* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 4.75 MB | |
| 2009-11-27 14:58:04 | |
 | |||||||
Nyilvános  1636 | 6242 | Zalai Közlöny 1890 036-039. szám szeptember | Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 29. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: XAGMANIZSA. 1890. szeptember 6-án. 36-1K azam HuszonkJlenczedik ét folyam Előfizetési ár: :gísz évre . . . 5 frt -?! íjvrP . . . . 2 frt 50 ijpgyedévfe ... 1 frt25 5 Ejyts siáK !0 kr. HIRDETÉSEK S hasibo* !iKtt\'.sorbar. 7, raiaods; t>, i minden további sorért 5 NYILTTÉRBEH petit «oronkéEt 10 krérl vétetnek fai. Kincotári illetik ininden ogyes lirde\'téíírt 30 kr fiiutendő ZALAI KÖZLŐIT. f | A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank*, a „n.-kanizsai Önkéntes tüzoltó-egyiet*, a nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület"" ,nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet", a nagy-kanizsai izr. jótékony nőegylet*, a .szegények tápintézete", a" .soproni kereskedelmi iparkamara" ¦ \'V / nyának hivatalos lapja. A lup Bieliem; testét illet* I lemfnjek » «erke-itlsééiie idig a kiadutiir»:3ih\'Jt berme: X ag#~K a nixmán takarékpénztári-?p (Hot. Kéziratok vissza nem küldetnek l nagy-kanizsai külválaszuniá - HETENKIMT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. állameszme is megizmosodna. Ezen tehát változtatni kell, mert ettől függ a magyar haza jövője, ez szoros összefüggésben áll a magyar haza létkérdésével. Mit/ csinálnak kedves horvát testvéreink ? Antonovacz községben a kSzségbeli reformatas lelkésznek a Az állani-, társadalom- ós Unitokhoz. A magyar néptanítót működj: sének üdvös eredményéről elismerőleg nyilatkozik a sajtó, a közvélemény. A magyar néptanító csak kötelességet teljesít, melynek jutalma az önérzet. Nagy feladat, nagy nemzeti\'községi e 1 ő 1 já róság részéről czél lebeg a tanítóság előtt, mely- [ s z i gor u a n meg van tijtva a nek érdekében nevel, tesz, hat és,bevándoro 11 magyarokat ma-buzdit, nemzeti czél a magyaiügyarul tanítani és ünnepna-erazet gyermekeit egy egységes *Pok alkalmával magyar isteni tiszteletet és prediká-cziót tartani. Erre természetesen csak nem terjedhet ki az intéző körök figyelme. Egy fürdőhelyen a fürdőigazgató betiltotta a magyar czi~. gtatja minden honfi szivét, nincs \\ gánynik a magyar nótákat. Ez már az a földi hatalom mely erőt tndna több, mint szemtelenség! E baj tiszT venni rajta. \'telt olvasóim, társadalmi jellegű. Na- Hogy azonban a tanítók mükö-Igyon sokat elnézünk! A toUágo? dériének eredménye mégsem fele! meg j figyelmesség helyett — a magyarok teljesen a várakozásnak, annak egye=!kaí nem tudókkal szemben — tóbb dűli oka. hogy közoktatásügyek .ve-jsovinismust ajánlunk. Valóban tmt-zetÖiben nem lehetnek kellőleg tá-jrányos. hogy egy-két emb^r kedvé-jékozva a magyar oépi-kolán&k a őrt, a kik nem tudnak vagy nem közműveltségre ható fontos befő- akarnak magyarul megtanulni, egész lyasaról. A népiskola ma verseuyin-! társaságok németül beszélnek. Én tézete a felekezeteknek, a nemzetiségi I folyékony an beszélek németül, de érdekelteknek Csau amagyar tannyelvű j bárki szóik meg németül,, annak iskolák állnak a magyar kulturpo- j magyaral azt felelem: „N\\x dájcs!" testté tömőriteni. Czélja, hogy a haza\' minden gyermeke nemzetiségi különbség nélkül, csak a magyar hazáért tudjon lelkesedni, mert ha csak a magyar haza iránti szeretet litika".szolgálatában. Más tannyelvű iskolákban a szétválási törekvéseket istápolják, a magyar nemzet elleni gyü\'öletet élesztik, a magyar közjogot nem respektálják. Bezzeg máskép van ez a Porosz-, Lengyelországban. A porosz állameszme megizmosodása csakis a népiskoláknak köszönhető. A taüitás középpontja a német nyelv s a tanítás szelleme csak egy fotényező befolyása alatt áli, mindenütt a porosz állam érdekeit érvényesíteni. A hol nem sikerül, szabad csatlakozást kivinni, ott az erőszakos be-ke b.e 1 e z é s módjához fordulnak. Ilyen iskolapolitika meliett a magyar Sovinistának mondanak úgyis. Hát ha sovilustáknak mondanak bennünket, legyünk sovinisták- Magyarországon csak magyar tannyelvű iskolák legyenek, ezt követeljük az államtól s hogy a magyarok soha se tájcsoljanak semmiféle német kedveért, ezt kérjük a társadalomtól. ALIQXJIS. III. Nyilvános elszámolás. A c.-kaniziai épülő felben levő" svaiig, templom ¦ lelkéiziak építési költségeibe* járultak a II-ik Eyilva.no« eliiámolis óta Erdödy Lajos . . . . , 1 frt — kr. N.-Kaaizsai takarékpénztár 50 , — , Tripammer Gyula ... 1 B — „ Wuszti Lajos.....3 , — , Milhofferüdön .... 3 . — „ Lackcer Mátyásáé gyüjtőivein: Talafausz János . . . . — „ 50 „ Ott Károly...... - , 50 „ Jellenics . . . .\' .i. — , 30 , Kötik....... — „ 40 , Walluer . . . . . . — a 30 , Wikoimczky..... — .„ 30 , Brekiéi .... rí . . — 9 -?0 . Kohn Józsefné . . . . — B 50 , Rösenfeld Vijmos . . . — . 50 , Beirl Fereocz..... — . 50 , Herky Ödönné . . . — , 40 , Pottyondi Józaefné ... 1 , — , Vissziák Józsefné . . . — „ 40 a Sojkovícs Anna . . . . — , 40 r Vernigg...... — „ 30 „ öcbud . . .... — , 30 „ Miid . ¦ . . . . \'. . — , 30 , Them....... ~ ,20 p Ku ik 50 , Wwikler...... — „ -?0 . Ungár . . . . . . . — „ 30 , I. raeiita hitközség . . 50 , — . Erdélyi Mihály és tán-ai . 25 „ — „ Dr. Rothschild Samu . . 10 , — „ Czegiedi népbank ... ] „ — , Összesen: 164 fri 40 kr. I. és II. alatt el^zámo:ta- IOlt: \' - \' - • !302 . 10 . Begyült eodig: ly66 frt 50 kr. Fovadják a kej^s raívfl adakozók ez építkező gyülekezet legforróbb, leghálásabb köszönetét. További kepyes adományokat a szent czélra méltóztassék az evan^. lelkészi hivatalhoz juttatni. ííagy-Kanizsa, 1890. évi szept. 4-én. Lengyel Lajos s.t, Ttiomta Enáre s, k. gyüíek. felügyeI6. gondnok a pÍDitirnok_ ¦Bittér Lajos h. lelkész Knausz Boldizsár Strém Bernát Wenczel Rezső . 10 frt — ki 1 » ~ ¦ ¦ 1 » — n Zalavármegye szabályrendelete a tűzrendészetről. (Folytatás ) í Ha az első beszerzés költségeinek ¦fedezésére a tűzoltási alap nem lenne ! elégséges, a hiány községi póiadó kivetése ¦ utján fedezendő. I 18. §. A puszták és majorok, valamint a nagyobb épületek tulajdonosai puttony-J vagy targonezfl-fecskendő tartására köte-< leztetnek. 19. §. Minden háztulajdonos köteles víztartó és hordozható edényt udvarában vízzel megtöltve tartani, továbbá köteles | egy csáklyát s háza magasságának megfejelő létrát éScpemetet beszerezni. Ezen \' eszkőzök a tulajdonosok házszámaival je-lölendők meg 1 20. §. Minden község köteles a lakosság számarányához képest, de legalább két éji őrt alkalmazni, kik minden gyanús egyént kiléte után kérdeznek, esetleg letartóztatva a biró elé kisérik, gyanús világosság okát kipuhatolják, tűzvész esetén pedig a lakosságot a harang félreverése b a tűz helyének kikiáltása által figyelmeztetik éá ejíju\'tal mindrn kihágás vagy bűntény elkövetését lehetőleg meggátolják. Nagy községekben valamint oiy kis községekben is, a melyeknek anyagi ereje megengedi, rendes fizetéssel ellátott éji Örök alkalmazandók — 20 éves korukat be n»m töltőn egyének éji örökül nem al-kalma/.hafok. Kü\'Őnös viszonyok között, ha a köz-biztonsán wtizélyez\'etett érdekei kivárják, jogában áll a telsö>>b hatóságnak elrendelni hocy bizonyos iiözs^gekhen az éji Őrök ¦•7am« a szüks^i! *ség tHrtjmára srtporit tassék I\'y esetben a hatóság az ?ji őri szolgálator külön intézkedéssel szabályozhatja. Az éji őrök szabályszerű kireodelése.\' valamint a felügyele: az iránt, hogy a ki-readelt örök rendesen teljesitik-e kötelességüket, a községi bíró kötelessége, ki annak elmulasztása esetén az 1386. XXIL t.-cz 90 és következő §-ai értelmében büntetendő. Ha a kirendelt éji őr meg nem jelenik, vagy egyébként kötelességét nem rendesen és pontosan teljesiti, kihágást követ el és ezen szabályrendtlet értelmében büntetendő. I A községek az éji őri szolgálatot a j tüzőrségi szolgálattal kapcsolatosan is berendelhetik. i 21. § A közpégi elöljáróság a.tüzoltó parancsnokság közbecjöttével a körülményekhez képest többször s különösen búcsúk, vásárok előtt. hosszabjLJdÖo át uralgó szárazság vagy szeleSalkaímáva!, de legkevesebb kétszer eey évben általa !nos tüzvizsgálatot tart, a tűzveszélyes bajok elhárítását szükség esetében az illetőnek költségére elrendeli s eszközli a ház- tal3Jdqposok által tartani kötelezett oltószerek/ vízkészlet meglétét s jókarban tartását a kéménynek tiszta voltát ellenőrzi Eljárásáról külön jegyzőkönyvet vezet melyet esetről-esetre a felügyeletet gyakorló tűzoltó parancsnoknak betekiniés végett bemutatni köteles. \' • II. FEJEZET. Tűzjelzés. 22. §. Ki a községben kitört tózet vagy tűzveszélyt észreveszi, köteles azt azonnal köztudomásra hozni. 23. §. A más községben észrevett tüzet tartozik az észrevéve tartózkodási helye birájának, a rendőrségnek és a tűzoltóságnak baladéktal-uul jeenteni 24. §. A községi biró kötfles intézkedni, hogy a tűzvész kitörésének híre úgy helyben, mint a kerülethez tartozó s ha az szükséges, más szomszéd községekben is lehető gyors <n e\'terjedjen, utóbbi esetekben lehetőség szerint lovas tüzjelen-tök által Ezen kívül a-községi biró. illetőleg az elöljáróság; vapy tűzoltóságnak megbízott tagjai szükség esetén a lakosságot a vizberdásra házanként felszólítják s avooakodók neveit feljegyezve, a tőszol-gabirónak megbüiiteié-* végett bejelentik. A főszolgabíró is azonnal értesítendő, ki — ha lehetséges — a tűzvész helyén megjelenni köteles. III. FEJEZET. A községi tűzoltóság szervezése. 25. §. A vármegye községei tűzoltó kerületekbe osztatnak be. 26. §. A lüzottÓ kerületek beosztását a járási főszolgabíró az illető községek meghallgatásával eszközli. — A beosztási tervezet az alispánhoz jóváhagyás végett felterjesztendő. A beosztás körül felmerülő panaszok felett az alispán végérvényesen határoz. 27. §. A tűzoltó kerületek szervezésénél irányadó szempont, hogy a kölcsönös segítség gyorsasága és sikeressége a községek egymástól való távolsága, vagy lényeges közleked-si akadályok miatt hát-* rányt ne szenvedjen. 28. §.A nagyobb és tehetős községek Önmaaukban képezhetnek tűzoltó kerületet; azonban oly kisebb községek csatlakozását, melyek más közlésekhez czélsze-röen nem csatlakózhatnak, vi.=sza nem utasíthatják. 29. §. A kerület központjául izon Tírcu. . indulóban. Letelt a síünidő, tavoxom a hittál, ZokogYft bacsnxom édes jó Anyámtól! Va»s«I pintolt lidám O0«t «iródik ö«se, Er a .lida" ínyim régi i»merőié. Síilöi tanácsra nvilik apLm ajka, Píldá* Morgalomra hogy fiit «arkalja; Minden tátotáskor régi, nj unicaok Twütjik Umetni ea öna5 Tlligot 1 Míg kia ,diik» voltain, anyám arra intett: BUvd meg éde* fiam nii-edbeo a hitet, A ion csapáai köst, bánniljf Teaste*égben Megnyugtató lángja kii azivedben égjen! Zijjon feletted bár tornyot döntó vihar S vigye kis sajkádat bSoüU hullimiva!: Tedd ö«gze imára kis kesédet asépes, Ueató csillag deiOl számodra a* égen 1* Mikor nagyobb lettem s gondolkozni tudtam: „Yigyiic, el ne esié! a kőszirtéi útban, Kis diák pályádnak nemsokára vége: Sallgaaa édes fiam anyád beazédéra: A ross* íáraaiigot kerüljed el mesase, Mert aki ebbe jut, ax örökre vesxTe, trény bonsteretet legyen a jelszavad, Sorsod ha kitüntet, el ne bizrad magad . . .\' *V jó tanácsokkal lát el CTgem Anyám v,Q,V boey bnc<ncsók BiOletett aeg ajkán P161, 1"} * kocii, távozni kell látom! ^•a még egyet .... ssiZit csókolok anyi- JP^ffl b komolyan, Ul0t«dTC nézi, KnnV g-0l^0,J* mi8 kőny buli La aseméboJ: könnye, bulUOn boldogsága épflll . POLGAB BÉLA. A szép feleség. — Beaiély az ólét ntán. — Irta: VACHOTT SÍNDORNÉ. (Folywtás.) Anna, mintha édes álomból ébredt volna fel, csak a kérdés ismétlése után válaszolhatott. .Holnapra Ígérkezett,- viszonzá szelíden, „de . . . „De?" kérdé élénken Aurora. ,De tudja az ég, ugy tetszik, mintha néhány nap óta valami változást vennék rajta észre s ez, lásd, nyugtalanít néha, — Szólj, Aurorám," folytatá egyszerre, fürkésző, bár nyájas tekintettel. .Mondd meg őszintén, nincsen-e nektek együtt valami titkotok?- Auróra még halványabb lett .Mily gondolat!" monda alig hallhatólag s csaknem láthatón remegve. „Azért kérdem kedvesem," folytatá az előbbi, .mert az egyetlen egy gondolat nyugtatott csak meg, Gyula változására nézve, hogy talán közelgő születés napomra van valami tervetek. Hiszen értesz?" monda. .Valami meglepetés?" ,Ne tovább, Annám" szóit Aurora, hirtelen félbeszakítva őt. „Nekem semmi tervem sincs Gyulával együtt." .Tudtam, hogy nem csalódhatom!" Monda Anna, felvidulva. BHasztalan minden tagadás, nyugtalanságod elárulja^ hogy igazságom van. De ne aggódjál leg-kevésbbé se, Gyula semmit sem fog sejteni, ha holnap, mint Ígérte, csakugyan eljő. Hiszen hogy is lehetett volna máskép 1 Mi | okozná elfogultságtokat, ha együtt vagytok? — Azt csak nem akarod velem elhi-| tetni, arra csak nem beszélsz rá, hogy ¦Gyulámat féltsem tőled? — tőled, Auro-| rám, kiben jobban megbízom, mint önmagamban." Tevé hozzá, szeretettel simulva halvány barátnőjéhez s oly boldog, oly nyugodt vala e mellett fiatal arcza, hogy Aurora alig viselhette el e tiszta szemek szerető tekintetét. .Az valóban szép, mulatságos volna, ha Gyulát kellene tőlem féltened," Rebegé mosolyogni törekedve, halk, szakgatott És pedig, hidd el, szinte kedvem volna benneteket egymástól félteni," szólt az elfogulatlan gyermek, a legmeghittebb i bizalom nyájasságávai. „Úgy szeretlek, \\ ugy csodállak mindkettőtöket, mikép néha ; szinte alig foghatom meg, hogy nem egy-] mást, hauem engem szerettek mindketten úgy, mint én benneteket — S olyankor | aztán, lásd Aurorám, mily bohó, mily esztelen vagyok én, sírnom keü mély hálámban, oly megáldottnak, oly gazdagnak érzem magamat Gyula szerelme s a te barátságod által" És Anna kék szemeit valóban kőny-nyek tölték meg, de a boldogság és hála tiszta, Lzent könnyei, midőn barátnője keblére borulva, egész szivéből megölelte Öt Aurora szemeiből ís kicsordult két nehéz, forró csepp s lepergett a halvány^ megindult arezou s oly soká, oly hosszan tartá karjai közt barátnéját, mintha határtalan fájdalma ellen védpai2sul szorítaná őt szivéhez, hogy meg ne szakadjon. Soká sétáltak még ezután 3 beszél gettek majd régi emlékeikről, majd a jövő felől, de míg Anna szemei előtt a mnlt és jövő mindig csak a kedves, a boldog jelenbe olvadt, Aurora visszatekintve, nem talált vigaszt s előre nézve, nem reményt, nielylyel a jelen fájdalmát elűzhetné. Midőn megváltak, az óra éjfélre járt már s az előbb csillagos, s holdvilágtól ; deritetett égen sötét, öszi felbök tornyosultak, kevés perez s az eső nagy cseppekben megkezdé bosszú időre működését Esett, egyre esett, kisérteti zuhogással töltve meg a néma éjt. A patak áradni kezdett, az utakat sár lepte el s a fák sárgult lombjait megfüröszté b leverte és rázta lassanként az asö az utolsó levélkéig, a fei-fel támadó széllel versenyezve. i «; \' IX" /\' Nem kisértjük meg festeni az érzéseket, mikkel Aurora, megválva Annától, szobájába vonult. Famlagára vetvén magát, először heves zokogásban tört ki a .fájdalom, mintha mindaz, mi szivét nyomta, kö-nyekbe olvadhatott volna .... Majd folemelkedék s kigyuladt arczai, s lázas fényben égő szemei többet fejeztek ki, mint mennyit szó mondhatott volna. Nagy, igen nagy fájdalommal látszék küzdeni. Szerette /olna kitépni a szivet, mely oly forrón és oly vétkesen merészelt érzeni. „Másnak jegyesét, barátnőm jegyesét azeretni !" Susogta önkénytelenül s agyában és lelkében úgy égetett a szörnyű gondolat, mintha csak egy hajszálnyira volna az ŐrüléstőL És még sem lehet, még sem tud meghálni szerelmétől a ü=ziv, minél inkább küzd ellene, annál nagyobbá válik, minél inkább nyomná, annál naLrrí$)b hatalomra káp. Oh. ha volna feio. azt kifejezni, mi a fiatal asszony lelkében e pillanatokban véghez ment ha csak gyönge viszhangját adhatnánk is reményeket s önbizalmat romboló fájdalmának, megérthetnénk, — oh, szörnyű kimondani! az öngyilkosoknak végpillanatait Ha e perezben láthatta volna Aurora saját dúlt vonásait megborzad önmagától. . De mi eaí —,A tétovázó szemek egyszerre nyngponiot taláítak volna? S a szív, mely megízakadni vágyott enyhülést? Mint a koldusnő, ki sötét éj váratlanul fellobbanó világa mellett pillantja meg örökre elveszettnek hitt kincseit, Aurora végkétségbeesésében ösztönszerűleg menekült gyermeke bölcseje mellé. Im, ott térdel, kezeit összekulcsolva s könyázott. arczát éghez emelve. — Imádkozni látszik. Szegény eltévedt gyermeke az elm% bázott anyai nevelésnek! ha a kötelességérzet kellőleg ki lett volna fejlesztve gyöngéden érző szivében, a női lélek ezen legszilárdabb támasza soha nem válhatik vala a kétségbeesés martalékává, soha nem térdel kis alvó védangyala mellett bűnbánó s önmagával meghasonlott kebellel .... Hajnal félé volt már az idő, midőn Aurora végre csöndesen folemelkedék a kis bölcső mellől. — Soká, igen soká nézte még azontúl is a gyermek kigyuladt, ZALAI KÖZLÖNY kőzségjelöíenáo ki, a melyben önkéntes tűzoltó egylet van; ha pedig ily község a kerületben nincsen, rendszerint az a község, a melyből a közlekedés a kerület többi községeivel leggyorsabban történhetik. — Ha a kerület két községből áll. a központot a nagyobbik község fogja képezni. 30. §. A több községből álló kerület feladata kiterjed: a) Közös tűzoltó eszközök beszerzésére. b) A szolgálati szabályzatban meghatározott közös tűzoltó gyakorlatokban való részvételre. c) Tűzvész esetén a kölcsöoös védelemre. Ezen közös feladatokon kivül minden község tűzoltósága a helyi tüzőrségi fel-útiatokat önállóiag is teljesíteni köteles. 31. §. A tűzoltó kerületek közős ügyei felett a kerület községeinek képviselő testületei a központi község tórájának elnöklete alatt határoznak. 32. g. A község minden férfi lakosa 20- 50 éves koráig tűzoltó szolgálatot teljesíteni tartozik. 33. §. Ezen személyes szolgálati kő-telezettség alól kivétetnek. a) Kik testi fogyatkozásaik miatt a tűzoltó szolgálat teljesítésére nem alkalmasak. , , r , . b) Minden állami és törvényhatósági hivatal főnöke. c) Posta és távírda személyzet. d) A vasúti személyzet. e) A közpénztárak kezelői és ellenőrei. f) Magánházaknál a ház körül teljességgel nem nélkülözhető cselédség. 34. g. Ezen személyes kötelezettség megváltható, a váltság dij minden személy után évenként 2 írtban állapittatik meg, í közigazgatási nton a kőzadók módjára hajtandó be 35. §. A és alapítványok és a községi képviselőtestület által a szükség mérvéhez képest a községi költségvetés terhére megszavazott összegekkel. * A segélyalap az ezen §-ban meghatározott czélokon kivül semmi más czélokra nem fordítható. Több községből álló kerületekben a segélyezési kiadásokhoz és a jutalmazásokhoz mindegyik község segélyalapja a népesség aránya azerint hozzájárul. 37. §. A segélyalap felett az illető község képviselőtestülete rendelkezik, arról a községi bíró a községi háztartás szabályai szerint rendes számadást vezet, s azt a község képviselő testülete a községi zárszámadással együtt megvizsgálja és a törvényhatósághoz felülvizsgálat végett felterjeszti. (Folyt, kóv.) Hírek. — KIneveiés. A zala-egerszegi pénzügyigazgatóság Hegel Vicíor keszthelyi és Sárecz Ignácz nagy-kanizsai lakosokat a keszthelyi, illetve nagy-kanizsai adóhivatalhoz díjtalan adóhivatali gyakornokjelöltekké nevezte ki. — Felolvasás, Eperjcssy István fővárosi tisztelt munkatársunk az iskolaszer kiállítás gazdasági csoportjában múlt szombaton nagyszabású értekezést tartott a selyemhernyó tenyésztésről, érdekesen mondva el a selyemhernyó fejlődését, éle tét s a selyemiparnak bázánkbani állapotát A hallgató közönég nagyobbrésze hölgyekből állott Befejezéskor zajosan meg éljeneztetett s értekezése kőztetszést aratott. — Sárga-fekete zászló lengett az .Arany Szarvas* vendégfogadó épületén, j e szokatlan jelenség után tudakozódva, tűd-elöljáróság köteles tok meg, hogy Forinyák Gyula altábornagy azon egyéneket, kik a 32. § ban irt sze-J adiátus ur volt ott szállva. S mig itt volt, mélyes\'kötelezettség alá esnek, vagy ma-] kis zászló tüzetett ki; eltávoztakor Gróf gukat ez alól megváltani óhajtják, minden j SchJippenbach honvédlovas dandárparancs-év november havában összeírni, s úgy a\' nok szállt az .Arany Szarvas" vendégfo-Kzemélyes kötelezettséget teljesítőkről,! gadóba s nagyobb zászló tüzetett ki a má-mint a megváltást igénybe vevőkről nyíl-}sodik emeleti ablakon. Éjjel pedig vörös vántartási jegyzéket vezetni és a következő! lámpás jelzi a dandárparancsnok szál-év első hónapjában be nem fizetett dijak". Jását. behajtása iránt intézkedni. j —\\Yeni Sancte. A nagy-kanizsai A községi elöljáróság a tűzoltó köte- { kath. főgymnasium tanuló ifjúságának belesek\'névjegyzék ét deczember hő l-ig köz-; iratkosása megtörtént és pedig az L osz-szetnlére kiteszi s kibirdeti, hogy a név- \\ tályha 60, többen jelentkeztek ugyan, de ""jegyzék ellen a kihirdetéstől számított 8 ministeri rendelet folytán e szám a maxinap alatt az érdekeltek a községi képvi-; mam. II oszt 49. HL 52. IV. 50. V. 31. selötestülethez felszólamlást adhatnak be. I VL 35- VII. 17 és V1IL osztályba 24. Össze-— A képviselőtestület határozata a köz-(sen318. Vení Sancte szept 3-án a felső igazgatási bizottsághoz felebbezhetö, mely-. templomban megtartatott s nem aug. 31 -én, ¦ nek.Határozata végérvényes. f mint az előbbi számunkban tévesen közöl- 36. §. A befolyó megváltási dijak kőz-1 teteit \'ségi tűzoltói segély alap czimén valamely; — Szerencsétlenség. Aug. 30-án jóbitelü pénzintézetben gyümölcsözőleg. a Nagy-Kaaizsén összpontosított honvéd-kezelendök. ség, mintegy 1200 ember 8 dobossal a Ezen segélyalapból a működésében kis-kanizsai határban volt gyakorlaton, önhibáján kivül szerencsétlenül járt tűzoltó\' visszajövet az erős dobolástÓl két Ökör a kár és munkaképtelenség mérvéhez ké-; megvadult s neki rontottak a tömör so-pest a lehetőségig segélyezendő. — A se- ^ rokban szemközt jövő honvédeknek. Közü-gély az illető körülményeihez képest egy-. lök ennek folytán hárman súlyosan megse-szer mindenkori kielégítés, vagy állandóan besültek. Az egyiknek mellén ejtett mély húzandó évi segélyösszegből, teljes mun- szúrást a bőszült állat s a másik kettő is kaképtelenség esetén községi ápolás, elli- súlyos sérülést szenvedett. Az orvosok tásból állhat. Ezen alapból jutalmazandÓk I egyike lováról lebukott, de komolyabb a tűzvésznél magukat kitüntetett tüzol-. baja nem történt tók is. — A déli vasúttársaság vonalain A segélyalap gyarapítható adományok, szeptember 1-től kezdve a viteldíj 15%-al egészséges arczocskáját, soká figyelé édes, észrevette állapotát, st leggyöngédebb nyugodt szenderét s a gyöngéd csókban, ápolással igyekezett életre ébreszteni, mit-ajkai a kisded homlokára leheltek, Mielőtt azonban jó sxándoka sikerülmegtört szivének minden áldása, minden betett volna, szemei történetesen a levél szeretete egyesülve volt Nyugodt, bár igen halvány arczczal lépett ezután íróasztala mellé s papirt és tollat véve, irni kezdett: „Kedves Annám 1 Ne kívánj tőlem hosszú, részletes vallomásokat, — számot adni, e pillanatban, egymással meghasonlott érzelmeimről, képes nem volnék. — De mit tudni kívántál, elfogultságom okát jegyeseddel szemközt, azt egy szóval megfejthetem: szeretem őt ngy, mint Eoha senkit nem szerettem, — úgy, hogy soha többé boldog nem lehetek. A feloldbatlan láncz, mely férjemhez köt, a legkínosabb teher vplna rám nézve, ha nem tudnám, hogy épea ez az, mi a te boldogságodat legalább biztosítja. — Mert tudd meg Annám, miként ha kárhoztatható vagyok is, hogy egy érzést nincs erőm leküzdeni, az legalább meüíségemül szolgálhat, hogy jegyeseddel szerelmemet soha nem sejtettem. Én holnap férjem- és gyermekemmel együtt igen hosszú időre, talán Örökre, távozom e helyről, hogy boldogságodnak útjában ne legyek. Bocsásd meg Annám az érzést, melyről nem tehetek, hisz nyugalmammal, feldúlt életboldogságommal fizetek meg érté." Tovább aem folytathatta. A toll kiesett kezéből s feje élettelenül hanyatlók asztal ára. E pillanatban csöndesen föltárult a szomszédterem ajtaja s az ájult nő felé férje közelite. — A szeretet ijedségével sietett Aurórához Gérday Kálmán, midöu; sorain akadtak meg. Alig futott át pár sort, midőn halványult arczczal fölemelte azt s szép, ájult feleségét magára hagyva, a levéllel együtt szobájába zárkózott. Mig Aurora, a földi szenvedések legmagasabb fokát elérve, végmenedékét lelke jobb részének ösztönzésére, kőtelességei hü betöltésében\' reményié föltalálni, ezalatt férje nagy lépésekkel .¦sétált fel s alá szobájában. A világi külőnczre nézve, ki életunalomból házasodék csak néhány év előtt, mint említők már, Kedhelyiék családélete oly átalakítóiig hatott, hogy nemcsak fájva gondolt egész múltjára, de először életében a jövő felett is aggodalommal kezde tűnődni. Aurora szépsége, mint tapasztilánk, első pillanattól fogva hatást gyakorolt reá, oltárhoz azonban mégis csak azon nyomom gondolattal vezette őt, mint fogja majd szép feleségét bámulni a világ. — De mi után már teljes mértékben élvezte azt is, unni kezdé a világ elismerő hódolatát, s Öt e csodaszép hölgy bájainak diadala végre sértette is fölébredt férfiasságát s titokban boldogtalanabb vala, mint felesége sejthette .olna. Szerencsére, Aurora épen legjobbkor kívánt visszavonulni s falusi magányukban, Kedhelyiék jótékony befolyása alatt, a különcz érteni kezdé a családélet valódi hivatását s csak miután ezt megérté, akkor vette észre, vagy inkább ismerte el magá- olcsóbb. A térti jegyek maradtak ugy, mint előbb vnlának. — Soldner (Hírschi) Julcsa szép-tehetségű fiatal operaénekesaő, városnak szülöttje pártolói és tisztelői kérelmének engedve, f hó 21-én délután 47» órakor az „Arany szarvas" szálloda nagytermében tiszteletére rendezendő matinéén hangversenyezni fog. Már több izben volt alkalmunk a fiatal művésznő énekében gyönyörködni, és Örvendünk, hogy erre ismét alkalom nyílik. — A gzt-István napján tartott népünnepély alkalmával felülfizettek: Le-dofszki Ármin 1 frt, Fodor József 1 írt, Kugler Antal 1 frt, Keller Mátyás 40 kr, Kürscbner Ignácz 40 kr, Olvashatlan 50 kr, Keller Ignácz 50 kr. Pintér Sándor I frt, Fischer Fereacz 50 kr, ünger Uílmaon-Elek I frt, Neu József 1 frt, Irmler József 1 frt, Márkus Frigy. 40 kr, Tivolt János 2 frt, Fiálovics Lajos 1 frt, Szabó István 2 frt, Weilíer Izidor 50 kr. Ifj. Csemits Károly 1 frt, Bubik Nándor 2 frt, Fagyas Lajos 1 frt, J. K. 1 frt, J. Denneberg és. Weiss 1 frt, Ebenspanger 2 frt, Lőwinger Ignácz 1 frt, Dobrin Jenő 1 frt, Olvashatlan név 1 frt, Ifj. Blac Károly i frt, Morandini Róbert 1 50 kr, Gsettner Salamon 2 frt, Miltényi Sándor L0 kr. Olvashatlan 1 frt, Zathureczky 2 frt, R, J. 50 kr, Hertelendy Béla 5 frt, Dr. Benczik 1 frt, Olvashatlan l frt, Pfaff 1 frt, HirschlAlsó-domhoru 5 frt, Rótt Miksa 60 kr, Dr. B. B. 20 kr, Koronczi N. 20 kr, Kaliyoda János 2 frt, Csillag Béla 30 kr, Hiczelberger György 30 kr, Oszterbuber László. 60 kr, Dr. Hauser 20, Szabó Imre 70, Klapper János 10 kr, Rosenfeld Lajos 70 tay\'Kovács Mi hály 50 kr, Szíjártó plébános 70 kr. Feigl-stock 60 kr, Olvashatlan név 40 kr. Bu- derék elöljárósága szept 8 án lélekemelő Ödönné és Sebestény Lajosné választmány-ünnepélyt tart, ugyanis e napon nyittatik tag úrnők. meg a 26 ezer frt költséggel "épült állami — Lóverseny. A m. kir. 3-ik hon-elemi népifürolának uj épülete főispán ur véd lovas dandár tisztikara t szept 14-én ő méltósága és megyei kir. tanfelügyelő a kis-kanizsai határban tiszti és legénységi ur jelenlétében. Muraköz magyarosítására lóversenyt rendez. Kezdetét veszi délután kétségtelenül nagy szolgálatot tesz e 2 órakor;}ez nap este az ,Arany Szarvas\' nagyszabású intézkedés. Perlak város ha- dísztermében tánczmulatságlesz. tósága hazafias felhívást intézett a népne-j — Spltkő Lajos tankerületi kir. velés barátaihoz, hogy az ünnepélyen mi- főigazgató aug. 30-án tette le a vallás- és nél számosabban jelenjenek meg Zalavár- , közoktatásügyi miniszter kezébe a főigaz megyéből. A nevezetes mozzanaton lapunk! gatói esküt Az uj főigazgató született is képviselve leaz felelős szerkesztője által, j Szepesmegyébeu Leibiczou 1846-ban — Zrínyi harangja. Egy taszári pol- Gymnasiumi tanulmányait jeles sikerrel gárember pmczét ásott a háza alatt s ásás J elvégezvén, a budapesti egyetemen a böl-közben egy szép öt mázsás harangot talált \\ csészeti tanfolyamot hallgatta, hol Edu A leletet bejelentették a főszolgabíró ut- : catio Graecorum cum educatione Romany ján az alispánnak, ki tehrt a m. n. múzeum , rum componitur\' czimü pályamQvével el igazgatóságának, bogy -a harangot régész nyerte a Pasquich-féle jutalmat A tanári szakértő által vizsgáltassa meg; annyival inkább is, mert a taszári plébánia levéltáréban levő- régi okmányban az van, hogy a Szigetvár ostroma elől menekülő nép a vár három harangját és templomi edényeit az ostrom előtt elhozta Szigetvárról és Taszáron elásta. A harang, melyet a plébánián őriznek, igen szép és kitűnő hangja van; az ásást folytatni fogják, miért felkérték a piarista kormányzót, hogy az esetre, ha az ásatás folytán a lelet helyén levő házban kár esnék, azt térítse meg. Hiszik, hogy e kérés teljesitését a kormányzó megtagadni nem fogja, miért lehet remény — ba a régi okmány csakugyan igazat mond — hogy a szigetvári hős másik két harangja, templomi edényei, sőt talán egyéb emléktárgyai is előkerülnek. — Gyászhír. Mély részvéttel vettük a jó Pulay bátyánk halálhírét, vele egy küz delemteljes, de mindvégig jókedélyü tan bik Nándor 1 frt Lirbéim Lajos 60 kr, i férfin szállt sírba. A családi gyászjelentés Stáncsics N. 20 kr, Bubik Nándor 2 frt, következőleg szól: özv. Pulay Károlyné Oroszváry Gyula 5 frt, Kripáczné 2 frt. A szül. Miskey Mária a maga és gyermeken t. felülfizető úrnők és urak fogadják rendező bizottságnak hálás köszönetét Judith, Károly, Mária Terézia, Elek és Róza nevében fájdalomtól megtört szívvel Névmagyarosítás. Krátzert Fri- jelenti feledhetlen férjének, illetve édes gyes keszthelyi illetőségű b.-sz.-gjÖrgyi; atyjuknak Pulay Károly kán tor-ta ni tónak lakos vezetéknevét ,Erődi"-re magyaro- f. é. augusztus hó 31-én reggel 4 órakor, sitotta. életének 73-ik, boldog házasságának 39-ik — Rablás az oltárczi erdőben, és kántor-tanítói működésének 49-ik évé-Charger Mihály pákai lakos megelégedet- ^ben a halotti szentségek ájtatos felvétele ten ballagott haza felé a kanizsai vásárról után végelgyengülés követkéz tébea tör-— irja levelezőnk — mert sertéseit jó tént gyészos elhunytát Az engesz-áron, hetven forintért eladta. Az oltárczi. telő szeat mise-áldozat f. é. szeptember erdőben egyszerre csak négy fegyveres hó 2-áu délelőtt 9 órakor fog a helybeli ember támadta meg. „Honnan jösz, hová plébánia- templomban a Mindenhatónak bemégy? — Van-e pénzed?\' — kiáltá az mutattatni. A boldogultnak bült tetemei egyik. Charger panaszos hangon felelte, f. évi szeptember hó 2-án délelőtt 10 óra-hogy nincs biz Ő neki egy árva fityingje kor fognak a helybeli róm. kath. sirkert-se, mert Kanizsán az .uraknál" volt, a ben örök nyugalomra tétetni. F.-Hahót hol 40 frtot kellett neki fizetni s haza ¦ 1890. augusztus hó 3!-én. Áldás és béke felé még költségre sem maradt Pénzét — \\ hamvain I szerencséjére ~ még Kanizsán sapkájaI — Birtokvétel. Ebenspanger Lipót bélésébe s csizmája szárába rejtette el,! ismert nagykereskedő örökáron megvette zsebeiben csupán 15 frto«. hagyott, a meg- a palini uradalomnak ujnépi- és hamuszini szólító ekkor neki esett b a szegény em-! birtok részét 247 ezer forintért bert arczul verte, azután pedig társainak — A pécsi kir. közjegyzői kamara segitsével kimotozta s a zsebeiben lévő tisztújító közgyűlésén megválasztattak: pénzt elvette tőle. Majd egy fa mellé álli-1 elnökké (egyhangúlag) Bánffay Simon kir. tották Chargert s odakötözték. Mindez j tanácsos, alelnökké Fiibál Ferencz nagydélután 3 órakor történt. Másnap reggel i kanizsai, jegyzővé Plainer Lajos sásdi kir. 8 óra tájban egy asszony jött arra s közjegyzők. Választmányi rendes tagok: megszabadította kötelékeitől. — Charger Plihál Ferencz. Visy Lajos (Mohác-s), dr. azt hiszi, hogy ez asszony nem volt más, J Cottely Géza (Bonyhád), dr. Külley Zol-mint az egyik rabló álruhában. A hatóság j tán (Siklós). Póttagok: Plainer Lajos éa erélyesen nyomozza á rablókat, de még Laubheimer Oszkár (Alsó Lendva). nem sikerült nyomukra akadni. ¦— Heti biztosok a kisdednevelő — Iskolái ünnepély. Perlak Táros egyesület óvodáiban e héten vi?sgálatot 1869 bea jeles sikerrel tette le. Első tanári szolgálatot a sétoralja-ujhelyi gymnasiumnál helyettes tanári minőségben teljesített, de 1872-ben csakhamar szabadságot kapott, és állami ösztöndíjjal két évre külföldre küldetett, hol egyetemeket látogatott és a tanügyi viszonyokat tanulmányozta. Ezután 1874-ben rendes tanár lett az aradi kir. főgymnasiumnáí. ^Mint aradi tanár ,A latin nyelv a rokon nyelvek körében" czimü nagyobb tanulmáayát irta, melyet a magy. tud. Akadémia 1877. évi nagygyűlése dicsérettel tüntetett ki.Ugyan-ezen időben munkatársa volt a Pbilológiai Közlönynek, a Tanáregyesületi Közlönynek, több napilapnak és egyik szerkesztője az 1882-ben kezdődött és.nyilt felfogása által a tanári körökben szívesen fogadott Középiskolai Szemlének. Jelentékenyebb dolgozatai ez időből: „Az indogermáu összehasonlító nyelvészet ujabb iránya," — .Az uj grammatikusok és alapelveik," — ,A reáliskolai kérdésről" — ,Észre vételek a középiskolai tőrvényjavaal áthoz". — E mellett tevékeny részt vett az aradi Kölcsey irodalmi-egyesület működé seben. Egyik ott tartott felolvasása „A görög színházról" külön fűzetben és a Lebr-Riedl-féle Magyar Olvasókönyvül kötetében látott napvilágot Az 188jgP> ben a beszterczebányai kir, főgymtialium igazgatójának nevezték ki. Ez időtől fogv* kizárólag ezen intézetnek ésapaedagoeiai irodalomnak élt — Igazgatói működése alatt irt főbb dolgozatai: „Mit tehetünk még középiskolai oktatásunk emelésére?" — .A módszertani tanácskozásokról," _ „Ifjúsági könyvtári szabályzat," —. „Az ókor ismertetése gymnasiumainkon,"(fe\'Ío]-vasás a budapesti pbilológiai társaságban), — „Az egységes középiskola kérdése." — A gymnasiumi német nyelvi tanterv," — „Az év végi vizsgálatok" (felolvasás a budapesti philologiai társaságban).%^dolgozatok részint a fővárosi tudományos folyóiratokban, részint önállóan jelenjek meg. Az 1889. évben a beszterczebányai tankerület ideiglenes vezetésével bizták meg. Mint ideiglenes főigazgató nagysúiylya! emelte fel szavát a közoktatási miniszter által egybehívott görög nyelvi enqueten, I fontos része van az uj törvény előkészítésében, majd a törvény megalkotása után ugyancsak a misztériumban, a törvény végrehajtásának czéljából egybehívott főigazgatói értekezleten. Ily tágkőri irodalmi és paedagogiai működés etán a legszebb reményeket fűzhetjük az uj főigazgató működés éhez- - Me^hielí lótenyésztőink figyel- elő rázkódását. — De a növekvő életerővel visszatért lassanként az emlékezet is s Aurora rémülve lépett Íróasztalához. .Szent Isteni mi történt levelemmel?" ban, mennyire szereti Aurorát s mint el- keble majd megkönnyül s annál fogéko-volt eddig tévesztve egész élete. jnyabb lesz vallomásai megértésére. _Ha anyai nevelés fejlesztette volna ! Ismét sétálnikezdetttehát aszobában szivemet, ha életem első hatásait a kedves, * tele szent magas föltételekkel Aurora jö-égen elporlott anya szeretetének köszön- i Tőjére nézve. hettem volna, egészen más ember válik ! ,Oly boldognak kell lennie, mennyire ¦ KomornájLt azoanal kérdőre vonta, belőlem." Gondola sétája közben, mig , e pillanatban szenved, ha\'életembe ke- de ez egyáltalán véve nem tudott semmit Aurora a szomszéd szobában a legeién- rülne is," tevé hozzá, mindinkább fölger- la dolog felől. kebb önvád és fájdalommal küzdött „Oh, \'¦ jedve a behallatszó fájdalmas hangokra, s j aHa férjem vette volna magához — áz árva kincsek halmazán is koldus a sze-\' érdekes halvány arcza csaknem fenyegető j mert más itt nem lehetett* _ gondola gény napazámosasszony gyermekéhez ké- , kifejezést nyert e pillanatban. elborzadva. — Néhány pillanat alatt ösz- pest, ha mindennapi kenyerét könyeivel j Künn nagy cseppekben esett az őszi szeszedve minden erejét, csöndesen fene sózza is az anya. — De hát Aurora ? foly- i eső, s a tomboló hideg szél meg-megrázta >.-,...-. tattá mintegy megdöbbenve, szünet után.! szobája ablakait A kőfeszület lába egé-„Hiszen őt anyja nevelte s vájjon ö inkább : szen vízben állott már a patak kiáradt értette-e, mint én, az élet legmagasabb\'medréből. — s az eső mégis csak esik, hiszen á setét felhő is, valamint az emberi, szív, csak ha jól kisirhatta magát, akkor könnyül meg. Moodi. czélját?" E pillanatban, mintha nője szobájából fájdalmas zokogást hallottjvolba. Mi ez? Aurora sírna?" kérdé önmagát, mélyen megindulva .Szegény asszony I hát Ő is szenved, mint én s pedig mindketten oly boldogok lehettünk volnál — Aurorát anya nevelte, de oly anya, ki nem érdemes szent hivatásira, oly anya, ki nem érté nemének egyszerű s oly magas feladatát s gyermeke feldúlt boldogságáért Isten előtt felelős." Szivének keserűségét Aurora zokogásának hallása fokozta igy fel. Hisz ugy szereti feleségét, hogy akár életét adui boldogságáért, — most már nem ámítja magát s félre téve minden kfilönczködést egyedül csak családélet után törekednél^ s Aurora mégis sir. Csöndesen az ajtó felé közelite, hogy lábaihoz borulva, feltárja előtte egész bzí-vét — A kilincs már kezében is volt De nem, csak hadd sirja ki magit, talán szobája felé indult Az ajtót zárva találta. .Bocsáss be, Kálmánom 1 halk , remegő hangon. Semmi válasz. S másodszor és harmadszor is megkísértett bebocsátatáat kérni, de másod- Aurora szobájában lassanként minden szorra s harmadszorra sem kapott választ. elcsöndesült. Az óra hajnal felé mutatot: Oly halványan, mint fehér reggeli már, ha künn a nagy borulat éjjelre nem öltönye, kimerülve dőlt ezután pamlagára. igen oszlott is még. j Kálmán sem, a reggelinél, sem az Kálmán végre bátorságot vőnjkinyitni ebédnél meg nem jelent neje szobája ajtaját s belépett | Á szerencsétlen asszony feszült vá- Mínt a megtört liliomszál, halvány ; rakozásábau, döbbenve figyelt minden kis arczczal, ájultan feküdt íróasztalánál -a | neszre a világosan hallá,midőn férje délután szép feleség. Kálmán a legélénkebb fájda-; két óra körűi hevesen csöngetett, s meg-lommal s legnagyobb gyöngédséggé^ pil- \'jelenő legényének szokatlan kemény, szi-lanat alatt mellette termett, de szemeivé- gom hangon igy szólt: , letienül a balvégzetű sorokra estek.\' | , .Siess ezen levéllel, még pedig lóha-Isten irgalmazzon azoknak kik Önma- > lilában, Somlay Gyula nagyságihoz s guk vetnek véget szenveeéseiknek I ¦ mondd meg neki szóvai is, hogy még ma * t * ! elvárom. Aurora, komornija ápolására, —ki! Aurorors szive borzadva azorultössse. nem győzve várni úrnője csöogetését, hí- ( Néhány perez múlva felhallatszott a vatlanul belépett, — több óráig tartó ájn- tova száguldó"paripa dobogása, lásából végre magához tért. I A szegény asszony leborult és imád- Hosszabb idő múlt el anélkül, hogy kozott képes lett volna meghatározni, mi idézte (Vége köv.) HTJSZ0NK3LENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEX-BER 6 án mébe ajánljuk, hogy & zalamegyei lótenyésztés emelésére engedélyezett általános lótenyésztési jutalomdijosztás szeptember 14-én d. u. 3 órakor tartatik meg Zale-Egerszegen, mely alkalommal szopós csikóval bemutatott anya kanczák számára őt dij, (24, 16, 12, 10,8 ezüst forintos), három éves kancza csikók számára négy dij (20, 12, 10, 8 db. ezüst egy forintos) lesz kitűzve, mint íz utczasarkokon kira gasztott hirdetményen olvasható: pá- kivánságára (levelezőlapon, .esetleg táviratilag) postafordultával éndijtalanulküld nekik versenysorren.:eL Szivesaégbőljíöz-vetití azok totalizátortéteit mind a sop-ronyi és a bécsi, mind a budapesti .lóversenyeken, még halmozott (conbínált) totali-zátor-téteket is, úgy nyerőre, mind helyre. Örülünk, hogy hírlapunk előfizetői és olvasói száraára sikerült a „Sport* szerkesztőségénél ezen nagy kedvezményt kieszközölnünk. Akik közülök értenek a lóver- lyázhat minden zalamegyei tenyésztő, ha senyékhez, azok bizony évenkint szép községi elöljárósággal igazolhatja azt, hogy a szopós csikóval bemutatott anya-kancza már a csiké születése előtt tulajdona volt vagy pedig hogy a kiállított hároméves kanczacsikó egy, az elles idejekor birtokában volt anyától származik és általa neveltetett A jutalomdijosz-tásbói csak az angol telivér és a muraközi (nóri) jellegű lovak vannak kizárva. A pályázók kötelesek szeptember hó 14-én reggel\\a helyi hatóságnál jelentkezni, nol továbbr^iitafitást nyernek. A muraközi (nóri) jellegű-lovak jutalmazására 120 db. ezüst egy forintos fordittatik és ezek jutalom dijosztása Csáktornyán szept. 15 én, Alsó-Lendván szept 26-án és Perlakon fczept 17-én tartatik." — Fürdókból. Hozzánk küldött fürdői kimutatások szerint: Uj Tátrafüreden aug. 25-ig 1934, — Balaton-Füreden aug. 25-ig 1432 folyókámban 2475. — Daru-várott aug. 25-ig 1148 fürdővendég jelentkezett. — Horváth Laczí jeles zenetársu-iata Konstantinápolyból szerencsésen haza érkezett egyébről nem, Cbak a nagy .melegségről és a kutyák sokaságáról panasz összegű totalizátor-nyereségekre tehetnek igy szert Dicséretes intézkedést tett Tá rosi rendőrségünk, midőn délelőtt 9 óráig megtiltotta a kofák általi elővásárlást. Valóban hálás elismerést szavaz a lakosság-nagy zöme mert a mesterséges drágaság-csinálás megszűnik, éá a szegénység olcsóbbért szerezheti be aapi élelmét s a vidéki közönség sem lesz annyi insultus-nak kitéve. — Gyászhír. Szkóky Sükö3d Szent-Fercnczreudi áldozár, szabadságharezünk jeles bajnoka, ki hosszabb ideig Bucsn-szent Lászlón népszerű s közkedveltségnek Örvendő házfőnök volt Gyulafebérvá rott meghalt. Alig egy évig viselte az ottani ap|czazárda lelki igazgatói tisztségét. A kitűnő szónok, jeles hazafi b talpig derék jó barát nyugodjék békében! — Kinevezés. Néhai Berécz Imre, elönyöseD ismert nagy-kanizsai zenetanár özvegye. szül.Pálfy Ilka urnő egykor Nagy-Kaiíi/sán községi népiskolai tanítónő; Ka boldra postamesterré neveztetett ki. — Állandó választmányi Ülés. A bérleti szándékból egy angol társaság meglátogatta. — Az alsŐ-páhoki, horvát-szt-miklósi, Iesencze-tomaji és zsidi iskoláknál segédtanítói, Háshágyra kántorta nitói állásra pályázat nyittatott - - Pek-ieniczán a villám egy istállóba ütött s a benne lévő marhák összeégtek. — Sümegben Völgyi Györgyné színtársulat működik. — A keszthelyi szépiíö-egylet alapszabályai jóváhagyást nyertek. — Szilvágyon egy 12 bóiapos fiu a tokába fuladt — Csömödéren bécsiek gyárakat szándékoznak építeni. —Nagy-Kanizsán dohánycsempészt fogtak el a pénzügyőrök. — Kis-SzigetrŐl egy cséplő ember megszökött,.Lenti mellett a Kerka folyóba ölte magát — Ortabázán a közlegelőn 9 sertés éltül vaj oltatott. — Hazai r. h. Az erdélyi magyar közm. egylet idei közgyűlését Déván tartja. — Károly fhg. megverte másfél millió írtért gr. Keglevich István nagy tapol-csányi birtokát. — Kolozsvárt most épi tik az első három emeletes házat — Apt Kamii cultusmímsteri tanácsos meghalt — Horvátországban is a birtoktagos itás keresztülvitelén buzgólkodnak. — A szent-Gellértbegyre villamos fogaskerekű vas utat terveznek. — Munkácsy Mmál.v megígérte" hogy okt 6-án az aradi ünnepélyre haza utazik. — Nagyváradon uj bank létesíttetett 100 000 frt alappal. — Ábrányi Emil Bismarck interwiewolása miatt lemondott képviselői állasáról. — A sopi oni honvédség hagymaz miai t Kőszegre költözködik. — A\',JóLszivEg>>sület<- a ja-nofhá/i tüzkáro^ultakiiak 300 frlot adományozott — A muraszombati takarék pénztár 57a°/0 kematot fizet a betétekre. —¦ Szent István -napján Bpesten a va-uti forgalom 53 817 egyént jelez. Krisztinko-vich Béla mérnök Gellérthegy tövében Eifivitorony éiiiését tervezi. — ö Felsége a király a tokaji tüzkarosultaknak 5000 7.50. Rozs 5.40-6. Árpa 6.40-80. Zab 6—6.20 Kukoricza 6.60—80. — Pécs: Buza 6.60—80. Kétszeres 5.60—70. Rozs 5.50—60. Árpa 6.30—50-Kukoricza 5 90—6. — Veszprém: Buza 6.70—7.50. Rozs 6.".,\'—7.20. Árpa 6.50—7.50. Kukoricza 6.—6.40. — Csáktornya: Büza 6.80. Rozs 5.25—70. Árpa 5.50—6. Zab 6.20. Kukoricza 6. — Keszthely: Buza 7.10—20. Rozs 5.80-6 Árpa 7.40—80 kr. — Bécs: Buza 7.29—31. Rozs 647—48. Zab 6.73—74.Kukoricza 5.94— 6-06. Repcze 11 35—45. — Budapest: Buza 6.95—7.40. Rozs 5.S0—6.65 Árpa 5.70—7.60. Zab 6.40—65. Kukoricza 6.05—10. Repcze 9.95—10.80. Pagirsseíeteli. A v i z. — .Ejnye fiam\', mondja egy csapszéki vendég a korcsmáros fiának, „de\'zavaros a borotok." — Tudja bácsi, miért olyan zavaros? — kérdi a gyerek. — Nem tudom fiam. — Az biz csak azért olyan, okoskodik a fiu. mert édes apám ma nem a kútból töltötte fel a hordót, hanem a folyó* ból. Vasúti menetrend. gyorsvonat, vegyesvon. postavonat A borbélynál. Ugyan mit esi -nált az ur ezzel az emberrel V kérdi a főorvos a borbélyt, kinek a körmei között adta ki lelket ewy beieg. — „Uram," válaszolt a borbély Béri megnyír: ara, megborotváltam, metkópölyölteni, fogat kihúz Um, eret vágtam rajta, szóval amit íúriam, mind megpróbáltam; ha nem basz- Regge!. Prágerbof 5 óra 18 perczkor postavonat Barcs 5 óra 28 „ postavonat Budapest 6 óra 4 Budapest 7 óra 30 Bécsújhely 6 óra 55 Délben. Budapest 2 óra — perczkor postavonat Pragerhof 2 óra 45 „ postavonat Sopron 2 óra 15 „ postavonat Barcs 2 óra 25 „ postavonat Szt.-Iván 5 óra 20 d. u. vegyesvon. Este Pragerhof 12 óra 35 perczkor gyorsvonat Budapest 12 óra 26 , postavonat 12 óra 34 , postavonat Mezit Kanizsára Reggel. ¦ 4 óra 16 perczkor postavonat 4 őrá 26 , postavonat 5 Óra 54 „ gyorsvoant 8 óra 9 - vegyesvon. Délben. 1 óra 44 perczkor postavonat 1 óra 15 „ postavonat 1 óra 40 , postavonat 1 óra 59 „ postavonat Este. 10 óra 40 perczkor vegyesvonat 10 Óra 26 „ postavonat 12 óra 25 „ gyorsvonat Pragerhof 11 óra 44 „ postavonat Barcs 11 óra 34 , postavonat Bécsujh. Bécsujh. Budapest Pragerhof Szt. Iván. Sopron Pragerhof Barcs Budapest Budapest Béiaujh. Budapest folyó évi október hó lén tartandó torkodnak, de még egyről is, hogy a hárem-1 vényhatósági bizottsági rendes közgyűlésre ben csak a négy fa) között játszottak, sen- ;»z 1891. évi megyei költségvetés és az 1881. kit sem láttak, annál több csendes sóhajt és 1892. évi utfen:artási költségelóirány-ballotíak. Első felléptük .ma- iesz az j zaiok megállapítása tárgyában teendő vé-„Arany Szarvas" vendéglő helyiségeiben.! leményes jelentés elkészítése végett az ál- Láttuk a zultáu által adott kitüntetésií landóválasztmányüléseaz 1886.éviXXI-ik frtot küldött — Veszprémben állatvédő I öált- Dem tehetek róla. eztt=t érmet, melyen rávésve van Horváth j t. cz. 17-ik § a értelmében f. évi sz- pt hó \' egvesü et alakul, nálunk is elkelne. — | Lacziaak aug. 8 1890 ¦ 10 én, — ugvan a fentkitett közgyűlésen \' S/abó Károly jHe- bibliographu> Koiozs-! Hogy bujt. ki a böjt alul?j - — Katonaság koréból. Szept. 8 án,: felveendő egyéb törvényhatósági\' ügyek várt meghalt — A dunámuli lovaregyltt Okoskodott a c-i^á y hogy a negyven napi hétfőn érkezik Nagy-Kanizsára a 48 ik; közgyűlési tárgvalásának elkészítésévé-! feloszlik gyalogezred 3 dik uj zászlóalja Rév-Ko | gett pedig az állandó választmányi ülés I — Külföldi r. h. Loi donban a múlt maromból. Szept. 12 éu jő Nagy Kanizj-ára j folyó évi szeptember hó 24-én minden j évben 27 egyén éhen halt meg. —- A pápa Zoltán vezérőrnagy, honvéd lovassági fel-1 kor délelőtti 9 órakor Zala-Egerszegén a \\ roszalóan nyilatkozott a csodákut&król. — Ügyeiő s itt marad 17-ig. Szept 24-én is-! nagymegyeház gyűlés termében fog meg- | Mekkában a kolera borzasztóan dühöng, métlő fegyverek begyakorlására 400 bon-1 tartatni, eddig 4 ezernél többpn haltak meg. — — A keszthely-balaton-szentgyörgyi ¦ Amerika egyesült államaiban 3 millió h. é. vasút mely hazánk legjövedelmezőbb ¦ méhlelep van, 40 millió frt értékű mézet vasutai közé tartozik, a mennyiben ugy a j és 2 millió frt értékű viaszt termelnek. — megnyitás évében 1888. mint az 1889.11500 millió élő ember van a földön. — évben nemcsak elsőbbségi, de törzsrész- \\ Venezuela székhelyén Karakasban beh\'o- Feleiös szerkesztő és kiadó : li A TORF I LAJOS. Laptulajdouos: WAJDITS JÓZSEF. véd érkezik városunkba. Október 3-ára pedig 400-400 ujoncz hivatott be akö-zös hadsereghez, és a honvédséghez. - Diszkerités. A „Poigári Egylet-kertjének diszkeritése építését Saller Li bój\'öt mi éui lehetne legkönnyebben busón keresztül legelni?\'Elment tehát a plébánoshoz, engedné el a ftlét a böjtnek. „Hála Isten — mondja a czigány, midón az engedelmet megkapta — teiit á plébános ut engedte el, á felit meg á káplán." jos építőmester ur megkezdette. Nagyban ! vényei után is 51/, száztólit osztott a fo-1 zatott az agglegényadó. — A fraoczia ál fogja emelni a Sugár-ur csinosságát. | lyó év első felében is, már az előző évinél\' lami irodákban éghetetlen papírt alkal — Baleset ért egy bonvedet pénte-1 kedvezőbb mérleget mutat föl. Az ideigle- j máznak. — A chicagói színház leégett. — ken, a midőn Kanizsáról Berzenczére j oes jövedelmi kimutatás szerint ezen 10. Sahara sivatagon vasutat szándékoznak utaztak. Egy tiszt ugyanis átadta lovát | kilométernyi vasút január-júniusi bevétele í létesíteni. — Szulejman Seik egy gyalogos honvédnek vezetni, árokhoz i 17.370-93 frt Az 1889 ikijan.—jun. be- j 1877-iki szofta küldöttség lelkes vezére értek, melyen a ló nem akart átugorni, j vétele volt 15.190-78 frt az 1890-iki be- í meghalt. — A Vezúv erősen háborog, persze csinját-bmjét nem értettea baka-, vételi töblet 2180*15 frt, igy a forgalom-1 honvéd s ö előbb átugrott, gondolván, j ban levő 211,500 frtnyi részvénytőke után hogy. a ló is átugrik, ha kantárszárát az 1889. első félévi üzleti feleslege tett húzza-a ló azonban felütötte fejét s a \\ 4-06%-ot, holott az 1890. félévi üzleti baka bele esett az árokba, hol lábát törte | feleslege tett 4*94°/0-ot s vissza szállittatott a katonai kórházba. | — Díszebéd, volt aug. 31-én a nagy- A törvényszéknél. Biró: Ön azzal van vádolva, hogy a felesége fejéhez egy vizes poharat csapott, igaz-e ez? — Vádlott: Igaz, de engedje meg bíró ur, azt kérdeznem, bogy ismeri-e a feleségemet? — Biró: Nem ismerem. — Vádlott: Mindjárt gondoltam. — Biró: Miért? — Vádlott: Mert ha ismerné, azt kérdezte a~ volna tőlem, hogy mért nem vágtam a fejéhez mindjárt a vizes kancsót is? — Győződjünk megaz igaz-tágról. Görgő (Magyarország.) Tekintetes úr! Az Meghalt a közkórházban az a; kanizsai kegyes tauitórendiek társházá- j on kitűnő, Brandt Richárd gyógyszerész szakácsné, ki a mait héten H E urnái a I ban. mely alkalommal Főt Farkas László konyhában fénymáz-forrázásból égési se-! házfőnök és főgymn. igazgató ur érzelembeket kapott I teljes szavakkal üdvözölte a társház ven-A lŐTeraeny-sport iránt szinte j dégeit, melyre Babochay György polgár- rohamosán nő az érdeklődés országszerte. A budapesti lóversenyek alatt tízezrek totalizáluak a fővárosiak és a Budapestre utazottak közöl. Minthogy a totálizálásnál nem a szerencse, hanem a beavatottság és a szakértelem döntenek, valóban igen hátrányos volt a vidéki ló verseny sport-kedvelőkre nézve, hogy nem ny.lt alkalmok a budapesti lóversenyeken szerzett tapasztalataikat a sopronyi és a bécsi lóversenyeken, amelyek futamaiban ugyanazon versenylovak indulnak, előnyükre gyümölcsöztetni. Az ok főleg abban rejlett, hogy nem szerezhettek magoknak idejekorán versenysorrendet (programmot). E nagy hiányon segita .Sport", ezen. jól szerkesztett, nyolez éves szakhirlap szerkesztősége (Budapest VL, Andrássy-nt , 2&-ik szám); mert lapunk előfizetőinek mester ur rokonszenvesen válaszolt jos tetszés közt éltette az uj házfőnököt és főgymn. igazgatót mint már előbbi időből ismert tudományosságu férfiút, kinek tapintatos vezetése alatt főgymnáziumunk örvendetes virágzásnak bizton néz elő, — Simon Gábor ügyvéd ur pedig a tanári kar ujonan ide helyezett tagjait majd valamennyit, mint a közművelődés derék fac-torait. Az Ízletes ebéd, kitűnő borok vidámító hatása alatt hosszabb ideig tartott társalgás fűszerezte az együttléteit — Hegyei r. h. A nagyrécsei uradalom magtárából történt gabona lopás nyomára jöttek. — Az egeiszegi .Bárány" vendéglőt Heiczmaon Samu szombathelyi lakos vette bérbe 8 évre. — Hévizi fürdőt féle svájezi labdacsai heves szí vdo bogásom -ból s nehéz légzési bajomból teljesen kigyógyítottak, miért is ezennel hálás köszönetemet nyilvánítom. Nem mulasztom el e jeles báziszert másoknak is ajánlani. Magam pedig a rendelet szerint tovább is használom. Teljes tisztelettel, Egermann Adolf vendéglős. Brandt Richárd gyógyszerész svájezi labdacsai a gyógyszertárakban kaphatók, egy doboz ára 70 kr. De védőjegyére (febérkereszt vörös mezőben) s Brandt Richárd névaláírására figyelni kell. 3856. Gabonaárak. — Nagy-Kanizsa: Buza 6.90— 7.10 Rozs 5.50—60. Árpa 6.80—7.30-Zab 5.10—20. Kukoricza 6.60—70. — Székesfehérvár; Buza6.70— 7. Rozs 5.60—70. Árpa 6.30— 80. Zab 5.90-6. Kukoricza 6.90^-7..;í — Szombathely: Buza 6.90— Prága: Ki nyert? Húzás aug. 27-éo. 76 59 49 Húzás aug. 30-án. Bécs: 64 49 11 Grácz: 52 25 83 Temesvár: 20 46 .41 Húzás szept 3-án. Brünn: 61 58 59 Verfälschte schwarie Seide.,itan~verbronne ein Musterehen des Stoffes, von dem man kaufen will, ued die etwaige Verfälschen g tritt iofort su Tage: Echte, iein gefärbte Seide krSotelt sofort zusammen, verlöscht bald and hinUrlasst Brenig Asch« von ganz bellbränn-llcber Farbe. — Verfallest" Seide (die leicht speckig wird and bricht) brennt langsam fort, namentlich glimmen die Schatsfaden" weiter {wenn lehr mit Farbstoff erschwert), nnd hin-terläast eine dunkelbraune Atcbe, die sich im Gegenaati xnr echten Seide nicht kraoaelt, sondern krümmt. Zerdrückt man die Asche der echten Seide, so zerstanbt sie, die der verfälschten nicht Das Seidenfs.brik-Depot von G. Henneberg (K. u. K. Hoflief.) ZOrieh Torsendet gern Muster von Beinen echtes Seidene stoffea an Jedermann, and liefert einseln-Roben und gante Stacke porto- and sollfrei in\'t Haas. 3804—5. 1856/tkvi 1890. Árverési hirdetmény. A letenyei kir. jbiróság mint tekkvi hatóság ré.-zéröl közhírré téteiik. hogy a kir. államkincstár végreBajlatÓoak özv. Mátyásics Jánosné Örökösei képviseletében Dr. Csempész Kálmán ügyvéd kirendelt ügygondnok, továbbá Mátyásics András dráskoveczi lakos végrehajtást szenvedők elleni 144 frt. 20Va kr- löke> 76 frL 41 Va kr. utáni 1889. évi január 1-töl járó 6% kamatai, 1 frt. 54 kr. és 9 frt. 6l kr, valamint ezúttal 5 frt. 65 kr. költségek iránti végrehajtási ügyében Mátyásics Terézia férj. Goricsánecz Palné utóajánlattevő kérelme folytán a nagy-kanizsai kir. törvényszék (a letenyei kir. jbiróság) terű Iptén fekvő ritkái 588. s/.tjkvben A. f 646 hrsz. alatt felvett és 314 frtra becsült váltságköteles ingatian rátkai kö/.sécbiró házánál 1890. évi szeptember hó 15-lk napján d. e. 10 órakor megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. / Kikiáltási ár a beígért 40 frt. utó-ájánlati Összeg. Árverezni kívánók tartoznak abecsár 10%-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig: az elsőt az_árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 30 nap alatt, — a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt — a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt, — minden egyes részlet után az árverés napjától számítandó 6°/0 kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. Ezen hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt a letenyei kir. jbiró-Bág tkvi osztályánál s Ritka község elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Letenyéu, a kir. jbiróság mint. telekkönyvi hatós-\'hál 1890. évi június hó 29-ik napján, - NCNKOVICS SÁNDOR s. k. (P. H.) 3972. kir. aljárásbiró. Laehne-intézet S Sopronban. 5 Nyilváuossági joggal biró \'4 elemi és 6 gym- « na8iális osztály. Reáliskolai növendékek előkészítése. S UJ NÖVENDÉKEK a szünidői hóban is felvétetnek. Értesítővel, prospectussal szívesen szolgál az intézet igazgató Vegyes üzlet bérbeadása. Nemes-Déden, S omogymegyében elhalálozás követkéz tében egy jól berendezett- vegyes kereskedés elő-nyöB feltételek melle tt bérbe adandó. Minden kőzeleb bi "Wajdits József könyvkereskedő ében Nagy-Kanizsán tudható meg 3969 Egy jó forgalma fűszer-, vas-, rőfös- és deszkakereskedés a vidéken azonnal szabad kézből eladó. Bővebb felvilágosítás lapunk kiadóhivatalában, valamint Oesterreicher B. urnái a városház palotájában nyerhető. 8958 770J/890 Hirdetmény, Nagy-Kanizsaváros rendezett tanácsa részéről közhírré tétetik, hogy a belső piaczi helypénzszedési jog évi 13,501 frt és az országos marhavásári helypénzszedési jog évi 1681 frt kikiáltási ár mellett 1891. évi január hó 1-től kezdődő három, egymásután kővetkező évre, vagyis 1?93. évi deczember hó 31-ig terjedő időre folyó évi szeptember 15-én délelőtt 10 órakor a városház tanácstermében nyilvános szóbeli árverés ntján külőn-külőn a legtöbbet Ígérőnek bérbe fog adatni, a mely árverésre a bérbe venni szándékozók ezennel meghivatnak. Bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-ka készpénz, takarékpénztári könyv, vagy óvadékképes papírokban az árverés megkezdése előtt a kiküldött bizottság kezéhez leteendő. Az árverési feltételek, melyek a szerződés pontjait fogják képezni, a városház tanácstermében a hivatalos órák alatt az árverés megkezdéséig bárki által megtekinthetek. Nagy-Kanizsán, 1890. évi angnsztus hó 30-án. A városi tanács. ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 6-án. A SODLAC-I APÍ.TSA& ( Franciia-Orsráp;) Don ItAŰUELONNE. prior FI ." Benedí¦ rendi atyái FOGVIZE, FOGPORA es FOGPASTÁJA l ARANY ÉREU : Brjml 1880, Undor. 1884 Feltaláltatott |ava ÜC évta BOCTRSAI7D PÉTER „ ( «3 / <á prior aitaL k A fotieztelendö bcnedekrendi atyák fog-vi-zének használata, naponkint nébany cseppet vízbe véve, megakadáJ y ózza, és gyógyítja * for;*k odvaeaágit malyekuek fehérséget éa uzílárdságot kölcsönöz, a mennyiben a fbgbuat erősiti e teljesen egészségessé változtatja. c Szolgálatot teszünk tekií olvasóinknak, midú\'n őket csen régi e; jir&cticus kédzítmcnyek-re figyelmeztetjük, melyek a lecjobb gyógy-¦zert és a fogfájás ellem egyedüli óvszer, k,^—. -i kÖMOlwfUUU imm. ?rn! IIU IM * .fW, ra* (twi-ívím Az 1SS9. Párisi világ kiállításon arany érem 3743 mel kitüntetve. X Nestlé Henrik gyerraekíápliszíje 25 éves eredmény. 32 kitüntetés. 12 díszoklevél. És 14 aranyérem. Számos aizonylt-2 >< vány a legelső orvosi tekintélyektől. Hamburg- Amsrikai Postahajózási-részvénytársulat Közvetlen gjors- s póstagózhajők Hambur gból-j* ewj orkba, Sonthamptoat érintve 7 nag. Azonkívül reades postagőzhajó öaszeköíteléc Hawre-Xewrork Hamburg-Nr .-India Stettin- „ * Havanna Hamburg-Baltimore „ Mexico Bővebb felvilágosítást szívesen oyujt: SCH1ERHAKL JÓZSEF Bécs, Wieden WejTlng-gasse 32. szám. 3860 ***** f Hirdetmény, só ura akó-li korcsraaépüieíefc és tartozékaik Áj Esterházy berezegi hitblzomány alsó uradalmainak fókernleti fiitisztsége részérói közhírré tétetik, hogy az alsó-lendva-, nemptby- és csobánczi nradalmakhoz tartozó következő u. m.: 1. Az alsó-leodvai uradalomban: az a.-lendvai nagy vendégfogadó, az alsó-lendvai felső korcsma együttesen az ei\'Czővel, esetleg mindegyik külön, a Felsö-Szemenye, Férítfala. K.-Szt.-Miílós, Hotticza: Petesház, Szerdahely, Kapcza, Mekka (Eoth község) Hosszúfalu, Dobronok, Bagóiba községben levók: Alsó-Xeodván, 1890. évi szeptember hó 23. és 24-én. 2. Nempihy uradalomban: K.-Kntas, Páka, B.-Szt.-Qyörgy községekben levők B. Szt.-Györgyőn 1890. évi szeptember bó 29-én. 3. Csobánczi uradalomban: Gyulakeszi, Szöcz községekben levók Gynlakesziben október hó 6-án mindenütt a vendégfogadókban d. e. 9 órakor tartandó Írásbeli ajánlattal összekötött árverés utján őrök árban elfognak adatni. A vállalkozni kivénók szíveskedjenek tehát a jelzett helyeken és időben megjelenni s magukat az árverés kezdetén lefizetendő óvadékpénz-zei ellátni. Az írásbeli lepecsételt ajánlatok az árverést megelőző napra az alsú-leedvai berezegi tiszttartósághoz beküldendők. Az árverési feltételek az alsó-lendvai berezegi tiszttartóságnál betekinthetek, vagy kívánatra meg is küldetnek. Alsó-Lendva, 1890. aug. 14. 3963 Főkerületi főtisztség. Toronyórákat, vaspálya órákat legolcsóbb áron. legjobb szerkezettel, jótállás mellett készit Mayer \'7ároly toronyóragyára alapiul év 1844. Újvidéken. Képes árjegyzékek, költségvetések ingyen és bérmentve. Iroda és raktár f. évi aug. hó I tói Budapesten VI. Teréz körút36. sz. Levelek oda czím-zendök. 3946. Miriazelli gyomor cséppel. ti|klitossibb ijínimr nludia jjunior bajnál. Cttlérbe-tlea hiliiuuetv^ry t alapiig. (cyaTnor |ryir«laTf. böiöi lehalcí, aavsnyu felbo figéa, iul rtk*déa, <Kollka| 1 gyomor hnmt, gyomor igéi, rvomor homok ?s dsra képio-del, tolsagw - InyAik ..-iLrguig, undor és h_iay.n(rer eseutben, mefrszüateti a föfaJas*. (ha av> a gyomor elronLAsArol axinnajtk) a-TümorjrÖresöt,a\\e-meny székiéit, sjckrekediat, az étel ¦ Itallal tarterhelt gyomrot kdtíBxÜtJa- altul » ^férgeket, i aryogyU lép, veae, mAJ és Aranyerei bántalmakat. — Egy Üreg Ara, haatnilall utatltaiul ^t «0 Kr. kettő* fr**s 70 Kf. KösponU szétküldés! Ar: tWtJr ICÍroly gjoflTSiertira Kretaslef (Marra °™oí»Í! A valódi UaxUielll gyomor ™*i>p«*"Lít fUekcpen ntAsortr taak i bamlalUJnaJc, • ezért viiodlAk gyaatn: csak azok fogj^ltaaaanak eL melyek ÜTtse, e«7 föroa, a a íantl védJeKj-gyel eíUtott papírba m esomagf.Iva, s melyek mellékelt baazmlatl nUaltAsAn u is fel vau tüntetve, hogy u Krernilertxn, Gaiek B. könyvnyomdajibari Dyomtatatott. __, , ._, A Kanin,níklét ét wínrakadéa 2&g>ricl26]>aU íaakntk\'blímyl^fabdáca^ _ . • • .j, sokféle képea b a mis Italnak, T.flnnSr^ntr ¦.^.¦r.vz-ív.-.-.t-.^l ls^•lg^\'Arnl Karoly. Krtmalarl fiOQjutriu cév alá traiarv melyek minden ereded íoii-wa litbatok. Sgy dobói Arc 2D Kr.. egy tekerve 6 ŰobozifJ 1 frt. A_pém előlege) tifk\'^líívi- ntin, I ttkerca I frt. 20 Kr., 3 tekerca 1 frt. 20 Kr, 3 tekercs 3 frt. 3) Kr ért, caomagolAa Gyári jegy. Tökéletes tápszer a gyermekek részére. El nein cserélendő a már többször kitüntetett különböző tejfrjokkal. Tartalma az anyatejhez hasonlít és könayec emészthető lévén, ép oly könnyen megoldható, ugyanezért felnőtteknek is, mint kitűnő tápszer gyomor baj oknak igen ajánlható. MT Egy üotooz ára 90 ür. *W Nestlé Henrik sürüsitett teje. |Lf" Sary dObOZ ÉLTÉL 50 Itt*- Főraktár Ausztria-Magyarország részére Berlyak F, WIEN I. Naglergasse 1. Nagy-Kanizsán: Pesselhofer József és Eosenfeld Adolf kereskedőknél és Magyarország összea gyógytáraibau. 3940. cxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxí HAUSER EDE I es. ti kir. Mr- tí- gran it-, lenit-, mirTin vet obro* \' . MAriaaelll gyomor és Marinala hau ri A MirlatalII ; .r.-.:;ic;;;j. il KiriaUBt SI 1 faragúmester porphyr- él g7ir. Bécs, IX. SpIUlgasse Kr. 19. H. Téglagyárak, kőbányák, gőtcaiaaolo tt fQréai-mafoon tulajdonol*. Doian f^liaarelt raktára \'.-.í-.- S I E-S ZOBROKNAK kripiaredSk gránitból, kriptaricsozatok él lirlámpák itb. Kripták teljét elké-uiUiére való megbizáaok, szobrok át-heiyeiéío, valaini:<t minden e izobrá-izatba vágó munkálatok pontosan es olción eaxkoxOltatsek. Kípoa árjegyzék ingyen it bérmentre Üzietalapitáti év ¦ :¦ : Prágar Béla éa Bálna Jótie; gyógysxeréíi uraknál. Babocaa: lliat yógysacréiz urnái. Kohn Sándor gyógyazeréiz árnál. UarcxaJi: Kíröi Victor gyógyszerész nraál. Olonltz: Bolci Béta ygógysaeréaa urnái Szent-GotÜrd: Tooic«Íi!: Lsopold gyígysie-réaz arnil. MAI !GIT«I IflWI H i IUI 1 GYOGYFOHHÁS, „MAGYAR SELTERS" TegyelemesTa a budapfteti m. kir. agyi temen, Szerencséi ragyl ottxetétele, kevés szabad, de gmidag, féll^ kötóu azénaavtartalma kivájó hatironak bizonyult, kolon-^aec tiidííbdnralmnlinrÁl. ahol a íztbadaz\'énaav csekélyebb jelenléte megóvja a beteget a kar01, iQt t,-_;; • izg.táaiól, eUenben a félig kötótt tté&aav gaiiiag- sag-a a xyótrybatajn aikatréaMknek a beteg tertriaxtibe\'TaJó gyors és biztoi felvételét eazkoili. Ezea tolajdoniá-gáaak kCazÖnbatí a Slargit-forris azon kiváló elűnyít is. bogyói hol niatadjzénsavtarwiom\'an eröaehb áavauT-..íz/.:.: - t*<;lí<3r-«I-LleL<;lieribor-c-í tíidŐr>ájoiíl>jlc, különösen tUciÜ vírí /-s. ¦ 1: :iV- i ¦ ár nem alkalmazhatók, a Margit-furraa itt is a legjobb hatás tae-llett folytoc baazoá]tátik, ». A tUdffbetefCeXc kümátikns gyógymtés/tetibtii külBnöten a leglátog^tottabb Gó\'rburwlorl liazz a Margit-via otthonossá vált. — Orvosi tekintaTytint BndapestvE : Dr. Korányi, Dr. Gcbhardt, I>r. Xavratil, Dr. Potír, Dr. Kétly, Dr. Bttruáa; BéV»be&: Dr. Bamberger, Dr. Du-avehek, stb. a legjobb eredméaynyel alkalmarzák a léfpcS; emíatztó. hug-yuzervek áJtala- 01 . \'—: .. . int ivóvize ¦a-^r pra»erTntlT-fyőtyBxeriiek bixonyolt legkörelelib Trl«ast-t Fiamé- és Iiaiaukbau a B OLE HL 4 megbetegedés ellen borral használva a legegészségesebb ital! Édeskuty L. Úgyszintén kapható minden gyógyszertárban; faszerkereskedésben és vendéglőben Kizárófago: főraktár ea. ém k. éa sierb k. nd v. AavaVaijr. Tis aailllHliiai, Kcdapea«. A feltaláló dr. Meidinger tanár ur által kizárólag fölhatalmazott gyár Meidinger kályhák 3965 a) oooooooooooooooooooc eoo 00000 o o o O o o n o o o o o o o o g o o o o o o o ? o o 8 o s ? o o o o o oc»ocx>oaGoocoeo?)rxx>OGOooooGO készitéaére, Heim ke. Döblingben, Bécs mb^ett. Bécsben: L Michaeterplatz 5. , Budapesten: Prágában : Thonet-odvar. Pfla*terga*»e 5. Londonban: Mailandban: 41. Helborn Tiaduct E. C. Corao Vitt. Emanuele 38 Szabadalom valaraeriDyi állambin. oden kiállitiion ax eliS éremmel jnulmaiott It.;elónyöaebb tzabályizó t*Hé- él szeleiii kályhák dnpla kSpetiyiiyaj. *^üj» Eokaul való taaeléraél u égétí idSUitam tettzéa tterüti, kŐts4iiJie] való tOzelésnél 24 órai. Több szobának fűtése csak egy kályha által- Waggoa-kályh ák. Az atánzások kikerülése végett óva intünk Bindenkit mellékelt Tédjegyünkre, mely a kályhák ajtainak belső felein beontYe vannak. I.1DIN6ER-0FEK „Vesta" kályhák. Z»juUnnl töItnetSL- Pormeates eltiTolitisa » hiajn- ?1 salaknak. A köpenjek & poniak kitU»titi^ní: VUTolithatók a nélkol, ko«y a kályhát izéjjel kellene uedni. .** kandalló vagy kiljha, íilBtem&ztó, látható tűzzel. Egy k*n<U116 tict kilyka tfibb helyiiéfnek fotelére -"uggeüenfll &*t TetaeéeiMrinti égen Urtam kolue-, k6- T»«y !:em» Bsíoneli tfleeléanél Z»JUUn töltel. A hwnn aiUk pormentee elUrolitAM. Rosszul fúló kandallók átalakíttatnak. Füstemésztő Caloriferek, központi lígfi\'Uések- éa sxelelőkósxülélcekhex. Szántó készülékek ipar- éa gazdasági czélckra. Baf Proipeetruok éc irjegyxékek bérnkcateíen és ingyen. WajtUta Jósssf köajvnyomdájából Nagy-Kaaiaia. NAGY-KÁMZSA, 1890. szeptember 13-áa. 37-1U: azúrra. Előfizetési ár: egész évre . . 5 frt — fel évre ... . 2 frt 50 kr. negyedévre ... 1 frt25 kr Eayoa azáa 10 kr. HIRDETÉSEK hasábos petiíaorbsn 7, másodazo , « raisilen további torért 5 kr NYILTTEBBlíí elit toronként 10 krért vétetnei )1. Kincstári illeték minden egye»| hirdetésért 30 kr Lzetend<\' ZALAI KÖZLŐIT Haszonkllenczedlk évfolyam | A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparbank*, a ,n.-kanizsai önkéntes tűzoltó-egylet", « nagy-kanizsai kísdedncyelő egyesület*,-.nagy-kanizsai koresztény jótékony nőegylet\', a nagy-kanizsai izr. jótékony nőegylet*, a .szegények t&pintézete", a .soproni kereskedelmi iparkamara* I A lap szellemi rénét illeti kö; lemények a szerkesztőséghez, részét illető közlemények pedig a kiadóhivatalból bérmentti intízendők : 28 agy-K anizsán takarékpénztári-épület. BérroenteÜen levelek aetn fog»d-tatnak el. Kéziratak viasza nem küldetnek nagy-kanizsai külválasztmá- nyának hivatalos lapja. HETEN KINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Előfizetési felhívás JZkhkí KÖZLÖNY" V\\IX-Ík évfolyamának " 1890. évi IV-dik negyedére. Tisztelettel jelkérjük mindazokat, kiknek elöjizétésök e hó végével lejár, hogy azt megújítani idejéé-korán szíveskedjenek, nehogy a lap küldésében hiány merüljön jel. Lapunkat ajánlanunk jelesle-yessé teszi az a körülmény, hogy aj í, közönség eléggé ismeri; hosszú idÖ óta rendes házi baráttá vált s híven osztozik közönségünk örömében, bánatában. Munkát ársaviJc díszes koszorúja lehető változatossá, érdekessé teszi tartalmát s vonzóvá olvasmányait. Igyekszünk, mint eddig, a irtattak eseményeit jelderitve an-nak gyöngyeit gyÜjtÖgetrá. jelenünk zseményeit, szorgalmasan feljegyezve átadni az utókornak, szívesen ápoljuk a szebb jövő reményét. Jelszavunk a tisztességes munka és törekvés ! E szellemben üdvözöljük s kér-jü!c t; közönségünk méltó pártfo gását és kedves munkatársaink további buzgóságát. Végül kérjük mindazokat, kik lapelőfizetés- vagy hirdetési díjjal hátralékban vannak, hogy azt 6e-kiii4eni szíveskedjenek. Kérelmünk méltányossága eléggé indi kolt, miután nekünk is kötelezettségeink vannak. Előfizetési ár: 1S90 okt.—decz. negyedévre i frt 25 kr, ,1891. marcz. félévre 2 „ 50 B „ , „ szept egész-évro.......5 3 — „ Nagy-Kanizsán szept hó 1890. i Hazafias tisztelettel Szerk. és kiadó. Wajdits József könyvkereskedése. Lélekemelő ünnepe f\'s Őrömuapja volt Perlak városának szept. 8-ika! A városi hatóság és az iskolai gondnokság, nemkülönben a tanitÓi kar emlékezetessé tette e napot egész igyekezettel, odaadó készséggel készülvén jó eleve a nap jelentőségének emelésére. E napon szenteltetett fel a magas kormány által 24 ezer forint költséggel emelt díszes iskolaépület, az agynevezett „Fiianda" helyén. Kora reggel taraczkok durrogása 1 jelezte a nap ünnepélyességét. Számos házon nemzeti zászló lengett. I Csáktornya felöl 8 óra tájban 25 kocsiból álló sorral érkeze\'t meg Svastics Benő főispán, Csertán Károly alispán, Dr. B/Uzsicska Kálmán tanfelügyelő, Vrancsics Károly főszolgabíró, Szabó Imre birtokos és számos muraközi notabilitás. A templom előtti téren alkalmi üdvözlettel fogadta Kostyái Ferencz főszolgabíró a megérkezett főispánt és kíséretét, a zajos éljenzés lecsiilapultával ó méltósága szokott szivélyességgel válaszolt. A tűzoltók, dicsérettel legyen mondva, teljes díszben megjelentek. 9 órakor a székesegyházban ünnepélyes Veni Saocte tartatott Varga János helybeli plébános ur által, mely alkalommal a díszes templom zsúfolásig megtelt. Szentmise alatt a tanuló ifjúság szabatos magyar éneke megható érzetet keltett. Az egyházi körmenet vallásos; ájtatossággal vonult a vi* jókkal fel- j koszorúzott impozáns szép épülethez s a gyönyörűen felvirágozott és nem-! zeti zászlókkal feldíszített „Isten! Hozta* felirattal ellátott diadalkapunj át a tágas advarba érve, ezrekre menő közönség íeszült érdeklődése közt végezte plébános ur a felszentelést, a földszinti és emeleti helyi-; ségeket is egyenkint beszentelte. Vé- j geztével Varga János plébános nr hazafiúi szellemtói áthatott remek beszédet tartott, melyben megköszönte a magas kormány áldozatkész figyelmét, a megyei. hatóság pártfogását. A szép beszéd több ízben él-jenzéssel erősbittetett. E közben, az Őrömtől az ég is könnyezvén, egyik emeleti terembe vonult az ünneplő közönség egy része, hol Dr. Kazsicska Kálmáu kir. tanfelügyelő ur tüzetesen előadta a felépült s most már felszentelt iskolaépület történetét, elismerő köszönetet szavazván mindazoknak, kik annak létrehozásában buzgólkodtak, különösen kitüntette grttf Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter és Berzeviczy Albert államtitkár urakat, kikhez e szép alkalomból üdvözlő távirat küldést indítványozott, lelkes éljenzés-sel fogadtatott az indítvány. Utána Svastics Benó köztiszteieta főispánunk mondott melegérzésü beszédet, megköszönvén a plébános ur fáradozását és a tanfelügyelő ur által elmondott történeti adatok felsorolását s azon reményének adott lelke-Isitő szavakban kifejezést, hogy az iügy intentióját átérezve, áldásteljes | hatással lesz ez intézmény a jövő (hazafias felvirágzására. Sipos győgy-¦ szerész ur tartalmas és erőteljes szép [szavakban üdvözölte a főispánt és [ általában a vidékről ideérkezette-ket, hogy a város hazafias örömében résztvenni készkedtek. Tóth Kálmán igazgató kiválóan remek hasonlatok- í kai élve kijelenté a maga és tanító-\' társai nevében, hogy átérzik a hozott áldozat nagy jelentőségét s igyekezni fognak egész erejökbÓl a bennök helyezett bizclomnak megfelelni. Mindr annyi szép beszédet zajos éljenzés kisérte s nem volt • szem, melybe Örömkönnyeket ne idézett volna a nemes eszmék felcsillamlása és átérzett érdeklődése. Ezek után tanfelügyelő ur felhívására az ifjúság egyrésze néhány dalt énekel t, szájnol t és ol vásott, mindig magyarul, szabatosan, vonzón és tisztán. Méltó elismerést szavazunk általában a tanítói karnak, de az énektanítás különösen Csizme-sija János és Vitkovszky Sándor ének- ős zenetanitő urasnak. A tágas udvaron toma-mutalványokat szemléltünk, melyek valóban szakértelmes tar-modort árultak el. A vezénylet magyarul történt, elismerés Vanicsefe Kamilla tanítónő ügyességeért. S ezzel az egyházi szertartással egybekötött hazafias érzülettel ren dezett ünnepélyesség véget ért s az érdeklődő nagyközönség szétoszlott Délután egy órákor 100 teritéka díszebéd következett a vendéglő nagytermében, mely valóban ízletes ételek és jó bor mellett vidáman folyt le. A negyedik fogásnál főispán ur emelkedett szellemű pohár köszöntést mondott koronás királyunk s legmagasb családjára, melyet állva hallgatott s háromszorosan éljenezve fogadott a diszes közönség. Dr. RuzsícsKa tanfelügyelőnk gróf Csáky Albin mi niszter úrra, Kostyál fszbiró Svastits főispán arra, Vrancsics Károly Cser-tán alispán úrra, Götz F. járáshiró a kir. tanfelügyelő úrra, Csertán alispán Varga Imre plébános úrra és Margitai József a gondnokság és a ta nitói karra mondottak szebbnél szebb pohárkŐszöntést, melyeket szűnni nem akaró éljenzés követett. Tanfelügyelő ur felolvasta Berzeviczy államtitkár ur üdvözlő válaszsürgönyét, mely Örömmel fogadtatott. Szebényi Lajos ügyvéd a munkás osztályt, Dr. Tersáuczky Gyula a főispánt, később a tanítói kart Kele György a sajtó képviselőit, Dr. Ruzsicska Götz Ferencz járásbirót, később Zalán Lipót Jánost, ki ez ünnepélyre Mármaros megyéből jött, majd a vidékről érkezett plébánosokat, Golub János és Zimmermann Ferencz urakat, s végül Vrancsics Károly főszolgabírót éltette. E lapok szerkesztője a megyei sajtó nevében megköszönte Kele György ur figyelmét és a mai számunk tárczájában közölt achrostícon költeményét felolvasta, külön lenyomatban emlékül kiosztatta. Folytattatott még ezentnl is a pokárköszöutés. Visztaer Henrik a tanítókat, Konyáry László jegyző Szabó Imre földbirtokost, majd a magyar nyelv diadalát, később Ba-nelly Sándor gondnoksági elnököt, Zalán Lipót János Kostyál Ferencz főszolgabírót, \'Beér zenetanár Csáktornyáról a jelenlevő hölgyeket, perlaki tanítónőket, Verly Ferencz a megyei Háromságot, főispán, alispán és tanfelügyelöt, főispán ur viszont teljesteii érzelemmel a magyar ha;át, Bartal György szoboticzai jegyző ismét a főispánt, később versben az alispánt, alispán ur Perlak város elöljáróságát éltette. Ekkor Klestyinczky Dezső aljá-rásbiró megemlékezni kívánt a társaság széles jókedvében a hazai szerencsétlen tüzkárosultak nyomoráról és gyüj\'ést indítványozott, mely élénk helyesléssel fogadtatván, nyomban ösz-szegyült 48 frt 77 kr., mciyet egy névtelen 50 frtra egészített ki. Felolvastatott több üdvözlő távirat is, névszeriní a bottori plébánosé, Tárcsa. Perlak ünnepén. — Acbrosticca. — Alsó Muraköz idei énele Lengi át ma itt e izép virányi, Szíves örömmel repes képzete öriiii mérvben egyiránt. — Dicséret, dicsőség szözavában Cattozik minden honfi keble, Mert érzi. tudj-.., látja Zalában Bízvást, mily nagy Perlak ünnepe! Omlékuny minden a lét tengerén, Rid\'-j marad minden törekvés, — Utolerbetlen csak a bit ¦ erény, Igatolja a tudomány és Hatalmasnak jelzi mindétig azt lm e felszentelt nagy épület! — Romba dölbet ez ii, de ám viraszt Száza-okig, mi bens izületeit 1! Czéboc ert im benne a honfi vágy, Hirdeti büszkéi: minden ajak . . . L-gyen ngy, mint apa a fiára bágy, Emiékül nemzedékre marad, Róla bogy elmondbauák egykoron: Mily magissloa „öröm a mai ln:öjt:lül — ellenség, vagy rokon — KoroDkict tudja mind áldani S mint örök tüsfény lángcailiagánl Adas-ék álul atiaadokra, Ismeretszerzés tudományául Szerettessek tisztán mindenha! Királyt, hasit, életáron is bár, Oltalmazni tanalja itten, — Leány -. ifja előtt legyen oltár, Amelynél áldja őket Isteni Lengjen béke ét sk egyetértés Aldó Bielleme e palotán 1 Terjedjen benne közművelődés Oly dicsőn, mint csillag, éjszakán I fiatot ne ismerjen a haladás, Amelyért édes rajongva küzd Tanítóink kara, bogy a tudás Ora Tesaélytól, nt legyen fflit, Éljen.itt a hiterkSics dicsfénye! Legyen áldott e szent törekvés 1 Jelezze egy szép jövfi reménye E városnak baladását és Népe legyen boldogi!! BÁTORF1 LAJOS, A szép feleség. — Beszély sj élet után. — Irta: VACHOTT SÁNDOftNÉ. (Folyt és vége.) XI Most jutottunk a történetünk elején leirt estéhez, mely elbeszélésünk bevezetésének látszott. Mig Anna, mint emlékezni fogunk, a szerelem nyugtalanságával várta jegyesét s azért, hogy látogatását, nem számítva ily zord időre, oly nagyon kikötötte, nem győzte vádolni magát, mig a hü anya megnyugtatásai ezúttal egészen kárba vesztek s a jó öreg úr. a melegítő, barátságos lángok mellett, egészen a „Pesti Napló" hasábjaival volt elfoglalva; — mig az éji őr jól beburkolózva, némi borzalommal válhatott csak meg csendes ház-tüzhelyétól, hogy a rémes éjszakán megtegye rendes körútját, — az alatt Aurora mint szép márványszobor, ült kandalója lángjai mellett, ölében vedül, kis leánykáját tartva. A legkínosabb feszültséggel várva a dolog kimenetét, a hosszú nap után kimerülve, halaványan foglalta el szokott helyét, a lángoktól csak homályosan világi tott teremben. Sötét hajának selyem er- deje pongyolán volt feltűzve s arcza márvány fehérségét még inkább feltüntette. Éj szemei lázas fényben égiek s ha a szeretet, melylyel gyermekére nézett, nem szelídítette volna meg egy- egy pillanatra tekintetét valóban aggódni lehetett volna a csaknem öntu-iatlan arczkífejezésen. „Nem fázol kedvesem? Kérdé, belső borzalmában összerázkódva, a kis leánytól. „A tüz mellett fázni?" Nevetett a kis leány, azt vélve, hogy anyja csak enyelgésből tette a kérdést Miután Aurora ismét hallgatásba merült, a gyermek elkezdett ujjacskáival játszani, gyönyörrel nézegetve a lángok elé j tartott kezecskéket. ] „Nézd mamám, mi szép volnál, ha ily piros lennél, mint kezeim." — Mamád beteg, kedvesem," vi-szonzá az anya, alig hallhatón, „és soha többé nem lehet piros." A gyermek mintegy megdöbbenni lát-szék a fájdalom kifejezésén, mely anyja arczán e pillanatban elömlék. „Fáj a mamának a feje?" kérdé, kis karjait nyaka köré fűzve. „Mondd meg, hol fáj, majd megcsókolom.6 Aurora kebléhez szoritá a kis leányt, hogy ne lássa kőnyjeit A gyermek, boldog kora kiváltságánál fogva, ismét játszani kezdett Lebontotta anyja hosszú haját s elburkolá magát a sötét erdővel, — mintha a sors fel-j legein át mosolygott volna a rózsa ar-ezocska, mintha az éj karjaiból bontakozó \'hajnal pirulását látnók, olyan volt a kis : leány a sötét fart hullámok, kőzött Végre addig játszott B huztá-vonta a hoszszc selyem szálakat, mig álomba játszotta magát Nyugodtan feküdt anyja keblén s mint ébren Dem tudta, ugy álmaiban sem sejté, mennyi fájdalmat zár a nehéz kebel, mely felett kis feje oly biztosan pihen. Soká tartotta öt ölében az anya, mintha előérezte voina, hogy csak addig, mig Bzivének ily kedves védpaizsa van, csak addig lehet ment a kétségbeeséstől. De végre mégis csak föl kellé állnia s lefektetni a gyermeket. Soká állott azután a kiságyacska mellett, imádkozni lat-szék. Az anyai áldás, mint mennyei béke, terült szét a kis bölcső körül. E pillanatban, a nagy, ünnepélyes csöndben a szomszéd szobából egy lövés, zuhanás, s utána halálos hörgés hallatszik. Aurora a kétségbeesés erejével föl-szakitá férje szobájának zárt ajtaját s berohant A terem közepén Kálmán szíven talált holt teste feküdt elnyúlva. „Éc vagyok gyilkosa." Susogá a szerencsétlen asszony s szemeiből az őrültség tüze világolt Pár perez alatt a terem tele volt ide-oda szaladozó, jajveszéklő cselédséggel; Aurora a nélkül, hogy észrevétetnék, a tárva hagyott ajtókon át eltűnt Az eső szakadt, a szél süvöltött s a mormoló vízár szilajodva csapkodá hullámait a zordon éjszakán, a fölötte emelkedő kőfeszület lábainál. Fehér ruhájában s széltől kuszált, hossza sötét hajával, mint a fájdalom meg- valósult kisértete, sietett a halom felé Aurora, nem érezve sem hideget sem esőt b gyorsabban a gondolatnál, a hullámok kőzött terme. De mit sem ö, sém mi ily pillanatban észre nem veheténk, e közben lódobogás hallatszott s a szerencsétlen asgzony fölött alig csapott össze a magasan felszökő vizhullám, midőn az érkező lovag a rémület fel kiáltásával leugrott lováról s kabát-jától szabadulv* iabozás nélkül ugrott utána. Mindez gyorsabban követte egymást mint elmondani lehetne s ha az éji őr, ki épen e pillanatban jutott a még vízmentes dombhoz, mely a kőfeszület s a vizözön fölött emelkedett, jól hallva egymásután a két zuhanást fejét aggalmasan megcsóválta, éppen nem lehet csodálni. Mi azután történt íudjuk. Anna nyugtalansággal várt jegyese a , borzasztó őszi estvén egyszerre csak meg-: jelent Kedhelyíéknél karjain egy élettelen női alakot tartva. A szerencsétlen asszony Aurora volt kit a Kálmán soraira csakugyan megjelent Gyulának sikerült ugyan saját élte kocz-káztatáfával kifogni a hullámok közül, de életre ébreszteni sem Anna fájdalma, sem Kedhelyiné mindent megkísértő ápo-jlásai nem valának többé képesek. A sors intézte ugy, hogy mind ő, mind férje áldozatai, intö-példai legyenek a szomoritÓn elhibázott nevelésnek. — Bocsásson meg az ég az Öngyilkosoknak, mi cs*k imádkozhatunk. Gyula, még ugyanazon szerencsétlen HüSZONKILEiíCZEDIK fiVFOLYAil ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 13-án. Hirschler Henrik nré Gleícnenberg-ból Eat. Végül Sípos ur Perlak vároa nevében éltette a. vendégeket 8 szívélyesen megköszönte résztvételöket. S ekkor 6 óra felé a társaság oszladozni kezdett Este fáklyás zene volt s mint értesültünk, Csizmesija tanító ur remekül szónokolt. A nap ünnepségét tánczvigalom követte, mely kivilágo-; kiviradtig a legvidámabban tartott. Tény és való, hogy Perlak városnak törekvése nagyszerűen sikerült. Amily magasztos és fenséges az eszme keresztülvitele és megtestesi-tése, ugy méltán örvendhetünk a jelen vívmányán és jólélekkel nézünk a jövó elé, hogy a meghozott áldozat megtermi hálásan méltó gyümölcsét. Adja Isten! gármesteri hivatal ufján beszerzett infor-matióhoz képest tűzze ki. — lm. kir.kereskedelemügyi miniszter ar ö nagymélt. f. é. július 14-én 39772. sz. a. kelt magas leiratával tudatja, hogy a védjegyek oltalmáról szóló 1890. fentartásához szükséges mérvben aközségi költségvetésekben meghatározandó összegekkel segélyezni tartoznak. Több községből álló kerületekben ezen f-egélyezési kiadások az egyes községeket a házak számának arányában terhelik. 3 S 2 pontja szerint, A hozzájárulási arány azonban a községek évi 1L t C* i. es o. 9 P» SJ, ., .__] közös egyetértésével meghatározott számú több évre is megállapítható. 39. g. A tüzörség felett közreodészeti tekintetben az illető község elöljárósága, belazolgálat tekintetében pedig a választott parancsnokság rendelkezik. 40. §. A tüzörség tisztviselőit és pe- nevek és czégek, melyek anélkül, hogy más jel vény nyel egybe volnánakkötve. csn pán betűkből vagy szavakból állanak, vagy csakis vonalakkal, csikókkal vagy pontokkal vannak bekerítve, mint védjegyek be nem jegyezhetők. Miről az érde keltek ahoztartás végett értesíttetnek, Sopron, 1890 augusztus hóban. A kerületedig különösen a főparancsnokot es a csa kereskedelmi és iparkamara. pat parancsnokokat a községi képviselo- Tudnivalók. — Fesselhofer József nagy-kaui zsai kamarai kültag ur azon kérelemmel ferdül a soproni kereskedelmi és iparkamarához, méltóztatnék a kamarai üléseket, a most szokásos szerdai nap helyett, a hétnek valamely más napján tartani, miután szerdán és\'pénteken ott hetivásárok tartatnak, a mi a nagy-kanizsai kamarai tagoknak a közgyüléseu való részvételét leheteílenDé teszi Miután ezen kérelem jogosultsága minden kétségen felül áll s a kamarai gyűléseknek a kamarai tagok által való minél gvakoribb látogatása felette kivonatos, tehát a kamarai üléseknek a hétnek valamely, valamennyi kamarai bel-és kültag úrra nézve alkalmasabb napjára való áthelyezése felette ajánlatos: az iroda, a kamarákerület jövendőbeli feloszlásának, illetve a kamarai tagok jövendőbeli székhelyeinek vásáiügyi viszonyainak tekin-- tétbe vételével, a következő kimutatást állította össze: Hétfőn Sopronban, Kismartonban és Körmenden; Kedden Mo-sonban, Szombathelyen s Zalaegerszegen; Szerdán Kőszegen, Nagy-Kanizsán, Keszthelyen; Csütörtökön Körmenden és Kapu-várott; Pénteken Sopronban, Kismarton--ban. Mosonban, Szombathelyen, Nagy-Kanizsán, Zala-Egerszegen és Keszthelyen; Szombaton Kőszegen tartatnak hetivásárok. Szombat napja, mint a mózes vallású kamarai tag uraknak ünnepnapja, kiesvén a kombinatióból, a csütörtöki napra kellene újból visszatérni, mely napon csak Körmend és Kapuvárnak van hetivásárja s mely már éveken át a kamarai ülések napja volt Egyúttal meglenne az elnökség bizandó, hogy Sopron sz. kir. városa polgármesteri hivatalánál tudakozódjék eleve, mely napokon tartatnak a városi törvényhatósági gyűlések, nehogy a két ülés, — a gyűlés napja a városnál is csütörtökiévén, — összeessék. A kamara magáévá tevén az iroda fennti nézetét, a kamarai ülések napjául a csütörtöki napot jelöli ki s egyúttal megbízza az elnökséget, hogy a gyűlés napját mindig a sopronvárosi pol- éjszakán. eső és szélvész daczára visszalovagolt Gárday szomorúan feldúlt zűr-zavaros házához s ott, bár első perezben csak-r.em elkábitá Őt mély megindulása, azonnal szerencsétlen barátja hullájához sietett s görcsösen összeszorított ujjai között megtalálta Aurora balvégzetű sorait, melyek mind arra nézve, mi a dologban még rejtélyes volt előtte, egyszerre felvilágo-siták őt. Mélyen megrendülve hagyta el másnap reggel, a szükséges intézkedéseket megtéve, a feldúlt, kihalt házat, a kis árván maradt gyermeket azon szent fogadással yive magával, hogy apja helyét fogja pótobi. — S szavát Annájával együtt, kd valódi anyja lón a kisdednek — lelkiismeretesen be is válta S Aurora leánya számára ily szülők védelme s szeretete melle -t. mind &Jí kárpótolta boldogságban a jövő, mit tőle az élet megtagadott Hogy Gyula emlitette-e valaha nejének, mit Aurora soraiból megtudott, nem jöhettünk myomára, annyi azonban bizonyos, hogy bár gyakran megemlékeztek az életnek e ragyogó tüneményéről, ki csak azért tünt fel oly rövid időre, mint a futó csilhg, szépsége fényével mindent elbájolva, hogy elvesztését meglehesstn siratni, annyi bizonyos, hogy gyakrao emlékeztek reá az egymást szerető házastársak, mit eléggé tanusit, hogy sírja soha nem volt virágtalan, — de beszélgetni felöle, még sem igen szoktak. A nép-ajkain azonban annál inkább forog mai napig azon monda, hogy a jelentő patak, mely eddig forró yryárb-n elégszer ki szokott száradni, soha többé ki nem apadhat, ha örökös szárazságot mérne is a falucskára büntetésül az ég, mert a szép feleség, a kőfeszület előtt leborulva, mieden éjjel telesírja annak medrét, a megbánás ^idalmas könnyéivel. A magy. kír. kereskedelemügyi önkéntes tűzoltósággal a 38. §. szerint miniszter ur ö nagyméltósága f. é. július j egyesült, a községi, illetőleg kerületi tüz-23-án 43.364/VI. sz. a. keit magas leira- Őrség vezetését az Önkéntes tűzoltó egy-tával figyelmeztet, hogy az üzleti körök a < let veszi át. a melynek a községi köteles cs. és kir. konzuli hivatalokhoz intézett \\ tüzörség kiegészítő csapatát képezi, leveleket, miként gyakran történik, ne az I a községi köteles tüzörök azonban a ezen hivatalok élén álló intézökhez sze-j községi tűzoltók szolgálati szabályzata mélyesen czímezzék, hanem a hivatalhoz j ban megállapított teendőkön kivül tüzol-magához (fő- vagy alkonzuli hivatalhoz tás tekintetében más szolgálattételre nem s. a. t); mert az illető czimzettnek esstle- kötelezhetők. ges áthelyezési vagy ideiglenes szabadsá-1 42, §. Ezen szolgálati szabályzatot a golása esetén az ily formán czimzett meg- ¦ törvényhatóság által kiadandó minta keresések elintézése jelentékeny késedéi-; alapján a községek önmaguk állapítják met szenvedhetne. Erről az érdekeltek. meg. ahboztattás végett ezennel értesíttetnek, j 43. g. Oly Önkéntes tűzoltó testület Sopron. JI89Ö. augusztus havában A ke- j mely a méltányosság követelményeinek s a rületi kereskedelmi és iparkamara. j m. kir. belügyminisztérium által IfiSS évi A nagym. m. kir. kereskede-j 53.888. szám alatt kibocsátott tüzrendé-leraögji minisztériumnak 45.671/Vl. sz.jszeti kormányrendelet szabványainak fe leiratával a cs. és kir. külügyminiszter j gyelem és szakszerű kiképzés tekintetéátirata következtében értesítette ; ben meg nem telel, az idézett kormány-ezen kamarát, hogy a Londonban székelő! rendelet 22. § alapján a tüzrendészeti el-császári és királyi osztrák-magyar kon -Uöfokú hatóság által feloszlatandó, zulátus eddigi teljes sürgönyezimét 44. §. Minden községi köteles tűzoltó megrövidítve, a londoni fötávirda hivatal- ¦ jogosult szolgálatban pedig köteles ebbeli nál ezentulí sürgönyezirae gyanánt „Oes- minőségét kitüníctö jelvényt viselni. — tung London" szavakat jelentette be. Miről az érdekelt körök alkalmazkodás végett értesíttetnek. Sopron. 1890. szept. hóban. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. kereskedelmi és iparkai — A nagym- m. kir. kereskedelemügyi minisztérium f- é. 3045. eln. sz. a. kelt magas beiratával tudtul adja, hogy az egyptomi kormánnyal létrejött megállapodás alapján az osztrák-magyar váraterületről származó dohánynak bevitele Egyp-tomba, mely eddig tiltva volt, ugyanazon vámok és feltételek mellett, mint a milyenek a többi idegen államoktól való bevitelre nézve érvényesek, meg van engedve. Viszont az Egyptomba érkező magyar vagy osztrák áruk és hajók irányában szintén egyptomi vámszabályzat fog alkalmaztatni. Miről az érdekelt körök értesíttetnek. Sopron, 1890. szeptember hóban. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. 54. §. A tűzvész lecsillapulta esetén első sorban a távolról érkezett segély bocsátandó el A helybeli tűzoltó lakosság mindad- halmaza miatt, a keze alá rendelt hadsereg ellátására megkívántató pénzek kezelését, Önmaga nem dig működik, mig a tűzvész helyén minden I heti \'¦> 82011 kívánságát terjesztette föl, nyilt és sziporkázó anyaggal égő tűz el nem : miszerént az ezen pénztárnál readel-íojtafott - kezesére bízott pénzek utalványozási kirendelt őrség marad vissza. blztos egyének ruháztatnának, fol. 55. §. Ha a tűz eloltatott, a községi | Minél fogva ezen kincstári hiva-biró, a hol pedig jelen volt a főszolgabíró í tal ezennel általam oda utasittatik vagy helyettesé, a jelenvolt vezénylő pa-1 hogy a\' Csányi László nr rendelke-raocsnok, nemkülönben a szükséges tanuk ¦ .áoórQ „.„..;..„ k-.„i és szakértők közreműködésével azonnal 1 , , J?-í- l )é\'g\' " köteles a tatvész okaira nézve a legbeha- ialu"a "küldendő biztosok ntavinyára tóbb nyomozást eszközölni, a tűzvész okát j— a pénzfelvételre általuk jogosi-lehetőleg biztosan kinyomozni s figyelem-\' tandó személyek nyngtatvánva mel-mel ienni, nem történt-e oly cselekmény [lett, a\' megkívántató pénzösszegeket vagy mulasztás, mely a törvénybe ütközik | „„,„ t;„„=fi,; ,.\' testület közgyűlése választja. Több községből álló tűzoltó kerületekben a főparancsnok a kerület községei képviselőtestületeinek közös gyűlésében, vagy mu\'aszias, meiy a torvenyne Ulíozm I „„„ L.;nrs«ri k,--...i j: , " ,. azonkívül pedig a kerület minden közsé- s kit terhel az? Végre a tűzoltó és mentő 17™, 7 1 a,Tatal mindenkor ki- gének képvi-elő testülete által a helybeli | intézkedések megfeleltek-e rendeltetésük-: etQ1>. 3 erről engemet időnként ér- tűzoltók közül önállólag egy-egy csapat- nek.? Ha valaki ellen alapos gyanú támad < tesiteni szoros kötelességének ismerje. parancsnok válas^tik. A főparancsnok a kerület bármelyik községéből választható j helyettesét a csapat parancsnokok közül a közös képviselőtestületi közgyűlés jelöli ki. A csapat parancsnokok közös működés tekintetében a főparancsnok alatt állanak, saját községükben azonban a helyi tüzörség főnökei. 41. g. A hol a jiözségi tűzoltóság a: Kelt Budapesten !1848. Június 30-án pénzügyi minister Kossuth LftjOB. II. Kanizsai só hivatalnak A Közlöny czimü hivatalos lap- Ezen jelvény a vármegye szine nek meg-felelőleg sárga karkötő s rajta sötétkék T. O. belük: Eme jelvényt másnak miut tűzoltónak viselni 10 frtig terjedhető pénzbüntetés terhe alatt tiios. 45. g. A szolgálatban levő tűzoltó közhatósági személynek tekintendő. IV. FEJEZET. A tűzvész tartamára és azutánra vonatkozó Intézkedések. 46. §. A vész színhelyén az oltási technika tekintetében a tűzoltó parancsnok intézkedik; azonban intézkedéseért Zalavármegye szabályrendelete a tűzrendészetről. (Folyt és vége.) 38. §. Ha a községben, illetőleg a kerületben oly Önkéntes tüzoltóegylet létezik, vagy alakul, mely a méltányos követelményeknek megfelel és a vármegyei tűzoltó szövetségnek tagja, a községi, illetőleg kerületi tűzoltóság ezen önkéntes tűzoltó j felelős. > ,. egvlethez csatolandó. - A községek az j 47. §. A vesz színhelyén a műszaki ily önkéntes tűzoltó egyleteket az azok vezérletönkéntes tűzoltó-egylet pa- _f raiicsnokat, a hot önkéntes tűzoltó-egylet nincs, a kerület tűzoltó -főparancsnokát, vagy á helyetteséül kijelölt csapat-parancsnokot illeti meg. A mig ezek meg nem érkeznek, a műszaki intézkedéseket az illető községi tűzoltók csapat-parancsnoka vezeti. "48 g. A kerület többi községei tűzoltóságának legszigorúbb kötelessége a vész sziühelyén az ollóeszközökkel meg jelenni; továbbá a tűzvészhez 5 kilóméternél távolabb nem eső községek tűzoltósága azon esetben is köteles a vész színhelyén, megjelenni s az oltásnál közreműködni ha a tüz által megtámadott község más kerületekhez tartozik. A tűzoltók megjelenéseért az illető község bírája, a tűzoltó parancsnok s_ eset leg az egyes tűzoltók is felelősek. 49. §. A tűzoltó, ki a tűznél alapos ok nélkül meg nem jelenik s\'a szolgálati utasítás és a parancsnok "intézkedéseit az oltási technika tekintetében nem teljesiti, kihágást követ el és ezen szabályrendelet értelmében büntetendő. 50. g. Minden községi lakos, ki állandóan lovas vagy igavonó marhás fogatot tart, köteles fogatjával a tüz színhelyére vizet hordani, vagy a tűzoltókat és oltó szereket a helyszínére szállítani. Vízhordásoál a község Összes lakossága és a tűzhöz más honnan jött egyének ís segédkezni tartoznak. 51. §. Ha valakinek magán fecskendője van, a tulajdonos, vagy az, ki a fecskendőre nézve közvetlen felügyeleti és rendelkezési joggal bír, köteles azzal a tüz esetén közsegedelemre lenni. 52. §. A telkén fekvő vizet a tűzoltástól senki meg nem vonhatja, a 53. §. Tűzoltás czéljából magántulajdonba való beavatkozás csak indokolt szükség esetében s akkor is csak a vezénylő parancsnok rendeletére történhetik. DALOK. I. Egyszer nettem i szemedbe, nem többször, A nyugalmamat nem találtam többé fftT Szemeidnek fénye szivem megrontá, Gyógyulásit csak szerelmed adhatná. Oh hallgass cneg, térdre hallva esdeklek, — Csak egy szikra reménységet szivemnek. Csak egy szót mondj, ne többet, csak ezt: talán S boldogságom a világért sem adnám. Nem tanultam imádkozni, nem sóba. Taníttatni csikói fiát nem ssokta,. De mióta tiéd vagyok^.— a neved. — Úgyse\' az én legszebb imádságom lett II. Bús nótát »r a kis madár az ágon, Százszor búsabb hangzik az én ajkamon. Búbánatot szivb&l más mí eredhet, — Megsiratni e szórnom életet. S*nét felh5 takarja a kék eget, A pasztára lányba es5 szemereg. Engem sirat az az usiű felleg Ott, Hej, mert ilyen árvát még u tem látott. árva vagyok, nincsen senki rokonom, Csak lelkemen sötétedő bánatom. Csak ez rokon, másik losz a koporsó. > Harmadik meg a sápor megsirató. in. Árva vagyok, mist a puszták fűzfája, Árva, mint a magas sziklák virága. \\ Egy barátom Tan, a setét búbánat, Ketten vagyunk fiai a pasztának. Delelőbb tereltem gulyámat, Leterítem a fris gyepre subámat. Elgondolom — jaj milyen szép az élet, Da nem nekem, kinek fáj, bógy még élek. Elrepedt a kis fnrolyám, már nem szól, Pedig-pedig izólhatoa a bánatról. Kifújhatnám hej igazán, igazán Én vagyok a legárvább a nagy pusztán. MÉSZÁriOa\'SÁNDOS. a büntető törvény által tiltott cselekmény vagy mulasztás miatt, a jelentés az illeté kes bírósághoz azonnal beadandó. A tüz eredetének megállapítása iránti eszközölt vizsgálatról azonnal jegyzőkönyv | veendő fel, mely a vizsgálatot eszközlök j által aláírandó. Ezen jegyzőkönyv szigorúan azon miuta szerint veendő fel. mely az 1870. évi augusztus hó 24-én 333!). íi. M. szám < alatt kelt körrendelettel (Rendeletek tára nak 179-k sz. Kossuth Lajos ország 361.. oldalon) s 1879 évi október 22-én honvédelmi bizottmányt Elnök ur ál-47.281. szám alatt kelt körrendelettel | tal felszólittatík minden honpolgár. (Rendeletek tára 588. oldalon) megállapk-; czin edényeinek, vagy bár milly -tátott. Ezen jeírv/.okonvv további intezke-j . \\ -. - , dés végett a fölöttes hatóság elé terjesz-\' ez anJ\'agb<" k\'észult — szereinek tendö. [ ágyú-Öntés végetti beszolgáltatására. — Az állomány kissebb mennyiségeket is szívesen elfogad, sőt kész 56. g. Ezen szabályrendelet ellen vé-i fontját egy pfrtjával beváltani, tök tekintetében első fokban a járási fő |A beszól gá\'l tatán dó ón (czin) pedig elfogadtatik s iiletóleg beváltatik Bu V. FEJEZET. szolgabíró, másod fokban a vármegye alispánja és harmadfokban a m. kir. belügyminiszter bíráskodik. 57. fg. A büntetés mérve a kihágásokról szóló 1879. évi XL. t.-cz. 141. és 142 íi-aiban vau meghatározva s az ezek alapján kiszabott péuzbün etések az 1887. évi VIII. t-cz.-ben megállapított czélokra fordítandók. dapesten az arany és ezüst váltó hivatalnál, más nagyobb városokban a létező sóhivataloknál valamint a különböző vidéken működő kormánybiztosok által kijelölendő helyeken, honnan azután ismét ide szálli 58. §. A jelen szabályrendelet oly tandók. meghagyásai ellen elkövetett kihágások, melyek a kihágási törvény 141. és 142. §-ai alá nem esnek." 2 írttól 50 frtig terjedhető és az illető község tűzoltási alapja javára fordítandó pénzbüntetéssel büntettetnek. VI. FEJEZET. Zárhatározatok. 59. g Az alispán gabirák a tűzrendészetet Ennélfogva a nevezett Elnök úr If. é. December 4-én 4246/ü: sz. alatt kelt rendelete folytán meg-hagyatik ezen só hivatalnak miszerint mind azon czin mennyiségeket, i melylyek nálla a hazának felfognak iajáöltatni elfogadja, a meliyek pedig | beváltás végett hozzája fognak netovábbá a föszol- zatni, azokat, fontját 1 pengő fo~ kiválólag gou- rintjával kész pénzben fizetve be- dozni, a felett felügyelői azt folyton nyíl van tartani s a mutatkozó szükséghez képest lehetőleg fejleszteni kötelesek/ 60. g. Ezen szabályrendelet hatálya , Nagy-Kanizsa és Zala-Egerszeg rendezett (Metalle) tanácsú városok kivételével a megye nagy j lesz ezen és kis községeire terjed ki. Hoüy a jelen szabályrendelet intézkedései tekintetében a csáktornyai járás <, hegykerületi községeire nézve, — ezek í0SadJ0D el, fontját egy pengó fo- váltsa, Önként értetődvén, hogy csak tiszta-ágyú öntésre használható, tehát ólommal (Blei) vagy más fémekkel nem vegyitett ón (Zin) >n beváltandó; oda uta-ezen só hivatal misze- : sittatik tenTt rínt a bevallóktól csupán tiszta ónt kü önös viszonyainál fogva.— mennyiben engedtessék kivétel, a j.irás föszolgabirajának meghallgatásával az alispán határozza meg. 61. § Az építkezési szabályrendelet megalkotásáig a „tüzrendörsétjről0 1887. évi október 3-án 60G5. szára alatt alkotott rintjával fizetve. Megjegyeztetik egyébiránt miképp az ón (Zin) tisztasága, annak az ezüstéhez hasonló fejér színéről az óloménál sokkal csekélyebb súlyáról, hajtogatás közben halatszó csi- s a na^rméltÓ3«gú m. kir. belügyminiszte gorgásról (Knistern) megismerhető, és nu.ní(á!^„74-42?/;?87-. "áraaltf-tmeg- hol heJ ben bizt czin5ntö . mester erősített törvényhatósági szabalvreudelet-LQmtaf;, „ - ... , nek 1, 2, 3, 4, 5, 6 7. 8, 9. 10, 11, talalutlk> a cz,n tisztaságára nézve ez által lészen eleve megvizsgálta-tandő. A begyülendÓ 12. 13, 14, 15, 16, 17, 36 és 39- gai érvényben fenntartatnak, egyéb intéz kedései azonban hatályon kívül helyeztetnek. Kelt, Zalavármegye tSrvényhatósáyji czinmennyiségek időnkint vagy postakocsin vagy vaspályán hol ezek léteznek, vagy más (bizottságának Zala-Egerszegen, 1889. évi! f. J V október hó 1-én és folytatva tartott köz- blztos alkalommal a pesti álladalmi gyűlésében. Kiadta: (P- H.) Gózony László ek.. főjegyző. 71025 szám. II. Magyar királyi belügyminiszter. Ezen szabályrendeletet az 1879. XL. t.-cz. 5. § a alapján megerősítem. Budapesten, 1889. évi november hó 8-án. (P. H.) A miniszter megbízásából Ribáry József sk., miniszteri tanácsos. arany és ezüst yáltó hivatalhoz jelentés mellett szállitandófc, s minden egygyes szánkásról, a felajánlott vagy beváltott eggyes ezininennyisé-gok, s az ezekért fizetett beváltási összegek\' kimutatása kíséretében jelentései ezen pénzügyministeriumhoz felterjessze;. Budapest 1848-ki December 6-án a pénzügyministeri álladalmi titkár DUSCHEK FSEENCZ. III. A N: Kanis&i Sóhivatalnak! Folyó hó 16-án 910 szám alatt beváltott czin átszállítása iránt felterjesztett tudakozására oda uta-•tertertői. [ sitom a hivatalt miszerint a meglevő ont • valami biztos és legkevessebb, fuvarbért. követelő magán válalkozó Miután Csányi László országos j által az illető pénzügy ministerségi biitoe ur, foglalatosságainak nagy | rendelvény értelmében a Pesti eitó Szabadságharc? idejében * nagykanizsai tóhivatalhoz érkezeit leyelek:f* L 1178,\'P. m. A\' pénzügy A\' Kanisai kincstári sóhivatalnak HÜSZONKILErJCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 13-á: és arany beváltó hivatalhoz a költségek legnagi obb kerneleiével mennél előbb száilitassa át. A Körmendi pénzügy fcer: Felügyelőtől. Szombathelyen xber hó 21-én 1848. GYÖRFFY. <• — Bíiró Hornig Károly megyés püspök Őméltósága ujabb jelét adta t szerencsétlenség iránti résztvevő jószivé-nek midőn a""(ievjiC3eri tüzk árosul tak részére 500 forintot küldött Derdék Lörincz plébánoshoz azonnali kiosztásra. — A belügyminiszter felhívta Zala vámét:?\'e községét, hogy az ország kü lönbozó vidékein történt tüzesetek követ keztéi>en káio«odott lakosság részére kö nyiiratiományok gyűjtését rendelje el. van ugyan egy fecskendője, de az hasznavehetetlennek bizonyult. Csendőréllomás van a községben, de-a csendörök nem törődtek az oltással A szerencsétlen község most már negyedszer égett le. — A Balaton megcsapolása. A Siócsatorna megeresztése ellen ismételten panaszkodnak a balatonmellékiek. A Sión feljövő gabonás bárkák kedveért már 75 centiméter vizet eresztenek le folytonosan a rendes vizszin fölött. Tekintve azt, hogy a siófoki zsilipnél nagy esése van a víznek, tehát a nagy gyorsaság mellett rövid idő alatt igen tekintélyes mennyiség folyhat ki a Balatonból, mig annak csak csekély a pótlása a száraz nyár következtében: bizonyos, hogy a hajózásnak csakhamar olyan akadálya támadhat, melyet még a jövő évben is meg kell éreznie. De nem ok nél kül szólalnak fel a parti lakósok azért sem hogy a túlságos vizapasztás káros követ-kezménynyel járhat egészségi tekintetbea. a hinár képződését pedig rendkívül elő mozdítja s a halászatot tönkre teszi. A érdekében visszavonja lemondását. Ha ez Völgyi Gyó: v.;íiié színtársulata daczára nem történik meg, akkor a püspöki székre\'annak, hogy jól szervezett, s egyes eM-az aggharczos utódául Gyurátz Ferencz j adásokra lelkiismeretesen elkészült, nem pápai ev. lelkész van kiszemelve, aki egy-; tudta magát városunkban főntartani. Ta-házának tísztviselősége alatt már igen sok ¦ pasztalta, ezt a minden szép és jóért szolgálatot tett Kitűnő szóiok és jeles j lelkesülni tudó fiatalság, egyet gondolt, s egyházi iró, akinek köszönhető, hogy Lut-, készen volt a műsorral, hogy segítsen a jó ter Márton életét jeles magyar munkában\' színtársulat meg nem érdemelt kedvezőt-birja irodalmunk. len helyzetén. Műkedvelő eladást rende- , — Eltévedt pofon. Folyó hó 10-én zett, melynek szakaszai ezen rendben kö-az esti órákban a Petőfi-utczán egy pol-[vetkeztek. 1. „Két év multán", vígjáték gárnő unokaöcscsével hazafelé sétálva, ví- jegy felvonásban, előadták Ligeti Vilma k. gau csevegett Útközben szemközt jött egy la. és ifjú Moizer József ur. Mindketten ki-akós hordót a vállán vivő Szalay sipos tünő sikerrel oldották meg szerepüket Fel- Kinevezések. Zöld Gy., János a Balaton-tavi gőzhajózási\'társulat igazga-zalaegerszegi kir. törvényszékihez irnokkáj; tói kéielmet intéztek a földmivelésogyi — GyÓrbiró Gergely a csáktornyai adóhi-\' miniszterhez ez állapot megszüntetése vé-va tal hoz ideig), minőségű VI dik oszt. adó-. gett Rapaich Radó min. tanácsos meg-tisztté, — és Szendy Fereccz a zala-eger- j ígérte, hbey haladéktalanul intézkedni fog. szegi járásbírósághoz írnokká neveztetett --r Magyarország legélénkebb for-ki.. illetőleg áthelyeztetett galniu városai. A Bpest H. egy barátja a pos- — Dr. Nyári Sándor megyénk szü- Sjövedéki bevételek alapján érdekes sta-löttje, jeles műtörténész, kit ez idő sze tisztikát állított össze a magyarországi rint Gróf CsákyAlbin minister ur Mátyás városok forgalmáról: Budapest 3 és fél király korabeli műemlékek gyűjtésével millió postajövedelme után következik a bízott meg, szept. 5 én Nagy-.Kanizsán kis_Fiuíne kétszázezer fonottal, ezután: -.ártott utóállitás "alkalmával a katonai kö Pozsony, Zágráb, Szeged, Temesvár, Arad, telezettség alól teljesen felmentetett E kö- Nagy-Várad, Kolozsvár, Pécs és Kassa 100 rülrhény azért is örvendetes, mert ezentúl ezer írtig Százezertől 30 ezer forint jove-szaktudományának héboritlanu! élhet. dékkel a következő 37 város bir: Debre- —\'Áthelyezés. Kovács Lajos nagy- ezen, Brassó, Sopron, Miskolcz, Győr, Zi-kanizsai kir törvényszéki aljegyző a pest- mony, Eszék, N.-Kanizsa, N.\'-Szeben, Ver-vidéki kir. törvényszékhez áthelyeztetett secz, Uj Vidék. Székes-Fehérvár, Szombat^ — Heti biztosok a nagy-kanizsai hely, N.-Becskerék, Szabadka, Szatmár, Kiídeduevelő Egyesület óvodáiban e héten Losoncz, Eger, Sziszek, Eperjes, Komárom^ Gutmanc Vilmosáé és Rosenfeld Adolfné Kaposvár, Puncsova, Károly város, Ungvár, váiasztmánvi tag úrnők Zombor, Várasd, Kecskemét, Nyitra, Nyi- — „Hungária szálloda" elnevezés regyháza, Máramaros-Sziget Baja, adatott annak a szép épület nek, melyet a S.-Alja-Ujhely Esztergom, Vukovár, Lu-Sugér-ut és Koronaherczeg-utcza sarkén gos és \'Nagy-Kikinda. Jellemző, hogy a Saller Lajos építész állított elő. A tulaj kisebb népességű városok forgalma meny-donos Halász Elek f. évi október lóén nyivel megelőzi a népesebbekét; pl. a 45 átveszi s ünnepélyes megnyitásáról gon- ezer lakósu Kecskemét csak a 29 dik he-doskodik. lyen van, mig Nagy Kanizsa a 8-dik. — A homokos minta-szölötelep ta- — A trachoma Alsó-Muraközben Iájának szakértői hivatalos vizsgálata ör- még mindig nagy arányú. E ragályos vendetes eredményt jelez, amennyiben a szembetegséget Dr. Vizkeleti Frigyes jár-kis kanizsai homokhatar phylloxera men- vany otvos a legnagyobb figyelem- é: tesnek jelentetett ki a igen alka másnak a szorgalommal gyógykezeli, nevezetesen szölörenyésztésre. Eszerint a pöroövényi kedden, csü\'önökön és szombaton ellátja határ homokos buezkainak szölöveli beül- Kot\'ori. alsó-Domboru. alsó-Vidovecz és tetése wak idökérdés. Dicséret és dicső Szent-Mária trachoma betegeit, hétfőn, ség városunk hatóságának a sikerdus kez- szerdán és pénteken Al só-Kral jevecz, Per titményezésért! Most aztán tönkre vannak lak, Hódosán, Goricsán. Szoboticza éí silányitva a gúnyos megjegyzések, mely- dekanoveczi jegy/.őségek községeit A beivel a kezdet nehézségeit annyiszor nehéz- tegek Kottoriban és Perlakon külön reo-bitették.. delő szobában általa személyesen gyógy- — A lóverseny, melyet a nagykani- kezeltetnek. Gyógyszert a községek, az zsai gyakorlaiokra összpontosított m kir. orvost pedig a megyei betegápolási alap III dik honvéd lovasdandár vasárnap, szept fizeti. Fuvart a községek adnak. Napi dija 14-én délutánra rendezett fényesen sike-\' 4 frt. Állandó fizetése nincs, rülendónek Ígérkezik, több ériékes nyere-\' — Pölöskel keresztszentelés. — ménytárgy érkezett, nevezetesen József Szeptember nyolezadika nem csekély fon-föuerczeg ö felségétől arany óra. Készt- tosságu nap, — éppen jókor érkeztünk hely. Pécs városa, \'zalamegyei gazdasági meg, a midőn egy nagy processió ájtatos egyesület s egyesek részéről is. azonban közönség egész ünnepélyességgel jött Nagy-Kanizsa városa adta a legértékeseb- elibénk,— mi is sorakoztunk a falu köbét, egy 300 frank értékű dohányzó kész- közepén; egy diszes kőkereszt jelzi azt, letet, mely dúsan aranyozott ezüstből mü- hogy még nem halt ki a bit az emberek-vészileg készült a táleza közepére van böl, nemcsak világi, — de Istenes dolgok- • vésv,é a város czimere és neve a verseny- . kai is foglalkoznak, — .békesség a jóaka-nap dátumával azonkívül a legénység ver-\' ratu embereknek a földön" gyönyörűen . senyére 10 db tiz frankos aranyat is adott ékesitveállott a kereszt, koszorúkkal telve, Nagy-Kanizsa városa. A programmot nem a midőn felszenteltetett szép prédikáció kaptuk meg s igy nem í3 közölhetjük. I fejezte be az ájiatosságot, melyet a szt.- — Sajtópnr. Kovács János alsó-Iend- Mihályi Zárka plébános ur teljesített — vai ügyvédnek Bertalan Endre elleni saj-. Bucsu is lévén, kétszeres ünnep volt, leg-tóögyében az esküdtszéki tárgyalás Szom-! inkább a- kedves és tisztelve szeretett bathelyen szept. 17-én fog megtartatni. | Nyáry családnál volt fidel megtartva, egyik — Sormás és KottorI községeknek: fogat a másikat érte, oly sokan voltunk, s, elismerést szavazunk helyes intézkedé- mire az ebéd véget ért, már a fekete-csaí nevű paraszt; a mint közel árt, letette a válláról a hordót és elezifrázott káromkodás melletti berezetéssel ugy vágta arczul a szegény asszonyt, hogy ez rögtön elsikoltotta magát A neki hevült pofozkodó paraszt a sikoltásra jött észre, hogy a személyben tévedett és azzal akarta lemosni a pofont, hogy elkezdett mentegetődzni: „bocsásson, meg, tévedtem, ezt gondoltam, hogy a fiamnak a kedvese." — Mint halljuk, a va°tag tévedés majd a bíróságnál nyer tisztázást — Postalopás. Szept 10-én este 9 óra tájban a vasútra szállított egy alsó-kraljeveczi póstazsák, melyben 1167 frt kr készpénz és több hivatalos levél volt ismeretlen tettesek által ellopatott — A Sümeg városi felső leányiskolába beiratkozni még e hóban lehet — Tandíj sümeginek 5 frt 50 kr., vidékinek 10 frt 50 kr., izraelita hittandij egy évre 4 frt Az összegben van a könyvtár-illeték is. Az uj iskola f. é. okt 1-én nyittatik meg. Sümeg, 1890. szept. 11. — Az igazgatóság. — Nagy-Kanizsa rendezett tanácsú város képviselőtestületének folyó évi szeptember hó 13-án délután 3 órakor a városház nagytermében tartandó közgyűlése igen érdekesnek mutatkozik, melynek tárgysorozata a következő: 1. A vár. pénzügyi bizottság véleménye: A népkonyha, a kisdednevelő egyesület,— az ágtevang. gyülekezet részére adandó segélyek tárgyában. IL A vár. pénzügyi bizottság véleménye Horváth Károly volt városi taná csos, Kammenár József, volt hivatal szolga, Özv. Farkas Károlyné vár. rendőr özvegye részére adandó kegydij, és Mo\'nár György főgymnásinmi házmester fizetés javítása tárgyában. III. A tömegesen jelentkező kéfeydijazásokból kifolyólag a vár. pénzügyi bizottság véleményes javaslata egy városi nyugdíj alap létesítése tárgyában. IV. Az 1891 -ik évi vár. költségvetés a pénzügyi bizo:tság tárgyalási jegyzökönyvével. V. A városi erdő és legelő gazdasági bizottság véleményes javaslata az üzemterv elkészítése iránt kötött szerződés tárgyában. VL A kéményseprői kerü\'etek ujabb beosztásáról készített szabályrendelet VII A város területén gyakorlandő vadászati jog kibérlése tárgyában megtartott árverések alapján kötött szerződések. V1H. A városi építészeti bizottság véleményes javaslata a közvágóhíd felépítése tárgyában. LX A laktanyaügyi bizottság véleményes javaslata a m. kir. honvéd laktanya megnagyobbítása és ezzel kapcsolatosan a honvéd laktanya mellett nyitandó uj-uteza tárgyában. X A közkórházi szabályrendelet kidolgozására kiküldött bizottság jegy> zököuyvi javaslata. XL Az általános helypénz fizetés behozatalára kiküldött bizottság jelentése. XH. A pénzügyi bizottság véleményes javaslata a szegény ügy ren dezése tárgyában. XHL A nagykanizsai kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság 1497/1890 sz. a. hirdetménye az ismeretlenek telekkönyvei kiigazítása tárgyában. Lóvásár. Ezennel közhírré téte- sokért, hogykebeiökben nemcsak tűzoltó egyletet szerveztek, de utczáikat több sorosan fával ültették be. Utánzásra méltó buzgalom 1 — Pályázatok. Zala-szent-Balázsra a tőtanitói pályázat szept 18-ra tétetett át — Nagy-Bakónakra segédtanító, esetleg segédtanító női állásra szept. 20-ig. — Letenyére szept. 25-ig osztálytanítói. — Alsó-Dombomban szept 15 ig önálló ta nitói és Fityeházán hasonló minőségben szept 20-ára pályázat nyittatott — Heti felügyelő e héten a nagy kanizsai önk. tűzoltó egylet laktanyáján Reumán Samu 2. szivattyús parancsnok ur. — Uj elnök. A dunántúli közművelődési egyesölet uj elnöke Széli Kálmán lesz, miután Bezerédj Victor miuisteri tanácsossá történt kineveztetése folytén ez állásáról lemondott. — Pályázók. A balaton-ffiredi .Szeretethez" igazgatói állására 87-en Pályáztak. " — Inke községben . e hó 8-án délelőtt lo órakor a szalmában játszó gyermekek vigyázatlansága következtében tüz támadt, mely erős éjszaki szél mellett a 150 házból álló helységnek majdnem felét elpusztította, minden takarmánynyal. és gazdasági épülettel együtt A községnek pat is ott termett s ráhozta azokat a jó magyar talpalá valókat Fiatalság szép számmal volt, igy csakhamar tánczteremmé alaknlt az ebédlő. Az éltesebb urak —természetes — a zöld asztalnál morzsolták az időt oly buzgón, hogy a hajnal-vetett véget a különben végét nem érö szolid murinak, engedjen a jó ég a kedves csalidnak számtalan bucsnt s zavartalan boldogságot — Adóügy. Az adókönyvecskék előírása és a főkönyvvel való összehasonlítása czéljából naponta 200 adózó hivatik be a délelőtti órákban Nagy-Kanizsa városházának nagytermébe. — Apáczazárda létesíttetett Zala-Apáthiban. melyben az apáczák leányue-veléssel foglalkoznak. Felszentelése az épületnek és bevezetése az apáczáknak szept 8 én történt egyházi nagy ünnepségekkel Az alapító Vaszary Kolozs pannonhalmi főapát — Ki lesz a dunáatnli ev. püspök í Ismeretes az a hír, hogy Karsay püspök & bonyhádi kerületi gyűlésnek beadta lemondását táviratilag. A dunántúli ág. egyházkerület nem fogadta el a lemondási és küldöttséget menesztett a püspökhöz, hogy öt a lemondás visszavonására kérje. Remény van tehát, hogy Karsay egyháza lépésüket a közönség tapsviharral jutalma-zá. 2. „Népdalok" éneklé Rozenberger C. k. a., hegedűvel kisérte Takách E. ur. Minden egyes darabjukat szűnni nem akaró éljenzés követte, melyet több évi gyakorlat mellett is méltán megérdemeltek volna. 3. „ Szórakozott kisasszony (monológ) előadta Vid Anna k. a. Sokat vártunk tőle, azért voltak készen a csokrok és rózsák, melyek öt belépése pillanatában üdvözölték. Amint megpillantottuk, önkénytelenül is eszünkbe jutott azon ellentét, mely a külső természet és az előadó terem légköre között létezett. Ott kin a sárguló, piros, hullongó levelek, — a ködös, csípős levegő a mulandóságra, a halálra emlékez teteti bennünket, mig benn verőfény és éltető meleg sugárzott szerteszét abból a fekete szempárból, mely szelíd ragyogásával feledteté velüuk az élet ezer bajait Ez az oka annak, hogy elég volt szereplőnek évtizedek szorgalmánakgyümölcsét emészti (öl, virágzó tájakat sivataggá változtat, bénákká tesz munkabíró kezeket, halottakkal tölti meg a temetőket és árvák,, özvegyek jajjával az országokat. De ha ez a szerencsétlenség ránk zúdul, ha az minden jóakarat és erőfeszítés daczára föl nem tartóztatható, ha az egyéni boldogulásunkra, nemzeti létünkre tör: akkor annak ellene állani kötelesség! És dicsőség, örök hála azoknak, kik a vészszel szemben helyt állnak, küzdenek, szenvednek, meghalnak. Ily érzelmekkel tekinti nemzetünk az aradi vértanukat és neonok a százakat, ezreket, kik dicsőséggel-gyászszal teli Szabadság-harezunkat végig küzdöttek és a kiknek küzdelme kivívta, köuye, halála megszentelte azokat a 48-iki törvényeket, melyek alapján mi, boldogabb kor gyermekei, állunk. A róluk való megemlékezés nem a háború és forradalom glorifikácziója; szenvedések elmondása nem a behegedő sebek felszaggatása; dicsőítésük nem ildomtalanság törvényes állapotunkkal szemben I Életükből, szenvedéseikből, megdicsőülé-sökből hazaszeretetet és tőrvénytiszteletet tanulunk, hisz nem a martyromság eszközei, a melyly^l, hanem az eszme, a miért meghaltak : E szent - meggyőződés emeltette a nemzet közadakozásából a 13 vértanú Emlékszobrát Arad Szabadságterén: ugyanez ösztönözte Arad város közönségét és a helybeli „Kölcsey Egyesület\'-et » 13 vértanú szobrának leleplezése alkalmából oly műnek kibocsájtására, melynek kap- megjelenní s biztosan győzött. Nem kellett csán széles e hazában is osztozhassanak nagy művészetet kifejtenie, hogy köztet-j Ünnepünkben, kik körülményeiknél fogva szésben részesüljön. Vajha minél gyakrab- I itt jelen nem lehetnek. Az Aradi Vértanuk ban láthatnók őt. 4. „Népdalok fuvolán", \'Albuma méltó akar lenni nagy tárgyához, előadta Bukhely János ur. Ritkán része-j méltó a kegyelet és hazai művészetünk sülhet az ember ehhez hasonló műélvezet- \'legszebb alkotásához, melyet megismer-hez, csak az volt a kér, hogy hiába fárad- \'tet éa méltó akar lenni Arad sz. kir. vá-tunk az éljenzésben és tapsolásban, fukar-\' roshoz, mely a müvet kibocsátja. Egyúttal kodott művészetével s ezért utána Vadas ;az alkalmiságon fölülemelkedve: mara-Gjula prímás íb szerzett néhány kellemes dandó becsre tör, hogy miként tárgya, pertzet Az előadást táncz követte. A tiszta ekként a mü is az igaz hazaszeretet éb-jÖvedelem 82 frt 50 kr., a föntemlitett resztője. tápolója lehessen. Az Aradi Vér-czélra fordíttatott Most. midőn köszönetet tanák Albuma könnyed, tárczaszerü mo-moudunk a szereplő lelkes fiatalságnak, dórban, de históriai hűséggel mondja el kívánjuk, hogy Völgyi Györgynének ne le- j mindazt, m: ez eszmekörben minden magyen többé oka és alkalma ilyen czélu elő- gyar embert kell, hogy érdekeljen. Eladás igénybe vételére, hanem ha máskor mondja, hogy miért is volt az a küzdelem, is meglátogatja városunkat, duzzadt er- mely minden gyászos vége daczára mai, szénynyel és jó kedvvel távozzék körünk-1 jobb jelenünknek alapja: azután jellemző böl. Egy jelenvolt. | vonásokban bemutatja a szabadságharezot __í és annak nyomában szereplési episodokbau „ , , ,- . . \'a 13 vértanút. Ez a műnek első része: A — Megyei r. h. A nagy-récsei uton küzdelem. A második részben i3mertetve f^S\'tT1!. C" íi "í? h,áDíában a világosi fegyverletétel, utána a Vértanuk mányzó szept. 4-án érkezett — Wortmano B. és Deutsch Mór kereskedők Alsó-Lendván fizetéskép tele- nek lettek.-Légrátion Szálai Mihály 18 jg- ^0ak"meg~a"maz ünnepek, mikkel éves ifin a Dravába MadL - Homokkő-j\\ .... ,„,„„\',-,\' li: •T- , ? \' melyek 49 re következtek és 67-ig tartot-bellauncz. brrtokára a ^ Go,gotha cziraet visel A [harmadik rész az Apotheosis. Ebben el \'van mondva, hogy mikép keletkeztek, mi- márom szőlőhegyén a jégeső sok kárt tett.; Arad október 6-át évenként ünnepeli . \'elmondva, hogy a kegyelet a kivégzés A Ísagy-Kamzsáról ellopott lovakat a Ske* tartotta emlékezetében és krimi mm? rioniiftraSa a sftvnlíi prtin- ./, . , , r _ , , _ :. .__ mikép jelölte meg. Ezeket követi a szobor leírása és Aradnak, kis-komáromi csendőrség a sávolyi erdő ben megtalálta czigányoknél. — Sümeghen Mosdényi Pál mellbe lőtte ;:jagát — Völgyiné színtársulata Sümeghről Sárvárra távozott — Hazai r. n. Szentes város önálló törvényhatósággá emelkedik. — \' Gróf Somssich János nőül vette Szabady-Anna kisasszonyt, a babochai néptanító leányát — Sopronváros 117 ezer írt helyett regá-lejogát 125 482 frtért váltotta meg. — Pápaváros költsége 65760 frt. — A felvidéki kulturegylétnek 26 óvodája és 61.363 frt vagyona van. — Gr. Jaukovich Lász-lóné sz. Vizeki Talián Róza urnÖ SzÓUös-Györökőn meghalt — lukén nagy tüz volt — A pénzügyi gazgatÓságokcál 50 uj fo- . galmazói állás rendszeresittetik. — Lévay tik. mtszeriIltam. k. pécsi 8. hony hu-| Jozsefkiváló k5itönket Borsód megyearany szár ezred pótlovazó bizottsága által az _ tQm fójegyzősködésének 25- a ább nevezett helyeken éa időben lóvá- - d;k évforduioján- _ ó Felsége a tiszántúli sárlás fog tartatni, és pedig: 1890. szép- hadkorlatok alk6lmáva] nagy kitünte-\'tember 29-én utazás Nemes-Vidre, 30-án i^gj fogad^\'t. pótlovazás Nemes-Viden és utazás Készt- j _ Kuif5id| r> h> Prágában a vízhelyre 1890 október 1-én póüovazásiáradás károkattetL _ Heine sirját Keszthelyen 2 áu utazás Paksr* 3-án;páriaban Kirá,yilé[lk megkoszoruzta. — pótlovazás Pakson 4-én utazáa Német-; Bifó Móricz 50 ezerfrtot küldött Bolyra, 5-én ipótlovazés Német-Bolyon, |a magyarországi tüzkárosultaknak. -6-án utazás Pécsre, pótlovazás Pécsett, j Brailában egy léghajós lezuhant s meghalt. 7-éo utazás Simontoniyára, 8-án pótlova-, _ KoasuUl Loganoban időzik. - A zás Simontornyán utazás Pinczehelyrej9-én ^ ló?er3eDytért elárasztotta a Duna. -pótlovazás Pinczehelyen és utazás Dom- ¦ A prágLÜ Károiybid összeomlott, alapját bovárra, 10-én pótlovazás Dombóváron,; tették le, _ c. L. Bracc angol 1*Vérftl0Vaí kornyékben és tenyész-;ir6í.a &ljkjóbarátjaimeghalt<_Po. töknél és utazás Kaposvárra, 12-én pót- Wsziiéziában kiütött az éhtífusz. -lovazas Kaposvárott és utazás Szigetvárra, New_Yorknak 28 színháza van. 13 án pótlovazás Szigetváron. Miért is. _ felhivatnak az érdekelt magáuteuyésztők, j kiknek 4—8 éves korú 158—166 cmterj ErftáEftlOiBEI. magas alkalmas lovaik vannak, azokat a ki- \\ tűzött napra elövezessék. Vételár: 250—| — A"leégett Tokaj segítségére 350 írtig, esetleg magasabb áron is meg- Endrefi (Kiss Endre) tehetséges irÓnk, s vásároltatnak. Kelt Nagy Kanizsán, 1890. a szerencsétlen város szülöttje Kisvárdán, szeptember hó 10-éa. A m. k..pécsi 8. h.; Szabolcamegye, „Lytton" czimü elbeszélé- h. ezred parancsnoksága. \'sét adta sajtó alá. Ara fűzve 50 kr. dísz- Különbözet Zala-Egerszeg vá-\' kötésben 1 frt Melegen ajánljuk t közön-ros kiadási szükséglete 56 318 frt a jövő Bégünk pártfogásába, évre, mig Nagy-Kanizsa városáé 288 721 - — Előfizetési felhívás a következő frt, tehát ötször annyL illusztrált diszmüre: Aradi vértanuk al- — A hadgyakorlatokhoz egy lova- buma. Arad sz. kir. varos közönsége és az sitott tüzér üteg érkezett szeptember 11-én aradi „Kölcsey egyesület" megbízásából Nagy-Kanizsára, Palinban lettek elszállá- szerkeszti Varga Ottó. Budapest, 1890.— 80lYa. Arad város tulajdona. Nagy szerencsétlen- -- MQkedvelóí előadás Sümeghen. ség a habom győzőre, legyőzőkre egyaránt: története, a szobor mint a vértanúság színhelyének és a fölvirágzó haza egy részének bemutatása. Végül mindezeket bezárja annak demonstrálása, hegy vallás, nemzetiségi különbség néikül édes mindnyájunké e haza, annak gyásza, dicsősége egyaránt és hogy nemcsak a történeti múlton, nemcsak a létezésen, hanem a legmagasabb emberi érdekek alapján nyugszik e közös hazában a magyar fajnak hegemóniája. Közbe-közbe egy- egy jele3 írótól származó, a tárgyhoz alkalmazkodó költemény teszi változatossá; magát az egész müvet pedig a Petőfi-Társaságnak e czélra kitűzött és . koszorúzott ódája nvlíja meg. A szöveget lehetőleg egykorua;;-gyben-másban szereplők, jó tollak irjak: Palágyi, Dr. Mar-czali, Klapka, Veodrei (Ascbermann), Kápolnai, Degré, Dr. Márki, Vadnai, Iványi, Irányi, Szana, Concha, Lukácsy, Barabás, Tiszti, Parecz stb. Az Aradi Vértanuk Albumának szövegét 40 nél több, csupa eredeti kép, rajz illusztrálja. Legfőbb aísze Zichy Mihálynak két hatalmas composi-tiÓja: a Mult és a Jelen; ott a két nagy hatalmasság által lenyűgözött Magyarország megdöbbentő tragédiája, emitt a törvény és jog alapján, újra fölemelkedő Magyarország ... a mint az ég Istenére hivatkozik, hogy igaza volt abban a szörnyű tusában. — A művészi ihlet és a lángoló hazaszeretet tán Bohasem adott a világhírű művész rajzónjának több bűbájt, több varázst, mint e két alkotásában: szédítő gondolatok özöne és egész történet van ben-nök-\'— Zichy rajzai mellett Mannhéimer G., Benczúr B^ Papp, Jendrássik és más hq?fti művészek képei diszitik az Albumot a m. kir. festészeti mesteriskola köréből. A képeken kivül hozni fog több fascimilét Kossuthtól, Klapkától, a vértanuk utolsó leveleiből/Bohusné világosi Naplójából; bemutatja a szobrot és annak részleteit jő fotografikus fölvételekben, nemkülönben a szóban forgó helyeket eredeti térképekben. Az Aradi Vértanuk Albuma az Emlékszobor leleplezésének napján, ez évi október 6-án jelenik meg 10 ívnyi (160 oldal) terjedelemben. Amü kiállítása fényes: hogy beilljék a palotákba és olcsó: hogy utat találjon a nemzet minden rétégébe és ax EUSZOXKILEXCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 13-án. iskolákba is. Előfizetési ára kötetlen 2 frt;| A bajtársak. Pénzért Irunyo-eredeli, Zichy rajzával diatitett szép vá- iralt apjánál a diák, szörnyen panaszkod-szonkötésbenára 3 frt.KónyTkereakedésbe | ván levelében, hogy nincsen pénze; mire e mű egvelőre nem kertU; kötött példa-! az apja azt írja: .Kedves Fiam! Nagyon nvokat csak is szeptember végéig megren-j örülök, hogy egy pajtásra akaock, aki vedelt számban készíttetünk. Az előfizetési, lem egy bajban szenved, mert--ne- pénzeket Arad az. kir. város pénztáráhozjkem sincs pénzem! kérjük beküldeni — Gyónt a diák. Kártyáztál-e? kérdi L gyóntató. — .Igenis,- mondja bú-1 san a diái. — Hit belitod-e, hogy az mi megjelent Vinádor-féle spanyol nagy bor- kartyajceveres. kereskedés hirdetésére Bécs I. am Kof 5-Egyenest külföldről behozott külföldi borok és franczia cognacok ezen czégtől Fején találta.Öcskaruhákat akarván eladni a diák, az ctczáról bekiált egy Pepimeíetefe. alódiságuk és küüoóséKüknél f \\ ^jx. zúdóu ki az asztalon újságot látván ágmruek. i henteregni, kérdi a diákot: .Ifiuram, mi van az újságban?8 — .Szomorú hir,* : mondja a kópé diák. „Augliában minden ¦ zsidót és szamarat egy fára akasztanak." i — ,De nagy szerencse, kedves ifiur," ne-Tilos a dohányzás. i vetett a zsidó, hogyminem laknnk Angol- — Valaki azt monda egy fiatal em- j honban." bérnek: . f -!- — Ocsem uram, haitiben dohányozni akar, akkor menjen ki I" Vasúti hivata 1 nok> — Ha le nem akar késni, siessen, mert a vonat indul. J — Paraszt: Majd megvár, mert már j van jegyem. Idényszerű. Vizet ivó vendégétől kérdi a korcsmáros: „Miért iszik az ur vizet?" Vendég: Mert bizonyos vagyok, hogy nincs ebben bor. Ki nyert? Húzás szept. 6-án. Budapest: 54 17 44 88 21. Szerk. üzenet. — St. A. KétuéffgeJ ajánljuk _ M. S. Intézkedtünk. A hiányzó iaimot megküldöttnk. — G. Gy A most beküldött költemények nagyon böicselmiek : a mi kösönségünk inkább % könnyen érthető népiéi i rokon iranynakat, ¦serali. Szíves üdvözletl ] — A körmendi vasparipa-egylet körlevele kétón érkezvén hozzánk, nem közölhettük. — 8—i Stivesen megtettük azonnal. — ci. Valóban bosszantó az a saklatis. 5em érdemli meg jóságod. — F_n. Kit példányban küldöttek meg izivei fldvözletank kapcsában. Dehogy aíkal-mz>tlaí> dolog — L. S. Sínca baj. Válaszoltunk. — H. P. Szívesen — M. s. Egyik-miaikat alkalmilag fel-hajioaljnk. — 8—i. Ügyedről egy «ót i"m szólt. As igéret izép sao, ha megadjak, oiy jó — i. Gy. Miikor ii szívesen vesszük, — S. K JövS számra maradt Vasúti menetrend. inául Kanizsáról. Reggel. Pragerhof 5 óra 18 perczkor Barcs 5 óra 28 » Budapest 6 óra 4 „ Budapest 7 óra 30 , Bécsújhely 6 óra 55 , Budapest Pragerhof Sopron Barcs Szt.-Iván Pragerhof Budapest Bécsujh. Délben. 2 óra — perczko 2 óra 45 „ 2 Óra 15 „ 2 óra 25 „ 5 óra 2G d. u. Este 12 óra 35 perczkor 12 óra 26 12 óra 34 , postavonat postavonat gyorsvonat vegyesvon. postavonat postavonat postavonat postavonat postavonat vegyesvon gyorsvonat postavonat postavonat Bécsujh. Budapest Pragerhof Szt. Ivén. Sopron Pragerhof Barcs Budapest Budapest Bét rajh. Budapest Pragerhof Barcs Érteni Kanizsára Reggel. \'4 óra 16 perczkor 4 Óra 26 „ 5 Óra 54 „ 8 óra 9 Délben. I óra 44 percekor 1 óra 15 1 óra 40 I óra 59 „ Este. 10 óra 40 perczkor v 10 óra 26 12 óra 25 II óra 44 11 óra 34 posta von fet posta von« gyorsvoaat vegyesvon. posiavonat post avonít postavonat pOfttavon« egyesvoQit postavonat gyorsvonat postavonat postavonat Farbige Seidenstoffe von 60 kr. djs • per Meter — glatt und gemaitert(ca.2500 vergeh Farben und Dessins) — vers. roben- und stört\' weJM porto- und coüfrei das F*brik-D?po; G. Benoeberg [K. n K. Hoflieferant), Zürich Mutter umgehend. Briefe kosten lüir. Petto\'. 3804 *3 Felelős szerkesztő és kiadó :~ BATORFI LAJOS. Laptulajdonos: WAJDITS JÓZSEF. rc ooooooooooooooooc00000000 A feltaláló dr. «Oldinger tanár ur által kizárólag fölhatalmazott rscxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxn MeídínV^ráFyhák\'§ % Mé ,lenrik gjermekláplisz.je Dicsekvés. — Atya: Önnek tizezer forint adóssága van \'< Hiszen ez fölér egy kis vagyonnal. — Kérő: Kicsiny, az igaz, de m a- gem szereztem. Végzett földesúr a főtrafikban kétforintos váltót vásárolva, mondja: Lássa; kedves kisasszony, ez a váltó most két j foiintot ér. Csak egy aláírásomba kerül j — s nem ér egy krajezárt sem. Igaza volt. Professzor a vizs-gáláton: „Ki észlelte először, hogy a föld i mozog? Tanítvány, kinos hallgatás után: i „Nőé, a ki először kóstolta meg aszőllői nedűjét" HIB DETESE K. Az 1889. Párlat világ kiiíilitúsoit aranj érem-3743 mei kitüntetve. Máriazelii gyomor cssppeK. ulflsmid IjtifiUf BitaU !13=3. bagu: E>«iuor tiaroi. srj<-iaor <-«•_¦. r; ,\\;:-ií -1 i irt dri, tatuici elnjMtkisOdis, nrK"*íT. endor el h.:. > .r..:cr tf stritt fri.Tifir**\'*\' ** * {h» ki » bjktnvr tlronlüii:ol • "r-- -r.\'-jrjíűr.-síi^k*- - turtcrbelt rjf sWIjs, tiuxl 1 bel/éri -..fjyU lip, ttv« ira. . ketl6* -i:: 10 Kr. Kö»pon1 ) ü *"* «=»0! *0 ar. UIU* <u cuitnjuü íietleülfle*; ríkü..-: B-iáj ktmr, BTOjysi»rtÉr« Kre-ítar (Mar" ° ""ofái: A viJ6<li MirUuílTl sjomor tmuypVttf* ¦t th.-.-\'u uUnoiutnak i nwaUiUtJJsJc. i ertrt viloolik pyunint cixk «JOk io(t»dtüí*n»lt eL mfJrek Övwte,\' egy vörd*. S » fenti vedJe«J-.Kye! .-: !1- :rb- v»r. . . t««o]v», » rotljek cjeüekeit ¦ .»i-.;»:i laíl\'ii." >-i 1« U vsa lutitetve, hoo u őrenislerben, Kíitk H. kSnyvny^mdijibsii nyoniUtatott ^ Kaminruéklé* *4 azfkKtaéit Mariaaelb. SaSt&öfíasS: - « . . i,notfélekto«rih»mUitstrn.k. i,abaacsok. ?;ív";.r.íá^ts; Kírtri, Krcmtlsrl eiosiMS\'*\'" niv.al*. triilrs. melyek minden er.detl doboion Ikibstok. Ekj aoboi ira jo Kr. ._. brknliíia atin, i Wkcrc* 1 frt. 1 frt. IU Kr^ J :>-k(rrs 1 frt. 20 Kr. ert, csomsisouks Éi nosixbér mentesen kaiúetik mes. fX MirisieUl gyomot cseppek es MaxlsielH lÉMUOWk r.r m Üt kon merek. »pro(rvhs.tú. *ny«Lvík-nsk fismetttele, minden hsunfiitl uUsl\'iis&n M vaa sorolvi Nagy-Eanizsa : Prágor Béla ét Beint Jóiief gyógyizerési uraknil. Babocsa: Hiti yógystvréti nmii. Kohn Sindor gyógyasuétz nrn&l. Uarczali : Kóröi Victor gyógyszerész oraál. Olonita : Bolca Béla ygdgya>eríu urna] Saent-Gothard: Tomcsiai Leopold evór--szerte ornai. \' w 3965 a) készítésére, Helm 0E3C. Döbling:beikj Bées mellett. Bécsben: L Michaelerplatz 5. budapesten: prágában : ~ . r. •. . • .. - P9sat«rga»ie 5 londonban: bcailandban: 41. Helborn Tiadoct E. C. Corso Vitt. Emanuele 88 Szabadalom valamenryi államban. kiállitiion az aIió éremmel jnUlmacott lEoelinyosebb Biabifyoió tölti- és tzclella kálykák dupla kS^enyaysl. \'. :: -. való tUceliinél az égeti teUsés fc*erátl, köíUcnel való tOzelé.nél 24 órai. Több szobának fűtése csak egy kályha által. Waggon-kAlyhik. Az atánzások kikerülése végett óva intünk 5 indenkij mellékelt védjegyünkre, mely a kályhák ajtainak belső felein beöntve vannak. MEJDIN6ER-féM H El -0FEI.1 „Vesta" kályhák. ¦ és salasnak. A bogy a kályhát .. . tölthető. • -• • eltarolitása i köpenyek a poroak kitiiztiuUánál eltivolithatók a széjjel kellene Éledni jjHéltCÍS** kandalló vagy kályha, füstemésztő, látható tűzzel. Lgy kandalló vagy kályha több helyiségnek íOtésére fugeeil.-nfit siolcál. hat TeUíénzerinti égíaí tartam koksz-, «5- v»gy barna ss-%nneli taielésnél Zajtalan töltés. A barna és *el*k pormentes eltávolítása Rosszul fTJlő kandallók átalakíttatnak. Füsteraésztő Caloriferek, központi légfűtések- és axeUlökésxítlékekhex. Száritő készülékek ipar- és gazdasági czélokra. WS^ Proipeetusok és árjegyzékek bé:mentesen é* ingyen. "VS o ooocooooo oooooooooooooooooo 83ö3 ASOULAC-I APÁTSÁG (Franczia-Orazig) Dom maguelon\'xe, prior Főtiszteiéttd5 Benedek rendi atyái FOGVIZE, FOGPORA esFOGPASTÁJA 2 ARANY ír,ÍV : SrüssBl 1880, iondon 1884 A l4ffnuWk8«tt> zdlürit«tés«k Feltaláltatott iahia Uc evén BOtJRBJLTJD péter u | O r O prior altai. « A főtisztelendő benedekrendi atyák fogvi-zénck használata, naponkint néhány cseppet vízbe véve, megakadályozza és grógyitja a fagak odvssságát melyeknek fehérséget és szilárdságot kölcsönöz, a mennyiben a foghust eröaiti s teljesen egéízségeseé változtatja. « Szolgálatot teszünk tehát olvasóinknak, midőn őket exen régi es practicus készítményekre figyelmeztetjnk, melyek, a legjobb gyógyszert és a fogfájás ellem egyedüli óvszert képezik, íi KUtalteitaUtt 1107 stz. TesAröcTQ&k: ;^ XtfibAlfi tataiét DUJJit WSTHertlZS*/. ítifjtittirbxa t* fjbtjfí .r-r:^;-j;--. ¦Valódi MEOICAI iMALAGA-SECT a klosterneuburgi ca. és kir. borvegjészeti intézet által megvizsgáltatott igen jó valódi Malaga gyengédség elleni kitflnö erősítő szer, kttlönősen betegek gyógjuló félben ralóknak, gyermekeknek, vérszegényeknek, gyomorbajban szenvetSknek kitűnő győgyszer V: Yj eredeti védjegygyei ellátott üvegekben VINADOR BÉCS HAMBUBG Eredeti a 2 frt 50 kr és 1 frt 30 fehér medic-á Malaga \'/, íveg 2 frt, \'/, 1 frt 10 kr, további kitínő külföldi borok eredeti üvegekben eredeti árért poharakban, és Nagy-Kanizsán kapható: Bogenrieder J. indóházbai;, Matejka Ede Szarvas vendéglő. Szig-ritz R. Korona vendéglő, Rosenberg M. füszerkereskedő Stefanovits U. ezukrász, Strem & Klein íüszsrkeresk, Szitár F. casinb vend.. Tivolt J. Központ kávéház, Dávid Emilia központi vendéglő Barcson. A védjelre figyelemmel kell lenni, csak azzal ellátott szer a valódi; jótállás biztosíttatik. 25 éves eredmény. C-2 kitüntetés. 12 díszoklevél. És 14 aranyérem. Számos bizonyítvány a legelső orvosi tekintélyektől. Gyári jegy. , Tökéletes tápszer a gyermekek részére. El nem cserólendö a már többsző? kitüntetett különböző tejfojokkal. Tartalma az anyatejhez hasonlít és köünyen emészthető lévén, ép oly könnyen megoldható, ugyanezért felnőtteknek is, mint kitűnő tápszer gyoruorbajoknak igen ajánlható. BssV -EJgry «a.ot>oz ára 9< > ür ~~30g Nestlé Henrik sliriisitett teje. SSf I-j\'Ky <a.ot>oz Ltr-a, 50 li Főraktár Ausztria-JIsgjarország részére Herlyak F, WIEN I. N\'aglergasse I. Nagy-Kanizsán: Fesselhofer József és Rosenfeld Adolf kereskedőknél és Magyarország összes gyógytáraiban. 3940. ^xxxxxxxxxscxxxxxxxxxxxxxxxxSJ HAÜSER EDE cs, és kir. ndr- lí- faragómester grämt-, (lenit-, márványsiobrok \' porpbyr- es gyára. Bécs, IX, Spítalgasse Nr. 19. H. Téglagyárak, kőbányák, gozcsíszolŐ és ftLrész-m^lom tulajdonoaa. Dnaan felgcerelt raktára kész s i rIs zobboknak kriptafedök graaitböl, kriptarícsozatok és sirlinpák stb. Kripták teljes elkészítésére való megbízások, szobrok áthelyezése, valamint minden e uzobra-¦zalba vágó munkdlatok pontosan és Olctón c3Kkö=ultetnes. Tíípos árjegyzék ingyta ót bérmentve. Czlouiapitási év 1847. SWi. Meidinger kályha-gyár és zománezozó telep Bécs, V. Wienstrasse 45. sz. Budapestváczi körút 21. (Iparudvar) Valódi Meídínger töltő-, szabályozó- és szelelő kályhák. (Az utánzásoktól óva i túr.\'/, miedenkit.) Szabályozható kályhák 7. ín m knói f«jje»b. Szabadalmazott cserép-, iskola-, laktanya- és waggon- kálykák. Több szobát és egész lakást futó kályhák, központi légfütÓk, agyag kályhaajtók térd könyökökkel stb. Kitűnő minőségű zománezozott íőző edények -rp jegyfryel minden nagyobb vaskereskedésben készlet- ben vannak. ^V^K^V4- Prospectusok és árjegyzékek ingyen és bénnentesen. ¦Wtjditi József könyvnyomdájából Ns^-Ktnixain. NAGY-KANIZSA, 38-1K BzAm HwszonklIenczedlR évfolyam petit toronk\'-m 10 krért vStelnftj fel. Kirji\'-t:;ri illetik minden í-r/ci " tiinie\'.ésírt 30 kr uzetendfi. l A lap szellemi részét illető köz lemények * szerkesztőségbe;:, anyagi részét illető közlemény t-k I pedig a kiadóhivatalhoz liérmeutvtij intéz-.-ndők : A* a ff y-K <fnizaún takarékpénztári-épület. Herrn enteilen levelek n tatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek | . / j A nagy-kanizsai .Kereskedelmi Iparban**, a „n.-kanizsai Önkéntes tűzoltó-egylet*, a nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület* a »nagy-kamzsai keresztény jótékony nőegylet*, a nagy-kanizsai izr. jótékony nőegylet*, a .szegények tápintézetea „soproni kereskedelmi iparkamara* nagy-kanizsai külválasztmá nyának hivatalos lapja. HETEN KINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP Előfizetési felhívás „ZALAI KÖZLÖNY* j Wl\'i-ik évfolyamának1 1890. évi IV dik negyedére. j Tisztelettel jelkérjük viindazo-kot, kiknek előfizetésük e hó végével] lejár, hogy azt viegajitani ideje it>-rán szíveskedjenek, nehogy a lap\\ küldésében hiány merüljön jel. Lapunkat ajánlanunk jeleslegessé teszi az a körülmény, hogy a t. közönség eléggé ismeri; hosszú idő éta rendes házi baráttá vált s híven osztozik közönségünk Örömében, bánatában. Munkatársaink díszes koszorúja lehető változatossá, érdekessé teszi tartalmát e vonzóvá olvasmányait. Igyekszünk, mint eddig, a multak eseményeit jelderitve annak gyöngyeit gyűjtögetni, jelenünk eseményeit, szorgalmasan feljegyezve átadni az utókornak, szívesen ápoljuk á szebb jövő reményét. Jelszavunk a tisztességes munka és törekvés! E szellemben üdvözöljük s kérjük t. közönségünk méltó pártjo gását és kedves munkatársaink további buzgóságát. Végül kérjük mindazokat, kik lapeligizetés- \' vagy hirdetési díjjal hátralékban vannak, hogy azt be-küldeni szíveskedjenek. Kérelmünk méltányossága eléggé ind\'kolt, miután nekünk is kfitele-zettségeink vannak. Előfizetési ár: IS90 okt.—decz. negyedévre l Irt 25 kr „ 1891. marcz. félévre 2 „ 50 „ „ „ „ szept egész- Nagy-Kanizsán szept. hó 1890. Tlazafias tisztelettel Szérk. és kiadó. Wajdits József könyvkereskedése. Nők munkaköre. A nó emanczipácziónak legszebb része s legnagyobb érdeme, hogy a nók munkakörét megteremtette. Kétségkívül igen sok tért foglaltak el ma már a nők, de éppen azon kört, azon tért, mely leginkább a női természethez megfelelő, még most is oak ritkán s egyesek foglalják el; értjüK itt: a nőipar- és kézimunkakört. Alig képzelhetünk pedig a nőiességgel megegyeztethet óbb munkakört a nőipar- és kézimunkánál, mert ez nem vetkőzteti le a növel a nőies ség zománczát, mint más, például a gyógyítási munkakör és mégis oly kevés gond fordittatik a noipar- és kézimunkára, oly kevés nő választja azt saját munkakörévé. Nem kell messze keresnünk az indokot. Abban találjuk, hogy a nő ipar és kézimunka oktatása az államnak eddig, de még jeienleg is mostoha gyermeke. Társadalmi utou kelletett hazánkban a nőknek moz galmat inaitani arra. hogy a nőipar és kézimunka csak valamennyire is lendületet nyerjen s igy alakult meg az országos nöipar-cgyesület az ország szivében, igy alapította meg ez oktatás, emelte fel diszes palotáját melyből ma már nem egy-két okleveles nÖipír és munkatanitónó került ki. A kormány végre belátta az oktatás eredményét s ma már kezet fogva a fővárossal, ba nem fejedelmileg is, de legalább elég bőkezűen segélyezi, lehetővé tévén annak működését. Ámde az országos egyesület tanodáját nem mindenki látogathatja, a vidéken pedig ritka, mint a fehér holló a nőipar- és kézimunka-iskola, Az állam még nem tette teljesen magáévá a tanítás e szakmáját; mert mindaz, mit az állam a polgári és elemi iskolákban a kézimunkából taníttat, ngyszólva alig elemét képezi a munkakörnek, nőipar pedig épen nem lesz tanítva; maga a minis-teri tanterv oly csekélységet ölel fel a uöi kézimunkából, hogy az csaknem elenyészik, semmivé törpül le, a női kézimnoka anyagával szemben. De az egyletek sem igen veszik szivükre a nőipar és kézimunka oktatását, mit csodálnunk nem lehet, mert minden egyes egyletnek valamely jótékonysági czél lebeg szeme előtt és ez veszi igénybe minden anyagi áldozatát és szellemi tevékenységét. Egyesek pedig alig képesek ily iskolák felállítására. Itt fekszik oka, hogy még oly nagy és a műveltség magas nívóján álló városban, mint Nagy-Kanizsa is, nőipar- és kézimunka-tauitást nem találunk. Ezrek és ezrekbe kerül városunk iskoláinak fentartása s ebből sok száz és száz fordittatik a leáuy-nevelésre. s az, mi a nőnek, nőiességét tekintve, elkerülhetlen szükséges a szorosan vett női kézimunka-tanításra egyetlen fillér sincs. Belátta ezt városunk művelt női közönsége s törekedett e hiány pótlásán s mint Örömmel értesülünk, a törekvést tevékenység követte, nem kétkedünk rajta, hogy a tevékenységet pedig eredmény fogja követni. Városunk lelkes hölgyei körében mozgalom indult meg egy űőipar-és kézimunka-iskola felállítása iránt, s az országos nőipar-egyesületnél végzett s kitűnő képesítést nyert Kren-gel Irma kisasszony, a .Zala" szerkesztőjének fogadott leánya (unoka -huga) vállalkozott ez intézet megnyitására. A kisasszony — mint tudjuk — a napokban jelenti be a megyei tan-felügyelőségnél az iskola megnyitása iránti szándokát s előjegyzéseket nevelő-szülői lakásán — Magyar-utcza 33. sz. a. — már most is elfogad a czélból. hogy lássa, lesz-e annyi látogatója az iskolának, mennyi annak fenntartásához szükséges s ba az előjegyzések eredményesek lesznek., az iskola már ez évi októberben megnyílik. Az iskola- tantervében együtt találja a közönség mindazt, mit a nó ipar- és kézimunka tanításánál igényelhet. Tanítva lesz: a kötés, hurkod láa, hálőzás és güpir munka*), csomózás, keret-munka, keresztöltés, Holbein-munka, suprikálás.tüláthuzat, fehér és szines himzés, fehérnemű rajzolás, szabás és varrás, műfoltozásruha és felsőöltöny rajzolás, szabás és varrás, csipke vetés és tisztítás, a csipkék minden faja, az egyszerűektől fel a velenczei csipkékig; továbbá: poentles muoka. Meleg érdeklődéssel tekintünk e mozgalom elé, melyre városunk mű veit hölgyközönségének figyelmét annál is inkább felhívjuk, mert meggyőződésünk.- hogy ez az iskola nemcsak hogy nem felesleges, hanem ellenkezőleg, elodázhatatlanul s/.ükséges váró sunkban s annak megnyitását mi részünkrőj^eztnte Örömmel üdvözöljük. BÁTOR?!. A tüzesetek okairól és védekezéséről. Most*midőn naponkint több és több tüzeset fordul elő, ezeknek némiképen elejét veendő, Grósz Lajos a „Magyar Föld"-ben a következőket ajánlja: 1. Mivel igen sok esetben a tüzet magukra otthon hagyott kis gyermekek okozzák, a hatóságnak kiváló erélylyel kellene intézkedni arról, hogy az otthon hagyott kis gyermekek óvodában legyenek egész nap, a hol kellő felügyelet alatt állván, tüzet nem csinálhatnak. Az ezen oldalról támadható veszedelemtől tehát nem lehetne tartani. De mert óvodák nincsenek még minden községben, ezebfel- *} Az idegen ni fi szava ka: agy irtok, mint azok kímondandök. Sxerkr állítását a legnagyobb erélylyel sürgesse a kormány; mely intézmény már csak azért is keresztülvihető, mivel a magyar községek nem oly szegények, hogy egy óvodát ne tudnának fenntartani? 2. Mivel az Isten csak azokat az embereket szokta segíteni, akik maguk is segítenek magukon ; bizony a községek is csak azon esetben menekülnek meg a tűzvész pusztításaitól, ha állandó tűzoltókat tartanak, kik képesítésüknél fogva legbiztosabban védhetik meg a községet az el-hamvasztásiól. E tekintetben okosan cselekednének a biztosító társulatok, ha az olyan helyeken, a hol állandó tűzoltókat tartanak, olcsóbban biztositnának, mint ott, a hol ilyenek níncseuek. Ennek ók két hasznát vennék: -Az egyik az volna, hogy minden gazda igyekeznék biztosítani vagyonát, mivel olcsóbban jutna hozzá: a másik pedig az, hogy a tüzesetek nem lennének oly terjedelműek kártérité? fejében-tehát sokkal kevesebbet kellene kifizet niök, mint mostan. 3. A legszigorúbb rendeletnek kellene intézkedni arról, hogy a községekben takarmányféléket ne tartsanak, hanem kint a község végén, egy közös taícarmány-kertben. 4. A községi elöljáróság intézkedjék . arról, hogy sütés, főzés és mosás alkalmával a tüzelő anyag ne heverjen szanaszét a konyhában, főleg pedig arról, hogy a nyílt tűzhelyeket örökre eltöröljék. Gon dosabb gazdáknál ezt már alig taléljuk, s ezek a tüzelő anyagot is rendben: jartják ; de a kevésbbé elővigyázókat kényszerítem kell a rend megtartására. 5. Ez a poiit az építkezési v^zonyok szabályozásával foglalkoznék. A\'joár beépített területeken változtatni so^ nehézséggel járván, az ujonau épitertíö lak-bázakat ugy kell elrendezni, hogy jjgy sorban csak bizonyos távolságban Klljanak egymástól, hogy tüz esetén megmenthető )/>;yen az egyik vagy a másik. 6. A tapasztalás azt bizonyítja, hogy a fákkal körülültetett ház nem gíul meg oly hamar, mint a pusztán álló, a\'gazda-emberek tehát okosan cselekednének, ha épületek köré lehetőleg magas törgsü — akácz, berkenye, fekete dió (Ioglajsigua) jegenyeuyárfákat stb. .ültetnének. *Az ut-czák befásitásáról pedig gondoskodjék a község elöljárósága. 7. A ki teheti, az cserépnél egyébbel ne fedje a házát Az itt elmondottakból kitűnik, hogy a tűzvészek pusztításainak a legalacsonyabb fokra való szállítása nem T L r c t ft. ¦ Nem a zajos világ . . . Stm a zajos világ A mi után vágyom. Mis ft\'ié ÜZ ecgerr Boldogtalanságom. A világ mást nem a<ihat — csak nyomorúságot Tépedt rtraényimből hol lelek egy szálat? Nem a víg paloták Márvány teremébe, Kosza .gondolatom Nem ide — nem térbe. Megutáltam régen a sok czifraságot .... Tépedt reményimből hol lelek egy szálat? Nem a sötét erdő Fái 4s virágok, " Most ezek közolt ís Boldogtalan járok. Pedig hogy szerettem a magápyoa-ágot . . . Tépedt reményimből hol\'-lelek sgy szálat? Nem a délibábos Hortobigy kell nékem, GverniPk ábrándjaim KÍfeledtem régen Kí-blemb»n találok, elég pusztaságot . . . Tépedt reményimből, hol lelek . gy szálat? Nem a csendes völgynek líőzsiihoz vágyom, Hol gond nélkül éltem Boldog ifjnságom . . . Adott a sors elég tövises virágot . . . tépedt reményimből, hol lelek egy szálat? Messze kékíti begyek . . . Oda . . . oda vágyom, Megtalálom njrs. Talán boldogságom!? Megkérdem még egyszer azt a vad virágot.. Tépedt rtraényimből tán lelek egy szálat? NEU3IDLEB JENŐ. Elveszett szerelem. — Novella — Irta: HOEFER EDE. Németből: R03 EX BEIIG HENRIETTÉ. Gyönyörű csendes est volt, mint itt ritkán látható; az égen szürke felhők tornyosultak, mintha esni készült volna; a : tenger felöl enyhe zephir lengedezett, de \' oly gyengén érinté a hullámokat, hogy azok kényelmesen pihentek a puha, finom és lágy homokon, mintha már eleget játszottak volna. A nap már lenyugodott, a tengeri madarak felkeresték fészkeiket. \' söt a balászsajkák is eftüntek árboczaik-| ka!, és barna vitorláikkal. A tenger és partja kihaltnak látszott. Emberi hang nem volt hallható, élő lény nem volt látható, mert mig a lakosok egyik része esti munkáját volt végzendő, másik része fel-¦ kereste a halászsajkák kikötő helyeit.hogy ; a visszatérő sajkákon vígabban dolgózhas-\' sék. Mindenki azt hitte, hogy csend-^van és \'l egy lény sincs a tenger mellett, de ez még | sem volt igy, mert volt valaki a tenger j partján és pedig egy nő, ki a leggyen-\'. gébb zajra is megrázkódott, j Szép feje sötét kendővel volt elkötve; ! fejét búsan tenyerébe hajtá és egy bölcső-j dalt énekelt. Ölében egy kis gyermek éde-jsen aludt. Magányosan és elrejtve ült i e nő, folytonosan az egyhangú dalt dú-Idolvavés nagy kék szemeinek tekintetét I mereven a távolba küldötte; egy tekin-itete sem esett a gyermekre, vagy a vi-i dékre. Ki őt igy az elhagyott magánvban ülni látja, bizonynyal megijed tőle. A jiá-sik oldalról észrevétlenül egy férnu közeledett feléje, ki látván a mozdulatlan nőt és hallván egyhangú dalát, akaratlanul összerezzent,- A férfiú előrehajolt, megismerte az asszonyt és meglepetve igy szólt hozzá: .Ah, ön az asszonyom?" A nő megdöbbent, fejét egy gyors mozdulattal visszahajtá, zavartan a kérdezőre tekintett és csak néhány perez múlva bírta távolban járó gondolatait Ösz-szeszedni és a kérdezőnek felelni. .Igen uram én vagyok az, de hogyan van, hogy ön már visszajött ?" A férfiú a magaslatról lejöve és néhány lépést téve mellette termett „Az Istenért, mit csinál ön ily későn egyedül gyermekével a tengerparton ? Legalább a kisdedét hagyná ágyában pihenni, szegényke itt könnyen meghűlhet! * Az asszony belátta szavainak igazságát, sovány barna arczán mosoly vonult végig és monda: „Mi nem hűlünk meg oly könnyen, az est csendes és meleg; szegény gyermekemet nem akarom egyedül hagyni, félteném, ha távol volna tőlem és egy perczig sem volna nyugtom miatta-" „De miért nem marad ön is otthon, — monda a férfiú és tekintetét a bús asz szonyra szegezé — hisz önnek is jól esnék a pihenés. Hisz e hely még a legvidámabb kedélyt is elszomorítja és szobácskájában, vagy a meleg konyhában jobban kipihenhetné magát és zavartalanabbul gondolkodhatnék, mint itt 111 A. szegény asszony a mondottakból csak keveset hallhatott, meri csak egy gyenge fejbólintással felelt .Nálam, uram, ez nem ugy van; már régóta ismerem e helyet é3 számtalanszor ültem itt. Engem e hely nem hangol le, én különben is bús szoktam lenni, és kedélyemet megváltoztatni nem lehet!" ,Jól van asszonyom, —-mondakis idő múlva a férfiú, — Önnél ezt egészen más körülmény okozza, mert e vidéken született de kíváncsi vagyok, miért ül ön oly gyakran a tengerparton?" Erre az asszony szemeit rászegezvén, röviden igy felelt: „Azt uram, önnek már bizonyosan megmondták, hogy- miért jövök ide a tengerpartra 1° „De hogyan mondhatták volna nekem, hisz még csak néhány.nap óta időzöm itt és az öreg halászon kivül nem ismerek senkit," válaszolt a férfiú; „azt pedig hiába kérdeném, az nem mondana el nekem semmit!" „Kérem, legyen bizalmas irántam; én nem kíváncsiságból, hanem részvétből kérdezem önt. Ön még fiatal, teljes erőben levő asszony, kinek szép gyermeke, háza és vagyona van és még sem vidám, pedig körülményei megengednék; mindig komolyan és visszavonultan éi. Ne csudál-kozzék tehát, ha kérdezem és részvéttel viseltetem iránta I* EDe sajátságos népek vagytok tLbízal-matlanok és hidegek minden idegen iránt* E szavakat a nő mellett állva halkan, de szive mélyéből mondta, de ez nem mozdult, előbbi helyét elfoglalva, is- mét mereven a tengerre irányozta tekintetét. .Nem úgy van az, uram. monda kis vártatraaz asszony. Mi is olyanok vagyunk, mint mások. Nem lehet mindent elmondani, "mit szivünkben rejtünk, mert uem értenének meg bennünket és mit törődnének más bajával. Hogy valaki iránt bizffl-masak legyünk, ahhoz hosszabb ismeretség szükségeltetik," „Ha hosszabb ideig fog itt időzni, uram, gyakran fogia látni reggel és este idejönni az asszonyokat, kik férjeik jövetelét várják; én csak este jövők ide, mert időm nem engedi máskor." Az idegen gondolatokba merülve fzí.i-tén a tengerre nézett. .Férje is tengeren van. ugy-e bár?** A nő fejét ismét kezére hajtva, ébredő gyermekének az előbbi dalt énekelte. „Igen uram" — feleié az asszony h kérdezőre tekintve. „Már régóta van távol öntől?" folytatá a férfiú. . „Igen" válaszolt az asszony, „M-borg kapitány alatt, mint második kormányos van alkalmazva az uj Czetbal-fogón Mikor elment, kis leányom még nem született veit meg, pedig ez már hárofti éves." .De jól megy dolga, nemde ass*» nyom?" „Már egy éve mult, hogy utoíjsH. hallottam felőle valamit, akkor jó-afefísw,-.\' volt, de azóta semmit mert nagyon mfá&\' sze van. kevés najó érkezik onnatu \'aszály levelet hozhatna számomra!" „És ön azóta nindig eljön id<: asszonyom ?" HUSZONKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 20-án lehetetlen, ha az okokat ismerjük, s hogy ez a kormány, a községek, és az érdekeltek együttes közreműködésével s egy kis jóakarattal könnyen íb menne. CSABKQS:. A jáczínt. Télen a szobák egyik TÓéke a jáczint, mely kellemes illatával,\'gyÖ-nyörü színpompa jávai, meghódította magának az embert. Mint tudjuk, kétféle van, úgymint: egyszerű és teljes, hollandiai és párisi fajtára, illetve eredetiségre nézve; szineit tekintve pedig a tiszta fehértói kezdve, sötétpiros és kék, minden árnyalatait magába foglaló szin változat ban találjuk. A hollandiai és párisi közti főbb különbség voltaképen abban leledzik, hogy mig a párisi szabadbani tenyésztésre fölöttébb alkalmas, addig a hollandiai igen hamar, védelem nélkül elpusztul & szabadban, ámbár nem tagadható, hogyha kellőleg védve lett az időjárás viszontagsága ellen, éppen olyan gyönyörűen díszlik, mint trágyázzuk. Távolságuk az Ültetés-Dél 10—15., centiméter, mélysége pedig, ha homokos, 15 — 20 centim., ha agyagos, 8 — 14 centim, mélyen teszszük le a földbe. Mindenesetre gödröcskéket csinálunk a kezűnkkel vagy pedig ehhez hozzá való eszközzel, a kézi ásóval, illetve a palánta szurővai. Az ültetés háromszögűén — kötve történjék, .v. mint a hogy ama pontok itt jelezik. Ha pedig egész rabátot ültetünk ki, ugy olyan mély barázdákat húzunk (20 cm.) mint a fönt adott számok jelzik. Az igy elültetett jáczintokat, ha a zord idő beáll, levéllel vagy pedig \'szalmával betakarjuk, sót e takarót mindaddig rajta hagyjuk, mig "hajtani nem kezd tavaszszal. Késóbb pedig, midőn már virágait meghozta, eső ellen különösen védjük (értem az erős záporesőket), mert azek nagyon Össze verik a virágait. Miután a jáczint nemcsak kellemes illatával, hanem gyönyörű szin- akár a párisi. Csupán\' az a megjegy- [pompájával is csábit, ennílfogva használhatjuk szőnyeg-agyakra szegélynek, szegély ágyakra, a hol igen kitűnő szolgálatot tesz korai virágzásával és szép színeivel. Természetesen ilyes helyekre magasságuk szerint ültessük, nehogy a szép Összhangot a rendetlen nagyságnakkai zavarják. Ha elvirágoztak és a levelek sárgulni kezdőnek, ugy kiszedjük őket és árnyékos, de szellős helyre lerakjuk őket száradni. A fiahagymákat, melyek rajta, képződtek, leszedjük ngy bánnn;. vele, mint az Öreg zenáó, hogy a második évben már nem virít oiy szépen, sőt űáiuni sok helyütt akár él is dobhatjuk. A párisi pedig, tekintve ama jó oldalát, hogy ngyszól7án semmi ápolást, de mégjia elvirágzás után is a földben hagyjuk, a következő évben épp oly dúsan virágzik, mint az előző évben, sót kis hagymái, melyek rajta ez idő alatt képződtek, épp oly szépen virítanak, mint akár az öreg hagyma, persze idővel. Különben épp ugy, mint a hol- nem válogatós, a mi szinte méltá-nvolní való. landiai, épp ugy a párisiak közt isihagymával. Ámde erre a czélra őket vannak egyszerű és teljes jáczintok. (jól fel por hány itott ágyba ültetjük A párisi jáczint egyik kiváló jó \' meglehetős sürüen, hogy leveleik egy-oláala még az is, hogy a talajban másban támaszt leljenek és Így a szél nem verheti ugy Össze a levelüket. Három-négy év múlva igen Jáczirtok különben jó részben szépen virágzó példányokra tehetünk cserépbem művelésre használtatnak j szert. és ilyen czélra a hollandi kiváltkép j Magróli szaporítás nálunk ha-alkalmas, tekintve ama gyönyörűbb-jszontalau munka a száraz égalj miatt, nélgyönyőrübbváltozványokat,melyek;de meg oda kiváló szakértelem is miatt általános közkedveltségre tettek \\ szükségeltetik. A cserépbeni müveléshez a já- A szabadbani tenyésztéshez a hagymákat beültetjük szeptember, os-tóber, november, legkésőbb deczem-ber hónapban. Ennél későbben ne ültessünk, mert a virágzásban ugy sem lesz köszönet, ha esetleg februárban vagy márcziusban dugnók be. Nagyon helyesen teszszük, ha a talaját megjavirjuk; nevezetesen ha az nagyon kötött volna (agyagos) homokkal vegyítjük, ha pedig sovány, ugy elkorhadt tehéntrágyával meg- czlnthagymák szeptember másik felében lesznek beültetve. A föld jó tápdús legyen, a cserepet pedig sem kicsiny, sem pedig igen nagyok ne legyenek. Szükséges ez már azért i% mert a növény sokkal szebb, ha ilyen, ugy mondjam, hozzá illó cseréjébe lesz ültetve (4—6 hüvelyk átmérőjű cserepek). Vagy ha már csupa nagy cserepeink vannak, ngy több hagymát ültessünk egybe. A jáczinthagymát egész a „Ha az idő szép volt és körülményeim engedték, igen, uram 1" Erre a férfiú felkeltés monda: „Ideje lesz,hogy megyek, mert holmimat még ki sem csomagoltam ; eljön velemV" „Nem uram, én még maradok, de jó If-sz, ha Ön megy, mert ez .nem a városi uraknak való hely és külöuben — monda az asszony halkan — nem találom illőnek, hogy itt maradjon velem." „Hogy érti ezt, asszonyom?" monda zavartan az idegen. „Vannak rósz nyelvek, uram" vála-szolá halkan. „A lámpát és gyufát a tűzhelyen találja, jobbra ¦ Néhány pillanat után jó éjt kivánt az asszonynak és eltávozott Szó nélkül a parti zátonyok mellett a falu felé tartva útját, melynek első házából barátságosan pislogott eléje a fák lombjain keresztül egy gyertya fénye. Hosszabb utat meghaladva, megállt és vizsgálta az elhagyott helyet. Az asszonyt nem láthatta már és fejét csóválva, csak azt tudta rebegni: „Szegény asszony I" mire a faluba megérkezett és lakásába tért Egy futó pillantás után. melyet az asszony a távozó után vetett, kötényét szorosabban az alvó gyermekre takarta, fejét ismét tenyerébe tevé és csendesen ült, miűt azelőtt. Daczára annak, hogy beállt az est, még sem volt nagyon sötét, mert a sürü felbök alól előbújt a bold, és ha nem is teljesen, de még is megvilágította a természetet A csend az elöbbeni volt, a hullámok még fáradtaknak látszottak és pihenni vágytak a puha fövenyen. Az asszony némán maga köré tekintett de gondolatai most nem férje után jártak, hanem a vidéket járták át. Élete egyhangúan folyt le. ö ezelőtt a tengerpart mellett fekvő kis városban szolgált, ott ismerkedett meg a ezép és komoly kormányzóval, kit később, mint neje elkísért szülőhelyére, hol szüleitől kis házat örökölt E ház falai szép fehérre voltak meszelve; folyondár vette körül és szép redőivel meszsiröl fel lehetett ismerni, közelében csinos kert terült el. A házban nebány csinosan berendezett szoba volt és midőn a fiatal asszony ide belépett, azt hitte, hogy a paradicsomba lép és szebb lakosztály nem létezik e világon. ő nem tudta, hogy férje e ház felszerelésénél az előbbi adósságokhoz még ujakat toldott és csekély birtokát annyira megterhelte. A kormányzó ezt jól tudta, de nem gondoltajövőre, hanem csak mától holnapra. RüterGáspára tengeren nagyon jártas volt, néhány utat tett mint hajóslegény és mindig szerencséje volt jó helyet kaphatni, habár fölebbvalói elég kifogá-: solni valót találtak rajta. Rendkívüli Önbizalommal birt és gondolta, hogy pajkos-: ságát és vadságát nem róják „fel neki A {háznak, melyben neje lakott, mindig tisz-i tának kellett lenoie. A házban egy külön j szoba is volt a fürdővendégek számára, kik minden évben eljöttek és azt kibérelték. Igy az adósság évről-évre fogyott, majd egészen fedezve lett A férj jó kedvében elhagyá otthonát, gondolván, félév múlva visszajön és sok pénzt hoz magával. Nemsokára hajóskapitány lett Mily boldogan nézett most jövője elé, és neje, mily boldog teremtés volt I Később azonban máskép lett minden. Biztosan senki sem tudta, hogy miért ? hajtás tövéig ültessük be és jól öntözzük meg. Ezután beássuk cserepes tói 20—25 centiméter mélyen a földbe. Hat-nyolcz hét múlva jól be vannak gyökerezve és igy ki lehet őket szedni és valamely r-.. ágyba (kihűlt melegagyba) vagy eu-tek hijan jó árnyékos helyre, mely azonban szellós, teszszük. S azután november elején vagy deczemberben elkezdjük hajtatni vagy üvegházban, (ha van) vagy pedig jó meleg szobában rakjuk közel az ablakhoz, ámbátor, eleinte lehet biz\' az kissé sötétes helyen is de midőn a virágját hozza, akkor aztán tegyük világossághoz. 1 A gyakorlatban többnyire a já-cziathagymákat beásva hagyjuk addig, mig üzdelni kezdjük. Ha azt akarjuk, hogy egész télen legyen virágzó jáczintunk, ugy akkor azt nem egyszerre veszszük üzdelés alá, hanem részenként és pedig tiz-tizennyolcz napi közökben. tűzdelhetünk még jáczintote czélra készített üvegedényben, mohában éa ha tetszik czéklarépában is. Az üvegedénybe (karáf) a jaczint-hagyma ugy lesz beállítva, hogy az a neki szánt helyet ott betöltse. De előbb amaz edény meg lesz\\ töltve eső- vagy folyóvízzel és valami hűvös helyre "\'réve, csak midőn már begyökerezett, lesz vive a meleg helyre (szobába 14—17° C). A netalán elpárolgó vizet ujjal kell pótolnunk, sőt ha a gyökéren ama zöld nyálkás fouálkák mutatkoznának, ugy addig öblögessük a gyökereket tiszta vízzel, mig azok lemosatnak. Figyelnünk kell egyáltalán, hogy az ablaktól távol ne legyen, a kályha melege szinte kárt ne tehessen és a mi a fő. hogy többször szellőztetve legyen a helyiség, de ugy, hogy a hideg szintén ne érje. A mohába szintén üzdelhetüuk, csakhogy cm; » czélra friss mohát gyűjtsünk és ebbe rakjuk be a ^agy-mát, sötét helyen kellő nedvességben tartjuk és az üzdelés alatt ugy bánunk vele, mint az előbb elsorolttal. Végre a czéklarépába ugy ültetjük, hogy a czéklarépa karógyökerét szépen kivágjuk és a mohába már be-csstíuc jáczinthagymát szépen beültetjük. Azután körül sodionyhálót készítünk és az egészet beleallitva, felfüggesztjük. Egyéb kezelése az előbbiekkel egyenlő, csupán azt jegyzem meg. hogy bizony szép az, mikor ama piros levél szépen ráborul a mohára, a hol jaczínthagyma van. A hogy a jáczintot hajtatjuk, ugy tehe(Ünk a tulipánnal, crosus-sal, lris persíca stbiekhez hasonlóval. Nevezetesebb fajták a jáczintok közül : harlemi teljes jáczintok, Bouquet tendre, Princess royal, Victoria Regina, Comtesse de la Coste, Lord Wellington, Carl, Kronprinz von Schweden, Blocksberg Paasetout, A ta mode, Goethe, L\'or végétal. Egyszerűek : General Pelissier, Homerus, Josephine, Roi des Belges, Lord Percy, Baron von Tnyll, Argus, Grand Maitra, Alba maxima, La Grande Jaune. MATION GÉZA, mu kertéi. Hírek. — Nagy-Kanizsa város képviselőtestületének igen érdekes közgyűlése volt Babochay György polgármester ur elnöklete alatt szept. 13-án. Elintézett tárgysorozat: I) A népkonyha 100 frt, a Kisdednevelő egyesület 4 dik óvodája is 250 frt, az ág. ev. gyülekezet templom épiíésére 1000 frt segély szavaztatott meg. 2) Horváth Károly volt városi tanácsos évi 600 frt, Kamenar József 96 frt, Farkas Ká-rolyné 60 frt kegydijat kapnak ávenkiut Molnár György házmester fizetése 300 írtról 360 írtra emeltetett 3) A városi nyugdíj alap létesítése elvileg kimondatott, a szabályzat kidolgozására a pénzügyi é* jogügyi bizottság felkéretett 4) Az 1891. évi költségvetés általáoan s tételen-kint elfogadtatott 5) A városi erdők és legelők üzemtervének kidolgozásával Pálfy Alajos ur megbízatott 2000 frt általány díjazás mellett 6) A kéményseprői kerület uj beosztása fogadtatott el és pedig Mantuano Józsefnek 45, Maníuano Edének 30, és Rothmann Menyhértnek 25% 7) Vadászati bérletek jóváhagyattak és pedig a nagy- és kis-kanizsai mezők és nyiresre Ábrahám Károly 251 frt, felső és alsó erdőre Máninger József 250 frt évi bérrel. 8) Az uj közvágóhíd 22 ezer frt előirányzattal a puskaporos torony közelében a „Sipadorr^skon11, felépíttetni rendeltetett. 9) A honvédlaktanya pótépitkezése és kapcsolatban uj utcza nyitás elfogadtatván a Koronaherczegutcza folytatása lesz a Hu -nyady utczába, a Polgári Egylet, Yágner Károly és Kovácsi cs-féle telkeken ke^z-tül, első 15, második 3 és a harmadik birtokos 6 frtot kérvén négyszeg öléért 10) A közkórházi szabályrendelet elfogadtatott 11) Az általános helypénzszed és nem fogadtatott el. 12) A koldulási ügy társadalmi uton rendezendő éB 13) a helybeli kir. törvényszék telekkönyvi osztályának az ismeretlenek telekkönyvi kiigazítása ügyébem hirdetménye adatott elő. Jogyző- ¦ könyv hitelesítésé ve! Tuboly Viktor éa 1 Knáusz Boldizsár urak bízattak meg. — Kinevezés. Megyei főispánunk, Svastits Benő ur ő méltó>ága, Csarsch Dezső pécsikir.jéráabiróságijoggyakorno-koi ideiglenesen zalamegyei árvaszéki jegyzővé nevezte ki. — A huszárság lóversenye nagyban sikerült szept 14-én, roppant számú közönség jelent meg. Versenybíróság Zoltán Eiek tábornok, gróf Schlippenbach István és Teinzmann Victor ezredesek s Sva*tics Benó főispán urakból alakult. DijnyerŐk voltak az x akadályversenyen: Pálfy Imre, Gáspár elment a czethalfogásra, honnan csak egy év múlva volt visszatérendő; e közben otthon is megváltozott minden. .Néhány hónappal elutazása után leánya I Bzuletett nejének és Regina, igy hivták 1 nejét, elutazása óta folyton gyengélkedett és búskomoly volt Ily körülmények között a szegény asszony nem tudott dolgozni pénzecskéje is elfogyott, Gáspár távol volt a tengeren; szobájával, melyet minden évben a fürdővendégeknek szokott bérbeadni, oly pórul járt, hogy inkább üresen hagyta, minthogy ismét kellemetlenségei legyenek. Ehhez járult még, hogy egyik hitelezője kényszeritette adósságát lefizetni, mit csak az által tehetett meg, hogy másutt vett fel pénzt egyik hitelezője kielégítésére. Gáspár a távol tengeren volt és Bemmit sem hallott felőle, vagy tán már meg is halt, mit neje előtt eltitkoltak? A faluban egy ismerőse sem volt, mi még szomorúbbá tette helyzetét A hajósok nejei nem néztek reá, meit előbb cseléd volt és méltóságuknak nem felelt volna meg társasága, igy gondolkodtak ők. Uegény Regina, bármily jó, szolgálatkész és előzékeny volt, mégis távol maradtak tőle a bizalmatlan és elzárkózott emberek. Szive mindinkább elszorult, keserűség volt hü kísérője és napról napra jobban visszavonult az emberektől gyermekével, kit bál ványozott Igy mult az idő, anélkül, hogy sorsa jobbra fordult volna. Sőt, amint gyermeke nagyobb lett, szükségletei is szaporodtak, anyagi körülményei pedig mindig szűkebb korlátok közé szorultak. Szobája a második nyáron üres maradt Regina eladott Lux Ödön, Kovács Kázmér, Koller Ödön és Caigó Kálmán. Gátvertenyen \'Próbáld Ferencz, és Bogyay Kornél. A IU-dik ver-seny volt a legérdekesb, József fhg. ado ményát Kálmán Frigyes, Pécsváros adományát Killer Ödön, Nagy-Kanizsa város díszes adományát Csigó Kálmán, az ezüst szelenczét Perczel József nyerte el. Az altisztek versenyén első volt Sommer al-\\ tiszt A gátversenyen Fehérváry Géza első, Gróf Schlippenbach a második, Tantossy Sándor a harmadik és Kálmán Frigyes a negyedik dijat nyerte el. A dandárbeli legénység első diját Beocze közhuszár nyerte meg. Az utolsó, vadász versenyen Világhy Márton, Bauer József, Kéthelyi József és Waldbauer Henrik lovai voltak győztesek. Az érdekes lóversenyt este az „Arany Szarvas\' dísztermében tánczvigalom kö- r vette. Egy eset hatott szomoritóJag, hogy Báró Peréoyi Ödön hadnagy lováról lebukott, rögtöni segélyben részesült, komoly baja nem történt, mégis halála hírét terjesztették nemesik a versenytéren, de még a fővárosi lapokban is. I — Gyászhír. Egy tősgyökeres jó ; hazafi, nemes emberbarát elhunytáról ér-; tesit bennünket a következő gyászjelentés: Alulírottak fájdalomtelt szívvel je-! lentik forrón szeretett felejthetlen férje, jilletve atyjok és fivérüknek: Csempész ". \'József nyugalmazott kir. nyilvántartási j biztosnak folyó évi szeptember hó 13-án ; estéli 9 órakor, rövid szenvedés s a halotti szentség felvétele után, élte 63-ik, boldog házasságának 41-ik évébeo történt gyászos -kimultát. A boldogult hült tetemei folyó \' hó 15-én délutáni 4 órakor fognak beszen-\' teltetni e>f. a helybeli közös sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat folyó hó 16-án fog a helybeli rom. kath. templomban reggeli 9 órakor az Urnák bemutattatni. Zala-Egerszeg, 1890. szeptember hó 14-én. Áldás és béke lengjen drága porai felett 1 Csempész Józsefné született Horváth Rozália, mint az elhunytnak neje. Csempész i Vilma, őzv. Hayden Dénesné, dr. Csempész Kálmán, gyermekek. Csempész Erzsébet mint nővére. Fogadja a t család őszinte részvétünket 1 I . — A városi helypénzszedésjog árverezése szeptember 13-án nem sikerülvén, \' uj árverezés tűzetik ki. A kikiáltási árnem igértetett meg, a bizottság pedig nem bírt felhatalmazással azon alul adni ki. A belső piaczi helyoéDzszedési jogért tizezer forint igértetett eddig tizenhárom ezerén felül volt, a marhavásáriért 12 ezer forint lett ; Ígérve, roont 16,081 volt Tehát a különbözet nagy. 1. — Temetés. Oszeszly Antal városi \'ellenőr urat és családját gyász érte; mult szombaton"volt újszülött Imre fiának temetése, hat he\'es korábao ragadta ki a. halál szerető szülei karjaiból. Nyújtson vi-j gasztalást rokonai, barátai és ismerőseinek részvéte. — Esküvő. Roboz István, lapunk egykori szerkesztőjének bájos leányát, Roboz RÓza kisasszonyt szept 10-én vezette oltárhoz Keller László vasúti tiszt Kaposvárott Boldogság kisérje frigyöket! — Gyászhír. Mély részvéttel vettük a következő családi gyászjelentést, mely t munkatársunkat, Rosenfeld Lajost és családját oly fájón érinti: Alulírottak a saját, valamint az egész rokonság nevében fájdalomtelt szívvel jelentik, hogy a feled-hetlen jó apa, illetve após, nagyapa és mindent, mit nélkülözhetett, mert koldulni vagy kegyadományt elfogadni nem akart. Midőn egy délután Regina a kertben dolgozgatott gazt Szedett ki a vetemény közül, férfilépteket hallott. Kis gyermeke megunta a játszást és egy közeli árnyékos fa alatt elaludt. A kertajtóban egy férfiú hirtelen megállott, körültekintett és az asszonyt megpillantotta, ki a férfin láttára ellC\'jlt, ismét lehajtotta fejét és elöbbeni munkájához látott „Ez az ön tulajdon háza?" kérdé az idegen. Az asszony feltekintett és igent intett aNem volna még egy üres szobája számomra?* kérdé az idegen „Igen", válaszolt az asszony kissé vonakodva, mert már több kellemetlen tapasztalata volt az emiitettszoba lakosaival. „Jól van", válaszolt a férfin és Regina ismét munkájához látott. Az asszony egyedüllétét néhány óra múlva egy durva kinézésű térfiu szakította félbe, kit Oom Péternek hivtak. Ez egy gyermektelen öreg volt, Regina egyetlen barátja, A mint hozzáérkezett, elmondá neki, hogy egy idegen ur érkezett ma meg, ki nála akar szállva lenni. Péter beszélte rá az idegent ki megígérte, hogy holnap már el ia jön. "** „De Péteri" szólt az asszony és mély pír fedte arczát „Mit szól a világ?" „Ostobaság", feleltPéter. „Nem vagy te tisztességes asszony és nem vagyok én itt?" „Igaz", felelt Regina. „De képes leszek-e ezen előkelő urnák elégséget tenni, hisz oly szegény vagyok. Hisz\' az egyetlen ágyon kivül minden hiányzik a szobából és én képtelen vagyok valamit beszerezni I" .Ostobaság", felelt Péter. „Készitsd el a szobát amint lehet hisz egy hét múlva már pénzt kapsz. Mindenről gondoskodom, csak mondd meg mire van szükséged. No ez mind nem ok", feleié Péter, a nő könyes szemeibe nézve. Az asszony mosolyogni próbált és hálásan tekintett Péterre. ,Isten fizessen meg neked mindent!" rebegé az asszony. Egy hét mult el a történtek óta; az idegen ur Regina lakásában már otthonosan érezte magát Regina bizalmatlansága is megszűnt az idegen iránt és nem tudott elég hálát adni Istennek, hogy nyomorában megsegítette. Az idegent Huldberg-nek hivták. Miután nem étkezett otthoD, csak néhány órát töltött naponta szobájában. A természetet fölötte kedvelte és többnyire küun volt a szabadbao, hol a vidéket bámulta. Reginéval alig érintkezett Történt ngyan, hogy váltott néhány Bzót az asszonynyal vagy a kis leány nyal, de nagyon ritkán. Regina igen örült,, midőn látta, hogy Huldberg bőröndjét hozták, mert ez bizonyíték volt arra, hogy hosszabb ideig marad itt Ma ereszkedett először beszédbe Regina az idegennel, annyira, hogy még személyi viszouyokról is beszéltek egymással. A férfiú beszéde nyugodt volt ment minden tolakodástól, mély részvétet í mit el az asszony iránt. A mennyire ide^tn-kedett tőle eleinte a dó, most ép oly «** HÜSZONUTLENCZEBIK EVFOLTAM ZALAI KÖZLÖNY \\ SZEPTEMBER 20-án. „ógor:Dobrin Jánoe ur, folyó ból5-én reggeli 2 órakor, élete 59/évébeu, bosz-ft&a szenvedés után jobblétre szenderült. A boldogultnak hűlt tetemei folyó hó 16-án, krdden, d. u, négy és fél órakor fognak a helybeli izraelita temetőben örök nyugalomra Vétetni. Nagy-Kanizsán, 1890 szeptember ,15.,.Béke hamvaira! Dobrin Lottí, férjezett Roseofeld Lajosné, Dobrin Zsigmond,. Dobrin Aladár, gyermekei. Rosen-feid Lajos, veje. Dr. Ditrichstein Dávid, Rosenberg Adám, sógor?! Rosenfeld Pál, Rcsenield Szelioa, unokát — Pályázat nyittatott a zala-eger-szegi kir. pénzügyigazgat óságnál adóvégrehajtói, — szept. 20-ig a háshágyi tanítói, szept. 25-ig az izsakóczi főtanitói. — szept. 25-ig a deklezsinei önálló tanítói, — Szepetueken és Zala Szabarban segédtanítói, — a zala-egerszegi kir. törvényszéknél bírói állásra. — Heti biztosok e héten a Kisded-nevelő Egyesület óvodáiban Matosh Jó-zsefoé és Székely Lajosné választmányi tag urnök. — Az utczák elnevezéseit jelző táblácskákat az idő itt-ott már oly erősen megviselte, hogy majdnem olvashatlanokká váltak. Felhívjuk a hatóság figyelmét e körülményre. — Gyászhír. Egy ^Jerék jó nő, tísz-¦ tességben megőszült neme=szivü honleány és kitűnő anya s gazdasszony elhunytát jelzi a részvéttel közlött következő gyászlap: Chinorány Boldizsár a saját valamint neje Kerkapoly Irén, ugy gyermekeik Boldizsár és Mariska, mégis számos rokonai nevében mély fájdalommal tudatják a felejthetlen jó édes anya, napa és nagyanya özv. Chinorány Boldi-zsárné, szül. Nikolásy Annának folyó hó 14-én d. u. 2 órakor, életének 76-ik évében, hosszas szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után történt gyászos kimultát A drága halottnak földi maradványai e bó 16-án d. u. 4 órakor fognak Altiia-utcza 264-ik számú saját házában a rómvkatb. hitvallás szertartásai szerint beszentejtetni s Hild E. L. „Részvét" hez czimzett első nagy-kanizsai temetkezési vállalata által a helybeli róm. kath. sírkertben levő családi sírboltban Örök nyugalomra helyeztetni Az engesztelő szent miseáldozat folyó hó 17-én d. e. 10 órakor fog a helybeli szent-Ferencz-rendü plébánia-templomban a Mindenha tónak bemutattatní. Kelt Nagy-Kanizsán, 1890. szeptember hó 15-én. Áldás és béke poraira! — Gldró László zala-egerszegi kir. törvényszéki bíró a budapesti kir. táblához kisegítő bírónak rendeltetett be. — Az Inkei tüz alkalmával, melyről íapunk előző számában írtunk, elégett 41 ház és 60 melléképület A megkárosult családok száma 73. A tüz két gyermek által tett kukoriczasütés következtében támadt A szerencsétlenek azonnali segélyezésére Palini Inkey József ur, e vidék jótevője. 42 mérő gabonát, 10 ezer téglát és 10 ezer cserépzsindelt ajándékozott, nemkülönben Iharos község lakossága is 120 mérő rozsot gyűjtött részökre. — A gózkazánfütök tanfolyama a budapesti állami közép-ipariskolában (Budapest, VIII. ker. Népszinház-utcza 8. sz.) október hó 1. napján nyílik meg s november közepéig tart Ezen a tanfolyamon a különféle s zerk e-zetü locomobil- és stabil-gőz-kazánok szerkezetét és kezelését tanítják. Tanulókul felvétetnek a 18-ik életévöket betöltött, olvasni tudó önálló lakatosok, kovácsok s ezek segédei, a fémek feldolgozásával foglalkozó gyárak munkásai, továbbá olyan napszámosok, a kik már foglalkoztak a kazánok körüli teendőkkel. A belépőktől erkölcsi bizonyítvány kivántalik. A tandíj 3 írt, mely összeget a beiratás alkalmival kell lefizetni. A beiratások f. évi szeptember hó 20. napján kezdőd nek s október 1. napjáig tartatnak. A felvételre jelentkező munkások tartoznak munkakönyveiket előmutatni, azok, a kik munkában állanak, a munkakönyv helyett a munkaadótól hozhatnak bizonyítványt arról, hogy jelenleg melyik szakban dolgoznak. — Félszázados jubileum. Lakatos Sándor országosan ismert táneztanitó ez lév végén üli táneztanitóskodásának ötve [nedik évfordulóját Azonban az érdemek jbeo megőszült férfin nyomorral és bete \' geskedéssel üli meg e nevezetes évfordu I lást emlékekben s hazafias ügybuzgalom ban teljes múltjára való tekintete lehet ! gazdag, mig ajtajánál az ínség és nélkü--lözés ólálkodik; vajha számos előkelő ta-: oltványai könyörülve nyomasztó éllapo I tán, megemlékeznének egykori életvidór \'tanitójokról és némi segélylyel enyhite-| nék állapotát s tennék Őrvendeztetővé a jubiláris évet Lakása Hód-Mező-Vásár-\\ helyen van. — Tisehrl. A zsidó uj év, izr. pol-Igártársaink egyik legnagyobb ünnepe szept 15 én a Ros-Hásono ünneppel kö-| szöntött be. Az 5651-dik uj éve ez a zsi-! dóságnak, amennyiben ők az időszámítás-jnál a világ kezdetét veszik kiindulási I pontul s első sorban a^zentirásban talált ; adatokra támaszkodnak Kz Ünnep első és második napján boltjaik -írva valának. — A bagatell törvény, mely 12 év J óta rontja a magyar igazságszolgáltatás I hírnevét és a kereskedelmi s ipari hitelt, nemsokára hatályon kivüi lesz helyezve. — A balaton-furedl szeretetháznál 4—6 ingyenes üres hely van árvák számára, melyeknek elnyeréseért a kérvények szeptember hó 25-ig a szeretetház igazgatótanácsához czimzetteu főt Kovács Ábel igazgató-tanács elnök úrhoz küldendők Balaton-Füredre. Pályázni lehet bármily felekezetű, teljesen árva s vagyontalan, 6—9 árváért; a kérvényhez mellék- jlendö: 1. keresetlevél, avagy családi értesítő; 2. szegénységi bizonyítvány; 3. or-vosi bizonyítvány az árva testi és szellemi | épségéről, s hogy az illető védhimlövel el j lett látva; 4. ba az árva iskolába járt, er-i ről bizonyítvány; b. végre nyilatkozat a j folyamodók részéről, hogy az árvát az intézetben hagyják 16, esetleg 18 éves ko-i rokig; megjegyzendő, hogy az intézet tö irekvése főképen oda irányul, miszerint ! növendékeiből munkásokat, főleg vinczel-¦ léreket képezzen. Kanovics György az ig. tanács jegyzője. j — Kitüntetés. Németh János bu ! dapesti Ítélőtáblai tanácselnököt uyugdi-jáztatása alkalmából a birói pályán szer-! zett érdeme elismeréséül ő Felsége a Li- záimat érzett iránta. Feltárta előtte lényét, J ves, nyílt tekintetével ; de legbensőbb érnem vonult többé vissza tőle és nem ke- j zelmeíröl, gondolatairól és férjéről nem rülte, mínt azelőtt. Sőt több csendes estén j beszélt soha, még azon időről sem, mely-együtt volt az idegennel bizalmasan be :ben nejévé lön. Huldberg pedig csakis a szélgetve vele, habozás nélkül elmondta mindazt a mi szivén és agyán keresztül ment. Azon érzelmeknek is adott kifeje-, melyek akaratlanul erőt vettek rajta férjével való viszonyba szeretett volna beletekinteni, mert csak ezáltal vélte megtalálni a kulcsot, melynek segélyével a nő szivéhez juthat Tisztába szeretett és eddig szunnyadtak lelkében. A férfin volna jönni önmagával és érzelmeivel, áhítattal figyelt szavaira, beszélt és be-\'Hogy eme czélt elérje, egy kirándulást azéltetett magának a múltról. Elbeszélte tett az öreg Péterhez, Regina egyetlen ba- neki utazásait és élményééit; Örült jólétének és? fájdalmasan vett részt szerencsétlenségében. rátjához, és nyíltan kérdezte, miért távozott el Gáspár nejétől, miért hagyja őt oly sokáig gyermekével együtt egyedül ily Elete mindezek mellett egyforma j borzasztó nyomorban. Az öreg evezőjét maradt Nyugodtabbnak és elégedettebb-1 felemelve, még komolyabban nézett a tá-nek érezte ugyan magát, sziW szabadab- j volba és még Bzótlanabb lett, mint volt, ban dobogott, mínt eddig és mégis sokszor kérdezte Önmagát: minek ezen őszinteség az idegen férfin iránt; ez a nyíltság, mire fog ez vezetni ? . „Tán bűn is, mit cselekszem?" gondolta magában. De nevetett önmaga fölött és elvetette a gondolatot Hisz Huldberg jellemes és becsületes ember, telve részvéttel és jósággal, szive hü és méltó a részvétre. Igy állt Huldberg előtt, ki bámult hogy lehet egy női szívben ennyi érzelem, báj, fájdalom; és szeretett volna mélyen e rejtélyes szívbe tekinteni, mi napról-napra jobban sikerült neki. A nő belső világa kitárult a férfiú előtt, mely olyannak tflnt fel előtte, mint virág, melynek kelyhében, minél többet vizsgáljuk, aacál nemesebb és remekebb müvét látjuk a természetnek. Bármennyi voazerő-Tel bírt reá e cö, érzelmein és gondola pótrend lovagkeresztiével tüntette ki. Örvendünk Nagy-Kauizsaváros szülöttjének e legmagasb méltó kitüntetésén. — Heti felügyelő e héten a nagykanizsai önk. tűzoltó egylet tanyáján Schável János szertárnok ur. őrparancsno-kok: vasárnap Knortzer György, hétfőn Neumann Samu, kedden Bátorfi Lajos, szerdán Ro\'hmann Béla. csütörtökön Schável János, pénteken Scherz Emil és szombaton Bódis János. — Tüzeset R ez i községben folyó hó 6 án éjjel fél 12 órakor Szeiber József háza padlásán eddig ismeretlen okból tüz ütött ki s a szél által felkorbácsolt lángok alig egy óra alatt hét lakóházat négy mellék-épülettel s tetemes takarmánynyal emésztették fel. A leégett épületek mind biztosítva voltak. A károsult családok száma 12. — A nagy kanizsai kr-tb. főgymné-siumban folyó bó 17 én főtisztelendő Farkas László igazgató nr elnöklete alatt a Deák" . segélyzö egyesület megtartotta alakuló ülését az 1890/1. tanévre. Az egyesület alapszabályai értelmében elnök lett Nnnkovics Gábor, pénztárnok: Zema-nek Nándor, titkár": Eperjessy Imre VHL oszt tanulók. Választmányi tagok lettek a VHL osztályból: Tbassy Ernő. Juhász Béla, Kun Jenő, Nagy Béla és Bachrach Lajos. A VU. osztályból: Berdin Kálmán, Hajdú Gyula, Sebestén Géza, Mater József, Medics Károly. A VL osztályból: Landler Jenő, Váchter Kálmán. Az V. osztályból Schmidt Frigyes, Habas Mihály. — Tolvajlás. Keszthelyen folyó hó 5 én este 11 órakor egy eddig ismeretlen tettes vakmerő tolvajlást követett el, melyről lapunk ottani tudósítója a következőleg értesít Rigó József zenész este 10 órakor hazamenvén, lefeküdt s csakhamar mély álomba merült. Alig egy óra múlva neje csoszogést hall a szobában, de azt hivén férje az, nem kelt fel s reggel nagy meglepetésükre győződtek meg arról, hogy két ujdonat-uj vánkos, egy ezüst zsebóra lánczczal és egy az asztalon volt értékes tajtpipa hiányzik. A vakmerő s a helyi viszonyokkal ismerős tolvaj az alvók által nyitva hagyott ajtón ment a szobába s az érintett holmik összeszedése után egész nyugodtan távozhatott A házban, hol a tolvajlás történt, nyolez lakó lakik, s ezek közül sem vette észreBenki a tolvajt — Tüz volt Keszthelyen e hó 15-én reggel 2 órakor, mely Ossmann Pál vegyeskereskedő deszkából épített istállóját hamvasztotta el. A tüz állítólag a kocsis vigyázatlansága következtében támadt, kit a rendőrség le is tartóztatott A gyorsan kivonult tűzoltóság több városi lakóval egyetemben alig fél óra alatt lokalizálta a tüzet, mely nagyobb szél esetében igen könnyen végzetessé válhatott volna, miután az istállótól csak egy vékony deszkafal választott el egy nagy petrolenmtartó pléhedényt, melynek közelében ismét vagy 25—30 hordó petróleum volt elhelyezve. Ha e nagy mennyiségű petróleum véletlenül tüzet fog, akkor a főtér, hajdu-,rajka-, kerítés- és árok-ntezákban levő lakóházak menthetlenül martalékán! esnek a romboló elemnek. Igazán vétkes könnyelmű ség az, hogy Keszthelyen a kereskedők a petróleumot ily tűzveszélyes helyen tarthatják, sőt, mint halljuk, a Gőtz-féle ház pincehelyiségeiben egy ott üzlettel biró kereskedő nagyobb mennyiségű lőport is tart elhelyezve. ezenkivüJ\'»a város közepén évek óta két faraktár^is van közvetlen egymás szomszédságában. Hinni akarjuk, hogy ez Ügyben erélyességéről ismert föszolgsbíránk, a már jogerejüvé vált me-* gyei tüzrendészeti szabályrendelet értelmében a legnagyobb szigorral fog eljárni De elvárjuk a tűzoltó-parancsnokságtól is, hogy az ily esetekről hatósági intézkedés végett a főszolgabírói hivatalt érte-8Ítendi. — Házi állatok betegsége. Csapi és Nagy-Récse községekben a kérődzők közt uralgott száj- és körömfájás megszűnt. Ellenben Korpaváron ugyanezen betegség fellépett A kellő óvintézkedést elrendelték. — öngyilkosság. Tőrök Antal 7. honvédhuszár ezredben" tizedes folyó hó 18-án az elmasérozást megelőző este még jól kimnlatta magát aztán haza menve kis-kanizsai szállására, szállásadó gazdája udvarán szolgálati fegyverével szivén lőtte magát, ugy, hogy rögtön kiszenvedett Holttestét beszállították a katonai kórházba. A szerencsétlen ember veszprémi születésű. Öngyilkosságának oka még eddig ismeretlen. — Svülófc jobban vigyázzatok! Hofmann Kálmán király-utczai szatócs 9 éves Aladár és 7 éves Henrik fia a bolt melletti helyiségben valahogyan hozzáfértek a pálinkához és annyit találtak szőr-penteni. hogy alkohol mérgezés tüneteit észlelték rajtuk. Dr. Gerő városi orvos azonban megmentette Őket és most már teljesen veszélyen kivül vannak. A dolog azonban könnyen végzetessé válhatott volna. — Meglepetve olvastuk egyik fővárosi lapban, hogy a nagy-kanizsai kereskedelmi iskolában több tantárgyat németül, s mi szégyenletes, ellenséges osztrák-irányú történeti tankönyvből tanítanak. Mentségül mondják, hogy Horváth Mihály szerint adják eiö szabadságharcznnk történetét Ez nem mentség, sőt rosz indok, mert a könyv az ifjúság kezében levén, biz azok magokba szívják a -nadragulya szagát Ezt tűrni nem lehet, nem szabad. Az izr. hitközség iskoláira sokat áldoz, magyar papot tart, elvárható, hogy tanítói Í3 egytől-egyig magyarok legyenek s magyarul jó könyvekből jól tanítsanak. — Hangverseny. Hirschel Julcsa operaénekesnö, városunk szülöttje, szept 14-én a Casinó dísztermében tartotta szépszámú közönség jelenlétében hangversenyét A müdarabokat bárom operából választotta s mindannyi szűnni nem akaró tapssal fogadtatott. Ismerjük a kisasszony kellemes hangjának terjedelmét iskolázottságát melyhez most már tiszta előadás és kellő szabatosság is járulván, rég kijelentett jóslatunkat teljesedve látjuk. Most már csak a szerencsének kedvező fordulata van h átra. Közreműködtek Pol-lák Miksa és Rosenberg Ádám zongora művészek. Kétségtelenül emelték az erkölcsi siker hatását — Honvéd-huszáraink szept 19-én eltávoztak Nagy-Kanizsáról. A legénységet búcsúzóul 1650 liter borral vendégelte meg a város, vagyis fejenkint egy liternyivel. A szerdán délelőtti csatározás aikai- násmódot és daczolni kezdett vele. Gáspár erre összeszedte sátorfáját minden nap leitta magit és egy szép napon ittas állapotban a czethalfogókhoz szegődött, kik már rég csalogatták, mert tudták, hogy páratlan kormányzó, ha józan állapotban van." Huldberg fejét csóválta és némán né zett a vígan mozgó hullámokra. Hogy lehetett az, hogy valaki Reginával élt és nem esküdött ártatlanságáról ? (Folyt köv.) mígnem orra alatt alig hallhatóan mor mogá: ostobasági „Mit mond, Péter?" kérdé a festő. ,11;ah uram, az olyan mi fajta emberek nem maradhatnak mindig otthon és nem csókolózhatnak mindig, mint galamb a párjával, ~ „De miért marad Gáspár oly sokáig távol és még hozzá c \'y veszélyes szolga latban?" Az Öreg evezőjét hátradobta és igy szólt: „Uram! Gáspár mindig bolond volt I* „Mit követett el, hogy bolondnak nevezed Péter?1 A megszólított sürü, barna szemöl-deit összehúzta és mogorván felelt: „Mit tudok én az eimult dolgokról 1 — A pletyka és rosz nyelvek azt híresztelték, hogy a féltékenység kígyója marta Gáspárt, mert i ;..... _ azt mesélték, hogy neje előbbi gazdája fiát tain nyugodtan tudott uralkodni, mert mi-\'szerette, miért is Gáspár megtiltotta nél jobban ismerte ezen asszonyt, annál; neki az emberekkel való érintkezést és jobban tudta öt becsülni, annál inkább I nem engedte, hogy valaha a városba meu-felismerte benne a női erények koronáját; jen, és még hozzá durván bánt vele. Az Igy állt előtte egyszer, nyugodt, ked- asszony végre megsoksjta a méltatlan bá- — A bor története. Perzsiában ősrégi legenda beszél a bor eredetiről. A szőlő nedvét eleinte szépítő szerül használták, mely puhán tartotta az arezot és a kezet Dzsemil király jött rá, hogyan lesz a szőlő nedvéből bor. A király 1200 évvel előbb született a bibliai bölcs Salamonnál: a bor tehát a legenda szerint is az ősidőkből való. Ez a király és hölgyei a téli időszakban nélkülözték a szőlőből való szépít öt, mert szőlő csak nyáron volt Dzsemil tehát megparancsolta, hogy még annak idejében gyűjtsenek össze szőlölevet s tegyék el. Mikor aztán a király egy edényt felnyitott, meglepte a lé szokatlan illata, megtisztult színe. A változást észrevevén, nem mert vele mosakodni, hanem szolgájára bízta, hogy ízlelje meg, hátha mérges. A szolga savanyunak találta és kérte királyát bogy ne nyúljon hozzá. Bizonyosan méreggé változott Az edényt ismét lezárták és félre tették. Hónapok múlva a király egyik kedvelt nője főfájásban Bzen-vedett s annyira elkeseredett, hogy véget akart vetni életének. Eszébe jutott a méreg, elővette s ivott belőle. Néhány perez múlva egészen neki vidult főfájása is megszűnt Még többet ivott; ekkor elaludt mélyen s mikor fölébredt, egészségesnek érezte magiát Elmondta a királynak, hogy mitől gyógyult meg. Dzsemil sziotén ivott a szőlönedvfeől, ízlett neki s Ő is jókedvet kapott Mindjárt megparancsolta, hogy minél több szőlőnedvet tegyenek el neki télire. — Az emberek és madarak. Következő állatok tulajdonságait szokták az emberreátruházni; az ember büszke, mint & sas, mérges, mint a pulyka, éleslátó, mint a sólyom, fecsegő, mint a szarka vagy a seregély, énekel, mint a pacsirta vagy fülemüle, kukorékol, mint a kakas, hetyke, mint a gólya, szelíd, gyöngéd, mint a galamb, vagy a gödény, híu, mint a páva, falánk, mint a struezmadár, buja, mint a fajdkakas, locsogó, mint a tyúk és papa-gály.vak, mint a tyúk, gyozs, mint a fecske, könnyen élő, mint a csíz, vörös szemű, mint a fogoly, torkos, mint a veréb, ostoba, mint a liba (falusi liba), pirók, bö-lömbiba, biczegö, mint a kacsa, takarékos, mínt a kolibri, tréfás, mint a gúnyoló rigó, kíváncsi és vakmerően ostoba, mintaczinege,büdös, mínt a banka, álmos, mint a bagoly vagy fülesbagoly stb. — Hány őse van az embernek? Azoknak okulására, akik őseikre büszkék, és azok vigasztalására, kik eddig nem lehettek büszkék rájuk, közöljük itt az alábbi számítást: Minden embernek vau 2 szülője, 4 nagyszülője, 8 dédapja és dédanyja, 16ükapjaésÜkanyja,32ősszÜlŐjeaz ötödik geueráczióban, 64 a hatodikban, 128 a hetedikben, 256 a nyolezadikban, a kilenczedikben 512 és 1024 a tizedik generáczióban. A tizenhatodik nemzedéknek már 65,532 ŐsszülŐje van: ez a tizenha-HNgeneráczió 500 évnek felel meg. Megtoldhatják ezt egy német matheroati- mával a város főutezáján vonultak keresztül s visszajövet tartatott a csapat-szemle, mely alkalommal egy tiszt lova megbotlott s a kövezeten elesett minden komolyabb következés nélkül. Csütörtökön a „Szarvas* vendéglőről is letűnt a sárga-fekete zászló. — Svastits Károly főszolgabíró ur járásában a legnagyobb erélylyel vizsgálja a körjegyzőségek irodáit s a községek vagyonállapotának rendezésére szükséges összeírást Ma szombaton a fityeházi tanító választáson elnököl. — Tűzoltóság ügye. A nagy-kanizsai önk. tűzoltó egylet uj laktanyájának a városi közkórház előtti térre leendő áthelyezése tárgyában a kérvény s tervrajzok a városi tanácshoz beadarván,. az a pénzügyi bizottságnak kézbesité véleményadás végett A tervek szerint mintegy 5 ezer forintba kerül az átalakítás, őrtorony és istálló építés. — A nagy-kanizsai kereskedelmi iskola ügyében a Budapesti Hírlap szerkesztősége következő levelet intézte Rosenfeld Lajos úrhoz : „Budapest szept. 19.. Tisztelt uram ! Kívánságára konstatáljuk^ hogy a nagy-kanizsai kereskedelmi iskoláról a tudósítás nem öntől származik, egyúttal a gyanú elnémítására felhatalmazzuk annak kijelentésére, hogy a tudósítást nem N.-Kanizsáról kaptuk. Tisztelettel a Budapesti Hirlap szerkesztősége." — Színészet Balogh Árpád színtársulata ez idő szerint Tapolczán van allo máson, hol a közönség meleg pártfogásban részesiti a társulatot — Gr. Festetics Tasziló kamarás a titkos tanácsosi méltóságot nyerte el. A gr. jelenleg 40 éves legidősebb fia a volt koronaőr Festetics Györgynek. Fiatalabb korában hosszabb ideig volt külföldön, különösen Angliában. Atyja halála után átvette a család veszprém-, za]a- és so-mogymegyei kiterjedt uradalmainak vezetését Gazdasága, különösen állattenyésztése, messze földön hires s versenyistállója is a legjobb nevüek közé tartozik. Mint főrendiházi tag a konzervatív ékhez tartozik és tagja a közgazdasági bizottságnak. Neje Hamilton herczegnő. Károly bádeni nagyherczeg unokája s e réven szoros rokonságba jutott a külföldi legfelsőbb körökkel. A velszi herczeget gyakran látta vendegéül keszthelyi kastélyában s most is várják oda, 1882-ben kapta a kamarási méltóságot. m — Színészeink, mint tervezve volt ez idő szerint\' e hóban nem jönnek Nagy^ Kanizsára, /miután október 1-én már Szombathelyen játszanak, hol két hónapig szándékoznak maradni s deczember elején már Székesfehérvárott működnek. Csak az a remény táplálhat bennünket hogyha Szombathelyen kellő pártolásban nem részesülnének, novemberben még nálunk tartanának előadást, különben csak a jövő tavaszra érkeznek ide. — Hegyei r h. Ctonicsán epilep-siában szenvedő GombwR István kútba ugrott, halva húzatott ki. — Csabrende^ deken Lichtenstein bérlő majorjából 50 drb sertés tolvajoltatott el. — Kunze Antal Keszthelyen contra-remontoir Óra szerkezetet talált feL —; A boba-jánosházi vicinális vasút lassúsága ellen panaszkod- kus következő számításával: Ha az ó-tes-tamentomi kronológiát vagyis a zsidó időszámítást vesszük alapul s Ádám és Évából, mínt nemzőktől kiindulva, geometriai haladványban (2, 4, 8, 16 stb.) megyünk fel napjainkig, akkor megkapjuk a földön mostanság élő emberiség átlagos számét A fentemiitett 65,532 ős között, melylyel a XIV. század óta minden most élő ember bír, akadhatott minden rendű és rangújffuber. A 65,532 ős tehát bizonysága a demokratikus elvnek, hogy az emberek származása közt nincsen különbség. — A fürdók hatása sokban függ ama mócoktól és körülményektől is, amelyek közt azok használtatnak. Azért ide iktatjuk a fürdők-tízparancsolatát, amely következőképen hangzik: 1. Izgatott ke-délylyel ne fürödj. 2. Ha rosszul érzed magadatakár régebb idő óta, akár közvetlenül a fürdés előtt, (ne fürödj. 3. Ha éjjel keveset aludtál, vagy ha napközben fárasztó munkával foglalkoztál, ne fürödj, mig néhány órát nem pihentél. 4. Ha sokat ettél, különösen pedig ha sokat ittál, ne fürödj. 5. A fűrdőhCz az utat lassú lépésben tedd meg. 6. A szabad fürdőben ne mulaszd el megkérdezni, mily mély az ár és milyen az áramlás. 7. Lassan vetkőzzél, de amint levetkőztél, rögtön menj a vizbe. 8. Fejjel előre ugorjál a vizbe, vagy a vízbelépés után gyorsan merülj viz alá, ha az előbbire nincs bátorságod, vagy arra képes nem vagy. 9. Ne maradj sokáig a vízben, különösen ne, ha testalkotásod gyenge. 10- Fürdés után dörzsöld testedet, hogy a vérkeringés gyorsuljon; öltözködjél gyorsan, s felöltözködve mo zogj és ne pihenj. HUSZONKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 20-áL kedves kötelességet teljesítünk akkor, a midőn tisztelt olvasóink figyelmét a „Képes Családi Lapokéra mint oly szépirodalmi és ismeretterjesztő képes heti lapra felhívjuk, amely sokoldalúságánál fogva el-át:a olvasóit mindazon fzeUemi kincsek- nak. — Csáktornyán az alsófoku ipar és kereskedelmi iskola szept. 14-én megnyittatott. — Schacherls Izrael keszthelyi lakos Zsigmond fia „Száníó\'-ra magyarosította nevét. — Zalamegyáben utóbbi 3 hó alatt 128 tüzeset volt közel negyed millió m- frt kárral, 72 ezer frtnvi nem volt bizto-1 kel, amelyekre a müveit családok tagjai-\' hogy nagyobb alakban fog megjelenn i s sitva. — A Perlakon Kijátszott táskát a és kellemes, l -sllőzés kitűnő. Az égÖ iával előfizetést nyitottak. I anyagra (Coaks) vonatkozólag ezen kály- 1 _ Az „olvasó kör* szépirodalmi! hák határozottan a legtakarékosabbak, Iozsvári köny^nyomdatulajdonosok 1 frt- folyóiratban megjelent „Szófia eyöngye-czimü történeti regény 29-dik füzete. A vállalat lo éves fennállását azzal üli meg, 43. számú tétel birtokosa nyerte meg. — Kovács János alsó-lendvai ügyvéd sajtó pere a felek kérelmére beszüntettetett — Hazai. r. h. A belügyminiszter eltiltotta vasárnapokon a himlöojtást. — A villányi szőlőhegyet tönkre tette már a pbylloxera. —\\Az arsdi kiállítást 50 ezredik látogatója arany karpereczet kapott nak szükséeck tsd, amit azonban az idők ! ára mégis marad a regi. Lj Myamat roa- mostobaságánál fogva külön-külön meg nem szerezhetnének: A „ Képes Családi Lapok" ugyanis nemcsak szépirodalmi olvasmányokat és képeket nyújt olvasóiuak, hanem a divat lapot, az orvosi, háztartási, gazdasági, kertészeti, neveléstani s ifjúsági szaklapot is nélkülözhetővé teszi, amennyi ben számos munkatársainak közre- sondu Terraii „Egy király ifjúsága" czimü nagyszabású müvei kezdi meg képekkel illustrálva. Áia füzetenkink 25 kr. Előfizetők kedvezményben részesülnek. Előfizet betoi Bpesten, Üllői ut 21 sz emlékűi. — A\'Margitszjgetet elöntötte a I működésénél fogva a főlapban és számos Duna. — Kölcsey Ferencz hajdúja Ka- j mellékletein mindazon kérdésekre is kitolta Görgy, Mármaros-Szigeten még élet- i terjeszti a figyelmét s daczára ezen gaz-ben1 van — Az igazságügyi orvosi taná- ¦ dag és élénk tartalmának, mégis a legelsőt megalkotó törvény aug. 15-én életbe ; csóbb szépirodalmi képes heti lup. Elöfize-lépett. — A herendi porczellán gyár újjá- Itési ára ugyanis egész évre 6 frt, a mely "í. melyre 39.233 frt vétetik; Összeg a „Képes Családi Lapok\' igénybe.—Rutkayné,KossuíhLajosnővére\' hivatalába (Budapest Nagy-Koronautcza visszautazott Turinba — Ardényi Dezső j 20 sz.) küldendő. A 37- ik számának a tar-pozsonyi magyar napilapja megszűnt —Ualma;a következő: 1) Másvilág. Regény. A vaskapu szabályozásának munkálatai ] Nagyváradi Mirától. 2) Bucsu. Költemény, szept 16-án tényleg megkezdettek. —j Jámbor Lsjcstól,\'3. Az emberek arezjátéka Károü Gáspár bibliafordító szobrát Abauj-; és taglejtése (T\'—-K.-tól). 4) Alkony fény. Gönczön szspt. 14-én nagy ünnepélyesség\' gel lepleztéi le. — Gr. Zichy Jenő szabadelvű .párti lett I Bignio Erzsikétől. 7. Á játék. Dr. Felméri ] küldötte be Heim urnák. • — Külföldi r. li- Schwekzban for- Lajostól. 8 Idyll a háború alatt. Regény, radalom ütött ki. Rossf kormánytanácsos Francoi Coppéetól 9) A hét tükre stb. Regény mellékletén könyvalakban: Igaz sze-; relém. (Ered. regény). Miskolczi Henrik-: tői. „Hölgyek Lapja" czimü mellékletén. 111. A Bzemüveg, a levélbélyeg s acziiinder -j jubileuma. 12) A divat 3 szép divatképpel. — A hires Meidinger kályhákról. Ezen czim alatt hoztunk a napokban egy közleményt melyben levelezőnk a többi ..... kitet hazánkfia Heim H. ur (Bécsben, alakitutik, melyre 39.233 frt vétetik! összeg a „Képes Családi Lapok\' kiadó i Michaeler-platz 5, Budapesten, Thonet- udvar) által gyártott Meidinger kályhák óriási elterjedésére utalt. Levelezőnk ujabban egy egész halmaz a legkiválóbb egyéniségek és intézetektől eredő elismerő levelet küldött be hozzánk, melyek közül olvasóink érdekében a három követ-Elbeszélés. Kosnvitz Rezsőtől. 5) Szomorú I kezót tesszük közzé: Gróf DessTwfíy Au-lakodajom: Noémtól. 6) Mari. Elbeszélés.[ rél Budapesten a kővetkező nyilatkozatot ugy, hogy már az első- téli Coks kevesb-let fedezte, a beszerzési költségeket s ezért nagy köszönetet érdemel Meidinger tanár szerencsés találmányáért." Mihály-koviis Imre Nagy-Bossányi plébános a kö vetkezőt irja: „Kérek részemre Meidinger töltő kályhához egy dupla szitát Coks fűtésre küldeni. A kályha minden kívánalmaknak megfelel s leijeién kielégített A szomszédszoba fűtése melegvezetö csövekkel kitűnő." S igy megy ez tovább. Ismételve figyelmeztetjük tehát olvasóinkat, hogy Heim ur gyártmányai érdekes, képes árjegyzékét kívánatra bárkinek készség- gel beküldi. Ki nyert? Húzás szept. 13-án. Bécs: 57 79 72 Grácz: $ 53 33 Temesvár: 64 17 58 3975. 52. 15. 87.. Szerk. üzenet. meggyilkoltatott — Irlandban a peronos-pora tőnkre tette a burgonyatermést. Portugáliában köztársasági mozgalom van — Vilmos császár okt 2 án Bécsbe érkezik. .— A czar földbirtoka 51 millió hec- Ur, akkora, mint Francziaország. - A fi3) Háziorvos. 14) Háztartás. 15) Köz gráczi sakkverseny főnyertesetgy magyar hasznú dolgok stb. Képei: Névnap regge-volt — Wütné elvesztette hangját — Az ¦ lén. A vidra és vadlúd. Az áhítat Zöld bo-Eiffeliorony csillagvizsgáló toronynyá al- ; ritékén sakk és Koczkatalány. Előfizetők kalmazutik. — A zónarendszert Fran- ; postája, és egyéb apróságok. cziaorszag is alkalmazza. — Királynénk - Kanyaró Ferencz fögymn. Unár már túlhaladt a Gibraltáron. — A cseh i s az unitárius egvházközönség\'könyvtártudományos akadémiát decz. 2-án nyitják | noka „UnitáriusokMagyarországon\'\'czimű ; ~,Az Egyesült Államok népessége ; könyvet irt, melyre Lehmann és Baldi ko- C<4 mitüó. — Az első japáni parlament | _\'._ utvemberben ül Össze. — Elbasao mellett egy faluban 140 éves törők él. — 8. Zs. A küuyr folyton vándorol. Ülés ég sem volt. 3 U v.vj. ott is fogok kopogni. Üdvözlet. — S—j. Jól tndod mi kell, fait csak kérlek. Szivet. ücTüslc: S-ánál viszonzom ezer-uereMB. Köszönet b.z okminymás ólatok -Másikat jobb agyon-nem is érdemesítette Alólirott öröm mel bizonyítom, hogy a légfütési béren dezéstug) nevezett Meidinger patent kályhákkal, palotámban, a Heim czég eszkö zölte és pedig olykép, hogy ezen berende-; ért Sziveasn közöljük, zéssel a csarnok, lépcsőház és több szoba ; Plane mikor , ... , ? - / t \\ i_ 1 beküldésre. lesz fűtve, hogy az égo anyag (a szén) fogyasztása igen csekély; a fűtés, a mi a fűtött helyiségek arányos melegét, valamint a szabályozást illeti, miudeu irányban megfelel, miért is én a fűtés ezen nemé! és berendezést a legjobb lelkiismerettel ajánlhatom." Schmidt József a győri általános kórház gondnoka következőleg nyi lalkozik: „Agyőri általános kórházrészére szállított töltő és szabályozható kályhák teljesen megfelelnek. A melegség egyenlő Vasúti menetrend. Isiül Kanizsáról. óra 18 perczkor posUvoa« postavo»»! Prágerhof Barcs Budapest Budapest Bécsujhelj Budapest Prágerhof Sopron Barcs Szt-Iván 5 óra 2S 6 óra -1 7 óra 30 f> óra 55 Délben. 2 óra — perczkor postavonat " 1» Oritavoi.il gyorsvoBit vegyest^ posiavouu 2 óra 45 2 óra 15 2 óra 25 5 óra 2G d Este Prágerhof 12 óra 35 perczkor gyorsvonat Budapest 12 óra 26 „ postavonat Bécsujh. 12 óra 34 , postavonat postavonat postavonat vegyesvon 12 óra 26 12 óra 34 Érteni Kanizsára Heggel. 4 óra 16 perczkor postavonat \\ °ra g r postavonat 5 ora ü4 -8 óra 9 Délben 1 óra 44 perczkor postavonat l óra 15 „ postavonat 1 óra 40 1 óra 59 Este. 10 Óra 40 perczkor vegyesvout 10 óra 26 „ postavonat 12 óra 25 „ gyorsvonat postavonat postavonat Bécsujh. Budapest Prágerhof Szt Iván. Sopron Prágerhof Barcs Budapest Budapest Bétsujb. Budapest Prágerhof 11 óra 44 Barcs 11 óra 34 gyorsvoaut vegyes van. postavonat postavonat — D—a. Tessak a kiadóhivatalhoz for-dúlni. — P. H. Hason lap. — P. P. Köszönet — Sz. MielSbb elintézzük. — L. S. Szept, 22-én adhatjok postára. — V. S. Tigzteletteljea köss3nettel mag-kűldötttik. — B. L. Magánlevelet írünk a foatoi agjTOI. Scfawarte SeidcnRtoff-i vod 60 kr. bii i 11.65 p. Meter — glatt und ncoostert [a 160 verseb. Qaal.) — vers. roben- und s:0ck-¦weise portO- u. zollfrei das Kabrik-Ltepct G. Henneberg K. u. K. Hoflief.), Zürich. Mut« umgeheod. Briefe kosten 10 kr. Porto. .3901-1 Felelős szerkesztő és kiadó : BATOßFI LAJOS. Laptulajdonos; WAJDITS JÓZSEF. — Sok a lap. s kevés a pénz. Korántsem légből kapott, hanem — sajnos nagyon is igaz ez az állítás. Éppen azért HIRDETÉSEK KONNYEN. OLDHATÓ KAKAO At 188» Párisi világ kiállításon arany érem-3743 niel kitűntetve. gyomor cseppeK. itgiiirícssaih gyáarsier minden giomor hajnid. t.\'ióiírheilíri hntAwaxétvÁej Ul*r...ig, írj-o-jior ^rr^e-.-^, biiiftí lehelet, nvanya felbA-f-.K\'-- , Mel rek«de9. iKolik») gTOBMV herat. ízfnmnt é«éiv ryosoc homok fi dar» képi&-Qr«, tulsáfcos elnyaUdüodia, i.irK**-tK. ntidoT cs h*nyin;;er rj. r: r; >, tn, —. cííii ua U-::» f:\'. -..j. i.« t i\'h\\ »i i g;..n]Or clronUsitol SSarmaaOcj jtyomor Kör«öt. ke-rr. r.v sí,;ric\'sivkrcVertest, u etil í Itillsl ícrtttisel: ks.-v,\\t\'a kitiül^-ja, e!üil a ln-!f.^«.\'kei. ¦ icvnKjit lép, vese, m.ij él l\'t-io- «r*,-;j-erei bautahajÜUL — Egy Ovés; Ari, htunilati LtailliítsJ Kr. if::t! ^rt; 70 K.-. k «: Brídj Kirotj giojiuertirs Krentlee (Ms^-a ""\'bwtl A valódi Miriuelll gyomor e^ppeXot Meképen utinoitatnak s bamisitstnsk, * eirrt vkJndiak K.t»nint cssk siók fofr»du5s»n»k tl muyele iive«e, egy vörús, 8 s fenti vmjtgmti *";tí..t; ;>t.p:rha van t;.*oíri»jíf>lv»,* melyek mellékelt hitxnilstl ntasitiaAo xz is fd Tsn tüntetve, hoRy ai Kremíierben, (iuiek- B. kdnyvnyomdíj iban iiyomtustctt. **/ \'¦ ¦ A Kenényuéklét ét«éli reked és Mfl 1*1(5 ?Olll *l,tTI- évek óu legjobb hati- T _ 1_ J 1_ ¦•.!\'oktélekcpenhsmisiistnsk. LlDCla,C20\'K :\';! -^kvKelr^ltJviKvtini tfAWUaMUAi ,,!1 x ítnü vé^BTre > trmd, KlroN. Kreaislerl ptwtitrisz név »!i irwíra, melyek miMírn ere-!?;, ,;o:>oioji Iath»tnk. Ktrv riahn. «ra v Kr, rRT tekered 6____ bekűMése otan, t tekercs ! ¦i frt. 2n Kr„ 3 tekercs 3 frt. 20 Kr. ért, ¦ jMRaMr nealam küldetik meg. »A Minsielü gyonoc cseppek és Msris. IsMat-sfikticniüIkr» .-zerek. s cyogyíiUÓ, snvsB nak ömietétele, minden hisinálil; oUtltáatca !VI Nagy-Kanizsa -, Práger Béla éi Bela» Jóssef gyógygierést uraknál. Babocsa: Iliw yofrytíerégs ornai. Kohn Sándor gyógysioréas nrail. Marciali : Kőrö, Vidor gjőgysieréax oroal. Olooltx : Bolea BÓI» ygogysaerésx urnái baent-GotLárd : Tomcaáni Leopold gy6»n»:e-résj: nmáL aj 3734 A BOULAC-I APÁTSÁG ( Francria-Ország) Dom MAGUELONNE, prior Főtisztelendő Benedek rendi atyái FOGVIZE, FOGPORA és FOGPASTAJA 2 ARANY fflL« : Brússa! 1SS0, London 1884 A lotrxnae&saDb kllüitetósoa: Fal találtatott IA<*|«% ik 4ven E0UR3AUD PÍTTER az IO i V prior altaL « A főtisztelendő benedekrendi atyák fogvizének használata, naponkint néhány cseppet vizbe véve, megakadályozza és gyógyítja a fagak odvasságát melyeknek fehérséget és szilárdságot kölcsönöz, a mennyiben a foghust erősíti s teljesen egészségessé változtatja. « Szolgálatot teszünk teliáí olvasóinknak, midőn őket ezen régi es practicus készítményekre figyelmeztetjük, melyek a legjobb gyógyszert és a fogfájás ellem egyedüli óvszert k i -\';::.:y.y.::: 11)7 tn. 1 níífOtb i, ífőiísz\'rt. A legnépszerűbb és a legeUer]edtebb \\ magyar napilap. I-ifc éifolyai. A legnépszerűbb és a legelterjedtebb magyar napilap,] budapesti hírlap Szerkesztők éb laptolajdonosok: C siiitiissi József és Rákosi Jenő. K .Bndapesti Hirlap"-nak a hazai művelt olvasóközönség vetette meg alapját. A iap eleitől fogva megértette a magyar ktzönség szellemét, minden pártérdek mellőzésével\'- küzdött nemzetünk- és íajnnkért, ez egyetlen jelszóval: magyar-Ság i Viszont az ország legkiválóbb intelligencziája is azonosította magát a lappal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar njságirás történetében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a „Bndapesti Hírlap\' érte el; legnépszerűbb, legelterjedtebb lapja az országnak. A .Budapesti Hlriap" poIit!k.i cikkeinek irány., mint eddi*, ugy tten-tul is mindenkor nemieti és a pártérdekektől független. Politikai fcrel Meles-kő.tt SMtekűttetések aUpjín a legmegbizhatóbb forrásokból szármarnak Áx onuágyyülén tadóeitiaokat a gyor.irói jegyzetek nlapján Morkeeítik Magyar, or.tág politikai «1 köaélete felől Urirati értesülésekkel látnak el rendee levelesok-, minőkkel minden Tárosban, sőt nagyobb községben is bir a lap. .Budapesti Hirlap\' távirati tudósításai manap már teljesen esy fokon állanak a világsajtó legjobban] szervezett hírszolgálatával. A „Budapesti Hírlap" Tárczarovata a lapnak egyik erőssége és mindig gondot fordít rá hogy megmaradjon előkelő színvonalán. A aapl rovatokat kitűnő sinrnalissták szerkesztik s e helyi értesülés is-2L? \'\'S?Kyesebb indiaitokra Tan bízva. Rendőrség! és HrviiyttéU rovatai kíISr-kOISn sjerkesztíi a főváros sítét eseményeit is mindig oly hangon tárgyallak, hogy a „Budapesti Hirlsp" hdyet foglalhat atladea család asztalié. A kozjazdaaájl rivatban a magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja mindazt, a mi tájékozásra szükséges. A rejénycsarnokbao csak kiválí írók legújabb müveit közli. Az előfizetés föltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legczélszerüh-ben postantalváuynyal eszközölhetők következő czim alatt ¦ A ,3u«iapesti Hírlap" kiadóhivatalának, . kerület, Malap-utcza 16. szám. ___ 39~?4 1\\ OOOOOOOOOOOOOO OOOOOC OOOOOOÜO o o o o o o o o § o o o o o o o o o o § o o o o 8 o o o § o o o o o A feltaláló dr. Meidinger tanár ar által kizárólag fölhatalmazott tryár Meidinjrer kályhák készítésére, DöfjlingJien, Bécs mellet.. 3S65 a) Bécsben: I. Michaelerplatz 5. Budapesten: Prágában : Thonet-udvar. Pfisateruju.se 5. Londonban: Mailandban: 41. Helborn Viaduct E. C. Cnrso Vitt. Eraauucle 3Ü Szabadalom valaniennyi államban. Minden kiállításon az, eliö éremmel jutalmazott lefleJŐnyÖsebb gztbályozó tölte- és szeleKs kályhák dupla köpenynyel. Kokszol valc lüteiésnél az égési időtartain tetszel szernti. kőszénnel való tüzelé«nél 24 órai. Több szobának futásé csak. egy kályha által. WaggűB-kályhAk. Az Btánzások kikerülése végett óva intünk Bindenkit mellékelt védjegyünkre, mely a kályhák r ajtainak belső felein, beöntve vannak. o 0 o o c o o o a o o Q O O c o o o o o o Q O „Vesta" kálj link Zsjtaiaiiol tölthető. Pormentes eltavolitáaii a hamu-köpenyek a pornak kitisztításánál eltávolithatők a nélkül, széjjel kellene szedni -iknak. A a kályhát J*\' kandalló vagy kályha, füstemésztö, látható tttzzei. Egy kandallá vagy kályha több helyiségnek fűtésére függetlenül szolga hat Tetizésszerinti égési tartam koksz-, kő- vagy barna szénnel! tüzelé: Zajtalan töltés. A hamo és salak pormentes eltávolítása. Rosszul fíilö kandallók átalakíttatnak. Füstemésztő Caloriferek, ItözponH légfűtések- és ftxelelökésxülékékliex. Szárító készülékek ipar- és gazdasági czélokra. f&kT~ Proapectasok ís árjegyzékek bé-\'montesen és ingj-en. ML1DÍNBER-0FER O 0 0 0 D 0 0 O 0 0 o o o oooocoooooooooooooooooooppoo HAUSER EDE cs. és tir. tar- tä aiaragómester porpbyr- és gyára. Bécs, IX. Spitalgasse Nr. 19- H. Téglagyárak, kSbányák, göaesisaoló e» fUrész-malom tulajdonos*-Duaao felszerelt raktára kész S I R-8 Z OK B OKNAK kriptaíedSk granitböl, kripurácsozatok éi airlámpák itb. Kriptát teljes elké-síüégére való mefbiaáaok, tzobrok át-helyeiéae. valamint minden e szobrászatba vágó mnnkálatok pontosan és olcsón eazközöltétnek. KÓpea árjegyzék ingyon és bérmentve. Üzletalapitasi év 18«. 3947 Wajjtüte JtSxsef taüTYnyoAdijiból NapOUidafa, NAGY-KANIZSA. 1890. szeptember 27-én. 39-m szám F. Iöfizet é* i ár : ¦gén é-re . , 5 frt-- é! érre . . . 2 frt 50 kr. iegy?dévre ... 1 fri25 kr. Egyes I2LB 10 kr. HIRDETÉSEK I bssábo« petíUOrban 7, másodssor ¦ miudcn tOTibbi sorért fi kr. NY1LTTÉRBEH petit poronként 10 krért vétftoekl fal Kinotiri ülrték minden egypsj urduiéért 30 kr dsetendö. ZALAI KÖZLŐIT. "A nagy-kanizsai .Kereskedelq a „nagy-kaoizsai keresztény jótékony nőegylet", a nagy-kari Iparbank*, a „n.-kanizsai önkéntes t8zoitó-egykt*, a nagy-kanizsai kisdedDeyeló egyesület"," isai izr. jótékony nőegylet", a .szegények tápintézete\', a „soproni kereskedelmi iparkamara" _nyának hiTatalos lípja. évfolyam Alap szellemi Tiax.it ilIetS kör-menyek a szerkeiztőséghez, _ sgí restét itfetC közlemények pedig a kiad óh i vaui fa r>z bementre intézendök : A\' agy-K anizsá n takarékpénztári-épület. Bérmentttlen levelek nem fogsd- Kézh-atok vissza nea küldetnek nagy-kanizsai külválasztmá- HETENKINT EGYSZER, STZOMBAT0N MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Előfizetési felhívás „ZALAI KÖZLÖNY" \\VI\\-Ik évfoljamának 1890. évi IV-dik negyedére. Tisztelettel jelkérjük mindazokat, kikaek elbfizétésiik e hó végével lejár, hogy azt megújítani ideje korán szíveskedjenek, nehogy a lap küldésében hiány merüljön Jel. Lapunkat ajánlanunk jeleslegessé teszi az a körülmény, hogy a t. közönség eléggé ismeri; hosszú idö 6ta rendes házi baráttá vált s híven osztozik közönségünk örömében, \'bánatában. Munkatársaink díszes koszorúja lehető változatossá, érdekessé teszi tartalmát 3 vonzóvá olvasmányait. Igyekszünk, mint eddig, a multak eseményeit jelderitve annak gyöngyeit gyűjtögetni, jelenünk eseményeit, szorgalmasan feljegyezve átaan^az utókornak, szívesen¦ ápoljuk a szebb jövő reményét. Jelszarunk a tisztességes munka és törekvés ! E szeüemben üdvözöljük s kérjük t. közönségünk méltó pártfogását és kedves munkatársaink további buzgóságát. Végül kérjük mindazokat, kik lapelőfizetés- vagy hirdetési díjjal hátralékban vannak, hogy azt be-küldeni szíveskedjenek. Kérelmünk méltányossága eléggé indikolt, miután nekünk is kötelezettségeink vannak. Előfizetési ár: 1890 okt—decz. negyedévre 1 frt 25 kr, „ \\ 1891. marcz. félévre 2 B 50 „ , „ szept egész- ) Nagy-Kanizsán szept bó 1890. Hazafias tisztelettel Szerk. ós kiadd. Wajdits József könyvkereskedése. Kulturális mozgalmaink. „ Magyarország aluszik, Magyarország tetszhalott, Magyarország már meg van halva!" 5 szavakat igen sokszor hangoztatta a legnagyobb magyar: Széchenyi István, midőn a haza jelene fölött elmélkedvén, & jövő eshetőségeit latolgatta. Ha egy futólagos tekintetet vetünk szegény hazánk mai helyzetére, bírálat tárgyává teszszük a magyar nemzet érzelmi és társadalmi életét, arra a sajnos meggyőződésre kell jutnunk, hogy a mit Széchenyi az 6 Bajátos pessimismusában mondott, az igaz. Magyarország ma a szunnyadás korát éli. A művelt hazafiúi szellem, lelkesedés, a hazafiai érzelmek fellángolása elhaló félben van, helyét egy kozmopolitá^áxamlat foglalja el, mely áramlat közönyösséggel viseltetik minden iránt, a- mi nemzeti. A nemzeti szellem ápolására nincs elég gondunk. Fedig ma, midőn a magyar nemzet öLyét annyi felől veszély környékezi, midőn ocsmány lázítók a magyar nemzetet e haza, a magyar kar, a magyar vitézség szerzetté haza, bitorlóinak nevezik, midőn a sajtószabadság palládiuma alatt rovott multu egyének, kétes existentiák a haza és a nemzet elkn úgyszólván büntetlenül lázítanak ; éppen ma van szükség lelkesedni tudó, tetterős férfiakra. A magyar nemzet megszerezvén e hazát, nyolez századon át fentar-totta azt vitézségével, államfentartó képességével, kultúrai élete hason-lithatlanul nagyobb, fényesebb, mint akármely más, c hazában megtűrt nemzetiségé és mégis akadnak gazok, a kik saját nemzetiségűre előtt népszerűséget hajhászva, szemtelenül oda vetik a nemzet arczába : B te bitorló!" Egy pessimista bölcsész azt ECrbndta, hogy a jótett oly mag, melyből csakis hálátianság csírázik ki. A szászok, szerbek, a ofggyar kirovok által telepittettek le, Logy a tatár török pusztítás által kihajt, elpusztult vidékeket, városokat befiépesitsék. Kinizsi Pál 40,000 szerb családot telepitett a Bánságba, hogy kivonja őket a tÖrÖKÖk kegyetlenkedései alól. E nemzetiségek külön kiváltságokban részesültek, ingyen kaptak földeket; s mégis mit kell tapasztalnunk ? Azt, hogy bennünket, kik vendégszeretó-leg befogadtuk e népségeket, bitorlóknak neveznek. A szászok a leggyalázatosabb rágalmakat terjesztik felőlünk Németországban, a szerbek nyíltan Szerbiához szítanak, a horvátok a Iegdrasztikusabban üldöznek mindent, a mi magyar, kedves román testvéreink meg éppen idegeneknek neveznek bennünket, bennünket, kiket ők ma-holnap ki fognak e haza határai közül szorítani. Eme magyarellenes áramlatokkal szemben alakultak kulturális czélu egyesületeink. Az erdélyrészi magyar I közművelődési egyesület, a magyar | iskola-egyesület áldásos működése büszkeséggel töltheti el szivünket. Nincs is szebb, magasztosabb feladat, nincs nemesebb czél, mint egy szegény, elhagyott, szorongatott nemzet ügyét szolgálni. A jövőre nézve a támogatásnak e mértéke nem elegendő. Mindenki követelje a nagy munkából a maga részét. A hol csak lehet, alakítsunk fiók egyleteket, csoportokat, ápoljuk a nemzeties irányú laj^dedóvást és népoktatást. A hol csak lehet, állítsunk népkönyvtárakat, ez által felébresztjük népünkben az olvasási kedvet, tanulási vágyat, emeljük a nép műveltségét és elősegítjük a magyai irodalmi termékek terjedését Kossuth is azt mondta: .Nincs számunkra jövendő, ha népünk értelmiségét nem emeljük s értelmisége súlyával a természetes életrevalóságát s vele ön-fentartási erejét nem sokszorozzuk!u Estélyeinket, mulatságainkat kössük össze a nemes czél érdekében hasznos gyűjtésekkel. Adjunk magyar jelleget társas életűnkrek. Becsüljük meg a magyar munka, a magyar ipar termékeit. A partikuláris érdekeket igyekezzünk azonosítani az ország érdekeivel. Társadalmi életünk főjellemvonása az egyetértői és együttérzés legyen. E tekintetben tanulhatnánk az erdélyiektől. Sepsi-Szent-György városának lakói nem ismerve osztály-különbséget, nem ismerve a klikkrendszert, karöltve haladnak, sót sietnek minden hazafias, humánus és szép intézmény támogatására. Különösen utánzásra méltó ama törekvésük, hogy ipari szükségleteiket nem a \'külföldi, hanem saját gyártmányaikból fődőzik. Van egy női ipartanműhelyük, melyet a „Székely házi iparegyesüleí* tart fenn. Produktumai e tanműhelynek kitűnőek. Vannak szövőgyárak, melyek minőség tekintetében oly finom szöveteket állítanak elő, hogy bátran összehasonlíthatók minden külföldi ipartermékkel. Rajcs Zoltán szövőgyárában oly ta-nonezokat alkalmaz, kik a szülő vétkes gondatlanság, hanyagság vagy szegénysége következtében oktatásban nem részesültek. Itt megnyerik őket ismét a becsületes, munkaszerető társadalom javára. A sepsi-szt.-györ-gyíek tehát csakugyan átérzik annak szükségét, hogy pártoljuk a hazai ipart! Részünkről hazafias örömmel üdvözöljük ama mozgalmat, melynek czélja Nagy-Kanizsán egy nőipar- és kézimunka-iskolát alapítani. Csak egy megjegyzést füzünk az uj iskola alapításához s ez az, hogy az iskola ue csak a kézi ügyesség gyakorlását, hanem a hazafias szellem ápolását is feladatának tekintse. Tekintve azt, hogy az uj iskola tanítónője az országos nőipar-egyesület iskolájában végzett, bizalommal tekintünk az iskola jövője elé. * __ALIQUIS. Tudnivalók. — ± le nem fejtett bor seprűje nem esik italmérési adó alá. Fontos kérdést döntött el a pénzügyminiszter a kereskedelmi- és iparkamrához intézett leiratában. Eddig ugyanis a le nem fejtett borban levő seprű, mely a bormennyiségnek nagy részét képezte, a borral együtt számíttatott fel az italmérési adó kivetésnél. A mínister most kimondotta, hogy a le nem fejtett vörös bornál G%. a fehér bornál I0°/o leszámítandó, mert a bor-seprü nem képezhet: az italmérési adó tárgyát. — „Vigyázz, ha jön a vonat!" A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi augusztus hó végén kibocsátott szabályrendeletében trendelte, hogy a jel»ő haranggal ellátott vasúti sorompóknál a jelző harang megszólamlásakor a sorompók előtt kell megállni, a sorompókon belől levőknek pedig a pályatestet mielőbb el kell hagyniok. .Vigyázz, ha jön a vonat!u szövegű Ítélőtáblákkal ellátott vasúti átjáróknál pedig az átjárás szigorúan tiltva van. Jő lesz tehát vigyázni, ha jön a vonat, mert a ki ezen szabályokat megszegi, kihágást követ el, és szigorúan büntettetik, ba ugyan a büntetést el nem végezi maga a gőzmozdony. — Nősülni akarók figyelmébt. A nősülés szokntt ideje közeledvén, tÁjólto zásul közöljük, kiknek szabad a védtör-vény értelmében nősülni? — A nősülés a hadköteles kor előtt és a harmadik korosztályból való kilépés előtt nincs megengedve. Kivétetnek azok, tehát nősülhetnek, a kik az ujonczállitásnál töröltettek, vagy a harmadik korosztályban be nem soroztattak. A kik tehát 18G7-ben vagy előbb születtek: nösülhetnek,ujév tői kezdve azok nősülhetnek, a kik 18G8-ban, vagy előbb születtek. Katonai engedély nélkül nősülhetnek: tartósan szabadságolt sor-badkötelesek, sorhadi kötelezettségük bárom utolsó hónanüíban: a tartósan szabadságolt honvédlé^jység, ha tényleges szolgálatát még a harmadik korosztályból való kilépés előtt lerótta. — Kamatláb fölemelés. Az osztrákmagyar bank főtanácsa a bank által nyújtandó váltó-kölcsönök kamatlábát 4Va%-ra a kézizálogra adandó kölcsönök kamatlábát pedig öV5%\'ra emelte fel. Vitti*. Az anya. Alkonyodik, estre fordul. Sittem reszket, isivem szorul, Látok eier rémes árnyat, Felém lejtői szárnyat . Hold mért nésesz szomorún rám, Mért rebeg forró imát szám, 8 bold, mért íápadt s te fényed, Mért oly csüggedt egéiz lényed, Koám mért szállt arent félelem Hogy énemet zltg lelem ? Vagy & terménet nincs rendben, Ae zúg, búg, dong ~ nagy csendben, Vagy csak mind agy képielem art Tudva, hoyy egy anya virtiit? "*\\ Vimuxt beteg gyermekénél, r Kit jobban félt életénél, Kivel átérés minden kínt, Lázas arciiba, ba tekint, A rémület egy nemével, Alkura kel Istenével, l\'gy&tt mi nagyot vétettem, Hogy oly nyomorulttá lettem, Kit teguap tölern elveitek S kit a hideg földbe tettek, Hideg földbe, mint virágot, De kit nem ér napvilágod, Nem elégít ki Istenem ? Hagyd :l másik gyermekemi hangon a kis beteg tiAI: An/ám, most énem magsm jól, *mennyország felém ragjog, ^\'«d, de szépek ss angyalok, Ne tarts viws* kedves anyám, Ott vi:. a ja igjti bazám, -v (óhajtás — ét fciár nincs A féltett, kedves, drága, kinca. Hal »t anyu mOéOÍyg, örül, Sseme fénylik, arcs* derQl, Hivogaíjs édes szóval, Kínálgatja széppel, jóval. Nem íjv\'¦\'¦¦\'.] már a halált Mert magzatja basa talált. MegSrfllt anyának elég, Vigasztalja szegényt is ég. Elveszett szerelem. — Novella — írta: HOEFEIt EDE. Németből: ROSENBERG HENRIETTÉ. (Folytatás ) Igaza van öreg, ő bolond. Szive a szemében fekszik, mely jóságra és hűségre mutat." „Én is azt hiszem," monda a kormányzó sajátságos bangón és gyanús tekintetet vetett az idegenre, mi Huldberg figyelmét nem kerülte ki és megle petten nézett rá. ,Ezen asszonyba fogát törheti valaki," szólt Péter és az előbbi csend beállt. Huldberf, látta, hogy mára eleget beszélt e férfiúval, ki utolsó szavainál már kissé kemény volt A festő lehangoltan tért haza lakásába s nagyon nyugtalan volt Észrevette, hogy Péter utolsó találkozásuk óta mindennap komolyabb és komolyabb lesz. Meglehet, hogy bánta, hogy oly dolgokat közölt velem, melyekről Regina hallgatott, gy gondolkodék a festő. Vagy tán az fájt neki, hogy Reginát néhány nap óta nem látta? Regina néhány nap óta a városban dolgozott, mit Huldberg sem nézett szívesen, mert annyira megszokta kedves tár- saságát, érdekes beszélgetését, hogy kellemetlen volt őt nélkülőzui. Végre elkezdte Reginát és gyermekét festeni. A fürdő-társaság unalmasnak tünt fel előtte, nem kereste fel többé, mert nem nyújtott neki szórakozást. Végre elhatározta magában, hogy kimegy a tengerpartra, felkeresi Reginát azon helyen, hol őt először látta; beszélni akart vele s hitte, hogy a városból már visszatért. Az est szép volt, a hold halvány fénye megvilágította ugyan a vidéket, de kellemesnek az idő még sem volt mondható, mert hűvös szél fujt, mely kedvteléssel korbácsolta ide oda a hullámokat Azon hely, melyet Regina Választott magának, meg volt óva a széltől és Regina kényelmesen ülhetett ott Most is ugy ült ott, mint egykor, fejét kezére hajtva, gyermekét kötényével betakarva, hogy meg ne hűljön. Gondolatokba merülve ült szokott helyén gyermekével és csak akkor tekintett fel, midőn a festő barátságos jó-estét kívánt neki. Hangjában és mozdula taiban a festő szokatlan hidegséget vett észre, de mégis bátorkodott öt egész nyugodtan megkérdezni: vájjon elvégezte-e már a városban dolgát? Mire az asszony egy rövid igennel felelt E közben a kicsike nyugtalankodott és sokat sírt. ,Tán valami baja van a gyermeknek", monda Huldberg. , Vágyódott utánam, különben a gyermekek szoktak sirni és nem tudják, hogy sirássa&nem segíthetnek magukon." A festő figyelemmel kisérte ajkait, várva, hogy valamit mond neki. de csak egy mély fohászt küldött a messze távolba. Huldberg megmondta neki, hogy Péter által megtudta, férje mi uton módon való eltávozását á nő felemelkedett, nagy bzo meit szigorúan seá szegezte és kemény hangon kérdé: „Ugy-e Ón kérdezte Pétert?0 ,Ha ön ily szigorúan kérdez, asszonyom, tudja meg, hogy igen, kérdeztem öt" „Ez nem volt helyes öntől, monda Regina izgatottan. Ha csak legkevésbbé is érintené önt a dolog, akkor magam be szeltem volna el; de hisz senkinek nincs ahhoz köze, mint nekem és Gáspárnak, mi kiegyenlítettük a dolgot és idegen* nem avatunk ügyünkbe." A festő fejét rázta. „Bün az, ha valaki sorsunkban részt vesz, előbbi viszonyunkról is akar valamit tudni? Es titokbán tettem én ezt? Nem olyantól kérdeztem, kiről tudtam, hogy vissza fogja önnek mondani?" „Kellett önnek ezt tenni?" feleié a nő. ,Olyan embernek.mint aminőnek eddig én önt ismertem, be kellett volna látni, hogy ez illetlenség és ezt jóvá kell önnek tennie. Ezt gondoltam, midőn Péter nekem vissza-mondá, amit ön kérdezett tőle. Gondoltam, hogy ma itt felkeres, én vártam önre, hogy véleményemet mogmondhas-sam mert nem ugy cselekedett, mint kellett volna" ... A festő nem felelt és ismét Regíoa törte meg a csendet és foly-tatá: „Kell, hogy megmondjam, ön uram, jó és jellemes ember és — nem tehetek róla — kell, hogy szeressem; ha ön is olyan volna, mint sok más, egy perczig sem lehetnénk együtt, el kellene válnunk. F-n nem tudok oly figyelmetlen lenni ven- dégem iránt mint mások, kell, hogy vendégemet mindenben részeltessem. Házam oly kicsi, hogy nem kerülhetjük ki egymást, mindennap kell találkoznunk, ha kimegyünk szobánkból." Ezek után kezét nyujtá a festőnek és így szólt: „Legyen ismét minden ugy, mint volt előbb. Fogadja, uram1 kezemet és legyen meggyőződve, hogy nem haragszom többé; de r.\':: amit most^önnek mondtam, azt meg kellett tennem. Hisz ön jó, hogy rendkívülien sajnálnám, ha;el kellene válnunk!" Huldberg a nő kezét megfogta és hévvel megszorította.„Elhiheti, folytaié Huldberg, fafgy nem kíváncsiságból tettem, hanem mély részvétet éreztem ön iránt. Én önt szeretem és szeretnék mindent tudni, mit az ön nemes szive rejt Hogy múltjában nincs semmi, amiért pirulnia kellene, azt már azelöit tud;am, mielőtt Péterrel beszéltem!" „Tán, azt hiszi, hogy Péter Így tudósított engem a történtekről? Ezen ember ismer engem, mégsem gondolkodik úgy felőlem, miut kellene. Falunk népe gúnynyal nézi sorsomat, de nem gondolok vele. (Utóbbi szavait azonban a szemeibői gördülő könycs^pp megczáfolta). A jó Isten tudja, hogy ártatlan vagyok, mint e gyermek, ki itt ölemben nyugszik." — Erre lehajolt az ébredő gyermekre és monda: „Annám, egyetlen koronám, mi bajod? Hisz itt vagyok én angyalkám!" A festő komoly tekintetet vetett a a gyermekre, kinek arcza veres és kigyúlt volt .Asszonyom — monda Huldberg, — Tigyázzoáj ez nem alkalmas hely gyermekének, mert beteg, ágyba kell fektetni I" Regina ijedten nézett a beszélőre és kérdé: HUSZONKTLEKCZEDIK ÉVFOLYAM ALAI ?OZLONY SZEPTEMBER 27-én. — Kötelező állatbiztosítás. Az országos gazdasági egyesületet élénken fog lalkoztatja a kötelező állatbiztosítás kérdésének megvalósítása. Hazánk földmi-velö állam lévén, az ezzel kapcsolatos állattenyésztés egyik föjdvedelmi forrásunkat képezi. Több millió értéket képviselnek házi állataink s mig az épületeket s termesztinényeket a tüz ellen s vetéseinket a jég ellen biztosithatjuk, addig háziállatainkat a jérványbaui elhullás esetére nem biztosithatjuk, mert ilyen intézményünk nincs, holott ennek mielőbbi életbeléptetését éppen a mostan is uralkodó s nem ritkán fellépő járványos betegségek iudokolttá és szükBégessé tennék. Mull évben ^szövetségbe lépett gazdasági egyesületek nag y gyűlést tartván, a kötelező állatbiztosítás ügye szintén tanácskozás tárgyává tétetett, kimondta, hogy az állategészségügy rendezéséről szóló törvény a hasznos házi állatokban rejlő nagy nemzeti tőkének megvédelme-z\'ésére egymagában nem lévén elégséges, \' kiváoatosnakcíartja, hogy a kötelező állat-biztosítást intézményevei olyképpen társítandó, hogy: 1. az állam kellő számú ál-lamí állatorvosról gondoskodjék; 2. hogy .a törvényhatóságokban kőzségileg köte-lezőleg álatbiztositási szövetkezetek alakulása rendeltessék el; 3. hogy a biztositisi dijakat közegei által az állam hajtassa be és ezeket\' pénztáraiban, mínt megyei -állatbiztosítási alapot ő kezelje; 4. hogy az alapszabályokat az állami hatóságok felülbírálják, jóváhagyják, végrehajtásukra ezek ügyeljenek fel, de biztosítási díjtételek megállapítása és á kárveszélyek fölötti, intézkedés a községi szövetkezetekből! ki\'l\'ett^edvo alakult törvényhatósági szövetségnek" le- j De az van. Malaczkán már nevelödnek az aszkéta jelöltek. A magyar véralkata nem is alkalmas az ilyetén rendszabályozásra. Az örök nyár országaiban született olasz, spanyol, a ki napokig is elhever tétlenül, étlen-szomjan — erre bizonyára alkalmasabb. Nincs is sehol avilágon annyi ácsorgó heverésző .caballero", mint ott. Mikor a római generális a nagy kanizsai rendházat megvizsgálta, erős rossza-lását fejezte ki azon szerinte luxus fölött, hogy czelláikban kályha van. Vannak Olaszországban is — úgymond — kályhák, kandallók: de csupán az elpuhult, érzékeny nagyurak szobáiban. A barát pedig köny-nyeo nélkülözheti e luxust. Meg is hagyta a páter guardiánnak keményen, hogy másnapra hordassa ki mind. Történt azonban, hogy a kellemes meleg napra csúnya, zimankós hideg éjszaka következett. A mi cuardiánunk s társai még ezt fel sem vették ugyan, de a meleg égaljhoz szokott olasz ugyancsak reszketett a takaró alatt S éjnek idején kellett a frátert fölkelteni, hogy fűtse be a generális-szc-. baját. • A kályh&Airakásból semmi sem lett. Pláne, mikor/azt is megtudta ö generális sága, hogy ez a hideg csak „kismiska". Vannak,ennél tízszerte keményebb idők is. \' ugyancsak észrevette, hogy papucs helyett jó bagaria csizmák is vannak a szerzetesek lábain. Nem is késett a dorga-toríummal s&szigoru miheztartási parancs iákká lesznek s nem is kívánkoznak többé Zagoriába. Emezek pedig magyar szellemet visznek amods. A magyarosítás terén szép érdemeik vannak. Horvát-Szent-Miklós lakói, akik nél egy nagy-kanizsai derék páter az adminisztrátor, erről többet is tudnának beszélni. , ,___¦ OLAH JÁNOS. gycVl\'entartva. „emlékezetes" hideg éjszaka után nem jött többé szóbaa papucskérdés. Itália enyhe ege alatt bizony teher is volna a vízhatlan bagaria s azt könnyen nélkülözhetik nemcsak a tisztelendő atyák, de mások is. De nálunk más nótát fújnak a szelek. — Nálunk a szerzetesi alapszabályok- Ferentzren^ü atyáink. - • — A „Papai Lapok"" utin. — A mikor a ferenezrendü atyák római . generálisa Zágrábon át Magyarország felé vette útját, hogy azíitteni zárdákat meg- látogassa — a hazafias- érzelmű magyar j ban foglalt egyes dolgok módosultak. Mó-írancziskánusok nem sok jót reméltek. | dosultak a viszonyokhoz, égaljhoz stb. I>e nem csoda. Egy, a mi társadalmi | Minden alá van vetve a haladásnak. S ha viszonyainkat nem ismerő generális sok ; meggondoljuk még azt is, hogy a szerze-míndent nem talál olyannak, mint ö óhaj-! tek nagy részét más égalj alatt élt szent tani S hogy az aggodalomnak volt is i férfiak létesítették, nem is lehet csudái-alapja, ma már nyilvánvalóvá lett, a ter-1 kőzni, ha a csekélyebb fontosságú dolgok-¦ve.zett s részben végre is hajtott rendsza-1 hoz nem ragaszkodhatnak. A generális balyozás által. I ezeQ Dem jgen iesz képes változtathatni, , Af1?D\'t a ferenczrendüek sok helvött: mert ebbe különben a magyar társadalom-plébániákat adminisztrálnak. Tehát rendes : nak is van beleszólása. - papi funkeziókat végeznek és pedig a nép A provincziális, a ([uardiánok s a de-tel.ics megelégedésére. finitorok mindig is őrködtek azon, hogy a Ennek leghatalmasabb bizonyítéka lénveges dolgoktól el ne térjenek, bizonyára,az\'.-^hogy a magyar nép messze I S nem a mellékes dolgok forszirozá-utra is kesz, hogy a szentségeket barátok- sában, hanem a hazafias s az áldáVos lelki tol vehesse fel.^A nép ragaszkodása való-! működésben találják immár fel nálunk a ban őszinte e szerzethez [ szerzetek fennmaradhassuk biztos funda- Okszerü gazdálkodásukkal jó példát\' mentomát mutatnak a népnek. Iskoláikban tanítanak, i Ezek nélkül a mai elöhaladoH korban Szóval fontos szerepkörűk van. Ebből ki-! tengődni tán még — de közbecsülésben ™ Hfi \' ° aZ0D°S meS"mmis\';\'é-! élni egy szerzet sem volna képes. S miért ne várhatnók meg az üdvös .A magyar nem születik aszkéta életre.: munkálkodást a férfi szerzetektől akkor, itt mindenkinek meg van a munkaköre, mikor a nöi szerzetek is hasznosan mü-nenre, elzárkózott életű szerzet nálunk ] ködnek. Nevelik s tanítják gyermekeinket, nem tarthatja fenn magát. Legyen az akár; Karczolataim az úgynevezett ladislai-fc.fi-, akár noi szerzet. „ tikról szólnak. Nekik Horvátországban is . A történelem tanúsága szerint, a ma- ! vannak rendházaik, például a többek közt gyai szerzetes élénk részt vett a politikán! Kostajnicán. A horvát provincziából át kivnlméga hadjáratokban is. , " szokták tenni a horvát szerzetest a ma gyárba s viszont Az előbbiek nálunk néhány év alatt nemcsak nyelvre, de érzelemre is magya- Halálos vétek volna tehát őket a semmittevésre, vita communisra kárhoztatni. Pedig a veszedelem már a küszöbön .Igazán mondja ezt, uram?Isten óvjon meg minden bajtól! Épen most gyakran kell a városba mennem; kire hagyom gyermekemet?" — Asszonyom, arról most szó sem lehet, hogy ön elmegy, kire hagyná beteg gyermekét? Nézze, mily lázas; fektesse le, készítsen neki theát, mig orvosért küld!" „Igazán veszélyesnek tartja gyermekem állapotát?" kérdé az anya. s csak most kezdé belátni helyzetét „Istenem, ha egyetlen örömöm igazán oly beteg vagy, tán meg is h----!" „De ez nem lehetséges!" Anélkül, hogy egy szót is szólt volna, a faluba rohant orvosért. A félelem és kétségbeesés gyorsiták lépteit Huldberg a fürdöházhoz sietett, mert az idegenekkel rendesen egy fiatal orvos is jzokott jönni: de — sajnos — most ez sem volt ittbou. Péter, kit a városba akart küldeni, szintén nem volt látható. Haza ment és Reginát már a bölcső mellett találta, mert a gyermek állapota perczről-perezre veszélyesebb lett... A festő ismét Pétert akarta keresni, hogy orvosért küldje, de előbb Reginához fordult és néhány vigasztaló szót mondótt-neki, mire ez zokogva felelt: „Itt az orvos már nem segíthet; e csapás nagyon gyorsan jött; gyorsabban mint vártam\' Nincs már reményem, hogy gyermekem felgyógyuljon ¦ minden szerencsétlenség engem ér. Ha ¦ Gáspár hazajön, a temetőben keresheti azt, kit élve nem akart látni.- „ Asszonyom, monda a festő, ön három évig oly oyugodt és kitartó volt, most egyszerre veszti el minden reményét\'" — Regina ismét fejét rázta és rebegé • .Minden végére jár! miközben gyermeke Az osztalysorsjáték A kis lutrira ki van mondva a-halálos ítélet. A justifikáczióig ugyan ínég sok idö fog ellclDi, de kegye lemre már nem számíthat ez a nagy bűnös. Azonban csalatkozik, a ki hiszi, hogy a kis lutri eltörlése mindenütt nagy őrömet fog Okozni Az erkölcsbírák helyeslik, de sok öreg anyóka már a hir hallatára is sopánkodik. Mert a szegények kincses ládája rendesen csak Pandora-szelencze, nincs egyéb benne, mint a vékony remény. Már pedig minden reskontó egy darab igéret, melyben majd mindig csalódnak. Ele az ember balgatag s az njban megint csak bízik és remél. És ez a kútfő, a melyből a kincstár évenként sok pénzt merít. És ez a sok pénz az oka annak, hogy a lutrit már rég nem törülték el, mert az államnak szüksége van erre a pénzre. Az alig helyre állított egyensúly az államháztartásban ismét megingása talán, ha le kellene mondani arrél a jövedelemről, mi a kis lutriból (olyik az állami pénztárakba. A közerkölcsiség rég tiltakozik már a kis lutri ellen és az utóbbi idők botrányos lutriperei, valamint a közmorál nyomása alatt végre mégis csak kénytelenek lesznek a kis lutrit eltörölni és Wekerle Sándor pénzügyminiszter már a legutóbbi költségvetési tárgyaláson kijelentette, hogy a kis lutrit megszünteti. Miután azonban az államnak mégis szüksége van arra a jövedelemre, melyet a kis lutri hajt, más bevételi forrást kell megnyitni, mely emezt pótolja. És ilyenül ismét csak szerencsejátékot, az osztálysorsjátékot, jelölték ki, melynek keresztül Titelére már ajánlkozott is egy pénzügyi csoport, 20 éven át 2 és fél millió frt jövedelmet biztosítva az államnak. Az állam tehát nem veszítene semmit, sőt még nyerne valamit, mert a kislutri jóval kevesebbe\' jövedelmez; a kőzerkölcsíség is nyerne, bár csak keveset. A lutri is, az osztalysorsjáték is szerencse-játék és ugyAnemzetgazda-sági, mint közerkölcsi szempontból inkább a kevésbbé rosszat, az osztálysorsjátékot válaazszuk, annál is inkább, mert ez még nagyobb jövedelmet is -o- az államnak. A kis iutri lényege tudvalevőleg abból áll,s hogy minden játékos 90 szám közül egyet, vagy többet választ magának és ezekre tetszés szerinti öszszeget tesz. Megállapított napokon, mélyek meglehetős sürüen következnek egymásután, 5 számot húznak ki, melyek nyernek, mig a többi 85 mind vészit. A nyeremények a tételeknek többszörösét képezik, a.szerint váltakozva, a mint 1, 2, 3, 4 vagy 5 számmal nyert az illető és ha a lottópénztár a játékossal szemben minden elónyróT lemondana, a nyereménynek megfordított viszonyban kellene állani a betéthez a valószínűséggel szemben. Miután 90 szám van a szerecseke-rékben és 5 számot hoznak ki, a valószínűség arra, hogy egy szám huzassék ki, */„ vagyis \'/,,, vagy más szóval, ha a játékosra egy eset kedvező, akkor az államnak 17 eset kedvező; tehát a játékosnak, ha nyer, á tételét és még annak 17-szeresét kellene kapui. Ha hívásra teszünk, a valószínűség 1: 90 és akkor a tételnek 90-szeresét kellene visszakapni. Ilyképen volnának többi nyeremények is, és minthogy 90 számból, 4005 ambó, 117,490 ternó, 2.259,190 quaterno és 43.949,268 quinterno kombinálható, a lottópénztárnak abban az esetben, ha 1 frtot tesz valaki a lutriba, miután a kihúzott öt számból 10 ambo, 10 ternó, 5 quaternó és egy quinteruó kombinálható, egy ambó-ért 810 frtot. egy ternóért 11,748 frtot, egy quaternóért 511,038 frtot, egy quintternóért 43.949,68 frtot kellene fizetni.. ^ E helyett azonban a lottópénztár csak egy paráoyi részét fizeti ki annak, a mire a nyerőnek a mathe-matikaí alapon igénye volna. Valószínűségi számítás és kombináczió mindig cserbea hagyja az embert, ha lntrinyerésre akar számítani, mert a kis lutrinál a nyerés valószínűsége elenyésző csekély és a valószínűség is még távol áll a bizonyosságtól. A kis lutrinál nagyobb összeget nyerni rendkivül ritka eset és hogy a játszó mennyire hátrányban van, azt mutatják azok az óriási -bevételek, melyek a lottópénztárakba befolynak. Az osztálysbrsjátéknál a tételek-száma és nagysága, valamint a nyerések is tervszerüleg meg vannak állapítva; a véletlen dönti el, hogy mekkora nyereség estk egy tételre. Hogy a közönségnek megköuyitsék a arczát simogatta. „Ha gyermekemet elvesztem, akkor képtelen vagyok munkára! ¦ „És férje--jóaszooy?" A nő a bölcsőre hajolt és keserűen niormogá...ő; ... Huldberg csendesen távozott, küa találta Pétert és kérte, hogy a minő gyorsan csak lehet, hozzon orvost a városból. Az öreg mérgesen nézett a festőre és bo-szusaa moi-dá: „Nem lesz az oly sürgős; ne törődjék "velünk annyira az ur, mi majd elvégezzük, amire szükségünk van !• Huldberg nyájas és mégis megvető hangon monda az öreg kormányosnak: „Nem szorultam az ön oktatására, ne utasítson ön engem rendre. Ha nem akar orvosért menni, megy más. A gyermeknek nem szabad meghalni más hanyagsága által." — Ezen utolsó szavak mégis hatással voltak az öregre, mert hamar kalapja és zubbonya után nyúlt és kérdé: „Hát igazán veszélyben van a gyermek?" „Igen, ember,"— felelt Huldberg. Az Istenért, már induljon I* „Igen, uram, megyek. Nekem is van ám szivem, monda keményen Péter és szemeit sötéten a festőre szegezte. „No ezt nem igen bizonyítja be előttem, mert e sok beszéd helyett már az ut egy részét megtehette volna, mert itt minden perez drága." A gyermeknek iszonyú láza volt, az anya kétségbeesetten állt a gyermek ágya mellett és zokogott Nénány vigasztaló szó után a festő ellagyta a szerencsétlen anyát, szobájába vonultazablakhoz állt és mereven nézett ki a setétbe. Szive telve volt fájdalommal és bánattal; érezte, hogy a jövő sok kellemetlent rejt magában számára.... Kedvező szétjárt és Péter nemso- mind a kettő elvetendő. Azonban, részvételt, az egész sorsjegyek mellett ha a két rosz kőzött kell választani, még fél, negyed, nyolc/.ad tizenhatod, kára visszatért az orvossal. Mikor az orvos a kis szenvedőre tekintett, arcza elkomorodott; de az anyát sajnálva, vigasztalta öt, hogy csak reméljen. A festő szobájába lépve, elmondta neki, hogyminden hasztalan, a gyermek el van veszve, nem is kell a gyógytárba küldeni. A festő hallgatott, de az öreg Péter boszusan kiál\'ott fel: „Ha a sors sújtani kezd, akkor nagyon is bőkezűi" Ma délután Rhédertől, a hajóstól hallotta, hogy a hajóról hir érkezett. „Hisz ez nagyon .jó, monda Huldberg meglepetten, tehát férje visszajön?" „Ki tudja — mormogá az öreg — arról egy szó sem áll a levélben; utóvégre miféle szerencse volna az rá nézve!" „Nagyon szívtelen ember lehet," monda az orvos, ki szintén jelen-volt. „Igen, uraim, ö az" — felele Péter és kiment az orvosi rendelvéDynyel kezében. Az orvos jóslata beteljesült, mert az orvosság bevétele után sem javult a gyermek, sőt rosszabbul lett,.. — Reggel az orvosnak vissza kellett menni a városba, hova őt Huldberg elkísérte. Hisz jelenléte nem segített itt vem mit. Regina nem gondolt senkire és semmire, mint gyermekére, kitől egy perezre sem távozott; minden vigasztaló szó hasztalan volt itt. A városba megérkezve, felkereste Rbédert, megakarta tudni tőle, ha visszajön-e Gáspár vagy életben vau-e még, mert Reginának, ki ugy el van hagyatva, e nehéz órákban támaszra van BzükBége. Rhéder nagyon udvariasan fogadta öt „Nagyon örülök, hogy ezen ostoba történetre visszatér, monda Rhéder. Rég akartam már szegény aaszonynyal be- szélni; sokat tudok a derék lovagról, de —r- sajnos — semmi jót. Aj lborg kapitány nem volt vele megelégedve, mert a jó madár minden kikötőben kártyázott és ivott. Válparaisóban eltűnt a hajóról, és ha nem sajnáltuk volna a szegény asszonyt, bezárattuk volna." „Legyen szives Huíár berg ur ezt az asszonynak megmondani, én nem tudok neki kellemetlent mondani, fáj a szivem, ha reá nézek, mert ö mindig oly bizalmas tekintettel merengem végig. Moodja meg neki, hogy jöjjöa,hozzém, vegye fel férje fizetését, habár előre kivette a rosz ember, de e szegény asszony ne szenvedjen miatta hiányt 1" Csodálatos érzés fogta el a festőt; maga sem tndta, -tit érez, vagy tulajdonképen mit akar ... Érezte,hogy a gondolatok és érzelmek, melyek mostanáig aludtak szivében, most felébrednek. Mikor megérkezett, Péter kérdezte, minő tudósítást hoz Rhédertől. Huldberg nem akart Eokat beszélni Péterrel és röviden meg-jegyzé, hogy Gáspár Válparaisóban elhagyta a hajót, de tartsuk ezt még titokban neje előtt. Péter gúnyosan mosolygott. Gondoltam én azt — monda — legalább nem lesz többé gondja e gonosz emberre és szó nélkül eltávozott. Otthon még minden ugy volt, mint azelőtti A gyermek perczei megvoltak számlálva, a gyenge virágra már kinyujtá a halál dermesztő kezét, hogy letörje . . . Néhány falubeli asszony eljött részint kíváncsiságból, részint csakugyan vigasz-talni az asszonyt. Regina azonban mitsem hallott, mi körüle történt, minden figyelme a gyermek lassú lélekietin függött. Huld- harminczketted, sőt még hatvannegyed sorsjegyeket is adnak ki, azonkívül a bázisokat fölosztják különböző időszakokra, osztályokra és a játékos a sorsjegyének árát részletekben fizetheti minden húzásra, vagy osztályra, a mint hogy nem is kényszeríthető arra, hogy mindvégig résztvegyen a játékban. Azok a sorsjegyek, melyek nem kelnek el, a vállalkozó, illető leg a kibocsátó számlájára játszanak. A húzásra kitűzött napon az összes számokat egy szerencsekerékbe teszik, mig egy másik szerencsekerékben vannak a nyeremények és az üres tokok (Niete.) Most egyidejűleg húznak az egyik Kerékből egy számot, a másik kerékből pedig egy nyereményt, vagy üres tokot. Ezeket a hozásokat bizonyos időközökben annyiszor ismétlik, a hány osztályra az illclö sorsjáték föl van osztva. Rendesen az utolsó osztálynak tartják iöl a legnagyobb nyereményt, mely a játékos várakozását különösen feszült Ségben tartja. Az osztálysorsjátéknál a tételekösszege egyenlő a nyereménynek ősszegével, de hogy a vállalkozó költségei és nyereségei, valamint az államot megillető nyereményadó, a mi abban az esetben, ha a kis iutri helyett az osztálysorsjátékot hozoák be nálunk, pótolná a kis lutri jövedelmét, kifusson, minden nyereményből egy bizonyos hányadot levonnak. Ez a levonás Poroszországban 15— 16%, de nálunk esetleg 207, is lesz. A különbség a kis-lutri vagy genuai, vagy számlottő és a hollandi vagy osztálysorsjáték között a játékos szempotjából^ tehát első sorban az, hogy u nyereség valószínűsége sokszorta nagyobb. Mert míg a kis lutrinál a nyerés valószínűsége az extratónál 1: 18, az ambónál 1: 80.1; a ternónál 1 : 11,748, a quaternó-nál 1 ; 511,038 és a quinternónál 1 : 43.949,268, addig az osztálysorsjátéknál a valószínűség a nyerésre annyi, mint 1 : 2, levqnva ebből az illető százalékot. Tehát ha ez a levonás nem volna, az osztálysorsjátéknál minden második sorsjegyet nyeremény érné. A lottójáték annál kárhozatosabb, minél kisebbek a tételek, és igy minél inkább hozzáférhető a legszegényebb emberek áltat ; és a gyakori húzások által minél inkább foglalkoztatja szellemileg-is a játékosokat, tehát a kis lutri sokkal kárhozatosabb, mint az Osztalysorsjáték. Az igaz, hogy mind a kettő szerencsejáték, mind a kettő nagy ősz-szegeket von el a produktív befektetéstől; mind a kettő táplálja a fáradság, a munka nélkül való meg- berg nem birt tovább a szobában maradni és gyors léptekkel -^Ihagyta a házat. Midőn este visszajött, csendes volt az egész ház, idegen nem tolakodottt többé ide. Regina halvány arczczal, mozdulatlanul ült a bölc>ö mellett, fejét lehajtva a sápadt kisdedre nézett. Huldberg lépteit hallva, felnézett és törött hangon monda: „Uram, egy óra előtt meghalt!" A kétségbeesett asszony felkelt es nyugtalanul járt fel és alá a szobában. Végre megállta festő előtt két kezét valiára tevé és reá hajolt Igy állt mozdulatlanul és a festőt oly érzés fogta el. mintlia-csendes fájdalmában szive készülne mes-repedni. Szó nélkül álltak kis ideig, mi? végre Huldberg megtörte a csendet és kérdé, ne hívja-e be a leányt virrasztani a kis halottat ö pedig menne egy kissé ki a levegőre. „Hová menjek, kérdé Regina, tán a tengerpartra ? Nem, gyermekemnél maradok." „Gondoljon férjére, folytatá a festői" „Mit törődöm én azzal, — monda daezosan Regina. Ö elhagyott engem, életmódja később is olyan volt hogy csak szégyennel gondolhatok reá. Én hü akar tam hozzá maradni, mert férjem volt és házasságunk gyümölcse e gyermek, kit-oly hévvel szerettem; azért mentem mindig a tengerpartra, mert azt hittem, hogy ott közelebb vagyok hozzá Nagyon ügyes kormányos volt De most már — monda felsóhajtva — gyermekem meghalt, ő elhagyott, mondják, hogy Válparaisóban eltűnt; most tehát mindennek vége! Hűségem iránta megszűnt, szivem hallani sem akar felőle és még boazankodni sem akarok miatta. - (Vége ke?.) HUSZONKILENCZEDIK ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 27-én. gazdagodás vágyát; mind a kettő éieszti azt % kárhozatos szokást, bogy szorgalom és takarékosság be-Jy\'ott bizonytalan szerencsére fektessük-jövőnket, de ha már az emberekben meg vannak ezek a rossz hajlamok, akkor még menthető az, hogy az állam maga veszi kezébe ezt,, és igy garancziát nyajt arra, hogy niég nagyobb visszaélések nem lövettetnek el. De másrészt helyeselhető az is, hogy a legundokabb babonát nevelő és még a koldustarisznyában is otthonos reskontó he Jyett a kevésbé hozzáférhető es reá íisabb osztálysorsjátékot hozzák be. — Biret — Ö Felsége Somogyi Zsigmondnak nagyszabású müvét: .Magyarország fö-ispánainak albumát* kegyteljesen elfogadta a királyi család hitbizományi könyviára részére. Szerző a napokban kapta meg a magas leiratot, mely szerint müve „legfelsőbb \'elismerésben* részesittetet t Örvendünk s egyszersmind tudomására hozzuk t. közönségünknek, hogy e műre való megrendeléseiket készséggel közvetítjük. Ara fűzve 28 frt. díszkötésben 35 frt — Az egyház koréból. A veszprémi székes-káptalanban üresedésben levőutolsó mesterkanonoki állomásra Ő felsége — mint a hivatalos lap közli — Rédey Gyula dr. pápai kamarást, püspöki titkárt és szentszéki ülnököt nevezte ki és besse-nvei Magyar János széke.-egy házi kano-nouoknak és pápai föesperesnek a B. Sz. Máriáról tévézett ábrámi, vagyis ábrahami czimzetes prépostsácot, továbbá Fejér váry József dr. székesegyházi kanonok\' nak és segfisdi föesperesnek a monostori Oíyerö monostori) czimzetes apátságot és végre Szabó György székesegyház ka-vuonokniik és veszprémi plébánosnak a \'szent Ilonáról nevezett földvári czimzetes apátságot adományozta. — a vármegyei -államntak felülvizsgálására Zalavármegye bizalmi férfiadul kiküldőtie Zatbureczky Márton, Forintos Kálmán, Skublics Gyula, Töreky Aladár, Koller Ferencz, Bogy&y Máté, Mér szaros Antal, Plihál Ferencz, Schmidt KirírkSzabó Imre, Ziegler Kálmán, Hajős MiliályVBaka Boldizsár, Farkas József törvényhatósági bi?ottsági tagokul. — Szinészetftgy. Emliteti-ök előbbi dámunkban, hogy a székes-íehérvári szin társulat e hóban nem jű Kanizsára, hanem október 1-én már Szombathelyen fog mü kiidiii. Sajátságos helyzetbe hozatott városunk főkapitányi hivatala, az engedély nekik lett adva s minden más színtársulat kérvényeelutasi Hatott, e szerint városunk \' \'közönsége a legjobb őszi idényben szin-Uíar-sulat nélkül lesz. Ifj. Kiss Pál, mint a Székesfehérvári színtársulat intendánsa imost azzal menti magát, hogy az uj erők csak október 1 jére vannak szerződtetve s hézagos erőkkel nem akartak ide jönni. \'Ez nem helyes mentség., mert úgyis kevés ideig szándékoztak itt működni s oly darabokat adhattak volna elő, melyhez nem kell egész apparátus. Az intendáns ur most ismét kéri a kizárólagos engedély níeg adását 1891. márcziustól kezdve bizony talán időre, hogy — úgymond —a nyári előadásokra szóló tartózkodását a társulat elévcelrendezhesse. — Laptársaink figyelmébe. Több vidéki lapban olvassuk, hogy a huszárok nagy-kanizsai lóversenye alkalmával lóvá ról leesett báró Perényi Ödön hadnagy holt hirét közlik. Hogy a fővárosi lapokat rémhírekkel ellátják figyelmetlen levelezőik, nem csGriálkózunk, de azon igen, hogy a velöiuk csereviíízonyban levő lapok helyi bireitfket figyelemse sem méltatva, fővárosi híreket vesznek át, igy vannak a fentirt hadnagy nrral is, ki a kanizsai kórházat elhagyva már állomásán, Pécsett van s halál helyett jó egészségnek örvend. — . AÍsó-Muraközben a trachoma betegek létszáma még mindig 800 körül van. Tagadliatlan, hogyha erélyesen hozzá nem látnak Á szabályszerű gyógyitás-hoz, oly erősen elterjedt volna, hogy gyökeres gyógyításról szó sem lehetne. Igy azonban biztat a remény, hogy vészes terjedése megakadályozva lesz. -í- Zala*. Somogy- és Yeszprem-vármegyék alispánjainak régóta tervezett értekezlete, illetve összejövetele a Bala-tonkuUus egyetemleges programmjának megállapítása végett még az év őszén létre jön. — Magyar aelnesség, ő Felsége a király Stirling Sándor nyugalmazott századosnak és törvényes utódainak a „Szentgyörgyvári* előnévvel járó magyar nemességet adományozti. - A gyermekek őrangyala. A nagy-kanizsai", 3-ik hon*, lovasdandár, Szabadhegy tájékán, mult szerdán jelzett ellenségre az utolsó rohamot intézte; Az ezredek villámgyorsan fejlődtek, és a egádázabb roham közepette, a 7 ik huszár ezred arczvonala előtt 20 -30 lépésnyire keresztben futva — mintha a földből nőtt volna ki — tünt fel egy 3—4 éves lányka Az idegrázó jelenetre minden sziv megrendült, kétségtelen volt, hogy a következő pillanatban\' a szerencsétlen gyermek összemarczangölva, a száguldó paripák patái alatt leheli ki ártatlan lel két Az ezred eiött rohanó Perczel ezred parancsnok figyelmeztetőt adott és sz 5-ik századnak — melynek a gyermek ép arcz vonala elé ért — jutott a telj esi thetetlen feladat egy életet megmenteni. A következő pillanatban a gyermek porfellegbe vész, majd a lovakat mesterilee parírozó derék huszárok örömriadása között, még csak fel sem\\döntve, az ezred mögötti porfelhőből bontakozott ki és futott tova az ártatlan tereWés. Hogy mi ez, csak az értheti meg^ a ki tudja, hogy mi egy lo- ¦asdandár.nik rohama. — éyászbir. Obláth Mór m. kir. posta- és távirda-fötiszL hivatalfőnök és neje szül.KatscherJenny, valamint Rikhárd, Róbert, Rálf és Miranda gyermekeik szomorodott szivvel jelentik gyermekük, il tetve testyérük: Obláth Renének folyó hó 19-én délutáni 47* órakor, hat éves korában skarlát következtében történt gyászos elhunytát. A korán elhunyt földi maradványai e hó 21-én délután 3 órakor fognak a helybeli izraelita sírkert halottas házából örök nyugalomra tétetni. Nagy-Kanizsa. 1890. szeptember 19-én. Nyu godjék békében! — Jubileum. Nagy-Kanizsa város egyik köztiszteletben álló szülöttje, í Wajdits-család egyik kitűnő tagja, főtisztelendő Wajdits Gyula, pécsi egyházmegyei áldozár ur, ö Szentsége udvari káplánja és a pécsi papnövelde igazgatója, szeptember 24-én volt 20 éve, hogy szülőföldjén első szent miséjét mondotta. N. gyedszázad betelt, hogy egyházi fogadalma szerint nitbu\'galmas életét hívei lelki — Hogyan együnk í Egy előkelő szaklap szerint evésnél a következő szabályokat kell szem előtt tartanunk: Eledelünk vegyes legyen és ne legyen túlságos sok. Ha valaki mindig csak burgonyát eszik, abból naponkint legalább ot kilót kellvén megennie, hogy erőben maradjon utoljára emésztése is megromlik. 2. Jól megrágjuk, amit eszünk. A ki ezt a sza bályt meg nem tartja, megcsalja a gyomrát, mert azzal végezteti el azt a dolgot a mit a szájnak-kellene megtenni. Tehát sohase együnk mohón. 3. Az eledel jól el legyen készítve. Ezért tartották azt a mi anyáink, hogy nem szabad addig a lányt férjhez atini, mig jó kanyeret nem tud sütni és jól meg nem tanul főzni; Ha az életben megtaláljuk a, szakácsné hajlújét bizony elmegy tőle a gusztusunk. 4. Télen zsírosabb kosztot megbírj gyomor, mint ny ron, mert a zsír\' főképen a test melegének fentartására szolgáló anyag lévén, akkor, mikor több melegre van szükségünk, töb-Ht vehetünk abból fel, mint mikor különbéi!.is nagy a meleg. Fezért van az, hogy nyároD jobban óhajtjuk a levest gyümölcsöt, a vérbéiü görögdinnyét mint pl a nyers szalonnát 5. Ha gyomrunkat folyadékkal töltjük meg, különösen ha evés * közben sok hideg vizet, bort iszunk, roszát teszünk. Éj) igy akkor is, ha túlságos sok . főszer félét használunk, vagy ha a rendön megsózzuk eledelünket. 6. Az okos ember 3etn egyszerre eszik meg az egy napra Y-)6 eleséget, hanem inkább többször ^zik napjában keveset, mint egyszerre, sokat. Az, a ki egy hétig koplal, hogy va sárnap laknfározbassék, a saját testét csalja .meg, mert a test olyan, mint a gőzgép, folyvást fűteni kell, hogy munkálko dása helyes legyen. — Agglegények adója. Ismételten fölmerült több helyen a nötlenségi adó eszméje. Bécsben a harmadik és nyolcza-dik kerületi választóköröknek most egy idevonatkozó kérvénye ennek köszöni létét a melyet a Reichsrath két háza és a kormány elé szándékoznak terjeszteni E kérvényben elpanaszolják, hogy mennyi gondot okoz a szülőknek és mily nélkülözésekkel jár a gyermekek illő nevelése; a fiatal embert besorozzák és a leányok alig-alig jutnak keresethez. Minthogy pedig önző okok vezérlik a legény embereket, midőn nem választanak életpárt s igy kivonják magukat a család alapítás gondjai alól, nem méltánytalan őket e czimen megadóztatni. Adóköteleseknek tekintendők mindazok, kiknek évi jövedelme eléri vagy meghaladja a másfélezer forintot Ily módon az állam oly bevételhez jutna, melyből árvaházakat, ingyenes tanintézeteket stb. állithat fel, vagy a kis lotteriának eltörlése esetén ennek kái pótlásául tekinthetné. A kérvényezők hivatkoznak arra, bogy ezen adónem többfelé nem ismeretlen már és létezett a régi Rómában is. — Vájjon nem kellene-e nálunk is megindítani a mozgalmat ez ügyben? Hölgyeims agglegény uraim! mélUisák figyelmükre. üdvére, Egyházunk dísze és dicsőségére forditá. A szelid lelkületű, munkás, egyházi írót, nemesen érző jó barátot, de legkivált a buzgó és ájtatos lelkészt és jeles szónokot negyedszázados jubileuma évfor-dulatának alkalmából szivünkből üdvözöl jük s imaszerüleg kívánjuk, miszerint a Mindenható egyik leghívebb szolgáját áldja meg minden testi-lelki jóval, hogy dicső pályáján továbbra is hitbuzgalmasan működhessék, nemes szivét minél több öröm érje, mert valóban meg is érdemli. Éljen! A vörös-kereszt- egylet. Károly-Lajos főherczeg, mint a magyar vöröskereszt egylet védnök-helyettese az egylet igazgatóságáÉoz következő leiratot intézte: „Nagy örömömre szolgált a vörös-kereszt-egyfeti Erzsébet-kórházat ez évben megszemlélhetni, a hol foiyó hó 17-én — daczára annak, hogy látogatásomat előre nem jeleztem — példás rendet és tisztaságot találtam Ugyanazt tapasztaltam az anyagraktárak és a sebesült szállító oszlopok barakjainak megszemlélésénél is. Szívesen ragadom meg ezen alkalmat, hogy e fölött élénk megelégedésemnek adjak kifejezést és ugy a kórház igazgatóságának, orvosai és tisztviselőinek, valamint a segédszemélyzetnek is legmelegebb köszöntemet és elismerésemet nyilvánítsam. Különös tetszésemmel talál kozott az is, hogy az orvos és tisztviselő urak — megjelenésem «táo — igen gyorsan gyűltek össze a kórházban. Bécsben. 1890. évi szept. 18. Károly Lajos fő-herczeg, s. k.a A nagy kanizsai fiók-vöröskereszt-egyleti választmány a városi tanács támogatása mellett két ápolónőt küldött az országos egylet által Erzsébet-kórházában nyitott ápolónői tanfolyamra, hol a szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket elsajátítva, mint szakértelmes ápolónők működhetnek. Elismerés e nemes buzgalomért Nagy-Kanizsa város tanácsának és a helybeli vörös-kereszt-egylet választmányának. — A nemzetközi ornítholngiai kongresszus előkészítő bizottsága kirándulásokat tervez az ország madártani,szempontból érdekesebb pontjaira, igy gróf Festetics Tasziló ur balatonmelléki uradalmába is. -— Heti felügyelő a nagy-kanizsai önk. tfizoltóegylet tanyáján e héten Roth-mann Béla föparancsnoki segédtiszt ur. — Heti bízások e héten a nagykanizsai Kisdednívelö Egyesület óvodáiban Fischl Pálné és Scherz Albertné választmányi tag urnök. — A honvédnjonczok nem hivattak be október l-re; sz idén besorozottak csak 1891-márcziusrajelennek meg, amiatt hogy a tartalékosokkal a Manlicher-féle fegyverek begyakorlását eszközlik. — Dr. Mayer Ferenc* köztiszteletü megyei járásorvos elhalálozása hiiét költötte valaki; pedig csak a pécsi gyakorlatokra vonult be; a legjobb egészségnek Örvend és orvosi hivatásában rendszerint buzgólkodik. — örömmel jelenthetjük, hogy a nagy-kanizsai izr. kereskedelmi iskolában használt Spitzer féle német tankönyv az izr. iskolaszék által azonnal mellőztetni rendeltetett. A gyors intézkedést teljesen helyeseljük. — Kövekezö gyászjelentést vettük: Bartos József a saját, valamint a*, alulírottak nevében fájdalomtelt szivvel jelenti felejthetetlen nejének, illetve jó anya, napa, anyós, nagyanya és rokonnak Bartos JŐ-zsefné született Lázár Annának f. hó 24-én éjjeli fél 12 órakor életének 56-ik, boldog házasságának 41-ik évében, a hal dokló szentségek áhítatos felvétele után végelgyengülésben történt gyászos elhunytát A drága halottnak földi maradványai e hó 26-án d. u. 5 órakor fognak a Teleky-utcza 12. sz. házban a róm. kath. hitvallás szertartásai szerint beszenteltetni és a helybeli római katholikus sírkertben levő családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szt.-mise áldozat következő nap, folyó hó 27-én d. e. 9 órakor fog a helybeli szent-Ferenczrendfiek plébánia templomában a Mindenhatónak bemutattatni. Nagy-Kanizsa, 1890. évi szeptember hÓ 25 én. Áldás és béke lengjen a drága halott hamvai felett! Bartos József mint férj. Béla, Kálmán, Gyula, Juliska, Géza, Ödön gyermekei. Kováts Terézia férjezett Bartos Béláné menye. Schlumpf József vöje. Szidi, Anna, József unokái. — Grfinfeld AIfríd„c$. és kir. ka-maramüvész rokonai látogatására városunkban időzik. Óhajtanok, hogy nemcsak rokonai és barátjai körében, hanem egy adandó hangversenyen a nagy közönség előtt is ragyogtatná művészetét. — A sümegi felső leányiskolához, mely tudvalevőleg okt 1 én nyittatík meg, az ottani iskolaszék kézimunkata-nitásra Latos Rózsa, mennyiség és természettudományi szakra Török Vilma tanítónőket választotta meg. — Az idei katonai ellenőrzési szemle 1890. október 2-án a m. k. honvédségi- és 1890. október 10. és 11 én a cs. és kir. közös hadseregbeli tartalékosok részére a Zöldfa kertben tartatik meg. — Műszaki bejárása tőrtént szept 25 én a kottori-i állomáson a Hirschler nagykereskedő ház által még októberben elkészítendő iparvágány kiépítésének. Jelen voltak: Mark, vasúti és gőzhajózási felügyelő, Kostyál főszolgabíró. Lányi megyei főmérnök, Lukács déli vasúti fötnér-nök, Krippel forgalmi ellenőr, Zimmermann távírda-ellenör a déli vasútnál, alsÓ-domborui Hirschler Miksa a czég részéről és a kottori-i biró és jegyző. A bizottság az iparvágány létesítését kifogás néikfil elfogadta a tervezet szerint — A „Hungária" szálloda megnyitása október lő-án lesz, Konstantinápolyból hazaérkezett Horváth Laczi jeles zenekarának közreműködése mellett. Alkalmilag megemlítjük azt a roszakaratu hirt czáfolólag, mintha Halász Elek ur compa-nistával építtetné házát Ezt a hirt a „Vendéglősök Lapja"-ba irta valaki. Teljesen és kizárólag egyedüli tulajdona Halász Elek urnák ez uj szálloda. — A „Polgári Egylet" köréből: Kérem szíveskedjék becses lapjában fölemlíteni, hogy a nagy-kanizsai polgári egylet választmánya folyó évi szeptember hó 24-én tartott ülésében a polgári egylet bérhelyiségeinek újból leendő bérbeadását elhatározta. Az Írásbeli ajánlatok folyó évi október hó 9-ig az egylet titkárához nyújtandók be, hol is a bérleti feltételek be-tekinthetők. A bérlet már ez évi november hó 1-én veszi kezdetét — Felhívás. Folyó hó 14-én este leié a város belterületén egy három soros láncz alakú karkötő elveszett A becsületes megtaláló jelentkezzék a városi kapitányságnál, hol a tulajdonos által illő ju talomba részesittetík Nagy-Kanizsán. 1890. Szeptember 15-én. A városi kapitányság. — Birtokvétel. Az aradmegyei csilli, Almay-féle hagyatékhoz tartozó erdöbirtokot a mult héten gelsei Gutmann nagy-kanizsai nagykereskedőház egy százezer forintért megvásárolta. — Törvénykezés köréből. A zala egerszegi tvszék halálra ítélte Kiss Sándor nyárádi lakost, aki testvérbátyját Kiss Györgyöt megölte. A királyi tábla megvál toztatta az ítéletet és életfogytig tartó fegyházbüntetésre Ítélte. — A nagy-kani zsai tvszéknélStromár Miklós segédjegyzö, ki az alsó-lendvai takarékpénztárnál ha mis kötelezvényekre 1430 frtot felvett, 4 évi börtönre, Kuzma Iván bűnrészese pedig egy évre Ítéltetett Felebbeztek. — Heghalt a nagy-kanízsai közkórházban Pető György hülye, kit az utczán ismeretlen tettes barbármód elvert. — Hymen. Néhai Rátz Antal városi orvos bájos leányát Rátz Ilona kisasszonyt ma, szept. 27-én délelőtt vezette oltárhoz Málics József zalavármegyei árvaszéki ül nök. Boldogság kísérje frigyöket I a legszebb rendben történtek meg. — Indiában az utolsó 3 év alatt\'3995 emberélet esett áldozatul a vadállatok támadásainak. — Joffrin párisi képviselő Boulan-get ellenjelöltje meghalt. — Gróf Schaum-burg, a hanaui hg. morganatikus fia egy kóristáné miatt agyonlőtte magát — A czárevics a bolgárkérdésben a czár kéziratát fogja a zultánnak elvinni. — Rómában az osztrák nagykövet épületére irriden-tista plakátokat ragasztottak. — Stein Lőrincz nemzetgazdász Bécsben meghalt. -— Florenczbao szept. 20-án leplezték le Victor-Emanuel szobrát. — Megyei r. h. Akeszthelyj.„Ama-zon" szállodát Govorcsin György hévízi bérlő vette át. — Tapolczán Somogyi 36-zsef poig. isk. tanitÓ meghalt — Lupersz-beck József ny. ttartó Csáktornyáról állandóan Bpestre költözködött. — A zalaegerszegi tvszék börtönéből Árvái Szanyi Jó zsef fegyencz megszökött — Sárközi zenekara feloszlott — Kottorinál egy 18 éves egyén a Murába veszett. — Az alsó-lendvai polg. isk. növendékszáma 75. — Az ukk-csáktornyai vasút megnyitása okt 10-én lesz. — A galamboki olvasó-kör a devecseri égetteknek 5 frtot adományozott — A novai esp. tanítói kör őszi gyűlése Kis-Szigeten tartatott szept 25 én. Tuba Károly zala-egerszegi lakos „Horváti"-re magyarosit otta vezetéknevét. — A zala-egerszegi tvszéknél aljegyzői állásra pályázat nyittatott — Hazai r. h. A magyar színészet 100 éves jubileumának díszelőadásai okt 24—27-én lesznek. — Magyarország idei buza termését 43 millió mm. teszik. — A Franklin társulat évi nyeresége 66051 írt, osztaléka 13 frt 50 kr. - Ö Felsége Debreczen, Nagyvárad, és Székelyhidon 3400 frtot adományozott — A temesvári lottóperben okt. 27-én lesz a végtárgyalás. — A Duna apad. — Mikén 24 lakház és 46 melléképület égett el. — Az influenza szórványos felléptét már hirlelik. — Lie czenmayer Sándor festészhazánkfia Münchenből Esztergomba jö nejével a primás vendégeképen. — A tengeri hajózás főfelügyelője Gr. Batthyány Tivadar beadta lemondását — Kövessi Ede magyar bűvész megha\'t — A magyar fegyvergyár feloszlása és felszámolására okt 11-én közgyűlés lesz. Szomorú! — Az országyülés okt lére összehivatott — Garam-Szőlősön 173 ház égett el. — Gerőfi Andor színtársulata e télen Deésen szerepel. — A csanádi püspök installatiója szept 24-én volt — Az udvar hosszabb időre jö Budapestre okc. közepén. — A fővárosi főposta palotáját renoválják. — A pozsonyi uj Dunahidat Ferencz-Józsefhidnak nevezik. — Külföldi r. h. A világ legnagyobb órája a philadelphiai városházán van, naponkint gőzgéppel búzzák fel- — A föld kerekségén 41 ezer újság jelenik meg. Portugallia királyának leköszönését hirlelik. — Bulgáriában a községi választások — Uj Orvostan! folyóirat. Folyó évi október hóban dr. Donath Gyula szerkesztése alatt és Grill Károly cs. és kir. könyvkereskedő kiadásában .Klinikai füzetek* czimü havi folyóirat indul meg, mely az orvostan fontos kérdéseit egyes Összefoglaló értekezésekben, főleg a gyakorló orvos igényeihez alkalmazottan fogja tárgyalni. Hazánk legkiválóbb klinikusai és orvosbuvárai, valamint a "külföldön működő jeles honfitársak közreműködése biztosítva van. Csekély ára, moly a legszélesebb elterjedését fogja lehetségessé tenni, 12 füzetre 4 frt, G füzetre csak 2 forint — Kele György költeményei a jövö = héten kikerülnek sajtó alól. A népies irányú költeményeket lapunk közönsége jól ismeri, azért ajánljuk szíves pártfogásába előfizetési, illetve megrendelési felhívását, mely igy szól: „Előfizetési,illetve megrendelési iv „Kele György költeményei" czimü sajtó alatt levő kiadványra. Igen tisztelt olvasó közönség! A fent jelzett könyvecskében irói működésem egy részét rendeztem sajtó alá — kisebb költeményeimet melyek nem születtek arra, hogy az eget ostromolják, vagy holmi ajanyszőrü pegazuson, melyen a magas irodalmi klikk tagjai vontatják egymást fölfelé — repüljenek az égbe: ezek csak egyszerű pieria-rózsák: igaz, őszinte hangjai a sziv, a kedély érzelemvilágának; szellemi ölelkezése, öröme, bánata a szerény lantosnak honfitársaival, s örül, elérte czélját, ha a rokon lelkek megértik s vele éreznek; igénytelen, mint a természetes forrás a rejtett völgyeken, nem kínálva országos reklámokkal szellem-italát, mint valami fővárosi nagy vízvezeték, de azért ad enyhülést a ki megkeresi. — A könyv csinosan kiállítva 10—12 ivnyi tartalommal jelenik meg. ára 1 frt Előfizetni, illetve megrendelni lehet a szerzőnél Kot-toriban, vagy a „ZalaiKözlöny" szerkesztőségében Nagy-Kanizsán. A könyv sajtó alatt van és szétküldése f. évi október hó folyamán történik, a miért a megrenúeíé-sek vagy előfizetések mielőbbi beküldése tisztelettel kéretik. Gyűjtök mindem tiz előfizető, vagy 10 megrendelés után tiszteletpéldányban részesülnek. Hazafias üdvözlettej: Kottoriban, 1890. szeptember 15-én. Kele György." — Hornyánszky Tiktor akadémiai könyvkereskedő kiadásában folytatólag megjelent Eötvös Károly Lajosnak „Az egyházi közigazgatás kézikönyve" czimü munkájának 14. és 15-ik kettős füzete. Ára 60 kr. Nélkülözhetlen útmutató e jeles kiadvány lelkészek, birák, ügyvédek, tanítók s egybázi ügyekben működő tisztviselők számára. — Tüzolto-induló. „Előfizetési felhívás az Összes magyar tűzoltó {estületeknek ajánlott s legközelebb nyomtatásban megjelenő „Magyar-török tűzoltóin duló\'-ra. Ezen, gróf Széchenyi Ödön pasa o nagyméltósága dallamai után Hegyei Géza, Konstantinápolyban élő zongoraművész haiáojífia által zongorára áttett induló tiszta jövedelmének fele a magyar tűzoltó-testületek javéra fog fordíttatni és annak idején hirlapilag nyugtáztatni. Apéldányok grófSzéchenyi Ödön pasa ő nagyméltósága jól sikerült arcz-képén kivül jelenetekkel a tűzoltó-életből lesznek íeldiszitve: Előfizetési ár: egy forint Az előfizetési ivek és pénzek kéretnek\' f. évi november l-ig „t cz. Benedek Károly ur, a konstantinápolyi magyar-egylet pénztárnoka, Konstantinápoly, Hotel Test\' czim alatt beküldetni. Eddig tudomásunk szerint előfizetett a nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet zenekara és Saller Lajos főparancsnok ur. További előfizetések a tűzoltói laktanyán elfogadtatnak. — Zri\'nyi egy ismeretlen munkáját bocsátotta közre Kanyaró Ferencz. Zrínyi Miklós e müvében, mint kiváló politikus mutatja be magát. Óva iníí a nemzetet, hogy vonakodjék a némettől, a mely Magyarországnak csak vesztét akarja. Az emlékirat tehát, mely válaszul szolgál a németimádó pasquillusra, nemcsak irodalmi értékkel, de históriai becscsel is bir, élénk világot vétvén ama kor politikai küzdelmeire. A mü ára 60 kr- — «A magyar állami tisztviselők helyzete és ennek javulhatása" czimü röpirat jelent meg az Athenaeam kiadásában. Ára 40 kr. Sok jóakarattal irt mü a közigazgatás államosítása ügyében ki ván hatást gyakorolni. HUSZONKII.F.NCZEWK ELTOLTAM LAI KÖZLÖNY SZEPTEMBER 27-én Papime-Ietek. Egyforma veszteség. Egy fűzfapoéta azzal dicsekedett egy társaságban, hogy azon nap született, mikor Petőfi meghalt. — Mindkettő nagy veszteség az irodalomra ! Vágja oda egy szellemes egyén. Bosszankodás. — Sohase üljön a vonat utolsó kocsijába, mert az szúrnyen összerázza az embert . , , — Kern ölök . . . dehát miért is csatolják a vonatokhoz azokat a kiállhatatlan utolsó kocsikat. Szigorlaton. Tanár: Nem tudja, mi a csalás ? ... Hogy lehet azt nem tudni? .. . Hát uraságod soirásem csalt életében? OGOGOOOOOQGOOOOOOOOOOOOOOOOO O — Zágrábi marhavásár. Az egy hó elótt életbe léptetett heti marhavásár forgalma, mint ezt a hivatalos adatokból látjuk, mindinkább élénkül. Szarvasmarhák, lovak és disznók felhajtása fokozatosan emelkedik és így a hazai és idegen marhakereskedőknek kedvező alkalmat nyújt a bevásárlásra. Főleg s\'zarvasmarha-és disznóban bővelkednek a szerdai hetivásárok és a íelhajtott árú mint minöség-mint mennyiség, illetőleg minden kívánatnak a legnagyobb mérvben megfelel és ezen körülménynek tulajdoníthatjuk azt; ¦ hogy a bécsi húsárak éppen folyamatban tevő emelkedése alkalmából a magisztrátus az ottani marhakereskedőket és mészárosokat a zágrábi marbavásárra.utasi-¦tolta, hol kedvező bevásárlásokat eszközölhetnek. Ezen körülmény folytán előre-láthatólag a zágrábi szerdai marhavásárok, melyeken már is a legtávolabb vidékről jelennek meg a marhakereskedők, tetemesen fognak élénkülni. Ki nyert? Húzás szept 20. Budapest: 38 5 29 10 Cl. Húzás szept 24. I\'rága: 30 S3 12 82 \'67. Szerk. üzenet. — A. a is van, Polgári Egylet, Casino él rár.as-Kür, lifindegyik bír konyvtirr.il. Sít iney«uk;;nyvtár !. letelik. A ktfnyv még most :• l\'irilaton van. — L S. Soraid kereaztetlék a mienket Ai-\'.ta minden rendben van. -\\F.\'B, K. Ai üteneteket átadtam. - — ílOca. Nem közölhetjük. — f—r Sajnálatunkra, nem a mi lapunkba >alo Vasúti menetrend. IiM Kanizsáról. Rennel. I\'rágerhof 5 óra IS perczkor postavonat I Barcs 5 óra 2S _ postavonat Budapest G óra 4 ,, gyorsvonat Budaoest 7 óra 30 i, vegyesvon. Bécsújhely C óra 55 , postavonat i Délben. Budapest 2 óra — perczkor postavonat | I\'rágerhof 2 óra 45 _ postavonat Sopron 2 óra 15 „ postavonat Barcs\' 2 óra 25 „ postavonat Szt.-Iván 5 óra 2G d. u. vegyesvon. Este Prágerhof 12 óra 35perczkorgyorsvonat Budapest 12 óra 2C . postavonat Bccsujh. 12 óra 34 „ postavonat Értezit Kanizsára Reggel. Bécsujb. 4 óra 1G perczkor postavonat Budapest 4 óra.26 „ postavonat i\'rágerhof 5 óra 54 . gyorsvoant Szt Iván. 8 óra 9 „ ve"yesvon üélbeu. Sopron 1 óra 44 perczkor postavonat Prágerhof 1 óra 15 „ postavonat Barcs 1 óra 40 , postavonat Budapest 1 óra 59 „ postavonat Este. Budapest 10 óra 40 perczkor vegyesvonat Bécsujh. 10 óra 2G . postavonat Budapest 12 óra 25 . gyorsvonat Prágerhof 11 óra 44 „ postavonat Barcs 11 óra 34 . „ postavonat Welaee Reidenstoffe von 00 kr. bis ű. 1115 p. Méter — glatt nnd gemn.tert (ca. löO verset. Qual.) — vers. roben- und attick--veise portó- u. aollfrei das Fabrik-Depot G. Henneberg K. n. K. Bolliefcrant), Zürich. Muster nmgehead. Briefe koaten 10 kr. Portó. 3S04-2. Felelős szerkesztő és kiadó : BATORFI LAJOS. Laptulajdonos: WAJDITS JÓZSEF. O o o o o o o ° !o o o o o o 8 o o o o 8648 sz. 1890. 3976 Hirdetmény o o o o o o o o o o o o o o C3 o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o Qooooooooooooooooooooooooooo éOOOÜOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^ Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa részéről közhírré tétetik, hogy a belső piaezi helypénzszedési jog 13501 frt, a.z országos heti marhavásári jog pedig 1681 frt kikiáltási ár mellett 1891. évi január 1-től fogva három egymásutáni évre, vagyis 1893. évi deezember hó 31-ig terjedő időre, folyó évi október 6-án délelőtt 10 órakor a városház tanácstermében nyilvános szóbeli árverés utján a legtöbbet Ígérőnek bérbe fog adatni. Miről a bérbe venni szándékozók azzal értesíttetnek, hogy bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-ka készpénz, takarékpénztári könyvecske, vagy óvadékképes papírokban az árverés megkezdése előtt a kiküldött bizottság kezéhez leteendő. Az árverési feltételek, melyek egyúttal a szerződés pontjait fogják képezni, a városház tanácstermében a hivatalos órák alatt az árverés megkezdéséig bárki által megtekinthetők. Nagy-Kanizsán, 1890. szept. 20. A városi tanács. A UgnepitxfíTÜbb én ¦magyar napilap. Ii A legntptt^erObb én ft tegeltfrje^Ürhb i mugyar napilap. TtJdápesti hírlap Szerkesztők ét* laptulajdonosok: Csukássi József és Rákosi Jenó. A „Budapesti Hírlapinak a hazai müveit olvasóközönség vetette meg alapját. A lap eleitől fogva megértette a magyar közönség szellemét, minden pártérdek mellőzésével küzdött nemzetünk- és fajunkért, ez egyetlen jelszóval: magyarság! Viszont az ország legkiválóbb intelligencziája is azonosította magát a lappal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás történetében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a „Budapesti HirJap* érfe el; legnépszerűbb, legelterjedtebb lapja az országnak. A „Bndtpestl HIrltp" politika, ezikkeinek iránya, mint eddie, ugv Mentát U mindenkor nemzeti éa * pártérdekektől független. Politikai hirel\'izélei-kö»ö összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb forrásokból szármáinak. At országyyQiési tadóaítáaokat a gyorairói jegyzetek alapján axerkeiztik. Magyarország politikai ?1 közélete felől távirati értesülésekkel látnak et rendet, levelezők, minőkkel minden városban, löt nagyobb községben is bir a lap. „Budapesti Hírlap" távirati tudósításai manap már teljesen eny fokon állanak a világsajtó legjobbanj szervezett hírszolgálatával. A „Budapesti Hírlap1\' Tárczarovata a lapnak egyik erőssége és mindig gondot fordit rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalán. A Rtpl rovatokat kitOnö zsurnalilzták szerkesztik s e helyi értesülés ismert legügyesebb tudósítókra van bízva. Rendőrségi és törvényszék! rovatai kQlön-kOlűR szerkesztői a főváros sötét eseményeit ia mindig oly hangon tárgyalják, hogy a .Budapesti HirJap" helyet foglalhat minden család asztalán. A közgazdáiig! rbvatban a magyar járda, birtokos, iparon, kereskedő megtalálja mindazt, a mi tájékozásra szükaégea. A regenyDSarnokbcn csak kiváló Írók legnjabb műveit közli. Az előfizetés föltételei; Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legczélszerüb-ben postautalványDyal eszközölhetők következő czim alatt : A .Budapesti Hirlapt kiadóhivatalának, IV. kerület, Haíap-uUza 16. szám. 3974 Ih\' \'•ilíiU. fri?!\'; ? ~r < rí 1 j co % < o" N 00 30 ¦¦an ¦ O g-ca O i/i co co CO rsi e; -CS CD -3 CD- CO ÍM ASODLAC-I APÁTSÁG ( Franczia-Ország) Doni MAGL" ELCiNNE, prior Főtisztelendő Benedek rendi atyái FOGVIZE, FOGPORA és FOGPÁSTÁJA Z ARANY ÉREM : BrüssZI 1S80, London 1884 A legTOAff&saDb kilüjitotósol: Feltaláltatott |ol74 ilc öven BOURSAXTD PÉTER az i v3 B «5 prior UUL a A főtisztelendő benedekrendi atyák fogvi-zének használata, naponkint néhány csöppet vízbe véve, megakadályozza és gyógyítja a fagak odvas^ágát rne!yekc< : fehérséget és szíiárdbágot kíilcsíínöz, a mennyiben a foghust j orÖsiti s teljesen egétszségeasé változtatja. « Szolgálatot teszünk tehát olvasóinknak, midőn őket ezen régi cs praciietis Vészitinények-re figyelmeztetjük, melyek a legjobb gyógyszert és a fogfájás ellem egyediili óvazert képezik, a i fliz mejilspiutim 1SD7 bii. OCPIIIIJ L • Vcxcnifj-nók OL-UUlll BORDEAUX Xaphító mmtíer ntgjdbb Ultttt&i iiril. íjtiijizflirüic WgyógftB >rrej«eOf>jo QOOOOOOOOOOOOOOOOOOCoooooooo HAUSER EDE cs. és kir, eöí- iro- # fara?ómesíer gránit-, senit-, jgf porpbyr- é> márványszobrok gyára. Bécs, ix. Spitalgasse Nr. 19. H. T^gl*gyárak, kőbányák, gőscaiszoló és füréaz-malom tulajdonosa. Dasan felszerelt raktára kész sib-szobroknak kriptafedők gránitból, kriptarácsozatok és airlámpák stb. Kripták teijea elkészítésére való megbixáaok, szobrok át-belyexése, valamint minden e azobri-szatba vágó mnnkálatok pontosan éa olcsón csíkozíiltetnek. Kép.-- árjegyzék ingyen és bérmentve. Üzletalapitisi év 1847; 3947. a feltaláló dr. Heidinger tanár ur által kizárólag fölhatalmazott gyár Meidioger kályhák y készítésére, Döblingben, Bécs melleit. 396f. a) Bécsben: I. Michaelerplatz ő. Budapesten: . Prágában : Thonet-ndvar. Pfia«terga*8e 5. Londonban: . Hailandbfln: 41. Helborn Viaduct E. C. Corso Vitt. Emanaele 38 Szabadalom valamennyi államban. Minden kiállításon az eUÖ éremmel jnUlmazott ibtjpióiyÖaebh szabályozó tölti- és- izeiéiig kályhák dupls kSpt iy*I. Kokazrl való ttlielJsnét u égési i^oUrtam tataiéi nem ti, Icősaéonel való tUzeléinél 24 Órai. Több szobának fütöse csak egy kályha által. Waggon-kályhák. „MeiOlnKer Kály laö,K:. Az Htáozások kikerülése végett óva intünk 5 índenkit mellékelt védjegyünkre, mely a kályhák c-----**wr 1 ajtainak belső felein beöntve vaDnak. HE.lDiNSEP.-3f EK O 0 o o o o o o o o o o o o o o c o o o o o o „Vesta" kályhák. Zajulanol tölthető. Pormentes eltárolitása a hamu- és salaknak. A köpenyek % pornak kttiBztitáaánál eltárotíthatók a nélkül, hogy a kályhát azójjel kellene szedni. >tHÍ©ÍÍQíS*4 kandalló vagy kályha, füstemésztö, látható tűzzel. Egy kandalló vagy kályha több helyiségnek fűtésére füguetlenfíl ezolgá1\' hat Tetszésszerinti égési tartam kokl*-, kő- vagy barna icánneli tüzelésnél Zajtalan töltés. A hamo és salak pormentes eltávolítása Rosszul fűlő kandallók átalakíttatnak. Füstemésztő Caloriferek, központi légfűtések- és szelelökészMéhekltex. Szárító készülékek ipar- és gazdasági czélokra. ¦v Prospectoaok é* irj^yaíkek bérmenteatD éa ingyen. 0 0 0 o o Q r> o o a o °0 °4^S53^p^^^^ OOOOCOOOOOOOOCOOOOOÖOÜOOÖOOO .______ Wajdita Jóxsef kőEyvuyomdájából Ntgy-Kjuüisia. |
