Zalai Közlöny 1883 044-051sz június.pdf

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	8.45 MB
Keltezés:	2009-10-19 08:59:24

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	2004
Megtekintések száma:	6556
Leírás:	Zalai Közlöny 1883 044-051. szám június Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap 22. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY-KANIZSA 1883. jnnins 3-án, Huszonkettedik éytolyam. t\'Hi írre...... 8 frt íéi i\\n...... * * negyed érre...... 2 , Kgy szám 10 kr HHIOETESEK ö b«J4l>W petitaorhar. 7, masodtxnr 6 * minden toribbi torért f. kr. NTILTTÉRHEN toronként 10 árért ví-tfiLt-k lei Kincstári Illeték minden egyei kird#-tesért 30 kr. Átélendő. fÜ B A lap szellem: réttét illető kézlemi-nyek i tzerkesztShÓz, anyagi réöét ílletó köziemén]¦¦•\'<: pedig a kiadóbor bérmentre NAGY- K AKIZS A Bérmentetlen levelek rstk ismeri munka tárunktól fogadtatnak el. ZALAI K0ZLNT. t, & „atlamegyei általános tanit«testulef a „nagy-fear>jzsai kisded ne veló egyesület", t ,nagy-kanizsa> tiszti önsegélyző szövetkezet, t „soproni kere-.• kcdelmi s iparkamara nagy-kanizsai kai választmánya* s több megyei és váron egyesület hiva.tr.Ios értesítője. Hetenkliií kétszer, vasárnap- s csüíöríököii megjelenő vegyes tartalmú lap. .Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet* Hatósági zálogintézetet! A zálogintézeteknek körülbelül kicsinyben éppen az volna hivatásuk, ami nagyban a takarékpénztáraké, — magától értendő, hogy csak a kokséözés tekintetében. Nevezetesen feladatuk volna a kisebb összegű kölcsönre szoruló egyéneket megmenteni t! uzsorások körmei közöl. Ka hogyha e czélt és a fen forgó gyakorlatot valaki egybeveti, hát éppen ugy elmosolyodik, mint czél-tévesztett takarékpénztáraink egyik, másik operatióján. Bizony a mi zálogintézeteinknél is csak ugy van a dolog, hogy bit adnak azok kézi zálogra kölcsönt; hanem az a legirgalmasabb kölcsön, melynek forintja után 5 o. é. kr. kamat, tehát nem kevesebb mint 60 yt fizetendő. Most már tessék sorba járni Nagy-Kanizsának valamennyi uzsorását, talál-e ennél nagyobb uzsora kamatot, hacsak professional is hiénával nem vezeti össze balsorsa. így azután a zálogintézetek nem egyebek hatóságilag engedélyezett uzsorabarlang o k u á 1. Pedig Nagy-Kanizsa vidékére és különösen Nagy-Kanizsára igt-n nagy áldás volna egy solid alapokon nyugvó rálogintézet, egy olyan, minő a már beszüntetett Mühofer-zálogiotézet volt. Ebben értesülésünk szerint a tisztesség, emberiesség és törvényesség korlátai között nyújtattak a kölcsönök. De ez be lett szüntetve s most azok a zálogintézetek, melyeket a concorrenti* legalább némileg mérsékelt a megszorult egyének nyázásának mesterségében, monopolizálják a helyzetet. "Valóságos solidaritás-ban állanak egymással az iránt, hogy valamiképen ppy.krc se lehessen több rosszat mondani, mint a másikra. Elteszik a megszorult embernek véres verejtékét, híznak belőle; de abból a rettenetes módon kicsikart nyereségből^ azután sem az államnak, sem a városnak haszna nincsen: mert amily bőségesek a kamat-ki vetésben, százszorta fukarab-bak az adó alap bevallásában. SŐt az által, hogy saját — az államra nézve haszonnal nem járó — anyagi emelkedésük alapját az állam, a város adózó polgárainak szipolyozása képezi: egyenesen az állam és város ellen törnek; mert az a szegény iparos vagy magán ember, inkább kész a hatóság elé adóbehajtási nehézségeket gördíteni, inkább adójával marad hátralékban, hogy sem ? zálogházi kamatfizetés mulasztása által egyik, másik kedves, kegyelettel őrzött tárgyától, családi ereklyéjétől kelljen megválnia, — melytől egy időre is talán csak a végső ínség vagy elodázhatlan köte lessége teljesítésének pillanatában könyek között vált meg. De ez még csak az anyagi részét képezi a dolognak. Az erkölcsi káros hatások felszámithatlanok. Az állam már be is látta mindezt s állított is fel Budapesten \| állami zálogintézetet. Mért ne tehetné meg ugyanezt Nagy-Kanizsa városa is. Kellő és alapos indokolás mellett az engedély megnyerése bizonyos volna. Felállítása nem <árna nagy nehézségekkel, sok költségbe sem kerülne. Mindössze kellene egy pénz-tárnokot, egy ellenőrt és egy ruhatára o^ot (szolgai minőségben) oda állítani és egy bizonyos összeget befektetni. És mekkorán lenne a megszorult városi és vidéki polgárokon segi tve ez ál tal, ha nem kénytelenittetnének azt az ember- nyuzó 60 százalékot fizetni. Mert természetesen: akkor a fennálló zálogintézettulajdoDosok- is kényszerítve lennének vagy soüdan dolgozni, vagy intézetüket beszüntetni. Legtöbb fflgg ez eszme felkarolását illetőleg polgármesterünktől Ki ennek keresztülvitele által elvi tázhatlan jót tenne a szegényebb sorsú polgársággal és e tettel valóban szép emléket és hálás elismerést fűzne nevéhez. MÍ azz?l a reménynyel teszszük le ezen eszméért felemelt tollúnkat, hogy jó szavunk (tekintet nélkül arra: honnan jött) nem lesz a pusztaságé. Pest ós Bécs. Tudvalevőleg a budapesti .iroi és művészi kör" meghívta a bécsi ,férfi énekkart", hogy ott vendégszerepeljen. Még az sem birt volna reá, hogy ezen meghívást az énekkar 15! szavazattal 29 szavazat ellenében elvetette, — ami az indítva nyozó és a meghívást melegen pár toló elnök Dr. OIschbauer Károly demissióját vonta maga után — szellőztessem. A ,N. Wr. Tagblatt" f. évi 143 ik számának tárczarovatában azonban spcczificálva vannak az okok (1) hogy miért vettetett el a meghívást és én nem hagyhatom megjegyzés nélkül az illető szerkesztőség schul-vereini ferdítéseit, gondoskodván egyszersmind arról, hogy egy .tiszteletpéldány* a Tagblatthoz is eljusson. A sótalan viezczekre nem reflektálok, csupán az .okokat* tartom szem előtt. A magyarok — írja a lap — sokat bántottak bennünket (németek) Pesien. Ezen bántalmak az erdélyországi németek massakrirozá- s á r a, a pesti németszkház elnyomatására és még. arra emlékeztetnek, hogy a magyar írói kör Parisba utazik, ott Hugó Viktor lábaihoz azon megjegyzéssel teszi le költő lábaihoz hódolatát, hogy német földet nem kell érintenie. Ezzel kiütötték a hordó fenekét, melyből magyar bor folyt volna hűvös rajnai poharakba, mely alkalommal egy toaszt, — me Iynek czélja, feledés, bocsánat, belátás, kibékülés és testvériség lett volna — szépen vette volna magát ki. Ami a kibékülést illeti, hát nem ugy kell venni a dolgot, mint azt s kérdéses lap érti. A német .Qemütblichkeit* ugy látszik abban áll, hogy a szomszéd magyart olykor esak oldal bataszitják és azután ez a barbár magyar még olyan udvariatlan sem ind lenni, hogy ezen .dentschc Gemüthlichkeitct* egy kézcsókkal viszonozná Jól cselekednek az arak ott, a kis Duna mellett, ha a ,cchulve-rein" okuláriumát csak egy perezre is leteszik és a természetes szemmel nézik meg a tények állását. Ha a németek csakugyan ki akartak volna a magyarral békülni, akkor a bécsi énekkarnak kötelessége lett volna elfogadni a meghívást; mert az már mindegy, a béke akár Pesten, akár Bécsben köttetik. De az aj barátok sem késtek volna az osztrák fővárosba sietni, hogy látogatást és a baráti kézszorítást viszonozzák. De Ők ezt nem tették: .ha Pest városa intézte volna a meghi vét, akkor igen; de az írói kör meghívását el kellett vetni" így hangzott a salamoni ítélet Térjünk át az egyes pontokra. Hogy a magyarok az erdélyi németeket maszakrírozták, ez olyan nevetséges, mint a kérdéses lap köpönyegforditása, midőn majd magasztalja, majd ismét elitéli a magyarokat Mert, hogy — az erdélyi szászokra az ő befolyásuk szerint ráerőszako 11 u k* a magyar nyelvet, az persze nekünk nem hibánk ; de a vétek abban rejlik, hogy 700 évig hagytak meg nemzeti nyelvünket, holott bevándorlásokkor m-igyar polgárokká lettek s ekkor lett volna a magyarok kötelessége az idegen nyelvet tövestói kiirtani. Ha Így lett volna, akkor az erdélyi szászok ma sem lennének magyar farizeusok és ma nem léteznék nemzetiségek heczeze! Hogy mi 700 évig meghagytuk abban, amire joguk magyar polgár voltuknál fogva nem lehetett, — az gyengéd elnézésünk volt. egyszersmind vétkünk; de az idők most másként állanak és Öntestünkön pióczát nem táplálhatunk, — ha tudjuk, hugy « szászok máshova gravitálnak, mint amely nemzet kenyerét eszik. A pesti nőmet színház .e I -nyonatásával, jó lesz ha a németek nem igen mutogatlak a .kasa disznólábakat.-Kinek kell számot adnunk arról, hogy mi nálunk germán színházat tűrni nem akarunk? Csak a németnek; mert benne megvan az a hatalmas dózis szemtelenség, hogy m-i-nemzet bel viszonyaiba belekotnyelea-kedik. A német minden lé ben kanál! És ha mi csakugyan nem tűrtük volna meg a német színházat a Herminatéren és ezt francziáknak adtuk volna bérbe, kérdés nem cselekedtünk volna-e okosabban. Mert azt csak talán megengedik a németek, hogy a franczia nyelv azzal a sokat fitogtatott .Deutsche Weltsprache"-vel mindenkor versenyezhet! \' Azután mi tehetünk, ami nekünk tetszik, mí a németeket most már nem kérdezzük; az idő, roidía TÁR_CZA. Arany kalászok. Miben áll ngy ax etjén mini ax ouxea embeii»ég java? Testi-lelki jólétünk minél nagjobb gyarapodásában, ic a> lebeuégeitik, minél tökéUtesebb fejleattétében. Irányozzak tehát hatalmi ragyánkat arra, hogy se íojiC-déeOnk te kólelbi teáéra bánon és akkor odajutunk, hogy a haialom as emberi \'társaság é szeliemi jólétének eszközére leaz. ilive! pedig aa anyagi é* szellemi jólét, kiilOooten aa erkölcs! élet, a xa adtág nél-kal lehetetlen, a szabadság pedig a társada-!ombin az, ami a tudományban ax jpaxtág tí 11(04, hogy as értsaerü hatalom, nem ellenkezniük as igazáig éa erkölcs elrelrel. GRKGÜBS. Helytelenül panaaakodik az • > beri nem tenniiMt« fo\'.ölt, hogy gyarló ét rövid kon, é hogy inkán > réleíJcn eset mint beleró álul kormlüyoztatik Me.t allénk e «51 og ha jól meggondolod, aat fogod tal>lni, hogy a« embernél tui itm nagyobb és jelesebb, a hogy a termcnaLbon inkább as emberek szorgalma, mint Mm idője ét ereje hiányaik. De a halandók életinek rezére íi parancsnoka a lilák. Es ha ax erény Ösvényen halad a dicsőség felé fölette hatalmas is fényes, s a atereo-caera nem szorul, agyaséi bacaOletesaégat, taorgalisg, * más Jó talajdonokat se nem adhat, tS^al nam re ben Da ha genots ragyáktól elfog-nlva, a lomhaságba éa a testi képekbe merőit, mintán a kárhozatoi gyC-nyOrnak r&rid Ólreaete f lytáo hanyagtág alul as erS idS ¦ tehetség elenyészett, a tar. méiaet gyöngesége rádolutík, saját rétkét mindenki a körülményekre hfciitj. Ha aa em-b-r«k oly aasgalommal ragaszkodnának a jóhoz, mílyannel idegen baaaontalan ét még ír-Ulms« dolgok után is Tágyódnak, nem ü uralkodnának aa események annyira fölouak mint inkább 6k uralkodnának aa események fölött, is oly magas polcára emelkednének, hogy halandócágnk mellett is díesóeégak által bal Ihatatlanokká tálninak. Mart Talamint as emberi nem tattbSl it lélekből áll ngy min. den dolgaink it tCrekréteink régiint a test, részint a lélek természetihez alkalma tkodnak. Ennél fogra a kitinú teatalkat, mgy kincsek, ngy szinte a testi erű ¦ más effélék rOrid idd alatt elenyésznek, de a lélek nemes morei Talamint a lélek hallhatatlan ok. Végre a testnek ét a aarrencae jaTalnak ralamint kezdete ngy rige U ran; minden ami eredt mulandó, és ami gyarapodott Oregsiik csak a lélek romolhatatlan örőkeraió és az emberi-nem reaérlóje, mindig mnkodik neki minden. 5 semminek sem hódol. Annál inkább csodálható ások fonáksága kik a lelt orómDknek engedvén át magokat bnjaláabaa it tnnyrsig-ban Ultik életüket, egyibb hánt lelkűket, a ember legaemeevbb ia legjelesebb résaét, tnfl-relctlenfll és tétlenül elnyomorodni engedik. SaLLUS -TIU3. CR18PUS. Valóban a nó nem arra ran alkotva, hogy ne legyen egyéb, mint nagy gyermek piperebáb rajongó esielöj, ragy Inria az 6 hivatáaa oly nagy éa magasztos 1 0 arra ran hiratra, hogy boldogító hitree gyermekeit ne-relS és képeió anya a a házi kor értelmet YBxetSje legyen. At á<s fénye, a a mireltség raráira esolgái legyenek a kikúperet; fólrilágosali leltiismeretnek! képezzétek ki az érst tekio-teUel a lelkiitmeretrc, hogy a kotelmaket illető néaetek érthetSk ét helyetek legyenek; mi-Teljétek a képzeletet szintén a lelkiismeretre vonatkozólag hadd fordoljon el ama benao* rágy, — melynek ralaaeoyien többi keresné átengedik magukat — a hin kaasonulaa képzelgés csillámától, i a kOuapi életre. ¦ köznapi kötelmekre vette % kaltöi befolyás fényét; képeltétek ki aa erkölcsöket, hadd legyen a azir és éta tulajdonainak még egy esSretkerets, hogy ellehessen nyerni ama befolyást, m-Iy által aa emberisig erkölcs njjá-tadlatétt. létrefog jönni. BEXICZKY IRMA. Hinni — hunmi! „tát* Oulliim ! Ugy el vagyok keseredve, — nem tudom mihez kezdjek; - mtegeay férjem folyton beie- .Akkor eaea Margit, valami jóra való orvos alán kell nemed mielőbb!* * .Lásd Hedvig, hogy még sem vagyok olyan papucshős, mindnek engemet szerettél tartani. Ittvan, moat meg-talajúm egy egéss köteg exerelmea-lőre-let, melyeket felfogok használni, mert ezek téged erősen kompromittálnak!" .Engemet? Aaok föltaliléta csak a te gyöogeaég-\'det bizonyítják 1* * II. gazdag kereskedőnek a fia belészeretett egy „demi-monde"-ba annyira, hogy elhatározta est nőül is venni. Azon. ban apja erősen kifogásolta eme standé\' kát fiának I Dj a fia nem engedett es ki jelentette apja előtt, hogy ő éten standé kátét vissza nem lép, vagy lemond öruk-ségén\'l és núül vecssi kedvesét, vagy agyonlő-i magát, mert olyan nLr, kiben annji kellem, annyi belsfi hőség volna mint ebben, és akt annyira oda adó lenne a szerelemben. — többet alig találni a világon I. Az öreg ur gondolkozóba esett a hallottak fölött és kezdett jobb arezot vágni a dologhor. Egy szép délutánon beállít fia kedveiéhez as öreg ur, és mézes mázos szavakkal\' igy adja elő jövetelének okát: „Fiam annyi sokat bestéit nekem as ön ¦zeretetreméllóságáról, szépségéről, ssép teslalkoUról, a txerelembBni hevéről és sok mindenről, hogy indíttatva éreztem msgamat mindenről személyes meggyőződést •seresni.\'1 „Aa nagyon nép öntől, hogy orré elhatározta magát, mielőtt menyévé lettem." A hírlapok „apróhirdetései\'1 kötött oivassá egy leányzó: „Egy legjobb korában levÓ, gyermek nélküli Szvegy férfin egy tisztességes leánynyal kíván köselebbi, komoly ismeretséget kötni.* A jelen volt barátnő a hangosan felolvasott hirdetménynek astán eme magyaréit lát adta: „No es ugy látásik, gyermekeket akar!" * MadárdallÓl zengő csalit hűs Arnyában búgott gerlekínt egy szerelmes-pár Végre fölsóhajt az ifja e** vágytelt stívé-nek így ad kifejezést: .Édes Ellám! ha tudnák eaüleid, hogy mennyire tteret-lek, hogy szírem minden dobbanása a tied, ba tudnák, hogy nélküled élni «er-kívánok, nem tagadnák meg tőlem továbbra ia kesédet, hanem boldogságunknak örülnének ők is." .De édes Pistám ! Te nagyon tokai ia beszelsz; — hűsen ha komolyan t-n ni akarnál, vagy tudnál, — már régen -b-ban a helyzetben lehetnénk, hofy kény-•terfthetsÓk szüleimet ahátasságbsleendő beleegyez étre 1* « Utsní tanult a fiatal menyecsaa nyilvános uszodában. Már minden nő nép előhstadást tett as ustás mesterségében, csak épen a jól megtermett tettet menyecske nem igen tudót; ügyet mozdulatokat tenni. Végre as Ottómét* tor u toraimét reatité éa ilyen módan fakad ki: .Valóban asszonyom, önnel nincs mit kflsdeail" .Ko Ön ax egyetlen férfi — ttoJ a nő indignalióval — ki felőlem így mer cyilst kötni." # .Hát valóban igaz, hogy m kalandhős X.. grófnak nem sikerült a leg-atóbb Űzőbe vett ábrándképét meghódítani ?" .Igaz! Pedig elég sokat fáradoiutt atána és nagyon ia röstell vereségét, mert miként állítja kifesutett hálóját még soha nem volt kénytelen üresen visszahatni 1 .El it hittem, mert X... olyan azép ember, hogy hódolatát nagyon kevés nő utasítaná vissza !* „Még hozzá 50,000 frtot it igérl a nőnek, ha Őt követi Olaatortságbat" „És még sem meni? Óh a szerencsétlen nő!" .De barátom! Hiszen a te nődről van ttó 1* „Ugy?! — Az már egészcu máa!" * Állattani múzeumban volt a kissé knrns -rj ifja nejével ét megmutogatott uegmagyarázott minden egyet kitömött állatot. Végre azon otstálybe jutottak, hol atillátok csontvázai voltakíiállit»a. Mutogatott Óriási mámmal fogakat, szarv -orra koponyáját, míg végre egy őriát tsarvatagancthot jatottak. Itt astán eteket monda a menyecske: .mily szép as tőled Auguszt, hogy mindent megmutatsz nekem, lásd háassságank előtt a gyakorlati állattan se mi ismeretével nem bírtam, de most már némi gyakorlati alkalmasa-tával birok egyik másik állati résznek ! .Ssjab. gyermekem as ember mindig; tanul, míg él;" .Látom! Éa én igen tanulékony vagyok.\' HUSZONKETTEDIK 6VTOLYAM ZALAI KOZLOHY JÚNIUS 3 ín Î888. & bécsi kEmarilláíól Metternich ,bi boros kezeiből* vettük 4t mi erőszakkal és jogtalanul elnyomott nép a reánk erőszakolt utasítást, — elmúlt. Mi csak alndtuDk, felébredtank és később mégis ők búzták a rövidet Ez olyan fotó álom volt, melyben a németek szeretnének szen-deregtetni, ha... nekünk nem volna beleszólni valónk. Különben miért nem engedték meg az oszírák Bécsben a cseh iskola felállítását? Oh nekik szabad mindent tenni! Nekik különös pri-wilegiamjok van ! ós nem számolnak senkivel! Vagy az a „humán* németség miért rabolta el ujabban a szerencsétlen lengyelek nyelvét ? — Vagy az a pomerániai massakriro-zás is .Deutsche Gemüthlichkeit* volt? Nekik rabolni, gyilkolni szabad; ők a ,c z i v i I i z á 1 t* németek; egy népnek sem szabad e földön kiTülők mozogni ! Övék az egész világ, — meg még egy darab föld! Hogy azután ki hajol meg e rettentő (?!) hatalom előtt, vagy ki ijed meg tőle, arról hallgat a krónika. Az is nagyon helyes, hogy a magyar irói kör kerüli a germán földet. Mert az egész müveit világban, kivéve Németországot, graris vagy mérsékelt jpgyet adnak az Íróknak; csak a német használta fel most az alkalmat és mért egy hozzá méltó ökölcsapást a magyarra, midőn a jegyet megtagadta. De azért a kaput mégsem volt képes eltorlaszolni. Minden tisztességes ember kerüli a fenyegető marást ! A magyarok is kikerülték az interoationalis botrányt. Hogy haragszunk a németre, — az tény! Hogy miért ? azt szükségtelen itt leírni. Olvassák Beck Károly „ Erinnernng an Alexander Petőfi* czimü munVájáf, ott ok és és okozat világos lesz előttünk. — Német költő irla, — németeknek volt szánva. A morált mentsék ki és szívleljék meg, nekik volt irva. De sohase higyjék azok a sehulvereini nrak, hogyha ők bekötik szemeiket, akkor más sem lát. Nézzék meg szemeikben a gerendát és azután keressenek más szemében szálkát. Végűi ama tárczaczikk íróját felszólítom, hogy jövőben, ha czik-kében valakit megtámad, akkor tegye már oda tisztességes nevét is! Ezt nálunk Magyarországban férfiasságnak nevezik! Polémiánál vagy támadásnál legszebb a leeresztett sisak. —¦ Különben mumnskodása ellen nincs kifogásom, ha talán a németeknél más szokás dívik, mint más népeknél. ^—-\' Mert lehet, hogy a támadásnál jő pajzsul használt annonyimitásban, vagy a psendonymban is „Deutsche Gemüthlichkeit* rejlik, SZOMMER SÁNDCB. as eaküró uUn közölte atyjával lép.:sét melyet egyébiránt mindenki nlőit titkolt A házaeiág emellett alakilag bíbá-IU TOlt megkötve. A aaini-remy kereskedő határozottan elleneste a frigyet; * lengyel nŐ fo-151 jatt birek im vitték, bogy fii tói minden segítséget megtáguljon. Miodeo támasztól megfosztva gya-log indult el a uerelmet háZMipir Fran-cziaorezágba, bog/ a haragvó tlyál meg-békítsék és bocsánatát kieszközöljék. Gyalog járták be Európát, minden podgyássa gitár- é* adáss-k Űriből állott, énekellek és zenéllek u tatáról • n> ozárs, udvarról udvarra és így keresték kenyeröket. Egy kártya ve tó csigány asszony csatlakozott útközben hozzájuk, karjaikban leholie ki életét, kétkerekű kordéját & vándor pár örökölt. így vonaluk be Saiut Kemjbe, i fiatal lengyel nő, ki még mindig figye lemreméltó szépség túli és a városszerte ismert fiatal kereskedő. 1SS8. év suguaitu; bavábsn törtéül, el lehet gondolni, mily nagy feltűnési kelteti megjelenésÖk.AZÖreg Mistral is megtudta bevonulásukat, oéhány logj* veres emberrel fogadta okot Mikor fia rá akart borulni és átölelni, ellökte magától és e Marákkal fordult k.BÓróibez : .Fogjátok meg a bolondoi la Jeant lefogták és erősen megkötötték. Hiába borait as atya lába elé a axép lengyel no. „Vigyétek házambs!" kiáltott basa népének és mialatt a fiatal eas-szony eiiméletlenal rogyott össze, férjét es atyai básba hurcsolták. Fiit gondnokság alá belyests és tébolydába siratta. Negyveoöt esztendőt tölfőtfa tébolydában. A keményszívű apa még etsel sem elégedett meg. A kül fuldőn as alakilag arcagy is bibáian kötött házasságot érvénytelennek nyíl ráütött. As atya halála után unokája Misire! Bernad, a vádlóit. Ifin at elmebetegnek nyilvánított Jean gonduoka. A vádlott Ügyvéde szl bizonyiljs, bogy a felsorolt tényeket as ellnnfelek burkolták ily romantikus lepelbe; s lengyeluővel való básasság, a trubaduta körút Európán keresstül isia\'én esek as elmezavart embernek tettei voltak és ebez hasonló bolondságokból többre is emlékesnek a kortársak. Híratkotik még arra is, hogy Jeant csak hivatalos vizsgálat után sáriák a tébolyaiba. A gondnok a psnaszló elutasítását és 100 ezer frank bírságban rsló elmarasztalását kivánjs, utóbbit „rágalom eV kár csiméo, kivánjs továbbá as Ítélet hírlapi közöltelését, melynek költségei! szintén panassló viselje. A per egész Dél Francxiaoraság figyelmét vonta magára és feszülten várják megoldását. niaitás i büa 45 évig a tébolydában. Már említettük, hogy « Uraikon i törvényszék olótt néhány nap óta általános érdekeltséget keltő pert tárgyal nak. A per huse,noba>xenvedólegMÍsirat Jeao Sainl-Remyből, milliomos bolondnak \'s szokták hívni, mert vagyona mintegy 370,000 frankra rug. y~- Hogy Miatral jelenleg-eimebeleg, as kétségtelen, a kérdés azonban a körül forog, vájjon a szeren esetlen mint elmebeteg került-e a tébolydába, vagy hogy csak a tébolydában való 45 évi \' tartózkodása folytán vesztette-e el lelki rilá gosságát. Miatral egy ík távoli rokona as utóbbi mellett van és ast kívánja a törvényesektől, hogy Miatral Bernsrdtól, a mílliomos-unukájától, vétessék el a gondnokság, miután ó a preznmttr örökös. A vádló ügyvéd szerint a lényállások következők: Miatral Jean, Dál Francziaorazág egyik leggazdagabb kereskedőjének fia 1836 ban üzleti czélbÓl útra kelt. Len gyeUrszágban megismerkedett Dombrewa. ka Wilhelmiaerel, egy építőmester bájos leányával. A fiatal frinczii halálosan bel eaaer etet\'. el is vette, anélkül, bogy áxyja beleegyezését kikérte volna. Csak Jegyzék a nagy-kanizsai kir, trrazékmint büntető bíróságnál 1883. évi június bÓban meg tartandó régtirgyaiás és Hélethirdeté aekről. Június 1-én. 1033. B/83. Súlyos tesü sertéstel vádolt Kii István ellent bűnügyben folyt, véglárgyalás. 1034. B/88. Lopással vádolt Beí-ner Ödön elleni bűnügyben végtárgyalás. 1423. B/83. Horváth György társai elleni bűnügyben II. bír. ítélethirdetés. 1202. 1203. B/83. KorraJícs Ist ván és Szabó Mari elleni bűnügyben büntetés foganatosítás. 1214. 1215. 1256. B/83. Jövedéki kihágással vádolt Takács György s tár lleni ügyben büntetés foganatosítás. Június 7 ón. 893. B/83. Magsatelhajtáasal vádolt Ztgatinecz Francsiska elljni bűnügyben végtárgyalás. 1043. B/83. Súlyos testi sértéssel vádolt Ssakonyi Lajos elteni bűnügyben végtárgyalás. 459. B/83. Csalással vádolt Schrerz Márkus elleni bűnügyben végt. 1413. 1414. 1415. 1416. .1417. 1418. B/83. ss. a. jövedéki kihágással vádolt Radmanícs Iván s társai elleni bűnügyben büntetés foganatositia. Június 8-án. 901. B/83, Lopás bűntettével vádolt Benedek József e társa elleni bűnügyben végt. 902. B/83. Hatótág elleni erősssk kai rádolt Varga József elleni bűnügyben végtárgy. 1362. B/83. Lopás bűntettével vá dolt Sebők János elleni bűnügyben végtárgyalás. 1213. B/83. Kocsis Lajosa társ. •lleni bűnügyben III. bir. ítélethirdetés. — 1476. B/83 Gornisecs György elleni bűnügyben III. bir. itbird. 1310. B/83, Özv. Cseh Ferencsné elleni bűnügyben III. bir. itbird. 158 J. B/83- Gornics József elleni bűnügyben II. bír. Ithird. elle; Jun^as Iá-ón. 533- B/83. Magán okirat 1 sai vádolt S-lamon Flórián eli Ügy ben végt. 1345 B/83. Közegészség elleni bűntettel vádolt B»ta István bűnügyé ben vé?t. 1356. B/i3. ffkkaaztásssl vádolt Klelner Antal s tára.\' elleni bűnügyben v«gUrgy. 1327. B/83. Lopással vádolt T-.p lek Aaastaria elleni bünügybeu végt. 1451. B/83. Korcsár György elleni bűnügyben II. bir. itbird. 1550. B/83. Malics Gábor bűnügyben llí. bír. i-b\'.rd. 1568. B/83. Anlolek Simon elleni bűnügyben III. bír. itbird. Június lfi-én. 1615. B/83. Bosenat\'in Vilmost társai elleni bÜDŰgyben végt. 1756. B/83. Lopásaal vádolt öreg Banda Jósaef s társa elleni bűnügyben \'ágtárgj- Janiui 18 és kővetkező napjain 1350. B/SS. ¦ Rablással vitdolt HEBCZFELD SA«t és társai elleni bűnügyijén TÍgtirgy. Június 28. 727. B/--3. Jffialyoa testi sértéssel rádőlt Ötvös Kassts Jóxsef t társa elleni bűnügyben régi. 731. B/83. Lopással rádőlt Ssóko Viktória elleni büoűgyben végt, 1196. B/83. Súlyos tes-i sértéssel vádolt Ör. Beke György elleni bűuűgy-ben végt. 1522. B/83. Poleiits János elleni bűnügyben H. bir. itbird- 1523. B/83. Vároii Imre s társa elleni bűnügyben II> bir. iihird. 1499. B/83. Ziibrik Ferencz elleni bűnügyben II. bir. itbird. 1668. B/83. Nóvák József elleni bűnügyben III. bir. iihird. 1669. B/83. Mravlek Balázs elleni bűnügyben HL bir. ithir, Jauitu 30-án. 1193. B/83. Lopás bűntettével vádolt Ktllinics Anna elleni bűnügyben végtárgy. 1199 B/83. Lopás bűntettével vá dolt Bunyai Ziigmoed elleni bűnügyben végtárgy. 1513. B/82. Lopás bűntettével vá-do\'t Btssterczky Ernő elleni bűnügyben végtárgy. 1539. B/33. Gombos Vendel elleni bűnügyben III. bir. itbird. 1677. B/83. Czígány Lajos elírni bűnügyben III.-bir. ithird. A kír. törrÓayssókuél Nagy-Kani-tsáu 1883. május 28 án. Kiadta: PLANDEB GYÖRGY kir. trvazéki írodatiast. Gizawág koréból. Egy látogatás Grossolane és Rtmch-n-bach elsó magyar gazdasági gépgyárában ós gépraktixában Budapesten. Legutóbbi idösésűnkoél a főváros- állítandó gÓpróssek késsitósóhes kűlőnfi sen szerkesztve. Munkás élet uralkodik itt ós minta-sserŰ rendben íeküsznek as egyes gép-róssek a működő gépeknél, hogy össze-gyüjtre s (elsserelókhös jussanak ét rövid időben egéssssé egyesüljenek. A késs gép asutáa tÖbberöri próbának less alávetve, mely asonban a pontos munka íoi tán legtöbbnyire már a kesdeCÓI fogva rendesen és pontosan működik és osak ritka ételben mellékes helyreigssi-t. at igényel. As elsó emeletnek hasonló nagy termébn, melybe egy felvonó által játunk, as aasialot műhely van elhelyesre ét a másodikban a késs gépek be leesnek festve. Ha rsok asutáa megasáradtak, a felvonó által as elsó emeletig és innen egy bidon át a már említett raktárbs vitetnek. Valamennyi termek . légacets- ós visvesetéttel vannak ellátra ét ásna kívül gősfűtés is lótesik, mely netalini tűs esetén egysifnnnod ollótserül használható, miután a viskŐs a tűset elfojtja. Említjük még a kajfznháxbos csatolt gős set fűtött fassáritó tormet ós sarjak esen gyár leírását a megjegyséssel, hogy még nem találtunk telepiivéayt, mely oly ált alánosán czéltterü berendezésekkel bírna, tényleg asonban egyet sem, mely nek a sikerűiét oly aunyira mintegy a homlokára rolaa irra, mint as ennél as esett 04 asoa határozott meggyősődétünk is ran, miszerint e gyár egészen rövid idő alatt kóttser oly nsgy lesz, mint ma, a mi különben a lalsjdonotokiól kilátásba is vétetett, a mennyiben a telek melyetagyár asámára váaáro!tak,mÍntegy 7000 oégtaög Öl nagy. Legjobb benyomással távoztunk esnn gyárból és indultunk s vácsi körúton fekvő raktárba. Est minden érdeklődőnek, a ki Pestre érkezik,meg kellene tekintenie, mivel gasdagabban ós áttekinthetőbben berendezett raktárt nem fogunk találni sehol sem. As udvarban talán vagy 70 gó. mosdony áll, asután jön egy raktár emeletekkel, felvonókkal futó darukkal és hidakkal ellátva, i melyben földssint, ellő ét második eme-leten gős- ós járgány csép tógépek, rosták trieurök, atb. ssásanként vannak berak-tárosra. A második még nagyobb hás mely mára gyárutezába nyílik,fóldszint-ben teli van mindenféle nagysága gős-mozdonyokkaiét gŐzcsóplőkkel, melytk mintául megtekintésre fol vannak állítva. As elsó emeleten további járgány cséplők vannak bereklárosre. A harmadik és negyedik emelet mintateremül saolgál és \| itt mindennemű járgányctóplők, trieurök, ekék, retőgépok, slb. síb , egy szóval ám rálasstéitban fellelhető mind az, a mit egy gasda hassnálbat. Ezen lelepií-róny megtekintését minden érdeklődőnek a legmelegebben ajánlhatják. Uteui rerekedefi. Mi JM hó Hírek. — Nyilvános koszomét. A n«gy-_____ _____________ kanizsai kisded o e velő egye-ület sorsjátéban alkalmunk volt fenti telepitvényeket¦ kotrendesóbísotttágáhosfolyta\'ólagujab-megtekiathetni, a hol is oly sok ujjal es \| ban » következő felalfisetések, ületóieg érdekessel találkozunk, hogy keflemeten \' adakosisok folytak be: Tsndor Oltó Bu nditva óreslük magunkat a látottat, mennyiben az ép-n elérhető, olvasóink elé terjetstuoi. \' As engedély, s gyárat — moly a külső vácci utoa as oszt. pályaudvar kii setében fekszik — megtekintrni, készségesen megadatott és ténylfg v&r.kozá-sainkat teljetea felülmúlva lalátuk, midőn termein átmentünk. Vezetőnket követve, mindenekeló-t egy nagy épületbe léptünk, melyben a kovácsműhely és vasöntöde létezik. As épület majdnem egészen kúh\'l és vasból késsült, maga és Óriási ablakai igen nagy világosságot bocsátanak be, a mi a munkásokra és munkára nésve felette előnyös. a A számos korács tűzhely, melyek valamennyien, \'tstelelők által tartatnak lángban, üllők és gózkalapáctok mellett, láttánk aj szerkezetű nyeső gépekel és a kovácsműhelyet, melyben a természeténél fogva, sok gép nem lehet, igen csél-asrrünn berendezve laiáltuk. A raaöatdde — épen jókor jöttünk, bogy egy öntésnél jelen lehessünk — ssíntén cxéisserüen van berandesve és valóban hiba nélküli finom öntést hoz létre. A vasöntödéből utank, nagy fa-kétslettel megrakott faféssereken és egy raktáron át, mely egészen meg rolt tömve késs gépekkel, a tulajdon képen i gyár\' épületbe resetatL As három emelet magas és minden emelet, óriási méretekben egy termet képes, minő termeket még eddig sem láttánk. Itt is igen széles ét magas ablakokat találunk, agy, hogy a termek teljes -világosak. A földszintben \| ac indító gép ran, — a kasánhás mintegy 20 lépétnyire.a gyári épülettől fekszik — mely u Összes áttéti teogelyzetet működésbe hossa. Esen teremben találkoztunk különleges gépekkel, melyek csakugyan czélsserüség tekintetében min dent felülmúlnak, mit eddig láttunk Fúrógépek, hatalmas eestergepidok, gya- 1 luló gépek stb. s mindezen gépek as elő- lapéit 1 frt, Vecaey Viktor Debrecsen 2 frt, Zobel Gottfried B esz terese 1 frt, Kasstnerné Trenosén-Bsán 1 frt, Vágó Lajos Kémes 1 frt, Hírscbler Arnold Ssi-ssek 2 frt, Morgenbeser Lujza Nagy-Kanisaa 2 frt, Horgenbester János Nsgy -Kanizsa 2 frt, Pozsonyi \'Emma Budapest 1 frt, Ambrovics Ilona Acaa 50 kr. Rog-rfln E. Párkány 1 frt, Németh latrán BusÜ 50 kr. Fábián Ferencz N. Kan ina 50 kr. Jersik János Vácz Szt.-Hsi.lo l frt, Bostányi I. Illára 50 kr. Bencsik József Aszód 50 kr. Sonnewend Gyula Körmend 1 frt, Fehér M-bály Kadarkút 50 kr. Polner Lajos Gödöllő 50 kr. Kovács Lajos Nánás 50 kr. Östxesen: 20 frt. Előbbire! 847 frt 50 kr. melyért a bizottság nevében bálás köasönetemet nyilvá nitom, s egrssersmiad tisztelettel érteti lem as érdekelteket, hogy a hazáa f. év jul. l-aő napján okreilen megtörtéoend, s.igy a még hátralékban levőket felké rem as összeg szíves beküldésére. Nagy-Kanizsa június 1-éa 1883. So rossi eh Lori ncs bisotttági olnök s pénstáraok. — A tanítói gyűlés szépen folyt le Paliinban májas hÓ 31-én. Az ülésen jelenvolt megyénk buzgó és lelkes tanfelügyelője, Krób Pál or is; asoakivul a meghívott pallini intelligenciából Za-tharecsky Zsigmond arodalmi Ímp«c\'or or. As ülés körülbelül három és fél óráig tarto:t. Utána as ottani rendéglőban volt társaiebéd, mely fölött néhány lolkea loszzt is mondatott. Ebéd után a tanítók mindnyájan megtekintették Zsthurecsky ur veieiése mellett as ottani tsép beren-dezé»ü pessgőgyárt. Ez után követkeaett as igesán tessteltn múlatás, mely SsalÓky Márton ábrándokba ringató győoyörü nótái mellett estig tartott. — Tanügyi jelentés. A kir. főigazgatótág batárosata folytán a nagy-kanissai kath. fogymnasiumban ss I88V3 tanév-végi érettségi vizsgálatok szóbeli resse jun. 4, 5 ét 6-án fog megtartatni, miről as erre jogositattakat ez uton ía érieritj as igazgatóság. 30-án három tsent-miklótí psrssst Pia tér Sándor korcsmájában verekedést kesdett t ebbe oly anyira beleherűllek, hogy a Kisfalady-atcsán régig egéss Csengery. ácsáig folytatták, hol már őket nagy ) néptömeg bámulta; míg végre egy raadór közbe veié magát, de vesztére mert eeaek egyezerre mind s három verekedő rllas. sége lett, megrohaoták és földre is tepr. ték volna, ha sserencsére egy 48. gyalojr ezredbeli tisedesnek eszébe nem jut, hogy veszély esetén a katonának kötelessége rédelmezóleg fellépni, u. i. es a k<\'-;c:;éf; Jaháss-féle IskUnyábél 3 felfegyverzett katonával a veszély ben forgó readorsek segittégére sietett; midőn azonben a vitái ssent-miklós\'ak est észre vették, kettő közölök elillant, a harmadikat atonhaa Poasarecs Jánost ki a legreniteasqhb volt közre vették és bekitérték a várohá<eos, honnét másnap a rendőrség átkísérte a kir. törvényszékhez. — A derék tizedes nere Kürschner Zsigmoad, ki tapintatos és gyors eljárásáért" bíso nyara elismerést érdemel. — Törvénysxekl nj ebwkAik IV mássy Béla már városunkba érkezett és állását elfoglalta. Üdvözöljük Őt körünkben. — Xeglütíek s napokban egy kfi-bös hadseregbeli katonát a eséllővés alkalmával. Azonsai kórhásba ssállttoUák; éie\'éhes kérés a reményt — Zene vizsga. Májas 2? én tartotta Mar csaliban StŐszl kántor taaitvá. nyaival ez évi sene risagáját, ately — ugy az előadást, mint a közönség érdeklődését tekintve — fényesen sikerűit, á kösönség, hogy a szorgalmai taoilé iráut elismerését kifejezze, de meg a tanulók\' nak is öröme\'- szeressen, jutalmakat tűzött ki, melyek összes értéke meghaladta a 25 irtot. As elsó jutalmat Wttxgsr Jeső tanuló nyerte el; as egy hegedű 12 frt értékben, melyet Szakács Ügyvéd hozott áldozatai az ünnepély díszének emeletére. Az ily tett nem szorul dicséretre. Vsjhs zalamegye városaiban is hasonló módue nyilránulna a tanügy iránti érdeklődés! — SchwlngensehlögelkltflntetTe. A Spanga eifogáaa álal híressé rált pozsonyi rendőrfelügyelő, a koronát esüit érdemkereszttel lelt kitüntetve. — A keszthelyi járásbírósághoz aljegyzővé Títaiy Júta-f ntreztetett ki. — Betöréses lopás. Tófűn (Baranyám.) májat 27 s 28 ika kösti éjjtl isme.étlen tetteoefc betörlek Blau Jánus izraelita kiskereskedő lakáaába a ellopták 200 frt kétipédiét. Mégit furcsa/ho^y a tzobában a ksreskedŐ, neje, Itt érés fia a két felnőit leánya feküdlek, s atot hallották, mikor az ajtót feltörték, aem halloiták, mikor ngyaoasoa rsobábio feltörték a szekrényt. As is nagyon farcsa dolog, hogy a tolvajok a tárftsából caak pénzt vették ki, az irományokat ott hagyták tarozástól; kivették a hatotokat a pénzes zacskóból, a zacskót ott hagyták, pedig setét rolt. — Nem vesztette el lelekjelea létét Tói ön (Baranyám.) egy szolga gyerek, kit gazdája egy igen magát jegenyefára küldött, hogy fest kötelet erő titsen meg, melylyel a fát bizonyét Irány felé akarták dobni. Mikor Öt ölayi ma-gazaágban rolt, a már két fé\'ről berágott óriás U dőlni kesdett. Ha a tselga rajt marad a fán, as Össsesusta volna; de a gyerek, mikor látta, hogy más mód menekvésre nincsen, leugrott a magasból s alig feküdt a földön a fa íaconyu robo-gással eldőli, A gyereknek aemmi baja. — „ü es. és kir. apostoli Fel- arge májai hó 31-én Batthyány Stratt-mann Ödön herczeget ason alkalombó1, minthogy atyja Belthyány-S írattatta a Gustár hercaeg elhalálozása folytán a herciegicsiraet lei vette, — magán audiea czián legkegyelsicsebben fogadta/ — A nyíregyházai tárgyaláahoz. Komis Ferencz nyíregyházi törrényssáki elnök. m. hó 15-ikéról kelt megkeresésében felkérte Szabolcsra egye alUpáDJtt, bogy a tisze esslári bűnügynek folyó éti június hó l9-én megtartandó és következő napján leondŐ tárgyalása alkalmára, a megyei nagy termet, valamint a teánk ét tzakértók részére a kis termet átengedni ét as előbbinek berendezését, nevezetesen as ajtónak a kir. Ügyészségi helyiség felől való kinyitását megeagedei szíveskedjék. As alispán e kéreUmnet készséggel engedett a a kiránt helyiségeket a törvényszék readelKeséte alá bocsátotta, — Bary Józsefnek, a tiszt eszi ár: ügy vizsgáló birájáaak mint a ,Deb-rrczen" UpinS « Vírtony L»j« Tiroti kifTiwl\' m. bt 11-4o nyujiolUk it »» •a\'1 aerlugat. meljröl Upukbtíi mir ná Tóit. A nrleg 36 un. mngas. Egjik oldtlii kouoraban <ai » feiirfttot »Bwy Jóíwf viugiló biróo.k u igusig kiurui b.jookinak HjiregjbJWB 1883. D^" c»oi luatolői. Legyen ig«^g, HJ >Mua . Tüif . A tni«ik ol4»k>« »* igwág tatenutsonyin.k jelképe lth»W. A serleg ittyajtÍM .lk.li»iT»l Sistbinirj Kiroly hoMMbb be^et urtoK. Btrj iil>nibu Wkírte . kaldSiteket, n»í/ fejének ki megbiiiik elítt U küw5««»t- HUSZOKK ET TJEDIK ÁTTOLTAM. ZALAI KÖZLÖK? JUNIUS 3-in 1883. — Borbély szerkesztő Egy kis tmerikai városban nemrég valami német .Grermauia ciímü lapot indított mag. A sterkeistotegi irodában atonban nemcsak * híreket hanem ai emberek haját ia nyírja, amennyiben borbólyüzlele is van n derék sserkeattónek. Egyaránt élea támadásokat intés a isakállak éa hatósá gok ellen e . ugy mondják, hogy a kettős támadaaok mellett igan jé folynak dolgai. \\ — Villamos fürdők. At utóbb-idÓben ai orvosi tudomány mindinkább felkarolja a villamosságot, mert aa orvosok meggyósódtek arról, hogy idegbe jókban szenvedő betegekre nésve a villám áramnak alig sejtett gyÓgyitó hatása van. Ujabban az elek\'romos fürdőkkel lettek kisérlttet s etek csakugyan ig-c kiiiluő gyógyitöképfaaégii tanúsítottak. Az a>lyeO fürdőket ugy készítik, hogy a visen a bet»g egyéniségének megfelelő erős villemáramot vezetnek kereastül a at által a vis úgyszólván víllamoeeá lesz; a fürdő ember teatét e szerint egész felületén érint! a viliamáram. L gyógyítási módot számos orvosi kapacitás. így dr. Eulenberg bérli ni( taair is, (melegen ajánlja. Eulenberg agy találta, hogy as elektromos fürdőben as üter verése csökken; mégpedig egészséges embereknél 10—20 veréssé! percsenkint, betegnél 30-ctal, sót többel is, Dr. Eulenberg egyébiránt ast hiszi, hogy at elektromos türdó sok tekintetben ugyanazon eló-nvfiket nyújtja, mint a legtöbb ásvány-fürdő. — Óz helyett embert lőtt A ¦timi\'gy-tselícti erdőségekben sok a vadorzás. Nemctak fegyverrel pusztítják az orvvadászok, hanem hurkokat vetnek kí drótbdt, melybe az őz belemegy. Szerencsétlenül járt a közelebb egy gálosfai polgár, kí szinte a vadorzók hírében áll. Kiment ugyanis estve lebo at erdő közelébe egy rnzstáb\'a szélére, t a mint sötétedett, látta ám, hoőy mozog valami a rozsban ; oda czéloz... elsüti fegyverét a egyik lakoslársát lőtte agyon, kí még csak .oeffl is szólhatott. Az tgyonlöit hihetőleg asiate lesben állt at özekre, a rgyik sem tudott a másikról, i^y történvén meg a nagy szerencsétlenség 1 At illető égvén la van tartóztatva. — Zsidó hOIlTéd. E napokban temet\'ék el Szigetvár lakosságának óriási réitvéle mellett Berger , Antal megyei pandúrt, ki végig klizdé íznbadaághar-i-tünket. Uerger Antal, mint 10 éves fiu katonává lőne J848 ig a kötőt badte-lagben szolgált; a forradalom kitiiréte-kor azonban ezredét olt hagyva, sislnit a magyar tászló alá, hol is különböző helyeken és külöubbifi Ctatákbau harctolt. A világosi fegyverletétel után a kötőt h d<teregbe mrottaiott hol 1866. évig nagyobb idejét — mint csendór Mn-gytrorstágon töltötte, midőn atián a csendőrök felottlaItattak, mint megyei pandúr vállalt szolgálatot, hol köteles- segél híven ét pontosan tcijetiteüe. A szigetvári rabbi hassfiis magyar b stéde mélyen meghatotta a temetésen jelen voltakat. — A halott óhaja. Szokatlan je 1-nr.tnok voltak tanuí — írja a .Pátere-burgtkaja Gazsiit* — a Uitrofani-temelő látogatói Péterrárott. A sirásők ngy már keresztté! ellátott sírt felástak s a tir mellett egy talpig gyászba Öltözött sstxony sin. Midőn a sírásók a koporsói kiemelték t felnyitották, a nö ráborult a benne fekvő, már felrszlásnak indult leány-hullára s tokáig görcsösön zoko gott rajta; majd koszorút tett holt leánya fejére s ismét leszögetlette a koporsó fő delét. Ezután a koporsót rövid ima után halottas szekérre tették, mely kiindult vele a (emetÓböl. A hulla kutatásának története at, hogy egy előkelő finn asszony leánya miotegy G bérel ezelőtt Szentpéterváréit elhunyt t a Mitrofam-teme-tőben temették el. A finn nőnek álmában minden éjjel magjelent leánya t összekulcsolt kezekkel kérte, hogy vigye haza porait Helsingfocsba, mert nem bír pihenuí idegen tüldőn. At anya kedélyére az álmok oly megrázóan hatottak, hogy orvosai lépeseket tetlek at iránt, hogy gyermeke holttestét kiásathatta t Finn> országba vihesse msgávsl ; sikerült it tz engedélyt megnyerni t azóta a fiún nő keserve némileg enyhült. Nyilttér.) legjobb Asztalí-és aditö ital, kftia. batiaaaak bizonyult köhögésnél, gép. i bajokaal, \|yoawr.it bátyai Iwnrbiál. ÉDECSEKlií smésztés ilesaglteeéra). I Mattoni Henrik,. 879 10 —30 L.pveaer éa kiadó: SZÁLAY SÁNDOR Fololó. .aerkeeztS : BABOSS LÁSZLÓ. Laptal.jdoDo.: WAJDITS JÓZSEF. SALVATOR ¦Iti rttft vststettet tartsytvtz, lithinm ét bor-nátriumban gazdag forrás, orvosi tekintélyek által a légzŐ éa eméattesi szervek huru\'o<i bánulmainál rendelve; — kiváló ¦ter a köszvény, hólyag és vese bajoknál. 5 orral használva igét kellemes aditi-ita: * Kaphaté iovstyvU-iéreskesét^ -ec ás leftttb fysfytzartárbti SalyaíoMorrás TOatósáL 906 5-20 EPERJESEN. Bpetten főraktár Éáetkuthy L. árnál. X 3FL i3 23 * E rovat alatt kOzlBttert.i magára felelős téget t TÉSE K. megküldött köuyv nekem nagy szolgálatokat tett, :;H mert nenieaak én, a ki már tel-m II j jeten remtartolea valék, hanem JJÍL tzámot iaraerctöm U a benne fog-Ult tanácsoknak köszöahe tik egét-tégfik helrreálUtását. — Ezeket Írja egy azereneaéeen kiépült a „Dr. Airy cyAgymódjáréL\' E 416 lapra terjedő kít&nŐ munkában sem csak a betegségek leírása foglaltatik, hanem egyszersmind oly gyógytterek it vannak feltörölve, melyek tényleg jóknak bizonyultak ngy, bogy a beteg a feletleget kiadásoktól mentre ran. Egyik szenvedő, nek sem kellene tehát elmulasztani e k&nyv megaxerzétét, mely Ríchter kiadó-intézetében ÍJ petében jelent mer. E könyr 75 kr. beküldése mellett GerltObek K egyetemi könyriras által (BéOI I. latrán-tér 6. az.) kiránttra bénteatre küldetik meg. 817 7—?. 1881-ik évben 295 000 palaczk, 1882-ik évben 550.000 palaczk lett elszállítva. A mohai AGNES-forrás iiazánlc egytk legszéiiBavcitiBalDto savanyavize kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántal-main alapuló bajaiban. Általában a viz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása kívánatos. Borral használva már is kiierjedt kedveltsépek Örvend. j Fris töltésben mindenkor kapható EDESKUTY L. 862 m. k. ilvaii siállit6aíi BUBAFESTKN, Srxsébettérea. Úgyszintén minden gyógyszertárban, faszerkereskedésben és vendéglőkben. 1881-ik övben 295 000 palaczk, 1882-ik évben 550.0O0 palaczk lett elszállítva. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX X) XX \' r BERGER ort osi xx KATRANY-SZA PPANA WToeí tdr, intélyek által ajánlra, a legtöbb európai államokban a legna-Krobb batátaal hatználtsUk JWC mindennemű bőrkiütések ellen, klllSnotea idült és nílmÜrBk, rüh, ótrar és élődi kiOtéspk, ngyizlnt* reret H)\| orr, r.pvd-.R i>xó lib, fej- és itakilypikkeiy, Berper kálrátyttsnaat Wfk» 40% fakátrátyt tartalmaz ét igen elkalfiaiteodfi a mit forgalomban lerí kítránytzappanokiOI. A csalitok elkerülése régtt kérették riiigo-JU( " \|aD ríergrr kátrány-szappant ét ügyeltették ax ismert tédjagjre. jpfc Makact bénzeuredétoknrl a kátránv-szappan helyett hatatta! Aa«ntl-tatik XX Berop oríosi Wmi ikmmi ethpn, féle kátrány kín-tzappan, &ll2 4—24 Qkséfreltstn-, ngy kéressék etaklt a Berter- linthogy a kfilfóldi utiaeátjk eredményiben készítmények. Mint gyengébb kátrány-szappan melloaéare minden tisztátlanság &. bőrön, bKr- é« fejkitltések gyermekeknél, Tálam int eddig elérhetetlen tzépltó moasdfcB és fordd-taappan mindennapi l>asaaá!atra taolgál BERGER GLYCEBIN KÁTRÁNY-SZAPPAN A mely 351, Glycerint tartalmat ét finoman van Ulatoaitra. nyo Minden fajtának darabja 35 kr. ntasltasaal együtt. ^m Föszétküldés : HELL 8. oyóoyízereszaé! Treppáksn. Raktárak: Kész!étben van minden cnrópxi gyógytzertárt>an. Főraktir Nsgy-Kanl-zaa saámára: PRÁOER BÉLA és BELÜ3 JÓZSEF gyógyszerészeknél. 52 XX XX X» XX XX XX XX X» XX XX XXXJtk itXXStKXXXXXXXXICXJi] Mautoer József első pálinka főzöde és borkereskedése 9K4 3-13 Szegszárdon. Ajánlja kitűnő minitégfi pilinkakészitményait. úgymint : kiutat tbrkSijr iivon.u-t (Durch.uí) 100 lit-r (hordó nilkQI) .xer fígstett torkolj- itTOD.tot (Durohiug) 100 liter , vxlndi Urkílj píllíkít , Tribbi wlavon I» txirmiai 6- it uj MUv&rluniot bordird «gjUtt 38 frt. Vigül stegttdrdi 6- ét aj TSrS.borait mé».kelt ir.k mellolt. Szíré, tqegreitdelée.k a hidss-b^nt-Iiidi illomáeig bermeotve »iijlttt»tn.k. A. kiürült hordók, bs .tok 4 hónap alatt . hidaa-boOThídi illomaaig bérmentve Tta«*iailiiutnak, ugy.áatoa áron mist ísla»4mittattk, TiwufopdUtDaJc. 21 frt 23 frt 30 frt R usto a, Proctor és társa gőzcséplőgépeiket dobmentő Budapest ttaoar utezt 39 ét 41. «zara, ujánlják t legelii dljjkkkal kitüntet ett Efzuzi i íriiiit fa- és s z é n f ü t é 8 r e, szabad, szalmafútő gó\'zinozűonyalkal Hoffherr-féle egyszerű es tisztító cséplőkészleteket jarganyhajtásra. Arjegjxekek bennentTe küldetnek. 918 4 — 10 Savanyu-Eát STEFANIA Koronahatagnó forrás! Színsavául lerméazttes égr asztali via, báthatásnak bitonyalt a légzési »00 5—10 szervek es gyontor bintabnaiaál. Entrallalat KAHL is tirta Kroodorfbac Carlsbad nellatt Fórakt. K.-Kanitsác: Rosenberg ías-éa Welisefe JőtS-arakaáL \|\'\|, lit flreg^0kr.llit26kr.ri8lit30k" Téglagyár-tulajdonosoknak ajánlom aaját gyártmányú gépeiméit, g8x-, 16- Tagjkoxihajtátra, tégla, zaiudely ¦\'. csö vak legolcsóbb elŐállitáaára. de killödomb ajáalom asakadatlasnl mSkodS kéri téglagépeimet, amelyek aiodsn aátnemfi kétzitéstel izemben jnankamcgTskaritia mellett a óéinak legjobban megfelelnek. Esea gépek használata csakis két embert igényel, akik képesek alegrBndabb idS alatt4000 drb kiilsí lltBjMfl Maflát elBállitanl, továbbá ezen gépek nsaználhatók Járás éa toraáckovete- tek, tlzatíBlet tftslák. stési és ciwoettse- ¦•kklvt* kóasitesére, továbbá félazársdtéa félf.-resali téglák sajtolására. 870 4—4. Árjegyzékek ingjén. J&ger L o s I s gépgyiros EsrcsfMa-ZUs a Ka._ CXXDOOOOOOOOOOO HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ALAI KÖZLÖNY JUNIUS 3-in 1883 H I BŐÉ T E S E: g. Misim, IÉ és Mim GROS8MANN J. BTjnAl"BSTBir. GR0SSMANN ÉS RAUSCHENBACH ELSÓ MAGYAR GAZDASÁGI GÉPGYÁRA BUDAPESTEN. .Szivei megkeresésért vagy gyártelepünk meplátoflatására tisztelettel felkéretik.\' PPM t !" HARTMANNIGNACZ mérleg-gyáros ;v\' asy-Kanlzaftn 932 3-6 Szécienyi-tér 5- szám. Ajánlja kovácsolt vasból készült, erős és javított szerkezetű tizedes mérlegeit, melyek a székesfehérvári kiállításon éremmel lettek kitüntetve. A Triesztben is kitilnö elismerésben részesült jeles magyarhoni jilsuirtrawcu icui;.___________-- Petánczon (Radein mellett.) Rendkívül széosavdú-i savanyuviz-forrás, mely a budapesti műegyetem vegyészeti osztálya és a bécsi egyetem vegy-elemzései szerint fölülmúl minden hozzá hasonló savanyuviz-forrást és fölötte hatható* alkatrészeinek összetételénél fogra orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó. Mint kellemes Qditő ital különösen borral vegyítve, minden hozzá hasonlót fiülöloiul. MegrendelesGlt a forrás igazgatóságához Petánczra (u. p. Maraszombat) intézeadók. Raktárak- ós ismételadóknak különösen ajánltaíik. Hogy tniDdcnusmű hamisításnak elfj\'. vét asék, a dugó „Széch-nyi* névvel leend ellátva, 93í i_s ^Mindenkor Árjegvzétet hiánatra friSS töltés pogyso brmrat»e. SUrgSny ; ioîler Resede, Raieii l>r Hart maiin Auxiliumja lrpj.ibb gyngjtttt Hugyesóbetegség rli-ii uraknál 4» folyadék nőknél, •lignruan orvoai »t\'nT után kéazi&tt rjófj. gjúcyit aWBcaawaaaai és fajdala* a* ntobetegaéf »é;kflt, ajo**, Ih-állott T«LJ birmüj pU.bJi [Vaj, alaposan » ItPfr.lrlí pyoriati HalárowttU dr. Bartmann Anxiliamja káreaoS \' ¦ [«°7 «"Zt a malU-ke!: aaszai lati nt-aitisí konjvtel ejjCc rlarUBatm intézetében tuirv baa tartott jof>Z«t > jeey a mji vali^. \|-ában kap kiló minden nafjobb ej^ETtte.--tárt aa 2 irt 80 krén Fi raktár: Twertiy W. uyégyiz. I. Koblmarkt 11 Bées. Raktár: Praaer Bila lyatyusratz arai! Naay-Uaizaaa U. I- Dr. Hartauaa ur rendé\'. D— «• 4—6-ig tntexatáliea ¦ itt minden n«j addig U, ¦aUdenoeaifl bor- ét titkot beteg-if«k, n«M ktÜönbes férfi ere gjtaxUéá, kiválóan kitüoS mód iserict. minden iti-köTetkezss elkirüléae aólkal. Srpbilú f dagadito\'c és mindenneaifi fcetet>trk íef-jobban [VÓETittatnak. Mérsékelt djj. :.«t(-liléit ia. 814 62- Wien, Stadt, SeUergasse Kr. 11. Iil. •sah. csomagolás Schmidt Victor es flai bécai k&IQolegosiifi Oalete belföldi hitelesítéssel va\'ódi mtaóség-hsa a gyári vódjfsgygyel ellátva \'/,, 7, éa V, kilós üvegekbea kaphatók mia. dea fűszer- és küiúolegeaaégi r. lo\'ekbso 884 9-10 ROBEY & OOMP. Budapesten, IX-ik kerület, Ültél ut 35. szám alatt, ajánlják omágszeríe legjobbnak ismert ttz nyitót tiEtiUfito szén-, fa- és szaimaf ütésre b •rendezett JJ! gőzmozdonyaikat fclDlraulhatatlan és birme\'y tdííjirás viasocttagü<c^i-nak legjobban elleatiUó vasgerendás cséplőgépeiket szabadalmazott mágia otetű szerkezettel vagya nélkül.\' Árjegyzékek, ugy Magyarország elaó rendű uradalm&Lés gazdiiiól származó b gözeiépIÓ készleteink rendkívüli nagy munkaképességére! éa utolérhetetlen tartósságáról szólö bizonyítványokat tartalmazó legújabb kiadványunkat, kívánatra bérmentve küldjük. 917 4 —10 MF" Kávé árleszállítás!!~W x Harling- Lndvig & Co. fi _-e* MB L) JrtC3-._ X Szétküld bsak szilárd és finom arakat tetem leszállított árai mellett bérmentve, utánvétellel, 9314—6 uffyminl: S kilő Santo» erőteljes. . . • . . . frt 3.— 5 „ Mocca afrikai.......„ 3.60 5 „ Cuba, brillant......., 4.50 S „ Portorico, jeles......„ 4.80 5 „ Ceylon, Plaufation.....„ 5.— 5 , Gold Menadó, hoehedel..... 5.40 5 „ Mocca, arab ....... „ 6.— MAGYAR VÖRÖS-KERESZT-E&YLET SORSJEGYEK. Évenkint 3 sorsolás Évenklnt 3 sorsolás. Evenkint 3 sorsolás. Legközelebbi húzás f. évi július 1-én. Ezen húzásban főnyeremény 50,000 forint, továbbá 1 nyeremény & 6000 frt. 4 nyeremény á 1000 frt 10 nyeremény a. .\'500 yrí, 2ö nyeremény a 100 Jrt, 30 nyeremény a 60 Jrt, 52 nyeremény á 26 Jrt. A nyeremény sorsoláson kivül törlesztési sorsolíis is történik; minden a törlesztési sorsolásban a legkisebb nyereménynyel húzott sorsjegy tovább Játszik a fŐnyereménjre. Ezen sorsjegyek a napi árfolyam szarint "Vaf kaphatók a Pesti magyar kereskedelmi bank váltóüzletében Budapest, JOorottya-uicza 1 «. vataariat miattee baak- ét vittoaiznii az arsz\'gbaa. °0Kávé Triesztbőlo 0 Árak mint nagyban vfetelaél- q 0 Alulírott cxóg küld 47* kilós posUcso » 0 magban vara- és bérmentve, rsoma v Qgolás relszámitisa nélkül utáovéuel.O a vagy az üaszeg elóre beküldése mellett Q T kávét a kóvetkesó árak mellett: Q VHokfca, valódi arábiai — 1 kiló frt 1-S4q 0 Ceylonigyöagy tegfia. barnai , . ; fl Q Ceyloni finom nagy ssAmea 1 , > Q Cnba legfia.nagy aaem. barna 1 , , APortorico legfinomabb — 1 T -. rGnatemoUlegfin.eTÓa,kiadól , , v AranyjaTa(Manado)igenfin.l , , 0 Zöldjava finom — — 1 . , QSantos, finom — — 1 » . QBiüj légiin, erda éa kiadó 1 . , XRio, közópfin. eroa akiadói . , q Egy 5 kilói kosárba. 45 drb, ogj k«irb». frt 2.l0g Sambo F. 0 Trie.t. 0 Otott 30- 0 0 Q901 p-12 1.70 0 1.780 1.60 (J l.«0 1.66I íjig í.iaO 1.150 0 "ffajdits József könyvnyomdájából Hagy-Kanizsán. NA6Y-KASIZSA, 1883, jniups 7-én. E16ti»tévl ár : egész >\'re......8 frt fél érre...... a , negyed érre......a 1 J5t7s- nvím ívj Jer HIRDETÉSEK S hasábos petitsorhen 7, másndasnr 6 1 minden torálibi s-ir.-.-. 5 kr. SYILTTÉRBEN sűrűnként 10 krért vétetnek tel Kiuniáxi illeték minden egye Vm.». tíeeri 30 kr. nzf-tradn ZALAI ROZLMT Huszonkettedik évfolyam. A lap szellemi rétaét ilietc kelemé, nyek a zxerkcaztoooz, anyagi rétxét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendok . NAST-KAKIZSX BérmenteÜen lerelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. Nagy-kanizsai Önk. tűzoltó-egylet", a .zaiamegyei általános tanítótestület a „nagy-kanizsai kisdeduereló egyesület, i .nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválaszttnánya" s több megyei és vároti egyesület hiratclos értesítője. IIeteiikiiii kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú Társadalmi életünk egyik betegsége. Valamint az emberiségnek vannak betegségei, amik elien a ma már csodákat mivelŐ orvosi (adomány nem volt képes orvosszert találni : épugy vannak a társadalomnak bajai, -melyeket kiirtani nem lehet. Ilyen nagy betegsége a társadalomnak a pletyka. Mikor az egyszeri diák kopott foltos ruhájában megjelent a püspököt helyettesítő prépost előtt, kérve, hogy kispapnak vegye be, cz valami félkegyclmünek nézve, azt a kérdést intézte hozzá: hány az isten re vétel, legtÖ bbször p< dig semmi. Megnő magától, mint a csalán s azután csíp is, mint a csalán; csakhogy csipése jobban fáj. — Mikor kikel, nem nagyobb, mint egy kis fűszál; de mindjárt megkezdi vándorlását, aaik őzben folyton növekszik, mert minden háznál toldanak hozzá egy .kis sallangot, s nemsokára hatalmas fává növi magát S legrosszabb benne, hogy nem lehet előle menekülni. Tegyen valaki így, nem tetszik neki; tegyen amúgy, azt is megtámadja. Legyen valami fekete, a pletyka nem kiméli; legyen fehér, befeketíti a pletyka ha- tiz parancsolata? A diák azt feleltejmarosan. rá: tizenegy, filső: ne kisértsd a Hogy drastikua hasonlattal él- A többi meg!jek, ngy veri föl a pletyka a társa-!dalom nyugalmát, mint a kutyaugatás az éjszaka csöndjét. A nevelésnek föladata ezt — nem mondom kiirtani, mert az lehetetlen —- hanem fékezni. Sokat nálad többet tndöt amint meg van irva Ha valakitől azt kérdenék, hány a hét fóbün ? az egyszeri d ák szerint azt lehetne rá felelni nyolez; első a pletykásig, a többi pedig; amint meg van írva. Valóban, hai^et ar. iskolai nevelés is e tekin-látjuk mennyire el van a pletyka jtetben\' de & fődolog a szőlőket il minden osztályban terjedve, be keü,iet\'\' ^ szülők hathatnak oda, hogv látnunk annak veszélyes voltát. Olt! gyermekeik pletykázok ne legyenek van ez a szegények kunyhójában, j ^ogy pedig ezt elérhessék, nekik ott a gazdagok palotájában. Föllel ~ -s-j— hető a selyem- és bársony-ruhás delnők salonjábao, de föllelhető i piacz közepén kosarak mellett ül tiltsák el ne-Igy azntán nem fog oly mérv- j maguknak kerülniök kell minden s I pletykázást, mert a rósz példa \|veli leginkább a rósz embert. Azután H\'*-\'- tu^u „ ne engedjék gyermekeiket pletyka dögélő kofák közt is. Igen kedvelt .társaságba menüi s a hirhordást és vendég a kávénénikék visitjeibenj pletykázást szigorúan »1 de szívesen van látva sokszor a pi pák és quaterkák hívei közt :s Pedig hát nála csúnyább és megbélyegzőbb tulajdona alig lehet az embernek. Valóban művelt ember nem lehet képes a pletykára. Hány család békéjének ásta meg már sírját! Hány baráti sziv változott miatta ellenségessé! S mi szQli ezt a csúnya férget ? Igen sokszor egy ártatlan megjegyzés, máskor egy kis tréfás ész- kik ben uralkodni ez a baj, mint jelenleg. De hol van még ez a boldog Eldorádó kor? Mig ez el jő. jól teszi mindenki, ha napi imájába beletoldja : ne vigy minket kísértetbe, de szabadíts meg a pletykázó nyelvektől; mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség. Felhívás! A általános politikai viszonyok, s a haladó kor igényei súlyos ter- hekkel nehezednek reánk, főkép pedig a földbirtokos osztályra, mert a földbirtoknak ugy az elemi viszontagsá goktól, mint a kereskedelmi s forgalmi viszonyok alakulásától függő jövedelmei, a befektetett tőkék s költségek mennyiségével eddig álla laban nem állanak arányban. Ehhez járni, hogy Amerika óriási nyerstermelése versenyével megküzdeni alig lévén képesek, naponkint több tért vesztünk el. A jelzett kedvezőtlen viszonyt hatályosan ellen súlyozhatjuk, ha mezőgazdaságunk jövedelmezőségét emeljük az által, hogy annak minden ágában minél jobbat, minél többet, minél kevesebb költséggel termelünk, s mig ez által magunk részére terményeink értékét emeljük, az Pyncmű tömeges termelés által i fogyasztó közönséget részünkre biz tositván, mezőgazdaságunk jö vedel mező állapotát hosszabb időre meg szilárdítják. Ennek elérésére törekszik hatni a zalamegyei gazdasági egyesület működésével, s e czélből átalakított alapszabályai szerint a vidéki gaz dasági köröket alakitá oly czélből, hogy a gazdaközönséggel folyton érintkezhessek, vele Összeköttetésben álljon, a kisbirtokosokra s földmi velő népre a jobb vetőmagvak beszerzése és kiosztása, ezek keli Összehasonlító termelési kísérletek tétele s eredményének megismertetése, hasznos gazdasági eszközök és gépek gyakorlati bemutatása, jeles tenyészállatok beszerzése és kiosztása — 8 általában a földmivelés, állattenyésztés, mezógazdászati ipar üzlet, a szőlészet, borászat, fatenyésztés terén a tudomány és gyakorlat hasz-1 nos eredményei közvetlen megismer -; tetése által oktatólag, buzditólag hathasson, azoknak a gazdaközönség általi elsajátithatását és alkalmazha-tását eszközölhesse. . . gazdasági egyesület e óakaratn törekvéseiben sikerrel működhessék, ahhoz a t. gazdiközönség hazafias érdeklődése, hathatós támogatása és erélyes közreműködése kívántatik, mert csak ngy remélhető azon siker elérése, mely magán gazdasági érdekeink és közgazdaságunk emelésére mnlnatlann! szükséges. De mezőgazdaságunk felvirágzás\'1, annak a hazában általában minél jövedelmezőbb állapotra emelése nem egyedül a földbirtokos osz tály érdeke, hanem tekintve, hogy kereskedelmünk, iparunk, sőt az ezeken kívül álló foglalkozások is főkép az általános mezőgazdasági termelésből nyerik az éltető forrást — érdeke ez s haza minden osz tályn polgárának is, mert a nyers termelés s a földbirtokos jóléte növekedésével hatalmas lendületet nyer a kereskedés, a gyári és kézi-ipar. sőt még a mezei és iparos munkás kereseti tere is. E tekinteteknél fogva felkérjük e megye területének birtokosait — habár e megyében nem laknának is — s általában a gazdaság gal foglalkozó közönséget, — a megye községeit, s minden osztályú polgárát, hogy a jelzett általános magán és közérdekű tekinteteknél fogva s a hazafias czél által indíttatva a zaiamegyei gazdasági egyesületbe tagok ni belépni szíveskedjenek. A tagoknak az egyesület fizetéses hivatalaira, vagy egyébb haszonnal járó ügyleteire elsőbbségük van, az egyesület által rendezett kiállításokat fél díjfizetés mellett látó gaihatják, — az egyesülettől vá sárolható tárgyakra Tételi elsőbbség gel bírnak; ax egyesület közlönyé ben s „Értesítőjében a tndakozó és értesítő rovatot használhatják,— az első magyar biztosító társaságot tüz és jégkár biztosításoknál dijle- engedési kedvezményekben részesülnek és pedig a) mindenféle épület-biztosítások utáni dijakból kivévén malmokat, gyárakat és szeszégetó-ket az 17t7o-al számított nád éa szalma tetózetü épületeknél 20a/> Vi« 7o -al számított zsindely tetózetü épületeknél 20\'/,, Vi.\'/.-al számított cserép tetózetü épületeknél 407,, b) gabona készletek takarmány és ingóságok tüzel leni biztosításainál a C. díjszabályzat szerint számítandó dijakból 107,, c) I1/, •/,«• száim-tott gabnanemüek jégkár elleni biztosításainál, ha a biztosítási díj a 100 frtot meghaladja 8%, ha meg nem haladja 4%- Hat évre dijváltók mellett történendő épület biztosításoknál az első mint ingyen év engedélyeztetik. Ezek előre bocsátása után a belépői szándékozók felkéretnek, szíveskedjenek, a szerint, a mint az egyesület alapító, rendes, vagy évi fizetéses tagjai lenni kívánnak, nyilatkozatukat az aláírási iv illető rovatában aláírásukkal kijelenteni. A zaiamegyei gazdasági egyesület Zala Égerszögen löS3-ik éri április hó 8-án tartott közgyűléséből. HÁCZKY KÁLMÁN a. k. elnök. SZl&ETHY ANTAÍj s. titkár. k. A Vörös-Kereszt-Egylet 1882. évi jelentéséből. Ezen jótékony egyesület központi közgyűlése május hóban tartatott mag, a vidéknek ia meglehetősen élénk részvétele mellett. Miután az egyesületnek helyben is van városi válaaatmánya s negyedfél-ssás tagja, ssüksegnsnek tartjuk, hogy a központi igazgatóság jelentését lehetőleg rövid kivonatban adjuk, vele a helybeli egylet nagyszáma tagjait is megismertetve. A jelentés szerint a kösponti igazgatóságnak a mult közgyűlés óta föiörek-. váse volt az egylet szervesését tökéletes-¦ biteni, a fiókok szamát szaporítani, a TARCZA. Emlékversek. L Létra az íg orökBs fényű esillsgaeregét fönn; Condold, hogy szírem ngy lésaen Őrükre tiéd. II. Gond, haj fa kojL-rö bánat ha zsrarna ntad- Ks az ö.-öm sugara nem mosolyogna feléd: Zárjon majd kebelére az érted bön dobogé szír! Alsaik a gond és baj hír szerelemnek ölén. Levél a szomszédiról. SzombaÜtelyen, 1853. »aji Mirő! ii Írhatnánk legelőbb ia, mint a — színészekről, kik a mult héten oly kellemesekké tevék estéinket. Jakab Lajos jól szervezett társulata vendégszerepelt náluok a szombathelyi közönségnek meglehetős kősönye mellett. A társatat v»lóban többet érdemelt. As előadott darabok minősége, valamint az előadók egyformán megerdemel\'ék, hogy megnézz lik. Az előadott darabok közül ki kell emelnem .Boxóti Márta0 t Gaiky Gergely legújabb nagyhatása színmüvét, mely ben sserző kulöo-nen as uzsora ellen, a társadalom legundokabb fekély ellen, emeli fel hatalmas tollát. Nem kisebb sikerrel ada\'ott „R<ng ét mód" Szigeti József legújabb színműre, melybea mint a daiab csíméből ia következtethetni, a magas állása, nagy rangú hivatalnok van szembe\'- állítva, ügyes-b. jo\\ dúsgazdag rokonéval. Mindkét darabban nagy tetszéssel jálssottak: Böködi, Bács, Beódi, Beődiné. Maár Júlia jeles drámai ssinészek rep, de Jakzbné teljesen felfogta szerepét. As első felvonásban, mint szép, szerelmes fiatal lánykát, a másodÍKban, mint ábrándos asszonyt és a harmadikban,mint gondos nagyanyát lát\'uk. A mint tudom még csak egy éve áldoz Thátiáoak és esek voltak elad nagyobb fellépései, igy .tehát annál több reményt fűzhetünk hozzá. Ssomba\'holyen kellemes emléket hagyott hátra és bizonyéra mindenütt sok tetszést és babért fog aratni. Ssivból kívánjak. Érdekes mozgalom indáit meg városunkban a kereskedő-segédek köst, mely ast hiszem, szélesebb körökben is megér demli a megbeszélést. Nem kevesebbről van szó, minthogy a kereskedik tartsák zárva vasárnap délután üsletjeiket. E mozgalmat esek síivbóí üdvözölhetjük. Számtalan indok szót e mellett éa jövő héten leszek bátor a tárgyhoz, a többek közt e lapokban is hozzá szólni, most csak annyit mondok, hogy itt is volna immár aa ideje, hogy as Üsletlolajdono sok ezt megtennék, hisz a segédek ia emberek, nekik is jól es;k egy szabad délután; de hát as üzlettulajdonosoknak is jól fog esni, ha a meleg nyári délutánt heten kint egyszer nem as üzletben, hanem családjukkal az zöldben töltik. Ha jól vagyok értesitrs a kereskedők nagy-része hajlandó volna üzletét vasárnap délután bezárni, de a míg mind nem teszi, egy esek sem teszik. Különösen felhozzák, hogy az orthodox zsidók ebbe nem fognak beieegy ezni. Azt hiszem, hogy az orthodoiok es alkalommal félre-teszik orthodoxaágukat és tekintetbe veszik, mennyit alnés nekik a társadalom, és ők nem fognak e tekintetben is kivételt képesni. Elég csúnya dolog, ha egy repét bravoarral játszotta. Lili nehéz ne1 püspöki székhelyen a kapzsiság annyira Népszínművek közül ssinre karoltok „A tót leány", „Vörös sapka" éa utolsó előadásul , A rokkant huszár.\' A két előbbi Almási és Vidor legújabb müve, A többi estéket operettek töltötték be. E nemekben különösen kitűntek a já\'.siók közül Bicsué Laura primadonna, Prielle Kornélia azoubrette énekesnő, Kiasné, és Temesráriné. A fétfiak ¦ estéről d:cserott-l oldották meg feladatukat. Ktss Pista. Bérezi, Kendi Gasatár kerni* kos, Károlyi sat. Áltsiában mondhatják, hogy ax előadások mindeQ tekintetben kielégítők voltak és a társulat bárhol is megérdemli a pártolást. Jelenleg Pápán tart előadás: a jeles társalat és ott gyönyörködteti a közönséget. Talán ott anyagi sikere is több 1-8-. mint nálunk, honnan jelentékeny d-fíczittel tárosott a társalat. És ezzel végeztem volna rövid ia-dósi\'Aiommal, ba a társulat egyik legjelesebb művésznőjét, ki nem hagyom, hogy igy a végén anoalszívesebben meg-era ékeszen. róla. E fiatal szinéazaŐ Jsv kabné Alszegbi Etelka, a társulat igazgatójának bájos fiatal nej-. Alapos képzettség, a művészet iránt való lelkesülés mesterkéletlenség, keresetienség a játékban, de annál nagyobb ízlés az öltözékekben jellemzik Jakabnét. Hangját kitü nóen tudja értékesíteni és szerepeinek megtannlásáb in nagy lelkiismeretet fejt ki. Csak két darabban volt szerencsénk H hatni „Kis berezeg-ben és aLili-ben de tehetségeiről e ét előadásból is meg-győsödiüok. Nem a tapsokban keresi műrészeiének jutalmát, bár elég kijutott neki, hanem tissts természettel játszik és különösen kerüli a fnroli-áat ,LÍ\'\'* Ujait, hogy vasárnap délután az üdétek majd mind nyitva vannak. Nem tekintve azonban a dolog vallási részét, vegyük figyelembe, hogy a fővárosban, a többi nagyobb magyar és külföldi városokban is zárva van vasárnap délatán nyáron minden üzlet sa kereskedők közmegegyezése folytán." As ügy sikertelensége annyit tesz, mint szembeszállni a közvéleménynyel, annyit mond, mint a kereskedők ellentmondanak a méltányosságnak és nem méltányolják a eegéaak jogos igényeit; nem vésnék figyelembe sem vallási sem himánus esempon ból as fagyét kereskedőink, ilyet pedig Szombathely művelt és felvilágosult kereskedőiről senki sem fog legkevésbé sem feltételezni. Különben jövőre már többet mondhatok a tárgyról. Hagyjuk addig as ügyet fejlődni . . . Most pedig engedelmet kérek kedves hölgyeim, hogy önöknek ma talán aemmit sem írtam. Pedig agy-e Ígértem, hogy írok a „levéléről meg aztán .... No mit Ígértem? Igen, hogy arról a fiatal művészről a kit a mait kor bemutattam többet is fogok irni. Tehát beváltom igéretemet, pedig most a tavaszi időben oly sok szépet, érdekeset lehetne irni sok mindenről, de arról már csak jövőre. Hol is hagytam a maitkor? Somo gyí Mór zeneszerzőnek darabjairól mondtam, hogy irat fogok- Csakhogy ez sem olyan könnyű feladat- Es a fiatal művész eddig már több miatt szál kisebb darabot és agy kis operettet irt Bátor leszek esek közül a legjobbskről rőriden megemlékezni. Első helyen állnak ezek közt a .Vándorképek\' 15 dalból álló csíki as, melyek különösen erős jellemzés, a dallamnak as egyes darabokon való bájos átvonulása és szép Ssashang által tűnnek ki. Különösen találó és jellemző as .erdei kápolna", melynek hallatára ma-gasstos érzet fog el bennünket. Továbbá a .vadászat8és a .táaez dudaszóval, melyekben szerző a természet hangját oly bájjal önti zenébs, hogy a mit ír teljesen magunk elé képzeljük. Legjobban kiválik a .Reggeli pír és napkelet", mely darab mély akkordokkai kezdődik és mindinkább lágyabb és dallamosabb lesz. Magnak elölt látjuk miként igyekszik a szép re ggelí nap as éj tátyolát áttörni mig végre éltető sugarai aranyozzák be a vidéket ..... Jeles alkotó erőre és kiváló érzék re vall a .Balatoni képek\' esimü mű. mely három balládából áll; továbbá Hartmann párisi kiadásában legközelebb megjelenő három sálon mazarka, melyek közül kü-löaöaeu as elsí.szersŐnek sok dicséretet fogsserezni. Munkálkodjék csak folyton üy szorgalommal és kitartással, ngy van rá reményünk ót. egykor jeleseink névsorában tündökölni láthatni. Figyelemmel kísérjük...... És végül még legyen szabad megemlíteni a mai nap eseményeit. Négy közgyűlés tar latot, városunkban, melyek leg-nevezetesebDice a tornaegylet ét a régészeti egylet közgyűlése volt. A tornaegylet annyival is inkább megérdemli, hogy szélesebb körökben ismének, mi vei helyiségét egye derék férfiak saját pénzükből építették és ma már a költségeknek fele vissza van fizetve as okszerű gazdálkodás folytán. As egylet jelenlegi működé- . \'\' ¦\'••^ir^\'rtiBi^iMi HUSZONKETTEDIK ffVFOLYAM ZALAI KOZLOKT JUNIUS 7-e» lf?88. különösen erőtelje* vidéki köxpontokxt teremteni. A* igazgatóságnak a közös bed-ügyminiisteríamnál és ss osztrák vörös kereszt-társulattal folytatott tárgyalásai neon meggyózódéat érlelte meg a küip >n.i választmányban, hogy ez eddig begyült szerény összegek messze maradtak a szükség megett és bővebb pénsforrások-ról kellé gondolkodói. Es érieié meg a sorsjegy kölcsönt, mely a törvényhozás által adó éa illetékmentességet oyert. 800.000 darab 5 forintos sorsjegy 4000000 írt értékben bocsáttatott ki a oly sortoliaí terv állíttatott fel, hogy aa összes 4 millió frt adósság 51 év alatt törlesztve less. Az összes 800.000 sorsjegyei, — mondja a jelentés — a magyar országos banknak darabosként 5 írtért adtak el, miből 15 krt elengedtünk as összes elŐ< állítási és ellenőrzési köluégek frdezéaére, es uton a törlesztési alapba 2.403,885 frt 36 krt. a tartalékalapba 240,000 frtot tettünk le, mely letéteméoyek kötelezett-ségeínket bőven fedesík és mint tiszta nyereményt 1.236,000 frtot kaptánk. Ezen összeget a kővetkező csatokra kívánjak fordítani: 1. Az Erzsébet kórház épiié ¦ ^— sere s fölszerelésére 450000 írt 2. 10 sebesült szállt tő oszlop s azok számára építendő raktár előállítása 3. Mozgó raktárak első felszerelése és a készletek m újítására 4. 12 társzekér beszerzésére és a német lovagrendtől ajándékozott tábori kórház és sebesültszállító oszlop (öaz. 44 jármú) tárolására szükséges raktárakra^ 5. tartalék-kórházak felszerelésének kiegészítésére, műtő eszközök, minták, stb. beszerzésére C. kezelési és tartalékalap: Összeg mint fant ] 236000 frt As 1 pontot illetőleg a központi választmány a mait közgyűlés engedélye folytán még a mait őszssel telte meg a előzetes intézkedéseket a kórhás épités iránt; kidolgostatts a terveket, az építési feltételekéi, az építésre árlejtés tépetett és aa építést Haaszmann Alajos műegyetemi tanár tervezetei és Ybl Miklós javaslatai alapján ki is adta. A kórház 424,395 frtba fog kerülni. As épités már megkezdődött és 1884 Őszén be fog f-jeztetni. A többi, evvel összefüggő kérdésekkel a folyŐ évben fog foglalkozni a központi választmány ¦ jsvaslatait a jövő kösgyülés elé terjeszti. Az Erzsébetkór hasi alapítványokra eddig befolyt 70000 frtot meghaladó és e csímen ezután befolyó összegek a kórház seben legtöbb munkálkodást fejt ki Dr. Kroneker elnöke és Törők Ernó jegyző miről a közgyűlésen ia meggyőződhetünk. A régészeti egylet pedig azért vált különösen nevezetessé, mivel az egylet elnökévé általános lelkesülés közt Hidassy Kornél m. püspökünk választatott, ki már eddig oly szép jelét sdla nagylelkűségének városunkban. És most isten velünk; bocsánatot az alkalmatlankodásért k. olvasó. JÓ SZOMSZÉD. 225000 frt 220000 frt 21000 frt 120000 frt 200000 frt fenntartására szolgáló alapként fognak kezeltetni. A 2. pont alatt a sebes ül Usállitó oszlopokkal foglalkozik s jelentés. Ily oszlop 15—16000 frtba kerül. Tizenegy oszlop készen ran, melyekből 4 Badapeatan, s egy-egy Pozsony, Komárom, Kassa, Temesvár, Kolozsvár és Zágrábban less állandóan elhelyezve; helyiségek iránt e városokban tárgyalások folynak. A 3. és 4. pont a mozgó raktárakról ad felvilágosítást. A mozgó raktárak első berendezése 71000 frtba fog kerülni; egyszersmind 12 társszekér készítése iránt indultuk meg a tárgyalások. A német lovagrend — emiili a jelentés — egy teljesen felszerelt 200 ágygyal berendezett mozgósított tábori kórházat a hozzá tartotó 16 szállító kocsival és egy teljes sebesül tssálli tő oszlopot ajándékozott. A választmány kéri a közgyűlés\', hogy 0 csász. és kir. fönséget Vilmos főherczeget, mint a német lovagrend nagymesterét és a német lovag, endet tiszteletbeli tagjai sorába vegye fel at egylet. Az 5 pont a sebes ül tssálli tó oszlopok állom ás helyein felállítandó 200 betegre-számított tartalekkőrházakról ssől. A 6. pontban arról szól, hogy a választmány 200000 fnot tart szükségesnek fenntartani kezelési és tartalékalap gyanánt a netán erélyes intézkedések megtételére. A jelentés többi részei kötezomagok beszerzéséről, a berlini egészségügyi kiállításban való részvételről, a betegápoló-nők eddig lassan haladó Ügyéről, a vidéki egyleteknek a mait közgyűlés óta való szaporalaláról, a bevételekről, a belegrirő szakaszoknak, a torna és tűzoltó egyletek köréből való szervezéséről adnak kellő felvilágosítást, Érdeke* a következő összehasonlító összeállítása azt egyl"t tagjainak, vagyona nak 1879, 1880, 1781. és 1882. év régével. piéí bo.éí ér Ü8o2ií tagot I22sl2i7l0 2899181087 80S!87087 3103 Pénztári 2«84,S5\| 67108,76 38298J2lS900.3l! !áö097\|ir.61253^41 lasztmányának tisztelettel alulíró\' \'nok-sége 1883. évi májas 13 án tart., t ülésének határozata folytán mély tiszteletlel bátorkodik felkérni, hogy a vörös-kereszt egyletbe való belépése által ezen as országra nézve nagyfontosságú egyesület emberbaráti érdekeit előmozdítani szíveskedjék. Az országos vOrös-kereszt egylet nemes törekvéseit bővebben vázolni fölösleges volna. Rövid fenáUáaa óta as ország minden részében vasnak választmányai és fiókjai, melyek a központtal szerves összefüggésben vannak s melyek mintegy hálózattal veszik körül a magy. szt. korona országait s a béke idejét felhasználják arra, hogyha majdan, a mitől az ég sokáig óvja meg hazánkat. — gyermekeink, — testvéreink a harczba volnának kénytelenek indulni, hogy majdan azok, kik m egybesülnek, a legjobb ápolásba részesülhessenek akkor, mikor a haza, a nemzet védelmében vérüket ooták. Mily megnyugtató érzés s hátramaradott szülők, lestrérek éa rokoook részéről, mikor tudják, bogy emberbaráti részrét ápoló kéz! fogjak fel a sebesültet, hegy s segé\'y soknemü eszközeivel csillapítsák fájdalmát, hogy nincs elbagyaiva a sebláz tépő kinjai között, hanem körülötte vannak a vörös-kereszt egylet önfeláldozó ápolónői, kik a véráldozat\'it hozott honfi élete fölött virrasztanak, kiknek gondos ápolása mellett ismét visazaadaük az életnek, szüleinek, rokonainak, mig máskülömben sok esetben a hiányos ápolás folytán el kellene vesznie. MidŐn tehát ssiv-s belépését tisztelettel kéroők, bátorkfdunk felemlíteni, bogy z tagsági dij : hat éri kötelezettséggel éví l frt. Teljes tisztelettel Id. FESSELHOFFER JÓZSEFNÉ, elnCknŐ. BLAU NANDORNÉ, IL eluflknG ULLMANN ISTVÁN, elnök. EBENSPANGER LIPÓT, II. elnSk. HOFFMANN MÓR, Jegyzi. Felhívás- A vörös-kereszt egylet nagy-kanizsai városi rálssztmánya a következő felhívást bocsátotta ki egyesekhez és testületekhez az egyletbe való belépés ügyében. A magyar szt. korona országai vörös-kereszt egylete nagy-kanizsai vá- Életre-haláira! Irta: (PárbajtSrttnetek.) s.ajsúczy lajos. Csodálatos dolog biz az, mikor alkotmány tazeretóV törvényttíszlelő polgárnak tal kell magát tennie a tőrvényen. Megdöbbentő, kéuégbeejtó, a mikor a képviselők, kik maguk hozzák a tőrvé-n eket, szintén kényszerítve vannak azok krrlátait túllépni. Visszaesés, visszalépés ez a középkorba, míkor a rab\'ó lovagok sasváraikból kinevették a törvényt, kigúnyolták rendeleteit, intézkedéseit, s rendszeresen fosztogatlak a békés utasokat, jámbor kalmárokat. Hallottéiból való íelidézése a barbárkor istenitéleteinek. Szerintem a bárba] semmi egyéb, mint isteni télét. Oly istenítélet, melynek a lovagias embert maga a társadalom rendeli alá, illetve a társadalmi conve-niance követeli meg minden gentlemantől, hogy bizonyos csiklandós, nem törvény e é való, nyilvánosságtól óvott el in tézbetlen ügygyei azon ax egyetlen uton bánjék el-: karddal, vagy písztolylyal kezében. Törvény tiltja, szokás védi, menli Ujabban sokat irtak ellene. A bár-baj ellenségei felhoztak minden lehető\' Hivatkoztak főleg arra, hogy a sértő, ha gyakorlott a fegyverfurgatásban vagy terrorizálták a gyengébbiket, vagy ők maradtak a győztesek. Elmondták, hogy a párviadalokban, legyen akár a sértett, akár a sértő a győztes, a tulajdonképeni becsület nincs helyreállitva. Il tak ellene jogi, vallási, polgári, ka\'onai ts egyházi szempontokból, inak a szokás és erkölcs szempontjából, de ép ugy. amint a halál ellen nem talált fel senki még orrosszért, amint hasztalan keresték, bszztalan ka-tat ták mindee ideig az alkhimisták a bölcsök kövét, ép agy nem tudta eddig a modus procedendit megtalálni arra nézve senki, hogy hitesse el as a közvélemény-nyel, hogy nem gyáva, aki egy kihívást el nem fogad. Nem czélom védelmére kelni a párbajoknak. Szükségtelen. Amíg Európában a rendes hadseregek intézménye meg nem szűnik, — pedig erre legkisebb kilátás sincsen, — addig as ngynevezett párbaj mánia" ctak fokozódni fog, csőkkenni ugyan nem. Mindaddig, míg a rendes hadseregek tiss\'jei karddal oldalukon jelennek meg a nyilvános helyeken, addig tegyünk le arról az utópiáról, hogy vége lesz a párviadaloknak. Egy mód talán használna. Legalább, ha Angliát tekintjük, ezt kell hinnünk. Nagy-Britanniában azóta ért véget a párviadal, amióta as angol hadsereg tisz\'jei nyilvános helyeken nem jelennek meg egyenruhában. Sokan azt állítják, hogy napjainkban a párviadal epidémia. Megleheti De akkor bizonyára oly járvány, a mely nem első ízben pusztít, nem most ütögeti föl fejét legelőször. Folytak párviadalok hazánkban már a régi időkben is. A magyar ember vére pesieg; terméssé tünkben van a fellobban ás, ellen:mondás, érzékenykedés és könnyen f ér;hetűsé-\'. Nagyon hamar haragra gyuladank. Ép oly hamar, mint a mily hirtelen feledjük a sertést, a mily gyorsan kibékülünk. Nem csoda tehát, ha eltekintve a legkomolyabb természetű becsülőilgyektŐI, szóváltás, bessélgelés, poharazás közben nagyon rövid idő alatt bekövetkezik as a stádium, midőn as értelmet és okoskodást kénytelenek vagyunk félrs iökní, s más menedékünk nincs, mint pár jó barátunk kíséretében kilépői a porondra, hogy szembe álljunk azzal, kivel még tegnap szívélyesen beszélgettünk, kezet szorítottunk, s kit még pár óra előtt akodve barátom\'-nak ne- 1525. B/83. Sz. I. Nagy István és társa lopással vádoltak elleni ügyben 2-od bir. itbird. Június 14 én. 11. Fegy/83. Csoppoe Elek eilec hivatali kötelesség vétkes megszegése miatti fegyelmi Ügyben folytatólagos tárgyalás. 1653. B/83. Let Tóth Pál s társa halált okozott súlyos testisértéssel vádoltak elleni ügyben 3 ad bírósági ítélethirdetés. 1654. B/83. Sz. 1. Paizs György halált okozott súlyos testisértéasel vádolt elleni ügyben 3-ad bir. itbird. Június 21 -én. 1502. B/83. Sz. I. Cseh Ferenc lopással vádolt elleni Ügybon 2-od bir. íthírdelés. 1603. B/S3 Sz. I. Szodecz Ferenci hamis esküvéssel vádolt elleni ügyben 3-ad bír. itbird. 1610. B/-o. Sz. 1. Toplak látván és társai lopással vádoltak elleni ügyben 2 od bir. ithird. 16U. B/83. Sz. 1 Hecbníczer József csalással vádolt elleni ügyben 2 od bir. ithird. 1652. B/83. Ss. 1. Kozma József szándékos emberöléssel vádolt elleni Ügyben 3 ad bir. ithird. Zela-Egerssegea, 1883- évi május hó 31-én. MUZSIK KÁLMÁN iroda igazgató. Törvényszéki csarnok. Bűnügyi tárgyalások jegyzéke a zale egerszegi kir. tőrvény szék tői 1883. évi Június 7-én. 1338. B/83. Ss. 1. Németh Ferencs lopással vádolt elleni Ügyben 2-od bir. hird. 1462. B/83. Sz. 1. Jágcr Károly lopás vétségének kísérletével vádolt elleni ügyben 2-od bir. ithird. 1468- B/83. Sz. I. Torda Lásslóoé súlyos test! sértéssel vádolt elleni ügyben 3-ad bir. ithird 1470. B/83. Sz. I. Zabó József ás társai lopással vádoltak elleni ügyben 2-od bir. ithird. H i r e k. — Tamássy Brla tszóki elnök ur tiszteiére f. hó 9 én banquet rendeztetik, melyen a vidékbeli jarásbirák közül is többen részt vesznek. — A tornaegylet e hó 17-én tartja tavaszi tánczvigalmát, mely zártkörű j leend s igy meghívók mellett rendez te-" tik. — — A közegészségügyi bizottság felkérése folytán a városi tanács megke resté Plosaser I.,nscs v. mérnök arat, szemetes csatornáink mielőbbi tisstitta-tása tárgyában. Nagyon helyes 1 de váljon a Teleky-utcxai bűzös árkokra mikor kerül a sor, s mikor lesznek a disznószál-Iások is onnét a közegészség érdekében eltávolitva? ! — Wagner Richárd hangverseny. F. hó 8-án V2S órakor tartat ik a „Zöldfa kertben" a hírneves, W a g n e r Richárd hangverseny Seídl Antal karmester (hazánk szülötte) vezetése mellett. A hang versenyzők művészi hírneve ée városi közönségünk múértése, elég biztosítók arra, hogy a hangverseny látogatott lesz. A Wagner Richárd szinhásseoekara 60 művészből áll. * — Üzlet átadás. Fesselkoffer József nagy kereskedő, üzletét fiának, ifja Fessethoffer Józsefnek adta át. Sok szerencsét kivánank * törekvő fiatal nagykereskedőnek I véstünk. Szembe álljunk egymással szert, hogy vérezve váljunk el, ha ugyan marad még annyi időnk, hogy elbuciaz-hasiank. Legújabb un főleg aképvíselőbáz tagjainak hányják szemére, hogy folyton verekessnek. Talán nem minden ok nélkül. A tavalyi ülésszak párbajjal nyilt meg és barbajjal záródott. Rohonczy Gida és Várady Gábor kezdték 1881. Őszén a Ietóczy Győző és Wahrmann Móricz vé\' gezték 1882. nyarán. De akik s képviselőktől, a törvényhozóktól rossz névén veszik, ba szép ügyes-bajos dolgaikat a küzd téren intézik el, talán csak nem gondolják, hogy a ré gobbi, patriarkális, boldogabb időkbeo is nem igy volt ez, miként most. Ezek talán azt hiszik, bogy a mult évtizedek tőrvényhozói, s/jtóegysak zöve-tei, jámbor, bárány tatVejnwi ^n berek voltak, kik a lovagi* ügjfóv^\'?.\'1\' úton-módon szokták elintézni. «&>-¦ oogy szokásban vas ez most? Óh nem ! - A régebbi időkben sem igen bagy-tak a magyar törvényhozók hátukon borsót törni. Ott van a pozsonyi diéta. Oly nevek viselői játszották Pozsonyban a vezérszerspet, kikre mi epigonok csak bizonyos pietáasal merünk tekinteni. Teleky László, Wesselényi Miklós, Kossuth, Deák, Széchenyi, Szentki-rályi Móricz stb. voltak ott a vezér egyéniségek. Hogy történt a dolog, hogy nem, máig sem igea van telderitve, annyi tény, miszerint a bécsi udvar keze már akkor nagyon messze elnyalt, s a szabadelvű követek nem igen akartak neki parírozni. A hadsereg egyik legjobb vívója erre megjelent Pozsonyban, e mindenáron bele akart kepczáskodni a szóvivő követekbe. As akkori becsület ügyekből felemlítek itt kettőt. Azért hozom fel a ketiót, mert mindegyik végkimenetelét más és mis szempontból bírálhatják el még azok is, kik ast állítják, hogy a bárbaj visszautasításához egyéb nem kell, csak erkölcsi bátorság. — Hymen. Komlósy Jolán kissss ssonyt, városank egyik szépjét, folyó hó 2-án vezette oltárhoz Bárdio, pamaki jószágbérlő. — Tanügyi jelentés. A nagy-ka-nizzai kath. főgymnasiamban az 1882/3. iskolai ér végén a nyilvános osztályviss^ gálatok a kÖretkező rendben fognak megtartatni: Június hő 11-én magyar ny. és német ny. a VII oastályban; tör* ténelem, természetrajz és mennyiségtan a VI. oszt. 12 én latin ny. és görög ny. sz V. oszt. latin oy. és német ny. a IV. oszt. 13 án földrajz, természettan és német ny. a IIÍ- oszt. magyar ny. latin ny. s li. oszt. 14-én magyar ny. latin ny. az 1. oszt. történelem, természettan és mennyiségtan a VII. 15 én magyar ny. latin ny. a VI. oszt, történelem, természetrajz és mértani rajz a IV. oszt. 16-án magyar ny. és német ny. az V. oast. számtan át mértani rajz a III. oszt. 18-án földrajz, számtan és mértani rajz, a II. oas. történelem, természetrajz és mennyiségtan, as V. oszt. 19-én magyar ny. latin ny. a I1L oszt. latin nyelr, görög ny. a VII. oszt. 20 án görög ny. német ny. s Vj. osst. magyar ny. földrajs és mennyiségtan, a IV. oszt. földrajz, számtan és mér. tani rajz at I osztályban. A vissgálstok mindenkor a reggeli órákban tartatnak. Június bÓ 19-én délután franczis nyelv; 20-án szintén déln\'án gyorsírás. Június hó 21, 22 és 23 án magánvizsgálatok tar-tatnak. Június hó 29-én as iakoíai Ót hálaadó iatens tisztelettel befejeztetik. Miről a t. cs. szülök és gondnokok ea uton ia tisztelettel értesíttetnek. Nagy-Kanizsán, június hó 4 én, 1883. évbe* A tőgymo. igazgatósig. — Hymen. Gross István pápa ri rosi hivatalnok f. hő 4-én tartotta esküvőjét Dávid Jolán arhölgygyel, Dávid János helybeli sötárnok ar müreltlelku és bájos leányával. Kísérje áldás fri gyüket I — Folyó hó 4-en nyittatott meg a gőzfürdő helyiségében levő nasóda, kit használni kívánják, ezenlnl naponkint élvezhetik. Ugy hisszük, ily forró napokban nrm szüksége* hozzá holmi meleg ajánlat. — Eljegyzés. A xala-egerasegí kereskedők egyik fiatal tagja: Gráner Géza mait hó 31-ón jegyezte el Szommsr Berta kisasszonyt Gilséről. — f Festetlek György gróf földi maradványai május hó 2Sr-án helyestettek át a moInárÜ temetőben épült uj sírboltba. A szertartást, melyen as elhunyt özvegye, három fis, FesUuoh Taszilóné, Kinssky gróf és n-je, s a rokonok t a hatóság részéről a vasvári szolgabíró és jegyző, továbbá s kerületi gazdatisztek voltak jelen, a feketével bevont ssent-temási templomban Szabó József sjpát végeste. A gyászasertartás a tán a holttest az uradalom erdészei által képesett sorfal kőzött vitetett át az uj sírboltba. A Mert ez nem igaz I Aki a párviadalra való kihívást el nem fogadja, aki nem verekszik, arra a társadalom, as a közvélemény mely oly esetekben, s midón szerencsétlenség történik, rögtön köpönyeget fordít, s kárhoztatja a párviadalt, ez az ítélő bíró nyomja reá rögtön a sárga lába halál kassájánál halált hozóhb bélyeget e szó képében: .gyáva." Aki nem verekszik as mai társadalmi viszonyaink között, a kö/önaég felfogása szerint moráliter oly alaposan meg van ölre, a mily alaposan nem öl semmiféle aczálhegyüpuekagolyó. De térjünk vissza a pozsonyi dologra. 4 Tartózkodott akkortájban a koronázó városban egy W. gróf nevű osztrák törzstiszt. Hires verekedő ember. Hírhedt athletai erejéről, s ügyességéről a kardvívásban. Több párbaja volt már életében, mint egynémely megyei követnek hajassá la, Es a W. gróf szerencsétlenségére legelőször is báró Wesselényi Miklóssal akasztotta Össze a kereket. Wesselényi Miklós, kiről ország-világ tudta, hogy a vakmerőségig bátor ember, hogy számtalanszor verekedett már életében nem csak férfiakkal karddal kezében, de paszta kézzel rohanta és fojtotta meg a vadászaton a medvét is, nem tett agy, mint a francai a forradalom lánglelke, ki megun ráz a folytonos párbsjoaást egy alkalommal, midőn pár taczat francsia marqais provokálta, ezt válaszolta mindegyiknek: „Uram ! felir am as ön nevét is sorozatomba, de figyelmeztetem, hogy az hossza, és én senkinek sem adhatok elsőséget." Wesselényi Miklós korának legjobb vivója volt. Hogy mily izomerővel a kitartással birt, arról tanulságot tess ax a fekete keretbe foglalt sárgulófélben levő bizonyítvány, melyet ma is megtekinthet bárki a Múzeum háta mögött levő Nemzeti lovarda első emeieti termében, ahol ax athletikai klub tartja gyakorlatait Akinek valaha kard vagy vitőr voll kezében, annak lehet csak fogalma Vesselényi Miklós erejéről s szívós kitár tásáról. Azon a fekete rámában levő sárga papíroa német nyelven irt következő jegyié* áll: Báró Wesselényi Miklós 1829. már-esius 16-án 10 órától l1/, ig pihenés nélkül a következőkkel vívott 1. Walthier, 2. gróf Győry (kard), 3. FrangoÍB, 4. StAhly, 5. Fischer, 6. Chxislen, 7. gróf Apponyi, 8. gróf Bölcse, \'J. báró Wenckheim, 10. Caitterbart, 11. gróf Szapárv. 12. gróf Károlyi György, 13. Posner, 14. Fridrich, 15. Francois, 16. gróf K\'-glevich Sándor, 17. Báró Orczy Alajos (kard), 18. grdfSsapiry (kard), 19. Stáhly (kard), 20. gróf Apponyi, 21. Fridrich (kard), 22. Walthier (kard), 23. Keglevicb Sándor gróf (kard), 24. Wenckheim Béla báró (kard), 25. Wenckheim Béla báró (rapier.) Es alatt magyarul a követkéz\'. szavak: Nálam ugy tőr ént, gróf Keglevich Sándor. Feljegyzetté Chrisien Lajos ügyvéd. Ellenjegyezte Fri-derich Fecbt-meíbter. A kiknél nincs ott, hogy kard, azokkal Wesselényi vitőrre vívott. Sajátságos véletlene a sorsnak, hogy valamennyi közül ma már csak az öreg Friederich vívómester él. Lehet képzelni, hogy oly két erős vivó között, a minő volt gróf W. és báró Wesselényi, mily erős küzdelem fejlődött ki. A végeredmény gróf W.-re nézve felette végzetes lett, mert Wesselényi a jobb csuklóját a ssö teljes értelmében levágta. A másik esetnek bizonyos tekintetben sokkal szomorúbb kimenetele volt Egyik fiatal mágnást, kinek szónoki képességét abban as időben sokan egy színvonalra helyeitek a Kossutbéval, — azin. tea provokáltak. A fiatal msgaás e-lfo* HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY JÚNIUS 7-én 1883. szertartáson a moloárÜ-szenl tamási dal-egylat gyászdalt énekelt. — A Hein küvéhaz előtt — mintha cuök ehhez külön privilégiummal bírna — már a járda is kiülő helylyé tétetik, mi a járó-kelők közlekedését, ÍÓlegJbeti-vi\'.nár alkalmival, nem kis mértékben Kktdályozsa. Jó lenne tan itt ia megadni, * mí a publikumé. — Bakteri bölcseség. Egy órake re»kedó érkezett a napokban Vaálba Ü gy mennél többg-cheftet csinálhasson, kidobolutta a községi dobossal megér-kertét. A bakter következő, hivatalos rigmusokban adta tudtul a nagy eseményt s község lakosainak: „Adatik tudtára mindenkinek, faogy a nagy vendéglőben egy finom Órás megérkezett, a kinek le —.11 olcsó áron ott vehet, az órás az órákért jót is áll, bogy az bárom esztendeig meg sem áll." —Borzasztó felhÓszakadas.6 n exda szepesi városban nagy felhőszakadás volt. A felhőszakadás a dé-luiini órákban történt. A város határában levő !tii folyó a lezuhaoó ártól oly magasra és oly rohamcean emelkedett, h"gy a lakosság alig volt képes menekülni, öt ember a hullámokban lelte halálát és 7 gazdasági épületet elvitt az ár. A lapályon levó szántóföldeké: egy lábnyi magaa iszap bontja, e a votéiek teljesen tönkre vannak téve. — L u b 1 o s ugyanez időben nagy jégeső volt, mely szintén sok kárt okozott. — Hírlapiról csel. Parisból írják ezt a mulatságos történetet. A francaia irói világban feltűnést beltett, hogy Scholl Aurél, kinek az Evénetnent képviseletében Moszkvába kellett volna utaznia a rzár koronázásra, oda haza maradt, mig -.lécben kollégája, Beason Lajos elutazott. Scholl pedig már teljesen elkészült hz u\'ra és ép az utolsó intézkedéseket lette meg, midőn két ur nagy titokban átadott neki egy levelet. A levélbtn, me Ivet Pyat Félix irt alá, a két ur nihilistaként szerepelt, a kik csak azért men\'ek el Schollhuz, hogy személyesen figyelmeztessék a Moszkvában történő merényletre és lebeszéljék az utazásról. Scholl 1}. risban maradt, Beesőn pedig a kupéban jót nevetett az általa ügyesen kigon rio\'t csel sikerén. A nihilisták Beesőn fzaészbarátjai voltak. —- Merész szökés. A pécsi királyi ügyészség börtönéből kél nevezetes rab azö-költ megmult csütörtök reggel. Az egyik Paodur György, ki a Kovácaics-féle nagy i\'rátol vajtasi követte el, a másik Dürr János, többszörösen büntetett tüzes tolvaj. A szökés kétség kivü! igen merész volt Állítólag reggel Öt óra után, midőn a börtön-helyiségek tisztitta\'.Uk, szellőztetlek, ez alkalommal ragadták meg a kedvező pillanatot a foglyok. A szökés csakhamar és 7 re vétetett, • az őrök sebbel lobbal ro- hanlak a szökevények megkér--Kesére. Zsolnay György kir. ügyész érU-sulve az esetről, rögtön surgönyzött a járási szolga-bíróknak a szökevények elfogatása iránt Nem győzünk eléggé caudilkosni ax eset felett, mert tudvalevőleg a kir. ügyészség börtönei felett oly nagy a felügyelet, a szigorú őrizet, bogy a sóhajtás \',t alig aláihat el belőle a nélkül, hogy arról az Ó\'aégnek tudomása nem lenne. — Nyelvében él a nemzet 1 „Német-Bóliy, am 18. Mai 1883. P. X. Zu dem am 29 Maj I. J. vom Német Bóllyer Lehrkörper im Borjáder Stan genwalde su veranstalten „Schul majális" becbrt sich seine höfliche Einladang zu >chen, Achlungsvoll Georg Hohmano. ig. Lehrer." — Esen a kedves sógorasszony nyetven bocsátott ki meghívót a német bollyí tanítótestület. — Ételien a haoszfiaj, madjarischír szeller deutapolíer Lebrkőrperl — A gyémánttól vaj tragédiája. Első felvonás: Kramer párisi ékszerárul fél millió frank értékű gyémántokat bix Marriott gyémánt-ügynökre. Ennek kedvese, miss Mary Ciuatoo, meglátja a drágaköveket és Éva módjára rácsábitja adóját, hogy harapjon a sikkasztás tiltott gyümölcsébe. A fölvonás végén as ifjú pár Amerikába kel útra, — Második fölvonis : Marriott éa szeretője megérkeznek New-Yorkba, pompás lakást bérelnek és Kezdenek pazarul költekezni Mtas Clunton magára rskja as elaikksaz tott gyémántokatéssótálni megy a Broad-wayre. Egy policemannak feltűnt a dolog, követi a. hölgyet s találkozik ennek lakásán Marioital, kit a Newyorkha küldött személyleírás után fölismer. A jÓms-darat szeretóstül elfogják él a függöny legördül. — Harmadik felvonás: a,börtönben. Marriott ast a kérést intézi a börtön fel ügy élőhöz, hadd esküdjék meg imádottjával. ó megbocsátott a híu asz-azonynak, a ki árulójává lett. Egy hatásos jelenetben egybekel a két jómadár. A gyémántok visszavándorolnak Parisba és Kramer ékszerárus örömmel megfizeti az amerikai vámhatóság által azokra kivetett be- éa kiviteli adót. — Az 1000 forintos államjegyek beváltása júniustól kezdve szeptemberig már csak Bécsben és Budapes\'-eu eaikö náloi, de sem érettségi, sem államvizsgát nem tett; 5. a ki aa Őseiről ráazállott birtokot elpazarolta ; 6. a ki mint önálló gazda, vagy hivatalnok legkésőbb Beteli 10 órakor nem fekszik éa reggel Öt óra* kor nem kel fel. (Harisaág esetén a reg geli fölkelésnél eeyhitő körülmények mindig tekintetbe vehetők) alb. stb. — Kinevezés. Mráz Zsigmond pénsügyi titkár Zala Egorazegról Liptó-megyébe adófel ügyelővé, Várady Sándor I. oszt. pénsügyi fogalmazó pedig me gyénk adófelügyelője mellé 2-od oszt. pénzügyi titkárrá neveztetett ki a m. kir. péniügyministerium által. — A Zala-egerSXegi .Teketársa aág* 1883. évi június hó 17-én a kasza házi kertben teke verseny nyel egybekötött zártkörű tinozmalataágot rendes. Kezdete délután 3 órakor. Belépti díj: személyenkint 50 kr. — Tagnak éa csaladjának fele. A versenyhez egy jegy ára 30 kr. — Színészet. Sümegben Bánfalvi Béla szín társulata, f. évi május 31-én .Csángók" czimü darabbal fejeste be előadásait.\' Az izraelita közönség nem nagy pártolásban részesítette a társulatot, — tán ettől elkeseredvén egy ízi nesz: G. L. a Csángókban, nem helyeael-heti roea vicxozet röppintett gyors szójáték közben el. Lón kebel súgás, titkos beszéd; még Devecaerben ia baj leaa cb-ból, ott sem lessen pártolás l A kis táradat tett. a mennyit teh >tett. Thalía oltárára is kell fillér, kitől várják papjai ? ásóktól, kiknél van. A nemsetí érzület ne caak névcsere, hanem áldozat hozás ban ia nyilvánuljon I Különben síi neszeink se követeljék, ha 3—4 be, vagy be nem vállÓ nS taggal megjelennek, hogy őket ugy karolják fel, mint egy correkt szervezett társulatot. Jobb nyarat kívánunk másutt, mint a tavasz Sümegben volt. — Tanító gyűlés. Sümegh járási tanttói kör tavasai kösgyüléaét f. évi má-jia 3 1-én Káptalanfán tartotta meg. Béggel 8 órakor Nt. Joó Miklós i. lelkész mondott szent misét, melyen a kör tagjai lélekemelő négyesben énekeltek Ex-ncr Alajos sümeghi karnagyaiul szerzett Hála adó* cximü összhaogzatra készült .ölhető. Azután csak kérelem utján vált- m\'se éneket A 87*« ™df" tSok?.n iák be. Beváltásukkal tehát siessenek k.vül a község és v.dék4 lelkésze, az elől-azok, a kiknek megvan s értékükből \| J^4^ kix veazprémmegyez tantló vett veszíteni nem akarnak. 1889. aug. 31-től gadta a kihívást. Hogyne 1 nem első esele volt. Kapott ia, adott ia (.ebeket. Te leky Lászlói kérte fel segédéül, ki kész ségeeen magára vállalta barátja ügyének elintézését. A hely, idő már ki volt tűzve; a fegyvernem mr-gáliapitra. Hogy, hogy nem, a fintal mágnás neja, ki akkor oly állapotban volt, midón a nŐ legközelebb szokott állani a lerem-tűböz, értesült férje párviadaláról. Térdre borult férje elÓtt s ugy kérte, ne tegye koczkára életét, ne verekedjék. Kérte nemcsak saját nevében, de annak nevében is, kit szive alatt hord. A fiatal mágnás, — engedett neje kérésé ii-k. Tudatta Teleky Lászlóval, mint segédjével, hogy meggondolta magát nem fog verekedni. S erre mi történi? Amiot másnap megjelent barátai körében, s helyet akart közöttük foglalni az asztalnál. Teleky László felállott a asztaltól, vette kalapját a eltávozott. Est gróf Teleky László tette, aa a gróf Teleky László, kiről kortársai azt áiii ják, hogy a párviadalban csak akkor óhajtott győzte* fél lenni, ha igaza volt. Egyik párbaja után Teleky a következőket mondta Kossuth Lajosnak: „Gyűlölöm ezt as embert, (a kivel verekedett); meglőhettem volna, de nem tettem, mert éa voltam a hibás." S mi történt a fiatal mágnássá! ? Kénytelen volt távozni Pozsonyból. Távos&i azért, hogy soha többé nyílva nosan ne szerepeljen, ne szerepelhessen mert egy alkatommal nem verekedett. En találkoztam e táraadalmi előítéletek am éló halottjával pár év előtt egy vidéki város másodrangú vendéglőjében. — A hajdan szénfekete fürtök ma már megderesedtek nemes éa asépalkatn homloka körül. A tusew fiatal szónok, ki ékes azóiáaával ezreket hozott lázba, magiba zárkózott, mogorva vén ember lett Nincs okom tagadni, szivem elszorult, midőn elváltam tol, s eszembe jutott, hogy a végzet talán e férfit is másra szemelte ki. De hát ki tehet róla, ha a társadalom éleaehb sebeket üt, mint a kard áU, vagy biatoasbhan öl, mint a golyó. (Folyt, következük.) fogva a bank föl Irs egészen mentve ez "zresek beváltásának h blelessegéiől. — Stefánia koronaberczegnó O f-n>ége, mint a lévai nöegyletnek máj. 11-én unott kbsülésében bivaUlosan t>ej« leateteti, a Lévai nőegylet gondo zása alatt álló védnökséget elfogadta a kegyelmesen megengedé, hogy as árvaház : nevéről ,Stefánia-Írvabazs-nak neveztessék. — A kfgyelmi tényért a nőegylet választmánya, mint értesülünk, egy, a belga és magyar koronával diszes monogramul- és egyéb dombormű diszit-ménynyel ékített albumba fűzött és aa egyesület összes tagjaink névírásával illau.tt hálafól iratban ád méltó kifejezéat Fenséges védasszonya iránti bódolelánek. — A választmány a diasalbumot Poaner K. budapesti mű: a tételében kéazítleti a a költséget a tagok adakozásából födöai. — A nőegylet igen helyes módot választott bálájának kifejezésére, mert mig egyrészt — a diszes kiállítású mii bizonyára szíves emléket fog költeni a fönséges védasssonynál, másrészt a magyar nőknek a királyi család iránt hagyományos ragaszkodását élénken fogja viasza tükrözni. — As adakozásra a tagok helybea korosvény utján, vidéken pedig levelezőlapon kéretnek föl. — A telefon Egyp tómban. Egy kairói péoxintézetben a minap következő mulatságos eset történt; Egy fellah épen beszélgetett valamelyik intézeti hivatalnokkal, midőn est a telefonhoz szólították. A hivatalnok odamegy aa apparalushoa és kezd szólani bele. A fellah est halva, szörnyen megrémül éa egészen kikelve színéből, as utcaira rohan. „Emberek, emberek, kiáltott lelken-deave a becsületes egjptomi, ne legyen dolgotok ebben a hasban senkivel I Hi-sstn itt boszorkány mesterek laknak, a kik a fallal beszélgetnek 1 — Férjhez menő leányok társasága. A háromsséki leányok arra a hírre, faogy a bajai legények a házasság ellen szövetkeztek, megtorlásul szintén egy társulatot alakítónak, a következő, i Ss ly Nt által .hitelesített\'\' alapsaabá-ly okkal: A társulat minden Ugja köte les magát, hogy nem megy férjhez oly-.n legényhez, ha mindjárt Herkópáter fia volna ia: 1. a ki életének 30 ik évét be töltötte és javaifjuaágát elveastegotte; 2. a kj a dohánysás, mértéktelen ivás, dobzódáa-----stb. által férfi. erejét elpazarolta, (mi nem tudjak, hogy es miként lehetséges, de a legkomolyabb iránvu politikai éa társadalmi lapok hirdetéseiből olvassuk, bogy vannak ilyes ifjak éa férfiak is; 3. A ki frakkot, kink-kot, bugyogót stb- visel; 4. a ki jól tud „szépet tenni" (engedelmet kérünk Ssar-vas Gábor urlól e kifejezésért), vívni (tyúkszemre), kártyásai, adósságot csi- ré«zt Tárgysorozatot hisszük a jegyzőkönyv fogja hozni. Utánzásra méltó as egyhangúlag hozott határozat. As Eötvös alapra minden járáskor! tanító éven-kint 1 frt, as országos árvaházra 50 kr, saját segély pénztárára, mely most alakíttatott, heteokin: 10 kr, — egy évben 1 frt 20 krt fog fizetni. Áldja latén a törekvő Unitok müködéaét, Keferens, — Szent-István napján nagy Ünnepélyt akar rendezni a megyar gazdaasszonyok orsz. egylete, még pedig saját árvaháza javára. Az előkészületek már folynak. — Megörült milliomomé. A Lipótváros egyik leggaadagabb gabna-kereskedőjének, K. W. nek fiatal neje a minap megőrült Boldogan élt férjével éa csak aa asazegy keserítette, hogy nem voll gyermeke. As utóbbi hetekben visszavonult a társas élettől, melyben jótékonyságánál éa müveluégéaél fogva nagyon szerették éa égésien buskomorrá lett. Egyszer éssrevette táraalgónöje, a mint a szerencséii«n asszony kiment a folyosóra éa rálépett a rostélyra, hogy onnan levease magát. Még idején fausta viasza, de mikor bevitték a nőt szobájába, tombolni kezdetté* mindent eltört, a mi keze ügyébe kerül\'. Minthogy elmezavarát kös veszély esnek mondták aa orvosok: férje aa adadémia-utcsai palotájából a Schvrarcser féle intézetbe aziliitiatU. OleSÓ Utazás. Könnyű szerrel jutott el Moszkvába egy osz-rák hírlaptudósító. A határon beült egy magaa álásn férfiú számára rendel [.különvonatnak egyik kupéjába i aitán mit sem törődve a világgal, berobogott Moszkvába. A hercseg kísérete aat hitte, hogy as idegen útitárs oroas rendőrtisztviselő, az oroas hivatalnokok pedig, hogy a heroseg kíséretéhez tartozik. — A laptudósitást senki sem háborgatta az u\'.on ¦ így elég olcsón érte el a koronásé várost, bogy ott as oross koronsjel vény nyel diasitve megkezdje működését Mondanunk sem kell, hogy útközben buaás-ingyen-ebédeket és vacsorákat költött et — Villamos világi táR kocsin. Igen sokszor okos kellemetlenséget, sőt szerencsétlenséget aa, hogy szeles időben a sebesen robogó fogatok lámpái Icialasa-nak. Most e kellemetlenségnek is elejét vehetni a villamos világítással. Friedlaen-der bécsi mérnök ugyanis tegnap este olyan fogaton hajtott végig Bécs utcsáin, melyen kia villamos izzólámpák világították ; a fény mintegy öt gyertyavilágnak felelt meg, A kia akkumulátor 18 kiló nebés s a kocsi lábánál volt elhelyezve. A berendezés igen egyszerű a a kocaís egy csavar forgatása segélyéve! tetasése aserínt kiolthatja vagy kigyújthatja a fényt. A kísérlet teljesen sikerült s most már több követője is akadt -mérnöknek. - Spanyolosan. Egy spanyol városka bírája megszomorodva UpassUlU, hogy ax élelmi szereket hamisítják; a baj megakadályozására a következő rendeletet bocsátotta ki: .Minden kereskedőnél egy kiküldött bizottság fogja ezentúl megvizsgálj., sa\'élelmi szereket, bort stb., s a hamis, .^tt vagy az egészségre kártékony ételnemüek s italok koofiskálútnak a a jótékony intéseteknek fognak átadatni." — At elhagyott csángó fejsze. Bukovinai asékely testvéreink második csapata, midőn Gyulafehérvárról mult hó 21-án a városi polgármester vezetése alatt Alvincs felé utazott, a karaván egyik derék tagja, Kovács József annyira elmaradt, hogy társaihoz csak akkor érkezett meg, midőn hosszas vártatva a szászsebeai éa as alvincii válaszúinál a vasúti hid alatt elvonuló ulott aa esős idő miatt elterjedt vísáron már mindnyájan átgázoltak volt A késedelem iránt hozzáintézett kérdésre hátramaradásának indokául aat adU aló, hogy Bukovinából magával hozott fejszéjét hagyta bátra sin s ast hosszas keresés dacsára kapu meg. Midőn a polgármester kártérítését ígérte, majdnem indulatáé hangon válaszolta, hogy „Uram, ast fejszét nem adom egész Bukovináért, inkább felülök a kabeláras visszamegyek városba, bogy megkerítsem." Nagy bajjal lehetett esak társai alán útnak indítani azon biztosítással, hogy fbjsséje utána fog küldetni. A drága fejsie, mely Bukovinának értékével vetekeditt, meg ia került a f. hó 23-án a csapat elejébe a déra-lapuanyálci járás szolga bírájához küldetett Lesnekre. Képzelhető a székely Öröme, -aidőn fejszéjét meglátta. — NŐI udvari bolondok. E ciira mel érdekes osiksorosat jelent meg a minap egy német szakfolyóiratban. Az iró kimutatja benne, hogy hajdan nemcsak férfiak vállalkoztak a királyi éa fő-berczegi udvarokban aa udvari-bolond szerepére, hanem nők ia. így Anna szász vreissenfelai herczegnönek 1722-ben egy Katalin nevü pór származású leány volt a bolondja. Aa alteoburgí udvarban is volt egy ilyen hölgy, II. KaUlin orosz csárnŐ udvarában pedig kettő is. A legismertebb azonban Msihuríne, ki IV. Henrik udvarában élt a ki szellem és éles mellett még nagy malícsia fölött is rendelkezett Irodalom. (E rovat alatt raefamlitetl munkák Xaf) BlaaiaaáD Wajdltt Jóasef kOnvvkrMekedkLbfl& kaphatók vazj általa mefreadslbatök. Vidéki magraadaliaek poaU fordultával pontosan eaa-kSaCttataek.) — "A magyar jogi műnyelv alapelvei és törvényei" csimea iegkő selt-bb egy elméleti és gyakorlati utmu-Utó jelent meg, mely kimerítő betűrendes szómuutóvslellátva, jogi műnyelvünk s hivatalos irályunk javítását kisérl\' meg. Irta: Bakos Gábor, kinek .A magyar jogi műnyelv kérdéséhez" cximü alsŐ idevágó dolgozata, illetve skadémíai értekesése is as illetékes szakkörökben elismerést kellett, s jogi műnyelvünk javítására ugy a tud. akadémia, mint i bíróságok kebelében a mozgalmat megin ditotts- E váratlanul gyorsan előrehaladt mozgalomnak sietett most támogatására a szerzi, a ki különben aa akadémia f-ihi-váaára jelenleg a jogi müsaótároo dolgozik. Részletesen ismerteti ezen ujabb munkájában a magyar jogi műnyelv mivoltát, eredetét, kifejlődését éa állapotát, a jogi műnyelvben folyó nyelvújítás alapelveit és törvényeit, melyeket egyszersmind as ortbologia jogos követeié seivel is ösSzeegyesetni törekszik. Szak-aserűleg ismerteti a jogi műnyelvnek alaki jelentésfejlódését: a szóösssetételt és szóképzést — és anyagi jelenlésfejló dését: a jelentésátruházást és szóátvitelt, Végre as idegen jogi műszók kölcsön vételét és meghonosítását, s esekkel esem-ben a nyelvtissUság követelményeit s i ny e! v tisztitás el veit és szabály ai. tárgyalja a nemzeti nyelvünk tisztaságát féltő előszeretet megkapó élénkségével. As ide vonatkozó törvényeket éa szabályokat számos példával világítja meg, a jó és rossz analógiákat többnyire feltünteti, s használt forrásokról a munka végéhez csatolt bü jegyzetekben gondosan számi ad. Szóval szorzó lelkiismeretesen rajta voll, bogy a jogászokat mindosek segé-gelyével a rossz és idegeaaserŰ műszók felismerésére, megbirsUásara, kijavítására vagy kikerülésére éa szükség esetén helyes műszók alkotására képesítse. A munka mint úttörő, mint e aaakban ugy szólva első kísérlet távol van ugyan attól, hogy kimerítő éa tökéletes legyen, de hibái és fogyatkozásai mellett ia hassna-vebető kis munka, a mely as e téren megindult nyelvtisztitó- és javító mosga-lomrm, jogi műnyelvünk és hivaulos irályunk javítására kétségtelenül üdvösen fog hatni. Mint ilyent a legmelegebben ajánljak az Összes jogász közönség: jog-tudósok, jogtanárok, ügyvédek, bírák, jegysők s általán as össses fogaimsió üsstviselők figyelmébe éa pártolásába. A munka mar megjelent, 8-ad rétü 186 lapon; ára elég olcsó: i frt 20 kr; ¦ msgrendelésre asonnal megküldetik. — Megrendelhető a szerzőnél: Budapesten VIII. ker. Fbg. Sándor utcsa 27. hássaám földszint 14. ajtó ss. a. — -Magyar színészek és szl-nésznók életrajzai, Adat- Emlék- és Ssinmütár" czim alatt egy igen érdekes és nagybecsű vállalat első füzete küldetett be hozzánk, melyet a Kassán megjelenő .Színészet: Közlöny" szerkesztője, Báthory Románcaik Mihály kiváló gonddal és gasdag, váltosstos tartalommal szerkesztett. Czélja: a msgysr asinművé-sset lényegével foglalkozó, hézagpótló történeti müvet írni, s as átUla részben már Összegyűjtött, részben meg ezután gyűjtendő adatokkal, bozsá kíván járulni as egyetemea magyar színészet \| történetének megírásához. As egész mü 50 füzetre azaz öt kötetre van megállapítva, minden egyes kötet 10 füzetet foglal magában. Aa egyes fűzetek tartalmát képesendík: a vidéki magyar színészet jelenben mű* ködő összes tagjainak és mindazoknak életrajzai, élményei, naplói, akik a színészettől viasza vonultak, vagy a kik már elhunytak. Továbbá feltalálhatók lesznek egyes füzetekben még: egykorú följegyzések színészetünk múltjából, régi színlapok, okmányok, szerződések, színházi törvények, jellemző adomák és több ezekhez hasonló adatok, végül az előadott színdarabok jegyzéke lesz mellékelve a szerzők, esetleg fordítók neveinek felsorolásával. Minden füzet kezdetben — a nyár folyamáo — havonkínt egyszer jelenik meg, a téli évsaakban pedig havonként kétezer, nagy 8-adrét alakú, három nyomtatott iven, Ha azonban az előfietők száma és a kelendőség időközben biztosítja a vállalat fennállását azon esetben hsvonkint három füxetst idunk ki és igy hamarább befejeződik a nagy munka mely egész kis könyvtárt fog képesni. Minden egyes füzet Önálló egészet képez és 10—15 életrajzot fog tartalmazni. A díszesen kiállított első füset a következő érdekes tartalommal jelent meg: Életrajzok: Blaha Lujza kítünŐ művésznőnkről ; Barabás-Fejér Lilla régi színésznőről; Deésay Zsigmond elhunyt veterán színészről; Füllényi Vilmos, az örökifjú kedélylyéi megáldott színészről ; Horváth Vinczéné, a népszínház korán elhunyt kedven tagjáról ; Mt.tr..1 B. Béla a kolozsvári nemzeti azinház volt művezetőjéről; Miklósy Gyula színigazgatóról; Kenésy Csatár visszavonult színészről és Ujj Ferencsről. Továbbá feltalálhatók az első füzetben J Miklósy Gyula naplójából emlékek és élmények; — a kassai magyar színész társaság törvényei 1838/9 évről; egykorú följegyzések a magyar színészeiéiből; — apróságok és adomák ások életéből, kiknek életrajzai az első füzetben megjelentek; — régi színlap és végül szinmütár. Előfizetési ár: Tis füzetre (as első kötetre) 3 frt. — öt füzesre 1 frt 50 kr. — Egy füzetre 30 kr., mely összegek a .Szinészeti Közlöny" kiadó-hivaUlába (Kassa, kovács u\'czs. 15. sz. a, küldendők. Egy füzetnek bolti ára 40 kr. Kapható Budapesten Aigaer Lajosnál s minden hazai könyvárusnál. Ajánljuk ez érdekes müvet ugy s színeitek , mint azirodalombarálok szíves figyelmébe. Egyveleg. — „Hamlet* czivllben. Booth Ed-vin a híres amerikai tragikus nemrég New-YorkbÓI egész társulatával egy nagyobb vidéki városba rándult, hogy ott sbakapere-í színmüveket játszók. Elsó előadásai a Hamlet volt kitűzve. A táras* aág meg is érkezett a kellő időben, caak a díszletek és ruhák maradtak el valahol, s hiába táviratoztak minden állomásra, a jelmezek nem érkeztek meg. A közönség zsúfolásig meg tői lé a házat. Mi tevők tegyenek? Egy országot egy jó tanácsén. Végre is Boo h segité ki társait a zavarból. Kocskás angolos ruhájában kilépett a közönség elé s őazÍLtén előadta, micsoda kellemetlenség érte őket, egyssersmind létezésére biita mindenkinek, hogy pénzét a pénztárnál viassa. kaphatja ; a ki azonban maradni akar, ast szívesen látják, mert ők készek Hamletet esivil ruhában díszletek nélkül előadni. A közönségnek tetszett az eredeti eazme s egy szálig ott maradt. As előadás elég simán lefolyt, kivéve azon jelenetet, midón a sülyesztőből Hamlet apja szelleme tűnik elő, mert ez s szellem uta-sóbondában, vidraszór-sapkájában folytonos derültségben tartotta a közönség. — Templom és korcsma, Aoglía néhány városában kiszámították, hogy a népességnek hányad résza jár vaaárnap templomba. Az eredmény aztmuUtta föl, hogy azon városok lakosaágának csak alig harmada látogatja a templomot Ezután ast sütötték ki, hogy hány olyan ember van, a ki szombat esténkint, a kocsmába járkál. Bristolban e végeit a mértékletességi egyesület tagjai ogy szombat alkonyatján sorra fölkeresték a kocsmákat, azután kiszámították, bogy a város kótazástizenöt ezer lélekbó! átló lakosságának csaknem a fele, vagyis több mint isásoégyezer ember kecs mázott szómba- HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ALAI KÖZLÖNY JUNIUS 7 én 1883. ton het órától éjfélig terjedő időben. E tekintélyes számból 36,803 ss aeszo nyokra és 13,415 a gyermekekre esik; s férfiak kisebb szamot tettek, miuí a nők, uria számuk 34,084. — Miért eszi u angol felnyer- seu a hostl E szokás állítólag Anna királynétól származik. A fe\'s-gea asszonynak ugyanis legforróbb szenvedély" volt a fflsée s boldog »ol, ba legközelebbi környezetések maga késsith->lle az ebédet, mi többnyire ugy is tör* ént. Ha astán ebéd közben valami minisslor tanács jött közbe, a pecsenyét oly állapotban hordták föl, a hogy éppen volt, sokszor véresen is. As udvar népe lassankint hozzá asokott e koszthoz, s a polgárság ped\'g u\'áuosta e példát. Igy beszéli el egy konyháasattal foglalkozó on emb-r, mi azonban hajlandók vagyunk neki nem hioni s szsvaí felett mosolyogni. Szerintünk a praktikus angol kieszelte, hogy sokkal több tápláló anyag van a húsban, ha nem sütik meg egészen, s így több ic hernyó: hagynak benne, mintha, mint a magyar mondja. kissártUnák a lelkét. Ezért van oly egészséges, píros srczazi-nilk az angoloknak. Papírszeletek. Vendéglőben a korcsmáros ?1 a tenilég; betaélgetnak erysaánnak. — Tudja-e kedre* vendéglős nr, most nincs nálam annyi pécz, hoj-y racsorimat ki naethitném, di holnapig tartsa énében azt a kis összárét. — Szirseen, de mlnthcf-j nekem rosz cmUketű tehetségem van, majd följefjzeni az ajtófélre — Na szí n«m igen ezeretnám, iáért akkor az egéia rilág tudni fogja, hogy éo idés Tagyok. — Hit tudj* mit, hzgjjz itt a falsS ksbltjit, azt majd szápen ráakasztják, a s.ot. tudja meg icnki — Mikor ér Csíze heajj- í« vnlgy? — mikor egj pnpos ember árokba esfkl nem törGdik reln — Nos Károly, bit ma bányítor kaptál as iskolában ve-íit 1 — kérdi az alja az iikolabél hazatéré fiát! — éa S0: iem SZoktsm aaral I\'.-i\'íÍl: a mi a hátam mOgűtt tSrténik, — feleié a fin. — Heti jelentés a budapesti gabonatőzsdéről. Budapest, június hó 1. 1883. Ste\'oer József és Társa termény-gabona és bizományi ctég jelenlese. Lanyha hangulat mellett indult meg az üzlet, az árak érzékenyen csökkentek. A hét közepén azouban az előbbi árállás vissza hódittalott. A beállott javulást nem a szükséglet vásárlásai idéztek elÓ,hanem s Spekulátiő tendentiözus birei. B az a változatlan, emelkedő. Elsőrendű tiszsvidéki 10.85. 79 — 80 kl. 10.50-10.65 keit. Bácskai 79 kl. 10 60. Észskmagyar 77-80-kl. 10-10.45 Bo s s lOkrralemelkedett. 7 80 íg kelt. Lllomásokorj 7.40 - 7.50. Tengeri változatlsn 6:75 ig kelt. Kikindán 6 frt. Árpa szilárdt Takarmány 7 25, égetni való 7.60, sörfőzdéi 9 frtig. Zab változatlan 6.20—6.90. Köles hiányzik, roppant szüárd. 8 frton kereset. Köleskása 12.50—14 frt kelt zsákostul. Mohar mag ssilirg 12 frt Bab fehér, 9 50— 10.50, törpe 12.50, barna 12.50 Burgonya. Nagyobb tételekben vásároltunk és szállítottunk Triesten át Egyptomba. Fehér betűt 130 — 1.50 fizettünk, bánsági állomásokon./Sárga bélü, kerekded alakban 2.20-igrftt helyben a péliek 2.60-3.10 ig fizettek. A kivitel nagyobb mérvedet ölthetne, de a déli vasat ezen csekély értékű áráért ugyanaonyi szállítási illetéket szed be. mint gabna után. Üdvös lenne, ba gazdasági egyesületünk ezen csikk elóoyösb értékesítése miatt felszólalnának a szállítási dijak mérséklése iránt. Határi dó Üzlet. Píacrunk teljesen izolálva áll as európai pí czok sorában, mindennemű kedvezőtlen hírek terjesztettek a leendő termésről. As árak mesterségesen fölcsigáztalak. Valóságos vsdjáték fejlődött, mely as európai értéktőzsdéket is lényegéten befolyásolta és a magyar értékeket lenyomta. Busa Őszi határidőre 10 25-ről 10.75 Íg emelkedett, ugyanakkor kész ára assnce 9.65 fizettetett, zárul 10.70. Tavaazrs 35 krrsl magaab árak követeltetnek. Z-b őszre 6.80-ig köttetett. Tengeri május-júniusra 6.75 krral. Jul.— aug. 6.90-íg volt forgalomban. Káposs\'arepcze 14 50-ig j emelkedett. Bánsági névleges ára 13 75, , óezi rozsé 7.75 forgalom nélkül. Vasúti menetre ni Érkezik. Seggel Indu-. B. üíkely Bnda Fiume Pragerhof Boeme V. v. Pragerhof P v. Bares V.r Buda P.v. Buda V. T. B üjbely P.v. Buda Oy,v Pragerhof P.V. Barcs P.v. PragerhofjP. v Barcs P. v Bnda JGj.i üjbelj V. T Bnda \|V r Pélben. j Bads P. r. Pragerhof P. v. Sopron V. r [6» ! Bares V. r Éjjel. fii i PragerW sr B. Djb.lj, u W. 4-isl lOfM 11 4 11 lőO tíj 5 HIRDETÉSEK. bez.t-beii durch\' Jo.ef Wajdita\'s Bnehbandlnng Gross-Kanizsa. Lapvezér és kiadó: SZÁLAY SÁNDOR Felelős szerkesztő : BABOSS LÁSZLÓ. Laptulajdonos: WAJDITS JÓZSEF. B670. ss. tk. 18851 Árverési hirdetmény. A Csáktornyái kir. járásbiróság, mmt telekkönyvi hatóság részéről köz-Rirré tétetik, miként Fícz István a neje Zsnídór Dorottya felső hrastyoni lakósoknak Koslik János ügyvéd Csáktornyái la küs késedelmes vevő elleni árv. ügyében a nagy-kanizsai kir. törvényszék terü\'elé-h-iz tartozó csktomyai kir. jbíróság területén levő Karsónecz községi ?0-ik sz. íjkvben 23. hzsz. alatt Hrcsct Ferencz s neje Blatatnnrie* Borbála kursóneezi lakos végrehajtást szenvedettek s Közlik JánoB Ügyvéd Csáktornyái lakos talajdo- nául fii vet t s 800frtra becsült ingatlanok b Urtozékaí folyó évi július bó 2-ik napján délelőtt 10 órakor Kursóoecz községháznál megtartandó nyilvános árverésen a megállapította afikiáltási- áron alul ía eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak as ingatlanok kikiáltási árának 10%, vagyis 80 frtot készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t. cz. 42. § ban előirt Óvadékképes papírban a kiküldött kezé-he. letenni, a többi feltételek a bíróságnál megtekinthetők. 943 1—2 Kelt Csáktornyán, a kir. JDÍróság, mint tkkvi hatóságnál 1863. é«i január hó 20-án. So,-i,et, begann zu «rseheinen and ist Liferusg 1 in jeder Buchhandlung T\'irrill»g: Das eiserne Jahrhundert. Von 911 1—2. A. v. Schweiger Lerchenfeld. Mit 200 Illustration und 20 Karten und Plänen. Das Werk emcheiut in Renan 25 Liefe rangen, welch« in regel massigen zehn, tägig«» Zwischen • innen znr An «gäbe gelangen. Preis jeder Lieferung So Kr. =» 60 Pf. = 80 Cts. = 36 Kop. Jede l.ifcriti,: enthalt zwei Druckbogen Text, und im das ganze Werk mit SUU Sorgfalt) g«t ausgeführten Origlaal-lliastrationen ;,bier»on 40 Vollbilder, sunt Tbcil a»f aparten Cartoas}, so tie mit 2Ü starten nnd mehrerer. Plänen im Text asigeetatUt. Das Werk ist bj« Eude 1883 vollständig. In lebenstotleo Schilderungen, anregend nnd geoeinfaailich geschrieben, soll .Dit eiserne Jahrhundert, aotarstOtzt von zahlreiches treffliehen Hlsstrs-tJsaes und interessante Karten, denjenigen Abachoitt menschlicher Arbeit sehildera, der vie kein sndeer unserer Cnltnrand CivUiastion seinen Stempel aufgedrückt hat. •¦"einer ¦toflliches Qliedemog nach zerfallt der Inhalt das Werkes ia folgende Heuptabtheilnagen ; l Die Eisenbahnen. — t. Schifffahrt. — 3 Oas eiserne Qezpmoat der Erde (Telegraphen nnd Kabel). — 4 Eisen nnd Kohle (Hottenweiten, Großindustrie ete.) — 5. Die modernen \|Krigamittel. — 6 Flng-techaik. - Virfts«-r und Vorleg-r haben steine Mucke gescheut, dsreh An-k»apfu»g M->-itreichen rv und rUtfzchar Verbindungen mit den herTorragenden Vertretern ob genannter EScher, sowohl in Bring auf den textUcben, wie il-tazlraTireii Theil das Neuest and Bote au bieten. Purrb alle Km-hhandlangen zu — L\'efermng 1 nberall ronlthig. A Hsrtlefaeas\'s Verlag in Wies i Wallflscboasse i. $ BszssP Kávé árleszállítás!! \\ x Harlinge Ludvigf & Co. Gyarmatáru czikkek, uj Häringek stb., közvetlentengereutnli behozaUü rz«gektSlaköretke»5 nagyon olcsá árak mellett. P 5 kiles csomagban, bérmentre, pontos azolgilat biztositiairst. Árak o. é. Uocca ralédi nemeaített, erő* frt 6 — CerIon-gyöngy, lecnoomabb erfia , 5 C0 Plantage-Ceylon, kitflnC szép » 5.— „ legSn erSs , 4 60 Cuba legfia. nagyon erSs . 4 60 , finom, nagyon kedrelt . 4JI) Mínado, legfinomabb, barna 5,15 Aranyjara, igen nagyszemd, enyhe , 4.75 Sirga-java, legfin. erőteljes - 4 30 (lyflngy Meccs, igen fin. erfiteljei , 4 30 Zöld Java, Ieg6n. igen ¦:-r~:. kiadó » 3 75 Santos zöld, erőteljes, azep . 3 45 Campino, enyhe, erőteljes , Í.20 Rio reel, erőteljei . 3 - Aiztali rizs, kQl. fiaomi. tíi. szemű . 1.45 . legfin. nagy . . 1.30 , , finom kfisfinséges „ . 1 15 Gyöngy Sago, jótáll, valódi nyög. ind. 945 1 Metjes-P/x»eat, aj. legn. 15 db. Hatjes, ej, nagj \'J5 db. Hiring, uj, kiiver. nagy 30 db. kOzáp 45 db. , . kis 90 db Delicatesiharing, ízletes \'.01 db. , Hollandiai hi-ing, nj, fin. 25 db. u] bnrgonya, izleUi 5 kilo , Laaacz-hariog rastolt, tartói 30 db. . Cral-Ca»iir, uj, nagy 1 kiló Etba-Cariar aj, nagy 1 kiló Tengeri rákhns, kitflnó, 8 doboz Lazaca, kitilnC minÖae^ü, 8 doboz Sardioia, olajka, kit. min. 13 doboz , Ana«as és baraex 6 n-gy doboz . Tb.;a, erős, legfin 1 kiló , finom 1 kiló Jamaica, rum, valódi Irggn. 4 Üt. I 80 130 S.15 345 5.— I. Kérem czegomet Üzletem utánzóira! Sssze nem téveszteni. E H Schulz In Altona b Hamburg. AlapiUtott 1864-ben. Kllenoz érem. \' Budai )K Szétkuld csak szilárd és finom arukat i ItC üérmentve, lí tanvetüli ül. X( 93lá-5 úgymint: 5 kiló Santoli erőteljes. ...... frt 3.— ö 5 „ Moceá nfrikai.......„ 3.60 V 5 „ Cuba, brillaut........4.50 Ja 5 » Portorico, jeles......„ 4.80 )K 5 „ Ceylon, Plautation.....n 5.— X 5 , Gold Menadó, hochedel .... , 5.40 j 5 , Moeca, arab ....... „6.— A Trlesitben Is UtSnó elismerésben részesült jeles magyarhoni ____:---i» _Zi««\' 926 2—C KOCZY keserűvíz ve^yelemezve es jóváhagyólag véleményezve a magyar oraz. akadémia által Budapesten dr. StÖiczer tanár által Mdnchenhen, dr. Hardy unár által Parisban, dr. Tich borne tanár által Londonhan, dr. Gebhardt unár Budapesten, dr. Zelsel tanár Becsben és több orvosi teklnte lyek álUl az emésztési szervek bánlalmai és viselési nehézségeknél legsikeresebben alkalm zatik s igy mind"n más vizek mellett mint legelőnyösebb, kivaJÓan ajinltatik. Készletben találtatik minden gyógyszertár- és ásvány vizkereskedesben, friss töltésekben. — Tessék hstirozotUntoTiciaJ. RÁKÓCT5TT kérni. Tulajdonosok: Loser testvérek, Budapesten. Petánczon (Radein mellett.) EeodkÍTÚ.1 szensiráús savanjnviz-forrás, mely a budapesti műegyetem vegyészeti osztálya és & bécsi egyetem vegy-eiemzéset szerint fölülmúl minden hozzá hasonló savanyaviz-forrast és fölötte hathatós alkatrészeinek Összetételénél fogva orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó. Mint kellemes üdítő ital különösen borral vegyítve, minden hozzá hasonlót Iftlülmnl. 2atT«3s^.-exxc3.elése2x: a forrás igazgatóságához Petánczra (u. p. Muraszombat; v_ intézendók. Raktárak- és ismételadóknak különösen ajánitatik. Hogy mindennemű hamisításunk eleje vétessék, a dugd „Széchenyi" névvel leend ellátva. 939 2—8 Mindenkor friss toitég !»gy»n « Mrm.ot.e. Voüsr ReEBíB. Raieíi. MAGYAR VÖRDS-KERBSZT-EGYLET SORSJEGYEK. Évenkint 3 sorsolás ËvenMnt 3 sorsolás. Évenkint 3 sorsolás. Legközelebbi húzás f. évi július 1-én. Ezen huzatban főnyeremény 50,000 forint, továbbá 1 nyeremény a Ő00O Jrt, 4 nyeremény & 1000 frt. 10 nyeremény a 500 frt, 25 nyeremény á 100 Jrt, 30 nyeremény a 50 frt, \'52 nyeremény i 25 Jrt. A nyeremény sorsoláson IciviU törlesztési sorsolás « történik; minden a törletztési sorsolásban a legkisebb nyereménynyel húzott sorsjegy tovább Játszik a főnyereményre. 8JBJP- Ezen sorsjegyek a napi árfolyam szerint "SBZJ Pesti magyar kereskedelmi bank váltóüzletében budapestj Dorottya-utcxa 1 sz. valamint minden bank- és váiíóhaznal az országban. Wajdits József könymyomdijából Magy-Eanizsán. M^Y-KÁSÍZSl, 1883. jimins 10-én. Euwuke##ik- évfolyam. E»tktÉvt Ér: ezéaz ívre......8 frt. ¦Wtm...... ¦ , oe^/e4 évre......2 , L<ry ««ím iO fcr HIRŰETESEK 6 hasábos petiUorban 7, másodszor 6 ¦ minden további íorírt 5 kr.1 KTlLTTÉfiBES loronkAai 10 krért Tetetnek íej giorstárí illeték minden égre* Vír»li-lAtért 30 kr. fizetendő. A" ]p"irJejBÍ rétsét iTietö zMemS-" iryefc\'. irerkesrtShox, anyagi rétiét illető köaíeraények pedif; a kiadóhoz MrmeniTe int éren JöTc : ,\\* A Ol\'-S jAXi Z8A SflasslosMi. RínnrnIclleB lerrtek öii i-rom moakatánuktdl Itatna : el. Kéziratok tízszi iwrn kCUdetwk. s Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet\', a „zalamegyei általános tanítótestület" a , nagy-kap.izsai kísdednevelö egyesület", t iuagy-kanizsaí tiszti önsegélyző szövetkezet", a ^soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kalválasztraánya"\' s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hétenklní kétszer, vasárnap- s csütörtökOn iiiegj«U«<i vegyes tartalmú lap. . Vidéki sajtó-viszonyok. Szabadkán. Loaonczon, Zombor-b a, Pécsett, Kaposvárott, Székes-íehé^irott, Vasmegyében, Győrött, Kolozsvárott, Temesvárott egymást érik aa izgalmas esetek. Nemrég egy lapszerkesztő 9 havi fogházat és 1170 frtos számlát kapott büntetésül, mert a magánbecsületet és a hivatalnoki jellem szeplötlenaégét durran megsértette, itt párbajt vívnak. Ott a szerkesztő egy kocsissal irat alá egy czikket, — melyiyel egy színésznő becsületét akarja tönkre tenni. Másutt ismét a lapszerkesztő így ir: „Ravaszon a kezűnk. Tudjuk, hogy bizonyos emberek meg akarnak bennünket verni, de a ki hozzánk nyúl, lelőjük, mint az ebet.* Amott nyilt piaezon megverik a lapszerkesztőt, emitt meg őt a kiadó tulajdonos saját lápja nyilt-terében hurczolja meg stb. ,. A fél Magyarország dörög, csattog, puffog a nagy harezban, melyet hírlapirŐ és szerkesztő vívnak egymással. Hát odáig jutottunk, hogy a kölcsönös kapaczitácziőnak nincs más módja, mini bot és revolver ? Hát csakugyan nincs senki, ki a dulakodó felek közé állva, azt mondja;: .Végi* \'íégyttr \'éz áríatlaD czivq-dfaaak^\'.f . A vidéki sajténak tagadhatatlanul nehéz a helyzete, mindenekelőtt egy veszedelmes konkurrencziávál áll szemben a fővárosi sajtó részéről melyben győztes nem lehet. A politikai és kulturális élet ugy köz pontositva van nálunk, bogy Budapesten kivül szerkesztett lápnak az események rohanásával lépést tar-tani, sőt azt megelőzni, lehetetlenség. A vidéki lapnak tehát jobbára vidéke érdekeinek szemmeltartására a helyi.-érdebttbb tíTgyak megbeszélésére kell szorítkoznia. A fővárosi lapnak közönségé az egész or- szág, a vidéki lap í egy vidék. Kis közönségével arányban áll kevés jövedelme, a vidék szűkebb keretek közt mozgó életével, a fővárosban önkényt toll alá tóduló megirandók hiánya. Nagy.politikával már heíy zeténél fogva sem foglalkozhat! k, az országos politika mezeje a fővárosi sajtó által letarolva, számára alig marad egyéb, mint a helyi kulturális viszonyok ápolása,. Itt azonban ismét nem mozoghat oly Kényelmes általánosságodban, mint a fővárosi sajtó, hanem adott viszonyokkal, helyi körülményekkel kell számolnia, mi megint az apróbb részletesnek igen gondos tanulmányozásit s nagy készültséget tesz szükségessé, mert a\' nagy világ folyásáról a malom alatt is tudnak beszélni, de a kis földi gilisztáról irhi,\' már egy Darwin szükséges. E nagy és nehéz munkával pedig nem állnak arányban a vidék anyagi és értelmi erői és segélyforrásai. A vidéken kevés a ,pen nás ember. Aki magában hajlamot és érőt érez a toll forgatásra, az hálásabb téren is találhat magának munkát, mint a milyen a vidéki sajtó. Itt ott nagy ritkaságképen van egy kis, de lelkes csoport, mely fet-áldozóan küzd nem haszonért, mert az nincs, nem elismerésért, mert az még ugy sincs, hanem dolgozik becsületből, kötelességérzetből. De az ilyen eset nagy ritkaság. Legtöbb esetben a vidéki sajtó olyan elemek kezébe kerül, melyeket csak merész vállalkozó szellem, beteges ambiczió s a nehéz viszonyok\' kővetkezmé nyei iránt való érzéketlenség bir a fellépésre. Kzek aztán túltéve magukat a nehézségeken, melyéket leküzdeni nem képesek, írnak, mert hiszen irniok\' kell, rágalmat, pletykát, mert. ebez értenek. A vállalatot lehetőleg jövedelmezővé tenni óhajtja — az .fizet, a ki fél — bele nyúlnak a magán és családi élet szentélyébe. Hatóság iránti tisztelet, nők iránti lovagiasság, közpályán működök féltett jó neve: mindez szabad préda. — A préda szagára oda gyűlnek a félreismert zsenik, vizsgálataikkal Örök hátralékban levő diákok, elveszett existencziák,kiknek nincs semmi veszteni valójuk, e vakmerő falanx aztán csinál politikát, leránt tekintélyt, ócsárol, megtámad, gyanusitj sérteget, ítél élők és halottak felett. Ez a revolver uralma. A megtámadott közönség fellobban s becsületét keresi és keresi azt annál. ühegöbb boszuvalj minél inkább találva érzi magát a felé lőtt golyó által, A becsületet helyreállítani azonban nehéz dolog, annál nehezebb, minél inkább birta annak valaki csak látszatát. A ki Önérzetévél bir igazi becsületének, az meg képes tartani nyugalmát a revolver-csővel szemben is az vagy stoikus nyugalommal veszi a sértést, vágy birőhoz fordul. De az idegesebb — s a mai társadalom oly ideges — becstelenséget becstelenséggel viszo ooz, s ha a viszonzás drasztikusabb, mint a támadás, azt hiszi, hogy Ő a győztes. Ez a bot uralma. Igj\' dulakodik aztán sajtó és közönség országszerte; s a helyett hogy egymást emelnék, egymást nyomják lejebb lejebb. Meddig tart még e sülyedés? — Ki látja végét. * Már mélyen vagyunk. Világintéző nagyhatalomnak szereti magát a sajtó nevezni. Hol van tekintélye, .mely a 40 es évek ben még olyan magasan állott? . Felségesnek szereti magát nevezni a nép, hol van sérhetlen-sőge ? FFuit.B\' Honnan várhatjuk az orvosszert és mit tegyünk?., ..." , A közönség kezdjen komolyabb rányt, szakítson eddigi romlott ízlésével, mely inkább az üres, izgalmas hiúságok után kapkod a hírlapirodalom terén. Egy hirlap gyökerei a közönség - közt vannak elágazva, innen szívja az éltető-nedvét, s vesznie kell okvetlenül, ha a közönség iránta meghidegül. De van komoly kérelmünk a sajtó munkásaihoz is. A tindipesti hírlapíróknak egye sületük van, mely a sajtó felett er-KÖlcsi ellenőrzést és hatóságot gyakorol; Az egyesület tagjai, az irodalmi tisztesség nevében szoros szövetségre léptet a sajtó minden visszaélései ellen. E szövetség erkölcsi hatalom, mely egyaránt védi ős támogatja, s ha kell kiegyenlíti a sajtó és közönség érdekeit. Csatlakozzunk ez egyesülethez, vagy ha jobban tetszik, alakítsunk a sajtóbi-róságok területeinek megfelelőleg a vidéken ilyen egyesületet. A dolog természetében fekszik, hogy minden hirlapiró, ki a mostani helyzet súlyát érezí, sietni fog az egyesületbe lépni. így fogja elkülönözni magát a tisztességes sajtó a nem tisztességestől, mi már egymaga is egy nagy lépés a heyzet javulása felé. Volna azonkívül még egy indítványunk. Véleményünk szeriot, valamint az ügyvédek, közjegyzők, iparosok, kereskedők, agy a hírlapírók is alakithatnának hírlapiról kamarákat. A mint ezeknél a kezdeményezés a kormány és. a törvéeyhozá-sból indult ki, miért ne indulhatna nálunk is. — Vájjon a. sajtóügy nem eléggé fontos-e arra, hogy országosan rendeztessék ? A szabad sajtót a kormánynak nem szabad kiszolgáltatni .—¦ mondja tán valaki. De hiszen az ügyvédi :és iparkamarák szállították-e le caak egy-gyet ís az ellenzéki gondolkoza.su ügyvédek, iparosok és kereskedők számát ? Nincsenek-e kamarai elnökök, kik maguk is a függetlenségi párt erveit valják ? Felkérjük laptársainkat s az Ügy. iránt érdeklődőket, legyenek szívesek e kérdéshez hozzá szólani.) Nyilt viszonvalasz Plihál Ferencz urnák. 1883. május 24 ón végre Plihil Ferencz volt - - rtiiAssWsoStssgi elosk ur íb elég erőt éntstt -raagábac a .Zalai Közríiny ápríl\'94 iki -szamában megjeleet nyílt levelekre vAlsWésssj^ Rftslajsuini pedig szép, hiselgó .xnúdorbaU 3?ö:h Lajos ügyvéd arnakj kerúie egy rés* ró l "ősé* ni állításainak eiáfolatat, — s-ki pedig keményen sremébt caap:a ai aláírók bisal- mávali i-iííiaélea:,--töprenkedve más részről a vádon, mely a bizalommal! viaexséiéassl vádolja fii. (fa kit omnoMk barátságával, hanem bouia éréken it határtalan bizalmával -szokott még- kényesebb kérdésekben í« megtisztelni; szírt pedig, mtrt ii t> bisalma moit is rendíthetlek\' nystifioatios alapulónak tartja levelét, reménykedik,\' hogy vádját viaai* ia vonjs; (?) ögyvódsaerü\'eg t&bb helyt kíeainlóleg monban velem atemköxt. a ki köteie»ég«m telj ei lettem c*k, midón Tóth Lajoe nr I«vo!ére vilanoham b alkalmat adtam Plihil rnr-nce űrnek, hogy as elkeaered-tt é a dólaalai takarékpénztár 500 frtja által ís megadóata-tott, nyighaUtlan kedélyüket, a kik illitóllgot incorrect eljárásáosk okát másokkal együv. nem tudták megérteni, megnyngtathasa; velem seembea, a kinek legkevésbé aets volt »«a»dAkom ót .vétkes mniaflilá-sai" iurheíoi — mint ó mondta váhusiban — habár ez tin Lehettem volna íl, (a mit h rnoaátam volná, nem ia hárítanék el magamról) de mivel meg ís válaszom tóira ffi agy árazását e tekintetbe* seja akarom megengedni Ó neki eem : legs^sn eorbao ia kíjelesUm, bogy amizavsiB, molyrket én a vétkes oiíiUsztÁM&l íieneki>tt«(é>>bn hozok, azt tévesen hosU naját magávsl óssMk&tte-téabe Plibái ur. mert ax —- ha jól oloU vssaa> >— \' nem az - fi hecn* zemélyére, hanem s polgári egyle:re irányai, erre •1 EészünkrGi p cxHcfcet aiLc- tevjeácl-mé: ea.SláirJBk\'é* keléseiit»í ki> fejetiük, kogj iadUrinv-oti lxpúrnntkal a „PC«"-.teljeion egyetírtank. \' Szerit. TARCZA. Magyar színészet Bécsben. — Saját tuáósiíimktá!. — Elössór is egy hatalmas ,11 t « d b o z o t t\'-i t basánk nagyszerű művészének, kik Apolló vódtKÍrnysi slatt jöttek át s Lajtán sí osztrák fővárosba, hogy itt a magyarokat — művészi játékuk által a valódi élvezetben részesítsék, kik már régóta sóvárogva várták a művészeket; — másrészről pedig, hogy a sörös németeket felvillaayossák és-- hogy smsgysrmüvessetnekrespectust •seressenek s reánk s pessimismnsokuUriu-uin nésegetó németek-elolt Evvs Lajoe ur, s bpesti népszínház jele* igazgatója mi. tegy hatvan taggal erkesett ide, hogy s .Theater an der Wien\' színházban a vendégjátékot meg* kezdjék. A működésről egyaltslan, ugy a viszonyokról később fogpk szólni. — ma asonban rögtön áttérek a reper-toírra. Siombttoi junius2-án került mint elsó darab Csepreghi Ferenc. ^Piroa bugyelláris aH ssánre. Jtondhfctotn, 4 évi Bécsben létem óta, láttam itt sok művészt fogadni, melegen, ~- rresHrtikusan. Láttam a Wilt Máriásak ssáat ovátiót aa operában, láttam Seren Bsmhardét, Coquelinót, Sonneo-thal, L-winsky es Trisza juhtleamát, — olvastam as esen alkalmakra irt hasábokat, a kritikából kisugirsott a bóesisajtó meg üdvöslete,----de mi volt zaindsi ahboii képest, ami most történt 1 ? Mídon függöny felgördült es a Kínpadon egy kis magyar élet iátscotí. a szá- mosan megjelent közönség ssüani nem akaró tapavibarba és óljenséahe tört ki és peresekig tartott, mig as előadás kezdetét vehette. De esen tapivíbar azután valóságos orkánná változott, midón Btahin ó kedves slakja megjelent a színpadon. Kötve hiszem, hogy Pesten nagyobb demonstritiőban rósseült volna valaha ss ünnepelt művésznő; pedig esen óvátiót bátran lehet demonstrstiÓnak nevesni. A társulat dísze, gyöngye valódi csillaga: Blahin é! E darabban volt alkalma a becsi közönségnek sokoldalú tehetségét bemutatni; szó legszorosabb értelmében elsőrangú müvéssnó, kí idegen nyelven, idegen országban épagy gyújt, játékával hat, mint otthon. Gyermekies hangja, fesztelen lóte, nsivságs, felülmulhatlan. Oly természetesen ssivból ós elragadóan tud nevetni, hogy as égess hás vele nevet, — majd rögtön átcsap s komolyba, a sírásba, snólküi azonban, hogy a nuancirosás ellen csak parányit is vétene. As egész ugy agy másba olvsd, — mintha csak természetesen agy törtenne. Hamiskás szemeivel oly igézően pislogat, hogy szemlélőit tökéletesen leköti. Azotán isme: tud airni és egy ábrándos dalt ennkel, melyet persse háromszor is kell ismétel nie; mert s hás ugy kívánja. Dörgő „éljen\', .hogy vo\'t« és „újra" hallatszott midőn énekelte, hogy: ,Píios, piros, piros . . . meg: „B* szeretnék rámás csizmát viselni . . . .* A többi szereplők B 1 a h á n é (Zsófi) mellett, — bar kitűnően jitssot-tak, — de, szinte homályba vesznek. Azért, tőlük sem lehet megvooni as elismerést ; mert est teljes mértékben kiérdemelték. Tihanyi (Peták huísárkip- lir), kitűnő színész ós mefterilcg játszik. T i m í i ¦ t (Csillag hnssirŐrmeeler) megnyerő játékával és kellemes énekével hódított, — nem kevíebé Vidor (Kósza Gyurka), kinek humorén nem egysser nevetett s közönség. Hogy a bécsi sajtó hogyan fogtála hazai művészeinké;, arról csak ket példát akarok leírni. — Egyik lap így irt: .Bármily píros-fehér-zöld demonstratióval fogadták is a magyarok hazat művészeiket, — mi .— megvalljuk — featete - sárgák marsdiunk csupa irigységből.\' Egy másik lap: PH.-. csakugyan igss, hogy a föld kalpagján Magyarország a csokor, akkor az ia igaz, hogy e csokor legazehb rózsája B 1 a h á n é." így és ilyen hangulatban ír as Öatses bécsi sajtó, — kivéve a „Neue Freie Press e\'-t, kinek elég oka vas, hogy hideg legyen művészeink iránt. Hisz csak nem róg történt, hogy e magyarfaló lapot több hasai caainóból kiebrudalták ! Hideg kritikája, ugy hiszem, nem ibgja jeles művészeinket elriasztani avagy lehangolni, — habár azt előkelő lap irta ia. De ki tehet arról, hogy előkelő gyeszoót sem lehet dreeszirózni ? Vssárnsp, június 3-án Almásy Tihamér ,T ó t 1 e i n y--e ada lott. Tagadhatlan, hogy csupán a játszók művészi tehetióge mentette meg a darabot a bukástól. Ezzel nem akarom mondani, mintha Almáasy nem tudna írni, — ellenkesŐleg I Ezen munkájával bebizonyítótU, hogy tud rs pedig jól tud írni, — mert egy telette silány alapeszmét dolgosott ki elég sikeresen. Kár,hogy as iró tárgvait nem válogatja meg jobban ! — B 1 a h á a é, Hauka lótleány sze- repében remekelt;jól állott neki, hogyan beszáll magyarul nrint tótleiny, — felette DÍkins volt. Tót dalaival és táBczsivalióas^tániilsthan fi volt as elsó,. ku .époly r_. ... i. )¦___.-i___._.__-i-• ...imi ™: ni ri. k j .i Í< Ikes éljeozést és tapsot idézett etó, — míg Tin ái iy Bandi szerepében be-bisooyitctts, hogy Ó nenscsak hárompró bás huszár őrmester, hsnem mokány pa-rssstlegény is tud lenni. Tihanyi (G y a r m a t h y) mint psrass\'gszda szintén elég ügyesen nyögött • papucs-kormány terhe alatt és viharos kaesajt idézett elő, midőn katonás felesege ;azon „diplomájára," hogy ő az ur a hasban, azon együgyű kérdéssel felelt, hogy ,mióta?!" Solymosi, ess pótolhatlan és páratlan komikus, hálás szerepet nyert Mitó szerepében. Itt kifejthette egész tehetségét. Elbizakodottsága, reménye, és vágya egész este derültségben tartotta a színház közönségét. EUrne (Ötös Mari javasasszony) nem könnyű szerepet taláM; de élethű előadása, jeles játéka könnyen szembe szállt a nehézségekkel. A I m á S s y sokat köszönhet a jeles társulatnak ! A mai előadás közé, a demonstratiót irigy szemmel néző svábok részéről, pisszegés vegyült gyakran, — aunák .nás hatása nem volt, minthogy a lelkes de-mónstráüóbas égessen elenyészett. — Különben esen impertinens eljárás ellen bécsi sajtó férfiasan kikelt 1 Absug ábl Hétfőn, június é-én, ,A kornevillí harangok.* Blahánó Serpolette szerepében megmutatta, hogy ój nemcsak! jeies nópaziDÓsznő és énekesnő, hanem as* operettében is tökéletesen otthon van. Az óráüók zaja gyakran ismétlődött; mert a közönség feliamerie benne a sokoldalú nrövésznőt.\' Vidor (Henri marquis) tökéletes baritónhang felett rendelkezik frenetikus tetszést aratott miot Blabáné aratót szokott, S o t y m o t i kitűnően o\'dá még "Gáspár ¦serepét, . épttgy Ti h a o y i a bíróét L - n é 3 e i A n n a (Germaine) szép asinpsdí alakjával és megnyerő játékával jobban hódított mint hangjával. Végül miodezen darabok kitüoó és prácis inscenirozásaért Evva Lajos igazgató urnák őszinte gratulátiónkat fejeszük ki. SZOMMEB SÁNDOR. Életro-haialra! (Párbaj iörtotek.) Irta* hajnóczt lajos* (Foljtatás.) Volt tehát párháj minden idóbec minden korban. Volt még akkor ís, mikor pedig minden ember élete igen drága volt, mert nagy szüksége volt reá édes anyánknak, a hasának. Volt még s sza-badságharcz lezajlása alatt is. Ezek kSzül legnevesetesebb szerencsétlen kimenetele, s meglehetős ssokat-lan formája miatt az, mely S. nemregiben elhunyt országgyűlési képviselő s egy lengyel születésű őrnagy között a komáromi várban az ostrom ideje slatt men. végbe. A váraiostromló osztrákokat visszaverték. A várban levő ser^ tíssijet lakomára gyűltek össze. A baj as ellenséget is jóbaratti teszi. Sokan elfértek egy asztalnál. S.-el szemben egy lengyel őrnagy üli, ki nem régóta levén hasánk-ban, ossk törte a magyar.nyelvet. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ALAI KÖZtÖNY JÚNIUS 10-én 1883. 1 1 1 7 8 B. 1 6 m. í i .LvJ..i. igy saámadáasal mb tarioaik, vagy mert fi „pisin poevoirM kapott, agy a smahii bizótttágtól, relamint a polgári egylet ea itelje meg minő alapos nyugszik, — nem poiemiájt — baBem aa éo válaszom. Es baljet I Esea hivatkozást én ia meg-teeaem, habir a közönség érdekei forognak ia sióban, de jó 1 Ítéljen a közönség. Kérek kihallgatáatl * Fiihál Fereaoz or válaszának engemet érdekli réssé:, személyemat ílletö-leg nem tartatnak; általam oly foutosok-aan, mint Plihál Ferenci or által ét minthogy szerénységem tiltja, bogy saját személyemmel foglslkotssm, akösérdsket megelőzőleg, a mely dolog érdemlegM réasét képezi, csak ott fogok annak helyet engedni, a hol éppen elkerülhet-len leend. Plihál nr a asigora tárgyilagosság által kívánja magát vezéreltetni Tál tatában és jegyzőkőny v i k i vo=.- to k k el, okiratokkal, kiata látásokkal, aláírások* kai felftgyrarfcssrs jött ellenem gyenge erejű Barid ellen, bizonyítva állításaim helytelenségét, saaTaim igaztalanságát, eljárása korreeteégét Oimi cü* lektdeteiaek a hitelesÓk saeat erdekeiben tstt jogosait voltát, fölállítván a polgári egrietet bűnbakul, mint olyat, mely okot adott arra. hogy L a részvényesek rétiére kiu.ta.it ötseegeket jogosan viasxa tarthatta, bizonyosra, állítva, köreik estetve, jó! rosssal ruiodeaütt a lényegtelen t, n mellékes\', as esetákss semmit, s mellŐtve a fö-kérdést, a fő okot, s felel e-let arra: mi jogot emancipí! ta .önmagát* a stiaháti bizottságtól, as egylet választ-máayától, a hitelesek össseségétdl sbso-lat hatalommal agy, hogy saját ssemé-lyében „Önmaga" ssiobás bisotuág. egyleti választmányi albizottság, hitelesők megbízottja legyen és mind esek mellett ellentétes érdekeket képviseljen, s ások érdekeinek védelmére, akiknek erre éppen semmi szükségük sincs, keljen d egy maga, a bitottaigok batárosatát ki Mm kérve, nem is tekintve, s még is 0 legyen „egymaga- jogositvs, a ki önállóan rendelkezik, vagy nem rendelLeiik, tart vissza .zaját felelőst égére, regy fizet ki pénzeket, szab as egylet válssztmá-nyának s magának s polg. egyletnek föltételeket, — a melyek teljesítése esetén hajlandó végszámsdást adni — szia-házbizottságot összehívni? 1 stb- Pühál ar azt gondolja, hogy ó mindenekre kimeritó választ adott, pedig ha ó helyesen fogta volna isi a kérdést, mit Tóth Lajos ar tett. mint a feleletet, a melyet és reá adtam, erre lett volna Plihál amak kötelessége megfelelni, kiról nyert mind erre megbízást; mert abból, hogy 6 neki hitel esd társai vannak a kik ót bizalmakkal tisuteltek meg — vsgy az, hogy as L dolga a polgári egylettel miben áll, reményiem éa bátor vagyok hinni ő aek< mai civilizált fogalmaiak szenet csak Bem ád jogot aa önkény kelésre. Szerettem volna azért, ha Plihál Ferenss or nem azt fejtegette volna, hogy én pártoló tag vagyok-e, voltam-e, vagy működő, aolidorításban álltam-e ó vele s as Össze nem bivott ¦vinhási bizottsággal — vagy nem: mert as ó S. gúnyolódni kezdett as őrnagy magyar beszéde fölött. A honvédtisztek, jókedvűek levén, keczagtsk bajtársak életein. A lengyelt az élczelődét, ¦ társai ksezaja boszaniani kezdte, s komolyan kérte S.-et, hagyjon fol a .gúnyolódással, hiss ó csak most kezd\'magyarul tanulni. S. tovább folytatta tréfáit. A lengyel meg haragudván oly dolgot kOvetett el, a minek követkestébea a párviadal elkerülhetlenné vált, s aa ellenfelek pisztolyra verekedtek. Már három ízben váltottak golyót, anélkül hogy valamelyik talált volna. S. köve telte a párbaj folytatás át. Ó lóit előbb s golyója as őrnagy szivén ment keresztül. Ennél sokkal szebb volt az a lovagi párviadal, melyet ugyancsak a szabad ságharcz alatt Sebő őrnagy százada élén Riedezel esrsdesml vívott, ba jól emlé kezem, a tápió-bicskei útközben. Az ókori párviadaloknak, a Horá-cziusok és Kariácsiusok, Hektor és Akhilles harcsának atolsó f«lk>bbenáta volt ea. A két vezér p.r ssáz lépésre pata elő lovagolt, s akkor rohantak egy. másra. Egyse erre hallott ls lováról a ké: dalia. As egyik azért, bogy soha se keljen föl többé, s mástk, bogy rohamra vezesse oaapstát. Es utóbbi Sebő őrnagy volt, kisek csak pár njjs bánta meg tréfát (Folyt, következik.) választmány ától saját személyében tanai — jóváhagyás és mások megkérdezése nélkül, — s mit akar, a mit jónak lát; akkor számolói, a midőn ó neki tetszik ; akkor fizetni, vagy fizettetni vissza a péztMket, a mikor ó neki igy tetszik, akkor hini össze szín házi bizottságot, mikor erre kedve vsa, — akkor értesíteni valamiről s hitelesőket, mikor as kikerülhetlen, fogsaatositaní ss egyleti ntasitásokst, hs as ő fettételei ez által mint szerződő fél által teljesítetni fogosk, egy ssóvtl; hs beigazolta volna, hogy ő a polg. egyletnek nem kirendelt orgánuma: kiküldötte, hanem a ssersődŐ egyenjogú fél, s hitelezők meghatalmazott ügyvédje, a kiknek s polgári egyleten aaját asensilyakbea semmi keresésük nem lehet, csak ő neki, ¦ abban 438 írtig garaaliájuk nem lehet, csak ő {-benne; mert a pénzek visszafizetése által asoa hitelesők pénze, a kfnek a polg. egyleten követelése lesne — elveszik, mert azért ő vállalt felelősséget uját személyében, aem is a polg. egylet — vég elemzésben: ha kimatatta volna, mint lett .omnipotens?!" Mindeseket sserettem volna, Plihál Ferenci or beigazolta volna, de mindezekre aem tudom mi okból, adós maradt a válaazaz&l. pedig Ha valami érdekelte volna a közönségei, ea biso oyára legjobban érdekelte volna. Ds mielőtt ily általánosságban tartott értekezéssel kívánnék álláspontom védelmére kelni, áttérek Plihál Ferenci szinhás bizottsági volt elnök or rálássanak más egyébb helyeire, logioájára, tételeire éa as esek folytán kifejten farcta végkövet-kezményeire; s e tekintetéből vissza idézem ama nyílt levél pontosatait, és állításait, a melyeket Tóth Lajos ur levelére bátor voltam ápril 29 én felvilágositáskép felhozni. Nem fölösleges dolog es, mert es által fogjak cssk megvilágosíthatni, hogy Plihál or mennyire felelt meg levelünkre — okmányai mit érnek — állításai mennyiben igazak, k6 -ez\'.etései, kifogásai, mennyiben számíthatnak a közönség prorocált ítéletében kedvező indokolásra, * * Valame\'y nyilt válasznak, a mely kétséges termeszeit -agy homályos dolgok megfejtéseié akar szolgálni, ssokst telj esea és tisztán kell a közönség seeme előállítani agy ,hogyahos szó sem férhetvén, mindenkit azonnal meggyőzzenek még az ellenkező gondolatáról is, ha pedig váddal aaemben törtéoik ez, (mit éa aem aevestem ugyaa ennek, de Plihál ur által annak tártra) tökéletesen el kell hárítani a vádsak legoaekélyebb árnyát ia és kizárni az elzárás incorrect voltát. Plihál Ferenc* árnak kifogásával ea aem sikerült. Nea sikerült Plihál Fereacz urnák még ast Mm megdönteni, hogy a szjaháai bizottságnak eredetileg nem as általam felkosottak voltak tagjai. Sőt sabisonyoa, hogy Bartos János or sokkal később lépett ki a bizottságból, s lett as ellen Bésetüek legerősebb támasza, pedig Plihál Ferenci ur jegy bő könyve ő róla egy ssót m említ, s engem is csak „a i egyleti előmunkálatok megtételére", nem a isinhásssl kapesolatos egyleti építkezési előmunkálatok megtételére kiküldött bizottság tagja gyanánt sserepeUet, a mely minőség nagyban eltér s szinhás bizottsági tag minőségétől, a melybe épp ugy jutott bele a polg. egylet albizottsága, s színházi előadásokra alkalmas táoczhe-lyiség révén, miflt én Pilátussal a Cre-dóbt, s lánczteremnek is huználható ssinházzai kapcsolatot egylet építkezés elméleteinél fogva. De legyen 1 én nem as egyleti építkezés előmunkálatával, én szinhás építésre küldettem ki, ennek működő tagja voltam, hogy pedig Vojtá-ak 100 frt útiköltség kifizetésére „véleményt* adtam, oly aláírók berek k i töretébe a, akik a egyleti ópitkéséselőmun kálstainakmegtéritésére soha sem lettek sem kikül d r e, s»m megválasztva majd oly aláírók neve nélkül, a kik még éppen egyleti kiküldött bizottsági tagok voltak, — mondjuk — lolíderi tatban is voltam a sainháa bizottsággal, legyen\' nem határozl az éc garsntiám ugy sem less igénybe vével? Plihál Ferenci urnák tehát kiszolgáltatják ss iganságo színház bízottá^. működő Ug voltam, hírem és tudtetü nélkül — magamat •egylet építkezés előmunkálatra kikül dőltnek, a igy szinhás bizottsági pártoló tagnak .rostiul" képzelve. Est megett gedve azonban csak azt nem tudom megérteni azután, hogy a hitelezőkből érdekeit? Kivált ha áll as i.kbkodat, hogy as egylet viseljen ugyan — szerinte — minden terhet, de ktlfloaUp még is van. Azonban esaem lényeges, legfeljebb srrs jogosithet, hogy jelenleg több jogot djon Plihál ur működésének megbirá-lására, a melyre legelső levelem alkalma* al aem bátorkodtam kiterjeszkedni. De bból kiindulva érvény esi lenem kell most már jogaimat s kérd érnem Plihál Fereocz urat, miért ismeri be nyilt levelem asoa pusBsát, s mely szerint ő as egyleti* eálass\'máayalbiaotCaágialaoke, mely bizottság esea 7áleszlmányn-.k felelőt, ha ő magát vele izemben krtta leaettaek Bem érzi cssk jogositottaak ? s ő csak szinhiz bizottság, illette a hitelezők elnöke? Miért ismeri be, bogy a bizottság, lynek ő elnöke volt, a s a e jóvá hagyás melle.\', nyert m Voisást nteskedai, mégit ő és bisotttága akár hányszor anélkül intézkedett — s est még maga igazolja — sőt bogy ezen megbízás tőle a közgyűlés által (as által, hogy a snubázzsJ kapesolatos építkezés elejtetett) — habár elvételét: is, ó még is saját személyében torább it intézkedhetni!. Miért ismeri be, hogy a színház bizottság, mint ilyen megszűnt s Ő a vá laastmáoy által a péasek visszafizetésére utasíttatott és annak ő habár as egylet kirendelt felelős közege volt is, a kinek a hitelezők érdekeivel szemben az egylet érdekeit kellett t volt aaabsd Bsem előtt tartani, azokat malg se fizettette visszás rész vény eteknek és msndstumát le nem tette? (Vége kSretkoaik.) Hlrek. — Csoda bogár. Sajnáljuk, hogy aem vagyunk ax offo humoristikus lap, különbea sasfkiaérleaók lerajzoltatni sst a .tárcza-irói sülőst, mely igy „epre-szik* — midőn ^rajzolni* akar, — mondván: .Felvirult a természet hajnala, és éltető napj söldlsrelek — (bizony zöld 11) — alakjában voná be a fák a i tfátyolsugaraivall No hát kérem, aki ilyen tarka tavaszt tud rajzolni, aa salán meg is érdemli, hogy olyae módon epréasaék Zala" tárcsájában eprésznek t — Igen jól tudjak, hogy jó csikkek dolgában szegényesen Tan a vidéki hírlapirodalom; arra még is jó volna ügyelni, hogy ilyen rettentőségek még töltelékül se jutnának S vidéki lapokba. — Dömötör, méhészeti vándort a. aár városunkban f. hó 7 én tartotta előadását. Aa valóban érdeket volt és a (tárgy fontosságából mérten kit számú) hallgatóság nagy érdeklődéssel figyelte. Kár, hogy a különben igen nagy szakismerettel és sok tapasztalatul rendelkező vándort aaár szexeiéi tető eszkötök birtokában ia ni nos, hogy saóp alŐadása éraék.elteiét által a hallgatóságnak maradandó birokévá lehetne. — Gyászhír. A kővetkező gyászjelentést vettük: „Ssabados Ignács maga, ngy neje szül Darást Ltij-a, valamint nagyanyja Dsráas Lajosáé szül. Szabó Zsuzsanna, mélyen szomorodott szirvel jelentik felejthet len leányok, illetőleg unokája Szabados Ilona II. éret országos kisdedovó képezdéssaőnek rövid szenvedés után életének 18. évében folyó hó 6-án délután fél 2 órakor történt gyászos kimultát. A boldogultnak bült tetemei f. hó 8-án délután fél 6 órakor tétettek as L nagy-kanizsai temetkezési vállalat által, a helybeli rom. kath. sírkertben Örök nyugalomra. As engesstelő ts. -miM áldozat folyó bÓ 9-én délelőtt 10 órakor a szent Ferenczrendi plébánia templomban a Mindenhatónak bemutatUio t Hagy-Kanissa, 1883- június hó 6-án. Béke hamrairal* — Sorajáték. A X megy. kir. állami jó\'ókony sorsjáték hiizása f. hó 12 én tartetik meg. Dacsárs, hogy ezen sorsjegyek cssk 2 lrj«»l .adatnak el, nyereményei mégis jelentékenyek, mivel egy ily sorsjegygyei 70,000, 20,000, 10,000 stb. frtot lehet nyerni, — miért ezeket t. olvasóinknak legmelegebben sjánlbstjnk. — Hymen. Sajgót Henrik a déli vasat forgalmi hivatalnoka Siófokon, f. bó 14 én tartja Csurgón esküvőjét Báron Róza kisasszony nyal. Aa kllami középipartanoda Igazgatóságától- Hogy as iparos tanon-ezok és segédek ú — a kik régebben valamelyik középiskolának csak két-három osztályát vég-z\'ék s szőtt a gyakoriéiban vannak — belepbesMuek ss állami kosépipartanodábs, felkérétnek a t. ez. ssolék és gyámok, hogy s felvételi vizsgát illető fel világosi tatért mielőbb tzivMkedjenek sí igazgatósághoz fordulni, hogy az érdekeltek a jfivő tanév elején tartandó felvételi vizsgára kellően — Hang-verseny. Már előbbi lapunkban jelzett 64 tagból álló Seidl Antal hazánkfia vezetése slstt lévő Wagner Richárd-színház seaeksrs s kitűzött időre hozzánk megérkezett ét motl pénteken tartá s Zöldfa kertben első előadását, a melyre oly nt-y mérvbea érkezet: s válogatott közönség, a minőt a Zöldfa kert még alig látott. E remek zenekarnak tteeshengzó éa ritka prácisitástsl elósdott dstsikot darabjti s ssakértókrt rendkívüli hatást gyakoroltak és élvet nyújtottak, ellenben s Isyikosoknak egy kissé hoMSadelmat volt, A senekar valóban bámnUtnt fiaashangzátaal játszott, hogy démileg fogalmat nyújthattunk azoknak, kik nem hallhatták, jelentjük, hogy 64 művészi egyén egyszerre mükö dik; vsgy 10—1& fuvó hangszerrel. 6 nagy bőgővel, két r..-gy és egy kis dobbal éa es mind csak ugy hsngsik. egy kösönséget zongora, e műrészek Sz.-Fehérvárra veszik innen u\'joka1 Zárvtagáktok. A n •kanizsai küsz. felső- és alad népiskolákban a: 1882/83-ík tanévi rizagálalok június h( következő napjaiban tartatnak meg: Ja nius 15-én reggel 1. 2. felső leányosat. a 3. ftotztály.défatáB 4 fioaaL ét 2 fiotst. 16-án regg-1 a VI. éa VII. kerületi (Kis-osstályaibao. lö-án reggel 1 fioazt. 4 leány-, és 3 leáayoszt. délután 2. leány-, p. h. 2 leány és peiőfi ntezai 1. leányoszt. 19. reggel 1. leány-, p. b. 1 leány ét msgyar-ulcaai 1. leányoesf. dél után p, h. 2. fi.ni!. teleky-utesai 1. fi osi t. ét 1. leányosat. 20 án reggel 1. fiotzt. Magyar- ét 1. fi.wst. Petőfi atozán. 21 én tornászat. 22-én magánvizsgálatok. 23 kán és 24-kén nő kézimunkák kiállítása. 26-án Te Deum érdem sorozz tok kimztása. Kelt Nagy-Kanizaán, 1883. június 8. Németh Ignács iskolaszék! jegyző. — Hit nem tud Kosantht A .Pesti NapM" Kossuth iratai 17. köteté bői egy fejezetet közöl, melyben többi kőzött a következő érdekes adoma vaa elmondva. A .reklám esó essembe juttatja epy boetoni Yaakee élelmességét, mely a reklám-mcstérség mezején igazán ccikam. Irataim I-sfl kötetének előszava ben (XVXL lsp) említés van téve ss ünnepélyéé fogadtatásról, mnlylyel Mataa eh üsse ít állam 1852 ben megUtatelt. Meghatóan oagyttrrü jeleset volL A tér-jről, melyen 30 ezer főnyi milícia felett ittam ftjssemlét tartottam, a kapitóliumhoz baj toltunk, melynek nyilt oaalopestraoká ban a szenátus ét képviselőház elaökaik-kel s ss államkormánysőval élükön, fedelén fővel vártak. A mint épes kilépendő valák a kocsiból, hogy felmeojek a kapitóliumhoz felvezető óri-ei lépcsőn, mely jobbról balról a vi\'ág minden sáts-lójáral (az osztrák házét kivéve) fel roh lobogózva, egy ember egy ölnyi nagy-ságn sziaet papír ivei dobott be kocáimba: nem volt időnk megnézni, hogy mi ? egyik segédem Oaszehtjtjs zsebre tette. A mint a fogsdtstás végestével mállásomra hajtattam, átkosban megnéztem. Ée mi volt rajta? .je voos ls dosne ea mille, en aa mülioo" mint a francai a szokta mondani (ezerét, egy cáilliói egyre), hogy senki Mm tatálja ki, — Legfelül könyöknyi óriás bettikkei e szó .KoMQth", utána apróbb betűkkel pár magasztaló sor, hogy minő nagy ember, minő derék ember, e mi sok mindenféle tod ss s Kossuth, sstán nagyobb betűkkel a következők: „de egyet meg sere tud ss a KoMQthI nem tod ingót varrni Azt én N. N tudok ! Boltom ilyen utcsa, ilyes szám. Árak, eth. \' As egéss várót tele volt aggatva eszel a plakáttal. A db,.- ünnepeltje voltam; a kubitális Koe-au\'h szó megállította az embireknt, mindenki elolvasta. — Ez aztán „reklám 1 Modern „József.- Putifárné asszony történetébes hssonlŐ esetet tárgyalt e hó 2-án s párisi fenyítő törvény szék. E lélektanilag nem érdektelen szerelmi történet hőse Gtttineau kisasszony egy igen csinos páriát hölgy, ki három év óta Üldözi Henry abbé urat, a Saint Viocent de Paul templom lelkészét szerelmével. Reggel hat órakor már templomban volt as abbé úrért lángoló hölgy nem mozdult addig helyéről, mig as isteniliasiéletnek vége nem tzaksdt. Egyébkor pedig Qaatineau kisasszony az abbé lakása előtt ácMrgoit és Mkszor éjfélig várakozott olt, mig Henry hazajött. Mi-rel azonban a lelkiatya a kisasszooynsk aa Ő eltán tori fására kifejtett toilette-mü-veleteit megérteni nem akarta, valamint égő pillantásaira, sóhajaira, kérelmeire végül pedig formális szerelmí-ajáolatairs németül akarja-e adni. Hs űaeepelt mii-rétsnónk s fényes föliételekttsa kötött ajánlatot elfugsdja, néhány operettében, úgymint a .Kornevílli harangok1.ban, Koldttsdiák-bsn, ,F a v a r t n é\'-bse sthiben fog föllépni. — Zsidó muzsikás kathollkms templomban. A szabadkai városi kép. iselötesiület ProbojcMvics prépo»i agy kérvénye ügyében bttároeott, mely arra szőlitotU föl s tanácsot, tárolitu el Lek. aer zsidó hegedűst a városi templom z-ne-karából. A tanács azonban nemezt néale, bogy minU valláaa Lehoer, hanem ast, bogy mint tud hegedülni, és a ssen>. pontból kiindulvs, meghagyta ót állo. Ívsisastatt 22 tag\' mi voi\' ? ¦ Plihál ur elkeesülhessenek.mertcsak sikeres vizsga mért képvaeli s mi alapon a hitelesők alapján vehetők fel. — Kaprera szigetét. Garibaldi tábornok fiai, Mecoiti és: Ricciotti, at olasz jemze\'.ock ajándékozták. A kor. mány elfogadja ez ajándékot, t a hilyet hol t aépttzabtdaág és olass egység nagy hívének földi maradványai nyugszanak, törvény utján nemzeti sten\'élylye fogja nyilvánítani. — La ... . Parisban — «gy..Lt Proriúiuée" csimü színdarabot akartak előadatni, a cenzorok azonban Bea engedték meg e czim kinyomatáait: az igazgató mindazonáltal nem válásttett más ezimet, hanem Így jelezte a dacából: .La . . . . A .F.garo* krisikasa sert a következő eredé i bírálatot irta a daráéról. ,Bátr»n el Irhet mondani, hogy LU. bimtii ur, a tsinhás igazgstójt nem közönséget .... Sőt mi azt hiasssűk, hogy e-zgő léért ktOnó . -agy Michel Lujsátitszínpadra hozta, bogy.... legyen. Most pedig czim telén darabbal Upett meg bennünket, olyan darabbal, melynek csime: „La , . . ." Az igazgatók, hogy a közönséget szinhástbt csalják, tudvalevőleg ezreket pazarolnál el mindenféle ..... Lisbonne ur roaü-nírozoltabb. Haolyaa darabot adót: volaa ilŐ, melynek csíme : .Gyilkosság a kápolna bar.E vagy ,A vér szava* — aea-kinek se jutott volna eszébe a derék LU-boane nr színházát felkeresni. De ilyet czim: .La . . . ." ellentállhatltn, egéss Parisnak meg kell udui,míasa ,Ls . .. .-Valóban .La leirbatlaaul ssép darab. HősnŐjeegy . ., ki tsért less . . ., hogybossut álljon atyjs meg-gyíikolásáért. 0 nem meggyőződésből... ó csupa gyermeki szeretetből .... stb. Ilyen hangon mgy a .kritika egész régig, a hol aztán következő csime bel ajánja drámaírók figyelmébe: „Le..- ¦ „La . . ., .Les «¦.."¦stb. — Álmos miniszterelnök As olssz parlament ülésében derültséget keltő jelenet fordul elő. Egy ellenzéki szónok épen hatalmas beszédet tartott a-kormány -llen, de ugy látszik, a szónok, nem lehetett igen sMÜemes, mert Depre\'u miaías-terelnök a bestéd alatt elszunnyad:. Előbb as egyes képviselők, majd a karzati kö-sönség is észrevette as sívó a»isztér-e! nő köt, kaesagni kezdtek, de nem merték felkölteni. Vegreazelnök megragadta a osengetyüt ó. t jól ismert hang -hallatára a miniszterelnök felébredt szunhja-dásábói. — Zsidó bitre téri egy Hüttel Mari nevű karisbadi illetőségű varróleány, hogy egybekelhessen egy LŐsry Henrik nevü izraelitával. As esküvőre s minisztérium megsdta as engedélyt, minthogy a nő ceztrik alattvaló; a szertár\'lí ma ment végbe a a dohán utcssi >sráeKla tempUtmban, még pedig igen nagVMamu kíváncsi néptömeg jelenlétében. — L reettetteég ellen uj uert födözött fel egy B o n I e y sevü fraz-csia orvos, még pedig, s mint mosdják, csalhatatlan szert. As eljárás a következő: A veszett eb által megharapott beteg sebét előbb jól kimossák, aztán erősen bedörzsölik pulverizált foghagymával. Ezenkívül a betegnek 8 —lOnapig viszel hígított fogó agy ma!evet kell bevenni és azután íz hosssabb ideig fogyhtgymás étellel kell élni. — Aa elsóssulött joga. A persa sah, mint Konstantinápolyból jelentik, a trónörökösödét! jogot másod fiáról az elsőre, Szalli szultánra ruházta át A második fiu eddig azért volt kedveocsa a sah -nak, mert anyja rendkivüi szép volt; most azonban, hogy az egyknri szépséget még csak föl sem lehet már fedezni rajta, a sah nem érzi magát arra indíttatva, hegy az elsőbbségi jogot föláldozza egy volt szépségén. íródnom. ¦ !¦\'. rovst alatt m-gemliteti munkák Nag;-Raaiaaáo Wajdita József knayrkeretekedteeen n.m iU«. IS. H>«^l-e ^SSSt^St bona u«d.eaél;e .áltotu tel ¦ valammt ks.oh.tqek.) Mdig «ereimMU.el.kkel, ugj mo.t j - J»Ul0«-kí«Jl. .H..omt.t.l ^ojegetí lev.UkkeUld5.te«.bWar.l..Kil,,Te. ,>,„. ua«< kimmkttf bwriseo. ">Ht»»>Ml- ti»\|tálar.kr», • . k«Bpo»tkíl Ulttn leril . ru«nég<t«rtNltatU - A nmek ,ji,,lh.to mer! oloó (100 peld 37 fri 50 u lett a kS.etkeiminje, hogj . freacti. kr. sq p41d_ u lr\| 20 néld. 5 frt 80.kr.) Polifir unoart alfogiik 1 • türvéojMÍk \\fsmm i, urtalmu Tu-ulnii kit bari fegaisr. Helle. boa^.lelre Likas érdeke, k5.lea.e- — Blaka Lujza asszonyt Sleiaer 1 0yek kepesik. Irl.k bele : Varad! Aau!, igaagato meghiTta, bogy . tél feljárnia ! Dr. Moiair Aolal, Komícij Júaaef,,lfik-aa .Ander Wien\' aaiahazbaa tendégaae- I aai\'b Kalmia, Foreaalt Kalazia, P. Baat-repeljea. Ai iraigató a müriezaS lamé- ] marj Károly, Bado Aatal, H.raeT Jó-•dre biala, bog, ezerepeit magjarnl .agy aaef, Bericzky Ojale, Stéptaludy O. Fe- HUSZONKETTEDIK SVFOI.YÁM ZALAI K O Z li • H Y J0N1Ü8 10 és 1?8S. , „ , A „ . , . iLaioaielpereBfagyhelíetteaekoíbenjöUé-! 413. \\ki. Érk. 1883. anoir 13. ,J r . . ? ... . . i 1 .u. .... u Te\| mogiorfatuJd nyilvános árverésen el- I. Árverési hirdetmény. I A Dagy-kaniiaai kir. trvaaók tkkv Arverex ir a fennebb kitett rend, Dolina; Gyűli, Fóldviry lityin, Relle Ivan, Juciidy Unió, Sjiklay Ja-no., B. Battaer Lina, György Aladár. Hentaller Lajoa, AdorjínSindor, T.ylné, Hentaller Mariak, Porányi Kálmán. Be- ^riííi\'Zoíií i^6\'RnXI I ""^ rÍ"Ml tó\'elik• h°Kr I Arvere.nl kivinek Urtoaaak abec ¦ ¦* -- rehejtatónak Dávid György végrehajtást Kikiáltási . becsár. kos szinea borítékba van foglalva, és 15 történelmi kép dieaiti. \'6 tömött írre terjedj nagyobb gyermekeknek kitűnő, be cses ajándék. Kisebb gyermekek szamár ¦ ... fentebbi arakon kapható a „Gyöngy -fórok" m. képeskönyv. Mindkettő levelezőlapon szerzőnél: Budapest, Zöldfa u. 32. ss. utánvéttel rendelhető meg, s azonnal küldetik. B esélszerü és jutányos jutalom könyvekst, ajánljuk az iskolaható-•agoknak. Lapvezér és kiadó: SZÁLAT SÁNDOR Felelős szerkeszti : BABOSS LÁSZLÓ. Laptnlajdonos: WAJDITS JÓZSEF. szenvedő eazlregnyni lakos e\'lcni 25 frt tőke, 7 frt 70 kr per, 6 frt végrehaj ás kérelmi éa 7 frt 26 kr. jelenlegi s mii; felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fentnevezett kir. tőrvszék őrületéhez tartozó az esztregnyei 538. sz. \'jkvben f l74/b hzsz alatt Dávid György esztregnyei lakos tulajdonát képezó s 29 frt 50 krra becsült ingatlan 1883. évi juoíus hó 25-én délelőtt ö órakor Esstreg-nyén az illető kőzségbirój-t. b-izánál Faics Nyllttér.\'l SALVATOR etsC rangú vssaestes savanyiviz. llthlnm és bornátrinmban gasdac forrás, orvosi tekintélyek által a légcQ ÓS emésztési szervek hurutoa bánUirosjaál rendelve; — kiváló szer a köszvény, hólyag es vese bajoknál. Borral használva Igen kellemes üdít,-ital. Kaptafa itvásyvlz-ksrsszsdéseksea és legtöbb jy&gy szertárba:. Salvaíer-forrás ígazgatctsáE 906 6—20 EPERJESEN. Bp-sten főraktárÉd-ikuthyL urnái. kiküldött kezéhez le- xxxxxxxxxxxxxx képes papírban i tenni. Vevő ItAtfles a vé-e\|árt három egyeul\'1 réazlefbesij meg pedig: az euta as árverés jogerő, e emelkxdéiétól szami-tandő 8 nap alatt, a másodikat agyanat tót 30 nap alatt, a harmadikat ugyanattól 60 nap alatt, — minden "gyes részlet után az árverés napjától számítandó G% kamatokkal együtt az árverési teltételükben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. Ezen hirdetmény kibocsátásával egyidejűiig megállepíto\'-t árverési félté- H legjobb Asztalf-é* ildiiti ital, ¦juiZsi satásssak kizsaystt kssAgsassl, gége eajakaál, pssasr És fcstysa amrztaaL LDECSEK(az essesztss e^ssefitéssrs). Mattoni Henrík, sartsisSssa (OsaSertSs> telek a hJvaliJos órák alatt a nagy-kanizsai kir. torvszák tlkkvi osztályánál s at Esztregny község elöljáró" ágánál megtekinthetők. Az elrendelt árveréa a leniirt te-l»k jegyzőkönyvben fel jegyzendő. Az árverési .hirdetmény a tkkví hatóságnál kifüggesztés, u zy Esztr-gnyo I s a szomszédos községekben kOröxéz és kifüggesztés ált&l közzététetik. As árverés teljecitéaére Fábián Fe rencz végrehajtó küldetik ki. A nagy kanizsai kir. törvssék,mint tkkvi hstóaág.Nagy-Kanizsán 1883. már-csius hő 31 ik napján. 946 1—1. I R D E T E S on m szab. csomagolás Schmidt Victor és fiai bécsi kttlBnl \'fi üxlete belföldi hi telezi téseel valódi minőségben a gyári védjegygyel ellátva \'/sí >/t és Vz kilós üvegekben kaphatók minden fűszer- és különlegességi ü letekben. 8S4 10- ^ vállal magára felelősiéget a Szsrk XXXXXXXXXXXXXX KATONAI TANODA. Egyévea önBiénytea tanlolyam Budapest, ssoyksrsBS-stozs, 13. szási alatt Emu tanfolyam oly fiatalok saámára fennáll, kik hadi kotclszeUsifOknek, mint agyérei önkénTtezek tsleget tanni óhajtanak, keppsitisaket azonban >-,-¦¦¦ -i=«ga letéUla által kimutatni ks telisek. Ezes tufelyast 1883 jallsi I és veszi kezdetét ss tat hésspie tart, naponta hiron) citi elSadáti érákkal, hogy x réailvei-ok a nap foljams alatt polgári foglalkozások ntin járhatnak A vizsga nemet, magyar vágj horvát Djelven M-hetú. A. hallgatók kívánatra száHait és teljes ellátáit nyerhetnek as intézetben. Beirjtájok ?1 (elvételek naponta az igazgatósági irodában. ProgTammok kívánatra ingyen. 946 1—4 a t- igazgatóság. Dr Hartmann A uxiliumj a legjobb gyógysaet Hugy csőbet egsé g ellen nrskniű és folyadék nőknél, ígornan rn-vori vény otan kéncitett rjöfV-sser — STogyit beíecske&desés és fájdalom, ntóbeteg»ég nélkül, újonnan beállott vagj bárnflj elavult baj, alaposan i% megfvlelS ryOTZSB. Batároaottan dr. Hartmann AnzitiotnjakerendS s igy ezt a mellékelt baszna "UTÍÍK^ I1 nUsitási könyvvel egvutt ás egy a dr, Hartmann intézetében tanácsban tartott jogositi ;egy a maga valódiságában kopható minden nagyobb gvófrv*er tarls 2 frt 80 krért. Fí raktár: Twerdy W. gyóoytz. I. Kohlmarkt II Becs. Baktár: Prágsr Béia gyógyszerész ersál Kagy Kaalzsis. U. I. Dr. HsrtskSSB or rendel 9—2-ig 4—G-ig ii-tézetiben ¦ iu minden ujy mint addig i«, m ^Jt-nijemn Lür- és titkos beteg-¦ égk. nem klllonbm férfi et\'i gjengDlíi, kiválóan kilDoú móil txerint, minden nto-kr.ietkci.il clkr-rOléic célLdt. Rjrphiii dagadások s mindennemO betegaegek leg-jobban zjójji itatnak. 14 érit kelt dij. I^evé-lileg U. 814 Bi- Wien, SUdt, Seilergasse Nr 11. HARTMANNIGNÁCZ merleg\'-syiiros 932 4_6 Szécbenri-tér 5- szám. Ajánlja kovácsolt vasból készült, erős és javított szerkezetű tizedes mérlegeit, melyek a székesfehérvári kiállításon éremmel lettek kitüntetve. fBBSSMANN ÉS RAUSCHENBACH ELSÓ MAGYAR GAZDASÁGI GÉPGYÁRA BUDAPESTEN. ¦asr SiWm meolc8re«é»ért vagy gyártelepünk meglátogatására tisztelettel feikeretik. ¦ ÉS i -O ROSS- MANN J. BT7DAI»BISTEIlir. oooocoooooo^^ oKávé Triesztből. § 2 int mint mgrbsn vételnél q V Alulirott aég küld 4-7, kttói póstacao g "magb«n rkm- PS bementve, esom» • » Oeoliis feisiímit-sa nílknl .uánvítKi.W QvftRj x finzeg; előre beküldése mellett^ kiiét » MVe«k««* «r>V ¦>•!>": Q 0 i $ Cejlonie.viiogJ legfin. b»i vCejlonIfiaoron.gy8i.m-s 1 OCnba legfin.D.gy wein. bftrn\'t L I OPortOrteO legfinóiOBb* — 1 QGnatemolalegfio.erús.iciadó 1 a Aranyjava (Menadol ig"n fin. 1 Sízaidjava. finom - — ! 1.91 A 1.70» 1.78° i.eoO i.«0 i sín 1 34 Q 0 Santos, fiaom — — 1 ORIo, legfio. erős és kiadó ">C . . QRio, körépfin. ero. s kiadói . , 0 Kgr 5 kilós tosirba. On^t.dc* vagy cxin-om, aaep é« v»lng»-^ (Jtoli 30 - 45 drb. egy koaarbau írt 2. 0 Sambo F. l29ű 1.18» 1.150 0 \'901 10-12 Triest. 10 0 0 5 0000000O«C<>CW00000^C<)0^ HTRDETMÉST. 5 CSÁSZÁRI ÉS APOSTOLI KIRÁLYI FELSÉfiEUEX . éri jnlioj bö S-irfl kelt l.gfeUS elh.UroOaa foljtia u.nn.l »«ra4»tauk a melynek ti««ta jöTedelni. «ri «eri.t 210 000 fíriatra najaak, ¦ peiiit-. ------- ií^7..ytn. 5.000 ttt.l IS 000fr 8 „ „ 1000 ,. 8000 16 " „ 500 ,. 8.000 80 „ »0 „ 8 000 220 " n 50 „ 11.001 5o.o»r.»j." :: 1 fÓBj.reniíU, - 70.000 írttal . ?5 ^ í . 20.000 . jga.\| b.rf%&W: - któir ~k,«" !f^.^Si»ea.jiroví., rf- é. 3&i. po.tant.l.aarnjJ való beknldÓM m.llett !»"\'""?„;.TI .„ntuutt belj,írbe» í.ulnil; aieaMbb po.ublv.talnil é. -»de°.\'4™íöíeJekna I.lilUtou ^yékb .orfleiTtmló ko.efeanei. 1888. aprii bó 15-én. abijar kir. lottóiraaíatóakí. FREI8EI8EN AD fa, ^ s n. kir. p.-n. »-»«-a^^rC».) OH IO600000 A legjobb st>Vvarka-papiros LE HOÚBLON Francala gyártmány. TTtántásőktőL óvaUk. A B szivarkapapir ciak akkor valódi, A M-na minden lap LE HDU8L0N b<- II --JX lyvirzíl magán hordja i» minden kar- JA \\Y 1011 " llnl Isioato védjegygy^ í* VT V aláírással van ellátva. 87S $—21 IJ OAWusrr * ttamr, *jm rsjdtastzt, HM A Triesztben Is kltfinó elismerésben ressesnJt jeles magyarhoni #11«.---- r>Btancion. (Radei! Petancaon.^(Radein mellett.) Eendkivül szénsavdií-i savanyuviz-forris, mely a bada-peati műegyetem vegyészeti osztálya és a bécsi egyetem vegyel emzései szerint íolQlmal minden bozzi hasonló savanyaviz-forrást és fölötte hathatós alkatrészeinek összetételénél fogva orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó. Mint kellemes Qditó iuű kttlöűösea borral vegyítve, minden hozzá hasonlót fölülmúl. Miegrrerttieleaek a forrás igazgatóságához Petánczra (o. p. Moraszombatj íntezendÖk. Raktárak- és iámé tei adóknak különösen ajánítatik. Hogy m\'odenc-mti bamisitáznak: eleje vét-siék, a dngó „Ssech-nv, névre! leend ellátva. 939 3—8 Miodeokor I ÁTjepzétst HTaMlra IfriSS tÖltéS ioeren é. bórmenlre. Sürgöny : Vogler Begete; Baáeia. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖK? JUKITJS 10-én 188Î. 13 E5 T É iHar k á ny i ff} égyílFflőJ , Magyarország, Iinranyavlirmegyében, fürdőidény május 1-től szeptember 30-ig. Esen í>0* B. teraÉezetr-s irieti kenfor á* »pm<-t»k az oiscág l»fl &,-y;:.eil.ez tM-toaík, hanem a k&lfold hason eyórrin-pu-it mindenben í». ininmlja YVevalkatcétzeít ilUtŰleg Dr. Thaa Hársly vt?eytaúr alul telje«HWu eiems>-i szerint írásiéi béwix, mely iblanyt, bflzetjjt ás miudedáig ismerő lea saénéleg-kéMfK^zt uilalmax. KitQnÚ gy\'evitaii hatással bír cttizaz. köszvény, aorvéiy. löfilt eörklfiít-oekre, wsayér. aífcáatatássara. feaasu^ti hiányok, fefcérfelyás. sebzések, sasa astsk és hifraoyoi gyógy"**** által oitomu ssérsezesekrt, további máj-, kés, általán sürigj sssssalskri. sebez .vallás, idült szesiBsJek éa ivarszerv! b&atsistak tUea. A fürdő igazgatásig "k úví tapasztalat alapján kijelentheti, bogy ei-c csodaaaera gyógyít rrianá! eaerek ís ezerek s leg-mskacmLb és IogoL-tcseT.:-. be tigaágekben u c rész é!;u kei üi ípiégüket ri««an^erták, a miért is a legnagyobb elismerést érdwnlí E tflrdS a maga m-tnébon egyedüli, minden máj akár belföldi, aki- külföldi haaongyúgyforralt pyógj hatás tekintettben felcllmal; a mit különben az évrűl érts azoporodd Tenderek száma is bizonyít As utasaira ajánlható : Bodap est-pécsi vasat vágj Dili vasút Büdapej! KejÜXM-üarcsí vonala, íl!oroá» ¦ Péet. alföldi rasnt Eiaéken át Villányig, a!o-k4ea-Péc i ya>ui, ájtasaia; Vjjissr. P. ta- és tárirda-ílUmáa. BSvebb t-iddaitast • nyújt Harkány. : aaS jan legnagyobb k?K.?ggei Dr. HELLER ÍÓX3EF read* al, wo i—íja Harkányi I A für?ó igazgatóság. I""*** jdítír«^EuThTj»d"Íuoíí^^G^ ... Ruston, Proctor és társa Budapest. Nádor utcza 39 és 41. szám, ajánlják a legelső dijjakkal kitüntetett ŰlMÜniÜUl SIZaTT^ gőzcséplőgépeiket fa- ésszénfütésre, szabad, szalraaíutő gőzmozdonyalkat HofTherr-féle egyszerű ós tisztító cséplőkészleteliet járganyhajtasra. Árjegyzékek bérmentve küldetnek- 918 5-10 dobmentő és Soeben begann zn enrfaeinen and ist Lieferung 1 Ja jeder Buchhan lang verrithig: Das eiserne Jahrhundert. Ton 941 3—2. A. v. Schweiger Lerctwifeld. Mit 200 Illustration and 20 Karten und Plänen. D»s i\'e i. gt sab >i et in penan Lieferungen, welch in rege! min igte zehn-t:;gig-n Z vi «eben ü amen inr Anagsb« pC Langen Preis jeder Lieferung 30 Kr- =a 60 Pr. = SO Cts. = 36 Kop. Jede Ltfrt ing ri.thiüt iei Drark^ogen Tozt. und Est dai ganse Werk mit SOO sorgf.Hltig«t aasg "führten Original-Illustrationen i Lief -og 40 Vollbilder, zum Theil a<>f sparten Cartons), aovie mit 20 Karten ood mehreren Plänen im Text r. Das vTerk ist bis Ende 1833 vollständig. In lebensvjllan Schi Iderangen, anregend und gemein La»«licb geschrieben, soll -Das eiserne Jahrhundert\', uuientfltit von zahlreich«« treffliehea IHsStrs-tlsses and interessanten Ksrtss, deujmigeu Abacbnitt Bens^blirber Arbeit srhilJcru, der wie kein anderer unterer Cnltornnd CiviliaatioD seineo Stempel aufgedruckt hat. "einer stofflichen Gliederung nach zerfällt der Iubalt des Werkes ia folgende Bauptabth-iltraren : 1 Die Eisenbahnen. — X. SchisVahrt. — Z Das fiserne Gesptuost der Erde (Telegraphen nnd Kabel). — 4 Eis« i\'nd Koni« {tlauenweaen. Grossindostric etc.) — 5. Die modernen (Erigvinitte!--6 Vlstf- teebnik. — Verfaseer und Vefleg-r habeu keine HSche g.-»rhem, dareb An-knQpfnng vreitreichen er aad vielfzcbr Verbindan(«\'a mit den hervorragenden Vertretern ebzenannter FScber. sowohl in Bezog auf dea textliches, wie fl-la-tratlves Theil das Neueste nnd bielea. Durch alle Bnchbandlnngeu zu beliehen. — Lieferung 1 überall vorrlthig. A Harttsscsn\'s Verlag is Wies I., WalltiobsstSS I. : ROBEV & C0MP. Budapesten, IX ik kerület, Üflii ut 35. szám alatt, ajánlják orazágtzarte legjobbnak ismert liiiHUoUjftiíarití szén-, fa- és szalma fűtésre berendezett J^gőzinozdonyaikat^ü felQlmulhaUtlan és bármely időjárás viazonttagziigai-nak legjobban ellentálld YEsgeremiás cséplőgépeiket szabadalmazottmagán etetfi szerkezettel vagya cC-lkBI.\' Árjegyzékek, ugy Magyarország elsÖ rendű uradalmai és gazdáról származó b gdzcsé~pl2 keszleteink rendktvQli nagy munkaképességéről és utolérhetetlen tartósságáról szóló bizonyítványokat tartalmazó legújabb kiadványunkat, kívánatra bérmentve küldjük. 917 5—10 I I I IM II illllIllllMilllhW 1 11 11 I 11111 11 I I 11 11 I 11 11 lüjl I Mautner Józseí első pálinka főzöde és borkereskedése 924 4-i3 S z e g s zárdon. Ajánlja kitűnő minőségű pálinkakészitményeit. iigymmt: kitQnÓ törköly átvonatot (Dorcbsue) 100 liter (hordó n?fkul) 21 frt ká szer égitett törköly átvonatot (Darchzug) l.\'iO liter 9 23 irt valódi törköly pálinkát p 30 frt Továbbá szlavón es tuttrmiai ó- és uj szilvóriumot hordóval együtt 58 frt. Végül szegszürdi ó- és nj vörös borait mérsékelt árak mellett, Szives megrendelések a hidas-bonyhádi állomásig bérmentve szállíttatnak. A kiürült hordók, ha azok 4 hónap alatt a hidas-bonyhádi állomásig bérmentve visszaszállít tatnak, ugyanazon áron mínl fdtszámjttattak, visszafogadtatoak. 111111111111111111111 ii 11111 MAGYAR VÖRÖS-KERESZT-BETLET SORSJEGYEK. Évenkint 3 sorsolás Évenkint 3 sorsolás. Évenkint 3 sorsolás. Legközelebbi imzás f. évi július 1-én. Ezen htadAan fonj eremén y 50,000 forint, továbbá 1 nye-remérty a .-5000 Jrt, 4 nyeremény a 1000 frt JO nyeremény a ÖOO Jrt, 25 nyeremény a 100 Jrt, 30 nyeremíny a .50 Jrt, 521 nyeremény i 25 Jrt. Á nyeremény sorsoláson kiviU törlesztési sorsolás is történik; I minden a törlesztési sorsolásban a legkisebb nyereménynyel húzott I sorsjegy tovább játszik & főnyereményre. BjSjr- t^en sorsjegyek a napi arferyaa szsrint SJSJ kapbalik a Pesti magyar kereskedelmi bank váltóüzletében \| Budapest, Dcrottya-utema 1 ott. Taiaatlat aiiadea Baak- es váltóhiznáj az orazíghan. WaidUs Jósaef tónyTnyomdájiból Nagy-Kaaizain. «flA«Y"KAJftZ8A, 1883. JMiiiis 14~én, 47-13K masAxxx ¦ Elltzttéü tr! ueu m......í frt. » érre...... 4 , negyed Brr......2 » egy éám 10 kr HIRDETÉSEK i hitfMt prtitborbat 7, másodszor 6 ¦ minden további torért 5 kr. STO-TTÉEBEK toronként 10 Érért vetetnek tel Kincstári illeték minden egyes iiirú.-tásert 30 kr. fizetendő ZALAI 10ZLMY. Huszonkettedik évfolyam. a. lap azelleral réta ét Űletö kPiletoé-nyek a zzarkisztóbos, anyagi részét ffietö köslemények pedig a kiadóhoz bérmentrs N A O Y • E AN I Z S A Bérments Üen levelek caak ismert stuikaiirtakwl fogadtatnak «L Reairatok viaaia nem kaldeinek. .Nagy-kiwixsai önk. tüxol tó-egylet", a .zalamegyei általános Unilótestület", a „nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület\', a ,r^-kaninai tiszti önsegélyző szövetkezet", a .aoproui keres kedelml s iparkamara nagy-kanizsai klUválasztmánya, 8 több megyei és városi egyesület hivatalos órtesitóje. HetenklHt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmi Up. Somogyvármegye.1.] Már a Kistükör ia csúfolta: almát, körtét eleget terem, a tndo-máaybaii kérés részt vészen. — A legrosszabb birü törvényhatóság az országban. Miként J?rancziaországban Bretagne, Magyarországon Somogy a gnny és élez tárgya. Somogyot nemcsak Ausztriában, Bécsben, hanem Budapesten is agy képzelik, mint a rablók, tolvajok, haramiák hazáját, a hol egy pillanatig sem biztos sem élet, sem vagyon. Igy festik minduntalan a fővárosi hírlapokban közlött somogyi levelek. Igy rajzolják le a statáriumot kérő legújabb hivatalos jelentés adatai. Valóságos rabló- és tolvaj-kalendáriumot tár fel az e jelentésben foglalt sta-tUtika. Majd mindennapra esik egy-egy nagy bűneset, rablógyilkosság, útonállás, lopás stb. Nem csuda azután, ha Somogyin egyének rosz a hire. Kern volna csuda, ha a ki kénytelen Somogyba utazni, elóbb megcsinálná végrendeletét, mint hajdan, mikor még vasutak nem voltak, végrendeletet csinált, aki Erdélyből a hagy alföldi rónán át Pestre utazott. Ml azonban, kik nemes Somogy vármegyét közelről ismerjük, de a statáriumban nem látunk panaceát. azt hiszsxük, e törvényhatóság jobb a hírénél. A bűnügyi statisztikához, melyet az alispáni jelentés feltár, kétség nem fér. De csak össze kell hasonlítani a jelen állapotot a régi vei, i a nagymérvű javulás azonnal konstatálható. A hatvanas évtizedben Somogy közbiztonsági állapota valóban páratlanul rossz volt. Csak Görögországban és vannak még ma is állapotok. Csak a Olaszországban, Törökországban ehhez hasonló •) Esea, a szomszédos rármegyei risao-njait, áüeuotát behatóan ismertetS czikket a jelesen «leskseztett .Pesti Hirtap\'-bol vettük át, J Saerk. sicüiai, epirusi, marathoni s balkáni rablóbandák vetélkedhettek az Öreg. [ífja i Patkó, Gelencsér. Juhász Anífris stb. somogyi haramia-vezérek bandáival. Sem statárium, sem pandúr- és katonai karhatalom, sem népfelkelés ki nem irthatta őket. A statárium épeu nem ; mert a rablót előbb el kell fogni, hogy fel lehessen akasztani. S ép az elfogás nehéz. Erről panaszkodik Somogy. Jelenleg nem tartózkodik állandó rablóbanda Sumogymegye területén. Egyes bünteitek végrehajtására szövetkeznek zsiványhajlamokkal bíró gazemberek. Az ily esetek is azonban csak az idén szaporodtak el, a nek megvan a maga specziális oka. Zsandársfig még, pandurság már nincs. A csendőri intézmény csak újévkor lép életbe. A pandúrok pedig tudva, hogy szerepük nemsokára véget ér, nagyrészt más foglalkozás után látnak. Ha a pandurság ezelőtt sem bizonyult jó zsivány fogónak, annál kevésbé tarthatja fenn a közbiztonságot most, az átmeneti állapotban. Somogy megye egyike az ország legnagyobb törvényhatóságainak s aránylag legkevesebb rendőrt tartott. Pandúrjait ép oly rosszul fizette, mint a többi megye. Csoda-e azután, hogy a közbiztonság mindig kívánni valót hagyott fenn. Igy volt cz egyébiránt majd minden törvőny-hatóságban, különösen az Alföldön. Azért történt, hogy nagy alföldi községek saját maguk fogadtak űröket, kikkel szerződést kötöttek, hogy minden lopásból, rablásból származó kárt megtérítenek. Ily állapot csak Texasban és Arkanzásban van. De létezett a zsandárság behozatala elótt Magyarország nagy részében. A községek és az őrök közti perekkel még ma is elvannak halmozva a felső bíróságok. Ha majd a zsandárság életbe lép a Dunántúlon, tehát Somogy me-is. akkor lesz ott rend és közbiztonság. Kern kell hozzá sta-[tárium sem, amit a nemes vármegye sürget A more pátrio rendfen tartásnak vége lesz, mely abból állt: rossz és kevés rendőrt tartani, azután ha a gonosztevők nagyon fel bátorodtak, minden falu végén akasztófát Alii tani fel. Ez a rendszer a mellett, hogy nem képes fentartani, vagy visszaállítani a közbiztonságot, csak kompromittálja nemcsak az illető törvényhatóságot, hanem Magyarországot is. A bécsi lapok a \| somogyi birek kapcsán már is tele vannak borzalmasaknál borzalmasabb rabló históriákkal. Persze elfelejtik hozzá tenni, bogy Magyarország kileneztizedrészében.. hol már a zsan dárság működik, a közbiztonság jó. s hogy a Dunántúl, különösen pedig Somogyban • a közbiztonsági zavarok főindoka az átmeneti állapotban van. Igy azután nem lesz csoda, ha a bécsi lapokból értesülő külföld még éveken át egy sorba fogja helyezni a magyar közbiztonsági állapotokat a görögországiakkal. Az átmeneti bajok rövid idő alatt orvosolva lesznek. Vannak azonban bajok Somogy megyében, melyeket a zsanaarság meg nem szüntet Somogy egyike nemcsak a legnagyobb, hanem egyszersmind a legvagyonosabb megyéknek. Kulturaüa-r mégis hátra maradt. Város i nincsenek. Egyetlen Kapós vára megy néváros szamba, ennek sincs 10 ezer lakosa. Marcial i Nagy-Atád. Ig&l stb. közönséges falvak. Akkora és oly vagyonos megyének pedig lehetne két három nagy városa, az in teliigentiának mindmegannyi fészke és központja. Kaposvárnak még fogymnásiuma sincs, csak egy hatosztályu gyraná-siuma. Miként magyarázható meg ez? Somogymegye kizárólag földön velő megye. Csak nagy ur és pa raszt lakik benne. Még a közép -\| földbirtokos gentry is aránylag kevés ott Aki van. az is többnyire nagybirtokos számba megy. (Éa ott ütötte fel az agrárius reaktió székhelyét, gróf Széchenyi Imre!) Polgári rend az egyáltalán nincs. Hiányzik tehát az ipar teljesen, a gabnakereskedelmen kívül nincsen egyéb kereskedelem. Somogyban a zsidó is többnyire föld birtokos vagy bérlő és nem kereskedő. A középosztály hiánya magyarázza meg Somogy elmaradottságát. Ez az osztály az intelligentia gócza, ez épít várost és utat Somogyban nem város sem at nincs, Kaposvár nem valódi város, a kapós vár-kanizsai páratlan tégla-uton kívül Somogyin egyének nincs számbavehetó közlekedési utja. A lutom supra lutom, ez a Bomogymegyei útépítő böícseség mint a közrendészetí böícseség a statárium. A mely megyében nincs hatalmas középosztály, nincs ipar, kereskedelem, nincs város, nincs közlekedési ut, a hol a fő vasúti állomásokhoz az év 4 - 5 hónapjában egyáltalán nem lehet hozzáférni: annak a megyének kultúrai elmaradottsága könnyen érthető. Ezért a nagy, hazafias érdemért megbocsát? a Somogynak mulasztásai ée hibái. Sz az érdem minden esetre megkövetelhetné, hogy a valónál rosszabb hírét ne költsék Somogynak sajtóban 8 ne állítsák ngy ország-világ elé, mint a legelmaradottabb törvényhatóságot. Mint fekete foltot Magyarország térképén 1 Pedig Somogy az ország egyik legelörehaladottabb megyéje lehetne. Egy téren azonban páratlan érdeme van Somogynak. Magyarosit, mint egy megye sem. Tótjait mind beolvasztotta. Svábjait kevés kivétellel megmagyarositotta. Sőt magyarosító hivatása még a Drávánál sem áll meg. A három drávántnlí vármegyét, melyet Deák engedékenysége a horvátok zsákmányává tett, társa dalmilag kezdi visszahódítani. Szia voniaban folyton tért hódit a magyarság. S ez somogyi, tehát tőzs gyökeres magyarság. Zalamegye nem bir a Muraközzel sem. — Somogy félszázad alatt visszaszerzi Verőczét, Pozsegát és Szeremet. Nyilt viszonváiasz Plihál Ferencz untak. (Folytatáa és vége.) Miért ismeri be, hogy as összes bevételek és kiadásokról végleges leesá-molást utasításra sem adott, a hitelezőket < a színházi bizottságot egybe nem hivta, habár 6 azok meghallgatása nélkül lépéseket nem lehatott? Ezek megállapodása, nem as ő felfogáas — lehetvén cssk határozó. — Mindezek képezik amaz incorract álláspot alapját, a melyet Plihál Fereaoz ar részint ss egylettel, részint a színházi bizottsággal, részint a hitelesőkael szemben igazolni elmulass\'.. Ezek képesik s kérdés megoldásának sarkalatos pontjait, a melyet nem ront le sem as, hogy Plihál ur a polg. egylet választmányához egy építkezési terv készítésének és felülvizsgálatának 438 frtos számlájáról szóló levelet is bematat, sem as, bogy 6 neki a polg. egyleten 319 frt 47 kr. kereset* van, mert oly megkötések s oly föltételek s melyeket Plíhál egyleti elbizo\'.taági eloök ar e tekintetben ide sitt levele végén felállít, arra vonatkozólag, hogy mikor fog tenni és fizetői —- erre aem, da arra feljogosította volna Plihál Fereaos arat, hogyha ő aekivagy a n in-fa á z í bizottságnak vagy a Ítéléseknek a polgári egyleten keresete ás jogos követelése vsa, ast a járásbíróság elótt érvényesítsék vagy a választmány határozatát 119 frtos kiutalására nézve az egylet közgyűlése elé terjesszék, ha aszal megelégedve nem voltak, de arra, hogy óbból eapitaliet csinálva a közgyűlés határozatát, (melynek ó éa bizottsága végrehajtója volt) ne foganatosítsa, arra ő neki joga, akárhogy iparkodik szépíteni eljárását — nem volt, sót arra a határosat foganatosításra se volt joga TÁRCZA. Az zephírhez. Hrsri reggel haliam a báj ín eket, Folemlle levert paneazeaaaja roit; Hegért* a a legnromasstóbb ke#vet. Bánat rítt ki minden hangból, mit dalolt. Jobban levert bacasasavad leányka, Mint a madár ¦zivrepeaztS danája, Bocsnzzsvad a bánatnak magra roit; TalenStte a esiramet utána. OL, sepbirl Te hoztad el a madárdalt S megkönnyíted az énekes fájdalmát: — Tedd szárnyidra lelkem Omló sóhaját, 8 vic el relé szivem súiyoi bánatát. Becs, 1883. éri májas hó 30-án. SZOMMER SÁNDOR. — Ha helyén marad, — monda megült ellenfele egyik fiatal rokonának, — nem történik semmi baja. As okozta halálát, b.o%y rajtam ak«rt segíteni. fcietre-haíálra! (Párbaj törte a etek.) Irta: hajnóczy lajos, (Folytatás.) Nagy port vert fel a negyvenes években as a párbaj is, mely két erdélyi mágnás között ment végbe. B. G. később Bem tábornok híres ezredese verekedett sgyik távoli rokonával, gróf T.-vel. T. gróf golyója keresetül furts B. G. mellét, aki rögtön összeesett. T. feléje szalad, hogy segítsen rajta, eközben azonban B. G. píiitolya elsülvén, T. gróf homlokon találva rögtön meghajt. B.G. kiépült sebéből, t csak néhány tv alótt halt meg. Ö több isben el-lEonfits, hogy annyira nem akart lÓni, miszerint nem is tndjs, miként sült el fegyvere, Aa ujabb ídftben felmerült párviadalok ritkáé mólnak el a nélkül, hogy egyik vagy másik fél bíróságra ae ap-pslláloa. Oka eanek a nálunk használatban levő különböző Code de dnelle-bea keresendő. Ast hiszem, aem less érdektelen néhány ily becsület, illetőleg döntő bi-rósági hstározatot felemlíteni. lSSO-ik év január havában egy Hajthényi László, Hontmegye főispánja elnöklete alatt ülésezett bíróság sst a határozatot hozta, hogy: ,A súlyosabb tegyver a kavésbbé súlyos fölött elsőséggel bír." Valami hiriapirói polémiából kiindult provofcácsiÓ következtében egy Te-leky Sándor ezredes elnöt le te alatt össze hívott bíróság a főleg hírlapírók és szerkesztőkre nézve érdekes következő hstározatot hozta: ,A szerkesztő csak az esetben köteles munkatársa helyett megverekedni, ha as illető nem párbajképes." A mait hónapokban egy Órányi Imre elnökieta alatt összehívott becsületbíróság sst a határozatot hozta, hogy a : .Segédek kötelesek felüket előállítani, i Hs a fél a bárbaj színhelyén meg nem I jelennék, segédje tartozik ott megjelen" ujsbb terminus kitűzését kérni." Magára a fegyvernemre nézve csak s legutóbbi időben, alig néhány hónapja, hozott egy, Sommsich Pál elnöklete alatt! alakult bíróság határozatot. Es a bírósági határozottan és mereven kimondta, hogy hazánkban a ssokás csak a kard és pisztoly használatát szentesíti. A vitór, illetőleg a nehéz markolata egyenes kard nálunk sem nem szokásos, sem a segédek által meg nem engedhető. Tudtommal egyenes kardra az ujabb időkben nem verekedett senki. Legutolsó e nemű bárbaj talán as volt, melyet szeren esetlen, jobban mondva csaf kimenetele miatt még sokáig nem fognak elfeledni. Közvetlen a szabadságharcs kitö rése előtt történt. N. és Ny. I. fiatal gavallérok összekaptak a egyenes, szűrő kardra verekedtek. N. megsebesítette Ny. L-t, s a tanuk befejezettnek jelentették ki a két fél becsületügyét. N. öltözködni kezdett. Ny. L-t, kinek kardja még kesében volt, sebesülése következtében oly dühroham fogta el, hogy a neki hátnál álló N.-t keresztül döfte kardjával. N. belehalt as orgyilkos döfésbe. Ny. L egy darab ideig fogva volt; a kös bejött ssabadsighsrozi mozgalmak azonban megmentették attól, hogy méltó büntetését elvegye. Sorsát azonban senki sem kerülheti ki. ó sem kerülte ki, mert pár év elótt megőrülvén, s tébolydában végeste szomorú életét. A Bsabadságharcs lezajlása után, s szomorú napokban, nálunk ismétlődött az az eset, a minek e század elején, Napóleon bukása után, Francziaorazág volt színhelye, színtere pedig leginkább P<i-ris. Olt, a félzsoldon teogídŐ,elkescrede« • fogoly császárukért rajongd napóleoni tisztek, a a Bourbon párti legitimisták öl-¦ ték, gyilkolták, pusztították egymást. [.. Nálunk a volt honvédtisztek, 4?sgy as akkor még el nem osztrákosodottfists-lok verekedtek leginkább ss osztrák ármádia tisztjeivel. Az tény, koaa-.atálhaóeaetról esetre, bogy a heacaogó, veszekedést protokáló, kihívó fél rendszerint az roit, ki oldalán fityegő kardjában elbisakodva, astyke-ségének mámorában nem tudta, bora lépjen dicsőségében, s miként viselje ms gát a meghódított, leigázott, megbitifá-zott, s pulver és bleiosott barbár nacrió--sl szemben. as a küzdelem akkor nem a személy hareza volt as egyén ellen, hanem az egész nemzet küzdelme as elnyomó ellen. Nem is sopánkodott a párbajok miatt abban as időben aeikísem. Ha ma gyar ember osztrák tiszttel veszett Össze, s as u-óbbit megtanította, mint vl, mint verekszik a magyar,akkor annak a neve repült szájról szájra az ország négy része felé. A győztesről beneltek a paloták biborszŐnyeges termeiben ép ngy, mint a nádfedelü gunybókban. Kratky Basáik, a híres bűvész a szemfényvesztő, támogatta magát Pakson sbbaa as időben, midőn a magyar világ ,egy kicsit" beütött. Az előadáson jelen volt s város ;ssine-java. A caívilek agy, mint a tisztikar. Kratky Basáiknak volt egy villamos varázsdobja, mely rendeletére bármiféle sétát eldobolt. A deb már jó ideig működeit, a Kretky Basáik, hogy bebizonyítsa szer számja csalhatatlaoságát, felszólította a köaönséget, mondjanak még valami ujabb nótát. Egy hölgy a közönségből felkiáltott: — Halljak a RákÓcsi-indulót. K. P. fiatal pákai birtokos, telivér magyar ember, hirtelen utána szólt: — Ne a Rákóczi-indulót, halijak a Kostuih-nótáL A Pakson állomásozó ezred tisztikara agy csomóban ült K. P. szarára mély csend állott be, melyet a tisztikar [soraibél felhangzó sértő ss-ivak lörtek meg. Egy fiatal kapitány, gróf W., fia annak a híres gróf W.-nek, ki Wesselényivel vivott párbajában oly végzetesen járt, felkiáltott: — Jetzt bekommt Jemand gleieb ,einen Watschm! A nemseti ébredés első stádiamát éltük abban az időben, Lázban volt minden ember. Az ellenállási viszke-teg még vérünkben volt. Ha egyéb sottiset nem tehetett a magyar ember a németnek, hát éjjelenkint leverte a „csoda madarakat", a kétfejű sasokkal a hivatalos épületek homlokzatáról. Nemseti-ssínü kokárdával járt boldog-boldogtalan, s ha kelten össsotalál kosták nyilt helyee, rögtön rázendítették a Hazád nak rendületlenül -t. Mire elvégezték, már egész csoport állotta Őket sörül, s a vers vége rendesen ss volt: .Lajos bácsi ast üzente." K. P. felugrott helyéről, s s tőle nem messzire levő Ss. ó-hös siectt. Ss. Ü-t pár nap előtt választották meg ssol-gabirdnek, s sz aap érkezett Paksra, bogy hivatalos esküjét letegye. K. P. felkérte, hivjs ki gróf W-t sértő szavai miatt. Alig ült K. P. helyére víssis, grót W. is ott terem a ezolgaoirónál, sast kérdi tőle, mit mondott K, P, HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ALAI KÖZLÖNY JÚNIUS 14 1883. PUhál árnak, mely a részvények érvóny-eeiení\',eeéí akként értelmezi; hogy ások rleg-etandők. Ilyen érvénytelenítési e!ji-ás, ¦ ily felfogasa a közgyűlési határo-stoknak furcsa színben tüntethetne fel •sokat a kik egy ily bizottság előbbi eljárását ia vagy előbbi nézetét éa tettét ebből kiindulva elbirilni elég gyengék volnának. Különben ez nagyon isabad-sItu felfogás lenne még akkor ia, ha én min: as egylet titkirja a okmányainak őrzője nem to.do.ern igazolni, hogy miért akartam azokat as egylet irattárába elhelyezni a emlékeset okáért megőrizni, miat as egylet tulajdonát. Éí még Plihál or megakarja czáfolui abbeli állitáaomat lőréiével, bogy számadásait (?) előterjesztette és pedig mig hozzá azzal, hogy „t i r i számlát" prodokál; hamar ezt tette, legalább szíveskedett volas a Knausz ur által kimutatott és késelése alatt átlŐ 2295 frt bever Ól, s melyet sz egyletnek be soha sem mutatott, hallgatni; mert azt csak nem akarja velünk elhitetni, hogy ssámadás alatt mi ast ártjuk a mit ő, ragyia as egylettel kapcsolatos szí nhází „terv költségeinek" kimutatása t s a bevételekről pedig a milyen a műkedvelőielóed ás300—400 frt tiszta jövedelme, igy a dalárda, 54 frt 90 krje, hallgatást. Ha valaki eszel akarja beigazolni számadásainak megtételét, ast ne a közönség előtt tegye. Es nem el-és leszámolás! Pedig akként hangzansk az általa idézett jegyzőkönyv szavai, hogy arra iettlöltzólitva. Azt mondja saját levele ia: „A folyó év febr. 26-án tartott választmányi ülésben hozott határosat értelmében az iránt ke restettem meg az egyleti titkár ur által, bogy a ssinhászal k-s p ¦ esolstos egyleti épitke-sés, s egyéb essél össze-függő ügyekben a tekint választmányhoz intésendŐ Írásbeli la- éselssámoláso-matmeglegyem a egyuttsl a befísetett Össsegekviss-ssafisetése iránt intéske déseímrŐl aTettes válassf mányt értesítse m, mégis véii Piihál ur, hogy már 2 ízben beadta a kérdéses Ügyben azámadását, de bogy az egylet választmányának átirata ő tőié a kérdéses Ügyben nem „számlát" kért a tervről, — hanem végleszámolást s bogy ő est adott volna is — ast Plihál ur még mindeddig kimutatni nem tudta. Igen I csak hogy ő ezzel nem is tartozik as 6 \' felfogáaa szerint — mert ő neki „saját" számlája azerint as egylet tartó zik 433 frt 19 krral, ¦ igy ó hogy ne ne volna jogosítva most már ez alapon minden működési megszüntetni s levele égéro ragasztani az ítéletet — mely főllebezhetetlen, habár a ssinhási bizottság sohs el se határozta ? Azt is mondja Plihál ur, hogy a hitelezők pénzéből kifizetett 438 frt 94 krból a polg. egylet csak 119 frt 46 krt akarna megtéríteni, s-többit vagyis 319 frt 47 krt pwlig a\'hítelesőkre hárít, s Plihál ur bírósági itételei »rrs akar provocální, lássuk miért ? Aa egylet kapcsolatosan épitkeaik egy szí a házzal, csínáltatnak egy tervet, (a ssLibázi bizottság vagy kicsoda, ezt senki sem tudja) s ea belekerül 638 frt 94 krbe, as egylet kifizetett erre ssját pénstáráből Tandor Ottónak 200 frt, as erre beaserzett külön alapból a mint Pühál or nyugtája igazolja — kifizettetik azinlén 200 frt, marad tehát fenn a polg, egylet s as erre beszerzett külön alap terhére kifizetendő 23S Irt 19 kr. ebből as egylet ismét kiutal — Plihál urbeismerése szerint — 119 forint 47 krajcaárt vagy is as őt terhelő összeget ; s Plihál or még is azt mondja, bogy as egylete hitelesőkre hárítja a fisetéat, s elhallgatja, hogy van külön erre beszerzett alap — amilyen s műkedvelői elŐsdás jővödelme 300-400 f r t, s a dalárdafele 54frt90kr. a mi a hiányzó illetve s szinhás bizottság terhére eső 319 frtot ¦igen ssépen födözi, amelyei a színházi \| bizottság rég tisztába hozott volna Plihál or nélkül, de meg fordítva is lehetett volna, ¦ - b hitelezik érdekeinek sérelme nélkül. Már pedig es elvitázhatlsnul igy áll, a polgári egylet ma, ba méltóztatik Plihál Ferencz urnák fölvenni a 119 frt 47 krt — as ő védeimezett hitelezőinek egy batkávalsem tartozik, rajta senki nek keresete nincs, s hogy a polgári egylet tisztába hosta ügyét ast motatjs Pli bál úrhoz végszámadás adásra tat: 3 ízbe ni fölszólítása, — s igy Plihál ur 1883. márcaiua 1-én kelt levelének ég szőve* getése értelmében is. a mely Így szélt : „Ha ezen Összeg 438 frt, a polgári egy let pénztárából kesémre kiutelványozts-tik, és ha esen közgyűlési határosat, — melylyel a ssinhási épités elejtetett, és a részvényesek által befizetett, összegek visszatérítése elrendeltetett — nekem kézbesitetik, \'ez is megtörtént) akkor as általam azonnal összehívandó szia házi \| bizottság s rész vény esek tőkéinek víssss-i fizetése és végszám adás bemutalása iránt haladéktalanul intézkedni fog,B az igért működést megtenni, a a kifizetéseket i közölni tartozott volna. Hol van tehát ezek után az ok arra, hogy a polgári egylet adósitsssék, bot van a hitelezők oly igen áp<. It érdekeinek megsértése,tz áthárítás, hol azok a kemény föltételek, a melyekre Plibal Ferenc* ur a végazámolás a színházi bizottság összehívás, s a pénzek kifizetése tekintetében támaszkodik. Ha igaz és méltányosnak tartja, különben Plihál ur a 318 frt helyett, mely ly el a polgári egylet szerinte tartozásban van a pénzeket ki aem adni, márt nem tartja a terveknek," s a számadásoknak a polgári egylet rendelkezése alá bocaájtását szükségesnek, ms midőn a i választmányban, mint póttag ő is részt vesz, s a választmány jóakaratáról biztos lehet, mért aem tartja helyesnek, ha a végeldöntés le^kö zelebb ugy is bekövetkezik, tisztázni a tulajdonjogot, agy sz egyletnek átküldött 1000 frt, mit a azinháx alapra befolyt pénzek hová fordítass, a s terv iránt? Hiszen é volt a ki aa egylet irányában salat az atesa nyitó bizottság elnöke, oly asép ajánlatokat tett a kárpótlásokra nézre, és most még s polgári egyletet adósitja, — sőt aanyíra negligálja, hogy mintha sohs \'égje és lbizottsági elnöke se lett volna, még határozatait sem foganatositja, ea oly dolog, mely az én csekély személyemet megillető garantiával igény alá nem esik ugyan, de még is többe ok látszik, mint az a garantia, a melylyel Plihál Ferencz ur magát bírni hiszi. Látható tehát, hogy a hitelez k bi-rony öaise hívhatók lettek volna, mert pénzük egy krajesáríg viasza ssejgálwt-baiő lett volna, kitűnik, bogy a végszámadást, s a ssáshás bizottság összehívását Plihál or helytelenül halasztotta eny-nyi időre, s Ő ssját személyében mint omnipotens mtéskedre mélyen belenyalt I as egyesek érzületét sértő legmélyebb borokba, de a kösOnaég ítéletére biziuk as ügy eldöntését — tessék ítélni. Én csak ast mondom még befeje-sésÜl, bogy akár kedveső akár kedve tótlen less reám nézve as Ítélet, én nem fogok appellálni, sem s vissza helyzetre hivatkozni, de szert elmerem mondani s kötelességem is, hogy keres lesz azoknak a hitelezőknek a száras a kik befi zetett pédzeiket, még egy iiy színház építésre, milyen a legatóbbi volt, felajánlani készek lesznek. N. Kanizsán, 1883. joa. 4 én. Illő tisztelettel, BABOSS LÁSZLÓ. — Majd megmondom a grófnak, ha vége lesz as előadásnak, vissonzá Sz., ki kerülni akarta a feltűnést. — Mondja meg annak as embernek, ríszonzá gróf W. meglehetős kihívó hangon, hogy ha csendessen nem viseli magát, hát bezáratom. Erre az impertinens hangra, erre a provokatív szavakra a fiatal szolgabíró-ban is felülkerekedett as erk5lcs: s kemény hangon ezeket monda: — E járásnak ssolgabirájs. tehát a rendnek őre én vagyok. Ha valakit kettőjük közül el kell rendzavarás miatí-sá-rataom, az bizonyára nem K. ¦ ?. ar leend. A mikor Kratky-Bassík előadása véget ért, már leheteti tis óra. Kis városban nagy idő. Sz. a terembőt kiérve, a sétatér felé fordalt, s ss utczáa egy reá szemköztJövő katonatisztre akadt. — Ep Sz. orat keresem, mond a tiszt, W. gróf megbízásából. Elégtételt követel előbbi szavaiért. — Nekem igen kapitális tréfa lesz W. gróffal megverekedni, viszonzá Sz., de tudatom egyúttal, hogy K. P. barátom engem is felkért, hogy a grófot pro vokáljam. Tarde venientibus ossa, most már engem illet sz elsőség. Ha a grófnak tetszik, korán reggel verekszem vele kardra. — W. gróf nagyon fog Örülni. —¦ Csak egy feltételem van: hogy a kardok hegyesre legyenek köszörülve. W. gróf segéde beleegy esett. W. gróf egyike volt as osztrák tisztikar legbátrabb tagjainak. Szenvedélyes, fékezhetlen dühéről inkább hírhedté, mint híressé tette magát. Midőn Olaszországban állomásozott dt a polgárokat a kávéházakban nyilvánosan kaszabolta össze. Csehországban egy jámbor polgárt párbajban agy Összeaprított, hogy sebei követkestében felgyógyulást után még hossza ideig téboly odott volt. Amint józan értelmét visszanyerte, egy alkalommal as utczán találkozott gróf W.-vel, ¦ ettől ugy meg- rémült, hogy újra megörült Sz. erős, izmos és felette ügyes vívó volt, de még addig sohasem vívott párbsjt Reggel találkozott atyjával, kí már tudóit a dologról, s értesü\'ve volt arról is, bogy gróf W. már tizenegy párbajban verte meg ellenfeleit, csak annyit mondott fiának: Vigyázz magadra I — Vigyázzon as a németi kiáltott mérgesen Ss., mert megtudta, hegy W. gróf már jókor reggel\' olyast beszélt a sétatéren: „Heat vrérden wir einen Jungenherrn-Braten habén.0 A kaszinó termében találkoztak as ellenfelek. Sz. jelent meg elsőnek, s a ki tűzött határidőn tol tis peresig kellett gróf TV.-re várakoznia. A segédek két pár kardot vittek. Ss.-nek volt joga választani. A mint megnézte a kardokat, látja, hogy hegyük nincsen kiköszörülve. Interpellálta e miatt a segédeket. GrófW. segéde kijelenté, hogy fele nem akar koszörült hegyű kardokkal verekedni, a ha Sz. a habra köszörült kardot el nem fogadná, akkor verekedjenek pisztolyra. — ön tegnap elfogadta fele nevében a köszörült hegyű kardokat - No sebaj ! A kard begyé\' W. grófnak ajándékozom. Legyen vele boldog. Ezután ossseállottak. W. gróf meg rohanta Ss.-et a három fejvágást intézett hirtelenében ellene. Sz. magas prímmel parírozts, s egy belső vágwit adott a grófnak, mely ly el jobb homlokából egy négy krajezáros nagyságo csontot vágott ki, A gróf újra vágott ¦ Ss. hal mellét hasította fel. Több vágásra nem volt ideje, Sz. egy felső vágással karját levágta ; mire arcára bukván,\' Ss, ast hitte, hogy az olasz kalózok cselesését próbálja, s hasát igyekszik felvágni. Nem tréfált tovább, hanem végig vágott rajta, A gróf hátát szelte rézsútosan ketté. Az egéss dolog egy pillanat maré volt — A Tsuná««y-banquette. A Tamássy Béla újonnan id- k nevezett törvényszéki elnök tiaateletére a helybeli biróí, ügyészi és igy védi kar f. június hó 9-én a „Saarva" vendéglő dísztermében fényes lakomát rendesett A bsnqaatt pontban esti 8 órakor vette kezdetet Koortser „menu\'-jévet vagyn,; Hideg rostbeef tatár máriással. Tésstás. Liba-, réczepecsenye salátirel. Sajt. Fagylalt Fehér- és vörösbor pezsgővel, amin\'egy ázásra menő teritéket elfoglalt válogatott közönség réssvéte mellett, — kik kőzött a vidék notablii lázaiból is többen és aaoakivttl a helybeli különféle állami, megyei, és városi hatóságok s a vidéki járásbíróságok számos és több je les tagja volt látható. A karzatról jó csigásysene hangzott le, miközben nem egy szellemes toast volt hallható s a folyton tartó derült han-gulat többet ért as étrendnél; amennyiben a szellemi táplálék értékesebb volt e phyiikainál I As áldomások sorát Miklós Károly volt helyettes törvényszéki elnök kezdette meg, éltetvén ss ünnepeit uj elnököt. Utána Eperjesy Sándor, miat az ügyvid-egj let elnöke az ügyvédi kar Sokltal kevesebb idő alatt folyt le as aktus, mintsem el lehetne mondani W. gróf felgyógyult sebéből. « As elnyomatás korában leginkább nyilvános helyeken, vendéglőkben, kávéházakban, bálokban tűztek össze as osztrák ármádia tisztjei a osivilekkel. Igaz agyas, hogy aémely esetben a tisztek stenkerkedése nem eredményeste a várt hatást, mert fordullak elő oly esetek is, midőn saját fegyverekkel lettek megnyerve. Igy a többek között valsmelyik dunántúli megye székvárosában. K.-ban, a közönség legynsgyobb nyugalommal hallgatta a czigányzenét. Csendesen ba saltak. Sírva vigadtak. As ott levő tiszteknek ez sehogysem tetszett. Összedugták fejüket 6 szon gondolkodtak, mivel bossanthatnák i ket a földig tiport, leigázott, letaposott magyarokat kiknek még makkanni sem szabad. As egyik tiszt rSvid tanácskozás ntán kivess zsebébői kél osz rák forintot, s megállítván a csigányt, oda inti magához, kesébe nyomja a bankókat valamit sug fülébe, s re be ne gesta, nagy mosolyogva hunyorgat pajtásainak. A csigányprímás nagy busán vissza\' ballag a bandához, kesd stimmelni s rá akarja hozni. Mielőtt elkezdhette volna, a „bőkezű katona tiszt hirtelen feláll, leveszi csákóját s elkiáltja magát: Meine Herra, aofstehen! Jetit kommt G/OtterhaJte 1 Ha a mennydörgős mennykő szép csendta nyári napon hirtelen beleüt egy beszélgeti csoportba, ezek nem ijedhetnek jobban meg, mint ahogy megdöbbentek a maiatok, e „nagyon szerétéit" nóta hírére. Ha nem engednek a tiszt kivánsá-gának, becsukják valamennyit, mert rebellis kutyák, akik még a Gotternalte előtt sem akarnak agy tenni, amint kel lett a Svájcainknak Qessler kalapja előtt nevében szintén az elnökre emelte poharát es valamint az előtte szóló, agy L is az elnökre, mint 1848-íki honvédre melegen visszaemlékezvén. Lengyet Lajos városi főjegyző a város hatósága és polgárai nevében ugy encsek as elnökre, azután pedig as elnök viszont a fe\'tko-szőntőkre rrfleetálva, a bíró; és Ügyvédi karra, s a városi hatóságra és s jeleavolt polgármesterre mondott hosszan tartó lelkes és sikerült áldomást Alkotmányos érzelmekről tanúskodó valóban liberális beszédjében a „közvéleményre" hivatkozott, élénken bangaolyosván, miszerint szükséges, hogy a biróí kar arra minden körülmény kösöit súlyt fektessen, kiemeli továbbá a bírói- és ügyvédikar között: kölcsönös támogatásnak seöJcségét is. Utána Erdődy Lajos törvényszéki bíró sááp és tömör gondolatok s dielectosban Wiaeeits Antalért, mini a hossso évek során áv köztiszteletben állott előbbi elnökért emelte poharát Kovács Béla helybeli járásbiro köztetszést szült ügyes ba mórral a nagy-kanizsai társas életi egyesülésért mondott áldomást Mely otán Tuboly Victor ügyvéd talpraesett és szűnni nem akaró lelkesedést keltett ver-aeatosstjában köszönté fel az elnököt. Szerzősuvétségéből a sikerűit költeményt helyen közöljük ís. Felk mxőntés. Tamássy Béla nagy-kanizsai kir. tör. vényszéki elnök tiszteletére azékfogla lása alkalmából 1883. josiut 9 én tartott diaalakomán. Bárhol legyen, nagy veszteség Ha fellép a fejetlenség .... Ast legjobban érzik magok A fej nélkül maradt tagok. ily helyzetbe jotott nemrég Nagy-Kanizsán a törvényszék, Mert lehetett mindenható — De s fej aem volt láthatói Nehéz ia ott a küzdelem Hol a gazda nincsen jelen — Ott megakad hamar a gép, S holt belőle a hátralékI De ax égnek legyen hála : Itt az elnök valahára! } Tevékeny és buzgó férfi Ki helysetét jól felérti, Ki todja, hogy legfőbb hatás : Gyors igazságszolgáltatás És hogy ugy fent * mikép lest, Legtöbbet ér mindig a read, A ki nem csak törvénytudó Hanem ismert törvényhozó, — S hasát, törvényi egyesítve; E kettőn.k igaz hivoll .... Igy tudom est \'KJ reménylem. S midőn e szép Ünnepélyen Örömöt érzek e fölött. S f t.1 köszön töm az elaóköt: Kívánom, hogy soká éljen Az elnöki díszes széken I De azért itt meg ne álljon: Belőle még a a g j o b c vátijoa l Ugy ismerje megye, város Hogy méltányos, igazságos Igy elérve lessen oséJje Éljen a Tamássy Béla I! I TUBOLY VIKTOR Esekatán Tamássy Béla elnök a nagy. kanizsai sajtóra, Plihál Ferenc a minin, terelnökrr ,rojd utóbb as elnök -tv, nejére, Siuiuu G. ügyvéd a kegyeareodu házra, mint Kossuth Lajos oagy hazánk-fia nevelőire, — ágyazok jelenlévő egyik jeles hásfónfikére Berssy Élekre — Orua. váry Gyula ügyvéd Gósoay honvédezredesre, Kovács János ügy véd a kir. ügye t-ségre, mint a trvasék jobb kezére. , illetve Bogyai Ödön kir. ügyészre, — Tuboly Viktor ismét Miklós Károlyra és Kovács Béla járáabiróra, Donáth távírda főnök ismét aa elnökre, Dr. Rotecbild Jakab a hölgyekre aat. emeltek poharat. Végül aa éji vonattal vacsora a tan érkezett megyei alispán Svasties Benó üdvözölte a díszes társaságot, lelke* szavak ban éltetvén az egyetértést! A jókedvbea áradozó fiatalság csak hajnal hasadtával bagyta el a sokáig emlékezetessé vall kitűnő, elegáns maistságot. Egy jelenvolt. A magyarországi takarékpénztárak és baakok stetistikája aa 1882-ik érről. Közli: MIHÓK SÁNDOR Magyar Compaas* pénzügyi évköajr aserkssatójs. 1881. áv végén volt Badapestsa b, vidéken 317, cassMsen 322 takarékpénztár. — 1882. ér folyamában eidé ken alakult 16, marad 1882. végéé : Budapesten 5, a vidéken 333, összesen 338 takarékpénztár. As esek által tett forgalom következő fő méri eget eredményeséit. Fómérleg 1882 d-czember hó 31-éa. Vagyon — Activa foríst Kéecpénz deczember 31 éa 8330.2&8 Bankváltó 116.837.467) 11a 7m aa, Ritelegyl. vál. 1 896.164í118733\'631 Kötvénykölcsön....... 26.553,400 Jelzálogkölcsön ....:.. 88.734,718 Előleg és késisálog...... 10.258,100 Ériékpspsrok........ 77.982,637 Ingatlanok.......... 10.899,727 Adósok........... 13.672,718 Vegyesekben......... 2014,361 Veszteség (2 intésemét) . . . 43372 Főösszeg: 357.130,068 Teher — Passiva Ha engednek, holnap tele less a város, hogy egynehány hazaáruló együtt mu-latolt a katonattsslekkel s Gotterhalle mellett. Mit voll mit tenni, felállottak, levettek fŐ7egeiket ¦ állva, hajadon fővel végig hallgatták Haydn dallamos indalóját A tisztek diadala tőkéié tea volt De rövid ideig tartott. Egy kedélyes fiskális, egyike ásóknak a régi jó táblabíráknak, kikből innen-onnan már alig marad egy-kettő irmágnak, intett a cigányprímásnak. Ezután kivette bugyellárisát • tis forintot átadva a csigánynak, stentori hangon kíáltá: — Fünfmal Gotterhalte I 3 mielőtt a cxigeny rákezdhette volna, újra megszólalt: — Meine Herrn, aufstehen, es kommt nooh einmal Ootterhaltel As egéss közönség, köztük a tisztek is, — felállott állva végig hallgatta, ezután leült A csigány kis vártatra tijra iákezdette. A vén táblabíró ismét követelte, hogy álljanak fel. Mikor a esLgányok negyedszer ismételték, s tisztek hirtelen össsessedelős-kedve eltávoztak. A csivil pablikom pedig megértvén a tréfát, jót nevelett a markába, — mert ily dolgok felett akkor hangosan nevetni egyenlő volt a felségsértés bűntényével. Nem végződött üy kedélyesen pár évvel később egy ngyaneaak cxivilek és katonatisztek közötti konflis.tus. A pozsonyi jogászok ugyanis elhatározták, hogy a jogsasbálra katonatisztet cssk as esetbea bocsátanak be, ha egyenruháját levetve, szalon öltönyt vess fel. A ti slek kéaalatt értesülvén a fiatalság e határozatáról, feltették magák ban, hogy ha ssép szerévet be nem me hétnek, msjd keresztülvágják magokat karddal. (Folyt, következik.) Befizetett réssváaytőke . . Alt tartalékalap ás kamata Különleges tartalékok . . Nyugdíjalap........ Belét és lőkekamat Folyó számlában forint 22.201.8Ö2 6.220,157 7.582,498 . 1-353,166 .292 933.429 2 910,068 KsTmaiosó és pénztári jegyek 1.147 95 Kamatozó jelzálog levelek 421,900 Viszieazámítoll váltók .... 7.40l.29o Hitelezők......: , . . . 6.794 911 Vegyesekben......... 2.344,376 Nyerem, egyenleg 1882-ben 5.819,301 Főösszeg: 357.130,868 Aa átlagos jövedelem 1882-ben s köve-keső volt: Budapesten : bratto 25 frt 89 kr., ostto 18 frt 52 kr. A vidéken: brutta 26 bt 33 kr., netto 17 frt 65 frt, As ossswsiteit tfckzrékpénsiáraknál : bratto 26 fri 21 kr., netto 17 frt 71 kr. Egybevetve a featebbí főaiérlegei a már előzőleg hirdetett 117 magyarországi bank és hitelintézetek fömérlege vei as 1832 ibi végeredmény a kővetkező : A magyarországi 117 bank és 338 takarék pénztár, összesen 455 bitelin leset 1881-ík évi fömérlege. Főmérleg 1882. dectember hó 3. -Vagyon — Actira tori et Készpénz deczember 3l-én 13.209,693 Baakváitó 181.551^291 m^n ^ Hitelogyl. Tál. 5.027,151$ KStTÍoykokaGii.......29.2Jl.18l Jdsüofkelnst.......191,544,23; Elllog é, ktúillog..... 23.758,932 ÉrKkp.pirok........107.803.837 Ittgttluok . •........ 18.779,098 Adósok ...........39.466.928 Ve\|[yM«kb«!i........ 13.535,739 VeaitMig (3 itweutl . . . 133.373 FSbuag: 6z5.0SU.3iiJ T«b«r — Putivi forici Bríxatat rinrécyUk, . . , 81.385,652 Alt, UrulOulip is k.m»U 9.371,868 KtUSnloKS. UruUk.l.p . . . 17.795,176 KjugdijJ.p......... 1.694,248 Be:ít ét t«k,k«Drt .... .337.547,254 Foljó BinUábMt...... 10.825.337 K&m&tozc pénitári legyek 6.699,440 Kamitoio jolwlog l.velok 105,460,610 VUilerairaitott .iltók . . . 11,825,692 Hiulurfk ........, • 23^78,176 Vegyiben ........ 7.679,158 Nyerem, egyenleg 1882-ben ltmljm F.-.SB-g: 6--\'5 080,38« HUSZOlfKETTBDIK ÍTFOLYAM ZALAI K Ö Z L 0 K Y JOEIDB 14-fa 1?8Í. Al B—Hwtt fímérlog nyomán a mi-gjarorssigi hitel in tejetek 1882-ben bruttó U frt 03 krt, nettó 10 frt 61 krt j«T« delmestek. A budapesti és vidéki bankok és taka-rekpénatarakrol külön külön egybealli tott ea a fentebbi adatok alapjául aaol fül 1882-ik évi fómérlegek és jóre-delmi atlagok a sajti alatt illó és mig í. évi július hóban megjelenő .Msgy Compass- 1883-iki XI ik ótfolyamában iesanek hirdetve. Hírek. — A városi képviselőtestület f. hó 10-én unott rendkívüli közgyűlésében elhatározta a király atcsai koogó at átvételé\', agy a pécs-varazsdi (városunkat meteaó) állami ut éti Deák-tér koogó téglával leendő kirakását. - Ea valóban régi óhaj volt; s örömmel regia-tráljuk annak béleléséi. — A nagy kmnlraal tornaegylet f. évi június 17 én a sáncsikertbea táncz-eetéiy ly el egy bek öiött aártkörü nyári mnlauágot rendez, melyre st.es. közönség névre szóló mi-ghivók állal less meg-biva. A meghívó belépti-jegyül szolgál. A hölgyek kérntnek egyszerű öltözékben megjdlenai Kedvezőtlen idÓ esetében a mulatság következő napon, hétfőn, június 18 án fog megtartatni. A tornászok csoportos kivonulása 5 óra d. a. történik. — Iskolai értesítés. A nagy-kani- zsai hat osztályú polgári fiu-iakolában az 1882/83. évi rendes vizsgálatok folyó június hó 18-tól 23-ig bezárólag fognak msgtartatni. Ének, ssoe és ssavalatból álló zárünnepály pedig június hó 24-ón délelótt 9 órakor tartatik meg a polgári iskola rajztermében. Mindezekről as érdeseiteket, s a tanügy Darátait tisztelettel értesíti az igazgatóság. — A helybeli polgári iskolai ifjúság folyó bó 24-én délután 6 órakor baogverseoynyel egybekötött nyári mulatságot rendez, mit a nagyérdemu kÖ-sönség becsae figyelmébe ajánlani bátorkodunk. Ha valaki as erre vonatkozó meghívót, bármely okból is, eddig meg p.ero kspta volna és erre igényt tart, szíveskedjék Schultz Károly rajztanár úrhoz fordulni. — A nagy-kanizsai nyilv. poL Uk. ifjúság segélyalapja javára 1883. június 24-én Nagy-Kanizsán, a „Zöldfa\'1 cximü kénben hangverseDynyél egybekötött zártkörű nyári mnlauágot rendez. Geiger Kálmán r. b. elnök. Reodezó bizottsági tagok: Beck Ede ell. Berger József Biosa János Fiirat Sándor Hirschel József L r. Horváth Nándor, pénztárnok Horváth Lajos Kapperl Samu Koha Ferencé Tamás Sándor t. r. A meghívó másra át nem ruházható éa caakis ennek elómutatása mellett válthatók belép\'i jegyek folyó hó 22-kéo és 23-áo délelőtt 10— 12-ig és délután 4 — 6-ig a polgári iskolai épületben a VI. oszt. helyiségében i Június 24-éu eete a pénztárnál. Belépti dij: Személyen kint 50 kr. köszönettől togadutnak és hirlapilag nyugtáatatnak. K-zdete d. Q. 6 órakor. Kedvezőtlen idó esetén a „Korona vendéglő" nagy termében tartatik meg. Mfl-sorozal: L „Hymnus", Erkel F.-töi; elŐ-adja a polg. iak. ének- és zenekar. II. (a. „Vándordal", Wéber K. M.-tól) (b. „Mexur", Zsaakovasky F.-től) előadja a poig. iak. énekkar. III. „Népdalok, elő adja a polg. iak. zenekar. IV. „Kápolna0 Krsutssr C.-tól; elÓadja s polg. isk. áoekkar. V. „Masur Polka-, Knobloch t .-tői; előadja a polg. isk. zenekar. VI. „Álomkép", Arioso, BÓhm C.-tól; soa-gorskiseret mellett hegedűn előadja Ber-gv József V. osst. tanuló. VII „Népdalok", előadja a polg. isk, zenekar. VIII. ,Ejilátogatáa«, (Melodráma), Gyula P.-tö!. zenéje Káldy Gyalázol; songoraki-serei mellett szavalja Eibner József VI. oszt. tanuló. IX. „Deákkedv\', Polka fraecaiee Péter S.-\'ől; előadja a polg. isk. zenekar. - X. .Népdalok", Taríezkylől; elóadja a polg.isk. énekkar. XI. „Indáid", előadja a polg. isk. zenekar. -5iJP. bó 11-én az országos, mozgó vegyes felülvizsgáló bizottság városunkban működött. — Egyszersmint a havi atóállitás is akkor történt. Ezután minden hó 13-án lese utóállítás. — — Szerencsétlen kimenetelű véres verekedés. Vasárnap f. hó 10 in i lasanaki mulató-kertben Knebel-bakák és parasztlegények oly hatalmasan Összekaptak, hogy mindkét részről „etek" rendeztetett és pedig ások szurony nyel, emezek pedig néhány hirtelen előkapott vasvillával. — A harca oly elkeseredetté fajuk, hogy a lassnaki vendéglős jónak látta kocsira kapni és a térparancsnok Ságnál jelentést tenni, mire azonnal erős őrjárat küldetett ki, de már ekkorra a harcs lezajlott és csak a sebesültek jaj-ssava hallatszott — Á parasztlegéoyek közül többen lettek súlyosan megaobs-sitve, a bakák kösül csak egy, — de ezt oly veszélyesen találts egy vasvilla ssu rás, hogy jelenleg a katonai kórházban halálát várják, mert életéhes kevés a remény. A tettesek egy része már fogva van, ¦ a vizsgálat\' mipdkót részről erélyesen foly, — Amadeo Aosta olasz korons-hercsag vasárnap délután 4 őrskor érkezett városi indulóbásunkba külön vonaton. Kövid itt idézése alatt meghall-gatta a osigáoysenét és — állítólag — száz frankot adatva a zenészeknek, útját Kóma felé vette. — Áttérés a katn. vallásra, A „Székesfehérvár es Vidéke" irja, hogy Sárbogárdon június 3. bizonyos Schwarz Béla nevü, harmadéves joghallgató áttért a r. kath. vallásra, felvévén a keresztség szentségét. Es természetesen nagy Ünnepélyességgel ment végbe és vig lakoma zárta be. Hát ez bizony olyan dolog, hogy részünkről a ténfergő valláserkölcsi viszonyok kőzött nehezen találnék magyarázatát valami nemesebb elhatározásban Az ilyen juhval as egyik skol nem veszít, a másik nem nyer. Nagyon Csalódnak azok, akik as aatjsemitiamussal felkorbácsolt társsdaimi hullámokat mó-zesvallásn polgártársaink áttérésével vélik eUimithaiónak. Előttünk minden törvényes vallás szent és tiszteletben tartandó. Éppen azért nem nézzük rózsás szemüvegen az t-xTéie irányzaté* áttéréseket, melyek lélektani el len mondásban vannak a romlatlan gyermeki kor elsó benyomásai\' nak kitörölhetlen emlékeivel. — Iznit;nyen. (Tolnamegye) f. hó 7. és 8. közti éjjelen még mindeddig ismeretlen tetteset elloptak egy jómódú telkes gazda istállójából négy szép lovat szerszámostul, mely az istállóban fel volt egy szegre akasztva. A gasda cselédje éppen azon éjjel strázsa volt, ki hallotta egyik csíké nyeritését, de ast Hitte hogy aa istállóban nyerheti s tovább ment. Két órakor, mikor a cseléd lefe küdni ment, az istálló üres volt Minden keresés, nyomozás eredménytelen maradt Ha nem kapunk más rendőrséget, ugy msjd nemsokára sst fogjuk hallani, hogy nappal is topnak lovakat. — Jégverés. F. hó 10-ikén esti 9 óra köst Keresznyén (Somogyme- gyében) nagy jégeső volt. Mint mondják még reggeli 6 órakor is nagymennyiségű jég volt a földön. A gabnatermést és szőlőt majd égessen tönkretette. Szomorú less sz aratás, annyival is inkább, mivel igen kevés gazda biztosította termését Ugyanekkor Babócsán is nagy jég volt; Vízvárnak ia néhány részét érintette, de itt nem oaosott jelentékeny kárt — Megveszett. Ezelőtt 9 héttel a kis-mányoki (1 olnamegye) kanáss s legelőn őrizvén a csordát, lát egy kis ku tyát jőui, mely egyenesen a csordának tartott Mivel szép kis kutya volt, elha tárosta ast bojtárja segítségével elfogni. A bojtárnak sikerült ia a kntyáoskát megfogni, hanem ea harapni akart; ke reaatül harapta a nadrágját, meg a dolmánya ujját anélkül, hogy testét megsértette volna. A bojtár el akarta eresz leni, de a gazdája nem engedte, hanem gfogta a kutyát a az ostorral megkötözte, mialfcU-a kutya hüvelykujjába harapott. A pásztor fel sem vette a csekély — Elégés. Dely János dióskáli lakos neje s díósk ált-hegyes levő ptnese* hajléknál tűset rakván, másfái éves gát a tűs mellett hagyta ¦ mig Ő és férje a ssőlőmunkával foglalkoztak a kis gyermek ruhájára égő parázs esett, melytől a ruha lángra lobbanván, mire a szülők a jajgatásra oda mentek, a gyermek égési sebeiben meghalt. — Vízbe folt A Bába folyó Körmendnél minden évben megkívánja áldozatát Nemrég Eppínger Sándor, caesz-tregi születésű 18 éves kereskedő segéd Wiener Mór és fia Adolf őségnél, — fürdés közben a Bábába fu!t. Holttestét még nem találta* meg. — Leányszöktetés. Saont-Gróthon egy tekintélyes kereskedő leánya I., a mult héten L, kereskedővel megszökött — Segélj. A király a ssla-ssent-grótbi önkéntes tűzoltó egyletnek száz forintnyi aegey összeget méltóztatott magánpénztárából legkegyelmesebben adományozni. — Roppant felhőszakadás volt Arad-Hegyalja egy részen. Badnáról írják as „Arad ás Vidékénett, hogy ott erős mennydörgés éa villámlás között oly borzasztó felhőszakadás volt, hogy a vízár a hegyekről rohamosan leőzönlve egéas Radnát, de különösen a fontosát égessen kihúztak már a munkások, midón egy. ] ját, a fecskendők működését és s víssa-sserre csak észrevették, hogy a fel hu- gár lŐTellését Nemrég ismét tűs ütött ki sott visnek igen sajátságos szaga van. A ,V téssjtfb*, és most ngyenossk kényére-ntcza lakosai a rendkívüli esemény hallá f fcedvére ropogott a láng, mert nem vette tára összefutottak, bámulták és szagolták a különös vizet s már gratuláltak is a tulajdonosnak, hogy as ő kuljs bisonyo san valami kitűnő ásványforrás, mely milliókat fog jövedelmezni, midőn egy munkás bátorságot vett -aagáoak és meg. kóstolta a vizet. „No milyen isfl az a víz?\' kérdezték mindenfelől. „Ecset es uram, kitűnő, erős essencsia ecset1 „Ecset? . . . bámultak a jelenlévők — no még eczetforrást nem látott a világ. Es csoda." Vegyileg megvizsgálták a vizet és kitűnt, hogy as csakugyan nem más, mint ecset, mely a kut kövei kösött csakúgy ömlött a kut medrébe. Ennek megállapítása után mindenki as okot kereste és nemsokára meg is találta. A dolog magyarázata ez, hogy 8. tőszóm ssédságábsn van a P. K.-féle ecsetgyár, melynek pincsijében, egy óriási ecze,hordóról egy nappal es esemény előtt lepattant as abroncs éa as ecsetet természete-sen megitta a föld. S.-nak a kotja közvetlen a P. piocséje mellett van, as itt elfolyt eczet tehát leasivárgott a nevezetes kútba. Ebből a dologból aztán igen érdekes pör fog keletkezni, ammeosyiben P. elöntötte. A viz még a kissé magaaabban kárpótlást követel S.-től azért, a miért az fekvő mellék-atcsákba is behatolt, s a\' ő ecsetjét fölfogta, vissont S. bepereli FelQlfizetések \| sérülést. — Juníua 1-én délután, éppen 9 hétre az esemény után, a düh jelei kezdtek mutatkozni egyes rohamokban. 2 án annyira, hogy egyes peresekben öaszehusta testét egy gombolyagba, rája meg ugy kinyújtotta tagjait, hogy iszo nyu voll nézni a szegény kínjait. A rohamok mindig gyakorísbbak s erősebbek lettek s éjjel 1 órakor meghalt Mikor a rohamok rája jöttek, mindenkinek távozni kellett, as ajtót rája kellett zárni, aa ablakokat becsukni, mert a szegény annyira őrjöngött, hogy attól kellett tartan\', hogy valakit megfog s megharap: A hívott orvos első látásra konstatálta, hogy a szeren caéelan ember megveszett — Betöréses lopás. Tófűn (Be ranyamegye) f. hó 4, t ó. közötti éjjel ismeretlen tettesek feltörték egy jómódú paraszt embernek a házmellet ti szilvárban álló présházát, onnét elvittek meglehetős mennyiségű bort 10 itoze pálinkát, több kenyeret A gazemberek, daczára annak, hogy a kis faluban éppen lakodalom volt s egész éjjel jártak-keltek az emberek — oda Ültek kényelmesen a présház elé s ettek ittak, mit bizonyít az, hogy a gyepen feküdtek kenyér darabok, túró, érett turó darabok, valamint a héber félig még borral tele. — Innét elmenve feltörtek egy kovácsműhelyt, abból elvittek 2 drb lőfegyvert s egy szép zsebórát valamint egy csomag kulcsot is. — Mekényesen (Bsranyamegye) f. hó 2-án a lelkész lovait akarták ellopni A szolga az utesán kóválygott s mikor as éjjeli őrrel hasa megy, hát lát mécsvilágot az istállóban. Oda mennek. Amint a kapat kinyitja —a tolvajok egyike pisstolylysl rálőtt s cselédre, mite ez ss őrrel együtt elmenekült As időt a betyárok ís felhasználták s elillantak. Ha a cseléd még 15 peresig elmarad, bát elvitték volna bizony a lovakat, mert ár benn voltak as istálóban. — Halai egy bundáért Horváth József, helynélküli pásztor, Rába Mihály sümeghi juhásztól egy bandát ellopott, j lenő miért is es utóbbi társával szövetkezve csoda, a milyenről sem bevezet" pásítort a sömeghi erdőn agyon- \' sem a birlsprk újdondászainak nem vol verte. - A menekvést meg nem kísér-1 eddig fogslmuk. S. H. fazekas utcssi la kapukban és kerítésekben igen sok kárt tett Több épületet íz megrongált, s földeken a gabonát égessen leverte. A villám a határban többször leütött A környék más helyeiről is szomorú hírek érkeztek. — Viperák Finme környékén. A rekkenő nyári napokban ea idén a fin meieknek nem igen less kedvök as árnyas szabadban hüselai. A\'ponsaii kőbányák örökös dy namit-robbanáaai as addig, csöndes, napos hegyoldalból elriasztották a viperákat, s ezek átvándoroltak a nyugalmasabb Canspagneba, hol most igazi rémét képesik a lakosságnak. E napokban egy munkást ugy megmart a vipera, bogy majd belehalt, Plasseban pedig egy tizennyolca éves leánynak, ki virágot szedett kertjében, a lába ujjába harapott-a mérges kígyó ugy, hogy a leány még most is életveszélyben forog. Sajnos, hogy az olasz köznép mindig csak babonával akarja elhárítani az ily csapást; valami kövecset hordanak bókben a vipera csípés ellen, a helyett bogy óvakodnának és baj esetén orvosbos folyamodnának. Egysuszíerlegény malheurja. Steigaer József csipésssegéd, ki egy veesprémi csipéssmesteraél van alkalmasva, a lutriba tett, jókedvében res-oontójat csíriszei kaptafára ragasztotta. — Képaelhetö a rémület, mikor észrevette, hogy a lntrítiblán kitett vörös számok az Ó számait jelei\' , és teraót csín ált, de s rescontót levenni nem lehet Mit volt mit tenni, mint elküldeni a rescontót ksptafával, csirizzel együtt Badapsstre. Kétséges, hogy kifizetve lesz, meri a szabályok azt írják elŐ, hogy a reskontónak sértetlenül kell maradni. A tanulság pe díg az, — hogy ne rágd a csirizt, ha nem vagy éhes. Lelkes csizmadia. Egy as afri kai utazókért különösen lelkesülő bécsi czipéssmester a következő levelűt intézti Holubhos: „Nagyrabecsült doktor ur! En csak szegény csipesz vagyok, de tisztelem az olyan bátor férfiakat, kik lagnak használni akarnak. Ha volna pénzem, ezzel támogatnám as ön vállalatát, de hát nincs. Engedje meg őzért, bogy legalább csinálhassak önnek néhány pár csizmát mely ek olyan jól fognak sikerülni, bogy bízvást elhordhstja majd őket Afrikában. A csizmák nem lessnek igen nehezek, és mégsem fognak egyhamar elszakadni, s mi igen fontos a sivatagban ama nagy veszélyeknél fogva, melyek ott például előfordulhatnak.\' Dr. Holab készséggel elfogadta az ajánlatot és az emiatt egész boldog csizmadia már meg is készítette a sivatag járó csizmákat — Olasz Francftsconl. Mint Ajac-cio korzikai városból írják, ott e hó 6-án olyan bűntény fordult eló, mely teljesen megegyesik a bécsi Francesconi-esettel Leccia pénzes levélhordót egy ottani vendéglő egyik szobájában valami éles vas szerszámmal veszélyesen mégsebeaitették. A tettes magához vette a levélhordó pénzes tárcsáját, aatáa megugrott. Leccia, ki a fejére mért ütás folytán elvesztette eszméletét, később msgáhos tért ugyan, de a tettes külsejét illetőleg semminemű f31 világosítást nem bir nyújtani. — 150 éves oltott meszet leltek B.-Csabán, egy pincse fölásása alkalmával, mintegy két ölnyi mélységben. A körülbelől kétszáz vékányira rugó mész akkorából való, mikor azon a helyen 1730 táján templomot építettek. — Eczetes kut Csőd tőrtént városunkban — írja a Mi\'kol.-zon megje Borsodm. Közi." — olyan nagy tudósoknak, voll P.-ot azért, mert az totta. ő kútját megron- tott tettesek as adattak, ;lletékes bíróságnak át- \'kos ugyanis ámult héten as udvarában \' levő katat tUstittatta ki. Temérdek viaet (L rovat alatt nteffemlitett munkák Nagyin Wajdits József kOayvkeresekedií ben kaphatók vasj általa megrendeltetózr. Vidéki mefrrendeUsek posta fórdahávsl po&toaan esc-kaaoltetnek.) - Ifj. Nagel Ottó könyvkereske-reakedése kiadásában Budapesten Museum körút a Nemseti színház bérházában megjelent a „Magyar altalános levelesé és hasi titkár* elaŐ füzete, szerkeszti Knorr AJajos. Mint a füsetbes csatolt tartalomjegyzékből látszik, e mű tartalma a nálunk eddig iamert levelezők tártai mától lényegesen eltér, mert nemcsak a levélírás szabályait és a levélminták közlésére szorítkozik, hanem oly ismeretek terjesztését is csélosza, melyeket a közéletben mindenkinek szüksége lehet, s melyeket nagy résst csak hosszassbb kutatás után osak is elszórtan egyes köttyvekbea, folyóiratokban találhatnánk fel; a műben tehát gyakorlati irányánál és tartalmánál fogva baasnos, sőt nélkü\' lÓzhetlen kési köny vet remélhetünk, As előttünk fekvő első fűzet a szerző a levél mint Írásbeli fogalmazvány ismertetésével kesdi meg; a levél Írásmód különleges jellegét, mond a szerző, a gondolat kifejezésének szabadsága és kifejezése képesti és habár a tevékenységében a levél ird általában csak józan ész, izlés, nemes és ízléses illemre való tekintet korlátoshatja, de minthogy a levélnek egy kerekded egészet kell képezni, indo kulinak látja annak szükségét, hogy a levélíró bizonyos a müveit világ közös tulajdonává vált szabályokat megtartani köteles, mely szabályok a nyelv és helyes írásra, a levélírás módjára, a talom előadásának és indokolásának szabatosságára és a külső alak helyességére vonatkoznak. Esőkben kőrvonslosza műnek levélírásra vonatkozandó tartalmát a mindjárt megkezdi a nyelv és helyesírás szabályainak ismertetéséi megmondjs, hogy lulsjdonképes mi értendő a nyelv alatt, értekezik a hangokról, melyek a gondolat kifejezés essköséül szolgáinak, s hangok felosztásáról, a hangok kifejezésére szolgáló jelekről, a betűkről é? a hangok leírásáról. A második részben értekezik a szókról, ások jelentéséről, alakjáról s különösen a bessédrészekről, a szóképzésről és ragozás módjairól, megkezdi a harmadik részben a mondatokról és tárgyalja as egyszerű mondatot. Ezen érdekes tartalma füzet ára 30 kr. Ajánljuk a t cz. olvasó közönség figyelmébe és pártfogásába, Ugvan ezen kiadónál teljesen megjelent Onügyvéd czimü mű, melylyel e vállalat mintegy egészet képezni látásik, s kiadónál egy kötegben fűzve vagy diszesen kötve, félkötetekben éa füzetekben ís ksphatő. — Grimm Gusztáv könyvkiadótól Budapesten megkaptuk a Toussaiat-Laagenscheidt\'féle franezía levelek 2-i kát. E hasznos és gyakorlati vállalatot melegen ajánljuk mindazoknak, kik a frsnesia nyelvet aránylag könnyű módoa akarják elsajátítani. Elófietési ár a 40 levélből álló teljes műre 10 frt 20 levélre 5 frt 50 kr., 10 levélre 3 frt; egyes levelek 30 krjával kaphatók minden könyvkeres kedésben. senki sem észre. Mielőtt vslnki odajöhetett volna, aa elefántok szon mesterkedik, hogy a tüzet eloltsák, ugyanis as udvarban levő kútból telesaivogatták orrmá-nyaikst, s s meglehetős vízmennyiséget a tűsre fújták. Mire a házi nép odasereglett, akkorra már a tűset csaknem égessen eloltották. — Hogy büntetik s dlkkcsínje-ket Amerikában, Waronstownban négy akadémiai növendék ászai mulstta magát, hogy kiemelte egy farmer hasának kapáját, ast elvitte és főltüselte. A caiay kitudódott ás a nagy diákot a bíróság síé állították. Ss a kSvetkező két büataláe kösti választást eagedé nekik : vagy ki-sáratnak as iskolából, vagy alávetik magukat annak a büntetésnek, melyet a megkárosított farmer fog rájuk szabni. A diákok as utóbbit válssslák a a farmer arra s büntetésre ítélte őket, hogy hasogassanak négy öl fát s ast saállitaák egy szegény özvegy-asszony udvarára. Es a büntetés azonban még nem volt elég, a biró azzsl súlyosbította, bogy a favágást zenekar kísérete mellett as egész város jelenlétében, ennek tapsai kösött kellett végesniök. — A tenorlsták Öröme. Egy impresszárió öt európai énekest asersódteteit egy délameríkai azinháa számára. Egyik sem ismerte a másikat, s midőn már mind a hajósi voltak, roppant meg-tepetéeükrs konstatálják, kogy mind aa ötsa teSaOristák. Előveszik as impresszáriót és kérdőre vonják, hogy mi jutott eszébe, midőn csupa teaoristákst szerződtetett? Legyenek nyugton, igen tiszteit uraim, válaszolt a derék férfin, mind az ölökre igen nagy szükségem vagyon. Ed, araim nem szoktam ok nélkül meggondolatlanul cselekedni. Meg fog:iik Önök igen tisztelt orsim látni, bogy négyen önök közül, mihelyest oda át less-\' oek, sárga lázban meg fogaak halni, — as ötödik aztsn less az operaháznak tenoristája !-\' Heti jelentós a budapesti gabonatőzsdéről. Budapest, június hó 7. 1883. Steiner József és Társa termény-gabona ás bizományi ozég jelentése. Szomorú hirak érkeztek a bánság kivételével ss országnak csaknem minden vidékéről. A rozsda magsam müitássel fenyegeti gazdáink asep reményeit A tartós azárazaág miatt a tavas cd vetések is fenyégettetnek. As üzérkedés nsgy mérvben fejlődött emelkedő irányban. Bnsa 40-50 krral emelkedett. Elsőrendű tiszavidéki 11.40-ig kelt; fcftzepee 11.10, sárgás 10.70—10.90. Észak magyarországi sárga basák 10.30— 1090-ig. Bozs változatlan, szilárd, dobos 7.40, konkolyé* 7 50 - 7.60, tiasta780/90 Tengeri 6.70-6 80-ig fizettetett Árpa emelkedő. Takarmány 7.40, égetni való 8 frt, sörfósdei 9.54. Zab váltosatUn 6.20-0.70 Köles hiányzik. 7.50-3,50 kelt Mohármag csendesb. 11. —11.50. Bab. Fehér 9.53-10.50. törpe 12.50, barna 12.50. Burgonya csekély kásslek vaaaak, a külföldről érkező megbízásokat, megfelelő kivitelképes áru hiányéban nem voltunk képessk effektuálhatni. Finom áru itt 3— 8.40-ig kelt Hatájidóüalet A kedvezőtlen veiét állások híreire roppioi felszökkentek ál árak. Bnza őszre 11.25 íg emelkedett, csökkent 10.70-íg. zárul 10.80. Tavaszra 40 krral drágább. Zab őszre 6.80. Tengeri május —június 6.84. Uj tengeri május — junins 18Ö4. 7-75, Kápoeztarepcse aag.— ¦wpt 14 "/s Bozs Őszi határidőre 8 írtig kelt Vasúti nenetreni. Egyveleg. — Tűzoltó elefántok. Hodgena- gol ember Kadapában két elefántot Ur tott, melyek rendesen egy magányosan fekvő ház udvarán tanyázlak. Egyszer tűs fllött ki abban az udvarban, melyet azonban fecskendők segélyével csakhamar elfojtottak. As elefántok nagy figyelemmel nézték a tusoltok nagy moaká- Erks.it Refgel. Indol. ó P. . O.P. 8. ülaelj P. t i 8 Prajeriiol P. r 4 48 Buda P. T. 4 18 Barcs P. T 6J10 Fiume Ojt-* & 2T Buda qy.r In Praserhof G;.t 5 46 B Ujh.lT V. . 616 Bada V. T T\|l5 Délben. Sepr". T. T. 12 16 \| Bada P. T. 2145 Prae-erbot p.. 1 16 I Prajerhof P. T. Barcs V. r 1 41 Sopron V.T. S;65 Bada P. T. 1 59 \| Barcs V.T. »!— Éjj.L Bad. V.T 9 511 PrsgerboflGy . 10164 B tJjkeljP. t. 10 28 Fiome Gv.r 11 4 Bada Gt.t 10 ss B.da P. T. 11150 Prag-erh.f P. t. 11 19 b. rjjh.ij\|p. r 11 6 B«ca ?¦ »• 11 = : L.pverirds kiadó : SZÁLA Y SANDOB Fel.16. sserkeastí : BABOSS LÁSZLÓ. LaptulajdoBO.: WAJDITS JÓZ8BF. ZALAI KÖZLŐN? 13 El A nagy-atádi urodalom főbérnöksége részéről közhirre tétetik, miszerint az alább nevezett kissebb királyi haszonvétek bérbeadandók. 1-szörA „Korona" nagyvendéglő hozzátartozandó épületekkel, mészárszék, garibaldi-kert és bormérési jogokkal 1884. január 1-től 6 egymásután következő évekre. 2-szor A „Szarvas" vendéglő hozzátartozandó épületek, mészárszék és bormérési jogokkal 1885. január l-től 5 egymásután következő évekre. 3-ször Kis-Atádon levő „Bózsa csárda" hozzátartozandó épületek, bormérési jog és mulató-kerttel 1885. január l-től 5 évre. 4-szer A berzenozei útban levő „Döhrögi csárda" hozzátartozó épületekkel és bormérési joggal, 1884. január l-től 6 egymásután következő évekre. 5-ször A rinyatéren levő úgynevezett kiserdei 2 kerekű vizes malom, hozzátartozó épületekkel, rét és földekkel 1884. április 24-től 6 egymásután következő évekre. Bérleni szándékozók naponkint délelőtt II órától déli 12 óráig kellő felvilágosítást kapDak Atádon a gazdasági irodában. 1883. június 10. Az urod. főbérnökség. 3512/883. 99 1—S Pályázati hirdetmény. Nagy-Kanizsa város tanácsa részéről ezennel pályázat nyittatik a király utczai állami kongó ut végétől a gymnasium sarkáig terjedő útszakasznak 748 16 méter hosszúságban, ugy a Deák-térnek kongó téglával leendó megépítése iránt, az összes munkálatok költség előirányzata 46395 frt 54 kr. Az árlejtés szóbeli és Írásbeli ajánlatok utján fog eszközöltetni, ennélfogva az ezen építkezésre vállalkozni hajlandók felhívatnak, hogy az előirányzati összeg 10Vo-kát bánatpénzül, akár készpénzben, akár óvadékképes papírokban vagy helybeli takarékpénztári betét könyvekben az írásbeli ajánlatokkal együtt az árlejtís megkezdéséig vagy is 1883. évi június hó 25-ik napjának délelőtti 10 órájáig Nagy-Kanizsa város polgármesteri hivatalánál annál bizonyosabban benyújtani szíveskedjenek, mert a később beérkezendő ajánltuok figyelembe vétetni nem fognak. Az árlejtési feltételek és épitési tervek, ugy a költségvetés előre bármikor a hivatalos órák alatt a polgármester hivatalos helyiségében betekinthetők. Nagy-Kanizsán, 1883. évi június hó 10-én. A városi tanács. A Triesztben Is klt&no elismerésben részesült jeles magyarító ni ____ " u "Jl———\' petânezon (Ladjeui petanezon í.i;"de\'-n mellett.) Rendkívül szénsavául savanyuviz-forrás. mely a budapesti műegyetem vegyészeti osztálya és a bécsi egyetem vegy-elemzései szerint fölülmúl minden hozzá hasonló savanyeviz-forrist és fölötte hathatós alkatrészeinek összetételénél fogra orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó. Mint kellemes flditó ital különösen borral vegyítve, minden hozzá hasonlót fölülmúl. a forrás igazgatóságihoz Petinczra (u. p. Muraszombat) iatétendék. Raktárak- és ismétel adóknak különösen ajánl tátik. Hügy mindennemű hamíaitaanak eleje vét-««ék, a dago „Ssécbinfi névvel leend ellátva., 9sg 4_8 Mindenkor ÁTJcüZÉfóí tMialra Sürgöny; friSS töltés ingyen é. bérmentve. TjjjjT RefeJE, Eaifli ¦ Kiienoz érem. Rá Budai 926 3—6 KOCZY keserűvíz vegyelemezve és jóváhagyólag véleményezve a magyar oras. akadémia által Budapesten dr, StÖlezer tanár áita! Münchenben, dr. HarŰy tanár álul Parisban, dr. Tlch borne tanár által Londonban, dr. Gebhardt Uoár Buda-peateo, dr. Zelsel tanár Bécsben és több OTTMl tekinti; lyek által ai emésztési szervek bánUlmai és vizelési nehézségeknél legsikeresebben alkalm z\'atik s így mindre más vizek mellett mint legelőnyösebb, kiválóan ajánlutik. Készletben találtatik minden gyógyszertár és ásvány ? isk ereek édesben, friss töltésekben. — Tessék határozottan toiidsbl H-íIKÓOZYT kérni. Tulajdonosok: Loser testvérek, Budapesten. 1M9. az. tkv. 1883. Árv. hirdetni, kivonat. Az alsó lendvai kir. jbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhirre teszi, hogy Marosa Ferencz végrehaj taton&k Zsóleg Mátyás végrehajtást szenvedő elleni 280 frt tőke követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében az alsó-Iendvai kir. jbiróság területén lévő Gomísa községben fekvő, a gomísai 144. az. tljkvben A 7 1 sor. 110. hsz. ss. alatt felvett hás 26. sz. alatt udvar éc kert 1458 ? öl éa fele részben alperes Zsóleg Mátyás nevén álló és az adó alapján 307 Írtra becsült ingatlan részre az árverést 307 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelöl 1 ingatlan az 1883. évi augusztus hó 21-ik napján délelőtti 10 órakor Gomisa kőzsé-\' 170 gében a községi biró házánál megtér-Undó nyilvános árverésen s megáll api tott kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékosok Uriosnak az ingatlan becsárának 10%-\' vagyis 30 frt 70 krt készpénzben vagy az 1881 LX t. os. 42. §-ában jelzett árfolyam- I mai számított és as 1881. évi november \' hó 1-éo S333. sc. a. kelt igazságügy mi-niszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óva- I dékképes értékpapírban a kiküldött ke- \' zébes letenni, avagy as 1881. LX. t. cs. .70. S-„ értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiálli- -tott szabályszerű elismervényt átszolgál- \| Ütni, 947 1—1 \' Kelt Alsó-lendván, 1883. május bó 29-ík napján. As alsó-Iendvai kir. jbiró-aág, mínt telekkönyvi hatóság. BERGER orvosi KATRA NY-SZA PPANA orvosi tek Inlélyek által ajánlva, a legtöbb ear apai államokban a legnagyobb hetit— s1 hirsnáitatik mindennemű bőrkiütések ellen, kniCnösen idült éa sömörök, rflh, ötvar és élMi kiütések, ugyszirste veres orr, fagydeg. itz<5 láb, fej- és szakáiyplkkely, Bevfer I jlrisjITISfH 40° c fsJUtrSsyt tartalmas és igen elkfliönitendí .-. mit forgalomban levő kátráavszappanoktól. A eaalások elkerülése végstt kéressek világosan Berger kátrány-szappan, és figyeltessék az ismert rídjegyre. Makacs bőrizonvcdrsekne] a kátrány-szappan helyett hatással használ Uük Bot orvosi tatráiy tkmirn és azon etiLbeo, ha BS x-ükségeltetn-, ugy kéressék esskls a Bsrger fMe kátrány/kínszappatt, minthogy a külföldi ntáncasok eredményű 902 5—24 \' len késailméayek. Mint gyengébb kátrány-szappan mellősésre minden . . tisztatlartBag a taörön. bőr é» fejkifitések gyermekeknél, valamint eddig elérhető 4 en szépítő mozadás éa fürdó-nappan mindennapi l-aixoálatra saolgál BERGER GLYCERIN KATRÁN Y-SZ APPANA mely 35% Glyeerint tartalmaz ri finoman van illatosítva ^Mindenfajtának darabja 35 kr. utasítással együtt ^ FsszétUláés: HELL L gytfyszsrsszaél Tresaásss. Raktárak Készletben van minden európai gyógyszertárban F 5 raktár Nagy-Kasi-aaa •tárnára: PP.AGER BÉLA és BELD3 JÓZSEF gyógywreszeknél. MAGYAR VÖRÖS KERESZT-EETLEI SORSJEGYEK. Évenkint 3 sorsolás Évenkint 3 sorsolás. Évenkint 3 sorsolás. Legközelebbi húzás f. évi július 1-éo. Ezen húzásban főnyeremény 50,000 forint, továbbá 1 nyeremény a 5000 frt, 4 nyeremény k 1000 frt. 10 nyeremény á 600 Jrt, 26 nyeremény k XX) Jrt, 30 nyeremény a .50 Jrt, 62 nyeremény a 26 Jrt. A nyeremény sorsoláson kiviH törlesztési sorsolás is történik; minden a törlesztési sorsolásban a legkisebb nyereménynyel húzott sorsjegy tovább játszik a főnyereményre. SSST Ezan sorsjegyeit s napi árfolyam szsrint fSSJ kaphatók a Pesti magyar kereskedelmi bank váltóüzletében Budapest, Dorottya-iUcxa 1 ex. valaaiat ailidte Inak- éa valtahazaal ai mziakaa. YTajdlts József könyvnyomdájából Nagy-Kaaizsáa. NAGY-KANL&A, 1883. június 17-én. ElíSiStHi Ér: egész írre * fri íél étre....... * . ne.jed 4tt> ...... 3 , í-\'t/i/ nam IO A-r HIROETcSEJl S h -ls-* peütaorhan 7, tnasolsxoi 6 t minden toTihhi torért «• kr. XYII.TTÉRUEN .„rwnkeut 10 krert viHetoek twl muci tari iiletlk minden egre* kittéiért 30 kr. BzMebdÓ Huszonkettedik évfolyam. KÖZLÖNY A Up szellemi résxét illeti kéziem-nrck a szerkesztőhöz, anyagi résxét illető k&zleménye pedig a kíadóhos bérmentve intéxendSk : NAGY-E AN î Z S A Wlsssicshiz. Kemu-nutlr-n levelek csak ismén munkatársaktól foga.ltatoak ét Kéziratok viasza nem kelttetnek. ,Nagy-kanizsai flak, tüzoltó-egylct", a .zaiamegyei általános tanítótestület* kedelmi , Tiagy-kapiisai kisdedoeveló egyesület6, nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet?, t .soproni iparkamara nagy-kanizsai kaiválasztaiánya, s több megyei és városi egyesület hivatalos érteritűje. IIeteiikin 1 kétszer, vasárnap- s csütörtök»11 megjelenő vegyes tartalma lap. kere$ . A huilaégetés. A. bullaégetés eszméje újból kisért. — Bées városa csinál propagandát és kérvényezni készül az országgyűlés elótt, bogy legalább sj legyen engedélyezve, hogy olyanok hulláit, kik már életükben elégette tésöket kívánták, a tűz ereje által adathassanak az enyészetnek, jobban mondva: a tüz vegytani hatása alatt bomolhassanak alapelemekké, hogy a nagy természettel njból egyesüljenek I Sajátságosan „czirknlus viczi osus11 az ember élete, illetőleg a világ alakulása. Az alapelemek más es más Összeköttetésbe lépve, kölőnbőzŐ tömeget képeznek. Köneny és éleny bizonyos számarányban vegyülve a világtengereket alkotja, ugyanezen elemek más számarányban vegyülve a legkülönbözőbb kőzetek, majd nö vényeket képeznek. A világ folytonossága & vég nélküli bomlás és újra-alakulásban találja magyarázatát; tehát minden nek, ami kezdettel birt, végének is kell lenni, mert ez a folytonos alakulás kérlelhetlen törvénye. Hogy az életnek, mint ilyennek megszűntével az emberi test milyen vegytani folyamat mellett bomlik föl alapelemeire, az mindegy marad, mert a természetre nézve -ugy sem veszhet cl semmi; de ezen alakulás mikén (történése az életben maradottak és szfiletendők egészségügyére, nemzetgazdászatára nem lehet közö nyös dolog különös tekintettel helyzetük és körülményeikre nézve, — amelyben épen élnek. Is75 ben, midőn a hullaégetés eszméje legelőbb járta be Európát, volt alkalmam egy röpiratban kifejteni nézetemet a hullaégetés és földbetemetkezés fölött, ugyan akkor kifejtettem és számokkal igazoltam, hogy általánosságban a hnllaógetés nálunk sem nem czél-, sem nem időszerű, mert fal vainkban, kisebb városokban a földbetemet kezes jelentékenyen jutányosabb mód és a föld népének vallásos- érzületével sokkal inkább összenőtt, semhogy attól egy könnyen megtudna válni. Hanem nagy városokra nézve, minők London, Paris, Bécs, Budapest stb. igen is, már akkor előnyösnek nyilatkoztattam ki a hullaégetést, mert a roppant terjedelem, az együtt elők szörnyű sokasága, meg a halálozások szükségképen! nagy számi, mig egyrészről a fővárosokban agy is mindig drága telkek beszerzése meg a temetők távol fekvése bizony á temetkezést nem kevésbé teszik drágává és nem ritkán lesznek a temetők tnltőmöttekké, amely bajokon egy nagy város közönsége könnyen segíthet több hnllaégetó kemeueze létesité által és aztán kinek, kinek tetszésétől függ, hogy por akar-e lenni halála után, vagy hamu! A földbe temetkezés által s föld nem lesz annyira megfertőzve mint azt sokan hinni szeretnék, mert ezt számokban, pontos vegyi vizsgálatok utján több hírneves vegyész kimutatta. A körülmények által szorítva a fővárosok mintegy kényszerítve vannak a hullaégetést lassan-lassan alkalmazásba venni. A zálogintézetskről. A .Zalai Közlöny* 44-dik számának vezérczikke nagyon korszerű eszmét pendített meg akkor, midőn javaslatba hozta a hatósági zalogintézetek felállítását S ba meggondoljuk, hogy az eszme megvalósításához nem igényeltetik egyéb, mint a gyámolitásra szoruló közönség iránt egy csekély jóindulat, ugy hinni és remélni akarjak azt, hogy a humánus indítvány kellő méltány- lásra fog találni, s az illetékes körök részéről nemcsak elvileg actepláltátik, hanem annak megvalósítása érdekében a szükségéé: .epései is minél gyorsabban meg fognál "tétetni és pedig annál inkább is; mert egy ily hatósági zálogintézetnek létesítése nemcsak a szegényebb néposztályra eredményez kiszámithatlaa szellemi és anyagi hasznot, de hajlandó vagyok h\'nni azt is, hogy még a városi jÖTödelmet is fokozza. A zálogintézetek ily jótékony halasáról maga a kormány is meggyőződött akkor, mikor a fővárosban állami zálogintézetet állított fel. 8 ha ez a fővárosi és környéke-béli szegényebb sorsú népre valóban áldás, miért ne lenne az a mi népünkre is? A zálog melletti kölcsönt leginkább a személyi hitellel nem bíró, s pillanatnyi pénzzavarban szenvedő polgárok veszik igénybe, kikre nézve a zálogházak csak jótékony intézetek akkor is, habár csak a közönséges kölcsönnél magasabb kamatláb mellett üzérkednek is; mert lehet oly körülmény, hogy ma 10—20 frt hiánya miatt holnap 100 frtot vesztünk, de ha rendelkezünk ma 10—20 frttal, holnap ugyanannyit nyerünk, miből azután a magasabb %-ot könnyen éa örömmel visszafizethetjük, de aem szabad a kamatlábnak oly magasnak lenni, bogy a visszafizetés csaknem lehetet lenit tessék ; mert ekkor a zálogintézet igen is voltaképen .uzsorabarlang, mint azt a hivatkozott csikk igen találóan jelezte. Ez pedig átok egy vidékre, mely a koldusbotok számával csak az erkölcstelenséget szaporítja. Hogy pedig ily czéiu intézetek felállítására bárki is privilégiumot nyerjen, azt nem lehet megengedni, s miként minden erre czélzó intézményt, épen agy a már meglevő ily zálogintéze tekét is mytroglycerinnel kell szét robbantani. Átérezte ezt a magyar országgyűlés is akkor, mikor 1881-ben szükségesnek találta a kézizálog kölcsön ügyletekre vonatkozó XXV. t. cs. megalkotását. Sőt az Í8?2. VIII. t cz. 5-tk §-a alapján már egyes községek is különös gondot fordítottak a zálogintézetekre, a zugzálogintézetek el voltak tiltva, a nyilvános zálogintézetek pedig hatósági felügyelet alatt állván, azok üzletvezetését a hatóságilag jóváhagyott szabályok írták elő, melyekben a kamatláb magassága is czél irányosan korlátozva volt. Hogy azután mai napság is létezik oly zálogintézet, mely még most is 60% ra dolgozik, az csaknem hihetetlen. Km azért állítom hihetetlennek a dolgot, mintha tán a hivatkozott czikk szavaiban volna okom kételkedni, hanem azért; mert törvény ellenes állapotot — nem képzelem, — hogy dédelgethet bármely hatóság és akár igenlőlcg. akár pedig nem leges módon mulasztás által. Ha tehát bárhol ia létezik oly zálogintézet, mely 60%-ra dolgozik az kétségtelen, hogy az csakis a törvény által előirt kellő ellenőrzés elmúl sztása mellett képzelhető, mert a törvény határozottan megköveteli, hogy az iparhatóság a zálogüzletet és az üzleti könyveket havonbínt legalább egyszer megvizsgálja, ennek megtörténtét az üzleti könyvekbe feljegyezze, a vizsgálat eredményéről a másodfokú iparhatósághoz esetről esetre, a min isten ómhoz pedig évne-gyedenkínt jelentést tegyen. Ha az elmondottakhoz hozzávetjük a törvénynek még azon intézkedését is, bogy a kamatszedési \| jogosítvány is korlátozás alá esik, a mennyiben a kamatláb magasságot a hatóság meghallgatása mellett a földmivelés ipar és kereskedelemügyi minister állapítja meg, agy valóban álmélkodnunk kell a felett, hogy ; most is létezhetnek .uzsora barlangok. A légbe velük ! Igen is állítson fel Nagy-Kanizsa egy hatóságilag kezelt zálogintézetet vagy legalább előnyös kedvezmények nyújtásával hasson oda, hogy magánosok által áiliitassék fel egy sulid zálog-intézet Jól lehet — mivel a kézizálog melletti pénzkölcsön üzlet is iparnak nyilváníttatott — ezen iparűzéshez mindenkinek joga van és igy a város sem monopolizálhatja az ipar ezen ágát sem, mégis a verseny előmozdítása jótékony hatása lesz a közügyre nézve, amennyiben a fen-állc zálogintézetek is vagy olcsóbb kamat mellett lesznek kénytelenek üzérkedni, vagy pedig esetleg kellő mennyiségű tőke hiányában elbuknak. De zálogintézetet nem is lehet ám kamatos pénzből vagy csak egy pár száz forintból fentartani, mert az ily intézetek valóban uzsorabar-langokká fajulnak 1 Jegyzőkönyv a soproni kereskedelmi a iparkamarának 1SS3 ik éri aprii hé 19 én tartott rendes közös ülésérdi. Jelenlevők : a kamarai elnök Hüller Pnulín ur, miai elnök, a kamarai tagok közül : Bartfa Tdbiáa, Dörfler György, Gaiiau-¦er Antal Gráf Gyula, Grosz József, Lenek Gyula, Lenk Kálmán, Meller Manó, Rilter Vilmos, Rost Nep. János, Storno Foranea, Thiering Lajos Zettl Károly soproni, — továbbá Ebler Antal ée Hauser György győri, — Eben-spanger Lipót és Hirsehl Ede nagy-ka-j nizzai, — Freiberger János kismartoni éa Detttseb J. M. és Ungar Zsigmond ; szombathelyi lakósok; Schtodler Fe-\' roncs titkár és Wotzer Endre, segéd-I titkár. I As ülés kezdete délutáni 3:/3 órakor. \| 45. Elnök ur azon kérdést veti fel: . van-e valakinek a f. évi február hó 15 én tartott rendes közös ülésről felvett TARCZA. Fohász. Il\'jti igom gyorsan tűnni Látom a bá szárnyain, S remtuyimet elrepfllni Köny, keservek árjain. Mint pusztaság- tépett Iája, Állok úaa >, egyedül. Lelkemheu a multak alma, Latost Sdve falmerül. De míg bossan igy merengek, Ugy reményre fol-fölérzek, .... S azt sagja a sajtelem: Napom igy 1 nem megyéét ZSIGA GYULA. Magyar színészet Bécsben. — Saját tudósítónktól. — -/Tulajdon k ép* n kötelességem leit voltí- múltkori referádambao a L olvasót arról is értesíteni, hogy a .Cornevilíi harangokéban midőn B 1 a h.á n é (Ser-polette) fellépett, megeredt a virág-«ső és saebbnél szebb virágok hullottak as ünnepelt művésznőre s színpad fedélzetéről. Arról akartam egyszersmind referálni, hogy kik voltak azok, kik e virigeaőt rendelték, de a mindenütt előnyben részesülő hirlap>rd ezúttal kiesett a nyeregből; mert as illetők anonym akarnak maradni és as is maradtak. Kedden, jua. 5én Evva Lajos ss Fái J. Béla fordításéban került asinre .A kertészleány" ciimü operetté Naitter és Beeuraont-tól. Biztsáé ma nem -játszóit, de fellépett helyette a basái szinmüvésisl egy másik gyöngye: Pálmai II k s. A darab meséje felette selejtes, miat rendesen a L e e o c ^ féle operettek, azután frivol, hogy a cenzúrának is volt dolga. Es furcsán eshetett müvéaseinknek, kik ast sem tudhatják talán, minfi fán terem a censura? Csak híréből ismerték I Pálmai Ilkának „Hioaele" szerepében volt alkalma egéss tehetségét kifejteni és mindjárt első felléptekor képes volt hallgatói szeretetét megnyerni. A .N. Fr. Presse" is bünbáaőlag verdesi mellét, látva, hegy egyedül opponált as egéss bécsi sajtóban és a ,rac» culpa-hoB hoaátotte, hogy jó volna Pálmai Ilkát itt fogni Bécsben. Hegyjogysendó, hogy est csak a ,N Fr. Presse" mondta, amire Pálmai Ilka hallgatott ee mást gondolt. A jeles müvéssnő zajos Örömmel fogad tátott és remek játéka miatt többszörösen ki lett tüntetve. Egy akkora csokrot nyújtottak fel hosaá a színpadra, hogy minden megerőltetése daczára nem volt képes felemelni. Alig sabadu!l meg azonban e .tehertől" máris egy pompás virágvánko t kapott, est követte egy ritka szép virágokból készült kosár, melynek gyönyörű, isléses össze-állítása és rendezése ép nly remekmii mint Pálmai Ilkaféiéka, L.-n é Jenéi Anna „Camerero major szerepét ssé-pen oldá meg; as arisztokratikus affecta-tiót páratlan hűséggel ad a. vissza és ehhez járult még már múltkor emiitett impozáns ssinpadi alakja. Jenéi Anna tokkal jobban játszit salon szerepekben mint a .prussliban.a Sólymost (a király) zamatos humorával kitűnően mulattatá « bánat: drawtikus kifejezései, mozdulatai a legfőbb esetekben hangos kacsajt idéztek elő, épigy S s a b ó (a pattantyúsok earedsce) ki saintes tökéletesen felelt meg feladatának. Vidor (Gaetán, Hadaira berczege) rövid ittléte óta elnyerte épugy a közönség mint a kritika simpathiáját; pompás baritonista, játéka correkt, pra-cis. (Vásik erre is a német foga I De alighanem nagyon lóg a asőllő I) Sík Gizella (Josefa) kedves jelenség ; fiatalságát tekintve, még nagy jövő vár reája. A kis naiv már is telezik fesztelen játé kában. Szerdán, jua. 6-án olyan eset fordult elő, mint még soham. Közkívánatra adták újra .A piros bu gy elá-ri st. Bécsben adtak már elő ki üni darabot több miat százszor is, d 6 sohasem kö a kívánatra! Ma megtörtént! Elállók esuttal a kritikától, ast olvasóink úgyis ismerik már; csak Blahánéval akarok foglalkozni, ki ma elemében volt. Talajdonképen mikor ninos Blaháné elemében? A hatás sikerült, — ások a kellemes mozdulatok hódítottak, a hamiskás szemek gyújtottak, — egyszóval mindenki Blahánét akarta újból látni. Egyszerre caak ball a közönség valamit a as ínpadon gördülni, — a művésznő ls hallotta éa meglepetve nésett vissza; de éssrelebetettrajta venni, hogy esea meglepetés nem tartozik a játékhoz, s csakugyan aem is tartozott. Azután mosolygott, köszönve mosolygott, s közönség dörgő éljene kCst; — mert a gördülő tárgy egy kerekein forgó, egéss-bea virágból készült kis kocsi volt, melyet két színész vésetett pompás szalagokon a művésznő lábaihoz. Blaháaé látszólag meg volt hatva, szinte mintha mondani akarta volna, hogy e kitante-l.\'st nem érdemelte meg; pedig megérdemelte! Bécsi tisztelői ajáadékosták neki. Ha távozni fog innen a jeles művésznő, gondoljon reánk vissz néha-néha, — ná- lunk ő örök és monumentális emiékel hagyott remek játékával I Ciütőrtökön, jun. 7-én .A fala rost a* Tóth Edétől. Te kintre, hegy a roppant, hőség aa osztrák főváros lakóit üldözi és éjjelre a környékbeli falvakba és nyaralókba kergeti, a has asé. ea volt látogatva, és habár a játék kezdete a borzststó forróság miatt 7-től VxS-ra tétetett át, as esti órákban mégis ugyanazon forróság volt mint előbb. De azért a közönség forrósággalí iszadás-aal aem törődött, tömegesen jött színházba és es zsúfolásig megtelt. Aa előadás ViS-kor kezdődött, de 7 órakor már minden hely el volt adva. ,Dn H a n a íit ansverkanftl" mondja ilyen kor a német. Aki 7 órakor, vagy után jött, még ssép szóért és méreg drága pénzért sem kaphatott jegyet; mert aem volt már egy sem ! B 1 á h á a é (Finum Rózsi,) min1 mindenkor, ugy ma is aratta az elismerés bkbérát. Sok népdalt többszőr is kellett ismételni és es volt az oka, bogy as előadás csak 11 óra felé ért véget. 1 a-m á • s y t (Göndör Sándor) már volt alkalmam különféle szerep ok ben látni és mindenkor kitűnően játszott. Ha is kifogástalan volt játéka, több dalt kívánatra ismételnie kellett, játéka megnyerő volt és elmondhatom, bogy sokkal jobban vessi ki magát a paraszt; ahiban, ebben játéka sokkal megsyérőbb mint például a has sirör mester feszes egyen ruhájában „A piros bugyelláris, ban. Hcnkácsyné (Bátki Tercei) eddig jelentéktelen szerepekben lépett fel; de megjön mindennek as ideje éa ma Munkácsy néé i« megjött, mert kikergette a közönség szivéből aa Iráatai közömbös- séget, mi a tán kedves és élethű játékával meghódította vendégeit. Tihanyi (Gonosz Pista) szokott, élénk humorával mindenkor általános derültséget keltett és „a gonossok becsületes famíliájának Utolsó sarja" sokáig élni fog a közönség emlékében. Tóth Ede nem tudhatta, bogy kik fognak időnként darabjában fellépni és igy történt, hogy ma Tamássy (Göndör Sándor) volt a fala rosszának deklsrálva; pedig ó ártatlan, hiss nem bántett senkit I Blahánét (Finum Rózsi) jobban megillethetné e vád, Ő .vétkesalt, mert ó tett bogarat a közönség agyába1 ---- Pénteken, jun. S-i n és ssombaton, jun. 9-é n „Hoff-mann meséi* cz. regényes operetté került színre. As operetté valamivel többet ér Offenbach többi silány operettejeinél; meglátszik Offenbach operéttejéa, hogy Ő a zen-kii]tő nem volt operette-író, ha nem operetté-gyáros! A sok miatt pongyolává válnak művei. Különben .Hoffmann meséi" m«r meglehetősen kifejlődött opera és pedig Wagner Richárd stylusban tartva, hogy a hallgató a sok lárma miatt a szereplők szavát sokszor aomii hallja. A darab meséje (Bar-biertŐi, Dr. Váradi Adtai fordításában) jeles és ép agy van kidolgozva, K á-P o I n a i (Hoffmann meseíró) élénk játékával tetszett, pedig nagy volt feladata: bárom szerepet adott; egyszer Líndorf, azután Copóiiui és végre Miracle volt. Esea operettének csúfolt tökéletes operában három oly szereplő lép fel, melyek mindegyikének bárom szerepet kell adni; azért nehéz a feladat. Kassai volt egy személyben András, Oochsoills ée Ferencz, — szerepei azonban igény te- SST Bal Ht-1»- vas mellékelve s Leoraiy Testvérek tsdspestí kfayvtisss-cz* tíUtiayi jegyzéke is «Mattai fsMvasa "SSf HÚSZONKBTTSDIK SVFOLYAH ZALAI KÖZLOHT JÖNlüS 17 én 1?83. és nyomtatásban kik: kesén levŐ jegyzí-könyv elles kifogást? Kifogás nem tétetvén, esen jegyzőkönyv biulesitetnek tekintetik. 46. A tárgyzlásokst megelőzőleg elofik nr, a mai ülésben oly szép ssám-mai megjelent kamarai kültagokat, kü-lönösen az elaőisben résztvevő Ebenspan-ger Lipót és Hirscbl Ede arakat, nemkü-lömben ai njonnan belépett beltagot Gtoss József arat szívélyesen Üdvözölve, felkéri óket: miszerint ót s kamarát érdeklő ügyek terén legjobb tehetsegük sserint támogatni ssireskedjenek. 47. A felolvasott üzleti jelentés szerint ss utolsó ülés óta 626 beadvány érkezett as iktatóba és nyert sssbálysserü elintézést. Esek között van: 261 átirat ipar bejelen tétekké! ; 72 árjegyzék élelmi ssexekról; 6 Tssuti körözvény aj dijessbályok életbeléptetése, a gyors- es teheráru-forgalomban eszközölt Táltosások és uj ra suti állomások megnyitása tárgyában; 4 jegy sók a megy. kir rámbi Találóknál be- és kivitt árumennyiségekről ; 26 átirat bejegyzetté törlőtt ősegek; 29 átirat kamarai illetéklsjstro-mokkai; 12 értesítés kereskedői és ipartársulatok megalakulásáról; — bizonyítvány kincstári ssállitá-sokrs vállalkozó megbízhatóságáról és szállítási képességéről ; 2 átírat kiállítások tárgyában : 1 megkeresvény -a-kstoosi kincstár részére szállított csikkekért felszámított arak helyességének bizonyítása tárgyában. 48. Kamarai illetékekben befolyt: a magyaróvári adóhiv. 4 frt 97\'/, kr. , kapuvári . 34 . 66 kr. . sircsi „ 106 „ 091/, kr. , sárvári , 26 , 63 kr. , sala-egerssegi „ 6 , 071/, kr. „kaposvári , 25 „ 5Q7, kr. as alsó-Iendvai „ 106 . 757, kr. a letenyei M 7 , 45 kr. „ körmendi , 242 , &7Vs kr. .soproni , " 114\' , 791/, kr. , szombathslyi „ 75 , 291/1kr. , mágócsi „ 20 , 987» kr-, n.-kanizsai „ 13 . 571/, kr. , kaposvári , 5 , 07 V, kr. . gjön „ 117 . 417, kr. Összesen 907 frt 86 49. Idegen kamarák részéró! jegyzőkönyvek érkeztek és pedig: as aradi kamarának 1882. október 25 és decsember 28-án, a klagenfurti kamarának 1882. decsember 4 én, a leobeni kamarának 1882. decsember 19-én, a prágai kamarának 1882 decsember 22-én, a brassói kamarának 1882. decsember 28-án és 1883. jaaár. 30-án. s pilseni kamarának 1882. decsem-ber deozetnber 28-án, a triesti kamarának 1883. jsn. 8., 15, 81., 24. és 30-án ugy febr. 14., a salzburgi kamarának 1883. jan. 9-én és február 20-án, a troppaui kamarásak 1883. jan 16-án es február 22-án, as olmützi kamarának 1883. jan. 16-án és febr. 27-én, a laibacbi kamarának 1883. jan. 17-én, a gricsi kamarának 1883. jan. 19-án és február 27-án, a zágrábi kamarának 1883. jan. 30-án, február 27-án, márcz. 27 én, a becsi kamarának 1883. február és márcsius 7-én, s senggi kamarának 1883. február 11-án, a temesvári kamarának 1883. feb-naár 12-én. a debreczeni kamarának 1883. február 15-án, a kolozsvári kamarának 1883, február 24-án, as innsbrucki ksmarának 1883. február 21-én, a zárai kamarásak 1883. jen.21-én, a fiumei kamarának 1883. február 26-án, a feldkircbí kamarának 1883 jan. február 26-án, a roreretoi kamarának 1883. február 26 á , a pozsonyi kamarának 1883. február 26-án, a miekolczi kamarának 1883. február 28-án, a reiebenbergi kamarának 1883. márcsius 2-án és április 3 án, az égeri ksmarának 1883. márcz. 29 én ás s czernovitsi ksmarának 1883. már-czíui 31-én tartott üléséről. 50. Egyéb nyomtatvány érkezett: A miskolczi kereskedelmi és iparkamara 1881. éri főjeleotése. A kaesai kereskedelmi és iparkamara 1879., 1880., 1881. évi főjetentése. As aradi kereskedelmi es iparkamara 1881. éri főjelentéee. A badfcpeiti kereskedelmi és ipar kamara 18S1. éri főjelentése. A statisztikai évkönyv X árfolyamának 1—8 füzetei. A „PrSter Lloyd" 1881. évi év-köny ve. A pilseni kersskedelmi e iparkamarának 1875-1880. éri ataustikai jelentése. Ás égeri kereskedelmi és ipzrks-marenak 1876-1880 éri statisstikai jelen tésa. A .köspontí ért esi tő" 18—ÍM terjedő számai. A Lerasteba irányított tanul má-oyozáai ut fóeredméayei. A középeurópai viaiutsk kiépítése. — Sssbálysat a tőzsdeügynökök számára és aruüaletí szokások a budapesü áru- és értáktőssdén. Vasún statisztikai közlemények. Dacáéra ber éa j»noár havi áruforgalmi kimutatás. As 1882. ér II. felében bejegysett ántTédjegyek átnésete. 1883. éri január havi áruvédjegylajstrom. Oroszország ipara. Gel.ér: Mórtól. Sseben és környéke csim és névtára, H. réss. A azebeni polgári és iparos egyletnek 1882. évi jelentése. Közzé lé lettek : 51. A nagyméltóságú m. kir. főld-mívelés-, ipar- éi kereskedelemügyi minisztériumnak í. évi február bó 9 én 5062 és február bó 24-én 8839. ssám alatt kelt rendeletei, melyek sserint Sanminis-tej li Fabio ás Steitck Péter olaaz, illetve szerb fŐkonsulokká neveltettek ki Budapestre. 52. U/yanazon minisztériumnak f. éri február hó 11-én 4681 szám alatt kelt leirata a folyó évi április bó 14., 15., 16 án Budapesten tartandó dijoas-tassai kopesolatos juhi enyées-ál lat-vásár tárgyában. 53. Ugyanazon minisztériumnak l. évi február hó 28-án és márcsios hó 28 án 9861 és 14132 ssámok alatt kelt kétrendbeli leirata a rasati kocsik fertő-telenítéeééri szedendő dijak tárgyában. 54. Ugyanazon minisztériumnak f. éri márcsius hó 27-én 10897 szám alatt kelt leirata a kölni osztrák-magyar conscie.he azon ertesi lésével, miszerint azon körülménynél fogva, hogy nÓmetor aság betiltotta as amerikai származású disznóhas behozatalát, a Rajua vidékén és Wetipbáliában, bötott a sertéstenyésztés csak sovány sertések tenyósstésére irányai, jelenleg s magyar hízott ser \'.esek nagyon keresettek. 55. Ugyanazon minisztérium f. évi márcsios 23-án 10082 szám alatt kelt leirata, mely ly ej a megkeres kedők figyel-mesletnek, hogy a ross arankával kevert lacsernamsg árusítása lói tartózkod janek. lenek. Hegyí Aranka ma lépeti j szintén Rákosi Ssidi \'Boriska) kitűnő ji-fol itt először mint Olympis, azután mi&t Antónia és végre mint Stella. Erve igazgató ur Hegyi kisssssonnyal társulata egy aj csillagát mutatta be. Hegyi Aranka érdekes jelenség, kitűnő szí néssnŐ és elsőrangú énekesnő, ki egyszersmind ügyes technika felett rendelkezik. Hangjs a magasban felette kellemes, lágy es kitartó. Aa (első felvonásban as Automata jelenetet kitűnően adta, midőn is négy óriási, gyönyörű csokorral lett kitüntetve. As egyiket nézni olyan furcss volt! Vörös és fehér ceme-liákból és rózsákból készült és a körű léten a nemzeti szint zöld levelek egéssi-tették kt, — végre, uram bocsa\' I a csokor „sshvrarz-gelb" asalaggal volt összekötve 1 A fiatal ssinéaznő as egéss harmadik felvonást meghatottan játszotta és oly kitűnően, hogy as egéss hás demonstratív ovátiókbs tört ki. Sík Gizella, Miklós sserepét adta. Kedves, pikáns jelensége mint „Burscb" sokkal jobban tetssett mint kissé félénk játéka. Hegyí Aranka még fiatal, de máris kitűnő színésznő és ugyanilyen énekesnő^ Tagadbatíao as, bogy Biahánétól messze, még nagyon messze áll! De est sohasem fogja tőle megtagadói senki, bogy mint ssinmÜvéesnő és mint ÓnekesnŐ okvetlen Pálmai Ilka fölé helyezendő 1 .Hofl-mann meséi" előadása sok galibát okozott; mert Steiner német igazgató as előadás eszméjével sehogy sem tudott megbarátkozni, minthogy ezeo darabot adták a Ringsz ín házba ti, midón aa leégett. Evva igazgató nr azonban minden előítéletet eloszlatott éa habár pénteken adták is elŐssör, esen kellemetlen reminiscen-tiájo darabot, a babonások mégis meggyőződhettek arról, hogy s babona ősapán babona 1 Vasárnap, jun. 10-6 n másodszor: „A fala romi1. A boros idő ís kedvezett és Thslis temploma ép-ngy mint aa első előadás alkalmával zsúfolásig megtelt. Aki sokat jí.. színházba, mint a színikritikus, az elmondhatja, hogy a jó darab sokszori látogatása monotonná, sőt nnUtóvá válik előtte. „A fala rossza" azonban megmarad eredeti élénkségében és elevenségében, — mihez nagyon sokkal járul hozzá BUhíne, Tamássy, Tihanyi és Munkácsynó ugy Hátfőn, jnnius ll-é n „A sárga csikó. Caeprsghytől. B 1 e-h á n é ujsbban értette a közönséget fel-villanyozni és legtöbb dalait löbbssör is kellett ismételnie. Egy óriási babérkoszorút kapott nunseti ssínü szalagokkal, kővetkesfi felirattal: ,i bécsi magyar akadémiai olvasó- es társsakör Biaha Lujzának," ezenkívül egy ritka szép virágkosarat. Élethűen és remekül játazot-tak még Tamássy (Lacai,) Tihanyi ele-csér i posslabiró,) Solymosí (Bol\'os leiig), \' hámorival gyújtott, Kedden, janim 12-é n BA peleskei nótárius- Gaál Jó-ssettŐI. A bohózat még ma is képes hatni és annál is inkább megérdemli, bogy meg hajoljunk előtte; mert nemcsak meséje eredeti és 1 ivitele kitűnő, — hanem egyegüt áll irodalmunkban. Pálmay Ilka lépett fal e darabban mint Kína szobaleány. Valóban,Pálmay Ilka szerencsétlenül válsastja darabjait. Nem elégséges a művészethez a szép arez, a csinos színpadi alak, — oda még más is szükséges. Pálmay Ilka e hó 11-én énekelt próbát a bécsi operában, és néhány darabban vendégszerepelni fog. Ha sikerül, akker Bécsben fogják as operában. As igaz, hogy szépen éa jól énekel, mindamellett ha hasai művészetünk Pálmsy Ilkát elveszíti, nem fog érzékenyen érintetni. Tihanyi (a nótárius) valóban remekelt és különösen Pesten létekor falusi Ötleteivel a házat általános kacssjra indította. Tamássy (Bacsor Gazsi) szépen játszott és róla elmondhatom, hogy as ilyen korhely, betyár és szegény le gény szerepekben égessen otthon van; es ss ő tere, melyen valóban érzékenyen tud játsssoi. 56. A kisbéri m. k. álledalmi ménesbirtok igasga\'ióságának az 1883. áv folyamán levágandó és esendő marhák után gyűjtendő bőrök eladseára vonat-kosó hirdetménye. 57. A soproni m. kir. poetaigesga tóaág azon értesítése: miszerint as állami keselés alatt álló posta hivataloknál ezután vásár- ás ünnepnapokon csak délutáni üt óráig fognak pénzűtalváayok felvétetni és kifuettetni. Elintézett miniszteri leiratok: 58 A nagyméltósága m. kir. fóld-mivelés-, ipar- és ker-^skndelemügyi minisztériumnak f. éri február bó 20-án 7545 ssám alatt kelt leirata, melylyel Patsoh Sándornak vámdijteszállitáeérü folyamodránya elutssító etintésést nyer:. 59. Ugyanazon minisztériumnak f. évi márcsios hó 1 én 239 elnöki ssám alatt kelt leírat azon utasítással, hogy az 1882. éri .Tőrvénytár\' ás „Rendeletek társ\' árs fisettessék be a helybeli adóhiratalnál. 60. Ugyaoaso t miniszteri sasnak f. éri márcsius 5-én 5598 ssám alatt kelt leirata a gyujtéseer- gyártásra vonatkozó adatok beszolgáltatása tárgyában, 61. A nagyméltóságú m. kir. ral lás és közoktatásügyi míaisaterium kétrendbeli leirata, melyekkel ar egyes ha lyeken felálliiandó iprriskolák számára felügyelők neveztetnek ki. Elintézett megkeresések: 62. A soproni o>. kir. lörrsaék. mint kereskedelmi biróaágnsk megkeresése, u őrlemények kereskedelmét szabályosé szokásjogi megállapodásokra vonalkosé bizonylat kiállítása tárgyában. 63. A soproni m. kir. pénzügy igazgatóságnak kÓ rendbeli megkeresése a fogyasslási adókivető bizottságba leendő néhány tsg megválasztása tárgyában. 64. A berezeg WindiacbgriU ne vét viselő dragonyos ezred parancsnok aágának átirata egy tiszti podgyáss szállítmányra vonatkozó szállitmáttyssámla tárgyában. 65. B-t\'.lhelm W. Sámuel éa fiai nagy-kanizsai czég panasza Üvegsór áru láss tárgyában, 66. Benedikt E. panasza sörfogyass-táai-adóval való jogtalan megterhelése miatt, 67. Zimmermaon Károly szombathelyi kamarai kültag urnák, a helybeli kereskedelmi iskola aservezete ás tan rendssete iránt érkezett tudakozódása. 68. Mihók Sándor nrnak megkeresése .Magyar Compsas" caimü művéhez szükséges adatok, iránt Vásárenged ély esések: 69. A nagyméltóságú m. kir. föld-mivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi- nisztériumnak f. évi február hó 16 áa 6929 szám alatt kelt leiratárai megen- gedte, bogy SS. kir. Kismarton városa május hó 7-érc eső országos ráaárját es évben kivételesen ugyaoasoo hé 28-ás tarthassa. 70. Ugyaoason minisztérium f. évi február bő 20 án 8029 ssám alstt kelt leimával megengedte hogy Sopron me-. gyébe kebelezett Derecske községe, már. czius bÓ 12-ére eső országos vásárját ez évben kivételesén ugyanazon bó 6 áa tarthass s. 71. Ugyanazon minisztériumnak f. évi február hó 26 án 8865 számú leír., iával megengedtetett, bogy Vaavármegje kebelezett Huessa Perwzteg köseége :\'. évi márcsius hó 4-ére eső országos vásár -ugyanazon hó 5-én tárthassa. 72- Ugyanazon minisztérium f. évi márcsius hő 1-án 9231 szám alatt kelt leiratával megengedteiet, hogy Vssa. gyébe kebelezett Jánosbása községe f. éri márcsius hó 19 ére eső orazágis vásárját es évben kivételesen ugyanazon hónap 20-án tarthassa. 73. Ugyanazon minisztérium [. évi márcsius 3 án 9792 szám alatt kelt káraiéval megengedtetett,- hogy Soprontnegyébe kebelezett Hegykő községe f. évi márcsius 19 ére esd országos vásárját es évben kivételesen ugyansson hó 20 áa tarthassa. 74. ugyanazon minisztérium f. évi márcsios hó 9-én 11028. ssám alatt kelt leiratával megengedte, hogy Zalamegyébe kebelezett Becsebely községe márcsios hé 19-ére eső vásárját es évben kivételesen agysnasen hó 20-án tarthassa. 75, Ugyanazon minisztérium f. évi ápril hó 16-án 17106 ssám alatt kelt leiratával megengedtetett továbbá, hogy Vasvár megyébe kebel esett Hossz uper ess-teg kösaége f. évi májas hó 5-ére és június hó 3u-árs eső oreaágoe váaárjait, ez évben kivételesen májas hó 8-án s jonius hó 28-án tarthassa. 76. Végül ugyanazon minisztérium-Lak f. éi márcsius hó 27 éo 10880 szám alatt kelt rendeletével megenged letelt hogy Nedelits községe f. évi márczius hó\' 10-én meg nem tarthatott országos vásárja helyett í. évi április hó 9 én pót-vázárt tarthasson. (Folyt, következik.) Életre-hatáira! (FárbsjlÖrtsastek.) Irta: hajnóczy lajos. ^Folytatás.) A jogászok bálelnöW S. gróf volt, S. I. somogy megyei birtokos fia, ki pár év előtt egy hülés következtében oly hirtelen halt el. S. gróf tetőtől talpig gavallér volt. Jól lőtt, kitűnően \'ivott, s bátor rolt egéss as essevesse ttségig. S. gróf msga ült a bálterem bejá rátában levő asztalhoz, ellenőrizni a vendégeket. Egéss báli toiletteben volt, ugy amint s hásiasssonynysl a hált készült megn vitaL Egyszerre ksrdcsOrgést hall. Felpillant álmodozásai bél, s s helyőrség egy tisztjét látja maga előtt teljes disz ben, csákóval fején s tábori övvel derekán. — Kérek egy belépti jegyet, monda csehbe ojtott német katonai dialektussal a oiinfi. — Nagyon ssivesen, főhadnagy ur, vissonzá a fiatal gróf, előbb asonban méltóztassék basa fáradni, s osíril ruhába öltözni, mtrt a rendesózég elhatárolta hogy egyenruhában nem bocsáija be a liszteket a bálba. — Uram 1 ez sértés I — Ha sértésnek vessi főbsdascy ur, asolgáloc elégtétellel. Toat á l\'heore I — Tehát azonnal. Bementek s rendesői ssobába, ahol már a kardok késsen levén, a báléinak három másod peres alatt as napra bálképtelenné lette a főhadnagyot. Amint as aktáénak vége volt, mintha semmisem történt volna, felöltözött, s visszaült a terem sjtajába. Alig telt el annyi idő, amennyi alatt a sebesalt lisztet lakásába szállíthatták, már egy másik jelent meg, s belépti jegyet kért Hasztalan. Verekszünk utolsó lehelletig, de egyenruha nem tarkitja bálnnkat, ez volt a jelszó. A második tiszt sem rolt szerencsésebb tanánál. Ugyanígy járt még kettő. Ekkor asntán a lisstarak belátva, hogy hassialan tesznek egyenruhában ki sérletet, felhagytak tervükkei. As egéss párbaj-história oly csendben, oly tajtalannl s feltűnés nélkül folyt le, hogy a rendeséség tsgjaia kivüi alig tudott rŐla valamit két-három ember. A dolog azonban ezzel még nem ért véget, mert igen érdekei folytatása van. S, grói mácaap reggel a kávéházban Ült, ¦ újságot olvasott. Háta mögött a helyőrség tisztjei beszélgettek aa előtte való nap szomorú eseményeiről. Egy szikár őrnagy szakkermeote ze t, bogy milyen skandalum as, bogy egy tintás ujjú ficskó a császár 6 Felsé gének négy vitéz katonáját így felcsu folts. - Gróf S. letévén a hírlapot keséből, odalépett a szikár őrnagybos, s a szavakkal mutatta be magát: — őrnagy ur, én S. gróf vagyok, ugyanaz, kit ön .tímáa ujjú ficakónak\' neveseit as imént. Nézse csak, es nem igaz, ujjaimról lemostam már tegnap eete a tin át. As őrnsgy megértette e szavakat, ¦ okolván lisztjeinek sorsán, pisslolt vá-1 ásatott. S. gróf golyója az Őrnagy mellét fúrta keresztül, s azt hitte, hogy ellonfele belehal aebébe, azért is rögtön elmenekült Pozsonyból. / Néhány évre rá S. gróf egyik előkelő fürdőben töltvén a nyarat, megérkezése otán a sétányon egy fekete ssa Inn kabátos kövér epissbürgeres kinézésű ur hirtelen hozzá szafsd, s e szavakkal kezdi ölelgetni. — Szervuss, brúder 1 No csakhogy láthatlak njra I S. gróf meglepetve tekintett a túlságosan nyájas öreg un a. Gondolkodott egy darabig végre kijeién tette, hogy biz ő nem képes felismerni öreg bruderját. As öreg nr csak folytatta az Öleige test, s e kösben elmondta, milyen jól cselekedte S. gróf, bogy három év előtt Pozsony ban Őt oldalba lőtte Mert hát sebe követkestében pensioaálták, s nem kellett neki sem as olasz, sem a porosz habomban résstvennL A harcaias őrnagy békeszerető pol gárrá változóit. A hatvanas években számos halálos kimenetelű párviadal rolt. Legnagyobb ezeasácsiól kellett az, mel ben a párb-jük mithossi alakja, Elek Gusztáv, Reviczky Sserért agyonlőtte. Majdnem ily feltűnést keltett, de mégis kovésbbé ismert ama másik, mely H. és gróf Kreuth közöli ment végbs. H. és gróf Kreath jó viszonyban voltak. Egy alkalommal Valami csekélység fölött össxepöröltet, s a osivódáa vége kí-bivás volt. Kreath gróf netn akart kibékülni; minden áron azon volt, hogy czimborájávai megverekedhessek. Erős vivő volt. JEL-nak addig as ideig soha sem volt kard a kesében. Segédei négy bsti időt kértek, hogy H. s kardforgatásban gyakorolhassa magát. Kreath gróf felindulásában többfelé hangoztatta, hogy H.-nak ketté hasítja fejét. A soproni kereskedelmi és iparkamara köréből 181. 1883. Hirdetmény. A Sopronban, Bánfai ván, Kőszegen, Rohoncson, Nagy és Kis-Kasitaán, (esetleg Lasnakon) es Kessthelyen elszál- Folytatás s meliekletinT A végzet könyvében másként volt megirva. Abban as időben még Budapest csak Pest volt, A mai aj bécsi-utcza be lyén egy kedvelt vendéglő állott, a Fehér hajé. Ennek aa első emeleti termében ment végbe a bárbaj. A két fél segédei majd mindennap látván kardpárbajt, nem fektettek arra sem valami nagy ¦olyt, s nem hitték, hogy egy jó vágásnál egyéb következménye lehessen. A mint s két fél összecsaputt, H. egy elvágással. Kreothnak hónalját metszette fel. Kreath gróf néhány peres alatt elvérzett, a nélkül, hogy az orvos a vérzést képes lett volna elállítani. Sajátaágoe játéka a véletlennek. Kreath gróf meghidegült teteme ott bevert élet nélkül a vendéglő padlóján ; a rendőrség megjelent, s as esetről jegyső könyvet vett fel, A mint zsebeit kimoUn-ták, kabáijs belső zsebében egy felbontatlan levele: találtak. A levelet Kreothnak Aradmegyében lakó édes anyja irta. Az ég szerelmére kérte gyermekét, menjen mielőbb hasa. .Vérben, fagyban láttalak álmomban — irja a szerető anya — kerülj minden osirakodáat, s s mínt teheted, jöjj azonnal hasa," E levelet gróf Kreath sohasem olvasta : a sserető anya sohasem látta gyermekét. • As alábbi eset ssintere Hevesmegye volt. Novotha Gyula egyike az odavaló fiatal gavalléroknas: erejével beleköle-lőzködött Ss, megyei tisztvise\'iŐbe. Novotha híres\' lövő volt megye-szerte. Négy krsjosárost, feldobott kavicsot, leveleket a fa ágáról a revolverrel lövődösgotte le, Elek Gusztávot kivéve, talán Sí-monyí Simon és gróf Nemes Ábrahámnak volt oly bisloa keze és szeme, mint No volnának. Elek Gusztávnak csodasserü képessége a lövésben kostodumásu, Simonyi Simon, kt csak pár ér előtt huny; el, a régebbi időben néhány vendéget egy fürdőhelyről el akarván riasztani, ebéd közben lehosstts szobájából pisztolyait, b egyik, tőle mintegy huss lépésnyire Ülő vendégnek, amint aa fekete kávéját iszogatta, a kávés cséssét kilőtte keséből. A halálra rémüK vendég áletbis-tonság elleni vétség miatt emelt psnasst HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY JUNIUS 17-én 1883. H I n D B T É S E K. jeles magyarhoni ?V^J1Z-----petétnczon. (Radein mellett.) Bendkivü! szénsavdús savanyuviz-forrés, mely a budapesti műegyetem vegyészeti osztálya és a bécsi egyetem vegy-elemzései szerint fölülmúl minden hozzá hasonló savaoyuviz-forrást és fölötte hathatós alkatrészeinek összetételénél fogva orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó. Mint kellemes Oditö ital különösen borral, vegyítve, minden hozzá hasonlót fölülmúl. MoKrencietoanlí a forrás igazgatóságához Petánczra (u. p. Muraszombat) iatéxendok. Raktárak- és ismétel adóknak különösen ajánl tátik. Hogy mindennemű hamisításnak eleje vét-ssék, a dngó „Széchenyi" névvel leend ellátva. 939 5—8 áotzéiet Maira ingyen éa bérmentve. Mindenkor friss töltés Sürgöny ; Vcgler Hegeié, R? KATONAI TANODA.. EgyéveB önKónytes tanfolyam Budapest, ugykerosa-stczi, 13. azázt alari Esen tanfolyam oly fiatalok számára fennáll, kik badi kötelezettségüknek, mint rgyévei orj) eleget tenni \' : ajlanak sitéiüke) azonban egy vizsga letétele álul kimutatni kötelesek. Ezec taifstyaai 1883 július I és veszi kezűetet és hat bcaasig tart. :.. : . három esti eloadaai órákkal, bogy a réntravSk a asp folyama alatt poi-sári foglalkozások után járhatnak A vizsga német, magyar vagy horvát nyelven letehető-A ballgaiék ktváaatra szállást és teljes ellátáat nyerhetnek aa intézetben. Beiratások és felvételek az igazgatósági irodában. Pro grammok kívánatra ingyen. y45 2-4 Harkányi győgyflirdflsTS Magyarország, Baranyavarmegyében, fürdőidény méjus 1-töl szeptember 30-ig. Ezen 50* R. természetes meleg ártezí kénforris nemcsak az ország e!»5 gyógyintesole!hez tartozik, hanem a kOlfold hason gyógyintézeteit mindenben felülmúlj* Vegyelketréazeit illetőleg Dr. Tass Károly vegytanár álul teljesitett elemzés ezerint kénes faévviz, mely iblsnyt, basenyt és mindeddig ismeret les ssénéleg-k^neggSzt tartalmaz. KitOnö gyógyítási salassai bir esozes, köszvény, oörvély. Idilt kerkllte-lekre, aranyér, nobántalmakra, feesauisi hiányok, feáéffelyás. sebzések, eaaa-estsk és higanyo. gyógyszerek álul okozott síéreszesekrs, továbbá máj-, lés, általán mirigy-daganatokra, nehéz hallás. Idilt szembajok. é> ivarszervi baatalaak eUem, A fardo igazgató ság sok évi Upaistalat alapján kijelentheti, hogy ez-n csodsjierü gyógyforrásnál esetek ás ezsrek a legmakacsabb és legnehezebb be Ugtégekbes is egészségüket és épségüket visszanyerték, a miért is a legnagyobb elismerést érdemli E fürdS a maga n^mébon egyedüli, minden más akár bel-ftldi, »ká- kltlföldi hasongyógyforrást gyógybaiAz tekintetében íelQlmnl ; a mit különben az évrGl évre szoperodó vendégek száma is bizonyít Ai uUrásra ajánlható : Bndepest-pécsi vasat vagy Déli vasat Budapest Kanizsa-Barcsi vonala, állomá- Pécs, alfaldi vasat Eszeken át Villányig. Mo-hics-Peeii vasút, állomás: Villány. PosU- és Uvirda-állomás. BSvobb tudósítást a legnagyobb készséggel Dr. HELLER JÓZSEF rendes fflrdi\'orvos oynjt. Hsrkásy, 1883. jnnius I. 940 2—12 I Harkányi \| gjógyfárdö. A fürdő igazgatóság iOOCXXdOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXX; 3512/883. Pályázati hirdetmény. Nagy-Kanizsa város tanácsa részéről ezennel pályázat ryittatik a király X utczai állami kongó ut végétől a gymnasíum sarkáig terjedő útszakasznak 748\'16 méter hosszúságban, agy a Deák-térnek kongó téglával leendó megépítése iránt, az összes munkálatok költség előirányzata 46385 frt 54 kr. Az árlejtés szóbeli és írásbeli ajánlatok utján fog eszközöltetni, ennélfogva az ezen építkezésre vállalkozni hajlandók felhivatnak, hogy az előirányzati összeg 10%-kát bánatpénzül, akár készpénzben, akár óvadékképes papírokban vagy helybeli takarékpénztári betét könyvekben az írásbeli ajánlatokkal együtt az árlejtés megkezdéséig vagy is 1883. évi június hó 25-ik napjának délelőtti 10 órájáig Nagy-Kanizsa város polgármesteri hivatalánál annál bizonyosabban benyújtani szíveskedjenek, mert a később beérkezendő ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. Az árlejtéai feltételek és építési tervek, ugy a költségvetés előre bármikor a hivatalos órák alatt a polgármester hivatalos helyiségében betekinthetők. Nagy-Kanizsán, 1883. évi június hó 10-én. A városi tanács. A nagy-atádi urodalom főbérnöksége részéről közhírré tétetik, miszerint az alább nevezett kissebb királyi haszonvétek bérbeadandók. 1-szörA „Korona" nagyvendéglö hozzátartozandó épületekkel, mészárszék, garibaldi-kert és bormérési jogokkal 1884. január l-től 6 egymásután következő évekre. 2-szor A „Szarvas" vendéglő hozzátartozandó épületek, mészárszék és bormérési jogokkal 1885. január 1-töl 5 egymásután következő évekre. 3-szor Kis-átádon levő „Rózsa csárda" hozzátartozandó épületek, bormérési jog és mulató-kerttel 1885. január l-től 5 évre. 4-szer A berzenczei útban levő „Döhrögi csárda" hozzátartozó épületekkel és bormérési joggal, 1884. január l-től 6 egymásután következő évekre. 5-ször A rínyatéren levő úgynevezett kiserdei 2 kerekű vizes malom, hozzátartozó épületekkel, rét és földekkel 1884. április 24-től 6 egymásután következő évekre. Bérleni szándékozók naponkint délelőtt 11 órától déli 12 óráig kellő felvilágosítást kapnak Atádon a gazdasági irodában. Nagy-Atád, 1883. június 10. Az urod. föbérnökség. g FÖTJGYNÖÜBl QROSSM^WlSr J. TTT3 apbflt33 3XT. Trossmann és rauschenbach ELSÓ MAGYAR GAZDASÁGI GÉPGYÁRA BUDAPESTEN. . ajaj- .szíves megkereséséit vagy gyártelepünk meglatogatátari tisztelettel felkéretik.\' §Kávé Triesztből.? a Arak mint nagyban vetélnél. a X Alulírott aég kaid 4»/, kilós póstacso « v magban vam- és bérmentve, csórna- v Ugolis felszámítása nélkül utánvéttel, 0 q vagy ax öuxeg előre beküldése mellett q q kávét . kfivetkeso árak mellett: a rtHokka, valódi arábiai — 1 ki\' ó frt 1 s4a » CeyTonlgyöagylegfin. barnai . , 1.94 I v Ceyloni finom nagy iz.mes 1 , , 1.70 0 0 Cuba iepfirj. Dkpy asem. barna 1 OiPortorico legfinomabb — X Q Gnatemolalegfio. erós.kiadc 1 q Aranyjava (Menado) igen fin. 1 Z Zöldjava, finom — — 1 IrSantra, fiaom — — ,1 UBlo, legfio. erí. él kiadó 1 O&rO, kotépfin. eroe ¦ kiadói 0 Kgy 5 kilós kosárba 0 Naranc, vagy csitrom, isép él ráloga-Q tott 30-45 drb, egy kosárban frt 2.10 9 Sambo F. !901 11—12 Trie.t. 1.78 o 1.60 o 1.42 q 1.56 y 1.56 q 1.34^ 1.29 0 1.180 67 HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖHI JUNIUS 17-én 1888. HIRDETÉS E K. 1881-ik évben 295 OOO palaczk, 1882-ik évben 550 000 palaczk lett elszállítva A mohai ÁGNES-forrás liazánli: egyik legszénsavdúsatito savanya vize kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az idegrendszer bántal-main alapuló bajaiban. Általában a viz mindazon kóroknál kiváló Ügyeimet érdemel, melyekben a szervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása kívánatos. Borral használva már is kllerjedí tcérellségnek örvend. sv" Fris töltésben mindenkor kapható EDESKUTY Li. s«s_^z_- xt&mri sséííitfaál BÜMPISTUK, Krzséfeettérea. Úgyszintén minden gyógyszertárban, fiiszerkereskedésben és vendéglökben. 1881-ik évben 295 000 palaczk, 1882-ik évben 550000 palaczk lett elszállítva. M M f I M Dr Hartsaairn A uxiliumj a H ugy csóbetegsé g ell-n óráknál «• folyadék nőknél, azigonisa orvosi vény ntis aáesdtstt r?í.[j-gjógyit befecakenáe" éa fájdalom, nto betegség nélkül, ajoanas beillett tagj baVasUr ela.nlt baj, alaposan se zsegíetelC rjorasa. Határ eacttan dr. Hartasasn Anxiliuroja kiresdE s 1(7 ezt a mailekéit beazná lati nuaitá-: koaywet etTBu és ogr a •>, Hartazana iatázeUbea taslca-ban tartott jogosít i jegy aaega valódiságában kapható minién nagyobb gvogveser-tsriaa S trt 60 krén Fí raktár: Tweréy W. gyóoyat. I. Kohlmarkt 11. Becs. Raktár: Práter Béla gyégyuartu araál Hagy Kanizsa* D. i. Dr. Hartavaas ar rendel t-i.ii, é\' 4—6-ig Uttéaatábea s itt miaden ugy sünt adtlig ia, mijumDOTi! bSr- és titkos betegságok, nete kOIonbea férL erE gjaagnlia, kiválóan kitonS mód axertat, minden oto-eö.étkezés elkertlése aélkni Bjpk.lii fa dagasUeok ss aaiadennessS betegiégek legjobban grog r !ttatt.sk. aUraékelt dij. lileg U. 814 6S—1 Wloft, Stadt, Sellergasae Kr. 11. i k k i I i ( ! Ruston, Procíor és társa Budapest Nádor uícza 39 és 41. szán, ajánlják- a legelső d íj j a k k a 1 kitüntetett ílziüiiijiitit fa- és s z é n f ü t é 8 r e, szabad, szalmafütő gözmozdony alkat gőzcséplőgépeiket dobmentő Hoffherr-féle egyszerű és tisztító cséplők észleteket jarganynajtásra. Árjegyzékek bernísaúe küldetnek. 918 6 — 10 Mautner József első pálinka főzöde és borkereskedése 9215 - is S z e g s z á r d o n. Ajanija kitűnő minőségű palinkakészitményeit, úgymint: kitQnú törköly átvonatot (Durchtug) 100 liter (hordó né-köl) 2] fr \' kéfsser égetett törköly átvonatot (Darchzug) 100 liter „ 23 fr 1 valódi törköly pitinkét , 30 írt Továbbá aslavon és axirmiai 6- és aj axilooriumot hordóval együtt 38 frt. Végül sxegsxttrdi Ó- és aj vörös borait mérsékelt érsk mellett. Szivei megrftadetós-.k a hidas-bonyhádi állomásig bérmentve ssállittatesk. A. kiürült hordók, ha azok i hónap alatt a hidas-bonyhádi állomásig bérmen ive visesaszéllittatnsk, ugyanazon áron mint fe .számíttattak, visszafogad tatnak. I I I I I I11 I¦ I 1 1 I I ¦¦ 1 ¦¦ 1 1 I I I I I I ROBEY & COMP. Budapesten, IX ík kerület, Üllői ut 35 szám alatt, ajánlják országszerte legjobbnak ismert tfizaiíaoti6Ltaüritfl szén-, fa- és szalmafütésre berendezett ^ gőzm ózdon y aik at ^ felülmuILatatlan és bármely időjárás viszonttagzigai-nak legjobban ellentiió vasgerendás cséplőgépeiket szabad al m«: ott magín tetS sa«rkexettel vágva nélkül. \'¦" árjegyzékek, ugy Magyarország elsó r>nd& uradalmai és gazdáiéi származó s goaeaépló" készleteink rendkívüli nagy munkaképességéről éo ntoiérheto.ien tartóesjígáról szóló bizonyítványokat tartalmazó legújabb kiadványunkat, kívánatra bérmentve küldjük. 917 6— lfj XX itat ss arat xx XX Ss4nL»Tdtn twmo«te* igr usuli Tis, Imbatti inlr bixonyolt & légz&ai 900 i—JO mmk it ornar biotUiMinii. (Iliillilll KAHL «1 tiTM K>i.dorlb»n Cniabaá mellatt. FJraiLN SUpiirto : Rosenberg lin.es Wellüch J6a.Er.knaI. l\'I,lit üveg20 kr. 1 üt 26 kr. l\'i,üt 30 krTj XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXîfX MAGYAR Évenkint 3 sorsolás. Évenkint 3 sorsolás VÖRÖS- KERESZT-EGYLBT SORSJEGYEK. t Évenkint 3 sorsolás Legközelebbi húzás f. évi július 1-én. Ezen húzásban főnyeremény 50,000 forint, továbbá 1 nyeremény a 5000 frt, 4 ityeremeny a 1000 fri. 10 nyeremény k 600 Jrt, 26 nyeremény a 100 Jrt, 30 nyeremény a 60 Jrt, 62 nyeremény k 26 Jrt. A nyeremény sorsoláson Invii törlesztési sorsolás ú történik; minden a torlerztési sorsolásban a legkuebb nyereménvnyel húzott torsjegy tovább Játszik a főnyereményre. SJSJT Ezen sorsjegyek s napi árfolyam szerint BJ\| kaphatók 6 Pesti magyar kereskedelmi bank váltóüzletében Budapest., Dorottya-ulcza 1 ». nlulit alita buk- il liMUxtü u «-ui\|bu. ¦Wajdits József kSnyrajomdájából Nagy-Kanizsán. Melléklet a „Zalai Közlöny" 48-ik számához. lásoit ciin. és kir. közös hadseregbeli előfizetőinket pedig, akik még hátra- valamint a Sopronban, Községen éa Nagy- volnának, innak mielíbbi bB- Kaniasán elszállásolt mag,- bt.Wed- tJS2telett8.jeWn f3lhiv]uk. Lapunk előfizetési ára: félévre Kanizsán elszállásolt magy. ősapátok aaámára as 1883. éri octóber hú 1-tfil 1884. évi szeptember 30-ig ki-vintatott tüzel6 anyagnak,u.m. kemény-fának ée kőszénnek biztosítására, a soproni csásx. kir. katooai élelmezési raktárnál f. évi janirts 18-Ín ajánlati eljárás, fog tartatni, melyre as Írásbeli ajánlatok a kitűzött határnapnak legkésőbb d. e. 10 óráig a bánatpénaael ellátva a tárgyaló bizottsághoz beküldendők. Utólagos vagy távirati ajánlatok figyelembe nem vétetnek. A versenyzők, ha bejegyzett kereakedók es ba asemélyök as élelmezési raktárnál ismeretlen as illetÓ kereskedelmi és iparkamara által, — azok pedig, kiknek czégjök nincs aa illetó gazdasági egyesület által iaállitási képességükről kiállított bizonyítványt íi tartósnak előterjessteni. A közelebbi feltételek a soproni csáss. és kir. katonai élelmezési raktárnál, vagy a Székesfehérvárott székelő magy, kir. V. honvéd-kerületi parancsnokságnál megtudhatók. Sopron, 1883: június 9-én. A kereskedelmi s iparkamara. A kir. tanfelügyelöségtél. Másolat — Vallás és közoktatási m. kir. ministertŐl. — 18289 zsám. — A nyáron népiskolai tanítók számára csak egy helyen tartatik tornáasati pÓttanto-lyam, még pedig a bndapesti tornaegylet I. kerületi tornacaarnokában. Est a kir. tanfelügyelőség bossa aa illetó tanítóknak tadomáaára sa helyi lapokban is haladék nélkül tegye köasé. A tornapóttanfolyam, mely 6 hétig tart, a felvett Unitok 80 forintnyi államsegélyt kapnak, beleértve ebbe ax utasáéi költséget is. A folyamodók felszerelt kérvényét a kir. tanfelüryelÓség intesse Buzogány Áron osztály tanácsosomhoz, a kit ezen póttanfolyam vesetéaével mogbisUm. Tekintve ax idő rövidségét gyors intéske-dést kibánok. A póttanfolyam megkezdésének ideje és tartama a .Néptanítók Lapjában" fog közzététetni. Budapest, 1883. májas hő 30-án. A minister meg hagyásából: Gönczy Pál m. k. miniszteri tanácsos. Zalamegyei kir. Unfelügyelö-ségnek. A másolat hiteles: KRÓB PÁL kir. tanfelügyelő. Hírek. — Az uj évnegyed küszöbén fölkérjük a t. olvasóközönséget lapunk szivei pártolására- Azon t ellene. Símonyi lőprÓbát tartott a ható ság előtt s beigazolta, hogy még különb lövéseket is képes tenni. Ilyenforma pisstolylővŐ volt No-votha Gyula is. Ellenfele Ss. sohasem lőtt pisstolylyal. Kern Csoda tehát, ha Novotha biztos volt abban, hogy ellen felét agyonlövi. Annyira biztos volt, hogy útlevele zsebében levén, a párbaj megtörténte után rögtön külföldre akart utasai. Nem volt reá ideje. A kiiünő, első rendű lövő hibázott, a Ss. a rossz lövő, mellen lőtte Novothát. Rögtön meghalt. Van néha ily sajátságos véletlen, mondhatni végzet, midőn azt, ki gyakorlott a pisztolylövés művészetének aprólékos titkaiban, az ajoncs, as oly ember, kinek csak nagy ritkán, vagy sohasem volt fegyver a kesében, agyonlövi. Az 1866-iki hét hő napos poross-osztrák hadjáratot megelőző években as osztrák és magyar arisztokráczia tagjai nagyban kártyáztak a bécsi jockey klubban. Egy alkalommal L. berezeg kissé dübösan állott fel a aöldasztáltól, s kijelentette, hogy csodálatosan rövid idő alatt igen jelentékeny összeget vesztvén, tovább nem kártyázik. A szerencsés játékosok, kik között ott volt gróf Nemes Ábrahám is nem reflektáltak a herczeg szavaira, — h nem játszol\'at tovább, E dolog fe.e désbe ment. Gróf Nemes rövid idővel a fentebbi jelenet után hosszabb utat tett keleten. Bejárta Egyiptomot, megmásata a piramisokat s onnan viszatérve, cjra Bécsbe tért vissza, s nagyon természetesen látogatni kezdte a jockey klubot is. A klubban meglehetős hidegen fogadták a grófot. Alig akartak vele szóba állani. Az ily dolgot nagyon is bamar észre lehet venni. Nemes gróf ia észre-vette a nyomott hangulatot, amint megjelent, de nem tudta, mély oldalról fuj a aaél. Kutatta az okot s végre kisült, hogy hereseg L. beszélt róla olyanfélét, ami miatt — ba tgaz, bárkit ki lehet utas: tani tisztességes társaságból. A kellemetlen ügy vége párviadal lett, még pedig a lehető legsúlyosabb feltételek mellett Schnelleres vontcsövű pisztolyokkal verekedtek Pozsonyban. (Folytatása következik.) (jul—decz.) 4 frt, negyedévre Qul. — •wpt) 2 frt. N.-Kanizsán, 1883. Jun. 15. A kiadóhivatal — Az utczaí fák öntözése iránt már egy alkalommal felszólaltunk óz kértük a háztulajdonosokat, hogy ne várjanak minden apró-cseprő (ossxeségében mégis költséges) dolgot a városi hatóaág intézkedésé tói, — névsserint: nagyobb szárazság idején önlözgesaék, a város által lakásuk elé Ültetelt fácskák11 Föl-asóli lázunknak azonban nem lett valami nagy eredménye, legkevesebb pedig as Iskola utoaábas, hol a kis növendákfák egymásután vesznek ki, ha még zoká kell várniok az esőre. Utezai járónkon megint lehet estenkint Ütni fesztelenül ülő űriembe reket, kik mintha csak arra különös zza bs dalinak volna, kíméletlenül ülik el a járók, kelők elől as utat. Ezt JÓ volna rendőrségünknek szigorúbb felügyelet alá venni; mert hát nem egyforma az emberi természet és józanság; s bizony könnyen megeshetik, hogy valamelyik útjában akadályozott egyén oly módon követel magának utat, amely azután nagyobb rendőri botránynyá Íz fajulhat I\'yea dolog bekövetkesbetésénak legjobb szépen elejét venni. — Az egészségügyi bizottság szíves figyelmét fölhívjuk a Zrinyi-utesa árkára! Az árok lefolyása rossz; hanyagul tiaztogattstik, s as abban levfi ülle-pedék kiállhatatlan bűzt terjeszt így azután nem is csuda, hogy ott a járványoknak mindig kedvező talajok van. — A „Zöldfáikért azon része, hol közönség sétálni szokott oly rosszul van világítva folyton, hogy — tekintve a körülményeket — nem éppen hat ápo-lólag as erkölcsiségre. Talán tehetne ez iránt valamit egyebekben elég éber rund-őrségünk ? ! A gőzfürdő vixemelő gépje nemrégiben eltörvén, a köxönség nem élvezhette a fürdót; mi e poros, meleg világban nem kis hátrány volt. Ugy értesülünk, hogy a gép már elkészült, s a fürdő helyiségek ismét a közönség \' nálatára lettek bocsátva, — Az utezai járót egyik-másik goados és saját egészségét óvó hasi gazda — amint tapasztaljak — szépen felön-tötteti: a legtöbb azonban teljesen elhanyagolja est a batkába nem kerülő kis munkát, nem gondolva meg, hogy menynyivel üdébb lenne a házak körüli lég általános öntözés mellett S a mellett így kevesebb költséggel is járna. Erre természetesen azt fogják mondani; hogy öntősteasen a „város.1 Kintha bizony a „város" terheit nem ax adózó polgárok viselnék ? Ha efféle dolgot a városnak kell megletetni, annak rendesen dupla költségbe kerül, ¦ ennél fogva ax adózó polgárokra ia nagyobb teher esik belőle. — A levelező-lapok legújabban oly rossz minőségűek, bogy majdnem leheletlen azokat használni; mivel ax írás ssétfoly rajtok. Fölhívjuk erre ax illetékes hivatal figyelmét, hogy jelentestételével a baj mielőbbi megszüntetése iránt illető felsőbb hatóságnál lépeseket tégy «>• — Statárium Somogy megyében. Somogy megye törvényhatósága tudvalevőiig a megye területén garázdálkodó rablók és gyilkosok ellen a rögtönitélő bíráskodásnak elrendelését kérte. Mint értesülünk, egy évi időtartamra a statárium! engedély megadatott. — A balaton-füredl szeretethía-ban a növendékek vizsgája folyó bó 25-én délután less megtartva Ás intézet igazgatósága ezen alkalomra lisxtelettel meghívja a nagyérdemű közönség at — A ki nem akar esküdni zsidó bíró előtt. A minap történt Eexéken másodszor, hogy a zsidó vallású biró előtt megtagadta valaki ax eskületételt. Az ezkütagadő egy Bartholovícs nevü eszéki lakos, kit 100 frtnyi pénzbüntetésre ítéltek. A bírságot lefizette, de föllebezeti a báni táblához, mely megzemmisitette az ítéletet s elrendelte, hogy a vádlott keresztény biró előtt tegye le az esküt — Tanügy. A aümeghi tanintése-tekben a vizsgák f. évi jun. 15-től 27 ig naponkint délelőtt 8 órától kezdve tar Útnak. 28-án ,Te Deum* és sárünnepély less, melyeken érdeklődő közönség szívesen láttatik. — A zaiamegyei ált tani tótest illet sörponti választmánya f. évi július 2-án Sümegben ülést tart, melyre aj. kórok elnökei élt r. tagok tisztelettel meg hivatnak. Tárgy. 1. Folyó ügyek. 2. Balaton-Füreden 1883. ang. 27. és 28-án megtartandó megyei Un. gyűlés tárgysorozatának megállapítása. A t j. köri elnököknek évi jelentése, a tavasai ülés jkv s egyéb indítvány ea időn belül központba küldetni kéretik. Sümegh, jun. 12-én 1883. Bán fi Alajos a megyei tantestület elnöke. — Rablótámadás Sásáról értesítenek a következő esetről: Krausz Jakab godisai lakos korcsmáros májas h\'ó 27-éc eltávozott hazairól Y.-Douibórs, hol előbb korcsmáros volt, künnlevő korcsmai követeléseinek bessedése végett Oonan ezte 9 óra felé hasa indáit; amiét a sásd-mindszenti gyalog-utón haladt, a aásd községi erdóssélen három rabló álul megtámadtatott, kinek arcsa kendővel volt bekötve. As izmos fiatal korcsmáros és a rablók között hevet küzdelem fejlődött, mig végre a három rabló legyőzte Krausst éa a náia levő készpénzkészletétől, mely 53 írtból állott, megfojtotta. Dulakodás közben észrevették, hogy Kraasznál bőrtáska van és ason hitben, hogy pénz van benne, elvettek, azonban egy forgópisztoly volt benne, amely pisztoly okosU Krauas halálát, mert a tettesek közül egyik Krausz hasának UrtotU és Őt meglőtte. Kraoss a lövés folytán elesett a rablók pedig eltávozlak, a pénzt és pissíolyt magákkal vive ; Krausz összeszedte erejét és tovább ment, azonban a godisai határszélnél tovább nem tudott haladni, itt töltötte az ejet, honnan, reggel hazavitték őt a pásztorok. -Azonnal -jelentés tétetett a azolgabiröságnál. ugy a kir. járásbirúság-nal. A tettesek kézrekeritése végett kettős őrjárat lett indítva, .azonban eddig semmi eredménye nincs. Krausz 29 én meghalt, 30-án volt a boacxolás telje-cilve dr. Kugler és Stein járáxorrosok által A bíróság részéről jelen volt Keres© albiró, a poÜczia részéről Polgár Jó* zsef t. ssbiró. A visagálat erősen foly; — két Heteai testvér le van tartóztatva, mert Krausz Kerese albiró álul meg életben kihallgatva lett a a tettesekben axo kai ismerte fel; a azombeeitesoél is azokat mondotU gyilkosoknak, azonban nevezett testvérek tagadnak mindent és be igazol andják, hogy ax eset ideje alatt bol voltak. Egy része a közönségnek ál Útja, hogy a tettes nem lett volna má mint Pandúr György asökevény-fegyenex és társa, azonban es nem valószínű; hihetőbb, hogy bozsaáldozata lett Krauas, mert a tettesek akkor megtámadhatták volna Hartmaon Jenő joggyakornokot is, ki Krauas elótt alig 10 perczczel ugyanazon uton gyalog jött Mindrsent-ről Sásdra. ¦ — Uj posta. Gige somogy megyei községben folyó janios hó 1-ső napján uj postahivatal lépett életbe. — A régi egyforintos bankjegyek szeptember végéig elfogadhatók, — A szédelgés egy aj neme. Egy érdekes esetről értesitenek bennünket Wiener Ignács némét-bűksi lakos a mult hét egyík napján kapával vállán sietett hasafelé. Útközben egy idegen megszólítja: az erdőbe vezető a lat tudakolván tőle, mire legott hozzá tette, hogy mintán kapa van nála kövesse őt, itt aa erdőben egyik fa alatt egy korsó arany ran elásva, mely egy rablás alkalmával tsereztetett ét ásatót* ide, jöjjön felásni; egyúttal a pénsnek felét neki Ígérte. A paraszt megörült és követte; egyszer az idegen, ki kezében egy rajzot tartott megáll egy fa előtt ós azt mondja, hogy a rajz szerint e fa alatt kell a pénsnek lenni. A párasat elkezdett ásni, de eredménytelenül. Az idegen a rajzot nézte és e szóval „eltévesztettem a fát* — egy másíkboi vezette, hogy ott ásson. Jó mélyen leásott már es, mig végre a kapa éle egy sailárd tárgyba ütődött Ott volt a pénz egy nagy edényben. Csillogó sárga pénz. melyet az idegen Napóleon-aranyoknak neveseit A pénsen megosztoztak. De ékkor azt mondjz az idegen, bogy ily nagy aranyokat gyanú nélkül be nem válthatnak, szükséges volna nagyobb mennyiségű váltópéns is. ö tud egy helyett, a mohácsi erdőn, hol 4800 frt van elásva, tehát most ezért kellene menni. A paraszt beleegyezett, de miután útiköltsége nem volt, erre Tamás Ferencz pinka-mindszenti molnártól 60 frtot vett fel kölcsön. A pénzt az idegen — mint UpasztsJubb utazó — magához vette és elindultak. A déli vasut azcn\'.-iváni állomásánál az ideged egyszerre csak eltűnt A paraszt egy ideig kereste, de hiába; ekkor az jutott eszébe, hogy hátha otthon hagyott pénzéért szökött az vissza. Noaza futásnak indult hazafelé, mégis érkezett egássen elcsigázva. Mikor betántorgott as ajtón, első kérdése is as aranyok voltak. Teljesen megnyugodott, mikor megtudta, hogy megvannak. Tehát csak a 60 írtul szökött meg as idegen, de nem törődött vele; kárpótolták őt aa aranyok. De szegénynek iszonyán kellé csalódnia — az aranyak nagyobb jálékpénxek voltak. — Egy főkapitány kerestetik. Mint a .Délmagyarorsaági L-* írja, nagyon msr lehet akadva Zimony város hivaUlkeresÓ emberek dolgában, vagy legalább olyan emberre nem tud akadni, a ki t i. a városi főkapitányságot elvállalná. Többszöri pályázat sikertelen ma-radváo, most újból hirdetik a konkur-zust. Évi fizetés 1000 frt, lakpénz 200 toriot és nyugdíjigény. Alkalmazás élethossziglan. A qualifikáczió a horvát-slavoo tartományok e részben fennálló törvényei szerint követeltetik, kívánatos a német, horvát, sserb nyelv birtoka, a ha olyan kompetens akad, a ki magyarul is tod, ez nem fogna súlyosító körül- mény gyanánt fejrovatai. — Boldog, főkapitány taitn Zimony I — A királyi kúria elnökei. A kúria másodelnöki méltóságára Ő felsége Peresei Bélát, a kúria eddigi alelnökét, már kinevezte, s as erre vonatkozó értesítés az igazságügy minisztériumtól a kurtához már megérkezett A kúria alelnökóvó Mihajlovics Miklóe legidősb tanácselnök nevestetet* xi< A kúrián e ki-nerestetéseanek m. ¦ éli órákban terjedt híre, s a bírák siettek üdvözölni ax újonnan kinevesett másodelnököt és alelnököt. Percsel Béla, mint másodelnök, tudvalevőleg huzamosb ideig vezetni fogja a legfőbb Ítélőszék elnöki teendőit, mert a kúria elnöki méltósága egyelőre nem fog betöltetni. — Társasexegek tagjai mini virilisták. Egy előfordult esel alkalmából, a belügyminiszter kimondotta, hogy tánsacségek tagjai, csak ason esetben bírnak jogosultaággal, a virilista névjegyzékbe való felvételre, ha a cseg öasxes évi adójából a cség egy egy tag jára egyénenkiot eső része megüli ason összeget, a mely az illető törvényható aágben a virílis névjegyzékbe való fel vételre megkívántatik. Ebből következik, hogy as egéss évi adóösszeg, habár as felülhaladná is azon összeget, melylyel a névjegyzékbe ax utolsó virilia feivé\'-e tett, — de ax évi adóösszeg fele kiaebb esea legutóbb említett összegnél, — nem adja meg a jogosultságot a őség egyik tagjának a virilisU névjegyzékbe való felvételére. — Szobor Trefortnak. A Székely Nemxetbsn olvs&suk, hogy Buziás polgáraága, Trefort miniszternek, a fürdő emelése körül szerzett érdemeiért, szobrot állíttatott fel es azt ma, 17-én leplezik le. A szobor Huszár Adolf müve. A leleplezési ünnepélyen Temes és Kraaaó-Sxörény megyék főispánjai is résztvesznek. — Sajtóper. A .Pesti Napló- értesülése szerint Pálmai lka asszony Bee\' bői levél után megbiaU dr. Bozgonyí Jakab fővárosi ügyvédet hogy a .Bor-szem Jankó\' cz. élezlap ellen haladéktalanul indítsa meg nevében a sajtóügy) eljárást A panaszra a „Borszem Jankó" e heti számának egyik képe adott okot mely által Pálmai asszony sértve érzi magát — Zsidó ellenes zavargások. A pozsonyi törvényszék e hó 12 én tartotta meg a végtárgyalást ama tizenhárom vádlott ellen, kik a múltév október 1-én és 8-án Magyarbél községben nagy zsidó ellenes zavargást idéztek elő. A vád zsarolás, hivatalos közegek ellenvaló tettlegesség és közcsendháboritás miatt volt emelve. A tárgyalás folysmáo a kir, Ügyész ss egyik vádlott ellen visszavonta vádját Hat vádlottal bizonyíték hiánya miatt felmentettek: a többi hatot pedig egytől két havi szabadságvesztéssel bün tették. Az ítélet azonnal jogérrényee lett. — — Vadállati tett Egy szegedi gazda azsal a panaszssal állított be a rendőrséghez, hogy Bálint AnUl nevü kocsisa a tanyán egy osikónak a nyelvét kitépte. Aztán, hogy panasza még nagyobb nyomatékot nyerjen, egy pa-pirdaradból kigöagyölgette a szegény illat kitépett nyelvét, melyet magával hozott. A nyomoralt gazficzkót azonnal letartóztatták. Azzal menti magát, hogy as oktalan állat megrúgta. A szép csikó veszve van, mert nyelve hiányozván, a megrágott élelem kifordul a szájából. A bestia-legényt áudták a törvényszéknek illŐ.megf nyités végett. — A n.-atádi gazdakor egy fontos Ügy letárgyalása és kivitelére 7an felhív a, buzgó és lelkes elnöke: gr. Ssé-ohenyi Ferencz álul, a gazdákat olcsó hitellel ellátni Önm-gadózUtásntján : 3, kölcsönökkel kiragadni a földet as usaor. körmeiből. A.z elnök gróf inditványa nagy viszhangra ulált a a közgyűlés a nagy választmányt kiküldte az ügy megvitatása a a részletek kidolgozása végeit. Es valóban nagy felkarolást érdemlő eszmei Meggyőződésű ok, hogy est gyénk gazdaaági egyeaülete is magáévá teendi. — A „Budapesti Hírlap-ot, melynek elŐfixeté>i felhívását lapunk mai számának hirdetési rovatában közöljük, a legmelegebben ajánljak olvasóink figyelmébe. Főszerkesztője Csukásai József és vezércaikkeit a legelső magyar pubii csista Kaaz Ivor báró és Bákosy Jenő irják. Iránya minden izében magy. nemzeti z teljes erővel azon van, hogy magyarosodást terjeassze, a közszellem emelésére hasson, Üdvös mozgalmakat támogasson és kezdeményezzen. Pártérdekeket nem szolgál, vóleményszabad ságát a hírlapíró ez egyetlen vagyonát csoekiutlanul megőrzi föl és le egyaránt Tárcsája változatos. Első rangú Írók müveit közli, regény csarnokában pedig a fordított és eredeti regények egymást váltogatják. A többire nézve utaljuk olvasóinkat magára as elófixetésí felhívásra. — Becs cseh szemüvegen át A prágai .Narodni Liazty" a kővetkezőket írja Bécsről: Hogyan növekedhessek és csalogat hasson idegeneket magához Bécs, mikor koxségtanácsa még bérkocsisaiDsk szemtelenséget sem képes megfékezni ? Ezeknek botrányos sztrájkja nem sv i-gyenitetto-e meg Bécset a vüágkiálliuV alkalmával az egéss világ előtt? Szálljatok meg a vendéglőben a ax óriási árak kiűznek onnan, menjetek a piaezra, s látjátok néhány milliomos monopóliumát A zsíBbáxak drágábbak, mint Páriában ; minden mulatság ára óriási. A háziurak inkább egész esztendőn át üresen hagyják a lakásokat, mintsem a felcsigázott házbért leszállítanák. Igy van mindennel. A mi igazán jó, ast itt sokkal drágábban kell megfizetni, mint másatt E mellett a csalás mint egy teljesen megengedhető éa szükséges dolog szerepel... Mindenütt as egyesek Önkényével s a közigazgatás fejetlenségével találkozik ax ember. Hihetetlen, hogy .Bécsben mily óriási mérvben hamisítják az élei -miszereket. Mindenütt olvashatjátok a feliratokat: .Valódi prágai sonkák, valódi pilseni aőr° ; pedig gyér kivételékkel mindez hsmis, s ez ax általános csalás rendes szokás, ugy, bogy a ki nem kénytelen itt maradni, menekül innen. — Artalmas-e a dinnye f A dinoyesaíson közeledtével ismét fölmerült as a kérdés, vájjon a dinnyeélvezet csakugyan olyan árUlmas-e, mint aluliban husik. Sokan abban a véleményben vannak — irja egy ssaklap — bogy a dinnye étvágyrontólag hat, s e mellett a kolera éa más betegségek megkapására hajlandúsitja as embert A dologban azonban alig van valami igaz, mert a dinnyében valamint a dinnyéit — Cári ca papa — gyümölcsében egy pepazin-féle anyagot találuk, a pépszín pedig nemcsak, hogy az emésztést elömoi-ditja, hanem annak legfőbb fellételét képezi. A kolerának a dinnyeevéssel való összefüggésé: abból lehet magyarásni, hogy a legtöbb éa mondjuk legrosszabb dinnyét a ssegényebb néposztály fogyasztja, mely hiányos táplálkozásán igy kíván segíteni. Hogy aztán a rosszul táplált néposztály legtöbbet zsenved a kolerától és másféle járványos betegségektől, as igen könnyen érthető. Annyi tény, hogy a dinnye a beleket lehűti, <es okból a francaük borssal vagy paprikával, a németek pedig csukorral és borral füszereava eszik, hogy eme hatást ellensúlyozzák. Vannak azután olyanok iti kik — bumóttal füsseresik. As ízlés különféle! — Agyonszúrta a nejét A sim-meringi uton Bécsben, pár hónap óta lakolt egy fiatal házaspár, Steuerer János és Mária Gyári munkások. A férj 24 éves, neje körülbelül szintén annyi. A fiatal hasas társak gyakran viszálykodtak egymással, a heves jelenetek napirenden voltak nálok. A férj hirtelen haragú, indulatos ember volt. E hó 9-én a férj hazatérte után ismét viszálykodni kezdett nejével; Steuerer fölindulásában fölugrott, fölkapott egy az zasUlon levő kést, aa ablakhoz sietett, nem tudván kezdetben, bogy mit kesdjen vele. Végre nekiállt, hogy majd szétvagdossa a függönyöket A nő karjaiba veté magát mire dulakodás kezdődött köztük. A nó egyszerre csak velőtrázó kiáltást hallatott a azután vérrel borítva összerogyott. A kés altestébe hatolt e életveszélyesen megsebesítette. Rögtön a kórházba szállították, hol axt vállá, hogy férjének távolról sem volt szándékában ót megszúrni. Pár perez múlva s kőrhásbsn meghalt A férjet átadták a fényi tő törvényszéknek. — A legöregebb asszony. Magyarország legidősebb asszonyát temették el minap a Bókus-kÓrhásbóI, hova az utolsó napokban érzett végelgyengülése vezette, Ssáxnyolcs évet élt, egy részét jólétben, boldogságben, öreg napjait pedig dologban, nélkülözésben. Csak egyet nem vesztett el mindvégig : egészségét s ez megadU jó kedvét is. Nyiri Ilonának hívták. Vézna, szikár, redős arczu nő, ki beteg sohasem roit; erejét látását sohasem vesztette el, a még egy bét előtt mint napszám 03 nő segített társainak, megkereste mindvégig keze maokájávál mindennapi kenyerét. — Egy fehérvári leány Bél-Amerikában. Kleiner István nevü tzékeafe-jérvári lakosnak 1871-ben eltűnt Mari nevü oainos leánya. Később axonban ál-Ulános volt a meggyőződés, bogy biso-nyos Weissmann, s sseuzácziós leány kereskedési bűnügy egyik hőbe, Ót, ugy mint több fejérvári leányt is. kicsalta Amerikába, bol jó pénsen eladu őket Est a gyanút a leány mostani levele, me-yet május S-ikáxól keltezett, teljesen megerősíti. A levél atyjához van esi-asfve, ki jelenleg Abán vinczellér. Most 12 év után irja meg, hogy as Argeotini köztársaság fővárosában Buenos-Ayres-ben van. Kéri atyját, hogy bocsássa meg elkövetett bűnét, könyelmnsegét Távol hasijától s legjobb létben sem tudna élni, igy meg pokol reá nézve az élet. Nem tudja bizonyosan, él e atyja, azért nem mondja el kalandos életének történetét, mert nem tudja, nem kerül-e a való regény sok érdekes fejezete idegen késbe. A levélhez mellékelt arczkép egy gyönyörű hölgyet ábrázol, kiben atyja síig ismer as eltűnt leánykára. ffüSZONKETTfiDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLŐN* JÚNIUS 17-éo 1883. — Egy katona öngjükossága. A Kecskeméten állomásosé Mollioáry-tar talék esred egyik kösvitéze í. hó 11-éu deli fél 1 órakor a laktanyában agyonlőtte magit. Tettére okot as szolgáltatott, bogy kapitánya, aránylag csekély, fegyelmi vétsége miatt, ai akarta kfittetni s es elél a meggyalázó, kínos és törvényellenes büntetés elöl inkább a halálba menekült a szerencsétlen ifja. Tettének elkövetése elÖtt meg is mondta pajtásainak, bogy .megmatatom, bogy nem köttet aí s kapitány." Rövid hírek. A czár néhány nihilistának halálos ítéletét bizonytalan id<jű kényszermunkára változtatta, néhányra nézve pedig a Ssíboriába szállítás feltételeit enyhítette.— Egy svéd haasár test-Örtíutt érkezett hazánkba a lovassági szervezet tanulmányozására, a svéd kormány megbízásából. — Arany János szokott ülőhelyét a Margitszigeten, a .tölgyek alatt leró padot, emléktáblával fogják m-gjelölni. — Halmi árrá! nak javára a zugligeti éa svábhegyi nyárt.oc hangversenyt fogosk rendezni. — A zenetanárok országos egyesülete Liszt Ferenczel és Erkel Ferenciét tiszteletbeli tagjaivá válssztottz legutóbbi közgyűlésén. — COQUelin francai/ színművész, az ősszel Bécsbe szándékozván vendégszereplésre, Budapestet is valósziuüleg Bserencsélteti ismét látogatásával. — JÓ-kai ni\', a jubileuma alkalmával tíaztele-tére rendezendő előadáson, a Nemseti szinbáibsn, „Coriolán\'-ban mint Volum-nia fog szerepelni. — Trefort miníster körúton vas. — Orosz és Franczla országok kőzött bir szerint tárgyalások folynak e^y ázsiai nagy franczia gyermal- í..ü.tr. létesítése iránt. — Esztergommegye nagy lelkesedés közölt elhatározta, bogy Kossuthot 80. születésnapja alkalmából üdvösöm; fogja. — „A Hailáth-család tragmedlája.tt czímmet Maíláth Kálmán, József, gróf, maeyar nyelven is kiadta röpiratát. — Dr. Heged&S Lajos, Candíd, közoktatásügyi ministeri tanácsos meghalL — A~ szentpétervári nagy-iparotoktól Írásbeli nyilatkozatot vettek ki, hogy munkásaikat a czár bevonulása alkalmával nem bocsátják as utczára. — Az OrOBZ koronázási ünnepélyre küldött követség monarchiánk részéről 60—70 ezer forintba került. — Az Indiai aruknak Perzsíán át való szállítása orose kereskedők kívánságára betiltatott. — A bndapestl 1848—49 Iki honvédek közt mosgalom indult meg, bogy a fővárosi tanácstól egy elkütínzött temető helyet kérjenek. — Csernovicz-ban 38 kros követelés miatt elárvereztek egy 51 frtra becsült földbirtokot. A perköltség 14 frt 30 kivolt Irtdalom. I a saison morteban ia még ason s níveann állani, melyre emelkedett az utolsó év alatt. Ajánljuk ss uj évnegyed kezde\'én e kitűnő képes -\\ melynek előfizetési ára évnagyedre 2 frt 50 kr., félévre 5 frt. egész évre 10 frt. Előfizethetni a kiadótulajdonosok, Wilckens és Waidl kiadóhivatalában, Budapest, Koroaahor-oseg-utcsa 3. legjobb Asztall-es Qdite Hal, kltiat kalitnak Kioaynll kötőtűéi, w baJok.il, \|yo-^« httTH kantait ÉDECSEKlaz sróztéa B»aeaHii«r»i. Kryllttó r., Ü SALVATOÍ elsí rasss vassssatcs ssvssysvlz, lithiom és bornátriomban gazdag forrás, orvosi tekintélyek által a légső és emésztési szervek burulos bántalmainál rendelve; — kiváló szer a köszvény, hólyag és vese bajoknál. Borral használ te igen kellemes ntiltó-ital. Kspfesté ásvSsyriz-serBSltsdé-eaáes és legtssb ryaty szertar B-s Sal.ateMflfrás iLaZLaíöS2L 906 7—30 EPEEJE8EN. Bp-steo főraktárÉd-skuthy L- urnái. HARTMANNIGNÁCZ mérleg-pykroa tsr asy-inm 1 asaii 932 5-g SzécieiyHer 5- izia Laprs<ér<a kiadó: SZÁLAY SANDOB \\ tmu aierkeattS : BABOSS LÁSZLÓ. \| Laplulajdono.: WA JDITS JÓZSEF. ¦ L rorat alatt körlottert . feleló«ége! « Ajánlja kovácsolt vasból készült, erős és javított szerkezetű, tizedes- és marha mérlegeit, melyek a székesfehérvári kiállításon éremmel lettek stítüntetve. (E rovat alatt megemlített munkák Xzgy-Kanizsán Wajdtts Jéasef könyvkeresekedében kapnátok vágj általa megrendelhetik. Vidéki megrendelések posta fordultával pontosan eszközöltetnek.) — Az „Owzag-Vüag0 janiua 2. és 9-ikí száma megjelent. Júniusban megkezdődik a saison morte, ez érezhető minden lapon, a politikai napilapokon ugy, mint a szépirodalmi beü újságokon, legyen az bármily nyelvű- Ennek alá vannak vetve a külföld lapjai is. Csodálatos, annyival is insáhb csodálatos, bogy az „Ország-Világ^-on nem érezhető a saison morte: csak olyan élénken, változatosan van szerkesztve, mint azelőtt. A közlemények cssk olyan érdekesek, a képek csak olyan szépek, a rovatok csak oly változatosan állitvák össze, mint az-iút:. A június 2 án kolt számban Acsády folytatja regényét a „Pénzhá-zaságu-oI, Tölgyesy Mihály egy ügyes víg beszélyt ad ,A kedély beteg" czimén, Dumas regénye .Az élet huss éves korban, Scoste Dezső az amerikai elbeszélőkről értekezik alaposan, Báoz Soma egy Béranger és egy Chamino-költeményt ád sikerült fordításban. Az orosz czár koronázása hoszzabb közleményben van leírva. A képek közül első sorban Sie. miradszky .Neró égő fáklyái" czimü nagyhírű, remek festménye pompás rézmetszetben vsn bemutstrs, Megható kép a .Régi dal... régi daL.." czimü is, valamint kedves kép a - „Szamocsa árus leány ;" Szepes Szombathely felvidéki városka Ssemlér Mihály eredeti rajza gsiotéa sikerült kép. A 9-iki számban Acsády folytatja regényét, mely most valóban érdekesen bonyolódik Fodor Gyula .Hervadt levelek" és .Kórágyon* czim alatt három hangulatteljes verset ad, Scossa Desjő bevégezi as .Amerikai elbeszélők" czimü tanulmányát, Dumas regényének folytatása ís igen érdekes; de legérdekesebb Degré Alajos .Vissza-emlékezéseíe-b( 1 kél szép részlet. A tárcsában ífj. Ábrányi Kornél Halmy Fe rencz, a kitűnő művész emlékeinek szeo-tel gyönyörű sorokat. — A képek mint rendesen méltók a kitűnő szöveghez. .Moszkva látképe", a .Kreml Moszkvában, .Temető a hegyen", .Egy érdekéé sakkjátszma", .Ha egyedül vannak", .Unalmas lecske" igen sikerült metszetek, — Szóval as .Ország-Világ" még budapesti hírlap POLITIKAI NAPILAP. Megjelenik mindennap, hétíün éa ttonep utáni napokon Íz. Szerkesztek ét kiadótulajdonosok: CSUKÁSSY JÓZSEF és RÁKOSI JENŐ. .Budapesti Hírlap" nem pártlap 2. PoüHkai tf* társadalmi vezérczikkek. 11. Tudományos, ismeretterjesztő és mulattató tárczák, mindennap rendesen kettő, Hl. Az apró politikai hirek, a /óvárosi ügyek, az egyesületek, a művészetek rovata, IV. A Jontosabb események bővebb leírása külön czik-kekben. JT- A „Budapesti Hirlap" rendes irói: Csukássy József szerkesztő, b. Kaas ívor, gr- Teleky Sándor ezredes, Rákosi Jenő, Balogh Pál, Benedek Elek, Berényi László, Kacziány Géza, Rákosi Viktor, Szokolay Kornél, dr. Volf Vümos. Csukássy József, Rákosi Jenő, a .Bud.po.ti Hirlap\'\'\' kiado.taUjdoao.ai. §Bjr* Mutatványszámokkal sitvesen szolgál a kiadóhivatal. fJSf OÜC<XXX3OOOC<XXXXXXXX>0CXXXXXX^XXXXXXXXXí ; Elsfizeté. ara: ; Egész évra !4 frt. Félévre 7 frt. Negyedévre í 3 trt 50 kr. Egy bóra 1 frt 20 kr. Szsrkesztésés és klaasMvatal: IV. ker. kalap-ntcza 16. ss. Pártjs — olvaséinsk kiterjedt köre. Szolgálatokat nem kíván se kormánynak, se jobb, se balpártnak tenni, csupán s közönségnek és a mi ugyanas az oraeágoak. Miből állanak esek a szolgálatok ? Első sorban abból, hogy mindenről, a mi as országon belül vagy kívül akár politikai, akár társadalmi, akár művészi, akár tudományos téren fölmerül: híven, pontosan, gyorsan, rövidéit, de mégis kimerítően es részrehajlás nőikül értesítse közönségét. E tekintetben egy hasai lap sem múlja felül a „BUDAPESTI HIRLAP^-Ot, Vannak anagyobb és drágább lapok, melyek terjedelmesebben tudósítanak, de nincs, mely pontosabban és pártatlanabból adná értesítéseit. A „BUDAPESTI HIRLAP*\' olvasó közönségén és íróin kivül nincsen senkinek e kerek földön lekötelezve, se osztálynak, se partnak, se kormánynak, ae nyilvános vsgy mugin társaságoknak : a „BUDAPESTI HIRLAP" a legfüggetlénebb tap Magyarország fővárosában, a hol as egyik lap a pénzvilágnak, a másik egy egy hatalmas vasútnak s más íty vállalatoknak, a harmadik a kormánynak, a negyedik a zsídókask, az ötödik egy-egy felekezetnek, a hatodik a szabadkőműveseknek, s hetedik nyolosadik egy-egy pártnak a jármát viseli. A „BUDAPESTI HIRLAP0 nak csak egy hatalmasság parancsol, az diktálja vesérczikkeit. az szabja meg magatartását s e hatalmasság ; s nagy közönség és ax órásig azonos érdeke. Ennek tesz szolgálatot, a ki a .BUDAPESTI HIRLAP Ot pártolja. Nekünk nincs kitől féljünk, nincs kitől reméljünk, kivéve olvasó közönségünket, a mely ítél szavaink és cselekedeteink felett. A „Budapesti Hirlap" rendes tartalma a következő: V. Távirati tudósítások. VL Napi események rovata. VIL Közgazdaság. Ezenkívül a mellékleten rendesen egy-egy vezérczikk a társadalom valamely osztályának érdekeiről, országgyűlési tudósítások^ tárcza, törvényszék, vidéki hírrovat, \'ónálló ismeretterjesztő, szórakoztató csikkek, tudósítások a divatról, hasznos tudnivalókról és állandóan egy egy regény. ^jjj\\xxxm%H m ¦ PfJQOOI iqoooooooooouuolstat aaaAfcasAaaaaaaaKm^^Aft^yL^/yjt^^ Rendkívüli alkalmekkoc lapunk rendes terjedelme, a mely 12 oldalnyi, hoi egy fél, hol egy egész ívvel kibővül. Nagyobb ünnepi számokat adunk ki a feldolgozott hirlapi napi anyag mellett becses és érdekéé tarulomzrsl. Kiváló események ssínhelyére külön tudésítókat küldünk, akik ügyességük ós megbízhatóságuk által egyaránt lekötelezik a közönséget és s sserkess tőséget. Bécsben, Berlinben. Parisban,. Londonban, rendes tudósítóink vannak, a kik közvetlen benyomásaik alapján adnak hírt arról, a mi e világvárosok lakóit foglalkoztatja. A „BUDAPESTI HIRLAP" a legolcsóbb politikai, szépirodalmi, társadalmi és gazdasági napilap. BLÖFXZHTSBI Ari rV i Félévre 7 frt — Évnegyedre 3 frt 50 krajezár. — Egy hóra 1 írt 20 krajezár. SSV Aa olofisolée legogyaaerübboo poítaatalvanynyal toljeaitíiotó e caimac : "SSj „Budapest! Hirlap" Budapest, kalap-utcza 16-ik szám alatt. Tíastelettel ajánljuk a „BUDAPESTI HIRLAP ot elsó és rendíthrtlen hirdetőjét s magyar nemzeti állom érdekelnek, a t. magyar közönség lekötelező figyelmébe. NAGY-KANIZSA, 1883, jmuos 21-én, íuszonkettedit évfolyam. Elstxttév! ár: eresz érre......R frt fel e.re...... r ne.jed m......3 , Boy nám 10 Jfcr hirdetések: - hasábos petitsorbiii 7, másodszor ¦ , minden torábbi soré;: \'• kr. NYÍLTTÉRI! EN (orenkeat 10 krert »iHetni-k lei r.iu.-stari illetek minden egyes -i:r>i,-lí-eért 30 kr. fizeiMidü. ZALAI I0ZL0IY. A lap szellemi részét illető kí-zlemé-nyek a txerketxtSb&x, anya-ri részét illető közlemények pedif a kiadóhoz beroteotre iotézendök : S A Q Y ¦ K AN I Z S A Wlassloshsi Rtrmeatetlra lerelek csalt ismert\' munkatársaktól fogadtatnak tL Kéziratok rízsza nem küldetnek. , Nagy-kanizsai Önk. tüzoltó-egylct", a .zalamegyei általános tanítótestület", a Bnagy-fcanjzsai kisdednevcló egyesület", a ,nagy-kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet, a „soproni keres kedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kulválasztmánya, s több megyei és városi egyesület hivatalos értesitöje. Heteukint kétszer, vasárnap- s csütörtökön ib e g j e I e a ő vegyes tar talmi lap. Előfizetési felhívás. — Az uj évnegyed küszöbén fölkérjük a t olvasóközönséget lapunk szíves pártolására. Azon t előfizetőinket pedig, akik még hátralékban volnának, annak mielőbbi beküldésére tiszteletteljesen fölhívjuk. Lapunk előfizetési ára: félévre (jul.—decz.) 4 frt, negy edévTo (juj. — szept) 2 frt. N.-Kanizrón, 1883. jun. 15. A kiadóhivatal. A modern nők. Mit kívánunk meg egy nőben? Madách szerint: ,a leánykebelben kívánom az előítéletet e szent poé-zíst, mult idők zenéjét, érintetlen zoniánczát a virágnak0 és még menynyit ezenkívül?! Hogy ne legyenek salonhölgyek. A mi nőinket tán nem is tévedünk, ha csak hölgyeknek merjük nevezni, no alatt ugyanis mi mást értünk, igazi nót. \'5 Nő az, aki boldogító és képező anya, a családi kör értelmes vezetője, akinek értelme, kedélye és lelke, erkölcsi alapok által támo-gattatik, míg hölgyek: modern nők azok, akik csak a salonnak élnek, akik az erkölcsi és hivatásbeli elveken túltéve magukat az értelem nélküli szórakozásoknak, a divatnak, az élvezeteknek szentelik minden gondolataikat és minden idejüket És mily számmal vannak ez utóbbiak 1 — Kőztük, ha társai gást keresünk, fecsegést találunk, ha az irodalomról beszélünk, divatról hallunk, a családi élet örömeit kötelmeit beszéljük, bálokról, hangversenyekről hallunk — sportokat dicsérnek, mert a mi nőink nem a Madách női, sem Puskiné, aki szerint, .rejtekben szép a hajadon". Nálunk a nevelés nem kívánja meg, hogy megismerkedjenek, az általános ismereteken kívül, saját hivatásuk; ismeretével, az erkölcsiség alapelveivel, amely a nőt igazi nővé teszi, akik a férfiakból képesek is lennének kiirtani az Önzést s lelkükbe csepegtetni a jellemszilárdságot, a nők ma piperebábok, sálon hölgyek, szív és lélek nélkül, akik gyermekeiket nevelőnők (és még milyen nevelőnők) gondjaira, dajkákra bízzák, a kik a varrás és szabás s az ízlés kellemetességét csak az elegánsul más által nehéz fáradsággal megvarrott öltözékeik fölvételéből ismerik, akiknél, férjeiknél előbbre való, egy s&lonbeuf, amelyet a legrosszabb vendéglőben vidám és ledér társaságban elkölthetnek, mint az a rostélyos, amelyet egy jó háziasszony aaját fehér kezeivel maga hozna az asztalra. És ily körülményes: kőzött szemben az ily piperebálokkal, akiknek: nincs más örömük, mint csak a t o i 1 e t t e szemben ilyen salonhölgyek kel, akik kénytelenek meghajolni cselédjeik elótt, mert még rántást sem tudnak keverni, még a férfiak hibásak, bogy nem házasodnak. Isten! bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekesznek. Addig nincs engedmény, nincs is orvosság — s nem is számithatnak az élet küzdelmeibe a nők,kedvezőbb helyzetre, mig ezt maguk nem teremtenek maguknak. A férfinak az igazinak nem kellenek salonhölgyek, divatbábok, ők nőket akarnak, akik a zongora zás helyett zenei műveltséget, divat helyett önálló ízlést, fecsegés helyett társalgást, fényűzés helyett házi boldogságot tudnak férjeiknek teremteni, s a kikről föltételezhetjük, hogy gyermekeiket nem bízzák neve-lónőkre, hanem maguk fognak csepegtetni kebleikbe érzelmeket, s maguk fogják irányozni ösztöneiket és indulataikat, s akik nem fogják tőlünk kívánni, hogy rabjaik te- gyünk szabályaiknak és hóbortjaiknak, hanem megértik, hogy a férfi boldogsága a nők erényében, a család boldogságában s a gyermekek nevelésében fekszik. Neveljetek tehát, igaz nősét * hazának és férjeiknek, mert a salonhölgyek, akiket ma a világ erkölcsi életébe a korszellem fölvett — ezek nem azok, akik férjt boldogítani, s a világ erkölcsi ujjászü ietését megtudnák teremteni. A ,vörös-kereszt egylet" Világ- békéről beszélgetünk és nyakig vasban, biztosítjuk a békét. Biz ez alig is lesz másképen, míg a földön emberek élnek ! Mert érdek-összeütközések, megsértett népjog, bírvágy mindig találnak termékeny talajt és ha ilyenek nem teremnének, hát mesterségesen megkészítik. Kiegyenlítésükre aztán kard, puska, TJchatius ágyú, torpedó mindannyi készen áll, mert hiszen a villamos sodrony hozta hadüzenet elé csak gőzerővel állhatni és akkor előkészületek tételére már nincsen idő és ha valaha igaz volt a költő szava; „Ne csak veszélyben légy erős, A béke vészesebb; S melyet vág álmos népeken ; Gyógyithatlan a seb!" — ugy a mostani hadviselés módja mellett teljes mértékében igaznak bizonyult ! De az emberi szívben nem csak gyűlölet, hanem szeretet is lakik s ha a gyűlölet készen áll sebet ütni ellenfelén: nem késik a szeretet abba enyhítő balzsamot csöpögtetni, bekötni a vérző sebet és letörölni a fajdalom sajtolta könyeket! — A ,jajnak" mint egy viszhangjává lett , .vigasz" szava! És ez igeu jól van igy ! Ha egy országnak fegyvert fog- ható része az ország vagyona és a lakosság életének oltalmazására fegyverrel kezében az ellenség elé állva életét hozza koczkára, mindenesetre jogos és méltányos, hogy a másik rész, melynek jóléte fölött történik az őrködés, vagyonának egy részecskéjével jöjjön támogatására a har-czoló félnek, enyhítse bánatát, nyomorát a visszamaradt Özvegyek és árváknak. A kereszt és szeretet jelvénye; azon halt meg az emberiség meg váltására az Üdvözítő, azért választotta a nemzetközileg szerződött államok képviselete a keresztet jelvényéül, hogy pedig épen vörös színe van ama keresztnek, azt Genf városa iránti hálából tevék az ott összegyűlt hatalmasság: képviselők, mert ezen város jelvénye a vörös kereszt ! És e jelvény erős védő-erővel bir, mert mindazon hatalmasságok, melyek ezen egyletnek szerződő feleivé lettek, védeni tartoznak azon egyéneket, kik bal karjaikon, vagy a nők mellök bal oldalán fehér szalagot viselnek vörös kereszttel, nem ugy, mint régen, hogy ha egy várost megszállott az ellenség, hát a békés polgárságot is ellenségnek tekintve, mészárolták a fegyvertelen polgárságot, sőt nőket és gyermekeket is! Azért, ha ilyen szép czélja vau a vörös kereszt-egyletnek, méltó,hogy a mások és a magunk iránti szeretetet gyakoroljuk annyival is in kább, mert évenkint egy forintnyi adakozás senkinek nem lehet annyira hátrányos, mint a mennyi előnyökben részesít! Fölhívjuk tehát közönségünket, hogy minél tömegesebben lépjenek be ezen egylet tagjai sorába, aláírásokat szerkesztőségünk is elfogad és a jelentkezőket illetékes helyen be jelenti! TÁRCZA. Élet re-halálra! (Párbajtörtenetek.) Irta: bajxóczy lajos. (Folytatás ée Tége.) Addig kellett lőniük, míg aa egyik golyó talál. Nemes Ábrahám a vízszintesen fek tetett palaczkokból kilfitte a dogokat i nélkül, bogy a golyója a palaczk nya kénak oldalfalat megsértette volna. Ke zében volt L. berezeg élete, e mégis fi lett az áldozat A segédek jeladáséra L. berezeg lőtt, s abban a pillanatban Nemes gróf pisztolya is elsült. A segédek ama kér deaére, történt e valami sérülés, L. ber caeg szólalt meg elósxör, kijelentvén, hogy fi nem sebesült meg. Ekkor Nemea Ábrahám barom lépést telt előre, felemelte balkarját mellére mutatóit, a lássa mély hangján németül monda: — Igen, éa találva vagyok. Mellben volt átlőve. Amint czélozni akart, L. hercsegnek mellébe fúródó golyója következtében ujja megrándult, s a pisztolyra scbnellen levén alkaldsava, aa elsült Nemes gróf óriási szivósságu ember volt. Baját semmibe aem vette. Maga ment fel a vendéglő emeletén levő szobájába, \'§ ssemébe kscsagott orvosinak, midőn as figyelmeztette, bogy ba nem vigyáz, beállhat a vermérgeiós. Annyira bízott fizikáméban, bogy halála elfitt egy órával, közvetlenül as agónia beállása elfitt, összecsomagoltatta holmiját. Az eati vonattal Bécsbe akart menni. Egy órával később már Cbaron hajójában Ült. * A szabálytalanságokról hírhedté vált párbajok közül is kiválik az, mely a Felvidéken ment végbe évtizedekkel ezelőtt két odavaló nemesember Fleiacbhacker Jéa-Ajkay között * Kardra verekedtek. Addig kellett vivniok, míg egyik a földre esik. A két fél összeállott, a segédek bevonultak a fülkékbe, s onnan nézték, bogy aprítják egymást védenczeik. A mikor esek már jól helyben hagyták egymást ¦ mind a kettő ott bevert egy tócsa vérben a Íj! dÖn, akkor a segédek elfijfttek. Ajkay testén harmiocabét vágás volt Fleischaekeren tizenhárom sebet számláltak. Utóbbi teljesen kigyógyult Ajkay is felépült, de néhány fejvágást ia kapván, elméje homályosodott el. Többféle variáczióját beszélik ama szintén szabálytalan véget ért párbajnak, melynek as Öreg Cbapon bácsi egyik legkitűnőbb tanítványa, Szemző, éa egy üsst között kardra, ós pedig első vérre kellett volna végbe menni. A lúragiasaágáró! híres boldogalt báró Wenckheim Béla segÓdkedeit valamikor a harmincasa években, a mikor két fiatal magnáa színién első vérre akart verekedni. A két s pécsi ss elkeseredetten szabdalta as isten levegőjét, éa mindenik jól vigyázott, hogy baj ne essék. A dühös hadonászna végeredménye as let\' hogy az egyik nekifanyalodott párbajosó Wenakbeim bárót vágta bokába. Wenckheim rögtön beasüntette a bárbajt, — Uraim — monda — ki volt kötve, bogy önök első vérre verekesznek. Nésaék, ím itt as elsÓ vér, én meg vagyok sebesre. Szemző és a tiszt párbaja nem volt ily hosszadalmas. Szemző as első összecsapásnál megvágta ellenfelét A mint látta, bogy vér folyik. leeresztette kardját, begyével a padló felé függőlegesen. Némelyek szerint a tiszt nem vévén észre, hogy Szemző védtelen, folytatta a vagdalkozzál s igy szabdalta oaaze Szemzőt. Mások szerint Szemző öl-tözköd.ii kezdett, a mikor a tiszt reáro-hant s össze vagdalta. Itt a Szemző segédei voltak a hibásak, őket terheli a felelősség, a miért ilyesmit megengedtek, elnézlek eltűrtek, A segédek kezükben tartják agy felük, mint ax ellenfél életét Ha szabálytalanul jár el bármelyik, jogok van rögtön juez-ufikalni. Tudok esetet midőn valaki ellen-\'elét beszorította a sarokba, s már több vágást ejtvén raj\'a, attól lehetett tartani, hogy megöli. Saját segédje vágta keresztül karját csakhogy azét lehessen őket választani. Nem említem fel azokat a szomorú kimenetelű párbajokat, melyek csak a közel múltban oly nagy port vertek fel, a minők voltak a Peresei Aurél és Wagner tanár, Károlyi István és Zichy Ferraris Viktor, a a\'Luzsónszky-Crandelfiin-ger-Szirmay között végbement hármas párviadal. Az első indokát sohasem kutattam, lefolyása után nem kérdezősködtem, a másodiknak agy eredete, mint lefolyása •okkal inkább napirenden van még ma ia, semhogy szükségéének tartanám megemlíteni. A harmadiknak oka családi villongás volt Egy ember állott kettővel szemben. Szerintem ez is olyan a mire jobb fátyolt vetni. De érdekesnek tartom felemlíteni azt a párviadalt a mely Z. Imre gróf, s egy közös hadseregbeli tiszt között folyt le. A tiszt szóval, de halálosan sértette meg Z. grófot Z. hat lépésről követelte a lövést A tiszt lőtt először, s lövésére Z. agy felbukott, mint egy nyal. Gerincze csontjába fúródott a golyó. Azonban hirtelen talpra állt ¦ pisztolyát felfogván, követelte a tiszttől, bogy vonja viasza állítását, e kérjen t&le bocsánatot A tiszt visszavonta sértő szavait, ¦ bocsánatot kért Z. gróf ellenfele lábaihoz csapta töltött pisztolyát, s szó nélkül kötöztette be sebeit A tisztet kigombolták as egyenruhából. « Érdekesek as agynevezett irodalmi párbajok ia. Est sem a mostani generá-czió hozta divatba. Verekedtek az író mesteremberek már régebben ia. Boldogalt Tóth Kálmán ir le egy párbajt midőn az egyik félnek mindig sikerült a kard. ellen a rendőri asszisztenciát kieszközölni. Végre az a fél, a ki nem bujkált a párbaj elől, az egész kompániát meghivatta a Margitsziget remetéjéhez ebédre. Jegyzőkönyv a soproni kereskedelmi s iparkamarának 1883 ik évi ápril hó 19 éa tartott rendes közös üléséről. (Folytatás.) A közös ülés tudomására hozattak ; 77. A budapesti termény- és gabonakereskedők és bizományosok megkeresése aaon kérelemmel, miszerint Bpeat főváros törvényhatósági bizottságához a magyar leszámítoló és pénzváltóbank, mint a fővárosi közraktárak bérlőjének az alapszabályok megváltoztatását czélzó folyamodványa ellen intézett beadványát pártoljak. Ezen beadvány szerint, nevezett közraktár bérlő törekvése ellenében, annak a aaját számlájára való üzérkedés meg nem engedendő, aa általa as áruk feladásánál éa továbbitáaánál használt jogtalan Czim betiltandó és a bérifi felette magas dijszabássi lejebhszállitására kötelezendő volna. A kamara elvben szinte kimondja, miszerint nem tartja megengedhetőnek, hogy a közraktárak ssját számlájukra üzérkedhessenek. Mintán azonban ezen kérdést Budapest legközelebbről érdekelt kereskedelmi k3rei már tárgyalták, különben is ezen tárgy megkésve került a kamarához, agy, bogy a mai ülésre aem szereltethetett fel kellően, fennti megkeresés egyszerűen tudomásul vétetik. 78. A nagyméltóságú m. kir. föld-mivelés, ipar- éa kereskedelemügyi minis teriura t évi márczius hó 17-én 11296. szám alatt kelt értesítése, miszerint Zombor szab. kir. város területén, a fennálló házalás! szabályok 17. § ában biztosított jogok épségben tartása mellett a házalókereskedés gyakorlása megtiltatott. Tudomásul szolgál. 79. A nagyméltóságú m. kir. föld-mi vele-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumhoz az elnökség által intézett jelentés, mely szerint a m. ministeriom 47185/1881. szám alatt kelt leiraU rendeletéhez képest as érdekelt körök, a közigazgatási hatóságok utján, a bécsi tőzsdének a nyers bőrök kezelésére és kereskedésére vonatkozó határozatai iránt kihallgatva es ezek nyilatkozatai feltör* jesstve lettek, kéretvén egyúttal, miszerint esea határozatok a budapesti ára és értéktőzsde határozatai közé felvétessenek. Tado-násul szolgál. A kard ólétól idegenkedő föl igen meg volt lépetve, midőn ellenfelét ott találta segódoivei egyetemben. A mint as ebéd véget ért, a fekete kávét kiszűréseitek, a szeretetreméltó házi asszony hirtelen felállott az asztaltól s e szavakkal : — „No most kedves vendegeimet magukra hagyom" — eltávozott Az egyik segéd rögtön bezárta sz ajtót kettő félretette sa asztalt, a negyedik valabojnau dogacaból előkeresve s a kardokat, felkérte az áldozatra szánt bárány kákát, hogy vetkőzzenek neki. A dolog hamar véget ért Tóth Kálmán megvágta ellenfelét Ugyancsak annak ax uri embernek ki oly ügyesen bujkált Tó-h Kálmán kardja ekl, volt Jóaai Mórral >a párbaja. Jókai egyike a legügyesebb vívóknak, s abban as időben szemmértéke, ru-gsnyossága és izomereje is megvolt De nemcsak ügyes vívó, erős, kitartó, gyors kezű, hanem egyattal hiree jószívű ember is, ki még a légynek se szeret véteni. — Három vagy négyszer szőritotta ellenfelét sarokba a nélkül, hogy megvágta volna. — Sajnálom I mondogatta ilyenkor. — A segédek kezdtek türetmeileo-kedni, s csak mikor határozottan követelték, hogy vessen veget a dolognak, akkor karczolta fel ellenfele bőrét. • Az érzékenykedés pedig kardpárbajnál sokszor kárára lehet a legjobb vívónak is. L képviselő egyike volt a leggyakorlottabb kardvivóknak. Valami caots- HÜ8Z0NKBTTKDIK KTFOLYAM. ALAI KÖZLÖRÍ JÚNIUS 21-én 1883. 80. A magyar tudományos akadémiának felhiváas a tervezett magyar iparos-szótár számára iparos szakkifejezések és elnevezéseknek -yujtóse végett. Miután a kamara ssékbelyén magyar műhelyek fenn nem Állanak, kifelé pedig mar csak lüzőtt határidő rövidségénél fogva is eredményes tevékenység alig volna kifejthető; a hivatkozott felhívás pedig úgyis maga as akadémia által valamennyi iparos társulattal közöltetett, egyszerűen tudomásai vétetik. 81. A soproni básüpsregylet átirata, melyben az engedé\'yesett 60 f rí ny; segélyért köszönetet mond es ss 1882. érre vonatkozó jelentését megküldi. Tudomásai ssolgál. 82. As elnökség átirata a solyemte-nyésstési felügyelőséghez, melynek kep-csán átküldetett Springer József helybeli délivásuti állomási gépfel ügyelőjének a kamarához beterjesztett, háziipsrÜag elő-állitott különféle selyemterméke. Mintán Springer előadása szerint a háziipar eddigelé ily termékeket nem állított elő, hanem ezeket s külföldről kellett behozni, felkéretett s selyemtenyésztési felügyelőség, hogy s Springer által beterjesstett mustrákat vizsgálja meg és ha azoknál alkalmazott kikészít és i mőd czélszerünek bizonyulna, részesítse Őt némi elismerésben. Tudomásai ssolgál, 83. A központi háziiparegyesület értesítése; miszerint lemond vs eddigi önállóságáról, ezentúl mint aa országos iparegyesület szakoszálya folytatja működését. Tudomásul szolgál. 84. A soproni iparos oktatást terjesztő egyesület köszönő átirata az ez évre engedélyezett 400 frlnyi segélyösszegért. Tudomásai ssolgál. 85. A cs. kir. szsb. osztrák állam vaspalya-tánulat átira ason értesítéssel, hogy eddigi osége lenni megszűnt a helyébe as uj czég: „Szabadalmason osztrák-magyar államvasút társaság" lépett és hogy külön-külön sz osztrák vonalakra nézve egy Bécsben, — a magyar vonalakra nézve egy Budapesten sz-kelő igazgató tanács szervez te tett. Tudomásul szolgál. 86. A cs. kir. szab, délivaapálya-társaság budapesti üzletigazgatósága usk átirata, azon értesítéssel, hogy s kamara kérelméáes képest a 393. száma, Szombathely és Bécs között közlekedő személy vonat, április 7-ke óta fél első es másfél másodosztálya kocsival közlekedik. Tudomásai szolgál. 87. Tudomására hozatott továbbá L kamarának, hogy as 1881. évi fójelentéa nyomstáss befejezve s es többszáz péJ. dányban a különféle ssakmínistenunióknak, valamennyi kereskedelmi és iparkamarának, a közigazgatási hatóságoknak, közintereteknek, ngy valamennyi kama- rai választott és levelező tagnak msg küldve lett. Tudomásul ssolgál. 88. Végül bemntattatott a kamara által ösztöndíjban részesülő Tóth Istvánnak iskolalátogatási bizonyítvány a, melyből kitűnik, hogy aa a bécsi képzőművészeti akadémia szobrászati osztályát igen jó eredménynyel látogatta. örvendetes tudomásul szolgál. 89. As utolsó rendes közös ülés óta egy bizottsági ülés tartatott. A napirend tárgyai. I. A nagyméltósága m. kir. föld-mivelés-, ipar- éa kereskedelemügyi mi-nisteriumnsk leirata, az osztr.-magy. bank fiókjainak a kamarai illetékekkel való terhelése tárgyában. II. Ugyanannak leirata dohány gyárnak a kamarai kerületben kért felállítása tárgyiban. HL Ugyanannak leirata a sálogköl-csönttslstek által szedhető dijak iránt. IV. Tabbszent-gotthárdi iparosnak beadványa aa ipar terén eszlek bajokról V. A déli vasat-társulat által a Tirolba irányított küldemények iránt egyeseknek engedélyezett rendkívüli vitelbéri leengedés. VI. As iparos oktatást terjesztő soproni egyesületnek megkeresése sa ipartanodái bizottságba tagoknak választása végett. VTL A helybeli m. kir. postaigazgatóság átirata fíókpóatahivatalnak és vámhivatali kirendeltségnek a déli vasat helybeli pályaudvarin leendő felállítása tárgyában. VIII. A nagyméltóságú m. kir. főldmivelés , ipar- és kereskedelemügyi minisaterium leirata iparstatisstiks ké-stí.ése tirgyábsu. IX. Az 188?. évi sársaámadás. X Kereskedelmi ülnököknek a váltótörvény székhez való választása. L A nagyméltóságú m. kir. töldmi-veléV, ipar és kereskedelemügyi minisztérium f. évi február hó 13-án 3851. sa. alatt kelt leiratával, vonatkozással a kamarának m. évi június hó 28-án 1254. szám alatt kelt felterjesztésére, melyben aziránt folyamodott, méltóztatnék odahatni, hogy aa osztrák-mag; ar bank, vidéki bankfiókjai után. nem külömbén a közlekedés intézetek is, a vidéki kamarák számára fizessenek megfelelő kamarai illetéket, értesiti a kamarát, hogy a kamarai illetékek kirovásánál eddigelé gyakorolt eljárásnak a fennálló kamarai törvény mód ősit áss előtt való megváltoztatását sem czélszerünek, sem lehetségesünk nem tartja. 90. Az ügy hosszabb tárgyalása után, mintán a hivatkozott miniszteriális leirat as érdemleges elintézést a jövőre tartja fenn, tudomásai vétetett. pztéba keveredett egy ismerősével. Utóbbinak segédei kérték, ne csúfolja fol nagyon felüket. S mi lett a vége? Aa, hogy X. kapott egy oly vágást jobb karjára, hogy karját azóta nem használhatja. * A vigadó termeiben vagyunk. Az álarezosok raja hullámzik le és fol. A buőe ben egy szóké dívát rsjong körül s fiatalság. Egyszerre egy fekete dominó közelget a pár szót sug a szőke díva fülébe. A hölgy meg van lepve, kíváncsiskodik a e szavakkal fordul a mellette levő fiztál gavallérok egyiké hoz: — — Ugyan ki lehet es s dominó ? de szeretném látni as arcsát — Igen — víszonzá a fiatal ur hiss annál nincs könnyebb. Ezzel eső és beszéd nélkül ods lép a dominóhoz s fel akarja emelni álar-czit. — A fekete dominónak csak annyi ideje volt, hogy félre lökje a fiatal gavallér kezét. Ezután a vakmerő urnák fulóbe angta: uram, ez szemtelenség! S azzal odább ment. A fiatal ur egy barátjával követte, e az oszlopok között útját állva, kijelentették, hogy elégtételt követelnek. — Tudjak as urak, hogy ón kí vagyok? menü as álarezoe, 1 adtommal maszkot nem szokás provokálni. Dehogy ne gondolják, miszerint megijedek, im itt a névjegyem, Ón N. huszár-főhadnagy vagyok, s lakásomon várom reggel as urakat. A fiatal gavallér meghőkölt, bocsánatot kért vakmerőségéért, s kijelentette, hogy másnak gondolta ax álarca alatt. Pár hétig volt elég ideje gondolkodni a felett, hogy szabad-e vagy nem más ember álarcait felemelni. * A csángó herczegnek, Odescalchi Artúrnak régidőktől fogva megvan az a termééi©te, hogy a bencsegŐ, pökhendi gavallérokat ki nem állhatja. Most már legfeljebb csak mosolyog felettük, a régebbi időkben asonbsn szerette exerczi-roztatni ís ss olyanokat, kiknek fellépése, magaviselete nem volt Ínyére. jx hstvsnaa évek derekán történt Pozsonyban a lóversenyek alkalmával, hogy a bécsi société tagjaival báró Ehrge-let is lerándult. Es az Ebrgelet egy igen mulatságos ember volt. Sok furcsaságot beszéltek róla a felsőbb körökben. A többek között ast ís, hogy smsteur festő tevén, sa uralkodó arczképét is lepingálta es kiállította. Hogy, hogy nem történt, a felség szintén elment z megnézte a képet. Alig tekintett a festményre, elfordult, a ott hagyta a kiállítási termet. Báró Ehrgelet ugyanis abból a nemzetségből származott, kiknek Mária Terézia csak oly feltétel alatt engedte meg a kardvizelest, hogy sst jobbolds lukon hordják, tehát a kardot as uralkodó jobb oldalára pingálta. Eszel aa Ehrgelet báróval akadt öcsse Odescalchi Arthar. A bárónak cssk harmad vagy ne gyed napra jutott eszébe, hogy provo kálni kellene Odescalchit Irt tehát Bécsből, hogy jöjjön a berezeg rögtön Bécsb-¦ adjon neki elégtételt. A herczeg kijelen tette, hogy ad nagyon szívesen, de ö Nyiiramegyében lakik, tehát nem tartó sík Bécsbe menni verekedni. Hs a bárónak tetszik, Nyitráig elébe megy. Ugy is történt. A felek Nyitráa as ohoni zárda tölgyesében verekedtek kardra. \| Odescalchi néhányszor kiverte el lenfele kezéből a kardot, s csak mikor már teljesen kifárasztotta, akkor adott neki egy vágást. * Fordulnak elő néha komikus dol gok ugy a kaid , mint a pisztoly-párbajok alkalmával. Ilyen volt a többek között az az eset is, midőn gróf Beating Knipbausennek ellenfele levágta as orrát, s a gróf Mollja hirtelen oda ugorván befalta. Ilyen volt as a másik etet, midőn Dabreesenben szintén kardpárbaj alkalmával a két ellenfél ambót vágott, s egyik felülről hasította ketté s marik orrát, a másik alulról fölfelé ellenfeléét. Hyen volt aa is, midőn 5., a fó- A nagyméltóságú m. kir. főldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi min tsz t. L évi tebr. hó 2l-en 7614. szám alatt kelt hátiratok leirals kapcsán, másolatban megküldi a nagyméltóságú magyar kir. pénzügyminisztériumnak hozsi intézett átiratát, melyben az a kamarának azon kérelmére nézve, hogy kamerekerüle-\' tünkben állittaesék fel egy dohánygyár, kijelenti: miszerint ason állítás, mely szerint s dohánygyárak jelenlegi terjedelmükben a támasztott igényeknek már nem képesek megfelelni, valóságon ala pulván, e részben intézkedések szükségesek; aj dohánygyárak felállítása asonbsn a fentorgó körülmények között nem mutatkozik oly czélszerünek, mint a jelenlegi gyárak kibővitése. Eziránt! intézkedések már tervbe ia vétettek. Ily uton gyarapítani a dohánygyártást szert csélsserübb, mert s meglevő dohánygyáraknál szoknak- kibővítésére alkalmsa telkek rendelkezésre állansk, ezeknek pedig a meglevő épületek kiépítésére való felhasználása sokkal inkább felel meg a kincstár érdekének és jóval kevesebb költséggel Ís jár, mintha nj gyárak építtetnek fel. Ezenkívül a meglevő gyárak kibővítésével elesik az építési lelek megvétele, valamint a közigazgatási épületek építési költsége és rendszerint még a tiszti létszám azsporitása is, mig egy uj gyár építésénél a vezetéshez és kezeléshez szükséges és tetemes kiadásokkal járó tisztviselői és szolgai állomások rendszeresítése ís elkerülhetlen. — Mindezen okokból a kamara dohánygyár felállítását csélsó kérelmének nem lehet helyt adni. 91. Miután a kamara fel terj esetésében főkép azon, am. pénzügyminisztérium által is helyesnek elismert indokból kérte a dohán gyár felállítását, mivel a jelenleg működésben álló gyárak cím képesek a szükségletnek megfelelni, minek következtében általános a közönség panasza a gyártmány minősége ellen; mintán nevezett ministerinm továbbá kijelenté, mi-szerint ezen bajokon a fennálló gyárak bővítése által segíteni akar: a kamara felterjesztésének fenti elintézését megnyugvással tudomásai veszi, m. A kamarának f. éri február hó ló-én 607. szám alatt kelt felterjesztése elintézéséül, a nagyméltósága m. kir. főldmivelés-, ipar. és kereskedelemügyi ministerinm f. évi marosioa hó 12-én 10981. szám alatt kelt leirata kapcsán, megküldi Sopron ss. kir. város közönségéhez mult 188S. évi szeptember hó 23 án 86983. ss. alatt intézett rendeletének mását, mely szerint a késixálogüzlélben mindennemű dijak és illetékek, beszámításával s bélyegdijnak, 24%állapittattak meg és megjegyzi, hogy e szerint a kama rának ason faltevése, mintha a sálogüz-lettalajdonosok jogosítva volnának a kölosöndijon felül as állami bólyegillete ket ia sa elzAJogositó felektől követelni vsgy beszedni, tévedésen alapszik, minélfogva további intézkedésre szükség nincs. 92. Tudomásai ssolgál, egyntts) elrendeltetik annak kipuhatolása, mely feltételek illetve, mely elvek szerint essköeőttetnek s kézisilogkölcsör-.ök. IV. Sst.-Gotthard mezőváros több ipa-roaa és kereskedője közös beadványban kereskedelem és ipar lerén felmerülő különféle bíányokra reá mutatva, következő poncokban öaazegesi az ezen bsjok orvoslására vonatkozó óhaját: 1. Hozsssék he a képesítés igazolásának, három évi tanonca és három évi váodoridőnek kötelezettsége. 3. Hozása ék be as iparos rajztanítás a népiskolába. 3. Szoríttassák meg a házaló keres kedéz. 3. Szüntessék be, vsgy legalább is kösyebb ittessék meg a fogyasztási adó a határszéli vidékeken. 5. Változtassák meg a kisebb pol gári peres ügyekben való eljárás s kösségbiróságok illetékessége tárgyiban. 93. Tárgyalás és jelentéstétel végett kisdatik a közös bizottságnak. V. E tárgyban as iroda külön munkálatot állított egybe, melyben a déli vas-pálya-táraaaág által engedélyesett kivé teles refaküó, ugy ez e tárgyban megindított nyomozás eredménye következőleg adatik elő: .Deulsch A. fiai siófoki gabonakereskedő óság, a kamarához intézett hosszabb beadványban panaszt emel aa ránt, hogy a cs. kir. sssb. déli vaspálya-társaság a Tirol teld irányuló kereskede lemben egyes cségekoek oly tetemes kedvezményeket nyújt, hogy s többi, kivált a kisebb gabonakereskedők létele, kiknek vagy semmi vsgy csak aránylag eltűnő kicsi refaktíák engedélyeztetnek, nemcsak alapjában meg lám ad tátik, sőt felit te veszélyeztetik is. Ugyanazon panaaaaaal foglalkozóit pécsi testvérkamaránk is f. évi márczius hó 15 ón tartott rendes közös ülésébén mely alkalommal főleg ason körülmény képezd a panasz tárgyát, hogy a cs. kir, asab. déli vaspálya-társaság egy, több nagy gabonakereskedőhis által alakított társulattal, mely „magyar-tiroli ellátási szövetkezett\' ezóge alatt létesült, formális refaktíaszerzódóat kötött, miáltal ezen azövetkeaetnsk a Tirol felé irányuló ke reskedelembentürhetlenfSÓt monopolizáló befolyna biztosíttatott A kérdéses szövetkezet agyanis kötelesé magát évenkint legkevesebb 1500 kocsirakomány vagyis 15000 tonna gabona szállítására a Tiroli vonalon és azért példán! a barca-innsbrucki vonalon minden kocsirakomány vagy is 10 tonnánál 46 frtnyi refektiát elves. városnak egy évek előtt meglehetősen népszerű és ismert alskjs verekedett egy Ügyvéddel Rákos-Pslotán pisztolyra. Azelőtt jó baritok voltak, a valami sem* mÍBÓgen kaptak össze. A mint a lövések elhsDgsottak, kitűnt hegy egyikben sem esett kár. A segédek felszólították Őket, hogy nyújtsanak kezet egymásnak. — Én, monda szokass szerint X. nagy psthetíkus bangón, — tudom, hogy családos ember vagy, gyermeked, derék jó feleséged van; én tehát nem akartalak agyonlőni. Servus I — Ég sem, lelkem, víszonzá az ügyvéd, de lehetetlen is lett volna, mert as orrodra czóloztam. X.-nek ugyanié as orra volt testének oly érzékeny réssé, a minő Aohilles-nek a sarka, nem csoda tehát, ha a két fél a párbaj után dühösebben vált el, mint a hogy haragudtak egymásra a párbaj végbemeaetele előtt Ilyen volt az is, midőn két birlap-ró Megyeren pisztolyra verekedvén, a párbaj lefolyássután Y. fel akarja venni telsőkabátját mely tőle huss lépesre beért, s észreveszi, bogy as van átlőve. Elkezdte a szenteket segítségül hinni, de amúgy huszárosán, hogy ép most, tói közepén csúffá van téve ss egyetlen téli kabátja. Inkább lőtték volna őt agyon, mint, hogy szelelő lakat lőttek a Hamiltonon. * Azok közül a párbajok közül, melyek humorosan folynak le, vagy végsődnek, legvüsgrsaaólóbb as, melyet s negyvenes évek végén : »Pspp Jósai bácsi vívott" Papp Jósai bácsi eredeti tipikus magyar ember volt Hajdan, a nemesi felkelés idejében, inzurgenskáplár, s még akkor is, midőn keményen beletaposott a hat X.-be, olyan erővel bírt, hogy messze földön nem akadt olyan két ló, a melyik elindította volna a szekeret ha Papp Jósai bácsi belekapaszkodott. E mellett valóságos angyali jóság gal volt megáldva. Megértett minden tréfát Ha medvevadaazat alkalmával nem akadt a hajtásba medve, a czimhorák hirtelen előkaptak egy medvebőrt, rá- adták Papp Józsi bácsira, s s legmeredekebb hegyen le is mászott as öreg, csakhogy a kompániának mulatsága legyen. Egy alkalommal Kende Feriéknél mulattak. A kompánia egyik tagja, M., többet szedett be s hegy levéből, mint tellett volna, s összetűzött Papp Józsi bácsival. As öreg rá sem hederitett, M.-et es még jobban tüzelte. Végre duellumot kezdett emlegetni. A víg czim bóráknak sem kellett egyéb. Hát legyen dnsllum. Minő jó tréfa less es, hs Papp Józsi bácsit meg-dnelláltatják. Papp Józsi bácsi bátor ember volt, de meg ő ú tréfára vette a dolgot, nem bánta hát, legyen dnellum. Még pedig rögtön. Itt van két rozs dás fringia, lenn s kertben alkalmas hely. gyerünk rögtön. A czímborák körülállották aduellánsokat M. iszonyú méreggel es dübral rohant Papp Jósai bácsira. Pspp Józsi eleinte csak ingerkedett. A mikor elhárított egy-egy csapást, cssk mókázott: — Ne te bolond ne I vigyázz, mert még meg találás vágni I No I no! n« tréfálj, mert baj less 1 H.-ot es még dühödtebbé tette, s zápor módon hányta Józsi bácsira a csapásokat. Jósat bácsi is megsokalta végre a tréfát kiüti M. kénéből kardját, bal kesével derékon kapja, földre teríti, a elkezdi a kard lapjával hajdú módra dorgálni — Nesse dnellum I kell dnellum fogas te még velem dnellálni ? A pajtásoknak kellett közbelépni, s rimánkodni Papp Józsi bácsinak, kit ekkor láttak első ísben kissé haragosnak, hogy hagyjon fel sz exeknczióvsl. Azt hiszem, hogy ,A párbaj* csímű mü általam igen tiszteit szerzője, Séda Ernő tisztelendő ur, legjobban szerelné, ba minden párbaj oly módon végződnék, amint Pspp Józsi a magáét befejezte. ,P. N. Ha a nagykereskedő, vagy ilyensk szövetkezetének a kisebb kereskedő kárára vslÓ ilynemű előnyben való résresi-lése már magában véve homlokegyenest ellenkezik az egyenjogúság éa méltányosság legkezdetlegesebb kívánalmával; mikénti alkalmazásában épenséggei veszélyes nemcsak s kiskereskedő, hanem magára a termelőre nézve is. S..fe mellett az érdekelt cs. kir. saab. ¦iííí vaspálya-társsaágra nézve esea üzlet még anyzgi haszonnal sem jér, miután nevezett szövetkezet könnyen összehozhatja a kikötött 1500 kocsirafco máoyt hisz ebben még magának a meg. támadott kiskereskedőnek kell segédkeznie, kinek astán csekély, fentémlitett vonalon körülbelül 17 frt 50 krnyi vitel-díjengedményt ád, mig a 28 frt 50 krnyi többlet a szövetkeze: javára esik, tehát ¦ déli vaspálya számára elvess. Fenti körülmények tekintetbe vételével a bécsi kamara hivatkozott ülésé, ben sst határosa, hogy a m. ministeriam elé ason kérelemmel járuland, miszerint a rendelkezésre álló eszközökkel hsssoa oda, hogy a cs. kir. szab. déli vsapálya. társasig által a Tirolba irányuló gabosa-kűldemények után egy cségnek engedélyezett refaktia folytán elállott sérelmes állapot a jog ós igssság elvévet és közgazdaságunk érdekeivel megegyezőleg mielőbb orvoslást nyerjen : vagyia, hogy s gabonsssállítmányok utáni viteldíjak a w aggonrakomány ok mennyiségére kikötött kötelezettség elvállalása nélkül a trieati, fiumei es cormonai példakor hasonlóan — a tiroli kiviteli kereskedelem említett vonalain is a beszüntetendő re-fektió kedvezmény arányában leszállít* tstisTtfik és egyáltalán mindenkire nésvs egyenlően olcsóvá tétessenek. Ezen felterjesztésére a pécsi kamara esen kamarát azon kéréssel figyelmezteti, miszerint ast, tekintettel arra, bogy a psnassolt kedvezmények kamarakerüls* tünk kereskedőit is érintik, helyeslés esetén hssoassellemü felirattal pártolja. A kamara elnöksége feontemlitett beadvány és átírat következtében indíttatva érsé magát, a cs. kir. szabadalmazott déli vaspálya-társaság magyar rost-Iáinak üzletigasgatóságibos fordulni éa azt ezen ominoeus ügy felderítésére felkérni, kitől is azon értesítést nyerte: hogy a több oldalról hangoztatott kívánalmaknak megfelelendő, elhatározta, miszerint a neheztelt kedvezményeket f, évi április hó 1 jótól akkép módosítja, hogy a 6000 tonna minimális mennyiség-hsa kötött díjtételek, e tekintve c feladott menn--légtől, rovatolis utján alkalmsat lássanak, — mig a 10.000 tonnánál való díjtételek elejtettek ós a 15000 tonnánál engedélyesett díjszabások már évenkíati 9000 tonns feladásánál érvényesek. (Vége következik.) A gettói rabi ógy i I koeság végtár-gyaíása. A gelseí Sommer család legyilkolása és kirabláaával vádolt Herczfeld Samu és társainak\'bűnügyébea — mintán srra nézve a kir. táblai határosat által egész slspjában uj vég tárgy aláz rendeltetett\'-, folyó június hó 18-án kezdette meg a nagy-kanizsai kir, tőrvónyssék a matt 1881. év nyarán már egyszer befolytatott, most pedig ismételt végtárgyclást A aea-sationalis bünper lefolyása iránt a város és vidék közönsége nagy érdeklődéssel viseltetik; minélfogva iparkodni fogunk lapunkban arra nézve kimerítő tudósításokat annak lefolyásáig hozni, most egyelőre osak annyit, hogy a bíróság következőleg alakalt meg: elnök: Miklós Karoly törvény széki bíró, — bírák: Ga- Jyás Jenő és Dr, Horváth Ferencz, jegy «ó : Véber Károly. Védó-ügyvédek a vádlottak sorrendje aserintt Dr. Férnek Lisaló, ¦ Remete Géza, Merkly Antal, Tnboly Vic-!I".or, Kovács János, Freyler Adolf. Elaök pontban 9 órakor as Ülést megnyitván, mindenek elolt ki hallgattatik Herczfeld Samu vádlott, ki as általa beismert rab-lási tényekben! részességet mely beismerés folytán már életfogytiglani börtönbüntetésre is ítéltetett ss előbbi végtárgyalás folytán; mert határozottan visszavonja és elnök azon kérdésére, hogy tehát minő indokok vezették őt arra hogy t bűntényt minden legkisebb réssletébeu, melyeket most egytől egyik tagad sz előtt maga beismerte es elbeszélte ? vádlott feleli, hogy aaon vallomásait ó csak azért telte, mert arra a fogbáafélügyelő i vizsgáló bíró által kánysseritre lett, a mennyiben esek által feny égettetett Vádlott esen vakmerő és alaptalannak bíso-nyult állítása, ngy tagadásai mellett, mind végig megmarad. (Folytatása következik.) Nyilt levél. Nssj-nanizss, 1883. jua. 1. Tekintetes szerkesztő uri A Zalai Közlöny es idei 34. ssámá-bsn a nagy kanizsai színház kérdésébea megjelent nyilt levelem folytán felmerült vitatkozások megszüntetése caeljából kötelességemnek tartom as igazság érdekében kijelenteni, bogy ón kérdéses levelemben Plihál Fereoo; urat, ¦ barilos», HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY JÚNIUS 21-én 1883. akár a bisalommeli viEszaéiéasel, akár más mulaastással vádolni nem akartam, ét — nem is vádolhattam, hanem egyedül a aainhás alapjára befisetett összegek visszafizetésének elhaiesstása fölötti aggó d simáimnak kivintam kifejesest adni. Ezen oyilatkosstom közétételét kérve vagyok Nagy-Kanizsán, viszont tisztelője TÓTH LAJOS, ügyvéd. Esen .eveiét kosölve. egyrészből ¦ajnálstonknak adónk kifejesest afölött, hogy Tóth Lsjoi Ügyvéd ur sson kérdé-¦ére: rm issoks, hogy a s s 1 á-írók bizalmával Így viss s z a é 1 n e k.B — Flihái Ferencz ui mcorect eljárásával kellett visszafelel nünk;de más réssról Örülünk, bogy Tóth Lajos ügyvéd urnák, ací Plihál Ferencz arat : kedves barátját, ¦emmiféle visszaélés és mulasztással nem kívánta terhelni, — habár pénzét mi se-l fisették viaszt, s éppen kedves be-rátja Plihál Ferencz nr utaaitáaai éa Ön-kénye folytán — aggodalmait mégis — mar — s oly könyen eloszlatták. — Egyebeket ehez nem tartank szükség nek fölviiágositásképpen hozzátenni. SZERKESZTŐ. Hírek. — Ar ez évi zarrlzsgalatok n.-kanizsai izr. nyilvános hatosztály u fin és leányískolábsn, valamint as ezzel összekötött kereskedelmi iskolában f. évi jnnius bó 24-én és következő napjain tartatnak meg, A p. következő sorrendben : Vasárnapon, jonios bő 24. délelőtt, az I. és II. leányosstály. Ugyanazon napon délután a II. fiúosztály. Hétfőn, jnoius bó 25. délelőtt a HL és IV. leányosstály. Ugyanezen napon délután, az V. és VL leány osztály. Kedden, június bó 26-án III. éa IV. fiúosztály. Ugyanazon napon délután as V. fiúosztály. Szerdán, juuius hó 27-én délelőtt s VI. fiúosztály. Szerdán, június hó 27. délután, csütörtökön, 28-án egéss napon és pénteken jnnius bó 29-én délelőtt: a kereskedelmi osztályok. A kézimunka-tárlat nyitva lesz vasárnapon június hÓ 24 én. Jegyzet: Adélelőtti vizsgák 9 órakor veszik kezdelöket, a délutáni 3 Órakor. Nagy-Kanizsán, 1883. juníus havában. As igazgatóság. — Megszúrta a nejét késsel egy vasúti muokás f. bó 19-én es(< sSsemere utcáéban, mivel hazaérkezte alkalmával azonnal nem bírt neki vacsorát adni. A szúrás nőnek baloldatán hatolt besoly mélyen gyak megtekinthetők. Nagy-Kanizsa ja nias 20. 1883. Somssich Lőrincz, bízott sági elnök és pénztárnok. Törvénykezési szünet Az 1883. 33. törvénycsik kimondja, hogy a királyi bíróságoknál évenkint július .l-t\'! augusztus 31 ig ssünidő tartandó. — Betöréses lopás. Nemrég egyik éjjelen 12 és 1 óra kösött s murgsi (Tolnamegye) elöljáróság egy tagjának első szobáját s sső teljes értelmében kiürítették, s mennyiben as abban levő nagy mennyiségű ágyneműt, sok vásznai, sok ruhát, pénzt s más tárgyakat elvittek magákkal. A polgár ember éjjel két Őraaor észrevette már a történteket, lármát ütött s több margai férfival a tolvajok felkeresésére indult. A simontornyai járás pzn-durainak erélyes s ügyes nyomosáaa segítségével sikerült a tetteseket a szomszédos helység — Felső Nana — egyik, már nagyon ismeretes zsellér családjában feltalálni. A tolvajok átadattak as illetékes hatóságnak, s a lakosság nagy érdeklődéssel várja azok példás megbüntetését. . — Kossuth Lajos nagy hazánkfiát a múlt hó folyamán meglátogatta Zichy Hermann gr., Zichy hosssassbban időzött as agg számüzöttnél, kit viruló egészségben és jó kedvben talált. Kossuth részletesen kérdezősködött főúri látogatójától, hogy mi foly e hazában, minő vissooyok vannak itthon. Nem psnassképen emiitette, de fölhozta, hogy roppant sok a teendője s nagyon el Van foglalva nem caak emlékiratai Írásával, de azon ssámos válessszal is, melyeket jMagyaroraság törvény balóságaihoz irt és ír azon alkalomból, hogy 80-ik születésnapja alkalmából megemlékeztek róla. Büszkén utalt arra, hogy a ^megemlékezés velősé gos manifesstácsió jetleget öltött, mi annak bizonyságául szolgál, hogy szereplése mégis hagyott némi nyomokat maga után s a kegyelet őrsi tetteinek emlékét, As üdvözlő iratok mindegyikére válaszolni fog — monda, — mert ezt kötelességének tartja a törvényhatóságok irányában, melyek mondhatni kivétel nélkül hozzájárultuk önérzetének emeléséhez. A politikai napí kérdésekről Kossuth teljesen tájékosva van s hosszasan szélt ezekről Zichy re!. Említést tett az írók és művészek, körének tervezett látogatásáról is, d« megjegyezte egyúttal, hogy turini magányában kissé sok gondot okos neki a 100—150 litoga\'ú fogadása. „Szerény lakomban — így erűit — alig fogadhatom méltón a diesee társaságot s asonfalül — jegyzé meg mosó lyogva — s turini derék nép szinte cso- bogj a tüdőt is megsértette. Mind a \'.-.> . , , r mí t .... 5 i . Jaákotni fog zrajta, bogy egy törődött, mellett a seb nem életveszélyes. A tettest i" - .J. P J azonnal elfogták és bekísérték; nő mellé pedig ápolónő rendeltetett, mivel a kórházba menni nem akart — Fiekert Hermann műcsarnok tulajdonos városunkba értéseit és nagyszerűen kiállított párisi üveg fénykép-kiállítását csütörtökön e bő 2l-én meg-, nyitja. Minden továbbit hirdetési rovatunk és a falragaszok. — Nyilvános köszönet A nagykanizsai kisdednevelő egyesület sorsjátékot rendező bizottságához folytatólag ujabban a következő felülfizetések, illetőleg adakozások folytak be: Nagy-kanizsai illetékszabási hivatal 2 frt, kereskedelmi ifjak önképző egylete Nagy-Kanizsán 1 frt, Fejér Jóssefné Dnna-Vecae 1 frt 50 kr, Pekri Sándor Dicső-Szent-Márton 1 frt, Turcbányí Géza Bpest 2 frt, Raics Erzsike Bávaniete 50 kr. Török Ernő Szombathely 1 frt, Simon Etelka Nagy-Kíkinda 50 kr. Sándor Béla Renicza 1 frt, Brenner János Szombathely 1 frt, Farkas Lajos Dárda 50 kr, Ssedenics János Bpest 1 frt, Slern Farksa Baltavár 1 frt, Tajcsek Ferencz Déva 1 frt, Báró Prónay József Bpest 5 frt, Kunmajeai gőzmalom társaság 1 frt. Beck Vilmos Pozsony 1 frt, Orosz Pál Boncsodföld 1 frt- Nyirvidék szerkesztősége 1 frt, Zsarkő Antal Zenta i frt, Gróf Apponyi György Eberhardon 2 frt, Mihály József Csíkszereda 50 kr, Király Boriska Jászberény 1 frt, Ssücs Pál Székesfehérvár 50 kr. B. Podmániczky Frigyes 1 frt, Zsolnai takarékpénztár 1 frt, Barina János Halas 1 frt. Ábrahám Lajoané Dombóvár 50 kr. Renker Antal Gödöllő 1 frt, Ciigány Bertalan Ssent-Adorján 1 frt, Gróf Zichy Jenő Budapest 10 forint. Mercs József Jászberény 5 frt, B. Eötvös Lóránd Bpeat 2 frt. Steinmeno Mariska Kéménd 50 kr. óv csat vörös kereszt egylet 50 kr. Janda Károlyné Nagy-Kanizsa 1 frt, Tasch Simon Nagy-Kanizsa 1 frt, Harsány! L Bpest 1 frt, Dóry Lajos Mosdós 2 frt. Cseke N. Bpest 50 kr. Havi füzetek szerkesztője Bpsst 50 kr. összesen 58 frt 60 kr. Előbbivel 906 frt. melyért s bizottság nevében hálás köszönetemet nyilvánítom s egyszersmint tisztelettet értesítem ss érdekeileket, bogy a busás f. évi július 1-sÓ napján nyilvánosan a Tároshása nagy termében megtörténend, c így a még hátralékban levőket felkérem as Összeg szíves beküldésére. Sorsjegyek 50 krajczárjával folyton kaphatók a nádor-utexai óvoda titkári irodájában és Berény József — Milhofer Ödön ékszerese uraknál, hol a nyereménytár* agg embernél, ki semmi sserepot nem játszik, mit keres az a valóságos deputá-cziÓ. Én különben igen megtisztelve érzem magam e kitüntető figyelem áltsl." Kossuth végül névjegyével ajándékosta meg Zichy t,melyre ssjátkezüleg irta fel a pár szóból álló dedikácziót Qyászszegély ü névjegy as, kifejezője a nagy hazafi gyássának, kit nem csak a mostoha sors látogatott meg csapásaival, de ki iránt nemzete is hálátlan volt, vagy talán nem is a nemzet msga, hanem inkább a mai kormány. Bucsusásul Kossuth mó^ e szs vakat monda látogatójának: „És most dolgosom tovább, nem akaiok terhére lenni senkinek, még jó fiaimnak sem, a míg erőmtől telik b reszkető kezeim bírják a tollat: meg akarom keresni a mindennapi kenyeret. Emlékirataimnak caak halálom után kellett volna megjelenni, de a megélhetés másra kény szeritett." — Botrány egy zsinagógában Mint Szabadkáról írják, az ottani izraelita hitközség elöljárója a most lefolyt zsidó pünkösdi ünnepek alatt egy nagy skandalumot provokált. Két héttel eselŐtt teljesen Önhatalmúlag elbocsátotta az ottani fokán tort, akit pedig az Összes község szeretett és a pünkösdi ünnepekre aj kántort rendelt a templomba. Midőn az as ünnep előestéjén fellépett ás agynevezett „lem mer "-re, hogy elmondja a szokásos imákat: a jelenlevők hangosan tiltakoztak e dolog ellen. Ekkor maga az előljáró rohant fel az oltár elé, s onnan a publikumot a legdurvább kitételekkel halmozta el. Csak a főrabbi és a gyorsan odahívott rendőrség közbelépésének volt köszönhető, hogy a botrány nagyobb mérveket nem öltött. — Oleam riclnnm gramm. 4.) Pozsonyban a minap egy uri ember be ment egy ékszerész boltbfi, a hol jegygyűrűt akart vásárok». Válogatott, válogatott, mig végre egy 90 frt értékű gyémántgyűrűt szép titkon lessalajtott a torkán. Legalább est állítja as üzlet tulajdonosa, aki e miatt as illetőt bepanz. szólta. A bíróság már most s csimben jelsett recept alkalmazása által akarta a gyűrűt ismét fólszinre juttatni. Három napig kioostá\'. szegényt ss olenmmal, de sikertelenül. A gyűrű nem került meg. — Királyi Berezeg, mint orvos-tudor. Lajos FerdiDsnd bajor herczeg épugy, mint rokona Károly Tivadar, as orvosi tudományra adta magát, melyben már nagyon előrehaladott.\' Ae utóbbi három évben összehasonlító boncstaní mo nogrsfiát irt a nyelvről, mely 105 liíogra- fikns táblázattal ellátva, legközelebb fog; megjelenni. — Az angiinsok es a pattog. tott knkoricia, Debr czeobCl írják, bogy ott a napokban » pattogatott kukoricás rendkívül nagy tisztességben rássesült. Két angol tourísta Tátra-Füredre utasóban, Debreczenben kiszállt. Nspközben aztán megtekintették a várost és a pia-csot, a hol a pattogatott kukoricsa Utasánál valóságos ex\'áaisba jöttek, a ml nem is ccoda, mert ez as ártatlan fehér ssinü gyümölcs Albion ködös ege alatt nem igen tenyészik. As anglínsok ide-oda forgatták, meg-megszagolták & delikát dolgot, aztán kölcsönösen kiváltva a „yesu sset, 2 forint árát bepakoltattsk bőröndjükbe. A kofa nagyot nézett, de azért nem látott rövidet. As anglínsok pedig magokhoz intettek egy hordárt és egy éles fütytyel tutdára adták, bogy adja fel a bőröndöt a vasutsa! A hordár azon kérdésére, hogy hová? as angolok tradicionális ssófnkarsággal csak egy szót szóltak, est, hogy : Schmecks 1 — A király és a baka őrmester. A Bécsben állomásozó Molináry - esred, mely tudvalevőleg csupa kecskeméti fiukból áll — egyik őrmestere, Markó Pál, részt vőn a boszniai hadjáratban, ¦ ott egy csatában, midőn saját őrsagya sebesülten Összerogyott, fölkapta Őt vállára s bár maga is sebesült volt, kivitte s harcs tüzéből a betegápolók közé s ott kettős terhe alatt összeesett. Ezért megkapts a vitézségi aranyérmet. Az oocupátió után nehezebbé vált a szolgálat sebei mistt, de ezredese hiába igyekezett neki valami állami szolgálatot keresni, ien talált, s Markó kénytelen volt tovább szolgálni. Nemrég a király szemlét tartott s Moili-náry ezred fölölt, s midőn a legénység derekas magatartása és kínésése fölött Pittel ezredesnek kijelentette teljes megelégedését, feltűnt a Markó alakja, i kérdé Pittelt, bogy as őrmester minő alkalommá! vívta ki az aranyérmet. Az ezredes elmondta, hogy Markó mit tőn Boszniában s hogy mostan nem képes as ő számára valami állomást találni, pedig a nyugalmasabb államssolgálatot Markó nagyon megérdemelte. A király figyelmesen hallgatta aa ezredest, aztán így szóit: „Nos, akkor nem marad hátra egyéb, minthogy az őrmestert én magam alkalmazzam I" Az őrmester ezután két hetet várt a legboldogabb reménykedéssel, a minap megérkezett a kinevezés, mely sze^ riot Markó Pál őrmester (ssületett Pestmegyében, Miskéh) kineveztetik császári királyi udvari bejelentőnek 1000 forint fizetéssel, a melyiye! lakás az udvari palotában s sok más egyéb is jár. Egyúttal azt mondja a kinevezés, bogy Markó már egy év múlva felsőbb fitetéti fokozatba lép. — A korcsmai hitel korlátozása. Az uzsora-törvény a korosmai hitel korlátozását illetőleg tudvalevőleg külön fejezetben intézkedik. E fejezet 26. §-s a tegesigornbbsn rendeli el, hogy az uzsoratörvóny 22—27. § ai minden kőszegben évenkint kihirdettessenek, s minden korosmában, kávéhásbsn, pálinka mérésben és italeladáasal foglalkozó kereskedésben kifüggesztéssének. L cxélból e fejeset intézkedései az országban dívó 6 nyelven fali naptár alakban jelentek meg, ée 30 krért keméoytáblára vonva 50 krért kaphatók. Figyelmeztetjük italmérést űzőket, hogy e tőrvény jul; 1-én. lép életbe, s akkor 50 frtig terjedhető bírsággal (26. §) lesz büntetendő ss, kinek helyiségében e törvény kifüggesztve nincs. Kapható: Wajdiu József könyvkereskedésében is, Nagy-Kanizsán. — A jelenleg uralkodó fejedelmek életkora felöl kővetkező érdekes adatokat tartalmazza egy külföldi nagy inp: Vilmos német császár jelenleg 86 éves, a németalföldi király 66, a dán ki rály 65, az angol királynő 64, Württem-ber királya 60, a brazíliai császár 57, t ssáss király 55, a svédnorvég 54, a magyar 53, a belga 48, a portugál király 44, a román király 44, a tűrök ssu\'tán 40, az olass király 39, az oroas czár 38, a bajor 37, a görög 37, a szerb 28, s végül a spanyol király 23 éves. — Fölfeszítve. Gombóca György tót keresztúri (muraszombati járás) lakos épitkezési vállalkozó f. hő 6-án Szombathelyről hazautaztában esti 9 —10 óra közt a Senyeháza és Kercza közötti országúton két ismeretlen egyén által megtámadtatott, kik őt a közeli erdőbe hur-ezották éa itt egy fára Krisztusként felfeszítették és 1260 írtjától megfosztották. Egyébként azonban nem bántották, de ugy felkötve ott hagyták, hol egéss éjjel függött, s caak másnap reggel szabadította fel kényelmetlen helysetéből a métneki ispán. A tetteseket illetőleg eddig gyanú nincs senkire, de a nyomozások folynak. — Yégórid ütött kíváncsi férfi ssem, — nem tekinthetsz többé a mennyet ígérő ég — vagy éj női szem paradicsomába, mert elfödi eme gyönyörűséged egy ujabb hatalom — valami roas csont még rosssabb találmánya a — kalap. Te voltál hátra óh kalap, hogy ki egészítsd a osipőtlen csípőt, a haszáros ruhát, a rövidre nyirt hajst, hogy a női alak teljes legyen. — Most már as: előre -hölgyeim, bátran előre 1 — NÓOrvoSOk. Londonban nemrég külön orvosi tanintézetet alapítottak nőit számára. A jutalomdijak kiosztása e napokban történt meg aa intézetben s ekkor felemlítették, hogy ez intézetnek negyven nőhallgatéja van, kiknek eltartása és tanítása évenkint mintegy 24 ezer írtba kerül. A tapasztalat azt bizonyította, hogy a nőkből jeles orvosok válhatnak, kiket főleg gyermekekhez és nőkhöz igen keresnek. Bombayben pl. nyilvános aláírás arján 40,000 rupiat gyűjtöttek oly nők segélyezése csáljául, kik megszerezve az orvosi oklevelet, ott le akarnának telepedni. — A legnjabb hóbort As ass talián ezol tatásnak és szellemidézésnek már rég lejárt as idei a. Most esek helyett Angliában más bolondság kezd lábi kapni, a „gondolat-olvssás. E legújabb hóbortnak apostola egy Irving Bisbop nevű amerikai, ki e bó 13-án a Londoni Bt. James-Hallban óriási közönség előtt mindenféle producsiót mutatatott be. Vslsmi Lsbonchére fogadást ajánlott a szélhámosnak: ád neki egy ezerforintos bankét,ba annak számát eltalálja; ha nem: fisessea Ő 100 fontot. Az amerikai ugy rá állt volna a fogadásra, ha a bankét egy általa médiumnak elismert ember kezei kösé tették volns le. Persze ez mindenféle jelekkel tud társ. adta volna Bishopnak a számot Labonohérenek asonban rolt annyi esse, hogy rá ne áll\' jon az ajánlatra. — öngyilkos tanuló. Seemann Károly 14 éves III. osztályú budapesi gimnáziumi tanaié ss L ker. alkotáa-atcsa 17, szám alatti házban, hol Simó Miklós katonai lelkésznél lakott, tegnap este 9 órakor egy forgó-pisztoiylyai jobb halántékon lőtte magát i azonnal szörnyet halt. Hátrahagyott latin nyelvű tevelében esőket irja: „Mihi non piacet díscere. neqae Isborare itaque, quid mihi futurum Bit" (Nekem nincs kedvem sem tanulni, sem dolgozni, tehát mi jövőm lehet.) — aftrénylet dinamittal. Hátszegről irják lapunknak : Glűck Sámuel haszonbérlő háza és családja ellen Tus-taán e hő 10-ík és ll-ike kösti éjjel vakmerő merényletet követtek el még eddig ismeretien tettesek. Hasának udvar felőli falába rést vájtak és e résbe dinamitot helyeztek. A dinamit felrobbant, jelentékeny kárt okozva épületben és bátorokban. Giflok Sámuel és családja csak az által menekülhetett aa életveszélyből, hogy balóssobájuk as épület más részében volt — Szörnyű ítélet. A nagyváradi „Szabadság42 írja e bó 15-éról: Ssjátságos körülmények köst pusztult ti Dobricson-ban, biharmegyei községben egy fiatal házaspár és esek vagyona. Viharos családi életet éltek, mely nem is hozott reájuk áldást. As Örökös perpatvar a végsőkig elkeserítette a napokban a férjet ki egy öesseszólalkosás folytán iszonyúan elverte nejét, sőt több késszaráat is ejtett rajta. Ama hitben, hogy neje bisonyoean meghalt vagy meg fog halni, ó maga felment a padlásra s egy gerendára felkötötte magát, A falubeliek csak este vették észre aa iszonyú tragoediát, mire a nőt orvosolni kezdték, az akasztott embert pedig levágták a gerendáról. Alig hagyták el azonban a házat, még borzasztóbb jelenet következett A felleg telet, égből nagy dördüléssel iszonya villám csapott alá az elhagyott tűzhelyre, mire a hás fedélzet kigyúl adt s félóra malira porrá égett a hás. Egyszerre pasztáit el a házaspár éa "egész vagyona. — A kJ a saját fiát ette meg. Wolkpnssk oroszországi kís városbsn történt a következő borzalmas esel. Egy orosz parasztnak első felesége gyerokágy-ban halt el. Hogy as életben maradt csecsemőnek gondozója legyen, a paraszt néhány hónap múlva ajrs megnŐBült A fiatal menyecskét asonban rossz bordából szőtték s nem hogy oltalmába vette volna a gyámoltalan csecsemőt teljesen elhanyagolta és a legcsudarabbul bánt vele. E miatt közte d férje kösött gyakran pörpatvar támadt, minek a vége rendesen as lett hogy a férj a feleséget jól eldöngette. E miatt az asszony boszut forralt a szegény csecsemő ellen s ast a legszörnyűbb módon hajtotta végre. Egy ily hevesebb össsekoezczanás után a férj eltávozott, a női vadállat pedig a bölcső bös rohant s s nyugodtan alvó csecsemőnek fejét egy nagy konyhakéssel elmetszette. E kegyetlenség asonban még korántsem hűtötte le bossuszomját Most a gyermek testét darabokra vagdalta s egy részét megsütve, s délben hasatérő férj elé tálalta s aztán ason Űrügy alatt hogy valamiért a szomszédba megy, eltávozott A parasst mit sem gyanítva, nagy mohósággal fogyasztotta el ssját gyermekének a hasát E közben a asoba egyik sarkában elhelyesett bölcső meg mozdult s s gyöngéd szívű apa ast hírén, hogy \' gyermeke ébredt föl, oda lépett Mily nagy volt asonban clazörnyedése, midóa a bölcsőt takaró leplet félrevonva, ott csak gyermekének fejét találta, melyen a macska rágódott As erős, dórra ideg- sete férfi ájultan rogyott össze. A szörnyeteg nőt asóta hiába keresik mindenfelé. — Emésztés gyomor nélkül. Eddigelé általánosan azt hitték, bogy as emésztésnek tulajdonképeni és egyedüli szerve a gyomor. Pedig hát ez nincs így. Legújabb időben erre vonatkozólag érdekes vizsgálódások indultak meg, melyek kiderítek, hogy gyomor nélkül ia lehetséges as emésztés. Már 1876 ban tette egy Cserny nevű német tudós a kővetkező kísérletet: kivágta egy kutyának a gyomrát és össze növesztette a hárssingót s vékonybéllel. S íme: a kutya aa Ope* ráczió után még több évig életben maradt Legújabban Ogata tett erre vonatkozólag érdekes kísérleteket, melyekről a „Természettud. Közlöny* legajabb számában ezeket olvassuk: Ogata a gyomrot aa emésztéstől teljesen kizárta és\'a vizsgálat alatt álló áüatokat a vékonybelén keresztül táplálta. így aat találta, hogy a vékonybélbe beadott híg vagy főt tojás, íetlsprósott huss más állati tápszerek gyorsabban öe nagyobb mennyiségben emésztetnek fel, mint s gyomorban. A gyomor kíaárásával táplált állatok testsúlya csak oly határok kösött ingadozott, mint azon állatok testsúlya, melyeknek a gyomra is részt vett ss emésztésben. Ezekből tehát következtetni lehet, hogy a tápszerek megemésztéséhez a gyomor nem feltétlenül ssügaéges,mivel s táplálkozás gyomor nélkül is rendesen véghez mehet A gyomornak ezek sserint inkább as a feladata, hogy a felvett tápszereket a vékonybélben vághesmenő emésztésre előkészítse és a bélbe ömlő mirigyek váladékának könnyebben hozzáférhetőkké tegye — A gyomornak esen előkészítő szerepe mellett bsó! a hasdarabkák feloldásánsk a módja ia, mely a hasnyálmirigy vagy a vékonybél falában levő mirigyek váladékának hatása alatt végbemenő oldódástól lényegesen különbözik. Mig az utóbbi nedvek, s mint Kűhne és Vella mikroszkópi vizsgálatai matatják, magukat az izomrostokat, tehát a fehérjét oldják, e aa izomrostok burkait váltósat! anol hagyják, addig a gyomornedv először s burkokat oldja b csak azután hat az izomrostokra. — Eltűnt leány. A „Debrecsen" írja e hó 16-áről: Szenzáczioa hír foglal-kostatja e peresben városunk kedélyeit. Nicht Ilona, a ref. egyháa leányiskolájának 12 esztendőt, erősen kifejlett, csinos külsejű növendéke ugyanit nyomtalanul eltűnt. Egy hete nem látogatta as iskolát a midőn végre megjeleni, as intézet igazgatója előtt betegséggel mentette magát, ki asonban asfllei bísonyitványs előmu-tetásárs szólította fel. Csütörtökön végre eltűnt a leány végképen s azóta se híre, ¦e hamva. Eltűnését nsgyon kalandos körülményekkel hossák ksposolatba. A „Fehér 10\' vendéglő előtt édességeket árult, de késekkel s más keleti kézmű-vekkel házalt is egy erőteljes külsejű török vagy bosnyák, sőt látták őket skkor, s midőn szülei as iskolában vélték, együtt bolyongani nyilvános kertekben is. As eltűnés napján több tanú együtt látta a törököt s Nicht Ilonát as indóházban, sőt egy csemegeárus leány ez utóbbit meg is szólította, s látta, hogy a tőrök fagylaltéi kínálta meg. Est hallván Nicht Ilona atyja, névsserint Nicht József, ki 1849-ben az oroszoktól maradt el városunk ban b azóta — mist egy virágzó a a mester-at-csábsn levő kiskereskedés tulajdonosa — jó magyar honpolgár, útra kelt a tsöke-vények Üldözésére s Ssaihmáron utol is érte a törököt, azonban a leány nem volt vele. Kihallgattatta a ssatbmári kapitányt hivatal által; aaoaban nem tartóztatták le, mert a török vallomásra bírható nem volt Az atya tehát visszatér: b as itteni hatóság intézkedett as illetőnek elfogatása iránt; a holnapi nap folyamában velóasinüleg idessállítják. As atya Budapestre megy, hogy a török konzulátus utján intézkedéseket tegyen. — Balogh Jóska a világhírű kis czimbaimoa városunkba érkezett és f. hó 21-én assz ma második előadásit tartja a Szarvas szállodában. Ajánljuk a n. é. közönség figyelmébe. Papirizelatek. Lakást bérelt egy a i ember. A faást nr ki nem állhatta a gyermekeket, ¦ ezért családOi embert nem t&rt a házban. — NSs szabsz- Sa ? — Igeo. — Ei gyermekei ? — A temeti ben vannak. — Ugv jól van, kiad-E a lakait. Másnap beköltözik emberünk három - három gyermekkel. — De mi ez T Hiis On azt moodá^iogy gyermekei a temetőben vannak I — No igen, tagnap ott voltak — sétálni. — Mi baja van Viktornak pajtái? — Nagy baja van, nagy a kinnya, most nem tud nagyokat iztnya, A jégen. Mama: Na tflrd már, bogy z férfiak csókokat dobáljanak neked! Leány: Nem ü ; — valamennyit visszadobom. Lapvezér és kiadó: SZÁLAT 8ANDOR Felelős szerkesztő : BABOSS LÁSZLÓ. Laptulajdonoi: WA JDITS JÓZSEF. HUBZOtfKKTTRDIK BVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY IRDETESEK. keserűvíz vegyelemezve és jóváhagyólag véleményesre s magyar ortx. akadémia által Budapesten dr. Stöiezer tanár által Münchenben, dr. Hardy tanár által Parisban, dr. Tích-bornc tanár által Londonban, dr. Gebhardt tanár Budapesten, dr. Zeisel tanár Becsben és több orTOSi tekinté lyek által as emésztési szerrek bántalmaí éVrr iselési nehézségeknél legsikeresebben alkalmas\'atík s igy mindnn más vizek mellett mint legelőnyösebb, kiTálóan ajánltattk. Készletben találtatik minden gyógyszertár- ée ásvány vizkeresked és ben, friss töltésekben. — Tessék határozottanbXaLL«l V \'X1 kérni. Tulajdonosok: Loser testvérek, Budapesten. a .... . ¦ÎIHHlIS.IHU.îViW JCNUJS 21 ée IMS. 3512/883. Pályázati hirdetmény. Nagy-Kanizsa város tanácsa részéről ezennel pályázat nyittatik a király ntezai állami kongó nt végétől a gymnasium sarkáig terjedő útszakasznak 748 16 méter hosszúságban, ugy a Deák-térnek kongó téglával leendó megépítése iránt, az összes munkálatok költség előirányzata 46395 frt 54 kr. Az árlejtés szóbeli és írásbeli ajánlatok utján fog eszközöltetni, ennélfogva az ezen építkezésre vállalkozni hajlandók felhivatnak, hogy az előirányzati összeg 10\'A-kál bánatpénzül, akár készpénzben, akár óvadékképes papírokban vagy helybeli takarékpénztári betét könyvekben az írásbeli ajánlatokkal együtt az árlejtés megkezdéséig vagy is 1883. évi június hó 25-ik napjának délelőtti 10 órájáig Nagy-Kanizsa város polgármesteri hivatalánál annál bizonyosabban benyújtani szíveskedjenek, mert a később beérkezendő ajánlatok őgyelembe vétetni nem fognak. Az árlejtéai feltételek és épitési tervek, ugy a költségvetés előre bármikor a hivatalos órák alatt a polgármester hivatalos helyiségében betekinthetők. Nagy-Kanizsán, 1883. évi június hó 10-én. A városi tanács. mmmmmmmmtmmtmma A nagy-atádi urodalom főbérnöksége részéről közhírré tétetik, miszerint az alább nevezett kissebb királyi haszonvétek bérbeadandók. 1-szőr A „Korona" nagy vendéglő hozzátartozandó épületekkel, mészárszék, garibaldi-kert és bormérési jogokkal 1634. január 1-től 6 egymásután következő évekre. 2-szor A „Szarvas" vendéglő hozzátartozandó épületek, mészárszék és bormérési jogokkal 1885. január 1-től 5 egymásután következő évekre. 3-szor Kis-Atádon levő „Rózsa csárda" hozzátartozandó épületek, bormérési jog és mulató-kerttel 1885. január 1-től 5 évre. 4-szer A berzenczei útban levő „Döhrögi csárda" hozrátartoz5 épületekkel és bormérési joggal, 1884. január l-től 6 egymásután következő évekre. 5-Bzör A rinyatéren levő úgynevezett kiserdei 2 kerekű vizes malom, hozzátartozó épületekkel, rét és földekkel 1884. április 24-től 6 egymásután következő évekre. Bérleni szándékozók naponkint délelőtt 11 órától déli 12 óráig kellő felvilágosítást kapnak Atádon a gazdasági irodában. Nagy-Atád, 1883. június 10. wsa-s 4 Az urod. főbérnökség. MAGYAR Évenkint 3 sorsolás. Évenkint 3 sorsolás. VÖRÖS-KERESZT-EGYLET SORSJEGYEK. Évenkint 3 sorsolás. Legközelebbi hozás f. évi július 1-én. Ezen huzatban főnyeremény 50,000 forint, továbbá 1 nyeremény a 6000 Jrt, 4 nyeremény a 1000 frt. 10 nyeremény a 600 Jrt, 26 nyeremíny a XX) Jrt, 30 nyeremény k 50 Jrt, 52 nyeremény k 25 Jrt. , A nyeremény sortoláson kivüi törlesztési Borsolia is történik; minden a törlesztési sorsolásban a legkisebb nyereménynyel húzott sorsjegy tovább játszik a főnyereményre. ¦SF" Ezen sorsjegyek a napi árfolyam szarint ~SSf k.ph.tók . Pesti magyar kereskedelmi bank váltóüzletében Budapest, Dorottya-ulema 1 sz. valuilt «i.de« btik it rtltóktiíil az írll.Jlti. Wajdits József könyvnyomdájából Nagy-Kanizsán. NAIQY-KAMZSA, 1883. jnnius 24-én. EWtzstti! t> cjto tTU .... fél é\\re^ . 10 kr HIROETESEK i hasábos petitaorban 7, másodszo\' h ¦ minden további sorért \'¦ kt. STELTTÉRBEN ¦őrönként 10 krért Tétetnek fel kincstári illeték minden egyes l»irc,,« lésért SO kr. fixeteudú , Nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet" Hoszoakettedik évfolyam, A lep ssellem: részét illeti k&slemé-Bjek k sxerkasatöaoz, anyagi rémiét űletS közlemények pedig a kisdobos bérmentve NAGY-KANIZSA \' Wtessteskái. Bérmentstlen levelek esek ismert aan ka ti« aktéi fogad tat nak si Ké-irátok vissza nem küldetnek. a „zalamegyei általános tanilótestalef, a „nagy-kanizsai k-isdednevelő egyesület", a „nagy-kanizsai tiszti Önsegélyző szövetkezet, a .soproni kereskedelmi s iparkamara, nagy-kanizsai knlválasztniánya0! l több megyei éa Tiroli egyesület hivatalos értesítője. Hetinklöí kétszer, vasárnap* s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap* Előfizetési felhívás. — Az új évnegyed küszöbén fölkérjük s t olvasóközönségei lapunk szíves pártolására. Azon t elfózstftbrket pedig, akik még hátralékban volnának, annak mielőbbi beküldésére tiszteletteljesen fölhívjuk. Lapunk előfizetési ára: félévre (jui.—decz.) 4 frt, negyedévre (jul.— szept.) 2 frt ri-Kanizsán, 1883. jan. 15. A kiadóhivatal. Az elhagyott gyermekek. Hogy jótékonysági kultusz van mi nálunk, az tagadhatatlan. Évtizedet előtt nemes keblekben lángot vetett az emberszeretet s ettél a lángtól fölmelegedtek a hideg szivek is. Az elnyomatás korszakában különöséé élénk volt a jótékonysági mozgalom, mert a nemzet szerencsétlensége fölébreszté e fogékonyságot az emberiség nyomora iránt. A felsőbb osztályok hölgyei vezették e mozgalmakat s azok áthatot ták a társadalom minden rétegét. S a mi kezdetben nem ölthetett nagy arányokat, később mind nagyobb arányokat öltött. S a nemes fának hatalmas ágai mellett megjelentek a kisszerű kinövések is. A jótékonysági kultusz mellett a jótékonysági sport. A humanisztikus czélokhoz nem mindig választották meg kellő tapintattal az eszközöket. És a mo tivnmok, melyek némelyeketa jótékonysági mozgalmakba sodor-tak, nem mindig voltak kifogástalanok. Sokan csak a hiúság és szereplési inger által csábittattak, a jótékonysági buzgalmuk forrása nem volt más, mint mnlatási vágy. Ez ma ís így Tán. A jótékonysági sport, mely károsan hatott vissza s családi életre, sokak szemében gyanússá tette magát a jótékonysági kultuszt. És mert gyanússá tette, sokakat visszariasztott. Mert a jóté konyság olyan, mint az ibolya. Elrejtőzni szeret. S nem szereti a bazárok lármáját, a tolakodást, a pressziót s egyéb jótékonysági defektusokat, melyek utóbbi időben divatba jöttek. S mivel ez így Tan, tudjak, hogy mai napság, ujabb jótékonysági mozgalmakat indítani bajosabb, mint valaha volt Mert nagyon sokan, a kik nélkül ily mozgalom nem lehet életképes, diszgüsztálva Tannak. Az eddig alakult és szolid alapokon működő jótékonysági egyletekre s intézetekre szintén nem számi Utat unk, mert azok eléggé el Tannak fogtálra a saját feladataikkal. Egyik sem oly gazdag, hogy teljesen elláthatná a maga árváit és szegényeit. S akármily gazdag volna is, nem lehetne még akkor sem elég gazdag. Mert az árvák és a szegények nagyon sokan vannak. Épp ugy nem számithatunk azokra sem a kik a jótékonysági kultuszt átterelték a jótékonysági sport terére, s ekként diszkreditáltak. De habár tudjuk azt, hogy egy ujabb jótékonysági mozgalomra a helyzet nem kedvező : tudjuk azt is, hogy az a jótékonysági mozgalom, melyről szólani akarunk, nem halasztható már tovább. S akármily kedvezőtlen is a helyzet, meg kell indulnia s meg kell indítani. Mert nemcsak kegyes érzelmek játszanak bele ebbe, hanem fontos állami s nemzeti érdekek is Az a jótékenysági ügy. melyről mi szólunk, egyike a nemzeti lét kérdéseinek. Oly fontos, hogy ha az eddigiek nem elegendők hozzá, uj jótékonysági tényezőknek kell meg jelenníök, hogy kezükbe vegyék s kereszt ül vigyék. Éppen most egy éve annak, ( hogy napirendre került s az egész ; közvéleményt fö\'riasztntta az a szomorú tény, hogy az ntobó évtized \'alatt a magyar nemzet létszáma nem emelkedett Statisztikusok, régi s kipróbált tapasztalatok a lapján,dogma gyanánt álÜtják fel, hogy a mely nemzet 10 év alatt nem szaporodik legalább 7—8 százalékkal, az visszafelé megy. E tény megdöbbenté a magyar közvéleményt, s figyelmét ráírányozta a itagnáezió okaira. Fodor József egyetemi tauár hosszú és kimerítő jelentést nyújtott be Tre-fort miniszternek és kimutatta, hogy a stagnáczió legfőbb oka uem a születések apadásában, hanem a halálozások óriási mérvében rejlik. S ezt viszont jelentékeny részben okozzák s közegészségi, de épp oly nagy részben a szoczülis viszonyok is. Fodor kimutatta, hogy több mint egy millió magyar ember halt el az utóbbi 10 őt alatt, holott csak egy kicsit kedvezőbb, vagyis okszerűbb viszonyok közt nem kellett volna elhalnia. Egy millió ember ! — tíz év alatt! Irtózatos szám. - És vérlázító. Éa annál vérlázítóbb, mert minden kételyt kizáró tény, hogy e milliónak legnagyobb része kis gyermek korában pusztult et. l.ebet mondani, hogy a könnyelműség, os tobaság, szivtelenség és a bűnös hanyagság által meggyilkoltatik. Ea volt az a kérdés, mely tavaly fölmerült általánosságban. S most ismét napirenden van. Csakhogy már konkrét alakban. A mozgalom megindult, s oly férfiak álltak az élére, mint Kamermayer Károly polgármester, Falk Miksa, Fa-binyi Teonl, Ivánka Imre Bókai János. Az egylet, melyet a főváros legelőkelőbb köreiből megalakítottak „az elhagyott gyermekek ved-egylete\'. Készen vannak az alapszabályok, — s csak a közönség támogatása és áldozatkészsége hiányzik m ég. Támogatása és ál dozat-készsége, s pedig nemcsak pénzben, hanem egyéb érdeklődésben is. Mert, hogy e mozgalomnak meglegyen a kívánt sikere, ahhoz nem elég az az egy jótékony kéz, mely a fillért odanyújtja, hanom kell mind a két kéz, hogy a jótékonyságot gyakorolja, 8 ezért mondtuk : na máskép nem megy, uj jótékonysági tényezőknek kell keletkezniük, de az orvoslás nem halasztható. Azokról a gyermekekről van szó, s kik nem árvák, mert Tan apjuk is, anyjuk is: de habár nem árvák, elhagyatottabbak és szerencsétlenebbek, mint azok. És hogy törvényesek-e Tagy törvénytelenek ? Ki keres ebben különbséget? A törvényesség nem enyhíti, a törvénytelenség nem súlyosbítja helyzetünket! — Világra jönnek, s Tagy kitétetnek az utczaszögletekre, Tagy kiadatnak az angyalcsinálóknak, a kik sokkal keményebb szirtlek, mint az utczaszeglet Pedig fizetnek ís ér-tűk! — De mit? Valami csekélységet. Anyjuk dajkának megy s idegen gyermeket szoptat. Az ó gyermekét idegenek Teszik kezelésbe. De minő kezelés! — Kell-e több gond valamihez, mint a kis csecsemőhöz? Minden megárthat neki a még a leggondosabb ápolás mellett ís ki van téve minden gyermekbetegségnek. Hát még akkor, ha semmi ápolása nincs. Ha sírásával, nyugtalanságával csak boszantja azokat, a kikre rá van bizra? A kiknek nem fáj a gyermeksirás, hanem csak bősz óságot okoz! Mit törődnek ezek az ilyen gyermekkel ? örülnek, ha meghal. 8 ha már meghalt, még akkor ís felveszik érte a néhány forintot egy pár hónapig. Ez az ő spekulá-eztójok. S ez as a hallatlan brutalitás, mely évtizedek óta puaztitja a nemzeti létszámot. Gyönyörű, egész séges gyermekek, a kikből kitűnő emberek válhatnának, kiadatnak ezer számra a megfaalatő intézetekbe (mint ahogy Jókai elnevezte az ilyen daj kaságokat), s alig jön közülük élve vissza egy vagy kettő. És az ilyen gyermekeket nincs senki, a ki védje. Mert icgtobunyire törvénytelenek. Az apjuk nem gondol velők, anyjuk pedig idegen gyermeket dajkál. Nincs az a szegény árra, ki ugy el Tolna hagyatva, mint ezek. Ennek a szégyenletes bajnak megszűntetésére irányul a most megindult jótékonysági mozgalom, s ezt a mozgalmat ajánljuk mi minden nemesen gondolkozó és nemzete érdekeit hi?en érző ember és hazafi figyelmébe. Ez nem jótékonysági sport és nem hiúság vására, hanem nagyon komoly dolog. Az egyesület, mely a gyermekek védelmére megalakult, ma még csak a cselt látja tisztán, s e czélra csak a legszükségesebb eszközök megszerzésére gondol, s szervezete is csak ezen eszsözök alkalmazásához van mérve. Kontemplál működő tagokat, a kik az ellenőrzést gyakorolják ; pártoló tagokat, a kik évenkint 2 frtot fizetnek; s alapító tagokat, a kik egyszer s mindenkorra 30 forintot letesznek. A lehető legszerényebb igények ezek. Két forintot, ha sok mással meg is van terhelve, még nagyon sok ember áldozhat Alapító Urrok is nagyon sokan lehetnek azok közül, a kik 30 forintot egy-egy bokrétára könnyen kihajítanak. De a mennyiben ez egyesületnek a fővárosról ki kell terjeszkednie az egész országra, előrelátható, hogy a mai szervezetnek több irányban módosulnia kell. Mert a mint az elsó kérdés: a gyermekpnsztitás megakadályozása, el lesz érve, fog következni a második. A gyermekek jövője. Ehhez fűződik a többi. Esetleg a védelemnek ki kelt terjeszkednie az anyákra is. Maga a társadalom hatósági, sőt állami támogatás nélkül mindezeket nem oldhatja meg. De hogy megoldhassa, meg kell a mozgalmat in- TÁKC2A. Magyar színeszet Bécsben. — Saját icíóiitónkté!. — Hiábunl Kincs nagyobb bölcsess a világon,mínt a német 1 Nincs nagyobb feltaláló és felfedező a világon, mint a német, habár valami okosat nem is fedezett még fel. J>3 nem baj es! Ha valamire szüksége ven,smi még nem ís létezik, síkot ő magának, bt saját rovására is. Hogy a bécsi sajtónak elkelleti ismerőié, bogy Blehánénak nincsen párja a német művésznők között és hogy Pálmay Ilka és Hegyi Aranka a német collegek bármelyikével kiállják a versenyt, — fogja magát a ,N Fr. Presse" és föltalál egy általa alkotott martrikulust, melynek alapján «inten világgá kflxOli, bogy bárom primadonnánk nemit magyarl Most Blaháné — szerinte — született Beíndl (í-?) és igy okvetlen s Bajos, vagy s Spree vidékéről származik, Pálmai Ilka már árért is cseh, mert as orra kissé písse ás Hegyí Aranka pedig Csi-gáoyleány. Hogy esi esolán uion-utfélec még a németek is szeretik sasai nem törődik a kérdéses lap ; mert önmaguk a németek is kénytelenek ezúttal beismerni, hogy : „Gegen Dummheit kämpfen die Götter vergebens!* Legyen meg a kedvöki Sssrdán, jnn. 23-á n másodszor adatolt elő „A ¦ á r g s c t i kó. Csepreghy esen népszínműve agy hisszük, ha mindennap adatnék, tele házat csinálna. Különösen BUbáné remek játéka, Te* másay és\' Tihanyi kitűnő slakitása és Solymoei egészséges humora bizonyos, de nagyin ..-vü vonzerővel bírnék hatni a közönségre. A bécsi lapok ezúttal est a megjegyzést reszkiroslák, hogy a darab írója előbb asztalos volt. ók persze feledni szeretnék ezt, hogy Haas Sache német-orsság nagy köl\'ője élete utoltad pereséig osipésxroübelyábeo dolgozott, egész késő estéig ült a susztersséken és z tábssijat forgatta, mig z cseodt* éji érákban Ilit csak s pegazusra és a lábszij helyett a tollat késelte. Csütörtök, jan. léén „A verethsju" Lakácsy oándortől. Bisony a darab szereplőinek megítélése nagyon nehéz, mert a kritikus nem tudja, kinek adja először as elismerést. E darabban nj tehetségekkel ismerkedtünk meg, kikre még széf jövő vár és kik egykor a hasai művészet erélyes képviselői leesnek. B 1 ah á a é (Szilaj Kata,)kirende-aen ében hajával matatta be magát, kivéve a „töt leányban", amikor szőke volt, — most voröahsja volt és e darabban soL\'>ldaIu tehetségének ujabban adá jelét Dalai elragadták a közönségét, a zajos -psvihar sohasem szűnt meg addig, míg Blaháné újra odanem állott a saínpad sséláre, jeléül annak, hogy hát ujrs fog énekelni. E ő r y (Veréb Jankó) élénk humorával még akkor is képes volt a hasat megnevettetni, midőn ez as egyes trágicas jelenet álul volt áthatva. Sselényi Anna (Ssemes Borcsa Ösvegj) kedves színpadi alak, játéka megnyerő, hangja kellemes; ha a kisasszony idővel jobban gyakorolja magát és mindinkább otthoniaaabban érai magát a színpadon, nincs kisárva. az eshetőség, bogy agykor Blahánét fogja pótolni I T a m á a s y (András és V i d o r (Ferke) nenéz szerepeket vállaltak, de művesei tehetségűk segítségével játszva oldották meg feladataikat. E á k o a i S s i d i (Boglár Ágnes) és Munka-c ¦ y n 4 (Zsófi) — átérezték tragicus játékokat és itt-ott lehetett a közönség szemében könnyet csillogni látni. Tihanyi (Kessey Mihály) eredeti ember volt, ki minden vászoncselédbe szerelméé. Kláráé (Sári,) ki Veréb Jankóba szerelméé, rendkívüli ügyességgel játszott és zajosan megtapsol tátott Csak-egy zsaruén felemlitenők, bogy péntekea jan. ]5én „Apa leskei nótárius" került másodszor ss in re; maitkori referádánkbaa leirtok nézetünket és amellett maradunk most is. Csapén Pálmay Ilkáról akarunk még valamit mondani; de nem azért mintha remekelt volna, mert hisz e darabban a legjelentéktelenebb szerep (Nina szobaleány) jut ki részére, — ha nem mart f. hé 11 -én a pécsi operában próbát énekelt és Hoffmsnn báró intendáns meghívta szerződésre csélző vendégszereplésre. E sserint Pálmay Ilka a hazai müvóssettí! bucsut vess és s jövő őssszel a bécsi opera tagja less, — ha igaaE Mi asonban ast hisszük, hogy Pálmai Ilka nem fogja magát nevetség tárgyává tenni; mert ó nem az operába való. As tagadhatlan, hogy jól énekel, jól játszik; de c s n> pán mintsubrette. As opera ban hangja eltűnik, silány less és annál is inkább Jatűník müvéssetéoek csillaga, minthogy egy Biancs Biauchit avagy egy B r a g a kisasszonyt sohasem fog megközelíteni. Est jói tudja Pálmay Ilka is; de mit nem test a hiúság [ ö a népesiabás primadonna-trifo- leumának ma még egyik csillagát ké pesi, de e csillagok kost első sskretne lenni; nos. Hegyi A r a n k á t sohasem fogja árnyékba vetni, de még kevésbé Blahánét As operában pedig nagyon alárendelt állomás várna reája. Különben lapunk bécsí munkatáras megbizható helyről vette a hírt, hogy Hoffmaan báró intendánsnak szüksége nincs Pálmaira, s caak azért kívánja szerződtetni, bogy a magyaroktól elvonja, így törekednek elvonni tőlünk Blahánét és Heg i Arankát is. Majd elválik, hogy a svábok mínŐ eredménynyel feszegetik s dolgot! Szombaton, jan. 16-á n „Tündérlak Magyarhonba a." Es a népszínmű nem egyébb epy JÓI kifejlődött vígjátéknál, melyben Blaháné, a sokoldelu, remek művésznő egy sjabb oldalról matatta be magát, mire nézve a bécsi sajté elismeri, hogy nemcsak Geíatinger és Gsllmeyer-rel áll egy vonalban, hanem Baabe Hedviggel is. A művésznő csupa elragadó kellem és szeretetreméltóság volt ét aa a kis „b e r a g á t° melyet a 2-ik felvonásban szerepelt, felségesen állott neki és a legfestŐibb képet mutatta, Blaháné (Maress) különösen azon jelenetben remekelt, midőn éhes gyomorral forgolőd-sott a terített assisi körűi. Tamássy (Gyuri) méltó társa volt, ki ngyatosak helyén állott. Eddig mindig még azon darabok sikerűitek legjobban, melyek* ben Blaháné és Tamássy együtt játszottak. Tihanyi (Vámhási uyug. tábornok) élénk hámorával gyújtott; hiába neki csak komikus szerep való. Hétfőn, jan. 18 án, „A koldusdiák" operetté Zsil és Geneé-tói, zenéje Mil\'óckértől. Őrületes tódjlásl A jegyváltásnál a rendőrségnek erélyesen közbe kellett lépnie, hogy zavart ész jegyekérti verekedést megakadályozza. A ház \'-,-1 őrskor, tehát egy órával as előadás kezdete előtt ugy megtellett, hogy a szó legszorosabb érteiméhen ember emberen feküdt! Volt Ís ok! Blaháné lépett fel a cztmszerepb«n, ó adta a koldusdiákot. Girardi a wiedeni ssin-hás tagja, e szerep hőse, direct jött Brünnből, hogy Blahánét az ő sserepében láthassa, — de----s színházba nem ment; mert tudta, hogy Blaháné. tol fogja őt szárnyalni ét esen eseménynek nem kívánt tanuja lenni. B 1 a káné (Simon) kitűnőebben is adhatta szerepét mint Girardi, mart Girardi nem szerelmes hős, mig Blaháné e szerepben remekelt és komikusabban játssott mint Bécs kedvenose. De as énekben is nagy a külőmbség köztük, mert Blaháné elevenebben, rohamossabban játssik és igy a hatás sokkal jobb, sokkal kitűnőbb. He gyí Aranka (Laura) hangja, mint már egyssor említettük, a magasban sokkal kellemesebb, megnyerőbb mint alant Szerepét mesterileg oldá meg. Pálmai Ilka (Bronisiova,) kitűnően játssott és színpadi megjelenése elragadó volt ullendcrf szerepét S o 1 y-m o s s y játasá, ki ugyan nem járta tol Schweighofart, de alatta sem áll. A hás egy nagy réssé német ven dégekkel volt telve, s esek a legrohámosabb tapsviharban adlak elismerésüknek kifejesest, agy hogy több helyütt a művészeknek ismételniök kellett játékukat és különösen Blaháné a legélénkebb ovátiók tárgya volt. Egy a Bárt. HÚSZON K fcTTMMX BTFOLYAM. Z ÁL Ai KÖZLÖK! ditania. Ezt megtette már. Most az első feladat: lehetővé tenni az első lépést. Kitől függ?Mindenkitől. Részünkről fölöslegesnek tartunk minden frázist és minden páthoszt. Komolyabb ügy, nemesebb czél szentebb kötelesség nem képzelhető ennél. Tiz év mnlva megint tartunk népszámlálást, s ekkor megint fel fog merülni az a kérdés: miért fogyunk? 3 akkor, ba az olyan mozgalmak sem részesülnek kellő támogatásban, mint sz elhagyott gyermekek védegyletéé, — akkor erre i kérdésre az lesz a felelet: mert nem vagyunk érdemesek arra, jönk. hogy él- P. H. Wlassies Antal, f Wlassics Antal nyugalmazott kir. törvényszéki ilnök nincs többe"; junias 21 éa délután két őrekor hosszas szenvedés utáo jobblétre szenderült. A köztisztelet ti férfio Nagy-Kani zsán született, atyja sőbázi fóliást volt, anyja Chinorány leány, ki fizuion haltéi s az árvákat anyai nagyanyjuk gondos nevelésben résseeitette. Iskolait szülőföldjén kezdette s Budapesten végezte, 1840-ben ügyvédi oklevéllel tért haza, és 1842-ben Tárnok Alajos leányát Máriát nőül vette, kivel azonban 8 hónapig élt, mert a gyengéd nő elbalt. A szabadságharca idejében Csány László királyi biztos mellett titkárképen működött, majd Csáoyi távoztával Cser tán Sándor mellett Zala Egerssegen szerepelt. A higgadt s komoly gondolkozása férfin inkább s békés munkásságban lel életörömét a a szabadságbarcs lezajlása után képsetuégébez mért foglalkozást kívánt nyerni s a tért idegennek átengedni egyáltalán nem akarta. Ott is találjuk mindjárt Bogyay Lajos salamé gyei főnök mellett mint titkár működni s amennyire csak lehetett a súlyos viszonyok között hazafias érzülettel igyekezet: enyhíteni polgártársainak sakla totteág okosta kellemetlenségeit. 1851-ben másodsor nősült, felesé\' gul vévén Börzsöny Ferencz egyetlen leányát Máriát, kivel 33 évig boldog házasságban élt s a családi boldogságot nevelte ason édes Öröm, bogy Gyula fiuk született, kit a leggondosabb nevelésben részesítettek. Jelenleg as igazságügyi ministeriumba beosztott kir. slügyész, ismert jeles jogász, szakíró. A boldog családapa ki három évig mint aala-egerssegi törvényszéki bíró működött, Kaposvárra lett országos törvényszéki bírónak kinevezve, azonban nem foglalta el állásál, nem kívánt szülő-megyéjéből távozni és régi vágyát, bogy nagy kanizsai lakos lehessen, végre tel jeaittette — 1855-ben szülőföldjére tette át lakását, i rövid idő alatt a polgárság köxóhajáhos képest, mint polgármester, illetve városbíró működhetU. As ő idejében keletkesett a déli vssnt s e kénys ügybea élőnk érdeklődéssel sikerült neki a főállomást a városhoz közel létesíttetni, mert s ssomssédos Horváih-Szeat Miklós mellé akarták helyezni. Nagy-Kanizsa város haladási alap ját tagadneüanal a dicsőült tette le szülőföldje iránti lángsseretetével, asivős munkássága s higgadt tapintatossága val. — A törvényszékek felállitásában as nj szervesé* nagy munkájával megbízatva s törvényszéki elnöknek kinevezve sir, ministeri biz\'.ősképen működött Mint törvényssékí elnök kifogástalan igazságot gyakorolt, ernyedetlen ¦ sorfalom mai működött,s legkiváltabünügyi tárgyalásokat kiváló figyelemmel, szakértelemmel és szeplőtlen ; gazságérzet te\' vezette. As elnöki Ügyvesetést maga teljesítette, ő voll as első hivatalában naponta, bogy megjelent s utolsó, ki onnan távozott Rendkívüli szorgalmat s ügybuzgalmat fejtett kí. Kj ug<üja«riA alkalmából nem is késett a magas kormány 0 felségének lagmsgasb figyelmébe ajánlani, ki is öt a vaskoronarend lovagjává neveste k; legkegyelmesebben. Minden humánus intézménynek buzgó pártolója volt s jótelke egéss hevével csüggött a kösnevelés felvirágzásán; a koronásás után sservesett megyei iskolatanács egyik tevékeny tagja is leven, számos tanügyi intézkedést eszközöli. Testi szenvedése mellett lelke élénken foglalkozott még mindig a közügyekkel, mély bölcseeéggel bírálgatott, jóakarat, jóssivüség, mankssseretet, a polgári erények méltatása ¦ bnsgó elismerése legszebb jellemvonásai közé tartozott a di ci\'\'ültnek. Közel 15 évig ismertem a jellemszilárd férfiút s majdnem napontai érintkezésem által tiszteletregerjesstett nemes szivének igasságszeretete, áldott lelkének tiszta érzelme. Becsülte a laankasseretŐt, gyűlölte a henyŐlőt; tisztelte, emeltess erényt; az országsa éa megyei ügyeket benső meggyősődásével kisérte, de legkivált szülővárosa iránt odaadd, gyengéd aseretetíel viseltetett. Máltán aratta is a közbecsülést, köztiszteletet, mely sokáig él a hálás utódok kebeléhen. Áldás emlékezetén! Béke hamvaint BATORFI. A geísei rablogyilkosság végtár gyaláaa. (Folytatás.) Hercsfeld Samu alakja egyébiránt harmadfél év óta sókat változott As Jobb erőteljes, izmos férfi sovány, megtörtnek latsaik, csak tekintetében van meg a dacs és vad kifejezés. Mindazt ¦ mit as első vizsgálat és végtárgyalás folyamán bevallott, most — a legkisebb részletig — visszavonja. Állítja, hogy pressio gyakoroltatott ellene, ¦ kénytelen vals vallani. Elnök azon kérdésére, hogy tehát bűntársait miért ép esen egyének ben neveste meg, kik vele annak folytán együtt is ugyanazon bűntettért vannak vsdolva?V ád 1 o 11: Mert arra is igé retskkel, joajd fenyegetésekkai kéaysse széken ülő ur tapsa Blahánét bt-zonynysl kellemesen érintette; < M i I 1 Ö c k e r volt, ss operetté zenéjének költője, ki látni és hallani akarta a magyar művészeket ssját darabjában. Blaháné éneke és játéka agy tetszettek s költioek, hogy kezeit vérig tapsolta. Erkel karmester ur, ki oly kitűnően vezette az orohestert, teljes dicséretei érdemel. Ritka élvezet is volt a mai előadás; mert alkalmunk volt a népssinhás 3 primadonnáját egyaserre látni és hallani. Csokrok és kossoruk nem hiányzottak, — minden jól sikerült, ugy as anyagi jövedelem ia, mely tisztán — minden költséget levonva — 800 írtnál többet less ki. Kedden, jan. 19-é o. „Nap é s H o 1 d.\' Venloo és Leterríertől. Kwa ás Fáy kitűnő fordítása nem mentheti meg a darabot silány meséjétől, elvetendő frívolságátől. A operetté gyarló, mint minden Lecocq féle operetté és ősapán a szereplők művészi tehetsége mentette meg s közönséget ez unalomtól Hegyí Aranka (Beatrix) a főssé repet vitte s nsgyrésst neki lehat köszönni, hogy a publikum nem szaladt el A ssép tehetségű, fiatal művésznő egy pompás babérkossorat kapott, nemzeti ezinü szalagokkal és következő felirattal: ,A bécsi akadémiai olvasó és társaskör1,\' sseretet* ős tisztelete jeléül Hegy Arankának.- Pálmai Ilka (Manola) színién jól játssott, de még jobban is Játssott volna, ha nem lett volna olyan háládatlan szerepe, A művésznő egy virágvánkost kapott, ugy egy ritka ssép csokrok, amely réssákból kirakvs Magyarország czimeiét képeste a négy folyóval ás kettős keressttel. 8 o 1 y m 0 • i (Don Braaeiro) azonban hálásabb ssere-pst kspott mint Pilmii Hks. Sólymosat aj oldalról is mer! ft k most meg; róla elmondhatják, hogy ő bármily darabban, bármily sserepben lépjen is fel, Solymoei maradt; mert kitűnő alakításával mindenütt tudja magát alkalmaséi. ritett a vizsgáló bíróság és higyjék el tekintetes törvényszék, bogy nekem as mindegy lett volna akkor már, ha bár a quardíánt vezették volna is elém, még arra is reámondottsm -volna. Elnök: nagy tévedésben van, ha ast hissi, hogy Öiuek meséjét valaki el fogja hinni, itt vannak a rablott éksserek, lelyek ép Önnel találtattak meg; mit felel erre? Vádlott: Asokst ugy vettem egy ismeretlen uri embertől, ki egy ízben gyalog jött elém, midőn Kanizsáról hass mentem Bagoly ár. Elnök még a sutát feltett számos kérdéseivel sem képes vádlottat igaz vallomásra birni. Ezután elővesette\'Jk Kiss Gyúrt János vádlott.— Előbb fiatal kJnésésü, jó színben volt egyén. Most egy kiassott, megtört alak, meredező szemekkei, minek látására egdóbbenve kell meggyősődnünk arról, hogy igu as, a síit börtönrend a L e r ü n k rosszasága és sanysrnaágai ró! már sokan megírtak. Vádlott szóról szóra ép ugy tsgad, mint a hogy mindent tagadott eselŐtt harmadfél évvel Utánna- S t e n n e vagy Cseh I a t v á a vezettetik elő, ki ép ugy, mint előbbi vádlott társa, makacsai megmarad tagadásai mellett. Ó azonban vádlottak közül as egyetlen, ki harmadfél év előttialakját meglehetősen feotartá. Míg ellenbea a most elővezetett 4 ík vádlott Bones Jánoson, félre ismerhetienÜl láthatók hossza fogságának nyomai. Arcse halvány, duzzadt, izeméi egy csendes Őrültséget megközelítő kifejezéssel bírnak. Istenre hivatkozik bizonyságául annak, faogy ő itt ártatlanul szenved; tagadási túlbuzgóságában még olyas mellékes, csekély körülményeket ís tagadásba vess most, melyeket az első vizsgálat és végtárgy alás beismert. Allahban a kihallgatott tanuk mindegyiken észrevehető volt, hogy harmadtél évvel eselött több oly dolgot mondottak be, melyekre ma már nem emlékestek vagy csak elmosódva s habozva adták moat azokat elő. A tárgyalási teremben a melleit oly tiopikus hőség uralg, hogy alig hiss-ssűk, bogy még a tanuk emlékező tehetségét is ne befolyásolná. A terem egyébiránt talajdonképen nem is terem, hanem osak szoba, mely még hossá régi alacsony plavonnal bir s igy nem csoda, hogy hosszan tartó végtárgyalási napok gőzfürdő gyanánt szolgáltok as öt napig ssaksdatlanal ott Olt bírák ¦ ügyvédeknek. Ebes járóit — s est most alkamilag szívesen is registráljuk — ason nyomorúság is, hogy ss első emeleti kis tar meoske leszakad ássál is fenyegetett. No még csak as kellett volna 1 Alatta ép az Ílletekssabási hivatal dominálja a földszinti szobákét, de nem volt semmi kedve shos, hogy olyan illetéktelenül ssabja ki a sors a halált asaal, hogy nyaka kosé dőljön a faán, ¦ igy a mint észrevették, hogy hall a vakolat, azonnal megtették a lépéseket, melynek eredménye törvényszékiden* Elnökünk gyois kós-benjáráaára egy rögtönzött városi hatósági küldöttség és egy pár a plafon alá hevenyészett tomb képében segített egyelőre a dolgon. Igy azután a végtárgyalás tagjai ís megmenekültek a különösen te syegető életveszélytől. Hanem erre t dologra ezután már ^kénytelenek vagyunk sürgősen felhívni a királyi törvényssékí Elnök ur becses figyelmét s különösen a kormány e resstérőli gondoskodása után komolyan apellálnunk; annál tnkább mert nem tartjak annak tekintélyére] ás méltóságával megegyeatethetőnek, hogy egy ily commentialís 7áros ban, mint Nagy-Kanisza egy még „Anno einsban" épült bódásserü odvas épületben sinlíd-jön télen a hideg légvonatos ssűk folyosók s ssobák, nyáron pedig aa slsosony légjáratos, mely miatt — s még hozzá ösazeromlássál is feoyegetteseék a jusli-cícal TÜBOLY VICTOR. (Folytatása követkeaik.) Kire k. — \|Gyászhír \| Wlnssits Aatalnó született Berzseny Maria asaját ésfiatDr. Wlaasics Gyula budapesti kir. alűgyéss — menye: született Ceengery Etelka — unokája: Tibor nevében fájdalmas szívvel jelenti a felejlhethetlen férj, illetve atya, após éa nagyapa Wlseaios Antalnak a nagy-kanizsai kir. törvényesek nyugi! mázott elnökének, a vaskorona-rend lovagjának, élete 68-ik, boldog házassága 33-ik évében 1833. évi június 21-én d. u. 2 órakor hosszas szenvedés ¦ a halotti szentségek ájtatos felvétele után törtóot gyászos elhunytát. A boldogult hűlt tetemei vasárnap 1883. évi janios hó 24 én d. u. 4 érakor fognak as I, nagykanizsai temetkezési vállalat által, a nagy-kanisssisírkertben Örök nyugalomra tétetni. As engtsslelő szent mise-áldozat 1883. janios 25-én d. e. 10 órakor fognak a Szent Ferencsiek templomában a Mindenhatónak bemu altatni. Áldás és béke lengjen hamvain I — Meghívás. A nsgy-kanízsai iparos segédek betegsegélyző-egylete f. évi július 1-én a „Zöldfa" kertben Szalóki Márton zenekara működésével nyári mulatságot rendes, melyre a n. e. közönség tisztelettel meghivatík. Ssivee pártfogásáért annál Ís inkább esedezünk, minthogy ennek tissta jövedelme a fent említett egylet javára Lrdittatik. Tisztelettel a rendezőség. Kezdete 8 érakor. Belépti díj: 40 kr. Felüi fizetések köszönettel fogadtatnak s hírlapig nyugtatatnak. Kedvesőtlen idő esetén s mulatság kövei- alkotó hatalma és csodás oyilvánolásai Egy ismeretlen földdarabról. (Stanley H. M. „Utazásom Közép Afri kában\' vagy Utazás Afrika aeguatori réssének nagy tavai körül es a Livingstone folyón lefelé as Atlanti ocseánig. Két kötet 163 fametszettel és as utazás átnézeti térképével Budapest, 1882. Báva. testvérek.) As.emberiség halad. A villanyosság és gős korszakában\' fizikai akadályok felet, caak nevetni tndnnk. Harcára szállunk az elemekkel, a bennünk rejlő teremtő erő tudatával törékeny szárnyainkon ág felé igyekszünk és épen midőn már ostromra késsülünk az istenek ellen, — kisül, hogy bizony ossk gyarló teremtések, emberek vagyunk. A tudomány segélyével feledünk minden rejtélyt, nyitját találjak minden titoknak ; kutatva, fürkészve behatolónk a parányok életébe is, ismerni, tudni vélünk mindent és egysserre csak kőé vétlen késeiünkben támsd, feltűnik valami, a misek láttára vagy hallatára, mi a lö-ik századnak minden babonától ment tökéletes lényei, ámulatba esünk. A földrajzi tudomány már a gyermeket megtanítja rá, hogy öt világrész aa, mely s földteke két felén lakó milliók tömegét magába foglalja, aa érettebb szellem többet akar tudni; nagyobb müveket olvas, párhuzamban halad ai ujabb jelenségekkel; gyönyörködik a szöveget élvesbetőbbé tevő rajsokban, képekben; as alpesek hófedte tetői, i technika remekműveinek láttára tiszte lattal hajlik mag a terméssel soha sem pihenő, Örökké emberi szellem előtt. A pénses ember szórakozni vágyik A tudományszomj őt nem zavarja de pénze nem hagyja nyugodni. Kényelmes kocsiban, robogó vasaion egy-egy pillantást vít s mellelte elrepülő tájékra, .— bejárja Parist. Londont; megbámntja Rómát, Velenczét; versenyt didereg Moszkvában. Szt-Pőtervárl; talán egy pompás jachton átkel az uj világba is és miután ttt Ís, ott is egyaránt unatkozott, kifáradt test s bágyadt léinkkel ismét csak hasa jön — unatkozni. Ee a mindennapi élet. A megszokott meder, melyben egéss cselekvésünk, működésünt mosog. Nem csap ki medrén, osak nagy ritkán, okkor pusztít, tör és újra nyogalmasan visszatér gátsí, partjai közé. Es s> általános szabály. Ám kivételek itt is vannak és itt a kivétel egyenlő a rendkivüliaéggel. Tá mad ember, kit egy bslső ösztön nem hagy pihenni, kinek a kényelem kin, a nyugalmas élet tebar; kihivatáat érez magában arra, hogy ajakat fedjen fel ott, hol már előtte ezren jártak és mílsem találtak ; — ki élte napjait a munkának, gyötrelmeknek, fáradalmaknak szenteli, nem aaért, hogy embertársai tatán szobrot állítsanak neki halála után, holott életében talán nevét sem ismerték, hanem egyedül azért, hogy szolgálatot tegyen a tudománynak, mely fiainak mindig leg szere lóbb, leggyöngédebb anyja vol. A győzni induló csapat lelkesedését nem hűti, ha előt e már százssámrs ssedte as áldozatokat a gyilkos golyó, győzni vagy meghalni! a jelszó, melylyel a hazai a sássió alá sorakozik. (Vége következik.) JTJNIUS 24-én 1&8S. követte, melyen találóbbnál-találóbb sikerült pobArkóssÖatéssk mondattak. _ Kiemsíjük kölöoösen a hasi őrét Modro-vics Gergely apátét, ki emelkedeU áradozó ssavakban éltet Fslk Miksát, mint a keszthelyi választókerület jövő kép-;, selójét. A ssives fogadtatást Falk képvi seló ur klasaikus bangón köszönte meg, hivatkozott a történelemre, annak fényé-nél világította meg a bencsés rend neve* zetes érdemeit, a ker. polgárosodás és % magyar cnltnra körűi. Ezután köstelszés é* figyelem köst üdvöslé Újlaki plébános a Hsumszéd nagy-kanissai választókerület öiiEudaiosan érző polgárai nevében Falk képviselőt, épen ugy Svasücs Benő ah* pán áltslános figyelem közt seélloit a válaastáii elnök es a vá! ast tó polgárokhoz, azokat ől\'etvén Végfii Német Gábor zalavári lelkész a megye jeles manka-¦serető első tisztviselőjére emelt poharat. A fényes díszebéd után a vendégkoasorn Falk képviselő arrsl közérdekű dolgoktól esti 6 óráig társalogván, visssakoositott Kessthelyre, bogy onnét as esli vonatta) Pesten át egésssége helyre állítása véget: Kerlabeadba utazzék. Igy ért vegét a ssivélyes fogadtatás. a—b. — A tiSZae&zIári ügyben mostfoly a végtárgyalás. Kimenetele még bizonytalan. As eddigi vallomások a vádlottakra nézve nagyon terhelők s rajok nésve kedvezőtlen kimenetel. ígérnek. Scbarf Móricz atyjával és a többi vádlottal ssemben megerősítette azon vallom í. sát, mely Solymossy Eszternek a tísss-esslári zsinagógában történt áltitólagos meggyilkol tatását tárgyalja. — Magyar vörös kereszt-sorsjegyek Mint értesülünk, esen sorsjegyei oly nagy kelendőségnek örveodeoek, hogy a f. év július hó 1-én tartandé busáshoz reod-lkeséare bocsátottak nagy réssé már is eladatott, mi tekintve a rendkívül kedvező nyeremény esély eket, — é- a fölötte jutányos árt (körülbelül 6 frt Tő kr. drbja) igen természetre. Ajánljak tehát tisztelt olvasóinknak esen sorsjegyek gyors vételét és egyszersmind utalunk ss eseket illető mai számunkban megjelent hirdetésre. — Hoszter, a kileaossseree rablógyilkos, mint Illavárrél értesitik lapunkat, ott már egészen beletörődött állapotába, s kifogástalanul viseli magát. Be rendestek neki egy külön asstalue műhelyt, i abban jókedvvel fütyörészve far- keső vasárnap tartatik meg. A „Nemzeti Újság képes \'fsrag naphosszat. Kitűnő magaviseleté-politikai napilap egyes száma 4 krért1 nél fogva nagy tekintélye van a fegyház-Wajdíts Jónsef könyvkereskedésében \| nan. Egyenkint még most is burton -Nagy Kanizsán mindennap less kapható. 4000 frt Iskolai subvenüót adott a kosok tatásügyi minis teríum városunknak as 1882/3 tanév tanügyi költsége többletének fedezésére. A sab-ventio janios 6-án már fölvétetett. Biz el is ke) ss nagyon a mi városunknak, hol a pótlék to>véayssabts5/a-án felül roppant összegeket áldoz tanügyi czélokra a városi hatóság. A peeai hírneves dalárda a zürichi Országos kiállítás alkalmiból külföldi kirándulásra ezándékosváo, váró sunkat ia atjába fogja ejteni s az innét kapott föl kérésre hangversenyt is fog nálunk tartani Tárt karokkal várjak ast a remek dalárdát, mely már annyi ssép kitüntetésben részesült orsságsserte. . — Gyászhír. Vettük a kővetkező gyászjelentést: Welisch Zsófia a maga, kiskorú gyermeke János, napája s a többi rokonokinevében fájdalommal telt szívvel jelesti felejthetiec férje, illetőleg atyja, fia, testvér és sógornak Welisch Adolf urnák t. hó 21 én reggeli fél 5 órakor, élete 39 ik évében rövid betegség után szívszélhűdés ben történt gyászos elhánytál. A boldogult bolt tetemei f. hÓ 22 én pénteken, délután 4 órakor tétettek a helybeli izr.sírkertben örök nyugalomra Nagy-Kanizsán, 1883. június 21-én. Béke hamvaira! Welisch Sarolta, »nyja. Kürsohaer Matild, mint nővér. Kttrsch-ner Igaács, mint sógor. — Nagy jégverés. Bagola, Fakos, Mibáld felé folyó hé 22-én eiteli órákban oly kegyetlen jégverés volt, bogy a szép szellőket, a reménydus gyönyörű földeket; a gyümölcsösöket, cseréppel födött hás ás piacié tetőket, tökéletesen tönkre tette, szegény nép nagyon le van sojtvs; renge teg házi állat és sertés is esett áldozatul. — A balaton-fűredí fürdő már is szép látogatottságnak örvend. Janios 12-éig 176 vendég érkezett oda ; esek kösött van városunkból Hon ez Antal müépítése is. — Falk Miksa képviselő kiráadn-láaa válaastéibos: E hé 17 én Keszthelyen nagy közönség előtt megtartó\'t beszámoló besaédje után Zala-Apátiban jelent meg Választói köst, hol másnap a vidék számos értelmiség? gyűlt össze tiszteletére. A többi köst ott láttak s megye derék alispánját, a keszthelyi és paesei járás ssolgabíráival, Keszthely városa és a premontrei rend küldöttségét, a választási elnököt Nóvák Fsrencs nyugalmazott hétszemélynököl, ea egerssegi szabadelvű kör elnököt Árvay Istvánt, Keszthely Tarosa apát-plébánosát Ambrust Bolka János, Beán Kálmán Újlaki József urakat stb. A nyájas és szívélyes üdvözléseket fényes díasebéd élí, hogy — kegyelmet kap. Ujabban verset is komponált, mely igy hangzik : „Azért élek, Mert remélek 1" — Hevelónöból herezegnö. A marokkói szultán egyik fia, Muiey Ed rís heroseg két évvel ezelőtt Mekkába otasott. Útközben s gőzhajóé egy rendkívüli ssép olasz nevelőnővel ismerkedett meg, kí annyira megtetszett neki, hogy felszólította: hogy jöjjön vele Fezbe ét fogadjon el egy oevelönői állást a stultár. fiatalabb leányai mellett. Aa olasz leány elment vele és most a berezeg felvett u nevelŐoŐt „törvénye6 feleségei sorába. irodalom. (E rovat alatt merasnlitett munkák Narj-Kanissssi Wajdiu József kCorvkareaekedsébeo kaphatók vegr általa me (rendelhetők. Vidéki mefTandelisek posta fordulta val pontossá Ssz-koaettetnek.) — Stanley HL M. nsgyhirfl munkája be van fejezve. „Utazásom Közép Afrikában" czimü müve immár tolj-s a magyar irodalomban is, mit annál nagy-.Ve örömmel jelzünk, mert hiszao otaaáai ml nálunk nagyon kevés van, ilyen, mini es, épenséggel egy sem. Nem s kitartás késztet minket bámulatra, melyiyei a világhírű o\'asó kitűzött csélja leié tört, de a lelki erő, mely a csüggedés legkínosabb pereseiben sem hagyta el. Nem magát az anyagot üdvösöljük, mely a szorgalmas kutatás, a fardbail-S fürkészés eredményeként jelentkezik, — de magát a tudományt, mely e műben egyik legfényesebb diadalát Üli. Lapunk mai számában a tárcsarovatot szanteltüka mfi teljes méltatásának és itt, az irodalmi elenségeket figyelemmel kísérő, as etlaa-Őrző iserepet játszó recenzió ssűk korlátain belől csak az olvasó közönséget buzdíthatjuk arra, bogy e mú megsserié-sét el ne mulasasa. Kellemes ssórakoaásnl szolgáló olvasmány mindenkinek, kí a könyvben többet is keres mini puasta idókergetŐt. Diszmú, remek kiállítása könyv, valóságos éasser miodeu asztalos, hol a szellem gyöngyeinek íp. van énét ük. A hossáak átküldőit 6 ffisettel (29—34) a két kötet teljesen befejesletett ás Révai testvérek, a mÜ kiadói gondoskodtak arról is, hogy a könyv kiállításának megfelelő bekötési táblák késsül jenek. — Egy-egy fűzet ára 30krí — A bkCvéi tábláké 1 frt és 1 frt 80 kr., a miat sgy vagy két kötetbe kívánja valaki köttetni. * Laprezér és kiadó: SZÁLAT SÁNDOR. Felelős szerkesztő : BAB0S8 LÁSZLÓ. Laptalajdonos: WAJDÍTS JÓZSEF. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖK? JÚNIUS 24-én 1888. HIRDETÉSEK. Nyllttér.) SALVATOR elsé rasos vtizMztrz ttnaytvtz, lithinm ez bornatriomb&n gazdag forráz, orrod tekintélyek utal z legzá At emésztési szervek bcrutos bánt almainál rendéire; — kiváló ezer a köszvény, hólyag ée vese bajoknál. Borral hasznaira Igen kellemes üdlto-ltaX áapkati áaványvii-kc-ezkedétekbM ét lentibb ayégyzzertarbst SalTalor-form mumií 906 8-20 EPERJESEN. Bpesten főraktárÉdoekulhy L. árnál. ;__ K rovat alatt kszisuert nem «alla magára fel el 6a léget a Szerk 912 sz- tkr. t8S8. Árv. hirdetm. kivonat. Al aisó-leadvs: kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teeai/tkkvi hatÓaág hogy Pollák Láaár végrehajtató nak Eianer József végrehajtást szenvedi elleni 461 frt 53 kr. tőke köretelés és járulékai iránü végrehajtási ügyében aa alsó landra! kir. járásbíróság területén letÓ Páka községében fekvfi a pákai 266. sz. tjkvben Á fi —9 és 11 sor az. a. felvett és Vs restben Eisner József nevén álló és as adó lapján 450 frtra becsalt ingatlanra az árverést 460 írtban ezennel megáliapitot kikiáltási árban elrendelte és hogy s fennebb megjelölt ingatlan az 1883. éri Inuline hó 5-ik napján déleldttí 10 órakor Páka községében a községbirtí házánál megtartandó nyilvános árverésen s megállapított kikiáltási áron alni is eladatni fogi — Árverezni szándékozók tartoznak ss ingatlan becaárának 10/,-át vagy is 45 frtot készpénzben vagy az 1881. LS. t, ca. 42. §-ábaa jelzett árfolyammal elámított és aa 1881. évi november bó 1-én 3333. sz. a. kell igazságügy min Uteri \'rendelet 8. §-ában kijelölt ó-adékképes ! érték papírban a kik&ldött kezéhez letenni, vsgy as 1881. LX. t cz. 170. § a értei mébea a pánatpénznec a bíróságnál elólegea elhelyezéséről kikiáltott szabály -jszeríi elismervényt átszolgál tatui. Kelt ÁlsÓ-Lendván, 1883. évi márcsiuB bó 30-Ík nspján. A.s alsó-lendvsi kir. jbiróság, mint 953 1 — 1 KATONAI TANODA. Egyéves önlténytes tanfolyam Bsátasst, aaiyktfsas-stsza, 13. tzási alatt Eien tanfolyam oly Satalok laáraára fennáll, kik hadi k 5 tel ezeru egüknek, mint egyéres önkínytesek dogét Unni ihajtanzk, képesltáanket azonban egy vizsga letétele által kimnutni kötelesek. Ezts tasftlvszi 1883 JsUbi 1 ás viszi kezdetét és kit Mess lg tart, naponta három eiti előadási érákkal, hogy a rétstrs»6k a nap folyama alatt polgári foglalkozásuk után járhatnak. A vizsga német, magyar vagy horvát nyel ran letehető. A hallgatók kívánatra szállást és teljéi ellátást nyerhetnek -.i intézetben. Beiratások éa felvételek naponta ax igazgatósági Irodában. Programotok kiránatra ingyen. A t. igazgatóság. Jüarkányi g;yogyíHrdi\|tg^ I aagyarorszag, BaranyaTarm egyében, S^Seassa fürdőidény májas 1-töl szeptember 30-ig. Esen 50* R. teménetea meleg art\'exí k.cforrai nemeik »i oritig eljS eróoiotéieleihea urtorik, tue> a kslfSld ta« gjógyi.ití.eteit mindenben í.-íílmnlia Vegyalkatriueit ill-tSleg Dr. Tkm Uril\| Tegyunir altd telj..iil.tl elemiéi nerint kéne. bérrlt, mely iblanyt, blUenyt it mindeddig ilMnilM nénéleg-kéneggSit tartalmai. KiUlno grígTitaii h.iiiial bir nuu, klazvény, línr.ly. Idilt bőrkiütésekre, »rn.yér .eb».t.l»akrn, UtmtlM bilink, férf.l,i.. MtaÍMk. nap-Ctak ét biíanyo. gydgyii.r«k «t»l okoiott »ér»«»nrt, toribba mii-. Itt, általiti VlrHj-W"t.kri .ekéi kallál, Idilt .zmbajek it lyirszervi bántalmak mtt. A fnrdSigaagatdiag i«k ifi up««ulrt alapján kijelentheti, bogy ea.n eandaiaem gydgyforriioil eretek it eí.rek a legmakaeiabb ét Ingnehaebh be t.g.íg.kben it •seuresokM it épiégtlket rinumjert.k, a miért i. a legnagyobb elUmiréit érdemli E Í«rd6 t m.gl nmében egyedüli, rnindon mit akar belföldi tti- kdlloldi hMonfJógfforrkrt gyógjhatis tekintótéban felnimül; - mit különben tt étről ivrt azoporodo Teodígek ixime it bixonyit. Ai utániéra ajanlbatd : Badn«t-pécai Tarai ..agy Déli nint Bodapeat Kaniiia-Barcii »oo«U, állomi.- Péot, .Kbldl rtlal Kleken it yUliojif, »o-bla-Péeu TUtmJJbflii.: VUáiy. Pottt- it táTÍrdi-kUomáa. B5..bb tadóiiti.t • lvi«T\'>bb kentifrel Dr. HELLEH íOZSEf rendéi fttrdBorrol oyajt. Harkány, 1883 juntái 1. 940 s~12 Eendkirfll szénsaTdós sayanynriz-forrás, mely i budapesti műegyetem vegyészeti osztálya és a bécsi egyetem regy-elemzései szerint fölülmúl minden bozzá hasonló savanyuviz-forrast és fölötte hathatós alkatrészeinek összetételénél fogra orrosi tekintetben kiváló figyelemre méltó. Mint kellemes Oditő ital külónösen borral vegyítve, minden hozzá hasonlót fölülmúl. Bff egrendeléset a forrás igazgatóságihoz Petánczra (u. p Muraszombat; iotesendfik. Raktárak- és ismételadóknak különösen ajánitatik. Hogy mindennemű hsmisitásnak eleje vétessék, a dugó „Sséchenyi névvel leend ellátva.__939 7—S írjejjzélet nitutra iogj.Q ét bérmentve Mindenkor Ifriss töltés Sürgöny : Yaflei Repie, Eaieii Magyar vörös kereszt-egylet sorsjegyek. ÉvenkinthArom sorsolás. Legközelebbi folyó évi Jnlias 1-én. Ezen huzisbac 50,000 frt főnyeremény, tootíooá egy nyeremény á 5000 Jorint, 4 á 1000 Jrt, 10 á 500 Jrt, 26 d 100 jorint, 30 & 50 Jormt, 62 á 25 forint. A nyereménysorsoláson kivül törlesztési sorsolás is tórténik; minden, a törlesztési sorsolásban legkisebb nyerersénynyel hozott sorsjegy tovább játszik a főnyereményre. Ezen sorsjegyek kaphatók helyben: Bagy-fculzsaj bankegyesOletoél, valamint minden bank- és váltóháznál at országban. 044 i_2. TTTTTTTTT3 rTITTTTTTT! HARTMANNIGNACZ merleg-gyaros SíÉEleBTi-lér 5- sä m&vé Triesztből.o 932 6-6 1 -o I tr ¦ Ajánlja kovácsolt vasból készült, erős és javított szerkezetű tizedes- és marha mérlegeit, melyek a székesfehérvári kiállításon éremmel lettek kitüntetve. i.rafc mint nagyban vételnél. lkiló frt 1.841 »-98 ^Alulírott aif kflld i\'u kilós póataeso \' U magban vam- és bérmentve, esoma-0 golia felszamlUsa nélUl otin.éttel.Q v.gy u Stueg el&re beküldése mellet\'.q kivét • követke.6 irak mellett: a Mokka, vJódi MmbUi — 1 •-¦¦<\' Ceyloni gyöngy legfin. barna 1 Ceyloni finom nagy aaeme. 1 Cnba legfin.nagy mm. barna 1 Portórieo legfinomabb — 1 « GnátemoUlegfin. eria,kiadó 1 \|a Aranyjava (Menado) igen fin. 1 jjj Zöldjava, finom — — 1 Santos, fioom\' — — 1 Klo, legfin. eróa él kiadó 1 Rio, kSiépfin. aró. ¦ kiadó 1 \|Ó Egy 5 kilOfi kosárba. [0 Narancs vagy caitrom. aaóp bt viloga- 0 \' tolt 30 - 45 drb, egy koiarban frt 2.10 q Sambo F. 0 Mautner József első pálinka íozöde és borkereskedése 924 6-i3 S z e g 8 z á r d o Ajánlja kitűnő minőségű pálmkakészitménvti\'t. úgymint: kitUnó törköly átvonatot (DorchsuR) 100 liter (bordi nélkül) 21 frt kéiszer égetett törköly átvonatot (Durchzu/) 100 liter 9 23 frt valódi törköly pálinkát . 30 frt Továbbá ttx\\avon és szírmiai ó- és nj smilvoriumot hordóval együtt 38 frt. Végttl szeqsxttrdi Ó- * nj vorö i borait mérsékelt árak mellett. Szive* megreodeléstk a hidas-bonyhádi állomásig bérmentve szállittatnak. A kiürült hordók, ha azok 4 hónap alatt a hidas-bonyhádi állomásig bérmentve víeszsazállittalnsk, ugyanazon áron mint falasam ittsttak, visszafogad tatnak. legjobb Atztalf-és Udito ital, »tiit^^h bizwyilt köhögéanéí, gens baloknál, lyimir-ii bolyai koirnil. ÉDECSrLK(az«ataztel aOanltiaér.,. Mattoni Henrik, Ruston, Proctor és társa Budapest fttdsr-utcza 39 ás 41. szám, ajánlják a le g e 1 s ó di j j a k k a 1 k i t a n t e t e 11 gőzcséplőgépeiket dobmentő iiiAtiiiiriUi-f fa- ésBzénffitésre, szabad, szalmafutő gőzmozdonyalkat Hoffherr-fóle egyszertt és tisztító cséplök észleteket jarganybajtftsra. Árjegyzékek bérmentve küldetnek. 918 7—10 ROBEY & COMP. Budapesten, iX-Bt kerfllet, filli! nt 35. szám alatt, ajánlják ortzágzzarte legjobbnak ismert tiZUTUItl szén-, fa- és SKaÍmaföté§re bersodexett ^gózmozdonyaikat^ felQlmalhataÜan és bármely idBjáráe visaonUagaagai-tiak legjobban ellantálló vaaflftrendáa cséplőgépeikéi -sr»p:íicTVM«a szabadt.lmazottmagán sUtS saerkeaettel ragya nélka Arjegysékak, ugy Magyarország elsó rendű, uradalmai és gazdáitól származó s gósosápló készleteink rendkívüli nagy mnnkaképességérÓl és utol érhetetlen tartósságáról szóló bizonyítványokat tartalmazó legújabb kiadvány unkát, kívánatra bérmentve küldjük. 917 7 — 10 HÚSZON K smSDIK ÉVFOLYAM •ZALAI KÖZLONÍ JUNTOS 483 W8S. H I R OD E TE S E t bu9üpest1 hírlap K POUllKirîMPILiP SzorkctzlSk é» kiaúAiulaj.l.. H^jetaik „ind»„.P, ..««. é. ü„.p «tat; CSUKÁS8Y JÓZSEF és RÁKOSI JENŐ. napokon ia. í EJeSzetési srl : fccí.z ívre 14 frt. Felárra 7 fri Negyedévre 3 trt 6 kr. Egy bóra I frt SO kr. Szerkesztőié, es kiadéhiYaix! : IT. ker. k»lj>-ut«aj _ /. Poütikal és társadalmi vezérczikkek. 11. Tudományos, ismeretterjesztő és mulattató tárczák, mindennap rendesen kettő, VI. Az apró politikai hirek, a fővárosi ügyek, az egyesületek, a művészetek rovata. IV. A jontosabb események bővebb leírása külön czik-kékben. A „Budapesti Hírlap" nem pártlap. Partja — olvasóinak kiterj-dt köre. Szolgálatokat nem kivan ae kormánynak, se jobb, se balpártnak tenni, csupán a közönségnek es a mi ugyanaz az országnak. MibÖl állanak ezek a szolgálatok? Első sor ban abból, hogy mindenről, z mi az országon belül vagy kívül akár politikai, akár társadalmi, akár művészi, akár tudományos té ren fölmerül: híven, pontosan, gyorsan röviden, de mégis kimerítően es részrehajlás iiülkül értesítse közönségét, K tekintetben egy hasai lp sem maija faiul « „BUDAPESTI HIRLAP^Ot, Vannak a nagyobb ós drágább lapok, melyek terjedelmesebben tudósítanak. <io nlnr-s. melr pontosabban es pártatlanabbal adná értesítéseit, A „BUDAPESTI HIIILAP^ olvasó közönségén és íróin aivül nincsen senkinek e kerek földön lekötelezve, se Osztálynak, se pártnak, Be kormánynak, ee nyilvánon vagy m>-g»n tárSBSiigOknak : a „BUDAPESTI HÍRLAP* s legfügyetlenebb lap Magyarország fővárosában, a hol az egyik lap a pénzvilágnak, a m-sik egy rgy hatalmas v.sntnak b roás ily vállalatoknak, a harmadik a kormánynak, a negyedik a zzídóknak, as ö<ödik egy-egy felekesetnek, a hatodik a szabadkőműveseknek, a h-j\'-edik uyolezadik egy egy pártnak a jármát viseli, A „BUDAPESTI HÍRLAP" nak c*k egy hlalmae3>.g parancsol, az diktálja vezérczikkeit, az szabja még magatartását > e hatalmasság : a nagy közönség és az ország azonos érdeke. Ennek teas szolgálatot, * ki a .BUDAPESTI HÍRLAP" ot pártolja. Nekünk otoCí kitol féljünk, nincs kilói reméljünk, kivéve olvasó közönségünket, a mely ítél és cselekedeteink f«let\'< A „Budapesti Hirlap" rendes tartalma a következő: V. Távirati tudósítások. VI. Napi események rovata VII. Közgazdaság. Ezenkívül a mellékleten rendesen egy egy vezérczikk a tár aadalom valamely osztályának érdekeiről, országgyűlési tudói tások, tárcza, törvényszék, vidéki hírrovat, önálló ismeretterjesztő, szórakoztató czikkek, tudósítások a divatról, hasznos tudnivalókról és állandóan egy egy regény. gooooooooo^ g A „Budapesti Hirlap" rendes irói: \| Csukássy József szerkesztő, b. Kaas ívor, gr. Teleky Sándor ezredes, Rákosi Jenő, 1 Balogh Pál, Benedek Elek, Berényi László, Kncziány Géza, Rákosi Viktor, Szokolay Kornél, dr. Volf Vilmos, aooococxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx^ Rendkívüli alkalmakkor lapunk rendes terjedelme, a mely 12 oldalnyi, hol egy fél, hol egy egész iwel kibővül. Nagyobb ünnepi számokat adunk ki a feldolgozott hírlapi napi anyag mellett becses é* érdekes tsrulommal. Kiváló események színhelyére külön tudósítókat küldüulc, akik ügyesaégök éa megbiihaióaáguk által egyaránt lekötelezik a közönséget és a szerkesztőséget, Bécsben, Berlinben. Parisban, Londonban rendes tudósítóink vsnnak, a kik közvetlen benyomásaik alapján adnak bírt arról, a mi e világvárosok lakóit foglalkoztatja. A „BUDAPESTI HÍRLAP" a legolcsóbb politikai, szépirodalmi, társadalmi és gazdasági napilap, ELŐFIZETÉSI ARft : Félévre 7 frt. — Évnegyedre 3 frt 50 krajezár. — Egy hóra 1 frt 20 krajezár. Az olófitelés lrg.>gya..iirübbiTi poataulalvAoynya] leljesithelA e caím.D : "VaS „Budapesti Hirlap" Budapest, kalap-uícza 16-ik szám alatt. V TiMieleit.1 aj.oljak . „BCDAPESTI HÍRLAP-ot eisö es rendith étlen hirdetőjét a magyar nemseti állam érdekeinek. . l. €5 magyar közönség lekötelező figjelmébe. Csukássy József, Rákosi Jenő, 950 2 — 3 . pBodmpatti Hirlap11 kiadó tal.jdönoaai. jSBF" Uutafványszámokknl sziveseu szolgál a kiadóhivatal. v:xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx f f f I Dr iir.rt.nnnn A ü x i 1 i ü mj a tryógys.er Uugycsőbetegség ellen uraknál és folyadék nőknél, szigorúan orvosi rény után készítet: rTÓgy-¦íer — Kyogyit befecskendezés ez fájdalom, ntóbetegaég nélkfil, újonnan beállott rag/ bármily elaialt ..aj, alaposan «s roegfíltHS írjűrsan. fiatiroaottan dr. ¦y, HartmsTjn AnxJHumjak«rendL c^íSIÍ^1 \'«7 *** a mellékelt haaiaá f\\rt1^^ latint sitási könyvvel egvfttt ei egy a dr. Hartmann .üléseiébe.. Unáea-ban tartón jogosít i jegy a magi valódiságában minden nagyobb grogr1*-tárl ^st 3 frt 80 kr^n Fő raktár: Twerdy W. gyógysz. L Koblmarkt 11. Bécs. Raktár: Prágsr Béla sysfyizsria! arait Nagy Kanizsán U. 1. Dr. Hartsutaa nr rendel 9—2-ig és 4—6-ig intézetében I itt minden ngy min! addig is, miúüesnemO bor- él titkos beteg ¦egek, nem különben férfi crS gyengéiéi, kiválóan kitűnő mód •aeriot, minden ntd-ko¦stkesss elkerülése célktU, RjphJU és dagadások éa minden nemű betegségek legjobban rrogrittatnak. Mérsékelt díj U«i lileg is. 814 66— Wien, Stadt, Sellergasse njr. 11. k I k k 129/ sr_ tkv 188S. 962 1 -1 ! Árv. hirdetm. kivonat. Az alsó-lendvai kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírre teszi, hogy Pollák József végre hajtatónak Sebneggenbnrger Mihály és Oeber Laura végrehajtást szenvedd elleni 700 frt tóks követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében az alsó lendvai kir. jbiróság te rüíe\'én lévő Alsó-Lendva községében fekvő, aa aisó-leodvai 18 ss. tjkönyvben A t 1 sor sz. a. foglalt lakház, melléképületekkel udvar és kerttel 768 frt becs-ár; a 3 sor az. a. felvett és alperesek nevén álló íngatlsn 276 frt beosár; továbbá a 4 sor sz. a. foglalt ingatlan 92 frt bee ár és végre az 5 sor sz. a. foflall szóló, rét és szántó 684 írt becsértékben a fent bb jelzett ingatlanokra, as árverést a fentebb kitett és ezennel megállapított kikiáltási árverés elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok as 1883. évi július hó 7 ik napján délelőtti 10 órakor as alsó-lendvai kir. jbiróság tjkönyvi helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított ki kiéi tási áron alnl is eladatni fognak. Ar«ereoi szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%át vagyis 64 frt 40 krt készpénzben, vagy as 1881. LXt.cz. 42. §-ábn jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november bó I-éo 3333. ez. a. Kelt igasságügyminis-l«ri rendelet 8. § ában kijelölt Óvadék-képes értékpapírban a kiküldött kesábes letenni, avagy az l88l. LX. t. cs. i70. §-a érteimébén a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt áiszolgáltatai. Kelt Alsó-Lendváp. 1883. ápríl hó 18 ik napján. Az alsó-lendvai kir. járás-birósgmir^t telekkönyvi hatóság. MAGYAR Évenkint 3 sorsolás Évenkint 3 sorsolás il ti ÍVORGS KHRESZT-BGYLET SORSJEGYEK. L Évenkint 3 sorsolás. Legközelebbi húzás f. évi július 1-éo. \\ Ezen húzásban főnyeremény 50,000 forint, továbbá 1 nyeremény a. 5000 Jrt, 4 nyeremény k 1000 frt 10 nyeremény k 500 fit, 25 nyeremény k 100 Jrt, 30 nyeremény k 50 Jrt, 52 nyeremény k 25 Jrt. A nyeremény sorsoláson Hvüi törlesztési sorsolás ú történik; minden a törlesztési sorsolásban a legkisebb nyereménynyel húzott sorsjegy tovább játszik a főnyereményre. (SST* E2SS sorsjegyek s napi árfolyam szarát fSSJ kaphatók a Pesti magyar kereskedelmi bank váltóüzletében budapest, dorottya-uicma 1 as. valaaüat áladat baak- it riltókaiail tz eraitaiai. Wsjdits József könyvnyomttijából Nagy-Eaoizsin. IfAQY8gá.R&&Á. 1883. jgaras 28-án.__bí-üh agam_ Huszonkettedik évfolyam. Etftzvtewl ár- ^ ^ [ IS LM -\'- 11 sssflssa] témh illet-; MesasV egy nám 10 ^ jj k" jl S < pedif»Wsdóaoz bérmentve K agy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet\', a .zalamegjei általános tanitótestlllef, a , nagj-kaMxsai kisdedneTeió egyesület\', I ,nagj-kaniisai tisiti önsegélyző növetkezet", a .soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai kdlTálasztmánya\', > több megyei és Tiroli egyesület hrraUlos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap. Előfizetési felhívás, — Az új évnegyed küszöbén főíkórjüíí a t. olvasóközönséget lapunk szives pártolására. Azon t előfizetőinket pedig, akik még hátralékban volnának, annak mielőbbi beküldésére tiszteletteljesen ftSihivjuk. Lapunk előfizetési ára: félévre (jul.—decz.) 4 frt, negyedévre (jul.— szept.) 2 frt N.-Kanizsán, 1883. jun. 15. A kiadóhivatal. Hol van a baj ? L lap 42-ik számában basonczim alatt megjelent keserű igazságokat tartalmazó czik> kémben bimezetienüi rámutattam a baj kutforrására, de egyszersmind elismeréssel registráltam a minősítési törvényt, mely útját állja a protekezio burjánzásának s ha pa-ragraphusai az adó és katonaügyre vonatkozó törvényeink módjára szigorú erélylyel végre is hajtatnak, akkor szerintem meg fogja teremteni azt az óbsjtott uj korszakot, melyben „az iskolák által adott képzettség jelentősége az állami tevékenység köreiben nemcsak elvi, hanem tényleges kifejezést fog nyerni" s meghozza azon várva-várt korszakot, a melyben a képzettséget nem fogják a megélhetés forrásaitól elzárni és a versenytérről leszorítani olyanok, kik csak a borivás és kártyázáshoz értenek s innét van, hogy az ember nem tud eleget csodálkozni azokon a piramidális ostobaságbkon, a miket produkálnak azok. A törvényhozás alkotásai közöl oly annyira kimagasló, közohajtásnak és kiáltó szükségnek megfelelő minősítés törvény érintetlenül hagyta a képviselői állást, ami által különösen az országos, de & nagyobb városok képviselő testületét is a legalacsonyabb színvonalra degradálta, mert míg á szolgáktól is követelünk mi-nősitvényt addig a képviselő egyetlen quaiificatíója az adófizetés és irni tudás. „A középiskolák adják meg a nemzet műveltebb rétegeinek azt a képességet, mely az ujabb polgárisodat vívmányainak elsajátítására, a közművelődés, nemzeti gyarapodás előmozdítására annyira szükséges, de csak ugy adják meg, ha a nagy feladatnak képesek megfelelni és ha haladnak az idővel" mondja a nagy államférfi. Hogy a gymnasium megfelel a nagy feladatnák, ebben azt hiszem mindenki egyetért velem, de bogy a reáliskola is megfelelne, azt a vallásügyi minister a közoktatás állapotáról szóló egyik évi jelentésének eme nyitatkozata után: „a reáliskolák egy része a tanügy kára nélkül beszüntethető, feltennem alig szabad ; p°dig ma már ezen iskolák, csak olyan nyolez osztályú szervezettel bírnak, mint a gymnasium ok, igaz ugyan a classícai nyelvek elhagyásával és az irodalmi műveltség alárendelésével főleg az exakt tudományos irányt tűzve ki czéljokui, de már szintén rendszeres érettségi vizsgálatul adnak számot sáfárkodá-sukról. És ha mégis azok egy része a tanügy kára néUfll beszüntethető, nem kétszer inkább állíthatók-e esek a jelenlegi szervezetű polgári iskolákra nézve és mert igen, hát vitatkoznak is a felett: legyen-e polgári iskola, vagy válljék szakiskolává. Nem feladatom e helyütt szellőztetni az időszerű kérdést, vájjon azok megszüntetése vagy átalakítása leend-e hasznosabb, de mar irta legközelebb egy competens: .fájdalommal látjuk, hogy a polgári iskola eredeti irányit ebeszté és saját érdeke ellenére a gymnasium pótlására törekszik már tudniillik az által, hogy a kiknek a gymnasium ajtót nyit, az bátran nyalhat a polgári iskola kilincséhez. — Ezen Iskolák apostola Osengeri azt mondta: ,a reáliskola is jobban megfelel feladatának, ha az iparosok előkészítését a polgári iskolákra hagyja." A polgári iskola feladata ellenére az iparosok előkészítéséről mind ez ideig megfeledkezett; de eltekintve ettől, ha valaki figyelem mel kisérte a mult érékben ezen iskola évi értesítőjét, azt tapasztál hattá, hogy azokban nagy hangon volt hirdetve egy rendelet, a melyben egész légiója volt fölsorolva azon állásoknak, a melyekre tanintézet növendékei állítólag előkészíttet tek. De most a minősítési törvény életbe léptével az előző rendeletek érvényüket elvesztik. Ha pedig vé gig olvassak ezen nj törvényt, a melyben megállapított kellékek ezen tol föltétlenül érvényes követelményeknek tekintendők, azt látjuk, hogy csak a legalsóbb rendű állomásoknál, de mindenkor megelőzve a gymna sium és reáliskola által, van néhol megemlítve a polgári iskola. Mind ezen tényleges állapotok, de maga az élet is azt mutatja, hogy ezen külföldről elhamarkodva beültetett tanintézet ami viszonyaink keretébe nem való s épen ebben fekszik azon sokak által pártfogolt javaslat fontossága és jogosultsága, hogy valtoz tassék át ezen intézet szándékolt szakis kólává, ami által földmivelŐ államunkat a nyűgöt iparos államai kösé emelhetjük és iparosaink súlyos helyzetén is javíthatunk, de erós meggyőződésem szerint csak akkor, ha ezen iparügynek szentelt speczi-ális szakiskolában a tanórákat nem üres elméletek töltik be, hanem a practicas tudásnak lesznek azok in-! kább szentelve és főképen csak akkor, ha az iparüzhetest szintén quaiificatióhoz kötjük, mint azelőtt a czéhrendszer idejében, mikor csak \'az lehetett iparos, ki maga is tu- dott dolgozni és egy bizottság előtt szakképzettségéről tanúbizonyságot tett; további ha az iparosokkal, czimeres gazemberek iltal coucurren-tüt nem csinálunk, hanem a fegyházakban oly iparágakat honosítunk meg, melyek nálunk nem gyakoroltatnak pl. játékszer, ipar stb. És ekkor majd nem a legdesperatusabb elemek fognak a nagyfontossága iparos pályára lépni s nemcsak az értelmileg és anyagilag elmaradottakból fog állani az iparosok osztálya, hanem képzett és tehetős emberekkel fog szaporodni .műiparosaink* ijesztőié^ csekély száma. Ha valaki be tudja nekem bizonyítani, hogy közleményeimben állításaim a valóságnak meg nem felelnek, akkor én leszek az első, ki a tévedést beismerem. Tudom, hogy sokan vannak, kik közleményeimet sérelmesnek találjak, de ez engem egy perczig sem bánt, mert a leírtakért lelkem legtitkosabb redőtben sem mond szemrehányó szót a lelkismeret és mert a hajók, orvoslásit minden téren minősítés követelése által gondolom elérhetőnek, amely uton törvényhozásunk — a mi dicséretére legyen mondva — meg is tette már az elhatározó első lépést Ezzel azonban még nem tekintheti feladatit befejezettnek, hanem minden tényezőt minden téren megmozdítva halogatás nélkül kell elkövetnünk mindent a létező bajt, nem létezővé tenni, nehogy porainkra nehézkedjék a jobb sorsra érdemes ivadék súlyos átka, de mert különben lehetetlen ís volna egyetértenünk legnagyobb magyarunk oly vérmes reményt mondott szavaival: „Magyarország nem volt, de lesz!* WÉBER PÁL. A kereskedők hitelvesztésének oka. Ha e hazában a provincziális varosokat tekintjük, agy találjak, hogy azokban ijesztő mérvben szaporodik a kereskedők tönkre jutása és ezen szomorú kőrjelenség nemcsak, hogy megdöbbenti á gondolkodót, de sőt bántja is az igazságos ember lelkét Egyik boltajtóról a másikra ütik a hivatalos pecsétet, ami pedig azt jelenti; az araságnak ha aem ís örökre, de bizonyos időre vége! Leltározzak az üzlet helyiségében talált összes vagyont, de a végeredmény kehvezőtlen mérleget nyújt, az esetleges árverés utján befolyandó összeg a hitelezők igényei kielégítésére nagyon kevés, sőt nem ritkán alig fedezheti a perköltségeket. A perköltség kiegyenlítése a legelső, annak ha mindjárt a föld gyomrából ist be kell folynia, a többi az már egy oly kérdés, melyre még a jogtudós is azt mondja: a hol nincs semmi, ott még az Isten sem vehet semmit Hát hiszen ez mind igaz, csakhogy keserves igazság! Legjobb eset az, ha a hitelezők a hiteltvesztettel valami módon kiegyezhetnek, mert igy legalább a veszett fejszének a nyele kerül vissza. Ezen szomorú jelenséget, hirteleni vagyontalanságot, nagy mértékben maguk, kereskedő embereink mozdítják elő, mert a hiteltudakozódásra nem felelnek reálisan, gyakran tol rózsás színben festene k, csu pa baritság, hitrokon szempontokból. — Lehet-e máskép, midőn még egy tapasztalatlan fiatal Üzletember szép hitelforrásokat lát maga előtt nyílni, neki adja magát nemcsak a gavallériának, hanem rangja, állásához képest a nagy költekezésnek is. A tisztán nyert haszon nem lévén elégséges a kiadást fedezni, kezd fogyni a kifizetetlen vagyon és mikor az is elfogyott, bekövetkezik a fizetésképtelenség. Ilyenkor a hitelezők össze szaladnak, irkálnak firkálnak, de már késő, igényeiket eltehetik a levéltárba. Csodálkozom, hogy ott, a hol a hitelvesztést nem túlságos költe- TÁRCZA. Egy ismeretlen földdarabról. (Folytatás ea vege.) A. tudományos katatót nem ejti kétségbe), ba előtte már számtalan nagy szellem megtöröiienB rogyott ossz* épen as igéret földjének határán, — öl ép es a tódat lelkesíti. Ssját erőjében több ön-todat, öntndatábsa több bizalom, van tör-hetlen erély, lankadatlan szorgalom és - "nden egyéb iránt végtelen közöny. • -gyot csakis igy lehet teremteni. A \' ¦ftenelem, as egéss emberiség tanusko-V es állitás mellett. 1 Kos, — Stanley ben megrótt as öntudat, megvolt s bisalom és bogy majdnem négy évig tartott aljában, melynek legkisebb réssé is a hihetetlennel baláros mosatásatokat tüntet fel, mindig és min-denfltl törhetetlen erélyt tanúsított, arról épen s vívmányok tanúskodnak, miket s földrajfi tudomány kizárólag neki köszönhet. A világ leghíresebb utazójs, Livingstone meghalt. Megbslt a megerőltetések köveik esté ben épen sson homályos területek szélén, melyeknek atka* tatását tüste magának czélul. Közép Afrikát akarta a világgal megismertetni; a sötét világrészről, melynek csak végtelenül csekély réssé nyilt meg a cirili-zációnsk — óhajtotta a fátyolt fellebbentem. Burton Speke ée Grraot \'nsgy érdemeket sxereslek, hogy s nsgy feladat megoldási módját előkései tették, ámde végeredményben as 5 felfedesóeeik épen bizonytalan jellegüknél f°gva ép oly problematikusak, mint as előtt voltak. Livingstone hslála ismét betetőzet-lenül hagyta a müvet, de megjelölte as egyetlen helyes irányt, mely Közép-Afrikának ason részeihez vesét, hol földrajz, a tudomány, a népisme cssk talányokkal dolgozik. A szellemi örökséget Stanley vette feli Ámde nem pasamlts el, szaporításához fogott. Eltökélte magában, hogy müvét befejezi, ó. ki már négyszer megfordult Afrikában, kit Livingstone halálának hire ép akkor ért, midőn 1874-ben ss ssebauti háborúból Angojorsságbs visszatért, — s halálhírt szózat gyanánt fogadta, mely Őt tettre lelkesíti, mely kezébe adja s sszjUm, mely alatt a tudomány, ss egéss emberiség, s műveltség, s haladás érdekében és sseot nevében diadalmaskodnia kell. Nsgy eszmék megvalósítására nagy emberek keltenek. Nem a kegyes leereszkedés, de a valódi áldoz* tkéssaég as, mely nagy tervek kivitelét lehetségessé teszi és s .adományok felvirágoztatását elömosditjs, A világ legnagyobb két lapjának a .Daily Telegraph\' ée a „New-York Herald\' nak tulsjdonossi vették föl a Livingstone rezéből kihullt kardot, hogy Stacleynek nyújtsák át. Stanley méltónak mutatkozott a reá bízott feladat teljesítésére, érezte, bogy két nsgy nemzet érdekében dolgozik, mely érdek a legfényesebben ükkor lett kimutatva, midőn Livingstone!, ss elveszettnek hitt angol utazót, as ere lyes amerikai .udóuitó — ki nem volt más, mint Stanley — újra feltalálta. Livingstone halála félbeszakította a megkezdett müvet és igy Staniey szelle- mére nehezedett as Óriási feladat, hogy Közép Afrika földrajzi problémái lehetőleg megoldassanak és a rabszolgáké-reskedők búvóhelyei feikutattassanak és megismertessenek. Stanleyre várt a Tsngasiks tó még eddig ismeretlen kifolyásának felfedezése. A müvei, világ, a minden figyelmét Afrikára irányzó földrajzi tudomány feszülten les-tt minden réssletecskére, mely a Viktória társ vonatkozik, mely óriási tóról Speke vázlatainak kivételé vei eddigelé jóformán semmit sem tudtunk; Stanley volt hivatva arra, bogy a bámulatra ragadt világnak megmutassa, közvetlen tapasztalatai segélyével bebizonyítsa, tudományos katatásaival, óriási munkájával és utolérhetetlen vivmáaysi-val kétségbe von hatatlanná tegye, miszerint as afrikai koatíaeas nyugati fele, mely a térképeken eddig C&ak mintpusst folt jelestetelt, — népes, sűrűen lakott földdarab, melynek, elhanyagolása bün, fel nem keresése igazolhatatlan ma lasstás. Amit megígért, ast teljesítette is. Amit kitűzött mag* elé, ast meg is oldotta. Átélte a munks tWejesésébes szükséges időt és bevégzett agyszólván min deot, Zsatibsrból indult Közép-Afrikán keresztül, s a Livingstone folyam mentén igy ekéset í njr* ss óceánhoz jatoi. Nem lehet feladata e csikknek, hogy utazásának csak vázlatát is adhassam. Oly óriási vállalat, mint amilyent Stanley oldott meg, nem alzalmss srra, bogy pár szóval jellemestesék. A kiindulás pontjától mindeddig, mig a megtizedelt, egyonfárssstott, elgyötört expedíció elén újra meg nem látta as oczeánt, as emberi haladás es életerét, — addig csak folytonos kin, gyötrelem, kétségbeesés ss, mi ellene tör és számtalanszor még a halált is kiránstossá teszi. De ő átélu s szenvedéseket, miss-sziója éltette, hivatása lelkesítette, tudo mányazomjs buzdította és nem csüggedett. ZansibsrtÓl as Atlanti óceánig s kínok lánesolats, — innen egéss hazáig a diadalok sorozata, melyeknek Ó a ragyogó központja. Legszebb emlékeink ssok, melyek szenvedéseinkre emlékeztetnek. Stantey-nek ís jelen müve az, mety neki legtöbb örömet, legtöbb dicsőséget szerzett. As egész müveit világ határtalan lelkesedéssel fogadta a hazatérőt, leírhatatlan örömmel 7ette először is angol nyelven megjelent remek müvét, mely a tudományos irodalomban, s folfedesó utsaa-sokat leíró müvek között nemcsak páratlan, de utolérhetetlen is. Nincs a világnak müvslt nemzete, maly Stanley jelen müvét nem sietett volna irodalmába átültetni. Örömmel fogadjak, s midőn most már magyar nyelven is megvan és e tekintetben szegényes irodalmunkban snnál szívesebben látják, mert nemcssk hézagpótló a tudomány ssempontjából, de valóságos remek ma a kiállítás tek ia tétében, mely ss eredetivel győselmrseu kiállja a versenyt. ZENPLÉNI P. GYULA. Koranszületett újdonságok helyreigazítása. (Szerkesztői kalantasok.) Nem jó as embernek mindent elhinni 1 — Addig, mig hátai gombolják az ember nadrágát, bát biz ast ís elhiszi dajkájának, — hogy \'a : .gólya hozta a mamának! — S astán agy el-elgondol -kozík rajta a gyerek, mikor már msga gombolgstjs nadrágát, bogy milyen adta egy madár as s gólya-madár! Végre addig próbálgatjs, — — — erőlteti .... elméjét, mig s Darwin „sejt-elméletére" bukkan, és kiéül, bogy ba ss orángutáng lehet as embernek dédapja, hát már miért ne hozhatná s pót ába gyöngy ölt késs gyermeket a gólya ? 1 Hát ezt a gólyamesét csak azért láttam jónak előre-bocsájtsni, bogy snnál bizonyosabbá tegyem, milyen veszedelembe döntheti ss embert ha akkor, midőn már struplís nadrágot visel, még ís hajlandó dajkamesékben hinni 1 Különösen a szerkesr.tőknt.k nem szabad mindent-hirőknek lenni — még akkor sem, ha pápisták t Lélekszakadva rohan s legsaava-\' hihetőbb újdondász ason hírrel, hogy a „Csengeri-atcaábsa" a Hsuser hass szögleténél épen as átjárón léő, pontosan kimért egyenszáru négyssögü nyilásbs, mely a földalatti kazamatáknak egyik elópitvarát képezi, a városi főkapitány, fényes nappal bele lépett jobb lábával, és eltörött a lába t Mindjárt jegysésbe vettem, bogy az ujaonsági rovatba milyen érdekes egy kacsa less es 1 Do némi kételyek még ís boszi fértek s dologhoz és gondolkozni kezdtem s hir valódisága fölött, mert mit keresne — gondolám — a városi főkapitány a Csenget-í utcaiban, mikor a városházához más ut véseti, — sst a rágalmat pedig soha sem hallottam róia, hogy as ntcsákon idestova járkálna, mert hi- ilüSZONKKTTisWK BWOLÍAM. Alii KÖZLOHT JÚNIUS 28-áJt 1883. kezes, még csak nem ís számitás eszközölte, hanem valamely véletlen körülmény. Kereskedőink egykedvűen nézik, 9 sok szép, jó tárgyat engedik potom áron alkótyavctélni, hogy nem alakitnak egy szövetkezetet, melynek czélja lenne a hol lehet még, segíteni. Én azt hiszem, egy ily üzlet átvétele nemcsak czélszerQ lenne, de sót hasznos is. Miért nem intézkednek e lágyban ? Legelső sorban ez óket, kizárólagosan csak őket illeti. A bitelvesztés, igaz, hogy leginkább fiatal Kereskedőinket sajtja, de hát 17. annál szomorúbb, mert egyrészről azt mondja: nincs észszerű beosztásuk, másrészről pedig azt mondja: alkalmatlanok! Mintha kereskedő lehetne mindenki, ki tudja az egyszeregyet. Mintha a kereskedésben nem kellene más, mint egy kis szóbeszéd, a cseléd fehérnépet megcsípni ar-c/án, kezén. Nem uraim! a kereskedésben is útmutató a helyes számitás, pontos tudása a vagyoni mérlegnek és a qualificatio. Aki ezen tulajdonok nélkül üzletet nyit ős el nem kezdi a takarékosságot önmagán, az soká nem állhat, nem örvendhet cxis len Májának, annak buknia kell. A hitelvesztés mellett oly cselekményeket is lehet észlelni, melyek egyenesen a hitelezők s a törvény kijátszása ellen vannak cselekmény meggátlásárá kellene kellő gondot fordítani. LÓRING/-FY JÁNOS. Vannak esetek, hogy a kereskedő, a ki az erényt bűnnek tartja, egy negyed- sót talán egy fél évvel hamarább tudja csőd alá jutását, mint mikor tényleg bekövetkezett Jegyzőkönyv soproni k erftskedelmi ¦ iparkamarának 1883 ik évi ápril hó 19 éa :ártott renden kóiöi ülésóról. (Folytatás és vég.) 94. A kemars mindenek elÖtt a a refaktiák engedélyesével egyáltalán helyteleníti, mintán belőlük rondsseriat csak egyesek hu inak hasinot, míg kereskedők nagy többsége tetemes kárt saeoved. De s refaktiák eogedélyesése már magában bísonyaágs annak, hogy a vasutak olcsóbb viteldijakat képesek ssabni, refaktiák helyeit tehát díjszabásuk általános lessállítása követelhető, mely leszállítás mindenkinek hasznára válik és mindenkinek lehelévé teszi, bogy egyenlő feltételek alatt verseny eshessen. Hágára a kérdéses refaktía-ügyre térve es a déli vaspálya társaság anu I sérelmesebb rendelkezésének tekintendő, mi után as elnyeréséhes kötött fellé\'el, tudniillik a szállítandó gabona mennyi sége oly magasra van szabva, bogy annak egyes csak kivételesen, rendszerint pedig caakezövetkesetektehetnek eleget, kiknek asután, mint a fennforgó esetben, valósé\' gos monopólium adatik kezükbe, melynek segélyével a kisebb kereskedőt s verseny bői egészen kisárhstják es a termelő kárára a gabona árát lenyomhatják; és miután továbbá a refaktia élvezete , csak egy helyre, tudniillik Barcsra és odavetve, ca-k az aífóldről jövő gabonára terjed ki, \' meiy utóbbi feltétel külömben aokssorö-I san kijátsshstó. A kamara ennélfogva elhatározza, miszerint a nagyméltóságú megy. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ni sztori um hoz felterjesstést iotézend, Ezen időközben leginkább magáról : kérve: méltóztassék befolyásával odahatni, gondoskodik. A hitelezők gondoljanak maguk magukra. Az üzlet, a mely rendben volt, eladandó tárgyakban sem szegény, azt tapasztaljuk, hogy szemlátomást üresedik, pedig alig van vevő naponkint kettő-három, az is csak nézni megy, de nem venni. Hová lesz tehát a sok eladandó tárgy ? Ez oly kérdés, melyre csak a sötét, előre haladt éjszaka adhatna alapos feleletet, de hát a sötét éjszaka hallgat, oly módon eszközöltetvén az éji munka, ne lásson-hal Íjon senki, tanú legyen a néma csend. Az e nemü vagyon-bukás a hitelezőket világosan ki-játsza, meglopja, de a látszólagos bukott egyént elleuben felsegíti, ugy hogy az árverés ntán mint volt az árverés előtt. B bűnös VTL A soproni m. kir. postaigazgatóság, vonatkozással a kamarának mull 1882. évi decsember hé \'28-én 2839. ss. alalt kelt megkeresésére f. évi márcsius hó 24-én 327. ssám alatt kelt átiratában tudatja: bogy a déli vnsnt helybeli pályaudvarában jelenleg fiók postahivatali állítani nem lehet, mert a deli vasút, a mínt as a budapesti üzletigazgatóságnak átiratabél kitűnik, ss e ezélra axükég-s helyiségeket, helyszűke miatt, a kir. állam kincs tárnsk rendelkezésre nem bocsáthatja. A postaigazgatóság továbbá értesít, miszerint s itteni kir. postahivatalhoz ávenkit 1100C—12000 darab vámkezelés alá -sö küldemény érkesik, melyek kö< sül körülbelül 1600 -2000 drb itt hely ben késbesiUetik, a többi pedig tovább küldetik. 96. A kamara elhatározza: missé rinl a délivaapáiya soproni pályaudvarán létesítendő vámhivatali kirendeltség ás fiókpostahivalai tárgyában, fenn ti. adatok felhasználása mellett, ujj >leg umltóságu m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedő* hogy a refaktiák engedélyezése egyálla< Ián bessüntessék és e helyett a díjszabások megfelelő módlessállittaseaaak; hs pedig ea a jelen viszonyok között esskösölhető nem volna, méltóztassák a cs. kir. ssab. dálivespálya-láreaságol odautasitani, hogy a refaktiák kedvesményét általánosítsa, azas hogy Tirol felé irányuló valamennyi vonalán és állom ásán fennti kedvezményt már 500 tonna évi szállítmánynál meg adja. VI. A soproni ipsres oktatást terjeasiö egyesület félstólitjaa kamarát: miszerint as iparos tanulók iskolái szervezete tár< gyábao kibocsátott míaissteri raodelet érteimében, a helybeli felállitandŐ ipartanodái bizottságba 4 tagot küldjön ki, 95. Ezen ipartanodat bizottságba Démy Sándor, Dórfler György, L»nk Kálmán és Scbneider Márton kamarai tag urak választatnak. Miről nevezett gazdagabb,! egyesület, ugy a megválasstoltak érte-BÍtendők lesznek azen már tisztességes kora sem engedi arra csak gondolni is, bogy .striebre" járjon, mert a sneff vadászathoz rugé kouyeág és biztos lövés kívántatik. Nem adtam oda az újdonságot az épen kéziratot kóró nyomdássfianak, mert meg akartam győződni a bir valódiságáról ; midőu töprengésemből a másik roegbishatő újdondász vert föl két erős hírrel! Az egyik, bogy a Német-utczában uj járda lerakás közben egy szelelő lukat hagytak a föld-gyomrának és a háziurat ma a föld delejes vonsása ezon nyíláson magába vonzotta és nyomtalanul eltűnt. A másik: bógy a baromvásárt áthelyezték a sok ember lakta térről a Sánczou inneni szabadtérre 1 No már ezen hírekre minden hitem megrendült! A föld delejessége kiválólag a vasul vonzzz, — nálunk pedig níocsenek „ vas-emberek", — miként vonshatta volna magához a föld méhe ama házi\' urat! A másik újság pedig épen közegészségügyi, meg közrendéezeti szempontokból nem volt elhihető I Fölvettem ünneplő-ksbálomat, kikefélgettem kalapomat, vőlegéoykori kez-tyümet fölhusva elmentem először is a onémet-utcsai hásiurhos. Hát piros, pozsgás ssínben épen a kapu alatt találom 1 Mindjárt ss újdondászokra gondoltam, hogy mekkora rossakarat lakik bnunöklés a legnagyobb zavarba jöttem a rózsás arosu úrral szemköit, hogy mit in mondjak most, mi cselből jöttem?! Egy mentő-gondolatom került! Azt kérdeztem: minő kilátás lebe< az idei szőlőtermésre, mert épen egy szőlőt akarok venni és annak leendő termésére előleget venni. Épen alkalmas kérdés volt arra nézve, hogy savaromból könnyű\' sserrel lemügyi miuisterinmhos forduland. VHL A nagyméltósága m. kir. töldsaive lés , ipar-ás kereskedelemügyi roioiszte ríam 13766/1883. esám alatt kelt m leirata kapcsán megküldi as orsságoe statisztikai hivatalaak, aa ipar-statisztikai adatgyűjtés tárgyában hozsá benyújtott emlékiratát, ason felhívassál, miszerint esen tervezetet a kamara saját szem pontjából vegye bírálat alá és felmerülhető észrevételeit 14 nap alatt terj^aasse fel. — As iroda részéről e tárgy ben kö vetkező munkálat olvastatott fel: „Egy osak megköselitőleg helyes iparstatisztikának nagy becséről és azon nagy haszonról, melylyei ily statisztika agy a törvény boss ara, mint as osszad ministratiórs nésve bírna, alig fog véleménykülönbség felmerülni: ason szándék tehát, mely eserínt ily statiastika létrehozandó legyen, általunk örömmel üdvei-s«lútik, habár a siker iránit aggodalmainkat teljesen le nem küsdhetjük. As országos statistiksi hivatal emlékirata sserint maga is meg van győződve ason nehézségekről, melyekbe as anyagnak begyűjtése ütközni fog. Helyesen állitja fel tehát ason elvei, hogy caak oly adatok kívántassanak, melyek as illetők által ssolgállathatók. E tekintetben ssem előtt tartja az 1875. évben Nemetorsságban eszközölt adatgyűjtést, melysseriot a kési- és gyáripar határozott megkülönböztetésének, egymástóli ssoros elválasstásának lehetetlensége mellett, as iparosok két kathegoriába osztatnak t. i. as egyikbe azok, kik ötnél kevesebb, a másikba ások, kik Ötnél több segédet foglalkoztatnak éa kik közül as elsőbbek csak aziránt kérd estettek meg: hogy hány munkásuk van és esetleg van-e műhelyükben szövőszék, kötssövőgép és varró gép alkalmazásban; mig az utóbbi általán szinte a munkások knál ssám a tuda- kol tetol\'. ás as iparok különféle nemeikéi képest, részié tea nyomozás történt asnláo, hogy mily mozgató gépek és különféle munkakéssülékek hassa ál tatnak. Esen adatok beszerzése igenis lehetséges és pedig annyival inkább, mert as alapfelvétel a B., melléklet sserint a tör vény hatóságot kiküldöttei állal fog történni. Ámde as országos statisztikai hivatal egy lépéssel tovább megy és a tennelvény értékét is kitudni kívánja. Esen kérdés fontossága kétség.\'t nem sseored és as is bizonyos, hogy oly ipar-statisztika, m«ly s termeivény értékérő! felvilágosítást nem ad, tökéletesnek asm mondható.Mindazonáltal sürgetŐtegsjánl-nőnk kell, hogy ason kérdés: mi a ter maivény értéke, vagy esetleg mennyi ¦ készítmény, mint Németországban tör tént, nálunk is mellőztessék, mert esen kérdés nemcsak általános bizalmatlan sagra akad és nemcsak soha igas feleletre találni nem tog, hanem a bizalmatlanságot felkeltve, ast is okosbstja, hogy as egyéb aggálytalan kérdésekre sem fog helyes felelet adatni, mi a* egéss fáradalma* és költséges műnek becsét kétessé tenné, as elérhető eredményt ís koca kés tatná. As A. melléklet sserint as ipari foglakozások XVII csoportosaiba és 274 osstályha, a kereskedelmi és forgalmi ipar 111. csoportosaiba és 43 osztályba találják beosztásukat. Egészben véve esen beosztás ellen, mely számos kiállításáé; tett tapasztalaton és a népszámlálás eredményén alapul, kifogást tenni nem lehet és az annak egysierüsitéíJre irányzott törekvés, csak csekély eredményre vésethet. Dacsára annak kénytelenek vagyunk, főleg foga lomzavarok mellőzése végett következő megjegyzéseket kocskástntni: Mintán a IV. coporban (kő-, föld-, agyag- és Üvegipar) a fazekosok felvevők, kik kályhák és mindennemű agyagedények készítésével ia foglalkoznak, a .kályhások", .tálas és serpenyŐ-sök-annyival inkább elmaradhatnának mivel a fazekas iparnál, legalább nálunk, alig fordul elő oly munkafólosstás, mely szerint aa egyes iparcsok csak eg- féle árat készítenének. As V. csoportosaiban (fém- és fém áruipar), katlanosok, üstkéssitók, a VI. csoportosaiban pdig rézmivesek említtetnek. Véleményünk szerint es ugyanaz, mivel legalább kerületűnkben, a rézmi rések as egyedüliek, kik Űslökőt is készítenek. Vagy talán a „katlanotok* alatt as úgynevezett koiompárczigányok értetnek, kik tulajdonkép inkább - ttstfol-losásssl foglal kosnak ? Es esetben megjegyeznünk kellene, hogy esek vándor nép lévén, felvételük ss iparstatisztikába alig less keresztül vihető. A .kallaoosok* tehát, vagy legalább is az „üst és serpenyőről tozók\' kihagy andók lennének, miután mindazok, kik katlanokat készítenek, azokat foltozzák ís. Ellenben ass V. csoportosaiba még felveendők lennének a tol akton képeni fémöntők, mintán esek síig sorolhatók a „müüntők* és .rézöntők* közé. megszabaduljak, mert előlegre nem volt kilátás. Ionét vágtattam a rendőr hivatalra, hol legnagyobb csodálkozásomra épen egy 18 éves csinos leányka állát tog dosta, a tört lábának mondott rendőr főnök, nyilván arról kívánva meggyőződést — is-resni, hogy nem kezd-e a szakálla nóoi! Hát uram fis mrt mondjak most itten?! Az újdondászomat mégs\'m árai hatom el I BA szükség a legjobb tanácsadói* Igas! Azt kérdeztem, ha még nincsen válalkozó a csatornák nyitvahagyott szájadékának berostélyozásara ; elfogadna-e tőlem egy vállalkozót, aki olcsón készítene megfelelő rostélyaatot ? Válssst nem kaptam j — mert erre caak a tanács fölélhet 1 A mar ha vásár-térre von a\' közeleg azonban teljes, megnyugtatást nyertem, hogy sz megmarad továbbra is a régi helyén I No bát kérem 1 Ha most as ember nem olyan elővigyásé, ás minden mendemondának hitelt és helyet ed, a legnagyobb zavarba jöhet a szerkesztő I Igy pedíg elcsapva a megbíshatst-lan újdondászokat: szent a béke és a szerkesztőség sem vádolható hamis hirek terjesztése miatt! Igas, hogy mind es a lap keretén kívül és a szerkesztőség lakásán belül tör Lén t meg: — hát nem is kellett volna nyilvánosságra hozni: — de megtettük elrémítő például leendő ujdondássaink okolására, bogy máskor már megtörtént és bevégzett hírrel menjenek a szerkesztőhöz! Egy takarékos czizmadia. (Httmoresk.) Tyúkszem János igen jó hirben álló tisztességes csizmadia mester volt Sárháton. Maga volt a megkövült takarékosság. No de es a jótulajdonság nem csupán az ő érdeme volt, mert Kata asszony, as ó oldalbordája ment elül jó példával és megtette sst ÍB, hogy tíz éves házasság után sem ajándékozta meg férjét gyermekkel, mert hát ast tartotta, hogy .több száj, többet togysssL* Aztán csak eléldegéltek ók kettecskén, csupán egy segédet tartott a gazda, hogy a mesterség gyorsabban folyjék 1 A gazda meg is kivin la segédjétől, hogy minél többet dolgotsék, csak hogy as ételre nésve meg ast tartotta, hogy elpazarolt idő, amit az ember a teritett asztal mellett eltölt, és bís. azt szűkön szabták ki, hogy elköltésére sok ídŐ ne kívántassák I Egy tálbél evett a gaada segédjével, hanem asért az ügyes hásiftassony szerét tudta ejtem annak, bogy a jobb falat férje arának jusson, tudniillik s szilárdabb ételeket agy tálait, fel, hogy a férje felé néső oldalon jobban — a segéd felé néső oldalon kevésbé jól ké szült étel volt elhelyezve. Egysser turós-gelusks volt föltálalva ssép tulipános cserép tálban. Látjs SS asszony, hogy a. segéd eszi a túrósabb tepertősebb feléit: az asztalhoz lép megkapja a tálat egyet fordít rajta, hogy férje elé kerüljön a jobb réss, mondván: .nésd apjok, est a tálat ma vettem tíz krajezárért I" De mára segéd észrevette a turpiasságot, Ő is fordít egyet s tálon és mondja: .es bizony megéri,ssép másos!8 És astán a lurós&bb, zsírosabb részt ő ette ki I Nehezen tudta elfelejteni Tyúk nem a rajta esett sérelmet 1 Este a segéd lefeküdt, midőn i törvényes munkaidőnek vége volt. A gasda még dolgozott tovább. Egysser éssrevessi, bogy a segéd javában horkol. Tyőh! As én lámpavilágomnál hí\' souy aem alszol, as nincsen benne a kon ventióban és meggyajtotta aa alvó s«géd nek gyertyáját, oda állította ss ágyhoz bogy hadd aludjék a saját gyertyavilágánál ! Máskor meg szép téli estén besütött a holdvilág a szobába és nem akart gyertyát gyújtani, mert épen vasárnap volt, hát úgysem dolgozott, miért fogyi taná s drága gyertyát. A felesége kunt volt, a tehenet fejte, megegyeztek abban, hogy VSCsO rára tejbe apntott kenyeret essnek. ügy lett volnál A tőke, melyen a csizmadiák dolgozni szoktak, egy emelvényen as ablak mellett állott. Kenyeret szel a gazda és felül a tőke mellé, aprítja kenyerét as előtte képrelt tányérba, várva, hogy as asi-ssony behozza a tejet. Meg is hozta és a már fülaprított kenyérre rátol ti a friss tejet I TyŰh te esssony l es a tányér el van törve, a tej kifolyik belőle 1 Tüzetesebb vizsgálódás után kitűnt, hogy s holdvilág kicsinyített képe voli s tőkén és abba aprította kenyerét! As így kárba vesse tt vacsora után átment szomszédjához, hogy ott ei beesel-gesse ss időt, mig letekvésasr\'t\'kerülne s sor. El ís beszélgetlek ottan késő éj-szakáig, aztán vette kalapját elindult haza felé — Amint megyén, as utca egéss szélességében széles árkot vált látni. El-stömyüködik, kik áshatták est as árkot, és miként jusson most esen keresztül ? Mit volt mít tenni, messiröl neki szalad és annak rendje sserint átugorja as árkot! De baj esett: kalapja aa árokba bukott I Mit tehetett egyebet: hass ment egy hosszú pósaáért és kesdte kalapját kiemelni 1 Működése kösben vette észre, hogy sajátképen a ssomeséd hás kéményének hosssura nyulott árnyéka állotta alját! KÖRMÖLI KÖRMÖS A VI. osztályból kihsgyaadók lennének a .kocsifénymásolók" és .rokke-késsitők", mert ilynemű iparos caak igsD csekély számmal lehet, mivel minden fénymásoló, kik a VII. osztályban fordulnak elő, a kocsik fénymásolásával it foglalkozik és a rokkák iparszerüleg aa esztergályosok által készíttetnek, kik a XI. osslályba vannak sorozva. A .köazéoybáoyáasok* akár önálló vállalkozók vagy hivatalnokok, akár munkások értessenek esen megnevezés alatt, jóformán minden kivétel nélkül a III. csoportosaiba .bányászat és kohá-ssat" fognak ssámitlatni és helyesen és ebbe s csoportba tartósnak is; esek tehát a VHL csoportosaiból, .fűtő- és világitó-sseripar* kihagy andók lennének. A faedény ek kesstitése többe j ire a kádáriparhoz tartozik, miután es s XI. csoportban „fa-, csont-, stb. ipar" amúgy is felvéve van, tehát közelebbi megjsls lés álul kitüntetendő volna, hogy a asinte itt emiitett faedénykéssitők alatt kik értetnek és minthogy s fa villák is szerszámul tekintendők. Mak««k wHifinleges felemlítése, tekintettel arra, hogy faaserssámok a faedény iyel kapcsolatban már úgyis lel említve a,, — elmarad\' hat. - A csizmadiák, cdpéssek, kez yü-sök, szűcsök és vargák XII. csoportosatbél, — ,bőr-, szőrme- stb. ipar, — a XIII. osoportozstba — .ráhasalt ipar volnának áthelyesendők. Ab ostorkéssitők pedig kihagyat-tatbatnánsk, mert as ostor ssíjgyártói készítmény, kik ugyenesdtt csoportozatban előfordul oak. As ablakosok s XIV. csoportosaiból égessen elmaradhatnának, mivel as Üvegesek a IV. csoportozatban amagy is előfordulnak. Esetleg ax utóbbiak s XIV csoportosatba — építőipar, — áthelj eshetek volnának. Esen csoportosatba tar-tosnénak a kőfaragók is. mivel a kőfaragó ip.tr inkább építő-, mintsem művészet, ipar, A csokoiád- és pétkávégyártás ritkán találtatik egyesítve, miért esen iparágak a XVI. csoportosaiban egymástól elkűlönitendŐk lennének. Végre az iparosok beosztását illetve ason kérdés merül fel, mi értendő s kereskedelmi iparok L csoportjában .ara-kereskedő" alatt? Áttérve amaakskéssűlékakés mos* gtógépek kinyomusásáre vonatkozó l ér-dói v ikre, a C, 7. mintát illetőleg meg kell otnlitenünk, bogy es a fejssel sserint csupán s papír, es pspiríemesgyártésról szól, holott a ssövegbe a könyvnyomdászat is belevonatott. A statisztikai felvételekre megállapított .utasítás" 9. § ára meg kell jegyeznünk, hogy a G. ivek kitöltésül, ősapán az elismert nagyobb vállalkozŐkaak volnának kiadandók, mivel számot iparos, ki Ötnél több munkást foglalkosiat, nem less képes a kitöltést helyesen oes-kösölni, kik helyett a kitöltést szinte ss üzleti helyiségben, n hatosági kiküldöttnek kellme teljesítenie. 97. A kamara tennt kifejtetteket egéss terjedelmükben magáévá tevén, es értelemben less a nagyméltósága miniszteri a m hoz fannhirsikosott m. leirat elintézéséül felírandó. IX. Lenek Gynla és Thiering Lajos szán vizsgáló arak, köve\'kezd azásst vizsgálati jelentést trje síik a kamara elé: „Tisztelettel aluliról iáknak van szerencséjük jelenteni, miszerint s kamara és a nyugdíjalap 18S2-Ík évi sár-számadását fölülvizsgáltak és míndenek-bec helyesnek találták. A ssámsserínti eredmény s kŐvet- A kamara zárszámadásánál : Pénztári maradvány 1881. végévé\' 5,125 tt. 05Vi kr Ss vétel as 1882. év folyamán ö. Levonva a kiadáa. Marad pénzkészlet 1882. végével II. A nj ügdijalap vagyona 1881. végévé!, as értékpapírok névleges érték, vére tőn .... - Bevétele kamatokban és befiseté\' sekben . . . Összesen Ebből levonvs a kiadásokat 17,676 . 9? i-2,802 ft. OS\'/s 15,984 . 24 kr. 6,818 frt 781/, kr 8.132 , 78 kr. 1,533 . 36 kr. 9,666 frt 14 kr. 10 kr. 9,664 frt 04 k>., As 1882. év sár tavai ... . vagyoni állapot mutstkosík." 98. A kamara fennti jelentést helyeslő tudomásul vessd és elhstárosta: mis ser int a sárssámadás csatolmányaival egyetembea jóváhagyás végett s nagyméltósága m. ktr. földmivelés , ipar- és kereskedelemügyi minisztérium elé terjesztendő, a zárszámadás maga pedi-. ss e tárgyban kiadott m. rendeletbea képest, a „Budapesti Közlöny, ugy a kamarakerűlet lapjaiban kössét\'esdŐ. HUSZOÍTKETTHDIK ÍTÍOLYAM ZALAI EÖZLOHt JÜNIU8 28-in 1883. A soproni m. kir. törvécyeiék tekintete* elnökrége átiratilag megkéreti * kamarát, miszerint as üresedésbe jött három kereskedelmi Ülnöki állást, vagy s regi ülnökök tisztjének Jmegujitása, vagy égessen aj válasstás által töltse be. 99. Esen megkereséshez képest Lenk Kálmán, liqaeur-, rosoglio- és ecset-gyáros, Kost Nep. Jánoa, bornagykereskedő és Gsllsoner Antal, divstkereskedfi ursk, vaumennyien kamarai beltagok, yálssstattak meg kOafel kiáltással s sop roni m. kir. törvényszékhez kereskedelmi ülnököknek: miről nevesett törvény síét elnöksége, ugy s megválasztottak is, esen ülésből értesitendók leesnek. Több tárgy nem merülvén fel, ss illés bezáratott. Az elnök: MÜLLER PAULIN. A titkár: SCHINDLEK FERENCZ. Vidéki levél. Somogy-Szent-Péto.- jan. SS. 883. Tekintetes szerkesztő url Rettentő felhőszakadás volt nálank és a szomszéd községek határaiban jcnius 22-én d. n. 2 és 3 ór» köze, mely annál több kárt okozott, mivel nagy széllel és jéggel járt. A sági mezőt, mely a üszői határhoz tartozik (mondják a kik Ságból jöttek) égessen elverte, épség nincs benne. Nálank is esett jég kivált a szőlőhegyben, de nálank nem a jég, hanem a borzasztó árvíz tett legtöbb kárt A mi hegyes völgyes határunkban az emelkedettebb és partosabb fekvést! mezőkről szép roménynyel biztató gabonánkat, földdel együtt lesöpörte. Mélyebb fekvésű reléinken a már megszáradt s nsszebog-lyázotl szénát felkapta s vitte magával. Hová, vagy hol tette le? a jó ég tudja. Az országú tán s ssentpéteri rétek mellett a két hid között oly nagy víz folyt, bogy a karfákon felül ért; se gyalogosan se kocsival nem mertek neki menni, Később, ugy két óra múlva, mídöa már a vil alább kezdett szállni, nehéz bérea-szekereken szállították át as atssokst. Es már a harmadik felhőszakadás az idén. As első május 31-én, s második jan. 18 dikáo volt; de az előbbi kettő együtt nem tett anoyi kárt, mint ez utóbbi. Hosszas panaszaimért ne méltói-laasék uebeztelni. — Mintha könnyebb volna as embernek, ha kipanaszkodhatja magát. Igy teszünk mi itthonn is,ismerős ismerősével, ha találkozik, legelső beszéd-tárgya ez, a panasz. Egyiknek asénáját vitte el örökre, másiknak Uvaszi veteményeit vitte el földestül. Jártam a ssentpéteri ssŐlőben as eső után, ott is ki. mondhatatlan a kár, s nem lehet megítélni: melyik tett több kárt, a jég-e vsgy a nagy romboló erővel futó vis? Mély tisztelettel maradtam tisztelt szerkeaziő urnák alázatos azo\'gája : \' a PATAKY GÉZA. Hírek. — Wlassics Antal temetése. Wlsssics Antal nyug. törvényszéki elnök s a vaskoronarend lovagjának temetése f. hó 24-én d. u. 4 órakor ment végbe ritka részvét mellett. A minden rendű és raoga egyénekből álló óriási néptömeg b ám a körülbelül 3—4 ezerre tehető. A részvét általában igen nagy volt nemcsak helyben, de még távoli vidéken is. Alig kell említenünk, bogy a gyászoló családhoz nagyssamu részvét-táviratok és levelek érkezük. Fölemlítjük a többi között Percsel Béla a kir. cnria másodelnöke, Berezeliy Jenő ministeri tanácsos,Sárkány József kir. táblai tanácselnök, Németh János kir. táblai tanácselnök, Darányi Ignács, Uoger Alajos országgyűlési képviselők, Dr. Csillsg Gyoia egyetemi tanár, Burg Lajos kir. táblai elnöki titkár, Laki Kristóf, Hérics- Tóth János kir. törvényszéki elnökök, Svaatics Benő megyei stispán, B. Tallián Dénes külügyministeri titkár stb. stb. álul küldött reezvétirstokat, A főgymnasium tanári kar* as özvegyhez a következő iratot intézte: Nagyságos Asszonyom 1 Fogadja Nagyságod pótoihatlan vesztesége feletti bánatában a kegyes tanító-rendi hás igaz részvétét s a boldogult iránti őszinte tiss-telei jeléül á főgymnasiumi tanári kar koszorúját hasaik és intézetünk lelkes barátjának ravatalára. Nagy-Kanissán, 1883. június 24-én. Psp János, főgymna-siomi igazgató. A hstfogatoa gyásskocsin vitt koporsón erámos koszorú volt a következő feliratokkal: Gelsei Gatlmsnn család, Wlsssios Antalnak. A nagy-kanisssi kir. törvssék, Ügyészség és járásbíróság. Wlsssics Antalnak, Wajdits család kegyelettel. Stefánits család a kedves rokonnak. A nagy-kanizsai Társaskör. As ügyvédi kar Wlassics Antalnak. Terscbánsky család Wlassics Antalnak. Grfinhut család. A városi tanács Wtasstoc Aatalnsk, Nagy-Kanizsa egy kori városbtrájánsk. Makói Makay Dezső és neje kegy eletük jeléül, iíógymnasiumi Un ári kar tisztelete jeléül. Forrón szeretett férjemnek. A legjobb spának. Kiv dedoevel -egyesülői kotsoruja egy kül- döttség által lett kézbesítve. A kitüntető részvét valóban megoyagUtó lehetett s boldogult családjára nézve is. Amilyen egyszerű, pompa, külső fény nélkül való volt a boldogultuak munkában gazdag élete, olyan f<:nyes impoeans volt örök nyugalomba való költözése. Nyugodjék Örök csendben I — Eöszöiiet-nylivanitás. A magam és családom nevében legmélyebb köszönetemet nyilvánítom mindssoknsk, kik boldogalt édes atyám eihunyU sl-kslmából részvétnyilatkostsikkal bánatunkat enyhiteni és a gyász-szertartáson megjelenni kegyesek voltak. Különösen köszönjük s nagy-kanizsai kir. törvényszék, kir. ügyészség, kir. járásbíróság, a városi tanács, a szolgabírói hivstal és s helyben székelő kösigsagatási állami hí-vaUlok, a cs. kir. közös hadsereg és a m. kir. honvédség tisztikara, as ügyvédi kar, a kegyesrendiek Un ári kara, a főgymnasiumi ifjúság, a kisdednevelő-egye-sület, a tanító testület, a társa kör, as Önkéntea tűzoltó egylet, a betegsegélyző-egy !oi ét az általános ipreryeUle>t által tanositott kegyes réssvétet. Fogadjak ajólag egyenkint és beesésen legmélyebb hálánk kifejeaését. Nagy-Kanizsán 1883, június 24. WLASSICS GYULA. — Értesítés és meghívás. A nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület sorjátékának hasasa július í-ső nspján, asárnap délaUn történik meg Nagy-Kanizsán a városháza nagy teremében nyilvánosan ssives megjelenésre as érdekelteket tisztelettel meghívja bizottság, Ezen jótékonycsélu sorsjegyek 50 raj-czárjával a hasas napjának déli 12 Órájáig kaphatók * nádor utczaí orcda épület titkári bivaUlában, ugy szinte Be-rény József és Milhofer Ödön ékszerész uraknál, hol a nyeremény tárgyak ia megtekinthetők. A megnyert tárgyak bu zás után 8 nsp múlva adatna: ki; nyeremény jegyzék mind azoknak, kik 4 darab vagy ennél több darab sorsjegyet vásároltak, ingyen megküldetik, különben 10 krajcsárbs kerül, mely legczél-sserűbben postai bélyeg megküldéséül eszközölhető. Húzástól kezdve 3 hónap alatt, vagyis 1883. évi szeptember 30-ig el nem vitt tárgyak s czél javára fognak értékesíthetni. — Nyilvános nyugtázás. A csák-ornyai jótékony nőegylet álul f. évi június hó 16 án tartott Uvaszi mulatságon a következő t, arak és hölgyek voltak szivesek felülfizetni: Maadt Róbert 5 frt, Simon Gábor 3 frt, Göncz Etelka 2 frt, Okolicsányi Mari 2 frt, Hirsch-mann Sándorné 2 frt, Pethő Jenő 1 frt, Hirsebmaon Leo 2 frt, Krssovets Ig-náczné 2 frt, Ziegler Kálmáoné 3 írt, Gsmauf Vilmoené 1 frt, Huszár Nándor 1 frt, Bölcs Sándor 2 kr., Horváth Csőn gor 2 kr., — Konyáry Mihály 3 frt, Szilágyi Gyula 2 frt, Samu József 2 frt, Hfayer- Salamon 1 frt, Mózes B. 1 frt, Göncz Lajos né 2 frt, Sej Sándor 2 frt, SstráhiaFerencz 2 frt,Benedikt Betti2 frt Bernyák Karoly 2 frt, Roienberger Dávid 1 frt, Sárossy László 2 frt, Grés Alajos 2 frt, Loebl J. 2 frt, Weisz Leo 1 frt, Graner N. 1 frt, Csurin Anna 1 frt, Buchberger Fülöp 1 frt. Zakál Henrik 3 frt, Rosenberger Gyula 1 frt, Neumann Albert 1 frt, HerlingerMór 2 frt, Hiroch msnn Adolf 1 frt, Hírschmann Samu 1 frt, Szálai József 1 írt, Verbsncsics J. 1 frt, Neumann Ignács 2 frt, Polsi Katalin 2 frt, Rozenberg Lajos 1 frt, Mayer-csák Laura 2 frt, tf. Szeífert AnUl 1 frt, Morsndini V. 4 frt, N. N. 1 frt, Baum-hak &. 1 frt, Nuz y Mátyás 2 frt, TóUor József\': 2 frt, Deurbányi Elekné 1 frt. Összesen 84 frt és 4 kr. A jótékonyétól iránti tekintetből fogadják a nemeasaivü adakozók sa egyletnek köszönetét. - A legjobb minőségű hártya (pergament) papír, gyümölcs Üvegek be- kötéséhez olcsó áron kapható Wajdits József könyvkereskedésében Nsgy-Ks-nissán. Vidéki megrendelések poaU fordultával küldetnek rendeltetésük helyére, — A helybeli polg. ísk. ifjnság álul június 24-én rendesett hangversenynyal egybekötött tsvsssi tánczmulstság a „Zöldfa"-kert helyiségében igen szépeu sikerült A műsorosaiból különösen kiemeljük a „Kápolna" czimü ének-dsra-bot, mely valóban meghstó volt és tanúsította, hogy Hock János énektanár teljes buzgóságot fejt ki az énektanítás slspos és szakszerű vezetésében s nem külső csillámokat keres. Hatást aratott az énekkar a „Népdalok" czimü dslcsoport-Ul is. A senei darabok közői kiválóan a magyar dalok sikerültek. A szavalat is sikerült. A szavaló Eibner József VI. oszt. tanuló, meglehetős kellemes bsnggsl rendelkezik; de srczjátéks nincs. Egyébként kár volt kezdő szv]ónk egy ilyen mély lélektani tanulmányt igénylő, balladai hangu\'stukölteményt válssstaní. Közönség a kedvezőtlennek ígérkező idő daczára meglehetős számban volt. A mulstság példás rendben folyt le. — A tűzoltói zenekar Wlassics Antal temetése alkalmával a temetőig szép gyászindalót játszott — Valóban kár, bogy s különben megható zenét a nagy dobnak kegyetlen poffügatáaaazinte fülsértővé tette. Gyászindulóba nem való az, hiába. — Szörny ü jégverés pusztított Vasmegye német vidékein. E bó 10-én délotén 4 óra tájban iszonyú zivatar éa jégeső pusstitotu GyepöfÜzéa, Sárosszék, és Pinkamiske határait és a legszebb reményekre jogosító gabonát végkép letarolta agy, bogy magról se lehet szó sz egéss batáron; a réteket a dagadó ár agy beissspolu, hogy ssénstermésbes kevés a remény. A gyümölcs- és szőlőtérmés végkép elvesztek. Nsgy s kétségbeesés ss emiitett köaségekben, miután a biztosítást ss idén mindnyájan elmulssztolták ée igy nagy ínségnek néznek elibe. Emberemlékezet du e vidéken jégkár nem történt tetemesmértékben. — Éghajlati feljegyzések május hónaprr vonatkozólag. Közép hőmérséklet: 15 C. A légnyomás valódi közepe: 744.2 m/m. Legmagasabo hőmérséklet: 21.2* C. 26-án délután 2 órakor; iegsla-csonyabb hőmérséklet: 7.6° C. 20-áo este 9 órakor. Ltgoagyobb légnyomás: 751.4 m/m. 13-án. reggel 7 órakor; legkisebb légnyomás: 730.3 m/m. 6 án reggel 7 órakor. A nspok száma, melyeken csspadék esett 12. A csapadékok ösSezge: 91.15 m/m. — A m. kir. csendőrség! Őrsök és gyalogcsendörők számának megyénk területén essközlendŐ felemelése tárgyában a megyei t közigazgatási bizottság álul s belügyminisztériumhoz intézett felterjesstés slspján s magas miniszte-riam Zalamegye területére 20 őrsöt engedélyezett 102 gyalogosan dérrel. Örs állomási holyekül kijelöltettek: Zals-Egerzzeg (szskaszparancsnokság székhelye), Ssent-GrÖth, Sümegb, Tapolcza, Szent-Antal fa, Bslaton-Füred, Keszthely, PaCSS, Kis Komirom, Nagy-Kanizsa, Bánok-Szent-György, Letenye, P e r 1 a k, Csáktornys, Sztrídó, AlsÓ Lendva, Bella-tincs, Bamócza, Zala-Lövő, Nova. — Zala-Egerssegen lesz egy őrmester, egy őrvezető és 4 csendőr, Nagy-Kanizsán egy Őrmester és 5 csendőr, Csáktornyán egy őrmester és 4 csendőr, mig a többi Őrs mindegyikén egy őrvesető és 4 csendőr lesz. ¦ * — A „Pécsi Dalárda" külföldi aljában mindenfelé szíves fogadutásra ssámithat A zürichi magyar-egyesület örömmel sjánlolU fel szolgálatait, a zü richi lapok igen rokonszenvesen írnak a msgysr dalárdáról, hírlapírók fordaluk •\'pécsi dalárdához Zürichből, hogy ínfor^ máljs Őket moltjárÓl s körútja részletes terveiről. Luzernban a sCafé Hungariá-ban magyar vendéglős van, akt honfitársai érdekében mindent megtesz. A grácsj magyar olvasókör Önkényt vállalkozott minden iránya támogatásra. Nagy-Kanizsán egész társaság alakult a dalárda fogadásának s a hangversenynek rendé sésére, amely a kőrútban ss első lesz. Hat vssárnsp s dalárda s pécsi nem setí Casinö gyönyörű nyári helyiségeiben hangversenyt sdott. melynél fényesebbet Cssinóban még nem láttak, a pécsi „női énekkar" s s városi zenekar szívesen felajánlották szolgálataikat, Így 80 működő énekes és zenész vett részt a hangversenyen. A 200 forintnyni tiszta jövedelem a dalárda utazási alapjára i a létesítendő gyermekmenhelyre fordít-Utott — Nincs többé — magyar nóta 1 Est dearetálu legalább egy hires német professzor, Bühler szanszkrit-tudós, jelenleg Unár a bécsi egyetemen, a ki ast sütötte ki, bogy a mit eddig as egész világ magyar nótának ismert és magunk is annak tartottunk, nem msgysr, hanem i n d n s nóta. A tudós Unár ugyanis ss angol kormány megbízásából Joobi tanárral együtt beutazta Indiát. A tudósokat mindenütt igen szívesen fogadták, de legfényesebben Msharsvsl Beriaul indás hercseg udvaránál. Itt hangversenyt is rendestek tiss teletűkre, melyről Bühler as .Oesterr.-Randschau" -ban a következőket írja: „Az udvari zenész, (kí s hangversenyt adu) valódi művész volt a ki remekül játszott a ,szitava"-c ét alaposan ismeri az ó-indus Brg\'-kat H azt kérdik önök,mik azok a »rag»"k, uzt feleihetem, hogy azokat önök is nagyon ismerik. Ugyanazok a dallamok szok, melyeket a csigányok játszanak és * melyeket rendszerint magyaroknak tartanak(?). Ez azonban nincsen igy; a csárdások, vagy a hogyan ezeket a darabokat különben hívják, kétségkívül (1) Ősi hagyomány, melyet a csigányok indus hazájukból magukkal hosUk.f_ — Csak az a kár, bogy BűhJer ar adós maradt állításának bizonyításával és így engedje meg s tudóé Unár ur, ha méressen odaállított tételét nem fogadjuk el vakon. _ Halál körülmetélés következtében, Sopronban qgy Hercseg nevű izraelit* gyermeket a vallásos szertartás sserínt Toaller sakter körülmetélte. A veszélyes műtétet azonban oly ügyetlenül végeste, hogy * szegény csecsemő minden orvosi segítség daczára — elvérzett. A megszomorodott apa e gyászeset után kijelentette, bogy ba még fia szüle tik, ast inkább megkeress telteti, semhogy * körűimétéitetés veszélyének tegye ki. — Kinevezés.. A keszthely-járási szolgabírói bivalalhos közigazgatási gys-kornokká Sólyomi Tivadar neveztetett ki. — — Elektromos lámpás a festő és takácsmuheljekben. A német állandó UanÜgyi bizottság legutóbbi időben besdottt memorandumában egyes érdekes adatok jegy ez vék tel sson előnyökre nézve, mely ly el az izzó lámpás világítása a festő és UkácsmÜhelyekben alkalmazva más világítási móddal ssem-ben bir. A festőműhely helyiségeiben, melyek rendesen vízgőzzel teUtvék, as izzólámpások sokkal nagyobb átható erővel bírnak, mint a gázláng. A takácsmühelyekben a nagyobb intensíUs folytán, melylyel ss izzólámpás bir, a ssinek felismerése igen kőnnyittetik, továbbá s láng folytonossága nem szenved s szb-vonok mozgása álul előidézett léghuzam befolyáss slstt; koromképződés, nincsen, tehát a asövoték kényesebb színei kevésbé szenvednek, és bogy s Ukács s lángot oly közel viheti munkájához a mennyire kívánja; végűi és ez a fódolo- a Ukácsmühelyekben, az áramnak egyszerű áttétele álul beáll az a lehetőség, hogy szükség szerint a szövőszéket elül vagy hátai világíthatja meg. — Nagy felhőszakadás volt a Ke lemen Havason a napokban, s ennek következtében az onnan jövő viaár a havasi patakokat kiárasztott. A .Nyirmeső patak s topolicsiai határban, alantabb a .Kelemen" patak, s még lejebb s „Zebrák" paUk a gödemesterházi határban Iszonya pussb\'tásokst tettek. A lakosok a hegyekre menekültek, a onnan szemlélték a borzasztó látványt, mely kevés vetéseiket, ssénaréijeiket s némelyeknek lakóházát ís megsemmisítette. Mintegy 30 gazds ment tönkre a visársdás következtében. Hidak, átereszek sok helyen megsérültek, s 1 kilométernyi hosszúságban a főntvoaal egészen viz alatt állott Lapvezér és kiadó: SZÁLAY SÁNDOR. Felelős szerkesztő : BABOSS LÁSZLÓ. Lspmlsjdonos: WAJDITS JÓZSEF. HIRDETÉSEK. 500 i «rép kifogástalan sxívarkát lehet kéiai-teni ax én, a cs. kir. dobánygjárakban Íi haimált s zIv a r ka TÖLTŰ-GÉPEMMEL mely érrsbSl Igen csinosan készítve, 3 kfliönféle er6ss«gbeo, vék-ny, k&scpfaj, vaataf, különbség nélkül, használati ntasitásia] együtt 65 kr Cssk akkor valóul, ba ciégetn bele vsa vésve. Az éa ailvarks-büvelyelm. ¦zioten három erősségben, csakis a valódi toBCíia-utiZaüMi ,Ls Hasítsa"-papírba! (fehér) -.-agy Ka-kerloza-papirból (sárga) következő" árakon kaphatók: frt Szipka rész nélkül, alma 1000-re — 80 Szipka iéaz nélkül elegáns araay- jegygyel, 1000-re..... 1.90 Szipka reazssel, sima 1 karton öOOdrbbal....... 1.05 Ssipks résssxel elegáns arany, kék vagy fekete jegygyel, 1 karton 500 darabbsl .... 1 50 II. rendű wlnásé" atíntén fehér vsgy sár g, melyet mások első- rendüképen ajánlanak, ára : Pxipkaress nélkül, sima, 1000 db. —^0 Siipkaiéai nélkül, ele^áot aranr- j««7s7el........—90 Szipkával, sima, 1000 drb. . . 1.80 Szipkával és elegáns arany, kék vágj fekete jegygyel, 1000 db. 2 20 ESzSoséges iüm5 gepecake bozaá —.10 Levélbeli megrendeK-aer: ¦\'¦ !- lel vagy aa összeg bekdldéae mellett Izmételadók zaázalékot kapnak. Belejegyzeit \'¦3Ág?. Ovásl Hamiiitájoktsíi megóvások ciéljából minden karton a feati kereak. tOrvénysaékileg bejegyzett gyár-jegygyei van ellátva. Cawley & Henry párisi franczla szivarka és gépeeskék raktára: Wlacn Alloert. Bécs, Mariahilferstrssse 58. (eselSu Piaterrtraase IS.) Egy nagyobb családbeli ifjú német bOlgy, ki a frsncaia, angol éi orosz nyelvet Mkélctaaen érti és a senében is jártas, — egy előkelő családhoz kivan — mint taraaikodiS- vagy nevelőnő al-kalmaatatni. BSvebb felvilágosítást ad Tv\'ajdiu Jó-ssef kttnyvksrsskedé^. 958 1- " 55 - , BEÉGEK oi-70«i JOJ KATRA NY-SZA PPAN A orvoii tek intélyek által Ajánlva, a legtöbb onrópai államokban a legna- gyobb hatással használtatik zzzz. mindennemű bőrkiütések ellen, i z kal5n&aen idolt éa sfimörSk, rflh, ótvsr ez élSdi Uotáaek, ugyszinte veres orr, fagydag. ítzó líb, fej- és azakálypikkely, Berfsr kátrssyszanpsn 40s.o fakáíranyi tartanaaz és i-en elkfilcnltendS a más forgalombaD levő kátzanyzzappanoktöl. A csalások elkerülése régett kéressék világosan Berger kátráoy-sssppan és Űgyeltesaén az ismer: védjegyre. Makacs bőnzenvedésskné? a kátrány-síappaa helyet* bnátssl basznál-Útik Bemer öríosiLtMaytéraiaiia es azon esetben, ha ex asflkaégeltetnp, ngy kéressék csakis S Bergsr féle kátrány kén-azappan, minthogy a k&lfoldi utánzások eredméayte 902 6—24 len kétaitmények. árttt kQnt gyengébb kátrány -szappan mcllősésro miadea «js>4jt> tisztátlanság a, toőrőn- bőr- éa fejkintések gyermekeknél, valamint eddig elérhetetlen szépítő SS aoasdás éa furdó-txappao atisdennapi hasvoálstr* ssolgál ^y^y BERGER GLYCERIN KÁTRÁNY-SZAPPANA 55 mely 35% GlycerinL tsrtslmss és finoman van illatosítva. SS ^ Minden fajtának darabja 35 kr. a tasitássa! együtt ^ XJj I Fászétküidés : HELL 6. gy03yszeresrnél Troppábac. Raktárak : JCX Készletben vsa minden európai gyógyszertárban Főraktár Sagy-Kani- jKam sa* aaámárs: PRAaLL BÉLá és v.klvs JÓZSEF rryogTsxerésseknél. \\ tatflf ststXXKttKKKXMyXHKKK 1 Messzelátó!! Legújabb optikai tsel -eszköz utazóknak, begy- és falusi Iskósoknsk stb. ^ MuUt 3 — 4 óra távolságra tiss- tán és kivehetően. Esen ujonnsn feltalajt messzelátó 2 optikai lencse-üvegből áll, mely minden tetsséaszerinti botra stb. megerősíthető és sokas] nagyobb hatással bir, mint a tábori távcsövek, azért U esek általános tetszésben részesülnek és mindenkinek legjobban ajánlhatók is. 0Bz?> Dobossal, hogy zsebbe dugható legyen, l frt 25 kr., finomabbak I frt 75 kr., kiváló finomak nagy obb optikai lencseüvegekkel 2 frt 50 kr. iL5S Baroskop íégsulymerők ^g^J oístos és megbízhstó lógsulymérő 2 frt — Bor próbáló folyadékmérő melylyel azonnal megismerheti-i, ha sbor „tiszti! vagy hamisitott-P" (ehhez szükséges leírással) 1 frt 50 kr. — HT Tejpróbáló tsázalék lejtővel * vásári rendőrség előiraU szerint (leírással) 2 frt 25 kr.— Iemételadóknak gyári áron. 957 1 — 6. Szétküldés posUatánvéltei. Kspható KLINSL & BAUMANN, Bécs 1. Tegenhofstrasse 3. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM. U1A1 KÖZLÖNY JUNIÜ8\'Jtfn ÍSSS. HIRDETÉSEK. S26 s-6 keserűvíz vegjeleroeave és jóyáimgjóiag fdluijajare . migjxr oris. skadéroia illal Budapeelen dr. StÖIczer tanár iltat Ifüochecbes. dr. Hardy tanár,álul Páriában, dr. Tich bOrRC.Utiar iltat Loüdonban, dr. Gebhardt íaair Buda- \' ue.ieű, dr. Zeisel i»nar Becabeo és több orvosi tekinti ly ek álul aa emésztési szerrek bánUlmai is viselési ne hétaégeiinél jegsikoreaebuou elkalmal\'atik G igy mÍDd.n mae visek mtllelt mint legelonvőaebb, kiválóan ejanlietik. Kéaaletben találtatik minden gvógjosortar éa ás-TÚojvislcereakedéabtin, íriae tölleeesben. — Te—ek haUrotottaotoTlCiffe.1 "=» A Ty^Qa V i* kérni. Tulajdonosok: Loser testvérek, Budapesten. A Triesztben Is titunó elismerésben részesült Rendkívül szénsavdtís savanyuvíz-forrás, mely & budapesti műegyetem vegyészeti osztálya és a bécsi egyetem vegy-elemzései szerint fölülmúl minden hozzá hasonló savanyuviz-forrist és fölötte hathatós alkatrészeinek összetételénél fogva orvosi tekintetben kiváló figyelemre méltó. Mint kellemes üditó ital különösen borral vegyítve, minden hozzá hasonlót fölülmúl. MagrenileléBelE a forrás igazgatóságához Petánczra (u. p. ifurasrombat} inteaendok. Raktárak- és ismétel adóknak különösen ajánltatik. Hogy mindennemű hamisításnak eleje vét sték, z dugó „Széchenyi\' Mindenkor fr iss töltés. nówel loend ellátva, íiOTétB. tiTánsira ingyen éa bérment «e. Sürgöny : Voiler j^i 1111 n 111 ¦ ¦ 111111111 ¦ ¦ 1 Egy bognár kerestetik az alsó-Iendvai urodaJomboz oly kép, hogy kellő szerszámé* elegendő mennyiségű, fa kéazen Tan; a pályázóktól ^egkivántatik, bogy az ipart kellőkép és tökéletesen értsék, válalkozhatnak önáUőan vagy pedig oly hetibáres segédek, a kik as bzlot vezetésére ké_ e«ek; jövedelum : as urodslmi összes munkálat számlára dolgoztatik, ebből as nrodalom álul adott 2 szoba és műhelyből álló lakás utáni lakbér levonatik, e többi negyedévenklnt kifizettetik, a végre magánosoknak szabad dolgossá. Bővebb értesítés NAGY FERENCZ urod. kovács mesternél szerezhető Alsó-Leodváa. 955 1—3 I I I I I I I I I i I II I I IIIII II M-M- Magyar vörös kereszt-egylet sorsjegyek. Évenkint három sorsolás. Legközelebbi folyó évi július 1-én. Ezen házasban 50,000 frt fény-remény. iotJtíoOíí egy nyeremény á 5000 /ormi, 4 & 1000 Jrt, 10 á 500 Jrt, 26 á 100 jorint, 30 á 50 Jorint, 52 á 25 /ormi. A nyereménysorsoláson kívül törlesztési sorsolás is történik; minden, a törlesztési sorsolásban legkisebb nyereménynyel hozott sorsjegy tovább játszik a fényereményre. Ezen sorsjegyek kaphatók helyben: nagy-kanizsai bankagyesülatnél, valamint minden bank- és váltóháznál az országban. 9a 2—2. Eredeti ,,nollingsworth" és ,,\'I\'iger" szénagereblyék, vető gépek és „BAKER" rosták, legújabb szerkezetű szabadalmazott könnyű háromvasú ekék, úgyszintén minden mi. 1 -ajobh (xerkeaetQ gazdasági gépek joiálláa mellett a le-o\'caóbbaa kaphatók GRAEPEL HU&O MARSCHAL SOKS & C° L,TB FÖO&THÖKÉrfÍL BRUEPEL BUDAPEST. BUDAPESTEN, M. ker, gyár-uteza 58. az, bárány-ateza (16 sz.) sarkin. Bé.<letM kep« irjegyaék.k (Karsehall Sons * Co.-f41. gőzmozdonyok és cséplőgépekről i.) kiviD.tr. qzL j_3 ingyen ós bérmentve küldetnek. a ......__. _.- -_______ 8888^888r^§88388^B^88rS8§888^8888 § Pályázat. j ZaJamegyében Muraközben kebelezett Nedelioz községben a r. kath. kántortanitói állomás üresedésbe jővén, annak betöltésére f. évi augusztus 5-ére pályázat nyittatik. Ezen állomás évi jövedelme a kovrtkez,.": Tisztességes lakás házi kerttel; a fárabeli községektől 325 frt készpénz; 12 magyar hold szántóföld és stóla. Felhívatnak a pályázni kívánók, miszerint tanítói oklevéllel és erkölcsi bizonyitványnyal felszerelt folyamodványaikat a nedeliczi iskolaszékhez czimezve küldjék el. A magyar és horvát nyelv tökéletes tudása föltétlenül kívántatik. Kelt Nedeliczen, 1883. június hó 20-án. SZELE IGNÁC Z, 954 l-l esp. plébános iskolaszéki elnök. MAGYAR Évenkint 3 sorsolás Évenkint 3 sorsolás VÖRÖSKERBSZT-E&ILBT SORSJEGYEK. _„ Évenkint 3 sorsolás. Legközelebbi hozás f. évi július 1-én. .Ezen Auidaoon főnyeremény 50,000 forint, továbbá 1 nyeremény i 5000 Jrt, 4 nyeremény a 1000 frt 10 nyeremény á 500 Jrt, 25 nyeremény á AT0 Jrt, 30 nyeremény a 60 Jrt, 52 nyeremény k 26 Jrt. A nyeremény sorsoláson kivüi tOrlesítésI sorsolás is történik; minden a törlesztési sorsolásban a legkisebb nyereménynyel húzott sortjegy tovább játszik a főnyereményre. SnF* Ezen sorsjegyek 8 napi árfolyam szerint "SSS kaphatok • Pesti magyar kereskedelmi bank váltóüzletében Budapest, Dorottya-utasa 1 sz. valamit Mimin kuk- is valtóhizaai az •raziakaa. Waidits József konyrnyomdijabol Nagy-Kanizsia.