ . . 18 8silva . 20 Kölei . ÍO Tój X .Lnd hlL^tt 4B ; Lud sovóny ,, — KAcsa . S4 Pulyka . . „ 80 ^Vak . . 1b (1 írke . „ >S ............ >.í»i ilorvoret . ItotJj'' OydmOlcsecset ,, 26 fWr . . . „ SH PAllnka ssttva „ PAliuka törköly „ kr. B 6 »0 «0 60 26 10 A 4 10 lo .10 4 82 Üzlet eladása. Nagy-KniiizHán, rt korona venddglfí átellenében levő volt Woíhh Mór-ftUo nürnbergi áru, eiWny óh fűszerkereskedós apró r&usle-tokben, vagy jó föltételek alatt egedben íh végképen eladatik. Lakáskiadása. Egy 1-8(5 emeleti 3 szoba, konyha ós fakamrából álló lakán holnap »zíínira kiatlatik, BőVebb értesítést ad e lapok kiadóhivatala. Bel- és külföldi tclcpcdökuckü Zalamegyóben Muraközben 2318 hold termékeny földnek holdankinti részletes eladása!II Köztudomású dolog, miszerint Zalamegyénok Imtodik járásában n Steyor-ml határos Muraköz szigoténok dús rónaságában, valamint n legrégibb, ugy niolon idöbon íh n földliírtóknnk egész Magyarországban fel nem található nrn Volt, éu van, okozza ezt n fold termékenységén kivül oly né\|>C88ég, mely hazánkban szinto egyedüli (egy Q mértföldro GOOO lakos) továbbá n népnek fáradhatlan szorgalma, tevékenysége, józansága, kövotkezéskép vagyonossága is, ezen néncs szigeten egy liold földnek vagy rétnek 4<X) forinttól 800 osztr. é. forintig való részlotekbení adás vovéso közönséges, úgyannyira: hogy egy itteni nagy terjedelmű urodalom-Imn sok ezer holdokra monö földek, rétok, és legelök ily árahon ogyes holdankint eladattak, és eladatunk; do Ad is ily természetű föld holdonkiüt f>0—70 m. kukorí-eza, íi—4CK» lnAzso ezukorré\|»n, és 20—28 mázsa doliAnytcrmÖJt, és 10—12 szekér szénát, és snrjut a rét egy kedvező évben. Ay, itteni szolid, erkölcsös, és vallásos nép közt a tolvajsag, orös/.nkosság, és kártétülok szokatlan és gyűlölt lóvén, idegenek pedig a szigetet képező folyókon, és hidnkon gyanú nélkül át nent kelhetvén, bátran mondhatni, vajha a személy, és vogyonbiztossAg nz egész hnzábnn oly szilárd volna mint o kies szigeten, melyei u buda-kanizsa-tricsztí vaspálya ko-rcsztül hasit. Ezen vaspálya mentében, CsAktornya város és vaspálya állomástól kis fél órai, a ,králjevoozi v. Állomástól pedig liAroni negyed órai távolságra jialini Inkey Ádám urnák mintegy 2318 hold (kétezer hAromszAk tizennyolez) fen leirt minőségű termékeny föld, és rétbittoka 1-tol5holdnyi kia részletekben, többóvek-r< i részlot, és kamatozó fizetések m< licit, valamint jolon 1803-iki ugy a jövő 1804-iki évben is folytatólag, több időközben tartandó nyilvános árverések alkalmával, a csáktornyai urodaloinhan évek óta szokásos részlotos oladAsí tervek inintájn szerint — eladatni fog. A részletes c.''adást az ezen birtokot terhelő 0890Ó osztr. ért. forint (hatvan nyolez ezer kilenczs/.áz) ndóssAg letörlesztési summAjáig birói, és hatósági ellonőrködés, ezen összegon tul )>cdig urodalmi ügyvédi, és gazdntiszt-égi vezetés teljesltcndi, egy holdnak árverése 2T>t) (kétszáz ötven) OBztr. ért. frt kikiAltási árral kezdetik ra?g, itteni szokás szerint. Hol- és külföldi munkás telepcdöknok kiHobb gazdaságok alaj)ltásárn ezen részletes eladás a legkedvezőbb alkalom. és hely; — két népes helyiség tövében belső telkek, és házhelyeknek töl»b hoblnkrn menő első osztályú föld, és rét osztható. Bővebb értesítés végett! bérmentes levelok: Inkey Adni» ur gozdatisztsé-géhoz UeliczAn, ti. p. Csáktornya, utasítnndók. (3—2) . II i r d e t é s. Méltóságos Czindery László tanáesos ur örök önéi somogymegyoi sztinihályfai gazdaságukban ötvennégy darab tehén, 12 db 4 éves, 11 db 3 ¿ve» fi db 2 éves. 8 db 1 éves üszü, és í) db bika gulabcli tenyé«z marha szabad kézből nkár egészben akár darabonként eladó. — lUJvebb felvilágosítás levél által is eszközölhető Szigotvárott az urodalmi felügyelőnél. (3-2) Dúchon József felügyelő. n n n n n n LeffuJ atola ismét nyereményekkel szaporított nagy pénz-sorsolás 2 millió ós 700,000 mark, melyben csak nyeremények huzatnak.—Biztosítva az állam-kormány által Egy orcdoti sorsjegy ára 8 frt osztrák ért. ^''él '' n n n 4 n Kétnegycd „ „ 4 „ Négynyolezatl n „ „ „ 18,200 nyerőm, között van : 250,000, 150,000, 100,000, 50,000, 2-or 25,000 2-or 20,000, 2-er 15,000, 2-or 12,500, 2-cr 10,000, 1-er 7500, 5-ör 5000,7-or 3750, 85-ör 2500,,.5-Ör 1250, 105-ör 1000, 5-őr 750, 155-ör 500, 270-or 250 stb. márkás nyorcméiry. A liiixiíh kezdete n jtlvó Itó ll-kén leend. Kien SoriotAi neme.«ak ax Allam-koiinAny bi«(o»ilA»A nlntt van, hsucni ugyanezen hu« xA»ra kincvoxctt kortnAnyi bixottinAny elIeiúSrkftdév''vvl történik, ugy hogy egy arAuylagos ki bet''tU-l a nagyobb uycrrwíuy ethctéaére a Irglehetü''b biítoxilAnt nyílj''«. Ax én, leglAvolabbi meiixes^gben ix tumort e« kedvelt jelltavAm alatt: „Isten áldójaa ColiniióI" « nii''ilt évben ia niAjun 2-A(i 17-er 1» juliul 26.én <8-or hlliatott iiAIxin a legnagyobb (Orfjegy-nyoreinény, éx a'', utóbbi hónapokban ti 2-er a legnagyobb fdnycrcmény, Viil>tki iiiegrendeléiek a< élték beküldésével mindennemű papir-pénxek, vagy •xabad-Ulyegek AMaI U pontoian é« haltgalAgun exk<i/.»ltetnek í» á htvAtaloi nyorouiiiny loroxalot, í py »»iiito a uycrcn><ny-\|>íneket n Yt''gelliAtArotA« utAn késlir>« klildüm. €oltti Liíxnr Náiiiaon, '' plnxvAltA Hainbiirgban. II i r (l e t é s. N.-Kanizsán, a föutezában levő 17. szánni ház a bábslltö üzlettel együtt bérbeadandó, vagy eladó. — Bővebb értesítést ad Vid&kovich Ferencz (3^-2) kanizsai bábstltő. \ ___ Halál és vész minden férgeknek! Bizonyoa halál. Csalhatatlan irtószer patkányok, egerek, poloskák és svábbogarak kiirtására, mely szert alulirt bátorkodik a t. cz. közönség figyel-mébe ajái.lani. Alulirt az általa feltalált IrtÓMsercnek sikere felől képes, ugy magánosok, mint államhatóságok által kiadott bízonyitvAnyokkal magát igazolni, __ __minélfogva számos mcgrendelésokct remél. Ezen szór 10 évig ia eláll éa mégis sikeresen használható. Kapható Nagy-Kanizsán egyedül csak Fesselhofer Józsefnél. Ara egy bádonnxelenciének, mely HíesM GuMiumuii névoerHéttel van ellát-vn, magyar és német linHinálnti utasltúbH«! együtt 1 frt 10 kr. o. é. 30 [24 —171 RIESS Q-UTTMANN, vegyész és szabadalom-tulajdonos. Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizaán kaphatók mindennemű lovélpapirok, a legfinomabb iró- és rajzszerok, ugy szinto elfogadtatik a divatba jött s névvel ellátott jeligés levelok h látogatójegyek legcsinosb modorbani készítése, melyok az alább látható jegyzék-szerint a legpontosabban teljesíttetnek. Alj etfyzék. Levélpapírok 8-nd rétben. 100 dib. fehír, egynitrUen ftnyltvc, frt. kr. borlt/kkAt ti nAvvel ellAlvn e.Ak................1 60 — . fehír rovato» (geri\|>)>t) . . I 00 — . fehér fényltvo..........1 M — . kék rtnyitve..........1 70 — , febir du\|>IAn ftnyttvo (dop- pell lAlInlrt)..........1 80 — . Uk dnplAn fényttve ... I 80 — „ fehér vonalosott .... 1 80 — p kék runslointt .... 1 80 — . fehér rovAtku» .... « — — , kék rovAtkoi..........2 — _ . frhér kocikAxolt .... * XO — . kik koexkAwtt .... 2 20 — f. ft-Mr rovatol arany tneUx. 2 60 — . Kii lön f. iitnekkel (coleur) . 2 ISO — . r , rovatos . 2 80 Kieken kivül axAmadAvokra, »xAIIItólovelekre, reexeptekro való nyomtalAtok lehető legolesóbbért olfogadtatuak éi pontoaan tvljoltt«tnok. Levélpapírok 4-ed rétbeu. 100 drb. fíhér fényitro..... 2 — — , , rovAto..... 2 10 — , . fényltvo..... 2 60 — , kék fényit»«..... 2 «0 — „ fehér duplAn fényitro . . 2 90 — . fehér roratosott .... 2 80 — „ kék vonaloiott .... 2 80 — . fehér rovato«..... 3 — — , kék rovatox..... 3 — — „ lehér koe.kAiott .... 3 40 — , kék kouxkáiott .... 3 40 — , fehér, arany metixéiiel . 8 60 p klil»nféto dinekkel ... 3 60 _ • . klllltnf. •xlnekkol roato»vu S S0 100 db Uítoyatójegy dupldn fényltvo 1 frt. 30 kr. Iav4lpapirotmtgrtndelöfaitk eiak 1 frt. Szinte Író- és raj zazerlterealtecléBétoen Nagy-Kanizsán, egy több mázsára terjedő finom fokete iró- és másoló-tintaszállítmány érkezett, mely különösen irodák számára ajánlható. Középszerű fekete tinta: 1 kis üveg 8 kr., 1 középszerű üveg 12 kr., é» 1 nagy Üveg 18 kr. o.é. Valódi külföldi Alizarin-tinta: 1 kis üveg 18 kr., 1 középszorü üveg 30 kr. és 1 nagy üveg 50 kr. Másoló tinta nagyobb irodák ós kereskedések számára: 1 nagy üveg 50 kr., valódi angol 1 frt. 30 kr. o. é. Valódi carmin-tinta: 1 kis üveg 25 kr., nagyobb 35 k., oxtra-carmin 60 k., kék v. zöld 40 k. HélycgityonnS kék festék kereskedések, KaidAHágl- vagy községi irodák Hiámárn : 1 üveg 50 kr. o. é. Für Eltern und Jugendfreiuiden den tu Wien erscheinenden KLEINEN ARCHITEKTEN von Wajdits József kiadó, lap- és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán. C. TRINKER nicht zu vorwcchscln mit Ausgaben des kleinen Baumeisters oder (Modolicr-Carton) als das sinnroichsto und unterhaltonsto Selbstbesehüftigungsmittel für Jung und Alt. Das sind : theatralische, netzartige Flachbildor auf feinem Kartonpapior in Ofachem Farbendruck, aus welchen plaatlBolie Bauwerke, als: Villa''s, SchweizcrliHuschon, Krippen und ganzo Landschaften mit Figuron gemacht werden können, so roin und solid ausgeführt, dass sie, wie keino andere Ausgabe, einen sehr gc»climaokvollon Zimmcrschmuck geben, zu dorn staunenswerth billigen Preise von nur 25—00 Krouzer ö. W. das Stück. Spcciellc Auswallikten sind gratis zu habon in obbezeiclineter Handlung. Nagy-Kanizsa. II. évfolyam. 18. szám. 1863. junius 20-án. Ismeretterjesztő lap a szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből. A tisztelt olvasó közönséghez! Egy ¿ve lesz innen-onnan, hogy e lap megindult egész {szerénységgel, zajtalanul, do azon öntudatra érett eszmék közt: hogy a provincziákat képviselni lapok kellenek, melyek egyengetik az utat a köz«», nagy nemzeti czél eléréséhez, s hatályo» részt vesznek a küzdelemben, mely életfeltétele minden nagyra törő népnek. Nem volt czéljok a lap alapítóinak égre törő nagy eszmékkel (mi kevesek osztályrésze) megjelenni a küzdtéren, s különösen n mai napokban, midőn a legnagyobb szellemóriások sziklához lánezolt Prometh-ként meggörnyednek, porba sújtatnak az események hatalmától, — de csendesen, szorgalommal művelni azt a közkertet — a nevelés, gazdászat, irodalom, művészet, ipar, kereskedelem stb. kertjét — melyből önszorgalma után jogosítva van minden polgára a hazának egy-egy virágot tűzni kalapja mellé, vagy egy-egy érett gyümölcsöt szakítani. Anyagi haszon sem volt a czél; mert az egyenesen fejjel menne a falnak, ki napjainkban az irodalomból nyereséget várna, midőn nagyobb — a haza szivében megjelenő — lapjaink közül is több elbukik, minden erőfeszítés, áldozat daczára. De volt a czél: hatni a közmiveltségrc; ébreszteni; az értelem, közügyek iránti emelkedettség, saját helyzetének felfo-gá»a s a szent haza nagy érdekeinek csak egy sugarát is bevinni azon alsóbb néposztály hajlékába, hol meg van a szívdobogás, de nincs mindenkiben nemes hajlam, képzettség, öntudatos ébrenlét jóra, szépre.... Megvan a lélek, do a földön jár, s nem a magasban, minél tisztább légkörben hallgatni az Isten szavát: a sötétségbőli mogváltásra!... Nehezek voltak az idők, mostohák a körülmények, s csak anyagi áldozatok mérlegbe vetésével állhatott meg a vállalat, hogy a lobogóra tllzött eszmékért küzdhessen, harczollmsson. Fodor Pál ur — e lapok érdemes szerkesztője, — önként visszalépvén, nekünk jutott a tövises tér, nem vezérkedni rajta, de köznapszámosként munkálkodni, izzadni, fáradni a jókkal, a jók javával, hogy közerővel, egyesült akarattal tehessük meg azt, melynek kivitelére nézvo a sors- és időviszonyok ellenében egyes erők elporlanak! Jvözkatonák leszünk, kik a tán nyert csatákért nem is kapnak, de nem is várnak babért, hanem osztályrészül azon öntudatot: hogj hazafiúi kötelességeiket teljesítették. A lap képviselni fogja ezután is a megyék szellemi és anyagi érdekeit, s a politika kizárásával hoz czikkeket a gazdászat, közvagyonosodás, ipar, irodalom, nevelés, művészet stb. köréből; a tárcza pedig érdekes, mulattató közleményeket, verseket ismert Íróinktól; kiknek becses koszorújába sikerült ujabb, jelentékeny erőket megnyernünk, köztök Kcmpelen Győzőt, ki tárczaczikkeivel ezután is érdekesíti lapunkat. Különösen tekintettel fogunk lenni hazai, s kiváltkép megyei fóldmivelésünk minden mozzanatára, s törekvésünk oda fog irányulni, hogy a csak közelmúlt időben emelkedő gazdászatok lapunkban ha uem u kalauzt, de bizonyos irányt — mely itt-ott kisebb birtokosainknál még igen érezhetőn hiányzik — nyerjenek. K czélból igyekezni fogunk a gazdászati tudományokban kimerült külföld o részbeni elmeszüleményeit — a mennyiben azok honi állapotainkkal össze nem ütköznek — olvasóinkkal tüzetesen megismertetni. Kz oldalról működésünk kezdetéül mindjárt az I. félévben megkezdjük Dr. Löffler Károlynak Berlinben megjelent, a gazdászati ugy a tudományos világban nagy elismerést aratott „Észszerű Gazdászat" czimü müvének sikerült fordításban» közlését liényi ismert tollából. Magáról o műről elég legyen röviden felemlíteni, miként ábban a gazdászat minden művelete a kipuhatolt és megállapított természeti törvényekkel kapcsolatba kozva, azokra bazirozva tárgyaltatik, különösen meglepő e műben a természettudományoknak az élettel szoros összefüggése, mit a szerző gyönyörűen megoldott. Adunk levelezéseket, a birodalmi főváros, a haza szivéből — Pestről s a megyékből; újdonságokat; piaczi, kereskedelmi hireket azon pontokról, melyek a nagy gazdaközönségnél érdekkel bírnak. Teljes erőnkből korbácsoljuk ezután is a bármi téren magát felütő eharlatanériát, míg tisztelet és zöldágot nyújtunk az érdemnek, mely a szeretett haza, közügyök és nemes ezélok iránt hevült, a legutolsó pórkunyhótól, fel a palotákig. Seregeljünk hát egybe a jó ügy körül! Szent feladatunk: minden sánezot elfoglalni, melyekben a nemzeti vagyonosodás, gazdászat, irodalom, átalános miveltség, ipar stb. előnyére elfogadhatjuk a haladó kortól felajánlott küzdelmet. Istenem! ha már a politikai téren nem szerepelünk, nem százszoros szorgalom és lelkesedéssel foglalandó-e el minden ut, mely nagyság-, jólét-, vagyonosodás- s boldogságra vezet?! Nem kell-e mindent megtennünk más téren, hogy a rohammal haladó mivelt népektől hátra ne maradjunk; hogy ha a nemzetre jó vagy rosz sors vár, — készen legyen erőben, gazdagságban • Hzellemben magasan!!... Hála azért azoknak, kik a megyékben a nemzet számára nyitva levő utakon buzdítják, vezérlik a népet; kik az elfásult-ságban érdekeltséget kéltenek a közügyek iránt, s vért lüktetnek a sziv felé dobogni... Vágyat adnak a lelkeknek emelkedni..,. Kik megkondulnak időnként, mint a nagy harangok, nem azt jelenteni, hogy nyugvó-ünnepe, hanem közös munkanapja van a nemzetnek... Tehát imádsággal, ügyszentséggel, szorgalom és Isten áldásával előre! Mi megteszszük a magunkét; s ha elesünk a részvétlenség miatt, boldogít a hit: hogy fáradhattunk a közjóért, s hogy a lobogó nem összezúzva, csak bevonva van, idővel — a közrészvét mellett —magasabbra emelendő... Mert nem lehet összezúzni azt a lobogót, meíy a haza és közboldogság érdekében tetetett lengővé!... Isten s a haza nevében! Kelt Kaposvárott 1863. május hava 28-án. BOBOZ ISTVÁN mint a „Zola-Somogyi Klkfónyu felelős szerketttöje. A fentebbiek után nincs más mondani valóm, mint felkérni a nagyérdemű t. olvasó közönséget, hogy tőle kitelhető módon pártfogolja lapunkat; én mindent el fogok követni, hogy az a legcsinosabb alakban, s a mostani nagyságban a kitűzött határidőkön pontosan megjelenjék. Előfizethetni vidéken minden cs. k. postahivatalnál, s N.-Kanizsán könyvkereskedésemben, egés* évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 70 krjával. Hirdetések a lap homlokán közlött árért, s tetemesen alább szállítva, gyorsan közöltetnek: ft d^jak, ugy az előfizetési összegek bérmentesített levelekben alulirthoz küldendők. WAJDITS JÓZSEF mint a , Zala-Somogyi KwlÖnyu kiadó tulajdonom. IU: t>V . '' .11: . • '' Kaposvár Jvui. Jö. '' * » Szcrkcft4flpni alatt e lap nmi számú levén u utolsó, mit tiífi az érdemes mui^katársak, tisztelt olvasó köíönség s mindazoknak, kik e lap erkölcsi ia aúyagi gyámolítására bofolyással voltak, hálás Jíöszönotet mondok : ez <5ven út veretett tiszta jószándék igazolásául szabad legyen a lap pályájára vetett rövid vissza pillantással némi megjegyzéseket tennem. A vidéki társadalmi közlönyök nem inin-digij és luiiulojitttt, a vidéki tisztán politikai lupbk pedig — véleményem szerint — sehol és sohasem feltétlen szükségcsok. Nálunk azonban, és tüzetesen a jelen időben a vidéki társadalmi közlönyöket nélkulözhotlenoknok tartom, nem uxórt mintha az irodalommal ambitionálni akaróink, hanem mqrt tudou), és soha sem titkoltam magam előtt azon javítandó fogyatkozásokat, melyek — az előre haladt nemzetekhez képest, a felébredt közszellem és cselekvő életrevalóság időnként megujuló hiányai miatt nálunk a ciiltura, az átahinos inivelődés, a tudomány, átolában a közlialadás elé mért téren észlelhetők. E téren nem bágyadtan és tétlenlll, do a munka erejével bizakodva kell államink, mert u világ nngy versenye elseper--- Ki azt hiszi, hogy a politikai száraz elméletekkel puszta ohajok közt foglalkozni elég arra, hogy politikai átalakulás legyen —na-g\ on Csalatkozik. A politikai átalakulásoknak u soeiulis élet friss ereje — mely teremti az nnyugot — rukja le alapjait, erről nemcsak Kóma és Athénné, de az újkor előhaladt népei is tudnának szólani. A boldogságot külérintkc-zés nélklll önmagunk személyében találni fel, közönvnyel vonulni cl a közvcrscnytől és dugott kezekkel várni mit hoz a jövő — kényelmes álla\|>ot talán, de gyümölcstelen s oly helyzetbe teszi a népeket mint begöngyöllőtt zászló, melyet — innét vagy onnét jővén a szél, ha kedvező is — igen nehéz kibontani! — Még nem vagyunk hát tul aliubiconon, do azon szép haladás is, melyet negyven év óta tettünk, minden téren a soeialis élet azon elevenségének köszönhető — mely nem a kicsi-uyes gúnyra és gyűlöletre, de az egyetértésre kereste a forrásokat, s utóbb a politikai élet szabóságát teremtette meg. Tökélycsülni oly bajos dolog, hogy e felé közeledni is igen nehéz, akkor kivált, ha a cselekvés terc el van zárva előttünk. De a társa-dtdmi haladás te ró minden nép előtt szabad, az itt kifejlett pezsgő élet; hangyaszorgalom- és életrevalósággal teszünk tul azon akadályokon, melyet néinclyek maga a társadalmi élet kifej, lésének mondanak akadályaiul stb. stb. Midőn más vállalkozó hiányában egy évvel ezelőtt vezetésein alait megindult e lap, az el- -4 8-1 ^ .mondott ,,''oinjolatok jelölték ki az irányt, melyen haladnia J;ell , ugy levén meggyőződve, hogyha a nyilvános ^özlöifyök a közszeUeni ébresztésére hatnak, nern tévesztheti a c^élt és oredményt leginkább egy vidéki lap azon körben, melyben él és mo/,og. És ha ily rövid életnek volna nyoma? az érdem nem az.enyém, az a nagyrabeesült njun-katársakat illeti^s ha mégis maradna lenn számomra valami, elengedek mindent, csak azt tartom fenn, mely egyet megillet azok közül, kik arra méltatták a lapot, hogy társalógjanak vele. l''.s most— midőn a szerkesztés avatottabb kezekbo megy át azon hitben os reményben, hogy a közrészvét még melegebb leend, őszintén kivánok — tisztelt utódomnak: kitartást, sikert; s o lapnak, melyet az életbe mint ruhátlan ifjút bevezoték, azt, hogy velő még mint gazdag öreg u r r a 1 is találkozhassam. Üdv és szerencse mindnyájunknak ! FODOK l''Ali. Néhány szó a népnevelés ügyében- Kinyílt a természet, molynek örömét c fold min-doa lakosai, do különösön az cinborek élvezhetik. Eljött az idő, moly megmutatja a szorgalma» mezei munkásnak, mint les megjutalmazva fáradozása a miu-don jók adójától , moly — ha csak Isten által reá bocsáttatott cBaiiás által ol nem raboltatik, reménynycl tölti el a munkás szívót a jövő bő aratásra. — Valóban összefüggésben áll a természet tavaszi kifejlődéso a munkás embernek, s különösen az iskolatanitó mindennapi foglalatosságaival, inolylycl iskolája körül látjuk üt foglalatoskodni. Tekintsünk a jó — ós szorgalmas tani tó iskolájába, s látni fogjuk, mint vet késő ősztől kezdve — tavaszig köréből iskolájába összve-gyttlt kicsinyeknek szivébo oly niogot, moly — lm szoroncsés kifejlődése leend, — egykor oly gyümölcsöket linzand, mely neki bő elégtételt fog adni fára-dozásaiórt. Tekintsük a jó tanitót. midőn szorgalommal » türolcmmul várja munkájának, reá nézve ugyan csekély urdumét hozó kifejlődését. S miután eljött az aratás, meg]iilien s nyugodt lélekkel mondhatja: eddig terjedt iskolámnak ez óvi korszaka , s érzem, hogy némileg eleget tettem kötelességemnek 1 — l)o elég o ez? Vájjon az élni — és.pedig IxicslUctcsen élni kívánó embernek csak ennyi a feladata: tettem s megelégszem ? Nom igy folel nekünk egy sok igazságot magában foglaló arany mondat, nem így terjeszti elénk életfeladatunkat, midőn azt mondja: „ugy dolgozz,.''If mintha örökké élnél s ugy imádkozzál, mintha mindjárt meg keljeim hallnod :" s ki h''ion akarja ez<y. életfeladatot méltányolni, annak o szerint is keit csclo-kbdnic. Mört elég-0 az, lia munkánkat, mellj egv évre volt clíbénk szabva elvégeztük, s további jővőnkről no gondoskodjunk? Vájjon inidön a mezei inuukás az ő aratását, vagy szántását elvégzi, nem gondolkodik u, hogy iniké\|> vihetr.ó ugyanazon munkát máskor kevesebb izzadás és fáradsággal, s mégis ezélszoiüob-ben Májhoz? erre igennel felelünk. Igeniiol kell pedig arra is felelnünk, hogy miután halad a világ haladnak a nemzetek, a müvészotekhen -r s úuláUm a kíkép/.ettség után törekiéinek; lialadniink kell nekünk is. Haladnunk kell nekünk különösen tanitók- íiii, /lolV''i .> ií • nuk n.nénnevelés tök£b>tcsltósóiMjLiUujében; t vffiilwlnk ezt ki czéUzerüobb$n,vM\|iWt kölua. 4 s $rő mogf«tiíté^vft{rMy vetünk óz?éth''>z vt''zitt béunüWw- így csol mikóp önös ész - mely biztos óííéMz vézirt beunüljiöt. így csolokoíí-tfliik nji.^t»<Sm<>gyii\|ogy{» ev. ta^itótiCHr» —- összegyül-tütik ipájus ¡H" íWfc.g ««; ki^l^d^ hogy nagyobb részHítbovégzett ez éri iíWhkáiitÍrt»W#— tolcsorólvo s egymással kőzölvo vólemónyoinkot, s torvoinkot, uj eszméket gyttfthowsünk jövendőbeli munkáink minél czélssorübboni kivitolóro. Vnlólwn szép midőn Somogy vármegyéből, moly-r$l távolabb megyékben nom ogy gúnyos megjegyzést hallhatni — jönek ily birok, molyok előro is mógojáfolják ro4nk intayu / pmiVbi«deKdÍQBÓrttoíobb állításokat; szép, hogy Hóm''ogyi''dfiíie^yo'' évi tanítói kara az, moly ugyarf ouckély Töjef B«ámlát, s mégis clörú törekszik a jó és üdvösbon; szép. hogy a somogyi uv. .cíporesség egyliázférfiai —■- azok, kik ugyan távolról melcgesznok, s éreztetik jótékonyhatását a számunkra moggyujtott; világító tűinek a mégis annak áldást hozó melegétől átkerülve, «ok néneBobb egy-liázmcgyét túlhaladnak szorgalmuk által, lia tokintjük ögyházkorülotünk mogyéit, még igen csekólynok találjuk azoknak számát melyekbon njóozólu tanítói ór-tokezlet kivihető lett voliu; s megyénkben már némileg biztos állásba lielyer.totett — a orodményo is látható, mért ha az itt-ott lótejsö szikra ogy ciomóba rakatik, megizzad egymástól vyrft ípind, s nem kell kételkednünk, hogy az hamar kialszik. — Ugy van a tauitókkál is — ha soha egyik a másikkal érintkezésbe nom jön, s seinini ujat nom tapaizt^l -r- a régit mog-uuja, kihűl kebele s a népnevelés sz. ügyo iránt hidog lesz. Együttlétünk végeetávcl c»ak egy najnos hirrel lépetett yieg a tanítói kar, moly íjom csak mirán^ protestáns egyháziakra, do hónukat, nemzotüket, s a népet szerető, annak boldogság* előmozdítását* törekedő minden rendű mCgyoi közönséget — sajnáló érzettől tölt cl, mert ov. espercsségünk cgyiic népesebb gyülekezetének lelkésze, tanítói értekezletünk eddigi elnöke, a népnevelés ügyónok fáradhatta» előmozdítója Sz. tí. lelkész ur körünkből eltávozik. Adjon Is-ton helyébe ismét egy ily indulatú buzgó férfiút ino-gyénknek, — a távozó lelkész urnák pedig tiemos keblébo továbbra is erőt, hogy leondő hivei között ugy fogadtassék, mint körünkben fogadtatott! Adjon Isten a népnevelés ügyében fáradozóknak szilárd pártolókat 1 " Egy tanító. Balesemónyek Bácsmegyóböl. Az o f. máj. hó első napjaiban Baján a vendéglőben szállásoló, s a bajai egykori urodalom részleteit megvásárlóit vevőkkel kölcsön szerződéseket tovö belga bankár Notlion ur, amint alkonyodáskor egyik látogatójának a kapuigi kitérése után szobijába visz-szatért, — egy bajai péknok rosz arkölcbU s ozégéres magaviseletű részeg fia által megtámadtatott és meg-véroztotett. Sajnos, hogy az ilyos, az egész nemeotro szó-gyonthozó mauvnis sujettnok kiűy.ottotéae és doporta-tioja végett Cayene-jo uincsen Magyarországnak. Az o vidéken Márja Üyüdi Higiczán átnionő, s itt megállni szokott bucsújárók proeessiói között, az almási a legkitűnőbb szokott lonni;''már csak azért is, hogy ezen ajtatoskodók nom ugy miut a többi lioly-ségbwliok gyalog, s csak néhány kocsi kíséretében, hanem ozek a buosujárárokat kizáróLag kocsin végezik. — A buosujáratra egybegyűlni sjx^kott kocsiknak a százat is megközelítő nagy száma, azután mind TÁRCZA. Byron. (T,Ut<Uk.) Hatalmas sr-cUom, melynek óriási szárnya Ezer világ felölt lebeg . . . Itt kéjbe száll... a mlg amott • Onotnonok királya! > 1 Villámfutás eszméje. Csillagként Szakadt a tiszta égből; gondolutja Egv fénylő meteor. Diueihatásu jóslata. Igo Minden szava a kárhozatról. Fájdalma mély, kaczaja mind epe ; Mosolya gúny, hizelgni nem tudott. Szemének láiigtüzc villámcsapás, Melyet Tvpljyn Actnából rúza ki. Sóhaja ót \ ilág f^i(patáin. Alma egy vArázstilkór — A tuolyben kójdús l''orik lengenek. , Eszménye földi istenség. . S^eriilmo Afrikának l)ő lege, Számum viharja ; ''''»HzJiVlhM az éji szrlUik csókja, A virágok titkos luhellotc, — Ezer ¡«tu\|iségiii k imádása ; S/.eivlme N''aphta forrás S halála ui in halál, í.lvite OrttU^vt---- . 1,-h a CN rP.^b X-A[>:J . Hulló csillagpk. IV.-• — A legkeserűbb érzések egyike a földön, ha a« ember a nyugalom óráiban egyedül érzi magát, jóbarát és hajlék nélkül, melyhez a szív ragaszkodjék. — Minden tevékenység, mely kedélyünket felizgatja, könnyen hatalmat nyerhet fölöttünk, ini életünkre éppeh ugy válhatik káros-, mint hasznossá. — A folytonos elmélkedés a fölött: mi lenne jobb? elfeledheti azt, a mi jó! ,! -77« 11a erőszak, által akarunk sziveket megnyerni — mitsom végezhetünk : ily esptben meggyőződésre kell birni s nem kinzani. — A mi a fátyol a szépségnél, az a szerénység az erénynél: még jobban kiemeli szépségét. — A redők ösvények, melyeken az eltűnő képzelet az érkező tapasztalással találkozik. — Az ''ember rendesen jobban örül, lm megítününk noki ronzat tenni, mintha jóté-toinényinkot nom folytatjuk. — Mi az ember? A természet leggyengébb, de gondolkodó nádszála. —• Három dolog kezdetleges és egyidejű: a/, ember, a szabadság s a belátás. i Ki ö n m agát jól ismeri, nem fog m á-sokon gáncsolni valót találni. Szeretetünk indító'' oka Isten, határa mértéktelen. —< A» élet vígjáték azoknak, kik néaik, s szomorújáték azoknak, kik érzik. . t ♦ '' f i V. — Modorunkat a társaságban, jelle-münkot magányban kópcfczük: 1 — Mondj igazat, érezd iftj''-dé''Válahányinor szükség kívánja, elhallgatni<is ttídd azt. — Családfa éídem nélkül'',olyan, mint a léggolyó, mely súlya hiján emollfedik. — Kit nem szenvedhetünk; míg egyszer jól — százszor értjük roszul. — Gondolataink ném ákkor jŐnok, mikor óhajtjuk, hanem ha Ők akarnak. — Gyászolni annyi, mint Istennek nem hódolni; a gyászoló mindig azon akar csüngc-ni, mi nincs, s többé nem is lehet; folyton keres és soha sem talál.'''' ''''''<!''"/. — A léloknek nagy nyavalyája H'' e g-h ide g U1 é s, mely félelmes bajt, hqgy a* um-ber kikerülhesse, a.léleknek fqlytonos, élénk mozgását nemcsak n\unka által,kell lentartani, hanem baráti és más ügyboli érintkezés által is kell szítanunk. annyi »«gysága, erős alakja, n rájok tett hú - tofok szorgos készülete, a kocsik elébe fogott nagy, erős b j<) tartott lovak szépsége, de különösen jól ru-ljázptt szálas ombereinok külseje nemcsak a ügyeimet magukra ragadják, kanom Almás mezővárosa lakosságának vallásosságát és ájtatosságát hirdotik, ugy egyszersmind annak vsgyouosságáról és jólétéről ta nuskodnak. Ez idén különösen május 12-éu ezen kocsik a rigiczai római katli. templomnak tágas terét nagy számban l»orltották; miután Almásról sok kocsi jött mostanában a mára várt érkozök elébe. — Ezen kocsik egy vérrel buritott tótot hoztak a töszoinszéd legyeni nusztában a pesti országútiján lovö sindelosi , csárdából elaléltan a rigiczai község házához. A hely-, boll mindjárt olöhivott, igon érdomes és ügyes orvos még élotct sejtvén az elaléltban, seboit bekötözgotto a a szerencsétlent magához hozta, a részérő szolgált gondos utánlátás mellett most már remény mutatkozik felüdüléséhez. — A baleset pedig okként törtónt: egy a felföldről az alföldro munka végett lejárni szokott Nyitra megyei csomó tót & mondott csárdában reggeliro befordult, midőn ogy o vidéken hirhodt ott olálkodó betyár a sérelmezett botját kérte; melyet, hogy a* átengedni uem akart, a betyár éktelen a tótok ellen azért szidalmak közt noki rohant s éles kését a tótnak karja vastag húsában a könyökén alul ugy ütötte, hogy a hogyos kés a vastag húson keresztül hatván, ogy rántással a szerencsétlennek minden közbo eső ereit ketté vágta, — mire a tótnak gyáva társai olrémülvo szét futva, a gonosz betyárt elillanni ongodték. 8 ugy mig a sérült ido hozatott, az alatt U>bb óra oltolt s az elfolyt véro okozta elgyengülését annyira, hogyha még éppon időjében az orvosi BCgély elmarad, az embor halál fia. A megugrott czinkos a hatóság által nyomoztatik, do még kézro nom korült. Idősb rigiczai KOVÁCS JÓZSEF. Znlniucgye, Habot, junius 6-én. Folyó évi m^jus 2 í-án délutáni 4 óra tájban valóságos trójai Yoszedolem volt nálunk, melyet csak látni, do loirni logügycsobb toll is elégtelen; ugyanis: <>. Szemtanuk állitása szerint az alsó-hahótí falu közepén ogy lakóház közelében — holmi szalmás trágya kigyúlván, a isikliamnr föltámadt forgószól rendkívüli dühöngése által egyszerre több ház s gazdasági épületek lettek tüzlánggal borítva, elannyira: •''^gy.a kimondhatatlan gyorsasággal terjedő tűzvész az iYt község felső felét alig fólóra alatt földig lehamvasztotta; a még ily nagyságban soha nem látott tűzhöz som közolitení; — az épületeket s özekben találtató ingóságokat pedig megmonteni annál kovesbbé nem lehetett. Ezon szerencsétlenséget novelto azon körülmény. is, hogy a népnek legnagyobb része kinn a mezőn és a szölöhogyokben munkával foglalkozván, míro a tűzvészt észrovették, inár csak leégett kedves lakóházaik puszta helyét találták, — nem maradván egyolxik a rajtavalójoknál. Vérző szívvel kell a valóban borzasztó tűzvész által előidézett ama vórfagy-laló körülményt is felemlíteni: miként többen o nő-személyek közül a lángok olöl menekülni akarván, kezeiken s lábaikon égés fájdalmat szenvednok, — egy a többi között egészen olégott; — egy másik férfi pár nap mnlva lett az égés áldozatja, több szóp ökör s borjú, sdrtés, és számtalan baromfi égtok hamuvá; ha éhei törtónt volna o szoroncsétlcnség, hány einbor és állat lett volna a tűzvész áldozatja? — Igy is kö-rHl belül 44 jobb módú szorgalmas s több tagból álló becsületes Család jutott véginségre, czonkivül s/.áinos — Sohsem vagyunk inkább kísérletben, mintha azt véljük, hogy abban nem lehetünk. — A természet s eszme el nem különözhe-tök egymástól a nélkül, hogy nz élet a művészettől együtt feldúlva ne logyen. Ila a művész az anyagról beszél, mindig alattomban az eszmét is érti, a nélkül, hogy annak tudatával birna. ''—A rendetlen kedély az észnek és itélö-tehetségnek rendetlenségét vonja maga után. < * VI. —• Titkot akárkinek felfödözní : gyöngeség. ''>■■•■ — Kgy szabadon gondolkozó fii, bármint tettet« é.s titkolja is cl magát: annyira még sem fog óbfthi bolondnak látszani, hogy ez utóbbi öt mngáho& hasonlónak tartsa. —• A szenvedély gyakran kénytet: hogy ''némelyekben helyeseljük, a mit másokban rpH7.altunk volna. —rr Az erény nom a szokásban, hanem a c sol o k odo t b e n áll. — Az élet sem gyönyör, sem fájdalom ; íiAW^rrt fontos ügy, melyot viselni és beosülettel boi''égazni tnrtozunk. « — :MÍ tiem aljasb, mint a személyes hibák és a felekozeteskedés; mi sem galádabb , mint háznélküli zsellér s lakos lett földönfutó nyomorulttá. A földig leégett ház és sokremtü gazdasági épületeket meg sem lehet becsülni, — mégis a tűzvész okozta károkat a szakértők körülbelül nyolozvatiozor forintra teszik; el lehet képzelni, mily hosszú idő muly.a szedheti magát ösuzo — annyira mennyire is — i,ly kiálló ínségre jutott számos család, kikkel, a tettokbou élő nemes emberbaráti szeretőt, a nagy nyomort és kiáltó ínséget enyhítöleg feledtetni, adományaikkal siot-tok a szt.-lászlói jólolkü szerzetes atyák 44 kenyérrel s 2 írttal; a szt-mlhályl nemes szívű hivők, valamint a szt-balázsi jó szomszédok, szinto jelentékeny élelmi szerekkel. E jó lelki einborbarátokat ugyanazon noiuc» szi-vüsóggol, még adomány is követte — 100 frt o. értékben —n. t. Muraközy János helybeli derék lolki pásztornak hiralmas jelentése folytán — a mlgs vcsz- tirémi káptalantól, kinek, valamint a többi nemes ada-;ozóknak logmélyobb hála köszönetünket kitűnő tiszteletünk mellett nyilvánítjuk, azon imáinkkal : hogy a nagy Isten védje kedves hazánk minden egyes községeit az ily borzasztó tűzvész- és szcrcncBétlon cso-ménytöl! PULAY KAROLY, elemi tanító. Vése, junius hó közepén. H i z t o s i t s u n k I Valóban üdvösobb, s hazánk népét egyaránt boldogítóbb czélu nemzeti alapjtvány nem létezik, mint ,,nz első nuigynr áltnlániiH biztosító tárMUHÚg." Ugyanis ezen intézet segédkezet nyújt mind szegény, mind gazdag boldogsága fenntartásának eszközlésére. Do bármily jó és szent czélu légyen is ezen intézet, s bár hinnem kell, hogy oly elhanyagolt helyiség nincs hazánkban, melynek lakosai a foimevezott társaság irántunk való legszentebb törokvéaét, » törekvésének czélját no ismerné: mégis szomorúan kell megemlítenem, hogy nagyon cspkély azon helységek száma — még Zala-Soiiiogymegyóink-ben is, melynek jwlgárai — szegény vagy ur — fölhasználta volna ezen jó alkalmat, fáradsággal b vc-szödséggel szerzett vagyonának megőrzésére. Igy pedig azon oknál fogva vagyok bátor nyilatkozni, mert sokszor hillottain ez évbon, hogy ezt vagy amazt a határt elverte a jég, — itt vagy amott tUzve»z volt, ennyi és rnnyi család lett szerencsétlenné, mert vagyonuk nom volt biztosítva. Ha^oíiló hírt hallhatunk most Veséről is, mely helység határa termékének egy részét junius hó 0-én oly tömérdek jég vorto tönkre, hogy másnap délben is lapáttal lehetett volna merni a jeget. Nevozótesen t. Véssey Löriiicz ur birtokának őszi termeséből talán ''/,„ része leend, mint mennyi különben lett volna, a polgárság mezejón is tetemes kár lett. Megemlítendő, hogy o fennevezett helységben, már másfél év lefolyta óta van a szinto fenne-vezeti társaságtól ügynökség, s eddig még egy bizto-HÍtó Bem jelonkozott. Itt a példa ismét hazám polgárai ! Használjuk a javunkra czélzó alkalmakat! M. J. Egy bajor hóhór emlékirataiból. 1723. Május (3-án kínpadra vontam egy 24 éves fiatalt, rósz élotért. Május 8-án felakasztottam ogyot, tolviyságórt. Május 12-én két 11) évos hajadont foj/uztom tolvajságért. Május 13, 14, 15, 18 és 19-én vasárnapot kiv6"íA mindennap végeztem ki czigányokat; nyolezat felft^ kasztottam, hatot korékbotörtem, hármat megégottoin. • K o q u i o s c a n t in p a c o ! ezen oszközöket használni azok megutáltatásá-ra, kiket nem szeretünk. — Szeretet és gyűlölet: fény éa árnyék —■ egymással örökös küzdelemben. — A szerencse olyan, mint a biborrózsa, melynek szépsége daczára megvannak tövisei is, mikkel megseboz. ; — Az érzelmek csillagok, melyok csak tiszta égen fénylenek; az ész ellenbon dolcjtü, mely akkor is vezérel, ha a csillagok nom fény-lcnok. Minden monyasszony — anyjának menyasszonyi ruhája. ''! < — Nincs remekmű, mely az anya lángelméjének 8 izlÓsénok több bocsülést szerezno, s melyen naponta többet igazítni éa csiszolnia kolleno — mint leánya! — Mindenki tudja: mikor boteg a test; dc vajmi kövesen, hogy mikor a lélek! VII. — Kétségbeejtő veszélyben rendkívüli orvosság kívántatik. Hogy mindont megnyerjünk: mindent kell koczkáztatnunk. — Valódi szépség- és kellőmnek sohsem szabad vágyakat ébreszteni; hova oz vegyül, ott vagya szépség nélkülözi a méltóságot, vagy a szomlólö az érzelmek erkölcsiségét. • J. Május 20-tól 28-ig semmi hivatalos dolgom nem volt; hébohóba lovat gyógyítottam s a parasztot nak orvosságot és írakat készítettem. Május 29-én kínoztam, ugy 30-án is, valamint jun. 1, b, 8, és 9-én; 10-én fejeztom, 12-én kíkorbá-csoltam, 14-én bélyeget sütöttoiu. Ez emlékiratok utolsó lapján oz olvasható: Szerencsésen kivégoztom az idén házzal bíró parasztot lü-ot. zsellért és napszámost 30-at, foglalkozás nélkül való rosz oml>crt40-ot,kikorbácsoltam 18-at, bélyeget sütöttom 10-ro, kínoztam 40-et. In summa kivégeztem, kikorbácsoltam, megbélyegeztom és kínpadra vontam 164 -ct. O m n I a ad majorom 1) o í gloríam! Ugyanő bakó következő tartalmú lcvelot irt egy kontójához: — Kedves komám I Örömmel értesítem, hogy Isten áldása van velünk. Ez évl>en szerencsésen ment dolgom, az Iston hatvannyolca gonosztevőt küldött, kiköt mind szoroncséson oxequáltum. Ha igy megy, amit remélek is, s amiért fstont naponkint kórom, akkor még bccsületcson rendbeszedhetem dolgaimat. Három év óta, mióta bakó vagyok, szorenosém volt körülbolől 300-at kivégezni. A jó Isten többet is küld még nekem. Ha 900-nt kivégoztom még doktor Is lo-h''ot liol.őlem. Adja Isten. Akkor tni\Jd becjfllotos em-borok közt is megfordulhatok. Isten voled komám t Azt sehol sem olvassuk az emlékiratokból, hogy a véres kezű ember aludni tudott volna. (Hrtbgy.) Hirek ós események. A Hazánk sok helyéről azon szouioritó tudósítások érkeznek.-hogy szárazság miatt nincs takarmány; ini arról noni panaszkodhatunk, mort csak a város utczaárkaíból felnövő félölcs füvol meglehetne ogy gulyát hizlalni. A Egy helybeli ácslcgényt, kí nem rég vezette anyját oltár elé, a napokban a gorouda összezúzott, minők következtében két napi kínlódás után kimúlt. A Fgy vidéki földbirtokos 12-éves fia, ki a holy-boli gymnasiumba jár, mádárfész''ok után mászott fel ogy jegenyo fára « mintegy ö ölnyi magasságról loe-sott. Eszméletét vesztvén, folyvást azon kérdéssel ostromolta később környozőít, hogy „ki esett le a fáról" ? Most azonban inár javulóiéiban van, mert tetemes sérülés nem érto. A A város dobja jolonti, hogy a lazsnak! vendéglőben 14 kr a hus; csak közelebb volna, többén is kifutnának a 18 kr elől. A A helybeli „cgylotkert"-bon szép kivilágítás volt, külön félő szinü gömbök s néhány száz kísobb lámpával ékeskedett a különben is igon csínos kert. Csak oz a kívánatos, hogy annyi fáradság és költségért a látogatók szátna kárpótolja a vendéglőst. Mint halN juk többször is fogja ismételni. A F lapok Kiadója tisztelettel adja tudtára a t. közönségnek, hogy könyvkereskedésében bármoly hazai lapra előfizethetni, mí pontosan teljcsittotík, A A cscndőrM. ;tek ismét sikorült Nagy Antal novü rablót, .-zimboráját elfogni. Találtatott nála szép fcjgvVot, ogy aranyóra & aranygyűrű Btb. A rögtönitélö bíróság vizsgálata már fölötte. A Városi tar.ácBunk már több izben kiadta azon rondclotot, hogy a gabnával ído érkozö somogyi fuvarosok no hátsónak lóvesztébon a népes utczákon ko-resztül, kivált délután, mikor hegyiétől exaltált fejjel nyakroföro sietnek hazafoié, minthogy azonban o ron-dolotnok mindeddig nem sok a sikere, elhatároztatott hogy a somogymegyoi hatóságnál fog ezen rendolot közzétételéért lépés leírni. —■___ss——ew— mim —————m> — A szerelmes nagylelkű és önzöegyszersmind. Nsgylelkü, mort tárgyától mitsem kap és mindent ad; önző, mort tárgyában mindig csak önmaga az, mit szeret és bocsül. —boldogság virágé osak azoknak nyi-lik, kik a''megeléfv^d^ ínagvát önmagukban hordozzák. ! - '' — Mindenkinek szUk^ges a gond, fájdalom és óhajtás némi temrW^qgy miként a hajó — egyenesen és: :.;\owm Kwádhwaon. — Ki kortól kelh''í hangulatával nembir: mindazon bajokaí cl ki»(''tUrnief miket az magával hoz. — Az idő jelképo az övökkévalóságnak. — A lángénz csak ogy omelottel lakik folebb, mint az őrültség. . ,, , — Miii .''.on, íV''ooi nem természetes — tö-kélyetlc .''. — A nzerencíe> ál om; a fájdalom valóság. — A?.t mondják: a bajokban ritkák a barátok. E.Veíikozöleg! Alig kötünk valakivel barátságod, máris bajban van és pénzt kér tőlünk köloaön. '' '' . — Kevés ember gondolkodik, és még is mind akar vélemény nyel bimi. Közli: G. K. i •> . '' -------- + 80 f K n \|i o » v n r. * A napokban tartatott meg a jutalmakkal öbbzo-kötöH szántasverseny Kapósmóröben, a az első jutalmat — )lR j^l vagyunk értesülvo — 2 db arany és 10 frt. Ü. ó. gf. Somssloh Imro ur béreso nyorto; uycrt Som* ich LŐrii icz uré is, s egy mérői polgár. Nem koll emlitonünk, hogy az ily versenyszán-tások a megyei gwdasági egyesületeknek logszebb essiuói, leflreTsö^cffíitltli. A nép megtanulja, hogy nem elég kaparni a földit liánom jól kell művelni, ha azt akarjuk, hogy acsélos búzánk legyen. Nem sikór, liánom 5—6 hüvelykes szántás, egyones barázdák, egyforma földforgatás jó vnsokókkel, s nem holmi Noo korabeli üsztökés eszközzel, melyet a sudár és bimbó arra ránezigál, merre neki tetszik, — áldják meg a földet. A nénet fogékonynyá teszi a szorgalomra az áldás, mit fóldjo hoz, s önhaszna. Az a nár arany; mit nyer, feledhetetlen marad még gyormeko előtt is. Ünnepet, örömöt viaz házához. A czólszerü gazdasági eszközök moghonosittatnak. tízóval: népünk o téren vezéreltetvén, oktattatván, hazai földművelésünk, gaz-dászotuuk oly lendületet, virágzást vesz, hogy az idegennek még több oka lcend irigyelni földünk gazdagságát. * Hess J. festő telepedett lo Kaposvárott: alapos tanulmány, szabadság, könnvüsóg s élénk képzelet jellemzik müveit; m egérdoni fi, hogy a szülék iigyel-.mél>o ajánljuk, kik o téren kópoztotni akarják gyermekeiket A kaposvári tagozók közt az egyeség megtörtént; most már következik a földek kihaaltása. Valahára 1 * Juníus hó 11 én 24 K. fok melog. Elég kiállni, kivált azoknak, kiket más körülmények is izzasz-tanak. * Kérjük tisztelettel érdemes munkatársainkat, lovelozöinket, érdokesitsék ezután is becses küldőmé-nyoikkel lapunk hasábjait. Ki előtt a közjó áll, az minden időszakban ismeri kötelességeit. Azon tisztelt levelezőink, kik tán lapunktól megvonnák tudósításaikat, tudassák velünk, hogy a tiszteletpéldányt annak küldhesiük, ki hclyökl>o lép. * Juniás hó 14-én nyittatott meg a Lajpnik féle kávéház, me''«y annyi elegantiával, kényelemmel van borondezvo, hogy méltán megérdemli a látogatást azoktól, kik óráikból a kávéházak számára is juttatnak. KajKisvároti egyébbiránt — kivált nyári havakban — uwm igen ostromolják a tckcasztalokat. * Alig pár napja majd vajjá olvadt az ember a nagy melegben, midőn o sorokat irjuk, farkas bundás egyéneket is látunk ablakunk előtt elballagni, kik hosszú és vörös orral üdvözlik o tarka Időjárást. * Ajánljuk az illetők figyelmébe a Szarvas fogadót, hol bor és pipám A mellett majd minden vasárnap befokosoznak egypár fojet; mintha olyan olcsó v»lna a fej a mai világban ? * Ki felhős idővel is akarná látni, milyen a holdfogyta, nézze tueg Mautnor pék kifliéit, melyek ugy elfogytak pár nap alatt, mintha az áldott Som ogy ot is éhség fenyegetné. * városiak közül sokan ki a vidékbe, a vidékiek pedig a városba jönnek eprészni ; ur Isten, melyik ádcsebb? * Megint kóborol a vidéken egy ipar lovag, ki franozia, német nyelvet beszél, s a legnagyobb szemtelenséggel követeli a meglepett háziuraktól, hogy ismerjék el, raikép már találkoztak egymással; utóbb kisül a nagy ismeretség titka: kitárja mind a két tenyerét, és pénzt kér. A legyek is most Icgszemte-Inuebbuk. * Somssích Pál, hosszabb távollót titán megérkezett Bimonfára; rövid pihenés utáu a korithniczai fürdöro mogy. * A kaposvári toronyórát valahára csinálja egy — lakatos ; illő is, hogy már ogyszor tudjuk : hányat tttött az óra ? 1 * Ide irjuk azon tinta készítését, melylyel irt ln-tük 0—8 nap alatt a papírról clonyésznok. Sok bzc-relmos fogja használni, kt oly Ígéreteket tesz, melyeket megtartani nem akar. Egy darab salanizát 4—6 napig tarts választóvízben; aztán adj hozzá tinóm port azon kémkőből, melyot az aranymUvesok használnak. S hogy a csalódott hölgyek az ily lovagokat lefőzhessék, közöljük azon mentöszor készítési módját is, mol-lyel csak meg kell nedvesíteni a papirt s az irást olvashatjuk. Egy palaozkban pállasst 4 lat törj gubacsot s/» font fehér borral; tégy azután hozzá latozitrom szeszt, és szűrd le. * Legközelebb vett értesülés folytán Sörnyón a marhavász kiütött. Adja az ég, hogyha már meg nom czáfolhatjuk is o szomorú hirt, — tniolóbb mcg«t«üt\jék a nagy gazdaközönségot os általánosan sújtó csapás. 3Myiit posta. O. K nuk : l''gyan merro Jir ön, hogy hirét «cm hnllju1'' : k4rj ik becsei »oratt. Hi. L- óm: Nom kapunk vila»»tt olv»»d el ai előbbi «¿ím nyílt po.tAj.it, V. A—nak, Ki. Uy —bou Sxerotnink tudni a< orediuónyt ,1''uhcü* Tegyük »-I a tói re, mo»t nagyon meleg van. ,8/erctjuk egymAít," — Jobb et iiak ugy n/gy ««e:n kötött elmondaui. T nak KauUtAn •, A< utóWó talilkoiimil tott igíretro »A-inttuuk. li—nak, Zalában ■ Vllant nyer»«, mihelyt ejvirigoitak a »»«lök. rAi újkort Jót* — kögbltetnl fog. ,Mtt Almádit»" u a tói ró •trúfa elhagyAiival igunl T UoldinArnak ; Hit e»ver» t — „JArja uiAr a pantalló. V<get«k van oh »«»bókl" — it rerifnragók! I). K -nak A folytat!« majd nagyon megavasodik, lin míg »okiig marad. Arguainak i Nem tgy koll ciAfolni ; kUlönb8»te»»o ineg öu a tollat * »omfabottól; a«t a lielleui, v»t a kó* emeli. Turulnak: Hokiig kell virakoinunk. A „Hölgyfutir" t. »«erke»iWjAnekt N«ra kapUd tin a küldeményt, hogy »emmi bang t Kr-nak KantuAn: hol maradtak L—y cxikkjcl T KérjUk aionnali bekiildétót. „/.ombor JÖvöJArill" tAr»alval vlligot lit. N nak Kaposvirotti Virjunk egy kiírói ha a patieni nem ¡avul, uJrahonA fogjunk a* operAliiho». K—nak, O-bot Megkaptuk. J — nak: Halom veit helyett Űrünk jó vidókl leveleket, • a ti»»Ule\| píldAnyt kó»« uivvcl killdjUk. „UyíljtiUnk.'' Jó gondolat öntöl, e»akhogy ne a pegaiuton hantin a rótcu Felelős szerkesztő: FODOR PÁL. LJ ---L1- JIHHII4I»»» »—■Ilii »»WW» Gazdasági tudósítások. Mngy-KnnlnHH, jun. lü-én. Mult szerdai hoti-vásárunk élénk volt, a gabna ára ép oly arányban Bzállt, mint emelkedett a mult héton, a gyapjuüzlot élénkül s nagy monnyiségben hozzák piaezunkra, ellenben a repeze ára épen nom javul. A nyitott kereskedések üzletei is javulnak ; átalán mondva, a kereskedelmi élet élénkül, l''iaczunkon temérdek a gyümölcs és zöldség, naponként hoznak 100 vékára valónál többet. A sortvések ára száll. F. hó lU-íki heti vásárunkon az árak következők voltak : Huza 4 ft, 4 ft 50 kr., 4 ft HO kr. Hozs 2 ft G5—80 kr. Árpa 2 ft—2 ft 25 kr. Zab 1 ft UO kr. Kukoricza 2 ft 70—80 kr. Hajdina 2 ft 30 kr. KrtpttMvnr, jun. hó 17. Hár több csőnk volt, a föld rióhány nap alatt mégis annyira kiszárad, hogy szinte megreped a roppant hőség iniatt, mely néhány napon át kínoz liennünket. A szénagyüjtés javában foly, mcgázán nélkül; jó minőségű, közép termés. A tavaszi vetések csökkentük, de nem annyira, hogy okunk volna szomorkodni, egy napos cső újra jóvá tesz mindent o téren. Félni lehet, hogy a hirtelen jött nagy inoleg megszorítja az őszi oloségokot, do tán mog-rnent az Isten, miután pár nap óta hűvösebbre változott az idő, egy-két órai eaés után, melyot hideg szélroham váltott fel. A szőlőtök javában virágoznak;« kadnrk faj különösen böteriiiés«el kecsegtet, ha na idő megtartja ; még e napig ragya nem fordult elő. A nem rég történt fagy annyira lesanyarta a kukoriuza táblákat e lapokon, hogy belölök kevés Ali holyre; csak a sorai vetés állta ki itt-ott a csapást. Több helyeu szántják j. kukoricza földeket, b vetik takarmánynyal. Részint n fagy, részint az ország több vidékéről érkező szárazság és terméketlenségről szóló hirek a gabna forgalomnak nagy lendületet adtak. Legközelebbi hetivásárainkon rzokatlan élénkség uralkodott; c a behozott sok termék pár óra alatt elkelt a tartott áron »ok eladó, azt som tudja, mire tartsn tormókét a hírtelen változás miatt. A szép búza keltő ft5—lOkron.arozs 2 frt 80 kr. zab 1 frt 00—70 kron. kukoricza: 2 frt 70—80 krnn. Az ár naponként emelkedik, bár semmi jolontékonyobb külföldi vásárlásról nem hallunk. A jövő termékre is köttetnek már alkuk ; hallottuk 5 frt 5—50 kron vonni búzát mely még az Isten kezébon van. Sőt minden száz méröro 2 db. cs. aranyt is; ez utóbbiról uzonban nem kezeskedhetünk. Somogyban nagyobb birtokosainknál ínég tetemes gabnamennyiség hover, s várja a vevőt; boldog, kit szerencsés csillagzata megmenthetett a korai eladástól; ki eladott, a» bánkódik; s legfeljobb az az öntudata maradt meg : kellett teuniol A tavaszi repezék még mindig szépok. A gyapjú ára is ugyancsak omelkod''iK ; olyan minőségű, mely ezelőtt egy hóval 100 írtjával fizettetett mázsi^ja, jelenleg 180 frton kéretik. Szigetvar, Jun. 15. Utolsó tudósításom óta log-ínkább a gabnaárbani túlomelkedés az, mit leginkább érdomesnek tartok megemlíteni. L.ginkább a busa kukoricza és zab emelkedtek; s a szép buza kilája majd 4 frtot két hét alatt. A fagy után melegok járnak ; az őszi repezék, molyok reraénynyel biztattak a féreg által tönkre tétetik; felszántják répa a takarmány alá. Széna nom lesz oly bőven, mint hittük, s a ki előre akar szónát, nem kap. Már is rettegünk a téltől. A gyapjú és rcpozét is nagyban kezdik koroini. Veszprém, jun. 10. A somogyi vasút elkéstülte óta tán most legnagyobb londület gabnapiaeznnkon ; sok eleséget hoznak, kivált mczőföldről, o tüstént vo-vőkro talál. A koreskedők majd vorckodnek a kocsik mollett; látni néhány idegen arezot is hihetőleg bevásárlás végett. A szép aczélos busát 5 frt 50 kron la vették; kukoricza, zab szinte keresett. A jövő termésből is vettek már. Nagy-Kanizsai elesóg-piaczi arak: junitiH 19-én 18G3. Nagy- Nagyítania« f\. kr. ft. kr. Kirilyllnt u A/.»a t^ 60 Horgonya . uiirö Z»emlyell»it í% 10 W\|>a , . , — — Kvnyírll»»t »» 6 Alma . . __ Kukoi iv/jtli»/1 M 0 — Dió , , . ,, _ Marlialiim font — 18 Hillva . . __ lkirjóhn» . . M — 20 Km.. . , ttíM — 8 Dllinóhu» «t — 20 TJJ . . . _ b l>i»inó/»ir »» — 30 t.nd hixott . daiab 1 __ Tró»vaj . . II — 4H J.ud »ovAuy «1 t >0 Ludulr . it> xíje 1 — KAcia . , II •0 Kmlonna . , font — 34 Pulyka . . 1 II ,'' —♦ HAJ . . . »» — 30 Tyúk . . 60 l>ara-ki»A II — 18 (''•Irka . l, i — 16 A»talt »illva . 11 - 13 6 lojA. . . ( II -r- ie Bó . . . . 1» — 12 Borco»«t . itoiij - 0 Vaj. • . . »; — — Oyllmft\|c»er«et II —. 0 Hal ... . ii — 26 8ör . . . II —- 10 Sajt kÖíl>n»^ge» »i — 38 rillnka «iltva >1 - u Pálinka törköly ,i -- >0 Üzlet eladása* Kagy-ivanizrtán, a korona vemldgHi tUellenébcn levő volt Wcíhh Mór-féle nürnbergi árit, edény da fíÍHzerkere»ke<li{K apró részletekben , vagy jó feltételek alatt egénzben is végképen eladatik. Lakás kiadása. i \i* . • . i • Egy 1-HÖ emeleti 3 szoba, konyha és faknmrtiból álló lakás holnap sziimra kiadatik, Hővebb értesítést ml e lapok kiadóhivatala. II i r d e t é s. Méltówígog Czindery I^szlö tanáosox ur örbköKoi «omogyutegyci H*»mihiílyfai gazdasíignkban ötvonnégy dtirab telién, 12 db 4 éves, 11 db 3 éve» G db 2 éves, 8 db 1 éven üszü, és D db bika gulabcli tenyéHz marha szabad kézből akdr egészben akdr dnrabonként eladó. — Bővebb felvilágosítás levél által is eszközölhető Szigetvárott az urodalmi felügyelőnél: - '' (3—3) - Dúchon József felügyelő. H i r d e t é s. ^ N.-Kanizsán, a töutezában levő 17. számú ház a bábslltő Uzl»ttel egylltt bérbeadandó, vagy eladó. — Hővebb értesítést ad Vidákovich Ferencz (3—3) konizsai bábsütő. Halál és vész miiitlcii férgeknek! Bizonyos halai. Csalhatatlan • irtószer patkányok, egerek, poloskák és svábbogarak kiirtására, mely szert nlulirt bátorkodik a t. ezi közönség figyelmébe lyánlani. Alulirt az általa feltalált irtóhzt''reaek Hikere felöl képes, ugy magánosok, mint államhatóságok által kiadott bizonyítványokkal magát igazolni, minélfogva számos megrendeléseket roptok Ezen szer 10. évig i» eláll és mégis sikeresen használható. KajJmtó Nagy-Kanizsán egyedül csak Fesselhofer Józsefnél. Ára egy bndoKMzelenrzéack, mely HIchs Guttumiin né\pecséttel vi»n ellát-vn, umgyur cm néiuet hMszaálntl utnsitásHal együtt 1 frt 10 kr. o. é. 30 [24-19] KIESS ÖUTTMANN, vegyész és szabadalom-tul^jdonoi. Wajdit« József kiadó, lap- és nyomdatulajdonos Nagykanizsán