* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 20.31 MB | |
| 2023-01-09 13:26:26 | |
 | |||||||
Nyilvános  105 | 221 | Rövid leírás | Teljes leírás (540.94 KB) | Zalai Közlöny 1878. 088-095. szám november Zalai Közlöny Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, nemkülönben a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, a „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. 17. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY-KA yiZS 1,1878. november 3-án. Tizenhetedik évfolyam. 4 o Előfizetett ár: égést évre - . 8 írt. fél évre . negyed évre Egy szám 10 kr Hirdetések 6 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 s min.len további sorért 5 kr. NYILTTKRKKN soronként 10 krért vétetnek fel Kincstári illeték minden egyes hirdetésért különf 30 kr fizetendő. k w^S& ga^ Ö 1 A lap Melleim részét i íf illető költemények a szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentre intézendők : NAGY-KANIZSA. Wlasslcshaz. Bérmentetlen levelek, csak ismert munkatár saktol fogadtatnak el. el óbb: O Z LÖN ^Kéziratok vissz* i küldetnek. nemr ^GöS N^líaui''/saYáros "helyhatóságának nemkülönben a „n.-kanizftal kereskedelmis iparbank«, wn.-kaniz«iü takarékpénztár«, a „zalamegyei általános tanítótestület« a n.-kanizsai kisded-nevelő egyesület«, a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai külYálasztmánya« s több megyei és yárosi egyesület hivatalos értesítője. Helenkiut kétszer, vasárnap- s csütörtökön uiegjeleuő vegyes tartalmú lap. A nőnevelés kérdéséhez. II. Első közleményemben azon nézetnek adtam kifejezést, hogy leányainknak nemzeti irányban való neveltetése nincs minden tekintetben biztosítva s e részben kivált az otthonvaló neveltetést hoztam fel. Ezt nem alap nélkül tettem, mert hiszen a legtöbb jómódú s előkelő háznál a leánygyermekek nevelésével külföldi nevelőnők foglalkoznak. Az ily nevelónótól kívánni sem lehet, hogy magyar nemzeti irányban nevelje a növendékeket, mert erre képtelen, s ha az ily külföldi nevelőnő a nemzeti érzületet nem nyomja is el a gyermek kebelében, de nem is növelheti; sót leginkább a közönyt gyökerezteti meg. Mig a kormány leányaink nevelése érdekében sokat tesz, addig egyesek — bizony nyal nem látva a veszélyt — mindjobban ragaszkodnak a külföldi nevelőnókhöz. Innen van azután, hogy igen gyakran találkozhatunk magyar nőkkel, kik nem tudnak lelkesülni semmiért, a mi magyar s ezt nem is lehet csodálni, mert a külföldi nevelőnő oem taníthatja ót a magyar hazai történelemre ugy, a mint kell, sem a ma-gyár-irodalom móltatására egyszóval m a-gyarulérzésre sem! n i/ Hogy régebben külföldi nevelőnőkre voltunk utalva — igaz; de ma már azon kellemes helyzetben vagyunk, hogy e tekintetben sem kell a külföldre szorulnunk, mert hazai nóképzó-intézeteinkben nem egy jeles nevelőnő nyer minden évben kiképez-tetést, kik minden tekintetben kétszeresen képesek betölteni a külföldiek által elfog- lalt nevelőuói állásokat; kik képesek volnának leányainkat idegen nyelvekre is tanítani s emellett a nemzeti irány sem szenvedne rövidséget. Hiába! régi közmondás az, hogy a magvarnak mindig jobban tetszik az, a mi külföldi. Ezt azon szülék nézete igazolja is, kik előtt nem az a fő, hogy jó leányokat neveljünk, hanem az, hogy leányaink idegen nyelveket beszéljenek, zongorázzanak s kik előtt mindaz, a mi magyar, csak másodrendű kérdés. Valóban vétek be nem látni, hogy az idegen ncvelóuók által leányainkban — a kik az anya fontos szerepére, tehát a nevelésre, vannak hivatva, — a nemzeti szellem, a nyelv iránt való szeretet altatik cl. Ennek helyére a nemzetiség iránt való k ö-z ö n y lép. Ko... |
