Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
22.8 MB
2023-02-22 10:42:43
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
147
281
Rövid leírás | Teljes leírás (545.7 KB)

Zalai Közlöny 1879. 079-087. szám október

Zalai Közlöny
Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, „nagy-kanizsai önk. tőzoltó-egylet”, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
18. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGT-KAffiZBA, 1879. oítober 2-án.
Tizennyolczadik évfolyam.
8frt.f
Eliftttétl ár
Jegés* ÍTr® * '' fél étre . oegyed érre .
Effy ezám 10 fer
4
2
Hirdetések
6 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 8 mio.len további «őrért 5 kr.
nyilttérben
soronként 10 krért vé- .
letuek föl-Kincstári illeték minden egyes hirdetésért kölö 30 kr fizetendő.
unaen kölönf
Cl
előbb
ÖZLOX

«a^
f illet

lap szellemi rétaét illet« közlemények izerkee* tőhöz.
anyagi résaét illeti közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve '' intózendők : NAGY-KANIZSA Wisssloshár
Bérmentetlen levelek, csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el.
ésiratok vissza küldetnek.
^Kéair
nemi
----" ^ts ffig" —------"
s.-Kani7R»Táros helyhatésáeráiiRk, „n.-kanizsai őnk. tözoltó-egyl*ta, a „n.-kanizftai fcereRkedftími 8 iparbank-. „n.-kaniwuii takarékpénztár«, a „zaUme^yei általános tanitóteii
tület«, » „n.-kanizsai kiRded-neT<»ló esyeRÜlet*, a „soproni kereskedelmi «* iparkamara n.-kani/.^ai tülTálasztinánya* g több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője.
Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
Előfizetési felhívás
a
, Zalai Közlöny44
ictenkint kétszer megjelenő lap f. évi IV-dik évnegyedére.
Az utolsó ez évi évnegyed megkezdetvén. tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek előfizetésök mult hó végével lejárt hogy azt megújítani idejekorán szíveskedjenek. nehogy a lap rendi-s szétküldésébon akadályok támadjanak. Vidéki előfizetőknek legalkalmasabb a postautalvány üíénybe vételével küldeni az összeget.
Hirdetések gyorsan és jutányosau
közöltetnek.
Kérjük t. közönségünk becses párt-íogását s lapunk szives terjesztését. Előfizetési ár:
okt.-decz. negyedévre . . 2 frt.
okt. - mart. 1 880 félévre .4 „
ukt. jun. * 3 négy. évre G „
okt. szept. „ egész évre 8 ,
«.kt. dt''cz. s öt negy.évre 10 „
SAJDÍTS JÓZSEF könyvkereskedés
Föutcza Wlassicsház.
A kereskedelmi világ a moszlim keleten,
azaz: Törökország. Perzsia és Közép-Ázsia fittének rajza. Elwidta:
VÁMI''.KUY Ali MIN N -Kanizsán IS <9 30-án.
(Folyt, és vége.) Ne tessék ezen csudálkozni. Azon nép, mely harczias. mely fegyverrel szerzett magának hazát, ebből ritkán válik
kereskedő. — A magyar ember még mindig mostoha szemet vet a kereskedésre, pedig tanulhatna rajta, de hiába ! Mi magyarok példát vehetünk ettől, de sajnos, nálunk még most is a hét szilvás, kutyabó-rös azt mondja, hogy kupecz csak nem lesz, s a fia se legyen az, pedig jobh volna, ha elfelejtené, hogy valaha bóditó harezos nemzet volt s a kereskedelem és iparra fordítana nagyobb gondot. (Viharos éljenzés és taps.)
A törökök a kereskedelemre nem igen sokat adnak nemcsak Konstantinápolyban nem, hanem Ázsia belsejében sem, amint bátorkodtam festeni a törököket a Jiosporus partján. — Az indo-lentia s az impracticus eljárás az, moly az orosznak s az európai diploinatiának a fegyvert nyomták kezébe
A török után következik a kurd. Ëz nem török faj. hanem iráni, nomád, durva faj. — Ezek alatt vannak az arabok, ezek kereskedelmileg többet érnek, mint a törökök vagy a kurdok ; de ma már igen Keves gazdasági szerepet vihet minden fürgesége mellett.
Van egy népe Ázsiának, mely igen megérdemli a kereskedő nevet s ez a perzsa. — Legszebb emlékeim vannak összekötve a karaván s z o r á j j a 1. magyarul annyit tesz. mint: az utazó társaság példája. — Kz ogyes cellák-hői áll. a kereskedő fön lakik, a lovak alatta, még az áruezikkeit is itt tartja. — itt vannak továbbá a dalundár. vagy közvetítők, sensálok. — A persa nem olyan, mint a török, hanem rendkívül fürge s ezért régóta nevezték el őket : Les français dé''Orient vagyis a keletnek fran-
cziája. — A persákra ez ugyan nagy bók, de nem hiszem, hogy a francziákra is az volna. A persa rendkívül hazug, ugy, hogy egész Persiában nincs ember, ki nem hazudnék. — Érdekes nép a persa, s ezért engedjék meg, hogy röviden ismertessem. (Halljuk ! Halljuk !)
Méltóztatunk tudni, hogy a tudomány az emberiséget (Európában és Ázsiában) három fajra osztja u. m. a se mi, iráni és turáni; ehez tartoznak a chi-naiak, tatárok, török, mongol. Az iráni fajhoz az indusok, örmények, német, fran-czia, angol stb. A persa tehát iráni faj ugy, hogy egyes szavakat a német ember is megérthet. A mi a fürgeséget illeti, a persa fölülmuihatatlan, csak a chinaiakat mondják hozzájuk hasonlóknak, de ezek még közel sem állanak hozzájuk. — A persa forgékony családjában s mindenre rá termett Midőn első óráimat Tebris-ben egy karaván szerájban töltöttem, bámultam, hogy nem fáradnak el ama sok dicsérgetésben. midőn egymásnak árulják áruczikkciket. — Az egyik elkezdi: mit hoztál ? Felel a másik: bórt. - Ez azután elkezdi a/, egekig dicsérni bórét, hogy Mohamed |)öre nem ér hozzá semmit stb. Persia, mely háromszor akkora mint Francziaország évenkint 4 milló aranynyal többet visz ki, mint idegen portékát visz be. — Viszuck be selymet stb. ki pedig persa dohányt, szárított gyümölcsöt, indigót stb. Ezek a persák nemcsak otthon oly rendkívüli élénkek hanem egész Törökország kereskedelmét bírják áírt eljönnek hozzánk is anélkül, hogy nyelvünket tudnák. — Bámultam, midón egy ily kereskedő engem Budapesten föl-
keresett 8 kérdeztem, hogyan mer eljönni, midőn még nyelTünket sem ismeri ? Erre 6 azt mondá: „Van nekem nagy nyelvem* s ezzel elő veszi az aranyat a zsebből s mutatja, hogy ez az. — (Tetszés.) Van nála fehér és fekete csont s ez által teszi magát érthetővé. — Régiségeket hoznak mihozzánk, melyek ugyan csak ujabb időben készültek, de ez a mi archeológusainkat nem igen bántja, hanem eladják Párisban s Angolországban. A legnagyobb ügyesség, a mit mutatnak azt otthon mutatják. A persa kereskedő sohasem fárad el.
Egyik tulajdonsága a persának, hogy kimondhatatlan fukar. Ha megengedik tisztelt hallgatóim egy példával fogom azt feltüntetni. (Halljuk !)
Beszélik, hogy Isfahán lakott egy kereskedő, a ki rendkívül fukar volt. Azt mondta, miért egyék az ember gyümölcsöt is, mikor a száraz kenyér is jó. Egy pár napig sajttal és kenyérrel élt a kereskedő. Azt tapasztalván, hogy a sajtot kár megenni, elég a kenyér. A sajtot üveg alá tették, megelégedvén azzal, hogy az üveg alá helyezett sajtot nézhetik. — Egyszer elmegy a kereskedő útra s a szobakulcs nála maradt. — Az otthon maradt fiu midón a kenyeret ette, ezt folyvást az ajtóhoz dörzsölte, ezt látván egy másik kérde tőle, hogy miért teszi ezt? Mire ú feleié: „ezelőtt az üveghez dörzsöltük a kenyeret, most pr.dig, minthogy apám a kulcsot magával vitte s az üveghez nem juthatok az ajtóhoz dörzsölöm." Midőn apja azt meghallá, azt mondatta: „Te nyalánk fiu, hát neked mindennap sajtot kell enni !*
TÁRCZA.
/Jrczi emlék
melyet nagybágo» é* főtisztelemlö Supka Jeromos Zirez-PilU-Pdaító ¿* Szt. Ootthárd egye-sillt apátságok xtjonnnn kinevezett, apátjának 1S79. »ze.pt. 30 án tartott beigtatási ünnepélyére
, s . -IRT
GYÚROM ANTAL.
veszp. egyházmegyei áldoxir, kí«-kon)áromi káplán, egykori tanitványa.
Jelige: ......Sok szülessék,
Ki hozrád lesz hasonlatos
Tomp. költ/ I. k. 6. 1.
Regényes bércre közt az ős Bdkonynak
Kihaltan, némán áll a büszke lak ; A hol babért hős, szfir. erénynek fonnak. Nagy veszteségről szólnak a falak. Sötét fátyollal jár az árvatág Mint éken lombtól fosztott tölgyfáiig.
A hol Sokáig boldogság tinyázott,
Mindenki otthon érezé magát; Vihar, veszély környékezé a házat. Váratlan vesztvén egy jó apát. Nagy fájdalomnak ég könyet nem ád, Epeszti bún Niobeként magát. ,
l
Ily fájdalomtól sújtva lett e szerrtt . . .
Midőn köxöttflk az lealkonynlt: Ki raint királyi nap nekik fényt «zerxett, Jelenben tükrözvén dicsőn a mnlt. Járván híven szent Bernát nyomdokon, Magyar Clairvaux vá lett e* 5s magány.
A vad Bakonyt, hol minden fának árnya
Alatt a szem szegény legényt talált; Ma már a vándor nem rettegve járj». r
M? változtatta át ez ő*i tájt ? Kri-ztu»" vitézinek hős százada. Ki itt fejszét és tollat forgat*
Tekintsünk át e sxcrzctuttk múltjára.
Találnak ottan aok srti''t lapot; M ort volt idó, hogy üldözőnként jára Sehol menhelyt, nyugpontot nem kapott. Ki bírta szellem, észnek fegyveréi, Hazátlan vándorként járt szortcs/ét.
De s/.ebb napok jövéuek, éa derült ég
Váltá fel a setét réméiszakát! Mi bajnak mondató volt, elkerülték A szerzetet, meiy éle«sté magát. Talajt nagy tettnek hitnél más nem ád, Ha észszel párosui, mivel csudát.
Agg kormányostoknak parancsszavára
lísjótok bizton ment a part felé; Bár földi bért jutalmául nem vára. Nyugodni térvén - • égben felleié. Munk-járól már számadást *da, Mply dus volt, mint Péter halászata
Éi mo»t a partnál veaxtégel sajkátok,
Kétség, loniénység dúlja lelketek ; Nem tudva mily jövendó vár reátok, Biztos hajóst kiben, 6 hol lelje''ek ? ? Mig őt talán kímélték ár, dagály, Üres helyen más majd borzadva áll.
De r.<t(iggedezni nem szabad tinéktek,
Hisz munkában járt 5 előttetek; Rózsák helyett habár tövisre léptek, Vezért ma mégis egyben leltetek* Az árvaságnak gyászos fátyolát Vidám örömnek izine váltsa át.
Mert nem parancsszó s önkény tolta rátok,
Palotábar*) sem ringott bölcseje; Ti 5t Jánosként puiztából hozátok**)'' A hol szerénység, mnnka élt vele. A népé volt; most testvért boldogít, Rátok milyen vigasztaló — a hit:
♦> Habár Vár-palotán született is.
••) Előszállási puszta.
Hogy vesztett jó atyátoknak hülyébe
Közegyezés ily férfiút emelt, Ki a kidőlt harezos nyomába lépé, Megnyugtatván minden zajgó kebelt. Köszöntsétek szivból az uj apát, Hogy még soká éljen mint jó Apát!
Bihort, és trónt adhatnak nékünk mások,
Csupán egyet nem adhat földi kegy; Arany, gyémáütra lelhetek, ha ások, Ezért bány sóvár Indiába megy. A tisztelet, barátságot neküuk . Öunönmagunknak kell megssereznünk.
Téged nem kegy, hfi társaid bizalma
Emelt a tisztes szép állasra fel; Ha gyenge vállad ennyi terh''t sokalna Ks ajkadon pan-isenak hangja kel, Legyen vigasztalód azon tudat t Nagy lelkek járnak csak keresztutat!
Tölgyet, fenyőt mi edz meg más vihar, vé-z,
Köztelkek sorsa gyáva elbukás; A repkénynek ha védje nincs, az elvész, Te állj erősen ott, hol gyenge más. Isten, ki szŐUejéhe Srt fogad'' Teremt is hozzá Atlas vállakat.
Miként egykor.Jethrónak pásztorára
— Midőn ott állt Hórebnek szent hegyén — A választott nép megváltása vára,
Igy szólitván meg ót az égi lény : Én küldelek ki, volUm ós vogyok, Utaim titkosak, s hozzá nagyok !
Te is ily szóra hagytad el magányod,
Feláldozod élted, nyngalm&dat; Jövó pályádnak csak tövisét látod,
Közösen munkálván — állsz most magad. De pálmárvá lettél, mely ugy viral Minél nagyobb suly csüng le ágirul.
Te legszebb pontján áilaaz még a létnek,
Nestornak érd el hosszú éréit; Világítván pályádon mint szövétnek
Magában is már boldogít e hit. Elóttem olyan élet szép, dicső, Molyből jótett gyémánt sugára jő
A rend előtt, melynek most vagy Vezóro,
Ez égi szó lebeg, tanitsxto k! Ott hol fény szállt Kger borult egére S a városban, mely igy szólt: én adok Hős ifjakat, megmentni a hazát! Említsem hozzá Alba-Regiát ?
Itten tanult hazánk költő-királya,
Itten csepegteték szivébe azt: Ha tőle testvét, és barát elálla, Hitében leljen nyugtot, és vigaszt. Hol futkozó gyerek volt, ott király Most, és hirének szép érccszobra áll.
Itt nyertem oktatást, te hfin tanítván, Mi lelkesít nemes szút, és kebelt; Hogy pályáján megáll a volt tanítvány, Szerencse rá, hogy ily tanárra lelt. Kimondhatatlan mily nagy azok sora, Akiknek egykor voltál Mentora
A sok közül többen lesznek Te nálad,
Hallván hizelgő bókot, szót sokat ; Te mindannyit nemea szíveddel várod, Lelked riashang, minden azót elfogad. Jelen minek lennék^ ott lesz dalom, Ki érez, néma mint a sirhalom.
Megcsalt kebel viszhangja lantom húrja,
Eddig nem zengett mást, bút és panaszt ; Lelkem nem vélt csalódás férge fúrja, Mit ér, habár sorsom könyet fakaszt. Ma jöij kezembe hú baráti te lant, Szólván a dal vidáman fenn s alant.
Kik veszteségtél némán sújtva álltok,
Az árvaságnak hossza fátyolát Vessétek el, köszöntvén uj atyátok Kövesse hfin elédi nyomdokát. Hogy a hajót, mely indulásra kész, Aczél karral hajtván, ne érje vész.
tizenn yolcz a dl k évfolyam
ók nem annyira félik a hatóságot, mint a törökök. -- Ha a persa hivatalba kerül, összes rokonait hivatalba teszi. — Ennek jellemzéseül szolgáljon a következő példa. Egy persa bántalmazva volt, s elment panaszra. Elöjárőjának azt mondotta: „A te unoka öcséd engem megbántott. *
Mire ez feleié: „Menj Káschánba.*
— Ott lestvér öcséd lakik.
— Menj Kazerumba.
— Ott nagybátyád lakik.
— Menj a pokolba.
— Unokád néhány nappal ezelőtt halt meg. (Tetszés.)
Van nekik társulati intézetük is s ennek élén áll a M e 1 i t i t u d z s á r, mely annyit tesz, mint a kereskedők királya. A Meliti tudzsár köteles védeni a kereskedést és azt teszi is a szó teljes értelmében. — Annak daczára, hogy hazugok a persák, ha az ember egy váltót kinál neki, rögtön beváltja, csakhogy a pénzre kell vigyázni, mert bizon ezek könnyen megcsalják az embert, — A kereskedésben mindenkinek kezében van mérleg s ha valamit vesz ezzel méri meg, nehogy megcsalják. — Ezen hazug jellem s más megvetendő tulajdonság mellett van a persa kereskedőben más szép tulajdonság is. t. i. az, hogyha közjóra igen sokat áldoz. — De ezí nem mint nálunk sokan hiúságból s hírvágyból teszik, hanem minden mellék tekintetet kizáró jó indulatból. — Sokszor láttam nagy hidakat s kérdeztem, hogy ki csinál-tatá azokat, a/.t felelek mindig: egy kereskedő. — A hidra azonban rá van irva, hogy a>: utas, ki arra elmegy azért, ki azt csináltatá, imádkozzék.
Ha tovább megyünk találjuk Turánt. Ennek kereskedelméről akarok szólni. A mi a culturát illeti nagyon elmaradt a persaitól. — Nem olyan fürgék, mint a persák s kereskedésük mindig kis terjedelmű volt. Maga magában fóbb kereskedelmi pontok voltak Taskeng, Bokhara, centruma pedig volt Karsi.
A török minden durvasága mellett rendkívül ügyetlen. Példákkal legjobban lehet ezt megvilágítani. — Midőn magam a pusztákon mentem, egy turkománnak elesnek tevéi, de pénze nem levén mondá: adja oda a tevéket, bemegy velők Khivára s ha onnan vissza jön, ki fogja őket fizetni. —
ZALAI KÖZLÖNY
OKTOBER 2-in 1879.
Az üonepon, mit annyi szfi liiven vár, Velem Hgyütt víg dalt hangoztatok; A veszteségen nyert öröm dic-.5bb ;ír Panaszt rádat ne mondjon ajkatok. Az 0» Bakony, ir.«ly néma 6* kihalt, Ma hall ismét szirból jött hála dalt.
Élj bát soká! a rend s hazád javára.
Hisz hegyre helyzett lámpa vajíy, mely ép, Világítván, éber lelk«d sugár»
Keresztül tűr, habar t''olhős az .''y. Légy példa, mely dicső erényt nevel. Órökké áld agg és ifjú kel»«*!
Aphorisinák.
Lelkiismeret * Icgjohl» biró, kit Bem pénz meg nem veszteget, sem ámitás el nem altal.
Nincs oly 8«egínység, melybi-c az- ember boldog B oly gazdagság, melyben boldogtalan nem lehetne.
A ki külsőségeiben megtámadja vallását földhöz sujta a ködmenjt, melyben édes anyja is ben volt.
Vannak emberek, kik boldogságukat is feláldozzák. hogy nagyságot afíoctálhassauak.
A valódi megbánás ikertestvére a javulásnak.
Elégedetlenség a haladás csirája.
Tetteink csak u*y felelhetnek meg valódi hivatásuk i«k, ha őket lelkiismeretünk vezérli.
Szegény ember rakott szekere szebben zörög, mint az üres uri hintó
A ki a tövist féli, ne nyúljon rozsához.
▲ szerelem gyermekké tesz, azért vannak oly könyei.
H. 8.
Végre belenyugodott az illető s a tnrkoman azt mondta, írjak neki egy váltót s én megírtam hogy:
„N. N. ezen váltó erejével fogva lekötelezi magát, hogy a két tevéért járó összeget, ha Khiváról visszatér megfizeti.*
Erre a török azt mondotta ,Bee* ezt oly hangon ejtette ki, hogy utánozni is alig tudom, s ezzel a váltót az adósnak átadta: tartsa meg az illető, hogy jusson eszébe tartozása. (Tetszés) (Azaz, hogy neki pénzzel tartozik.)
(Nem igen ajánlom ezt a fiataloknak;)
Most ujabb időben kicsikét emelkedik persze muszka élét mellett, de ez is jobb mint a tatár élet.
A kereskedés leginkább szőnyegekből áll és a mit mi astrachannak nevezünk. Igen érdekes ezen bőrnek készítés módja, amint ellik a bór, leveszik a bőrt bizonyos szeszbe mártják, homokba beterítik, ha lerázták ezen homokot, igen szép és drága.
Tehát amit nálunk árulnak, nem lehet valódi astrachán, mert az bizonyára drágább volna.
Közép Ázsiában legjobban versenyezhet az afghan. Tavai hallottunk felölük midőn az angolokkal hadat viseltek, azonban mint tudjuk szerencsétlenül. Követi a kereskedést Kassuri, de valami nagy gazdaságot nem igen tudnak felmutatni, először a biztonság nem nagy s másodszor a folytonos háborúskodás miatt nen\ igen fejlődhetik ki a kereskedés.
Keleti Turkestán, ez időben reánk magyarokra nézve azért nevezetes, mert egy hontársunk t. i. grof Szécheny i Béia halhatatlan nagy hazánkfiának Ma iu időzik. (Éljenzés.)
Érdekli tán tisztelt hallgatóimat ha ennek utazás tervét elbeszélem, (Halljuk !) ez a részt. Ázsiának sokáig ismeretlen volt. Fiatal kalandvágyam sok veszedelemmel Turkesztán keleti határáig vezetett, itt megállnom kellett, visszatértem, utánnam jöttek a muszkák de keleti Turkesztán délkeleti határáig még európai ember nem nyomult elő. Midőn haza jöttem Széchenyi Béla azt mondta : ,Fjnyc Vambéry bácsi, de szeretném Ázsiában felkeresni a magyarokat!"
De hiszem ott nincsenek már magyarok. Hát legalább a m.igyorok őseit keresem fel.
De hiszen a magyaroknak ősoi nincsenek ottan, ha csak a velük egy család fajt képező finn, ugor s török-tatárt nem tartják azoknak. A politikai magyar keletkezett a VIII. IX és X. században.
De ezen eszméjében nem engedte magát megingattatni s elhatározta, hogy erre ezer forintot költ. Én azt mondtam, ha már ezen határozata mellett marad, inkább a Gobi sivatag északi részét kutassa ki, hasson Tibetbe, hová jeles hazánkfia Körösi Csorna Sándor is törekedett s a tudomány tekintetében meg becsül hetetlen hasznot tett. Gróf Széchenyi Béla uriasan felszerelve (nem mint én, aki 3 aranynyal indultam el, s az is a csizmámba volt varrva) Kung herczeg közvetítése mellett a császártól uti levelét kikapván Góbi pusztáig ezentúl pedig Tibetbe ért s egész Kunszuig tartomány végéig haladt. Ezentúl Széchenyi daczára uti-levelének nem haladhatott, tartomány főnöke azt hozván fel kifogásul, hogy az utilevélben meg van engedve ugyan az utazás, de csak járt és jó utakon az ő élete pedig előtte sokkal becsesebb mintsem, hogy a további haladást ily járatlan utakon megengedhetné. —
Gróf Széchenyi Béla előtt egy muszka Porsevalszki áthatolta a Góbi puszta egy részét a tudományban ennél fogva érdeme van, bocsásson meg azonban a tisztelt közönség, én a muszka tudományért nem tudok lelkesedni. (Éljenzés.)
És én nagyon kívánnám, ha a mi hontársunknak lenne megengedve áthatolni e vidéken (Viharos éljenzés.)
Még van keleten a kereskedelem közvetítőinek egy osztálya melyről szólni akarok. Ezek a zarándokok. A mi kedves hölgyeink tavaszszal megszoknak betegedni s rendesen fürdőbe mennek, a keletiek pedig jámborsági betegségeket kapnak. Az európaiakat az orvos fürdőbe Karlsbadba stb. küldi, a keletieknek pedig az imam azt mondja menjetek Riza, Fatima stb. siijához, ez nem csupán tréfa, hanem valósággal is így történik, t. i. a zarándokok nagy kereskedelme életet fejleszthettek és fejlesztenek igv is, ugy hogy Mekkában évenkint legalább 200 ezer ember megfordul, mindenki kis portékát visz magával, azt eladja, s visszafelé ismét bevásá'' ez tehát nagy közvetítése a kereskedésnek.
Mielőtt azonban bezárnám előadásomat, melye* fisztelt halgató''m meg nem érdemelt türelemmel hallgatták, bocsássák meg, hogy felköltsem figyelmüket arra ami nekem feltűnt s a mit köze) Törökországban láttam, hol bolgi?i, angol, amerikai és csak magyar kereskedőt nem láttam, ez nekem nagyon feltűnt és pedig annyival inkább, mivel a kereskedés mint a kultur élet egyik főtényezóje csak a határnépek természetszerű medrén szokott fejlődni és terjeszkedni. Ép ugy ir:nt a tudomány német néven jut hozzánk, a németek pedig a francziáktól nyerik; ép ugy kellett volna a mi kulturanknak a kelet felé hatni. Annál csodálatosabb tehát, hoíry a törökök francziák és angoloktól tanulnak, azokkal kereskednek,nem pedig velünk, kik tőszom-szédjai vagyunk és i kikhez a közel műit köt.
Bármennyire nagyra legyen a világ az orosz, bolgár, szerb, román, görög sat. népek kulturképességével azok óriási mélységben állanak tőlünk, mi kérem alássan vagyonilag s szellemileg nagyon magasan állunk ezen népek felett és bennünket illet a szerep náluk kulturai és politikai befolyást gyakorolni. A mint a philosoph mondja: „Libertás impreseris tibilés res est" az az a szabadságot nem lehet fékezni és hogy más népek felett csak ugy lehet uralkodni, hocy ha szellemben is uralkodunk rajtuk, ép ugy kötelességünk a közel keletre hatni. Csakhogy tisztelt hallgatóim ezen uralkodás kétféle; volt egy ide midőn mi voltunk az urak keleten, midőn Hunyady János, kit még most ismerek Jankó név alatt bátor lélekkel küzdött, Mátyás királyunk alatt, akkor volt szerepünk, de a mint mondám ezen szerep, mar lejárt, le kellé járnia és jó is, hogy lejárt. Ezt felváltji a békés kereskedés és művelődés.
Önöké tisztelő kereskedők önöké a szerep, vegyék önök azt kezükbe és csak akkor leszen hivatásuk teljesítve (Éljenzés.)
Nem jöttem prédikálni csak igénytelen nézetemet akarom nyilvánitarii és avval befogom fejezni felolvasásomat, hogy máskor folytatni fogom előadásomat (Hosz-szan tartó éljenzés és taps.)
(Vége: 9 óra 10 p.)
N.-Kanizsán 1879. aug. 31-én.
Stenographálta
KELE ANTAL
jogszigorló, a ,Szépiro<l ilmi Gyorsíró" szerkesztője, oki gyorsirásUnitó.
Őskori temető Keszthelyen.
(Folyt, é« vége.)
Nehezebb azonban, sőt egyelőre biztosan meg sem is oldható azon kérdés; váljon germán vagy szláv nemzetiségűek voltak-e halottjaink miután a kisebb termetű kelták ily csontvázak mellett szóba sem kerülhetnek.
Nézetünk szerint e kérdés helyes megfejtésére két körülmény, melyet a csontvázak körül észleltünk, nyújthat némi támpontot.
Az első az, hogy minden férfi csontváz melién ^gy vaskés, egyikén a tavai kíásottak közül a leirás szerint egy körülbelül 25 centi meter hosszú kés vörösrézből feküdt. Ezen érdekes darabnak csak a 4 centimeter hosszú hegye, melyek a munkások a helyszínén letörtek, van még nálunk, a többit nem tudjuk hová lett. Három ily vaskó« van birtokunkban, kettői magunk találtunk, egyet tavaly kaptunk
Kgyélüek, a penge hosszúsága 14—16 centimeter a nyél nynjtvány 4—5 centimeter. Igen rozsdaemésztett állapotban vannak, sót a ronda még azon csontokat is megfogta, a melyekben találtattak. •
A másik körülmény igen sajátságos. Valamennyi koponyán ugyanis, a nők és gyermekekéit sem véve ki, a halánték c*ont mindkét oldalon valami tompa eszközzel erőszakosan be van zúzva.
Nem tehető tel, hogy az itt eltemetetteket ugy ütötték volna agyon. Ennek ellene mond, ha nem is épen a Kám, hanem leginkább az, hogy a hullák először bizonyos rendszerességgel feküdtek a földben, egy tömeg legyilkoláaánál pedig, hihetőleg egy gödörbe hányták volna. A sírokban továbbá nem csak férfi-, hanem nő és gyermek csontvázak is vannak és pedig, a mi különösen figyelemre méltó, a nők csontvázain az ékszerek sem hiányoznak. A gyilkolás sal az őskofban Tendesen együtt járt a rablás is hogy tehát a legyilkoltakat ékszereikkel együtt temették volna el, nem hihető.
A föld súlya ezen horpadásokat a halánték csontokon nem idézhette elő, mert oldalról nem gyakorol nyomást.
Ezen talány nyitjára talán ugy jövünk ha fölteszszük, hogy ezen népnél szokásban volt a megholtak halántékcsoníjait bezúzni a végből hogy az elevenen való eltemetés ellen biztosítsák hozzátartozandóikat.
Mondjuk, két körülméoy, ha a történeti korban analógiára akadhatnánk, útbaigazításul szolgálhatna e nép nemzetségének meghatáro-zásánál.
Az őskori ember életmódja némileg az utána megmaradt tárgyakból fejthető meg. A sírjainkban lelt tárgyak, mint a kések, ivócsó sze, korbó, inertetek meg egy bronztü, részint mindennapi használatra szánt eszközök, részint pedig, mint * boka és kargyürük stb dísztárgyak. ¿k*zerek. Vilsigo* bizonyítéka ez annak, hogy ezen "«kori népség elégedett meg egyedül j azun szükség!e''ek kielégítésével, melyek a i megélhetésre nézve nélkülözhetlenek, hanem m>«r íp^rKodiak az életet kellemessé is tenni.
Az edények jelentőségét az őskori sírokban kitalálni nem nehéz. Az őskori pogány népek a túlvilági életet egészen anyagiasnak gondolták. Azt hitték, hogy a siron tul épen ugy vadásznak, halásznak, harczolnak és ját szanak, esznek és isznak mint azt e földi életben tették, és van még ma civilísálatlan nép elég, mely a túlvilági életet csak a földi életfolytatá sának tekinti. Nem csuda tehát, hogy étellel és itallal megtöltött edényeket, sőt még különböző anyagú és alakú ivóeszközöket is raktak elhuuy t-jaik hült tetem ri mellé.
Temetőnkben ép edényt keveset, talán csakis a mu!t évi jelentésben ismertetett négy-darabot találtuk ; de a helyszínén heverő sok töredékből látszik, hogy alighanem minden csontváz mellett lehetett edényféle, csakhogy a ránehezedő földtömegtől legtöbbje darabokra törött. A cserépdarabok mutatják, hogy az edények alig egy kettő kivételével, nem égettettek, hanem csak a napon vagy tüz mellett szárítottak voltak, s így hozzájárulván még a nedvesség is, a föld súlyának nem igen állhattak ellen. A házi eszközökhöz számithatjuk még a vas késeket is, melyek mint látszik a mai zsebkéseket pótolták is, mint a modern olaszcultel lója, az élelmiszerek aprítására ép ugy mint személyes támadásra vagy védelemre szolgálhattak. A bronz hálókötőtü pedig tanújele, hogy ezen emberek halászattal foglalkoztak, a mi a halduá Balaton partján magától értetődő dolog volt.
Talán nem is tévedünk, ha ezen népséget békés halászoknak mondjuk, kik a Balaton termékeiért ékszereket, más czikkeket és bort cseréltek be a szomszédrómai telepitvényesek-lól, legalább ez utóbbira lehet a talált meri-czékből következtetni. Nézetünk mellett szól az is, hogy ennyi csontváz mellett tulajdonképen fegyvernek még csak nyoma sem volt, mert azon kard- vagy inkább tőrhüvely vég, melyről tava! megemlékeztetünk, nem lehetett egyéb, mint valamely főnököt vagy elöljárót kitüntető diszfegyer része. Lándzsavég, nyilcsucs, harcz-bárd vagy más ilyen fegyver eddig nem fordult elő és az előzmények után ítélve, aligha is fog előfordulni.
A női csontvázakon talált ékszerek után ítélve, azt kell mondanunk, hogy ezen őskori nőknél Bem hiányzottak azon tulajdonságok, melyek a nők mai életében is oly nagy szerepet játszanak ; t. i. a hiúság és tetszvágy. Üveggyöngyök, bronz karpereczek és bokagyürük. hajtűk, fülfüggők eléggé tanúsítják, mennyire szerették hajdani birtokosaik magukat csinosítani és hogy ezen kedvencz tárgyakat még a sírban is rajtok hagyták, bizonyítja, hogy ezen egyszerű nép holtjai iránt nagyfokú kegyelettel viseleteit. Azon körülmény, hogy a hálókötőtü i.őí csontváz mellett találtatott, bizonyítja, hogy a hálókótéssel kíválólag a nők foglalkoztak. Különben az ókor házi életéből tudjuk, tapasztalat szerint a mai félcívilisilt népeknél
T1ZENNYÖLCZADIK évfolyam
ZALAI KÖZLÖNY.
OKBOBER 2 án 1879.
bÍucs miskép. hogj a ruhásat és mindannak elóálliu»*'' » ml fonást, szövést vagy kötést fel. tételet, » nök munkaköréhez tartozott ée a tu-Ujdooképeni legbensőbb háziipart képette. Igen terméneteé dolog, hogy a wttkaégletek éa igé-vek e tekintetben haaonlithatlanul egyszerü-abbék, szerényebbek és állandóbbak voltak hogysem azokat a mai dívatazülte követelésekhez lehessen mérni, vagy aaokkai összehasonli uni. Abból, bogy az aranynak vagy ezüstnek még csak legcsekélyebb nyomát sem fedezhettük fel e sírokban, caak az következik, hogy a baláazoép bizonyosan szegény volt, habár föltételezhetjük, hogy a rómaiak arany és ezüst-pénzeit ismerhették.
Embereink művelődési fokát a leletekből meghatározni vajmi bajos dolog. Eddigelé rendesen a tárpyak ösBzehasonlitása alapján tétettek ez érdemben következtetések. Nézetünk szériát ez nem vezet biztos czélhoz. Inkább a legtöbb külonbözéai jeleket kellene kutatuunk. yi^rt hasonlatosságnak a sok különböző tárgy között kell lenni, hisz a rómaiak, germánok ée szlávok rokon törzsek voltak, melyek egymás tOl tanultak társadalmi rendet és művelődés foltételeit egy no ¿aközött cserélték ki, A római civilisatio, mint idősebb, e föltételeket bőven osztogatta, a germán és ezláv népek pedig szívesen fogadták.
Leleteink nyilván különböző népek készítményei. A durva agyagtárgyak, mint már tavai is állítottuk, barbár házi-ipar, az ide te-metkezetiek saját»ágos készítményei, azonban h bronztárgyak behatóbb tanulmány és összehasonlítás után kétféle ipar termékei gyanánt tiiunek fel. A hálókötő tü, valaminta bokagyü-rük a lapo* kigyófejben végződő lemez és sodrony karperecz, a rajtok levő vonal, ponttá karika-disz által határozottan barbái ízlést ee kéözi^ési modort árul el; igy tehát nincs is okuuk azt biuni, bogy ezen targyak importált czikkek volnának, mert ép Ugy lehettek a pan u..niai érezipar termékei is.
1> a többi bronztárgyakra nézv« máskép ál! a dolog. Ezeket a hütározohnn külföldi ipar-czikkekn-k k-H j-lleg*zr»ünk Hogy ismétlésekbe ue bocsátkozzunk, utalunk tavali ismertetnünk ide vonatkozó hely«ir \ melyeket egész terjeilelmókben fentartunk. Itt még csak némi megkülönböztetést kell tennünk. A hajtű és a túrkés, széles homlokú karperczekben bjzanci, a kapcsos lemez karpercze és tőrhüvely ben, uemküluobea az övcsatban római munkát vé lüuk Játni. Ez elvégre in csak annyit tanúsítana, Jjogy fyal.áazuépünk. ,nyud a délkeletről, mind a nyugatról • jövd római kereskedőkkel találkozott, a mint hogy egy órányira innen, Fenéken, a hajdnni Castra Morgentiáuán a Mursától (Eszéktől) jövő katonai ut vezetett át Savariába, hol az ismét a Paetovíából (Pettau-ból) jövő útvonallal találkozott.
Talán elég lesz constatálni, hogy a keszthelyi őskori temetőben egy barbár igen, di koráusem egy a mai fogalmak t^zonnt vad nép nek földi maradványai porladoznak.
HHyi hirck.
— Hynien. Oszeszly Antal városi ellenőr ur, a napokban tartja kézfogóját Szombathely város egyik kedves s müveit lelkű hölgyével: Tretter Carolin kisasszony nyal. — Üdvözöljük t. barátunkat * kötendő frigyüknek előre is boldog jövőt kívánunk 1
— A Braya én Griuifeld féle hang verseny, melynek a közönség oly nagy érdekeltséggel nézitt eiéje, általában sikerült s méltán megérdemlé a nagy és fényes közönséget, mely a Szarvas vendéglő dísztermét zsúfolásig megtöltötte. Braga kisasszony minden dalban hang jának iskolázottságát s teteme» haladását muta-ta be, mit a viharos tapsok eléggé igazoltak. A mi Grünfeld urat illeti, ő a szó szoros értelmében virtuóz, gyönyörű zongora játékával édes merengésbe ringatta lelkünket, mig a darabok végén szűnni nem akaró taps nyilvanitá a kö zönség elragadtatását. A ritka müestélyért mindketten megérdemlik sokszoros elismerésünket.
— A sxent-györgyvári hegyközség, mult vasárnap tartott gyűlésén, a szüret meg kezdését okt. 15-ére mondotta ki.
— Hófer Ferenc* kis kanizsai jegyző barátQnkat súlyos családi veszteség érte, m. hó 29 én, egyik legkedvesebb leánykája, Hermina rövid szenvedés után 7 éves korában jobb létre szenderült. A mélyen megszomorodott szülőknek szolgáljon némi vigaszul azon altalános részvét, mely a kedves család iránt mindenkor a legőszintébb érzületből nyilvánul.
— Dr. Romer Fl&rih jelenleg megyénkben időzik, hogy adatokat gyűjtsön, a megye monographiájához, melynek régészeti részét felkérés folytán ő fogja megirni.
— Tanulóink figyelmébe. A vasúti tanfolyam, mely a kormány támogatásával8 ik éve fennáll, oktober 1 ével nyilik meg. Alkalom adatik ismét a megfelelő képességgel biró fiatal embereknek egy oly életpályára 5 hó alatt
szakismereteket szeretni,mely biztos jörőt nyújt. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyít iák, hogy » végzett hallgatók, mind alkaimazvalettek, mert a vasutaknál más a tanfolyamot nem végzett agyének felett előnynyel bírtak ? A beküldött programmot alább közöljük, ét nem tudjuk eléggé ugy a szülőknek, mint ¿Uást kereső fiatal embereknek ajánlani, hogy egy oly térre lépjenek, mely vasntaink legnagyobbodisa folytán ezép jövőt és szebb sikert nyújt, mint mis pályák, melyek elárasztva lévén, sokszor hosszú tengődés és várakoaás után éveken át sem vezetnek czélhoz. — Prospectusa a budapesti kereskedelmi akadémiával összekapcsolt és a közlekedési m.- kir. ministerium felügyelete alatt álló, valamint ennek segélyezésében részesülő vasúti tanfolyamnak. 1. A vasúti tanfolyam czélja: Kellő minősítéssel, az az általános műveltséggel biró egyéneknek, (kivéve a műszakit), valamaly vasúti tisztség betöltésére szükséges előismereteket, tájékozást és utmutatást nyújtani; ugy hogy a végzett hallgató képesit-tetik, a vasúti hivatalnokká való kinevezése előtt netalán tőle követelt vizsgálatokat rövidebb idő alatt jó sikerrel kiállani. 2. £ czéi elérése végett következő szaktantárgyak adatnak elő a közlekedési minisztérium részéről helybenhagyott tanrend szerint: a) Az általános rész. Eb ben előadatik: Rövid történelmi áttekintése a vasutak fejlődésének; azok kiterjedése. A vasutak mikénti keletkezése és építése.«Építkezési részletek és üzleti berendezések. Az üzleti eszközök (mozdonyok, kocsik stb.) ¿"övíd megismertetése. Vasúti igazgatás. A vasúti vonalak földrajzi elosztása, tekintettel a főirányokra. — Előadja Schuler Antal ur, felügyelő a magy. kir. államvasutaknál, b) Vasúti ke.-^kedeimi szolgálat. — £ szakmában tárgyaltáig. A vasúti üzletszabályzat; a személy ,bodgyász-, gyorr-és teheráruk szállítja és kezelése; a közös va-sáti egyezményi eljárás. A vasút tari fák elméleti n> -^ismertetése és gyakori« i haszuáltatása. Az aru statisztika vezetése.
— Előadja Takáts Antal irodafőnök ania^y. kir. aliamvasutakual. c) A forgalmi szolgála''. E szakmákban előadatnak : A vasúti forgalom biztonságára vonatkozó alapelvek és jelzések ; különösen a jelenleg fennálló jelzési rendszer, valamint a forgalmi utasítások. Szolgálat határállomásokon, forgalmi és kocsi használati szempontból Kölcsönös kocsihasználat Kocsiintézés. — Előadja az általános rész tanára, d) A vasúti távírászat. Ennek elméleti részében eíőadatik : Történeti áttekintés. A távirás ter méazettani alapjai (delejesaég, villanyosság stb.) mathematikai bizonyitá«okkal. A távirdai ¿é-pek leírása megmagyarázása. A kapc^olástan.
— A gyakorlati részhez pedig tartozik: A gépek kezelése; az ezeken előforduló hiányok ós □etán; zavarások kitalálása és javítási; távirás (sürgönyök adásának és fel vevésének) meg tanulása és begyakorlása A távirdai tarifa és ezek szerinti elszámolások. Előadja Szüts Emil ur, távirdafelügyelő magy. északkeleti vasút nál. Az előadó tanár urak a vasúti igazgatóságok javaslatára a közlekedési ministérium ál tal erősíttetnek meg állásukban. 3. Az előadások öt hónapon át "tartatnak, rendesen október l-jétől február végéig; ezenkívül még körül-belől 2 hét fordi''.tatik a vizsgálatokra. A he-kinti tanórák száma 21; és pedig adatnak ezek 3-ezor 5 — 8 ig és háromszor 4 —8-ig; tehát esti órákban Az elméleti előadással összekötve vannak gyakorlati kirándulások pályaudvarokra különféle hivatalnoki teendők begyakorlása mellett. 4. Rendes hallgatóul csak az véte tik fal, ki a ministerium követelte minősítéssel bír; azaz, kí a 18-ík életévet betöltötte és legalább 6 középtanodai (gymnáziális, reál- vagy polgári iskolai) osztályt, vagy kereskedelmi akadémiát, vagy valamely egyenrangú tanintézetet elégseges sikerrel végzett. A ki csak csekélyebb előképzettséget mutathat fel, ez rendkívüli hallgatóul vétetik fel, ha az előirt vizsgálat alkalmával bebizonyítja, hogy a magyar (német és) fogalmazásban, számtanban, földrajzban és történelemben olyan ismeretekkel bir, minők 4 polgári (vagy reál) osztály végzése által szoktak elsajátíttatni. 5. A beiratásnál egyszerre lefizetendő tandíj az egész 5V2 hónapig tartó tanfolyamra negyven forintba van megállapítva, mihez semminemű egyéb dij nem jár. A beiratás minden tanév kezdetén szeptember hó közepétől egész végéig eszközöltetik a budapesti Kereskedelmi akadémia igazgatóságinál iváczi körűt 23. szám.) 6. A jó sikerrel végzett hillgatók előnyben részesülnek a vas utaknál minden más alkalmazásért folyamodó előtt; és az eddigi tapasztalatok tanUBágaszerint azok mindnyájan alkalmazást ny-rtek is.
— Segélyre töl! Fekvésének természeti szápsége á''tal csaknem mindenütt eléggé ismert Borostyánkő mezőváros, a hol Magyar-Osztrák és Stejerországok határai érintik egymást, f. h 9 én délután 5 óra tájban borzasztó szélvész közt egy ide való asztalos műhelyében tűz ütött ki, mely egy igen rövid idő alatt e mezőváros legnagyobb részét, 76 lakhásat as idei terméssel telt gazdasági épületeivel együtt
elhamvasztá. Miután csaknem az egész lakosság foldjéni lakásaitól távol munkával elfoglalva, semmi, de épen semmi sem volt menthető, és as e közben hazasietők fődolga volt, a a betegek, aggok és gyermekek életét megmenteni. A borzasztó szélvész okozta, hogy a haza sietök minden erőmegfeszitése sikertelen volt, s így csaknem mindenkinek csak az maradt meg, a mi testét munka közben födte. £ kimondhat-lan szerencsétlenséget még az is növelte, hogy mind a katholikus paplak gazdasági épületei és .szerei, mind az evangelikus plébanialak, a templom tornyával együtt e dühöngő lángok martalékává lett. S igy több mint 100 család kény-telen, hajlék és élelmi szernélkül, minden ruházat es bútorzatától megfosztva, egy rideg tél szemébe nézni, ha osak külső segély nem jó, és könyörületes testvéreink irgalmas cselekedetei nem enyhítik e kimondhatlan nyomort. Minden nemű könyöradományt hálásan elfogad és nyilvánosan nyugtáz. Borostyánkő 1879 szept. 23 Puca Antal rom. kath. plébános,
— Zsidó-tanító mUeriák Zala Szt. Gróthon a zsidók iskolájánál egy idő óta minden évbeu elcsapják a tanítót és ujat fogadnak. Azok aztán tovább vándorolnak. £gy akadt, a ki bepörölte a hitközségets hosszú pörlekcdés után pár száz frtnyt kártérítést is kapott A mult tanévben egy minden tekintetben derék és képzett tanító működött, Spitzer Ignátz. Az év végén ez is megkapta a hitközségtől az értesítést — persze német nyelven — hogy alá is ut fel is ut. Nem indokolták semmivel. Spit-zernek épen beteg ágyban feküdt a felesége s két gyermeke is van. Spitzer a megyei közigazgatási bizottságuál keresett orvoslást, s ez jun. 9 iki ülésében vissza is helyezte állomására. A folytonos bu''.rany oka pedig az, kogy a zsidó iskolákban nem tűrik állandóan a „tanítót-, ne hogy idővel nyugdijt kelljen nek i fiiéini. A má-sikok, hogy az olyan tani''ók, kifireg>szeraminö n»?m saklereko"»! iettek, hauem okievel^rs ''aui-lók, nem akaiiak Leteukint 35 — 40 tanóra: adni. —
— Rövid hirek. A nyomor hazánk több községében aggasztóUg mutatkozik. — Szeg-id rekonstrukeziója nagyban halad előre. — Kecsvajó zulu király béke ajánlatul egy pompás elefantagyarat küldött Angliaba —Szombathelyen egy szegény földmives gulyáshus evésben fuladt meg. — A keleti marii »vész Romániában még folyvást pusztit. — A székes-fehérvári adó felügyelőség német nyelvű leleteket vesz fel. Sokra vittük ! — Hármas menyegző. Modorban acept. 24 én ritka családi öröm ünnep folyt le egyik érdemen polgár házánál. A 82 éves agg házi gazda arany, 53 éves íia ezüst és 26 éves unokája zold menyegzőjüket tartották. — Athenben a király elleo izgatnak. — Garay Jánosnak Szegszárdon szobrot emelnek. — Külföldről még most is érkeznek a szegediek számára adományok. — Jászkiséren ásványvizes kutat találtak. — Diószeg és Érmeilék vidékén a phyüoxera vastatrix szóló rovar roppant pusztításokat tett. — Hír szerint a hazai vasutak elhatározták, hogy az iskolai székhelyekre s onnan visszautazó tanulók a vasúton 50°/0 árle engedésben részesüljenek. — Az ungvári izr. hitközség zsinagógáját és iskoláját okt. 24 én bíróilag elfogják árverezni. Ó felsége, a török szultánnak szerencse kivánatait fejezi ki a mult kori merénylettől való megszabadulása fölött. — Bismarck herczeg a német szerint nagyatyai örömöknek néz eléje. — Peters tanár Clintonban, New-Yorkban egy első rendű bolygót fódözött fel. — Komáromban a lefolyt zsidó ünnepek alatt a községi iskolák zárva voltak. Nem értjük ! — Szerbia a katonai téren szorgos tevékenységét fejt ki. — Konstantinápolyban a nyomor tetőpontra hájott. — A cseh képviselők bemennek % reiebsratba.
marck herczeg. Vilmos gróf. Herbert gróf.« — „A Begum ötszáz milliója.* — .Kabul, Afgha-nisztán fővárosa.« a .Vasárnapi Újság'' előfizetési ára negyedévre 2 frt a „Politikai Újdonságok« kai együtt 3 frt - Ugyancsak a Frank-lin-Társulat kiadó hivatalában (Budapest, egyetem utcza 4 ik sz.) megrendelhető a „Képes Néplap« legolcsóbb újság a magyar nép számára félévre 1 frt. - E három hetilay melléklapja a .Világkrónika- képes heti közlöny megrendelési ára a Vasárnapi Újság, Politikai Újdonságok vagy a Képes Néplap előfizetői részére negyedévre 50 kr., félévre 1 frt.
— Dr. Ribáry Ferenez által irt .Képes világtörténet« 15 és 16 ik füzete Mehner Vil mos kiadásiban megjelent. Ára a diszkiadásnak füzetenkint csak 30 kr.
— Boron Mihály veterán írónk szerkesztésében megjelent .Eötvös-Album« 1379. évi jun 15-én Báró Eötvös József emlékoszlopának Ercsiben tartott leleplezési ünnepélyre Eötvös és Szögyeny Marich főispán arczképével, ára 1 frt.
— Megjelent Jókai „Rab Ráby« regény ének 9 ik füzete. Nagyobb elterjedtetés végett az egész mű 10—12, rajzokkal és a szerző arcz-képével ellátott díszes füzetben fog megjelenni s egy-egy 5 ives füzet ára 50kr. Ajánljuk olvasó közönségünk méltó figyelmébe.
Vegyes hir.
— Lovagló farkat. Ungban, igen sok a vad, s nevezetesen a ragadozó vad. A farkasak igen lábra kaptak é» Verhovinán alig van nap, melyen a nyájban kárt ne tennének. As elmúlt hét utolsó napjaiban történt, beszéli a „Fölv. Közlöny*, hogy Perccsény mellett egy farkas egy jókora csikó hátára ugrott, mire ez, nem kapv.ln halálos marást, mint a vesztett szél-vézz fu;aanak eredt, egyenesen be a faluba — éó farkus koma prédáját nem akarván elbocsátani, vagy nem marvén a csikó hátáról leszökni egyszerre csak a falu közepén találta magát, a hol azután n«.m a legjobb fogadtatásban réaze-oü!t és hitvány bundáját ott is hagyta.
Irodalom
(E rovat alatt oiejjeütcU munUák Nagy-Kami»*« Wajdit» József kaayrmereskedése álul meg
ednekihetők.)
— A 9 Vatiírnapi üjtág* szeptember 28. száma következő tartalommal jelent meg : .Bis-matk.* — .Hiteiné asszony és kedves férje." Korrajz. — .Minden ugy van jól, a hogy van." aKöltemény. Pósa Lajostól. — .A bányászok biztonsági lámpája.-* — .A Bégum ötszáz milliója." Verne Gyula regénye. (Vége.) Francziá-ból átdolgozta Szász Károly. .Egyveleg. - — „Kabul.* — .John Bull — mindenütt" — .Nemzeti jeilegek." — Irodalom és művészet Közintézetek, egy letek: Mi ujaág ? stb. rendes heti rovatok. Képek: Bismark herczeg. — „Bismark herczeg mint vadász.'' — Bismark életéből kép) : .A Plam^nn féle nevelőintézetben." — .A schönhauuení polgárőrség fegyvergyakorlatán.* „Gottingában: A* -.Isó idézés." .Utazás a magyar rónán." „A csatatéren Kö-niggriitznél." .Bismarck és Napoleon Sedannál." — „Parlamenti estély Bismarck berlini palotájában." — .Bismarck családja körében Varban : Mária grófnő.— A herczeg neje. Bis
> a s u t l ni e n e t r e 11 <1.
A buda-pesti időmutató óra szerint, indul Kmiiz*ár»l
Vu na ( hova:
Orn Porc. Iil«
»JOő E«*/-k. ««h4rn,.l)»mh..rii « Km.níK» 4 ¿8 reggel
2tr'' . . . 2 30 délnt
212 Kn.lvlV«:-. . 4 58 r«|jga
...... .26 dólot.
¿04 p .... . lt 30 ealve
21 • Búi-abv , Itc-n tijhely felé)5 8 reggel
301 „ .....11 48 eiitre
315 Sopronba ........ 3 38 délut
303 Triesibe ¿s Pr*p<rhofon k ereszt a 1
Grác* ¿a Hee*be...... 4 58
201 Triesibe ea Pr.-ig.-rhofon kerebrtül
Gr*c* én Bécabe...... 2 47 ii«''-lut
Erkc/Jk Kanizsára
honi lét :
216 Esxók, Mohács, Dombóvár s FiuiníbAl 1 41 dílut. 206 „ , 11 11 entve
203 B.;rti Pestről ....... 4 20 r»gg. l
201 .. ... 2 5 délut.
211 .......... 9 44 e»tve
314 B4«-shol (Seomiixth. Hé« lljl,«ly)f«151 10 27 estre
302
»« ti „ 4 5 reggel
163 Foprooj''iíól . .... 11 53 délel.
214 Hé^al>i>l "Grá. t, Mi''bcrg. Pr^gerhof
fv.i. ........4 12 reggel
202 Ti:ei- én tJé.-abői Marhiirg, Prx^er-
hoí fr''ú..........1 21 délot.
204 Trieszt- és V lacbból Prxgerhoí felől 11 — e«Ue Marbnrgba csatlakot*» Vi*''»rh és Francesfestből
, . , , Ft&ncesfestb£!
Felelős szerkesztő: Bátorfi LajOS.
HIRDETÉS.
Birtok eladás.
Somogy megye Megver község határában mintegy 1300 magyar hold és Túr község határában (Puszta Ráknyi-Babod) körülbelül 600 magyar hold kiterjedésű birtok gazdasági épületekkel ellátva eladó. — Bővebb értesítést Vá-mossy Károly h. ügyvéd ád, Buda pesten József tér 15 szám.
(930 3—3)
TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖ NY
OKTOÉÉR Ö-ü 1679.
Csáttzár
kizárólagosan
OTTO FRAKCZ, r*ég.
különlegességei Bécs. Mariahilferstrasse Nr. 38.
• " király Hag
szabadalmazott
PIIR1TAS
hajifjitó-tej.
A Puritas nem hajfesték. han™ tejszerű folyadék, mely m*jdnom imn csodálatos hatással bír, hogy fohér hajat megifjitani, azaz lsssankint ..ég pedig legkésőbb tlzenaégy nap alatt ama «int visszaadja, mciyiyn rrmletileg bírt!
Kgy palauxk „Puritás" ára 2 írt (elküldésnél 20 kr. költség.)
11 óvirág. Kevftlen szépitósz.r som ver-enyezhot kitűnőség és jé hatásra ila l.''viráenxl- Olajos üdítő alkat, csz-kből elttllitva. rltavolit ez-n nx«r rövid idd alatt szeplőt, májfoltokat, hőratkákat. bfirpatta»as«kat Btb és az arQzbűrnok fényié f»hér.Hég«-t. fid«- és finomságot kölcsönöz i<«gji>bb védszor őaxi én téli ««M It-v-g" behatása ellen, azért mü-küliSzhetlen nGi építőszor különösen a f.trsangban, ára 1 forint.
Becsi pipere rlspor Szent-Gyürcy virág, fehér és rózsa színben. * bőrön tartó« és láthatUn, jóságára a legkitűnőbb minőségű A «»»P0** leginkább a folyékony szont-györgy-virág használata után ajanlhatJuk, mi az srezszinnek feltűnő gyengéd finomságot kfd.sönöz. fcgy dóhoz ara <><) krajexár.
rllantine ** egyedüli szer a szakái szépité,.* .''■» puhán tartására, minden *»ir.«ság hátrahagyása nélkül, ára <*gy palarzknak 80 kr.
Keskeny
útlfi-mellcziikorkák,
a tüdő és mollbalok, köhögés, fojtóköhögés, rekodtsóu: ós tüdöhurnt bíito* gyógyszerei.
A torrao»i«t átlsl a tienr«^ »mt>>rli4f ■j^HHna J»TÍr. («rcmlMt m«|(beficUlhalltn keiken; utiM f^HHii ) »ion m«ff »<MI< f«l nem derített titkot fogUIJft HBBt VV<<k
ma^ibsn, miixerint » gége t* íc(fc»ő rendtier
f julU''lt njnkhártjrAjirs való »«onn.ll fJort « «1 enyhltrt halit ^/akorláeávat »« Illeti betef ^^Rikyí''/ • tervek fjrdrjruUeat minden tekintetbeo lehe- ■ ^ í ) " " '' j
(Alev p|ó.o«ftí. j
Miután gjrArmAnyan- y."" —. ./*f koil » cs.kor 4* ke.ken, /¡WW^^/ . r _£ dtlttboll titita T.^yolc. kr?t kvieekedQnk, ktilSKöe ~
rtltyeUmbo «janijuk hatóiig lla* hejrifyiett v^djeff.«Onket »» .loboion Utó alilriiunkat, mert e*ak etek Ifstuljak anosk «atú4Uá(el.
Sehmldt VIctor & fiai,
«•. k. «zabadal gyárosok Béoa, Wieden, Allagasie 4&
Kaphatók : Práter Béla gyógyszt. N.Kanizsán, Kálivotja J. Letenyén Kia A. gyóyyszt. A.-Lendván, Dorner Kaj. vas- éa fUsaerkeroakedésbcn Sümegben Werli M. gyógyaat Kaproncián és . IdCsb. Motelt F. Vasváron Hollóay Jóise/JE. gyogysai rtárában Zala vgGraaegen. »867 33-60)
> i il.
li
D!
I
nelnine s«arvaan.»rh.i-hajkouöcs orvosi atasitás szerint kusaitve, * baj szépitésr.. és f.-i.nt irtáaára, megóv a hajhuHási korpakopzodeatol és erősíti a lmjb">it. ára egy nagy tég»ly»|fk 1 frt ><» kr
kIÓ olaj zöld di héjból gondosan készítve, azon kitünó tulajdonsúg hoi:y a f.-l.ér, .1»r. é5 vörös hajnak -gy természetesnek latsr.o »ötét (i/.''uit kítlrsö o7., ár.i fgy tt:igy p:i|a«veknak 1 frt. ■
a Jeuse igen iel»s szakái-nővesztő, m.-lylyel a azaká''t igen szép Jf««k-te, barna, vagy szőkére leh»t f.-steni. Vokete vagy sötétbarna haj nál a La Jo.ine igen czélszerüen alkalmazható, ára egy levélkének a hozzá tartósával 3 frt.
Üranla O''ajbxuaz) kitünó hatással a haj és hajbórre, a kigózölgést elő-segiii, megőriz a koipa képződéitől és fakadáaoktól, előmor.aitja a hsjilövést külonös.Mi kiállóit betegségek után, u. m. tyliaa, himlő, gyer-mekágy stb., ára egy nagy palaczknak 1 irt f>0 kr.
l.Ilppokrene gyógyerfíjü szájvíz rósz szae tdtávtditásárH, rendkívül j«»l-ImhiŐ és üdítő hatással, ura egy palxrzkuak 1 frt 20 kr.
Na.y Kanizsán valódi minőségben Práger Béla gyógytze-resz urnal 21-25
Nincs több buzaüszög!
A Dupuy N.-féle vetőmagpácz használata mellett.
Ezen rézgálicz (kékkó) s más maró sókból álló pácz teljesen elpusztítja — ha a minden csomagon olvasható egyszerű kivitelű használati utasítás pontosan követettik, — a buza, árpa, zab, köles, tengeri, stb.-nél a vetőmagon találtató üszög csirákat, mint ezt számos bizonyítvány erősiti. —
A magas magy. kir. minisztérium gazdasági közleményéi a Dupuy N.-féle páczot mint egyiket a legsikeresebb szereknek ajánlják a buzaüszög elhárítására.
Áttekintések bizonyítványokkal kívánatra ingyen és bérmentve.f 928 5 — 8
Ára egy 2 hectoliter (200 liter) magra való csomagnak 30 kr.
Kapható: Nagy Kanizsa, Rosenfeld Adolf. Alsó-Lendva, Tomka, Lenti Tauss. — Muraszerdahely Gra howecz. — Zala Egerszeg Gráner L. és fiánál.
G. A. W. Majrer mell-syrupjae
Háziszer (755'' VII. 4—*)
több, mint "20 év óta l.ires minden meghűlés sat. sat. által előfordult torok- és meilbajoknál .dijaztatott f''áriaban 1807 évben " — Knpható : Práge- Béla gyógyszertárában N.-Kanizsán.
Egy orvos elismerése.
Mann F. J ur Straubingban (Bajorország) a O. A. W. Mayor-féle mell-Syrnp letétnökje azóról szóra következőkép fejtizí be. 1 Hf»9 október hó 27-dikéről kftlt levelét • „Dr. Wei»s nr helyben városunk legkedveltebb orvosok egyike mell-Syrnpját a egbuz-góbban ajánlj.1 ■
RATISSANTE
A t. holOTiláfliat eoetlen ártalmatlan líméjítí szere,
di
Dr. LEJOSSE á Parit.
ë
u.
é* azon jelna tulajdonsággal bir, hogy a b6ra*erv© psshitélag, felfrlsaitóle« hat annak müködéaáre foko-aó óltetó befolyáaaai bir. A legdicsóbb toilette-aaer min ién hölgy számára,'' mely minden bőrbetegséget eltávolít a a bőr színét fiatalitja éa saépíti. Mint lágyító-, bSrfejlesztő-wter minden aairanyagot és olajfélét fölülmnl, mintán a börtrendkivül hajlékonynyá, gyöngéddé és fehérré tessi Nagyttreg ára 2 *rt. 50 kr. kis üveg I frt. 50 kr.
SAVON RAVISSANTE
a legkedveltebb pipere-azappan a börazla szépítésére és javításira
üaaználata után a bir bárso«ysI«a lesz és igen kellemes iJIato (891 12-*) tart meg.
Egy dobossal (3 drb.) I frt 50 kr. darabonkint 50 kr.
Valódi minóségb«n kapható a központi főraktárban, Schwarz Henriknél Badapeat, múzeum-körnt 10. 8Z. Nagy-Kanizsán : Práger Béla, nr gyógyszertárában. Szegedet: Keváos Albert és Barcsay Károly orak gyógyszertárában, DEBRKCZEXBEN : Oütl Nándor és Dr. Rotschnok V. Emil urak gyógysaertárában. KOLOZ8VÁHTT
Valentini A. gyógyaz. és nagyobb gyógytárakban.
„THE GRESHAM"
életbiztosító-társaság Londonban.
MagYnrnrazagi fiók:
Bniapest, Fer. Jùzsef-tér 5. :
AuHztriai ű»k :
Bécs, OperQríD£ 8.
fres G2 319,848.—
fres. 13.050,747 Ifi
fres 86.000,000 -
fres 54.738,050 —
A társaság vagyona.........
Évi bevétel biztositások és kamatból 1878.
junius 30 án.....:.....
Kiűzetések biztosítási ci járadéki szerződé sek s Tiaszavá-sárlások stb. után a társaság fennálláaa óta (1818) több mint .... A legutóbb tizenkét hónapos üzleti idő alatt
a társaságnál ........
értékig nyújtattak he ajánlatok, miáltal a legutóbbi 2& év alatt benyújtott ajánlatok összérték- több mint .......fres 899 4f>7,l 7f» —
értékre m«gy. — Tcrvoxot«k a rnindoa kiize-i^bbi felvilágosítások az osztrák-magyar birodalom minden nagyobb városában az ügynök urak a a magyar ét* OMitrák fiókok által adatnak.
(914 2-12)
HALLATLAN OLCSOSÄG.
WAJDITS JÓZSEF
könyv- és papirkereskedésében Nagy-KanizsÄn következő tárgyak
feltűnő leszállított árért kaphatók,
u, m: mindennemű iró, rajzoló, és levélpapírok, boritékok, rajzeszközök, iró, rajzoló, valamint színes czeruzák, bel- és külföldi ruggyanta, (gumi) fekete, szines és ruhabeiró tinták, veres és szines pecsétviaszok, parafa, fa- és csont tollnyelek, bel- és külföldi irótoliak, rajzdeszkák teljes kiállítással, három szeg és szegmérők, iró- és rajzminták, köszöntő kártyák és papírok; fehér és fekete rajzkréták, festékek egyenként, valamint dobozban, ecsetek, notizkönyvek, különösen figyelmébe ajánlom a hallatlan olcsóságot. Következő 10 czikk egy díszes dobozban elhelyezve, úgymint 1« 50 iv levélpapír. 2. 50 hozzá illő levélboríték. 3. egy teljes doboz kitűnő aczéltoll. 4. három tolltartó. 5. három igen jó irón. fi. egy .vonallap. 7. egy lap szivópapir. 8. egy nagy darab pecsétviaszk. 9. egy törlőgumi. 10. egy szép jegyzékkönyv aranynyomattal. Ára összesen Bécsben 1 frt. és 5 kr. és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedésében csak 85 kr. 10 angol levélpapír 10 borítékkal egy szines csomagban ára csak 15 kr. nagyobb 20 kr. szines monogrammal 25 kr., levélpapírok dobozban 40 kr. feljebb minden nagyságra, barna gyászpapirok, 50 gyász-
papír és boríték dobozban 1 frt 60. 2 frt.
Nyomtatványok nagy raktára.
lelkészi-, községi-, ügy védi-, jegyzői-, bírósági-, kereskedelmi- és iparüzleti-nyomtatványokat; továbbá étlapokat, árjegyzékeket, névjegyeket, meghívókat, körleveleket, gyászjelentéseket stb* stb.
Pecsétviaszk Különlegesség, (Specialitat) ya kilo pecsétviaszk csak 40 kr y3 kilo finom csak 70 kr. (egyedül csak nálam kapható) továbbá
disz pecsétviaszok 1 írttól kezdve 4 frtig.
írónők 1 Dct. finom irón irodák számára 22, 33 és 70 kr.
Tinták két liter egy üvegben csak 60 kr. egy liter 35 kr. fél liter csak 25 kr.
Irodapapirok 500 iv iroda papir csak — — — — — _ _ _ lfrt
500 iv „ finomabb — — — — — _ _ 2-20
500 iv finom y2 miniszter csak — — — _ _ _ _
500 „ „ „ havana „ — ___
Réztoll egész dobozban (144, tollal) 50-tól kezdve feljebb
Postai megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek.
70 kr.
3 frt.
4 frt.
5 frt.
tisztelettel.
Wajdits József
Nagy-Kanizsán, nyomatott & kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtóján.
NAGY-KANIZSA, 1879. oktofcer 5-éiL
Tlzennyolczadik évfolyam.
£||tzstési ár:
fegéss •
fél erre . negyed érre . Egy szám 10 kr
*
8 frt.f
4 '' i
2
Hirdetések
6 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 8 minden
további sorért 5 kr.
nyilttérben
soronként 10 krért vétetnek fel-Kincstári illeték minden jegyes hirdetésért kdlGnf % 30 kr fizetendS.
teáét f
•kai
A lap sseQemi rémét illetS közlemények a .. sserk«a*t5h5s, anyagi részét illetS j köalamények padig a kiadóhoz bérmentve intésendök : NAGY-KANIZSA Wlataittkáz.
Bérmentetlen levelek, csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el.

kttlönf
^Kéziratok visssa nemf
előbb: ,25 A L A-S O TSÓr O G YI J3Z OZLÖ Y.'' i Hldatnak. ^
v.-Kftni/«avároR helyhatóságának, „n.-kanlzsai önk. tözol tó-egylet«, a „n.-kanizaal kereskedelmi g iparbank», „n.-kanizsai takarék pénztár", a „zalamegyel általános Unltóte» tület*, » „n.-kanizsai kisded-neTefó egyesület44, a «soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsal küiTálaaztmánya" s több megyei és rárosi egyesölet hivatalos értesitéje.
Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap.
Előfizetési felhívás
a
, Zalai Közlöny4''
heienkint kétszer megjelenő lap f. évi IV-dik évnegyedére.
Az utolsó ez évi évnegyed megkezdetvén, tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek előfizetősök múlt hó végével lejárt, hogy azt megújítani idejekorán szíveskedjenek. nehogy a lap rendes szétküldésében akadályok támadjanak. Vidéki előfizetőknek legalkalmasabb a postautalvány idénybe vételével küldeni az összeget.
Hirdetések gyorsan és jutányosán közöltetnek.
Kérjük t. közönségünk becses pártfogását s lapunk szíves terjesztését.
Előfizetési ár: okt.— decz. negyedévre . . 2 frt. okt. — mart. 1880 félévre . 4 „ okt.—jun. „ 3 negy. évre 6 „ okt. —szept. „ egész évre 8 „ okt. —decz. „ öt negy.évre 10 ,
W&JDITS JÓZSEF könyvkereskedése.
Főutcza Wlassicsház.
A Csáktornyái tanitó-képezde megnyitása. *)
A kies fekvésű Muraközben Csáktornya városának m. hó 20-án nevezetes napja volt. Örömünnepet ült, mert neki jutott a szerencse a magas kormány által Zalamegye területén felállított tanító-
• A szerkesztő távolléte miatt késóbb vehettük közlés alá. Szerk.
képezdét megnyerhetni, ipi . által gyu-pontja lett megyénk azon áldásos törekvésének, hogy a kedves, a természet által dúsan megajándékozott vidéket az eihor-vátosodástól megmentse, s a magyarnyelv ápolása és terjesztése mellett az ifjú nemzedéket magyar szellemben képzett tani-tók által neveltesse.
Nagy nap volt az Muraközre; leir-hatlan az öröm, a lelkesedés, melylyel a magas kormány ez üdvös gondoskodását a magyar érzésű honfiak és honleányok fogadták; az újra ébredés napja volt ez rá-jok nézve, mely legdrágább kincsüknek, a magyar nyelvnek őröket, apostolokat hozott, kik majdan a hazaszeretet édes érzetét Muraköz ifjú sarjadékának fogékony keblébe magyar nyelven fogják csepegtetni. —-
Már kora reggel a város ünnepies szint öltve, a díszes öltözetű urak és hölgyek, kik az ünnepély fontosságától áthatva, versenyezve siettek a képezde helyiségébe, hogy a megnyitás ünnepélyének tanúi lehessenek.
A tágas terem közepén álvány foglalt helyet, melyet művészi csínnal fűzött két virágcsokor ékesitett, e nap emlékére a csák tornyai magyar hölgyektől küldve.
Pont 9 óra lehetett, midőn a zsúfolásig megtelt terem ajtai megnyílván, Krób Pál Zalamegye első tanfelügyelője az igazgató tanács tagjai és tanári kartól kisérve a terembe lépett, hol a következő nagyhatású beszéddel üdvözölte az egybegyűlt közönséget.
Örömmel üdvözlöm ez igen tisztelt közönséget e mai napon. — Örömmel
azért, mivel szíves megjelenésükkel az ügy iránt, melynek képviselőjeként állok itt, meleg érdekeltséget tanúsítanak, örömmel továbbá azért, mivel várakozásomban nem csalatkoztam, és meggyőződést szerezhetek magamnak arról, hogy Csáktornya és vidékének közönsége örömmel üdvözli egy messzeható intézmény életbeléptetését, mely föladatának sikeres megoldásával hivatva van, a nép művelődését elösegiteni és a közműveltséget terjeszteni. — Igen! a magas kormány a kor igényeinek figyelembe vételével és e vidék műveltebb lakói óhajainak meghallgatásával e város kebelében egy tanitó-képezdét létesített, melynek feladatává tétetett. ugy Muraközben, mint az ezzel szomszédos magyar megyékben lakó szláv nemzetiségű honpolgárok által fentartott elemi iskolák számára tanítókat nevelni, kik paedagogiai és methodikai ismereteik segélyével a nép gyermekeit helyesen oktatni képesek legyenek, s e mellett nemzetiségi szempontból kedves magyar hazánknak kiváló szolgálatokat tegyenek.
Növeléstani és módszertani ismere-tek terjesztése leend tehát ez intézetnek első feladata, hogy növendékei képesek legyenek az életre kiható ismeretek közvetítésére és terjesztésére. — Tudjuk, a tapasztalat eiéggé igazolta azt, hogy nem mindenki, ki tudományosan képzett embernek van elismerve, képes arra, hogy tudományát sikerrel közvetíthetné másokkal : tudjuk, a tapasztalat eléggé igazolta azt, hogy az ismeretek terjesztésének módja a tanítványok életkora és előismeretei szerint változik. — Az emberi lélek fejlődési fokozatai szerint változik te-
hát az ismeretek követítésénefe módja is. — S miután ily'' nagy horderejű szakismeretnek magán szorgalom vagy gyakorlat utáni megszerzése éveket vesz igénybe, s az illető tanitó kísérletekkel eltölt sokszor évtizedeket, mely idő az oktatására bizott növendékek nem csekély kárára elveszettnek mondható: szükség volt oly intézetekre, hol az ismeretek mellett azok közvetítésének módja is taníttatván, a növendékek mint elméletileg és gyakorlatilag képzett tanítók foglalhassák el helyö-ket a polgári társadalomban. — Ne higyje azonban senki, hogy az ily készűltségü fiatal tanítók, a gyakorlat terén meg fognak felelhetni a várakozásnak az esetben is, ha netalán kedvezőtlen anyagi körülményed közé jutnának, — Huszonnyolcz éves tapasztalatom alapján merem állítani, hogy sokszor a legmelegebb ügyszeretet, a legbuzgóbb törekvés mellett a legszebb szakismerettel biró tanitó működése a kivánt eredményre nem vezet, mivel minden törekvése a lakósok részvétlenségén megtörik. — A lakósok érdekeltségére és áldozatkészségére van tehát szükség, hogy a tanitó működése kivánt eredményű legyen. A jól és czélszerüen berendezett tantermek mellett legelső féltétel, conditio sine qua non, hogy a tanítók oly javadalmazásban részesüljenek mely minden anyagigondoktól ment megélhetést bizto, sitson számukra. Nem fölösleges kívánok, csak a megél- hetést biztosító javadalmazást.
Mivel ott, hol a tanítót szellemi foglalkozásában anyagi gondok terhelik, ott működésének nem lesz meg a kivánt eredménye. — S ez állításomat igazolja korunk egyik hírnevesebb neveléstani irója
TÁRCZA.
Az aradi vértanuk.
(1349. okt. 6 )
Október hó hatodika! heh szomorú vagy iánk nézve! Feltör keblünk sóhajtása S künybe merül szemünk fénye. De nem azért, mert itt az ÓSz, Ez x téli halálkspu : K gyásznapon lett Aradon A tizenhárom véitanu.
Októbí-r hó hatodika! Véres képet tartasz elénk : Letűnt ?.-/.*badságuuk uapjn S az éj beállt, mely vakbetét. Körül karolt minket a rat Zsarnok polyp, e száz karú! Hiszvn ennek gyomrába hullt a tizenhárom vértanú.
Október hé hatodik» ! Győzött felettünk az öukéuy ; S a mélységbe lebuktatott A/, árulás, e nagy örvény. Képzetünkben felrémPk a Legnagyobb h^hér, Uaynau: E pokoli sátán műve A tizenhárom vértanú.
Október hó hatodikai Megfagy a vér ereinkben S önkénytelenül könyörgünk : .Verd meg a gazokat Isten! Teljesüljön azokon be Nemzetünk átka s a boszú, Melyért vérrel kiált égbe A tizenhárom vértanú."
Október hó hatodika! 8irban vannak a martyrok ... Bár örök sir fedne minden Zsarnok golyót, bárdot s bitót I Sirb&n vannak, de emlékben, Mely örökzöld gyászkoszorú, Halhatatlanai fog élni A tizenhárom vértino.
VÁROSY MIHÁLY.
Költészet, szerelem és — bajusz-növesztés.
— Humoreszk. —
Irta: Bekell Elek.
Nem valami alkalma« tárgy irodalmi babérok aratására; de ki tehet róla, hogy a könyökömet is kifúrná, ha el nem mondhatnám.
Pedig mikor est a kis történetet egy más valaki én rólam beszélné el, azt én ha megfoghatnám brevi manu emberségesen megraknám, csak ép u^y mint becsületesen elpáholna engem — mint kit az alábbi sorok dicsőíteoi fognak — a kedves Csupasz Benedek ur, ha szerencsémre már rég Ábrahám kebelébe nem költözött volna, de mivel — uram bocsá'' — hála Isten már meghalt, még pedig minden utód nélkül, nincs mit és kitől rettegnem; mire pedig még egyszer t. i. a másvilágon, Isten itélŐ székénél a lélek vizitátion összetalálkozhatunk, rég megeszi a moly e papírost és rajta a sorokat. ''
Furcsa történet ez uraim! Ha más beszélné el tán magam ae hinném, így azonban biztosíthatom az olvasót, hogy abból &mit ¿a jelenleg Benedek bátyám életéből elmondok csak, as a kivetni való, mit a betűszedő hibásan rak; mert én szóról-szóra, betűről-betűre hamisítás, cson-
kítás, máaitás és nagyítás nélkül a saját elbeszélő szavait közlöm itt. Ugy amint nekem elbeszélte...
I.
Nem tudom kedves öcsém — igy kezdett bele — busz éves korában minden ifjú ember költő-e, de annyit mondhatok, hogy bennem e hajlam 20—22 éves koromban (ennyi idős kö-rül-belül három évtized előtt lehettem) igen nagy mértékben vala tapasztalható, a legpró-zaiabb tárgyakat is bengáli fényben láttam; elköltém saját, elköltém mások pénzét, elköl-tém ... sőt még verseket is költék s költeményeim tárgya: Ida a szép kaszaár leány vala.
Valahányszor együtt valánk mindig nagyobb s növekedő hévvel szavaltam »Hozzá* czimü költeményeimet, melyekben napról-napra több-több szellemet ós költészeti tökélyt fedeztem fel; néhány strófája még máig is emlékembe maradt... im egy néhány kóstolóul:
... Ha ébredek, veled foglalkozom, Nappal mindig eszembe forgatom A te báj hangzású e szavadat: „Szeretlek* mint napokba mondtad.
Szeress hát kedves leányka hiven Szivedbe mélyen bevésve legyen, Hogy az Isten majd ugy áld meg egykor
Ha mint én rád rám-rám gondolsz olykor.
vagy
Volnék csak én kis madárka Füledbe augnám: Hogy szeretlek szép Idácska lm — eztet mond''nám.
De mert madárka nem vagyok Hát nem is mondom, Félnék hogy ily választ kapok: „Nem viszonozom!" (sic!)
aztán még:
Amióta téged megláttalak Oh legbajosb hölgye e világnak: Nincs azóta lelkemnek nyugalma, Míg egyszer majd elföd sirom halma.
bizon igaz! egyszer meg kell halnunk bátyám, de várj csak, még jut eszembe...
Kis pacsirta, ég madara! Szállj le az ő ablakára, S mit a nyelvem meg nem tehet, Dalold el a szerelmemet.
Rá talál hatsz csak keresd fel, Ez legyen az ismerő jel: Kötő-tű van a kezében Mennyei tüz ég szemében.
eczczetera.. eczczetera.. stb. és ilyenkor száz meg átkot szórtam a fura szerkesztőkre, kikhez akárhányszor s akármennyit küldöttem is be, mindenkor csak a papírkosárba, a szerkesztőknek eme terhetetlen papzsákjába vándorol gatott, soha se közölték hanem caak azt írták, legnagyobbT>oszuságorora az üzenetekben „Befütöttünk vele !u Mérgelődtem majd''megssán tam a szerencsétleneket, kiknek rideg'' keblük nem ért meg, nem fog fel ily zöngeményt.
Ida piczi, puha kezecskéjére eser meg ezer csókot halmaztam és mindent elkövettem, hogy határtalan s feneketlen szerelmemről meggyőztem őt
É. Ids mit ssólt mindesekre? Hát 6 is mondta, íszen eleget mondta, hogy „én is szeretem magát,* de valahányszor komolyanssól-
i
tizennyolczadia évfolyam
ZALAI KÖZLÖNY
OKTOBER Mn 1879.
Kiemayer a midőn azt mondja, hogy „minden erkölcsi baj, melyet a megélhetés gondja oly könnyen- előidéz, lehangoltság türelmetlenség stb. sikertelenné teszi a'' tanitó működését", igazolja Hirsch a népiskola jogairól irt müvében, a midőn igy szól: „hol a jelen borus, a jövő vigasztalan, ott megbénul az erő, és szárnysze-getté lesz a lélek."
Ez intézet másik és igen fontos feladata leend a magyar nemzetiség terjesztésével szolgálatot tenni hőn szeretett magyar hazánknak, — nem méltán fájdalommal telik- e meg a honfi-kebel, látva és tapasztalva azt, hogy hazájának e termékeny ronáju és nektárt termelő hegyvidékein, a Muraköz virányain nem magyar „Isten hozta* fogadja az utazót; s hogy a különben jó indulatu nép, sok magyar hangzású neve daczára, nem magyar nyelven imádja Istenét; nem magyar nyelven fejezi ki gondolatait és nem magyar nyelven ad szive érzelmeinek kifejezést? Magyar földön született, magyar kenyéren felnőtt, éj magyar törvények védelme alatt magyar polgári jogokat élvező nép fiai előtt ismeretlen az édes hangzású hazai nyelv! S nem okadatolt-e ezen fájdalom annak tudatánál, hogy ezért leginkább azok, kiket a sors a nép szellemi vezéreiül rendelt, mondhatják el a mea culpát ?
De ha igaz az, a minek igazságát én elismerem, hogy a kié az iskola, azé az élet, -- akkor a magyarság e kedves oázában létesített intézetből kikerült tanítók működése folytán e viszás állapot idővel meg fog szűnni, — és „jönni kell és jönni fog egy jobb kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán."
Ily fontos levén ez intézet és nagyhorderejű ennek feladata, szabad legyen ezúttal megemlékezni azon nagy államférfi uról, ki ezt létesité, kinek bölcs és tapintatos vezetése alatt a magyar tanügy rövid néhány év alatt oly szép lendületet vett, hogy e téren ma holnap kiálljuk a versenyt a külföld bármely államával — kérve a magyarok Istenét, hogy Trefort Ágoston vallás és közoktatási miniszter ur ő nagyméltóságát, hazánk javára, különösen népnevelés ügyünk felvirágoztatására, — hogy nagy müvét nagy nevéhez méltán betetőzhesse — igen sokáig éltesse. —
Tekintetes igazgató ur és tekintetes tanári kar ! vegyék, át e zsenge intézet vezetésé^ éá oktassák a népnevelés és ma-
tam szerelmemről (és mikor nem szólUm volna én komolysággal) mindig igy fakadt ki: „Ugyan hagyjon fsl vele! Hogyan lehetnék én a maga felesége? Mit szólna hozzá a világ, hiszen még egy csipet bajusza eincs." Szintén igy beszélt akkor is hp karonfogva sétálni akartam vele.
Persze ez nagy hibám volt énnekem! Magam is megvallom, hogy a teiemtó mikor kinek kinek a bajusz részét kiosztogatta, velem igen mostohán bánt el; mert egyetlen pehely, egy „zsibaszőr* ae mutatta magát arezomon, vagy pedig mint csúfolóim szokták mondani: én a bajuszt 9 & szakáit belül viseiém.
Sok keserűséget s bánatot okozott nekem ezen meztelen vagy mint mondani szokás tejfeles sz^ju állapotom. E bánatnál csak adósságom s szerelmem vala nagyobb ! Ez utóbbi mindenre rá vitt engem, mindent elkövettetett velem; nem resteltem, nem szégyeltem a legtarkabarkább, legnevetségesebb kísérleteket tenni, hogy csak valahogy bajuszhoz juthassak. Éríntkezósba tettem magamat, afféle vén, négy-öt kapitulá-cziót kiszolgált baka strázsa mesterekkel, kikről mindig hallottam, hogy sok tudalékjok van ilyesfélékben; nem rettentem vissza messze vidéken összejárni az úgynevezett tudós asszonyokat, hogy segítsenek rajtam; vöröshagymát süttettem, faggyút, szappant s több eff- tapasztottam orrom alá. Mind hasztalan ! Semmi se használt.
II.
Egy szép nyári napon, alkonyatkor szobám nyitott ablakánál tekintgettem ki az utczára, bodor füstfellegeket eregetve az „aether uránja*-iba vidám pipaszó mellett csapongó képzelmem fáklyája elröpitett ama boldogságba, melyben
gyár nyelv apostolait, — hogy azok működése folytán a nagy feladat megoldva, önök emléke e vidék lakóinak keblében, nemzedékről-nemzedékre éljen!
E beszéd után, melyet többszörös éljenek szakították meg, a város nevében Ziegler körjegyző, mint az ig. tanács tagja
— emelt szót, többszörösen hangsúlyozván, hogy Csáktornya városa az iskola ügyben mindig megtette a maga kötelességét; s örömét fejezte ki a képezde meg-nvitása fölött.
Schwarz rabbi az izr. hitközség nevében szónokolt, köszönetet mondván a magas kormánynak e nemes gondoskodásaért; üdvözölvén a tanulókat, s kitartásra buzdította.
Végül Bárány Ignácz kép. igazgató emelkedett hangon fejtegette az intézet czél-ját és fontosságát, intette a tanulókat kötelmeik pontos teljesítésére, bevégzésül pedig meghívta a hallgatóságot az ünnepélyes venisanctera.
Ami ezután történt, elgondolhatja a nyájas olvasó, nem volt egyéb, mint a magyar ember természetét oly hiven jellemző
— áldomás. Délután 1 órakor tehát Sei-virt vendéglőjében SO teritékre banquette rendeztetett, hol vig zene és pohárcsengések közt kedélyesen folyt le az ünnepély.
A toasztok sorát Konyáry Mihály nyitotta meg, meleg szavakban éltetve az uralkodó családot. — Ziegler körjegyző a mi-nistert, - Konyáry Mihály a tanfelügyelőt, Krób Pál tanfelügyelő pedig Csáktornya közönségét éltette.
Számos felköszöntést lehetett még hallani, mig végre a kedélyes társaság késő este szétoszlott.
Bfinügyi tárgyalások jegyzéke
a nagy-kanizsai kir. törvényszéktől, 1879-ik évi Október 2-án.
2279/79. Eder Józsefné lopás kíséretével vádolt elleni bűnügyben végtárgyalás.
2132/79. Jurovics József izgatás bűntettével vádolt elleni bünügybeu végtárgyalás.
Október 3 án*
3042/79. Kappel Kálmán keszthelyi lakós gyilkosággal vádolt elleni bűnügyben végtárgyalás.
2514/79 Hernhut Hermán lopással vádolt elleni bűnügyben végtárgyalás.
Október 9-én.
2413/79. Marton Vendel és társai betöréses tolvajlással vádoltak elleni bűnügyben vég tárgyalás.
2406/79. Csatasits József rablással vádolt elleni bűnügyben vég tárgyalás.
valóban is élhetnék imádott Idámmal, ha t. i. bajuszom volna s mint ilyennel bíróhoz hozzám jönne; majd meg a szomoiu valóságra ébredve tantalusi kínok mardosák keblemet... tudod öcsém mint azokat a mythologiai lényeket, kiknek fejük fölött a drága, jó gyümölcs, de nem ehetnek belőle, ott a viz de nem ihatnak, nem hűsíthetik epedő szomjukat.. no amint ugy is tudod ... hát hirtelen két rongyos czigány asz-szonyt látok ablakom előtt, kik vigyorgó pofával köszöntének s a bagót kérték pipámból, majd meg az egyik rongyos ruhájának zsebjé-ből egy p %kli kártyát vőn e''.ő s arra kért, hogy 1 engedjem meg neki, hogy kivesse a szerencsémet. —
— Ej ilyen — tneg amolyan adta, szedte vette riogyó czigány asszonyai, azt ugy se tudjátok kivetni csaló kártyáitokból, a mire nekem szükségem volna. Hordjátok magatokat.
— Ostnn mire vóna szüksége a nemes nemzetes úrfinak?
— Hát nem látjátok-e, hogy nincs bajuszom, de annyira a ti kurozsoló tudománytok se terjed, hogy e bajon segíthetnétek. Ehhez ti se értetek. —
— Csak annyi piros kendőt vagy deglett ludat anna nekink a zisten mast egyszeriben, ahány ífjurnak bajuszt nyőlesztettünk. De értünk ám hozzá, csókok m a kezsit, a libáját.
v — No ha nekem az én bajuszom nőlését valahogy megtudnátok indítani, majd én gazdagabban is megjutalmaznátok benneteket.
Megtessük mi egy húszasért is sép úrfi.
Kész volt az alku. Bejöttek hozzám s az egyik mindjárt a közeli boltba ment a szükségeseket bevásárolni addig én mivel már sötétedni kesdett, gyertyát gyújtottam, a másik asszony
Október 10-én.
2026/79 Ivánics Károly csonkítással párosult súlyos teati sértési bűnügyben végtárgyalis.-
Október 16-án.
2178/79. Farkas János és társai lopással vádoltak elleni bűnügyben végtárgyalis.
2511/79. Kelemen József és társai hatósági közeg elleni erőssakkal vádoltak bűnügyben Il-od bírósági itélet hirdetése.
1967/79. Pap István tolvajlással vidolt elleni bűnügyben pótvégtirgyalia.
2420/79. Molnár József tolvajlással vádolt elleni bűnügyben Ill-ad bírósági itélet hirdetése.
Október, hó 17-én.
2348/79. Kovács Bódi alsó královeczí la-kós jövedéki kihágással vádolt elleni bűnügyben itélet hirdetése.
2344/79. Gornicsecz István saffarszkoi la-kós jövedéki kihágással vádolt elleni itélet hirdetése.
• 2348/79. Iváncsics Ferencz podbreszti lakos jövedéki kihágással vádolt elleni bűnügyben itélet hirdetése.
2345/79. Suhl Mátyás szent máriai lakós jövedéki kihágással vádolt elleni bűnügyben itélet hirdetése.
2346/79. Gaber Rozália keszthelyi lakós jövedéki kihágással vádolt elleni itéiet hirdetése.
2347/79. Horváth József perlaki lakós jövedéki kihágással vádolt elleni bűnügyben itélet hirdetése.
1714/79. Pávlics Ádám és társai zártöréssel vádoltak elleni bünügyben végtárgyalás.
1611/79. Simoukovit8 Balázs és társai betöréses tolvajlással vádoltak elleni bűnügyben végtárgyalas.
Október 23-án.
1503/79. Kováts István közhatósági közeg ellen szegülésével vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
2538/79. Grabát Bálintné súlyos testi sértéssel vádolf elleni bünügyben végiárgyalás.
Október 24-én.
2340/79. Alikolni Gergely dráskoveczi lakós jövedéki kihágással vádol: elleni ügyben itéiet hirdetése.
2339/79. Kusnyák Lukáw alsó-kraljove-czi lakós jövedéki kihágással vádolt elleni ügyben itélet hirdetése.
2341/79. Czeczi Bálint szent-máriai lakós jövedéki kihágással vádolt elleni ügyben itélet hirdetése.
2342/79. Toplicáanecz Lénárd pálaveczi lakós jövedéki kihágással vádolt elleni ügyben itélet hirdetése.
2338/79. Malek Maria perlaki lakos jövedéki kihágással vádolt elleni ügyben itélet hirdetése.
2029/79. Krizsován Ferencz ésPoszávecz János horvát-szent-miklósi lakós lopás es bűnrészességgel vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. —
Október 30 án.
2115/79. Nóvák Tamás ifjabb podturáni lakós hamis okirat készítés büutettébeni bűnrészességgel vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
2569/79. Fitkorita György és tárta sze-petneki lakósok élet biztonság vétségével vádoltak elleni ügyben végtárgyaláff.
2495/79. Horváth József légridi lakós súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben Ill-ad bírósági itélet hirdetése.
Október 31-én.
2197/79. Levke Rókus dráskoveczi lakós jövedéki kihágási ügyben ítélet hirdetése.
2498/79. Körűnek István ós György tot-toveczi lakósok jöved éki kihágással vádoltak elleni ügyben itéiet hirdetése
2580/79. Fárnek Ferencz és társa lopás-sal vádoltak elleni ügyben II od bírósági itélet hirdetése.
Kelt Nagy-Kanizsán 1879. szept. 29-én.
Kiadta WLASSICS EDE.
kir. tszúki iroda igazgató.
meg az utasításokat adta Azután kóczot kért tőlem, bajuszt csiuált belőle és azon ragasztékkal melyet a másik czigány asszony hozott a boltból bajuszom heiyére orrom aia ragasztoUa; meghagyván, hogy legalább 10 perczig rajta hagy jam. Most kezdetét vevé a bűvészet. Krétával kört keritettek, annak közepibe beleállitottak, de előbb ingre-gatyára levetkőztettek s ágyam ból kivévén a lepedőt azt fejemre teritették ugy hogy se láttam se hallottam; az utasítás értelmében egyik kezemmel az álbajuszt fogni s minél gyakrabban nyomkodni, másik kezem mutató-ujjávál meg a kört keríteni, szóval: ilyenténképen guggoló állásba jutott testemmel a kör közepe körül forogni kellett, mint afféle táuczoló medvének ; az imádságot helyettem — mint mondták — majd ők fogják mellettem elmondani.
Ezután egyikök tánezoló léptekkel velem ellenkező irányban körüljárta a kört s éneklő hangon czigány nyelven majd lassabban, majd haugosabban mondogatott valamit. Már körülbelül 3 — 4 perczig tarthatott ez a czifra mulatság, midőn mivel a folytonos guggolás miatt derekamat kezdtem fájdítanis a padló zsurulás-ban körmeimet éreztem, vásni türelmetlenül feikiálték:
— »Hát még nem lesz vége?"
— „Mindjárt felszabadítom — szólt a gonosz lélek — csak tessék addig folytatni mig kívülről vizet hozok a kóczot lemosni" —s eszel kiment, én pedig fideliter jártam a medve-tánezot.
E''mulík egy perez — kettő... három; az én czigány asszonyom csak nem jön. Ekkor ki szóltam a lepedő alól a másik asszonyhoz, de felelet helyett egy ismerős hang, ily szavakkal
Bünügyi tárgyalások jegyzéke.
a zala-egerszegi kir. törvényszéktől 1879. évi oktober 3 dn.
'' 2316.B/879. Sz. 1. Horváth György és társa suly. t. sértéssel vádoltak elleni ügyben végtárgyalás.
2432.B/879. Let. Soós Csira János és társai tolvajlással vádoltak elleni ügyben végtárgyalás.
Oktober 9-én.
2178.B/879. Sz. 1. Láncz János sikkasztással vádolt elleni ügyben 3-ad bírósági itélet hirdetés.
Oktober 10 én.
26«»9.B/879. Let. Németh Csorba János tolvajlással vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
Oktober 16-án.
2030.B/879. Sz. 1. Németh Pál és társa suly. t. sértéssel vádolt elleni ügyben 3-ad bir. itélet hirdetés.
2148.B/879. Sz. 1. Führer Vikíorsikkasz tással vádolt elleni ügyben 3 ad bir. itélet hirdetés.
2261.B/879. Sz. 1. Kis János és társai lopással vádoltak elleni ügyben 3 ad bir. itélet hirdetés.
2387.B/879. Sz, 1. Horváth Mihály éi társa közhatóság elleni erőszak büutettével vádoltak elleni ügyben 3 ad bir. itélet hirdetés.
2395.B/879. Sz. 1. Dömök Vendel és társai suly. testi sértéssel vádoltak elleni ügyben 3-ad bir. itélet hirdetés.
Oktober 17 én.
1972.B/879. Sz. I. Lángi István és társa suly. t. sértéssel vádoltak elleni ügyben vég-tárgyalás.
2287.B/879. Sz. 1. Bánó József nyilvános erőszakoskodással vádolt elleni ügyben vég tárgyalás.
2334.B/879. Sz. 1. ifj. Trombitás József szüle bántalmazással vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
2574.B/879, Let. Porm Kálmán tolvajlással vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
Oktober 23 án.
2282.B/S79. Sz. 1. Török (olajos) Péter suly. t. sértéssel vádolt elleni ügyben 2-od bir. itéiet hirdotés.
üti rreg füleimet: „ Hát te mi az ördögöt csinálsz itt, mit miveltél? ajtód, ablakod tárva nyitva, magad p^dig levetkőzve a szoba közepén lepedő alatt vagy., ez az ember nyilván megbolondult haha ha...
Keleszél Maki testi-lelki jóbarátom volt aki e szavakat mondá s kit az ördögök inkább a pofcolba tánczoltattak volna, a helyett, hogy ide hozták.
— Ne háborgass barátom — szóltam ki hozzá, mindjárt végezünk, nagy dologba vagyunk, bajuszt növesztetek.
— Kivel ?
— Két czigány asszonynyal.
— Oh te szerelmes bolond, te kába. te balgatag, te szerencsétlen! hisz azok szörnyen lóvá tettek téged. Bujj ki immár s gyújtsd meg a világot, mert még felrúglak e sötétségben.
— Hiszen ég az asztalon a gyertya.
— Micsoda! itt teljes sötétség van,
— Ezer meny kő! ördög, pokol 8 milliom átok!! sekkor egy iszony u sejtelem „ megrémítő gondolat támadt agyamban mint bőszült vad ugrottam fel a lepedő alól* — oh szent Kleoíás! szobám ki volt rabolva.
Nagy nehezen gyertyát gyujtottunk. Irgalmas ég! mindenem oda volt. A ruhát, mit levetettem, aranyórámat, erszényemet,pénzemet igyiruhimat, mindenemet elvitték, még a gyönyörű bronz gyergyatartómat is. Mintegy őrült rohantam utánnok,de hamar észrevettem, hogy pőrén vagyok, nem mehetek oh jaj, jaj, jaj!
Barátom sajnált is, de nevetet is mikor » kócz-bajuszt az orrom alatt meglátta. Mikor pedig egy kissé magamhoz térvén elbeszéltem neki (bár ne tettem volna) az egész törtenetet; meg mikor már ő is egész nagyságában felfog*»
tizennyolczadk évfolyam
ZALAI KÖZLÖNY
OKTOBER 1879
2362.B/879. Sz. 1. B«sán István és társa csalással vádoltak elleni ügyben 2 od bir. Ítélet hirdetés.
U421.B/879. Sz. 1. Szörös János lopással vádolt elleni ügyben 2-od bir. ítélet hirdetés.
Október 24 én.
2112.B/879. Sz. 1. Kósa Miklós éa társa csalással vádoltak elleni ügyben végtárgyalás. 2208.B/879. Sz. 1. Zör Jáuos tolvajlással
rádőlt elleni ügyben végtárgy alás.
2345. Let. Tarsoly Károly életveszélyes sértéssel vádolt elleni ügyben végtárgyalás.
Október 30 án.
1879.B/879. Sz. 1. Nagy István éa társa lopással vádoltak elleni ügyben 2 od bir. Ítélet
hirdetés.
2422 B/879 Sz. 1. Székely Alajos suly. t. sertéssel vádolt elleni ügyben 3-ad bir. Ítélet
hirdetés.
2606.B/879. Sz. 1. íiinger Katalin birói
vé^rehujtáauak ellenszegülésévei vádolt elleni ügyben 3-ad bir. iiélet hirdetés.
Október 31-én.
2521.B/879. Let. Németh Katalin özv. Szabó Józsefné gyilkossággal vádolt elleni ügyben végtárgyalas.
Kelt Z.-Kgcrszegen, 1879-évi szept. 30-áu MUZSIK KÁLMÁN
iro^a igazgató.
Helyi hírek.
— o felsége nevenapján, tegnap a szent-Ferenczrendüek székesegyházában ünnepélyes isteni tisztelet tartatott, melyen a katonai s polgári hatóságok, állami tisztviselők, egyesületek, a tanuló ifjúsága nép nagy számmal jelent meg. Meglepóen emelte a kegyeletes ünnepélyt a fő-gvmu. ifjúság ének- és zenekarának szabatos és lélekemelő közreműködése. Méltó elismerés illeti a derék tanári kart s a lelkes ifjúságot!
— Hymen. Lanz Henrik városi pénztárnok ur okt. 12-én tartja esküvőjét a müveit lelkű Stelzer Francziska úrnővel. Boldogság kisérje frigyüket''
— Október 6-ka holnap van / gyász nap, a magyar nemzet gyásznapja. Menjünk a szentegyházba s keressünk vigaszt. Kegyelettel emlékezzünk meg a szabadságért bitofán el-hslt vértanuinkról. . . .
— Érdekes végtárgyalás volt múlt pén teken a nagy-kanizsai kir. törvényszék előtt, melyről ugyan bővebben meg fogunk emlékezni, azért most csak azt jelezzük, hogy a lapunkban annak idejében emiitett s Kappei Kálmán az általa Keszthelyen elkövetett gyilkosság bűntényében elmarasztaltatolt s 12 évi .börtönre Ítéltetett; mind a közvádló, mind a védő feleb-bezett. —
— Orülési roham érte utol a szerencsétlen L. P. hentes polgártársunkat, a kényszer dolmányt széttépte. Mult péntekeD éjjel szállhatott a lipótmezei országos intézetbe.
— Felhívjuk K városi kapitányi hivatal figyelmét a bérkocsiknak lámpákkal leendő ellátására; mult vasárnap hajnalban lámpák nélküli két bérkocsi összeütközött s összetört; szerencsére az utasokat ijedelmen kivül egyéb fcomoly baj nem érte.
átlátta babona-hiszékenységem szomorú következményeit otthagyott a faképnél mint * téj szűrön a mocskot s legnagyobb könyörgésem után is dobra ütötte az egész dolgot. Ilyen a „jó* barát! Eszembe jutott a nagy igazságot mondó latin distichon : „Donec eris teíix mul tos nuraerabie amicos: tempóra bí fuerint nubila boIus eris."
Megtudta azután az esetet a gonosz nagy kópé Hirharangfi Lexi újság iró-s levelező is; mi volt első dolga,mint belefirkantani a .Pletyka vármegyei Lapok*-ba, s mikor e miatt kihívtam őt párbajra, még akkor is sértőleg igy válaszolt: ,Nevetséges. Majd én vivnék párbajt ilyen bajusztalan fraterral és aki, hozzá még, czigány asszonyokkal szövetkezett bajueznőlesz-tes végett."
III.
Sanyarú idők következének reám (igy végzé elbeszélését Csupasz Benedek nr) azon naptól, hogy e calamitás történt velem! Nagybátyám, ki szüleim halála óta gondozóm volt, ezek után levette rólam a kezét, nem bocsájtván meg az<>n könnyelműségemet, miszerint ruhámat, pénzemet, ágyneműimet czigányokkal lopattam el.
Az a gyalázatos kenőcse, amivel az orromalját bekenték elijesztő módon feldagasztá s felhólyagzá a bőrt, később kí is sebesült vagy 6 hétig nem tudtam kiszabadulni szobámból. Szegény, de főleg remény és kétség között vártam a napot, egyiket a másik után, hogy imádott Idámhoz repülhessek • a fogadtatásból ki
— Mimeves vendég Nagy-Kanizsán. Lapunk zártával veszszük e hírt, hogy ma szombaton a déli vonattal erős katonai fedezet alatt Hadzái Loja a boszniai hős ide érkesett, és azonnal a katonai fokhácba szállíttatott a honnét ha jól értesülünk holnap Theresienstadti várba kísértetik, ahol elég ideje lesz meggondolatlan tettét s szökési bűnét öt évig kiheverni.
— Családi öröm érte tisztelt collegánk Hoffmann Mór urat, neje egészséges leánykával ajándékozta meg. Az újszülött honleány hoz sok örömet kívánunk s elmondhassák róla: „Magyar hölgynek születtél, áldd érte sorsodat! Magyar hölgynek születni, mi szép egy gondolat!
— Szauter G-y\Ua szombathelyi postafőnök ur előléptetőlegNagy-Kanizsárahelyeztetett át. A pontos mindenki iránt előzékeny és közbecsülésben álló főtisztviselőt üdvözöljük körünkben! S egyszersmint fájdalmasan veszünk bucsut talpig derék előde Chynorány Géza úrtól, ki mind hivatalában szerény, de kiválóan szorgalmas volt, mind a társadalmi életben tiszteletet és közbecsülést vivott ki. K örönkből Sopronba távozott.
— Am országgyűlés okt. 2 ki első ülé sében felolvastatott Zalamegye felterjesztvénye, mely szerint a magyar gazdák Székesfehérvárott tartott értekezletének megállapodásait pártolja és az ország földmivelési érdekeinek ápolását kéri. Valamint az-alsó ugy a felsőházban is felolvastatott Zalamegyének a Deák ünnepély lefolyásáról szóló jelentése.
— Utánzásra méltó példa. Á soproni takarékpénztár, tekintetbe véve az, idei rosz termést és sokféle elemi csapást, mely a gazdákat sújtotta, amaz üdvös határozatot hozta, hogy as ez évben esedékessé vált részletek fizetését nem követeli meg, és ezek lefizetésére egy évi hfcladékot engedélyez az esetben, hogyha az adósok a kamatokat poatosan fizetik. Pénz intézeteink vegyéc figyelembe!
— Közraktárak ügyében a zalame-gyoi gazdasági egyesület okt. 13-án Zala Egerszegen rendkivüh közgyűlést tart.
— Bessenyei Ernő Sümegben. Ha a polgár legszebb jogát gyakorolja midőn meggyőződése után képviselőt választ; ép ugy viszont a megválasztott országgyűlési képviselő legszebb kötelmének hódol midőn a benne hely zett bizalomnak egész oda adással igyekszik megfelelni, midőn kerületének érdekeit szivén hordja — ha kell tanácscsal, ha szükségeltetik tettel iskész a várakozásnak eleget tenni! Zala-Szent Gróth kerület polgársága meggyőződésében nem csalatkozott; nem csalatkozott, mert Besenyeiben mind azt föltalálta, amit egy kerü letéve! érző hazafias érzelmektől áthatott kép viselőtől várni lehet! Nem a kötelesség, nem kényszer; mi őt arra bírta, hogy választói körében másod ízben jelenjék meg — hozta ót f. év szeptember 2S án Sümeghre, hanem bizonynyal polgártársai iránt érző nemes lelkülete figyelmeztette őket a catasteri felvétekre, magyaráz tatta vele, hogy midőn a királyi becslő btrtosok a járási birtosokkal egyes községekben megjelenni fognak, hagyja abban bármely gazda egyéb munkáját, önmaga mutasson rá toldje netán terméketlen talajára, ne hogy a téves felvéti osztályzat később hosszas teher gyanánt sulyosodjék a birtokosok vállaira! — Megismertette Bessenyei a törvény által szabályzott katonai laktanyák építkezés módozatát, ki emelvén ebből a vidéken felállítás esetében háromló
magyarázzam vájjon megvitték-e ő hozzá is a közhirt, s ha igen akkor oh én boldogtalan.
Nem telt el a hat hét és Ida férjhez ment egy gazdag és nagy bajszú de minden szellem nélküli s igazán egy kalmár lelkű kereskedőhez, aki még a csillagokról is csak ugy gondolkodott, hogy csupán azért ragyognak az égen, iqisze-rint a kereskedő hajóját a tengeren utbaigaait-sák s tájékozzák; én meg egy szép reggelen ajkam sebeinek meggyógyulása után nyomban szivemen egy sokkal hosszabb idő malva gyu-landott sebet ejtő e tartalmú sorokat kaptam Idától:
»Uram !
Fogadja hálás köszönetemet, hogy verseivel nekem oly gyakran valóban élvezetes órákat szerzett. Adja ki, és én leszek az első előfizetője, de lássa nem csak szellemmel él az ember, én férjhez megyek egy derék kereskedőhöz, holnap tartjuk esküvőnket. Feledjen el és éljen boldo-dul! Isten önnel! H. IDA.*
Elszáll lelkem,...
Elszáll lelkem a képzelet Sas szárnyán,
A kisded lakba hol búsong Jó anyám;
Bnsong és tépi 5t a gondok Nagy kinja,
Mert kit ugy szeretett, távol Van fia.
Látom mint keserg szegénynek A szive,
Hogy nem szoríthat anyai Kíblére
előnyt, vállalkozás és segély nyújtásra buzdit ván a községeket. — Sümegben — ahol egy fél, akár egy egész lovas ezred részére térhiány nincs, ahol építkezési anyag, kő, mész, tégla stb. elég van^ laktanya felállítással, csak a közönség egy régebbi óhaja menne teljesülésbe. Az együtt levő szép számú választók azonnal egy bizottságot alakítottak; Sümegh, Rendek Tűrje — Szent-Gróth és vidék egyes községeiből. A bizottság egybe hivására e napon egyhangúlag megválasztott Takách Alajos elnök és Szmodics Károly jegyző, sümeghi ügyvédek lettek fel kérve. Ezen bizottság feladata leszen a laktanyáknak hol ? miként ? minő alapon és segély források felől tanácskoznak, kész tervezetükkel a megyei bizottsághoz további intézkedés végett kérvényileg fordulni. — Az érdekes értekezés után Mojzer József féle vendéglő nagy termében kedélyes banquette tartatott hol, felköBzöutésekben nem volt hiány — az érdemdús képviselőre, a választott bizottsági el nőkére stb. Azon óhajjal zárjuk képviselőnkés a megválasztott bizottság jóakaratú működését a közönség is minél inkább támogatni érdekbeli kötelmének ismerné, mely után egy czélszerüen berendezett laktanya díszíthesse minél előbb Sümegh város határát. Egy választó.
— A tepliczi ipar- ''és mükiállitáson arany érmet nyert Pérnicsi János vadászőrmester Nagy-Kanizsán. Egyebet nem tudunk róla.
— A balaton füredi színkört a jövő évi fürdőidényre Gerőfi Andor színigazgatónak ígérték, ki a télre felosztatja ugyan társulatát, de tavaszszal újra szervezni fogja.
— Gyászhír Lakner Antónia, Lakner Ferencz, keszthelyi gyógyszerész kedves s szép leánya folyó hó 28-án, este 8 órakor, 8 havi szenvedés után élte 18-ik évében jobblétre szenderült. Megdöbbentőleg hatott mindenkire ama villámként elterjedő rémhír, hogy Lakner Antónia, e még alig 18 tavaszt érő kedves leányka élte kora tavaszán költözött el az élők sorából. A kegyetlen halál áldozatul szemelte ki e még csak most fakadazó bimbót, irgalmatlan kezekkel fosztott meg éltétől egy oly szende leánykát, kit nyájas és leereszkedő modoráért tisztelt és szeretett mindenki, mély fájdalmat okozva a boldogult Bzüleinek, testvérének, rokonainak, barátnői és tisztelőinek. A hozzánk beküldött gyászjelentés igy hangzik: Lakner Ferencz és neje szül. Dongó Paulina mintszülők saját, ugy Géza fiuk, valamint Dongó Károly és n-je «sül. Adász Tövely Emília mint nagyszülők, végre özv. From Hezsőné szül. Dongó Albertina és Belmond Ferenczné szül. Dongó Emilia mint nagynénék nevében is a bánat legmélyebh érzetével jelentik forrón szeretett leáuyuk, illetőleg testvérük, unokájuk és huguknak Lakner Antóniának, folyó évi szeptemoer hó 28 án, esti 8 órakor, élte 18 ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, tüdőgümőkórbani hosszas szenvedés következtében tőrtént gyászos elhunytát A boldogultnak hűlt tetemei folyó hó 30 án, délután 4 órakor a keszthelyi szent Miklósról nevezett sírkertben tétettek örök nyugalomra. Az engesztelő szentmise áldozat folyó évi október hó l-én reggeli 9 órakor fog az Urnák bemutattatni. Keszthelyen, 1879< szeptember hó 28-án. A boldogult leányka hült tetemei folyó hó 30-án, délután 4 órakor igen nagy számú közönség részvéte mellett kísértettek ki az örök nyugalom szinhelyére. A boldogult barátnői fehér ruhába öltözködve vet-
8 nem önthet uj erőt sorsvert Fiába,
Hogy el ne essék tövises Útjába*.
Olvassa levelem könytelt Szemekkel,
S szerető keblében tájó Sóhaj kel,
Hogy annyi gond és fáradság Dijanl:
Szebb jövő Uvasza rám most Sem virul.
Sorvasztó bú közt százszor is
Átnézi,
Sorssal küzdő fia mi jót
Ír néki;
De csak vesződséges éltem Folyása
Van megirva minden egyes Sorába:
Zokog és könyez, ha nekem Ir vissza;
Bár kesergő bánatát meg Nem úja.
Mégis tudom, hogy könyeztek Szemei;
Mert minden levelét tele Könyezi.
Szívszaggató sóhaj közt ha Levelét
Átolvastam nem kinos a
Földi lét;
A szít hangján irt anyai Hő szavak,
Lankadatlan küzdelemre Gyújtanak!
EÁCZ MÁRTON.
ték körül a felejthetlen kedves barátnő hült te" temeit magába rejtő díszes . koszorúkkal (melyek száma 27 volt) egészen elfedett koporsót s igy a fájdalom legmélyebb érzetétől ily kor» ifjúságában megfosztott kedves emlékti barátnőjüket. Koszoruleányok voltak: Gleiman Györgyike, Geyscnlager Emilia, Merkl Gábriska, Szent-Mihályról, Sipos Ilka, Pacsáról, Stocker Vilma, Wünsch Ilonka és Vértessy Jolán úrhölgyek. Legyen könnyű a hant, mely a fóldi élettől ily korán megfosztott sjóbblétre felejthetlen emlékű kedves leányka hült tetemeit fedi, s vigasztalódjanak as eme nagy veszteség által oly súlyos fájdalmat érző gyengéd szülők assal, hogy e göröngyteljes földi élet után ismét feltalál andják a hál által elrablott kedves leányukat. Áldás és örökbéke lebegjen a boldogult hamvai felett!
— A Csáktornya zapresicsi vasút kiépítése iránt a varasdi kereskedőteslület a zágrábi ipar- és kereskedelmi kamara utján emlékiratot intézett a horvát országgyűlés által kiküldött regnicolaris bizottsághoz.
— Rövid hirek. A snproni hitelbank elleni csőd megszűnt. — A zanzibari zultán eltörülte a rabszolga kereskedést. — Hadzsi Loja 5 évre ítéltetett s Theresienstadtba szállíttatott.
— Gróf Károlyi Ede meghalt. — A nemzeti szinház deficitje 266 ezer ft. —ó felsége személye körüli miniBzter B Orczy Béla lett. — A nemzeti zenedének 360 tauitványa van 20 tanár alatt. — Gr. Károlyi György hagyatékának százaléka 1.110. 000 ft, Tajtékpipái 11.000 ft. vannak becsülve. — Vahot Imre és Sándor születési házára gyönyörű emléktábla állitatott. — A »Magyar Lap* megszűnt. — Pompeji elpusztulásának 1800 dik évfordulóját ezept. 24 én ülték meg. — a philoxera vesta-tnx Tokaj-hegyalján is mutatkozik.— A.S ettak-ringi németek koporsóval fűtenek, felszedik a sírból...mégis mi magyarok vagyunk barbarok
— Bismarcknak 50 rendjele van. — Hartung Ernő tbrsznagy meghalt, Hayuau mellett ellenünk harczolt. —
Ki nyert?
Brünn, okt. l-én: 9. 30. 43. 2, 3.
— Rudolf torajegyek, az okt. l-én megejtett húzásnál a következő sorozat Bzámok húzattak ki: 24, 293, 424, 731, 739, 852, 963, 999,1018,1030, 1212,1316,1360,1463, 1473, 1736, 1795, 1899, 1946, 2161, 2173, 2190, 2314, 2446. 2636, 2720, 2805, 2860, 2914, 2952, 3293, 3305, 3578, 3655, 3744; 3798, 3799 és 3993.
Szerkesztői Qzenet.
3641. E. V. Sümegh. Átadtuk a kiadó hiva-taluak, nyílttéri közlemény odavaló.
8642. J. Kolozsvár A tagsági dij megérkezett.
364?. 8z. V. K. A kért ssám megküldetett,
3644. L. Temesvár. Sajnáljuk a szándék megváltoztatását. Sok szerencsét!
3645. Egerszeg Az egyiket köszönjük, a má: síknak gratulálunk! Harmadikra: oka van a késedelemnek.
3646. O. P. Persze hogy rég elküldetett. Másikra : intézkedünk ha eleve intézkedik ön is,
8647. L. aNevelészeti értekezések" '' itt nem adattak »ajtó alá,
Felelős szerkesztő: Bátörfl Lajos.

Értesítés,
Ezennel vagyok bátor nagy érdemű közönségnek tudtára adni, hogy üzletemet át változtattam és a»Magyar király" fogadót vettem át, azért vagyok bátor a n. érdemű közönséget figyelmeztetni és becses pártfogásokért esdekelni, hogy minél nagyobb pártfo* gásokban részesítsenek. Az omnibus- és hintóm
9
az üzletemből minden vonathoz ki és be as indóházhoz forgalomban áll és azonkívül mindennemű külön fuvarok jutányos árért elfogadtat* nak, végül még bátorkodom a n. é. kösönség e csinosan berendezett szálló szobáimat legjutá-nyosabb ár mellett a t. cz. utazóknak figyelmébe ajánlani.
alázatos tisztelettel
Tarnay József,
Nagy-kanizsai vendéglős.
■ li
• E rovat alatt k&alöttért felelősséget nem
vállal a
TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY.
OKBOBER 5 én 1879.
M
OLL SEIDLITZ - PORA.
Csak akkor valódi,
ha minden doboz czimlapján a »as és az én sokszorosított czégem van lenyomva.
3I> év ¿ta a leejobb sikerek mellett fennáll mindennemű gyomor-betegsegek és emésztési akadályok, (mint étvágyhiány, hasszorulás), vér attO|á8 é> aranyér ellen. Különösen oly egyénekuek ajánlva, kik ülö életmódot folytatnak.
Hamisítások törvényileg bünteteek ttn
Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o. é.
30 éven kipróbált!
Anatherin-sz<yviz
cs. kir. udvari fogorvos Bécsben, belváros Bognergasse 2.
»
Minden más fogviznek elibe teendő mint óvszer fog és szájbetegségek ellen, a fogaknak romlása és lukassága ellen, kellemes ize és szaga által, erósiti a foghust és felülmúlhatatlan szerül használható a fogak tisztítására. (787 I. 10 — 12)
p^* Ezen kedvelt s nélkülözbetlenné lett készítmények megszerzésére mindenkinek megkönnyítessék különböző nagyságú üvegek, u. m. 1 nagy üveg 1 frt 40 kr, e°y középszerű nagyságú 1 frt és egy kis üveg 50 krért kaphatók.
Anatherin-fogtapasz,
RANCZIA BORSZESZ SÓVAL.
FA. legmegbízhatóbb óusegélyzS szere a szenvedő emberiségnek minden belsó 0« külbő gyulladásnál, a legtöbb betegség ellen. min. dennt-mü sebesülések, fej-, fül- és fogfájás, régi 9érvek és nyílt sebek-rákrekélyek. üszök. szemgyulladas, mindennemű bénulás éa sérülés stb, Stb. ellen.
Qvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é.
Hal-májolaj.
Krohn M. és társátó Bergenben
(Norvégiában).
i. Ezeu halmáj .zsirolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló
faj között az egyedüli, ''mely orvosi*czélokra-használható.''
Ara egy üvegnek használati utasítással I frt o. é.
Fő szállítás Moll A. gyógy szerész, cs. kir. udvari szállítónál, BéCS
Tnchlauben.
Raktár az állam minden hírneves gyógyszertárában vagy füszer-keresk edéseben. linktár nélküli helységekben maganegyének Hdgyobb megrendeléseknél megfelelő árleengedéshen részesülnek.
A t. cz. közönség kéretik határozottan Moll-féle készítményt rendelni és csak olyanokat elfogadni, melyek saját óvj egyem és aláírásommal vannak ellátva.
Ruktárak : Nagy-K.mizsa l''ráger Béla gyógysz. Rosenberg Ferencz Fesselhofer Józaef Rosenftld Adolf. — Z&la-Egerszeg „Gyógy*zi-rtár a szent lélekhez*. — Barcs Doruer S. Csáktornya Göncz L. v gyógyszerész Kaposvár Kohu J. Schröder Sándor gyógy. Th. Kecskéssy gyógy-Kaproncsa Werl: M. gyógy. Kőszeg Csacainovics 1st. eyógy. Küttel 1st. gyógy. Keszthely Schleifer* A. Wünsch F. Körmend Káiz Ján. Szombathely Pillich Ferencz gyógy. Sopron Mezey And. gyógyszerész Bánok-szent.György A. C Fibicz. gyógy. Zagrab Mittibach S. gyógy. Irgalmashoz gyógy. Szalónak Schvarcz Gusztáv gyógy. . " (765 40—62)
a fogaknak tisztítására és épentartására, eltávolítja a rósz gzago és a fogkövet Ára egy üveg adagnak i frt 22 kr.
A Popp-féle szagos fogtapasz
legkitűnőbb «ér a szájüreg és fogak ápolása és fentartására. Egy
darab ára 35 kr.
Xövény fogpor. Megtiszitja a fogakat, eltávolítja a fogkövet és tiszta fehér ényt ad a fogaknak. Egy doboz ára 63 kr.
Popp-féle fogplonbe
lukas fogaknak magunk általi megtöltésére.
Füizeres gyógytani
növény szapanja vegytanilag vizsgálva s a császári orvosi tadomaaykar által
BéCSbtO és még számos gyógytani társulatok és kltünfi orvosi egyéniségek által Európában mint a
legjobb é* legtisztább
szer ismertetett el a bőr ápolására. Egy darab ára 30 kr.
Szíves figyelmeztetésül!
A hamisítástól v*lő óvakodásra fipyolmr-s»é t- sszük a tisztelt közönséget, hogy az Anatberin-szájviz minden üveg nyakán egy védjegy van (a Hygea és Anatberin készítmény czéggel) valamint minden Üveg egy külső borítékkal van körülvéve. me!y után látható- viznyom»sban a birodalmi sast és czéget mutatja.
Kapható : Nagy-Kanizsán : Práger Béla gyógyszerész urnái Rosenberg és Fesselhoffer József füszerkereskedésükbeu. — Pápán : Tshepén J., és ^ermüller J.-nél. — Kesztin-lyeji :. Pfiszte-rer gyógyszerész. — "Zala-Egyerszegen : Isóó F. gyógyszerész. — Kaprom-zán : Werli gyógyszerész. — V^rasdon : Halter gyógysz.
— Sümegben: Dorner Kajet. — Szombathelyen: Pillurh Ferencz es Rudolf gyógyszer. — Határőrvidéki Sz.-György ön : Fíbic E. C
— Veszprémben : Tuszkfcu és Társa. Guthard Tivadar és fiainál, ugy Ferenczi gyógyszerész. —Székesfehérvárott: Braun J., Broaz-mann, és Dieballa gyógysz —Lovas-Berényben : Hcisler py^gysz.
— Kalocsán : Horváth K. gyógyszerész. — Pakson : Flórián J. gyógyszerész. — Körmenden : Horváth J. Somzenrend gyógyszerész — Kaposvárott : Kohn J. Schrőder és Dará« gyógysz. Szeg-Ezárd : Brahsay gyógysz. — Bonyádon : Kramolin J — Ma án: Michitach St , Herzfeld fiai. és Bőszek gyógysz. — Pécsett : Zsol-nay W. és E., Zách, Knnz, Kovács, és Sipócz gyógysz. Ká-rádon : Zadnbánszky gyógysz. — Marczalibau Tolna : Fichtl 8 gy^gyaz" — Iínnaföldvárott
— Szent-Györgyön : Nöthig. — Alsó-Lendrán : Rohonczou : Simon gyógyszerész uraknál.
Kiss gyógysz. — Lukács gyógysz. Kiss gyógysz. —
L. ▲ A ♦ ■ ^ a. TA
g: Majdnem ingyen ^S
»
Azon megbízást kaptuk a nem rég tönkre jutott nagy an. gol británia-ezüst-gyár csődtömeg igazgatóságtól, miszerint vala-meun^i a raktámnkban Iévó britana.-züst-árukat a szálitásának Caekély térítéséit és a munkabérnek* ''|4 rétzeért oda adjuk.
Az összeg beküldése mellet vagyis pedig utánvételnél mely 6 frt. 75 krból áll, ezen öszeg épen csak a «»állítási dijf Angol országból Bécsbe és igen csekély részét a munkabérnek teszi ki, a miért minden ember a következő tárgyakat valódi értékének *|4 részén alnl tehát majd lo?yen kapja (900 11 — 12)
6 drb. kitiino jó asztali-kés Británia ezüstnyél és ; J, * m
valódi angol ezüstaczél pengével. ^ *s 5
tí „ biitania ezüst kávéskanál legjobb minőség. / ~ 3 •
6 „ legfinomabb villák Británia ezütsből egy drbi.an 4 £
6 „ nehéz Británia ezüst evőkanál. ) e « —1
1 „ erős Británia ezüst téjmerő í £ .. o
1 „ nehéz Britáuia ezilst leve&meró 6 „ Británia ezüst késtartó 6 „ angol Viktória tárcza finom véső/étel.
2 . hatásos Británia ezüst gyertya tartó.
40 drb.
Mind ezen 40 drb a legfinomabb Britáuia ezüstből vannak készítve mely egyeiüli a világon létezendő érc, mely örökké fehér marad és a valódi ezüstéi J0 évi használat után kiilömbözhető meg, miért Jótélva lesz.
Czim és «gyedül; rendelési hely 3 cs. kir. osztrák magyar
városoknak.
Generál-Depot der I. engl. Britania-Silber Fabrikeu: Blau & Kann, Wien, I. Elisabethstrasse Nr. 6.

MILHOFER JÓZSEF
ékszerész,
Jöutcza a városház át ellent ben.
Ajánlja dúsan felszerelt gyémánt, arany és ezüst ékszer raktárát jutányos legolcsóbb árak mellett.
Nagy választék gyémánt s más kövii gyűrűkben, úgyszintén jegygyűrűkben, óralánczokban, garnitúrákban, medallionok s keresztekben, ugy szintén ezüst ahányok, gyertyatartók 8 egész ezüst készletekben.
Minden nálam vásárolt ékszertárgyak a kir. fémjelzó hivatal ellenőrző próbájával el vannak látva.
Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek, nem tetsző tárgyak készségesen kicseréltetnek. (777 10 — 12)
l-1

■ ■■■ mm ■ ■ mmu mmmwmu
o
5 :e w
C J) a
Sér v-szen vedőkn ek
«
bérmentea megkeresés után mindenki készséggel és ingyen kaphatja az alulirt czég által, a használati módját, az Hirsaui, a'' Svaiczi Sturzenegger féle ártatlan Altesti-Kenrtcanek* E haazná lati módhoz van temérdek bizonyitvány valamint köszöni irat csatolva a kigyógyultak által a szétküldés egy edénvb^n történik, a melynek ára 3 frt 20 kr. (92G 2-8) *
Kapható:
FOlíMÁG Yl FERENCZ,
a Szül Máriához czimzeti gyógyszertárában
Budapesten.
<

PtdJlMlt
Cs. kir. szabad.
köszvény
és
csúz
hárító
Ezen újonnan szervezett kSszvény és osoz-biritó, melynek hatá hysikai törvényen villanyosságon alapszik, minek okvetlen következnie kell, miután mindenkinek ki köszvény vagy csúzban szenved, nélkülöz-hetlen. Hatása már rövid használat után a fájdalmak enyhülésével mutatkozik; hosszabb viselés után ezen köszvény és czúz tüneményei egészen, elvesznek. Egy ilyen háritenak az ára használati utasításai együtt 4 frt. Vidékre pedig a 4 frt 30 kr. beküldhető. (878 16-16)
Egyedül kapható csak a szabadalom tulajdonosánál.
i
Grátz Gyula,
■r Bécs, II. kerület Praters''asse Nr. 49 ezelőtt VI kerület
Mariahilferstrasse Nr. 79.

Párisi világkiállítás 1878 2 arany és egy ezüst-éremmel kitüntetve.
GANZ éa TARSA"
vasöntöde és gépgyar-részvény-társulat, Budapesten II. ker.
Ajánlják Í8Ö8 16—20)
kérgöntetü hengerekkel ellátott hengerszékeiket,
melyek néhány év óta a bel-és külföldi malmokban eddig használatban levő köveket mindinkább háttérbe szoritják, és a kisebb malmokban is, az őrlés kitűnőbb minósitése végett igen előnyösek.
Ezenkívül mindennemű gfcp és öntödei munkalatokat, kérgöntvényü kerekeiket bányászati munkálatokat stb.
Nincs több buzaüszög!
A Dupuy N.-féle vetőmagpácz használata mellett.
Ezen rézgálicz (kékkő) s más maró sókból álló pácz teljesen elpusztitja — ha a minden . csomagon olvasható egyszerű kivitelű használati utasitás pontosan követettik, — a búza, árpa, zab, köles, tengeri, stb.-nél a vetőmagon találtató üszög csirákat, mint ezt számos bizonyitvány erősiti. —
A magas magy. kir. minisztérium gazdasági közleményéi a Dupuy N.-féle páczot mint egyiket a legsikeresebb szereknek ajánlják a buzaüszög elháritására.
Áttekintések bizonyítványokkal kivánatra ingyen és bérmentve.
Ára egy 2 hectollter (200 liter) magra való csomagnak 30 kr.
Kapható: Nagy Kanizsa, Rosenfeld Adolf. Alsó-Lendva, Tomka, Lenti Tauss — Muraszerdahely Gra-howecz. — Zala-Egerszeg Gráner L. és fiánál.
(928 6-8)
(09 —¿08» ''uoSaameS:* uwqyjyijj«8X80/8 -g J»«*9f *89ll°H uoj«a««A Ví 1|özoW ''<lB9Pi B? uyaoaojdvyi -»»«.(Hy/iil -pj ''me^V UöqfloiuiiH uoqii^pa^najojiaeaínj »•? -SVA -fájj IOUJOQ •ayApti9^-''V ''istsXap/a *v "JH *f »po^nyii
o88b8ouy ''uopajav jjosoj«.cj ¡vp«qb2« ^ *so
•J».1««!P9I».\ n»unw ^«CioivSi not* ^«o )j«ui ''|«]|un«fi|fAO(
aoxoqii|> vil !Oi(UQj(J.»r|ipA nosjCi9J»H »''|iii<>t«/Sg
tíiuvmi ''iunt,í"«,-,*i»5i «—--,-—r1 ^ -»in«** «i««ii nt''qPiHP
j}/* '' -uniufuwyiJ BfiniK
_ " >jljS»i9|o J«(<>l
BWyMMj -oq<>| U»(|W)UI1(0) Odptiftu i»iwtn.(i<;jiä jjoajíii
«,•>»(!( trq ••
LSA i¿V ¿SM ||»uuo»M 0|«.v cjyfyXjjym»Xn ipulfnCH
¡ 1 /SI Joi«|.u»i «_i».»J)dj ti j.i.iit v )aijjTi|uj ''u*<(ySwai PvViAriH l°1>M I)|>1N«|'' UI9U *||>P» *)1UJ uots I '' KfJÜal l''jnn u»|).»mpj«iaqíjui i|o)UiiJO| »if A»f
,I9.iox8.C3o.(S so)zjq ;n.inqopm so ¿t^k^po^oj ''H^oqo^foj SQäoqojf ^öfteqneui ^ ppn; B
''TOJO^nzonora- pjn?
ÁU9>JS9>J
agy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptolajdonos Wajdits József gyorssajtóján.
tylWrlMBM» 1879. obtober d-én.
8 frt.f
ElHzstéaf ár
<vre'' . . «1 évre . .4 negyed évre . . 2
jj Mám 10 kr
f Hirdetések
6 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 g min.len u. további torért 5 kr. NYILTTéRBEN
soronként 10 krért vétetnek felit Kincstári illeték minden jegyes hirdetésért külöoí 30 kr fisetendS. t
nseiiyolestfik éyfolyam.
szellemi r< iUetS közlemények a izerk«w»tíh3s. U
anyagi résxét Illeti közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intésendSk: NAGY-KAHIZ8A Wlassissttz
Bérmentetlen levelek, csak ismert monkatár- | •aktéi fogadtatnak eL|
előbb:
O 2V
\Eéairatok A küldetnek.
S-Kanizsaváros helyhatóságának, „n.-kanizsai önk. tüzol tó-egylet", a „n.-kanizsai kereskedelmi s iparbank", „n.-kanizsai takarékpénztár«, a »xalamegyeMUtalános tanitétes lAlet", * „n.-kanlzsai kisded-neveló «gyesölet4'', a »soproni kereskedelmi a iparkamara n.-kanizsai külválasztmánya* s több megyei és Tároai egyesület hivatalos érteniUje.
Hetenklul kélszeft vasárnap- s csütörtökön megjelem) vegyes tartalma lap.
Előfizetési felhívás
a
, Zalai Közlöny"
'' lietenkint kétszer megjelenő lap f. évi I V-dik évnegyedére.
Az utolsó ez évi évnegyed megkezdetvén, tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek elófizetésök mult hó végével lejárt, hogy azt megújítani idejekorán szíveskedjenek, nehogy a lap rendes szétküldésében akadályok támadjanak. Vidéki elófi-."zetóknek legalkalmasabb a postautalvány igénybe vételével küldeni az> összeget.
Hirdetések gyorsan és jutányosán közöltetnek.
Kérjüa í. közönségünk becses pártfogását s lapunk szives terjesztését.
Előfizetési ár.
okL—decz. negyedévre .. '' . ;2 frt.
okt.--mart. 1880 félévre ''. 4 „"
okt.—jun. „ 3 negy. évre 6 „
okt,-szept. „ egész évre 8 „
- okt. —decz. „ öt negy.évre 10 „
WAJD1TS JÓZSEF könyvkereskedése.
Főutcza Wlassicsház.
Néhány szó a eselédügyliöz.
Cselédeink rosszak, gonoszak! Hallani minden lépten-nyomon asszonyaink ajkáról, "olvashatni a sajtóban, de mind a mellett e tűrhetetlen állapottal megvagyunk elégedve, mert javítására nem is gondolunk.
Az ügy pedig fontos, megérdemlené, .hogy első sorban asszonyaink lépnének, a kedezményezési térre; azért mondom, hogy
asszonyaink, mert a cseléd legközelebb ül úrnőjéhez, ennek parancsait teljesiti kedvvel. vagy anélkül.
Tényleg mit tapasztalunk ?
Azt, hogy asszonyaink túlságos elné-zók, hogy soha sem vizsgálják, kit fogadtak házukhoz? Hol szolgált? Mi nemű munkát végzett? Meddig volt az utóbbi helyen? Ha nem szolgált, hol volt, mit mivelt, és mért nem szolgált ?
Ugyan kérem, kinek jutna eszébe mind ezen apróság; azért nem szolgált, mert otthon volt, punktum, ez a kategorikus felelet a sok kérdésre.
Uram teremtőm! Hány cselédnek van gyanús otthonja, a hol a javulás helyett napról-napra, fokról-fokra lefelé sülyed a bűnben, a kárbozatban!
Tudom, asszonyaink közül sokan fognak neheztelni reám, de kimondom, talán be is bizonyíthatom, hogy asszonyainkat nem kevés mulasztás terheli, mert s cselédügynek nem tulajdonítanak kellő fontosságot.
Ismerek nót, a ki maga is tart, körülbelül másfél évtized óta folytonosan cselédet, hol kisebb, hol nagyobb kellemetlenséggel, neki is voltak boszus napjai álmatlan éjszakái és mit cselekszik ez az asszony? Csak azt: minden udvarbeli uj cselédet ő szolit meg legelőször, kikérdezi hogy fogadta az asszonya, hogy nézett rá? Szép szemmel, vagy görbe szemmel? Mit kapott enni? Hol aludt? Van-e \>éx csületes ágya? Különben vigasztalja; nem leszesz te ott két hétnél tovább, minden cseléd megszökik onnan, mert nem kap enni, a dolog, no az megvan, bőven. Fz az asszony még azt is tudja, kinek mije
TÁRCZA.
Egyszer nyílik...
Egyszer nyilik az életben szerencse, Most lehettél volna babám menyecske, De már kés^ nu-gcaaltad hti szivemet, A mely téged oly lácgoiva szeretett.
Azt gondoltam, hogy igxzán szerettél, Amikor rám oly édesen nevettél ; Podig dehogy, — azt nevetted galambom, Hogy szeretlek érte megcsalsz, —r fájdalom.
A lelkemből bánatboruk kelnek fői, Künyeso hall bobánatos szememből ; No de sebaj, a borura derű jő, Eső után felüdül a levegő:
Hamis a lány, ez hamisabb, mint amaz, Jó szerencse, ha száz körül egy igaz, Te is csalfa, hfi szivemet megcsaltad; De azt tartom százszor inkább magadat,
Elhárfázta fejkötodet szent Dávid, Várhatsz akár az itélet napjáig, -Oda adhat édes anyád örökbe Gaggon ülő vén lány maradsz, örökre!
lfj- VÁRADY FERENCZ.
Az első czikk.
Szukáts Lajostól.
Vegyem ? ne vegyem ? Oh jaj, sehogy sem tudom ugyan mit csináljak szegénynyel? Hiszen már oly régóta őrsöm akár valami nagy kincset, mindig a sötétben tartom fogva, mint valami nehéz bűnöst, az asztal kis fiókjában. Pedig szegényke semmi rosszat sem követett el, hogy oly nagyon is csukva kell lennie.
De mit tegyek vele ? ...
Hab, ott maradsz, a hol voltál; forrd ki magad, majd csak lesz belőled is valami! Megint a Botét börtönbe vetettem szegény ártatlan czikkecakét.
Hasztalan volt az, ismét elfogott a lelki furdalás Oh jaj már mit is tegyek vele? Nem bánom elviszlek, el én, — gondolám, — de ha a papírkosár mélységes fenekére jutsz, no akkor már keresztet vethetsz, — akár tuczat számra is — a napvilágot látásra.
Hiszen ha még csak oda jutnál boldogan érezhetnéd magad. Valamikor majd kikerülnél a — hová V — sehová sem más hová, minv a sajtoshoz. De az engesztelhetien szer kesztő ur ennyire nem méltat, hanem egyenesen a kályhába hajigál itt azután as ördög elvisz örökre. De el ám.
No jöjj, egy-kettő, most már elérkezett az itélet napja vagy élsz, vagy el visz az ördög.
Reszkető kézrel dugtam a zsebembe, annak is a legíenekére s egyenesen a szerkesztői iroda ielé mentem.
A bosszú uton egyébbről sem gondolkod tam, mint czikkemról. Elfogadják e nem e? Mit szél majd a szerkesztő ?
Hála az égnek, hogy elértem valahára a a szerkesztői irodát, mert valóban már nem tarthattam volna mély zsebemben, miután valami as oldalamat ugy ancsak nyomta. Talán a csikk ? Egyéb sem kellett volna. A lelki furdalás volt as a valami. Majd elállt a lélekzetem, mikor as ajtó nagy kilincsére tettem a reszkető kezemet. Szintúgy borzongott a hátam, mintha tél közepe lett volna ugy vacsogott a fogam« Pedig ha jól emlékesem as uton majd elolvadtam oly nagy volt a hőség.
van a nagy mosásban, megbecsüli mennyit ér, és csak ugy örvend gonosz lelke, ha egy kis per-patvart eszközölhet. Ezen fra-ternizálás a cselédekkel sem nem szép, sem kedvező eredményre nem vezethet, mert ha egyszer ott rágódik, a neveletlen cseléd fejében a bogár, hogy az a hely, a hol ő lakik igen rosz hely, nem kap enni, a földön fogy aludni, dolgozni fog éjszaka is, hiába válóság ott minden humánus bánásmód, elesik a kedve mindörökre.
Ismerek egy más asszonyt, a ki a világért sem beszél semmiféle házidologról más ember cselédjével, hanem a helyett minden este kiadja cselédjének a forintot, a holnapi szükséglet fedezésére. A cseléd pontos, mindent összevásáról mig az asz-szony fekszik, a számadás mellett azonban, minimum tiz krajezár bent marad a zsebében ; házi asszonya pedig nem számit utána, de ezért nem panaszkodik, hogy rosz a hus, a főzelék meg kevés, más valami pedig méregdrága!
Ismerek végre asszonyt, a ki hogy megmutassa, mily nagy asszony, három cselédet fogadott első szülöttje kedveért. Szakácsnét, szobaleányt és dajkát. E három cseléd azután egymásnak csinált dolgot, egymással pereltek szakadatlanul. A tiatal menyecske mit tett? Kibékítette \ mind a hármat, vett nékik egy-egy uj ruhára valót. Az étei pedig mind ott penészedett, romlott rakásra, nem kellett senkinek, mert elég nyalánkság jött ki ugy is az asztalról, sokkal ízletesebb a liba-pecsenyénél. Ez az asszony rövid három év alatt tönkre tette a férjét is, magát is. Jelenleg; ó maga a cseléd. t
Nagyon természetes, ha most ily ese-
léd máshová vetődik, a hol nincs oly oktalan pazarlás, a ruhavétellel sem igen sietnek, a piacira is maga jár a tens asszony, nem lesz megelégedve, iparkodni fog mennél előbb szabadulni oda a hol Kilátás van egy második havibér megtakarítására.
Mig ezen természetellenes müveleteket el nem fogjuk ejteni, nem iparkodunk mindenben az egyöntetű eljárásnak eleget tenni, cselédügyünk javításáról szó sem lehet —
A cselédügy pedig javítható, ha szigorúbb kezelés alá veszszük a cseléd könyveket, ha a mi nósit vény eket lelkiismeretesen fogjuk kiállítani megmondva benne az igazat, ha olyan cselédet, a kinek mi-nősitvénye kifogás alá esik, szolgálatba nem fogadunk, ha a cselédszerzők lelkiismeretesebbek lesznek, nem adnak a cselédnek hamis útmutatásokat, mit tudnak, mit nem tudnak, mert nekem is volt már oly cselédem, a kire azt mondta maga a cselédszerző asszony, hogy mindent tud, de végre is kiderült, hogy még teríteni s<m tud, a főzésben pláne még csak hozzá sem konyít pedig a könyvében bent volt mint szakácsné szolgált X asszonynál 3 hónapig.
Istenem, teremtőm, be más világ van a vidéken még a cselédekkel is, nagyon jól tudom, kedves, kisszülő városkámban, nem is fogadnak, kevesebb egy évnél, szolgálatba senkit és nem fordult elö kellemetlenség, igaz, hogy ott nem beszélik le senki cselédjét, harmincz lakó sincsen egy udvarban, a kik csak a mások dolgával törődnek, a magukét pedig elhanyagolják.
V. J.
A szerkesztő, a munkatársak sorra reám
függesztették vizsgálódó tekintetöket.
Tudom, oly helyzetben még színész sem volt, midőn a színpadra kilépve száz meg száz látcső irányú! feléje, — mint mikor a szerkesztőség minden embere csak engem nézett.
Ha jólemlékszem talán mókáztam is valamit. Elég az hozzá oly helyzetbe jutottam, hogy azt sem tudtam álmodom>e, vagy ébren vagyok. Hát még akkor mennyire zavarba jöttem, mikor a ázerkeaztő ur hidegen igy szólt hozzám:
— No ifjú barátom mit hozott?
Azt sem tudtam, hogy feleljek-e vagy cs»k szépen hallgassak. Mégis jobbnak láttam az utóbbit. Tehát hallgattam.
— Talán csak nem verset ?...
Ezt már kereken mertem tagadni.
— Nem.
— Tehát prózát?
— Igen.
— Nagy csuda! Látja iQu barátom ön ma eddig as első, a ki prózát hozott. Néaze csak — ezzel egy nagy ládára mutatott, — ez csupa vers! Vers ismét csak vers!
No gondoltam — itt akár minden előfizetőnek más és más verset tehetnének a lapba«
— Mai világban saólt a szerkesztő mosolyogva as egyik munkatárs felé fordulva, a ki a tintát ugyancaak fogyasztani iparkodott — ha a kis gyermek elhagyja a bölcsöt már verseket kesd irni, a krumpli esnkórhos, a mezes kalácshoz, a rosz dajkáról, a hálósipkáról, és tudná az ég elóesámlálni még miról. Ha már ir, hát csak irjon, de ne küldje melegibe ide hozzánk, hogy közöljük.
— Hja ilyen a mai iíju nemzedék! szólt
az egyik munkatáras tintás ujjait ugyan csak szaporán törülgette.
— Köszönjük ifjú barátom, as üsenetek-ben majd megválik, hogy mily sors éri prózáját. -
Hála as égnek, hogy megszabadultam mind czikkemtől, mind pedig a szerkesztői irodából. A mint az utcsára értem asonnal szabadabban lihegtem.
Még csak moat lepett el a kíváncsiság. Már kora reggel felkeltem, hogy kezeimhez kaphassam az újságot imentól előbb.
Páf! Egyetlen egy árva betű sincs csikkemről. Itt van egy regiment szerkesztői üze-net, de csupa versről, ez ia csak versről, no de mind csak versről egytől-egyig. A mi sok as már mégis sok! Haragosan dugtam ssebre a hírlapot
Eljött a másnap reggele.
Még korábban keltem feL Alig bírtam a kezeim között tartani a lapot, annyira reszkettem. —
Áhá van ismét egy csomó szerkesstői
üzenet.
H. L. urnák (Komárom »Elmegyek, örökre el.• Jól tessi, ha versét is elviszi magával. B. S, urnák (Váca.)
Mily én*et bánta engemet." -
— Sületlen fűzfa verseset. — De nem is más. —
G: E. úrhölgynek (Bpest)
Kissé hotssu, — no de majd meghát-rázzuk.
F. G. (Bpest.), Megbán tam már ezerszer." csakhogy megbánta. Ön valóban boldog lehet
M. I. (Krshgy.) „A keserv*. Nagyon keserves.
tizennyolczadk évfolyam
ZALAI KÖZLÖNY
OKTOBER 1879.
Jegyzőkönyve
a , zalamegyei ált. tanitó-testület központi választmánya 1879. szept. hó 21-én Keszthelyen tartott rendes havi ülésének.
Jelen voltak:
Belányi Tivadar, Biró József, Nagy Mariska k. a., Klug József, Haschstel József, Uj laky Mátyás, Pöltz Pál, Vöröss János és Ertl Károly közp. választmányi tagok.
As elnöki széket Csathó Alajos tantestületi elnök gyengélkedése folytán Belányi T. alelnök toglalá el, ki melegen üdvözölvén a val. tagokat ac üíést megnyitottnak nyilvánitá.
1) Felolvastatott a f. évi aug. 26-án Ta-polczán tartott évi rendes közgyűlés hitelesített jegyzőkönyve és tudomásul vétetett.
2) Alolnök jelenté, hogy a Tapolczán tartott közgyűlés megbizásábal az elnökség a nyug-dijbefizelési ivek kézhez szolgáltatását a megyei tanfelügyelősé^nél kérvényezte, a tanító egyletek orsz. szövetségénél a csatlakozást, bejelenté s ugyan ehhez beküldéa tanitó nyugdíjtörvény revisioját sürgető jköny vi kivonatát a tapolczai közgyűlés jkönyvéből; körirat bocsájtatott valamennyi járáskörhöz, hogy tisztviselőik s tagjaik névsorát küldjék be s egyúttal felkérettek a körök az irkák hátlapjaira vonatkozó pályatétel kidolgozására; az alapszabályok módosítására vonatkozó kérvény a nmltgu m. kir. vall.- és közoktatási minisztériumhoz felküldetett; Oberländer S. kővágó-eörsi izr. tanitó ügyében a megyei közigazgatási bizottsághoz kérvény-in téztetett; Tapolcza város tanácsához a szíves fogadtatásért köszönő irat menesztetett. Ezeken kívül több más folyó ügy nyert elintézést. Erre bemutatá alelnök az elnökségi iktató könyvet, mely a fentebbiek elintézését igazolja, valamint azt is, hogy az elnökség f. évi aug. 2(3 tói mai napig 15 folyó szám alatt 37 ügy darabot küldött szét. Örvendetes tudomásul vétetett.
3) Alelnök jelenti, hogy a „keszthelyi já-. rási kör" választmánya a kör pénztár készletének egy harmad részét már áttette a tantestületi pénztárba. Tudomásul vétetett s egyúttal azon óhaj nyert kifejezé»t: vagy ha a többi járási körök s mielőbb hasonlóképen cselekednének.
4) Biró József azon örvendetes hírt hozá a választmány tudomására, hogy a legközelebb tartott városi képviseleti gyűlésen t. Bálás Árpid ísk. azéki elnök s városi képviselő ur melegen szólt a mellett, hogy a városi költségvetési előirányzatba egy megbatározott összeg a gyűlésekre menő tanítók napi dija és útiköltségeik fedezésére vétessék fel, s hogy ezen felszóhtás folytán az 1880-ik évi költségelőirányzatba fel is fog vétetni.
Örvendetes tudomásul vétetett.
5) Biró József indítványára a választmányi ülés megbizá az elnökséget, miszerint kérje fel valamennyi járási kört, hogy a körben megvitatott azon tárgyakat, melyeket a jövő évi közgyűlés elé óhajtanak vinni, legkésőbb lSSO. évi január l-ig küldjék be a központhoz, hogy itt megvitattathassék s e végből''a járási köröknek is kiadattathassék.
6) Pöltz Pál szorgolmi óhajtja azon közigazgatási járásokban és a tanitó járási körök mielőbbi megalakítását, melyek''ben eddig nem ▼olt, mintp.o. a pacsai, tapolczai stb járásokban.
A választmány hosszú eszmecsere után abban állapodott meg, hogy megbízza az elnökséget : miszerint átiratilag keresse fel a megyei
Ne hogy t. olvasónkat valami baj érje, a papírkosárba dugták. Egyik munkatársunk még most is szenved versének elolvasása folytán. Nem gitár a lant, a melyet minden cseh trombitás pöngetni tud.
H, I. (Helyb) Mint látjuk ön azt sem tudja, hogy mi fán terem a vers. Hogy tud ilyen sületlenségeket írni ilyen forró időben ?
Ejnye hát hol van már az enyém ? Meg van már, meg van.
„Sz. L. (Bpes''.) Besoroztuk.*
No hát valahára. Csakhogy tauglich!
Előbb még alig bírtam lélegzeni s ezen egy szó „besoroztuk" óriási hatást gyakorolt.
Mintha 2 siló nehézségű súly esett volna le a keblemről, oly annyira megkönnyebülten éreztem magam.
.: Oly jó kedvem lett azután, hogy ott van a szerkesztői üzenet, még Sipinek a kis kutyának — is meg akartam mutatni, hogy : nézd komé, elfogadták a czikkemet! De eszembe jutott „hogy utoljára még eltalálja olvasni smajd örökében megeszi az újságot," ezért tehát nem reszkíroztam.
Másnap ismét korán virasztottam. Már örültem, de mikor a tárcza rovat czimót el olvastam, mintha dézsa vizr.el öntöttek volna végig. Már-már aggódtam, hogy nem jön a csikk. Talán nem is nekem szólt az üzenet! Elő sem lehet azt számlálni, hogy mily kétségbe ejtők voltak ekkor gondolatim.
Reggel már alig vártam a hírlapot. Mi*
tanfelügyelőeéget, s kérje meg, hogy a közaégi isk. Unitókat a tantestületbe való belépésre hí vatálból utasítsa s azok névsorát küldje meg az elnökséghöz.
Egyéb tárgy nem lévén az ülés bezáratott
BELÁNYI TIVADAR m. k.
testületi alelnök, mint a gyüléi elnöke.
Jegyzette: ERTL KÁROLY, m. k.
a zalam. ált. tan.-t©«tület
főjegyzője.
Eszmék a sceptlcus világból.
Tagadhatatlan, hogy a boszniai, noviba-zári vállalatból Ausztria-Magyarországnak ez idejüleg mi haszna sincs, sőt hogy az nagy áldozatokat igényelt, s még igényleod, az tisztán áll előttünk.
Ámde ez a képnek csak egyik oldala. — Az államok életében előadja magát oly alkalom, melyet elszalasztani nem lehet, nem szabad habár annak használata a legnagyobb erőfeszítésbe kerül is.
Az államok előtt néha azon dilemma áll: vagy —vagy!
A muszkáknak a balkán félszigetbőli ki takarodáaok, mit sem használ, ha az ottani tartományok bani primitív állapotú népek magukra hagyatnának. — Ekkor rövid idő alatt, a kölcsönös vetélkedés, a muszka izgatás — foly tán a lángok ott újra kitörnének, — ezeknek eloltására a magával is tehetetlen török állam képes nem lenne, — azt pedig, hogy az ezen tartományokbani kereszténység a pasa-gazdálkodás alól felszábadult a civilizatió és humanitás érdekéből csak helyeselni lehet, de ez po-liticailag is szükséges volt, mert a későbbi muszka beavatkozásokrai szép ürügy, éppen csak ez által vétethetett el.
E helyzetben tehát nemcsak a mi legfontosabb érdekeink, de Európa érdeke folytán is elutasithatlan szükséggé vált ottan egy oly hatalomnak fellépése, mely minden tekintetben elég képességgel bírjon a muszka, s pánszláv fulánkokat kiszaggatni astatusquo ellen intézendő merényleteket csirájában elfojtani, s oda hatni hogy az ottani népek közötti józan fejlődés lehetővé tétessék, s a nyugoti cultgra meggyö é ereztessék.
Ezen nagyszerű feladatnak foganatosítására természetes, hogy fekvésénél fogva egyedül Ausztria Magyarország volt éa van hivatva.
A most mondottakból kitetazik, hogy as 1877. és 1878. években kí tört keleti véren drámának lefolyásánál, Ausztria-Magyarország és Németország részéről a következő czélok tűzettek ki ;
1-ör. A török államnak a mostani álla-potraí devalválása.
2-or a muszkának a balkán-félszigetből örök időkrei kiszorítása, — s a további beavatkozhatna a Bzép ürügynek minden korrai elvétele.
3 or. Az ottani tartományokban a józan és békés fejlődésnek biztosítása tekintétéből, — a tényleges felügyelettel Ausztria Magyarországnak, — Európa részérőli megbízatása.
Eme három pont megfejt mindent, a történtekről minden homályt eloszlat.
Igen természetes, hogy az ige, — csak is A usztrra • M agy aro rszágn a k, Németországgal i elő -zetes egyetértése, és megállapodása folytán, válhatott testé.
Hogy ezen előzetes egyetértés a két állam
között már a keleti háború kitörése előtt meg volt, — annak abban az időben már félreís-merhetlen jelenségei voltak, sőt ast már akkor • mi csekélységünk is ugy látta.
Idézzük itt a „Zalai Közlöny «-nek 1876. éri nov. és deczemb. közzé tett 93 és 103 számaiban megjelent csikkünket, mely igy hangzik:
Aaztria Magyarország és Németország megosztozott testvérként tekintendők. E két állam
— a történet, a geographíai helyz et, alkotmányos intézvények, a nemzetgazdászati, — ipar s kereskedelmi téren a legtermészetesebb szövetségeseknek tűnnek fel.
Mig egyetértenek, urai a helyzetnek.
Ausztria - Magyarországnak biztonsága Németországtól fel tételestetik, viszont Ausztriának bukása — a német álUm fölényére, sőt egységére nézve is végzetszerű «semény lenne.
— Nincs oly osztalék, mely Németországnak Ausztriát pótolná.
E két állam közötti szövetség zajtalan, csendes — mint a mély víz, létét dobszóval nem hirdeti, de anak idejében a benne rejlő legszilárdabb élet erőt, tények fogják igazolni. Jobbha ellenségeink ez iránt illusióban élnek. A keleti vihar kitörését meg kellett a német egységnek előznie — igy lett a bennünket fe nyegető veszélynek éle eltompítva.
Feltartóztatlan dühvel rohanja meg már a muszka a törököt. Nem tudjuk, mi van a sors könyvébe írva, csak as az egy bizonyos, hogy ha mindjárt Törökország préda lenne is, az oraszlánrészt nem a muszka fogja z^ebjébe dugni. —
Olasz, németegység mind jó, de a muszka veszényelt — panslavismus a m-gtestesült öröljog a szabadságnak gyilkosa.
A német egység megalakulván, meggyö. knreztetése, biztonsága még sok gondot kíván. Viliámháritóról is kellett gondoskodni s ez a keleti kérdés.
Paradoxnak, képtelenségnek látszik ugyan de mégis mély valóság, hogy^Bísmarknak merész esze vonszolta most szőnyegre a keleti kérdést.
Ö megozámitotta már, mily hösszu küz delme lesz itt a muszkának! mennyi vér- s pénzébe kerül ez neki! megmázsálta a helyzetből a németre háromló előnyöket is.
Bismarknak legtitkosabb . cabinetjéb«n számszerűleg ki van az is mutatva, hogy e küzdelemben, ha fejtetőre áll is a muszka, minden erőködései füstbe mennek — eredménykép — a vélt haszonból caak annyi jut neki; mennyit a német- s Ausztria-Magyarország akar. A kimerült muszka mellett pedig sokáig vigan fütyül a német.
Most már végre azt kérdi valaki, váljon mikor lesz hát vége az occupatiónak ?
Ha majd a balkán félszigeten lakó népek a cultura azon fokára emelkednek, hogy a muszka pansláv izgatások termő talajra többé ott már nem találnak, ha ezen népek a béke malasztjait, saját szabadságukat megtanulták többre becsülni , mintsem hogy botorul a muszka járom utá» soh*jto¿zanak, ha Muszka • országban absolutismus elenyészvén ezzel együtt a támadó b hódító politica a napirendről letöröl lelik, ha a lörök államban, az őszintén óhajtóit reg<;neratio sikerülend, — ekkor v«tge lesz az occupationak, minthogy «zzel az azt előidéző ok is megszűnt.
Természetes, hogy addig még sok viz f«i lyik le a Dunán !
— A soproni kir. pénz ügy igazgatóság Szabó Miklós IV. oszt. adótisztet IH-ad oszt. apóhivatali ellenőrré Letenyére nevezte ki.
— Gyászhír. Deák Lajos aalatárnoki birtokos hosssas szenvedés után a mait hét végén jobblétre szenderült. A kedélyes öreg messze vidéken ismeretes val a, benne'' egy eredeti alak szállt airba. Béke hamvaira 1
— Hatásos hírlapi közlemény. Az alsó lendvai községi elöljáróság a mult hóban felszólította á *N. P. Volksbiatt" szerkesztőségét, hogy egy egy ottani ssegény özvegy : Aranyos Anna részére gyűjtsön segélyt. A szerkesztő közzé tette a felhívást s megküldte lapját a királyi kabinet irodának is. A napokban innét leirat érkezett a főhadparancsnoksághoz,mely ben ez felszóllittatott, hogy vizsgálja meg a ssegény özvegy viszonyait, hogy érdemes e a segélyezésre ?
— Hárma* szivárvány. Vasárnap d. u. 4 órakor alig látszott valami kis felhő, a nap tisztán ragyogott, a tetőiránytól kissé nyugatra tündökölt a magasban egy kisebb szivárvány domború ivevel nyugatra a nap felé, és homorú részével kelet felé fordítva, benne a zöld és violaszinek voltak leginkább kifejlődve
— távolabb nyugatra volt látható a tetemesen halványabb mellékssivárvány, ettől déli irány ban pedig az előbbiektől helyzetre egészen különböző szivárvány as előbbinél sokkal élénkebb színekben pompázott. Öreg emberek mondják, hogy az égbolt e táján még soha sem láttak szivárványt; e szép tüneményt nemcsak városunkban, de s távolabbi vidéken is szemlélték.
— Szerencsés tolvaj. Szept. utolsó napjára virradóra ugy éjféltájon, egy tolvaj két bolt ajtóval megpróbálkozik, hogy azt feltörje. Elsőben a szepetki boltot veszi ostrom alá, de ezt bevenni nem sikerült, mert a boltos észre veszi, lármát kiált. De mire emberek jöttek, a tolvaj elillant. A boltos revolveresen maga mellé vesz egy duplapuskás embert, kiitatnak a szepetki korcsmában. Onnan át mennek Istváodra ott a bolt ajtó előtt elhaladnak az utczán mit sem észlelnek. A lakszoba ablaka alatt meg csend van, vissza néznek a bolt ajtó felé, s ugy látják hogy nincs zárig betéve. Ode mennek, az ajtót kinyitják a belsőt bezárják. Itt valaki van. Ki van itt, szólj, mert mindjárt meghalsx! A dupla késsen késen. A tolvajnak itt menekülni nem lehetett A szobába nyiló kis bolt ajtó becsukva nincs, azon belép, a szobán végig megy. A külső ajtón kereast vas van, azt leteszi. A korcsmáros felriad. A tol vaj kiugrik, a korcsmáros utána, megfogni készül, s a mint átölelni alcarja sárba visbe hanyatt esik. A tolvaj megfutamodik. A két fegyveres előtte terem. Megállj'' kivagy? A tolvaj félre ugrik. A puskás rá fogja puskáját s agyon lövi, há fegyverecsötörtököt nem mond.
— Jegyző választás. Felső-Sze meny éa okt. lén volt a körjegyzői választás, melyre egyhangúlag Hajgató Lajos letenyei kir. járás-bírósági írnok, egyszersmint okleveles jegyső választatott meg. Sok szerencsét hozzá!
— Hó mer Flóris, nagyérdemű tudósunk, ki mostanában Zalamegyét kereste föl régészeti kutatások czéijából a megyei mono-graphia számára, csaknem szerencsétlenül járt. Útitársával kereste a monostor-apáti-romokat. Egy völgymélyedés mellett a hol haladtak, a kalauz fiún vették észre, hogy tökéletesen nem képes magát orientálni. Egyszer csak Rómer elkezd lefelé vagy 12—15 lépésnyire csúszni, nem tud lábának biztos helyett .találni s ha egy közben -eső bokrot mintegy ösztönszerűleg meg nem kap balkezével, a mi veresre karezoltátott, ugy eshetik el, hogy talán a köselfekvő szikla dara-bún egyszerre agyonüti magát. De a bokor kiálló ágát megkapva,- némileg ellensúlyozta az erős mozderőt s igy történt, hogy esése életveszélyessé nem lett. Lesuhant, de hátáfa, oly erősen, hogy néhány peresig szóhoz sem juthatott. A mint hazafelé jöttek, emlité, hogy testtörzse a nyak csigától egész végig megsértetett, — mindezen baleset azonban nem tett reá nagyobb benyomást
— Rövid hirek. Kisfaludy Sándor .Hunyadi János* czimft drámájának eredeti kézirata az egri érseki lyoeum könytárába 7an.
— Hirsch, a vaaut király, több főnyereményt csinált. — Az Arrogante ünnepély tiszta jövedelme 10.028 frt. 27 kr. már elküldetett. — Bismarck kalap jött Bécnbe divatba. — A zir-czi apát installatioja nov. 10-én lesz. — As amerikai egyesült államok elnöki székére egy nő is jelöltül felléptetett — Luther Márton sa]átkez& végrendeletének fénynyomatu másolatát adu a P. H. — Nagy Jakab tilinkós, fővárosi rendőr-biztos lett. — Gr Zichy Viktor államtitkár helyébe B. Bánffy Dezső említtetik. — Tóth Kálmán „Nők az alkotmányban* czimü színmüve Belgrádban szerbnyelven nagy lelkesedéssel adatik. — Madarász János rablógyilkost a kegyelmi tanács nem ajánlotta kegye lemre méltónak. — Szibériába az idén 70 eser egyén szállitatott.
kor belepislantottam, valami olyan érzés fogott el, a minek nsgy hatását még most sem felejtettem el.
Ast sem tudtam hová legyek. Majd a földhöz csapiam az ujdonat uj kalapomat tiszta örömömben. A szerkesztő urat mindjárt meg pusziztam volna, ha vele találkozom* Meg én I
A szivar árus csak nézett, nézett, — mi kor néhány pillanat múlva iámét hosszú boltjában megjelentem, segyszerre öt darabot! ötöt vásároltam meg abból a hírlapból.
Majd az egyiket majd a másikat nézeget tem gyönyörrel, hogy megegyeznek e? Már majd a menyországban éreztem magamat, mikor örömtől csillogó szemeimmel végig vizsgáltam, egytől egyig , a azt tapasztaltam , hogy mint egy kapta fára van készítve. Még haza értem legalább háromszor vagy négyszer pislantottam bele, persze csak a tárcza -rovatra. —
Jaj de boldog voltam végtelenül boldog. Már arany rámába is akartam rakni, hogy ágyam felé akasztom a kedves hírlapot.
Valóságos édeni életem volt as nap. A sok gyönyörködtetéstől káprázott a szemem s majd elfeledkeztem az ebédről is.
Szóval ekkor boldsg valék, valóban tul világi érzelmek ringattak.
Ezt pedig mind az az elsőczikk élesztette, okozta, a melyiket oly sokáig csukva tartottam, rejtegettem, őrizgettem az aaztaifiók fenekén. ''
Helyi hírek.
— Országos vásár lesz jövő hétfőn Nagy • Kaniz-ián, mely a legélénkebbek egyike szokott lenni.
— Hytnen. Dr. Dietrichstein Dávid zalamegyei t. főorvos ur kedves leányát, Sarolta -kisHsazonyt. okt. Idén vezeti oltárhoz Blum-schein Miksa ur. Áldás kisérje frigyöket! f*
— Bérlők kerestetnek. Két egymásba nyiló elegánsan bútorozott szoba két müveit fiatal ember számira kiadó; ajánlatokat kérjük Wajdits József könyvkereskedésébe küldeni.
— Zalamegye a következő szinikerü letekbe osztatott be: Székesfehérváriba Balaton Füred, igazgató Károlyi Lajos; pécsibe Nagy-Kanizsa, igazgató Cxóka Sándor ; szombathely ibp Keszthely, Zala Egemzeg, igazgató Fáy János; sümeghibe Tapolcza, Alsó Lend^a, Szent Qróth, Csáktornya, Letenye és Kővágó-Eöra, igazgató Balogh Alajos. - -
— Árverések Zalamegyében. Táncsics György 2100 firtra b. ingatlan. Talian-Dörög-dön (tapolczai jbir.) nov. 5. Vig József ''2525 frtra b. ingatl. Gyenee Diáson (keszthelyi jbir.) okt. 18. Csőd Numtz Fülöp u.-kanízaai lakós «Ilen, perügyelő Simon Qábor ügyvéd. — Hirschl Katalina n.-kanizsai lakós ellen megszüntetett. —-
— Tűzi lárma, tegnap este felé dü höngő szél köst kigyulladt a főutezán levő Weisz féle két emeletes ház kéménye, daczára az erős szélnek, az mely a nagy sziporkákat messzire vitte, az ijedelmen kivül más báj nem történt.
tizennyolczadk évfolyam
ZALAI KÖZLÖNY
OKTOBER 1879.
Ki nyert ?
Bpest, okt. 4-én: 60, 28, 74, 80, 86. Lincz, „ . 32, 65, 29, 70, 36
Trieszt , . 40, 6, 36, 74, 34.
A szegedi és tiszavidéki árvízkárosultak
juvára rendezett rendkívüli állapi sorsjáték li izása szept. 30. délután 5 órakor történt meg. A r irahusás eredményéről fővárosi lapok után a következőket közöljük: A sorsjáték 5308 nye n-ményból állt, melynek összes nyereménye 220.000 frtot tesz, A sorsolás ama 5000 nyere r.iény kihúzásával kezdődött, melyre» legkisebb nyeremény, t. i. 10 frt. esik. E szerint nyertek r kövutkező 50 sorozat összes számai egyenként U) frtot készpénzben: 91, 160, 181, 187, 188 kí>7, 287, 353, 428, 470, 559. 634, 643, 675, Í''93. 1006, 1009, 1068, 1070, 1221, 1246, :?248, 1280, 1380, 1407, 1473, 1485, 1493, 3535, 1582, 1591, 1641, 1734, 1837, 1840, 1844, 1876, 1918, 1928, 1978, 2021, 2036, 1Í126, 2280, 2282, 2367, 2522, 2542, 2Z77,
2940. /v nagyobb nyeremények húzásánál a Jőnyeremény, mely 50 ezer forint 0 százalékos adómentes magyar aranyjáradék kötvényből áll, a sorozat sz. 416, szám 77-re «ett. 20.000 írtnyi aranyjáradékot nyert soroz.; sz. 1952. sz 75. — 15,000 frtnyi arsnyjáradékót nyert sort sz. 535. sz. 11. 10.000 frtnyi aranyjá. nyer. tor az. 786. az. 89.
Irodalom
(E rovat alatt megemlített munkák Nagy-Ka-nUsán WajdiU József könyvkereskedése által megrendelhetők.) •
— A családi kép«» lapok 26 ik füzete meg jelent. Érdekes tartalom mellett B. ílaymerle Henrik arezképét is közli. Kindja: Mehner Vilmoa. Ára 30 kr.
— Mdthé Domokos udvari fogorvos úrtól harmadik kiadásban megjelent: A legszükségesebb tudnivalók a fogak és száj ápolásáról szóló népszerűen irt közhasznú könyvecske, melynek egy magyar család házából sem szabad hiányozni; a könyvecske hasznosságát nemcsak az ajánlja hogy 3 dik kiadást ért, de azon körülmény is, miszerint a vallás- és közoktatási minisztérium méltónak találta a népiskolai tanítóknak olvasmányul ajánlani, A szakértei ;nes szerző méltán közelismerést érdemel. Ara
, Bak 30 kr.
• — Mezőgazdasági irodalmunk terén min dca esetre igen figyelemre és elismerésre méltó uzon törekvés, a mely nemcsak a pusztán gaz-• IasÁgi, de egyszersmind az ezzel kapcsolatos és önnek úgyszólván nélkülözhetetlen kiegészítő i észét képező műszaki ismeretek terjesztését is feladatául tűzte. E helyes irányt képviseli a < ronda Béla műegyetemi m. tanár által szerkesztett .gazdasági mérnök* czimü folyóirat, a mely egyszersmind a Tíszavölgyi társulatnak is hivatalos közlönye levén, a gazdasági ismeretek terjesztése mellett különös gondot fordit az ármebtesités. csatornázás és földöntözés nagy fontosságú és országos érdekű ügyének független képviseletére és tílőmoiditására. — A lefolyt harmadik évnegy edbcu szintén számos oly figyelemre méltő dolgozatot közölt e folyóirat, a melyek nem csekély mérvben hivatvák előmos ditaní a közérdekű gazdasági s ezzel kapcsolatos műszaki ismeretek terjesztését. Elég legyen a czikkek közül csak a következőket fölemlítenünk : A tiBzavölgy rendezése. Gonda Bélától. A selyemtermelés Magyarországon (2 közi.) ilervol Edétől. Az aranka kiirtásáról. A légköri villamosság és a növény élet. Lengyel István tói. — A gazdasági szakoktatásszervezésekhez közi) Gonda Bélától. — A déli tenger kiszá-j itáaa (2 közi. egy térképpel) — A külföldi .-zakértök szemle-utja. —Gróf Károlyi Sándor emlékirata a Tisza szabályozásról.— A Sack-¡éle norbavető és kapáló gépek (18 ábrával.) Katona Endrétől. — Gőzc§éplőgép (4 ábr.) Faragó Lászlótól. — A talajvizsgálat gyakor-.ati jelentősége. Koritsánszky Jánostól. — Uj . zerkezetü vizemelő cső lecsapólási és öntözési jzélokra (1 ábrával) stb. — A Gazdasági Mérnök megjelenik minden hó 1 én és 15 én két ivnyi tartalommal, igen csinos kiállításban, rajzokkal gazdagon illusztiálva. —* Előfizetési ílra egé»z évre 6 frt. Előfizetéseket éz év elejétől még folyvást elfogad a Gazdasági mérnök kiadóhivatala (Budapest, Üllői u\ 24.)
— Uj zenemüvek Táborzsky- és Par«ich zenemUkereskedésében megjelent: Négy kedvelt iiépdal 1. Rászállott a vadgalamb a söld ágra. 2. Fekete szárú cseresznye. 3. Ez a kis láty jól vigyázzon szivére, 4. Reczepicze haj ! Énekhangra zongorakísérettel (vagy zongorára külön) alkalmazta Huber ¡Liándor Ára 80 kr,
— Rautmann Frigyet kiadása s Pokorny Jenő szerkesztésében hézagpótló uj; vállalat indult meg: „franczia-magyar és magyar fran-czia szótár". A kiállítás díszes: ára füzeten -kint csak 30 kr. Eddig két fűzet jelent meg. Melegen ajánljuk az érdekeltek figyelmébe.
Vegyes hir.
— Oroszországból. A szentpétervári titk<* forradalmi lap a Zemsja i Vol ja egyik legújabb száma leírja, hogy as orosz kormány barbár presssiója minő airi csöndet teremtett Oroszországban, hogy senki sem mer az államtól valamit követelni, azután igy folytatja: Megszokták nálunk a kivégzéseket ós elíogatásokat, de ezek az utóbbi időkben oly mérveket öltötte*, hogy még a hidegvérű emberek is elrémülnek. A ta nulókat és nihilista nőket tisztviselők, tiaztek, grófnők é* udvari hölgyek követik. Mi lesz ebből ? Meddig fog az tartani ? Hát a mostani czár haláláig minden embert ki fognak végezni a kinél tiltott könyvet találnak ? Csak egy országot. egy korszakot ismerünk, melyben a síri csend mellett ilyen terrorizmus uralkodott és ez Nápoly volt a Bourbonok alatt. Ott is epreket vetettek börtönbe, sötét kazamatákba egy így könyv, egy pecsét vagy levél miatt. De a nápolyiak szerencsésebbek voltak, mint mi. Sorsuk miatt egész Európa fölháborodott és az angol miniszterek nyilvánosan megrótták a rébomba minisztereit. De ki törődik velünk, ki ismeri a mi Poerioinkát éi Pellicoinkat? még a filantrópé Gladstonenak sincs szava bombáink ellen. Eis a mi helyezetünk. Senki sem tudja, hogy a legközelebbi pillanatban nem lesz-e a hóhér áldozata ée senki sem mer kifejezni e miatti félelmét vagy aggodalmát.
— Károlyi Ede gróf szept. 28-án reggel hosszú és súlyos szenvedések után meghalt. Az elhunyt a köztiszteletben álló Károlyi István gróf legidősebb fia volt. Mint ifjú résztveit az 1848 — 49 évi szabadság harezban. A 60 as évek hazafias mozgalmiban is éléuk része volt, 8 egy izben S.-A.-Ujbelyen le is tartóztatták s Kassára vitték, a honnan 3 hónapi fogság után bocsátották szabadon. Ez időtől kezdve egész 1875-ig mindig részese volt a politikai küzdelmeknek. 1862-ben Pálfy Móricz gróf hely Ur tósága idején börtönbe és grófi rangja elvesztésére ítéltetett hazafias irodalmi m&ködése miatt. A későbbi országgyűlések alatt a Deákpárt tagja volt, majd az úgynevezett középpárthoz csatlakozott. Az 1875.évben létrejött fúzióban is volt része. —
— Bokrosodó és ragadó lovak megfékezésére egy amerikai igeu alkalmas készüléket talált föl. Ez egyszerű készülék rendeltetése nem más, mint a ló szemeit rögtön eltakarni mihelyt nekiszilajodik s ragadni akar. A sze mek elfedése a Simis A. által feltalált és szabadalmat nyert kantár által történik, amelyen alkalmazott zsinórral minden pillanatban összevonható aló szemellenzője és így a megszilajult állat tökéletesen a lovas vagy kocsis hatalma alatt áll 8 minden pillanatban megállíthatja.
— A védtörvény. Azon rövid törvényjavaslat, melyet a kormány a hadsereg eddigi létszámának további 10 éven át való fentartása iránt fog az országgyűlés eié terjeszteni, nein érinti magát a védtörvény kérdését. A kormányok azonban a közös hadügyminiszterrel egyetértőleg erre nézve is szándékoznak később módosításokat javaslatba hozni. E. javaslat» magyal szövegének a reichsrath elé terjesztendő-ével nem kellend azonosnak lennie; elvei és alapvonalai azonban mindenesetre a közös hadügyminisztériummal együttesen fognak megál-lapittatni. E módosításoknál nemcsak az egyé* ves önkény tesi szolgálat intézményéről van szó, melyie nézve kiváltkepen az a kérdés bír fontossággal, hogy az önkéntesek egy része, sorshúzás alapján, nem volna e a honvédséghez beosztandó, hanem még több más nem lényegtelen intézkedésekről is
— Cselszövő rabbt. A beregszászi rabbi ellenségének, a fiatal kántornak megrontására ünnepélyek alkalmából ujabb cselszövényhez fordult, mely valóban eredeti a maga nemében. Segélygyüjtés ürügye alatt egy bizalmas emberét Gallicziába küldte, tényleg azért, hogy a kántor ellen adatokat gyűjtsön. Feltűnt az is némelyeknek, hogy a pap és párthívei pár hét óta rejtegetnek egy idegen vénasszonyt s gyakran összegyűlnek egymással suttogni. — Nem is sejté senki, mily hatásor színi jelenet fog rendeztetui. Az ünnepet megelőző szeptember 16-án délután ÍBtenitisztelet volt rendezve, me lyen az ifjú kántor is résztvett. A templom előtt csoportok alakulnak. Az ajtóhoz van állítva a vén idegen zsidóas-zony. A templomi közönség osxlik, a kántor is jő, sietve ifjú nejéhez s gyermekéhez, de alig lép ki az ajtón, midőn e szavakkal: „Ah kedves drága férjem, csakhogy végre feltaláltalak! • nyakába borulás idegen zsidöasszony. Hatásos jelenet. A kántor nem ismeri a nőjí a uő bizonyitványokkbl áll elő, melyekkel bőségesen el van látva; kezében van a házassági bizonyítvány is. A közönség egy része ketkedik, más része ujjong. Kell még egyéb bizonyítvány ? A nő azt is tudja, hogy a kántor ezombján egy forradás van. A kántor lecsipetik, ruhája lerántatik, a forradás megtaláltatik. Semmi kétség: ő a férj. Bűne: kettős házasság bigámia Előre a rendőrséghez, onuót a dutyiba ! Most is ott ül a szerencsétlen viss gála ti fogságban, mert még nincs kiderítve tel-
jésen, hogy való-e a vád ? Azonban a pap csél-ját érte,mert mint as „Egyetért." nek írják,ha felmentetnék is a vádlott, bajos lenne állását visszanyernie.
Üzlet.
— A búza árak jövő alakulása. E tárgy r* vonatkozólag Treyer J. „Getreíde Geschafts bericht" czimü lapjában a termelőkre nézve i* egy igen fontos figyelmeztetést olvasunk. Ugyanis felhozva azon körülményt, hogy miután a világ-piacz állása azt matatja, hogy Amerikán kívül csupán Olaszország, Románia és Török ország az, a mely az idén busában fölösleggel bir, de a mely az utóbb megnevezett három államnál áz idén szintén sokkal kisebb, mint más években, mig ezzel szemben a többi államok szükséglete sokkal nagyobb mint ez államok szállítási képessége, még ámeríkát is bele értve. — Nagy kérdés megismerve as európai szükségét, nem fog e Amerikának eszébe jutni, miután a termés — daczára a busával ez évben bevetett nagyobb területek Amerikában is kisebb, mint volt a mult évben, óriási árakat követelni busájáért ? Ebből tehát önként következik, hogy termelőink közül, akiknek még készleteik vannak, bízvást megmaradhatnak követeléseik mellett, hogy a buza ára alább szállana, arra nézve semmiféle józan ok nem lé. tezik, Megeshetik ugyan, hogy az árakat rövid időre az üzérkedés lejebb fogja nyomni. Ugyanis rég elismert dolog az, hogy a gabona keres kedők saját előnyüket nem as árak emelésében hanem inkább azok leszállításában keresik, s hogy az üzérkedés egyik fő fegyvere abban áll a termelővel szemben, hogy készlet tartása helyett, nagymennyiségű búzát kinálnak ugyan, de ami csak üzérkedési fogás, mert aszal egyáltalában nem bírnak, a minek az eredménye azután az, hogy az áruk p. o. a buza jobban kináltatván mint kerestetvén, az árak lenyomatnak. Ez által a kereskedők ritkán szenvednek veszteséget, mivel tudják, hogy a termelők az adók, a drága munkaerő mellett, és és másféle tamogatás hiányában erős es kitartó ellentállást nem képesek kifejteni, sennélfogva ők azután a nyomott árak mellett olcsón vásárolhatnak. E baj tehát rövid időre nálunk is beköszönhet, de az amint as ily szükségbeli eladások megszűnnek, szintén meg fog szűnni, s as árak el fogják újból érni azt a magasságot, a mely a mi viszouyaink szerint egyedül természetes. ''
Piaczi árak.
100 kilóg, számítva
Süaegh: Buza 10--11— Kom 7 50—8.—
Árpa 7---7 50. Zah 5 80—6 — Kuk. 6.50—7.—
Bé0S: Buza 1» 25—13.40. Rozs 8 80—9 50 Árpa 7 90 —8.50 Zab 7 25- 7-3«. Kukoocza 8 20- 8 25.
Pápa: Buza 11-60-12—Rozs 8—820— Árpa 8.-8-.40 Zab 5-80 - 6-40. Knkoricaa 6 60 —7''4()
Győr: Bu.all 60-1210Ro«s8-20 —8 50. Árpa 7 50. - 7.80 Zab 6.10—6 20. Knkoricza 6.40.—6-45.
Szsstatbely: Buza 12.20—13.60 Rozs 8.40 -9.20
Árpa 7---8 20.. Z*b 6--6.40.Kukoric*a 6-80—7 20
Bsdapest: Buza- 12 30— 13-60. Rozs 8-35 -8-40 Árpa 6.60-6 90 Zab 6 10 - 6 30 Kukoricra 6.65-6 70 Kaposvár : Huza 10-10—11 —. Rozs 6 6n 7 —
Árpa 8.---9 -, Zab 5 60 - 5.90 Kukoricra 6 4''» - 6-50.
Ssprss Buza 12.12 —13 — Rozs 9-80.—1030 Árpa 9 W—10.20 Zab 6 40 —6 60. Knkoricza 6 SO -7 50 Veszprém : Buza 12.30-13 — Rozs8.—850-. Árpa 7.50—8 — Zab 6 20—6 40. Kukoricza 6 20 - 6 50.
< Papírszeletek.
Egy alkalommal igy kiáltott fel 8*. Pista : .Uh én ostoba!*
„Na csakhogy már egyszer igazat is mondtál 1" jegyzé meg egy tanulótársa,
Sz. urnák haja fehér, szakálla pedig fekete volt, P. urnák meg ellenkezőleg. Egyszer P. ur megkérdezte, mi oka lehet ennek.
— Az onnan van, — felelt az elmen Sz. ur, — hogy én az onemmel, ön pedig az állával s»o-kott dolgozni.
Ez már baj. X. ur félszemfi volt, e hibája ellenére is igen szeretetre méltó nőt vett el, ki valódi szenvedélyből ment h->zzá. Azonban később et is oly szerencsien lett, hagy fél szemén megvaku''t. Férje sajnálkozott e veazteség.-n, s hozzá tevé: Nőm mind azáltal a legjobb asszony a világon, csak az az egy kelb''metleu reám nézve, hogy relé soha semmit nem végezhetek négy szem közt.*
Kgv szabói edényt hétfőn reggel vittek akasztani. — No, ez a hét is már megint szépen kezdődik ! — mondá egykedvűen a körülötte állókhoz
Egy alkalommal ■ egy szobrot szemlélő diák mellett ment el. A diák ¿«re sem vette a mellett* elhaladót, • igy nem köa zönt neki.
— Minek tart ön tngem ?
A diák visszafordul ■ csodálkozva mondja .Derék becsületes embernek,•
— De ön egy goromba fatoikó!
— Igy hát — mond a diák - • mindketten csalatkoztunk egymásban.
— Kedélyes párbeszéd.
P. Jó estét őrmester ur.
K Szivesen.
P. Azaz engedelmet, iszen csak káplár.
K. 8emmi b^j.
P. Hát bejöttek már a századok?
K O már régeu.
Felesé» : Lássa ketek, ha tádtuk vóaa.
P. Ösmeri a sógoiomM ?
K. Hát hogyne.
P. Mondja meg neki : tisteli a rokonjának a rokonja, a sógor bácsinak a felesége az ángyi, és az ángyinak az ura, sógor bácsi — a bnnzai.
A kis Iczig nézi nézi mamáját, egyszer actán megszólal:
— Gattl milyen szép vagy te mama! Kár,'' hogy a thatinak vagy a felesége, különben el-▼ennélek.
Vasati menetrend.
A bada-pesti időmutató ór» szerint,
indul Kanissáról
hova:
Ora Perc. Idö
205 Ba«''<k, Mohács,Dombovár • Fiúméba 4 48 reggel
„2I? ^ . 2 30 délut.
212 Bnda.Pe.uo....... 4 58 regg.
¡S? ............ délut.
J04 ....... • . 11 30 estre
213 Bécsbe (ftzombatlittly, Béra-Ujhely felé)5 8 reggel
2?I ■ ..........11 « «stve
315 Sopronba ........ 8 38 dólot.
303 Triestbe éa Prágerhofon kereaatttl
6rác* é« Bécsbe...... 4 58 reggel
.¿01 Triestbe és Prágerhofon keresztül
Grácz és Bécsbe...... 2 47 délut
Érkezik Kanizsára
honnét:
216 Ksr.''tk, Mohács. Dombovár s Fiúméból 1 41 délut.
206 . „ , . 11 11 estve
203 H.«da-Pestről........4 20 reggel
201 .......2 5 délut.
2U „ ......... 9 44 estve
314 !té<*«bSl (Szombath. Bé«-.s lljb<*ly)M8i 10 27 estve 302 „ . „45 reggel 163 Ropronyból ........J1 53 délel.
214 Bécsből Orá. s, Marbnrg, Pragarbof
.........4 12 reggel
20* Trieszt és Bécnból Marburg, Prager-
nof felől.........l 2| délut.
2<>4 Trieszt- és Villacbból Prágerhof felöl 11 — estve Uarbargba csatUkozás VilUch és Krancesfestből . ■ . „ Pianc.asfestból
Felelős szerkesztő: Bátorfi Lajos.

Miután eddig minden Írásbeli fnlaeóiitá som On tartozásának lefizetésére haszontalan volt, ezennel értesítem Önt, ha 8 nap alatt tartozását nálam le nem fizeti, az egész nevét és lakhelyét nemcsak ezen, de saját költségemen még több lspban is nyiltan közzé fogom tenni. —
Tisztelettel WAJDITS JÓZSEF,
Nagy-Kanizsán.
* E rovat aUtt kö*l5ttért felelősséget nem vállal a '' Rcerk.
HIRDETÉS.
Egy schachter bepaoas/ülta X. izraelitát a rabbinál, hogy az semaifelé apró marhát nem szokott nála schachteroltatni. •
Midőn a rabbi X urat ezért megfeddette s felhivtt, hogy a vallás követelményeinek pontosan feleljen meg, a legközelebbi pénteken X, egy mala-ezot küldött a schachUfrhez schachtolás végett.
Még e.vak most jött igazán zavarba a schSe.hter
Egy hetyke uracsnak az a ro^z szokása voltj hogy soha sem köszönt addig mádnak, bárki legyen is az, mig a vele találkozó nem emelte mtg kalapját. Sőt mi több, a neki nam köwönöket meg is szóllitotta.
Főmolnári állás
üresedésben vaii & karádi gőzmalomban — Somogy megyében — mely állás f. évi october 15 én elfoglalható; ezen szolgálatra vállalkozók, kik szakav&tosak, a finom és paraszt őrlésben gyakoroltak, ajánlatukat, bizonyítványokkal ellátva f. hó 20-ig Günsberger Lázár úrhoz Boglárra, Somogy megyében intézendók. — Ezen szolgálat utáni évi fizetés: 600 forint, háztartáshoz eddigé adatott lisztjárulék. 20 meter tűzifa és lakás.
(933 1—1) -
r
TlZBNtftOLCZÄDIK "ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY.
OKBOB35R: 0 éa I8fc9*

OTTO FRAftCZ, cié*.
különlegességei
$
Bécs, Mariahilferstrasse Nr 38.
kizárólagosan
királyiing

^^ szabadalmazott
PlIRlf AS
haj i f j i t ó -1 e j.
A Paritás nem hajfesték, banem tejszerű folyadék, mely majdnem tton csodálatos hatással ftir, hogy f.rbór bajnt megifjitani, aza* lassankint még pedig legkéslbb tizennégy nap alatt ama szint visszaadja, melylycJ eredetileg birt!
Egy palaczk „Paritás- ára 2 írt (elküldésnél 20 kr. költaég.)
TJÓviráf- Egyetlen szépitőszer sein verjen)»e7.hpt kitűnőség és jé hatásra -LLa »hóvirággal". Olajos üditö alkat»észekböl előállitvx, «ltávolit »ifii ■zer rövid idó alatt raeplfit, májfoltokat, bőratkák»; börpatunásokat stb. és az arczböínek fénylő fehérséget, iido és linomsigot küKsönöz. Legjobb védszer az őszi és téli z-írd behatása ellen, azért né!-
külözhetlen női s/.épitőszer különösen a farsangban, ára 1 forint.
,\ irrmi->x»i álul a >irnv«>t/>i emi>< tlHi''c j.»rr>r:» »*r*nitrlt nirit>>eg»cGlhrlten hetkt''o? Uliín «/•mi m<;(f eituii''frl nom derített titkot (uylalja manilnn. rni.*crtnt .t fégf 4« legotA r«n4»«r jjyuIUile nj-Vhirlyajiira r»tA •t«nn»li «yir» v* • nvhltú Imti« <7akurUailv4i a« illof tiri< g »zrfvrlc cy''>sr.vul*»«« mlnilan lcklot«ih«i. ívbe-
Miuún tfjrAntxihygn- ájT,^ j . fJTf
thifúbőll IUIU Tftfynl.''.- j,1- I : ■—-------Yr.
kfr| ke«f «kertünk, kOlöfiiH
flfyrlrmtc ajánljuk hntó»»irllu» Itrjrir ríptt vr.,tj.x>llnkri itotiuidá t«v6 alálrátunkai, mert c«ak t-iek Igjtuijak tn>< ik v41<i>1I«i>k«.I. *
Sohmldt Victor & fiai,
os. k. a zabadal gyárosok Bécs, Wieden, Allegawe 48/ -
Kaphatók : Prager Béla gyégysst. N.-Kauiasáu, Kálivoda J. Lutenyén Ki« A. gyógye«. A.-Leadván, Doruer Kaj. vas- éa fUsaerkereakédéshon Sümegben Werli M. gyógysst. Kaproncsán és id«sb Moselt F. Vasváron Hollósy Jósaef E. gyogyssi rtárában Zala Egerasegen. ^807 35—60)
ü ''
w
rV ím
Bécsi pipere rispor Szent-György virág, fehér és rozsa színben, * bőrön tartós és látbatlxn, jóságára a legkiiilnőbb minőaégü A rizsport leginkább a folyékony sz^nt-györgy-virág baasuálata után ajánlhatjuk, mi az arcxaziniiok feltűnő gyengéd finomságot kölcsönöz Egy doboz ára 60 krajezár.
T>rttuthlS az egyedüli szer a szakái szépítése éí puhán tartására, miniden »«iroaaág hátrahagyás* nélkül, árn <>gy paUczknak 80 kr.
TTelMiae sxarvasmarh.vbajkeaoiJ« orvon atasitás. szerint késaitve, * -■J-haj szépítésre és fenntartására, n.cgóv h hajhullást korpáképzódéstól és erŐ8iti a hxjbőrt, ár* egy ««agy tégelynek 1 frt *><) kr
T^iÖ-olaj zöld di''''béjhíil gondosan készitw, azon k.tühö tulajdoúaág--^gal, hogy * fehér, osz és vörös hajúak egy ti*tmészeí«''snck látszó «Ötét azint kölrsönö*. ára egy nagy palaczknak 1 frt.
La Jeuae igen jel«.-* szakái -mivKKxtö, Hielyly.-i * szxkáit iröií szép fekete, barna, vagy azőkér.'' b bet í -gteui. Pek<aíe vany sötétbarna hajnál a La Jenne igen czélszi?rüon alkalmazható, ára egy levélkének a hozzá tartozóval 3 frt
TTnuria (hajszesz) kitűnő hatással a. haj é» hajbőrre, x kigŐzölgést elí>-''-''segfiti, megőriz a korpa képződéstől és fakadáaoktol, f''őmosditja a bajnövést különösen kiállóit betegségek után, u. in. tyhns, himto, tryer-mekágy stb., ára egy nagy palaczknák; 1 frt f>0 kr.
TJippskrtne. gyógyerejü azájviz rotz sz*k ''eltávolítására, xendkivüi iói--■-■-tevő és üdito hatással, ára egy palamkcak 1 frt 20 kr.
Nagy-Kanizsán valódi minőségben - Práger Béla gyógyszerét! ■raái- (853 22 —25
Nincs több buzaüszög!
A Dupuy N.-féle vetőmagpácz használata mellett.
Ezen rézgálicz (kékkó) s más maró sókból álló pácz í teljesen elpusztítja — ha a minden csomagon • olvasható egyszerű kivitelű használati utasítás pontosan követettik, — a buza, árpa, zab, köles, tengeri, stb.-nél a vetőmagon találtató üszög csirákat, mint ezt számos bizonyítvány erősiti. —
A magas magy. kir. minisztérium gazdasági közleményéi a Dupuy N.-féle páczot mint egyiket a legsikeresebb szereknek ajánlják a buzaüszög elhárítására.
Áttekintések bizonyítványokkal kívánatra ingyen és bérmentve.
Ára egy 2 hectollter (200 liter) magra való csomagnak 30 kr.
Kapható: Nagy Kanizsa. Rosenfeld Adolf. Alsó Lendva. Tomka, Lenti Tauss. — Muraszerdahely Gra howecz. — Z a la-Egerszeg Gráner L. és fiánál.
(928 7-8)
RAVISSANTE 0r. LEJ0SSE
A t. yipyilá£Dal esetlen ártalmatlan börszépitö szere,
'' * . P J ? '', '' ■'' ! t
éa azon jetna talajdonsággal bir, hogy a bőraaerr® , p«Wté!ag, felfriasttfiief hat annak mflkodásére fokozó éltető befolyással bir. A legdicsóbb toilette-szer min-ien hölgy számára, mely minden bőrbetegséget eltávolít s a bSr szinét fiatalítja ás szépiti. Mint lá-gyitó-, bSrfejlesztS-azer minden zsíranyagot és ols^}-filét fÖlülmnl, miután a börtrendkivül hajlékonynyá, gyöngéddé-és fehérré teszi Nagy fiveg ára 2 frt. 50 kr.'' kis ftreg I frt. 50 kr.
SAVON RAVISSANTE
a Isfkedvelteb1» pipere-szappaa a bir szia szépítésére és javftátára
Használata után a bir bárSMytiM less és igen kellemes illato
(891 13-*) tart meg.
Egy dobossal (S drb.) 1 frt 50 kr. darabonkint 50 kr.
Valódi minőségben kapható a központi fBraktárban, Schwars Henriknél Budapest, múzeum körút 10. ss. Nagy-KSniseán : Práger Béla, nr gyógyssertárában. Sze«edea: Ksváos Albert és Btresay Károly urak gyó?vszertárában, DEBRECZESBBN : Götl Nándor éa Dr Rotachuek V. Emil urak gyógyssertárában. KOLOZSVARTT
Valentini A. gyógysz és nagyobb gyógytárakban.

- t:
Előleges jelentés
november l-jén nyitunk
Nagy-Kanizsán
íiövínger féle házban Knorczer szálloda mellett
BUTOR-R AKTÁRT,
PAPIRSZÖNYEG-RAKTÁRT,
KÁRPITOS-GYÁRT.
(932 1 -3)
Ellenbergelr és társa,
buda-pesti bútor gyárosok.
HALLATLAN OLCSÓSÁG.
WAJDITS JÓZSEF
könyv- és papirkereskedésdben Nagy-Kanizsán következő tárgyak IT feltűnő leszállított árért kaphatók. "VB
u, m: mindennemű iró. rajzoló, és levélpapírok, borítékok, rajzeszközök, iró, rajzoló, valamint szine.s czeruzák, bel- és külföldi ruggyanta, (gumi) fekete, szines és ruhabeiró tinták, veres és szines pecsét viaszok, parafa, fa- és csont tollnyelek, bel- és külföldi irótollak, rajzdeszkák teljes kiállítással, három szeg és szegmérök, író^ és rajzminták, köszöntő kártyák és papírok ; fohér és fekete raj>íkréták. festékek egyenként, valamint dobozban, ecsetek, notizkönyvek, különösen figyelmébe ajánlom a hallatlan olcsóságot. Következő- lt> czikk egy diszes dobozban elhelyezve, ugy-mint^l: 50 iv levélpapír. 2. 50 hozzá illő levélboríték. 3. egy teljes doboz kifíinö" aczéltnll. 4. h.írom tolltartó. 5. három igen jó irón. (>. egy vonal-lap. 7. egy lap szivópapir. 8. egy nagy darab pecsétviaszk. 9 egy türlögumí. i''L ogy szép jegyzékkönyv aranynyomattal. Ara összesen Bécsben 1 frt. és 5 kr. és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedésében csak 85 kr 1<> angol levélpapír 10 borítékkal egy szines csomagban ára csak 15 kr. nagyobb 20 kr. szines monogrammal 25 kr., levélpapírok dobozban 40 kr. feljebb minden nagyságra, barna gyászpapirok, 50 gyász-
papir és boríték dobozban 1 irt <>Ü. 2 frt.
Nyomtatványok nagy raktár a-
lelkészi-, községi-, ügyvédi-, jegyzői-, bírósági-, kereskedelmi- és iparüzlefi-nyomtatványokat* továbbá étlapokat, árjegyzékeket, névjegyeket, meghívókat, körleveleket, gyászjelentéseket stb. sti>. Pecsétviaszk Különlegesség, (Specialitiit) y2 kilo pecsétviaszk csak 40 kr y, kilo finom csak 70 kr. (egyedül csak nálam kapható) továbbá
disz pecsétviaszok l frttól kezdve 4 frtig. írónők 1 Dct. finom irón irodák számára 22, 33 és 70 kr.
Tinták két liter egy üvegben csak 60 kr egy liter 35 kr fél liter csak 25 kr. . Irodapapirok 500 ív iroda papír csak — — — — — _ __ _ \ frt
500 iv ^ finomabb — ~ — — — _ _ _ 2 20
500 iv finom y3 miniszter csak — — — _ _ _ _
500 „ „ n havana — ~ — —
egész dobozban (144, tollal) 50-tól kezdve feljebb
Postai megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek
Béztoll
70 kr.
3 frt.
4 frt.
5 frt.
tisztelettel.
Wajdits József

Nagy-Kinizsin, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajt úján.
Keskeny
Atiítt - meUcznkorkák,
u tüllö és mellbajok, köhö^s fojtóköhöffvs, ¡;ekedtséj? 6s tUdöhurut biztos gyógyszerei.
SAG¥ «ANBWApi879. oktober 12-én.
V
naxm
QHzstétl ér
[•fiss évre . . f» 4rr® . . *
nagyed *«« . • 3
nám 10 kr
H
8 frt.[
í • 3
HINttittk
6 hasábos petitoorban 7 sÁAodMor 6 s min.l«n ''további torért 5 kr.
nyilttérben
■őrönként 10 krért Tétetnek fel Kincstári illeték minden! egyea hirdetésért kttlö 30 kr fiseteodS.
IU 1
-8 O MOO
» au W naetenao. £ eiuuu; • gm. ~ * -v^- x. jc*» j^i w * . . ^^^ —..
V^lUnliuiafároii helyhatóságának, „n.-kanizsaí önk. tttzoltó-egylet«, a „n.-kanizaai kereskedelmi i Iparbank«, „m.-kaniwai takarékpénztár«, a „zalara egyet általános tanttétes * tület", a ,n.-kaniaaai kisded-ne?elé egyesület«, a «soproni kereskedelmi r iparkamara n.-kanizxai külválasztmknya* s több megyei és városi egyesület hivatalos értesftAJe.
Heteiikint kétszer, vasarnap- s csúioriokon megjelenő vegyes tartalma lap.
—----—————————
•. »
• i ''..ib
Előfizetési felhívás •
% >
éé
, Zalai Közlöny
hetenkint kétszer megjelenő lap f. évi IV-dik évnegyedére.
Az utolsó ez évi évnegyed megkezdetvén, tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek előfizetősök mult hó végével lejárt, hogy azt megújítani idejekorán szíveskedjenek, nehogy a lap rendes szétküldésében akadályok támadjanak. Vidéki előfizetőknek legalkalmasabb a postautalvány igénybe vételével küldeni az összeget. -
Hirdetések gyorsan és jutányosán
közöltetnek.
Kérjük t. közönségünk becses pártfogását s lapunk szives terjesztését.
Előfizetési ár:
okt.— llecz. negyedévre . . 2 frt.
okt!--mart. 1880 félévre . 4 ,
okt. -jun. » 3 negy. évre 6 „
okt. — szept. „ egész évre 8 „
okt.-decz. , öt negy.évre 10 „
WAJDITS JÓZSEF kftuyvke«*kedéae.
Főutcza Wlassicsház.
A balaí oiiparti birtokosok értekezlete.
a Sió zsilip megnyitása eszközlésének tárgyában.
Jegyzőkönyv.
Felvétetett Balaton - Füreden 1879. évi szeptember hó 29-én d. e. 9 órakor. Zalavármegye törv. hatósági bizottságának
f. 1879. évi május hó,$-én folytatva tartott közgyűlésében ttít sz. a. hozott határozata folytán, a balatonparti birtokosoknak a Balaton vizének rendkívüli magas állásának leszállítása és a Sió-zsilip megnyitása eszközlése tárgyában Ádám József szolgabíró ur által összehívott értekezleten folytatott tanácskozásról.
Jelenvoltak a hatóság részéről: Ádám József szolgabíró, Nedeczky Jenő, Sólyomi Lipót b.-edericsi, báró Putheány Géza szigligeti, Vadnay Rudolf és Béla zánkai, Nagy Pál szepezdi, Kiss János akaMi, főt. Dornay István s Hertelendy István dörgicsei, Chepely Károly és Somogyi Zsigmond (ügyvéd) b.-füredi, Écsy László b-füredi, Bíró Dániel kövesdi birtokosok, Csendes József Eszterházy örökösök, Tresz-tyánszky Lajos hrg. Eszterházy s tihanyi apátság, Papp Ferencz ügyvéd, s Horváth Dezső urod. ispán mint a főt. veszprémi káptalan, mégis akali, b.-udvari, alsó- és felső-eőri, Lovas községek számosan megjelent képviselői.
Ádám József szolgabíró ur hivatkozva Zalavármegye törvényhatósági bízott-
ságinak tt^t számú végzésre , a tanácskozás czélját előadta és a jelenvolt közbirtokosokat üdvözölve, elnöki állásáról leköszönt, miután őket elnök s jegyzőválasztásra s ezután tanácskozásra hivta tel. Mely felhívás folytán a megjelent birtokosok főtiszt. Dornay István kegyesrendi jószágigazgató urat elnökké, t. Chepely balatonfüredi ügyvéd urat pedig jegyzővé egyhangúlag megválasztották; kik is a közbizalom előtt meghajolva, állásukat elfoglalták.
Főtiszt. Dornay István elnök ur az értekezletet megalakultnak kijelenté s a
, Balaton vize rendkívüli magas állásának káros voltát elősorolta, as értekedertet
ennek elhárítása tárgyában teendő intézkedések megtétele feletti tanácskozásra hivta fel.
Vadnay Rudolf ur a Balaton lecsa-polásának történetét szépen s tudományosan vázolván, bizonyítgatta, hogy a Sió torkolatánál 1864-ik évben épített zsilip csak négy évre, vagyis azon időre rendeltetett fentartatni, míg & Balaton felszíne a szakértők véleménye szerint a siópartvidéki birtokosok megkárosítása nélkül a leeresztés által elérni szándékolt magasságát lassanként el nem étfe> most pedig már a négy év többszörösen is eltelvén, annak létezése szinte jogtalan levén, ennek mielőbbi eltávolítása végett a nagyméltóságú m. kir. közlekedésügyi minisztériumhoz kérvénynek intézését indítványozza.
Főtiszt. Dornay István ur a zsilip eltávolítását jelenleg lehetőnek nem látván mindenekelőtt szakértők s a szomszédos megyék meghallgatásával azt kéri megvitatni s megállapittatni, hogy hány lábra kérelmeztetnék a lecsapolás s hogy ezen kérvény ne közvetlenül a magas kormányhoz, hanem a fent hivatolt megyei törv. hatósági határozat értelmében a megyei hatóság utján az érdekelt szomszédos vármegyékkel együttesen terjesztessék fel.
Nedeczky Jenő ur az ügy sürgős volta, s a már is nagy vízállás által már sújtó, s a bekövetkezhető őszi esőzések által még fokozható s fenyegető károk mielőbb történhető elhárítása czéljából az e tárgyban szerkesztendő kérvényt közvetlenül s azonnal a magas kormányhoz intéztetni kéri.
Mgiek következtében u értekedet elhatározta, hogy a folyton növekfCft$<r mielőbbi meggátlása s elhárítása csávából a jelen értekezlet azonnal s közvetlenül kérvényt intézten a magas kormányhoz; de egyidejűleg értesítse ezen jegyzőkönyv. közlésével a mai- tanácskozáson történtekről a megyei hatóságot is és kérelmeize, hogy a magas kormányhoz intézett kérd- '' mét támogassa, s annak mielőbb leendé sikeres elintézését az érdekelt'' szomszédos vármegyékkel egyesült erővel eszközölje.
Ezekután főtiszt. Dornay István a kérvények szerkesztésére bizottságot kért választatni; minekfolytán ezen bizottságba tagokul Vadnay Rudolf zánkai, Nedeczky Jenő b.-edericsi, Mórocza Kálmán és Chepely Károly b.-füredi lakósok választattak meg, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig az elnök s jegyzőn kívül br. Putheány Géza és Nagy Pál urak kárettek fel.
Miután az értekezlet a mai napra kitűzött tárgyakat kimerítően megyitatott-nak 8 befejezettnek látja s több. tárgy nem lévén, a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott br. Putheány Géza és Nagy Pál urak ezen választásnak engedve.'' elnök ur a gyűlést befejezettnek kijelentette 8 a jegyzőkönyvet felolvastatva bezáratta s a hitelesítésre megválasztott most elősorolt egyének által aláírásukkal hitelesítette. Kmf. Dornay István s. k. elnök. Br. Putheányi Géza s. k. Nagy Pál s. k. mint a jegyzőkönyv hitelesítésével megbízottak. Ádám József m. k., Chepely Károly m. k. értekezleti jegyző.
TÁRCZA.
Ószi dal.
Eaik esG, elborult * láthatár, Minden oly bús, mint az árnyék, oly sivár; Kitekintek, eszembe jut életem, 8 az idSvel én i» »írok, könnyezem
Elborult már régen az én kék egem, Csak egy felleg: a »ötét bú jár velem; Olyan vagyok, mint az ólai pusztaság, Melyen immár nincsen öröm, ninra virág.
Ak idő majd újra éled, kiderfll, Hejh! csak nekem marad gyászban egytdill, Gyászban marad, mig tavasa jö egykoron, Mely kizöldül, kivirágzik »»romon.
HAJGAtó SÁNDOR.
Az Eszterházy pioczében.
Bécs 1879. évi szept. hó l én.
Ma öröm nap volt otthon a kedves Magyarországban. —
A halhatatlan nagy hazafi, a hasa bölcse örök emlékére Zala-Egerszegen, — hol mint a ▼áros kerületének országgyűlési képviselője politikai működését megkezdette — szülőme-gyéje székhelyén tiszteletére emlékssobrot állítottak fel. — Mennyire szerettem volna es ünnepélyen jelen lenni annál is inkább, mert Zala-Egerssegen még eddig nem történt oly ünnepély., un uja lehettem volna, hol as orsság minden réssébői a küldöttek össsesereglenek, a hazafinak halála után is, a megérdemlett tisste-letet megadni; másodszor, mert msgam is
egerszegi vagyok. — A honfiúi szeretet lángja szíremben is felgyujtá a boldogult iránti tisztelet szövetnekét, elhatároztam magamban, hogy e napot mint magyar fiu7 — habár a külfóidöu is — ünneppé alakítom és áldozok, hogy én is megünnepelhessem e szent napot. —
De mint magyar fin egy oly nagy magyar hazafi emlékére csak árpalével nem áldozhatok ? és ez nem is lenne áldozat! —
Sokáig gondolkodtam mit tevő legyek ?
Egyszerre egy gondolat fúródik agyamba; Fogom kabátom, kalapom és botomat; az országúton besietek a belvárosba; a „Rothenthurm-strassen" „Graben" és „Naglgass en* végigsiettem es utóbbi utczában balról egy kis kanyarulatot tettem, mig végre egy nagy vasajtó eltft.t megállapodtam. — Ez a vasajtó a berezeg Essterhásy féle pinczébe vezet, melyben a legnemesebb magyar borokat kaphatja bárki azon az áron, amelyen a herczeg maga veszi.
— tehát szinte jótékonycsélt visz ki vele, ha a Bécsben élő honfiaknak, — kik hozzá vannak egy kis jó és tiszta magyar bor ¡vásárt szokva
— a bort csakugyan tisztán és jó karban nyújtja át oly árban, mint amilyenbe neki került. — Mert Bécsben ugyancsak ezen a pinczén kivül sehol sem kapni tisztán bort. — Mindjárt a vasajtón kivül van az árjegyzék, melyet tájéko-sásul mindenki elolvsshst; a pinczében csak negy — féle bort kaphatni, és pedig :badaesö> nyit, villányit, russtit és ssegssárdit. — Majdnem meredek lépcsők vezetnek le rajta és lehet mondani, hogy jó mélyen; lent mindjárt amint beér az ember asonnal vendégekkel találkosik és igy egéssen a pincse másik oldaláig, a hol a bort mérik tele van különféle rangú és rendű néppel. — Láthatni itt a legelegánsabb öltösetü
és kinézésü^urnőket, csilinderes nobilis urakat, katona tiszteket, kadétokat, altiszteket, katoná kat a különféle csapatokból; — nem ritkák itt a deákok, egyszóval zsúfolásig tele van mindig a pincze. —
Amint as ember a bormérőhes ér, kér tőle annyit amennyi neki tetszik, de egy fél liternél kevesebbet nem adnak; — mindenesetre a bor árát előre kell letenni és aa üvegért 10 kr biztosítékot kell adni, melyet visssalehet kapni akkor, ha as üveget visszaadták. —
Lent a bormérésnél ismét egy olyan árjegyzék van, mint fent a vasajtónál. — Gyorsan odp siettem a mérőasztalhoz és egy fél liter ssegssárdit kértem, amit ketten megittunk.
Ha a pincsét valaki még nem látta, azt hiszi, hogy talán oda lent padok, asztalok, székek vannak a közönség kényelmére etc. — aki ezt hiszi csalódik. —
Mert amint lemegy és bort kér as illető, akkor a mérőlegény egy kívánt nagyságú üveggel egy olyan hordóhoz megy, amely hordó olyan bort tartalmas, mint amilyen kéretett; — ekkor a hordócsapján leeressti a bort, átadja és as illető vendégek titán leülnek as itt ott hordókra, melyek egéss utcsákat képeznek és ha — mint rendesen ssokás — vslaki későbben jön és helyet már nem talál, ugy vagy állania kell neki, vagy a falhos támaszkod hátik. —
A pincse önmagában visszaemlékeztet az otthon levő magyar pincsékre, mert es is ugy van épen berendezve; — régi falairól már itt ott lekopott a vakolat és igen sok helyen kilátszik a vörös tégla, mig as itt ott rajt levő vakolat a pincsei levegőtől és régiségénél fogva olyan szürkés barna szint ölte magára. —
A pinczébe naponkiat csak kétsser lehet
bemenni és pedig délben 11 órától l-ig,délután 5 órától 7 óráig; — épen elővettem as őrámat és a mutató 7 et mutatott.—
— Most már vége van az egerszegi ünnepélynek, — gondolám magamban.—
— De azért csak igyunk a boldogult emlékére. —
Gyöngyöző bor volt a pohárban, melyet a kedves Magyarország termett és a herczeg onnan hosatott ide; — hát nem elég vij^asx»« as, midőn a rideg külföldön egy kis basái nedűvel jön as ember össse, a mely egéssen aj életet önt a magyar fiúba? — '',■,
»Bachusl ma neked áldosok!" mondám magamban és as Üveget ajakamhos emelém és-gyöngyöző tartalmát as utolsó cseppig kiüritém — ,a nagy hazafi dicső emlékére!" —
A másodikat üritém a hasa boldogságára kérve a magyarok Istenét, hogy egyakran sújtott ssegény magyar hasát ne hagyja el és jövőre is ilyen honfiskkal ajándékozza meg, mit amilyen volt a dicső Deák Ferencz. —
A harmadik pedig, — mivel háromssor iszik a magyar — minden honfiura, kinek keblében a honszeretet tüze lángol, a Zala-Egerszegen mai napon össsegyült távoli, köseli vendégek és jelenlevők egéssségére és Zala-Egersseg város előre haladására. —
Visszaadtam ü vegem etés kisiettem a pin csébőL -
Felérve a tissta levegőre könnyebben éres-tem magamat, testemet és fejemet lángösön boritá el. —
Elmélástam drága basámra gondolva: eszembe jutottak elmalt ott töltött ,''éVeim, tapasztalataim és Mm hssámhfl boaott Mellemi emlékeim. —

4" jf
F y

.A ...
tizennyolczadik évfolyam
ZALAI KÖZLÖNY
A nagy-kanizsai kir. törvényszék tárgyalási terméből.
— 1879. okt. 8. —
Elnök. Wlassics''Antal.
Bírák: Gózony Ferencz, (előadó) Stojko-vita Szilárd (szavazó.)
Közvádló : Dr. Laky Kristóf.
Jegyző; Tersánczky Gyula.
Védő ügyvéd: Varga Lajos. _ •
Elnök az ülést megnyitván kijelenti, hogy Kappel Kálmán gyilkosság büntette miatt vád alá helyeztetett, a mai napon ezen bünügy fog végtárgyaltatni.
Letartóztatott vádlott , ugy Reinhold Etelka, mint a meggyilkolt Reinhold Marinak testvére, annak édes anyja Mitsch Erzsébet férjezett Kuntschnig" Orbánné, mint tanuk berendeltettek; (tanuk meglátván a gyilkost, ke serves sírásra fakadtan rettegve léptek a terembe) megjelenik egyszersmint a meggyil koltnak mostoha atyja Kuntschnig Orbán is ■ mielőtt elnök a vád előterjesztésére a kir. ügyészt felhivá a jelenlevő hallgatóságot a csend és rend tartására komolyan figyeiroezteté, ennek megtörténtével pedig miután a bűnjelek is előadattak, elnök a szót átad ja a kir. ügyésznek.
Kir. ügyész a vizsgálati iratok közt lévő vádlevélhez képest a vádat röviden előterjeszti, különösen jelezvén, hogy vádlott gyilkossági bűntettét már a vizsgáló biró előtt is beismerte s az eddigi eljárásnak csak is azt nem »ikerült teljesen tisztába hozni, váljon vádlott a szerencsétlenen az első kéadofést hátulról, avagy elülről ejtette-e, de az kétségtelen hogy vádlott a megcsalt szerelmi viszony tudatában napokkal előbb már élesre fent késsel oly szúrásokat ejtett néhai Reinhold Marián, hogy ez az orvos szakértői vélemény alapján annak következtében pár perczoyi vonaglás után megszűnt élni, s miután vádlott maga beismerte, hogy tettét megfontolta 8 a bekövet kezett eredményt is akarta létesiteni, — vádolja a szándékos gyilkosság bűntettével, kéri ellenébeu a végtárgyalás megej-téaét. —
A bizonyítási eljárás kezdetét veszi.
Elnök mindenek előtt figyelmezteti vádlottat a töredelmes vallomás tételére, kitanítván őt ennek következményére, minek megtörténtével vádlott a hozzá intézett kérdésekre a legnagyobb lelki nyugodtsággal, komoly maga. tartás- és bátorsággal értelmesen vallja:
„En oktober 4 én leszek 19 éves, keszthelyi születésű, r, kath. vallású vagyok, bodnár mesterséget tanultam, azonban fel nem szabadultam, atyámat nem ismertem, miután tör vénytelen ágyból származtam, gyermekkoromban elkövetett gyümölcslopásért büutetve vol tam, egyéb büntetésre méltó cselekményt pe dig el nem követtem" magára a tényre vonatkozólag pedig a következőket vallom:
„Én anyai nagyatyámnál neveltettem s Reinholdékkal a Q-eorgikon épületben laktunk, én tehát Reinhold Mariát már kis gyermekkorom óta ismertem, mignem egyszerű ismeretségünk ezelőtt mintegy egy évvel szerelmi vi-
Elmélástam drága hazámra gondolva; estembe jutottak elmúlt ott töltött éveim, tapasztalataim és kedves hazámból hozott szellemi emlékeim.
Visszagondoltam a kedves múltra a boldog évekre, melyeket ott tölteni abban a zalaparti városban szerencsém volt; — reá gondoltam, mostani tartózkodási helyemre a rideg külföldre, hol nem vár reám annyi kedves, szép és jó mint otthon, hogy nem az a nap ragyog felettem, mint otthon, nem azok a barátságos hátak, fák, hegyek és folyók, nem az a kényelem és otthonosság, — önkénytelenül felkiál-tám magamban a már gyakran bebizonyult közmondást, hogy :
„Extra Hungarfa non est vita; si est vita, non est ita !"
SZOMMER SÁNDOR.
A szabadban.
m.
lateu hoiott kis leánykám, bten hozott körümbű! Ritkán voltam olyan ¿des, Olyan drága örömbe'' — Mint mikor e szabadba kijövél: Hol a fásalt gaiv is még újra él.
Légy oly boldog az életben,
MU>5 boldog itt minden.
Nem csoda hiss boldogságom
Tört sóbajit ráhintem.
Nekem s nekik egyedüli vágyam.
Foljtasd, mit én oly régen elhagytam
A tarmésaette! karöltve
Igyekeztem eljárni;
Oly nehéz volt, oly rideg volt
Tégedet ide várci.
MegjÖTél! Jer ölembe leánykám;
Legalább itt most ut>m leszek árrán.
BÁTORFI.
szonynyá nőtte ki magát. Nagyatyámnál volt unokabátyám is, ki ugy nagyatyámmal, mint ▼elem örökösen esivakodott, mit ¿a tűrni nem akarván; a házat elhagytam és elmentem Fehérvárra, hol is egy szik vizes gyárban, mint palaczk töltögető 25 frtnyi havi fizetés mellett alkalmasást kaptám, Fehérvárott létem ideje alatt a leánynyal levelezésben állottam, hetenként kaptam tőle egy-két levelet, többek közt egy olyat is, melyben 10 frtot kért tőlem, miután én azonban szerencsétlenül jártam, ameny-nyiben a palaczktöltögetésnél egy szik vizes pa-laczk szétpattanva, annak darabjai baiszemenlbe ugorván, balszemem világát elveazitém, kénytelen voltam magamat orvosoltatni s daczára annak, hogy fizetésemnek 5 frttali javítása is megígértetett — orvosi tanács foiy tán helyemet oda hagyni s Keszthelyre nagy atyámhoz visszatérni kénytelenitettero s igy a leánynak 10 trt iránti kérelmét nem teljesíthettem. A leányhoz ekkor is eljártam, ki talán egy hétig szívélyesen fogadott, de már hallottam, hogy a leány egy Ghizmics urasági szatlernál lévő legénynyel lépett Bzerelmi viszonyba, én ezen szatler legényhez eljártam, kit sgyonlőui is szándékoz tam, de fegyverhez nem juthatván, tervemet keresztül nem vihettem, egy ízben pedig ennél elveszi tettem egy a leánytól kapott levelet, — melyet ezen szatler legény megtalált és ennek tartalmát elmondta a leánynak; a leány ezen időtől fogva mindinkább hidegebb lett hozzám, sőt egy ízben hozzá akarván menni, az ajtón át hallottam, hogy a leány felőlem beszél, és hitvány embernek, faczér, lumpnak nevezett; ekkor már én is megharagudtam reá, később azután több ízben találkoztam a leány nyal, őt meg8zóllitottam, de ez mindannyiszor gunysza-vakkal illetett s felőlem mit sem akart tudni, sőt szememben is hitványozott; ekkor határoztam el magnm a komoly lépésre, őt t. i. meggyilkolni s f. é. aug. 10 én nagyatyám kései közül egy hosszabbat előkeresvén, azt élesre köszörültem s eltettem oly czélzattal, hogy Marit ezzel fogom adandó alkalommal meggyilkolni. —
F. é. aug. 11-én esti 6 órakor a jelzett kést magamhoz vettem s kimentem az urasági kukoriczás földekre, megnézendő, váljon Reinhold Marit nem e találom ott. Mari nem volt ott; én tehát öieg atyámnak az ezeké mellett levő kukoriciájat szemléltem meg s haza felé elindultam, útközben azonban összetalálkoztam Reinhold Marival, ki épen Etelka testvérével jött a földekre, én megszóllitva őt kérdeztem, hogy hová méq, ezen szókkal rjó madár", mire Mari azt válaszolá : semmi beszélni valóm veled faczér, — ezzel a leány tovább ment éa én is; azonban egy más uton visszatértem saját kukoriczaföldünkre, ahonnan Marit magamhoz szóllitottam, de ez 3-szori hívásomra sem jött hozzám,hívásomnak czélja pedig nem volt egyéb, minthogy a még nálam levő 2 levelet, melyeket ő irt nekem — visszaadjam neki, s ha hozzám jött volna, a gyászos eredmény nem következett volna be; mert ekkor már felhagytam a gyilkossági tervvel, de a leány nemcsak hogy nem jöU hozzám ! sőt lumpnak nevezett; ekkor hirtelen haragra lobbantam és oda menve botommal hátba ütöttem, mire ő feljelentés- és becsukatással kezdett fenyegetni, én pedig előrántottam nadrágzsebemből a kést és Marit ezzel mellbe döftem, mire ő kezemet görcsösen megragadta s oly erővel, hogy én alig voltam képes kezemet kezéből kirántani. E helyen megjegyzem, hogy néhány nappal előbb én is megvágtam saját kezemet késsel s a leány épen ezen a helyen kapta el kezemet és szoritá azt meg oly annyira, hogy a hegedő seb szét nyilt 8 abból vér szivárgott ki, mit látva a leány, meg akart csókolni s kijelenté, hogy szeret; ez ideig ugy látszott, hogy nem vette észre s nem érezte ő a szúrást, de amidőn kijelenté, hogy szeret, mellét elárasztá a vér , én kezemet kezéből kirántám, ő futni akart, de én ekkor meg hátba szúrtam s igy két szúrással fu tott vagy 15 lépésnyire tőlem, amikor is össze-rogyott, én pedig nyomban elszaladtam először is a szolgabírói hivatalba s miután itt már senkit nem találtam, a csendbiz+oshoz, hol magamat, mint Reinhold Mari gyilkosát feljelentettem." —
Felmutattatik vádlott előtt egy bünjel-kép lefoglalt késs elnök kérdezé: váljon ez-e azon kés, melylyel ön Reinhold Máriát megyil-kolta! —
Vádlott megtekintés után szokott nyugalommal feleié : ez az igen !
Reinhold Etelka tanú, 12 éves, r. kath. vallású, a meggyilkoltnak édes testvére f, é. aug. 11-én esti 6 óra tájban együtt ment ki nén-jével a kukoriczafoldre a teheneknek kukocza Bzárt szedendő,útközben összetalálkoztak a velők szembejövő Kappel Kálmán vádlottal, ki nénjét ezen szavakkal „no hová mégy az jó madár* meg-szóllitá, de nénje nem felelt reá, hanem tovább mentek a kukoriczás földre, elhagyván vádlottat. Kevés vártatra azonban vádlottat ott íát-lák a kukoriczás földön mintegy 7 lépésnyi tá-
volságban maguktól s hallotta, hogy nénjét három ízben is szóllitá magához, de ez mindany-nyiazor akként felelt: „semmi közöm hozzád." ¿után vádlott oda jött hozsájok s Mari nénjét egy botul hátba ütötte, ki magát egy kuko-koricza szárral igyekezett védmi, sőt kijelenté, hogy vádlottat a hatóságnál be fogja panaszolni ezután pedig folytatta a kukoriczaszedés • amint lehajult, vádlott őt nyomban hátba szúrta minek láttára tanú elszaladt s hogy mi történt ezután, arról . tudomása nincsen, de azt még hallotta, hogy nénje felkiáltott akként „jaj Kálmán, ne bánts !u
Mitsch Erzse tanú a meggyil koltnak édes anyja a leányán elkövetett gyilkosság miképen történt végrehajtásáról tudomással nem bír s annak indoka is ismeretlen előtte, amennyiben tudomása van az ügyről, azt kis leányától Etelkától tudja, ki f. é. aug. 11-én este felé együtt menvén ki néhai nénjével a kukoriczás földre, ahonnan is egyedül érkezvén meg, nagy ijedtséggel beszélé el nék^ hogy mi történt kint a mezőn, t. i. hogy Kappel Kálmán meggyiikolá nénjét, tanú gondolván, hogy kis leánya őt csak ijesztgetni akará, még arczul is csapta, hogy mit bolondozik, de a kis leány kifakadt hogy ,édes anyám hát miért nem akar nekem hinni, hisz ez való.* Ezután tanú befogatott, kiment a kukoriczás földre s valóban ott találta leányának már teljesen élet nélküli hulláját, mit a kocsin haza szállított.
Tanú a további kérdésekre előadja, hogy ő neki a leánya és Kappel Kálmán vádlott közti szerelmi viszonyról legcsekélyebb tudomása sem volt, sőt megjegyzi, hogy Kappel Kálmán nagyon vásott gyermek levén , néki házuk hoz járni nem volt szabad. Arról sem volt tudomása, hogy leánya ezzel levelezésben állott s hogy ez Fehérvárról ismét haza érkezett. Tanú vádlott ellenébeui káikövetelési jo gáról lemuud.
Elnök vádlotthoz: ()n Reinhold Mariát elülrői t. i. mellen és hátulról hátba szuriameg, honnan szúrta meg először és honnan másodszor is a kél szúrás között mennyi idő folyhatott leV
Vádlott: Ugv történt, mint már vallottam, először mell felől s mintegy 6 perczczel később, amikor futni kezdett, hátulról szúrtam meg.
Elnök : On nem beszél igazat, mert nemcsak Reinhold Etelka szemtanú vallja, hogy ön akkor, midőn Reinhold Mari a föld felé lehajolt, szúrta hátba először ezt, tehát a támadás részéről orozva történt, — hanem még a szakértői véleményből kitetszóleg is azeltő szúrásnak okvetlen a hátat érőnek kelle lennie; mert ez, habár szinte súlyos sértés jellegével bírt is, mindazonáltal nem volt feltétlen és rög töni halált előidéző, már pedig maga beismerte, hogy az első szúrás után még néhány perczig beszélt is vele s ha ezen szúrás a mell felőli lett volna, mint rögtöni halált előidéző szúrás után — mint aminőnek az orvosi vélemény lenni ál litja — nem szóllhatott volna önhöz, tehát önnek először hátba kellett szúrni Reinhold Mariát s csakis később tehát másodszor adta neki a halálos döfést mell felől.
Vádlott ragaszkodik vallomásához.
Elnök : felhivá Reinhold Etelkát, hogy mondaná vádlott szemébe, h->gy ez nénjét ho gyan mely alkalommal és hol szúrta meg
először.
Reinhold Etelka tanú vádlotthoz — for dúlva ennek szemébe mondja, hogy mikor nénje kukoricza szárért lehajult ez álkalommal azt hátba szúrta.
Vádlott megmarad állításához hiven ; felolvastatik vádlott lelki állapotáról szóló orvosi megfigyelés, vádlott vagyoni, erkölcsi bizonyít ványa; ugyan annak keresztelő levele, még is Reinhold Máriának elhalálozását tanusitó halott könyvi kivonat.
A kir ügyész kéri vádlotthoz azon kérdést in''ézni, hogy mennyiben tudja, mondja meg aa év számot, melyben született; mert eddigi állítása a keresztelő levéllel ellentétben lenni látszik, s különösen az iránt is kéri kihal-gaini, ha hasonnevű testvére nem volt-e?
Elnök ezen körülményekre kihallgatá vádlottat, ki oda nyilatkozik, hogy anyjának több Kálmán fia kivüle nem volt, a ő 1862. évi oktober hó 4-én született.
Ezekből, de a keresztelő levélből is kitetszett, hogy vádlott nem 19 ét-es, hanem életének csak 17 ik évében van.
Felolvastatik végül a meggyilkolt és jelenlegi vádlott közt létezett szerelmi viszony constatá|ása végett egy Reinhold Mari aláírással ellátott és Keszthelyen 1879. évi april bő 15 én keltezett levél.
Ezek után Reinhold Etelka tanú miután kijelenté, hogy már gyónt és áldozott is, vallomására meghiteztetett, mely körülmény nyel a bizonyítási eljárás befejezve lévén, elnök a szót véginditvány tétel végett átadja a közvádlónak.
Dr. Laky Kristóf kir. ügyész ismételten él beszéli a , bűnügy nek történelmi részét, kiemeli, hogy hosszas ügyészi praxisa alatt,
OKTOÉEB 12-én 1879.
- -:--(1
sok gonosz tévővel, gyilkossal, rablógyilkossá állott már szem ben, de a gonoszságot olyannyira megtestesülve ¿sösssepontosulvs — mint épen a jelenlegi vádlottban — soha egy bűnösben sem tapasztalta, soha egynél sem vette annyira észre as erkölcsi alá süly ed ést, mint ezen fiatal gonosztevőnél, ki a bünbánatnak csak egy szikráját sem matatá, hanem ellenkezőleg hideg magatartásával a romlottság megtestesült példányképül ós örökre javithatlsn gonosztevőül ismertette meg magát, ki nem egyébért, mint megcsalt szerelmeért kedvesének Reinhold Mariának — kegyetlen gyilkosává tudott lenni.
Az elkövetett gyilkosság tekintetében ha tározott bizonyíték vádlottnak önbeis.aerése, továbbá a meggyilkolt testvére Reinhold Etelka hit alatt kihallgatott tanú vallomása, az orvosi boncz vizsgálati jkönyv és vélemény, továbbá az elhalálozási bizonyítvány, melyekkel vádlott tettessége kétségtelenné van téves mint gyilkos halállal, is lenne b&ntetendő, miután azonban a szentesitett magyar büntető törvénykönyv 87-ik §-aa 20-ik évet be nem töltött tetteseket halállal fenyíthetőknek nem találja, de a 84-ik § hoz képest mint ki életének 16 évet már betöltötte, midőn őt a gyilkosság bűntettében bűnösnek kimondani kéri, egyszersmind letartóztatásától vagyis 1879, évi aug. hó 12-ik napjától számított hetenkint egy napi böjt és közmunkával szigorított — 15 évi börtön büntetés kiállására itélní, s egyúttal 15 nap alatt — különben bekövetkező végrehajtás terhe mellett a magyar állam kincstár javára a már vizsgálatilag felmerült 14 frt 20 kr. ugy a mai napon felmerült végtárgyaláai s a még ezutáu felmerülendő rabtartási költségeknek megtérítésére is kötelezni kéri.
Védő: Varga Lajos köz és váltó ügyvéd vádlott tettét két nagy figyelmet érdemlő euy-hitó, illetőleg mentő körülmény közt elköve tettnek lenni állítja és pedig először:
a kir. ügyész ur részéről hangsúlyozott .szándékosság* kiemelésétjegészen feleslegesuek tartja ; mert ha gyilkosságról van szó, akkor a „szándékosság" mint e bűntettnek fő cri''.eriuma különben is alattomban értetődik s a büntettet sulyosbbá nem teszi, akár akként fejezem ki magam „szándékos gyilkosság* asár egyszerűbben csak „gyilkosság" mi, hogy valóban megtörtént az rédő ügyvéd részéről sem tagúi tátik, tehát vádlott tettének eredménye a azáa dékosság kifolyása — ez tény — azonban vádlottat semmi különös rosa akarat — mit a kir. ügyész ur oly jiagy mértékben fentforogni lát •• nem vezérelte, nem forog tehát ok f^nnt a törvények teljes szigorúnak alkalmazására sem ; mert a fékezhetlen indulat birt^ vádlottat a tett elkövetésére, mely körülmény közt az akarat, elhatározás kizárva levén, s ily esetben büntethető cselekményről szóllani sem lehet. Másodszor sokkal nagyobb figyelmet érdemel vádlottnak fiatal kora , mint arra a kir. ügyész ur mennyit fordított, vádlott életének még 17-ik évét sem töltötte be, tette tehát épen fiatal ko ránál fogva sem jöhet oly szigorú elbírálás alá, miiilha azt egy nálánál korosabb, s érettebb észszel bíró egyén követte volna el; mert vádlott épen most van azon epochában , midőn a szívbeli szenvedélyek erőt venni képesek akarat elhatározásán; mert mikor szeret és czélja elérése még a messze jövőben késik — szenved, s ha szenved, nem tudja mit mivel, hogy pedig szeretett az a végtár gyalás folyama aUtt felolvasott levéllel kétségtelenné tétetvén, valamint szenvedése is; mert szerelmében és reményében rutul megcsalatott nemcsak, de sőt elhagyatva kedvesétől górom basággal illetve — másnak nyújtatott boldog remény, mi boszu állóvá tette vádlottat s ilyen körülmények közt — megzavart s az értelmet teljesen elhomályosító lelki állapotok közt vált védencze egykori kedvesének gyilkosává, mi fölött, midőn a t. i. a bosszú vágy erőt vett eszén, nem igen lehet csodálkozni, ha egy visz sza pillantást vetünk születésére, ha tekintjük apa nélküli elhanyagolt nevelését, azon durvább mesterséget, melyet tanults végre a társaságot melynek ő tagja volt, miket ha keiló figyelemre méltatunk védő ügyvéd nem hiszi, hogy a kir. ügyész ur vádja nagyon terhesnek nem tűnnék fel bárki előtt is, ugyanazért a kir. tszéknek legbölcsebb elhatározását kéri ki.
A kir. ügyész ismét szót emel előadja hogy védő ügyvédnek egyetlen egy állítása és érvelése sem érdemel figyelmet; mert az al-tala feltüntetni kívánt indulat először nem volt oly mérvű, hogy az az értelmi elhatározásra birt volna befolyással, másodszor pedig ha mindjárt oly mérvű lett volna is nélkülözi a jogosságot, minek hiányában mentő körülményt az indulat sem képez. A mi pedig a fiatal kort illeti, azt hiszi a kir. ügyész, hogy erre ugy is kellő tekintettel volt, mert ugy sem s legszigorúbb büntetés nemet és mérvet kérte.
Védő ügyvéd válossolni nem kirán.
Elnök a vád és előterjesztett] védbeszéde-ket összegezve azokat vádlottnak megérteimezé, egyúttal értesítvén őt, hogy a mennyiben védelmére még valamit felhozni tufcn^ast előadói
tizennyolczadik évfolyam.
ZALAI KÖZLÖNY.
OKTOBER IS ém 1879.
jogában áll, miután azonban ö ebbeli jogával élni nem akart ugy az, valamint a kir. ügyész, tanufelek s a hallgatóság is eltávqlitUttak, a határozat hozatal végett a kir. tazék magára maradt, miután megtörtént , az a berendelt felek előtt elnök által a következőkben hirdettetett ki.
(Folyt, következik.) v
Helyi lilnk.
— Wlassics Antal kir. törvényszéki «luük ur okt. 8 és 9 én Letenyén volt, az ottani kir. járásbíróságot hivatalosan megszemlélni.
— Az osztrák magyar bank nagy ka tiízsai íiókintézetében a bank egye® szabályai magyar vagy német nyelven az érdekelt teleknek dijtalanul szolgáltatnak ki, és pedig: a kölcsöniizletre vonatkozó, az értékpapírok -leszámítolására, váltók leszámítolására, az
utalványozási, vagy bizományképeni pénzbesze dési üzletre nézve szóló szabályok és határozatok. —
— A nagy kanizsai „torna-egylet* okt. ÍJ-án kezdi meg őszi gyakorlatait.
— Két egymásba, nyiló csinosan bebutorozott szoba két müveit fiatal ember BtámÁra bérlésre kerestetik, minden többi Wajdits József könyvkereskedésében tudható meg. —
— Kovács:Zsigmond veszprémi püspök ur ó excja Nagy Váradra utazott, régi barátja Lipovniczky István püspök látogatására.
— J>r. Apátliy István letenyekerületi
képviselünk az egyetemen egyedül adja el<5 a kereskedelmi és váltojo^ot, miután Dr. Nagy F«r< ncz magántanár a nagyváradi jogakadé-imához neveztetett ki.
— időjárásunk reggel és este hűvös iigvau, de folyton száraz ö igy a szüreti rnun kaíatokra kedvező. Kosz szokás, hogy a meghatározott fzüreteiési napok uem tartatnak meg; kiki szHbadon szed azon ürügy alatt, hogy osak a rohadtat szedi. Uj bort már javában árulnak, de gesztenyét hozzá — gyéren.
— Meghívás. A „zalamegyei általános tanitó-testüle " központi választmánya folyó hó 19 én d. e. 11 órakor rendes havi ülést tart, melyre a tanügy barátokat tisztelet el meghivja Keszthely 187lJ. okt. 9. a tantestület elnöksége.
— A zala-egerszegi nőegylet, melynek elnöke a köztiazteletüKosénberg Henrika urnő, mult évi zár-számlája és vagyon kimutatása szerint 8G0 frt. 12 kr. jövedelemmel bírt, kiadása S40 írt. 20 kr. volt. Pénztári maradvány 19 frt. í''2 kr. az egylet tényleges vagyona 801 frt. f»ti kr.
•— A Hzegedi sorsjegyek hivatalos hu-zási jegyzéke szerkesztőségi irodánkban (Nádor utcza, oví daépület) letéteményezve levén, délelőtti órákban áijtalau megtekinthető.
— Langvizen egy kovácsmesternek két gyermeke egy nap halt meg torokbajban, vaiósziuüleg diphteritésben ; nagy részvét mellett egy sirba temettettek okt. *-án. A szerencsétlen család most gyermek nélkül van : fájdalmuk leírhatatlan.
— A keszthelyi erdőségekben tartott vadászaton ifj. Grrtt Feateticö Tasziló 6 agan csárt ejtett.
— Hirdetmény. 2077 sz. 1879. A csász: és kir. közös hadügyminisztérium az alulirt kamarával a katonai ruházat és felszerelés azon tárgyaira vonatkozó szerződési tervezetet közölte, metyekuek szállítása a Közversenynek van fenutartva. Ezen tárgyakhoz tartoznak, lótakarók, téli pokróczok, nyári pokróczok, lovassági sisakokra kívánt sasok, gyalogségi csákókra való rózsák.! lövész jelvények rangjelző paszományok, bőrkesztyűk, étcsészék, hordszijak, csákányok, lapátok, s számos mások. Erre a kamarai kerület iparosai azon hozzáadással értesíttetnek, hog^ az illető ajánlatok folyó 1879 évi november 2<): déli 12 óráig a csász. kir. közös hadügyminisztérium igtató hivatalánál benyújtandók; hogy továbbá a szerződési feltételek ezen kereskedelmi és ipar kamara irodájaban betekinthetik a miután pedig a budapesti, gráczi, és bécsi ruharaktárak megszemlélhetik. Sopron 1879. oktober 4-én. A kereskedelmi és iparkamara. —
— A bortermelőknek. Igen érdekes és bortulajdonosainkra nézve örverdetes hírt közölhetünk. A Franoziaországban ésSchweicz-bsn általános rósz szőlőtermés miatt az ottani borkereskedők Magyarországra irányozták figyelmüket, hol, mint tudva van, a mult évről igen sok fölösleges, el nem árusított bor mennyiségéről panaszkodtak. Ez irányban már ugy a franczia mint a schweiczi kereskedők összeköttetésbe helyezték magukat a magyarországi híresebb borkereskedők és bortermelőkkel. Az eddig történtek már feljogosítanak arra, hogy a télen nagy borkivitelre számíthassunk , ugyanis a franczia kereskedők igen sok mintaküldeményeket kértek, melynek folytán máris történtek nagyobb mennyiségekre szerződesek, mig a schweiczi kereskedők kezdetnek elég tekintélyes megrendelést tettek,amepnyiben eddig egysterre szerződés köttetett Qenfbe szállítandó
30.000azaz harminczezer hectoliter borra. Ki kell emelnünk ez alkalommal a magyarországi vaspálya igazgatóságok figyelmét és előzékeny eljárását ; amint ugyanis az igazgatóságok értesültek a francziaorazági és schweiczi ez évi rosz szőlőtermésről és megtudták, hogy a fő beszerzési hely Magyarország lesz, azonnal igen mérsékelt külön szállítási árszabályt állítottak fel mindazon borküldeményekre vonatkozólag melyet akár Schvreiczbe, akár Genf-en keresztül Franciaországba intéztetnek. Rajtunk a sor, hogy vevőknek tiszta, jól kezelt, élvezhet^ bort adjunk,azután nem lesz panaszunk az árakra sem, figyelembe ajánljuk azonban, hogy ugy a franczia mint a schweiczi vevők a fősúlyt a vörös borra fektetik és e borok lesznek nálunk is előnyben.
— Az aradi vértanuk emlékünnepé ről, melyet országszerte kegyeletesen ültek meg a következő tudósítást kapjuk Győrből: Vasárnap délután a fővárosból és a vidékről ideérkezett 48 as honvédek értekezletet tartottak. Hétfőn reggel 8 órakor volt a nagy templom ban a gyász isteni tisstelet. A főoltár előtt egy ravatal volt felállítva, melyen 13 borostyán koazoru függött. A kossoruk egyik szalagján egy vértanú neve, a másik szalagon »Győr 1879. oktober 6." felirat volt. A ravatal előtt gyászba borítva feküdt az 5-ik (győri) zászlóalj eredeti zászlója. A misén ugy a megyei, mint a városi hatóság teljes számmal képvi selve volt. A templom oly annyira megtelt, hogy a tűzoltók és vároni hajdúk kénytelenek voltak a kapukat a nagy tolongás miatt elzárni. — Budapestről <>tt voltak a régi honvédek közül Krivácsy Józ*ef ezredes, Nóvák Gusztáv százados, Baranyái Péter százados, Knapp Ala jos hadnagy, Györgyi József főh dnagy, Man-nich Báláz* százados. A vidékről képviselve voltak a soproni, veszprémi, komáromi és varmegyei honvéd-egyletek. Ott láttuk Sebesay premontrei szerzetest is Csornáról, mint régi honvéd bajtársat. A gyászmise után a Lloyd-épületben a Bziuházi társaság tagjai énekelték el az „Isten áld meg a magyart." — Ezután egy református lelkész olvasott fel egy alkalmi beszédet. Majd Lipthai, győri honvédszázadoa olvaata föl Tóth Kálmánnak a lapokban már emiitett szép két költeményét nagy hatással. Végre a színházi társulat tagjai a „szózat* ot énekelték, s ezzel a szertartás végett ért. — Délután két órakor az Auer félé kávéházban társas ebéd volt, melyen több mint 120 48/49. honvéd vett részt. — Az első felköszönték Krivácsy Józaef ezredes, a központi honvédegyletek elnöke mondta a hazára , annak szabadsága és függetlenségére. — Utána gróf Zichy, a győri honvédegylet elnöke köszöntött a királyra és királynéra, — Majd Nóvák Gusztáv Kossuth Lajosról, mint a 48 ki korszak alkotójáról emlékezett meg. Még számos felkö-Bzöntő moudatott, köztük a Sebő őrnagyé. Este 7 órakor a színházban disz előadás volt, » a .Bíbor és gyász" czimü darabot adták elő A színház zsúfolásig telve volt, és a közönség legnagyobb része hölgyekből állott. Midőn az első függöny felgördült szinházdalkar az „Isten áld meg a magyart" énekelte el. — Ennek bevégezte után második függöny lebbent föl, s a színpad hátterében látható volt a 13 vértanú megkoszorúzott arczképe , piramidalis alakban fölállítva, felül Damjanich képével. A képcsoport mellett fehérbe öltözött lánykák állottak. Beőthiné úrhölgy egy alkalmi költe ményt szavalt. Az előadás végével a közönség Kossuth Lajoa éltetésével oszlottéi. Vendégeink egy része az esti vonattal, a többi csak reggel távozott el városunkból.
— Rövid hirek. A tnuzeumí könyvtár őrévé Majláth Béla liptómegyei alispán neveztetett ki. — Somoskeóit Brüsselben mégis elfogták. — Tornamegyében mammut csontokat találtak. — Serajevóban nov. 3-án nyílik meg az első bosnyák-gy mnasium. — Péky Géza kaposvári gymn. tanár meghalt. — Gr. Zichy Ágost a japáni művészetről tanulmányt irt. — A 7-dik magyar jogászgyülés okt. 19—22-én tartatik Bpesten. — Garay szobrára 5352 frt gyűlt be. —- Kossuth iratait az Athenae^m szándékozik kiadni. — Szentpétervárott titkos nyomdát fedeztek fel. — Királynénk fivére doktori vizsgát tett Münchenben. A bosnyák bégek magyar nemességet nyernek. — Az alföldi vizkárosultak javára a kormánynál 2.622.700 frt gyűlt be. — Mérges gombától ü egyén meghalt Bpesten. — A gyöngyösi kávé keresett tárgy lett. — A trencséni járásbiró agyon lőtte magát. — Bankjegyhamisító sajtót foglaltak le Budán. — Az üliei kántortanító nak ő telsége 3 aranyat küldött dinnyékért. — Andrássy gróf helyére B. Haymerle kinevezése megtörtént. — 50 ezer frt. értékű tárgyakat ajándékozott egy magyar fóur muzeumunknak.
KI nyert?
Prága, okt. 8 án : 59, 89, 10, 14, 47. Szeben, „ 32, 17, 59, 74, 77. Lemberg, „ 23, 68, 65, 27, 46.
Irodalom.
E rovat alatt megemlített munkák Nagy-Kanizsán Wajdits Jóasef könyvkereskedése által meg-
rendelhetek.)
— Megjelent s beküldetett hozsánk „Szegedi képes naptár" Vl-dik évfolyama 1880 dik ssÖkő érre: Kiadja Burger Gusztáv. Ara 30 kr £ naptár ugy mint as előző érőkben a legnagyobb naptárakhoz hasonló nagy 8 adrét alakban, díszes kiállításban, számos képpel, ismeretterjesztő és mulattató szöveggel jelent meg. A leghivesb leírásban közli e naptár a Szegedet ért borzasztó szerencsétlenséget, fénykép után késsült hü képekkol egy fitt. Az árvisvessődel-men kivül Szeged népszokásaiból, vidékének rajzaiból, népének sajátságaiból, népdalaiból, adomáiból vonzón irott közlemények képesik a „Szegedi Képes Naptár« tartalmát.
— Uj könyvek. A Franlin-Társulat kiadásában Budapesten ujabban megjelentek: Olcsó könyvtár szerkeszti Gyulai Pál. 79—88 füzet. Tartalmuk: 79. füzet. Shakespeare és művei. Irta Bodenstedt Frigyes. Németból fordította W. L. Ára fűzve 30 kr. 80. füzet. Colomba. Beszély. Irta Mérimée Prosper. Francziából fordította Szenvey Jósset. Ára fűzve 40 kr. 81. füset Berzsenyi Dániel versei. Hatodik kiadás. Ára fűzve 50 kr. 82. füzet. Csalódások. Vigjáték négy felvonásban. Irta Kisfaludy Károly. Ára fűzve 20 kr. 83.füzet. As ördög naplója. Vig-játék három felvonásban, énekkel írták Arago és Vermond. Francziából fordította Egressy Benjámin. Ára fűzve 20 kr. 84. füzet. Sand György. Irta D'' Haussonville. Francziából fordította P. E. Ára fűzve 30 kr. 85. füzet. Kegyenc*. Szomorújáték öt felvonásban. Irta Teleki László gróf. Ára fűzve 40 kr. 86. füzet. A grófi kastélyban. Beszély. Irta Heyse Pál. Németből fordította Halasi Aladár. Ára fűzve 20 kr. 87. füzet. Ne fogadj fel soha semmit. Vigjáték három felvonásban Irta Musset Alfréd Francziából fordította Paulay Ede. Ára fűzve 20 kr. 88. füzet. Jean csillaga. Beszély. Irta Uchard Marío. Francziából forditotU Fáj J Béla. Ara fűzve 40 kr. Közigazgatási döntvény • tár A kormány és kir curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei, sserkesz''j Dr. Dárdai S. V. folyam. Ara fűzve 2 frt.
Üzleti szemle.
Nagy-Kaaizsás, 1879. oktober 11.
Llőjárásunk o béteo lényegesen változott A derült, lanyba napúk, melyeknek azelőtt örvendettünk, borult szele* idGtől cseréltettek fel, mely tartósnak latsaik.
E héten nagyon élénk üzletfolyamatunk volt. A kedven" hangulat, mely már a mult hetekben lábra kapott, e bélen még szilárdabb alapot nyert és majdnem minden czikknél kisebb nagyobb Áremelkedést idézett elő.
A vételkedv ¿lénk volt, s benne a speculatió i* részesült, a mi tudvalevőleg mindeddig nagyon is tartózkodott, a vásárlatoktól.
Baza üáut nagy volt az érdeklődé* és piaciunkról jelentékeny mennyiségek kerítitek eladásra. Arak a dua hozatalnak daczára, majdnem egy forinttal emelkedtek mult bét ellen.
Rozs csekély mennyiségben került színre, a szintén nagyon kedvező irányzatot követett. Árak 30—40 krral felebb szálltak.
Árpa élénk kínálat mellett lanyba irányzatot folytatott Arak alig birtak valamivel fellebb vergődni.
Zab csekély életet fejtett ki és többnyire csak a b»dfogyasztás számára vétetett Árak változatlanok maradtak.
Tengeri, b «»hatolva az általános jobb hangulattól, szintén valamivel szilárdabb volt. 6 ára tulajdonosai, még mindig nem találták alkalmasnak készlutciken túladni és azokért magas árakat követelnek, mig vevők az uj tenaéftől árhanyatlásokat várván, nagyon tartózkodók.
Babban jelentékenyebb Üzletünk volt ; árak 10-20 krral felebb szálltak.
Miiiőség szerint:
Bur.x ... 10-80 - . 13--- kr
Rozs .... 8.--- 8 50 --•— ■
Árpa 7 50 — 9 20 --•— ■
Zab .... 580 — 6--- .
Kukori<-za 6-- 6.20--•— r
Cinquantin 7.-- 7 bO--•—
Bab (fehér) . . 10-30 — 10*60 ■
Bab (tarka) . . 7 — — 7 60 --•— ■
K. B.
Papírszeletek.
A kis Erzsike öt évet, do mégis bántja már valami. Micsoda ?
— Hit szeretném, ba volna egy kis öcsém, mint a szomszédék Mariskájának.
— Hja fiam, már est hiába szeretnéd, mondja ri az anyja.
— Mién?
— Mert a kis fink nagyon drágák."
— Drágák ?
— Aztán apa sin<*s itthon, hogy pénzt adjon reá: —
— Mama 1 Nem lőhetne rá kőlcsfin kérni Laczi bácsitól.
Valami csint tett a kis Mariska, s [megbüntették érte. ''
— Jól van. mondja könnyektől elfojtott hangon, — csak bánjanak velem tovább is igy akkor .. . visszamegyek a honnan hoztak — a kútba.
Miért Hátik ki Ádámot ás Évát a para .
csőmből? $ r
— Mert nem fizették gondosan a házbért
Nos ? Minő házasságot kötött Z. or ? Sziv vagy érdek házasságot.
— Tudja as ég. k \ •«- Hogy hogy? g
— Hát tudod, ha as ember a feleségét látja, akkor érdekházasságot gondol, ha pedig a ho 10 Bányát látjuk, akkor wjrháaasságot vélünk.
— Furcsa kivánság, Lefényképez«® magát a zsidó gavallér. Saétterpesstette gyűrűs ujjait a két térdén, hadd lássa ét bámulja a világ! A felvétej előtt még a következő furcsa kívánságot terjesztette eló: •
— Fotográf őr, azután ugy csinálja a khépe ket, hogy a győrők tizennyóca kharáthusak legyenek
Az uj gazdaasszony. Az uj menyecske tyúkot rendel ebédre. — „De ez a tyúk nagyon nagy két embernek/'' — szól a szakácsnéhoz, „elég lett volna csak a felét leölni."
Okos-e, vagy nagyon okos? Nőül kérték Irma kisasszonyt. A papája, mint ilyen alkalomkor tsokát bölcs tanácsokat adott neki.
— Tudod kedvet lsánjom, éa m ritlek, egészen rád hagyom a dolgot férjhez mégy, ha nem akarsz, nem mégy. QNft azt ismétlem, a mit egy híres bölcs mondott, hogy tudni, illik, a ki házasodik, as o|os, a kJ pedig á«m házasodik, az nagyon okot. •
— Oh papa, hisz te magad is hányszor mondtad, hogy nem jó, ha az asszony fajta, nagyon okos.
Szerkesztői fizeiiet.
3648. B. R. Mernye. Jelenleg nem tudunk
sehol sem
3649. R. S. .Vigasztalás.* Ha Cajns (magyarul Kaján) bele kapezáskodik is — közölhetjük; bár abban a rettenetes nagytndományn Lapban jobb volna a közlése. — A jelsett lapok nsia haphaték a
kiadónál. Elfogytak.
3650. K. A magyar gazdatisztek ét erdészek Ugyébeni felszólalást helyeseljük mi is, késesénél adunk tért
3651. .Népdalok". Gyenge vertek.
3652. Bécs. Hozzánk azon lap aeot jár, csak coÜegialitásból közöltük azt, mire ön reflectál. Pályamunka onnan ide nem küldhető. Kisértse meg, pályázzék. A versek nem jók.
3653. „Köziégi Közlöny '' szerkesztőségének. Sajnáljuk, nj év előtt nem lehet
__ 3664. M. FI. Szíves köszönettel vették. Fogadja "Nagyságod tiszteletteljes üdvözletünket!
3665. „8ir a lelkem" Sajnáljak, de nem segíthetünk a közléssel.
3656. Grácz. 8emmi közönk hozzá.
3667. K. L. Nincs.
3658. K. P. Rajta leszünk.
I a h u t I itieuetreod.
A buda-pesti időmutató óra szerint,
Indul Kanlsaáról
Vonat hova:
Ora Pere. 146
205 Eszék, Moh4o«,l)orabuvAr . Kiunéba i 4$ seggal
215 . . . , • »30 dólat.
212 Huda-Pestro........ 4 68 reggw
202 ....................2 6 délot.
204 ..........11 30 estv*
213 Bécsbe (8*oinbatholy, Hécs Ujhely f«lé)5 8 regg«l
301 „ .........II 48 estve
315 Sopronba ........ 3 38 délut.
303 Triestbe ét Prágerhofon keresztül
Grácz és Bécsbe...... 4 58 reggel
201 Tríettbe és Prágerhofon keresztül
Grácz és Bécsbe ..... 2 47 délut
Érkezik Kanizsára
honnét:
216 Eszék, Mohács, Dombóvár a Fiuméből 1 41 délut
206 , . ,11 11 estve
203 Buda-Pestről........ 4 20 reggel
201 ....................2 6 délut.
211 „ ......... 9 44 esCYe
314 Bécsből (Szombatti. Bécs Ujhely)felől 10 27 estve
302 „ „ . reggel 163 Bopronyból ........tl 63 délel.
214 Bécsből Grácz, Marbnrg, Pragerhof
felől ..........4 12 reggel
202 Trieszt- ét Bécsből Marbnrg, Pragerhof felől.........I 21 délet
204 Trieszt- és Vtllaehból Prágerhof felől 11 — . estve
Marbargba csatlakozás ViUzeh ét Fraaaesfsstből . , , . Fianoesfestből
I
Oktaler 12 tél sktsksr 1879.
Hó- és heti- Katb. és prot. > Görög nap j naptár •( naptár
41. A királyi menyegzőről. Máté XXII.
12j Vasárssf 13 Hétfő 141 Kedd 15 8*erda 16 Csütörtök 17 Péntek 18 Szombat E 19 Miks. Kálmán Kallistus Terézia Gál apát Hedvig Lukács e. ¿0 ö. 19 Gr. 1 ó okt 2 Cyprian 3 Dénes 4 Hieron. 5 Chaiatin 6 Taxa ap.'' s m

u V— r •
Felelős szerkesztő: Bátort

- f
"t(
tizbnnyolczadik évfolyam
r / '' f ZALAI
KÖUÖ NY.

X R
A
O
if
legolcsóbb és legkellemesebb időtöltésül ajánlja
WAJDITS JÓZSEF Nagy-Kanizsán
újonnan és temérdek uj művekkel tetemesen bővített, több mind
» ■* __. __, _ a mm mm mn k. mm MSB «
(935 1—*)
Az olvasási dij havonkint csak 50 kr. negyedévre csak 1 frt. 30 kr.
Előfizetés a kölesönkönyvtárra e hó bármely napján történhetik. Tisztelettel
M

(«•V»M

m
f^eab- alrlrnr VíiM/li ha n>»ndetl dobo* czimiapján a m ttliKUI VrtlUUl, éfl ¿D sokszorosított cxégom van
lenyomva,
30 év óta a legjobb »¡kerek mellett fennáll mindennemű |ysasr* betafS*«ek ét eaásztésl akadályok, (mint étvágybiány, hasszornlás), vér ■tl»|áS ét aranyér ellen. Különösen oly egyéneknek ajánlva, kik ülő életmódot folytatnak.
Haalsltáask tírvéaylieg bönteteek.ttn
Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o. é.
RANCZIA BORSZESZ SÓVAL.
C
A legmegbízhatóbb önsegélyző ««ere a szenvedő emberiségnek L minden belső éa külső gyulladásnál, a legtóbb betegség ellen, min. dennemü sebesülések, fej-, fül- éa fogfájás, régi sérvek éa nyilt aebek-rákrekélyek. Őszök, szemgynlladás, mindennemű bénulás és aérülés stb, Stb. ellen.
Qvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. é.
Ual-májol^j.
Krohn X. és ^sátó Bergenben
(Norvégiában).
£seo balmáj zsirolaj valamennyi, a kereskedelemben előforduló íaj között as egyedüli, mely orvosi czéíokra használható.
|ra egy üvegnek használati utasítással I frt o. é,
Fő szállítás
Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs
Tucjdauben.
Raktár az állam minden hírneves gyógyszertárában vagy fűszer-kereskedésében. Raktár nélküli helységekben magánegyének nagyobb megrendeléseknél megfelelő árleengedésben részesülnek.
A L cs. közönaég kéretik határozottan Moll-íéle készítményt rendelni és csak olyanokat elfogadói, melyek saját óvjegyem és aláírásommal vasnak ellátva. ''
- Raktárak: Nagy-Kanizsa Práger Béla gyógysz. Rosenberg Ferencz Fesselhofer József Rosenfeld Adolf. — Zala-Egerszeg „Gyógyszertár a szent lélekhez*1. — Barcs Dorner 8. Csáktornya Göncz L. v ¿yógysze réss Kaposvár Kohn J. Schröder Sándor gyógy." Th. Kecskéssy gyógy-Kaproacsa Werli M. gyógy. Kőszeg Csa,csinovies 1st. gyógy. Küttel 1st. gyógy. Keszthely Schie fer A. Wünsch F. Körmend Rátz Ján. Saorobat-bely Pillich Ferencz gyógy. Sopron Mezey And. gyógyszerész Bánok-sssnt. György A. C. Fibicz. gyógy. Zagrab Mittibach S. gyógy. Irxslmas-boa gyógy. Szálénak Sehvarcz Gusztáv gyógy. (765 41—62)
OLL SEIDLITZ - PORA.
Einladung zur Betheiligung
an den Gewinn-Chancen der vom Staate Hambnrg garantirten groa-aen Geldlotterie, in welcher
8 Mill. 940,000 R.-Mark
von 10. Deccmber 1879. bis 14. Mwi lSi>0. sicher gewonnen werden müssen
Der neue in 7 (Maasen eingetheilte Spielplan enthält unter 94,000 Loosen 49.000 6ewinne nnd zwar rv.
400,000 R.-Mark
spcciell aber (934 1. 1 — 7)
1 Gew. * .i M. 250,000 I fi Gew. á M. 8000
1 » á M. 150,000 2 v á M: 6000
1 . á M. 100,000 54 . á M. 5000
1 - f a M. 60,000 6 „ á M. 4000
1 a 9 X M. 50,000 65 á M 3000
2 . á M. 40,000 213 á M 2000
2 . á M. 30,000 12 „ á M. 1500
Ö Tí á M. 25.000 2 „ á M. 1200
2 . á M. 20 000 á M 1000
12 „ á M. 15,000 773 „ á M. 500
1 . á M. 12,000 i 950 „ á M. 300
24 „ á M. 10,000 26,450 , á M. 138
etc.
etc.
Die Gewinnziehüngen sind planmäaaig amtlich feagesetzt. Znr nächsten ersten Gowinnziehung dieser grossen Geld-Verloosnng kostet:
das ganze Originallooa nur 6 Mark oder fl. 3''/, das halbe . , „ 3 „ „ „ 1»/,
daa viertel „ „ 1''/, . „ 90 Kr
und werden dise voa Staate garantirten Originalloose (keine verbotenen Promesaen) gegen Einsendung des Betrages »der Psst-Eiazahlung nach den entferntesten Gegenden von mir franco versandt Kleine Beträge können auch in Pnatmarken eingesandt werdeu.
Das Haas Steiadecker ha; binnen kurzer Zeit frs?se Gewinne von Mark 125 000, 80.000, 30,000, 20 000 mehrere von 10,000 U. a. w an seine Interessenten ausbezahlt und dadurch viel zum Glücke zahlreicher Familien beigetragen.
Die Einlagen sind im Verhältniss der groaaen Cha con sehr unbedeutend nnd kann ein Glückversnch nnr empfohlen werden.
Jeder Theilnehmer erhält bei Bestellung den amtlichen Piau nnd nach der Ziehung die officiellen Gewinnlisten
Die Auszahlung oder Versendung der Gewinne erfolgt planmäßig und nach Wunsch der glüchbchen Gewinner.
Auftrüge beliebe man umgehend nnd jedenfalls vor dem 30-tea dieses Monates vertrau-nsvoll zu richten an die bewährte alte Firn*
Josef Steindecker, Damffltlorstrassß
Bank- & Wecbselgeschaft, Hamburg.
P. S- Daa Hase Steiadecker — überall als sslld aad reell
bekannt — hat besondere Reclamen nicht nöthig ; es unterbleiben aolche dahher, worauf verehr!. Publikum aufmerksam gemacht wird.
Keskeny
Atlltt - mellcznborkák,
a tüdő és mellbí\jok, köhögés, fojtóköhögés, rekodtség és tüdöhurut biztos gyógyszerei.
A termé»*ot állal a «lonYedrt •mb<rMtff ■■■■■ Javára ler«m(«l( megl>eg«cQth.tlen kttkeny utlM »jWWi!■''.( ) ; axon tneg eddi* fol nom derltilt titkol foglalja mayában, mU<«rínt • g<''ifo «<« Icjcift r«ndis«r ^vtlltvV cynlladt nyakbárlyájára raló «ionnal! gjort K7B,í7 ym e. «nyMtű halál ffrakorláiárat a« lllcfi brtff mi^^B »«ervek (yóffyuliiál mlnJen tokintatb.o leb»- HbHLJSBnE: töl.^elöiMltí.^^ _______
üllfúbGII Illata Te(fJroU- --^-*----*
krOt k.ioakedOnk, kUlGnSi
flfy.leaib. ajanljuk hatA(4i(l|air hejcryrlt *áilj«"tr>QnVct »a. iloboivu leró aláíróiunkat, mrrl ctak eiok i|fa*i>ljak 4nn»k v«ló linlkal.
Sohmidt Victor & fiai,
cs. k. szabadal gyárosok Bécs, Wieden, Allogasse 4d
Kaphatók : Piager Béla gyógyszt. N. Kanizsán, Kálivoda J. Letenyén Kis A. gyógyszt. A.-Lendván, Dorner Kaj. vas- és fUsserkereskedéaheu Siimoghen Werli M. gyógysst. Kaproncsán és Idősb. Mozelt F. Vasváron Hollósy Jóssef E. gyogyss. rtárábsn Zala Egerssegen. (667 86—50)
Wajdits
Nincs több buzaüszög!
A Dupuy N.-féle vetőmagpácz használata mellett.
Ezen rézgálicz (kékkő) s mis maró sókból álló pácz teljesen elpusztitja — ha a minden csomagon olvasható egyszerű kivitelű haszuáíati utasítás pontosan követettik, — a buza, árpa, zab, köles, tengeri, stb.-nél a vetőmagon találtató üszög csirákat, mint ezt számos bizonyítvány erősiti. —
i
A magas magy. kir. minisztérium gazdasági közleményéi a Dupuy N.-féle páczot mint egyiket a legsikeresebb szereknek ajánlják a buzaüszög elhárítására.
Áttekintések bizonyítványokkal kívánatra ingyen és bérmentve.
Ára egy 2 hectollter (200 liter) magra való csomagnak 30 kr.
Kapható: Nagy Kanizsa, Rosenfeld Adolf. Alsó-Lendva, Tomka, Lenti Tauss — MuraszerdaheJy Gra-howeez. — Zala-Egerszeg Gráner L. és fiánál.
(928 8-8)
Ml
^ Majdnem ingyen ^S
Azon megbizáat kaptuk a nem rég tönkre jutott nagy an. gol británia-exüat-gyár csődtömeg igazgatóságtól, miszerint valamennyi a raktárunkban lévő britana-ezüst-árnkat a szálitásának csekély térítéséit és a munkabérnek résaeért oda adjuk.
Az öaszeg beküldése mellet vagyis pedig utánvételnél mely 6 frt. 75 krbél áll, ezen öaseg épen csak a szállítási dijr Angol országból Bécsbe és igen csekély részét a munkabérnek tesxi ki, a miért minden ember a következő tárgyakat valódi értékenek *|4
részén alul tehát aajd li.yen kapja (900 12-12)
6 drb. kitűnő jó asztali kés Británia ezüstnyél éa
valódi angol ezűataezél pengével.
6 „ británia ezüst kávéskanál legjobb minőaég.
6 „ legfinomabb villák Británia eaütsből egy drbban
6 . nehéz Británia ezüst evfkasál.
1 „ erős Británia ezüst té)aer6
1 „ nehéz Británia ezüst levssasré 6 „ Británia ezüst késtarté 6 n angol Viktoria tároza finom vésőzetel.
2 . hatásos Británia ezüst gyertya tarts.
40 drb.
Mind ezen 40 drb. a legfinomabb Británia ezüstből vannak készítve mely egye Iüli a világon létezendő érc, mely örökké fehér marad és a valódi exüstöl 20 évi haaznftiat után kQlömböshető meg, miért Jótélva lesz.
Czim és egyedüli rendelési hely a cs kir. osztrák magyar
városoknak.
Generál-Depot der I. engl. Britauia Silber Fabriken
Blau & Kann, Wien, I. Elisabethstrasse Nr. 6.
-sis
c ®
S ®
2 . c J
SB^S
«4 t
Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptülajdonos Wajdits József gyorsítóján.

r-i
8 frt.[
El
jéss 4»re . ■
[fii ávre . . * •
I negyed ÍVT6 . • í »
JE^y 10 *r-
Hirditéask
( 6 hasiboa petitsűrbaa : 7, oáiodszOT 6 S «»bí* 1 további torért 6 kr.
RYÜ.TTÉBBEH
»őrönként 10 krirt fi*
tétnek fal Kincstári illeték minden egye« hirdetőért kttlö 30 k; fisetendS.
Tüsennyolesadik évfolyam.
■ti.1 .i,
sxerke«*t5h5*, anymfi résrét illető kQxlamÍnyek pedlf a kiadóhoz bórmeatve intiaendSk: N AGY-K AH IZS A
I
B érmen tétlen letelek, enk ismert munkatársaktól fogadtatnak el.
kflUetMk.
ktllönf _
5 | : elíbb: ,SB AL A-SO MOGTI KÖZLÖNY.''
-ós helyhatóságának, „n.-kanizsal önk. tüaolté-egjlet«, a „n.-kanlM*i kereskedelmi s Iparbank«, „n.-knnlxsai takarékpénxtár«, a ^la megyei általános Unitét. „n.-kanissai kUded-ne?eló egyesület«, a «soproni kereskedelmi a iparkamara n.-kanizsai kUválmsztmknya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítije.
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalma lap,
j , '' • ! . . • • < \
Előfizetési felhívás
»
„Zalai Közlöny"
hetenkint kétszer megjelenő lap f. éri IV-dik évnegyedére.
f
Az ntolsó ez éri évnegyed megkezdetvén, tisztelettel felkérjük mindazokat, kiknek elófizetésök mult hó végével lejárt, hogy azt megújítani Idejekorán szíveskedjenek, nehogy a lap rendes szétküldésében akadályok támadjanak. Vidéki előfizetőknek legalkalmasabb a postautalvány igénybe vételével küldeni az összeget.
Hirdetések gyorsan és jutányosán
közöltetnek.
Kérjük t. közönségünk becses pártfogását s lapunk szives terjesztését.
Előfizetési ár:
okt. —decz. negyedévre . . 2 frt. okt. -- mart. 1880. félévre . 4 „ okt.—jun. „ 3 negy. évre 6 , okt, — szept. , egész évre 8 , okt. —decz. „ öt negy.évre 10 „
WAJDITS JÓZSEF könyvkénedé*..
Föutcza Wlassicsház.
A nép megrontásának egy uj módja.
Az a keservesen kiérdemelt ;silány kereset, a mely hosszantartó kemény munka után a szegény emberre nézve megakad: száz meg száz oldalról van megtámadva. Neoi elég a sokféle adó, a bélyeg, a százalék, hanem ujabban holmi részsorsjegye-\et eladó ügynökök is elindultak faluzni <is szép rábeszéléssel, czifrán kiállított
I
papírok mutogatásával, fényes ígéretekkel beugratják az ilyenekben járatlan népet a sorsjegy megvásárlásába.
Eddig az efféle ígérvények, lózok, részsorsjegyek (Partial Schein) 25-ődrész állampapírok legalább nem hurczoltattak a falusi nép nyakára. Mióta belügyminiszteri rendelet tiltja azoknak házalás utján való eladását, csak azért is kezd eláradni az ország minden vidékén.
Hogy milyen betyárság ez az üzlet: példával fogom fölvilágosítani.
A folyó évben volt a Rothschild-féle (1839-ikí) sorsjegyeknek utolsó húzása. Kapják magukat a nagyvárosi bankházak (p. o. Pesten Bettelheimék, a budapesti kereskedelmi bank- és váltó-üzlet tulajdonosai, stb.) és meg ve vén egynehány egész Rothschild sorsjegyet, azokat elébb fölosztották öt részre, azután minden ötödrészt . megitít husz részié. Egy Rothschild-sorsjegy-'' nek az ára 250 frt. volt; egy ötöde tehát ért 50 frt, ennek egy egy huszada pedig 2 frt 50 kr. Nyerni lehetett minden sorsjegynek 500 frtot, egy ötöd sorsjegygyei 100 friot, ennek egy hnszadáról szóló részletsors jegygyei pedig 5 frtot.
Ilyen, az ötödrészsorsjegynek egy hu -szadáról szóló, rész-sorsjegyekkel, Ígérvényekkel árasztották el a bankárok a községeket, megyéket, egész Magyarországot; Nagy-Kanizsán is vettek eleget; sót tudok egy* községet, a hol a tanitó rábeszélésére 26 jegyet vettek meg szegény földmives emberek. Azt verték az eszökbe, hogy »muszáj* nyerni legalább 500 frtot; mert ez a legutolsó húzás, a mikor minden sorsjegyet nyereménynyel húznak ki.
Egy-egy Ígérvénynek (egy czifrán
nyomtatott értéktelen zöldes papirost neveztek igy el) 3 frt volt az ára; a ki ezt lefizette, jogot nyert arra, hogy kapjon a postán 10 frt utánvétel mellett egy rész-sorsjegyet. A 2 frt 50 kr. értékű sorsjegy tehát már el lett adva 13 forinton.
Ki is húzták mind. Nyert is minden sorsjegy 500 ,frtot; de ezt el kellett osztani ötfelé, lett 100 frt, s ezt ismét husz felé, lett 5 frt; de ebből le kellett vonni a nyereményadót; 60 krt, az eljárási költségeket, meg a províziót; ugy, hogy mikorra fizetésre került a dolog, kiadtak a bankárok a bevett 13 írtból 2 frt 8 krt, s 10 frt 92 krig mindenegyes embert behúztak; sőt a ki nem járt utána, nem irkált rájok Budapestre, Bécsbe, stb., annak a 2 frt 8 krja is odaveszett. Az a 26 szegény ember, a kik 338 frtot fizettek ki a'' rájök tukmált sorsjegyekért, 52 frt 52 krt kaptak vissza nagy keservesen. Ilyenekkel behúzzák ma is, a hol lehet, a vigyázatlan népet.
Az árva tanítót, a ki maga sem értette ezt a czifra komédiát, azzal vették rá a bankházak küldöttei az elárusitásra, hogy minden egyes sorsjegytől 3 frtot neki ajánlottak föl. Mikor a dolog kiderült, a különben derék tanitó szégyenletében lemondott hivataláról s elhagyta a községet is.
Azt hiszem, ez a példa elég világos és alkalmatos arra, hogy maga kárán tanuljon a magyar. Ne vegyük el az ilyen rész-sorsjegyeket még ingyen se. A tanitó s más ilyen ember pedig ne egyelkedjék olyanba, a mi nem fér össze hivatalával.
A közigazgatási hivatalnokoknak tu-
domással kell arról birniok, hogy ax emberzsarolás ez uj módja keményen tiltva van, és azokat, a kik veszik, el lehet fogni és megbírságolni. — Meg kellene erre tanítani mindazokat a nadrágos embereket, a kik ügynökökként fölhasználhatók; mert az efféléknek igen szomorú és kellemetlen következményei lehetnek, sőt voltak is már.
Sokszor olvassuK a hírlapokban ezt a hirdetést: „Minden rangú embereknek jövedelmező és tisztességes mellék kereset biztosíttatik,* stb. Ez a jövedelmező és tisztességes (?) mellékkereset az, hogy a föntebb jelzett rész-sorsjegyek-féléket kell elárusítani, s mikor egy 2 frt 50 kr. ér ót rásóznak valakire 13 frtért, akkor a bankház nekik ád belőle 3 frtot.
Szóval, a milyen emberbaráti kötelesség, részt vennünk a jótékony czélokra rendezett hazai sorsjátékokban, ép oly botorság szóba is állani külföldi, vagy bárhova való bankházakkal vagy azok meg-bizottaival, ha ¡bennünket rész-sorsjegyek (Partial Scheinok) megvételére akarnának fölhasználni, behúzni.
A nagy-kanizsai kir. törvényszék tárgyalási terméből.
— 1879. okt. 3, — (Folyt, és vége.)
Ő Felsége a király nevében!
A nagy-kanizsai kir. törvényszék — a kir. ügyész által gyilkosság bűntettével vádolt — Kappel Kálmán elleni fenyítő ügyben az 1879. évi oktober hó 3. napján tartott nyilvános fenyítő ülésén következőleg
ítélt;
1Ő79. évi augusztus hó 12. napjától fogva letartóztatva levő Kappel Kálmán születet
TÁRCZA.
A furulya.
%
Róna tájnak méla költészete, Illatos fán termett fülemüle ! Kestkft a lég, ha visz! hangodat ; Reszket a s*iv, ha dalodra hallgat.
A pásztornak meghalt szeretője ; Ha sirasaa : kiment az erdőre, Letörte a fa legszebb hajtását, Hogy majd ebbe rejtse zokogását
De érezte hogy e búval tele : Megrepedne a galy szive balt* ; S mielőtt készitné furulyának: Legbelaejét kivevé a fának.
*
fl most rejtély vagy méla furulyácska, Jávorfából készült üres fácska: Nincsen szived, s a szívhez szólsz mégis, Bánatodat Átérezem én is t
MAJTHÉNYI FLÓRA.
A klncsszomj.
— Történeti elbesxélég. —
Szu 1 ejmAnnak kemény dió volt Erdőd vára. Minden évben megújította ellene a támadást, de mindannyiszor sikertelenül. Kegyes szine elé hivatta Haazazán paaát, kinek hadvezéri tehetaégétől legtöbbet remélt, éaaaáaötven e»er török élén azon utaaitáasal küldte Erdőd báatyai alá, hogy ha a török fegyvereknek hírnevet nem szerez, ha Erdődöt porrá nem égeti ée földig le nem rombolja, akkor hasa ae jöjjön, hanem köeee fel magát a legelső fára, mert kü-
lönben ugy leütteti kopasz fejét törzaökéről mintha ott ee lett volna.
A kevély Hasszán pasa, mikor Erdődöt megpillantotta, elbizakodottságában megesküdött a próféta szent szakállára, hogy estére a lófarkot a vár ormain lobogtatja a szél; ő majd megmutatja, hogy őseinek méltó sarja, annyira megalázza a büszke várat, hogy még hírmondónak ae marad belőle egy kődarab.
Hasezan pasa mident egy kardvágásra szeretett''volna elintézni. Nem hitt akadályt, melyet ő útjából elhárítani ne tudott volna, mert a handzsárnál még egy erősebb fegyverrel is rendelkezett, — csábító fényű aranyakkal, melyeknek segítségével már nagyra fonta fején a dicsőség babérkoszorúját. Uert ennek a sárga fémnek olyan csodálatos bűvös-bájos íé nye van, hogy még az erényt ée becsületet is elszédíti! Hol a kard gyönge volt, ott a csengő aranyak nyitottak neki kaput.
Hanem most az egyszer tnlbecaülte aranyainak varázahatalmát, éa ssámításából kifelejtette a várőrség kipróbált vitézségét, pedig ez elét; tényező arra, hogy Hasszán terveit keresztül húzza.
Már harmincz nap óta ostromolta Erdőd várát. A várbeliek a legelkeseredettebb támadásokat is győzelmesen verték vissza. Hasasán pasa alig engedett időt hordáinak a haroz fáradalmait kipihenni, hogy astán megfeszített erővel rohanják meg a rendithetlen bástyákat. Hiá ba ígért török boldogságot a túlvilági paradicsomban, hiába szította kincsekkel a vad hordák szivében a lelkesedés tűsét, hiába harcsolt halálmegvetve serege élén, — a bástyák gúnyosan néztek a tehetetlenségében fel bőssült csordára. Hasszán nem emelhetett panaast mosli-
mei ellen, mert átlátta, hogy nem a vitésség hiánya, hanem a vár kedvező iekvése okossá a támadások eredmény telenségét.
Itt ott már létrákat is támasztottak az idő viszontagságaitól megbarnult falakhoz, orditva tódult fel azokon a turbános falka, de mikor közeledtek a bástyák tetejéhez, akkor iszonya-tos kőzápor és forró szurok hullott rájok, ée létrákról sűrűbben potyogtak, mint őszkor a legyek. A vár körös-körül megtelt eltorzított hullákkal, a vér patakként ömlött. Minden rohamot kétségbeesett jajgatás, és halálküzdelem irtóztató hörgése követett. A folytonos kudarcz-vallásban katonáinak száma ugy olvadt, mint a hógömb, mikor a nap rálövelli sugarait. Gondoskodnia kellett erősbitéaről. A zultánt értesítette a veszteségről, egy futár által megizente neki, hogy a vár előnyös fekvéee kétségessé teszi a török fegy verek diadalát. Est annyival inkább cséiazerünek találta a zultannal előre tudatni, mert tapasztalta, hogy ő felsége előtt egy alattvaló koponyájának nem sokkal van több értéke, mint egy töknek, igy legalább a harcz befejezése után a zul tán haragját elháríthatni vélte fejéről. A zultán Hasssan pasát biztos győzelem re ményébe küldte Erdőd ostromára, a váratlan bir tehát kétszeresen lehangolta. Az ártatlan futár, kire Hasszán e rémhír közlését bízta, áldozatul esett a zultán felháborodásának : karóba húzatta, amiért örvendete-sebb eseménynek nem volt hírnöke. Hasszán pssa aerege nemsokára ötvenezer harcz edzett törökkel gyarapodott, réasére pedig ismételten ason hízelgő megtiszteltetés helyeztetett kilátásba, hogy ha Erdődöt hamuvá nem pörköli, akkor a halál legcsifrább nemével fog a földi kötelékektől feloldoztatni.
Az óriási sereg közeledtének hallatára Hasszán pasa lelkében a remény fonnyadozó virágai föléledtek. Katonáihoz buzdító beszédet tartott, s a várt heves ostrom alá vette. Retten thetlen oroszlánként másztak a meredek sziklákon. A sebesülteket és csüggedŐket lelkes beszédével bátorította; ha köréjük zuhant egy-egy hegynagyságu kő a várból, és százat temetett maga alá, az utánuk kuszók annál fokozottabb elkeseredettséggel kapaszkodtak egyik kopár sziklából a másikba, de a ki szerencsésen feljutott a báatyákig, ott sistergő szurok égette össze.
Hasszán pasa belátva, hogy az ostrom tovább folytatása őrültség, hogy a vérontás hasztalan, sírt mérgében; mikor pedig megtudta,. hogy a várban csak háromezer magyar van, azoknak is fele gyámoltalan öreg és kardot forgatni nem tanult nő, szégyenében szeretett volna a föld alá bújni.
Jobbra-balra szórta a szitkokat s ingerülten járt ides-tova seregében. Egyszerre ravaszul vigyorgott, öklével alacsony homlokára csapott, és sátorába szaladt. Az ajtót óvatosan becsukta, az ablaktáblákat betette, a mécset gyújtott. Kémlelve hallgatósott, feszült figyelemmel hordozta tágra meresstett szemeit körül, azután a padlózaton egy deszkát fölemelt, onnan elővett egy kulcsot, a deszkát gondosan viasza-helyes te előbbeni helyébe, és a falon kinyitotta egy kis rejtett falkének titkos ajtaját. A kulcsot egy terjedelmes vasláda sárába tolta, a láda födelét erőlködve a falhoz támasztotta, és gyönyörrel vájkált a mécs fényében asemkáprástat-va csillogó aranyak köst, melyek a ládát csordultig megtöltötték.
Elővett egy zsákot, bele olvasott ezer darab
;S
. ¡Mí
tizennyolczadik évfolyam
ZALAI KÖZLÖNY
OKTOB 1879.
Keszthelyen 1862. évi oktober hó 5 én törvénytelen ágyból, rom.cath. vallású, bodnár tanoncz, gyermekkorában gyümölcstől vajlásért fenyitve volt, vagyona nincsen, á gyilkosság ^üntetté ben bűnösnek kimondatik s* ezért letartóztatása napjától számított — betenkint egy napi böjt és testi erejéhez mért közmunkával szigorított — 12 az az tizenkét évi börtön büntetésre ítéltetik. — Elmarasztaltatik ezen felül a magyar államkincstár javára az Ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt — különbeni védrehajtás terhe mellett — 14frt. 20 kr. vizsgálati,^ írt 28 kr végtárgyalási, mégis a már felmerült, valamint a még ezután felmerülendő rabtartási költségeknek megtérítésében is.
Indokok:
Vádlott Kappel Kálmán oda nyilatkozott, hogy körül-belül egy év óta Reinhold Maria keszthelyi hajadonnal — kit különben már kora gyermek korában ismert, vele egy épületben is lakott — szerelmi viszonyban élt, miután azonban unoka bátyjával kivel együtt • nagyatyjánál tartózkodott — békességben maradni nem tudott, nagyatyja házát elhagyva i. évi marczius hóban Fehérvárra távozott, hol is 25 frt havi illetmény élvezete mellett egy szik viaes gyárban, mint palsczk töltögető alkalmazást nyert, s a távollét daczára is fentartotta Reinhold Mariával a szerelmi viszonyt, vele le-velezgetésben állott, mígnem egy palaczkosüveg szétrobbantsa által bal szemére megsérülve e szemének látási tehetségét veszítve orvosi uta aitásra helyét elhagyván s orvosi segély igénybe vétele czéljából, ismét visszatért ez évi ju-nius hó vége felé nagy atyjához Keszthelyre, hol csakhamar ellátogatott Reinhold Mariához, kitől vallomása szerint körül-bolül egy hétig szívélyes fogadtatásban részesíttetett is — nem tapasztalván ennek azive vonzalmát irányában hűlni. — Az egy hét elteltével azonban Rein hold Maria maga viseletét vádlott irányában megváltoztatta, többé nem volt az irányában, ki eddig, sőt vádlott arról értesült, hogy kedvese hozzá hűtlen lóu, s helyette egy nyerges legény t szeret — kit különben vádlott is ismert; mert nála többszörink int megfordult s állítása szerint — hihetőleg egy ily alkalommal veszített el ennél egy Reinhold Mária által irt levelet, mit ezen nyerges legény megtalálva, »nnak tartalmát egész terjedelmében közölte Reinhold Mariával, ki vádlottal most már véglég szakított nemcsak, de eddigi rokonszenve valóságos gyűlöletté látszott átváltozni; mert — vádlott állítása szerint — Reinhold Mail őt kerülte, ha megszólitá, megszólítását hidegen és többszőrönként durva szavakkal utasitá vissza, sőt hozzá menni szándékozván egy alka-lommal, az ajtón keresztül hallván, hogy őt .lumpnak, faczérnak és hitvány embernek" tünleté fel, miért is belépni a szobába nem meré szelt, e helyett levelet intézett hozzá, későob ezután személyesen is találkozván véle, megszó lítá, de az tőle elfordulván az emiitett szavak kai le gorombitá. — Ekkor elhatározá magá ban verseny társát agyonlőni, miután azonban fegyverhez nem juthatott e tervével felhagyott, helyette azonban eltökélé magát, volt kedve sének meggyilkolására, mely czélból is nagyatyja kései köztll egyet előkeresvén azt élesre
aranyat, a zsákot bekötötte, a ládát becsukta, a fülke ajtaját bereteszelte, a kulcsot a deszka alá dugta, az ablakokat kitárta, s a győzelem elő érzetében kéjittasan futott seregébe. A várparancsnokot felszólította a var feladására, mert ő el van határozva a várat utolsó emberig ostromolni, és ha a várat bevette, akkor a diadalmá mórtól elkábított katonák szörny tetteiért nem vállal felelősséget.
Hasszán pasa a vitéz magyarok részéről fiem várhatott egyebet, mint amit kapott, — fügét. A várparancsnok azt izente Hasszánnak, hogy ő is elvan határozva a várat utolsó csepp vérig védeni, hanem ha épen olyan igen nagy kedve van Erdődöt birtokába keríteni, ám tessék tle ő egész várnépségével készebb inkább becsű lettel meghalni, semmint egy szegy engyalázat tal bélyegzett élet terhét hordozni. Ami pedig az ezer darab aranyat illeti, azt, köszöni nagylelkűségét, tartsa meg magának.
Hasszán pasa a csel minden eszközét kimerítette, de a vár büszkén és sértetlenül emelkedett ki a sziklatömbökből, mint mikor a vár ostromlásához fogott. Felhasználta az éj sötét .leplét, azon hiedelemben, hogy a várbelieken erőt vett a fáradság, és elszuoy adtak ; — felhasználta az elemek borzasztó harcsát; mikor az ''eső zuhogott, az égiháború megrázkódtatta a földet, akkor is rohamot intézett, igy akarván a várnépességet zavarba hozni, de azok éjjel-
''nappal talpon voltak.
* *
* t Erdőd vár tömlocztartójának, Denkó Demeternek volt egy Ilda nevü gyönyörű leá , uya, egy félig kinyílt bimbó. Szépsége nemcsak a vidéket szárnyalta be, hanem messze tájakon - is beszéltek róla. Az általános közvélemény «. »bban összpontosult, hogy az ország egyetlen
köszörülte, elrejtette oly szándékkal, hogy mint szerét teheti e késsel fogja meggyilkolni Reinhold Mariát, mint hűtlen kedvesét. —
Tervének keresztül vitele czéljából f. évi augusztus hó 11 én magához véve ezen kést s esti 6 órakor remélvén, hogy volt kedvesét kinn találandja a kukoricza földön — ide megindult s miután itt fel nem találta haza felé vette útját, útközben azonban összetalálkozott a vele szemközt jövő Reinhold Mária és Etelkáival, kik közül Máriát ekként szóiitá meg „no jó madár hová mész* mire vádlott állítása szerint a megszólított oda nyilatkozott „faczér semmi szavam hosaád" ezzel útnak eresztéőket és maga is folytatta útját a város illetőleg haza felé, azonban nem ment haza hanem egy kerülő utou a Reinholdék kukoriczája mellett levő nagy-atyja kukoriczájába ment, honnan Reinhold Máriát magához szóiitá, ki miután hozzá menni vonakodott, ő ment hozzá és botjával hátba vágta ezt, 8 mert ezután ez a hatóságnak feljelentéssel fenyegette vádlottat, ez azt a n; la lévő késsel
— állítása szerint mellbe döfte, s mintegy 6 pjrczczel később, a mikor is ez a szúrást észrevevén, s illetőleg önmagát vérzeni látta, vádlottól elfordulva elszaladni igyekezett, vádlott ót ismét hátba szúrta, mely második szúrás után is még mintegy 16 lépésnyi távolaágra aaaladt, a mikor összerogyott, mit vádlott látván nyomban ment magát a hatóságnál feljelenteni és pedig először a szolgabírói hivatalhoz, hol sen kit nem talklván, a csend biztossághoz ment a hol is letartóztatva a vizsgalóbiróságnak, illetőleg a fenyitő törvényszéknek átszolgáltatva lett.
Hogy vádlott — Reinhold Mariával sze relmi viszony ban élt, az a vizsgálati iratok közt levő és Reinhold Mária aláírásával ellátott leve-iek tartalmából és kitűnik, sőt maga Reinhold Mária is magát az aláírásnál vádlott kedvesének jelzi, hogy azonban ezen viszony vádlottnak Fe-hérvárróili megérkezte alkalmával megszűnt, azt vádlott vallomásán kívül, az iratok közt lévő és Kappel K. aláirással ellátott s Reinhold M. czim-zett lóvéiból, továbbá azon körülményből, hogy mikor 1879. évi aug. hó 11 éu vádlott Reinhold Máriával a kukoricza földeken a hit alatt kihali gatott Reinhold Etelka tanú szemeláttára is összetalálkozva azt akként „no jó madár hová mész" azólita meg, mire ez tanú szerint szót sem szólva, vádlott szerint pedig „faczér semmi szavam hozzád" adott felelet után tovább ment, még ia midőn később vádlott a kukoriczás földön Reinhold Máriát hiába szólitgatá magához
— kétségtelenné tétetvén.
Vádlott ezen elhidegüléanek okát nem tudta, állitása szerint időközben azonban meg tudván, hogy Reinhold Mária egy nyerges legénynyel lépett ujabbi viszonyba, a ki is néki házassági ígéretet tőn. Vádlott ennek daczára is szerette még Reinhold Máriát és szívesen közeli tett hozzá, de ez ót nem csak kerülte, de sőt háta mögött ugjp, mint később szemébe is sértő szavakkal illette, — mik után — miután abbeli tervét, hogy verseny társát lelője keresztül nem vihette, arra határozá el magát, hogy hűtlen kedvesét s azután ön magát, is meggyilkolandja mely tervét 1879. év augusztus hó 11-én a ku koriczás földeken kinn a városon kívül legalább
várának falai sem rejtenek hozzá hasonló tündérszépséget.
A környeknék valóságos áldása volt. Akinek panasza volt, az résztvevő kebelre talált benne; akinek segélyre volt szüksége, az bátran fordulhatott hozzá, mert llda egy szegényt sem utasított el; aki könyezett annak könyeit letörülte.
Sok gazdag levente megkérte kezét, de Ilda fennkölt lelke felülemelkedett a hideg pénzen; ő őszintén érző szivet óhajtott, mely épen oly tisztán sseressen,mint az övé. Herczigan, egy szegény, de nemes családból származott ifjú volt az, kit csókjaival boldogított, és kinek kezét ígérte. Örök szerelmet esküdtek egymásnak, és már a menyegző napja is ki volt tűzve. Akik irigyelték Herczigan szerencséjét, azok alattomban e frigy meggátlására nógatták Den-kót, figyelmeztessék Herczigan szegénységére, intették, hogy éljen apai jogával, gyakoroljon befolyást Ilda választására, mert hátha akkor bánná meg e lépését, mikor már késő lesz. Denkó a választást leány ¿ra bízta, mert nem akarta, hogy netáni boldogtalan házasság esetén ót vádolja. A frigybe beleegyezését adta.
Herczigan lélek gyökerét egy sorvasztó szenvedély emésztette, mely lelkére sötét árnyat vetett: a pénzt imádta. Ha ki ballagott az erdő be, észre sem vette, hogy az alkony leereszkedik, a csillagok feltünedeztek, szüntelenül a pénzről álmadozot!. Annyira összeforrt lelkével e szennyes gondolat, hogy nem birt tőle szabadulni, annyira lebilincselte eszét, szivét, hogy szakadatlauul azon tépelődött, hogyan szerezzen kincset? Addig nem ismeri a boldogságot, míg egy nagy szobája nem lesz telistele aranyakkal addig nincs se nyugta, se öröme. Ez az ő élet czélja. És ha czélját egyszer eléri, akkor nem
részben t. i. Reinhold Mária meggyilkolásával végre b hajtotta.
Reinhold Etelka hit alatt kihallgatott tanú előadja, hogy a teheneknek zöld kukoricza szárt szedendő nénje Reinhold Máriával együtt men-tek ki 1879 évi augusztus hó 11 én -este felé a földekre, útközben összetalálkoztak vádlottal, ki nénjét ezen szavakkal ,no jó madár hová mész" — szóiitá meg, nénje feleletet sem adva tanúval együtt folytatta útját, s javában szedték a kukoricza szárt, midőn egyszer csak. kukoricza földjükön mintegy 6 lépésnyire távolságról vádlott magához szólita nénjét, ki a szólitásra nem is figyelve, tovább foglalatos kodott.
Vádlott ezek után nénjéhez jőve, azt egy bottal háton ütötte, ki magát egy kukoricza szárral igyekezett védeni s egyúttal kijelenté, hogy vádlottat eme tetteért a hatosánál felje-lentendi, ezek után pedig folytatta a kukoricza szedést, b a mint e czélból lehajolt tapasztalta, hogy vádlott egy késsel nénjét hátba döfte, .mire tanú ijedvé elszaladt, de futtában azt még hallotta hogy nénje akként kiáltott fel „jaj Kálmán ne bánts !•
Ezekből is kitetszőleg vádlottnak tettesége kétségtelen és előadott ön vallomása,ahivatkosott tanúéval legna gyobb részben megegyes, mégis a gyilkosságvég bevitele tekintetében vádlottnak előadása tanúi vallomásáról eltér; mint vádlott ugy adja elő tényét, hogy Reinhold Máriát először is mellbe s csak is később midőn ez tőle elszaladt döfte hátba, holott Reinhold Etelka határozottan azt vallja még a megtörtént szem besités alkalmával is vádlottnak szemébe, hogy az első döfést az alkalommal, midőn nénje kukoríczaszár után lehajolt ennek hátába irányzá. —
— E tekintetben tehát határozottan nem sikerült a tényt kideríteni ; de mert vádlott maga beismerte, hogy ugy a test hátulján miut annak mellső fciőu tapasztalt szúrást ő tette, s mert az orvosi vélemény azok közül a hátán észleltet súlyosnak a mell felőlit pedig feltétlenül halálosnak jelzé,s miután a halálozás a bonezvizsgálati jegyzőkönyv és az erre vonatkozó halottkönyvi kivonattal is begyőzetett; mind a tárgyi, miud pedig az alanyi tényálladék teljesen helyre állitva levén, vádlottnak a gyilkosság bűntettében bűnösnek kirannda ni, s következményeiben marasztalni kellett.
A büntetés kimérésénél vádlottnak — a gyümölcs tolvajlástói eltekintve — rqvatlan előélete, különösen annak nagyon fiatal kora, őszinte vallomás tétele, mégis hogy magát önként feljelentette, mint enyhítő körülmények vétettek figyelembe, mikhez képest á kiszabott szabadság büntetés vádlottnak cselekményéhez arányzottnak talál tat >t''. —
— Az eljárási költségekre vádlottnak bűnös merénylete szolgáltatott okot, ebben miut a következmény okozója, a rabtartás költségekben pedig mint a büntetés természetes következméyében a fent álló büntető jog gyakorlat alapján volt marasztalandó vádlott.
— A kihirdetés alkalmával ezen ítélet ellen ugy vádlott miut a kir. ügyés7 fellebbezést jelentett be, de különben is a bűnügy
tesz egyebet, mint egész nap az aranyakat olvasgatja, és hal -mba rakosgatja. Az erdőbe kivitt egy ásót, .»s ahol beteges képzelődése azt súgta, hogy itt rég-''ntén kincset rejtettek el, a földet feltúrta asój:.val, és addig turt, kereste a képzelt kincset, míg végre a fáraiság ledöntötte lábairól, h a/ álom lezárta szempilláit. Hóbortos álmában óriási kincshalmazra bukkant, és minél mélyebbre ásta a földet, annál ragyogóbb fényű arany került fölszinr.e; amit megfenése-dett szenvedélylyel keresett, megtalálta. Mikor az áiom rózjafátyoiabol Kibontakozott, sa kincs helyett a feltúrt göröngyöt ő lelt«, a rideg való kínos gyötrelmétől menekülendő, felkapta ásóját és eszeveszetten futott hazáig.
Ilda szépségének híre Hascz «» ''¡i > be
jutott.
Ámbár Hasszán már ötven tavaszi Iái ott elvirulni, szivében még mindig ifjúi hév lángolt Ilda szépségéről a hallomások u''.án m»-sé» kép zeletet- alkotott magának, s midőn megtudta, hogy Ilda büszkesége miatt megközelithetleu, szivében gyökeret vert a gondolat , hogy szerelmét felajánlja neki, s ha Ilda meg veti, ha ránezos arczától elfordul, akkor elővesií egy zsák aranyat, s ha Ilda képes lesz a kísértésnek ellentállni, — Haaazán pasának van any-nyi szilárd akarata és hatalma, hogy amit kitűzött, azt ki is vigye. De hogyan éd»8ges<e a galambot hálójába, hogyan herélhessen vele, hogyan, hol vallhatna neki forró szerelmet ? Ilda a várban küzd ellenség ellen, hogyan láthatná meg csak egy peresre is ? Ha a Várat be-vehetué, akkor a csapdát nem kerülné el, de a magyaroknak eddig tanúsított vitézségén meg-hiusul minden törekvése. Nincs kilátás, hogy h várat elfoglalhassa.
Megtudta, hogy Ildánnk van kedvese,
főben járó természeténél fogva hivatalból is — a bűn per iratok felsőbb elbírálás végett a budapesti tettee kir. ítélőtáblára felterjeaz tetni határoztattak.
• Kraf. < .
* WLASSICS ANTAL t.
kir. törvsaéki elnök,
GÓZONY FERENOZ s. k.
kir. tszéki biró, előadó
TERSÁNCZKY GYULA s. k.
kir tsxélri aljegyző, tanácsjegyző.
Helyi hírek.
— Tanügyi jelentén. A nagy-kanizsai Kath. főgymnaaiumban a pótló érettségi vizsgálatok Írásbeli réssé f. hó 20 és 21. napján, ssó-beli része pedig 24-én fog megtartatni, melyről az érdekelteket maguk mihez tartáaa végett értesíti az igazgatóság.
— Rőmer FlórU tettdús régíségbuvár Sümeghen okt. 5—9-ig időzött; hol Ádám Iván reál igazgató kíséretében római telepitvényeken tartóit tudományos vizsgálódást; megnézvén a püspöki reáltanoda könytárát; innen Keszthelyre távozott. Keszthelyről hírneves tudósunk okt. 13-án Nagy-Kanizsára érknsett s régi barátja tisztelt munkatársunk Hencz Antalhoz szált, kivel másnap Mura Kereszturba utazott s onnan Leteoyére.
— Leérkezett a ministeriumtól a helybenhagyás arra nézve, hogy Nagy és Kis Ka nizsa városok egyesüljenek. így tehát jogérvényre van emelve a többség akarata, most csak azt kívánjuk a magyarok Istenétől, hogy a két város egyetértőleg haladván, művelődjék és kisérje áldás mi oden szép és''nemes törekvését. Koszorúzza polgárainak hazafiúi erényét köz-boldogság és általános jólét.
— Erélye* alispánunk azonnal intézkedett Muraköznek Horvátországgal hatánjs részén katonai cordont húzni, amint híre jött, hogy Károly város h vidékén a keleti marhavész kiütött. Nem kell aggódni tehát, mert az intézkedés eleve megtétetett a vész terjedésének meggátlására, amennyiben az 1874-dik évi XX dik tör vény czikk 4 ik §-a alapján, a szoros határzár elrendeltetett. A Horvátországban kiütött marhavész 6 községre terjedt hírtelen.
— Zalamegyének nagy szülöttjei közt egyik büszkesége, Caány László minisztert 1849 okt. 10 én reggeli 6 órakor Báró Jeasenák János kormánybiztos és Herczeg Woronieczky hős lengyellel kisérték ki a pesti :uj épület északi kapujáa, a fapiaezon felállított vesztő helyre, az embertelen Haynauvad haditörvényszéke által isteni ér. emberi törvények ellenére kötél általi halálra ítélve. A szomorú eseményről Csány László családját Zalában az ,Uj Budapest" szerkesztőségénél levő eredeti levél szerint $rózony Lajos ügyvéd a znolczai hős, ki ezelőtt 3 évvel halt el Siklóson, következőkben tudósítja: „Szivvérezve iro o a legszomorúbb hirt, Laczi nincs többé — a Hámán fáján ma reggeli 6 órakor adta ki lelkét — vele együtt báró Jeszenák is — a holnapi 11-dik okt. Pesztér Zeitungból nagysád az Ítéletét olvaasa meg — nem vagyok képes irni — isten! —" Az Uj
sok kutatás és kérdezősködés után azt is megtudta, hogy H*»rjzigannak hívják. Nem sok sikert remélt ugyan eszméjétől, de elhatározta, hogy Herczígant megkeresteti, fenyegetéssel kényszeríti egy találkozásnak k¡eszközlésére Ildával ha ez nem használ, akkor zsebeit megtömi púpozva arany nyal, ha ez se használ, ha vonakodik kívánságát teljesíteni, akkor makacs fején próbára teszi yatagánja élét.
Juxszuf szolgájának megparancsolta, hogy Herczigant keresse föl; Barangoljon be erdőt, hegyet, völgyet, ó nem bánja, ha tnindjár* a föld gyomrából teremti is elő, de okvetlenül meghoraa ha élete kedves.
VIRÁGHEGYI.
(Folyt, következik.)
Talányok.
i.
Hatalmas négy sr.ilaj testvért észrevettem,
Mely, ha ''ázad, ront, bont, nyal, fal ész veszetten.
Rohamosan fut az el»o s cl nem fárad;
Jaj minékünk, ólét nedve ha kiszárad!
Hú* a másik testvér néki szilaj né tát,
Noha soha nem tauult még zenét, kétát.
Zord, vad zenéjére
Többi két testvére
Oly jó kedvet kap,
Hogy lakomát csap.
D* soha jól nem lakik,
Akármennyit iszik a harmadik
Itala soha sem fogy
Mámortól össxe nem rog;..
A negyedik még annyit emészt fel,
Hogy iftósnuuk kell!
II.
Holta után vörös a rák. Életében fekete. |
Talányomnál fordítva van Mi a manó lehet-e?
WITT FÜLÖP.
tizennyolczadik évfolyam.
Budapest okt. 10 ki 143 dik számában jnegje-ient kép halvány vonásokban azon jelenetet tünteti föl, midőn Caány az utolsó uton a gyöngélkedő Jeszenákra gondos figyelemmel saját felső kabátját adja, hogy a hidegtől addig is barátilag megóvja, mig kiszenvednek. A kiszen-'' vedetteket azután a város közönséges szemetes kocsiján szállítottak a Kókusz kórházba. Csány és Woroniczky a budapesti kerepesi temetőben " közel a .fel támad ás"-hoz tétettek később örök nyugalomra.
— A szüret általánosan kezdetét vette héten; eredmény kevesebb mint tavai volt, de
sokkal jobb a minőség. A must ára hectoliter-
ként 6—8 frt.
— Öngyilkosság Adámák János szűcs
: legény folyó hó lJá-én d. e. 10—U órák közt '' t,gy sifonérba (ruh »szekrény) felakasztptta ma-^át, mire észrevették már meg volt halva. Minthogy a szekrény nem voltoly nagy, bogy benne ; megférhetett volna, lábát a azekrényből jól ■•lőre nyújtotta a padlón s ugy eresztette magát a szekrényben levő fogasra kötött kötélre.
— A Csáktornya-zapreticai vasút kiépítése ügyében, mint rnár emiitettük, a varasdi kereskedelmi testület a horvát regnicoláris bizottsághoz emlékiratot intézvén, ebben emlékezetbe hozta, hogy ezen összesen 99 05 kilómé tor (131 mértföld) hosszas vasút, lovag Mecie-jovszky Lipót mérnök ¿Ital már 1876-ban
'' teljesen nyomjelezve volt s ugyauannak számi-tásaszrrint az egész építkezési költfég4 688*000 trtra lett előirányozva, nmely összegből építési és forgalmi czélokra 2824000 frt. időközi Kamatokra 04-000 forint s elsőbbségekre ÍSOU''OOO furint számíttatott. Ugyanez alka-•• lommal pontos statistikai ad.Uuk es becslések nyomán az átlagos cvi teher forgalom 4 ''287-Ofü mázsára, a.pogyáfz és gyorááru iorgalom pedig 06-000 mázsára s az összes 22-V>97''000 mázsa mértfőidre lett k^számitasa b az évi bevétel utánuk *26-000 forintra téve, a melyből forgalmi költségekre .)40000 leüttetvéu, a tiszta hozadék 4*6-000 forintra, vagyis a végleges tőke 16% jára vétetett. Végül kéri a kereskedőim testület regnicoláris bizottságot, hogy az ügyet magáévá tevén ip*rk«"1jék e vasút kiépittetését Magyarországból kieszközölni, „mert hogy magyarok és horvátok között a nemzeti kapcsoikt ínég inkább megerősödjék, az igazság és a i«stvéri szeretet is azt kívánja, hogy Magyaror-tzág a horvát nemzet e forró óhaját meghallgassa és e vasutat végre kiépittese." Hát hiszen régen tudjuk mi azt, hogy horvát „testvéreink* sze mébeij nz hz it^KZsái;, hi>gy Magyarország minél ''.többet''aklózzék érettük i minél több ohajukát teljesitse, ha magának aztán fel is kopik :iZ álla.
— Keszthelyen, mint a V K. hallja: KoivhinároB János ur a gyümölcsöt mesterileg szárítja tis aszalja, sőt a gyü nölcsből a legfinomabb MHjtot kénziti.
, __ Öngyilkossági kereslet Caikváry .József molnár mester h Berzencze melletti posta, malomban, öngyilkolási nr.ándékb<)l magát meglőtte e kétségbe ojtő lépésre őt romlott anyagi viszonyok vezették.
— Tűrjél! a szeptember 29-ről el ma radt országos vásár, oktober 21-én tartatik
< meg. —
— Hymen Horácsek István, novai fő-erdős, e napokban váltott jegyet, Pintér János, volt keszthelyi közgyám kedves leányával, Júliával. Az esküvő e hó 21-én leeiid
— Rövid hírek. Kárlóczni szerb cou-greszusból küldöttség me^y a kimlyboz Miletics kegyelmeztetcseért — A világ államainak l adóssága 5f>4 000 miliő foriut. — Lobkovitz herezgnőt két czigányassszony megrabolta. — Ifj., Perczel Béla Amerikába hzökölí. — R«*i
* uhard székesfehérvári ezukorgyára leégett. — Károly városban a marhavész kiütött. — China <is Japán közt háború vau kitörő félbeu — > Trauteuau vidékéu a műit héten hó esett. — Zuluföldön emlékkel jelölték meg az: n h* lyet, ^ kol Napóleon hg. elesett. — Délmagyarország ban földrengések voltak a mult héten. — Te-inesvárott 3-ik magyar lapot létesítenek.
Ki nyert?
Bécs, okt. 1 1 éu: 11, 47, 41, 70, 9.
Grácz, „ „ 2, 12, 79. 8. 84.
Temesvár, „ 9, 70, 5, 34.
Irodalom.
(E rovat alatt megeniüutt munkák Nagy-Ka-nizsáii Wajdit« József kr>nyvker«M!k«"lése által megrendelhetők.)
— Aigner-Abuji-Lajos szerkesztése és kiadásában megjelenő „nemzeti könyvtár, 37 38és39-dik fözete beküldetett hozzánk.Tartalma Kazinczy Ferencz Erdélyi levelek 1. Mikes : Törökországi levelei III és Kármán József müvei V. Ára egy-egy füzetnek csak 30 kr. Ajánljuk külöuösen az ifjúsági s népkönyvtárak gyarapítására.
— Wajdits József lapkiadó tulajdonosunk tevékeny nyomdájából 80 ezer példány-
ZALAI
1 ban most jelont meg egyszerre négy naptár is, és pedig valamennyi díszes kiállítás- és érdekes tartalommal, a). Wajdits József 101 éves nap-Ura 1880-tól kezdve egész 1980-ig 244 oldal-diszes kemény kötésben ára 90 kr. b) Komárom-Kanizsai kalendárium 1880.szökő esztendőre. Ára 20 kr. c.) Wajdits József Dagy képes magyar nép naptára 1880 ra. Ára 40 kr végre d.) Wajdits Józ9ef kis képes magyar nép naptára 1880-ki szökő évre, ára 25 kr. E két utóbbi kilenczedik évfolyamban. Ajánijuk a t. közönség pártfogásába, kivonatig szedendő.
— Uj zenemüvek. Az „Apollo* zenemüfo-lyóirat legújabb (októberi) száma következő tartalommal jelent meg: 1. Boccaccio franczia négyes. Ezen franczia négyest Suppé hason czimü opqtettje legszebb dallamaiból Hölzl Lőrinc« ügyesen áliitá össze. Az operette a budapesti népszínház legújabb repartoire darabja. 2. Emléklap Magurányitól. 3. Két praludium Kapp Sándortól. 4. Tinódy Sebestyén históriás énekei, vegyes karra alkalmazta Kapj Gyula. 5. Bordal, Palotásy János elhunyt jeles veterán zeneszerkezőnktől. E mú egyike a legszebbbeknek a szerző hátrahagyott művei közül, férfi négyesre alKalmszta Kuzner .József; mint szép s hatásos darabot ajánljúi* dalárdáink figyelmébe. 6. A leány keserve . Petőfi Sándor költeménye, dallamát zongora kísérettel szerzé Erney József. Az Apolló előfizetési ára az ok tó ber-deczemberi félévre 1 fru 50 kr., mely az Apolló kiadóhi» a alához (Budapesten, vár Verbőczy-utcca 179. szám.) czimezve küldendő be, legczélszerüebb''tn postautalvány utján. Az Apolló «-zen egyetlen hazai zenészeti közlönyünk nyolcz évi fenállása alatt már ib egy oiy becses magyar zeneit oda!ini gyűjteményt "alkotott, mely ugy kiállítás mint tartalomra nézve bármily zon«gyűjtemény díszére válik, olcsóságra nézve pedig vetekedik a legolcsóbb külföldi kiadmányokkal s ezért pártolásra méltán ajánl-hatjuk.
> egyes liir.
— UjUbrik Borbála. A boskoní tartomá-byi tanácsi hivatal múltkor névtelen levelet kapott, melyben az állt, hogy egy Rekenből Dülmenbe vezető ut mellett levő házban egy fiatal leányi iánezon tartanak. A vizsgálat meg erősítette a följelentés valódiságát. — A csendőrök hosszú kérésé« után egy kis aj óra buk kautak, e a mikor raj la beléptek, borzasztó asag ütötte meg az orrukat s iszonyú Jelenet tárult föl szemeik előtt. ''Égy kerék iitMkült taligán, nyakán és két kezén 2—3 láb hosszú láuczczal megTánczolt leány feküdt. A sártól és piszoktól alig lehetett elismerni ; piszkos, rongyos ing volt rajta, penészes szénán és rougyok köz feküdt. A láncz oiy rövidre volt a taligához erősítve, hogy a leány legfölebb csak térdre állhatott vagy fekheiett. Az ételt a tizennyolez hónap óta elzárt nyomorultnak keskeny nyíláson ad ták be, a csendőrök erélyes fölépésére a leány szülei azt vallották, hogy ide^betegségbe esett ti megőrült. Á csendőrök beható jelentése után az államügyész vette át a vizsgálatot Mikor a
O* D
leányt a szabad levegőre vitték, elájult; lérdeiu gombanemű kelevények s daganatok támadtak; a nyakán, kél karján, mellén és csoutjaiu számos zuzódáx s rosz szagú seb volt. — Az orvos jelentése szerint olyan állapotot a legegészsége sebt) ember sem élhet át hat hónapnál továbbá nélkül, hogy ttlméje el ne tompuljon. ILa eh-*« hozzaszámitjuk nz iszonyú piszkot, melyben a leány volt,a bizonyára sovány eledel'', a bánás módot, a szerencsétlen a főid legnyomorultabb, legszánalomraméltóbb teremtménye. Az embertelen szüléket h fenyítő törvényszéknek adtak át.
— Adót az uszályo$i~uhdkra. A .Uozsnyói Hiradó" életrevaló indítványt tesz ez esztelen divat kiirtása végett. Indítványozza: „Minthogy józan okok mitsem használnak s százszor elmondhatja az ember, hogy ez a divat ellenkezik a szépség fogalmával, hogy árt az egészségnek, megmérgezi a tüdőket, sok pénzbe kerül és semmit sem használ, — a nélkül hogy az ellenvetések a kívánt eredményt létrehoznák, ennélfogva nem marad hátra, mint hogy a városi hatóságok prágai kolegáiknak nyomdo kait kövessék és vessenek az uszályra olyan összeg adót, a mely elvegye a kedvét mindenkinek az uszályos ruhák viseletétől. Ez segíteni fog. Mig ez az adónem életbe nem lép, nem fog ártani uszály elleni egyesületeket alakítani. „Ilogy az liy intézkedések nem ujak, mutatja több példa. Lipcsében a sétányokon s a járókon büntetés terhe alatl van az uszályos ruhák hordása tiltva, s méltán mert az állal a városokban különben is annyira ártalmas por csak. még jobban fölkavarlatik, a mi azután a már >! úgyis mindenféle tisztátalansággal eléggé kevert városi levegőt csak még inkább megrontsa Angliában a hírlapokban folyvást erős támadásnak van az uszály hordozás kitéve, s ma már tisstességes angol nőt azzal az utczán nem -is látni megjelenni. — Triestben a városi hatóság már adót vetett az uszályos ruhákra, a
KÖZLÖNY.
prágai városi tanács xe fölszólította * cseh hölgyeket e divat elhagyáaára, és ha ez nem sikerül, 20 frt adót szándékozik az uszályos ruhákra kivetni. Végre A.usztria|tobb városában uszály elleni egyesületek alakultak; másutt meg az elöljáróság egyenesen megtiltja nyilvános kerteknek és sétányoknak uszályos ruhákban való látogatását. Áz ily drákói szigor nálunk is helyén volna.
— A miniszter elnök a képviselőház szer dai ülésén Szegedet illetőleg tett előterjesztéséből, kiemeljük itt a következő adatokat: A mí-niazicriumhoz befolyt Szeged javára l. 950, 800 frt, Szeged városa éi környéke javára 639,500 frt, a Tisza vidéke javára Szeged kizárásával 41,100 frt. egyes községek ésspecziális czélokra 36,300 frt. vagyis szept végéig 2.622.700 frt. Ebben nincsenek belefoglalva azon adományok, melyek nem a kormányhoz folytak be. — Ezen összegek eredetét illetőleg: a királyi ház tagjaitól érkezett 72,800 frt. a közös hadseregtől 5000 frt. Magyarországból, illetőleg Sz.-István birodalmából, tehát Horvátországot is beleértve és az egyes honVédségi tisztikaroktól érkezett ajándékokat is: 872,800 fn. — A monarchia másik államából 529,900 frt. Boszniából és Herczegov inából 675, frt., Angolországból 144,600 forint, Belgiumból 31,800 frt. Dániá-ból 700 frt, Francziaországból 270,700 frt. Görögországból 1700 frt. Helvécziából 36,800 frt. Németalföldről 29,100 frtt Németországból 396,100 fit. Oroszországból 30,500 frt. Olasz országból 50,300 frt. Portugalliából 1300 frt. Komániából 37,000 frt. Szerbiából 564 frt. Spanyolországból 13'' 0 frt. Romániából 37,000 frt. Szerbiából 564 frt. Spanyolországból 1300 frt. Svéd Norvégiából 2300 frt. Törökországból 14,400 frt. K«let-Indiából 3100 frt. Chinából 4200 frt., Persiából 440 frt.. Egyiptomból 15,400 frt. Tunísból 1200 frt az északamerikai egyesült államokból 63.100 frt. Mexicóból 350 frt. Cuba szigetéről 1000 frt. Hayti szigetről 229 frt Columbia egyesült államokból 600 frt. az argentini köztársaságból 100 frt. Nika-ragua köztársaságából 230 frt. Uruguay köstár sasá-ból 426 frt.
— Ddrixu kincse. Roppant kincset talált egy béresgyerek. Szolnok város határábau, a Zagyva folyó partjáu, a Zagyva kanyarulatánál az u. n. Zagyva malomhoz közel, ez év márcziua 30 kán. A béresgyereket Timár Józsinak hivják ; az említett helyen (mint maga beismeri) egy gránitkő alatt egy fazékban nagy mennyiségű aranyai, arany péuzt és arany-ékszereket drágaköveket és gyémántokat talált. I^Tmem szegénynek még megközelíthető fogalma sem volt az értékről, mit a szereucse az ölébe hullatott. Elmondta és megmutatta kiucdét többeknek. Köztük Szabó József tanya-szom>zédnak is, aki 1879. márczius 31 kén ígért érte a gyermeknek egy rud földet, egy házat és a talált pénzből részeltetést. A szegény gyerek legmerészebb álma volt, hogy ő neki valaha háza és egy rét földje legyen, hát Szabó Józsefnek oda adta a kincset Megszámlálták mennyi ; — volt pedig 2620 drb. arany három araoy gyűrű, két fülbo való. 120 darab kiilön nemű koczka alakú dnígakő ég ragyogó gyémántok és volt még közte két darab ököl-nagyságú aranygomb. A mesés ta lálásnak csakhamar hire terjedt atanyai embereknél, de kaputos ember sokáig nem tudott róla semmit. A szolnoki járásbíróságé hó folyamán jötttudomá-á r*s nyomban megid indította a kutatást,de Szabó József a hatósági nyomozás megindításakor elrejtette a kincset és tagadta, hogy nála van, sőt hogy a béresgyerek ezt neki egyátalán adta. Miulán feltehető, hogy ezen nagyértékü tár gyak értékesitésére Szabó az arauyművesek, ékszerészek, zál >gházaknál s hasonnevű üzle tekben i->g megfordulni, a szolnoki járásbíróság f. hó l>S-kán kelt körözvény nyel felkéri az összes hazai törvényhatóságokat, hogy ezen eseményt hatóságuk területén minél szélesebb körben hozzák köztudomásra, és a közig, s rendőri hatóságokkal szoros vigyázat végett közöljék s netáni gyanús jelenségek esetében a járásbíróságot azonnel értesítsék''
Piac/J árak.
100 kilóg, számítva.
Pécs Hur.a 117Ü- -10-2Ü Rox» 7 60—7 80. Árpa 6 50 7 10 Zal> e SO—7 - Kutcoric*a ft 40.—6 —
Székesfehérvár Km* 12--13 90 Rora —
- -Árpa r»-80— 6 — z»b G 15 —6 20. Kukoricxa
6.70-7.—.
Sopron biiza 13.60.—14 20. Rom 10-30.—10 ÖO Árpa «J-50—10.20 Zab 6-40 —6 60 Kukoricza 6 50—7.40 Veszprém : Ha** 13.80 -13 50 Rox» 8 30-8 80 Árpa 8öu—9 — Zab 6 30—6 50 Kőkoriexa 6.20-6 40
Gy6r: Bu«a 13 50 —14 S5Rot«9---9 25. Arp*
8 —.—9._ Zab 6.-6.30. Knkoricza 6.40.—6 45.
Szombathely Bu*a 12.60—>3.20 Rozs8.20 8.80 Árpa 7 20—7-60 Zab 6 6.20.Kukoricxa 7 20—7 40 sümegh Bnxa U 60—12 — Roxji —7 80 8-10 Árpa 6-50—6 80. Zab á 70—5 90 Kuk. 6.50—6.80
Keszthely : Búza 1150—12.— Rom 7.75 -8.25 Árpa 7.20—7.50 Zab 6.*>0— 7 — Kok. 5.50—6.
TapolezS: Bnxa 11—11 50 Boxs 7.—7 50 Árpa 6.-6 40. Yab 5 60—7— Kuk 6.10—6.40.
Zaia-Eierszs«: Bnsa 11.70—11.90 Rozs 7 60 7.70 Árpa 7.30—7.50 Zab 6.40—6 60 Kuk. 6.80—7—
OKTOBER 16-án 1879.
--m __■_
Szerkesztői üzenet.
3659 „Fáj£ hangulatok." Nem kftzOlhetfk.
3660. V. „8xüretkor.u Ha a mást is oly rost rolra, mint es a ver«; elemi hét csapás kCxxé tartoznék. '' >
3661. rHa]otn alatt" Temetkexxék alá sőage-ményévol együtt.
3662. 8x.—y. KötxöqjOk, igénybe vesztsük.
3663. Békét. Réaxrétnél egyébbel nem viseltethetünk. Mi is rosx időket élűnk, as adósok nem fixetnek.
3664. X. x. Igen.
3665. „Boros kancsó.(< Tartsa meg és hassnáljs mi nem hwxnálhatjak semmire sem.
3666. K. L. Itt volt.
3667. Piri*. Sokbs kerül a küldés. Ssegéoy. ségünk nem teheti.
3668. M. K. Detto. Gasdsgsbb helyen teuék kopoktatni.
3669 8.—y. Kiadóhox forduljon; a szerkesztő csak s szellemi részekbe foly be, ha be foly.
3670 „Volt nekem" Jelenleg nincs ebből
Ítélve.
— 3671. Z. K. Olyan nincs.
3672. Tapolcxa? (E jel kerd3-jel áml)
3673. Gy3r. A.x okmányokat megkaptak. BSveb-bea levélUeg.
3674. Sx—i. A. B. betöbelieket megküldöttQk, a többit ia rövid idő múlva''
3675. £ Bpest- Intézkedésedet várom, hogy én is a*xérint intézkedhessem.
3676. „Egy politikus csizmadia kalandja" jő, de a másik nem. Másik két lapba való, lévén ez idő szerint három Isp Zalában. R á ri-értsd rí ! Ex egy as kettő, kétszer kettő pedig — négy.
Papírszeletek.
Nótanitó-képcxdében kérdette a tanitó a kisaas-8xonyt, miből áll a levegő ?
— Egy ré»z élenybSl é< két rész legénybSl, mondá hirtelen légeny helyett.
— Dumas-adoma. A „Globe" egy eddig ismeretlen adomát k&xSl az idősb Dumasről. Dumastmeglátogatja egy barátja, ki öt évig volt távol. Pranczi-aországból. Hogy barátjának visszaérkezését megünnepelje, a „Három testőr" szerxője sxolgáját, Jeánt, két Qveg pexsgőért küldte a pinexébe. — Már nincs több pezsgő Duma« ur/1 mondá az inas. — Hogyan ? uinCd több pessgő?... Hát ax a gsáx üveg, mely alig egy hónapja érkezett... fölteszem, hogy uem én ittam meg." — „Nem, hanem vendégei." — „Jól van menj tehát a pavillouba, itt a pénz." — A szolga öt peres múlva visszatér a két üveggel, s mit Dumas a 100 üvegből valóknak ismer föl. — Jesn,
mondá az öreg Dumas a ssemrebányát hangján : semmi rossxat bem látok beune, bogy meglopod boraimat, de legalább hitelezhetnél egypár üveggel."
Ominózus.
— Tudod már Kati, bogy a Zsuzsi a minap leesett * padlásról és kitörte a nyakát?
— Igazánt? Szegény! hm, hm! Dejssen asér vqlt, ax utolsó időben olyan halovány.
Nem törődik vele.
— Nos Kárdly, hát ma hányszor kaptál at iskolában verést? — kérdi az atya az iskolából hazatérő fiát
— Én soha sem szoktam azzal törődni, ami a hátán mögött történik, — feleié a fiu.
Mikor egy bécsi színházban lülenczveuszer ogymásutáu adtak a „Sxamárb5r*''t, egy urac* sxom-szédjáhox tordult exen szavakkal -
— Ma már két hónapja, hogy mindennap a „8zamárbőr"-ben vagyok
— Hm! — feleli az, — idősebbnek tartottam önt! ?
A debreczeni hetivásárról vígan hajtott haza egy borjiikerpskedö:
Otthon kérdi tőle felesége :
— No apjuk, volt-e jó vásár ?
— Volt bis'' anyjuk, bármincx forint • nyereség, kilenczven a veszteség.
Eate kínálták B. barátunkat finom szőlővel. — Köszönöm, éhomra nem szokott jól esni.
— Jancsi te, nem láttad a eziezuskámat ?
— I)e igen, most sétált a háztetőn.
— Tökfilkó, hisz a feleségemet értem.
— Levelet kapott nénikém?
— Azt ám eszemadta Párísból, aztán milyen nagy és szép titulussal.
— Ne igen örüljön neki nénikém, hiszen a nximen rajta van bogy : vin.
— Mi a manő! igaxán? Én pedig még nem vagyok vénasszony. Hadd nézzem csak. Adta»vedte levél irójs!
A jelenlevők jóisü mosolygása gysnut gerjesztett a kedélyes jó néne szivében s komolyan meg-nézé a cximet s valóban ott volt: per Wien 1 (Bécsen keresztül.)
-— fc^jb eszemadta, hiába bizonyitja Wien-nel még nem vagyok én vén. No lám, hogy megijesztett, majdnem görcsöket kaptam.
— Cham a nemrég elhalt világhírű rajzoló a mennyi humort tudott carricatariába önteni, ép oly jókedvű volt az életben is. Egy napon egyik barátja meglátogatván egy sxéket eltört. Másnap, hogy Chs-m''ot kárpótolja gyönyörű kis Pompadour-faoteilt küldött neki. Cham következő levélben válaszolt: „Köszönöm kedves barátom a gyönyörű küldeményt Bizonyos lehetsz felőle, bogy ezental ha meglátogatsz mind-g a legkétesebb soliditáan szék kerül alád. Köszönöm P. Minapában kezet szorítván veled kestyűm elfeslett Nem volnál hajlandó talán egy oj párt küldeni. Barátod Cham. f% * 4
• '' • ■ - V $ té
TI£ENNYOLOZABIK'' ÉVFOLYAM
Z/A4L>AU KOZ''Í/Ö N Y.
Vasúti menetrend.
A buda-pesti időmatató óra szériát,
fndnl KanisHÁrnl
Vonat hova :
Ora Pere. Idő
205 Eszók, Mobáes,Dombovár s Fiaméba 4 48 reggel 215 . . „ . 2 SO ''¿¿lut.
212 Bnda-Pestro...... . 4 58 regge
...........26 délut. f
204 „ ........ . 11 30 éstve
213 Bécsbe (Ssombsthelj, Béct-Ujhely felé)5 8 reggel
301 . .........11 48 estve
315 Sopronba ........ 3 38 délnt.
303 Trieitbe és Prágerhofon keresztül
Grácz és Bécsbe...... 4 58 reggel
201 Tri estbe és Prágerhofon keretitől
Grácz és Bécabe...... 2 47 délut
t
Érkezik Kanizsára
216 Eszék* Mohács, Dombóvár a Fiúméból 1 41 délut 206 \ * . . . Hl!
203 Buda-Pestről........* 20 reggel
201 „ ........26 aöat-
211 „ ......... 9 44 eitte
314Bécsb5l(8sombsth. Bécs-Ujhely)felől 10 27 estre
302 „ * „ . •
163 8opronjból ........
214 Bécsből Orácz, Marburg, Pragerhof
fal 81 ..........
201 Triesst- és Bécsből Marburg, Pragerhof'' felől .........
204 Triesst- 4a ViUacbból Prágerbof felől 11 — estre Marburgba csatlakozás Víllaeh éa Franeesfestből
. Ftancesfestből
4 5 reggel
11 53 délel.
4 12 reggel
1 21 délnt.
I
Felelős szerkesztő : Bátorfi LajOS.

Miután eddig minden Írásbeli felszólitá •om Ön tartozásának lefizetésére haszontalan ▼olt, esennel értesítem Öat, ha 8 nap alatt tar-toaását nálam le nem fiieti, as égte nevét és lakhelyét nemcsak esen, de saját költségemen még több lapban is nyíltan kössé fogom tenni.
Tisztelettel
WAJDITS JÓZSEF,
Nagy-Kaninán.
• E rovat alatt köalöttért
vállal a
felelősséget nem Saerk.

H l ff 0 E T <>É 8.
Férfi ingék
legfinomabb I Angol-Chiffon Oxfo ''d es Crelouokból I imttm mell gallér és kéaeMkból
darabja 2 «rt SO kr.
! > UêÊHM szép választékban
'' ktztyfik, itttttHlk. hartssyák, allé m* sadrápsk
feltűnő olcsó árakon kaphatók
(936 1 -8) LATZKOT1TS A. Fehérnemű- és uri divat üzletében Budapesten vácsi-utcaa 22. as. .Nem-| zeti szálloda* épület
Einladung zur Betheiligüng
So den Oewinn-Cbancen der vom Staate Hiabtrg garantirten gros-
aen Geldlotterie, in welcher
• . . 1
8 Mill. 940,000 R.-Mark
von 10. Deeember 1879. bis 14. Mai 1880. tlebtr gewonnen \ werden müssen.
Der neue in 7 Ciasgen eingetbeilte Spielplan enthält unter 94,000 Loosen 49.000 6ewiaae aod zwar ev.
400,000 R.-Mark
speciell aber | (934 L 2—7)
1 Gew. 9 a M. 250,000 , 5 Qew. á M. 8000
1 » 0 a M. 150,000 j 2 w 54 „ á M: 6000
1 - á M. 100,000 á M. 5000
• 1 „ k M. 60,000 ! 6 „ A M. 4000
1 » k M. 50,000 1 65 n á M. 3000
• a » k M. 40,000 213 „ á M. 2000
2 yt k M. 30,000 - 12 . á M. 1500
5 - f a M. 25,000 2 „ á M. 1200
2 n / k M. 20 000 631 á M. 1000
12 » k M. 15,000 773 „ á M. 500
1 . k H. 12,000 950 „ á M. 300
24 , k M. 10,000 26,450 á M. 138
etc. etc.
Die Gewinnziehuugen sind planmäsaig amtlich fesgesotzt. Zar nächsten ersten Gewinnziehung dieser grossen Geld-verlooaung kostet:
das ganze Originalloos nur 6 Mark oder fl. 3''/, „ „ 3 „ . . l»/4
daa viertel „ „ I1/, . , 90 Kr.
und werden dise vom Staate garsstirtti Oriplsslloose (keine, verbotenen Promessen) gegen Elnsendaag des Betrage» oder Pest-1 Eiszablssg nach dem entfernteren Gegenden von mir franco vor- \ sandt Kleine Beträge können auch in Postmarken eingesandt werden.
Das Ha«S Stelsdeoker bat binnen kurser Zeit grosse Bewiese von Ms;rk (25 000, 80 000, 30,000, 20.000 mehrere von 10,000 n. s. w. an seine Interessenten ausbezahlt und dadurch viel züm Glücke zahlreicher Familien beigetragen.
Die Einlagen sind im Verhiltniss der grossen Cba icen aehr unbedeutend and kann ein GlOckverancb nur empfohlen werden.
Jeder Theilnehmer erhält bei Bestellung den amtlichen Plan and-nach der Ziehung die officiellen Gewinnlisten
Die Auszahlung oder Versendung der Gewinne erfolgt planmäaaig uud nach Wunsch der glüchlichen Gewinner.
Aufträge beliebe man umgehend and jedenfalls vsr dm 30-tes dieses Hsaatei vertrauensvoll zu richten an die btwKhrtt''-afte Firns
Josef Steindecker, Dammtborstrasse
Bank- 6 Wecteelgeschäft, Hamburg.
P. S. Das Hase Steistfeeker — überall als ttlM and reell
feskasst — bat besondere Reclamen nicht nöthig ; es unterbleiben aolcbe dahber, worauf verehrl. Publikum aufmerksam gemacht wird.
nttntxttttmtmtttnttttt
1342
1879
azám.
Árlejtési hirdetmény.
A pécs-varasdi államuton Nagy- és Kis-Kanizsa közt létezd 215 sz. alatti az árvis által megrongált fa bid helyreállítása a nagyméltóságú közmunka és közlekedési ministerinm 1879. évi október hó 6-án kait 15130 számn magas rendeletével 120G frt — kmyi öszszeggel engedélyeztetett.
Ezen munka biztosítás* tekintetéből alólirt hivatal irodájában folyó 1879 évi oktober hó 27-én reggeli 10 órakor, írásbeli ajánlatok elfogadásával párosalt nyilvános ssóbeli árlejtés fog tartatni, melyre a vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az árlejtéabeni részt-vevés esetére, magukat a fent kitett összeg ő^-vel mint bánatpénzzel ellásák, mely vállalkozás esetébon azonnal ]0°/0 biztosítékra lesz kiegészítendő. •
Aa Írásbeli ajánlatok fennt kitett dsp reggeli 10 óráig fogadtatnak el, «izekben ^z ajánlattevő neve, lakása és polgári állása pontosan-ki teendő; továbbá aaámmal és szóval kiírandó akon azáztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kífejeaendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat és feltételek tartalmát ismeri é* elfogadja.
As Írásbeli ajánlatokhoz a vállalati vagy magyar állampapírokban csatolandó.
A műszerei vények éa feltételek az szokott hivatalos órákban megtekinthetők
összeg lO''lo-jo készpénzben alulírott hivatal irodájában a (938 1—2)
Zala-Egerszegon, 1879. évi oktober bó 12-én.
A zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal.
il ■• ''> • * 1 » i i ▲aaaaaAAaaaaAAAUaaaaaaaaaaAaa
fUttttttttttttlttttUUlWlS
Az »Arany Koronához" czimzett szállodában Nagy-Kanizsán.
Nagy raktár
képek-, (szent-, táj-, vadász és genre-) tükrök, függő-, kenő- és párizsi órákból részletfizetés mellett. A vásárlott czikkek azonnal kiszolgáltatnak. A legkisebb részletek is elfogadtatnak.
mtn Három éri jótállás nyujtaül
Butormintik mindenkor megtekinthetők.
(937 l-l)
Rüenthal Gyula, megbízottja
DEUTSCH S.
assocJb ». - Wtiiips-(lsstMil.. Vi»
Ein snerksnnt solides seit sehn Jahren bestehendes en gros Wein,Geschäft in Wien im eigenen Haust* mit einem nauh allen Lindern den Erdball« zählenden Kundenkrei« sacht, da das Geschäft immer mehr Ausdehung gewinnt & wegen Kränklichkeit des Chefs einen kaufmännisch gebildeten Aasocie (sm liebsten vom Fache) mit disponibtem Kapital von f. 40/m, welches entweder in Baren oder in Waare (Weine) zugeschossen werden kann. Persönliche Mitwirkung erwünscht. — Zuschriften beliebe man anter II. J. 1561 so Haasensteia & Vogler in Wien sa senden. (939 1—2)
> _
Előleges jelentés
november l-jén nyitunk Nagy-Kanizsán
Lővinger féle házban Knorczer szálloda mellett
BUTOR-R AKTÁRT,
PAPIRSZÖNYEG-RAKTÁRT,
KÁRPITOS-GYÁRT.
(932 2—3)
EUenberger és társa,
buda-pesti bátor gyárosok.
• - .'' r .
OTTO FRANCE, c*ég.
különlegességei
Bécs, MarlaUlferstrasse Nr. 38.
t
C*àsxAr .Mitilit^ királyUag
kizárólagosan
szabadalmazott
P I) R I T A S
hajifjitó-tej.
A Psrftsi nem hajfesték, hanem tejszerű folyadék, mely majdnem ason csodálatos hatással bir, hogy fehér hajat megifjitani, asam lauankiot még pedig ietkésébb tÍ2MBéfy ssp slstt ama ssint vimaadja, melyly.pl eredetileg bírt!
Egy palaczk .Poritáa- ára 2 írt (elkQldésnél 20 kr. költség.)
IJ évlrág- Egyetlen asépitSsaer sem verxenyeabet kit0n5aég és jó hatásra Ala „hóvirággal". Olajos Uditő alkatiésxekböl elSállitva, elUvolit eaen ner rSvid idő alatt szeplSt, máj foltokat, bőratkákat, bőrpattanásokat stb. és aa arexbőrnek fénylő fehérséget, üde és finomságot kölcsönöm Legjobb védsaer as Őssi éa téli zord levegő behatása ellen, azért nél-kfilSsbetlen női a/.épitősser különftsen a farsangban, ára 1 forint.
|>éesi pipere rltpsr Szent-György virág, fehér és rózsa színben, a bő-**rön tartós és látbatUn, jóságára a iegkitOnőbb minőségű A rizsport leginkább a foljékony saent-gyflrgy-virág használata ntán ajánlhatjuk, mi az aresasianek feltűnő gyengéd finomságot köleaönös. Egy doboz ára 60 krajezár.
Drllastiss az egyedüli szer a szakái szépítése és pahán tartására, min-■^den wirosság bátrahagyása nélkül, ára egy palaczknak 80 kr.
TTsMst taarvasmarha-hajkenőcs orvosi ntasitás szerint késsitve, a •*-®*baj szépítésre és fenntartására, megóv a bajhullási korpaképzódéstól és erősiti a hajbőrt, ára^egy nagy tégelynek 1 frt &0 kr.
Fiié-olaj söld dióhéjból gondosan készítve, azon kítdnó tulajdonság-•^gal, hogy a fehér, ősz és vörös hajnak egy természetesnek látssó sötét ssint kölcsönöz, ára egy nagy palaczknak 1 frt.
T S Jesse igen jeles szakál-növesztő, melylyel a szakált igen szép ■"fekete, barna, vagy szőkére lehet festeni. Fekete vagy sötétbarna hajnál a La Jenne igen czélsserQen alkalmasható, ára egy levélkének a hozzá tartozóval 3 frt.
TTrrnsIs (hajszess) kitűnő hatással a haj és hajbőrré, a kigösBigést elő-^ segíti, megőris a korpa képződéstől és fakadásoktól, előmo*ditja a hajnövést különösen kíállott betegségek után, n. m. tyhns, himlő, gyermekágy stb., ára egy nagy palaczknak 1 frt 50 kr.
llippskrsse, gyógyereja szájvíz ross szag eltávolítására, rendkívül jól-
AAtevő és öditő hatással, ára egy palaczknak 1 frt 20 kr.
Nagy-Kanizsán valódi minőségben Práfler Béla «yéflyszs-rét2 uraál. (853 23—26
RAVISSANTE
A t. Hlfrnlájnial egyetlen ártalmatlan Mraéjitö szere,
?
Dr. LEJOSSE á Parit. I
i
ós ason jelns tulajdonsággal bír, hogy S borsxerr® psbltélsg, felfrissitőief hat annak működésére fokozó éltetó befolyással bir. A legdícsóbb toilette-ssef. minden hölgy stámára, mely minden bőrbetegséget eltávolít s a bőr színét fiatalítja és ssépití. Mint lágyító-, bőrfejlesztő-szer minden zsíranyagot és olajfélét fÖIQlmnl, miután a börtrendkivOl hajlékonynyá, gyöngéddé és fehérré teszt Nagy üveg ára 2 frt. 50 kr. kis Qveg I frt. 50 kr.
SAVON RAVISSANTE
t Isfkedvsltebb plpsrs-sxappai a boruk szépítésére és javítására
Használata után a bér MrtStytlBS less és igen kellemes iilato (891 14—*) tart meg.
Egy dobozzal (3 drb.) | frt 50 kr. darabonkínt 50 kr. Valódi minőségben kapható a központi főraktárban, Schwars Henriknél Budapest, ronseom könit 10. sz. Nagy-Kanizsán : Práger Béla, ur gyógyszertárában. Szsfoéea : Kovács Albert ét Btrmy Kársty urak gyógyszertárában, DEBEECZENBEN : GöU Nándor és Dr. Sotscbuek V. Emil urak gyógyszertárában. KOLOZSYÁBTT
Valentini A. gyógy sz. és nagyobb gyógy tárakban.
Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptlajdonos Wajdits József gyortójn.
• »t\. - ;
tserkentSkSa, "
anyagi tMt Illet« közlemények pedig a kiadóhoz bármeatv«
TÁRCZA.
Nem kall hatul...
Nem hallhatni dalos msdárt
Nem a világért aem v
Httvös őazi szellők késztik ,
Hogy más tájt keressen
Engem is késztet egy vágy messzirs:
Ifjúkori ábrándim helyére.
Kapkodja az őszi szél a
I.etarlott levelet,
Ragadna bár engem el egy
Sárga levél helyett;
Vinne messze — de messze engemet:
Hol nincs fájó érzés, emlékezet
RÁCZ MÁRTON.
A kincsszomj.
— Történeti elbeszélés. —
(Folyt, és vége.)
Hasszánnak sajátságos fogalma rolt a lehetetlenségről. Ha p. o. Jusszufoak ast paran csolla volna, hogy egy varrótű lyukjába kötelet fűzzön, abban legkevesebb tehetetlenséget se látott volna, mert hiszen a szolga azért szolga,
hogy ura parancsát teljeaitse.
* *
*
Hasasán pasa gondolatokba merülve nyújtózkodott sátorában egy kényelme« kere veten. Arcsa sápadtsága és szemeinek lomha aága arra engednek következtetni, hogy ás éjt átvirrasstotta. Egy narghil tekervényes szárából koronként illatot füstfellegeket eregetett.
A narghilt boesusan ellökte magától, felugrott, türelmetlen várakozással ki nésett as
ablakon, azután izgatottan méregette lépteivel a sátor hosszát.
Az ajtó küszöbön Jusszufoak az örökös hajloogástól meggörbült alakja tün fel. Kezeit mellén kereaztbe fonta, a háromszor egymásután akkora bókot csinált, hogy turbánjának sallangja térdét verte. A legkisebb neszezel sem merte elárulni jelenlétét, addig hajlongott mig ura kegyeskedett észrevenni.
— Mi hirt hoztál, Jusssuf? — kérdette Hasasán, s mohó kíváncsisággal leate a feleletet.
— Rosszat felsége® aram, — azaz: semmit — ipárkodott Jusssuf nyelvebotlását kiiga sitani azon tapaastalattól ösztönöztél vén, hogy Hasssan minden roas hirt egy gyöngéd hátbaütéssel szokott jutalmazni.
— Vigyázz hitvány eb, fejeddel játszol — mordult rá Hasszán. Jusssuf háromszor meghajolt, haaem azért bátorkodott magában gondolni a próféta czirogaasa meg balkezével az ő jóindulata gazdáját.
Col van Herczigan? — kérdezte tovább Hasssán fenyegetóleg.
— Kegyelem szegény fejemnek, kegyelem felséges uram — könyörgött a megrémült Josszuf, a nehogy Hasszán elégedetlenségének egy pofonvágásban adjon csattanó kifejezést két lépést hátrált.
-- Beszéld el merre jártál, mit láttál éa mit hallottál? — parancaolá Hasszán.
Kerestem mindenfelé felséges uram, de nem találtam sehol. Tudakozódni akartam felöle, de senkivei sem találkoztam, kitől kérdezősködhettem volna. Ha a várban nin''cs, akkor elillant e vidékről as ország másik részébe, s nem is tér mostanában vissza. Sehol, se merre
1 ''"
\
se láttam egy embert, dicső seregedtóli félémé-ben mindenki elbujdosott. Irgalom szegény fejemnek — rimánkodott Jusszuf.
— Ha délután három óráig ide nem hozod Hercsigánt, akkor ocsmány párád, kiröpül hüvelyéből. Most takarodjál — menydörgé Hasszán ingerülten.
Jusszuf szerette volna megmondani Haas-szánnak, hogy kívánjon tőle bármit, mindent szívesen meg tesz, de e parancsának eleget tenni lehetetlenség. De ha ily vakmerőségre vetemednék, akkor gazdája tövestül kirántaná nyelvét.
Mikor délután hármat mutatott Hasszán órája, a sátor ajtaja feltárult, a Jusszuf örömujjongva tolt be azon egy kezeinél összekötösött fekete hajú nyúlánk termetű ifjút.
Hasssan tetszőleg jártatá tekintetét az idegenen.
Jusssuf az elfogás részleteit akarta körülményesen ecsetelni, de alig hogy az első szó tag kicsussott torkából, Hasssan egy toppanáasal elnémította, s intett Josssufnak, hogy távozzék. Jusssuf bokros érdemeinek ily csekély méltánylása után szomorúan ballagott ki a sátorból.
Hasssán elővett a sarokból egy gyémánttal pazarul kirakott handzaárt, s derekára felkötötte, hogy ez által szavainak tekintélyt kölcsönözzön.
— Hi a neved? — kérdezte Hasssán tatétól talpig nézegetve a daliás idegent.
Herczigáa — válaszolt ez erőteljes férfias hangon, s bátran nésett a pasa szeme közé.
— Csak egy intésembe kerülne, éz fejed porba hullna, de nem akarok erőszakhoz nyalni addig, mig a dolgot békés aton meg nem kísér-
lem elintésni. Ugy hissem felfogod helyzetedet'' melynek korlátlan ura vagyok, és oktalan ellen'' kezéssel nem fogod haragomat lángra lobbantani — kesdé el Hssszán ünnepélyes komolyad- f *
Herczigan ra e furcsa bevezetés annál kellemetlenebb benyomást tett, mivel izmos kezei annyira összetoltak kötözve, hogy mozgatni se birta.
— Ne félj tőlem, nem mint ellenségem állsz előttem. Hajolj meg akaratom előtt, és ne- -mes lelküségemet bámulni fogod. Vonakodásod '' azonkívül, hogy akaratom kivitelében nem gátolhat csak ártalmadra lenne.. Ne feledd el, hogy a mindenhaté Hasssán pasa magas ssine előtt állsz — folytatta Hasssán, handzsárjával hadonásva oldalán. i
— Meghajlom akaratod előtt, engedd parancaodat hallanom, felséges paaa — szólt bátran Herczigan.
— Hallottad-e Denkó Ildának hírét? — kérdezte Hasssán méltóságosan, s handssár-jávai szüntelenül játasadosott.
— Igazat moadi mert.... a többit kiegészítette a handssár baljóslatú csörrenése.
Hallottam — teleit Herczigan, s gyanakodva fürkészte Hasszán redős homlokát, hogy minő szándékot olvashatna onnan le.
— Láttad is? kérdezte tovább. .
— Láttam — válaszolt Hercágan, s a vért forrni érné ereiben. .
— Talán beszéltél ia vele? fakgatta
Herczigan ökleit akaratlanul összébb
szorította.
NAGY-KANÖ8A, 1879. oktober 19-én*
n^fl
8 frt.f
Oftzstéslár
egész évre . . fél évre 4 ,
'' negyed évre . . 2 . 1
Egy nwám 10 kr HtNstéssk ''
- 6 hasábos petitsorban 7, másodszor 6 s minden további sorért 5 kr. NYILTTÉRBEN
aoronkéot 10 krért tétetnek fel ■ Kiucatári illeték minden egyes hirdetésárt kfllSnf 30 kr fizetendő. L
közlőn t.'' ___
!^nlzaav7ro7h^fhaté8ágának, „n.-kanizsai önk. tüzoltd^gylet«, a ,n.-kanizaai kereekedelmi . Iparbank*, wn.-kaalz*al takarékpénztár-, a „zalaimegyei áltaÜÜT taaltótes tfilét*4, a „n-kanisaai kiaded-neveló egyezöiet«, a »soproni kereskedelmi s iparkamara a.-kanizsai külválaaztmánja" z több megyei ét várul egyeafilet fcivataloi érteaiUJe
Heleiikint kétszer, vasarnap- s csulőrlökou uie^jeieuo vegyes tartalmú lap.
Viszonyaink.
A fák levelei megsárgulnak ; a mezó a rét pompáját, tarkaságát elveszíti, égy-tormává lesz, a természet lassanként elhal, az élet kevésbé zajos-lesz, hajlékába vonul az ember; a nehéz súlyos fáradalmak után, szobájába nyugalomra tér; mely nyugalmat, a fáradtság telt idó után, valóban megérdemlené. • »•''•.''
De népünk ez évben tud-e nyugodni? Képes lesz-e hajlékában maradni; nem zavarja-e ót semmi nyugalmában?
Benső sajnálattal bár, de e kérdésre csak tagadó választ adhatunk. A nyugalom édes s zavartalan csak'' ugy lehet, ha a testtel együtt a lélek is nyugha-tik, ha súlyos gondok, nehéz aggodalmak eszménket nem zavaiják.
Ily értelembeni nyugalom , sajnos kevés emberre vár. Nem várhat, mivel a gondok legnagyobbika, az élet fentartásá-nak kérdése, zavarja elménket, busitja
szivünket.
Hazánk a földmivelés országa, élet-l''entartásuk forrása, termésünk, létünk a kedvező időjáráshoz van kötve; a szorgalom, a munka, a fáradtság egyedül nem biztosithatja számunkra a megélhetést; a véletlenség játsza itt főszerepét. Az időjárásához van jóllétünk kötve.
Hogy ez, ez évben ránk nézve kedvezőtlen volt, hogy termésünk lehetőleg a legrosszabb volt; ezt mondani fölösleges, érzi ezt, gazdag s szegény egyaránt. Sötét, bus kép tárul elénk, ha a jövőre nézünk. A föld nem hozott annyit elé, miből a tulajdonosa megélhetnék ; honnan
vegye a vetőmagot, honnan vegye azon pénzösszeget, melylyel az állam iránti kötelességeinek eleget tegyen?
Kétségbe ejti az embert e kérdések felvetése! Lemondjon a jövő termés reményéről? Vagy állampolgári kötelességeinek ne tegyen eleget; az elsőt ép oly kevésbé teheti, a mint a másodikat :tennie szabad! Mi vár tebát reánk?
Sanyarú nélkülözés!
De van-e, lesz-e népünkben annyi erkölcsi erő, hogy nélkülözni tudjon; nem fog-e, ha családjában az ínséget a nyomort látja, a bűnhöz folyamodni, nem fogja-e kezét felebarátjának tulajdonára tenni ?
Sajnos, hogy e kérdésre nem merünk föltétlenül „nem''-mel válaszolni.
De kérdezhetjük mit tegyen a családapa, ki zsenge gyermekeit nézi, miként az éhség kínja könyeket facsar a kisded szemébe, ki látja, hogy a hidegségtől övéi dideregnek; s nincs semmije mivel az éhséget csillapjtsa, nincs semmi mivel övéit melegítse; nem kell-e kétségbe esni?
Kormányunk gondoskodni fog arról, hogy népünk az ínség szélére ne kerüljön ; segitni fog, amennyire segíthet. S ha a legvégső még is bekövetkeznék, akkor nem a bűnhöz, hanem a könyörület-hez kell folyamodnunk.
A könyörület a gazdagoknak, nem csak erkölcsi, hanem : ön fen tartásából kifolyó kötelesség!
Minden embernek, ki csak félig — meddig teheti, kötelessége, hogy a könyörület nemes, szép tettét gyakorolja.
Egyesüljünk!
Egyesüljünk, a veszély elhárítására a szegények gyámoliti-aára!
Alakítsunk minden községben oly egyletet, melynek czélja legyen a jobb módnak adományait egyelőre össze halmozni; s ha majdan a zord téli idó kétszeres kínjaival bekövetkezik ; segítségére legyünk azzal az ínségben szenvedőnek ; a szegénynek, a nyomorultnak!
Ez eszme, melyet itt rövideu megpendítettünk, valósulni csak ugy fog, ha a «ajtó ezt hirdeti, ha jobbaink magukévá teendik.
Bár adná az ég, hogy mielőbb lennel
De vegyük a dolgot más szempontból, nézzük a bajnak másik oldalát is.
Örökké igaz marad az, hogy a szerencsétlenség fölött okoskodni fölösleges; de másrészt igaz az is, hogy «minden ember saját kárán tanul'' kérdezzük nem lehetett volna-e e bajnak elejét venni?
Mondhatjuk, hogy igenis, ez lehetséges lett volna.
Nem érthetjük ez alatt azt, mintha tolandó ember a természetet féken tarthatta volna, mintha gyarló ember az időjárásnak parancsolhatna, ez nem a mi bűnünk, nem a mi hibánk; de vétségünk abban áll, hogy e szerencsétlenség váratlanul ért, hogy nem voltunk rá elkészülve. Pedig egy állam, mely kizárólagosan termeszt ményeire van utalva; hol ipar nincs, egy ily állam lakóinak számítani kellene az eshetőségekkel; óvatosnak, előre látónak kell lennie. Ily államban szerfölött szükséges a takarékosság; de takarékos a magyar nem tnd, nem akar lenni.
Van egy .04x8*. intézmény, melynek üdvösségét, szükségességét különösen a jelen ér bizonyítja; es intézmény: ,a községi gabnatárak.*
Ha földmivelőink, kisbirtokosaink ez intézmény hasznát belátták volna, ha ez intézményt létre hozták volna s ösz-szerakták volna évről-évre termésüknek fölöslegét, akkor a jelen év reánk nézve nem volna oly ijesztő; nem lenne oly nyomorúság telt, mert volna a föld-mívesnek mihez nyalnia.
Sajnos azonban, hogy népünk oly mérvben közönyös; oly mérvben hódol a fataliamusnak, hogy érdekeinek legszentebbjét, önfentartását elfelejti.
Viszonyaink, ezt minden ember beismeri, rosszak hazánkban; ipar , kereskedelem virágzásnak nem indulhat; mi segíthetne? egyedül a józan takarékosság, kellő Összetartás, kölcsönös segélyezés; de mind erről a magyar tudni sem akar mindaddig, mig a szükség vaskezével reá nem kényszeríti. Szerencse még, ha ekkor érdekeit felismeri.
ínséges nélkülözésekkel telt esztendöaz, mely reánk vár; de sokkal keserűbb lenne, ha le kellene azon reményről mondanunk, hogy saját kárunkon okulva; viszonyainkon, helyzetünkön javítani fogunk, ha nem vonnók ebből azon hasznos tanulságot: »hogy segíts ön magadon s Isten is meg fog segíteni.''
LÖB IGNÁOZ.
TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM.
ZALA f K ö Z L Ö N Y.
ti
OKTÓBER 19 ¿a 1879.
Jegyzőkönyv.
Sümegh járás tanitó körének 1879. szept. 21-én tartott választmányi ülésén.
Jelen voltak: v
Elnök: Bánfy Alajos, Ádám Iván reál igazgató, Skvarenina József, Exner Alajos, Könnye József, Varga József, Károly János, Gállik Mariska, Czigó Mari, Scharf Károly helybeli v. tagok. Rendekről: Lób Ignács és Gosztony József tagtársak. —
1-ör. Elnök midőn beszédében hsngsa lyozza a különösen a tanügyterén szükséglendó egyöntetű munkálkodást, a választmányt e téren szíves támogatásra hívja fel; üdvözölvén az együtt levőket az ülést megnyitja.
Ez után felolvassa Németh Béla jegyző nek ezen gyűlésről okadatolt elmaradását — miért egy ideiglenes jegyző választásra hívja fel a választmányt. Skvarenina József veszi át a jegyzői teendőt.
2 or. Az őszi közgyűlés napjául f. évi. nov. 12-ike tűzetett ki; tárgyai a jövő október hóban tartandó v. ülésén lesznek be jelenten-dők.
3 or. Gállik Mari k. a. olvasta fel dolgo tatát „A nőnövelésről,,. — Szép irálylyal egybe állított munkáját Garay Jánosnak „Magyar hölgynek születtél* stb — költemény részével nyitja meg; a felolvasás tolyamában rámutat a nőnevelés iránt táplálandott téves nézetekre; jelöli a czélszerütlen, az ügyvédi, valamint a nőkre nézve alkalmas pályákat — mint ilyennek tartja kiválóan a nevelői és tanítóit, — áttér a tanítandó tárgyak megnevezésére, végül kiemel és szivére köti már az anyának a vallásos nevelést. Befejezésben: ;„Ha teljes oda adással vallásosan neveljük a reánk bízott kincset. a jövő nemzedéket, — nevünk nem menend feledésbe, emlékünket áldani fogja az utónemzedék; tetteink érdemdús voltát pedig hirdetendi majd az élet könnye is" !
Ezen gonddal egybe állított dolgozat éljenzéssel lőn fogadva; a választmány felolvasónak jkvleg köszönetet szavazott.
4-er. Elnök jövő, ő is október havi tanács-kozmány tárgyává kivánja kitüzetni a már általa 1879 márcz. 9 én (ártott ülésben a tanulók erkölcs javítása érdekében tett indítványt, mely szerint vétetnének boncz kés alá egyes növendékek hibái; de közöltessenek, vezetett jegyzék alapján az illető osztály vezetővel a tanulók jó tulajdonai io. IIy nemű tárgyalások ellen nyilatkozik Könnye József tagtára, ki ez által büntetve látja a tanulót.
Ellenében emel szót Löb Ignácz és Ádám Iván különösen ez utóbbi alapos érveivel meg győzőieg hat — a tanítókat,* mint nevelőket, mint atyákat, mint az erkölcs orvosait óhajtja működésükben látni; — minek következtében elnök előterjesztése jövő ülésre tárgyul elfogadtatott.
Ugyan ezen ülésre jegyezteti k még Könnye József előadása: a). .A kérdésekről és feleletekről általában* b). „A párbeszédi ós előadói tanmódról"
5-ör. Gosztony József tagtárs előadja, hogy általa, a f. május 28-án aümeghi járás tanitó kör gyűlésén „a természettan fejlődésé-
— Beszéltem — válaszolt Herczigau ne-hes önleküzdésbe került nyugodtsággal,
— Talán közelebbről is ismered? —
— Olykor ellátogatok hozzájuk, vau alkalmam vele beszélni felelt, Herczigan.
— Mikor láttad utolján.
— Egy héttel előbb, mint a várat be kerítették.
— S nem óhajtod látni V
— Nem — felelt Herczigan színlelt közönynyel.
— Ez lesz utolsó kérdésem. Ha nem felelsz őszintén, akkor szánd meg bűneidet. Ki a vőlegénye?
— Herczigan habozott. Mitévő legyen? Megvallja-e az igazat ? hátha akkor ez undok kéjencz elrabolja üdvét, avagy eltagadja? Hát ha tudja Ildával viszonyát, s akkor csupa szeszélyből összehasogatja, amiért igazat nem mondott.
— Ne ingadozzál, tudom, hogy te vagy vőlegénye. Ne félj, nem lesz semmi bajod. Es most jól figyelj. Ha meg szerzed számomra Ilda csókját, dúsgazdaggá tesziek.
Hasszán szavait vontatva és erős hangnyomattal ejtette ki, hogy annál jobban agyába verődjenek s gyémántul kivarrt kaftányát két felé nyitotta. Aaután a titkos fülke ajtaját csőn-desen föltárta, a padló alól elővette a kulcsot, s a vasláda tetejét fölemelte.
— Nézd, ha a szép Itdád karjaimba ve seted, e láda tartalmának fele tied les« — folytatta Hasszán sebesen, hogy Herczigannak ne legyen elég ideje a fontolgatásra..
Herczigan szemei oda tapadtak a csillogó aranyakra, feje szédült, tagjai reszkedtek, gondolatéi öeezek uszolódt a k.
ről* tartott felolvasásra „ Keszthely'' czimü lap 1 23. számában azon vád jelent meg, mintha ő a czélta Dittes módszertárából egy fejezetet szó szerint kiirt volna.
Erre Ő ugyan azon lap 29. fzámban kinyilatkoztatta, hogy nevezett felolvasását a járási kör őszi közgyűlésén megbirálásra újból befogja mutatni ; ezen előzmény után kéri a válasst-mányt, hogy ezen ügyet a közgyűlés tárgyai közé fel venni szíveskedjék.
Részletes megvitatás után a válasstm ány tekintve, hogy nevezett felolvaaás hivatkozott közgyűlési jkv. IV, pontja értelme szerint erre nézve megjegyzést tartalmaz, tekintve hogy a tanítói körök működésének egyik főczélja az önművelődés és munkásságra serkentés : figyelemre véve aiapsza bályaink 40. § — c). pontját, melyben a véleménynek „a személy iránti kiméleteaséggel tárgyiasan kell folynia* a felolvasást ujabban közgyűlésre tárgyul el nem fogadhatja; — ezzel kapcsolatban azonban a választmány „egy jelen voltnak, ki Dit tes könyvét bírja* eljárása ffölött, rossalláaát fejezi ki.
Az erre vonatkozó jkv. kivonat „Kt^zt-hely* czimü lapban közzé tétetni határoztatott.
Egyéb tárgy nem levén a gyűlés be lőn fejezve.
Kmf. •
Jegyzette: SKVARENINA JÓZSEF, idgl. jegyző.
BÁNFY ALAJOS,
j. k. elnök.
Helyi lilrek.
— „Társas-körünk'' ben dr. Lifp Vilmos jeles régészünk archaeologiai felolvasást tartand. Örvendünk s előre is felhívjuk a t. közönség figyelmét ez érdekes felolvasásra.
— A nagy kanizsai országos vásár nagyobb heti vásárnak illett be, néptelenség éá pénztelenség volt észlelhető.
— Rettentő időjárás l-pett meg bennünket: szerdán délelőtt verőfényes szép nap volt, délután s éjjel reá esett az eső, csütörtökön délután pedig erős havazás áilt be s pénteken reggelre rettentő pusztítást okozott a még zöldelő fákon, legszebb ágai letörve hevertek a hóban. A szüret néhol félbe szakadt, sok helyen még el sem kezdették. Szomorú jelenség!
— I>r. Németh János győrtankerűleti főigazgató ur okt. 20 án a délutáni vonattal városunkba érkezik.
— Színtársulat érkezett Sümeghr*. Alig végződik a szüret vigalma, már más élvezet várakozik a közönségre — Balogh Ala-jos társulata felől dicsérő hirek érkeztek hozzánk, tudomásunk szerint a társulat busz tagból áll érdekes uj darabok mfi sorozatáról az igazgatóság fog gondoskodni; itt csak egy volna óhajtandó: a művészet pártolása! e nélkül minden törekvés hajótörést szenved. 18-án első előadás Mojser József vondéglós nagy termében. Később m-g gyóződést szerzendünk az előre szárnyalt dicsé nek valóságáról. Nobody.
— Árverések Zalamegyében Decsi Is* ván 2500 frtra b. ingatl. Felső Eőrsön nov. 3 Kovács János 3420 frtrk b. ingatl. ¿ala-Tár nokban okt. 27. — Dankos Jánoa 887 frtra b. ingatl. Szabarban okt. 24.
— Kályha eladás. Egy jó karban lévő
használt svéd kályha jutányos árért eladó;minden közelebbi e lapok kiadó hivatalában tudható meg.
— Tapasztalt szőlős gazda javasolja a mostani időjárással szemben, hogy a hó takarta fürtöket nem kell addig lessedni, mig meg nem száradnak, megszáradás után esed ve adónkint 2 írttal drágábban fog elkelni.
f - JPólán a «-sütörtöki sivatar követke«-tében egy ház romba dült.
— Dr. Rómer Fióris ünnepelt tudósunk szombaton délben elhagyta megyénket s Bpestre utazott. Megyénkben tett tudományos utazását jövő számunkban m-tttányelandjuk.
— Szigligeten báró Putheány Géza lakását feltörték okt. 5-ón éjjel s ezer forint áru értéknél több lopatott el. A tettesek nyomoztaV nak. —
— Sümegben okt. 15 ée 16 közti éje-len havas eső hullott, reggel a hegysor egy részét, a szüretelők meglepetésére, hó boritá el.
Zala Istvándon tartja a zala-egerszegi tanítói járás kör ülését és pedig okt. 30-án.
— A Csáktornyán felállitott állami tanítóképezde igazgató tanácsába rendes tagul pótlólag Szakonyi Zsigmond mérnök, póttagokul Luperszbeck József uradalmi pénztárnok és Pecsornik János takarékpénztári igazgató neveztetett ki; az orvosi teendők végezésével pedig dr. Krasovecz Ignács kerületi orvos bízatott meg«
— A budapesti angol főkonzul Balaton Füreden nyaralót vett és mint jó hírnévnek Örvendő „yahsman* Angliából egy kis vitor lás yachtot is rendelt, hogy azon a Balatont behajózhassa. Mr. Gosslig ily „Jacht egylet* alakulását nálunk — szívesen támogatná tapasztalaival és tanácsaival. „Balaton Egylet" hol késel az éji homályban ? Programmod egyik pontja ez volt. Jaj de hisz Magyarországban élő magyarok vagyunk !
— Rövid hirek. A? elfogott zulu király kijelenté, nem érti, hogy Napoleon herczeg hogy veszthette életét, railtor 8--10 ember támadta meg őket. — Az angolok legyőzték az afghanokat. -»■ Ó Budán Spitzer kékfestőgyára leégett. — Lonkay Antal atyja meghalt. — Oroszország erősen fegyverkezik, egy milliónál több katonaruhát rendelt meg. — Garibaldi beteg. — Debreczenben egy tanuló véletlenül agyonlőtte társát. — Parisban a választásoknál a szélsőbal győzött. — Tóth Kálmán jeles költőnk újra beteg lett. — Lang Fülöp baritonista Stuttgartban vendégszerepel. — Dóczy Lajos Mayer Ilonát egy bécsi kereskedő leányát veszi nőül. — Deák Ferencz arczképét hagy ünnepélyeséggel lepleztékjle Egerben okt. 13 án (Mért nem inkább 17 én, a nagy honfi születésnapján?!) — Az ezüst agio Londonban emelkedik. — Egy orosz faluban heringtől 30egyén lett megmérgezve. — Salonikit erősitik a.tori-kök — Két japán herczeg tartózkodik Bpesfen. — W»lt Mária Debreczenbe ment hangversenyezni — Magyarország két elmfkóros kórhá zában 1200 elmebeteg van. 1400 magyar színész van jelenleg. — Maiiomed szakállának egy szála ellen Madasban pört indítottak. — Jászberényben egy ifjú a foghúzásban belehalt. — Zimial-kovazky osztrák miniszter perzsa eredetű. — Az
— Ha a s zép Ildát karjaimba vezeted e láda tartalmának fele tied lesz — ismételte Haaszán, minden — szót külön szótagolva s gyönyörrel szemlélte a kábító hatást, mit az arany halmaz Hercziganban előidézett, — Nos nem telelsz ? Megbolondultál, hogy ilyen ajánlaton pillanatig is gondolkodoi tudsz?
Herczigan szemei még mindig merevül az aranyokra voltak szegezve. A kincs lélektusá-tói homlokán gyöngyözött a veríték. Az egész sátor forgott vele. Eszmélete kezdte elhagyni. Nem tudott szólni, mintha ígéret tartotta volna bi lincsben nyelvét. Csak merev szemei árulták el, hogy lelke a küzdelemben elvesztette az egyensúlyt.
Hasszán megtöltött egy zsákot arany nyal, s Herczigau kezeiu elmetszette a kötelet s a zsákot neki nyújtotta. Herczigan mohón ragadta meg.
— Ott van a láda, végy belőle annyit, amennyit akarsz, tömj /sebedre annyit, araeny-nyi csak belefér — iparkodott Haaszán kizsákmányolni Herczigan kincsszomját, 8 diadala biztonságában vigyorogva dörzsölte tenyerét, Herczigan lázasan reszkető kezekkel markolt az aranyok közé, a oly telhetetlen kapzsisággal tömte a zsebeibe a kincset, hogy annak fele minden markolaskor a földre potyogott.
— A vártól északra egy órányira van.egy korhadt keresztfa, holnap reggel négy órakor ott várakozik Ilda — susogá Herczigan szemeit folyvást kincses ládára szegezve 8 a drága teher alatt meggörnyedve tántorgott ki a Bátorból.
A katouák még soha sem látták Hasszánt j oly derült kedélyben, mint ma. Vig mulatsá-
got rendezett, a az aranyat polyvaként szórta seredében.
* * *
Néhány óra múlva az előbb leirt esemény után egy leeresztett rostélysísnku egyén egy levelet adott át Ildának.
A levél következőleg hangzttt: „Szeretett IIdám!
A vár lerombolása csak rövid idő kérdése. A törökök oly roppant «rősbitést kapnak, hogy rohamaiknak a magyarok elszánt vitézségük daczára sem lesznek képesek ellentállani. És akit akkor e vadállatok a várban találnak, azokat egytől-?gyig kíméletlenül felk«»n»-9:"lják. Kérlek azért, holnap reggel négy órár.; jöjj a k''-resztfához, ott két ló várakozik ránk, elme
nekü ünk a Medgyes-felé, — Herczigan.*
♦ *
*
Másnap reggel a hajnal bíbora még nem festette be keletet, mikor Ilda török öltözetben szerencsésen keresztül törte magát az ellenséges táboron, s a fölismerés eshetőségétőli félelmétől is a mielőbbi viszontlátás epedő vágyától sar kalva, kitelhető gyorsasággal sietett a levélben megjelelt düledezett keresztfa irányában.
Ilda megütközve vette éezre, hogy Herczigan nincs a kijelelt helyen. Azt hitte, hogy az uti készülett-k miatt nem jelent m<*g a rendes időre, hanem azért mire a nap fölkel, tul lesznek az ellenség láthatárán. A nap halvány pirban már előpóstaját küldte, nemsokára föl is emelkedett ragyogó pompájában, és H« rczí gan még mindig késett.
Akármi, de valami bajának kellett lennie vélekedett ijedten Ilda — mert még eddig soha se szegte meg szavát. Szivét ezerféle sejtelem mardostá. Hátha Herczigant félreismerte, hátha
aradi huszárokat suttyonban mozgósították Bosniába. — .
ki nyert?
Brünn okt. 15-én: 86. 41. 56. 61. 81.
Irodalom.
(E rovat alatt megemlített munkák Nagy-Ka-niaaán Wajdit« József könyvkereskedése által aeg-reodelhetök.)
— Naptárak 1880 ik szökőévre A „Fran lin-Társulat* magy. írod. intézet áltaj épen most küldettek be szerkesztőségünknek a következő
közkedveeségben részesülő csinosan kiállitott, és a legnagyobb gonddá! szerkeaztett 1880-ik évre kiadott naptárak. Valamennyien a töld-mivelés , ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumban összeállított legújabb adatok nyomán szerkesztett orsságos vásárok kimuta-'' tásával vannak ellátva. . Nemzeti nagy képes naptár 1880. szökő évre. Szépirodalmi és ismeretterjesztő tartalommal, szerkeszti Áldor Imre. Xxl évfolyam. „V. Károly bevonuíása Ant-. werpenbe* nagy czimképpei (Mackart festménye után) és számos a szöveg közé nyomott képjel. A magyar birodalom kormányzati, közigazgatási, törvénykezési s tiszti czimtárával, a legújabb hivatalos adatok nyomán. Ára fűzve 1 írt. István bácsi naptára vagyis családos házigazdáknak és gazdaasszonyoknak, népneve löknek, helységi elöljáróknak, iparosoknak és földmi velők nek való képes kalendárium 1880. szökőévre. Alapitá és sserkessti Majer István.
XXV. évfolyam. Közleményekkel Sujánazky A., Vadász György, Bogisich Mihály. Vayand Géza, Kiss Rezsó, Fö;ldváry István, Csonka Sándor s többéktől. Ára ftizve 50 kr. Tartalma: I. Az erkölcsi világ. — II. Gazdák naptára — III. Népuevelők naptára. — IV Történetiek és népmi«e. — V. István bácsi a hazában és a nagy világban. — VI. A természet- és iparvilág. — VII. Mulatva oktatók és tréfák mezeje, Protestáns uj képes naptár 1880 ik szökőévre Baráth Ferencz. Könyves Tóth Kálmán. Király Pál, Borzödi ''Gábor, Farkas Gejza, Dapsy László, Bodon József közremü ködésével szerkesztette Duzs Sándor tanár.
XXVI. évfolyam. Több arcaképpel s a proteg. tana egyház tiszti névtárával. Ara fűzve 50 kr. Falusi gazda naptára 1880. szökőévre. A magyar gazdák, kertészek, lelkészek es taoítók számára. Erdélyi Károly, Molnár Lajos, Ébner Sándor, Pehártz Sándor. KoUman Gyula, Dió-szeghy Sándor, Oroszí Miklós, Iby Ferenc«, Dömötör László, Vallási Pál, Maurovich Fábián közreműködésével szerkesztette Sporson Pál m. óvári gazd. akad. tanár. XVI. évfolyam, Számos ábrával. Ára fűzve 80 kr. Borászati naptár 1880. szökőévre, Több szakember kösremükö- " désével szerkesztette dr. Nyári Ferencz tanár. VII. évfolyam, Számos ábrával. Ara fűzve 8<) kr. Tartal ma: I. Természettudományi rész. — II. Szólőszetí rész. — III. Borászati rész. — VI. Kertészeti rész. — V. Mulattató rész. V« Bor-korcsolyák, Kertészgazdáazati naptár 1880-ik szökőévre. Szerkesztette dr. Farkaa Mihály. Második évfolyam. Számos ábrával b jegyzetlapokkal ellátva. Ára füsve 80 kr. Tartalma : Némi tájékozásul jelen helyzetünkbe*. — Né- " hány szó azokhoz, kik földiparunk felvirágoztatását a koránytól várják. — Gabnafajok
minden szava kétszinüség, álnokság volt, de hátha azt a levelet nem is Herczigan irta, talán csak tréfa volt, talán valaki nevetségessé akarta tenni hűségét? Vagy talán valaki vesztére akar törni, s mivel a várban nem férhet hozzá, ily aljas u ion módon akar rajta boszut állni. Emlékében visszaidézte egész életfolyását/ di abban nem talált semmit, mi ily föltevésre jogosította volna. Vagy talán szerelméről, őszinteségéről akart meggyőződni Herczigan talán egyik közeli bokorban rejtőzködött el; hogy a levél hatásának szemtanuja lehessen.
E gondolattól felvidulva hajtogatta a bok-* rok sürü ágait. Remélten sikoltott föl, a a meglepetés ijedtségében egy galyba kapaszkodott, nehogy összerogyon. A bokorból Hasanán emel • fcedett fel.
Ne félj kis tubiczám, gyöngyvirágom. Olyan rut vagyok én, hogy ennyire megijedtél tőlem? Oh hogyan remeg a kis rubint — hebegte. Hasszán Ildát átkarolva, közeledése és sóvár vágya teljesülésének tudatában hangja reszketett.
ilda a kétségbeesés megfeszített erejével igyekezett Hasszán karjaiból szabadulni, de Hasszán vaskarokkal ölelte magához. Ilda teljes erejéből kiáltozta Hercsigán nevét.
— Lasabban kis angyalka, látod itt hiába kiáltozol, itt nem hallja senki — csitította Hasszán — meg aztán meg is hallaná, mit tudná tenni a hatalmas — Hasszán pasának?
— Ilda addig kiabált, mig megrekedt.
— Szeretsz-e kiqsikém ? — sutogta Has szán Ilda kinjában gyönyörködve, — adj egy csókot ide, eszem azt a kis picsike szádat.
\ Ilda undorral fordította el arczát.
— Hasszán vonagló ajkai már majdnem
tizennyolczadik. évfolyam
ZALAI KÖZLÖNY
OKTOBER lP^n 1879.
nemesítésére, honositása és állandósításáról. — Honosítási és termelési kísérletek. Csucsor-féléhez tartozó vetemények. — Háziorvos vagyis gyógynövények ismertetése. — Valami a te-héntartásról. — Selymészet. — Virágoskert.— Közhasznú rövid közlemények. — Idöjóslat. — Havi teendők emlékeztetője, sib. Magyar nők házi naptára 1880-ik szökőévre. Szerkeszti Be-niczky Irma. XII. évfolyam Sok képpel s napló jegyzetekkel ellátva. Ara füsve 60 kr. Li-dércz-naptár 1880-ik szökőévre. Elbeszélések, vadász- 8 uti Kalandok gyűjteménye. XIX. évfolyam. Számos képpel. Ara íüzve 60 kr Hon-véd-naptár az 1880-ik szökőévre (Egyúttal ka_ 1 • »mai naptár A magyar nép számára szerkeszti A Klór Imre. XIII. évfolyam. „Magyar katonák bevonulása Bécsbe" nagy czimképpel, s a szöveg közé nyomott számos kisebb képpel. Ara 1 űzve 60 kr. Kossuth Naptár 1880. szökőévre. Szerkeszti Honfi Tihamér. X. évfolyam. „Kocsiverseny Rómában'' nagy czimképpel [ Wagner S festménye után s több kisebb képpel Ara fűzve 40 kr Népzáezló naptár 1880 ik szökőévre. A magyar nép számára szerkeszti Aldor Imre XII. évfolyam. „A királyi család" nagy czimképpel b sok kisebb képpel. Ara fűzve 4U kr. A magyar nép naptára 1880-ik szökőévre. Képes kalendárium sok hasznos ós mulattató olvasmáuynyal ellátva. Szerkeszti ifj. Tatár Péter. XXV évfolyam. Sok képpel. Ára fűzve 30 kr. Nevessünk ! mulattató naptár a gyönyörűséges 1880-iki esztendőre, rnsgcainálta vala egy asztromókus. Számos ilustratiokkal. Ara fűzve 40 kr. Uj fali naptár 1880 ik szökőévre. Egy egész iv ára 20 kr. i
t
Vegyes hír.
— Garibaldi váltópöre. Az ősz tábornok Kaimondi üiuseppina marchesával való össze-keléae után röjid időre pert indított a római törvényszék előtt, mely perben a házasságot megsemmisíteni kéri. Semmiségi indokul azt hozta fel, hogy a marchesa hozzámenetela előtt már anyja volt egy gyermeknek, ki Caroli Luiginének, az ő egykori hadsegédének köszöni m életet. Erre vonatkozólag Kaitnondí marchesa az ogész fillitást hazugságnak mondja s a„Pun-golo".i»an igy nyilatkozik: „Kinyilvánítom, hogy mindaz, mit e tekintetben ellenem felhoz iák. merő hazugság és rágalom s azért gondolták ki, m>;rt a tábornok tanácsadói egyetlen törvényes indokuak gondolták, mely miatt a ház.iiságot érvénytelenítenék."
— Váltójogi kérdés. A kir. tábla váltó osa-tályában ismét egy érdekes váltójogi kérdés nveri elintézését. A kérdés az ugyanis, hogy : vájjon egy saját rendeletre szóló váltónak kibo-raátója mint ilyen, viszkeresetiieg elmarasztalható e akkor, ha a váltót kötelezettség nélkül t''ur^at;a intézvényi minőségben egy harmadik Hzemélyre. — A kir. tábla e kérdést ugy oldotta meg, hogy fölpöröst a kibocsátó elleni keresetével elutasította. A legfőbb ítélőszék a minap a
érintkeztek lldáéval, de az első csók elcsatta-nását Hasszán késleltette, hogy annál mézesebb lepyeo. Áldozatát tüszurásokkal akarta kivé
gezni. —
Hasszán elővett zsebéből egy nagy gyé máut gyűrűt, azzal ravaszul mosolyogva játsza dozott. Ilda ellenkezés« daczára is ujjára húzta.
• Ilda félig önkívületében ledobta ujjáról a gjürüt a földre.
Te kis bohój szólt higgadt nyugodtsággal Hasszán, a gyűrűért lehajol va. — Mért nem eu geded ujjodra húzni szerelmem és hűségem örök zálogát V Szeress, caak egyetlen-egyszer halljam ajkadról, hogy szeretsz. Elmegyünk messze, csak szerelmünknek élünk. Felejtsd el Herczigánt, az soha sem tudna téged boldogítani, az csak szerelmet hazudi k neke<l, de szive másért hévül. Felejad el, annak nincs kincse, as szegény, én millióknak vagyok ura. Csak egy intésedbe kerül, és száz szolga borul előtted földre. Szeross égből szállott angyal, mint én szeretlek.
Hasszan a gyémánt gyűrűt Ilda ujjára akarta húzni de Ilda fehéren, élettelenül roskadt össze.
Hasszánnak yataganját kihúzta hüvelyéből, s mielőtt Hasszán egy csókkal megfertőztette
volna ezüzes ajkait, önszivébe döfte.
* *
*
Hasszán a dühtől tajtékozva futkozott seregében. Katonáival előre tudatta, hogy addig nem lesz pihenés, mig a vára*, be nem veszik.
Esti kilencz órakor a török félhold a vár bástyáján tündöklött.
A várnépség nagyobb részét lemészárolták a győztes törökök, csak a nőknek kegyelmeztek, kiket rabszíjra fűzve magukkal hurczoltak.
VIRÁGHEGYI.
Szüreti kép.
Szárnyra keh as öröm : Felrepült a begyre, Hol a gazdag szőllők Mosolyognak egyre.
kir. táblának egy hasonló ügyben hasonló értelemben hozott határozatát megváltoztatta, annál érdekesebb hát mint fog ez figyben intézkedni.
— Mi a* ember? As egyptumiak beszélő állatnak nevezik az embert, Mózes Isten hasonmásának, Aeschilos főid fiának, Sophocles képnek, Plotinus minden javak arának, Socra tes kis Istennek, Pind&r egy árnyék álmának, Homer és Ossián egy lehulló falevélnek, Hioba por fiának, Herodot nyomornak, Cicero okos állatnak, Pláto Isten közreható eszközének, Jean Paul fél*Istennek, Schiller a természet urának, Goethe a világ kis Istenének nevezi.
— Vasmegye közgyűlési termében ajövő hó elején fogják ünnepélyesen leleplezni a királynak és királynénak, Vastagh György hírneves arczkép föstéscnél a megye közönsége által megrendelt arczképeit. A művész, a ki megrendelésekkel rendesen el van halmosva, a király arczképét már befejezte, s a királynéét néhány nap múlva szintén befejezvén, a két képet nem sokára a rendeltetési helyére küldi.
— A Deák-mauzóleum épitése szépen foly és az első kőréteget a „P. N." szerint tegnap fejezték be. Az idén még két kőréteget fognak rá tenni, mire az egéss épületet téglával befödik, hogy kora tavaszszal újra hozzá lássanak a munkához, mert Gerster Kálmán épitész. az épületet a jövő év folyamában be akarja fejezni, ugy hogy 1881-ben a belső díszítést meglehessen kezdeni. Az építkezés eddigi eredménye teljes elismerést érdemel. Az egész épület alját 1. 4 méter beton-réteg képezi, és as alap ezen emelkedik, hogy a kripta minden vizbeszivárgás ellen meg legyen védve. A kőburkolat kitűnő békásmegyeri kőből való, melynek keménysége dacsol az idő viszontagságaivaL A bolthajtásos kripta fölött, melyben a nagy halott koporsója elhelyeztetik, a mauzóleum közepében fehér márvány sarcophag lesz. előtte pedig nemes stylben tartott trypos. Az épitész a sarcopha-got magyar márványból szándékozik készíttetni. Egyúttal megemlítjük, hogy Gerster a sarcophag gypsz-min táját halottak napján i temetőben lévő dolgozó-szobában kiállítani szándékszik hogy a közönségnek alkalma legyen azt megszemlélni.
. — Cetewayó a fogságban. A fogoly zulu király, magaviseletéről Londonba érkező hírek igen érdeKesek. Lord GiíFord azt hiszi, hogy a királyt nem is lehetett volna megkaparitani, ha ki nem merészkedik az erdőből, amelybe meglapult. így is csak ugy kerit< tték meg, hogy folyvást a nyomában voltak, s nem hagytak neki nyugtot. A fogságban méltóságosan viseli magát, s igyekszik a királyt játszani. Önuralma csak a hajón hagyta el, ha a tenger nagy hullámokat vetett. — A tengeri betegség és a hajó ingadozása uj dolgok voltak a zuluk előtt. — Nagyon szepegtek, s egy világért nem mertek volna felállva-járkálni, hanem folyvást négykézláb mászkáltak. Még a hajóra hozott fényképező-műszertől is félt először is a király,
Úrén most a hely«ég
S elnémult egészen : A begyen dolgozik
Ma a nép serényen.
Víg az őszi szél ia
S a hulló lomb nevet; Kedv mámora tölti A hullámzó kebelt.
Fogy a lángoló bor S nő a tréfa árja; Ég a szemek fénye 8 az arezok rózsája
Húzzák a «-zigányok Talp alá a nótát; S tánexra kell a tüzes Aranyos ifjnaág.
Pezseg szive s ajka. Dalt va&r lármát hallat. Sugara is kéjbe Merül fent a napnak.
Szinte ragyog a lég Üdvös érzelmében : Mintha tudná, szüret Van ma a vidé ken
Pisztolyok lövése Dördül olykor-olykor; Szó) a szedők dala Közel és távolból.
Saáz kéz szedi a szép Dua «zóllőfürtöket, Mik — sajtóba jutva — Kiadják leiköket.
8 hol ily lelkek vannak, Ott az üdvnek hona . . . Bár el ne szállna ez Üdvhou tőlünk soha.
V
VÁROS Y MIHÁLY.
de megnyugodott, mikor látta, hogy a képe készen van, neki magának pedig semmi baja. Nejei, körülbelül huss éves osinos nők, csak akkor engedték fmagukat lefényképeztetni, mikor a király nyersen rendreutasította őket, azelőtt folyvást nyiharáatak. Gyönyörűsége telt a királynak, mikor earépai ruhát aduk rá, különösen pedig a csylinder kalapban.
A magyar gyapjuüzlet.
Bécsből irják a ,P. L1.B nak:
Rögtön as idei nyári campagne kezdetén lassúság mutatkozott a gyapjuüzletben. A forgalom nehéskesen fejlődött s kezdetben különösen középgyapju volt elhanyagolva és habár annak ára egyre hanyatlott, élénkebb forgalom mégsem fejlődött ki:
A tuljdonosokra Iehangolólag hatott, hogy külföldi vevő majdnem teljesen hiányzott. A hangulat csak később nyert barátságosabb jelleget, midőn Reichenbergből megrendelések érkeztek finom gyapjúra 140—160 frton. Es élénkebb időszak, mely caak néhány napig tartott, gyapjutulajdonosaink által kellőleg kissákxnányoltatott. Az eladásban francziák is résztvettek kik ahelyett, hogy vásároltak volna, megvett árukat is eladni igyekeztek.
— A campagne kezdete óta körülbelül 15000 mm. különböző fajú magyar gyapjú érkezett piaezunkra, mely nek fele eladatott és igya jelenlegi készlet még több, mint 7000 mázsa.
Tulajdonosaink annyiban voltak kedvező helyzetben, hogy kevés középgyapjujok volt és igy as árvevésnél is kevesebbet vesztettek. A jelenlegi raktári készletnek egy negyede finom és legfinomabb gyapjú 150 frttól fölfelé, egy további negyede középfinom gyapjú 120 frttól fölfelé s a kéazlet feje jó- és közönséges kösép-gyapju.
Ha tekintetbe veszszük az általános fogyasztást, az itteni raktári készletek nem mondhatók nagyoknak, de hogy a gyapjú helyzetét kellően szemügyre vehessük, tekintetbe kell vennünk a vidéki r aktárakat és a budapesti raktárt. A budapesti és vidéki raktári készlet még igen nagy és* mennyiségileg legalább kétszer akkora, mint volt az előbbi évek ugyanezen szakában. Igy tehát további áresésekre van kilátás és ez tart mindaddig, mig a külföld újra akczióba nem lép és ez csak akkor fog bekövetkezni, ha a tulajdonosok megunva a várakozást, megkezdik az árun való tuladást.
mondaná: ökör vagyok, akkor nem lenne többé ökör hanem ember.
Robertson angol axt mondta a németekről : 8k a tudomány nagykereskedői.
ífcazság és hasngsáf. ,Ha azt akarja, bogy kirántsam a bajból,« mondja egy ügyvéd súlyos bűntettel vádolt védencéének „akkor mondja «1 nekem a tisau igazságot Hazudni aztán majd hasadok im-
önért''- —
A világ eaak abból itél, a mit lát és tud, — mit nem tud, abból nem itél. Akármely nagy gonoszságot követtél is el, akármely igaztalan utón gazdagul tál is meg, ha ssnkisem tudja, minden ember tisztel; de ha kitudódik, annál mélyebbre bmkol.
Elhibázott hatás. Hadnagy : Hallotta már kisasssony, hogy ezredünket elteesik, innét ? Úrhölgy Ah! kár a izép katonazenéért 1
Egy müneheni lap hirdetéseiben volt olvasható: A t. ez. ebtulajdonosokkal ezennel tndatom hogy én azokat nyírom, mosom éa füleiket is lecsípem
Gyöngédség. Egy fiatal házaspár ebédelt együtt • a férj épen jó étvágyánál volt Egy ti-cxánt hoztak az asztalra s egéssen maga elé vette, a mint az asszonyka duzzogni kezdett, ő azonban barátságosan ast felelte neki: Tadod mit kedves Lóriké m, ha te valami jót falatozol, aaon én igen örvendek, és ha én valami jót essem, azon te örvendesz, ast jól tudom : most ast akarom, hogy neked legyen örömöd, ne nekem, — azért essem mez a fáczánt.
Papírszeletek.
Jó reggelt barátom, nem adhatnál 20 frtot kölcsön?
— Saiuálom, de nincs nálam.
— Hát otthon ?
— Köszönöm, mind egészségesek.
Késóu.
— Hol jársz, hogy oly régen láttalak t
— Informálni jártam a válópörömben,
— Gratuláljak?
— Késő .. már jegyben járok.
Bálon.
— Tegyen boldoggá Nagysád . ..
— Nem tudom a mama beleegyezne ?
— Ah, már mire való e* ?
— Kérem, ilyen fontos pillanatban vele kell
beszélui.
— Bocsánat, nem értjük egymást. ..én azt mondtam, hogy tegyen boldoggá — csupán egy fordulóra ..
— Nem volt Püspök-1-.adánybao. — Volt ön Püsp ök- Ladány ban ?
— Nem voltam.
— De én ugy emlékszem, hogy Láttam ott kegyedet.
— Hol?
— Ladányban.
— Oh i Ladányban igen — de püspök nem voltam. —
Fogát hozatta ki az előkelő ur s csak egy frankot adott az orvosnak, ki aat kevesellé s ea el-ejté a frankot s csakhamar felvette, de tovább keresett. Miért keresi, hisz már felvette, mond as előkelő ur.
— Igen, as egyiket, de a másikat is keresem.
Boldog, kinek az éf egy faUt kenyeret ad, a nélkül, hogy azt másnak kelljen megköszönnie, mint egyedül az égnek.
Javulási ssándék. — Bújhatnál a föld alá sségyenletedben, te korhely, — szidja as asssoay ittas férjét
— Add ide hát a pineze kulcsokat, — -/elei az bünbánólag. _
— Érdekes jntalom. Egy nagyváradi urnák megszökött a felesége s magával vitte több értékes holmiját A megkárosodott most keresteti as elvitt tárgyakat s a becsületes megtalálónak jutalmául adja a feleségét _
As ember ismertető jele. Tanár : .A beszéd as ember ismertető jele, uraim. Ha a a Ökör meg-
Vasúti roeiie trend.
A budi-pesti időmutató ór* szerint,
indul Kauizsaról
Vonat hova:
Ora Pere. Idő
206 Eszék, Mohács,Dombovár • F iaméba 4 48 reggel
215 . . . . 2 80 délut.
212 Bnda-PesUo..... . . 4 58 regre
202 ...................2 6 délut.
204 ..........n 30 estve
213 Bécsbe (Szombathely, Bécs Ujbely falé>5 8 regg«l
301 . .........11 48 estve
315 Sopronba ........3 38 délut.
303 Triestbe és Prágerhofon keresztül
Grácx é* Bécsbe...... 4 58 reggel
20) Triestbe és Prágerhofon keresstül
Grácz és Bécsbe ...... 2 47 délut
Érkezik Kanizsára
honnét:
216 Eszék, Mohács, Dombóvár s Fiaméból I 41 délut.
20« , , , a 11 11 mmkw»
203 Buda-Pestről......... 4 20 reggel
201 „ .... 2 5 délut.
211 ........... 9 44 estve
314 Béosből (Smombaüi. tíéos UjLely)felől 10 27 estve
302 „ „ . .45 reggel 163 Sopronyból ........11 53 délel.
214 Bécsből Grácz, Marburg, Pragerhof
felöl .........4 12 reggel
20* Trieszt- és Bécsből Marburg, Prager-
bof felől.........1 21 délut.
204 Trieszt- és Villachból Prágerhof felől 11 — estve
llarburgba csatlakozás VilUcU és Frauceafcstböl » , • ■ PiancesfestbCl
Oktober 19-til oktobsr 25-ig 1879.
I Hó- és heti- Kath. és prot. Görög *
nap aap tár naptár atj
42. A király beteg fiáról IV.
ll9|Vssársaf E H Perd. 1 7 Q 20 Ser. M
20, Hétfő Vendel 8 Pelagia
21 Kedd Orsola 9 Jak. ap. s*
22,8serda Kordula 10 Bulam ri*
23 Csütörtök Kap. Ján. 11 Fülöp ft
24;Péntek Kortun. 12 Propus ft
25]8aombat Krizsán 13 Carpus
Felelős szerkesztő : BátOrfi LajOt.
HIRDETÉS.
Férfi Ingek
legfinomabb Augol-ChifTon Oxford es Cretonokből ¿•szeres mell gallér és kézelőkből darabja 2 1H 50 kr. Rsadklvill szép választékban ktztylk, zsskkwMk, karissyák, alté t** sadrá««k feltűnő olcsó árakon kaphatók
(936 1 -8) LATZKO V1T8 A.
Fehérnéma- és ari divat üzletében
Budapesten váczi-utcza 22. sz. .Nemzeti szálloda« épület.
C i
TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM
i
ZALAI
KOZLÖ NY.
OKT(Éttiwm
M
OLL SEIDLITZ • PORA.
mmnmmmutmnmn
1342
1879
szám
P''oolr ulrlrrkV vnlÁHl hli Irinden doboz czimlapján a km l_yS<iK. íHyKUI V cllt/Ulj AZ ¿n sokszorosított czégem van
ltíiiyom^a.
3U év ótA * leziobb sikerek mellett fennáll mindennemű gyoaor-bete«segek és emésztési akadályok, (mint étvágyhiány, hasszornláa). vir utl0|as ét aranyér ellen. Különösen oly egyéneknek ajánlva, kik (lló ¿let. módot folytatnak.
Hamisítások törvényileg bünteteek ttn
Egy lepecsételt eredeti doboz ára. I frt. o. ó.
CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL, , k
^^ A k-gineebirhaióbb oiisrgéiyxo sy.er«- * szenved«- emberisegn-k
L minden belső é'' kiiLiO gyulladásnál. a Jog''óbb lutegség ellen, min. Ui»nn. mn *ebesíllé««k.-fei-. fül- és fogfájás, régi mérvek és uyilt seb. k-rákrekélyek. :isz«k. szemgyulladas. mindennemű bénulás és sérülés stb, fb. ellen.
Üvegekben használati utasitással együtt 80 kr. o. é.
Árlejtési hirdetmény.
A pécs-varasdi áliamaton Nagy- és Kis-Kanizsa küzt létezó 215 az. alatti a* árviz által megrongált fa híd belyreállitása a nagyinélté-ságu közmunka és közlekedési ministerinm 1879. évi oktober hó 6-án kelt 15130 számn magas rendeletével 1206 frt — krnyi öszszeggel engedélyeztetett.
Ezen mnnka biztosítása tekintetéből alólirt hivatal irodájában folyó 1879 évi október hó 27-én reggeli 10 órakor. Írásbeli ajánlatok elfogadásával párosult nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni, melyre a vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az árlejtésbeni résst-vevés esetére, magukat a fent kitett összeg 5^-vel mint bánatpénzzel ellásák, mely vállalkozás esetében azonnal 10% biztosítékra lesz kiegészítendő.
Az Írásbeli ajánlatok fennt kitett nap reggeli 10 óráig fogadtatnak el, ezekbeu az ajánlattevő neve, lakása és polgári álláss pontosan kiteendő; továbbá számmal és szival kiírandó azon száztóli elengedés, melyért ezen munkálatokat elvállalni szándékozik, világosan kifejezendő végre, hogy ajánlkozó a munkálatokat é» feltételek tartalmát ismeri és elfogadja.
Az irásbeü ajánlatokhoz a vállalati ősszeg 10°|„-je készpén/.ben vagy magyar állampapírokban csatolandó.
A mflszerelvények és feltételek ar. alulírott hivatal irodájában a s*>kott hivatalos órákban megtekinthetők
(.938 2-2)
Zala-Egerszegen. 1879. évi oktober h>''> 12-én
A zalamegyei magy. kir. építészeti hivatal.
xxxxxxtxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Hal-nmjolaj.
Krohn M. és társátó Bergenben
(Norvégiában
Ezen halmáj zsirolxj valamennyi, a kereskedr-lcmbrn előforduló faj között az egyedüli, mely orvosi czélokra használható
ira egy üvegnek használati utasitással I frt o. é,

Fó szállítás
Moll A. gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs
Tuchlauben.
Raktár ar. állam mindeu hirnevos gyógyszertárába» vagy ¡''üszer-kereskedéíében. liaktár nélküli helységekben magánegyének u.igy<>bh megrendeléseknél megfelelő árleeugcdésbcp részesülnek.
A t. oz. közönség kéretik határozottan Moll-iéle készítményt rsndelni és csak olyanokat elfogadni, m''-lyek saját óvjegyem és aláírásommal vannak ellátva.
Raktárak : Nagy-Kanizsa l''rág.-r Bé''a gyógysz. Rosenborg Ferencz F«»s lbofer József Rosenfeld Adolf. — Zdla-Egersztg „Gyógyszertár a szent lélekhez*. — Barcs Dorner S. Csáktornya Göncz L. v gyógysze rész Kaposvár Kohn J Schróder Sán.lor gyógy. Th. Keoskéssy gyógy-Kapronczs Werli M. gyógv. Kőszeg Csac.sim.vics Ist. gyógy. Küttel Ist. gT4''''gy- Keszthely Schle f«r A Wiinsch K. Körmend Rátz Ján. .Szombathely l''íllich Kerencz gyógy. Sop;on Me*««y And. gyógyszerész Bánok-»zent.György A. C Fibicz gyógy. Zagrab Mittlbach S. gyógy. Ir c«lmas-hoz gyógy Szál ónak Schvarcz Gusztáv gyógy. 42—02 >
Associe für ein Wiimros-Gescliäfl * Wien
Ein anerkannt solides seit zehn Jahren bestehendes en gros Wein Geschäft in Wi<*n ira eigenen IIauhc mit einem nach allen Landern den Erdball« zählenden Kuudenkrei»
aucht, da das Geschäft immer mehr Ausdehung gewinnt & wegen Kränklichkeit des Chef« einen kaafmäonisch gebildeten A*ho<m* ! (am liebsten vom Fache) mit disponiblem Kapital von f. 40/m, welches entweder in Baren oder irt Waare (Weine) zögeach<»aaen werden kann. Personliche Mitwirkung erwünscht. — Zuschriften beliebe man unter M. J. 1561 »o IIuusen?tein & Vogler in Wi«*n zu senden. (939 2-2)
Az Anatherin-szájviz hamisításai
el5vigyázatra intik aa orvosi kbrflket, mintán ezen ér-
Ték" nélküli hamisitványoknak káros kOvetkeaményeit py- Taponta tapasztalják, s6t gyógyithatlan szájbetegségt is
idéxtsk már eló!" ~.........— -
Figyelmeztető levél Dr. Popp J. 6. cs. kir. udv. fogorvos urnák Bécsbeit
Stadt, Bognergasse Nr. 2.
(787 IIL 3—3) Szendrő, 1878. jan. 25.
Tisztelt uram ! Már több év óta használom dicséretesen iamert Auatherin szájvizét a legjobb eredménynyel, azonban az már annyira utánozva van, hogy elhatárosám magamban valódi árut nyerendő uraaágodhos fordulni azon kéréssel, szíveskedjék nekem pósta utján utánvétel mellett 4 üveg Anatherin-szájvizet es 2 skatulyt fogport küldeni.
— Miután kérésemet ismételném, mély tisztelettel maradtam uraaágodnak őszinte tisztelője. ,
Dr. Miehuets Lajos, k. kerületi orvos.
Kapható : Nagy-Kanizsán : Práger Béla gyógyszeréss nrnál Rosenberg és Fesselboffer József fÜszerkereskedésflkbeu. — Pápán : Tshepen J., és Bermiiller J.-nél. — Keszthelyen: Pfiszte-rer gyógyszerész. — Zala-Egyerszegen : Isóó F. gyógyszerész — Kapronczán : Werli gyógyszerész. — Varasdon : Halter gyógysz.
— Sümegben: Dorner Kajet. — Szombathelyen: Pillich Ferencz es Rudolf gyógyszer. — Határőrvidéki 8z.-Györgyön : Fibic E. C.
— Ves*prémben : Tuszkf.u és Társa, Guthard Tivadar és fiainál, ugy Ferenczi gyógyszerész. — Székesfehérvárott: Braun J., Brosz-mann, és Dieballa gyógysz —Lovas-Berényben : Heisler gyógysz.
— Kai
ocsan : Horváth K. gyógyszerész. — Pakson ; Flórián J, gyógyszerész. — Körmenden : Horváth J. Somzenrend gyógyszerész — Kaposvárott: Kohn J. Schrőder és Darás gyógy8X. Szeg-szárd : Brahsay gyógysz — Bonyádon : Kramolin J. — Baján: Michitsrb St , Herafeld fiai, és Bőszek gyógysz. — Pécsett : Zsol-nay W. t-n E., Zách, Kunz, Kovács, és Sipócz gyógysz. — Ká-rádon : Zadubánszky gyó»yss. — Marcxaliban : Kiss gyógysz. — Tolna: Fichtl 8 gyógysz — Dunaföldvárott: Lukács gyógysz.
— Szent-Györgyön: Nflthig — Alsó-Lendván : Kiss gyógysz. — Robouczon : Simon gyógyszerész uraknál.
oooooooooooooooooooooo JVJVMVAW.

Párisi világkiállítás 1878 2 arany éa e»y ezgat-érwwel kltüatetve
ganz é8 társa"
vasöntöde és gépgyár-részvény-társnlat. Budapesten II. ker.
Ajánlják (&)8 17—20)
kérgentettí hengerekkel ellátott hengerszékeiket,
melyek néhány év óta a bel és külföldi malmokban eddig használatban levő köveket mindinkább háttérbe szorítják, és a kisebb malmokban is, az őrlés kitűnőbb minősítése végett igen előnyösek.
NT* Ezenkívül mindennemű gép és öntödei nian-kalatokat, kérgöntvfenyü kerekeiket bányászati munkálatokat stb.
Vertreter gesuchte
Wir suchen für unser Ofner „Victoria* Bitterwasser, wclches seit der kurzen Zeit seines Bestandes eine Weltberühmtheit erlangt hat, — für Gross-Kanizsa und Umgebung einen Vertreter oder Agenten, dem wir '' den
alleinigen Betrieb überlassen wollen.
Näheres ertheilt die Direktion der , Victoria " Quelle, Budapest Dorotheagasse 8. (940 l — l)
A
legolcsóbb és legkellemesebb időtöltésül ajánlja
WAJDITS JÓZSEF Nagy-Kanizsán
újonnan és temérdek uj müvekkel tetemesen bővített, több mind
3000 kötetből áUé
KÖLCSONKÖN YVTÁRÁT.
(935 X—*)
Az olvasási dij havonkint csak 50 kr. negyedévre csak 1 frt. 30 kr.
Előfizetés a kölcsönkönyvtárra e hó bármely napján történhetik. Tisztelettel
Wajdits József.
> _ •
Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtóján.
.KAffn&M879.
f
ím
H «•><
Elétutéslár:
[egén érre . . 8 érre .4
negyed érve . 2
Egy S9ám 10 kr
1
8 «X
í
Hlristéssk
6 hasábot petitsorkan 7, másodszor 6 s minden további lorért 5 kr. NYILTTÉBBEB soronként 10 krért tétetnek fel Kinestári illeték minden ¡egyes hirdetésért kfllö; 30 kr fisetendS
H
t) 1
Hsennyolezadlk évfolyam.
7TTT
anya* ffaafc illető kOalaaáayek pedig m kiadóhoz bérmentve
HAOMJUUZSA
levelek, ismert munkatársaktól fogadtatnak al.
dnden j; __
¡^J Mk .ZALA-aOMOOTI KÖZLÖNY.«
.k, „n-kanbnl önk. tOxolté^gyfot«, . ,».-k»nliMl k«reik«delmi ■ lp.rb.mk«, „o.-kuliul Uk.rékpénitár", . „„Um egyei UUláaos UnltétM -neieló esyegület«, » soproni kereskedelmi • ip.rk.rn.ra ■..kmninai kfilTálaeztmkaja* « tSbb megyei «■ Tárod e&yeeftlet kir*Ulo« érteeitíje.
Helenkliit kétszer, vasárnap- s csűtörtOkOu megjelenő vegyes tartalma lap.
N.-Kanlzsaváros helyhatóságának, tület", s „n.-kanizsai kisded
Jelentés.
Alulírottaknak, a nagy-kanizsai társaskör által a bosniai occupatio idején mozgósítottak hátrahagyott szegény családjai és a sebesültek segélyezésére kiküldött bizottság most már végleg befejezett működéséről, a következőket van szerencsénk jelenteni.
Hivatásunk levén mialatt katonáink a harczmezón éhség és halállal küzdöttek, támaszul szolgálni azoknak, kiket ók támasz nélkül hagytak ; másfelől pedig készen állni azok segélyezésére, kik a hadjáratból bénán tértek vissza: e kettős feladathoz képest járt el a bizottság, mikor a rendelkezésére bocsájtott pénzösszeget kiosztotta. Nem szorítkozott azonban csupán a társaskör által 1878 évi szeptember hó 18-án rendezett tombola estély 450 frt. 30 kr. 2 drb. husz frankos és 1 drb. cs. k. arany tiszta jövedelmének felosztására, hanem ezenfelül feladatától áthatva, mindkét helyi közlönyben, egy a városház erkélyéről s a ferencziek templomának szószékéről is kihirdetett, felhívást tett közzé, melyben a jelzett czélra a nagy közönséget adakozásra kérte föl, sajnos azonban, hogy csekély eredménynyel, mennyiben nem eredményezett többet, mint 10 frt 40 kr. ebből 4 frtot Grünhut Fülöp ur adományozott 6 frt 40 krt. pedig Tisztelendő Szemányi Á. ur szt, ferenczrendi szerzetes gyűjtött a liivefc részéről. S igy a segély-zcbizottság rendelkezésére állott 460 frt. 70 kr, 2 drb. husz frankos és 1 drb,cs. k. arany.
Ezen összegnek egy részét, és pedig 239 frtot s az 1 drb ca. aranyat a bizottság következőleg rendelte felosztatni: Megszavazott Farkas Józsefné szül. Tóber Évának 10 frtot. Sebők Istvánné szül. Ács
Julinak 6 frtot, Kollarics Istvánné szül. Kosek Katalinnak 5 frtot, Lobovszkyné szül. Eisner Magdolnának 5 frtot, Babai Jánosnénak 7 forintot, Halb Józsefnének 6 frtot, Hell Borbálának 8 frtot, Németh Jánosnénak 8 forintot, Bakos Sándornénak 6 frtot, Sommer Józsefilének 5 frtot, Xenemán Józsefnének 5 frtot Veiszné Cilinek 6 frtot, Jerzsán Jánosnénak 10 frtot Steiner Hermannénak 6 frtot, őzv. Beck 3ámuelnénak 7 frtot, Ángyán Jánosnénak 10 frtot, Németh Jánosnénak (SzttMiklós) 10 forintot, Nóvák Györgynének 5 frtot, Farkas Józsefnénak 2 frtot, Burka Jánosnénak 2 frtot Berecz Károlynénak 4 frtot, Heisler Miksánénak 4 frtot, Matosek Jánosnénak 2 frtot, Kirchenknopf Mátyás-nénak 4 frtot, Steiner Bernátnénak 2 frtot, Muraközy Lajosnénak 2 frt, Reiner Ala-josnénak 4 frtot, Szundra Ferencznének
2 frtot, Molnár Elisabethnek 10 forintot, Vamberger Ignácznénak 4 frtot. Siüger Sándornénak 2 frtot, Horváth Jánoanének 4 frtot, Schmidt Kovács Józsefnénak 4
frtot, Grünbaum Salamonnénak 2 frtot Pék Mihálynénak 3 frtot, Kranur Lajosnénak 3 frtot, Horváth Jánosnénak 9 frtot, özv. Schei Gergelynének 4 frtot, Sulek Jánosnénak 4 frtot, Bencze Györgynének
3 frtot, Stefal Györgynének 3 frtot, Lipo-vics Mártonnénak 3 frtot, Horváth Ferencznének 3 trtot, Lakatos Józsefnénak
4 frtot, Herdine Andrásnénak 3 frtot, Kállovics Györgynének 2 frtot, Berke Józsefnének 2 frtot, Herczegh Ferencznének 2 frtot, Kristián Józsefnének 2 frtot, Kurucz Jánosnénak 3 frtot, Bencze Ferencznének 2 frtot, Farkas Józsefnének 2 frtot, Fülöp Jánosnénak 2 frtot, Hor-
váth Teréznek 1 frtot., Ezen összegeket, 13 frt kivételével, mely özv. Tehei Gergelynének 8 Horváth Jánosnénak volt megszavazva, kik azonban a fél vételre nem jelentkeztek, Babos László, Fischl Pál és Dr. Bentzik Ferencz bizottsági tagok a nevezettek közt kiosztották, az 1 drb. cs. k. aranyat pedig a bizottság megbizásából Dr. Bentzik Ferencz az t.) a nyugta szerint átadta az adományozó nyilvánított akaratához képest özv. Horvát Józsefnének. A fel nem vett 13 frt pedig Dr. Bentzik Ferencznél hagyatott arra az esetre, ha az illetők netán jelentkeznének. A hogy ez mind igy történt arról Dr. Benczik Ferencz a bizottság megbizásából 1878 évi okt. 11-diki kelettel a Zalai Közlöny 1878 évi 84 számában a közönséget értesítette.
A többi pénz pedig, mely mármost ezen 239 frt és 1 drb. cs. k. arany levonásával 1878 évi október hóban csak 215 frt 30 krt és 2 drb. 20 frankos aranyat tett, mivelhogy tisztelendő Szemányi ur a hivek részérói gyűjtött 6 frt
40 krt csak npvpmWhp.n adta 4t. * zalai takarékpénztárban a sebesültek közt
leendő kiosztásig kamatozás végett elhelyeztetett 8 onnan csak a bizottág f. évi april 29-iki határozata alapján május 1-én vétetett ki s ekkor már a tisztelendő Szemányi ur által gyűjtött 6 frt 40 krral s 7 frt 80 kamattal megszaporodva 8 a 2 drb. husz frankos aranyat akkori árfolyam szerint számítva 18 frt 50 krba s hozzá adva még a föntebb emiitettük föl nem vett 13 frtot is, összesen 261 frtra rúgott. Ezen összeg a bizottság f. évi april 29-iki határozatához képest következőleg osztatott ki: Kele György tehetséges fiatal iró,
ki a hadjáratból egészen koldusán jött vissza, egészsége helyre állítására kapott 100 frtot a B. a. nyugta szerint, Dr. Laky Kristóf, Vágner Károly és Dr. Bentzik Ferenóz osztották ki f. évi május 4-én a bizottság megbizásából elesett Ma-talics József özvegye és három gyermekének 45 frtot, Sebesült Vajda Ferencz-nek 40 frtot, Nagy János sebesültnek 25 frtot, özv. Golobics Balázsnénak, ki őt fentartó fiáról mindaddig semmi hírt nem vett 25 frtot. A fenmaradó 26 frtra nézve pedig azon intézkedés tétetett, hogy Vágner Károly bizottsági tag ur kinyomozván azon szegényeket, kik a mozgósítás által legsúlyosabban érintettek, -miután a bizottság helyből több sebesültről tudomással nem bir — ezek között osztassék ki, mely nyomozás végre megtörténvén a fennmaradó 26 frt Vajda Fe-rencznek a mozgósítás idején mindkét lábára súlyosan sebesültnek adatott ki.
S igy az egész összegyűlt pénzösszeg felosztatván a bizottság küldetését befe-
dó társaskör elé terjeszteni s egyúttal a közönséget értesíteni határozta.
Kelt Nagy-Kanizsán 1879. okt 19.
Dr. LAKY KRISTÓF
a társas kör segélyzS bizottságának elnöke.
VÁGNER KÁROLY
bizottsági tag
FISCHEL PÁL
bit. tag.
BABOS LÁSZLÓ
biz. tag.
Dr. BENCZIK FERENCZ
biz. titkár.
TÁRCZA.
Találkozunk....
(1879. apr. 4.) Találkozunk mi még olykor-olykor; Östze-összehoz a végezet. S ab! ez áldva sajtó pillanatkor Kimondhatlan az, mit érezek.
Találkozunk. Szivem, szegény, remeg, Zavartan s vágyva nézek reád: Vajh szelíden égő csillag szemed Küld-e felém egy reménysugár! ?
8 te nem tudod, még csak nem ia sejted Miért a pir halvány arezomon? . . . Hogy oly nagyon, oly forrón szeretlek, Szerelmem, édes-kedves angyalom 1
EPOLYYÖLGYI BÉLA.
Török közmondások.
Ford: Szukát« Lajos.
Ha a népdalok a népek érzelmi scálája, melyet a szomorúság ée a vigaág hangol a szeretet alaphangból; akkor a közmondások a népek értelmi scálája, melyet élczeael a tapasztalat, gunynyal a tanulság hangol, mégpedig legtöbb* nyíre az életbölcaeség alap hangján. A változatos de erőteljes hangokat maga a közélet adja. As alaphang tiszta csengése, az öeshangsatot is zengzetesebbé, a valódi hangsor sokasága a scála tartamát gazdaggá-, becsessé s a dalt ssebbé teszi.
Tehát a közmondások hiven tolmácsolják a különféle népek különböző ssellemi erejét, gondolkozást módját, melyekből bízvást lehet következtetni a népek erkölcsi életére is, csak teljesen ismerni és érteni keli azokat. De nem
a nagyvárosi tarka közéletben kell a nép közmondásait keresni, a hol már a nép jellegzetes sajátságai kiforgatva, átváltoztatva vannak; a hol a szokás árnyoldalai könnyen érvényre emelkedhetnek 6 aa erkölcsök hamar meglazulnak, megváltozhatnak, mert az alkalom mosolygó kecsegtetése lépten-nyomon kínálkozik. Az innen merített kimondásokból vont kő vetkezte tések rendesen fényes eredményre vezetnek, hogy ha aa öasses nép felett lelkiismeretesen ítélni akarunk; mert ezen nem a nép valódi, teljes tulajdonai, azokat a nagy városi sajtói távol a kisebb városokban, szerény kis falvakban kell keresnünk; a hol a nép ősi szokásait hiven, tisztán megóva, fen tartva találjuk; a hol a közéletbe salak nem férkőzhet oly köny-nyen mint a nagy városiba; a hol a nép gondolkozása még a maga eredetiségében ugy szólván a maga pongyolaságában nyilvánul; a hol a nép saját észjárásától követve ítél maga és mások felett, tanácsol éa oktat saját tapasztalata szerint As innét merített kösmondások teljes hü képét adják a nép gondolkosási és okoskodási módjának bár mily fokon álljon is a nép műveltsége.
Minden esetre ha a török nép közmondásait óhajtjuk kutatni és tanuimányosni, s azokból következtetést akarunk vonni a köznép gondolkosáaára vagyis értelmiségére és erkölcsi életére, akkor nem Stambul sem Várna, sem Smyrna vagy Török orsság más nagyvárosainak közmondásait gyűjtjük össze csnpán, hanem a kisebb helységek és falvak közéletéit is.
De mielőtt a török közmondásokat ismertetnők raeg, nem less érdektelen, ha Dr. C< San-deczkynek, a kis-ássisi utasénak igen becses tapasztalatait, melyeket a törökköznép között tett és a közmondásokkal együtt ,Das Ausland*
czimü folyóiratban igen érdekesen leirt, ha ezeket előre bocsátólag közöljük, mert ezek nincsenek elferdítve, befeketítve, mint azt a roszakarat is ellenséges gyűlölet tenni szokta félrevezetés czéljából, hanem teljea valódiságában, hiven tüntetik elő a derék pogány nép romlatlan közéletét ée nemes szokásait, melyek a legnagyobb mértékben nyerik ki rokon szenvünket és dicséretünket. A becses közlemény következőleg hangzik :
A midőn első utazásom alkalmával megérkeztem, egy igen tisztességes görög igy szólt hozzám j
„Ön oly tartományokba fog menni a hol a benlakók (értve a törököket) még teljesen Ábrabámi emberek."
A mint kérdezősködtem, hogy miként érti ő ezt; reá utalt a sajátságos kifejezéssel a a bennlakók igazlelkületükre, becsületességükre és vendégszerető szokásaikra.
.Minden emberrel, jegysé még közbe, — semmiben aem szükséges Írásbeli szerződést kötni. A mit megígérnek azt irás és pecsét nélkül is megtartják, jobban mint itt (e beszélgetés Smyrnába történt) bárminemű írásbeli kötelezettségre."
E férfi valóban tapasztalatból beszélt, mert e tapasztalat, melyet magam is tettem, sohasem jött ellenmondásba; sőt még a felsőbb hivatali körökben is oly férfiakra bukkantam, a régi gárdából, kikről a benlakó keresztények, a kik épen ugy a tartomány belsejében is előnyösen kitűnnek mist tengerparti lakók, a legjobb bisoayitványt állithatnak ki ról«>k még pedig igaaaágoeágukról becsületességükről. Permé ezen tünemény a ritkább esetekhez — rari-nantes in gorgite vosto — ősz szakátokhoz tar-
tozik, a kiket még az uj (nem az iQabb) török civilisatió nem hálózott be. A nép alsó osstályát összehasonlítva az arabokkal, kissé sordnak találtam minthogy a testi alkotások is erőteljesebb, de sohasem udvariatlannak, még kevésbé nyers vagy gorombának,és további érintkezésben oly magatartást, illemet vettem észre, melyet a mi föl dmi velőink, — de nem csak aföldmirelók — alsó Bajorhonban, hanem más vidéken is a legnagyobb nyereséggel elsajátíthatnának.
Aljasságot a beszédben vagy a magaviseletben vagy épen részegséget és illetlenséget, a mi a szégyenünket felgerjesztené, sohasem észleltem; igy igen ritkán hallottam esküdözni, vagy káromkodni, persze az elsőnél kivéve mindazt a mi a mohamedánokról meghonosodott de nem hamisan használt (mert az araboknál nem hiányzik a színlelt, hamis,) erős és más eféle állításokat. A valódi őszinte isten-féléesel, és a kötelesé vatlásossággal mindenkor — a mennyire tapasztalatom terjedt — a leg-nagvobb nyfltsnvüség és igazságsseretet volt egybe kapcsalva..
Mindenkor önbisakodva és as islam minden büszkeségével tekintenek as ő benlakó keresztényeikre* és ók bennünket európaiakat, általában sokká 1 vallásossabbaknsk tartanak, mint a milyennek a benlakó keresztény egyének ; mivel akárhol tissse jönnek, rajtunk vagy nálunk aa istenfélésnek semminemű nemét nem veszik észre, és épea ezért diazias azaz hite tétleneknek, vallástalanoknak nevesnek; hanem a benlakók iránti lenézés a velökvaló érintkezés által, valamint ezek utálata a mi istentelen-ségünk iránt, sohasem fajul a szélsőségig.
(Folyt következik.)
iám
tizennyolczadik évfolyam
ZALAI KÖZLÖNY
f i
''í .

OKTBER 1879.
Közgazdaság.
Az osztrák-magyar Hetbktosotó társulatok 1878. évi üzlet^eredményeiröl
a következőket olvassuk a .Neue íréi Prezsea-ben: .Ha az osztrák-magyar életbiztosi tó társulatok 1878 évi mérlegeit az előzetes évekről szólókkal összehasonlítjuk, kitűnik, hogy időközben ez intézetek helyzete lényegesen javult. Az egyes intézetek szilárdulása jelentékenyen haladt előre, mint többnyire az esskosölt nagyobbmérvü leirások mutatják; igy pl. az elszámolandó szervezési költségek 1876. óv végével még 218,060 frtot téve, 1878. végével
44,500 frtra apadtok, továbbá ugyanezen idő-szakban „az el nem számolt Ügynöki dijakból* 360,000 frt Íratott le, ugy hogy 1878. végével csnpán 443,000 frt maradt meg elszámol atlanu 1, mely össseg 6 társulat terhére esik.
As üzleti eredmények az 1878. évben •okkal kedvezőbbek voltak as elósetes évekkel szemben, habár sajnálatul kell constatáinunk, miszerint az üzlet növekvésének jelentéktelensége legjobban bizonyítja, hogy mennyire hiánysik a közönségnél még mindig a helyes fölfogás, az életbiztosítás szüksége iránt
Liquidátiók nem fordultak elő, ellenben
számításba veendők még egy társulat eredményei, és ekként a lefolyt évben 20 társulat foglalkozott Osztrák Magyarországon as életbirto aitással. Összeállításunk csak 19 társulatot foglal magában, amennyiben á ,Tisza* még nem tett kössé mérleget; némely mérleg nem elég kimerítő, noha e téren is megelőző évekkel szemben jelentékeny haladás mutatkozik. Azonban nagyon hiányosak ason adatok, melyek a valószínű halálosások arányát a tényleg bekövetkezett halálesetekhez képest megállapítják, holott ezek az életbiztosításnál a legfontosabb tényezők egyikét képezik, amennyiben tartós tulhalálozás a risicok roez kiválasztását jelenti.
A különböző tételek egybefoglalása szintén nehezíti as eredmények pou.ss előadáaá£, mi ismét arra kénysserített bennünket hogy némely tételt megközelítőleg feloazaaunk és est «»illető helyen csillag által megjelöljük.
As előbbi évek beosstása változatlanul fen tartatott, miután vaUmennyi a társulási biztosításra (associatío) vonatkozó adat elkülönített amnnyiben est as egyes mérlegek réssletessége lehetővé tette; a többi anyag négy táblázat« van beoestva: 1. a biztosítási mozgalom. II. Bevételek és kiadások, ül. A vagyon elhelyezése. IV. A társulat tartozásai.
I. A biztosítások állománya
A tarsulat neve
Generáli . . . Janus .... Azienda''j . . . RinniJoe Adriatica AnKer ....
Anttna.....
Első magyar . . . Hivatalnokok «fyl«te
Patria.....
PhÖnix*) .. 1
Donan.....
Pesti......
Slavia.....
Praha») .... Transsylvania . -Concordia ....
Honi .....
Krakói.....
Set.-György . . .
Az
igazgatóság
síékhelye
Trieszt Bécs Trieszt
Bécs
Bada pest
Bécs *
Budapest Prága
n
Nagy-Szeben Reichenberg Bécs Krakó
Bécs
p« ®
£ 2 je * « "

^ 5 -
¿O • <9 > b
O —
X
K> x «S «C
1878 január 1-én biztosítva volt
egyén halálesetre
1834 1889 1852 1856
1859
1860 1863 1865
1867 1862
1868 1869 1869 1868
1869
1870 1870 1374 1877
B K. K.
R. R. Ki
R. K.
K. R.
R.
K.
K.
K.
K
K.
K.
K.
1
38,962 22,608 16,485 19,795 15,843 38,357 15,388 29,080 12,998 5540 8578 3574 5572 802Q* 2428 1888 7530 2500»
45 755,753 16.486.354 8000,000* 18.866,885 29.958,119 9.556,583 20.079,839 24.160,704 6 935,404 7.275,807 10.452,602
3 307,490
4 342,989 2.631,5W 1.612,205 1.171,949 3.821,823 4.570,028
életesetre
járadékok
11.765,610 2779,346 620.362* 4.781.092 6.687,538 2.165,435 7 838,628 4.073,333 413,22> 986.072 336,635 2 012,861 88,430
1¥8,90G 28,600 307,690 718,063
290,311 71,021 19,790 87,610 69.794 22,275 54,417 53,875 49,652 39,972 51,360 25,804 10,340
540 34,800 15,542
Uj biztositások köttettek
égvén
t5ke
2805 1838 1000* 1806 1578 ?70O 1500* 3265 1822 538 784 645 1280 100* 668 172 3985 600* 738
6.852,906 2.962,875 1.500,000 3.013,932 4.262,500 1.963,097 3.895,642 3.160.297 1.683.506 811,421 1.328,547 941,907 ''625,820 150,000 473 385 191,370 1.180,642 1.606.749 502,950
járadékok
14,262 6160
8740
850
5452 20
1200
36
500
1110
Az év tégével biztosítva volt
egyén
halálesetre
életesetre
járadékok
58,242 22,683 16.486 18,614 16,445 82,161 15,477 30,465 11,121 5496 8604 3646 5903 8o29* 2521 1917 10.000 2700* 509
f) Körülbelül. '') 1876] évi adatok alapján. *) An 1876/78.
■¡2ÍÖ,1S3 218,88,064 | 44 741,210 897.11& 127,824 137.107,625 | 37,330 még Atl9g*. *) Megközelítőleg, ameloyibeo mérleget nem kaphattunk
46,469 941
16.946,527 8.000,000* 18.672,044
30.442,373 9.677,341 20.511,410 25.374.536 7.253,224 7.188.949 10.746,767 3.278,173 "4.211,325 2 631,500* 1.646,070 1.183,814 3.950,581 5.234,004 355,15q
''12.073,912 3.134,610 620,362» 5.021,812 7.825.478 2.337,290 8.269,200 3.285,182 443,560 963,851 319,623 2.159,738 107,975
138.800 27,200 267.428 1.018.486
237,011 74.107 19,790 50,021 42,820 5784 6403 56 109 24,297 7972 25,422 754 1876
1040 24,800 7632
Növekvés tőkebizto-sitásoknál
191 29
1.022,490
815,417
?
45,879 1 622, 290,614 862,643 1.425,681 348,13é
- 110,079 277.154 117,560
- 12,119
34,365 10,494 88,999 96 4,399 355,150
Kölcsönös biztosítás érvényben állott ax év végévej
l.b00,000* 5.313,273
>,236 289 1.000,000*
1.000.000
340.591 4 938 405 2.639,500* 109,491 200,000* 1.000,000* 107,187
251,0081223.773,739 | 48 010,508 | ÓSö^ 17,16^,968 ¡47.084,736
VÍB8zbiz-tosítások
1.785,086 1.081,655 500,000 3.184,139 3.882,380
250,000* 1.259,017 765,835 485,599 861.676 1.037,213 410.040 300,000* 250,000* 60,000* ino.ooo»
222,549 700,000» 30,000*
17.153,990
Az 1878. év kezdetén az oszrák-magyar intézeteknél (társulási biztosításokon kívül) érvényben állott 249,133 kötvény 263.265,279 forint biztosított tőkével és 897,193 forint járadékkal.
Újonnan biztosíttatott27,824 egyén 37.207,616 f.t tőkével = 141 százalék és 37,330 frt járadék == 4*2 százalék; a biztosított esetek bekövetkeztével esedékessé válott 5202 biztotitás 5.135,851 írttal = 1-9 százalék (4.329,086 frt
343,059 frt járadék 38''2''százalék ; csökke-nas önkénytes kilépés által: 20,747 kötvény 23.812,807 frttai — 9 százalék és 5536 frt járadék = 0*6 százalék; az év végével tehát biztosítja volt 251, 008 egyén 271.784,247 frt tékévei = 103-1 százalék és 585,838 frt =
65*3 százaléka a január 1-én biztosítva volt | tőke éa járadéknak. Visszbisztositások fÖnnál-lottak az év végével 47.084,736 trt összegben Més társulatoknál viaszbiztositva volt 17.154,990 frt — 6-3 százaléka a tőkebiztositásoknak.
Növekvést a tőkebiztosi tásoknál 15 társut lat ért el 8.281,166 frt összeggel mig 2 társula-122. 198 frtnyi csökkenést mutatott föl; 2 intézetről hiányzanak as adatok. Ellenben a járadékbiztosítások nagy mérvben csökkentek
hunyta foly tán ,"ki az*óss trXk nTtfietektS^íőrül -belül 300,000 frt évi járadékott húzott. Ha az egyes intézetek biztosított járadék összegeit az ■ év kezdetén és végén összehasonlítjuk, belátjuk i hogy mily jelentékény összegekkel voltak as | \ egyes táraulatok részesítve; mindenesetre nem 1
II. Bevételek
állolt ily nagy mérvű risico saját számlára való átvállalása semmi arányban a szokásos üzlet-gyakorlattal, mely szerint már 10,000 frtnyi haláleset biztosításnál a visszfödözés más társulatoknál eszközöltetik.
A biztosított egyének száma 1875-el= 0 7 százalékkal emelkedett.
Hogy ezen eredmények az előzetes évekhez képest sokkal kedvezőbbek, mutatja a következő összeállítás, melynek 1873— 187G
évről szőlő számaiban már az ellenbiztoaitás is bentogiauawK :
Növekvés Csökkenés forintokban forintokban
24.086.301 3 társ 4 185.922 11.600.912 7 „ 9 073 264 11.441.7% 7 „ 11.620.776 7.243.077 8 „ 8 162.478
ós kiadósok.
1873 22 tát s.
1874 17 M
1875 14 n
1876 10 „
Nettó vagy — 19.901 279 3 547.648 78.980 918,401
1877 11 „ 4.311558 5 „ 3.640.893 770665
1878 15 „ 8.281.166 2 ., 122.198 8.158 968
A növekvés 1878. évben tehát majdnem hároaiHZor annyit tesz, mint az előzetes négy év eredményei és emellett viaszbiztositásba adott összegek csupán 479,000 forinttal emelkedtek.
A bevételek és kiadások, az assocíatiokra vonatkozókat bele nem értve, (némely intézetnél ez utóbbiakat nem lehetett elkülöníteni) következőképen lettek felosztva: A díjbevétel 10.156,545 frt tett és 402,486 frttai emelkedett az előzetes évhez képest, voltaképen 722,489 í. »mounjibon ls77-ben 220,000 frtnyi tőkejárabék betétel eszközöltetett.
A kamatok 2.666,955 trtra rugtak= 4*98 százaléka a kamatositandó alapoknak, a kamatláb tehát 0.09 százalékkal kedvezőbb, mint az 1876—1877. években.
A társulat neve
Generáli . . Janus .... Atienda1"» . . . Ríunione") . . Ankcr .... Anstria .... Első. «agyar ■ . Hfotalaek egylete Patria .... PkW&f) . . . Donan .... Pesti .... Slavia .... Praha .... Transsylvania Concordia . . Honi .... Krakói . . . 8zt. György . »
Bevételek
Biztosítási díjbevétel
K^ma''ok és különfélék
2.602,685 669,760 414, 95 876,567 1.219,375 422,502 1061,680 910,354 353,151 329,953 365,965 214,212 167,615 69,520 57.877 36,000* 240,000» 533,020 12,018 j
10.156,5481
605,244 237,342 67,922 227,856 502,774 73,6127) 409,363 135,000 54,900 42,073 96,865 65,162 21,042 30,408 5,566*) 4,928 61,699 35,678 278
össze« en
Kiadások
Kifizetések
halálesetekért
.¿66,955
3 107,929 907,102 482,217 1.104,423
4.722,149 496,114
1.471,043
1.045 354 408,051 372,026 462,830 269,374 188,657 99,928 63,442 40,928 301,599 268,578 11,740 I
973,082 321,070 185,542 370,662 685,577 229,405 370,912 331,298 113,332 94,191 216,171 63,463 81,825 25,619 26,212 5,925 64,509 38,893 1,100
életeseti biztosításokért
járadékokért
323,143 18,880 10,000» 126,716 5,r»00 34,240 155,545 28,611» 10.000 7,133 32,740 6,443 239 2,980
5,o00
217,035 38,207 10,000» 63.488 48,420 18,344 44,755 • 4,367 34,487 22,278 37,556 16,755 9,216
550 24,000* 9,000*
visszavásárlásokért
viszbiz- Költségek tositott és dijak ! provisiók
Veszteségek és leirások
Maradvány
12 823,504 | 4.191,328 | 767,120 1598,4 58
532,883 38.146 50,000» 71,017 67.361 8,463 89,224 53,256 10,826 17,323 30,055 26,169 ; 7,492 3,350 2,329 i 2,442 j 10,121*; 8,606*''
52,116 34,089 14.000» 111,733 129.260 7,280 43,115 | 25,123 17.249 1 27,189 34,880 ; 14.10G 11,079 9,005 1,930 3,673 8,116 2d,470 951
1.028,973 |571,273
371,392 I 123,473
100.00U* j 139,550 279 6*6 129,098 158 689 148,340 109 884 52,710 57,850 63,206 50,135 22,395 19.611 13,436 125,877 40.844 8^453 | 2004,669|
15,498
103,419 8,827 4 660 13,448 128,260") 49,527»;
21,312 7,729 1,071 1,613 32,244 39,038") 457
83,597'') 111,712 22,833 75,430") 211.244*)
18,178 474.41* 7,064 4,521 12,422 102.930 15,588 7,144 13,737 4,467s) 4,176 2,052*) 43,829. —3,637
tartalék -növekvés
dijbevé tel s láz a. lékként
428,103 | 1.211,903
554,581 205,027 89,842 145.837 190,712 42,279 129,727 433,847 - 20 508w)
89,253 —49,357®) 73,644 —2,757») 15,163 7,822 9,063 39,680") 62,909 4.416
20 2 30-6 21-7 16-6 15-6 100 127 47-7
27 1
34 4
2l-8 13 5 251
27-0 36 7
Ö
sszesen
Az összes bevétel százalékkal
Kifizetés esedékes biztositá sokért
I
2.021,187 | 19-9 |12
3,107,929 907,102 482,217 .104,423 1.722,149 4%,114 471,043 1.045,854 408,051 372,026 462,030 269,3*4 188,657 99,928 63,442 40,928 301,599 268,598 11,740 I .823,5041
48-7 41-7
49-6
50-7 42 9 56-8 38:8 34-8 387 32-2 619 32-2 48 4 28-5 413 15 9 27.7 17 8
91
1ST
Költségek
Nyerő mény
12 — 136 20.7 12 6 16-2 26 — 10-8 14.2 26-9 14-2 12-5 19 8 26 6 22 3 30 9 32-8 41-6 15 2 603
15 6
2-7 123
4-8 6-8 12 2
3-7 32-1
0*7 M 3-3 22 2 58 3-8 13 7 7-— 102 0-7 16-3
TT
'') Beleértve a biztosítottak nyeremény-részletét 78,612 frttai. *) A biztosítottak nyeremény-ré.zletét 69,101 frttai beleértve '') Ebb51 3829 frt a részletjegyek tulajaonosait illeti. «) 2200 frt kamat a részlet-jegy tnlajdonosai számára 5 nyeremény nincsen s nagyobb mérvű leirások következtében. ") Az 1876-ik évi adatok szerint «) Az 1876)78. mérleg évi átlag szerint '') A hasiadé és tirsnlati részlet levonása ntán. ») A* elCaetes évekből szármázó valamennyi el nem azámolt provísio leíratott. ») Csökkenés a Potokcí fele járadék lejárata folytán. ,0) A tartalék-csökkenés talajdonképen 16.480 frtot tesz, mivel a visszbíztositási tartalék 4255 frttai smelkedslt ás más alapok 13,775 frttai dotáltattak. ") A növekvás a társulási vegyont illeti, a tartalék-csök kenés pedig a P otocki-féle járadákbél szá rmazik. ») Ebból 20,566'' frt a biztosított feleket illeti
Kiadatott: esedékes biztosításokért 5 millió 507,406 frt = 43.3 százaléka a díjbevételeknek; visszaváaárlásokért 1.028,973 frt = 8.01 százaléka a díjbevételnek j vnwbiztositá-sokért 571,273 frt =* 4.4 százaléka az össsbe-vételnek, 5.6 százaléka a ¿»bevételeknek; költségekért 2.004,659 frt = 15.6 százaléka az összbevételeknek, 19 7 Bzázaféks a díjbevételeknek; leírásokért 428,103 frt = 3.3 százaléka as ösabavételeknek, 4.2 százaléka a dijbe vételeknek.
Az összes társulatok, kivéve a Szt-Oyörgy társulatot, 2.215.540 frt tiszta nyereményt értek el = 9.4 százaléka az össbevételeknek 12 százaléka a díjbevételeknek.
A díjtartalék növekésvese 2.021,187 frtot tett = 15.8 százaléka az össsbe rételeknek, 19.9 ssásaléka a díjbevételeknek.
Az egyes kiadási tételeket következőképen tüntetjük föl az előzetes évekhez képest:
Kifizetések .
Visszavásárlások
Vigszbiztositások
Költségek
Leiéások
Tiszta nyeremény Tartalék növekvés
az összbevételek százaléka szerint
1876. 1877. 1878. 40.6 41 8
8.3
4.4 15,1
1.4 7.9
9.8 4.— 16 5 5-— 3.3
21.— 21.1
43.3 8.1 44
15.6 3.3 9.5 15.8
a díjbevételek százaléka szerint
1876. 1877. 1878. 534
10.7 6.6 19.3 1.7 10. 27-
40.4. 12.3 5.— 20.2 S.i 4.1 26—
54.7 10.7 4.6 19.7 4.2 12.— 19.9
utolsó években majdnem mindig egyforma volt •járadék'' tételt illeti, a legközelebbi zárszámadásokkal csekélyebb összege* fognak kimatatni, mivel gróf Potocki halála által körülbelül 300,000 forint járadék lejárt.
|E járadékos halála némely intézetnek lehető vé tette, hogy daczára a nagyobb halálozásnak jelentékeny leírásokat eszközöljön és még nyereményt is mutasson főldmivel az említett haláleset folytán körülbelül egy millió dijtartalék folyóvá válott, melyben a társulatok nyeremény gyanánt részesültek.
* A visszavásárlások- és „visssbístositások" ozimü. tételek, majdnem ugyanazon százalékot Tették igénybe, mint as előzetea évekbev; a »költségek" czimü tétel, ellenben bővebb magyarázatot igényel.
£ kiadástétel szásalék szerinti emelkedése a mult évvel szemben onnan ered, mivel vala éz néha jóval felülmúlta a tsámtantserü- j egyr&zt körülbelől hat milliónál több uj biz-leg várható haláleseteket A ai különösen m 1 totitái köttetett, más részről pedig (egy társu-
Ha e számokat összehasonlítjuk, ugy sz 1878 év némely tételben kedvezőtlenebb eredményt mutat fel ugyan, ez azonban caak látszólagos, amennyiben emellett ason mérvsdó tényezőket is tekintetbe kell venni, melyek például a költségek emelkedését vagy a csekélyebb tartaléknövekvést idézték elő.
Első sorban a kifizetések vettek nagyobb százalékot igénybe a lefolyt évben; a halálosás majdnem valamennyi társulatnál kedvesőtlen
laton kívül) valamennyi intézet ügynöki költ ségi számlában tökéletesen el számolva vannak, mig mult évben a provisiók fejében kiadott jelentékeny összegek a vagyonkimutatásba mint előre kifizetett provisiók lettek könyvelve, mi-áltat az elszámolt költségek természetszorüleg csekélyebb százalékot matattak ki.
Mint a bevezetésben már felemiitettük, a provisiók áthozatalának nagy réssé a lefolyt évben leirattatott, mely leírásokban fiatalabb intésetek jelen''ékeny összegekkel vesznek részt, amennyiben elismerésre méltó módon as egész tartalék nyereményt e czélra fordították,
E helyütt ismételve nyilvánított abbeli óhajunknak kívánnánk kifejezést adni, bogy a provisió előírása ss osztrák intézetek mérlegeiben nem sokára tökéletesen megszüntessék, kivált oly intéseteknél, melyek nyereményt matatnak ki. Minden intézet érdekeltjei bele-egyezésöket fogják sdni arra nézve, bogy » nyeremény se osstaesék szét, hanem inkább sz
íií+t-j^í
» '' -i . f.•A, J > • - ; . :•
r.
I \
i
tizennyolczadik évfolyam.
ZALAI KÖZLÖNY.
■f»''
OKTOBER 23-án 1879.
átvitelek törlesztésére forditassék, hegy ezáltal az intézet szílárdulása hamarabb elérhető legyen.
Be kell ismernünk, hogy ezen átvitelek nem tekinthetők kizárólagosan osztrák vívmánynak, amennyiben ezek külföldi, nevezetesen angol és német társulatoknál még nagyobb mérvben alkalmaztatnak. Mig osztrák társulatok a még elszámolandó provisiók'' öszszegét nvilun a mérlegben felemiitik, és est aránylag rövid időtartam alatt elszámolni kötelesek, eddig az említett külföldi intézetek melyek a * proviöiókat teljesen be nem számítják, a mathe matikai rendszer elferdítésével palástolják ezen átvitelek és törlesztéseket as egész biztosítási időtartamra kiterjesztik. Több ily módon-járó intézetnél a biztosítottak tartalékszámlája terheltetik ezen ügynöki provisiókk&l ahelyett, hogy erre a biztosítási díj költségpótléka forditatnék.
A tartalék megrövidítése provisiók által gyakran többre megy, mint az első évben fél-reteendó tartalék, miáltal az úgynevezett nemleges tartalék keletkezik. Ily módon azonban a jövő nagy mérvben terheltetik a jelen rovására, mi annál kevésbé helyeselhető, mivel a manipulatiók csak oly czélból történnek, hogy a többleket lehessen kimutatni és szétosztani. —
A tiszta jövedelem körül-belül 230,000 írttal emfilfcedett az előzetes évvel szemben s a biztosítottak az egész összeg 25 százalékában részesültek ; a díjtartalék növekvése azonban csak 2.020.187 frtot tett, mint már emiitettük a csökkent járadéktartalék következtében.
Helyi lürrk.
— Hytnen Szeidl Ágost városi tisztvi-selő ur jegyet váltott a Bzép és müveltlelkü Baráth Auna kisasszonynyal. Áldás kisérje a kötendő szent frigjet!
— A* általános zalamegyei tanítótestületnek Süm^gh járás köre f. évi november 12 én délelőtt 10 órakor Süm?ghen az elemi titanoda helyiségben őszi közgyűlést tart, melyre a t. tagok és tanügy barátok tisztelettel meghívatnak. Tárgy: 1. Elnöki előterjesztés, 2. pénztárnok jelentése. 3. „Néhány őszinte saé a járáskör összes tagjaihoz* köali: Vellner Alajos Káptalanfáról. 4. Nagy József csehi tanító, a történelemből gyakorlati előadást tart, — a népíunoda többi osztály növendékeit pedig eifü^Jaibatja. — 5. Eszmecsere tárgya : Miként orvosolja a tauitó a tanodában előfordulni szokott lopást? Sümegh oktob, 16. 1879. Bánfi Alajos járá6 köri elnök.
— Felhívás. Egy szerencsétlen sorsüldözött ember, ki élte legnagyobb részét a tudományok müvelésére szentelte s ki as irodalom terén a hazajolétének érdekében is működött, de kit a sors moetohasága mindenétől megfoszt-v ín, jelenleg a legszükségesebb ruházatott is nélkülözni kénytelen, azon tiszteletteljes kérelemmel fordul a t. közönséghez, kegyeskednék <"tet viselt té''i ruhával megajándékozni és ez altal insé^én enyhiteni. A kegyes adományok a „Zal.ti Közlöny „ szerkesz''őség iirodájába kül-d''?nd<*.k
— Sajtóhiba. Következő sorokat vettünk: 1879 évi okt. 16-án 38 f. a kibocsájtott lapjának himnus (?!) rovatában Horácsek István iferdősnek sat. jegyváltása tétetett közzé, erre vonatkozólag követelem (!) hogy aíapezen hirdetményre (?) vonatkozó része kiigazittassék, miután én alulírott nem főerdős hanem a novai püspök) uradalmak főerdésze vagyok, tisztelet-
tel Horacaek István urod. főerdész. (Jövőíe kérjük tisztelt munkatársainkat, hogy az ily követelók himnus hirdetéseit áe közöljék velünk. Sxerk.
— A marhat*9» Pettauban ia kiütvén Vasmegye alispáni hivatala egész Stayerország szélén szoros határzárt vont. Zalamegye tudvalevőleg szinte erős határzárt alkalmazott Dek le-esi n tői Légrádig.
— Kocneth Mark eddigi turniosai plébános nyugdíjazása folytán üresedésbe jött turnicsai plébánia javadalom özv. bárő Sina Simonné által Saalay István otUni adminisira-tornak adományoz tátott és arra f. bó 2-án püspök ur 6 méltósága által egy házilag felavattatott. Segédlel késinek pedig Biricz Ferencz helyeztetett át IndeczröL
— A , Pápai Lapok*-ban olvsasuk: A pápai m. kir. adóhivataltól Harmos Zoltán ellenőr pénztárnokká lett előléptetése folytán Alsó Lendvára helyeztetvén át a napokban városunkból távozik, Harmos Zoltán már kora ifjúságában ismert névvel birt az irodalom terén, mint ilyen kiváló buzgalmat fejlett ki városunkban egy helyi Lap megalapítása körül igy jött létre 6 év előtt a „Pápai Lapok'', melynek az idő óta folyton tevékeny és kedvelt munkatársa. — Kevés mozgalom volt közéletünk terén, melyben bár szerényen — gyakran névtelenül — részt nem vett volna, több humanisztikus és közművelődési intézményünk az ő kezdeményezésének köszöni tételét. Különösen az ,Ismeretterjesztő* és .Krajczár" egyletek ugy a .Népkönyvtár* alapítása nevével egybeforrva van. Adjon Isten több ily lelkes férfiút városunknak, kinek most — reméljük csak rövid időre, és mégis fájdalommal — Isten hozzád* at mondunk. — Harmos utódául Jády Gyula volt letenyei adóhavatali ellenőr helyeztetett át.
— A pacsai postamesteri állásra pályázat. nyittatott, kérvények 3 hét alatt a soproni kir. postaigazgatósághoz nyújtandó be.
— Olvassuk a soproni kereskedelmi és iparkamara szept. 1 jén tartott ülés jegyzőkönyvében: 123—1680. Levelező tag, Lenek Ödön ur, alsó lendvai lakós, a kamara figyelmét: a) az utak roaz állapotára és b) Tyrolban a gabonabevitel alkalmával fisetendő illetékre irányozva, kéri: ad. a.) miszerint Zalamegye számára 42,000 ftnyi kölcsön kieszközöltessék, illetőleg ennek a magas kormány általi megadása pár-to Itass ék; ad. b.) a gabonakereskedést kárositó és semmivel sem igasolt beviteli illeték megszüntetése iránt a kellő lépések megtétessenek. Ehhez elnök ur jelenti, hogy sz első pontot illetőleg azonnal a magas minisztériumhoz előterjesztést tett és a kifejezett kívánalom telje sitését melegen pártolta» ugy szinte * második. pontot illetőleg is, miután as innsbrucki kamarától felvilágosítást kért volna, illetékes helyen előterjesztést fett, azonban eddig egyik ügyben sem érkezett le válasz, A kamara, elnöke eljárását helyeselvén, az eszközlöttet tudomásul veszi.
— A lótenyésztés ügyében a földmi-velés , ipar- és kereskedelemügyi minisztérium a megyei lótenyész bizottságok elnökeihez körrendeletet intézett, a melyben tudatja, hogy az állami méneknek egész évre való kikölcsönzését, minthogy* ez az* állam, de a tenyésztő gazdák érdekében is as utóbbi három tapasztalatai nyomán czéiszerütlennek bizonyult jövőre nézve megszüntetni rendelte s ez irányban a méntelep parancsnokságokat utasitotta. Ezentúl csakis a négy havi födöstetési időre bé-
relhetők ki as állami mének. A lótenyésztés érdekeire való tekintetből a mének használatáért fizetendő bérösszegek a lehető legcsekélyebbre szabattak. Egy mén után az egész födöstetési időre, az élelmezés és ssáütás költségem fölüli 100— 150—200 - 250—300frt fizetendő a mén íaji minőségéhez képest. 300 frton felüli bér csak egyes nagy értékű angol telivérik után sza batott meg. Az állami mének kibérlése iránt való jelentkezések november 15-ig fogadtatnak el, azon tu) nem vehetők figyelembe, A nevezett minisztérium a lótenyész bizottságok elnökeit utasitotta, hogy az it| elmondott intézkedéseiről a lótenyésztő gazdaközönséget minél tágabb körben értesitse.
— Rövid hírek. Kossuth Lajos atyjának sírköve Dabaaon f. hó 26-án leplestetik le, Kossuth egyik fia az ünnepélyre hasa jő. — Liszt Ferenczet e hó 12 én szentelték íel a 1 hanoi t. kanonokká. — Spanyol Honduráaban egy vonat légbe röpült, puskaport szállított. — Manchésterben festő nők egyletet alapítottak.
— Kosma főügyész neje meghalt. — Tokajban nagy tüz volt, leégett 2 templom és egy paplak is. — Gr. Zichy György nagy lányi birtokán meghalt. — Győr vízvezetéket kap. — Bpesten „Magyar franczia* biztosító társaság alakult 2 miliónál több alaptőkével. — Szombathely város képviselősége elfogadta az orvosok és természetvizsgálók XXI-dik nagygyűlésének ott tartását s 2000 frtot szavazott meg.'' — Don Carlost 30 ezer frt erejeig meglopták. — A törökök felveszik a keresztényeket is a hadseregbe. — Budapesten 195 adóvégrehajtó működik. — Hadügyi költségeink leszállitatnak. Ideje! —
j Sassulics Vjera 600.000 rubelt örökölt — A király kőszáli sast lőtt Gödöllő meilett, elsőt életében, — Temesvárott egy 107 éves asszony halt meg. — A phylloxera Kerkapoly budai azőllejében mutatkozik. — A pápát szerencsésen operálták. — Blsháné 900 frt. adót fizet — Egy magyar hajó az atlanti oceanon elsülyedt.
— A királyi udvartartás évenkint 4.650.000 frtba kerül. — Január 1-én uj bélyegjegyek
} jönnek forgalomba, — Carey hirea nemzetgaz-| dász meghalt. — Bla háné volt férje Soldos Kencznél mülovaros lett — A madridi árvízben 500 ember veszté életét — Tóth Vilmos a közös számvevőség elnöke lő n.
KI nyert?
Budapest okt. 18 án: 54, 31, 24, 33, 13, Lines , , 47, 30, 1, 38, 66, Trieat , „ 5, 8,48,17,89,
Irodalom
(£ rovat alatt megemlített munkák Xagy-Ka-masán Wajdits József k&oyvkereskedése által megrendelhetők.)
— A wtzázadok* oktoberi füzete megjelent. Tartalma: A magyar történelmi társulat f. évi augusztusi vidéki kirándulását Maros-Tor -da megyébe s Maros-Vásárhely és Segesvár városaiba, E nagy és nemes intentióju társulatnak tapasztalatokban étf eredményekben gazdag kirándulaaa 164 lapon van leírva. Szerkeszté Szilágyi Sándor titkár.
— Salamon Ferencztöl „Budapest története" három részben jelenik meg I. Bpest az ókorban II. középkorban és III. az újkorban. Ára egy-egy résznek 4 frt.
— A 9képu családi lapok* második év--folyamának tartalomdus első füzetét vettük. Csinos képeket s .Nővilág* csini 5 divat mellék-
i letet ad. Megjelenik hetenkint 3 azor most előfi-
zetni is lehet negyedévre 1 frt 50 kr. félévre frt egéss évre 6 frttal. Különben 2 szám egy fözetet képez s szinte kapható 30 krért. Ugyancsak Mehner Vilmo«; kiadásában megjelenő „A föld és népei" czimü ig^n szép és tanulmány os folyóiraté, 10 és 11-dik füsete is betódétett hozzánk. Ára 30 - 30 kr.
— Somogyi Ede által szerkesztett „Magyar Lexikon0 38. 39 füzet megjelent; Bückeburg szóig terjed. Melléklete: Magyar szabadságbarcz térképe; Természettan I. Rovarok. II. Phylloxera. Ára 30— 30 kr. ''
— A „Szeged. Híradó« Szeged város térképét adta mellékletül, kilüuően sikerült; a derék kűrió elismerést érdemel. Ára 1 frt
szerkesztői üzenet.
''3677. B. Gyarmath. Intézkedtünk a kiadó hivatalnál.
3678. B. E. „Halottak napján" közöljük alkalmilag. Mánkra nézve: csak szóval lehet.
3679. R. E. 8. „Zalamegyei helynevek'' magyarázatát köszönettel vésődjük.
3680. B. A. A jkönyvet vettük. Kőztük. 8681. L. Csabrendek. A tárcsa j6. Másik
ügyre W. ur maga felel.
3682. E. Zala-Egerszeg. Át&iták a kiadó hivatalnak. '' '' '' 1
3583. 0. P. Jó ? il l
3684. „Nincsen eróm" Tapasztaljuk.
3685.„Borunk érdekéber". E''csépelt üres beszéd.
3686. F. P. Rósz versek.
3687. „Alkonyodik," talán a hajnalodik jobb
lenne.
3688. ,BoSniába!" Csak tessék menni, mi nem kénünk belól©-
3609. K. L. Veszprém. Nincs.
\ a 8 u t 1 menetrend.
4 A buda-pesti időmutató óra szerint, iudul Kaiiiatiáról
Vonat hova:
szám Ora Pere. Id6
205 Essék, Mohics.Dombovár s Fiúméba 4 48 reggel
215 , . . . 2 30 délnt.
212 Buda-Pestro ...... 4 58 regge
202 , ...".....''.26 délet.
304 ..........1130 estve
213 Bécsbe (Szombathely, Béca-Ujhely felé)5 8 reggel
301 . . ........ 11 48 estve
315 Sopronba ........ 3 38 délut.
303 Triestbe ég Prágerhofon keresztül
Grácz é* Bécsbe...... 4 58 reggel
201 Triestbe és Prágerhofon keresztül
Grácz és Bécsbe...... 2 47 délut
Érkezik Kanizsára
honnét: '' >M
216 Eszék, Mohács, Dombóvár s Fiuméből 1 41 délut
«06 , * . * - # .11 11 estve
203 Huda-Pestrői . . . . 4 20 regg -I
201 ., ..2 5 délut.
211 „ ... '' ... 9 44 estve
314 Bécsből (8*ombath. .5^«-» Wjh.?iy;l>151 10 27 estve ! 302 „ " . .4 :>• reg^l
I 163 Sopron}ból.......11 53 .lé! el
211 Bécsből Grá M*rbnrg, Pragerbof
felől . . ... 1 12 reg«..]
20* Triesxt- és oéesbol ÜHruurjj, PrHfjwr-
bof felől.........I 21 délut.
y''»4 Trieszt- és Villachból Prágerhof felől 1 I — estve , Marburgb* csxtlxko«ás Yillsch ós Krxucesftsstbő 1 m . „ Ktaiiccnfestból
Felelős szerkesztő :%átOrfi LajOS.
Einladung zur Betheiligung
an don Gewinn-Chancen der vorn Staate Hamburg garantirten gros-sen Geldlotterie, in welcher
8 Mill. 940,000 R.-Mark
von 10. December 1879. bis 14. Mai 1880. sicher gewonnen werden müssen. ,
Der neue in 7 Clausen eingcthoilto Spielplan enthKh unter 94,000 Loosen 49 000 Gewinne und zwar cv.
400,000 R.-Mark
speciell aber (934 1. 2—7)
1 Gow. A M. 250.000 5 Gew. A M. 8000
1 „ 4M. 150,000 , 2 „ A M 6000
1 „ AM 100.000 54 „ A M. 5000
1 H 4M. 60,000 6 „ AM. 4000
1 „ AM. 50,000 '' '' 65 „ AM. 3000
2 „ AM. 40,000 213 . A M. 2000 2 „ AM. 30 000 12 „ A M. 1500 6 * A M. 25,000 | 2 „ AM. 1200 2 „ AM. 20 000 631 n A M. 1000
12 „ A M. 15,000 773 „ A M. 500 1 . AM. 12,000 ! 950 „ A M. 300 24 „ AM. 10,000 26,450 „ A M. 138
etc. etc. Die Gewinnziebungen Bind planroänftlg amtlich fesgosotzt. Zur nächsten ersten Gewlunziehuiig dieser grossen Gsld-verloosung kostet:
das ganse Orlginalloos nur 6 Mark oder fl. 3''/t das halbe „ * 3 „ „ „ l4/, das viertel „ „ 1''/, . B 90 Kr nnd werden diae vom 8tsate garaatlrtefl Orlfllnalloose (kein» verbotenen Promesseu) gegen Elasendnng des Betrsgei oder Post-ClSXSkllBf nach den entferntesten Gegenden von mir franco versandt Kloine Betrüge können auch in Postmarken «¡mresandt „werden.
Das Hase 8telndeoker bat binnen kurzer Zeit grosso ftewiane von Mark 125,000, 80,000, 30,000, 20 000 mehrere von 10,000 u. s. w. an seine Interesseuten ausbezahlt und dadurch vlol zum Glücke zahlreicher Familien beigetragen.
Die Einlagen sind im VerhMltnisit der grossen Cha con sehr unbedeutend und kann ein Gltlckversuch nur empfohlen ''Werden.
Jeder Theilnehmer erhält bei Bestellung don amtlichen Plan nnd nach der Ziehung die officiellen Gewinnlisten. 1 Die Auszahlung oder Versendung dftr Gewinno erfolgt .-planmissig und nach Wunich der glüchlichen Gewinner
AuftrMgo beliebe mau umgehend und jedenfalls vor dem 30-ton dieses Monates vertrauensvoll zu richten an dio bewkhrte alte Firma
Josef Steindecker, Dainmtliorstrasse
Bank- & Wechselgeschäft, Hamburg.
P. 8. Das Hau Stelndeoker — überall als solid and reell
bekssnt — hat besondere Keclamcn nicht nöthlg ; es unterbleibau solche dshher, worauf verehrl. Publikum aufmerksam genmoht wird.
(• .
- üirdetmény.
Alullrt tömeggoudnok által ezennel közhírré tétetik, miszerint va-gyonbtikott Mattersdorfer Leopold fUszor és rövidáru kereskedő, zalaegerszegi lakós cs&''dtOmegéhoz tartozó mindenuemU bolti és egyéb tárgyak, — nevezetesen : ezukor, kávé, thea, lipuer, mandula, különféle papir és jrósaerok, festék, keményítő, kocsikenő, külöubözfl fllszerek, — stb. ugy a bolti butorsat és mérlegek, valamint szoba bútorok a csőd választmánynak határogata folytán 1879. évi november hó 12-én reggeli 9 órakor, s folytatva Zala-Egerszegen Mattersdorfer Leopoldnak laká-'' aánál készpénz fizetés msllott elárvereztetni fognak. (943 1—#)
Zala-Egerszegen, oktober Í4-én 1879.
Erdős Géza,
tömeggondnokj
" ■ '' ■ ■-Hirdetmény.
Alulírott Eger Araosai családi kózbirtokoaság által közhírré tétetik miszerint az Eger Aracsai községben levő két kocsmáját hozsá tartozó szeszes ital mérési joggal együtt három egymás után kOvetkező évre hassonbérbe adja és pedig:
As 1880 ik évi april hó 24 tői egész 1883-ik évi april hó 24-ig. £ -(942 1-3)
Az árverezés meg fog tartatni~e f. é. november hó 23 án. Az árverezni kivánók azon időre ezennel meghívatnak. A z árvezési feltételek bármikor tek. Grlmi''r Eruft urnái megtekinthetők-
Kelt Eger Aracsán, 1879. oktober 1^-én. 0>
Grimm Ernő,
birtokossági pénzkezelő
TiZRNNVOtCZÁÍ)!^ ÉVFOLYAM
ZALAI 1 K''O Z L 0 NY.

i
•r I
OTTO FHANCZ, ttég.
különlegességei Béct, Mariahílferttraise Nr. 38.
Cstiumár Mi tif^ királyilag
kizárólagosan
szabadalmazott^
PURITAS
I
haj i fj itó-tej.
A Parttal nem hajfesték, hanem tojaxerü folyadék, mely majdnem axoD csodálatos hatással bir, hogy fehér hajat megifjitani, aaat lassankint még pedig lafkéatu toaaaégy aap alatt ama ssint visssaadja, melylyel •redstileg hirt!
Egy palacak .Puritás* ára 2 írt (elkftldésnél 20 kr. költség.)
TJévIráfl Egyetlen szépitSizer sem versenyezhet kitűnőség és jő hatáara üa .hóvirággal". Olajos üditő alkauétaekból előállítva, eltávolít esen sser rövid idő alaU szeplót, májfoltokat, bőratkákat, bffrpattanáaokat stb. éa as arczbórnek fénylő fehérséfet, flde és finomságot kölcsönös. Legjobb védaser as őszi és téli zord levegő behatása ellen, azért nél-kalömhetlen női szépitőszer különösen a farsangban, ára 1 forint.
Tfcéeal pipere rlspar Szent-György virág, fehér és rózsa sainben, a bő--°rön tartós és láthatlan, jóságára a legkitűnőbb minőségtL A rizsport iginkább a folyékony s*ent-györgy-virág" hassnálata ntán ajánlhatjuk, mi as arcxszinuek feltflnő gyengéd finomságot kölcsönöz. Egy dobos ára 60 krajczár.
T>rllaBtÍBS az egyedali szer a szakái szépítése éa pnhán tartására, min--*''den ssirosság hátrahagyása nélkül, áya egy palaczknak 80 kr.
ntlsiiae szarvasmarha-haj kenőcs orvosi utasítás szerint késaitve, a haj szépítésre és fennUrtására, megóv a hajhullási korpaképzódéstól
és erősíti a hajbőrt, ára egy nagy tégelynek 1 frt 50 kr.
"Tklé-olaj zöld dióhéjból gondosan készítve, azon kitünó tulajdonság* -L''gal, hogy a fehér, ősz és vörös hajnak egy természetesnek látszó sötét szint kölcsönöz, ára egy nagy palaczknak 1 frt.
LS Jesie igen jeles szakál-növesztő, melylyel s szakált igen asép fekete, barna, vagy szőkére lehet festeni. Fekete vagy sötétbarna bajnál a La Jeune igen czélszerUeu alkalmazható, ára egy levélkének a hozzá tartozóval 3 frt.
FTraala (hajszesz) kitünó hatással a haj és bajbőrre, a kigőzölgést elő-^ segíti, megőriz a korpa képződéstől és fakadáaoktól, előmoiditja a hajnövést különösen kiállott betegségek után, cl m. tyhns, himlő, gyermekágy stb., ára egy nagy palacaknak 1 frt 50 kr.
«
TJIppskreat, gyógyerejQ ssájvis rosz szag eltávolítására, rendkívül jól-ütíií és üditő hatással, ára egy palacaknak 1 frt 20 kr.
Nagy-Kanisaáo valódi minőságben Práger Béla gyéfyttt-rész sraál. 853 24—25)
Előleges jelentés
november l-jén nyitunk Nagy-Kanizsán
Lővinger féle házban Knorczer szálloda mellett
BÚTOR-RAKTÁRT,
PAPIRSZÖNYEG-RAKTÁRT,
KÁRPITOS-GYÁRT.
A
(932 3—3)
Ellenberger és társa,
bnda-pesti bútor gyárosok.
l /. 7\ ~
RAVISSANTE
A l böltTTílánat eoétleii ártalmatlan Mruépilí szere,
FERUNCZ JÓZSEF
F
KESERUVIZ-FORRAS
Dr. LEJOSSE. * Pari a
I i
SS
és azon jeles tulajdonsággal bir, hogy a bőrszerve paMtélai, fsifrissltőte« hat annak működésére fokozó éltető befolyással bir. A legdicsóbb toilette-sser mindea hölgy számára, mely minden bőrbetegséget eltávolít s a bőr szinét fiatalítja és szépíti. Mint lágyító-, bőrfej lesztő-sser minden zsíranyagot és olajfélét fölülmúl, miután a börtrendki-rül hajlékonynyá, gyöngéddé és fehérré teszi Nagy üveg ára 2 frt. 50 kr. kis üveg I frt. 50 kr.
SAVON RAVISSANTE
a Isfksdvsltsfeb plpsrs-szappaa a birszls szépítésért és Javít ására Használata után a bir MrsatytlBa lesz és igen kellemes illato (891 16—*) tart meg.
Egy dobossal (3 drb.) I frt 50 kr. darabonkint 50 kr.
Valódi minőségben kapható a központi főraktárban, Schwarz Henriknél Badapest, »uzeum-körút 10. sz. Nagy-Kanizsán : Práger Béla, nr rvórysaertaxaban. %mm*m ■ Ksváes /UMrt és Barassy Kársiy urak gyógyszertárában, OEBEECZENBEN: Götl Nándor . és Dr. Kotschnek V. Emil arak gyógyssertárában. KOLOZ8VABTT Valentini A. gyógysz. és aagyobb gyógytárakban.
lefkatásssakb valamsiyl ksssrBviz kizitt
T)r T.pnhp W * taaára, Erim« «a
X/r. íJtJUUC ▼▼•okoz kelletlen mellékhatást, ha na
Dr. Gebhard Lajos,
BlMMTt
(941 |-6)
„Nem nagyobb
adagban vétetik. Sőt még oly esetekben is, hol a bélnyákhártya izgatott, e víz fájdalom nélküli székletétet okozott" Erlangon 1878_
Dr. Korányi Frigyes, ^''„^¿^TA
tűnik fel, hogy enyhén keserű, nem kellemetlen izü és hogy még hosz-szsbb használat mán sem zavarja meg az étvágyat és emésztést Budapest 1878.
tanár és a Sxt-Rékus kézkérfcáz
,Könnyén
▼étethetik és a többi budai vizekhez aránylag kevesebb mennyiségben és rövidebb idó alatt hos kedvező eredményt létre, Bpe«t 1877.
Dr Kiss Sándor a Szt.-Ja«M kézkérkáz Igazgataja ±Jr. IY1SÖ Od-liuur, Bidapeate«. „Valamenny. bndai keserűvíz között kellemes ize jeles hatása által tűnik ki: gyomor és bélhurutnál, megrögzött székrekedésnél, albasi vérpangásnál, valamint vérto-lulásoknál. aranyérnél étvágytalanságnál stb." 1878. _
Dr. Bamberger Henrik, £2-''
ssabb használatnál sincs semmiféle káros hatása.*4 Bécs. 1877._
Dr. Meynerth
gok és azok kíméletes hatása által e kóroda egybevágó heveny kere-seteinél gyakran fontos oki javalatnak felelnek meg." 1879.
EZ» vtz kaphaté: minden gyógyszertár és fűszeráru-kereskedés-bea ós a forrásigazgatóságnál Budapesten
HALLATLAN OLCSÓSÁG.
WAJDITS JÓZSEF
könyv- és papirkereskedésében Nagy-Kanizsán következő tárgyak ■V feltűnő leszállított árért kaphatók.
u, m: mindennemű iró, rajzoló, és levélpapírok, borítékok, rajzeszközök, iró, rajzoló, valamink szines czeruzák, bel- és külföldi ruggyanta, (gumi) fekete, szines és ruhabeiró tinták, veres és szines pecsét viaszok, parafa, fa- és csont tollnyelek, bel- és külföldi irótollak, rajzdeszkák teljes kiállítással, három szeg és szegmérők, iró- és rajzminták, köszöntő kártyák és papírok; fehér és fekete rajzkréták, festékek egyenként, valamint dobozban, ecsetek, notizkönyvek, különösen figyelmébe ajánlom a hallatlan olcsóságot Következő 10 czikk egy diszes dobozban elhelyezve, úgymint 1; 50 iv levélpapír. 2. 50 hozzá illő levélboriték. 3. egy teljes doboz kitűnő aczéltoll. 4. három tolltartó. 5. három igen jó irón. 6. egy vonallap. 7. egy lap szivópapir. 8. egy nagy darab pecsétviaszk. 9. egy törlőgumi. 10. egy szép jegyzékkönyv aranynyomattal. Ára összesen Bécsben 1 frt. és 5 kr. és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedésében csak 85 kr. 10 angol levélpapír 10 borítékkal egy szines csomagban ára csak 15 kr. nagyobb 20 kr. szines monogrammal 25 kr., levélpapírok dobozban 40 kr. feljebb minden nagyságra, barna gyászpapirok, 50 gyász-
papir és boríték dobozban 1 frt 60. 2 frt.
Nyomtatványok nagy raktára.
lelkészi-, községi-, ügyvédi-rjegyzői-, bírósági-, kereskedelmi- és iparüzleti-nyomtatványokat; továbbá étlapokat, árjegyzékeket,névjegyeket, meghívókat, körleveleket, gyászjelentéseket stb* stb. Pecsétviaszk Különlegesség, (Specialitat) l/s kilo pecsétviaszk csak 40 kr »/, kilo finom csak 70 kr. (egyedül csak nálam kapható) továbbá
disz pecsétviaszok 1 frttól kezdve 4 frtig. írónők 1 Dct. finom irón irodák számára 22, 33 és 70 kr.
Tinták két liter egy üvegben csak 60 kr. egy liter 35 kr fél liter csak 25 kr.
Irodapapirok 500 iv iroda papír csak — — — — — — — — 1 frt 70 kr.
500 iv „ finomabb — — — — — — — — 2 20 3 frt. 500 iv finom y, miniszter csak — — — — — — — 4 frt.
500 „ „ „ havana „ — — — 5 frt
Béztoll egész dobozban (144, tollal) 50-tól kezdve feljebb *
Postai megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek.
tisztelettel.
Wajdits József,
Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptolajdonos Wajdits József gyoresajtóján.
Keskeny útifű-mellczokorkáb,
a tüdő és mellbaJok, köhögés, fojtóköhögés, rekedtség és ttlaöhurut bisto* gyógyszerel.
A terraászet Alul • ezravoda «aatxrMf javára teremtett megbegseflthetlen keskeny utLra \ a ion mig eddig fal nem d«HI«U titkol foglalja ! siagibaa, mluaHnt • gig» éa lairoaS reodaaer ^^VUZ^W^'' r julladt
nyakhártyáJArm való aionnall ryora ^VJsf-WÍ1 2s eoyhlté ha ti. ryakorliairai ai illaVS Cstaff tierrek ry6ryuU«lt mindan tekintetbaa l«h«- ■¡KJi I lóler alAa«c(U.
krít kataakadftak, kSlönQ*
Ofyelaoab« ajánlják bejofymott v^jtrylakot M doboson la»ő alálriaunkát, mart csak aaek Ifasoljak anaak tal6dU4fai.
Sohmldt Vlotot & fial,
m. k. ssabadal gyárosok Béos, Wí^.a, Ailegasi« 48.
Kaphatók: Práger Béla gyógysat. N.-Kanizsán, Kállvoda J. Letenyéu Kis A. gyógyul. A.-Lendván, Dorner Kaj. taa- ét füsserkereskedésben SQmeghen Werli U. gyógysat. Kapronesán és IdSsb. Mozslt F. Vasváron Hollósy József B. gyógyszertárában Zala Egerszegen, ■ _ T r . («$7,89-60)
SAGY-KA KIZSA^ 1879. oktober 86-án.
i,
j
rn
8 frt.[
Etffntilllr
egész érre . . fél érre . . 4 , negyed érre . . 2 ,
Egy szám 10 kr
Hirdetések
6 hasábos petítsorban 7, másodszor 6 8 minden további sorért 5 kr.
nyilttérben
soronként 10 krért Tétetnek fel Kincstári illeték minden fiegyes hirdetésért külön] 30 kr fizetendő
tmaen kalöof
» i
usyt«{ Timit illet« kfislemésjek pedif > kiadóhoz bérmeatr« intézendő k: NAGY-KAHI£8A
előbb
BérBMtetím levalsk. euk íswert munkatársaktól fogadtatnak el.
1 Késiratok tÍmm >w j küldetnek.
OG Y I KÖZLÖD Y.1
S^lUnizaaváros helyhatéBágának, „n.-kanizsai önk. tűzoltó-egylet«, a „n.-kaniwal kereskedelmi a iparbank«, „n.-kanl»ai takarékpénztár«, a „zalamegyei általáno« Uaftét®«
tfilet«, a ,n.-kanizsai kiaded-nefeló egyesület«, a «soproni kereskedelmi a iparkamara n.-kanizsai k&l választmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos érteslUje.
_ . if .
HelenkliU kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap,
Általános közgazdászat! helyzet *)
A letelt 1878. évbe való visszapillantás kevés örvendetesei nyújt.
Ha már az ország a legközelebb lefolyt években a politikai kül- és belvi-szonyoknak bizonytalansága, majdnem minden értékeknek folyton növekvő vesztesége, az ingatlan javaknak szük korlátok közt mozgó forgalma, az uralgó magas kamatláb, a kinnlevő követeléseknek lassú és nehéz befolyása és az adónak súlyos nyomása alatt küzködni kénytelen volt; - ugy ehhez az 1878. év még meghozta a bosnyák- és herczcgovinai tartományoknak megszállását, ezzel a keleti kérdésben való tettleges fellépést és véres háborút, valamint az ebből ae országra háruió tetemes költséget, minek folytán az adónak isméti fölebbemelése, az amúgy is már megszorított fogyasztásnak még nagyobb megszoritása, és minden pezsgő életnek, minden vállalkozásnak további lény ügzése van közeli kilátásba helyezve.
A kamarai kerület mezógazdászata még mindig az ősi megszokás békói közt teng. Ha a munkásoknak általános hiánya miatt tetemesen felszökött ''munkabérek, az adók magassága, ugy a haladó mive-lódés következtében a mezei gazda háztartásában felmerült nagyobb igényeket a termények áraival összehasonlítjuk: akkor azon, a gazdára szomorú tapasztalatot fogjuk tenni, hogy a kívántatott kiadás, a földbirtokából merített jövedelmet majdnem fölemészti, és hogy szükséges beru-
» A soproni kereskedelmi és iparkamarának a minisztériumhoz felterjesztett főjelentése a mait évről. Érdekesnek tartjuk közlését. Szerk.
házásokra kevés marad, megtakarításról pedig szó sem lehet.
Kivételt ebből legfölebb népes városok és jelentékeny ipartelepek közelében fekvő helyek képeznek.
A termés, noha a gabonanemek minősége sok kivánandót hagyott, mennyiségileg meglehetősen kielégítő volt; mindazonáltal a gazdának abba helyezett reményei nem valósultak, és mindenütt súlyosan érzett pénzhiány meg nem szűnt, mit főleg a kereskedelemben uralgott lanyhaság és az áraknak nagy csökkenése okozott.
Az iparos tevékenység általán pangott.
Az ipar az uj ipartőrvény korszaka alatt, — a szakszerű kiképzésre nyújtott eszközök elégtelensége mellett, alig ész-revehetőleg, és nyugati szomszédaink haladásához képest megfelelő módon bizonynyal nem emelkedett.
Az iparos osztály az ipartörvénynek igért módosításától várja a segélyt. Várakozása csak ne legyen tulcsigázott.
Iparosaink nagy része, különösen a régi iskola bivei, ezen módosítástól a kis iparnak minden üdvét vélik reményeihetni. Ezen remény azon feltevésen alapul, hogy az iparnak úgynevezett reformja nem jelenthet sem többet, sem kevesebbet, mint a régi czéhrendszerhez, minden hiányaival és előnyeivel való visszatérést. Ez pedig veszélyes csalódás, melytől az illetőket óvni óhajtanok. Kívántatni fog ugyan, hogy az uj ipartörvény némely kényszerrendszabályt megállapítson, mint például az önálló iparosokra nézve a társulati, és az iparos sarjadékra nézve az oktatási kényszert, de kell az is, hogy
mind oly intézkedéseket mellőzzön, melyek képesek lennének a tőkét és vállal -kozási szellemet az ipar teréről leszorítani, vagy tőlok a tevékenység és specu-latio ezen terét elzárni.
Nem mellőzhetjük e helyen sajnálatunkat kifejezni azon rendelet kibocsáj-tása iránt, mely szerint az iparügyekbeni harmadfokú hatóságnak a földmivelési- iparés kereskedelmi minisztérium által való gyakorlása a közigazgatási bizottságokra ruháztatott. Ezen intézkedésnek nemcsak jogosultsága, illetőleg törvényszerűsége sok oldalról, sót számos törvényhatóság részéről is tagadtatik; de élénken megtámad-tatik ezen intézkedésnek czélszerüsége az érdekelt körök és ezek törvényes képviselői, a kereskedelmi- és iparkamrák által is, melyek közt e tekintetben a soproni kamara első volt.
Az iparosok nem tudnak abban megnyugodni, hogy mint legfőbb iparhatóság oly testületek szerepeljenek, melyeknek összeállítása az elvileges határozatoknak következetessége iránt kellő bizonyítékot nem nyújt; egészen eltekintve a választott tagokra befolyást gyakorolható helyi és magán érdekektől, ilyen ügyeknek húzása-halasztása a közigazgatási bizottságoknak csak időnként történő összejövetele által biztos kilátásban is áll. Végre a majdnem száz különbözőképen összeállított közigazgatási bizottság határozataiban való elvileges öszhangzás egyenest képzelhetlen. A kamara bizton reményli, hogy az ebbeli ismételt felszóllalás még is figyelemre fog találni.
Mi a kereskedelmet az 1878. év folyamában általán illeti, ugy — fájdalom
— nem jobbulás, hanem a korábbi évekhez képest roszabbnlás észlelhető. A terménykereskedés az utóbbi hónapokban meglehetősen élénkült ugyan, mintán nevezetes szállítmányok Swajczba, déli Németországba és Bajorországba mentek, de a vidéki piaezok e körül csak csekély mérvben részesültek.
A vidék terményüzletébeai élénk te-lenség a kereskedelem más ágaira is visz-szahatott.
Valamivel örvendetesebb kivételt tett a borkereskedés, mely a philoxera vasta-trixnak Francziországban való elterjedése folytán,magának utat kezdett törni Swajczba. Örömmel irjuk le ezen tényt, de attól tartunk, hogy c viszony nem fog tartós lenni.
Élénk borkereskedésnek két akadály áll útjában: a magas vámok különösen a közlekedési intézetek drága viteldijai. Á kamara semmi alkalommal el nem mulasztotta ezen régóta létező bajokat kiemelni és azok elhárítását sürgetni; de mindeddig sikertelenül és kevés kilátás is van arra nézve, hogy ezen viszonyok a legközelebbi jövőben jobbra változni fog'' nak, minek következtében e borkereskedésnek élénkebb lendülete iránt nagy reményt nem nevelhetni.
Akadálya továbbá a kereskedelemnek általában a valuta ingadozása. Nem akarjuk tagadni, hogy papir valutánknak érték-csökkenése a forgalmat bizonyos időkben elősegíti és azt némely czikkek-nél egyedül lehetővé teszi, de ezen ingadozás a szolid üzleti forgalmat legfontosabb miveleteihen megzavarja és mellette még oly óvatosan m< ginditott vállalat kocz-kázattal jár, mivel helyes számitás lehetetlen
TÁRCZA.
Emlékezés szülőfól(lemről.
Hogy énekeljem meg emlékedet Jó város! hisz oly rég kikergetett Védő öledből a hin remény,
— Ah ! mert egykor sokat reméltem én — Hogy már talán csodálni nem lehet,
Ha végkép elfeledném képedet... I>e mint hajós előtt bósz tengeren A kis gunybónak képe mcgjelen, Melyben laknak szive Szerettei, Ab! oly nehéz őket felejteni, Vagy, mint oáz a puszta homokon A beduin lelkébe beoson : Akként bűvös képed szünetlenül Kedves város elmémbe fölmerül. Mikor látom szerette tájadat? Viruló rétjeid a h«gy alatt? Melyet körülvesznek zöld jegenyék,
— Miken a szellő játsz bűvös zenét — Hányszor, midőn eljött a kikelet, Téptem virágot ott s falevelet
8 beszórtam a viz tiszta tükribe, Mely elragadta s vitte messzire . .. Oh igy vigye el mind virágomat a sors s nekem csak a tövis maradt. Oh hányszor andalogtam ott magam, 8 nem vettem észre, hogy borulva van A láthatár de zivatar elül A gyermek oly hamar menekül. Nem igy van most! ha vész vihar feryit, Biztos tanyát nehéz, keresnem itt — Lelkem téged vaj! hányszor emleget Kis lak tel a virágos domb felett. Reád a kelő nap rózsát rakott, Szivükbe vették azt a jó lakók S egés*::nap cgak örőmhang zenge fel, Bnról i^átsem tudott ott a kebel. S aztán A jó öreg ... emlitsem-e Örömben, mint úszott nemes szive, Köréje, ha gyűlt as ifjú sereg 1 Mely oktató éneket kezde meg.
És mint mondá gyakorta: »fiaim, Kiki segítsen embertársain." Obi bár csak, kik itt élnek velem, Hallották volna, ugy részvételen Nem futnának mellettem el talán, 8 ngy könyill a kebel részvét szaván! I)e jaj! a mint mindez eszembe jő, Keléd nézek kis vá-os, könnyezőn, S áldást mondok húian nevedre majd Ha tán, qtam egykor öledbe hajt ; Megnyugszom ott és visszafoglalom Mit elveszték, sok régi szép napom.
TEREMI GY. TIHAMÉR.
Török közmondások.
Ford: Stukát* Lajos.
(Folytatás.)
Az európaiak ügyességét,és találmányait, & melyekről némi tudomások van, sőt a kik a tenger parthoz is eljutnak terjedelmesen ismerik, de több iszonynyal mint csodálkozással tekintik, minthogy ami adományainknak rósz szellemeket tulajdonítanak.óket teljesen kielégíti az Islam Virösa, mely rész&kre a próféta boldogságokkal telt paradicsomát önként megnyitja és nekttak szerényen átengedik as Aki I (észt) s a mit eszel képesek vagyunk látre hozni, földi kárpotlók azon javakért, melyeket a pokolban a hová mi mindnyájan bizton eljutunk, örökre nélkülözni fogunk.
Még mindig azokhoz számitatunk a tartomány legbelsejében, legalább s régiek előtt, királyainkkal és esek tengeri és ssárasföldi seregeivel együtt, a kik, mint alattvalói a szultánnak kötelesek vagyunk engedelmeskedni, minthogy as ő türelmes kegyelme alatt Ülünk vagyis követkecetesen mint lásangók a kiket leigásni tartónk.
E képen parancsolt i meg & krími háborúban vazalusainak az angol királynénak és a franczia császárnak, segédkezésüket felajánlani a lázongó Nikolaj ellen. Ilyen formán lett nekem bemutatva a szultán szövetsége a nyugati hatalmakkal. Hogy az ily nézetek mellett nem nehéz az uralkodóinak Seikhul-I.zlarn által, vagy ennek ágensei által , a fanatizált dühöngést felébreszteni a keresztények és más vallásúak ellen, az könnyen érthető; hanem azért a fa-natismubt , mint bizonyos nemét az erény-telenségnek , nem szabad szemükre vetni. A mi a vendég-sseretőséget illeti, ugy tapasztaltam, hogy a keresztényekre nézve is a legnagyobb mértékben nyilvánul, és megvagyok győződve, hogy egy keresztény, szükség esetében, minden haszon érdek nélkül egy töröknél inkább talál befogadást mint egy Beduin-seiknéh
Egyáltalában minden idegen iránt legyen az keresztény vagy mozlim kellőleg van gondoskodva , eszerint látható, hogy a vendég szeretés mindenkinél milyen természetes kötelességnek tartatik.
A postával utaztam, azss volt egy nyerges — és egy teherhordó lovam kísérővel együtt, természetesen a ssintén lovagtyszürüdsü — ▼agy postás, a császári postától, a melyet én a legolcsóbbnak és legalkalmatosabb módnak tartok bármely vidéknek beutasásánál; mint hogy as előre haladás gyorssn történhet, nem ugy mint as a magánbérlők lovaival asokott előfordulni, mert eléggé ismeretesek a velők folytatott ctiva kódások és ftgyébfc nehézségek. Miután a magán lótulajdonosok vagy emberei sokkal több gondot fordítanak állataikra (ha a lassú és gyakran megszakított menés által is), mint az utatóra,
és mivel lovai nem lessnek felváltva, és legtöbb-nyíre igen rosszul lesznek táplálva, ugy hogy igen hamar kifáradva összeroskadnak kivált a teherhordó lovak. Mig ellenben a posta erőteljes'' lovakkal szolgál mind a lovaglónak,mind pedig a málhának,s ezekkel csak akkortart lépést na az ut. (vaspályasehol sincs)kényszerűsége meg kívánja. Hogy ha oly alkalomkor érkeztem valamely kis helységbe, midőn meghálni akartam, vagy továbbra is ott időzni óhajtottam, de nem volt Chan azaz Karavánilakhely, akkor Mussafír — • Odaszy-hoz (as utazónak szent ssobájába) vezettek. Ily hely nem ritkán istálló volt, a melynek egyik végén kis hely volt elzárva as utas számára, és a mely kárda tóval volt ellátva. Ha épen hideg van, akkor rögtön nagy tűset raknak, a melyen megmelegedni és ssükség esetében megssáradni lehet r
Esek után a benlakók de leginkább as előkelők kösül számosan üdvözölni jönnek as utashoz. Ha as ember nyelvüket érti, vagy beszéli is ugy igen jól és mindkét részről tanulságosan lehet eses falusi néppel társalogni.
Esalatt megtétetnek as előkészületek a kávé főzéséhez, és később a midőn társalogva és dohányosva feketéjét mindenki elköltötte, csinos assssonyok jönnek. Gyakran igen jó, eléggé kielegitő ételt hosva as utasőnak. fontán ismért elkezdődött a beszélgetés é* a nagymérvű dohányosás. A mint azonban lefeküdni kívánkoztam, rögtön matraezot, puha párnákat és meleg takarót (mind igen tisztát) hostak asszonyok, és s kandaló mellé helyesett gyé-kénre ágyst vetettek, a minek követkestéré a látogatok mindqyájan visszavonultak.
Másnap korán reggel legefőssör is a házi gazdit vártam a számlával, de hÚttalan, senki
I
¡t
¿#1
TI2ENNY0LCZADIK ÉVFOLYAM.
ZALAI KÖZLÖNY.
OKTOBER 26 áo 1879-
A valuta ingadozása tehát gazdászati betegség, melynek orvoslása valahára minden rendelkezésre álló eszközökkel foganatba veendő.
A kamara kötelmének ismeri, valutánk teljes értékének helyreállítására, mint egészséges gazdászati állapotnak sürgős követelményére súlyt fektetni.
Az 1878. év végén a kereskedelempolitikai terén vészes felhők merültek fel, miután kereskedelmi- és vámszerzódésnek Németországgal való megkötése, a legbuz-góbb alkudozások daczára sem sikerült, és a franczia kormánynak nyilt idegenkedése az osztrák-magyar monarchiával való kereskedelmi és vámszerződésnek létesülé-sét mintegy lehetetlennek tünteté fel; a kereskedelmi szerződésnek Olaszországgal való megkötése is kétségesnek mutatkozott, azonban még a végórákban megkezdett tárgyalások az ügynek kedvezőbb fordulatot adtak, miután mindezen államokkal ideiglenes megállapodás jött létre, mely szerint reménylhetóleg sikerülni fog. a nehézségeken rövid időre áthatolni.
A magyar kereskedelem felvirágzására nézve vámegyezménynek Szerbiával való kötését-, ugy Dalmát- és Bosnyákországnak az osztrák-magyar vámszövetségbe való belevonását igen sikeresnek tartanok. Ezen kereskedelmi területek, kivált Bosznia és Szerbia, kereskedelem-politikai tekintetből reánk nézve a legnagyobb fontossággal bírnak- és a monarchia keleti kereskedésnek támpontjául szolgálhatnának.
A közlekedési ügyben az 1878. év folyamában lényeges haladás nem észlelhető. A vasutak létesítése iránti vállalkozási hajlamnak csökkenése úgymint a letelt években, most is határozottan mutatkozott, ugy,hogy az e téreni működés csupán Bosznia megszállásától igénylett csekély mérvre, t. i. a dálya-vinkovczei vonalnak épitésére szorítkozott, mely vonal a magyar kereskedésre nézve jövőben fontossá válhatik. Hasonló fontosságúnak mutatkozik Magyaror-ország délnyugati részének kereskedelme tekintetében Sziszeknek Novival való összeköttetése.
A vasutak árszabásait és az áruk osztályozását illetőleg még mindazon bajok fenállanak, melyek évek óta a kamarának felterjesztésekre okot adtak.
Nem mulaszthatjuk el ez alkalommal ismételten arra utalni, hogy véleményünk szerint csak az összes vasutaknak állami kezelésbe való átvétele lehet képesezen a kereskedelemre nézve fófontosságu kérdésnek
sem jelenkesett bármi némi csekély követelés-sek sót értésemre jutott, hogy h faluban minden ház a reá következő sorban az utazókat ellátni tartozik; csupán csak jómodu utasótól szabad tetszés szerinti ajándékot elfogadni mig a szegény, mint a falunak igazi vendége, felebaráti szeretetből t&rtatik el.
Némely vándorló legényeink, beoyélé sük ápolására ezen jótéteménynyel gyakran -visszaélnek és sokat beszelhetnek ezeu török szokásról; némelyek pedig nagyban űzik ezen élet módot vagyis koldulást.
Még azt az egyet kell megjegyeznem, ha valakit asoo szerencsétlenség éri, hogy egy arábiai faluban ellátásra szórul, mert a számla
* i
utáni kérdezősködésre a vendéglős bármennyire szabadkozik, hogy az 5 háza, az éa házam, s hogy ó semmitsem kér, azt sohasem szabad szó szerint venni, még kevésbé egy udvarias, nagy lelkű vendégnek, a kitől az ellátásért felülmúl* hatlan Bakhsist elvárnak. Ha ez a vendéglős magas felfogása szerint rosszul üt ki, akkor a csupa Önzetlenséggel elhalmozott beszéde rögtön megváltozik kincs szomjas, gyakran goromba követelése a nagyobb bérért ós a kiszolgáltatásnak megszakadatlan siószámlálása; ugy hogy a többlet oda dobása után az utasnak bossusan és gyűlölettel kell távosnia. A törökök között ilyen esetet »ohasem tapasztaltam, bár mindent ilyen olcsóan fizettem.
A nőnem valóban igen alacsony fokon áll de azért nagy tévedés volna ezt kizárólag ások nejüséggel és erkölcstelenséggel vádolt férfinak tulajdonítani. A sok nejüség azon rosz, mely a adnék valódi értékét megbecsültetését legtöbb ■aSr háttérbe szorítja, és saját magukat önérze-ttk előtt is a legszolgaiasabb szolgáiévá leala-
megoldását biztosítani; a mig pedig ez megtörténhetik, a figyelem legalább a legsúlyosabb bajok orvoslására volna irányra ndó.
Magyarország belkereskedelmének egyik leglényegesebb akadályát, most is mint az előtt, az országutak állapota és az agynevezett vicinal-utak majdnem teljes hiánya képezi. Sajnos, de tapasztalatilag igazolt tény, hogy a vasúti hálózatnak hazánkbani tökélyesbitése óta, a közutaknak a nemzeti vagyont súlyosan károsító elhanyagolása következett be.
E tekintetbeni haladásnak és felismerésnek jeléül mutatkozik az állammérnöki hivataloknak felállítása. Ezzel az útépítésnek ügye a megyék kezéből részben ki, és az állam gondviselése alá vétetett, mi azon reményre jogosít, hogy jövőben az országutakra nagyobb gond fog fordíttatni.
Hogy a közmunkának eddigi módon való leszolgá''ása a jelenlegi viszonyoknak már meg nem felel, végre mérvadó helyen is be-ismertetett, minek folytán törvényjavaslat készült, mely az ügyet, legalább ideiglenesen megoldani czélozza.
(Vége következik.)
Jegyzőkönyv,
a „Zalamegyei általános tanitó-testület* közp. választmányának okt. 19-én.
Keszthelyen tartott havi rendes üléséről
Elnök : Csathó Alajos
Jelen voltak :
Özv. Emeczné, Braum Borbála, Nagy Mariska, Belányi Tivadar, Klúg József, Holcz-mann Ferencz, Pöltz Pál, Ujlaky Mátyás, Fried Ignátz, Haschpel József, Linter János, Biró Józaef, Brűller Mór, R-üch Miksa és Vörös« János közp. választ, tagúk.
Elnök emelkedett szavakkal üdvözlé a választmányt, az ülés tárgysorozatát terjeszti elő, mely elfogadtatván az üiést megnyitottunk nyilvánítja.
1. Mult havi ülés jkönyve olvastatván fel, észrevétel nélkül hitelesíttetik.
2. Elnök bemutatja Fried Ignátz uj tagtársat a választmánynak, mely nevezettet zajosan megéljenezte. —
3. Elnök jelenti; hogy a mult havi ülés ben nyert megbízatás alapján köriratot intézett a jkörök elnökeihez, hogy ajkörökben megvís tátott azon tárgyakat, melyeket a jövő évi közgyűlés elé óhajtanak venni 1880. uj évig kü''djék be a központhoz; továbbá kérte a tan-felügyelőséget, hogy a megyénkbeli közs. tanítók névsorát küldje m-g. — Tudomásul vét. —
4. Elnök felemlíti, hogy a?: ideiglenesen megalakult „Tanitó egyletek országos szövetsége központi választmányának egyik ülésén a f. é, testületi közgyűlésünk által elfogadott és a szövetség titkárságához beküldött, a nyugdijtrv. néhány § ára vonatkozó módosítási javaslatunk és a szövetséghez való csatlakozásunk bejelen-
csooyitja, s a családi életnek minden bensősé-gét bizalmát megfosztja De az korántsem örvend oly nagy elterjedésnek mint azt közönségesen, tudni téves és mondani szokták; én inkább a könnyűséget a házassági elválásról sokkal nagyobb és súlyosabb következményűnek tartom a családikötelék feloldására és erkölcstelenségére nézve.
Ezen kivűl ehhez és a nő lealacsonyité sára még azon körülmény is közre működik, hogy egy általában minden vallási érzetet még inkább nélkülözhet mint azt a Korán megenged hitné, vagy arra befolyást gyakorolni meggátolhatná. Szellemi és lelki képeségeiket oly csekélyeknek becsülik, hogy senkísem törődik a felett, legalább az alsóbb körökben, váljon másért m int a férj iránti ruthütlenség és enye-detlenség kivűl ¡«hetne-e felelőségre vonni. Mint neje egy hivőnek, a kinek vallási ismerete a kül-söies kapocs mely által meg vsn óva; ezen kis vallási ismeret: „Az isten egy — és Mahomed az ő profétáji1" egyszersmind az mit a vallásról tud, vagy a mi neki mint vallás érvényes.
A nőknek az izlam fél kizáratos a leginkább a vidéken a gazdagoknál és előkelőeknél van szigorúan keresztül vive, valamint a lefátyolo-sás is. Különben a tartomány belsejében kivált a városokban és a hol katonák tanyáznak titkos gonoszságok előfordulnak, borsalmas tettek történnek, nem lehet eltitkolni; hanem minden esetre a csivilizált Európa ebben jobban szenved mint a barbárnak tartott Törökország váró sai és vidékei egyaránt, s a fővárosainkból visszatérő török teljesen jogosultabban szólhat földieinek a mi czivilisationknak hajmeresztő gyümölcseiről , mint egy európai-törökorsság barbár belsejétől. S őt a mi nagyon vallásos [est
tése felolvastatott; a nyugdijtrv. javaslstunkra nézvé határozatba ment, hogy ez a többi tanitó-egy letekkel közöltetik, a csatlakozásún kst
pedig as ülés örömmel fogadta.
Ezután érkezett a szövetség választmányához a miniszteri leírat, melyben jelesve van, hogy a szövetségnek a belügy minisztériumhoz jóváhagyás végett felküldött alapszabálya a szokásos jóváhagyási sáradékkal nem láttatott el, ennek következtében s szövetség ideiglenes kÖsp. választmánya feloszolt és a hossá beküldött minden iratot, így a nyugdjtrv. módosításunkat is a III. egyetemea tanító-gyűlés végrehajtó 50 es bizottságához tette át. Ezzel kapcsolatban felhozza — elnök, — hogy a somogymegyei tanító-egylet Szalay Imre orsz. képviselő közvetítésével a nyugdijtrv. 33. és 41. §. (1. és 4. pontjának) módosítása ügyében kérvényt nyújtott be a képviselő házhoz. — A választmány a „Tanító-egyletek orsz. szövetsége alapszabályának jóváhagyási záradékkal el nem látását szomorú tádomásul veszi és érdemleges határozatba az elnök álul elmondottakra nézve az ügyeknek további fejlődésekor bocsátkozhat.
5. Eluök bemutatja a zalain. ált. tantestület tisztviselői, — közp. v álasztrnányának tagjai, — jkörei — és ezeknek tisztviselői — és tagjai számára rovatozott és részben már betöltött ivet, mely egy egy pldban a jkörök-höz is át leend téve. Az ülés a bemutatott ivet a kiállított alakban helyesléssel elfogadta.
A jköri tisztviselők — és tagok névsorát ez ideig (melynek alapján elnök a kimutatási ivet összeállította) a z.-egerszegi, muraközi, keszthelyi, sümeghi és n.-kanizsai jkórök elnökei küldték be az elnökséghez. A kimu''-alási íven látható, megyénkben ez idő szerint hat jkör van működésben, hat pedig a közel jövőben fog megalakulni.
6. Pöltz Pál Keszthely jköri elnök azon óhaját fejezi ki, hogy a közp. választmány a picsái járásban Fridrich Ferencz Zala-szt. mi hályi közs. tanitót a z.-egerszegi jkürnek tagját bizza meg a pacaai jkör megalakításával, & kitűzvén az összejövetelre alkalma« napot és helyei az alakul» gyűlésre egy vagy két közp. választ, tag is megjelenhetnék. —
Helyéseltetvén , határozatra emeltetett.
7. Olvastatik Vidóczy Ferencz z. egerszegi jkör elnökétől a tantestületi eluökséghez 1. és 2. 8z. iratai.
Az 1. az. tarUlmát, tneiy testületünk tisztviselőinek üdvözletéből áll, örömmel vszi az ülés tudomásul. —
A 2. sz.-ra néve elnök az irat érkezébe után azonnal átküldötte a jköri elnök által kívántakra válaszolt, mely tudomásul szolgál.
8. A muraközi tanító-körnek lSTy.szept. 24 én tartolt választmányi gyűléséről felvett jkönyve pontonkint tárgyalás alá vétetvén, határoztatott hogy a muraközi jkör választmá nyának az irkák hátlapjaira vonatkozó ezen véleményét: „legczélazerübb irkák boriték lapjait tiszta-fehér v. színes papírból készítem,11 Brüller Mór, Bíró József ós Reich Miksa hozzá szólás.i után a választmány addig is, mig vala mennyi jkör e nembeli dolgozatát beterjeszti — tudomásul veszt
Az alapszabályok módosítására vonatkozó
igen szeretik hangoztatni kivált az utóbbi háború u''á"] Németországunk sokkal több tolvajt, rablót, gyilkost, csalót stb. stb. rejteget egye dűl egy fővárosában, mint kis ázsiai tartományok benföldét összevéve.
Maguktól ázott lakozó töröktől hallottam, hogy a templomokban gazdag német ország egyes részeiben mily ritkán lehet találni a?is-tenfeiést, kivált a jámbor fuluÍBak között főleg fedhetetlen szüzeket; ugy hogy 30 — 50perczent je a gyermekeknek a házasság kivűl születik, és a szülök, rokonok és a szűzleány asszony szomszédai legkevésbé követik azon keleti szokást, mely az ily rut botlást a legszigorúbban megfed, megbüntet. Meg semilletődnek az egész dolgon mintha nem történt semmi sem, ha ez náluk a töröknél is megtörténhetnék iszonyodva csapná össze kezeit és mirólunk hitetlenekről kíméletesen szólna és a lenézett benlakó keresztényeket Bókkal magasabbra emelnék felettünk mint a hogy mi ezeket lenézzük.
Tudja meg honom és az egész előre haladt Európa, itt távol Törökország belsejében a törö kök és a keresztén yek között tiszteletlen szabad leány [rabszolga nő is kevés van] nem találtatik, és épen oly kevés ház létezik a hol az ember elállatiasitásához sz állam nyújtana szaba dalmat.
Játék barlangok és egyéb félén nincsenek sőt még női Asambos[kötéltánczosné, szemfény vésztők] sem. Röviden itt kevésbé éssleltem pogányiast mint nálunk,habár nem találtam az emberiséget oly fokon mint a melyre még nálunk sokakat a még megnem hamisított kereszténység felemelt. Azon megjegyzéssel zárombe bevezetésemet, hogy a töröknép nyers ssellemi anyaga még igen sok egészséges elemet tartalmas,
jk. óhajtást, (bár sok tekintetben osztja is a közp'' választmány,) ezúttal figyelembe nem veheti.
A somogy megyei tanító egyletnek azon indítványára nézve; hogy a tantestületek a tanitó ellen megindított fegyelmi eljárásnál s kösigazg. bizottság ítélet hozatala előtt; mint törvényileg illetékesek hallgattassanak meg; a maraközi jkör választmányának nézetet a központ magáévá teszi.
Egyidejűleg Jeney Gusztáv maraközi jkör elnökének s szóban levő választmányi üiés jkörét kisérő iratából felolvastatott ason rész, melyben a jkör helyzete ecse.elve van és melyben a nyugdijtrv. 9. §-ának a jkör választm. által így óhajtott módosítása :•
„30 évi beszámítható hívataloskodásután minden rendű óvó, elemi és polg. tanodai rendes v. segédtanító élethosszig élvezend nyugdíjul akkora összeget, s mekkora volt működésének az utolsó évében tanítói fizetése" — okadstol-tik. -
Tudomásul vétetik. Az egyetértést pedig mély érzetéből kívánja a központ is.
9. A n. kanizsai népiskoiai tantestületnek a n. kanizsai jkörhöz leendő csatlakozás — vagy külön kör alakítása tárgyában t. é. okt 4-én tartott gyűlése jkvéből kiemelteteft, hogy a gyűlés saját kebeléből egy öt tagu bizottságot nevezett ki, melynek az ügy eldöntése lest feladata; erre elnök hivatkozva Rumszauer Simon n.-kanizsai jkör elnökétől ez ügyben hozzá érkezett tudósítására, kimondja, hogy a n.-kanizsai tantestületeknek a n.-kanizsai jkör-höz történt csatlakozása befejezett tény.
Az ülés örömét nyilványitja a csatlakozás fölött.
10. Einök utalva a sümeghi közgyűlés jkönyvére, falhivja a választmányt a szakosztályok megalakítására.
Az ülés különös tekintettel a pénz- és könyvtárnoki szakosztályokra, azoknak megalakítását bizonytalan időre elhalasztja; ezután elnök kéri a választmányi tagokat, hogy az ország különböző részeiben előfordulandó neve zetesebb tanügyi mozgalmakról amennyiben tudomásukról jut, tegyenek jelentést a havi üléseken. —
11. Elnök testületünknek egyik föczélja-az elaggottak, özvegyek, árvák stb. segélyezése ügyében (addig is, a mig ebben a közgyűlés szervezése megtörténnék) óhajtaná, ha testületünk számára aa alapító pártoUS tagok gyűjtése körül a mozgalom megindittatnék és ha ez uton a pénzkészletünk sikerre biztató gyarapodást fog mutatni, akkor egy bizottság alapszabály tervezetet dolgoznék ki, mely megkü''dendő lenne a jkörökhöz és hozzászólás végett és igy összhangzatosan egybeállítva annak minden egyes pontját, terjesztessék a közgyűlés elé végleges határozat végett.
Az ülés elfogadja elnök nek előterjesztését s Belányi Tivadar alelnök, Bíró József, Reich Miksa pénztárnokot kéri fel a további leendőkkel.
12. Elnök a havi ülések megtartására egy határozott napot iuditványoz.
Az indítvány ekép emeltetik érvényre : a közp. választmány ezentúl havi rendes üléseit (a jövőben való változtatásig) minden hónap második vasárnapján fogja megtartani. —
bizonyítja, s a családi életnek minden bensőaőgét bizalmát mégosztja. De az korántsem örvend, mely még sok gyümölcsöt termeszthet, ha a rosz kormány el nem fojtja össze nem rombolja, és végre ha az izlam önzö munkája le nem bi-
li ncselé.
Han ;m térjünk vissza a közmondásokhoz.
A közmondások némelyikének olvasásá ró! meglepő 0: <;dményre jutunk, ha nem is szó szerinti,de értelmi hasonlatosságot, megegyezést a mi népünk közmondásaival igen igen soknál találunk. De hogy a különböző népek tapasz talatai ugyan azon gondolatva, eszmére vezetlek azon legkevésbé kell csudálkozni. Persze oly népeknél mint az európaiak, a kik egymással különféle ssellemi közlekedésben állana* némely közmondásoknak egybehangzását igen köny-nyen a közlekedésre lehet vissza vezetni. A mi a törököket illeti, azok épen ngy legkevésbé kölcsönözték tőlünk, a mint mi tőlük; és habár szegény nyelvünk gazdagítására a perzsái és rábia nyelvből számtalan szavat egész beszéd-részekei el hasonlítottak, és ezen nyelveknek irodalmát át ültették saját nyelvükre, igy uj irodalommá alakult,a mely forrásképen szolgált a miveltség kiképzésére vagyis mint a törökök állítják a szellemi élvekre megnyitottak [minthogy ss ő irodalmuk leginkább történet] mind-ason által közmendásaik teljesen a népközül valók, létesült és óstulajdonná vált, minden idegen műveltség hatása nélkül.
Már sok száz arábiai közmondást olvastam és most a török közmondások áttekintésénél hasonlatos öszhangzatra mind a kettőben nem emlékezem. Perzsiai közmondások gyüjteméoye sohasem juthatott kezembe, azokat csupán szétszórva itt ott találtsm, és igy nem vsgyok ké-
tizennyolczadik évfolyam
Elnök megköszönvén a választmány-nak teljes számban való megjelenését s tapintatos közreműködését, az ülést beaárja.
Kmf.
CSATHÓ ALAJOS, m. k.
testületi elnök.
VÖRÖSS JÁNOS, m. k.
testületi 11-od jegy»3.
ZALAI KÖZLÖNY
OKTOBER 1879.
Helyi hírek.
— Hynien. Ofct. 22-én tartatott meg Oszeszly Antal városi ellenőr ur menyegzője a bájos Tretter Karolina kisasszony nyal Szombathelyen. Az egyházi szertartást Königmajer Károly apát-kanonok ur ő nagysága teljesité; a megyénkben is köztissteletü lelkes főpap ma''-gasztos és emelkedett szellemű szent beszédet tartott az oltár elölt. A díszebéd a menyasszony na"yatyja s nagyanyja házánál volt. A kitűnő ételek s italokat Garai jó zenéje mellett a lel-keflbnél-lelkesb pohár köszöntések faszerezték. Szombathely derék polgármestere kezdette meg, az örök vidor kedély ességból ki nem eső Königmajer kanonok ur szellemdus szörpigéje as ea és szó körül íorgott, Bátorfi a kővetkező emléksorokat olvasta fel:
Édes öröm s tartós boldogság Legyen osztályrésze az uj párnak! Jelezze ezt évek soráh át Egyetértés! Üdvee világnak. — Nemes akarat vezényelje Az egymásért dobogó sziveket, Zivatar, sorsvihar kímélje Ugy is — általán — rövid életet. Jóság legyen a hölgy virága, Példás honszerelem a férfié — Áldás ozáll ekép az uj párra, Ritka áldás: Istené s emberé!
Mindhármau az ujpárt éltetve. Kovács Béla jbiró ur remekelt, hét féle magasztos kötelmet jelezett, mely egy jó nőt ékesit s egy-e.^y családot boldogít. PJíhál Ferencz közjegyző ur nagy tetszés közt azt a kötél.net tünteté fel, melylyel a férjnek a szülői házból elvivő hölgy iránt Kell viseltetnie. Balogh Gyula szerkesztő barátunk a virág törzséért a tzülőkért emelt poharat, Győrffv János ügyvéd ur uj szomszédolj e. h menyasszonyért, Török Ernő szerkesztő burátunk a hölgy koszorúért, Grimm polgármester ur kanonok ur ő nagyságaért, Lendvay Jó zsoi pénzügyőri biztos ur a nagyszülőkért, Sza-konyi József főkapitány ur a násznagyokért, Bátorfi Szombathely polgármestere és nejeért emelte poharát. Többen szollak még s többször egy áiUÍán vévefesztelen kedélyesség 6 jókedv közölt. Következett a táncz, a bucsu vacsora és a fájdalmas elválás. Hajnali vonattal az ujpár kanizsai vendégeivel haza érkezett s okt. 24-én
pe-.h a felett döuteni váljon a törökuép ezen kut-forrásból merilette de azon szembeszökő külön féleség a jellemre nézve, melyet a törökök és a perzsáknak, vagy egyik a másiknak e tekintetben adósai.
A rendbe szedéa, melyet könyebb áttekintés végett szükségesnek láttam tenni, legkevésbé szigorú vagy tökéletes, mert minden egyes közmondást több oldalról lehet tekinteni ugy vizsgálni; de azt hiszem felfogásom mégis némi tekintetben megfelelő Hanem azon tervemről, hogy a közmondásokat a lefordítások ösuyelvére a latinra is fordiisam, erről lemondtam, már azért is minthogy ezen függelék legkevésbé a nyelvészetinek, mint inkább Ahno-logiai követelménynek felel meg. Ezen forditá sok lehetőleg szószerintiek. A ki a töröknyelvet ismeri, fogja tudni, hogy ezen nyelv mennyire használja a végletekig a participiumí-constructí okat, és más szavaknak tulajdonságai menny ire nehezítik a "lefordítást, ha csak szó talány okkal nem akarnám az olvasót fárasztani.
Isten és sors.
Az ember rendet (tervet) csinál, isten a sorsot (elhatározást).
A vak madárnak fészkét isten készíti.
Hogyha részed (sors) akkor Jementől jön de ha nem a te részed, akkor száj ejti el. (rímes).
A véletlen kő megsérti a fejet, (rimes)
Az idegennek imádsága elfogadtatik. (kapós. kellemes).
Ember tervez, isten végez. (Magy. és Német).
Igen megragadó kép, isten gondoskodásáról a szerencsétlennek és elhagyottak stb. iráni.
Az ember sorsa isten kezében van. (N.)
Kit isten véd, azt ne féld. (M.)
A véletlen sok bajnak szülője.
Törökök kik egykor európai utazókat láttak imádkozni, e feletti örömüket és csudál kozásukat fejezték ki, mi által nékik e közmondás mint igazság érvényes.
Szerencse és szerencsétlenség.
A szerencse üveg, ha sokat fényük:
törik.
A föld vas, az ég réz (rímes).
Az esőtől menekülő jégzáporral találkozik.
Budapestre utazott. Fellegtelen boldogság koszorúzza szent frigy őket i
— Zalamegye törvényhatósága terűié tán alakalt „szentbalázsi vegyes ipartártalat* alapszabályai megerősítettek.
— Zala-egerszegi születésű Szommer Pál pozsonyi kir. ügyészségi tisztviselő ur október 26 án tartja esküvőjét Bécsben a szép Kala-fony Róza kisasssonynyal.
— Pac8án az aug. 14 én meg nem tartathatott országos vásár október 27 én tar-tartatik meg.
— A keszthelyi tanítói járáskör okt. 29-én tartja közgyűlését
— A letenyei kir. járásbíróságnál egy írnoki á llásra pályásat nyittatott.
— Jégverés szüret napján. Köveakálláról írja lapunk levelezője: a szüret nálunk f. hó 15-én kezdődött. E napon nagy szerencsétlenség sújtotta a szőllősgazdákat. Zivatar keletkezett s a jég elverte szóló-termést a köveskállai és a szomszédos szentbékállai szőlőhegyekben. — Oly Bok jég esett a szőlőkben hogy 8 centimeternyire halmozódott fel. Tőnkre tette a szőlőket legkevesebb Vb *d*t< Másnap okt. 16 ikán pedig valóságos fergeteg volt, s a szél erősen hordta a havat. Azután beállott a szép idő, s azóta folyik a szüret. A bor kitűnő lesz. A must hektoliterenként 6—9 frt.
— Gyászhír. Mikor még Dunántulnak alig volt három lapja, az időben igen szorgalmas munkatársa volt lapunknak Kugyeray Márton Ede mohácsi postamester, okt. 18 án este néhány napi súlyos betegség után jobblétre szenderült. A? elhunytban a társadalom egy munkás és becsületes tagot veszített el ; özvegye és négy neveletlen árvájára kipótolhatlan veszteség a jó férj és felejthetlen atya kora halála. — Nyugodjék békében!
— Színészet. Sümeghen Balog Alajos Sümegh kerületi igazgató dráma, vigjáték és népszínmű társulata által f. évi okt. 18-ára hirdetett „Egy katona története, vagy az ártatlanul szenvedő gályarab" színmű 5 felvonásban czi-mü darab közben jatt akadályok miatt 19 én vasárnap szép számú közönség jelenlétében adatott. A társulat tagjai vonzó szerepléssel mutatták be magukat; bár az előre jelzett irányzat szerint szerep változás történt még is correkt szabatossággal, benső érzelem tükrödzéssel folyt le a játék. Mint a színmű szövege magával hozza, dg különösen a természet hő játszás okozata következtében szép nemünk nkgy része könnyek kel telvén, még csillogóbban lőnek kénytelenek tükrözni. Előadás után a lelkes fiatalság tánezra perdült! Szombaton: 25-án adatik „Niniss" a színirodalom legújabb terméke franczia bóhozat 3 felvonásban. 26 án „Piros bugyelláris népszínmű 3 felvonásban irta: Oaepreghi Ferencz. Vidéki szinpártoló közönség érdekében jövőre
A lóról leesettnek ápolás szükséges, a tevé ről leesettnek ásni (temetni) szükséges.
A szerencse, nádszál könyen törik! (M.)
Kí az esőt kíméli, sokszor vízbe tapos. (M.)
Magasról nagyot esik az ember. (M.)
Barátság. ''
A barát a veszedelmes időben ism< rte tik fel.
A ki a tevehajtóval barátságot köt, annak az ajtót nagyon kikeli nyitnia.
Éhessel ne légy barát; az mondja, nem eszem, pedig hasát hizlalja.
A baráttal egyél igyál ; de (adást-vevést) kereskedelmet ne üzz.
A milyen a szappan olyan a mozsdó. Kí aljas emberekkel frigyre lép, tűrnie kell ezek durvaságát. (N.)
Addig barát, míg enni lát. (M )
Az élósdiektől óvakoduí kell. (W.)
Azon tapasztalatból, hogy pénzdolgában megszün minden barátság.
Szeretet.
Szeretőnek Bagdad nem messze van, hogy kedvesét kövesse.
Ki a szivet szereti: az szép.
Egészen perzsiasan cseng. A szerelem nem ismer gátat. Az igaz szeretet nem érzi a munkát. Ki mit szeret, ha nem szép is, ked ves annak (M.)
(Vége következik.)
Vigasztalás.
Ha szivedet a titkos bu emészti: Legyél erős! s küzd le fájdalmadat, Siess a bánat gyilkának kitérni! '' Méreg gyanánt öl az — bár lassan hat.
Keress vigaszt barátság lágy ölében S bizalmasan tárd ki a kebledet; Kedélyed visszatér rózsás mesében ''
Lelked talán nyugodttá is lebet 1
S ha ment lészsz tná<- az éget? kínoktól Vad szenvedélyt ne hordozz kebleden, S biu vágyid, ha száműzöd magadtól: Nyugodt lehetsz! bu nem less élteden!
BUI8Z SÁNDOR.
előre fogjuk a heti mfi sorozatát közölni. F. évi okt. 22-én színre került: „Egy magyar huszár káplár Bécsben." Vigjáték 5 felvonásban. Irta : Costa Károly. Fordította: Huszár Imre. E kü-lömben is kedélyes darab de a még inkább sikerült előadás, alkalmat szolgáltatott a társulat egyes tagjainak, hogy Őket a közönség megkedvelje s tömeges pártolásban réssesitse. Sümegh közönsége kedvelője a vig daraboknak s ha ehhez ily tagok köz működése járuí, mint Halmay, Rajzné, Balog Árpád akkor bátran hívhatjuk fel vidékünk figyelmét a jelenleg városunkban időző társulatra. Mielőtt át térnénk a részletesebb ismertetésre megmondjuk a másként hű szerepében volt István káplárnak, hogy máskor kardbojtját ne felejtse a kaszárnyában, mert a kapitány könnyen észre vehetné. Van még a társulatnak több jeles tagja is, kikről jövőben. Kedden oktober 28-án adatni fog: »Oh esek a férfiak !a csötörtökön 30-án „Veresbaj u" szombaton nov. 1-én „Boldog asszony templom harangozója* vasárnap 2-án „Magyar fiuk Boszniában.«. C....
— Bellatincz okt 21. 1879. tekintetes Svastits Benó szeretve tisztelt alispánunk a közvetlen szomszéd Stajerhonban kiütött marhavéss alkalmából a Maramentében felállított őrtelepek személyes megtekintése után tegnap este Nagy József járásbeli szolgabiránk kíséretében városunkba érkezett és t Szirmay József helybeli tiszttartó ur ismert vendégszerető házában szállott meg, a honnan szem leutját folytatandó ma korán reggel ismét elutazottt — Adja az ég, hogy a buzgóságáról, erélvéről, és tevékenységéről ismert nemes férfiú fáradozásait a kívánt siker koronázza, mert ha az idei silány aratás után még a mondott csapás is meglátogat bennünket, akkor aztán csakugyan mint az itteni köznép mondani szokta „fertig" vagyunk, és a legnagyobb in ségnek nézünk elébe.
— Sümeghen hó elolvadás után sietnek a szőllőa gazdák a fön maradt fürtök le szede-tésével; a termés ellen panasz niucs, a must több fokot mutat a tavalyinál, e szerint minősége is jóbb! Német atyafiak hordják már nagy mennyiségben városunkon ke-észtül az uj bort; egy közölük e hó 21-én szerencsétlenül járt; megbokrosodott lovai keresztül vonták testén a szekeret, azonban szerencse a baj között! ki állolt fájdalom mellett ő maga épségben maradt.
— Egri sorsjáték. Föl kérettünk a következő sorok közléaérei Eger város sorsjáték-bizottsága, miuthf gy már csak néhány napválaszt el a sorshúzástól, mi változhatlanul november 1 -ére van kitűzve, tisztelettel felkéri « nagy közönség mind azon tagjait, kik az egri sorsjegyeket megtartották, de azok árát feledékenységből, vagy bár mi okból még be nem küldötték, hogy számláikat a legrövidebb idő alatt rendezni s a pénzküldeményeket egyene sen a sorsjáték-bizottsághoz czímezve, a kísérő levél számlaszám világos megjelölése mellett postautalványnyal, vagy pedig ha levélben ugy a postadíj visszatartása mellett portómentesen megküldeni szíveskedjenek. Kérjük ezt annál inkább, hogy a sorsjáték bízottság azon kellemetlen helyzetbe no jöjjön, hogy a játékterv 7. és 8. pontjai szerint legyen kénytelen eljárni. De midőn ezt kérjük, a közönség kényelmére, de szon körülményre való tekintettel is, hogy mindig tetemes (10.000)számlánk van kiegyenlítetlen azon csupán a nagyban elárusítókra nézve megállapított kedvezményt, hogy küldeményeiket e hó utolsó napjáig postára adhatják, az egyesekre is kiterjesztjük. A sorshúzás november hó 1-én Egerben a városház tanácstermében történik. Megrendelésre sorsjegyekkel még mindig szolgálhatunk, és posta fordultával szolgálunk. Eger, 1879. október 19 én, a bizottság nevében Almássy Félix b. elnök.
— Rövid hirek. Liszt Ferencz január közepén jő Bpestre. — Öorcsakov hg. lemond állásáról. — Spanyolországban az árvit pusztít.
— Eugénia excsászárné a zuluföldre készül, hogy imádkozzék azon a helyen, hol fia elesett.
— Királynénk Renz lovardájában jelen volt mult szerdán. — Topali C. D. trieszti nagykereskedő öngyilkos lőn. — József fhg. 500 frtot adott a serajevoi tüzkárosultaknak. — A kis lutri nyereményeire 10% adó vettetik. — A szegedi színház nov. 3-án megnyilik. — Moór mellett okt. 17 én 3 ember megfagyott. — Bosznia és Herczegovina polgári kormányzója Kussevics főispán lesz. —• Gr. Andrássy Nyitrán lép fel követül. — Liszt Ferencz okt. 22 én volt 69 éves. — A jberényi izr. templomot kirabolták.
Ki nyert?
Prága okt. 22-én 7, 50, 46, 67, 54, Lemberg „ „ 16, 24, 65, 80, 63, Sieben „ „ 22,24, 32, 64, 44.
Irodalom.
(E rovat alatt megemHtett munkák Nagy-Ka* nissán Wajdits József könyvkereskedése által megrendelhetők.) , ■ . ;
— Mehner VUmot kiadásában megjelent a „Magyar szabadságharca történetének 11—15 füsete. Irta Vargyaa Endre. Ára füzeten kínt e képes vállaiatnák csak 20 kr. — Ugyancsak itt megjelent „Képes Családi Naptár« első évfolyamban, szokott naptári résseken kívül közhasznú, s mulat+ató közlemények a számos szép kép tartal masitja. Szerkesztése ügyes kézre mutat. Ára igen olcsó: 60 kr.
— Abafi (Aigner) Lajot szerkesztése és kiadáaában megjelent a „Figyelő" októberi fű sete igen érdekes tartalommal. Ára 1 írt.
Vegyes hirek.
— A Ferencz József czimü budai keaerü-viz forrásra vonatkozólag a „Neues Pester Jout. nal« székesfehérvári kiállítás levelezője a következőkot ifja: A Ferencs József keserűvíz forrás szám szerint (graphicus) összes állítást közöl melyből látható hogy ezen forrás évenkint közel egy millió palaczkot küld szét, és hogy évról évre jobban terjed egyes orsságcsoportokban, mennyi re hatolt mindinkább nyugat felé s ma már New-Yorkban épen ugy található,mint Indiában. A budai keserűvíz források otthonában pedig Budapesten és Bécsben oly nagy mennyiségben találjuk ezen forrás vízét elterjedve, hogy az erélyes és értelmesen eszközöl szétküldéstől illet, igasga tósága legfőbb elismerésünket meg nem vonhatjuk. Első sorban minden esetre ezen forrás vicének példásan gyors elterjedését kell kiemelnünk mely a forrás terménye jelességének köszönhető — mert valóban egyetlen egy kísérlet is elég, valódi gyógy értékének fölismeréaére, meg akkor is hanem nyilatkoznának mellette ajánlataikkal oly earopai tekintélyek mint Leube tanár, Er-langenban Bámberger bécsi Gerhard würzburgi, Immerman bázeli, Korányi budapesti, Kuss-maul strassburgi klinikai tanárok a keresett nő orvosok és tanárok Braun. Fernwald Károly Bécsben. Seangoni Würzburgban, Spiegelberg Boroszlóban, Zweífel Erlanganben, híres orro-sok mint Mussbaum vezérorvos, Gietl kir: testorvos Münchenben, Varrentrapp a német országos egészségügyi hivatal tagja Frankfurtban Clo'' fctta tanár Zürichben, Landenberger orvosügyi főtanácsos Stuttgartban, Meynert, Leidesdorf, Bóhm Lorinser Bécsben s üebhardt tanár Budapesten. Nemcsak a párizsi akadémia és a bécsi által, kórházzal egyeuraugu kórházak, hanem a cs. és k. birodalmi hadügyi minisztérium, a katonai kórházak jelentése nyomán, elismerték ezen viz kitűnő gyógy hatását. Azm eredmény, melyet a szétküidő igazgatóság 10 évi működése alatt elért egyúttal a hazai ipar eredménye ís, melyet a kiállítás biráló tagja az által, hogy arany éremmel tüntették ki, még mindig nem-tüntették ki túlzottan.
— A Bosniából hazakerült bakának áll most a világ. Van miről beszélni elkezdve a pénzváltó bosnyák aranyaitól a piszkos bosnya hölgy gazdasszonyi remekéig, a „lángosu-ig, — Nagyokat mondanak a fiuk, és sokszor ugy haránté kosán ugy elütnek as igazságtól, hogy a jámbor hallgató fantáziája megakadva kétség geskedni kezd. Egy dologra nézve azonban valamennyi viszszatért katona egyformán nyilatkozik : drága az ital. — Lőre borok literjét 30—40 krajezárért mérik, s még a pálinkafé-lél^nél sem áll szóba egy hatoson alól a bosnya. Most. hogy az utak készen vannak, s az élelmes szállítók elláthatják czikkeikkel a tartományt, némileg enyhült a drágaság, de azért bizony — mint a bakák mondják — keveset lehet megtakarítani ma is a lőhnugbóL — As időjárás most épen a szeszélyes saísonban van ; egy nap túlságos hideg, másnap erős meleg. Az egészségi viszonyok, mint értesülünk kedvesők.
Szerkesztői üzenet..
3690. &. FI. A becses értesítést igen köszönjük. Nem siettünk. ,
3691. Njritra. Sajnálatunkra azon szám teljesen elfogyott. Általában kiadónk kevés feles példányt nyomatút Azért jó előfizetni. «
3692. Bpest K—s szüreten van Rajkón. Azért nem felel.
3693. L A jelzett paszust ki fogjak hagyni!
3694. Sz. Bécs. Sok szerencsét és boldogságot. A meghívást köszönjük, sajnáljak, hogy sem vehetünk részt.
3695. II. BpesL Közöljük.
3696. K. L. Tihany. Kószönet a szíves figyelemért.
TIZENN YÖLCZADIK ÉVÍ''OLYAM
ZALAI KÖZLÖNY.
Piaczi árak.
100 kilof. axámitva. Győr: Bánáti buza 14 10—14.30. győri buza 13.20—13.60. Rom 9 20.—9 40. Árpa (cleségre) 7.50 —7.80. árpa (serfőzésre) 9.30—9.50. Zab 6.10-6.30 Kukoricxa 6.50—6.65.
Badapest: Buza U 45—14.70. Rozs 9 50—9.80 Árpa. 6.50—7.— Zab 7 20-7.80 Kukorica 6.85^7.— Bécs: Búza 14.60—15.50.* Roz»^ 10.40—11.— Árpa —.---- Zab 7,50 — 7.70 Knkoricza 7.60—
«5 50 _
Pées Buza 1160--12- Rozs 8.--8-20; Árpa
7____7 40 Zab 6 50 —6 70 Knkoricza 6 80 —7 50
Szombathely: Bn*a 13.40—13.60 Rozs 8.40- 9.60
ff-__8 80. Zab 6--6.20.Knkoricza 6''20—6 40
Veszprém: Buzal3.50-14— Rozs 850-8 80 6.30— 7 90 Zab 6.30—6 RO. Knkoricza 6 40—6 60
Mohács: 12.20—13.—. Roz* 8.--8 50.''Árpa
7050—8.10 Zab 5.80—6.— Kakoric*a 5.--5 25.
Székesfehérvár . Bnza 13 50—14 - Bors 9 50 10 25 Árpa 7-30—-8-60 Zab 6 40—6 50. Kukoricza 6.50 —7.—. •
Keszthely : Buza ''.0 60—12.— Roz* 8.--
8.50 Árpa 7.--7.40 Zab 6 9Ó-6.25 Kuk. 6 20-6.50
Sömeflh: Baz* 11 50—12 — Roz« .-8—.8-50. Árpa 6 f>0—7 —. Zab 5 80-tí— Kuk. 5.20—5.30
Zala Eoerezefl : Buza lO.iK)—11 80 R..m 8 —
8 70 Árpa 7.80-8.- Zab 5 80-6 lu Kuk 7.9 >-810.
Soprol: Buza 14.48 —15 50 Rox» 10-50.—1.1— Árpa 8 80—9.50 Zab 6 30 — G 60. Kukoric -/* 6 50-7.
OKTOBKR»áfrl«W.
& y''i
Árpa Árpa
V a H u I I Hl © 1» « t r e II d.
A buda-pesti időmutató óra szuriut, indul K«i»iz»nr«>l Vonat hova:
Btám <>r;l Pere. Idő
205 Es*/k, !tohár«.rl>.imb''ivái * Kiinoí»,« 4 48 reggel 215 . . . . '' * 30 délut. 2l2 Buda-Pestr?................4 58 reggé
202 . ...;..- • 2 «5 ¿élűt.
204 * ... . 11 30 estve
213Béc»be (Szombathely, Bé«-* Ujhely Mél5 8 re^e!
301 „ .........H 48 .estve
315 Sopronba ........ 3 38 délut.
303 Triestbe ¿8 Prágerhofou keresztül
Grácz é< Bécsbe...... 4 58 reggel
iJOl Triestbe és Prágerhofon keresztül
(irácz és Bécsbe...... 2 47 délut.
Érke/Jk Kanizsára
honnét:
216 EszAk, Mohács, Dombóvár s Fiumébél 1 41 délutl
206 , „ , 11 11 estve
203 Buda Pestről........ 4 20 reggé-
201 .,......2 § délut
211 „ ... .... 9 44 estve
314 Bérah&l (8*omhath. Bécs-Uj hely )frlől 10 27 estve
302 „ „ „ „ * 5 reggel
163 Ropronyból......11 53 délel
214 Bécahől Grácz, Marburg Prsgerhof
fel51 ..........4 12 reggel
202 Trieaat- íi Bécsből Marbnrg, Práger -
hof fel51.........1 21 délnt.
204 Trie«t- és Villachbél Prágerhof felől 11 — estve Marburgh» caatlakoná* VilUrh é* Francesfestből
9 „ . Kiam-*sfestből
\
tf
O Oh
N H
M
J
P
I—I
Sq
Felelős szerkesztő: BátOrfi LajOS.
Keskeny
útifű-mellcznborMt,
a tüdő és mellbajok, köhö?&s fojtókohőgés, rekedtség és tüdökurnt biztos gyógyszerei.
A frméMrt álul * nenvedú ctnt>" rU«?<: jtrári Icrrmtclt mr-bcc«cűthctlro krAwnj ulifil »¿oo moc olJiK M nem cjnritotl titkot fujUlj« mAcában, mlarrinf a c«V* •''» Irjfeeö rendurr cyul''adt nyúl hirt rajára xaUi azonnali cyor» . cnyhitó h-ti. nrakorlá»4rat az IMrt''» beter tzrrvck ryócvuliWai minden wkintct>.cn lebc
tüle-r r:.~..-t(tf.
Xtbtun pyármánynn-knái u c/akor r átifuböR liuU krüt kezokedünk, ktUünú.i ŰCjelemU ajanljuk hat«iaAc>Ur bejegyzett Ti''iJjecyBnkrl »a dohom« , Utó aliirásuakal, mert c.ak ezek ig-*zoljak unnák ^tódi»^«*.

cs. k. szabadal gyárosok Bécs, Wieden, Allegasse 4&
Kaphatók -.pPragor Béla gyógvszt. N.-Kanizsán Kálivoda J. IvCtenyén Kis A. gyógysat. A.-Lendván Dorner K''aj. vas- és fdszerkereskedésben Sümegben-Werli M. gyégyszt. Kaproncsán és IdSs.b Mozelt F. Vasváron Hollésy József E. gyógysz< rtárában Z»la Egerszegen. ivőG7 40—60}
Sehaidt Victo? & fiai,
azahndal ^v&rosok R^H U''iíjcn ill.«.». Ait
HALLATLAN OLCSÓSÁG.
WAJDITS JÓZSEF
könyv- és papirkereskedésében Nagy-Kanizsán következő tárgyak
iV feltűnő leszállított árért kaphatók.
u, m: mindennemű iró, rajzoló, és levélpapírok, borítékok, rajzeszközök, iró, rajzoló, valamint szines czeruzák, bel- és kültoldi ruggyanta, (gumi) fekete, szines és ruhabeiró tinták, veres és szines peesétviasznk. parafa, fa- és csont tollnyelek, bel- és külföldi irótollak, rajzdeszkák teljes kiállítással, három szeg és szegmércfk, iró- és rajzminták, köszöntő kártyák és papírok; fehér és fekete fajzkréták. festékek egyenként, valamint dobozban, ecsetek, notizkönyvek, különösen figyelmébe ajánlom a hallatlan olcsóságot. Kővetkező 10 czikk egy diszes dobozban elhelyezve, úgymint ls 50 iv levélpapír. 2. 50 hozzá illő levélboriték. 3. egy teljes doboz kitűnő aczéltoll. 4. három tolltartó. 5. három igen jó irón. 6. egy vonallap. 7. egy lap szivópapir. 8. egy nagy darab pecsétviaszk. 9. egy törlőgumi. 10. egy szép jegyzékköny v arany nyomattal. Ára összesen Bécsben 1 frt. és 5 kr. és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedésében csak 85 kr. 10 angol levélpapír 10 borítékkal egy szines csomagban ára csak 15 kr. nagyobb 20 kr. szines monogrammal 25 kr., levélpapírok dobozban 40 kr. feljebb minden nagyságra, barna gyászpapirok, 50 gyász-
papír és boríték dobozban 1 frt 60. 2 frt. . ■
Nyomtatványok nagy raktára.
lelkészi-, községi-, ügy védi-, jegyzői-, bírósági-, kereskedelmi- és iparüzleti-nyomtatványokat; továbbá éf lapokat, árjegyzékeket, névjegyeket, meghívókat, körleveleket, gyászjelentéseket stb. stb. Pecsétviaszk Különlegesség, (Specialitat) ya kilo pecsétviaszk csak 40 kr y2 kilo finom csak 70 kr. (egyedül csak nálam kapható) továbbá
disz pecsétviaszok 1 frttól kezdve 4 frtig. írónők 1 Dct. finom irón irodák számára 22, 33 és 70 kr.
Tinták két liter egy üvegben csak 60 kr. egy liter 35 kr fél liter csak 25 kr.
Irodapapirok 500 iv iroda papir csak — — — — — — — — 1 frt 70 kr.
500 iv „ finomabb — — — — — — — — 2*20 500 iv finom y2 miniszter csak — — — — — . — —
500 „ „ „ havana ''„ — — —
egész dobozban (144, tollal) 50-tól kezdve feljebb
Postai megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek.
Réztoll
3 frt.
4 frt.
5 frt
tisztelettel.
Wajdits József
Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptnlajdonos Wajdits József gyorssajtóján.
Utaztatott 1867-ben Parisban! Fehér mell-Syrup
G. A. W. Mayertől Boroszlóban ós Bécsben
Bizony itváuy
Hakeborn, Egein mellett,(Szászország) márcz''iis 12-én 1872-Az 1H06 6» 1870/71. hadjáratok folytán már hossEahb idtt óta tüdtthnruton szenvedtem; — a G. A. W. M a y o r - féle fe-^é r moll.s''yrup többszöri használása állal ezen hajtél tökéletesen megazHbadittattam és sz említeti szert bárkiuek in jó lel-k kiiamerettel ajánlhatom (755 V1II. 4_*)
> TAUBENBOTH F.
„ Valódi minőségben kapható: U.-Kanissán, Práger Béla gyógy-
gzortáráhau.
»

Hirdetmény.
Alulírott Eger Aracani családi közbirtokosság által köahirré tétetik miszerint aa Eger Aracsai kétségben levő két kocsmáját hozzá tartozó szeszoa ital mérési joggal együtt három egymás után kővetkező évre haszonbérbe atjja és pedig:
Az 1880 ik évi april hé 24 Ifi! e^z 1883 ik évi april M 24-ig. (942 2-3)
Az árverezés meg fog tartatni <» f. é. november hó 23 án. As árverezni kivánók azon .Üflre esenneJ meghívatnak. As árvesési feltételek bármikor tek. CSruncr Ern5 urnái megtekinthetók. Kelt Eijer Aracsán, 1879. oktober 16-án.
(Jruner Ernő,
birto * ossági pénzkes elő.
P o szállítás
Moll A.
gyógyszerész, cs. kir. udvari szállítónál, Bécs
Tuohlaubeu.
Rnktár a« állnni minden hírneves gyógyssertárában vagy fűszer-kereskedésében. Raktár nélküli helységekben magánügyének n.tgyobb megreudeléseknól meRfelelfl árleengedésben részesülnek.
A t. cz. közönség kéretik határozottan Moll-féle készitményt rendelni (s csak olyanokat elfogadni, melyek saját óvjegyem és aláírásommal vannak ellátva
i ii ——
Rsktárak: Nagy-Kanizsa Práger Béla gyógysz. Rosenberg Ferencz Fesselhofer József Rosenfeld Adolf. — Zila-Egerszeg .Gyógyszertár a szent lélekhez". — Barcs Dorner 8. Csáktornya Gönos L. v. gyógyszerész Kaposvár Kohn J. Schróder Sándor gyógy. Th. Keoskéssy gyógy-Kapronoa Werli M. gyógy. Kőszeg Csacsinovlcs Ist. gyógy.*KQttfil Ist. gjúgy. Keszthely Scblaifer A. Wttnsch F. Körmend Ráta Ján. Szombathely Pilllch Ferencz gyógy. Sopron Mesey And. gyógysserész Bánok. '' ssent.Qyörgy A. C.''Flblcz. gyógy. Zagrab Mlttlbach S. gyógy. Ifjalmaa-hoz gyógy. Szalónak Schvarez Gusztáv gyógy. (765 4i—62)
CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL. "OT
9 A legmct(bixhatóbb önsi''gélysíl szere a szenvedő emberiségnek pl minden belső é'' külső nyullsdásnál, a legtöbb betegség ellen, min. dennemü sel<csUlés«<k, fej-, fül- és fogfájrís. régi sérvek és nyilt sebek-rákrokélyek. üszfik. szemgyalladás, mindennemű bénulás és sérülés stb, th. ellen.
Üvegekben használati utasítással együtt 80 kr. o. ó.

NAGT-KA!aZ84,1879. oktober SO-án.
]«géBt
y fél é''
■ I
negyed érre 2 „
Epy «»ám 10 kr
¡1
Hirdetések
6 hasábos petit»orban 7, másodszor 6 • mindsn további «őrért 5 kr. fíYILTT ÉRBEN
.¡''•őrönként 10 krért tétetnek fel Kincstári illeték minden T|egyea hirdetésért kűlOi % 30 kr fisetendS.
Tiiennyolesadlk áTfolra*.
li
anyagi rácáét XBelS kömlemányek padig • kiadóhas béMMtff
NAGY- KAHIZ8 A WlMlKlfcAi-
Bénaaatedso lévaiak, iaaisrt ssi
el/
különf ''-1
előbb:
I KÖZIjOX ___
kereskedelmi a iparbauk«, »n.-kanlxaaí takarékpénztár«, a »zalaia egyel általános tanitótes
N''-Kaniznavéro« helyhatóságának, »n.-kanizsai önk. tűzoltó-egylet«, a „n.-kanizaal _
tület", a „n.-kanizsai kisded-neveló egyesület", a »soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanízsai külTálanztminya" a több megyei és városi egyesület Wtataloa értesiUje.
Helenkiui kéiszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap«
Általános közgazdászat! helyzet
(Folyt és vége.)
Csak attól tartunk, hogy ezen törvényjavaslat a törvényhozásban számos niegtámadtatásnak lesz kitéve, és hogy ha törvényerőre emelkednék, a birtokos osztályt még jobban sújtani fogja, mint a közmunka leszolgálásának eddigi módja ; ugy szinte attól tartunk, hogy addig mig a "megyei utak gondozása a megyéktől teljesen el nem vonatik, a közlekedési utak állapota ezen törvény alapján javulni nem fog. legalább nem annyira, mint azt a .jelenkor forgalmi érdekei igényelnék.
TényJeges javulüst e tekintetben a •kamara szinte csak az összes közutaknak állami kezelésbe való átvételétől vár.
Legkevesebb figyelem íordittatott eddig Magyarországban az olcsó vizi utakra, pedig a viszonyok e tekintetben igen kedvezők. A Duna és részben a Tisza az egyedüli folyók rendezett hajójárattal, de ezek is csak annyiban, a mennyiben a természet arról gondoskodott; emberi munka még nagyon keveset tett.
E tekintetben csupán a Dunán való hajózást Pozsony és Komárom közt ne hezitö akadályokra, a gyakori elfövénye-sedésekre, az előforduló partszakadásokra, (-fS — a mi leginkább tanúskodik — a Dunának a Vaskapunál, ugy az Orsova alatti zuhatagoknál már régóta óhajtva várt, de mindeddig meg nem kezdett sza-lújyozásár^kell utalnunk. ,
Az állam pénzügyi helyzete az utóbbi években nemcsak hogy nem javult, sót 1878-ban Bosznia megszállásárakivánt nem jelentéktelen költségek folytán határozottan roszabbult.1 A nálunk
megállandósult hiány ezen költséggel még szaporodott, és ekként az egyensúlynak az állami háztartásban leendő helyreállítását még az esetben is, ha reánk a külügyi politika terén kellemetlen uj és költséges meglepetés nem várna, számos évre elhalasztottnak látjuk.
De ha áz állam pénzügyi helyzete szomorú is, ugy még sem kétségbeejtő. A javulás nincs kizárva; hogy azonban az bekövetkezhessék, kell, miszerint a kormány részéről a nép adó képességének emelésére, az anyagi jólét fölvirágoztatására komoly akarat forditassék.
Az államháztartásban! egyensúly nemcsak az állam hatalmi állásának féltékeny megóvása és az adók szaporítása, hanem lényegileg a közgazdászati életnek buzgó s okszerű ápolása, t. i. az össznépesség kereset képességének emelése által állitható helyre. Kellene tehát, miszerint bátorsággal nagyszerű fordulat kezdeményeztessék, hogy átható reformok által a gazdászati életnek szunnyadozó ereje felélesztessék.
Az adóteher általán éreztetik. A kereseti- és jövedelmi adó szabályozására misem történt. Ezen adók felebb emeltettek ugyan, de az egész adóügynek egyidejű reformja elmaradt. A rcgale-java-dalmak megszüntetését czélzó törvény még mindig óhajtva váratik.
Az. uzsora korlátozó törvény daczára veszélyes kórként dühöng, és számtalan
családot tönkre tesz; áldozatait a társa-'' *
dalom minden rétegében keresve és találva. E tekintetben csak az Összes hitelügynek általános és hathatós reformja fog segélyt nyújthatni.
A hiteiügy terén az 1873-iki vál-
ságnak utóbajai még mindig sajnos módon érezhetők. Ezen Tálság óta azon vállalatok, melyek banküzletükkel a tőzsdei üzletet összekapcsolták; a közönség bizalmát nagy részben elvesztették, és minden bizalom a takarékpénztárakhoz fordul. A takarékpénztárak betétei 1875 óta kamarai kerületünkben 30,286,975 frtról 39.153,916 frtra, tehát 8.866,959 frttal szaporodtak. Habár ezen számban kamarai kerületünk lakosságának tekintélyes tőkéjét látjuk, ugy mindazonáltal a takarékbetétek nevezetes szaporodását nem vehetjük a népvagyon hasonmérvü növekvésének, hanem azt inkább a vállalkozási szellem teljes elbénulásáuak és a bizalom csökkenésén! k kell tulajdonitanunk, a közönség mindenütt veszélyt és veszteséget gyanitván, minek folytán pénzét a takarékpénztárakban helyezi el. Ez a tőkeforgalmat megakasztja, mi alatt az összes termelési ágak szenvednek, A takarék- és hitelegyletek, melyek hivatva lennének, mint hitel közvetítő intézetek kereskedelmet és ipart támogatni, rendeltetésüket félre ismerik, miután hivatásoknak inkább spe-culativ mintsem gazdasági részét teljesitik ; ezenkívül ez egyletek elhibázott szervezettel bírnak.
A kamarai kerület közgazdászati helyzetének általános fejtegetése, mint az 1878. évben mutatkozott, az előzmények szerint nem nyújt örvendetes képet, miután a gazdászati élet minden terén tespedés uralg.
Mindamellett a letelt év több fontos, Magyarország és a monarchia másik fele közt fennforgott viszonyok tényleges rendezését hozta, mit szívesen hajlandók vagyunk a jövő mélyében rejló bizonyta-
lanság daczára, a jobbrafordulás örrende* tes jelenségének tekinteni. 1
Az 1878. éri XX, törvényezikk szerint a monarchia két fele kfeti vám- 6b kereskedelmi szövetség, mely 1876-ban felmondatott, hosszas tárgyalás és súlyos küzdelem után, ismét beczikkelyeztetett oly módon, hogy mindkét félnek államterülete 1878. deczember 31-ig egy ván-és kereskedelmi területet képez, melyet egy közös vámhatár vesz körfll*
Az 1878. évi XXI. t. ez. az osztrák-magyar vámterületnek hosszas ős beható tárgyalás után megállapított általános vámtarifáját tartalmazza.
Végre ugyanez évben megalkottatott az osztrák-magyar bank, melynek a XXV. törv. czikkben foglalt 10 évi szabadalom
adatott.
Ezen kamara mindenkor az egységes vám- és kereskedelmi terület fenntartásának buzgó s őszinte szószólója volt, miért is annak újbóli létesítését annál nagyobb örömmel üdvözli, mivel csak ekként látja biztosítva a monarchia gazdászati életének sikeres fejlődését Hazánknak belvi-szonyai, a gazdászati szervezet minden egyes része ezen főfontosságu ügynek elintézését követelték.
Az nj vámtarifa, a benne foglalt egyes tárgyakra nézve finaacziális tekintetből megállapított jelentékeny tételei daczára, lehetővé fogja tenni, hogy kóláitokkal a monarchia termelése és fogyasztásának inkább megfelelő vám- és kereskedelmi szerződések köttethessenek.
Végre a bankkérdés megoldásával az országnak nj bankfiókok felállítása és a fennállók megfelelő ellátása által uj s ol-
TÁRCZA.
Sümegen.
(Október 4.)
Iam>''-t, ismét látlak tehát Kedveseim benneteket! Hangotokat újra hallom S félve kérdezgetem, vájjon Mindez talán álom lehet.
Mert amikor elbncsnzánk
— Bégen volt az, nagyon régen! — Mem hittétek, bogy a ,,g y e r e k"
— Kit annyira szerettetek — Valamikor visszatérjen.
Nem hittétek, hogy valaha
— Mint ma borongós délután Nem is várva itt teremjem
S elmondja, hogy Badjon isten" Édes anyám, édes apám.
De visszatért, mert közétek Vonta egyre szive vágya. Hisz csak itt érzi köztetek Azt az édes szeretetet, Mely mint nap ragyog reája.
Körülfogtok, kérdezgettek: Merre hordott a végezet? Rövid kérdés, s a felelet? Bizony engem! még rövidebb: Megcsókolom kezeteket.
Arról, amit átszenvedtem Mért is szólnék, mért beszélnék?'' Hagyjak el 1 nem ssenvedek már, Tiszta előttem s határ 8 fölöttem a magsa, nagy ég.''...
Inkább ti ssóljstok nekem: Gondoltatok e néha rám? Mosolyogtok, a e mosolyban
Olyan édes felelet van .... Kérdezni ezt, hogy is tudám!
De mikor o!y önző vagyok, Ha köztetek érxem magam t Mert ti vagytok imádságom : Balga észszel azt kivánotn — Gondoljatok rám untalan
Csak ezért se tegyétek azt: Büntetésül feledjetek! Mert, ha agy less, engem úgyse'' Élnem mozdulok sohase Kedveseim közületek.
GARAY SÁNDOR.
Török közmondások.
Ford: Szukáts Lajos.
(Folyt éa vége) Önszeretet. Az ing közelebb van, mint a kabát (kaf-
tán.) - .
Egy, téves asámitáa Bagdadból viaasatér. Közelebb az ing mint a suba. (M.) Ki magát szereti a pokolba is elfut (M.)
Ellenség. Sok hangya: oroaslánt öl. Sok lad: diaznót győz. (M.)
Megelégedés. Ajándékba kapott ecset, édeaebb a méznél. Takarója szerint nyújtsad lábad. Legjobb aa ingyen. (M.) As ajándék a legkönnyebb teher. Addig nyújtsd a lábad mig a paplan engedi. (M. éa N.)
Adósságtól ment asegény jobb mint egy bej. A mai tojáa jobb, mint a holnapi tynk. Hogy ha a macska a májét meglátja éa el nem éri, ast mondja: ,Ma böjt van."
Olyan helyen hol juh nem találtatik azt szokás mondani a kecskéhez Abdutrahmán Taelebi. ''
A haazou : a kárnak testvére.
Jobb ma egy veréb mint holnap egy túzok. (M.)
Macskának kötél a kolbász, ha el nem éri. (M )
Azaz ugy csimeztetik mint egy fiatal ur, úrfi. —
A ki nagyon hajhássa a hsazont, testvérét a kárt fogja nyakon (N.)
A ,jobb" ellensége a „jő''-nak (N.)
Beaséd, szó, nyelv.
.Méz, méz" mondással aazáj nem leas édea.
Az állatot kötöféknél, az embert assvánál szokás megfogni.
Ha mind az késtől jönne, mi a nyelvtől, akkor minden koldus [Fakír] basa [AberJ lenne. Sok fUst, semmi pecaenye.
A nyelv nem bir csonttal, mégis eltöri a csontot
Erős ecset, aaját hordójának kárt tesz.
Édeskés nyelv a kigyót is lábossá a
földből.
Egyet (egyaser) mondj kettőt (kétszer) gondolkodj (rimea.)
Szólni esfiat, hallgatni arany.
A nyelv többet öl, mint a fegyver.
Ne néas a beszélőre, hanem nézz a mit mondott (beesédjére.J
Szavadnak embere légy«
Ülj görbén, beesélj egyenesen.
Besséddel nem leas Pilav.
Ssóval még ninca megtéve. (N.)
Embert ssaván, ökröt szarván. (M.)
Sokat ígér keveaet ád. (M.)
Ecsetes korsó megtalálja a dugóját (M.) Szép szóval sokra lehet menni. (N.) Egyet tégy, kettőt gondolj. Mielőtt tennél jó gondold meg aat (N.)
A nyelv jobban azúr mint alándsss. (M.) Szószerint a magyarban is. Egyike a legjellemsőbb közmondásoknak. Hason 1. 28 ik kösm.
Előrelátás éa eszköz. Ha valaki a fára mászik nem marad lent a földön a csizmája.
Előbb a asámsdás, azután a méasároa. Alvó kigyó nem lép a farkára, Alvó kutyát fel ne keltsd. A tárgy, minek szükségessége nem szükséges, egy napon majd szükséges less,
Aszal as emberrel, kit nem próbáltál meg, ne maradj együtt.
Megvénhedt róka nem fél a tőrtől. Sovány tyúkból soha sem less kövér lé. öreg pamutból nem less fonál. Üres abrak taríssnyával lovat megfogni nem lehet,
A hol a fogad fáj, tedd oda nyelved. Szamarad aöad meg előbb, azután ajánld as iatennek.
A ki a tűztől tél, óvakodik a füstöl. . A ki tndakosódik as meg máasaza ahegyet, a ki nem kérdezősködik, as utos marad.
A kilőtt nyíl nem fordul meg. .'' ■v Ason oknál fogva, hogy a láb mag. ne aé-rttljő n, éa ovakodáabóli hogy a csizmát ot ne lopják. :
Előbb a próbára astán birokra. (M.) Veasély elől térj ki. (N.) ( <
Ke tékosolj el aemmit (N.) Ismeretlen kutyának ne buad a farkát (M.)
tizennyolczadik évfolyam
csó pénzforrások nyittatnak, melyek az ország gazdászati életére termékenyítőleg hatni, ugy a gazdászatot, ipart és kereskedést snjtó bajok orvoslását hathatósan elósegiteni fogják.
Mégis legyen szabad, mint a letelt év fontos momentumát fölemlitenünk a''kereskedelmi "és iparkamrák képviselőinek; a kamarai főjelentések egyöntetű szerkesztésére kivánt szabályzatnak megállapítása végett eszközlött egybehivását.
A kamara ilynemű utasításnak kiadását már az 1874-iki fójelentésében kérte mondván;
„A kamarák fójelentéseinek és statis-tikai jelentéseinek azon czélja legyen, hogy a magas minisztériumnak a hazai üzleti életet feltüntető összjelentéshez az anyagot szolgáltassák. *
„Egyes kamarák jelentései csak alárendelt értékkel bírhatnak, mert hasonló üzletnemek, munkás-, díjazási- nyersanyag-beszerzési, ugy kelendóségi viszonyok stb. másutt is előfordulnak, és igy az egész üz-letnemról csak akként lehet öszképletet nyerni, ha valamennyi kamara jelentései egymással Összehasonlittatnak."
„Ezt elérendő, az egyes főjelentések egyenlően, az az: különleges utasítás szerint lennének szerkeztendők, mely azonban hiányzik."
'' „Ebben látszik rejleni annak oka, hogy eddig a magyar kamarák közül csak néhány készítette és terjesztette eló ezen fóje-lentést és igy is egymástól igen eltérő alakban. *
„Hogy tehát a kamarák fójelentéseibe olyszerü egyöntetűség hozassék. hogy azok & magas minisztériumnak az összjelentés szerkesztéséhez becses anyagul szolgáljanak, a főjelentések szerkesztését szabályzó utasítás okvetlenül kívántatik."
Az 1874. fójelentésben e tárgyban mondottaknak szószerinti idézete által csupán constatálni kivánjuk , hogy a soproni kamara már évek elótt, és általán a magyar kamarák közül legelsóbb felismerte a főjelentések szerkesztése iránti egységes szabályoknak szükségét, és hogy ha Magyarország gazdászati viszonyairól szóló öszje lentés létrejövő, ezen kamara ilyennek kiadását mái'' évek előtt czélszerünek nyilvánította.
És habár az utasításnak szoros követése tetemes nehézséggel jár is, ugy, hogy tőbbnemü magyarázatok még szükségeltetni fognak; mindazonáltal annak kibo&ájtását
ZALAI KÖZLÖNY
OKTOBER 1879.
A vén róka nem esik már a verembe. (M.)
Milyen a czél ós eszköz, olyan az eredmény.
Kinek foga fáj tartsa rajta nyelvét. (M.)
A ki a füsttől óvakodik, nem jut a tűzbe. — (M.)
A könnyelmű eltéveszti a czélt. (N.)
Nehéz az ellőtt nyilat vissza húzni. A kimondott szót nem lehet vissza nyelni. (M.)
Eszélyesség.
Vakok között, te is kösd be szemed.
Bár milyen országba mégy, annak szokásaihoz és szabályaihoz szoktasd magad.
Farkasokkal ordítozni kell. (N.) De ennél kiaé szebb formába öntve.
A mely kocsiba ülsz, annak dalát énekeld.
A szakái legyen fejednek áldozat.
Hogy ha Imám házába Baklava [bizonyoB édesség] be ment, mi közöd hozzá.
Kinek kenyerét eszem, annak dalát én zengem. (N.)
Inkább a szakált veszíteni, mint a fejét. (N.)
Ha nem éget, ne fujd. (N.)
Ne szólj, nem fáj fejed. (M.)
Tapasztalat.
A hal fejétől büdös.
Bejnek forrásából ne igyál vizet.
A mi a azemtóJ távol van, az a szívtől is távoL
Ki a pénz értékét nem ismeri, az adja kölcsönbe. ''
Üres kézzjl ha as ajtóhoz mégy, ast inond ják „Azúr alszik,* de ha ajándék van a kezedbe ast mondják „Tessék uram I" (azaz lépj be.)
Két (hajós) kspitány alatt a hajé megfeneklik.
Míg egy házba sok tyúk van, késón-virad.
As urnák tekintete (vigyásata) a lónak ápolás.
örömmel üdvözöljük és attól jövőben a magyar kereskedelmi- és iparkamrák tevékenységére nézve a legjobb hatást reményeljflk.
Nagy-Kanizsa, oki 26.
Közbiztonságunk tárgyában egy oly mos zanatról tudósítjuk olvasó közönségünket, mely-lyel közbiztonsági kösegeink alapos nyomozását tüntetik fel, különösen Raffay István csendbiztos tapintat«* eljárásáról tesz tanúbizonyságot
A történet a kővetkező.
Inkey László récsei földbirtokos urnák magtára f. évi oktober 9-én éjjel felnyittatván. Iván János előbb lnkey ur volt gazdája jelenleg bakónaki lakós és Ifj. Simon József által, midőn nevezettek a mostani hajdú által a tetten rajta érettek igen természetes, hogy onnét megugrottak, Simon József bundája ott maradt, a hsjdu a menekült tolvajok után lőtt, honnét szinte viszonzalul egy lövés dördült vissza.
A történt eset azonnal feljelentve nem volt, mii oktober 12 én Raffay István csendbiztos az őrjárat czéljából Récsén megjelent, hol tudakozódására van-e valami újság? lett értesülve & f. hó 9 én történt eseményről, azonnal a hely színére ment, hol a talált bunda neki felmu''ai-tatott és mint corpus dilicti bejelentve, a magtár mikénti felnyitását is betekintvén, midőn arról is értesült, hogy a tolvajok vissza lökést is tettek, mert a hajdú lövésére az ott közelben levő cselédek a színhelyre siettek, igy azok je lezték, hogy a lövés a tolvajok által mely irányba tétetett, a csendbiztos azonnal a jeizctt iranyba ment, hogy ott a iúvés folytán netán visszamaradt fujtást fellelhesse, tán majd ez nyo mukra vezet, sikerült is n"ki,egy a Dagobertus király történetét tárgyazó régi nyomatú papir darabot mint tüjúsul felhasználtat, fellelni, ezt mint a második bűnjelet felvette és magával vitte, ott azonnal tudatta, hogy a fujtást meg találta, és mivel s< m a hajdú sem a cselédek a tolvajok kilétét jelezni nem tudták, a csendbiz tos első ízben a nyomozást Miháldra tette át az ott lakó és a petendi pusztáról v. sz.-jakabi pusztáról tolvajlás miatt eibocsájtott Ivánovits nevű volt gazdához, hol azonban B-mrai nyomot nem talált, és mivél a biztosnál a jó madarak névlajstroma meg van, saját járásába kezdett puhatolódzani, elsőben is ifj. Simon József bakónaki lakosnál teljesített ház kutatást, tőle a bundáját kérte elő, ki azt felmutatni nem tudván szorosabb motozást teljesíteti, eközben talált egy jegyzéket tartalmazó könyvecskét, melyben több pont alatt 2182 kiló búzáról Ivánovita János ellen jegyzésével történik számadás arra nézve, hogy mikor mennyi buza adatott el és a pénz hogyan számol tátik el.
Miután Simon Józsefnek oly birtoka nincs, melyen a kérdéses mennyiségű buza megteremhet, de Ivánovits gazdájának sem ¡Bme.rheté el, igy a nyomozást Ivánovits ellen is kiterjesztvén ott elsőben is a fegy vert kérte eló, abból a fujtásokat kiszedette, azt a Récén talált fuj -tással össze hasonlitván kiderült, hogy ugyan azon Dagobertus féle történeti nyomtatvány da rabjából volt Ivánovits puskája magtöltésénél fujtásul használva, de ennek megmaradott ré-
Kéz kezet mos, két kéz az arczot mossák.
A kölcsönzés nevetéssel m»gy és sirassal jön.
Harapós kutya, nem mutatja fogát.
Étlenül lefeküdni sokkal jobb, mint adóssággal fölkelni.
Ki hamar megy, hamar fárad.
Azon a helyen, a hová nem hívnak, ku tyút és macskát találunk.
J Fején rothad a hal. (M.)
Nem jó nagy úrral egy tálból cser''esz nyét enni.
A mit a szem nem lát, a szív hamar fe-lejt. (M.)
Ezen tanács valószínűleg Armeniából jött. Nem az ajtó őre kell ezt vonatkoztatni, koránt sem, habár ennek is kell valamit jutatni, hanem arra, hogy az ajtókat miért őriztetik.
Sok szakács elsózza s levest. (N.) Sok bába közt elvész a gyerek. (M.)
Egy művelt török azt mondá nekem, hogy ezen közmondás a mi perlamenti tyúkjainkra is vonatkozható.
Szósserint a magyarban is, csak a bővítés hiányzik.
A kölcsön, fél ajándék.
Nincs rosszabb mint a kölcsön. (M.)
bzószerínt a magyarban. Jobb éhesnek lenni, mint adósnak. Ramadhani tapasztalat.
Hamar járó, hamar fáradó. (M.)
A tolakodók tapasztalata-
Jó tanácsot adhatnak, de jó erkölcsöt nem adnak.
Könnyű jó tanácscsal szolgálni, de nehéz azzal élni. (M.)
Udvariasság.
As udvarias, az udvariatlantól tanul ud-variasságot.
Milyen idős, ast csak a lóvásáron kérdezik.
sze Ivánovits tarisznyájában is felleletrén. fkét-séget sem szenved, hogy s tolvajláat ezek teljesítették, és mivel as öss elején ugyan esen magtárba az ablaknak kibontása folytán is behatoltak és mivel a tolvajok kesei közt talált jegyzékből az tűnik ki, hogy már 2132 kiló buza eladása is megtörtént, kétséget sem szén ved, hogy ezen tettesek okozták az egész tol-vsjlást, a tolvajok letartóztatva a bíróság bőrtönében várják érdemlett bQntetéz&ket.
A felhozott elő vizsgálat tanúságot tess a csendbiztos ügy buzgalma tapintatos eljárásáról, est azért látjuk jónak a nyilvánosság elé hozni, hogy lássa a közönség, mikép közbiztonságunk őreiül állított egyéneink annak betöltését teljesitik, és ezen kötelmük hely«-s megoldásával a nagy közönség el in in éréséi e számithatnak.
Majd ha jelen bünügy vé«;tárgyalása megtörténik lehetőleg annak lebonyolítását is közölni fogjuk annál inkJbb is, mert szeretjük hinni, hogy ez ügyben mások is érdekelve lehetnek.
___KUVÁTS.
Helyi hírek.
— A nagy -kanizsai társaskör ke be
lében az őszi ivad beálltával megkezdődött a mozgalom mind a szellemi, mind a társadalmi téren. - Mult számunkban már jeleztünk egy felolvasást, mint halljuk Töttösy Béla letenyei kir. jbiró ur is fog érdekes felolvasást tartam uti tapasztalatairól s mások is készülnek a tél folyamában felolvasás okra. A vigalomrendez'') bizottság is megalakult, elnökké gróf Hugonaj Kálmán, titkárrá Lovák Ede és pénztárnokka ifj. Fesselholer József választattak meg. A kör helyiségében f. évi oktober hó 30-dikán zene estély Horváth Luczi és Grünbaum zenekara közreműködésével, melyre kűlon meghívás nem küldetik szét, * tagok, ezt^c családjai s az általuk meghívót* vendégek részt vehetnek. — Folyó évi novemb. 22-dikére zártkörű tánczes-tély rendeztetik ugyan a kör helyiségeiben. — Elhatároztatott a jó nevéről ismert január 7-diki bálnak jövő évhen isméti megtartása. — Üdvözöljük a társáékor t 3 legjobb sikert kivánunk társas életünk emelésére irányzott törek véseihez.
— Nagy-Kanizsa város képviselő tes tületének kedden, okt. 28-áu tarolt ülése alkai mával az állami fogyasztási adót érdeklő pénz ügyi megkeresés terjesztése került eló. A városi tanács a n.-kanizsai kir. pénzügyőri biztossal évi 25.500 írtban egyezséget kötött, azonban a soproni pénzügy igazgatóságnak tetszett azt 28.400 frtra emelni s kijelenteni, ha a város ennyit nem ad árverés utján haszonbérbe fogja adni. Ilyesmi a törökök idejében megjárta, de alkotmányos országban egy kissé furcsa! A képviselőség, hogy a közönséget nyomorul*, időszakunkban a sok zaklatás és kellemetlenségektől megmentse, a basaiiag követelt nagy összeget is megszavazta, nehogy ujabb adóexe-cutiókat kellend tűrni az atyáskodó felsöbbség-től. — Nagy- és Kis-Kanizsa közti egyesülés érdemében egy kis pótirás szükségeltetvén, megadatott. Következtek a panaszok, t i. hogy a lámpák a vasút felé nem világítanak, hogy a piaczon az elővásárlást nem a közönség, hanem
Különös példa.
Szokás.
A szamárnak a nyereg nem teher. Bármily nagy legyen a mecset Imám a már tudattakat elereszti, [szétbocsátja a mit tanult.]
Tudja minden szamár maga terhét. (M.)
Férfi és nő. A ki férfi, az kenyerét a kőből is kihozza. A nő haja hosszú, az esze rövid. Tiz férfi közül kilencz anyámasszony. Kmber % talpán. (M.) Hosszú haj, rövid ész, (M.) Azaz legtöbbnél hosszú a haj, rövid az ész. Harag.
A ki haraggal fel kei, kárral fekszik I«?. Irigység.
A szomszéd tyúkja a szomszédnak ugy tűnik fel mint egy liba.
A rosz szomszéd a malaczot is disznónak nézi. (M.)
Háládatlan.
Az atya fiának szőlőt ád, a fiu az atyá □ak egy fürtöt sem.
Szükség A ki sajtot eszik, az vizet talál. Szükség tesz okossá. (M.)
Bukott nagyság. Ha a farkas megvénhedik guoytárgya lesz a kutyáknak.
A vén farkast a bárány is neveti. (M.)
Hiába való fáradság. Mit használ a feketének a szappany, a bolondnak tanács?
Kár a bolondra szép szót v«**tegetni. (M.) Restség.
A restnek minden nap „Veiram''-t.
a nyerészkedők tessik s igy mesterségesen felcsigázott ár uralg. Ez » jövő ülésen tágyaltatik, amaz pedig rendeletileg orvosoltatni fog. — ha fog. —
— A nagy kanizsai önk. tűzoltó egylet parancsnoksága ez évi nagygyűlését november hó 1-én délelőtt 9 órakor saját helyiségében tartandja meg, melyre a t. működő tag arakat tisstelettel meghívja. Tárgysorozat: Főparancsnok! jelentés, jelentés a segély alap állományáról szertárnoki beszámolás tisztikar megválasztása, jutalmak kiosztása, netánt indilványok. Kelt a n-kanizsai önk. tűzoltó egylet parancsnokságának 1879. évi oktber 25-én tartottülé sében. Knortzer György egyl. titkár.
— Gőzfürdőnkben ismét csak szómba ton és vasárnap, ugy egyéb ünnepnapokon lehet fürödni; a vállalkozó szellemű bérlők minden nap akarták, ho<*y gőzfürdő vehető legyen ; azonban a közönség réssvétlensége gátat vetett^; volt oly nap, hogy egyetlen egy fürdeni akaró sem,több napon pedig csak egy-egy jelentkezett.
— Arveré8 Zalamegyében: Ivankovics Ignács 2000 ftra b. ingatl. Csukoveczen (csáktornyai jbir.) decz. 16. — Spailer Béla 1000 ftra b. ingatl. okt. 30-án Díszeiben (tapolczai jbir.) — Brieglevica Lajos 19 340ftra b. ingatl. d''*cz. 22 en Zala-szent-Mihályon. — Vajda György 1517 ftra b. ingatl. Palinban nov. 24. — Marton György 1587 ftra b. ingatl. Eszte regnyén 110 v. 25. — Ifj Hokk József 401 ftra b. ingl. Nyirádon (Tapolcza) nov. 15. —
— Művészek hazája a nagy világ a ig) természetesen Nagy-Kanizsa is. Wilt Mária asszony a nagyhírű csalogány és Essipoff Anetté jeles orosz zongoraművésznő november 26 hu Nngy Kanizsán hangversenyeznek^ Bővebben később szólunk e nevezetes müélvről.
— Mindszent ünnepén, szombaton a felső templomban zené* mise lesz; a főgyran. ifjúság zenekara Kempter „Missa Angelica" ját adja elő.
— Dr. bémeth Antal győrtankerületi főigazgató ur okt. 26 án távozott körünkből. Heten tettek érettségi vizsgát, három közülök megbukott.
— Torony felszentelés. A Keszthelyen újonnan épült torony ünnepélyes felszentelése szombaton, november hó 1-én délelőtti 10és 11 óra közt történik. Az ünnepély*« szent beszédet főtisztelendő Kőváry Károly csornapremontrei kanonok,keszthelyi gy mnasiumi tanár-tartandja.
— Hevesniegye köztörvény hatósági bizottság« okt. hó 13 án, mint a lapok közlemé nyeiből tudva van, kegyeletes és hazafias ünne pet ült. E napon lepleztetett le ünnepélyesen a a inegye tanácstermében a haza bölcsének, D-iák Ferencznek nagy, olajfestésü arczképe. Ez alkalomból a megye főjegyzője, ZaUr József ismert köl''0 igen szép, hazafias szellemű beszédet moudott, melyben röviden vázolta a nagy hazafi életpályáját. Ez ünnepi beszéd egy nyomtatott példányát Hevesmegye közönsége Zalamegyó-uek is megküldötte. Jövő számunk hozza!
— Meghívás. A keszthelyi m. kir. gazd. tanintézet hallgatósága 1879. évi november hó 8 án a keszthelyi jótékonyczélu nőegylet javára az „Amazon" szálloda nagy termében zártkörű tánczkoszorut rendez. A rendezőség tagjai:
A restség könnyen-könnyen megy és az uton szegénységet talál.
Minden nap ünnep a restnek. (N.)
A restségnek szegénység a vége. (N.)
Nagyítás.
A füstbőli kimentésnél ne ess a tűzbe.
Ha mondják „Üsd* ! nem azt mondták, hogy „Usd agyon* !
A ki kis ároknál nagyot ugrik, földre esik (M.)
A rosz vége.
A róka végtére a szűcs fiokjaba kerül.
Nincs oly agg róka, melynek a bőre csávába ne kerülne. (M )
Reraénv.

A ki a reményben bízik, éhségtói hal meg.
Ki reménységgel él, ispotályban hal meg.
Hazug.
A hazugnak ereje, az emlékezetnek szol gálata.
A hazug mindenre kész, óvja a furfangos ész. (N.)
Türelem.
Türelemmel a savanyu szőlő Halwa, az eper levél atlos lesz.
Halwa, (arabszó) édesség a törököknél és görögöknél igen kedvencz.
Keserű a tű vés, édes a gyümölcse.
Fájdalom és barát.
Tüske nélkül nincsen rózsa, barát fájdalom nélkül.
Látszat.
* Zarándok köpenye nem teszi az embert dervise.
A zarándok köpeny (Shrim) ruhásat, melyet a mekkai polgár a bucsu előtti napon a szent városba való bevonulásra felvenni köteles. A pamut szövetből készült ruha két darabból

lf "
■ f 1**
J .
I.''
. I !!■".*
TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM.

ZALAI KÖZLÖNY.
OKTOBER 30-án 187».
lUlmi Béla. Klein Béla. Luperazbeck Lajos, Tomka Gyorgj, Géczy Árpid. Kugler Jáno*. Seregély István, Zichy Miklós Adaroetz Elek , Choschensky Miklós. Kozmovszky Ödön, Tury Lajos. Családjegy 3 frt. Személyjegy 1 frt. Kezdete 8 órakor. Belépti-jegyek kaphatók az intézetben 11-12 közt. Felüifizetések köraöne» tel fogadtatnak és hírlapig nyugtáztatnak". Fel kéretnek a t. hölgyek minél egyszerűekben megjelenni. A rendezőség tisztelettel felkéri mindazon családokat, kik meghívót tévedésből nem kapuk volna, de erre igényt tartanak szíveskedjenek ez ügyben a tánczkoszorut r-;n dezó bizottsághoz fordulni. (Óhajtjuk, hogy e tánczkoszoru, mely a még alig fél évvel ezelőtt alakult „nő egylet" javára rendeztetik, minél fényesebben sikerüljou. Felhívjuk Keszthely es vidéke közönségét a tánczkoszorun, a jótékony ezélt szíves figyelembe véve, minél számosab
ban jelenjenek meg,)
— A herczeg Batthyány-féle epületek
előtti széles járdák újra köveztetnek ; ez által a város szépítése jelentékeny lendületet vett.
— Az ujbtrr erejének már áldozata van a szentgyörgy vári szőlőhegyben; ugyanis mult szombaton este Ilnpics Ádám családos embert Farkas Zsupek János heves szóváltás közben kéasei oldalba szúrta életéhez; nincs remény. A tettes Csurgóra kisértetett.
— A keszthelyi m. kir. gazdasági tanin tézet segély egylete valamint az ugyanitt már pár év óla fennáíló „Deákkönyvtár ti?ztvise lói 1879—80-ik tanévre következőleg választattak . A segély-egylétnél: Semetke József, III. ev elnökké, Z*kar József II. alelnökké, Becakovszky Bóia III. év pénztárn-kka, Belenta Alb''-rt. II. év jegyzővé, Kapicsy Kálmán. I. év*, aljegyzővé, Cs-h Antal, Seidl Kálmán, Halmi Béla, Persa Sándor III od évesek, Ujváry Zoltán, Vargh.» .i. II od évesek. Csemitzky Gábor, Aaamecz E.ek ésSólymossy László 1 só évesek pedig segélyegyleti, bízottéi tagokul választattak. — A „Deái;«-könyv tárnál ° Garay Sándor. Ill-od éves, elnökké, Zakár József, II éves, fökönyvtámokká. Cseh Antal, III ad éves. pénr.tárnokkÁ Neszl Antal , 11-od éves. jegyzővé, Csemitzky Gábor és Solyiuossy László, I év. ulküuy vtánokokká, Becskovszky Be,a, Hoflfraan Béla, Schricker N. J''faul János"III-od évesek, Vargha N. Ujváry Zoltán II-od évesek Kílmáa és Ada meceN.I-sőévesek pedig b. tagokul választattak.
— Rövid hirek. Verse ezen 121 féle fajazőlőt állitotiak ki. - Dr. Pottyondy soproni ügyvéd bűnügyi végtárgyalása okt. 30-án lesz. —" Porrogon Hochreiter Ambrus és uejeTallián Etelka napokban tartották arany menyegzőjó-ket. — Léván a színház leégett. — Győr s Po-bonybúl a zuluföldre nagy menny iségü bab rendeltetett meg. — Hermann Ottó lett 68 szótöbb seggel Szeged II. orsz. képviselője. — Olaszország Kóz8k Sándora, Gasparone meghalt. — Bálint Gábor székely a török minisztériumban adófőfelügyelő lett 4500 frt. fizetéssel. — A
áll, és a jobb kezet mesztelenül, a fejet fedetlenül hagyja; a miáltal a fej nappal a napszur 3 nak, éjjel a meghűlésnek van kitéve. Istenfélő ájtatósságnak a jel képe. bár sokszor képmu tást rejteget. Egyáltalában a mekkai polgárok és dervisek neúi a legjobb hirben állanak.
A turbán fehérségére ne nézz, mert a szappant reá kölcsön vette.
Igazság.
Igaz szó keserűbb a méregnél.
Az igaz beszélőt az uj városokba űzik.
Szólj igazat betörik a fejed. (M.)
Török tatár féle.
A mint a török lóra ült, azt hiszi, hogy belőle bej lett.
Azon a helyen, hová török lép, nem nó többet fü.
A ki (ig.izi) török annak a város belseje fogház.
Vagy erőszak, vagy péuz, vagy elutazás a városból.
Végpusztulási értelemben. Kurd közmondás, kik sokkal kegyetlenebbek a törököknél.
A török nomád természetű, a Turkoman-nok ós Beduinok szószerint igaz.
Török kormányzat.
Ezzel befejeztük volnaSandeckignek becses közleményét és az ő általa összegyűjtött török közmondásokat, a melyekből az életre valóság, józan gondolkozás, és szellemi erő sugárzik. Már ezen száz és néhány közmondás után is ítélve, teljesen felismerhetjük a török nép szel lemét, a mely legkevésbé egyesztethető össze a barbáriassággal, szellemi betegséggel, ée erkölcsi romlottsággal, mint azt sok oldalról szeretik bizonyos körök hangoztatni. Beteges állapotok minden népnél előfordulnak, melynek magvait legtöbbnyire nem maga a nép, hanem vezetőiknek könnyelműségei hintik el, melyek mind a közéletet mind pedig az állami élet gyászos tüneményeit létesitik.
zultán ismét száműzte Midhat basát. — Verho vay kilépett az „Egyetértés* szerkesztőségéből. Eötvös Károlylyal párbajt vívott. — A« orosz trónörökös Bécsbe jő.
Irodalom.
(E rovat alatt megemlített mnnkák Nagy-Kanizsán Wajdit* József könyvkereskedése álul meg-
r endeb''tSk.)
Előfizetési felhivd*. — .Az Én Virá gaim* czimü versfüzetre. Irta: Ipoly völgyi Béla. Amig hálás utónemzedékre lehet számi-tani, addig, ugy hiszem, nem fog találkozni széles a hazában senki se, ki halhatatlan emlékű Madáchunk tervbe vett szobrának létesítését ne óhajtaná. Hogy as ige mennél hamarább testté váljék: édes basánk, különösen pedig Nógrádmegye müveit közönségének, barátaimnak és számos ismerőseimnek remélhetőleg rokon szivérzelmeíből veszem a bátorságot gyűjteményes versfüzetem kiadására, fölajánlván a befolyandó tiszta jövedelem felét aMadach-sso-bor tőkéjének gyarapítására. A mü tartalmáról előlegesen csak annyit jegyzek meg, hogy ugy daloltam amint éreztem. A verstíiset 6—8 iven deczem''ber végén fog megjelenni ízléses kiállításáról Kék László ur előnyösen ismert nyomdája kezeskedik Előfizetési ár 80 kr, melynek beküldése postautalványon november hó 30-áig kéretik; Gyűjtőknek 8 példány után egy tisztelet példány nyal kedveskedem. Balassa Gyarmaton, 1879. október 20-án, Ipoly völgyi Béla. Tisztelt munkatársuuk e nemes iuieu.ióju szándékának pártolására felhívjuk a t. közönség figyelmét.
„Az emberi mívelődés története, irta P. Szathmáuy Károly*. Ma vettük 3. 4 ós5. füze tét Tettey NandOr és társa emez irodalmunknak csakis beósületérc való vállalatnak. Mig az első két füzet az ember előt''ikort, az emberi mivelt-ség első nyomait, s az ősember fejlődését a kő bronr és vaskorszakban, valamint az emberi társadalom létrejöttét a vallásos fogalmak, az írás és művészet létrejöttét tárja elénk, a 3 ik füzet az őskorirodalmának felsorolásánál bezárja e korszakot s megkezdi a tulajdonképeni tárgy leírását az .ókori művelődés történetét". Szerző e korszakot igen helyesen két főrészre osztja: A Keleti miveltség és a két klassikus nemzet, a görög és római korara. Az előttünk fekvő 5 füzetoen csupán az előbbi korszakban szereplő főnernzetek mivelődés fejlődése talált helyet, az indusoké, továbbá a tsinai, assyr, babyloniméd, perzsa, zsidó, phöuici és szyriai népeké, mig e korszak fónemzeteaz aegypti csakezutáu kerül sor. a. Örömmel c-»nstatálják, hogy végre irodai-munkbun is akadt mű, melyben e tárgyat illetőleg szabatos és alapos tájékozást találhat közönségünk,anélkül,hogy hosszas tanulmányba volna kénytelen bocsájtkorni, mert Szathmáry müvének tán épen az föérdeme, hogy rövid forma mellett érdekes és közérthető modorban nyújtja mindazt, mit minden művelt, (de nem szaktudós) emburn^k tudnia kell. Szerző uj vi lágot tár fel előttünk, midőn a keleti népeknek nagy fejlettségét mutatja be, a kiadók pedig nem csekély érdemet vívtak ki maguknak , midőn minden lapon a világirodalom legjavából választott képekkel értelmezik,a szöveget.
Vegyes hirek.
— Nö katona. Flórenczben a bersaglier Il ik zászlóaljában egy katona hoszszabb ideig betegeskedett s e miatt már régebben a szobát őrizte, de a kórodáoa sehogy sem akart menni. Egy reggel pajtásai ölbe vették s ugy vitték az orvos elé, hol kitűnt hogy nő. Sylvia Ma-riotti — ez a neve, — Turin mellől. San-Am-brogio-ból való kiterjedt csalad tagjas 1866-ban éppen akkor lépett katonai szolgálatba, mid&n az olaszok.az osztrák-magyar hadsereg ellen harezba indultak. így akarta megmenteni fivé'' rét neje és hat gyermeke számára. Előbb a pie monti bányákban dolgozott s minthogy rendkívüli erővel birt, képes volt kijátszani az orvos figyelmét a megvizsgáláskor. Custozzánál kitűnő katonai szolgálatokért vitézségi érmet kapott, a hadjárat után pedig folytatta a katonáskodást. Az olasz király e hősnő részére saját rendjének keresztjét adományozta, és 300 livre évi nyugdíj mellett a katonai szolgálatból azonnal elbocsátotta.
— A keleti marhavi** október 7-től bezárólag oktober 16 ig e terjedő értesítés szerint Magyarország területe vészmentes. — Horvát-Szlavonországban uralg a marhavész a károly városi alispánság területén Zamcsje késségben ujolag kiütött pedig Krapina és Novaki kössé gekben. A horvát-szlavon katonai-őrvidéken pedig a marhivész rakó vei ker.-ben Mekuse, Turn és Svanik községekben újólag kiütött pedig ugyanazon ker.ben Obertrebinje Breso-vaglava községeiben ; továbbá az Ogulini kerü letben Skradnik Josefthal, a kostanjevaczi kerületben pedig Drage, Hesere és Radatovicai kösségekben. A fiumei tengerészeti hatóságnak
távirati jelentése sserint Fiúméban és vidékén 411at egécxs%i állapot teljesen kielégítő As osztrák tartományokban kiütött a marhavén Krajnában, a littai kerületben Stangenpolane községben; Steierorsságban pedig Pettan kerületben. >
— Ritka szarva* Pollák Ferencs körerdész a veszprémi püspöki uradalomhoz tartósé német bányai erdőkörben ritka asép szarvast lőtt, melynek agancsa 22 ágn volt; testhoessa 230. ctm. magasasga 140 ctm., agancs hossza 112 ctm., az agancs koronáinak átmérője 45 ctm. hz agancs közép vas tagságának kerülete 20 ctm. Felbontott állapotban súlya agancscaal 189klgr. agancssuly 11 klgr. E bakony i óriás a bőgési idő befejesstévei ejtetett el, s as idei bőgéa alkalmával a test első részeiben két jelentékeny döfést kapott, a miből a testsúly és nagyság kösti aránytalanság megmagyarázható.
— QyilJco* tajtóhiba, A „Bayerischer Kurier" hirdetési rovatába famozos sajtóhiba csúszott be, mely az illető nyomda faktorának életébe került. Ugyanis egy hirdetésben, mely egy pamlagot kínált vételre, e helyett: „auch eingerichtet zum Liegen", ez állt: „auch einge richtet zum Lieben,. A faktora sajtóhiba láttára annyira felindult, hogy agyszélhüdes követkéz tében azonnal meghalt.
— A kimig Hetiben temetkezik. Kis-Czel-ben évek óta lakott Németby Anna, egy volt gazdatiszt leánya. Csinos házacskáját bérbe adta, ő maga pedig a ház végén készített kunyhóban lakott. Ruházata olyan volt mint valamely szegényesen öltözött cselédé, életmódja a legegyszerűbb, — mondják, hogy csak a legnagyobb Ünnep napokon juttatott magának húsételt. A takarékpénztárban szép összeg pénze volt elhelyezve, de annak kamataihoz sem nyúlt. — Pár héttel ezelőtt magához rendelt egy kőmivest és egy - kripta építésére megalkudott vele, mely nemsokára el is készült. Az addig legjobb egészségnek örvendő 64 éves agg ssüs, kriptája elkészültétől fogva elkesdett betegeskedni, meg csíuálta végrendeletét s folyó hó 7 én meg is halt. Hagyományozott: mise alapra ezer forintot, a kórházra és a várt» szegény özvegyei és árváinak több száz forintot. Halála után vánkoea alatt 80 forintot találtak azon írásban hagyott Utasitással, hogy ezen öszszegen érczkoporsót vegyenek számára.
— Mire nem kipet az öreg asszony ? Bécsben Bibingerné 79 éves özvegynek vágya támadt elhunyt férjének rég nem látott sirját meglátogatni.Gyors elhatározással vasárnap éjfél után 2 órakor gyalog útra kelt Bécsből, a hétfőn délutáni 1 órakor érkezett meg Pozsonyba ép egészséggel. Az idős nő tehát az utat tizenegy, óra alatt tette meg, mi oly eredmény, hogy bármely távgyaloglónak is becsületére válnék. Pozsony ban a matróna Schmtsler György czipész-nél n,bb régi ismerős után tudakozódott, aztán haza akart indulni, és pedig gyalog. E tárgy-bau tett kérdésre ezt válaszolta: „Termésseles, hogy gyalog, mit gondol ön, a hajón 90 krba kerülne s az 8ok pénz!* Schnitzler átadja a 90 krt 8 csak igy volt rábírható, hogy hajón men-jen haza Bécsbe.
— Mi az angol? Egy olasz író feleletet ad feltett kérdésre és a következőkben ad véle méuyéuek kifejezést: ,Angolok oly alkuszok, kiket én nem szívesen látck Olaszhonban ; foly ton aggr''dom, hogy egyszer csak kialkudják as olasz napot, hogy azután részletenkint adják el az egészet nekünk.*
Szerkesztői üzenet.
8697. P. P. Keszthely. A himnus hirre leghelyesebb : rcquiescat in pace 1
36H8. G. S A visszaatasitái renden van.
36t>9. Zalaháti M. barátjának versei aem közölhetők.
3700. Szout-Gróth. Levelezési lapja, sajnálatunkra. a nyomdában elveszett.
3701'' Eger. Köszönet.
3702. Gy. Az alkalmi költemény jó.
3703. Kottori. Darás fészekbe nyalni nincs kedvünk.
3704. Gyor. Méltányoljuk. A kérdezettből egy felényit postán küldünk.
3705. Bellatiucz. Szíves üdvözlet! Jövöre is kérjük.
3700 B. Kis-Komárom. Mnlt számra már megkésett. Átaltuk a kiadó hivatalnak.
Papírszeletek.
Murgenstern a kanapén eló vendégbe« :
— Hallja'' On már egy bét óta üli a nyakamon ós kiposztitja az egész spajzongat. Azt parancsolom, hogy ün a hajnalikokosssóval hagyja el a házamat !
— Mit? ünnek van még egy kokas? Maradok!
Tanitó. — Miért nevezik a kivégzendőket "zegény bünösn-k?
Tanaié: — Mert gazdag bünCsökét nem végeznek ki.
Füstöl. .Nemde aram eltűri a fflstöt?" kérdi egy özvegy nj lakéját, egy orvos növendéket. ,,Dohányo« vagyok, magam is ugyancsak füstölök tu feleli az csodálkozva „No annak igen örven lek, mert a szobájában levő kályha szintén füstöl."
Hb- megnyered a soreiáték főnyereményét, mjt tsrvesesz Tele?
— Megígértem a feleségemnek, bogy akkor 61 bebalssamoztatoa.
>
Dicsekedett egy fiatal ember bisonjos társaságban, hogy 5 nem romol énekel. Igazad tu karatom, lett a felelet, csakhogy éneked mellatt a hallgató yesz romi.
Andrássy-élcz. „Én tol vagyok as ebédsa, — de tadok mulatni azokon, kiknek étvágya még nincs kielégítve.
, Ökröt akar látni. Marha kereskedS állított be a gazdához, ki kertjébe« volt elfoglalva a e miatt az asszonynak mondá, bogy S as eladó ökröt akarja megnézni.
Jancsi 1 szólt as anya kis fiához eredj, hidd be apádat, es as or as ökröt akarja
A légmér6. — .Nézd meg csak Lidi, — taól aa nrn5 szobaleányának, — nem esett-e le a barometer?
Aa bejön és mondja:
— Nem, még mindég ott függ a szegen
Bölcs el irigy ázat Kelengye botorait kfasltá az asztalos a boldog menyasnonynak, ki megnézte a készülés alatti bátorokat.
A szekrényt is szemügyre vévén, nem tetssett sehogy sem aa, miért is meghagyta as asztalosnak, hogy a szekrény hátnlját lyukaikkal lássa «1, mert hátha meg talál abban valaki fulladni.
Elnök (vádlotthoz, mintán ügyész és a védő befejeste beszédét.) Hozhat még fel valamit mentségeal?
Vádlott: As ur isten tanara, hogy ártatlan vagyok.
Klnök: Mintán a bizonyítása eljárás már be van fejezve, a hivatkosott tanú utólagos kihallgat-tatását már többé nem rendelhetem el.
Befejezésül néhány apróságot
Ismertem egy asssonyt, ki a sírást tükör előtt tanulta be.
As el8ti, mondá, ha sírtam, arcsom egészen eltorzult, most már ugy sírok, mint egy angyal.
Apai intés: „Legyetek fiaim jellemesek és becsületesek, hogyha egyszer rablás vagy lopás miatt a törvény előtt fogtok állani, feddhetlen el&élsteu-kit euyhitó körülménynek saámitsák bel*
Sirírat: Itt nyugszik a feleségem,
Én meg otthon békességben.
Az asszony bármilyen jó és ssép, sohasem tudja menynyit ér; mindig azt várja, hogy aiások mondják meg neki
Némely asszony és némely könyv abban ha-sonjit egymáshoz, hogy vagy meglehet óket mindjárt első pillanatra ¿rteni, vagy pedig sohasem.
Ilyen férfit sohasem kapok többé! igy kiáltott fel egy 70 éves özvegy asszony férje halálakor.
Meghalt végre, Örökké pergő nyelve demobi-lizáltátott. A gyászaié férj nagy tort rendelt meg miré a temetésről hazajönnek; f»lentján jártak a halottal, mikor hátuk mögött kigyalt a ház a sütés-főzés miatt. Mit csináljunk? kérdik a halottvivók Majd a tisztelt gyász halotti gyülekezet hazamegy oltani a házamat, „mi meg csak vegyük!" szólt s mng» is oda vetette váltát a Sz. Mihály loraalá.
Vasúti menetrend. A buda pesti időmatató óra szerint, Indul Kauizsáról
Vonat hov<t t
■»ám Ora Pere. Idő
205 Moht«s,DoBsbovár s Fiúméba 4 48 reggel 215 . . , 2 80 délut
212 Bada-Pestro ....... 4 58 reggé
»02 . .........26 dilsL
204 .......... 11 30 estve
213Bécsbe iSzombathely, Bées-Ujhely feié)6 8 reggel
301 , ......... 11 48 estve
315 Sopronba ........- 3 38 détat.
303 Tríestbe és Prágerhofon keresztül
Grácz és Bécsbe......- 4 58 céggel
201 Tríestbe és Prágerhofon keresztül''
Grács és Bécsbe ...... 2 47 délut.
Érkeiik Kanizsára
216 Essék^Mohács, Dombóvár s Fiúméból 1 41 dálal
206 . „ 11 11 estve
203 R''ida-Pestről........ 4 20 reggel
..............2 6 délnt
211 ii .........9 44 estve
314 BéesbŐi (Szombath. Bées Ujhely)f<d8110 27 estve
302 •„ „ . .45 reggel
163 Sopronyból ........1153 dfiel
214 Bécsből Grácz, Marbarg, Pragerhof
felől ..........4 12 reggel
201 Tríeest- ée Birsből Marbarg, Pragerhof felől.........1 21 délet.
204 Tri. ««t és Yillaehból Prágerhof felől 11 — estve Marburgba csatlak»táj Villach ée Praneeafestből
a • a-fianeMfsstből
Felelős szerkesztő: BátMÜ Üljtt.
TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM
ZALAI KÖZLÖNY.
OKTOBKR 30 ¿o 1879.

. CttÜMX''tr
kizárólagosan
OTTO FBA.XCZ. rséff.
különlegességei Bécs. Hariahilferstrasse Nr 38.
kirAlyUag
RAVISSANTE
A i. üöigryiiapat egyetlen artalmatlaa tmépitó szere,
Dr. LEJOSSE á Paria.
szabadalmazott
PIRITAS
: h a j i f j i t ó-1 e j.
A Paritas uen> hajíeatek, hanem tei&zi-rü folyadék, mely majdnem uon csodálaton hatással hir, hogy hajat megifiitani, axa* Iasaanki»: irt ág pedig iegkésőbb tlzeanégy nap alatt ama -sint »iswaadja. melyly. 1 •redeiilee birt!
*. Key palaczk „Puritán'' ár* 2 frt (elküldésnél 20 kr. köluég.)
LI «Virág Egyetlen STt''pitősifr sem v®r enyeihet kitűnőség és jó hatásra 11 a „b.''.virágzal*. Olajos üdítő alkat-éssekl.ől előállítva, eltávolít «*-n *«er rövid idó alatt *r.epl5t, májfoltokat, bőratkákat, bőrpatun isok»t | ■tb. és az arczbőruek ténylő fehérséget, üde és finomságot «óu-*«nöa. Uegjobb védbzer a* őszi én téli z<»rd levegő behatása ellen, azért né:-MHözhetlen uői a. épitőszer különösen a farsangban, ára 1 forint
Béosi pipere rispor. &Wnt-Gyflrgy virág, fehér és rózsa ssinlie , a bő-.. rön tartós és láthatón, jóságára a legkitűnőbb imnőacgü A ri^po''t eginkább a folyékony saent-gy-rgy-virájr használata után a;ánlhatjUK. nw aa arczazinnek feltílnő gyengéd finomságot kölcsönöz. Esy dob->z ára 60 krajosár.
Drllaatlae az egyedüli szer a szakái szépít*** é» puhán tartására,- miniden a-irosság hátraliagyása nélkül, ára «gy palaczknak 80 kr.
nelmine s**rvasmarh*-hajkenőcs orvosi utasítás szerint készítve, a baj »zépitesre és fenntartására, ntegóv a hajhtll á&i korpaképzódéstól if erősíti a hajbőrt, ára <''gy »agy tégelynek 1 frt 50 kr.
T^ié-olaj zöld dióhéjból gondosan kéazitve, azon kitünó tolajdo^ság-^gal, hogy a fehér, ősz és vörös hajnak
sötét nzint kólrsöuöz, ára egy nagy palaczknak 1 frt.
^
V a Jeuae igen jeles szakál-növeastő. melylyel a szakáit igen szép ■^fek«t<*, barna, vagy saőkére lehet festeni. Fekete vagy iötétbarna bajnál a La Jeunr igen caélsaerüen aikalmaabató. ára egy levélkének a hozzá tartozóval 3 frt.
TTraala (hajszesz) kitünó hatábsal a haj és hajbőrre, a kigőzölgést elő-segíti, megőriz a ko.pa képződéstől éa fakadásoktól, elűmoaditja a hajnövést különöaen kíállott betegségek után, u. m. tyhns, himlő, gycr* tnekágy stb., ára egy nagy palaczknak 1 frt 50 kr.
Uippakreae. gyógyerejü szájvíz rn»« szag eltávolítására, rendkívül jól-"■tevő és üdítő hatással, ára egy palaexknak 1 frt 20 kr.
Práger Béla gyéfysze
858 20-25)
én a««»n jel-* iuUj<l.»i»*jg al bir hogy a bórsaerve puhító ag. fslfrlss tclef b*t unnak működésére fokozó éltetii b*f»lya*s4t bir. \ i-n;dicsőbb toilette-aaer roin-''^n bo gr ««ámárji, mely .mnden bőrbetegség-t • Itávolit » a bór sxinét fiatalítja éa szépíti. Mint lá gyitó-, bőrf«jleszt6-«aer núsdeii zsíranyagot és ol^-félét fölülmúl, miután a börtrvúdkivül hajlékonvoyá. gyöngéddé és fehérré teszi Nagy üreg ára 2 frt. 50 kr. kis üveg I fit 50 kr.
SAVON RAVISSANTE
a legkedveltebb pipere-szappaa a birszia szépítésére és javít áeára Hasanálata után a bér barsaayslaa lesz é>. igen kellemes illato (891 16—#) ''«rí meg
Egy dobozzad (d drb.) I frt 50 kr darabonkint 50 kr. Valódi minőségben kaphaió a központi főraktárban, Schwarz tHenriknél Bndap üt, n.uaeum körnt 10 Nagy-Kanizsán : Práger Béla. ar gyóg. szertárában. Szegede« ICevács Albert és Baresay Károly urak uyóg azertáraban, DEBltECZENBEN Oötl Sándor Dr Rotsch ek V Emil urak gyógysze. tárában. KOLOZSVABTT
Valentini A gyrtgya*. é* nagyobb gyógytárakban.
egy természetesnek látszó
Nav''y-Kanizsán valódi minőségben réaz árnál
*
99
THE GRESHAM"
életbiztositó-társaság Londonban.
Maxyarorsiaüi fiók: f Ausztriai fiók:
Bniapest. Fer, József-tér 5. f Béss, Opcrariii 8.
* A tarsaság vagyona .......
Évi bevétel biztositások és kamatból 1878. junfos 30 án . . . . * : ....
Kiűzetések biztosítási és járadéki szerződé sek s visszavásárlások «tb. után a tánaság fennállása óta (l8t3) több miut . A legutóbb tizeakét hónapon üzleti idő alatt a társaságnál .......
értékig nyújtattak he ajánlatok, miáltal n legutóbbi 26 év alat: b**nyujtott ajánlatok összértéke több miül ....... frea tti»«» t57,l75 —
értékre megy. — Tervezetek a minden közelebbi felvilágosítások az osztrák magyar birodalom minden nagyobb
• 0
városában az ügynök .urak a a magyar e« n«s(rak fiókok által adatnak.
(914 3-12)
fres t>2 Sl9tíi4b.— fres. 18.060,747.15
fr«* ío.000,000 -
e
fro 54 738,050 —
Hirdetmény.
Alulírott Eger Aracsai családi közbirtokosság által közhírré tétetik miszerint az Eger Aracaai községben levő két kocsmáját hozsá tartozó szeszes ital mérési joggal együtt három egymás után következő évre haszonbérbe adja és pedig:
Az 1880 ik évi ap-il hó 24 tói egész 1883 ik évi april hó 24 ig. (942 3-3)
Az vérez d m«:g tog tartatni e f. é. november hó 23 án. Az árvereiui kívánók azon Uőre ezennel meghivatnak. Az árverési feltételek barmikor tek. Grun<T Ernő urnái megtekinthetők. K.el'' E,''er A racsán. 1879. oktober 16 án.
(Jruner Ernő,
bvrfokossági pénzkezelő

(Zalamegje)
kis-komáromi r. k. népiskolánál a sc-gédtanitói állomás megürülvén, ennek betöltésére egy oki. segédtanító kerestetik. Évi fizetése 150 frt. butorzott szoba. tHjes ellátás; ágynemű és világitás az illető gondja. Kötelessége az I, oszt. és az ismétlő iskolát önállóan kezelni. A misét és litániát elvégezni; ugy szintén a temetésnél segédkezni. A fizetésen kivül még szép mellékjövedelemre is számithat. Az állomás azonnal elfoglalható.
Kis-Komáromban iposta helyben) 1879. évi okt. 24.
Boros Ferencz,
j (944 1-1) tanitó.
HALLATLAN OLCSÓSÁG.
WAJDITS JÓZSEF
könyv- és papirkereskedésében Nagy-Kanizsán következő tárgya1.
IV feltűnő leszállított árért kaphatók. H
u, m: mindennemű iró. rajzoló, és levélpapírok, borítékok, rajzeszközök, iró. rajzoló, valamint színes czeruzák, bel- és külföldi ruggyanta, (gumi) fekete, szines és ruhabeiró tinták, veres és szines peesérviaszok, parafa, fa- és csont tollnyelek, bel- és külföldi irótollak, rajzdeszkák teljes kiállítással, három szeg és szegmérők, iró- és rajzminták, köszöntő kárfvák és papirok; fehér és fekete rajzkréták, festékek egyenként, valamint doboz-.ban, ecsetek, notizkönyvek, különösen figyelmébe ajánlom a hallatlan olcsóságot. Következő 10 czikk egy diszes dobozban elhelyezve, úgymint J ; 50 iv levélpapír. 2. 50 hozzá illő levélboriték. 3. egy teljes doboz kitűnő aczéltoll. 4. három tolltartó. 5. három igen jó irón. 6. egy vonallap, 7. egy lap szivópapir. 8. egy nagy darab pecsétviaszk. 9 egy törlőgumi. 10. egy szép jegyzékkönyv aranynyomattal. Ára összesen Bécsben 1 frt, és.5 kr. és Nagy-Kanizsán Wajdits József könyvkereskedésében c-ak 85 kr 10 angol levélpapír 10 b >ritékkal egy szines csomagban ára csak 15 kr. nagyobb 20 kr. szines monogrammal 25 kr., levélpapírok dobozban 40 „r. följebb minden nagyságra, barna gyászpapirok, 50 gyász-
papir és boriték dobozban 1 frt 60. 2 frt.
Nyomtatványok nagy raktára.
lelkészi-, községi-, ügy védi-, jegyzői-, bírósági-, kereskedelmi- és iparüzleti-nyomtatványokat; továbbá étlapokat, árjegyzékeket, névjegyeket, meghívókat, körleveleket, gyászjelentéseket stb. stb. Pecsétviaszk Különlegesség, (Specialitat) ''/, kilo pecsétviaszk csak 40 kr >/2 kilo finom csak 70 kr (egyedül csak nálam kapható) továbbá
disz pecsétviaszok l frttól kezdve 4 frtig. írónők 1 Dct. finom irón irodák számára 22, 33 és 70 kr.
Tiílták két liter egy üvegben csak (50 kr. egy liter 35 kr fél liter csak 25 kr.
Irodapapirok 500 iv iroda papir csak — — — — — _ ___ifyt
500 iv „ finomabb — — — — — _ _ _ 2*20
500 iv finom »/, miniszter csak — — — _ _ _ _
500 „ „ „ havana „ — — —
Réztoll egész dobozban (144, tollal) 50-tól kezdve feljebb
Postai megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek.
70 kr,
3 frt.
4 frt.
5 frt.
tisztelettel.
Wajdits József.
.N&gj-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptnlajdonos Wajdits József gyorssajtójio.
Keskeny
útifö - mellczukorkáb,
a tüdő és mellbiUok, köhögés, fojtóköhögés, rekodtség és tüdöhurut bíítos gyógyszerei.
A irrméaafi íltal a ai«o**40 «mt,,rl«4» aBHH^MB javára laroratell ■•cb^racBlhalUn kaikon; unfU [llHf|
aaon rddl« fal nam darttatl iltk«t fojlaiJ« kgTv magában, mlaiari.l • rá(a áa lrr<-»<'' r«»d.««r Rf.! Afl «yulla.K nyakharlyájára ra)6 aionnall gfon éa aoxhllA haláa (jrakorláaáv*! aa Illat • b«ia( ■¡U^ taarrek tj6fj uláaál min.teo taklolatban lati*, liltf «IAIIIIU.
k.ál «"Íaako/áa k^k^ fórJíi AS&wVX'' ''/¿/''"''U
átlfúbSII liaala Tay/alá- ^^T*1 , , " "» ---^
kröt kaiatkedünk. kutöaSa -
atyaiamba »janijuk hal^ai«(la<r b«J»f7*t«t vádJa«rBnkai ia i uboauo larö alálráauDkat. mart eaak aaak igasoljak annak valódUágai.
Sohmldt Vlctor & fiai,
as. k. sssbadal gyárosok Bécs, Wieden, Allegae«e 48
Kaphatók t Prager Béla gyógyazt. N.-Kanlasáu Kálivoda J. LetenyAn Kla A. gyógysat. A.-Lendrán, Dorner Kaj. vaa- éa ftlaBerkon^KedéahRi» SUmegheu Werli M. gy6gy»«t Kaprooeián 4s Idfiab. Mozelt P. Vasváron Hollóay Jóasaf K. gyogys» rtárában Zala