* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 23.22 MB | |
| 2023-02-22 10:28:14 | |
 | |||||||
Nyilvános  105 | 192 | Rövid leírás | Teljes leírás (567.15 KB) | Zalai Közlöny 1879. 018-026. szám március Zalai Közlöny Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsai önk. tőzoltó-egylet”, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. 18. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: ^AGY-KANIZSA, 1879. márczius 2-án. Tizennyolczadik évfolyam. H? 8 frt [ Elftftzetéal ár: legés* érre . fél érre . negyed érre . Egy nxám 10 kr 4 2 Hirdatéiek 6 hanAbos petitsorban 7, má»odfsor 6 s min.len további torért 5 kr. NYILTTÉRBEN i, «őrönként 10 krórt tetuek fel. Kincítiri illeték minden (egyes hirdetőért külfinf 30 kr fisetendS. ét*ét r sk a V A lap raellemi réssét illeti kQstemények •aerk«art£h5s. ¡1 anyagi réixét illetS kOslemények pedig a kiadóhoz bérmentve intétendők : NAGYKANIZSA Wlatalatkáz. Bénnentetlen levelek, eaak ismert maukatár ■aktái fogadtatnak el különf lKéairatok rlana küldetnek. nem előbb: ,Z A L A-S O MOQYI KÖZLŐN y.« M.-K»nl7.s»Táro8 helyhatóságának, „n.-kanizsai önk. tűzoltó-egylet«, a „n.-kanlzaai kereskedelmi s iparbank«, „n.-kanizgai takarékpénztár«, a „zalamegyei általános tanltótes" tület«, a „n.-kanizaai kisded-neveló. egyesület«, a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai kül választmánya* 8 több megyei és táros! egyesület hivatalos értesitfje.'' iietenkhil kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjeleuő vegyes tartalmú lap. Hazai iparosaink érdeke. III. (Vége.) Az ipartörvény tehát Magyarországban rósz, mert az ország lakosainak körülményeivel nem kedvező viszonyban áll; azaz" ezen törvény a külföldi ipartörvény kaptájára van ütve, holott'' népünk még a jelen időben az ily törvény mellett csak veszt, és veszteni fog mind addig, mig töke pénzeseink az ipart fel nem karolják, s a kormány a belföldi iparczikkeknek kül piaezot nem teremt. Magyarországon pár százezer iparos van, tehát pár százezer család van fűzve hozzája. Az iparosok most nem képesek megélni kézi munkájok után, annál kevésbé tudják adójukat fizetni. Mig tehát az ipartörvény az országnak pár százezer koldus családot adott, addig ugyan annyi adó fizetőtől fosztja meg az ország pénztárát. — Az ipar egyesületek vállalatai, az országos kiállítások nagy vívmánynak tűnnek fel. Nem tagadom, hogy erkölcsi értéke van, de valóban csak annyit igazol, hogy Magyarország müipara jeles, és hogy iparosaink hivatva vannak versenyre kelni más nemzetek iparosaival, mert az ott kiállíttatni szokott hazai iparczikkeink ha nem emelkednek is csín kérdésében a külföldi hasonczikkekkel azonos színvonalra, de tagadhatatlan, hogy keveset engednek maguk elejbe, mig.bel becsét tekintve merem állítani, hogy azokat felülmúlják, mert tartóságuk, jóságuk erejével azokat túlszárnyalják, s használhatóság tekintetéhen a fogyasztóknak kedveznek, mert a külföldi gyártmányok mint: kályha, vas-nemüek, szövetek, bőrök stb. csak addig | jók, mig használatba vétetnek; a kályhák | sokszor az első vagy második erős tüzelés alatt megrepednek, a zárok, kilincsek egy héti használat után igazításra szorulnak, a szövetek az első gyűrődés után ócskává lesznek, a bőrön repednek. Vannak még, kik emlékezhetnek, hogy régebben, a c z é h e k idején jó nevü hazai iparosaink által kiállított kályhák örökségül és egy állapotban szállottak a háztulajdonosra-; a zárok örök időket állottak ki használható állapotban ; a szövetek tartósága és jóságáról öreg uraink máig mintha mesét hallanánk, beszélik : hogy egy kabát vagy... |
