Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
9.77 MB
2010-01-11 15:16:05
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
1497
3050
Rövid leírás | Teljes leírás (565.49 KB)

Zalai Közlöny 1894 049-053. szám december

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
33. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

\\A(iV-K4IVIZSA. 1894. deczember 1-énv
szám.
Előfizetési ár: JKgesx érre . . . 5 frt — lcr.1 Fél ewr* .... 2 frt 50 kH^ (Kpfnníévre . . 1 frt \'?5 kr J Egye* szám 10 kr. HIRDETÉSEK hasábot petitiorban 7. másoduor| , ¦ tniüden további wrért ő
NYII.TTÉRBEN petit fóronként :0 krért rétetaek líel. Kincstári illeték minden egyesi hirdetésért 3ü kr. fizetendő 1
XXXIH. évfolyam.
A 3ap szellemi él anyagi réatét illető minden köalemény Batorfl JLajoa axerkeaztö-kiaaó nerére mmiMten NajJ-Unilraára kér-mentye iotézendőlt.
Bérmenletlen elek nem Ligád-latnak el.
|üéilr»tok >is>ianem küldetnek
,anagy-kanizs»i Oéizalii Takarékpénztári „Önsegélyző szfivetkezet\', a , Kotori takarékpénztár fityeházi Önkéntes tilzoltó-egylcf, a .nagy-kanizsai kisdedoeveló egyesület- a , nagy-kanizsai Unitéi járáskor\', a .nagy-kanizsai .szegények tápintézete*, a .katonai hadastyán egylet* a
részvény-társaság*, a , nagy-kanizsai
nőegylet\', „n kanizsai izr. jótékony nőegylet*, .szegények tápintézete*, a .katonai hadastyán egylet* a .soproni kereskedelmi iparkamara* nagykanizsai kalválasztmányánVk hivata
HETENKINT EGYSZER,SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
keresztény jótékony hivatalos lapjL
Pang az üzlet.
Kereskedői körökben általános a panasz az üzlet pangása miatt és a kereskedők panaszához csatlakozik az iparosok és földmivesek sóhajtása. Mind a háromnak igaza van. Ez évben a termés nem sikerült, mert habár a gabonából az ország némely részeiben volt is közép termésünk, a többi részekben a termés jóval alul van a közép termésnél, ehhez járul még az is, hogy takarmány és kapás növény éppen nem termett, miáltal a jószág ára is a legalsóbb nívóra hanyatlott.
A föld uive.s nép, különösen a szegény osztály, a kukoricza- és burgonya termésből szokott pénzelni, eladván néhány mmázsát, ennek az .árából kifizette adóját és beszerezte a mire szüksége volt. — A telkes sazda pedig megvett néhány darab jószágot vagy sertést, ezeket meg-hizialta és néhány forint nyereséggel tul adott rajta és ezekből fedezte a kiadásait, most mindez megsemmisít, s a fóldmives, minthogy eladni valója nincs, pénz nélkül van és a legszükségesebb dolgokat is kénytelen hitelbe vásárolui. Fokozza a gazdálkodó nép pénzügyi riszo nyait még az is, hogy a szőlő jó nagy része elpusz\'ult, -a másik része pedig rohamosan pusztul, s ebből a szőlős gazdának nemcsak az a "kára van, hogy a szólók — a bortermés szép jövödelmétól elesett, hanem a szőlőhegyek beültetése is sok pénzt nyel el érenkint anélkül, hogy mostanában ennek a befektetett tőkének a kamatjaira számithatna.
Az iparos panaszkodik, hogy kész áruját kénytelen vásárról vásárra, czipelni és sokszor nem tud annyit árulni, mi napi kiadásait és fuvarját íedezze. .Már most. hosy mégse kelljen neki üres kézzel haza menni,
kénytelen a portékáján, sokszor tetemes- veszteség mellett is tul adn:. S minthogy iparosaink .nagyobb része nyáron azon hiszemben vásárolt hitelben, hogy eljön az ősz és megkezdődik a vásár)zási saison, majd elárusítja az elkészített portékát és akkor fizetési kötelezettségének is eleget tehet. Ámde a rossz termés miatt a fogyasztó közönség kénytelen a kiadásait redukálni és csak a nélkülözhetetleneket megszerezni, s ez által az iparosok készlete most is majdnem oly nagy, mint volt ősz elején, és az iparos sem fizetési kötelezettségének eleget nem tehet, sem a mesterségét nem űzheti oly arányban, mint -ezt tenni szokta és hogy kiadását redukálhassa, kénytelen segédjeinek egy részét, sokszor mindnyáját elbocsátani, kik aztán mint szegény van dorlők járják az országot, s mire munkát...