Zalai Közlöny 1898 001-005sz január.pdf

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	7.03 MB
Keltezés:	2010-01-25 15:04:08

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	2024
Megtekintések száma:	5829
Leírás:	Zalai Közlöny 1898. 001-005. szám január Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 37. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY-KAMZSA, l898^Ruár hó l-én. ElÓfiitteni ?1 6 frt — tcr 2 fn 50 kr. 1 frt 2S kr. 10 tr. Egész ém Fél «rre -NejtredéTre F.syes _ HIRDETÉS E K 5 tiMÁboí petitiorban 1, máiodszo\'. 6, t mindet lotibbi sorért 5 Icr. XYILTTÉRBEN petit soronként lü krért Tetemek fel. Kincstári illeték minden egyes hirdetéfért 30 la, fizetendő I-so síém. XXXVII. évfolyam. 11 I0ZL0I1. A nagykanizsai „Ipar-Testület", ,a oagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság, a .Kotori A lap szellemi részét illető minden közlemény a felelős szerkesztő Herére, zx anyzeí részt illető kBz-leméayek pedig * kizdó neTére cimwtteo .Varr* Kanizsára bér-mentre iotézeodők. llérmentctleD lere)ek nem fngzd-tatnzk el. rátok »Issza nem kDIdetaek takarékpénztár részvény-társasig,* a galamboki önkéntes töEoltó-egykt., a .nagy-kanizsai kisdedeveió egyesület a , nagy-kanizsai Unitéi járáskor* a kereaztéay jótékony nőegylet „ü.kanizsai izr. jótékony nőegylet, .szegények tápintézete, a katonai hadastyán egylet* .soproai kereskedelmi iparkamra* .nagykanizsai kttlvál?ztmányinak hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Uj esztendő. Xngy-Ka.niz3a,$2897. 4c. 31. Még néhány Óra és Szilveszter éjszakáján pont éjfélkor megkondulnak a harangok, hogy hirdessék minden felé: nj ér van! jL,\' Bezárul a mait és megnyílik a jövő. Mi pedig az elválasztó mesgyén á\'llva végig gondoljuk "ínég egyszer a multat, mintegy számot adva róla. S ami benne fölemeló volt, lelkesedést kelt benDüok a jövő iránt; ami benne leverő \\o!t, erőt ad a jövő küzdelmeire. Lelkesedés és erő, — ez a kettő kell bizonnyára az uj esztendőben, ha alkotni és előre hatadni akarunk. Lelkesedést és erőt kívánunk azért mi mindenkinek ez nj esztendőben ; de legkivált azoknak, kik a népek sorsát intézik. Mindeuki tudja.-^nily fordulóhoz jutott hazánk is ez uj év reggelén, s minden jő hazafi aggodalmas szívvel néz a megoldás felé. Jó lesz-e az agy, ahogy van? Vagy jobban is lehetne és százados törekvések érnének egyszerre célt, százados álmok viU nának egyszerre valóvá ? Nagy kérdések ezek. S mi mégis fölvetettük, hazaszeretetüak sarkallt reá, midőn itt illőnk a múlt éi a jövő elválasztó roesgyéjén. És még egy van, amiért országo3 dologra kell vetni figyelmünket: az uj esztendő iesz ötvenedik éve a magyar nép fölszabadulásának, ötvenedik évfordulója 1848 oak! Nagy célokért vivott, dicső törekvéseket megvalósított nemes küzdelmek-évfordulója ez, melyet méltóképpen kell megülnie az egész országnak. Készülnek is reá már is sok felé. Azt hisszük, hogy nálunk, itt e tősgyökeres magyar városban, nem keli figyelmeztető szavunkat felemelnünk, hogy méltó ünnepet üljünk ez évfordulón mi is; mert reméljük, hogy azt a nagy napot hozzá méltóan fogjuk megünnepelni. Hisz lelkesedni szépért, dicsőért mindég tudtunk; a mult év pedig azt is megmutatta, hogy alkotni nagyot és nemest, szintén vau erőnk. Láttuk ezt a mult évben is, midőn annyi áldozattól sem riadt yissza városunk közönsége kulturális és anyagi haladásunk érdekében. A nagy alkotások idejét éljük. A mult év alkotásaihoz fog csatlakozni ez évben a főgimnáziumnak és a kaszárnyáknak fölépítése. Az előkészületek már mindkettőhöz megtétettek, — hisszük, hogy a kivitel, a megvalósítás elé nem fog többé semmi akadály sem gördülni. A minden téren tapasz\'alható nagy tevékenység biztató jelei mellett talán nem fog már sokáig késni városunk tanácsa, hogy még egy nagy fontosságú ügyre is hathatósabban kiterjessze figyelmét. Ez az ügy a közegészség ügye. Történt e téren Í3 már sok, kivált régebben, midőn a város saját költségén kórházat emelt; a mult évben fölépített vágóhíd is sokban hozzájárult a közegészség javításához. De még mindég sok. itt a tennt való, hogy különösen azt a nagy bajunkat, mely hirhedetté tette városunkat, szanál hassuk Ne késsen már soká a város: tanács, s a már régóta előtte fekvő módozatok szerint tegye meg az első lépést, melytől ez állapotok jobbra fordulását remélhetjük. Nagy élénkséget tapasztalhattunk egy idő óta kereskedőink között is. A közraktárak megvalósítása és egy borkisérletezŐ állomás felállítása érdekében való mozgalom, mindenesetre javára lesz kereskedelmünknek. A jövő év alkotása lesz Bégedével és igy Gráccal való közetlen vasüti összeköttetésünk, mely. egyszersmind vidékünk haladását. is nagyban elő fogja segíteni. Kereskedelmünk nyerni fog már ezzel ís, az kétségtelen, de az igazi haszon csak agy hárulna rá e vasúiból, ha Nagy Kanizsától folytatólag megalkotnák Gyékényesig, s igy a M. Á. V. fővonalával jutnánk közvetetten összeköttetésbe. Ez öaszeköttetés, melynek megteremtésére áldozattól sem szabad vissza-riadnuí,^, talán egykori fontosságára emelné kereskedelmünket. Legszomorabbak viszonyaink a társas élet terén. Mert nemcsak társadalmi életünk széthúzó és kasztokra szakadozott, hanem társadalmi egyesületeink is, melyeknek egyesíteni kellene a külön vilt elemeket, anyagi bajokkal küzdenek. így nem fejlődhetik ki egészséges társadalmi élet, társadalmi közhangulat. Intelligenciánk, mely együtt nagy és hatalmas lehetne, ma három felé jár szórakozni. Ez több, mint sok. Ezen segítenünk kell azzal, hogy e helyek közül csak azokat tartjuk fenn, melyek szükségesek. Amelyik szükségtelen, az fölösleges. Szükséges pedig a Polgári egylet, mint legrégibb és viszonyainknak legjobban megfelelő egyesület, és 3züfc3ÉLLrra Casioo, mint kereskedőink találkozó helye. Több szükséges nincs. Lássák ezt be mindenek és nemes lelkükkel munkálkodjanak azon. — hogy társadalmi életünk egységesebb és jobb legyen ez uj esztendőben. Akadékoskodás. Dr. Dick József, városi képviselő, a dec. 2-án tartott városi közgyűlés minden egyes határozatát megfelebbezte. Csak egyet vett ki, azt, mely a főgimnázium épületének tervezésére és költségvetésére vonatkozó pályázathírdétést illeti. Tehát harcot indított minden ellen, a mi a Tárosházából kiindul. S erre, mint városi képviselőnek, joga van. Hisz nem azért képviselő valaki, hogy mmétmn csak igent bólintgasson. Helyes az, ha valaki ellenzéki állást foglal el, s nem csak a tanács szempontjából vizsgálja a dolgokat. Jó is mindent meghányni-vetni minden oldalról. Szép ,ís, ha valaki ellenkező véleményét kimondja s helyt áll, hogy vagy ő győzzön meg másokat argumentumaival, vagy őt győzzék meg hasonló okokkal. Szóval, mi helyesnek, sőt kívánatosnak tartjuk, hogy legyen ellenzék a városi képviselőtestületben. Azt is tudjak helyeselni, hogy ez az ellenzék, ha nem győzetik meg valaminek helyesbégéről okokkal, hanem legyőzetik számbeli erővel, akkor a módjában levő eszközökhöz folyamodjék. A legalkotmányotabb ez eszközök kőzött a fölebbezés: a roszzul informált pépálÓljrjól informált pápához, a"városi kerüléstől a vármegyei közgyűléshez. Azonban van egy latin közmondás, mely nagyon jó figyelmeztető minden dologban; ebben is: Est modns in rebas, sünt certi denique fioes. Mindennek megvan a maga határa, az a határ, melyen tnl egészen másaá lesz, mint amüyen a batáron innen volt. A helyes ellenzékiség, ha átlépi e határt, nem helyeselhető akadékoskodássá válik. 5 a legnagyobb baj, hogy ba aki ezzé teszi, az éppen maga az — ellenzék. Mert kérdjük, vájjon az lehet-e egy valódi ellenzéknek feladata, hogy minden áron, csak azért ia, jelszókkal Rátát veaaeu a dolgok rendes folyamat-jának, hogy akadékoskodjék a haladás utján ? Ezt csak az az. ellenzék teati, mely maga-maga akarja saját magát komolyságától megfosztani, mely maga magát lejáratni akarja. Ezt dr. Dick Józsefnek akarnia nem szabad. Mert saját magának többre kéil becsülnie a komoly ellenzékieskedést, melyre talán égető szükség lehet még a városháza nagytermében, mint az akadékoskodást. Az ó-év határán. Megvénült a század. Még két éven át fogja a föld nap-körüli pályafutását végezni s ez a szazad is el- merül a végtelen idők örvényébe, maga^,utÍB hagyva vészterhes évek bús emlékezetét, emberek küzdelmét, kis lelkek harcit A ki a mult idők példáit maga elé idézve elmélkedni szeret, majdnem kísértetbe jő, hogy elénekelje a költővel: Multzdbzo nincs Öröm Jőrödben tincs remény. Sivár, puszta mult, melynek ködén át csak itt-ott szűrődik keresztül egy fényes sugár: a nemzet igazi lelkesedésének, önfeláldozó hazaszeretetének tüze; sivár, puszta jelen, melynek fényét csak a romlott erkölcsök ide-oda ugráló lidérce alkotja. A mult lelkesedésének tüze kihamvadt; rút önzés lepte el a sziveket, , sivárrá téve a lelkeket, melyeket felgyújtani senki és semmi sem képes. Hogy is lehetne ? Pártoskodás a politikában, pártoskodás a társadalomban. Felekezetek, fajok, osztályok harcban egymás ellen; elvtelen harcban, melyet még az érdekek közössége sem szüntet meg, mert a sziveknek nincs érzése, csak vágya; a léleknek nincs magasabb kívánsága, csak alacsony ösztöne; a kedélynek nincs nemessége, a modor durva, mert nincs, m> az egyéni túlkapást fékezze, a műveltség csak hátszat, külmáz. ilyen a társadalom képe ma a megvénült század utolsó napjaiban, A társadalom jobbjai, nemesebbjei visszavonatnak, mis légkörben nőttek fel, más elvek szívódtak leikökbe, mis példakon okultak; visszavonultak, mert hiábavalónak tartják a küzdelmet oly korszellem mellett, mely ledöntötte régi isteneit, kiknek oltárain egész lélekkel áldoztak, a felállította a századvég bálványait, melyek előbb a lelkeket rontják meg, s azután a társadalmat arra az ösvényre vezetik, mely okvetetlenül a yégromlásba visz. T A ft C A, Talált női Ügyvédek. A .Zalai Közlöny eredaü tárcája, — Tisztelt kiadó ár! .— Kérem t. olvasóim, ne tessék megijedni 1 Nem megyei, ár vaazéki,- tör vényszéki, éa nem is pénzügyigazgatösági kiadó urak poros aktáit akarom a t. olvasóim elé hoszzura eresztett lével feltálalni, mert mi közünk volna nekünk — a .Zalai Közlöny* olvasóinak ezekhez? semmi — panktuml Éa a .Zalai Közlöny* szép reményekre jogosító kiadójának akarom, nem régiben tett azon igéretemet beváltani, hogy a ,Zalai( Közlöny\' igeotisztelt munkatársainak gyönyörű koszorújában — persze a-^kintetes szerkesztő arak eagedel • mével — ott legyen az éa nevem is. ígéret adományt vár — tartja a magyar ember ... De vájjon ics-, — vics, dics — magyar ember e? Mennyire emberismerő tehetségem megismeri az embereket, mondhatom Vajdics urat magyar embernek tanultam ismerői. Különben is nem a név, hanem a aziv teszi a magyartmagyarrá ! a éa azt hiszem, éppen ezért olyan nf>béz az igazi magyart megismerni. Hej 1 ha a név tenné az embert magyarrá; de sokas lennénk magyaroki Csakhogy szívben és ne névbea keressük a magyart!! Be kedves kiadó úri éa Önnek tárcái ígértem, (de nem pénzest) és nem is aóhajtásokat, hanem tárcát a .Zalai Közlöny" számára. Tehát beváltom igéretemet ! A napot nem tudom. Csak annyit tudok, hogy este volt akkor, mikor a szomszéd faluból —- szeretett Kala Pál barátomtól elválva — szedtem lábaimat a hideg északi széllet szemközt. — mely bauazomat anayira összekaszálta, hogy azt hittem: két nyirág seprű ékeskedik az orrom alatt . . . Seprűim rendezésével vagyok elfoglalva, midőn a temetőnk kapájához érek. Tessék elhinni kedves kiadó ur! nem vagyok félős, de még kevésbé babonás; de ilyenkor, ilyen helyen az embernek támadnak fara gondolatai . . . A holtak csendes birodalmán a csipős őszi szél, egyik fejfához egy fehér alakot csapdos. A sötétben nem tudtam felismerni a fehér alakot Hajszálaim az ég felé kezdték kalapomat emelgetni. Azoa kezdtem gondolkodni: mit is szoktak kérdezni a büoöslelkektöl ? Moit tudom, de akkor a világért sem tadtam, pedig egyre fohászkodtam: Szent Habskuk Krispiol segíts, légy velem í? Mint szokják mondani a bátorság az inamba szállt volna, ha egy hatalmas .göcseji vendég marasztaló* nem lett volna jobb kezeim körmei között. S eszembe jutott, hogy még életemben sohasem1 ijedtem meg a magam árnyékától — neki bátorodva belépek a holtak csendes birodalmának ajtaján, s a mc2<ró fehér alak felé tartok. Odaérek, s aram fia 1 egy újság darabot érintek meg botommal. Hajszálaim visszaestek s az újság maradványt zsebrevágva, nyugodtan folytattam atamat lakásomig, hol első dolgom volt a kísérteties ojságma-radványt megnézni — s képzelje kedves kiadó ur! a világon élő ,23 női ügyvédek- fotográfiája volt azon, minden érdekesebb magyarázat nélkül. . . . reqaiescaat in pace I Ha tisztelője, kedvelője volnék az ilyen emancipált hölgyeknek; ugy keretbe foglaltatnám e képet, de miután aem csakhogy a női ügyvéd urakoak, vagy pardon Nagysádok aak, nem vagyok kedvelője, hanem még a nálunk — Magyarországon — lévő emancipált női orsósoknak, gyógyszerészeknek sem, mert mi a nő, s mí a nő hivatása?\' ""^ :. — A nő fa, mely kedves virágaival egy paradicsommá varázsolja körét; szivet, lelket betöltő illatával, gyümölcsöt hoz a hon s az emberiség javára, a enyhe árnyékába fogadja az élet-atast, adván neki uj erőt küzdelmeihez, — más szavakkal a hölgy — nő, anya és háziasz-szony egyszersmind a igy hivatása is e három alapon nyngszik. Mint nő. hivatva vao, a férjét, ki őt ez életen át — szükségeit fedezve, vihar ellen óvja, bajban segitve — átvezérli: nyájas csatlakozás köréhez, őt gyengéd gondoskodása által felderíteni Miot anya hivatva van gyermekeinek szeretetteljes ápolására, gondos nevelésére, hogy azok vallásos, becsületes emberek, jó honpolgárok legyenek VT . . Miat.háziasszony hivatva vaa, a meg-. tevőből okos takarékossággal a ház szükségeit fedezni, benne a békét, rendet, mint a családi boldogság hatalmas tényezőit, szelíd tekintélyével fentartani. íme 1 ez ama szentháromság, mit női hivatásnak uevezünk; azaz egy törzsnek három gyökere, amelyek közöl, ha egyik, vagy másik beteges — hiáayozni fog a gyümölcs — a báti boldogság. Vájjon hölgyeink a hármas hivatások hoz képest, ok és célszerű nevelésben részesülnek-e? Fájdalom, mert a tapasztalás szomorú képet tüntet szemeink elé, mert hölgyeink nevelése nem egyéb: puszta, semmit igérö szemkápráztatásnál. . . Vagy ti szerető szülők 1 kik a természet szent szava által kötelezve vagytek gyermekeitek boldogsának alapját megvetni: eleget véltek tenni e hármas követelésnek, ha gondjaitokat egy csalépit-mény emelésére fordítjátok, mely megfogjon egy férfit, ki nejében —gyermeketekben — egy poklot találand; de őt szeretni azent eskü által köteleztitek? Igen. A hölgy, kinek nevelése egyedül szépsége emelése és fentartására irányoztatok, — aranykalitka — mely mindent ígér; de a keserű rabságnál egyebet nem ad. Vagy adtok-e leányaitoknak patzsot, mely megvédje őket zseoge korukban szép szavakkal — arcpiralás nélkül — viszonozni a hize\'gő, csapodárok boldog-aágait. Tanítjátok-e őket a szerénység, a szemérem rÓzsafátyólában megvonulni ? Igen! elvezetitek leányaitokat (kik alig tették le a gyermek cipót) vakító tánc- termekbe, hogy zseage bája és kacérkodása fegyverével ideje korán lábaihoz varázsolja az imádók seregét. Ezek szerető anyák legtőbbnyire a tioeveléai elvetok, megfeledkezve a hölgy hármas hivatásáról s ezekből eredeck azon hibák, mely a fiatal, de józanul gondolkodó emberek előtt lépten-nyomon előttük van s ezekben keressétek szeretni teremtett hölgyek azt a közönyt, melyet a házasulandó fiatal emberek irányotokban taouiitanak. S ezek azoo mételyek, melyek a házasulandó fiatal emberek kedvét, olyan rohamosan csők\' kentik. S hölgyeink ezek miatt vannak kényszerítve isteni rendeltetésükről lemondani : ügyvédvorvosi, gyógyszerészi állások után kapaszkodni, mint olyanok után, mely biztos jövőt és kenyeret biztosit számukra. De azért elveszve vannak ők, őrökre elli És kérdem, hova fog vinni e ferde nevelésből eredó nő: emancipáció! 23 női Ügyvéd arcképe van előttem, kik közül ötnek arcképe, viselete valóságos férfié: Berg Nanna dániai, Aogaurg Anita németországi, Akeson Anna finnországi, WalUngton Letitia Írországi éa E. Kem-pin Spyri schveiei. Mindannyinak rövidre nyírott haja és valóságos emancipált arca s ruhája van, sőt legutóbbinak fejét valóságos baka sapka ékesíti. Valóban kétely merül fal beanem; nem-e fogjak megérni, hogy a nők férfi éa mi férfiak — a nőktől valé megkülönböztetés végett — női ruhát fogunk bordaai ? . ... Lapunk mai számához fél iv melléklet van csatolva. XXXVII. E\\FOLYAM. ALAI KÖZLÖNY 1898. JA NO ÁR 1-én Nincs, a ki a megváltó jelszót kimondaná — mert nem meri; s ha tenné is, nem hallgatnánk reá, az elkapatctt tömeg, éktelen dühvel kiabálná a „Feszítsd megu-et. 9 ha volnának is jobb belátással bírók, ezeket a terrorizmus elhallgatatja, i ezek közül is sokan, ha vonakodnak is a máglyát felgyújtani, melyen az igazságot elégetni akarják, az égő máglyán-.z már visznek egy-egy hasábét. A borszellemet kizökkenteni útjából nem lehet, s nincs az az ember, ki magát ennek hatása alól kivonni tudná. Így készül azután az a romlott közszellem is, melynek mindnyájan adózó alattvalói vagyunk, bármennyire ellenkezik is az egész fényünkkel, természetünkkel, elveinkkel. A társadalom konzervatív a jóban is, a rosszban is; ebben még inkább, mert az többnyire unalmas, ez pedigílegalább izgat. S e közszellem mellett nem veszi észre, hogy az évek múlnak, visízajöhetlenül; s nem veszi észre, hogy mennyire hátra marad mindenben, s csak abban halad, a miben egészen hátra kellene maradnia. Az ifjúság, az ártatlan örömök ez egyedül jogosított letéteményese, megvénül; oly korban nő fel, melyben a napok éveket számítanak, s van valami megdöbbentő abban az öreges tempóban, a mit az ifjúságnál tapasztalhatni, a szívnek időelőtti megvénhednie ez a költő szerint: .romlott sziv és romlott elme." A modern kor szelleme olyan mint a ie-vegő, átráz mindent, s boldog, boldogtalan magába szívja lelkét megmételyező iehét. Korhadt törzsnek ráncos gyümölcse, mely megaszott, mielőtt teljesen kifejlődött volna, melyben sem nedv, sem iz, sem erő. Ne álmodjál vén legény, hallom magam mellett a kétkedő hangot, az álmok hasúdnak. Vajha álom \'volna ez csak ! S vajha más képet mutatna a való, há nem is a letűnt esztendő sötétjködéo keresztül; hanem a felvirradó és reményt gerjesztő hajnal fényénél. Spinoza. 1898. Aki azonban ebben nem bísz, annak Falb így jósolja meg az időjárást, de csak fél évre: Január első felében nagy hideg és szárazság várható. Februárban általában enyhe időjárás, márciusban ?agy havazás éa meleg, áprilisban eső, májasban sok eső lesz. Június második felére nagy hideget jövendölt a német tudós. Ugyanő rémítgeti a világot kritikai napjaival, melyekből természetesen a jövő évre is kijut. Ismeretes Falboak az az érdekes és sok vita tárgyát képezett meteorológiai elmélete, mely szerint a nap és hold vonzóereje és ezen égitestnek a földhöz viszonyított állása befolyásolja az időjárást, okoz földrengést és bányarobbanásokat Szálló igévé le t-t a „kritikus6 nap elnevezés. Ezeket Falb erejük szerint három osztályba sorozza. Falb-féle naptár szerint az 1896 ik érben augusztus 3 l-ike lesz a legerősebb, j janisa 19-ike a leggyöngébb kritikán nap. Az 1898, évre a kritikus napok erejük szerint következőkép sorakoznak : Első rendűek: Augusztus 31. Február 20. Május 6. Augusztus 2. Április 6. Juliu? 3. Január 22. SzepL 30 Okt. 16. Március S. Márc 22. Másodrendűek: Szeptember 16. Február 6. December 13. Október 29. November 14. Április 20. Június 4, Aug. 15. Ezeken kívül még harmad rendűek is lesznek, de azoktól nem igen kell félnöuk. Nagyobb baj ennél, hogy nagyon rövid a farsang. Mindössze is hat hét Jói fel kell tehát használni, de nemcsak a vigasságra, hanem a lakodalmakra is. Mert az is bizonyos, hogy a jövő évvel mindenek idősebbek lesznek egy évvel, még — az örökké 18 éves kisasszonyok is. Egyébként pedig b. u. é. k. — " Mától kezdve ezt az évet írjuk 12 hónapon, 52 héten és 365 napon át, rsiot más közönséges es7tendőben. .Uralkodó planéta ez évben a N a p, a világosság forrása, mely azonban háromszor fog (ez évben megfogyatkozni: egyszer, jan. 22 éo teljesen, s ennek mi is láthatjuk a végét ugy reggeli 8 .óra tájban,, másodszor, jal. 18-áa gyűrűsen, harmadszor, dec. 13 ín részletesen\', dé ezekből semmit sem fogunk látni. Háromszor lesz holdfogyatkozás is, melyeket mindenkor láthatni nálunk is. . Hogy milyen lesz a jövő év, — arról a Százesztendős jövendőmondó, meg Falb Rudolf adnak felvilágosítást. A Százesztendős szerint Es idén n«m Inc n»gy, nem ii «rSi a tél, dík igen ritkán fog ínjai sordon né.; A hó sem log eini lérátn felQl nagyobb, Éa idén hamarabb keid na;d tataiaodni, A munkához jókor hoxxi kell fogni. És igy továb. Jobb előbb, mint utóbbi.... Kezdjük meg elí, kedves Kiadó Url az emancipált \' férfiak gárdáját: hossza paróka hajjal, rtttyőke, szoknya é3 kendő viselettel. Legyünk — nő, anya és háziasszony. Adjunk a takaréktűzhely mellé, tanuljunk főzni, sütni, varrni, mosni, \'vasalni; gyerekeket szoptatni, füröszteni, Öltöztetni, dajkálni, mert ha — esetleg \'—¦ egy ilyen emancipált hölgygyeí találunk összegabalyodni — szükségünk leeud mindezekre; míg az majd a klienséit a törvényszéki teremben védeni fogja. Sajnálatra méltó törvényszéki bíró uruk, kiknek ilyen két emancipált női ügyvéddel kell tárgyalást tartaniok, mert vagy megsüketülnek, vagy a szebbikkel riyeretik meg — a legelső tárgyalás alkalmával — a pert, miért is mi kedves kiadó ur! igenigen szép emancipált női ügyvéddel gabalyodjunk össze! :Jio:lám! mégis csak igaz, hogy: ,ábrándozás az élet megrontója, mely kan-csainl festett —egekbe néz." Farkast Károly. A megyei virilisták. ZiUrirmeg-je állandó biriló Tilimraicra által , t égé tt é n 7«ltn ouxeillitott Tirmegjei lag-j több adót fisető bizottsági tagok nériora az 18«. i-m. (Folytatás éa réce.) \| 270 Meller Manó, Nusal János, Dr. Dick József, Györífy János, Gayer Lajos, 275 Blan Lázár, Blau Mór, Sólyonyi Lipót, Toloay Tivadar, Buchvald Lipót, 280 Vogler József, Nussi Mátyás, Kondor Fereuc, Forintos Kálmáo, Babos Árpád, 285 Nagy József, Fuss Nándor, Lázár Ignác. Simon Gábor, Méhes Kálmán, Nagy Sándor, 200 Keller Ignác, Fischer Pál, Marton József, Faschkec Miksa, 295 Vértessy Iván, ; . Sélley Pál, Danneberg Jakab, Weisz Adolf, Reichenfeld Adolf, 300 Tóth Sándor, Felhivás előfizetésre. Tisztelettel és bizodalommal fordulunk az nj év küszöbén m. tisztelt olvasóinkhoz, kérve őket, hogy vonzalmukat ne vonják meg lapunktól jövőre sem, ha azt a mnltban kiérdemelni szerencsések voltunk. Bennünk, ezt nyugodt öntudattal mondhatjuk, soha sem hiányzott a legjobb szándék, a legerősebb törekvés, hogy megfeleljünk a közönség jogos várakozásának és méltók legyünk továbbra is bizalmára és vonzalmára. Ez erős szándék és komoly törekvés nem fog hiányozni bennünk ez ntánra sem s hisszük, hogy minden irányban meg hírnök a várakozásnak felelni. Törekvésünk .marad a régi: emelni éa fejleszteni városaoknak és vidé- künknek kulturális elóhaladását, megvédeni és istápolni szellemi és anyagi érdekeit, fáradni és küzdeni mindenkor és mindenben a legjobbért. Természetes, hogy első porban Nagy-Kanizsa város érdekeit szolgáljuk, az ó javáért küzdünk, amennyiben a közjónak kára nélkül ezt tehetjük. De figyelmünket kiterjesztjük vidékünkre is, s míg egy részt szellemi és anyagi haladásén munkálkodunk, éber gondossággal őriztük és védjük a magyarság érdekeit is különösen a Muraközben. Nagy- gondot fordítunk varmegyénkre is, melynek középpontjával állandó és élénk összeköttetést hoztunk létre, hogy mindenkor jól és kimerítően értesíthessük olvasóinkat a vármegye dolgairól. Tnlzás nülkQl mond halj u ki hogy e tudósításainkkal többi megye, laptársainkat megelőzzük. Ezen felül kiváló gondot fordítunk tárcarovatunkra is, melyben azon igyekezünk, hogy mindeokor gyönyörködtető és irodalmi színvonalon álló dolgokat közöljünk. De ez a törekvés jellemzi egész lapunkat, melynek legutolsó hírét is irodalmilag \' helyesen és jó Ízléssel iparkodunk megírni. Mert mindenben méltóan igyekezünk megállani azt a helyet, melyre vállalkoztunk és oly lapot nyújtani olvasóinknak, mely többi vidéki lapjainknak ne maradjon mögötte. Törekvéseink szíves párto\'ását kérjük még egyszer a közönségtől. Tisztelettel a Zalai Közlöny ¦ Mcrireas tősége A „Zalai Közlöny1 előfizetési ára : esrrtz évre 10 korona (5 frt.) Ul évre 5 korona (2 frt 50 kr.) negyedévre 2 k. 50 fii. (1 frt 50 kr.) Előfizetéseket elfogad a Zalai Közlöny kiadóhiTitaU Nagy-Kanizsán. — Hirdetmény. A kereskedelemügyi m. kir miniszter ur Síokok éa Zilah r. t. városoknak szabályrendeleteit, melyek által a házaló kereskedés nevezett városok területén; a fennálló házalási szabályok 17 §-bao és az ezen § st kiegészítő későbbi rendeletekben bizonyos vidékek lakóinak biztosított jogok épségben tartása mellett — eltiltatott, helyben hagyta. Mire kamarakerületünk érdekelt köreit Bzives tudomásvétel és ahhoz való alkalmazkodás céljából ezennel értesítjük. Sopron, 1897. évi december havában, á kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A horvát-szlavón — dalmál bén jóváhagyta Kostajnct város azon szabályrendeletét, melylyel a házalási nevezett váró* területén — a házalási szabályok 17 §-ában és az e §-st kiegészítő későbbi rendeletekben egyes vidékek lakói számára biztosított jogok fenntartása mellett — eltilutott. Mire ezennel felhívjuk érdekelt köreink figyelmet. Sopron, 1897. évi december bávában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A. horvát-szlavón -dalmát bán Mitrovitza éi Károly város tanácsának azon szabályrendeletét, melylyel nevezett városok területén a házalás — azon jogok fenntartása mellett, melyet a fennálló házalási szabályok 17. § a és az ezt kiegészítő későbbi rendeletek értelmében bizonyos vidékek lakéinak biztosítva vannak — megtiltatott, jóváhagyta. Miről kamnrakerü\'etüuk érdekelt köreit tudom ás véle! és ahhoz való alkalmazkodás céljából ezennel értesítjük. Sopron, 1897. évi december havában. A kerületi kereskedelmi éa iparkamara. Hírek. Emléket Bátorfi Lajosnak i A Bátorfi sírjára tmelendö emlékre ujabban adakozott. Gulyát Ferme,, kir. s. tanfelügyelő Bpest, ~~ 10 kor. Eddigi gyűjtésünk J82 korona. Olvasóinknak és munkatársainknak őszinte szívvel kívánunk boldog uj évet. — Kinevezések. Â m. kir. belügyminiszter várbogyai Bogyay Elemér belügyminiszteri díjtalan fogalmazó gya- kornok jelöltet a X-ik díjosztályba főispáni titkárrá kinevezte és szolgálattételre Zala vármegye főispánja mellé osztotta be. — A rala-egerszegi közkórház i ga z g a tő főorvosává Dr Gráoér Adolf városi orvost a vármegye\' alispánja kinevezte. — Eljegyzések- Béldy Mihály, caeu-dórnadnegy Csurgón e\'jegyete Halász Margit kisasszonyt, lapunknak kedvelt munkatársai. A azép frigyre Isten áldását kívánjuk. — Dr. Kreialer József eljegyezte a ;ii> tl és szép Armut Erzsit, Armut Nátán kereskedő leányát. — Halálozások. SteroKároly magánzó,f. hé 26. reggel 75 éves korában rövid szenvedés titán meghalt Az elhányt Stern 1. MÓr testvére volt. Halálát nagyszámú rokonság gyászolja. — Banezay ovó bácsi hosszn szenvedés után december .25 én Knű-Félegyházán meghall. Miutegy husz évvel ezelőtt Nagy-Kanizsán, mint óvó működött. Tudással és .bölcsestéggel bánt a kisdedekké;. De érezte lelke belsejében, bogy az óvói pálya magasztos bar, de födi kincseket nem hoz, azért otthagyva a nehézkes keuyerér, beállott könyvkereskedőnek Kun - Félegyházán, honnan e héten étkezett halálának híre. A család gyászjelentése a következő: Alulírottak fájdalomtói sújtott szívvel jelentjük, a felejthetetlen emlékű szeretett férj, atya, sógor s nagybácsinak Ranezay József könyvkereskedőnek, félévi Jtinos szenvedés utáu, életének 53., boldotí házasságának 26 ik évében, f. hó 25-én este 7 és fél órakor, a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A megboldogult halt telemet f hó 26 án d. e. 10 és félórakor fognak beszenteltetni s 27-én d. e. 10 órakor az alsó sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent nme-áldozat az Úrban elhunyt lelke üdveért f. hó 28-án, a oyo:cadnapos szent mise pedig 1898. január 4-én reggel 8 órakor fog a Szent Istvánról nevezett templomban a Mindenhatónak beroutat-tatnL Kun-Fél egyházán, 1897. december 26.iÖzv. Ranezay Józsefeié, szül. Rostocil Mária hitvese. Mariska, József. Imre gyermekei. Rostocil Móric. cs. éa kir. altábornagy, a vas- kor. rend lovagja és családja. Knot János és neje szül. Rostocil Auguszta. Knot Gusztáv és neje. Knott Ottó dr. Prága város magistratu-sának tanácsnoka és családja. — Egy harmadik halálhírről is szomorú kötelességünk beszámolni. Danielisz Lipót, lapunk kiadójának, ifj. Wajdits Józsetnek sógora, m. hó 29-én Budape ten hosszú szenvedés után elhunyt Rövid ideig a Wajdits cégnek beltagja is volt. A fiatalon elhunyt tevékeny könyvkereskedő halálát családja éa nagyszámú rokonaága siratja. A család gyászjelentése a következő: Özv. Danielisz Lípótné, született Wajdits Flóra, mint neje, F.óra, László, Jenő és Lajos gyermekei és alulírottak mélyen szomorodott szívvel tudatják a forrón szeretett férj. atya, gyermek, test vér. vő és sógor Danielisz Lipót ur, a Róisa Kálmán és Neje cég Üzletvezetője, hosszú szenvedés után folyó hó 28-án, este 11 órakor, életének 30 ik évében, boldog házasságának 8 ik évében, a halottas szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos és szomorú elhunvtát A drága halott hűi: tetemei folyó hó 30 áo d. u. 3 órakor fognak a gyászbázbaB (VHL, József körút 69. bz.) a róm. kath. anyaszentegyház szertartásai szerint be szenteltetni és a Kőbánya melletti uj sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent miseáldozat, a boldogult lelki üdvéért, folyó hó 31-én d. e. fél 9 órakor fog a józsefvárosi plébánia-tempómban az Urnák bemntaitatni. Budapest, 1897. december hó 29-én. Áldás és őrök béke hamvainak 1 Özv. Danielisz Sámueloé -szül. Zichler Katalin, mint édes anyja. Özv. Wajdits József né jaül. szilasi-szentiványi Szilassy Iiona, mint anyó. Danielisz Ágoston, Danielisz Teréz, Danielisz Károly mint testvérei. Sziiasi-szantiványi S-tilaasy Károly, mint nagyapa. Danielisz Agostonné sxfiL König Margit, Wajdits Irma, Wajdits Iona, mint sógornők. Wajdits József, Wajdits Géza, Wajdits Árpid, mint sógorok. — i munkásképzó egyesület estélye. Munkások ünnepi ruhában, levetve a mindennapos gondot, díszben Öltöztetett hölgyek mult hó 26-áu sz:nüllig töltötték meg a Polgári Egylet nagytermét A munkások, kiket csak elavult hagyomány nézhet lekicsinylő mojolylyal, ünnepeltek, rendeztek, fogadtak és tapsoltak. Az a műsor, melyet végig halgattuok, művészt szempontból tekintve talán sokban volt kifogásolna: ó, de magán hordta a törekvés bélyegét Igen nagy körültekintéssel volt az egész estély rendezve. Herlioger Olga kisasszony Csáktornyáról üde hangjával és kedves dalaival általános figyelmet keltett. Imler Juliska kisasszony szép technikáját a zongorajátékban inkább önállóan előadott darabban szerettük volna hallani. Kárpáti Manó tanár az önmivelő- désről olvasott fel egy sikerült dolgozatot melyben azt fejtegette, hogy a munkásosztály csakis önmivelödésset vívhatja ki magának-azt a pozíciót, melyet lasían. bár, de annál biztOBabbzi fog elérni. Végül az írod. éa mü vésve\'.i kör dalar dija adott elő két pattanÓs magyar dalt. melyek valóságos mámort keltettek a gyúlékony fiatalságbrn. Virág és" babér is volt elég. — Oázterhuber László. \\ király az igazságügyminiszter előterjesztésére Oszterhnber László nagy-kanizsai kir. járásbirót kir. táblai bíróvá nevezte ki. Ez a kinevezés legfelsőbb elismerése Oszterhnber birói érdemeinek. Mint bíró az állam szolgálatában áll de mint ember a miénk és .miénk marad továbbra is, mert nem kíván Nagy-Kanizsáról távozni Igaz örömmel üdvözöljük járásbirónkat előlép tetéséhez, mely ót az uj év küszöbén érte. Rokonszenvünket osztja városunk közönsége is, mert Oszterhuber László nemcsak kitűnő bíró, hanem fenkölt gondolkodású emberbarát és megnyerő modorú társadalmi férfin is. — Az utcák elnevezése. A váiosi tanács a műszaki mérnök előterjesztésére elhatározta, hogy az utcasarkokra az utcák nevét jelző uj táblákat készíttet. Mindeddig még a beuszQlött kanizsai sem tudott eligazodni a városban é gyakorta hallottuk, hogy egy. civil nem tudta megmondani, melyik a Takarékpénztár melyik, a Csengén utca, melyik az iskola és melyik a Kazincy-utca. Jobbrabalra a házakon mindenütt csak a Magyar-Francia cimtáblája volt kitéve. Most azonban románcozott táblákat rendelt a tanács a losonci zománcozó gyárnál és az utcák lubiríotjében 1898 ban könnyen el fogunk igazodni. — A piac. Ismeretes, hogy a szabad elővétel korlátozatlan dühöngése következtében a közvetítők a piaci árakat annyira felszöktették, hogy manapság a budapesti vásárcsarnokban olcsóbban lehet élelmi szerekhez jutni, mint a nagykanizsai piacon. E fenyegető bajnak elhárítására a rendőrség, mindaddig, mig az nj piaci szabályzat, mely már egy fél év óta a megyénél veszteget, életbe i»em lép, erélyes intézkedésekhez akar nyúlni, hogy a fogyasztó és adózó városi közönséget a lelketlen kofák és egyéb közvetítők meg ne károsítsák. — Tárházak. A nagy kauizsai tárházak ügye a deli vaspálya igazgatóságának előzékenysége következtében igen kedvező fordulatot vett. Nemcsak mindazon kedvezményben részesíti a déli vaspálya igazgatósága a nagy-kanizsai tárházakat, mely kedvezményeket a töhbi közraktár élvez, hanem a raktárak kezelő személyzetét is hajlandó saját hivatalnokaiból kiállítani. 1898-bau miudeneste lesz Kanizsának tárháza. A tárház hiányát némely vidéki termelő különösen a lefolyt sampany ban érezte nagyon. Helyi kereskedelmünk ujabb fejlődé* í fokozata áll elő a tárházakkal éa remélheti, hogy annak további alakulására igen kedvező lesz. — Nyílt kérelem! Hazafias tisztelettel kérem a jelen lapok t olvasóit, hogy engem atol írottat azon esetben ha a karácsony utáni őseredetü regelés, vagy valami ebhez hasonló karácsonyi és újévi köszöntés valahol még divatban volna, a regesek falujáról és esetleg neveikről is rt«d utoo értesíteni kegyeskedjenek. — A ki számomra beköszöntő szavaikat és verses mondókáikat pontosan, lehetőleg tájszólás szeriot lejegyezné, irodalomtörténeti szempontból megbecsülhetlen közleményét saját neve alatt és a számára esedékes tiszteletdíj kiutalványozása mellett a Kisfaludy-társaság népköltési gyűjteményének sajtó alá készülő IV. kötetében, vagy a Magyar Néprajii Társaság ,Ethno-grafiV cimü folyóiratának jövő évi folyamában bocsátansm tudomáayos magyarázatok kíséretében nyilvánosság elé. Budapest (Nemzeti Muzeuai.) Dr. Sebestyén Gyula a M. Néprajzi Társaság főtitkára. — Megkerült pénz. Mait számunkban emlitettÜK., hogy a Schwarz és Tauber cég gyakornoka 1180 fnot, melyet a postán fel kellett volna adnia, a \' postaépület pénzfeladó osztályában el- ; vesztett A rendőrkapitánya ősszeg meg- \\ tálalójának nyolc napi határidőt engedett és i visazadás estébea 180 frt jntalmat \| ígért A nyolcadik napon jelenkezetl a \\ Scbwarc ós tauber cégnél Kraosz József í szegény magánzó, kinek felesége a pénzt \' a postaépületben megtalálta es azt a 180- : frt tálalási dij levonásával a cégnek ; visszaadta. A szegény ember kemény j kísértésnek volt kitéve, de végül be- \' látta, hogy mégis jobb a tiszta becsület : fenségében élni, mint másnak tulajdonát ; jogtalanul megtartani. Melléklet a .Zalai Kfajjoy\' 1898. január hé l-tei l-tfi szimáhtz. xxxvii. évfolyam ZALAI KÖZLÖNY január ién. — Az elsó jég. Zúzmarás díszben csillogóak parkjaink (ha ugyan volnának) fái. Mély csönd uralkodik künn a ¦.erdészetben, melyet estenként és reggelenként ezüst köd borít Csak agy déltájt ragyog nekünk az a bűvös égi fény. Este felé az utcák vidám, üde alakokkal telnek meg, kik kezükben cíörörompölve viszik a korcsolyákat, sietve a Kiráiy-atca végén levő kristáiy-;zailagos jégpályára, mert néhány nap óta megfagyott és fehér-kék zászló jelzi, hogy a jégpálya nyitva van. Ifjúságunk vidor kedélylyel és főrge izmokkal járja a keringőt a jégen, ifjaink követve \'- tündérek lábnyomait. Gyermekészjárás szerint most már vége a tanulásnak. Líugbévvel él a fiatalság a korcsolya sportnak. A vágy és ösztönnek hiába vonnak a pedagógusok sorompót Mint förgeteg, ugy rootják le azt "a gyerekek áa ez jól van igy mert hát nálunk olyan ritka két év óta a jég, hogy föl kell használni az alkalmat Csak használják fel a korcsmárosok is és hordassanak jeget nyarára. — Karácsonyi akasztás, Nem hóhér-kezek áital végrehajtott halálbüntetésről van szó, sokkal egyszerűbb a dolog. Karácson napján Lebár József nevü kemány részeg állapotban utcai botrajt csinált mire e rendőri őrszem bekísérte az órtanyára és ott betették egyik zárkába, badd aludja ki mámorát Nem akart azonban ajudni.hanem megakarta tréfálni a rendőrséget, — hogy kivégzi magát és ekkor senki nem foghatja rá hogy józanon ment a más világra és nadrágszíjánál fova csakugyan felkötötte magát az ablak vasra; azonban még jókor észrevették" a rendőrök, levágták, orvost bivtak, ki beitette a kórházba a honét, másnap fütyörészve jött ki és dicsekedett hogy kutya baja a mit egy Bachkorszakbeli német beamter ugy fordított le, hogy Hundskrangheit. — Hénállomasok megyénkben. A földmivelésügyi m. kir. miniszter ur Zalavármegye területére a következő állami mén állomásokat engedélyezte: Alsó-Domboru, Alíó Páhok, Baksa, Becsehely, Bellatioc, Felső • Bisztrice, Csereocsóc, Dobri, Dűbronsk, Dráva Egyház, Dráva-Vásárhely, Egyeduta, Felnő - Szemenye, Galambok, Gutorföld, Gyertyános, Hosszúfalu Kotor. Légrád, Mura-Csány, Mura-Keresztnr, Mura - Szent - Márton. Mura-Szerdahely, Nagy Kanizsa, Nagy Pálma, Novakovec, Orehovica, Pacsa, Söjtör, Sümeg, Szobotica. Tapolca, Zala Csány, Zala Egerszeg, Zala-Szent-Balázs, Zala-S2ent-Gróth, Zala-Újvár, Zaedény és Palin köztesekben. — Magyar arckép-bélyegek. Harminc különféle szinbeu- gyönyörűen kiállított arcképecske áll előttünk; történelmünk, irodalmnnk és művészetünk legkiemelkedőbb alakjainak arcképei. Olyanok ezek az arcképek, mint a levélbélyegek, csak a céljuk más. A gyermekek s a magyar ifjúság de még a nagyok gyönyörködtetésére s okulására is vannak szánva Minden bélyegen az arckép mellett ott látjuk a születés helyét, évét és napját és egyéb kronologikus adatokat, a keret pedig, a melybe az arckép bele van illesztve, a karakterét a Korát jellemzi annak, a kit ez a bélyeg megörökít. A bélyegek kiáUJtása igen szép mindegyik más más színű s rendkívül kedvesek, vonzók — egyik sem nagyobb egy öt krajcáros okmány bélyegnél. Gyűjtésükre. Eddig a következő 30 bélyeg-arckép jelent meg: Árpád, Szeot István, IV. Bála, Nagy Lajos, Hunyadi János, Mátyás, Kinizsi, II. Kákócy Ferenc, Dobó István, Zrínyi Mikfós gróf, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Bocakay István, Werbőcy, Tmödy, Széchenyi, Kossuth, L., Deák, Aodréssy Gyula gróf. Eötvös. Petőfi, Kölcsey, Vörösmarty, Arany János, Kisfaludy Károly, I. Ferenc József Magyarország apostoli királya, Erzsébet királyáé. Liszt Ferenc, Jókai Mór, Munkácsy Mihály. Ezután minden hónapban 10 bélyeg-arckép jelenik meg. Egy egy bélyeg árá 1 krajcár, az album félvászonkötéaben 60 kr., egész vászonkötésben 90 kr. Kiadja Wiesner J. Budapesten Eötvös-u. 46 Találós mese. lataleo éí axagtalan, AfMjiarg* azioe ran, Oiajaaerü a leTe Zoltán-1éle x ne,e Kap« minden gyógysxertárban, Két korosa az ara; Ba okot Tagj wép\'baba; Találd ki, hogy micsoda ? "WJ i uy línia^isníSoia a-níg nown <nfanmx -iíajj -»t,l0 -rtara^nao avptpint tf B9[i%X] »ftj-(r»i[oz — .Éljen soká!0 ez a mottója egy képnek, mely utcai falragaszokon, kereskedőink kirakataiban, családi naptárakban és hírlapi hirdetéseken látható s eredetiségével általános feltűnést kelt. Az ismert Kathreiner cég sjánlja az ö maláta kávéját ezzel a képpel, mélynek gyönyörű kivitele, -egyszersmind bizonyság arra is, mily nagy lendületet vettek e részben-a jeklámok g nevezetesen az évek hosszú sora óta megjelenő Kathreiner-féle hirdetések mily nagy mérvben emeli beesőket. Az itt látható kép is elsőrendű művész ecsetjéből való. A rajta levő kis baba bizonyára megfigyelte, midőn a papája egy családi estélyen poharat emelt, hogy egy vendéget vagy családtagot felköszönt-sön. .Éljen soká!" A tiszu öröm és Őszinte ragaszkodásnak eme szép megnyilatkozása hatott az ö fogékony kedélyére s emlékébe vésődött. S a gyermekek sajátszerű utánzásí hajlamánál lógva, mely mindig megtalálja csapongó érzelmeik tolmácsolására a találó kifejezést, ó is köszönti a nénikéjétől hozott reggeli kávét. Ez pedig nem egyéb, mint a kedves Kathreiner, mely neki oly jól esik, oly kitűnően ízlik, mely az Ó csontoeskáit, gömb lyö karjait erősíti, oreácskáit üdévé varázsolja. És amint a telt csészét szájához viszi, megelégedésének és az kitörő örömének a papájától hallott „Éljen"-ben ád kifejezést, melyet nénikéje felé kiált. A kis babának tetszésnyilvánítását és idősebb nővér fesztelen, s mindamellett oly kedves kacagását, melyre a kicsike üde-kiáltása fakasztotta, a művész igen szerencsésen juttatta kifejezésre. A nénike is régóta élvezi az egész családdal egyetemben a Kathreiner-féle Kneipp maláta-kávét, mely oly kitűnően egyesíti magában a malátának egészségi szempontból megbecsülhetetlen sajátságait a megszokott, kellemes és kedvelt kávéizzel. Minél tovább szemléli az ember a gyönyörű gyer-mekcsoportozatot, annál kedvesebb és kellemesebb benyo nast tesz Az általánosan kedvelt Kathreiner-féle maláta-kávénak jobb ajánló levelet igazán nem lehetett volna találni, az itt látható valódi művészi kivitelű képnek. — Felhívjuk olvasóink figyelmét .a Bensőn-féle hirdetésre. Közmondássá vált szabályok gyűjteménye a gazdálkodás és fŐldmivelés köréből. Legnagyobb részt a közmondások, példabeszédek hosszas tapasztaláson alapultak, melyek igazsága felöl nem jut eszébe senkinek kétséget támasztani, mert mintegy vérünkké vált ezen közmondásoknak hitelt adni. Még is, ha körűi nézünk akár saját, akár mások gazdasága és háztartása körében, mennyiszer találkozunk visszás dolgokkal, melyek arra mutatnak, hogy az illetők még\'sem vették komolyan a közmondások és példabeszédeket. Eu ennek okát abban vélem rejleni először, hogy sok igen oda vágó közmondást is, nem jól érte\'meznek, vagy magyaráznak, másodszor a mai fiatalság, a régi közmondásokat elavultaknak mai viszonyokkal össze, nem egyeztethetÓnek tehát, nem alkalmazhatónak tartja. Pedig ez, nem így van, mért ha vannak is közmondások, melyek ma már elavultak; de nagy részök, hosszas tapasztaláson alapultak és elavulatt-lanok. Azért szolgálatot vélek tenni azzal, ha ily elavulhatlan, gazdálkodásra vonatkozó közmondásokat kiválogatva és magyarázattal kisérve, jelen dolgozatomban az olvasónak szíves\' figyelmébe ajánlom. „Jó munka, jó mag, jó föld, "kedvező időjárás után következik az istenáldás, a bő aratás." „ Ugy dolgozzál, mintha örökké élnél és ugy imádkozz, mintba már holnap megkeltene halnod." Ez & példabeszéd serkent bennünket a munkára és imádságra.\'Igen jó tanács ez. mert az imádság az ember lelkének nyugalmat ád és vigasztalja. Mindenki tapasztalta már, ha az ember lelke nyugodt — jobb kedvvel dolgozik, a dolog is könnyebb terhére esik, meg jobban is megteszi. „A mit ma megtehetsz ne hallaszd azt holnapra." A mai nap vagy is a jelen idő a mienk, de a holnapi nap, meg az Isten kezében ran, s nem tudjuk mit végzett az Isten felölünk — váljon jut-e időnk még holnap a munkára ? azért a mit ma megtehetünk ne hallasszuk azt holnapra. Nagy bölcsesség az - a jelent a i legjobban .felhasználni! „Minden munkát a maga kellő idejében igyekezzünk megtenni és bevégezni." Ez megint a fentebbihezhasonlúértelmü. Van- ¦ nak olyan mezei munkák, melyeket ha időnek előtte teszünk, meg épen ugy kárát j valljuk, mintha annak ideje után tesszük, j vagy is megkésünk vele. Azért ne halló- J gassuk dolgainkat márol-holnapra, azt a minek mai nap van ideje, mert holnap megint más dolog várakozik reánk, a mely- ! nek hallasztása kárral történik „Ha vége jő, akkor az egész is jó." ¦ Ezzel azt akarjuk mondani, hogy jól kez-dett munkánkat egész végeztéig kellő figyelemmel és szorgalommal tegyük. Nem szabad a türelemtől vagy a munka kedvből kifogyni és elhamarkodással elrontani a mit jól kezdettünk. j. „A mit kézzel megfoghatsz, lábbal ne , rugdaljad." Ezzel ís azt akarjuk mondani, hogy a mely dologba bele kezdünk azt ne ímmel-ámmal kedvetlenül és felületesen, hanem egész figyelemmel és kellő ügyességgel végezzük; mert csak a jó munkának van jó sikere. „A rest és álom szuszék embert hamar utol éri a szükség és szegénység, ama paízsos ember, dé a szorgalmas embernek ha néha-néha. betekint is, de lábát nem meri betenni az ajtón belül." Ehhez sem kell sok magyarázat mert mindjárt ntánna következik e két közmondás: „Ki korán kel aranyat lel" és naz alvó róka sem fog ám nyulat." „A ki egy patkó szegért restéi lehajolni, gyakran csekélyebbért fár-doí kell neki." A lovas katona meséje igen jól igazolja e közmondás igazságát. Ugyanis a katona, lova lábáról leesni készülő patkót restelte megerősitetni, Így elveszett a patkó, lova megsántul, az elleuség, mely őtet üldözte utolérte és levágta. A kis hanyagság mind a lónak, mind a katonának végét okozta. „Ha egy péoz a jővödelmed kettőt nem szabad költened." Ezzel meg azt akarjuk mondani, hogy kiadásainkat ugy kell összeszorítani, vagy kisebbre szállítani, hogy évi kiadásaink összege el ne érje évi bevételeink összegét, hogy évenkint egy-egy kis maradványunk legyen, melyet évenkint tőkésítvén idővel szép tőkévé nevekedjék. .A ki haliad nem marad, vagy a ki elébe indul elébb ér." Az elkésett utasnak meg kell magát erőltetnie, hogy a korábban íodnló utast utol érhesse. Az élet egy versenytér, hol a tétovázva balladók, vagy későn indultak, hátra maradnak. Még ez a közmondás is ide céloz: „A ki jókor kezd, jókor végez." „A ki a fillért meg nem becsüli, az a forintot nem érdemli" mert fillérekből lesznek a forintok, forintokból a százasok és igy tovább. „Ha olyan haszontalan tárgyakért kiadod a pénzed, könnyen megesik, hogy e miatt a hasznos eszközt, vagy könyvedet kell eladnod." Ez is jgen bölcsen van mondva: mégis sokszor vétlenek ellene." „Szemesnek áll a világ, vaknak az alamizsna." Ezen kisé kemény kifejezéssel arra tanitatunk, hogy mind a2 eladásnál, mind a bevásárlásnál óvatossak és vigyázók legyünk. Tudnunk kell igaz értékét mind annak a mit veszünk, mind annak a mit eladunk. A vigyázó okos (jmber, mikor elád igaz "értékénél alább nem adja, ha vesz akkor meg árán felül nem ád érte. „Addig nyújtózkodjál, meddig & takaród ér hogy meg ne fázzál." Nem Ókos ember az, ki azért, hogy másókat utá ózhasson nagyobb kiadásokat tesz, mint a mekkorát erszénye megbír. A nagyzás hóbortja már sok családokat vitt a bukás szélére. Azt mondja a példa beszéd, hogy a nagy konyhának az egész ház, sót a telek is kiment és elszökött. „Gazda szeme hizlalja a marhát." Az az a gazda mindig utánna nézzen cselédeinek, hogyan etetnek és hogyan bánnak a barmokkal. „Higyjen a maga szemének s nem a más szavának" ez is oda céloz. „A takarékosság már magában gazdaság." Ezt sem akarja sok fiatal ember fejébe venni, cigarettáz már tanuló korában költekez, a pénzt nem takarítja meg. Ezek ieekéztetésére csinálok egy számtani feladványt és azt meg is fejtem. Egy ifjú, ki költő pénzét nem füstölte el cigarettára és egyéni? haszontalanságokra sem fecsérelte, el 18 éves korától egész 62 éves koráig, minden nap a takarék perselybe tett 3 krt, év végével a perselyben levő pénzt kamatra adta, még p^dig 8%-tóli kamatos kamatra. Midőn a 62 évet elérte, kamaton lévő pénzeit beszedte egy kisebb részét gyermekei között felosztotta, élete biztosítására pedig a nagyobb részt fentartotta magának, hogy annak kamatjaiból öreg napjaiban nyugodtan él- Megfejtése a feladványnak: Egy évre 365 napot számítva 3 kTajcárjával 10 forint 95 krajcár, 18 évtől- 62 éves korig elmollott 44 év, tehát 44iezer 10 frt 95 kr., ugy, de a legelső 10 frt 95 kr., 62 éves korában már 43 éve 8%, kamatos kamat mellett 299 frtra nevekedett, igy & többi is összegezve a 44 évi 10—10 frt oka t a felszámított kamatos kamattal együtt kitesz 3609 frtot A naponkinti 3 kros betéte! rk 44 év alatt ily szép tőkévé nevekedtek. Kit ne ösztönözne e szép tőke erre a kis takarékosságra naponként 3, az az három krajcárt a takarék perselybe tenni. „Légy mindig gondos, dolgodban pontos, gazdag leszesz. Ezen ¦ közmondással azt akarjuk kifejezni. Hogy i gazda figyelmét gazdasága körében még a legcsekélyebb tárgy se kerülje el, mindearsp kiterjedjen figyelme és gondja. Ha valamely gazdasági eszközt nem lát a maga helyén, azonnal kérdést tegyen családja, vagy cselédjei körében a hiányzó eszkőznek hollétéről. Ha valamely rendes napi munkát, etetést, vagy itatást cselédje nem a ren-j des idejében teszi, azonnal kérdőre vegye, I miért késett ei-. De a gazda maga is jó példával menjen elő, ne kapkodjon egyik ; dolgából a másikba, a mely parancsot pedig kiosztott cselédjei között, arról pontosan beszámoljon mindenik, semmi hanyagságot, se önmagának\'sem cselédeinek meg ne engedjen. „Fejtől büdös a hal," mondja a közmondás. Ha a gazda rendetlen, nem pontos a dolgában, cselédei is rendszerint olyanok. „A takarékosságnak nem csak a pénz dolgában kell érvényesülni, hanem a háztartás egyéb ágaira eleség és takarmányra is. A gondos házigazda számítást készit magának, hogy egész éven át mennyi ; eleség és takarmány készletre van szük-ség s ha agy találja, hogy eleségből vagy i takarmányból nincs meg a kellő meny-\| nyiség, akkor ezen hiányokat addig pótolja, i Inig a gabonának és takarmánynak ára ; magasra nem emelkedett fel. Télre való ¦ rubát s lábbelit nem télen vásárolja meg, hanem nyáron ha eladásra való gabonája van nem akkor vis7.i piacra, mikor olcsó, i hanem mikor jó ára van. „Addig foltozd be akár ruhádon, akár házadon a lyukat, még nagyra nem terjedt." Mert könnyebb a kis hibát kijavítani, mínt mikor az már nagyra nevekedett. Ugyan ez ál! kisebb-nagyobb tartozásaidra nézve, nem jó ezek törlesztését egyík évről a másikra hallasztani össze-i szaporítani engedni; mert ha az egy évre \| szóló tartozásokat adatokat nem tudjuk ; annak idejekoi .tisztázni, hogyan tudjuk I majd a következő évben, mikor már két 1 évi tartozások együtt lesznek. PEgy szántágj ;gy kenyér, két szántás j két kenyér s ^. tovább három szántás \| három kenyér A mi annyit tesz. mennél jobban és többször megszántod földedet, annál jobb aratást várhatsz. Költsön ád a föld is, ha jobban megtrágyázod földedet, többet fogsz arról aratni. Ez áll nemcsak a gabnafelekre. hanem más ve-j teméoyekre nézve is. A trágyára nézve pedig azt mondja a példaszó: „A mi az orrnak büdös, az a földnek üdvös." A mély szántásra nézve pedig tartom az egyszerű atyának intését, ki mikor haldokolt azt mondja fiainak: Fiaim én a kincsemet a szántóföldemben ástam el, de csak egy ásó nyom mélyen, a mélyítek mélyen szánt »z megfogja találni." A: fiak tehát mikor szántottak, mindig jó mélyen szántottak, de bizony az elásott kincset nem találták, hanem munkájuk nem veszett kárba, mert gazdag aratásuk volt a mélyen megművelt földről. Utóbb a fiak magoktól" reá jöttek a dolog nyitjára, hogy atyjox csak azért mondotta, hogy kíneset ásott, el a földben, hogy fiai igy majd mélyen fognak szántani A mély szántást, ott hol a föld elég jó erőben van nem lehet eléggé ajánlani. „Oszszel porba tavaszszal sárba vess." Ezzel azt akarjuk mondani, hogy az őszit Őszszel korán még á jó idők szolgálnak vessük el, tavaszit pedig, kora tavaszszal még meg van a földnek téli nedvessége. A korán vetett őszi vetésnek elég ideje van megbokrosodni és erősödni, ugy a korán vetett tavaszinak is több ideje van a kikelésre és megnevekedésre, a forró nyári idők l>eálta előtt Régi öregek azt mondották: „meg ne mond a fiadnak, ha valamikor a késői vetésed jól sikerült, mert a fiad ís rá számit és későn veteget s könnyen megesik, hogy a rosz idők korán beáitavai el sem vethet, de ha elvethet is a késői vetés, csak igen kedvező téli időjárás mellett adhat jó aratást, tíz esetben talán egyszer sikerül. „Nem szedsz\' fügét bojtorjánról sem szőlőt tüskebokorról." Ez a példabeszéd arra int bennünket, hegy telkünknek, minden alkalmas részét ültessük be nemesitett gyümölcsfával, szőlőlugossal ne engedjük meg hogy udvarunkon vagy házunk környékén haszontalan növények (dudvak) bojtorján, maszlag, tüske, vagy más ily félék nevekedjenek. „Ültes fákat és nevelj, hogy a jó fának magva ne szakadjon." A gyümölcsfa nem csak annak szerez örömöt a ki azt ültette, hanem még a késő unokák is élvezik annak gyümölcsét. „ Megmutatja a bimbója, mily gyümölcsöt hoz a fa." A jó fa csak jó gyümölcsöt teremhet, a vad fa, nem teremhet édes gyümölcsöt, a, vadfának gyümölcse is vad és fanyar. „A kis malac gondos nevelés mellett, fejős tehenet ád." Ez is sokszor teljesült, hogy a kis koca malac a gondos gazdaasszony keze alatt, ki nem restéit a nyár hoszat giz-gazt csallánt szedegetni, csupán a háztartásnál előjövő mosadék és hulladékkal (korpa ocsu stb.) táplálva mázsás hízóvá nevekedett, melynek árán fejős tehenet lehetett venni „A kerék a hányszor fel annyiszor lefelé is fordul" a szerencse is, mely ma kedvez holnap hátatfordít." A szerencse senkit elbizakodottá ne tegyen, hanem Istennek adjon hálát; ki munkájára áldást hintett az égből és a.bőtermésuek.feíesiegót tegye el tartalékba, hogy mikor eljönnek a hét szűk esztendők, legyen a ház népének elesége az éléstárba. Pataky^Gézn. Szerkesztői Üzenetek. — Békeegyesület. Ejryeoéit Bpoströl kaptunk már ily felhívást. — C&l . Jól ran, bit kijelentjük, hogr az * naltkorí üzenet aemönnek szóltj ír ©dalom. — A Budapesti Napló karácsonya. Élénken emlékszik még a magyar közönség annak a tizennyolc mgyar újságírónak az esetére, akik, hogy függetlenítsék magukat minden politikai befolyás és minden vállalkozó tőke nyűge alól. megalapították a maguk erejéből, minden vállalat mellőzésével a szerkesztőség saját tulajdona gyanánt a -Budapesti Naplót. A lelkes kis csapat most, alig másfél •év leforgása után, a szabadelvű magyar közönségnek legkedveltebb ujságszolgál-tatója lett. Magával hozván fényes és jóhirü iróí-neveket, bámulatos szorgaloméinál és kitartással gyűjtvén mindennap Össze mind azt, ami e szerkesztőség, e lap szabadelvű és feltétlenül minden irányban független politikájának, nemzeti érzületének és maga ízlésének minden huszonnégy órában ismétlődő bizonyságát adja: — a Budapesti Napló ma mér nem csak keletkezeiének történetében uj és eredeti, de a közönség szimpátiájának gyors felköltéséqen is eddig nem látott példát mutat Éí minden szám arra vall, hogy a Budapesti Napló alapitói .megérdemlik ezt a támodatást. A Bndapesti Napló-nak friss és megbízható értesülései, komoly tartalmas politikai cikkei, a melyek nyomatékossá teszik a fiatal, de politikai buíyra máris döntő jelentőségű újság véleményét, tárcarovatának magas irodalmi színvonala, gazdag informatív anyaga, kitűnő értesülései, kimerítő, ötletes, változató?, eleven rovatai s mindenrendü közleményeinek változatossága és folyton gyarapodó bősége: napról-napra ékesszólóan tanúskodik arról hogy a Budapesti Nap\'ó fényeseu meg, felelt a legvérmesebb várakozásnak is, a mely megjelenését megelőzte. A Budapesti NaptÓ szerkesztősége és olvasóközönsége közt páratlanul meleg és szíves viszony fejlődött ki. Naponkint jelentkezik ez a Szerkesztői üzenetek rovatában. A magyar közönség: nekünk csa ládnnk. A Budapesti Nap\'ó szerkesztősége ugy akarja meghálálni hatalmas közönsége támogatását, hogy karácsonyra kivétel nélkül minden előfizetőjének, az újonnan belépőknek is, olyan albumot helyez az asztalára, amely valóságos irodalmi kincs, a világ legnagyobb íróinak találkozó helye. Az album minden egyes cikke egy-egy irodalmi remek, közvetlenül a Budapesti Napló számára készült és nagy belső értékénél fogva esztendőkőu át lesz öröme, disze minden család asztalának. A Budapesti Napló szerkesztősége, amely csakis addigi munkásságára, hírlapírói sikereire hivatkozva és a közönség szimpátiáira appellálva fogott hozzá bátor vállalkozásához, nem csalódott önbizalmában és nem csalódott a közönségben, amely oagy szeretettel karolta fel ügyét ai első perctől fogva. És hogy a közönség se csalódjék benne, arra vállvetve,\' szakadatlan buzgósággal és lelkesedéssel törekszik. A szerkesztőség, amelynek belső t\'.gjai: Vészi József, főszerkesztő, Braau Sándor, felelős szerkesztő, Ábrányi Emil, ifjabb Ábrányi Kornél, Clair Vilmos, Cerri Gyuls, Erőa Gyula, Fái Béla, Gergely István, Holló Márton, Horváth Elemér, Janovics Pál, dr. Kovács Jenő, Lyka Károly, Márkus József, dr. Merkl Adolf, dr. Márton Miksa, Molnár Ferenc, Pékár Gyula, dr. Soltész Adolf, Sváb Tivadar, Tbury Zoltán napról-napra egész erejét, egész lelkesedését, összes hírlapírói kvalitásait viszi a harcba. Hűséges szövetségese ebben a külső munkatársak fényes serege, amelyből csak Agai Adolf, Balogh Pál, Beksics Gusztáv, Besseoyey Ferenc, Békefi Antal, Eötvös Károly, Feszi Géza, Gécy István, dr. Hagara Viktor, dr. Halász Ignác, Kupa Árpád. Lengyel Laura, Malonyay Dezső, Mitkő Izidor, Munkácsy Kálmán, Szabóné-Nogáll Janka, Szana Tatmü, Szántó Kálmán, Tömörkény István és Tutsek Anna neveit emiitjük most. Ez a rngója a Budapesti Napló eddigi példátlan nagy sikerének és biztosítéka jövendő szilárd ezisztenciájának. És még egy. Annak az újságnak, amely senkié másé, csak a szerkesztőségé és a- közönségé, amely semmiféle idegen tőke szolgálatában oem áll és csak a maga munkálkodó embereinek, meg a magyar közönségnek, a magyar hazának, a magyar nemzeti Ügynek és a magyar szabad-eWüségnek az érdekeit szolgálja: énebb a függetlenségében semmihez sem hason- XXXVIi: ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY r 1898. JANUÁR 1-éo. litható batalaas erőforrása van Olvasótok figyelmét újból is felhívjuk a Budapesti Naplá-ra és ismételve a legmelegebben ajánljuk ez újságot. Olvasásra az újdonságok iránt érdeklödökaek és valóságos lelki épülésükre azokaak, akiknek a magyar hírlapirodalom magas színvonalában és magyai\' irők és újságírók hangyaszorgalmában kedvük telik. — Kiss Jóisef lapja. Most hogy a Kiss József - nevét megint forgalomba hozta sz a csodaszép nagy illusztrált kötet, mely összes müveit tartalmazza, idején valónak tartjuk arról a laprój beszélni, amely a poétát nyolc esztendő óta, mint valami Circe fogva tartja az ö különös bűvöletében. Ezalatt a nyolc év alatt a poéta keveset verselt, de egész odaadással a magyar irodalom szolgálatának szentelte minden idejét. Nagy sikereket ért el. Egész kis irodalmat láttunk fejlődni és nagyra nőni a Beaimibői; uj alakok, nj emberek, uj nevek és uj irányok jelzik az Ő agilis szelleme nyomát. Olyan lapot teremteti, amilyen eddig nem volt sem minálunk, sem másutt; mert A Héthez fogható élénk, elmés és érdekes lap csak nagyon kevés találtatik a kontinensen. Tisztáit, nemes Ízléssel kuUívá\'ja az irodalmat; ós becsületességgel kezeli a politikát; gyülekező helye a fiatal irodalomnak, mindent pártol, emel, ami szép és kegyetlenül neki ront mindannak, ami stré-berkedés. Ennél a lapnál nem nézik a személyt, nem kérdezik, hogy ki milyen fészekből keit, hanem csak azt, adott e ac isten neki tehetséget az útra vagy sem. A Hétre jé idők jártak. 8zép termés volt a talentumokban és ezek a talentumok bő ragaszkodással mind máig megmaradtak a lap kötelékében, mely őket napvilágra hozta. Olyan nevek mint Ambrns Zoltán, Tóth Béla, Ignotus, Kozma Andor, Kóbor Tamás, Heltai Jenő, Papp Dániel, Makai Emil, mindegyik a maga külön c-apK-.án, diszes az irodalomnak. A hány személy annyi külön egyéniség. A szinek és a hangok csodálatos skálája. Ha véletlenül a müveit -Nyugaton születnek, mindegyik palotákat írhatna össze magának, holott igy a szerényebb viszonyokhoz kénytelenek lefokozni igényeiket. Akik a Hetet olvassák, ismerik őket és nem fognak bennünket túlzással vádolni. De fájdalom még mindig nem elegen ismerik a Hetet. Ezért felhívjuk olvasóink figyelmét ez élénk, eiraé.s és mindenek fölött jó ízlésű lapra, amelyből még az írók is sokat tanulhatnak. Azt hisszük a magyarság szempontjába hazafias dolgot mivel az, aki e lap iránt érdeklődik és a maga köreiben e lapnak propagandát csinál. A Hét külöm-ben ahoz képest, ami külső kiállítását illeti é; amit nyajt, elég olcsó lap-Egész évre mindössze tiz forint. A kiadóhivatal külőmben készséggel küld mutatványszámokat mindenkinek, aki igényli. Cím egyszerPen: Budapest, VIL, Erzaé-bet-körut 6. szám. — A „Hagyarorazá?" politikai napilap ez idő szerint a legjobban szerkesztett lap az országban. Legelső rangú íróink és publicistáink \' ma kétségtelenül a Magyarországba irnak. Első sorban B artha Miklós az országnak ma legra-gyogóbb tollii publicistája, továbbá Péz-máudy Dénes, Hock .lános. maga a fő-zerkesztö Holló Lajos, Hentailer Lajos, Incedy László stb. napról-napra a legélénkebbé és legelevenebbé teszik a ma-tryar olvasóközönségnek ezt a kiválóan kedvelt lapját. A Magyarorsiágban jelennek meg azonkívül Móra Istvánnak oiszág-pzerte feltűnést keltő tárcái, ügy, uogy a ki eleven jól értesült és igazán első rangú hírlapot akar olvasni, az bátran \' a Magyarországhoz fordulhat. A „Magyar ¦ ország--ot nemcsak nemes, előkelő hangja, egyenes, nemzeti iránya és minden te- - kintetben hozzáféihetlensége teszi a magyar olvasó közönség trlőtt becsessé, ha- ¦ nem az i«, hogy a család minden tagjának nyajt kellemes szórakozást. Tárcái, regényei, eleven hirei, párizsi divatlevelei stb. a legkedvesebb olvasmányt képezik. A Magyarország az éjjeli postával küldetik szét, ágy. hogy reggel már az ország legtávolabb részeiben is ott van. Mily eiöuy ez a hivatalnoknak, földbirtokosnak, kereskedőnek, iparosnak és minden intelligens embernek, hogy más lapokat megelőzőleg olvashatja már reggel mindazt, arai az országban és külföldön történik. Az or-. szággyülést, a hivatalos közléseket, a bel-és külföldi tőzsdei zárlatokat, szóval mindazt, a mi nemcsak érdekes, de az illetőnek állására és üzletire nézve is ua^y befolyással van. Tudjuk, hogy mily előnyösen hasnáljáfc fel egyesek, tú valaki egy nappal, vagy félnappal el van maradva az eseményektől. A ki ma é»y fontos hírt előbb tad meg. az öuérhc-utlen előnyben van a többiek felett. A -Magyarország" mindenkire nézve leli, tővé teszi ezt a koraid laeg-bizh.itó értesülést. Ez biztosította a Mazyaror.szájí resztre ait az óriást elterjedést,\' a miuek ma örvend. A „Magyarország\'-ra legcélszerűbb postautalványon előfizetni akár egy hóra, (1 frt 20 kr.) akár egy negyedévre (3 frt 50 kr.) Cim: Magyarország kiadóhivatala Budapest, Sándor-a. 2. A félévi előfizetési díj 7 frt az egész évi 14 frt. — Magyar méliészkönyv. Irta Dr. Farkas Mihály. Ez a nagy népszerűségre jutott könyr most már ötödik kiadásban jelent meg. Az ötödik kiadás a méhészet mai fejlődéséhez képest, az ujabb tapasztalatok felhasználásával teljesen át van dolgozva és számos magyrázóa képpel megvilágosítva. A könyr tiszta, világos, jő magyarsággal van megírva, minden felesleges részletezés elkerülésével, . csupán a gyakorlatiasságot tartva szem előtt, miért is a gyakorlati méhészettel foglalkozóknak, elsősorban a kezdőknek, különösen ajánlható. A munka a Franklin-Társulat kiadásában1 jelent meg (Budapest, Egyetem utca 4.). Ára 50 kr. — Olcsó könyvtár, szerkeszti Gyulai Pál, kiadja a Franklin Társulat. A népszerű vállalatnak ismét két kötete (383—384) hagyta el a sajtót. Mindakettó eredeti magyar munka. Az egyik Csengery Antaltól .Jellemrajzok (383), melyben irodalmunk és politikai közéletünk három kiváló alakjának jellemzését kapjuk Csengery Antaltól, a magyar bubíícisztika fényes tollú munkásától. Nagy Pál, Beöthy Ödön és Szentkirályi Móric képet annak a nagy korszaknak a képéből domborodnak ki, me\'yoek ha nem is legnagyobb alakjai, de úttörő munkásai voltak, a kiknek neve méltó az utókor hecsülésére. Eötvös, Kossuth, Dess-wfíy József és Kazincy maguk teremtették korszakukat. Csengery kitűnően érti, mint kell kidomborítani az egyéniségűket legkifejezőbben jellemező vonásokat életek és munkásságuk ama momentumait, a mélyekből a jellemrajz tökéletessé lesz. E nemben kevesen érnek föl irodalmunkban Csengery vei. Könyve méltó arra, hogy az iskolában mint a magyar mű próza mintáját alvassák, méltassák. Ára 30 kr. — A másik Pá\'ffy Albert regénye: „Ne hallja hírét az anyjának\', mely a magyar regényirodalom ama kevés terméke közül való, melyek a napi termelés színvonalán felül emelkdenek. Pálffy eddig elegszivesebben a negyvenes—ötvens évek korából vette regényeinek tartalmas, jól kikerekített meséjét. Most a modern társaságba vezet és egy kedves szerelmi történet keretében jól mutatja be annak jel lemző alakjait. Nem a modern irők fejtetőre állított lélektanával, külső hatást kereső. furfangéval dolgozik : regénye épugy megfelel a jó regény irodalmi követelményeinek, mint a jóizlésü olvasó magasabb igényeinek. Az é dekes és terjedelmes könyv tetszetős nyomása és ára 60 kr. ¦Az e rovatban megemlített müvek roes-rendelhetök és kaphatók IFJ. WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében Nagy-KanizBán. Nyllttér. Köszönet nyiltfányitás. Néhai Vessey László volt várhelyi lakos 1896. évi január hó lén biztosította életét törvényes örökösei javára. A triesti általános biztosító társaságnál (Assicurazioni Generáli) és á biztositásnak alig 3 éri fenállása után f. évi október hó 16-an meghalt. A triesti általános?biztosító társaság (Assicurazioni Generáli) a 20,000 írtiyittsilBlt omeo! az okmányok bemutatása ntáo azoo-nal kifizette alulírott ügygondnok kezéhez, el nem mulaszthatom tehát nevezett társaságnak kuláns és előzékeny eljárásáért a nyilvánosság előtt is köszönetemet kifejezni. Kelt Nagy-Kanizsán, 1897. éri december hó. Dr. TUSOLT GYULA. következő betegségeknél és bántal-maknál használható állandó xikeire! : csipó fájás, idegfajdalom, helybeli csúz, bátssaggatás, hátgjongesér, hátgerinc bántalmak, hörghurut, asthma, megrándulások, Megbán-tslmak. az izületek bénasága aib. A hatás ámulatos, közvetlen és tartó. 1 darab ára 60 kr., a pénz előleges beküldése mellett\'bérmentve 7ő kr. Főraktár: Gyógyszertára „Nádorihoz, Budapest, TI., Váci-körut 17. vese, húgyhólyag, fa agy dara éa a köszvény bántalmak ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek humtos bántalmainál,orvosi tekintélyek által a LIthion-forrás SAiVATOR sikerrel rendéire len. Hngyhajtó hatáao! Kellemes ízi! Koinjea emészt belő Kapható ásványvíz keresk ed élekben ét gyógyszertárakban A SalTator-forra* igazgatósága Eperjesen. Nyilvános köszönet. WlJbelm Ferenc* gyögjazeresz árnak Nennklrchea A.-Ausztria. Feltalálója azAntlrheomatikna és Antla- hrítlfcus rértlaxtltó teának, köszvény éa s-h pumánál. Midőn éa a nyilvánosság elé lép+k, csakis azért történik, miután kötelességemnek tartom, Wilbelm gyógyzerésx urnák Xeunkirchenben, legmélyebb köszönetemet kifejezni azon az o Íja latokért, melyeket az Ö vértiiztiiö teája lájdjlmas rheomaiikus szenvedéseimben tett él hogy azokat, alak ettől a borzasztó szenvedés túl fel kerestetnék, figyelmessé tegyem. Nem vagyok képes azon öldöklő fájdalmakat leirn>, melyeket már 3 ér óta minden időváltozásnál tagjaimban íreifo, fi melyektől sem gyogy-zerek, sem a íjadén: (Bécs mellett) kérj fürdők baszea-Uu szabadított meg Álmatlanul hánykódtam éjjelenkint ágyamban, étvágyam Etapról-napra fogyott, h{nézésem szemlátomást rosszaliodoit és egész testi erőm vessitett. Négyheti hasznalata utxn fenti teának fájdalmaimtól nemcsak hogy meg-axabaduliam a vagyok megszabadd va, miután már hat bet óta nem iszom e reábol. de egész tesii hogylétem javult. Szoros meggyőződésem, hogy mindenki, ki hasonló fajdalmilcbaa ízenved és eseu tea hasznalatához folyamodott, szintagy fogja Wilhelm Ferenc urat ádaui, mint én. Őszinte nagyrabecsüléssel liuischín—Streitfeld grófnő alezredes neje j telelői szerkt-sztó f i>r. Kiss JBrnő 1 Helyettes szerkesztő: Dr Villányi Henrik I Kiadó: J/7 WajdUs József. Hirdetések. Legszebb és IrgiltaliDJSabb Ojévi ajéaeték. Zálogházból kiváltott és árveréseken, továbbá alkalmi vételek utján beszerzett Órák. arany- 68 ezűst-nemtiek ?3 ékszerek nálunk bámulatos olcsón vásárolhatók. Aranyláncok grammja 87 kr., 12 drb. valódi ezüst evőeszköz 6 frt 50 kr., 6 és 12 személyre szóló teljes ezüst evőkészletek, mennyasszonyi ajándékok, minden alkalomra megfelelő ajándéktárgyak. Falódi gyémántgyűrűk 7 írttól, gyémántfülbevalók- 9 írttól, aranygyűrűk 2 frt 40-től feljebb. Mmden tárgy a m. kir. fémjelzéssel ellátva. ¦ Megbízható kiszolgálás. Grűnbsrger Ármin Béla örökösei Budapest, IV. Városháztér 9. Harisbízár I. emelet 23. Kepas árjegyzék kívánatra ingyen. Gyomor cseppet hatnak gyomor bajokaáL ! lUzbfietiea és állolinosan ismerete \| házi és népszer. A gyomorbetegség tünetei: éhfágyta-tanság, gyomorgyengeság, bűzös lehelet. I fettöjtzia, aawayu, feíWtfögés, hasmenés, gyomorégés, felesleges, 17&ka kiválasztás, sárgaság, undor és hányás, gyoraorgírcs szűkülés. • Hathatós gyógyszernek bizonyult fejfájásnál, a menynyiben ez a gyomortól származott, gyomorfc (terhelésnél ételekkel és italokkal, giliszták, májbajok és Ufanor-rho Idáknál. • Emlitett bajoknál a Tlárlaczelll gyomoreseppek évek oU kitűnőknek bizonyultak, a mit száz meg száz bizonyítvány tanúsít Egy kis üveg ára használati utasítással együtt 40 kr., nagy Qveg ára 70 kr. íí agyarországi főraktár: TfirflU József gyógyszertára Budapest, Király utcza 12 sz. A védjegyet és aláírást tüzetesen tessék megtekinteni! Csak oly cseppeket tessék elfogadni, melyeknek burkolatára IzOld szalag van ragasztva a keszito aláírásával (C. Brády) és ezen szavakkal: .Valódiságát bizonyítom. k atariaczalli győmorcseppek valodian I kaphatok, NAGYKANIZSÁN: Beint Lajos és P.áger Bél gyógyszerésznél — BARCSON : Kohót Sándor gyógyszerészcél. láládoknakiszszák! ilőszereietieS naponta a *~v. Me«ites a babkávénak eg^ségre\'ártalmas\'alka&-6sieftöta Egyeöü! a Kathrelnsr-ície malátákévá az, moly annak ilistáif \'. és kedvolt tzét Tagábarr foglalja." A Kathraíiier-féle malátakávéá : étvágygwieszíőikönnyén amészthetó, évek során gítSteőtískés. gyermekekre nézve egyaránt hasznosnak bizonyult Legkitűnőbb pőtiéks s babkivánakj.vaiamifit ajániásfa Jegméttó&b vsgyiHék® " is annak, tektníettel az egészségre és tafearékosságfa> nmláái ;»Xathreiner«-nefc I5bbé egy báztartásbó! sem szaba\'d hiányoznia. • - , Óvás az értéktelen utánzatoktól XXXVII. f,VFOt,YAM. ZALAI KÖZLÖNY 1398. JANUÁR 1-én. 5352 Blím./ik. 897. Árverési Mráetiaéay, A letenyei kir. jbiróság, mist tikvi hatóság közhírré teszi, hogy Tamás Ádám leteuyei lakódnak, Cséplő Ferenc oltirci lakos elleni 19 frt 66 kr. hátralékos töke. ennek 1397. éri szeptember 4-től járó 6/« kamatai, 6 h-t lejárt régi kamat és i forint 50 kr. ezuttali költségek iránti végrehajtási ügyében a n.-kanizsai kir. tszék (a letenyei kir. jbiróság) területén fekvő OHárc községi 68 sz. tjkvben A 1 1—3 sorsz. ingatlanból, ugy a 179 brsz. ingatlanra épült 67 népsorsz. házból Cséplő Ferencet illető íelérésze 308 frt becsárban, az oltáréi 335 sz. tjkvben A f 494 hrsz, ingatlanból ugyanazt illető /a része 61 forint becsárban, az oltáréi 336 sz. tjkvben A f 332/b brsz. ingatlant. 143 irt becsárban az oltárci köz-ségbiró házánál 1898. évi január hő 20-án d- e. 10 órakor megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fenntebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár lOVo\'át készpénzben vagy iSvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Ke\'t Letenyén. a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál 1897. évi dec. hó 5. napján. NUNKovrrs kir. aljbiró. H-alaku aczél patkó-sarok. •folyton él, a legjobb etyríai ácséiból, iWooaléptt\' leneteÜen, biztos jarii által a lovat kíméli, használatban oletööb, minta tSzenséfes patkó-sarok. Ariapot ingyen éa bementre, kapható KASZAB éí BREUJEH. Eaäapest. VI., L&tr3a-tttou 42. patkoló- auyagrot és csatáram gyár és minden jobb vaskereskedésben. Ricliter-féle^Horgony-Pain-ExpelIer LinimenCCapßici comp. Ezen hírneves háziszer ellentallt az idS megpróbál fainak, meri mir több mint 27 év óta megbízható, fájdaloBKSillapító bedörzsc-léaként aHuttautztatlk köszvénynél, csazsál, tafl«si.jjati$nal és mg-hüiésekné és az orvosok által bedörzsölésékre a műdig gyatrábbat! rendeltetik. A valódi Horgony-Pain-ExpeQer, gyakoi Horgony-linimeat elnevezés alatt, nem titkos szer, hanem igazi aépOefs háztazer, melynek egy háztartásban sem kellene bunyózni 40 kr.. 70 kr. és 1 frt üvegenként)\' árban majdnem minden gyógy-szertárban készletben van; főraktár: Török József gyógyazerésznél Budapeatefl. Bevásárlás alkalmival igen óvatosak legyünk, mert több kisebbértékü utánzat van forgalomban. KI nen akar megkárosodni, ai minden egyes üvegot ^iorgony" védjegy és Richter czegjegyzés nélkül mint nem valódit utasítsa vissza. # - RICHTER F.AJX és\'tiraa, a. tx kir. rtf an rdBlít. RUDOLSTADT. Újságírók lapja! Újságírók lapja! BUDAPESTI NAPLÓ A magyar sajtóban páratlan az a siker, amelyet A BUDAPESTI NAPLÓ aratott és az egész világ sajtójában példa nélkül váló, hogy egy szerkesztőség maga alapított volna és adna ki politikai napilapot. A BUDAPESTI NAPLÓ a szerkesztőség tulajdona, nem adta magit semmiféle vállalkozás rendelkező hatalma alá. Független tehát és szókimondó. Felfelé is, lefelé is minién irányban. Az igazi szabadelvűségnek sok diadala fűződik már a BUDAPESTI NAPLÓ pályájához és a reakcionários törekvések kudarcai megannyian a BUDAPESTI 8APLÓ egy-egy sikerét jelentik. 4 Budapesti Napló karácsonyi albuma, * amelyet a szerkesztőség karácsony napjára kivétel nélk3l a lap minden előfizetőjének, az njonnan belépőknek is megküldi, olyan irodalmi remek, amely az ország határán is messze túlmenő feltűnésre tart számot. A HUSZADIK SZÁZAD ASSZOHYA \\t az a kérdés amelyről a világirodalom legragyogóbb nevű irói nyilatkoznak a Budapesti Napló ajbumában, közvetlenül a Budapesti Napló közönsége számára készült cikkekben: IVJN, ijjabb Áhrányi Kornél nagyszabású remek költői elbeszélése követi ezt a remek cikksorozatot. A. Budapesti .\\ttplu Írásban és képbeu az album befejező része. A Budapesti Napló főszerkesztője: A Budapesti Napló felelős szerkesztője: Vészi József. Ábrányi Emil ijj. Ábrányi Kornél Clair Vilmos Cerri Gyula Erős Gyula Fái Béla Gergely István A Budapesti Napló belső dolgozótársai: Bolló Márton Horváth Elemér Janovics Pál Dr. Kovács Jenő Lyka Károly Márkus József Merkl Adolf Braun Sándor. Dr. Márton Miksa Molnár Ferenc Pékár Gyula Dr. Soltész Adolf Sváb Tivadar Thury Zoltán ---- A szerkesztőséghez csatlakozik a külső munkatársak, cikkírók ós tárcaírók diszee tora. A BUDAPESTI NAPLÓ rovatai gazdagok, értesütései kitűnőek. Az egész újság friss, eleven, temperamentumos és minden rcvatáhan az ízlést, az előkelőséget és a megbízhatóságot ismeri legjobb törvényének. Előfizetés: ep é?re 1( felém l írjeimé I frt 81, 1 líra 1 frt f Mutatványszámokat nyolc napig ingyen küld a kiadóhivatal, •i Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., UM-ut 15. szám. Olvassa mindenki az újságírók lapját: aliáapigtil \' Ca. kir. szab. kölcsönös tüzkárbiztositó intézet BÉCSBE. MT Alapíttatott 1824-ben. "H Magyarországi képviselőség: BUDAPEST, lagTtöWM-ulei í SZÚ-Az intézet elfogul tűzkár elleni biztosításokat: a) épületekre azok tartozékaival együtt; b) Ingóságokra u. m. házi és gazdasági szerek, bátorok, ruhák, íehér-oemEkek, áruk, gabona- és takarmány-készlet, marhaállomány, mezei termények stb. c) gyárakra és azok,tartalmára olcsón megszabott dijak ét legelőnyösebb feltételek mellett Az iotézet fennállása óta károk fejében kifizetett 23.717 964 frtot Az intézet tartalékalapjai minden teher nélkül 1896. év végén: 3,763,746 frt Biztosítási állomány 1896. végén.....\| . 867,658.240 frt. Az intézet biztositutta.it az évi tiszta nyereményben részesiti; 1895 ben 83 493 Jrt, 1896 ban 129.193 jrt térittettet a biztosított aknák az évi üzleti jeleslegből vissza. Az intézet Qgyvivösége t Főgonduok: Kari Sáudojr, melki főapát stb. — FŐgoudnok-helyettes: Ger-hardus Ármin, <z Uaioabach alelnöke stb. — Gróf Abensberg-Trano Ottó, vai. belső titkos tanácsúi btb. — Báró Djbttnff-Dier Henrik, a cs. kir. mező-gazd. társ. elnöke Btb. Dreher Antal földbirtokos éj aerfŐzdetalajdonos ítb. — Dungl Adalbi^v götweigi főapát stb. — Feldeggi báró Fellner Henrik, az Unionbank igazg. tagja stb. — Dr. Kinger Konrád, a cs. kir. szab. déli vasút tán, főfelügyelője stb. — Soatersits TJbald^klosterneuhurgi prépost stb. — Dr. Richter Vince, földbirtokos stb. — Báró Seídler Adolf, az Unionbank igazg. tagja stb. — Bayer Rezső, vezértitkár stb. Az intézet felállít főQgynőkségeket minden nagyobb vidéki városban. FőügynÖkségek átvétele iránti ajánlatok intézendők: a cs. kir- szab. któiös tüxtárbiztosíto-intézet iHigriroriUigi LrpT.selöscgék: BÜDAPKST, V.. Nagykorona-utca 1. szám. m Előfizetési felhívás > „sépis SSALiBÍ LáPÍK"1 * szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilapra. A „Képes Családi Lapok" már a XX-ik évfolyamába lépett. Önérzettel jelentjük ezt a tényt a magyar olvasóközönségnek akkor, midőn egyúttal felhívjuk, hogy legyen szíves továbbra is azon érdeklődést tanúsítani lapunk iránt, melyet eddig taausitott. ¦ A „Képes Családi Lapok" múltja legjobb bizonyíték a mellett, hogy raig egyrészt hézagot pótoltunk, másrészt az olvasóközönség igényeit tökéletesen kielégítettük. Ismételten elmondhatjuk, hogy kitűzött célunkat elértük, mert lapunk jelenleg már az ország minden vidékén a legtöbb művelt magyar család kedvelt házibarátja. A ,Képes Családi Lapok" fennállása óta már több hasonirányu vállalat támadt, melyek részben megszűntek, részben tengődnek. Nem kutatjuk az okokat, hanem egyszerűen megköszönjük az olvasóközönségnek bizalmát s újból kérjük: előlegezzék azt nekünk lapunk XX-ik évfolyamára is. A „Képes Családi Lapok" a legolcsóbb és azért a legeiterjedtebb képes hetilap ! Megjelenik minden héten bő szépirodalmi és ism«retterjesztő tartalommal és külön beköthetőregónymelléklettel. -A „Képes Családi Lapok* havonként kétszer „Hölgyek Lapja* cimü félives mellékletet ad, párisi divatképekkel és bő divattudósitással s Így egy ka lön :v állapnak tartását feleslegessé teszi. dA „Képes Családi Lapok" olyan szellemben és irányban van szerkesztve, hogy ifjú és öregkülöQ együttvéve élsezettel olvashatja. A „Képes Családi Lapok"-ba a régi és ujabb irói és költői gárda minden számottevő tagja dolgozik. A „Képes Családi Lapok"-nak regényei, elbeszélései, rajzai, humoreszkjei költeményei kedélynemesítő olvasmányok. Irány cikkeivel a társadalom minden kérdéseire kiterjeszkedik. Orvosi és egyéb cikkei pedig tanulságosak. A „Képes Családi Lapok" minden évben négy külön beköthető regényt ad mellékletül előfizetőinek. A .Képes Családi Lapok" boritéka szellemes és szórakoztató csevegések, illetve kérdések és feleletek tárháza. A „Képes Családi Lapok" előfizetői díjtalanul közölhetik gondolataikat az „Előfizetők postájáéban. A „Képes Családi Lapok" képei lehetőleg alkalomszerűek, díszesek és tanulságosak. A ..Képes Családi Lapok" a lehető legjobb cikkeket igyekszik nyujtaui , s hogy hivatásának megfelel, azt legjobban bizonyítja immár XX. évi fennállása, mit eddig hazánkban egyetlenegy hasonló irányú lap sem volt képes elérni; bizonyítják továbbá azon előkelő és kitűnő írók és írónők nevei, kiknek nagybecsű müveit csaknem minden számban élvezheti az olvasó s a kik közül büszkén említjük fel dr. Tolnai Lajos szerkesztőn kívül: Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Radó Antal, Rákosi Jenő, Temérdek (Jeszenszky Dániel). Lanka Gusztáv, Rudnyánszky Gyula, Tölgyesi Mihály, dr. Feleld Sándor, Méry Károly, Jámbor Lajos, Dombai Hugó, Kenózy Csatár, Pécsi D. Anzelm, KÓsa Ede : — Beoickyné Bajza Lenke, B. Bflttner Lina, G. Bűttner Júlia, Tatsek Anna; Bnday Sándomé, Cserneczky Gyuláné, Nagyváradi Myra, K. Beniczky Irma, Meríezai-Karossa Inna, Fanghné Gyújtó Izab Ha, .Abráhyiné Katona Klementin, H. Havassy Ilona, V. Gaál Karolina, Karlovszky Ida, Harmath Lujza Kéray Elza, Vörös Julianna neveit stb. A „Képes Családi Lapok előfizetési ára a „Hölgyek Lapja" cimü divatlappal és regénymelléklettel együtt: Egész évre.....6 frt 3— kr. Félévre......3 frt — kr. Negyedévre.....1 frt 50 kr. A „Képes Családi Lapok" annak, a ki az előfizetési Összeget és azonkívül még 80 kr. csomagolási és postaszállítási dijat egyszerre beküldi, elismerésül 4 regényt küld díjtalanul. A „\'-"epés Családi Lapok" mutatványszámokat ingyen és bérmentve küld mindazoknak a kik eziránt — legcélszerűbben levelezőlapon — hozzáfordulnak. A „Képes Családi Lapok11 kiadóhivatala Budapest, V., Vadész-utca 14. (Saját házában. XXXVII ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1897. JANüXr 1 én. Mily elkerülhetetlenül szükséges a szőllők permetezése az elmúlt évadban bizonyalt be, midón csakis a permetezett szöllók nem mentek tönkre. Ennek elérhetésére legjobbnak bizonyult Mayfarth Ph. és társa -== szabadalmazott =- ÖNMŰKÖDŐ „SYPHOIVIA aeifésjpifffiitiiiji mely az oldatot szivattyúzás nélkül önműködően a növényekre permetezi. Ezen permetezőkből már sok ezer van használatban és számos dicsérő bizonyítvány mutatja kitűnő voltát valamennyi egyéb rendszerrel szemben. Ábra és leirás rendelkezésre áll. Mayfarth Ph. és társánál mezőgazdasági gépgyárak,különlegességi gyár borsajtót és gyümölcsértékesítés] gépek részére Bécs, Il/flj Taborstrasse 76. sz. Árjegyzékek és számos elismerő levél ingyen. — Képviselők és ismételadók kívánatosak. 80000000000000000000300000090 n ALAPÍTTATOTT 1858. 2 o 2 o 5 !3 o c o 5 o o o c o e c s 2 o a 0 Budapesti Szivattyú- és Gépgyár Részvény-Társaság {ntM WLSER FEREKCZ) BUDAPESTEN, VI. ker.. Külső váczi-ut 45. szára Sürgönyeim: SZIVATTYüGYAR BUDAPEST. GYÁRT: mindenféle gőzgépet. Schmidt-Jéle Jorrgőzmotoroka1 (40% szénmeglakaritás), petróleum- és benzin motorokat. Keretjü-részeket. körjürészeket és csertöröket. Gőzkazánokat, elöme-legitöket. tartányokat. Hidakat é< egyéb vasszerkezeteket. Mindenféle szivattyúkat göz-, szíj és kézi hajtásra, valamint villamos üzemre. Artézi kutjelépitmenyeket vasból. Tüzlecskendöket és vízszállítókat, tűzoltósági Jelszerelési tárgyakat Köztisztasági szereket, öntöző kocsikat, sárkaparó és se/írógépeket, lióekéket és tuhengerekel. Egészségügyi szereket, mint gözfertötlenitö készülékeket és teljes jertötlenitö telepeket, pöcegödör tisztító készülékeket. Vas- és ércöntvényeket, harangokat. Keményöntésü aczél/elíiletü tazrostélyokat egyenes (¦< kigyóalakban, valainiut polygon rostélyokat. LÉPÉSIT: víz müveket, csatornázásokat vízvezeték és légszeszberendezéseket, központi fűtéseket. Árjegyzékek és költségvetések ingyen és bérmentre küldetnek. OOOuOOOOOOOOOOOOOOOOOOC oooooo MOLL SEIDLITZ POR Caak akkc alódiak. ha mindegyik dobos Moll A. védjegyét é aláírásit tünteti fel. f..!!,- ,A,\'\'rtí" S"l<fltI"l>r,k ÍJtr»atií. i Iccmakara.bb gy.a.r- ét .1- intbutalmk. fjcn.orjr.Mi i, lyomorMr, rtaz&tt .rékrekedéi, mijb iatalom, vér ,1 ,C "mnrt:rJ?» * leEkaictboiSbb »JI bettgtégek ellen, e jele. hiziuemek é.-iuíiim otá m.nd.E na!)„t,o elierjedé,! sierzeu. — Ára egy lepeeiétalt treaetl t* b.zn.k ! írt e. é. Hamisítások t ár vé n y i I eg f en y i tt e t nek. MULTIFILE francia Csak akkor valódi. t mindegyik öreg MOLL M«ll ** felirata önozattal < A. vtjJjegyét tünteti fe zárva. A MalJ-file trap- ezia borszesz és sá nevezetesen miut fájdalomcsillapító bedorzsüleal iier köszvény csuz és a meghűlés egvé\'i következményeiuii lesJíineretesfii.n népazer — Egy ó»c-zo» eredall üveg ára 90 krajezár__ Moll SalicyJ szájvize. (Fóalkatrésze - füzolysavas azikse.) A mindeitnai.j azájüaztitásnál különöseit fonton bármely korú gyermekek mim felnőttek sz-amára.; mert e szájvíz a fogak további épségét biztosiua s c\'vazersmiuil szer logfájas etlco. — Egy Mail A védjegyévé: ellátott fivsa ára : 60~krajaz.tr. 691 > Moll A szállító által. f Ó 8 I é t !¦; íj 1 ti e >: gyógyszerész, cs. és kir. udvari Bécs;, L, Tuchlauben 9. sz. Vidéki ssegreodelések lapaatt postaatámrét melleit teljes.ttetssk faárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával védjegyével ellátott készit/aényeket kér-rú. Raktár : Nagy.Kámzsán Rosenfeíd Adolf 83 Fia. Suchard csokoládjai és \' kakaói Tévedések elkerülése czéljából a mélyen tisztelt közönség figyelmez tetik arra, hogy Suchard Ph gyára úgynevezett tör 111 elek csokoládét se nem gyártja sem kereskedelembe nem hozza. — SUCHARD PH. csokoládéiért a tiszta állapotbani száUilásért kezeskedve van és csakis staniol csomagolásban gyári jegy és aláírással kapható. \' PMBii-Pomalfi Az 1890-ki Stuttgarti egészségi és bet«gápolásí kiállításon kitüntetve, orvosi szakvélemény ezer és ezer köszönet nyilvánítás szerintái egyedül lé ezc valóban hasznos és áNal-outfaa szar, mely uraknál teljét és buja hajaövést elősegíti és a, hajhullást éa kerpiképzodest meggátol a ; s már egész fiatal rmbereknél erős bajoszt növel. - Jótállás sz eredményért és ártalmatlan sgért. — 1 tégely 80 kr., pósis-küldéssel vagy utánvéttel 90 kr K. Hoppé Béc-i XV I\'ontboneasse 3 Fényképeket, melyek újévi ajándékul kiválóan alkalmasak a legkisebb alaktól egész életnagyságig művészies kivitelben mérsékelt árért athea Eitűf ¦ fényképészeti műterme Nagy-Kanizsán, jötér Dél-zalai takarék-pénztár épületében készít. Különlegesség aquarell pastell ós olajképek, továbbá platina-typiák. Vidéki megrendelésekre különös figyelem fordittatik. gytknél \| Valódi brünni szövetek őszre és télre Egy Cottpon 3.10 • 4 80. jó méter hosszú teljes, \\ K - jobb uri öltőzet (kabát, ? 7 75. finom nadrág és mellény / 9. - finomabb csak \' 10 50 legfinomabb TalódI gy«pjnsz5vet. Teli kabát szöretek. vadász szörete-ket, daróc kamga- n kabát és nadrág; szöveteket, gyönyörű választékban. Női szöveteket roiiid-u léterő minőségben szétküld ntánvéttc. Szolidságáról és megbízható légárul legjobban ismert szövetraktár Síegel Imhof Brünnben Hinták ingyen és bérmentre. MintahQ szállítás -kuál kezeskedve les\'. Azon elöuy&k, melyeket feonti cég gyártási székhelyén, magán vevőknek közvetlen bevásárlásnál nyújt igen nagyok. Nyilvános nyilatkozat! Aluiíit arckép-müiutézet, hoey művészileg kitűnően iskolázott nrckep-festóit ne legyen kényteleaitve elbocsátani és csak s azért, hogy azokat továbt> foglalkoztathass, rövid Időn és csakl* a visszavonásig- elttatár>zta hogy minden le ciekéyebb b iszo&xol vagy nyereNég-rcl lemond. Csak 7 frt 50 kr -ért aüí az előállítási költségek feléért szállítunk i életnagrságTi arcképet (mellké\|.) Gyönyörű eíegans fekete-a^any ba-r.-.:¦: rámáraJ, melyrek valódi értéke legalább 40 forint. Ki tehát saját vagy felesége, gyermekei, szülői, tes\'vérei vagy más d iga akár rég elhányt rokonai, ugy barátai arclképét óhajtja, csak az illető fényképét küldje be, mindegy akármilyen állápban, az 14 nap múlva megkapja az arcképet, a mivel a legkellemesebben meg lesz lépetve Láda az arcképbei önköltségen lesz ¦zárni vv a. R\'-ndelések a fénykép melléklésével, mely az arckép elküldésénél visszaszár-maztatik, csakis — visszavonásig fogadtatnak el a fenti árért utánvéttel va?y a pénz előleges beküldése ellenében. Arckép műintézet „KOSMOS" j Bécs Mariabüferstrasse 11 fi gggf— I-i\'gkiiünőbb, lelkiismeretes kivitelért, valamint természetbü hasonlóságén kezeskedve lesz. Patentált jégsarkántyu Torvényeseo védett. Ezen igen alkalmas és praktikus jégsarkantyuk minden ma fölött előnyt érdemelnek, mert kicsinyek és könnyűek, nem sértik mrg a cipősarkot, nem kell őket levenni és használaton kiviül teljesen láthatatlanok. Po^taután-vét vagy előreküldött 60 krért bérmentve kaphatók. ifi Uml G. A. Bál Bekbenbergbeo (Csehország.) Kereskedőknek árengedmény. Értesítés. Van szerencsém köztudomásra hozni, miszerint kitűnő szerem, a tyúkszemek késnélküli eltávolítására, elárusitását Nagy Kanizsa és környékére Miitényi Sándor úrra ruháztam át. Mindenki eltndja tyúkszemét 10 perc alatt távolítani kés nélkül, fájdalmatlanul még a legrégibb tyúkszemeket is. vérmérgezés kizár?a. Ezen szer ára csonteszközzel 60 kr. Tisztelettel JUTKOVIT8 M. tynkszemmütő Bécsből. KKXK XXXKXXXXXttXXX «XXXXXXKXXXX (ÜEtSTliK-féleTERZSÍBET UBDICsM.) E pilulák hasonló ké-szilményeknél minden te* kinteibeo íeljebb becsö-lendők; — mentek min den ártalmas anyagoktól, az alfesíí szerekbajálnál legjobb ered S X t % % s ÍC m m m m 5 ménynyel használtatván, gyengéden hashíjlók, vértisziilók; egy gyógyszer & sem jobb s mellette oly ártalmatlan, mint e pilnlák a X X X X ti X X M X Ű MEUSTEIN FULOP H H BBS\'.\' -Szent-Lipótboz0 cimxett gyógyszerUra «>a I^^^\'öVb»\| Wien, t, Plaokengasse 6. «# fi Raktár >;agy-Sanizsin: BELU3 LAJOS gyógyszerésznél. x%xuxxK%xnxxxxxxxxKxx%xx székszorulás legtöbb betegségek forrása ellett. Cukrozott kQldejQk végett méj gyer tuekek is szívesen. Kgy 15 piialát tártaim:.zó dóhoz 15, euy tekercs, mely dobozi, tehát 120 pllulát UrUImiző, csaa 1 frt o. é. llVfla í Utánzásoktól különösen óvakodjunk. Kérjünk határozotUn #í \\J \\ d.&. jfenateln Kry.sébet-pilolát. Valódi csak, ba minden dobo« « törvényileg bejegyzett védjegyünkkel piros-fekete {nyomtatásban .Szent ^ \'Lipót- és „Nensteln Ftilöp gyógyszerész" aláírással van ellátva. A kereskedelmi törvényszékileg védett csomagjaink aláiráBunkkal vau ellátva. MEUSTEIN FÜLÖP -S^er.t-Lipotboz- elmutt gyógrAtertára Wien, I., plackengasae 6. Rakiir Xagj.SaaiiUn: BELUS L4J0S gjógjiieresinél. h 21645/897. ^ a Nagy-Kaniüsa város rendezett tanácsa részéről közhírré teszi, hogy a város tulajdonát képező Fel-iő-erdőbea az évi rendes vágásban és az úgynevezett zsirostói tasle- gelőn 1898. ÉVI JANUÁR HÓ 3, 4 és 8-án D. E- 9 ÓRAKOR haszonfának és tűzifának alkalmas tölgy és cserfák. — JANUÁR HÓ 11 én D. E. 9 ÓRAKOR az alsónyiresi fás-legelőn az u. n. Cigányberekben, nyir- és égerfák nyilvános szóbeli árverésen a legtöbbet igérő részére azonnali készpénz fizetés mellett eladatnak. Felsö-eidőn az árverés a Vajda-cserfői nyiladék mellett kezdődik. Mire venni szán. dékozék oly figyelmeztetéssel hivatnak meg, hogy a szálfák becsáron alól el nem\'adhatók, Nagy-Kanizsán, 1897.Ldecember hó 29. Nyomatott llj. Wajdiu József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán. A VÁROSI TAS MGS. XJGGOGOGOö ¦AGY-KANIZSA, 1898. január hó 8-án. 2-ik szem. XXXVII. évfolyam. Előfizetett Ár: Egeaz érre . - . 5 frt — kr. Fél érre . . . - 2 írt 50 kr. Xegtedé-re . . . 1 frt 2& kr. Egyes szám 10 kr. HIRDETÉSEK 5 hasábos petitiorban 7, maaodisor 6, ¦ minden 10 rabbi torért 5 kr. NVILTTÉBBEH j,rtii soronkéut 10 krért vétetnek icl Kincstári ületék minden egyei tiirdeteiér! \'óu kr. üaeteudő ZALAI KÖZLŐIT. A nagykanizsai ..Ipar-Testület--, ,a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság\', a „Kotori takarékpénztár részvény-társaság,* a galamboki Önkéntes tűzoltó-egylet, a ,Dagy-kaoizsai kisdedeveló egyesület"- a „nagy-kanizsai tanitói járáskor\' A lap szellemi részét illető minden körJeroény a felelős szerkesztő ne-ére, az anyagi részt illető kíis-Iemények pedig a kiadó Derére címzetten .Va^y-KanizKara mentve mtézendök. KécmtriiiKilen felélek p.\'ia f«igJ -tatnak el. KfziraUik riKHzaneui kü]il«tu«>k r,n.kamzsai izr. jótékony nőegylet, .szegények tápintézete". & kato iái hadastyán egylet „snproni kereskedői tní iparkamra" a kereííténv jótékony nőegylet nagykanizsai külválaszt nányának hivatalos lapja." HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Uj helyiérdekű vasutak megyénkben. Hamf-KanizKt) 1898. jan. 7. (mb.) .Vicinális vasút, ¦ — nem jól hangzik, amióta államférfiak buk-tak el miatta. Bizonyos udium fűződik e fogalomhoz, mint egy soha meg nem ásott csatornához .... Annál nagyobb elégültséggel regisztrálhatjuk ezúttal, hogy megyénk a közel jövőben két oly helyiérdekű vonallal fog gyarapodni, amely kezdeményezésében távol áll minden egészségtelen spekulációtól s nem képez lépcsőt a ka-paszkodoncok felfelé való — bukásához. Mellette szói azon téoy, miszerint megyénk gazdasági életének íőtényezői a nagy- s a középbirtokosok állanak az alapítók között, valamint kereskedőink legmegfontoltabb elemei. Az egyik vonal megyénk déli részét keresztben szeli és a stájer határszéli Regedét (Radein) kötendi össze Tarosunkkal, közbenső fő állomásul Alsó-Lendvát — mint a Csáktornya—Ukki h. é. vonal keresztező pontját érintve. Célja tehát a jelenleg is közlekedési fontossággal bíró, Stájerország közepébe vezető utvonalat modern magaslatra emelni s igy főleg a mezőgazdáknak javára szolgálni. Ha visszatekintünk azon korba, midőn megyénkben még semmiféle vasat sem voit, azt észleljük, hogy a nagy-j elentóségü „ bécsi postául * (kivéve az egyszerű levélforgalmat) épen ezen irányban vonult el és a stájer Spiei-feldnél csatlakozott a trieszti úthoz. Ezt mérlegelve csak azon csodálkozhatunk, miért nem létesítették már jóval ezelőtt a kérdéses vasutat, s miért nem egyáltalán fővonal alakjában. De hisz a mi vidékünk vas-utain még Baross sem segíthetett s örülhetünk, hogy a Déli Vasat mu- lasztásait helyijei — közzel vicinális vonalakkal kipótolhatjuk. Az emiitett összeköttetés tehát nem fog vakvonalban végződni, mint a megyénk székhelyén átvonuló h. é. vasút fóelvül állították fel az alapító gyűléseken, hogy a regedéből kiinduló vasút egy másik vonallal hozás-sók összeköttetésbe s ezáltal mintegy mellékere legyen a közlekedési litereknek. E tekintetben nézeteltérés mutatkozott az alakuló értekezleteken. Egyik rész városunkat kontemplálta végállomásul, míg némelyek tovább mentek s a vasutat egész Somogy-megye közepéig, — a Szobbi h. é, v.-ig akarnák kiterjeszteni. — Ameny-nyire helyes azon elv, hogy e vasút főleg megyénk érdekeit szolgálandó, annak határain belül segitse elő a közlekedést, — nem tagadhatjuk le az ellenvélemény jogosultságát sem, melynek foérve, Somogy legtermékenyebb s ránk nézve fontos vidékeinek hozzánk közelebb való hozása. E kérdésben a döntést bátran azokra hagyhatjuk, kik a közérdek helyes felfogásival e vasút eszméjét létrehozták. A legfontosabb kérdést, a fináncukat, — elvileg ngyis elintézték. Sikerült vállalkozókat s érdekeltséget összehozni, sikerült a vármegye elvi — s később tényleges hozzájárulását nem kis mértékben kieszközölni, Csupán az anyagiak folyamatba hozása ütközik eleddig nehézségekbe. Reméljük, hogy találkozik majd — ha vidéki nem — hát fővárosi pénzintézet ennek körösztülvitelére. A budapesti bankok múlt esztendei üzem jelentéseiben sürün találkozunk h. é. vasutak sikeres financirozásával, s ha megértetjük egyikkel-másikkal e vonal fontos voltát, ugy hisszük, készséggel vállalkoznak a közbenjárásra/ A másik h. é. vonal ügye is már i az elvi megvalósulás stádiumába jutott; Eredetileg\' Tapolca és Keszthely között szándékolták .Balatonparti vasutat." Az eszme Fölvetői azon szép és gyakorlati célra törekesznek, hogy a világhírű balatoni borvidék termelőin lendítsenek, mert a kegyetlen filörera már-már kivette szájakból a kenyeret. A legutóbbi értekezlet azonban spontán elhatározással elfogadta Veszprémmegye érdekelt köreinek abbeli indítványát, — hogy a vauit Veszprémből induljon ki, s Keszthelyen végződjék. Megyénk oly vidéke jut ezáltal modem közlekedési eszközhöz, ahol eddigelé vasutat csak hirből ismertek s a mintaszerűnek nem igen nevezhető országutközlekedésre voltak utalva, a mely által még csak nem is fő-, hanem h. é. vonalhoz (B -Sz. György -Keszthely) juttathatták szállítmányaikat, mig a jövőben Veszprémnél a M. Á. V. nyugati vonalához csatla- > kqzhatnak. .Hisszük, hogy az állam ezen tisztás —társadalmi utón, létrehozandó egészséges vállalkozásokat a szükséges figyelemben fogja részesíteni, mintán csakugyan hiányt pótolnak és rendszeres szükség diklálta uj hálózattal gyarapítják c fontos határszéli megyét. Szorosan véve városunk hozzájuk fűződő érdekeit csak előnyös kővet-kezményekrÖl szólhatunk. Misem szói jobban amellett, hogy városunk a megye gazdasági főpiaca, minthogy lakosságának száma k. b. 25 év alatt 5—8000-ról 22 ezerre szökkent, mig a többi megyei nagy község csak lassú fejlődést mutathat föl. — Ha tehát Kanizsát egyrészt direkt a megye nyugati, s másrészt indirekt annak északkeleti területeivel összeköthetik, a városhoz a vidék egyfelől jobban hozzáfér, másfelől a város kereskedelme könnyebben kihat a környékre, a művelődés eszközei könnyebben hatolhatnak a nép rétegeibe. Ezek az általános pontok. — A részielesek közül elég ha megemlítjük, hogy a pőstaforgalom rendesebb menetűvé Jeg\' s ennek szüksé gét ép a kőzelmÜHoan felmerült panaszok igazolják. A teheráru-forgalom rendszeresítése — kellő tarifamódozatok mellett -— termékeny megyénkben, főleg a birtokosság javára fog szolgálni, amint hogy ezek is sürgetik első sorban a mihamarább való Iétesülést. A személyszállítás kényelmesebb módja mellett az idegenforgalom olyan vidékekre is ki fog terjedni, melyek távol estek a közlekedés áramától. Városunk egyik legújabb gazdasági intézménye a tárházvállalat is erÓs forgalomra számithat a h. é. vonalak létesítése által. Nem mulaszthatjuk el azonban egy f/mos körülmény hangsúlyozását, a melyet a mai gyorsan építő rendszer mellett nem részesítenek kellő figyelemben s ez a szakavatottság, a szolidság a pályák építésénél: Ne ugorjanak bele hamarosan a kezdő munkálatokba, amíg az anyagi eszközöket teljesen Összhangba nem hozták az építkezés, szervezés és az üzembehozás követelményeivel. Mert volt már alkalmunk tapasztalni, higy újonnan alakuló vállalatok végzetes elszámi-tasok következtében az utó-kölcsönök nyomása alatt teljesen kátyúba kerültek. Ne tekintsék továbbá a létesítendő vállalatokat nyereségbányának, melynek a nagyközönség rovására okvetlenül meg kell hoznia a busás, de jogosulatlan jövedelmet. Ha társadalmi tényezőink egybevetik buzgalmunkat s nem csak szal-matüzet szítanak, akkor a két uj vonal megyénk két uj gazdagodási erét fogja jelenteni. Zalamegye kereskedelme és ipara az 1896. évben. A BSoprohi <er8bkeUeáaN éti ip»i kanna " a millenáris évről kiadott hivatalos jelentébe nyomin a következőkben adjuk megyénk kereskedelmi, ipari s forgalmi viszonyainak ismertetését az 1896. évben, kiemelvén a ránk nézve fontos adatokat k a jelentés tételeihez hozzáfűzvén saját észrevételeinket és némi magyarázatainkat is. Reméljük hogy azok az illető szakkörökben és az érdekeltek részéről megfelelő méltatás tárgyává fogbak tétettti, mert mindennél világosabban beszél ily visszatekintés közgazdaságunk eme fontos ágainak helyzetéről éa fejlődési képességeiről. I. Kereskedelem. A jelentés, megemlékezvén az évnek magasztos mozzanatáról, a millenáris kiállításról köte lessé esze rűleg felemlíti, — hogy a közgazdaság terén épen nem volt zavartalan auemzeli öröm, mert a mezőgazdák s termelők többrendbeli alapos panaszra találtak okot. Eisö sorban a birtokosság helyzete nem volt kielégítő. Megyénkben — úgymond — a nagymérvű parcellázások folytán a kisgazdák körében „valóságos földéhség uralkodik, \\ mert a termőföld mai jövedelme nem fedezi a kamatokat a adókat. A kiállításban való részvétel költségei is a szükségletek megszorításával jártak. A részletekre térve, a gabonane-müekkel való kereskedelem meglehetős mennyiség a nem mindig kielégítő minőség melleit alacsony árakkal küzdött. (Mire l§97-ben az anyaghiány szülte rapid árazökkeüés következett.) Rozsvetésekben Zalamegye nagyon szép eredményt mutatott fel. Egyéo gabooaoe • muek közül megyéok csak a tengeriben (Muraköz) ért- el zép qualitativ eredményt, Számszerűleg Zalamegye összes gaboa-termése az 1896. évben az előző évvel szemben & következőt mutatja: ÖisiL-a gabnatermés 1696-ban k. b. 3181800 ni , „ 1895-ben , „ 2734SO0 - többlet "383S3 fi. Az aratási eredmények tehát mennyiség tekintetében kielégítők voltak, de az aratási és cséplési munkaiatok idejében a folytonos e-ozések a minőséget nagy mértékben megrontották. Mindazon-áta. a kereslet az év vége felé emel- T Á & (5 A. Elveti volna. Elbeszélés. Irta: Tnrrlnelll-Comelll Jnlia. ¦ .Ellett volna." ismételte mindannyiszor az öreg Nena, valahányszor gazdájával való szerelmének történetét elbeszélte. Szép volt, mint Szent-György lovag és jobb sorsot érdemelt, mint a minőt rámért az Isten, kinek áldott legyen a szent neve. Elvette volna, ha nem végződik élete olyan szeren esetlenül ép akkor, mikor meg akarta kérni atyjától. Nena nem ment többé férjhez; mert olyan jegyes ntán, mint ő volt, nem volt többé aeoki, a ki tessen neki. Azután a falubaa sem nézték többé JÓ szemmel, mivel tudták, hogy szerelmeskedett a gazdájával. Az ifjak, kik előbb udvaroltak neki, tartózkodtak töle, az atyák meg haragudtak reá és azt mondták, hogy a gazdagok ugy bánnak a parasztok leányaival, mint a hernyék a virágokkal: jegyet hagynak rajta, mely ezüsthöz hasonló, de romlást okoz. Igaz lehetett es mindenkivel, de nem az ő gazdájával szemben, ki dísze volt a nemeseknek. Csak hallani kellett, hogyan beszélt róla I Szerette őt, ha mindjárt hirbe hozta is; de azt akarta, igen, akarta, hogy tisztességes legyeQ. Három hónap alatt, mig sok minden történt, csafc\'egyetlecegyjzer merészelte megcsókolni egy napon és ez utolsó napja volt . . . Estére kelve már nem volt többé a világon ! Ugy tetszett, mintha megjelentette volna á végét. Sohasem látta őt oly izgatottnak. Lázas volt csókja, mint a tüz, égetett; megöregedett már, mégis érzi ajkán, vállain. Nena maga is ugy sejtette, hogy szerencsétlen lesz az a nap, mert remegett mellette, zavart volt, nem értette és midőn hevesen karjai közé zárta, bidsg borzadás futott végig tagjain . . Mindez halálát jelentette. Mikor végre magara maradt, rosszul lett... Félt, mintha súlyos bünt követett volna el. Nem volt-e előérzet, hogy annyira le volt verve, hogy az az idegen félelem megszállta őt ? Nem boldognak kellett volna-e inkább lennie? Azt Ígérte, hogy találkoznak még azon este, mert meg kell egyezniük, mi módon beszéljék meg atyjával a menyegzőt. Lássátok, bizony elvette volná t Ebben az öreg asszonyban még mindig egy fiatal lány erős hite lángolt. Rosszul esett Márknak, ha hallotta Neoa históriáját. Mikor ez örökösen ismételte : „Elvett volna", keserű gúnnyal mosolygott. Igen, válaszolta egyszer, akkor vette volna el, ha a Pó fő felé folyt volnál Nena azt felelte, hogy nem tudhatja, mert nem ismerte az Ő drága gazdáját. 03 azért nem haragudott rá I Mindenki szerette az öreg Márkot s Neoa jobban, mint a többiek, mert sokkal jobban vonzódott hozzá, mint mások. Szegény Márk ! Egyedül állt a világon. Mikor visszatért falujába, — oly sok év ntán, — senki sem ismert rá, annyira megváltozott. Szomorú történet volt biz az és ő jól, nagyon jól eltemette lelke I mélyére, mert el akarta felejteni egészen. De Nena, a nélkül, hogy tudná, naponként figyelmeztette rá. Most márNenának j is őszbecsavarodott a haja, sovány, hajlott \| és fogatlan ... De Márk még látta Öt, 1 gondolatban visszaszállva sok-sok évet, j pirosnak, szőkének, telt idomokkal, kedvesnek, mint mikor a mezőről tért haza, gyönyörű augusztusi alkonyaton, a szénásszekér tetején, midőn a nap megaranyozta fürtjeit. Látta a templomban látta njra a folyónál felgyürkőzve, meztelen karokkal, a mint mosott a vízben. Akkor át-akarta ölelni ezt agyötiyörüségesteremtést, hogy elvigye magával, hogy forró csókjaival zárja le ajkait és megmondja néki, hogy az Övé egészen, mert mindenkinél jobban szereti, mert a. legszebb, mert Isten neki teremtette. Márk azonban jő fiu volt és nem mert kőtelébe menni, nehogy megsértse. Ö az, igen. ki azt akarta, hogy Nena tisztességes maradjon. S- midőn látta, hogy fölgerjed vágya a vérében s a gonosz gondolatok lekéri, elfutott, tjpgy elrejtőzzék, mert még a levegőtől is szégyenkezett. Mondták neki, hogy Nena azért nem akar hozzámenni, mivel bugát házában tartja s huga nem akar Nena rokona lenni. Akkor, szegény Márk, engedte, hogy Mártája szobalány legyen urasága házában, ki már annyiszor kérte. A legény mindig azt mondta: nem ; mert tudta\', hogy rosszul esik szolgálni annak, ki édesanyjuk halála óta mindig az Ő kis gazdaságát vezette. Mégis Örömest ment el Márta és Márk egyedül maradt, várva jegyesét. De Nena nem gondolt reá s Márk n-m esett kétségbe. Belátta, bogy Nena nem olyan lány, a ki egykönnyen hozzá menjen bárkihez. Szép, jó leány, jó gazda leánya, meg kell Őt érdemelni. És Márk, a derék Márk meg akarta érdemelni. JŐ két karja volt és tudott dolgozni: volt kis báza és senkisem értett jobban az uraíág csikóinak megfékezéséhez. Ez évben annyi lent szerzett ö?sze, bogy Neoa egész télen fonhatott és ingeket készitbetett volna. Egy nap azt hallotta, hogy Nena .beszélgetett" az úrra). Nem hitte, de azért\' oagy fájdalmat érzett, mert e s/óbeszéd sértette azt a leányt, kit el akart venni. Elbatározta mégis hogy kitárja szivét. Azt mondta Nenáoak, hogy elhallgattatja a rossz nyelveket, elvéve őt, ki boldogabbá tehetné, mint egy királynő a trónon . . . Nena azt felelte: nein; az ő szivét már, mindenki tudta, lefoglalta más; legyen nyugodt, hiszen annyi fiatal leány van . . . Nyugodt legyen? Ettől a naptól fogva a pokol minden szörnyetegét magában érezte. Mintha kicserélték volna. Lehetetlenség, hogy rossz vége ne legyen . .. Egyszer még a Pőba veti magát, hogy ne éljen tovább. Senki.sem létezett többé ránézve a világon. Még Márta is megfeledkezett róla, ki urának bugával a városba ment lakni .. . Igen, meg akarta tagadni őt. Elvégződött minden rája nézve. Álmait, átkos kísértéseit odaöli mind a folyam örvényébe. Többé uera. akart d-jlgozni. Kiért is dolgozott volna? Ha átok teremne a szántóföldeken az uraságokra, nem gaz* 1 . . . Nem ment többé templomba ; az egész pokollal szivében, fájtak - neki a papnak szavai, az orgonának hangja. Egy vasárnap látta, a mint Nena templomba ment és tisztának, jónak látszott, őrületes vágy fogta el, hogy oda kiáltsa a tömegbe, hogy az egy rossz leány, uraságának szeretője ... De midőn a korcsmában Mátyás azt az őrültséget mondotta, hogy látta Nenát és gazdáját együtt kijönni az erdőből, — Márk előtt elborult a világ és olyan pofont adott neki, hogy beleszédült. Azt akarta, hogy, olyan becsülete legyen Nena nevének, mint anyjáénak és senki még egy király sem mert volna rosszat {mondani róla az Ő jelenlétében. Az éjszakákat házon kívül töltötte; meggyülölte már azt a kis bázat, mely szomorúságnak és kétségbeesésnek fészke leit. Egy este mind elégette a lent, melyet szerzett és mindenki azt mondotta, hogy Márk megbolondult és a pap szemére vetette hogy, azzal az Isten ajándékával mennyi jót tehetett volna. Szórakozni akart és a molnár leányának udvarolgatott, de csakhamar belefáradt; azt hitte ha leissza magát, megfeledkezbetik legalább egy órára ; de a bortól rosstul lett és njra gonosz gondolatok lámadtak benne. Véget kell vetnie, véget kell vetnie I A Pó hullámai ott voltak és várták őt és talán nem egyedül őt . . . Este volt A folyam megáradt éa a töltés sáros volt A kocsi kereke zajtalanul haladt tovább. Márk a bakon vigyázva hajtotta a tüzes csikókat és xxxvii. évfolyam ZALAI KÖZLŐN I kedett, amit Amerika gyönge termésének éa exportunk fellendülésének tehet tulajdonítani- a tengerit p\'. a belföldön pusztító sertésvész miatt kizárólag nyugati államokba vitték. A gabonanemüek 1896 iki átlagos árait megyénk négy főpiacán a kővetkező táblázat mutatja: Bozfl. Rozs Árpa Zab Tengeri K.-Kanim 665 593 526 600 505 Z.-Kgerszeg 665 564 562 563 527 Csáktornya 701 587 6O0 592 425 Keszthely 637 550 508 612 517 A természetes akadályokon kivin gabonakereskedelmünk mesterségesekkel is gyakorta találkozott. Ezek közt főképen a waggonbiány fölött panaszkodnak megyénk kereskedői s az illető vasutakat ez irányban szembetűnő mulasztással vádolják. További nehéztelésekre a kedvezőtlen tarifarendszer adott okot. A Déli Vasút e tekintetben nem méltányolja kellőleg * a kereskedelem szükségleteit. Minő fontos gócpontja városunk manapság is még a gabonakereskedésnek s minő figyelmet érdemel ezen körülmény az illető hivatalos szakkörökben, mutatja azon tény, hogy Nagy-Kanizsa e szomszédos 4 vármegye fő forgalmi helyei közt a második sorbau szerepel 157774 mmá-zsával. — A „jelentés" ezt figyelembe véve a létesítendő helybeli tárházaknak szép forgalmat jósol. Takarmánynövények tekintetében azonban megyénk a szomszédosakkal (Vas, Sopron Mojod) szemben hátrább maradt. Jórészt ugyanaz állítható a len, kender s burgonyatermelésről in, — míg a 3zéns és azalraabozara ismét előtérbe tolja Zalát. Ezen áru forgalmának ugyanc-ak a kocsihiány vetett gátat, ami a kereskedőknek nem t?ekély hátrányára szolgált. "Ezen panaszok — tudtunkkal — évente felújulnak, de a vasutak következetesen megmaradnak az indolencia álláspontján. A bőrke reskedésn él kiemeli a jelfntéí, hogy 1896 ban a kamara kerületén átlag Zalamegyében volt a szőlősgazdáknak kielégítő szüretjük. Az, öíszes szüreti eredmény megyénkben 1895-ben 18102$ M, 1896-ban 102693 . különbözet 78335 hl. ennélfogva ezen termés csak negatíve, a többi megyéhez képest mondható jónak. A „jelentésben" két helybeli nagykereskedő felszólalását találjuk, melyekben hangsúlyozva van azon körülmény, hogy dacára a kedvező eredménynek számbavehető kivitelünk csak a szŐItök előbbeni termékenységének helyreálltával lesz. Pauaszkoduak a műbőrt ermelés (ezt lapunk már nemrég érdemlegeseit szóvá tette) továbbá a déli vasút magas díjtételei ellen. A borforgalomban városunk a kerület főpiacai közt 3-ik helyen áll. Ellenben borárak tekintetében ugyancsak mögötte maraduok a többi piacnak. l-»-c^^—bs—wggs=g bent a kocsiban az uraság uzivarzott és beszélgetett egyik barátjával. — GyorsaD, Márk, hajts sebesebben. Sürgősen meg kell érkeznem ma eate. — Dolgod van még ma? kérdezte barátja-Márk vére kavarogni kezdett; minden erejét összeszedte, hogy hallhasson valamit. — Lassabban, intett az uraság a kocsis felé és hozzátette: Megnyertem. Eh! Három hónapja, hogy ostromlom, de ma este biztosra veszem a győzelmet. Ha csak az ördög nem vet gátat elém és a leánynak uem támadnak aggas-kodásai. Márk többé semmit sem látott. A lovak rohantak, közel volt a veszedelmes ""forduló, de ö nem gondolt rá". .\'.Hallani, hallani, hallant akart. Az uraság barátja válaszolt: — Valóban nagy a szerencséd a parasztjaid között. Hát az a másik, a szép szobalány, mi van azzal? — Ciöndesen ! Máriára nagyon vigyáz az anyám. A városba küldte őt húgommal. — Szép virágszál volt — Igen, de már az ö ajkáról is leszedtem a mézet ... Márk elvesztette az eszét. Hatalmasan a csikók közé vágott. Földűltek éi mindnyájan, a folyamban volcak. Egy kocsis, a ki látta, elszaladt, hogy hirt vigyen az embereknek a szomorú újságról. A két barát bolttestét megtalálták. Márkról senki sem tudott többé semmit. A számkivetés éa törődés negyven éve után, midőn visszatért, senki sem ia> merte őt meg, még Nena sem. ki régi gazdájáról emlékezve örökké csak azt hajogatta : Elveit voioa elvett volna... Olaazból forditta : Sziniszter. így pl. N.-Eauizeán 1896-bao 10-14 krt fizettek átlag a mustért, mig a kerület termelési gócpontjai közül akárhány másfél — sőt kétszeres árakkal szerepel. A gyümölcs termelés, mint általában, ogy kü:ünüsea megyénkben is visszaesést mutatott Mégis Nagy-Kani-zsáo 2723 mm. gyümölcs került vasútra. Zalamegyében szőllöeladás fejében 1896-7699 forintot vettek be. (Ezen szép számot mégis keveseljük, ha tekintetbe vesszük, hogy a üíloxera előtt, :mily gyönyörű szóllőtelepeket mutatott íel e megye \|) A baromtenyésztés terén kiemelendő a gazdasági egyesületek céltudatos működése. — Mindenféle állatbetegség gátolta a kereskedelmet, különösen a sertésvészek, a szarvasmarhák azáj és körömbetegségei, mig a lovakban szép kereslet mutatkozott. Nagy-Kanizsán 7000 dbot hajtottak fel. Szárnyasállatokban, nemkülönben tojásokban megyénk nagy mennyiségeket .szállított Ausztriába. & A baltenyésztés kedvezőtlen volt Állati termékek közül a bőrökben volt kielégítő üzlet, bár a uyerster-melők nem fordítanak elég gondot az anyag hibátlan voltára. A gyapjnüzletröl agy emlékezik meg a jelentés, hogy az a magas vámok mellett immár túlélte magát Az e rd ei ter m én yek Zalában nem részesülnek a kellő figyelemben. Itt-ott a rendszerei kezelés hiányával lehetett találkozni. Üzemtervet 3154.34 kat. holdról terjesztettek be Örömmel regisztráljuk, hogy a kopár területek befásitására kitűzött kérdés jutalmát (1000 frank) a .tihanyi volt úrbéresek" nyerték el, s hogy a minisztérium megyénkben jelentékeny anyagi segélyeket nyújtott ez érdemben. A termékek áraiban nem történt változás. Az esőzések és talajvíz ártalmára voltak a makk és mellék termények üzemének. Ismét csak panasz nyilatkozott a vasúti díjszabások ellen, melyek a hathatós versenyképességet csökkentették. Megyénk a gőzfürésset terén szép eredményekkel dicsekedhetik, főleg a folyók mentén. Kiemeli a jelentés, hogy a fenyőmag-permetező vállalatok létesűlésével, különösen a Göcsej szegény népén segítettek, mely a tobozok szedésével jövedelmi forráshoz jutott. Rövids kézműárukban tetemes Üzemc-iökkenés mutatkozott, mit megyénk kompetens közegei az évi termés hátrányos voltával járó tünetnek mondanak. Nemkülönben a hiányos vasúti összeköttetés, a fogyasztási illetékek helytelen kivetése és jórészben a házalás illoyalis versenye voltak kárára ezen fontos üzletágnak. A gombamódra szaporodó .fogyasztási szövetkezetek" erkölcsi pressziója Í3 a kereskedők kárára volt Ennyiben körvonaloztukmegyénk 1896. évi kereskedelmének általános képét, a legközelebb az ipari viszonyokróf fogunk áttekintést közzétenni. A keresztény jótékony nőegylet estélye. 1898. január 5. emlékezetes napja marad a keresztény nöegyletnek, — felejthetetlen mindazoknak kik azon resztvettek, elismerést és dicséretet hozó a közreműködőknek és köszönetet parancsoló a nagyszámban megjelent közönségnek. — Mintegy káprázatos, ezer-egyéjbeli keleti tündérálom, ugy rajzik a képzeletben az egész estély, és kifá rad az elme, keresvén azon pontokat, melyek legszebben kiemelkedtek. De nem igen lehet részletezni. - Ztinfolásig teli terem, karzatok, páholyok mind lefoglalva, kicicomázva ^ a legszebb nöi arcokkal, elegáns színdús, vakító toillettek, ez a külső kerete az estoek. A műsor szellemes, változatos, gyönyörködtető. A .Hét Gyurkovics leány" előkép-nyitja meg a műsort Herceg Ferencnek látni kellett vojna ezt a bét női arcot, tudom, hogy őket választotta volna a hét Gyurkovics leány modelljének. Szalay Erzsi, Halphen Teréz, Mikos Melánie, Weiser Klára, Hraska Terks, Balog Etel, Taboly Ida személyisitették a Gyurkovics leányokat és bizonyos, hogy a Gyurkovics leányok, még az igaziak is, örömest elfogadják a mieinket, nővéreiknek. A .Barátságból* vígjáték Lenkey Margit k. a. rosszulléte folytán elmaradt. , .Jönnek a katonák" vig operetté kacagtatta ezután a közönséget L darab zenéje fölöttébb pajzán és mulatságos, a szövege pedig kacagtató úgyannyira, hogy a harsogó nevetés elnyomta több iaben a zenét és éneket De nem nyomhatta el annak a lebi- lincselő kedAíségnek hatalmát, melylyel Dr. Engel Sándorné a közönséget szó rakoztatta. Hangjának üdesége, frisse-sége és temperamentuma, most is meghozták a jól kiérdemelt elismerést A növendékek közül Nyuly Gizella. Le dofszky Mici, Darás Tinka és Vehofsics Róza tűntek ki leginkább és a szöveg a mit énekeltek, rendkívül pajzán volt Növendékek voltak még Mantaano Mariska, Janda Margit, Segerc Katinka, Z nbory Erzsi, Irmler Juliska, WusztJ Mariska, Tuboly Ida, Pongrác Irén és Malvin. — A- zenekiséretet Oliop Ernő teljesítette, az ismert virtuozitásával. Az operettel Bóhm Emil tanította be nagy buzgalommal és ö is dirigálta. A mű or harmadik pontja, .Apolló és a kilenc múzsa", művészi magaslaton álló rendezés volt A ki ismerte azt a világot, a melynek képzelete a Múzsákat létrehozta, a ki be tud pillantani az emberi korszak rég letüot gyermek éveibe, csak az Judja ilyen művészettel és forma érmékkel, a szép jó és nemes képzeletbeli megfestéseit megjeleníteni. Résztvettek: [Darás Vilma, Deák Petemé, Farkas Vilma, Füspök Jolán, Griesbach Amália, özv. Haidecker Au-talné, Pongrác Irén, Segerc Katinka, Szalay Irma. — Apollót Mantuano Jenő személyesítette ¦ rendkivöl ügyesen és találóan. Az előképek rendezésének sikere Matbea Károly helybeli fényképészt illeti, ki csudálatos buzgósággal és meleg szeretettel iparkodott nehéz feladatának megfelelni. Előadás ulán\' pezsgőzni tért a társaság a sátorba, a hol Deák Petemé és Pál ily Alajosné szolgálta ki e gyöngyöző bor u\'áo sóvárgőkat Táncra perdült az ifjúság és Zsoinay muzsikájának az egekbe emelő akkordjai mellett ki világos-ki virradtig mindig járták a tüzes csárdást. Anyagilag szintén fényesen sikerült az előadás. A négyeseket 108 ^ár táncolta. Jelen voltak: Leányok: Mantuano nővérek, Mair nővérek, Tuboly nővérek Szalay nővérek, Mikos nővérek, Pongrác nővérek, Darás nővérek, Balogh Etel. Weiser Klára, Weisz Melanie, Hruska Terka, Halphen Teréz, Nyuli Gizella, Ledofsky Mici, Vehofsics Roza, Zsubory Erzsi, Irmler Juliska, Füspök Jolán, Segerc Katinka, Farkas Vilma, Wusztl Mariska Janda Margit, Griesbach nővérek. Gombás Melanie (Tapolca) Acél Vera. Engel Szerafio (Barcs,) Szabó Gizella, Török nővérek, Pranger Karolin, Weiseeuböck Irma, Krippsl Mila. Hocb Clemeutin, Práger Ilona, Weisz Berta. — Saller Aranka, Grunner Paula, Káa Irma, Pranger Karó!in. Asszonyok: Manttfano Józsetoé. Mair Józ-efoé, Tuboly Viktorné, Mikos Gézán é, Pongrác Adolfué, Darás Ágostonné, Balogh Jánosné. Bessenyei Lá máimé, Fűspök Józsefné, Bencik Jánosné, Weisz Adolfué, dr. Engel Sáodbrué, Weiser Józsefné, özv. Nyulyné, dr. Tuboly Gyuláné, P-ihál Fereocné, özv. Sikné Halphen Mórné, Ledofsky Armiuné, Enelánder Oitóné. Irmler Józsefné, Segerc Fereocné, Wmzil Alajosné. özv. Haidecker Aotalné, Janda Károly né Creuits Antalné, Acél Károly né, Kohn Lajosáé, Török Ambrusáé, Krippel Ago«tonné, Hoch Fülöp né, dr. Koréin Sándomé, Práger Béiáné, Btumenschein Vílmosné, dr. Neu-iedler Antalné, Györffy Jánosné,. Kercsmár Déoesté,- Geiszl Viktorné, Saller Lajosné, Altman Mórné, Gógl GyÖrgyué; Tamás Jánosné, Sauer-mann Mihályné. Nagy Dezsöná, Josefovici Milivojué, Jaeger Ferencné, Sröllősy Jánosoé. Hanny Elekué, Sebe-rt^ny La josné, dr. Fülöp Kázmí\'roé, Komló sy Kálmáucé, Sonnenbení Frígyesné, Zadu bánszky Lnjosné. Tóth Vilmosné, Mer-geothaler ödöaoé, Lázár Jős-sefoé Pickel Ferencné. Porédus Antalné, Wiftihger Antalné, Deák Petemé. Stern Mórné, Szommer Náthánné, Reinitz Józsefné, Vicenti Jánosné, Uoger Ullmann Elekné, özv. Asztalosné, Vidor Samuné, Vécsey Zsigmondué, Tóth GyÖrgyné, Pá\'ffy Alajosné, özv. PfUncer Giborné stb. A ker. jót. Nőegyesület elnöke a következő köszönetben rójja le háláját: Nyilvános köszönet. A legmélyebb hála kifejezését fogadják ttgy a nőegylet nevében, valamint magam részéről is mindazokf kik kegyesek voltak támogatásukkal hozzájámlni a jan. 5-én tartott mulatság fényes sikeréhez. Köszönet tlsö sorban a szives közreműködőknek és rendezőknek — ugy a kegyes adakozóknak és áldozatkész közönségnek nagybecsű pártfogásáért. Özv. Zadubártszky Lajosnó nöegyl- elnök. Feihivá* előfizetésre. Tisztelettel és bizodalommal fordulunk az uj év küszöbén m. tisztelt olvasóinkhoz, kérve őket, hogy vonzalmakat ne vonják meg lapunktól jövőre sem, ha azt & múltban kiérdemelni szerencsések voltunk. Bennünk, ez nyugodt öntudattal mondhatják, soha Bem hiányzott a legjobb szándék, a legerősebb törekvés, hogy megfeleljünk a közönség jogos várakozásának és méltók legyünk továbbra is bizalmára és vonzalmára. [ Ez erós szándék és komoly törekvés ném fog hiányozni bennünk ez utánra sem s hisszük, hogy minden irányban meg bírunk a várakozásnak fas}ni. Törekvésünk marad a régi: emelni és fejleszteni városunknak és vidékünknek kulturális elobaladását, megvédeni és istápolni szellemi és anyagi érdekeit, fáradni és küzdeni mindenkor és mindenben a legjobbért. ¦ Természetes, hogy első sorban Nagy-Eanizsa város érdekeit szolgáljuk, az r> javáért küzdőnk, amennyiben a közjónak kára nélkü! ezt tehetjük. De figyelmünket kiterjesztjük vidékünkre is, s mig egy részt szellemi és anyagi haladásón munkálkodunk, éber gondossággal őrizzük és védjük a magyarság érdekeit is különösen a Muraközben. Nagy gondot fordítunk vármegyénkre is, melynek középpontjával állandó és élénk Összeköttetést hoztunk létre, hogy mindenkor jól és kimerítően értesíthessük olvasóinkat a vármegye dolgairól. Túlzás niilkül mondhatjaki hogy e tudósításainkkal többi megye, laptársainkat megelőzzük. Ezen felül kiváló gondot fordítunk tárcarovata okra is, melyben azon igyekezünk, hogy mindenkor gyönyörködtető és irodalmi színvonalon óíló dolgokat közöljünk. De ez a törekvés jellemzi egész lapunkat, melynek legutolsó Úrét is irodalmilag helyesen és jó ízléssel iparkodunk megírni. Mert mindenben méltóan igyekezünk megállani azt a helyet, melyre vállalkoztunk és oly lapot nyújtani olvasóinknak, mely többi\'vidéki lapjainknak ne maradjon mögötte. Törekvéseink szíves pártolását kérjük még egyszer a közönségtől. ¦ Tisztelettel a . . Zalai Közlöny szerkesztősége A „Zalai Közlöny" előfizetési ára : egész évre 10 korona (5 frt) fél évre 5 korona (2 frt 50 kr.) negyedévre 2 k. 50 fii. (1 frtöOkr.) Előfizetéseket elfogad a Zalai Közlöny Iriadóbivatala Nagy Kanizsán. Felső templom. Ujabb adakozások: Köhler testvérek eyüjtése 23 frt, (Ulrich J. B. (Budapest) 10 frt Citrer K. (Graz) Offer János (Woltaberg) 5—5 frt, Wenig László (Bécs) 2 frt, Walenta Lajos (Graz) 1 frt) N. N. urnő gyüjtőivéo adakoztak : Unger Elekné 10 írt, özv. Wajdits Józsefné, N. N. 5—5 frt. Miley Adámné, Szilassy Károly, H&jgitó Sándorné, Jach Frígyesné, Zampa Betti, Jaeger Fereocné, ¦JosiforS Mária, Goldarbeiter Emiiné 1—1 frt Varga Pálné, N. N. Nikicser Józsefné, Bognár Mihályné, Bognár fstváooé, Vi-landre 50—50 krt. Széfesik Anna, Varga Pálné, Dudás Jánosné, Gróc Ferencné, Szüc Ferencoé, Sifkovits Pálné, Turek Gyuláné 20—20 krt Horváth Antalné Trette Jánosné. Ato Imréné, Balog Ferencoé 10—10 kr.Taasy Aoelnéarnöado-máoya 5 frt, Nagy Kanizsai irod. és müv. kör felolvasásai atán 50 frt, Persely maradványából 34 kr. Összesen 111 frt 34 kr. Eddig befolyt összesen 8273 frt 7 kr. Nagy Kanizsa 1897. dec. 30. Dr. Titboly Gyula Eperjesy Gábor ellenőr. pénztáros. Sírás:. — Helyettesítés. A Lillik . gostoa halálával megüresedett városi pénztárosi állásra városunk polgármestere Halvax Gyula v. levéltárost nevezte ki helyettesül. — Katonai előléptetések. A 48-ik gyalogezred tisztikarában & következő előléptetések voltak: Janda Káró r, Stolcer László tiszthelyettest ^ K 1 e i n f e 1 d Ignác, G ü r 11 e r Ferenc és Ebenspanger Géza, hadapród-őrmesterek tart hadnagyokká léphettek elö — Oszterhuber-bankett 0 s z -terhuber László kir. táblai-bíróvá való kinevezése alkalmából barátai és tisztelői ma este nagy bankettet rendeznek tiszteletére a Polgári Egylet nagytermében. — A fényes banketten, mely a Polgári Egyletben az első lesz az uj rezsim alatt, társadalmunk legelőkelőbb polgárai fog. nak részt venni. — Halálozások. Nagy rendeket vág a halál az étök sorában. Manobardt Malvin, egy felhőtlen arca halvány hajadon, 22 éves korában mult hó 30. halt meg, könnyekbe borítva, gyászba döntve bánatos anyját és testvéreit a lefolvt év utolsó éjszakáján pedig L i 11 j fc Ágoston, Nagy-Kanizsa város péoztií-?oka hunyt el hirtelen szívszélhűdés következtében. Lillik már régebben szívbajos Yolt és magában hordta csiráját a halálnak, mely Öt gyanútlanul a sir ölébe vitte. Két évtizeden keresztül állott a város szolgálatában, mint főkönyvelő, majd a közbizalom a városi pénztárosi állással tisztelte meg. Hivataltársai, mint békés szolgálatkész kartársat szerették, főnökei tisztelték, mint vasszorgaluw, becsületes hivatalnokot, a közönség pedig kedvelte előzékeny modoráért és jámbor szivéért Tisztét és nevét mindig becsületben viselte. Most pedig, hogy az örök béke Édenébe vonult be, nehéz lesz betölteni azt a hivatalt, melyet az elhunyt oly lelkiismeretesen látott el. Temetésed, mely f. hó 2 áo ment végbe, megjelent a polgármester a városi tanácsosai, a város hivatalnokai és rendőrei, a városi képviselők túlnyomó része és nagyszáma közönség. Nagy Kanizsa város tisztikara a következő gyászjelentést adta ki: a nagy-kanizsai városi tisztviselői kar őszinte részvéttel jelenti, igazán szeretett tisztviselő társuknak Lillik Ágoston városi pénztárnoknak, életének A 3-ik, bivatalos-kodásának 23-ik évében, folyó hő 1-éu reggel 6 órakor, rövid szenvedés után, történt gyászos elhunytát A megboldogult földi maradványai folyó hó 2-án d. u. 4 órakor fognak a helybeli rőm. kain sírkertben őrök nyugalomra .helyeztetni. Nagy Kanizsán, 1898. január hó I-rftr. Az örök világosság fényeskedjék neki! a ravatalára következők tettek koszorúkat: Kedves Gusztinak — Perger Károly és neje. — A Váiosi kezelő személyzet — Lillik Ágostonnak. — Utol-Ó utadra — Deák Péter és neje. — A leejobb Sógornak — Testvérektől- — A Városi Tisztikar — szeretete jeléül. — Felejthetetlen férjemnek — bánatos özvegye. — Szeretett jó apának — Béla — Uj évi ajándék a tan:tóbnak. A nagy-kanizsai iskolaszék jan 3-án tartott ülésében szép újévi ajándékban részesített több eddigi helyettes tanítót midőn őket egyhangúlag reudes tauitókká választotta meg. A megyei közigazgatás bizottság megbízottjának, E p e r j esy Sándornak, elölülésével megejtett titkos szavazás eredményeképpen Ma utuano Gizella, Reiner Mari, Szálai Dénes és Vlasics Józset rendes tanítókká váasz-tattak meg. Az ülés elején az elnök és az iskolaszék kölcsönösen boldog újévet kívántuk egymásnak, sőt Eperjesy Sándor elnöknek jegyzőkönyvi elismerést is megszavaztak buzgó működéiért — A kereskedő Ifjak önképző egyle tének felkérése folytán, Náday Ilonka a népszínház fiatal és hírneves művésznője, február hő első folébea többi mű-vésztársával Nagy-Kanizsára jön és egy rendkívül változatos művész estélylyel fogja a közönséget gyönyörködtetni. — Szilveszteri mulatságok. A nagykanizsai Társaskör szokásához hiven tánc-vigalommal fejezte be a mult év utolsó napját; — a mulatság ugyancsak régi hírnevéhez méltóképen kitűnően sikerült; fesztelen jó kedvnek csak a hajnali órákban szakadt vége. A megjelent faöl-: gyek névsora következő: Asszonyok: Bessenyey Kálmánná, Demeter Béiáné. Dezsényi Béiáné, Füspök Józsefné. özv. Lenk Adolfué, Hattara Ivánné, Harzsó Tiborné, Mergeuthalier Lsjosné. Mikos Gézáné, özv. Nyuli Györgyné, Puhát Ferencné. Tóth Lászlóné, Tóth Antalué, Tuboly Gyu áaá. Unger Ullmann Elekné, Vécse? Zsigmondné, Véber Károlyné, VildeFerencné. Leányok: Demeter Neezti, Füspök Jolán, Hegedűs Mariska, Mikos Melanie,, Nyuli Gizella, Szalay Erzse. Szalay Irma, Tóth Mansk* és Vehofsits Rőia. f- Nagy publikum sereglett egybe december 31-én a Casino dísztermében; a változatos műsor minden ecyes száma gyönyörködtette a közönséget, mert a szereplők jóval túlhaladták azt a mértéket, a melyet a műkedvelőkkel szemben XXXVII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1898. JANUÁR 8-án. felállítani szoktunk. — Weiser Klára ügyes szavalata, Ledofsky Mici virtuóz éneire és Práger Ilona kedves hegedű játéka. Ledotsky Erőd zongorajátéka, nemkülönben Böhm Emil éneke teljesen kielégítették a legfmnyásabb igényeket Hogv Ollop Ernő zongora játékával is* mét" magával ragadta a közönséget, at csak természetes. Előadás után táncra perdült a fiatalság és reggeli 5 órakor szakadt vége az ó esztendő búcsúztatásának- Jeleo voltak: Dr Eigel Sándorné, Weis« Tivadarné, dr. Gerő Józsefné, Engländer Ottóné, Kohn Emiiné, Weiser Józsefné, Vidor Samnné, Blnmenschein Vilmosáé, Neu Lajosné, Sattler Józaeíoé, Keícbenfeld Gyuláné, dr. Koréin Sándorné, Práger Béláoé. Kertész Józsefné, dr. Blau Simonná, Schäfer Arthurné, Rosenberger Pálné. Gstettner Vilmosné, Sauer Kdéué, Káidi Mórné, Weisz Lajosné, Weiss Ferencné, Grüubnt Alfrédué, Grüa-but Benrikné, Goldhammer Károlyné, özv. Rosenberg Izraelné, Witienberg Lajosné. Haiphea Mórné, Heltai Józsefné, Scnwarcenberg I^nácné, Gross Miksáné, Klein Mártonná, Lőwénstein Emiiné, Ledofsky Árminné, Pollák Miksáné. Altstädter Mórné. — Ledofsky Miel, Weiser Klara, Práger Ilona, Haipben Teréz, Gross Zsófi, Sauer nővérek, Walleratein Sarolta, Scbwarceoberg Malvin, Hamburger Irén, Weisz Berta. — Az Izr jótékony nőegylet mulatsága. A febtuár 5-én megtartandó nő egylet mulatsága eredetiségénél fogva el len tál Ihatatlan vonzerőt fog gyakorolni a nagy közönségre. Amerikai bazárt fognak a hölgyek bemntatní. Művészies kivitelű reklámképek mintájára lesz minden utánzatban. Ugyan oly bájos arcok árulják majd a Kathreiner kávét amilyen bájos arcot mutat a reklámkép. Mosolygó női arcok magához láncolják majd a férfiakat és nagyszerű bolthelyiségek és ízelítők (buffetek) pihenésre szólítják a pénzes bugyellárist Hogy aztán olyan bűbájos hölgy is fog találkozni, aki férfiszíveket kegyetlenül marcangol, vagy lávát Őnt a gőzölgő fejekre, az ilyen alkalommal csak természetes, de elviselhető. — Koresolázo helyek megadóztatása. Ne tessék valami ujabb finánc műveletre gondolni, csak egyszerű paraszt furfangról van sző, mely ózonban vexa-torinsságánál fogva nem tűrhető, A dolog ugyanis következő: A gyermeksereg felkeres magának oly természetalkotta vizkiöntéseket, melyek nagy kiterjedésen tükör simára fagyva pompás korcsolyázó területet képeznek és vidáman siklatnak lova a jégen. Mikor másnap nagy seregben megjelennek ismét korcsolyázni, már ott áll vagy két napszámosféle ember, vagy paraszt aahacc és kijelenti a gyermekeknek, hogy ezt az egész jégterületet ő söpri tisztára, tehát csak az korcsolyázhat, aki 4 krt fizet, néha 5 krt követelnek, mely gyermeknél véletlenül pénz van tizet és ez korcsolyázhat, de legtöbbelszomorkodva távozik és elpanaszolja otthon, bogy a réten levő jégen is szeduek dijat Több szülőktől hallottuk e panaszt és most az a kérdés merül fel, mit söpörnek ezek az emberek, mikor még egy szem havat sem láttunk, ki bízta meg őket evvel és főkép ki hatalmazta fel őket és mily díjszedésre, különösen községi szabad területen ? — Házasig. Banukovich János tanító e hó 8-án vezette oltárhoz Nyakas Vifc^ria tanítónőt — Halálos szerencsétlenség. A rendőrség tisztviselői karának egyik legderekabb fiatal tagja halálos szerencsétlenségnek eset áldozatul. Szukap Vladimir segédfogalmazó, a sajtóiroda vezetője, a ki naponta annyi balesetről, szerencsétlenségről referált a sajtőmankása-inak, — maga fekszik haldokolva a Kókusz kórház egyik szobájában. Szuknp még este hat órakor a zrinyi-utcai központban teljesítette kötelességét s fél bét óra tájban távozót\', bogy Szyl-veszter-estélyét egy ősmerös családnál töltse a Mnrnyí utcában. A Károly-kör-uton fölszállt a villamosra s mikor ez a Damjanich-utcába ért, nem szállott le a Nefelejts-utcai megállónál, hanem a Murányi-utca előtt a gyorsan robogó villamosról leugrott Ebben a pillanatban e városliget felől a teljesen közel levő vágányon két egybekapcsolt kocsi haladt a Rottenbiller-utca felé, szintén teljes menetsebességgel. A fiatal rendőrtisztviselő nem nézte, hogy jön-e kocsi s csak leugrott. Egyenesen neki esett az érkező villamos kocsinak, a mely teljesen Ősz-szeznzta. Homlokán ós térdéü súlyos, mellén pedig életveszélyes belső sérülést szenvedett, ugy, hogy a. mentők eszméletlen állapotban szállították a Rókus-korbázba. A szerencsétlenség híre ugy rendőri, mint hírlapírói körökben nagy részvétet keltett A rendőrség Búzás József és Kohn Ede kalauzokat letartóztatta, hogy mért engedték a fiatal rendőr-tisztviselői a kocsiról leugrani. Ennyit kö- zölnek a balesetről afóvárosi lapokSzukup Nagy-kaoizsán járta iskolait és fényes tehetségével vált ki. Mintán éreettségi vizsgát tett a fővárosirendőrséghez került, hol Őt év óta a sajtóirodához volt beosztva. Lapunk olvasói ismerik ragyogó tollát, melylyel Sz. V. cím alatt megírta szellemes és gyönyörű részletekben gazdag tárcáit és entrefilétjeit Balesete megdöbbentő és városunkban is általános részvétet keltett, de a mint kiderült a szenvedett Bérülések nem oly természetűek hogy Szukup élete forogna vesxélyben és alapos a remény, bogy a tehetséges rendőrtisztviselő egy-két hét mutva felgyógyulva fogja elhagyni a korházat. — Nőegyleti zscr. Az izr. jótékony nőegylet mai vasárnapi zsnrja kivételesen nem délután, hanem este 9 órakor kezdődőieg tartatik meg. A zsuron szívességből S z o m o r y fővárosi Író, a Nemzet munkatársa felolvasást fog tartant. — Kitüntetés. Mauthner Ödön hírneves magkereskedőnket ismét kitüntetés érte. Ugyanis a szerb udvar részére évek óta szállított kitűnő magvaért karácsonyi ajándékul szerb királyi udvari szállítóvá neveztetett ki. — Helyreigazítás. A muokásképzö egyesület estébe cimü hírűnkből Major Gyuja ur neve, mint közre működőé kimaradt, amit ezennel annál színesebben helyreigazítunk, mert Major ur közreműködésével hozzájárul tt az est sikeré hez. — Felhívjak. Olvasóink figyelmét a Santal Egger-féle hirdetésre. — .Hangulatok" lesz a eme Bariba miklós könyvének, mely a könyvpiacon karácsonykor fog megjelenni, fiz a könyv negyven darab prózában irt költeményt foglal magában ily cimek alatt: Virasztás, Á nő, Köunyelmüség, Casargyöz. Ősapánk, Bíróság előtt, Ki a hibás, Az árva, Tapasztalás, Verőfény, Télen, A magának való. Jutalom, Vigasz. A holnap, A szerencsétlen, A halál. Megváltás, Templomban A költő sorsa. A költő hivatása, Elvérzés, Pásztortűz, Emlékezet, Otthon Födélzetén, Az Az árnykép stb. A kí Bartba vezércikkeit ismeri, az fogalmat alkothat magának arról, hogy mily nzeivezettel, mily színgazdag festéssel és mily elragadó fantáziával vannak megírva ezek a költemények. A közönség körében szokatlan érdeklógüst, keltett az a hir, hogy Bartbától szépirodalmi dolgozatok .jelennek meg a könyvpiacon. Barthát a „Magyarország" szerkesztő sége bírta reá könyvének kiadására, s a „Magyarország" mostj. azzal kedveskedik olvasóinak, hogy Bartha könyvét díszes kiállításban újévi ajándékul előfizetőinek ingyen fogja megküldeni. A könyvet min -denki megkaphatja, a ki a „ Magyarországára egy negyedévre előfizet Az előfizetési dij (3 frt 50 kr.,) bármikor beküldhető ily cím alatt: „Magyarország1\' kiadóhivatala, Budapest, Sándor, Budapest, Sándor-u. 2. Bartha müvének bolti ára 2 frt lesz és külön ís megrendelhető a „Magyarország" kiadó hivatalában. Köszönetnyilvánítás. Felejthetetlen emlékű kedves unokám, Mannhardt Malvin elhunyta és temetése alkalmából a kegyelet és részvét oly megtisztelő módon nyilvánult, hogy kedves kötelességemnek tartom, ttgy a koszoruadományokért, a temetésen való részvételért, valamint a megemlékezés minden más jeléért, mélyen érzett hálámat nyilvánítani. Nagy-Kanizsa, 1891. dec 31. Özv. Fasciati Bertalan né. felelős szerkesztő: helyettes szerkesztő -Kiadó Dr. Dr Ifi Kiss Ern&. YUlá7vviHen7rüc Wajdits József. Hfi itt Sr) Köszorseinyilvánitás. Fogadják mindazon ismerőseim, jó akaróim és rokonaim, kik felejthetetlen drága férjem L illik A g o s \' o n elhunyta alkalmával részvétüket nyilvánították s koszorúk küldésével é% a temetésen részvételűkkel mély fájdalmamon enyhítettek ezután is forró köszönetemet. Özv. Liilik Áaostonné szül. Horváth Hona. °) Az e rovatba kötlöttekert nem Tállal magára felelőssegei a uerk. a „santal egger" kiváló gyogyerejo, készítmény Feleslegessé teszi a Cop»ÍTÍt és Cubebárt. Felülmúlja pomos éx biztos hatásban, cső, hólyag és vesebin talmiknál a külföldi fr/ártmányok legjobbikát, a Hamsmelis Iijastiivai egyetemben hasznain a legmakacsabb folyást megszünteti. I üveg (40 darab) ára 1 frt 50 kr., a pénz előleges beküldése mellett postán bementre. 1 frt 70 kr, S Öreg S frt 20 kr., 2 üreg Injectió éa 1 nitr Santal Egger bérmentve S frt 25 kr. Fírak\'ár: Gyógyszertár a ,Nádr-h«z Buőspest VI. Vaci körat 17. nyilvános köszönet WilfaeX..ti Ferenci gyögyazerésx árnak Nennkircbee. Á.-Anartrla. Feltalálója azAntirhcn^atikns és Aattmt kritikus rértlsztltó teának, kösrrény éa rheamáiiáJ. Midőn én a nyilvánosság elé lépek, csakis azért történik, mintás kötelességemnek tartom, Wilhelm gyógyszerész nrnak Seookirchenben, legmélyebb köszönetemet kifejezni azoo szolgálatokért, melyeket az Ő vértisxtilő teája fájdaimaa rheumátikns szenvedéseimben tett éi hogy azokat, akik ettől a borzasztó izenredéa-151 felkerestetnek, figyelmessé tegyem. N\'em vagyok képes azon öldöklő fájdalmakat teiroi, melyeketmár 3 év óta minden időváltozásnál tagjaimban ereztem, s melyektől sem gyógyszerek, sem a Ba-dem (Bécs mellett) kéofurdők használna szabadított meg Álmatlanul hány-kodtair. éjjelenkint ágyamban, étvágyam napról-napra fogyott, kitiézésem szemlátomást rosszabodott és egész testi erőm veszített. Négyheti használata ntáo fenti teának fájdalmaimtól nemcsak hogv meg-szabadnitam s vagyok megszabadítva, miután már hat het óta nem iarom e teából, de egész testi hogylétem javult. Szoros meggyőződésem, hogy mindenki, ki hasonló fájdalmakban szenved és ecetr> tea használatához folyamodott, sziotagy fogja Wilbelm Ferenc arat á\'dani, miat én. Őszinte nagyrabecsüléssel BntsehÍn=StreItfeld grófnő alezredes neje. Kint általánosan ismeretes, a Rlchter-féle Horgony-kőépítőszekrények Vegyesek. — Megbízható gyógykezelés Zaart emésztéssel ellátott egyenek kik étvágyhiácyban, felfúvódásban, gyomorgörcsökbeo és rendetlen székelésben szenvednek, a .Xoll-féJe seldUU por\'- használta áital rörip idő mulvm visszanyerek egészségüket. Egy doboz éra 1 frt Szétküldés nagonta utánvéttel Moll. i. gyógyaze-jész, cs és kir udv. szállító által Bécs, I, Tachlauben 9. Vidéki gyógyszertárakban határozottan Xoll téle készítmény kéfendŐ az ő gyári jelvényével és aláirásával. HIRDETÉSEK. 6191/tk. 97 A nagy-kanizsai kir. tőrvényszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, bogy, a m kir. államkincstár végrebajtatónak, Kis András és neje, Pető Rozália végrehajtást szenvedő orosztonyi lakósok, elleni 148 frt 41 kr.. töke, ennek 1895 évi július hó 27-től járó u"/. kamatai, 12 frt 96 kr. behajtási illeték 8 frt 88 kr. régebb kamat 8 frt 75 kr. jelenlegi s a még felmerülendő költségek iráati végrehajtási ügyében, a fent nevezett kir. törvényszék területéhez tartozó az orosztonyi 251 az. tkben f 699 brsz. a. felvett s 1096 fvtra becsült Aranyhegyi szőlő s pince, 1398. január hó 27.én d. e. 10 órakor Orosztony községházánál dr. Tuboly Gyula felperesi ügyvéd vagy helyetese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak. Kikiáltási ár a feootebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10%-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Nagy Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságánál 1897. évi október bő 13. napján. _USZONY kir. tszéki albiró. 6J90/;k. 97. ISI A nagy-kanizsai kir. törvényszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, bogy if. I/jublcs István, légrádí lakos végrebaj tatónak, Légrádon elhalt Temsics István örökösei végrehajtást szenvedők elleni. 50 frt, tőke, ennek l894-#évi február bó 8-tól járó 5°/e kamata?; 20 frt 50 ír. per, 9 frt 80 kr. végrehajtás kérelmi, 9 írt 65 kr. jelenlegi s a még felmerülendő költségek iránti vérebajtá"i ügyében a fent nevezett kir. törvényszék-területéhez tartozó a léerádi 1122 bz. tkvben f 491 brsz. a. jfcmsica I-ítván tntajdonánl felvett s 1126 frtra bedűlt ingatlan-1898. évi január hó 28 ím d e. 9 órakor Légrád községházánál Sebesténj Jajos felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó oyil -vános átverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett bee ár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10% át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. tvazék mint telekkönyvi hatóságánál 1897. évi október hó 15. napján. GOZONY kir, tszéki albiró. nemekéi; legteáTelteliu játéka. Az egyedüli játék, mely a gyermekek figyelmét tartósan leköti és mely nem lesz már egy pár nap múlva saro kba téve. Azért a legolcsóbb ajándék és m-igas nevelési értéké és kitűnő kivitele miatt egyszersmind a legelőkelőbb ajándék ís Általában a legjobb, mit gyermekeknek játék és foglalkozásiszerül ajándékozhatunk. A Horgony-Kóépitöszekrényék 40, 75, 90 krtól egészen 6 frtig és magasabb áron míeden finomabb játékszerüzletben kaphatók és a valódiság jeléül „Horgony** védjegygyei vannak ellátva. Fterjelmeztelé! Elvedül valódi kŐépitöszekrényeink ismeretes utánzói a közönséget azé\'tal vezetik tévútra, hogy jó hírnévnek örvendő eredeti gyártmán unkát dórnak nevezik. Ilyen valótlan uilitas által azonban tie hazTjjutf murnnkat félrevezetni, hanem összehasonlítás ezéljából tőlünk hamarosan a képes árjegyzék bekivánaadó és az oly durva és nagyon tolakodó módon felajánlott kŐépitŐszekrény mint kevesebbírt-kö ulánzaf, a minő is, keményen visszautasítandó. CsatTja BHon<»ii\'" védjegygyei ellátott köépitö-szekrények valódiak. Utoljára ^kitüntetve 1897-ben, Lipcsében az arany eremmel. Kicliter F. Ad és társa. Első osztr.-magy. cs. és kir. szabadalmazott kóépitöszekrénygyár. Iroda és raktár: I. Operng. 1G, Bécs. gyár XIII/, (Hietzing). RudolfsUdt (I. hür.). Ölten, Rotterdam, London, New-York. 215 Pearl-Str._ Dj! Türelem-megró báló és a „Horgouy" c. társasjáték: bővebbet az árjegyzékben találhatunk. Pl Előfizetési felhívás * „K&P&S GSALÍBÍ * szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilapra. A „Képes Családi Lapok* már a XX-ik évfolyamába lépett. Önérzettel jelentjük ezt a tényt a magyar olvasóközönségnek akkor, midőn egyúttal felhívjuk, hogy legyen szives továbbra is azon érdeklődést tanúsítani lapunk iráut, melyet eddig tanúsított. A „Képes Családi Lapok" múltja legjobb bizonyíték a mellett, hogy míg egyrészt hézagot pótoltunk, másrészt az olvasóközönség igényeit tökéletesen fcielégiteUök. Ismételten elmondhatjuk, hogy kitűzött célunkat elértük, mert lapunk jelenleg már az ország minden vidékén a legtöbb müveit magyar család kedvelt házibarátja. A „Képes Családi [.apók" fennállása óta már több hasonirányu. vállalat támadt melyek részben megszűntek, részben tengődnek. Nem kutatjuk az okokat, hanem egyszerűen megköszönjük az olvasóközönségnek bizalmát s újból kérjük: előlegezzék azt nekünk lapunk XX-ik évfolyamára is. A „Képes Családi Lapok" a legolcsóbb és azért a legelterjedtebb képes hetUap! Megjelenik minden héten bő szépirodalmi és ismeretterjesztő tartalommá! és külön bekőthetóregénymelléklettel. A „Képes Családi Lapok" havonként kétszer „Hölgyek Lapja" cimü félives mellékletet ad. párisi divatk^pekkel és bő divattudósitással s így egy külön ivatlapnak tartását feleslegessé teszi. dA „Képes Családi Lapok" olyau szellemben és irányban van szerkesztve, hogy ifjú és öregküíön együttvéve élvezettel olvashatja. A „Képes Családi Lapok"-ba a régi és ujabb irói és költői gárda minden számottevő tagja dolgozik. A .Képes Családi Lapok" nak regényei, elbeszélései, rajzai,. humoreszkjei költeményei kedély nemesítő olvasmányok. Irány cikkeivel a társadalom minden kérdéseire kiterjeszkedik. Orvosi és\\egyéb cikkei pedig tanúi-tagosak. A „Képes Családi Lapok" minden évben négy külön beköthető regényt ad mellékletül előfizetőinek. A rKépes Családi Lapok- boritéka szellemes és szórakoztató csevegések, illetve kérdések és feleletek tárháza. A „Képes Családi Lapok" előfizetői díjtalanul közölhetik gondolataikat az „Előfizetők postája"-ban. A „Képes Családi Lapok" képei lehetőleg alkalomszerűek, díszesek és tanulságosak. A ..Képes,Családi Lapok",a lehető legjobb cikkeket igyekszik nyújtani s hogy hivatásának megfelel, azt legjobban bizonyítja immár XX. éri fennállása, mit eddig hazánkban egyetlenegy hasonló irányú lap sem volt képes elérni; bizonyítják továbbá azon előkelő és kitűnő irók és irónÖk nevei, kiknek nagybecsű műveit csaknen, minden számban élvezheti az olvasó s a kik közül büszkén emiitjük fel dr. Tolnai Lajos szerkesztőn kívül: Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Radó Antal, Rákosi Jenő. Temérdek (Jeszenszky Dániel). Lanka Gusztáv, Rudnyánszky Gyula. TölgyésT^Mihály, dr. Feleki Sándor, Méry Károly, Jámbor Lajos, Dombai Hugó. Kenézy Csatár, Pécsi I). Anzelm, Kósa Ede: — Benickyné Bajza Lenke, B. Büttner Lina, G. Büttner Júlia, Tutsek Anna. Buday Sándorné, Cserneezky Gynláné, Nagyváradi Myra, K. Beniczky Irma, Mericzai-Karossa Irma, Fanghné Gyújtó Izab Ha, Abrányiné Katona Klementin. H. Havassy Ilona; V. Gaál Karolina, Karlovszky Ida, Harmath Lujza Kéray Elza, Vörös Julianna neveit stb. A „Képes Családi L^pok előfizetési ára a „Hölgyek Lapja" cimü divatlappal és regénymelléklettel együtt: Egész évre.....6 frt — kr. Félévre\'......3 frt — kr. Negyedévre.....I frt 50 kr. A „Képes Családi Lapok" annak, a ki az előfizetési összeget és azonkívül még 80 kr. csomagolási és postaszállítási dijat egyszerre beküldi, elismerésül 4 regényt küld dijtalaou1. - A .Képes Családi Lapok" mutatványszámokat ingyen és bérmentve küld mindazoknak, a kik eziránt - legcélszerűbben levelezőlapon — hozzáfordulnak. A „Képes Családi Lapok" kiadóhivatala Budapest, V., Vadász-utca 14. (Saját házában. XXXVII ÉVFOLYAM. ALAI KÖZLÖNl H-alaku aczé! patkó-sarok. folyton alaa. a legjobb stíriai actelból, koronalépes lehetetlen, biztos járás által s lovat kíméli, használatban olcsóbb, mist a\' ifizonségw patkó-sarok. Arlapok ingyen és bérmentve, kapható KASZAB és BRETJXR BndapMt,VL,Eötrö«-otoxa42. patkoló* anyagok és csavarámffyár és minden jobb v 23 keres kod ca ben. KftXX XXXX%HXXUMXX UXH%******* S _* mm-ía Bisön 5 UBB1(#.) % E pilulak hasonló ké- gg zitméoyeknél miodeo te- ~ azitményeki kintetben feljebb becsű-lendök; — menlek minden ártalmas anjagok-tól, az allestl szerek-bajáinál legjobb eredje ménynyel használtatván, gyengéden hashajtók, vértiszlitók; egy gyógyszer ö w> jobb s mellette 07 ártalmatlaa, mint « pilolák a! H székszorulás L a legtöbb betegségek forrása ellen. Cukrozott külsejük végett méi gyer 8 mekek is szívesen. •* aW K?J 15 pilnlit tartaluinzó doboz 15, e«v fekerc", mely 8 __dobozt, tehát 130 pllalát tarUlmaiö, csaí 1 frt 0. é. ?7 liaOagSl Óvóé I L:tápiásoktól kQlöaóaen ivakodjUDk. Kérjünk batiroaottan ** SSHRH Sen5te\|„ ürjíébet-pllulát. Vílodi csak, ha minden dobó. W HB^SSB történyileg bejegyzett TédjegrQnkke! piros-fekete ovomtataabar .Szent 3 ELflJTMM Lí!>6:" és -Nensteio Fuíö])\' srO^.vszerész- aláirásaal ran cllitva. A oHMMO kí,reskedelrai törrénySEékilef: rédett csomagjaink aláírásunkkal iau ellátva. X gSOg NEUSTEiN FÜLÖP <Pw ff^^\'^n -Szent-Lipóthoz" címzett gyógyszertára JkJ í 1\'"jí5g\'»1 Wien, I., Plankengasse 6. ¦ H Raktár Nagy.Kanizsán: BELUS LAJOS gyógyszerésznél. XXXXXXKXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX MOLL SEIDLITZ POR Csak akko valódiak, fea mindegyik dobos Moll A. védjegyét e aláírását tünteti fel. A Hol\' A.-féls Seldlltz-porttk tartós gyógyhatása a legmakacsabb gyossar- és al-testbántslntik, gyomorgörcs ?3 fryomorliév, rögzfltt székrekedés, roájb ántalom. vér taluiás. aranyér es a legkihttbózőbb pói betegségek ellen, e jeles báziazeruek évtizedek óta mindig nagyobb tlt erjedést szerzeit. — Ári egy lepecsételt sredeli de boznak i frt e. e. Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. MOLL-FÉLE FRANCIA BORSZESZ ESSO Hsak akkor valódi h* \'niudeK>"ik ÜTes M0L,J A- "=Jjeryét mufti te ozla borszesz és só nevezetesen mint fájdalomcsillapító bedÖrzsÖieal szer köszvény csuz és a meghűlés egyei kovetkezraéayeinál légiméretesebb népszer - Egy ó»o zntt eredati üveg ára"90 krajczár____ Moll Salicy] szájvize. (TŐalkatrésze - füzolys&vas szikié.) \' A mindennapi száj tisztit ásnál kttlöuöseo fontos bármely kom gyermekek, miut felnőttek szamára; mert e szájvíz a fogak további épségét biztosítja b egyizersmíu.i szer logfájás ellen. — Egy Halt A. védjegyével ellátott üveg ára : 60 krajozár. 691) Fószétköldes- Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által. Bécs: L, Tacbianben 9. sz. Vidéki megrendelések, aiparda pottagtánvét Mellett teljesíttetnek A raktárakban tessék határozottan MOLL A ^aláírásával és védjegyévei ellátott készítményeket kérni. Raktár : Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf ÓS Fia. OOOOOOÜOOOOOOOOOOOQO DOOOOOOOO 3 5 o o c o o o o o Q o Q o c s a G 5 5 2 I "I iö o o o o ALAPÍTTATOTT 1858. Budapesti Szivattyú- és Gépgyár Róazvény-TáraasaB (ezelőtt WALSER FERESCZ) BUDAPESTEK, VI. ker.. Külső váczi-ut 45. szám Sürgönyeim: SZIVATTYUGYAR BUDAPEST. ; GYÍET: mindenféle gőzgépet, Schmidt-jMe jorrgőz\'motoroka\' (40/» » szénroegtakaritás), petróleum- és benzin motorokat. Keretjü-részeket, körjürészeket és csertöröket. Göziazámfkal, elöme-legitőket, tartányokat. Hidakat és fgyéb tJoaszeriezefeAeí. Mindenféle szivattyúkat gőz-, tzij- és iézi hajtárra, valamint viüamos üzemre. Artézi kutjelépitményeket vasból. Tüzjecskendöket és vízszállítókat, tűzoltósági felszerelési tárgyakat Köztisztasági szereket, öntöző-kocsikat, sárkaparó és seprőgépeket, hóekéket és úthengereket. Egészségügyi szereket, mint gözfertötlenitö készülékeket és teljes fertőtlenítő telepe ket, pöcegödor tisztító készülékeket. Vas- és ércöntvényeket, harangokat. Keményöntésü aczélfelületü tiizrostélyokat egyenes és kigyóalakban, valami ut pdlygon rosiélyokat. LÉTESÍT: viz müveket, csatornázásokat vízvezeték és légszeszberendezéseket, központi fűtéseket. Árjegyzékek és költségvetések ingjen és bérmentve küldetnek. Q 3 S Q C O a o .a. o o 3 O o ? 8 o ? D ? O ? Q O o o Q Q Q Z. Q Valódi brünni szövetek őszre és télre Egy CoopoQ 3.10 • 4 80. jó méter bosszn teljes, \\ 6 - jobb nrí öltözet (kabát, - c: 7 75. fioom nadrág és mellény ) 9 - finomabb csak .1 !0 50 legfinomabb Valódi gjApjnszÖTet. Téli ksvbát azöTftek, vadász szöveteket, daróc kaatgarn kabát és nadrág ziöreicket, gyönyöre vá:asztékbaji. Kői szöveteket minden létező minőségben széttold ntánvétto. Szolidságáról és megbisbatósá-garól legjobban iámért izövetraktir Siegel Imhof Brunnben Minták Ingyen és bérmentve. aTintaba scállitasnknál kezeskedve lesz. Azon előnyök, melyeket fenoti cé^ gyártási székhelyén, magán vevőknek közvetlen bevásárlásnál DJtyt- \'gen "g)\'°k : Nyilvános. nyilatkozat Alulirt arckép-müintézet, hogy müvé-alJeg kitűnően iskolázott arckép-festőit ne legyen kényteleaitve elbocsátani és csak s azért, hogy. azokat tovább foglalkoztat hass», rövid időn és csakis a visszavonásig ellíatamzta hogy minden leicseké\'yebb hiszonról vagy nyereségről lemond. Csak 7 frt 50 kr.-ért alig az elöálütási költségek feléért szállítunk 1 életnagyságn arcképet (melikép). Győnyöiü elegáns fekete-arany ba-rak rámával, melynek valódi értéke legalább 40 forint. Ki tehát saj.it\' vagy felesége, gyermekei, szülői, testvérei vagy más d.ága akár rég elhunyt rokonai, ngy barátai ardképét óhajtja, csak az illető fényképét küldje be, mindegy akármilyen állápban, az l-t uap múlva megkapja »z arcképet, a mivel a legkellemesebben meg les< lépetve Lada az arcképhez önköltségen lesz ¦zámí.va.. Rendelések a fénykép melléklésével, mely az arckép elküldésénél vlsszaszár-maztatik. csakis — rlsszavonásig fogadtatnak el a .fenti árért utánvéttel vagy a pénz előleges beküldése ellenében. Arckép müintézet „KOSMOS" Bécs, Mariahílferstraase 116 ffilgjr* Legkitűnőbb, lelkiismeretes kivitelért, valamint természelhtt hasonló-gágért kezeskedve lesz. Suchard csokoládjai és kakaói Tévedések elkerülése czéljiból a mélyen tis-telt kőzÖDséí figyelmei tetik arra, hogy Suchard Ph gyára \'ügynevezett t 5 r 111 e I é k csokoládét se nem gyártja sem kereskedelembe nem hozza. — SUCHARD PH. csokoládéiért a tiszta állapotbani száüilásért kezeskedve van és csakis staniol csomagolásban gyári jegy és aláírással kaftkató. . Phöiüi Pomááé Al 1890-ki Stuttgarti egészségi és bet-gápolási kiál-itásun kit&ntetve orvosi szakvélemény ezer és ezer köaxűnet nyilvánítás szeriutaz egyedül lé ezL vilobao haazBis és árial-taatlaa szer, mely bölgyeknél és uraknál teljes és baja bajíÖvést elősegít: és a hajbstllást es korpaképzddést meggátol a; s már egész fiacal rmbereknél erős bajuszt növel. - Jótállás az eredményért és árulmatlaosígérl. — I tégely 80 kr, póata-kfl\'désspl vagy utánvéttel 90 kr. K. Hoppé Bécj XV. Punthongasse 8 OOOOOOOOOCOOOQ Patentált jégsarkantyu Tőrvényesen vedelt. jé* Ezen igen alkalmas és praktikus jégsarkantyuk mindeo ma fölött előnyt érdemelnek, mert kicsinyek és könnyűek, nem sértik meg a cipósarkot, nem kell őket levenni és használaton kívül teljesen láthatatlanok. Postauránvét vagy elpreküldött_60 krért bérmentve kaphatók. ifi. ütllla G. i-iál Reichenbergben (Csehország.) Kereskedőknek árengedmény. nOGOOOOOOOOSOQ X 2 x X X K Is. X X X X X X 28 arany- és ezüst éremmel és elismerő irattal kitüntetve Svájci zenélő művek elismerve.a legtökéletesebbek a világon. Zenélő dobozok, Automaták, Neccsairck, Svájci házacskák, Szivarállványok, Fénykép-albumok, Írókészletek, Kesztyűtartók, Levélnshezitök, Virágvázák, munkaasztalok. Sétabotok, Üvegek, Söröspoharak, Desszert-tányérok, Székek stb. Minden zenével. — Mindig a legújabbat és legkitűnőbbet. Ajándékul nagyon alkalmas tárgyakat ajánl J. H. Heller, Bern (Svájc,) zenelöművek gyára. Csakis közvetlen megrendelés — kezeskedik a valódiságért. - Képes árjegyzéket bérmentve küldök. aHaammmmmma Nagy ármérséklet. — _ Merries s sbkftvé =äC~ • h-a a "«trsaz EgyadOl 2 Ksthrewsr-Uiis m.alátakaye az, W\'j s^-ak <-s :<ii:-:V. ivó? magsbar. fogiaija, A. Kathreíaer-ióM maistafcávé étvágyg a.\'jfsziö, kdartyeu\' á\'rné\'szShetS/óve^ so: á:. atflMaőttsjc 6« - 9 Tt. - \' < c " » ^\'\'Cr- -!T L5«^ltÜ/,4\' i íióiléks á babkávénak, valámiát aián/aira\'legir.éitóbo\'vegyetek* is annak. Tek\'nioHsí iz ogészségrs és takaréX04$»gr& f ;aSoái OOOtOOOOOOOOOOOfJ"300000": 003030 Nyumatutt llj. Wa;ilii József liönyvnyomdájibsa Nagy-Kanizsán. NAGY-KANIZSA, 1898. január hó 15-én. 3»ik szám. XXXVII. évfolyam. glSfizetémt Ár: Kgeax évre - - . 5 frt — kr Kel évre - ¦ S.-íveiiévre frt 50 kr. 1 frt 2h kr 1» kr. HIUUKTKSKK [} basából petitsorban 7, másmlsKor 6 i tniuütMi mvábbí aor«rt 5 kr. SVI I.TTKKBKK ,„tii aoroiikeut 10 krétt vetetnek Kincstári illeték minden égve ninlcfwért 3U kr. tizeiendó ZALAI HOZLONY. A nagykaqtóai „Ipar-Testület", ,a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság, a .Kotori A íap szellemi részét illető minden közlemény a felelős szerkesztő nevére, az anyagi részt illető köx-lemények pedig a kiadó nevére címzetten Hagy-Kan izaara bérmentve intézendnk. Bérmentetlen levelek nem fugád-tatnak el. kéziratuk rtXKZ&ne« küldetitek u^rrkpéoztár részvény-társaság, a . >lamboki önkéntesVtözoltó-egylet", a , nagy-kanizsai k\|sdedeveló egyesület* a .nagy-kanizsai tanítói járáskör* a keresztény jótékony nőegylet .,n.kanizsai izr. jótékony nőegylet, .szegények tápíotézete. a kato iái hadastyán egylet* .soproni kereskedelmi iparkamra* .nagykanizsai kűl választ alanyának hivatalos lapja.* HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Termés kilátásaink az 1898-ik évre. Sd^y-Kanizsa, 1898. fan. 14. Minden agriko! állam pénzügyi — közgazdasági s minden egyéb viszonyaira elhatározó befolyással éppen a gazdaközönség-, a földetmiveló nép anyagi helyzete, tehát talajának termőképessége s a termés milyensége van. Ha a gazdának jó termése van, ha a mezőgazdasági produktumoknak jó az ára, akkor ne fájjon az országban senkinek a feje, akkor jut is mindenre, meg marad is. Sajnos, hogy e tekintetben a magyar gazda-közöoségaek érek óta méltán lehet és van is panasza, mert évek sorozata óta, a gazdasági nyersterményeknek oly alacsony — oly nyomott ára volt, hogy méltán jutott a gazda a kétségbeesés — sót itt-ott a tőnk szélére. Csak a múlófélben leró év hozta meg ismét a jó árakat, olyanokat, a minőket remélni sem mertünk. Ám e magas árakban se nagy volt a köszönet, mert a holdankinti bruttó bevétel a magas árak dacára sem fölözte az előző évek alacsony árai mellett elért bruttó jövedelmet, mert ha nem is mindenütt, de az ország számos helyén a bevetett magot sem adta vissza a talaj. — Az idei magas árakból sem volt tehát hasznunk s így összes reménységünket az 1898 ik év termésébe fektetjük, remélve, hogy talán a magas árak is megmaradnak, meg talán a termés is jó lesz. Nagy szorgalommal hozzá is fogtunk az Ősziek elvetéséhez, siettünk is azzal, hogy majd nemsokára jönni kell egy áldásthozó esőnek; az aldást-hoző eső azonban csak nem jött. El is vetettünk, ki is kelt nagy keservesen az a buza, meg rozs. eső azonban csak nem jött, sőt szokatlanul korán, november elsó felében ország- szerte beköszöntött egy száraz 10 —14 fokos hideg, a mely természetesen az amúgy is gyenge vetéseknek hasznára nem vált. A rozs részint a szárazság, részint a nagy hideg miatt nem bokrosodhatott meg, a bnza tnl gyengén ment neki a télnek, s mig utóbbin egy kedvező tavasz lendíthet még valamit, amennyiben a buza tudvalevőleg tavaszszal bokrosodik, addig a rozs bokrosodási ideje őszre esvén! tavaszszal vajmi keveset javaihat Őszi vetéseinktói valami nagyszerű eredményt tehát már a felsorolt okokból kifolyólag sem várhatunk, habár buza termésünket illetőleg még nincs okunk kétségbe esni. A netalán kedvező tél, a kedvező tavasz, meg a gazdának szakszerű beavatkozása még sokat javíthat a vetések állásán. Kedvező időjárást sajnos nincs módunkban teremteni, a tudomány nem jutott el még odáig — de valószínűleg legalább egyhamar nem is fog — hogy az időjárást befolyásolhassa, avagy pláne szabályozhassa. De eljutott odáig, hogy tavaszszal módjában van a gyenge ószi vetéseket, légeny trágyák, nevezetesen pedig chilisalétrom elszórásával lényegesen és biztosan megjavítani s így, a ki ős meri ezen trágyaszernek nagyszerű hatását, alig fogja elmulasztani gyönge vetését általa tavaaznyiltakor megjavítani. Nagy baj azután az is, hogy tavaszi vetéseink alá sem készíthettük el talajunkat s a tavasziakkal bevetendő területnek legalább kétharmada — országszerte —- szántattanul megy neki a télnek. Minden gazda tudja pedig, hogy a tél fagya mennyire javítja, mennyire érleli a földet s így ha ezen érlelésnek a talaj kitéve nem volt, nem is várható róla olyan termés, mint a mennyit különben hasonló időjárás mellett adott volna. Ezen bajon talán itt ott á tél folyamán lehec segíteni, enyhe időjárás esetén s igy fódolof^rnmden kedvező alkalmat felhasználni s a mennyiben lehetséges volna a tél folyamán is tavasziak alá szántani. Sajnos tehát, hogy a perkpektivák nem kedvezők a jövő év termését illetőleg sem, habár roa még korai volna rossz termésről beszélni. Némi vigaszt az a- körujmóny nyújt, hogy egyebütt is hasonlóak a viszonyok s igy legalább magas árakra van kilátás; legalább feltehető, hogy a jövő évnek jobb esetben is országszerte közepes termése nem fogja az árakat jelentékenyebben leszorítani s Így a holdanként! átlagos bruttó bevétel jövőre sem fog a megszokott mögött maradni. Dacára ennek saját jól felfogott érdekében kövessen el minden gazda minden lehetőt tavaszszal, hogy gyenge őszi vetését megjavítsa. Zalamegye kereskedelme és ipara az 1896. évben. Előző számunkban a soproni keresk. I s iparkamra jelentésének megyénket ér -deklő kereskedelmi részével foglalkoztunk, s ezúttal áttérünk anoak második főrészére, melynek tárgya az Ipar és forgalom. Mint általános tapasztalat emeli ki a jelentés ama tapasztalatot, hogy „mint kereskedőink, ugy iparosaink jóléte és boldogulása is mezőgazdáink viszonyainak kedvező alakulásától függ." Panaszok itt is sokfelől hangzanak s a versenyképesség egyik löskadálya az általános és szakismeretek hiányos volta. A tauonciskolézás, a képesítés szigorítása, kisebb erők egyesülése, volnának reme-diumként minél hathatósabban keresztül-viendők. A gyáripar általában az év folyamán kielégítő eredményt mutat föl. Magában Zalámegyében 137125 frtot fordítottak uj vállalatokra. — Jíagyobb kezdeményezésről tehát nem igen.szó Ihatunk, — mert ezen összeg 4 nagyobb s 2 kiaehb-szerü vállalat közt oszlik meg. A kisiparosok, — bár hitelviszonyaik erélye* rendezésre szarainak, — az ezredévi kiállításra tőlük telhető módon munkájuk színe javát fölküldték s az elismerés nem is maradt el. Az ipaitestületekről S201váa, sajnálattal emlékezik meg a jelentés, bogy az összetartás hiánya sok helyütt megbénítja a testületi működést, de kiemeli, bogy ii á-ok ismét feladatuknak üdvös módon megfeleltek. Vagyonilag az egész kamaraterületen városunk ipartestülete 2-ik és a 3 ik helyen állott 21 hasonló közölt. A betegaegélyző pénztárak iránt még nem volt meg a kellő érdeklődés és nagyrészt hiányzott a szakavatott vezetés. Iparigazolváayt megyénkben 606 ot a visszamondást 96 "7 ,-tbe i adtak ki. (Legtöbbet 118-at Csáktornyán.) - Keresk és -parszakoktatás. Megyénk 2 felsőkereak. szakintézete panaszkodott a tanu\'ók túlterheltsége elleu s némely másodrendű tárgy megszorításával ajánlanak segítséget. A tanárok képesítése sincs mindenütt a kellő fokon. A tanonciskoláknál sok a kielégítő taoeredméayt meghiúsító körülméuy. melyek főkép abban kereseudők. hogy a munkaadók nem látják be ezen intézmény nagy fon-u^ágát és segédkéz nyújtása helyett akadályokat gördítenek az értelmi ok-tarás elé. — Hálás feladatok van a helyenként magán — s testületi uton fenntartott ké/.müves iskoláknak, melyekben szakavatott, rendszeres oktatásban részesülnek a törekvő iparosifjak. Áttérve az ipiri termelésre, az első sorban említett bányaiparban megyénk helyzete alig h7.ámbavenetö. Egyedül a Mura fövényéből mosott arany-ezüst (k. b. 14 kg.) képvisel 22500 frtnyi értéket. Fémárukban főleg a kisipar dolgozik. Megyénk egyetlen nagyobb vállalata volt (1896-ban) az újonnan létesült Blau M. üai helybeli cég Ónkupák gyára, mely kellő munka s gépfelszereléssel, s tág exportforgalommal bírt. A gépgyártás magyénkből Weiser J. C. helybeli cég által volt a kiállításon nagyon szépen képviselve, üj villamvi-lágitási berendezést sok felé tervezgettek megyénkben, de az évben csnpán Keszthelyen létesült privát célra. (Azóta tudtunkkal megyénk e téren szépen előrehaladt.) Kőáruipart megyénk — kőfejtők hián —. d"m ijteo űzhetett. Ceroeotárukban, két helybeli cég van kitüntetöleg felemlítve. — Káiyhakészitők elegen dolgoznak s különösen 3 zala-egerszegi és 1 helybeli iparos fejlett technikáját emelik ki. — Téglagyárak szép számmal működik és többen kiállítási Kitüntetést is nyertek. Faáruk is hasonló anyagok hathatósabb gyártását s feldolgozását főleg szállitás-beli nehézségek hátráltatják. A gőzfü-részek alig haladtak elő a termelési képességben, míg bútorasztalosaink többrendbeli elismerést nyertek a kiállításon. Nagyobb vállalat e téren hiányzik. Városunkban Bettelbeim S. W. cég tart fenn szépen működő szalmatok, s nád-szÖvőgyárat. mely exportra dolgozik. A bőripar teréa uem találkozunk az év folyamán nagyobbszerf* haladással. Kisiparosaink némelyike dicséretes részt vett a kiállításon. Egy helybeü szűcs* mester is elismerő oklevelet nyert. S7ÖvöiparrÓl megyénkben meg sem emlékezik a jelentés. Ennek okát a nyers anyag termelés hiányának s a közel — távoli konkurrenciának kell tulajdonítanánk. Tudtunkkal a Muraköz népe kiterjedt házíipart üz közöaséges szövő-árakban s az ottani nép kedvezőtlen anyagi helyzetén talán nagyobbszerü vállalat létesítésével lehetne segíteni. A ruhaipar, bár külön kiemelve nincs, szintén szép mértékben foglalkoztat gyakorlott iparosokat. Kalapgyáriás terén Halvax Frigyes sserzett érdemeket a kiállításon. A malomipír terén megyénk néhány kisebbszerü uj vállalatot mutatott föl. Az üzem általában kielégítő volt, mert a vidék megtermelte a szükséges anyagot s ez elősegítette a; őrlemény forgalom emelkedését is. Élelmiszergyártás. Megyénk ki van emelve a sajtgyártás terén; produkciói jó hírnévnek örvendenek- Uradalmaink s magánosok szép eredménynyel űzik ezen gazdasági iparágat Sörgjáruok a kamara eeész területén a második helyen állott (40255 írt adóval.) De mig mások kisebb-nagyobb oredméonyel dolgoztak, addig városatik gyára nem bírt kilábalni a deficitbőt. A keresk. kamara néhány -T H C A. Modern szerelem. — A .Zalai Közlöny" eredeti tárcája. — Az édenkertnek egy késő sugara; az elfoszlott, füstbe ment remények elszállása után, csalóka képek rajzása; azután egy fagyos mosoly, mely mint az északi szél, iesöpri a bimport a multak édes emlékeiről, mert — és ép ezért kell emlékeznem — az égbe szárnyaló lángérzelmeket a parthieképesséc kérdése semmivé tette. — Meghazudtolva minden, a mit a nagy, az olthatatlan szeretemről évezredek átéltek és hagyományul átadlak, kikacagása mindennek, a mi mint nemesebb érzet felemel bennünket a fariéi? posványából. Csak egy kérdés dominál és úszik a felszínen: képes e vagy nem ? az a kérdés, hogy mire: az immár felesleges; hiszen ezt csak a házasságra lehet érteni. Igaz és tagadhatatlan, hogy a szerelem célja, maga a házasság, de a szerelem nem uülyedaet le a specnlácíó eszközévé. — A szerelem Örök; de az egy férfihez kötött szerelem az nem örök. Ez az uj morál 1 Keserves emlékek repüljetek hát kifelé, szabadítsátok meg magatokat lelkem záraitői, szálljatok oda, arra a heh re, szárnycsattogás tok figyelmeztesse az ott levőket hogy én még élek. * Ragyogó verőfényes őszi nap; templomba tódul dx áhítatos közönség; az őszi napfény ragyogása, a suttogva enyelgő langy szellő, a megaranyozott elsárgult falevelek, nem hagyják magában Kádár Bélát Ott hagyja az áhítatos gyülekezet, kisurran a templomból, bogy az ő látható Istenének gyónjon meg; attól kérjeu reményt vigaszt, erőt kitartást. Rohanvást szalad, öntudatlanul viszik lábai, a földi üdv forrás felé. Lelke háborog, kohóként dobog szive a a szemei mereven révedeznek a semmiségbe. .Béla! ön az* hangzik feléje az emeletről azon a hangon, melyen csak az angyalok szoktak beszélni; s a hang hogy elhangzik, nyomában utána mutatkozik az a szőke fej, melyet oltárképnek teremtett a Mindenható; a tökéletesség betetőzése; nincs hasonlat, mely azon arc szépségének mi nemüségéről megközelíthető fogalmat adhatna. Egy végtelen hómező, melyen piros rózsák ragyognak ; a tejút, melyet rózsa-fénnyel áraszt el egy-egy íemenydőrgő meteor; a dühöngő tenger tajtékozó fehér habjai, melyeket halványan világit meg a cikázó égboltozat. — Maga a nagy szerelmi éjszaka, melyben meg-meg ragyog a szerelem csillagának túláradó fénye. A véghete tlenség. az örökké valóság, a tökéletesség. „Jöjjön- fel kérem* cseng ismét az ezüstharang és Béla mint kit az angyalok harsonája hiv fel a fényes menynybe átszellemülten lépi át a földi paradicsom küszöbét. .Nézze édes Béla, ne haragudjék hogy, lekiáltottam, de nagyon unatkoztam egyedül; itthon hagytak házőrzőnek; azt meg jól tudom, hogy önnel el lehet beszélgetni.* Mint mikor e világ megszületett a a sfaerák zenéje halkan zengett dicsőséget az Urnák, mint mikor a földet rázó vihar atán kirebben az étet lehelete a földön, ugy érezte magát Béla e szavak után. És beszélgettek; kigyúlt Béla arca, hypnotizálta Ilonát minden szavával; s mindkettejük lelke hnrján ott játszadozott a pajzán tündér, mely rózaalánccal fűzi egybe, a becsületes szerelmeseket. Ilona egész testében.reszketett a gyönyörtől, mert Béta valóban a szerelem nagy mestere; édesebb hangon még nem szólt a szerelem, mint az ő dallamos, fülbemászó, áhítatos férfi hangján. És a mit mond, azt oly érzéssel, oly bensőséggel és oly édesen bocsátja a lélekbe, hogy Ilona nem képes a gyönyörűségtől eszmélni. — Csak két drága igaz gyöngy gördül le szépséges szemeiből és ez a legszebb gyöngy, záloga a szerelemnek, bizonyítéka, hogy igaz minden sző, mit Béla mondott, mert hisz megtalálta az utat az Ö szivéhe7. És Bélát e soha el nem ért diadal heve magával ragadja, nem bír többé érzékein és érzelmein- uralkodni és leroskad az imádott nő i lábaihoz. Ijedten kapja meg Hona Bélát: Az Isten szent nevére mi lelte .önt miért térde] ? [ [« Egy mélységes sóhaj, egy nehézWs lélekzet vétel és egy szempillantás d&Ty-ben egy "öröklét van kifejezve, ez a felelet Ilona kérdéseire: aztán, halkan, lágyan, miot a fuvola: Mert én Önt igazán szere ..... Tovább nem bírja mondani; lélekzete megszegik ; a nagy érzelem, nem bír nyilatkozni, könnyek közt fuldoklik és Összeroskad szerelme édes terhe alatt Ilona pedig megrettenve nézi a termetes férfiút, a mint megsemmisülten terül el lábainál-, igen, a hatalmas ember, nem bír szembe szállani a szerelem elemi erejével és ott fekszik a gyönge nő lábai előtt. De Ilonka reá bocsátja a mennyei csillagok varázsát; uj életre ébred Béla és egy kézszorítással búcsúznak egymástól. Lásd te gyönge nő, igy hódoltathatod oroszlánodat, a Bterelem teszi rabbá és fejedelemmé. Nagyot fordult azóta a világ; Béla. nem felejtett; agyának minden rángása, szivének minden dobbanása csak Hónánál van, kit udvarlók egész serege vesz körül és mosolyogva emlékszik vissza a „régi bohóságra,, mint a hogy Ö szokta mondaoi. Béla tanul, képezi, műveli magát; e poétái lélek nem tud vagyont szerezni, szeretik mindenütt de sehol sem érvényesül ; tudománya, képzettsége elegendő, csak vagyona nincs; egy drága — Kincse van csak, az ó Ilonája és ez sem az övé. öt év forgott már le az idők kerekén, de ő még mindig szeret, még mindig felcsókolni lába nyomát imádotfjának. — Szeret bensőséggel, véghetetlen szenve- délylyel és oly igaz mélységgel, mely nem a veszni induló lelkek kiválósága. És mennyire tudja, hogy Szép Ilonka rég elfeledte azt a bűvkört, melyet ö vont köréje szerelmével és menyire fáj lelkének az a tudat bogy Ilonkát csak a természetes számsor vÁuél nagyobb abnormitásai érdeklik. \' Látja, bogy most másnak szóló epedő pillantásai a parthie képesek biztatására irányulnak és még sem tudja szemeit levenni róla; érzi, hogy van ebben a tekintetben valami, a mi nem méltó egy angyalhoz; van e nézésben, valami ellenszenves, a mi a józan férfit felbőszíti. .Igen tőlem tanulta a szerelem pillantásokat és most romlásomra, használja fel őket; te szegény leány, ha látnád azt a rikító határvonalat, a mely a férfiak csábítását, e női csábítástól elválasztja; ha látnád, a numerusokkal megmételyezett lelkedet a végtelen űrben keringeni, vissza rettennél lelkiismereted dobbe-nésétö!." Igy fűzi keserves gondolatait Béla A bálterem fülledt levegője az érzéki zene mámora egészen elkábította, ledől egy vörös pamlagra és szeme oda tapad a karzat egyik, vörös papírral megjelelt helyére. „Igen ott. azon a helyen, a farsangi bálon, ott zokogtunk, ott tuibékoltunk, ott álmodoztunk együtt; eh. felkeresem, hátha, ki tudja?! 1\' S utat tör magának a Werlheím szekrények tömör sorain keresztül, egyenesen ő hozzá. — Mint a zugő teoger önti ki keservét és Ilona, mint az ezredéves XXXVII. ÉVFOLYAM. zalai KÖZLÖNY 1898 JANUÁR 15 én. uj s üdvös intézkedés életbeléptetésére hívja föl a miniszter figyelmét A szeszfőzés termel vényei kis fözdék-böl és néhány nagyobbszerü váltalattól kerülnek ki. Megyénkben ez évben két mezőgazdasági szeszgyár működött. — (Schmidt Emil Anna-major és Justus Izidor Zala-Lövö.) — Megyénk aránytalanul magasabb szeszadót matat ki a kis fözdék részéről (124 ezer frt) mint a kamara területén levő többi megye. Fálinkanemüek kiállításáért több magáncég nyert elismerést. Cognacot az egész kamarai területen csak a helybeli Blau M. fiai cég gyárt s igen kiterjedt üzletkörrel bír. Ecetgyártással nagyban csak 2 me-gyénkbeli cég foglalkozott Vegyészeti iparcikkeket megyénkben — egy-két szappan-gyárát — kivéve nagyobb mérvben nem termeltek. A jelentésben azt találjak, hogy .olaj ejártó vállalat kamaránk területén nincs.\' Itt láthatjuk a fogyasztási viszonyok változása mily következményekkel jár; midőn még a gáz s villamvilágitás ismeretlen volt, egy helybeli cég oly nagymérvű olajsajtolási üzlettel birt, hogy Ausztria legtávolabbi városaiba (sőt Milánóba is) innen fuvarozták a világító olajat. Úgyszintén azt írják, hogy élesztő gyártással nagyban senkisem foglalkozik. Tudtunkkal helyben is működik egy ilynemű vállalat. Az épitő-ipar elég szép eredményt tüntet fel. Megemlítik, hogy Zalamegyében 1896. folyamán az építési szabályrendeletet még nem léptetlek érvénybe. A sokszorosító ipar (könyv, s könyvmás) a kiállításon megyénkből nem volt Képviselve: tudjuk pedig, bogy csak városunkban is elismerésre méltó vállalatok működnek e téren, melyek kiadottak volna a versenyt. A kamarai jelentés harmadik része a pénzforgalomra és közlpkedésre vonatkozik. — Megyénk a következő általános adatokat mutatja: Az osztrák-magyar banknak városunkban levő fiókja alá tartoznak mellékbe -lyekként Csáktornya, Kaposvár, Tapolca és Zala-Eger-ízeg, — Pénztári forgalma 1896 ban 67452000 írtra rúgott, (tehát 14 millióval többre, miot a sopronié.) Leszámítottak fiókunknál k. b. 1 ^millió frt értékű váltót, ezek közül helyi váltó k. b. 16 millió frt. A giroforgalom nálank 39 millióra ment. Takarékpénztár csak egy aj keletkezett (Nagy-Kanizsai Gazdasági T. P., Örvendetes jelenség, hogy a betétek szám folyton emelkedett. Az egész kamara területen a „Nagy Kanizsai Takarékpéoz-lár" mutatott fel legtöbb nyereséget (k. b. 68—70 ezer frt) s fennállására nézve , a második (1845. óta.) A zalamegyei takarékpéaziárakban az Ö3szbetétek meghaladták a 12 milliót. Megyénkben bárom bank működött s összesen 24080 frt (!) nyereséget mutattak föl. Takarék és segélys^övetkezet csak egy uj alakult megyénkben a régebb ideje 15 működik. A postai értékforgalomban raegyénk következő összegekkel szerepelt (utalvány s posta tak. pénztár) az összforgalomban: Nagy-Kanizsa 5 473.000 frt Zala-Egerszeg 3,101 000 , Zalamegye többi részei 13,542 000 A távirdaforgalom fokozatosan és ál landóan emelkedett, mig.a telefonbeszélgetések száma városunkban, apadt (!) A vasúti személyforgalomnál panasz nyilvánult a réej, ros3z szerkezetű kocsik ellen. Sajnos; máig sem lettek ki-kfiszöbölve a rozoga wsegonok. szirt, mosoiylyal nézi a megtört habokat. „De édes, uram mit mesél nekem a multakról; nem szerelmet esdek én, az csak bobó bakfischeknek való; én többé mér nem szeretek, mert tudja, én férjhez akarok menni:" Egy magányos hónapos szobában, tölti el keserves napjait Béla. — Iloua többé nem szerethet, mert férjhez akar menni; ez tehát a híres és előkelő felsőbb nevelés dicső eredménye. „Jói van hát.* menjen férjhez, hiszen gazdag lesz; én nem irigylem senkitŐK a boldogságot hiszen még nem volt részem benne; neki minden vágya teljesül, de boldogságról, ő is csak ábrándozhatok. „ Vezéreljen Ilona a nagy Isten: asszony vagy már, gazdag és pompázó és mégis sajnállak. Thea párolgással és brüsszeli csipkék-ke! nem bírod elandalítani azt a szózatot mely kebeled mélyét és éjszakáid nya galmát felveri; jól záró spallettáid nem zárják el az életadó napsugarakat és baldachinos ágyad, nem feledteli veled az égboltozatot, az örökkévalóságnak, a véghetetlennek felséges szimbólumát. Bizánci raivü csatornád hiába ékíti ragyogó éa színdús palotád ereszét; az aláhulló Iparvágányt Franz Lajos létesített. Helyiérdekű vasúthoz megyénkben az előmunkálati engedély 3 esetben adatott Az áru fel- s leadásnál azt tapasztaltuk, hogy megyénk aránylag legcsekélyebb mérvben szerepel a kamara területen. Közutakat nem építettek. Csak itt-ott voltak javítások (Pedig löbb is elkelt volnál) A vásárok forgalma nem volt kielégítő, ami szintén a kisgazdák helyzetére vezethető viasza. Országos vásárt évenként 224-et, kisebbazerüt (bucsu sth.) 92 tartottak. Befejezvén a gazdasági ismertetést nem mulaszthatjuk el. hogy teljes elismeréssel adózzunk a karaarai titkárnak, Kircbknopf Frigyes urnák, ki.nem átall semmi fáradságot, bogy a gazdasági élet körülményeiről személyes tudomást vegyen s ez érdemben városunkat is többször fölkereste. — Az egész .jelentés* szakavatott megszerkesztése az ő ügybuzgó tevékenységére vall. Az Oszterhuber-banlrett. A birói és ügyvédi kar szép harmóniájának és a társadalmi életben kivi-volt szeretetnek és tiszteletnek ünnepe volt az a bankett, melyet Oszterhnber László, kir. táblai bíró tiszteletére rendeztek barátai f. hó 9-én a Polgári Egylet nagytermében. — Százötvenen Ülték körül a két bosszú asztalt — Eljöttek ez ünnepre Horváth Ferenc kúriai biró, a budapesti törvényszék elnöke, Cser tán Károly alispán, dr. Szüts Miklós, a debreceni kir. tábla bírója., dr. Háry István főorvos, dr. B u z i t e k a Kálmán, kir. tanfelügyelő, K o 11 e r Istváo, Somogyi Gyula, Vizlendvay József és Sándor Talabér Halmán, Derva-rits Ákos földbirtokosok, Horváth Csongor, Kovács Rezső főbírók, dr. Wollák Rezső csáktornyai ügyvéd és dr. Scbwartz Zsigmond keszthelyi ügyvéd. Helyből pedig megjelent az intelligencia legnagyobb része. És ott volt aki az egész társaságban a legboldogabb volt, az ünnepelt édesatyja id. 0 szte r-h u b e r László. A fényesen sikerült ¦ banketten, mely a Polgári Egylet házikezelésének dicsé\' retéreválik, természetesen igen soktoaszt hangzott el. Az eleŐ felköszöntőt TÓth László törv. elnök, mondotta ő felségére a királyra, a királynéra és az egész királyi családra. — Azután MikosGéza kir. táblai bíró emelte poharát az Ünne peltre. Megindultan köszönti Oszterhuber Lászlót e mai ünnepen, mely a mu ka, a jogászi tevékenység elismerésének ünnepe. A birói tevékenységet a csendesen csörgedező patakhoz hasonlítja, mely észrevétlenül megtermékenyíti a földet. A birói állás szegénységi fogadalom, — melytől még az elismerés is elszokott maradni. Azért nagy az ö öröme, hogy a királyi elismerés nem maradt el oly tevékenységtől, aminő az ünnepelt férfiúé, kit a kir. törvényszék biró és ügyészi karának és a segédszemélyzetnek nevében őszinte szívvel üdvözöl. A lelkes éljenzés lecsiilapulta után dr. Bentzik Ferenc emelkedett szólásra: E Aki ő felsége a király óévében, — mondotta, — anoyi ítéletet hozott, mint járásbíró, Ö felette is ítélt a király és méltóinak találta, hogy feldíszítse a kir. táblai birói címmel és jelleggé1. Nem tévedek, ha konstatálom, hogy soha birói előléptetés felett nem volt osztatlanabb és igazabb öröm. mint mikor e kitüntetés ténye a hivatalos lapban megjelent. Az arcok kipirultak, a szem felcsillogott vízcseppek csobogásában, az égben is téged sirató a igyalok zokogását hallod. Könnyen hallgatod pattogó tüzű kandallód mellől jajveszékelésemet — Eljö az idő, hogy irigyelni fogod őrültségemet, melynek higgadt gond korlátot nem szab: és fogaz keseregni, hogy nincs t-.enkid, ki bajodat megértené, mert csak én, csak én ismerem kínjaidat" — Ez gondolatvilága Bélánknak; nem kesereg és nem is panaszol; elsétálgat, majd mindennap az ormótlan palota előtt, a melyben a szerelem, mely a legkisebb kunyhóban is elfér, nem talált otthonra. Ilonka gazdag, előkelő és boldog; mulat, élvezi a jelent a báloz mint hajdan ; de szeretni, azt csak a regényekből ismeri; meg aztán nem is szabad szerelni, mert most már férje van. Béla megtalálta már az igazi ideált : az emlékezést. Ilona még mindig keresi és még mindig nem ta\'álta meg. ö nem mer emlékezni 111 * . * * Emlékezet, szállj le rája és miként a tó sirálya, csókold meg a habokat. Kobos JenÖ. éa mindenki sietett a kitüntetett férfiúhoz, hogy szerencsét kívánjanak neki. Mert mindenkit áthatott a meggyőződés, hogy Oszterhuber László (Éljenzés) egyéni kiválóságával éa a birói széken 10 éven át szerzett érdemeivel e kitüntetésre rászolgált és mindenkit megnyugtatott a tudat, bogy ez előléptetés dacéra is mienk marad ; hogy propagálja azt a falfogást hogy a jogiéletnek két egyenrangú tényezője, a birói és ügyvédi kar, oem akkor szolgálják az igazságszolgáltatás fagy érdekeit sikerrel, ha egymástól izolálják magukat hanem ha kezet fognak egymással. Az érdemet és e felfogásnak a múltban buzgó harcosát és a jövőben hatékonyabb képviselőjét illeti e kitüntetés.\' Azért poharát az ügyvédi kar nevében Oszterhuber Lászlóra üriti kívánva neki, hogy az Isten sokáig éltesse- (Lelkes éljenzés.) Ezután Oszterbuber László állott iel, bogy megköszönje barátaioak szeretelét, melylyel kitüntetése alkalmából őt elhalmozták. Szereti Kanizsát és Zalamegyét, mert\'itt született itt nevel kedett s itt tanulta megismerni sok jó barátait Ha eszére hallgatott volna, akkor az avaozsmáu kedvéért elhagyta volna megyéjét és városát, de szive itt marasztotta, szive bUgallata nem engedte, bogy idegenben töltse napjait Itt maradt tehát barátai kőzött, bogy még beosőbbé tegye velük barátságát. E barátságra emeli poharát és szive mélyéből köszönetet mond mindazoknak, kik itt meg-jtíleuüi ki-ivesek voltak, háláját oyilva-niija az ügyvédi és birói karnak ez ünnep rendezéséért (Zajos éljenzés.) Viosz Ferenc, íőbirÓ. azon törzset üdvözli, melynek az ünnepelt sarjadéka és lelkes éljenzés közben élteti idősb Oszterhuber Lászlót C s e r t á b Karoly alispán, a rája mondott felk\'öszőntőre válaszolva a birói és ügyészi kart élteti. Dr. Scbwartz Adolf arról az Örömről beszél, mely elfogta a lelkeket midőn a mai ünnepre a birói karnak két oly kitüoősége is megjelent, mint Horváth Ferenc, kúriai és dr. Szüts Miklós, kir. táblai bírók. Üdvözli és élteti őket Dr. Szüts Miklós köszönetet mondott az előtte szólónak, hogy együtt említette az ö nevét a magyar birói kar oly kiváló férfiaival. mint Horváth Ferenc Ő méltósága. Azután az ő szokot:, ragyogó ékesszólásával mondja el, hogy mily örömmel sietett Ő a mai üouepre, hogy kezet szorítson pótolhatatlan jó barátaival és a társadalommal, melyet büszkén lát itt sorakozni a jó barát körül, ho^y ünnepelje azt. Hálás emlékezésével gondol a nagykanizsai. Ügyvédi karra reá köszöntve poharát. Dr. Ruzsicska Káimán ékesszólásának ragyogtatásával mondott egy szép felköszöntőt Oszterhuber Lászlóra. Utána Horváth Fereoc köszönte meg az Őt ért üdvözlést Etmondu, hogy ő azért örvend legkivált a mai ünnepnek, mivel Oszterhuber László Ő mellette kezdte birói pílyáját Azután pedig Nagy-Kanizsa szép hölgyeire ürítette poharát Nagy zajban mondotta el ezután T u b o 1 y .Viktor az. ö verses dikciőjár, mely igy hangzik: Ör-lmhir jött a távírón. — Szélrózsaként tMSSze szálló. Hogy táblai birórá lett, Ifjabb Osilerhuber László. Örvendetes volt ez a hír, hü önösen Kanizsának; Hol e tárol polgárai. Értté mindig síkra szállnak. 8 mert példa e kinevezés, Hogy szorgalom, s igax munka. Azt, ki d-rék éa kitartó; Érdem szerint koszorúzza 1 É« mert 0 megyénk atö lőttje. Annál inkább kedves nekem; Hogy értté ez ünnepélyen, Pohara in a: emelhetem. S kiiáaora: az.íiazsáfot, Szolgilbaasa még sokáig! Éa mint biró emelkedjék, Fel egész a Kúriáig! S mintiogy egy kis hiba is van! Tudniillik: hogy — agglegény) Kgv azép asszonyt is, hogy vigyen, A táblához — ktTánom én 1 Ez indokolt kívánsághoz, Ax lessen a legszebb zárszó: Hogy eljön soká a honnak; Éljen Oszterhuber László I Végül Horváth Houor kőszöotötte fel a Szent-Ferencrend és a plébánia nevében Oszterhuber Lászlót A pompásan sikerült bankett, melynek rendezéseért Sebestény László, dr. Lőke Emil és dr. Tripammer Rezső ügyvédeket és dr. Neuazidler Aotal és Csesznék Miktót bírákat illeti az elismerés, természetesen a hajnali órákba is jól belenyúlt axerk - A nagy-kanizsai királyi ügyészségnek 1897. évi ügyforgalmi kimutatása. i. Törvényszéki hatáskörbe tartozó bűnügyek. Ügyszám érkezett .... 5768. Elintéztetett...... 5758. Elintézetlen 1897. év dec. 31. . 10: Tőrvénysr-er hatáskörbe tartozó bűnügyben iV.jelentés beérkezett \'. 790- Ebből: Eljárás megindítása nélkül félretétetett vagy más hatósághoz áttétetett........ 252. (az összes feljelentéseknek 32°/0-a.) Vizsgálat szorgalmaztatott . . Ö38. esetben. A nagy-kanizsai, csáktornyai, keszthelyi, perlaki és leteoyei vizsgálóbi-róságokoál (az 1897. jan 1-je előtt befejezetlen maradt Ügyek betudásával) vizsgálat folytattatott . . . 725. önálló bűnügyben. A vizsgálat befejeztetett . . . 545. Ügyben, folyamatban maradt . . 180. ügyben. Ezen 545 vizsgálati ügyben benyújtott közvádlói előterjesztésekből volt 1., vádlevél (vád a\'á helyezőire, kitűzésére)...... 279. ?., a bűnvádi eljárásnak megszüntetését szorgalmazó indítvány 212. 3., a vizsgálati ügynek más hatósághoz való áttétele indítva-nyoztatott......54- esetben 545- A vizsgálatnak és nyomozónak kiegészítése inditványoztatott . . . 270. esetben. Torvéoyszéki főtárgyalás tartatott 112 napon 235 bűnügyben. Ítélettel befejeztetett .... ?15. Elhala-ztatott......20. ítélet hirdetés volt . . . 219. írásban indokolt felebbezés benyuj-talott ......... 15. Kegyelmi kérvény tirgyaltatott 1. Kiadatási és kikeresi indítvány 3. (Folyt, köv.) ,i A teremben esetleg több agg] Felső templom. Az első év eredménye. A felső templom építésére alakult bizottság szűkebb körű értekezletet tartott múlt varárnap, melyen E p e j e sy Gábor, pénztáros, beszámolt az első év eredményérői. Március hóban indult meg a gyűjtés és e hóaapban mindjárt 319 frt 55 kr. folyt be, s azóta még csak a december hónap volt gyöngébb, mivel csak 287 frt 94 krt jövedelmezett Legtöbb folyt be októberben (2625 frt 17 kr.,) míg a többi hónapokban ily összegek jutottak a szent célra: április 445 frt 45 kr., május 987 írt 3 kr., június 914 ftt 97 kr., július 429 frt 97 kr., augusztus 386 frt 84 kr.. szeptember 608 frt 1 kr., november 777 frt 84 kr. A mult évben tehát közadakozásból befolyt 7773 frt 7 kr. Ebhez véve még egy 4°/»-os 500 frtos járadék kölcsönt, az eddigi gyűjtés eredménye ez 8221 frt, 64 kr. — Ez ősszeg a tiszta pénzállomány, melyhez nincsenek hozzászámítva : a megyés püspök Ö méltó aágának 15000 frtos adománya, a Komosz féle 400 frtos alapítványa* sem egyéb a templomra szánt, de nem a bizottsághoz juttatott adomány sem. Mindez minden esetre oly eredmény, mely biztos kilátást nyújt a 3zent cél elérésére és biztató serkentés lehet olyanok számára is, kik még nex adakoztak. Ujabb adományok. Eperjesy Gábor (7. részlet) 10 frt-K n a n i z Boldizsároé gyűjtése 39 frt. (gr. Majiáfh Gusztáv Károly 15 frt Lanterbach M. (Brassó) 5 frt Fábián Sándor 3 frt. Dr. Tódor József, Jónás Adoifné, Sctz Margit, Sommer Knaoaz Katinka 2—2 frt. Csenkey Imre Dokumio Lajos, Poiderin B Lutzer Ferenc Horváth Béla, Özv. Janer Jenöné 1—1 frt N. N. Siukó József. Podharny Henrik, M. L. 50-50 krt) Mi kos Géza gyűjtése 9 frt. (Mesits György, dr. Kovács József, Klein Gyula 11 frt Gadó Mátyás 5 frt Vogrintaits Ödön I frt.) A kitett perselyekből befolyt 83 frt 39 kr. összesen 141 frt 39 kr. Eddig befolyt összesen 8414 frt 46 kr. Nagy-Kanizsa 1898. jan. 6. Dr. Tuboly Gyula Eperjesy Gábor ellenőr. pénztáros. Híres.. Emléket Bátora Lajosnál;! Bálor/i Lajot rirjemlékáe njabban adakoztak: Kövesdy Kálmán kereskedő Kla-yenjurtból 2 korona. Dr Vörös Cyriil tanár 2 korona. Összesen 4 korona. Eddigi gyűjtetünk 1S5 korona — Eljegyzés B«rgl Pil szeKed: ma- ginhivatalnok. eljegyezte Dnkász Bizt kisasszonyt Nagy-Kanizsáról — Megyei blzo11sígrok megalakítsa, Vármegyénk közigazgatási bizottsága f hó 9-én dr. gróf Jankovich László főispán elnöklete alatt tartett ülésében több fontos tárgy bejelentése után a következő bizottságokat alakította meg: a fegyelmi választmányba ltjgg , évre beválasztanak Eperjessy Sándor. ; Hertelendy Ferenc rendes —=- és Báeky j Kálmán póttaggá — a kormány közegek \| részéről: Gernya László kár. pénzügy, igazgató, dr. Bnzicska Kálmán kir. tanfelügyelő rendes és Lányi Kálmán pót-j taggá. A pótadók kivetése elleni : fel szól 1 alá s o k elintézésére hivatott i küldöttségbe Eperjessy Sándor, dr. Gyö. ; raörey Vince, Skublies Jenő és dr. Viz-! lendvay József választattak meg 1698. i évre. A gyárat és gondnoksági j felebbviteli küldöttségbe Eperjessy Sándor rendes és Ziegler Kálmán pót-I taggá. A n agy-k a n i zs a i k i r. tör-\| vényszék felügyelő bizottságba . Tóth László kir. törvényszéki elnök és j Eperjessy Sándor bir. tag urak választattak be. Az erdészeti albizott-\| Ságba 1898. évre Skublics Jenő bizottsági tag. Az erdei kihágási I II-o d fokú biróság tagjává Hertelendy ! Ferenc, dr. Győmörey Vince rendes és Barca László, Koller Istváu póttagokká. — A diák-koncert. A diák- koncert, mely az idei farsangnak is, mint már rég idö óta mindegyiknek az volt, egyik legjobb kedvű éj legszebb sikerű mulatsága lesz, f. é. febr. 9-én tartatik meg a Polgári Egylet termeiben. A koncertre természetesen bál következik, melyről nem nebéz megjósolnunk, hogy kivilágos kivirradtig fog tartam. — Kaptunk anyakSnj-rrezetöt. A f. hó 9-én tartott vármegyei közigazgatási ülésen előterjesztetett a belügyminisztériumnak rendelete, mely szerint városunkban 800 frt tiszteletdíjjal egy önálló anyakönyvvezetőt állás engedélyeztetett. Ennélfogva legközelebb kiírják ez állasra a pályázatot. — A Kar. jét. Nöegjeattlet köréből. A jan. 5-iki bál összes jövedelme 1010 frt volt. E szép siker eléréséért a buzgó elnökségét illeti első sorban az elismerés, de illeti azokat is, kikről tudósítónk akarata ellenére megfeledkezett a mulatságról irt tudósításában. Ugyanis fényes forgalmat csinált a pezsgős sátor mellett a cukrászsátor is, melyben a nöegyesölet tagjai részéről felajált süteményeket nagy buzgósággal és fáradhatatlan szorgalommal árulták özv. Tótb Antal né úrhölgy vezérlete Krippel Kamilla éa M a i r Hermin kisasszonyok. A mulatság alkalmával igea sokan Siettek felül. Az erről szóló kimutatás jövő számunkban fogjuk közölni. — Egyletek fúziója. Hírlik, higy a Társaskör és a Polgári Egylet egyesülni készülnek. A két egylet városunkban a társadalmat a szó szoros .értelemben megfelezte, amire azonban semmi szükség nem * vu\\ts Ép azok az emberek, kik nappal a polgári életben egymáshoz közel állottak, este a külön helyiségeket keresték fel. Ez a válás már régóta bántja a város intelligens köreit. Már pedig senkinek sem lehet célja a társadalmi jó egyetértést zavarni, így különválva, egymással tarkas szemet nézve, a két egylet egyike sem teljesiti feladatát Sokan ezt átérezve az egyletből kiléptek és kiléptek sokan a Társaskörből is, megemlékezve arról az igazságról, hogy néha a magány a legjobb társaság. A polgári emberben is van ma már annyi önérzet, hogy a kendőzött gőg elem óvja magát, viszont városunkban nincs oly exkluzív mágnás ellen, melynek megvolna tiltva a közeledés a polgárhoz és iparoshoz. A polgár, a becsület tisztaságának fenségében ép oly elismerést érdemel, XXXVII ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1898, JANUÁR 15-éc miot a mágnás erényeiben és ha a két egyesület állhatatosan meg fog maradni elszigeteltségében, akkor ez jó eredményt szülni nem fog, m nt már ecdigse szült. Egy szép napon arra a tapasztalatra fogunk ébredni, hogy vagy az Egylet vagy a Társaskör meghat. — A felső templomra. Hertelendy Béla a felső templom újjáépítésének költségeire 50 darab cs. és kir. aranyat adományozott. __ Tisztújítás. A kiskanizaai Polgári Olvasó kör holnap tartja tisztújító közgyűlését. A tisztikarban és választmányban nagy változások nem igen lesznek. — A nagy kanizsai vadásztársaság e bó 9 én Í>r. Horváth Ferenc kir. kúriai bíró, a budapesti kir törvényszék elnöke tiszteletére, a városi alsóurdőben vadászatot rendezett. Ez alkalommatá vada azok 3 özet, 18 fácánt és 63 nyulat ejtettek el. Vadászat után a gyümölcsöd erdőben tevő vadászkastélyba gy&ltek Össze Nimród fiái és kedélyes lakomához ültek, melynek a késő estéli órákban szakadt csak vége. Természetes, hogy -felköszöntőkben és speciális vadász kalan dok mesélésében nem volt hiány. — A ^Polgári Egylet" e hó 15 re tervezett mulatsága, arra való tekintettel, hogy ugyanakkor házi ezredünk ritkán élvezett zenekara hangversenyezni fog, január hó 29 re halászta toít — Tiszti bál. A helyben állomásozó magy. kir. honvédség a csász. és kir. hadsereg tisztikara e bó 18-án, a .Polgári Egylet* dísztermében fényes bált rendez, melyen házi ezredünk, jő hirü zenekara fog közreműködni. — A 48-ik ezred zenekara a mely kiválóan jól van összeszervezve, karmesterének vezetése alatt bárom estén fogia hallatni a szebbnélszebb dalamok hangjait. F. hó ts án a tisztikar áttal rendezett táncmulatságon. 19-én a Korona vendéglőben és. 2u án a „Casinó" táncestélyón fog játszani. Ezeken a hangversenyeken a termeket közönségünk zsúfolásig fogja megtölteni A zenekar jó híre biztosítja előadásainak a közönség részvétét. — Szerencsétlenség Vajda Szabó József kis kanizsai lakos, e hó 12-én az alsó-nyiresi erdőben fát vágott és szerencsétlenségre egy általa levágott törzsök rá esett vállára és eltörte kulcscsontját. — A súlyosan sérült embert beszállították a helybeli közkórházba. — Tanún) i bajok. A közoktatásügyi miniszter 55.512 sz. a rendeletet adott ki, mely a felső kereskedelmi, valamint a felső nép- és polgári iskolánál működő tanárok és tanítóknak megtiltja hogy az intézet kötelékébe tartozó rendes és magántanulókat magántanitásban részesítsék. A ki ismeri a tanárok éyszázidos panaszait, csak az tudja mérlegelni, hogy a privátórák adása volt a silányul dotált tanár és tanítónak egyedüli tisztességes mellékkeresete. A dus boldogok persze nem tudják mit tesz az tanári állásban üOO—800 és 1000 — 120 > frtból magolni Az állami iskolák a tanárnak legalább meg előléptetést és korpótlékot és mindenütt a többletórákért külön dijat biztosítanak. — De mi lesz a felekezeti intézetek tanárainak kárpótlása, kiknek sem érdem* sem erény készpénzben be nem számíttatik és kiknek az aggkor elszedi hervatag babéraít? Minden bajnak meg van az orvoslása. Ha a rendelet visszaéléseket kívánja megszűntetni, akkor az nagy té-vcáJís. mert a tanár éietfőltételének elvonásával eoyészik az iskola is és éppen a rendelet nyit kaput mindenféle vesztegetésnek anélkül, hogy annak a tanuló szellemi hasznát venné. Kíváncsiak vagyunk, hogy a tanárokat küzdelmükben a-tanügyi kormány elfogjam ejteni\'T;-"r . — A nagy-kanizsai szakácsnők és szobaleányok vigalomrendező bizottsága e bó 9-én az „Arany Szarvas" szálloda dísztermében a felső templom njra építése és a népkooyha javára, zártkörű táncmulatságot rendezett Nem felelnénk meg reporteri kötelességünknek, ha fel nem említenénk, hogy kedélyesség és fesztelenség dolgában a farsang elsőrendű mulatságai közé tartozott ez estély és a ki magának a kifogyhatatlan jó kedvről fogalmakat akart alkotni, . az ezen a mulatságon bőven szerezhetett. Természetes, hogy a hajnali óra vetett véget a mulatságnak a melyen mintegy 400 en vettek részt A jelenvolttak névsorát térszűke miatt nem közölhetjük. Bál után következő napon a rendezőség két Uja megjelent a rendőrkapitányi hivatalban és ott a következő írásbeli kérelmet terjesztették elő: Alulírottak, mint a ?agy-kanizsai szakácsnők és szobaleányok bálreadező megbízottjai, a f. hő 9 én megtartott bál alkalmával, tiszta jövedelemként fen maradt 73 frt 20 kr. őszeget, kér- jünk felerészben a nagykanizsai felső templom építése, fele részben pedig a népkonyha bizottságának bivatalalos nton átezolgáltatní. Nagy-Kanizsán, 1898 jan. 10 én, Weisz Li&zka s. k. Bakóéi Uszka $. k. A rendőr kapitányi hivatal természetesen azonnal intézkedett, hogy 36 frt 60 kr. a felső templom bizotsággának és 36 frt 60 kr a népkonyha elnökségének haladéktalanul kézbesittessék. — Országos vasárok 1898. évben. Gyertyaszentelői vásár január 31-én nagyhét! vásár áprit 4 én pünkösdi vásár május 23 án nagyból dogasszony i vásár augusztus 8-án Terézia vásár október 10-én Miklós vásár december 5-én. Az crszágos vásárok szarvasmarha és lóvásárral vannak egybekapcsolva és csak egy napig tanatnak. Ezenkívül minden szerdán marha- és sertés- vásárral egybekapcsolt hetivásár s minden pénteken kisebbmérvü sertésvásár tartatik. — A kis Szalay. Szalay Mihály győri születésű szabósegéd, ki társai bizalmát annyira bírta, hogy bosszú évek során át az elóbbení iparos segédek önképző egyletének elnöke volt; mikor peiig a kerületi betegsegélyzó egylet létesült, ennek igazgatója lett, a legutóbbi választás alkalmával kimaradt Ezt annyira szivére vette, hogy búskomorságba esett, ntőbb pedig az örülés tünetei mutatkoztak -rajta, míg végre állapota olyaggasztóvá vált, hogy a rendőrség a beszerzett orvosi vizsgálat és kórrajz alapján mint ön és közveszélyes őrültet a helyi kórházba volt kénytelen beszállítani. — Tanulságos história. E hó 1 l-éa éjjeli V, 2 órakor Cérna mázsatiszt a Heim kávéház egyik Jépesőjénél elbukott jobbbomlokát súlyosan megsértette és rendkívüli vérveszteséget szenvedett A kávéház egyik pincére lóhalálában rohant orvosért, de hiába; hat orvosnál kopogtatott és mindenütt azt a választ nyerte, hogy a doktor ur nincs itthon. Végre a rárosház épületében Deák Péter főkapitány utasítására elment Dr. Stolzer Henrikhez ki és a helyszínén azonrnl megjelent és a beteg kezelését megkezdette. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a kívéházbau véletlenül jalen volt Csillag Béla fodrász, ki is az erősen vérző sebet bekötötte és ez által elejét vette egy katasztrófának. — A bís-tanlzsal polg-ári zenekar. Ssját zenekara alapja javára Kovács Lajos vendéglőjében 1898. január 15-én zártkörű táncvigalmat rendet. — Pórul járt kuruzsló. Horváth Bari kis kanizsai cigánynő ki kuruzslásairól és csalásairól már régebben ismeretes, a napokban betért Batavics Imre fityeházi lakoshoz kéregetni; éjjeli szállást is kért és azzal Ígérte e nagy szívességet meghálálni, hogy az ö csalhatatlan művészetével, házigazdája leányait hozzávarázsolja azon legényekhez, kiket igazán szeretnek. — A mi józan magyar emberünk pedig hitt a csaló ámításának és 10 frt értékű fehérneművel honorálta a jósnő mondásait — CsaK napokkal azntán jött rá, hogy közönséges csalásnak esett áldozatul, bejelentette az esetet a rendőrségnél. — A rendőrség pedig azonnal lefoglalta a fe-hérnemüeket, az ügyet pedig áttette a büntető bírósághoz. — Valószínű, hogy sem Delfiné, sem Dodonába nem küldik ez asszonyt művészetének íőkéletesbité-sére, hanem a farsang idejére árt almai-anná teszik, nehogy még a -lányokban is ikárt tegyen — Jour a kaszinóban. Az izr. nőegylet az eddigi szokásos vasárnapi délutáni jour-tól eltekintve f. bő 9-én tea estélyt rendezett 9 órakor, este szép közönség gyűlt egybe a .Caszinó" nagytermében, hol vig életre perdült a társaság és mondhatjuk, hogy a oőifgy létnek ez a próbálgatása is sikerült Siomori Emil fővárosi író tréfás jelenetekben gazdag bohém-történetet olvasott fel Krausz JÓzsa érces hanggal és érzéssel száralte Kiss József Szomór Daniját, Vehofdics Róza pedig énekelt magyar dalokat, friss tempóban és kellő vidámsággal. A társaság éjfélig marad együtt — ScarlatöfáMa. Milyen furcsa cim űzve? Csak ugy sóhajtással busán lehet kinyözni. Magyarul ugy hangzik: félelem a vörheny tői Ennek hallatára minden mama komor ráncokba vonja arcát és ösztönszerűen elsiet minden embertől, aki a scirlálról csak beszélni is mer. Kanizsán van most talán 40—50 vörheny beteg gyermek, mindannyinagyon könyü oeteg mert haláleset egy sem fordalt kőztük elő. De jaj annak a háznak, hol ilyen beteg van ! Néma csönd borul reája, mert kerüli mindenki. Balga félelem 1 Egy kis hideg értelemmel könnyen meggyőződ hetünk arról, hogy amié emberekkel összekerülünk, fertőzésnek ki vagyunk téve. Nyilvános helyiségben a piacon, a kávéházban, klubbokbeo, de sőt az ezres bankón is a fertőző anyagoktól vanoak halmozva és mégis járunk kaszinóba, elfogadjuk a pénzt mert talán tudtunkon kivűl van megfertőzve az egyik is a másik is. Beteg gyermek .e i a zi g e-t.flé.-e egészséges gyermektől csak rendjén van. de hogy a közönség mindjárt azt követeli, hogy a scarlatbeteg hozzátartozói is azonnal elevenen eltemettessenek, mint a leprások, az már igazán nevetséges. Többre becsüjük a rég letűnt lovag korszak egyik hősi alakját a Cid Cimpáadorf, aki az or<zágn,on odaoyjtottakeztyücien kezét alapra kóros OAk, miniteket a modern kávéház-hősöket, kik m>nden szelídebb érzést elnyomva, egy beteg gyermek apjának közeledtére megrémülve hátrálnak. — Koresolyabál Pápán. Pápa és vidéke fiatalsága a korcsolya egylet javára 1898. január 19 én szerdán, Pápán, az arany griffszálloda dísztermében, zártkörű korcsolya-bált rendez, melynek fényes sikerét nagyszámú rendezőség nagy buzgalommal készíti elő. — A poszton. Műit hetivásáron történt, hogy egy urasági kocsis, mint már nálunk szokás, lovait őrült sebeséggel kergette a főtéren a Sugár és Csengerí utcai keresztezésen keresztül. A magyar nemes szolgájának nem jutott eszébe egyéb honfigond között, hogy a közrend bizonyos szabályokra támaszkodik, hogy az ember csak künn a természetben korlát un és hogy Kanízsíu a rend ő re poszton a\'l és megnyirbálja a váro-i és falusi kóficok túlkapásait. Történt pedig, hogy nevezett kocsis egy szegény munkás gyereket elgázolt. De ezen riem .igen búsult a gyorsbajtó ur; nem törődve a szegény gyermek jajveszékelésével lovai közé csapott és tovább vágtatott volna, ba a 30 as számú rendőr a esala^-fimaságot észre nem veszi. A poszt azonban erősen belekapaszkodott a lovak zablájába és addig küzdött míg azokat meg nem állította. Most barátom, monda a kocsinak jöjjön be a rendőrségre. A kocsis látva hogy magát ki nem ránthatja lassacskán beballagott a városház nagy kapuján. Hogy odabenn aztán mi történt az a mesék országába tartozik. - - — Uj vajtóbiraló. A/. Osztrák-magyar bank a Schertz Albert halálával megüresedett váltóbirói helyet Köhler Autallal töltöttébe. . — Rövid hírek. A letenyei képviselő testület a mait napokban elhatározta, hogy az utcákon 20 darab látnpít állit fel. íiidici Géza gyakorló orvos Letenyén kezdte meg működését — Éhség. Sít-Ádorjáoi jegyzőség területéhez tartozó községekbe már számtalan embernek nincs kenyere. Közel állnak az éhínséghez, még most meglevő marhájukból táplálkoznak, meg a ki kölcsönt tud kapni, abból tengődnek. — Eús>z a közegészség:. Lstenyén Bécen, és Egyedntán az inf nenza és a tüdőgyulladás oly mértékbe fellépett bogy naponként 3 — 4 haláleset fordul élő. Leginkább, a 35—50 éves emberek közül esuek áldozatául, minek egyik fő oka, bogy az emberek a rossz termés következtében rosszul táplálkoznak, másrészt pedig vagy nem is, vagy pedig már későn veszik az orvosi segélyt igénybe. — Népesedési mozgalom. A letenyei állami anyakönyvi kerületben az 1897. évfolyamán született 169, meghalti26 Halva született 7. Házasságkötés volt 38 ; vegyes házasság egy sem volt — Túr. F. hó 8-án esti 1 2 7 órakor harangok félreveiése riasztotta meg városunk lakosságát, ennek magyarázatát csakhamar megtalálták Kis-hanizsa felé az ég pirosodott; a tűzoltóság kivonult, valamint a katonaság készültsége is. Ezek már akkor a kis kanizsai tűzoltókat munkában találták. így egyesült erővel csakhamar elnyomták a tüzet ugy hogy a Berki-ntcéban lögynladt Stes-lin György hatalmas nagy pajta és istálló épületén kívül nem is égett el más.\' — Felhívás. Az 1877. érben született i agy-kanizsai illetőségű hadkötelesek ezennel felhivatnak, hogy 1898- évis^anuár bó 24én reggel 8 órakor a városház nagytermében sorshúzásra jelenjenek meg. Nagy-Ainizsa, 1898- január 10. Vécsey Zs gmond, polgármester. - — Blsto» gyógy bat&s. Mindazok kik rossz emésztés vagy székrekedés következtében felfúvódásban szorulásban, ffttájáabaa étvgy hiány -vagj egyéb bajokba szenvednek, a valódi ^UU fele seUttlti porok" használata által biztos gyógyulást érnek el. Egy doboz ára 1 frt. Szét-kQidée naponta ntáoTéitd M.olí A. gyógyszerész et. és k. odv. szAilitólól Bécs, I. Tucbiaaban 9 A vidéki gyógyszertárakban határozottan Soll A. készítmény kérendő az 5 gyári jelvényével éa aláírásává]. K fiittér) Egredül elismert kellemet izü természetes huhijtóazer s. Ftftac léisi: Keserűvíz 1 kfitrihittk tirilja. Orrosl tekintély-k bizonyítván ja! szerint E világhírnek örvendő Ferenc József-keserűvíz a keserűvizek tnlajdonképení képviselőjének tekintendő, mert páratlan egyenletes, gyors és tartós hatása. A nagy millenniumi éremmel egyedül kitüntetett keserűvíz forrás. Kéretik csak Ferenc József-keserüviz, nem pedig budai vagy egyéb elnevezést használni. Kapható mindenütt. (>.z igazg. Bpesten. Tese, hogyhólyae, hugydara éa a köszvénybánta^ik ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek hnrutos bántalmainál, orvosi tekintélyek által a Llth Ion-forrás SALVATOR sikerrel rendelve lesz. Hna-yhajtó hatisn! Kellemes iii! föiijeí emklklö Kapható ásráayrá kereskedésekben és gyógyszertárakban. A Sal7aíor-forrá« igazgatósága Eperjesen. A Dr. KGtíER-írle Injectio M melis YifEMca a leghatásosabb külszer (befecskendezés) férfiak és nőknél, uj és idült folyások, valamint csöbán talmik orvoslására. A Hamamelís Ytr-ginica tropicas növény rendkívüli hatása a nyákhartyára \'.rvosi\'ag már régen el van ismerve, agy, hogy ezen különben is szerencsés Összetételű Injectio ennek köszönheti gyógyerejét. 2-3 üveg haszoá>ata a legmakacsabb bajt tetemeién javítja, illetve meggy ógyítja. Egy üveg ára 70 kr., a pénz előleges beküldése mellet, postán bérmentve: 1 Oveg 1 frt 05 kr, 2 bt. I frt 75 kr, 3 flv. 2 frt 45 kr. F&raktar: GyéHyszertár a .Nádorihoz Budapest Vi , Váci-korát 17 Felelős szerkesztő": I)r. Kiss Ürno. Helyettes szerkesztő: Dr. ViUánvi Benrlk Kiadó : Iff. Wajdits József. HIRDETÉSEK. 6o67. szám/tk. 1897. Árverési Mráetaéay. A letenyei kir. jbiróság mint tlfcvi hatóság közhírré teszi, hogy Tamás Ádám letenyei lakosnak Szabó István és Szabó Ferenc oltárci lakósok elleni 28 frt 59 kr. hátralékos tőke, ennek 1397. évi éprii. hó 1-től járó 6"/« kamatai és jelen kérvény 4 írt 20 kr. költségek iránti végrehajtási ügyében a n.-kanizsaí kir tszék (a letenyei kir. jbiróság) területén fekvő az oltáréi 393 st. tjkvben A r f 44/b hrsz. ingatlan s rajta lévő 31. népsorszámu háznak Szabó István és Ferencet illető 2 ifl frtra becsült része ugyanott 49/b. hrsz. ugyanazokat illető s 15 frtra becsült ingatlan 3/\| része az oltárci 395 sz. tjkvben A. f 72/5- hrsz. 9 frt, 244/5. 18 frt. 572/1 18 frt, 637/2 63 frt, 663/c 18 frt, 813[l 15 frt, és 572\|a 18 frtra becsült Szabó Ferenc tulajdonául bejegyzett egész, mégis az oltárci 3ü6 sz. tjkvben A f 72\|2 hrsz 9 frt, 244\|S IS frt, 246ra 37 frt, 57-\'\|4 17 frt, 572;6 19 frt, 637)5 63 frt és 813.3 hrsz 15 frtra beesült Szabó István tulajdonát képező egész in gatlanok az oltárci községbiró házánál 1898 évi február hó 3-lk napján d. e. 10 órakor dr. Tnboly Gyula nagykanizsai lakos felperesi ügyvéd, vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kiki ltási ár a fenntebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10°j.-át készpénzben vagy óvadókképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Letenyén, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál 1897. évi dec. hó 18 napján. NÜNkOVITS kir. aljbiró. 593J,tk\\ 97. Árrorési Mrtíef&éay. A nagy-kanizsai kir. töévényszék mint tkvi hatóság részérói közhírré tétetik, hogy dr. Tuboly Gyula ügyvéd nagy-kanizsai lakos végre haj tatónak, Lexi János kiskorú Leii József, Antal és Teréz, ugy Tóth Jánosné sz. Leii Juliánná szabari lakos végrehajtást szenvedők elleni, 76 frt 64 kr. tőke, ebből 40 frtnak 1894. febr. 22-től 36 frt 64 krnak 1894. febr. 14-tŐl járó 8"/„ kamatai. 26 frt . 36 kr. per, 8 fit 35 kr. végrehajtás kérelmi, 7 frt 75 kr. jelenlegi s a még felmerülendő költségek iránti végrh. Ügyében a fent nevezett kir. tszék területéhez tartozó a szabari 130 sz. tjkvben I. 1—2 sor. 141 és 142 hrsz. a. fele részben Leii Julianna, özv. Tóth Jánosné és fele részben Leii János nagy. ngy Leii József, Antal és Teréz kiskornak tulajdonául felvett és 372 frtra becsült egész (ingatlanok az 1881. évi 60 tcikk 15ü3.-d) pontja értelmében ugy a szabari 391 sz tjkben t 1592 hrsz. a. felvett ingatlannak Lexi Juliánná Özv Tóth János-nét Leit János után illető s 298 frtra becsült fele része 189. «vi február hó\|, 1. nupjan delelőt: 10 ómkor, Szftiar község házánál dr. Tubo y Gyula ügyvéd felperes, avagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak, még pedig a szabari 130 sz. tjkvben I. 1—2. sorsz. a foglalt ingatlanok a Leii Jánost illetett fele részére Pöle Anna, özv. Léii Jánosné javára C. 11. alatt bekeblezve lévő özvegyi haszonélvezeti szolgalmi joggal együtt akkor, ha az előző jelzálogos követelések teljes kielégítésére szükséges s ezennel 250 frtban meghatározott vételár beigértetik, ellenkező esetben\'az árverés hatálytalanná válik s az ingatlanok u. azon a napon szolgalmijog nélkül is eladatnak. Kikiáltási ái a fentebb kitett becsár Árverezni kívánók tartoznak a\' becsár lÜ°/o"át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál 1897. évi október hó 15. napján. ,» . GÓZONY kfr. tszéki albiró. 5938/tk. 97. A ti. kanizsai kir. törvényszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, bogy Cigány Alajos habóti lakos végrehajtatónak, Francxics Viktória férj. Szabó Mihálynn végrehajtást szenvedő hahőti lakos elleni 219 frt 91 kr. tőke, ennek 208 frt után 1896 évi június hó l-től járó 7°/o kamatai, 21 frt 80 kr. peri, 11 frt 45 kr. végrehajtás kérelmi, 9 frt 35 kr. jelenlegi, s a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. törvényszék területéhez tartozó a hahóti 187 sz. tjkvben f 1062 hrsz. alatt felvett s 480 frtra és ugyanazon tjkvben L 199/b hrsz. alatt felvett és 334 frtra becsült ingatlanok —még pedig az utóbbi ingatlannak. Sandi Rozi kiskorút illetett fele részére Hordós Mári, özv. Landi Mihályné javára C. 12 alatt bekeblezve lévő Özvegyi, haszonélvezeti, szolgalmi jog fenntartásával 1898. évi február hó 1. napján délelőtt 10 órakor Hahót községházánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak. Kikiáltási ár a fentebb kitett beczór. Árverezni kívánók tartoznak a becsár lO\'/o át készpénzben ^agy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál 1897. évi október hő 14. napján. GÖZONY kir. tszéki albiró. 6251/tk. 97. Árverési Mrádtaaéay A n. kanizsai kir. tszék tkvi osztálya részéről közhírré tétetik, bogy Zalamegye összesített árvatára vbajtatőnak — néhai Kóth Ferenc ismert örököeei Róth Rozi férj. Horváth Jánosné. Róth Kataliu férj. Tamás Mihályné, Róth István nagykorú és kiskora Róth József és Mári képviseletében Domina Anna t. és t. gyám, mégi s az ismeretten örökösök részére kirendelt ügygondnok dr. Fried Ödön ügyvéd n.-kanizsai lakos vhajtást szenvedettek elleni — a már fizetett 130 frt beszámításával, 148 frt tőke, ennek 1891. január 1-tŐl járó 6«/0 kamatai, 43 frt 95 kr. eddigi, 7 írt 65 kr. jelenlegi, s a még felmerülendő költségek iránti vhajtási ügyében a fent nevezett kir. tszék területéhez tartozó a kerecsenyi 67 sz. tjkvben f 99 hrsz. a. felvett 37 frtra, ugyanazon tjkvben f 557 hrsz. alatt felvett 238 forintra és ugyanazon tjkvben f 557 hrsz. alatt felvett 282 frtra becsült s Róth Ferenc tulajdonát képező ingatlanok 1898. évi február hó 9. napján d. e. 10 őrskor Kere-cseuy községházánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak. Kikiáltási ár a fenntebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10%-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Keit Nagy Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságánál 1897. évi október hó 12. napján. GÓZONY kir. tszéki albiró. - xxxvn Évfolyam. zalai közlöny 1398. JANUÁR !5-é». MOLL SEIDL1TZ POR Csak akkor valódiak, ha mindegyik dobos Moll A> védjegyét é aláírását tünteti feL A ttcl! A.-féle Selrillrz-porok tartói gyógyhatása a legmakacsabb gyomor- ss al-tesfnáitilaMfc, gyomorgörcs és gyomorhév, rögzött székrekedés, roájb ántalom. vér toialás, aranyér és a legkűíöcbözobb col betegségek ellen, e jeles báziszernek évtizedek óta mindig nagyobb elterjedést szerzett. — Ára egy lepecsételi eredeti da btzaak I frt t. i- Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. MOLL-FÉLE FRANCIA BORSZESZ ES SO ba mindegyik üreg MOLL A. védjegyét .önt^tí .A- Mfll* feliratú ónozattal ran zárra. A Mail-féle fran- Csak akkor valrid., czla borazeoz és áé nevezetesen mint fájdaloaicsülapitd bedörzsolesi szer köszvény csnz és a meghűlés egyéb következményeinél .egi«meretesebb népszer — Egy ónozott eredőt! fiveg ára\'9p krajozár.____ Moll Salicyl szájvize. (Föalkatrésze - füzolysavas szikié.) A mindennapi- száj tisztításnál különösen fontos bármely korn gyermekek, miut felnőttek szamára; mert e szájvíz a fogak további épségét biztosítja s egyszersmind axer togfájás ellen. — Egy Mail A. védjegyével ellátott üveg ára : 60 krajozár. 691) FÓszétkuldés: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállíts által. Bécs: I., Tuchlaoben 9. sz. Vidéki megrendelések naponta poa-antánvét arllstt teljesíttetlek A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf ÓS Fia. il Előfizetési felhívás * „KÍPBS CSAJúil). LAPOK." * 4 szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilapra. A „Képes Családi Lapok" már a XX-ik évfolyamába lépett. Önérzettel jelentjük ezt a tényt a magyar olvasóközönségnek akkor, midón egyúttal felhívjak, hogy legyen szives továbbra is azon érdeklődést tanúsítani lapunk iránt, melyet eddig tanúsított. A „ Képes Családi Lapok" múltja legjobb bizonyiték a mellett, hogy míg egyrészt hézagot pótoltunk, másrészt az olvasóközönség igényeit tökéletesen kielégítettük. Ismételten elmondhatjuk, hogy kitűzött célunkat elértük, mert lapunk jelenleg már az ország minden vidékén a legtöbb művelt magyar család kedvelt bázibarátja. A rKépes Családi Upok" fennállása óta már több basonirányu vállalat támadt melyek részben megszűntek, részben tengődnek. Nem kutatjuk az okokat, hanem egyszerűen megköszönjük az olvasóközönségnek bizalmát s újból kériük: előlegezzék azt nekünk lapunk XX ik évfolyamára is. A „Képes Családi Lapok" a legolcsóbb és azért a legelterjedtebb képes hetilap! Megjelenik minden héten bő szépirodalmi és ismeretterjesztő tartalommal és külön bfkőthetöregénymelléklettel. ArKépes Családi Lapok" havonként kétsz-r ^Hölgyek Lapja" cimü félives mellékletet ad. párisi dívatk^pekkel és bó divattudósitással s így egy külön ivatlapnak tartását feleslegessé teszi. dA „Képes Családi Lapok" olyau szellemben és irányban vau szer-^ keszíve. hogy ifjo és öregkülön együttvéve élvezettel olvashatja, v A „Képes Családi Lapokéba a régi és ujabb írói és költői gárda minden számottevő tagja dolgozik. A „Képes Családi Lapok"-nak regényei, elbeszélései, rajzai, humoreszkjei költeményei kedélynemesitő olvasmányok. Iránycikkeivel a társadalom minden kérdéseire kiterjeszkedik. Orvosi és egyéb cikkei pedig tanulságosak. A „^épes Családi Lapok" minden évbermégy külön bekölhető regényt ad mellékletül előfizetőinek. A ,Képes Családi Lapok" boritéka szellemes és szórakoztató csevegések, illetve kérdések és feleletek tárháza. A „Képes Családi Lapok" előfizetői díjtalanul közölbetik gondolataikat az .ElőfizptÖk postájáé-bán. A „Képes Családi Lapok" képei lehetőleg alkalomszerűek, díszesek és tanulságosak. A ..Képes Családi Lapok- a lehető legjobb cikkeket igyekszik nyújtani \' s hogy hivalásának megfelel, azt legjobban bizonyítja immár XX. évi fennállása, mit eddig hazánkban egyetlenegy hasonló irányú lap sem volt képes elérni; bizonyítják továbbá azon előkelő és kitűnő irófc és Írónők uerei, kiknek nagybecsű müveit csaknem minden számban élvezheti az olvasó s a ;kik közül büszkén említjük fel dr. Tolnai Lajos szerkesztőn Ural; Jókai "\'Mór. Mikszáth Kálmán, Radó Antal. Rákosi Jenő, Temérdek (Jeszenszky Dániel) Lanka íínsztáv, Rudnyánszky Gyula. Tölgyesi Mihály, dr. Feleki Sándor. Mérj Károly, Jámbor Lajos, JDombai Hugó Kenézy Csatár, Pécsi D. Anzelm. Kósa Lde: — Benickyné Bajza Lenke, B. Büttner Lma, G. Büttner JuHa, Tutsek Anna, Buday Sándorné, Cserneczky Gyuliué. Nagyváradi Myra, K. Beniczky Irma, Mericzai-Karossa Irma, Kanghné Gyújtó Izab 11a. Abrányiné Katona Kíementin. H. Havassy Ilona, V. Gaál Karolina, Karlovszky Ida. Earmath Lujza Kéray Elza, Vörös Julianna neveit stb. A „Képes Családi Lipok előfizetési ára a „Hölgyek Lapja- című divatlappal és regény melléklettel együtt: Egész évre . . . . . 6 frt — kr. Félévre......3 frt - kr Negyedévre.....I frt 50 kr. A „Képes Családi Lapok" annak, a ki az előfizetési Összeget és azonkívül még 8o kr. csomagolási és postaszál Hl Ají dijat egyszerre beküldi, elismerésül 4 regényt küld dijlalanu\'. A „képes Családi -Lapok" mutatványszámokat ingyen és bérmentve küld mindazoknak, a kik eziránt - legcélszerűbben levelezőlapon - hozzáfordulnak. A „Képes Családi Lapok" kiadóhivatala Budapest, V , Vadásx-ulca 14. (Saját házában. Gyomor- ^ jj: cseppek nagyszemen hatnak gyomor bajoknál, nílkOtÖzheteUea és iftdanosan ismeretes házi és népszer, A- gyomorbetegség tünetei: étvágytalanság, gyOCTorgyesgeiég, bűzös lehetet, feltujtiig, savaayB, felbSRSgés, hasmenés, gyomorégés, felesleges, nyál ka kiválasztás, sárgaság, unrior és hányás. gyomorgSrcs szOkilés. • Hathatos, gyógyszernek bizonyult tejlájásnál, a menynyiben ez a gyomortól származott, gyomortVlterhetésnél étetekkel és italokkal, giliszták, májbajok és hamo.--rhoidáknal. •* Emlitett bajoknál a Klárlaezelll gyamereseppek évek ota kitűnőknek bizonyultak, a mit száz meg száz bizonyítvány tanúsít. Egy kis Oveg ára. használati utasítással együtt 40 kr., nagy üveg ára 70 kr. Magyarországi főraktár: TSffili. József gyógyszertára\' Budapest, Király utcza -Íz sz. V * a védjegyet és aláírást tüzetesen lessék megtekinteni! Csak oly cseppeket tessék elfogadni, melyeknek burkolatára zöld szalag van ragasztva a keszitD aláírásával (C. Brády) és ezen szárakkal: .Valódiságát bizonyltom. A MáriaczEllí gyomorcaeppek valodia.1: kaphatót NAGY-KANIZSÁN: Práger Bét és Belns Lajos gyógyszer eszeknél. — BARCSON: Kobut Sándor gyógyszeréi zuél. PifiHÍI-Pflitíí Az 1890-ki Stuttgarti egészségi és bet-gápolási kiállításon kitfintetve, orvosi szakvélemény ezer ét ezer köszönet nyilvánítás szerint iz egyedül ié\'ezö valébaa ¦aszsis és árial-raatiac szer, mely hölgyeknél és uraknál telje! és bajt bajaimat elősegíti és a hajhullást és kerpskepzódesi meggitolia; ¦ már egész fiatal embereknél erős bajuszt növel. — Jótállás az eredményért éa ártalmatUnságért. — 1 tégely 80 kr., pótta-kaldíssel vagy utánvéttel 90 kr. K. Hoppé Bécs XT. Ponthongaase 3. XXXX XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX ! Suchard csokoládjai és kakaói Tévedések- elkerülése czéljaból a mélyen tisrtelt kSzonsés; figyelmez tetik arra, hogy Suchard Ph gyára ügynevezett tSrineléli csokoládét se nem gyártja sem kereskedelembe nem hozza. — SUCHARD PH. csokoládéiért a tiszta állapotbani szállításért kezeskedve van és csakis staniol csomagolásban gyári jegy és aláírással kapható. X X X x X X X X X ti — \|\|\|\|\|\|\|—— MIMI nil JXBIMV (lOSTM-fele ERZSÉBET LABÖACsOÍ.) L pilttlák hasonló ké-Bzitméoyelwél orioden tekintetben -feljebb becsü-leodok ; — menlek min den ártalmsa anyagok-lói, az aitasti szerek-— bajainál legjobb ered-Tértisztiiók ; egy gyógyszer ménynyel használtatván, gyengéden hashajtók, X sem jobb s mellette oly ártalmatlan, mint e piiulák S székszorulás 5 • legtöbb betegségek forrása ellen. Cukrozott külsejük végett még gyér 2 mekek is szívesen. X §0f Egy 15 piinlát tartalmazó doboz 15, eay tekercs, mely S X dobozt, tehát 120 pllulát Urtalmaió, csau 1 frt o. e. * FcáriSSSill Ó\\\'Qcl ütiniAwktól különösen övakodjuak. Kérjünk batározoltar. X tSStjaKH \'-T\'". Nemteln Knnébat-nllnltt. Y.lodi cuk, ba minden dobói u HBpSstH tGrréDjileg bejegyzett .édjegyűnkkel piros-feket« nyomtatásban .Sxeot ^^K^S Lipót- és .tíea^tein Fülöp\' e/yófyszerésr" aláírással tan ellátta. & X lj^mH] kereskedelmi törrénystekile); védett csomagjaink aláírásunkkal ran eltám. MEUSTEIN FÜLÖP )C B^L^^BB ^Szent-Lipóthoz" címzett gyógyszertára X 1—^1 Wien, L, Pl&nkerjg&sse 6. Raktfcr Kagy-SaaizsAn: BELÜS L\\JOS gyógyszerésznél. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X txxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx PSERIIOFER J. véríiszütó labdacsai. asolo» általános labdacsok aér alatt;mely ntébbi nevt telje, joggal megérdemlik, mivel rtakotTu ^;.»^„M?gfeS^g ezen labdacsok «odia hatásukat «er.sire.en b. nem bisonyitotUk voina. Értiaedsk ét «en labdscaok. általány .lt-rjedé«.k emésztésbet és firveadenekéa aügTao család, melyben ezen kitűnő ház!>serb5l késalat nem volna találhitó. SsámUlan orro. álul t;cc labdaook háiiazerdl ajinllattik minden oly bajokiiál, melyek rosx székrekedésből erednek: mint «pe-zavarok, roijbajok, kólika, Tértolulátok, aranyér, báltéUeoség a hmonló beteg.éj(kaél. — VértisstitÓ tnlajdon^Kukail fojia kltttnS batátsal rjinaan vé •zegéoy.é. ab!) >l eredS bajoknál i.: Egy .ipkórnál, tdegeuéfliSI szirmaié fejfíjátoknál stb. Kién Tértisstitó labd>cok oly kúuoy.n hátiak, iotj a Ugcs^kályebb fájdalmakat «okozzák, és enuek folytán míg a leggyengébb egyénex, de méz gyerm* i t»l i. mioden í«odion nélkül biTüietSk. Kzea Tértisstitó labdacaok caaki. a Pserhofer I.-Teie, a. ..arany biroda\'ml alaáhai" czimzett \|y egyszer tár bal, Bécsben I.. Slagerstraste 15 SZ. a ké«sitttnek valódi miiiőégbeii s egy 16 .xem labdacsot tartalmaxá doboz ára 21 Kr. Ugy uon<, m»lj-brn 6 dobos taVuimastacik, 1 frt 06 krb« kerül, az öisze; előzetes bekaidéséúél bérmeates küldéssel együtt: 1 c<omag 1 frt ?5 kr., 2 wpag í frt 30 kr., 3 csomag S frt 35 kr. 4 csomag 4 fit 40 kr., 5 csomag 5 frt 20 kr. és 10 csomag 9 frt 20 krba kerül. ¦Mf NB. Nagy eltérjedettsegük kóretkeztében ezen labdacsok a legkQlönfelébb nevek; es alakok alatt ntánoatat nak: ennek kóreikeztébeo kéretik csakis Pserhofer J.-fele Tértitziiló labdacwkat kSTetdiui és csakis azok tekintuctök ralódimknak, melyeknek ha>ználati utasítása a Pserhofer j. \'nérsUiráaul fekete .At<i3au éi mlnddo egyei dobos felőle ugyanazon aláírásul tötöj iziobea vau ellátva. -?^gj A stámUlaa háUiratbJl, melyet e labdacsok fogyasstSi a lezkÜlSjbózóbb és legnehssobb betegségük uún egássiégQk vis«xaoyeré.o f.rlytán hoazánk intéztek, exr-o helyen csakis ndUáxiy^t omlitüok m«{ asou meKjezysé..el, hogy mindenki, aki ezen lab-dac«k( etyszer használta, meg vagyunk győsSdve, bogy aaokat tová&b fogja ajánlani. 1 Köln, 1893. április hó 30-án geuzben egy egész üveggel 2 frt 60 kr, félüveggel 1 frt 40 kr. Tisztelt PserhoIet nr! Legyed olyan szíves és küldjön né-kem ismét la tekercset az ön tölűlmnlhatatlan vértiszlitű labdacsaiból ntánvételiel. iV^adj ezaton is a legmélyebb köszönetemet labdacsai caodahatáaáétL Maradok teljes üaztelettel, Pawlistik Ferenci, Köln, Liodeathal Hrasche, FiSdnik mellett, 1887. .zépt bó 124a. " XVkintete* ttrl Ltcc akarata volt, hjgy aa öa labdacsai keséim köss ke-rO.uk, m.lyeknak hatását eseanel msgirom; Én gyermnkágyban meshaitem otyaonjir, hogy semmi munkát sem volutm tübbé képes Tégeani é. bisoa/ir már a holtak közt volnék, ba aa Öa csodslatraaiéltó labdacsai engem ?•nj mentettek Tolna meg. Az Istsu áldja meg önt i aéri ezerszer. Nagy bizalmam van, hogy ex-o labdacsok engem is tökéletesen kifognak gyógyítani;-, mint már máaokaak ii egésrs -gük viuza-iy ;réiére »e,\'itiégöl MOlgáltak. Knifica Térés Bécs-Ujbey, 1887. uorember Milyen tisstelt ai I A legforróbb kö.sönetemet mondom cieunel Önnek 60 éves naeyuéném nevében. As illetS öt éven át aseavedsU gyomorao-rnibsn és "likÓrságbau, mar életét i. megunta, molyrSl •gyét,-kíut le U mondott, midoo\'Velétleíiat egy dobozt kapott a«- ön-., kitnnS vértisstitó labdacsaiból . azoknak állandó husaálsta foly--táo tökéletesen kigyógyult. LegíSbb ti.zteieUel, r Weinseitel Josef Sicheograbdramt, QfPbl aellstt,\' 1839. márcs. 27-éa Tekiutetea nrl Alulírott ismételten kér 4 csomagot aa Oa ralóbati baaz-no. ei kitönf labdacsaiból. El asm ntalázathatom legnagyobb el-"""""fflo1 kifejezni esen labdacsok érteke felett és azok, a hol c*k alkalmam;, nyílik, aazenvedSkne legmelegebben fogom ajáa-lani. Kxeu hálijrawm tetaxé:aaerioti használására Önt ezennel fel-hatai.. arom. \| Telj, tí.steleitel, Uahn Igaácz. ^chdorf, Eolbach mellett, Szilézia, 1883. okL 8-áa TI nr! Felkérem, míszeriot az Ön Térti.ztitó labdaezaiból egy csomagot 6 dobozzal küldeni szíveskedjék. Caaki. a Ön csodalatos labdacsainaJc, köszönhetem, hogy egy gyqmorbajtöl, mely engem öt éven át syötört, megszab idu.itaro. Laen labdacsok nálam soha-««« fognak Jrífogynl s mid5s legforróbb kö.xönetemet ki-fejesem, Tagyok tiszteletül, Lwiekl Auna.- Bernhard-íéle alpesiíű-liquer. PSERHOFER J. Bernhard W. O.-tól Bre- e. eg, aeg,.d ürepel 70 kr. , „„„ é. buto. ha- miüde» k6.«.ioye. é. <=...»• Hg. »•»¦ <ffaSkI>SLL tag.aagg.taa. iaiblM, migrai.., ""í ¦ <°tf\'l, <«>•• f<U,"«\' gaai. a.b. ..b ..!.„. 1 frt 2U kr. ^ ^ Angol csodabalzsam* Fagybalzsam %f"" bisto.»bb .ser eliamorT«. I-----— „Stoll—feie Kolapraeparatumok, „«u. Pserbofer J.-tíl. Évek eta a fagyoe ta-.okra it mind." ld»" "br«. miM . ! k5c\'s"\'140 kt; Bér°\'"" lim.» mot- éa bélbeteg.égekoél. Kola-eluir vagv bor. eoir.««,«^^»«^. \' , L I „ P.ertwf« J- tot kita»5 aaer golyra Golyva-balzsami .»ea. ioj.g Pserhofer J.-töl kitanfi sser golyv 0 kr , bérm, «5 kr. JHlLÖÜ 83326110/518. rJntutt gyomor, mis emiiítés "és\' mindearj-mü altesti b4jnk sllea kitűnő hástiser. i Sregcsérel 22 kr., 12 Üreg z frt. rTtf ffiílAíilT- P« Btfsr J.-töl .t-y áltsláoo^r, Um«t kitüno "Ti rT) t.<ltsia_J\|nl\'\|il reksdt«ég, görcö. köbígei stb. mlWa: 1 aegecsk 5U kr., 2 Qreg bérmeutve 1 frt 50 ke Tannohiaia hajkenőcs J2HÍÍLÍ1ÍVL mennyi hajntte«ztd" szer között orvosok által a legjobbaak sl-JSmerre, Egy elegánj nagy .selencsérol 2 frt. AlfjllflTlífQ tAnn«7 StwdBl taiirtol. Üté é. .zurás aibaiailWJ* UipítíiZ által okozott .ebeknél, mérge, da-ganatokaál, ajjkukaca, tbt- vagy gyuladt-mell vagy má* ily b»-J ok iái, mint kitflnó szer lónkipróbálva. 1 ig«"i J &0 kr. Bérmeutrd o krajezár. Általános tisztitó-só ßßlrlch hásíazer W.-tÖl. K.itüaő rossz mészté. minden kö retkes méoyei, a. főfájás, ssédtilés, gyomorgörcs, gyomorhév, aranyér, degulis stb. eU«a. 1 csomag ar 1 írt. Esen itt felsorolt készítményeken kíTÜl as osztriklapokbaa hirdetett összes bel- éa külföldi gyógy, seressé ti kalöulegességek rak táron Tauaak ét a készletben nstáxt nem levók gyorsan éo olcsón megsserextetusk. — Postai megte adelésak a leggyoraabbazt ess-közDltetnek, ha a pénsössseg előre bekaidetik; nagyobb megrest-deléaek ntánvételiel kOldetnck. Valódiaknak csak azok tekinthetők, melyek használati utasítása Pserhofer i. néraláirissal és minden egyes doboz tedele ugyanazon aláírassál vörös színben van ellátva. Védve Tédjegy által- Védjegy utánzása szigoruac büntettetik. gyógyszerész .zun goldenen Reichsapfel" Bécs, 1. Singerstrasse 15. l\'i Wa;dit; József könyvnyíun.Hjál.an Nagy-Kanizsán. ¦AGY-KAftlZSA, 1888. január hó 22-én. szám. XXXVIU évfolyam. Előfizetési ár; Egész érre . . . S frt — kr. Fél évre . . - . 2 frt 60 kr. Ütritiém . . . 1 frt SS kr. teres szám 10 kr. HIRDETÉSÉÉ 5 basiboi petítiorbin másodszor 6, s minden további sorért 5 kr. NYI LTTÉRBEN petit • - : - -- 10 krért vétetnek lel. Kmcstari illeték minden egyes birdeiéiért 30 kr. fizetendő taUrekpénztár részvény-társasig," s nagykanizsai „Ipar-Testület", galamboki önkéntes tűzoltó-egylet* ,a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság, a .Kotori .nagy. kanizsai kisdedeveló egyesület a ,nagy-kaoizsa: tanítói járáskor" A lap szellemi részét iHetS saia-dea közleménr a felelős szerkesztő nevére, az anyagi részt illető kö»-leméayek pedig a kiadó nevére címzetten Nagy-Kan izsára bérmentve intéz endök. Bérmentetlen levelek nem \'fogadtatnak ej.- líézlrátok tissza nem küldetnek „n.kamzsai izr. jótékony nőegylet", .szegények tápmtőzete", a kato iái hadaUyán egylet" .soproni kereskedelmi iparkamra* keresztény jótékony nőegylet .nagykanizsai külválasztiiányának hivatalos lapja." HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Kereskedőink mozgalma. Xagy-Kanixa., 1898. jan- 21. Nagy-Kanizsa város kereskedői, vitális kereskedelmi érdekeik megvédése céljából, az alábbi memorandumot intézték a soproni kereskedelmi és ipar kamarához: Tekintetes Kerület; kereskedelmi és iparkamara! Az 1884. évi XVII. t. c. 50. §-ának, az utazókra, & megrendeléseknek raagan-feleknél való" gvüjtésére vonatkozó rendelkezésének módositásárÓl szóló törvényjavaslat, az ipari és kereskedelmi érdekekre mélyreható fontossággal bir és ép ezért alapos megfontolással és az összes felidézhető következmények beható megvitatásával, keli a tervezett szakasz létre-ö ttét megelőzni. Nagy veszedelem fenyegeti a vidék1 kereskedelmet, ba az utazóknak megengedtetik, az áruknak magánfelekuél való eladása, mert ez által a vidéki kereskedők jövedelmük jó részétől fosztatnak meg és hogy ezen állításunk tö kélctesen megfelel a valóságnak, bizonyítja azon kőziudomásu tény hogy néhány év leforgása alatt hány azelőtt virágzó üzlet nem volt képes kötelezettségeinek megfelelni, mert a fővárosból, és főkép Bécs, Graz és Prágából beözönlő utazók tolakodásának a magánfogyasztók ellent nem állhatván, szukáé? léteiket egyenesen az utaltató cégektői szerezték be. A vidéki kereskedő nem támaszkod-hatik egyébre, mint a város- és környékbeli vevőktől származható jövedelmére és ha most ezen vevők a sok fővárosi és- külföldi cégek által beküldött utazók által a vidéki kereskedőktől élvonalnak, a megélbetós napról-napra nehezebb lesz, hozzávéve azt is, hogy az üzleti kiadá- - sok, a helyiségek bérleti összege, az állami, községi és vármegyei adók pedig nem tartanak lépíst jövedelmeink csökkenésével, hanem apadó forgalmunk da- \' cára jelentékenyen emelkednek. Számtalan esetet tudnánk felhozni, hogy az ilyen utazók legjobb" magánve- vőinket tántorították el és ez csak agy volt lehetséges, hogy a reánk, javunkra háramló haszon elvonásával adták el áraikat a magánvevóknek éa számtalanszor a mintát a vevők kiváuségára azo 1-nal átadják és igy az utazók tulajdon-képen házalókká válnak kik nemcsak: közvetítik az eladást, hanem azonnal eszközlik is és ép ezen körülmény teszi működésüket reánk nézve oly veszedel- Ilyeo körülmények között tehát, ha a kereskedelmi utazóknak ezen inváziója továbbra is megengedtetik, a vidéki kereskedelem a tönk szélére fog jutni és épen ezért teljes bizalommal fordulunk a kereskedelmi érdekek leghivatottabb védőjéhez a tekintetes kerületi kereskedelmi és ipar kamarához: Miszerint a nagyméltóságú magyar királyi kereskedelemügyi miniszter urnái kieszközölni méltóztassék, hogy a kereskedelmi utazók, megrendeléseknek magáofeleknél va\'ó eszközlésétől és el-árusitástől. egyszer s mindenkorra tör-; vényileg tiltassanak el és hogy az ipar-j törvény 50. §-ínak tervezett módosítása, I mely a vidéki kereskedők javát mozdítja I elő, minél\' előbb törvénybe iktattassék. Magunk részéről kereskedőink ezen \| akcióját teljes mértékbén helyeseljük; j nagyon helyesen matat rá a memorandum azon veszedelemre, mely az ; utazók inváziója által a vidéki ke-j reskedeime; fenyegeti és mi magunk i is óhajtjuk, hogy kereskedőink törekvését siker koronázza. — Az utazó ügynOkök visszaéléseinek szanálására, hiába alkottak törvényjavaslatot, a házalás és váodoripar keretében, itt keli csirájában megölni a sárkányt és ez csak az 50. §. ilyetén módosításával lehetséges. Üdvözöljük kereskedőinket, mert Óket illeti a kezdeményezés dicsősége és vajha mipden város kereskedői sorompóba lépnének, hogy saját jól felfogott érdekűkben, önmagukért tennének már valamit. — A legszebb sikert kívánjuk működésükhöz. Néhány zó a jelen nevelésről hazánkban.) Megvallom őszintét), amikor az alábbi Mlioy dolgokat papírra vetettem, távol állott tőlem a gondolat is, hogy azokat bárki — különösen pedig ily nagyszámú, tapasztalt egyénekből álló közönség előtt valaha felolvassam; minthogy azonban a véletlen ugy hozta, — hogy t. i. az igen tisztelt Elnök or a felolvasás sorját épen reám kentette, igy jobbnak hiányában mégis csak bátorságot veszek magamnak, akár kacag-jauak, akár gúnyolódjanak esetleges tévedéseim felett. Különben is tévedni emberi dolog, a ha mar minden ember tévedhet, miért no lenne megbocsátható egy kis tévedés nekem is az ifjúnak, ki a tanilói pályán alig töltöttem annyi időt, mi valaminek is mondható s igy nagyon természetes, holtot rengeteg tapasztalattal nem dicsekedhetem. Amikor azonban ezt beismerem, — nem hallgathatom ei egyúttal azt aem, miszerint e rövid idejű működésem alatt is bármely egyéni, vagy társadalmi fél-azegséggel — avagy a tanítóságra szórt sokszor bevés vádaskodással találkoztam, ritkán mulasztottam el azok eredete s mibenléte felöl gondolkozni, s a mennyiben csekély tapasztalatom folytán, saját erőmből, azok elbirálására képtelen lettem volna, miodig igyekeztem magamnál tapasztaltabb, tekintélyesebb, mások által is elismert egyének nézeteihez, munkáihoz folyamodni, hogy ekként a dolgokat kellően, többoldatuíag megvilágítva azok helyes, vagy helytelen, jogos, vagy jogtalan vékáról magamnak meggyőződést szerezhessek. S a hányszor ezt tevém, majd mindig oda jutottam, bogy ama számtalan csiszolatlanságból s ne-veletlenségből eredő s napról-napra, lép ten nyomon tapasztalható bajnak, elégedetlenségnek, s az ezekből folyó káros kinövéseknek oka nagyrészt a hiányoi s könnyelmű házi nevelésben, a helytelen oktatási rendszerben a társadalom közönyében s vallástalanságában keresendő. A sz6géoy nap ;zámos, földműves s más e kategóriába tartozó szülők gyer- } Á sok összetorlódó tárgy miatt kóaoljok ily kHőn e felolvasást, melyet szerzője A Zalamegyei Ált. Tanítótestület nagj -kanizsai járási körének 1897. nov. 11 tartott közgyűlésén olvasott fel. bserk. mekei u. i. hot ugy az apa — mikéut az anya is kor$ hajnaltól késő estig a kenyér keres.;."/ és megélhetés aulyoa Kundjaival vannak elfoglalva, házi nevelésben alig- vagy egyáltalán nem is részesülnek, s igy nagyon természetes, nevelés és oktatás is az iskoláé maradna. Iskoláink pedig dacára, hogy némely rövidlátók az egekig képesek magasztalni — legyünk egyenesek s valtjuk meg őszintén csak a kísérletezés s próbálgatás gyermek korát élik, s a bennük végzett ntilitáris, elavult dogmák szerinti természetellenes munka nem egyéb a német tógorok majmotásánál. Mert a mig mis civilizált államok a közművelődés és iskolázás fontosságát felfogva a nemzet jellemének s a eyermeki természetnek is megfeleld, különböző irányú b jól átgondolt nevelés és oktatással a legszegényebb, legnyomorultabb szülők gyermekeinek is a megélhetéshez a a társadalomban való boldogulás megte-temtéséhez szükséges szellemi s erkölcsi garanciák megszerzését igyekeznek lehetővé tenni, s a társadalom legalsóbb rétegeit is a műveltség s polgárosodás sáncai közé emelve, az életben való önálló mozgásra képassé teszik; addig hazánkban csak jó tanácsokkal, hangzatos frázisokkal, nagylelkű de ritkán teljesedő ígéretekkel, s más nemzetektől elplántált de Önálló szilárd magyar jellemek nevelésére eemmikép sem alkalmas oktatási rendszerrel vélik a nemzet n-sveltségét, műveltségét előbbre vihetni ? az uj nemzedék szivében a jövendő boldog magyar haza szilárd alapját felépíthetni. Amint a szegény családoknál a hiányos házi s iskolai nevelés, a gazdagabb családoknál a könnye\'mü nevelés és helytelen oktatási rendszer oka a oevelet-lenségnek. Vagy tán nem nevezhető joggal könnyelműségnek, mit kevés kivétellel majd minaen előkelő családnál tapasztalhatunk a nevelés körűt ? Nézzük csak, miként nevelkedik itt ifjúvá a csecsemő: Idegen emlőn táplálva, idegen ajkakról lesve első szavait, idegen karoktól vezettetve mig járni kezd, s egy cselédszoba az, hol érzékét fejledezni érzi; amikor a gyermek nagyobbra nő, dadogása beszéddé válik s a szív érezve hivatását szeretni akar a eseretni kezd, az kihez első indulatában .ragaszkodik nem az anya, oh a mai modern mama hogyan is vesződhetne gyermekével ? ő távol mulat, bicikliz, csadáltatifc, a a szegény gyermek a cseléd korból szemel ki magának egyet, kit legszeretőbb -nek\' gondol, a ehhez ragaszkodik. Ugy Öleli kis karjaival, ugy mosolyog ha közeledni látja kedveltjét s ugy örül ha csak lépteit ia hallja, mintha anyjának hinné, nem tudja szegény, hiszen ezt csak hónapszámra fogadták szülei, hogy gyermeküket szeresse. Amint a dajka L-iőrbŐI kinőtt, nevelő vagy nyelvmesterek kezébe jut a gyermek, kiktől megtanul mesterkélten htjlongaui, s tán ¦három nyelvet ia, — csak szeretni nemt — s a szív nyelvét nem. — Alig mut-azonban 6—7 éves. — átveszi a ne velő-intézet, vagy a nyilvános iskola. Ko itt aztán megkezdődik a tölcsérezéa. Tudomány-tudományt követ pihenő nélkül, fáradhatlannl Üzi haj \'j i a nevelő sereg, nyugvást sem engedve az iszonyú tortura közbea, akár tetszik szegény gyermeknek, akár nem, akár érez magában egyre másra hajlamot — akár nem — csakhogy a társadalom minden oldalú igényeinek, a logikus, s az oktatáshoz mindenképpen érteni ?karók tetszésének, s a mi tő, az oktatási rendszernek is megfelelő; de a józan pae-dagógiáíal homlok egyenest ellenkező száraz ismeret halmazzal megtömhessék s az oktatáshoz alig vagy mit sem értő mamák és papák magas megelégedését kiérdemeljék. Igy látszólag sok mindent tanul a gyermek; de tüzetesen, behatóan semmit, az étetnek alig valamit. S bzen egy cseppet sem csodálkozhatunk mert a mai tulkövetélő rendszerrel stemben az iskolázás súlypontja nem lehet egyéb, a csupasz ismeret közlésnél, s társadalmunk szemében is csak a mesterkélt sok oldalú tudás, a tudós szerkezetű gép s a lexikonszerű emlékezet a fő,, az érző, gondolkozó egyén mellékes, a vallásos nevetséges, az őszinte szókimondó, ki néha elevenre tapint, vakmerő, megvetet. Az értelmi nevelés az érzés és akarat fejlettsége igy messze elmaradnak, eltörpülnek. Sok a tudós s a szélhámos, de kevés a művelt ember. Mert ma nem azt tartják művelt embernek, kinek érzelmei fenköltek, izlésa nemes, s józan agyvelő mellett érző szive is van, hanem aki agyon van préselve tudományokkal, látszólagos enciklopédikus ismeretekkel. TABU. Sári anyó. — A .Zalai Kflilöny* eredeti tárcája. — Sári anyó fát szedeget. Lenn az erdő szélén . . . Nehezen megy a ta-azedés: Százbat éves épen. . . . Késsen van egy kis teher fa. — Felvenni próbálja: Gyenge azegény Sári anyó, Ls nehéz a fája . . . Felemeli, meg leteszi — S felsóhajt ekképen: ,Hn Istenem, én teremtőm! soldj halált már értem?" . . . Éa a halál merjelecik : .Hit Akarás Anyóka?1 ,Kérlek szépen — ezt a kis fát, Segilsd a hatomra?!\' Farkas: Károly. Kod képek. — A .Zalai Közlöny« eredeti tárcájf — Tehát ez édesem az .örök szerelem\' bz as a bizonyos .mindig.\' Hát jól van igy is, én belenyugszom, hadd zakatoljon az a bolondos szív, — hadd tombolja ki magát kénye kedvére hisz nem hall nem Ját seaki és ilyenkor minden szabad. Sírsz, zokogsz, vonaglol a fájdalamtól te-te bolond, hisz minden lezajlik, minden elmúlik, fogaz le még kacagni, ha kinba fájdalomba kerül is. Légy nyugodt, vagy. tombolj tovább, lesz-lesz még alkalmad rá bőven Lásd mit mutatok neked, milyen ragyogó, édes babát, őrülj már neki nó ; tudod mi a neve .Feledés." Eljön még lásd eljön ígérem, de bogy meddig késik azt, azt én nem ludom. Lásd légy okos, hallgasd meg a mit mondandó vagyok, igérd meg, hogy okos lesz és ami mindenek felett kell igérd, bogy bátor, kemény lész: Nagyon régen volt, már alig is emlékszem csnppán az az édes arc domborodik ki még élénken homályosuló emlékezetemből Egy csomó tört reményen, egy kalínaz szét foszlott illnzián át nem is lehet, nem is könnyű keresztül hatolni, megbénaltszároyakkal. aAkarat* te mindig segítségemre volnál, a te segítségedet veszem igénybe most is. Vissza térek hozzád édes, ábráodos, virágos, gyermekkor; és elkezdem azzal az üdvöthozó minden a jelent feledtető szóval: .Emlékezel" ? mikor az első ellenszenvet küzd-tük le egymás iránt, oly rövid kis történet laai ebből, bisz attól a perctől szerettük egymást, étt Öntudatosan, te Öntndatlanal. Elszakad tank egymástól kényszerűségből, az .örök szerelem * tudatával, mely olyan rövid volt, hogy alig nevezhető álomnak. Te boldog lettél nekem megmutatták a csillogó aranyos babát .s Feledést* Azóta már sok, sok virágos tavasí, zord tél elmúlt és éo őt még folyton várom, minden elmo-ódott, minden elmúlott az én életem mécse is kiahó félben van, csupán a te édes arcod világit és én oly boldog vagyok, ha tépett illúzióim között motozva feléd nézek; hegy már nem akarom nem kiváoom a .Feledéit." Lásd a szeretet nyitotta meg elöltem az élet kapuit, az is fogja ^berekeszteni. A szerelem csal?, egy elreppenő napsugár, mely az. égből jön és oda vágyik, oda száll, mihelyt hívják, elkényeztetett gyermek, ÍLelyet egy csepp pró.zaiasség megöl, egy akarat nélküli báb, mely elmúlik, csak nagy ritkán csap át lángoló sugárrá ritkán válik belőle életképes férfi. Hagyjuk öt a maga elemében, ne átkozzuk, ne kárhoztassuk Öt semmiért, csak fogadjuk tárt karokkal, ha közelit felénk és bocsássuk útnak bár fájó szívvel is, ha elkívánkozik tőlünk, mert minden körülmények közt megölnek azL#őszakkal éa mindazt keltenénk benne az édesgetéssel. l\'ehát sírj, zokogj tombolj te szív, szakadj meg kínjaidban, de az .örök szerelemről * mondj 1», ne vétkezzél azonban ellene, mert hátha soha sem tér vissza hozzád még a .szeretet* jelmezében sem. 0 né Kunfi Olga. Korút a Semmeríngen át. — Nyári emlékek. — — A .Zalai Kösátoy« eredeti tárcája- — Nehezemre esett megfélni a. kék hortenziától, mely oly kecsesen bólintgatta fejecskéjét, s már egy héttel előbb iparkodtam mindenkit beavatni a kert és üvegház titkaiba, — örök hálára kö- telezve magamat, hogy ha róla nem feledkeznek meg .... A kis pálmákat minden nap meg kell permetezni, — a szegfűt s fnksziákat bogyao kezeljék valamint a daturákat, múzsát Bzél ellen, hogy óvják meg valami csapás ne érje kedvelteimet.....A fölkelő nap első Bogarai már a kertben találtak, a fákon átszOrődö~sogarak fölkacitntva kíváncsian hatoltak földünk minden zugába, valamint a kis pálma kelyhét is megtekintik, vájjon a szelíd levél mutatkozik-e már... Mielőtt kocsira ültem, letörtem egy virágot a fehér fflkaziának, — belehelye kellemes illatát gondoltam, nem fog oly nehezemre esni a távollét az édes otthontól, — visszajövök csak várjatok....... Isten veletekI ... Szomhathely tiz perci Gráz, Kőszeg, Pinkafő felé átszállani II — A vonatok robognak be és ki . . A nagy sürgés forgás kábitólag hát a falusi-élet idillikus csendje után . . A portásban bízva a kivel megígértettem, bogy figyelmeztet indulásomra, az utasok hullámzó tömegének megfigyelésébe merültem . . Egy polgáriasán öltözött Öreg nő megbotránkozva hévvel beszéli egy pár hálás hallgatónak, hogyan maradt le a vonatról — hiába lobogtatta kendőjét, — mégis azt kiáltották, hogy .mehet" — ez nem lehel más mint boszu stb . . . .. . A másik BÍránicozva panaszolja németül, hogy még nem is csöngettek mégis lekésett, pedig ő azt németül is megérti \'. , Kern tudtam vele sirjak-e vagy nevessek,-- azt mondja könnyeit törülve —- pedig adott tiz krajcárt egy pléhsapkás embernek mégis lehagyta késni. Mire felém fordult mondtam is neki, nyugodjon bele. bUq-dank ist der Weltlohn." — Egy uri ember lélekszakadva fut pakkjával az induló vonat után, mert a nagy ijedségbe jól esik az a gondolat, tán még eléri mert lehetetlen ott maradnia. — Mindezek elég mulatságos hatást szültek. Nem érdektelen, miután ezeket át élveztem, portásomban biz ve., .vártam mint a jó gyerek", — hogy majd figyelmeztet, csakugyan jön is sietve, jelenti, hogy ,es a Pinkafői vonat." — Boldogtalan, hisz én Gráz felé utazom, — most rajtam volt a sor, hogy kacagjanak, — s hogy mulassak vagy mérgelődjem tragikomikus esetemen . . A panaazkönybe akartam trni mindenek előtt a feiül-tetésért .... de addig kért alázattal a szegény ördög, — mig pár sürgöny föladása után, elhárítva a lekésés kellemetlenségeit belenyugodtam sorsomba. — Szerencsémre egy rendkívül kedves Marcalibőt utazó hőlgygyel megismerkedtem, a kivel együtt elűztük az unalmat, a portást pedig oda kívántam .a hol a bors terem." Annál türelmetlenebbé tett ez a sok várakozás, mivel utazásom tulajdonképpeni célja Gleisdorf, illetve az ottani Dominikánus szerzet, jobban mondva ottan tanuló kis lányom volt. Egy évi távollét után. — \'ngy-e bár ismeritek kedves mamák azt az édes érzést, a mely eltölt egy anyai szivet, mikor kis lánya viszontlátásáról van szó, — ismeritek azt a vágyat, a melylyel XXJÍVn. ÉVFOLYAM. ZALÁI KÖZLÖNY 1898. JANUAR 22 én. Pedig, amiként a test súlya matatja, anuak izomerejét, ugy a szerzett tudományok sem matatják mindig az egyén neveltségét, műveltségét; s a miként a testet nem a bevett, hanem csak a jól megemésztett tápanyagok, akként a lelket sem a bepréselt reá oktrojált, hanem a (eldolgozott, alapos tudás elemek táplálják. A szeretet, a vallás hatalmas eleme nevelésünkből eltűntek, b vele a gyermek boldogsága is azon vidám optiniz-mussal, melyre neveltetnünk kellene, s amely nélkül az étet csak fájdalmakat, keserveket szül. A kor jelszava: számolj, dolgozzál, vallása: a haszon. A társadalomban az átkos kenyér irigység, alakoskodás, igazságtalanság s a vallások lábbal tiprása dúlnak, egyének, osztályok, pártok s felekezelek folytatnak egymás ellen önző, gyűlöletes, harcot s igy jó példák hiányában már a gyermek szívbe belopja magát a szülők iránti szeretetlenség, tiszteletlenség és hálátlansága vallás iránti kegyelet le őség, képmutatás, önzés és hazudozás. így éri el a gyermek az ifjú kort, élte 20—21. évét, nevelése bevégződött; emlékezete agyonnyomorgatva, értelme sántítva, szive siváron kerül ki a tortúrából. A tanulástól irtózik, a könyvtől andorrai fordul el, kenyér után néz, s ha sikerül magasabb álláshoz jutnia, azt a legtöbb a maga srámára ugyancsak kizsákmányolja. Hit neki szülő? Kötelességük volt, a mit tettek. Mit neki Isten, haza, az mint csak idea. No de az ilyen házi, iskolai nevelésben részesült, s ilyen társadalomban mozgó egyénektől nem is várhatunk mást.\' mi a jó, a szép, b nemes, s a magasztos iránt érzéketlenséget, a törvények iránt tiszteletlenséget s mindazt, melynek majd mindennap tanúi vagyunk s a melyre a társadalom vállat vonít csak, vagy só hajtva biccentget, de a dolog mélyére senki nem kíván hatolni, még a hivatottak sem, nehogy a tulajdonképeni okot meglelvén valahogy helyes dolgot találjanak művelni. Pedig mindaddig, a míg társadalmunk a nevelés és oktatás iránt tanúsított eddigi közönyében, s nemtörődömségében megmarad s a tanitót munkájában mioden tekintetben pártfogolni nem fogja s ama természetellenes s elavult német rendszer, mely oktatásunkat s iskoláinkat eddig is eléggé nyomorgatta s a tanitót a gépies tölcsérezésre kény-szeritette meg nem szűnik, addig szerény véleményem szerint igazán helyes, eredményes iskolai nevelésről legyen bár a tanítóság a legnagyobb gonddai kiképezve s a legjoob ambícióval eltelve, szó sem lehet. B\'intkoi\'ícs Ján>* A nagy-kanizsai kir. ügyészségnek 1897. évi ügyforgalmi kimutatása. [Folyt, éá vége ) n. Fegyelmi ügyek. Feljelentés........ 6. Befejeztetett ....... 5. Folyamaiban vau...... 1. Fegyelmi főtárgyalás volt ... 2. III. Járásbíróság! Ügyek. Hivatalból üldözendő bűnügyben az eljárás folyamatba egyetlen lánykámat keblemre ölelni kívántam. — A várva vért perc elérkezett, — az ajk simí nem tud, nevet, — a szemből forró könnyek özönlenek, midőn nincs semmi hang, — a nyelv megtagadja a szolgálatot, — s mégis minden minden beszél.---Szív a szíven nyugszik édes pihenéssel.---A beszélgető, vagyis fogadó szoba, minden irányában mamák csevegnek, csak ama jelentős pillanatban hallgatnak el, midőn újonnan érkező anya ölelkezik gyermekével. — — Ekkor mindannyi ismételve könyűt törül szemeiből ... 1 Egyszerre jelentik, begy az ünnepély kezdetét veszi, mely egyszersmind az évet befejezni van hivatva a a növendékek koncertjével volt egybekötve, összegyűltek már a monarchia minden részéből érkező szülők; voltak Beregszászból, Munkácsról. Grazból, Fő-Iából, Zágrábból és Novránáből-- sőt még Szerecsenország is volt képviselve, egy hittérítő szent atyával, kinek neve ,Don Dániel Sorier Pharim Dón.." Ugyancsak nagy ön megtartót, tatást okozott a növendékeknek, mikor elkezdett mosolyogni, mert meg volt szigorúan tiltva a nevetés ¦ . . A sikerült záró ünnepélynek vége lévén, megindító jelenet volt, mikor az a sok kis lányka zokogással vett bucsnt. szeretett Schwestcre-iktől. Oly sok szépet hallottam már a Sem-meringről, elragadtatással beszéltek átokról a vadregényes fenyvesekről, festői tétetett......... 798. esetben. Közvádlói nyilatkozat volt . 1694. IY. Fogházi ügyek. Az 1897. év folyamán le-tartóztattatott jogerős Ítélet 537 egyén, alapján vizsgalatilag. . . 114 „ Összesen 651 ¦ Az összes (elitélt, vizsgálati) letartóztatottak által a fogházban kitöltött napokszáma 38.921. Átlagos napi létszám . . . 106.6 Muokanap volt..... 22 878 Munkával foglalkozott . 567 egyén. Átlag naponként (az ünnepnapok beszarni tásával.) 87 , T. Az alkalmazottak létszáma : A központban: királyi ügyész....... 1. királyi alügyész 1. irnok .......... 1. fogházfel ügyelő...... 1. napidíjas......... 1. Őrmester (altiszt)......2. hivatal szolga ....... 1- muokavezető fogházŐr .... 1. fogházőr......... 16. A járásbirósági fogházaknál fogházőr......... 6. Ügyforgalmi kimutatások. A letenyei hivatalok mult évi ügyforgalmáról a következő érdekes kímu-latá-tt állította össze letenyei levelezőnk: A) Kír. járásbíróság. Ételt Eliiláetlei marad- Polgári beadvány 5757 db. — 47 db. Telekkönyvi „ 6172 , 169 . Bcntetőügyi „ 2340 ,---- Büovizsgálat (ügy) 74. „ — 20 „ Vétiég és kihágési 383 - — 77 „ Sommás per 426 „ — 52 9 Örökösödési Ügy 213 6 — 103 8 Egyezségi kísérleti 36 „--- Fizetési meghagyás 689 „ — — — ötszes leírási bátralék 373 db. Ügy. Érték forgalom a) szerződések bekeblezése állal ...... 236070 frt 7 kr., b) zálogjogi bekeblezések (megterhelteted) álUl 2510269 frt 57 kr.. c) zálogjog megszűnte (tehermentesi-tés) által 102450 frt 34Va kr. A telekkönyvi másolatokért befolyt bélyeg összege 569 frt Alkalmazásban volt a kir. járásbíróság és tkvi hatóságnál 1 járásbiró, 1 aljá-rásbiró 1 aljegyző, 1 telekkönyvvezető, 4 irnok és 2 díjnok. A bűnügyi statisztika adatai többet mutatnak a lefolyt évben az 1896. évihez képest; igy nem javulás, hanem hanyatlás állott be a vádlottaknál, vagyis több egyén lett megbüntetve. Pénzbüntetés 218 frt folyt be az országos alapra. B) A letenyei járás szolgabÍrósága, Érkezett 1. közigazgatási Ügydarab 4258 2. gyámi Ügydarab 241 3. kihágási úgydarab 381 4. erdő kihágá3i ügydarab 202 5. katonai űgydarab 848 Összesen 5938 db. elintézetlen maradt 6 db. ügy. Alkalmazásban van 1 főbíró, 1 szolga- tájakról, a melyeket átszel a Szemme-ringi vasat ... egy rég táplált óhajnak engedve egy kedves Beregszászból való úri család is hasonló körútról tűnődve, egy tervet alkottunk, együtt vonatra ültünk. Stájer szép fővárosa Grát, felé véve utunkat — Még az nap a festői szép Scblossbergre felmenve, a lenyugvó nap utolsó sugaraival egészen - elvoltunk bájolva a város és környéke szépségétől. — Megtekintettük Hileiteich —\' és Hilmwárth közeli kiránda\'őheíyeit s agy ettől, mint már a város közepén fekvő gyönyörű ligettől elvoltunk ragadtatva .. Elhagyva e kedves szép vároat, a vonat rendkívül érdekes helyeken haladt keresztül, — igy Jödendorf Gradveín, Stü-bing. Pegg&unál a Mura szikla falak között folyik. Egyik oldalon ódon villa magaslik ki a zord fenyvesekből, a másik oldalán a hegytetőo pedig agy héttornya zárda dacol az idő vasfogával, a pálya hegytetőn halad, mindig a Maramentén, — a mely már láthatólag keskenyedik itt v . 1 Mixaitznél a vonat két óriási hegy kö/é kanyarodik, melyeknek teteje a felhőkbe nyalnak. Távolról magas vu\'-kauikus hegy körvooalai tflanek fel. — Majd meredek hegy o\'dal tövében halad a vonat, az egyik oldalon szép kilátással, a Mnra völgyére és Pernagg városkára, a másik oldalon meredek szikla fal zárja el a kilátást. (Folyt ko>.) biró, 1 Írnok és 1 díjnok. Az ügyforgalom a mult évihez képest nagyobb volt. C) A kir. adóhivatal. Érkezett 4432 ügyszám,hátralék 132 db-A sorkönyvi illeték bejelentés 2166 db. ebből hátralék 86 db. Egyenes adókban befolyt összeg 166.180 frt 26 % kr., illeték fejében 28.609 frt 68 kr. Alkalmazásbau volt 1 pénztárnok 1 ellenőr, 1 adó tiszt és 1 díjnok. 1897 évi október hó I-én felállított Perlak kir. adóhivatalhoz a muraközi községeket ismét át osztották s Így a kir. adóhivatal munkaköre nagyban kevesbedett Felső templom. A különböző helyeken kitett gyűjtő-perselyekben a következő Összegek gyűltek be: ünger UUmann Eteknél 7 frt 12 kr, Bogen-rieder Józsefnél — a kávéházban 1 frt 7 kr. — a vendéglőben 9 frt 94 kr., Fesiethoffer Józsefnél 92 kr, Tinágl Lajosnál 2 frt — a kávéházban 80 kr — a veodéglSben 1 frt, Tivolt Jánosnál 1 frt. Bein Mihálynál 1 frt 47 kr, Kflhler Testvéreknél S frt 87 kr, Béniin Mártonnál 1 frt 87 kr, Miltényi Sándornál 82 kr GOrtl Lajosnál 1 frt 36 kr , Tass Simonnal 56 kr. Kugier Antalnál 1 frt 8 kr, Hitzlberger Györgynél 37 kr. Irtoler Józsefnél 5 frt 77 kr., Polgári Egylet éttermében 88 kr. Pintér Sándornál 1 frt 8 kr, özv Kosma Györgynénél 1 frt. Kiskaniztsi kör perselyébe 50 kr Mttzger Ferencnél 50 kr. Koítay Ferencnél 3 frt 30 kr , Kovács Mihálynál 1 frt 87 kr. Belos Lajosnál 1 frt 87 kr, Práger Bélánál 4-1 kr. Eeich Gynlána! 55 kr. Gntmann Mórnál 2 frt. Weisz és Ledofszky 74 kr. Kobn és Lihtachein 2 fri 7 kr. KMn Józsefnél 13 kr. Halvtx Frigyesnél l frt 97 kr. Fám! Testvérek cég 91 kr. Kellzr Ignácnál 1 frt 90 kr., Ifj. Wajdits József 64 kr. Mair Józsefnél 2 frt 66 kr. Weiss L ét F. cégnél 65 kr. Kelter\' Mátyásnál 3 frt S5 kr Kuztl Testvéreknél 7> kr. Weisz Jakabnál 19 kr. Fischel Fölödnél 2 frt 10 kr. Szépe Boldizsár 66 kr. Reichenfeld Ignác és fia 17 kr. N\'ajry Dohánytőzsde 46 kr. Lurkó János 9 frt 28 kr. Összesen 81 frt 33 kr. Ujabb adakozások: Assicurazione Generáli bízt társ. 50 frt FT. Komess József ny. ácsi plébános alapítványa 412 frt 33 kr., Oszterhuber László bankett maradványából 10 frt, Hertelendy Béla ur adománya 50 db. arany281 frt95kr.Szakácsnéés szobalány bál jövedelméből 36 frt 66 kr., Plihál Ferencur gyűjtése 136 frt 41 kr. (Plihál Ferenc és neje 101 frt 41 kr.. Vidor Samuné, Horváth János, {Budapest) Schmidt Frigyeané 10—10 frt Ózv. Nyuli Gvőrgyné 5 frt) Dr. Háry iUvánné urnő fZ. Egerszeg) gyűjtése 16 frt 20 kr. (Dr. Háry Istvánná 12 frt. Thassy Kristófoé I frt, N. N; N. N; N. N; Vizy Gyula, N. N; Házy János 50— 50 kr. Erdős Levente 20 kr.) Weiss és Ledofsky cég gyűjtése: 18 frt, (Bellák B. (Bécs) Calderara és Bankmam (Bécs) 5 frt, Grossmann és Tsa. (Würbentfaal) 5 frt, Seiler Zsigmond 3 frt) D r. Szekeres József gyűjtése 220 frt, (Dr. Szekeres József 200 frt; H. F. 20 frt.) Mikos Géza gyűjtése 20 frt 50 kr. (Dr. Bród Tivadar. Veber János 10—10 frt, N. N. 50 kr) Fischl Fűlöpné gyöjtő-ivén adott Bienenstock és Fia bpesti cég 2 frt összesen 1203 frt 99 kr. Eddig befolyt összesen 9618 frt 45 kr. Nagy-Kanizsa 1898. jn. 20. Dr. Tuboly Gyula Eperjesy Gábor ellenőr. péuztáros. — Személyi hírek. Dr. gróf Jankó-tí cs László főispán, f hó 18-án városunkba érkezett. Az nap este részt vett a tiszti bálon. F. bó 20-án utazott vissza Budapestre. — Oszterhuber László, kir. táblai biró, a napokban Pécire utazott hol a táblai elnöknél tisztelgett — Saller Pál műépítész tanulmányait Münchenben elvégezvén, városunkban telep&de\'t le és megkezdte működését. — Eljegyzés Kohu Jacques eljegyezte Pollák szüL Lőwioger Teréz asszonyt! — A Sxent-Ferene-rendrsfflnnjsJAz a pápai breve, mely a Szent-Fereuc-rend reformját mondta ki. nagy vt»z-szateiszést szült a közönségben és csak végső romlással fenyegette ezt az érdemes rendet. Az általános felháborodás elhatott a római kúriáig a napokban nyilt levelek mentek szét az Összes ferenc-rendi házakhoz. E levelek azt mutatják, a tervezett reformok merev keresztül viteléhez nem ragaszkodik a kúria, mivel felszólítja levelével az egyes házakat, hogy tegyék, meg megjegyzéseiket a reformálásrÓI u indokolt kérelmt\'aTe minden tekintetben meg fozják kapni a diszpenzációt. A ferencrendiek reformjával kapcsolatban egyik maiik lap azt is újságolta, hogy a többi magyarországi szerzetesrendeket is megfogják\' rendszabályozni, Frank Ferenc kegyesrendi tartományi főnök ez ügyben következő levelet intézte az .0. H."-hoz: Nagyságos Szerkesztő Url Mélyen Tisztelt Uram 1 Becses lapjának folyó évi janaár hó 16-iki számában közlött azon hírre vonatkozólag, hogy Rómában a piaristák megrendszabályozása is készülőben volna, engedje meg kijelentenem, hogy az eddigi tudomásom szerint minden alapot nélkülöz. Midőn Nagyságodnak a közlött bir alkalmából is rendünk iránt kifejezett meleg jóindulatát há\'ásan köszönöm, igen kérem, kegyeskedjék e néhány helyreigazító sort a reedtagok megnyugtatása végett közölni. Vagyok mély tisztelettel Nagyságodnak Budapest, 1898. évi január # 18-án. alázatos szolgája Frank Ferenc, a magyar kegyes tanitőrend főnöke. — A tisztibál. A tisztibál néhány év Óta a farsang egyik legékesebb mulatsága. Szerényen csak hangversenynyel egybekötött láncmulatságnak nevezik, de hatásában mégis csak bál. A terem ízléssel van díszítve hadi jelvényekkel és fehér kék drapériákkal. Hölgyek báli toalettben, urak frakbatu tisztek díszegyenruhában töltik meg a termet és igy a bál jellegéből nem hiányzik semmi. Igy volt az az idén is, f. hó lS-án. A merre a szem látott: a Polgári Egylet nagytermének minden zugában fény az öltözetekben és gyönyör az arcokon. Es. dacára, bogy tisztek rendezték a hangversenyt a terem csakis a béke csendes tartománya volt Heves harcokat csak a zenekar vívott míg a polgári elem meghúzta magát az asztalok körül, vagy a fenyügalyas falak mellett Pontban 8 órakor Grassaaer karnagy kezébe vette a dirigens-pálcát; főlényes szakértelemmel és heves érzelemmel dirigálta a zenekart, j melynek fenséges Ö3szjátéka meghódította a közönséget Minden túlbecslés nélkül mondhatják, hogy az eljátszott zenedarabok fascinálő hatással voltak. Biztató tapsukkal a közönség nem fukarkodott A jó zene harmóniája mindig megtalálja a kapcsot az emberek szivéhez. Ez a csodás művészet titka. — Katonazene. A lefolyt hét dicsősége teljesen háziezredünk zenekaráé volt. Négyszer is játszott F. hó 18-án a tisztikarbálján, 19-én a „Polgári Egyletben" jótékony célra, 20-án a BGasinóc táne-estélyén és 21-éh a Korona éttermében. — A réz, acél és a hegedübor majd szomorú zajjal rezgett, — majd az édesnél édesebb dallamokban hullámzott végig a termekben. — A zene majd felemelte az ember szivét. , — majd meglapított bennünket ugy, hogy sötétedett szemünk előtt. Hány bakfis virrasztott kinns éjszakán, mert haj 1 ugy vágyódott a tiszti bálra, hol a hadsereg egyik legszebb karmestere dirigált de a mama nem engedte Évikét elmenni, mert félti a nagy gonddal ápolt rózsafát az uj év hajnalán; megcsíphetné a dér. Mars fiai is büszkébben lépdeltek a fegyverben mint máskor és ki nem kívánta volna, bogy ezek a szép napok Örökké tartsanak. De a változhatatlan sors előtt térdet kell hajtanunk. Csak önmagunkat vádolhatjuk, hogy nekünk nem zeng mÍndeunap)a,legyŐzhetetJen hadak egetverő kürtje, mert apáink kicsire építették a kaszárnyát elmés-séggel megbuktatva a kissebség jő igyekezetét, hogy Kanizsának itthon legyen az ezrede. Ne, de biznnk még a szombatkai kaszárnya jövendő nagyságában, mely nekünk örömnapokat fog hozni, honvédzenekart e varosba, melynek annyi a baja: kicsi a kaszárnyájaésnagy apótléka. A Polgári Egyletben I9-éa rendezett hangverseny igen szépen sikerült és szépen jövedelmezett a jótékony célra, melyre a tisztikar nagylelkűsége a teljes bevételt szánta, t i. a felső templomra éa a vár0ii_szegények javára. — Műkedvelő előadás. Sümegen mint (odósitónk írja, a kath. legényegylet igen sikerülten játszotta el a napokban aA sárga csikó" című népszínművet. Harminchat műkedvelő szerepelt benne nagy kedvvel és dicséretet vivott ki magának. A Kasinó terme zsúfolásig megtelt de as egyesület pénztára is szép tiszta jövedelmet ö el magába. Az eeylet szellemi vezetője Yida János kápiány. A darabot dr. Nójrádt Jenőj tanár rendezte, karnagy pedig Kocsis Károly kántor volt — A Polgári Egylet. A Polgári Egylet sok nevezetességei között nem utolsó a — vendéglője. Nem utolsó pedig azért, mivel még minden vendéglőse megbukott Hogy ennek az Egylet, vagy a vendéglős volt az oka, nem kutatják, hanem őrömmel jegyezzük meg, hogy must olyan vendéglőse van, a ki nem fog megbukni, tudniillik, maga a Polgári Egylet Megemlékezvén ugyanis arrói, hogy valamikor szebb napokat is látott az Egylet vendéglője, s hogy a szép napok akkor derültek fel reá, mikor házilag kezelték a pincét, meg . kenyhát — oj"t ¦* határozták, hogy egy bizottság kezébe teszik le a két fontos dolognak kezelését És ugy ]fi0 amint határozlak. Uj évtől kezdve már ez a hizottság működik, — ami meg is látszik a pincén meg a konyhán, de nem a vendégeken, kik bizony csak nem akarnak megszaporodni. Annyira nincs ez az üdvös szándékuk, hogy mikor Gáspár Péter, az üzletvezető, műit szombaton ünnepiesen megnyitotta a vendéglőt hát még akkofcis alig volt néhány vendége. Pedig a jóbor és a jó konyha, meg a figyelmes és ügyes üzlet-vezető többet érdemelnének. — A poszton cimü hírűnkre helyreigazítást kaptánk magától a rendőrségtől. Egy kis sanda bölcsességgel azt konstatálja a rendőrség, hogy nem a 30 as, hanem a 29-es rendőr állt poszton, azután semmi eIgazolás nem történt. Az egész, gyerekcsiny volt Egy suhanc valamelyik parasztkocsi nyújtójára alt fel, ő miatta a palioi ménkocsis nem tadott eléggé gyorsan kerülni. Erre odament az ŐrtállÓ rendőr és meggyőző rábeszéléssel akarta rábírni a suszterinast, hogy e nynjtófárő! szálljon le, de minthogy a kófic okoskodott, a rendőr nyiltabb argamentamboz folyamodott, egyet végig hnzott a gyereken, aki ekkor már le-szált a veszély fájáról. A palim ménkocsis pedig két percnyi késéssel érkezett haza. Mi tehát két dolognak örvendhetünk, először annak, hogy nem történt elgázolás, másodszor bogy nem a 30-as számú rendőr, hanem a 29-es ált őrt; mert ha esetleg a 30-as számú rendőr lett volna poszton, — akkor még a suszterinas se szállt volna le a fáról, mert harminc rendőrünk nincs is. — A „Caslnő" táncestélye. Zsufos lásig megülve az összes termek, elegáo-nöi toilettek, ragyogó uniformisok, özönlői repeső ábrázatok mindenütt — Házi ezredünk zenekara ezúttal is magárai ragadta a közönséget játékával, de olyan fenomenális hatást még soha sem ért el, mint a milyennek részesévé avatta a Zimmert katonai káplán valzerje, — melyet, Prascbke ezred dobos dirigált kiváló precizitással és lelkesedéssel. — A közönség nem birt betelni a keringő gyönyöreível éi vagy hatszor ismételtette. most a dirigens Praschke csupa hálából, eljátazotta újból olyaa lelkesedéssel, hogy a közönség tombolása nem akart véget érni. A négyeseket 54 pár láncolta. Jelen voltak: Dr. Engel tíáodorné, Vécsey Zsigmondné, dr. Tuboly Gyuláné, dr. Blau Simmonné, dr. Gerő Józsefné, Deák Péterné, Konc Emiiné, Demeter Béláné, Ledofsky Árminné, özv. Asztalosoé, Blumenschein Wilmosné,Reichenfeld Gyuláné, Lőwensteín Emiiné, Bogenrieder Józsefné, Goldhammer Károly né. Sauer Igoácné, Unner UUmann Elekné, Satler Mórné, Hofftnann Mórné, Halphen Mórné, Neu LajoBné, Somosi Vilmosné, Heltai Józsefné, Altstálter Mórné, Weisz Adoifué. özv. Rosenberg Itraelné, özv. dr SchŐnné, Heimler Józsefné, Engländer Ottóné, digaházy Antalné, Steiner Miháiyné, Práger Béláné, Weiser Józsefné, Weisz Emiiné, Schäfer Arthurne, Stern Mórné, Grűnhut Henrikas. Mergeathaler Lajosné. Leányok: Weisz Melanie, Demeter Er-nesztin, Weiser Klára, Hoffmann Jósa, Ledofsky Mici, Hoffmaon Lilli, Práger Ilona, Sattler Irma, Weisz Berta, Cech Kiementin, Sauer Margit, (Devecser) Hirsch) Olga, (Dubica) LÖwy Camilla, (Sziszek) Altstädter Berta. (Várasd.) — Testvérek közt Lukác-ti József 30 éves bakónaki foldmiveat t>nlyos fejsebekkel borítva hozták be mult vasárnap a közkórházba. Midőn itt a rendőrség kihallgatta, ugy adta elő a dolgot, hogy a jószág itatásánál két öccsével összeszólalkozott a minek dulakodás lett a folytatása, miközben egyik öcscse, János, vssvillát fogott és avval adjusztálta meg a-fejét — ngy hogy a községi biró jónak látta őt gyógykezelés végett be-stállittatnl. A vizsgálatot megindították — Gyilkos óráit. Még 1895 ben történt, bogy a helyi vágóhídon Tiszai Boldizsár 17 éves béltiszti tó késével ngy hátbaszurta egyik pajtását, hogy ez rövid idő alatt meghalt. A fiút vizsgálati fogságba helyezték, de mivel tébo-lyodottság jelei voltak nála észlelhetők, a kir. tőrvényszék elszáiitotta Budapestre a letartóztatottak országos megfigyelő osztályába. Végre hosszú megfigyelés után megállapították,\' hogy a legény csakugyan elmeháborodott és hogy ez már a tett elkövetésének idején is feonált Ennek következtében a bűnvádi eljárást ellene megszüntetve a kir. ügyészség f. hó 17-én átadta a szeneocsétlen ifjat váiosaok hatóságának, bogy ez intézkedjék az orsz. tébolydábs való beszállítás iránt. Míg erre nézve a belügyminiszteri engedély megjön, elhelyezték a közkórház megfigyelő Osztályába. — Nyilvános nyugtázás. A nagykanizsai ker. jótékony nőegylet 1898. XXXvn ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY éri január 5-én tartott Uncestélyén fe-i hímzettek: Belus Lajos, Ebenspauger Lipót, Ebenspanger Leo 10—10 forint, Somogyi Gyula 9 frt 20 kr., Ebenspanger Ernő, Haidecker Antainé, Franz Rudolf, I Grünhnt Henrik, Grönhut Alfréd, ünger Ullman Elek, Vidor Samuné, Weiser József, Zadubánszky Lajosné, Szedlauch kapitány, Hirscbler Mikaa 5—5 frt Reik Gyula 4 frt 20 kr., Vécsey Zsigmond 4 frt- 5IT Segercué szül. Fesselbefer, Kő-vesdi Kálasan 3-3 frt, Deák Péter 3 frt 50 kr., Simon Gábor 2 frt, Mathea Károly 2 frt 20 kr., Miltényi Sándor 2 frt Szak? Lajos 2 frt 20 kr., özr. Csima Jánosné 2 frt, N. N. 5 frt., Buchraber Karoiyoé, Saller Lajos, Klein Illés, dr. Lóké Emil. dr. F&löp Kázmér 2—2 frt, (ir. Tripammer Gyula 2 frt 20 kr., Kobn ?5 Lichtaein 1 frt 50 kr., Sulc Ernő 1 frt 20 kr., Szegő Hugó 1 frt SO kr„ Horváth Hooor 1 frt 20 kr. Fischl Pálné, Ülő László, Hatotek Andrásné, Dezső Emiiia, dr. Kiss Ernő, Nóvák N., Marton, Oszterhuber Lászle, Blau Pálné 1—1 frt, Keller Mátyás 1 frt 50 kr., Staab Józsefné 1 frt, Zrínyi 20 kr., Kercsmár Dénes, Tuboly Viktorné, Irmler József, Treiber Kálmán 70—70 kr., 35 az. N. N. 7 frt 20 kr., dr. Pachinger Alajos 3 frt Wajdits József 1 frt 50 kr. Ösz-szesen 169 frt 70 kr. Mindezen nagylelkű felűinzetőknek hálás szívvel mond köszönetet a Nöegyesület elnöksége. — Fosta és távírda kési tarifa jelent meg Havlin Vilmos (Budapest posta- és távirda-igazgatóságnál) kiadásában, mely jól kezelhető kemény papírra nyomtatva tartalmazza az összes európai díjszabásokat oly módon csoportosítva, hogy a nagyközönség mindennemű posta-* küldeményét maga megdijazbatja. s igy Velőre már tájékozva van mennyibe kerül . a küldemény továbjtási dija. Megrendelhető bármely posta és távírda hivatalnál vagy a kiadónál. Ara 25 kr., mely Ösz-szeg beküldése után bárhová bérmentve : küldetik meg. — Az egyedül kellemes Izfi ter-vnészstes hasbajtószer a FERENC .JÖZSEF keserűvíz, miért is általánosan kedvelté és népszerűvé vált A biztos és tartós hatású Ferenc József vizet 10 világkiállításon tüntették ki aranyéremmel és egy háztartásban sem szabadna hiányoznia. — A legjobb gyakorlati irányú gazdasági szaklap kétségen kívül a Kovácsy Béla gazd taági tanintézeti rgazgató szerkesztésében Kassán megje- - lenÖ Magyar gazda, a mely —- mint havonkint megjelenő gazdasági folyóirat — egyenesen a kisgazdák igényeihez ¦"mérten van szerkesztve. Nagy számú, a mezőgazdaság minden ágátjfelölelÖ,számos illusztrációval ellátott olyan közleményeket hoz, melyek a mezőgazdaság legújabb vívmányait is népszerű, könnyen érthető modorban tárgyalják. Valóban nem Öimerünk gazdasági szaklapot, mely a kisgazda részére ügyesebben, jobban volna szerkesztve, mint a .Magyar Gazda, melynek előfizetési ára is csak 2 írt egész évre. Kiadóhivatala Kassán j vau Vitéz A. könyvkereskedésében, ahonnan kívánatra mutatványszámok is szívesen küldetnek. , — Általánosan tudott dolog, hogy mindennemű köhögés és tüdőbajnál a \| csukmájolaj az egyedüli és biztos szer, melyet az orvosi kar különösen azóta kezd ismét a gyakorlatba bevenni, amióta Zoltán Béla fővárosi gyógyszeres* a már minden gyógyszertárban kapható teljesen szag és íz nélküli Zoltán-féle csukám áj - i olajat forgalomba hozta. Főraktára : N.-Kanizsád?Rsich Gyula gyógyszertárában hol üvegenként 1 írtért kapható. — A Vasárnapi Lapok jutalom-képe az utolsó honvédek vacsorája. Festette Tornai Gyula. A Vasárnapi Lapok március 15-ikí üanepi számához nagyszabású művészeti jutalom-képet adunk, mely a szabadságharc méltó apotheozisa lesz, A kik a Vasárnapi Lapok egész évfolyamára egyszerre beküldött 8 forinttal ,\' előfizetnek, 100 cm. széles és 80 cm. mázas remek mülapot teljesen díjtalanul ; kapják. Féléves előfizetőink (egyszerre beküldött 4 Írttal) a gyönyörű képet 5 frt kedveznényes ároo rendelhetik meg. Negyedéves előfizetőink 6 frt kedvezmé-<. nyes áron kaphatják, a páratlan fény-;,nyel kiállított jutalom kép bolti ára 10 forint lesz Méltóztassék a Vasárnapi Lapok egész évi folyamára 8 forinttal előfizetni s Tornai Gyula pompás . emlékképét: Az utolsó honvédek vacso-j ráját melyet nagy művész a Vasárnapi ; Lapok részére fest, 1898. március 15 én \| í díjtalanul bérmentve megküldjük. Budapest, 1898. január 8-án. A Vasárnapi Lapok szerkesztősége és kiadóhovat ala Budappst, IX ker., Csillag-utca 12. Irodalom. AlozaTilág. Popíni Albert dr., ki városunkban is több évig tanárkodott, b ki jelenleg a temesvári piarista-ház tagja, összegyűjtött költeményeit kiadja Álomvilág címmel. Mint maga mondja tzerény hangú fölhívásában: .egy ifjú élet álmait gyűjtöttem öuze az érdeklődők rzámára „Alomvilág" cím alatt Távol legyen tőlem, hogy költői babérok lebegjenek velük Bzemem előtt; egyetlen céljuk, hogy pár rokon lélekben hasonló hangulatot keltsenek s ha ezt elérik, rendeltetésük egészen betelt" A rokonszenvei írót melegen ajánljuk közönségünk figyelmébe. A kötet ára 1 forint, s előfizetéseket elfogad lapunk szerkesztője. A megjelenendő vers kötetből mutatványul közöljük e hangulatos verset: Golgotfaa. Eövid as élet, ámde hossza bennp, Natyou, nagyon hossza a szenvedrs: Meggörnyedünk:, megroskad mik alatta, A terhe sokszor oly igen nehéz. Hordoztam én is sok, nagy szenvedésnek Solyos koresartjét egy nj Golgothán: Rohant az élet s meggörnyedt erővel Szenvedtem végig az érek során Aztán egy sors csalfa látaxitáböl Arany-fonállal ásottam álmokat, 8 oly szörnyű vész borait reám belőle — Art hittem, a mindenség rám szakad . . . Elmnlt, leküzdUm azt is, mint a többit, S nem törte meg az élet lalkemet: Az eszmény áll és állni fog örökké, A míg * kQzdés élte eltemet 1398. JANUÁR 22-én. Vegyes. — Eoy népszer. A moll-féle francíaborszes és só által a betegeknek egy ép oly gyógyba-táan, mint olcsó szer nyujtaük köszvényes éa csnzos bántalmakban, sebeknél és daganatoknál. Egy üveg ára atasitássa! együtt 90 kr. Szétküldés naponta utánvétellel Moll. A gyógyszerész ca. és k. udvari saállitó által Bécs I. Tncblau-ben 9. A vidéki gyógyszertárakban határozottan Moll. A. féle készítmény kérendő" az 5 gyári jelvényével és aláirásával. fi tl következő betegségeknél és bántál máknál használható állandó sikerrel csípő fájás. Idegfajdalom, helybeli csúz, hátszaggat ás y hatgyÖngesér hátgerinc bántalmak, hörghurut asthma, megrándalások, idegbán-talmak, az Izülelek bénasága stb. A hatás bámulatos, közvetlen és tartó. I darab ára 60 kr., a pénz előleges beküldése mellett bérmentve 75 kr. Főraktár: Gyógyszertár* „Nádor" hoz, Budapest, TL, Váci-körút 1 Vese, húgyhólyag hngydara és a kőszvénybántalmak ellen, továbbá a légző és emésztési szervek hurntos bántalmainál,orvosi tekintélyek általa Llthion-forrás SALVATOR sikerrel rendelve lesz. Hngyhaj tő hat ásn! [eliemes ízíl Könjch emészthető Kapható ásványvíz kereskedésekben és gyógyszertárakban. A Sal?ator-forrás igazgatósága Eperjesen. Nyilvános köszönet. Wilhelm Ferenci gyógyszerész árnak Nennkirehen A.-Ausztria. Feltalálója iz Aotlrheamatisros és Antlarhri tikos vértlsztltö teának, köszvény éa rhen mánál. Midőn én a nyilvánosság elé lépek, csakis azért történik, mintán kötelességemnek tartom, Wilhelm gyógyszerész ornak Nennlrirehenben, legmélyebb köszönetemet kifejezni azon szolgálatokért, melyeket az 5 rértisztitö teája fájdalmas rhenmatikai szenvedéseimben tett és hogy azokat, akik éttől a borzasztó szenvedéstől felkerestetoek, figyelmessé tegyem. Nem vagyok? képes azon öldöklő fájdalmi.-kat leírni, melyeket már 3 év óia minden időváltozásnál tagjaimban éreztem, s melyektől sem gyógyszerek, sem a Ba-deni (Bécs mellett) kénfürdök használata szí-baditott meg Álmatlanul hánykódtam éjjelenkint ágyamban, érvágyam napról-napra fogyott, kinésésem szemlátomást rosszabodott és egész testi erőm Tessitett. Négyheti használata ntáo fenti teának fájdalmaimtól nemcsakjhogy meg* szabadniUm s vagyok megs^badiiva, mintán már hat hét óta nem iszom e teából, de egész tesii hogylétem javalt. Szoros meggyőződésem, bogy mindenki, ki hasonló fájdalmakban szenved és ezen tea használatához folyamodott, sziotngy fogja Wilhelm Ferenc urat áldani, mint éa. Őazinte nagyrabecsüléssel Butschln=StreltfeId grófnő alezredes neje. Hirdetések. 5L Sömör-betegséget i g Ssiriz, vizenyős, pikkelyes söoört (Flech\'en) s az e bajjal együtt járó, csaknem kiállhatatlan „óorriszketegeí jótállás mellet, még a, legsnlyoaabb esetekben is, alaposan gyógyít a „Dr, Hebra sömörlrtö\'-ja. Knlső használatra való, nem ártalmas — Ára hat forint o. é. előre beküldéssel (lehet levélbélyegekben is) vagy ntánvétel erre a szállítást rám- és bér-mentrseu teljesítjük. Cini: St Jfarien-Bro-gnerle, Danzlg. (Dentachlaad.) Nagyon finom Kanári Élőén ekéseket az éneklő képesség szerint 8-tői 20 márkáig szét küld utánvéttel, 8 nap. próba idő. Épugy kalitkákat és éoezszekrényeket minden nagyobb kiállításon kitüntetve. Prospektusok ingyen W. Heering St. Andreasberg (Harz) 427. Engen itrcfg szobor KBJegeiJHuzát Főnyeremény \\w+ fSbr.lL 75.000 korona été Sokjegekel 50 krjital ajiil: J- Nagy-Kanizsai Nyilvános nyilatkozat! Alnlirt arckép-müintézet, hogy müvé-saüeg kitűnően iskolázott arckép-festőit ne legyen kénytelenitve elbocsátani és csakis azért, hogy azokat tovább foglalkoztathassa, rövid Időn és csakis a visszavonásig elhatározta hogy minden leccsekélyebb hiszonról vagy nyereségről lemond. Csak 7 frt 50 kr.-ért alig az előállítási költségek feléért szállítónk 1 életnagyságn arcképet (mellkép) Gyönyö.ű elegáns fekete-arany ba-rak rámával, melynek Talódi értéke legalább 40 forint. Ki tehát saját vagy felesége, gyermekei, szülői, testvérei vagy más dtága akár rég elhunyt rokonai, agy barátai arclképét óhajtja, csak az illető fényképét küldje be, mindegy akármilyen állásban, az 14 nap múlva megkapja ax arcképet, a mivel a legkellemesebben meg lesz lépetve ( Láda az arcképhez önköltségen lesz ¦sámlivá. Rendelések a fénykép melléklésével, mely az arckép elküldésénél visszaszár-maztatik, csskis — Tbssavonáalg fogadtatnak el a fenti árért atánvéttel vagy a pénz előleges beküldése ellenében. Arckép mSintézet „koshos" Bécs, Uariahilferstrasse 116. Legkitűnőbb, lelkiismeretes kivitelért, valamint természethü hasonlóságért kezeskedve lesz. H-alaku aczél patkó-sarok. folytost ál—, a legjobb styriai aczélból, toronaiépes ieüeteÜen, biztos járás által a lovat kíméli, használatban olcsóbb, mint a közönséges patkó-sarok. Árlapok ingyen és bérmentve, kapható KASZAB átBRETJEK Bndupoct, VI., EBtrBa-Btoia.42. palkoló-artyogok és csavaramgyár és minden jobb vasker^fcp.lé^ben. A bélyegtörvény 209. f. 2. p. alapján belyegmentes. A legjobb és legolcsóbb sorsjegy. A Tisza Kálmán, br. Bánffy Dezső, gr. Tisza Lajos, br. Vay Béla és gr. Degenfeld Józaef urak védnöksége alatt kibocsátott Kolozsvári. szeretetház sorsjegye, mely áll i fönyereraÍDjböl 57 000 koroaa értékbes, továbbá 3996 cyereménybG! 103.000 kor. értékbes, összesen 4000 nyereményből 160.000 korona értékben. A. legkisebb nyeremény mind s két hnsisnil 10 korosa. I. hmis 1898. febmlr hé 10-én. U. huii 189S. április hí 10-én. Mied i lel \'teúri énénjes sorejegr ára esák t korona. K.phítók. a re nd6 7.ó bizottságnál Koíozsíártf, lorábbá minden sorajegyelirntíté helyen. XVI. ÉVFOLYAM. A Csáktornyái takarékpénztárral egyesült önsegélyző szövetkezet t c. tagjai f .lyó évi február hó 20 án délután 3 órakor, Csáktornyán a csáktornyai takarékpénztár rész vény tán-utat helyiségében tartandó KÖZGYŰLÉSRE hivatkozva az alapszabályok 20) §-ára tisztelettel meghívatnak. tárcTyak i 1. Az igazgatóság jelentése. 2. A fel&gyéMf bizottság jelentése. 3. A folyamatban levő 711. és VIII. csoporti számadások fölötti határozathozatal és a felmentvény megadása. 4. öt igazgató tanácsi tag és a felügyelő bizottság megválasztása. 5. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére 2 részvényes kijelölése. 6. Netáni indítványok. Csáktornyán, 1898. január 17-én. Az igazgatóság. ) H°ít7 » közgjQlés írvényes határozitot hozhasson, arra legalább 20 szövetkezeti tagnak jelrnléte iinkségeltetik, kik 500 iörzsbetétet képvi«elDek. Ha a Lözgjnlés nem válhatnék határozatképessé, akkor 15 nappal későbbre egy uj közgyűlés hívandó öisre mely «z első köiEyű\'es tá-gyaí fölött tekintet nélkül a tagok ragy tűrzsbetéuk szamára, jogérvényes határozatokat hoz \\íf A megvizsgált év< számadások, az üzleti jelentés és a felügyelő-bizottság j leütése a társalat üzleti helyiségében a közgyűlést 8 nappal megelozSleg a részvéoyesek által betekintbetők. % Előfizetési felhívás ? szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilapra. ¦ . -\\ \\: A „Képes Családi Lapok- már a XX-ik évfolyamába lépett, önérzettéi jelentjük ezt a tényt a magyar olvasóközönségnek akkor, midón egynttal felhívjuk, hogy legyen szives továbbra is azon érdeklődést tanúsítani lapunk iránt, melyet eddig tanúsított. A „Képes Családi Lapok" múltja legjobb bizonyíték a mellett, hogy mig egyrészt hézagot pótoltunk, másrészt az olvasóközönség igényeit tökéletesen kielégítettük. Ismételten elmondhatjuk, hogy kitűzött célunkat elértük, mert lapunk jelenleg már az ország minden vidékén a legtöbb mfivelt magyar család kedvelt hézibarátja. A ,Képes Családi Lapok" fennállása óta már több hasonirányu vállalat támadt melyek részben megszűntek, részben tengődnek. Nem kutatjnk az okokat, hanem egyszerűen megköszönjük az olvasóközönségnek bizalmát s újból kérjük: előlegezzék azt nekünk lapunk XX ik évfolyamára is. A „Képes Családi Lapok" a legolcsóbb és azért a legelterjedtebb képes hetilap! Megjelenik minden héten bó szépirodalmi és ismeretterjesztő tartalommal és külön beköthető regény mell ék lettel. A „Képes Családi Lapok" havonként kétszer „Hölgyek Lapja" cimü félives mellékletet ad. párisi divatképekkel és bő divattudósitással stf igy egy külön ivatlapnak tartását feleslegessé teszi. . dA „Képes Családi Lapok" olyau szellemben és irányban van szerkesztve, hogy ifjú és őregkülön együttvéve élvezettel olvashatja. A „Képes Családi Lapoks-ba a régi és ujabb írói és költői gárda minden számottevő tagja dolgozik. A .Képes Családi Lapok"-nak regényei, elbeszélései, rajzai, humoreszkjei költeményni kedélynemesitő olvasmányok. Irány cikkei vei a társadalom minden kérdéseire kiterjeszkedik. Orvosi és egyéb cikkei pedig tanulságosak. A „Képes Családi Lapok" minden évben négy külön beköthető regényt ad mellékletül előfizetőinek. A „Képes Családi Lapok" boritéka szellemes és szórakoztató csevegések, illetve kérdések és feleletek tárháza. A „Képes Családi Lapok" előfizetői díjtalanul közölhetik gondolataikat az „Előfizetők postájáéban. A „Képes Családi Lapok" képei lehetőleg alkalomszerűek, díszesek és tanulságosak. A ..Képes Családi Lapok" a lehető legjobb cikkeket igyekszik nyújtani s hogy hivatásának megfelel, azt legjobban bizonyítja immár XX. évi fennállása, mit eddig hazánkban egyetlenegy hasonló irányú lap sem volt képes elérni; bizonyítják továbbá azon előkelő és kitűnő írók és írónők nevei, kiknek nagybecsű műveit csaknem minden számban élvezheti az olvasó s a kik közül büszkén emiitjük fel dr. Tolnai Lajos szerkesztőn kívül: Jókaj Mór, Mikszáth Kálmán. Kadó Antal, Rákosi Jenő, Temérdek (Jeszenszky Dániel) Lanka Gusztáv, Budnyánszky Gynla, Tölgyesi Mihály, dr. Feleki Sándor, Mérv Károly, Jámbor Lajos, Dombaí Hugó. Kenózy Csatár, Pécsi D. Anzelm. Kosa Ede: — Beniekyné Bajza Lenke, B. Büttner Lina,. G. Büttoer Júlia, Tutsek Anna, Boday Sándorné, Cserneczky Gyuláné, Nagyváradi Myra. K. Beniczky Irma, Mericzai-Karossá Irma, Fanghné Gynjtó Izab Ha, Abrányiné Katona Klementin, H. Havassy Ilona, Y. Gaél Karóiba, Karlovszky Ida. Harmath Lujza Kéray Elza, Vörös Julianna neveit stb. A „Képes Családi L»pok előfizetési ára a „Hölgyek Lapja" című divatlappal és regénymel lék lettel együtt: •«. Egész évre.....6 frt — kr. Félévre......3 írt — kr. .\' Negyedévre.....1 frt 50 kr. i • A „Képes Családi Lapok" annak, a ki az előfizetési összeget és azonkívül még 8u kr. csomagolási és postaszállitási dijat egyszerre bekfildí, elismerésül 4 regényt küld díjtalanu\'. A „Képes Családi Lapok" rantatványseámokat ingyen és í>érmeutve; küld mindazoknak, a kik eziránt — legcélszerűbben levelezőlapon — hozzáfordulnak. A „Képes Családi Lapok" kiadóhivatala Budapest, V., Vadász-utca 14. (Saját házában. XXXVII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1898. JANUÁR 22-én. Hirdetmény. Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa ezennel közhírré teszi, hogy a város tulajdonát képező alsó-nyires, felső erdő és alsó s erdőben gyéritési és ritkítási faanyagok (ha- 1 lomfa) és pedig 22-ÉN AZ ALSÓ íNYIRES \| KIS TÖLÖSBEN, 25-ÉN FELSŐ ERDŐN, \| (kezdete a parag mezei vágáson) 27\'ÉN AZ ALSÓ ERDŐN (kezdete a virághegyi útnál) — nyilvános szóbeli árverésen a legtöbbet igérő részére azonnali készpénz fizetés mellett eladatik. Nagy-Kanizsán, 1898. január 7. A VÁROSI TANÁCS. Az lS&O-ki Stuttgarti egészségi és betegápolási kiállításon kitünteti e. orvosi szakvélemény ezer és ezer köszönet nyilváni-tis szerintaz egyedin lé ezé valóban hatzass és árial-natian azer, mely léi és uraknál leijét és baja hajnöveat: és a hajhullást és kerpaképzödéstj meggátol iá; s már egész fiatal embereknél erős] bajuszt növel. — Jótállás sz eredményért és ártalmatlanságérl. — 1 tégely 80 kr, pósta-küldéssel vagy utánvéttel 90 kr. K. Hoppe\| Bécs XV. Ponthongasse 8. Mii." elkerülhetetlenül szükséges a szőlloJs permetezése az elmúlt évadban bizonyait be, midőn csakis a permetezett szól lók nem mentek tönkre. Ennek elérhetésére legjobbnak bizonyult Mayfarth Ph. és társa -===== szabadalmazott h==— 9? ¦jtT ÖNMŰKÖDŐ SYPHOMA\' iiféajptímitiiij© mely az oldatot szivattyúzás nélkül önműködően a növényekre permetezi Ezen permetezőkből már sok ezer van használatban és számos dicsérő bizonyítvány mutatja kitűnő voltát valamennyi egyéb rendszerrel szemben. Ábra és leírás rendelkezésre áll. Mayfarth Ph. és társánál Bjezőgazdasági gépgyárak, különlegességi gyár boraajtók és gyümölcs értékesítési gépek résnére Bécs, H/l, Taborstrasse 76. sz. Árjegyzékek és számos elismerő levél ingyen. - Képviselők és ismételadók kívánatosak\' MOLL SEIDLITZ POR Caak akkot valódiak, ha mindegyik doboa Moll A. védjegyét é aláiraaát tünteti feL f Sf Saktllbaarak tartói syóf.liatáaa a lejmakacaalil, gy>sar. ia al- teariairahaak, fjoroorjarca és gjomorhér, tigziu azekrekedéi, ttujü antalom, ver Kíít "M7ér • » lagkaiODboiőbb o6i letétietek ellen, e jele híaiazeroek éy-tiíed.k óta mindig nagrobb ellerjeáéat aaerzett. — Ara egy lepioiételt eredttl dg bazaak 1 írt e. é. Hamuitások törvényileg fenyíttetnek. MOLL-FELE FRANCIÁI Csak akker vaUdi. ~ íj?,!^* °T • «-S«r/« iej. MU felirata dnozutsl .an airva i .... ctteíarUKs «i ti neTeaeteaea mint fa\|dal.awaíllapHé oedirziJléil ka,.„"„, cani éa > megblllea egyéb kóvetkezménjemjl legi.mereteiebb néoaer - r.. íí zatt eradeU Ive, ára 90 kra\|oiár._ . ™r»" t,y en< Moll Salicyl szájvize. (Főalkatreaze • fOzolyaavas azikaő ) \\<™>ie=fi «ijti"titi.ail kalaníaen íonto, „amely tonl gyer»ekek, mint fel-nottekjxaoira; mert ea^jnjia fogak torábbi épiégat blatoaitia a egyoeram.ij azer togfajáa ellec. - E\|, ««11 A »ed\|a8y.,el tll.t.tt iea ; 60 kra\|ezár szállító sitai, 691) Fósz étkDidés: Hall A. gyógyszerész, cg. és kir. udvari Bécs: I., Tucblaubeu 9. sz. Vidéki ail\|raidtléaek aapaata aga aatáavét aiellelt teljealttjtiA A raktárakban testek hat árazott-m MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott késfitmenyeket kérni, fiaklár: Nagy-Kanizsán Rosenfeiri Adjlf SS Fia. Patentált jégsarkantyu Törvényeset! vedelt. Valódi brünni szövetek öszrs és taire Egy Coupon 3.10 méter hosszú teljes, n-i öltözet (kabát, nvirág éa mellény csak 4.80. jó 6.— jobb 7.75. finom 9. — finomabb 10 50. legfinomabb Valódi gynpjuszÖTet. Téli kabát szövetek, vadász szereteket, daróc kamgarn kabát és nadrág szöveteket, gyönyörű rálaaztékhan. Női szöveteket minden létező minőségben szétküld utánvétté.. Szolidságáról és megbízhatóságáról legjobban ismert szövetraktár Siegel Imhof BrDnnben Xínták Ingyen és bérmentve. Kintahü szál Utasoknál kezeskedve lesz. Aon előnyök, melyeket fennti cég gyártási székhelyén, magán vevőknek közvetlen bevásárlásnál nyújt, igen nagyok. ^ Suchard csokoládjai és kakaói Tévedések elkerülése czéljáhál s mélyen tisztelt közönség figyelmez tetik arra, hogy Suchard p\|j gyára úgynevezett to r Hl e I é b Csokoládét se nem gyártja sem kereskedelembe nem hozza. — SUCHARD PH. csokoládéiért a tiszta állapotbaní szállilásért kezeskedve Van és csakis staniol csomagolásban gyári jegy és aláírással kapható. Ezen igen alkalmas és praktikus jégsarkantyuk minden ma fölött előnyt érdemelnek, mert kicsinyek és könnyűek, nem sértik meg a cipösarkot, nem keli őket levenni és használaton kivül teljesen láthatatlanok. Postautánvét vagy előreküldött 00 krért bérmentve kaphatók. ifi. Stiiik C. A.-nál Reichenbergben (Csehorszííp.) Kereskedőknek árengedmény. XXXX xxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxx (TOTEiMIe ERZSÍK1 labdacsok.) E pílulák hasonló készítményeknél minden tekintetben feljebb bec>ü-lendők; — mentek min den ártalmas aajagok-íól, az alfesti szerek bajáinál legjobb ered- ménynyel használtatván, gyengéden hashajlók, vértisziitók; egy gyógyszer X sem jobb 8 mellette o\'y ártalmatlan, miot e piltllák a X székszorulás !2 a legtöbb betegségek forrása ellen. Cukrozott kSlsejük végett még gyer 5 mekek is szívesen. X g/0- Kgf 15 püQiat tártai-na tó doboz 15, ey tekére, mely S IC dobozt, tehát 130 plluUt Urtalmaiő, caaí 1 frt o sa O - ó o T utánzásoktól különösen óvakodjunk. Kérjünk határozottan Vcli>- Nensteln ürrsébet-pilolát. Valódi csak, ha minden dobói törvényileg bejegyzett védjegyünkkel piros-fekete nyomtatásban „S-ent Lipót- és „Xensteln FQlop gyógyszerénz" aláírással van ellátva. A kereskedelmi tőrvényszékileg védett csomagjaink aláírásunkkal vau ellátta. NEUSTEiN FÜLÖP ^zeut-Llpóthoz" címzett gyógyszertára Wien, I., Plankecgasse 6. Raktár Nagy-Kanizsán: BELUS L\\JOS gyógyszerésznél. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxx PS KR HO FER J. vérliszliíó labdacsai. aséiStt általiMI labdtosak név alatt; moly utábbi nevet teljes joggal megérdemlik mivel ^^^,^é^^\'i\'rí^^ ezen labdacsok esodas batá-ukat e.crs.er^en be nem bizonyították roina. Evtísedek ót «en Iaid«-ofc- éj talány OtMJMm* örvendenek és alig van csalid, melyben ezen kitűnő fcás;sw!rbol k4«-c!«t nem voib SsámtaUn orvos áltsl tzen labdac-ok híaiaaerfll ajioltattik mioden oly baioknál, szerekédéiből erednek: mint epe-zavarok, májbxjok, kóHka, vártotolások,- aranyér, bélteUenseg Vértisititó tnlajdonsigukoá! fogva kitűnő b&ti^aal vannak rárszegéuy«6í, Ezirmaxó fojfájisoknil atb. Kion vértísztitó labdicsok oly könny folytán míg a leggyengébb egyenes, de mér gyermlCdt itat is tJzea vértisztitó labdacsok csakis a Pserhsfer J.-fBte, SiBserstrasía 15 sz. a kíssitt :tnak vxtódi ben 6 doboz tartalmazóik, 1 frt 05 krb t kera\'. Az öjsz^s kr., 2 toetők valódiaknak, moly-\' oaésztéiből és tiláltnt< •lyek haioalő betegsé/e knél. — abbil eredő bajoknál is: igy sipkérnli, ideg ess éíl""I hittak, ".\'!;:.7 ÍQgcsckélyebb fájdalmakat sem okozzák és ennek inden aggod i :-. ttélkrtl ¦¦• \\. ,arany biradaitai ainahei\'\' ezlvzett gyógyszertárban, Bécsben i, légben s egy is szem labdacsot tartalmazó* dobó* ára 21 kr. Egy oottag, mrir- ¦--------- I. Az öisz-g előzetes beküldőiénél bérmeales küldéssel együtt: 1 ciomag 1 frt Üi ic 2 frt 30 kr., 3 csomag 3 frt 35 kr. 4 csomag + fit 40 kr., 5 csomag b frt 20 kr. és 10 csomag 9 fr; 20 krba keni! NB. Nagy elterjedettségük következtében ezen labdacsok a legkülönfélébb nevek és alakok alatt utáaoztatnak ¦ .»nt-í köretkeztében kéretik csakis Pserhofer J.-íile vértisztitó labiacajkat k8vet.ini és csakis aiok használati utaaitása a P-erbof-r J. nératLirátaal fekete színbtu és miudin egyei dobói fedele ugyanazon alátriasal vör van ellátva, -yaa . , A sximUlan hálairatbi\'il, melyet « labdacsok íogyasstói a legkalöabözóbb és legnebesebb betegségük ntin e^íazségük visázauyeréao folytán bozzink intéztek, ezen belyea csakis néhányat említünk meg asou megje^yzóijel, hogy mindenki, aki ezen lab-oácsokat etyszer használta, meg vagyunk győiődve, bogy azokat tovább fogja ajánlani. genzben egy egész üveggel 2 frt 60 kr , félüveggel 1 frt 40 kr-és egy negyod üveggel 70 kr hogy Kőin, 1893 április hó 30-án. Tisztelt Pserhofe^ nr! Legyen olyan szíves és küldjön nékem ismét la tekercset az ön fölülmúl hatatlan vértiszütö labdacsaiból utánvétellel, j\'ogadji ezúton is a legmélyebb köszönetemet labdacsai csodahatásáéi L Maradok teljes tisztelettel, Paiviistik Ferenci. Köln," Lindenthal Rrasche, Flödnik mellett, 1887. izept hó 12-éu. Tekintetet ur! I-ten akarata volt, bogy as ön labdacsat keséim kosé ke-rOJtíit, melyeknek hatását ezennel megírom: Én gyermek ágy hun meKbtllten. olyannyira, hagy semmi monkát iern voltam tCbbé képe* végezni és biionyira már a boltak kOzt volnék, ha as Úa csodálatraméltó lab lacsai eng«m nem mentettek volna mtL. Az Isten áldja msp önt ízért ezerszer. Nagy bizalmam v* ez-n labdacsok engem is tLkétet-u<en kifognak gyógyítani már másoknak is egéi>ségük vissza ij trétére le^itiégQl izolgáltzk Koificz Térés. Bécs-Ujbely, 1887. november 9-ia. Mélyen tisstelt ai i A legforróbb kOssoneteoie: mindom esennel Önnek 60 éves nagynéném nevében, ás illetS öl éven át szenvedett gyomorttn-rutbai és vizkórságban, már életét is megunta, melyrSl egyébként le is mondott, mldSn réletleuul egy dobozt kapott az Ön kitűnő vértisstitó labdaczaibél s azoknak lilandí bassnáLata folytán tSkéletesen kigyógyntt. Legfóbb tisztelettel, Weinzettel Joiefa Etohengrabdramt, GfOhl mellett, 1839. márec. 37-én Tekintetes nr! Alulírott ismételten kér i csomagot az On Táléban hasznos és kitlltiÖ labdacsaiból. L1 nem mulaszthatom legnagyobb elismerésemet kifejezni esen labdacsok érteke felett és azok, a hol csak alkalmam nyílik, a szenvedőknek legmelegebben fogom ajáo-tani. i;=tr. hálairatom tetsxéiszerinti haiználiuára Ont ezenael fel-hátain azom. Teljes ti«stele;tel, Hahn Igoáez. GoUchdorf, Kolbach mellett, Szilézia, 1888. okt- 8-án T. nr! Felkérem, miszerint az Ön vértisztitó labdacsaiból egy csomagot 6 dobozzal küldeni szíveskedjék. Csakis as Ön csodálaton labdacsainak köszönhetem, hogy egy gyomorbajtól, mely engem öt évem át fc-yötört, megszab idnltam. Ezeu labdacsok rKlam sohasem fognak kifogyni s midőn legforróbb köszönetemet kifejezem, vagyok tisztelettel, Zwíek! Anna. Bernhard-íéle alpesifü-li<iiier\\ PSERHOFER J, Bernhard W. O.-tól Bre- Amerikai köszvénykenőes, ZT\'^^X minden köszvényes és causo* bajok, u.m. : 7erine<-agy bánwlom\' tagszaggatis, iicbíaa, migraine, ideg-e fogfdjáa, főfájás, fülnaz-gatás stb. stb ellen. 1 frt 20 kr. Angol csodabalzsam, p"rbaf9rJ^íegJ Qres I?ji-iytthaIgQam Páerhafer J.-tŐl. Évek ots » fagyos ta-biztosabb szer elismerve, t köcsöggel 40 kr. Bérmentve 65 kr. „StolI-\'-féle Kolapraeparatumok, 12efgl mor- és bélbetegiégekiél. Kola-elixir vagy bor. ^?LL!L-?2. Golyva. balzsiim.,, ffiílí^ ^Tettr tprágai os6pp3k) P»erh>rer J.-től meg-- -Ssités és üvege JÓ"! Élet esszeac^ia „„,.u mindennemű atteiti \'bajok elleo kitüuő háziaser. 22 kr., 13 Üveg t frt. rTrifilnarlvr Pe-lnfsr J.-töl egy altaláaotaa ismert kitaoí U111U.UOU.V) bisiazer, hurut rekedtség, görcsös köbígés stb. eil-íh. 1 üvegecsk 5) kr., 2 öreg bérmentve 1 frt 50 kr. Tanaohiaitt hajkenőcs l\'^\'lA^ll. mennyi hajnövesztő szer között orvosok által a Jegjobbsak elismerve. Egy elegáns nagy sseleoczével 2 frt. Alt-lloTlAa f.)n.»ű7 Steadel taaártél. Ütés éi szúrás AlUtlailUS UipcKÍA i[ul Okosott aebeknét, mérges daganatoknál, ajjkukacs, sebes- vagy gyuladt-oell vagy más ily bajoknál, mint kitűnő szer lónkipróbalva. 1 tégely 50 kr. BérmeotVai 75 krajcár. Általános tisztító-só tgÉLL\'.!Si2LjLL minden következményei, ü. m.: főfájás, ssédDléi, gyomorgörcs, gyomorhév, aranyér, dugulás stb. ellen. I csomag ara 1 frt. Ezen itt felsorolt kéazitményeken kívül as Osztráklapokbau hirdetett Összes bei- és kQIfSldi gyógysxerésseti kalöulegességek rak taron Tannak és a készletben netán nem levdk gyorsan és olcsón megszereztetnek. — Postai megrendelések a leggyorsabban e»z-közöltetnek, na a pénzösszeg előre beküldetik; nagyobb meeren-detések utánvétellel küldetnek. Valódiaknak csak ások tekinthetők, melyek használati atasítása Pserhofer J. névaláírással ej minden egyes-deboz tedele ugyanazon aláiraaaal vörös színben vaq/el látva. Védve védjegy által- Védjegy utánzása szigorúan büntettetik. gyógyszerész ,zum goldenen Reichsapfel-\' Bécs, 1. Singerstrasse 15. Nyomstott Iff. Waidit József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán, BAGYKAatlZSA, lasa. Jjajtuár hé 29-én. S-ik szám. Előfizetési Ar: Egész évre . . . fc írt — kr Fél évre . . - . 2 fit 50 kr. Nejrtedévre • - . 1 frt 26 kr Egjea naa 10 kr, HIRDETÉS KE 5 üasaltos petiuorbaa 7, máaodssar 6, i mioden további sorért 5 kr. SYI i.TTÉRB EK petit toronként 10 krén vétetnek :<¦!. Kincstári iüeték minden egvrt binleteién 3U kr. lisetendn XXXVII. évfolyam. I ZALAI KÖZLŐI.. A nagykanizsai „Ipar-Testület", ,a nagy-kanizsai Takarékpénztar részrény-társaság-, a .Kotorí takarékpénztár részvény-társaság, • • galamboki önkéntes tusoltó-egylef, a .nagj-kanizsai kisdedereló egyesület- a .nagy-kanizsai tanítói jár „n.iannaai iar. jótékony nőegylet-, .szegények tápintézete-, a katonai hadastyáo egylet* .soproni kereskedelmi iparkamra- .nagykanizsai i HETENKINT EGYSZER SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES A lap síel) em i részét illető minden közlemény a felelős Szerkesztő nevére, az anyagi részt illető _..=.-lemenjek pedig & kiadó nevére eimzetten Sagj-Kaaiaára bérmentve intézeztdők. Bérmenteilen levelek arrgt fugád -tatnak el. Kézi rátok vissza aen kBIdetnek tőr* a kere«téuy jótékony nőegylet" választmányának hivatalos lapja." TARTALMÚ HETILAP. A szociális kérdés. hagw-Kai.ina, X89H. tW. 2S Még nem nagyon régen az emberek nálunk akkép gondolkoztak a szociális kérdésről, mint annak idején Kálmán király a boszorkányokról. Egy törrényben mondja, hogy a boszorkányokról, melyek nincsenek, nem is kell beszélni. Nálunk is azt tartották egészen a legújabb időig, hogy nekünk nincsenek szocialistáink, a kik a mai társadalmi rendet már akár békésen, akár erőszakosan, de minden esetben fenekestól fölforgatni akarnák, legalább nincsenek nagy számban; hiszen hiányzik az arra való talaj; nincsenek tultömött nagy városaink, óriási gyár- és ipartelepeink, melyek a nyomort és Ínséget nevelik és növesztik. Természetesen megfeledkeztek arról, hogy vaon&k roppant nagy birtokaink és gazdaságaink, melyek a nyomornak és ínségnek melegágyai. És nem igen foglalkoztak Anglia munkásmozgalmaival, a melyekből láthatták volna, hogy a mezei mnnkások sem mentesek a „mételyMöl. Ma természetesen, hogy a szocialdemokratizmnsz a mezei munkások közt mind nagyobb arányokat Ölt és a mozgalom erőszakoskodásokká fajul, mist Angliébaiv is történt századunk első felében, az emberek kezdik belátni, hogy nekünk is vannak társadalmi bajaink és széltében, hosszában sokat beszélnek a bajok megszüntetéséről, a szocializ mus kiirtásáról. S az embereket a cselekvésre kényszeríti, hogy folytonosan hallunk a legszélsőbb szociális párt: az anarchisták működéséről, kiknek homlokára a szociáldemokraták szerint is reá vau sütve Káin bélyege. Már a szociáldemokraták is aggodalmat ébresztenek, menynyivel nagyobb aggodalmakat kell okozniok az anarchistáknak, a forradalmi szo- ciáldemokratáknak, a kik az erőszakosságot, a bűnt írták zászlajukra, fosztogatással, rablással és gyilkossággal akarják a társadalmi rendet újjáalakítani, vagy, szintén a szociáldemokraták kifejezésével élve: a legszélsőbb individualizmust akarják létesíteni, mert végre is az anarchizmus, a nihilizmus, a társadalmon kívüli állapot a nyers erővel akarja helyettesíteni a társadalmi rendet. Miképpen lehet a társadalmi békét helyreállítani, a társadalom különböző osztályainak és rétegeinek békés együttműködését biztosítani és a társadalmi rendnek fokozatos, bekéi átalakulását biztosítani ? Már az irány, melyet követnünk kell, kizárja az eröszakot. Ha a békés együttélést akarjuk elérni, egyáltalában nem folyamodhatunk erőszakhoz, elnyomás- 1 hoz, mert ilyesmi csak vissza tori ás t Idéz elő és csak növeli az elégedet- i lenséget, a gyűlölséget, mely adott esetekben azután is kitör. Első kö j telességünk, hogy minden emberben elismerjük az emberi méltóságot, az emberi jogokat, az egyéni szabadságot, melynek első kelléke: az egyesülési szabadság, A munkásoknak meg kell engednünk, hogy szabadon ala-ktiha\'rSQrOflk egy téteket, efryreterkrbeTr szabadon működhessenek és az állami hatóságok csak akkor lépbeisenek és ebben az esetben azután erélyesen is lépjenek közbe, ha a társadalmi rendet sértik. Ebben az irányban érdekes és követendő példát hozhatunk föl. Svájcban egyik kanton a szövetségi tanácshoz fordult, hogy eré lyes intézkedéseket létesítsen a szociáldemokraták ellen, kik a társadalmi rend fönállását veszélyeztetik. A szövetségi tanács erre késznek nyilatkozott, ha a kanton neki erre nézve kellő adatokat szolgáltat. A kanton erre fölirt, hogy a szociáldemokraták eszméiket hirdetve nagy és zajos föl-vonulásokat rendeznek. A tanács visz-szairváo, azt kérdezte, hogy e fölvonulások alkalmával megtámadták-e az egyesek vagyonát és életét, veszélyeztették e a közbiztonságot? Ha igen, akkor hajlandó a cselekvésre, ha nem, a szabályos mozgalom ellen nem tehet semmir, mert az emberi szabadságot nem támadhatja meg. De ott van példa gyanánt Anglia. Míg a munkásegyesületeket elnyomták, megakadályozni törekedtek, a titkon mégis megalakult munkás-egyletek folytonosan rendetlenkedtek és lázongtak. Mióta az egvletek szabadon alakulhatnak, a munkások szabadon szervezkedhetnek éé társulhatnak, a viszonyok egészen megváltoztak. A szervezett mnnkások a társadalmi béke és együttműködés biztosítékai. Egy némely iró a szervezett és szövetkezett munkasokról azt tartja, hogy azok a társadalmi rendnek ép oly biztos Őrei, mint a kontinensen a parasztság. Közelebbi példa a belga munkás-mozgalom. Belgiumot a szabadság országának szeretjük tekiuteni, valósággal azonban nem az, még a szövetkezetek alakulását is megakadályozta a legújabb időkig. És mit látunk? Azt. hogy itt a munkásmozgalom a legnagyobb arányokat Öltötte és szélsőségekben mozog. Németországban erélyes intézkedéseket tettek a szociáldemokraták ellen, a következménye az lett, hogy a szocialdemokratízmus mind nagyobb arányokat öltött és mind jobban veszélyeztette a társadalmi békét Ma a szociáldemokrata párt elismert politikai párttá lett. Nem adta ugyan föl elveit és eszméit, da többé nem is törekszik t társadalmi rend erőszakos megváltoztatásán, nem rokonszenvez többé, legalább a többség nem, az internacionaiéval anarchiz- musaal, nihilizmussal és általában a forradalmi irányokkal Legjellemzőbb erre nézve az, hogy midőn a berni munkásko"gressznson az az indítvány tétetett,- T.ogy háború esetén a munkások streikóljának és a háborúban részt ne vegyenek, a német munkásoknak egyik főembere határozottan kijelentette, hogy ha Németország Franciaország részéről megtámadtatnék, bizony egész erélylyel fogják hazájukat védeni. A munkások tehát protestáltak a világpolgáriasság ellen és kijelentették, hogy ők első sorban jó németek, tehát hazafiak és ez már nagy nyereség és lényegesen változtatja a helyzetet. Mindez bizonyítja és ezt ismételve kell hangsúlyoznunk, hogy nem a munkások szervezkedését kell akadályoznunk, hanem ellenkezőleg azt elő kell mozdítanunk és csak oda kell törekednünk, hogy a munkás-szervezkedés helyes irányokat vegyen. Ez természetesen már nem kormányi, hanem inkább társadalmi föladat. A műveltebb és értelmesebb osztályoknak kell csatlakozniuk a munkás-mozgalmakhoz, azoknak kell azokra befolyást szerezniük és gyakorolniuk és így a munkás-mozgalmat helyes irányba terelniük Ne akarjuk eltiltani és megrendszabályozni az u. n. munkás-irodalmat. Inkább azon keli lennünk, hogy azt ellensúlyozzuk és a munkások kezébe oly könyveket, röpiratokat és lapokat juttassunk, melyek azok tévedéseit kimutatják. A tiltott gyümölo; az embereknek nagyon ízlik; vonzza őket a titokszerüség. Az embereknek ezt a gyöngeségét ismerjük a bibliából, de magunkról is tudhatjuk. Mily mohón olvastuk annak idején a tiltott könyveket, p. o. Horváth Mihálynak: A magyar forradalom történetét. Kézról-kézre járt és boldognak érezte magát, ki azt elolvashatta, abból lelkesedést és hazaszeretetet meríthetett. Nem tudjuk, hogy ax akkor tilos könyvnek van-e ma annyi olvasója, midőn bírása semmiféle tilalommal nem jár. Ha a műveltebb osztályok igyekeznek a munkásokra befolyást szerezni és céltalan izgatások helyett tényleges alkotásokra, mint p. o. szövetkezetek alakítására reábirni, nem nyernénk-e sokat. Korántsem állítjuk, hogy a munkásoknak szabad szervezésével már kiküszöböltük a társadalmi kérdést, létesítettük a társadalmi békét, de csak azt vitatjuk, hogy ez az alap-föltétel, a mely nélkül hiába valók lennének a többi még foganatosítandó intézkedések. (M N.) Az uj honvéd nevelő- és képző intézetek. Az 1897. évi XX11I. t,-c. értelmében szervezendő honvéd nevelő- és képző intézetek a jővfi 1898/9-ik tanév kezdetével már életbe fognak lépni. Ez intézetek felállítása következtében a két noLvéd hadapród iskolába 100 — 100, a főreáltakolába 50 és a Lndovika Ak?-dtmiába szintén 50, tehát összesei} 300 magyar ifjúnak oyilik alkalom arra. hogy * polcán neveiéitől a katonai nevelésbe átvétessék. Hogy ily jelentékeny száma helyre p katonai nevelés követelményeinek megfelelő minősüitségü és nzámu pályázók jelentkezése biztosítva legyen, a vállalás közoktatásügyi miniszter szükségesnek: látta ezen uj intézetekre ugy a szülőknek, mint a tannló ifjúságnak figyelmét már e eve felhívni addig is, míg a í. év március havában kibocsátandó pályázati hirdetmény az intézeteknél rendszeresített kiucstári/dijmentea, fél éa egész fizetéses, valamint az alapítványi helyekről :s bővebb tájékoztatót fog nyújtani. A vallái- és közoktatásügyi miniszter részéről az uj bonvéd nevelő- éa képző intézetek rövid i L ra e r t e-tése — cim alatt kibocsátott füzet alap- T á Egy bél miatt, — A .Zalai KöatöDv" eredeti tárcája — Gyönyörű szép farsangi nap délután volt midőn a két vén deák — Sándor és Kálmán.— lerázva az egy heti iskolai port, kullognak hazafelé azon töprenkedve, hogy hogyan is vehetnének részt az „Egy let\'-ben estére tartandó tánccal egybekötött estélyen? No mert őszintén megvallva — vagyonok —: kerekazám-ban — 50 krajcár . . . Hej pedig ott lesz: Réthy Mariska, Sándor ímádottja és ott lesz Erdősay Piroska, Kálmán szerelmének vezércsillaga! Alkonyodni kezd . . ¦ A nádor utca e&yik utcai szobájában mély gondolatok: & merülve heveréaz a két vén deák. Fekvő helyükből szemlélik a szoba kincseit, keresik —: mit lehetne pénzzé tenni, mert bát muszáj az „Egylet"-b«o tartandó estélyen megjelenni, mert ha nem. mit gondol Mariska, és mit Piroska?... A szerényen bútorozott ntobábao a fürkésző szemek mindhasztalar keresgélnek. Nincs ott semmi oljan, mit pénzzé lehetne tenni 1 Az egyszerű botor darabok a háziasszonyé. Dd meg kinek kellene — ócska, kopott botor I A .ruhatár", mint ők nevezték a roha-azakrenyt — üres. Tehát gond a pe-tendieknek I „De nini! — kiált Sanyi — a ruhatár ajtaját kinyitva — van itt egy téli kabát ?\' „Fújd fel dudánaki hisz öt piculát Bem kapsz érte . . . kopott, mint az iborfiai templom torony 11* „Igazi — kopottnak, kopott; de sebaj 1 szerencsét próbálok." .Hogy hogy?" .Hm! hallod, hogy ketyeg az éa niklí órám — zsebjébe rejtem a kabátnak s talán sikerül ?!¦ ... „Eandlé — handlé ! von-e volomi elodó?" Hangzik a házaló hangja .Kálmán előreI* . . .HéSmüie! gyerünk be 11* S a handlé nagy alázatosan besurran a deák szoba ajtaján. „Tholán szolgáihotbok volomit ? Ighen szép: kobát, bőzli, kolop stb. van." .Nem keli semmíl nekünk péoz magra van Bzükségüok Smüle!- .0« is von cekhemnek.* .Ha van! uéza meg ezt az ujdonat uj téli kabátot 11, Hehe! nevet Smüle: ,Oj theli kobát? thoián 10 esztendü őtátu fogva." .Smüle, ne beszélj! nézd meg — és . . Smüle észreveszi az órát: .Khérekh, mi oz kobát végsü áro?" .Annak 15 frt Smülel" — „Khérek oz nodjon sok érthe, mit engedni or iftyi oreságok?" .Semmit Smülel annak a végső ára 15 frt Tetszik, vagy nem?" .Khérek oz nodjon drágo, mert kérem a g\'sefft olyan, khi elodja olcsu, khi veszi drágo I" .Legyen neked is igazad Smülel bát mit adnál érte ?" .Thiz floriaL" .Neked is élned kell — Med!\'. .Sanyi a leolvasott 10 drb. ezüst forintost zsebrevágva — Smüle eltávozása után szól: .Kálmán készülj! itt van öt forintl „Éljen a haza!" — kiált Kálmán — I s mindketten az öltözködéshez látnak. \| Éppen a fésülködéssel vannak elfoglalva, j midőn halk kopoktatás hallatszik az ajtón: .Bújj be!" kiált Sándor. S a legnagyobb meglepetésükre a hajlott hálu Smüle lép be. „Mit hajszolsz Smüle?" rivalg Sándor, a belépőre. .Kérem o tekintetes iftyi oreságokat 1 \| ezt o tbéli kobát nem . használhatom. 0 sötéthben nem meglátthom jól. Khérek visszovenni? Ldj ura is khetyeghi benne oszt sem megéri semmitl* .óra? mutasd Smülel? ... Azt a rézangyalát! ezt az egész famíliádén sem adhom oda 11" \'Null! o kobát nem esteit hatos - .." .Az mindegy ag\'seft I szerencsés utat 1" .Khérek legolább üt florint vissza?I* .Nem jár vissza semmi 1, . . . .Ciokh khét florint khérek?! "... „Ugyan ne járasd a bagólesődet, mert ha még sokat povedálsz, ugy kiteszlek, hogy a lábad sem éri a földet . . „Gezeresz — ganefokl* De erre mar j- Smüle, a kapu alatt szedte öisze magát. ,Nuh! mojd fogjuk tholálkozni az iftyi oreságokkal magunk . . .* Az .Egylet" ragyogó termében el* hangzott a .nyitány" —, midőn Sándor és Kálmán a pénztárhoz lépve, leszurkolják az egy-egy forint belépődijat és megnyillik előttük a hetedik mennyország ajtaja, hol együtt vannak nemcsak a város, hanem az egéaz vidék szépségei.. Egy keringőre rendit rá a cigány — n a két vendékünk ott terem, két egymás mellett ülő hölgy előtt a sablonszerű: „Szabad kérnem\'-mel, a a valóságos bakkecske ugrásokat — a különben kiállhatatlan dreisritet boldogan lejtik és pedig Sándor Piroskával, Kálmán Mariskával. Kik ismerik a négy boldog sziv vágyait, — megmagyarázhatatlannak tartják ezen cserét — az első tánc alkalmával. Nem is tudja ezt senki, de még Ők sem, mert tévedés volt. A két angyal annyira egy forma, hogy az első látás percében nem ismerte fel, ki, ki & magáét . . . Hja! a szerelem vak néha-néha a legerősebb fény mellett is; de azért kevés szalonkabát alatt dobog olyan hevesen a szív, mint Sándor és Kálmáné alatt A boldogság rózsaláoca kivilég03-kivir-radtíg együtt tartá — a valóban — szép és vigkedélyö társaságot — és vájjon hány szívbe lopódzott be a kis Ámorka ? és ki tudná megmondani, hány álmatlan éj lett eredménye a fesztelenül lezajlott mulatságnak? Bizonnvára senkii . . de mégis — hisz a kis Amorka belopódzík a szivek rejtekébe és a titokzatos éjek sötétjébe lassan, némán hallgatódzni — csakhogy ő nem árul el senkit, semmit! ? • . . . .Hej de minek is van szerelem a világon?!. Sóhajt Sándor éa Kálmán egy „idéző veveny* aláírása után, melyen ékes bettükkel olvasható: Folyó hó 15-én d. e. 9 órára, a törvényes következések tsrhe molett, mint alperesek — megidéz-tetneV . .. .Nézünk elibe 1" szól Sanyii „Arz ám! de éppen latin óra, az igazgató ur órája." „Tyüh! a kutya rézangyalát!! igaz is ám. Node sebaj! több is veszett Mohácsnál! ! . . . Egy rongyos orvosi bizonyítvány elég oda! ezt pedig a szomszéd dr. Frozina kisasszony, már csak azért ia kiállítja, hogy mondhassa: Volt két fiatal ember paciensem." .Igazad van Sanyi. Éljen a női doktorátusi!" Nap-nap után hamar mullik s azon vették észre magukat Sándor és Kálmán, hogy elérkezett a 15-nek d. e. 9 órája... L tárgyalás megtartatott. ítélet: miután sem csalás, sem bebizonyítható testi sértés nem állapitható meg, alperesek felmentettnek és felperes 5 frt 50 kr., bélyeg és egyébb felmerült költségek — 8 nap alatti — lefizetésre, végrehajtás terhe mellett elmarasztaltatik . . . — Ne neked Smüle 1 Vivát Soroksár! Éi féltizenegykor már erősen udvarol Sándor és Kálmán dr. Fruzína Nagyságának a kiállítandó orvosi bizonyítványért . . . — .De Uraim! Önőknekinkább szerelmes, mint orvosi bizonyítványra van szükségük." „Nagysád! . . Doktor urll nekünk orvosi bizonyítvány kell 1?* „De Uraim! hisz Önök nem betegek !* „Betegnek, nem vagyunk betegek; de deákok vagyunk." Lapunk mai számához fél iv melléklet van csatolva. XXXVn. ÉVFOLYAM ZALAI KÖZLÖNY jáh a közönséget ezen aj katonai iskolákra vonatkozólag következőkben tájékoztatják : A m. kir. honvéd főreáliskola, melyet Sopronban állítanak fel, 3 évfolyamból áll, mindegyik évfolyamban 50—60 nő-vendékkel. Felvétetnek a növendékek a betöltött U-ik életévtől a még tol nem haladott 16. életévig, ha valamely középiskola (gimnáziom, reáliskola, polgári , i?kola) IV ik osztályát már jó eredménynyel elvégezték, VBgy a folyó iskolai évben végezik. Ezen fizetéses növendékek évi 400 frtot. a félfizetéses növendékek évi 200 frtot fizetnek, mig a kincstári díjmentes helyekre felvett ifjak egészen államköltségen nyerik kiképez-tetésüket, A bonvéd főreáliskola előkészítő intézetül szolgál a Ludovika Akadémiába való belépésre, minélfogva a honvéd fő-reáliskolába felvett növendékek a főreáliskola elvégzésével még nem fejezik be tanulmányukat hanem annak folytatása végett a szintén 3 évfolyammal bíró Lndovika Akadémiába lépnek át. Az uj Lndovika Akadémiát Budapesten a régi Lndovika Akadémia épületében állítják fel; 3 évfolyamból áll, mindegyik évfolyamban 100—100 növendékkel. Az évenként felveendő 100 növendék közül 50 olyan, aki a bonvéd főreáliskola siKeres elvégzése után lép be a Ludovika Akadémiába, mi; 50-et közvetlenül a polgári nevelésből vesznek fel. A felveendő ifjak életkora a betöltött -17-ik életévtől a tnl nem haladott 20-ik életévig terjedhet A pályázók igazolni tartoznak, bogy a középiskolák (gimnázium, reáliskolák) S-ik osztályát jó eredménnyel látogatják, ez osztály sikeres bevégzése után pedig az évvégi bizonyítványt is bemutatni tartoznak. Évi ellátási díj 800 frt A Ludovika Akadémiát legalább jó eredmény nyel végzett növendékek, mint hadnagyok, az elégséges eredménynyel végzettek pedig, mint hadapród tiszthelyettesek lépnek ki a honvédséghez vagy a kö/.ös hadsereghez. Hon véd hadapródiskolát Pécsettés Nagy-Váradon állítanak fel. Ez iskola négy ér-folyamból áll 100—100 növendékkel. A felveeodő ifjak korára éa tanulmányára nézve ugyanazok a követelmények, mint a bonvéd főreál is kólánál. Az évi tandíj a honvéd hadapródiskolában a tényleges és nyugállományú katonai gyermekek részére 12 frt, a tartalékos tisztek és áilamhivatalnokok gyermekei részére 80 frt, minden más állampolgár fia részére 150 frt amelyhez még 50 frt zsebpénz járul. Fé\'fizetéses vagy egészen tandíjmentes helyek a honvéd hadapródiskolában nincsenek; vannak azonban magán alapítványi helyek, amelyekre felvett ifjak az alapítvány költségén neveltetnek. A honvéd hadapród-iskoák tudományos etkintetben — mint a honvéd főreális-kolák — a hazai főreál iskolákkal szintén egy színvonalon állanak, itt azonban a tudományos oktatással párhuzamosan mar katonai szaktárgyakat is adnak elő, valamivel szűkebb terjedelemben, mint a Ludovika Akadémián. A hadapródiskolát végzett oövendékek osztályrangjuk és az állomány viszonyok szerint mint hadapró^-tiszthelyettesek, esetleg mint hadapród-tized esek lépnek ki a honvédséghez vagy a közös had sereghez és átlag két évi szolgálat után hadnagyokká lépnek elő. A hadiíaknla a hadaprődiskolákból kikerült tisztek részére is nyitva áll b a tapasztalat azt mutatja, hogy a had-apród-iskolák kiváló tehetségű elemei nagyobb nehézség nélkül elfoglalják a vezérkarban őket megillető helyeket s minthogy a hadapród; rendfokozatban töltött idő a rövidebb tanidőre! kiegyenlítődik, ugyanazon életkorban érik el a katonai hierarchia különböze fokait, mint a Ludovika Akadémiából kikerült tiszttársaik. A kereskedelmi utazók. Mait számunkban a vezérlő cikkelyben méltattuk kereskedőink azon mozgalmát, mellyel gátat igyekeznek vetni a kereskedelmi utazók inváziójának. Az adófizető polgárok jogos felszólalása volt az azok ellen, kik hasznukat elvonják, de terheik-ben nemcsak nem osztoznak, sót azok viselése alól egyszerűen kibújnak. — E házaló utazók ellen irányul az országos iparegyesület fölterjesztése is a kereskedelmi miniszterhez, melyet tervezett törvényjavaslat tárgyában készített. Ez a fölterjesztés, meijet ajánlunk kereskedőink és iparosaink figyelmébe. — igy szól: Nagyméltóságú Miniszter Ur! Nagy méltóságodnak m. évi október 2-án 60,385 sz a kelt nagybecsű leirata alapján az érdekelt körök bevonása mellett tárgyaltuk az ipartörvény 50. § ának módosítására nézve kidolgozott törvényjavaslatot s e tárgyalás eredménye gyanánt a következőket van szerencsénk előterjeszteni: Kétségtelen tény, hogy az ipartörvény 50 § ában biztosított az a jog, hogy a kereskedők és iparosok maguk vagy megbízottjuk minták előmutatása melleit is bárhol és bárkinél megrendeléseket gyűjthetnek, számos felszólalás tárgyát képezi s hogy e panaszok orvoslására a megfelelő intézkedéseket megtenni helyes és célirányos volna Az elénk terjesztett törvényjavaslatnak intenciój i tehát kétségtelenül helyes, formulázása azonban távolról sem felel meg a követelményeknek. Az eddigi panaszok éle ugyanis túlnyomó részben a külföldi utazók ellen fordult, a kik tudvalevőleg elárasztották Magyarország minden zugát s özönével hozták be az árut főleg Ausztriából, megkárosítván a hazai és első sorban a helyi termelő iparost és a kereskedelmet. Ez anomália ellen némi védelmet nynjt Nagyméltóságodnak f. é. 51 636 sz. a. kiadott magas rendelete, melylyel egy 1891 iki a csakis a fővárosra nézve kiadott rendaletet (11,735) az egész országra érvényesíteni méltóztatott. A tervezett tőrvényi avaslat 2-ík szakaszában foglalt az az intézkedés, hogy a ki mégis a közvetlenül a fogyasztónál akar megrendelést kieszközölni, az köteles házalási engedélyért folyamodni, s csak ha ilyet kap, kínálhatja cikkeit és áruit a megrendelő közönségnek, eléri ugyan azt a eélt, hogy a külföldi és osztrák ügynökök előbb emiitett működését -korlátozza, de ezzel együtt a magyar iparosra és kereskedőre nézve nemcsak káros, hanem lealázó intézkedést tartalmaz. A mostani tervezet rideg betűjének értelme szerint egy iparos sem tehet ajánlatot valamely fogyasztónak, a kárpitos nem keresheti föi a házépitŐt, a fehérnemű készítő nem ajánlhat kelengyét a férjhez menendő jegyeseknek; a városi központok iparosai nem kereshetik föl a közel községeket, melyeknek tudvalevőleg fejlettebb ipara nincs s melyek — hacsak Bécsbe nem akarnak menni — tradíciók szerint rá vannak utalva a szomszédos központ üzleteire és Ipartelepeire; az ipari életben meggyökeresedett és immár Dél -külözhetlen szabad mozgás és forgalom nemcsak korlátozva,, hanem megbénítva is van; a kereslet és kínálat legszolidabb és mindenütt nemcsak megszokott, de megkövetelt módjairól a termelőnek és fogyasztónak le kell szokni, de sőt egyes tekintélyek nyíltan kifejezett jogi fölfogása szerint a mostani tervezet szel lemével ezentúl még az sem volna összeegyeztethető, hogy valaki nyilvános \'pá lyázatokban részt vegyen. A mí iparosaink szabad mozgását és versenyzési szabadságát ilyen korlátok közé szorítani sem nem kívánatos, sem nem lehetséges, de korlátozni kell az üzletszerű Ogynökösködést, főleg pedig a külföldről beözönlő Ügynökök féktelen térfoglalását \' és versenygésónek elfajult szabadosságát. Erre nézve számos megfelelő intézkedés van már a vánderipar és a házalás korlátozásáról szóló 1893 iki törvénytervezetben, mely az országos ipartanács tüzetes javaslatai alapján került a képviselőház elé s melyet a képviselőház el isfogadoti,melyazonbanatör-vénynyé válás további lépcsőjéig nem jutott Mély tisztelettel kérjük tehát Nagyméltóságodat, hogy a többször panaszlott bajok és hiányok orvoslása érdekében a most emiitett 1893-iki törvényjavaslatnak törvényerőre való emelkedése érdekében a megfelelő kezdeményezést njból megtenni méltóztassék. „Az más !.., tessék belyet foglalni! 1" ... És délután Sándor és Kálmán egy - egy orvosi bizonyítvány nyal felfegyverkezve jelennek meg az előadáson. Az ám, csakhogy az igazgató ur a bizonyítványok elolvasása után mosolyogva szól: „Tisztelem az orvosukat! hiszen ugy tudom, hogy Önök táreyaláson voltak — szégyeljék magukat! Különben a mulasztásuk igazolatlan marad! I" — Ne neked Sanyi! Farkán Károly. Korút a Semmeringen át. • — Nyári emlékek. — — A „Zalai KAslony* eredeti tárcája — (Foljt és vége ) J Egyszerre a sziklafal megszakad s a távolban Bruck látszik. Elénk ellentétet képeznek ebben a szép panorámában a városka füstölgő kéményei a fölöttük kiemelkedő lovagvár romjaival. A roman-cítizmes és a realizmus, az ideál és a prózai, a jelen és a mult az erő és a hatalom. — A völgy már arra mutat, hogy lakója iparina, — mig a mi szép arany kalászszal ékes gabonáinkon már kasza pengése cseng, ott még csak zöld és fejletlen a gabona. Kapfenbergnél leszálltunk egy szárnyvonalra Ülve, kitérést tettünk, célunk felé irányítva utunkat, hogy rég tett fogadalmamat beváltva, a mindenek Urát a szép természet Ölén Mária-Cell kegyhelyen imádjuk. Au Seevfiesentől Mária- Cellig az utat po3ta kocsikon tettük meg. — Ideálisan Bzép vidékeken visz az ut keresztül. Kimagasló pont a JÓzefmenbflte, a hol a mellette elfolyó patak vízesést képez, és távolabb szép tavat tele szárnyasokkal, fölötte a magas hegyoldal sötét fenyőkkel van borítva. Éppen Seewiesenbe értünk, mikor hatalmas vihar tört ki, nálunk téli fergeteghez lehetne hason- litanL Az orkán csillapultával váltott lovakkal juthattunk csak a legnagynbb magaslatra. Szép kilátásban volt részünk. Lenn a völgyben látszik Schweigerenhüte falucska, melynek lakói büszkék jó hírnevükre, miszerint ott készül a legjobb sajt és vaj Idelátszik a gyönyörű grand-hüri vadászkastély, jelenleg a meráni gróf birtoka. Rengeteg vadon közepébe visz az nt. Ugy tünt fel, mintha mindig mélyebbre hatolnánk, az ut mellett gyakran egyes szénégető viskók tűnnek fel, önkéntelenül is a Niebelungok mondáját juttatva az utasok eszébe. Lassan kiemelkedik a Máría-Celli Zsigmnnd kápolna, a melynek helyén hajdan rablók tanyáztak a kiket Zsigmond kirá\'y és csáizár kipusztítva az Ur kiengeszteléséül azon helyre kápolnát emelt — A hegy tövében van Erlaubkrets, a hol a bncsujárők bevonulásuk előtt egy kis pihenőt tartanak. A Máriacelli templom ket\'ős tornyának megpit\'antásakor nagyot lélegzettünk, hogy véget ért 7 órai meglehetős viszontagságos utunk. — A kegyhely meglepi a hivöt, ugy szépségével mint magasztosságéval. — Látva az ott összesereglett ezrek ájtatosságát, lehetetlen, bogy még a bitetlen lelkét is eszményileg magasztos hitünk föl ne emelné az ég Urához. — Az nap rendkívüli ünnepély volt a grazi Mária társulat zászló szentelése. Minden időnket síettüok jól felhasználni, a kegybelyet alaposan megnéztük, valamint a fő látványosságot a kincstárt; nagyon érdemes megszerezni leírását, tanulmány tárgyául szolgálhatnak azok a milliókat képviselő érték tárgyak, melyek mindegyikére van irva az adományozó nevei, az adományozás oka, a bála és a jó Isten dicsőítése. — A kincstár vasrácsos kapuja padig tele van aggatva mankókkal lábprések s egyéb testidomiló eszközökkel- Fajon hagytuk el ezt a kedves helyet, mely annyi lelki nyugalmat és testi jobbolást nyújt s nynjott az oda zarándoklóknak. — Utunkat más irányban akarván foly- tatni, egy kényelmes kocsit fogadtunk, bogy azon Neubergig az utat megtegyük. Utunkat ismét csak a szép természet, a gyönyörű vidékek tették élvezetessé, a hegyi patakok csevegve futnak le a sziklákon vizeseteket képeznek. Mindenütt vadregényes fenyvesek látszanak, egy szerre az ut mellett emléktábla ragadja meg figyelmemet, — a mely elbeszéli, bogy ragadt el ott — 1878. január 17-én a hólavina 13 tagbői álló társaságot. Az ut mindkét oldalán a fák megvannak jelölve, turisták és bucsojárók kalauzolására. A Mürz íolyÓn átkelvj vízesések moraja hallatszik ki az erdőkből, és csakhamar előtűnnek a Steineibl szürke hullámai, a mint beleömlenek a Mürzbe. Folyton iélekvesitő veszedelmes helyeken haladunk keresztül. Az nt csak olyan széles, hogy egyik oldalon kocsink a szikla falát zsurclja, s a másik oldalon pedig iszonya mélység szélén halad. — Remek szép kilátás van a völgyre, a vadregényes fenyvesek között itt-ott vadász kastélyod tornyai emelkednek ki. Itt már vendéglőkkel is találkozunk telve bucsu-járókkal, — jött is ctközben tizenhét kocsi utasokkal, kik oda szándékoztak Celibe. Majd meredek szikla mellett haladunk el, a keskeny utat gyenge fenyő karfa választja el a tátongó mélységtől, a melytől útitársaink ép borzadva fór-dalnak el, mikor a kocsis megáll és figyelmeztet, hogy nézzük meg mi van a sziklában, Szent György lovagképe előtt egy imazsámoly volt látható a kép alatt a következő igazán megható sorokkal, melyek Ö felsége, a királynénk balesetéről szólnak: Reitersmán, der vor Gefahr uns schntzeo kann, der meine Mutter oft besützt, wo keines Henschenhűlfe ntttzt Ich, bitté dich mit zuverzicht, Verwaigere mir die hitte nicht Beschütze stets das theaere Lenen, Dss mir das Licbt der Welt gégében. Mária Valéria zor Errinerung an den 26 augaszt 1883. Meghatva e soroktól, nem állhattam A Balaton-Egyesület kérdéséhez. Ámbár az idényen kívül vagyunk,nem lesz felesleges foglalkoznunk azzal a cikkel, a mely a megyei lapok egy részének f. évi január hó 23-íki száméban „Balaton-Egyesület" cím alatt Stegmüller János tollából megjelent A Balaton és ennek vidéke érdekében még nem hallottunk oly szerencsés eszmét megpendíteni, mint a milyen az említett cikk keretében nyilvánosságra jutott Valljuk meg az igazat, s a magyar fürdők felöl éppen a magyar lapokban — s ezek közt a fővárosi sajtó áll az első helyen, — az egész idény alatt alig hallunk mást, mint folytonos panaszokat. Tele .kiabáljuk a világot, hogy a magyar fürdők milyen dragék-ajmily kényelmetlenek, mily haszontalan bérlőkkel rendelkeznek stb. stb. Erőltessük csak meg visszaemlékező képességünket, emlékszünk-e arra, hogy egy magyar fürdőt annyira megdicsértek volna, hogy ennek emléke még most is él bennünk. S nem-e csak fürdőnk rossz hire jut még most is eszünkbe? Nincs-e emlékünkben az a sok tárca, ntleirás, fürdő-levél — a melyeket mostani kezek a külföldi fürdőkről irtak? Mintha csak elhomályosítani akarnák velők azt a nagyon kevés jóakaratot, a mely egy-egy megjelent hírlapi közleményben fürdőink tekintetében megcsillant. Mi jól tudjuk, hogy a panaszok legnagyobb része túlzott s tudjuk, hogy vannak jogos panaszok is. de az az elvünk, hogy ezeket nem kiabálással hanem tettekkel kell segíteni. Tudtuk mi ezt előbb is nagyon jól, éreztük, hogy hiányzik egy bizonyos tényező; a melynek révén segítve lenne a bajokon, a melynek révén a magyarországi fürdők koronáját, a Balatont Isten adta jogaiba: a világ legelső fürdői sorába helyeznénk. Napról-napra láttuk kivándorolni a Ba-¦ laton mellől családokat, a kiknek pedig a gondviselés olyan otthont adott, amely boldogság lenne rájuk nézve, ha egy tényező megtanítaná őket, hogy miként kell önmagukon segíteni, s hogy kell megtalálni azokat az aranyakat, a melyek ott hevertek hasznavétlenül a Balaton virányos partján. Olvastunk számos eszméről, melyek mind a Balaton-part lakosságának érdekeit voltak hivatva felkarolni; de a sok szép hírlapi közlemény hangja nem volt más, mint a pasztába kiáltott szó. Szép eszméket hallottunk megpendíteni, de nem volt, a ki azokat megvalósítsa. Ezek tudatában igazán örömmel üdvözöl-hetjükaB.-EgyesOleteszméjétmelynekmeg-valósulásától a Balatonpart és megyénk jobblétének hajnalát s mindinkább kibontakozás ragyogását várhatjuk. Talán nem csalódunk, ha azt hisszük, hogy a Balaton-Egyesületnek tagjához a Balaton mentén fekvő helyiségek minden második házigazdája, tagjává kell lenniök, 1898. JANUÁR 29 én. mert hisz az ő érdelteiket szolgálja & la-kast kereső s a községbeu költekező mennél több fürdővendég megjelenése. A Balaton-Egyesületnek tagja fog lenni továbbá minden fürdővendég kivétel nélkül s bizonyos, hogy ők maguk fognak legtöbb tagot gyűjteni, mert hisz az fi kényelmük, az ő mulattatásuk egyik legfőbb gondja lenne az egyesületnek. Tagja lenne az egyesületnek minden balatonparti kereskedő \'és üzlet-ember;. mert rájuk nézve életkérdéssé válnék a fürdővendégek állandó nagy száma. Tagja ledne végüla honoracior és tisztviselő osztálynak, mint minden, ugy ezen szép eszme iránt érdeklődő nagy része is, a melyet különben [legelőször kellett volna említenünk. A Balaton Egyesületet jelentékenyebben -támogatná maga az állam, közéletűnk kiválóságai, a takarékpénztárak, egyéb in- . tézetek és testületek, ugy hogy ha mindezekhez csak egy frtos tagdijat számi-tunk, hozzáadva még az esetleges alapit--ványok kamatait és a mulatságokból, vagy bármi utón befolyó jövedelmeket azt hisi-szük, hogy az egyesület már kezdetben rendelkeznék évi 8000—10,000 frttal. Könnyen elképzelhetjük most már, hogy ezen tőkével mennyire vihetnénk előbbre a Balaton kultnra ügyét. Mint már az említett cikkben helyesen ki volt lejtve, a Balaton iránt annyira fel lehetne kelteni a megérdemlett érdeklődést, hogy hozzánk végre sereglenének a külföldiek is/ A fürdővendégek állandó kényelméről, szórakoztatásáról, kalauzolásáról a remekebbnél remekebb helyekre való kiindulásokról az egyesület tisztviselői, intéző hősei rendszeresen gondoskodnának. Az egyesület által felállítandó s kevés költséget igénylő műhelyekben a háziiparra oktatnák a balatonparti lakosságot, a melynél a háziipar sajnos, hogy leg-gyérebben van elterjedve. Hisz egész vagyon fekszik az átalános-ságban gyékény név alatt ismert s a Balaton vizében erdő szám termő növényben, melyből szép hasznot hajtó iparcikkeket-, csomagoló-gyó kényt, kosarakat és csinos balatoni emlék tárgyakat lehetne készíttetni. A Balaton-Egyesület vihetne előbbre leginkább az oly régóta vajúdó, Keszthelytől—íVeszprém felé vezető balaton-melléki vasút ügyéts végül létesíthetne egy oly Balaton Muzeumot is, amilyent a tisztán e célból alakult s éppen ezért kevesebb összeggel rendelkező egyesűletnemfog_fen-_ tartani tudor-"\'\'\'"\' " " Az egyesület valóban boldoggá tehetné ha-zánksőt Európa egyik legszebbtájának lakó t, a kik közül édes mindnyájunk felé jólét sugároznék ki. Keszthelyen megalakult a Balaton-Múzeum Egyesület, s mielőtt az véglegesen szervezkednék mi is azt ajáljuk, hogy alakuljon át Balaton-Egyesületté, mert most van itt a legjobb idó arra, hogy a sok panasz és indokolatlan kiabálásokkal szemben tegyünk végre valamit. Előre a zászlóval! Xemo. meg, hogy egy imát ne röpítsek az egek Urához italából, hogy megtartotta Bzá-munkra hazánk védő angyalát, min.ien magyar nő ideálját Mint minden feltQ- \' nőbb vadregényes helyhez, ugy itt is minden csúcshoz vízeséshez egy-egy monda lüződik. Egy ilyen helyet érve leszállunk kocsinkról, hogy közelebbről megnézzük a „Todteu Weib vízesést Hajmeresztőén magas sziklából szélesen ömlik le a viz, egy szikla tömbre, melynek tetején vaskereszt van, — Mtét sziklát vasrudakon lebegő keskeny hid köti össze, s onnan a vízesésen át is keskeny hid vezet — rajt hasonlóan egy kereszt, itt kezdődnek a lépcsők, melyek fölvezetnek a szikla üreghez a magasba Félig fölmentünk a szédítő magasba, de kicsinyeink jajgatása miatt visszafordultunk. A monda szerint Begy kivár.csi asszony" a keskeny lépcsőről lebukott a vízesésbe. Tovább halladva Seiterboden Hoheveits mellett Mürzstel falucskához értünk, hol királyunknak gyönyörű vadászkastélya van. s ragadja meg a figyelmet remek parkjával, melynek vörös levelű fái matatják, hogy ritka helyen járunk. A királyi park mailett folydogál a Mürz, szemben vele nagy magasságú hegyek, — hóval koronázott csúcsaikkal tündöklenek. Ezek már nagyrészt felső Ausztriához tartoznak. Turis-tenheimban tanul voltunk egy nagy turista társaság megindulásának. Elértük végre Neaberget Hét órai J kocsin valŐ utazás után jól esett egy kis gyaloglás. Megnéztük a városkát bementünk a templomba, melynek gótikus boltivei harminchat oszlopon nyu-goizuak. Másnap Isten hozzádot mondva e szép vidéknek, vonatra ültünk, hogy azon folytassuk utunkat Marzufchlagba, éppen jókor értünk, hogy vasárnap févén a misét végig hallgassuk. A népek \'szokásait, viseletét legjobban a templomban lehet megfigyelni. — A misének vége lévén, az állomásra siettünk, útközben havasi gyopárt vásárolva. Mintegy nyug- tatva szemeinket a látottakon azt gondoltuk, hogy már utunk látványosságai -véget értek, s szinte megijedtünk, mikor. Steinhsusert elhagyva hosszú alagút akadályozta meg a kilátást a közeli szép fenyvesekre. Ettől kezdve egész sorozata következett a tuuelokuak és viaduktoknak. Gyengének érzem tollamat, leírni az ezután látottakat. Ivek kellenének, ha azt a szép panorámát, a melyet a Semme-ríngről látni, híven ecsetelni akarnám. A leghosszabb tanéiból kirobogva a vonat az ut legszebb pontjára Semme-ríng állomásra ér. Magas hegyoldalon vagyunk. Egyik oldalon látni a vasúttervezőinek emelt emléket a helyes kis állomás másik oldalán pedig fönn a hegytetőn gyönyörű villákat és hoteleket A hegyről letekintve nagy mélység tátong előttünk a legszebb panorámával, milyent ciak a legnagyobb mesternek, a Mindenhatónak, keze alkothat —" Gyönyörű" völgyek falucskákkal, a hegyek fenyves -erdőkkel borítva, melyekből várak romjai szürkülnek ki. Látni a mint a leghosszabb viadukt szédítő mélység fölött a vasatat átviszi, másik hegyoldalba, illetve alagútba. A mint a szép természetben az Ur hatalmát látva megrémülünk, és gyarlóságunk tudatában lealacsoayodaok, — agy fölemel és büszkévé tesz az emberi elme nagysága és ereje müveiben. — Alig tekintjük, át az egyik panorámát, a szedetnénk bevésni örökre emlékünkbe, mikor egyszerre elsötétül a kupé, s a következő pillanatban mintha más világban volnánk, a kép megváltozott _>r- Más hegyek, z?ás völgyek, más falvak, más romok. Ciak egy marad meg: a szépség, a melyben egymással vetélkednek. — Igy tart ez GIogovitzig,a hol a hegyek már láthatólag törpülnek, a fenyő erdők meg-megszakadnak, s helyet adnak inkább a lombos levelű fáknak. Igy értünk a déli órákban Wiener Neustadba. A Táros fői volt lobojózra, nagy ünnepélyre készült az ositrák tanároknak \|gr Msllélcltt .Zitái KfelSny* 1898. január M 29-lki 5-ik mmahez. XXXVIL ÉVFOLYAM. Zi Li I KÖZLÖNY 1898. JANUÁR 29 ín. Felső templom. Ujabb adakozások: Weiss és Ledo\'sky cég gyűjtése 27 frt1 (tilanzmann F. (Trieszt) 10 frt, krisper Antal (Laibaeb) Bachmann W. és társa (Bécs) 5—5 frt, Köhler A. és társa (Bécs) ti frt, Bendi Ignác (Bécs) 1 frt.) Török Béláné (Szegszsrd) 1 frt. A 48. gy. sz. tisztikara aitai rend. koncert jövedelméből 50 !rt. Összesen 76 frt. Eddig befolyt összesen 9694 frt 45 kp. S.-Kanizsa 1897. január 27. I,r. TnOoly Gytűa Eptrjesy Gábor eüenör. pénztáros. Tudnivalók. — \'Hirdetmény. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur Déva r. t. Tárosnak 1896- évi november bő 26-án tartott városi képviselő-testületi közgyűlésében n> egál lapított szabályrendeletét, mely által a házalókereskedés a nevezett város területén — a fennálló házalási szabályok 17. §-ában s az ezen § át kiegészítő későbbi rendeletekben bizonyos vidékek lakóinak biztosított jogok épségben tartása mellett — letiltatott, jóváhagyta. Mire szives tudomásvétel és ahhoz való alkalmazkodás végett ezennel felhívjuk érdekelt köreink figyelmét. Sopron, 1898. évi január havában. A kerületi kereskedelmi éi iparkamara. — Hirdetmény. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrtól nyert értesülésünk, szerint, üzleti köreink az utóbbi időben gyakrabban kárositlattak meg oly külföldi cégek által, a melyekkel összeköttetésbe léptek, a nélkül, hogy azok megbízhatósága és hitelképessége felől magukat előzőleg kellőkép tájékozták volna. Hosooló eseteknek elejét veendő figyelmeztetjük kamarakerületünk érdekelt köreit, hogy mielőtt előttük ismeretlen külföldi cégekkel üzleteket kötnének, azok felöl a szükséges informátiókat külföldi székelő consuli hivatalainktól mindenkor előzetesen szerezzék be, a melyek ezen adatokatkészségesen bocsátják rendelkezésükre. Sopron, 1897. évi docember havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. volt nagygyűlése . . Rajongásom a virá-g ok iránt mintegy mágnesként a There-z\'ánum kertjébe vezetett. Itt feltűnt, hogy a\'- emberek egy fa körül csoportosulnak... A csoportosu\'ás okát megtudni, hozzájuk csatlakoztam s csak közelről láttam meg, bogy a fa virágzása teljes pompájában áll előttem . . Amit látni nem minden halandónak jut osztályrészül, tudvalevő dolog, hogy az BAloea minden száz évben egyszer virágzik. Nem Bok időnk volt már, mert indulásunk ideje közeledett A gyorsvonat vülámsebesaéggel átsiklott a magyar határon. Nem egészen egy heti távollét után is szerettem volna mint egy hivő muzulmán leborulni és csókkal illetni szép hazánk földjét. — A kinek szivében caak pislog is a honszeretet isteni szikrája, lehetetlen, hogy ilyenkor föl ne dobogjon, mikor átlépi hazája határát Akkor még a szív verése is meghallható I — Csak most tüanek fel először élénkebben a Bzép mezők, sokkal kedélyesebb kép, — mig ez kedvre hangolja az érző szivet, visszagondolva a vadregényes tájakra, — eszembe jut e vers: Mit nekem ti zordon Alpeaeknek, Fenyvesekkel vadregényes tája, Tán csudállak, ámde nem szeretlek Mögöttünk tünedeztek el Savanyúkút,. Lépésfalva, .Nagy Márton stb. Sopronban kedves ismerőseim körében pihenőt tartottam. Megtekintettem a várost, örömmel töltött el fejlődése. — A Neuhofban sétálva, visszavarázsoltam boldog gyermekkorom kedves emlékeit, a zárdát stb. — Mintha éveken át lettem volna távol, ugy meglepett az édes honvágy. — Kedveseimnek viszontlátására is a vágy ugy megragadott, hogy dacára a szíves marasztalásnak vonatra ültünk leánykámmal, hogy még aznap este családi körben ünnepeljük visszatérésünket ... A fuxiák, a daturák illata megbalzaamosit-ják a levegőt. Az esti szellő kecsesen bólintgatja a kék hortenzia kis fejecskéjét . . a lenyugvó nap utolsó sugara már nem kíváncsiskodik, hanem pajzánul játszik a kis pálma első szelíd levelével ...... Tritoma Uvária. — Hirdetmény. A svájci bankszövetség utolsó közgyűlésén a váltókamat-számitás tekintetében azon határozat hozatott, hogy ezentúl az összes hónapok 30 nappal számíttatnak és az oiztó (diviso) megállapítása 360 nap alapulvétele mellett történik. Ennélfogva a felszámolási üzletben ezen számítási reud azer egész Svájcra nézve elfogadottnak tekintendő, a miből fotyólag ezen uj számítás módszer a folyó számla kamatszámításnak hasonló megváltoztatását fogja eredményezni. A mire ezennel felhívjuk érdekelt köreink figyelmét Sopron, 1898. évi január havában. A kerületi, kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. Az 1898. január 1-én életbelépett uj bulgár kereskedelmi törvény a következő határozatokat tartalmazza: Minden kereskedő kötetes üzletének megnyitása alkalmával cégét az illető kerületi törvényszéknél\'a kereskedelmi cégjegyzékbe főlvéte ni, mely alkalommal cégét sajátkezüleg aláírni tartozik. A már régebben letelepedett kereskedők cégüknek bejegyzésérői hat hó alatt tartoznak gondoskodni. Az ki ezen határozatnak meg nem felel 1000 frankig terjedő bírsággal büntethető. — .Fióküzletek létesítése, cégváltozás vagy a cég megszüntetése ia bejelentendő — Minden kereskedő bárom köayvet tartozik vezetni, még pedig a naplót, a leltár és a mérleg Bzámára egy könyvet és egy levélmásoló könyve. A két első könyv a közjegyző vagy békebirák által lebélyegezendő. Peres esetekben ezen könyvek bizonyító erővel bírnak. Miről az érdekeltek ezennel értesítettnek. — Sopron, 1898. évi január havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A m. kir. pénzügyminiszter ur a tedél papiros-le mezek gyártásához használt nyers papíros-lemezek és az önműködő személykocsik vámkezelése, valamint a vámtarifához tartozó hivata\'os betüsoros árulajstrom .faáruk vezérszavához tartozó határozatok módosítása tárgyában rendeleteket bocsátott ki, melyeket az érdekeltek az alnlírt kamara hivatalos helyiségében megte-kinthetetnek. Sopron. 1898. évi január havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A kereskedelem ügy1 m. kir miniszter ur megküldte az alulirt kamarának a hazái vasutak hajózási vállalatok, valamint a m. kir. államvasu lak gépgyára és a diósgyőri m. kir vas , és acélgyár által az 1896. évben beszer zett anyagokra és leltári tárgyakra kia dott összegek részletes kimutatását. Miről az érdeklődők oly megjgyzóssel értesíttetlek, hogy. e kimutatást a kamara hivatalos helyiségében a hivatalom órák alatt megtekinthetők. Sopron, 1898. évi január havában. A kerületi kereskedelmi és ipirkamara. HÍREK. — A Unfel&gyeló látogatásai. Dr. Buzsícska Kálmán kir. tan., vármegyénk tanfelügyelője, Tárosnnk polgárt és elemi iskoláit látogatta meg a napokban s mindenütt rendet, haladást tapasztalt — Eljegyzés. Dr. Folly Gynla pécsi tekintélyes orvos özv. Folly Bernátné Ietenyei volt urad. üsztartóué fia, e hó 19-én eljegyezte Gnlácson Özv. Csigó Pálné leányát Elzát. — Halálozások, Özv. rábt bogyoszlói Remete Sándorné azületett Vidos Karolina folyó évi január hó 24 én délelőtt fél 10 órakor, életének 80 -ik évében rövid szervedéi után X.-Kanizsán elhunyt. A boldogult hűlt teteme folyó hő 25 éa kedden délután fél 4 Órakor beszenteltetett és a helybeli római katholikus sírkertben helyeztetett örök nyugalomra. — Az elhunytban Remete Géza ügyvéd édes anyját gyászolja. —Kauf-mann Simu fo\'yó hó 27-én reggel 2 órakor életének 53 -ik évében, hosszas szenvedés után Nagy-Kanizsán zlbunyt Földi maradványait folyó hő 28 áo, pénteken délután 3 órakor helyezték a. helybeli izr. s-rkertben örök nyugalomra Kaufmann Adolf takarékpénztári könyvelő az elhunytban édes atyját gyászolja. — Farsangi ebéd. A Bzentferenciek nagy kanizsai háza így farsang idején vendégekai szokta látni városunk előkelő fárfiait, hogy apoculum cbarita-t i s t kiürítve velük. Az idén a szokottnál is többen jelentek meg vendégszerető asztaluknál a matt vasárnap, talán, azért hogy minél kézzel foghatóbban megmutassák, hogy ők a — reformálásra se rá nem szolgáltak, se rá nem szorultak. A fényes ebéd alatt több feiköszöntő haogzott- el W é b e r Vince házfőnök és fc. plébános a vendégeket köszöntötte fel, kiknek vonzalmát és tiszteletét a Szent Ferenc-rend irányában Tóth Liszló, törv. elnök tolmácsolta szép beszédben. Dr. Pachinger Alajos a Ferencrendi-¦ekre, első sorban provinciálisukra, Nith Norbertre ürítette poharát. Nith Norbert Oizterhuber Láwlót köszöntötte fel kitüntetése alka<mából, majd pedig Vé csey Zsigmond polgármestert pompás humorral lüszerezett toasztjában. V é c s e y Z«g-moad; szintén a ferencrendiház tagjait éltette, mig dr. Pachinger Alajos Ebenspanger Lipót egészségére mondott áldomást Nitb Norbert a nagy idők tauuir, Puhái Ferencet, Pioaszer Ignácot és Juhász Györgyöt éltetette, kik közül P l i h á I Ferenc mondott lelkes hangon kő zönetet, kire még Deák Péter is toaszot mondott Weber Vince még Tóth László ^oököt. köszöntötte fel. — A vidám társa ágot a szives látás és a jó kedv sokáig együtt tartotta. — Deák Ferenc. Tegnap, pénteken volt 2;í éve, hogy a haza bölcse meghalt. Éppen pénteki nap volt akkor is, mely gyászt hozott az egész nemzetre.. Deák Ferencet azomban nem vesztettük el egészen: ránk maradt nagy öröksége és nagy emlékezete. Ez emlékezetet újította fel tegnap a polgári fiúiskola szép ünnepet rendezve a haza bölcse emlékezetére. E szép ünnep a következő rendben folyt le: 1. „Király himnusz" Hofer K.-tól. Éuekelte az iskolai énekkar. 2. Az ünnepélyt lendületes beszéddel nyitotta meg az igazgató. 3. „Könyörgés" Erdélyi Jánostól. Szavalta Lénk Gyula V. oszt. tan. 4. „Takarodó" Erkeltől. Énekelte az iskolai énekkar. Utánna Hoffmann Mór c. igazgató mondott égy gyönyörű ünnepi beszédet, mely nagy hatást keltett. Azután szavalás volt és dr. Bartha Gyula igazgató tartott bezáró beszédet A szépen sikerült ünnepen megjelent dr. S u z i es k a Kálmán, kir. tan., tanfelügyelő, ki az ünnepély végén lelkes szavakkal méltatta az Qnnep fontosságát Az énekkar Sauermann Mihály vezetése alatt a Szózatot énekelte el pre.-isén és nagy hatással. — Az tzr. jót Nőegylet estélje. Fényesnek Ígérkezik az izr. jót Nőégye-aület febr. 5-iki estélye és minden izében olyannak, mely városunk és vidékünk egész intelligeac\'áját lefogja bilincselni. Ect annál biztosabbra vehetjük, mert az estély rendezősége élén Vidor Sxmuné úrnő áll, ki találékonyságával és fáradhatatlanságával mindjut elkövet, hogy az estély erkölcsileg is, anyagilag kitűnően sikerüljön. A nagy meglepetéseket hozó estély meghívója ez:\'Anagykanizsai izr. jótékony Nőegylet 1898. február hó 5-én a Polgári Egylet összes termeiben számos, bel- és külföldi hírneves cég képviseletével amerikai r ek I a m - es té I y elnevezés alatt tartja jótékonycélu vigalmát, melyre a t cimet (becses családjával) tisztelettel meghívja. Kezdete 8 Va órakor. Jegyek várhatók február hó 4 én és 5 én délután 2 órától 5-ig a Polgári Egylet nagytermében és a mulatság eítélyéo a pénztárnál. Helyárak: Páholy 10 frt. Karzati ülőhely 1 frt 50 kr Földszinti bemenet 1 frt 20 kr. — Kerületi korona. A léten yei esperesi kerület papsága e hó 24-én gyűlést tartott.melyen azon gyalázatos sérelem miatt, hogy a szombathelyi egyházmegye püspökét H i d a s s y Kornélt neveletlen suhancok kóvel megdobálták, fájdalmaknak és részvétüknek feliratban adtak kifejezést A gyűlés után a nagy vendéglőben bankett volt — U.i képviselő választás. Alsó-Lsadva megválasztott képviselőjének, Marsovszky Endrének, mandátumát - a képviselőház igazoló bizottsága megsemmisítette s uj választást rendelt el. E választásra már megindultak a mozgalmak s Alsó-Lend-vára aranyosokat derítettek ismét. A küzdő felek valószínűleg Mandel Pál, a régi képviselő és Marsovszky lesznek, ki legalább 1000 szavazattal reméli újra megválasztatását. — a diákok hangversenye. Van a gimnáziumnak egy egyesülete, mely soha sem beszéltet magáról, hanem egészen csendben teljesíti nemes hivatását Ez az egyesület a főgimnáziumi segítő e ^e-s ül e\\ melyet maguk a diákok taranak fenn, maguk gyarapítanák megtakarított filléreikkel, hogy mi a él több szegény társuknak juttathassanak könyvet, vagy megfizethessék helyettük a tandíjat esetleg ruhára is némi segítséget adhassanak nekik. A nagy közönség nem igen szokott ez áldásos működésről tudomást venni, legfölebb így farsang idején, mikor hozzája is fordulnak, hogy egy jó mulatság fejében hozza meg áldozatát ő ia a nemes célra. Erre a mulatságra készülnek most a diákok talán nagyobb buzgósággal, mint — a latin, meg a mennyiségtani órára De hiszen ők mindég tudnak olyan nagylelkűek lenni, hogy egypár szekuodát is áldozatot hozzanak a jő ügy érdekében. Csak a mulató közönség legyen velük elégedett és a nemes célra minél többet — összeráncolhassanak. Mert az ö hangversenyük tánccal van összekötve. Mivelhogy ők ez alkalommal táncbeli ügyességüket is be akarják mutatni, ha másnak nem, legalább az ideálját mamáinak. A farsang e kedves mulatságára a napokban küldték szét a csinos meghívókat, melyekkel tudtára adták mindazoknak akiket illet, hogy haogver senjük f. é febr. 9 éa tesz a Polgári Egylet nagytermében táaccal öiszekötve ezen programmal: 1. Egyveleg Verdi Troubadoar c. operájából. Előadja az Ifjúság Zenekara. 2jk gyáva Rudnyáuszky Gyulától. SzavaV,^ Huckstedt Jenő 7. o. t 3. A rózsa és a szarvasbogár VeittÖl. Előadja az Ifjúság énekkara. 4. Gounod: Faust Fantázia. Zongorán előadja Blau János 7. o. t. 5. Monológ. Előadja Bi-cyary Béla, S. o. t. 6. Szülőföldem Erdő-ditől. E oidja az Ifjúság Énekkara. 7. Gillet Ernő: Loin du Bal. Vonói négyes. Előadják Weiser János 8. o. t (I. hegedű) Wortmana Samu, 8 o. t. (IL hegedű,) Zerkóvit! Ztígmond, 8. o. t. (viola) Brüll Adolf, 8 o. t (csllo) 8. Brahms : Magyar táncdal Előadja az Ifjúság Eaek és Zenekara. A meghívó értesít még e hasznos tudnivalókról: 1) A hangverseny kezdete pont 8 órakor: S) a belépő dijak: Páholy 8 frt, Ülőhely az I—III sorban 1 Irt 50 kr., a többiben és a karzaton 1 frt, állóhely 80 kr.; 3) felül-ti\'.etések aiivesen fogadtatnak ; 4) jegyek előre válthatók Belus Lajos ur gyógyszertárában De nem áralja el a meghivó ami a diák bálnak egyik legszebb meglepetése szokott lenni, hogy a táncosnők szép táncrendet is fognak kapni. Azt sem mondja, hogy e mulatságon pezsgő jókedv lesz, pedig ez a — legbiztosabb. — A kereskedelmisük mulatsága. A helybeli fe I s ő-ke re s ked e 1 mi iskola növendékei febr. 19-én h ngversenynyel összekötött táncestélyt rendeznek a Kaszinó nagytermében. — Korcsolya verneny. Ha gyönge is & telünk, erős az akaratunk, hogy a tél legszebb és legel vezetesebb sportját kiélvezzük. Akorcsolyapályaistöbbizbenraegnyilt, meg becsukódott: hanem a szenvedélyas korcsolyázók, kik között persze elsők a cbV ákok, fedeztek fel maguknak korcsolyapályát hol a Praterban, hol a bagolyai bőrűben, hol a réesei gáton. — Sőt, a főgimnáziumunknak a sport minden neme iránt érdeklődő igazgatója értékesíteni iparkodott a diákok korcsolya:Szenvedélyét és hogy nemes versenyt ébresszen twnnük, korcsolya-versenyt rendezett számukra a réesei gátnál. Az értékes jutalmakat a következő diákok nyerték el: Saller Aladár, 8. o. t, Birk ErnÓ, Wollák Rezső, Polgár Ferenc 7. o. t, Kronberger Rezső 6. o. t, \| Kelemen 5. o. t, Gertner, Erdélyi és Gerhauser 4. o. tanulók. — Keghiró. A nagy-kanizsai keresztény nőegylet 1898- évi február hó 2-án d.u 3 órakor az iskolaszék helyiségében rendes- évi közgyűlést tart melyre tisztelettel mehívom. Clémeot Lipótné védnö. Tárgysorozat : 1. Titkári jelentés. 2. Pénztári számadás ás felmentés 3. Ügyész választás. 4. Netáni indítványok. »— A Polgári ígylet közgyűlése". Régi hagyománya szerint febr. 2-án d. e. fél 11 órakor tártja közgyűlését a Polgári Egylet, melyen\' a tisztikar fog egy évi működéséről beszámolni és a költségvetés kerül tárgyalásra. Ugyanaz nap este nagy bankett lesz az Egylet nagytermében. — Táncmulatság. A n.-kanizsai önkéntes tűzoltó egylet zenekara saját alapjajavára e hó 23-án táncestélyt rendezett a .Szarvas\' dísztermében, a melyen 100 írtja maradt tiszta jövedelemként ax egyletnek. — Hinden ország támasza, talpköve, í a tiszta erkölcs. így szólt e század elején a mi halhatatlan Berzsenyink, nyilván csak tudatlanságból. Jött volna ő mostan ide mi hozzánk, de csekély -erőt tulajdonított volna ö a tiszta erkölcs -nek, hiszen nemcsak az ország, de a város és ennek társadalmának támasza éa alapja is csak a tiszta erkölcs lehet. És még sincs igy. Városunk társadalmának támasza és talpköve a fekete kávé, mely grasszál mindenütt. Hogy kávéházban, egyletben, körben vagy kaszinóban isszák-e, az a lényegen nem változtat 1 A másik támasz a zöld asztal-de nem az a melyen a magyar alkot, máoy támaszai vannak belükben leróva letéve, hanem az a zö!d asztal, amelyen mozgó képek magyarázgatják a sveiei-ziak szabadság harcát, vagy pedig a spanyol rablóvezérnek Ski/nek viselt dolgait Néha megüti a fület egy kis olaszországi import, nevezzük énhetőb-b\|p Vergilius halála helyének és néha-neua egy kis isteni színjáték, mely nem Dante hazájából származott. A kávéházi lépcső a piedestál,. a honnan e város társadalma letekint, a kávéház, vagy klub ajtaja, az az előcsarnok a Wdlbal-lához. A kávéházi fűst és levegő szaga érezhető mindenütt, a kávéház és klub légköre nehezedett fojtó gőzként társadalmi életüok létrejöttének csiráira. Az a felfogás, a mit a pipi füst és piccoló gőz táplál, az a fetfogá\', mely az egész életböleseséget 32 vagy 42 lapra látja lefestve, az a látókör, mely a qu\'ntek és bélák orezágát. Öleli csak fel, az megy át a társadalomba is ; az egész társadalmi életünk sem más, mint egy tarok vagy kalabriász parthie. Kontra, rekontra. montfogás, stich matsch; erre irányul minden embertársunk igyekezete; az a legény ki voláttá tesz mindenkit, az az érdemes polgár, ki mindig ultimót csinál. Tisztességesjónevelésü emberek mind. kik atout IX. nélkül be sem mennek a kávénízba, mert már azzal jöttek a világra. Szóval a kártya lett városunk társadalmi életének .Magna chartá\'-jává. Ei ez a járvány nem részleges, hatalmába ejtette az egész várost. állá«, kor, nem éa valláskülönbség nélkül; az igazi bibliabeli akol: egy nyáj. egy pásztor, egy Isten. Dj bát nem kár mindezeket mtgirni? A kávébás tulajdonosok, a vendéglősök, klubb bérlők mind meghara-gusznak, mert azt hiszik, bogy kárt akarunk nekik okozni, pedig ez a szándék távol áll tőlűuk, hiszen mindenki ura a saját pénzének; ki pedig idegen pénzeket költ el, vagy vészit az ury ís felelőséggel tartozik, tehát kár volt mindezeket megírni. A közönség pirtig agyan-ciak nem törődik vele és kártyázik tovább és kártya tudománybeli ismereteit viszi mélyebben a közélet terére. Ép •zért kár volt mindezeket megírni — Epami nondásról irja Cornelius. Napos, hogy erényes életét azzal indokolta, bogy legyen egy ember, kit az ifjak kövessenek. A mi városunkban bátran kereshetne Diogeuea Epaminondast, — sőt ha azt kérné a Mindenhatótól, hogy csak addig élhessen, mig reá akad, előtte egy örök lét lenne kitárva. — A Társaskör közgyűlése, A .nagy - kanizsai társaskör" 1898. é». jtnuár hó 30-án délután 5 Órakor tartja rendee közgyűlését, melynek tárgysorozata ez: 1. A választmány jelentése. 2. A számvizsgálók jelentése. 3. A költségvetés megállapítása. 4. A választmány és számvizsgálók választása. Ö. Netáni indítványok. — Közgyűlés. A nagy-kanizsai ált. betegsegélyző és temetkezési egylet f. é. február bó 6-án délután 4 órakor a városház tanácstermében tartja rendes évi közgyűlését a következő napi rendel 1. számadási jelentés; 2 a választmány és 2 tagu számvizsgáló bizottság választása; 3, az egyleti orvos megválasztása 4. egyleti tagok által tett indítványok tárgyalása, mely indítványok 8 nappal a közgyűlés előtt a választmány eié iráeilag terjesztendők. — Udvariatlan kávés. Nagy-Kanizsán már ilyen is találkozik; eddig csak azt tudtuk, bogy a kávésok igen jóravaló derék emberek, kik megbecsülik vendégeiket; a .Szarvas* kávéház tulajdonosáról azt a szokatlan hirt közlik velünk, bogy személyzetének azon utasítást adui hogy két bizonyos uri embert semm, körülmények kötött se merjék kiszolgálni. A két ur termésfetesen kénytelen belenyugodni a kávés ur ukázába és keresnek majd más kávéházat, a hol Henneberg-selyem csak akkor valódi ha közvetlen gyáraimból rendelik fekete, fehér • színes 45 krtól 14 frt 65 krig méterenként — sima, oikot, koelcixott, mintaaott ei daaasit rtb. (mintegy 210 kftlönbötó lajta éa 2000 különböző «in é» árnyalatban stb) Eahák s blousokra a gyárból! Privát fogyasztóknak pÓBtabór-, vámmentesen s házhoz szállítva. Minták postafordultával. Maryar lereleiéa S.ijcbt kétszerit le.élbéiyes ragnaalandó Henneberg G. selyeragyárai, Zürichben {ca. éi kir. udrari szállító.)\' XXXVII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY tán szívesebben látják Őket. — Ez esetből két üdvös tanulság meríthető: Nem jő olyan kávéházon járni, a hol a tulajdonos merev, büszke éa pőffeeskedö; a második tanulság majd csak "akkor lesz publikálható, ha kihirdeti a büntető járásbíróság az Ítéletet, mert a két ur bizony becsületsértés miatt fiijelentette az arisztokrata kávést — Gyermekének gyilkosa. Jankó Erzsébet, kiüti (Mosony megyei) születésű 24 éves szakécsnö, f. hó ,25-ón született gyermekét megfojtotta és az árnyékszékbe vetette. A szívtelen anya jelenleg a városi közkórházban van ápolás alatt, gyógyulása után pedig súlyos bűnéért íog a tőrvényszék előtt állani. — Jótékonycélu mu latsai L»le-iiyí-n. A letenyei kaszinó f. évi február hó 1 -én tombolával egybekötött jótékonycélu táncestélyt rendez. A tiszta jövedelem a szegénysorsu iskolás gyermekek felruházására fog fordíttatni. — Megszűnt az influenza. Letenyén és vidékén uralgott influenza a kedvező időjárás következtében megszűnt. — Megszűnt az fcllatvésx. Tüske -Szent-Péter, Za 1 a-Szen t Lá s z ló, a lépfene, — Bottoray, Csáktornya, Zala-Erdőd és Zala-Lövő községekben pedig a sertésvész megszűnt miért is ezen községek a zár alól felmentettek. — a bls Szalay. a szereocsétlen véget ért Szalay Mihályról irt ily cimű hírűnkre következő helyreigazítást kaptuk: A Zalai Közlöny tek. Szerkesztőségének Helyben. Folyó hó 16. megjelent nagyrabecsűlt lapjuknak Kis Szalay cikkükre vonatkozólag legyen szabad megjegyeznünk, hogy Szalay Mihály, a nkanizsai kerületi betegsegélyzö pénztárnál, kezdetben igazgatói minőségben de később ellenőri minőségben volt és ezen állásáról önként lemondva távozott tőlünk. Kérjük a tekintetes szerkesztőséget ezen kijelentésünket tudomásul venni és nagyrabecsüit lapjukban helyt adni, A nkauizsai ker. beteg ft pénztár népében. 1898. január bó 18-án. Ealvax Frigyes, ker. p. elnök. — UVobeoszfás Pitiinban. Az évról-évre súlyosbodó mezőgazdasági válság közepette gazdáinkat saját, jól felfogott érdekűk s az önfentartás ösztöne az állattenyésztés mind fokozatabb mérvű művelésére utalja: Ezen felfogásnak hódol Zala és Vasmegyék gazdaközönsége és ép szempontból örvendetetes az eleven érdeklődés, melyet a palini méntelep iránt 7 évi fenállása óta folytonosan tanusií. A január ?0-án megtartott ménbeosztásnál jelen voltak: Gyarmatai Durman Antal, altábornagy mint a földmüvelésügyi minisztérium képviselője, Koller István a Zalamegyei Kiss Gyula a Vasmegyei lótenyésztési bizottság elnökei. Gróf Jan-kovieh László főispán. Csertán Károly alispán Komposcht Alfonz ezredes, Parcse-tieh Ottó o. parancsnak v\'écsey Zsigmond N Kanizsa város polgármestere, báró Seebach Rezső, Béká-sy Utván, Mező Gyula és Chernél Antal \\ asmegvéböl, Márfi Emil Somogyból. továbbá Gróf\'Batthyány Ernő, Farkas József, orsz. képviselő, Baranyay Udön, Vizlendvav Józsefés Sándor, Viosz Ferenc, Grunuer Ernő és Károly Gyö-mörey János, Somogyi Gyula dr. Mayer Ferenc, Rajky Lajos, Dervarícs Imre és AkosRuss, Rezső Ferenc. Ebenspanger Ernő Hertelendy József, Bezerédy Lajos és Uszló Talabér Kálmán. Linzer Béla Hanerla Hermán, CsillagGynla, Malotinszky Ferenc. Etlényi János. Képviselve volt ezen kivül Zalából 46 vasmegyéből ?5 község Szétosztatott 160 raénló, ebből Zalában 48 db vérbeli 70 nóri Vasmegyébe 20 vérbeli és 22 nóri. Felette szellemes hatással volt a jelenvoltakra a méntelep minden pontján uralkodó minta szerű rend és tisztaság; s- a-hivatalos körök meleg elismerésüket fejezték ki a körülmény fölött, a méntelep népszerű parancsnokának Parcseüch Ottónak, hasonlókép nagy dicsérettel emelték ki az altisztek képzettségét a legénység, szorgalmát s az elövezetett lovak kitűnő kondícióját A beosztást megelőző estve Percseticb Ottó estélyt adott a vendegek tiszteletére melyen a házinrnóje és kedves nővére Koller Vilma kisasszony szeretetre méltóságukkal feledhetlenné tették az est emlékét. A hivatalos eljárás befejezése után társas ebéd volt a palini vendéglőben, hol a vendéglős kitűnő ételei és italai mellett hosszú ideig s víg hangulatban mulatott az előkelő társaság. — A sümegi gazdakor közgyűlése. Sümegről irja tudósítónk: f évi jan. 26-án a Kaszinó termében igen népes gazdaköri gyűlés volt. A felolvasott jegyzőkönyv után Mojzer József pénztáros számadását terjesztette elő: pénztári maradék 1897-ről 105 frt 92 kr. Költség előirányzata 1898-ra 3.Í8 frt 92 kr, bevétel és 3iO frt 50 kr kiadás, maradék 18 frt 42 kr. lenne; azonban az amerikai szőlőtelep kiadás 358 frt 20 kr., bevét, csak 262 frt, fedezetlen 96 frt 20 kr. Az egyesület fősúlyt az amerikai szőlŐtelep okszerű kezelésre fektet ennélfogva a kiadási különbözet fedezésére a központi gazdasági egyesülettől és a m. kir. föld-mivelési minisztériumtól évi segélyért kérvényezni fog engedélyt Sümegen leendő szén kéreg raktár felállításéra is. Helyiséget a raktár számára Sümeg képviselő testülete építtet Kezelésbe a gazda kör veszi. Szénkéneget, minden sümegi gazda kaphat. Közvetít a kör gálic és vetemény magvakat is tagok részére kedvezményes áron. Az igazgató választmányba Pintér Lajos püspök uradalmi ispán választatott be. Bsrta László rendek és Füzjk Gyula sümegi főbíró felvilágosító szavait a munkás mozgalmakról, érdeklődéssel halgatták a jelen voltak, óvakodjék népünk az ámitóktól, kik a munkás osztályt félre vezetik, s haszon helyett kárt okoznak nekik. Szűcs Zsigmond Sergecsi bérlő, elnök éltetésével az érdekes gyűlés befejeztetett. Az utánna következett ebéden sok üdvös eszme került még elő — Díjnok sztrájk Leteinen. Letenyei tudósítónk értesít etragikomikuszstrá\'król: E hó 20-án a letenyei kir járásbiróságnál alkalmazott két díjnok felmondta a szolgálatot s tubb adósság hátrahagyásával itt hagyták Letenyét — Kö/.g)ülések. A sümngi Népbank tebr. 5. a sümegi és a rendeki takarékpénztár pedig 6-án mindkét intézet d. u. 3 órakor tartja rendes évi gyűlését — Bál Galambokon. A galambok Önk. tűzoltó egyesület jólékonycéla bálát rendez febr. 6-án, melyre a családjegy 1 frt, a belépőjegy 50 kr. A galambokiak bálja Kanizsáról is sokakat szokott Galambokra vonzani — Franki Mór Natrv-Kanizsán. A csodaszámoló Franki Mór, kinek tragédiájáról sokat írtak az újságok, ma városunkba érkezett, hogy csodálatos számoló művészetét bemutassa, ügy értesülünk azonban, hogy nem lép a nagyközönségeié, hanem csak az iskoláknak, első sorban a főgimnáziumnak, tanalósága előtt produkálja magát. — Nemzetközi kiállítás Budapesten. Bécset ebben az évben a csá-izári jubileum akikalmábl az idegeneknek nagy tömege fogja felkeresni. Ezt az alkalmat felhaszaálni arra, hogy a Bécset fakereső külföldieket arra indítsuk, hogy a magyar székes fővárost felkeressék, hazafias kötelesség. Ez inditotta Budapest vezető iparos és kereskedő körét arra, hogy Nemzetközi Kiállítást rendezen Budapesten, az egészségügy, nép és hadsereg élelmezéf, sport és idegen forgalom részére találmányok,— és újdonságok külön kiállításával kapcsolati) ic. A kiállítás a városligetben lesz éa május 15-étől szeptember 30-áig tart. Az eddigi ugy belföldi mint kü\'földi bejelentések után ítélve a kiállítás kiváló sikerűnek ígérkezik. — Kézrekerült tolvaj. A .Polgári Egylet" pincér szobájából lassan-lassan tünedezni kezdtek az értékesebb holmik, anélkül, hogy a tettes kilétéről a legcsekélyebb fogalommal is bírhattak volna, a meglopott pincérek. Az ismétlődő lopások folytán a rendőrség figyelmébe vette a helyiséget és e hó 24-én sikerült is a tettest Péter István rigyácí születésű foglalkozás nélküli csavargó személyében elfogni kit is nyomban átadtak a büntető bíróságnak. — Sok évi meflfiaye:és. Eméutésgrengeié-geknél és \'\'-tvígyhiánynái által lábú minden gromorbsJDál, a Talód „Moll-féle siediiti porok\' bizonyultak & legsi ker ebeknek a többi szerek fOlÖtt mint eyomor erősíti-íe és rértisiütók Egy doboz ara 1 irt Szétküldés naponta otáotelle! Moll A. gyógyszerész cs. éa k. szállító. Bécs, 1. Tuchlauben 9. A vidési gyógy szertárokban határoz ottan Moll A. készítménye kérendő az Ö gyári jelrényével és aláírásával — Általánosan tudott dolog, hogy mindennemű köhögés és tüdőbajoál a csukraájolaj az egyedüli és biztos szer, melyet az orvosi kar különösen azóta kezd ismét a gyakorlatba bevenni, amióta Zoltán Béla fővárosi gyógyszerész a már minden gyógyszertárban kapható teljesen szag és íz nélküli Zoltán-féle cmkarnáj-olajat forgalomba hozta. Főraktára: N.Kanizsán, Reich Gyula gyógyszertárában hol üvegenként 1 írtért kapható. — Biztosítási és Közgazdasági Lapok most lépett IV. évfolyamába. Ez az egyetlen szaklap e rövid fennállása alatt is nélküiözhetlenné tette magát a Bzak-kőzönségre és a biztosító intézeti tiszt viselőre egyaránt s éveken át egyedül mozdította elő a szakirodalom fejlődését A lap minden számában aktuális cikkek vannak, közli az öjszes intézetek Üzleti kimutatásait, az előfordult tűzkárokat, személyi változásokat, üresedést, napi éa külföldi eseményeket A lapot 12 intézet hivatalbői ajánlja, s a tisztviselők részére előfizetését évi 6 frtra szállította le. A .iap Budapesten VII. Lövöldetér 2. sz. alatt jelenik meg. — 75,000 korona a főnyeremény az Eugen Herceg emlék sorsjátéknál. Figyelmeztetjük tisztelt olvasó közönségünket, hogy a húzás már február 11 én lesz. — Vasutasok bálja. Minden tévedés elkerülése céljából közöljük, hogy a vasutasok bálja febr. 5-én okvetlen megtartatik. Iroxgtsdftsigs Vetőmagvak i (Xantliste ÖUÍiu tarfúsft&s) Az élénk forgalom a lefolyt héten is megmaradt, a gazdák vevő kedve szintén folyton élénk. V«rÖs lóhere. Bizonyára érdekesek az Amerikából érkező jelentések, melyek szerint egyetlen állomáson, az amerikei Toledóbao 90.000 zsák eladatlan amerikai vörös lóhere hever. Tekintve a nagy termést nem igen biznak a jelenlegi árak maradósagában, sót már is hanyatlást jelentenek. Belföldimegbizbatóeredetimagvak a mult heti változattan árak mellett elég jó kereslete van és kielégítő kereslete is volt Lucerna Francia és olasz lucerna-mag folytatólag is jó keresletnek örvendenek E cikk határozottan szilárd mederben mozog és a hanyatló amerikai jegyzések nem képesek befolyni reája Az országos magyar gazdasági egyesület legutóbbi szakülésében szomorú adaton kerültek előadásra az amerikai berernagvak behozatalára vonatkozólag nevezett egyesület beadványt intéz a kormányhoz a baj orvoslása végett. Répamag. Impregnált és jó kereskedelmi árut folyton nagyon keresnek, változatlan árak mellett a forgalom igen kielégítő volt Jegyzések nyers áruért luo kilónként Bpesten: VörŐs * lóhere uj 38 -45 frt, Vörös lóhere mult évi 34—38 frt, Lucerna mag mult évi 40—50 frt Lucerna francia uj G8—-73 frt, Lucerna olasz ui 45—53 frt, Baltacím 18—187* frt, Lőher 5/»—6 frt, Bükköny 6—S1/, frt Ajyag talajok javüása. A kultúrnövények termelésére használható talajnemek között érték tekintetében egynél sem találunk oly nagy eltéréseket mint az agyagnál. A míg ugyanis némely helyen az agyagtalajok a legdúsabb termést szolgáltatják, addig másutt a növény tenyészete oly satnya rajta, hogy művelésre s növényekkel való ujabbi betelepítésre egyáltalán nem való. Hazánk nem egy vidékének gazdálkodó közönsége kénytelen tevékenységének színteréül, a természet által ily mostohán megáldott vidéket választani; a minek természetesen az a következménye, hogy működése a létért való küzdelemnek legelszomorítóbb jelensége. Azt mondják hogy a természeti erőkr mostoutr alakulásával szemben nincs mit; tennünk. A józanul gondolkodók részéről erre az a válasz, hogy igen is lehetséges egy kis jóakarat s határozott szilárd törekvéssel Segíthet miudeuki a saját bajája, csak legyen meg arra való akarata. ¦ Ha gazdáink többet törődnének saját érdekeik előmozdításán, ha nem néznék közönynyel a viszonyok rossz alakulását, ba nem ragaszkodnának görcsösen a gaz dóság mikénti vezetésében s kezelésében az ősapáktól Örökölt rossz eljárásokhoz: egészen más alakulást nyenie helyzetök, uem nebezedue anuyi gond vállaikra. Vegyük megfontolóra pl. azt a kérdést, hogy mit tesznek\'gazdáink a talaj termőképességének fokozására? A válasz e kérdésre az: — hogy bizouy édes-keve set A Ulaj oksz-irO raegmuukétásáról, a trágyázás helye és észszerű kiviteléről igen sok gazdaságban a iegtévesebb felfogások nralkodoak A növény alá egy egyszeri, szántást elegendőnek tartanát, egy jól berendezett trágya telep felesleges valami, trágyáznak akkor mikor véletle nüt más munkát nem tudnak adni a ese léJségnek ilyen és ebhez, hasonló ferdeséggel nap-nap mentén Utálkozhatunk. Kifejezbetieu számokban az a kár. mely ily felfogás mellett előáll. Ott például hol a talaj kedvezőtlen fizikai tulajdonsága miatt rossz a termés, egy kis utánjárással, kevés fáradtsággal és kö\'tséggel egyszerre nagyot lendíthet a gazda baján. Hj valakinek gazdaságában a talajok túlnyomó részét agyág képezi s a terméssel nincs megelégedve, több mint valószínű hogy az okot a talaj helytelen kezelése és művelése képezi; mert nézzük csak, minő talajdonságokkal bir az agyagtalaj Tápanyagokban nem szenved hiányt sőt mí több a legjobb, a legtermékenyebb talajok, éppen az agyagtalaj változataiból kerülnek ki. Az esetleges terméketlenség teh.it nem a tananyag hiánytól eredhet, hanem rossz fizikai tulajdonságtól a minő pl. a nagy kötöttség, a nagy vizfogható-ság és kicsiny légátjárhatóság s a tavé \'ketlenség. E bajokin pedig könnyű segíteni. Helyesen végrehajtott trágyázással a ulai humuszát szaporítjuk s ezzel a kötöttséget csökkentvén, a talajt lógátjarha tóvá tesszük; a talajmiveiési módok tiél-szerü kivitelével pl egy jó mily Őszi száutíssal a porhanyóságát mozdíthatjuk elő alagcsövezessél a felesleges víz mennyiséget vezethetjük el s igy meggátoljjk a savanyu bumasznak képződósét s végül legjobb hatást a meszezéssel érhetjük el melylyel az elmálási tényezőket jobb mi ködösre serkentjük, a talajt tevékenyebbé tehetjük, a levegőnek a talajba jutását elómozdithüiik, egyszóval talajunkat a növények fezlésére fejlődésére alkalmasabbá tehetjük, — terméseredményünket fokozhatjuk. Egy dologra azonban ügyelni kell, nevezetesen arra hogy a meszezéssel kapcsolatban egyéb trágyaanyagok adagolásáról is gondoskodjunk, mert különben a mész hatása rossz következményekkel járhat Mész helyett esetleg márgát is hass-nálhatnnk, bár ennek hatása gyengébb, mert a márgában levő mész mennyiség kevesebb. irodaion. — ,1848\' hatodik éa hetedik füzete. Egyszerre két füzetet kaptunk most Jókai, Bródy Rákosi pompás vállalatába! a»* 848"-ből a hatodikat és hetediket. Fegyvercsattogás és trombitahang üti meg füleinket, ha ezeket a képeket nézzük. Megragad az idők hangulata, az a lelkes, nagy érzés mely akkora kebleket tudott betölteni, mint a Petőfié. Lélekcserélő nagy idők! A mai kor gyermeke szomorgó kegyelettel gondol a nagy alakokra és mélyen felsóhajt: mért nem adott neki azokkal egy korban élni. Az Unió hőseinek korában, a mikor Száz Károly a világtörténet könyvével kezében virta harcát a háborgó nemzetiségekkel az ellenség tengere, de egy napon csöndesül a vihar a kolozsvári piacon kibomlik a magyar trikolór, — minta szivar vány a vihar után és elcsendesül egy pillanatra minden; csend, — béke. — Mért nem adatott élnünk a boldog karban, midőn Pozsonyban a magyar szellem kezdte bontogatni szárnyait, mikor aztán Pestre költözött az országgyűlés. Egyszerű terem volt a képviselők tanyája, ők, az alakok voltak fényesek. A Vigadó szerény termében egymásután nagy-ezerü események játszódtak le. Ma még Kossuth beszéde hangzik-, a viszhang ,Megadjuk"-ot kiált rá százak ajakáról; lent a határszélen véres harc folyik, jönnek a szerbek. Ma még készülődnek, egy hét múlva idetoppannak, két hét múlva minden-\' nünkből, kifosztottak; egy hónap múlva Kossnth szózata harca bivja a népet ; nyomában megterem a népfólkelés, megnépesülnek a magyar táborok s mához másfél hónapra már takarodik kifelé az ellen, azt keresi, hol közelebb az osztrák határ ? Dicsőséges, fényes nagy idők, jól járt, a ki bennetek élt, boldog, a rátok visszeemlékezhet, áldottak, a kik nagy tetteidet összegjujték, uj életre keltik, őröltbe hagyják az utókornak. A diszmű valóban ezt teszi. Ugy látszik, a szerkesztők és kiadók nemcsak igéretöket váltják be, hanem még sokkal többet tesznek. 1200 képet Ígértek, de ngy látszik annál jóval többet adnak. Teszik azt hálából a közönség iránt, mely e művet oly jól megérdemelt pártfogásban részesiti. A gazdagabb tartalom mm változtat a mű arán. Az egész nagy kötet ára 9 forint, és diszkötésben 12 forint lesz; egy füzet ára 30 kr. Megjelenik a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság kiadásában. — A magyar nép múltja es jelene. Benedek e nagy jubiláris munkájának most megjelent 6-dik füzetében, főleg az 1847-ben kitört parasztlázadással foglalkozik Az uj adatok egész halmazával magyarázza és fejtegeti azokat az okokat, melyek a népet arra bírták hogy fegyverrel próbálja igazát ki-küzden-. Nagy művészettel és irói ügyességei oldotta meg a feladatot, hogy a legszigorúbb tudományos kritikát gyakorolva és minden uj adatot felhasználva, mégis érdekes maradjon es mindvégig élvezetes olvasmányt adjon. E füzet azonkívül ujabb bizonysága Benedek törtéi etirói tárgyilagosságának, mert bár méltányolja az okokat, melyek a népet zendülésre bírták, bár igazin meghatóan festi a szegény, zaklatott, az adók terhe alatt roskadozó erdélyi jobbágyság helyzetét: még sem ragadtatja magát túlzásokra és a nép iránt érzett minden szeretet mellett is higgadtan Ítéli meg annak hibáit is. Mély történetírói érzékkel, óvakodik az egyoldalúságról és a nép helyzetét rajzolván, belevilágit a kor egyéb társadalmi és politikai viszonyaiba is, ugy, hogy a magyar nép története mellet, folyton szemünk előtt tartja t magyar nemzet históriáját is. a kettő kiegészíti és magyarázza egy. mást Természete?, hogy Benedekatfc vonzó, tiszta és választékos njelve még csak élvezetesebbé teszi a nagy. szabásn mnnka olvasását, melynek az Athenaeum kiadásban megjelenő egyes füzetei 80 krajcárba kerülnek. — Jókai ujjabb tiz kötete. Végéhez közeleg a nagy irodalmi vállalkozás: Jókai összes műveinek nemzeti kiadása. A száz kötetre tervezt hatalmas munkából most jelent meg a nyolcadik sorozat (LXXI—LXXX kötet) örömére mindazoknak, a kik hozzátartozóik, ösmeröseik számára a könyvesboltban válogatják a karácsonyi meglepetést. Hisz a családok poétája ó akiben gyönyörűséget lelnek kicsinyek és nagyok, a ki lelkének kincseivel gazdaggá teszi a segényeket, a ti megtermékenyíti a fantáziát és meg-nemesiti a sziveket. ő a mi bibliánk s ünneppé válik a hétköznap is, ha az ő tiszta, fönséges poezisának szenteljük, Bensőbb lesz minden magyar ember házában az öröm Karácsony nagy ünnepén, ha Jókai is oda hozza szivének melegét Alkalmasabb ünnepi ajándékkal seokisem iisztelbeti_ mt; tűzhelyét Ezt az ujabb sorozatot is Jókai maga rendezte sajtó alá. Kifogyhatatlan fantáziájának remekei közül a következők foglaltatnak benne (LXXI— LXSI1 kötet) A lőcsei fehér asszony; (LXXtII. kötet) A három márványfej; (LXXIV -LXX7. kötet) A kis királyok; (LXXVI. kötet) A tenger szemű hölgy; LXXVH-LXSVV-III kötet) A lélekidomár; (LXXIX kötet) A gazdag szegények; (LXX± kötet) Rákócy fia. . Még husz kötet és teljes lesz a muokaóriis. a melynél nagyobbsza-básu vállaWkülfőldön is kevés volt. És milyen könnyű szerrel válthatja magához bárki! Részletenként hónap ról hónapra törlesztheti az árát s úgyszólván apró pénzzel vásárol meg egr egész kincsestárat A részletfizetés módozataival szívesen szolgál felvilágosítással a nagy vállalat kiadó testülete : Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvény-Társaság (Váci u. 1 ) ha ar érdeklődő hozzájuk fordul. — Petőfi legjobb arcképe. Azon alkalomból,, hogy a Petőfi-Társasága jövő évi márc. 10 re egy diszes Petőfi - Albumot készül kiadni, amely a nagy költőre vonatkozólag minden érdekes adatot és rajzot fel fog ölelni, újból felmerült ama még mindig megoldatlan kérdés, hogy melyik Petőfinek legjobb areképe. A legnagyobb magyar költőről ugyanis öt olyan arckép maradt ránk, mely életében, természet után készült. Ezek-közt legrégibb a Barabás által 1845 ben készített körrajz, mely kezeit hátra téve, ég felé néző szemekkel, ábrázolja Petőfit. Ez a hasonmás valami szentimentális kifejezést árul el, már pedig a szentimentalizmus épeu nem volt jellemzi tulajdonsága a .mogorva Petőfinek,* kinek tekintete a kortársak, állítása szerint, inkább átható volt, mint "ábrándos. Barabásnak 1846-ban tussal készített rajza\' Kertbeny állítása szerint, karrikata- XXXVII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY I8S8. JANUÁR 29-én. ravá lett Tyroler metszetében j az 1848-diki térdkép pedig, mely fekete atillában, balkarjávaí kardján: támaszkodva s lelkesült tekintettel maga elé nézve ábrázolja a költőt szemmel láthatólag idealizáit hasonmás. A negyedik egykorú arckép, Orlai Soma müve, szintén 1848-ban készült. Ez tagadhatatlanul naturalisztikusabb iüifogásra mutat, mint Barabás művei; de idegenszerű rajta a vékony hegyes orr s a szemekből hiányzik a a mélyre ható tekintet. Valamennyi-3é) hívebb a Daguerre-féle kép. melyet Friedrich fényképész 1847 tavaszán vagy nyarán készitett s mely iSTÜ-ben, P-tófi Zultáa halála után vált ismeretessé. Van azonban ennek az arcképnek is fogyatkozása: a bajusznál megszűnt a másolat élessége a száj vonalai nem eléggé határozottak s nem lehet megállapítani van-e rajta szakálla vagy sem Petőfinek? Roskovics Ignác a kiváló képíró vállalkozott az ambiciózus hogy Petőfi arcképét, a kifogástalanoknak elismert részletek egybemésztésével negállapitsa. Fényképezés utján megnagyította a Daguerre féle képet, hogy rajta a formák határozottabban kitűnjenek. A kisérletneit meglepő eredménye volt. A nagyításban eddig ismeretlen részletek tűntek elő s a hiányokat pótolni lehetett a kői tő jobb arcképeinek segítségével. Ez Petőfi, aminő az életben volt, minden idealizálás . Ezen nagyérdeku arckép először a Petőfi-Társaság kiadásában megjelenő Petőfi Albumban lát napvilágot. Az es rovatban megemlített müvek raez-rendelhetők és kaphatók IFJ. WAJÜÍTS JÓZSEF könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. lal, — kik előtt megjelent Jankó* VÍOh LAftzId gróf zala-egerszegi lakos s őket Jelkérte, hogy Polgár Béla nyirádi lakói szerkesztősége alatt megjelenő .Szálló levelek* cimü f évi január 1-én 1. szám alatt megjelent lapjában foglalt személyére vonatkozó sértésekért Polgár Bélától elégtételt szerezni szíveskedjenek; — egyben jelmutatja a m. Hr. székesfehérvári V. honvéd kerületi parancs nokságnak 123 eln. szám/107, hb. számú értesítését, — mely szerint: , Polgár Béla volt tartalékos had nagy, az ellene megindított becsület-ügyi eljárás során 1897. évi aug. 2-án hozott jogerős határozattal tiszti rendfokozatát (hadnagyi rangját) tényleg elvesztette.a — A jenteb biekböl kiindulva, alulírottak ezennel kijelentjük, hogy grój Jankovich László ur Polgár Béla volt tart. hadnagytól elégtételt nem követelhet, de nem ÍS vehet. — Pérchy Zoltán s. k. százados, Gyurits Belizár t. k. Őrnagy. Egyedül elismert kellemes ízű természetes hashajtószer a Szerkesztői üzenetek. — Altsadter Aladir. Yal6ban sajnáljuk, hogT nagy tudással megirt cikkelyét, melynek minden részéve! egyetértnok, s melynek olvasása valódi gyönyöröségűnk Tolt nem tehetjük IcossA,— mivel ax Qgrészség résen van. Emiatt cikkelyével Jdráasága tzeríat tettünk. Becses munkálkodását közgazdasági téren- a politika teljes kizárásával miodenkor szívesen vesszük. Nyilatkozat. Jegyzőkönyv felvétetett Zala-Egerszegen 1898. évi január 21 én Gyuríts Belizár m. kir. huszár honvéd őrnagy és Pérchy Zoltán m. kir. huszár honvéd százados ál- keserűvíz a, keseríríiek királya, Orvosi tekintélyik bizonyItTáavai szerint a világhírnek örvendő Ferenc József -keserűvíz a keserüvizek tulajdonképeni képviselőjének tekintendő mert páratlan egyenletes, gyors és tartós hatású. A nagy millenniumi éremmel egyedül kitüntetett keserűvíz forrás. Kéretik csak Ferenc József-keserűvíz, nem pedig budai vagy egyéb elnevezést használni. Kapható mindenütt • (Az igaxg. Bjieaten. Zala Kis-Kaoizsán 1683 338 házszám alatt a régi Dávidovics Antal-féle ház a főtéren bérbe adatik, mely ház alkalmas pékségre és fOszerkeres-kedésre. HIRDETÉSEK. !! HALLATLAN!! ¦¦T 189 gyönyörű tárgy csak 1 frt 90 krert. ~W 1 pompásan aranyozott óra 3 évi jótállással. 1 gyönyörű Szivar tárca. 1 nagyon finom köszörült toilette tükör tokban. 1 jegyzetkönyv angol vászon kötésben. 1 készlet kézelő gomb I. doublé aranyból. 1 készlet ing gomb , , „ 1 nagyon célszerű Írókészlet, 1 finom szagú toilette szagú szappan, l elegáns óralánc szép aggasztókkal, 72 igen jő acél toll eredeti csomagolásban, 50 iv finom levélpapír, 50 finom boriték. Ezen fentnevezett 189 pompás tárgy csak 1 frt 90 krért szállíttatik J. Wanderer Stradom No. I. Schweici órák nagybani kiviteli üzlete által, meg nem felelő 8 napon belül vissza vétetik. Képes árjegyzékek órákról ingyen és bérmentve küldet te tik. [siratt/ftkat házi, ipari, mezőgazdasági, építkezési és egyéb nyilvános célokra kéz-. járgány éa eröhajtásra. városi, községi, gazdasági és gyári tűzoltóságoknak. harangokat és harangállványokat templomok, Iskolák stb. részére. Büzmentesen működő pöcegSdSr tisztító készülékeket, utcai öntöző-kocsikat, sárkaparokat -ssssxc készít és ajánl a ------¦•- Budapesti Szivattyú- és Gépgyár \|g («Km WALSER FERENC) Budapest, VI., küsse Vaci ut 45. Árjegyzékek és költségtételek Ingjen é« bérmentve. A Kotori Takarékpénztár Részvénytársaság VI. évi .--fla ÜZLETFORGALMI és MÉRLEG KIMUTATÁSA 1897. ÉVRŐL, djfc^, MEGHÍVÁS, A Kotori Takarékpénztár Részvénytársaság HATODIK RENDES KÖZGYŰLÉSÉT, 1898. február 20-án délután 3 órakor üzlethelyiségébe; tartandja, melyre a t. részvényesek tisztelettel meghívatnak. A közgyűlés tárgyai lesznek: 1. Az év\': zártnérleg és eredmény számla bemutatása, valamint az osztalék megállapítás. 2. Az igazgatóiig és felügyelőség részeié a fölmentvéoy megadása. 3. Az igazgatósig megválasztása. 4. A felügyelőség megválasztása. 5. A jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes tag kiküldése. S G Esetleges indítványok tárgyalisa. VÁGYON Kotori Takarékpénztár részvénytársaság mérlege 1897. december 31. TEHER. F\'.ÍTl lapac Penctari maradvány . . Kiadatott \\ YaJtÓra . . / Kötelezőre Ingó vagyon ..... Tartalék alap . . . . frt S37 43686 «1583 182 3940 Us 4 RéazTén, alaptőke..... Tartalék alap...... Átmeneti kamat 18»S ra . .v Osztalék (mnlt éri fel nem vett) Yisazleszámilott viltó .... Betét . . ....... Nyeremény osztalék .... Kelt Kotorban, 1897. december 31. RÁBENSTfclN SAMU s. k. POLLÁK LIPÓT a k. PATAKI VIKTOB >. k. igazgató. pénztárnok. könyvelő. Jelei mérleg kiiiUtist a, feleli kiinekkel térteit összekasoiiütis ilii keljenek talállak ét hitelesitetöl. Kelt Kotorban. 1898. január hó. BERGEE MAKÓ a k. FISCHER GDSZTAV a k. LŐWE ADOLF s k. felügyelő b. tag._ felügyelő b. tag. felügyelő b. tag. SS Iga ÍL-\'l reiner-féle Mbhim a babkávérsek egészségre órlaímas ailwtréazs^e^; la? EgyedUi s katfarsin»f^6le maiátakévö az, raeiy attnait y«* és kedvelt izét rnáfáb^n foglalja, A KaSireÍMC-4ta ^átafcávó Fy 6ÚAgygtl6ji2Xő,tónfqten emészthető,évek sóríinftt1BÍittlaifj$áC FÍJ gyermekekre nézve egyaránt ta^ \' ] pótléka á bafak ívónak, valamint ajánlásra legméltóbbvogyOWtm is annak. Jajjklrtf éttel az\' egészségre és takarékosságra, a valódi >tUihr«inw^6k,,tS^^agy^áztartásból sem szabadhífeiyojariit. Óvás az 4rtéktei8n utánzatoktól. M XXXVII ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1898. JANUAR 29-en. Suchard csókoládjai éa kakaói * Tévedések elkerülése czéljából a mélyen tisztelt közönség figyelmez tetik arra, hogy Suchard Ph gyára ügynevezett törmelék csokoládét se nem gyártja sem kereskedelembe nem hozza. — SUCHARD PH. Cfokolá\'déiérl a tiszta állapothani szállításért kezeskedve van és csakis staniol csomaqolásltan gyári jegy és aláírással kapliató. 75,000 tona eri SorsjegTeket 50 fajról íjiil; ^"kL«. matti xmmnxxxnxxxxxxxxxxxxxM® (SEGSTilMle ER7SEBET LABDACSOK.) E pilulák hasonló ké" szil menyeknél minden te-kinteinen feljebb becsű" lendök; — mentek min den ártalmas anyagok-tói, az altesti szerekbajálnál legjobb ered-véniszűtók; egy gyógyszer ményoyel használtatván, RyengédeD hashajtók Jj sem jobb s mellette oly ártalmatlan, mint e.pilulák a 5 székszorulás 2 a legtöbb betegségek forrása ellen. Cukrozott külsejük végett méj, gyér 2 roekek is szívesen, J kV Egy 15 püulát tartalm.tzó doboz 15, e«y tekére-, mely 8 dobozt, tehát 120 pilótát tartaim:nó, csau 1 frt o. é. Ováa I Utáoaáioktól különösen óvakodjunk. Kérjünk határozottan \\J \\ <ti>. Xenstein Krzsébet-pilutát. Valódi csak, ha minden dobot törvényileg bejegyzett védjegyünkkel piros-fekete nyomtatásban „Szent Lipót- és „Xeustein Fülöp gyógyszerész" aláírással van ellátva. a kereskedelmi tűrvénvszékileg védeti csomagjaink aláírásunkkal van ellátva. NEUSTEIN FÜLÖP „.Szent-Lipólrroz- címzett gyógyszertára Wien, I., Plaokecgasse 6. Raktár Nagy-Kanizsán: BELTJS L U03 gyógyszerésznél. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxx A bélveztörvény 209. S- 2. p. alapján belyegmentes. A legjobb és legolcsóbb sorsjegy. a Tisza Kálmán, br. Bánffy Dezső, gr. Tisza Lajos, br. Vay Béla és gr. Deeenfeld József urak védnöksége alatt kibocsátott Kolozsvári szeretethez sorsjegye, mely áll 4 főnyereményből 57 000 korona értékben, tovább.i 399C nyereményből 103 000 kor. értékben, összesen 4000 nyereményből 160. OOO korona értékben. A legkisebb nyeremény mind x két húzásnál 10 korona. L húzás. 1898. február h6 10-én. II. hazás_..l898_áprilÍB bó 10-én. ÍM a ktt tuzisra mentes sorsjegy. ára csak 5? korona. Kaphatók: a rendező Mz ot tságnál Kölozsvártt, továbbá minden sorsj egyel árusító helyen. Nyilvános nyilatkozat! Alulirt arckép-mű intézet, hogy művészileg kitűnően iskolázott srckép-festőit ne legyen kénytelenitve elbocsátani és csakis azért, hogy ^azokat tovább foglalkoztathassa, rövid időn és csakis a visszavonásig elhatározta, hogy minden leacsekélyebb haszonról vagy nyereségről lemond. Csak 7 frt 50 kr.-ért alig az előállítási költségek feléért szállítunk 1 életnagyságn arcképet (mellkép). Gyönyörű elegao-A fekete-arany ba-rak rámával, melynek valódi értéke legalább 40 forint. Ki tehit sajíc vagy felesége, gyermekei, szülő:, testvérei vagy más d\\ága akár rég elhunyt rokonai, ugy barátai arclképét óhajtja, csak az illető fényképét küldje be, mindegy akármilyen állisban, az 14 nap múlva megkapja az arcképet, a mivel a legkellemesebben meg lesz lépetve . Lada az arcképhez önköltségen lesz számi tva. Rendelések a fénykép melléklésével, mely az .arckép elküldésénél visszaszár-maztatik. csakis — TloKzuvonáaig fogadtatnak el a fenti árért utánvéttel ,vagy a pénz előleges beküldése ellenében.- arckép müintéxet „KOSMOS" Bécs, lUaríahilferstrasse 111 gfi^" Legkitűnőbb, lelkiismeretes kivitelért, valamint teraészethü basooló-lágért kezeskedve lesz. Yese, húgyhólyag, hngjdara és a köszvénybántalmat ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek hurntos oántalmainál,orvosi tekintélyek általa Llthton-forrás SALVATQR Hlkerrel rendelve lesz. Hngyhajtó hatása! Kelta izi! Könnyen emészthető Kapható ásványvíz kereskedésekben és gyógyszertárakban A Sabator-forrás igazgatósága Eperjesen- Valódi" brünni szövetek őszre és télre Egy Coupon 3 10 ¦ 4 80. jó méter hosszú teljes, \\ «í jobb nri Öltözet (kabát, L 7 75. finom nadrág és mellény / S - finomabb csak 10 50 legfinomabb Yalódl gynpjnszövet. Téli kabát szövetek, vadász szöveteket, daróc kam^a-n kabát é.a nadrág szöveteket, gyönyörű válasstékhan. Kői szöveteket minden léierö minőségben szótküld ntánvéttei. Szolidságáról és megbizbatósá-gáró. legioübaa iimert szöretraksár Siegel Imhof Brünnben Minták ingyen és bí-rinentre. Kimahü sráll.tás»knál kezeskedve les, á. on előnyök, melyeket fennti ceg zyánási székhelyén^ magán vevőknek közvetlen bevágásnál íjjnjc. igen nagyok PMUI-POEoíé Az 1890-ki Stnlt-garü egészségi és bet? g ápol ás i ki ál -litison kitüntetve, orvosi szakvélemény ezer és ezer köszönet nyitváni-(, tis szeriatai egy«-dűl lé ező valóban haszass és ar\'al-V— natian azer,- mely hölgyeknél és uraknál teljes és baja hajcovést elősegíti és a hajhullást és kor aak építi dé-t meggátol a; s már egész fiatal embereknél erős bajnszt növel. - Jótállás sz eredményért és .ártaJmatlansigért. — 1 tégely 80 kr, pósts-küldéssei vagy utánvéttel 90 kr. K. Hoppé Béu XV. PoDthong-sse 3 i vi* \'^y \'"í" ^í" «?í" íjj H-alaku aczél patkó-sarok. folrto« «•« a lerioub stíriai aczél; legjobb styri . aczélbi\'il koronalepes lelicletieit, biztos járás által a lovat kíméli, iiasználalbon olcsóbb, nunl a közönséges palió-sarok. űrlapok mgyenfa bémenlTe,kaphal6XASZAB és BREUER Budapest, VI-, EötvBa-»to»* 42. patkolo-anyagok és csavarámgyár és minden jobb Nagyon finom Kanári Előénekeseket az éueklú képesség szerint 8-tól í 20 márkáig szét küld utánvéttel 8 napi próba idö. Épugy kalitkákat és éoekszekrénj eket minden nagj\'obb kiállitásoH kitüntetve. Prospektusok ingyen W. Heering St. Andreasberg (Harz) 427. A „SANTAL EGGER" kiváló gyógy erejQ készítmény Feleslegessé teszi a Copnivát és Cnbebárt Felülmúlja pontos éz biztos hatásban, cső, hólyag és vesel\'ántalmakná! a külföMi gyártmányok legjobbikát, a Hamamelis Injectióval égve-temben használva a legmakacsabb folyást megszünteti l üveg (40 darab) ára l" frt 50 kr, a pénz előleges brküldése mellett postán bementve 1 frt 70 kr. 2 üveg R frt \'20 kr., % üveg Injectio éi 1 tivep Santa! Egger bérmentve S frt 25 kr. Főrak ár : i Gyógyszertár a -Nádor -hoz Budapest VI. \\ Vaci körnt 17. Paientált jégsarkantyu Törvényesen védett. Ezen igen alkalmas és praktikus jég sarkán tyúk minden ma fölött előnyt érdemelnek, mert kicsinyeli és könnyűek, nem sértik meg a cipósarkot, nem kell őket levenni és használaton kívül teljesen láthatatlanok. Postautánvét vagy előreküldött 60 krért bérmentve kaphatók. ifi stand g. 1-mi Reichenberyben (Csehovzáp.) Kereskedőknek árengedmény. Ciak MOLL SEIDLITZ POR »kkot valódiak, ha mindegyik dobos Moll A. rédjegyét é< alairaaát tünteti fel. A M«\|) A -féli SBlfllliz-porok tartós gyógyhatisa & legmakacsabb gyaBtr- es »1-tcstbántalaaak, gyoniorgnrcs is ajomórhév, rögzött Izekrakedas, májbAntalom, ver tglaüi aranjér és a legkQISnbOiöbb >il betejléjak ellen, e jeles hizuuernek ér-tiien.k 6t« mindig n»gyobb elterjeíést sisrzett. — Ar« egy lepecsételt eredeti da bezeak I frt e. é. Hami.itások t8rvényifeg f yitteí nek. rMOLL-FELE~FRANCiA! BORSZESZ ES SO r«ak altkor Vüllidi hl mindegyik üreg MOLI, A. ToJjegjét tQnteü tel USaK aaltUI rtuuui, >(fya,i\|. feiinta inoiettal »»n iirv>. A üoll-féle frw-ozia borszesz és sé neiezetesen mint fijdelenosillapltd bedflrzsöléel ezer kosztén; csnz és a megbQlés egyéb következményeinél tegismeretesebb népszer. — Eoy óoo-zett eredeti nveg ara 90 kr»\|ezár.___ Moll SalicyJ. szájvize. (Föalkatrésze ¦ fQzolysavas sziksé.) A mindennapi száj tisztit ásnál különösen foutos bármely korit gyermekek, mint felnőttek sxámára; mert e sxájriz a fogak további épségét biztosítja s egyszersmind szer togfájás ellen. —- Egy Halt A védjegyével ellátott üveg ára : 60 krajazár. 691) Fószétküidfes: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. líévar! szállító által Bécs: I., Tuchlanbea 9. sz. Vidéki sssgrendelétek aapests psstaotánvét nfllett teljesíttetnek A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával ^s védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár : Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf ós Fia. PSERIIOFER J. vérliszliíó labdacsai, aselőtt álfaláoos lahdacsek aér alatt; mely utóbbi nevet teljes joggal megérdemlik, mivel csakugyan alig léten* betegség, meivb-a eiec labdacsok ciodás hatásukat eier»Berj»en b-j nem bisonvitottii voina. Évtisedsk ót* »«en Iabdao«ok iltaliaws »It«rjodó«n»k örvendenek éa alig van család, melyben eze\'n kilünő ház stérből készlat nem voloa niilhUó. Stámtalítn orvoí áltat fezen labdacsok biaiaaerfll ajánl tattik minden olj bajoknál, melyek r0si em estiéiből és székrekedésből erednek: mint epe-zavarok, májbajok, kólika, TÍrtjilnláiok, iranyér, báltétleuíég t hasonló betegiéie knél. — Vértisztitó tnlajdomáguknál fogv« kitünS hat»«l vannan Térszegény«éí, s abbil erodS bujukoál Es: igy -ápkórnii, idege»ségli51 szármaió fejfájásoknál stb. Eten vértisztitó iabdicsok oly könnyen hátiak, nogy a legcsekélyebb fájdalmakat sem okozzák ej enoek folytan míg a leggyengébb egyéne, de mé^ gyerm-^kex i.tál is minden aggódnom nélkül b \'v-thetők. k;zen .vértisititó labdacsok caakio a Pssrhefer J.-fele, ac ,.arany birotjairni a<nkhsL\'- ozimzett gyegyszerttrbaa, Béosbsa I, Singefftraase 15 tz. a. ké«itt-tnek vlórfi minÖégben s egy 15 szem labdacsot tartalmazó dobó* ár* 21 kr. Egy e»oraag, melyben 6 doboz urtalmaztatik, 1 frt 05 krb« kerül. Az óisxeg előzetes bekuidédiéaél bérmentes küldéssel együtt; 1 ciom&g 1 frt 25 kr., 2 csomag 2 frt 30 kr-, 3 csomag 3 frt 35 kr. 4 csomag i f:t tó kr., L csomag 5 frt 50 kr. és 10 csomag 9 frt 20 krba kerül. IV NB. Nagy elterjedettsegük következtében eien labdacsok a legkülönfélébb nevek és alakok alatt utáuoztauiak: euoek következtében kéretik csakla Pserhofer J.-íjle vértisztitó labdacsokat követelni es csakis a<:3k tekintüstók valódiaknak, mely«kuek utasitász a Pierüofar J. ne.atliráasal fekete sziuüeu és miaden egye, dobos fedele ugyanacon aláírással vörűi timben vau ellátva. A lEiintalan hálaíratból, melyet c labdacsok jugyasitöt a legktllöibözóbb és legnehstebb betegségük ntán egészségük visszauyeréstí folytán hozzánk intéztek, ezeu helyen caakis nébáayd.t emtitttnk m«{ «ou ruogjefyzétsel, hogy mindenki, aki eien lab-dacaokat egyszer használta, meg fagyunk gyöaődve, hogy azokat tovább fogja ajánlani. Köln, 1893. április hó 30-án genzben egy egész üveggel 2 frt 60 kr , félüveggel 1 frt 40 kr Tisztelt Pserhofe__ ur! Legyen olyan szíves és küldjör kem ÍBmét 1ü tekercset az ön föl elmúlhatatlan vértisztitó labdacsaiból utánvétellel. iWadj i ezúton is a legmélyebb köszönetemet labdacsai csodahatásáéit. Maradok teljes tisztelettel, Pawlistik Ferenc. Köln, Lindeothal Hraacbe, Flödnik mellet\', 1887. szept. hó Tekiutete& nrl I-ten akarata rolt, hogy az ön labdacsai kweira közá ke-rttitak, melyeknek hatását ezennel megírom; Éú gyermekágyban meghűltem olyannyira, hogy semmi munkát sem voltam tCbbé képes, végezni éa biaonyira már a holtak közt volnék, ha sí Öl csodálatra méltó 1 ab I ácsai engim nem mentettek volna mez. Ax Isten áldja meg Önt t zért «aerBxer. Nagy bizalmam van, hogy ez-n labdacsok engem is tökéletlen kifognak gyógyítani, a mint már má»oknak is egéaiségük visaza\'iy -réíére aeiittégül ezolgáltak. - Knificz Tdrés. 18S7 vember 9-én. I I Bées-Ujhe\'y, Mélyen tisatelt ni 1 A legforróbb köazÖuetaa»eí mondom ozennel Önnek 60 éves r.2.f vérr." i.evében. Aa illető öt éven át saenvedctt gyomornu-rutban és vizkóraághan, már életét ii megunta, melyrSl gyé-i-ként le is mondott, midőn véletlenül egy dohost kapott aa Ün, kitűnő -rértissütó labdaci>iból i azoknak állandó hasanálata folytán tökéletesen kigyógyult. Legfőbb tisztelettel, . Weiuzettet Josofa Eichengrabdramt, GfSbl mellett, 1859. márcs. 27-éa Tekintete Alulírott ismételten kér i csomagot ax Ön valóban hasznos éa kitűnő labdacsaiból. El nem mulaszthatom legnagyobb elismerésemet kifejezni lab lacsok érteke felett éi azok, a hol csak alkalmam nyilik, a szenvedőknek legmelegebben fogom ajánlani. Ezen hálairatom teisxéisseristi hasznátaaára Önt ezennel felhatalmazom Teljes tisztelettel, Haha Ignács. Gotachdorf, Kolbkch mell tt, Szilézia. 1335. okL 8 áo ¦ T. ur! Felkérem, míizérin: az Ön vértiaztitó iabdaciaiból egy cao-magot 6 ds.bo«l küldeni itiveskedjék. Ciakii ax Ön csodálatoa labdacnainak köazfliihetem, hngy egy gyomorbajtól, moly engem öt éven át gyötört, megszab iduítam. Emu labdacsok nálam sohasem fognak kifogyni s midŐQ legforróbb köszönetemet kL-fejezem. vagyok tisztelettel, Zwickl A^iai. : 85 kr. ki tflaü Bernhard-féle alpesifü-liqaer. PSERHOFER J, Bernhard W. O.-tól Bre- és egy negyed Üveggel 70 kr. Amerikai köszvénykenőcs, fl7í!LTJ;, minden kössvéuyet ea cauaoa bajok, u.m. : ^eriacz-agy bántalom, tagszaggatis, iiehias, migraine, idegra fogfájás, fSfájái, fttlssag-gatáa stb. stb ellen. 1 frt 20 kr. Angol csodabalzsam, ira 50 kr. Ií.lO-vh»l\'/<5im Peertefer i •««• Érek ota « rxgyoi illo)\'H»l\'\'5\'"li gokra éi minden idUlt sebte. mint biztosabb aaer olismerve 1 köcsöggel iO kr. Bérm.utri ,,Stoll--fele Kolaprit8paratuiuok,„,rg,o- mor- és bélbetegaegek itíl. Kola-elixir vagy bor. ^?^L?2. P^l.r.. , k.l..a..m Peerhorer J.-tól kitdaS azer golyva UOlyVil DalZSam. -.llen. iavtI<Okr,Wro.6okr. Élet esszeuc^ia rontott gyomor, rotz emsiaztéi és miodenn^mB altesti bajnk ellen kitűnő háai»«\'. 1 üvegcsével 22 kr., 12 üreg- 2 frt. rTríf\'íínar.tr P« bifar-Jj-töt egy áltilánosai ismert kitűnő U UiuÜCU t ¦ házíaaer, hnrnt rekeduég, görcaíía köhlgéi Stb. ellen. 1 üvegecsk őJ kr,- 2 Oveg béroaentve I frt 50 kr. Tannoh.iniu bajkeaőC3 líV^\'Zrí\'fL^l- mennyi hajnövesztő szer között orvosok áltat a legjobbnak elismerve. Egy elegáns nagy saetencsével 2 frt, \\ll-ilnnrw tonna/ Staadet tanártól, ütéséi szúrás AlUUítLlUS UípdsZ által okozott sebeknél, mérges daganatoknál, ujjkukacz, sebes- vagy gyuladt-mell vagy más ily bajoknál, mint kitűnő izer lőnkipróbalva. 1 tégely 50 kr. Bérmeutv<; 75 krajcaár. \\ Általános tisztitó-só \\ "i?1 minden köretkeaményei, n. m.: főfájás, saédülés, gyomorgörcs, gyomorhér, aranyér, dugulás Stt>. ellen. L csomag ara 1 frt. Eaen itt felsorolt készítményeken kíi-UI zs osztráklapokban hirdetett összes bel- éa külföldi gyögy szerésze ti k ül öul egesség ek rak táros vannak: és a készletben uetáu nem ItTÓk gyorsan éa olcsón megszereztetnek. — Postai megrendelések a leggyorsabban eiz-közOltetnek, na a génaösszeg előre bekllldeúk; nagyobb megrendelések utánvétellel küldetnek. Valódiaknak esik azok tekinthetők, melyek használati atasitása Pserhofer J. névaláírással és minden egves doboz fedele ugyanazon aláírással vörös színben vau ellátva. Védve védjegy álul. Védjegy utánzása szigoroaa büntettetik. gyógyszerész „zum goldenen Reiciisapfef." Bécs, I. Singerstrasse 15. Nyomatott Iff. Wajdits József könyvnyomdájában Xa^r-Kanissin.