Zalai Közlöny 1899 001-004sz január.pdf

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	3.75 MB
Keltezés:	2010-01-26 08:32:18

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1419
Megtekintések száma:	5641
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (277.13 KB) Zalai Közlöny 1899. 001-004. szám január Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 38. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: ¦ AGYKAHIZSA. 1898. január hó 7-én. 1-SÖ szám. XXXVIII. évfolyi Előfiteléni ár: Eftti erre . . . * írt — r. Fél éra . . . . a frt 60 kr. Kejrredévr . . . 1 frt ib kr. txjt* ném Wtr. HIP.DSTÉ5EK 5 baaiboa petitaorbaa 7, miaodaaor 6, 1 miudec toribbi sorért & kr. S VILTTKKBEN petit Boronként 10 krért Tételnek lel. illeték minden e{)n kirdetéaert 9U kr. fisetenóL ZALAUÜZLŰIYf I A nagy-kanizsai .Ipar-Testület, részvény-társaság,* , nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet! nőegylet," .n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet,* .szegények tápintézete, A lip siellemi réíséi ÍUetc ooia-den közlemény a felelős txerkewtő ::etf.-i-, is UJMCÍ rész: j;iető kfls-leraénjek pedig a kiulo nerére cJni/.-ürii -V&íj-t^.iíia a t>r-ment»e iotéxeuilAk l>nrlok TÍMxatteiM küldetnek Takarékpénztár részvény-társiság,* a „Kotori takarékpénztár ~"\|~ i kisdedaeveló egyesület," a .nagy-kanizsai tanítói járáskor," a .nagy-kanizsai keresztény jótékony tstyán egylet,* a „soproni kereskedelmi iparkamara,* nagy-kanizsai külválasztmányinak hivatalos lapja. HETENKINT EGYEZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Műipar és műizlés. ou i XaLT-Kaiiít»a, 189». január t-á. Hírlapjainkban megint Jeremiás siralmainak gyászakkurdjai hangzanak föl, hogy a műipar bár fejlődik, ezzel a műizlés lépést nem tart, sióként a tisztelt : közönség nem vásárolja a magyar műipar sikerült termékeit; pedig, mondja egyik napilapunk, van ám a műipar-kiáll Hasban a harminc - negyven forintos broncz-tirgy is. Álljunk meg egy pillanatra ennél a dolognál, mikor ime veszendőben van Hunnia és sirnak a bns magja rok És nézzünk szét egy kevéssé a határban, mennyiben igaz e panaszos felszólalás és mennyiben terheli a magyar társadalmat a súlyos felelős-ség vádja, különösen pedig éppen az utóbbi. . Hazánkban mindig a közönség a bűnbak; mindig az ó fejéhez vagdossák a nehezebbnél nehezebb vádakat, ügy a jelen esetben is. Hallania kell számtalan torokból: nincs műizlés és nem veszi a magyar műipar termékeit, hanem kapkod olcsó .külföldi íurattermékek nfán. De a sok tisztelt Felszólalók nem gondolkoznak szociálpolitikai fejjel. Nem mérlegelik az érdekelt társadalmi osztályok anyagi helyzetét. Holott pedig mind ezt egy pillanatra sem szabad szem elöl téveszteni, mert éppen ez vezet igazságtalan megítélésre, alaptalan vádak emelésére. A műipar támogatására a műzlés mellett az anyagi bírás is szükséges. Vagy nem képzelhető-e olyan eset, hogy a műizlés fejlődik és a mú:par még sem emelkedik nagy arányokban, mert nincsenek fogyasztói? fiz az eset a magyar társadalom esete. A mi társadalmunk szociálpolitikai összetételének nem éppen a miiipari TÁRCA. ~" Boldogság. — IrU FEHÉR LIPÓT. — — A ,ZmJai Közlöny\' eredeti tárcája. — A hatalmas fenyves erdő közepén, kis patakocska e7ŰBtÖs vizének lágy csörgedező hallatszik. — Különben néma csend. Néha belefúródik e néma csendbe egy-egy különös rikoltás. Valami madár hangja; vagy táu a gondatlan, turpis atatyrok gunykacagása. Néha meg panaszos üvegbaogok rezegnek végig a légben. A leogő zefír okozza e hangokat, amint keresztül suhan az erdő fát közt; Tkg; talán Pán tujt bele a bét uádcső böl készült pásztorra volájába. A gyantát airó fenyőfák átható, üde illatával van telítve az erdő homályos levegője. Imitt amott tnd behatolni a homályba egy-egy fényes uap.-ugár, mely folyton táncol a talaj bársonyos moháján. Ciak a patakocska egyik partját nyaldosták végig az aranyos sugarak zavartalanul. Itt a ragyogó napsugarak Özönében Füröd ve állott egy sugár női alak, mint egy ingerlő erdei nymfa. Világos ruha Ömlött végig remek alakján emplr alakban. Feltűzött, aranyszőke baja glóriaként övezte homlokát. Egy kecses mozdulatul felemelé karjait és tömött, Fehér ujjait belesülyeszté aranyhajába. Amint igy állott kissé bátraazecezett fejje:, felemelt karjaival: keblének hatalmas vonatai előre feszültek, isteni bájt kölcsönözve a gyönyörű ido-noknak. Hirte- vásárlás hiánya a legelfó és legfőbb baja. Azok a rétegek, melyek mű ipari tárgyak fogyasztásánál figyelembe jönnek, anyagilag nincsenek kedvező helyzetben. Az úgynevezett magyar honorácior - osztály nemcsak szegény, hanem még csak most van keletkezőben .is. A természetszerű fejlődés hozza magával, hogy oly országban, minő hazánk, ez osztályok vagyont nem, csak műveltséget, tudást hozhatnak magukkal, midőn elhelyezkednek a megfelelő rétegben. Az értelmiség helyzete tehát kedvezőnek nem tartható. Kikből tömörül e réteg? Orvosokból, Ügyvédekből, tisztviselőkből, tanárokból, s aztán a gazdaközönség, kereskedő- és iparososztály egy-egy kis részéhői. A három utóbbi réteg ma még nem olyan, hogy a magasabb iskolázottság és műveltség tömegeit szolgáltathatná, mint külföldön, hol a gyáros, a nagykereskedő nemcsak gazdag, hanem ennek arányában nagyobb iskolázottságon — ha talán autodidactikailag is — megy keresztül. Nálunk sem a kereskedés, sem az ipar, sem anyagilag, sem szellemileg nincs oly to koa, hogy az úgynevezett értelmiség sorait jelentősebben gyarapítaná Sőt még azon jelenség sem mutatkozik erőteljesebben, hogy a vagyonos, a gazdag termelő, iparos - és keres -kedóréteg gyermekei vagy értelmi ségi pályákra mennének, avagy főbb iskolákat végeznének. Marad tehát az értelmiségi osztály önmagában, gyarapodva abból a rétegből, mely — említők — anyagi javat vajmi kevéssé visz magával abba az osztályba, melybe fölemelkednie sikerült. A honorácior osztály helyzetéről szóló tanulmányomban ki van mutatva, hogy fél millió leieknél képezi az értelmiségi kereset a létfen-tartási alapot, mely számból kereken 40,000 lélek jut a mezőgazdaságra és 120,000 az iparí^jalomra, tehát a tulajdonképpeni értelmiséget 384,000 lélek megélhetése terheli, vagyis az cgász értelmiség "0%- És vajon kikbe\' sorakozik e 70"/.? Egyharmad ját belőle a tanügyre, egyötöde a közigazgatásra, 16 \'/a /• « egyházra. 13Vo >2 igazságszolgáltatásra. A tisztviselők helyzete ismeretes. — Nem sértjük meg őket, ha tőlük nem várjuk a magyar műipar nagyobb mérvű fogyaaztáiát. Nem kevésbé ismeretes az Ügyvédek helyzete. — 4191 ügyvéd közül c-ak egyharmadnak volt segédje. Hasonlóképp az orvosoké, kik az anyagi megélhetés keservei miatt a városokba tolongnak, s az orvosnő vendékek létszáma évről-évre csökken. A mérnökök tnl-nyomőlag közt sztviselók s 2400 mérnökből csak 450 volt úgynevezett magán mérnök. De egyáltalán értelmiségünk 80/«** alkalmazásban keresi kenyerét. Hát akkor kitől várjuk a magyar műipar fogyasztását? Hisz épper az az , überheben, mint a német mondja, hogy szertelen föltevésekben s vára-kuzásuit\'mu vagyriuftV mi"\'* magyar társadalom értelmi és anyagi béltartalmával ma nem áll arányban. Az a közönség, melynek már müipari ízlése van, relatíve talán kielégítőnek tartható, de ennek a csoportnak nincs anyagi ereje hozzá, hogy csak .harminc-negyven forintos bronctár-gyat* vegyen. Mi tehát nem tartjuk a felhangzott vádat indokoltnak. A magyar közönség bizonyára nem rosz-szabb, mint a külföldi, de arra a panaszló urak nem gondolnak, hogy e^y 17 millió lelket tartalmazó társadalomból elvégre semmi erőhatalommal sem lehet, hogy ugy mondjuk, kipréselni. oly arányokat, minő egy 40 — 60 milliónyi lélekből. Talán éppen egyik nemzeti hibánk, hogy mindig nagy-mértékkel mérünk, álmoknak engedjük át magunkat, szóval messze eltávolodunk a reális valóságtól és keretektől. Ez az ország szegény; íővárosa is kicsiny és szegény ; vidéki városaiokról talán nem is kell szólni." Budapest 600,000 lakosából, bizonyára a műipar érdekében sem lehet oly tömeget kiszorítani, minőt a másfélszer akkora Berlinből vagy egyszeri; akkora Parisból. Sót mc.jük állítani, hogy egy nemzetnek vonatkozó rétege sem visel annyi nemzeti terhet, mint az a kicsiny, szegény magyar értelmiség. Ezt nálunk mindig meg kell fontolni, de mert gyakorta nem teszik, ütnek ki balul vállalatok és törekvések ; a való élet kereteit nem le het eszmék és dogmák szerint irányítani, s kezelni. Le kell tennünk bizonyos ábrándokról, le különösen azoknak, kik reális tényezőkkel szá mólnak. Ez ábrándok félretétele fá-jóan érinthet, de legalább csalódásoktól óv meg, a mi mindenekfölött szükséges anyagi kérdéseknél. A mű-iparé is idetartozik, s ezzel kapcsolatban, bár szorosan nem tartozik ide. fölvethetnék éppen ama panasz kapcsán, hogy a magyar közönség a külföldi olcsó gyári müipari cikkeket vásárolja, vajon ne inkább-e tömeges gyártásra és olcsó cikkek elő állítására fektettessék kiváló gond, s vajon nem okosabb-e a németek példáját követni, kik az olcsó tömegárut képező iparcikkekkel vágtak neki s tudvalevőleg sikeresen, a világversenynek, s az itt elért eredmények nyomán vau a nagy fejlődés utján a műipar, s éppen az annak nyomában vagyoni erőre kapott osztályokban annak fogyasztója?! Sugár Ign&c. Azok a gazdasági előadások. (F. K.) Nem rég a .Zajai Közlöny\' hasábjain panasz hangokat olvastunk a .gazdasági előadások néptelenségemiatt. Ha jól emlékszem,azt kérdezte a panasz hanpok t. irója—: hol maradtak a kiska-nizsaiak, kik legtöbbnyire földmíveléssel foglalkozó kis gazdák. A kérdés elhangzott ; de a felelet elmaradt. Én e kérdésre — megjegyzem, mint laikus — felelni óhajtok; de hogy feleletem menynyire fog megfelelni a valódiaágnak—: meghatározni t. olvasóim leendeaek hivatva. Lo szintén egy olyan községnek vagyok lakója, melyben a legelső gazdasági előadásnak csupán egy hallgatója lett volna, ha persze az illető gazdasági előadó meetartoua volna a gazdasági előadását Én nem tettem fel a fentebbi kérdést, hanem tapogatni, puhatolni kezdtem az okokat, — melyek az általában véve földmiveléasel foglalkozó községem lakosait a gazdasági előadáson való megjelenéstől távoltartotta. Ezen okok megtudásáért sem egyesekhez, hanem — egy közös gyfiléa alkalmával — községem Összes lakosságához fordultam lEs — megtudtam az okokat: de egyúttal megtudtam az okozatokat is. Nem az úgynevezett ,nem törődő m", nem vitte ám községem lakosságát a gazdasági előadás meghallgatására, hanem egy olyan fogalom, mely akaratlanul szülemlett meg s melytől minden gazda — a hol csak lehet — ma már tartózkodik. Zala-vármegye gazdasági egyesülete nagyobbrészt — a minisztérium áltat — kiket neveztetett ki gazdasági előadóknak? Nemde tanítókat) És miért nem a gazdasági egyesület tagjai közül egy néhány gazdasággal foglalkozó földbirtokost, avagy gazdatisztet ? Kiknek a községekben való megjelenése — mondhatom legtöbb helyen — ünnepély lett Tolna és mi több az ilyenek felöl a népnek Ferde fogalma sem Bzttlemlelt volna, mely ferde fogalmak azután nem tartották volna távol a gazdasági előadások meghallgatásától sem. •j Kaai«aáa faidaaági siaklanár adott elő és még sem rolt köiönaéf ? len megrázta aagyalfejét és selymes haja végig ömlött vállain, mint valami lágy putuságu aranyszövet és eltakarta ostya fehér nyakának nagy részét Ruhájának redői közül kis ezüstös fésűt vont elő, me\'ynek fogait leöcniő bajába mélyeazté. Fésülködött, a kis patak kristályvizét használva tükör gyanánt. Nagyon tetszhetett neki e foglalkozás, mert sokáig állott ott, gyönyörködve a viz tükréből visksamonoiygó képben. Fűdüikodött elragadó bájjal, a fiatal leányok ama édes természetességével, melyet akkor fejtenek csak ki, mikor egészen egyedül tudják magukat Pedig nem volt egyedül. Ö is észrevette ezt, mert halk felkiáltást hallatva, ijedten állott egy pillanatig mozdulatlanul Egy férfiút látott a túlsó parton Ülve az erdő homályában, amint egy nagy könyvbe rajzolt Feloc udva ijedtségéből elakart szaladni, de a férfiú hirtelen fel: ugrott és át kiáltó t/Vérő, mohó hangon ! — Bübájos.tfétomáoy, ne tür.j még el-Csak még, »«hány percig! Az ég szerelmére kérleli Minő hang volt ezl Minő erőteljeséi mégis lágyan dallamos, mennyi érzést, mennyi indulatot kifejező! A leány ilyent még otm hallott életében. Mint a múzsák zenéjének isteni melódiája vibrált e haag fülében és csak azért, hogy azt ismét hallhatta, — átfelelt felindulástól rezgő hangon: — Itt maradok, ha megláthatom müvét, melyet most alkot I — Kíváncsisága édes gyönyörrel tölti el szivemet, kívánságát parancsnak te- kintem, — szóit a férfi mélyen meghajolva és néhány perc múlva egy cseppet sem tétovázva, beleugrott a patak vizébe, azon átgázolva ott termett a leány melleit és ez istenien tökéletes női szépség Lübájos varázsának hatalma alatt akaratianni féltérdre ereszkedve oda syujiá a könyvet melybe az imént rajzott. A leány utána nyúlt Látta előbb a férfiú daliás alakját. Mo&t itt térdelt előtte e napsugarán beijen. Belenézett az arcába. Szemeik pillantása találkozott Nagy kék szemei voltak a férfiúnak. Rajongók, lángolók. Mintha delejes ütéa érte volna a leányt; megrándult teste, megremegett lelke, megrendült egész valója. Mintha elvesztette volna pillanatra Öntudatát, nem tudta, bogy vegye-e el a feléje nyújtott könyvet, vagy nem, csak azt érezte, hogy futnia kell innét ez arc közeléből, futni a bűvköréből e szemeknek, melyeknek tekintete behatolt egészen a szivéig. Elrohant Fu!ott ziháló kebellel, miként Syrinx nymfa, midőn a nagy Pán üidözte. \'"n üldözte az az arc, üldözték azok a szemek, melyekbe bele tekintett és melyek ugy megzavarták lelkének egyensúlyát Mikor végre hazaért az erdő szélén fekvő kastélyba, futott be egyenesen szobájába, gyorsan bejárva maga után az ajtót. Aztán odaállt reszkető testével a tükör elé Kíváncsi volt, bogy ö most milyen. Olyan volt az arca, mint a vérpiros rózsa. Kicsattanó ajkai nyu#d Tálának. Keble erősen hullámzott^Es sötét szemei még soha sem voltak oly fé- nyesek. Lehajtá fejét keblére, fáradtan lógatta le karjait. Aztán odadőlt a pamlagra, rádobta karjait az asztalra és árokra támaaztá szép kerek állát, mint egy Rafael angyal. Siemei laasan megteltek könnyekkel. Sirt. — Elrabolt tőle valamit az a deli szép ember, kinek fülbemászó hangját még hallani véli, kinek rajonpó arca mindenütt ott van, ahova ő tekint, s kinek lángoló szemei mindig reá vaunak irányítva. Este pedig a vacsoránál olyan kicsapongó jó kedve volt bogy atyjt több-siör megdorgálta. Ekkor odaübbent atyjához, átölelte aonak nyakát gyöngéden, szeretettel: — A puskám! ugy szeretlek 1 és össze-vissza csókolta az öreL urat, hogy az már félig boszusao, félifc tréfásan rázta le magáról. Ugyan hagyj már békében, mit akarsz velem ! A leány erre szó nélkül" kiszaladt a szobából. Az ajtóból kiáltott vissza: — Jó éjt apuskám I Az öreg nagyot nézett.. . . — Hát ezt meg mi lelte — mormogá — már nyugodni tér . . , itt hagy engem . . . Hiszen még a sajtomat sem adta elő. Hm . . . Nem tudom mi találta a gyereket Szivarra gyújtott és elgondolkodott. Mióta istenben boldogult nejét eltemelte, azóta ez a leány képezte egyedüli örömét, boldogságát Itt szoktak elcsevegni mindennap a késő eati órákig. A kis bohót ma mintha kicserélték volna Becsengette az inast, bogy rakja le az asz- talt. — Aztán maga is felállt az asztal mellől. Kiül egy kicsit a verandára. Inkább nélkülözte ma este a szeletke sajtot, amit vacsora után szokott elkölteni-mert ba más valaki nyújtaná azt neki, akkor nem Ízlene. Elszitta szivarját, aztán ő is nyugodni tért — Ec nem tudom mi van vele. Én nem tudom, — monda magában. Mikor már rég lenyugodott egyazerrd csak kopogást hall az ajtón, mely leánya szobájába nyílik. — Te vagy az. Elvira? — Igen apuskám, bemehetek ? — Be hát, — felelt az atya, é> midőn a leány belépett, csodálkozó hangon mondta — azt hittem, hogy már alszol. — Nem apuskám. Valamit szeretnék kérdezni. — Halljuk! — De nem haragszik meg reámV — Dehogy! Hát tudok én te rád haragudni ? — Hát mondja csak édes apus, hogyha én ... . tudja .... de édes apám én est csak ugy kérdezem . . , ha én valakibe szerelmes lennék, akkor megengedné édes apus, hogy ahhoz nőűt is mehessek ? — Abááá ... I Persze, hogy megengedném ! Persze! — De né gondolja ám apuskám, hogy é& szerelmes vagyok, — szólt a leány mélyen lesütve szemeit — Dehogy gondolom dehogy .... — Mert én igaxáa nem vagyok . . . — Dehogy vagy, persze hogy nem vagy kis galambom I Tudom én azt, bogy XXXVUL ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. JANUÁR 7-én. A nép a jó Unitot: szereti, tiszteli, becsüli; de mint naponkint közle levőt, relé beszélőt annyira ismeri, mint senkit mist. L3 én ebből magyarázom azon gondolat-menetét a népnek, mely itt is, ott is a gazdasági előadások meghallgatásától távoltartja. Vagy nincs-e igaza a népnek?!) Mikor azt mondja: — a tanító tanítsa a gyermekeinket 1 S hozzáteszi—: egy tanító árnak sem adnak olyan fizetést, hogy községről-közaégre fuvarosokat fizessen csupán azért, hogy ott, népnek minden fizetés nélkül előadásokat tartson. Ezt megteheti ez. meg ez — rendesen egy környékbeli uraságot említ — de nem ám az n —i tanító ur. Már pedig azt édes mindnyájan jól tudjuk, hogy a nép irtózik minden olyantól, mely ujabb kiadást vonhat maga után. És ha meggondoljuk, hogy alig van község, melynek lakosai között ne volna egy-kettő, ki ne igy gondolkodna—: hogyha mást nem is, de a fuvart a gazdasági előadásokat tartó tanítónak vissza kelt községünknek téríteni. íme! itt az ok és okozat arra, bogy a nép távoltartsa magát a gazdasági előadásokról. Persze az intéző köröknek az ilyenekre nem terjedt ki a figyelmük, mert ha kiterjedt volna, — bizonyára népesebb előadásokat tarthatnának a gazdasági előadások megtartásával megbízott előadók, bs a Zalavármeuye gazdasági egyesület a községek elöljáróihoz intézett felhívásában az ily költséget igénylő dolog fedezési forrását világosan megnevezte volna, mert mi hiába beszélünk; a beszéd puszta szó, mely elhangzik s kézzel fogható emiéke nem marad. Parisba fel! Az 1900. párisi világkiállításra már nemcsak országszerte, hanem az egész Continonsen lázas tevékenységgel megindultak az előmunkálatok, az egyes nemzetek kormányai, bogy minél méltóbban legyenek népeik képviselve, az egyes társadalmi körök, hogy a világkiállítás meglátogatása minél kényelmesebben, de amellett minden nagyobb költség elkerülése mellett legyen lehető. Miután culiuránknak avval teszünk tényleg rendkívül nagy és következményeiben messze kiható szolgálatot, ha a világkiállítás meglátogatását még a kevésbé tehetőseknek is lehetővé tétetik, a m. kir. államvasutak menetjegyiro- dája igyekezett hivatalainak szerződéses kezelőit a .Nemzetközi vasúti hálókocsi társulat" -ot un bírni, hogy egy ily irányú mozgalom élére állva, az egész Continensen felállított képviseletei és menetjegyirodái igénybe vétele mellett egy oly vállalatot létesítsen, mely a középosztálynak módot nyújtson az 1900-párisi világkiállítás kényelmes és olcsó meglátogatására. Ezt érte el, mikor a ,Nemzetközi vasúti hálókocsi társulat, melynek központi igazgatósága Parisban azékel, az ily mozgalomnál leginkább érdekelt in tizetekkel: a francia vasutak a francia hitelbank a Grands Magasins du bon Marciié stb.-bel karöltve a „du Trocadero et de Passy nagy-szállók r. trsg." vállalatot alapította, mely több millió frank értékkel közvetlen a Szajna partjío park-; rendszerrel három palotaszerü nagy szállót építtet, a melyek igénybe vételét azonban mérsékelt áron kibocsátandó checkfüzetekhez köti, a mely utóbbiak tulajdonosai párisi tartózkodásuk tartamára más tekintetben is külöobö. ü kedvezményekben lennének részesitendők- Miután oly alkalommal, mint az 1900. évi párisi világkiállítás, miot az 1889. évi tapasztalatok ís igazolják, a parisba igyekvők egyik első és legfontosabb gondja az elszállásolás lesz. — nevezett társulat tehát helyesen jár el, ha a résztvevőket ez alól nemcsak felmenti, de a nagyszabású tervezet keretében (a Bzállók kb. 2000 szobát fognak tartalmazni) azoknak ugyszőlváa megszokott otthonukat focja odavarázsolni, miután gondoskodás történt, hogy azok necsak a lehető legnagyobb kényelemmel rendeztessenek be, hanem a személyzet tekintetében is ne érezze senki, hogy külföldön vaD, és esetleg a kellő nyelvismeretekkel nem bír. A budape.-1 ti város menetjegyiroda még fokozni kívánja mindezt azon ajánlatával, hogy hajlandó a kiállítás tartama alatt Parisba indítandó különvonatait olykép szervezni, hogy a rokonérzelmü és ro-konszellemü vagy egy szakmabeli résztvevők részére a/.okat külön-külön bocsátja rendelkezésre, a részvételi dijjakat természetesen a legmérsékeltebben megállapítva, igy módot nyújtva a legkevésbé tehetősnek a kiállítás meglátogatására és tanulmányozására. Hogy a megállapított költségek a mellett könnyebben ís legyenek törleaztbetők, a hivatal az alábbi körülményre különösen is felbivja a közönség figyelmét a mely az 1896. milleniumi kiállítás alatt is teljesen bevált. A különvooatu díjtételek (II 0. 165. frt, III. 0. lSó. írt) havi részletekben volnának tehát törlesztendők, a mi pld. f. évi január hó t-tői számítva kb. 21 uyolc illetve hét forintos havi részlettel volna megejthető. Hogy ez mennyire megkönnyíti majd általánosságban is a részvételt, utal a menet jegy iroda azon tényre, hogy a nagy közönség tehetősebb része is szívesebben nélkülöz apránként kisebb Ősszegeket, mint egyszerre nagyobb értéket, mi mellett még azon rendkívüli előnyt :.« sikerült kieszközölnünk, bogy átrubáztatás esetek semmiféle levonás nem eszközöltelek, hanem csupán a francia 2 50 frk.-nyi bélyegi Ilitek lesz újra lefizetendő. Bejelentések okvetlen a folyó évben eszköz lendók. HÍREK. — A ker. nőegylet mulatsága. A Ser. Jót Nőegylet választmánya rendkívüli és dicséretre méltó buzgóságot fejt ki minden évben, bogy a közönségnek kellemes, szép és sikerült estét szerezzen. A mostani estélye, amelyet e hó 5 én tartottak meg a Polgári Egylet termeiben Jelmez-estély volt. A jelmezes hölgyek az egyik mellékteremben gyülekeztek\' és párosan vonultak be a nagyterembe az a!-ö táncra. Valami különös C:odás hatást tett ez a tánc a szemlélőre 1 Minden egyes jelmez csodásan ragadta el a fantáziát és vitte országokon át, a való világból a szellemibe, a télből a nyárra, a tavaszból az Őszbe. Itt a magyar menyecske, ott a tót leány, ilt a tiroli nő, amott a japáni, itt egy hercegnő, ott egy cigányleány, itt a tavasz a nyárral, ott az Ősz a téllel, pipacs, vadrózsa, napraforgó, margaréta, vadgomba, két matróz, a virágtücdér, ó bécsi nő, tiroli nő. És ez egy mozgó előkép 1 A jelmezek nagyon változatosak voltak. Megjegyeztük a főbbeket; Nóvák JÓzsa (vadrózsa). Szauermann Ju\'ia (nyár), Hruska Terka.^l) Woszt) Mariska (vadrozsa), Pongrác Malvin (pipac>j Gri-eszbach Gizella (tót leány) Farkas Vilma és Saller Aranka (spanyol cigáoyleányok). Kríppel Paula (tavasz) Janda Margit (remény), Knortxer Margit (margaréta), Zsubory Erzsi (ősz), Tuboly Ida (kri-zantin), Weisz Emiiné (orosz bajoroő), Weiaz Irma (vad gomba), Kohn Adolfoé és Lichtschein Paláé (mikidók. Hucbatedt Aranka (vadrózsa) Mantuanó Mariska és Fiálovics Anti (matrózok), Kaan Irma (tiroli nő), dr. Franz Rudolfné (ó-bécsi), Saauermanné (magyar menyecske) Mair nővérek, Mantoauo Gizella, Szabó Gi-sella (elszászi nők). Deák Péterné (virágtündér), Nagy Stefánia (tavasz) Győrffy Jánosáé, Bessenyei Eálmáoné (napraforgók), Sebestyén Lajosné (ó-bécsi). — — Az Irodalmi kör Szilveszterestéké. A Polgári Egylat nagytermében összejött mulató közönség vig muzsikaszó mellett búcsúztatta el az 1898. esztendőt. Az Irodalmi éa Művészeti kör ugyani* ¦ \'. tartotta Szilveszter-estélyét. Az estéi?\' hang verse nyoy el kezdődött, amelynek műsora a következő volt: 1. Oly távol. EogelbergtŐI. 2. A szarvasbogár és a rózsa. VeiUŐI. 3. Szomszédunkban. Magyar da\'ok Vargától. 4. Névtelen trónkeresők. Irta Szalay Sándor. 5. a, Julcsa. Énekpolka. b.. Papaouk Dani belépője, a „Tót legény Amerikában, c bohózatból. 6. Cigányélet. Scho-mantól. 7. Keringő. Vogeltól. A hangverseny kitűnően sikerült. Mégis főleg az ötödik szám tetszett a legjobban a közönségnek, azért Ollop urnák a számát még két alkalmi és helyi vonatkozású dalocskával meg keileit fűszereznie. De Szalay Sándor felolvasása is nagyon tetszett, főleg a bő igy közönségnek, mert a tárgya nagyon- kedves volt, szólván az a — házasságról. — A hangversenyt lánc követte. Tizenkét órakor fölgördűlt a színpad függönye. A lelkeket öröm szállta meg, mert a szeműnk elé állott élő kép szépnek és boldognak jósolta az uj esztendőt. A muzsika ismét megszólalt és a fiatal párok tovább lejtették a megszakított táncot — A Kasínó Süveszt eri mulatsága. A kasinónak felolvasással, hangversennyel és tánccal egybekötött zártkörű hagyományos eilveazteri mulatsága ismét fényesen sikerűit. A jól Összeválogatott műsor minden egyes száma pompásan sikerült. — A közreműködők jókedvvel léptek a dobogóra és elégedetten köszönték meg a nagy számmal egybegyűlt fényes közönség elismerő tapsait Az eftét dr. Perényi József nyitotta meg BAz udvarló" cimü hnmorisztikui falolvasásával, a melylyel folytonos derült- ségben tartotta hallgatóit — J3tánna Práger Ilona k. a. játszotta el Vieuxtemps B a 11 a d a és Polo-naise c. remek hegedű darabját Bi-schitzky Miksa zongora kísérete mellett. Práger Ilonák, a. kitűnő mesterének, Hofrichter Emma k. a.-nak méltó tanítványa. Brilliáuy technika, biztos vonókezelése, sok zenei intelligencia jellemzi játékát. A közönség frenetikus tapsait egy csinos zenei apróság eljátszásával hálálta meg. G a b á 0 y i Egy baleset című dialógjának előadásában Weiaer Kára k. a. és Radnaí Jenő ur jeleskedtek. — Weiser Klára k. a. kiváló ügyességgel adta a durcáskodó, majd megbékülő menyasszonyt Hanghordozása és mimikája egyaránt jeles. Méltó partnere volt Radnaí Jenő ur. A müson Goria Diadal indulója fejezte be, melyet Blumenachein Vilmosní úrhölgy és Blan János -dukelá kivá\'ó praecizitássaL — A közöú^uek igen tetszett a pompásan egybevágó zongorajáték. Meg is ismételtették. A hangverseny után Si m p 1 i ci ua hírneves zenekara rázendített a talpalá való csárdásra és ezzel megkezdődött a világos virradtig tartó tánc • mulatság. A figyelmes rendezőség mindent elkövetett, hogy minél élvezetesebbé tegye az estét — Fáradozásának mé.tő jutalma a jól mulatott közönség őszinte eliamerése. — A kereskedő Ifjak önképző egylete. Nagykanizsán 1899. évi január hó H-én, szombaton, a aCasinoa dísztermében saját segélyalapja javára Futtsky Pevny Irén úrnő, a m. kir. Opera elsőrangú művésznője, valamint a hírneves Bűrger Kamarazen e- Négyes közreműködése mellett jótékonycélu estélyi rendez. Kezdete pontban S1/- órakor. A hangversenyt tánc követi. Műsor: 1. Haydn S.: Vonósnégyes D dúrban a) Alegretto, b) Largo, c) Menaetto. dl Finale (presto). Előadják Grüufeld BerkovitB, Riedl és Bürger urak, a m. kir. operaház tagjai. 3. Erkel Ferenc: A Lagrange ária .Hu-nyady László\' operából. Énekli F. Pevny Irén, a m. kir. operaház tagja. Zongorán kíséri Ollop Ernő ur. 3. Cello So.o: a) Snr le lac — Godardtó\', b) Orés du bercean — Moskovrskytól. c) fcVfeutaaz — Poppertől. Előadja Bflrger -Zvtgmoad tanár ur Zongorán kíséri Biumenschein Vilmosáé urnő. 4. Alieneff. CsalÓganydal. Énekli F. Pevny Irén. a m. kir. operaház tagja. Zongorán kiséri Ollop Ernő ur. 5. Beethoven L.: Nagy vonói négyes E te nem vagy szerelmes! — Eredj csak aludni picikém, akit szeretni fogsz, az legyen a férjed. A leány megcsókolta atyja kezét és besurrant szobájába. Az atya pedig mosolygott — Szerelmes vagj kicsikém tetőtől talpig. Talán még magad sem tudod, de a kis szived már nem szabad. Hej! tudtam én azt. hogy Gyurkovics szomszédom huszárfőhadnagy fia oem hiába koptatja a lábát . . . Hiszen, ha vesszük, derék, nyalka legény ¦ . . aztán meg jóravaló ember is .... No, hát majd megtartjuk a lakodalmat .... De milyen píros volt a kicsike. Igy moaologizált az Öreg, mig elnyomta az álom. Másnap egyike volt a legszebb júniusi napoknak. A lüktető, életet lehelő természet teljes pompájában ragyogott. A leány várva-várta a délutánt s mikor az végre elérkezett: sietett ki a feoyves erdőbe, oda a patakocska mellé, ahol tegnap meglátta azt a deli szép embert. Kergette, vonta öt oda valami megmagyarázhatatlan erő, búzta valami titkos varázs, legyőzhetetlen vágy, újra látói őt. akitói tegnap fulva-futott. Mert ott lesz bizonyára. Arról meg volt győződve, azt egy belső hang, tatán a szive súgta meg neki. Odaért. Elborult az arca. Nem látott senkit. De ime most megállt, s megkönnyebbülten lélekzett fel. Fürkésző pillantása észrevette, akit keresett — Ott kissé beljebb az erdőben feküdt a férfin va-, lami lebernyegen, mely testét is félig eltakarta. De csak nem mozdult — Talán alszik — suttogta a leány és előre nyújtott fejjel óvatosan közeledett hozzá. — Csakugyan aludt Ugy dobogott a leány azive, hogy rá kellett szorítani mind a két kezét. Egészen a férfi közelébe siklott. Ott feküdt lábainál az ideálja. 0 volt. Ilyennek képzelte. Széles, dombom mellén ott feküdt kinyitva az a könyv, melybe tegnap rajzolt. Látszott, hogy a könyv Bzemlélete közben esett Morfeui karjai közé. A leány félénk, édes örömmel élvezhette a helyzet nyújtotta kellemet. Most jól megnézhette zavartalanul; nem kellett futnia szemei varázsától, levoltak azok hunyva, letakarva a bosszú fekete szempillák által. A férfi feje kis zöld vánkoson nyugodott Elragadó férfi-szépség volt Valami leányos : gyengédség vegyült vonásai közé, de kü-i lönben a férfias szilárdság és önérzet \' kifejezése dominált arcán. Fekete vo.t . felfésüit, fényes baja és dm. hullámos \\ bajusza, mely utóbbi tekintélyt kö csőnze i arcának. Fekete baja mellett tiszta fe-; hérnek tűnt magas homloka. Sürü szem-\| öldökei olyan szépen formálódtak lecsukott szemei fölött, míg hullámos bsjusza : alatt kívánatos ajkai oly gyönyörű met-1 szésüek valáoak miot az örök ifjúság fényében élő görög istenekéi. Lehelteiéi erü. halvány rózsapirral befuttatott ar-I cát és telt formás állát szép fényes fe-\| kete szakáll köríté, álla alatt hosszúkás \| csúcsban végződve. Mintha minden egyes szálat külön raktak volna egymásra. Hatalmas vállain megfeszült a ruha az I életerőtől dozzadó izmoktól. Önfeledten, nagy gyönyörrel nézte a ! leány az alvónak arcát. Minden vonást, ! minden erecskét a szivébe vésett. Most a nyitott könyv rajzára veté i figyelmesen pillantását Azonnal megis-merte önmagát amint a pataknál fésül-\\ kődött Lehetett e könyvben még több 1 vázlat ís. Ugy szerette volna azokat is j megnézni, talán a nevét is megtalálhatná. Gondolta, hogy festő lehet, még pedig a rajzról ítélve, nagy művész. Egy hirtelen gondolattól megkapatva, lassan leemelé a férfi melléről a könyvet, reszkető kezekkel óvatosan kitépett egy tiszta lapot . . , leguggolt a férfi mellé és a könyvön fekvő iróonal e szavakat irta reá: — Kegyed nagyon elővigyázatlan. — Büntetésül megtopom. E viszem könyvét. Holnap visszahozom de ha ismét alva találom, soh\'3e adom vissza. A revoir ! Elvira. Aztán kipirultán az izgatottságtól, — szinte megijedve saját szivének hangos dobogását ól, oda helyeié az üres lapot a könyv helyére. Nézte hogyan emelkedik a férfi erős melle. Érezni félte meleg lehelletét. Szemei égő tűzben lángoltak s szilajon nyargalt ereiben a vér. Szivére nyomta kezét és akaratlan előtört ajkán suttogva: .Szeretem !" Nesztelenül felegyenesedett, aztán elillant hóna alá szorítva a könyvet — De még egyszer visszafordult. Megállott Visszafusson-e, dőljön-e oda az alvó keblére és kiáltsa-e fülébe: „Ébredj hát szerelmem, ébredj 1 Szeretlek I Szeress I" De nem, ezt nem teheti. Csak ujjait szőri ti erősen, égő szenvedélylyel forró ajkaihoz és az ég felé fordított arccal, lehunyt szemekkel dobott teléje egy kéjteli csókot Hazaaurrant Vacsora után ismét korán bezárkózott, hiszen oly édes kincset hozott ma az erdőből. Másnap Elvira visszavitte a könyvet. óh dehogy is aludt a férfi. — Talál koztak .... És találkoztak azután minden nap, amikor lenyes volt az ég és ragyogott a napsugár. Lábaik érintésére elalélt a kéjtől a talaj zöld, bársonyos mohája, az aranyos napsugár reszkető örömmel táncolt a patak kristály vizén, az öreg fenyők gyantakönnyeket hullattak örömükben és ők ketten szivökben a nagy szerelem magasztos boldoghágával elandalodva, mámorosan hallgatták a kis patak futó vizének lágy csörgedezését és elmerültek, megsemmisültek egymás szemléletének bűbájos szédü.etében Mikor aztán vége lett a nyárnak éi hűvös szelek jártak a fák között bogy sóhajtott bele az erdő, akkor ijedtsu néztek össze: .Hát ezután mi lesz?" Egy napon a leány atyja az ebédlőben Ült a vacsorát várva, midőn nyílik az ajtó és Eivira kezénél fogva vezetve szerelmesét, oda áll vele az atyja elé: — Apu-karul bátorkodom bemutatni Torday Endre birnevea festőművészt, ü lesz a férjem, mert szeretem! Ez aztán ki vo\'t mondva de ugy ám, hogy itt nem volt apelláta. Farsangkor már hozták az újságok, hogy Torday Eodre jól ismert, fényes talentumánál biró festőművész, ma vezette oltárhoz C-abáu Elvira úrhölgyet, a vármegye azőke tündérét, Csabán László nagyte-kintéiyü földoirtokos egyetlen, — bájos leányát. F.s következtek a mézes hetek rózsás boldogságbjo uszó napjai. Öh, te élvteli, derűs idő, kí tudná ecsetelni isten üdvöt adó mézes óráidat, mikor annak a gyakran kiejtett .szeretlek" "szónak oly fenséges, mindent, de mindent kifejező értelme van. A fesIÖ rózsabimbó kinyillik és teljes, elragadó pompájában díszlik. Elvira szebb volt miot valaha. A határtalan, nagy boldogságot viaezasogá-rozta egész ténye. Lakások melleit volt férjének nagy műterme. Olt töltötték a nappal legnagyobb részét A férj dolgozott, Ő pedig áhítattal nézte, mint va -razsol férje a tiszta vászonra életet. — Majd ledobja a férj az ecsetet és derűs mosolylyal közeledik az asszonyhoz. Az szerelmesen átöleli nyakát, leülteti maga mellé és elcsevegnek pjjkosan. tréfa-lódzva. Dd aztán az asszony megszólal: — Menj már te lusta ec .er, dolgozzál, nézd csak bekenrél a festékkel — és cyóneédcc eltuszkolja... De mikor a.tírj mai* íjába nagyon el van merüive, csak tiegcseudül az asszouy édesen duz/ogó ha<-«"a: — No már b.-oj; én még nem láttam ilyen szívtelen embert. Még csak felém sem néz ... Endre ! jöjj ide hát.. Endrém . . .1 Akkor odaugrik a férj az ecsetet és vonalzót hátra tartja kezében és odanyújtja fejét nejének : — C«Ókoij meg aranyom . . . ugy .. . no még egyet a homlokomra, agy érzem akkor, mintha a múzsa csókolna homlokon és ez megihlet és olyan szépen tudok akkor dolgozni, mint Rafael I — Igazául? No itt van háromszor is megcsókolom, akkor taláu még szebbe;; fog festeni mint Rifael. Egysior MirmtA majd magázták egymást É1 katugiak és örültek: szerettek. A férj pedig egymásután alkotta remekeit Neve ismertté lett az egész országban, de még a külföldön is. Bekövetkezett a langyos, mosolygó tavasz, midőn a művész ur egy napon igy szólt nejéhez: — Édesem, eientu! mindennap délután két órától négyig távol le***- ~ Megengeded ugy e bár? — Miért, hova tetszik menni ? — A kaszinóba angyalom. — Öh, a kaszinóba! — kiáltott fel az asszony. — Kndrém. esküszöm neked, hogy én már gyakran akartalak kérdezni, hogy miért nem jársz oda, mert tudom em damasztok 75 krtól 14 frt 65 krig - saját valamint fekete, fehér t, színes Henneberg-selyem 45 krtól 14 frt 65 krig „«.™»kén< - n-v }S^t SS ttiott é. te .tb. {mintegy MO kolooM.o f«J» • *» Wloiie«o uin- ét arnralathan ttb) Ruhák s blonsokra a gyárból! Privát fogyasztóknak postabór-, vámmentesen s házhoz szállítva. Minták postafordultával. •Uot leniére.. Srájtb. kéttxem UiBJlJ. "P-\' Heimeberg G. ulyeagyirai, Zürichben (et. Éi Ur. ndnri utUitt). LXXVm. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. JANUÁR 7-ett. mollban op. 59. Előadjak GrGnfeíd, Ber-kovita, Riedl és BQrger urak, a m. kir. operaház tagjai. — Diak-mulatság. A helybeli főgimnázium ifjúsága folyó hó 25-én tartja azokiaos mulatságát. A hang versen ynyel egybekötött tanemulatság mindenkor a farsangi mulatságok legsikerültebbje: kücé tartozott Kívánjak és reméljük, bog; az idén is derekasan megállják helyüket ifjaink és élvezetes estét szereznek szüleiknek, rokonaiknak és ismeréseiknek, á részletes műsort és meghívókat legközelebb küldi szét a mulatság rendezősége. — Kalikó-estélv. A Polgári Egylet f. é. február hó lén kalikó-eatélyt rendez. — Halálozás. Csák Mariska varróleány, Nagy Lajos városi rendőrtizedé mostoha leánya, m. hő 28-án 20 éves korában Nagykanizsán elhunyt — Újvári Mihály adótiazt Etelka oevü leánya m. hó 28-án Nagykanizsán meghall. — Eljegyzés. Surányi (Sattler) Jenő, magánhivatalnok Nagykanizsán eljegyezte 3tern Gizella kisasszonyt vasmegyei Német- Cseoesről. — Megyei bizottsági tagok. M. hő 29-én volt Gelsén a megyei törv. hatos. bizottsági tagok választása. Jelöltek voltak: Nuszer János, Karoly Elek ¦ habóti plébános, Horváth Dezső mere-nyei ispán, Szondy László zala-szt-balázsi jegyző, Oroszi N. oroazfonyi földbirtokos és Balog János.- Választási elnök dr. Tuboly Gyula ur Kanizsáról, bizalmi férfiak: Sebestyén József, Sélyei Pál, Nuszer János és Koltai László urak voltak. A szavazás 9 Órakor vette kezdetét a tartott délután 4 Óráig. Beadatott Összesen 428 szavazat. Ex a jelöltek között a következőkép osztott meg: Horváth Dezső 290—, Szondy Lász:ó 283—, Károly Elek 280—, Oroszi N. 146—, Balog János 144—, Nnszer János 139 szavazatot kapóit. Nuszer János fellebbezést jelentett be a választási elnöknél\' — Seregély Dezső és a darányiak. A darányi tekintélyes ref. egyházközség Seregély Dezső nagykanizsai ref. lelkészt akarja lelkipásztornak megválasztani. Ez az ügy egy soktagu kül-döttséget. hozott Nagykanizsára, mely meghallgatta a derék lelkész szilveszteri szónoklatát. — A jő atyafiak az utcán csoportokba verődve a járó-kelőknél lu dakozódtak Seregély Dezső személyes tulajdonairól. Feltartóztatták dr. Neumann Ede főrabbit is, kinek nagyon kedvevő véleményezésében a da-. rányiak megnyugodtak és most már lelkesülve fognak belemenni a választásba, mely bizonyára Seregély Dezső jelöltségének fog kedvezni. — D. H. K, E. A Dunántúli Köz-a>Ö velődéi Egyesület tegnap délután . Széli K-ilmái! elnöklete alatt igazgatósági ülést tartott Budapesten a utána megtartotta rendes éri közgyűlését A közgyűléseo jelen-valtak Széli Kálmán elnökön kiül •\'•P\'Fenjveaaj Ferenc és Tallián Gyula id\'fVp\'giiok, Antal Gábor, dunántúli reform, pü.-pők. Makfaivay Géza országgyűlési képviselő. Pornóit Kálmán főtitkár., dr. Fekete Ignác fő-pénztárook, dr. H-idÓ Antal és dr. Orlay Antal miniszteri titkár. Széli Kátmáu elnök megnyitván a közgyűlést, Porzsolt Kálmán főtitkár terjesztette e.Ő az igazgató választmány évi jelentését, amelybőt kitűnik, boxy a Dunántúlt Közművelődési Egyesület a legutolsó közgyűlés óta lefolyt idő alatt ezeréoy anyagi körülménjei által megszabott szűk keretben a férfiaknak kell egy kis extra szórakozás; kicsit kártyázni, biliárd polttisa, no meg ugy egymás közt az asszonyokat szapulni. Menj csak férjecském, engem Örömmel tölt el azon tudat, bogy te szórakozol ... De négy órára ittbon kell lenned I — Itthon leszek aranyom pontban négy órakor — ezó:t a férj átölelve nejét — ilyen édes, kedves, aranyos, jóságos, szépséges, drága angyal felesége nincsen a világon senkinek, mint nékem! Az asszony fölemelte kacsóját, bogy csattanós kia pofont adjon férjének arcára, de az észrevette ebbeli szándékát és megfutamodott. Az asszony otáuna, miközben kiáltat: — Nem szégyeli magát egy asszony elől futni; de jobb is hogy nem vár meg, mert biz Isten kapna- tőlem egy pofo-nocskát, minek cigánykodik ugy! Éi midőn a férj e.szaladt, boldog mo-solylysi ajkán kereste elő kézimunkáját. Nemsokára beköszöntött az asszony axűletésnapja. — Amint e nap reggelén felébredt, pillantása egy hatalmas, remek testményen akadt meg, mely őt ábrázolta életnagyságban. folytatta kulturális munkássága\', nagyobb alapítványokkal nem gyarapodván, nagyobb akciót sem kezdhetett; ellenben kisdedóvók felállításával, népkönyvtárak létesítésével hazafias iratok terjesztésével, a magyar ayelv terjesztésében érdemeket szerzett tanítók és lelkészek jutalmazásával a dunáutul egész területén szolgálta a nemzeti művelődés ügyét. Az egyesület a lefolyt évben is kevé* szerencsével dolgozott vidéki azerveze-tének megalkotásában. A somogymegyei a szentgothárdi és a komárommegye: közművelődési egyleten kivfll uj fiókegyleteket létesíteni aem sikeiütt a ilyenek létesítése iránt nagyobb érdeklődés ez idő szerint még csupán Vasmegyében mutatkozott — Általában a Danántu\'i Közművelődési egyesületek iránt ez utóbbi években megcsappant; de azért az egylet ; lankadatlan kitartással folytatja a Du [ nántnl területén hazafias működését. Az : évi jelentés tudomásul vétele után a közgyűlés elhatározta, hogy a nagyvázso-. nyi óvodát egyesületi kezelésbe veszi át. — Kövessy Albert színtársulata. \| Fekete Béla azintársutata e napokban i fogja elhagyni városunkat, melynek sző-j rakozási igényeit az általa rendezett \| előadásokkal nem volt-képes kielégíteni. \' Február bávában, amint megbízható for-; rajból tudjuk, K ö v é a a y Albert író és i a Kisfaludy szinház igazgatója szándé- ! kőzik társulatával városunkban vendég-; szerepelni. — Éppen most adta be az j instanciát, bogy Nagykanizsán elöadá-! sokat rendezhessen, de eddig nincs ,in-dorsata" Kövessy társulatában vau néhány \\ igen jelentékeny szinészlebetség, Ő maga I ís jeles színész és színműíró, szikrázó j humorával mindig hatott. Nem csodáloók tehát, ha a közönség öt fellobbanó lelkesültséggel fogadná annyi torzult és iziéitelen előadás után, mit Fekete Béla preparált közönségflnknek. — Rendőrségünk figyelmébe aján1-jnk a városunkban sűrűen őgyelgő vándorló legényeket kik ugyancsak sűrűen nyomogatják a kilincseket Némelyek részegen támolyognak be a lakásokba nagy rémületére a legtöbbnyire egyedül levő asszonyoknak. Talán sem ártana váró sunkban egy kis razzia! — Szilveszter éjjeli lopás. Takács István, helybeli lakos vincellér, Szilveszter éjjelén elakarván búcsúzni az ó évtől Malovetz korcsmájáoau mulatott feleségével együtt és a mellette ülőket is megtraktálta. — Tizes bankóval fizetett. — Egyik rovott multu fickó éles szeme megpillantotta, hogy a pénztárcában még több ropogós tizes is van. Mire az éjfél elkövetkezett, el is tűnt a pénzes tárcaj-. Takácsnak. Lett erre ribilliól Takács feleségestől a rendőrségre futott, s a gyanú BtQ11 József- lopás miatt többször büntetett egyénre esett — Még azon éjjel felkeresték és elfogták. Erősen tagadta ugyan á lopást de egy szem tanú rávailott, reggel pedig megtalálták a pénztárcát a korcsma árnyékszékében. melyben még akkor is\' szorongott egy tizes batikó, melyet a tolvaj sietségében nem vett észre. Átadták a büntető bíróságnak. — Fekete Béla színtársulata viruló ifjúságban buc«u/.ott tőlünk. Mi sajnáljuk a szintár&u\'at balsikereit, mert emberek vágyónk és Oiztozkoduok embertársaink fájdalmában, keserűségében de tiszteljük közönségünk akaratát és tartózkodás át. A társadalom megkívánja hogy a mű.é szét felavatott papjai és papnői szivfaez szóló, termékenyítő tehetséggel lopod-zaLak a közönség szivébe, mely ilyenkor Nyitott ajkakkal, rajongó arccal nézte az asszony a festményt: — Be szép ... be drága nékem e kép, — suttogták ajkai, szemei pedig most már mohón keresték a remekmű alkotóját Meg is találták. Ott ült férje egy sarokban és boldogan szemlélte nejének Örömét. Az asszony kitárta feléje karjait, ő odaröpült hozzá és ott pihentek egymás karjaiban önfeledt gyönyörrel, a valódi nagy boldogság üdvözítő érzetével. Majd a meghatottságtól rezgő hangon szóllalt meg az asszony: — Endrém, te imádott bálványom, te életemnek üdvöt adó lénye, te mindenem e szép világon, köszönöm, milliószor köszönöm! Most már tudom, hol időztél délutáoonkint .. . Istenem 1 milyen édes, jó ember vagy te I A férj gyönyörrel hallgatta nmének szavait, arcáról az égi szerelemnek isteni dérije mosolygott le. És mely mindent kifejezett, csak ez egy azót mondták ajkai: — Szeretlek! nem szokta megtagadni bálás elismerő sőt Ha az elismerés elmaradt, lehet-e érte a közönséget okozni? — Hd! Dideregtek a földek, sírtak és jajgattak. E hó 3-án éjjel szép csillogón fehér takaróval ajíndékozá meg az Úristen a sóhajtorÓ földeket Reggelre pedig ráadásul sütött a tavaszi napsugár, melynek csókjától olvadozni kezdett a házak " párkányán a friss hó és édes nembánomságga! borult egy-egy jámbor járó-kelő nyakába, annak nem éppen a legnagyobb gyönyörűségére. — Öngyilkos katona. Megölte magát, mert letért a becsület útjáról — Kgy lövéssel elvette azt az életet, mely reá nézve immár értéktelen volt Bajtársai nem tudlak felfogni hogy miért lett öngyilkos Gombos Antal szakaszvezető ki pedig szorgalmas, jó katona volt és teljes mértékben bírta felebbvalói bizalmát A legénység is szerette, mert jó cimborV és humánus\' altiszt volt Most aztán iiéiojieg\' ki.-zivárog az igaxi ok. Nemrég ottuon volt Gombos Antal, ki a 20. bon véd gyalogezred 3. századánál szakaszvezető volt, édes anyját meglátogatni. Mikor visszajött, sokaknak feltűnt bus komorságával. De feltűnt az is, bogy az azelőtt oly józan fiatal ember mindig boros állapotban van. Sokáig fageaiiák, míg végre egyszer megmondta az okot.- — Az anyám, az anyám cédal Szeretőt tart és euvött pocsékolják el kis vagyonkámat Nem elég bogy meggyalázza nevünket, még a kis szerzeményünket is elpazarolják. Ezt nem birom elviselni, ez sok. És ivott mértéktelenül tovább, míg kifogyott a pénze és hozzányúlt a legénység dohánypénxébez is mit hirtelen pótolni nem tudott és végső elkeseredésében agyonlőtte magát. Pedig csak 24 éves volt Mull hó 24-én d. e. V312 Órakor hangzott a lövés a laktanya egyik szobájából, de mire berohantak, a szerencsét\'eu Gombos már halva volt. Temetése dec. 25-én d. u. 4 órakor volt színház. Az utolsó szereplése volt az elmúlt színházi bét Nagy-Kanizsán Fekete Béla színtársulatának. Az anyagiakkal való küzdés sok mindennek az akadálya, még a bzídí előadásoknak is! Csütörtökön, dec. 29-én nem volt előadás, annak dacára, hogy ,a terem — mint a színlap hirdette — gondosan és melegen lett fűtve,* Pénteken a Munkaszünet került a színpadra. Főszereplők: a Pókai Mátyás Ilonka leánya (Erdélyi Hon) és a Gyűrő Lajos (Makay). De a Frici inas (Teöreök Malvin) is jÓi ügyeskedett Szombaton, Szilveszter estélyen az Irodalmi én Művészeti KŐr ünnepélye miatt nem tartottak előadást Vasárnap két előadás volt Délután: Tyukody Lőrinc famíliája Bn-dapesten. Este: Krach Móni, az ó-budaí fenegyerek. — A darab o<yan Goid-tein Szarni — értékű fővárosi életkép, Kövessy Albert darabjai közül való Aki jókat akart nevetni a színházban, az a Sauerteig Salamonné, sült és kop pasztott libák e árusítóján (N «8y Mariska) és a Krach Móni alakján (Fekete) jót mulathatott Hétfőn félhely árakkal ismét a Krach Móni jött sziard. Kedden Lukácsy Aladár jutalomjátékéul : Aeneas papa. Lukácsy olyan darabot választott jutaiomjátékáol, amelyben nem vállalhatott főszerepet, mert a darab föszemélyei: Aeneas (Fekete) Agatha (Major Ida), Cis (Makay) és Charlotta (Erdélyi Hon). Aeneas és Cis jól mulattatták a közönséget 8. IRODALOM — A sxt-ferenerendi zárda története. — Irta Hal is István. 1899. Ifj. W a j d i t s József kiadása. Ezy csinos kiállítású könyvecske jelent meg, mely városi történetírónkat, — Halis Istvánt vallja szerzőjének. Manapság, midőn a mozgalmas jeten miatt alig találunk lelket, mely a multak dicsőségén elmerengne, nagy érdemnek tudandó be, hogy Halis legjobb tehetségét városunk történeti emlékei megírásának szenteli. Az irattárakban elszórt adatokat szerző ebben a könyvben is gondosan összefűzte és valóságos történeti érzékkel alaotta meg a sxt-ferencrendt zárda múltjának képét Messzire \'elviszi tekintetünket a múltba és a könyv elolvasása után azon föjj? melö érzés hat át bennünket, bogy \'varosunk múltjában éltek alakok, kiknek nevét szeretettel kell említenünk még a jelenkorban is, mely oly hamar tér át a napirendre ax érdemekről is. A könyv ára nincs feltüntetve. — Uj Idők. Előttünk van ennek az iga/áo nagyszabású a ugy irodalmi, mint művészi tekintetben magas Bcmvonalon álló\' heti lapaak a karácsonyi azáma. Egész album ez, rendkívül érdekes gaz dag tartalommal, axebbnél-azebb képekkel, szí dbs műmelléklet tel. — A „Vasárnapi Ujsag január elsei száma 15 képpel B s következő tartalommal jelnt meg: aA király könyve (képekkel: A királynét helyettesítő Mária Jozefa főhercegnő cerclet tart az udvari bálon; A diplomata kar bemutatása a királynak: A király látogatása az orosz cároéoál; Mária Valéria főhercegnő gyermekei üdvösük a királyt születése napján, sih.) — Költemények: aAz ész és szív." Zichy Antaltól — ^Házassági évfordulóra.\' Dalmady Győzőtől. „Rapporton." Dötnéoy Józseftől. — ,Kerülöm az embereket* Torkos Lászlótól. — Regéoytár: .Szép Angyalka". Elbeszélés. Irta Jókai Mór (Goró Lijos eredeti rajzaival)^; — .Vaduliom.\' Regény. Irta Tbeuriet André (a párisi kiadás eredeti rajzaival) — .Az uj-év napja 1849-ben.* Baráth Ferenctől. — .Séta a viz színén" (képpel). — „Az uj-év történetéből (Goró Lajos rajzával). — .Különös, életmódok.* — .Véres Vasárnap." L szlet a spanyolamerikai háborúból "írta Virter Ferenc volt amerikai tengerésztiszt — .Uj-évi babonák.\' Krenedits Ferenctől (Jantyik Mátyás rajzaival). — .Báró Rotschild Feidioánd\' (arcképekkel). — Irodalom és művészet Közintézetek és egyletek, Sakkjáték. Képtalány, Egyveleg stb. rendes heti rovatok. — A Vasárnapi Újság előfizetési ára negyedévre 2 frt, a .Politikai Újdonságok" - ka! együtt 3 frt Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest IV. ker. Egyetem u. 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a .Képes Néplap" legolcsóbb újság a magyar nép számára, egész évre csak 2 frt 40 kr. félévre 1 frt 20 kr. — A Budapesti Náplő szerkesztősége minden előfizetőjének éveokint négy kötet hasznos, nélkülözhetetlen, illusztrált köoyvet ad teljesen díjtalanul. Ez a négy könyv a Budapesti Napló Aimanach-ja. amely negyedétenkíot egyszer nyolcvan-bzáz oldalas kötetben jelenik meg, képekkel, naptárral, a háztartásban és családban nélkülözhetetlen útmutatásokkal. Az Almanach első kötetét minden előfizető január hó folyamán kapja meg. — A Kert. A kertészet összes ágait magába foglaló kertészeti szaklap. — Főszerkesztő és laptulajdonos Mautbner Ödön. Felelős szerkesztő Xgalí Svetozár. Megjelenik minden bő 1-én és 15 én. Szerkesztőség. VL Andrá-sy-ut 23. az. a. hova a lap szellemi részét képező közlemények kéretnek. Kiadóhivatal. VI. Aodrássy-ut 23. sz. a. hova a hirdetések, az előfizetési pénzek, a szétküldésre vonatkozó értesítések küldendők, a rec-lamátiók és a lakásváltozások jelenten-dők. Előfizetési árak: Egész évre 4 frt, fél évre 2 frt negyed évre 1 frt. Egyes sxám ára 20 kr. Az e rovatban megemlített müvek meg-rende\'hetők és kaphatók IFJ. WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében Nagy Kanizsán. Közgazdaság. Heti jelentés a gabon&üzletröl 1899. január hó 6 án. A lefolyt hét üzletmenete a múlt hetiével megegyezően teljesen változatlan volt. A napokban lévő esőt, hideg szél, majd padig tartós hidegség váltotta fel, melyhez a magasabb külföldi jegyzések is bozzá járultak és a malmok úgyszintén a fogyasztó közönség is élénken vásároltak. Legnagyobb figyelem a nehezebb minőségű búzára és rozsra irányult. Vidékünkön is élénk forgalom volt a héten. Kötések 76—78 kgros búzában. 70—72 kgros rozsban és zabban történtek. Kisebb tétetekben szárazabb nj tengert is adatolt el Hetivásáraina e héten csak kicsinyek voltak. A behozott gabonáknak sok reflektánsa lévén azok jó áron adattak el. Piaci áraink ma következőképpen állanak : Búza: Frt 9-70—990. Rozs: „ 7-70—7-90. Zab: , 6-40—5-50. Tengeri , 5-20—5-50. Köles: „ Ö-40—5-60. Fehérbab: , \'6 20—6-50. Tarkabab: . 530-540. azok minősége szerint 100 kgrammkébt Szerkesztői üzenetek. — Hiu olvasónő. Hogyao lebet napsütés, szeplő", máj folt ea pattanásukat eltaotetui, erre ro. catkoiulig niresen szolgál B\'tai ássál minden kanizsai illatszerezz, de leulönozea Vargha János, a .kanizsai város kc-aónséze" dmü hordóknak bérlője. — Szép iráiu hivatalnok. — Folyamodjék s hitközségbe, ott kap alkalmat írásbeli munkák elvégzésére. A .Yuit írógépet tudtunkkal itt Kinizsin se akisem alkalmazza. Sokkal olcsóbb az emberanyag, semhogy egy ilyen drága gépre axúkséf volna, \'- — Paciens. Orrotokat elvből nem ajánlunk. Vau Kanizsán fiatal él öreg U Te\'szete szerint válasithat betegségének természete szériái. Orvoti rendelő iatéiet nincs; ellenben massxiló nő van elég Tessék megpróbálni. — Korcsolyázó. Hogy miért nincsen jég, erre már Dobrin István egy«er megfelelt tárca-roTatunkban Itt nem ismételhetjük. — Háziasszony. A szakicscü mizériáért nem lehet egyedül a reudőrséget vádolni, sz már társadalmi baj, melyen csak ngy lehet segíteni, hogy minden háziasszony megtenni főzni. Ez nem shoking. SzerkeaztŐség : Dr Villányi Henrik, felelős szerkesztő. Dr. Perényi József Kiadó : J/7- WajdUx Jözaef. VEGYES. — Egy aepszer. A oi.il-fél* franciaborszet ét tó-által a betegeknek egy ép oly gy >gyhatása, mint olcsó szer nyujtattk kóizrényes és csuzos bánUlmakban, sebeknél ét daganatoknál. Egy üT-g ára atasítisaal együtt 90 kr. Szétküldés naponta atim-cti-lM Moll. A gyógyateréaz ca. és k. udTari stallitó ál-al Bécs I. Tochlau-ocd 9. A ridéki gyógyszertárakban halározot:an Moll. A. (éle készítmény kérendő az ö grári jelvényére! és alílrásárat -- Fontot közlemény. Megsértések a kulóo féle munkáknál minden hátUrtásban esnek elÖ ea olyan esetekben szükséges a sebeket gynla-déknnyság és tisztát á\'angtág ellen rédelmezni, E célra tanácsos leu. oly szereket Tálasztam, melyek a sebekre hűsítő és fíjdalmat enyhítő, tehát a meggyógyulást előmozdító hatátsal bírnak. A dicaérotesen ósmert és mtjdoem minden házigyógysiertárba besorozott .Prágai házikenőcs" Fragoer B. gyogyszertári-íöl Prágában épen olyan gyógyszer, m?\'y a nerczett minőségekkel bir és az itteni gyógyssertárakban is kapható. Lásd a hirdetményt. Nyílt tér.) Tese, hueíbólva.-, nngydara és a koszTénybnntalmak ellen, továbbá a légzö és emésztési szervek bnrntos bánta! main ál, orvosi tekintélyek által a Uth ion-Forrás SALVATOR sikerrel rendelve lesz. Hugyhajtó hatásul Kellemes izil \| as»> Kőanreo wéatktő Kanható ásványrizkereskédesekben és gy tSgyszertarak ban. A SaWator-forras igazgatósága Eperjesen Szemere és Kert-utca szegletén 400 \| 1 -öl háztelek és három bérház eladó. Cim a kiadóhivatalban. Nyilvános köszönet. WUhelm Ferenc gyógyszerész nrsaJk Heukirchen A.-Ausztria. Feltalálója az Antii-henmatifcuK ég AntlathriUlrus verUsztltü teának, köszvény és rheumanál. Midőn én a nyilTánosaág elé lépek, csakis azért történik, mintán kötelességemnek tartom, Wilhelm gyógyszerész nrnak Keonkirchenben, legmélyebb ko szfinetemet fejezni azon azolgál&tokér-melyeket az ő Tértiaztitó teája fájdalmat rheumatikna szenvedéseimben teit és hogy azokat, akik ettől a borzaaztó szenvedéstől felkerestetnek, figyelmessé tegyem. Nem vagyek képes azon öldöklő fájdalmakat leirni, myeket már 3 év óta minden időváltozásnál tagjaimban éreztem, s melyektől sem gyógyazerek, sem a Badexü (Bécs mellett) kéotflrdők használata szabad-tott meg Álmatlanul hánykódtam éjjelenkint ágyamban, elvágyóm napról-napra fogyott, ki nézésem szemlátomást roaszzbodou és egész tetti erőm veasitett. Négyheti hasznalata után fenti teának fájdalmaimtól nemcsak hogy megszabadni tam, a vagyok megszabadítva, mintán már hat bét óta nem iázom e teából, de egész testi hogylétem jsvnlt. Szoros meggyőződésem, hogy mindenki, ki hasonló fájdalmakban szenved és ezen tea használatáhoa folyamodott, szintúgy fogja WilhelmFereocnratáldani.mial én Őszinte nagyrabecsüléssel ButecMn^treitfeld grófnő alezredes neje. ) Az e rovat alatt közlőitekért oem vállal felelősséget a sserk XXXVIII. f.VFOLTAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. JANUÁR 7-ín. stese - SUCHARD csokoládék -és kakack. Az elófordolt tévedések elkerülése végett, a t. cz. közönségnek tudtál adatik, hogy Suchard Ph- gyára az úgynevezett törmelék csokoládéi sem nem gyártja sem forgalomba nem hozza. A Suchard csokoládék mind jótáliva tiszták. , . . staniolban van- nak csomagolva. csokoládéknak még egy másik göngyöletük is van. , . cimképükön a gyári védjegyet és aláírást visel ik^_, (MBSTIIMf ERZSÉBET UBDACSÖa.) Epüolák hasonló készit-ményekoél minden tekintetben feljebb becsülendők; — mentek minden áruimat anyagoktól, az altesti szerek bajainál legjobb eredméoyoyel használtatván, gyengéden hashajtók, vérüsztitok; egy tívógyszer sem jobb, s mellette oly ártalmatlan, mint e pitnlák a székszorulás a legtöbb betegségek forrása ellen. — Cukrozott külsejük végett még gyermekek is szívesen. Egy 15 pilulat tartalmazó doboz 15, egltekerea, mely 8 dobost, tehát 120 pllnlát tartalmazó, csak 1 frt o. é. í\\\\I Á C 1 utánzásoktól kQlöDŐíen óvakodjunk. Kérjünk natáro-UV Aj! sottnn HeasteJa Fülöp baskajte labdacsait Valódi cnk, ha minden doboz törvényileg bejegyzett védjegyOokbet piros-fekete nyomtatásban .Szent-Lipót és „Nenstela Fllöp gjőgjaartrész" aláírással van ellátva. A kereskedelmi törvényazékileg veden csomagjaink aláírásunkkal van ellátva. ^ EUSTEII FÜLÖP .Szent-Lipóthoz" címzett gyógyszertára WIEN, I., Plaakengaase 6 Raktár Nagykanizsán: BEM\'S LAJOS és KEIK STÓLA gjógytzírétzeknél 5 MÁR1A-CZELLI f BYOMOR-CSEPPEK r nagyszerűen hatnak gyomor bajoknál, nélkülözhetetlen és általánosan ismeretes házi és népszer. — A gyomorbetegség tünewi: étvágytalanság, gyomorbetegség, bűzös lehelet, felfujtság, savanyu felbőffógés. hasmenés, gyomorégés, felesleges nyalkak\'ivHlaí<ztiis. sárgaság, undor é» hányás, gyomorgörcs, szűkülés. — Hathatós gyógyszernek bizonyait fejfájásnál, h mennyiben ez a gyomor-tó! származott gyomorttil terhelésnél ételekkel és italokkai. gili.<ziák, máj-bajok és hátnorrhoidáknál Kmlitett liajnknál a Máriaczelli gyomorcseppek évek óia kitűnőknek bizonyultak, a mit száz meg száz bizonyítvány tanúsít Kzy kis üveg ár? használati utasítással együtt 4<) kr.; nagy üveg ára 70 kr. — Küzpooti szétküldés Kraity Károly által Bécs, gyógvsZ\'-rtár a - .Magyar Király-lioz, I. KleÍM-hinarkt 7. Nagy-Kauizsán: Práger Héla és lielus l.ajos gyógyszerészeknél,. — líaresuu: Kohut Sándor. gyógysz<í-ré:Z\'ié!. — köszöme tm yflvámitás. Ö Fenségre Malvator Lipót föhercef? udvar-mesteri iiivatala. Általános Atbestáru-gyár. Ű csásiiri és királyi Fensége Salvator Lipót Főherceg rendkívül naeg ran elegedre az aabesitalppsl bélelt cipőkkel. Ő Fensége boascabb gyalog kiránduláson használta e cipőket és érezte, hogy lábai nem fáradtak ngj el, mint más közönséges cipőknél Küldök egy pár radász-cipőt, hogv annak a min táj ára készítsenek másikat ¦sbesfalpbéléste\', ugyanannál cipésznél s aztán küldjék ide. His zflk, hogy e vadász cipők ép ely jo t lesznek és ép oly mefrfe lelök, a mint megtételük voltak a szalonclpok. Zágráb, 1898 julins hö 8 án. RRAB.L, hoszarkapitány. Magyarország volt nüoitzterelnöfce, a közigazgatási birótag elnöke a követke cőket irja : Tisztelt Doktor or : Az ubeatheiéiö. cipők kitűnöeknek bizonyultak, szilárdan és puhán járok; meg-szOnt minden lábfájásom, agy, bogy — azt hiszem — lábbajom semmi további orvot- i lást nem igényel. Szivei Unicsát köszöni Dánoson, 1897 évi szeptember 17-én. tisztelő hire VEKBBCB SÁXDOR\' < bw nimcs többé lábfájás! T Óvjuk lábainkat hidegtol nedvességtől és. meghűléstől. sem tyúkszem sem izzadás lab sem borkemenyedas, 8em labdaganat, sem laoeges. Rövid idei viselés után niegkönnyel\'bül r járása annxk, ki cipője: dr. Högjes-féle, az egész Tllágon szabadat -mázolt asbesttaipbéiéssel Htja el. Kettösvastagságu I frt 20 kr., egyszerű BO kr. homoktalp 40 kr.. gyermekeknek fele. Az esbesttalpbélés kitűnőségét legjobban bizonyítja, hogy a CB. és kfr. közös hadseregnek és a ra. klr. hooTédsé\'gnek eddig 23.500 pár szállíttatott Szétküldés csaki, ulicrétttl, fagy & péns előlegei békül jéie mellett Felni-gositiaok, pr ineclusok e, kőttönetnyiWiniraiok ingyen. Viszonteladóknak- megfelelő árengedmény. Általános Asbestára-gyár betéti társaság Budapest VI., Sxlr-atcxa 18. ë HOFF maláta- készítményei gyengék és betegeknek. HoíT János mafáta utmtú itala. Általános elgyengülÉsnélj az alhaal szervek rendellenes működésénél, mell éi gyomor bánta Imáknál, ocmküióobeu a labbadozók- nak leiíjohban bevált és legjobb izű erösitö szere. Rgy palack ára 75 kr. — Öt palack bérmentve 3.73 kr Tiz éve, vagy már régibb idő dia basxnáiom az Ön maláta egészségi sorét ét egyébb maláta készítményeit Esek az egyedüli az rek, melyek teleségemnek viavaa-adták u egétztéget. Báaér, Béci, Hofmnnlgasse. IIorr János süritstt maláta tíronaia. Tfldóbajoknnl, gégehn -rntná1, a^ymint idüitköhö gésné ; főlejj a gyermekek légzési szerveinek megbe-tegedéaénél a legjobb sikerrel alkalmaz tátik. Ize nagyon kellemes. Egy üveg ára 1 frt. — Öt üveg bérraen ve 5 frt Haláia kivonat készítményei va-lóbin jó ct hatátot sierek Küldjön tehát ismét S Qveg maláta kivonatot, 1 font maláta csokoládét HofT János maláta üpusegl ssotsláiléja- G^engeségnfij, — vérsze-gőnyBégnél, ldegességmél, á\'matlanságná\'.ótTá gyta\'an-ságná. kitűnően bevált. Reod-kivai jó izü éi tápláló. Gyenge gyermekek igen jó eredroéoy-nyel használják. Egy csomag ára I frt. HaUta csokoládéja a legkita-nőbb a mit ismerek. IUen kellemet italt idutt gyomor — illetve emésztési zavaroknál, tápkorakt zacskó maláta kivonat meli \| ¦ általánoa gyengeégnél mindenkor jó eredménynyei alkalmazom. cnkorkát. Fitcber G őrnagy N -Várad Dr. I orvos, Triebe! HofT János maiáta-iimat mell catortái- Köhögésné!, rekedségnél, elnyalüodásnal, főleg iüdó-harntnál otólérnetlea haiáso A valódi maláta mellcukorkákat eméaztési zavar néikül tetszés szerinti mennyiségben lehet használni. Egy doboz ára 10 kr., egy zacskó 30 kr. Csodalatot volt maláta kivonat mell cukorkáinak batáaa makacs kób&gétem ellen. Zadiltz Ncaklreklovag,Waldeoburg Cukorkái feleségem kfihogétén és asthmatikut bántalmaiban ki-tOnöen aegitteaek. Bitek plébános, Weischfits. V^tkí?^ *q$Zn}\\Ln 1 ?dus UJ°\'> Fr&&* BéLa g&gvtrtdraikbaR; Festelkojer József utód A 6m\' lSírém fs KUin> ***** Náthán, Pauk Jakab csemege és füszerkereskedésekben. Magyarországi kizárólagos főraktár t gfr-^ Z S E F gyógyszertára BUDAPEST, Király - utca 12- ~4 Közlemónye)c árjegyzékkel ingyen ós bérmentve. ?_ TÖRÖK JÓ Ey^ii-rjTTii I if I m vap* ____ .. ...... Itüj- elkertlbetlenBI szükséges A SZÓITOK FKBMETEZÉSE az almait érsdbao bizonjult be, midőn csakis a permetezett Hollók oem mentek tönkre. Ennek e\'érnetesére legjobbak bizonjut iayhrtli Pi. 6» t«CT» -= SZABADALMAZOTT sss- önhűkődö -mm m szöllóvessző NÖVÉNYPERMETEZÖJE, mely az oldatot Mlvattynzás nMkAI dnmnködóen a növényekre parmetezi. Ezen p Tmetezókből már sok ezer van használatban ét szirnos dicsérő bizony Urán y mutatja kitQoÖ voltát Valamennji egyéb rendszerrel szemben. Ábra és leírás rendelkezésre áll MAYFARTH PH. és társánál mezőgazdasági gépgyárak, különlegességi gyár bormj.ók és gyümölcs értékesítési eépek részére, Bécs, II 1 Taborstr-asse 76. az. 4t árletryaékek én azámo-i elNmerö levél lagyen. kívánatosak. Képviselők és IsnételaaUk imrr mm í h i^i X legjobbnak bi-onjult IIÁZIS/KIt -mely az emésztést nabályoua, rendes Térberekedéat eredwényezr^a megromlott és blbia Téralkatrészt eleltavolltja (a avi az egészség f.>fe]t«1ele)t gyorsan ét biztosan megszQuteti a gyomoibtjt ét p étrágytalanaifot, aavanyti telbofógétt, bá-ciási ingert, gyomor- és hátbántalmat, gyomorgörcaot, a gyomor túlterhelését éteile\', nyálkáodáat, vértololáat, — hlmorhoidákat, női bin tal mákat, I elhajoltat, a már 40 év óta jónak bizonyait I Minden gynladáí, seb ét kelés gydgyl-j tása bi.tot sikerrel jár, a női mell gjala-I dásánáí, tejrekedétes keményedéanél, a syer-\' mek elvátatstáiiaál, tályogok, vérkplések, pokoltar és geny-desekn.il, továbbá körtlm-cenyedis az úgynevezett köröm méregnél a , kézen ét lábnjskon, - keményedésekaél, — I daganatoknál, — mi ri gydagana toknál, — i bolttelem képződéseknél stôbbi 50 év «ta I bevált Dr, ROSA-féle balzsam \| P r á g a i házikenöcs FRAGHE R B. gyogysz-tói Prágában 203 III. Ki aa emésztése minden munkáját aj életre serken ét egészséges és Usata vért lierez, különben is biztos és messze földön hires bevált házit A gyógyulás fájdalom nélkül halad a kenőcs kasitö hatása alatt. liiegSOkr-,fceltüsâregI frt.Postaa?0 krral drig \\ Pobozbaa 2ôes S5 trjiwl- Postán 6 iirril árigibb F; ICSVEIiiMKZTETES\'Míf: : ....... .......„..íj deoki csak- ss eredeti kétzjtmétyt kérje a prágai Fragner B cyógyaw-rtá ából és figyeljen arra, hogy a I)r. BOSA balzsam ctomagoláa minden részén sz itt látható kerek védjegy legyen : az ap raji báxl kenős csomagolásán pedig a jobbról látható háromszögletű védjegy. -== A ki eny utánzást talál éi i.ekem bejelenti, dijat kap! ==— Elismerd levelek ezrei rendelkezésre állnak. Raktárak Budapesten: Tlröt Jóisef gTÓgjszertirikn, Egger A. grógysierüritao, TWager g Sfils, Kocbmeisfír alódai_. FSiaktár D T7D A PMTTD Apotheke ,Znm «chi m kéatlténil D. L KAulNljtA Kek der Spoinergaasc St 03 Postakllldés azonnal. qoOOOOOODüOCXXXXX QDOaODOOOQODOt: MOLL SEIDLITZ POR (Mik akkor rnlódiak. Ha mindegyik doboz Moll A. védjegyét; fs fjilriaát tünteti fel. ^ A Bal1 A -féle 8aWHrz-se\'\'»k tartós gyógyhatáaa a legmakacsabb gystiir- i» ai-taatbaatalatak, gyomorgftrcs ís gyomorbév, rögzött tiekrskedet, májbáotalom, ver tsÍBiáe aranyér és a legko=Onbös5bb tél hetagtának ellen, e jeles háziszemek éTtizedek óta mindig nagy bb kiterjedést iserzett. — Ára egy lepeosételt art-deii da^azaak I frt a. 4. Hamititatok lorvenyilarj fenyíttetnek. i ÍBOLT^-FBL E FR A N CIA BORSZESZ ES SO ! Csak akkOT Valódi, hl mindegyik areg MOI.L A veJjegyét tontnti -:--- ,A. Hall- feliratú dnozattal van zárva. A Matl-Ala \' j (rtiszia btrtzetz •¦ a* neveaetaaen mint fajdslsmotiüipitt. badirzsllátl szer l köszvény, esőz éa a meghűlés egyéb következményeinél legismereteiebb aépszer — Egy oaazstl tradaU ivat ára 90 krzjczár__ MOLL Gyermek szappanja. I.effiaomabb, l«fujabb mMsier iierint kéuiuk nermek ét bolzy luppan a Ur akszari áaatttára lysrasksk ét ftlaitiak rasiera. ira aarabaakbrt — 20 kr. Öt átrak — 90 kr. Minden darab srensek-aiappan Mail A. vMjtflytvtl ran olütr" Föszétkaldés: gall A. gyógyszerész, et. és klr. udvari utilité által, Bécs: Tocblsuben 9. sz. Vidéki meirendeleiek oaponta poiUntiOTét mellett teljeitttetnek. Â raktárakban tették határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeid Adolf et Fia. Nyomatott Ifj. Wnjdits" József ItönyTnyomdijibtn Ntgy-Kaniisin. NAGYKAHiZSA, 1899. január hó 14-én. 2-ik szám. XXXVIII. évfolyam. KléfimttéMi árt Et*? erre . . . S fxt — kr. Fél érre . . . . 3 fel 60 kr. K«fj«»ém . . . 1 frt SS kr. Egyen 9éM 10 kr. HIRDETÉSE K 5 iiMiboi peüuoroan 7,aakaodrinf 6, ¦ minden uribbt torért b kr. .X YILTTEBBEN petit soronként t0 krért Téietoek [el. Kincstári illetek minden egye* birdeuaéri 3U kr. ózeteudó A lap szellemi részét ílletS minden közlemény a felelős szerkesztő nettre, íz anyagi részt illető kfii-leméuyek pedig a kiadó nevére címzetten .\\;;-lii!iu<i i bérmentve intéz emlők t \| A nagy-kanizsai .Ipar-Testület," „a nagy-kanizáai Takarékpénztár részvény- társ iság,\' a .Kotori takarékpénztár részvény-társaság," .nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet.4 a .nagy-kanizsai kisdedncveSó egyesület,u a „nagy-kanizsai tanítói járáskor," a .nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet, .n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet,* .szegények tápintézete,\'\' a .katonai fudastyán egylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara,* nagy-kanizsai kai választmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETIhAR_ Képzőművészetünk áí- Xagy-Eauslzsm, 1893. jannár 13-án. Magyarországnak nemzeti szerencsétlensége, hogy minden a közügyre vonatkozó eszmét csak a helyi érdekű klubbok s klikkek előleges szankcionálása mellett lehet és szabad a törvény rideg paragrafusaiba önteni Ezen a szokás - törvény alkotta intézmény megkerülésével pedig semmit. Absolut semmit. Minden inicia-tivának, mely életképessé akar lenni, a klubból kell ki sarjadoznia. Magyarországban tehát van egy alkotmány-talán parlamenti intézmény is, s ez: a klubb, kaszinó. Itt dőlnek el a választási-jelölések, itt az iskolaszék és egyébb községi tagok kikiáltása. A nép pedig mindezt tartozik vak engedelmességgel követni. Ilyen és ehhez hasonló sorsnak vala eddig osztályrészese képzőművészetünk is, mely a fiatal tehetség jogos érvényesítését egy jól preparált művész-rendszer alapján minden eszközzel, hatalmának minden súlyával meggátolni tudott. De csak eddig. Ezután már csak alig. Vagy éppenséggel sehogy. Mert amugyis zsenge képzőművészetünk végleges romba -dőlése előtt egy aranyszájú — és tollú Cicero — Hock János — a klikkszellem további garázdálkodása közepette vétójogával élve, oda.kiáltá az igét: „Ne tovább!\' E jelszóval egy lángelme a képzőművészet továbbfejlesztését biztosította. Hallottam e lángelmének ezen a szédítő magaslatról folytatott küzdelme közepette, a kisbitüségoek, az irigység- és lemondásnak minden fajtájú, elrettentésül szolgálható szózatát. Láttam egy csapaté rd ekszövetk ezn e k görcsös ragaszkodását a hatalom továbbra való megtarthaiáia érdekében. Láttam a kétkedőket. A modern asztrológusokat, kik, feltekintve a művészet égboltozatára, onnét bölcsen zivatart jósoltak. Sőt & kétségbeesés bizonyos jelével is találkoztam. — De ő csak küzdött. Küzdött nemzetének igaza mellett, bízva az igazságába vetett rendithetetlen hitében, meggyőződésében. Az ő küzdelme is hasonlít Vasco da Gama küzdelméhez, ki szintén nemzetének gnny -kacaja kíséretében szállt hajóra, India felfedezésére. S midőn ezt felfedezve, hónát egy nj kereskedelmi forrással megajándékozta. mintha az elhangzott gunykacajofc zsolozsmákká változtak volna át..... Hock János nevéhez, képzőművészetünk ujjá alakulása fűződik. — Képzőművészet. Álljunk meg e szó nál egy kissé. Mi ez? — Ideáliz mus. — Furcsa. Ideálizmus ebben az uralkodó realizmusban. Idealizmus nélkül még egy nemzet sem lett erős, életképes. Mert ott, hol az eszmék és tegyük csak hozzá magasabb eszmék iránti fogékonyság teljesen kiveszett, a hol csak a vásári zajban a kalmárok és kufárok érdeke találhat kielégítést, az önzetlen, az eszmék egész láncolatáért folytatott nemes, önzetlen és hazafias küzdelem üldözést, — ki-Csinylést, sőt megvetést, ott, hol mélyre, nagyon mélyre kell még a tudománynak az ó magas piedesztáljáról leszállnia, hogy a tudatlan ságot, nyersességet eloszlassa, ott csak nemzett szerencsét jelest oly herosi bajnoknak megjelenése a szépért, tudományért, mint aminő Hock János. Eleve is sietünk tiltakozni az ellen a könnyen keletkezhető, jogosulatlan vád ellen, mintha mi Hocknak, miut személynek, reklámot akarnánk csi- nálni. Hál\' Isten nincs ő erre rászorulva. Mert mi Hock Jánosban nem Hock Jánost, hanem szinte egy fogalmat látunk megtestesülve. Minden nemzet műveltségi fokát annak képzőművészetéről lehet leginkább megmerni. Hazánkban eddig a képzőművészet iránti érdeklődés semmi nevezetesebb momentumot nem tudott felmutatni. — Műértő közönségünk sem viseltetik valami különös érdeklődéssel iránta. — Annál kevésbbé vette pártfogásába. Egyedül államunk lépett fel minden alkalom mai — de főleg Wiassics Gyula dr. kultuszminisztersége óta — kezde-ményőleg. Időközönkénti kiállításaink szorosan vett közérdeklődés tárgyát nem képezték. Legfeljebb a főváros egy bizonyos rétege tett vásárlásokat. És ezzel a képzőművészet befejezte saison-touTJát. Ebben az okban kell keresni az okozatot, hogy legjelesebb művészeink a külföldre vándorolnak, keresnek s találnak tehetségük érvényesítésére megfelelő tért. Képzőművészetünk ennélfogva megérett az ö jól megérdemelt reformra. Reformot pedig a vidék bele-vonása nélkül elképzelni nem lehet. A kultúrának nem szabad egy ponton megállnia. Hódító körútra kell indulnia. A szivek és az elmék hódító útjára. így, de csakis igy lehet a közérdeklődést és közpártfogást a nemzeti kultúra szolgálatában felkelteni. Hogy e reform nem fog soká magára váratni, abban kellő garanciát nyújt kultuszminiszterünk egyik parlamenti kijelentése és Hock Jánosnak szinte a martiromságig menő küzdelme a klubb- és klikkszellem ellen. — Képzőművészet nélkül nincs kultúra, kultúra nélkül pedig nincs civillizáció. IIavus JÁkó. Borhami si t ás. Ma, midőn a borhamisítás és borpan-c-oiás napj renden van, örvendetes jelenség gyanánt jelezhetjük, hogy a magyar bortermelők jogos érdekeiknek megvédése céljából szövetkeznek és a legmesszebbremenő óvóintézkedéseket teázik. Sajnos, hogy a magyar bortermelő kéoyszerítve vau arra, hogy tisztán tartott és tisztán kezeit bora hírnevét, ily módon kell megvédeni azok ellen a visz-Bzaéléaek ellen, a melyek az ország minden részében egymás után napvilágra kerültek és még most is nyilvánvalókká lesznek. A nagymértékben elharapódzott borhamisítás a magyar borok\' eddigi jó hírnevét teszi tönkre éj ezzel együtt maga után vonja a magyar bortermelők üzleti pangását. Ennek a megakadályozása édes mindnyájunk kötelessége. — Érért emeljük föl mi is, szavunkat, hogy tőlünk telhetőleg gátat vethessünk ennek az ország megnyomorító bűnös üzelem-oek és fölhívjuk megyénk bortermelő gazdáit, hogy a mások jő példája után indulva, Ők is megtegyék a szükséges lépéseket Ügyük érdekében. á .Balaloumeltéki Bortermelők* egyik ujabban tartott értekezletükben köszönetüket fejezték ki a Veszprémi Ellenőr -uek az ő érdekeiknek odaadó támogatásáért éa egyúttal felkérték a nevezett lap szerkesztőségét, hogy uemzetgazdászatuok e nemes és fontos ága iránt továbbra is érdeklődjék és annak a számára alapban állandó rovatot tartson. A ,B a la t o n m e 11 é k i Bortermelők" ez az intézkedése méltán megérdemli hogy a legszélesebb körökben utánzókra találjon. A napi és időizaki aajtó már számtalan esetben bizonyult a leghathatósabb szernek a különféle visszaélések megszüntetésére. Megyénk bortermelói szintén megtehetnék e lépést. Vannak ngyan, a kik ebben az eljárásban veszélyeztetve látják a kereskedelmet Ez a felfogás téves, s legtöbb-nyíre oly borkereskedők között lehet, a kiknek lelkiismerete nem egészen nyugodt. A bortermelő ez által csak saját jogos érdekeit védi meg, s nem üldözi a kereskedőt vagy vendéglőst, — a ki tiszta.bort árul, ha az mindjárt tiszta olasz bor is, csakhogy est ne árulják, somiyai, badacsonyi s más ily nevelt alatt. Exzel teszik tönkre a mi jó boraink bitelét a küllőid előtt. Legjobb borvá-aárlóink Bécsben, Grácban, és Staierben vannak. E-ekeo a helyeken kellene .a inagjar bortermelőknek mint Sáner János a Veszprémi Ellenőrben igen helyesen ajánlja — borkóstoló helyeket tartamok és ott boraikat szüzén bemutatniok s bizton kiszorítják onnan a mai borpjnciolókat Tegyék közzé a rendelkezésükre álló nyilvánossági eszközök utján, hogy a magyar termelőknek ismét van tiszta, jó, magyar boruk, akkor a borkereskedők is megelégszenek a tisztességes polgári haszonnal és szőlőtermést hnznak velük együtt a borpiacra, vagy pedig elköltöznek oly tájra, a hol zavartalanul folytathatják embertársaik egészségét megrontó vegyészeti munkájukat. Alakiuanak minél több .b o r e 11 e n-őrzŐ bizottságot" s válasszanak bele oly férfiakat, a kik alapos szakismeretekkel bírnak, s a kik megtudják védeni a bortermelők érdekeit a hamisítók és a keresők legszigorúbb büntetést megérdemlő méreg terjesztése elleu. A métely kiirtására biztos mód, ha a bortermelők szövetkeznek és lassankint megismertetik a nagyközönséggel az igazi, jó bort és azt, hogy milyennek kell lennie a jő bornak. Régente egyszerűen bántak el a borhamisítóvá1, vagy a birhisitásra izgatóval. A múlt században megégettek egy németet, a ki könyvet irt a borhamisítás módjáról, n.anapiág uem ily keményen bánnak el, legfeljebb csak egy hónapra zárják el a fóbünösöket. Dr. Perhiyi Jósnef. A teljes Jókai. Öt esztendővel ezelőtt történt. Tündérmesébe iHŐ ünneppel Ülte meg ország világ Jókai írói munkásságának ötvenedik évfordulóját. A nagy disz és pompa a mely vöröibetüs nappá telte nemzeti multunk kalendáriumában az 1894. év január hatodikát, azóta kiveszhetett az emiékezetből, de a mi maradandóvá tette az ünnepet: TÁRCA. A hivő. - Irta; ZELEI GYŐZŐ. — — A .Zalai Közlöny" eredeti tárcája. — A kapitány úrtól lefelé az utolsó kutya mosóig mindenki meg volt győződve a századnál, hogy Becake András a legnagyobb imposztor nemcsak az egész ezredben, de talán az egész ármádiában. A .Rózsa kert" - ben nem történt meg verekedés nélküle és ha arról volt szó, hogy egy civil bandát a korcsmából kiugrasszanak, előtte nem volt lehetetlenség. Volt !3 büntetése annyi, mint más hatnak, azért mégis mindnyájan szerettük, a tiszt urakat asm véve ki, mert nem volt eset rá, hogy egy pajtását cserben hagyta volna, a rapportnál még két annyi csínyt vett magára, mint a mennyit elkövetett Mikor a nagy királygyakorlatok utolsó napján lefújtak és három napra rá Andris már az ő kis falujában volt, az őszi újoncok valóságos csodákat meséltek az ö hőstetteiről, miket Hári János módjára oda hasa elbeszélt, Nagy ember az, még idővel bíró is lenét belőle, mondták. De hát forgandó a világ sorja és Becake Andráson is beteljesedett a költ-mondása: .Férfi sorsa a nő." Hanem az nem érdekel bennünket, hogy miképp szeretett bele András abba a kis parázs szemű falusi tündérbe, miféle akadályokat kellett leküzdeni, míg a pap Összeadta őket; elég az hozzá, hogy mikor egy esztendő múlva a nagygyakorlatra András bevonult, az asszony is elkísérte a kaszárnyába. Mióta a Csaplár Ferke leugrott az emeletről, nem volt akkora ribbillíő a kaszárnyában, mint akkor, egyik a másiknak adta a szót és mindegyik a fejét rázta tagadólag, no már as lehetetlen, hogy az Andris ilyet tegyen. ügy történt pedig, hogy mikor Andrist megvizitálták a tiszt urak meg a doktorok és egészségesnek találták a 35 napos hadi fáradalmak elviselésére, akkor as őrmester úrhoz kell menni, aki azután a civilből katonát csinál olyan formás, hogy a civil ruha bevándorol a század raktárába éa adnak helyette angyalbőrt. Hohó, de ha ruha van is a katonán,\' még nem katona fegyver nélkül, hanem ext már csak legutoljára adják ki, mikor már minden máa meg van. A nagy uri ebédeknél is legutoljára marad a csemege, TuJta Andris ennek a sorját, azért is mikor már minden meg volt és sorakoztak, hogy menjenek a puskákért, oda áll ám a hadnagy ur elé, össze veri a bokáját: Hadnagy ur jelentem alásan, nekem nem szabad a puskát megfogni. A kis Beley, aki tavasszal lett kadétból hadnagy, mosolygott éa szelíden intette, ne okoskodjék Becake, hisz ugy sem hiszem el a mit maga most mondott, s avval megfogott egy puskát, — hogy kezébe nyomja, de András szemét sem forgatta, csak állt mozdulatlanul mint a cövek és csak ennyit mondott: Már hadnagy ur tegyenek velem a mit akarnak, de éo a puskát meg nem fogom, mert hivő vagyok íl Rettenetes valami, hisz ez árulái, eskü-aiegés, fegyelem sértés. Hiába a rábeszélés, fenyegetés nem használt semmit, András szilárd maradt, aminek az lett a vége, hogy olt a síró-rívó felesége előtt vasba tették és most mars a dutyiba. Mikor a kapitány urnák jelentették az esetet, azonna: sietett a kaszárnyába; a kapuban útját állta egy rimánkodó menyecske : Kézit c okolom kapitány ur, mi lesz én velem, bá az Andrist becsukják, még talán fel is akasztják, tekintetes kapitány ur, kegyelmezzen meg neki, én vagyok mindennek az oka, én beszéltem rá, hogy hivő legyeo, én vittem bele a bajba. Olyan keservesen sírt, hogy mindnyávat j jan megsajnáltuk, da a kapitány ur rt-\'" deg és kórlelhetlen maradt Volt már akkor egy -terv az ö agyában, hej nem hiába volt a mi kapitányunk, de okos ember is volt. Durván kérdezte: Kicsoda maga? Az asszony félénken válaszolt: — A Becake András felesége vagyok 1 — Persze* azt hiszik, hogy itt is ugy van, mint oda haza a faluban, hogy elmennek könyörögni a bíróhoz, esküdt uramhoz, azok aztán minden gazságra szemet hunynak; itt uem ugy van, a ki nem engedelmeskedik, megbüntetjük, becsukatjuk, felakasztjuk, én nem tehetek semmit. Azzal ott hagyta az asszonyt és bement Andrishoz a börtönbe, ki össze -kuporodva Ült a priescsen, elszántan nézett a kapitány ur szeme közé, ki nyájasan szólította meg: — Andris fiam, hát nem sajnálod azt a fiatal menyecskét, hogy ilyen bolondokat csinálsz, most is ugy sir oda hint] mintha apját, anyját megölték volna; látod fiam ne bolondozz, még mindenen lehet segíteni, mond hogy meg fogod a puskát, siurooyt, mint egy évvel ezelőtt, azután majd eligazítjuk valahogy ezt a dolgot. Egy pár nappal tovább maradsz ez az egész, de ha makacskodó), akkor a hadbíró elé kerülsz, onnan pedig 1—2 esztendő előtt nem szabadulsz meg. Beszélt még a kapitány ur ott mindenfelét dű az Andráson eiak nem fogott, szüntelen azt hajtogatta: — Az Úr, meg az Üdvözitő és az apostolok megtiltották, mondván, hogy öldöklő szerszámot ne végy a kezedbe, megesküdtem, hogy megtartom, elkárhoznék testem lelkem, ha ezt meg nem tartanám, kínozhatnak, de az Üdvözítő csilspitja majd szenvedéseimet. Vad fanatikus dühvel ejtette kí e szavakat és lomhán átfordult a prics másik oldalára. A kapitány ur látta, hogy itt a szó igy nem használ, más húrokat pengetett és szépen szÓIlitotta meg. — Látom András, hogy a feleséged vitt bele ebbe az ostobaságba, ugy sem lesz neki éjszakára hova menni, majd betétetek neki oda a üresre egy szalmazsákot, azután reggelig gondolkodhattok rajta mit tegyetek. Ha rászánod magad a fegyver fogásra, csak szólj az Örpa-rancaooknak, mindjárt leveszi rólad a vasat \'a ezzel kiment. András boazusan dörmögte magiban, hogy nem lesz abból semmi. Bizony fájdalmas lehetett a négy hetes menyecskének onnan a szalma zsákról nézni, a mint az ura kezén lábán vassal, ül és zsoltárokat mormol magában. Fáradt volt a bosszn ut után, levetette piros vigaoőját, mutatva formás karjait és fehér keblét, hát még micsoda kin lehetett az Andrásnak, látni az erőktől duzzadó, kiváuatos asszonyt, a ki az Övé, de még meg sem ölelheti, mert nem engedi az átkozott hideg vas. Azután meg mikor az asszony odaült mellé, érezte keblének erős dobbanását minden csepp vére forrni kezdett az asszony köaelében. de nem bírta kezét kihúzni a vasból bármennyire erőlködött is, dühében az ajkát harapta, ordított, mint a ketrecébe zárt oroszlán, de csak a kint átló Őr lépteit hallotta válasz gyanánt. Hej csak ez az asszony itt ne volna. Az pedig odasimult melléje, szerelmes pillantásokkal nézett szeme közé, tüzes, lázas tekintetéből a vágy sugárzott ki egy csők, egy Ölelés után. Az éj egyhangú csendjét egy óriási bődütés zavarja meg, mely András cellájából jött, az őrparancsnok futva jön, kinyitja az ajtót, ekkor András oda kiáltja neki: — Nem bánom tizedes ur, houák ide azt a puskát uem egyet, szárat, megfogom én mind. csak vegyék le rólam XXXVTII. ÉVFOLTAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. JANUÁR Ivén. Jókai Mór összes műveinek bzJb kötetbe foglalt teljes kiadása, az immár, hogv az utolsó sorozat in megjelent — minden időkre az irodalomé. Dicsőség a magyar nemzetnek, hogy ez a könyvtár elkészült, együtt van. — Sajtó és merész vállalkozás volt, a melyhez egy Jókai népszerűsége kellett, hogy ötven éves írói munkásság ilyen emlékoszlopban glorifikáltassék Azon a nevezetes jannár hatodikán ezekkel a szavakkal fordult Eötvös Lóránd báró, lelke az egész mozgalomnak Jókai felé: „Te büszke önérzettel mondhatod, hogy kiadód ez egyszer maga a nemzet\' Igazabban a világirodalom egy poétája sem mondhatta volna el ezt magáról. Mert alig, hogy hire ment, milyen módon akarja a nemiét koszorúsát megjnbilálni; néhány hónap elég volt arra, hogy a magyar társadalom minden osztálya összetegye forintjait és filléreit a nagy vállalkozó céljaira, a melyet öt év leforgása alatt, Ígéretükhöz képest, a kiadók le is bonyolítottak. Méltóan az esemény jelentőségéhez, a századik kötet históriai okmáoykényt egészíti ki a teljes Jókai kiadást. Záróköve ez egy könyvtárnak, a melyhez hasonlóval sehol a földön poéta és nemzet nem dicsekedhetik. Jókai lángesze, termékenysége, szive, bazafisága és költészete kellett hozzá egyrészt; a magyar nemzet rajongó, ifjonti hevülése, ideális tiszta költészetimádata kellett hozzá másrészről. — És e két világ találkozott a jubileum esztendejében és-e találkozás gyümölcse a száz kötet. — A hogy az ezeregyéj meséi közt az ezeregyedik a legcsodálatosabb, mely keretéül szolgált valamennyinek: ugy rajzolódott lelkünkbe ezeregyéjbeli tündérmesének az a jubiláris ünnep, a mely bázisul szolgált a Jókai kötetek piramidjához. A kiadók megtisztelték ezzel az utolsó kötettel a magyar kÖzÖDséget. a mely határt nem ismerő áldozatkészséggel sietett oltárt emelői legkedvesebb mesemondójának. Ez a századik kötet fog regélni késő utódoknak arról, hogy rótta le háláját Magyarország legnagyobb irodalmi büszkeségének. De viszont ebből fogja ércbe vésni jövő idők historikusa a magyar nemzet minden jó tulajdonságai közül azt a legjobbat, hogy a geoiet \'érteni és méltányolni tudja. Ebben a századik kötőiben tehát, a mely története az egész Jókai kiadásnak és hü krónikája azoknak a feledhetetlen jubiláris napoknak, a mikor nemcsak Magyarország, hanem az egész művelt világ rakta le koszorúját Jókai lábához megtalálja az olvasó a teljes Jókai-ki-< adás összes oktáit, névsorát az előfizetőknek, jegyzettét az üdvözleteknek, disz-okleveleknek és ajándékoknak, a melyekkel az ünnepeltet vármegyék, törvényhatóságok, testületek, intézetek fel keresték, — Jókai életrajzát, — összes munkáinak bibliográfiáját, továbbá teljes tartalomjegyzékét a száz kötetnek. A századikhoz egyébként maga Jókai irt utószót, a mely utána vállalat intézői a kiadással megbízott Bévai Testvérek teszik le a közönség kezébe Behány meleg szóval a hatalmas munkát. Utószó összes költői müveim gyűjteményéhez. Hálát adok az én jóságos Istenemnek, hogy összes költői műveimnek kiadásában megsegített I Olyan feladat volt ez, melyet magán a szerzőn kivül senki meg nem oldhat. Életem bevégezte után az a barátom* a ki müveimnek sajtó alá rendezését elvállalta lesz, nem tehetett volna mást minthogy mindazt, a mi tőlem nyomtatásban, vagy még kiadatlan kéziratban fenmaradt, szakszeriét osztályozva, sorba állítsa s ugy bocsássa a közönség elé. Egyedül nekem volt jogom hozzá. Ítéletet tartani saját műveim fölött. Hosszú életpályám alatt nemcsak költő voltam, hanem politikus is, és mint ilyen, hírlapíró, élclapszerkesztő, adomázó, képviselőjelölt, törvényhozási szónok: azonkívül történet-, táj , és népisme-iró, sőt még kertész is. — Szellemi termékeim, mint vezércikkek, országgyűlési beszédek, programmok, polémiák, politikai szatírák, pamfletek, életrajzok (komolyak és tréfásak) még egy roppant tömeget képeznek: azokhoz járulnak az emlékbeszédek, nyilvános felköszöntők, közcélú adakozásra telhivások, előszavak idegen munkákhoz, a mik elszórta mind megtalálhatók a napi sajtó hasábjain. Mindezek a szellemi munkás édeö gyermekei; de nem a költőé. De még magukban a költői művekben is válogatnom kellett. — Nekem szabad volt ez. Kívülem senkinek. Megitéloi, mit tartok méltónak arra, hogy ezen gyűjteményben helyet foglaljon, vagy nem tartok időszerűnek, hogy újból közönség elé kerüljön...— Kötetet tesznek ki a 48 — 49-iki naplóm ivei, melyek hajdan elkoboztattak, s melyeket újból megírni nem kivánok. Mellőztem az Életképekben, Délibábban, Honban, Nemzetben, Pesti Hírlapban, Magyar Hírlapban, a Kakas Márton toll tarajában, a Nagy tükörben megjelent napi érdekű cikkeimet. — A Magyar Nemzet Történetét, s az Osztrák Magyar Monarchiába irt cikkeimet szerződések tartották vissza. A Benyovazky című regényt, mint kölcsönzött tárgyút, nem számította^ saját alkotásaim közé. A .Negyven év TÍszhangját* sem vettem föl, mint a melynek egyes aforizmái s? elszórva ogyis feltalálhatók Összes müveimben. Kilencen az eddig megjelentekhez még egy kötet uj regényt írtam, mint régen megígért befejezését egy korábbi regényemnek. Csak ilyen megválogatás mellett voltam képes költői munkálataimat a tiszteit közönségnek megígért kétezer ívbe beazo ritani, ezt is csak ugy, hogy kiadóimmal egyetértve az előmiotábao bemutatott nyomtatott lapokat két sorral megszaporítottuk, a mi végül teljes öt kötetnyi többletet tesz ki. Most már be van fejezve ez a munka-öt év alatt elkészült. Az utolsó tíz kötettel bezáródik. Hogy e feladat akadálytalanul sikerű.r, azért hálás köszönetet kell kifejeznem első sorban tiszteit kiadóimnak, kik barátságos -egyességgel ezt lehetővé telték, azután a nyomdai feladatot pontosan és kiiünöen teljesítő könyvnyomda intézetnek; a mű elterjesztésévei foglalkozó kiadó cégnek s azzal együtt a hazai könyvárusoknak és az én kedves pályatársaimnak, a hirlapirókoak. De a ki előtt legmélyebb bazafiui hódolattal hajtom meg tejemet, az az én uram és fentartóm, a dicsőséges magyar nemzet. — Soha még egy nemzet munkása ugy megjutalmazva nem volt, mint én a magyar olvasó közönség által. A mit ötven éves működésein felejthetetlen forduló napján e mű megkezdésekor mondtam: csak azt ismételhetem most az ötvenötödik év végén, e mnnka befejezésekor: .eddig azt hittem, hogy egy kis nemzetnek az írója vagyok: most megtudtam, hogy egy nagy nemzet szolgája voltam. Éljen, viruljon, legyen dicső, boldog és szabad az én imádott hazám és nemzetem". Budapesten, 1898-ban. I>r Jókni Mór. TUDNIVALÓK, — Hirdetmény, — A szamosvölgyi vasút igazgatósága 1899. évi anyag és í-zerszámos szükségletének biztosítása céljából pályázatot irt ki. — Erről az érdekelt köröket oly a-e* ^yzéssel értesítjük, hogy a vonatkozó pályázati hirdetmény és az 1899. évi auyageiőirányiat biva talos helyiségünkben megtekinthetők. Az ajánlatok 1899. évi január hó 25- nyújtandók be. Sopron, 1898. évi december havában. — A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A m. kir. éHamva suták igazgatósága az 1899. é. I szertáraiban előreláthatólag fölöslegként Ösz-szegyülő ócska va - és hulladék anyagok eladása iránt pályázatot hirdet. Az erre vonatkozó ajánlatok a fentnevezett igazgatóság anyag- és lellárbeszerzési szak-osziályához (Budapest. VI Andráasy-ut 73, II. em., 43. ajtó) 1899. évi január hó 24. napjának déli 12 Órájáig nyújtandók be. Miről az érdekelteket oly megjegyzéssel érte.-írjuk, hogy a részletes pályázati hirdetmény és az eladásra kerülő anyagok kimutatása, mely utóbbi egyúttal ajánlati Űrlapnak is használandó, _ aivatalo. helyiségüc-kben megtekinthetők.\' Sopron. 1898. évi december havában. A kerületi kereakede\'mi és iparkamara. HÍREK. — Felső templom. A december 8-áo a plébánia templomban tartott gyűjtés alkalmával befolyt 17 frt 65 kr.. Az összes elhelyezett perselyekből 27 frt 6 kr., Gogl Lajos ur gyűjtése 18 frt, Mikos Géza ur gyűjtése 11 frt, özv. Zadn-banszky Lajosné uruő gyűjtése 30 frt összesen 102 frt 71 kr. Gogl Lajos ur gyűjtése, Gogl Lajosné, Gogl Lajos, Abel Alajos és neje 5—5 frt, ifj Snrgóih Miksa 2 frt. Loserth József 1 frt Összesen 15 frt. özv Zadubánszky Lsjosné urnó gyűjtése. Ozv. Zadubánszky Lajosné 25 frt, Nébrácky Lajosné (Pécs) 4 frt, N. N. 1 Irt összesen 30 frt Eddig befolyt összesen 12,072 frt 8! kr-. Dr. Titboltf Gyula Eperjest/ Gábor ellenőr. pénztáros. — A sala - egerszegi ügyvédi kamara közgyűlése, — A zala-egerszegi ügyvédi kamara tagjait Hertelendy Béla elnökhelyettes 1899. évi február hó 11-ik napjára rendes évi és választó közgyűlésre hívta Össze, a melynek fontosabb tárgyai a választmány és tisztikar megválasztása, a pénztári számadások felülvizsgálása, költségvetés megállapítása. -kamarai tagsági díj leszállítása iránt benyújtott indítvány tárgyalása. — Tekintettel arra, hogy ha az első szavazásnál az illető kamara tagjainak legalább fele nem szavaz: uj választás rendelendő el; továbbá, hogy a kamara székhelyén kívül lakó tagoknak megengedtetik, miszerint választási jegyeiket pecsétjükkel lezárva és a borítékon aláírásukkal ellátva beküldhetik: az elnök felkéri a kamara tagjait, hogy a választás meg-ejtbetése céljából a közgyűlésen, minél számosabban megjelenjenek s illetve Választási jegyeiket beküldjék. — Szegedy Rozália szobor ügye a befejezés felé közeleg. — A megindított gyűjtés 521 frt 26 krt eredményezett, mely a sümegi takarékpénztárban van elhelyezve. A szobor pályázatok is beérkeztek Kellemen Márton győri szobrász és Fellner Jakab pápai kőfaragótól. A sümegi kaszinó választmányától kiküldött bizottság legközelebb fog határozni ez ügyben és végleges döntés végett a választmány elé terjeszteni, — hogy az exhumálás és a szobormű leleplezése lehetőleg f. é. május hó 18 ára halálának évfordulójára megtörténhessék. Az egybegyűlt összeg nem elégséges a szobormű és az exhumálás költségeinek fedezésére. — Halálozások. Szabó Anna és Malvin nővérek egy héten umtak ki csendes halállal. Az egyik nővér Auna 18, a másik Malvin 20 éves volt. Az elhunytakban Szabó József és neje gyászolják leáoyaikat, kiket egy ádáz betegség, a tűdővész döntött oly korán sírba. — Özv. Piss z en berg er F.óriénné, szül. Geuton Anna f. hó ll-éu délelőtt 73 éves. korában meghalt Az elhunytban Gűrtler Ágostonná édes anyját gyászolja. — Dr. Jenvay Géza, ügyvéd Sümegen néhány napi szenvedés után f. hó 11-én meghalt Halála Sümegen nagy részvétett keltett- — A „Kor. Jót. Nóegylet* január 5-éu tartott .Jelmex-estély" fáradhatlan rendezői, a kegyes adományozók és felülfizetők — ugy mindazoknak kik szíves megjelenésűk által a siker ejlőmozditásáo közreműködtek leghálásabb köszönetét nyilvánítja as elnökség. Adományok a cuktászdáboz : dr.-Bencik Ferencné 1 torta, Szalay Sáodoroé l torta — apró sütemény, dr. Fábián Zsig- ezt a vasat, mert megörülök. Tudom, hogy elkárhozom, a pokolba jutok, ahol elevenen fognak sütögetni, de inkább elviselem azt, mint ezt a tízszeres pokoli kint itt, látni a feleségemet és meg nem ölelhetni. Másnap a kapitány ur büszkén mutatott a sorban lépdelő Andrásra, ki erősen Bíoritotta fegyverét kezébe. Látjátok ez az én müvem I A kapu kulcsa. Kapatosa Mihály ur városi tanácsos, többszörös háziúr, s tizennyolc hónap óta egy megenni való asszonykának a iérje, sőt amint beszélik, zsarnoka ia. A dolog oly szembetűnő . ... ? Kapatoss uram hasoolithat szent Bertalanhoz — a oyuzás után; képe a nyers hus színében pompázik, s feje búbja mintha csakis jól megtermett füleinek köszönhetné, hogy a tövében egy - egy bóbita haj maradt, a többi siralmas kopárságot mutat. A fejét köpcös termet viseli, a haléhoz hasonló szemei oly pa-rancsolólag tekintenek végig a többi halandókon, hogy az ember szinte illusztrálva képzeli benne a régi közmondást: kicsi a bors, de erős. A felesége pedig gyönge kis asszonyka, olyan puha, fehér orcával, mint a soroksári cipó bele, s olyan sötétkék mélázó szemekkel, mint a cipót áruló sváb asz-szonyok rokolyája. Ábrándos, szőke gyermek, olyan törékeny, olyan félénk és ugy nem illik Kapatoss aramhoz, mint az édes, tejes kalács a paprikás füstölt szalonnához. Kapatoss uram hát igen könnyen elbánhatott ilyen remegő asszonykával. Sohasem kérdezte az: hová mégy, meddig maradsz? hogyha férje esténkint magára adatta vele bekecsét. Hálásan tekintett ntánna még, hogyha érdes (hivatalos) hangján rá nem förmed: — A Bárányban fogok vacsorálni, te addig vigyázz, nehogy a cselédek megint széjjel szaladjanak, mert én ezt nem tűröm. Az asszonyka aztán természetesnek találta, hogy a maradék ételen egyedül maradjon, s vigyázzoo a cselédekre, oem hancuroznak-e az emeleten lakó főhadnagy csintalan tisztiszolgájával. Nem panaszkodott, hogy a Báránybeli veszekedő társaság kedvesebb az Ő arának, az ő báránykájánál, feleségénél. Csupán arra volt gondja, hogy mindent rendbe hozzon, aztán, hogy felkereste magányos nyoszo Iáját akkor ijedt meg a sötétségtől, az elhagyatottságtól és sírt, sírt keservesen, inig az álom nem könyörült meg rajta, s szebb élet verőfényes napjának képei vei fel oem szárogatta könnyeit. Ilyenkor álmában látta néha az emelet lakóját, a nyalka főhadnagyot is, amint órákig néz alá ablakából vágyó szemekkel keresvén az ö tekintetét, melyet ébren annyiszor lesütött előtte. De álmában több volt a bátorsága, kiállotta lángoló tekintetét, viszsxamosolyogta csintalan mosolygását, mig fel nem verte a lárma és dobogás, melylyel a tanácsos ur, az ő férje-ura botorkált a szobába, éktelenül szidva a furfangos postamestert aki kétszer fogta el a pagátját Pedig bizony nem az a legnagyobb baj, ha csupán a pagátját fogják el az embernek, míg a hossza téli estéken a Bárányban üti a tarokkot A bosszú téli esték megrövidülnek, a zimankós télre itt terem a tavasz vá- Henneberg ratlanul, de nem kelletlenül, mint február huszonnyolcadikára a gázsit hozó március elseje. Ilyenkor oem csak a két csillagos katona kabát alatt érezni valami különös melegséget, de egy tanácsos is leteszi nyasziprémes bekecsét, s ugy indul a bárányba oltogatni a melegség növelte szomjúságot. Az asszonyka azoobau ekkor ia egyedül marad eloltbatatlan keserűségével. A lámpa világánál önfeledten bámul maga elé egy sötét sarokba, melynek homályából tarka káprázatok játszanak vele. Lelke elől a rideg való a semmiségbe vész, névtelen vágyak Öltenek fantasztikus alakokat előtte ... most. . . fénylő fekete szempár, kackiás bsju-z, két pár aranyos csillag villan meg a sötétben ... aztán megrettenve ugrik fel, mert a látomány mögött mint az eleven szemreh ínyás, s kérlelhetetlen boszatál-lás megtestesülése ott áll fenyegetően urának tiszteletet parancsoló bekecse. Ezzel szembeszállni már van bátorsága. No megállj kiállhatatlan ruhadarab, most mindjárt neked ront a te nradnak az asszonya, s jól kiporolja felfujt oldalaidat.,. Nem porolta ki; végig simította tisztes kopaszodó gallérját, kis keze végig csúszott rajta, mintha dédelgetné. — Ne haragudjál aranyos bekecském, el ne áruljál kérlek; tudom én, hogy ábrándjaim bolondok, talán vétkesek, de nem tehetek róla, nincs egyebem e világon, — csak az ábrándjaim, a bohó ábrándok. A bekecs nem értette meg panaszát, dölyfösen borzolta fel mályát s meresztette széjjel zsebeit... — Jaj, mi ez? Istenem, istenem férjem a bekecsében hagyta a kapa kulcsát. Utána küldöm, nem — magam viszem. Mégsem. Éjjel, egyedül nem tehetem. Mit tegyek ? .. . Határozatimul állott meg, kezében a roppant kapukulcscsal. melylyel még embert is könnyű szerrel lehetett volna agyon ütni. No Kapatoss Mihály uram. ezzel a kulcscsal kelmed alaposan agyonütögette az asszonyka boldogságát, bizony rendjén lenne, hogy most ugyanezen szerszámmal kapjon egy jót hajthatatlan nyaka közé. — Legjobb lesz bevárnom hazajöttét s magamnak kaput nyitnom, mert haragudnék, hogyha a cselédekre bíznám a kulcsot, szabadjára eresztve Őket. Leült a lámpa mellé s sóhajtva nézegette az otromba ka\'csot. Régi munka volt, kacskaringói végtelen csokorba bogozva, középen csillagok közé ékeltazi-yet tartottak: az egész fekete volt c-u-pár. a kidomboru\'ó szív és körüle a csillagok vott%k féuylőre koptatva. Saját szivét juttatta eszébe, melyet szintén felold hatatta o boggal kötöztek körül s a melyet négy fényes csillag meg egy ragyogó szempár kering körül . . . Ugy tetszik, csöngetnek. Igen, tisztán hallani; hamar, hogy sokáig ne vára kozt ássam. Kiszaladt világosság nélkül, azon mÓ don, amint könnyű pongyolában várakozók, hogy kapat nyisson férjének. Történt azonban, hogy a kapán nem lépett be Kapatoss Mihály aram katonásan. Hanem egy katona kissé kapatosan, vagy legalább is kitűnő bangalatban, melyben Kényes Laci főhadnagy ur szeretné megölelni az egész világot. Hanem azért rögtön észrevette, hogy nem az 6 álmos szolgája nyitotta fel a kaput, s hogy bárki szobalánya volt is, a mint gondola, — szép szemei lehetnek, melyek a sötétben is ragyognak, mint a Bzent-jánosbogarak. S mint észrevette, nem tanakodék sokáig, hanem .. . köréje fonta karjait s ugy megölelgette, ugy összecsókolgatta minden ellenkezése dacára az ismeretlen ajtónállót, (aki mukkanni sem mert, nehogy e\'árulja magái) hogy annoak szemei szikrákat hánytak, beleszédült s mámorosan, még tán — viszonozta is csókjait Mire Kapatoss Mihály uram késő éjjel kezébe vette a csengetyü nyelét s mérgesen megrángatta, a csengő nagyot sikoltott, mintha azt csilingelte volna, hogy — Kapatosa tanácsos, nem tanácsos kapatosnak lenni. A kapu most nem nyílott oly gyorsan, mint az elébb és mire bosszússá a szobába lépett rárivalva feleségére: — Még ébren vagy? minek pazarlód az olajat? miért nem fékezel le? . . szavait nem a megszokott csendes zokogás kisérte, hanem a helyett mosolygó, derűit arccal simuit hozzá felesége és ugy engesztelte. A tanácsos urbao engedett a jég. — Majd jövőre jobban vigyázok, nem felejtem itthon a kapukulcsot, nem kell majd miattam virrasztanod. — Oh nem, ellenkezőleg — tiltakorék az asszonyka — ezentúl én tartom magamnál a kapukulcsot, hogy tudjam legalább, milyen későn kerülsz haza. S agy tőn, a mint beszéle. FiUaneő. — csak akkor valódi, ha közvetlen gyáraimból rendelik _ fekete, fehér «, színes 45 krtól 14 frt 65 krig a«u- renkeat — sima, csikó,, kockázott, miotiiou És danasat stb (mintegy 240 kalóiboxS fajú ei 2000 küloubötő isin ét árt vslstban stb.) Ruhák s b túzokra a gyárból I — Pfiir.it fogyasztóknak póstabar-. vámmentesen t házhoz szállítva. Minták postafordultával. M.gi ar Inelnés. Srfjckt kétaseres ItTélbílrtl rajaMJUtnlo. Henneberg tt. selyemgyárai. Zürichben (ci. és kir. udvari aiAJÜló } XXXVili. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. JANUÁR 14-én. moodoé 25 drb. kugler sütemény, DersÓ Beline l torta, Vágoer Károlyné 25 drb. eud. ránk, ösv. Caima Jánosáé 1 torta, 68 drb. sütemény Staáb Józsefoé 1 tát sütemény, Vécsey Zsigmondné l torta, dr. Taboly Gyuláoé fagylalt, Véber Ká-rolyné 1 tál sütemény, Mergentbaler Lajosné 1 torta, Horváth Jánosáé 1 tál gesztenye. Plibal Ferencaé 40 drb. kug. sütemény, U. Dllmann Elekoé fagylalt, Hsmetmayer Lajosné 2 torta, Farksa Vilma fagylalt, Komlóssy Kálmán né 1 tál sütemény, Kovács Károlyoé 1 tál sütemény, Tóth Györgyné azalon-cakor, Janda Károlyné 1 tál sütemény, ifj. Janda Karol? 3 giardinetu. Róth Miksané 1 torta. Németh Józsefné I torta, sütemény, Kain Irma 1 torta, sütemény, Voaztl Lajosné 1 torta, sütemény, Pongrác Adolfné sütemény, Ranger Karolio sütemény Pálffy Alajosáé káré, Man-tuanó Józsefné őz-derék, Reicbeufeld Gynláné fagylalt, Steinitz Hermin fagylalt Őzt. Wittiogeraé 50 drb. kugler sütemény. Saller Lajosné kng. sütemény, Leitner Ödönné apró sütemény. Csóka Náodorné 2 kiló kockacukor, Koortzer Györgyné 1 torta, örv. Székely Lajoaoé 1 torta, dr. Szigethy Károlyné 1 torta. Kellőt Mátyásoé 1 torta, Tiaagl Lajosné 1 torta, 1 üreg rum, 10 drb. 4a\\rom, Köhler testvérek 1 doboz tea, Marton Hnber i doboz tea, Francai* Lajos (Pro-montor) 3 üteg pezsgő, Tivolt János 2 üveg pezsgő. Pénzadomány: Clement Lipóiné. Fiálovits Lajosné, úr. Szekeres Józseloé, Zsdubáaszky Lajo-né 5—5 forint, Sebestény Lajosné, Saller Lajosné 3—3 forint, Pálffy A lajosné 2 frt, Lengyel L»joj 1 forint 50 kr., Stir-líng Sándorné, Fi.-cher Józsefné, Gózony Sándorné, Perkó Petemé, Braodihofer Antaloé, Scbuster Lutza, Csizmadia Im-réné, Hevey Flóra, Jaeger Fereoczné, Fririz Károlyné, ötTős Fmilné, Sommer Káthánoé, Lenek Eugénia. Qoldhammer Ilona, Weisz Emiiné I —l frt. Máj Mátyásoé 50 kr. — A sümegi kath. legény-egylet f. hó 6-án és 8-án a sümegi Kaszinó termeiben egy középköri mysxteriumot: a napkeleti bölcseket adu elő, mely előadás tisxláo 300 frtot jövedelmezett. A jövedelem egy részét a rendezőség a Ramazetter-szobor alapjára fordítja. — Koszorutpótló adomány. F. hó 7-én meghalt Őzt. Físcher Simonné urnő kegyelete jeléül, a következő koszorút-pótló-adomáoyok folytak be: Klein Illés 2 frt, Hirschler Sándor, Hirecbler Zsófia urnő 3—3 frt, Neumarkué Anna urnő 2 frt, dr. Fiscbl Ármin 10 frt. Azonnali kiosztásra átadatott a gyászoló családtól 100 frt. A d.-kanizsai Chewra-Kadisa. — Öngyilkosság. Bogdán Veudel honvéd közlegény mu.lt hétfőn reggel 6 órakor az illem helyen, hová a pokróc alatt vitte ki szolgálati fegyverét, főbe lőtte magát. Az erős dördülésre összefutott társai ott találták vértócsában, már halva. Vasárnap levelet irt haza szülőinek s bajtársainak azt mondta: .Olyat irok most haza, amilyent még aoh\'ee írtam.* — Tehát valószínűleg szülőivel tudatta, hogy megválik ez undor élettől, mert sehogy sem tudott hozzászokni a szigorú katonai regulához. E hó 12 én temették el a halottas házból katonai diszszel — Diák mulatság, A nagykanizsai rom. kar. főginuázium ifjúsági hangversenyének, melyet 1899. január 25-én a főgimnázium segitőegyesfllete javára a .Polgári Egylet" nagytermeién reoder, kezdete este 8 órakor lesz. A hangversenyre tánc következik. A helyek árai: Páholy 8 írt. ülőhely az I—IV. sorban 1 frt 50 kr, a többiben 1 frt, a karzaton 80 kr., állóhely 60 kr. Szíves felül fizetéseket a jótékonycélra való tekintetből hálásan fogadunk és birlapilag nyugtázunk. Jegyeket előre válthatni Belusz Lajos ur gyógyszertárában. A hangverseny műsora. 1. Részletek Gounod Faustjából. E\'öadja az ifjúság zenekara. 2. A rab Petőfitől. Szavalja Zaubory László 2. o. t 3. Dalra fel Abt Ferenctől. Előadja az ifjúság énekkara. 4. Bihari kesergője Palotáasj Gyulától. Előadja az ifjúság zenekara. 5 Vihar után Endrő-ditŐI. Szavalja Németh György, 6. o. t. 6. Vadrózsa Schubert Ferenctől. Előadja az ifjúság énekkara. 7. Kettős Seitztól Előadja hegedűn Wollák Béla 8. o. t. zongorán ki-éri Blau János 8. o. t 8. Monológ. Előadja Blau János 8. o. t. 9. Induló Zimay Lászlói ól. Előadja az ifjúság ének- és zenekara. — Píchler Pál, szt-ferencreDdi ál-dozár és hitoktató Segesdre költözött és az ottani táraház főnökségét vette át. Píchler U esztendeig buzgólkodott mint az ifjúság hitoktatója és nagy tiszteletnek örvendett Nagykanizsán hol helyét nehéz lesz betölteni. — A tüdóvész. A belügyminiszter rendelete a köpőládáknak nyilvános helyiségekben va ó fel állítása tárgyában, részben már Nagy-Kanizsán is foganatosíttatott. A vendéglőkben mindenütt ott díszelegnek a zugban a kőpőládák. De minthogy a köpködő rendégek nagyon szórakozótlak szoktak lenni, kérdéses vájjon ez a kfllömben Üdvös intézkedés nem vesz-e kárba? — A mai hangversenyen a műsor j első számáoak megkezdésekor az ajtókat a rendezőség bezáratja, hogy az előadás művészi hatása a folytonos ajtőnyikor gás és járás-keléssel semmivé ne tétessék. Rjezttnkröl csak helyeseljük a rendezőség ez intézkedését, mert ez a közönség kívánságával találkozik. — Betörésnek hitték, Mult szombatról vasárnapra átmenő éjjel egyes járó kelők, kik a Polák-féle ház előtt elhaladtak, gyanús kopogást és zörejt hallottak a gazdasági takarékpénztár felől. Azonnal kasszabetörőkre gondoltak és felhívták erre a rendőrök figyelmét. Ezek is hallgatóztak és nekik is gyanúsnak tttnt fel a zörej. Becsöngettek tehát a házba, felzörgették a t.-ptár szolgáját, hogy nézze meg mi történik a vertheim kassza körül. Ez a rendőrökkel együtt meggyöfödött, hogy biz a t.-ptár helyiségében egy lélek sincs; de a kísérteties kopogást ekkor is le- I heteit hallani Végre aztán kiderült, hogy I a t -ptár helyisége alatt levő könyvkötő I üzletben Schlesz testvérek végeztek ba-I lasztbatlan sürgős munkát, éjnek Idején is dolgoztak leeresztett vasfüggönynél. Ezek idézték elő kopogásukkal a ribilliót ; de kaaszafurók nem működtek. — Népesedési mozgalom 1898 ik évben Nagy-Kanizsán. Született összesen 825 gyermek, meghalt összesen ŐST gyermek. Természetes szaporodás 238. Törvényes fiu 380, törvényes leány 302, házasságon kivüli fiu 71 házasságon kívüli leány 72, halva született 13 fiu, halva született 6 leány. Meghalt összesen 291 férfi. 277 nő. Ikrek születtek 7 esetben. Vegyes házasság köttetett 8 esetben. — Az állami anyakönyvtaivatal ki-matatásából. Halálozások: Január 7-éu Farkas Katalin férj. Bali Györgyné róm. kath. 76 éves, aggkori végkimerülés. 7-én Fuchs Antónia -özvegyült Ftscher Simonné izr. 88 éves, aggkori yégkimerülés. 7-én Pokec Anna férj. Ötvös Jánosné róni. kath. 50 éves, vízkor. 7-én Lendvai József földműves róm. kath. 46 éves. tüdóvész 9-én Horváth István rom. kath. egy hónapos, búi hurut. 9-én Németh Kálmán, róm. kath. 3 éves, bélhurut. 10 én Jámbrics Imre róm. kath. f. hónapos, vele szül. gyöngeség. 10-én Heín Ede kávés, róm. kath. tüdóvész. 10-én Bogdán Vendel róm. katb. honvéd 21 éves, öngyilkosság lövés által. 11-én Csatos Ferenc földműves róm. kath. 30 éves, tüdővész. 11-én Szabó Malvin róm. kath. 20 éves, tüdőgümőkór. 11-ón Pa-vits Ferenc róm. kath. 4 hónapos, rángó-görcs, 12-én Genton Anna Özvegyült Piszenberger Flóriánné, róm. kath. 73 éves, aggkori végkimerülés. 12-én Miha-lecz Anna, róm. kath 2 éves, difteritisz. Ház vevők figyelmébe. Több rendbeli haz eladások a legelón) ösebb feltételek mellett, Megtudható a kiadóhivatalban. Eladó ház. Újonnan épült, 13 évig adómentes, 5 látással, 8°/0-ot jövedelmez, a város legszebb helyén elköltözés következtében Igen\'kedvező föltételek mellett eladó. - Bővebbet a kiadóhivatalban. A jóh.rü Kozma-féle korcsma-helyiségek barbeadatnak. esetleg az ingatlan örökáron átadatik. Bővebb felvilágosítás kapható ZERKQVITZ ALBERT irodájában, Nagy-Kanizsán. IRODALOM — As asszony bolondja. — E cim alatt jelent meg a budapesti Sachs és Pollák cég kiadásában Pierre Louya-nak, az Aphrodité világhírű szerzőjének, legújabb szenzációs regénye a: La femme et le panün. A mily kevesen ismerték nálunk az Aphrodité megjelenése előtt Piene Louyst, a szélső naturalizmusnak ezt az irányával egyedül álló, merész úttörőjét, annyira felesleges ma már — mikor a hírhedt regény magyar kiadását szinte elkapkodta a közönség — bővebben ajánlani Pierre Louye legújabb regényél. Az asszony bolondja szenzáció dolgában nem fog mögötte maradni az Aphroditének. — A Divat Újság hatodik évének első száma a szokásos dus tartalommal megjelent Rendkívül gazdagságú nyolc-oldalas főlapján a legújabb divatot számos képpel, bő magyarázattal ismerteti, a mit megkönoyit a kétoldalas szahás-mintaiv. Spines divatképe bónaponkint a legremekebb öltözékeket ábrázolja, mig kézimunka mellékletén az egyszerűtől egA-tzen a pompásig való kéii munka-ma-gyariXatokat hozza oly könnyen megérthető modorban, hogy az ma már számos leányiskola tanító lapjává vált E mellett olvasói mnlattatásáról sem feledkezik meg. — A minden számhoz mellékelt szórakoztatót kedves novellák, háztartási tudnivalók és egyéb jó tanácsok töltik ki. — A bónaponkint kétszer megjelenő Divat Újság nagyon olcsó. Postán való szállítással a január—márciusi negyedévre: 1 frt 10 kr. — Megrendelhető a kiadóhivatalban Budapest, VIII., RÖkk Szilárd-utca 4. az. — A „Magyar Könyvtáriból ismét öt szám látott napvilágot, melyek egytől\' egyig értékes munkákkal gyarapítják ezt az immár oly népszerű gyűjteményt. A 77. és 78. számok Nansen korszakalkotó északi sarki utazásának leírását tartalmazzák, az .Éljen és Jégen át" cimü eredeti Nansen-léle munka alapján, — melyet dr. Brózik Károly ismert geog-rafusuok fordított, illetőleg rövidített a vállalat számára. A 77. füzetben a .Fram* utja van leírva, a 78.-ban pedig as a csodálatod szánut, melyet Nansen és Johaisen tettek meg az északi sark felé. M\'Ddkét rész számos igen jó kivitelű ílluszrációval van ellátva. A 79. számban a régi magyar irodalom egyik legnevezetesebb termékét kapjuk: — Gvadányi .Peleskei Nótáriussá: melyet Kardos Albert látott el jeles bevezetéssel és kimerítő jegyzetekkel. A 80. szám a modern olasz színműirodalom két egyformán bires alkotását tartalmazza: — Bracco. „Don Pietro Carnso* - ját, — melyet a budapesti közönség főkép a Zaccooi-elŐadásokbÓl ismer és amely a Nemzeti Színházban is csak nemrég került színre továbbá Vergánek .Parasztbecsület" (Cavallerta Ruiticaua) c remek népszínművét, melyből Mascagui világhírű operájának szövegkönyve\' késtült. Mindkét munkát Rtdő Antal fordította. A 81. számban Mikszáth Kálmán is belép a .Magyar Könyvtár* dolgozótársai sorába; a .Jó palócok* Írója két elbeszélését engedte át a vállalatnak, a .Homályos ügy" cimü régibb és .A táborszernagy halála* cimü ujabb munkáját. Igy már most a magyar közönség is eljutott oda, a hová a német közönség, a Reklam-féle „Universal Bibliothek" révén már rég eljutott: hogy pár krajcárért veheti meg egyik legkedveltebb íróját Ez az ujabb öt füzete a .Magyar Könyv, tár\'-oak bizonyára ismét nagyban fogja növelni a rendkívüli sikerű gyűjtemény olvasóinak körét. — Minden füzet 15 kr.-ba kerül. — A próbaév után. Az irodalom minden uj eseményét kételkedve, bizalmatlanul fogadják. Valahányszor uj folyóirat indul meg, nyomban megerednek a kaszandrai jóslások: .ez sem fog soká élűit" Nem alaptalanok ezek a jóslatok. Uj vállalatnak széles körben való terjesztése annyi küzdéssel jár, hogy csak a legkiválóbb, legéletrevalóbb állja ki ezt a kemény próbát, de ha kiállotta, az aztán kétségtelen jele kiválóságának, életrevalóságának. Ilyen küzdéssel kezdte meg pályafutását az „Előkelő Világ" is, a melyet azért is bizalmatlanul fogadtak; mert az igazi magyarság eszméi hirdetőjének vallotta, magát. És dacára ennek az .Előkelő Világ" fényesen kiállotta az első év mec próbái Utasait és most szép olvasókörrel, tartalmilag és szellemileg megerősödve lép második évfolyamába. Az első év küzdelmeinek már is meg van az az eredménye, hogy sikerült a magyar nemességben nemessége öoük-datát felébreszteni, amit pártolói -ifgy köre és.az olvasó közönség köréből naponta érkező elismerő tevelek bizonyt* tanait. Hogy ez csak kezdete a sikernek és lesz még folytatása, arról kezeskedik az az irótábor, a mely Lengyel Gizellát, az .Előkelő Világ\' szerkesztőjét hazafias nagy feladatában támogatja Érdekes ujitás as ujságirodalom terén, hogy a kik éppen kívánják, kiválóan elegáns, merített papiroson kaphatják a lapot, a mi diazmű jellegét adja az .Előkelő Világ\'-nak. Buta: Frt 9 40—9-75. Rozs: 7-40 -7-75. Zab: 5 40—5 60 Tengeri 5-10-5 30. Köles: 5 30-5-60. Fehérbab : . 6 20-C 40. Tarkabab: 5 10-5-40. mioöáég szeriét 100 kgrammkébt _ A díszkiadás ára egy érre 20 frt A rendes (finom fehér simított papiron) kiadás előfizetési ára egész évre 8 forint Előfizethetni a lap kiadóhivatalában: Budapest István-ut 40. az., vagy postautalványnyal. Az e rovatban megemlített müvek megrendelhetők és kaphatók IFJ. WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. Közgazdaság. Heti jelentés a gabouaüxletról 1899. Január hó 13-án. Az enyhe időjárás, úgyszintén a tengerentúli alacsony Jegyzések üzletfiuk irányzatát e héten* eljesen ellanyhitot-ták. — A gabonaaifcknál naponta néhány krnyi hanyatlás volt észlelhető. — A malmok, vagy egyáltalában nem, vagy csak — as üzletmenet arányához képest — olcsón akartak vásárolni. — A forgalom korlátoltan alakult E héten vidékünkön is kis érdeklődós mutatkozott az egyes cikkek után. A kevés ami eladásra került jóval olcsóbban adatott el a mult heti áraknál. Piaci forgalmunk a lefolyt héten élénk volt Sok jó minőségű buza hozatott be, mely azonban 20—30 krral olcsóbban adatott el, mint a mult héten. A többi piacunkon megjelent cikkek szintén olcsóbban vásároltattak. Piaci áraink ma kővetkezőképpen állanak : Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) Vörös Lóhere Ha bár közvetlen az év zárta után szűkebb korlátok közt maradt a forgalom, az irányzat mégis szilárdnak mondható. Az öaszes termelő országokból mindinkább csekélyebbek az ajánlatok. — Németországnak alig van valami, Sziléziának is csak vajmi kévé* ajinlaoi valója, csupán Oroszország és Magyarországban birnak még a termelók némi készletekkel; vájjon mekkorákkal, azt majd a jövő hetek folyamán tudjuk meg. — Véleményünk szerint az árak hanyatlására ez idő szerint nincs kilátás. Lucerna. Franciaországból oly szórványosan érkeznek az ajánlatok, hogy nem hisszük tévesnek azt a véleményünket, miszerint a francia termelési helyeken levő készletek egyáltalán már nem vehetők számba és minthogy a piacra érkező olasz tételek többnyire alárendelt minőségűek. — Magyarországnak pedig ebbeli termése meghiúsult bizonyosra vehető, hogy e cikkben még további áremelkedés fog beállni. Nyulszapuka még hiányzik éa szűken is marad: 1—2 hétig, első rendű áruért az igényelt magas árakat megadták. Baltacím és muharmagnak, nem volt forgalmuk, mert\' nem voltak e lefolyt héten ajánlatok. Bükköny. — E cikkekre nézve csönd uralkodik. Jegyzések nyers áruért 100 kilonkint Budapeeten értté: Yöroshere tavalyi 40 -45 frt Yöroshere idei 48- -58 . Lucerna olasz 58 -62 . Lucerna magyar 56 -62 . Lacerna francia 70 -80 . Baltacím 14 -15 , Mohar »V» -6\'/. . — F. E. Hasonló cikkeknek szívesen adnak helyet — X. B. Bécs. — Uj cikksorosat jöhetne. — Kiráz.esi. Az egy klikk, mely tagjait mások kárara kenyérhez tekintélyhez segíti. — Nagybeteg. A fiatal orrotok nem mindig Unaaztalatlanok. Ha önnek borral töltött kalácsot rendelt, bizonyára ladta, hogy miért ? Talaa álmatlanság ellen? — Figyelmes olvasó. K. L nem munkatársunk. — B. B béliben. A párisi kiállításra taló utazáa ügyében szíveskedjék a m. kir.. állán:-va>utak t. menet jegyirodájához fordulói. Budapesten Hnogaría szálloda. — EH Lntetias nem kívánja aaonymitá-aaaak fátyolát fellebbentem. — Gyomorbajos. Orvos szereket nem »lantunk Próbáljon pepaint sósavval bevenni, de csak orToai rendeletre. — Z J Kereskedelmi iskolában maginvizagát csak miniszteri engedélyijei tehet. — Felsült. Ha köpönyegre abrakot önt, szarni r hat arra, hogy verebek fosják megenni. A fő as abrak, Még az isteneket is kövér áldozatokkal lehet zibékiteni. Próbálja meg Szerkesztőség : Dr. Villányi Henrik, felelős saerkesztő. Dr. Perényi József. Kiadó: ///. Wajdits József. VEGYES. — Bak évi negtfyalái. Emésztésgyengesé-geknél és ¦Hvágyhiánynál áltatában minden gyoraorbajnál, a valódi „MolKféle seidlitz porok* bizonyultak a legaikerebbeknek a többi szerek fölött mint gyomor erősítők és vértisstitók Egy doboz ara 1 frt Szétküldés naponta utánvétellel Moll A gyógyerész cs és kir szállító, Bécs, -I. Tucblauben 9. A vidéki gyógyizertárakban határozottan Moll A. készítménye kérendő az ö gyári jelvényével és/áláirásával Ny üt tér.) Szemere és Kert-utca szegletén 400 \| \|-51 háztelek és három bérház eladó. Cim a kiadóhivatalban. Veae, hacvhőlvae, bugjdara és a köszTénybántalmak ellen, továbbá a légzö és emészteti szervek hurntos báotalmainál,orvosi tekintélyek általa LitliioD-forrHS SALVATOR sikerrel rendelve leaz. H n a y h aj tó hatású? Kellemes izil 1» \| ¦»•> Kőujei eméalhetú Kapható ásványvíz kereskedés ékben és gyógyszertárakban. A SaWator-forrás igazgatóaága Eperjesen Szerkesztői Szenetek. — Mellőzött ni. Ha nincsen egyéb kívánsága mint az, hogy mnlatságokOB érrényeaül-jön, — altkor jó lesz valamely pénzintézetbe »0-80000 frtot betenni. — Mindjárt meg fog változni a szél iránya. Tisztelet a tiszteletreméltónak! Wilhelm Fere-ncz gyógyszerész urnák Neunkirchen, Bécs mellett. Alulirt mái 70 éves vagyuk c* lii é-v óta iiülct-CMU cí aranyere görctökticn szenvedtem, és nem tudtam gyógyulást la.lal.ii. — Csakb az Ön Withelm-féío antiarthritikus antirheumatikus theája gyógyított meg\' szea-veJcseimtöl teljesen — A legforrót\'l\' k5«S-uetemet iiyilvmiium Unnck, ugy«intén a gróf-minek, kinek uyil.-.lkozalai ax újságokban olvastam Kililaö tijzlelcttel Ackermann Kereszt. járadék élvezü Altonában Hamburg mellen Kcichcnstraise ó. Minden gyógytárban kapható. >vat alatt közlött kért uem vállal a szerk. -; SUCHARD csokoládék -ós kakaók. Az előfordult tévedések elkerülése végett, a t. cz. közönségnek tudtul adatik, hogy Suchard Ph- gyára áz úgynevezett törmelék csokoládét sem nem gyártja sem forgalomba nem hozza. i. Suchard csokoládék mind jótáll va tiszták. , „ „ ataniolban vau- nak csomagolva. „ csokoládéknak még egy máaik gőogyöletük is vao. , , cimképQltöo a gyári védjegyet és aláírást viselik- _ XXXVOL ÉVFOLYAM. 18Í1Í). JANUAR 14- OPP-Br SUSÉIET UBDACSOV.) E p.lalák hasonló keVr.it-ményeknél minden tekintetben feljebb betvfilendők; — mentek minden ártalmas anyagok tói, aa " " aliestl szerek bajainál legjnbb eredtüéajnyel haazniltalván. gyengéden ht-hijtók, vérttatilók; egy gyógyszer sem jobb. * mellette oly ártalmatlan, mint e pilalák a székszorulás a legtöbb betegségek forrása ellen. — Cukrozott külsejük végett még gyermekek is szívesen. Egy 15 pilalit tartalmazó doboz 15, egy tekercs, mely 8 dobozt, tehát ISO pilótát tartalmazó, c-ak I frt o. é. í\\\\7 k Q I utánzásoktól kölöoöseu óvakodjunk. KérjOnk h-táro-UY Aj! zottan Heastan FUSp kaahajto labdacsait Valódi I csak, ha minden doboz történj! lei; bejegyxeii védjegyünkkel piros-fekele nyom tatásban .Szent-Lipót és „Nennteí n Fal»p gyógj itte rési" aláirisaal rao ellátva. A kereskedelmi .orsényaxékileg védett esomag-jaiok aláírásunkkal rao ellátta. IEUSTEII FÜLÖP .Sient-Lipóthoz\' ámsett cjófjuertir, »"IES. I., Plankénw\' «. Bakter Ksaksaini: BKLUS LAJOS tt KEIK GtTL.l ófTUiréaiéknél. MOLL SEIDLITZ POR Csak akkor ralódiak. ha mindegyik dobos aláírásit tünteti fai Koll A. védjegyét A MéJ\' A..félé Seldllti-porek tsxtó, ryöíyostáss s lermskscssbb iys.tr- ét l-tsstsaatal.sk, rjomorrnrct #1 sromorhér, régzétt aiékrskadéi, méjbintslem sér téhOis. éranjér él s lejkélénbösóbb pi! bttsgiégek eliea, e jeles hiiiiiernek érttxed.k ótt miodtg naxy. bb eltérjedéit Mersett. — Ára efly lésteaétalt ért-sstl d,;.rn«k I frt e. é. Hawiiitáiok tarvényileg f en yittetnak. [MOLL-FELE francia BORSZESZ ES SO I Csak akkor valódi, ha mindegyik Dreg MOLL A. Ttnljegyét lOattti tel/ „A. Mail* feliratú «tnozattal »an zárra. A Mail-fele \' (fraaezta borszesz és se- oerezetesen mint faidalamcsi.;apito hedörzsölesl szer köszvény, csuz és a meghűlés egyé1] következményein jl légiimére tesebb népi ser, — E\|V éicutt artdati ivaa ára 90 kra\|czár____ MOLL Gyermek szappanja. Legficumabb, legújabb módszer szerint készítek gyermek és hölgy szappan a bír okszerű ápolására lytraekak ét filiíttek rá azért). ára larabHktat — 20 kr. Öt darab — 90 kr. Mioden darab gyermek-szappan Mait A. védjegyévé: vas ellátva Föszétköldés: Mol! A. gyógyszerész: cs. ás kir. udvari szállító által, Bécs: Tucblauben 9. sz. Vidéki megrendelések naponta tpoatactaavét mellett teljesíttetnek A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeid Adolf 68 Fia. aQQggcJBagooot^^ HOFF maláta- készítményei gyengék és betegeknek. köszönetnyilvánítás. 6 Fensége Naliaíor l.ipóí főherceg uttvur-mesteri hivatala. Általános Aibeatáru cyár. ™ Ö császári éa királyi Fensége Saltalor Lipót Főherceg reusUlToi meg- van «(* elegedre ax aabeaitalppal belelt cipőkkei. ü Fensége hosszabb gyalog kiránduláson « használta e cipőket éa ereztf, b így lábat oem fáradtak ugj, el, mint más közönséges 9 cipőknél Kűldük egy pár vadász-cipőt, bogy annak a mintájára készítsenek másikat L aabesfalpbélesiet, ueyanaonál a cipeaxnél a aitán küldjék ide. Hta zflk, hogy e vadász cipők ép oly jo< lesznek és ép alj megfelelők, a miat megfelelők voltává a sialoaclpők. Zágráb, 1898. július bó S án KRAHL. huszárkapitány. Hagyaronság »ott mioiai terel nőké, a közigazgatási bíróság elaóke a kóvetke ^ zőket írja : Tiastelt Doktor ar I Ai asbestbetétft cipők kitOnőeknek bitonyaluk, szilárdan ós pcháa járok;meg- H asaat mioden lábtijáaom, ugy, hogy — azt hiszem - lábbajom semmi tovább; orroa- ég lást oem igényel. Szíves unacsát koaiöai Dáaoson, 1897. éri szeptember 17-én. titatelő híve VEKERLE SAXDOR. ^ WT MIMCS TÖBBÉ LÁBFÁJÁS! g óvjuk lábainkat hidegtől nedvességtől és meghűléstől. 1®^^ Sem tyúkszem sem tzzados lab sem borkemenyedes, I sem labdaoanat, setn Ubeoes. 5 Rövid idei viselés után megkönnyel\'bül a járata annak, M ki cipőjét dr. Högyes-féle, ax egéas világon szakadat- fi mázott asbesttalpbéléssel látja el. Kettösvastagságu I frt 20 kr., egyszerű 60 kr. hemsktalp 40 kr., IjT gyermekeknek fele. Az asbestUlpbéléa kitűnőségét legjobban bizonyiija, lmgy a ea. éa A klr. közös hadseregnek és a m. klr. honvédségnek eddig 32.500 * pár szállíttatott. SsétkQldéa caalós atánvéttal, Tagy a peaz előlege* bekoUése mellett. Felvili- I gotutások, pri.spectatok és koaaooetayilráaitáaok ingyen. iltaláao* A»bci.tíirr,. = .;ir betéti lar.a.ar ltűdapr,t VI., Síiv-alc/a. 1$.- Hoff János maiáte eiéuséad itala. Általános elgyengülésnél* az alhasl szervek rendellenes működésénél, mell éi gyomor bántalmaknal. nemkülönben a lábbadozók-¦ak legjobban bevált és legjobb izfi erósitó szere. Egy palack ára 75 kr. — Öt palack bérmentve 8,75 kr Tíz éve, ragy már régibb idö óta baszna\'om az Ön maláta fegész-aegi sorét és egyébb maláta készítményeit Kiek az egyed&ti szerek, melyek teleaégemnek visaaa-adták ax egészséget. BSflér, Bécs, HofmQölgasse. IIoftT János söriiett maláta tiumi TfldókajoUnal, gégehn -rataii1, u-zymint tdűlt kehe gésné ; főleg a gyermekek légzési szerveinek megbetegedésénél a legjobb sikerrel alkalmaztatik. Ize nagyon kelleme?. Egy Üveg ára 1 frt. — Öt üveg bérmen tp 5 írt. Malá\'a kivonat készítményei valóim, jó ?1 hatásos szerek. KQlJ-jóa tehát ismét 5 üvegmalíta ki-Toaatot, 1 font maláta csokoládét éa !, aacakó maláta kivonat mclt cukorkát. Flaobar 6 őrnagy N - Várad HofT János maláta eeészsétí csoíols^ja- Gyengeségnél, — vérszegénységnél, idegességnél, álma \'lanságná1, étvágy ta\'an-ságnáU kitűnően bevált. Reod-kivül jő izü és táp\'álő. Gyenge gyermekek jgen jó eredménynyel használják. Egy csomag ára I írt. Maláta csokoládéja a legkitűnőbb a mit ismerek. r>-rn k-lle-mea italt iddlt gyomor — !11.-ive emésztési Kataroknál, aápktírm-l éa általános gyengeségnél mindenkor jó er?;. meny nyel alkalmazom. D- Nicolel orvos, Triebel HofT János ffialita-liroiiat mell catortái- Köhögésnél, rekedségnéi, elayálríodásnál, főleg tüdó-harntnil atólérfetlea hatása A valódi maláta mellcukorkákat emésztési zavar nélkül tetszés szerinti mennyiségben lehet használni. Egy doboz ára 10 kr., egy zacskó 30 kr. Csodálatos -.\'>:•- maláta kiTonat mell cukorkáinak hatása mskscs kóhögésem ellen. Zett:itz Keaklrah loTaf,Waldenb«rg Cukorkái feleségem kotwües.-o és asthmatikus bánulmaiban kitűnően segitsem-k. Brjtch plébános. Wetachö\'i. Raktár Nagykanizsán: i3e/tM Lajos, Práger Béla gyógyszertáraikban; Fesselhojer József niAd Nett és Kein, Strém és Klein, Ármuth Náthán, Pauk Jakab csemege és füszerkereskedésekben. cz^& Magyarországi kizárólagos főraktár: szfc^sa TÖRÖK JÓZSEF gyógyszertára BUDAPEST, Király - utca 12. —4 Köziemé nyék aljegyzőkkel ingyen ós bérmentve. ^— F 1 * 1 í % fes^ Ja t^ <* fess* f% H§ n fea ra éS (* esäa Jj tasl Ja ^1 f* fí G ü e ff, ti hír-féle Kneipp maláta kávé. I Evek óta kitűnő pótléknak bizonyult a babkávéhoz. — Ideg-, szív- és gyomorbajoknál, vérszegénységnél orvosilag ajánlva. K •«« Legkedveltebb kávéital a családok százezreinél. «» ff fc.~l ¦ -i rT3 tea üli 3-ifc szám. XXXVIII. évfolyai Előfizetési if; Eresz «rre . . ¦ 6 frt — kr. Ném: . • • » ««- » Szederre . . . 1 írt 4 kr. > Efjea sta.ni 10 kr. hirdetések & hasábos petitsorbaa 7, maa«dií>r 6, s miüdec további torén 5 kr. NYÍLTTÉBBEN petit soroakésrt 10 krért Tetetnek fel. Kincitári illeték minile a egyei hirdetésért 30 fer. fizetendő A lap szellemi részét illető minden közlemény a felelős azerkeszto nerére, az anyagi részt illető kót-lexaények pedig a kiadó nevére eimieuen Nagy-kiaaizaára bérmentve iníéieadök Hérmeaietleu levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok vissz aent kSldetnek _______ j ^ nagykanizsai „Ipar-Testület," „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény- társaság,* a .Kotori takarékpénztár részvény-társaság," „nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet,¦ a .nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület," a ,nagy-kanizsai tanítói járáskör." a .nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet,\'1 „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," .szegények tápintézete," a „katonai hadastyán egylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai kül választói anyának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMI) HETILAP. A Hagy - Kanizsa "regedéi h. é. vasút. Xagj-Kanizsa, 1S99. jaaaAr 20-áa. Nagy-Kanizsa város képviselőtestületiének, illetve ezen testület néhány tagjának bizalmas értekezletén matatta be Dr. Hajós letenyei ügyvéd, mint a Nagy-Kanizsa-regedéi vasat engedélyese, vagy engedélyeseinek képviselője, ezen vasat tervezetét, költségvetését stb. Az értekezleten jelen volt képviselőtestületi tagok, ha jól tudom — egyhangúlag — oda nyilatkoztak, hogy ezen h. é. vasutat, csak azon esetben hajlandók anyagilag 30,000 forintnyi törzsrészvények jegyzésével támogatni, ha ezen h. é. vasút nem Kanizsáig, hanem Zákány, illetve Gyékényesig épül ki, különben egyáltalában nem. Nézzük csak már most, mennyiben indokolt a Nagy-Kanizsa - regedéi h. é. vasút kiépítése egyáltalában és ennek Nagy Kanizsa-zákányi vonala különösen. — Közgazdasági szempontbél minden h. ő. vasat — határozottan nyereség — legalább külsőleg annak látszik lenni; de tényleg az is — legalább azon vidéknek, a melyen keresztül vonul — de vájjon nálunk, ba speciell most ezen építendő h. é. vasútról szőlőnk, szükséges-e vagy sem; ez olyan kérdés, melyhez pro és contra nagyon sok szó fér. Mindenekelőtt ne téveszszük szem elöl — hogy sajnos bár, de igaz — idegen tőkével, nagyrészt idegen tőkével építettük fel vasulain-kat, a törzsrészvények, holt papírok ezt legjobban bizonyítja, hogy körülbelül 135, vagy több helyi érdekű vasat közül 6 fizetett nevetséges osztalékot törzsrészvényeseinek és csak győzze az elsőbbségi birtokosokat kielégíteni, de már ezt mindenki beláthatja — hogy ily körülmények között még sajnos — nem vagyunk azon vidék — meiy megengedhetne magának ily fényűzést Ne értessünk félre, vannak oly kőz és nemzetgazdasági okok, melyek a helyiérdekű vasutak építését, még ha kell a fényűzés árán is megkövetelik. Nézzük ez esetben is — tán vannak — és ha tálalónk, mint jő hazafiak, még Örülünk is rajta. Tán van 4—5 nagyobb ipartelep, hires malom, cukorgyár, posztógyár, gőzfűrész, vagy van-e legalább kilátás ezek létesfllésére — lehet hogy hiányosak geográfiai és helyi ismereteink, de ilyenekről e vidéken — legalább olyan telepekről, a milyenek egy vasút felépítésénél szóba jöhetnének — tudomásunk nincs. Létesülhetne — igaz, hogy ez kizárva nincs és az is igaz, hogy előbb kell a vasat és azután ezek létesűlése bekövetkezhet---de legyünk őszinték — biztatók-e e tekintetben reményeink? Nézzük végig mint kanizsaiak, vasútvonalainkat Kanizsától Fehérvárig, Kanizsától--Csák tornyáig, Kanizsától—Szombathelyig, — Kanizsától— Barcsig, — sőt nézzük vidékünkön már évek óta forgalomban lévő helyi érdekű vasutak közül néhányat — például a b.-szt-györgy— somogy-nzobbi, b.-szt.-györgy—türjeit, stb. stb. njjainkon összeszámlálhatják azon ipartelepeket — azon szénfogyasztó — nyersvasat feldolgozó — ipartermékeket elszállító telepeket, — melyek ezen vonalak mentén létesültek. — ttlndent egy kártyára rátenni vakmerőség — mindent arra a mezőgazdaságra — arra a nyers-terményre építeni, legalább is nagy bátorság — ne adja az ég, de ba mégis csak 2 rossz esztendőnk lesz egymásután, mit csinálnak ezek a tisztán e célra idegen pénzen épített vasutak? — A vasútüzemhez manapság az emberanyag nagyon drága —: a vasat fenntartása óriási összegekbe kerül, szegények vagyunk, a törzsrészvényekben fekvő hűit tőkénk nincs meg, ez másé, ezért nekünk kamatot kell fizetnünk, mert az, a kié a pénz, nem igen kérdi — jó-e vagy rosz-e a termés — ez a kamatját követeli akár közvetett, akár közvetlen uton. — Egy szavunk se volna — ha valahol e vidéken, csak kOzépgazdagságu szénbánya volna — vagy bármi más, ami egy vasútnak még idegen kamatos pénzen való megépítését indokolná, de igy bizony erős optimistának kell annak lennie, kí ily körülmények között — ha csak más előttünk ismeretlen, magasabb célok fenn nem fo og&ak — e vasút szükségességét bizonyítaná. Ne kábítson el bennünket, ha a térképet vizsgáljak, Csehország északi része vagy Belgium — ne feledjük el, hogy azon óriási sürü vasatvonal — majdnem egyik gyáradvarból a másikba szolgál, még hasonlatnak is merész ez. Nézzük csak az elmúlt 1898 iki évet — nem volt jó; de nem is a legrosszabb — sőt tekintve azt, hogy a rosszabb 1897. évi készletek majdnem teljesen elfogytak — észszerűen is várható volt az aratás utáni nagy forgalom. Hí történt? A vasutak kivétel nélkül — nagymérvű előkészületeket tettek, a járműtelepek kijavíttattak, megnagyobbittattak. — Kölcsön ko esik kibérelt ettek, elmúlt az aratás, elmúlt a cséplés, a forgalom alig hogy mozgott — sőt tán hátrább maradt a mult évek forgalmánál az óriási tőkebefektetések kamatai — ha nem is maradtak el — de meg késtek, már pedig\' nagy különbség az, ha valaki vagyonos ember lévén, saját fogatát befogva, felkantározva váratja magára — vagy pedig szegény ember nrhatnámságból, vagy rossz gazdaságból óraszámra fizetett Sakkért vesztegeltet. Szó BÍncs róla, hogy sok volna a vasalunk, szó sincs róla, hogy egy-egy helyi érdekű vasút ter-hünkre lehetne — de nincs hozzá mód; idegen pénzen építeni pedig speciell, ez a vasat ép oly kevéssé indokolt, mint szükséges 1 Csak a történelmi igazság kedvéért jegyzem még meg, hogy ugy 6—8 évvel ezelőtt valahol, ha jól emlékszem e vasat által keresztül szegendő vidéken egy orosz báró petróleum forrásokat keresett — vagy talált is. — tény az, hogy néhány kocsirakomány nyertáru valamelyik finomítóba el is küldetett, de azóta ugy tudom nem sok történt ebben a dologban, tán a muszka báró néhány ezressel a vidék néhány hordó petróleum vagy más anyaggal lett szegényebb, de tudtommal mís baj nem történt. — Ha pedig, vagy csalódnám, vagy tévesen volnék értesülve, ha e helyben csak néhány kiadós forrás tényleg volna, ngy ez az egy körülmény már félig indokolttá tenné e helyi érdekű vasat kiépítését, én igen szívesen, hazafias örömmel belátnám csalódásomat, bebizonyítandó azt. hogy semmiféle érdek uem vezérli tollamat, mint csak az — hogy haláajank. — A haladás sohasem lehet 1 káros, de legyen az öntudatos indokolt és mindenekfölött biztos alapon levő — mert ez esetbén a reakciótól félni nem kell. A mi pedig ezen h. é. vasat — Kanizsa város által óhajtott kanizsa-zábáoyi vonatát illeti, ngy ezen vonalnak közgazdaságilag szükséges voltáról egyáltalában szólni sem lehet. — E vonalút, mely még tervezve sincs, nézetünk szerint csakis 27.-Szt.-MikUs jelé az úgynevezett sarai völgyön át Surá-Belezna-Zákánynak volna vezetendő, eltekintve attól, hogy ez biz drága mulatság lesz. Félre nem érthető itt a tarifális nyomás, melyet a minden tekintetben telje- : sitóképes Kanizsa-zákinyi vonalra volna hivatva gyakorolni. Hogy e tarifális nyomás iodokolt-e — szükséges-e és még a feltehető legjobb esetben is megéri-e e drága vonalrész kiépítését; erről majd számszerűen máskor szólunk. Itt még csak azt akarjuk megjegyezni: — a kormány nem engedélyez sok patikát, mert a verseny esetleg többet árthat a közegészségnek — mint az elérhető nyereség a cikkek esetleges olcsóbb voltánál egyeseknek használhat; tán egy kis jóindulattal alkalmazhatnék — e tételt a köz és nemzetgazdaságra és különösen a vicinális vasutakra is 1 Ixtránfl György TÁRCA. „Zörög a kocsi" .... — A .Zalai Közlöny* eredeti tárcája. — A tél leterítette puba, pelyhes, patyo-lattiazla fehér leplét a megdermedt föld fásult rögeire... A tartott gallyak felszínét, csillogó zúzmara ékesíti ... A hold révedező tekintete csak néha-néha bukkanik ki a gomolygó, imbolygó felhőfoszlányok közül ... A sikongó saél harsány zúgással száguld végig a fagyos avaron . . Fel-felkavarja a sztizfehér hóhaltnazt éa megrezegteti a lónyi uradalom ablakait, mintha bebocsáttatást követelőé . . . Mádi Ella, a ázilfid-alaku aranyos baba, a család szemefénye, a fiatal-emberek eszének megbomlaszt ója. bágyadtan, sápadtan pihen bolyhos párnákon, a boudoirban . . . A delírium Benyves2tő chymaerája félelmetes karjaival belemarkolt idoko-ön kint a akkor fonák, bizarr víziói vannak, a melyek lelki szemei előtt megdb: oentó összevisszaságban vonulnak el ... . Az üvöltő fergeteg idegesen megrázza az ablaktáblákat .... A szenvedő, szőke angyal felkapja ha-lavány, aranyfürtös fejecskéjét ... ábrándos, izzó szemeit tágra nyitja .... hadonázó, összeaszott kacsóival lerántja magáról a selymes, átszőtt takarót és a láz hatása alatt elkezdi sejtelmes, titok-szerű gondolatszövéséi .... ,Hahl. Ó ... jön ... . Feri, aranyos . . . jer, hadd öleljelek karjaimba____Ah .. . zörög a kocsi.... Ott ... ott ... az a ... gyászos ... fekete asszony .... Mindjárt megfog... juj I... anyám....\' egy éktelen sikitás s iámét visszahanyatlott a dúsan kicsipkézett pelyhes capriee-váckosra .. . Forrós szerető anyja lélekszakadva rohant egyetlen lánya fekvőhelyéhez . . Gondosan befödte, a láztól kipirult arcú, hervadó lánykát és becéző szókkal, dé delgetve iparkodott lecsillapítani, s elosztatni azokat a komor, sivár képeket, a melyek annyira gyötörték, izgatták---- Egy éve mult annak, hogy Mádi Ella, á vidék szépséges Venusa vissza vonult a nyilvánosság indiserét színpadáról . . A tavalyi elite-bálokon mint diadalmas bálkirálynét üdvözölték és — imádták.. A settenkedő udvarlók egész gárdája lábatlankodott az ünnepelt oldalán. Szellemes bókok, bomuot-k repültek feléje mint Bzellemsziporkák ... Valóságos vi-rágözönnel hintették be útját, a merre, a hová lábnyoma ért.. De a töméntelen pillangó közül csak egy férkőzhetett szivéhez ... Egy barnaképű, daiiás testalkata, csinos erdész ... Egy átható, hypnotizáló pillantás az erdész parázs szemeiből, egy- két rózsás mosoly, a az eddig rendületlenül álló virágszál, a szerelem első furatlatára megrezdült... Agaay Feri emléke kitörölhetetlenül rajzolódott Ella lelkébe... és — viszont.. - Gyönyörűséges őszt délután volt A nap ragyogó sugarai izzón csókolgatták a természetet és annak elő világát . .. Ella bársonyos lovagló-öltözetben haladt fakó, selymes szőrű paripáján a lónyi uradalomhoz tartozó erdő - irtásban . . . Telivér lova toborzékolva ment a tartott, hervadó fűszálak között.. Ella kísérője, jegyese Agasy volt. Vi lágos, pejtova büszkén lépkedett Elláé mellett, mintha érezte, tudta volna, hogy gazdájába a vidék legbájosabb, legelra-gadóbb ladyje szerelmes. — Némác haladtak a levegőben kóválygó, imbolygó ezüstös bikornyálak közt... Mindkettő saját gondolataival volt elfoglalva . . . - Nem szóltak; ajkaik hangot nffzTad tak, de szívok, leikök bessélt... Tündérálmokat szőttek a jövőről a nem is vették észre, hogy milyen messze barangoltak el. Szövögették jövendőjük boldogságának szálait, azokat a pici, aranyos azálacs-kákat, mig az alkony kezdte már bontogatni nehéz, Ólmos szárnyait.. . Egyszer csak élénk, monoton zakatolás szakitá meg a méla némaságot . . . A csombori malomhoz értek ... A nap áldozóban volt.. Búcsúzó bi-borsugarai ezerszeresen reflektálódtak a gyöngyöző, pergő cseppekről, a melyek a malomkerékről mint vércseppek poty-tyantak a mederbe ... Ez a malom tulajdonosának szép nejéről, helyesebben szalmaözvegy tulajdo&osnéjáról volt nevezetes ... Az andalgó párt felriasztotta révede-zéséből a zakatolás ... A pompás, antikatyiü, cirádákkal ki-pi tykézett malom festői képet nyújtott.... Barocksty tusban épített ablakainak redői le voltak eresztve.. Az egyikeo egy pozsgás, gyönyörű női arc kandikált ki, mintha a messzeség homályában kalandoznának gondolatai. .. Mikor a közelgő párt megpillantotta, a nőt kíváncsiság erőt vett hirtelen rajta . .. Megerőltette éjfekete, csillogó szemeit, hogy kíváncsiságát kielégítse, de nem ismerhette fel az arcokat, mert ax éj mindinkább közelgett... Ella, megrezzenve, nem tudta, mit tegyen. Visszaforduljon - e, avagy bekopogtasson az elhíresztelt szépségű menyecske ajtaján ... Ez utóbbira határozta el magát... Élénk mozdulattal fordult Ágasyhoz... — „Istenem ! . . Feri,, tudja • e hol vagyunk? . . Feri felvetette tekintetét, körűloézett s azt mondotta, hogy nem ismeri ezt a tájékot .... Midőn Ella meglátta az elbűvölő szépségű molnáráét, egy heves rántással megállította torát, mire természetesen Agaay Is igy cselekedett . . . — Tudja-e, hogy ki lakik ebben a földi paradicsomban? — Sajnos, nem. — Már miért olyan .sajnos" ? kérdé kissé gúnyosan Ella — Csupán azért, mert egy ily gyönyörű helyen rendesen szép lakóknak kell lenniök s ha vannak, kár, hogy ily rejtett helyen kell életöket eltengetniök... — Nagyszerű! . . Miért kellene szép lakóknak tartózkodniuk a felséges természeti fekvésű helyeken? Talán Ön tudja, hogy itt egy csinos molnárné la- kik, a ki most — mivel férjét felségsértés miatt elítélték — gyöngyéletet él s majd mindenki belegabalyodik, a ki e veszedelmes fészekbe kerül . . . — Ahl Hiszen akkor megnézzük feltétlenül, hátba én is belészeretek . . . — Ugyan ne éveiödj.;k már megint.. S ábrándos, varázsló szemeivel kacsintott az ifjúra, a ki végtelenül szeretett ezekbe a hypnotizáló szemekbe tekinteni . . . — Nos tehát meglátogassuk ő nagyságát, avagy visszatérjünk, kérdé félvs, remélve Ágasy. Ella habozott, de a féltékenység ördöge győzött előbb feltámadt kiuzÓ kíváncsiságán . . . — Haza megyünk . . . Monda határozottan, parancsolÓn, a mely kijelentésben forró szerelme, női büszkesége és féltékenysége összeforrt . . . Megsarkantyúzta habzó paripáját, s ment, vágtatott, mint a szellő, a mely csókolgatta, a a mely később, mire haza értek, viharrá fejlődött ki... Ella meghűlt s a betegség első csirája befészkelte magát sudár testébe......... Agaay, a ki mellesleg a kalandoknak nagy barátja volt, s a ki a szépet a hasznossal nagyon össze tudta olvasztani, alig várta, hogy a motnárnéval ismeretséget kössön. A lovaglást követő nap verőfényes volt. Tüzesen, izzón ontotta hevét, mint az előrehaladott kora leány, ha szerelemre gyul és úgyszólván ki akarja tombolni magát odaadó, forró szerelmével... hiszen oly rövid az élet b oly kevés az élvezeti . . XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. JANTJiR 21-én. A nők tevékenysége a háziipar terén. Ha Magyarország különböző vidékeinek háziiparit megfigyeljük, azt tapasz La Íjuk, hogy a legtöbb iparágnak a nök a művelői. Ök fonnak, szőnek, varrnak éa hímeznek oly csodálatos azépen. Csipkét vernek, áttört munkát készítenek stb. Szóval a háziipar nagy része az ö ügyes kezükbe van letéve. Ily körülmények közt semmi sem természetesebb, minthogy mi oők is segédkezet nyújtsunk a háziipar érdekében fáradozó férfiaknak. A női kézimnnka értékét méltányolni, annak becsét megítélni, jobban tudhatjuk mi. kik hivatásunk és nevelésünknél fogva, többé-kevésbbé majd mindenik iparághoz értünk. Bármennyire tökéletesedjék is a gyáripar, nekünk mégis kedvesebb a kézimunka. Szívesen eldicsekszünk, hogy fehérneműnkön kézimnnka a disz, harisnyánkat nem,a boltban veazazük éa a házi vászon most is kedvelt előttünk. S ha ennyire becsüljük a kézimunkát, illó, hogy annak felvirágoztatásán első sorban mi fáradozzunk. Bar lenne mioden vidéknek valami háziipara 1 A megélhetési viszonyok ma már a nép között is megváltoztak. Régente a munkásnépnek csak éppen sóra és ecetre kellett a pénz, a többi mind a házból került elö- Ma mindenki az Üzletre — a piacra van utalva. Az ö háziipara neki most fényűzési cikk, hiszen a boltban feleáron kapja a vásznat — a himzést stb. Sokkal többe kerül a házilag készült ruha, mint a boltban vett. És mert a szegény ember csak az olcsót keresi, elhanyagolja báziiparát, tétlenül tölti üres idejét, mely legfeljebb arra jő neki, hogy a szomszédokkal összeülve, szidja ezt a rossz világrendet. Az Bem áll, hogy a háziipar mellett elhanyagolja a nő a külső házi és mezei t munkát. JunínstÓl-szeptemberig sohasem jelentkezett még nálam munkát kereső asszony. De mikor a tél bekopogtat, seregesen járnak bázról-házra a munkát keresők. Ha a szükség nem hajtaná őket, bizonyával oem fordulnának a megélhetés ezen módjához. Otthon maradnának, fonnának, szőnének és varrnának, a saját használatukra. Ezek a szegény, kenyérre és fütufára szorult nök, ilyenkor teljesen ki vannak Ezt a napot tűzte ki ismerkedés napjául ... De ürügy kellett... A szerelmeseket Ámor találékonysággal ruházza fel. Felült szép bicyklijére és elszáguldott a malom felé. Megiot alkonyodott már. A molnárné épp a kertjében sétálgatott és dúdolt Egy cseppet se látszott meg rajta, hogy bánná az urát. No persze, hozzá erőltették ... igasy pompásan festett a bicykli-cos-tume-jébeü ... Sans géne beállított az udvarba, a onnao a kertbe . . Mikor egymást megpillantották, visszahőköltek egy pillanatra . . a azután — egymás karjaiba repültek . . . — Hát te volnál az Margit ? . . — És te - Fen?.. .Igen\' — le\' betett csak, rá a felelet ... Kerékpárját egy odahitt cselédnek adta a azután felmentek a lakásba . . . Feri felajánlta karját és megkezdődött a sok kérdezősködés, kiváncsi tere-fere stb... — Látod te rossz Feri, mióta S—ről eljöttél egészen elfeledkeztél rólam. — Persze azt hitted, hogy többé ugy se látjuk egymást . . Látod engem, mikor te az akadémiát elvégezted, nőül adtak ebbe* az uramhoz, a kit én sohse láttam és — no mi türéVtagadás, sohse .. . szerettem. Tudod, hogy én szegéoy voltam, az uram meg jómódú, hát hozzá erőltettek, összeboronáltak bennünket... A férjemet ¦ minap 2 évre elzárták felségsértés miatt, hát most szalmaözvegy vagyok ... De ugy-e, nem fogsz többé elhagyni, mi? .. Dehogy fogsz 1.. Majd szépen együtt élünk, csendben, boldo- szolgáltatva az egyesek nyerészkedő hajlamának, kik ugyancsak ki tudják használni a kedvező alkalmat. Magára hagyatva van ugy e nép, mint annak háziipara, A megye határán tul ritkán jut el a vidék háziiparának hire. Hogy Svájcban szépen hímeznek a nök, azt az egész világ tudja, de hogy Torontálbeo is tudnak igen szépen hímezni, azt már csak mi tudjuk, annak előnyeit csak mi elveszük, a kik. itt közöttük élünk. Céget kell a mi népünk háziiparinak ia teremteni. Gyűjtsük össze vidékeokint a nép munkaerőit. Ilyen központok az egyes ,munkaháxak* lehetnének, a melyek kellő vezetés mellett, a háziipar fejlesztésével, termékeinek értékesítésével foglalkozhatnának. Csináljunk aztán az ilyen helynek reklámot, mint azt a külföld teszi. Majd jönnek a megrendelések, lesz munkája a népnek és kiverjük házából az elégedetlenséget, a nyomort, a kétségbeesést Ezt a munkát Bem egy ember, sem a társadalom egymaga el nem végezheti, össze kell itt állni és vállvetve munkálkodni az egyesnek, a társadalomnak és az államnak. Mert egy emberben nem bizik meg a vevő közönség, a társadalom befektetett pénze után hasznot remél. Csak az államtót kívánhatjuk meg, hogy a szegény népért és annak iparáért áldozatokat hozzon. Ez együttes munkában a nőkre jogosan számithatnak. A nök lesznek azok, kik a háziipar fejlesztése érdekében, a kicsinynek látszó aprólékos munkát magukra vállalva, abban rendszert fognak teremteni. A nép közt élni, vele türelemmel és jó szívvel kell foglalkoznia annak, a ki érette és iparáért tenni akar. Nevelni kell a népet, a melynek fogalma sincs még az ipar rendszeres Űzé-séről. Nem tudja, nem érzi annak szükségét, hogy ezt fejleszteni kell, hogy ezt fejleszteni is lehet Mert erre senki sem neveli. A munkaidő betartására sincs semmi erkölcsi érzéke. Á megkezdett munkát félreteszi, ha egy-két krajcárral jövedelmezőbbhez jutott, s ezt ismét másikért, így esik meg aztán, hogy gyakran hónapokig elvárhatunk oly munkáért, a mit rendes körülmények közt, pár nap alatt meg kellett volna kagaunk. gan ... S azzal megölelte Ferit és megcsókolta ... — Ágasy le volt bűvölve . . Feléledtek újra telkében a múlt kellemesen eltöltött emlékei és a jelen ... Itt fogva tartotta a múlt, az első szerelem lenyűgöző hatalma; ott egy beteges, bár aranyos baba és jelen szerelme ....... Ettől a naptól kezdve a molnárnénál gyakrabban, sőt mindig vizitelt, EHáék-nál ritkán, elvétve ... Ella napról-napra fonnyadt, csenevé-szedett. .. A biborajkak elveszítették pirosságu-kat... Az arc üdeséget; sudár testalkata rugaoyosságát. .. A molnárné szerelmével értette a módját, hogyan csavarja el Feri fejét . . . Addig szövődött a háló, míg Ágasy azt vette észre, hogy benn van . .. A gonosz nyelvek elkezdték a pletykálkodást ... Itt is, ott is suttogtak nyakra-főre, derüre-borura. .. A hir eljutott Elláék-hoz is. Ella nem tudott felöle, mert nem . volt tanácsos tudtára adni az ily fatális ! hírt... Egyszer csak megint rá rontott a delírium ... Megremegett gyenge teste és félelmesen kezdte el: ¦ ¦. .Zörög a kocsi .... ott ... Feri . .. Férjhez megyek .... marná a kelengyémet a molnárné____Hah! . . Ferit nem szeretheti .... nem engedem . . ." és pici kacsóival ide-oda hadonázott, mintha elakart volna valakit távolítani magától.... Talán - az életet 1. .. BsOUr Jenő. De e hibák, valamint a többi is, mind megszűnnek, ha egyszer rendszeresen látunk munkánkhoz, nevelni, tanítani fogjuk a népet. Én, mint e nemes ügy legszerényebb napszámosa, igaz örömmel Üdvözlöm azt a mozgalmat, mely a nők körében indult meg a háziipar fejlesztése és pártolása érdekében. Bár érezhet nök ennek mielőbb áldását 1 Mert a nőt ebben a tevékenységben is, nem pusztán az ész szava, de szive ia vezeti, sőt merem állítani, az utóbbi jobban. Az a tudat, hogy a háziipar felkarolása által sok. sok embernek kenyeret adhatunk; sok didergő c áladnak meleg tűzhelyet teremthetünk : ez a ludat sarkal első sorban mioket tettre. A férfi tudja, a nő megérzi a nép nyomorát A fér fi kutatja okait, tanakodik a baj elhárítása felett, a nő siet segíteni. Egymás nélkül hiányos lenne munkánk. A férfi kutató esze, nagy dolgokat teremtő ereje — és a nő szive kell abhoz a munkához, mely hazánk házi-iparának fel vi ragozását és a nép helyzetének javítását célozza. JeszenszJcyné T. Irén A kereskedő ifjak Önképző egyletének hangversenye. Örömmel adunk birt az első igazán élvezetes és magas művészi fokon álló hangversenyről. A haogversenyoek Ügy-buzgó rendezősége elsősorban kiérdemli a nagykanizsai műértő közönség ősziote elismerését és köszönetét, hogy költséget és fáradságot nem kiméivé, elfelejtette vele egy estére azt a sivárságot, mely a kanizsai zenei életben egyre nagyobb tért foglal. Első rendű műrész erőket bivott meg a fővárosból és e merész válalkozás a legszebb erkölcsi és anyagi sikert vonta maga után. E bő 14 én a CasinÓ díszterme a zsúfolásig megtelt. Mindenki feszült figyelemmel várta az érdekes hangverseny kezdetét. A concert első száma gyanánt Haydn D-dur vonósnégyese szerepelt. E poétikus szépségekben dúskáló zenei mű a szó teljes értelmében elragadta a hallgatóságot E műnek a legfinomabb zenei raffineriával kidolgozott tételei (Allegretto, Largo, Menuetto, Finale) a motívumok egyszer pajtán könnyedségével, majd mélabús lassúságával, a Manuelto pikáns frisses ég ével és a befejezés egyre ¦ hatalmasodó erejével szűnni nem akaró tapsokra ragadta a közönséget A budapesti népszerű kamarazene négyes társulat művészei (Grüofeld I. hegedű Ber kovits II. hegedű, Riedl viola, Bürger cello) kitűnően "állták meg he\'yfiket A műnek minden egyes legkisebb zenei szépséget is a maga teljességében juttatták érvényre. A dynamikai és rbyth-mikai festések legváltozatosabb ároyo-lásábsn gyönyörködtünk Utáona Futtakyné Pevoy Irén a m. kir. operaház tagja énekelte Ér-k e 1 Ferenc soba el nem évülő Hunyady Lászlójának Lag-r a u g e áriája. A művésznő e rendkívül fárasztó és az étiek-művészet ösz szes titkait igénylő hatalmas darabban egész művészetét csillogtatta és a közönséget valóságos extázisba hozta. Nem győztük csodálni a művésznő hangjának fioom hajlékonyságát, kiváló tisztaíágát a legmagasabb regiszterekben is és rendkívüli erejét Wilt Mária óta igy alig énekelte valaki a magyar dal-költés e gyöngyét mint F. Pevny Irén úrnő. A közönség valósággal tombolt elragadtatásában. A ¦számtalan kihívás és a fel rengető taps megszűnte után Bürger Zsigmond tanár lépett a pódiumra. Három zenei apróságot mutatott be a kiváló művész. A Gurle laeot G o-dardtől, Pres do berceau-t Moskowskytó1, és Popper rendkívül nehéz E I f e n ta n z-ár. A művész némi indispozitioval küzködötr, a mit különösen , P o p p e r darabjának előadásakor lehetett észrevenni Nem játszott oly kedvvel és hévvel, mint a hogy szokott. Mindamellett óriási hatást keltett A közönség Bzünni nem akaró tapsait még egy igen csinos darabbal jutalmazta meg. Moet ismét Pevny Irén úrnő lépett elő és előadU Alieneff gyönyörű Csalogány dalát. Újból ál taláoos volt a tetszés. E zenei finomságokkal telt dalban ismét ragyogtatta a művésznő ritka szép coloraturéját, Ráadásiii egy német és egy magyar dalt is hallottunk. A hangverseny utolsó száma gyanánt előzetesen Beethovennek nagy E moll vonósnégyesét hirdették, de helyette T s c h a i k o w s z ky-nak Ddur vonósnégyesét hallottuk. Tschaikowszky mint zeneköltő az njabb iránynak a híve. Habar nem hanyagolja el teljesen a régi zárt formákat, mégis meglátszik a törekvés a modern téma vezetés felé. Tételei jobbára elnyújtottak és kevésbbé változatosak.. Az előadott négyeasl8Ő része (Moderato e simplice) keveset hatott Hosszadalmas és motívumai oem fűződnek egységesen egymásba. A laikus közönség mit sem ért- meg belőle, a zeneértőnek kevés élvezetet ad. Legjobban tetszett az Audanse Cautabile, a melyben az ismeretes „Ei ncbnem motívumát használta föl a szerző. A scherzo nehézkes. Hiányzik belőle a rhythmikai könyedség, a mely jellemzője a accerzónak. A befejezése lármás. Inkább c-ak dynamikailag akar hatni. E mű előadásával nem kárpótoltak Beethoven müvének elhagyásiért Az előadókat föltétlen elismerés illeti. E nehéz művet igen fioomao és teljes praecizi-tissal interpretálták. A zongora kíséretet (Pevny úrnő énekénél és Bürger tanár cello játékánál) Blumenschein Vilmos urnö és Böhm Emit urak szolgáltatlak. A legteljesebb elismerés illeti meg őket. Ugy hiszem, hogy művészeink kevés vidéki városban akadnak oly kiváló képzettségű kísérőkre, mint oálunk. A hangverseny befejeztével az ifjúság táncra kerekedett A mulatság a reggeli órákban ért véget. A hangverseny páratlan sikere buzdításul szolgálhatna az érdekelt köröknek, hogy alkalomadtán hasonlóképpen járjanak el. A kőzöoség bálái! lesz. .Dia kunst ist zuwar nicbt das Brot, aber der Wein des Le ben a" — mondja a német Igaza van. Erre pedig nemcsak a gour-mad, de a hétköznapi ember is rászórni. _ ( Pf ) A nagy-kanizsai királyi ügyészségnek 1898. évi ügyforgalmi kimutatása. I. Törvényszéki hatáskörbe tartozó bűnügyek. Ügyszám érkezett 6454, elintéztetett 6454 elintézetlen 1898. évi december 31 én —.— Törvényszéki hatáskörbe tartozó bűnügyben feljelentés beérkezett 839,aebbŐi: eljárás inegioditáta oélkül félretétetett, vagy más hatósághoz áttétetett 306 {az Összes feljelentéseknek 32/d«)- Vizsgálat szorgalmaztatott 533 esetben. A nagykanizsai, Csáktornyái, keszthelyi, perlaki és leteoyet vizsgálóbiróságoktól (az 1898. január I-je előtt befejezetlen maradt Ügyek betudásával) vizsgálat foly-tattatett 698, Önálló bűnügyben. A vizsgálat befejeztetett 582 Ügyben, folyamatban\' maradt 116 Ügyben. Ezen 582 vizsgálati ügyben benyújtott kőzvádiói előterjesztésekből volt: 1. vádlevél (vád alá helyezésre, vég-tárgyalás kitűzése) 282. 2. a bűnvédi eljárásnak megszüntetését szorgalmazó indítvány 245. 3. a vizsgálati Ügynek m-is ha\'ósághoz való áttétele inditványoztatott 55 esetbeo. Összeaen 582. A vizsgálatnak éa nyomozásnak kiegészítése ioditványoitaiou 142 esetbea. Törvényszéki főtárgyalás tartatott 134 napon 308 bűnügyben. ítélettel befejeztetett 292, elhalaaz-tatott 35 Ítélet hirdetés volt 303, írásban indokolt felebbexés benyujtatott 28. II. Fegyelmi ügyek: Feljelentés 3, befejeztetett 3 fegyelmi főtárgyalás volt 1. III. Járásbíróság! ügyek. Hivatalból üldözendő bűnügyben az eljárás folyamatba tétetett 808 esetben. Közvádlói nyilatkozat volt 1479. IV. Fogházi Ügyek. Az 1898. év folyamán letartóz tattatott jogerős ítélet alapján ?36 egyén, vizsgálati lag 162. Összesen 748. Az összes (elitélt vizsgálati) letartóztatottak álul a fogházban töltött napok száma 40.237. Átlagos napi létszám no 80/365, munka nap volt 23.555, munkával foglalkozott 668 egyén. Átlag naponkint (as ünnepnapok beszámításával) 63 260/365. T. Ai alkalmazottak létszáma, A közponlban: Királyi ügyész 1, királyi alűgyész 1, irnok 1, fogbázfel ügyelő 1, napdijas I, Őrmester (altiszt) 2, hivatalszolga 1, munkavezető fogbázör 1 fogházőr 16. A járásbíróság! fogházaknál: Fogbázör 6. - HÍREK. — Rozgonyi Lajos. Egy régi bajnoka a tanügynek, Rozgonyi Lajos polgáriskolai tanár, hunyt el f. hó 20-án d. u. 1 órakor. A polgári iskola fen-állása óta volt annak tanára, azelőtt pedig a városi elemi iskolánál működött Néhány hónappal ezelőtt súlyos betegségére való tekintettel szabadságoltatott. Tegnap a halál váltotta meg hosszú szenvedéseitől. Elhunyta széles körökben általános részvétet kelt Dr. Neusiedler Antal tvszékt bíró az elhunytban ipjái gyászolja. — Balatoni jfnseom. A .Balaton-kultusz fejlesztése szempontjából alakult meg közelebb a Balatoni Múzeum-Egyesület s a vele kapcsolatos Balatoni Múzeum, melynek célja a Bilatoovidék történelmi múltjának felderítése, a Magyar-tenger természeti sajátosságainak, valamint tájrajzi szépségeinek minél szélesebb körben való megismertetése; a balatonparti fürdőtelepek személyforgalmának élénkítése 3 ez által a Balatouvidék Crfapánsojtotta népe anyagi érdekeinek közvetett uton való előmozdítása. — E vázolt szép és magasztos cél megváló-sithatása szempontjából azonban, a Balatoni Múzeum-Egyesületnek anyagi és szellemi támogatásra van szüksége, mely végből hova fordulhatna máshova, mint a három test vér vármegye értelmiségéhez, iiányadó köreihez. — Az évi 1 forintos rendes , vagy 20 forintos alapító tagsági dij mellett a Balatoni Múzeum anyagi támogatása oly csekély áldozattal jár, melyre még a legszerényebb viszonyok közt lévő ember is képes, annyival inkább, mert a rendes tagok kötelezettsége csak egy évre szól. — Diák hangverseny. A helybeli főgimnázium taoulÓ ifjúságának hangverseny nyel egybekötött táncmulatságára már szétküldték a díszesen kiállított megbivÓkat. A rendezőség ezúton is kéri mindazokat, a kik talán tévedésből nem kaptak volna megbivókat és azokra igényt tartanak, e végből a rendezőséghez fordulói szíveskedjenek. A molatság iránt rendkívül nagy az érdeklődés. Számos család jelentkezett a vidékről is. A jegyek igen szép kelendőségnek örvendenek .Jegyeket előre mindig lehet váltani Belus Lajos ur gyógyszertárában. — Művészek fogadtatása. Érdekes kocsisor robogott e hó 14-én délben a vasútról az .Arany Szarvas" szállodába. Megérkeztek a ker ifj. Önk. egyletének estélyen közreműködő fővárosi művészek, kiket a pályaudvaron a •rigalomreodező bízottság több tagjának élén az egylet elnöke Zerkovitz Lajos fogadott Az első zárt határban T. Pewoy Iréo operaéoe-kesnő ült az egyleti elnökkel, a többi kocikbao egy-egy művész tagja a híres Bürger — Grűnfeld négyesnek, a viga-lomrendexö bizottság tagjaival, — Calicot-estély. — A nagykanizsai Polgán Egylet vigalomrendezö-bizottsága folyó évi február hói - én, az egylet nagytermében zártkörű calicot - estélyt rendez. Kezdete este 9 Órakor. Belépő dij l frt — Családjegy 2 frt 50 kr. — Karzati ülőhely 1 frt — Páholy 6 frt. Kéretnek a t hölgyek az estélyen lehetőleg Calicot jelmezben megjelenni. Akik tévedésből meghívót nem kaptak, de erre igényt tartanak, kéretnek, forduljanak a rendező bizottsághoz. Foulard-selyem — 3 frt 35 krig MeMílt valamint fekete, fehér <¦ színes Henneberg-selyam 45 krtÓl 14 frt 65 krig métámként - aima, ciikoa, kockázott, mia-taiott És damant stb. (mictegy 240 különbüió fajta 6» 2000 küIöuWiö Ilin\' és árnyalatban itb ) Ruhák s blonsokra a gyárból! Privát fogyasztókn&k pistabár-, vámmentesen s házhoz szállítva. Minták postafordultával. Magyar lnelo,. Srijcba kétizerei Iciélbély-g ragatzUndó Hennebera; «3. seíyemoyárai, Zürichben (a. e, kir. ndrari aiiffití\'j. XXXVm. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. JANUÁR 21-én. 105 S 75 i & 75 S © - 75 « m « O 75 s - 60 bt 75 \'h — Venni — FeiOlfixetések a január 5-én tartott } e 1 m e i e&t é lye n: Elek csa-Iád 10 írt, G. Gutmann Vilmosáé 10 frt, Linzer BéU 9 frt, Dr. Péter Pál ; (M.-Kereaztur), Fréviz Károlyné, Tóth , Lászlóné, Scherz Biehardné, dr. Tripam-mer fiezső, Pálfly AJajosné, Fesselhofer Józsefné, Belns Lajos, Ünger Ollmann Elek, Weiser J.-né, Etenspanger Leo, Vidor Samoné, Grünhut cég, Clement Lipót, HiraBerné (A. Domborn) Dr. Szekeres József Ősv. Zadnbánszky La- \' josné 5—5 fríoi, Bemete Géza 4 frt, i Bogenrieder József 3 frt, dr. Franz Rezsó 3 frt, Kövesdi Kálmán, Miltényi Sándor, Wusztl Lijos, Wusztl Lajosné, : Schen Ödön, Fialovics Lajosné 2 frj 50— 2 frt 50 kr., özv. Buchgraber Károlyné, Saller .Lajos, Sebwarz Gusz-tár. dr. Kiss István, Harskay György, \' IQ. Wajdits Jözsef, Mathea Károly. Tri-pammer Gyula, Dr. Tuboly Gyula, Dr. Rothschild Samu,. Blau. Béla, .Zerkovitz Oszkár, Szalay Lajos 2—2 frtot, Atcil Pálné, Simon Gábor, dr. Lóké Emil, Vágner Károlyné, Szabó K. István, Cso-losz\' Jenót dr. Fábián Zsigmond, dr. God Lipót, Hegedűs Gyula, Mair József, PJihál Ferencnél— 1 frtot. WeisEmil 150. Varga\' Lajos, Véber Károly, dr. Blau Simon. Asztalos Béla, Kohn és Lícht-sein cég, Rosenfeld József, Roseuberg Richárd. Stirling Sándor, Blau Pálné, Viosz Ferenc, dr. Stolcer Henrik, Franz Lajos, Marton Ignác, Eperjessy Gábor, Rosenberg Ernő, Tinagl Lajosné, Tinagl Lajos. Keller Mátyásné, özv. Cáima Jánosné. Faics Lajos 1—1 frtot, Janda Károly 50 kr. — A jelmez estély tiszta jövedelme 435 frt. — Jonr a Casínóban. A holnap megtartandó jour a Casinóban, nagyon élvezetesnek ígérkezik. Hofrichter Emma kiüasszooy dr. Perényi JÓzaef tanár zongorakisérete mellett előadja Wini-awszky nagy hezedfl koncertjét. — Színigazgató színház nélkül. — Somogyi Károly a pécsi stiaházeak tizennégy esztendőn keresztül volt ax igazgatója. Pécs színházba járó közönsége tizennégy esztendőn keresztül pártolta és szerette őt Mikor elérkezett a 15-ik év tálcán vitték neki a sMrződést. a nélkül, hogy kérte volna. Somogyi azonban visszautasította a szerződési ajánlatot Kassára aspirált, azonban megbukott Aradon is kikosarazták. Akkor jó lett volna neki Pécs. De akkor Pécs mondta, hogy nem kell Elindult erre szerencsét próbálni. —. Beadta ajánlatát Pozsonyban, de ott is lemaradt A pozsonyiak Iielie Ivánt részesitik előnyben, igy hát megesik az. hogy Somogyi téli színház nélkül fog maradni. Talán eljönne hozzánk. Itt akadna még teendője télen. — Országút elesnStása. Ha az ember a Teleky-mca végéről kisétál a aánci országútra, megdöbbenve látja, hogy on-Lét as utat azegé.ye/ó és ennek gyönyörű poétikus szint kölcsönző szép nyár fák e.tűntek és az ut egyenlővé van téve a mezővel. Majdnem köujbe lábbad az ember szeme, ha ezt a pusztítást végig nézi, és ha most va\'ami erős havazó telünk volna, önkéntelenül is eszünkbe jutna az a boa nóta, .befújta az utat a bó, céltalanul fut a fakó." — Mert bizony a nagy hóban nem lehetne megkülönböztetni az országutat a szántóföldtől. — Azt bálijuk ugyan, hogy ezea helyett majd a tavaszra gyümölcsfákat fognak ültetni; de mikor lesz ott olyan szép íasor melynek árnyékában az utas megpihenhet? Mi talán meg sem érjük. Beküldetett Tekintetes Szerkesztő url Valamikor a városi orvos szorgalmasan vizsgálta át a piacon áruba bocsátott tejet és a melyikben vizet fedezett fel, azt irgalmatlanul a legközelebbi csatorna nyilasba öntetté Mostanában nem látunk ilyen üdvöa intézkedést; pedig mennyi vizet kapunk a tejben drága pénzérti Méltán kérdhetjük vájjon megszűntek e azok as egészségügyi rendszabályok, hogy ezekkel senki Bem törődik? Egy gazdaasszony. — A csász. és kár. katonai ellátási raktárnál Sopronban: mit mim 1899- kóraUl febr. [ márc. „ _, ápriliS HM II május „ „ „ június , „ , Juli" mm w Kerül métermázsánként 4 kiért zsák nélkül eladásra, szándékozók kéretnek a közelebbi feltételeket fenti katonai ellátási raktár irodájában (Hosszú sor 45.) megkérdezni szóval vagy Írásban. — Az aliami anyakönyvi hivatal kimutatásából. Születések: Január 13-án Vojnovies Mihály róm. kath. állomás kezelő és neje Yojnovics Mihályné, Géza. Popovics Lajos róm. kath. fogházör, Aranka. Brzoboltaty öttó róm. kath osxtr. magy. bank főnökhelyettes Bobért, Lajos. Varró Rozália, róm. kath. Vince. 14-én Kupica Anna róm. kath. János. 15-én Horváth Károly róm. kath. tehenes, Mária. Harangozó István nyomdász segéd róm. kath. Erzsébet. Kvicsák Mária róm. kath. Mária. 17-én Beizer Mihály róm. kath. asztalos segéd : Irma. Sinkó Károly róm. kath. lakatos segéd : Ilona. Horváth József róm. kath. posta- és távírda altiszt: Ferenc. Molnár Vendel róm. kath. vasúti munkás: Antal. Szekeres Julianna róm. kath. János. 18-án Magyar Ferenc róm. kath. csizmadia mester: Rozália. Freisch-mid István róm. kath. földművelő: Rozália. Gerencsér György róm. kath. téglagyáriégető: Erzsébet I9-én. Hencsies József róm. kath. szabó segéd: Lajos. Khinorányi Boldizsár róm. kath. bába: Lajos. Schneff György róm. kath. föld-míves : József. Halálozások. 13-án Mátyás József róm. kath. köteles 47 éves, tüdögumokór. Kováts Ilona róm. kath. 23 napos kora-születés. 14-én HolIÓsi Anna özvegyük Szilinszkr Ferencné, róm. kath. koldusnő 50 éves idült veselob. Stern Háoi, izraelita, házaló 38 éves anyaméhlob. Buf Anna róm. kath. 29 éves, vesegyulladás. 15-én Btegler János, róm. kath. 1 hónapos, tüdölob. 16-án K ohn Sarolta, izraelita, 20 éves, agyhártyalob. Maries Katalin férjezett Bedének Györgyné róm. kath. 63 éves, gyomorhurut. 17-én Dávidovics Anna róm. kath. % éves, hörghurut. 18-án Koller Terézia, róm. kath. napszámos, 45 éves, heveny májlob. Koronci Ilona, róm. kath. 23 éves, lüdö-gflmókór. 19-én Heinisch Ferenc, róm. kath. promontori lakos, 49 éves bárzsing elzáródás. Házasságok: i4-én Kohári Károly földműves. 15-én Olksmann József földműves, Horváth Julianna földműves. Ország György földműves, Mihalec Rozália földműves. Takács József napszámos, Bognár Bozália házi cseléd. 16 án Wild Károly cipész mester, Auer Erzsébet, iliilei László földműves, Miilei Julianna. 18-án Flumbert József földműves, Jámbor Terézia foldmttvesnö. 19-én Ká iovics György földműves, Szalay Katalin, Cngh János napszámos, Saudi Katalin házi cseléd. Eladó ház. Újonnan épült, 13 évig adómentes, 5 lakással, 8%-ot jövedelmez, a város legszebb helyén e költözés következtében igen kedvező foitéte\'eV mellett eladó — Bővebbet a kiadóhivatalban. A jóhirü Kozma-féle korcsma-helyiségek burbeadatnak, esetleg az Ingatlan örökáron átadatik. Bővebb felvilágosítás kapható ZERKOVITZ ALBERT irodájában, Nagy-Kanizsán. Köszönetnyilvánítás. Fogadják mindazok a kedves rokonaim, ismerősök és jó~ barátok, kik Jelejthellen Ilona leányom temetésén megjelentek, s kik még bánatomat részvétük nyilvánításával s köszönt küldéssel enyhítették. Ezúton is forró köszönetemet özv. Koroncy Józsefné. Közgazdaság. Heti jelentés a gaboaafizletról 1899. jannár hó 20 án. Üzletünk irányzata a lefolyt héten teljesen ellanyhult. Az áraknál naponta hanyatlásokat észleltünk. A külföldi magasabb jegyzések az üzletmenet lanyha-ságát meg nem változtatták. A malmok bevásárlásaikkal tartózkodnak, miután liaztkéazletűuk nagy, ellenben a fogyasztás kicsiny. Vidékünk forgalma is szünetelt e héten. A kevés ami eladásra került, csak olcsó árakon vásároltatott Piaci forgalmunk szintén gyenge. Csak kis mennyiségű áru hozatott be, mely 10—20 krral olcsóbban adatott el mint az előző héten. Piaci áraink ma a következők: Buza: Frt. 9-40—9-50. Rozs: » 7-40—7.50. Zab: . 5-80—570. Tengeri . 5-10—540". Köles: 5-40—5-60. Fehérbab: , 6 20—640. Tarkabab: . 5 10—530- minőség szerint 100 kgrammkétit Szerkesztői üzenetek. — Hangrerseaj látogató. — A ker. ifjak önk. egyeseletének hangversenye művészi szempontból szépen sikeralt Egy pár hölgy panaszkodott, hogy nem juthatott helyéhez, de ki követelheti, hogy a közönség engedelmeskedjék a reodezőknek? áfásnak helyét elfoglalni önzés és részben erőszak is — vagy idegen tulajdon jogtalan bitorlása. Pevny Irén asszony egészben csak 8 hétig volt feleségé Pattakl Gyula hir-lapiróaak. -( . i____ - — Z. Zs. Budapest. Reklamációját újból átadtnk a kiadottak, ki azt figyelembe fogja Tenni. Nem volna érdektelen „Abbázia- -ból valamit közölni. — K. L. ornö. A női kalap némelykor olyan díszes, hogy a korát) közönség a varró-leányt is hercegidnél: nézi. Olyan leány, a ki sohse jár sétálni, nem talál férjet. — K. kisasszony. A férfi azzal az ösztönnel születik, hogy felnevelje az asszonyba mindazt, ami az asszonyt a férfi önzésének alkalmas eszközévé teszi. Azt mondja Pietro Caroso : Sohse felejtsd el, Margaréta ; a férfi hitvány, hitvány, hitványt — Aggódó szüld. Minden Ítélet, melyet mások ellenőrzése alól kivonnak, gyanns. A szépírásból ii meglehet; bukni, de a növendéket nem akasztja meg a felsőbb osztályba való belépésben. Szerkesztőség : l>r. VUlányi Henrik, felelős swrkesztő. Dr. Perényi József-Kiadó: I/j. Waydits József. Hangok a közönségből. Köszönetnyilvánítás Amerikából. Az eredeti levél másolata szórói-szóra németből fordítva. Tek. Wilhelm Ferenc urnák. Neunkirchen Nied, östr. Legjobb Uram! 1895. évi november\'hó 12-én rheuma-.tismusban annyira megbetegedtem, hogy kényszerítve voltam ágybt feküdni. — Nyolc hosszú hónaponküdnöm és ugyanazon helyen kellett fe etágB uem voltam képes egy parányit sem mozdulni. — Testem súlya 175 Iba-ról 130 lbs-re ment vissza, — jele azon borzalmas fájdalmaknak, melyeket keresztül kellé szenvednem, éveken át Egyetlen gyógymódot sem hagytam el. mindenre hallgattam, p. u. Linimeuts Electric törökfürdók és minden lehetetlen foglalkozásokra és orvosokra, de nem éreztem magamat jobban, s az utolsó kezelő orvosom már több pénzt tőlem el sem fogadott, miután a pénzt ugy is hiába pazaroltam volna. — És ez időben találkoztam ecy barátommal, ki azt mondta, bogy a Wilhelm Télé utlrheumatiktis vértlsztitó teája biztosan segítő gyógyszer rheumatizmus ellen. — Elbeszéltem néki kísérletezéseimet más szerekkel esnem volt semmi bizalmam. — Ugy látszik a sors keze diktálta nekem, hogy irjak Önnek és szivem i gondolta, hogy létezik még egy segítő, mely engem kigyógyít -S= És csakugyan arra a tapasztalatra jöttem, hogy ily segítő létezik. Szavakban nem tudom kifejezni azon borzalmas fájdalmasat az utolsó S években, most azonban már semmi sem zavarhat többé és azt hiszem e pillanatban, ugy érzem magamat, mint egy újonnan született gyermek s a világ össszes kincsét semmi tekintetbe sem veszem, a Wilhelm - féle antiartKritikus aati-rheumatikus teájáért. Lepvén olyan jó uram e küldjön nekem azonnal 1 tucat (12 drb.) csomag az ön Wilbelm-féle antiartbritikus antir-heumatikua vér tiszti tó teájából az E. Q. D. által. önnek egészségben és hosszú-életben a legjobbat kívánva maradok lekötelezettje JOSEF M. GORDON* 174. oachard st New-York. Vereingte Staaten. Minden gyógytárban kapható. VEGYESEK. — Fontos közlemény. Nehezen emészthető ételek csak mértékletes élvezete is, gyakran knlónféle gyomorbajokat vonja maga ntán, — melyek — ha figyelembe nem vétetnek, köny-nyen nehéz betegségek, e elfajulnak. Oly bajok elharitására a dr. Bosa gyomorérti balzsamának kitűnő hatása bebizonyult és tanácsos, hogy ezen készítmény egy háztartásban sem hiányozzon. Valódi kapható az itteni gyógyszertarakban és Fragner B. főraktárában, Prága L08- III. Lásd a hirdetményt. — Kllsl használatra. Testrészekfajdalmai, csúzos és köszvényes bajok és mindennemű gyuladasok a .Moll-féle francia bor-szeiz-zel gyógyíttatnak biztos sikerrel. Egy üveg ára 90 kr. Szétkoldés naponként ntán vétellel Moll A gyógyszeres cs. és kir. odv. szállító által Bécs, 1. Tuchlauben 9. A vidéki gyógyszertárakban és anyagkeresk édeseiben határozottan Moll-Ule készítmény kérendő az 8 gyári jelvény 1 és aláírásával ¦ — .Xapyanyácskám, nekem is 1" a jeligéje az ez éri Eathreiner-képnek Ezen manapság világszerte ismert cég már évek sora óta újév nzpjái rendszerint egy nj falragasz-képpel áll elő, amely mindig elrzgadóbban és roasóbban ran megszerkesztve. Már szinte elvárt és kellemes meglepetését képezi ez a közönségnek, ns7i a°a7 az év vége felé már kérdezik az üzletekben: .Mit hot Kathreiner a jövő évre?\' A kérdés teljesen jogos, mert mindig nehezebbnek tetszik Kaihreiner Kneipp •malátaká-réja hírdetésénvk korlátolt terén njit ós eredetit nyújtani. És mégis mindig újra sikerült ex a nevezett cégnek. Az ez évi kép a jelzett jeligével egy barátságossá mosolygó anyókát ábrázol, aki épen most alt le kényelmesen a délutáni kávéhoz, amidőn kicsiny unokája rohanva feléje siet. ralóazinQleg a kertből, ej y piros arca almával a zsebében, és kedves mosolyával szintén kávéját kéri: aKagyanyácskám, nekem is ! Az öreg anyóka tekintete, a jóságos, barátságos tisztelet teljes arckifejezés a bizonyara elsőrangú művész bensőleg rétslvevő felfogásáról taonskodik, aki ezen remek falragaszt tervezte, amely .utcai képcsarnokunk* valóban értékes gazdagitásarz. valamint magának a tárgynak, Kathreiner Kneipp-malá-takávéjának,, rendkívül megnyerő ajánlatán! szolgál. Nyilttér) HIRDETÉSEK. 8081/tk. 898- Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék mint tkvi halóság közhírré teszi, hogy Zalamegye összesített árvatára végrebajtatónak Pusa Pál végrehajtást szenvedő kerecsenyi lakos elleni (az 1895. november 27-én fizetett 10 frt leszámításával) 39 frt 60 kr. tőke, ennek rSSO. július 1-tŐl járó r°/fl kamatai, 21 frt 45 kr. eddigi, 7 frt 65 kr. és 5 frt árverés kérelmi s a még felmerülendő költségek iránti végrehajtani Ogyébeu a fentnevezett törvszék területéhez tartozó a kerec-eayei 427. sz. tjkvbeu v 657 hrsz. alatt felvett ingatlannak Pusa Pált illető és 712 frtra becsült fele része 1899. évi fobruár hó 10. napján délelőtt 10 órakor Kerecsen y községházánál dr. Tuooly Gyula felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10%-át "készpénzben vagy óvadékképea papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Nagykanizsán, a kir. trszék mint telekkönyvi hatóságnál 1898. évi novemb. hő 8. napján. GÖZONY, kir. törvazéki albiró. Tese, hagyhóiyaz, hngvdara és a köszvény bántalmak ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek hurntos bántál mainál, orvosi tekintélyek által a LIth ion-forrás SALVATOR sikerrel rendelve lesz. Huny haj tó hat ásu ! Kellemes izü! i KÖDDjei emésuhetí Kapható ásványvizkereskedésekben és gyógyszertárak ban. A SalTator-forrás igazgatósága Eperjesen ) Az e rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk. Ingyen szöderfa csemete. A föld m ívelés ügyi m. kir. minisztérium országos selyemteuyész-tési felügyelősége bárkinek ingyen ad 2—3 éves magágyi szederfa csemetét. Városok, községek, néptanítók szállítást nem űzetnek; ellenben magánfelek a szállítási költséget viselik. Megrendelésnél: vármegye, utolsó posta, vasút, esetleg hajó állomás pontosan bejelentendő. Ha a csemetéket magas törzsű fákká neveljük, ugy egy katasztrális holdnyi faiskolába 7200 csemete helyezhető el oly formán, hogy a sorok egymástól egy méter, a sorokban a csemeték 80 centiméter távolságra álljanak. Sövény alakitásnál egy folyó mé-j? térre 3 drb., egy folyó ölre 6 drb. csemetét számítunk. Kik csemetét akarnak, ezt sürgősen jelentsék be. A fö\'idmivelésögyi m kir. minisztérium országos selyem-tenyésztési felügyelősége SZEGZÁRDON. Tolna-megye. köszönetnyilvánítás. O Fensége Salvator Lipót főherceg udvar-mesteri hivatala. Általános Aabestiru-gyár. U császári és királyi Fensége Salvator Lipót Főberceg rendkívül meg van elégedve az asbesttatppal bélelt cipőkkel. 0 Fensége bossizbb gyalog kiránduláson használta e cipőket és érezte, hogy lábai uem fáradtak ug; el, mint más közönséges cipőknél Köldök egy pár vadász-cipőt, hogy annak a mintájára készítsenek másikat asbesttalpbéléssel, ugyanannál a cipésznél ¦ aztán küldjék ide. His-zak, hogy e r ad asz cipők ép oly jók lesznek és ép oly megfelelők, a mint megfelelők roltak a szalonclpők. Zágráb, 1898. jnlíot hó 8-án. KRAHL huszárkapitány. Magyarország volt miníizterelnöke, a közigazgatási biróág elnöke a követke-¦ zőket írja : Tisztelt Doktor ur t Az asbestbetétu cipók kitnnőeknek bisonynltak, szilárdan cs puhán járok; megszánt minden lábfájásom, ngy, hogy — azt hiszetn. — labbsjom semmi további orvoslást nem igényel. / Szive tanácsát köszöni Dánoson, 1S9T. éri szeptember 17-én. tisztelő híve VEKEBLB 8ÁXDOR. PST HltCS TÖBBÉ LÁBFÁJÁS! t»J Óvjuk lábainkat hidegtől, nedvességtől és meghűléstől. sem tyuktzem, sem izzaddi lab lom börkemenyedéT MM labdaganat, «em labégé». Rövid idei viselés után megkönnyebbül A járás, annak, ki cipőjét dr. HögIM-féle, az egén világon szabadalmazott asbesttalpbéléssel látja el. KettösvastagságuIfrt 20kr.,egyszerű60 kr., homoktalp 40kr., gyermekeknek fele. Az asbestulpbéléa kitűnőségét legjobban bizonyítja, hogy s ea. és kir. közös hadseregnek éa a ni. kir. honvédségnek eddig 22.500 pár szállíttatott. Síétkuldés csakis utánvéttel, vagy a pd-az .lőleges békáidért mellett. Felvili-gositjaok, prospeetnwk és kószOaetDTilviaitások Ingyea. Vtoumtcladtknak mefffeteld áreiigetlniény. Általános AslMstár>.«yár batetl társasás BadapMt TI., Sslr-.tcza IS. e^a-sazt^aaSzaí X^XaaSsst^li XXXVITL ÉVFOLYAM. ZALAÍ KÖZLÖNY fqfflrflW. raiooooorxxxxxxxx>oooo^^ A legjobbnak bnatault HAZISZEB, -mely az emésztést szabályozza, rendet vérkerekedést eredményezi, a megrom-lott és hibás Téralkatrészt eleltavolitja (a ml az egészség fii feltétele), gyorsan és biztosan megszünteti a gyomorbajt -és p. étvágytalanságot, savanyu lelböfogéat\', há-ayáti ingert, gyomor- és hátbántalmat, -gyomorgörcsöt, a gyomor lat terhel ét ét étellel, uyálkáiodást, vértoluláat, — bümorboidákst, nói bántalmakat, télbajokat, a már iO\\év óta jónak bizonyul: Dr. -ROSA-féle balzsam Xlndea pynladás, seb es kelét gyószitása bittűi aikerrel jár, a női mell gyula- I dáaáaál, tojrekedéset keményedéinél, a gyér- I mek elválasztásánál, tályogok, vérkelétek, pokol rar és genj ed ételen él, továbbá koron, pettyedét ax úgynevezett köröm méregnél a J kézen ét Lábujakon, — kemény édeseknél, ¦ daganatoknál, — mirigy daganatoknál. • holttetem képződéseknél stöbbí 60 év éta \| bevált Prágai házi kenőcs FRAGNER B. gyógysz.-tól Prágában 203 III K: ax emésztése minden munkáját uj életre serken ét egészséges ét tiszta vért szerez, különben is biztos ét messze földön híres bevált haziszer A gyógyulás fajdalom nélkül halad a kenőcs \| husitű batata alatt aeva.it iiaziszer. liieg50tr.,tetfeit^lfrt.Poslii20trrilirij; Dotata Sé 35 Itiitil- Postás 6 tirai drágiitb S- csak az eredeti késxitmétyt kérje a prágai Fraguer B. s^ógrtzertárából ét figyeljen arra, bogy a Dr. BOSA balzsam csomagolás minden részén az itt látható kerek védj egy legyen: az ap rajt házi kenőcs csomagolásán pedig a jobbról látható háromszögletű védjegy. -=== A ki egy utáozásl talál és nekem bejelenti, dijat kap l =^=- Elismerő levelek ezrei rendelkezésre állnak. Raktárak Budapesten: Töröl; Jóiscf ^tigTsieriárábaB. Egger i ffiffiiertaribaii, Tfaalmarer és Sfíls. Kochiaeister utódai. a kéasitónél B. FRAGNER ipo fcek der Spornergasse Xr. 20S PottakQldéa azonnal. . Zniu schwarzen Adler\' (SEBSTEMf ERZSÉBET LABDACSOK-) E pilalák hasonló készít-menyeknél minden tekintetben feljebb bec-ü!endők ; — mentek minden ártalmas anyagoktól, az al testi szerek bajainál legjnbb eredményny-1 használtatván, gyengéden hashajtók, vérlisztilók; egy gyógyszer sem jobb, b mellette oly ártalmatlan, mint e pilalák a székszorulás a legtöbb betegségek forrása ellen. — Cukrozott külsejük végett még gyermekek is szívesen. Egy ló piJuliit tartalmazó doboz 15, egy tekercs, mely 8 dobozt, tehát 120 pilnlát tartalmazó, eaak 1 frt o. é. A\\j í Q I Utánzatoktól különösen óvakodjunk. Kérjünk határolj Y MO ! zottan Keaatela Falap hashajtó labdacsalt Valódi csak, ha minden doboz törvényileg bejegyzett védjegyünkkel piros-fekete nyomtatásban .Szent-Lipót és „»u»teln Fllóp gyógyozerétz" alairissal van ellátva. A kereskedelmi tónréoyazékileg védett etomag-jaink aláirásnnkkal van ellátva. ¦ EUSTEIN FÜLÖP , Szent-Lipót bot" címzett gyógytzertára WIEN, I.. Plankengasse 6. Raktár Nagykanizsán: BBLD8 LAJOS ét REIK fiU\'LA gyógy ízletteknél. MOLL SEIDLITZ POR Vak kk°\' "»\'»<>l»\'<. »» mindegyik dobot Koll 1 .edjeayét é» aláírását tünteti feL f SS\'.V\'Í S11"1"\'""1 nifrlutm » leeaakacubb mr. ét .1-"í».««•»\'«• «Jo~rhér, rtpttt uekrikedél, „\'jbiaulooi. .ér ÜSÜJTPr.S.,,e«^2°blS5»»« ket«.éH» elle., e\'jeles haütseruk eetuedek 6u mntot u^bb .ItnjedéK innen. - Ár, „y (-„..üli ,n deli dib.ziak l frt e. é. Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. I MOLL-FÉLE FRANCIA?! j Csak akkor valódi. »= ria, flreg MOLL A. veJjcgyét inntuti teli ¦•II* felirata ónozattal ran zárra. A tttil-féla (fraaazta haruesz ét at nevezetűién mint fajdaloncai:!apitd átdarztilttl srtr ] köszvény, esni ét a meghűlés egyéb következméayeinél tegismereteaebb népszer. Egy óaezatt trttUtl Ivtj ara 90 krajozár___ MOLL Gyermek szappanja, I.egCaomabb. legújabb mödsier szerint készítek gyermek ét hfilgy szappan a hír okszerű ápolására gyermekek 4a felnittek részére. ára dirahonklot — 20 kr. öt darab — 9Q kr. Minden darab gyermek-szappan Hol! A. védjegyével ran ellátva Főszétknldés: Mell A- gyógyszerész, es. ét kir. udvari szállító által, Bécs: Tucblsnbeo 9. sz. Vidéki megrendelések naponta posuatanvet mellett teljeaittetnek A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf 68 Fia. OB"e5S^,Se\'^BS^^Bt5^^lJe^^HJ^^B J SUCHARD csokoládék -és kakaók. Az előfordult tévedések elkerfl-léae végett, a t. cz. közönségnek fadtnl adatik, hogy Suchard Ph. gyára az úgynevezett törmelék csokoládét sem nem gyártja sem forgalomba nem hozza. A Suchard csokoládék mind jdtállta tisztik. Ri , Btaoiolban van- nak csomagolva. . . csokoládéknak még egy másik göogyöletBk is ran. , , . cimképQköD a ^ gyári véd/egyet és aláírást eiselik L MÁRIA-CZELLI 5 6Y0M0R-CSEPPEK nagyszerűen hatnak gyomor bajoknál, nélkülözhetetlen és általánosan ismeretes házi és népszer. — A gyomorbetegség tünetei: étvágytalanság, gyomorbetegség, bűzös lehelet, fetfujtság, savanyu felböffugés, hasmenés, gyomorégés, felesleges nyál kaki választás, sárgaság, undor és hányás, gyomorgörcs, szűkülés. — Hathatós gyógyszernek bizonyult fejfájásnál, a mennyiben ez a gyomortól származott, gyomortulterhelesnél ételekkel és italokkal, giliszták, májbajok és bamorrhoidáknál. tmüMt bajoknál a Máriaczelli gyomorcseppek évek óta kitűnőknek bizonyultak, a mit száz meg száz bizonyítvány tanusit. Egy kis üveg ára használati utasítással együtt 40 kr.; nagy üveg ára 70 kr. — Központi szétküldés Brady Károly által Bécs, gyógyszertár a p Magyar Király-hoz, I. Fleischmarkt 7. Nagy-Kanizsán: Práger Béla és Belus l^jos gyógyszerészeknél. — Barcson: Kobut Sándor gyógyszerésznél. — 1899. JANUÁR 21-én. Mily elkerníhetlenül szükséges A SZÖIiLÓK PERMETEZÉSE az elmúlt éisdban bizonyult be, middo csakis a permetezett szölldk nem mentek tönkre. Ennek e\'érhetésére legjobbnak bizonyalt Majfirth Ph. és társa -= SZABADALMAZOTT sbm— önműködő -mm YPI0III szöllővessző NÖVÉNYPERMETEZÖJE, mely az olditot szírattjuzás nélkül önműködően a növényekre parmetezj Ezen permetezfikból már sok ezer Tan használatban éc számos dicsérő bizonyftTány mutatja kitűnő voltát Talamennji egyéb rendszerrel szemben. Ábra és leírás rendelkezésre áll MAYFARTHPH. társánál mezőgazdasági gépgyárak, különlegességi gyár borsajtók és gyümölcs értékesítési gépek részére, Bécs, JA/1. Taborsirasse 76. sz. ádegyxekek és siáwos eiliaiero lerél lagyea, — Képviselők és lsaételadok kívánatosak. I XVI. ÉVFOLYAM. .4 Csáktornyái taknrékpéuztárral egyesüli onsegályzl szövetkezet t c. tagjai folyó év febr. hó 12-én délután S órakor, Csáktornyán a Csáktornyái takarékpénztár részvény társulat helyiségében tartandó közgyűlésre hivatkozva az alapszabályok 20.) §-ára tisztelettel meghivatnak. TÁRGYA + 1 Az igazgatóság jelentése. 2 A felügyelő-bizottság jelentése. 3. A folyamatban levő VII. és VIII. csoporti számadások fölötti határozathozatal és a felmentvény megadása. 4. Igazgató és aligazgató. 4 igazgató tanácsi tag és a felügyelő-bizottság megválasztása. 5. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére 2 részvényes kijelölése. 6. NetárJ indítványok. \'Csáktornyán, 1899. január 14 én. az igazgatóság. ) Hogy a közgyűlés érvényei határozatot hozbataon, arra legalább 30 szövetkezeti tagnak jelenléte tzQktégeltetik, kik 500 törzsbetétet képviselnek. Ha a közgyeiét nem válhatnék határozatképessé, akkor 15 nappal későbbre egy uj köz-gyűlés bírandó össze, mely az első közgyűlés tárgyai fölött tekintet nélk&l a tagok, vagy törzsbetétek számára, jogérrénjet határozatokat hoz. A megvizsgált éri számadások, az üzleti jeleAtéa ét a felfigyelő - bizottság jeteoiese a társulat Qsleti helységében a közgyűlést S nappal megelőzőleg a részvényesek álul beiekiatbetök. HOFF maláta- készítményei gyengék és betegeknek. Hoff János maláta mntú itala. Általános elgyengülésnél} az alhasi szervek rendel lenes működésénél, mell e-; gyomor bántnImáknál, nemkülönben a lábbadozók-nak legjobban bevált és legjobb izQ erősítő szere. Egy palack ára 75 kr. — öt palack bérmentve 3.75 kr. Tíz íve, vagy már régibb id8 óta használom az 0 a maláta fcgéaz-ségi sörét ét egyébb maláta készítményeit Ezek az egyedül: szerek, melyek teleségemttek visszaadták az egészséget. Befér, Bécs, Eofmuclgs-.se Hoff János stritett saláta tiTo&ata- TDdóbajoknnl. gégehn -rntná\'? agymint idült köbe génné ; főleg a gyermekek légzési szerveinek megbetegedésénél a -legjobb sikerrel alkalmaz tátik. Ize nagyon kellemes. Egy üveg ára 1 frt — Öt üveg b érmen\'ve 5 frt Halála kivonat készítményei valóban jó La hatásos txerek. Küldjön tehát itmét S fivegmaláta kivonatot, 1 font maláta csokoládét ét % aacakó maláta kivonat mell cukorkát. Raoher 6 őrnagy K -Várad. Ilo IT János malata sitmiii csatolsáéja- Gyengeségnél- — vérsze-génysé írnél, Idegességnél, á Imatlanságná\', étvágytalan- ságnál kitnoöeo bevált Rendkívül jó izfl és tápláló. Gyenge gyermekek igen jó eredménynyel használják. Egy csomag ára 1 frt Malit* csokoládéja a iegkitQ-nÖbb a mit ismerek. t>en kellemet italt idatt gyomor — illetve emésztési xararokaá), sápkóros 1 ét általános gyengeségnél mindenkor jó eredményűje! alkalmazom. Dr. Nicole: orvos, Tri e bel IIofr János niaiita-tiTOEaí mell cnlorta. Köhögésnél, rekedségné!. einyiilhOdasnal, főleg 1&dó-hnrntnál uiólérhetler. hatású A valódi maláta mellcakor-kákat emésztési zavar nélkül tetszés szerinti mennyiségben lehet használni. Egy doboz ára 10 kr., esy zacskó 30 kr. Csodálatos rolt maláta kiro-ia** mell cukorkáinak hatéta makses köhögésem ellen. ZedJtz HeaklrchIoTag,Wa\':«.ul.;:rr Cukorkái feleségem köhögésén ét aatbzaatikns bántalmsíbsa kitűnően segítsenek. Biiak plebáoot, WeiacbQiz. Raktár Nagykanizsán: Belus Lajos, Práger Béla gyógyszertáraikban; Festelhojer JózseJ utód Neu és Kein, Strém és Klein, Ármuth Náthán, Pauk Jakab csemege és füszerkereskedésekben. Magyarországi kizárólagos főraktár i TÖRÖK JÓZSEF gye^yrartára BUDAPEST. Király - utca 12. —4 Közlemények áijegyzektel ingyen és bérmentve. $— Nyomatott Ifj. Wajdits József köDyrayomdájibao Nagj-Kauizsán. K AGY KANIZSA, 1899. január hó 28-án. 4-ik XXXVIII. évfolyam. Előfizetési ár: Egész em . • 8 frt — kr. Fél érre . . ¦ 2 frt 50 kr. Negyedévre 1 írt 2fi kr Kgyea azáat 16 kr. HIRDETÉSE E 5 bzsábos peti tiorbaa 7, másodszor 6, i minden további torért 5 kr. N YI LTT ERB El? petit soronként 10 krért tétetnek fe). Kincstári illeték minden ugye* hirdetőiért SU kr. usötendő. ZALAII0ZL0IT. A lap szellemi részét illető minden közlemény a felelős szerkesztő nevére, az anyagi részt illető közlemények pedig a kiadó nevére einmtten Nagy-Ka>a iza a 6«r-inentTe intézendő^ levelek t tatnak el. Kéziratok vittszaneM kaldrtuek A nagy-kanizsai .Ipar-Testület, „a nagy-kanizsai Takarékpénz tar részvény- társasig.* a .foton takarékpénztár részvény-társaság,* .nagy-kanizsai és a galamboki Önkéntes tűzoltó egylet,* a , nagy-kanizsai kisdedaeveló egyesület," a , nagy-kanizsai tani tói járáskor," a .nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," ,n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet,* .szegények tápintézete," a .katonai hadastyán egylet,* a .soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP, A Magy - Kanizsa -regedéi h. é. vasúi. Nagy-Kanizsa, IS9Í. Jannár 27-éa. - II. Vonatkozással e lap hasábjain a mult héten elmondottakra, vizsgáljuk már most meg, mik azok az elér heiö legnagyobb előnyök? melyek ezen vasút kiépítése által Nagy-Kanizsa városára, ennek kereskedelmére, iparára stb. háromolhatnak. — Válasszuk itt is a tételt két részre. Az egyik részben tárgyaljak a Nagy-Kanizsa-Lendva-regedéi vasutat, a másik részben ezen h. é. vasútnak meg csak ezután tervezendő Nagykanizsa- Zákány-gyékényesi vonalát. Az által, hogy Nagy-Kanizsa városa a 30,000 frtnyi segélyt csak azon esetben hajlandó megadni, ha e vasút engedélyesei a Nagy-Kanizsa-gyé kény esi összeköttetést megcsinálják, már ezen tény által Nagy-Kanizsa városa, a Nagy-Kanizsa-regedéi rasutnak, illetve ezen h. é. vasút Nagy - Kanizsa - regedéi vonal -részének eminens fontosságát, leg -alább is kétségbe vonta, mert ha ezt nem teszi, ugy a 30,000 forintnyi törzsrészvények jegyzését, mely ténykedést minden lelki furdalás nélkül segélynek is nevezhetjük, nem köti azon feltételhez hogy e h. é. vasút Nagy - Kanizsán tul Zákány, illetve Gyékényesig kiépíttessék. Tehát ezen vonalrész szükségességét már Nagy Kanizsa városa maga nagyon leszállította a már sokszor emiitett feltétele által, de tekintsünk el eltol, tegyük fel, hogy Nagy-Kanizsa a 30,000 forintnyi segély megadásához a Nagy Kanizsa-gyé-kényesi vonal kiépítését nem köti .kondíció Bine qua non-ként ki, a mi nemzeígazdászati. de helyi szem pontból is feltétlenül jogosultabb lett volna, a mint mondám. Tekintsünk el teljesen ettől, mit várhatunk mint Nagy-Kanizsa város e helyiérdekű vasúttól, mily előnyök kecsegtetnek ?.. Lokális előnynek tekintem azt, ha e létesítendő h. é vasat folytán a Le-tenye-lendvai- vidék földmivese, iparosa, kereskedője, a helyett, hogy máshova, vagy a közlekedés nehézkessége, drágasága folytán eddig sehova, ezután Nagy Kanizsára gravitál. — Lokális előnynek tartom, ugymondhatnám vicinális előnynek, nemcsak Nagy - Kanizsának, de az egész, e h. é. vasat által keresztül szegendő vidéknek, hogy a jobb és olcsóbb közlekedés által egyrészt kereskedőink, iparosaink, könnyebben ta\'álhatnak és nagyobbíthatják fogyasztási területüket, másrészt e vidék gabnája, fája, szarvasmarhájának éi ennek következtében földjének értéke emelked k. De itt jegyezzük meg jól: ezek feltétlen csakis lokális előnyök. A kik e h. é. vasnttól más egyebet várnak, roppantul csalódnak, senkinek a világon eszébe nem fog jutni például Nagy Kanizsáról Le-tenye - Lendva- Regedén át Gráczba utazni, feltéve, ha ez esetleg néhány fillérrel olcsóbb lenne is, mert nem kevesebb, mint négy különféle vasúton át kellene utaznia: a Nagy-Kanizsa-lendvai, mert ez külön terveztetik a Lendva-regedéitől, legalább a mint értesültem, külön engedélyese van. A Lendva-regedei vasnton, Regede (Radkersburg) spielfeldi h. é. vasnton és azon kivül a Spíelfeld grácí déli vasúti vonalrészen. Már most, ha a legjobb esetet tesszü; fel, hogy t. i. e helyié dekli vasutak közvetlenül csatlakoznak, a mi éppen a helyi érdeknél fogva kissé merész feltevés, ugy még azt elhiszem, hogy ezen vonalon utazik oda, de hogy erre jöjjön vissza is, azt bátorkodom kétségbe vonni, mert a vicinális vendéglők költségei, az időt semmibe sem számítva, az esetleges megtakarítást jóval felülmúlnák. De vegyük a dolgot ugy a hogy van, végre is nem kell 30—40—50 percnyi várakozási időt feltétlenül a vendéglökben tölteni, mert lokális vasutaknál a közvetlen csatlakozást ennél rövidebb idő alatt nem igen lehet megcselekedni. A nagy-kanizsa-gráci Hl-ad osztálya jegy ára 3 frt 22 kr., tarífális számitásunk alapjául a 4:1 helyiérdekű, eddig szállítási adómentes vasutak egyöntetű díjszabását vesszük, mint a milyen a dunántúli h. é vasutak stb. díjszabása is. A Nagy-Kanizsa-regedéi vonal építési hossza 90 egy néhány kilométernek van tervezve, tegyük fel, hogy üzleti hossza is ennyi lesz, mindeneseire a VI - ik zónába fog esni (36— 100 km.), ezen zónában a III-ad osztályú jegy ára 1 frt 50 ehhez jön a radkersburg-spielfeldi jegy ára .... 72 ehhez jön a spielfeld-gráci jegy ára 90 összesen 3\'12 A mi a direkt-jegy _3.22 árahoí viszonyítva —10 kr. különbözetet ad. Itt azonban megjegyezzük, hogy mindennemű mérséklést tekinteten kívül hagytunk, sőt még a Nagy Kanizsa-regedéi vasutat mint egy vonalat vettük tekintetbe, mert ha mint tervezve van két külön h. é, vasúiként kezeltetik, ugy ezen árak ezáltal csak még emelkedhetnek. A mi pedig a teherszállítást illeti, ugy itt csak a térképre kell néznünk és rögtön szemünkbe ötlik, hogy ezen h. é. vasút, mint kiviteli versenylónál tekintetbe nem jöhet. Nézzük csak mit és hova viszünk ki, mit és honnan hozunk be. Természetesen normális körülményeket véve tekintetbe, azaz nem olyanokat, amilyenek a tavalyiak voltak, midőn fogyasztási területeinket; gabonahiány, magas árak stb. miatt nem láthattak kellően el nyersterményeinkkel, lisztünkkel; ellenben malmaink muszka bazát őrlőitek, tehát rendes körülmények között kiviszünk gabonát, lisztet, fát, szarvasmarhát, ezukrot. bort stb. és pedig viszünk Karint-hiába, Krajnába. Stayerbe, Tirolba, Svájcba, Dél német országba és a ten-gerpartokora és ha csak valaki, aki a nemzetgazdaságtan ez uj hatalmas \| ágát, a tarifákat csak némileg is figyelemre méltatta, az tudni fogja, mily rendkívül törekszenek a nagy kiviteli vasutak a termelő és fogyasztó között, kiviteli és külön díjszabások által, az üzletet, ha csak lehet lehetővé tenni; ilyen körülmények között egy 90 — 100 kilométeres kis helyiérdekű vasutacska nem igen fog sok vizet zavarni, ha helyiérdekén kivül még egyebet is akarna. Ép igy vagyunk a behozatallal is, behozunk, hogy csak néhányat is említsünk, nyers petróleumot, olajakat, iparezíkkeket, déli gyümölcsöt, faragott köveket és pedig részben megint azon vidékekről, a hová kifelé szállítunk, tehát a behozatalra ugyanazt állíthatjuk, mint a mit a kiviteli czikkekre állítottunk, hogy annyi a cikk, értékének, a távolság nagyságának, a fogyasztási piacoknak gondos és körültekintő figyelembe vételével készült díjszabás van, hogy itt megint 2—3 helyiérdekű vasút által összetákolt 90 — 100 km. alig jön figyelembe. — Természetesen e cikk keretébe bővebben ezen dolgokkal foglalkozni alig lehet, hisz végre is a tarifák olcsóságának nincs határa, de igenis van határa a vasutak önköltségének, hozzáadva ehhez egy igazán minimális kamatoztatását a belefektetett tökének és az ezen reális alapon alkotott fuvardíj téte-leknek és ha van ennek határa, ugy ezen határig már majdnem eljutottunk, csak mint jő nemzetgazdászok egyes körülményeket méltányolhatunk, mindig és minden körülmények között. Ez a helyes tarifa-politika. Istránfi György. Erkölcsök és tanok. A prófétaság mioden időben és minden korban nagyon háládatlan hivatal volt. Quem prophetarum uon sünt persecuti? A XIX. század utolsó évének küszö-j bét ezelőtt bárom bétte! léptük át Mindennap korán reggel egy krajcárért olvassuk az uj ágban, hogy mi mindé:; történt a viiágon Haladás, műveltség, szabadság, ezek a kor iellerozetea vo-i;á-ai; de e mellett ott van a durvaság a közéletben é* társadalomban. A lörvény-bo?ók piszii., h _í mennek neki egymásnak. Lehet, hogy a durvaságra való híjlata az öreg Ádámmal veleszületett tulitjdonuok. Hisz minden gyermeken észreveheijuk, hogy tíoutó Pál módjára megrongál mindent, a mi keze ügyébe akad. A kinek van érkezése, figyelje meg, hogy az iskolás gyermekek, suhancok és ina-ok, hogy rongálják a fákat, házakat és a város közönségének egyéb vagyonát Hogy ujjongnak fiatal polgáraink, ha egymást vére.-re verték! Erre T ARCA. A cigányprímás. — A .Zalai Közlöny" eredeti tárcája. — - Irta. FEHÉR LIPÓT. — Egy szegényes asszony jött be a zsúfolt kávéházba és egyenesen odasietett Sajó Lacihoz, a legkedveltebb, hirea cigányprímáshoz. Egy vig darabot játszott ez éppen. Amint az asszony néhány azót súgott oda neki, mintha összeroppant volna a cigányprímás délceg alakja és amint felemelte fejét, látszott, hogy arca ijesztőn, fakó szint öltött Háta meggörbült, mintha lehozta volna valami s kába tekintette: meredt a hegedűjére. A banda még búzta a vig nótát. . Laci elazánt mozdulattal sújtott vonójával a hegedűje hátára, aztán gépiesen emelte azt álla alá és elkezdett játszani: Lehullott a reménységem csillaga. Nálad nélkai oly sötét az éjszak. Valami meghatározatlan szomorú sejtés, mindenféle kétség és aggodalom rezgett a húrokon, mely fokozatosan átváltozott valami nyomoruságteljef, panaszos jsjgatássá, míg a nóta végén a hangok ismét reszkető, halotti siralommá váltak. A közönség nagyon figyelni kezdett Jó cigáoy volt Laci, de igy még nem hallották játszani. Hisz ezek a fájdalmas, szomorú hangok belenyúltak a szír legmélyébe, fájón kinos sejditéseket idéztek elő. Éí Laci nekidőlve a cimbalomnak uj nólába kezdett. Egyszer elterjedt a hír, hogy Sajó Lacinak a fiatal felesége, ki már hónapok óta nagy beteg, meghalt Az az asszony hozta neki e hiób hirt. Suttogva adták egymásnak tud\'ára, mély részvétet ébresztve. És Lacinak a hegedűje fájón panaszkodott, zokogva sírt hangosan feljajdult, sikongott. Őrjöngött A hangok oly kifejezők voltak, mint a színek. A hallgató olt látott maga előtt egy fájdalomtól megtört, alakot, ki csendesen zokog, fel - fel jajdul és siralmasan panaszkodik ; élénken átérzi, mint változtatja fokozatosan valami hirtelen nagy csapás e szenvedő alakot félörült lénynyé, ki haját tépve, tombolva őrjöng és dühöngve átkozza a végzet szörnyű rendelését — A hangok belekapaszkodnak a szivekbe s könnyet facsarnak minden szemből. Laci csak játszott tovább, szemeit te nem véve a hegedűről; csak néha emelte fel fejét, szemeit a magasba meresztve. Ekkor látható volt az arcáról lesiró sötét gyász. Nem tudta ő, hogy mi történik körülötte, maga magának játszott A banda tagjai kifáradtau abba hagyták a már majdnem órahosszat tartó játékot; de Laci tovább sírt hegedűjével, egyedül, faradba liánul, mint valami szellem által hajtott gép, mely isteni hangokat gyárt. Ugy éjfélkor aztán odament hozzá a, főpincér, megrázta gyengén a vállát f .Laci tizenkét órai" Laci most felhagyott a játékkal; bambán, siró tekintettel nézett a főpincérre, csak azt mondta rekedten: ,Mi az ?¦ Most, hogy nem hallotta a keserves hangokat, feltűnt előtte egy kép. Látta ifjú feleségét, kit cigáoy szivének minden vad hevével rzeretelt halotthalvány, sárga arccal ott feküdni az ágyon; feje felett kLt szál gyertya ég és sárga fényt vetnek áz élettelee testre. Erre iszc-nyusu kiozÓ, marcangoló fájdalom rohanta meg szívét, levegő után kapkodott ... mig hatalmas ugatásszerű zokogás szakadt fel kebléből. Leroskadt egy székre, rádobta fejét a cimbalomra és agy maradt olt egy ideig hörgő, vonagló mellel, a görcsös zokogástól megmegremegő testtel Végre a klarinétos meg a naogfeőgös ráadták kabátját és karonfogva -Kivezet-ték.«ö ment miut egy élettelen húsdarab, mellére horgasztott fejjel, dult ábrázatú). Hisz jobban szerette feleségét, mint ke-i nyérkereső hegedűjét Mikor lakása ajtaja elé értek szótlanul dőlt le a szobába vezető kőlépcsőre, könnyeivel áztatta és csókjaival borítá el az ajtónak küszöbét Eszébe ötlött, hányszor ültek itt. egymást átkarolva nyári estéken, hányszor vetette rajok a lenyugvó nap elhaló, biborsu-garait Hányszor ragyogott le rájuk a csillagokkal behintett mennybolt és egyszerre figyelmeztették egymást, midőn egy egy csillag ezüstös vonalat rajzolva az égboltozaton, hirtelen eltűnt. Az asz-szony nem Bejtelte akkor, hogy csillagának fénye oly hamar kiatazik. Lehullott e fényes csillag, mely az ő életének világító napja volt. — Feljajdult kínzó fájdalmában, csukló zokogás fogta el és fájdalmas hangon hallotta folyton felesége nevét. — Margitom! .. .. Margitom 1 .... Collégéi csitítgatták: ne csináljon ilyen figurákat, hanem emberelje meg magát, álljon fel, aztán . . . — Nemi . . nem mehetek be . . . hagyjatok! kiáltá, nem merek bemenni... nem merek, mert ha meglátom ... ha meglátom kiterítve, akkor valami borzasztó lesz . . . akkor Ölni fogok és gyilkolok . . . akkor . . . akkor megőrülök ... meg ... érzem! . .. tudom I Most belülről felnyitották kicsit az ajtói. A résen fülledt, savaoyu szag áradt elő éa egy Öreg asszony, a prímásnak anyósa, dugta ki fejét: — Ki az? Ekkor felemelték a klarinétos meg a nagybőgős a kínokban vergődő embert Laci lehunyta szemeit még kezeivel is elfödé azokat De lehunyt szemein keresztül érezte valaminek a világosságát éa eszébe jutott ismét az a két szál gyertya, melyeknek fénye egy viaszsárga, drága arcon törik meg. Belenyúlt valami a szívébe és összeszorította azt, kegyetlen, kínzó fájdalmat okozva. Rettegett a pillanattól, amelyben egész szörnyű valóságában fogja meglátni, hogy meghalt . . . hogy vége . .. felkiáltott: — Istenem tégy csodát, vagy verj meg vaksággal, hogy ne lássak I . . . hogy . . . Itt egyszerre elnémult; mint egy villamos Ütésre hirtelen felkapta fejét kiszakította magát kollegái karjaiból . . . Egy hang csendült fülébe, mely mintha az égből jönne, mely mint gyógyító balzsam járta át tagjait, mely ugy hatott lelkére, mint a sötét felbók közül kitörő napsugár. — Lacikám 1 . . . szélitá valaki és e valaki a felesége volt, kit Lacinak feltárult azemei ott láttak az ágyban felülve, karjait feléje kitárva — Ordítás szakadt fel az ember melléből, melyet leírni még csak meg sem kisérlek; nem volt az egy cseppet sem emberi. Egy elkárhozott léleknek volt az örömrivalgása, mely ez orditásban fejezé ki örömét, hogy megszabadult a pokol marcangoló kínjaitól. Mint a kölykeit féltő párduc ugrott az ágy elé, szemeit le nem véve az asszony halvány arcáról, ott térdre borult, Összetette kezét mintha könyörögne: — Margitom! . . ugy-e élsz? . . . ugy-e élsz? . . . Az asszonynak beesett arcán két könnycsepp gurult végig. Laci örömmámorban ugrott fel, megtapogatta az asszony kezét, majd külön minden tagját, lecsókolta a könnycseppeket arcáról miközben reszketett a felindulástól és az izgatottságtól elfúló hangon kérdezte: — Nem fáj semmid? Az asszony megfogta kezét: k — Nem Lacikám, . . . érzem, hogy most már . . . meggyógyulok. Laci mohón leste a szavakat, aztán lágy hangon szólt hozzá: — Gyenge vagy még kincsem, nehezedre esik a beszéd, feküdj le szépen. XXXVI1L ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. JA NT ÁR 28-án. az lesz a felelet, bog; csak s szegényebb, műveletlenebb néposztály gyermekei durvák. Igen, a gazdagabb osztály gyermekét már korán szoktatják, a képmatatásra, hazugságra, hizelgésre és a diplomatikus eljárás száz meg száz finomabb vonásaira. És a közéletben? Vallási és politikai ellentétek mindig léteztek, de a társadalmi érintkezésben is kell ezt az ellentétet érezni? Hová lett az a diplomáciai finomság, szeretetreméltóság, mely a társadalmi életben a franczia szalont jellemzé? A jó szokás, a jó nevelés volt a szalon első követelménye. Ma a közönség rendesen annak ujjong, aki merész fellépésével, szájasságával imponál. A durvaság nagyon népszerűvé lett. Soajdig és lovagiasnak lenni, ennek volna értelme; de snajdig és durvának? Melyik kódexnek a követelménye? És az ifjúságnak mi a törekvése? A kora-érettség és az urbatnámság- A népszerűség megszerzésének legelső kelléke a személyeskedés és a klikkhez való tartozandó."ág A kölcsönös türelmetlenség pedig azt követeli, hogy a gyengébb az erósebb kifakadásaira ne reagáljon, hanem kutyamódra behúzza a farkát és tovább álljon. Az egymással szimpatizáló lelkek pedig klabbokban összeállnak tanakodni, bogy kit kellene legközelebb (örvényen kívül helyezni. Feltárják összes bűneit és ha uem találnak eleget a feltalálók hírnevét ambicionálják. Ha ez megvan, következik az Ördögsugalta terv kivitele: a rossz hirnév csinálása. öt cinkostárs szervezkedik össze, kik közül mindegyik egy másik nyiiváoos helyiségben szapulja az áldozatot, majd összefüggő, majd összefüggéstelen előadásban. Ügyes műérte-lemmel keverik a valóságból és rága-. lomból összekevert ragut, melyet annál szivesebben kanalaz ki a miudeokor áhítatos hallgatóság, mentül feketébb a leves színe. Az áldozat pedig csendben, észrevétlen a társadalom leghaszontalanabb tagja lesz. És ha kutatjuk azon okokat, melyek az ilyen bűzös talajuak annyira kedveznek, nem találunk rá más feleletet, mint azt, bogy az egyéoi érték sülyedésével, és devalvációjával felszállt egy más auysgoak ériéke, lábra kapott egy ujabb bálványimádás: az aranyborjú imádása. Az egyéni méltóság ma már semmi, az arany minden. A társadalom elhagyta Mózesét és bálványimádóvá lett. A történelem tanai mindig csak ismétlödnek. L4 megigazítva váokosait, lefektette feleségét, vigyázva, gyengéd gondoskodással. De aztán nem birt magán tovább uralkodni. Az a sok keserv és fájda\'om mind-mind átváltozott szivében örömteljes érzéssé és hs a sziv nagyon telve vau, túláradnak a szemek, kisietett a konyhába, leborult egy lócára és zokogott szivböl éi ez olyan jól esett neki. Anyósa utinua jött — NéééI hát te még mindig pityeregsz; örülj bogy feltámadott! Laci felűté könnymosott arcát: _ ? — Hát bizony feltámadott! Mert már meg volt balva, hideg volt már mint ennek a késnek a vasa itt ni; a szive sem dobogott már, fehér volt mint ez a fal. Bizony jól megijedtem. Elküldtem az öreg Kamilláméért, tudod fiam többet ér sz siáz doktornál. Ar. megvizsgálta, dörgölgette, tollat tartott az orra alá, ha jön-e még a lélekzete. Végtére ke resztet vetett magára, éa azt mondta, bogy vége szegénynek, meghalt, a jó Isten nyugosztalja. Akkor odaizentem neked a szomszéd asszouynyal a kávéházba, éa meg térdre borultam az ágy elölt és imádkoztam a lelki Üdvéért. — Ezelőtt valami fél órával egyszerre csak sóhajtást hallok, odanézek az ágyra, hát én Uram, Istenem a feleaéged nyitott szemekkel kérdezi: .Anyám, hol vagyok?\' — Hol vagy. bát hol volnál — mondok elrémülve — hál itt vagy a szobában I De magamban jó összeszidtam, azt a Kamináruét és megint átbivattam, bogy most már aztán tartsuk is életben. Mikor belépett a szobába és meglátta Margitot az ágyban filve elkiáltotta ma- A közgazdaság tudományok és a kereskedő-osztály. Szükséges-e a kereskedőnek a magasabb közgazdasági műveltség, vagy sem ? Érdekes vita folyik most e kérdés körűi Németországban és Ausztriában. A teória emberei azt mondják, hogy szükséges; a praktikus élet munkásai tagadják ezt A kérdés, mely minden elméleti színezete mellett is szorosan összefügg a gyakorlati élettel megérdemli hogy mind elméleti, mind gyakorlati szempontból mi is foglalkozzunk vele. A közgazdasági tudományok maguk is a legszorosabb kölcsönhatásban állanak a gyakorlati élettel. Emennek vizsgálatából és boncolásából konstruálták leg-megdöothetetlenebb törvényeiket, amelyek viszont mind döntőbb és döntőbb befolyást gyakorolnak a felmerülő gazdaságpolitikai kérdések általános megítélésére. S ezek a gazdaságpolitikai kérdések nap-nap után nagyobb mértékben tolulnak az előtérbe, amint a társadalom, a község, az állam mind jobbat, és jobban tudatára ébred gazdasági érdekei fontosságának. A törvényhozások munkájának ma már túlnyomó réaze a gazdasági érdekek kielégítésének van szentelve ; a kereskedelmi éa vámpolitika, az iparügy, az adópolitika r az egész pénzügy, a forgalmi politika s a modern gazdasági éleinek még számtalan más tere napról-napra nagyobb mértékben foglalkoztatja nemcsak a tudósokat, a hírlapírókat, atisztviselŐket, Inneni mindazokat, akiknek a modern alkotmányos élet a joggal együtt megadta a kötelességet is. hogy e kérdések eldöntésére befolyjanak. A kereskedő-osztály ez ügyekben kétszeresen van érdekelve. Amaz előkelő szerepnél fogva, melyet a termelőosztályok között hivatva van betölteni, lehetetlenség, hogy pórázon vezettesse magát más társadalmi, jobban mondva gazdasági osztályoktól; s lehetetlenség ez már csak azért is, mert mind e kérdések mélyen belenyúlnak magának a kereskedelemnek és a kereskedőknek legsajátabb gazdasági érdekeibe, melveknek kielégítését a társadalmi osz\'ályok és gazdasági érdekkörök mai létért való harcában nem várhatja senki másló1, mint csak Önönmagától. Vagy kell-e bizonyítanánk mennyire foly be a kereskedő osztály érdekeinek körébe a kereskedelmi és vámpolitika, az iparügy, az adó- és pénzügy, a forgalmi politika alakulása? A kereskedő-gát: .Jézus, Mária, Szent-József! feltámadott! Laci most komoran szakította félbe anyósa szavait: — Ha haza nem vezetnek, hát neki Megyek a viznek. Másnap este Sajó Licí Öröm<-ugaríó arccal lépett a kávéházba. Csodálkozva néztek reá: — Hát nem halt meg a felesége? Kérdezték. — De bizony meghalt, hanem feltámadott! vágta visKza jókedvvel Sajó Laci. Laci csak húzza. Tizenkét órakor SajŐ Laci magasan emelte fel a habzó gyöngyöző pohár pezcgőt. amelylyel egy múlató kompánia kínálta meg, odafordul a banda felé és elkurjongja magát: — Gyerekek! Feltámadott 1 É\'jeeen! Éljetrl zúgták vissza a banda tagjai. Éljen! harsogott végig a kávéházon és mialatt Sajó Laci fenékig Qrité a poharat, a banda tussot hozott. A jókedv nem ismert ezután határt.. Mikor Laci hajnalban mámoros fővel belépett szobájába egyszerre kijózanodott. Mintha egy lokomotív teljes gőzerővel mellbe lökte volna. Hátra tántorodott, mert látott a szobában két szál égő gyertyát, melyeknek fénye egy drága, merev arcon tört meg. Vértelen arccal kapott a szivéhez és összerogyott hang-talannl. Néhányat vonaglott, egyet hörgött és lelke a párja ntá 1 szállt szerető szive megszűnt dobogni. Harmadnapra aztán, két koporsót tettek egymásmellé a földbe. , Henneberg nektarnai alkotmányos életűnk számos módit nyújt arra. hogy ez ügyek eldöntésénél érdekeit érvényesítse. Mint önkormányzati testűletek, tanácsot adó orgánumok (kereskedelmi kamarák stb.), sőt mint a törvényhozás tagja abba a kelyzetbe kerül nap-nap után hogy Önálló véleményt alkosson magának mind e gazdasági kérdésekről, hogy megvédje osztályának érdekeit, bogy tanácsát rendelkezésére bocsássa a közérdeknek. Lehet-e már most elvárni a kereskedőtől, hogy mind e követelményeknek eleget tehessen, ha nincs magasabb közgazdasági műveltsége? Mondhat-e véleményt te szem csak valami adópolitikai kérdésről ha nem tudja, mennyire befolytak a modern közgazdasági elméletek az államgazdatágnak eme terére; alkothat-e magának helyes meggyőződést akárcsak egy kereskedelmi szerződésről is, ha nem ismeri amaz ujabb gazdaságpolitikai teóriákat, melyeknek hatása alatt áll ma az egész nemzetközi kereskedelmi politika? Helyesen mondja Wirmioghans: A nemzetgazdaságtan által közvetített elméleti, gyakorlati és történelmi ismerete a közgazdasági életnek nemcsak kívánatos a kereskedőnek, de szükséges it>, sőt nélkülözhetetlen, ha a napi áramlatok küzdelmében teljesen és helyesen eleget akar tenn: kötelességeinek, ha a uemzeten nralkodó szellemi mozgalmakban vezető akar lenni, és nem vezetett b ezt a vezetést nem akarj* más művelt társadalmi osztályoknak a tisztviselőknek, íróknak és a sajtó embereinek átengedni. A kereskedőnek azonban nemc-ak, mint a köz emberének kellenek a magasabb közgazdasági ismeretek; tnég saját magángazdaságának vezetésénél sem lehet már el nélkülük.Ama .viszonyok, melyekkel a modern nagykereskedőnek és nagy iparosnak ma már számolnia kell. a gazdasági élet bonyolódásával együtt mind jobban komplikálődnak; a kereskedelem és ipar befolyása az egész közélet gazdaságpolitikai alakulására nőtte n nő. Ma, amikor az ismereteknek, minden ága mind spec\'álizáltabb szakműveltséget tesz szükségessé, a kereskedőnek is meg kell szerezoie a megfelelő, terjedelmes és éppen nem felületes iskoláztatási. Azt a sokszor idézett frázist a teória és praxis ellentétérői, rég megcáfolta maga a gyakorlati élet. A gyakorlat soha sem pótolhatja az alapos tudást. Hogyan akarna magának ítéletet alkotni a kereskedő a nemzetközi piac és gazdaság komplikált viszonyairól, ha az elmélet nem nynjt neki felvilágosítást az alapvető egyszerű gazdasági viszonyokról. L"het. bogy a magyar kereskedelem munkájának sikerte\'ensége nem kereskedőink nagyon in alacsony átlagos műveltségének tulajdoni\'andó, hanem az egyéb okok egy egé z komplexumának: nekünk nagyon is nagy okunk van rá, bogy minden eszközt megragadjunk, mely a mai helyzet jivulásához boz:ájára\'hatna. S ilyen eszköznek tartjuk kereskedő uk műveltségi szinvonalának emelé ét, a modern közgazdasági és kereskedelmi ismereteknek körűkben való terjesztését. Nem lehet agyán állítani, iiogy a kö/. gazdasági in lomány talán szabályokat szolgá\'tatna a kereskedelmi gyakorlatnak, vagy hogy ntmatatást adna az üzleti tevékenységre, cpekulác:óri, áruforgalomra. De viszont nem lehet tagadni, bogy a közgazdasági tudományok egyes ágainak mecbecsüthetetlen jeleniöségük van a kereskedő magángazdaaági teté kenységéhez. A pénz-, hitel-, bank- és biztositás-figyrő! szóJÓ tanítások világo san belenyúlnak az. emli\'ett üzletágak praxisába. De ezt nem lékintve, -fölöttébb alkalmas a közgazdasági elméletek tudása, az emez elméletekben kijegeee-sedett nagy tapasztalatok ismerete arra, hogy helyezőn megértesse a kereskedővel a közgazdaság és a magánüzlet te vékenység terén egyaránt jelentkező okokat és következményeket íme, ott van például a gazdasági válságok elmélete; ott vannak a mai közgazdasági tudomány középpontjában áltó tanítások, a gazdasági javak értékéről és áráról, amelyeknek közvetetten jelentőségűk Tan a gyakorlati üzleti életben. Wirrainghaus előbb emiitett könyvében olvasható a következő helyes okoskodás: .Minden t\'nyleg^ árviszonyok megítélése, minden elmélkedés aa árak árának jövőben való vaiószícü alakulásáról, mintegy átmegy egy általános elméleti Ítéleten. Az ily általános alaptételekét a mai kereskedő maga konstruálja meg a saját használatára; ezek sokszor kétségtelenül helyesek, de nagyon sokszor tökéletlenek, tévesek sőt rosszak is. I yenkor nagy haaxnát Tehetné a közgazdasági elméletnek; belőle meríthetné annak az ismeretét is, hogy az ő leghasználatosabb elméleti szerszáma a kereslet és kinálat teóriája, bár nem célszerűtlen, de még sem működik oly biztosan és kifogást a laool, hogy némi javításra és tökéletesítésre rá ne szorulna," Nekünk teoretiku oknak is érdekűnkben van, hogy tudományunkkal a gyakorlati élet, főleg pedig a kereskedelem emborei is megismerkedjenek. Az elmélet éa gyakorlat eme közeledése nagy mértékben* bozzájáralna a tndosnlnruokban ma kétségtelenül tapasztalható hiányok pótlásához. Mennyire tökéletesedhetnék példán! a kereskedelmi üzem elmélete, mennyire! világosabbá válhatnék a szál Utó és ügyvivő gazdasági tevékenysége, a bankügynek az ipari vállalatokhoz, a kiskereskedelemnek a nagykereskedelemhez való viszonya és a kartellek tana a mennyivel fejlődhetnék tudományunknak egy kisegítő stádiuma, a még gyermekkorát élő gazdasági földrajz, ha meg-s/erezbetoők a gyakorlat embereinek közreműködését is. A teóriát és praxist nem ellentétként emlegetnék eztán, hanem jótékony kölcsönhatá ukat éreznök. Az ez ügyben megindult német mozgatom külön kereskedelmi főiskolák felállítására törekszik. Mi annak idején már foglalkoztunk a kereskedem: főiskolák kérdésével és elmondtuk, mért nem tar jak sem szükségesnek sem célszerűnek a külön isko\'át. Most hogy e kérdéssel foglalkoztunk, ismét Csak rámutatunk régebben elfoglalt álláspoo tankra, mely abban kulminál, botry még keil adni egyfelől a kereskedelmi középiskolák tanulóinak a módot az egyetemi előadások hallgatására; másfelöl pedig ki kell bővíteni a közgazdasági tudományok \\egyetemi stúdiumát, részletesebbé és gyakorta ti abbá téve azt. Mert agy, ahogy a közgazdasági stádiumokat egyetemünkön ma előadják, még a jogász sem szerez valamire vilő tájékozottságot ez ismeretekbeit. Azt biszsiQk, nincs ember, aki állíthatná, hogy egy esztendei hallgatással megszerzi a diák mindama közgazdasági ismereteket melyekre az életben szüksége van. Gáspár I Imre. A felső templom 1898-ik évi pénztári forgalmi kimutatás. Bevételek: Főt. Hermész József ny. plébános alapítványából . ......412.8$ kr. Jannárban közadakozásból befolyt 1014 0$ „ Február, . 249 76 , Marciüs , „ , 387.»* , Április . , 477.— , Majna , „ , S53.T0 , Janim , . , 444 37 . Jalíui . , . 70.- , Auf: . . , 84 - . Szept. ". . * . 12 50 . Okt. „ , 48.41 . Nov , . 254.89 . Decz. , . , 185.it - Kiadások : SB. 0 74 Számlák kifizetettre kiadások . 4 — kr. Belétksuyvekbeo elhelyezve . . 1422 38 „ .... 249 76 „ Számlák fizetése ki.dáaok . . . —.20 . Bctétkoajrekbea ethelyeze 287 32 r ¦ ¦ 477.- „ h » S58-/0 „ ,, „ 88460 „ Számlák kifizetéaére kiadiaok . 69.77 „ .» „ 1 Ht— Betétkönyvekben: elhetyezre . . 58.— „ „ . . 84.— „ . . IS 50 „ - - «.41 » *,"... 354 8» „ . . 182.61 „ Számlák kifizetésére kiadások 2 60 .,- Vagyon kimutatás 1898 évről. Értékpapír (l drb. 4\'/, jár. kölcsön) név- érték 1000 korona .... 500.— kr. Kereskedelmi éa Iparbank 344 az betétkönyv (18S8. évi kamatokkal) . 1797 85 N.-kanizsaí t .p.- tár 35288 az. betétkönyv (1896. évi kamatokkal) . . . 642205 , X.-kanizsai t.-p.-tAr 19540 az. betétkönyv (1898. éri kamatokkal) . . . 428.97 „ Zalamegyei fázd. t.-p.-tár 149 sz betétkönyv (1898. évi kamatokkal) . 660 86 „ Zalamegyei gazd. t>-p.-tár 198 az. betétkönyv (1898. évi kamatokkal) . 1935 98 „ Délzalai t-p.-tár 15187 az. betétkönyv (1898. é>í kamatokkal) . . . 257.79 „ Délzalai t -p.-tár 7720 az. betetkönyr (1893. évi kamatokkal) . . . 562 5j , Tiszta rágjon 1SSS év végén 128664)2 „ 12366.02 kr. 12866.02 , Kelt Nagy-Kioizaán, 1898 évi deez. 31-én Eperfesy Gábor b. pénztáros I>r. Tuboty Gyula b ellenőr. HÍREK. BWW.74 — Városi képviselők választása. A borrendben kilepő 46 képviselő ujjá-választása vagy azok helyett való aj képviselőtestületi tagok választása február hő 1-én fog megejtetui. A választás, irja egyik vármegyei lapunk, nem érinti a közönség figyelmét, miután minden rendben és a városi ösyek vezetése jó kezekben van. — Ujoneozá-1 tervezet. Az 1899. évben foganatosítandó fösorozást Letenyén április hó 9 —12 ik, Alsó-Lendván március 7—13 ik, Kovában március 14—16 ik. Zala Szent-Gró on április 5—7-ik, Picsán márciás 17 — 21 -ik, Sümegen április 8—12 ik, Tapolcán április 15 — 18-ik, Keszthelyen április 19—22-ik, a nagykanizsai sorozó járásra Nagy - Kanizsán április 23—27-ik. C-áktornyán április 4—8-ík iiapjá\'i ejtetik meg. Polgári elnökül a vármegye alispánja a letenyei járásba dr- Hauser János, az alaóleudvai -járásba Hajós Mihály, a novai játásba Dervarica János, a z. szt.-grÓtí járásba Bezerédy László, a pacsal járásba Szentmihályi Dezső, a sümegi járásba Gyö-mőrey Jáno?, a tapolcai járásba báró Putheány Géza, a keszthelyi járásba dr. Dezsényi Árpád a nagykanizsai járásba Hertelendy Béla » a Csáktornyái járásba dr. Tuboly Gyula bitói tsági tagokat kérte fel. — Tanulmányi kirándulás. A zalaegerszegi felső kereskedelmi iskola tanuló ifjúsága sz idei húsvéti szünidő alkalmával taoulmáuyi kirándulást rendez Finme, Trieszt és Grác gyárainak, forgalmi és kere-ked\'-lini nevezetességeinek megismerése céljából. A tantestület a szegényebb sortu tanulóknak is lehetővé akarván -lenni a kirándulásban való részvételt: megkereste a Zalavármegyei nemesi pénztári választmányt, a soproni kereskedelmi- és iparkamarát, valamint a vármegyénk területén levő összes pénzintézetekéi, bogy a szegény tanulók utazási költségéhez kegyes adományukkal hozzá járnlui szíveskedjenek. — Uj politikai befilap vármegyénkben. Alsó Lendván a .Délzala-\' két évi teuiiál a-a után, megs üut a mint bennünket ér tesitenek , Alsó Lendvai Híradó\' címmel politikai lapot indítanak meg. — Rozgonyí Lajos temetése. Roz-gonyi Lajos, a helybeli polgáriskola tanárát f. hő 22-én délután 4 órakor telték örök nyugalomra. A gyászbáznál óriáai közönség jeleni..meg.-A polgária-kola éa m fötjimnáziutn tanuló ifjúsága tanáraik vezetése alatt gyáazlobogékkal vonult k\'. Ott volt a város sxine-java éa akik a erűk Kereszt-utcában helyet nem találtak, azok a főtéren álltak tor-falat. A gyászszertartást Vé be r Vince qaardián segédlettel végezte. Számos koszorú borította a koporsót, ezek közöl a tanítványok, a kartársak és a gyászoló család koszorúi tűntek fel. A halottas} ének elvégzése után megindult a bosBzn menet az utolsó útra. a r. k. temetőbe, hol szentelt hantok alatt nyagoszsza Örök álmát Hozgonyi Lajos, 58 éveg pályafutása után. Legyen áldott emléke j — csak akkor valódi, ha közvetlen gyáraimból rendelik _ fekete, fehér é, színes 45 krtől 14 frt 65 krig renként — ,:ma, csíkos, kockásott, mintá.oit és dsmssit stb ímintegv 2U ka\'i&nbúiö fajú él 2000 különbótő ssin és imyalslbsn stb.) Ruhák s blouzokra a gyárbáli — Privát fogyasztóknak póstabér-, vámmentesen s házhoz szállítva. Minták postafordultával. Magyar levelezés. Svájcba kétszeres leTélbélyef racaaztandó. Henueberít G. seíyemgyárai, Zürichben (cz. éa kár. udvari szillitó ) XXXVm ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY / — Farsangi ebéd. A szt-ferencren-dieknéi moll vasárnap adták a szokásos tarsangi ebédel, mely kettős ünnepnek is bevált, mert Vince nap lévén, egyúttal a zárdafőnök Veber Vince névnapját is megülték. — Az ősrégi refektórium-ban szép számmal gyűltek össze a vendégek, bol az Ízletes ebéd szellemes felköszöntökkel fűszerezve vidám hangulatban költetett el. — Nagy tetszésben részesült Nith Norbert tartományi főnöknek a házfőilökre eeveoapja alkalmából rigmusokban mondott szellemes felkö üzöutője. — Az ízr, jótékony nőegylet vigalma. A gyötrelemben való részesek borsauuk enyhítése céljából az izr. jótékony nőegylet az ideu is, mint minden évben jótékonycélu vigalmat rendez. A választmány, mely uj és uj tréfás n>u latságok feltalálásában kifogyhatatlan, az idén is valami uj clon-t talált fel. Beszéljen maga a megbíró. A mulatságra való tekintettel, a vasárnapi zsúr elmarad, ellenben este a 48 ig gyalogezred zenekarának közreműködésével sétahang-verseny lest. A nagykanizsai izr. jótékony nöe?ylet 1^99. február hó 4 én. szombaton a .Polgári Egylet Összes termeiben napyszabá-u Variété előadással egybekötött zártkörű" táDcestélyt rendez. Kezdete pontban 81/, Órakor. Hely rak: Páholy a földszinten vagy karzaton öt szeméi) re 10 frt. Belépő jegy a földszinten 1 frt 20 kr. Karzati ülőhely 1 frt 50 kr. Jegyek előre válthatók .február 2n 3. és 4 én délután 2—4 óra között a .Polgári Egylet" nagytermében es 4-én este a pénztárnál. Teritett asztalok. Nemzetkőzi mü-sor. Közreműködnek: I. É\'Ier Guszti pusztertáli ének-társulata. 2 } Clemi Oemette vitághirü t-oubrette énekesnő. 3. Sigoor Bla, a jelenkor leghíresebb gyorsrajzolóji. 4. Tudományos előadás humorisztiku* tógában tartja dr. Pilitz tanár a budapesti vonalról. 5. Soeur Miilfleurs Rococo táncosnők. 6. Sigoor Emerico a közked veit szalonkomikus. 7. RadneHa a híres szerpentin táncos nő. 8 Aladiu varázsiám páját bemutatják áugot Brothers Albauos. 9. A sottVeem halunk meg ismert magyar vígjáték társalat. 10. Clairisson fivérek. 11. Willy ur az ő idomított kutyájával A szüneteket Horváth Laci zenekara tölti ki. Amerikai bufiV. — Katona zene. A 48 ik ezred zenekara e hó 29. 30. és 31-én fog nálunk hangversenyezni Grosaauer karmester személyes vezetése alatt. Első napon a Cisinóban, u\'ánna a Polgári EgyJetben és végül a Táraaskörben lesz a hangverseny. — Az élvezetes estékre fölhívjuk a zenekedvelő közönség érdeklődését — A Társaskör thea estélye. Een a szerény cinen egy kedvesen csa\'ádias jellegű mulatság zajlott le januír2I-én a Társaskörben, melyen a tagok családjaikkal s az általuk hívott vendégekkel vettek részt A tisztikar csaknem teljes számban képviselve volt. A jelen volt hölgyek névsora: Fábián Jánosné", Fábián Zstgáné, Forintos Kálmáaué Fü-pök Jó z.-efné Héiuleiu Alfrédné, Horvá\'b Ferencre, ofergenthaler Lajosoé, Merkly Antalné, FHhál Ferencné, Pokol Károlyné, Scbmídt Frigyesné, Scheoek Sándorné, Takács Jino-né Uaeer Uilman Elekné. Véber Károlyné. Vécsey Zsigmondné és sógornője szül Vécsey úrhölgy. Vidor Samuné, Weiss Jőzsefné, Füspök Jolán, Varpa Gizike Weiss Eliz. — A városi képviselőkhöz Vécsey Zsigmond pogármeiter felhívást intézett,, melyben tudatja, hogy a kÖzvágóhidrÓI, a kéményseprő iparról, a kerékpárosokról, a forgalmi ügyről, a rendőri bejelenté sekröl és a borbély ügyről a városi tanács szabályrendeleti tervezeteket" alkV" tóit melyek bizottsági tárgyalásokkal a közgyűlés tanácskozására előkészítve vaunak. Ezen szabályrendeleti tervezetek a város tanácstermében, a városi levéltáros kezelése mellett közszemlére kitétetnek, hol is azok a közgyűlésig az érdeklődő képviselő urak soméra, tanulmányozás céljából, a rendéi hivatalos órák alatt rendelkezésre állanak. — Nem fess fuxló, A társas egyletek nem egyesülnek. Ami egyesek elméjében felépfllt, azt a többség lerontotta. A bi-/Qttágok és a választmányi tagoknak az egyesülés tárgyában történt jegyzék-váltáxa nemsokára a helyi lapokban közzé fog teletni. A Polgári Egylet anyagi ereje már fogytán van. Hogy anyagi helyzetén javifjoo, kerthelyÍBégének egy részét és uteai házát eladni szándékozik melynek megtört én tével a tagsági díj 16 írtról 10 írtra szállíttatnék le. Tehát tágas, messzire nyu\'ó halárait kénytelen szűkebbre vonni, bogy fennállhasson Ha az egylet kertjének egy részét is feláldozza, elveszti városunk az egyetlen nyári he- lyiségét is. Az egyletek fúziója ügyében a Társaskör és a Polgári Egylet választmánya közt üzenetváltás is történt mirő azonban hivatalos értesítés hi-1 anyában t olvasó közönségüuket nem tájékoztathatjuk. — Bezárt tanítóképző. Zala-Egerszegi levelezőnk tudósítása szerint a csáktornyai főszolgabíró a vármegye alispánjához táviratilag jelentette, hogy az ottani tanítóképzőben a vérhas járvány-szerűén fellépett a eddig 28 növendék betegedett meg. Az alispán erre az intézet bezárását ugyancsák táviratilag elrendelte és a vallás-közoktatás és belügyminisztériumokhoz jelentést tett. — A nagy-kanizsai ált Mnnkás-képzö-EgyesüIet vigalomrendező-bizottsága 1899 február hó 5-én, vasárnap, a Polgári Egylet összes termeiben saját könyvtár-alapja javára a hírneves Kneipp-társaság és egyéb itt még nem látott világhírű nagyságok közreműködésével zárlkőrü tréfás jelmez-estélyt rendez. Belépti dij: Szeméiyjegy 60 kr. Családjegy 1.50. Karzat 30 kr. Kezdete este 8 órakor. Fel ül fizet esek köszönettel fogadtatnak a hirlapilug uyugtáztataak. — Jour a Caslnóban. Folyó hó 22-én sikerűn hangverseny volt a Gasíno szokásos jourján. Elsőnek Hofrichter Emma k. a. várovuaknak ismert művésznője lépett a dobogóra és előadta Tartini ördög szonátáját Az előadó művétznö e u.ü ördögiesen nehéz részeit, a legnagyobb biztossággal és könnyedséggel küzdötte le. A szó teljes értelmében elragadta nmek játékával a szép számmal egybegyűlt műértő közönséget. A szűnni nem akaró tapsokra ujbél előlépett is eljátszotta dr. P erény i József Bölcsődal-át. Ez egyszerű és biztos kézzel fölépített zenei niüvecs-kével újból általános hatást keltett á művésznő Mind a két darab zongora kíséretét dr. Perényi József játszotta. Uiáona Reícheofeld k. a. •(Győrből) énekelt két dalt. A kisasszonynak jól iskolázott hangja és szép előadása van. Igazán megérdemelte a sok tapsot. Végül Krausz Józsa k. a. szavalta el Kiss Józsefnek Rab asszony cimü kö\'teinéuyét hatássa!. — A „Zalamegyei aggharcosok tes tülete\' Nagykanizsán 1899. évi február hó 8-án szerdán a .Polgári Egylet* összes termeiben zászlóalapja javára zártkörű Lánc-estélyi rendez. Kezdete este fél 9 órakor. Jegyek árai: Személyjegy 60 krajc-ír. Családjegy (3 ¦ személyre) 1 frt 20 kr. Karzat jegy 60 krajcár. Jegyek előre válthatók: Práger Béla és f3elus Lajos urak gyógyszer tára bac — Á nagy-kanizsai fönimná/luml ifjusá* koncertje. A nagy-kanizsai főgimnázium tanulói fo\'yó hő 25-én mu tatták be hódolatukal Karnevál Ő fen ségének a .Polgári Egylet* . termeiben. Már 8 órakor zsufoláiig megtöltötte az érdeklődő közönség a nagytermet. A taculő-ifjak, mint a múzsák hü bajnokai, mielőtt a farsang királyának hódoltak, a közönséget igen szép^ műélvezetben részesítették. A főgimnáziumi ének- és zenekara fölváltva nyújtottak szórakozást a közönségnek. Közben Zsubory László 2. osstá:yu íanuó Petőfitől .A rab"-ot, Németh György 6. osztályú tanu\'ó pedig Endrődilől a .Vihar után" c. költeményt szavalták el. Szépen, értelmeseer^és a kellő pátboszszal, előadott szavalataikkal mindkettea általános tetszést és tapsot arattak. A már különben is jó kedvben lévő közönséget hosszas derültségben tartotta. Blau János 8. osztályú taou\'Ótól kiváó ügyességgel és humorral előadott a gelsei viszonyokra alkalmizolt .0 hello Uj-Pestéi\' c monológ. A mü or utolsó pontja után Horváth Lici cigányprímás bandája foglalta el a dobogó\'. Csakhamar táncra perdült az ifjúság. Az ,EgyleL* nagyterme kicsinynek bizonyult, oly sok volt a táncos. A francia négyest közel ^jjzáx pár táncolta. A tánc a legjobb kedvben a hajnali órákig tartóit, a mikor a gondos a? ü lók p - henni vitték gyermekeiket. — A pincéri kar bálja folyó évi február hó 9 én a .Polgári Egyl-t" dísztermében az egye ület és a Kiadeduevelö Egyesület alapja javára, Horváth Laci zenekara közreműködésével tartatik m-g. Belépti dij személyenkiut 1 frt; család-jegy 2 frt 50 kr.; páholy 5 frt; karzatjegy (mely z táncra nem jogosít) 60 kr. — Felülfizetéaek köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáz tatnak. — Kezdete 8Yi órakor. — A miháldl gyilkosság. Olvasóink bizonyára még jól emlékeznek a műit nyáron a miháldi erdőben történt gyilkosságra. Egy öreg embert, Unazmz Imre helybeli lakos ipját. Pálfi Györgyöt agyonlőve találták. — a gyilkosság oly rejtélyes volt, hogy eddig nem lehetett a tettesek nyomára akadni. — A napok- ban azonban a sz.-miklósi csendőrőrs elfogott egy fistal suhancot ki a többi büuei közt azt is bevallotta, hogy ré-tzese az említett gyilkosságnak. Bűntársának a főtettes valami Sehneider (Bedő) István nevű 30 év körüli alsó Hekény-pusztat születésű rovott :multu csavargót nevezett meg. Most ezt -egész erélylyel nyomozzák éa remélik, hogy csakhamar hurokra kerül. — Rablótámadás, özv. Veaey Lász-Ióné ismert várhelyi földbirtokoané udvarában egy isafferetleu individuum puskával a lakásba lőtt. Nem tudta azonban, hogy bátor <női sziveket rejtenek a várhelyi kastély falai. Mert ez orv lövésre a aá.z úrnője körülbelül negyven lövéssel feleli vissza, mrre az eddig ismeretien támadó kereket oldott. — Kitett gyerű»ek. Horváth Teréz cselédasszony Pécsett kis fiúgyermeknek adott életet. Később Kanizsára jött, hogy itt elhelyezze a hathetes gyermeket. De ez nem sikerűlvéo neki, a csecsemőt e hét elején Liszó községen kívül az országúira kitette. A csendőrség azduban kiderítette az esetet és a szerencsétlen anyát átadta az igazságszolgáltatásnak. — A nagy-kanizsai hivatalszolgák temetkezési egylete folyó hó 22-én délután 5 órakor tartotta évi rendes 16 ik közgyűlését Elnök előterjeszti, hogy 1898. év január 1-én az egylet vagyona volt 2421 frt 59 kr. ezen évben befolyt tagsági dijakból 159 frt 50 kr. a nagykanizsai takarék-pénztárnál elhelyezett töke után I. félévi kamat 19 frt 98 kr., 1L félévi kamat 21 frt 43 kr., Délzalai takarékpénztárnál elhelyezett tőke után I félévi kamat 32 frt 69 kr., II. félévi kamat 33 frt 41 kr, ebből kiadott évi költség 40 frt 32 kr., ez szerint 1899. év január hó 1-én az egyletnek van tiszta vagyona 2648 frt 28 kr. Következett a tisztújítás. Egyhangúlag megválasztanak elnöknek: Molnár György, jegyzőnek Kárlavits László, \'pénztárnoknak Vince Kálmán, alelnöknek Vegeié Lajos, választmány tagokul pedig Táncos Kálmán, Lőrinc István, Vellák József. Szalay György. Péntek Vendel. — Az Inaslskola elmultával, esti 9 órakor, mikor azok az iskolából kitódulnak, sem az iskola, sem a Takarékpénz tár-utcán járó-kelőnek végig menni nem tanácsos, oly éktelen zsibajc, futást, ta szigálást követnek el ezek a rakoncátlan suhancok, hogy bizony nem kívánunk sokat ha ebben az órában egy-egy rendőr cirkálását kérjük a mondott utcákban. — Takmeró gabna-tolvajlás. -Két nemesdédí atyafi mult csütörtökön f. hő 19-én kukoricát és búzát hozott be, hogy majd azt a másnapi pénteki hetivásárban eladják. — E-te beszálltak a Petön-utcai Koltai-féle korcsmába,» két kocsit a szín alatt hagyva, maguk megháltak lovaik mellett az istállóban. — Mikor reggel a kocsikhoz mentek, mindenikről eltűnt egy hatalmas zsák bulza, a kukorica azonban érintetlen maradt — A rendőrség erélyesen nyomozza a tetteseket, s mint halljuk, az egyik zsák buza már meg is került valahol a PetŐfi-utcáo egy rejtek helyen és azt hiszik, hogy ezen a nyomon majd csak hurokra kerülnek a vakmerő kocsi dézsmálok is. — Halálozások : 20 án Molnár Julianna férj. Németh Szerpák Jőzsefné róm. kath. 51 éves: méhrák. 21-én Rezgőnyi Lajos, rÓm. katb. polgári iskolai tanár 58 éves: májzsugorodás, Horváth Ferenc róm kath. két hónapos: ráogeöre. 22 én Kottái Gyula róm. kath. 13 hónapos : ránggőrcs. Glavák József róm. kath. hivatal szolga 49 éves gerincsorvadás. 23-án Horváth István róm. kath. 2 napos: tái.ügörc-, Csixmár Boldizsár róm. katb. koldus 63 éves: \'¦gerinca.cy sorvadás. 24-én Kuuics -\'József róm. kath. koldus 78 éves: vesele Borovi« József róm. kath, 2 éves: tüdóhumt Horváth György róm. kath. 3 hónapos : hörggyu-ladás 25-én GcJioa Katalin férj. Imrei Lásxlóné 55 éves róm! kath.: méhrák, Matek litvánná, magánzó róm. katb. 74 éves: tüdővész. 26-áa BenkŐ Terézia férj. Karika Vendelué róm. katb. mosónő 54 éves: tüdővész. Házasságot kötöttek: 21-én Jámbor György róm. kath.főid-míves Dávídovits Juliannával, Horváth György róm. kath. főldmivea Vellák An-^ nával, Kis József róm. kath. vasúti nap^j számos Horváth Máriával, Ká\'ovics András róm. kath. löldmivás Pecsis Annával. 22-én Imrey György róka. kath. földmives Neumayer Rozáliával, Eiausz Boldizsár róm. kaih. földmives török Rozáliával. 23-án Juhász Lajo< róm- katb. földmives Baj Annával, Horváth Ferenc róm. kath. földmives Csondor Katalinnal, Sneff József róm. kath. földmives Dávídovits Annával, Poszovec György róm. kath. földmives Milei Annával. 16-án Kálovics József róm, kath. földmives Pukmano Borbálával Varga József róm. kath. földmives Gödinek Juliannával. Születések-. >i 20-án Weisa Soma izr. szatócs: Gabriella. Sípos Károly róm. kath. földmives: István, Horváth Ferenc róm. katb. földmives: György, 21-én Bölec István róm. kath. bérkocsis: László, Vadáaz György tóm. katb. földmives: József. 22 én Flum-bort József róm. kath. földmives: István. 23-án Szmodits Istváo róm. kath. földmives : Anna. 24-én Horváth Anna róm. kath. házi cseléd: László, Mersics Ilona róm. kath. korcsmáros lánya: Dezső, Josefovics Milinaj görög keleti kereskedő: Tivadar. 25 én Gyümölcs Lajos róm. kath. csizmadia-mester: Jenő, Szabados Simon izr. biztositó-társasági titkár: Irén. 26 án Bodicky Lajos ágostai hitvallású evaog. megyei utbiztos: Mária, Sommer Ferenc róm. katb. mozdonyvezető : Olga. Eladó há? Újonnan épült, 13 évig adómentes, 5 lakással, 8%-ot jövedelmez, a város legszebb helyén elköltözés következtében igen kedvező föltételek mellett eladó - Bővebbet a kiadóhivatalban." A jóhirfl Kozma-féle korcsma - helyiségek bérbeadatnak, esetleg az ingatlan Örökáron eia-datik. Bővebb felvilágosítás kapható ZERKOVITZ ALBERT irodájában. Nagy-Kanizsán. Közgazdaság. Heti jelentés a gabonaüzietról 1899. . . január hó 27-én. A lefolyt héten vidékünk forgalma csak kis mérvű volt. — Egyedüli nagy kereslet kender éa lenmag után volt, mely cikkek magas árakon vásároltattak. — Uj tengeri nagy parthikban lett eladásra bocsátva, annak nedvessége miatt azonban csak kisebb kötések történtek. Piaci forgalmunk épugy, mintáz előző héten lényegtelen volt — A behozott kis mennyiségű cikkek 10—15 krral magasabban voltak eladhatók, mint a mult héten. Piaci áraink ma a következők : Buza: Frt. 960—970. Rozs: . 7-60—7.75. Zab: . 570—560. Tengeri , 520-530. Fehérbab: . 6 20—640. Tarkabab: . 520—5-50. Köles: , .540—5-60. minőség szerint 100 kgrammként Szerkesztőség: Dr. YUUinyi Henrik, felelős szerkesztő. Dr. Perényi József Kiadó : Sff. IVajdits József. VEGYESEK. — SSaiőr-beteg-aéget: száraz, Tíxeoyöt, pikké\'yei tomórt (flechten) s az e bajjal együtt járó, kiállhatatlan .börritzk eleget " jótállás mellett gyógyít, so: azokat la, kik gyógy altit se-b 1 sem találtak, a „Dr. Hebra sömOrirtó-\'-ja. Sübü használatra való, nem ártalmas. Ara 6 frt o. é. Tini- és poita dij mentesen (leréljegyek-ben is) utaxtTéttel so krral több Kapható: St. Hariea-Drognerie Daniig. (DenUchland). — Megbízható gyógykezelés Zavar: eméaz-téaael e latolt egyének kik Tigyhiányban, a felfnfódázban, gyomorgorcaokben ét rendetlen székeiéiben axenrednek, a „Moll-file seidlltz por\' hazzxtalta által rorip idő mólra visstanye-rek egeszaégnket. Egy doboz éra I frt Szétküldés nagonta ntanréttel Moll. A. gyógyszerész, es. ét kir udr. azállito által Bécs, I, Tacalaubcn 9. Vidéki gyógyizertárakban határozottan Moll fele kétzirmény kéfendő az ő gyári jelvényére! ét aláirtaival. Nyilttér.) Vese, húgyhólyag, hngydara és a köszvény bántalmak ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek hurutos bántál mai n ál, orvosi tekintélyek által a LIthion-forrns SALVATOR sikerrel rendelve lesz. Hngyhajtó hatásul Krllemcs \\n\\ <m I ¦».Uhj^ii eaicsitbetó Kapható ásTanyvitkereskedéaekben ét gyiSgytzertánŰtban. A .Szlrator-forrii igazgatósága Eperjeten Az e rovat alatt közlőitekért nem Tállal felelőstéget a izerk. Tisztáiét a titzttlitr»iltéik! Wilhelm Ferenci gyógyszerész urnák Neunkirchen, B«ct mellett. Aloliit mir 70 eres vagyok és ;;i ér óta iiület-aui ci aranyere ¦ görcsökben izeared-tem, és nem tudtam gyógyulást laláljL — Csakis az 6n Wilhelm-féie antlarthi-hikus antlrheumatlkut theája gyógyított meg sicn-vedéscimtSl teljesen — A legforróbh köszönetemet ayilrinkom Önnek, úgyszintén a grófnőnek, kinek nyilatkozatát az újságokban olvastam Kitünö tisztelettel Ackermann Kereszt járadék élvezü Altonában Hamburg mellett K eichenst ras sc 6. Minden gyógytárban kapható. 142/tk. 899. Árverési hirdetmény. A n.-kanizsai kir. tvszék mint tlkvi hatóság közbirré teszi, hogy Szemes János b.-magyarÓdi lakos végrehajtatÓ-nak Szemes Rozi, Szemes Józset, Szemes Mari, Gerencsér Anna, özv. Szemes Ferencné és dr. Ollop MÓr ügyvéd, mint Szemes Ferenc ismeretlen örökösei részére kirendelt ügygondnok végrehajtást szenvedők ellen 68 frt SS kr. tőke, ennek 1898. március 1-től 5% kamattal. 32 írt 32 kr. per, 11 frt 75 kr. végrehajtási, 9 frt 5 kr. árverés kérelmi, 19 frt 87 kr. árverés foganatositási s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a b.-magyaródi 276. sz. tkvben L 42, 43 éa 646 hraz. a Szemes Ferenc és neje tulajdonául felvett 312 frtra becsült s 1898 november 22-én elárverezett ingatlanok Sebestény Ferenc nagykanizsai lakos utóajinlata következtében 1899. évi február hő 25. napján d. e. 10 érakor B. Magyarod községházánál hivatalból megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár 199 frt 10 kr. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10°/o~át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt N.-Kanizsán, a kir. tvszék, mint tlkvi hatóságnál 1899. évi január hó 7. napján. GÓZON\'Y kir. tszki albiró. 3264/tk. 98. Árverési hirdetmény. A leteoye> kir. jbiróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy idósbb Balassa Mihály polai lakos végrehajtatónak ifjú Balassa István polai lakos elleni 25 frt 45 kr. per, 5 frt 80 kr. végrehajtási és 7 frt 45 kr. ezuttali költségek iránti végrehajtási ügyében a o .-kanizsai kir. tszék (a letenyei kir. jbiróság) területére fekvő Pola község 602 sz. tjkvben e f 240/a\'hrsz. 21 frt, 404/c hrsz. 80 frt, 509. hrsz. 44 frt, 544/a hraz. 85 frt, 240/c 1. hrsz. 65 írt, 168/c hrsz. 22 frt, 2l8\|c hrsz. 34 frt 592\|c hrsz. 73 frt kikiálltási árban a polai 605. sz. tjkvben . A.) 635[a hrsz. 16 frt, 639/a hrsz. 54 frt, 673\|a hraz. 138 frt, 737fa hrsz. 106 frt, 838[a hrsz. 185 frt kikiálltási árban (ezutóbbi 5 drb. ingatlan váltság köteles) a Pola közséc biró házánál 1899. erl február hé 15. napján d. e. 10 érakor Zakái Gyula letenyei lakos felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árveréseo eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10°\|0 át készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Letenyén, a kir. járábbiróság, mint telekkönyvi hatóságnál, 1898. évi dec hó 5. napján. NUNKOVITS, kir. aljáráabiró. . 1899. JANUÁR 28-án. XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899 JANUÁR 28 án. (HCSTEis-íéif. müm LABDACSOK.) E pilalák hasoctló készítményeknél minden tekintetben feljebb becsttlendék; — mentek minden ártalmas anyásoktól, a altesti szerek bajainál legjobb eredménynyel használtatván, gyengéden hashajtók, vértisztilók ; egy gyógyszer sem jobb, s mellette oly ártalmatlan, mint e pilolák a székszorulás a legtöbb betegségek forrása ellen. — Cukrozott külsejük végett még gyermekek is szívesen. Egy 15 pllnlát tartalmazó doboz 15, egy tekercs, mely 8 dobozt, tehát 120 pllnlát tartalmazói csak 1 frt o. é. Áy í C I Utánzásoktól különcaen óvakodjunk. KérjQuk htáro-U V Ao I tottan Meaatela Fülöp hashajtó labdacsait. Valódi c«ak, ha minden dobos törvényileg bejegyzett védjegyünkkel piros-fekete nyomtatásban .Szent-LípÓt és „Xousteln FDliip gyógyszerész" aláírással van el látra. A kereskedelmi törvényszéki leg védeti csomagjaink aláirásuokkal van ellátva. F 0 L Ö P ¦ E U S T E I „Szent-Lipóthoz" cimzett gyógyszertára WIES, I., Plankengasse 6. Raktár .Nagykanizsán: BELl\'S LAJOS és KEIK GYULA gjógyszereszeknél ? 0 MOLL SEIDLITZ POR Csak akkor valódiak. ha mindegyik doboz aláírását tünteti fel. Moll A. védjegyét és A Hal> A.-felt Seidiltz-porok tartói gyógyhatása a legmakacsabb gyoanr- es alttat bántalmak, gyomorgörcs cs gyomorbév, rögzött székrekedés, raájbántalom, vér tolti.ás. aranyér és a legkülrtubözöbb oá! betegségek ellen, e jeles háziszernek évtizedek óta mindig nagyabb elterjedést szerzett. — Ara tqy ieptcséteif are-detl dsbtzaak l frt a. e. Hamisítások törvényileg fényit tétnek. MOLL-FELE FRANCIÁI BORSZESZ ES SO Csak akkor valódi, íraaozla barszesz bi só nevezetesen mint fájdalaaaosll lapít bedörzsölsz tw J csuz és a nnghülés egyeli következményeinél 1 égis méretesebb népszer. nindegyik Qveg MOLL A. TcJjcgyél lünteti leli Kell- feliratú ónozatul van zárva. A H#[l-fél« ; MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legújabb módszer szerint készítek gyermek és hölgy szappan a bor okszerű ápolására gyermekek és felnőttek részére. Ara dsrabonkint — 20 kr. Öt darab — 90 kr. Minden darab tryermek-szappaa Moll A. védjegyével van ellátva F őszétküldés: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tucblauben 9. az. Vidéki megrendelések naponta postaotánvét mellett teljesíttetnek aktárukbait tessék határozottan MOLL A. aláírásával védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf 68 Fía. ! köszönetnyilvánítás. - \\ Ö Fensége Sulvator Lipót föherees; udvar-mesteri hivatala. Általános Aabealárn gyár. <> császári és királyi Fensége Salvator Lipót Főherceg rendkívül »eg van elégedve as asbes.taippsl belelt cipőkkel. Ö Fensége hosszabb gyalog kiránduláson használta e cipőkel és --rezte, hjgy lábai nem faradtak agy el, mint más közönséges cipőknél Küldök egy par vadász-cipót, hogv annak a mintájára készítsenek masikat asbesttalpbéléssel, uVvanannál a cipésznél s aztán küldjék ide. Hí zflk, hogy f radász-clpök ep oly jok lesznek éa ép oly megfelelők, a mini mecfelelök , oltak a szaJoncipők. Zágráb, 1893 julioa bó 8-án. KRÁIIL huszárkapitány. Magyarország volt miniszterelnöke, a közigazgatási biróiág elnöke a kőtelke löket írja : Tisztelt Doktor ur t Az asbestbetétü cipók kitQnöeknek bisonynltak, szilárdan cs pnhán járok ; megszűnt minden láblájásom, ttgy, hogy — azt hiszem — labbajom aemmi további orvoslást nem igényel. Szives tanácsát köszöni Dánoson, 1S97. évi szeptember 17-én. tisstelő hive IEKEBLE BÁXDOR* WT MMCS TÖBBÉ LÁBFÁJÁS! ~1 óvjuk lábainkat hidegtől nedvességtől és meghűléstől. Sem tyúkszem sem izzadós lab sem bor kemény edas, sem labdaganat, sem labeges. Kövirt idei viselés nlán megkönnyehbül a járása annak, ki cipőjét dr. Hó gyes-féle, az egész világon szabadalmazott asbesttaipbéléssel latja el. Kettősvastagsagu I frt 20 kr., egyszerű 60 kr. homektalp 40 kr., gyermekeknek fele. Az asbesttalpbélés kitűnőségét legjobban bizonyítja, hogy a cs. és kir. közös hadseregnek és a m. kir. honvédségnek eddig 22.500 pár Rzállittatott. Szétküldés c.jki rcaitá, „k pr. somuBok é, köttöaetnyilvioiíi-ok ingyen. f\'lszonleiadáknak megfelelő árengedmény. i«l.r»U,r..t,ir belétl l»r««áe Bndap.t.1 VI., SlT-»ta» 18. ?o^uaoo^ucxx3Qoooaoa"QQooooooooäboooooojanoo EGHXYÄS. N A ROTORI TAKARÉKPÉNZTÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG HETEDIK UMllfS I0IGY1L1SIT 1899. február I9-éis d. u. 3 órakor üzlethelyiségében tartsndja, melyre a t. részvényesek ezennel meghívatnak. A közgyűlés tárgyai lesznek: Az évi zármérleg és eredmény számla bemutatása és az osztalék megállapítása. Az igazgatóság és felügyelőség részére a felmentvéDy megadása. A jegyzőkönyv hitelesítésére 2 részvényes tag kiküldése. Esetleges indítványok tárgyalása. VAGYON. Kotori Takarékpénztár részvénjtársaság mérlege 1899. december 31-én _ TEHER Fkvi lapss. = 59 Pénztári maradvány......... 60 Kiadatott ; Váltóra 61 t í Kötelezőre 3G 66 Jelzálog köteletö.......... S7 0. é Fkvi —frt- lapu S84 !08 1 5SS56 3S sa 41234 10 35 164 37 65 500 — 68 4628 St> 57 98<:56 78 1 Részvény alaptöke ... Tartalék alap...... Átmeneti kamat 1899-re . . . Osztalék (mult évi fel nem vett) Viszi eszárnitolt váltó .... Betét ......... Nyeremény osztalék .... 10600 \\ 4638 1727 : 35 ! 7756 . ¦73161 ; 1747 RÁ bens te IN SAMU s. k. Kelt Rotorban, 1898. december 31. POLLAK LIPÓT s k. Pataki Viktor s. k. igazgató. pénztárnok. könyvelő. Jelen mérleg kimutatást az üzleti könyvekké; történt összehasonlítás után helyesnek találtuk és hitelesi-jük* Kelt Kotorban, 1899. január hó. BERGER MANÓ s. k. LÖWE ADOLF s. b. FISCHER GUSZTÁV* s. b. felügy. b. tag. felügy. b. tag. felügy. b. tag. HOFF maláta- készítményei gyengék és betegeknek. HoLT János maláta eészsézi itala. Általános elgyengülésnél^ az alhasi szervek rendellenes működésénél, mell éa gyomor bántnImáknál, nemkülönben a lábbadózóknak legjobban bevált és legjobb izü erösitő szere. Egy palack ára 75 kr — Öt palack bérmentve 3.75 kr Tiz éve, vagy már régibb ido Óta baszna\'om az ön maláta egészlégi sörét éa egjébb maláta készítményeit Ezek az egyedüli szerek, melyek feleségemnek visszaadták az egészséget. Báoér, Bécs, HofmQnlgazse. HofT János sfiritett malata tiroaaía- Tüdóbajoknitl, gégebo -mina\', onymint Idült kobö gésné ; főleg a gyermekek légzési szerveinek megbetegedésénél a legjobb sikerrel alkalmaztatik. Ize nagyon kellemes. Egy üveg ára 1 frt. — Öt üveg bernien ve 5 frt. Maláta kivonat készítményei va-lóban jó és haláaof szerek. Küldjön tehát ismét 5 üveg maláta kivonatot, 1 font maláta csokoládét éa \' , zacskó maláta kivonat mell cukorkát. Fischer 6 őrnagy N - Várad IIofT János maláta egészségi csötoláíeja. Gyengeségnél, — vérszegénységnél, idegességnél, álma\'lanságná-,étrágyta an-ságnál kttQiiőeu bevált. Rendkívül jő izQ és tápláló. Gyenge gyermekek igen jó eredroény-Ljyei basználják. Egy csomag ára 1 frt. IIofT János maláta-tirocat mell cutorlai- Köhogéanél, rekedségnéi. elnyálatTdásnkl, főleg mdó-hnrntnál utólérbetlen hatású K valódi maláta mellcukorkákat emésztési zavar nélkül tetszés Bzerinti mennyiségben lehet használni. Egy doboz ára 10 kr., egy zacskó 30 kr. ...Vi.» : Csodálatos volt maláta kironat I mell cukorkáinak hatása makacs Maláu csokoládéja nöbb a mit ismerek. K<en kellé- — fLLL I iSrSsiuSVw.w.iff^r» [ kobftuMfm eilen. "••«•»\'. JW"™ ; Cukorkái fe!e,íge»i kohogese» e. iluli»o. g,e»ge.ég»él m.»de»- wít.ta.ib.. kikor j6 eredmíojnyel ük.lm.zom. . D\'. Mcolei orrot, Trieb.1 \| Boich piebáoo,, Weitchnn. Raktár Nagykanizsán ¦ Belus Lajos, Práger Béla gyógyszertáraikban; Fesselhojer JózseJ ul6d Neu és Kein, Strém és Klein, Ármuth Náthás, Pauk Jakab csemege és füsztrkereskedésekben. —Magyarországi kizárólagos főraktárt tfe—-—, TÖRÖK JÓZSEF gyógyszertára BUDAPEST, Király - utca 12. —4 Közlemények árjegyzékkel ingyen és bérmentve. ^— • g g 5 "0 a g. : S S r 3P gr s > - • * s s § «\'S. s fi" — "2. » if \' 3. g a 5 - » = "r- s L v r- ** » 2 9 3 * < 5. ° — s. e S % \' =5 »"«§-g» f S-""i 2 S I ta e e S"b s-Iüí - t3w, : sr\|s\|.f gala ? ¦¦í" S I -fi S" ? * S ? " i =5 5 5 x -1 " if il;t&!ss2"=lc/I«-r?2-.5? 2. O g I l^1 f—l • 1 S»" — B - S < qs"t 9 < L" ;?isli5-:ssUl .H-SS"E-=?"sP"5\|-i Sfa co 2 ü 2- ,»3-\'SS ok? S-s.-1 1« S » p. S ÍPs E S = ot. wr S - -g3.(i • .»S.1S»= - aäE?Ü"^-"" =-f S 5"5"« S5\| <5zS ; " =" H r — F - o S° \' a-re m ™S^~Z\' ™ co co — ós -r ° 2 01 iE. — L" * 3S"-«--"S-B 3^g 2"°"L : .— —" S. :