Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
3.23 MB
2010-01-29 15:44:40
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
1068
2967
Zala-Somogyi Közlöny 1866. 029-031. szám november

Zala-Somogyi Közlöny
Ismeretterjesztő lap
szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből
A somogymegyei gazdasági egyesület hivatalos lapja
5. évfolyam


A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

Nagy-JLaaizsa. ötödik évfolyam. s„„. 29. száAimmtibfemé 1-én.
Znla-Somogyi hii/Jiiny.
Ismeretteity\'esztő lap \' .;~
\'i a .......
szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gmúiimű, tudomány \'és iinlvészét köréMt
HinJeo há 1-én, 10-éa, Éj 20-krin egt!s» ítcii.
Ssrrtt\'astöi iroda é*» kiadó blvnUI:
WAJDÍTS JÓZSEF kBDr»torc.kedÉoibei..
Nyelv és irás.
Oo court, Jiéla-., ftprá la roritó j
Kt la iaino raisoo Irionipbe ovec le tímps.
Vo ttalre.
I.
As emberi művelődén törtenetében a 18. és 19. raázad uj irány t jelez. A tudományos törekvések alanyi elvont jellemét, mely a tudományok újjászületésétől egész a 18. Bzázud elbö\' negyedéig nyilatkozott, — eítörlé az ujabb kor majdnem kizárólagosan tárgyilagos iránybun müködu szelleme ujely szellem éltét kölcsönzött az emberi tevékenységnek: felköllé az indnciiv szemlélődésbe merült korszellemet, erőt adutt a subjecij vitás nyomasztó terhe alatt ny ögö értelemnek, » azóta; életben és tudományban egy iránt halndást látunk, uj alak élteti u régi nm ngot, a az emberi szellem a tökély eddig nera sejtett fokára emelkedett.
Értekezésünk tárgya, a nyelv éa írás kösti v-\'SOtMUae kuniakban lett az emberi, aael^^^^^ila tnuniává. A-a általános mozgalom s tudományos átalakulás e korszakában történt ngyanis, hogy a nyelvészeti kut tások elfiagyvnaz eddig köveiéit subjtctiv irányt, kiléplek az" élet a. gyakorlat mezejére. Megcuérhet-lon tér, a gazd»g aratás kínálkozott az eddig aránying oly kisszerű nyelvészeti munkálkodásoknak. — Az általános mozgalom elnyjDmá az egyoldalú nyelvészkedést, az emberi értelmet nagyobb -t^Ai@.®ásí3aáUí4bb, térre veseté, kimutalá az utat, melyen czéíja felé biztosan haladhat; a az emberi szellem kutatni kesdé a titkos köteléket, mely nyelv és jiyelv közt eliejtve lappang t megteremte a régi nyelvészek álmait izgatd fanto-me-oí, az öpsielmaonlití nyelvéssetet.
A nyelvészeti törekvések ajalt erővel léptek életbe, s az összehasonlító nyelvészet, mido\'n a régi föliratok olasaioas földjére, Aegyiptorars, Cyros, DarjuB, Artaxerxes fölirataira, Hetfuria sírköveire, Unibria s Samnium\' töredezett táblaira irányzá a szellemi, erűket, szoros viszonyba hozta a nyelvet az Írással, fölfedezte a láthatían. köteléket, mely nyelv és írás között bensŐleg létezik.
Miben áll e viszony, mely nyelv és Írás közt kezdettől fogva lóteaik, amiként lép érvényre egyes népek helyesírási törekvéseiben, a mennyire e lap köre engedi, megkísértjük kifejteni.
A \'nyelvészeti kutatások csak azon korra vihető^ vissza,- melyben az dkori történelem kétes;világánál az emberiséget nyelvek-áltQl elkUlünözvo nemzetekre falosstvfl -láfj^V j s, így nem mutathatjuk ki az időpontot, — mert a történél mi világa elaü SBÜykületén"is inl, eBikr-^rjaelybenanyeJvéaaairás^ az emberi.művelődés Biolgálatába lépett. Be annyit biztosan állíthatunk, hógyanyelv létté nézve megelőzte az-, iráai, s liogy valamint.a nyelv, ugy az írás a népek művelődéai fokáhoe mindig határozottan egyenes arányban nyilatkozott.
A történelem világosat! kimutatja az
Előfizetési föltótelek:
Iteljbcti liitlioa bwdÁRAaJ ?0 vidékre poBtiin knI4»e ; Egem érm : - 6 fit - kr. Vél t-vro - - 3 » — . Évnigyedro -1 . 50 ,
utat, melyen az emberi Bzellem az írás képzésében fokonként haladt.
Nem az ókori történelem szolgál e tekintetben biztos adatokkal ; bevégzett! tényekkel találkozunk itt már, melyek \'-valamely történeulötti kornak köszön-; hetik eredetöket.
Az irás kezdetleges állapotát, a töké- j lyesUlés legalsó fokát, az ókori törté- f nelem előtt ismeretlen népeknéPkoll ¦ keresnünk.
Amerika fölfedezésével annak vad \\ népei közt szemlélhetjük ama kezdetié-¦ ges alapot, melyet az emberi szellem : gondolatainak közlésére minden művelődéstől távol, Önmaga nlkotott. E népek irása — ha szabad.Így szólununk; — korántsem a nvelvvel, hanem a paszta Üres gondolattal van Bzoros kapcsolatban, s e gondolat egyszerű jel képezésé-ben áll. Vad érzékies nép irása ez, mely az emberi szellem működésének kezdetleges jeleit hordja alakjaiban.
A. legelső lépést, melylyel az emberi szellem a további tökélyesUlés felé haladt, Aegyptora hieroglipbéi szemlélted" lik. — Az aegyptorai föliratok végtelen sorában biztosan meghatározhatjuk az ntat, melyet az emberi szellem a gondolat megörökítésében kövelett, sa fokonkénti tökélyesülés ez útját a chinni, habár ttíkéletlenebb Írásmódban is, föltaláljuk.
De ez ut caélhoz nem vezetett. ..
Az omberi szellem nem a nyelvre, nem az élő szóra, nitly a gondulat hü tolmácsa, hanem mugára a gondolatra, az érzék fölötti eszmére fekieté a fősúlyt. Az eszme mint egységes elválhailan egész lebegett folyton előtte s ez egységet, csak kép által lehetett érzékiteni. A gondolat meg lŐn örökítve, de nem azon különféle viszony , melyet az élet körülményei szükségessé tesznek. Az oWasÓ támpontot nyert e képekben az eszme fblélesztésére, de nem fejtlieté meg önálló biztossággal a viszonyt, mely eszmét eszméhez filz.
A viszony, mely eszme és eszme, a gondolat s életszükséglet közt létezik, csak különféleaégen alapulhat, de a képírás a különféleséget, mint az egységes el válhat! an gondolat kifolyása, semmí-kóp sem jelezheté.
Uj, s az előbbitől lényegesen különböző írásmódra volt az emberi szellemnek szüksége, a erre oly alapot keresett, mely az eszme mint egység kifejezésében kulönféleséget biztosítson. -
E kiilönféleaéget az eszme a gondolat; hall haté- kifejezésében az élő szóban találá föl.
Az elhangzó szó megszűnt a búvárkodó szellem előtt mint egész- fóteznir fölboittá azt egyes elemeire, s a hangok kUlönföleségén indulva jegyeket alkotott.
Az időt, melyben az emberi szellem e hozzá méltó munkát bovégzéJ melyben mesteriíeg szétválasztasz együVé tartozót 0 az eszme kifejezését egyes, ezelőtt soha nem ismert elemekből kezdé
¦V hal hiwáhno p«lit-*i>ivrt l_,.Eftr T Vr. 2-BtOr tí t-í miurffu IüthIiI.í t»-|J.lnlá^-rl .\'. lr. liélrt-gilij niindfü epvfi l-irikiatánCTi M Ur
pplit «&[ lífikLilii; (Hja 10 ír
Előfizetési: pénzek ,óa. hirdetések,
"ÍTJ *ti»tén e i«f. flaelleml ta rt a I m i Fíll*l3
k ö z I 4* 111 v n y e kt ¦;>
^kütűeuíl,-k N\'AUy-KAXíZSÁlíA.
Összerakni t jejtenüiik rtlig Ithef. Az emberi szellem egyik legnagyobb niíí-vti közé tartozik az. mily \'i tuduiná-nyok egyik leg^zebbiki\'-t. a nvelvrudu-mányt alapitá, s léitt biztosttá.
A röpke ezó, nuly eddig az emberi szemlélődés alá num csliL-ieu, lem 11-gözve volt az emberi szellem alkotó ereje által. A nyelv* egCuz terjedelmében érzékitve volt a jegyek állal, melyek az eszme egységében rcj\'tí knlbtittleaé^et képviselek. A nyelv minden luliijdun-sága az iráa által jelöltetett, s így történt, hogyan láthatd jelekb«íl összeállított beszéd KÍmntatá a nyt-lv e^yes sajátságait, felfedezé a töt é» mgot, a magán és mássalhangzó közti viszonyt, az egyes szók alakulását, a gondolat mondattani viszonyát, szóval a nyelv rendszeres ismerete a tulajdonképi írás eszközlése álfal volt csuk lehetséges.
Az iráa belső tisszcköue\'é*be lépett a nyelvvel, melyet részeire bontott föl, s a nyelv érzékitett képe lön. Nyelv éB irás a test és lélek együttes fogalmát "képriselé a természetben, b várliató volt, hogy a művelődés terjedésével s a tudományok előhaladásával a nyelv és az irás még inkább meg fogják közelíteni az eFzmét, mely belső egyeslilésUket eszközölte. Gr bteno.
Hyilt levél dr. Ditrichstein úrhoz
Olasz, oct. 25. 18GG,
Midőn t, uraflágodnak szivta kénzaégeírt, melylyel 6 a cin te sor ni inra Tálassoltj de melyet a fontos Qgy különben ia igényelt, esan-Dcl résseraröl köBzönetot mondanék, enjna-lattal kell egyszersmind kijelentenem, hngy olujtetvén ön által a tárgy leglényegeaebb réssé, as óhajtott és Bzíikeéges egyesüléo proíectált eacköae, a polgári házasa ág „kényes0 kérdése: at cssmecaero fulytaiását\' fölöslegesnek tartom. A becsen vilaax pgye" pODtjaira, valamint H, Ss- M. urnák ön ellen intéaett csikkére sok mondani valóm lenne, de mintán mellékes dolgek a lényeges mellett eltűnnek (általán szóira,) b Ön endőU megragadásától tarióskodik, megjegy-íéseiinet én íb tollban La gyom. Hogy padig\' vérszerinti egyciQléB s kérdés megoldásd-
, hak aine qaa nonjar Kogy tényleges, de törvénye* rukonuhis nélkül & ssídók emanci-patioja a magyar nemsetre, mint erkölcsi egóasre, inkább hitrány>« mint előnyös: minden méltányos fölfogás dött tisztán ritl, d eat Ön is épen HE által vnllutl i be nyíltan, bogy egyéb normális easköa hiányában ¦polgári hásaftoágot mert indítványoani.
Sojnilkaiáflom kifejeséso mellett lehetetlen a fölötti cBodálkosásomat is elfojtanom, hogy ön oly indítványnak, melyet Önmaga koczkáztatott, értelmezését, indokolását én megvédését „nagyobb capacitáBokra"- bissa.
Jtlrem, itt elvek, érvek éB tények hsrcsol-
nak, nem pedig pusztán tekintélyek.
Kfllönlien biatoc. remélem^ hogv e téren még találkraai fogunk nannak idejébe»fu_.é, nekem alkalmam leend tartosiBomat kamatostul leróni. laton velünk J ..... .
MEC5EKHAT1.
Nyüt levél
a nngy-bíréryl ésűsenefc*éa ai & k (i tn Aj ü n a t.
Kndveeén vettem Atnn Uulúnitaaát iie^y.-l-luodnek, melyben érleaültcm, hogy «a is a A-k o\'n o k suraáról irt csikkom oly^ jóte-kunyao hatott -iasuiLDa ^komájára; k-üslied-veBBégben réüzcaülvén e Bikefleljpa elbáoátft, múaukkül ígjetcrolo^coím, f^fdalinaian *>f-vuBtara bzun aggodalmát, miaterint fel a kolera tol. Ily becies éa nemes óczéíQ ésabar-barát irái,t I\'ikOtt.-l-;zcUBég$el tartosedn, BEaiidtlíom ezúttal kegyoltaodct arról, érie-Btlcui, hdgy mii t-gyun, tn tál ts|. medvédbe ti magát cs atDltU\'LtL-iu kedves komáját a vételim! ellen, mv-rt iivro kell feh-dní, Imgy a ceöaz-EEolgiilat qb az isenkoseág-oly L&rül-menyek, melyek nagyon U Jtünnyeo veaco-delembe sodorhatják aa embert. ^
A caÖBj kÓBÖn>kf>ránjárja araősot, tehát ki van téve minden viszontagságnak \\ az iaaiikos emLura^k teata elgyengült lévéf, ennélfogva legfogékonyabb a kér elsajáti-tafiára. — Etűknél fogva tartson öu maga körül :
1. Egy kevés mennyiaégü ceítrom -füve L Herb^ melÍBeae.
2. Egy ÜvegcBC egyaserü mákony-featvényt. Tínctura opfi einiplex.
3. Egy mcBazel k á nf o ro a ,6Öjp r üp i-1Í n k á L Aztán ha roogóvnv a tarja ma^At a véletlen "ellen, tgjék reggelenként és eite egy kis forrásától a fentemfített herb-^féhól, bárom \' ujjnyit elég félmeBszelyr fiTró
ben 5—1(J perczig áztatni, aztán 1-prürT", egy kevéa fubér csukorraljó forrón elkölteni, Hidje el kegyelmed, hogy. ..ily év«t .,«-Bággöttüládhat a kiilnrán. —: .¦------
A eri tromf ü hatalmas orvosság, nrért m°g is érdemli, hogy. míndeJa^erJ:.bűjn^é« taiiyán torDTolletBék. Élteti ideg* és :edáivyreA\'V-esert, cíillapitja a gürcsoket, elöoegtli ea .jsuidiut. Miután cBeraDynynl —¦ tnnojntun — bír, könnyödén aaorgit .és .itarláluljtt a BE^bletet ts. Ennélfogva batznoo mitidi-n oly beteg«égbeo, melynek alapja as ideggyengeség, görcs, az életraaves toftnok íct-lcn»égo és potyhüdtaégraf já »Ík^lXgü\'.a.l»-. nálhatni a mébgörctben, ub Anielygésaci párosult bányásban, hasmenésben, bány*sek«t-léflben, a görcsös- fis hósiimi kóltkaban, csúzoB természeta kössvényben, s» «1 marxit éa rendellen hófiiaui Biabályoslsára ». t. KüUalög mint osslate, pép- vagy aaáraanio-lcg buroogniáa funnaban alkatmafthatnu
Már aztán, mikor a terméaaet Ily hÖ»h^-tásu növénynyel áldá roeg a /öldot, csakugyan nem felbe la 1 a kol«r-á-t ól. Ajánlóm kegyelmednek figyelmébe,- hogy rnncséB lebflSBsk vele, Öo b led ve* konlnj^ életét megóvhatni.
As egyBzerö roákony-roBtviDy ii « k4n-fnroB B5prü-pálinka ntéVl legyen.oRIétben, hncy orvon érkfítével t segélyt -bsla^ék1 nclköt étvetíheiae. HaBznalhalni « OiIk*ny* r«8tvényhal 2f> —Ifv-10 Ci*>ppnt.1A,onlnkínf « valósiig"S knlerikns mbamrtfckifojlBáésé-vpI, ennek clQiéBóro. A kánfor08\'pálinkiTR^ kemü, d ¦¦rzBöhii kell a görcBlepta fes\'tr\'S***-k*1!, általános ¦ meleg iwaJái és M vbtelfér beálltáig.
No faledkéisélefiaieg kegjélated. Müfiláj komija feíéságéröl is, kíaji laoicfo^ejíVr véka tyük-tojásial caápdékotta meajntal-.
mastn- , \\ ,<..i......¦¦¦<,. *
Ha oly «iveaen . w^l|^/flribamv.\'i^>^! válságomat, mint a minő JM^fBMm,.^e5Slf 1 akkor jörSTe is kési kötelflB aaohjája^Dsa-
radtatn. ¦ *-^y_^\\}.~.^4sa^.",.i *t<%i
¦.. járái-orToi
»1fc
____________ ._ Sviüogjrttäi levelek.......
Halottak napján, -, A tömető Felé tIii el^tíifeünáp «taB^ä« "»^C ****** ** *MB-j™l^l[-^"^fáQ*^
ásat suny In a tanetL ttüÉ$fa»t t\'
Engem »a elég keSeFÜ emlékkőt f^4nettel tftametShJz. Itt tehát elgondolkodva egy kedve* lej fa tövében, bánatos lelkemnek ssabad kifolyást engedvén, elgondolkodtam a nmlandóeagról; pedig feltámadása van \' mindennek, mi el van nyomra a földön.
- - -x a™ «t» WT7 \'. " ;
¦ •• "jFVtaJm ímíM;
A ritig ajra nyílik. B:-
—................— TA"t8Tan~^Jra Tfcnű.
C*ak egyénem éled ojra, egy nem hervad ¦oka, mart eltt.ftrfik Itt Ós tnl a síron. :~A7uerétem ?1 aaefetet, ez örök elet!\'". ¦ . (jlindenjé iiít a maltnak cl a visszaem* lékesée eiiomora napjaiban; még a gono-Bsokat !¦ megrendíti a gondolat, hát ha van túlvilági elet, ¦ as elköltözőitek tudomással raanak elvetomüluégekről. L bél tehát a balottaké, kík a ^yagaJontesoBdeg-taor^án bakin alonazák a leel Örök saendcrét, ób azoké, kik a földön járnak még, de megtört lelkök.* halottak országába tartozik. ¦ "--Bos*b>bosan szolnak a.karangok 1
Hányszor halljuk a ugornom hangokat as év^ minden napján, és hányszor megyünk el nJMTét nélkül a koporaá melleit, mely egy
A temető Bsebb, Jobb érzelmeink ifikre, ¦ ha minden ember agy érezne mindig, mint a temetaiA^. mejwylv^obbakVDlnank Bt
láájvl
, „idkfWoW Adj ara.ni oröknyugBjal ekiVö art öfen/őflS hátion világosság fényra-kedjék nékik Örök kp d örökké. ..
ífAGVBERÉNTl CSŐSZ.
hnemtaabbejk!. ^lehár »aT Hmotobe, a traLnth nakLrLLal halottaim, ía\'\'
Btfcagy,
tekém lálatinaK.drAga; halottaim, ín ÍV ntt-Tgyaki fefa>«#n ayomftru hangot adó.lol|at
líőir
h ambar egéaa íotdi boldogságát ta*\' ~*I|SS tett czéloxva Tolt, lehetetlen megrónia -karja. A ki-ast hiszi, aa emberelmúlik, tu- és nehrateléíüak kifejezése -nilkal hagyni, dalian vagy gyenge lelkfi. Aa anyag elporlik * 1 111 "" ""\' "\'\'
igen} de a íélekra Baellem, maga as érzelem örök ke rali 1
A ki halottját azórt~o íratja, mert nincs Ifibbémellétte^-mert nam -csókolhatja a jólelkű drága anya kesét, mert nem aíraagai-batía ssÍTO - gyermekének arany fürtjeit, mert nem Ölelheti aaeretettel a testvért, nem beszélgethet boldogabb jövörfll a mereteit barátul, —¦ annak értjük sromoruBagát és relé báLkódank; de a ki azt liissi, hogy a .koporsóval a szellőmet la a föld alá rejtette a temető aaoraoru napszámosa, aa nem fngja fel aa emberi aaellem halhatatlanságának nagy éa magasamé eszméjét. . . ,
Minden mi anyag, elmúlik, megsemmisül aa anyatermészet vaskő vétkese tességfi "tör-rénye alapján ,-csak egyet nem érint e hatalmas erOmert nineien hatalma felettel Nem érinti ssirSak érzeményit; nem szellemünk annyi javát; néma szabadságot, a szerelmet és igazságot, nem a a tépet és nemest, trenr a jót éa magasamat Ezeket csak ai ember undok kese. érinti meg szentségtelen tapintással, hogy pokollá tegye táréinak a földet. ... ¦ ~-~T>e"»«n|tlnk_a temetőbe 1 A^temetö elköltözött kedreseínk porhfirelyének lakhelye caapanj \'tta-jHinnyt^leike, nzelleme nem Jul-¦ gy«H-et-*gy pillanatra sem. MollettSnk van as kSrfllOltftnk a let minden komolyabb ne-fMt mrwiflnntéhíiTi
Zsls-somogyi hirek.
(M4kaá-rol^i^oJ-öadia.) Aailta-lun&iaár többasor emiitett helybeli derék tanulóifjúságba alapítandó nagy- gy nno-aTutn aláptökéj ének gyarapitá* sára m. hó 20-án dtases vendégkoozoru jelenlétében kOretkeafl két jolea darabot adott etd i aSsamártAJ.^ rLnekea vígjáték I felvonásban. írták Gábriel ín Duponti. Magyart^ sitá Csepreghy Lajoa. — Zenéjét ssersetto Strauss. — nBeD,dkivŰli előadás." Eredeti vígj. 1 felv. Irta Degró Alajos. — As előadást táneskoezoni követé. — Fájdalom, hogy ea ftlkajommal aa alávaló gáncaoako-dásnak ismét egy nemét kellett tap&sétálnunk, mely aljas lett r megemlítést Bem érdemli meg ugyan, do tekintve a ss. cselt, mely iránt váróoank, megyénk, aM távol vidék&nk eliamerésrg méltó részvéttel viiel-tetik, és tekintve as egybegyűlt áldozó di-bscb vendégkoszornt, melyre aa elkövetett
- Tí^ i.ii_____1. l_L_._il__ _\'-jZ?L"I-j~-
Vaak azt fetedjnkpesak ast takarjá\'él Ortkre: etólftnk * koporsó födelén oly sso-nwnm kongó hang, kit nem áseretraek^ sahrftnk nloiH-rofcotralí letkSnk igao haton-
__ feléit nom-leladjftk eoha 1—*—¦--——
\' De hagyjvVes -esaméVet, aa* mórnak esek a gyengének) bb% aa erSat felem«lik> men-jflnkJa>át a temetSbe!... HalotUk napja Tan ma, asastaljflk onélíánypereset elkfil-t&aOtteinktiek >\' ngria álnea a sorok t. ólra-sói ik««OQ egy >«en. kisek «gf vagy tóbb d réga\' kkltft^) a»na • TOntsu . -
-A gjaaaya slr^mB^ ^BSMiSHiraaa^azoMk-nyligalQm helyének mondják a temetft h
Seyriö^raau"\'-..^--:"
A teneiS a bgnene«ekb^ttberi\' érselmek • kenKaaolyek Tirnbik.a földön. - ._
üoi tAm a háUnak, aa elismeTéanekaaze-Tetetnek a* a aitndenkató aierdemnek ennyi drága mc|^B^iUsjetlennUiuÍBtt\'sainb*o ragyogó Tartga, mini kaloUaink nyugalmas bolyén?
ÁaM «Indea koaaora,, minden élO rirág, Biftdea aairrányasobor-é* aaeréov íakeresit a , IcgDemeaebb vonaalom élS biaonyilvá-. nyaoí **ainde ^iqroleVmindle jó jodolat aCaUkan pihenS lolkatlen letemet illetni canpaJi9<..
Uem a fvrlo oaontoknak emeljak a fejfal,
_ , -AlMbt »Igynnk ¦ tnmeiöbe vi kriJt^OMk Íírnífilt^eÍ^c.dV.Tnt
Tsamtaiihalil tenyáJB, nem
?,tawissa?:ifí^je|||:-^ ,jr\'0p fan;
_—w ationaai-BBiír
As egésa ngyania obböl áll: egy url öltöny* ben öltözött auKanca, a tánczkoasom köse-pett lóport hintvén btéi n teremben, mely feUEállván, a táncsvigslora folytatását le-hetienné tövé; ennek elkövetöju ajlaa jelleme miatt méltán megérdemli, hogy jövőre néki a részvét ily társaságban, megtiltaaaók. — KQl&nhen cl jö még ax id3, mikor majd platzra állítjuk S kémét.
A (Dalárdn.) Hajói értesdlltlnk, dalárdánk nov. lO-Óii olüadúBt rendes.
A (QyáíBJelnntéaO Ösv. KvaUák Istvánnó, asQl. SQcktnns Kolalina maga és gyermekei; Kntahii, férjezett Sövegjártó Jlórné, L^opoldína, férjesett Hanny Andor-nő, József, ssomon>dott aeirrel jelentik, sseretetl- férje, illetőleg é<k-B atyjuknak Kvataák Istvánnak, éhe 74-ik évében a haldoklók szentségeinek ájtatoa Túlvétele atán I october 27-ikén d. n. sfkb órakor végelgyen-!\' gttlés okozta halálát. Halt tetemei ooU L9 én d. u- 4 órakar tétettek a keszthelyi sírkertben Örök nyugalomnv. — E gyáaa súlyának elviselésére adjon az <?g vignazt és erfit a tiszteletre méltó özvogynek, és aa elárvult gyermekeknek.
A (Utcaa-seprés.) Egyik lapUrsnnk arról panaszkodik, hogy na utcaa-aeprök seprés alkalmával nagy port vernek; mi nem panasskodhatunk, mert nálunk igen kevésnek jnteaséhe háza előtt a járdát se-perni, -7- hát még as ntezát 1"
A fKagyetlen tett.) Mnrahösben, Csáktornya vidékén ^ gaztettesek egy bsq-badságoa katonát aa nton megtámadván, és (estének\'egyik érzékeny réazétöl megfoszt-vánlll_ííajáUig»í# , hogy_eaen aljas tett. Maraköahes oly eokazor ismétlődik.
,; —- (Félhivás fi le 1 k i páaatorok-hoal) BVa*4rnapi a Qnnepi egyházi bíozó-dek, kézi könyrül srfalusi nép szükségeiben alkalmazta Bosstóosky Imre kaáli plé-bánoa", ily eaim alatt icdnl meg tiztiz íves ffizetek beit aa egri érseki ,lyceomtnyorn dá-141 a^Dépsxerfi egyházi besaédekjlad.éTi fo-lyamsv Egy*egy főzet ára 00 kr o. le. Meg-, radeléaek aa egri érsekÍT lyeenml ayomdá-boa estmzendök. Aa-elso tiz íves ffizet, mely AdvenTelsS Taaárnapjával kesdSdik, már; nov. 10-én^boitai utánvét mellett, hftladék-taianal saétktlldetik. A megrendelések 60: ¦kjíjival egy-egy fBaetre mindaddig-olíogad-^&tnak, mig m egy évi. folyam teljesen «1 nem k^sani, aaon. tdl a bolti ár fog beillanL •. Eoaatóoiky egyháai beszédei igazán sr fa-\' Inal nép:MBkségeíhuz aikalmozrák, miként jazt »9Kath;7lUTkipáBZtor1\' cxtmfl: szent be-i szedek gyfljleménye, melyben aa tt nevével gyakran laUlkozank, igazulja; de igaaölja föteg aa, Jbogye sséntboizédek baruinosöt ¦ ;lelkipisatori tapaastalaa nyomán késs Öltek. Eger, október j& ] 868
¦am mpjímvKimmM fca-«o-ni.i»»VJ m^g.W., r - Aa egri érs.\'lyo. nyúmdaigaagatóoág.
¦nmhk Tioagtnklul | oem aj .elhalranynlt ; A;(M«g|olent nj kö nyrTk.) Emieh"
b^eVjdroa ajkakért, nem az é\\wtHlnk egy. GussUv kiadisiWI" kövétkeiö uj" könyVek
-iUf twyU** rolynak ^Fefnk@ a^mJaShlc» a naiv ¦ a heontrlakött
leUntek meg, és kaphatók "WajdiU Jozaef könytkereskodéséba p Hagy-Ktniiián \\ X) ^Va4^ketÍerméBseUarátok;évkonyre,u ^erkewügr^ Lákér Kálmán, Minden1 "tór-tofiazeltarátöt érdeklő, diszea\'klállltásn mfl, hat kOKon-nyOmalo képpelf és Bzárans inas rfMtm**nm»\\i-Ü&bWtiiHtfäX) „Üb1-. ^ököB; album ^.mintegy 600 drb fa m et azét 6 ióppíl,1 hfelyéV legnagyobb része Jókai kiíz->edve«ég^BÜstókö*«-éböl-Tan-véve,-Rajtolta Jankó János, matszetto Busz. Két kö-\'
tel. Ara 3 ft.ffl) „A oaígány kiráÍy.?-\'-T«rtów ne ti regény, irta vioomte Fonsondu Terra.il. Fordította Solymossy Pál.. Ntfgr kötet. Át a 3 ft. E regény irója osak nlaQrfn\' lépett fel ^FraB^^^iaoT^tHágball, - már [a íifrro" vergődött *)• wprömveir, yagy a negyeág; átka.¦ ; TOr^ tániii szomorojátek 5 fel*. Irta 2{okr An-tatjAsrl 86&nki pályázat alkalmával aa:súW déniia által a Teleki-díjra érdemesített mftr ^ra 60 kr. 5) „Etuiuh Qusztáv nagy képes naptára 1867-ro,u Onsdag ssépirodnlmí ti ismeret terjeaatŐ tartalommal. Nyolcaadik évfolyam. S&ámos famefszvénynycL Ara 1 ft. 6) gOomboatü naptár." Hölgyek számára szerkesaté Hajnnlka. Diezes kiállitásu, diss-kPtésO/ -válogatott\' sséptrodalml tartalmú naptár/\' b. Ambrósy Mária acsólraetBBetü czimképével. Ára 1 ft 50 kr. 7) „Bolond Miska Naptára." Karikatúrákkal ellátott humoros naptár. Ára 80 kr. 8) ^ÜgyVédek naptára." Zsebkönyv. Szerkessté Kassay Adolf. Harmadik évfolyam. Kemény, kötésben ára 1 ft 20 kr. 9) „Gazdasági zsebnaptár 1867-ro.u Szerkesztő Kodolányi Antal. Hetedik évfolyam. A 12 hónapra szóló teendők én naplók külön fűzetekben vannak boszá mellékeire, kemény kötésben ára 1 ft 80 kr.
Kaposvár, b. Mult hó 17-ón a mükedvelíik által adott „Jó barátokB-at ismét szép közönség látogatta meg, s habár rövid idő alatt másodszor — mégis mindYégjg élvezetiéi néste a sok gyakorlottságot s\'-lehotBéget\\ tanúsitÓ elSadásL-JLÜBzta jövedulemnek Aa HEgreaey-szobor" tOkéjét illető s felényinél valamivel kisebb része 29 Tt 50 kr másnap pontára adatott, a a bisulttnány elnökéhez, Szerdahelyi Kálmán nrhoz, elküldotott.
h. A hosssn téli esték kellomea eltöitéaéről gondoakodvn a helybeli fiatalság a „Somogy szerkesztőjének" ioditványa éa vesetéae mellett, hir azerint társalgási-, kötő-, lutrizú Btb. atb. eatélyek rendeséaá-hes fogott. Az első ily — zene a kedvhez képest néha tánca, társas-jntékktil összekötött — estély f. hó l-jén lenne a „Korona" vendéglőben. Mujd ha oz (IgyrŐl többet tudunk — visszatérUnk meg rá.
h. Lajpník kávésnak is jó ötlete volt az, hogy kávéházában\' egy emelvényre jó zongorát lillílUtván, néha-néha énokeai, a savai ót atb. kér fel, a zongorához játékost Altot, igy niuliittatjn vendégeit. No ezek aztán — ulismeréeíll tülib sört, kávét fogyasztanak, többen jul«nnok meg — szóvnl raug-jutalmazzák az eliem róat meg is érdemlő vállalkuzót."
h. A helybeli dalárda pár hét óta megrovandó tétlenségbe sQlyedt. Nem akarjuk hinni, hogy oz Qgy élén állók s az egylet többi tagjai is — cz álomból fel Be ébredjenek . . . S7.nlm.1tQ3 vnlt tán a herQléo ?
h. A városházán mult napokban rendkívüli elénk gyűlés tartatott. A varos rcn-deaóflo, vásárterük cloöntápn, n gyümölcs-árusoknak utbólí eligazítása atb. atb. tartoznak a gyülls üdvös haliroaatai közé. Mi csak azt óhajtjuk, hogy a határosatok tutt-leg is kivhossenek.
h. Mult napokban egy r e n d k i v Q 1 i a é-get volt szerencsénk látni, mely iámét a jelen ér kOlönezségéről tesz tannaágot. A rondkirflliaég nem más, mint egy fogás —¦ a fagy, jég d aratás ntán kelt a megért drpa-kaláss — volt, ép éa teljes\' magvakkal, ki a csomót nekfink mutatta, ast h megemlítés hogy néhány helybeli gazdát ismer, kinek több felöntőre menő és elssórődolt magból
kelt gabnája termett.
Fővárosi éa vidéki hirek.
. — P.ri.raáa 8 emja Végéráiról 6 kSvet-keafiketr olvassuk t CsQtörtokOn minden el-lenálláa daazára s nem csekély megeröte-téiiel felkelt ígyából, re ve rend át és karín-! get Öltött1, legfényesebb keresztjét hoaatá elÖ s infulával fején, foglalt helyet kaxané. kén. Miaét hallgatott, s a pozsonyi ujon kinevezett nagy-prépostnak riekelfalaay Vin-esének elfogadta esküjét, 0 a jelen voltakra megtörött, de érthető hangon adta főpáss-tori áldásit. Délben hivatalos dolgokat intéseit el, a aegfiresedett plébániát töltött be. A délután minden aggasztó változás nélkül tölt e|. Éjjel, mint a megelőző napokon, elég fiditö,r bár szakadozott álomnak Örvendett. Béggel hét drakor ágya mellett álló ^solgá-jának azon kivénságát nyilvánitá, hogy mi-¦ik.oldalára:{ardittassék. Do midSn ea megtörténj néhány, perez mulra léjjigaete megakadj hörögni kezdett és álíppény negyed óráig tartó küzdelem.után — ugylátaaik — nj szélhűdés véget vetott áldasdUs életének. Mindez oly rögtön történt, hogy a káptalan éa.clarinrtagjainak, UgTtagyöbb résEe~az ér-aekl palotába 1 let vén, már csak tetemeit találta. — Császár :0:Felségétől még t. hó 13-án.a küvetkexÖ sorokkal búcsúzott el: j,ö nsáaa. a apóst. kir. > FelségébesJ- Közel; az Jbteta l. — Az. irgalom és igasság Ura hl I,
¦\'As őöltésébe\'^aJájilömialkiim"et-U^- De mi. előtt ea élettől megválnék, rietn mulasstha-tom el as iréntasB tanúsított számos legma-gaab kegyelmekéit legforróbb hálámat cb&bs, a kir, Felflógedv JRbaihoB a legmélyebb tina. \' telettél lefenut. L— Kívánok Felségednek hossza éleiét, ssetencsét és boldogságot, a imádkoMmjJsftttheB, hogy Felséged diceő nraTkódásánaV"sikere aa egyháanak éa aze-retoít hazámnak díszletében éa gyarapodásában nyerj a egyik bizonyságát. A Mindenható áldja meg csása. a apoal. kir. Felségedet a a caaaxárnó és királyné ó Felségét, & mi legkegyelmesebb honanyánkat, valamint O ea. kir. Fenségét,, Badolf koronahercse-get b Qiselta tÖhdrcségQőt ia, és latén áldása nyugodjék örökké az öaasea felséges Uralkodó-házon. — Bibornok ScitovBEky J á n oa, prímás
Pratcn nz akadémia palotáján a máa középületeken gyászlobi\'gók jelentették a prímás halálát.
0 A magyar dohány árulók, kik Szegeden a városház és Zeótér féle épület tövében alkottak mngnkoak piaexot, mult csütörtökön kellemetlen meglepetésnek lettek kitéve,, mintegy 20 fegyveres katona ugyanis körül czirknlmasrán as egész pia-cznt, a tiltott portéka árusai kösül 8 egyént bekióért. Ugyané jelenaég ismétlődött a kö* sielobbi hetivásár alkalmával is, fölöslegesnek tartván sokan .as órakodást, miatáo. mint állítják, tőlük már helypénzt ia szedtek.
— Boraasstó tüsvéss. Kagy-Ssa-lók szepesi községet f. hó 13-án este rémitö tüz semmivé Lette. Csnpán 21 épület maradt meg, köat&k az evang. templom.éa papi lak. A lukosaág minden takarmánya, mit verejtékével Összekaparhatott, hamuvá : lett i 4 ember-élet esett áldozatul, többen nebéa sebekben feküaznekj miket a tüz okoséit. — Képzelhető, rainfl helyzetben van esen 1300 lélekből álló község lakossága, melynek egy caapáasal tu ind ónét mogsommiaité a pnss-titó tüz, hajléka, élelme, marhái mind oda, a épen must, a tél kezdetével. Nemcsak a fa-, buncm a kőházak ia pinczéig leeégtek. Ily Bzivaggsaztó nyomornak segélyére aietni emberbaráti kötéleaség, s hiszsiük, hogy derék népünk emberszerető jótékonysága es alkalommal sem hagyja pusztán elhangzani az inség kérő szavát.
— Föl Tud özet t t 01* a j o k.J Gr. Saé-clienyi Ödön dunnpartí lakásáról a mult nyáron ungy értékű ekazoreket stb. loptak cl. A kár leg:\\btbb 10,000 frt. Most a tettesnek nyomára jöttek Bécahon. Nevezetesen egy 30 évofl, magyar Öltö&ctÜ férfi, Ei bí&onyoe grót\'nö koiiioriiyikiának niniidta magát, Ü00 t\'rt értékű gyémántus mulltÜt éa fülöu-füg-göt adott el egy bécsi ékazeráruanah. Ea a lop <U tárgyak egyike volt.
— rtÖnOkben sinylÖ hazánkfiai érdekében, kik tizulestey vei egy időbon elfogatván, különféle várakban Itclyes-tettek előszót_emol_ a^.nPojitL.NapJó.^^&s ország, úgymond, tanoaitá, sőt a kormánylapok is elismerek, hogy a porosa háború alatt az ország hangulata nyugudt volt, ugy hias-oaQk, semmi akadály nem áll már útjában annak, bogy még börtönben oínylŐ a a bel-jebbesés aulyoa torboí alatt nyögő hazánk-üai teljesen szabadlábra helyeztetve, hasa térhessenek.
Bocsi én külföldi hirek.
— Klapka, a magyar legló zászlóit s aa aranynyat gasdjtgon hímzett bussár-lobogót Parisba vitte magával., Mogyoródy hnssár-esredeo Hamburgba ntaaott. A.légióból 240 ember ,m,aradt .Poroszországban, . Artiastek, (kik közt vaiTkít^ri Balassa ia — apa és, fia —ésCsecs tábarriók. Szabó taL] réasint Paroazorazágbah maradnák, részint Páriába mennek.
— (Egy királyi család vége.) A Ingutu-Uó Planlsgenet, nem régen balt meg, Penny Istvánnak bivták, 0 előbb BÍráoó volt a aa. tiyörgy temetőben, London, Hannover? Square. Hogy a Pepny-osalád a Plnntagene-toktöl származik, nat már Bürke éa Towlo ia biaonyi tg attak. Erégl királyi család egy másik ága egy waleei üoLfoltozóval mult ki.
— (Ezer fontos Ágyú.) Pittobnrgban Éjszak-Amerikában most fejezték be egy vaaágyu öntését; mely Tsdésainülog a világ legnehezebb ágynja lens. Ooövónek átmérető torkolatánál 25. hüvelyknyi. A golyó, mely- ¦ ezen lavogba illik, roÖO fontof nyom f a IBr por töltés 100 fontból áll s 140 fontig sitapo-riltathatik. Ab ujabb javítások .olkulmasása által a legnehezebb kaliberű ágyak.-baasná-lattt vizén és saárnaon egyaránt Uhetoógeööő válik; Amerikában öntött aoftélágyHket, va^ lamint hengQritett vasból is kéasitenek.
— (H-ú\'s \'i rtí keraitése.) Liebighirffl-vegyésa már régebben bizonyos mÖ\'dot talált fel a húsnak oly értékesítésére, hogy" annak\' leg táplálóbb résseit ki vonván éstlehetö leg\': kisebb urjedeLemni szántván , tenggrcn m p. 0. D.ól-Amerlkából Európába könnyen, át
tohűSdens&ülUt&i. AfraybéntoáihnB-kivonaí-gyar Éatado-Orien tálban mai napig, decisára a háborús iddkoek, mindig növekvő óikéiról dolgozott éjj\'gyaítmányának, mely jelenleg már 600 fontol tesz naponkint, roppant ke-leadasége von. A megrendelések oly tömegesek, .hogy 20 oly gyér mint a fraybentDei, Bam feleibeme meg azoknak, annál kevésbé, mivel Európa figyelmét magira vonta mar a délamerikai termeivény, mely külön Oson tul-nápaafllt szegény orflaágokban megbecofll-betlen.
— A török saltán egyik nejo a mnlt napokban egy finörököst szült, éa minden peresben várható még három fi- vagy leánygyermek, éa négy arany bölcső Bécsben már megrendelve van. üo már igy nem félbet ö felsége, hogy családja kihal.
Megholtak névjegyzéke.
(Ottober hdbaa.) Baabá GyOrgj 87 érés. Faaner Margit három há. Cseh KanegTjnda ifi ir. Segai Th ansila SO é*. Gáspár Pál Mrr. G bet. Meahó Therusia 5 há. Vla-hiaga JinoanS U é». Koairy Imre B8 íj. Farkas Pé-tar G hoaapoa, Ssakácsici latrili 3 bet Johása Borbála 3 L*. Vcruaa János 8 4r ée 3 hónap. Vinkler Tered 7 nap. Püik Önsebet & hónap. Feerica Jd» B3«f S hi. Tanán Thnmsia 26 év. Kelemen Jdiaci tar*. 3 so, Hoaetia Anna 60 év. Loral Verona 3 ér. Barrila György & ér. Boka Ferenc* es. k. csendőr 89 ítteh. Tornyon Ferenci 18 hó nap. Hcrk Te rí eia SI ir. Hemes Terfaia fl év. Fuchi Miri 36 ív. Baki István S he tea. Péntek lanini 6 írea. BenkS János
2 Srea. Petrovica Borbála 37 eveo. Laudai Gábor
3 lisi. 8atao4ic3 J&no-s l ér, Kirchmayar Amália 17 év. Horváth Mari fl hó.
M^llt pOStSL
A nagyon tiastelt maakatáraakkal tndaijnk, mintán a Eaalt ho második felet — bpuak és üt] o tank ome-léso érdekében — folyton utazással 1 (51 tutink ; a be-értess ti námot levelekro eaak tintán lalelhetilnli ; addig is szives működéseiért fogadják legíiesintébb li&aaSne tantét.
TÁRCZA.
Iga tetem fölött.
Behánytad asip niemeldei, Bonj aa örök életbe liso | Játékit elveti oaSved, Hogy keodjen aj vigadó sást,
Oly ll^ma halvány ajakad, Fíojy csak aosat mondaacson el, S hogy bírja a panaaiokat,. Elmed semmire aem figyel.
Oh igy Tan jól ; bcaiélj nekem A nsebb világról angyalom. Hol eaak virág, > a mosoly terem ; -Be na halld mily oóbájgfci 1
HSad áldva as örBk napoV A esflntelen derült eget, Báraald a gyí mán t harmatot, Caak est ae lásd, na kEnycniat!
Mulasson jó síi ved saerány Testvéri kOat vlgboldoffna; Caak aat ne tudd, hogy aa enyém IIoBoá kSsel, s megtörve van! . . .
ZÓDOE.
A% öa*eg BKámtlBött,
- L
A aordon Sibería véghatárában; túl es áthatlan nyirfaerdökön , melyek ijesztő egyhangúságát mi sem. zavarja meg, a 18-dik század elején kisded fala torfiit el, mooaáros Élddel körülvéve, a mintegy 50 ép oljTsse-gényes viskót tartalmazva, mint magok a sserencsétlenek, kiknek o viskók födelet nyujtn&k.
A falu neve Besorowa.volt Jabaska vadonban a több mint 1500 mértföldnyi távolban Moa&vátil. E falu ugyaaélva Jobolsk ki-egé&alto résseli o Sibería fuvarosában helyet nem találó sa&m&söttek gytllhelye volt.
Mindnyájan a roWyJfadta parasztok s a iöra asnkala magikok, kikeiBe&orov«TtáköB -ságAvképes, más sorsot Ismertek egykoron, éa sqkáig jólétben"; éltek.: Nagyobb réDae a esár kfgyvrBFtwU advafóncaaík ők^ kik most-kény let ve vannak a rideg bányákban a földet^turni, a arosa,k is&adságával táplálni a terméketlen földet.
--------Mmday^éjaiv6^ser8n^át\'0D^k^xöU^ Jtxk
e BEömoru sáámkiveléare voltak kárhÖs -tátva\', nem volt egy sem, ki nagyobb megnyugvással tflrts volna esen nyomort, mint egy Breg férfiú;^, kinek letflnt élete fölött át-hatlan" lopal feküdt.
Vagy félt, hogy aíellíTztérveii balsorBo indokát, fölflinggatja bb alig behegedt sebeket, vagy attól tsMott hogy fölfödöztetvén neve, megBommieití laktársai közt nma tísí-telelot, mely (Jbs fürtéit körülfonta , aa Öreg száműzött — mert igy nevezték üt közönsó-geaen Besoronráhan, nem akarta soha könyei forrásának titkát elárulni. — Mint a személyes bátorság b megnyugvás példányképe, önmaga késeité a vadonban kunyhóját, mely aa erdőkből hosott faágakból készült, éa szerkezetének alakja által hoaszu ideig gyakorlott, vagy pedig a szerencsétlenség következtében ügyessé lett kúrákat árult el. — Három hold föld, egy tehén b két ukraini juh képezte Összes jóazágát, egy ifjn o két cainoB leány maradt meg még egykoron nagy b hatalmas családjából.
1742-ik óv téli estvéjo volt. Az Öreg tszám-üaött, három gyermeke a egy mugik, kinek szemeit félig egy irtózatos medvebőr kucsma födte be, ültek a fűzfából rakott tűz körül. Mély csend volt a kisded kunyhóban, melyet caak a távolról hangzó síberiai kutyák cea-bolása zavara meg, melyek nyomokra akadva fekete rókát vagy fehér medvét üldöztek a vadonban. Az öreg a földön ülve ritka ügyességgel asÖtt egy hálót, melylyel majd Cha-lang& patakjában tokhaláBsatra fog menni : mig azalatt a mugik nagy figyelemmel forgatta a kis oroes bibiiát, melynek tábláin be. Üergiua éa Nowaki de. Sándor durván rajzolt képei látszottak. Egyszerre csak a viskót zárva tartó fakilinca fölemelkedik, a egy utas tiszti ruhában lép be, kinek fakó színe b nrezvonásai nem mai embert árui lak el. Belépve, hidegtől megdermedi keséivel a tfishSs közeledik.
II-
— Isten bosott! — saól as öreg ssám-ü&ött padot húzva közelebb a tűzhelyhez b egy korsó márcra a darab fekete kenyérre mutatva — láas boszá ssomjad a éhséged caillapitására-
— Áldjon meg érte be, MíUIób — vála-azolt az idegen; — &0 mértfüldet jártam e vadouban anélkül, hogy más ágyam lett volna, mint e köpeny, a más ételem, dint egészségtelen gyümölcs , mely a mocsárok szélein tenyéBsik. Hogy hívják ezt a falut?
— BeBorowának — felelt az üreg.
— Nagyon messze van Moskvától ?
— Ezerötszáz mértföldnyire.
— Oh aa. Sergius 1 — felolt csüggedten a tiszt — mit fog nékem használni a huaz év, melyet a kamcsatkai vadonban töltöttem, ha nem gázdagithatom meg Oroazhont föl födözéseim kincsével ? 1 Jó öreg, —- szólt folytatólag a BtámÜzöttböB fordulva — én Menzikoff berezeg régi katonája vagyok. Megbízatva általa üzenetet vinni Bering kapitánynak, követtem ezen blreQ kalandort Amur tenger-partjain; réaztvetlem as addig ismeretlen tartományok fölfödöséaében, elértem Kaukás végső begybUcsáig, átjártam oly földrészeket, melyeket emberi láb nam taposott előttem. A szerencse kedvezett a utazásaira alatt untig olég drága gyöngyre a rubelra tettem szert, hogy akár Moakvában, akár Nowgorodon palotát vehessek. Azonban Ural hegyeiben végkép kiraboltattam; társaim engem védelmezve balttak el éa számomra misem maradt meg minden szerencsém daczára, mint ruhám és kardom. Mind-asáltsl nem kételkedem — asólt pillanatnyi szünet ntán as idegen, hogy ha szerencsém leás Pótervárra érhetni, régi tábornokom meg fogja fizetni fáradságomat s kárpótolni fogja szerencsétlenségemet.
Az öreg BzámüsÖtt különös figyelemmel h&llgatá végig ez előadást; hossan ideig mereven nézett aa utasra, végre keserű mosoly-lyal felelt:
—Csalatkozol barátom 1 Menzikoff hercseg nem gyámolitbst senkit többé. O szintén oly szegény, mint iánterés bizonyosan sokkal szerencsétlenebb!
— Ne bántsd azt — viazonzá a tiszt oly tagjártatáBBal, mely elárulta, hogy nem hiBa-neki; — a minin tere In ük hatalma épen oly szilárd, mint uráé. 0 menté meg Pétert négy (jsazoesküvéBtöl és lángeszére épen oly szüksége van a czárnak, mint hűségére.
— Nngy Péter meghalt — válaszolt az Öreg, letörülve a. könyet, mely redöá árosán végig gördült, — Katalin csátné ooak kót évig élto Öt tul és Menzikoff Sándor most Bzámüfiötéaóben fllratjamBg-Bserenesótlensé^ gél, hogy nem maradt meg továbbra is mint pékinas a kremlin 1 kis[kalmár boltban.
A tiszt csüggeteg lön.
— Lehetséges? — kiáltott föl bámuló pillanatot vetve a BzámÜzöttre, s ha igaz, mindez mit elmondtál, hogy jöhettél ta azok tudo-TTitMr*, ki Moskantál ezerötszáz mértfóld-ny! távolságban 0 elvűBzve e vadonban tengődül? . . .
— Eb saját titkom—- szólott keserű mo-Bolylyal a Bzáraüzötf. Akármikén\' történt is be j de maga MÖnatltbff sem vonhatja annak
igazságát kétségbe^ és ha épen éliajtod elbeszélem hivon a körülményéket, melyek okozták & követték kegy vesztédét.
A tiszt igenl&Ieg intett fejévol. Ekkor aa öreg » kunyhó egyik osöglotéböl néhány fÜzfaágot vont elö, melynél a félig kialudt -tüzet ismét fölálcaztette; mig _az alatt a mugik beaárá bibliáját & kösalobb huata as eddig távol tartott lócsát a tűshöz.
III.
— Nem említem előtted — mormogott as Öreg uaámüzött — miként leli MeLsikofi* pékinasból tflzérhsdnagy, ezredes, tábornagy, berezeg éa míniaterelnök ; elhallgatom, miként látszott a özeroncsének kedvét találni abban, hogy öt kedvezéaeivel halmozEa el, midőn mint ozolgálót adta át neki azon mar-botányosnöt, ki később ezámó lőtt; mellö-züiu egyréBeröladicBÖgyöselmeket, melyekben a Kalíök, Noeburg éa Pultava melletti ütküzeiekben réöst veti; máaréssröl az Qa*-szeeaküvéseket , melyeket éber bazgalma a czár fejéről elháritott; rénzínt pedig a vét-négeket, melyeket nngyruvágyáaa elköve-telt. . . .
Aa öreg szemeit torié.
— Ezi te mind ép oly jól ismered, mint én — Bzólt folytatótag — te BEÍntén lálád öt oly hatalmasnak, amint c&ak ember hatalmas lehat. Mikor Péter meghalt 1725 ben, Menzikoíf uralkodott régi szolgálójával egye t-érléabon. Azonban fölemelkedése sokkal bámulatosabb volt, hogysem azt á bojárok , a született nemesek megbocsáthattáh volna neki. Ok ÖszpontOQÍták ellene ellenBéges törekvésüket b megdőlitek nlapootul aaeren-cséje épületét, Különösen egy főúr eaküdött engeaztelhffitlen gyűlöletet Menzikoffnak, mely csak ligyülult airja fölött éghet ki. A dicsőség o Zoilusa, a lángész es esküdt ellene a fÖhercseg nevelője s gy mnoka volt; neve Dolgoruki Orégorowita Elek.
A mugik gyenge vállvonitást tett, b irtósa-toBmedvebőr-kucoraáj át még mély ebben húzta szemeibe.
— Mít mondjak még ? — változott hangon folytatta az öreg. Katalin nemsokára követte sirjába a nagy férfint , kit Bendernél megmentett a ki hűségét koronával fizette meg. Utódja II. Péter, csak 12 éves volt és Dolgoruki sem eléggé bátor elmével, sem az országban hatalmas párttal nem bírt, hogy keaeíbe merte volna keríteni a hatalom gyeplüit, melveket coak névleg birt még növendéke. MonsikofT tehát egyedül maradt uras országban: aaonban elvakittatva aae-roncséjfi fényétől, megvesetegetve méltóságától, bűnös igényeknek engedte magát át, Dgy vélekedvén , hogy most már mindent merhet; eljegyezteté legidösb leányát az Ifjú csárral a casani ssékesegyházban. A felhők, melyek már régóta véssthozólag fenyegetek Mensikoffot, öassetornyoBultak b oly viharban törtek ki, melynek ellenállnia lehetlen volt nekt. II. Péter parancsa következtében fogságba hurcsoltatva, ellenségei semminemű gyalázattál meg nem kímélték; szemére vaték alacsony származását, vádolták tékozbisról, melyet sohase követett el, ée oly vétkekről, melyektől mindig tiszta volt.
— Példának okáért Elek halálától — mormogott a mugik halk gunyoros hangon, anélkül, hogy szemeit az öregre emelte volna*
— Oh épen nem —\'-kiáltott szenvedély-lyel a száműzött — e vád jogos volt Kenuikon" volt es utálatos meránynek ha mindjárt szerzője nem is, de mindenesetre egyik fő csinkosa.
Szólt mellére bocsátva halvány éa csüggeteg-arczát. A tiszt, ki a legkiváneaiabb érdekkel hallgatta végig az elbeszélést, megvárta, mig elmélkedése végét ár, mialatt a mugik hanyagul kávázta csizmája begyével a tűz vöröses-hamvát.
— Mensikuff — szólt tovább az öreg száműzött, ki emlékeivel fájdalmasan, látssntt küaködni — oly terjedelmes jószággal bírt, hogy Livától kezdve Lithvániában. egéss Per beatig mehetett Perzsiában, és mindig saját birtokán hajthatta le fejét; uradalma* baa több mint 160,000 családot számlált, és rabszolgái közöl 200,000 emberi szólíthatott fegyverre. Eme gazdagságától, eme csiraoí-től, ezen dis.\'étöl megfoszták öt; el ragad ák mindenét hírnevén kivűl, a midőn térdre esve abirák előtt, kiket a csár rendelt ki számára^ ékeBBzóló beazódbi víbszb emlékükbe Kalisokot, Noeburgot ét Pultavát, esengve tőlük, hogy hagynák meg karaját, agy mint ogyaaerü közlegény ozol-githasson az öroeregnél , Dolgoruki Elet válaszolta, hogy sem tolvaj, sem orgyilkos nem Bzolgálhat az orosz hadseregben. Men-aikoff fölemelkodék e gyalázat alatt Laszag-
gatá órdemkerösatjeit és Orégorowífs Isim elé dobva szólt megvetőleg: „Nem sajnálom annyira a szerencsétlent, ki méltóságától megfosztatott, mintsem a gazt, ki azt1 kezébe köríteni törekszik."- JBirái kórlelhetUnek
voltak , s MenBikoff eUtéltetett fltnUrti napjait ozámkivetásbeo, tölténk ~Llv<aaák\' confádastal megj>eeaji>lenitvs a rs&raTgáirt mugikok között, kik lopás miatt itáltettsk el. Asnnban nojo nem bírta el e bMúaBssV at ¦ nyomorait, meghall CoaMU kaptUnál^ ¦ u axerancaétlsn. BT.Amn«}g» pap ?1 rsiráiA adta meg neki végtiozteletét. | Az agg elnémult e szavaknál .. . fölemel -kedék, megragadd átlsst kesét b bOToaá fit as ablak-mélyedésbo, és bátra vetva falel mögé ősz fürtéi ho&ssu fünsdékátp, mendi naki : É_______ .
— PopoloíT Petrowitzlfűllelted-e e fájdalomtól elaDEott arcában régi tábornokod vonásait? fölismered-e Menzikoff hercseget ?
A ti est meglepetésében főlsíkolta, a tlna-telettel caókolá meg a kezet, melyet a n&ám-üzött nynjtott felé. Ekkor MansikoiT a tös-hez köseledék.
— Nézd gyermekeimet — mondá_ tovább — E viskó szögletébe mutatva egy páVas&t fiúra, ki csizmái talpát fottogalla, és két csinos pórleányra, kik tejes tálba mártogatták kenyerük héját. A legidösb leányom II. Péternek van eljegyezve.
A mugík fölemelkedék.
— Én ón - kiáltott föl — földre dobva medvebőr kucsmáját, mely eddig homlokát és szemeit födte el — és ón vagyok L)olgo* ruki Grégorowitz Elek,
IV.
A mint e nyomorult pórban ráismert a férfiúra, ki el v-olt kárhoztatja számkivetés-ben tölteni bánatától emá&stett & nyomorában méreggel Mt életét: engeeaSelheílen gyűlölet kifejese.se szállt es öos férfin, különben csendes éa nyugodt tekintete helyébe.
— Dolgoruki Elek—kiálts föl guayoroe mosoly lyal a víazhangezá o savakkal — hol van gazdaságod, földeid, udvaronezaio\',~rab-Bzolgáid ? Hercseg, hol von nemeoeégi ezt-med ? Tábornok, hová lett kardod ?
Dolgoraki lehajtá fejét.
— Oda vannak kitüntetéseim, nemesség! czimcím ; nincs semmi e ragyogó hiúságokból, melyekkel a méltóság nyaklánca sí &r&-nyozvák, válaszolt nyugodtan Grégorowítz, Mi egyenlők vagyunk balsorsuakban, mint voltunk szerencsénkben. Menzikoff I fogjunk kezet, a nyomorul laknak kell egymást Bzeretniök; hisz a gyűlölet oly növény, mely a vadonban nem ver gyökeret I
Mensikoff eltaszitá a Bzám&s&ttet.
— Kern, válaszolt, tán még megbocaáta-nék, ha csak magamnak ártottál volna; de itt közöttünk van nőm hullája s három arök-ségveBztett gyermekem I
Dolgoruki összetetté kezelt as 5sz férfin előtt.
— Ha tudnád— szól esdS hangon —mh>8 lemondással hordozom Besorowában hat hónap óta kegyvesztésem fegy-övét és bánatom keresztjét • — ha megaaámlálhalnid lehullott könnyeimet, ha hallhattad volna Is- ; tenhes emelt imáimat, Meostkoff^bísonysirsl — megbocsátanál; mert ha kiontaná ott véreta , vÍBBsasserezhette volna becsületedet s rb^l Bserencsédet, Örömmel ontottam volna az utohfó cseppig; habozás nélkül áldoztam volna föl! \' .....¦ -------—
Péter régi kegyencze homloka kiderült, s a megindulás könyje rezgett bsempilláin.
— Ládd Dolgoruki — saóla — hogy a szerenesétlenek romjai maguk alá temetik á a&erencBétlenség okozóját.
— Oh nagyon ía igás 1 — viszonsá Orégo-rowitz, — ás az. Miklós akarta agy,~ ¦ hagy sorsom a tiéddel szomorú össhangsáilBUL legyen.— Midőn IIx Péter mell-beUgaágben meghalt Kremlinben, Iwanovata AnníTsta?!- . teték fondorkodásaim kőTetkestábes a tfAo-ra; raíalalt: Nagy Páter ebf &ej« zárdában siratta meg uárnyasaegstUágáT ¦ alacsony . { származását, leánya Emiket ftáigjrigj ; szemekkel tekintett a trón falij. níe3ytifl ; megfosztva lön. AEonban bároúlrép Urtéai j is, akár hegy Erzsébet yélker maré szállal ^ menekedett" meg a nBtöt; "kl ^rtk»*g«T rL=~ -: gadta eL akár pedig, hogy a& litítt. nem L akarta szentesíteni a jog-bitorlást, I^rnnowka ; A,ona 10 óv múlva meghalt, a nélkül, .hogy _| hizonyosan lehetne Tudni, VRlj»nr.haUl«-» j terméssat rendje, vagy pedig orgrilkaaság . f szüleménye voft-e.f\'Aa aj fejedeleimnS-írén* ; rálépte nam kegyelmi tényekkel, habem ; ssámteetéei- Ítéletekkel volto bfrsdnUj_t_ 6 . nsra felejté el minS részt vettem Iwagorirka. j Anna trénraemej te lésében — ;mlert^U éa ;, voltam boaáoja elsfi áldot^o^^lleiimrV\'"-: j Bsttak a vádak, melyeket te ePéaed sawyn; ^ megfosztottak - esimeimUl hirtokip&ál \\ . i ketté törték kardomat, mW törtók.títítí —- -. ! & mintha a sors végx-!tQqk..raiW ittlj^Wk,-.-ffBszh-ngf\'g?*T:Lt\'t\'fU gftlnaj »aal rofvakttF kőnyjei Özönében, a meghall: BIMfÍa:i nábonanélkül, hogy inástadba^W-i neki, mint Bírál lyukat a homokban, a slrkO helyett egy daraj» sziklát I..
— Ab itten igaaságos! — kiáltott
C.flfrHAattoffl — ----- -\'
jioca^Xi *.«or«nd*«iMnBk-^ t1-
% .áfemnVlriUrva karjait DöIgc*akT.7 ú ui: Bátwilerü terU ís vise" a ¦¦ímOaöK «t ItWgy fcarleJh\'attcn "maradjon, nem bírta le, .^-gylJBr\'iwtgkdaUlU^-a aket agg egymáe uv nyakéba boraivá, átkosá el régi ellenségeskedéseit. 1
Mensikoff meghalt Badmktretésbnn. Sírja ninci a kremlin! sírboltban a ezárok ravatala oldalán, amint yi\'ereneiéjo napjaiban
álmodozik\'j azonban-tia temetése Boni fényben, Bein -Ünnepélyeeeégben nem volt ia olyan, minÖn\'ok remélte voTnn, mindazáltal Őszintébb fcöuyck hullt-ik fölötte, mintabm I
SB.-Pétervárott lett volna. Egeas .Besorozz | eBereneséiében olkttvetott bflhelf a leinbtiUs
jelon voltafl üreg száműzött -gyáaatisztelí tén" éB!Qrégö,tQwHB, önkoaüloglemelt kis* emlékkÓvol, moíyet e vidék InkoBai ínég mutogatnak aa utasoknak. így hunyt el,-ho^ málybaáji megvettetve .Sílwrla vadunjábau, azon férfi, ki Péter segédtárBa volt az ország ujjáaiakitáaáb.\\n, a o itiroa épitöm-Jator legjobb ttimUvesj. — M.jnzikoiT kiszenvedte
által, melyet szerencsétlenségében " tanúsított. ü|- példát hagyott hátra a-.törtenbtbrn, moly ujjal mutatja, miníi veszélyekkel jár n nagy niéltdflág, vngjia : hogy jobb pó k-inasunk maradni, mint mlnís?.-t o r ? | n ö k 11> n n j.
(Aloaltour d,i Tillfí el ova cíinpagnee utAty
VÖLGYI
Üzleti fair n ö k.
1 Kagy-Kaaliao, oet 5a A gnboaQglct, dácsára a kávás farzaloauutlc, aajröl-oapra a&ilanlabb \\ ~*rákaak Orrend, c» ahg gondolható, kegy «scntn! le-) asálUtaak Ind alhatna. As Sui termények egyátolan ^Uoiiégnek OrreaáVaei, főkép klem el a aduk : tois, (Tttb»e» éa au&ll gjttmölc*; euk aa idei bor restesül laa/ka karuclbeo, rots mlnö»éftj aj a ti. ¦ ¦¦ Mai iijegjEdkfliik Löretka 3:
Jölnlqri arak •\'cu-attfírítti mírflWnl a holybeíl ptaesBo: Busa nlB5-^88YnS\'4~firtflű fcr—8 írt — kr. Boia aj 80 fialna « frt—1.30, Kukorícja &1— \'fos t ftl—3.10. ArpBtqrfÜB^bflS vol-i, 70—73/oatos 3 frtS—30 tr. — Zab 45—47 fontos 1 fit 7 0 kr.
Pohánka d »3-rend ti B frt 10 -30 kr, Pasanly fehér 4 IrL tarka 3 frt »0 kr. Qohi els3 rendű 0-7 frt mawftjo. Sdlvapaliuka 30 foku 21—33 frt h.irdó-Tttl együtt, rurkiiljpáliuka 20 fuk 1Ö-19 frt bord..Tal együtt alt. 13—137- fr(, ílarkŰ 2a frl. K/er»barak : (lanyha, üiílet) ök^ ?1 tohon- 40—10, éa^ buaa-bőrflk42 frt. miaiánkíiil.
Bon>k. frher ?1 rÜrlU (scMHor> 1802- ?1 18ö3-ki — ridekttnkbrli — t nn-U 8 frt -9 frt. — Villanyi éa • *egi arái fuKrtB ItJtiÚ. 10—12 ft, ÜJ huni buT Türüs ÍÍCBiUorJ in tebéf _L m-9 írl — kr Halnia a taeilékt borok 1803- is 18G5-íki fohér 10-15 ftt. akinként.
VImi 90 frt — kr. Hém U — 4H frt. K^SaSo^et eyapju4raT5 frt. — F^bir rongy ara 7 frt 25—7 fit 75 kr, íeíetii 4 frt.
N.-kanizsai piacai árak ovi. @jl.
Borsó tteséja 13 kr. Lcarsi tt-a^j« 10 kr. Bab Hetije 6kr. miealtcs. 8 kr. Hnrgunya m^ja 80kr—1 fl 10 kr. Marh^bufl foutja Ifi kr. Juhhús f»oLja 10 kr. Sertéshús fontja 20 kr. Síofooaa roiiiája 33 frt — kr. Zílr íoatjn ii kr. Lansluxt sAj.i 11 frt — kr. Zaem-lyeli^it ra*a»Aja 0 frt — kr, Kcuyerlls l fimtji B kr. Kak.)riaaü«it foutja 4 kr. Árpad trs fontja G kr. KiilcsbUa funtja 8 kr- RU*kl<a fontja 18 kr. Faolaj fuulja 50 kr. Rrpc-tooloj foutj-i 3- k\'. Lsnmajolaj foatj, 40kr.Ujb(ir itciéj.i 10 kr - llbor itt-síjn 20 kr. Prítí bút ildSie 14 kr. KsnI-sai «3r it^éj* 10 hr. Oaboo^píHaka itcí^ja bO kr. Tdrl:5lj-pSIinka ítesíjí 40 kr SnÜTa-pMioka itnaéja Gü kr. N/*t-» f*ggju marsija 15 frt. — kr Öntatt iasyLjií-8yeítya footja 92 kr. UArtutt rontja 34 kr. Biappau fontja ii kr. Sö fontja 10 kr. Komíayfa Ble 6 frl - kr. Puhafa
JV.O 5 frt — k\'. N/L-rafa !11« 6 frt — kr Faiíia n.d rSje 40 kr. S áua múíija 0 írt 80 kr. Bflalioa m:ÍIO kr Kűüdtír foutja 6(1 kr. Leu f mtin GO kr.
Ilóesi pénzárf Jj-aiii oft. 31.
5% ractiliqu-a 5D.I0; ű0/0 nemz. k.ilt"n 06.10; I860-ki álladulmi. kütcaöu 79 35 « b:inkréBzvényoli TuO. — tihelintiízoli réai-vények 150.10; L mdon 13á 90; ezüst ágio 127.50, arany darabjn G frt 12 kr.
f Felelöa Bzerkcsztil: WajallU Jóxai>f.
—Br I r de t é s e L
......WnieiméJkjl
UajJnem fntB írirt jóüUlái mellett, TaIJ.ll. hamiiil-. kaüaa c« pontv)* rűf-a^rtskkei kOTctkciJ vassuu-unni.irk Iiooüit-tahuk T^eUdaiba, a. m.: rasson-uebkeudük, tOrOlkrui\'ik <¦* ui-UJ-tcritÉket
« bccal %n?>S3ngyár-raktdrban, Stndt, Tuelilnuben 11- es. alatt.
,1 taex. flaora fehér^íaMoa-síebkaaáJ 3—3 ft 50—S ,ft $0\' kr a lesdaoinxbb.
I taex. L-en Saam rnmhnrji krnJCk l-llld) kr—4 fl 50 kr a . .....teirfinomibb.
; t- tata. flaam viiion batlri-keailSk <—4.BO—6 ft a Ipjrfinomaljb. L loci. T™*°n-törfllk<Ji5k, 4,50—4—T ft a teírűaamabb 1 tna. vásson danJMt-törtük0*3k 6—7, B ft a 1e{rSnomabb
- \\ 3»TAb. é iiewálym nlA uit&l-tarilék 5-5.50, 0 fijiral 1 daraK fl w»teíiyr* tbM tímod datntit-iuitatlírítJk 7.50, D ft I űaiah.l! r*emé»Tr» TaW a«Uh«ritík B.fiO—9—IS fljáral
r\'A-tt 15 ncmólyra Talu atlas-daD&it-aastalteritik 15-20 ft a len
:~\'Vá*m>WralkB*$kj| r3fSak«at-9^ SQ, 35 —40 fa- a l.fffinamabb, fJdbaO rőO* fcUriUUen Uslráaian a—9 ft 50 kr
M;rf(n«.auwtjaa>sttka ramHarai Táason 12—15 ft." \'1 3b 18 rffftta BtnaxyaJ saétes neTatrasion 18—30 ft T36 60 roiSj-Blttejrjrfd tiélea finora txfinbta 81—2t—38 ft-. ^;dh 50.rőf6« feé«(Jfooott 8*aT»t 38—SO, 35 fia legSnooiabb. 1 ¦* ni»lwci b*ti«tiW»r»t SO-a k«l/^w«k iü ft. ... J tel.\' iím«d aasisl-lcsa4S eask 4, 4.50— a 11. \' 1-twa.finan iamast- aatLalkoDdu esak\'8—T ft.
I^v-ásmorl lnfTk-1.4*,-t-30, t.M, tM,~........
B.fíww nH inmik 3, J.SO, «XfiO a kajfiaomabb
S Kén Ti^B-püyik 1;», IM. l^Ö-1 ft. KTimoa stil in#elcf lagnjabb dírat.1.80. 2.M» S% 3,50-
---»Bl lepk BfitStt ajO. 4—4.50 a "legfinomabb.
¦iasják va^-Ba4ráfok k\'UrtlSknlÖTib- aHadon *aic«kboa . e, sah, a~4jo; ÍÍVfc\'-TflSk »i Mt*a swaa ÍIIbab, -VisMavétetatC V«freBd«létak koria rááa«U«sel niadettTdó teljesiUvtaHk:
LöuÍb Uodeni\'B Central-DepotinWienv ^ • Sladt, Toohl*wbeo Nr. 11.
C». kir. oettrik, *i»8 amerikai ?1 angol íiabnditcilinl oki eve leje it
AWATBEBIN-SZiJYIZ
Boffnorgasao Nro 3. — Egy üreg ira 1 frt 40 kr. Wcs
itúl Bi-ciben.
ngnlÁí 2Q ki
kir. ital,. FOG-PEP ira 1 frt -3-«*. íf"OG ÓLOM lyuka-fogakra nnhjuinilatal ira 2 frt. 10 kr. Növtíoy fog-por, egy dobos ára 03 kr-
E jeles késiatműuy 16 iri ÍHtiáHiia ilta hírre kapott h eltorjfldl Enrípa bataralu lul i«. HawailaUi kfl)0na»en jötckonynnk bixuuynlt be mindennemű fogfájon ellen, a a*ij Uflj rúacüack\' nündcu b.ija etlea, .kDanycn »éra5 Íny, ikorbalt «b. ollón. FnloKaaEiis a uyilltát f"tiltal mcgakadilyotia a fagku kópsádÓBét, fn«*tí.1J*p ?1 liUmiiviiáUg bal a BíAjru, tehát teljesen megssűntoÜ a ro>* saa^qt, mely niesturíe-ffCi xagy Qrea fugák, étol Tagy dohányais által SMrmaiik. MlnLin e •aijvis semiaikíp hat fcirtékonyán a fogakra ét a Jiijrísíukrtí tehit kjtfln& í*olgilalokat tou, mint raijtls«<it<5-sser ía, 4a keio Öreg kong tílj«a egéstsígben Í» friae»ésben tartja a fopakai. Slapaj or-Toai tekintélyek hUaayitrinyai elmnertik artaÜaníAgil a ajinlhaiáaigát Uaakr JaíesarroBiUiiil njinltatíkj .....— -....................... -
Kapható NasyKanlssán: Feoaolhofor Jézacf, Wellisch, Rosenfold A. és Roaenberg J. éa K. uraknál.
Kurtaeeker Jóitcí iotipora-tne> Kncieijati, ti eltelettél fipTelm e*tetl a a. Iiiny Unuló-nflveodck *e.illái- ét egó** --- valainint a f.inlnoreieti t-muli ea illetnek." (Lakása n grmnaíinm o
- . Dr. Po\'pp fogorvos urnák.
Éa 5noek ------- — - -
dc^vinteiltaiD 4b ajinlandónak taliltam, -
— - Oppolze? tanár
Sector maBniL.^ a-béeal ej. k, kirpda taiára, sxisx. kir. hűt- tanácsos.
Tanuló-növendékek
r franciíanyalT tanlfd Sa(rr-é. Tidi-ki urasáffokat, hogy nála av-, clUtAaanW kellőleg gondo.kodra tnányok alapot megtanul lírában ii nellett G2. sí \' a )
Helyiség-változtaü\'is*
Alólirottnk bátorkodunk & t. ca. közönségnek tisztelettel kijelentem, miszerint i
fűszer-, anyag- és festék kereskedésünket
az eddigi helyisednek átellenében \'^fo-ut 463<íjbs* \'•¦ilLfekvo saját (azelőtt Tárnak fi !-•) háattnkba tottttk át. — At.-hö-BÜDlég irányiinkh.\'Ut t»nuitil><tt jóakaratát továbbra iafeérj\'Ok.
\' R0SENBER6 JÁNOS ^WEUSCH JÉISEF.
fényképész, olaj- éa Bzobafestéas Nugy-Kanizsin. Tisztelettel ajánlkozik mindennemű íeiltptrmi-és ölt nbn-fest eszel rp, továbbá ajtó és ablakuk másolására,— valamint fényképeket borús, időben ía, Jegjobb sikerrel készít.
Mii terme: a piaristák temploma átellenében.-
WAJD1TS JÚZSEF
RönyJcerÉskedáse, könyvnyomdája és könyvkötészete számára igen jó föltételek mellett felvétetik.
Nagy-Kanizsa. Ötödik évfolyam.
30. szám 1866. november lÜ-éiv
Zala-Somogyi Közion
Ismeretterjesztő lap
a
szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászat, tudomány és művészet köriből.
Mlsdaa bő 1-ía, 10-4», éa 20-kÁn egésa [veit.
Sarrkrhztdi Iroda éa kiadd hivatal:
WAJD1TS JÓZSEF kflayTkereaked iáéban.
Hogyan lesz Jobb,
iHraeHta-Diagyarolv vagy — zsidók?
Dr. Ditriolu»ttin urnák a „Z.-S. Közlöny* 22. azá mában megjelent
Előázetósi föltótelek ;
Hrlybun háxho* hordással és vidíkre |uulán L<!¦\'•»* írre : - Q frt. _ kr.
3ETH t ga.@-a^B@K::
i hat hadábns pititsorírt 1-flsflr 7 kr->r 0 és minden további b«iktaiá*ért 6 kr. \'i-fgjtj minden e^jes beiktatásért .10 Itr. A „Kvitt lérrn" epy petit tat baíkiatiii dija 10 kr.
rŐsz\'mi<
szavait" olvasva , e következüket érteP tem belőle; t. i. hogy:
Miután a zsidók emnncipatiója már caak idd kérdése: Felszólítja hitBorso-sait, törekedjenek —-Jóidig is., mig ez bekövetkeznék — önkényt s lehetőleg azonosítani magokat azon nemzettel, mely nem tétováz — mihelyt törvényhozásának jogos birtokában leend — őket testvéreivé s jogainak oszta-íyoasává fogadni.
Második, a mit értettem, azon ólinjtée vala, hogy vajba a polgári házasság behozatala által a zsidóságnak a nemzetbe olvadása minél hamarább konnyit-tetnék.
Ezek körül forog a fennemlitett értekezés,, a mi ezenkívül benn vun, caak mellékesnék és a foczél t \'mogntására számítottnak tekinthetjük. Azt hiszem, hogy ezt senkúem érthette másként.
mában :ffi$smny.szeré ny észrevétel" czim alatt Hordd Szarvas Medve ur D. ur értekeséséi akként magyarázza, mintha ez a esi dók emahoipatió-jájf, amas óhajtott át magyarosodás tói kívánná feltételezhetni. L habár bevallja, hogy a magyar nyelvet nem kellőleg érti (tehát feltételesni engedi, hogy D. ur órtekeséoét Bem kellőleg értette), mégis egéss „szerénységgel" ki^ mondja , hogy. es tcsak olyan zsidó-magyar agyban szlllemlett képtelenség. _______
Tekintve ast, hogy hazánkban a zsi-dda% immár jjiennyi jogokkal bir, az emancipatid alatt már csak leginkább a még hiány só politikai jogokbani részel-teténét érthetjök. D. nr épen ezen jogok1 elnyerésének esetére adá tanácsait. A niagyoroeodást, polgári házasságot nem tmint feltételeit aa emancípatiónak , hanem mint^fÖtényeeőit az összeolvadásinak óhajtjflV Különösen a polgári házas* :*ágö általaJ|a5«ak mintegy „piuni de--íideriam" említtetik. Azonban a nem-setieo irinybani fejlődést mint lehetsé-(Test, méltányost éa szükségest Ifikére köti hitsorsosainak.
D. nr móltányo snak tartja, hogy aapíddság, mely anélkül sem nemzeti nyelvét beszéli, azon nemzetét fogadja el családi és, oktatási nyelvül, mely vele hazáját W polgári jogait megosztja.
8a 11 kséff éanek ia tartja , mert azon nagy hézag, mely a vallási intézmények, folytán, a keresztény és zsidó közt létezik: csak a nemzetbeli ildomos sikálmaakodáa által hiszi valamennyire beíbíthetönek, addig is; mig idÖkT multán, ef^elijokok: befolyása által a teljes egyf?ye olvadás lohetségesaé válik.
S Hordó SzarvHO Medve ur minderre esnk oly kicsinylőleg -odaveti, hogy mindez képtelenség, szükségtelen; mert lám Franozia-, lám Angolországban eto,, mintha nem ic egy nép sorsáról, hanem
csak arrúl vulna szó, hogy köpenyegét vagy cselm ül használjunk e a — por ellen.
Ad vüccm Angoloi-szág.
Nem mondaná L-1 líurdo Szarvas Medve ur, hugy Kussel hányszor és hányféle alakbtin léptette fel a zsidókérdést az angol parliamentben, s hogy mennyire haladt ez ügy ottan? — Kíváncsiak vagyunk rá.
Nézzen szét kissé Magyarországnál czivílizáítabb országokban !3. Vájjon mindenütt oly fényesen van megoldva & zflidó kérdés, hogy már — hnegy valaki egész jó akarattal ajánlja zsidó Iiitsor-soraosainak ft nemzethez! közeledést — csak bizvártt képtelenségnek nevezhetjük jóazándoku tanácsadásait?
Ne ámitsnk magunkat. Ne legyünk közönyösek azon körülmény iránt : hogy hazánkban az cmaneipatio kérdése ^még mindig minden inkább, mint népszerű.
Nem Bzabad felednünk, hogy majdan, ha törvényhozótealünk a teljes egyen-jogosítást kimondaudja , csak azon tda>, g^sabb^mi^
mácsblanaja, mely a kicsinyes kérdések\' és egyéni azllk lárhatáron felülemelkedni képes akkor, midiin a haza és emberiségről van ezd. De épen nem a túlnyomd többséget, a tömeget.
Képzelem* hogy mily könnyen Veti Hordó Szarvas Medve ur oda erre: hogy hiss ez csak a tudatlan tömeg.
Meglehet, hogy igazsága van. De elvégre is tömeg, melyet nem szabad annyira ignorálnunk, hogy-teljes fel &em vevéa által, — akár aotiv, akár passiv irányban — hatalma érvényesítésére ingerüljön *
KÍ merné tagadni, hogy a tömeg bármelyik ezen irányban képes a legszentebb eszmék valósülását megbénítani.
S nem is kell gondolni, hogy ezen tümeg egyedül tudatlan emberek Ösz-szege. Találkozunk ott igen számos, a miveltség és ismeretek magasabb fokán álló egyénekkel is. Kik nem tudatlanságból , hanem tán szerintünk konok meggyőződésből vagy elfogultságból, avagy állásának minőségénél fogva nem tartja a teljes egyen jogosítást hasznosnak a a tömegre ez irányban érezteti befolyását.
Meggondolta-e Hordó Sznrvas Medve nr, hogy azon különféle nemzetiségek, melyek hazánkban néha^lyféltékenyen tekintenek egymásra , egyben egyet fognak érteni, t. i. hogy , miután az eoiancipatid kimondását meg nem akadályozhatták, legalább haszon vehetienné tegyék azon zsidóságra nézve, mely
„mindeddig, — mint-tad^a-van--egyik
nemzetiséghez Be tartozik, egygyel se rokon. Vallása , szokása, életmódja s embertársairóli nézete is egészen olüt azon népiüégekétől, melyek közt él.
Hogy tehát az egyonjogositás a zsidóságra nézvo áldásos Jegy en, mindenek előtt ezen válaszfalakat kell lehetőleg elhárítani, mely csélra egy előre D. ur által
njliilult közeledés egy j[>en alkalmas it\'njezíl. Mit ha tenni elmulaszt, itz emancipnfió könnyen illusoiiussá válhat ik rá in-zve.
Csatlakozzék a homzelliez hntározot-tan és őszintén — nehogy magát elszigetelje.
En aat hiszem , ezt óhajtja D. nr íb, mint olyan ember, ki a mngyarországi népek gondolkozását ismeri, s tudatával
bír azon elsz^ctelie
mel vba
zsidóság egyt-njogosttása uián is jöhet a ker. népek közt; ha a nyert jogokért viszont efjmémely oly szokásának és nézetének fefálduzásával nem járni, melyek öt n nemzethezi közeledésben gátolni képesek.
Nem a nyelv az, mely miatt a zsidók n polgári éleiből kizárattak, a áit D. ur nem is monda, mini Hoidó Sshrvas Medve ur álliijn; hanem a nyelv az", mely az embereket egynuíelioz, s ekként n zsidókat Í-* n nemzethf-z kö?.e-lebb hozzfl, a l). ur a magyar nyelv felvételét mint előleges zálogát a csatlakozni-akarásnak — njánljn.
faljon okszerűen cselekednék-e a zsidóság, ha tovább is ragaszkodnék oly nyelvhez, melyet még a hazánkbeli németség Í-, (melynek pedig ez nemzeti nyelve) nem vonakodik feláldozni az összeolvadásért ?
- A legfőbb ok , mery a zsidóságot a „kereszténységtől Annyira távol tartja, a mondhatni egész ellentétes vallási intézményekben rejlik.
A vallásos nézetek ezen ellentétessége még mindig sokkal nngyobb, és a tárgy sokkal kényesebb, minthogy e tekintetben valamely jelentékenyebb módosításra kilátásunk lehetne hamarjában.
A polgári házasság még mindig sok nehézségbe ütközik, s készen lehetünk rá, hogy a törvényhozó testületnek évekre nyulhatd küzdelemre szolgáltat alkalmat.
Itt vagy egyik, vngy mindakét félnek áldozatot kell hoznia vallásos nt\'zeteiböl s váljon hajlandó lesz-e erre egyik vagy másik fél, és mennyiben ?
Mily mértékben lesz azaidópág nyelv, szokások elsajátítása és a keresztény népekhez! alkalmazkodása által, ké| es az ez ntcbbiakbnn ellenök nyilatkozó \'hangnlHtot megváltoztaini vagy legalább enyhíteni ?
Ezek mind oly kérdések, mikre egyelőre felelnünk nem lehet, de miknek megoldása nélkül as emancipa ió nem lehet teljes sikerű.
Bizonyítványt hozott erre épen említett Anglia. ^ , , j i_
Hogy legújabban mennyire haladtak ez országban a zsidó kérdéssel, nem tu-domr & kérem Hoxdó__Szarvas Medve urat + mint ki oly bátran hivatkozik hf külföldre, s ki tehát bizonyosan ezen " kérdést tanulmányoztaja, szíveskedjék rövid vázlatát adni a asidó kérdésnek Európában. - Annyira emlékszem, hogy még nem valami nagyon régen Angliában zsiddném ülhetett a aüőrssákon.
Pedig Angliában a jsaidók száma oly
hirdetések,- • -«
UCT esiutén c lap sí allemittt-TtiiliaAt 5HBt5 közte^éayeb,
valamint vidéki levelek, bdrmratve a kiaddnivaiaHi*! kOldendSk KA OT-KANIZSAea.
csekély, miszerint épen nem félhetnek attól, hogy „Statust in statu" képeshessenek. A kereskedelmet sem félthetik, mivel ez leginkább angol 1 ezekben van.
S mégis mi volt as akadály ?
Egyszerien egy eskü-minta , melyre a követeket*meg Pjtoktitk esketni, a melyet a zsidók vallások t-érelme nélkül le netn tehettek.
S tán épen azon RuUchild, kinek nevét szerény észrevételében felhozza, — volt az, ki a City részéről képviselővé választatván, az esl.Ü letételét megtagadta s a teremből távozni nem akar* vén, onnan kivezettetett.
Ez — ugy hinzem— nem titok Hordó Sznnas Medve ur előtt sem^.
Hiszi-e, hogy itt az akadály egyedül az eskümintában létezett? s nem azon ellentélben, mely a keresztény és zsidó vallásunkat még mindig bizonyos távolban tartja egy mástól ?
Hiszi-e, hogy nem tudott volna az angol parliament egy ép oly erŐaen kötelező s azon czélnak, melyért a régi készült, ép ugy megfelelő1 e a zsidó (ar-] in menti tagok által is letehető éskH-mintát fognlmaznii — ha csak egyedül es volt volt volna a dolog bibéje?
Vagy tán nem tudta a képviselőház, miért BtrrgefT Bőssel amas eskil-mmta átdolgozását?
Ugy teltek biz ott is, — mint Boddné asszonyom, kitől ha a bor árát kértéki azonnal mást másról beszélt.
A mi Hordó Szarvas Medve ur azon állítását illetinüggeritlt D. ftt" Hgj él-meztetése már esak azért ia fölösleges, mert Kanizsán a zsidó 6—6 éve» gyermekek 9—10-ed része nem is érti a né-met nyelvet, — következéskép a o-aládi nyelvnek magyarnak kell lennie
Erre csak azt mondom, hogy a zsidóságtól nem as kívántatik, hogy németül ne értsen. Tessék nekik tanulni ann? i nyelvet, a mennyi tetszik, s a mennyire kenyere megkeresésében szüksége leend. A miről itt szó van, az a magyaros mellem nyilvános és. magén életé be nr nevelési és vallási intézményeiben. Hogy ne tekintessék idegen nemiéinek a hazában, mely egyheff ia ámulni nem tad; s hazája egységére féltékeny nemzet előtt ugy tűnik fel, mintha fstatust in stafu" képezni törekednék. ,
Én még nem tartom azt magyarosa; dá*nak, lm a zsidó megtanulja nyelvünket, mertízükségB van raV hogy a néppel, mely közt él, -beszélni tudjon. HUz ezt akár mely nemzetbeli kereskedő megteszi a maga lp&a-sná é rt, anélkül , hogy est tőle áldozatnak vennőlty vagy esáltal nemaetiségéből kivetkeznék, -¦
Valamint azon kereakedoX kinrit lwlri felirata magyarul Van, sem tekliUheíjlik ¦ magyarnak, ha osaládi, vallási\' 4*1(0»^ ¦ aégi életét idegen sselleiaieögi -sít.; :
Különben ha Kanizsán a zsidó gyér- r mekek annyira haladrak amegyar ny el w ben, mint Hordó %ux^»Wím^-jB^} litja, est örvendetes IndonuUul v^faatjttk-— anélkttl, hogy a jő remény Ajtfbe»-t«tsg>
; .if-VOt taJmav\'gfl .Pflftf iffiw
még boríngatni hagynék magunkat. Lé-, vén már bő tapasztalásunk, hogy aStiV hány asidó gyermek /TkJ^dÍMW>»JÍ ik\\
. német, nyelve^nem ^rtl|*f, J»<jiyWyw nyirsTyitte, hogy elrégiaf is ^émítt |ettí atzígasinyelve, s«n ősi nemj.w^iagáaV jákymert kiképeztetéaeérfasellemi élete német volt.
¦ ¦ ¦ Alig ba akortllno eltagadni, hogy még-a mostani ifjúság— tisztelet a ki-
- -vételeknek —.mindig szívesebben ol-" vassá a néfaptjj mint .a ^agyar irodalmi mllveket,\' mirBra" köfcsön-könyvtárak
s&ii&jdvBeaai -tehetnéDdk legjobb tann-tigqtö Kannyeneja-voJna ea jgy, ha a
........némeLnj\'tlyjíyobbaB .netn értenék.
t-<-Teháta>magyar nyelv a zsidóságnál
\\míg m"ndií item\'mint nemzeti, ha-
Inérii csafcmint basánkban a kereskedéssel fos,laHto»é zsidóságra néive-aiök-séges nyelv méltányoltatik
Ez,l még nem nevesem magyaroso I egyenest sértve érethetné.magát.
Ne hirtelenkedjünk, akárkjnek í« ve- i SM>«it.tés,e WMón>7Betyerujrélv és irta-BuénjétitytoleWpok novAni, kü- közölt Mlnltell, .klaárá »» ir»Vf«jJ«dé.én.k -.acjnSBiS a* Sor. ItV\'aar őszinte jé»k»m{S Ml a^rtnáacltlnak látszik, i-í Tartózkodjunk azt hinni, :hogy ha i valakinek s Yéleménya, mienkkel .nem egyea,. eat azonnal képtelenségnek ,~ke-| resztelketjuk. „Quot boniinog tot sen-so8." Ez magyarul annyit tesz, hogy: „hallgassuk meg\\egymást".
Valamint D. ur czikkjét, ngy önét s ao enyémet is nem mi Ítéljük meg, hanem azon közönség, mely előtt írva van. B-mely\' olvasásra b tán vitatkozás tárgyává ia. méltathatja.
Bizsuk ezt hát n közönségre. Mi pedig mondjuk el véleményünket és tudomásunkat egyszerUn, őszintén, minden harag nélkül.
Óvakodjunk a nyilvános téren minden oly kifejezéstől, mely által valaki
dásnakj ennyit aa angol kereskedő is megtesz/uncsak ideiglen is vetődik közénk, — ha érdeke ugy hozza magával-—anélkül, hogy megszűntnek jé angol lennú
Nem tudom Pesten hogyan van, de ^kisebb\'városban, ha egy német szintár-\'ntlat vetődik, kérdem: kíkétláíünkTraá-. mosabban képviselve: a kisebb bzjí-m u zsidóságot-e, vagy a nagyobb széinu német polgárságot? Pedig\' az utóbbiaknak a német nyelv nemzeti nyelvök volnn. ^_
J6 lentre példát venni rólok a zsidóknak.
Vígro a mi azon pfülsértő romlott" német-zsidó vagy zsidó-német nyelvet illeti, ezért bizony nem. szükség, senkinek valflmi messze fárasztania. Elég lesz egyeldre csak Kanizsán a „Kaffé - Re in dl\'-nak tisztelt intézetbe belátogatni. — Vagyunk még ennek oly bőségében, hogy as ellenkező csak tiszteletre méltó kivételek közé sorolható.
Bizonyításra — ngy hiszem — nincs aaBfcség, nuatán e részben a tapaszlaláa-saerséa nya a közönség számára egészen nyitva ál\\. . ,
. . , ¦¦\' \'-• , \' * \' *
-------t.^AjanlonJlorii\'i.S»«rvoaMeflj\'enrnak,
hogy az itt ejmondottak feleli kiaságon-dolkesni szíveskedjék. Nincs ebbe semmi titok, sem pedig olyasmi mondva, mikről a kételkedő, de figyelmes: vissgáló-
b^Sfaty fajlata^^befr\' tniadannap bi-. --M»yo*»á^t.Jtcai8zerezhetne.
¦.Hajlgaro Mieg mindenekelőtt a kSz-hangalatot, ouéÍ#ti:kÍDipiids.ná, hogy a sstddaágnakiwnos sztiksége arra, hogy Ttiiítr. tanáosA^rfJuében-eddigi néae-teiböl, »aok»>»ibél.;-leliet61eg tnég oz emwmipatió té?tt,ia^ldüfnenk-~ IiA=ki a« emanoipatMit ftainlén óhajtja, siíka^jajfhogy-BZ a zsidókra néave ne eaaikv.iroti. jmalauV, hanem gyakorlati erÖméo^ttjiiiegyeft! be kell vallania,
kt^fritöhdl&baprtjlendt > luomal tlttfrilketd^ak wmpwtaücoaiok— addig ia,\' m idijítgt4a Jikár vaitSd, tgyháá nftsltíalfjnfidfa, akir metinit ngudí.
jygtf**nv\\ tU&létek OtaftfkboljHKt* náaek — kiil, hagyP.utitátii*.novai ersaiaxSwa ísAeM/sa Jsorojaiion ámulja-\'.. fit&aihmteaffafc Uat iü«*4& crtm4t_
^s^SiSéli hogyHordé Szarvas Medve Viliiíaic**)!\' tt«noo»takban- velBnk tán agKtf Ja ért,. » miihajlandák vagyunk auCVuBRJifltJt «ukkének; b^nlatában eJlMiliasvB .yéjtniénjtt; látnak átvonulni ~t^mt^t\\t 1» b«v«Uott_kor8linény-
i-TfAtjph-, ¦ -
sWlBordó^SaArvaa i4l*c«kBdcMi Jüaaé
tópteleníég volna. ,
A nyilvános tér nem csak annyiban különbözik" a szóbeli vitatkozástól, hogy aa tágabb, ez meg szűkebb körben történik. Hanem abban is, hogy: „Verba volánt serípta nianeni."
Ugyanazon szavak, melyek szdbeli vitatkozás alkalmával tán nyom nél--kTIl~nünnének el, nyilvános téren sér-tolig hatnak az illetőre.
Egyébiránt nz is megtörténhetik velünk, hogy idővel, niidó\'n ismeiettink s tapasztnlatunk tiigul, s higgadtabban "kezdünk gondolkodni, valakinek eszébe jntbnt, meggondulatlannl irt sorainkat szórnunk elé tnrtwi. Ónma^tinA előtti pirtdtUra alkalmai nyújtani.
A név-uwgyaroj.iijIst illetőleg ehhez nem szólok. Kint-k tttt-zik b maga neve, érjtn be vele. Kinek nem tetszik, ma-gyarositsn. Hogv sziikségés-e n nemzetiség jelczé.sére, a felett nem vitatkozom.
Nem hagyhatom nzonban emlitetlen, hogy a niindenmij-i névmngyaritási eseteket látva — ezen niuzzumit, Önével ellenkező általános véleményről tanúskodik.
A mi pedig Ön nevének magyarra fordított sláirását illeti, ez ön ellenében, mástól meglehetős vastag élez teende. De Öntől s Önnek komoly lenni akaró ozikke aláírva — kissé triviálisan hangzik, különösen azon számos érdemjelek és keresztek felsorolása tnel-lett, mikkel a közönséget sze ré ny Bn megismerteti.
: -Nem tudom, tninö hutásra számíthatott ön ezzel? De aligha arra, melyet okozott..
.Legyen Ön meggyőződve, hogy Önnek ozikkjét az olvasd-közönség nem az aláírás, hanem n tartalom szerint mérlegeli. Az pedig, hogy ki "hány kéVesatet visel, a köz\'önségre nézve nagyon közönyös dolog. — Lévénmin-den_embernek elég baja a maga ke-reaz tjével.
r—A -többire, nézve ¦ rN i <J li ti f U r XJ a g u t."
puisovica í.,
- - \' ¦ mi álW rsmírt Ubb nndbdi keratemb toUjdosou. \\
Hyelv éa iraa.
ii. .
— .1 Tho writlngísi tue tao(rae\'s laage, ....... ¦ ¦ •¦¦ 1 RhLtS,-
fjA ny^-lv képe as ir&M^ nuifadi-aa angol\' nyelvoasek fgyik legjolesbike, s e eoavak-kal élénken jelié az eszmét, mely a nyelv r ét).frAs.kosU ríssonyt léirekoeU.
- PcoQ^cwima DKukadatlan vonalban fanaó-íik kirreBalfll-aiön nagy saerlTlonlveséken^ (melyekkel; aa eafberr aaetlem a^gondolatot érzekiteU jegyekbaínteni iparkodott.
Do aa ni, melyen,, aa emberi; szellem ba--ladVnem volt alkalmáé arra, . hogy w. azt-tnéoek, raely\'nyélv eeirék ko*4t;taaoroa kíi-VWtet alkotni hÍTatra volt, aegTeleltf ered-monyt biztositaan. ¦
, .^b^tliraa kéMjkivJfl- Madaft-jelselt a-képlria után asviráa fejI6désebeo, de aaöfls-
Uemesak lolwtlÖégét,, desva^twloaségét ío.
Mínélinkább változott valamely .népjjyei-ver annál ijesaWbb Jatt aa Ür,*roeljy nyelvet és iraat egymáatól^nlrA.vpntoU, ,s a botQiraa: saját esatnéjének csakliamar tor^képe Ilin. Kavésbé tapaszlnijnk azt uzon nemzeteknél, melyeknek nyelve minden crSszakoa kttlbe-folyáatól távol, lasinnkint a egy irányban fejlődött, — mig a francain b angol nyelv, melyek hatalmas kíllbefolyások kÖvetkeaté-ben aránylag leginkább váltostak, oly any-nyira távozott as e nyelvekot "érzéki tö1 írástól, hogy a kettő kost .Osszhangsatot találni most már eaaknem lehetetten.
.As easme, mely as írás léteiét biztosUá, itt teljesen eltűnt, a as emberi szellem hoss-asas működését gúnyolja most aa Ür, mely a nyelv és irás közt oly ssorosnak hitt köteléket, megsemmisíté.
Pe ez természetes, aöt szQkségképea kO-vetkesése volt az eljiráanak, melyet aa emberi azellem, a gondolat megörökítésében követett
A betűírás alkotása által ssétválaaatatott
az egységes hang, megkülönböztettek a be* lök, melyek aa anatomíee fölbontott ásónak elemeit képviselek, a e az ót választott elemek szolgáltak kiindulási pontul egy egységes írásmód előállítására.
A betűírás tnegörőkité aa élő szót az elhangzó beszédet, s ez által képeaittetett vizsgálni a nyelvet, mely as irás alkotásában végesé Íj a volt.
Ez által megtalálta agyán a biztos alapot, melyen az irás képzésében biztosan haladhatott, de esen alapot fölhasználni, azon tovább működni elmulasztó.
Kiég cröanek tar ti azon küUö viasonyt, mely a nyelv hangok általi nyiívánulásának megörökítésében áll, a helyett, hogy a nyelv belső alkatát, melynek ismeretére oa eddig követett uton jutott, fölhasználta volna as Írás képzésében biztosabb alapul.
így a viszony, mely nyelv és irás közt létrejött, cnak kűtsíiaégekben találá alapját, már pedig szűkségUépea össseköttetés nélkül párhusamoB haladás még caak nem is képzelhető.
Aa iriia e belső kötelék hiányában csakugyan oly annyira elmaradt a folyton hala Jó nyelvtől, hogy tobb helyütt .annak phoaeti-kai állapotát moat a valósággal tökéletes ellentétben tűnteti fel.
Mig tehát a betüiráa megtenné gyümölcseit ott, hol azt legkevésbé vártuk volna a nyelviudumány terén, addig q tulajdonkén peni czéll — a nyelv érsekitéaét — el nem érhete1.
Évszázadokon ál küzdött aa emberi Bzul-lem a folyton .növekvő akadályokkal, hogy az írást az elötlo lebegő eszme szerint töké-, létesítse ; mig végre a betűírás föltalálásával már-már elértnek hitte a ezélt, mely a tán oly soká törekedett; a következmény asouban megmutatta, hogy as emberV szellem ea eszme valósításától Járj, oohaoera volt oly távol mint épen akkor, midőn létesithe-tését már biztosnak tekintette.
; Gr. STENO.
Halottak napján.
Szomorú as egész természet.
öürfl köd fellegek saállonganak a légben, elrabolván a napnak ragyogó a ugarait, melyek még kevéssel ezelőtt vidáman mosolyogtak, a díszében áll A föld fölött j — kevéssel ezelőtt a aőt«t áj után következett vt^ szontlátisi pereaeiboU a reggelnek a bérezek ormai n városok magaslataival csókulódaá-inak a a kis virágkehely ne k még ők ivák fél első harmat-gyöngyeit; — kevéssel ezelőtt még százan éa százan örvendenek vnla föl-tUnlökfin, éa sistve törekedének ki a szabadba, élvezendök a regg Qditő kelteméit. "~"Mö«t~a fónyeB-b^iralpi^bBlyett^böro^rí" homály terjeng mindenütt, -a bérezek ködbe rejtik C*s fejűket, ,-viiüigok "helyett száraz ¦ kórókat Ingat a bűi szél & a ¦ rab ad lm sintők korai zaja hely ejt esőcaeppek verdeaik ablakainkat. — Mintha urat cserélt volna a .világ, mely ellene lévéu az előbbi vírulásnsk, rrntsem kiméi -nwg annak toremtménythol. IUparaűCíol a fákra : rakjátok le lombos koronáitokat lábaimhoz; tálpatak megállj elöt-*iej»j-e hallgass-el habjaid . loosogáaával f a madarak csevegése ne zavarja csendemet;
enj^elmeekedjetetlég ea főid, mert eluntén előbbi kll^ao&t: avirulést; most én urajgqk^Űlöttimk^ én vagyok a romUi ée IhomtflyjLv&gyen tehát romlás éa h«-mdJjrlosötttltekl^
¦: ;;.Ka asaraokj Vswak minden hódolcí iát-
De a fejhajtva engedelmeskedő természetben létezik egy különös teremtmény, molyro ugy látásik nincs hatalma a zaarnoknak. — Áfákat éa V irányokat letarolhatja; még a legsabbcsobben zugó folyam búbjait Íb lekötheti jégborékával, elnéraithatja az öbbzcd terméazetet, de, Öt\'még eeto képes kormányosul s cséíjainak elébo 1 hasztalan guruit akadályokat. Magasabban áll Ö, hogysum hú-dolna á természeterő parancaairiak, miíga-sabb as ő alkotása a:legmagasabb természeti létezőjéénél ia,- mert a ki a LegniagasabL), az alkoU Őt s égi szikráját zárÁ porltüvolyo-be.; Ki yolnae teremtm,éoy -mda, miiii as ember? — Tagja fi í» a tertnészetuík. Nézi a természet játékát; gyönyörkwdik a tivasa bájló képeiben a elszomorodik a bervádáa -nagysaerfl Jelenelén. Szemei a távol köd homályán pihennek, lelkének röpte o gondulata a silig^fölött lebeg. Ütárnyaloak gontloletsi a eszméinek lánusolatat egy mt-ggyőtSdéa látszik-veaérelnit a nap keleten dönti sugarával ajtájt s_.estre öaazeszedi fény sátorai b % fény helyett less sötétség; — az év azon Bsakában, melynek eloöaógct adánk, himea ruhába öltözik a föld a az ember örvend, mart élni éa mozogni lát mindent j; majd iámét jő agy másik korának, leszakgatja aa előbbinek himea fuhásatát, - szétr>>mboya ékeit, a aa ember szomorkodik, mert szeme előtt csak pusztaság a halál terűi a meggyőződött, hogy:
a— csak így jár minden as íg alatt,
Forgó riaaoatsag járnia aiaü öjö^üak íi ,
Igenl A mulandóság eszméjét. tfTtrüsi viasza mindent Akár a fonnyadó virágkely-beken csűgjőn is tekinteted; akár a Itulló éá sárga leveleken, vagy a roppant épületük rombadűit halmazain sírjon fel szived fájó érzete, akár a temetőnek szaporodó sírba 1-main éa keresztjein függjenek sóvár sse-meid: mindenütt és minden nzt augallja, hogy-g\'yBnyőrködéseink csok ídfiküzőnli ól-vQjIs, hogy nincs megállapodni éo állandóság földűnk határain, hogy éltünk-\'peresei egykor lejárandanak s hogy végre mindnyájan mulandók b halandók vagyuttk \'.
Do míg minden csak a mulaudódág beia-iamcréBéro utalja kutató elménket^ míg az emberi - inQvek éa természeti filj^ötroányok egyaránt" esak á halandóság eszméjét tian-giiszák visssa a szívnek kérdéseire, .addig* az emberi kubclben fölhangzik egy aaó, nagy éo hatilmas e magasan emelkedve n téliik elé tűzi a Bsellemi életre vonatkozó kérdést a hallgatva várakozik a\' nagy és-dontb feleletre. ......
Ö a lelek eltalálva az önéletéro vonatkozó kérdéat, nem utalja már vissza a kérdő ősimét a véges természetbe, hogy feleletéi abban keresse fel. Oh e föld, melyen csak határok é& korlátok futnak a< hatató \'előtt,\' ea nem hozand\'-biztoa valaszte\' kérdót.te.\'2$3 ooak b raalandóságiit tauulod; ra égin merni Qb ember, a földi életedből lelkedélotéro következtetéseket nem vonhatsz; s a külvilág hallgatagon áll előtted. „De tekintő magadba — 9 a válását föllotad ;l — Bzirer} nyug;* talán dobogása, a vágy, mely kubledet foj asiti; a remény, mely jövendődre inV ssei-r lemed\'ű minden, ml benned gondol, .él,.sLÓlf emelkedik, egyszóval felsajog: ember, te bal hatatlan vagy lu (Eötvös!)
VERES SÁUBOB.
......li-e V-öX a 2 ó a © Ii.. /
• -. 4.-• ¦¦¦¦ Pé.*B;\'oor; 7. \'¦
T. szerkcislŐ tirl Ritka ée fényes* ünnepélynek lanafa valék ma,as flitnopélynagy-ezerBaége egészen el ábránd oattou, Afeért na vegye rósz névon, ba az ünnepély végén akellemea benyomásoktól izgnjya -r>ja pró-zái való belyétt a parnásaJUjBojr m^sakáluék, pedig a vidéki levelezőnek ném \'eíVotnáltö-\' (élessége. De térjünk át a íárgyfaí; Weldin-gerlrartrPéca^afilattjn fagott művéas; éo Amtman Pro a per Sejljel -$a f iLvula-iaftvésa szobrát leplezték U ma/ a mŰvéBaetet. szerető Pécs .BsépSBOm\'n kösőneégo előtt. A úo-bor felállitását a pécsi; nemzeti kaizíndnak közvetve pedig Póoe városának kaásőnbeínl. A lelepléaés követkeaőleg történt; A eaétea^ egyhaabatt aaenT mlié,~i»üHn7a: eEobórhoa meneteli tőrténendett .nagy ceremóniával; azonban as eaíí olmosta, így tehát caalt coer-nyÖk"alatt. A szobornál az itt Állomásozó 11. vadász zászlóalj zenekara trorabibíli cl egy* liopsznsza-fulo BWabsart(Bozután a pddsi dalárda énekló el* a nMiiu négyest, moly után, a szónoklat következett AÍolrjg eaavakka^ ecseteié a kilÖntí.ieÓnok (Szautör "A.-péos-. megyei áldozár él az\'egyBBÍtctrtftíjii.Véíctek igsaaatéja. tanlt^képeadeL főtanift/ a\'nKa-lau*M szerkesztője) Péoa közönségének a
?cobor feláUIUaú ügyében tett l\'épéoaít atb. Eantán alénekelletett á* „latén áld] meg", éa \' Így eloszlott as átázott hallgató «a barnuló közönség, ki ssobrot omolt Bnagy Baltiák a művészet apostolainak\'1 éa\'á kiket kevesen \\amertek és fognak ismérní, miután külföldön 4b néhányszor\' hazánkban adott hangversenyükön kívül ^\'\'égyéb maradandót nem adának. A lelaplekés atán a kaszinó b&nquetto-ot adott.
Időjárásunk egeaa Óotoberben átirat volt, annyira, hogy a gazdák vetaményeiket a töméntelen egerektől komolyan féltőitek. Ma asonban, ugy látszik, tartós csőnek nézhetünk elébe, melynek igen örülnénk.
Mntt hó 20-dikán\'nyitotta meg Bényei ás Lactkó a színházat a „Nagyanya" ezímü művel kevés közönség előtt; de azóta köszönet városunk mflvésset-pártoló közönségének, eloszlott oson aggodalmunk,\' miszerint szi-nóiseink pártolasbiány miatt távozni kény-telénrk. Tamásig Sipósué és Takács különöséé UíemelendŐk. Isten velünk.
MYÁRFL
Zala-somogyi hirek.
A (Ha 1 o 11 a k n ap j án.) Nov. 1-én a sírkert ismét megtelt, As ember szive elszo-monüt, látván térdelni a sírhantok fölött gyászolók bosszú sorát, kiknek sebét még nem enyhítette aa Idő. Itt as őavegy férje sírjára borulva zokogott, ugy elpanaszolta néki, hogy mind elhagyatott, mintha as a halott ott a föld.alatt meghallani a hü nö siralmait; araott néhány árva öntözött kényeivel egy frissen hányt a irt, alig lehetett elvonni őket onnab, mert felejthetlen édes anyjuk at siratták, a. i. L. A sirok nagy része fol vult ékesítve koszorúkkal s bőven ellátva gyertyákkal és lámpákkal, a éjfél körül Inasan fasBan kialudtak, a zaj, panasz éa \'sóhaj elhangzott. Végre egyedül maradtak a holtak a roppant némasággal. Az elenyész-heücn világosság fényeskedjék nékik örökkön örökké.
A a 1 á rd a.) A kanizsai dalárda szombaton 1866. nov. 10-kén pártoló tagjainak a „Zöldfa" vendéglő nagy termében \'rrünbaum Jüxflef zenekarának működése mellett dal-estélyi rendeseit, következő tnüaorozatL.l: 1) Nyitány „a pajkos diákok" operettéből Suppélől, eltíadá, ^.zenekar. 2) A dalárda jeligéje („Szabad dnl éa vidor bzív, dalnok ehea m\'arBjjL*ivu,>\'PyHeman Ferencitől, éa nD<*rraJ^^^Bl, flníndkettÖt éneklé a dalárda. 3) „Mtf^í Tanatiök" radásakürtre, Eckárd-tól, előadta a zenekar. 4) „Seld g^grOsat" Fyllcmann Fere\'nestCl, éneklé a dalárda. 6) „Cavatine" Mária Pedille operájából, Verditol, oliradta a aeoekar. 0) n-Buza közé" népdal, ént-kló a dalárda. 7)Poutpourrí ,a szép Heléna" operettéből, előadja a zenekar. „A biJTTn^bo^bobésaitos négyesdal, elSadta ° 0 " Est tánCskosBoru követé.
=: (Csurgói dalárda.) A caurgóí d&legyjot által f. évi november hó 14-ikén a aDftruu-hoB csimaett vendéglőben dalestélyl rendes következő mflaorozattal: „Honfi bordal." ÁbrányrCÍMoL .Legenda." Liszt Fo-renctfOl. „Maigyar Bépdal^\' Doppler Károlytól. „Mflgyar Ábránd." Zocb Jánostól. nEgy ének próba.* Knnczétffl,\'— EéÉdeía"7 órakor. Nem-egylet! tagok 1 frt belépti dijt fiaetnek. — A dslestélyt táncsvigalom kö-vetendi.
A (Vasoti ^aaBrénpsé 11 en s é g.) Z.-EgerssegrÖl arról értesítenek bennünket, hogy egy ottsHl tó^seki BÍnek\', tilszálláa alkalmával kabátját s. iraggQoban felejtvén, a vonat alán szaladt, és ^ly közel ért a mus-donybos, bogy a. kerekek Által elkapva — össsetíportatoU.;
A"\'ÍJ"Ígx4..sft.il».»»ágbóle r e d t b a-1 á I.) A napokbaa egy, helybeli ácsnak neje főzés olka]máviJ~ gyermekét karján tartván, a ia(nt szobájába ment, addig a tfláfaelv mellé ültelte, a tűzön IávB fazék — melyben viz forrj — feldőlt, és az ártatlan gyermek 24 órai kínos B&envedáa után a borzasztó elemnek áldozatja lett. — Ismét egy intő példa, fnély *iámös\' vigyázatlan szülőnek figyelmébe njánldndó.
A (Hetivásár.) Heti vásárjaink oly élénkek,\' hogy piaezunkon a -sojc kocáitól moBit«lntaeni leltet, és vetélkednek az utóbb lefolyt silány országos vásárokkal; különösen kapossta kifogyhatlan mennyiségben hozat.k pracaunkra. ^ .. .
A (R\'iíbió\'kíáSífligatíSoo-) A tevékeny inkci feseldor^eaat^AtkíkflríiltMárkus hírős rablót társaival egytttt elfogni, és a hatóság kezeibe saolgiltatni^ kdlüníiaan ktemo-lopdo. hogy ezen derék asendőrvezotü os évben már roásod ízben kerített ikézre ily jó msdarnVatj mi csukja Qgyos és vités .eljárásának tufajdonithaté, mert n lőpor a rablók répcórOl leekovéabá.sem kimeltotott. — Méltán mi\'gérdeniH adrosérotet-
A (Uj omnibus.) Végro valahára bec-rencaések lehstflokjalonthotni, hogy Nagy-Kanlaoán az ottani Indóházig és vissza aa irtások ttj ütnörikaiömnibuűon 1B ujkrórí
\'titlHlttatnak } de csak addig,Víg ¦ szépiád engedi"t mert á monstrumot álig fogja a két ló a feneketlen sárban elotepelníj mindenesetre jó eaik a szép Időben is 15 krért aa indóházig kocsizhatni, holott drága „szaryas* vendéglősünk, dactára a* Üt minden tekintetben felülmúló koronái concarrencaíánakj ki eddig Js vendégeit fela árért aráinta, nemcsak a roppant árból le nem szállt, ha* nem néha oly egyénektől, kik elfelojtnek kupec* gyanánt níkiidni, ugyan borsos árt is követelt. A többoaÖri panaszok végett Egyel\' mez tétjük a közönséget, hogy minden további kellometlcnaég kikerüléae tekintetéből, a nSsarvas11 vendéglőssel előre alkudjon. , A (Olcsó zongora.) Egy kijátszott csínos és jó zongora olcsó árért kap ható, minden közelebbit o lapuk kiadó-hivata-láhan.
K
n P o s v a r.
— Múlt napokban Nemeskén, a finsnezok ügyetlensége kövotkeztébon, roppant aaeren-esétlenbég történt; ugyania Tóth Jósesf nerauskei kuvácameater isőllejéböl jőve, a falu végén egy finttnczörjárattal találkosa, kik dohány csempészt lestek ; midőn köze* lökbe jő a Boerencaétlen kovács, reá kiáltanak, hugy, fil(jon meg, ea azt vélve, hogy tán rablók, a lovak köré vig b el akar sietni, erre a fiiaezok egyike utánna lő s egéss fél arczit ellövi, minek következtében a kovács rögtön meghalt. Mikorra a fala népség a lövés, s a holt családja lármájára Öoszesza1 Udtfipéuesok ssépeo odébbálltak. As illető gyilkos s as őrjárat •vezető a kapoai börtönben várják méltó büntetésüket- ítélje el őket nemcsak a türvényaiéfe, de a közvélemény is.
— October 24-én tarti FjacherLipót helybeli születésű s Pécsmegyci áIdőzár primí* ciáját BzámoB huzgő hivek jelenlétében, kik az újonnan felszentelt pap áldaaát elnycren-dÖk , tolongva, siettek as oltár elé nemcsak
I dcliílölt, de még délután. Adja az ég, hogy oa áldás foganatos legyen.
— Octobcr 30-kán a füiapin 6 méltósága elnöklete alatt nagyazerfl gyüléa tartatott aa inségügyben.
— Méltó dicséretet érdemel Nöthig Károly pékmester szép és isletoa zsemlyéi a egyébb BÜteményeiért, ugyia rég nem ettünk már egyebet, mint gombóezot zsemlye helyett drága pénzünkért. Caak arra figyelmeztetjük, hoLy maradjon mindig jó pék s a közönség Örömmel harap&nd kiflibe.
— A mait osámban amlitett társas-esté-lyek részvét hiánya miatt már bukófélben vannak, ámbár Tiir szerint az elofl moat ssom-hatoa lenne megtartapdó. Kívánatos volna, hogy a jótékony oséllal egybekötött muUtaá-gqa entélyek több pártolásban résassüloének. ""~—^rMnTmtttssStliatjak roepemlíteniama roppant hanyagságot, melyet as ulcca-világi-táa, illetőleg nemvilágifeás törül, naponkint tapasztalunk; midŐa ÉS ugyua kevés lááipaJ
alig pislog,.....úgymint egy éjjeli mácsea, a
másik égessen elalszik, s a járóknak, ha nem akarnák lépten-nyomon epra ba-knl, bizonyára ké%i lámpái k?jl zaebőkben hordani, ha Agyaik éjjeUVezstík válalióvi. > ^
— Már emiitök egyísbon a ofiámos koidu? lók általi zaklatásokat, de es már oly fokra hágott, hogy: egyifckold&a a-másiknak-adja kezébe ás ajtÓ-kilinoset, szemtelen tolakodásuk által vérig kínozzák a szegény lakosokat. Bizton biBsss.uk erélyes hatóságunktól, hog-y\'e\'a Ügybeo a keltő lépéseket megteendi.
— Don Hidalgó igéretét bírjak, hogy utazásáról kalandokat fog kőzleni.
Főv&rosi és vidéki hírek.
— Felhívás Magyarország bor-termalŐihes. Több bortermelő arra ssól-littatván fel az orsz. msgy. gazd. Egyesület, hogy szőlőművelési szakosztályának közbenjárása által a hasai szőlömUvelőket egy -országos értekezlet megtartására hívná fel, ezennel van sserenesém Msgyarerszág t. cx. bortermelőit hazafiúi tisztelettel ártesUoni, hogy ezen értekezlet f. év! nov. 23-áh d. e. 9 órakor fog megkezdetni a Köztelken, (Ül* I8tut:l2v.sz.) Pest, oot 15. 1866. Az orsz. magyar gazd. Egyesület elnökségé megbízásából; Morócajstván, egyesületi titkár.
— Horvát bor. Zágrábból közelebb 30 tiaenhót akós hordó bort küldtek Lon-denbai B. pedig, oly jó eredményűje!, hogy ózonnal ujabb kűldomónyhez foghatták. — Horvátországnak ta nevozeteaon-. Kőrüsma-gyénok VítÜnő vöröa borát vannak, s hogy borkereskedésŐnok szép jövője legyen, csak órtűlmefl pinczokezelésro ós aa -üaíetben so-líditásra von szükség.
Szárazság. Orosházáról írják nov. 3-ról ¦:" Oly Bzárasság és melegség van ná-lunk^nogy osaknem kánikulának is beillo-nSkT.\' rNagyon aggódnak,a gazdák, hogy régen nem voltaTridóken eaö; a vaskemány-aógfl földet ssántaoí igen bajos. Sok magot
elvetettüok, de földeinken taég kire sinea-a vetés kikelésének. -
— A magyar orssággyttlésnek t. bó 19-án kezdődő ujabb ülésszakára a feloö-hás tagjaihoz ía asótküldettok már— a hás elnöke kir. tárnokmester b. Sennyey Pál 3 exojá által — az illető meghívások.
— A Pesten lévő képviselők f- hó 4-én a Prohnor szállodában lakomát tartottat; mely-lyel Hzentiványi Károly, a képviselőház el-nökéuek novenapját ülték meg.
— G o r o v e István országgyűlési képvi -sel3 nyilatkozik, hogy a zajoll molnárnőt nem 5, mint egy tudósító irta, hanem Gorove János menté ki & Tisza habjaiból.
— Császár Ö Fo leégő csehországi kőrútjában nov. 4-én Jóaepbatadtból Kőnjg-grützbe érkezvén, os indóháztól azonnal a nagy csata színhelyére, a cblumi magaslatra hajtatott, a onnan Pr obi a non és Kuklehán ál tért vissza a königgralzi várba." "Á hábo-rahan károkat ssenvedett járásoknak több eier forintot adományozott; ezek közt a kö-oiggrMzinek 70(X)-et.
— Földrengés. Tisza-Dobon , Bzabolca-raégyében, ocL 24-rÖl 25-ro éjfélkor földrengés volt érezhető, melyet mennydörgéshez haBouló tompa súgás előzött meg. Kárt nem okozott, csakhogy a rázkódtatás sok békés alvót felébresztett. Egynehány tányér a szegről, s egy pár kŐ a kápaaztás hordókról leesett.
— Sopronyban a városnak légsaesE-világitáffsal leoödö ellátására kebelbéli városi társulat vállalkozott. Mindenesetre örvendetes jel, ha a városok intézeteiket saját erejükből kiállítani ebig máddal s vállalkozási tehetséggel bírnak.
— Vásári zajongás. Debreesenben mult szerdán reggel a zsibvásárban nagy néptolongás vonta magára a figyelmet. E kö-rülménymka egy magyar dohányt arató ember volt, kitől " fináncz a tíllolt árucsikket le akarta foglalni. Erre a nép mint a fölbá-borííott méhraj zúdult öaaze, különösen as asBEony-éa gyermek-sereg. A mindig növekedő népáradattól csaknem elsodort finán-Ciok eazélyuaebboek tárták, gyors lépésben vissza vonulva, s katonai Ör lakból segélyt kérni, mire a zavar színhelyén asonoal félszázad katonaság, fbUüzQtt azurouynyal jelent meg; azonban akkorra a dohány-árua — felhasználván a kedvező szolét — már kereket oldott.
— A „Szegedi Hiradód-ban olvassuk : As in Bégügy ben tartott tanácBkozmánynak mégis lett eredménye. — Nem mondhatok ezt ugyan kielégítőnek, a mennyiben a gazdálkodók részére utalványozott 15,000 frt a valódi szükségnek távolról sem felel meg; de másrészt Őszinte Örömünkre szolgál es ügyben jelenthetni egy olyan felsőbbi intézkedést is, mely mig egyfelől munkát nyújt aa.inaégnak .leginkább kltatt- dolgosa aóp-
" osztálynak ¦ ennek nyomasztó sorsán enyhít, másfelől egy hasznos mii létrehozását caéloBzá.TUgyanisI mint jó forrásból halljuk, a Vudröaháii tiszai átmetszéa terve felsőbb helyen jóváhagyatott, s a mü kivitelére
..áOjOQO frt lett utalványozva. MOat.mág Éahát ^ nípca egyéb hátra, minthogy esen czélsxerS |
^ás-teegnyöglaió intóakedés ne maradjon oo- i k\'áig a: papíroson, hanem a kenyéradó munka
-fagánatositáaa mielőbb megkezdeBsék ; mert proximus ardet uealegon, a 63-dikí éhínség
^megizmosodott álakban kanunk előtt áll, mint est szomorú előjelek kétségtelenül bi-sonyijják.
A j Ö v o évi ajoncsoaast illetőleg a hatóságok azon ntositást vették a helytartótanács részéről, hogy az arra vonatkozó előmunkálatukat azonnal vegyék foganatba. UjonczosáB alá szólltandók az 1846, 45, 44, 43 és 42-ben sEületett: ifjak.
—• A nemseti ssinhásban f. hó adták elöazör Szigligeti „Próbakő* czimfi vigjátékát. A lapok nem sok dicsérettől nyilatkoznak rála.
— Kolnssvárott néhány év előtt nagy feltűnést tett egy bűnvádi oaet. A vádlott Szabó Gergely nevű egyén volt, s a reá salyosodő vád az, hogy állítólagosán megölte kedvesét-a egy zsákba kötve a SzamoBba dob|a. A végtárgyaláa eredménye az lön, hogy a terítés és összevágó gyann-okok alapján Szabó Gergelyt 10 óvl fogságra itáíték. A vedö ügyvéd felebbeste as Ügyet, melynek következtében ujabb vizsgálatokat rendeltek el, a ezek, mínt látszik, a vádlott előnyére dőltek el, mert legközelebbről Szabó Gergely szabadlábra helyeztetett. E dolog nagy meglepetést okozott
ueaB&jdvsre.u.hazaL, k___
tikájáf ?<¦ A bannrfoghüi ztaAlatík ösizegyüjtéaÓTcl a szsraő • sziadezieswitré \'
szolgiUtot telt. __
— A Csokonai-szobor Agyit illetőleg a „V. U." unk ast írják Debreazanből/ bqgy ab cm!i-kk"rt-tárzalBi bjaottmatnya Fogadta az luó Miklós álUlkéaiitstt saoboT;, mintát, sőt a művész hanánkfiáf a azolür nagy mintájának kéaúléíévoí ÍDzaegbizta, Bi Izbó a jövő év tavaszáig elkáflalti « mánkét* A nyolca láb magsa ssoboc brtmcsból Tesa öntve. As eddig a szoborra gyűlt adominyok ugyiin még épen nem chígendök arra, hogy Csokonainak méltó szobrot lehessen emelni, de bizton hiszik, hogy "Debrccaen polgárai, kik előtt méltó i>éIda áll, az emlékkert zwg-ulapitáaira 14,000 ftot adott Csanak Józaaf-és bzabóJj-ijoo urakban, varosuk halhatlaa szülöttének eratekszobrára, tehstaágűk eae-rint a legnagyobb készséggel fognak adakozni.
Bécsi ős külföldi hírek.
— Tegethoff altengernagy f. hó 14-éo kezdi meg amerikil utazását Foxiir társaságában. _________
— A Mexicoból legutóbb Bécsbe érkezett pOBtával 30^K)0 frat^nyijkü_ldeiBéDy__.Í8 ér-_.. késett, melyet as ausztriai szabad tisztjei,, küldöttek mint megtakarított öasaeget itteni rokonaikhoz. Saámoa megrendelés ja történt, ansztriai iparosok a kereskedőknél, a mindebből koráns em lehet azt következtetői, hogy
a caászár közelebb elutaznék. Aa áuutriai.. szabad csapat összehúzódott, s a legújabb rendelkezések folytán Miksa császár közelében van, s bár az a legutóbbi Időben Súlyos veszteségeket szenvedett, mégis a legjobb . szellemtől van áthatva, s megesküdött, hogy a cBaoxart még s legsulyosb- betysetben-seirr hagyja el, b Örömet, bánatot biven megosat vele. As egészségi állapot kitűnő. r ~
— Azon kérvények Bsáma, melyek Prágában Ü Felségéhez benyujtattak, oly roppant nagy, hogy a napokban egy egész táras ekér-Dyí kérvény íaáüi Itatott Bécs ha.
Kalocsán o napokban rablás történt. Három rabló tört be a yáros végén, a kalvá-iTOB-roinBsédságáian lakó özv— Tömlényioá asszony lakására s onnan Sfr.db.- ca. ; arany, egy 100 forietoB bankjegyet s egyéb értékes dolgokat raboltak el. A rablók az összecsődült szomssádokra lőttek s ezután J>»na-Pa-taj felé tűntek el.
—.SohwarQz Gyula űrtől Majalbnin-alakban részlatesb tanulmány jelent megh közoktatásról, ezan czim alatt: „Hogy ve-
T ARCZA.
As anya uirja.
E{E7 air van a ttnadCben, MéIt kopirabb a Ubbi&il, Melyen elhcrrad a fitin, Meljoo elaaarad a nBTéay.
Kii e e^t^ talán bibihoS
Alasuaa terhei limait T S a aaeuTedClucB. átkai Herrajrljix el TÜrígilt f
Iltm ó ! nem aaaraok ilrja en. Egy aurái rnd a íírtuüom ;
Ö sem átok, bonom kél árra Keaerre achcstÜ asoa.
Két árra jár oapoata ÍU, SM áí+akoarUít aaeniclcfcH, 8 aa árTaa&ak kSnycitSl tlcrrad a airíTiripa -«1.
A" renegát. a)
SUmbuI Ott klkStBjéhei tírBk gily« k5-Kűledik. Zajlója B híyn^ík^TesS relében longedeCTO, m4llA«igl«ye«.D lobogt«li fÓnJ . magasban u (amin félholdat, tilol leb«-tett, mint tünedesnek távolról Anatolia maga, begyei, melyek bav.s ormai arany.- . rossassint játssottak. Balról Európa .la^as.;. fOldjo aiélea öböllé vájva terüli «1 Mf7 »^ jókkal megrakva i ia a tenger kékea.Uka;^ rója fölött félkBrbm emolkedóka keleti vi- -Kg Tirenlnak királynéja KMitMtin»|>oly, ^ arany gnlyókkal ékeiltett angir miitaretjei-vei, márvány mecaeteivel éa fehér.galamb-bakkal népealtutt cyfrsa .rdeÍT.1. _J • A könnyű barka aebssen repült a kadveaof ¦léiben, a török katonik, UM.kpmotl, ke- : molyan ültek a mdél.eten nagy boroatyanya > ceibnkjokból .aiva, mig a görSg mitróaok;. esTketlTten • vidimar., miként AtbéM tí-jí rágió napjaiban dalolik hangért kMnt mcUcitJifil balladitliL .".1-?
Csak két halványé, mélabnanemetegjOT- .; mbáa ifjo nem Blaaott a. iH>Ua» ertmbem sí résttvennl Haattalan pompíaníl .Ultflk »-1 n....rek hajdani királyi t*»w ; laaahthll^ ; \' hoata felíjflk Thrad. lenge aa«ll»j**l4iaik-. illatát; érs\'ketlenül • hidegen aaegeaték I.í3-: •ainnerket, leikuk máakol vSt. - í.
-Uev^litsiik, öník -nlnnaM* elrsunBi™.L SUmbil trüaeke tekintet, fltil?? .-fS^ORr.g ifjú janéaártiKt, kinefíohaiiya már TigWpvs kiloirjott, > utolsó adag ópiumára iwrnlvv:\' kaelékenynyé kud<M vibl •N*lj4ttrj alatt illókkal- —-~-------^
.) laláa vauáini tárt fcanwatiat.
aA r-íbii ,klfiei*»e"na*biry:^to I toEMm, bűvölt, el letiklt," felel i a ao-" "batófotrfciaKion s frarióaiafog
rteiyeibike. -- \' ; .-;
v.au«u..leólta lőrék — Önök ~i*&aidg»sáLa ottiont mer voll irva.", -^^gjbjefcugy mint mí^toldá meg egy-
t« égy göfOg, énekeljetek^ taneaolja-tó* 3?é«v adjatok, meg magatokat,— a^boeau-
Cösiíö\'njfik a vigasztalást, acélt a német fnpjy/ de eddig/Mrvot míg e nagy nap el jő, eTég Időnk leaa, nektek ngy, mint nekem ii/V aereaTklatlai^ ~
^A dereit kiállni ~ íamétlé a török nem-aMé^jenemsS~gOndBtlan«égiviiI, — aokat osztogattam, sokat kaptam, — a én miodig jéMrestevn magamat. ~ ¦
" ~~íEí 6a ? isélt gúnyosan á fogoly a vtdtta hdléahe*.
- ,Clgy-ea? aa már más, noha mint gyermekeket fjakrait megvert atyánk j de azért ms% aaJB5tadtarn égessen mogasokni ast"
j^llah nagy 1 vísaonsá a jancsár, majd es is m*gj5.a
„Európa melyik résséröl jönnek ugyan önök? kérdjék* fförőg a két nyugatit
„Swercabél — válaszolt-Frana a fiata-
lábbífc: - - .....
\'i\'Sirsiésbél ? es különös. — Hogyan lehet SweiciMl jonnt? rA-
rpE»"kls fala a Kankas hegységében — "eaólt a török tudatlanság egésa natárosottaá-gával ajancsar tiszt. —^ikötsmk-Waltherl —ütiálta föl Frana -ea>?Wm"%i"i.|rn.lnt tetejét/\'
A raUsobják a szárazra *itcHek~. ^TJrl*-\' rn1it*X.a*\'^LncBeBata"tl)" síéit "barau\'Sgosan" a-iörtk, tegyenek megvigasztalódva, el vannak Baár adva Méhemet basának, ki palota-játBnök nemsetbelielvel ss-iktn volt megtölteni, eo már az 8 ssokása. MeaéWt jó nr, s vannak okát akuréaztéuyéknek kedvesni ?
.Igent ..uAltkaasi_a görötmegvelflleg simogatva saakállát, vannak okai.*
— „Hála Istennek 1 hadnagy nrf saólt Franc, csakhogy együtt maradunk." \'~ „Megláthatnám-e mfy valamikor önt jé vezér, hogy e kedves újdonságért háládatos tehetnék?* kiáltott föl elragadva "VVfllther,
„Vígyáss a zsinórra I szólt sunnyogva az ifjú hallén.
A zsinórra . . . válaszolt a török minden változás nélkül, ez a halál legtisztességesebb\' neme. Allahra ín bizony nem sokai törődöm vele. \\
A hajóakapitány köseledék a két ifja keresztényhez, s megerősítve a jancaár által említett kedvező hír igriz voltat, élvezeté őket a moreai basa lakhulyórit, ki néhány hét óta regényes helytartói kerületétől távol volt
Á roppant nagy udvaron keresztül menve, hol fekete rabszolgák djerikkei mulaták ma* gakat, gyönyörű kertbe vezettettek, melynek magas falait rózaa-kurlát födte be. A nagyon szflk utak moinik kövekkel kirakva, virágzó csitromfák közepette kígyóztak, a narancsliget végén márványnyal ékesített fürdő-tó terült el, melynek kösepében kiuazk díszelgett. Itt várakosék Méhemet aj rab-asolgáira. Alacsony terembe vezettettek, melynek falai vakító színekben Konstantinápoly több rajzait (öntettek föl, PorzBa szőnyeggel borított at körül ¦ aranyrojtos vörös bársony asŐfa pompázott. A moreai basa hímzett vánkosán. lek ve, lustán eregelé a ÍUatŐt gyöngyökkel ékesített hosszú pipájából.
J ^kei^s^jeat ifja a ssÖnyegaton közelebb jCve,"komor tekintettel .alltak meg1, várva, miként fitg a laltia magas iisstjónok tetszeni aorauk fölött rendelkezni. A pasa darab ideig fí-aiult tekintettel vlsagáM őket, ö még virágzó korban lévő, augár növéafl s neme ff magatartású férfin rolt, b habár fiatal
még. mély barázdák ültek homlokán; Beemel vad tálajrban égtek, sflrü esakáU* atelUt
veró éa a mely aobfo^rrai, mely arczán vonult át, arozvonáaeínak némi tjeaatő kdlsSt7 adott. ~ „Oh Ég,-mily cbu|osI kiálta föl fejét elfordítva Fraos.
„Épen nem csúfosabb náladnál. Ifja gyaur 1 aaóll nagy nyugalmnann sátáni moaolyiyal a pasa. E gyors, kevésbé bátorító választlasan a komoly hangon fraiburgi szójárásBal ejtéki,
A- szegény. Fraiis majd fülűre rogyott, p Juj 1 as Ördög !" síkalta ful keresztet hányra maga előtt
„Légy nyugodt" ¦— válaszolt a török eso-móru mosolyával, /ngy varja sem-ássa kín másik Bsemét. Erre tapaolt: a a tiaztek eltűntek. Egyedül maradva két rabszolgájával, arosvonáaai fokonként élénkebb szint öltöttek. . ;"
„Ti swelcsiak vagytok nemde ?" kérdésé őket erőt véve magán.
„Fraiburgtól két mértföldnyi távolban fekvő kis faluban születtünk.*
„L-ben talán? saóla Mebemet vi sasa fojtott izgatottsággal.
„igen, válaszolt Walther nagyon csodálkozva.
„Ki vagy ? hogy hinak ?
„Walther Farkas a nevem, hadnagy vagyok a gyalogságnál ő főlaégo a némát osá-Baár szolgálatában; síig hí a sem hogy szerencsés lennék, magasságod előtt ismerve lenni.8
„Talán.....a mondd meg anyád minden avara él még?
„Mindnyájan egyet kivéve, ki 15 ér éta eltűntH
„Oh hála Istennek \\u-----a-vsasteség nem
nagy; szólt vállat vonítva Frana, mert mindenki ast mondja, hegy gonosz egy állat volt?
„Hogy hogy ?B kiáltott föl\' Méhemet sötét SBomöldökőt redőkbe vonva. I
„Ah egy szökevény, bevádolt könnyelmd, ki hogsr. gyalázatos: büntetését ^ikcrül|e, megasökött a seregtől. ,
- „Igen I —• szolt Inasan ijeaatő moaolyiyal a pasa — el volt ítélve, hogy a /egyelőm elleti! kihágáadért megveMiőztüsaók , ... Q a végrehajtási nap est vején megásÖkőtt a két napig Mórát halott-házában elrejtőzött. ,A holtak,-egyedüli barátai, .kik nem árulhatták el St, nemCBen keltek védelmére aa élők dtlho ellonábőo. E szerencsétlen liátralevŐ története irtós&toD álom. Kenyeret koldulva bejárta egésa Sweicznt. Óli hányaanr, bocsátotta fáradt tagjait valamely durvo farngma-nyu Jlsdonna^Eobor lábainul pótonként nyugalomra, midőn OlaSslmn hegyeiben barangolt, a nélkül hogy más ágya lelt volna a kemény asíkláoát, mám takarója as égbolto-valnál. Gonosz sorsa a Calabrlú rablóbanda közé vitte Öt; tengeri ütközetben fxgnlylyá tétetve, kalózlánasot csörtetcít e{y darabigt Konstantinápolyba vitetve, a Irgdurviibb munkáre kényssortttetek. Egykor íngercl-tetve, dühében arctól caapta Őrei egyikét, Kegyetlen halálra ítélve, életet aját.ltak neki, tarhint éa kiíüntalésnkr\'. . . . O engedett a gyalázatin 1
„A uyomorult ta szólt Walther. \' „Ifjai kiált a föl dörgő hangon Méhemet — rejtsd el elölöm az ijesztő érzelmet, mely
arozodon vieasotükrö tk.....nem látod,
begy saját történetemet beszéltem cll?
BWernerIlí — aikolta föl a hadnagy, fejét kezeibe rejtve.
Én vagyok 1° — asólt á tőrök aáomorui batároBotlaaggal — én vagyok Wcrner a szökevény 1 Werner a renegát 1 OITT Allahra I retteneteBÜy sofaban lanni í ~ „Jobb lett volna a halál t mormogott torapán Walther.
(Foljt kereti;) (Moaitsttr dta tUIbs el campagaea ayoiaáa) VÖLQT1.
Ü z 1 e t i h i r ii ö k.
tfaffy-ttanissa, BOT. io. Raiépmloo»iga b»u I
tiajaa eiieUirn rénevQl, holott jobb minÜiiga busa I ib^s; fulytoo ellíbbl ítdárd ?lia»abati maradt. A vas. < vU aeljria?fik kicsinyek: .a baaxiBitás elfoi^diaára, «aaslfocra a filrUVt a kéMa la«a"itEBil \\om dio ri t-UtoU, «fjr kSrifatitajr üexkabk \'laltrtr* jogvail n> mésrl^Hnk, mely arra matat, hogy a btbuaatali fórrá* ki*p*d, •> b^sasekira araiak ftljnkbaaitlask.
Mal arjesyatirtak karulkoS; J«I*BÍefi Lnk o\'»i-au*itrW mtirSkáal a kolykell rUcsasu^baia bj85^Wras 0 rnSO kr-C fn— kr. Bs.4 aj BO foains 4 íft—*J0, KakWlesa 9i—85 RM S fit—3.40. Arpa **rttt?*kr* .valA, 70—TSfenlos » frt a—M kr. — Sa» 1>-4T fontMl frtTO kr.
J PobAak» íl»5-rfaa.1 a frt 10-30 kr, Pnaanly Tehsr i ¦* fri- tarka 3 frl 60 kr. Oubi eUS readll 6—1 frt má.iaja. Siilrapaliuba 30 fukn 21—3d frt aordo-. »»Uff/ütt. rnrkóljrpiUnk» 20 fok 18- 19 frt twtd.Vral (fSj&tt. Ml. 13—131/, frt, BorkS S5 frt. HyeraMrSk : (lanjrba aaltt) SkSr- ia lah«a- «0—40, én boaa-b3rük *2 frt. miaaiaként.
B^rok. feker *» v3fBa {sekillar) l8oî- t8fl3-kl — TidekflnkbHi — t-naía s fri -B frt — Vill&ayi it a.es« ardi (Velo I8űü. 10—12 ft Lj kaal ber rfl/S* («killer) ím fi-bír T frl_9 frt — kr. Baiato am allé kJ borok, 1163-?s lSCA-ikt (»her 10 - 15 frt. afa\'.nkínL Vlaaa 90 fr* — kr. RH 44—45 fri. KStOailgtt crapjuaraTS frt.—FoWr Min ira T frt 34—T frt 78 kr, fekaleá 4 fri.
N.-kaaisaal placzl árak ssv. f©.
Boraö ltcs*]» 12 kr. hounr i tea áj i 8 kr. Bab ItcsAj» fl kr- Salea ítc*. 8 kr. ünrg-oo/a ia irvja áOkr—1 ft 10 kr. Btarkakoa fontja 15 kr. Jnhhna fontja 10 kr. Bartókos foatja 80 kr. 6/aJunna maaiaja 38 frt — kr. Zalr fontja 43 kr. Láagllsst má iija 11 frt — kr. Zsora-Irrliaat miaaAja 0 frl — kr. Koayorlis 1 fwatja 8 kr. KakörleulUit fontja 4 kr. Arpadura foatj> 8 kr. RiOHkiaa featja 8 kr R!s«k4ta funtj» IS kr. Faolaj roötja 50 kr. Rft|ieaaoU] foo^a SS Bt. LcűmayUJ rontja 40kr. Ujbor ttoidjo 113 ta. — Ó bor ttcaija JO kr. Pxtti tót Ifaaija 14 kr Btanlual s3r tteaoja 10 kr. QJwaa-pUlaka Itraéjo 50 kr. Tarköly-pAUalta Itcaíje « kr PallTa-oálinkn itraojn 80 kr. Nyeri fas/gyá tafiaSaja Í5 frt, —- kr öntBU fajryjyá-ftyBrtyn fonljo SJ kr, aJárUU foolja 34 kr. Baappaa fltotja X4 kr. 8á foatja 10 kr. Kx>m?ayfa Sis * frt — kr. Pukafn
S!s 5 frt — kr. Hyerafa ole 5 frt — kr Fajain ai e r3je 40 kr. Siioa maaiája 0 frt 8o kr. Rutina ta. fio kr Sonder fontja 50 kr. Len foatja ŰO kr.
Béraf fjénsárfulyam nov. 10.
59/„ motiliqaes 59^5 ; 6% nerus. í»nli o\'itx 66.75; ISGO-ki álladalmi kölcsön 79.70 biknkréaavények 713.— hitelintézeti rása-vónyuk 151.50; London 123 50} szOat ágle> 127.^3, arany darabja 6 frt 21 kr.
Felelős szerkesztő X Wajdlt* Jóasf-f.
HirdBÜnény!
M«jd]i.B f.l.irfrt !ittiUm ndldt, nliäL hAmMt-Uúm* U rmU, iOo6iak4 HMM dao-mbt iaaií-
.* W4vUüí*h * • —•— ...
r»f MmI vá>nBcr*r-n>ktátkaB, 8tadt,:Ts«1ilaab«a \' - - ÍV ét. «Utt.
I f—t ft SO—t A io kr a I
l kp. im«««»«» í LK Hi ta|<s.Bi>t.", B<-< vu »im» lUnUMkhltt-l, ¦ A • hfb.uk*.
M"* l.mil «nulliiirik~7.»o, i ft.
j teak H.»n>aijT..t»W MdMllkUO?l-u túirú.
.....Ük IM,
It ftj.nl u-»;* « Ufi
1 tk u
-t** r6f»,,umrluuoih?íw> «-» « ao kiTr \'•jJblaJsg^bkmn^rlo« 1Í_u_u ft.
rí-S îlAi?î«"r*Ç^",**bmÎ IB—1» «,..¦-
P.** « fm*minÇ»^l^wi*lmM±n-H fi. 1
-nrtkrjl kUUtalnl BO ft hai/ ou « ft. - \' \'
. «Oui ítaa-tMUt a& L Iw-t a.\' .* tkmkniM.Manll«úl-1a . UU\\ MO, 1.M, LU. t.-V> », Ut! 4M , UrSaemilh
. .ikua, ijo^ijo-tft.\'
-rlHSSlH. i—<JSO .lIItai.uikk-
¦új ,V»jj»J1ffifa l.iü Htiuhitl mm^m uij,ti<u*éc
i_r_A_e tése
-BBF-\'Erte-to^owHIt\'^JE--
ufik-, bőinek- rjS gyerkeknek
os els? «Sa Icrgaagyobb
vfeazon-raktmrnak üöaponti raJitâra
^ :¦>¦¦ \' fUgF» Bées, gtodt, TacUsabea II. ssárn alatt
a l«g»Wbb fa Ugjabä keaa tas ae^.«a pa&« k e t ralnden nugj-«ig 4a atísrSséfka, valaaŰBt vátsoR-(aljákat, fehir éa pönpáa aünea iBffeket wlndaa aagyaaibaa a i«t«jakb divat aaerlat, 4« oly mozlepS élesé árakért, kojy a letaisebb moBrataclea továbbra Is a leffn&-Uobb aHr^TBudolEaekei ídémi el5, As alant bSretkeaS irak alliUson biviayaiginl aaabralaak, és a a. 4. kOaBiués; figyelőibe ajialom.
Eóm ^i-ingek, legjobb k
Faaa^feaabi vászaalaffak. ou Sirl-kr belyatt ea«k t ft W kr. Ffoaai awan riofcaoa naHal 4 ft 50 kr briy. caak 2 liw\'kr. Fbaesi Irkon! t. ruabarfi tZf»kfa-f. hdy. eaak > ft 80 kr. ftaeta twüaadl vaaaoafafsk < ft 60 a* attv. esak S tCT~ ¦ \' rtsv raa.b.-ktearfont layak 7 tVWr ar hJtf.eaak 1 ft 50 kr. \' - \' L*fflq. nuabtgti layek, lepasbb kéatnraka 10 ft btly. eaak 4 ft 60. Leitta, brlsjat battst visaoabét j% ft haty. eaak ft ft aj kr.\' \'
- —F^ótóajzdBoe t^lrttng-lngek.
jfl:ttila^\'a>ae>.jalj!!l^ eaak I irt 80 kr. _
Legflaosiabb fraaaiU ahlrtiaajtol-* Jrl Jfl kr bdy. eaak 3 frt 80 kr. i^gajabb AasalM atines lagek B.ft 50 kr lieiy. wk 1 ft 80 kr. Pogyt-aaíaas slmtla^-iajafc 4 ft 50 kr htlf. f**k-1 ft 50 kr. Taládl^aacalastlaas baJfaa-Iag^k 8 ft 50 kr kelj, eaak 8 frt. *
Legajabb feber bAl-inpk, Igen tmoa S ft ?0 kr fcely. esak a ft 60.
T legssabb bérmunka éa k&lhőtt\'a.
Wsaa váaaoa-a^üia^k hasassal 4\'lVt~keÍygtt casa: I"ft 00 kr.
r^a> aUmrie^Jagsk re4Ci «allai ft Ji 60 kr h. eaak\' M ft 50 kr. g álfata. sah- fa rai;Mrt>an kntew 6 ft 50 kr lűeaak ä\'ft SO fcr. \' = a) éírala; kstfttt T ft holy, esak S ft 50 kr, ~
AattWa-i
^ rfaaSay^nKek 6 ft 50, kr käly. ca»k 8 ft \'noterfa, ral«i Vdewdanae-TtJ katatt 16 ft hai/, osai 7 KT"
Finom v?A3onb<SI, borbolra 6 ft hcíy.caab 8„ ft.jjft kr,,
DivaUiagak, lagfiaoatabb\'btlfast TJaionWt barkoUa OJO a. cask BJO. -Mg. a4a?-aadray)k legfln. phlrUngbSl 4 ft a. caak 3 ft.
H61 nadrágok,- kfltra, legga. TJaspubél fl ft kaly. csak 8 ft 80-kr, -S6i\' \'?ji m«ll?nyke, aagol shlrtiiigbSl 6 ft 50 kx. hely, caak 8 ft SO kr. Díase», caapea kBtfltt aelUnyko 18 ft hely, eaak ft ft 80 far.
Legan. msUényka, valddi Taleaeienna-Tal 80 ft holy, caak 10 ft. Hgi éji ingek hosBBB ajakkal s^-aJO—* ft-5fl-fcria>
— ft* »0 kr--l M 50 kr.— Itg^noiaabb raobargi B fei 80 tav
Iraoat iBrat,- jltWHIt holyott «
I^egflaoniabb iriioai Tagyjnwbnryl, 50 r6f flOft &o|y..caak 84 ft.
whkBndÜk, fil taeaatja 1, 1 ft 50 kr, 1 BP kr_— g ft.
juiaa. Saakka»d8k, baUrt-Taaso>Hoi,"férftcsaqa^=8-ft^^ Dtvataa mi pyakkeodglt, fél toeiatj» 1 ft\'ftO."!\' ft~TO,~8~ffc^
Jo Vaaer 4« tat pea ari barittiya, tél ntesarjá t-t H 60, 9 n 50 Ar. A legjobb francala flaneU-lagek süatieaféls aataflik, airaán éa rídSa-ve, kB 15aBrau kAnr4ay 4a saegfctltea allea érvaerfll saolgilaak, S ft 50; 4 fi—4 ft 50 kr.
». A,.kelmék Usataaága ia valédlsagáirt tutesoeg adatíkj Ingák, malyak a tstUses Dem állanak, Tissas telelitek. ¦ -í-
atefraatUlasok a laaUTolabbl vidikrkra ntfarét atolktt taljo-alUatnak — Uegreadaleaeknél kAISaBsea kíretlk a afek^b9s?a! bo-kflldáaa. (1—12)
Ari dao Centra I-D e pot der ersten L@inwU* Ozim: ícJic-Niederlage des Lori is Modern, Wien, - Stadt, ToolilunbenKr.il.
Haszonbér! Ifridetéij*
Csáktornya mes&várö> réaaéröl, "meiy^^nrB^^en fekszik, aa úgynevezett Bor Dáta 1867. iviJanoArkft l-ttlt kezdve epy évre, ha pedig (alálkoanáftak, a-klk-t&bb évro haszonbérbe vonni akarnák, 1869. évi decemberhó végéig, —folyó I8CÖ. évi deoemherhó SkAn nyilvános árverés ntján haazonbórbo fog sdoloi. — Effyttttal píacstj ngy vi-\' íárl be|ypénz>zedéBÍ jog hasaonborbe fog adatni. -
A feltételek ezen bivaUlndl njegtekíntbetlfk, s ~
W*jdi^ JWf kiftdi-t lap-éanjomdatalajdonofl Nag) -Kanizsán.
Nagy-Eaalzsa. ötödik évfolyam.
ZiiIa-Somo()}i
Ismeretterjesztő lap szép}rofa{öibf kereskedelem, Ipar, gazlászat, írt©
.31. fezemJM8..aoytHab^ 20»aav j
naiiy \'és mftv\'észeit körébői.
BL©s3 ©loxs.:
Minden tii 1-én, 10-én, is 20-kán cgtSffa .ít.oo.
Sserkeaatói Iroda éa kiadó hivatal:
WAJDIT8 JÓZSEF kö nyrk eres ke Ai* ébea.
Előfizetési föltételek :
Epét Fii érre I^Tiiegjcdi
rdjUaiü és vidékre postán küldve : ÍTe : - 5 frt. — kr.
A hat hasábos pctiUorért T Ur.
siir 0. cs inintlea további bei kin t« sért 5 kr. !íí1 i-eptiij inindcc egye* beíktatáairi 3(i kr. A „Nyitl l«rBnJ ciCT petit Bor beiktatási díja 10 Ur.
^Sflzetéal pénzekor
hirdetések,
Hrintén e lap o s e 11 e in L tárta Ltaá t iHn&S
kLzfeogéBye&,
int vidéki levelek, bgjmtmtrg a kiadtiaiTolaliiM tűldendCk KAOT-ICANtZaABA.
Nagyobb vagy kisebb fajta teheneket hasznosabb-e tartani P
Hogy nagyobb vagy kisebb fajta marhát gasdaságosabb-e tartani, hogy a takarmányt jobban értékesíthessük, es mindenesetre oly kérdés, mely minden gondolkozó gazda előtt nagy fontossággal bír. — Sok gazda azon véle-ményliw^átagik r ragasskodni,. Kogy a kisebb tehenek gazdaaiigosabbak, a mennyiben a takarmányt jubban értékentik, miht a.nagyok, jobban táplálkoznak fl arány Ing több tejet adnak; BÖt jiómelyek mégázt is állították, hogy két kis tehén ugyanolyan mennyiségű takarmányt, mennyi egy hasonló sulyu nagy tehénnek szükséges, jobban értékesít, mivel két élő állat többet képes tenni, mint egy. Szakavatottabb egyének ellenben, mint a milyen Thür és Durnbaale voltak, has2o;t])HJtá«i totsIntelben mindig a\'nHgyobb állatoknak adták az elsőbbséget.
Ujabb időben, mióta a tudományos kutatások - jlpjjáplálkezSs . folyamáról mind "Tnl^^vííö\'gyobb \'felvilágosítást nyújtanak; a kimutatták,. hogy ngy a test fejlÖdóae, mint a tej mennyisége egyedül a termelő takarmánytól (Pro-duotionsfntter) függ, azóta világosan láthatd, hogy kisebb tehenek, ha aránylag több tejet is adnak, ez attól van, mert ezek gyakrabban részesülhetnek annyi takarmányban, hogy jól lakhassanak, mint a nagy tehenek, melyeknek adagjait rendesen igen szűkre mérik s esérfeí slrg". inarad a felveti takarmányból valami a termelésre, holott bö takarmány termő vidékeken vagy gazda-edgokbán as eló\'ny mindenütt a na* gyobb dllütok mellett nyilvánul.
Ezen kérdés bővebb tanulmányozása föltép a német gazdiknál nagy érdekeltséget költött, és. többen k-ózUlök ki-sérlettéteíekre határozták magákat. — EsjekktiSül Weokerlin volt aa első, ki a hotienheimi királyi birtokon két oso* port egymáshoz lehető\' hasonló fajú te Leneket válasstotí, melyek ugy. a korra és egósEflégre, mint testkinéz ésre, tejer lésre éa az ellesi időre, a mennyire csak lehetséges Volt, hasonlítottak egymás-bos, .ngy hogy. feltűnő különbség csupán a tealnagyságban volt észrevehető. A. nagyobb^ faja csoportban volt 4 ha-eaa fejős tehén és 3 fiatal UarŐ, a kisebb csoportban ugyanannyi. A takarmányozás lehető gazdagon tb\'r-tént paaH/B test élő súlyának Ys»-ad réssé vitetett alapot, s akkép intéztetett, hogy minden ioók, ami etetés után fen-maradt, épen1 oly\'pontossággal vissza-\' méretett, mint a taltarmány-adogok, melyeket a: marhák-elébe-adtak, A téli takarmány, ssénav\'szalma, szeo&ka éa répából; a nyári laozerna, vereslóher éa söldbUkkönybtíl állott.
Ezen kísérlet oredménye az lelt, — hogy teljes jóllakásig vnló takarmányozás mellett-o nagyobb fnju tehenek a tejelós, az. ÜBSiök pedig növés és hieés tokintelél&n a kisebb faju oiarhával jó-
val czélszerübbnek matalkoztak, ugy hogy az eredményt mintegy a következő számokkal lehet kifejezni:
KözönFégesen felvett számítás szerint ha vesz?zUk, hogy egy font termelő takarmány egy funt tejet ad, nkkor 4 drb tehén a nagyobb fajból H26font tejjel adott kevesebbet, mintsem « felétetett termelő takarmány ntán várni\' Téfcíféftva \'kisebb" fajn tehenW elTénbert ugyanazon idő alatt 2388 funt tejjel adtak kevesebbet, e szerint 2388 funt termelő takarmányt nem értékesítettek.
A növeiidékmarhák közül a két nagyobb fajból való gv arapodott 346 fonttal, vagyis lm 1 funt hu» ternjelt\'»ére .10 font termelő takarmányt szánuinuk, értékesítettek összesen 3460 font széna-értéket.
A két kisebb fajú növendékmarha ellenben csak 60 fontjai gyarapodott vagyis 680 font szénaérlékU inkarti|sinyt értékesített, b igy nagyobb f«ju szarvasmarhák 2830 font szénaértékkel maradtak a kisebbek felett előnyben ; — vagyis a hat darab nagy fnju szarva"*-rafiriiaj ha a te] értékesítését is hozzávesszük 1262 + 2830=4092 font takarmány értékesítésével, b igy darahonként és évenként 7 mázsa szénaértékkel voltak előnyben a kisebb felett.
Egy másik kísérletből, mely a kis fajú Aynditre és a nagy hollandi tehenekkel létetett, — kitűnt, hogy mig a 800 fontos ayrshiri iehenók teljes jdl-lakásra minden 100 font élősúly után SVio font azénaértéket szükségeltek, addig a 10 mázsás hollandi marhának csak 27id font kellett minden 100 font élősúly ntán. Ezen kísérletből tehát kitűnik, hogy ha a hollandi teheneknél a felemésztett takarmányból az elösuly ntán Vsa rész szénaértéket veszünk fel, akkor a kisebb faja Ayrshire teheneknél Vw-rőszt kell számítani életfentartó takarmányul.
Á kérdésben lévő tárgy még bővebb felvilágosítása végett a többek kbiül mLg egy kísérletet hozok föl, melyet égyík tekintélyes né me t gazdái db hol -landi tehénnél tett; ezen tehenek közül kettő a nehezebb fajhoz tartozott a egyUtt 2112 tont Bolynak voltak, a másik kettő pedig 1537 fontot nyomott; a kísérlet 16 napig tartott; a takarmány -tisztán-zöld luozcrnából állott, melyből teljes jóllakásig ehettek, de azért a takarmány felétetés előtt épen ugy mint a hátramaradt izék, pontosan megmé-retott. Az eredmény következő volt : a 2 nagy tehén megevett 16 nap alatt 4921 font Inozernát, adott 272 pnart tejet, vagyis 100 fórit Takarmány után 5.» quartot, és szükségelt 100 font élősúly után 14.9 font Inozernát j
a 2 kisebb tehén felemésztett 3B59 font luczornát, adott 192 quart teJBt.\'e szerint 100 font takarmány után 4.t quartot, 100 font élősúlyra pedig 16 font Inozernát szükségelt, miből az a tanúság :
a) hogy egy nagyobb tehén testsú-
lyához aránylag kevesebb takarmányt \'emészt, mint a kisebb, V b) liogy a nagyobb tehén, IiajoIIaká-eig etetik, a takarmányt nzembetünüleg jobban értékeaili, g szerint L c) a nagyohb fuj a kisebb felett el-_ JÖbtíégel érdemel.
Epen nz tűnt ki a hizlalással tert ki-\' dérietekből in, azaz hogy itt is legtöbb esetben g-Tingycrbb fujtt -sRftrvasmarltá-k- váDJa° bízonj uliak elönvösebbrrek. ¦¦ Az eddigiekből tehát láthatni, hogy a nagyobb fnju szarvaamarhn luiBznc-sabb mint ^kisebb, de csakis azon esetben, ha a ^gazdaság elegendő takarmányról rendelkezhetik, éa mindig teljés jóllakásig étetheti állatait, mert ha a jószág alig knjja meg az életfentartd takarmányt, vagy kedvezőbb esetben egy kevés, de korántsem elégséges termelő takarmányt is, akkor egy nagy állattol teljes hasznot várni nem lehet, és czélszerllbb ily esetben ugyanannyi számú, do kisebb, fajú marhát tartani, -3 mert esek légibb,nagyságukhoz mérve teljes hasznot adhatnak. (F. G.) _ K. S.
Levelesések.
bomogyazéll levelek. X.
T. ascrkesztfl ur) Bocsássaa meg t. sser-kosztS ur, hogy joleu levelem elejéu mindjárt botorságot veszek magamnak, hogy tek. Tcrsánczky Jótsef járási orvos urnák a „Za-lií-soraogyi KöalöDy" 29-ik ssAmábün bcstött nyill levelére én és komám nyill köBSöneíet mondunk.
A tekintetes orvos úrban igen meglátszik, hogy ügyes orvos, jó emberbarát, nemes és gondos atya lehet, s hogy as is, átutalja elő s.ékcny jóiudulata én és komám Irányában. Éa hiszoo annyira-moDnyire osak átugrottam a cholcrát; ds beszeg a komám úgyannyira benne volt, hogy csaknem bókba lót mondott a Tlfáguak. A eautrom-fflvét hassnálra as utasiUB sserínt, talpra állította a komimat, noha még most )s nagyoa pápista szine tbh szegénynek- Meghűlés okozta bánynékcié-sét, s aaóta annyira fél a meghűlést ül, hogy a meleg dóri mellett ia bundában susza a kuköriczát, Mid6n tehit a tekintetes orvna urnák ssivea elSséksny készségéért méltó kössönetérkü|díXlíöraÍDi, egyúttal éa (sTizr kívánom easir nfluios eraberbsritnak, 1ingy « magyarok Istere öt még igen sokáig éltesse a neuwnti irodalom emfllőse éa ftflvirágníA-aira; a haia, kiizjólét s sseuvedfi omberfár-aaink segítségére, kedves drága (ívéivel egyetambun, s láBBa felvirulni raíalöbb e szegény ha.át l *)
No, édes sserkcsztÖ nrl nekem is volt szerencsém átolvasni a „Somogyi naptárt" a valóban igon meglepeti annak, monahatüm györ nyörö, tartalma- Ajánlom mind as ifiuság, mínd a tisztöksblO hulgyrilá^niik b minden erkölcsös halandónak ,bogy "tartson egy példányi hátánál, mert abban igen szép, aairet, erkölcsöt nomositö mondatok vannak, tudtommal nyomtatásban i»ég UyféJe klfejesó-seket nem olvastam ; as ónban bogy mj baja vau e naptár BEorkoaEtSjéoek a megjelensodö aZala-Bomogyl naptár"-ral, nem tudom, aay-nyíval inkább nam érthetem, hogy atynövelt uri ember, mint Roboa" UT, míárt-uevésl csüf-névűü a „Zala-Somogyi rannkatáraailí Biafl a praedicatumok még nem épon roszhangzá-suak: mort pássternáca, potrezselem sat.
) Engo djo aa íg I
Saork.
olyas valami flsak<(éges növények, melyeké. — ugy biosom — Roboa ur is használt valamikor; ssonban hogy mool az Ö fútdjében nem teremnek, o hogy a nevezett urnem bBr vefeBtiik, tán a kertész «a oka l ?
Uraim I lágyunk méltányosak, e pimljank önmagunk elAtl, bogy egy BKoraszédos raé*\' gye, melynek ssellemi élutp kBvetéare méltó, nem fér me_g, mint jó Baomatéd egymás mellett. ¦) Üo a „\'Somogy" anyagilag elöiiaatök-" ben gazdagabb (?) testvárjinél, miért ki-
-vánja--mint Kain , ennek aoki>áU-t>oio1t
őrömét keliena ki fejesni a felett; bogy-a kor intő saavával es i» halad, b élni kívánt — Van EUntssáu egy igen becsületes izraelita, I)a Jól omléksaom, Blao nrnak hívják. Ezen urnák pecsét-gyűrűjében: bevésva ea áll: „Lobén, und Teben lasaen Ie " \'
Vagy azt hiszi tán valaki, bogy a méltatlan sértegetés nem tesz, okos visszahatást-? Mondom, kár ilyesmit tenni, kiváltakkor, midőn a nép is lapokból, könyvekből kíván cpfllni, s épen ott olvassa a gyatöltaégaorajt, a látja elhintve a rágalom magvát 1*B)
A „Zala-Somogyi Közlöny" sohasem rágalmazta, legalább munkatársait o „Somogy nak nem czimesgette holmi: spárga Istók, Bürök Jancai, Pipitér Feri sat. czimekkel, miért tehát es épen olUnkesfileg? 1 Ismertem én már sok nagy embert, ki a létra CalaS fokáról egyseorre nagyot esett; férjünk meg tehát egymás mellett ssépen, Ügyünk testvérek, még pedig édes testvérek mindenekUrn, b ha egylkuDk szerencsésebb, nem hogy irigy eljük, sőt aleasfink raegosmtaui azt vein; külőnbeo as idő és körtUményak majd úgyis megtanítanak bennünket.
Össre változott as Idő. Hullnak a fák töveiéi, hideg oVip&s szelek fajnak, délfelé axonhaa azép derült aTuap. Vetéseink raTn-denütt ssépon kikeltek, ismét gyönyörű re-ménynyel raktuk el a reraénymsgat, bár aa Isten óvna mag bennünket ujabb eaapistó! t
A napokbau volt^wa SiéfokoDj^Mwmmai-értesültem, hogy a mesteri lakot megépítik. Na bUi ideje js-már! tauaaiieínámT-JTOgy a ¦ múzeumba küidketnéuek belőle valamely ereklyedarabot, például, aa egyik ablakf deszkái, melyeit meglátta IX Lndru király . nésett ki a Balatonira. Siófokon is óui sz a- . ben vo& minden, még b. Bárány Ijsrátora >á keserűen náz a bosszú tál élé, hacsak aa nem. vigasztalja, hogy egy pár táaaxealály- lios neki valamit a konyhára. A^abnakereake.-dés is csőkkenik itt, méri kavas a ssáltit-mány- A kereskedők Is olyan arezokat ragnak egymásra, mintha karót nydtek volttá, el. Pénz! pénz!
A b«Cíületeaaégb<b megSssfllt 72éve«ürrg b 52 éves magyar asinesa id. Hntényi Jó-xsef~ köröukbea a-leg«agyobb-^kagy«U>tt^ ságbsD nélkülözvén, nincs ssvki, a ki ezen. üreg apostolán nyelvünknek esak némilug.ia\'T könnyítsen. Valóban eltellik a lélek és való keaerusé\'ggel,<na elgondoljuk, hogy «gylly egyén a becsületes apa, ki 7 gyermekét bi.-. vatottan n ssinészetrs képezd, ki a nemzetnek annyi élvozctes órákat szerzett, most, i Ü6stclörö:t Öreg napjaiban keserű nilkölözé-stk között n knldusbotra támasrkodhatiKl tJhJ"3i5gy ily tehetetlen oregeirrfif ngundotr . kodni még nincs a nemset nagyjainak a0)4v keié a I , . . Vagy as ifjú erőben csak Bjfc^ nyörködnünk lehet, a ba mára uear«»|we&^ kimeritek, raagtörtákt*,testei, akkor as MBf_;;; az emlékezetnak aem él ? I -¦
Da most már mennem kell, bi a feleségem, hogy toljam le a naalomba ast-am. egy mérosa kukoriczát, aaewtoe egy kis jrf réteat sütni,» . komám asssonynak, m*rt *0 kis fia «üle-tett, kí a keresztségben,Feli* nevet nyert.
•J~Kasr fcaJ.bls MSr:itoer^*€\'i^m^m^^~~ la oly sokat ssiU-wez a awisériAs, esteit:, mintha paxtríaaűjbél wBTUaAk a »*t7»*JtBavV.
.. -"faarkt- ¦¦
") Hely taptrt« kw BÜa Wtajin "jj^lp"^
U_egua X-re keresztelhették "Hajú Isten segít— teasítisa teleiét nam-: sokára * KAQTBSBfiÍTI C6Ő8Í.
yasmegye. nov, 8. T; soerkawtö *T Innen-opwin vagy három bónspj*-már/bogy becses lapját a „Z. S. Kflílflayt^.kapotp, Inert hogy ki-, és miért tisztelt meg eog<m ? (zaerkeastb* orral Jsme-rouégbtfn sem állok) . nem tudom. 1663-baa mint „alföldi :s*uJtölk&o^^etődtem Idea FeJfiUdn, mottMgubt/elfaldi károsult": minden Ajta~L&\'eu\'tartom* kuffaromat: — oonEJÚ^atld-exaeatio-.elil vitasaillanhazgak a^asvén dálibáWAlfüldra — ínségéének. Ezeketcaak" ~tört%brimnk°d***~*l****-k#.i«V nrnak -mtkép twggyösödjék* mily ór<áfiJ levédésben volt az ia, ki talán oat fai^i hogy a lap küldése által erkölcsileg | kénysieritend az.slSfizetéare. — Uram 1 Ab | ilyen.magamfále ga*dásaitt»l foglalkozó ha-Jandóca borzasztó idők járnak l A répcaa ak-kot fagyómneg, midfiu már ás árának egy
iááHKTaUa Imlr csaknem küszöbön valn, 6 [ egymás haaanara «BT«ke4jtwA föl i lt*eMttv
kaajlTmlnóI hatbatóab, kíterjedattebb nem akarnunk a tényezőket la, melyek:w*
kAfJáia végett egybegyűlt- bonatyák figyel- esélok esaközléeéreokve lenül megkívántat SS nép7aT«löu"aayagi.or.ftnak, ás nak; minő tényeaflk le«nkább. *.|tlkép; t&wúJmik-* népnevelés űgyán^k vaell .(saak*r«lrtt,^\'.UlMwmewtaaf"\' buzgó) i&áBM 6» kivihető javítására iránybani: n ep ne ve L0 k, ésraisku^ i ilö anyag r . ..<< ... Mert lehel na^afthará-
Volt. (Honnét padig sem-ezen, Bemarnia TÍligon Tts»s*"Mm jOo túbbé-) Elfagyott, a miní mondom annyira, mikép annyi sem maradt, miből olajt üttetvén, ezeket a kárges ^a^^atmat méffkapfltfaettcm volnál A rozs fgTj^rnidHjsh^1J?",^* M\'knfiin»lr
»dt meg. -Arpátijaah^megfehntőaM,
rtberm-ládájábau- látások szerint a baaafias érzetüknél fogva
kjik«rio*át~ni*g-k
jó Isten;— as igas.
hő* ég csen" adott a ttiodon termaaxt menynek jó ára.van, aa i* igas ; de a miből több. tormott, caak épen hogy elégséges less a hiányok . födösésére,, igy tehát eladásra mi sain—kwrtfc? Ily körülményük-kösütt^Jingy _ fizessen alá a\'gazda valami szellemi tápra? Pedig bizony tessék elhinni, nehezen esik nélkülözni a lapok qlvasását olyau ember, nek, kia korral haladni szeret, és jobb időben 3—4 lapot if járatott. No de — «rjnÍ» contra formt>nta? liogy azonban tartosáso- : mat legalább részben Wóhasssm : arra a gondolatra jöttem, hogy megszorlti-ro est a rozsdás. vastuliat és írok „vidéki levetet,* éa ha aztán beválik, hát-mindsddtg, mig nem trombitál az exssutiu/lessek leveleaője, I ellenMe(b«n kössöftöin a szívességet, éa a hoaasn: téli estéken majd osnk kukoriczát merátolgatok^és a présza élvezete mellett — ggf^ntkodWj^nia^Qságről.
Mint ánndáa ^gvIftszOrU megírom, mily gouoaa betyawtben vagyJtoÍL_ml fuljlbérlök ? a^.lgú(;biaztm már mondtam, hogy készen áltia kuflWr, hegy mi vau benne? aatntvkér-dnaaa szarkeéatŐ nr| mert holmi keaeriUég-gel Írt Jftgyaetekeu kivül, kámforoa pálinka, ópium atttryalt buuuB.atiktől pudlg aioaUeu m«g aj0 JsiáaJ\' Az araaigtik?. na ezekre is bisouy ross idők járnak 1 várják Baorazág-gyAléát ás -*r ssámitgatják: mikor fug mar adni aa_istrn-plvaa ; tarméat, bogy az a sok b«i^i^M"Q^-A«tei iao^jűn-?—A moJnárak dt«n>klgB^á^ÍiuiiVv^^ ^"llaWsritW^nrtkaa^Toi^ .„¦:.. —.--~
aVti^Siil^JU? ^"ctffiÜL.
---------t-A, ctegéoy foldmirelő -ambar sBti a fagyoa
iök« éa krumpÜl; ás er«f It^ b^gy még sem Igaamaa köámondás,\' hogy: ttVóx popáll, ¦"ˇliStDBir^ :nS«rl "akkor meg sem jübatea aa iwmrtioVA B»ö^rwgiitják a már többszőr
\'- bdolőkbekimsékei (Aa anyim épea -. n^t,T«ui a.8 Ik kiadás alatt.) AcatsraadU
&tlCÍ»LAÍ>tóEÖ«a^
flnn^^* A>«h*m boltját beaárl»; éstömt - aloatakat (én^m^t lesem: mikor szalaaztja
a"kakoricii[ gégéjébe, nert-e* áaiás nem
.kW.^7 \' A karei*s7ri ¦ vgéss nap pasuláouzót rak,
Nrt snVarJs) khfitdl: taitoa hos-e a minó egy
lyakinr, j khol agy sw^tárnlhataat.
nrl hafiT bí»™J — cawhfll vsirnrik í : 4Ail1»>mxB» laaiolgálok. tavelflm be-a^sJAXiaJlon. mlkfp megjött a rálnnkb* aaai^aUa, ki a raíobsRÖh^orak számira *afcrsftji a**em«rSéesba,T*i-6. bt«te*4aU-aadtalL kegy — mtuinterhtmunk fesz! ~ -X. Ittlajlh^ tiata Istennek — még nálnnk Basái tefifilatt, hurm flszÍ-(;kfllirnB*an tözá-«iWQpV«la farag (g^o pttsatltja. Marba-**&+»Mt V«Wl.P»l,ban,-do mar meg-asitiL A vtszontUtájv - •
i^a^TiláVlearértflke-*-%im.<*) (AVaSOTr.)
. , melyflt azerzS "épeiT úá, níldSn jelon of-
boldog legyL_,
aanjaiHsdanl: sMagyarorsaágon kívül nlB\' csen élet, ha van élet, nem oly élet8
HSzavBÍmat, mondja a azersS alSbesaédé-ben, jalenlag azokhoz irányozom, kiktől fogg, bogy an ur szőlejének ama munkásai munkájuknak méltó bárét 3 jutalmát nyerjék, — a hon atyjai, az oraaíg, különösen a népneve lós kormány rúdjának bölcs éa Igazságos veaetSihes. — Hiaa 5k azok, kik a népnevelést „legyén* szavakkal, habár nem egysserre, de bíatosan, ason polcára emelhetik, mely mindkettőt isteni éa emberi igazság aserént megilleti."
Szerző nem is kételkedik ason, hogy a főntisstelt bonatyák nuveaett országos ügyben mindent elkövetondenek, mit bölcs m-
csélszerfinek e a dolog fontoasigihos iltőuek találabdanak : reményét asonhan ama föltételhez köti, hogy a „hon boldogító napja, mely — miként — a nyájas olvaaá tudja a fájdalmasan Orsi — még mindig várakoztat roagára^fftéU_távgUjjál_köaelébb jöjjön fvér és hi
ideg fépy"helyetréllető Mglegét^ igát ugy őmlosítaza reánk,~ míkéiir
jaztarriUgát
azt essr-áves jogunknál fogva teljes remény-nyel várhatjuk, — a midőn a közjóiét kor-mánygyeplüit , melyeket bsásadok előtt szent, nagy éa igazságos királyok (IíLtvinj László, Lajos és Mátyás) tartottak s iotestek, végre oly fej©WfflenF-veeudl át, kit főleg a bőlca melléknév fog uj századok multával a kéaÖ unokák, a késő világ évkönyveiben mások fölött kitantetol shalhatlanitani, s ki as eUő nagy lépéat e kitüntetósro — minden jel oda mutat*) — milliók, a jobbak, Őrömriadása kösött, már megtette." r
Munkáját sserző X[[ csikkre osstja, melyek kösől I-ben (Vélemények) a népnevelő állásának meghatározására vonatkoaó a egymással homlokr-eiTyencst ellenkező véleményeket sorolja elő s fejti ki* H-ban (As emberi foglaJkadások fanoméi) aa embert tahetségek a erők (teBtj elme, szív, akarat) négy rendében képeet.aa ősiaer. emberi foglalkodAsoknak, munkás-\' Bágoak négy főnamét, rendét hülöoböateti meg, a mint esek a test. elmeF iaív vagy akarat körül t érdekében történnek inkább; mely valamennyi mükődésnemekhaa, mint «a>«kaek-m_ögalapij[ój*L á~n épn• vfelé s járni. L czikkbőFkitetizTk;" hogy" a mennyire máa emberi foglatalnaaágnk kőaől némelyek talán a aépunvelésí eljárást, mfl-ködéet belterjra nézve fölülmúlják, ép oly
-mértékben haladja túl kalterjra vonatkoaó-lag népnevelés a többieket ; tárgyát, a faj- -
^kllan ¦ emberi "erőketaz emberi csemetét, tekintve pedig főldláll csaknem nindany-nyío._ •
ULoaikkben íNépn-e+Öi kőialassé-gek) * anepnavulésu szó értelme, vagyis 1Ü0—800 gyermek n o v e I é á\'én e k (nem aaajkéilagegyre-másra imígy-amagy betanításán a k roppant föladata fejteget te tik : mtg a IV-ben (An y ag-i dl j) a kőteUsié-~péuek pontosan megfelelő, herkulesi (fél-tstani) mAnká[át Ügyesen a hívén leljealtő népnevnlő anyagi jutalma, hol** élet olcsóbb 600« hol drágább, mintnagyobbváxMaúik-han, iSOO-ftboa illápttbitik meg. . yPárbnsam^ok" oaim alatt (V. esikkV • népnevelő felsőbb tanintéaetí (^reáUskolai, mnstflamli egy«rf«mi)~tanárok m* LU *!• Uttatik i Vli eaikkben a. fönnebbi pénzöasze-gek alővaráulazának épen nem bosaorki-
hanetn annál saabndabb ssáju, a népnevelő választásává —\' fájdalom t — befolyással bíró hisblrófc s kössági lakosoktól halfbatui, — lehet, maudoui, k o r p á r a. k u t y á t (l l) eleget találni: do qy e\'rnre kei a k mellé, ^azoknak ó r t o 1 m o s, i H e n dő a já ha bor m a ga v i s o i a t tt e ta b a r e k k é na v.e 1-tetásérd ugyanannyi díjért, ha találnánk,, ae keressünk\'; már csak azért se, nehogy ember nevelóst éa állat-uövetést a bér és dij-asonosltása által Ösaseaavarni, agyrebűcaülni látszassunk — emberi méltó-aigunk nem csekély lealacsonyitáaára; a ama asQk elméjű, szűk keblű, de túlságosan ssabad ezáju atyafiik gondolják meg, hogy „korpára caakia kutyát lebat találni0; hanem aztán a „kutyára" legolább gyermekeik nevelését ne bízzák, mert btzooy nku-tyául" veszik haasnát B kutyául megadják as árát,9
Iamertetásemet áron óhajtással fejesem bet vajha jelen munkát aa illetők (és ki nem illető itt?) figyelemre méltatnák 1 3 a népaflvetés ér^épnayelO ^alódi állását, fuatusságát neosasr bangos—ssivaUbaB, -ba-^ nem egyszerre már I e 111 e g ia, a haza üdvének kétségtelen érdekében , elismernék i csillag.
Zala-somogyi hírek.
— (Katonai saolgólattél való m eg v á 1 tá a i d Í j.) A jövő 1867. évre a katonaságtól! váltságdíj 1000 ftbao állapíttatott meg.
A (Oy mnas inm..) A helybeligyranaaium-ban as 18ti6/7. tanévben következő nt- kegyes-rendi tanár urak müköünek, u. m.: Könnyo Alojos. igazgató. Berzay Etek hásfőnök a bít-tan tanára mind a négy osatályban. Dolmányos György VI., IHósháay János III., Gflo-tberAftt.] I., Uod erer János JI. osztály tanár urak. As ifjúság létszáma aa: Aa I. osstály-^ ban 69, és 7 magántanuló* A ít-ban 46, a III ban U, a IV ben 30. ÖssaeBeu 179. — Rendkívüli tantárgyak : ének, fraucsla nyelv és gy»rairá*zf>t futat-ak elő.
A (üt ii indóhástg.) Végre valahára volt BaorencBöuk lritlmtui néhány higgadt várfl lassú IcApanyél forgatót as indóbási uton működni, kik végre a hoaaaa és rossas-•ágárél jarnort utat ugy hintették Dteg ks-vicscVal, mint\'a fukar mostoha aaya>a-leveet sáfránynyal, valóban usm csoda,: ha drága-HBsarvaBa-unk oly paprikás ártakatkövetel a szállításért.
A (Izraeliták nagy a r o ood n a k.) Hajói értesültünk^, d helyboli lar. ftanodábaa a magyar-nyeíyraint tannyelv, fog behozatni., Sajnos, bogy ezen üdvös íntévkesjéa mir rég életbe nem léptetett.: _
— (F i g-y-al ra »s * «4-áa. V A aaaake4vejő_ t. .közönséget figyelmezte tjük az ujon raeg-
¦j. indult nZanészeti lapok"-ra. L lap, elegáns j kiállítása mellett, szép magyarsággal vnn i Írva, ank haaanos éo érdakes csikkeket kő* j sOl a zenészét köréből, derült humorral írt i több érdekes újdonságokat is hozván. — A i OBÍnos lap oly szépen illenék úrhölgyeink I longoráhos szókon hófehér keaecakeikbo. AíHp igen olcsó a ha elősaetai óhajtanának, mi meg aslveeen elvállalnák bÍBományaikat.
— (Márton Ind ja.) Márton napján már rég idSktul fogvA ludpeeaonyét azokáa asztalra tenni. Ezen úgynevezett. Márton* Ind-étkeaéB eredete a k\'lvotkeaŐ ; Hainz Vult
¦ ai25lT.|!^™V.7;írf*,,,. Sff\'r H "°n MrA«l ««. Mi"-. ttutaklU
i -fi-uüttthog, n.mo.«k k\'.njirrflUl mn&p-a.Telflr hanam~» ¦ s e 11 e m l\' j at.ipm -
_ . 1 ii: arrBI » VII. cikk írtulie.ik. U.1, riotgok-uHn^ »ak)uituMaf.kra*ia «»ra8 MHtdoi, hol k«l Ion. kaink .épaoT.Wi-¦.killutok tatnd mWtlUag, mioi uy.gi • mollemr dij.iutií tskiat«t.b« — ittírt u.a iUiipasIsk v\'mgÜtoir*, mfllvflk.t .nUtott Binm.lRk .T.Uaiiii ttfireh.igV
ZIL
ijmrtMl (VIU-X.) vist «ny.(j[ . H.ml jat.lom iaklafaMbm (XL «Lít íg g. t .lfagUluk. . — , ErJmBMn«k Urtom • VI. MikkMI, mel. álOVtnalhig\'- oiiaiet TlwtköTotk«3 •arokM kttltnSMD ni intrinf ld*«iii:-.H» kgr.>»;«|&lgMink-»iléyu».rfto^M«&jgw Tvliitj-k»niífi .luijak,kog,^g7.r> nikifnk^fiira HdlStigén, ujit augak •
papaág Összejött _
alábbiakat legszebb lodjaikkal fejedéi mi leg vendégelték meg. JS saokáe aztán a magánházakba is bevette magát, laaaanklnt azonban kissoritja azon körülmény, hogy sok,
hajdan jobb módn_caalád, jelenleg aTludpe csenyátnélkülőani kénytelen. Magyarhonban aa izraeliták & horonázáaí helyről visznek a Fejedelemnek szép két koppaaztott ludat, .szak kiváló gonddal híslaltatnak s hogy Bécsig zozódáct ne azenvediouek, írva-Iog küldöttek vlaalk fel-
A (Han g ver z e ny.) Vissza fognak t. olvasóink emlékezni Németh Beztak. a. városunk asOldttJéra, ki oly ssép éa erős hanggal bhy hogy a közfigyelmet magám-vonta, éa JóltevőoégérőHsmert Guttraann asszony-¦ág élén több nemetkeblü íft Bécsben ének-mflvéaznŐnek képeztetik, jövő holnap titnlja felé eseu már mavésaileg kiképzett höfgy-nek. Javára városunkbau,-hangverseny ren-dwtetik, melyben ifja mavésznőnk ia közre-nOkődeod.. Ajánljak már előre is a n. é. kíJ-sőnaág figyelmébe.
— (Hal ál - es • Ír) 2^Egorjiaégőö-fíma!-kovlta Mihály megyei első főorvos több évi busgó hivataloakoaáaábun „véres agyvelő
Sutafltésben" meghall. Saámtalan canlád fáj-alommal érzi a veszteséget, mert aaon hivat, hogy benne a n. é. közönség egy buzgó hivatalnokot, egyanersmiad egy tudományosan UpaxatU ügyes ia tevékeny, orvost veas-tBtl^l. BéHe hamvainak.
A(Uicaai akadályok.) Hogy városunkban a sár végett nehezen haladhatni előre, nem újság; de chhea még az a koll -metlenség is jön, bogy as ember minduntalan pgy ániozíkk-ládában, Üres hordóban akad meg, melye kot a kereskedők utcan-dÍBBÍtáaa( kereskedéseik előtt brillirifstat-ank, egy-ngy malum-kŐbcn, mely a szobrokat helyettesítse, végtére egy-egy ncm kia saomét-diíroban, mely .vámsunk tisstaságát jelluinsi; raindeaj összevéve, osztozunk a férfin szavaival, ki igy kesdtn bosszú be-SEÓdjtít : „tvüzdulem, fulytouos küzdelem az élet."
A (Gyors rendelkezés,,) A helybeli ss. Fereoca-rendQ zárda előtt valamit javítani kívántak, (?) két hónapja már, hogy e csélra tégla szállíttatott; de foHüno as, h»gy ar. igusitáa feledékenységbe jött, éa az oda aaáHilot! tégla lábakai kapva, a nélkül hogy fethaaanálták volna, a helyről eltűnt.
A (ITjoacaoBáa.) Cielaserünek tartjuk városunkat figyelraestetni, miatáa több vároa a jövő évi ujoccsokat önkényteaokből kívánja kiállítani, nem laaae-e ozélaserfl e végre már előre is lépéseket tenni ? - -pV fg-AXn-b a w. \\% P y tiÁr ) A hosasa téli esték kellemes éa hasznos töltésére Wajdits Jóaaef több mint két eaer kötetből álló kőlcsŐnkőnyvtárát ajánljuk as olvasóközönségnek; as olvasó dij havonkénti 1 ft-ról 60 krra saállittatptt le.
— (TantB-küiaorn.) Lakatos Sándor taucsmüvéás dec. hó 2-án (vasárnap) adja első táncskoBsoruját, a „Zöldfa" vendéglő nagy termében; többféle uj Liucaobal fog bemutatni a tácoz-kedvelőknek, a elösstiri Utáará megtan a Ihatják. Aj ái. Íjuk a t. uii-hölgyek és ifjaknak figyuluióh-.
— (Hó.) F. hó 19 éu est felé aa idén először köszöntött be a hó, d iu int egy féllábnyi magasságban boritá el a vidéket.
— (Naptárait IBSTT*-) Wajdila Jáwot kflajnr-knr«»kodé»Aben ttsphaté DJtptárflk 1887. érre, a. m i +Baload Bííita nnptAra* sok kípekíiet Stt kr. „Családi naptár\' 1 fi. „Faloai puda naptára*, saeriuosii. Dr. Fartua UioAIy S9 kr. .Gazdasági SMUaptáV atarkftaatá Kodolányt Aatal, ára 1 ft 80 kr.1 „Oora-bosta naplár" hnljjok asáaiára ínerteeaatj HajaoitUH. ára oeiaos kstiabaa l ft SO fa^. .Iatrio báeai aaz^ára-* nerkeraU Uajer Xstráa ára SÖ kr. wUdinéiaaftáelt ira 60 kr. .aáacrar gM4a táreaa napiára\'
BáBatsr, ára 1 A, ,Entiáa C naptám" aaáraos fametisréarnrei wáusky aavf kápa* aaptáM44 ím 48 kr. <rPrataiiUzia képes na&tár" •stsfewtó BaUagi Már bin W bi, a0|7réda& iisaifi¦awkBtalá fctaur Wj>K ára 1 ft S^.jT^T^rábWraiftdim t&áa, rae^jclsal ia jolo-acada ausMralSaToialpDz^
sfeca aalaaea is fcUfbldl nímet BaptaVak elŐ-Uüwa Taaaak.
Xatlea Gaastáv wagf lipca ára "t ff -
Föy|r08i 6s vidéki hirak.
— A képvfaflÍ6k báaá Sléaeit, talnt a „K. V.írja, f. hó 19-éa már megkezdé. A felaShaa aiámára ezúttal a
termét rande&tflk~b.. -----
— As\'bn kir terjedt eset a Darakban Pe.taof kog, Deák Farenea lemond a k&úví-oelíWgrdl. B bírt . ,P. H> megccáfoljn, de. aMfmiíolta . Mfr Uul ii. . uagedi kald4iWghe»_lDUMArbM»éd4Tel.
« OrOanielírtéa\'al&Dk, hogjabpd^l inép-liIaUi megoTÍUa. irdékíbas tSrtént\' Tépések a aiker remifnréTaLkeoeegtetaek.\'Edd1| » ffakadáljr m volt, kog,; mm ealáikoutl •enki »om, ¦ ki ksllS butúitekol tettvolüa le, mit a hatóiig éleDgedhutleo feítétúlal köretéit. Hoat Habar ar, kl » Bípaalotiéa-ért folramodoHY kies\' óautlót ia leteaai, mölyböl o fisetfeek neUláni relfaggeestéae emlében, mp asinkiu Tilll.UtJtoál ipen nem tartoiik\'« ritkuteok kOié, » tagok dijait a egreb fuljó kladiaokíit f«J«onl lebeé-ae«. Hab., oly drimiii tártnlnf \'\'i oty iis\'mo-...ti rendaaer élén áll t mely: köápáraóUera\' méltó, s ea OyOBIt Habay éa táranl.táaak oastályréaaeftl la jut.
A aoprony-pft«ao;nyi^raaatrflgyé-ben Sopronyban alakult biseltáág legkdae-lebb\'aléat tartott; és elhatárosta, bog, a po-aaoóyí eoDeortiamnek aa öíítaa ealkaégea adatokkal:saolgálni t éa miad Sopronyban, mind a megyében a raaat mállott a legeré-lyeaebben mQkodnl fog. Öaaintén Qdv&aöl-jllk e vilUlatol, mely nemesek a vidéki érdekekét Baolgálnndja, hanem majd efá raa-gyaroraaigi korpálya egyik lánl!»laméjél io képesandi.
— (Z.ldékbaboDijo.) Pápáról irják, hogy ott eddig legtöbb áldoaatot vitU. járvány a siídék kOsdl;~ asl gondolták tehát ki aa elöljárók, hogy Ssiieszedtek ÜOO\'frtnyi \' késapénst a kQBaégben a aaaal egypárra\' flas és leányt kiháaaailoltak, és a t>met>1>e* ss- -kétték «uaa okot. A halottas kamra elolt
volt megterítve a lakodalmi aaetal, ¦ mlga. vigadók zeneazó mellett siettek elfog vatta-tani a mindenfelől kiborJuti hikotnai ótkoket és veroa bort, addig ny.\'lcx halottat viltok ol mellettök és temettek of hátuk mögött. Este 7 órakor aztán fáklyákkal, zeneszóval, póznákra kötött kendők- \' lobn^inlvn kii ói te be tömérdek nép az ujjíárta városba, crü-sen kiáltozva, bngy az latén vijryá el Pápa Tárosról a oholerát, mire a gyermekek torkuk szakadtából éljeneztek. Nem hulatlan a XlX-ik század második felében az ilyen vak-hit, — kiált föl á tudósító — éa épen a zsidóknál, a kik közüti annyi olvasott ember van, s kiknek vallása oly szigorúan tilt minden bálványosáéi és várás a la ti babona-\' aágot1
— Jutalmak BelyemtenyÓBEtÖk-n e k. Egy bécsi lap irja: „Miként történhetett, nem tudjuk, de tény as, hogy a Magyarországban selyemhernyó-tenyésztésre, eperfaültetésre, gubótermeléare kitQzött jutalmak több éven át nem osztattok ki. Csupán most hosszas sürgetésre kapták ki az illeipk jutalmaikat, és a nyert pénz vidéken oly örömet okoz, miszerint a jövőben a legnagyobb szorgalommal és gondossággal fog műveltetni a gaxdashg e mellékága.
— Retteneten vadászati szerencsétlenségről értesül a „Pr. Ztgu Kundérői Possonmegyében : Gr. T.,.y ott mult héten nagy hajtóvadaazatot rendesett, melyben a szintén" meghívott Palety István ia réaat vett. P. épen leahelyen állt, midőn egyik a vsdásetárBaság arai kÖsQl feléje kiáltott, hogy lőportarlója megnyílt $ tartama kihull. F. erre\'"ÍSportaTtojÍr rendbe ~~ba"ari3~1íOr,ni, azonban keményen töltött fegyverét nem tevé félre. A kakaabozi aserencaétlun aur-lódáa folytán elsült a fegyver, P.-t földre te-rltó, e még két más vadassá t kedvel Öt ugy megsebesített, hogy gyorsan a kastélyba kellé őket vinni. P., kinek a lövés arczán vágódott keresztül, néhány peres maira kiadta lelkét.
— A páríai kiállítás ügyében olaknli magyar erazagoa bizottmány oct. 27-én d. e. Kontraic* ur elnöklete éa Vatica urnák, as ausztriai bir. kiállít, kö*p. bizottmány Altul a VI. oaztály rendezésével megbízott küldöttnek jelenteiében tartá ülését a Köztelken. Kiállitisí bíztoa Magyarországra nótve csak kettő lév^n engedélyezve, as oríz. bizottmány egy főiiratban üjolag ó!ifijtábát fe-jeaondi ki a korábban kért i b:zt>a meghagyása iránt; azon eaetben asonban, ha pb loljeafléggóLyMm • volna\' elérhető , lopalább 3-nek otetfMeQ eng^délyoxtetéaótfiigja kérni,, tgyet a%Üaaasági, egyet az ipari és egyefa művészeti tárgyakra nésve. A kiállításra szánt tárgyaknnk Pestre a köztelekre legkésőbb jővŐ évi jaacár 10»re mulbAtlaoul be kell küldetniük. A tömeges bejolentóaek folytán elkerWhe.len feduatíókat az- albl-aóttmányok fogják vftgrejiaj.tant a biráláa alkalmával. A gazdáéig! gépek próbája, a bor és liántro nés7e leérkezett utasítások egésa terjedelmükben fognak a közönség tudomására juttatni, A birodalmi btsottmá.ny g@ndo&kodni fog, hogy a kiállitandó tárgyiak számára Parisban egyenlő szekrények kóasittOBoenek , melyekért a kíáltilŐk oso-kÓIy díjt-fisétnek; a kik-aaónban ezt nem akarják igénybe venni, eziránt a Legrövidebb idő\'atáltKeif, hogyéTtealtsék az orsaagno-biaottmányt; de ea esetben a kőztetkeu és a kereskedelmi kamaránál kitéve lévő asek-rény-mintákhoa ssük\'ég a saját költségeiken készítendőket alkaTransni. Egyes kiállítók megbízottak által is képviseltethetik rangúkat; a egy ilyen képviselő tÜbbTdál-litó által is meg leasbiáhetd. A párisi aegéd-tanács tagjait és a jary-Ugokat, valamint aa országos biztosokat ia, egy legközelebbi ülésében fogja az oras. bizottmány návsze-rint javaslatba hosnL
isU0fl„..feloszUtáe jövő fent- vagy márcslna I
havában losz bevégezve. Aa olasz kormány a logionisták asitlgálaUt töle tolhetökép igyekszik megjutalmazni — erre n^zve három osztályt állit fal : aa ltJGU óta siolgáló, — az Ifíliy-ik rcorganibnlió óla azulgúlatba lépett ós a li-gbözelubbi habomban \' újonnan Bzolgálatba léputt legíonístákat. Ez utóbbiak félévi zsoldot kapnak éa Olaazorazág .meg- _ ígéri, hogy tőle telhetőleg közbenjár az egyesek bünletéamentesen Teendő víauzajö-\' hetéaébon. Az egyes határozatuk közzététele után elbucausott Kossuth a légióktól, melyek valóban utoljára léptek ki lobogó zászlóikkal.
— (Aa uj franezía lőfegyverről) a „Patria" a következőket közli - A lőfegyver nem egészen oly nagy, mint az, mely a fraucsia^hadseregnél jelenleg használatban van. Ösaseaon nem nyom három kilogrammoí. Szuronya hosszabb, mint a minő az eddigi lőfegyvereken volt. CaÖvón, melynek caliberje 11 müimeternyi, négy ro-vaték van. E lőfegyverrel négy perez alatt &0 lövést lehet tenni. Caataaorban egy peresben tízszer lőhetni vele. Katonák, kik czé-loznak , egy perez alatt 7— 8 lövést tehetnek. Ez eredmények túlhaladják azokat, melyeket a porosz lőfegyverrel elértek.
— Porossorazág tengeri ereje nagyot gyarapodott a bokeblczéaek által ; jelenleg 4354 hajója van &05,590 tonna képességgel.
— Veronából írják nov. 6. Az osztrák hadíszerek átadása eaak most kezdődött.
i Három lőpor rak tár, golyókoracncsék ésrop-pant töme^-töflérfrégi—aoy«íg képelik e-hadi-_ esereket. Veronát az oazlrákok Olaszország legerősebb helyévé tették. Marom oaztrák bndígőzőe fehér-vörös lobogó alatt ssállitja el ezen hadisserekat, melyekre Ulaazoraság-nak nincs ssüksége.
— óriási vállalat készül Londonban. 170 mértföldnyiről akarnak a városba jó vjsot vezetni. A költaégvetés 11 millió font sterling. A vállalatot Baternnnn hirr-a mérnök torvcsie éa véseti, ki már GlaBgovban ia lé-teaitett nagyszerű vízművet.
— (A művészet hatalma.) Ire Aid-riíig\') legutóbbi vendégszereplés i utazása alnlt Pétervárott az *„<jlhellu4l-t játazá. A jeleneiben, midőn a szerecsen megfőjtja Dca-demrná\',. a közönségből valaki igy kiállolt föt ; Kegyelem I kegyelem 1 hisz Ö ártatlan, ti a k4ozt kiáltá, halvaeeett hátra Ülőhelyén. Ai oroszt annyira meghatotta a játék, hogy a felindulás folytán egy véredénye megre-
\'ped l
Hasznos tadnivaló.
— Thea*forráaás. A ki tud hozzá, a gyengébb eledelt is ízletessé tesaí, míg ellenkezőleg a jót is el le hot rontani.
Gazdasági szempontból nagy a különbség, ha a thca-késsitéahea lágy, aass eaö, hó vagy folyam-viset veszünk, vagy pedig kemény kuli vinelv Soyer aserint a mennyi thea kemény vizael bárom csészére való, ugyanany-nyi lágy vizzel öt csészére elegendő. \' As eem mindegy f hogy milyen-. edánybüa^ forraltatík a vís. Tapasztalt házioök ast ál lilják, hogy a horgany fzink) edényben forrázott thea aamatosabb volua^nint mely másfele edényben készül. *°
Ezen állitáal a tudomány még nem állapította meg; azonban annyi bisonyoo, hogy a vixforraló edénynek a lehető legtí astábbnak kell lenni.
Bécsi és külföldi hirek.
— A drágán megvásárolt béka idején aa európai hatalmasságok közt létrejövendő eső vétségekről beszélnek. Majd as oroast SBŐvetségesitik a poroszBaal, majd Ausztriának Franczia- és Olaazorazággal kötendő azövetaégéről azólnak, mig ujabban azt irják, hogy-Ausztria Frnrtczin- éa Po-roasOrszággal fog szövetkezni az.orosz ollcn. E ssővetség leg/Őbb teendője l<*end Lengyul-orsság VisB&aállitása, melyet az orosz elnyelni készül. Longyol királylyá Miksa, jelenlegi mexleói caásaár van kiszemelve\'. Tavaszkor,— írja egylap ,— midőn már n franczia gyalogság uj fegyverekkel laat ellátva, Poroszorsság reorganíaálva a Ausztria kellőleg megerősödve leend, oly dolgukat fogunk-Btegélni, melyet-azt bizonyitandják, hogy a.eaÖvetBÓgok korazakában vagyunk, melyek egy ez ült erővel dolgoznak Európa újraalakításán,........
— K^ossuth-niint az „Alig- Ztg" írja — Bolognába érkezvén, mint a magynr emi-gratió feje, előtérjeBZtatte a magyar légió feloszlatására vojaatkpsó határozatukat. A
Bb. A karicannyi ajináékot nÍTesen fopadjuk, lá-tog^íson atg kodvca monkilatával bennQnket míati tsbbssor.
KapoiTaxni. Sok saarDacaot as ntra, áa minél olfibai via oatlalásra.
.Kgy bonanU karácbony-éj" , fogadja írta hflio-aat, aaaak idejében fe Utasánál jak.
V. Bindor Koasthelj. Ba mindjárt kíaSn U, da mágia roegjBö, csak foljtaaaa Ön. 8s. U, kGsromö-kadéeének ml ím Orfllflak.
H. Jóaaef Pacsin. K írj Ok a hüldemíny foljrtatiail
lakéra, as eredeti lavél talabogt eltérodt.
Siabaákira. Adni nem lehsL
B. B- Píca. Csak türelem, ha bibonUkúnuik a halmos teendCkbfil, m ágin-le ve lünket fogjuk útnak indítani, addig la keresően fol Qgjbarátalral benn ttokét minél tflbBaxnr. -
Sa. M. V. lUrjükl
Qj. B. P—n- Ugy*aast.
Pijaiiovjta. SiáUitminfoak útnak mont — mcfféi-knott ?
Nyilt tér")
A aHldía-utcaai háitalajdonosok éa lakosok Örültek híllci riroíi taniennk aion gondolatjin, hagj as ea ntcaabsn IítG vöR toepjEÍ Istallai bassoDbdrba adta raktirnak, reménylvón. hogy ason tréeja-balom, mely a IcveRÜl Is ronlgtta, és aa arra jaró-kelSkdak sem kedves látvAnyt nyújtott, — nem leni többé ; es Így Is ; van. ;
Do van most e helyett mia, ml nlnca S maga ren-
des | agysnls 80-=40 koásl nsifllt oda gaboait, esek egyeaerre rohannak a.raktár eli, ai drísí ntcsalkoa-lekedíit eUlljik, a Igj, ae ki, io li« u ntcsiba koeal aero mehet, éa ha legnlabb a kik lerakodtak, urea ¦x kcrflldtel mennének & nagy gabona-térre, éa ne tartaiiik na utcait f«i oapnil la (otAlili eltirVt
Tisztelettel kérjük ba>i;ó~torekvéaa és créljen vi-ruakagiltaurunkai , legyru kegyes mindenre kitérjedC figjcloiét orra Is kl terjes ite ni.
Több sBldfi-atcxaJ bia-birtokos. „
Ő S S 8 2 6 1.
fák lombjai.
Bulinak mai Foly ai Íd3 ElmulLisk a tedi Fú az G»e liE» t
ieU.
Uaagvi tilcikok iiriaaJ Oyoraan letűntének ; — Nem kergetaek többi lepét Vidám kia gyermekek.
Megritkult aa irayim Üget, Ke ii! s-úiiiAk éattet, Nincj bnjnalban madár-iiniL, Melyet itng a berek.
Repülj te in viador-madár Kereaa e^j oiL\'Ub barit : — Víg fecske, pólva ís dcj-n Hol a til ji>bb barit\',
Ha rím Is Gs: fc 8 bumn vál Engedj orini Háládba Isii
¦gém
szomorún ; tudom mll akarás mondaal7\'.da-^ nem akarom, bogy- metiy^ki«.f-« HsJlbui—• rában : bee«4
A renegát.1")
nA haljál Oh! gondolod tán, hogy nem kerestem fzí! a kegyetlennek, nem kellettem. . . . Hekj mentem a veszélynek a tengeren, a csatatéren, a kartácsokkal szemben ; húszszor rombolták azét az ágya- a puekogolyók a sort, a melyben egyedül maradtam meg . . . azt mondták, hogy átok őrizi éltemel. A helyett, hogy meghaltam volna, dicoÖüég kömyeze, a anltán tele marokkal szórta rám as aranyokot, hogy befödje gyalázatomat, de én mindazáltal nem kevésbé voltam meg veiéb tárgya a nép előtt; mint a féltékenységé a magas rangúak előtt- Hitehagyott vultura Káin Bzégyen-bé-lyegét suté reám; mindenki leolvaaá árasomról, még tulajdon rabaaolgáim is, kik porba csnaenak előttem, maguk közt renegátnak bivoak. Hogy balsorsom tetjee legyen: a vallás, melyet elhagytam, a nélkül, hogy hinni megszűntöm volna, sötét árnyékként Üldöz mindenütt. Könyök füröszlik drága nyughelyemet as éj sötétében, a ha jótevő állam zárja be sseraptlláimat, mindjárt szülőföldünk hegyes tájainak" anybe ölében lelem magamat, a azülöl tanya havas kápolnája mellett, szemközt a kerensttel, melyet lábaimmal tapostam ; egy nő (akarja 6aa fürtéivel átokkal telt homlokomat, köny-jiy^ejve 1 áztatja afjesomat: egyszerre csak " "gony ka\'^aj\'L b^sfe-reile^tea asa Vaia- •keof-aáaak széli BE nő, ki itt imádkozik és sir, a renegát suyja 1° Lerogyva ea álomképek BuTya alatt, melyek szívemet tépik szét, ar-ezomat a főidre sülyeastve, segítségül hivom a hatalmas Iatent, kít^gyáván megtvgadtam. jáarátim 1 föidieim 1 ne maradjatok köröttem, htaa átkot hozok azokra, kik felém közeleg-nek, menjetek basátokba; e pillanattól fogva Bzabadok vagytok, — ajándékokkal terheh tea tivoázatok a anyámnak vigyetek néhány ezer arany-zechinát (török pénz), hogy kényelmesben élhessen. Mondjátok meg neki, hogy sirasson meg éltemben jobban, mint b siratott halálomban; mondjátok meg neki, hogy a renegát imáiba ajánlja magitf. ngy-e te ezt meg fogod mondani neki öcsém, néném egyetlen gyermeke io 7
„Elbukál, mint a pártütoaírgyall — kiáltott határozottan Walther. — Oh jöjj velőin, nagybátyám 1 jöjj hagyjuk el ez átkos palotát.
Lehetetlen 1 Bsólt a nagy vezér — Tőrök-országhoz vagyok kötve arany éa gyémántláncsokkal; a aulián leányát odá nőül. — E kitüntetések kőzött, melyek képesek a közönséges embert elfeledtetni, én-anóp oj-káa^még sem vagyok egyéb, mint fogoly.— Különbem ís -— bsóta tovább a kétségbeesés keserű nyugodt hangján — ea nem lenne más, mint gyalázatot, gyalázattal váltani föl. Ha az emberek itt nem is becsülnek, de leg-| alább külsőleg tiszteletet színlelnek előttem, melyet reájnk gyakorlok; — távolról ugyan -gúnyolnak, do legalább közelről leborulnák \'előttem. Míg cantonuük együgyű a jámbor népei előtt az irtóaat tárgya.lenbók. _
Walther szólni készült; a pasa kezét gyöngéden ajkára tette. „Hagyj (®, monda ,
*) Ab aiao rovat alatt küalattek-ért -telolSaaígtt nota Tállal a anexkesst^séa;.
») isiim voüiarn tiri koreai tény.
f.dytatá", mintha..inogában: beoailoat n
negyedéve kíi-nlyí horeaea^S-férje,^a^néli. kfll, hogy üt ca.Icegyaicr.. j<:Uflipstaf vét • •
na; cBalud"m nincs>.....nem tndoiif,-- mi?naa_^
szellem sogulljn, hogy- tartsam itt magasánál az Alpesek e nemea gyermekét, akitnby gyöngéden, szereltem,\'nővérem fiát; én gaa> daggá-és -nemaaaé tannam_Íkj_ioleaaelaém az oraaáj5 első méltóságaira. \' > n .i ¦
Ezt mar ugyan nem fogod tenni I szólt hidegen as ifjú tíast. - __
„Nera — válnazolt keserQs a Begy vezér -— nem merem tenui. Ea olyan vagyok, mint az amerikai-erdők ama magányos fája, RJ«ly \' a dél égéíő bbvóhenr kiterjaaati -törjedelmca. -zöld lumhoz&tat, magára vonc^a- E&esosíről— az Qlao esemt;it, aki pedig árnya alatt találja" ; haláléi. ."Te~hfctnT fogod- gránit-BBiklái*— daí Alpesek ÍJj u vndáaza; to viszont fogod látni a tanya éa ti körét; te még a taraosk\'ar-völgyeid ibolyáit szeded, te még latod-a aai- ¦ v&rványt, mely suhatagaidat koronázza 1 a : mi korún tiszta élted, miként a cBendoB tó\\ \' hollimgyűrűje édesdeden tloazllk, vigasz-dús valLáaod enyhe ölében, egyazeri kereez-fogja jelölni pátailua airlialmodal; gyermo ¦ keidnek pedig, mi többet ér minden nagyságnál, feddbetlon nevet hagysz Örökké. . . Nem, fiam, nem, te nem fogsz itt maradni, nem tartóztatlak többé."
A pasa laaaan, bus tekintettet a leverve távpEék a kioszkból; parancsa folytán: rab-asolgák egy canportja jelent oseg azonnal, arany tálakban dúa ebédet hozva, melyet á két svájezi ifja elé tettek. Kyuloz napon ke* fBggtOl^palota; -minden IfaU^wa- totaaépgke> lesve vetélkedve sürgött szolgalatjukra^- a kilencsedik napon genuai hajóba esálliták őket.
A moreai pasa nem fogadé et Walther bn-csuxasát, a a Hatal hadnagy aranynyal s drági kövekkel terhelten uannrun közeledek a kapu felé viasza-viasza fordítva szemeit a hárem magas erkélye irányában. CVpras lomboktól félig eltakart maga*. alafe-ÜU itt, motduluttanul, mint atremlék; csak midőn Wahlier az arany-asarv (Konstantinápoly kapuja) felé vezető aton haladva molaó pUH-natot Akart vetni Méhemet fényes lakára, vette észre a palampor (előkelők által rint-lt tőrök Dchivá]) selyem reá őz étének lul>. gá-aát Disten hosaádu-ot Baaogvn.
As utasáa rövid éa szerencsés voll. A* Obz egyik hüvős eatvéjén, amint a hótól fehér, kis templom falusi tornyát mcsasirőt <r.eg-píllanlák, ősasoölelkezék a két barát, ll\'runa i göröngyös földre borulva, elragadó örömmel csókolá a szülői földet,
BNés2 ott páaztorkarámnnkat — kiáltott fol asután el ragadásában, nézd alpe*i szikláinkat. Halld, e légi aent, mely a lengedező esti szellőn hintázik a fenyők zajló ranraja éa a caorda bőgése között: es as alpesi csor-
daUneaJ«__________„____________________\'
Nem sokára értéséivé megjŐttüTtföT, ^gésa falu elébök ment, a renegát anyja színién elj&tt. Walther félrevonván Bt, kímélettel beszélte el Ba rendkívüli szerencséjét. A szegény aassony halványan f^jét lehajtva i h^j^^a ^as^ el &e a| cjaat-JEjé rk es to k a fal nagy lerero. "Wanoer ^eTSvtf kat, melyek a pagy vezér gazdag ajándéka t hostákf éa átnyújtván a paraosioőhek egy ében szelén ezét, monda néki: „lm egéíz jé-azág,; mlTlabaid elé leesek,*
Werner nekem aranyat küld — kiáltott föl a szegény anya ssivaggaestó bangón — Q nekem fjküldi lelke árát, el veled pokoli ajándék \' Éa as étos sztklaesrieah^ esapva a aseleneséV a pénzdarabok a nézBk Ubai elé gurultak, kik meghökkenve vizazaléptek.
„Fiam egy gyalázatosT—kiáltott ft helvét nő_e_gész* testében remegve — fi megta-gsdta az Istent és minden szentet Netek; e. nyomorultul. azeraelLacAnyaj^bihailok elé dobom 1 kinek kell? . .....:.
„Senkinek sémi kiáltanak föl a fala lakéi, keresztet vetve magukra.
K falu lilkésse lassan közelgett gőrcafia botjára tám-iszkodva. 0Az alamissaa meg- -tisztit, ni int a tüz — szélt aa ősz ftrin — oszasák cl maguk közt e roppant őasneget a azügéhyik." ¦ ¦ "
_ „Nem kell egy darabka sem belőle" — kiáltanak a legszegényebbek ¦— iszonyodunk es aranytól." t¦ - . ,
„Jól! szólt nyájasan a bocsánata len ének apostola — adjuk tehát o pénzt k&zftew en-gflsateléiSt aa egyháinak, mely a bunda eseg-téréseért fog imaaboani;* —~;Ab aratorokat nagysserfl gyertyát art óvá 1^-átalakítva, melyeket a freiburgi székeassjrykaa. sool**- • Tára helyeztek. A svájesi ifi*k\'«zíntén oda akasztották Uncaaikat, meíyeke*„Töfőkor-Bzágban viseltek. : ~". :¦;-.¦>>.,
Az egyház sokáig, imádkozok a reaegat-érL — ki a eultán ^raocsAból megfojuvva halt meg. ...... ,\'r . _..,
(Mealtaar 4«a viü>»"at easspafaal ayasaáa)
haúta wi\'jÍit iiitfUi
-CrSB L.BT I H1IKN:ÖíK.;
tiáto\'K+étnmj n.W,> 10, Á gwfc«air =.*y min-
"^lirTblioignl^^ lrt3po»tjAl tntV
.a•«ilé^rtIl.*6^^\'m^kor•aI bAKMSniait fagy akaHk-Iromtati^m.hMIéiaiaHiiiXediU, \'éa m.ndu<m>rlat-:: kt*j--m\\j&,i*inth**tTfijr*aB**,: tili nakriglW. ^-^.r^mA\'-iati aar« Bliakürtr*; attól, ¦ fcw : » kivitt Hratif)fB|tBl«lM^ltj«f AtrltéHiflohttátj »Uj«U hmain
Jrltilejri\' Irakj alaA-awtrtal mirflfcent a helytwli rlnesAiLi Buia BJS5— 8* Ali .6 frt TO kr—B frt IO hr. Rn\'itfnj \'78^-W p»arWa"4. ftt 40i Kakoricia Bt—85 fnaJ-S:jm-^a.éML" la^aMBafeboa Tnly 70— 73fontos ------......"T.mtöi T fri" 70" ir. I
?ohin*< tJiJWwatl í ftt ß0 kr, — raaanly fiHr ftft la,tarka tftliJ\'.f. Gubi e.U3 rendű S frt 23 kr. mi\'éája. BaltVauHInka SO Ibim... 10—!2!) fri. kordó^ -ral CK/DH. Wrkntj-pMiakaSO fok. 10-20 frt borirai aaTtftt^HUjS—13\'/j fri, Borkő" 25 fri. KjeríbSrok t: (UnyWIUftt)\'8*8r-1 ?8 tohéa- 44 frt. ?8 byaa-bitrSk4B frt. miaaénkanl r
i Bitvk. tokitM r3rB. (schlllorl 180!- l«115-ki
._T|rVltftnk!Hl — «-*"-*- 8 ftl-.-ilO.frL-r-.VJUuyi aa.
éífíí WTftkáÍa^ UJ t"»d.b..r TDrB«;
(¦cbiller) ii» fehér ^7 At-0írt,— kr. Halion mall dkl burok lBBS-i» laéHfií rMr 13—15 frt- afc.mkánL Via»» 90 frfö Jfr? IM« 44 —4a fri. KS=iinflíg« {fjBPJtlirn 7G frt. — F<-b4r rongy Ära 7 frt 25—7 frt TCtr, feíretóá 4 frt
fV>kan1iaAl placai nrnk nov. SO.
BfiraA it™»jo lü kr. Lancio .8 &Y. Babllcsaf»
Äkr.KBlOTltra. Ökr; ünr^i\'iya inlraj«.80ltr—in 10 kr. Marhábna foutja 15 kr. Juhhna fontja 10 kr. 8ort>s, hu* ronlja; flO kr. íWu\'nna niAaaája 3» frt — kr. Zalr fontja\'42 kr LAiiKtnfiít niA ¦AJ.\'.-.tl frt —\' kr. ;Z*uih-lyellsat maa«.\\ja W tri\'— kr. Kcnjérlia.jt fontja 8 kr. \' Ktikori«ranlÍ«^t font;» I ki_ Anjouira,fontja 0 kr, r4o#k*j*-Jo»lÍ*-4M;r.- Kl4ikAaxLiitrJ» 18. kr.. EiiolaJ-fontja fiO kr. lt.-,.c,m.laj fontjl 3» krrLonmagi.laJ fontja 40 kr. UJhnr itcjdj-I<1 kr. — Óbor IlPacJo 30 kr- P.\'flU a3r Itcaáje [4 kr Kanl-aai sür It^séjc 10 kr. G*oona-pAllnfca itcsája 50 kr. To\'rkgty-páll ufca Itusfjo 40 kr PalKa-pálinka Iiitaóju 00 kr. Sj.tj . fagg/ti máaaája lö frt. — kr Ö\'nliltl f-t "-Ryorty a fontja 3S kr. Martot! fontja JUr, 8*.iji[ian fontja24 kr. g-\'iTonga~T0 kr".~fTpm^rrjrTá "8\'trt kr. Puhafa
USE X 3FÍ. D\' ES - T" 3É2 © 3E3
Die & frt — kr. Kyenfa Öle & íVt — kr VdjuAti mi ruje 40 kr. Satina mánsája 0 frt 80 kr. B«a]uir, m. ÖO kr Koniler fim ti» ao kr. Len rontja flU kr.
IU\'chI póiiHiirfulymu üuv. HO. ,_B7o.raoUliquc8 .59.75; &rf/0 noma. kolcQon ^fJJu-^-LStiO ki álladalmj .Jiűlcaön_.-81^45 , I.mkréfjrvényflk 71».— liitolintézeti réía-vüiiyids 1L»1>.1*J; London I2ü.bU; QEŰat igín 120. —| arnny darabja 6 frt -l\'/i kr.
Kulclfis aserkoaiia; WnjdSta Jósspf.
rftaa^ Fele árért asAJLlt
- "\'arak-, hÓl^eíí-\'és-gyerisseSíeknéK
^ ;««Hasés legnagyobb .
Tt^zon-raktórnak központi raktára
— Utea, Stadt, Tnehlanbaa II. sxim alatt
a Iee>dIesi}bh"eB Irgjobb hess TinoflnomOokDt aiindon aagy-•Ag e* mtaü«t^f>«B. ˇ«!amint vaiaoa-gstjikat, fehúr ia pompáa aiinea tngckcl stiarlM a«|Q«Ígbaa a le$>jabb divat aserint. ci o\\r meglepi] jieaó irakAri, bogy » Ugkiaebb oie,jT«Ji>ieti:a tovtibbra í* a legnagyobb mepnfiidelijíkeLliltái elő, Aa alant k&retk»3 árak állítajocn bii*í»^*3p«ol RBoIg-ilnak, éa a n. é. koiOnifg S^jrclniébe ajánlom.
Kész uri-ingek, legjobb kézimunka.
Fckér-fonaht Táíiooinfftk. aima 3 frt\'.r— kr beljett ca.ik 1 ft 50 kr.
Fiaoai akoai t. rnmfcmrgi ingek 6 ft- bely. caak 8 fjjli> kr.. i hollaodi TAaaoninggk 6 ft 60 kr boly. caak 3 ft!
Un. rnmb. kiaielfont Ingek 1 ft 5\') kr lírlr. ciak^3 ft f><> kr. Irfgan. nimbniTrt ingák, Iflgäaobb kciiuiuuka 10 ft ht-íy r»ak 4 ft f LepEn. bclgiaí bati*t Taaannból 13 a hely, c.t.ik ä ft M) kr.
• Fehér és színes sbirting-iagek.
Uri ingák hóét akirtjpgbSi 3 irt belyctt ciak 1 frt,8Q kr._
boly. cink i fri M krT
Legincniabb francaia ablrtingbai -4 ín i Ucpijahb.daniaa aaJnca iflg^k 3 ft 60 ki litlv. caak I ft Bu kr.
Pompia ¦
r hirting-lqgfk 4 ft Ml krhtly. c»ak 2 ft M1 kr.
Valódi IramnLa wiaea bailat-tagak G ft uli tr hely. cjcik 3 frt-
Lcgnjajjb feb^r bal-iagek, Igta Üaum 6 ft M kr liely.
Kész női ingek,
legesabb kéilmnnka éa k<;EÍküti;8.
Flma .yá»aon-nSÍHg*k Httaaatal 4 frt bflyclt caak 1 ft 00 kr. Finom ichitekal Ugak reilSa ni dl cl & ft ún kr h. c«ak Ü ft\' Mt kr. TJj diratB «»1t- ?1 raVearbcp kntfitt fi ft b» kr li.eMtka ft &0 kr. Eagaala, nj dWatn. katatt 7 ft hely ertk .1 ft 50 kr \' Maria-Antdaia ftttflny-ingck 8 ft fln kr boly caak 3\' fí ilotoria^\' valódi\'ValepcJeaBe^ral kfftoit ld ft hely. ctak 7 ft " Flnffn *aaioabíl, burkotra 5 fi hely. c*»k * A BOkr.
lagtk, legflnaaabh txlfaat Taaaqnbot barkóira a.60 b.aaaka.80. OTt; ¦I*b-na«tnigyk htgi"- akirtJagMll 4 ft h.;caak"T"ft. -kfll aaJragqk, karVc, legtitu-Yaaaóiiból B fl. kelr. eaak S ft »0 kr. \' TÍSl 8jt%»i1^ke!, aat^ atiirtliig»51 h ti 60 kr. hely, caak S ft 8o"~kT
mJkBtflU tnetl^nykR la ft belyvciak i fl ?8 kr.\'
Legfta. .matltoyk«, rajjal raleodennu-ral W ft beír, eaak 10 ft. \'M&bjI \'Ingek 1
t ajakkal a^-8^0-4 ftSO krig.
Legfinomabb vásson férfi-gatyak.
^vi%Lbirn<k^l^J*^M^^^lt^eM«m»A^^fíhi^ i írt SO kr. Irtwai iifrTTW\'tf-ig »¦ ftlketjett caak 17 ft.
I^tfr^aKariniantítafr^nttBiir^^w tl ft.
UA- »*a«ottja»Mt*a4aa> -ttl-tgcaatja 1, .1 - ft 60 kr, 1 89 kr- I ft ^laa^gau aarta^aJaay.JwnUa^ ft.jH) kr.
-Dtra^lwl^a^a^BAaavJal taa^at)a-.l ft-M. 1 ift^jq,, g n.
iWkwtoya.fti\'ntctaltal-\'i ft.W, t B M kr. ^Xlasjoblr francala aacaaU.hig«k aatadenfth: aaiaA-k, «iman it ndBt--^iM&oaawakOfa^iny, éa necMtea ellen: tfraaerfil aaotgilnak,
aff!:.*.kdaaék; ttartaaága. cV^TalMiaaVpieH.Jumaníg adatik. Tngek, - a^eVat ttatkaa m illaaalr. viaRa-rétatnek. ¦*
Ca. kir. oaatrák, el»5 amerikai és angol aaataditL-kkal oklovelcaett
lNATHEKW-SZáJYlZ
POpp J. O. gyakorit! fogorvosiul Bocabco. lÍDgnergaaao Nro 3 — Egy ÖTeg ára 1 frt 40 kr. becsomagulia iO kr
C*. kir. .sab. FOK-PEP ára 1 frt 22 kr. FOG ÓLOII lyuka, fognkra Dnhasanálatul ára 2 frt. 10 kr. NQréay f"g-por, cgj dobat Án GJ kr.
E jeles kéaiitmiíny IS íri fii ni 11 Ím ótn Iiirrti kapott rn r)terj&,h Víiinipa hatirniu tal i». Haainálata különr>aeu jillékonynak bitunynlt be niiiitlcnnemfi fogfájás ellen, a HlAj lágy riíflií-nek nürtili-n baja elk\'ii, knnuycn ríraö íny, skorbnlt atb ellon. Fíllolraaztja a nyálkát miáltal mrgakadáljriizaa. a fogkÜ hépaSd^aJt,fri^^itríleg éa ixliíajavitiiUg fctr tt Biájra^i^aa^^ijOBcirTngEBáautBÜ ~a roas assgoi, mely aicítcríc-gr« vaj^r üres fugnkT, utel vágy\' dí)háiiyca3~41lill "Bsinnasík. Miután c-aiijvii n-mmiltL-ji nem bat linrtékonyán a foirakra úa a saájrúáiehra d-Iiát «:oldalainkat teis, mint ürájli.\'itit.t-iipr i». (¦* ki>«." fire^
k.n\'ig ii\'lj.\'s ^"i\'^isó^lipn éa frisusiigbua tartja a fugákat. Hi*m nr-Ti.*l tt\'klntt:lyi>k biannyitványai elisinortók ártatlanságát h ajánlbatilíigál -\'i tok jelo9 űi-tüs által ajánl tátik.
Kii[ihntd \\níV-Sínniza:in : Fessclbofer Júiacf, Welliscb, liuBenfL-M A. éaRuacnberg J. éa R uraknál.
Dr. Popp fognrvoa urnák.
¦i\'.iKgrilLnii) i\\s (tjaulaiul Jaok találtam. II c s.
Oppplzer tnuíír
tur magnlf., A bíeal ca. k. ktíroda Unár.i sráu. kir. mlr. tannpi
i gyukereo
Hirdetménye
A Balatnrgyai gaidaaágl EgyeaŰlft ri\'«i\'\'r-"i fci tÍMt a> íjrjl\'tl kertekbi>n több esrr ilorab ¦ gj vwiiö e]n>\'ásra bitien AllLf k<ivitbea-> t\'nj.ilibúl PxigeU (Kurmuj, Zapfner, UÖah r. l\'uschiiicl ) Bajn-ti rtií\'lng. Oportn (früka Portngi-gcr) Ha-jaz-i & tr>ilbcrtrij«í.) T..t B Ülő (Lepovitia.) C* ke.
Kék ta\'Wka.
. j^ra,: Egym,tafoknak 5 ft. nom-tagoknak- 10 irt eurr .Irbjo.
KicnkiT.1 kapbaiiifc fgy in-a Akin <» Gl-.M ia w-mMok. —-*-?y\'el\' tns-ik-aaAirrSnr T frt- 60 kr; wm-tagoknak 3 frV-«5<r \'Irbjai C\'«oipag»láa rt 100-1^ ÍO kr, 500-lg 40 kr,
Af grr-QTlel^sck a pín^ bek \'Idrac^el • a va-MUtási mód határú-aott m^gielelcsáTel b4rtnenlTB, atúJlrUio I -t\'íerrBk.
PíninílkUl mrgrenitclíi figvet-mbv uem ret.-lik.
Zala-Eíeríí*g, nov. 18. 18CÖ.
ÁavAY ibtvAn,
i Biakoíijtilj-i elnök.
SBÍ fényképéaaj olaj- éa «obafeBluBz N..p;y-KnnirBan.
. Tisztnlettelnjáníkoalk mintlennriiníl feni]i|:ini-;
Hirdetmény!
¦ t jútáná* bicIIcK, ralúdi. ha kiitetkesS ráisoo-ncmüuk 1-inn.E»ebkenrlük, ttlrnlliötók t-
1
atajdaeni feleáró haUan ci ponto» r^f-mírtJkkel tatnak rég-eladáslia, n. m. : rái
tal-teritúkek \\
n béed! vá»tsoiigynr-raktiÍrIinti, Stadt, Tucblnuben \' ül. hinti. j
fcbUl
icbkcn.lü
-i ft dO-s n sn kr
¦ndCk
1 tuca.
logfinom 1 taci. íirrn li
legfiuoinnbU.
1 luca, niiolti Taaüiiii bnli*l kemt^k 4 — 4,iö—5 JI a lcRÖnoraabb.
1 toca. Trlíson-töralkCsűk. 4.50 — 5—7 ft a Jcgfiuomabb
1 tnca. TáJion datnast-t3rflIkBi(Jk C—7, 8 ft a leirflnotaabb.
1 darab 0 asemélyre ralu Mi tal-téritek 6— 5.5o, t> ftjáral
1 darab i} wemilyre rali tíjioo daraait-a«tialteriti5k 7.50. 9 fi
1 darab 15 síp mi Írre Taló aiataltaritAk 8.50—9—12 ftjáral.
1 1» nnmph-ri.\'ral.t atl^.-rlllmart-aaitall^ri^h \'5>¦ leg-
fiaomnbb.
Vá«9n-tílrfllk«i3k, rílnnbínt S5, 30, 35-40 Ur a le-fitunnabb, 1 ilb 30 rSf.ia frhtíritetlra háairá.?:on 8—3 ft 50 kr. 1 dl. 30 r\'fíia frk.irf<iuiU-Tá«tDD IO— li - ÍJ ft, 1 db 3Q n\'fils ntncEj-eil sn;lei rutnburgi ráíioo li —15 ft. 1 db 4* r»fr.» örticsynd aiúlr* »íÖTotrá.iEon 18—?0 ft f
1 db Síi n\'ffij ritrti-gT.-il biÓIcs finom ssötÉsQ 32-24—28 fí t db 50 rüfos ki-Mclfonutt siRvet 23 —aO, 30 ft a legfinomabb, 1 db rumburgi l.atist »=üv0t »11 ft hely. cnak 40 ft-I tue*, riunii asatal-ketidn cali 4, 4.00 —a ft. 1 tnci. finnni damimi- n.Etarki\'nd." ciak 0 —7 ft Vano» «ri íiici\'k 1.&0, 2.Ö0. s.ai.
Finom Tá-,ion uri ingek 3, 3.MI. 4,á0 a li-güiiomabb Kúas váaxftti-satvftk 1.20, I 50. l.öO 2 ft. VAüion n.".i ínenk. legújabb ilirat l.SD 2.50, 3, .1 :>ft. Váantn níli iiifffk kíilíitt .l.SO. 4-4.50 a li-gűnomabb. Uri flaiH\'ll-iiiii-k %-agy nadrágok a legelÜkel.Ibb ininJcn esiucUben a. :i.vi. 4 - -C.b>l.
Iic-.-L. rmlvek a (esllifi nrm állnak, Tie«arűli>tní\'k. JlL-iírcndflOaek kcrvi rátÍict^SBil miudciifofá teljesíttetnek.
Lonis Muilern\'s Ct-ntial-Ueput irt "Wien,
Czim :
Süiilr, Tiioblnnben Nr. 11
!4—48 darabban, mik kOaött reniek-niüveli ímrang-| jntozáasal, dob- éa égt hangúkkal atb., továbbá
JIT S 2 Ö- SÍÉ LE É ÖTÉI
f—12 darabban , melyek küzfitt néro^lyak- neeéssog1, ÍHSÍvnr\'teiiip8iim, svajrzl házne«ka( rénrta^p-albnin, |!r6.Hi\'T, azivar tnr-sa, dohány-Hseleticse. varcil. sztnl, tiíncsnlú bábuk, és valamennyi &enó). Megrendelhető h-
jJ^H: Heller-nól, Bernben, (btírmontve.;
Ezen míl?,e"k, melyek b\'ajolá banEJaktali linditii kfdélyt élénkítik, főképen ajánlatosak termok-f |bon éB Ticteg-jfjt\\ nknAl alkalmaaní. — Baktár nagy vi | llnazlokbaii, jnvitáaok is elf-iRAdbttnak, (I—3)
liasioubéri hirleliéip;
CfAUlnrnya mezHvárna rétiéről, mely Maraközben fekssik, nz ngynevozett Bor Data 1807. évi januarhó 1-tÖl kezdvo eiry évrn, lm pidí-r tnliilknanának, a kik tűBb évro baazonbérl>e Tenni nkamtik, 18C9- évi decemberbe végéig" — fdlyé ISCű. évi decnmbfirhó" 3;fcan nvllránoa Arvoréa ntján bnpr.<mliorbe f"g ndnttd. — Egyaítaf (rinoíi,. ugy vásári brlypénzpxi\'deHi jng Imazonberbe H>g adatni. A\'feltételek\'ezen biTataluAl megtektntliot3k.