Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
5.75 MB
2010-01-26 09:00:11
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
1966
4879
Rövid leírás | Teljes leírás (333.13 KB)

Zalai Közlöny 1899. 018-021. szám május

Zalai Közlöny
Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap
38. évfolyam

A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGYKANIZSA, 1899. május hó 6-án.
18-ik szám.
XXXVIII. évfolyam.
Etófixtttti ár: Y.{t*z erre . . . 5 frt -
HIROBTKSK K 5 báaiboi petiuorbao 1,mú«il*xur C. i mioden további ior.\'rt S kr.
S VI I.TTKKBKK (jttíl soronként iO krért vételtifk l.-i Kíncaiári illeték mindeu egyei birdeleiért kr. fizetendő
ZALAI I0Z10IT.
A nagy-kanizsai „Ipar-Testület," Ea nagy-kanizsai \'í.-karékpénztár részvény-társaság,* a .Kotori takarékpénztár ) részvény-társaság,* ,nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet,¦ a „nagy-kanizsai kísdedncvelö egyesület," a .„nagy-kanizsai tanítói járáskör," a nőegylet." .n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet,* .szegények tápintézete/ a „katonai hadastyán egylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara,"^nagy-kanizsai
HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ
A Up Rzellemi rfsiét illető mio-don közieroloj a felelő* szerkesztő ne»én>, az aoyaip r*-»zi illető ltrt«-lemények pedig a kiadó n. rimx.-tleo -Kana •»•*!"-
sieutve jotrietidnk
|trrtofiitrtl<*n le<rrl--k 11-11» í\'ifa.f
kexlrftltik 1 1 ->/;i - ....<:.:•...
„nagy-kanizsai keresztény jótékony külválasz\'rn:inyának hivatalos lapja.
HETILAP.
A mezőgazdasági gépiparról.
Xary-Kanii*a. l-\'r.i. m»jo> .Vén.
Magyarország mint par excellencc mezőgazdasági állam az ipar terén csak az utolsó 2 évtizedben kezdett fellendülni. HiszeiT-ezelött nálunk fejlett iparról még nem is beszélhet tünk, mert ha voltak is ipartelepcink, ezek inkább csak kezdetleges kísértetek * voltak, melyek egy jobb jpvő reményében, küzdve a kezdet nehézségeivel, "jnint a még létesítendő /hazai ipar úttörői szerepeltek csupán.
Fejlődő közlekedési viszonyaink, a kedve/Ö coiijuneturák, felénk fordították a külföld\' bizalmát: és külföldi tőkével és munkaerővel, no meg nagy állami támogatással az ipar gyökeret verhetett.
A mezőgazdasági gépük gyártása, mely a hazai Őstermelésnek egyik fófontosságu factora, szintén ez időben lendült fel. A vállalkozási szellem felébredt és ennek következtében az ország különböző vidékein gyárakat alapított a magánvállalkozás. A mezőgazdasági gép iparnak is sok bajjal kellett megküzdeni.
Nem voltak munkásaink. A külföldről kellett képzett munkásokat hozatni, a mi a gyártást jelentékenyen megdrágította. Majd a hazai ipartermékek számára az országot -ketlett ..meghódítani, a mi nem vult csekélység abban az időben, midőn az angol ¦ és osztrák gépek elárasztották hazánkat.
A jövő azonban megmutatta, mire képes vasakarat és erélylyel párosult kitartás Ma már, hála Isten, a mezó-K&zdaságj gépipar azon a ponton áll, hogy miTrsak a belföldi szükség-
letet fedezni képei, hanem exportálunk is a Balkán félsziget államaiba, Oroszországba, hol előszeretettel vásárolják a jó magyar gépeket és esz közök ét.
A legszebb reményekkel vagyunk eltelve gyáriparunk fejlődése iránt Hisz a hiladás már is óriási. Van deréw munkásosztályunk, mely minden izében magyar. Nem igaz az, hogy csupán csak .á néme*ek éj c-.ehek képesek ipart teremteni és nagygyá tenni! A magyar .munkás tanulékonysága, élelmessége, azt az iparagot, melyet elsajátított magának a tökély legmagasabb fokára emeli, a mint azt a mezőgazdasági gépipar fényesen igazolja.
Sajnos az utolsó években, a gép gyártás terén, némi visszaesés mutatkozik. Ugyanis az osztrák ipar sehogy sem tud megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy Magyarország önálló iparállammá rálhatik és a hol a legcsekélyebb alkalom kínálkozik, fejlődő iparunk megdöntésére törekszik.
Budapesten felállítanak 3—4 mun kassal egy gépja...

Insert failed. Could not insert session data.