Zalai Közlöny 1899 022-025sz június.pdf

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	4.82 MB
Keltezés:	2010-01-26 09:03:57

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	2091
Megtekintések száma:	4619
Leírás:	Zalai Közlöny 1899. 022-025. szám június Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 38. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSA, 1899. június hó 3-án. 22-ik szám. XXXVIII. évfolyam. El3fietéi Egéii érre . . . 5 írt — kr. Fél érre Negyedévre . . 2 Ért 60 kr. . 1 Lrt 25 kr. 10 kr. HIRDETÉSEK . 5 hjsibo: :> rbau 7,ma»oáaior fi, i minden további sorért 5 kr NYILTTÉRBEN petit Koronként 10 krétt vétetnek fel. Kincstári illeték mind •:. egye* hirdetésért 30 kr. fiaetendö. A lap szellemi révét HIetS min-\' dűl közlemény t felelői szerkesztő nevére, «z agyagi részt illeti* köz-leméayntk pedig a kiadó nevére címzetten Naa-y-Kantisara bérmentve intézeadők. ZALAI I0ZL0IT. A nagy-kanizsai .Ipar-Testület,* „s nagj-k&nizsai Takarékpénztár részvény-társaság," ». .Kotori takarékpénztár részvény-társaság, * , nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület," a .nagy-kanizsai tanitéi járáskor, "\\a .nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „n-kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete," a .katonai hadasfyán egylet," a .soproni kereskedete iparkamara," nagy-kanizsai knlválasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Bérmentétlen levelek sem fogadtatnak el Kéziratok t Issza nem küldetnek. Még egy szó a nagykanizsai tárházak megnyitásához 1 N&fTT-líanUsa, 1S99. jaalos 2-ám. Megnyíltak a raktárházak és átadattak a közhatalomnak. Most még tirességtŐl tátong a .két terjedelme* épület, de remélhetőleg rövid idó múlva megkezdődik a szállítmányok ber a k tarozása. . A közraktárak felépítése városuok irgalmának növelését célozza; egy reg érzett hiányt pótol ezen vállalat, mely hivatva van kereskedelmünket a múltban elfoglalt magas nívóra emelni A ki figyelemmel kiséri a Dunántúl városainak folytonos elóhaladását, felvirágzását; a ki tudja azt, hogy városunk kedvező földrajzi fekvésénél fogva, már a természettől kereskedelmi gócpontot képez és ennek dacára visszafejlődik; okvetlenül arra a következtetésre jut, hogy hosszú időn át zsebretett kezekkel néztük, mint bontakoznak ki a homályból & dunántúli városok gyors fejlődésének körvonalai, míg ellenben mi magunk, városunk emelése, kereskedelmének fejlesztése érdekében semmit sem tettünk. Ha nemzetgazdasági szempontból tekintjük, hogy egy állam iparának, kereskedelmének, közgazdaságának fejlődése, vasúthálózatainak minél szé iesebb rétegekben való elterjedésével egyenes arányban áll: ugy a jó vasúti politika, kitűnő közgazdasági politika is! Ha tehát ezen szabály az állam közgazdaságának felvirágzására áll, a vidék közgazdaságának emelésére is kell, hogy vonatkozzék! Márpedig Nagy-Kanizsa kereskedelme a vas- utak építése óta rohamosan léteié sü-lyedt. Dá hát mi ennek az oka? Talán tényleg a vasutak, melyek a forgalmat decentralizálták és ennek következtében a szomszédos városok kereskedelmét mozdították elő? Nem, ez ok nem lehet! Kereskedelmünk hanyatlásának okát egyedül Önmagunkban kereshetjük. Évtizedek óta nem tettünk semmit, hogy a vidéket visszahódítsuk; látták, tapasztalták kereskedőink a visszaesést, de a baj elhárítására és kereskedelmünk uj alapokra való fektetésére nem gondoltak! A hdadó kor, mely uj eszméivel folytonos tettre sarkalja az emberiséget és rohamos fejlődésével magával ragadja még á conservatívul gondolkodókat is: városunkban is oly áramlatot teremtett, mely dicséretes energiával és ambícióval bevonta eszmekörébe a modern intézmények iránt bizonyos ellenszenvvel viseltető maradi kereskedőket is és ennek üdvös eredményeként született meg városunkban a tárházak eszméje, mely a déli vasút dicséretreméltó támogatása mellett és a helybeli pénzintézetek (ransaciiója folytán, meg is valósult. Kereskedelmünk fellendítése érdekében, ez nagy lépést jelent, meiy közelebb visz bennünket a célhoz. . A nagy kanizsai tárhazak minden ; tekintetben versenyezhetnek a már-burgí, barcsi és szombathelyi köz-\' raktárakkal, mert városunk fekvése, ; ugy Graz, Laibach, Triest stb., mint \\ Bécs felé kedvező, mintegy közpon ¦ I tot képez; azonkívül a déli vasút is oly kedvfzméaj-eket engedélyezett, \| melyek lehető^ teszik, hogy a déli vasút vonalain termelő gazdák és \' kereskedők, ide gravitáljanak. Bizalomnál vagytok efteíve e csecsemő vállalat iránt. Az igazgatóság oly egyénekből áll, kik társadalmiéletünkben vezérszerepet visznek, s pénzügyi, kereskedelmi téren pedig kapacitások. A társaság gondnoka rokonszenves fiatal ember, kinek működéséhez jogosult remények fűződnek. Végül még gabenakereskedóinkhez intézzük kérő szavunkat. Támogassák tőlük telhetőleg e közhasznú vállalatot minél tömegesebb bé\'raktározá-saikkal, hogy ezáltal is növeljék a vidéki termelók és kereskedők bizalmát. Tegyenek félne minden álszé-gyent, melyet azért éreznének, mert a beraktározandó gabnamennyiségre esetleg igénybe veendő előlegek a helybeli pénzintézetektől származnak. Sem hitelük, sem jó kereskedői reputációjuk kárt nem fog szenvedni! Kellő összetartás mellett, egyesült erővel, virágzóvá tehetők a nagykanizsai tárházak, a melyeknek fellendülése kereskedelmünk, ezáltal pedig városunk érdekében is kívánatos. Osakis ekkor lesz jogosult a költő mondása: . A kereskedelem az ország vérkeringése; Nagy-Kanizsa egészséges vércseppel gazdagítja hazánk kereskedelmét!8 Roitge J. A felső kereskedelmi iskola. A vállát- és közoktatásügyi miniszter a mult hóban értesítette Zala-Egerazeg rendezett tanácsú város közönségét hogy a zala-egerszegi felső kereskedelmi iskolát, valamint.a polgári leányiskolát, az 1899/—1900. tanévtől kezdve államosítja és ezen iskoláknak az állami intézet jellegét megadja. Zala-Egerszeg tehát elérte azt, ami Nagy-Kanizsának részben csak kilátásba vao helyezve. A helybeli polgári. En_- éa. leányiskola, államosítása csak egy két év kérdése már, de nem ugy áll a dolog a helybeli kereskedelmi iskolával. Pedig ez az iskola megérdemelné, hogy segélyezése vagy államosítására vonatkozólag már konkrét tárgyalásokba bocsátkoznék az állam. A kereskedelmi iskolát már 1846-ban a szükség szülte és tartotta fenn a mai napig. Kanizsának jelentősége mint kereskedelmi empóríum megköveteli, hogy itt felső keresk. iskola tanálljon. Aa izr. hitközség, mely ezen iskolát már egy félszázad óla sajátjából fentartja, a megváltozott körülmények következtében, e?en iutézelet anyagi támogatásban oly mértékben nem részesítheti, hogy az iskola jó hírnevét, fokozhatná korszerű berendezését szaporíthatná. De a fentartás kötelessége ma már nem is az izr. bitközséget illeti meg egyedül. A felső keresk. iskola fentartása továbbra is ma már Nagy-Kanizsa Táros közönségének ügye. Hat ér óta körülbelül -IS0 fin nyert itt érettségi bizonyítványt, kik közül nem egy szegény szülők gyermeke. Hogy majd a reformálandó bét osztályú polgári iskola pótolni fogja a felső keresk. iskolát, azzal ne ámit&uk magunkat. A pünkösd napján megtartott keresk. iskolai tanárok egyletének közgyűlésén határozottan ellene nyilatkoztak keresk. szaktárgyak-.nak a polgáriakola uj tantervébe való felvételének én ez az egyeaület bir annyi eikölcsi Vulylyal és tekintélyivel, hogy ezt megakadályozni fogja. Nem hét osztályú polgáriskolára, se fa és fém ipariskolára van égető szükségünk, hanem igenis felső kereskedelmi iskolára. Képzeljük csak el azt az esetet, bogy ez a keresk. iskola a város közönségének közönye miatt megszűnnék, hány S7Ülő volna kénytelen gyermekét ismét diarnisiának neveltetni, aki most az iskola elvégzése után tisztességes kenyérkeresethez jut ? Csak kérdezzék meg a helybeli tőrvényszék tiszteletreméltó bi-ráit é« elnökét, hogy hány szüle kilincsel még most is, hogy fiát napidijas-nak a törvényszéknél elbe\'yezhesse? Bs kérdezek me* azon szüléket, kiknek gyermekei tandíjmentesen elvégezték ezt a kereskedelmi iskolát, hogy milyen jó pozícióban vannak, a. fiatal emberek-? Nem hiszem, bogy volna akár egy is, aki ne emlékeznék vissza hátával az iskolára, aunak fentartóira\' és tanáraira 1 Már pedig ilyen tanintézetet tea kell tartania Legyen az akár város, akár testület, akár hitközség, aki fentartja, az államnak az ilyen iskolát segítenie kell. Fenkölt gondolkozású közoktatásügyi miniszterünk ez irányban tett bíztató nyilatkozatot, de azért az ügyet ne engedjük elposványosodni. Városunk tanácsa, amely annyi modern intézmény-létrejöttén fáradozik, siessen segítségére az iskolafentartónak, támogassa azt erkölcsi súlyával fölfelé, hívja fel a közönség érdeklődését az ügyre, világosítsa fel a képviselőtestületet- az iskola fontosságáról. Ez az iskola nemcsak erkölcsi tényező, hanem sok ifjúnak megadja a lehető éget, hogy Önálló kenyérkereső legyen. Nem hiszszük, hogy a helybeli hitközség a városi képviselőtestülettel egyetemben a kérdést sikeresen meg nem oldhatná. Az iskola fenállása, fentartása nem felekezeti ügy, az közérdek és közgazdasági szempontból is nagyot vétenénk városunk ellen, hogyha a felső keresk. iskola fejlesztéséről, jövőjéről nem gondoskodoánk. «V nyiSwanos évzáró vizsgálatok megszüntetése. Akinek & nevelésről az emberiség nél-külözhetlen drága kiucséről alapos ismerete van és ebből kifolyólag a tanító nevelési ténykedését, annak magasztosságát ismeri, az bizonyára azt is tudja, hogy a tanító nevelési munkájának eredményét az iskolában sejteni is alig lehet. Az iskolában elsajátított tudás tárházába laikus nem juthat. Ha ott képzeli is magát, az alapot, a lélektanit fel nem derítheti vagy fedezheti soha, ba annak fundamentumát kiismerni, abba a képzet — ismeretkötéseket lerakni nem volt ideje, alkalma és szakértelme. Tebát a tanító nevelési működésének értékét be-avatlan nem képes elbírálni. I ózza na tok. A „Zalai Közlöny" eredeti tárcája. — — ^rta: % i l e F. — Némelyek többet latnak egy séta alatt, mint mások egy világ körüli l. mondást olvastam valamikor, — hol, azt nem tudom, — e azóta gyakorlom szememet az élet „mozzanataink" fölismerésében; ugy vélem, togy * nincs "egy parányi fénysugara a napnak, sem ojyan csekély megnyilatkozása az éietnek, melyből- ne meríthetne a ki-f^ező toll. Olvassák sziveBen azon apróságokat — irodalmi cukorkáka* — melyeket, ime elébük bocsátok. ,Wer vieles bríngt wírd jeden eíwas bringen" mondják Faustban; talán föl-- teli egyik másik olvasó a kedvére valót. L „Qőlya báen." Napnyugtával fészkelődni kezdenek a városi park vizi szárnyasai. Éktelenül bipog a sok buksi kacsa, fehír, tarka, fénye* zöld tollú vegyest, az öregebbje kuoiyog i parti pázsitra, a fiatalabbja sniu\'T ni csínodra „c\'cázik" a vizszinén, bukdácsol, összeröffen, aíétzördö\', csap-kouja a habot. A bárom battyu kitárja patyolat-szárnyának szüztehér vitorláit kecses hajlátu nyakával királyosdit játszik a tavon. A sekélyesebb vízben nagy morfondírozva gubbaszt a filozófus gólyapár. Háládatlan kedvencei a lő körül sétálóknak. Hiába hívogatják szép szóval, kenyérmorzsával, föl se vetik fejüket, s nagy kegyesen odahagyják a csemegét a torkos kacsa proletároknak meg a tolakodó verebeknek. Majd az egyik — átlátszik a himje — megunja a féllábon strázsáláat és kiterpesztett szárnyakkal, földre hajtott csőrrel nagyot nyújtózkodik. — Látod babám most röpülni szerelne, de nem tud, — mond egy öregecske néni három-négy éves „védenc"-ének. — Adok neki kiflit, akkor iderőpül, ugy e néni? A kiflibelét odavetné a sárgalábúnak, de a néni visszatartja: — Nem, babám, a gólya bácsi csak békapecsenyét eszik. Na, mondd föl a versedet neki.. „Hosszúlábú gólyabácsi .... Na? .. ¦ A kicsike azonban elszontyolodik és félénken húzódik hátra. — Ne-em, hátha .... hátha mégis íderöpül1 Ezt a gyermekes következetlenséget a többi körülálló megmosolyogja, s egy ur megszólal: — Jól teszed fiam, hátha megint elvisz a gólyabácsi. — Ugyan Józsi ne rontsd el t gyermeket, szól éltesebb felesége--de bezzeg jól jár 1 Háta mögött néhány növendék lány összebújva kikacagja az éltesebb hölgy - naivságát A gólya azonközben megunhatta a sok szapu\'ást és szárny csapkodva a parti csoport felé szalad — mire a nevetgélő lányok uccu 1 szétszaladnak. At a bizonyos ur pedig fölkacag, s é!te párját gúnyolva fölkiált: — Látod, fiam, ezek a mai lányok, milyen értelmesek 1 Hogy megfutottak elölel — De a gólya még értelmesebb ám l Nézd, nézd most átröpül a túlsó oldalra .....bizonyára több ott a giliszta és kevesebb a kritikus...... E. Azok az ideálok. Tódul ki az operai közönség a színház csarnokaiból. Még hennában a műélvezet mámora, mely egyiknél fölleugző elismerés alakjában nyilatkozik meg (Jaj de fölséges volt\' „Az az utolsó jelenet, barátoml" .Ez aztán muzsika, mii) a másikánál dudolgatás, fütyörészés formájában, míg többen könnyebbülten sóhajtanak föl „jaj csakhogy már vacsorázni mehetek I _ A karzati kijárőnál sietve törekszik előre három fiatal lány. Két „jó család -belí\' kisasszony, meg a szobalány,. ki értük jött. — Kisasszony 1 Ne fosson. Még el találunk maradui egymástól I — Na siessen, Marcsa, odamegyünk egy kicsit a szinpadi ajtóhoz megvárjuk a Laotossyt — Kit, kisasszony? — A .. ízé . .. a höstenort na 1 Ne féljen nem valami huszár önkéntest ám 1 A lányok odafurakodnak a szinpadi ajtót körülálló fiatal rajongók közé, kik e pillanatban készen volnának (mint az újságok oly meghatóan szokták imi) .s lovakat kifogni és az ünnepelt énekes kocsiját hazavonul" A két „kisaiwzony" váltig nyújtogatja nyakát, hogy mentől jobban láthassa az „ideális* a „temek," az „isteni" „énekest," kiért odaadnák az egész huszárezredet. — A tizenhatévesek pillangószivével bomlanak a csillogó szinpadi virág után. Marosát, — ki hátrább maradt — pedig erősen ügyeli egy termetea tüzér-legény, kinek ugyan nincs „sárga stráf-Hja", de aonál kackiasabb bajusza van, „Jön, jön I" suttogják a rajongók. Megjelen ő hőstenorsága az ajtókü-sTöbőn. — Éljen Lantossyl kiáltja sok fiatal torok____a két kisasszony rimánkodva kér „kis helyet," hogy láthasson ... — Látod? — Látom, a cilinderét... — Én meg a zsebkendőjét a Bzájs előtt... — Nézd, hiszen a halántéka csupa Ősz haj! — De a szeme, nézd a szemel Az -ünnepelt- nagynehezen kocsijához férkőzik. A kisasszonyok most ve-Bzik csak észre vigyázatlanságukat. — Jaj, ha meglátott egy ismerősi... Marcsa 1 Marcsal Marcsa bizony összeboronálődott a tüzérség derék képviselőjével, a neve hallatára ijedten fölrezzenve odaszól a legénynek: „Jövő vasárnap három órakor." A kisasszonyok rossz szemmel nézik a friss „viszonyt" és az egyik méltatlankodva szól hozzá, mint a hogy a mamától látta: „Siessen Marcsal* már megint összeállt valakivel 1 Szörnyűség! III. „Rendzavarok." Vacsora utáni sétáim közben gyakran látom, hogy valamely zárt boltajtó mélyedésében összekuporodva guggol egykét olasz gipszfigurás gyerköc — Kosaraik mellettük állnak, bennük néhány frissőntésü szobrocska. A gyerekek le-horgasztott fővel, felhúzott térdekkel, tompa szenderben nyugoszszák ki a ko-sárcipelés fáradalmait, meg — alkalmasint — a koplalást is. Mindegyikük görcsösen markol át egy királyszobrocskát, s néha-néha, mikor valaki közel ér hozzájuk, gépiesen, félálomból motyogják: „vinti soldi" ,fanci krejcser" .... Egyszer késő órában jártam azon a tájon, hol az én kis taljáujaim szoktak gubbasztani. Csak az egyik csücsült a boltküszöbőn, mint a fáradt kuvaaz. — Azon módon ült le, amint járni szokott; kosárszijja vállára vetve, egyik kezében a szokott királyszobrocska. Sajnálatosabb kis féregnek tetszett előttem, mint valaha. XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. JÚNIUS 3-án. Nagyon sajnálatos lenne, ht a gondolkozó laikusok közül legalább egynéhány & tanitó fölötti itéletökben óvatosak lennének s ne befolyásoltatnák magukat az úgynevezett nyilvános vizsga alkalmával kifejtett szemfényvesztő produkció által. Ma már a baladás korszakában sokkal következetesebbek vagyunk, semhogy egy régi eszme tökéletlen voltát be ne látnók és egy megcsontosodott rossz rendszer; ?ek továbbra is fene tartását célszerűnek\' tartanok. Csak a közakaratnak kell lángra lobbanni\'. Ha ez meg vau a többi már magától következik, mert hiszen a köftó is énekli, hogy az akarat előbb vagy utóbb, de borostyánt arat Tapasztalhattuk, hogy a mai vizsgálaton az idö rövidsége miatt alig lehet valamit produkálni, tehát valódi beszá-molásrórszó sem lehet; a nevelői működés fölött — a tanulók feleleteiből — véleményt mondani, teljesen lehetetlen. Erkölcsi értéke az ily vizsgálatnak vajmi csekély 1 Azon a vizsgálaton, melyen mindennek gyorsan egymásután kell lefo\'yni, hol ide- oda kapkodásokat kell végezni a tanítónak, még a lélektani alapon nyugvó ismeret is hajótörést szenved. >A nyilvános évzáró vizsgák megszüntetését indokolttá teszik következő tapasztalataim és megfigyeléseim is. 1. fia az évzáró vizsgálatra súlyt helyezünk, az iljuság nem alapos tudásra,, hanem arra fog törekedni, hogy a vizsgát letegye. Fájdalom a tapasztalat szerint: a tudás és a vizsga kiállása nem azonos fogalmak; vizsga letétel, cím, diploma nem lehet igazán a tudás valódi exponense. 2. Határozottan árt az évzáró vizsga, mert szajkó/ásra, magolásra szőrit és egyáltalában nem alkalmas a tanulók tehetségeinek kimutatására. 3. A vizsgák alkalmával akárhányszor a legképzettebb tanítók sem bírnak jól vizsgálni, ebhez is gyakorlat kel). A tanító rögtönzött kérdését a tanuló gyakran meg sem érti és kitudja: vájjon az a rögtönzött kérdés a tanulóhoz volt-e mérve? És ha megértette is, talán nincs i tanulónak kifejezési gyorsasága; tudja ugyan a tárgyat, de lassan szedi össze magát, ebbeli késedelme azután az évzáró vizsgán végzetessé válhatik reá nézve. 4. Sokszor zavarba jönnek az ismeretlen vizsgáló előtt, annak hideg, komoly arca elrettenti őket. Már maga az a gondolat, hogy & vizsgálattól mennyi függ, bénitólag hat a tanulóra és ba önbizalma nem valami erős, ami keveset tud, ijedtében még azt is elhallgatja. 5. Miféle lélektani átalakuláson megy át a jámbor tanuló bizonyítja az is, hogy az év elején a vizsgára rá Eem hederít, mert a vizsga még akkor messze távolba elodázott baj, és mint ilyen, nem nyugtalanítja álmait; de jön az .ítélet* Nemcsak én jártam arra, hanem a rendnek sisakos őre is, aki szintén észrevette a t aljánkát. Persze fölötte megütközött rajta, hogy ilyen toprongyos alak rontja el az utca frontját, s mint ölyv a csirkére, ugy sietett az -áldozat" fölza varasára. Kardja végével megbirizgálta az alvó gyereket. Ez fölrezzen, s mintha nehéz álom rémalakját látná elevenen maga előtt, egy rángassál felugrik és szó nélkül elszalad a mellékutca felé. Látom, hogy jobb keze egy szalámicsutkát szorongat, melyből futtában harap le egy darabot. így él ez a gyerek: boltküszöb, szalámicsutka, ko&árcipelés, rendőri rémit-getés .... Már-már odamentem abboz a sisakos Árgushoz, hogy megkérdezzem töte, mit árt neki az a talján gyerköc, micsoda bün az, ha selymes nyoszolya hijján kőlépcsőn alszik éa aprópénzre váltva szolgálja hazája .művészetét"? De tartottam tőle, hogy a rend egyenruhás személyesitője valami .összeesküvést" szimatol köztem és a gipszfigurás közt, mert nem lehessen tndni, milyen formában kisértenek az gonoszok 1 (Folytatjuk a sorozatot). Kereskedelmi s iparkamara. — Hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék elnöksége különféle bútorok és fölszerelési tárgyak szállítására pályázatot hirdet. Az ajánlatuk legkésőbb í. é. június hó 10-ikén d. e. 10 Óráig nyújtandók be. Miről az érdekelteket oly megjegyzéssel értesítjük, hogy a megállapított árak és föltételek a uagy-kanizsai kir. törvényszéki elnök hivatali helyiségében tudhatók meg. Sopron, 1899. évi májm havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A m. kir. államvasutak igazgatósága szolnoki műhelyében leszerelt és 30 lóerőt kifejtő, teljesen jÓ karban lévő, kazán nélküli gőzgép eladása céljából nyilvános pályázatot hirdet. Az Írásbeli ajáolatok f. é. június hó 7-éig nyújtandók be a m. kir. államvasutak anyag- és leltár-beszerzési osztályánál. Miről az érdeklődőket oly megjegyzéssel értesítjük, hogy a vonatkozó pályázati hirdetmény hivatalos helyiségünkben a hivatalos órák alatt bármikor megtekinthető. Sopron, 1899. évi április havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. Foulard-s — a tanév utolsó beleiben rettenetesen megnő & vizsga alakja a tanulók előtt; a vizsgán pedig nem csak a hanyagokatv de még a jobb tanulókat is izgatottság,? kedélyhullámzás szállja meg és a balsejtelmek félelme kiül ai arcokon. A vizsgálat alatt a tanulókat idegessé teszik a félelem (drukkolás) miatt s e baj a mai fiatal nemzedék közt ugy ia nagy mértékben el van terjedve — a a legtöbbje — nem-e ilyenkor szerzi azt meg? Bántja a tanulót az a gondolat, hogy rossz; eredmény esetén Örvendezni fognak irigyei, búsulni aggódó szülei. Ily lelki állapot mellett veszélyeztetve van már eleve a teljes jó siker. 6. A vizsga jő sikere oly tulajdonságokat tételez föl, melyek a tanulói korban ritkán vannak meg, mint pld. gyakorlott emlékező tehetség, leleményesség és bizonyos egyéni bátorság. Híában akarjak a félelmet a tanuló fejébőt kibeszélni; ba akad is egy-egy bátrabb tanuló az annyit ha nem többet mutat föl, mint a jó tanuló; bátor fellépésével szépecskén megtéveszti a tanítót, mert előadása illetve felelete a pillanat behatása alatt elleplezi a biány03 tndást-Az egyesek kikérdezése népesebb osztályokban fél óránál továhb nem szokott terjedni. Már ugyan miképp lehet ez idő alatt tiz egész hónap bosszú munkájáról alaposan beszámolni? 7. Vagy csak a gyöngébbeket gyötörjük a vizsgákon? Hát épperriTgyengéb-beket akarjuk a vizsgálat? kinpadján keresztül hurcolni, épp az ő szamukra tartjuk fenn a vizsga keserveit, mikor a vizsga esélyeit még az erösebbeknek vélt tanulók sem állják ki mindig jó sikerrel? De ezek a kétesek, jegyzi meg talán valaki az utolsó próbát velük tartsuk meg a vizsgán 1 Kivételes esetekben elhiszem, hogy egyes tanulók felett a vizsga nélkül a tanitó teljesen biztos ítéletet nem hozhat; de egyébbként nem vélem elfogadhatónak azt, hogy a tanítványait egy éven át a tanitó ne ismerhette volna ki, hogy növendékei kétesek legyenek előtte a tanév utolsó negyedórájának percéiben, egyszerre csak megszűnik minden kétely a bizonyosság fénye és melege árad szét a lelkekben. Ezen megfigyeléseim is amellett tanúskodnak, hogy a nyilváoos vizsgálatok ugy, ahogy jelenleg alkalmazásban vannak, céljuknak meg nem felelnek. Ha az annyira szükséges és kívánatos reform szervezetét nem adhatjuk meg a nyilvános vizsgáknak, hogy- megbízhatóságukhoz kétség ne férhessen, agy bátran kimondhatjuk már most véleményünket minden habozás nélkül: . miután a vizsgálatok a népiskolára semmi előnyt nem biztosítanak, hanem határozottan kárára vannak, hogy azok jelen alakjukban kíméletlenéi eltörlendók, beszüntetendók és évzáró ünoepélylyel pótolandók. El tebát a paedagógia lomtárába az évzáró nyilvános vizsgálatokkal. KOVÁTS MIKLÓS • n -kanizsai tanitó. — Hirdetmény. A .Miskolci Hitelintézet Részvénytársaság" f é.jun. hó I4-én, Miskolcon saját termény- és árurakiárá-ban tartandó gyapjú vásárra ezennel felhívjuk érdekelt köreink figyelmét. Sopron, évi április havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. — Hirdetmény. A Franciaország és Olaszország között kötött és f. é. február hó 12-én életbe lépett kereskedelmi egyezmény értelmében Franciaország részéről az olasz bevitel számára a selyem és selyeméruk kivételével és,a borvámok egyidejű fölemelése mellett a minimális vámtarifában foglalt tételek biztosittat tak, mig Olaszország részéről a francia bevitel számára az olasz vámtarifa VIII osztálya alá tartozó selyem- és selyemáruk kivételével egyfelől a legnagyobb kedvezmény njujtalott, má-felől az általános vámtarifának számos tétele mér sékeltetett. Ezen-mérséklések az Olaszországgal 1891- évi december hó 6 án kötött és az 1892. évi VL törvénycikkbe iktatott kereskedelmi szerződésünk által számukra biztosított legnagyobb kedvezmény alapján az Olaszországba való bevitelnél a mi áruinkra is kiterjednek. Midőn az érdekelt köröket erről értesítjük, megjegyezzük, hogy e mérséklések hivatalos, egybeállítása kamaránkra! megtekinthető. Sopron, 1899. évi április havában. A kerüíeti kereskedelmi és iparkamara. — Pályázat. A cs. kir. szab, délt vaspálya-társaság magyar vonalainak üzletigazgatósága a folyó évben (1899.) az 1900. és 1901. években szükséges vasúti tölgytalpfák szállítását biztosítani kívánván, ezennel nyilvános pályázatot hirdet: a) a folyó évre (1899. . . 20000 drb. o) az 1900 évben . . . 35000 „ c) az 1901* ..... 50000 » I. rangú 2\'40 vagy 270 méter hossza, 15 centiméter széles felső és 26 centiméter széles alsó lappal és 16 centiméter magas kereszt-tölgy talpfára. A szállításra vonatkozó részletes módozatokat magában foglaló „szállítási és különleges feltételek", valamennyi hazai kereskedelmi és iparkamaránál, az országos iparegyesületuél, a kereskedelmi múzeum igazgatóságánál, valamint a déÜ vasúti igazgatóság pályafenntartási osztályánál i (igazgatósági épület II. emeletén) és\': annak a vonalain lexő Ö3szes mérnökosztályánál díjmentesen kaphatók. — A szabályszerűen kiállított, ivenként 1 korona m. kir. okmány bélyeggel ellátott ajánlatok lepecsételve és a boriiékon ezen felirattal: „Aján\'at talpfaszállitásra 1878/P. bzámhoz8 legkésőDb f. é. június hő 28 ának déli 12 órájáig a cs. kir. szab. déli vaspálya-társaság magyar vonalainak Üzletigazgató-ágához Budapesten^ I. kerület, Méezáros-utca 17. (igazgatósági épület földszintén levő iktató hivatalának) küldendők. Budapei-t, 1899. május hó 25-én. Az üzletigazgatóság. HÍREK. — Személy! hírek. Csanády Arthur, a 48 ik gyalogezred parancsnoka a lefolyt hétben Nagy-Kanizsán időzött és behatóan megszemlélte a közös hadsereg laktanyáját és a legénységet, melynek harcászati kiképeztetéséről nagyon elismerően d)ilatkozott. — Gyurátz Ferenc a dunántúli ág. evang. egyházkerület püspöke tegnap délutáa érkezett városunkba, ahol impozáns fogadtatásban részesült. Az utcák lobogó díszt öltöttek. — OiBéltőiága ma ebéd ntán a külömbőző hatóságok és testöletek tisztelgését fogadta. — UrnapI körmenet. Roppant sokaságú hivő részvételével tartatott meg e hó 1 én a szokásos urnapi körmenet. A Szt Ferenciek temploma előtti térségen impozáns\'Iátvány volt az Összegyűlt sokaság. A melegen sü\'ö nipoak sHgarai szikrázva törtek meg a kivezényelt katonaság csákóin és az őnk. tüzoltócjapat fénylő sisakjainak csillogó rezén. Mellettük vigan lengette a szellő az aggharcosok és hadastyánok kalpag tollait A meg-meg konduló harangok és a templomból kihallatszó orgonaszó a kűnnt-levőket is ájtatos hangulatba ringatták. A mise végeztével hullámzásba jött a tömeg; a menet megindult a Nádor-utca és a Takarékpénztár-utcákon keresztül .- felró templomhoz. — Elől a mindkét imbeli tanuló ifjúság, utánook a különböző testületek tagjai, majd fehérruhás leánykák és katonaság után a baldachin alatt a papság, ezután a városi- és törvényhatóság tagjai teljes számban. — Közben felváltva a tü;o!tó- és badastyán zenekar zendített reá. A felső templomtól a főtéren és Városház-utcán keresztül ugyanazon sorrendben tért vissza a hatalmas menet. — Néppárti gyűlés. Nagy-Kanizsán holnap néppáiti gyűlés megtartására készülnek, melyen gazdasági és társadalmi viszonyunkat érintő eszmék is fognak elhangzani. E gyűlésre Budapestről gróf Zxby Aladár, gróf Z:chy Nep. János. Rikovarky litván országgyűlési képviselők jönnek le. A népgyűlést a felső templom melletti téren tartják meg. A fogadás, gyűlés megnyitás és bezárásnál dr. Kiss Ernő tanár, Óroszváry Gyula és Sebestyén Lsjos ügyvédek fuogáíoak. A A rendezőség a követigó felhívást bocsátotta ki: Polgárok! A nagy-kanizsai választókerület oruzággyülési képviselője gróf Zicby Aladár június hó 4-éu látogatásával tiszteli meg városunkat, mint a választó kerület kö\'pontját. Ugyanekkor tartja beszámolóját. Ide érkezése Budapest felől délután 1 óra 40 perckor beérkező személy vonaton történik, ün nepélyes fogadása az állomásnál, a ki-szái\'ás alkalmával leend. Beszámoló beszédjét közvetlenül a beérkezés után délután 2 órakor a felsőtemplom mögött lévő téren tartja. Sieretetünk és ragaszkodásunk jeléül siessünk méltó fogadtatására. Összejövetel a fogadtatás cél-" jából egy órakor az állomás előtti téren fog tőrtéani. A végrehajló bizottság. — Névmagyarosítás. Weisz Ignác, Blau M. fiai cég könyvelője, valamint fivérei Weisz Lipót, lapunk belmunka-társa és Weisz Rezsó, i Hirscnler és Steiner cég alkalmazottja, nevöket belügyminiszteri engedélylyel .Fehér\'-re magyarosították. — Hlnlszteri biztosok. A közoktatásügyi miniszter a helybeli íehö kereskedelmi iskolánál f. hő 12-én és ko vetkező napjain megtartandó érettségi vizsgákhoz Péter JáDOs, Bzékes fővárosi felső keresk. ik. igazgatót a kereskedelemügyi miniszter Szávay Gyula győri keresk. kamarai titkárt küldte ki miniszteri biztosoak. Az osztály vizsgák a keresk. iskolában f. hó 13. és 19-én tartatnak meg. Érettségi vizsgára 33 tanuló jelentkezett. Hogyis mondja Pe töfi és a diákság: .Absurdum, de nagy, hogy ennek kel\'jen állnia." — Üeli-rasuL 1899. évi juaius hó 15-én a budapest, nagy-kanizsai vonalon Máriatelep és Bnlaton-SzL-GyÖrgy állomások között fekvő 93. sz. őrháznál „Balaton-Berény* elnevezéssel személyforgalomra berendezett megállóhely nyit-tátik meg melynél a 205, 207, 209, 206. 208 és 210. sz. személyvonatok .feltételesen\' meg fognak állani. E megállóhelyen menetjegyek nem adatnak ki és podgyász, exprejsáruk valamint ku\'yák nem vétetnek fel tnnem az illetékek utánfizetéskép (pótlék nélkü ) szedetnek be. „Balaton-Berény* megállóhelyről az emiitett vonatok a következő időkben indulnak: Budapest felől Nagy-Kanizsa felé: a 205. sz. vonat délután 12 óra 26 perckor, a 207. sz. vonat reggel 2 óra 37 perckor, a 209. sz. vonat este 6 óra 51 perckor és Nagy-Kanizsa felöl Budapest felé: a 206 sz. vonat délután 3 óra 7 perckor," a 208- sz. vonat éjjel 1 óra 24 perckor, a 210 sz. vonat délelőtt 10 óra 40 perckor. — Vizsgálatok. A helybeli főgimnáziumban az érettségi szóbeli vizsgálatok Ngos. Spitkó Lajos, tankerületi főigazgató elnöklete alatt, junins hó 12, 13 14-ik napjain tartatnak meg. A magánvizsgálatok június 23. és 24 én lesznek. — Mű tárlat a vidéken. A Budapesti Napló szerkesztősége, egy kiváló nagy kulturális eszme megvalósítását hirdeti. Kopogtat a vidéki városok kapuján, hogy megnyíljanak a magyar képirók festményeinek befogadására. Vagyis más szóval, a vidéket is abban a szerencsé-beu akarják részesíteni, hogy annak közönsége a magyar festőművészet legje- lesebbjeit megismétléssé és azt a sokat hangoztatott művészi nevelést megvalósíthassa. Ná\'unk a művészetet eddig csak két amatőr képviselt". Az egyik kiváló jó fénykép szioező, a másik pedig szép előadásokat tart Rubens, Rembrandt, Kaulbachról stb. és az áhítatos kávéházi közönség részben kétkedéssel, részben nagyon is megoszlott figyelemmel hallgatja a mütörténelmi előadásokat, melyek persze k3llő szemléltetés hiányában nem egyebek puszta szószapori-tásnál. Magában a városban alig van felaggatva egy pár valódi olajfestmény, hacsak Kovács Etelka sajátszerű arcképét nem tekintjük kiváló remekműnek. Nem tudjuk, vájjon közönségünk fog e reagálni a Budapesti Naplónak igazán kulturá\'ís fölhívására? Mert a mi kö zönségünk furcsa szeszélyes egy tényező. Elejti Jászai Marit és fejkarolja Kovy Rózsikát, megnézi Nagy Mikióit és otthon marad Náday előadásán. Bámul Perkó és UoRár képein és talán orrát fintorgatja Mednyánszky ős Roskovics hangulatkeltő táj és gen-reképei előtt. — Viró-xkadémls. A vivás mesterségét Kanizsán ezelőtt kilenc évvel honosította meg a kiváló hírnévnek örvendő I Fodor Károly fővárosi vívómester.Jr i nemes sporttal egyúttal a párbajmá\'nia is lábra kapott. Azóta idöközönkitit jönnek hozzáok vivó\'nesterek és párbajoznak a hevesvérű gontlemenek. Horváth Lajos fővárosi vívómester, aki jelenleg tanítja városunkban a vivás mesterségét, arra vállalkozott, hogy a vívást nemcsak mint a párbajozás kellékét, hanem mint nemes sportot is bemutassa. Meghívására négy fővárosi amatőr vivóbajnok jön le Kanizsára és f. hó 11 én esto 8 — 10. a Szarvas szálló dísztermében vivóakadé-miát rendez. Akik a sport iránt érdeklődnek, szívesen vesznek majd tudomást ezen vértelen mérkőzésről. — A befagyott vasút. Megírtuk lapunk mult számában a Balatooparti-vasut ügyében e hó 14 én B.-Füreden tartott gyűlés szomorú lefolyása\'. Most pedig hírül vesszük, hogy ugyané tárgyban m. hó 21-én a zalamegyei érdekeltség Tapolcán tartott gyűlést. A gyűlés elnöke Hertelendy Ferenc, jegyzője Feleki Alajos\' volt. Hosszabb tanácskozás után a gyűlés a következő indítványt fogagta el: Tekintve, hogy a balatonparti nagyvégrehajtó-bizottságnak Veszprém-részi érde keltségi elnöksége a május 14-iki gyűlésének meghívójában a tanácskozmány tárgyát nem érintette és e gyűlésen a zalai parti érdekeltségre nézve sérelmes határozatot hozott, a mennyiben csupán a veszprémi-füredi vonal részleges kiépítésével, az a nagy cél, mely szerint a balatonparti vasat nemcsak helyi, hanem országos érdekeit is szolgálni hivatva van — beláthatatlan időkre meg nem valósitható: — a mai napon egybegyűlt zalaparti vasúti érdekeltség egyhangúlag határozza: Mondja ki az érdekeltség, hogy nem tartja jogosult nak, illetékesnek a balatonparti érdekeltség nagy végrehajtó-bizottságát arra nézve, hogy a részleges építkezés iránt intézkedjék, a mennyiben a balatonparti vasút érdekeltség nagy végrehaj tó-bizottsága nem is iolézkedbetik részleges építkezés iránt, mert arra az érdekeltségtől mandátumot nem is nyert. Nem akarja azonban a részleges kiépítést megakadályozni, hansulyozván, hogy annak létrejöttéhez hozzá nem járul, hanem megkívánja, hogy a nagy végrehajtó-bizottság ezen ügyben véglegesen az ősszérdekeltség meghallgatásával — érdemleges ujabb határozatot hozzon. Eanélfogva fölkéri a salamegyei érdekeltség elnökét Hertelendy Ferencet, hogy ezen közgyűlési határozatot a veszprémi érdekeltség elnökével, Reé JeLŐvel átiratilag közölve, hozza szíves tudomására, hogy a Veszprém bataion-füredi részleges kiépítésének semmi módozatához nem járulhat és nevét ebhez nem adhatja. — Ünnepély. A helybeli városi ajsó fokn iparostanonciskola tantestülete folyó évi június hó 4-én délnián pont 3 órakor tartja meg a polgári fiu iskola emeleti rajzterem helyiségében, alkalmibeszédek, szavalatok és énekek mellett, a király koronázási évforduló ünnepélyét, mely hazafias ünnepélyre a t. inastartó mes- — 3 írt 35 kriíj valamint fekete, fehér & színes Henneberg-selyem 45 krtól 14 írt 65 krig méterenként - sima, csikós, kockázott, mintázott és damaszt stb. {mintegy 20 különböző fajta és 2000 különböző szin: és arnjalatban stb) l-nfAI Ruhák s blonsokra a gyárból! Privát fogyasztóknak Ml IvL póstabér-, vámmentesen s házhoz szállitva. Minták postafordultával. Magyar tereléses. 8TÍjcb* kétszeres lezélbélfeg ragasztandó Henneberg (i. selyemgyárai, Zürichben (cs. és kir. odrán szállító). XXXVII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. JÚNIUS 3-án. tereket és &z érdeklődő tanügybarátokat ez uton is tisztelettel meghívja az igazgatóság. — Zi±ró-finnppt:ly. A Dagy-kanizsai róm. kath. fógimuáziumtgyakorló iskolája ő feltége apostoli királyunk korona?^ évforduló napján (juo. 8) a főgimnázium nagytermében ünnppies aáró ülést tart, melynek kezdete d. e. fél 11 órakor lesz. — Az ünnepély műsora: I. Isten áldd meg á magyart. Énekli az Üjuáág énekkara. 2. Megnyitó Rossini ritaiiana in Algerí c. operájából. ElőadjA az tfjuiág -enekara. 3. Ünnepi beszéd. Monija Molnár Ernő. S. o. t a Gy. I. elnöke. 4. Szülőföldemen ErődítŐl. Énekli az ifjúság énekkara. 5. A magyarok istene Petőfitől. Szavalja Német György, G. o. t. G Rősziét Meyprbeer R inert le - üiable c. operájából. Hegedűn előadja Spur Endre, 3. o. t., zongorán kit.éri bírni János 8. a. t. 7. Beszámolás a Gy. I. működéséről. Előterjeszti Schwartzsteio Üdön. 8. o. L a Gy. I. főjegyzője. 8. A holló Poe Edgártól. Szavalja Weiazberger Béla, 7. o. t 9- Jelentés a Gy. I. pá lyázatairÓI. 10. Induló Brahmsló! Előadja az ítjuság ének- és zenekara. — Meghívó. Az Első Nagykanizsai Magyar Asztal - Társaság jótékonyéról Egyesület f. évi június hó 10-én Bayer Gyula (volt Pmiér Sándor-féle vendéglő) kert helyiségében Torma Antal zenekara közreműködése mellett nyári táncvigal-mat rendez. Belépti dij szernélvenkint 50 kr., családjegy 1 írt 20 kr. Kezdete este fél 9 órakor. Kedvezőtlen idő esetén a tánc a vendég\'ő Iérmében lesz. — Und, nem apád, Mult bő 31-én egy paraszt borjut hajlott a főtéren. A lőtéren borjúnak lépdelni nem szabad. Kllenben disznónak igen, azzal a megbontással, bogy este 7 óra után. Ali. az. rendőr felszólítja az atyafit, menne vissza és vezetné borjúját az Iskola-utcában. A hajcsár fülét se mozgatja, a rendőr rárivall, a hajcsár azért se telel A rendőr dühös, a hsjc-dr buta; erre a rendőr is gondol egyet és kisegíti magát egy pofi ;veasel. A hajcsár vérzik, a járókelők méltatlankodnak, a rendőr azitkolódik, a közönség hallja, de a hajcsár süket és tényleg süket is volt Az nrnapi körmenet alkalmával, közmegbotránkozást keltett a 14-ei számú rendőr magaviselete. Egy helybeli keres-kedősegéd a körmenet alkalmával cigarettázott. Valaki ezért rendreutasította, mire a fiatal ember azonnal eldobta cigarettjét. A közelben levő 14-es siámu rendőr most hozzá lépett és nevét kérdezte; erre azt a feleletet kapta: „Mi köze hozzá!" Ez volt az oka, hogy a 14-es Bzimu rendőr a helybeli fntal embert a\' népes főtéren keresztül hurcolta, lökdöste mint valami gonosztevőt. Hiába hangoztatta a kinos helyzetben levő fiatal ember, hogy megmondja nevét, hagyja szabadon, a rendőr durván tovább lökdöste és bekísérte. A rendőrfőkapitány megtiltotta a körmenet alkalmával a szivarözást, de hogy eme rendeletet ugy értelmezze a rendőrség, hogy a szivaríót mint valami gonosztevőt bekísérje, abban nagyon kételkedünk és bíszszük, hogy a 14 es számú rendőr önkénykedése megtorlatlan nem marad. — Rossz híd. Mikor a murakereszt-uriak ezelőtt harminc évvel a szolgabíróhoz fordultak, bogy csináltatni meg nekik hidjukat, melyet az árvíz elvitt, azt feleié nekik: Adhatok nektek fényes reményt, bízzátok a jó Istenre, az a legjobb útmester. Nem vonjuk le ebből az adomából a morált, hanem elmondjuk, hogy Kollátazeg és Belezna közti útrészen az 1895-iki árviz elvitte a hidat, de azóta a jó Isten megneheztelt a lakókra és a hidat nem csinálta meg. Most már az a kérdés, ki fogja azt helyre igazítani, mivelhogy nébány év óta csodák nem történnek? — A galambok! tűzoltó egyesület. Még visszaemlékezünk arra az időre, midőn 1S69 ben alakult meg a nagykanizsai tűzoltó egyesület Akkor még serdülő, félázsiai állapotokból kibontakozó város voltunk. A beszéd tárgyát mindenütt a derék tűzoltóink képezték; volt egy ünnepély rendezték a tűzoltók, volt zászlószentelés, ott voltak a tűzoltók, volt (ársasvacsora é> közös ivás azt mind a tűzoltók rendezték. Szóval a társas életnek Ők voltak előmozdítói, sőt középpontja. Ez azóta egy kicsit megváltozott. Tempóra molanku; de falu helyen még most i- ugy van, ahogy nálunk volt 30 évvel ezelőtt. A galamboki tűzoltó egyesület kőzgyülé ei odakünn a szőllővel beültetett lejtőkön Qnnep-számba mennek. Ilyen ünnep volt Galambokon a bó elején. A közgyűlésen resztvettek Karnisáról Knortzer György szövetkezeti elnök és Viosz Ferenc, ami járá-unk terékuty föszolgabirája és ki- váló adminisztrátora is. Az egyesületnek 71 működő, 47 pártoló és 2 tiszteletbeli tagja van. A községben a mait évben csak 2 tűzeset fordult elő; a bevétel 538 frt, a kiadás 489 frt volt, pénztári maradvány tehát 49 frt. A vagyon 3000 frt értéket képvisel. Az egyletnek egy 15 tagból álló zenekara is vau. Már ezekből is örömmel állapithatjuk meg bogy a galamboki tűzoltó egylet igazán közművelődési tényező a -kies faluban. — Verekedés. Mull vasárnap május 28-án a déli órákban néhány kis-kanizsai legény borozott a Máiovetz téle korcsmában, mikor már dél elmúlt az egyik legény Plander György haza akart menni ebédre és hívta pijIáVát is. Emiatt dühbe jött Szollár Ferenc szinte kis-kanizsai legény, ki fegyvergvakorlatra van bevonulva, kirántotta azeronyat és fejbe ütötle néh ínyszor Piandsr Györgyöt. Tudvalevőleg ki-kanizsai fej fel sem vesz egy két ilyen vágást Iy tett P.ao-,der is, az orvos bekö Ö/.te e eb ét és intette, bogy két napig ne menjen ki a szobából, de ez erre rá sem hederített, hanem másnap egész nap a mezőn dolgozott a nagy szélben, így aztán írje akkora lett mint egy dézsa és Orbánc szegődött hozzá mit az oríoa életveszélyeinek minősít. A vizsgálatot megindították. — Ujonc\'illltás. Váro.-unkban tegnap kezdődtek a katonai sorozások. Hangosak az utcák a sorozáshoz kerü:ő felpántlikázott legények dalától és kurjantása) ól amint végigvonulnak összeölelkezve, összefogózkodva. Ilyen kurjantó csapat után szomorúan, szótlanul és szorongó kebellel lépeget egy-egy öregebb asszony vagy ember és félve nézi fiának erőteljes alakját, duzzadó izmait, vájjon azt mondják e majd rá az urak: ,taug-lik" és mikor fia énekli hogy: „Nem a világ az a három esztendő* összefacsa-rodik a szive, bizony neki nagyon sok és bosszú volna az az idő. Hétfőig a környékbeli ujoncállitásra köteles ifjak kerülnek sorozás alá, kedden és szerdán a n.-kanizsaiak kerülnek sorra. — Cirkusz. Egy hét óta tartózkodik a „Viktor"-féle nagy sátor cirkusz városunkban, mely idő alatt az igazi művészies . mutatványok mindig nagy közönséget vonzottak a fényes kiállítású előadásokra. Különösen gyönyörködbetik a közönség a szép külsővel bíró és kitűnően idomított lovakban, melyeket majd az igazgatónő, ki nagyon előkelő jelenség, majd p"dig az igazgató vezet elő. A lovarda többi szereplő tagjai mind meg anoyí művész a maga nemében. TÁVIRAT. Du Paty de Clam elfogatott. A Dreyfns ügyben ma hozzák meg a végleges Ítéletet. Zola vasárnap Pá rlaba érkezik. A magyar kir. anyakönyvhivatal. Halálozások: Május 27-én Mayer Etelka rk. 7 éves agyhártyalob, Dancs Emília özv. Zsittni Ignácné rk. 69 éves agykori végkime-rülé, 29-én Ciepka Margit rk. 13 napos bé hurut, 30-án Dukász Lipót izr. magán/ó 78 éves aggkori végkimerülés, július 2-án Kováts Anna férj. Végh Já-nosné rk. 20 éves tüdögümökór, ifj. Reít-bofer János rk. csizmadia segéd 22 éves tüdögümökór, Robin Mária férj Ko?ó Imréné rk. 71 éves aegkori végkimerü-lés, WeliifCh Katalin ferj. Berger Horné izr. 64 éves vízkor. Házasságot-kötÖttek: Máju-s 28-án Simon Lajo.í rk. szabó-munkás Baranyai Júliával, Bolaí Ferenc rk. munkás Szálai Ceciliával, Cser Károly rk. fuvaros kocsis Tóth Rozália özv. Meoáros Józsefnével, Lőrinc János rk. kir. járásbíróság: hivatal szolga .Balog Rozáliával, 31-éu Sebes: József rí bocv. őrmester Brunner Erzsébettel, június I én Szabó József rk. béres Hajas Máriával. IRODALOM — L\'j magyar német és német magyar szóUr. Hoff.nann Mór a fáradhatatlan munkásságú tanártól jelent meg a napokban a berlini Neufeld és H e n i n s hírneves könyvkiadó^cég kiadásában ez a jóravaló könyv,\'¦\'melynek mindenki jóhasznát veheti. A szerző azon volt, bogy mind a két nyelvnek szókincsét a lehető teljességben és kimerítően nyújtsa és ezt ugy csoportosítsa, hogy minden só könnyen és.nagyobb fáradság nélkül feltalálható legyen. Különös jó-oldala, hogy nagyszáma példával és szólással iparkodott ott, a hol ez szükséges volt. az egyes fogalmakat különböző jelentőségükben feltüntetni. Na^y mértékben emeli a szótár értékét, hogy a magyar-német részben a német főnevek mellett mindenütt ott van a névelő s meg van jelűivé az, egyes számú birto. kos eset a a többes számú alanyeset végzete. Az igéknél a gyönge ragozá^u-akat je!Öi; az erős és rendhagyó rago-zásu igéknél ki van téve a tört. mult és a mult idejű igenév alakja. A terjedelmes könyv (1418 hasáb) esi no. vászookötésben 1 frt 50 kívért kapható. Ajánljuk ezt az iskolai, irodai éi magánhasználatra szerkesztett szótárt olvasóink figyelmébe. — Endrödy János életrajza, irta P e r é n y í József dr. Ára 80 kr. Nagy-Kauizsa, ifj. Wajdíts József könyvnyomdájában. Dr. Perényi József azeret a könyvtárak porlepte iratai közt kutatni. Hogy ezt sikerrel teszi, mutatják azon biográfiai dolgozatok is, miket ezelőtt nébány évvel a Szemere családról adott ki. Most saját * rendj \'nek egy kiváló tagjáról E n d r ő d y Jánosról értekezik és felnyltj.i eme nemes gondolkozású férfinak és piarUta rendi tanárnak emlékét, aki a mult században a nemzeti játékszín érdekében buzgólkodott és mint főúri családok nevelője a nemzeti eszme terjedése érdekében apostolkodott. Endrödy egyike volt azon névtelen bőröknek, kik lankadatlan szorgalommal iparkodott kartársaikat megmenteni az erkölcsi romlástól. A mily lelkesedéssel buzdította a gondjára bízott itjakat a hazafi-ágra, oly kitartással művelte nemzetének irodalmát Az érdekes életrajz igen gördülékeny stílben van megírva és a szerző nagy körültekintéssel kutatta fel a levéltári anyagot. A könyv kiállítása igen csinos. V. Az e rovatban megemlített müvek megrendelhetők és kaphatók IFJ. WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. Szerkesztőset? : Dr. Villányi Henrik, telelői sterkesztő. Dr. Perényi József. Kiadó : //;. Wajdits József. VEGYES. — Fi-njkepeid készületek dtletánaok számára. Mindenkinek, kik a fényképedéi ezen kellemes és bárki által könnyen megtanulható sport iránt érdeklödnek ajánljuk aa 1854 év óta fenálló különösen fényképező készülékekkel foglalkozó A. Mo\'i c. és kir ndv. szállító Bécs Tnelaueben S. eéget s ennek ülnsxtrá tárj egysekének átnézését, mely kívánatra ingyen kttlde-tik meg. Nyilttér.) Vese, húgyhólyag, hugydara és a köszvény bántalmak ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek buratos bántalmaíuál, orvosi tekintélyek által a LI th Ion-forrás SALVATOR sikerrel rendelve lesz. Hnnyhajtó hatású! t Kellemes ízi! i ¦» löujei eaésiliieíó Kapható ásványvizkereskedésekben és gyógyszertárakban. A Sabator-forrás igazgatósága Eperjesen gjjDÜSTLESS BUDAPESTI PJSLQOLA4,j legjobb oagyforgalmtjjshelyiségek részére: üzlethelyiségei^" kávéházak stlx NINCSEN POR TÖBBE. 8---S ¦ Bécs. Bieker-s trai se 20 12 Q aúttrbez I kiír. olaj szükséges, & PiataetMMflck 5 klf. tri. KRACH, F. B-«,c.T" § Képviselet: ARMUTH SÁNDOR, NAGY-KANIZSA. ? coanoocxxxxxxxxMoooooooooo ) Az e rovai aUtt köalölt. kért al» rtllal felelősséget KlSTLÉ H.FÉLE TERMEK LISZT K,SGYÍSMEKEKNE* Egy dob. Nestlé féle gyermeklisit 90 kr. Egy . , sflritett tej. f»0 „ Minta dobotok a gyermek tejről kívánatra ingyen és bérmentve kaid a : Knr.poníl raktár Jasztrla-3fagyar-o nr.ájr rémére F. BERLYAK Eíís, I. tolereasse Xr. 1- BSF1 Eladása minden gyógytár és drogupriában. fZfl 1 doboz sűrített tej, enkor nélkül Viking jegygyei egy doboz 50 kr. -^= ÚJDONSÁG ! - Tisztelet a UsztilitrsníltBiakl Wilhelm Ferenci gyógyszerész urnák Neunkirchen, Bécs mellett. AlutÍrt már 70 éves vagyok cs tir tv óta iiülct-C-suz cs aranyere : görcsükben szenvedtem, és nem tudtam gyógyulást taláUi. — Csakis 11 Un Wilhelm-file «ntiarthritikus arttirheumatikus theija gyógyiiotl meg szenvedéseimtől teljesen — A legforróbh köszöneteméi nyilvinilom Ónnck, agyszintén a gráf-minek, kinek nyilatkozatát az újságokban olvastam Kitünű tisztelettel Ackermann Kereszt. járadék élvező Altonaban Hamburg mellett Rcichenstrasse 6. Minden gyógytárban kapható. Csokoládé SUCHARD Mindenütt kapható Cacao Gieichenberg; & 13 Ajánlva: a gége a légzö és az emésztési szervek megbetegedésénéL !8 tS ~ Kllenjavalva: MorTadátnai- S S Égvínyps sósavai források. Constantin és Emma-tonások Égvtnyes só és vassavas források. Jonannis-tirunnen tiszta vassavas viz. Klausenqaelle, savó, tpj, ^SSZ-^.[giársz etetés) kefyr forrás-BÓ inhalació egyes kabt-Bukhan, fenyÓfagöz inbaUció. Lélekzéai készülék, pnenma ttkns kamarák, édes ásványviz és babzó meleg^firdők, fenyő és acélfltrdök. Sagy bydro iberpcutíkus intézet taiajknra. — --Etrjbe. uedves meleg por és szélmentes levegő, erdős dombtái.—----------"— ^--f-- ^tudakozódások ós prospektusok ingyen. fTirdó igazgatóságnál GLEICHÉNBERGBES. Lat ásmegfrendelések CSAK FIATAL EMBEREKET W ^-fli érdekel tudni, hogy a -. SJSF- PARISI Dr. BOITOX-FEI.E JIHJICIXO Q1IIITAL L már néhány nap alatt elmulasztja még a legrégibb és legelhanya-^ goltabb kifolyást is. Felesleges tehát Sántáit vagy Cupaivát használni, mely csak a gyomrot rontja, de a bajt nem gyÓgyitja. KAPHATÓ EGVEDÍ\'I ZOLTÁN BÉLA gyógyszertárában BUDAPEST, V., Nagykorona-utca 23. L. Ára üvegenként 1 frt. 120 kr. előleges beküldésével franco.. Régi hírneves kéufurdo Horvátországban. a Zagoriai vasút mentén (Zágráb-CsáktBmya). Vegyelemezve Prof. Dr. Ludwig udv. tanácsos által 1894. 58 fok Celsius meleg forrás, a kén iszapnak felülmúlhatatlan hatása van isom ís izűlet rheuma, itíilet betegségek, gyulladásos és csonttorési össse-tmzódáack, köszvény, nenralgikns bántalmak, mint ischias stb. nóí bajok, bőr és titkos betegségek, idült veiebajok, hólyaghurut, górvélykór, angolkór, ólom-és higany mérgezéseknél stb. stb. . IVÓKÚRA, torok, gége, mell, máj, gyomor - és bélbajoknál, arányérnéi stb V aegg^j Villanyosság- — Massage. fflr^-^ \'•rölpylnteaet minden kéayelemmel, egész éren át nyltra. id--;-.y tartam május l tői október 1 ,ig. — Pompás nagy park, terjedelmes fil-tetvóuyck, szép kirándalások. — Állandó zenekar, a zágrábi kir. operaház tagjaiból. — Zene¦ és táncestélyek\' stb. A varazsd-toplicai állomáson oaponta társaakocsi várja a vendégeket, Kúlön fogatok is rendelkezésre állanak, de ezek odaáUitáaa előbb a fürdő intézSsógüél megrendelendő. Orvosi tudakozódásokat a fürdoorvos Dr. L0XGI1IXO \'a. ad. ¦ST l\'ronpekítmoknt és broschuráJcat ingyen és bérmentve küld ~&m A FÜRDŐIGAZGATÓSÁG. X •XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. JUNIDS 3 án. Pályázati hirdetméay. A kis-kanizsai polgári olvasókör saját helyiségének felépítésére árlejtést hirdet, következő feltételekkel: Az épület a már elfogadott tervrajz szerint építendő az egyesület telkén. Az ári ejtési kikiáltási ár 5000 írt. Az épület teljesen elkészítve & kerítéssel együtt f. év október 1-én adandó át. Az elfogadott tervrajz bármikor megtekinthető Horényi Pál egy\|\| sületi jegyzőnél Kis-Kanizsán. A pályázati határidő benyújtási ideje f. év június 15-ke. A pályázó köteles ajánlatának 10% százalékát az egyesületi elnöknél bánatpénz gyanánt letenni. A polgár! olvasókör elnöksége. SZABADALMAZOTT DRÓTŰVEQ világos tetőiéinek, padlózatoknak, gyári ablakoknak, legjobb anyag különféle vastagságokban egész 1 "5 négysz méter lerjedeleraig. Különös előnyei: Lehelő Ir-gnagyobb törési biztonság átütések és törések ellen drótriet nem axülcséges. tűzbiztos igen nagy Tokig esetleges repedésnél áthallanék, miután a drótbetét az üveget arorosan tartja, nagyon áttetsző, előbb nem ismert fény hatás Töbh állami és magán építkezésnél nagy mennyiségben a legjobb eredménynye! használtatott. Szaunáim bizonyítvány, prospektus és minta szolgálatra. 4 Öntött üvegpadlózr.t lemezek járható tetőzetnek $» földalatti uljárók és alagutak megvilágítására. rasttUJcnál kiadott nagyságokban, sima vagy különfelekép mintázott felfl etekkel, fehér, félfehér (ca. 30%-kaJ olcsóbb a közönséges nyers öntött üvcgnéij és színes, drótfonattal éa anélkül. Üveg teiözsindely és üveg rovátkás téglák a legkülönfélébb alakok éa nagyságokban. Akiien Gesellscaaft fir SJasJadaatrie vara. Friedr. Sleateas. MrostUl bei Elbogen (.Bohmen). . További készítmények mindennemű üregek, üvegzirók, tábla üregek bélgiai éa német mód szeriut, üvegöuies és Qvegdombontás, (szab. domborüregbelük). ; Ö\| Ki tartós daróc (loden) vagy gK dl vatsxö* vetet uri ruhík részére ;r\\; rá>árolni óhajt, forduljon biza- Q3 lommal 1KASTNER&ÖHLER $ GEÁCZI CZÉG m \|H gPOSZTÓ-\'ÜZLETÉH Minták icűOséffmeniestn EGYEDÜLI ELÁRÜSITÁSA a hírnevesnek ismert «5 s a; §¦ «1 +í : »«0i ír. fel] <ö \| co I • \| J -n!: maláta kávé. I ;j Evek óta kitünö pótléknak bizonyult a babkávéhoz. — Ideg-, S sziv- és gyomorbajoknál, vérszegénységnél orvosilag ajánlva. VtJ ««« Legkedveltebb kávéital a családok százezreinél. J DURKOPPS DIANA kerékpároknak * (leg. jobb német jerjn .-t 111 ii n j csak KOVÁCS FEBEMCMÉL, SZOHfBATHELY HIRDETMÉNY. Nagy-Kanizsa város közkórházi igazgatósága részéről a szobák tisztogatása és meszelése, ugy a tetőzeten előforduló összes kőműves és illetőleg cserepes munkákra • verseny tárgyalás hirdettetik. ^A cserepes munkára külön is adható be ajánlat. Fölhivatnak az összes vállalkozók, hogy ajánlataikat f. évi június ha I7-Óig a közkórház gondnokságnál adják be, hol is az ezekre vonatkozó föltételek a hivatalos órák alatt betekinthet ók. Nagy-Kanizsán, 1899. május 30 án. DR. SZEKERES s. k. közkórh. igazgató. PoszfószéjjeiküídBs csak magánosoknak Egy vég, 3-10 aa. hoaaxn, teljes uri Öltönynek ára osaJc Irt tf-80 jó =-10 jó 10-X Ugnnoniabb 12-40 anfiül 13-íö Umrm 6 P^ff Kiesel-Amhof Brünnben. MlaUk ia«7« é Wr»t«tr.í». - Mlatakl azállltia. IjLfiBVrfík űnaljanek! CMS k5iv»t»(l«nHl vicir-l-astuk m értátoak B«rf«ll««n. FaívlláB-oattáaaal ¦ bHonjlU»kppOil=«kKt«nii Adui! po «i tűk ereik rttú Bud— poatac a aaabönai. ba mintakijavvebül t«ax randolást. a követkerö ajándikot adja : 10 frt vásárlásnál ogy nadrizot SO kr.-Art, 83 frt . (C öltönyt 1 Értért, QO Irt , Bnom Öltönyt •arassam Ingje. Es«skívül a Sxabü aiáj; a küvoíkeio eneadtnoiiyt kapta: 3 frtat xaátarje utas a tftl&n SO\'/.-ot. Esctot »i sjácdí-fcSjfcal a raftctnvové flxati, lm Xissst Adolf mintákon jt at&n > «sa,*nál TásáJol- OOOCXTOOOOaOtXXTOOOOO MillKJI.mrJ-Jikl Csak védjöRyéf. éa •Jckor vftlódiak. ha mindegyik dobos % aláírásit tünteti fel. A ¦•!> A.-fül SeWlltz-Hr»k tartós gyógyhatasa a legmakacsabb gyomor- él al-tettBáataituk, gyomorgörcs it gyomorbér, rögzött KCtkrsfcsttés, májbintalom, vér találás, aranyér éa & legkülönbözőbb oii betegség-k ellen, e jeles biziszernek értizedsk ÓU mindig nagyi-bb elterjedést iz«rzctt. — Ara «cjy lepaoistalt icti dotezcsh I frt s. é. H a ¦ i s i t átok, t flr vé n yi I eq fen y itt étnek. SOLL-FELE FRANCIÁI \|Csak akkor valódi, h ¦K*lla«« "0IJ\' ,A- «-4i<7« _ , \'-—- „A. Moll" felirata ánorattal Tan sárra. A Mail-fele Ifranezla kerazetz ét lé nerezetesen mint fáJdaleMoaillapittf öedönaőiesi szer- { cköszrény, caox és a meghűlés egyéb köretkezraóuyeia.il legismeretesebb népszer. Egy ósoiatt aretlati Bvej ára 90 kralszár.____ MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legújabb módszer szerint készítek gyermek és hölgy szappan a bir pá.szara ápolására gyera-ekek is felilttek részére. Ara daraataklit — 20 kr. Öt étrab — 9Q kr. Minden darab gyermek-szappan Kelt A. vádjegyévtl van ellátva. Föszétköldéa: Motl A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tucblaubeu 9. sz. Vidéki megrendelések naponta posUctáavét mellett teljesíttetnek A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár; Nagy-Kanizsán RoSöflfefd Adeif 88 Fia. Nyomatott Ifi. Wajdits József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán. NAGYKANIZSA, 1899. június hó 10-én. 23-ik szám. XXXVIII. évfolyam. Előfizetési ár: Egéss évre . . . 5 frt — kr. Fél érre . . . . 2 frt 50 kr. Negyedévre - - - 1 frt 25 kr. Egyes szám 10 kr. HIRDETÉSEK 5 hs Bábos petitaorban 7, másodszor 6, s minden további sorért 5 kr NYI LTTÉ R8EN petit soronként 10 krért vétetnek fel. Kincstári illeték minden egres hinietésért 30 kr. fizetendő. I fi te A nagy-kanizsai „Ipar-Testület/ A kp szellemi részét illető minden közlemény a. felelős szerkesztő nevére, az anyagi részt illető közleménynek pedig a. kiadó nevére címzetten Xagy-Kanizsára bérmentve intése adok. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. I „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság, ¦ a .Kotori takarékpénztár részvény-társaság,\' .nagy-kanizsai és a galamboki Önkéntes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kU-íedneseló egyesület," a .nagy-kanizsai Unitéi járáskör/ a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „n-kanizsai izr. jótékony nőegylet," .szegényéfiüápintézete,* a .katonai hadasíyán egylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja HETENKINT EGYSZER,%Z0MBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Társadalmi probléma. Sajry-Kanizsa, 1899. janin* 9 en. Az erkölcs-pangás szomorú ságos processzusa folyamatban van. — Az óriási lavina megindult; vájjon mikor fog megállani? milyenek és mekkorák leszoek az áldozatok? A mint a jelekből előre is következtetni lehet, megdöbbentően világos, hogy az áldozatok száma szertelenül nagy lesz, sót már most is ijesztő arányokat ölt. . . De ne beszéljünk rébuszokban. Egy társadalmi^ rákfenéről esik szó, — a sikkasztás mindennapos bűntett óról. iVap, nap mellett — És rettenetes ez a gyászos következetesség, a bűncselekmények krónikájában. A kriványok, fröhliehek száma egyre növekszik; mint akár ha a geometriai hatadrányt vennők! Ez az egyetlen „ Qzleta hol nincs esés; itt mindig csak emelkedés ran. És még milyen!! Csakhogy a reciprocitás elve mellett. (Az .emelkedés, a sikkasztó könyvében a „bevételek" rovatába jón. ..Tartozik" rubrika itt nincs. — fcs épp ennek szembeszökő ellentéte van meg, a tulajdonos könyvében. 6 szegény c-ak „tartozik". Természetes, hogy ,.követel" is, de — hiába! ellenben a „tartozik"-nál már nem mondhatjuk azt, hogy — hiába!!) Szó, a mi fzó, a sikkasztok egyre sűrűbben kezdenek fellépni. Ugy űzik ezt a nemes foglalkozást, akár a foot-ball-sportot. Ha egyik-másik ki akar rándului a Riviérára, Karlsbadba, Svájcba, vagy Clondikybe, az vesz magához 2ÖO0OO frtocskát és tesz egy kéj-utazást. Mikor a nyakára hágott az I összegnek, akkor eTtrígatja magát. Cl 1 pár hónapot, aztán elzönázik olyan helyre, a hol nevének jó híre még nem igen ismeretes. A megcsaltak pedig átkozzák még poraiban is. Sírnak, zokognak, káromkodnak és — és — éheznek. És a sikkasztás-okozatnak miben rejlik oka? Abban, a mire legke vésbbé gondolnánk: a — bizodalomban, melyről első politikusunk, ; nagy Szilágyi igy nyilatkozott: „A i bizalom a meggyőződés önkéntes ado-\| mánya; hiába foglalják írásba, hiába : állítják ki, mint egy kötelezvényt: \' elenyészik, mihelyt alapjai megren ; dűlnek____" És lelkünknek ezt a nagyértékü drágakincsé: halmozzuk rá egy-egy ilyen gonosztevőre, a ki kiaknázza az erényt arra és azért, hogy önző, undok céljait megvalósíthassa. Szolgájává alacsonyítja a gaz bűnnek a szeplőtelen, hajnalszűz szellem ajándékait, a lélek tényezőit, a legbecsesebb erényeket; ocsmány gonoszságok rabjává szegődteti a szív legszentebb, legmagasztosabb érzelmeit. És az ilyenek persze azt is hangoztatják: „A cél szentesíti az eszközt! \' Minő gálád és ostoba princípium! És akkor mi beszélünk a megsértett jogrend visszaállításáról, beszélünk morálról, szidjuk a krivány-epigonokat, mint a bokrot, pedig mi vagyunk úgyszólván az ö eszközeik. Azzal, hogy feltétlenül bízunk jellemük-kristálytisztaságában ; önzetlenségükben és jó hajlandóságaikban: épp ezzel motiváljuk jómaguuk a sikkasztás mielőbb való bekövetkezését. Fájdalom, nem romantizmus lojálisán és igazán fenkölten gondolkozó korát éljük, A moralitás dara- bokra zuzra hever a porban. Mindenkiben megvan &-hajlam kevés kivé trllel agyarlóság következtében a leg-átkozoltahb büntettek elkövetésére. Bizakodunk és legott nyomunkban áll a kérlelhetetlenül sújtó reakció. Igazán fonák világ járja! Senki, vagy igen kevés egyénnek karaktere nyújt garanciát arra, hogy a kísértésnek, a hűvös ingerkedésuek ellent tud állani! — — óvakodjunk!! Ne vádoljuk a társadalmat kor-hadtságáért: mi bennünk a bún; ne átkozzuk a jogrendet: hisz* mi vagyunk megsértői. Videant consules! ... — — A lavina megindult; vájjon minők lesznek az áldozatok ? Municipiális pénzkezelés. (Sz) Komárom várcsa pénztáránál a pénztáros által elkövetett sikkasztások újból a municipiális pénzkezelés felé terelik a közönség figyelmet, a kis-ceíli és újvidéki takarékpénztárakról felmerült, nagy port felvert malverzaciók által okozott viharokkal szemben talán villámhárítóul használhatnék fel annak kons-tatálását, hogy Íme az állami, városi, községi- éa árvapénztáraknál, egyszóval sok, jól fizetett, hivatalnok és magas állami bizalmi férnak által ellenőrzött közpénztáraknál is merülnek fel és pedig elég sürüen éa megdöbbentően nagymérvű visszaélések. Legujibb példa reá Makó is. A közpénztárak kezeléje alaposan reformálandó. Mert végre is, a kö/pénz-tárakboz mindnyájunk vagyoni érdeke fűződik, az állami, illetve municipiális pénztárak által kezelt értékeket az ország, illetve a rcepye vagy község garantálja, ha tehát e pénztáraknál sikkasztások történnek, a fedezetlen kárt bizony az érdekelt összes adózóknak kell megtéríteni. De van a dolognak más oldala is; a „capite foetet piscis", azaz, ha közpénziáraiiik kezelői lelkiismeretlenek, ha ott az el\'enórzés lunya, ha számvevő, 8?áai0nkérö bizottság, polgármester, alispán, főispáa hanyagok, eloézők, ha a számvitel ósdi: vájjon követelhr"jük-e, hogy a magánintézetek pénztí.^?..ai becsületesebbek, sokszor tiszteletből szolgáló igazgatói, és felügyelői az ellenőrzésben szorgalmasabbak legyenek. Az volna tehát óhajtandó, hogy a közpénztárak agy a kezelés, valamint az ellenőrzés tekintetében mintaszerűek legyenek, hogy erre a mintaszerüségre hivatkozói és a magánintézetek kezelő hivatalnokait, igazgatóit, ellenőreit ezen kitűnően bevált rendszer tanulmányozására utasítani lehessen. De nincs igy. Ezt bizonyítja a makói eset meg a komáromi eset is. Ennek eléggé ismert részleteivel nem foglalko-7unk, csupán annak konsta tálasára szorítkozunk, bogy a pénztáros által évek óta üzott sikkasztások leplezését csakis ama primitív kezelés tette lehetővé, minőt ma már talán Ázsiában sem találnánk fel. Komárom város pénztárosa más pénztárokat is kezelt, nevezetesen az ev. ref. egyházét és az ármentesitö-társaságét. Már ez.meg nem engedhető dolog, mert mbgo^ztja ama garanciát, melylyel a közpénztár kezelője anyagilag éií erkölcsileg rendelkezik. De még ke-vésbbé engedhető meg, hogy a pénztáros az általa kezelt idegen pénzeket is a város prnzszekrényében őrizze, mert ily módon válik lehetségessé, hogy az elkallódott összegek a pénz tárvizs gálatok alkalmával, melyek bizonyosan nem is i voltak váratlanok, a vizsgálat tartamira a pénztárban levő idegen pénzekből fedeztessenek. De még az esetben is, ba megenged-] hető volna idegen pénzeknek a kőzpénz-] tárba való e helyezése, legalább is igen ! megnehezítené a sikkasztást a rendes napizárlat, a hetenkénti vagy kétheten-: kénti skoutre és az időnként váratlanul megejtendő pénztirvizsgálat. Ilyen kezelés, illetve elleuőrzés esetén, be ahhoz az alább felemlítendő atributumok is járulnak, a pénztáros állandóan nem manipulálhatna az idegen pénzekkel, akkor pedig; ha idegen pénzeknek a köz-, pénztárban őrzésétől, sőt ilyenek máshol \' való kezelésétől is, teljesen eltiltatik-egyáitalán nem manipulálhatna. A napi, zárlat mikénti megejtése igen jói van körvonalozva Gyöt as. kir. viros számvitelére és pénztárkezelésére vonatkozó, hasábjain ismertetett utasításban. Ehhez csak annyit kívánunk hozzáteni, hogy a napizárlatoknál a pénztároson és pénztári ellenőrzőn kívül jelen ke!) lenni a számvevőnek is, vagy más magasabb állású hivatalnoknak, aki a számvitelhez és pénzkezeléshez ért. A zárlat eredményét pedíg e célra szolgáló különös (zárlati) naplóban kell feltűntetni s e naplót a zárlatot eszközölt három tisztviselőnek alá kell írni. mi által arra nézve, hogy a pénztárállomáoyba bevételi és kiadási naplók eredményének megfelel, mindhárman felelősséget vállalnak. Ezen fele ¦ löiség következtében a napizárlatot teljesítő harmadik tisztviselőnek is ku\'cs-csal kell bírni a főpénztárhoz, azaz három kulcsos pénztári szekrény vagy szekré ¦ nyek szerezendök be a főpénztár számán. De nem akarunk mélyebben belebo-csájtkozni a pénztárkezelés mehanizmu-sának taglalásába, az érdeklődőket utalják e tekintetben a Győr városánál alkalmazásban álló, fent emiitett szolgálati utasításra melynek a pénztárkezelésre vonatkozó szabályai alig engednek kívánni valót. De annál inkább szótanunk keli ismételten is, épp a komáromi eset alkalmából, a municipiális számvitelről, mely az államszámvitel nyomdokait követi. E számviteli rendszer, igen megnehezíti az áttekintéjt. Csakis a kereskedelmi kettős könyvvitel megfelelő módon való alkalmazása áltat lehet a közpénztárak ellenőrzését kellő színvonalra emelni. Mert ez a rendszer Boha nem csalhat, ba az ellenőrző-közegek nyitott szemekkel néznek. A teendő tehát ez: a municipiális számvitel alapittassék a kettős könyvvitelre, de a pénzkezelés és számvitel teljesen elkülöaitendő és mindkettő szakszerű ellenőrzés alá helyezendő, ha mindez keresztülvitetik, merész lopások és hamisítással párosult sikkasztások akkor is felmerülhetnek, de a komiromi esethez hasonló primitív visszaélések elkövetése és éveken át leplezése lehetetlenné lesz téve. Hl ózza na tok. — A „Zalai Közlöny" eredeti tárcája. — — Irta: ^ilef. — (Folytatás.) IV. A pótolhatlan Gyula. Egy alacsony, s?ük, de jó étkü, kitüuö sörü vendéglőbe szoktam járni, hol évek óta egyazou alakokkal találkozom a régi barátságos pincérekkel tanácskozom az étlap fölött. Asztalkendőt nem ismernek ottan, s amúgy pőrén a fényezett (ölgyfaaszta-lok mellett ülnek a szokott vendégek. — Csak egy asztalt föd fehér terítő, hol a rangbéli urak iszogatják a remek i-őrt a némi „imbiazt" szoktak elkölteni. Ezt az asztalt szolgálja ki .Gyula, a pótolhatlan." TejfÖlszáju sörbordozó korából maradt meg a .rangbéli asztal\' járulékának. Azóta fizelő pincérré tökéletesedett, de az .urak" sörét, ételét ináig iá ö hordja. — Persze kiismerte a derék törzsvendégek minden gusztusát apróra; ki mennyi pohárral szokott inni hétköznapon és ünnepkor, ki melyik .oldalából" szereti a vesepecsenyét, vagy ""ilyenformán kell sütni & burgonyát a rostélyosa mellé. Még tavaly tegeztek a rangbéli asztal urai, de egy esztendeje magázzák, már t. i. amióta házas ember, merthogy meg kell neki most már adui a tisztességet! Három nap óta azonban a különben csöndes vendégek erősen elégedetlenkednek, mert a Gyula nincí az .üzletben" s holmiféle zöldfülű pincérekkel gyűlik [ meg a bajuk; Gyula, az hát pótolhatlan] : Kis ujjával jobban szolgál ki mint húsz ; más a két karjával! A sok ténfergő pincér nem tudja meg-i mondani okát a Gyula távollétének; maga ; a tubákszelencés vendéglős is csak vál-; lát vonogatja, szemével ennyit, ha telőle kérdezősködnek . . . —: Végre negyednap megjelen jGyula, mélyen ülő szemekkel, íápadlan, mint ; az egyetlen asztalkendő. — Hol az ördögbe maradt Gyula? Már ki akartuk doboltatnil — Beteg volt a háznál. — Beteg-eV, Csak nem maga volt beteg ? — Nem én, a feleségem. — Ahá, ahá, hát n-j e vagy lány? — Egyikse, uraim, meghalt alighogy meglett a s; "igény. ,— Három napig tartott a temetés? — kérdé a feketelelkü ügyész méltatlankodva. — Nem,--hanem az asszony is csak.iem odaveszett. — Ejnye, hát hogy történt. Gyula, ki máskor a megtestesült előzék nyaég volt, fojtott indulattól reogő állkapcsai közül szorítja ki a szót: — Nem ide való az, uraim í ...... Tetszett már parancsolni? Négy nagy pohár, meg egy snitt, ugyebár? Ezzel eltávozik. A feketelelkü ügyész nem állhatja meg szó nélkül. — Hogy is élhetett volna meg a gyerek, mikor az apja ilyen vékonydongájú. — Ugyan ne vess rá követ — mond a doktor — látod, milyen rossz néven vette, hogy kérdeztük. .... Az ügyész olyasmit motyogott, hogy a borravalótól csak nem bizhatott meg 1 De azért a Gyula, az pótolhatlan! A kÖlcfőngyerek. — Magáé ez a gyerek ? kérdem a parkajtóban álló koldusasszonylő!. — Az enyém, ez meg még három. — Hát a többi hol van? — Dologban vannak. — Hány éves ez a kis lány? — Három lesz a jövő hónapban. Megszakítottam a párbeszédet némi alamizsnával, s a gyermeknek is egy krajcárt nyomtam, csöpp kezébe — — melyet ő azonban mindjárt átnyújtott az „anyjának", s tovább játszott egy gurigát a két diójával. Nagyon közönséges városi történet volna ez eddig, ha véletlenül nem járok ugyanaz estén egy kültelki utcában, s nem vagyok a következő jelenet tannja: A paritajtóból ismerős koldusasszony nagy sivalkodva pörlekedik egy másik „kartársnöjével": egy hangot sem értettem a nyel vei és ük bői, mert egészen eltorzították dühükben a szavakat, de annyit láitara, hogy a gyermekkel gyűlhetett meg a bajuk, mert hol egyik, hol a másik kapott feléje, s ellenfele visszatartotta. A gyermek még csak nem is pityergett, mintha megszokta volna az ilyen jeleneteket Tovább mentem, mert nem osztom egyik ismerősöm nézetét, hogy a „veszekedés mindig szép látvány." - El is felejtettem volna az esetet, de a „véletlen" nem hagyta annyiban, s tovább játszatta velem a tanaszerepet. Másnap újra a parkba mentem, s az ajtóban ezúttal ama másik koldusasz-szonyt láttam, de a porban játszadozó gyermek ugyanaz volt, aki tegnap. — Magáé ez a gyerek? kérdem ettől is. — Az enyém, könyörgöm, van otthon még négy. — Hál ezek hol vannak ? — Munkában, könyörgöm. — Kölcsönben ugye, mint ez a gyerek itt ni I He munkában volnának, ak-korjnagának nem kellene koldulnia, Jfra jó! jártam! Majd a szememet ka-párta ki ez az asszony ott á park ajtajában sürgő közönség láttára. Tanulság: ne elegyedj másnak az üzletébe, YI. * A szitakötő — Jaj Pista, idenézz, mit fogtam. — Mi az? — Szitakötő. — Hogyan fogtad ? — Megkaptam a szárnyánál, amint a bokorra ült — Nem igaz, hiszen ez nem is szitakötő. A szitakötő nem kék, hanem sárga. — A! persze! Hát nem láttad a Jolán melltüjét, az is épen ilyen bogár mint ez, pedig arra azt mondta a Jolán, hogy szitakötő....... — Te Karcsi add nekem azt a ... izé. — Menj fogj magadnak, van a patBk mellett száz is. — Hát nem adod? — De nem ám! Jobb helye lesz ennek. Megvan már enoek a párja . . . valahol. — Te Karcsi! Örök harag, ha nem. adod ide. — Bánom is én! Ezzel mentek a város felé Pista meg a Karcsi. Jól tudták, bo! annak a fényes pillének a párja a Karcsi már oda is igérte „valakinek", akit a Pista is eny-nyira szeretett volna meglepni vele. — Te Karcsi, én megveszem tőled azt a szitakötőt. — Mii adsz. érte? — Két tíz centes Amerikát meg egy hármas Guatemalát — Kőllene? Ilyen rongy márkákért nem adom odal — Hát mit csinálsz vele? — Kitömetem, aztán bearanyoztatom, aztán odadom a J .. .. semmi közöd hozzál Megint mélységes hallgatás. Karcsi már titkon számolgatta magában, hogy a ,hetipénz"-ből kifutja-e a szitakötő ilyetén megörökítése, Pistában meg kételkedő gondolatok lámadtak, vájjon iga- Lapunk mai számához negyed iv melléklet van csatolva. XXXVII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖN 1899. JUNirS 10 én. A középiskolák tanterve. Főleg azért helyeali a közvélemény Wlassics közoktatásügyi miniszter rendeletét, melylyel megreformálta a középiskolai tantervet, mert a reális tanulmányokat juttatja érvényre és visszaszorítja a hagyományos felfogást, mely az ifjúsági oktatás eszményi céljául a tökéletes humanisticus nevelést tekinti. A görög és latin culturát megillető elismerés sérelme nélkQI be kell vallanunk, bogy ez az ujabb irány felel meg az általános felfogásnak és az irigység bizonyos nemével gondolunk a jövő ifjúságra, melynek lelkét nem fogja mázsás teherként nyomni a görög rendhagyó igeragozás vagy az Olympusz nemzet-Bégéi, családfői és más ilyen „nehéz" leckék. Talán merésznek és a szakszerű pae-dagógia elveivel homlokegyenest ellenkezőnek fog látszani az az állitásunk, hogy e téren még további nagy lépéssel kell előrehaladni, hogy a középiskola megfeleljen hivatásának. A középiskolának az a rendeltetése, hogy megvesse az intelligens ember általános műveltségének alapját. — Szakismereteket nem nyújthat, de azt elvárjuk egy tizennyolc éves ifjútól, a ki végigülte & gimnázium nyolc osztályát, hovy fogalma legyen arról, mily tereken alkot és milyen gondolatköröket ölel, föl az emberi culturs. A magunk szempontjából a középiskolai tantervről reformált alakjában is azt kell constatálnunk, bogy ok nélkQI mellőz egész nagy gondolatvilágokat. — Nincs egyetlen tantárgya a középiskolának, mely tájékoztatná az ifjút arról, bogy vannak nagy társadalmi törvények, melyek az emberek együttélését szabályozzák; hogy vannak az emberi életnek és munkának olyan törvényszerűségei, melyek az állam, a köz és a magánosok boldogulását és romlását szabályozzák. A bölcseleti tudomány propaedeutikája a legáltalánosabb elvek halovány körvonalait nyújtja neki; de az érettségit tett ifjúnak sejtelme sincs arról, hogy nagy tudományágak, sőt éppen a legfontosabb tudományágak foglalkoznak a társadalmi és gazdasági élet jelenségeinek magyarázatával, megértésével. Hajdan a hittudomány végezte ezt az összefoglaló munkát. A középkori felfogás szerint kielégítő volt az a magyarázat, bogy istenfélelem, szorgalom, ^takarékosság, munka, biztosítják az ember boldogulását, ezek hiánya okozza romlását. A modern tudomány egész más irányba tereli vizsgálódásait. Mégis mit látunk ? Van-e sejtelme az ambíciótól és tud vágytól duzzadó „jeles érettnek" zán megtudja-e tenni a Kardi azt, amit mondott, s ha igen. valóban odaadja-e a Jolánnak. Mert csak annak a melltü-jén látott eddig ebhez hasonlót. Amit ő fogott, az a szitakötő mind sárga volt és nagyobb mint a Karcsié. — Pista, Pista! — Mi köti. — Nézd ott jön. — Ki? — Te szamár, hát nem látod? — De most már látom. Még egyszer kérdem, odaadod-e a szitakötőt? Adok még egy vörös Indiát meg egy zöld Japánt. — Hallgass, már erre befordulnak. Három gyerekarc vörösödött ki a másik percben, két ka\'ap emelődött meg és eey szőke lánjfej bókolt víssza. — Jaj 1 Mi ez! sikoltozott a szőke fej birtokosa, mikor nagy zümmögve ajkához röpült egy fényes kék bogár..... A kópé kiszabadult Karcsi skatulyájából és vakon nekiröpült a párjának, ott a rózsás áll alatt, mintha csak oda búzta volna az ösztöne .... A fiuk csak akkor vették észre, mikor a szőke Jolánt elhagyva, zürrögő siárny-csapkodással rebbent el a fülük mellett a szitakötő. — Kiszabadult! Megállj te gazember! — Ügy köll. úgy köll, ujjongott Pista, se az enyém, se a tied, se a Joláné, úgy köll! — örök harag! — Süsd meg! iFoljtataaa következik.) arról, mely gondolatkörben mozog a nemzetgazdaságtan tudománya? Sejtí-e, hogy> korúnkat mozgató socialpolitikai eszmék, mely világból valók? A történelem megtanítja Öt a mult korszakok társadalmi, gazdasági törekvéseire. Egyik másik nagyon jól tájékozott a római agrárpolitikai harcok, rabszolgatariési intézmény és világhóditások gazdasági hátterében, de nem kap fogalmat arról, miként végzi munkáját az emberiség most és mire törekszik a jövőben ? Ipar, kereskedelem, munka, töke, mnnkame?-osTtás, gazdasági törvényhozás, socíális küzdelem, állami szervezet, adó, jőve delem, verseny .... mindmegannyi teljesen ismeretlen foealom a középiskolát végzett ifjú elölt. Ezért lép ki oly naivul az iskola falai közül s ezért érzi az életben, hogy iskolai tudományában keserűen kell csalatkoznia. Mert a mivel eddig foglalkozott, az iskola falain kivü! sehol nem látja viszont s a mi az életben eléje tárul, arról az iskola neki halovány sejtelmet sem szerzett. A kik a gazdasági, jogi. társadalmi tudományokra adják magukat, e hézagot pótol ják; de a kik más pályára lépnek, talán sohasem töltik be műveltségüknek ezt a hiányát, mert a cyakorlati élet feladatai és a szaktudományok fáradalmai ilyen általános jellígü műveltség szerzésére alkalmat nem engedhet. Talán ez is magyarázza, bogy társadalmunknak még legintelligensebb köreiben is a modern társadalmi lét felfogása, szervezete és feladatai körül olyan meglepő tájékozatlanságot és félszeg felfogásokat találunk. Nem lehet a mi feladatunk szerint megjelölni azt. hogy a társadalmi tudományok elemeiben tájékoztató tantárgy hogyan illeszkedjék a középiskolai tantervbe. Azt sem tudjuk, külföldi iskolák mennyire veszik föl módszereikbe vagy mellőzik ezt a gondolatvilágot A paeda-gogusok meg fogják talá\'nt a gyakorlati megvalósítás módja\', ha csak elvben elismerik, hogy ez a gondolatvilág foltosabb az ifjúra, mint a mytbologia és nyelvtudományok, melyeknek jelentőségét korántsem kicsinyeljük. Gondolom, előbb-utóbb el kell ismeruiök ezt az elvet. Müveit ember nem képzelhető, ki e fogalmakról nem tud; még az uj-ágot sem érti meg nélkülük. Ezek ismerete nélkül a világ összes eseményei értbe tétlen panoráma nélkül vonulnának előtte, mint bizarr, értelem nélkül való képcso-portok. A tantervbe való beillesztés sem lehet valami túlságosan nehéz. A kereskedelmi iskolák ifjúsága, mely nem idősebb és nem érettebb a felső gimnazistáknál, a nemzetgazdaságtan részletes tanait is elég jól megérti, sőt töméntelen statistikai anyagot kénytelen é< képes magába f.jgadní. Azokból az órákból, melyeket a latin és görög pem umok igényelnek és a középiskolai oktatás háromnegyed részét teszik ki, juttatni kell ezeknek a moaern fogalmaknak a nélkül, hogy a túlterhelés veszedelmét idézzük föl. A modern társadalmi és gazdasági szervezet ismerete közvetlenebbül érdekli az ifjat és könnyebben barátkozik meg vele, mint a rómaiak idegen gondolatvilágává). A felsőbb osztályokban néhány év alatt, külön tantárgy alakjában igen tok becses ismeretet szerezhet a tanuló e gondolatvilágból és ezt bizonyára szívesen tanulná Azon felül egyes tantárgyak, mint a történelem, földrajz vagy az irodalmi olvasmányok számtalan alkalmat adnak arra, hogy már zsengekorukban ismerkedjenek a reális, mindennapi fogalmakkal. A történelemben pé díul a céhvilág ismerete sokkal érdekesebb és foutosabb az évszámoknál. Jobban is támogatná a törlénelmi ismeretek megszerzését. A földrajzban a lakosság számadatai helyett annak foglalkozása és alkotmánya érdekesebb és hasznosabb. A sociális ismeretek elemeinek át kell szivárogniuk az oktatás egész szövetén és az \| érettségit tett ifjak könnyebb, kellemesebb tanulmány után sokkal tisztább fogalmakkal hagynák el az iskola falait. I>r Halom Vczsö. HÍREK. — József főherceg Zala-Egerszegen. Folyó hó 6-án délután 5 óra 50 perc- j kor érkezett Pápáról Z.-Egerszegre József cs. és k. főherceg honvédségi főparancsnok báró Zfch Arnold és Zurna Károly tábornokok, «odnár István alezredes és Mátyásovszky Mátyá< őrnagy kíséretében Dacára annak, hogy Ó fensége a hivatalos fogadtatást mellőzni kérte, a perronon várták az összes hivatalok személyzete, tanintézetek tanári kara, az unk tűzoltó csapat, a nőegyletek. A város zászlód tszt öltött s a közönség leste-várta a legmagyarabb főhenzeget. A fenséges ur a lassú szuszogássai beérkező vicinálishoz kapcsolt udvari kocsiból könnyed katonás mozdulattal-ugrott le s első sorban Gécy Kálmán huszárkapitány, áilomásparancs-- j uok jelentését fogadta, majd a főispánnal fogott szívélyesen kezet s bemutattatla magának Csertán Károly alispánt, Arvay Lijos főjegyzőt Trszlyánszky Ödön árvaszéki elnököt, Sztainerlov.-zky Adolf törvényszéki elnököt, dr. Fleiber Artltur kir. ügyészt, dr. Kazsicska Kálmán kir. tanfelügyelőt s Bottfy Lajos polgármestert. Délután a főherceg Z.-Szt.-Ivánra ment kocsin, ahonnét Kőszegre utazott. Z.-Szt-Ivánon a falu népe szintén ovációt rendezett a főhercegnek az utakat félöntözték s a várótermet virágokkal díszítették fel. A cigányokat azonban zár aiá kellett venni, mert mindenáron fenséges pátronusnk közelébe akartak férkőzni. A főherceg megemlékezett jámbor hiteiről s magához hivatta őket. A vajda nagy esingombókkal, kifésülve, mosdatva meg is jelent s az ajándékot kezében szorongatva boldog mosolylyal távozott, kívánva saját nyelvén millió áldást a nagy pártfogónak. — Személyi hír. Szelestey Károly alezredes a VI sz. csendörkeriilet parancsnoka e hó 8-án délelőtt városunkba érkezett, a n.-kanizsai csendőrszakasznak és őrsnek megszemlélése végett. — Várost közgyűlés. Nagy-Kanizsa rendezett tanácsú város képviselőtestülete 1899- évi június hó 10-én délután 3 órakor a városház nagytermében közgyűlést tartott. — Tárgysorozat: I. 9»3. 97Q1./899. Az 1399. évi VI. t. c. alapján tanácsi javaslat a fogyasztási adópótlék megállapítása, kérvényezése és a beszedési szabályrendelet megalkotása tárgyában. 2. A Sugár-ut meghosszabbítását képező uj utca megnyitásának elrendelése iránti tanácsi javaslat. — Juhász György f. A városház épületén gyászlobogó leng. - - A város fö-számvevője Juhász György f. hó 8-án életének 66. évében elhunyt. Vele a város egyik legjobb tisztviselője szállt sirba. A megtestesüli kötelességtudás volt 5. — Városunk fejlődésének összes stádiumait ismerte ugy,: mint senki, hisz 34 évig szolgálta közügyeinket, kezdve hivatal oskodását a rési mezővárosban és. végezve azt szakadatlanul a modern rendezett tanácsú városban, mely az öregedő lelkiismeretes hivatalnok munkaerejét kemény próbára tette; de ő megbirkózott minden nehézséggel és fiatalos erővel küzdött meg a modern bürokratizmus aktaözönével, melyet keményen bírált-el ugyan de azért félretéve minden kényelmet, elsőnek járt hivatalába és a záróra után bagyta el csak hivatalát. Városunk adminisztrációját már Halvái polgármester alatt szolgálta és azóta hü maradt fukar kenyéradójához mindaddig, míg a halál ki nem ragadta a tollat kezéből. Magyar érzelmű volt minden izében ós a magyar viseletet soha egy napra se I tette le. Halála a városra nézve nagy veszteség. A csatád a\' következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak ugy apáját, mint az összes rokonság nevében fájdalomtelt szívvel tudatják a szerető férj, apa, testvér, nagyapa és após Juhász I György városi számvevő urnák folyó hó i S-án délután 3 órakor hosszas szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után életének GG-ik, boldog házasságának 35-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogult hűlt telemé folyó hó 10-én délután 5 órakor fog-a Koronaherceg-utca 44-ik számú saját házában a róm. kath. hitvallás szertartásai szerint beszenléltetni és a helybeli róm. kath. temetőben levó családi sírboltba Örök nyugalomra helyeztetni. Az szent-mise áldozat lolyó bő 12-én hétfőn délelőtt 10 órakor fog a szent Ferenc-rendüek plébánia templomában a Mindenhatónak bemu láttatni. — Nagy-Kanizsán, 1899. június .faá 8-án. Áldás és béke lengjen dr%a .áamvain! üzv. Juhász Györgyné szül. Cavallár EmiÜa. neje. Juhász József, Emma férj. Pirkhoffer Gyuláné, Lujza, gyermekei. Juhász Zsigmond, testvére. Pirkhoffer Gyula, veje. Pirkhoffer Gyula és Ella, unokái. — A város tisztikara következő gyászjelentést adta ki: Nagy-Kanizsa rendezett tanácsú város tisztikara szomorodott szívvel jelenti szeretett tiszttársának Juhász György v. számvevőnek tevékeny élete GÜ-ik, hivatali működésének 38-ik évében Nagy-Kanizsán 1899. juníus 8-án történt gyászos elhuoytát. Tiszttársai mély megindulással mondanak neki Isten hozzádot. Áldás emlékére. — A piaristáit rendfőnöke M a-gyar G á bo r a mult héten meglátogatta a kegyesrendi házat és a főgimnáziumot. Két napi itt időzése alatt szomorú tapasztalatokat szerzett a gimná-zinmi épületről. A város megtekintése után visszautazott székhelyére J^Jda-pestre. — A felsó templom ügye. A „Zalá"-ban megjelent téves hírt, mely szerint br. Hornig .Károly, veszprémi püspök, ?em tett kötelező ígéretet a felső templom újjáépítése hoz* áj árulásához, már megcáfolta a templomépilő bizottság kiadott nyilatkozatában. — Ujabban érlesülünk, hogy a megyés püspök ő excellenciája az ígért 15000 forintot már át is adta a káptalannak. — Etmnradt néppárti gyűlés. Gr. Zichy Aladár, városunk országgyűlési képviselője, aki választóinak f. bó 4-én szándékozott beszámolni, nem jöhetett el Nagy-Kanizsára, mert a délben érkező bpesti gyorsvonat Polgárdi állomása mellett kisiklott. A végrehajtó hí- vonatkisiklásra vonatkozólag a Déli vasút igazgatósága a következő jelentést adta ki: A 203. számú gyorsvonat, a mint Polgárdi állomásra beérkezett, a váltón áthaladva, még eddig ki nem d-ritett okból kisiklott. A mozdony és túrom kocsi, jelesen a kalauzkocsi és két utasszállító vagon a vágányból kizökkeut. Az utasok közül senki sem sérült meg. A vonatvezető és egy kalauz is csak jelentéktelen horzsol ásókat szenvedett A forgalmi akadályokat még 4-én este elhárították, agy, hogy a forgalom akadálytalanul funkciónál. A vizsgálatot a legnagyobb szigorúsággal folytatják. — F. hó 5-én a Nagy Kanizsáról Bécs leié indnló tehervonat közel Sopronhoz kisiklott. 7 rsgon zökkent ki a vágányból. Egyéb baj nem történt. A kisiklást azon körülmény okozta, hogy lelketlen kezek a vágányok és váltó közé kavicsokat raktak. — Wittenberg főmérnök Nagy - Kanizsáról a baleset színhelyére utazott — A gyorsvonat kisiklásának oka az, hogy a központi váltóállító huzala a melegtől meg-\' nyúlván, a váltást nem eszközölhette teljesen. Hogy nagyobb szerencsétlenség nem tőrtént, az főleg Junker mozdonyvezető lélekjelenetének köszönhető. Junker az erős zökkenés után azonnal működésbe helyezte a gözféket és azt teljea erőből tartotta mindaddig, amig a vonatot meg nem állította. A vonaton utazó gróf Zichy Aladár a bátor mozdonyvezetőt még ott a helyszínén 20 írtul jutalmazta meg. — Halálozás, — Verbanchich Nándor murakirályi körjegyző f. hó ó-én életének 4G. évében meghalt. Halálát özvegyén kivül 5 gyermeke és kiterjedt rokonsága gyászolja. — Utcajelxó táblák. Mikor az emberek még nem igen foglalkoztak az írásmesterséggel, a kereskedők, hogy üzletüket a köznép köonyen megtalálhassa, címereket tűztek ki a boltjuk elé. Akkor Selyem-básztruha zottság, mely nagyban készült a nemes I mindenkinek könnyű volt eligazodni. Ma gróf fogadásárat erre a balesetre nem számított s tanácskozásra gyűlt össze, melynek azonban gróf Zichy Aladárnak egy sürgönye vetett véget. Zichy Aladár ugyanis juníus hő 18-án tartja meg beszámolóját. V- Az érdem jntalma. Starzsinszky György galamboki jegyzőt Bzép és méltó kitüntetés érte. A földmívelésügyi miniszter ,a munkás néppel való helyes iráuyu és bksznos foglalkozásáért" meleg hangn elismerését nyilvánította s egyúttal pénzbeli jutalmazásban is részesítette. — Uymen. Honig Albert földbirtokos Mágocson Baranyamegyében, holnap 11-én vezeti oltárhoz az izr. temp lomban Weisz Melanie kisasszonyt, Waisz Adolf, helybeli terménykereskedő, a Weisz és Dauoeberg cég beltagjának leányát. — A Balatonpart fejlődése. A Ba-iatonpartjáa oly lázas sietséggel folyik a telepítés s az építkezés, hogy a jövő század első tizede tökéletesen meg fojij* változtatni a magyar tenger kies partjának képét. A telkek ára mesés magasságot ért el, pedig még emelkedni fog. Hogy ha a külföldi tőkepénzesek a tervbe vett mozgalmat megindítják, nagyon drágán kell megfizetniük minden talpalattnyi földet. Nagyobb szabású építkezések ez idő szerint Keszthely vidékéo és a somogyi parton folynak, mert a zalai oldal mindaddig nem lesz hozzáférhető, mig csak a balatonparti vasat ki nem épül. Ez pedig a jövő szá\'.ad utolsó negyedének vége felé is alig kő vetkezik be, mert e" gyönyörű vidék fejlődésével bizony nem sokat törődnek. Keszthelyen gróf Festetics Tasziló a fürdőház közelében busz. hold földet eladott hatvanezer forintért. Dr. Jankovich László gróf, Zalavármegye főispánja. Lelle és Boglár közti téren adott el harminc hold területet ötvenezer írtért. Ez a terület emelkedett helyen fekszik s remek kilátást nynjt a zalai hegyekre. Balaton-Füred is teljes pompájában várja a vendégeket. Vaszary Kolos bibornok érsek janiuí elfő felében visszatér B.-Ffiredre, a boncét néhány hete távozott el. Igéző szép a magyar tenger partja, a fürdőélet is fellendül, meghonosodik lassan-lassan. — Tasn tl szerencsé üenségek. A polgárdi állomásnál f. hó 4-én tötént Kanizsán minden utcának meg van neve, de nincs semmi, ami az utcára emlékeztetne, se jelző tábla, se cimer. Csak a bizto3ÍtÓ társulatok táblái fityegnek ott a házakon. A mi utca jelző tábla ; volt, azt a rozsda megette és most csak ugy találomra keresi az idegen az utcát. A Bach korszak alatt a városi közrgaz-gatóság kénytelen voit minden utca sarokra láblát kifüggeszteni. Ma nem állunk ezen kényszerűség alatt. De a közönség nevében felhívjuk a városi képviselők figyelmét erre a könnyen helyre üthető hiányra. Talán találkozik va\'aki aki a városi tanácsot megiuterpellálja? — A nagy-kanizsai keresztény Jó takony Nőegylet folyó évi június bó 25-éu vasárnap a városi alsó erdőben jótékonycélu juniálist rendez. Kezdete d. u. 4 órakor. Belépö-dij: személyjegy 50 kr.. családjegy I frt 20 kr. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság folyó hó 29 én lesz megtartva. Etelék- és italokról gondoskodva van. — Vívó akadémia. A vívŐ-akadéraiá-nak eredetileg a „Szarves szálló" nagytermében kellelt volna megtartatnia, de a termet a gróf Zichy tiszteletére rendezendő bankett fogja elfoglalni. Emiatt Horváth vívómester a Pol gá regy-let dísztermében rendezi a vivó-estéfyt, melynek elnökségét Nagy ezredes volt szives elvállalni. A vivóeslély iránt az érdeklődés sport körökben igen nagy. — Fűszeresek zárórája. Egy fü.-»ze-resbolt segédjétől a következő sorokat kaptnk: „T. Szerkesztő url Volt alkalmam megismerkedni a kereskedelmi alkalmazottak helyzetevei és mondhatom, hogy sehol sincs ugy elnyomva a segéd, mint a füszerüztetbeo. Hat órától reggel 9 óráig este vagyunk üzletben. Próbálja meg valaki közülünk és távozzék fél kilenckor az üzletből. Másnap már főnöke kényszeritheti az állás azonnali elhagyására. Mí nem tudunk kivívni semmit és ez azért van, mert nem tartunk össze. Szíveskedjék egy értekezlet eszméjét megpendíteni. Mindegyik közülünk hasson oda. hogy saját helyzetén javítson." Szívesen tesszük közzé e sorokat, csakhogy mí azt hisszük, bogy a reformnak felülről lefelé kellene megtörténnie. 8 frt 65 krtól 8LBSZ 42 frt 75 krig flrj yalfl SZÖVBt. Tussors és Shantimgs niunwt fekete, fehér t, színes Henneberg-selyem 45 krtÓl 14 frt 65 krig méterenként - «im», csikós, kockisott, mintázott és dwnisit itb. (mintegy 20 kulőnböiő fajt. és 2000 különböző ¦na- és árnyalatban itb ) Ruhák s blousokra a gyárból! Privát fogyasztóknak póstabér-, vámmentesen s házhoz szállítva. Minták postafordultával. Magjai lereleaés. Srajcba kétueres lerélbéljeg ragassUndö Henneberg G. Mljemgyárai, Zürichben (cs. és kir. ttdrari ssiUitö). Melléklet a „Zalai Közlöny\' 1893. évi jajjal Ili 10 Iki 23-ik uivihu XXXVI1L ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. JÚNIUS 10-éo. IRDETESEK ..13\'J.itk. 898. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nagy-kanizsai kir. tvszék mint tikvi hatóság közhírré teszi, hogy Remete Géza d\'iyxéd n.-kanizsai lakos végrehaj tat ónak, :v. Szabó Antalné szül. Tóth Joli s .-rdektársai orosztonyi lakos végrehajtást ...zen védettek elleni 200 frt hátralékos tőke, ennek 1898. augusztus 1-tÖI járó ¦¦\'¦.„ kamatai, 26 frt 36 kr. hátralékos kamat," 37 frt ?6 kr. eddigi, 6 frt 50 kr. ¦elenlegi. s a még felmerülendő költségek rántí végrehajtási ügyében a nagy-kanizsai kir. tszék területéhez fartozó s az orosztonyi 764. sz. tjkvben I. 6. brez. alatt felvett lfiO frtra becsült fél ház s udvar, az orosztonyi 6. sz. tjkvi 1. 3-7 sorsz. 681 frtra_ becsült úrbéri telek, az orosztonyi 22. sz. tjkvi I. 131. hrsz. ">í)9 frtra becsült háztelek a belsőségben, az orosztonyi 590. sz. tjkvi I. 1—4 sorsz. 354 írtra becsült , úrbéri telek. — az orosztonyi 369. sz. tjkvi f 193\'c. 51. hrsz.v334 frtra becsült nagyréti szölöföld. az orosztonyi 369. sz. tjkvben + l93;c. 52 hrsz. 302 frtra becsült nagyréti szőló-iÖÍd, az orosztonyi 369. sz. tjkvi I. 193.C. 2- brsz. 162 frtra becsült nagyréti sióin! old, az orosztonyi 369. sz. tjkvi f 193\|é. 3. sorsz. 162 frtra becsült nagyréti szölöföld. továbbá az orosztonyi 126. sz. tjkvben f 248. hrsz. alatt felvett vastartói szőlőnek Szabó Rozi férjezett Schmiedt Jánosnét illető s 520 frtra becsült fele része, mégis az 1881. évi LX. tcikk 156. §. a) pontja alapján a szabari I9i. sz. tjkvben f 768. hrsz alatt \'1, részben Szabó Gábor, részben Szabó László s "a részben Szabó János, Ferenc László, Éva. György s Ádám, Sándor tulajdonául felrett 48 frtra becsült szigeti dűlői rét, a szabari 855. sz. tjkvben t 936. hrsz. alatt részben Szabó Gábor s % részben Lucz Pál és neje Bősze Rozália tulajdonául felvett s 45 frtra becsült borjú állási rét, végül a szabarj 8^9. sz. tjkvi u. részben Szabó Gábor s j részben Tóth Vári István s neje Hajdú Katalin tulajdonául felvett s lő frtra becsült felső mekenyei dülóí rét s pedig az orosz:onyi ingatlanok 1899. évi július hö 5. napján délelőtt 9 órakor Orosz-tony községházánál, — a szabari ingatlanok pedig ugyanazon napon déhitán 4 órakor Szabar községházánál Remete Géza felperesi ügyvéd vagy helyettessé közbejöttével megtaitandó nyilvános árverésen eladatni log. Kelt X.-Kanizsán, & kir. Uszék. mint tlkvi hatóságnál 1899. évi április hó 1(3. napján. GÓZONY kir. törvónyszki albiró. 4á 1397./tk. 899. Árverési hirdetmény. A letenyei kir. járásbíróság mint tlkvi hatóság köihirré teszi, hogy Sebestyén Lajos nagy-kanizsai ügyvédnek. Szabó István kis szigeti lakos elleni 23 frt 85 kr. tőke. ennek 1895. évi április hó 18 tói jaró 5% kamatai, 17 frt 50 kr. per és végrehajtási, 7 frt 65 kr. ezut-tali költségek irátvi végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék (a letenyei kír. járásbíróság) területén fekvő Kis-Szigeth községi 194. az. tjkvben A. t 314. brsz. alatt, \'/a részben Szabó ístváu. V« részben Ltmpfer Gyula és neje Szálai Verona, 7» részben Horváth Ádám özvegye Gáspár Katalin tulajdonát képező ingatlan az 1881. évi 60. L c 156. §-a értelmében egészben 126 frt kikiáltási árban az ugyan ottani 192. sz. tjkvben A. f 83. hrsz. alatt, Ve részben Szabó István, \'/a részben BelsÖ László, Vfl részben Takács István és npje Kavtó Verona tulajdonát képező ingatlan az 1881. évi 60. t. c. 156. §-a értelmében egészen 42 frt kikiáltási árban, — az ugyanottani 244. sz. tjkvben A. f 326. : hrsz. ingatlanok, Szabó Istvánt illető Vb rész 79 frt kikiáltási árban, az uzyan-ottani 93. z. tjkvben A. f 492. hrsz. alatti ingatlan. 41 frt kikiáltási árban, az ugyanazon 76 f=z. tjkvben Á. f 353/b. hrsz. ingatlan 55 frt kikiáltási árban Ki-Szigeti községbíró házánárl899. éri jnliu- hő 12. napján délelőtti 10 órakor Sefesstyén Lajos nagykanizsai Jskós felperesi Ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Ezen árverés által a kissziget! 244. ez. tjkvben c. 1. sorsz. h. Málék István javára bekeblezett szolgalmi és kötelesség! jog nem érintetik. Kikiáltási ár a fentebb kitett becfár. Árverezni kívánók tartoznak a becsér I0°/o-át kéazpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez lelenni. Kelt Letenyén a kir. járáshiró-ág mint telekkönyvi hatóságnál, 1899. évi április bó 28. napján JNÜNKOVITS, kir. aijbiró. fiúméból -mm tőíífllen a lengeri íjéról széltQidye 1 zsák i kgr. Rió kávé jó izü........4 60 1 zsák 4 kgr. Portoríko kávé nagyazemü ... 5 60 1 zsák 4 kgr. Kuba kávé nagyszemQ . 5 76 1 zsák 4 kgr. Poitoriko gyöogv- kávé....... 6.12 1 zsák 4 kgr kék Jáva gyöngy- kávé..... .5 80 elvámolva, bérmentve és csomagolva minden más költség nélkül. Árjegyzékkel készséggé! szalgáloak. FRATELLI DEISINGER, FiUatE, szabad klkíti 35. A magyarországi kávésok bevásárlási forrása. 2176./tk. 899 Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék tlkvi I osztálya részéről közhírré tétetik, hogy I Balázs Lajos bázai, Balázs János szent- i [ liazlói, ugy Balázs Juli férj. Vince Já- ! i nosné, Balázs Anna férj. C-tordás Ist- ! : vánné éi Balázs Mari férj. Vörös Jó- ¦ i zsefué szt.-balázsi lakos végrehajtatóknak : ; — Balázs Anna férj. Tuboly Pálné vég- \' \' rehajtást szenvedő szent-liszlói lakó-: \\ elleni 240 frt tlke, ennek 1898. évi \| j január hó 1. -"^ ,ától járó 5% kamatai, i 44 frt 35 kr. per, 5 frt igazolási, 6 frt I felebbezési, 10 frt 65 kr. végrehajtás 1 kérelmi, 11 frt 5 kr. jelenlegi, h a még i felmerülendő költségek iránti végrebsj-! tási ügyében a íent nevezett kir. tszék területéhez tartozó a szent liszlói 68. \\ sz: tjkvben f 100/b. hrszám alatt fel-: vett s 68 frtra becsült rét a csörgő réti dűlőben, — továbbá az u. azon tjkvben „t 2§6]a brsz. alatt felvett s_ 102 frtra "becsült szántóföld a" felső mezőn, — ] mégis a börzöncei 196. az. tjkvben f ; 691. hrszám alatt felvett, s 242 frtra : becsült szőlő a hosszú gesztenyééi dűlőben, — s végül a börzöncei 197. ez. tjkvben f 692. brszám alatt felvett 3\'E részben Tuboly Pálné szül. Btlázs Anna !, részben Balázs Lajos, Balázs János, Balázs Juli, Balázs Anna és Balázs Mári kiskorúak tulajdonát képező, s 12 frt 50 krra becsült, s a hosszú gesztenyés! dűlőben levő présház az 1881. évi LX. t. c 156 §. a) pontja értelmében egészen, még pedig c 1. sorsz. alatt Hóbor Rozi őzv. Balázs Györgyné javára bekeblezett Rzolgalmijog épségben hagyásával és pedig a Bzent-liszlói ingatlanok 1899. évi július hó 1 só napján d. e. 10 Órakor Szent-Liazló község házánál, a börzöncei ingatlanok pedig u. azon napon d. n. 3 órakor Börzönce község házánál Sebestény Lajos felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10"l0-ái készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött keiéhez letenni. Kelt N -Kanizsán, a kir tvtzék, roiut telekkönyvi haló-ágnál. 1899. évi április hó 5. napián. GÓZONY, kir. törvszéki albiró. jp^ Ki tartós darótr (loden) vngy á^j jp\| divatazÖveiet urf ruhák részére gjjij %M vásárolni óhaj\', forduljon biza- öfa m iomm.1 m ¦ - i (KÄSTNER & OHLER, Hj GRÁICZI gPOSZTÓ -ÜZLETÉHEZ, SJÍ CZEG M jífy( Minták költségmentesen- 1 M egbetegedésénél. Sf Ajánlva : a gége & légzö és-^az emészté3i szerve) s :-:::c=._vc.:ví: gorradkitiái. b & soravaf források. Cosstaotin és Emtna-, torráíok. Égvécyes rá és vassavas források. Jobanais-brnonen tiszta vassavas viz. Klausenquelle, savó, tpj, ¦—^^-iszárat etetés) keiyr forrás-só ichalació egyes kabinokban, fenvÖíagoz inbalsdó. Lélekzési készülék, poeuma W\\st Jífl I tiküi kamarák, édes áaványviz és habzó meleglűrdök, ieoyő W 11 Pfl li 1II I \\ és acélfürdök. Nagy hyáro tberapentikos intézet talajkara. ¦- UI UvIlVlf í Enyne, nedves meleg por és szélmentei levegő, erdős dotnbta;.--—^—^~-iL. Gieichenbera: Tudakozódások és prospektusok ingyen. =—— LiLásmegrendelések a fürdő Igugatóságiiil GLEICHENBEBGBEN. XXX \'III ÉVFOLYAM. A ki t.rt.. - ei-üs öltönyöket juliiiyw iron akar vásárolni, »1 JHbó m elitre álul erit » Stikarovszky János, Budapest (V., ErMi\'VMc\'r 18. xm) "^^«"^en^r\'sJi;^ kciwkedik ki- coDoaoojooooooooooococirxMOooeoEgoaacfflaaaaBn g „DUSTLESs" BUDAPESTI PADLÓOXA^j \| 9 legjobb nagyforgalmu helyiségek részére: S i NINCSEN POR TÖBBE ! =¦r——* üzlethelyiségei:, kávéházak stb. 12 .3 méterhez l ktgr. olaj zSkséget, 60 kr. g Póstacssnagok 5 klg. S.— frt. Q 5 Bécs. Biofcer- t\\t- t-> . * "T~ "TT^ Badapest. IV Koroaa- ö Q strasse 20 ±V -tX ZjL KJT Jj . bercea-iiica 6 O 8 Képviselet: ARMUTH SÁNDOR. NAGY-KANIZSA. ? Q _____ L3 uaoaoooGOooaooooaooG iá ooa oooooDOQonoooooQooo fsagyár. r«i- sí féntntüds 28 UTÜITETÉS. Krems "l\|trszéklktt mm-Jen n^ysághaii hí minőségben, lüniürüntés cs pur-ccllán hengerekkel. Fnncii malomköveket leg jobb minőségben cs nu-Iwmj áratokat, gabona -osztályozó hengereket cs fej koptatókat saját rcatl- tUBIDljTlImíi, Et Tararek, liszikeverü gépek, dara és gôzuiitito-gépek, elevátoruk és szál-litó-csigalt, transzmis -¦siók. tengelyágyak, per a Duna uifileit lukit, átllikitásakit. niniai rendszer (í ikii uárt it szállít: selyek. Selier és gyűrü-keoés rendszerűekét. Cusllá\|i Halnak kézi járgány hajtásra Tirklltk cs vizikerckek, icercl, kfir és izallag-fit estek,, fitgyaluló és Csiszológépek kütölök -kel ci zuzó-gépek lennetnü erez és kova, bazalt, mészkő, cbamolte rész Mindenféle szürke és fémöntés saját és idegen modelled és rajzok szerint. Töiuöröifttesü roxSeijok stU, Legolcsóbb árik I Árjegyzék ingyen bérmentvei kW RtB\|irrsTtlkgltssk IturoriakhiB ás Dlcsábbaa, szállitás jstillís nillstt. "W LEGKEDVEZŐBB FIZETÉSI FELTÉTELEK. DsigirrofálkolD is kiszírala-g;tpak, líllujsi-TÜÍgitísi tiltsak. Tervezetek, költségvetések és praktikus tanácsok gyorsan ós ingyen. ZALAI KÖZLÖNY A legjobb fém-tisztito-szar \\ • a jelenkorban a GLOBUS-tisztitó-kivonat Yaiódi rik ezzel a védjegygyel: GLÓBUS vörös keresztcsikon. Minjectttt kaph>tó. FRITZ SCHULZ JÜN.. LEIPZI8 a tisztitc-kivonat föltalálója 19SS ,\'k. 899- Árverési Iilrdeíiiieiij. A naevkauizsai kir. törvényszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy a r::. kir. államkincstár végrehaj-tatónak, LerveLC János és neje Kolmaii Katalin végrehajtást szenvedő kiskanizsai lakosok elleni 155 frt 9 kr. tőke, ennek 1898. évi márciu hó 18 tói járó 5°j<, kamatai, 8 frt 75 kr. végrehajtás kérelmi. 5 frt árverés meíkisérlési 6 frt GO kr. jelenlegi és a még felmeiülendö költségek iránti végrehajtási Ügyében a fent nevezett kir. törvényszék területéhez tartozó a nagykanizsai 2324 sz. tjkvben t 8039. hrsz. alatt felvett, s 432 frlra bec:-ült ház. udvar s kert Ki.s-Kanizsán 1S99. évi jnnlnB hó 30, napján d. e. 10 órakor ezen "tlkvi hatóság hivatalos helyiségében Dr Tuboly Gyula felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10°}0-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt N.-Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi ha\'óságnál, 1899. évi május hó 9. napján. GÓZONY, kir. törvszéki albiró. Posztószéjjelküldés csak magánosoknak, K-ao íó _ , _ _ _ 1 . 8-10 JÓ Egy veg, 3"10 m. I . t-t»j> h.o»KU, teljea mi-í -öltönynek ára \| . »- f;_ \' 10-50 lei«nom»bb 1 > ! 13-91 k«d(t»rn P^Ç1 Kiesel-Amhof Brünnben. XlaUk h - MlaUhá ők Ürrellínok! Oilk köiv«tetl»nfil va«4ri,l-« «rtki«k m«i^ol«ló«n. FölirtlA««!t.»i".t «• blioaylta«»pp~ic»»,kKr»a« AdoJI_,.<>iítí.k..re_.k..>_¦¦¦.»- 10 irt Tá»irla»nil »87 n»driçot SO kr.-ért, 80 frt . «(ty öltönjt I Brtért, S Irt I flL">ro Bltonyt .K>«wn lag7«i. . tr.-nkivül » «rabô méc » kuvotk«i« íniedmuuvt «pi»: fSoi! Sét^Vté-..%«5n ao\'/.-ot. Z^tss S^M- CDOCOOOOCOOOOíXyjOO A legjobbnak bi\'onjult HÁZISZEB. -mely a>. emésztést Btabáljozxa, rendes rérkerekedést eredményetl, a megromolt és hibás t éráikat részt eleltarolltja a mi az egészség föfeltélele), gyorsan és biztO\'BQ mefszüotett a Mpmorbajt és p. étíigytalaDsigot savanyu Msiböfögést, há-njisi iocert, gyomor- ís hasbánta!m»t, gyoraorgíircsftt, a gyomor túlterhelését étellel, nyálkisodást. vértolnlást, — nKmorboidákat, női bántalmakat, 1 étbsjokat, a már 40 év 6t« jónak bizonyait Minden gynladás, seb és kelé gyógyítása biitos sikerrel jár, a női mell sjyula-dásáná!, tejrekedéses keraényedésnél. a gyermek elvaiaftstásanal, táljogok, vérkelések, pokohar és genyédeseknél, továbbá köröm-penjedés az úgynevezett korömméregnél i kézen és Iáhnjakon, — keményedéaeknér, — 1 daganatoknál, - mirigy daganatoknál, holttelem képződéseknél stöbbi 50 év bevált Dr. ROSÂ-féle balzsamIPrágai házikenöcs FRAGNER B. gyogysz -tői Prágában 203 III. Ki ar. emésztése minden munkáját ui életre serken és egéazseges és tixzta vért szerez, különben is biitos és messze fóldön bires l>erá!t haziszer. gyógyulás fajdalom nélkül halad a k hílsitő hatása alatt. 1 üveg50kr..kettősÖTegl frt-Postáid trral lirig ilokilncBcS 3J krjával- Postán 6 tol drágái eredeti készi EZTETES! 1 ? Mh .::e::r;i titinécyi kérje a prágai Fragner B evógyszertárából és figyeljen arra.-hogy a Ur. KOSA balzsam csomugolás minden oi-V részén az itt látható kerek védjegy legyen; az ap-^S**?-^ rájl báli kenőcs csomagolásáD pedig a jobbról látható háromBiógletü Tédjegy. _===== A ki egy utánzást talál és nekem bejelenti, dijat kap ! =- Elismerő levelek ezrei rendelkezésre állnak. Raktárak Budapesten: Tóról; Jóiseí fflgvszerlárfa Egger A- ffóffaerlariba, Tfalmayrr és Seils, Koehmeister ngai ... . i>ra? ju %SLa B. FRAGNER 8ocX3tXXXKOaOCXXXX»üOO Postaküldés azonnal. Apotheke FZnm schwarzen Adler\' Kck der Spornergassc Nr. \' XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. JÚNIUS 10 én. — EskÜYÖ. Hoffmann Miksa, Lázár Soma, homokkomáromi bérlő ispánja, í. hó 20-án tartja esküvőjét Weíai Hermia kisasszony nyal, Keszthelyen. — Villámcsapások. M. hó 26-án délután 4 órakor égiháború alkalmával Jurák Zvodomér vizi-szent-györgyi plébános istállóját villámcsapás érte.\' Az istálló tetőzete leégett, azonkívül több ruhanemű és a villám által sojtoit ü«ö borjú, mely az istállóba volt kötve, szintén el-pusztnlt. A kár körülbelül 400 írt, mely Összeg ellenében 350 frt erejéig volt biztosítva. — E hó 7-éo délután 6 óra után városunk fölött is megjelentek a villamossággal leli felhők és rövid idő múlva szakadt a zápor, fcürüu követték egymást a cikázó villámok, az erős dörgések megrázkódtatták a levegőt és megreszkettették a sziveket. Egy vakitó villámlás után batatmas csattanás, roppanás következett, mire azt szokták mondani, hogy most leütött a mennykő. És csakugyan ugy is volt A csengerf-utcai Schöufeld-féle házban laV ó Hirschl Albert magánzó lakása fölött tört magának utat a romboló szikra, keresztül tört a bártetőn és a konyha menye-e tér., lángba bontotta egy pillanatra" az egész lakást, iszonya dörpjt okozva. A házi asszony, ki épp a konyhában foglalatoskodott, az ijedtségtől és rémülettől ösz-szerogyott, de szerencsére az ijedtségen kivül nem történt semmi haja. A majdnem végzetessé vált eset színhelye sok kíváncsi szemlélőt vonzott oda. — Nincs betegápolónö. Azóta, hogy a súlyos betegek ápolását ujabb időben szakavatott kezek, a vörös-kereszt egylet által kiképzett betegápolónök végzik, a közönség miod sürüebben veszi igénybe a kegyes nők szolgálatait. Kanizsán ösz-szesen uégy aktiv ápolónő van, kik közül keltő már majdnem félév óta vidéken tartózkodik, mert most már a kör-jyék ís Kanizsáról viszi a betegápoló-nőket. A 22 ezer lakóval bíró városnak pedig 2 ápolónő kevés. Mindig panaszkodunk, bogy a nők nem kapnak foglalkozást. Vau-e szebb hivatása a nőnek a betegek ápolásánál. Nem volna-e célszerű, ha menti"! többen látogatnák a vöröskereszt által hirdetett ápolónői tanfolya mot. honnét 6 hó múlva kikerülve, Önálló kereaetforráshoz jutnak. — Vizsgálatok sorrendje. A helybeli felső kereskedelmi iskolában az érettségi vizsgák f. hó 12-, 13 és U-én, a szóbeli magánvizsgák f. hó 15-, az osztályvizsgák f. hó 18- és 19-én, azizr. pol-gáriskolábao az osztályvizsgák f. hó 23-, 25-, 26-án, az elemi iskolában f. hÓ 23 , 25 és 26-ik napján tartatnak meg. — A nagykanizsai áll. s, községi polgári fiúiskola nyilvános és magán vizsgálatainak sorrendje az 1898—99. tanév végén. Junios 21-én délelőtt 8—12. az I. osztály vizsgálata, délután 5—7. tornar iza gálát verseoynyel. Június 22-én délelőtt 8—12. a II. osztály vizsgálata, délután 2-6. az I oszt. magántanulók vizsgálata. Junms 23-án délelőtt 8 —12. a III. osztály vizsgálata, délután 2—6. a II. oszt. magántanulók vizsgálata. Juoiüs 24 én délelölt 8 — 12. a IV. osztály vizsgálata, délután 2 — 6. a III. j oszt. magántanulók vizsgálata. Június L 26-én délelőtt 8--12. az V. 03ztály vizsgálata, délután 2 —6. a Iv\\, V, VI. oszt. magántanulók vizsgálata. Június 27-én délelőtt 8—\\\\\\. ,a VL osztály < vizsgálata, 11 \|a—12. a IV—VL osztály j énekvizsgálata. Június 29-én délelőtt i 8—10. ,Te Deum" a a tanév bezárása. ; A nyilvános vizsgálatokra a t. szülőket — és az érdekelt t közönséget tisztelettel meghívja Nagy-Kanizsán, 1899. június 7. Az igazgatóság. — A nagykanizsai áll. s. községi polgári leányiskola nyilvános és magán vizsgálatainak sorrendje az 1898—99. tanév végén. Juniu3 15 én délelőtt 8 — 12. az I. a) osztály vizsgálata, délután 5—7. a leányiskola tornavizsgálata. Június 16-án délelőtt 8—12. az I b) osztály vizsgálata, délután 2—6. az L oszt. magántanulók vizsgálata. Június 17-éu délelőtt 8—12. á II osztály vizsgálata. Június 19-én délelőtt 8—12. a HL osztály vizsgálata, délntán 2—6. a" II. és III oszt. magántanulók vizsgálata. Június 20 án délelőtt 8—12. a IV. osztály vizsgálata, délután 2—6 a IV. oszt. magántanulók vizsgálata. Június 24—2ő-én délelőtt 8—12. és délután 2—5. a leányiskola kézim unka-ki alti té* az intézet rajztermében. Június 29-én délelőtt 8—10. ,Te Deum* s a tanév bezárá&a. — Az alsófok o Ipariskola vizsgarendje. A nagy-kanizsai városi aleófoku ipariskola vizsgálatainak sorrendje a következő: június hó 10 én 7-tól előkészítő B.) oszt. közismeretekből, 11-én vasárnap rajz kiállítás, 12-én 7-töl HL oszt. köz- ismeretek és az A ) I. oszt. raj?, 13-áo 7-tŐl II. A.) oszt. közismeretek és a B.) L o«t rajz, I4-én 7-töl II. B.) oszt. közismeretek és III. és A.) II. oszt. rajz. 15-én 7-töl L A.) oszt. közizmereiek és A.) előkészítő oszt. rajz, 16-án 7-től I. B.) oszt. közismeretek és B) IL oszt. rajz, 17-én 7-től előkészilő A.) oszt. közismeretek éi» B.) előkészítő oszt. raj/, 25 én d. u. 21/: Órakor a jutalmak és értesítők kiosztása. Az igazgatóság. — A főgimnázium Ünnepsége. F. bő 8 án, a koronázás évfordulója napján, tartotta meg a főgimnáziumi ifjúság önképző köre az intézeti ének és zenekar közreműködése mellett évzáró diszgyü-léaéf. A rajztermet ez alkalommal is egészen megtöltötte az érdek\'ődő közönség. Az ünnepélyt a „Hyranuaz- el-éneklésével nyitották meg, utánna az ifjúsági zenekar játszotta el megnyílóját. A megnyitó után Molnár Ernő Vili o. t a gyakorló iskola elnöke tartott lendületes ünnepi beszédet. A programm többi számai teljesen kielégítették az érdeklődő közönséget. Különösen RÍkerfllt Német György VI. o. t. és Vajda Béla VII. o. t. szavalata. Az előbbi Petőfinek ,A magyarok istene" cimü hatalmas költeményét sza valta tűzzel, az utóbbi pedig Poe Edgár ,A Holló\' cimü költeményét adta elő jő felfogással. Közben Spur Endre III. o. t. adott elő hegedűn igen üKyesen Meyerbeer „Bobért lediable" c operájának néhány motívumát, zongorán B 1 a u Jáno-t VIII. o. t kísérte minden kifogás nélkül. Majd dr. Kiss Ernő tanár beszámolt az ifjúsági pályázatok eredményéről. Pályadíjakat nyertek: Rosenber^er Dazaö VIII., Molnár Ernő VIII, Obláth Mór VHI, Varga Sándor VIII., Kohn Béls VIII., Vajda Béla VII, ScLwjk Gyula VII. o. tanulók. Ezután dr. Pachiuger Alajos igazgató tartolt beszédet, a melyben köszönetet mondott dr. Kiss Ernő tanárnak a gyakorló iskola buzgó vezetéséért s buzdította az ifjúságot a haza és koronás királyunk iránti igaz szerétéire. Végezetül az ifjúság ének és zenakara Brabms-nak egy dalát adta elő precízen. — Ünnepély. A nagy kanizsai városi alsófoku ipariskolai tanulók folyó hó 4-én vasárnap délután 3 órakor, s központi iskolák udTsráu Ülték meg ű FelBége a király koronázásának évfordu\'óját. A tanoncok tanítóik vezetése mellett nemzeti Bzinü szalaggal felékesítve jelentek meg az ünnepélyen. — Az ünnepélyt Vencel Rezső igazgató nyitotta meg, mire a tanuló sereg elénekelte a ,Hym-nuszt". Ezután több nagyon is szép szavalat volt. Az ünnepély fényét legjobban emelte Erdősi Bálint ipariak, tanító emlékbeszéde. I-méi szavalatok következtek, majd a .Szózat" énekelésével s az igazgató záróbeszédjével az ünnepély végett ért. 0 t voltak: GrÜn-but Henrik fel. bízott, elnök, Halvax Frigyes fel. bízott, tag, Szalay Sándor, Vencel Rezsóné, Erdősi Bálintné, Poredus Antalné és 2 — 3 mester legény. Ennyiből állolt a hallgató közönség, no még pár deák gyermekből. Azok pedig, a kiknek ott kellett volna lenni i. i. az iparosoknak, a tanonc gazdájának, azok tudja Isten mi okból távol tartották magukat az ünnepélytől. — Nép tombola. Végre egy derült vasárnap 1 A napnak sugarai forrón sütöttek le e hó 4 én az ezrekre menő néptömegre, mely mint valami méhraj nyüzsgött, mozgott A tombolajegyekből a helyszínén közvetlen a tombola-játék kezdete előtt nagyon sok kelt el. — Ott fáradozott Vidor Samuné egész déiUtán, nem törődve az égelő napsugarak melegével, hisz kedves szegényeiért fáradozik, azoknak gyűjt, hogy télen mikor a zord hideg megkettőzi a nyomort, adhasson nekik meleg ételt, puha kenyeret. Segített neki derekasan a választmány is. Négy órakor kezdetét vette a tombolajáték, roery nnsdinkabb feszültté varázsolta a kedélyeket. Végre jelentkezett az első szerencsés, ki tombolát csinált örömmel regisztráljuk, hogy majd mind a 10 nyereményt szegényebb sorsú egyének nyertélt eL — Pontban 4 órakor megjelent Deák Péter rendőrfőkapitány, törvény hatóságilag kirendelt politikai biztos, kinek ellenőrzése- mellett csakhamar kezdetét vette a húzás. A számokat selyem ruhába öltözött cifra fiúcska enieltR ki a sze rencsekerékből. Miután azokat a politikai biztos és az elnök megnézték. Révész Lajos titkár harsány hangon kikiáltotta. Nyomban ugy az emelvényen, mint a tér nyugati oldalán elhelyezett táblákon a kihúzott szám feltüntetve lett, 31. számot emelték ki, midőn az eisó nyerő jelentkezett Glöckner Aladár polgári iskolai II. osztályú tanuló szentélyében, ki megnyerte az elfő nyereményt egy kaszetta ezüst evőeszközt 6 személyre. - A műit évben rendezett tombolánál az első tombola az 57-ik számnál \|csí-náltatott Még négy számot húztak, melyekkel a többi 9 nyeremény tárgy is gazdára talált, még pedig a következő sorrendben: 2 ik nyeremény: varrógép — nyerő: Gödinek László, napszámos. 3. nyeremény: női aranyóra arany lánccal, nyerő: Illés Antal, mozdonyvezető. 4-ik nyeremény: díszes függő lámpa, nyerő : Pulay Józaef, földmives. 5 ik nyeremény: porc készlet 6 személyre, nyerői Beran Anna k. a. 6-ik nyeremény: hinta-szék, nyerő Spitzkopf Mór alkusz. .- 7-ik nyeremény: fiókos szekrény, ayerö: Lőrinc Margit, hivatalszolga leánya. 8-ik nyeremény: ezüst óra lánccal, nyerő: Cseke Ferenc, bolti szolga. 9 ik nyeremény: egy vég vászon, nyerő Schenk János, géplakatos. 10-ik nyeremény: kávés készlet 6 személy-e, nyerő: Dentsch József, kereskedő seg>3. Az ellenőrző bizottságban működtek : Fitcber Sándorfié, Farkas Vilma és dr. Rothschild Samnné: a tombolatárgyak kiszolgálásánál: dr. Neumann Edéné, Saltler Józsefaé, Stirling Sándorné, Székely Lajosáé és még néhány választmányi tag. A néptombola összbevétele értesülésünk szerint mintegy 550 forint volt, melyből 260—270 forint marad az ovo dák és népkonyha céljaira. — A virtus. A Szavári testvérek mind a hárman géplakatosok a déli vasainál f. hó 7 én este alaposan berúgtak. Éjjeli barangolásuk közt éjfél után 2 órakor értek a sörház utcai Baranyai féle kávémérés elé, ezt zárva találták, bezörgettek s mivel bebocsátatást nem nyertek, Szavári Béla öklével znzta be az ablakot, de pórul járt, mert az üvegcserepek csuklóban ugy elvágták a kezét, bogy még azon éjjel a kórházba kellett őt vitetni és ott varrták be az orvosok az életveszélyesnek mutatkozó sértést — Az újoncozás eredménye. Nagy-Kanizsa város sorozó járásába az 1899. évi újoncozás eredméuye a következő volt: Sorozáshoz ősszeiratott összesen 334 hsdkö teles, besoroz tátott újonccá 76, póttartalékossá 15. összesen 91. Viszszahelyezendönek találtatott 134, fegyverszolgálatra képteleonek 45, töröltetett 2. kórházba küldetett megfigyelés végett 1, távollevő 61. — Névváltozások. Veísz Ferenc n.-kanizsai Wikós nevének „Vajdá"-ra, — ülazeT Salamon ugyanitteni lakos nevének „Salgó^-ra történt megváltoztatását a belügyminiszter megengedte. — Veszett eb. Budi Zachariás söjtöri, Németh József és Károly z.-szt.-lászlói lakúsokat veszett eb marta meg. A Pasteur intézeibe szállították őket. E vidéken a veszett eb járás gyakori. — Gyermekgyilkos. Öív. Polgár Istvánná szül. Pel Teréz boncodföldi tanító j özvegye e hó első napjaiban a szőlőhegyen gyermeket szült s azt közvetlen a szülés után megfojtotta s haza vive s 0 napig kamrában rejtegette. A hatóság nyomára jött a dolognak s az asszonyt feljelentette Az elvetemült teremtés S gyermek anyja. — Felülfizetések. A nagy-kanitssi szabómunkások által a sánci kertben rendezett jótékonycélu kerti táncmulatságon, mely nagyon látogatott volt a következő felülfizetések eszközöltettek: Németh Lajos 30 kr.. Fehér Pá^ 80 kr.,—Deutsch Adolf 60 kr., Kohn L. Lajos 1 írt, Pol-eer János 10 kr., Pallér János 20 kr., Saller Lajos 50 kr., N. N. 20 kr., N. N. 20 kr., N. N. 30 kr., Focht Jakab 20 kr., Koeh N. 30 kr., Krausz és Farkas 80 kr. Összesen 5 frt 50 kr., melyekért ez uton hálás köszönetét nyilvánítja a szabómunkások szakegyletének vigalomrendező bizottsága. — Mikor as igazi villám működik, a mesterséges semmivé törpül. —- Ezt bebizonyította a f. hó 7-ről 8-ára átmenő éjjeli égrengés. Ugyanis, éjfél körül óriási dlrdüléssel végig cikáz az égboltozaton a villám és ugyanekkor a város összes villamlámpái teljesen kialusznak, ugy hogy egy pillanat alatt az egész városban kofomsőtétség uralkodott. A kiket ez a {jelenet az utcán ért sohasem fogják ezt a rémes pillanatot elfeledni. Már jázt hitték, hogy teljes sötélaégben kel!\' hazáig tapogatni, azonban mintegy másfél percnyi idő elteltével a villamlámpák azép lassfí visszanyerték ismét fényüket, tehát clak akkor, midőn Őket az ég villáma a lidércnyomás alól felszabadította. — Hegégett kis leány. E hó 5-én Bogamolecz József aUó-domborui lakos udvarában álló sertés ól belülről hirtelen kigyúlt. A szomszédok észrevették az égést és a hely színére futva elakar-lák az égő ólt a lakház mellől tolói; ez azonban nem sikerűi vér, nekik, fölborították a faalkotmányt és ekkor borzasztó látvány tárult szemeik elé. A felborított ólból Bogamolecz Mari 6 éves leány gyermek összeégett teste hullott ki. Még élt szegényke és csak néhány órai szívfacsaró kínlódás után a tulyoe égési sebek következtében halt meg. A leányka szelői künn dolgoztak a mezőkön és a megindított vizsgálatból arra lehet következtetni hogy a kis leány gyufához jutott és azzal az ólban tüzet akarván rakni, magára gyújtotta azt. -— Kerékpársport. Tapolcán kerékpáros egyesület alakult a kerékpáros turisztika iejlesztésére és a magyar sport irodalom támogatására Az előbbi célból az egyesület társas kirándulásokat rendez és a zalai Balatonvidék látogatására a fővárosi ós a vidéki kerékpáros klubbok-I kai összeköttetésbe lép; az utóbbi cél-i ból pedig járatja a hazai sportlapokat ! és megrendeli a vonatkozó szakműveket, i Az egyesületnek 22 évet mult, önálló \| állással bíró amatőr\' kerékpárosok le-\' hétnek tagj\\i és a fölvétel közgyűlésen titkos szavazással és az összes tagok igenlő szavazatával ,U ténik. Mindegyik tag egyúttal tagja » jzemere Atti\'a országgyűlési képviselő elnöklete alatt álló Magyar Kerékpáros Szövetségnek. Az egyesület elnöke dr. mányoki Mányoky Gyula takarékpénztári ügyész, utnagy és elnökhelyettes Cumi István kir. adótár-nok, utnagy Hiller Pál tart. hadnagy, jegyző Horváth Jenő városi I-ső jegyző, péaztáros Rizner Mór kereskedő. Az egyesület minden vasár- és Ünnepnap olőtt való este az újonnan nyitott Tratt-uer-szállodában társas Összejövetelt tart és legközelebb a tapolcai Bacsányi-szobor alap javára nagy juniálist rendez. * Igen fontos betegeknek. Felhívjuk t olvasóink figyelmét egy rendkívül áldásos és hatásában páratlan uj gyógymódra : a haemopatiára, melynek megalapítója és egyedüli képviselője dr. Kovács J. haemopita. Rendelő-intézetében (Budapest, V. Váci-körut 18.) naprólnapra a legfényesebb eredményeket éri el fulyos idegbajoknál, különösen neu-rastheniáuál. szír- és gyomorbajoknál, asthma- és köszvénynél. Bőr- és vér-/ betegségeknél minden vegyi szer alkaK mázasa nélkül az általa feltalált páril-i gási é? belégzési rendszere által a legrövidebb idő alatt teljes gyógyulást ér el, anélkül, hogy a beteget hivatásában megzavarná. Minden betegnek ajánljuk, forduljon, mielőtt fürdőhelyet felkeresne, dr. Kovács J. orvos úrhoz, mert ezáltal sok időt és pénzt takaríthat meg. Ház vevők figyelmébe. Több rendbeli házeladások a legelőnyösebb feltételek mellett. Megtudható a kiadóhivatalban. A magyar kir. anyakönyvhivatal. Házasságot-kötöttek: Janius 3-án r. k. Tóth Károly csizmadia aeged : Sebeaténj Katalinnal. Sabic« Antal r. k bognár mester : Koszi Szabínnal. Janins t-éa Horváth István r. k. sörgyári mankás: Fehér Rozáliára!. Jnniai 7-éi Baján litván r. k. molnár segéd: Bedö Katalinnal- Halálozások: Június Sin Gudliu Julianna r. k 17 éves: tQd&gQmökór Június 5-én ifja Varga Jáooa r k I hónapos - ránggörcs. SzokoHts Kária r. k. 3 hónapot: bélhorut. Cser Jánoa r. k. 1 hónapos: bél hurut Izsák Regina izr 4 hónapot: bélburnt. Hatarica Erzsébet r. k. napszámos 16 éves- tadőgümőkÓT Juniui 6 án Horváth Mária r. k 2 hónapos: bélhurut. Június 7 én Gelsci Katái is r. k. aapssámoj 59 éret ladölob. Juniui 8-án Trapol Francziska férj. Aucbler ifárolyné r. V. 67 évei : rák Június 9-én Horovici Terézia r. k. 13 hónapos: tadŐhnrat Nagy Fererc r. k. 1 éves.* gyo-roorhurni. SZERKESZTŐI ÜZENET. — S. V. Nagyon sajnáljuk, hogy a püfpök! bankettről és felköszóntökről sem hozhatunk semmit, mert a rendezőség azt a figyelneüen-ségel körette el »elüok szemben, bogy iapunk képviselőjét rne? sem hivta. Szeretetre aem késztetünk senkit. Az álláspontnak a rezisz-leucia. i>assziva — vagyis a haí{gatás. ^ \' Szerkesztőét^ : Dr. Villányi Henrik, k4elö» jierkesitö. Dr. Perenyi József. Kiadó: Jfí. Wajdits József. VEGYESEK. — Fényképező kéxzttletek diletinn(ik mamára. Mindenkinek, kik a fényképezés ezen kellemes és I árki által kCnnyen megtanulható sport iránt érdeklődnek ajánljuk az ISMév óta fenálló kűlonöten fényképező készülékekkel foglalkozó A. Mo<! «: és kir ndf.aiál ito Bécs Tnclaucbeu 9 eéget s cnaek illusztrá t árjegy -xékének átnézését, mely kiráustra ingyen küldetik meg. — Fontos közlemény. Nehezen emészthető ételek csak mértékletes élvezete is, gyakran különféle gyom őrhajókat vonja • után, — melyek — ha figyelembe nem vétetnek, kön>-nyen nehéz betegségekre elfajulnak. Oly bajok elhárítására s dr Rosa gyomorérti balzsamának kitűnő bAtász bebizonyult és tanácsos, hogy ezen készítmény egy háztartásban sem hiányoz-zod. Valódi kapható az illeni gyógyszertárakban éi Fragner 13 főraktárában, Prága 203- IU, Lásd a birüetményt. — Figyelemre méltó dr. [iókay Árpád egye- ¦ temi tanárnak előadása, hogy melyik ásvány, víznek kellene dominálni bel- et kQlfóldóu egvaráDt: „A lúgos savanyu- és lúgos bicar-bonat-Tizek sz erósebbek, illetve melyek nagyobb szénsavai alkáli tartalmúak, s melyek épp azért az emésztő tractua. s légző utak s a bugyuták idültebb hurutjainál, alazsi pletbó-ránál, köszvénynél, bugyhrnnok, diabetes, rbole lithiasis esete ben, azutáu mindenütt ott, hol az anyagforgalmat lokozüuuk kell, oly kitaaóen válnak be, hazáak>>an kQlóuÖsen bőven állanak rendelkezésre nei csak a divatos kü\'földiekhez hasonlóak hanem azoknál sokkal hatalmasabbak is; aaónbnn mindenek felett áli a már inkább ismer", de eléggé még meg nem becsült szo\'.y-vat ásványvi, s a még al\'g ismert polenai A szolyvai forrás vizének ketted\'zénsavas nát-riomtartalma kétazer oly nagy, mint a (preblaui, bli í és radeini] kdltö di vizeké; szabad szénsava is sokkalta nagyobb Ezen viznek kelleue dominálni bel- ét kulöldnek egyaránt. A izoly-Tainak vetélytársa csak a hozzá közeli polenai (Beregmegye) ásványvíz le\'ietne Ha Beregvár-megye ásváoyvirkiocsek\' en gazdag szolyvai vidéke kűlfö dón v 1 a p. o az annyira indust-riózus Csehországban, egymás hátán emelkednének ott a fürdőhelyek, s inatoriumok. vagyonosság uralkodnék ott hegyen-vö\'gyöa ! Ny üt tér.) .MARGIT\' GYÓGYFORRÁS. lanplíorrás-telep (BEBEG-IEGTE). A budspestí m. kir. egyetem vcgyelemzése szerint kevés szabad szénsavat, ellenben sok szénsavai nátriumot éi líthíumot tartalmaz. Ezen tulajdonságai azok, melyek a hasonló összetételű vizek fölé emelik Kitűnő hatása a legntak s t&dő hnrntos állapotainál, külunösen kzItős váladék eseten; tndő-vészeseknél, ha vérzésre rali hajtandi-s&g van la jelen, a n3Carglt-vIz" meg. becsülhet étien szolgálatokat tesz kevés szabad szénsavánál toeva Kiváló hatást látni tőle a gyomor és belek hurstos állapo-taiaál, főleg azon esetekben, hol a fölös mennyilégben képzelődött sav oka a rossi em észtéinek. A bugysavas sók lerakodását akadályozván, becses szolgálatot teiz továbbá a hélyag hntntos bántalmainál, a kő- t ¦¦ hurokképződés eseteiben, miért is a budapesti át bécsi egyetem orvostanára!, mint az orvoivilág egyéb elikeleiégel a legszívesebben használják, előnyt adnak a „Xargit--forrásnak a hozzá hasonló Összetételű gyógy tizek fölött HT MINT IVÓVÍZ "M kiváló ovéizcratk blzanyitt Jirváayoa he-tagiégek Idejeat. ffleg typbai ellen. Mint jorra ilUlúos aetfreltsegnei; örrend. FŐRAKTÁR: ÉDESKTJTY L. ásíáDjíiiDagjkerestetlés ct. és kir. nir. szállító BUDAPESTEN. Kapható aladen gyegyszartárbia, fűszer-keretkedesbea es veadéglekea Vese, hneybólya?, hngydara és a kőszvénj-báníalmat: ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek hurutos bántalmainál,orvosi tekintélyek általa LithEon-forrás SALVATOR sikerrel rendelve lesz. H n g y haj tó hatása! Kellemes iii! t» \| ¦* KÖBBjeí enésxM Kapható ásványvíz kereskedésekben és gyógyszertárakban. A Sahator-forrás igazgatósága Eperjesen ) Az e rovat alatt kozlöttekért nem vállal felelősséget a sierk. XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAItKÖZLÖNY 1899. JUNIUS 10 én. A MAGYAR KIRÁLYI ÁüamTasutak Sépgjáfáaak ftiliigjsikségi BUDAPEST, Váczi-körut 32, szám. Ajánlja a m. kir. államvasutak gépgyárában készült gözcséplögarnituráit, ipari célokra alkalmas .Compound iocomobiljait, teljesen vasból készült szálmakazaloz gépeit, gőzkukoricamorzsolóit, Stibor-féle körfűrészeit, „Millenium* kaszáló-és aratógépeit- továbbá Sack-féle ekéit, wetögépjeit, boronált és egyéb gazdasági gépeit. 0RV~ ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE. ^\|Y8 BERGER.féle GYÓSYlTá • KÁTRÁNY-SZAPPAN .ilik, bor írrel aUolm ¦p. i-etöi Csokoládé rit S a-lU iíi4«-k mindennemű «1111. iistfiate(«d idolt p > HfitkH kiltejfk. ngynintin orr-reieníE, j 0tt»r. t«xy,lcK, lalpiiajnIA», iimk" korpa «Un. A Barffar-IAI kátratiyciajij tartalmán* a f»-katroyoak 40\',.-at rr •!? Krt>. a •¦reiki-UsleniUeii alulurdulu 1 rjj,r«M,.p..iokIA] Hnyec-it-n kblünböi CaalaaoH. ollrer&líao vezott liatar„iotlaii Barffor kfctranjaxappao m-grai,. !,¦:.\'.»¦• ¦ ai iamert vájj egyre vaio IdMt börb»t«\|-a4g-«kaél iik«rrol Berger-fela gyógy-katrany-kénazappac tycnjélíb kátránytuvpan ae arc nőn tiszt\\tiia\\ká<:ai : ------.^aiTbarti mlndcnlpl baarnMatnl uolgal ¦ Sergcr-féie glycerín-katra^y-Mappan eiyc-arin UrUlommtl it finom illatul. Ara mlndas fajnak haarnklatl stajltâaaaj otrvLlí rfaxaboaUiit 36 kr, 6 darab í frt RO kr. j SUCHARD \|\| .. borai axapna f fird5-axapp.\\s y mikiuppu ¦ Berger-féle Potrosulfol-szappan i orr, kiiit», börvinkcIeKiíe <í» arovörüiaág- •lUn, azapls luppu tgea hatliatói. Berger-féle kénes tej szappan ¦izrr it arctiaititlaniág; ollón. Tannin «lappan Hb- Jtsadis ói hataibnllái ellen. Berger-féle fogsxappan kocsSgben . rundra Jógáknak. I. az. dohányoaoknai. Ára. 30 kr.. ;iobh fogtiíititö r.r. A töboi Bars-tt-fila «zappano-illetűleg ulal\'.mk a röpiratokra, t-iak Borarerféla «zppanoka,t kel! korni. miutic jiimtalaii hataaUlan unnak. Gyár éi fflraktár: C. Hall & Comp. Troppao tVtnjdlot iitiilttt. > itaitilhi rjirpMrLÚUiiiMi Eittai tSSl fi -Kanizsán Präger Béla és Lajos gyógyszereszeinél EGYEDÜLI ELÁRUSITÁSA a Jilrucvesiiek Ismert DÜRKOPPS DIANA (Legjobb nemet pj á r t ni á it y ~\\ csak KOVÁCS FERENCNÉL, SZOMBATHELY ----- — LOVAK ÉS SZARVASMARHÁK mar BIZTOSÍTÁSA. SStl k Hia^t. lőlrsíniis illaüiizíoziíú lár^sie: mint [Zúretkezet Sídapett, Vil., Erzsébet-korút 27 biztosításokat >garl lovak és ftzarra.* marhák elhullása következtében beállott kárcselek megtérítésére Kártéi ites igénye fennáll, ha közönséges és járványos betegségekben, vagy l»a!eft folytán pusztul el az állat, topábbá hs kényszervágás rendeltetik el Az Intézet éléu állanak a következő földbirtokosok: báró Sto--fsaovlcs György, elnök, báró Anbrézy Gynl-, gróf Bélfalén Balázs, c. és kir. kamarás, orsz?gy képriíelö, dr Beldy ortz. képriselő, Cberael György, Cl és kir. kamarás orsz, képviiel5, báró Jotikl Gábor, cs és kir. kzmaria, orsz. képTÍselö, gróf Karnist Károly, röreediházi tar, báró Nyiry Béla cs ée kir. kamarát, gróf Ráday Gedeon, dr. Siauy Aladir, a Magy. agrár- és járadekbanje r. t. gazd. la::.!.- . dr Tetétieil Árpád, ügyvéd, Taby István, cs. és kir. kamarás, Pesiro. gazd egy. alelnöke, Zalcski Jt-uö, dr Pajor Igníc vezérigazgató. Felvilágosítással szivesen szolgál az igazgatóság és a vidéki ügynökségek. H A dijak rendk.vül mérsékeltek \| MOLL SEIPUTZ POR Caak akkior valódiak, ha mindegyik dobos Moll A. védjegyét és aláírásit tünteti fel. A kel1 A.-féle Seldlllz-porak tartós gyógyhatisa a legmakacsabb gyomor- e sl-testbánttlnak, gyomorgerca ós gyomorhév, r&gz&tt tfekrekedéa, majbárjtalom, vér telilái. aranyér és a legkülönbözőbb eoi betegségek étlen, e jeles hiziizernek évtizedek óta mindig nagyibb vlterjedéit szerzett. — Art egy lepecsételt «re-detl deaezitk I frt t. e. Hamis ita sok törvén yileg fenyíttetnek. "MOLL- FÉL E F RANCIA: ICsak akkOr ValOdl, oa mindegyik üveg MOLL A. veJjeffjél iftiiU-Ü telj ?- „A. Moll\' leiirata ónozattal van zárta. A MoÜ-fole ] \|traeezlt borszesz ét sé nevezetesen mint fa)dal»«osillipité bed9rzs81eel szar \| gkószvény, csuz és a megbülés egyél) következményeinél legiameretesebb népszer. — Egy oaezotf erodati fiveg ara 90 krajozár___ MOLL Gyermek szappanja. Legfiootnabb, legújabb módszer szerint készítek gyermek ét bfilpy szappan a bír okízerti ápolására gyermeíek. és falnittek részére. ira darahaiklsrt — 20 kr. Öt darab — 90 kr. Minden darab gyermek-szappan Dall A. védjegyével van ellátva FőszétküldéK: Moli A- gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tuchlanben 9. Vidéki megrendelések naponta posUutinvét mellett teljesíttetnek A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Roseflfeld Adolf ÓS Fia. ^\'<xioooooo KfsTiÉ H.FÉLE Termek liszt •Kls GYERMEKEKNEK L Egy dob. Nestlé téle gyermekliait 9ükr. Egy , „ sűrített tej 50 , Minta dobozok a gyermek tejről kivinatra ingyen és bérmentve kaid a : Központi raktár Ansztrla-Xagyar-o~»záL reazére f. BERLT.U Bécs, I. Xiglergnst ir. I. SUV Eladása minden gyógytár és drogneriában. "9S 1 doboz gQritett lej, cukor nélkül Viking JHJfjd egy doboz 50 kr. -^= ÚJDONSÁG! =- É CSAK FIATAL EMBEREKET mm érdekel tudni, hogy a astr PARISI Dr. BOITOX-FÉIiE mjicTzo obi már néhány nap alali elmulasztja még a legrégibb és legelhanyagoltabb kifolyásiéit. Felesleges tehát Santa» vagy Copaivát használni, mely csak a gyomrot rontja, de a bajt nem gyógyítja. KAPHATÓ EGYEDÍIL ZOLTÁN BÉLA gyógyszertárában BUDAPEST, V., Nagykorona-utca 23. Ára üvegenként 1 frt 120 \\v. előleges beküldésével franco. STÜVEIt gyógyintézet TÖBEL-FÜRDŰ GRÁCZ MELLETT. idény: májas—október. 33 \' méter a tenger siine felett. \' vnsitti áltotná. Gracból kociiral egy óra. Fosta- és távírda állomás Rég ismert vastartalmú (tkrotherme) scélforrás 30 fok C meleg (23 fok R) Mérsékelt klima 25 fok C. és 20 (R.! erős tő erdöICTegő, kiterjedt feoyveserdÖk Gyógyjavalatok, i<1egbántalmák, ideggyengeség, hátgerincbetegaég, hysteria, görcsök, neuralgia síb ellen. NO: betegségek\', vérszegénység, 1 él- és hólyaghuru: stb. Igen ajánlható Odalöknek és gyenge gyermekeknek. Gy^gyeszkóz: külön gyógy- és aszóbazin, kádfürdők melegvízzel, lenyőfürdők," villanyos fürdók, maasage. zubanygyógy keze lés aat Olcsó lakások és egyes szobák, villák, gyógyierem, kitünS étterem, kitűnő zenekar. A fdrdíbjazgatóssgaál kinterité praspeklas Ingyen es bérmentve. m 2)r. BLUMAUER SÁNDOR, orvos tulajdonos. V Régt hirneves kén fű reto Horvátországban. Vasari állomás i Vwassii-Topliega Posta- és távirda a Zagoriaí vasút mentén (Zágráb-Csáktornya). Vegyelemezve Prof. Dr. Lndwig udv. tanácsos által 1894. ÖS fok Celsias meleg forrás, a kén iszapnak felüimnlhatatlan hatása van izom es iaQlet rnruma, ízület betegségek, gynlladásos és csoott&resi össze-hnzódáack, kössréoy, neuralgikus bántalmak, mint ischias stb női bajok, bLr éa titkos betegségek, idült vesebaj rk, bólyaghurut, górrélykór, angolkór, ólomét higany mérgezéseknél stb. stb. IVÓKÚRA, torok, gége, mell, máj, gyomor- és bélbajokoaJ, aranyérnél stb —ggrrtti Villanyosság. — Massage. Gyógyintézet minden kényelemmel, egész éten át nyltra. Idény tartam május 1 löl október 1 ig. — Pompás nagy park, terjedelmes ültetvények, szép kirándulások. — Állandó zenekar, a zágrábi kir. operaház tagjaiból. — Zene- és táocestélyek stb. i állomáson naponta társaskocsi várja a vendégeket, delkezésre állanak, de ezek odaallitása előbb a fürdő intéz ős ég uél megrendelendő. Orvosi tudakozódásokat a fflrdőorvos Dr. LO^GHIKO A. ad. Prospektusokai és brosehurákat inguen és bérmentve küld ~aoj a fQrdőigazgatóság. X A tarazsd-topl Külön fogatok is i QRÓF SCHÖKfiOBH BPCHHEIM ERVIN BEBE&ME&YEI PBtDtLMiBOL. pZOLTYAI GYÓGYFORRÁS. Dr KÉTLI, Dr. BÓKÁT, Dr. W1DEB.U0FFEB Uoár urak éa síimoa orvosi tekintélyek eliímerő njiUlkoiítai aiapjáa kitfiní sikerjel ajinltatik: k5szvén», hólyag és viieleti siervek bajamii; cukorbetegség, bugjhomok, epekő; a torok és. tűdőrcervek báotalmaiuál, a?ágytalansig és gjomor-megbetegedéseknél. —J! KTT&NÖ IZO ITAL, IOEH ÜDÍTŐ VIZ. f—\' C>« oiiiorli»jok elleni speclflcuiu. A LUHI ERZSÉBET GYÓGYFORRÁS. A gyomor readetleo működésénél, gjomorsAT talságos képződésénél, gyomorégés, böfögéfl, a gyomor eloyálkásodáse, a gyomor és bél króüikui borntja alkalmává! kilQoÖen beválik; a torok gége és hörgők időit hurutos állapotában sikerrel alkalmazUtik. POLENAI GYÓGYFORRÁS. Elst5 rfloga diátétikaa vix; legüdítőbb asztali tíz, borral vegyítve kitfJüő, tejjp.l vegyítve a legjobb ayálkaoldó szer. jEJzen Ásványvizek ^Cbgrendelhetők: sz uradalmi ásványvizek bérleti kezelöségénél Szoiyvárs (Bereg megye) és minden ásványvizkereskedésné!. L — Prospektus ét árjegyzék ingyen is bérmentve. —¦ - Nyomatott If]. Wajdits József könyvDyomdájábsn Nafiy-Kuixsán. r NAGYKANIZSA, 1899. junias hó 17-én. XXXVIII. évfolyam. Előfizetést ár: Egét* évre . . . 5 frt — kr. Fél érre , . . . 2 frt 60 kr. Kegy f dérre . . . -1 frt 26 kr. Egyes szám 10 kr. hirdetések 6 luíábos petiUorbao 7, mxsoiaor 6, ¦ minden toriblii sorért 5 kr nyíltté rbem petit soronként 10 kré:t vétetnek fel. Kincstári illeték miadea egyei hirdetésért S0 kr. fizettssdő. mm _ ii ZALAI KÖZLŐIT. A nagy-kanizsai „Ipar-Testület," „a nagy-kanizsa; Takarékpénztár részvény-tirsaságr--a „Kotori takarékpénztár a lap sxellesii részét illető minden közlemény a felelő szerkesztő nevére, az anyagi részt illető k&i-leniényai k pedig a kiadó nevére címzetten S agy-Kanizsára bérmentve intése adok. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok vissza nem küldetnek. I részvény-társaság," , nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a .nagykanizsai kisdednerelö egyesület," a .nagy-kanizsai tanítói járáskör," a ,nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet," „n -kanizsai izr. jótékony nőegylet," „szegények tápintézete," a .katonai hadastyán egylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai kttlrálasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Gyáralapitásot Iíagy-Kaaizaa, 1899. Június 16-án. Mindennap olvasunk a lapokban egy-egy uj hírt, mely ujabb iparvállalatok létesítésére vonatkozik. Ezeket a híreket persze nem kell készpénznek venni, mert a fele se igaz. De ugy látszik, hogy mesterségesen is terjesztik az eféle újdonságokat, mert a külföldön, főleg pedig Bécsben járkál egy pár ember, a kik hol a kormány nevében, hol pénzintézetek képviseletében, hol pedig más ürügy alatt ..csábító ajánlatokat tesznek egyes iparosoknak a Magyarországon való letelepedésre nézve. Ezeket az uj ipartelepek létesítésére vonatkozó híreszteléseket némi kétkedéssel kell fogadni. A kereskedelmi minisztériumban ugyanis már előkészítették a hazai gyár fölvételre von at k ozó i ntézk ed é-seket. Bizonyosnak látszik, hogy még ez évben megkezdik és keresztül is viszik a hazai ipartelepek fölvételét és e fölvétel statisztikai földolgozását Ennek az alapján végre tisztán fogjuk látni: mink van, mit tudunk termelni, milyen minőségben és meny-nyiségben. Ezt egybevetve a valódi szükséglettel, az áruforgalmi statisztika adataival, vagy lehetőleg más megbízható adatokkai, megkezdhetjük annak a rendszernek az alapozását, meiyet az uj gyárak létesítésénél inaugurálnunk már régea kellett volna, mert nyakra-főre uj gyárakat létesíteni, kedvezményeket és áldozatokat lekötni azért, mért ismét egy uj iparteleppel többet regisztrálhatunk, ez nent hódítás és nem haszon. Tudomásom szerint a kereskedelmi kormányzat mai vezetői nem is helyeslik ezt az ezideig meggyökerezett kap- < kedást s a gyárfervéíelT statisztika az első lépés volna az állapotok javítására. Kétségtelen, hogy annak a tötb-szőr hangoztatott rendszernek a megállapításánál figyelemmel kell lenni ; első sorban arra, hogy mindenekelőtt j a mezőgazdaság nyers terményeit dolgozzuk jU iparilag. A liszt, a cukor. 1 szesz, sör, stb. iparok azért lettek hatalmasak, mert a mezőgazdaságra támaszkodhattak s ennek nemcsak fogyasztói, hanem táplálói is lettek. De van még sok sok terméke a I mezőgazdaságnak, melyeket itthon i kellene feldolgozni és viszont az l iparnak van sok olyan szükséglete \\ anyagban és egyebekben, a mit a mezőgazdaság állíthatna elő. Nem uj dolog, hogy a mezőgazdaságba... helyes arányokat akarunk behozni s j azt az úgynevezett ipari növények termelésére is buzdítani. Sőt eredményeket is értünk el már ezen a téren, -de érdemes ezeket fokozni és jobban kiaknázni ugy az ipar, mint a mezőgazdaság érdekében. Ugyanez áll az állati termel vény ékre nézve, melyeknek ipari feldolgozásában igen sok még a tennivaló, ha nem akarjuk, hogy bizonyos anyagok rendszeresen külföldre menjenek és az-u án mint földolgozott iparcikkek jöjjenek hozánk vissza, drága pénzért, melynek nagy része idegen szorgalom jutalmazására szolgél. Másodsorban figyelemmel kell lenni arra, hogy azon anyagok, melyek az iparosnak olyan mindennapi szükségletei, mint az embernek a kenyér, például bizonyos vegyészeti cikkek, szénsav, stb. szintén itthon állíttas- sanak elő, hogy ezek miatt ne legyünk fciszorgáTíatva-se a küfföTdnek, se a kartelleknek. E ponthoz tartozik a köszénkérdés is, melynek mai állapota eddig óriási mértékben akadályozta iparunk nagyobb arányú kifejlődését. A meddig ilyen drága lesz a szén, mint most, nagyon nehéz lesz a versenyt a. külfölddel sikerrel fölvenni. Ez se uj kérdés, de — fájdalom — mindig uj marad és még sokáig .nem lesz kedvezően elintézve, ha csak valami szerencsés véletlen nem segít rajtunk. Talán némileg enyhíteni fogja ezt a bajt a vizierök jobb kihasználását célzó törekvés, mely azonban csak akkor érvényesülhet, ha a vizierök folyamatban levő hivatalos fölvételére vonatkozó jelentés közkézen fog forogni. Harmadsorban végre azokra az iparágakra kell figyelemmel lennünk, a melyek nálunk még teljesen hiányoznak, vagy oly csekély mértékben vaunak meg, hogy a szükségletnek alig pár százalékát fedezik. Erre nézve igen becses anyagot képez az a munkálat, melyet az országos ipregyesüíet megkezdett s melynek folytatására s befejezésére a leghivatottabb szakkörök támoga tása mellett vállalkozott. A kiindulási pont és a támasz erre az akcióra nézve tehát megvolna; de véglegesítéséhez kitűnő szolgálatot fog tenni az a jelentés, melyet a gyár-fölvételekről a legközelebbi időben várhatunk s melyet komolyan föl kellene használni arra, hogy nyomában a gyártelepités és iparfejlesztés rendszeres programmját megállapítsuk, különös figyelemmel egyes vidékek természeti sajátságaira, a lakosság hajlamaira, a közönség igényeire, a hatóságok áldozatkészségre és a nagyipar decentralizációjának országos fontosságú érdekeire is. Ezt a programrrot meg lehet készíteni a bureauban is, de gyakorlati értéke leginkább akkor lesz, ha a fő fontosságú részletekre nézve meghallgatjuk az összes érdekelt tényezők szakvéleményét. Hiszen ujabb időben nem egyszer bebizooyitottuk már, hogy nálunk is tudnak dolgozni az emberek. GHléri Mor. Jeles, jó, elégséges és elégtelen. A rekkenő nyári melegben is nagy figyelemmel kiséri a tanuló ifjúság ezt a négy szói. mely „slágwort" számba megy és némelyik diák fülében ugy hangzik, mint valami bűvös kürtnek hangja. Mikor még nem éltünk a lateiner-düh korszakában, mikor a diplomás emberekből csak 3 — 4 lakott egy egy kis városban, mikor még Tóí h Lajos, Eper-jeasy Sándor meg az öreg Káán képviselték Nagy-Kanizsán az ügyvédi kart és Dr. Oick József még nem volt az egyedüli ellenzéki 186 képviselő közt (dicséret illeti érte): akkor a szigorú professzortrk még örültek, ha jeles diákot foghattak és nBm kellett elbuktatni senkit Ma alaposan megváltozott a helyzet. Ma minden városban vas 30—40 ügyvéd. 15—20 orvos; 20-30 tanár. A középiskolai tanulmányokba kapaszkodik első sorban a gazdag szülő gyermeke, tekintettel a jövendőbeli miniszterségre, vagy legalább is az igen jó ügyvédi irodára; a szegény szülő gyermeke pedig tekintettel valamely jó papi prebeodára. A pálya nehézsége már ott kezdődik a beiratásnál: versenyfutás a bejuthatásért, kimutatása annak, hogy a tanuló-jelölt helybeli, hogy ne a B-be kerüljön, végül affektált nyájaskodás a tanár úrral oly célból, hogy hát a fin -e4ztoisirTrií3gállja a helyét és meg ue bukjék. Istenemi Ha. ezek a szülék ismernék a tanárok szívét és főleg ismeroék saját gyermekeiket, de más véleménynyel volnának a buktatás iránt I — De a legtöbb bzüIŐ az érvényesülés módját nem az iskolában keresi a fía, gyermeke számára, hanem künn az életben, mert Bpesten van egy bácsi, az ismerős Lánnyi Leóval, az meg ismerői Z se bőd tanárral és ZsebŐd hallgat Lánnyira, Lánnyi meg a bácsira, a bácai pedig az unokájára. Az iskola tehát csak formalitás, melyet sajnos muszáj betartani, de mely formalitásnak kijátszása a legtöbb embernok éppenséggel nem okoz lelki furdalást Itt aztán hiíbd. küzdünk egyes esetekben, itt a rendszer rossz, hibás a társadalmi felfogás, melyet megváltoztatni egyes embernek vajmi nehéz volna. Hányszor hallunk ilyen kijelentéit is: Tessék a fiamat keresztül bocsátani, hisz agy se lesz szüksége erre a tantárgyra 1 Hja kérem, hát minek hozza a fiát olyan iskolába, hol a franciát tanítják? Erre * következik egy kis zavar és a tisztelt apa ?5/ meleg kézszorítással távozik, de/nem azért, bogy belenyugodjék az állapotba, hanem azért, hogy befolyásos ismerőseit mozgósítsa a fia érdekében. Hányszor boszankodott az ilyenek miatt az öreg K i r c z Lipót tanár, aki tótos kiejtésével mondani szokta volt: \\At\\ hn a^1r fírt I - \\T-\'- — O - L - J-- E ±tr& üvrX&K a LTuT. BSH Ovuu QBS) Genie, pedig egy közönséges tőt kümö-ves.0 Az OiZtá;yzatot hátulról nem akarja megkezdetni gyermekével egy szülő sem, pedig a szocializmusnak (már a szellemi manka elismerését értve itt alatta) az iskolában helye nincs, itt mindenkit egyenlő mértékkel mérni Dem 1 ehet, nem sxabad. Előfordulhat, hogy egyik-másik szülő megkísérli ennek az elismeré-nek a megvásárlását is és előfordulhat talán az is, hogy a tanár a gyenge nyomásnak engedve, egy fokkal küljebb kezdi meg az osztályozást, de az ilyea esetek tartozzanak a légritkábbak közé. „Summum jus, summa injuria", mondja a latin közmondás. A jóindulatú éa nem nagyképűsködő tanár a sokszor védtelen Mozzanatok. — A „Zalai Közlöny0 eredeti tárcája. — — Irta; ^(ilef. — {Folyt, és régé ) VII. Dicsérjétek Öt! Teljes színpompájában, bódító tarkaságában hullámzik a virágkorzó áramlata. Száz meg száz kocsi megannyi virágoskertet szeszélyesen összefűzött csokrot hordoz, melyekben nyílnak a kertek s paloták rózsái, uri kertek, fényes szalonok élő s holt virágai___ . Kétoldalt sátorok bennük a legszebb női virágszálak osztogatnak friasiiöt, s egy-egy vidító mosoly: ráadásul. És tízezréről bámul a tömeg, sóvár tekintettel élvezi a kiváltságosak mulatságát. Micsoda tolongá-t ez itt a kilences sátornál? Ingyen adogatják talán a nagy-méltóságoak a névtelen százaknak .kegyeiket" édességek alakjában? — Nem — De ingyen látható ott a milói Vénusz földi hasonmása ... ingyen matatja egy magasraugn dáma, hogy az ő csipkeru-hába öltözött teste milyen remeke a teremtésnek. Alig-alig megy öltözék-azámba az a habfehér patyolat, mely élő márvány idomaitól duzzad. — Na, igy öltözködni, ez skandalum 1 — A Ieguto!sÓ izé ... na még a mosogató lányomat se ereszteném igy az utcára ! Ez a tisztes, de formátiaD, szemérmes, de csúnya .polgárnők" véleménye. Irigység I Csupi irigység beszél belöletek, ti derék asszonyok I Mit annak a hölgynek a ti tolránko-zástok? U azért született, hogy szép legyen, ez az ő életfeladata, aminthogy a tiétek a marhabas kifőzése 1 Jól teszi, ha nem á.\'állja a faló tekinteteket, tudja ő. miért öltözik idomra simuló patyolatba. ,Car tel est son piaisir," ez az ű kedvtelései Köszönjétek meg neki, hogy megmutatja nektek azt a gazdagságot, azt a ritka kincset, azt az ö gyönyörűségét. Most nézzetek óda 1 Meraétek-e ti ugy áttörni a sürgő kocsisoron, odasietni a lovaa ifjúhoz, ki a menetet rendezi éa átnyújtani neki egy pohár frissítői 1 Ti szürke férje":, csak bámuljátok azért is az ő szobortermetét,---hisz ezt, ezt irigylik a ti asszonyaitok, kik félnek, hogy annál gyarlóbbaknak lógnak föltűnni ezenlul szemeitekben. ő megfelel föladatának,\' — ő szép, mint a í>.obrász ábrándképp. Juhász György. f fTUNIUS 8. .Pont. Vége." Igy moadta két év előtt Kanizsa város mosolygó arca számvevője, Juhász György, ki most meghalt két orvos kezelése és családja gondos ápolása dacára. Nálánál senki sem tudta jobban városunk legújabb ötvenévi történetét, senki sem ismerte jobban a városnak minden talpalatnyi földjét. Az élet kellemetlenségeit nyugodtan, derült humorral tűrte.\'. Míkor tavaly ellopták- ezüstgombos magyar ruháját, ke erű rezignációval mondta: „Bay kapitány biztat, hogy a főid alal is előteremti a tolvajt, de én tudom, ha minden más lopott holmit visszaszerez is, az enyémet nem lesz képes visszakeriteni. (Nem is került meg.) Pedig azt hittem, bogy ezüstgombos ruhában meh tek a másvilágral" Valaki mindjárt akadott, ki biztatta : vegyen másikat .Ilyen fölösleges kiadásra nem kerül," felel a számvevő. aLássák: éa nem voltam kártyás, lump vagy pazarló, hanem azért sohasem volt elegendő a fizetésem családom fentartására. Ha nem örököltünk volaa szülőink után, hát nem tudtunk volna megélni. Testvérem okosabb volt mint én: ő elment vaskereskedőnek Grácba. Most ő gazdag-ember, én pedig csak éppen hogy élek!* Hát biz ilyen a tisztviselői élet Mondják, ha Juhász György kellő idő ben felhagyott volna hivatalos dolgaival, akkor — mint nyugdíjas — még szép időig elélhetett volna. — „De hát miért nem ment nyugdíjba az Isten szerelméért?" Kérdezi valami jósztvü embertárs, ki előtt ez a dolog olyan egyszerűnek látszik. Hohó, kedves atyámfia, nem agy van azl Persze jó lenne egyenesen nyugdíjba lépni, ha valakinek már terhes a hivatalai De a közigazgatásnál csak a sors különös kegyeltjei lehetnek nyugdíjasok, milyenek: vakok, teljesen elaggottak, kiknek megbénult kezük-lábuk, vagy a kiknek annyira kedvez a szerencse, hogy választáskor kidobják hivatalaikból. (Vagy a becsületüket, vagy az egészségüket ottbagyoiok kell a hivatalban.) --Lillik Gasztáv pénztárnok beszélgetett két év előtt a városi tisztviselők jobb jövőjéről. — „Nem érjük meg mi azt a jobb sorsot 1" mondja Juhász számvevő. — 5,S^K?ne élnénk addig, — felel Lillikjsuszti, — hiszen a képviselőtestület már tavaly megszavazta a fizetés-javitást?" — .Még sem érem én azt. Nézze csak barátom (ezzel a számvevő elővette a városi költségvetést és egyes tételeire rámutatott,): meddig ez, (Piosszer Ignác mérnök nevére matatott,) meg ez, (ekkor saját nevét mulatta,) penzióba nem mennek, addig ne bízzanak fizetésjavi-tásban I" — „Hát ez megkapja a fizelésjavi-tást?" Kérdi Lillik, odamutatva a város másik tisztviselőjének nevére. —\' „ó, azt ne féltse, annak közmondásos szerencséje van, — nem ugy, mint nekünk. Tudja nekünk mikor lesz jobb sorsunk ? Ha megnalank. Akkor mást fognak elöráncigálni a gyároipénztár és a tanács ezerféle dolgaiban; má3t fognak a felek mérgesíteni; más fog a helyünkön vesződni. Mi kapunk szép koszorút; aztán pont: végei* Bizony ugy van: pont és azzal végei Hanem Lillik Guszti mégis erősködött: „No én pedig megélni akarom a fizetés javítást I* --Guszti I le szegény tisztviselő- társam, honnan vetted ezt a büszke elbizakodottságot, hiszen olyan félrehúzódó szerény ember voltál teljes életedben ? Meg is bőszült a sors elbizakodottságodért) Újesztendő napján vitt el a halál, mikor a „személyes pótlék* első részletét éppen kifizették volna, ha Dick Józsi „kellő időben\' meg nem folebbezte volna a költségvetés:. Pótlék helyeit kaptál: szép koszorút. Aztáa poat: végei Ugy-e mégis a tapasztalt azámvevőaek volt igaza? Látod most milyen elégedett vagy odalena, gondosan felhantolt sírod alatt ? Tán mosolyogsz is rajtank, volt tisztviselőtársaidon, kik töprenkedünk, mi-képen fedezhessük váltóinkat, s kiknek ez az egyedüli mulatságunk, mert egyéb szórakozásra pénz kellene. Meglehet, hogy most már nevetsz afölött: milyen leleményes módokon bujkálunk hitelezőink elől! Ugy-e jobb dolgod van, mint ha most is várnád a fizetésjavitást ? XXXVII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. JUNIUS 17-én. növendékeivel szemben mindig meg fogja tartani a helyes középutat a szigor és gyengeség között. Az osztályzatot a jókedélyü professzor mindig el fogja találni és nem fogja azt a rideg igazságot alkalmazni, mely oly könnyeD az ellenkezőre, az igazságtalanságra fajul. De hogy minden bukott diák szülője és gyámja kigyót-békát kiabál, az már.csak onnan ered, hogy kezd a tisztelt publikumból a méltányosság érzete kihalni, hogy megrendült az osz--tály07ás igazságossága iránti bizodalom. "Pedig erre volna szükség eleö sorban. Franciaországban, hogy meg ne indulhasson a szülök bucsajárása a tanárhoz, ugy segítenek e bajon, hogy 400 vizsgálóbiztost neveznek ki, kiknek nevét a vizsga napjáig til okban : a ríják. Előbb-utóbb ná;unk is- erre kerül a FOr. Lutefiu. Klimatikus fürdőhely 3 Nagy-Kanizsán. Mindenek előtt tisztában kell lennünk a fogalommal, hogy t. í. „fürdőhely" hol és hogyan keletkezik. K tekintetben a nézetek igen eltérők, de részemről a leg- ! egyszerűbb és legkézzel-íoühatóbb módon ugy képzelem a .fürdő" keletkezését, bog; egy vegyes nemből álló társaság udalmából kisétál a szabadba, már t. i. a nyári, melegebb évszakban és beszél-getve egyről ic, másról is észre sem veszik, hogy a határban lévő egyetlen ! — a hegyek és völgyek külömböző illatú növények, fűnek a romaját magában foglaló, csicseregve csergedező patakhoz értek, a melynek partján haladva elérik az egykedvűen zakatoló árva malmot Idáig a patak a malom tulajdonosa által goudozoltabb mederben folytatja útját, hogy ez által az ő család-fenntartójának, ; a malomnak illető erejét, a vizet, aimál nagyobb erővel jöve — nyerhesse; ellen- j ben ha ezen patak a malmot elhagyja — \| a gazda gondozása is elhagyja .... a patakot, ezen tul már nem csak nefe-lejts bokrok, de egyébb, u. o. fűzfa bokrok is találkoznak. Egy ilyen terebélyesebb bokor árnyában a már-már kifáradt társaság pihenés céljából leielepedik — és beszélgetésük fonalát tovább eresztik; majd beleszőnek egy képzelt fürdő helyet, hogy milyen boldogok azok, a kik oda mehetnek és élvezhetik azt a kimondhatatlan jó levegőjű, kitűnő hatású vizzel biró „Fürdőt" 1 Ilyen és hasonló tárgyakról csevegve egyiknek eszébe jut, hogy jó volnál itt meglürdeni. de hol — kérdezik többen a kérdést föltevőtől ? Itt, ebben a patakban, mert én azt hiszem, hogy ezen patak vize, a mely ezen hegyek különböző oldalain fakadó forrásokból a völgy mélyében találkozva, képződött, az itt emelkedő hegyek belsejében lévő ismeretlen hatású és értékű ásványok erejét magukkal hozva, mégis a völgyben viruló legkülönbözőbb hatású fűnek és virágokról lecsókolt büv Békesség borul föléd. Földi bolondságok nem bántanak többé. Mi pedig — életben levő — osztályos társaid sohasem vagyunk magunkban. (Még ha neiáo külön hivatal-szobánk volna is.) Mert a gond mindig velünk van. Ugy-e ismerted a müveit világ kedves iróját, Kielland Sándort? Sőt talán még azt is tudtad, hogy ö polgármestere valami furcsa nevű norvég városkának 1 Ez a Kielland Sándor, (kinek puha a s/ive, de tolla kemény és éles, mint az orvos kése. mellyel belevág az élő hu-ba. hogy gyógyíthasson,) írja rólunk: .Körülvesz bennünket a, kenyérkereset gondja, minden reggel magunkra vesz-szük kopott ruháinkkal és nem alhatunk oly mélyen, hogy teljesen elfelejtsük. Te már oly mélyen aluszol, hogy elfelejtetted a gondoka\'. Tudom, örömmel fogadtad a mi uzeretett régi tisztviselő-társunkat, a te volt principálisodat. Juhász Györgyöt, mikor megjelent nálatok sujtásos magyar ruhájában, épen a koronázás évfordulóján, mikor módjában lett volna mellére tűzni az idén kapott metáliát Mert a figyelmes császár még a közigazgatási tisztviselőkről is megemlékezett uralkodása ötvenedik évfordulóján I erőt magában foglaló patak vizében meg-fürdeni valami isteni lehet! * Az indítványt tevő által a pataknak ily módon tett ismertetése után, a társaság férfi tagjai a patak medrét kiszé-lesbitik és megmélyebbitik ugy annyira, hogy már a?, előkészület: munka után is elismerőleg nyilatkoznak a víz nagyszerűsége és \'kimondhatatlan kellemes hatása felől, majd rendesen is megfürdetlek 1..... Bizonyos idő multával ismét találkoznak és ekkor már csak a .fürdő" helyről beszélgetnek, egyikük jobban dicséri mint a másik, hogy neki milyen jót tett a patakban! fürdés, jó ízűen aludt, szép álmai voltak, kitűnő étvágya van stb. stb. ugy annyira, hogy egyhangú lelkesedéssel határozták el a „Fürdöhely\'-re való kirándulást. És milyen nagy volt meglepetésük, hogy ott egy rendes vetkőző bódét, találtak-, a palák,- medre pedig -gondosan a fürdéshez alkalmas formában volt elkészítve! Ah! brávó! brávó! akárki eszelte ki, hanem igen Ügyesen csinálta. Itt jegyzem meg, hogy az, első kiránduláskori iüditványoió. másnap egy kocsin deszkákat, oszlopfákat és négy napszémost megfelelő szerszámmal fölfegyverezve vitt magával ezen kérdéses „fürdőhelyre, és elkészíttette azt ugy, a hogy most a társaság érdeklődését annyira lekötötte. Nagyon természetes, hogy a vig társaság összes tagja megfürdött — majd fürdés után a magukkal hozóit elemó zsiát kitűnő étvágygyal elköltvén, nem tudtak eleget beszélni ez újonnan felfedezett és valóban gjógy-irként ható .fürdőhely" röl. Elvégre a gyermek megszületett annak nevet ís keli adni, monda a társaság egy tagja — mert csak nem képzelik kérem, hogy ezen valóban páratlanul álló, szerfölött üdiiö hatású, kies fekvéssel biró fürdőnket név nélkül h tgyjuk, mert elvégre is most már nem addig az egész városban erről fognak beszélni és tulajdonképpen nem tudják hogy miről beszélnek. A társaság egy vígabb kedélyű nő-tagja ,Kanizs3Í-0stendé"-nek nevezi, de kérem akkor, e\'.ébb a- teugert kellene felfedezni Kanizsán! hát tudják mit ké rem — folytatja — legyen .fürdő a Balatonhoz" — ez sem lehet mert vármegyénkben van a Balaton és ott van a hires „Keszthelyi"-balaion fürdő, b még találkoznék olyan, a ki összetévesztené a mi sokkal hatásosabb fürdőnkkel! Majd a lölfedező, illetve az elsőben indítványt tevő a név adást illetőleg nézetét azon - alapra helyezve, hogy ezen kisded é3 igy a " legújabb\' fürdőhely a világ legkisebb fürdőhelye lévén, nevezzük ,Potyli-fürdó"-nek. Helyes, helyes, legyen .Potyli-fürdö" l Másnap már a városban a kitűnő gyógy- és Üdítő hatással biró „Potyli-fürdöröf" beszéltek, de nemcsak beszéltek, hanem kérdezősködés után meg- Majd megtudod régi principálisodtól, hogy most már van reményünk a szebb jövőhöz. Igaz, hogy ez a remény nem olyan erős, minő volt Petőfinek németjéé, ki abban bizott: .Öregszünk, tehát jó lesz 50—60 ezer forintot —- nyerni a lutrin," — de azért mégis ez a gyönge remény a mi mindennapi táplálékunk. .--És most Isten veled Juhász György, jobb hazába költözött kedves kartársunk, kinek patriarkális barátságos lényét oly nehezen fogjuk nélkülözni! Isten veledl Idő és alkalomadtán megemlékezem rólad! Ha találkozol annak szellemével, ki szomszédságodban az orgouabotorral beültetett hantok alatt szomorúfűz árnyában aluszsza Örök álmait s ki Látőbe-gyen a régi időkben szintén szomszédod vala. mondj el neki miudent: hogy kevés bor terem az is rossz, hogy drágul a krumpli és a tojás, hogy emelkedik a húsnak ára...... Azaz ne mondj el semmit! Csak azt add tudtára, hogy boldogok vagyunk. Mert a szentírásban áll: .boldogok, kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot." Halta látván tudva, hogy hol van — valóságos bucsu járás alakjában keresték fel — és boldognak érezte magát az a ki benne megfürödhetett. A városnak ezen eddig teljesen ismeretlen pontja elvégre oly hírnévre tett szert, hogy a városház nagy gyüléater-mében ís szóvá tették az odavezető útnak jobb karba való helyezését. És most immár én istodáig jutottam, hogy elárnlbatOT) az érfeklfidö közönségnek, hogy hol van Nagy-Kanizsán olyan hely, a hol a közönség érdeklődése mellett az előadott ,fürdő"-t létesíttetni lehetne. Kellemes kirándulási hely .— jó kis savanyó bort — magyar szalámit, fekete kenyeret és fehér tót is lehet olctó pénzért kapni és ezen felül ráadásul a kellemes völgyi levegőt teljes üdeségében élvezhetni a nagykanizsai .mezei malomnál." ¦k, Horváth Itttrán Vivó akadémia. Szentgernyói Horváth Lajos fővárosi jeles vívómester által ren dezett vivőakadémia e hó 11-én vasárnap este 8 órakor a „Polgári Egylet" dísztermében tartatott meg, nagy látogatottság mellett. A helyőrség tisztikara uagy számban volt képviaslve. A közönség feszült érdeklődéssel kisérte a mérközöket és az estély messze fölülmulta az összegyűlt érdeklődők várakozását — Elismeréssel kell adóznunk\' Horváth Lajos vívómester urnák, hogy nem kiméivé a költséget, a nagykanizsai közönségnek egy eddig még nem ismert, élvezetes látványt nyújtott Jury elnök-űPszerepeltek: Füspök József "m. k. honvédezredes és Gyu-rits közös hadseregbeli őrnagy. Jury tagok az ismertebb helybeli vivőkből állottak é. p. Sugár és Saárj főhadnagyokból. Weiszroayer Márk és Samuelí Ottó urakból. A versenyen résztvettek helyből dr. Hajdú Gyula. Budapestről: Wolpinf A t U 1 i ő. Halász s Horváth elsőrendű vieómeslerek továbbá Schrauz Ödön m. k. honvédföhadnagy, oki. katonai vivótanár. Az ismert fővárosi amateur-vivók sorából: a hírneves Bay Alajos kardbajnok festőművész, Borsody Líszló joghallgató, a legutóbb lefolyt nemzetközi vivóver-seny arányérem győztese, verbói Szluba Sándor miniszteri fogalmazó és Nyiri Aladár fővárosi hivatalnok. Wolpini Attilio (olasz) remekül érvényesítette vívó művészetét, igazi tökéllyel, bámulatos ravaszsággal, szédületes gyorsasággal s amellett mosolygó kedvvel kezeli a gyilkos vitőtt és soha sem hibáz. F-:eureí vívásban messze felülmaltft-~feVts o d y Lászlót és Bay Alajos kardLÉfúokot Halász Gusztáv a kitűnően képzett Schrauz Ödön katonai vivómesterrel és Szluba Sándorral vivott assantjaiban egy igazi magyar vívómesteri typuit mutatott be. Horváth Lajos vívómester, ki a fővárosban az olasz kardvívásnak úttörő mestere, egy igazén kifejlett tö kélylyel biró olasz vivómesteri talentum, (maestro di scherma). Piasztik-us vivó-formája, harmonikus lábtechnikája és szép pengejátéka bámulatot keltők. Biztos kardkezelésével Bay Alajossal, Bor-sody Lászlóval és Halász vivómesterrel szembeu határozott fölényben volt. A Wo\'piní — Horváth féle kardmérközés-ben nem szenvedett vereséget, ellenben a közönség részéről viharos tapsban volt része. * Bay Alajos hírneves ámateur kardbajnokuukat Olaszország is ismeri és a versenytereken félt partner. Jóval erösebb Borsody Lászlónál, ki pedig ma már többszörös győztese "a vivóver-senyeknek. Sajnáljuk, hogy B a y t nem láthattok Wolpiaivel kard mérkőzésben. Schrans ö^dön m. k. főhadnagy, katonai vívómester és verbói Szlnha Sándor igen szép kardassantot produkáltak. Nyiri Aladár, ki szintén jeles vivó. Hajdú Gyulával mérkőzött. A vivó akadémia féltizenegykor végződött. Aranyérmet kaptak: Bay " Alajos és Borsody László. Ezüstérmet^ Schranz Ödön m. k. főhadnagy, Szluba Sándor és Nyiri Aladár iskolázott vívásukért Horváth Lajos vívómester ismét egy hat hétre terjedő ciklust nyit A vivótatifo\'!y.:m mely június 15-én kezdődik, a ,Polgári Egylet* tisztermében fog megtartatni Jelentke-3\'1 lehet az Iskola-n\'cai 663 sz. házban. Szeptember hóban pedig ismét vivÓ-aksdémiát rendez a mester, melyen tanítványai kö ül is többen részt vesznek. Előfizetési felhívás. A „Zalai Közlöny" július elsejéo uj- félévet nyit meg. Olvasóközönségünknek fokozódó érdeklődése lapunk iránt adja meg nekünk azt az erőt, melynek szerény próbáit nyújtjuk előfizetőinknek minden héten. A „Zalai Közlöny" hírszolgálata nak elevenségével, cikkeinek aktualitásával, a helyi érdekek elfogulatlan bírálatával megnyerte a közönség rokonszenvét; erre fog támaszkodni a jövőben is és a mi változás esik rajta, az azzal a törekvéssel jár, hogy hétről-hétre tegyen egy lépést, mely közelebb viszi egy jó vidéki hírlaphoz fűzött igények megvalósításához. A „ZALAI KÖZLÖNY" elöfie(ési ára: egész évre Tel évre . 5 frt — kr. . SO „ Előfizetések ifj. Wajdits J6z$ej kiadó címére Nagy-Kanizsára küldendők be. A -ZALAI KÖZLÖNY" szerkesztős nge. hírek.- — Személyi hírek. A íöldmivelésügyi miniszter Lumnicer Béla, kir. föerdészt, Nagy-Kanizsáról Pécsre helyezte át és az ottani újonnan szervezett erdöhivatal vezetésével bízta meg. — Haugay Géza m. kir. erdőmestert Zala-Egerszegen a föidmivelési miniszter erdőtanácsossá nevezte ki. — Ügyvédi Iroda megnyitása. Dr. W e i s z Lajos, köz- és váltó ügyvéd Nagy Kanizsán telepedett le és Kazincy-utcai Mttzky-féle házban a Kaszinó mellett nyitott irodát. — Érettségi vizsgálatok eredménye. A főgimnáziumban 14-én végződtek az érettségi szóbeli vizsgálatok igen jó eredménynyel, a mennyiben a 19 ifjú közül három, uévszerint Biau Jáoos, Molnár Ernő és Schwarzstein Ödön jelesen, nyolcan jó eredménnyel, heten egyszerűen végeztek, egy pedig két hónapra utasíttatott vissza. ¦ A felső keresk. iskolában jelentkezett érettségi vizsgára 34, szóbelire bocsáttatott 31. Jelesen felelt meg 1, jól 9, megfelelt 17, két hő múlva javító vizsgát tehet 4 egy év múlva ismétlendő vizsgára utasíttatott 1; osztályismétlésre 2. A vizsgálaton Péter János, székesfővárosi felső keresk. iskolai igazgató és Dr. Thaizs Karoly a soproni keresk. és iparkamara másodtitkára elnököltek. A kiküldött vendégek és a tanári kar tiszteletére az iskolafenntartó elöljáróság néhány tagja f hő 14 én társas vacsorát rendezett a „Szarvas" szálló nagytermében. A most már érett ifjúság is magáévá téve a fáradalmakból merített szent tanúságot, szintén buzgalommal mulatott a különféle kávéházakban és vendéglőkben, furdaló bűn nem háborítván a tiszta lelkeket — Déli vasat. 1899- évi június hó 15-én a wr.-neustadt nagykanizsai vonalon Sopron és Nagy-\'Czenk állomások között fekvő 22. sz. őrháznál „Kopháza-Balf" elnevezéssel személyforgalomra berendezett megállóhely nyittatik meg, melynél a 303, 305, 307, 309, 304, 306. 308. és 310. az. személyvonatok „felté- telesen" meg fognak állani. megállóhelyen menetjegyek nem adatnak ki és podgyász, ezpressárnk. valamim kutyák nem vétetnek fel, hanem az illetékek utánfizetéskép (pótlék nélkül) szedetnek he. ,\'Kopháza-Baj{\' megállóhelyről az emiitett vonalok a következő időkben indulnak: Nagy-Kanizsa felöl Wr.-Neu-stadt felé: a 303. sz. vonat 5 óra 59 perc délután, a 305. , „ 5 „ 38 „ reggel, a 307. . „ 10 . 35 . d. 0, a 309. . ¦ 7 „ 09 „ reggel. és Wr.-Neuítadl felöl N.Kanizsa felé: a 304. sz. vonat 9 óra 39 perc d. e., a 306. , ,11 »06 este, a 308. „ „ 6 „ 20 „ „ a 310. , , 8 . 15 „ — Itlaha-estély Egerszegen. — a Festetics-szobor javára rendezett baog-verseny óriási közönség részvéte mellett folyt le f. hó 12-én. Képviselve vo.\'t a vármegye minden vidéke, s minden társadalmi osztálya. B I a h a Lujza asszony valósággal elragadta a közönséget, s Michalovích Alíce kisasszony és Schüze-nacher Zsigmond hegedöj.-itéka művészi alkotás számba mennek. Várhidy Lajos szavalata (A lengyelek fehérasszonya) egy minden izében szónoki tehetséget mutZTött be a közönségnek — Koncert után tánc volt, amely kivilágos kivirrad tig tartett. A hangverseny tiszta jövö-delme 203 frt 87 kr. — Orvos választás. — Az alsó domborul községi orvosi állás Dr. Fodor Gyulának, pacsai járás orvossá történt kineveztetése folytán megüresedvén, a választás július 1-ére tüzetett ki. — Jegyző helyettesítés. A perlaki járás főszolgahirája a?, eíhalá\'ozás folytán Üresedésbe jött mura-királyi jegy/őségre N\' u iedlerJeiiöokl.jegyzölhelyettesiteite. — Öngyilkosság. Rakovszky Gyula, keszthelyi gazd. tauintézet hallgató f. hő 10-én öngyilkossági szándékból Szabó István nevű társának lakásán magát mellbe lőtte. A golyó bal tüdőjét és a mellkast átfúrta és a testet a háton elhagyta. Mindeddig éleiben van és orvo silag gyógykezelik. Tettének okát megmondani nem hajlandó. — Vasutasok népünnepélye. Amint értesülünk, a déli vasút munkásegyesü-letének tagjai, u. m. altisztek és munkások, egyesületük- alaptökéjének javára a Polgári Egylet kerthelyiségében július hő 2-án népünnepélyt rendeznek. A műsor mulattató lesz. — Hangverseny. F. hó 21 én Pe-roth Gyula a m. kir. opera hrrieves énekese, B a r I ó k y Matild a m. kir. opera tagja, S z i d a Zsigmond operaénekes és Fodor Ernő zongoraművész a .Szarvas\' szálló nagytermében hangversenyt rendeznek. Emlékezetünkben van még a Jászai Mari és H i 1 g e r-mann Laura igazán megbűvölő mü-vészestélye. mely azonban üres padsorok előtt folyt le. "Kívánatos volna, ha ez alkalommal közönségünk művészi érzékétől elragadtatná magát és lelkét megszállóé a vágy, hogy a fővárosi művész-vendégeinket meghallgassa. — Tüzek. \' Két kis gyermek játszott e hó 7-én Muraszerdahely helységben Csalupa Antal ottani lakos udvarában, a szalmakazal tövében. Az egyik Baráth Bélint 6 éves fiu a másik Csalupa Juli 5 esztendős leánygyermek. Egyszerre a kis ieány halálsápadtan, lelkendezve futott anyjához: „Mama, ég a szalmakazal! Baráth Bálinttal játszottunk a szalmánál: Bálint hozta a gyufát!" Ezalatt a szalmakazal mar lángokban állott, a lángok átcsaptak a közeli házakra és nem sokára egy egész csoport épület, 8—9 ház vált a pusztító elem áldozatául. A tüzkárosultak: Csalupa Aotal, Baráth Ferenc," Levacsics Ferenc, Levacsics János és Konters Imréué muraszerdahelyi lakósok. A kár 3249 frt, mely összeg ellenében 600 frlra volt biztosítva. Ismét néhány ember lett koldussá és vájjon hány egy esztendő alatt? És mégsem szűnik meg a szülőknek ama átkos gondatlansága, hogy nem tndják hozráférbetetlenné tenni a kis gyermekek számára, a gyufát A gondatlan szülők feljelentettek az illetékes halóságnál. — E hó 6-án két hét éves fiu nádszivarra akart gyújtani, s egy Henneberg — csak akkor valódi, ha közvetlen gyáraimból rendelik fekete, fehér é. színes 45 krtól 14 frt 65 krig míu- »o»kéot — lima, caikoa, kockiiolt, mmtiiolt ét d.majii ttb. (mlntagj 2.0 különböző fajt. és 200O kolGuboiö 9iin éB ?rnya.Utb.il 8tb.) Ruhák s bleuzokra a gyárból! — Privát fogyantókitak pó.tabér-, vámmentesen s házhoz szallitva. Minták postafordultával. Magjar leteleiés. Svájcba kétsicrei levélbéljej r»f««ilaod4. Henneberg G. selyemgyárai, Zürichben (cs. él kir. udvari ixallitó.) XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. JTJNIÜS 17-éV szalmakazalt az elugró gyufafej felgyújtott és az ebből keletkezett löz elhamvasztott 12 lakóhazat, 9 pajtit, 8 rengeteg apró lábas jószágot. — 10 én Novában Tolt tűt, a melynek 4 lakóház összes melléképületeivé\', 7 szarvasmarha és 3 ló, valamint sok bútor és ruha nemű esett áldozatul. — Gyujtogatáat Bpjteaek. — Juhász György temetése. Óriási részvét mellett vitték utolsó pihenőjére f. hó 11-éo a város főszám vevőjét. Ott volt a városi tanács, a bonvéd tisztikar, a tűzoltóéig és köiélelfink számos előkelősége. Koszorút tettek a ravatalra: Forrón szeretett atyánknak, Kmma és Gyula; hőn szeretett atyánknak, Jóska és Lujza; felejthetlen Gyurimnak, Emma; legjobb nagy apának, Ella és Gyula; bácsinak, Mariska éj Zsiga ; sztretetf tiszt társának, Nagy-Kanizsa város tisztikara ; nagy-kanizsai honvéd tisztikara: Nagy-kanizsai 1 akarékpénztár felügyelő bizottsági tagjának, s több felirat nélküli kozoru. — A hol sok a pénz. Az első nagykanizsai hivatalszolgák temetkezési egyletének vagyona annyira felszaporodott, hogy a választmány az alapszabályokat jónak latia módosítani. Aki az egyletnek 15 ér óta tagja, annak családja 40 frt, aki pedig 15 éven tul tagja, annak családja 60 frt temetkezési segélyben fog részesülni, ha a család-fenntartó meghal Ebből a módosításból a tanulság az hogy a hivatalszolgák hosszú éltüek és a tagsági dijakat potyára fizetik, mert külömben nem szaporodott volna lel a temetkezési vállalat tőkéje. Végül, most már érdemes volna a véneknek megbalnfolr; \'mert a csatádnak kiutalaudó segély igazán tekintélyes. Egyúttal veszedelmes kUérlet a hitvestársakat ilyen nagy summával biztatni, mert könnyen igazra válbatik amit Petőfi a ros«z feleségről mond: .Még eíőbb-utóbb sirba vinni fog.\' — Tűzoltók gyakorlata. A nagykanizsai önk. tűzoltók Knortzer György tűzoltó főparancsnok vezetése mellett mult vasárnap déíuián az Erzsébet-téren gyakorlatot trrtottak. Öt órakor, tűzjelzésre gyors vágtatásban robogtak a laktanyától a főtérre a szerkocsik, víztartályok, szivattyúzok és ami a Jegoagyobl) feltűnést kelté\'egy uj hatalmas létra, mely mint halljuk 1200 írtba került és melyet mindjárt a városház épületéhez támasztottak. Az elmés szerkezetű, óriási létra felső vége rövid másodpercek lefolyása után már a harmadik emelet ablakai fölölt nyugodott. A derék tűzoltók fürgén kapaszkodtak fel, a szivattyú működésbe jött a nem-.-okára, hatalmas vízsugár öntözte a városház tetőzetét. Egy másik vízsugár pedig már a szomszéd uradalmi épület kéményén álló tűzoltó által irányittatott. Azután épp oly gyorsasággal szereltek le, mert a katonai kórház melletti két emeletes ház mellől rohamra fnjtak. Ott aztán, a hatalmas mentő zsákot mutatták be, majd egy szál kötélen ereszkedett le egy tűzoltó, miközben egy ablaküveget szerencsésen be is zúzott. Véjjül a második emeletről a kifeszítve tartott ponyvára ugrott le néhány merész tűzoltó és ezzel vége Bzakadt u gyakorlatnak, melyet nagy néptömeg bámult. Vécsey Zsigmond polgármester mindenütt jelen volt és mindvégig nagy figyelemmel kisérte a lüíollók működését. Most előkerült a tűzoltó banda, melynek indulója mellett a laktanyába tért vissza a tűzoltóság. — Közlekedési akadály. Mult vasárnap történt, bogy a főtéren a városhíz előtt vezetett el\' az utja egy kocsinak, melyen két békés polgár ember ült. Tudvalevőleg vasárnap délelöttönkint a városbáó előtti járdákat, de még a kocsi u t a t is elfoglalják a VI. és VIL kerüietbeü polgárok. A fenti két egyén már berekedett a kiabá;ásba és mégis majdnem elgázolt valakit. Erre az említett polgárok, majd hogy le nem húzták őket a kocsiról és volt részük jócska szitkozódásokat és fenyegetéseket hallani. Nem állhatjuk meg bzÓ nélkül ez alkalomból azon kérdést (elvetni, vájjon miért nem intézkedik a főkapitány ur, hogy a jelzett helyen a közlekedés ne akadályoztassék, illetőleg veszélytelenné váljék? Ismerjük a főkapitány erélyessége! és hisszük, hogy meg fog küzdeni a százados előítélettel, mely azt a rossz szokást honosította meg, hogy vasárnap délelőtt a járdát és a kocsiutat elállják a polgárok százéi. — bourdes-ba, a franczia Pirenei hegység lábánál levő . hires kegyhelyre, 1- é. augusztus hó 21-én egy két hétre terjedő zarándoklat indul Budapestről, Stájerországon, Karinthián, Tirolon és Olaszországon keresztül, egy-egy napi ¦ megállással Milanóban, Genuábvn, Niz-i iában és Marseilleben. Lonrdesban 4 \'. napot tölt a társaság. Ezen zarándoklat j iránt érdeklődők forduljanak program-: mért a nagymarosi (Hontmegye) r. k. ; plébániai hivatalhoz. — Valamely éltezetl cikk Irének etönyel ; annak bizonyára egyedali megkülönböztető talaj-. donságai. Mert az éhezésnél a garatunk sznr, j ut ki kel! Átengednünk a b^nn&nk^t kielégítő jó -: ixlet megteremtését. Exea körülményből ma-, gyarazható pl. a bankádnak ma-apság oly ál-í Ulános elterjedsége, melynek sajátságos illata ; hízeleg szago ószerrüakuek és amely a meg-sxokis folytán néffcülözhetlenoek latsaik, darái annak, bogy behozatala óta orvosok é* hygienikusok a legerélyesebben óvnak ellene, hla tehát már most lehetséges ezen megszokott izletingert megóvni és mégis az egészséget előmozdító káté-i-alt készíteni, ugy azt kell hinnünk, hogy senki, de különösen egy ü-asszony és inja em fog habozni azt hasznára fordiuni. És tényleg, Kathríiner Kneipp maláta karéja, mely a babkáré élénkítő ízének előnyeit a hizi maláta egészségileg oly értékes tulajdonságairal teljes mértékben összeköti, ezen körülménynek ksszöni oly gyors elterjedését é általános kedveltségét. Családi kávé gyanánt kitűnőnek jeleibe Ő és bizonyára ott is, ahol oly nagy eíónyei még eddig ismeretlenek maradtak, a legrövidebb idő alatt be fog vezettetni és mint a babkávé legízletesebb pótléka és mint egyedül megfelelő, egészséges pótszer fog i-lismer:ctni. Mégis ügyelnünk kell arra, hogy mindig csak * valódi Kathreíner-íéle nTueipp-malátakávét az ismert eredeti csomagokban, a , L atnreiner" néivel, és sohasem máfkép csomagolt rgy i<yítva kimért árut hasináljuok. A magyar kir. anyakönyvi hivatal. Halálozások: 9-én Juhász György r k. városi fö számvevő 6G éves enkor betegség, Brei-tung Ferenc r. k. majorgazda 33 éves tüdőgümőkór, Tjakita József r. k. se^éd-jepyró 30 évei tüdőgümőkór, Simon Antal r. k. posta- és távirdafötiszt 50 éve; tüdőgümőkir, 11 én Kálmán István r. k. napszámos 26 éves tüdölob, 12-én Lacó József r. s. koldus 64 éves gyomorbélhurut. Arkovits István ifj. r. k. 2 hónapos hörghurui, Mezgár Péter r. k. fazekas 52 éves vesegyulladás, 13-án Koszeduár Anna r. k. 1 hónapos kora-azülöttség, 14-éa Perkovícs János r. k. 3 hónapos lüdőhurur, 15 én Jakab Imre r. k. napszámos 65 éves béllob, IG-án : Weiss Ida izr. bajadon 22 éves tüdőgümőkór. Születések: 10-én Cérk Ferenc r. k. székes Szi-\\ dónia. Fant! Mór izr. kereskedő Zoltán, Szalávari Anna r. k. házvezető Rozália, Kaufmann József izr. szatócs Berta, Beck i Lipót izr. háza 3 Margit, 11 én Kálovits György . r. k. főldmives József, 13 áu i Jurmáu Genovéva r. k. szakácsné Ro-; zália, Balog József r. k. főldmives Kata-: liu, 14-én Po3z.rasia Mária r. k. cseléd Antal. Házasságot-kötöttek : 11-én Honig Albert izr mezőgazdasági bérlő Weiss Melanievel, Szabó György r. k. oapuámos Horváth Er zsébettel. Hordós Fereuc r. k/kőfaragó napszámos Gaszler Borbálával, 14 én Máté Ferenc r. k. kisbirtokos Horváth ; Annával, Horváth Lajos r. k. vasúti : állomáskeze-ŐBrunuerKárolinnal, Takács ; József ág. evang. munkás Pubbis Rozá-\| liáva!. irodalom — A „Magyar Könyvtár" most küldi szét májusi füzeteit, melyek között ezúttal négy az eredeti és csak egy a for- \\ ditott munka. Az utóbbi Moliére .Bot-; csinálta Doktor\'-a, egyike a nagy francia ; vigjátékiró legnépszerűbb darabjaínak. A régi magyar klasszikusok közül a „M. K." most Virág Benedektől ad eey lüzetre való .válogatott költeményt", melyekvt Ziinszky Aladár, a kiváló szakember állított issze és látott el bevezetéssel, valamint jegyzetekkei. Az is kólák bizonynyal Örömmel fogadják e kiadáit. — A modern magyar írók sorozatiban ezut\'-al Papp Dániel éa Murai Károly jelennek meg. A sorozat utolsó füzete, a .Kerékpáros káté", melyben i dr. Korcbmáros Kálmán, egyike e sport \| legjelesebb művelőinek, szabatosan és ] eleven stilussai mondja el mindazt, a mit a biciklistának tudnia kell. — Chrysanthéme asszonyság. Szen-\\ zációs mü hagyta el most a sajtót, a francia irodalom egyik fényes tehetsége, Pierre Loti uj regénye, a Cbrysanthéme asszonyság. Pierre Lotit alig ismeri a magyar közönség a munkáiból, jóformán csak külföldi lapok lelkes marasztalásai keltették fel iránta eddig a mi közönségünk érdeklődését is. A most megjelent regénybea Pierre Loti megvesztegető, — bűbájos talentuma felül-rnnriatatlant produkált. — Végtelen finom mese köré szemfényvesztő művészettel csuaás Bzinpompát varázsolt. A .Diadal" hadihajó tisztjei hosszabb tartózkodásra kikötnek a japán partokon. Japán szokás szerint valamennyi lengerészliszt az ott tartózkodás tartamára — megházasodik. Ennek a próbaházasságnak az apró szenzációit, a poétikus idilljeit mondja el a regény, melynek soraibój szinte kicsap a virágillat, kizeng a tea-házak gitár pengetése, kiárad ennek az idegenszerű világnak minden Rejtelmes iszine, haragos-zöld levegője. Csupa plainair szín az egész, melynek hátterében árnyképek gyanánt emelkednek égnek a tarka papiros játékbázikók. Japán titokzatos, külőuöi és mégis egyszerű vilá?a. A Chrysan théme asszonyiig temérdek csillogását müvészkézzel, kristálytiszta nyelven ültette át ifj. Lónyay Sándoroe, A regény, a mely bizonyára óriási sikprt ér el a magyar könyvpiacon, hisz eredetiben, rövid megjelenése óta most adiák közre a nyolcvanhetedik kiadását, Sachs és Pollik budapesti könyvkereskedő cég kiadásában jelent meg fényes kiállításban. Bolti éra 1 frt 20 kr. — Kanyar Anekdotakincs. Csak röviddel ezelőtt ismertettük Tóth Béla nagy munkáját, a Magyar Anekdotakincset. Most kaptuk a nagyérdekü vállalat 2—3. füzetét. Tóth Béla könyve nagyon is megostromolja az érdeklődés kapuit és az első rohamra beveszi azokat. Csillogó művészi kivitelű mozaik minden egyes lapja, tele gyakorlati életbölcsességgel, — finom humorral és jóizü el-mésséggel. S ráadásul még bemutatja intim vonásokban a magyar nemzet lelkét, olyannak mioő volt ősidőkben és olyannak, a minővé lett idők folyamában, sokféle átalakulás utján. Mulatságosabb könyv alig képzelhető; minden bölcsessége mellett is igazi kincses bányája a jó kedvnek, a derültségnek és a tisztára leszürődött életfilozófiának. — Egy-egy lüzet 25 krba kerül. Előfizethetni lehet 6 füzetre 1 frt 50 kr. !0 füzetre 2 frt 50 arjával, Singer és Wolfner kiadó cégnél Budapesten, Andrássy-ut 10. sz. — Az 1896 Ibi nllatkiállitások emléke. Képek Magyarország állattenyészv téséböi. A földmivelésügyi miniszter megbízásából kiadja Erdélyi cs. és kir. udvari fényképész. Ez alatt a cim alatt gyönyörű kiállítású és nemcsak művészeti, hanem közgazdasági tekintetből is igazán nagybecsű díszmunka jelent most meg a könyvpiacon. Tulajdonképen nem is albumról van sző, bár az mint ilyen, minden egyébbtől eltekintve is. szintén igen becses, hanem állattenyésztésünk bikereinek széles körökben való megismertetéséről. D-irányi miniszter szeme előtt is bizonyosan ez lebegett, midőn hozzájárulásával lehetővé tette, hogy állattenyésztésünknek ujabb időben elért sikerei, úgymint: fejlődése és versenyképessége ily módon bemutattsssék. S erre ez a hatalmas album csakugyan a legtejssebb mértékben alkalmas; a száz darab gyönyörű állatkép s a csatolt rövid, de velős magyarézószöveg néhány perc alatt képes bárkit is meggyőzni, bogy Magyarországon az állattenyésztés, nevezetesen pedig a luxusló- és szarvas- i marba-tenyésztés ax állami telepeken és egyes birtokosoknál oda emelkedett, hogy a nyugoti államok tenyészeteivel bátran versenyezhet, sőt egy s más tekintetben versenyen felül áll, mely minőségében ; minden kétségen felül elsőrangú és meg- ] hízható beszerzési forrásnak is tekinthető. ; A hatalmas méretű albumban száz kép foglaltatik, nagyobbrészt egyes állatokról, de állatcsoportokról is felvéve. Szerencsés gondolat volt ezen agilis, népszerű minisztertől, ki annyit tett már & magyar földmivelés fellendítésére, hogy ezen fontos munkát létesttette, annál is inkább, mert nézetünk szerint, mikor ezen munka kiadását kezdeményezte, tisztában volt azzal, hogy ez a külföldön hazai állattenyésztésünk hirét nagyban fogja emelni és bogy a miniszter ezt célozta, arra vall azon körülmény is, hogy a szöveg magyar, francia, német és angol nyelven van megírva. A pompásan kiállított hatalmas nagyságú album, mely mint disz-mü is, párját ritkítja, aránylag olcsó, amennyiben ára 40 frt; megrendelhető minden könyvkereskedésben, vagy a kiadónál. Erdélyi cs. és kir. udv. müinté-zetében, Budapesten. Az e rovatban megemlített müvek megrendelhetők és kaphatók IFJ. WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében, Nagy-Kanizsán. Szerkesztőség: _ I>r Villányi Henrik, felelős szerkeszti Dr. JPerényi József. Kiadó: Ifj. Wajdits József. VEGYESEK. - Fényképező készületek diletánnok számára. Mindenkinek, kik a fényképezés ezen kellemes és lacki által kó: nyen megtanulható sport iránt érdeklődnek ajánljuk a 1854 év óta fonálló különösen fényképező készülékekkel : foglalkozó A. Mo\'l cs. és kir odr. arái itó Bécs ! Tnclaacben 9. eéget s eno^k illusxtrá t árjegy-aékének átnézését, mely kiráualra ingyen külde-lik meg. N>i Itter.) Vese, hngyhóly&r, hugydara és a köszvt\'ny bántalmak ellen, továbbá a légxő és emésztési szervek hurutot bántál mainál, orvosi tekintélyek általa LItblon-forrás SALVATOR aikerrel rendelve leax. ltuKyhajtő hatású! Kellemes in! <«¦ \| «•» Kanom emészthető Kaphnln á-iTányvizkei^skedésiklion éa gyógyszertárakban a Salvator-forrás igazgatósága Eperjesen ) Az e rorat alatt feielAaséget ött\'kért nem vállal a szerk Nyilvános köszönet. YÍIlhelm Ferenc gyógyszerész írnak Nennkirchec A.-Ausztria. Feltalálója ax Antlrkenmatikna és Antlathrltikas Tértisxtlto teának, kSsxvény és rhenmánaJ. Midőn én a nyilvánosság elé lépek, csakis szert történik, miután kötelességemnek tartom, Wilhelm gyógyszerész urnák Nenukirchenben legmélyebb kö szünetemet fejezni azon szolgíUatokér-melyeket ax ő vértisztitó teája fájdalmat rheumxlikut szenvedéseimben tett ét hogy azokar, akik ettől a borzatzto szenvedéstől fel kerestetnek, figyel messe tegyem. Nem vagyek képes azon öldöklő fájdalmakat le rui, már 3 ét 6ta minden időváltozásnál tagjaimban éreztem, s melyektől sem gyógyszerek, sem a Badeni (Bécs mellett) kéuiürtiŐk használata trabaditott meg Álmatlanul hánykódtam éjjelenkint agyamban, étrágyom napról .napra fogyott, ktnézésem szemlátomást roisisbodott és egész teti erőm rescitett. Négyheti haiználaU után fenti teának \'fájdalmaimtól nemcsak hogy megszabadultam, s vagyok megszabadítra, miután már hat hét óta nem iszom e teából, de egész testi hogylétem jtvult Szoros megeyóződésem, hogy mindenki, ki hasonló fájdalmakban szented é> ezen tea használatához folyamodott, szintúgy fogja Wilbelm Kerenc urat áldaoi, míut én Őszinte nn-yrabecsüléssel Butscuin -Streitfeld grófnő I B fit L TESE f- ALOGtíZLET ELHAGYÁS S Jelh i}e!iH Van szerencsém a t közönség szives értésére hozni, hogy §T ZÁLOGÜZLETEMET "Wt gyum, s azért tisztelettel kérem szíveskedjenek zdlogtjírayaikat 3 hón annál is inkább kiállítani, miután ellenkező esetben a jennti időn tul a bennlevő zálogtárgyak nyilvános árverésen adatnak el. if Nagy-Kanizsa, 1899. június 17 én. Tisztelettel özv. strém dezsöné zálogház, tulajdonon. j É É CSAÍÍZ fiatal embereket WWm ^^-&í érdekel tudni, hogy a a^^. BT PÁISISf Dr. BOITOX-FÉLE "JS] INJ1CTXQ 0BI1RTAL már néhány nap alatt elmulasztja még a legrégibb és legelhanya- goltabb kifolyást is. Felesleges tehát Sántáit vagy Copaivát használni, mely csak a gyomrot rontja, de a bajt nem gyógyítja. KAPHATÓ ECiTEDŰL ZOLTÁN BÉLA gyógyszertárában BUDAPEST, V., Ragykorona-utca 23. Ára üvegenként 1 frt 1.20 kr. előleges beküldésével franco. 8923/1899. Nagy-Kaniz3a város rendezett tanácsa ezennel közhírré teszi, hogy a város tulajdonát képező ürülék hordó gépek használata a f. évi július hé i-sc napjától fogra egy évre bérbe adatik. Felhivataak tehát a bérbe venni szándékozók, hogy ez érdembeni 245 frt 45 kr. bánatpénzzel ellátott zárt írásbeli ajánlataikat, melyben kijelentendő, hogy a feltételeket ismerik és elfogadják, a f. évi június hó 22-ik napjának d. u. 5 órájáig a v. iktatóba annál inkább adják be, mert a később érkező ajánlatok figyelembe nem vétetnek. A feltételek a v. levéltárban a hivatalos órák alatt betekinthetÓk Nagy-Kanizsán, 1899. június 14. A VÁROSI TAKÁCS. XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY EGYSZERŰ ÖSSZEAD A Jó anyag, Jó pneumatic, Jó acél, Jó keréktalpak, Jó küllőt, Jó golyók. Jó csapagyak, Jó hajtókák, Jó munka, Jó szerkezet. ^ .emier I abrir! - K ER ÉKPÁRSŰT EK PUC1 . JÁS\'fS ES T Á R S Aj GRAZ. RAKTÁR és RKPVISELET ZAIíA- és SO.WOfiV-MCC»VÉK KÉSZÉUE ifj. wajdits józsefnél nagy-kanizsán. -I JUTÁNYOS ÁRAK, KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEK. erős öltő nyolcét jutinyo. irón ak.r vijArolni. »i íiabómestero által «t ¦ Stikarovszky János, Budapest aj Sem irvag.1 olii! u;.:\':lvcietém: keicstcdik « m auf cid mcfCPSilrsrliMk aliai n Csokoládé ttégl hírneves kénfűrrto Horvátországban, 1 513: Posta és ím,mm távírda a Zagoriai vasút mentén (Zágráb-Csáktornya). Vegyelemezve Prof. Dr. Ludwigtidv. tanácsos által 1894. í)S fok Celsius meleg forrás, a kén iszapnak felülmúlhatatlan hatása van itom és iiQlet rh<-uma, iiQlet betegségek, gyulladásos és csonttörést össze-huzódásek, köszvény, neuralgikus bántalmak, mint íschias »tb nő: bajok, bór és titkol betegségek. idQit vesebaj >k, hólyaghnrut, górvélykór, aogoikór, óloméi, higany mérgezéseknél itb. stb. IVÓKÚRA, torok, gége, mell, máj, gyomor- éa bélbajoknál, araayérnéi stb .-^-Bl Villanyosság. — Massage. (iyogy intézet minden kényelemmel, esjész éren át nyitva* Idény tartam május l-tól "október 1 ig. — Pompás nagy park, töredelmes ültetvények, szép kirándulások. — Állaadó zenekar, a zágrábi kr. operaház tagjaiból. — Zene- és táncestélyek stb. A rarazsd-toplicai állomáson naponta tarsaskocsi várja a vendégeket. Külön fogatok is rendelkezésre állanak, de ez^k odaállitiaa előbb a fürdő intézÖségnél megrendelendő. 1 Orvosi tudakozódásokat a fdrdöorros Dr. LOSGHINO A. ad. BEM" ljroxpekt tisok<u és broschurákat ingueti éa bérmentve k&ud T8»3 SUCHARD DURKOPPS DIANA KERÉKPÁROKNAK SSJ- (Legjobb német gyárt iniíiij) "V ** c s a k KOVÁCS FEREHCMÉL, SZOMBATHELY. A FÖRDÖIGAZGATÓSAG. ooooooooooocoooooooo oqaoooooooooooooooooo MOLL SEIDLITZ POR Csak akkor valódiak, ha mindegyik doboz Moll A. védjegyét éa aláírását tünteti isi. ¦\' A Mai\' A.-féls Seldlitz-portk tartós gyógvhatásá a 1 egniakacaabi- gyopár- él al-testbántalaak, gyomorgörcs ís gyomorhév, rögzött székrekedés, tnajbánialom, vér találat, aranyér és a legki)jftubözőbb »6\\ betegségek ellen, e jeles báziszernek évtizedek óta mindig nagyi bb elterjedést szonett. — Ára egy letteseiéit eredeti dtttezaak 1 frt «. é. Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. fCsak akkor valódi, \|fraaozUL bertzetz és eá gköszvény, caaz és a mej-hulés egyé\', következménye: Egy öaezett eredatl Svtg ára 90 fcrajezár ha mindegyik öreg MOI.L A. tedjcpyét inutili telj ,A. «elf felirata ?nozaital van zárra. A Mell-féle letesen miut fá] dal erosili api ti kecttrzselési szer f \'egi^mi-reiesebb népszer. MOLL Gyermek szappanja. ,; Legfinomabb, legújabb módszer szerint készítek gyermek éa hölgy szappan a bar okszerű ápolására gyermekek és fetaíttek részére. Art darakaikiat — 20 kr. Öt dirab — 9Q kr. Minden darab gyermek-szappan Hol! A. védjegyével van ellátva ~ Főszétküldés: i MolS A- gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tuchlaubeu 9. sz. Vidéki megrendelések naponta pozUutáovét mellett teljesíttetnek A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és 3 védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Resenfefd Adolf és Fia. 20QQOJC3t2ÖOOOOt30aOOeK30aC mr fiúméból ~m í\'mükn a tengeri kjóröl szellőidre 1 zsák 4 kgr. Rió kávé jó izü.......4 60 1 zsák 4 kgr. Portoriko kávé nagyizemü.....5 6 1 zsák 4 kgr. Kuba kávé sagyszemQ . . 5 76 1 zsák 4 kgr. Poitoriko gyöngy-kávé .......6.12 I zsák 4 kgr kék Jáva gyöngy-kát^ .......6 8C elvámolva, bérmentve és csomagolva minden más költség nélkül. Árjegyzékkel kéltséggel szálfáinak. FRÁTELLI BEISINGER, FiUME, szabad kikötő 35. A magyarországi kávésok berásirlási forrása. Posztószejjelkiildés csak magánosoknak. Egy víg, -310 m. io»sn, teljéi mi- ; öltönynek ira ciak i 13-SI k.mg^rn Kiesel-Amhof Brünnben. mi.ták larrM ?t Mr-.«»t.«. - MLUfcl »lilllti». KSii^t-kép«0»kKr.a«Adoli/««"V^nd^Ut á kävetkazS s!iiidétot sdja : 10 rrt vaslrlAso! g7 iisdrijot M kr.-árt, SO frt ¦ afT SltSnj\'t l írtirt, 60 tri « Unom Öltöurt «a;»"» tiIT"»-, . zofcat e. Mesa»"" »«wiaz Adolf mlnta-konrra «taa a szabónál Táaajol._ Foiyó éti július hó 10 én délelőtt 10 órakor a soproni cs. és kir. katonai élelmezési raktárnál, (uj épületben, somfalvi-uton) Sopron, Szombathely, Nagy-Kanizsa és Kószeg állomásokban elhelyezett a. és kir. hadsereg és intézetek számára 1899. évi szeptembsr hó l-tél 1900. évi augusztus hó 31 ig szukséglendó széna, szalma, fa- és kószénbiztositása iránt egy Írásbeli ajánlati tárgyalás fog megtartatni. Utaltatik egyúttal a „Budapesti Közlöoy, .Pesti Napló, „Pester Lloyd", .Nemzet. .Köztelek, „Magyar Genins", .Egyetértés. .Képes Néplap, .Magyar üjsás" és „Vasárn.pi Újság" czimú budapesti lapokban teljes szövegben megjelent hirdetményre. A közelebbi adatok a- soproni cs. és kir. katonsi élelmezési raktárnál, Sopron, Kőszeg és Nagy-Kanizsa sz. kir. városok tanácsánál, továbbá a soproni, szombathelyi fa zalaegerszegi megyei hatóságoknál fekvő szállítási feltételekből kivehetők. „Szállítási fe)títelekJ füzetenkint 68 krajcárnyi ár mellett a soproni cs._4s.kir. katonai élelmezési raktárnál megkaphatok. Sopron, 1899. évi június hó 11 én. CS ÉS KIR. KATONAI ÉLELMEZÉSI RAKTÁR. Nyomatott Ifj. "Wajdits József könyvnyomdájában Nagy-Kanizsán. HAGY KANIZSA, 1899; június hó 24-én. 25-ik srám. XXXVIII. évfolyam. JL Eltfimtésl ár: Efésx évre . . . !"> írt — kt* Fél érre ... . S-tn L0 kr. Nt-fjedévre . - ¦ 1 írt 25 kí. Ea/yes szám 10 kr. \\ HIRDETÉSEK 5 hasábos petiUorb.il 7, másodszor 6, ¦ minden lo rabbi torért 5 kr ti Y i LTTÉ RBEH pcttt wronkéBt 10 krért vétetnek fel. Ktncatiri illeték minden egyes hirdetésért 36 kr. fizetendő. A 1 p szellemi részét illető minden közlemény a felelős szerkesztő nevére, az anyagi részt illető köt-ieuénya\'k pedig a kiadó nevére cimzetieo Nagy-Kanimára bérmentve iotéxendők. Bérmentetien levelek nem fogad-Útnak el. Kéziratok tlusta nem küldetnek. A nagy-kanizsai .Ipar-Testület,\' „a nagy-kanizsai-Takarékpénztár rés2Tény-tarsasíg,"^a „Kotori takarékpénztar .nagr-kanizsai és a galamboki Bnkéntes tflzoltó egylet,* a .nagy-kanizsai kradednoveló egyesület,* a .nagy-kanizsai tanítói járáskor," a .nagy-kanizsai keresztény jótékony részvény-társaság, nőegylet,* „n-kanizsai izr. jótékony nőegylet, .szegények tápintézete,* » .katonai hadaslyán egylet," a .soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai kttlválasztmányának hivatalos lapjp. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMI HETILAP. A kereskedő segédek tragédiája. : 1899. janin* 23 .... Nem régiben ülést kellett volna tartantok a kereskedő-segédeknek a célból, hogy keressenek orvoslást ama hátrányok ellen, a melyek őket a felmondás határidejének a főnökök részérol való megrövidítéséből érik. A tervezett Ülésről közre került jelentésből azt lehet következtetni, hogy az ülés külső méretei nem sikerültek olyképpen, a mint azt a rendezők tervezték. Ugy látszik, hogy éppen azok, a kiket leginkább vártak, vagy leginkább ott szerettek volna látni, — a főnökök — nem voltak ott. Pedig az ülés rendezői, a kereskedő segédek, épp azt szerették volna látni, hogy azok hallják meg panaszaikat, a kik azoknak orvoslását első sorban bivatvák előmozdítani. De a főnök nrak nem szeretik, ha a nyers \'igazságokat merészen a szemük közé vágják. Egy-egy elégedetlen, szolgálatból elbocsátott keres kedő segéd panasza olyan, mint a viharba kiáltott szó. áe egy egész gyülekezet egyhangú p&nsszóródásának van tniya és kellemetlen a hatása. A gyűlés határozata, ez okokból, majd egy memorandumban támad életre, és ez a memorandum majd Hegedűs Sándor kereskedelmügyi miniszter elé kerül. Nem vagyunk jósok, nem tudhatjuk, hogy mit szól majd a miniszter a memorandum kívánságaira. De nem mondnak nagyot, ha annak a meggyőződésünknek adunk kifejezést, hogy azokkal a józan és nemes irányú sociális törekvésekkel szemben, a melyek a kereskedelem-ügyünk s vezetőit régebb idők óta vezérlik, a kereskedő segédek moz- galma számíthat eredményre, a meny-Tryitren a \'kívánság\' oryau, hogy azon a kormány hatalma általában segíthet. Mert abban a panaszban, a mely a kereskedő-segédek ajkán válik hangossá, van olyan is, a mely ez idő szerint túlnőtt a kormány rendelkezési körén. A kereskedő-segédek a fölött panaszol kodnak, hogy a főnökök nem respektálják a törvényben is biztosított jogaikat és gyakorta két hetes, vagy nyolc napos felmondás után bocsátják el őket szolgálataikból. A kereskedelmi törvény és a segédszemélyzet szolgálati viszonyait szabályozó ipartörvény hatheti felmondást biztosit a kereskedő-segédnek és ezt a hat hetet is fölemeli három hóra, a mennyiben nagyobb felelősséggel járó szolgálatban fáradoznak. Ezt a felmondási időt megkövetelheti minden kereakeÓŐ-segéd, — a menoyi-ben arról önkényt nem mond le. Mert a kereskedelmi törvénynek 57. §-a, a mely a mondott határidőket megállapítja, egyben megengedi azt is, hogy a főnök és segédje szabadon áltapatsák meg a s7,nJgáUri viszonyt, — és a mennyiben nem kerülnek alkalmazásra, ugyancsak ennek a törvénynek 58. és 59. §-ai. — szabadon állapítsák meg a felmondás határidejét A főnökök nagyon is igénybe veszik ezt a szabadalmat, és a-BzoI-gálati szerződésben gyakorta alig van egyéb, mint a fizetés megállapítása és a kölcsönös felmondási határidő. Hogy az iíyen szerződés elfogadásán is kapva-kapnak a kereskedősegédek és meghajolva a főnökök kívánságainak, azt elfogadják: a leghangosabban szóló bizonyíték arra, hogy nem csak a főnökök kislelkü sége és kapzsisága az oka a fenforgó panaszoknak, hanem tőképpen az a sociális helyzet is, a ÍDefyb€2~« kereskedő-segédek általában vannak. Erős önérzettel, kellő tudással, erős bizodalommal -és ebből fakadó ellenálló képességgel megizmositoü segédszemélyzettel szemben, teljesen, sem mivé válnék a főnökök kicsinyeske-dése és kapzsisága. De a kereskedősegédek nagy része, mondhatnánk, hogy teljesen híjával van azoknak az eszközöknek, a melyekkel eredményesen szegülhetne ellen azoknak a kereseti hátrányoknak, a melyeknek a felmondási határidő szerző déses megrövidítése által ki van téve. Tudásuk nem olyan természetű, hogy növelhetné önérzetüket, képzettségük nem olyan, hogy fokozott ellenállási képességet fejthetnének ki, a mikor az iparos-segéddel egyenlő felmondás határidejéhez kötik szolgálatának elfogadtatását. A kereskedő-segédek társadalmi rendje a legfájóbb sebe annak a sük betegségnek, a mel) ben közvetítő kereskedelmünk szenved. Kevés kivétellel a következő a biográfiája. Elvégezi .az elemi iskola, hat osztályai, vagy csak négyet és ugy a hogy még hozzá valamelyik középiskolának két alsó osztályát és bekerül valamelyik főnökhöz inasnak (műnyelven: kereskedő-tanonc.) Az az élet, a mely itt \| jut neki osztályul, gyakorta a leg-szánandóbb. A házi szolgánál vagy a napszámosnál nem sokkal jobb a sorsa Szinte csodálatos, hogy néha physikailag is fejlődhetik a pihenést nem ismerő munkában. E mellett az az elbánás is, a melyben részesül, éppen nem alkalmas arra, hogy szabad gondolkozáshoz, elszánt munkához szokjék. De hát csak ugy, a hogy letelik a három, esetleg a szerző- déses négy év és a lenézett, csomagot hordó inasból lesz segéd. A. fizetése 10—15—20 frt. És ez végtére is talán nem volna a legszánan-dóbb sors, ha a segédségbe a kellő képzettséggel lépne be, és még itt is volna módjában valamelyes uton kiegészíteni a tudását és műveltségét De az a csekély tudás, a mit a ta-aocc-iskolából hozr\'t, az csak épp arra elegendő, ho^ kényszerítve és szűken kielégítse a iegelemibb igényeket. Mert ez az iskolázás is egyike a legszánandóbb dolgoknak, a mellyel a kereskedelmi ázakképzés terén .önmagunkat áltatjuk. A ki végig nézte vizsgáló szemmel azokat az állapotokat, a melyek a kereskedő-inasok iskolázása körül napirenden van, az kénytelen megdöbbenve kunstatálni, hogy ezeknek az iskoláknak a főnökök a legnagyobb ellenségei. Az iskola — mondják — elvonja az inast az üzleti teendőktől; egy csomag elexpediálása elég ok, hogy a tanuló iskolát mulaazszon, miközben nem egyszer hallja a főnökétől, hogy bizony az iskola csak mellékes: a fődolog az üzletben való foglalkozás. És mi mindenre nem fogják azt a szegény inast az üzletben ? . . . Nem egy főnök nyilatkozik^ igy: éu bizony nem etetem és nem tanítom ki más gyermekét, inkább tartok háziszolgát, mint inast . :. És ha az elgyötört inasból segéd lesz, akkor az az első dolga, hogy jó kabátot csináltasson magának és biztosítsa a maga számára azokat a szerény emberi hiúságokat, a melyeket ráérő csekélyke szabad ideje és kicsinyke jövedelme megengednek. Tanulásról, továbbképzésről csak ritkaságképpen lehet szó. Az ifjúi vér-alkat, a melynek jogait évekig le- bilincselte a rabszolgasághoz hasonlító helyzet, megkövetés :r a megnyilatkozás lehetőségét és kitör olyatén-képpen, a mint módjában van. Szerény fizetés, félszeg hiuskodás, a tanulás vágyának teljes hiánya között múlik év év után. E közben fölébred néha a bizonytalan jövő tudata is. Szerzésről, valamelyes tőkegyűjtésről alig lehet szó. Az örökös segédkenés bántó tudata férkőzik a lélekbe. Az önálló munkálkodás, a kereskedő sorba lépés reményének teljes hiánya sivárrá teszi az életet, elvonja az öntudat erejét, megtépi az emberi méltóság fáját: bábu lesz a férfi, a kit kénye-kedve szerint dobál mindenfelé a főnök szeszélye. És a főnök? ... Az üzleti viszonyok rabja. Azok a mostoha üzleti viszonyok, a melyek épp mostanság dúlják fel a vidéki kereskedelem alapját, a legmostohább sorsba kergetik a kereskedő-segédet A főnök félve-fél attól, hogy segédszemélyzetet fogadjon. És ha fogad is, minden erővel azon van, hogy könnyen oldható szerződést kössön. A hatása ennek egyrészről a panasz, másrészről a kereskedő segédek számának az apadása. Tényleg évek óta jóval megfogytak a kereskedő-segédek ama mostoha exislentiális viszonyok hatása alatt, a melynek csak egyik megnyilvánulása az a mindenféle fogás, a mellyel a főnök kibúvik a kereskedelmi törvény 57. § ának rendelkezései alól. És ez ellen nem fog segíteni semmiféle memorandum. Egyetlen segítség csak az önművelődés, a tudás gyarapítása,-mert csak ez adja meg módját az ellentállás és s. önállósítás lehető- Csetneky itr kapitálisa. — A .Zalai Közlöny" eredeti tArcija. — ^rta: ^ELEI <$YÖZÖ. Ha lé?::: volnék diszkrét ember, sokat elbeszélhetnék azokból a pletykákból, amik annak idején közszájon foroglak, mikor Leutner ur és a felesége, született Jdkovetz Rozália, még fiatalok voltak. De mert nem vagyok índíszkrét, bát caak annyit árulok el, hogy Leutner ur és a felesége komornyik és komoraa voltak a kastélyban, a hol a gróf ur lakott a már nem épen fiatal, de gazdag feleségével. Leninemé fiatal is, ezép ia volt, azután ezek a nagy urak sokat megengednek maguknak. De hagyjak ezt, elég az, hogy ők már el is felejtették azt az időt megöregedtek, szép vagyont is szereztek, amiből gondolom, hogy a komornyik-sás jól jövedelmező foglalkozás lehet. Leányukat, a kis szőke fürtű Vilmát az angol kisasszony oknál taníttatták, a bol a fiatal leányokat sok mindenre megtanítják, csak arra nem, hogy óvakodjunk a szívtől vajoki ól. Ez a leány aranyozta meg az ő leáldozó napjukat, fényt és jó kedet hozott a házba. Jót is ment minden, midőn egy nap trombita szó hallatszik az alvégről és bevonulnak a katonák, napbamitotta arccal, porosan és kiéhezve. L<rotoerékbez, mint a falu legmódosabb emberéhez szállásolták a parancsnokot, ki egy perfekt világfi udvariasságával mutatá be magác a hölgyeknek: Csetneky cs. és kir. iőhadaagy a donnersmarki nagyherceg nevét viselő gyaloge2redben. Határozottan szép fia volt finom arcvonásokkal és felkunkorodó fekete bajusszal. Leutnerék agyas tartottak szakácsnőt, de azért n mama maga főtte az ízletes és pompás vacsorát, melyből még a pezsgő sem hiányzott. Csetneky kedélyes fin volt, kitűnően ívott, pompásan adomázott, szellemesen udvarolt, a papával vacsora után pertut ivott, a mama ei volt ragadtatva és Vilma.........bát mit ia tehetett volna egyebet bele szeretett Hit is kereshetne egy fiatal leány, a ki fél év előtt jött ki a zárdából, más forma ideált, mint egy elegáns megjelenésű, magas fiatal embert, a ki szellemesen tuti bókolni és érdekes arca van. Mikor másnap reggel Leutner ur felébredt és az estiekre visszaemlékezett, ugy érezte, hogy valami ostobaságot követett el; szóval ki nem magyarázható ellenszenvei érzett az iránt az ember iránt, aki egy rohamra bevette az ő családi várát és valóságos megkönnyebbülést, midőn a katonák kivonultak a falubó). Fogálma sem volt róla, hogy a felesége meg a leánya már mennyire egá-golták magukat a nyalka főhadnaggyal, a ki tulajdooképen csak tartalékos tiszt volt és a kinek a hivatalán és temérdek adósságán kívül egyebe sem volt és jelen, 3g egy jó Mzasság segítségével szándékozott viszonyait rendezni. Midőn néhány hét mnlva birlokáról hazajött, legnapyobb meglepetésére Csetneky t találta neje társaságában, ki ezúttal már polgári ruhában tette látogatását és minden teketória nélkül megkérte Jolán kezét, csakis kioltbatlan szerelméi emlegetve és tagadó válasz esetén fejbe lövést helyezvén kilátásba. Leutner ur határozottan kijelentette, bogy semmi körülmények között aem egyezik bele éhbe a házasságba. Ettől az idölől azután valóságos gyötrelem lett az élete. A leánya folyton kisirt szemekkel járt és öngyilkosságot emlegetett, a mama pedig minden alkalmat (elhasznált, hogy szemére bátyja bát boldogtalanuá akarod tenni ezt a leányt, nem látod mennyire szenved; azért szereztük mi a vagyont, hogy az irigy rokonok lakmározzanak rajta a halálunk után; sirba akarod tenni az egyetlen leányunkat, oh te rossz ember, bát nincs neked .szived; erre azután megeredtek a könnyek, mint egy nyári eső. Mit szaporítom a szót szegény Leutner papa nem sokáig bírta ki az ellenállást k&pitalált mint egy kiéheztetett vár parancsnoka és egy hónap múlva megtartották a városban a fényes esküvőt A mama diadalmasan mutogatta a Vilma leveleit melyben boldogságát beszélte el, de már rövid hónapok múlva megváltoztak a viszonyok. Csetneky adósságának kifizetésére kevés volt a hozomány, dacára, hogjpTs mama titokban még többet is adott, mint igérte, csakhogy az ő aranyos leánya boldog legyen. Nem mutogatta már a leveleket, hanem vette észre Leutner ur, bogy mikor Vilmától levél jött, rendesen olyankor akadt a feleségének valami dolga a városban. A jő asszony kiszedegette a takarékpénztárból az örege tudta nélkül berakott pénzecskéjét és elküldte a leányának, mikor aztán az is elfogyott és Leut&er nr kijelentette, hogy ó többet egy garast sem ad életében, ezoraoru napokra ébredt a jó asszony. Vilma levelei telve voltak panaszszal és keserűséggel a férje iránt, aki csak addig mutatott iránta szerelmet, míg az asszonynak jöttek a pénzes levelek, de mikor azok megszűntek, bekövetkezett a nélkülözés, a hitelezők szorjtotlák és már az állása is meg volt ingatva. A sok aggodalom, kétség és szenvedés után egy boldogító érzés támadt Vilma keblében: az anyai érzés. Mily kimond-hallan vágyódással gondolt arra-az időre, midőn a kis babát, az ő gyermekét kehiére ölelheti. Némán és szótlanul tűrte férje durvaságait hisz volt már, bogy kiért fürjön és kiért szenvedjen; az a szive a!alt fejlődő drága lény. Végre elérkezett a várva várt idő, de boldogság helyett gyászt hozott mert a kís c-ecicmő élete az anyáéba került. A kis fiút elhozták az öregek és a falu temetője egy sirral gazdagabb lelt. Csetnekyre ez nagy csapás volt, mivel tudta, hogy az öregektől ezatán már épen semmit sem várhat A menyecske halálával megszűnt a kőztük levő kapocs, az anyagi gondok elvették a szolgálati kedvét, teendőit hanyagul teljesítette, aminek az lett a következése, hogy csekély nyugdíjjal elboc ájtották. Mitévő legyen most? Elmenjen valahová 80 krajcár napi díjért, vagy főbe lőjje magát? Már-már az utóbbit választotta, midőn eszébe jutott: bohó, hiszen én apa vagyok, fiam van akinek nincs anyja; ki tudja minő érzés támadt lelkében erre a gondolatra, csakugyan az apai érzés volt az, vagy állati Ösztön, melv ragaszkodik a saját véréhez ? Ugyancsak csodálkozott Leutner mama, midőn Csetnekyt megtörve, sápadt arccal belépni látta; azt bitté a neje utáni bánkódás törte meg, pedig az ital volt, mely rombo\'Ó munkáját végezte az erős szervezeten. Nem a régi daliás féifi volt, aki csak parancsolni tud, hanem egy alázatos alak, ki félve ejtette ki a szavakat: a gyerekért jöttem, el akarom vinni. öntudatlanul hebegve ejtette k i a szavakat de annál nagyobb lett az ijedtsége Leutner mamának, hogy el akarja vinni a gyerettet aki az ö világát őrömét, gyönyörűségét képezi. Ijedten válaszolta, azt nem lehet, vőm uram, meghalnék utána, mindenre kérem ne tegye velem ezt, kívánjon bármit, csak a gyereket hagyja itt. Csetneky ravaszul gondolta magában, bát igy vagyunk,, do jő csakhogy tudom. Bánatosan a földre szegezve szemeit, válaszolta, mit ér az én életem a gyerek nélkül, BOváuy a kereset, üayvédekhez járok másolgatni és bizony BOkat kell XXXVII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. JÚNIUS 24-én. A fürdöévad. Mikor már Kanizsára nagyon, nagyon forrón süt le a nap, az utcák mind jobban kihalnak. A poros fák levelei elszáradva csüngnek a gályákon. Itt a fürdöévad. A .Korona" előtt csak kevés hölgy üi esténként, az itt hon maradtak, akikre ÍÓlénynyel tekintenek le a Fran-zensbad vaslápos fürdőjében vagy az osztrák Riviérán üdülő rangos nők és férfiak. A hölgyek betegségei mér ugy húsvét felé kezdődnek. Idegesség, vérszegénység, idegfájdalom, emésztési zavarok vesznek erőt a szenvedő haute volé-n. Végre itt az epedve várt pillanat. A hitvestársak egymásnak Isten veledet mondanak és elzönáznak, többnyire osztrák fürdőbe. Az álfürdózök azonban, kik á Is zenié rémből nem akarnak itthon maradni, megelégszenek esetleg Keszthelylyel, B.-Berénynyel is, mert Balaton-Berény ia szép vidék-ám. különösen, ha az ember derült kedélylyel megyén oda. Előkelő divat fihoz vagy nőhöz nem illik azonban B-Beréoybe menni. Ott cifra vendégfogadó nincs. A hölgyek elfogadására pompás hotelek és gavallérok nem állnak rendelkezésre. Fekete ruhás, hallgatag pincérek nem szolgálnak fel töble-d\'búte-okat, tekenős béka levest. Én nem is értem, hogy a roi T h e m i s-szo Igáink egy része mit is keres B.Berényben, hol még a vegyes vonat is csak feltételesen áll meg. Sőt még orvos sincs B.-Berényben, pedig a nők szeretnek az orvossal bizalmasan és hosszasan beszélni. Rangos nő tehát sohase fogja magát elhatározni arra, hogy B.-Beréoybe menjen nyaralni. üe nincs is orvo?. aki a divatnak hódoló hölgynek a b.-berényi fürdőket javasolhatná. Ismerete?, bogy milyen leleményesek t. hölgyeink a bajoknak föl -találásában. Hogy késztetik az orvost, bogy ceak. egy bizonyos fürdőt ajánljon. ,Ob, doktor ur, életem felét el keli .-írnom annyira fáj mindig a fejem, folytonos migráoben szenvedek." Az orvos, aki már a divatos toalettből szimatolja, hol a baj, a pacienst Abbáziába küldi nyaralni, hol aztán olyan irgalmaiban napfürdőket vesz majd, hogy a madár danolását is trombitaszónak hallja. Óe ha itthon tout Kanizsa arról beszél, hogy Révészné Abbáziában van, hát akkor Révészné szívesen elviseli az Adria forró napjának kínszenvedéseit! Hát a sápkor és vérszegénység ellen volna-e hatalmasabb gyógytényező Fran-zensbadnál? Bizony, hatalmas egy fürdő, körmölnöm, míg megkeresek egy nap egy forintot és mi nekem egy forint, Cietoekynek, aki dobálta a szálasokat, \' bát goodoltam legyen legalább ez a gyerek az örömöm, el kell vinnem, nem hagyhatom itt, hiába minden. Leutnerné most csak arra gondolt, hogjy ez az ember el akarja vinni a fiát, akihez joga van, hisz az apja neki. mit tegyen, mit tegyen. Félve, nehogy megbántsa Cseínekyt monda, ugy hallottam, hogy sovány a kereset, — kell péaz? adok mennyi kell, csak szóljon, adok 100 frtot, 200 frlot, aztán lássa mit csinálna avval a kis porootytyal, anya kell aonak, aki gondozza, ügvel rá, mert csak mi asszonyok tudjuk menynyi baj van a kis gyerekkel, ugy-e jól lesz, ugy e itt hagyja, no nézze itt van 200 frt, csak menjen és hagyja itt a gyereket, kezébe nyomta a péozt és megkönnyebbülten sóhajtott fel, midőn Cetneky kilépett a kapun. A szomorodott szivü a; a pedig, midőn kilépett az utcára, hangos kacagásba tört ki: no Alfréd ezt jól csináltad, ide még majd Gyakrabban ellátogatunk. Kezdődött újra jó élet, a malátáéhoz barátok is akadtak, « ha elfogyott a pénz, L^utner mama fizetett, valahányszor Csetueky eljött a-gyerekér\' Könnyek lopóztak szemébe, bogy milv szerencsétlen apa $, kioek ¦ gyermekétől távolkeU I— l ha .,S5LÍ\\ fiút egyedül találta, barackot nvoiBO,t 4 fejére es öűvevve monda neki: Drága fiacskám, te vagy az én életem az én szerelmem, te vag, tt éü ^ de csak ugy ám, ha van sok apró pénz hozzá, nem pedig ekkor, hcgyha a tisztelt fürdőző pubfíkum oda megy spórolni, mint azt igen, igen sok nő megcselekszi. Aki magától a fürdőben ételt .italt megvon, az legjobban teszi, ha otthon marad. Valamikor Toplica vagy Balatonfüred elégítette ki a nagy-kanizsaiak igényeit Amott a köszvényesek, a bénák, a mankón járók kerestek gyógyulást, emez már luxus-lürdö volt. A Bizay báró tréfái, a dzsentri féktelenkedése és egy cigánybanda, no meg az obligát Anna-bál,, ezek képezték a főszórakozást. A dzsentri élet utánzása volt a polgári elem Mekkája. Idegizgató találaák még • akkor nem dívtak, egyszerűen magyaros \\ őszinteséggel fejezték ki sz emberek : érzelmeiket és ha a toalett nem is volt \\ egészen festői és szabatos, azért a sze-i relém mégis vérző sebeket ütött a szi-i vekben. A természet megragadó képe j volt az ilyen jeleneteknek háttere és a I fürdő élet inkább idíllhez mint megrázó ] drámához hasonlított Ma már az úgynevezett nagyúri világ a messzeségbe tör. Csehország világfür-\| dói, az Adria tengerpartja vonzzák a gazdag embert A férj is, a f3leség máshol keres Üdülést A sokadalom, mely ott tolong a kutaknál, vagy a tengerparton nyüzsög, sokszor a jámbor becsületesség leple alatt, házasságtörési gondolatokban kéjeleg és az erénynek léhára hág. A forrásvíz, mely ott kibu gyog talán meggyógyítja a romlott gyomrot, de mi gyógyíthatná meg a laza lórit sadalmi felfogást és a laza erkölcsökéi ? A világfürdő pezsgő élete nem az a talaj, mely megszilárdítja a családi élet kötelékeit, és nem egy társadalmi sziomü játszódik le a vílágfürdőkben. hol a drámaírók megtalálják a magok hőseit. Tornavizsgákon. Ott voitam a polgáriskolai leánycö vendékek lorna vizsgáján és végig néztem a gimnáziumbeli ifjúság tornászat; mutatványait Minő kü:ömbség e kettő kö-\' zött. Utóbbi ifjak oly benyomást keltettek bennem, mint az újonnan beültetett erdő, csupa fiatal csemete, melyek szilárd elhatározással, komoly akaraterővel igyekeznek a magasba -tömi. Soknak Bikerül is majd megizmosodni és hatalmas lombkoronával díszelegni, sokat azonban félúton le fog törni ac élet ádáz vihara. Most még ifjak és teli reménynyel duzzad bennök az életnedv. Mikor a leánytornászók közé léptem, finoman érző lelkem azt súgta, bogy egy virágoskertbe jöttem, melyben ott láthattam a heves vérpiros rózsabimbót, a szelíden mosolygó rózsaszínű rózsabimbót a halványfzinü tearózsát, a szenvedélyes szeglüt, a kábító tubarózsát, a szende ártatlan liliomot, jácint és he-liotrop virágokat és sok sok kedveden szerény iboiját. — Csoda-e, hogy ennyi virág közepette megkábult a lelkem és mámorossá vált az iilaltól. a virágok hajlongtak, valami lenge zefír által mozgásra késztetve. A rózsabímbók lehajollak az ibolyákhoz, a szegfű csókolózott a liliommal, a tubarózsa kergette a jácint és heiiotrop virágokat. És lelki szemeim előtt láttam nőni a kedves virágokat. A bimbók pompásan, tündöklőn fejlődtek ki, a többi virág édesen vonzó illatot árasziott. És jött az élet kertésze, sokat kiásott szülőföldjükből és más talajba plántálta azokat, ahol magvakat hajtottak és megujultak önmagukban. í> ¦ sokat, nagyon sokat o\'t hagyott a kertész a földben, melyből eredtek és ezeknek egymásután tűnt el üdeitégök, hullottak le leveleik, szirmaik, lekonyult fejők és elhervadtak és elszáradtak É< jött a szántóvető, ekéjének vasa feltúrta, elvágta a fonnyadt gyökereket és a hajdan viru\'ó szép virágokból mi lett? Por, semmi. — É tek, virultak s elhervadtak, de nem élveztek, el leltek felejtve. \'„Vigyázz!" — E kiáltás felriasztott merengésemből. A tornatanárnő Karkas Vilma kisasszony ajkairól jött e hang és ott láttam az egyforma kék torna-ruhába öltözött, matróz-bltizos leányká- kat szép rendben ellépdelni. Valami behízelgő dallamu indulót énekeltek. Abban hasonlítottak a hókhoz, hogy cseppet sem voltak szégyenlősek. A hintázásnál, mászásnál, ngrálásnál és más egyébb gyakorlatoknál láttam aztán, hogy-ezek a kis kedves teremtések pajkosabhak tudnak .enoí a Bukna\'. Egy fürge, "tűnd termetű leányka, (bocsánat, bogy még nem nevezem kisasszonynak, majd néhány hét múlva!) különösen kitűnt, merész (legalább áltatok merésznek deklarált) mutatványaival. A legjobb tornászó, a- legjobb ugró Ő vala, amit a bőven felhangzó tapsok is bizonyítottak. Hogy ki volt 6? azt is megmondom, habár valószínű, hogy ezáltal magamra vonom a haragját. Weiss Elzának hívják a tornászat terén (pardon lehet, tőt valószínű és adja is az Isten, bogy más téren is) nag% reményekre jogosító 4-ik polgári osztályt végzeit tanulót. Ugy szeretek..Gondolatban is körötökben időzni ti kedves leánykák. Ti megszelídítitek az élet bősz viharában megvadult telket, kellemes, nyugodalmas állapotba varázsoljátok és felvidítjátok a kétkedő szivet és vonzó, nyájas naivságtok üditőleg hat, lelketek aranyos htm-porából átszáll egy csekélyke a veletek érintkezőkre.,— Tornászat által edzettekké is váltok, s ha jönnek majd a nagy viharok, készületlenül benneteket nem találnak. — Isten veletek gyöngéd virágszálak, át kell térnem a fiukhoz, a gimnázium udvarába. Velük röviden végzek. Pongrác lorna-tanár dicséretére válnak ők. Mint egy jól fegyelmezett hadsereg, ugy tartották magokat mindvégig. Különösen feltűntek a nagyon üdvös és igazán testedző szép gyakorlatok a vasrudakkal. A milleninmi esztendőben megtartott ifjúsági torna-; versenyen ö Felségének a Királynak is feltűntek e gyakorlatok, melyeknek meghonosítása szintén Pongrácz tornatanár érdeme. A nyújtón, korláton és távugrás-uái többen kitűntek Qgyességökkel és a nagyszámú közönség köréből sűrűn hangzott fel a tapsvibar. Volt még kötélhúzás vasgolyó dobálás stb. Végűi gula alakú c=oportozatokba alakulva, egyik tanuló -kös7önetet mondott a tisztelt közönségnek a megjelenésért; sokáig nem beszélhetett, mert mint monda: .Ingadozik az alapzatom.* Ugyanis társainak a vállain állt — Ezzel vége szakadt a torna-vizsgának és a publikum elégedetten tódult ki a gimnázium udvarából. feltér LW. Előfizetési felhívás. A „Zalai Közlöny" július elsején uj félévet nyit meg. Olvasókőzönsé güuknek fokozódó érdeklődése lapuok iránt adja meg nekünk azt az erőt, melynek szerény próbáit nyújtjuk előfizetőinknek minden héten. A „Zalai Közlöny" hírszolgálata nak elevenségével, cikkeinek akluali-tásával, a helyi érdekek elfogulatlan bírálatával megnyerte a közönség rokonszenvét; erre fog támaszkodni a jövőben is és a mi változás esik rajta, az azzal a törekvéssel jár, hogy hétről-hétre tegyen egy lépést, mely közelebb viszi egy jó vidéki hírlaphoz fűzött igények megvalósításához. „ZALAI KÖZLÖNY" előfizetési 6ra:" egész évre fél évre . frt — kr. . ao , Előfizetések ifj. Wajdits Jázsej kiidó címére Nagy-Kanizsára küldendők be. A -ZALAI KÖZLÖNY- Bíerkesttőspge. hírek. — Gróf Zichy Aladár beszámolója. Mult vasárnap e hó 18-án megérkezett városunk néppárti országgyűlési képviselője. A délután 1 óra 48 perckor megérkező személyvonaton jött gróf Zichy Aladár, Major Ferenc orszéggy. képviselő és gróf Zichy meghívása folytán Horváth Honor csepelszigeti plébános kíséretében. Megelőzőleg szakadt a zápor é~ ezért nagyon kevés közönség gyűlt össze az indóházban a fogadtatásra. Dr. Kiss Ernő és Kalcsok Leó piarista tanárok, valamint SebeBtyén Lajos néppárti elnök logadlák a vasúton megérkező grófot aztán néhány bérkocsin a ,Szarvas" szállodába hajtattak. Két óra után a VI—Vf! kerületbeli polgári ze-uekar indulója. ¦ ssllett megérkeztek a nemzeti szinü szalaggal díszített bande-risták számszerint mibtegy tizenheten. Vezetőjüknek zászló lengett a kezében, az egyedüli, melyet a városban láthattunk. — A szálloda előtti téren pedig mindegyre gyülekezett a tömeg. A nap is kisütött és jobb kedvre hangolta a választókat. Végre bárom óra tájban a főtéren keresztül a felső templom mögötti térre vonultak és az ott felállított szónoki emelvényen megjelentek gróf Z\'chy Aladár, Major Ferenc és Farkas József (Z.-Egerszee) képviselők, Kalcsok Leó és Dr. Kiss Ernő gimnáziumi tanárok, Horváth Honor, Sebestyén Lajo-, továbbá a környékbeli plébánosok és több néppárti választó polgár A hatóság részéről Deák Péter v. rendőrfőkapitány volt jelen. Kalcsok Lpó üdvözölte az éljenzéssel fogadott gróf Zichy Aladárt, mire a fiatal gróf a megjelent választókat üdvözölte, egyúttal sajnálajfc.t fejezve ki azért, bogy először jelzett jötte az iemert vasúti baleset következtében elmaradt Azután hosszabb beszédben többszöri éljenzéstöl megszakítva, az országgyűlési néppárt eddigi működéséről számolt be. Utánna Major •Ferenc tartott beszédet Biztosította a választókat a néppárt lankadatlan tetterejéről, melyet az egész országgyűlés is elismer; egyik miniszterelnök mondta is oeki: _A néppárt ténykedése elő\'t kalapot kell emelni." Majd Horváth Honor lépett elő s heves beszédben tán-torithitlan kitartásra buzdította a nép párti válaszlókat. „Ne legyetek megtán-torithatók — monda többek közt — mert eljön majd az idő, amelyben a báránybőrbe öltözött farkasok megkítér-tenek!\' Végül Sebestyén Lajos beszélt és az ülést feloszlatta. — A gróf tiszteletére Sebestyén Lajos ebédet adott — Esle bankett volt a „Szarvas" szálloda dísztermében. — Árvíz Nagy-Kanizsán. Szokatlanul hangzik bíz ez, mert se Duna, se Tisza, se Maros nem folyik el mellette, és mégis láttunk árvizet. Mn\'t vasárnap délután két órakor erős zápor jött, mely két óra hosszat tartott, és nemcsak a csatornákat hanem az utcákat is megtöltötte vizzal, úgyannyira, hogy egyes utcák folyóhoz, hasonlítottak. A városház-utca íb ilyen folyóhoz hasonlított mely a Király-utcán borzalmas képet nyert. L°g-érzékeoyebben sújtatott a Ríkóci utca, ez a két part közé szorult utca, melynek egyik házsora alatt egy nagy vizárok vonul el, mely minden nagyobb esőzés alkalmával ki szokott önteni. A Hoovéd-utca felöl jövő árok. mikor már a Pe-tófi-utca mindkét lejtőjéről lerohanó vizet felvette, nem birta elvezetni, kicsapott medréből és elöntölte,a Rákócy-utcának nagy részét és nemcsak a veteményes kertek változtak tavakká, hanem 10 — 12 híz udvara és legtöbbnek lakásába is betódnlt a víz. így jártak a Király-utcai kertek is, sőt Magyar-utca is eleget szenvedett A mit azonban a nép közvetlen a zápor elmulta után beszélt, hogy egy négy éves gyermeket elragadott az ár, légből kapott rémmese volt Emberben és állatban kár nem esett. A baj így is elég nagy, mit csak misnap lehetett észlelni midőn a halóság emberei meg vizsgálták az elöntött utcákat és intézkedtek a pincék kiszív a tly ázásáról. Lehet, hogy még utóbajok is lesznek, u. m. a falak düledező állapota, e miatt alakok kiszállásolása, de helyette más szállásról való nem gondoskodás. Tudósítónk a i\'O em damasztok krtól 14 frt <fó krig mÉritíl és selyem-miM - saját gyárai! város határán ís járt, és jelenti, hogy ott is árvizes állapotok láthatók, p. u. a sánci patak is annyira megdagadt, hogy a BIau féle bürüt elvitte és a bagolaiak most csak a vasúti töltésen jöhetnek át, egész addig, míg a Déli Vasút meg nem tiltja. A sat-miklósi hídon átcsapott a víz és ott még kedden is tengelyig járt a kocsi vízben. A Principális kanális is nemcsak színig telt meg. hanem kilépett medréből elöntötte a közeli réteket és a kis-kani :sai kerteket Szóval mi szárazföldi patkányok, most már mi is latiunk életünkben már másodszor árvizet. Az árvíz alkalmából a következő panaszos levelet véltük: Tekintetes Szerkesztő ur! Évek óta sürgetjük már a Rákócy-otca mentén elvonuló árok célszerű megása-tását, de hasztalanul. így aztán valahányszor nagyobb esőzések ezt magdagasziják, temérdek károkat szenredünk a medréből kicsapó piszkos hullámoktól; a legutóbbi virára-dás meg éppen minden képzeletet felülmúl. Hosszú volna leírni a pusztulás képét, a mit ez a megfoghatatlan indolencia idézett elő az adófizető polgárok csekélyke vagyonában. Kérve kérjük Tekintetes Szerkesztő urat, legyen szíves becses lapjában s/ót emelni, hogy tegyen végre valamit a haló-ág a lakosság oltalmára, ásassa és tisztogassa meg alapospu ezt a közcsatornát, nehogy ez minden nagyobb esőzés alkalmával ürge módra kiontson bennünket hajlékainkból. A RAkítry-ulca egy lakóju. — Uymeo. H i r s c h e 1 Jakab, a Hirschel és Balázs cég beltagja, lapunk munkatársa, f. bó. 29-én tarlja esküvőjét Schlinger Irma kisasszooynyal, Schlinger Ferenc nagykereskedő leányával Budapesten. Dr. Wei sz Lajos ügyvéd július bó 2-án vezeti oltárhoz Weisz Janka kisasszonyt, Weisz. Jakab helybeli kereskedő leányát. — Halálozás. Csigaházy József gyógyszerész Szepetneken, f. bó 2l-én meghalt. A család a következő gyászjelentést adta ki: Csigaházy Gábor és nt-je szül. Muoaer Emerika, a saját és gyermekeik Juliska férj. Bujk Béiáné, Gábor, Antal, Kálmán, Lajos, valamint az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik szeretett fiuk, illetve testvér és rokonnak Csigaházy József oki. gyógyszerész uroak, folyó évi június hó 21-én délután 3 órakor, hosz-szas szenvedés és a haldoklók szentsé-geioek ájtatos felvétele után, életének 24-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hűlt teteme f. hó 23 án délután 4 órakor fog a szepetneki róm. . katb. temetőben levő családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent-mise áldozat folyó hó 24-én reggel 8 órakor fo^ a szepetneki plé bátiia templombau a .Mindenhalónak bemutattatni. Szépeinek, 1899. június bó 21. Áldás é-s béke hamvaira! — Külföldi vendégek. Wortmann József magánzónak Amerikában élő fia, Wortmann Irving nejével, a szülök látogatására New Yotkból Nagy-Kanizsára érkezett. — Sattler József ügynök nejének fivére, Lüssmann Henrik nejével és családjával Parisból szintén városunkba jött és rokonaiknál időznek. — Szobor Bernadetté Káriának. Özv. puliim Inkey Kálmánné szül. Szemző Lujza, aki nemcsak lelkes honleány, hanem mély vallásos érzülettől áthitolt úrnő, rigyáci parkjában a lourdi szűz emlékére szobrot állíttatott, melynek leleplezési\' Ünnepélyé juniüs\'hó 2f-én Lujza napján volt — Ei alkalommal T u b o 1 y Viktor mondott felköszöntőt a kastély úrnőjére, kiben a hon- és vallásos szellem oly szépen párodul. — Adósróf. Ez elmúlt hétea a közönség megtekinthette a városházi adóhivatalban kitett iveket,\' melyeken az uj adóösszeáek voltak kivetve. Alig van adófizető polgár, kit ne stájgeroltak volna és az elégQtellenség haneos paua-szokban már is nyilvánul. Vannak kereskedők, kiknek megháromszorozták az adóját igy egy borkereskedő adójának összegét 334 frlról 970 frtra, egy mási- vaiamint fekete, fehér és szines Henneberg-selyem 45 Krtól 14 frt 65 krig méterenként - sima, csikós, korkixott, »in: taxott és damaszt stb. (mintegy 240 különböző fajta és 2000 különbü; stin- és árnyalatban stb) ( Ruhák s blonsokra a gyárból! Privát fogyasztóknak póst&bér-, vámmentesen s házhoz szállítva. Minták postafordultával. Magra.- levelesét. 1 Svájcba kétszeres lerélbélyeg ragaasUadé. Heniieberg Cí. selyemgyarai, Zürichben (cs. és kir. udvari txállito). XXXVIII. ÉVFOLYAM. . ZALAI KÖZLÖNY 1899. JTJNIUS 24 f-n. két 120 frtrói 231 írtra, egy föszerke-reskedóét 657 frtrói 1008 írtra, egy másikét 283 frtrói 590 írtra vetették ki; nagyon sok ily -számot említhetnénk meg és e körülmény csakis a tömeges föllebbezéseket fogja eredményezni. A mostani pangó üzletmenetnél nincs oka-datoWa az adóknak ily mértéknélküli felsrófoláaa és utóvégre is kénytelen lesz az adófizető polgárság a polgármester vezetése mellett depatációban tisztelegni a pénzügyminiszternél és az elviselhetlen adók leszáltiiását kieszközölni. — A polgári leányiskola majálisa. F. hó 21 én délután vonultak ki a leányok zárt sorokban a sáncí kertbe tanáraik vezetése alatt. Az ég nem volt derült, délután 3 órakor már eső szitált és a remény, hogy a leányok majálisa vig lesz, mindinkább fogyott Az egész csak hulló csillag volt a remény egén. Négy órakor a társaság beszorult a sánci korcsma tornácába; de a leányok jó kedve ott is kitartott csak a vének sietlek a kocsikhoz és haza felé hajt tattá k. — Vizsgák, a tanonciskolában. A helybeli kereskedő-tanonc iskolában az ez évi záró vizsgálatok f. é. június hó 25-én d.~u. 3 órakor tartatnak. — Közgyűlés. A magyar szent korona országai Vörös-Kereszt-Egyletének nagy-kanizsai városi választmánya 1899. évi július bó 1 én délután 3 órakor a Nagykanizsai Takarékpénztár helyiségében tartandja évi rendes közgyűlését. A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki megnyitás. 2. Jelentés a lefolyt év működéséről. 3. A számvizsgáló bizottság jelentése. 4. A sorrend szerint kilépő választmányi tagok helyett ujak: esetleg azok isméti megválasztása. 5. Netáni indítványok. — Kisorsolt tagok: Babochay György né, Ebenspaoger Lipótné, Feasel-hofer Jőzsefné, Gelsei Gutmann Vilmosné, Plihál Ferencné, Dr. Schreyer Lajosné, Székely Lajosné, Vidor Samuné úrhölgyek. Babochay György. Dr. Bentzik Ferenc, Hoffmann Mór, Póhál Ferenc, Stirling Sándpr, Tripammer Gyula urak. — A Na:_r - kanizsai Keresztény Jótékony Nőegylet folyó évi június hó 25-én vasárnap a városi alsó erdőben jótékonycélu juniálist rendez. Kezdete d. u. 4 órakor. Belépő-díj: személyjegy 50 kr., családjegy 1 írt 20 kr. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság folyó hó 29-éu lesz megtartva. Ételek- és italokról gondoskodva van. A bérkocsik a Deák téren fognak & közönség rendelkezésére állani. Viteldíj a mulatság helyszínére 1 írt, amit a közönség ügyeimébe ajánlunk. — Villamos világítás. Zala-E&erszeg város képviselőtestülete jóváhagyta a Lederer és társai bpesti vállalkozókkal a város villamos világítására vonatkozó szerződést — A jóváhagyó határozatot Fischler és Kreisler zala egerszegi vállal kozók, akik szintén adtak be ajáolatot, meg fogják fellebbezni. A jóváhagyott szerződés szerint a városnak 180 izzó és 9 ivlámpával való világítása 4000 frtba, magánosoknak egy 16 normál gyertyafényü láng óránként 2/io krba kerül. A vállalat csak akkor köteles az építkezést megkezdeni, ha legalább 1000 tnagánlángra szerződést köthet Minthogy 1000 lángnál a szükséglet Zala-Egerszegen sokkal nagyobb, kétségtelen, hogy a jövő évben az építkezés megkezdődik, ha ugyan a szerződés addig az illetékes formuskot megjárja. A vál- : lalkozók kötelesek valamely iparvállalatot is létesíteni. — A Tmgy-kanizsai Kisded ne velő egyesület óvodáinak évzáró-üunepélye 1899. június hó 29 én csütörtökön délután a nádor-utcai óvoda helyiségében a következő sorrendbeu tartatik meg: délután 2 órakor VI— VII. kerületi óvoda növendékei, délután 2-,\'a órakor PetŐö-utcai óvoda nővetidékei, délután 3 órakor Arany János-utcai óvoda növendékei, délután 37; órakor Nádor utcai óvoda növendékei. Belépő díj felnőtteknek 20 krajcár, gyermekek nem fizetnek. Az uj Unév — a VI-VII. kerületi óvoda kivételével, hol nyári szünet nincs — augusztus hó 1 én kezdődik. Beiratási díj 50 kr. Tandíj évi 6 forint, mely negyedévi előzetes részletekben fizetendő. — Perotti e bó 21-ére tervezett hangversenye, a művész megbetegedése folytáo bizonytalan időre elhálasztatott. Jegyek vissza váltatnak, esetleg tovább előjegyzésben tartatnak. — Lemondás. Fischer László a zalaegerszegi izr. hitközség érdemes elnöke, akt e tisztet két évtizeden át viselte, állásáról lemondott. Utódjául dr. Gráner Adolf városi orvost, vagy Bttchler Jakab kereskedőt emlegetik. — Yégzelos tévedés. Zala-Egereze-gen özv. Unger Domonkosáé gyógyszertárában egy asszouy saRlit kért ami ártatlan szer s a gyermekeknél köhögés ellen szoktak használói. A gyógyszerészsegéd, aki egy kis üvegcsében kikészítette a kért gyógyszert, egy pillanatra a laboratóriumba volt kénytelen menni, az asszony pedig ezalatt egy másik, mérgező hatású szerrel telt Üveget vitt el a saítlí helyett A gyógyszerész a rendőrségnek azonnal jelentést tett, de a legkiterjedtebb nyomozás dacára sem tudták a szerencsétlen asszonyt megtalálni, aki — ha a gyógyszert felhasználta, gyermekét eddig bizonyosan megmérgezte. — Nyugdíjazás. — Gernya László zala egerszegi péozügyigazgató, negyven éves szolgálat után nyugalomba vonul. Buzgó szolgálatainak elismeréséül a pénzügyigazgató a kir. tanácsosi cimet kapta. Hír szerint a tevékeny tisztviselőt Sza-kolcza városa polgármesterévé készül választani. — Haladnak. A .Belügyi Közlöny" június 15 iki számában olvassuk, hogy a belügy mi otszter a báuok-szent-györgyi kaszinó alapszabályait 48.314/899. sz. alatt; a cjícsőí polgári olvasókör alapszabályait pedig 54.095/899. sz. alatt jóváhagyta. — A keleti kereskedelmi akadémia. Legutóbbi időkig a végzett növendékek csupán a kereskedelmi múzeum képviseleteinél nyertek alkalmazást. E szűk működési kör tavaly óta jelentékenyen bővüit azáltal, bogy a külügyminiszter utasítására a konzulátusok is nyújtanak nekik alkalmazást. — Vezető köreinket teljesen áthatja az a tudat, hogy ez a föiutézet legviiálisabb érdekeinket szolgálja. Semmi kétség a felö1, bogy — bár anyagi áldozatokat igényel — gondoskodni fognak az intézet további fejlesztéséről és megszilárdításáról. Ha ez megtörténik, a társadalom is nagyobb ügyeimet fog szentelni keleti érdekeinknek, s egy ujabb Decennium elégséges lesz arra, hogy egyetlen piaca Be maradjon a Keletnek, ahol erős magyar-érzésű és gyakorlott érzékű férfiak ne működjenek a magyar ipar és kereskedelem érdekében. — Baleset Tőrök Nándor helybeli bádogos Hófer Gyula nevü 14 évés tanonca a két emeletes vasuti-tiszti laképületek egyikén a báftelőn csatorna tisztogatást mtodeu megerősítés nélkül végezve, f. hó 22-éa reggel 7 óra körül lezuhant. — Súlyos sérülésekkel beszállították a közkórházba, hol élet-halál közt lebeg. — A- kls-komáreml tüzoltü egylet í. bó 18-án megtartató t juxviálisán felnlüzettek a következők : Ménes Kálmán 6 frt, Tolleé Gyula, Forintos Gyula, Koszival István 5-5 frt, Fe-rency János 3 frt, Stark Dezső 2 frt SO kr., Oeleta István, Talabér Kálmán, Stugel József. Singer József 2—2 frt, Berger Miksa 1 frt S0 kr., Goldmaon Ignác I fit 20 kr , Ivánkovits N. úrnő, Kafka László, Erdőiy Károly, Nache Adolf, Hsjdn ívván, Hausncr József, Góbor János, Berger Henrik Skopál Fülöp, Mészáros Antal, Friner József, Kertésa Béla, Kovács Jenő 1—1 frt, Ssmodics István 60 kr., Riertsch Károly, Varga Péter, St;azui N., Szentmihályi N , Nemes István, Füstös Béla, Kovácsié* Antal. Kovácsics Károly, N. N., Marton József, Juha János, Tóth János, Király János, Berger Ferenc, Zitterbart Vilmos, Balassa Bálint 50—50 kr, Behun Jenő 40 kr. A lenti szíves adományokért köszönetet mond az elnökség. — Szerelmes honvéd. E bő 21-én eote 10 óra után, nagy feltűnést keltett, hogy a katonai készültség két csapatra osztva a főtéren és Koronaherceg utcán át futó lépésben rohant a Király-utcába. Jelentést kaptak ugyanis, bogy egy katonának a Király-utcában szurkálni való kedve van. Kiderült aztán, hogy egy honvéd közlegény, babocsáuttatást nem kapva, erőszakkal akart bejutni a Babochay házban szolgáló kedveséhez. A bennlakók, megrémülve azon hiedelemben, hogy a bo-.véJ a bajonettjét is használni akarja, jelentették az őrségnek, hogy baj vau. Az őrsig bekísérte a Bzerelmes honvédet SZERKESZTŐI ÜZEHET. — S. J. Sajnáljuk, verset csak alkalmilag köd & ok. * Felhívjak t. olvasóink figyelmét Kratelli Deisinger elsőrangú fiumei kávé-és tea behozatali kereskedők hirdetésére. jjjjtj [AKiS KESZTHELYEK. Egy 3- vagy 4 szobás bútorozott lakás konyha-berendezéssel julius-angusztiis \| hónapokra kiadó. — Bővebbet özv. Meszlényi Boldizsárnénál KESZTHELYEN. A magyar kir. anyakönyvi hivatal. Születések: 17-éu Szentes Mária rk. napszámos Ferenc és János (ikrek), 18 áa Hodits István rk. fazekas Terézia, Tislér István rk. kőmives Juüanna, Farkas István rk. házmester Ferenc, Dávidovics József rk. földmives Rozália, 19-én Fater Mihály rk. építő mester Sándor, 20-án Kálovics György rk földmives László. Boda Julianna rk. szakácsné Lajos, 21 én Dani Anna rk. napszámos Mária, Wetss Izidor izr. főpincér Zoltán. Halálozások: 17-én Bibnígg Emil rk. nyug. sóel-lenőr, 55 éves nyeívrák, Sáretz Ignác, rk. vasúti hordár, 64 éves belső elvérzés, Farkas Anna özv. Hlatki Ferencsé rk. magánzó, 84 éves ággkori végkime-rülés, Szentes János rk. 1 napos,, kora azülöttaég, 19 én Kovács Rozália rV 11 hónapos, hörghurut.-G0 én Náp-ca Katalin férj. Fehér Józsefbe rk. 64 éves, tüdölob, Mi^alecz Borbála öv. Török Ferencné rk. földrcives, aggkori vég-kimerölés, 2I-én WeifS Zoltán izr. élt 6 órát, vele született gyengeség, Nyirő Ilona rk. 1 hónapos, ráaggörcs, 22-én Flumbort György ilj. 5 hónapos, tüdőlob. irodalom — Kerüld az asszonyt! Ez a címe a Singer és Wolfner cég kiadásában megjelenő Regénytár legújabb.kötetének, a mely eredeti és érdekes voltánál fogra kiváló helyet foglal el a megjelent kötetek között A regény fordítását Gauss Viktor végezte szép, színes, magyaros nyelvezettel, s bátran mondhatjuk, bogy a legjobbak közül való. Ára csinos kötésben 50 kr. — XI a művészeti E cim alatt rendkívül nagy érdekű, és szellemes mü jelent meg Gönci József szegedi kőoyvkeres-kpdő kiadásában. Szerzője gróf Tolsztoi LeÓ, a világhírű regényíró és filozófus. A mü mely dr. Wlassics Gyula vallases kozokt miniszternek vau ajánlva, a ki e mü ajánlásának elfogadásával ujabb tanújelét adta a művészetek iránti érdeklődésének, épp kapóra jön, mivel alig létezik kuUurális kérdés, mely iránt a közönség jobban érdeklődnék, mint a művészet és pedig nem csupán a festészet hanem a művészetnek minden ága, a költészet, dráma, zeos iráut. A fordítás gondos, pontos és magyaros és Hegedűs Pál, szegedi állami főreáliskolai tanár müve, aki úgyis, mint író, úgyis, mint a magyar irodalom tanára, az európai irodilmak és nyelvek alapos ismerője és számos nagybecsű angol és francia mü kitűnő fordítója országszerte ismeretes. A mü diszes kiállításban jelent meg és becsületére válik a szegedi könyvnyomtató iparuak és a Gönci-féle nyomdának. A kétszáztizeuhat oldalra terjedő vaskos kötet ára 3 korona és kapható a kiadó Gönczi József szegedi könyvkereskedésében. — Épitó minták czím alatt mintalapokat akarunk nyujtaui a magyar épitö iparosoknak. Ha a törekvő és tanulni vágyó magyar épitő iparos könyvet kíván beszerezni, melyből eszméket merítsen — akaratlanul is külföldi — leginkább német köayvböz kell fordulnia. Ezt azután, vagy cjak a legritkább esetben, vagy éppen nem mtsznáíbatja — miután az más viszonyokhoz van mérve — a mi épittetőink kívánságának meg nem felel. A magyar építő iparos tehát nem talál segédkönyvet. Hogy e hiányt — némileg leealábbr— pótoljuk, szerkesztjük az ,Épitö Minták-at.\' — Az .Építő Minták* lűzetekben fognak havonta 2 szer, minden bó 1-én és 15-én megjelenni. Egy füzet 6 rajzolt lapot és 4 irott oldalt tartalmaz. — Az .Épitö Minták\'-ban teljes tervezeteket fogunk bemutatni, még pedig nézet, alaprajz és metszetben, legalább is 1—100, aráoy-ban — azonkívül részleteket I —10 — 1—5 és természetes nagyságban. .Épitö Mmták\'-at adunk kisebb magán és bérházakról — gazdasági épületekről (rain.-den szükséges részlettel és szerkezettel, valamennyi munka költségvetésével) köz aégi és városi nyilvános épületekről — hidakról (kőből és fából) kapuzatokról stb. slb mindég teljes leírás, vagy költségvetéssel. Az e rovatban megemlített müvek megrendelhetők és kaphatók IFJ.WAJDTTS JÓZSEF; könyvkereskedésében, Nagy-Kanizsán. VEGYESEK i ^^^^^^^ — KSkedvelék fényképezéséhez ? Elismert legjobb szalon és utazási fényképező készülékek uj felni mnthatatlan pillanatnyi kézi-készülékek, továbbá mindennemű fén)képirőkellé-kek A. Moll n és kir. ndvarí szállítónál, Bécs, I. Tnchlanben 9 Fényképező kellék üzlet ala pittatott 1854 - Kívánatra nagy képes árjegyzék ingyen. — Fontos közlemény. Megsértések a különféle munkáknál minden háztartásban esnek elő e* olyan eaeiekhen szükséges a sebeket gyula-dékonyaág és tisrUi álangság ellen védelmezni, K célra tanácsos"fetz. oly szereket választani, melyek a sebekre "híisitö és fajdalmát enyhítő, tehát a oeggyógyulást előmozdító hatással bírnak. A dicséretesen ösnaert és majdnem minden házigyógyszeriárba besorozott .Prágai házikc-rtöcs" Fragncr B. gyógyszertára.öl Prágában épen olyan gjógyszrr, mely a nevÁett minőségekkel bír ét az itteni gyógy szert árakban is kapható. Lásd a hirdetményt. Nyílt tér.) „margit\' GYÓGYFORRÁS. MarLiifoná;-tf REG-ME&YE\'. ^Szerkesztőség :. l>r Villányi Benrik, felelős sterketztő. Dr Peréuyi József Kiadó : JfJ. WttjdUs József. Vese, húgyhólyag, hugydara és a köszvénybnntalmak ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek buratos bántalmainál, orvosi tekintélyek áltat a Llthion-forrós SALVATOR ¦ikerrel rendelve lesz. Hu uy haj tó hatású\'. Kellemes iii! -•¦ 1 ¦» k\'ónajen emészthető Kapható ásvány vizkcreskedésekbeii éi gy n gy szertárak b an A SaWator-forrás igazgatósága Eperjesen •) Az e rovat alatt közlött kért nem váll; felelősséget a szerk A. hudape-ti m. kir. egyelem vogyelemzése szerint kevés szabad szénsavat, ellenben sok azéneavas nátriumot él lílhiumot tartalmaz, í Ezen tu\'ajdonságai azok, melyek a hasonló \'összetételű vizek fűié emelik Kitűnő hatású \' a li\'-irutak • lúilő hnrntu* állapotaiul], \' kiilü\'iÖM-i: nxlvds ráladék exeten; tQrfő-¦ végeseknél, ha vérzésre val t hajlandó-\| sár van In Jelen, a -Ma-n-it-viz" m<-g-í becsülheti ilcn szolgálatokat lesz kevés iza-l ba<l szénsavánál locva Kiváló hatást látni [tőle a gyomor és belek hu nto* állapo-; lainal, főleg azon esetekben, hol a fölös mennyiíégben képzelődött sav oka a ro»az emésztésnek. A húgysavas sók lerakodását akadályozván. U\'Cjcí szolgálatot unz továbbá a hélyasr bn uto* bánlalmaiuál, a kő- é< bomok-képr.üdés eseteiben, miért is a bndapestl ét becsi eg-yetem orvottanárai, mint az orvoavHáz; egyéb eldkelités;e] a legszívesebben hvsználják, előnyt adnak a . Maréit - -lorrásnak a hozzá hisouló Összetételű gyógy vizek fölött mr mint ivóvíz -mm klválé óvátzernek bizonyait iarváayos betegségek Idején főleg typhai ellesi. Kin! forró áluli&os kedíellirgaek ónentl. FŐRAKTÁR: EDESKTJTY L. isi4D;TÍZBagjkercjteács c* és kir. uHv. szállító BUDAPESTEN. Kapható mindea gyógyszertárban, füizer-keretkedésbea ét veadéglöben. erős öltönyöket ulányos iion akar vá>ái<4ni, az twlxiincstcrc által cuk a Stikarovszky iános, Budapest (V., F.rni<b4>Mi\'r IC. axAtu) Qili:tvezet?>c kczcikodik a ki tna>fi-;.; mcfvculPCctóíek iltal norr. •% Sem inaL»i n lm ltok. min múléfa inejvcsilc SE^reitelDck Tev3k. — Siaklap izabókáak iniycn. Gleichenberü: B S Ajánlva: a gég-e a légzó és az emésztéii szervek megbetegedésénél. 3 5S S 8 Ellenjsvalia: sorTSMliwnál. S S. Égvény^ sósavas források. Constantín és Emmatorrások Égvényes só éa vassavas források. Johannis-bruonen tiszta vassavas víz. Klausenquelle, savó, tej, \|ij--1——^--—--------w^ltzarox etetés) kefyr forrás-só inhalació egyes kabi- cjw; nnkbax, fenyófagoz inhalació. Lélekzési készülék, pnenma- W\\ — I fri I \' tikus kamarák, édes ásványvíz és habzó meleg Qrdök, fenyő W\\ II pfl A f\| Le IV éa acélfürdok. Nagy bydro thrrapeuiikus intézet talajknra * Ul UvIIÜ\'lTl Enybe. nedves meleg por és szélmentes levegő, erdős dombtáj.-----9~~ —----- Tudakozódások ós prospektusok ingyen.-----~ Lalásmegrendelések a fürdő Igazgalóságuál GLEICHEXBEBGBES. gyógyintézet TÚBEL-FÜRDÖ GRÁCZ MELLETT. IDÉNY: HiajOS — ittíiGf. 33 \' méter a tenger szine felett vasali állomás. Grácból kocsival egy óra. Posta- és távírda allomar Rég ismert vastartalmú (akrotherme) acélforrás 30 fok C. meleg (\'?5 fok R) Mérsékelt klíma 25 fok C. éa 20 (R.) erősítő erdölevegö, kiterjedt feuyvescrdnk Gyógyj avalatok, irlegbáotalmak, ideggyen zeseg, iát gerincbetegség, hysteria, görcsök, neuralgia stb ellen. Női betegségek: vérszegéuységá él- és hóljaghurut stb. Igen ajánlható üdülőknek és gyenge gyermekeknek. Gyógyeszköz: külön gyógv- és nszóhazio, kád-ÍLirdők melegvízzel, tenyőfürdök, villauyos fürdők, massage. zuhany gyógykezelés sat Olcsó 1-ikások és egyes szobák, villák, gyógyterem, kitűnő étterem, kitűnő zenekar. A firdLi\|azaatoaflBáI kltieriK prtspektKt lagyn ét bérmentve J>r. blumaurr sayjtor, orvos talajdonos. PosztószéjjBlkiildés csak magánosoknak. Egy vég, 3-10 in. hosszú, teljes uri-öltö\'nynek ára 1 " 13-91 k«me»rn FÍSffS Kiesel-Amhof Brünnbeo. zUatik Izar» " Mrantwi. - sltataki aiallltaa. Xaa-aBTTák flaroljenok: Oa»k kazTrt«tt»nftl viaferai-hátnak az rtáxiok =n.Lfololö«c- ríiniifMltU«l a Ma«nyltaakép»«nKraasz Ad.>ll po«stOk«™»ki-ito Buda-poitOB a azabönak. ha mintakonvvíböl teli rvndcISst, a k.ÜvotkezS njanilékut adja : 10 trt raairlasDál «ty nadrácot SO kz.-rt, » írt . egy Sltönjt 1 frtirt, 60 trt . Boom öltönyt •Jíiuo ln\|ry«a Karok tvOI a asaba mg kovetkaao »n^edms>iyt kap la ! 3 frtöt m«t«TJc «tan a k16n 2tr\\.-ot. Ezeket i; ajaad-kakal a aacaavtve axoU, ha atraaaz Adolf minta-kátrjrr* ataa a azanaztal »aaarot_ XXXVIII. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1899. JUNIOS 24 én. A legjobbnak biionjult HAZISZER, — mely az emésztést Riabályozza, renden rérkerekedést eredményezi, a megromolt é« hrbás Téralkatrésxt eleltavolllja a mi az egészség fii fel tét ele), gyorsan és biztos-an megszűnteti a pyomorbajt és p. étvágytalanságot, savanyu lelböfőgést, bányáéi ingert, gyomor- és has hantáimat, -gyomorgflresöt, * gyomor túlterhelését étellel, nyálkáaodást, véxtolulást, — hEmorhoidáka., női bántalmakat, 1 élbajokst, a mar 40 év óta jónak bizonyult Minden gyuládán,"eb és kelés gyógy! tása bittos sikerrel jár, a oŐÍ mell gyula-dásaoftl, tejrt-kedéses keroényedésoél, a gyér-raek elválasztásánál, tályogok, vérkelések, pokohar éa genyedéseknél, továbbá körűi penyedés az úgynevezett köröm méregnél a kézen és lábujakon, - keményed esek nél, — daganatoknál,\' — mirigj daganatoknál, — holttetem képződéseknél (többi 60 év óta bevált Dr. ROSA-féle balzsam Prágai házi ke n öcs FRAGNER B. gyógysz-te! Prágában 203 ill- Ki az emésztése minden munkáját uj életre A gyógyulás fájdalom nélkül halad a kenőcs serken és egészséges és tiszta vért szerez, ] hilsitő hatása alatt különben is biztos és messze földön híres bevált haziszer. .. - lüveg^O kr., Leltős ÜTPff ¦ fri-Postán2-0 fcrnif driff I PobitzbaB 2áés 35 tijárai- Postái 6 Lírai drágább F H.VEI/ VIEZTETES!L: - - . gettki csak az eredeti készitmécyt kérje a prágai Fragner B gy ógy Kiért á-ából és Sgyeljen arra. hogy a Dr. EOSA balzsam csomagolás minden részén az itt látható kerek védjegy legyen: az ap-rá^I házi kenőcs csomagolásán pedig a jobbról látható háromszögletű védjegy. -=== A ki egy otánzást talál és nekem bejelenti, dijat kap ! = Elismerd levelek ezrei rendelkezésre állnak. . - - ¦•" Raktárak Budapesten : Tórök József gró\|Tszerliribai. Egger .1 gjggjsieríarábiB, Tiialmaver h Swls, Koelselster \'Sraktár T) PO APMC\'D Apotheke .Zani schwarzen Adler\' in Piag. .észitönél D. r tlAunLn Kck der^Spornergaisc Sr. 203 ?ociooooocxxxxxxxxxxxio 2667/tk. 899. Árverési hirdet niéiiv. A n-kanizsai kir. törvényszék telekkví osztálya részéről közhírré tétetik, hogy a m. kir. államkincstárnak Makár Ferenc végrehajtást szenvedő szent-liszlÓi Ukós elleni 11 frt 80 kr. tőke, 10 frt 90 kr. nráii 1898. március 16 lói járó 5"/o kamatai, 5 frt 20 kr. végrehajtás kérelmi, 6 frt 75 kr. jelenlegi és a még fel mer ölendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nrvezett kir. törvényszék területéhez tartozó a börzöncei 205. sz. tjkvben \| 705. brsz alatt fel vett s 394 frtra becsült hossza gecz-tetiyési és présház. 1899. július hő 20. napján d. e. 10 órakor BÖr-zöncd kö»ég házánál megtartandó nyilvános árverések eladatni fog. Kikiáltási ária fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10°1„ át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez lelenni. Kelt N.-Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál, 1899 évi április bó 27. napján. GÓZONY, kir. törvszéki albiró. egyedüli elárusitása A hírnevesnek ismert DŰ/t KOPPS Dl AMA KERÉKPÁROKNAK § HT (Legjobb német gyártmány) \' csak KOVÁCS FERENCNÉL, SZOMBATHELY. Oser József, elvállal teljes malom béren lezéseket. átalakításokat, terjedelemben gyárt és szállít: Hengerszékekel minden nagyságban és mmSiég I beo, tömöröntés és por-cel án beugerekkel. ;j Frsicia malomköveket legjobb minőségben és ¦! malomjaratokat, gabo- !1 na-osziályozó hengereket és fejkoptatókat saját rendszerűekét. Ksnkily válasz te. Eure-ka. Tarsrek, lisztke-vrró gépek, dara ésgÖz-tisztitógépek, elevátorok és szállító csigák, , transzmissiók, tengely- \| csak fiatal embereket érdeke! tudni, bogy a W PÁRISI Dr. BOITOX-FELE tK IVJICTIO. 0BIIVTA& már néhány nap alatt elmulasztja még a legrégibb és legelhanyagoltabb kifolyást is. Felesleges tehát Santa It vagy Copalvát használni,, mely csak a gyomrot rontja, de a bajt nem gyógyítja. KAPHATÓ EGl\'EDÍL ZOLTÁN BÉL/Ugyógyszertárában BUDAPEST, V., Nagykorona-utca 23. Ara üvegenként 1 frt. 1.20 kr. előleges beküldésével franco. Tümöröiitésü rostt-lvuli stb. Legolrsúbb arak: t)aj a+ árjegyzék ingyen bérmentve! SS* Hcngerrovátkolások leggyorsabbati és olcsóbban, szállítás jótillis melleit -Vva LEGKEDVEZŐBB FIZETÉSI FELTÉTELEK. Hecgerrovaikoló és kőszörülö-géuek, viUaoy"«-vilagitau telepek. Tervezetek, kötlséavetések él prakt.kns tanácsok gyorsan ét inoyen. pMnooaPtj=»iaggggpooaaaootxxxM ig Csak akkor valódiak, h mindegyik doboa Moll aliíraaát tünteti fel. védjegyét és .* !!\'.\'\'\'"" s,ia""M«" gvóü\'lmtiaí , legmakacsabb ,»..,.. .. ,\|. teeiMatalauk, gyomorgörcs ís gyomorbér, rtgzötl székrekedés, mijbinuleo vér évílrf.^5 ¦ I ^ ^°","0bbJ\'\'1 M««** ellen, e jeli házi.z\'ernek evt.aed.k óta mmd.g o.gy. bb elterjedést szerzett. _ Ara „y l.a.owt.lt sre-detl deaszaak I írt o. é. Hamisítások törvényileg fenyittetnek. [MOLL-FÉLE FRANC i A JCsak akkor valódi. ha mindegyik üveg MOU. A. TtJjegyél iQntrtJ lel 1 --„A. Moll- teliratn «noz»ttal van zárva. A Kati-félt ^fraaezla kart/esz és • nevezetesen mint fa\|dal«MosillapÍto bedórzsólesj azer ^köszvény, csui és a meghűlés egyeli következraériyein ti legisméretesebb népsser. \'" — Ejy\'úaoutt ercdatl üveg ára 90 krajezir _ MOLL Gyermek szappanja. Legfíaumabb, legnjabb múdster szerint kéazitek gyermek és hölgy szappan a b»r Gkazerü ápeiására gytrnekek és felütitek rétiére. Ara dsrabaakiat — 20 kr. Öl darab — 9Q kr. Minden darab gyermek-szappan HoM A. VBdjaayéval v° aitátva FőszétkQldén: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállttá által, Bécs: Tnchlanben 9. sz. Vidéki megrendelések naponta posUatánvét mellett teljesíttetnek A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf és Fia. IT FIUMÉBŐL "M lüíieil« a tengeri hajóról ui\\\\í\\i\\t 1 zsák 4 kgr. Rió kávé jó izü.......4 60 1 zsák i kgr. Portoriko káré n&gyazemu.....5 60 1 zsák A kgr. Kuba kávé nagyszemd.....5 76 1 zsák 4 kgr. Pottoriko gyöngykávé .......6.12 1 zsák 4 kgr kék Jára gyöngy-kivé 6 80 elvámolva, bérmentve és csomagolva minden más költség nélkül. Árjegyzékkel ketzaéaaal sz fisainak. FRATELLI DEISINGER, FiUHE, szabad Ukfiti 35. A magyarországi kávésok bevásárlási forrása. m \| LOVAKÉS SZARVASMARHÁK biztosítási, -ve \| A MgJ. LölfSÖDŰs ilUUillttiU lirtaa^ mint szövetkezet Badspett, VII., Erzsébtt-klrat 27 biztosításokat elfogad lovak és sz.ar\\a.-marliák elhullása következ-tébea beálloU kiresetekjnegtérítésére Kártérítés igéaye renaáll, ha közönséges és járványos betegségekben, vacy bsleset folytán pniztnl el az állat, (orábbá ha kéayszervágás rendeltetik el. Az Intézet élén állanak a kö-Tetkezi ti Id birtok ónok : báró Sto-jaMvIot György, elnök, báró Aaibrázy Oyntr, gróf Bethlen Balázs, cr. éa kir. kamarás, orsziggy képviselő, dr Béldy László, orsz. képviselő, Cheraei OjSrgy, cs éa kir. kamarás, oraz. képviteló, báró Jósika Gábor, cs és kir. kamarái, orsz. képviselő, gróf Xtraist Károly, főrendiházi tag, báró Nyiry Béla cs éa kir. kamarai, gróf Ráday Gedeon, dr. Sitaiy Aladár, a \':\' agrár- és járadékbaak r. t. gazd. tanácsosa dr Tetette! Árpád, ügyvéd, Taby István, cs. éa kir. kamarás, Pestm. gazd egy. alelnöke, Zaleaki Jenő, dr. Pajor Ignác vezérigazgató. Felvilágosítással szívesen szolgál az igazgatóság és a vidéki ügynökségek. \| A dijak rendkivil mértékének. \| Régi Bit nieves kénfUrdô Horvátországban. > Vaiati állomás 5 Vuassd-Toplieift ^ a Zagoriai vasút mentén (Zágráb-Csáktornya). Vegyelemezve Pr^of. Dr. Ludwig udv. tanácsos által 1894. 58 Tok OIsíuí meleg forrás, a kén isiapnak telfllmulhatatlaD hatása van ÍEom éa izalet rheum, isQlet betegségek, gyalladisos és csonttörési össze-huzódásek, köszvény, nenralgikas bántalmak, mint isenias stb női bajok, hör és titkos betegségek, idült vesebajok, hólyaghurut, górvélykór, angolkór, ólom-éa higany mérgezéseknél stb. stb. IYÓXURA, torok, gége, mell, máj, gyomor- és bélbajoknál, aranyérnél stb —ggl Villanyosság. — Massage. tfcs,, Gyógyintézet minden kényelemmel, egész éven át nyitva. Idény tartam májns l tői október 1 ig. —-Pompás nagy park, terjedelmes ültetvények, szép kirándulások. — Állandó -zenekar, a zágrábi kir. operaház tagjaiból. — Zene- és táncestéiyek stb. A Tarazsd-loplicai állomáson naponta Lársaskocsi várja a vendégeket. Külón fogatok is rendelkezésre állanak, de ezek odaálliiása előbb a lurdő intézőségnél megrendelendő. Orvosi tudakozódásokat a fUrdóorvos Dr. LJXGHISO A. ad. WAW Prospektusokat és broscJturákat ingven és bérmentve küld -&m A FÜRDÖIGAZGATÓSAG. &BDF SCHOKBOBH BJGBHE1K EB71H BEBEGME&YEI DBADALMÁBÓL. M ^ZOLYYAI GYÓGYFORRÁS. Dr. KÉTLI, Dr, BÓKi.1, Dr. WIDKEIIOFFEE Uoár urak és számos orvosi tekintélyek elismerő nyilatkozalai alapján kitűnő sikerre) ajánltatik: köszvénv, hólyag éa viieleti szervek bajainál; cukorbetegség, bugybomok, epekő; a torok és tadőszervek bánUlmainál, étvágytalanság és gjomor-meg be téged éseknél. -1 KITŰNŐ IZÜ JTAL, ICEN &DITÓ VTZ. Ciyoiuorbajok elleni specificuiu. A LrVmi ERZSÉBET GYÓGYFORRÁS, \\ A gyomor rendetlen működésénél. Ryomorpav túlságos képződésénél, gyo- \| morégés, böfögéft, a gyomor elnyálkisodása, a gyomor és bét krónikus í baraija alkalmával kttQa&en beválik; a torok gége és hörgők idolt bnrutos \\ állapotában sikerrel alkalmaztAtik. 5 POLEKAI GYÓGYFORRÁS. I Első rangn diatélikos tíz; legüdítőbb asítali fit, borral vegyttíe kilünő, L tejjel regyitve > legjobb ayálkaoldó saer. pjBtn Ásványvizek ^Cegfíendelhetök; \| az uradalmi ásványvizek bérleti kezelőségéné! Szolyván (Bereg \| negye) és minden ásvány vizkeresked és nél. Prospektus el árjegyzék ingyen es bérmentve. Nyomatott Ifj. Wijdits József künyvnyomdájibaD Nagy-K»oizsín.