Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
5.09 MB
2010-01-25 14:53:59
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
1259
4529
Rövid leírás | Teljes leírás (351.02 KB)

Zalai Közlöny 1897. 045-048. szám november

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
36. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

M AGY-KA RIZS As 1897. november hó 6-án.
szám>
XXXVI. évfolyam.
i
KiÓfi meléti ár:
Kgesz évre . . . 5 frt — kr fél évre . . . . 2 ín 50 kr. Nrjtredérre ¦ ¦ 1 frt 2S kr. F.gje* szám 10 kr.
HIRDETÉSEK 5 basáboa petitsorhan 7, másodszor 6, i minden loráWii torért & kr.
NYILTTÍBBKH yvlit soronként 10 krért vétetnek lel. Kincstári illeték minden egyes hirdeti* ért 3U kr. üzetendo
i
takarékpénztár részvény-társasig,* s
A nagykanizsai , .Ipar-Testület1 galamboki önkéntes tr.roltó-egylet*,\' a
,a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság*, a .Kotori ,nagy kanizsai kisdedeveló egyesület* a , nagy-kanizsai tanítói\' járáskor*
A kp szellemi rétiét illető minden közlemény a felelős szerkesztő nevére, az anyagi részt ílJetÖ kös-leraéoyek pedig a kiadö serére címzetten Nagy-KanizsAra bér-mentre intézendő*-.
Bérmentetlen ierelek nem fogadtatnak el.
Kéziratok tíssxanemktldeUek
T
. ... . * keresztény jótékony nőegylet \'
„n.i»nizs»i izr. jótékony nőegylet\', .•aegények tipinté/ete*. a katoni hadastyan egylet\' .soproni kereskedelmi iparkamra\' .nagykanizsai kttlíilasatminyának hif&talos lapja.
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP.
Iparvédelem.
Naffy-Kanizsa, 2S97. nov- 1.
Az országos iparegyesület hajléka nevezetes momentumnak volt tanúja.
Arról van bzó ngyanis, hogy a külföld tömeges importja a hazai ipar feliendültetése által megbéníttassék. Megbéníttassék ama körülménynél fogva, hogy a kisebb\' iparcikkeket leheióleg karoljuk fel. Mert épp az ily gyártásra alkalmatlannak, illetőleg c-ekélynek látszó iparcikk az: amely hatalmas behozatalnak örvendj Előttünk ezen körülmény már évek előtt oly annyira ismeretes volt, hogy erről már 1894 év júliusában ugyancsak e hasábokban következőkép emlékeztünk meg: .Különösen aki sebbszabásu ipirciskek azok, a melyeknek gyártására még ma sem fektetnek keilő súlyt s ezeket még mindig külföldről vagyunk kénytelenek beszerezni." Tehát midőn e kérdést annak idején tanulmány tárgyává tettük, mindjárt szemünkbe Ötlött ezen anomális. Elégtétel ez nekűok, hogy a vezető körök sem térhettek ki kifejezésünk előtt s csak buzdítást merítünk ebből, mert egyre jobban látjuk, hogy azok az eszmék és elvek, amelyekért a porondra kiállva, sikra szállunk, diadalt aratnak!
Sok nyomát hagytuk hátra azoknak az eszméknek és áthatott meggyőződéseknek, amelyeknek megvalósulása legfeljebb idő kérdése lehet. Több ízben reá mutattunk arra, hogy iparank mindaddig nem fog tudni elválni a bölcsőtől, mig kereskedelmünk más útra nem tér. Lehetetlen, hogy az ipar ebben az országban mindaddig életerős, versenyképes le-~ gyen, mig a kereskedelem nem szűnt meg nemzetközi lenni!
Amiglcn nemzeti kereskedelmünk csak álom, avagy utópia, addig nevet-
séges lenne honi iparra is csak gondolnunk ! Amiglen védvámok nem állják körül eme zsenge iparunkat, addig a külföldi áruk mindég lever nek bennünket saját hazánkban!! íme ezek azok a posztulátumok, a melyeket megvalósulva akarunk látni, mert ezen a nemzetgazdasági alapon lefektetett elvek uralma alatt születhetik meg, illetőleg bontakozhatik ki az az intenzív ipar, amelyre mint tartalékra szükségünk van! Készakarva a „tartalék" szót említjük, mert sokkal jobban kihegyeztük olvasónk előtt abbeli ideálunkat a közgazdaság tág terén, semhogy azt e helyütt tán bővebben fejtegetnünk kelleoe! Midőn mégis megemlékszünk egy pár szóban erről, tesszük ezt azért, nehogy a rosszakarat kibúvót találhasson magának, célunk, törekvésünk agyon-és félremagyarázásában
Tartaléknak kell...

Insert failed. Could not insert session data.