* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 16.79 MB | |
| 2023-06-28 14:18:10 | |
 | |||||||
Nyilvános  374 | 468 | Zala-Somogyi Közlöny 1866. 032-034. szám december | Zala-Somogyi Közlöny Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből 5. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Ötödik évfolyam. 32. szám 18(»6. docember 1h$vi. •• m •• Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréMl. Meg-J elen: Minden hd lín, 10-én, ii XOkitn cfitt lv«n. Sierkfhitói Iroda t!s kiadó hivatal WAJDITS JÓ/.SKF könyvkereikcdéiiben. rrwr> Előfizetési föltétolek : Helyben háihoi hor.Uml in vliUkro po»(An kQlilvo: Y.fitt ívro : - 6 írl. — kr. Fél évro - - 3 , — , Kviicgycilro - ( „ 60 „ HlrdetóaeH:: A hit UiAboi peÜUoréri I-mrtr 7 kK 2-i«úr 0 él minden tovAbM beikUtA>ér< 5 kr. Iléljre|[<l|j minden c^yo» belkuUiért 30 kr. k-A .Nyílt téren" egy i>clU tor beikUtA''tl dija 10 kr. _4Í.. Előlizotósi pénzek éa hirdetések, Úgy Minién e lop i m I I « m I I a r I * I ui A t IIUt6 közli* llt « It y t) k, |v»l*mlut vidéki levelek, b/rmentve a kUdéhlvaUlko* knlJondGk NAOV KANI28ÁKA. ■r Előfizetési felhívás • •» ezimu egyetemes Ismeretterjesztő lapra. Az előfizetési uj év küszöbén erkölcsi kötelczettségUnknok tartjuk, lapunk lefolyt Üt évi korszakára visszapillantva, a t. cz. pár^ toló közönség iránti viszonyainkat számba venni. Midőn lapunkat honpolgári áldozatkészséggel megindítók, azon moggyőződés leikositett, — hogy vállalatunk érzékeny hiányt fog, a helyi viszonyok éa érdekek tüze.tesb megvitatása által, c vidék társadalmi s közművelődési teréu pótolni, s ma azon meggyőződés hevit, miszerint mindent megtettünk c nemes czél elérésére. ^ , i A kezdet nehézségein rég túlesvén, mint szerkesztő-kiadó intézkedtünk arról, hogy a haladási utón, a legjobb erőkkel 8ZÖ- vetkezve, csüggedetlenül.törvén előre, mind fényesb és fényesb eredménynyel oldhassuk meg füladatunkat. Tudjuk azt, hogy a legközelebbi súlyos csapások oly terheket róttak sok hányattatáson keresztülment nemzetünkre, miszerint számos családnak le koll mondania arról, hogy az irodalom oltárára nevezetesb áldozatot hozhasson; de hogy az olvasni tudó magyar ember ily V&lB&gOS időben láp nélkül ne maradjon, lapunkat, ámbár terjedelmo az előbbi marad, s ezentúl is havonként háromszor jelenend meg, olcsóbban adjuk, ugyanis: évnegyedre csak 1 frí, félévre 2 frt, egész évre 4 írt o. é. • v * Ily áldozatkészségünk mellett bizton reméljük, miszerint t. oz. munkatársaink s ügybarátaink közreműködése folytán a méltányos közönség vállalatunkat hathatós pártolásával jutalmazaudja. Kelt Nagy-Kanizsdn, dec. 1-én Í8CC. , WAJDITS JÓZSEF, felelős szerkesztő és kiadó. Piánovics P. urnák I Rámulva olvastam Önnok u „Z. S. Közlöny" 80-dik Bzámábun megjelont ozikkjét; bámultam három hé előtt irt „Szerény észrevételeimnek" véletlen föltámadásáu , miket a feledékenység mély örvényében enyészni véltem, és miket ön újra fölélcaztvo, éa tanulságos megjegyzésükkel bŐvitvo, értokezésé-nok tárgyára méltatni bziveskedett. — Szándékom volt ugyan o tárgyban többé Bzóvitába nem bocsátkozni, ön ozikkjét * azonban válasz nélkül nem hagyhatom; részint hogy bebizonyítsam, mennyire mélránylom önnok jónknró intelmeit n higgadt éa ingerültség nélkllli válaszo-láat illetőleg; főlog pedig azért, mivel Un szavaimat félreértette, miért ia kötelességemnek tekintom e félreértéaek földerítésére a következüket olmondani, egyúttal nyilatkoztatván, hogy ezontul föntebb kimondett szándékom mellett azilárdan maradok — akárki pendítse is o tárgyat. Ön ozikkjénok o ozimetadja: „Hogyan leat jobb, izraelita-magyar, vagy — zsidó Szorintem a Bzabadelvll államnak törvényhozása olyan, vagy legalább olyannak kolleno lennie, hogy abban aem zsidóról, aem mán felekezetről nzó no legyen. — Ha tehát ön uram a zaidó Ügyet »/.ivén hordja, nem kel-leno töprenkednio annak loondő elnevezésével, lmoaak uiáa szempontból nem indul ki, de akkor jobban hnngzanék a ozim ekkép: Hogyan volna roszabb, izraelita-magyar, vngy — zaidó V — l)o térjünk a dologhoz. Én dr. D. ur szavaiból azt értettem,-hogy a zsidók, nézete szetint, addig no emanoipáltassanak, míg nyelvben, szokásban stb. a magyat1 nemzőihez töké-lotosen nem simulnak, és mig a vegyes házasság törvényképen meg nem engedtetik, és ezt nem zsidó agyban keletkezett képtelenségnek neveztem. hanem képtelenségnek mondtam, mivel épen zsidó agyban keletkezett, a annak fogom mondani mindig, daozára ama latin tétol-nok, hogy: „Quot homines, tot sensus," vagy a mint a Talmud mondja: „Valamint na emborek arozai olütnok ogy-máatól, ugy véleményeik is különbözük mert I). ur állitáaa szinte oly képtelenség, mint azon tétel, hogy kettö meg kot tő több vagy kevesebb négynél. -— ön azonban, tisztelt uram< I). ur »savait máskép fogta föl, mert ön szerint D. ur oaak jól vélt tanáoaképen ajánlja hitsorsosaínak, törekedjenek önként éa teljes orőből magukat a magyar nemzettel azonosítani, óm o véleményben egész meggyőződésből én ia osztozom. Do önnek azon állítását, hogy én az {/raolitáknak a mngyar nemzetteli egybeolvadását szükségtelennek tartom, egyáltalán helyben nem hagyhatom; én olyasmit nem mondhattam, azon egy-szerll okból, mivel meggyözödésemmel inog nom férő véleményt soha nem nyilvánítok. A honszeretot szont tüze köblömben talán nom kevesebb hévvel lángol mint ti szUletott magyar keblében, éa u magyar nemzőt iránti rokonszenvem any-nyival őszintébb, mivel mi zsidók a magyar nomzot tel méltán elmondhatjuk: ,K» annyi balszcrenose közt, oly sok viszály után, megfogyva bár, do törve nem, tengődünk a föld hátán.u — Én csupán azt mondottam, hogy a zsidók egyenjogositását azoknak a nemzettoli egybeolvasztásától föltételezni nom lehet, és oz állításomat most is fóotartom. Azon kérdésére továbhá, hogy hányszor és hányfélo alakban léptette föl Hűssel a zsidó kérdést az angol parlamentben, éa mennyire haladt cz Ugy ott? a következő szolgáljon válaszul: A zsidó kérdés többször kerUlt ugyan ott vzőnyegre, do mig az a néptömeget képviselő alsóházban mindig szerencsésen kuresztlll ment, a felsőházban, mulyro a papaiig gyakorolja befelyáaát, rendeson megbukótt, mig végre nz alsóiul« oly oskU-formát szerkesztett, melyet u zsidó is minden vallás-csorbitán nélkUl elmondhatott, és oz időtől fogva az angol parlamentben zsidók is ülnek. Hogy pedig Angliában a zsidók még eddig azőrzsákon — hogy ön''kifejezésével éljok — nem Ulno''<, ez attól van, mivel Angliának még eddig zsidó minisztere niuos; tesaék azonban pillana. tot votni Franoziaországra, és a minifx-terpadon zsidókat ia fog találni. ön véleménye szerint a néptömegbon annyira megrögzött zsidó-gyUlöle-tit a zsidók simulása és egyboolvadá»* megszUntetní, vagy iegalább oaökken-toni képes: o nézetet egyáltnljában nem osztom. Mindaddig, mig a keioartány iskolákban azt tanítják, és a keresztény egyházakbim a»t éneklik: zsidók gonosz oaapatja koresztro feazitetto ax üdvözítőt," — a mi, köitUnk legyen mondva, a történelem által sehogy »cm igazoltatik, amint azt több év előtt: „Mosftinch rtt1)binUöhe Tngond and Itecht-iloliro" ozintll művömben nemcsak *sid<S törvény-könyvek, do n« c.van-geliunibdl •) merített ¿ryojtkoHkimu-ti\tt»n». — Do miwluddig, míg u kore«z-U-ny bzültfk a zxidcit ijeszt d íiiuniua gyanánt mutatván gycriAekoiknok, azok-mik fogékony nzivót gyűlölettel <5m ellenszenvvel töltik néptlnk ollon, mindaddig mondom a?, ellőnünk tripláit gyU-lölet mindé]) rflguwskodiisunk <Sh bíiiiu-láhtink daoziira el nem múlik, 80 meg nem OKÖkkonik.f .'' ''! ''j ! KranozinorszAgbnn már 8 évtized előtt nyerték n zsidók egyonjogositáau-kat, <5s a íhidó-gylllölet mai napig «¡nos toljeseu kiirtva, persze, azon különbséggel , hogy ott a törvényhozásnál fogva a gyllililet o«nk n zsidó név fogalma, nem pedig a zsidó személyo ollon van irányozva, minthogy ott a zsidót 100 közlil alig ismerhetni ki. Azon állitáaára pedig, hogy a zsidók inkább német könyveket olvasnak mint magyart, hogy a kávéházban romlott t)Úmet nyelven társalognak, hogy a kisdedek, bár gyermekkorukban kizárólagosan magyarul beszélnok, felnőtt korukban mégis a német nyelvhez szítnak «tb., -a viilaHct fölüslcgesnok tartónké vád alaptalan voltát eléggé bi-! sonyitju : n tő^wniszédságiirfkban lévő számos német és horvát falu, melyeknek lakói a polgári jogok toljos élvezetében vonnak, a uélklll, hogy valakinek eszébo. jutna ez idegen ajkú honpolgárokat n) el vök miutt e jogoktól megfosztani. Végre még csuk egy észrevételt uram. Ön azt mondja: hogy a zsidók száma Angliában oly o.<ckély, miszerint épen nem félhetni, hogy stb. ön ezzel egy rég elavuH, már használatból kijött friízist föluie^giteni.liW.Hzik, a nélkül hogy annak alapos völWól maga meggyőződött volna. Nom mondom hogy Angliában a zsidók 5ft>ránt80in oly osokély, inintíi»wáe»!?? BnxVélií hogy London, Liverpool , Mnncliertcr városaiban h több: helyeken a zsidók számra hazánk valamennyi zsidaját fölülmúlják; nem, utalok Franczinországra, hol a zsidók száma a magyarhoni zsidókat jóval fölülmúlja, mely állam v<il-lás-egyenlősége duo-/.árn még- uddig tönkre netr. jutott, sőt statistiVai kimutatások izerint polgárai virágzóbb jólétnek örvendenek, » mint a boldog hitegységi Sjianyo.lorszég lakói; osak azt kérdem, minő veszélyek lebegnek tulajdonképeit féltékeny «zomej előtt, 04 milyen, syjáMguak %tv aggodalmrti, melyol^nek \a''VuU''Mt a zsidók számának, ^övokraésv^i torxi fllg gővé V vagv tán attoV'' tart ''ön, hogy a zsidók'' rp|ipant aziH>i$nál fogva valamennyi hl; ^talo-'' ^bitorolják, vngy a horigy,''.t,.> ,.t-ri mennyi helyet el-fcglftlj^k V '' — V -észbon tökéletesen nicgiiyugtnthniohij mert a zsidók száma n többi lakosokéhoz kép?st, oly osekély, ''hogy haztlnk bármely vá-hisztókerlllnu''Gen soha többségre tlem vergődnek - Vogy tán attól tart ön, hc ja zf-illók az ipart, a kereskedést, a pérKf, a birtokot, szóval mindent kezökre kerítvén, a szegény kereszténynek mitsom hagynnk, akkor o/>>»i vllttek találnám azon indítványt, liotf) zsidók ózontul Magyarhonban cúdig birt joguktól is megfosztassanak. Hogy pedig ezen aggodalmai hit8orso»inak — ha t. i. keresztény — becsületére válnak-o — azt oh maga határozza meg. FA SSL H. 1*. főrabbi, amny keroatt, továbbá ak''Vlttrák, oroaa niiji Hdjty i''rdcmjolrk birtokot«. Felhívás a zalaniegyel giDs«in»«kl fgylrt i. cm. tng- jailiOxi A zalamegyoi gazdasági qgylot fonnállA-sAnak hatodik ¿vo 1807. mártíus f) én letelvén , az alapszabályok értelmében egyszersmind a rovdo» tagok kötelezettségű ie megszűnik, szükségos azonban — hogy az <>gy-lotböli kilépésüket vagy pedig tagsAKuknak a következő G évro való megújítását írásban tott nyilatkozattal kijolontBÓk. — Ugyanaz-ért s hivatkozva ne alapszabályok következő rondelvényéro : 14. g. b. A rondea Ugok .minden hat év oltelto ol0tt felszólltandók, váljon megkl-vAnnak-o tovAbbra io ogyoBltloti tngok ma-radni? — 8 ha oson foUsólitAsra liAroio hónap mutva nora Ad a rondos tag tagadó vA-limzt, akkor uj liat évro rondna tagul boira-tik, é« előbbi alAirt évdijAt fuotni ktitoles. A» egylet ig«zgntó vAlasuttnAnya haxaliui tisztelettel hívja fel az illetü t. cz. tngtArsa-kat, hngy cb érdomtl trAsboli nyilatkozataikat I807.januúr végéig mint n szabály ér-tolino szerinti határidőig mígtonni szívós-kedjonek, a nyilatkozatok vagy cgyoneson az egylethez Zala-Egerszegro kUldondiik, vagy a könnyebb eszküzölhotés végett felkért egylotl vidéki pénztárnok urakhoz, kik névszorlnt: Kanizsán Bolintz József gyógyszerész ur, CsáktornyAn Dourlmní Klek ügyvéd ur, Keszthelyen Kuglor Nándor ur, ta-polcsni járásban Csigó Pal ur, 8tliueg vidékén Farkn» Dávid ur, egorszegl járásban bktubiU Jen« ur, IbvKl járásban Kiss JAoQ.a ur, Lotönyo vidékén Vargha Imro ur, Londr* vidékén Zarjoczky Vlnozo ur. Költ Zalamegyo gazdasági ogyloténok f. hó 12-én tartott illéséből. Az egylet igazgató-választmánya. csoriyi tlnnopokbon los«-a valamely tomplomban uonés-misn? — Klnök ur? A Kgy vidéki hoti-lap, molynok fololős Szork''Bztö s kiadó-tulajdonosa az: „10gy 0» A r <1 á b a n két dudán m o g n « m fór"-félo kőzmondAs érvénycsitéso kürül tott fáradozásairól oléggó ismorotes, f. óv ¡november 27-ki Bzámábon aa „Újdonságok" meddő rovata alatt ogy „provinciális heti k0zlünyu-t akarván becsmérelni, ebből idézi as ÜLetÖszorkosztőnok következő * alatti jogytését:„Nagy bajbia • az, hogy mégjolon korunkban ia joly sokat száll mog a becsmérlés '' gonosz szollomo, mintha pArtvl-n a A 1 y bó 1 szövődnék a magyarjol* lo (¡!u Ejogyzés, édes bajtárs, önnek . I8(i7 ki évro összeféroaelt a rugdalóadit-ját-! szó naptárát ismertotő ozikk főldoritéso végett iktattató?t a sorok alá, 8 hogy jogyzé-stlak a» elevonre talált, arról mi nom tehát tünk ; — do már nrról, odes ön,'' csakugyan tehetne, hogy, midőn nKözlönyu-Qakuok a Íitaczi Arkeletro vonatkozó porait irály tani-. ng fogyatkozottakul óhajtná bemutatni, akkor lapjának legalább ozon száma no bővelkednék.annyi holyosir Asi hibákkal. Ön , lapjában egyszer virrad, máskor virad, do mindig utátina; hiba n vozérczikkbtn ; ho-lezto; sa tárczarorsben vóhhsoI , sőt magában a szerkesztőt, nyilatkozatban : mindon közlemények sat. Kdos ön, ugy látszik, nagyon is B/.erolmos ezon idegen szóba: pro-vinczia; nKözlönyu-ünkot is provin-ozialisnak novozi, a pár sorral ftlebb , megrója „a fővárosban — l''eatou — it főbb 1 állomásokon azon hanyag postakezelést, '' moly a p ro vinoz i A ra sxóló lapok szétküldésénél tapasztalható." Ugyan, mitértson önnek szépségos p r o v i n o r. i A j a alatt [ magyar olvasó-közönségo ? — történelmi I vngy földrajzi érvokkol, kérjük, derítse föl, 1 édes ön I kétkedünk a tottok Utéia szunnyadozó férfi világ is fogja ökot nomos ozéljok kivitelében sogitni. Oaak az oldtf léné« Ingyen mog-tévő, akkor bizton romAljtlk rövid idő alatt létosülond Kisfaludy Bzobra." •) h. Jiuoa «vMg*)iuni<t 18. .11—82. : .Mon<t* »x''rt iwklk Pllitua; ->{Ky/tok cl ti 8ut, • a ti t«r-vóuyUk »*»H«t ttílJ4t«k mrg ötet. MouJin«k »«írt u«kl > al<Wk i Krkfltik nem »tAlia.l »ccklt tn«ít«l-nCUik , * Jíiuwuk b««aí<la bat«lnik, mrlyot nQpdt''í.>."»''» • Joloutvín A»tJ. aiic*o<ta JiaUIUI kellene uekl ¿,;>*JUoI • m^t/bSI oI.''kK«* klilorUl, lioffy Jíiun t««r» . <ik tOrvéaya «»«rlDt, tm a niiUktól »«eű- • is... Vy St Zala-somogyi hirek. A (V A b A r.) Nngy-Kanizsa városa ez évi uiólsó vásárját, moly rondosen a legnagyobb szokott lenni, f. hó 8-án tartja mog. — (Német-félő ház mogvétolo.) Városunk volt tanácsa egy megbocsáthatlan hibát kövotott ol az által, hogy annak idejében az ugynovezett TArnok-fólo hAzat megvonni elmulasztotta, éa tAn soha aom lesz alkalom oly oélszerü házhoz juthatni, melynek lohordAsa Által a vAros főutczAjAról e^yc-noBcn az IndóhAzig utczAt lehotno nyitni, orra tehát k< resztot koll vetnünk j do figyel-moztetjük jolonleg városunk tanácsát éselő-rolialadó polgárait, hogy a Tárnok-ház szóin» Bzédságában lóvő Néiuet-félo ház eladó, — molyr.ok tuogvovéso némileg a hiányt pótolná, és nomcsak gyorsan és könnyön lőhetne a fdutczáról az indóházig monnl, hanoin az egész fenmaradt tőiken kereskedő-boltokat lehotno két sorban épitoni, mulyekuok bére a tökét hamar törl»axtoné; üssük tollát a vasat még tnolog, mert könnyen megtörténhot-no, hogy ezzel is — mint már sok mással — olkésünk. (Ucküldotott.) A (Do r -1 of o g I a 1 A tO VAroskaplU-nyunk egy kis-kanizsai csaplAros borait lo-fuglaltatta, mert azok veszélyes szőrrel hamisítva voltak} áltulán helyes lonno nemcsak * többi caapszékok borait vízsgálut alá venni, hanom nz eezotáru kereskedések szőreit is néha szakértőkkel megtekintotuí. A (BVltoghí*lntár«ulnta.) Az em-litott szintársulnt Alsó LmdvAról,'' hol meg-lohotős pártolásban részesült, —ismét Leto-nyéro tért At, hol még oporottokotísAd elő Igy Lotonyo ma szintArsnlatlal dicső-kodhűtik, do sajnos — hogy Kanizsa nem. — (GyAszjolontós.; Ozv. I.aky Pál-nő szül. Hctésy llozlna éa özv. Laky RA-fáolnő, szül. Horváth Karolina fáidal mit/l elfogult szívvel jelentik kedves folojtliotot-Ion fiánnk, illetőleg férjének t. Laky lUfáol urnák 47 éves korában, boldog házassága 22-lk évében hosszas lat ''goskcdéso következtében, a haldoklók Szentségeinek ájtatos'' fölvétele után, no^- 20 án esti 8 é» föl órakor történt gyászos klmultát. A boldogult, nak liült toteiuoi folyó bó 23 dikán d. u. 8 a boldogfai sírkertbe fognák örök nyugim-lyükro letétettok. Az engraztolő .Szent mise Áldozatok podig deo. 18 An a boldogfai Egy-házbnn fognak az Egek uránnk bomutattat-ni. — A béke angyala lobogjon fulotto I (Omníbus.) Ilogy omnibusunk van, moly nz utasokat olcsó pénzért nz indóházig szállítja, nom újság, do az boszantja a vendéglősöket, hogy állomási bolyét a ,Szarvas1 vendéglő közelében választja, moly a többi vendéglőtől távolabb ősik. — Szörény nó-zctUnk szorínt ozélszerübb lonno, ha város-k.ipitAnyunk az omnibu« AllomAsi helyéül a két omolotü Domanitzky-félo hAz elejét jo-1 lölnó ki, miután azon holy a három nagy vondéglötöl épnn közéin fekszik. A (D a I A rd a.) Helybéli szorgalmas da-lArdAnk már olőkészűlotekot tosz a Sylves-, te.r-ost vidám megtartására; már olöre is kérdezzUk a t. pártoló-tagokat: hát a kará- Fővárosi ós vidéki hirek. — Érdek ob b eredőt í torvrŐl értesülnek a „P. L.u Kgy vAllalkozó szollemü egyén ugyanis oly sorsjAt^kot torvoz, moly nek nyerői két forintnyi sorsjogyük után meglátogathatják a párisi világkiállítást. l''Arisban tíz napig idözhotnok a az ide-oda utazAst, valamint a tíz napi élolinozést minden tovAbbi kiadás nélkül él vozholik. Húsz* ozor sorsjegy adatnék ki 2000 nyorőro. IO/.ok lösznek a lx>ldogok, kik Páriát 2 forintért meglátogatják, mort cgy sorsjegy ára két forint---Ez vngy humbug, vagy hiba losz ogy nullával, mert liusz forint kovés ogy utasra. — Mint hallatszik, az összos magyarországi cs. k. adóhi vatnlnokok felszólittattak, hogy szolgálati . kimutatásaikat adják bo. MugAtól értetődik, hogy o tény sokféle com-binutíóknak szolgálhat alapjául. — Az országos és fiók-gyűjtő pénztárak, mint a „Vaterland" Írja, Jlagyar-orszAgban jövő évi jan. olejétöl kozdvo mind inogszünuok, továbbá a ÜquldAló, számvevő és könyvvozotő osztályok, molyok az igazgatási korületokbon .Magyarországon még fönnállanak, megszüntetnek. Ez intézkedés által mintegy 8000 hivatalnok jut rondulko-zés alá. A Ilók-országos pénztárak helyott az országos főpénztár és az adóhivatalok vozotik amazok bevételi teendőit, a számvevő és könyvvozetö toondőkot a fő- és körüled hatóságok végzondik. As említett nagyszámú hivatalnok közül podig míntogy 150 fog isinél alkalmaztatni. — A „Ilon" újra szót omol a katonai törvényszék által elítélt, az uralkodó által szabadon bocsátott b a kormány által még mindig «zAmüzro tartott honfitársaink érdokó-bon. Sajnos —• mondja n „Ilon" — hogy a magyarországi tnindon pártszinezolü sajtó o nombolí folszólalásai óp oly kovés sikert arattak eddig n gyötrelmos ügybon, mint az országgyűlés nyilatkozatai. — Petőfi fordítója, Koribony, a lángeszű magyar költő versolnok fordítását az angol trónörökösnek megküldvén, ez titkára által Kortbonynokozt Iratá : „A királyi berezeg ő felségo a lognagyobb örömmel fogadja Petőfi Sándor Bzép költoményoínek ön Általi fordltAsAt." -- (ö y ö r ö 11 Kisfaludy Károlynak szobrot torvoznok.) A győri lap oz ügybon legutóbbi számában igy Ir : Tegnap 21-én városunk szülöttjének Kisfaludy Károlynak Volt halálozási évforduló napja. Ez alkalommal kötolcsségünknok tartjuk a már egy»zor inogpondltott hurt újra rezgóabo hozni. Indítványozva volt, hogy Kisfalifdy Károlynak omlékszobrot koll állítani, az in-dilvAny ugyan mog volt tévő, do az annak kimondásával rövid Idő alatt végkép ol''(« hangzott. Most azért megragadva az alkalmat Oyör leikos, áldozatkész leányaihoz vagyunk bátrak szavainkat Intézni, karolják fel ök oz ügyet, induljanak Fehérvár tottoi-nek utain, s haiucgtovék azolső lépést, nom Bócsi és külföldi^üirek. — A königgrátzi győzők. Egy grKfonborgl lovolozö írja, hogy a königgrá-tzi csata után nom sokára a fürdőorvossal sétálván-Orttfonborg utaln, többi közt két tisztes külsojü polgAri ogyénnol találkoztak a lovolozö 8 az orvos. „Ezok a königgrtttzl győzök," igy mutatA bo ökot az orvos. „Hogyan ? kérdé a lovolozö, „hát katonák ?u — „N«m." víszonzá az orvos, „falusi n ó p-uovolök.f P. L. — A oholorAban —ogy orvosi lap számítása szorínt — ogész Ausztriában juf. olejétöl oot. végéig mogbotogedott 850,000 egyén, s ozok közül meghalt 150,000. Magyarországban mogbotogodett 112,980, mog-gyógyult 58,691, meghalt 60,120. — Hogy mily módon kormányoznak jo-lonlog Spanyolországban, kivohetö abból, k°gy ogy idö Óta több mint 4000 spanyol számüzotott hazájából. Minden tudósítások mogegyeznok abban, hogy ogy forradulom kitörését mindenkijjlmaradhatlannak tartja. A bigott és könnyoiv.gondolkozó királynő-nek a mostani ron< or trónjába korüíhot. Portugáliából már régóta müködaok az utolsó Bourbon trónjána k megdöntésén ; do log-hathatósabban működnek oz osot előidézé-sóro maga a spanyol udvar papi kcgyot^el gazdálkodásuk kai. -Nopoloon, bár termesze-tos ollonségo a Bourbonoknak, mlndamol-lőtt nom aggodalom nélkül szemléli saját birodalma dolí határain a forradalmat kifőj-löd ni, anélkül, hogy orö s cszközökkol bírna hathatósan az ollon fölléphetni. — (Léghajó-omníbus.) Párlsban ógy tár-casAg akar alakulni, moly a világkiállítás tartama alatt a város bizonyos részolböl a kiállítási épűlotig a személyszállítást léghajók által szándékozik oszközölni. — Mikoa moxícol császárról n tudósi tá-sok egyhangúlag azt joUntlk, hogy olutazott székholyéröl. A „Llborté" börzei liiro még azt is akarja tudni, hogy 18 és fél millió frankkal, mely összeg ^ moxicoi kötolozvé-nyok szolvényoinok bováltására volt rondol-totvo, Vora-Cruzba érkozott. — Nagy novozotosségeo omolkodott aBor-llnbon közolobb olhunyt Kr. báró, ki moBta-uAbnn felnyitott végrondelotébon 142 gyermekének fojenként ozor ezüst tallért ha-gyott, két kodvonozénok podig jóval nagyobb tókét. — Viotor Emanuol a kövotkozö szavakat intó.zto a volonezoi küldöttséghoz, midőn an ottani népszavtzat orodményét átnyújtották: Ez logszobb napja életemnek. 18 év olőtt kiáltotta ki boldogult atyám o városban a függotlonségi Imrczot. Ma nokom, utódjának hozzák önök át a volenoxoi tartományok akaratának uyilvánulását, — molyok most egyesítve az olasz hazával, atyám klvánatát botoljosodoitnok jelentik ki. E* ünuopélyos tény Által rtegöfőaltlk, init Volenozo 1848 óta tőn, • mihez azóta bámulatos kitartás és önmegtagadással ragaszkodóit. Üdvkivána-tomat nyújtom uzon nomoskoblüeknok , kik vérük ArAn s más mindonnomü Áldozatokkal kitűntök a haza végzotoihoz csatolt hitükbon. Az idogonok uralma ma mogszüat. — Itália létesült, habár még niooa bovégozvo. Az olaszoknak koll azt most mogvédoniök és nagygyA tonhlök. A vas korona is vissza van OlaszorsAgnak adva, do o koronának olébo toszok egy másikat, moly drágább olőttom : amaz tudniillik, raolyot népem szo-rototö nyujl nokom." Wyiit posta. Ur. 8t«uo, K «iámra elk<*«tt, jOrffro jOunl fog. — ■ K<SrjUk továbbra is kOareinOkttdíijt. Silrmay. .A tometőbou'' költou.íny Alkalomkor. Kírünk mlUt ii. Völjorl. A hirom liiunoubérlS beköaaOntött. A kírt könyvöket küldeni fogjuk, ¿i még máat la. K. 8. és L. Eits. Miheljrt idSak «ng«<)i, msgánta-▼el«t k(Ildiink, « költowéDy jönni fog. Megholtak névjegyzéke. Novembor hóban. norvAth OjOtgy ü ¿» jou»ic* Ro.illa 10 hotaj. Hohockor ör»«6bot 32 év. Unblca Jóittf i ir ia l hó. 8zalai Mária t hó. Jóm» Koiáli« 38 év. Mitó Uolditaár 1 év.. Oikola JAnoa 8 hó. Pápai Jó». 68 év. Horváth Itoiálla 1 <v«a. Nagy Fcrdinind 1 év. Jámbor látván 68 év, Bohir Utvéu 61 év. I''oiiaeec» Aoxáiie 8 óv, Wober Theroaia 49 év. I,*ng Jóm. 04 év. ZUrita Kleonora 8 hó. Saokere« Anna 3 hó. C»i-ssár Kritébot 1 hó. Hifler Jánoa 20 év. TÁRCZA. Emléksorok T. W. Józsofnő asszonyság roonyogzöjóro. Kivirult ax ábrándos leánykor, Mint mei3, lm a lt«ui haladt, Kgy vifág: » sxerelem virága, A ml mAg a múltból megmaradt. K virágból egyat hadd sxakax/sxon Kusxoruba a boldog ineuyaxxxony ... i ▼ HiAp a nt. mert szApnek van terouitve, Isteni Orrtroköny kAl ssemo ; Ve mAg sxebb, ha sxent CtmArxetAben Lelkcxit, hat, ¿loaat sxolleme ; Hogyha ajka mindon sxóxatára, Kelderttl a íírll sxlv sugára.... Hogyha ilyen nemed hivatása, I.Agy magyar nS.Ulkes, As dmik. Oh ml »*Ap ax öli nyel* bdbájos Csarnokában o sxó : folesAg; — Kgylttt ¿Int Orüuboti As bAban, Megoixtoml bánatban, borúban.... t < IV Oh inl sxAp ugy e világi élet, Hogyha xseroloin a pály.ibAr | '' KAt rokohaxlv össiedobbanása Mimién földi kincxnAl többet Ar ; K világon mog van a mi« A 1 o t, MelynAl ssebbet senki lem remAlhet. . . Majd ha egykor eaendes altató dalt Zengsx moxolygó gyermeked felett, Mindenik hang hadd legyen magyar, hogy Kitel aiivja a leheletet | H tuajd ha nyilik kArS xxóra sxája, IitenAt is magyarul Imádj«....'' • • • 11(1 sxeretet I áldd meg a menyaasxonyt, Kosxoruját no sirassa meg ; Hadd legyen nS, n ki fArjo karján Tílrnl, Alul sohasem remeg; . . . Örömére no forduljon bánat, Xldd meg Isten, áldd mog ext a háxat I .. C8Ő8Z. A pisztolyhös. , Közli : IlükkfHHy Márton. AV. faluban cantonníroztunk, a világ log-«»gyszorübb életmódján. Hadi gyakorlatok h a lovaglási iskola vovók igénybo időnket esti G óráig , mely után rondoson a helybeli restauratlónok vevők utunkat, hol vacsora után thon, puné» óh kártya mellett kúsö éjig együtt mnradáuk. >V-bon ogyetlon család som volt, moly társalgási köröket adott vagy rendozott volna, aöt mi több, egyetlen eladó azép leány aera. így tehát Önmngunkra voltunk utaaitva a szórakozásul nom bírtunk egyuhot oati ösz-szejövetoloínknél. Termósiotcaen, ezekben csak saját ezredünk egyenruhája volt látható, ogyetlon ogy férfi kivitelével, ki polgári ruhát viselt, miután hosszabb idö olött bucsut vön az ozredbeui szolgálattól. .Honidon, — igy fogom o fórfiut novozni, körülbelül 40 óves lchetotl a igy köztünk, fiatal tisztek közt majdnem aggastyánnak tartatott, kinok tapasztalatai annál nagyobb tekintélyt szorzóitok neki elöltünk, a menynyiben komor hallgatagság^ által sajátságos nimbuszt tudótt magának kölcsönözni, — b egész válóját titcktoljos homályba takarni. :Miután nz orosz nyolvnok teljes birtokában volt, általánosan született orosznak tartalék, mely körülménynek különbon nom orosz nevo ellentmondott. Csak anuyi volt róla bizonyos, hogy ko-rAbbi idöbon ogy vasa» ezredben mint tiszt szolgált, azután pedig, anélkül hogy valaki 0 lépÓBre indító okát tudta volna, bucsut vön az ezredtől. - Mióta szolgálaton kívül volt, azon nyomorék helységben ólt, hol megismerkedtünk vqIo a öt, mint egykori tisztot körünkbo fijlvovök. Vagyoni állapotát éa körülményeit szintén n Jcgtaélyobb titok fődé. Miután évok során ál miudig gyalog, ogy öregos, elkopott kabátban járt, azogénynok tartatott volna, ha nlponkiut az ogész tiszti toatülot számára nyílt teritett asztalt nem tartott volna. Igaz ugyan lakomái csak háróut tálból állottak, molyekot egy a főzéshez értő katona készített ol, do n nozsgö patakokban folyt, mint. u ohivussoo d Antin ^bankárainak valamelyikénél. Leggyakoribb foglalatossága pisztolylövés volt. A nap majdnotn minden órájában lo-hote lnki\«ái) puffogtatást hallani, tnig azonkívül szobájának falai adának bizonyságot okedvor.cz idŐtöltéftfe fölött, mort annyira 01 voltak lepvo golyólyukakkal , hogy valóságos darázsfészekhez hasonlitának. Egy gazdag pisztolygyüjtoraónyo egyedüli fényűzés tárgya volt szobabutorzatáuak, moly a lehatö legnyomorultabb bútordarabokból állott. Különban pisztolylövésben''! ügyosségo majdnem « clodávnl volt határos. Ebbeli számtalan kísérlet azon meggyözödésro juttatott bennünket, hogy nota leondett ve-szélylyol összekötvo a csákót „fejőn tartani, ha fogadott folna, erről a tollbokrótát o lőni. Összojövotoloinkbon többször n párbajokról , o vérengző dőreségekről, korült elő a szó. Horndou ily osotokbon sohasem vőn részt a társalgásban. 11* valaki azt kértjét vivott-o már párbajt, rövid „igon"-nel felelt, do sohasom bocsátkozott részlotcsb leírásba, böt inkább észrovohotöleg kimutitá, miszo-riut ily kórdésok kolloinollonül hatnak roá. Azon gyanú villant föl bor.nünk, hogy borzasztó ügyosségénok valamely szerencsétlen áldozata terheli lelkiismeretét. Azon gondolat , miszerint ltom bima elég bátorsággal párbajt vivni, tormészetesen távol maradt tőlünk. Vannak omborok, klknok már külseje is kizár míndon ilyfélo gondolatot, a Horndon ozonomberok közé tartozott. Annál nagyobb volt tohát meglepetésünk, moly-bo bizonyos alkalommal tartása juttatott bonnUnket, hol mindegyikünk élothaUlra viv indott volna. Egy napon ugyanis ismét, mintkö önségo-sen körünkből tizonkét-tizonhárom tiszt mulatott nála. Magam is o körbon voltam. Vacsora után fölszólitók Horndont, tartana pharobanquo-ot. bokáig vonakodott, mort ugyszólváu sohasem játszott; du végro még is engedett kéroltnünknok, s 00 aranynyal banquo ot tartett. 11a Horndon játszott, egy egy szót som szólt játékközbon. nIlougoJ és nnoIra volt minden, mi ajkain átjött, s soha sem jutott eszébo, valamely (igyolmoztotési o bocsátkozni, ha a játszók valamelyiko ogy vagy más cotin fölött kétségtelen volt. Mind-nyjan ismrrtük Öt, c boleszoktunk modorába. Csak egy fiatal hadnagy, kl csak rövid idővel előbb lépott esrodünkbo, s ki még Horn-donnái soha som játszott, talált valami sértői az utóbbi modorában. Szórakozottságában hibát követvén ol, vesztett a fizetni kényszorUlt] később azonban hibáját szórakozottsága által montegetvén, a játéksort, melyben vesztett, érvénytolonnok nyilvánitá, s pénzét Ilerndontól visszakövotclé. Horndon sommit sotn felelt, a nyugodtan tovább játszott. Ez a fiatal hadnagyot kl-hozá sodrából. Bor és játék által felho-vülvo a Ilomdon makacs hnllgalása által fölingertllvo ogy réz gyertyatartó után kapott, s azt Horndon fejének röpité. Ez ügyos mozdulat által a dobást szoroncsésen kikc rüló. Tormészetesen nagy lárma támadt. Horndon dühtől szikrázó excmckkel fölkelt, 8 félig olfojtott hangon a fiatal tisztot távozásra szólitá. Ez csakugyan eltávozott, kijelenté azonban, hogy mindan pillanatban kész olégtételro. Senki sem kétkedett köztünk oz osqinény következményeiről, a szerencsétlen társunkat márig is halottnak tar» tottuk. A pharo néhány pillanatig folytattaték, do észrovovök, hogy Horndon nom volt tŐbbé a játéknál, s igy egymásután eltávoztunk, nem a logkollomesb hangulatban , miután mindnyi\jan mog voltunk győződve, hogy a jövő nap reggelén ifjú barátunk halálát kellond gyászolnunk. . E reggol megérkezett; mindnyájan a lo-vsglásl iskolában valánk, • azt kérdezők egymástól, váljon a zzogény hadnagy ttgyan él-o.tuég, midőn oz legvidámabb kodvbou körünkben megjelent. Legnagyobb meglopó-lésünkre azt boszélé ol, mlszorint Horndont nom látá, róla ogy szót som hallóit. Többen közülünk s önmagam is immár Herndonhoz monénk. Udvarában találók Öl, ismét szokásos foglalkodásánál. Egy, a kapura szögolt plro* király kártyára lövöldözött, molyot lövésoi által ötös számmá vál-toztztni volt épen szándéka. A negyedik lö-vén után, melyet még jolenlétüukhon tön, a kártya oly szép ötöst ábrázott, hogy ily rand-kívüli ügyosség fölötti bámulatunkat hangosan nyilvánltánk olöttc. Honidon , mint rondoson, viseltelék irányunkban. A tognapi esoményröl egy szót sem szólt. Mintha egészen eltűnt volna emlékezetéből. Egyik napot a másik utáu liagyá elmúlni, a nélkül, hogy ifjú barátunkat a túlvilágra küldötto volna. Bármily körülmények indítók Is öt u liatal hadnagy ily kimé-lósóro, Horndon ozáltal sokat ártott magának rólai véloményünkbon. Hátorsághiány — roort orro magyaráztaték magavisolote — nz , mit a fiatalság logkovésbé bocsát meg. ttoá nózvo u bátorság az első erény. Különbon az egész ügy nemsokára feledésbo mont át s Ilomdon előbbi befolyását iámét vissza-nyoró. Csak ón magam nom tudtam ismét foléjo közoledni. A regényosséghozi hajlamom kövotkoztéban mindegyikünkt)él inkább füztom magamat Ilorndonhoz. 0 elöt-tom valamely titkos drámának volt höio, kit ogy hullámzó élőt vcszélyolnok köze-potto bátor rondül.otlonséggjil telvo képzelék magamnak, s most hősöm ily gyávaságig fsülyedottl — Mifélo más hatást gyakorolhatott reám o gondolat, minthogy azon együttérzés ogészen eltűnt, molyot eddig Horndon irányában táplálék 1 Horndon is sokat tartott roám, legalább irányomba»» bizalmasabbnak mutatá magát; a többször .bocsátkozott volom különféle tárgyak fölötti boszélgo-tésbo minden máskinél, mi mollott szava olvcizté azon élo« metsző hangot, mely különben jellomzé. Irányomban nyilt volt, bizalmas, sőt néha valóban elragadó kedé-lyességü. Do ama titokteljes est óta benső ogymás Iránti viszonyunk mogzavartatók. A mikor osiik látám, mindig az jutott eszembe, hogy zommit sem tett a raUa ejkövotett durva méltatlanság meghoszitlására, 3 o gondolat mint pliAntom állott közéin s közéjo. Horn-dor sokkal több észszel s bel tással birt, hogysem irányában! magatartásomat észre nom vette, s annak okait ol m m találta volna. Hidegségem nem látazék előtto közönyös dolpgnak lonni, logalább többször ve-helém rajta észro szándékát, előttem nyilatkozni. Miután azonban kitérék olötte, ö is minden felém való közoledést kikerült, s igy már csak többek társaságában látók egy • mást, hol tohát bizalmasságról szó som lo-hete. Igy több hónap mult cl, midőn egy napon Ilerndon az<>u tudósítással lépő körünkbo, hogy mulhatlnnul ol kell utnznia. „Koménylom" folytatá azután, hogy nom fognak megfosztani azon élvozottöl és örömtől, ma még ogyszfr nálam vacsorálni. Önro is számitok" — tövé hozzá felém fordulva. „Számítók roá, hogy jelenlétével szerencséltetni fog." Társaim szavukat adák, a mngam sam nkartam ily végső bucsumoghívást viasza-utasítani; a meghatározott órAban tohát la-kására indulók, hol az egész tiszti testületet már együtt találtam. Asztalhoz Uténk a rövid idő múlva reánk is átragadt Horndon vidám hangulata, moly-beu kivétolos módon önmaga ia volt. A dugaszok pattugtak , a fohér hab botajtékzá a poharak karimáját, .molyok szünet nélkül ürültök és toltok meg, a azon lágy hangulut-ban, melyet a bor idéz olö, azon testvéries gyöngédségben, moly oly sokszor a vig poharak Bzülötto , mindon a búcsúzónak nyomult, noki talán utolsó „Iston hozzád"-ot mondandó. Késő volt, midőn az asztalt elhagyók. Ilomdon búcsúra még egyszer kezot szőri-tott mindegyikkel; midőn azonban a sor reáns jött, visszatartóztatott s maradásra kért, csondcson azt súgván íülombo, hogy elutazása előtt volom mindon áron még bo-azélnio kell. Nemsokára egyodül valánk, a hallgatagon ülénk ogy mással szemközt. Pipáink bodor füstjo kékos fellogcsékbon kanyargott a magasba, s ugy látszók , vidámságunkat is magával vivó, inort mindkotton komoran az clszálló fellogok után pillantánk. Így mult el néhány norcz, rnig végro Horndon megtöré a csöndet. ALohotségos", ugymor.d »hogy nom látjuk többé egymást. Elválásunk olött tohát ogy egy talányt akarok ön olött megfejteni, •melynek kulcsát eddig hUba korcsé. Barátságos , őszintén barátságos viszonybnn valánk egymás irányában a Igy fájdalmasan érintene, ha kedvezőtlen rólami véleményt kellene önben visszahagynom." Mogszakitá beszédét, hegy a hamut ki-verjo pipájából, uiia|att én hallgatagon a a földre tekinték. „Különösnek kellő ön clÖtt föltűnnie", folytatá, „hogy JSotowtól nom kértem elégtételt. Választhattam volna a fogyvorok közt b az első lövés firyém lelt volna, élete tehát kezembon loondott; do luludemollelt a párbajnak reám nézvoi szerencsétlen kimenő-telo is l»hetségco lott volna. Nem adhattam noki tanítást saját élototnnok koczkáztatám nélkül, s épon őzért szabadult mog oly köjinyon Notow kezeimből. Legnagyobb meglepetéssel tekinték Horn-doöra. Bármit vártam volna Inkább, mint ily g^''éva vallomást. „Nom szabad élotomot veszélyeztetnem — folytatá Horndon, „mert hat év előtt ogy nrczeaapást kaptáin, s az illotö él még 1" Kíváncsiságom a logmagasb fokig volt csigázva. „S ön nom vivott vele?" kórdóm öt. „Bí-zo myára a legkülönösebb körülményok aka-dá yozák önt, az Illetővel találkozni." ,Igon, vívtunk egymással, vagyis jobban m< ndva, lőttünk egymásra," f.-lolo Horndon ; im itt egy emlék oz osortényro." i szavakkal fölkelt, egy akatulyából egy ptioa tábori sapkát vön olő a azt főjére tevé. A tipka másfelől hüvolyknyiro a homlok fö iítt ogy golyó által volt átlyuggatvn, ,Ön tudja," folytatá Horndou, „hogy a va-saioknál szolgáltam. Israori jellomcmot. — Kwsé hoves tormészolil vagyok, a még in-ká!bb valók oz fiatal koromban. Ezredünk-bojt ezon időben majdnom minden nap vívató^ párbaj, a én mindegyiknél szorepeltom, va^y mint főszemély, vagy mint bajUnu. — T&rsaim tisztoltok becsültek, s elöljáróim el no|n kerülhotö bajnak tokinténok az ozrednél. j,Igy békében, vagy inkább nagyon is rajongva futám dicsöségi pályámat, mldön egy fiatal, gazdag s elökolö csatádból származó fétfiu lépett ezredünkbe. Nem akarom öt megnevezni. Soha nom volt ember« világon kinek szemtolonobb szerencséje lett volna mindenbon, mint V neki. Képzelje ol magának, ifjusDg, é«u, szép arcz, deli tormet, szilaj vidámság, semmiféle voszélylyel iioin törődő bravuur, szép név, pénz, a mennyit '' kivánt, a melyből játékban soha som vésztőit. Ily Bzerencso I Qondolja ol, mily bufo-lyást gyakorolt reánk o férfiú I „Eleintén olvakitva hlrnovom által, ba-rálságonibt korcsé; de én előzékenységét hidegséggel viszonzám. A nélkül azonban, hogy o hidegséget caak logkovésbé is szívóra votto volna, tul adott rajtam. „Gyűlölni kezdém öt. Vállalatainak siker-dus következményei az ezrednél a a hölgyeknél kétségbe ojtének. Minden áron perpatvarra keresők alkalmat. (Junyvcrsoimro gunyversekkel felolt, csakhogy nz övéi mindig élezesebboknek, pikánsabbaknak látszá-nak elöltem ; annyi logalább bizonyos volt, hogy ff^iovetök mindig az ö részén voltak. „Végro i>izonyos napon, egy tánczvigalom alkalmával, melyet ogy lengyel nemes adott, a köztünk uralgó legfoszeab viszony komoly kitörésre került. { Látám, hogy ellenfelem * leggyöngédebb figyelemnek volt tárgya, a hogy különösen a háziasszony részéről oly kitüntetésben részesült, miszerint én, dühbe jővén átkozott szoroncsójo fölött, nom a legfinomabb gorombaságot mondám neki. Egy arczcsapás volt megsértésomro a felelet, élethalálrai kihívás a további következmény. „A nap már magasau állott az égőn, midőn a következő napon két bajtanummal meghatározott időre a kitűzött helyen mog-jelontom. Elsők voltunk. „Do ollonfelomro som kollo sokáig várakoznunk. Miután a, nap legforróbb melegével sugárzott alá a foldro, csak ogy üngben jött olénk. Egyenruhája kardján függött, molyct vállára votott, míg sipkáját kezében tartva, abból legnagyobb kodélyosséggol nyugodtur; cscresnyót eve. „12 lépésnyi távolságra egymással szom-közt állánk. Az olsö lövés'' unyém loondott ugyan, de a szenvedély és gyűlölet annyira cröt vönok rajtam, hogy attól tartottam, miszerint kezem remegni fogna; s igy azou szándékban, hogy megnyugtatásomra időt nyerondek, az első lövóst álongodém nek!. „Ellenfelem nem egyezőit bel". Végro abban állnpodánk meg, hogy a sors határoz-Mint folytonos kegyenezo a szorcncsú- zon. nok, ollonfolum nyoró az első lövést. Föl-cmclé pisztolyát s minden czélnzás nélkill — lőtt. Sipkámat h>vé át. A sor immár rajtam volt, s én ura valók olionfeloin éltének. Erősen szemei közé tekinték, do eredmény nélkül reményiek vonásaiban csak nyugtalanság! árnyékot is észrovenui. Pisztolyom olött állott, s sipkájából a legérottobb cso-rosnye-szemoket válogatá kl, molyok mag-vait ujjai közt a levegőbe lövöldözé. Nyugalma dühüngövé tön. Miféle elégtétel loond ez reám nézve, gondolám magamban, ha most elveszem életét, molylyel oly keveaot látszik törődni? —Szorenosés gondolatom jött A pisztoly-kakast nyugalomba hclyzém, s ellenfelemhez igy szólék: „Önnek, ugy látszik, ninos most,ideje moghalni. Inkább reggelizni akar. Am, a mint tetszik, nom akarom dorangiroznK" „„Mi köze öltnek nhhoz, reggelizőm o vagy nom ? lön a felelet részéről. „„Tessék osok lőni. Különben a mint tetszik. Lövéso ezutánra ia megmarad, a én mindig azolgálatjára leazok."" „Eltávoztam bajtanuimnial, kiknek kijelentéin, hogy o pillanatban ninoa kudvem löui, s igy nz egész dolog — elhal iszt itoti. „Hövid idővel ozután bucsut vovók nz ezredtől, s o faluba vonultain vissza. „Azon pillanattól fogva nem volt nap, mi-lyon boszumra nom gondoltain volna, s végro uz óra elérkezett I Ilerndon egy lovolet vőn olő zsebéből, s átnyujtá nokom olvasásra. Lovolozőjo azt irá neki Moskwából, hogy az „illető egyén" rövid idö múlva egy szép, ifja hölgyet fog oltárhoz vezetni. „ön eltuláljn" monda ilerndon, kl ama Illető egyén. Ett immár Moskvába utazom, látni akarom, váljon az illotö lakadulma előtt is oly hidegvérrel tud-o a halál szemei közé tckíutoni, mint egy sipka csorosnyo undlett V" Ilomdon o szavakkal fölkelt s a szobában föl alá járkáll, mint a tigris ketreczéhon, mialatt én hallgatagon ozer egymásnak ellentmondó érzelemnek engedőin át mag^m. Egy szolga Irpett a szobába azon tudóai-tásaAl, Imgy a lovak készon állanak. Ilerndon kezot szorított volom, átkarolánk egymást. O cgy kis hintóba lép«tt, molynek elsülésén egy szokrényko feküdt, pisztolyait tartalmnzá. Még egyszer „Isten hozzád" ot moudáxk egymásnak. A lovak megindultak s rövid idö múlva az útnak hajlasa oltakarA a hintót azoiuoíiu elöl. (VAgo kSvetkexlk.) trZLBTI HIRNÖ /Vn«V-KmiIlH|», nov. 30. Ma nom c»aMdunk, pabnaAralnk a reménylett Art Jóval felfllhalsdták; arról irt .flMnk, hogy a kíllfnMt v«v3k, kik leginkább Mixlék elő aa Arcinelkodc.t, bevinArlWkitk meg-• rtliilctt/k, llogy fog-e kiaShb Ijniit valami ellínha-tA. heAllAnlt Hx a JftvS »lik«. — Ax oi ivl utolió or.iájjo» vásárunk f. hó 3-An leend , melynek klmc-ncl lirGl jövő »xAmunkban b8v«n fogunk axólani. Mxí Arjegyxéktlnk követkexő i t" Jelenlegi Irak alaó-an.itrlal minikint n helybeli tiuctoti : I)"»» uj 85 — 88 fna 6 ftt70kr-0 frl 1(1 kr, Itma uj 78—1) font»» 4 frl 40. Kukorica Hl-86 fna 3 frt—3.40. Árpa »«rfJuiahn* Val\ 70 — 73foutoa 3 frl « fi0 kr — Zab 45 -47 f.mto» I frl 70 kr. Pobinka «l*&»r*ndil 2 írt 60 kr. — Puaauly febir 6 ft Vfi, tarka 4 fri »5 kr. tfubó el»8 rendll 8 fr» 26 kr. ni A »Aja. SillvapAlinka 20 foku 10-21) fr» hordó-Val rjfylitt. I^rkSIrpAliuka 20 fok 10 - 20 IV» honffival Oxy''Ut. MU 13—1»''/? fr». Ilorkó 25 fr». Nyer»Mrök t (lanyha (l.lol) ak<U- é. toliin- 44 frt. bu»a-bilrók 48 frt.-uiA»«Ankiut, . Korok . fehir ia vilitta (.chlller) 1802- *» 1805-M — vidéklinkbeli — t-rrai» 8 frl -10 frt. — Villányi*. » eg. Anll foKrta I8rt0. 10 — 12 f». UJ h.»ul bor ril.«''» (»chlller) ia fehir 7 fr« 9 írl — kr. naUtonmellikl borok 18(13- i» 1805-lkl fehir 12-Ifi frl. ak.nkint. Via. a 00 frt — kr. KA« 44 — 46 fr». Ka-Bnaign» iryapju Ara 7fi frl.- Fehir rongy Ara 7 fri 26—7 frt 76 kt, feketóó 4 frt. HIRDET N.-kftnlssnl pluexi áruk nov. 30. Bor*A Itexijo 12 kr. L»ne»e ltuail« 8 kr. Bab lt«»i|« Okr. Kíllea {{■•■. 8 kr. Hurgonra inír3J« 80kr—t ft 10 kr. Marhibu* fontja 16 kr. Juhhua fontja 10 kr. 8ert''s-hu« fontja 20 kr. 8/alonna mA».AJa 88 frl — kr. Z»lr fo,il|a 42 kr. Mngllajt rná »AJa 11 IV» — kr. Za»m-lylNat mAa.Aja 0 frl — kr. Konyírllstt fontja 8 kr. Kuk«rtesatl»<t fon»)a 4 kr. Arpadua fontja 0 kr. Kftleaki»a fontja 8 kr. KlatkAw fontja »8 kr. Faolaj fontja 60 kr. lUpoaeolaj fontja 32 kr. LenmagolaJ fontja 40kr. Uj bor ilciije 10 kr. — Óbor Ucxije 20 kr 1* »11 i»r (tcai)« 14 kr Kanlual aör l»<-»AJc 10 kr. O.boiia-pAllnka llcxij« 60 kr. Tdrköly-pAllnka lton*)« 40 kr Kallva-pAllnka ItciíJ» 00 kr. N/er« faggyá mA.eAJa 16 frt. — kr Öntfltt fa¡(ygyá-grertya fontja 32 kr. Mártott fonlla 34 kr. Stapjiau íon»Ja*24 kr. 8fontja 10 kr. Keményfa »le t frt — kr. Puhafa B 61« 6 frt — kr. N/ejafa 81a A frl — kr Faa.in u(. r8Je 40 kr. 8.4na miaiAJa 0 frt 80 kr. 8ialma m. 60 kr, Kondér fon»|a 60 kr. Len fontja 00 kr. Dérvl pémÁrfolyRin nov. 3Ü. B% raotaliquOB 68.76; 6*/0 tiomí. krtloaöu 00.60; 1800-ki Alladftlml kölcsön 80.40; bnnkróisvényok 712.— hitolintóaotl r4ix-vónyok 161.70; Londoa 128. —; eadit Agio 127. —| arany darabja 0 f.i tí''/i ki''. Fololös seorkotstö» WnJdltH Jdusof. SEK. 1—48 darabban . mik köxölt rvini-k-mövck linrang-JátbZÚhHnl, dob- ós t''Ki linngiikknl «ib., továbbá JÍÁTSZÓ -SZELE NCZ ÉK ¿ — 12 dürnblmn , mejyok k«*üll nóraclyok ncccHüar, Hiivar-tetti|ili>iii, avaj-zl hásnc*«kn, f«:i«>kép-albiiin, Iró-Hx », hiivnr (ar m, duhány-Mcleiicxp, varrd u»z(ttl, táiU''iiiló báblik, ós valamennyi tonól. UepjrondolliolÜ: J. H. Heller-nól, Bernben, (bérmontvo.) Eíoii niUvok, nxdyok bájoló liangjokkal ''ininduii kodólyt ólónkitik, fok«^|)i<n njánlnlosnk torinok Imii ¿b bolop-ájc> liknál alknltnnjtni. — linktár na«y vá ¡«»»lókban. Javítások is olfoR-wltatnak. (1—U) II Cíúktornyu muzövároe rószóiül, moly Muraközbon fuksiik, nt ugynovezott 13or L)át* 18li7. évi januárbó l-tül koidvu c^y évre, Int pedig találkoznának, a kik több óvro bassnnbórbo vonni nkarnák, 18H9. évi dceombcrbó végéig — folyó 1800. évi dooeniburhó 3 kán nyilvános Arvorés ntján bnmsonbói bo fog adatni. — Együttu piaczi, ugy vá-Bál i bt''lypénztscdési jog baszonbérbo fog adatni. A félléit''lok azon íiivalalnál inc^tukinlbotiik. Hirdetmény! ! Majd II «ni feU Ar Art JfitAIIAa wolletl, valódi, haml.lt- ''! hallan ¿a ponlo. r3f-in<Sr«¿kk*l kOvolkcxö vi.ion-neinOck boe»At- !í tálunk vég-vladáiba, u. w.i vAt.oii-.ivbkvndök, lUilllkO.Sk t* aaa- r: tal-terl tikok n bee«! vÜHXoiigyar-rnktärbau, Stadt, Tuohlnubcii 11. ttx. alatt. 1 Mes. finom fol.ór vAxon-aaobkendS 2—2 it 60—2 ft 80 kr a legfinoui abb. 1 taca. U«n fluorr» ruwburgl kendők S-S II fi'') kr— 4 f» 60 kr. a Irgflnouiabb. 1 tue», fiilorrt vA.xon batlit kíndők 4 — 4.60-''ö legfinomabb. I tue«, *i«.0|»-t«rlllk8»3k, 4.50—6—7 ft a Irgflno.^ífib I ItKi. rAaaon dauiait-t»rUlk6iök 0—7, 8 f» a IflgC.iuuiübb. 1 darab 0 »»ewélyro miIó aaital-lerllik fi —fi.fio, li /\íi»al. 1 darab **««'')« d.iiiia»t a«»talr«rltik 7.60, 0 1» »da,ab irmwxjwvm ««iOkWiMK- 1 db 12 ».omólyro valá allai-damatt-aiilallvrltvk 16—SO fl a Irg-fiuotnabb. VA.ioii-tnrQlkn.Gk, rőfrtnkíH» 26, 30, .15 — 40 kr a legfinomabb, 1 db 30 rSffta frUArlIctlon hA.lvAt.oii 8—0 f\ fiO kr. I db 30 rfifn* feliArfnnAI-vAaxoa 10-12-14 ft. 1 <lb 30 rőfna litnegr«d ».41«. riiinlMirgl vAuott 12—16 0. I ilb 48 röfi)« nincgyod »»íle. »*9votvA»xon 18—20 ft. I 4b 60 rőfi)« ntimgjred amHea finom ..nriilt 22-24—?8 ft. 1 db ¿0 röf''!« ké.iilfonott .»rtrot 28—30, 35 fl a legfinomabb, I db rumburgl ball»l-»x6vot SO fl boly. c.nk 40 ft. I tum. vA.ion a.xtal-koodíl cutk 4, 4.60—6 ft. '' I tue«, finom darudat- aaitalkohdft e.ak 0—7 ft. VA..OU url Ingok 1,60, 2.80, 2.60, 3.80.'' Kínom vition url Ingek 3, 3.60, 4.60 a legfinomabb KA.x vAa.ou gatyAk 1.20, 1.50. 1.80 - 2 ft. VAa.ou n3l Ingok, l«gujabb dlval 1.S0 ,2.60, 8, 3 60. VAa.nn uvl lug«k kötflU 3.50. 4—4.60 a legflnomabb. Url flauelt-lngek rag/ uadrAjok a legelőkelőbb inlndoii a.lnekbon 3, 8.50, 4-4.50. Ingek, mnlyek n tra.li«. nrin Alinak, vla»«av/letn«k. MegrendelOaok kerja rAllxetA*««! mlndenfoli tclje.lltctnek. Louia ilodern''s Cfiiiral-Do|iot in Wien, Ozim : Sln(ltt Xuolilaubon Nr. 11. Hirdetmény. .♦w A «alaiiKg/cl ganbt.Agl KgyeaQlet résaArilt koihirri tátotlk, ml«''«riut 11 <py| II kertekben tnbb eier <lar»b egy ír. s gyökores • i815rc*sx<1 rla ''A.ra kí».en AH, kllrrtkf.''l» fajokból : H.lgcii (Kurmln, Znpfuor, Mo.ler. l''oachlpel ) Kujnnl rlsx''lng. Oporto (l''rliko I''ortngl. acr ) Kag»x<>!8 iSllberwi !■».) Tót « fcltf (l-C|iovlna.) C»> ke. Kik kadarka. Ara: Kgyb ll tagoknak 5 ft, nem-tagoknak 10 frt e.er drbja. Kionklv il kaphatók < gy ivei AkAcx i. Olodlila caemetík. — Kgyletl tagok axAmAra t frt 60 kr, nem-tagoknak 8 frl exer drbja. CxouiagolAa.''it 100.lg 20 kr, 600-lg 40 kr, M gr- ii lel''1.ek K p''-iu bok ld.l»í»cl a a ».AIIItAd mód haUro-xotl uiegjolelótórcl b.lrmeiitvu, alóllrlboi Iiitt(x«nd5k. lVnxnóIk <11 nn grendelia Agyoleuibo nom vitetik. ZaU-Kgcrt.og, uor. 18. 1800. AKVAY I8TVAN, siako.ilAlyi elnök. -- MHco1ó»boH Samu fényképész, olaj- éa szobafestész Nagy-Kanizsán. Tia/.tclotlol ajánlkozik mlndonnotnd tomploiii-^ éa hX''ibn-fi''atvMxelre, továbbá ajtd és ablakok iná-''zolásárn, — valamint fényképeket borua idÖbon is^ legjobb sikerrel készit. Műterme: a piaristák temploma átellenébon. Ca. klr. o.xtrAk, el»ö amerikai ¿« angol ».aladitókkal oklerelexott ANATHERIN-SZÁJVIZ -» Popp J. G gyakorló fogorvoatól Díc.b«ii. BejJtt»rt>i^v) Nro 2. — Kgy Üreg Ara 1 frt 40 kr. bccaomagolíj 20 kr & FOO-PKP Ara 1 frt 22 kr. FOG ÓLOM lyuka, fogakra OuhaaxiiAlatul Ara 2 frt. 10 kr. NOróuy fog-por, egy doboa Ara 03 kr. K Jele. kia.Uminy 15 ivl faiiAllAxa ÓU hlrro kapott ia elterjedt Kurópa halárain tal 1». ICa.xnAIaU kQlnnö.en jótikonynak hlxonyul» b« mindenneiutl fogfAjAa ellon, a axAj lAgy riaxin«k minden bi\Jn ellen, könnyen virxß Iny, «korbult «tb. olleu, Fnlolva.ilja a nyAlkAl mlAllal megakadAlyo.ia a fogkö kipi3di.it, fri.altoleg ó. Uli.javitól.g hat a ««Ajra, »ehA» teljeaen meg».(Inteti n ro». »«ago», mely mc.terai- «Armaxik. MhHán « a^Jvií annimlkip >« hal liArlikotiyan a íogitkia i. n ..Ajri.xskio lóhát kitűnő »xolgólatokat t«»», luiut ».Ajti»«tltó «xer I«, i» kiiíj Öreg korig telj.-» cgó.x.igbon ia frl*«jógbeu tartjn a fogakat. Maga. or-vo.l tekintélyei blxonyltvAnyal ellamertik ArlAtlan.AgAt . ajAnlliató.AgA» is aok ji lea »rroa Altai aJAnltatlk. Kapható .Nngy-Kaiiixsiin s Fossolbofor Józsof, Wolllsoli, ltosuiduld A. éa Rosonburg J. és b\ uraknál. r*. Vvl ''V Í/l.iI.--.;» Vv^rea, mAr 42 Area korom óta kegyetlen fogfAlda-imt-l oCroiuoltaltam, ml miatt log.lm nagy ria/i» elvcaaliin. Ujb''d [ögfäjdalI1I4UI b;UlV4Val Körüliig J. gyógyaxeriai ur ajinl* a nAla |taphat. dr. P.;,;Mv,0. b''c.1 fogorroa nr Anath-rln-filo a.AJvW» , / «¡«Alst utAn mei''sillut « kezro''leu fAJ.Ialom, ia in f., •. ■ ínie» 1x1 »aAJv|>nek naponkiull haaxuAlaUt folytán a i*K< ''t''.J» I ej-/- cn men» v*x,-nk. A hil/^; Jt8ll<-» irxetilöl Ath*»rra, bArklnok I», k| fogbajban atent-.l, n::n<lo-;i irdok niik il, il« in. ggyöaiWnt» a tI t J I»AgAr.d mint legjobba» nJVnlhalok. V. taxik. NAEHMANM KHI8TÓF m k. ca. k. lobiri. Fele árért axálllt urak-, Iiőlgyck- és gyermekeknek nx elaó és legnagyobb vászon-raktárnak központi raktára WT llica, 8tadl, Tuchlanben 11. *xim alatt a lcgolcaóbh i* legjobb kiix vAinonnomUokol minden nafy-aAg i* mlnő.igben, valamint vAaxon-galyAkat, fehir is pompA* ».In«. Ingókét mlndon nagyaAgbau a legújabb divat »»eriut, is oly meglepő oleaó ArAkírt, hogy a legklaobb m«grond«lia tovAbbra 1» a legnagyobb megremleliaekot Idixl «18, As aUnt kOvetkesS árak álllti^om blxonyaAgAul «xolgAlnak, ia a n. ó. kOxOmig llgyelmibn ajánlom. Kész uri-lngek, legjobb kézimunka. Pehir-fonalu vAaxonlngak. alma 3 frt — kr helyett caak 1 ft 60 kr. Flnotp nemll rAncxua m «11«! 4 ft 60 kr htljr'', cwk » ft 80 kr. Finom Irhoul v. ruinburgl Ingek 6''ft h«ly. caak ^ ft 80 kr. l''lnom hollandi vAaxoningek 0 ft 60 kr hsly. caak tlt. Fin, rumb. kixxelfont Ingek 7 ft 60 kr hely, caak 3 ?l 6Ó''kr. I.egfln, rumburgl Ingek, legaxebb kialmunka 10 ft hely, caak 4 ft 60. Legfln. belglal batl.t vAaxonból 12 ft hstjr. caak 6 ft 60 kr. Fehór éa szines shlrting-ingek. Url Ingok fehir ahlrtlngből 3 Irt holyelt caak t frt 80 kr. legfinomabb frauc.la »hlrtlngbCl 4 frt »6 kr h«ty. e»ak 2 frt 80 kr. Ltgujabb deaalna ailnea Ingok 2 ft 60 kr b«ly. csak t ft 80 kr. 1''oinpAa ailuea .lilrting-lngek 4 ft 60 kr hsly. caak 8 ft 60 kr._~~ V a lód! Iranola .»lneiTbatl.t-lng«''k,8 ft 60 kr hely. c»akT7rt. l.ognjabb fehór bAl-lugek, Igen finom 0 ft 60 kr hely, c.sk 8 ft 60. Kösz női ingek, legszobb kézimunka éa kéxikOtéa. Plma vA.ioii nBíngek hnxA.aal 4 frt helyett caak 1 ft 00 kr. Finom achwclc.l Ingek rodi>» mellel 5~ft 60 kr h. c»ak 2 ft 60 kr." UJ divatú"aTlv^''j» ravenrben kfltntt 0 ft 50 kr h. caak S ft 60 kr. Kugcnla, lij dltatu, kfltntt 7 ft hsly. caak 8 ft 60 kr." MÍria- Antónla fn.nny-Ingelc B ft 60 k V hsly caak 8 ft Vlötorla," valódi Valenclenne-val kfl»0t» 10 ft hely. caak 7 ft. Finom vAt.ónból, hurkolva 6 ft hsly, Caak 2 ft 80 kr, blvat-lngek, legfinomabb bclfaat váaaonból hurkolva 0.60 Ii. c»ak 8.d0. N8I alaó nadrAgők legfln. »hl7ri^bgi~4 ftX"wäk" í~ft. N81 nadrÄgok, kO»ve, íegfin. vAatonbóVo ft hety. csak » ft 60 kr. M^l ijl maiVinyke^ angol ahlrtlnybBI 5 ft 60 kr. hely, taak 2 ft 80 kr. Dlaiea, »xipen kötött mcllinykn 12 ft hely, ea''ák 6 ft 60 kr._ Le^fin. meílinykc, valódi vaíonclenne-val 20 ft hely. caak 10 ft. ft''CI ijl ingek hoVr.u"nj7i<kal 8- ».50-4 ft 60 krtf. , I.qgflnomabb váazon fOrfl-gfttyák. 1 frt 20 kr—1 frt 50 kr, — legfinomabb rumburgl 2 frt 20 kr. Irh''onTa.Ov.t, 48 r8f 34 ft helyeU caak 17 ft. Legfinomabb irhoul vagy rumburgl, 60 r6f 00 ft holy. caak 24 ft. Jó vAa.on-aaehkoudSk, fii tuoxatja », 1 ft 60 kr, 1 ÓÜ kr- 2 ft. I.egfin. »»«bkendSk, batl.t-vA.xonból, fil tucxatja 2—2 ft 60 kr. í)lvatoa url nyakkcmlők, fií tucx.tja 1 ft 60. 1 ft 80,~~2~ft, irtTunr ailnea url harUuya, fii tuo.atja 2—2 ft 60, 8 ft 60 kr. . A legjobb francia 3an«íl<lngek mlndeufilo «xlnttek, aimAn is rcdÖx-vo, különöaen kOaiviny i* meghUtia ellen óraxertll »«olgAluak, 8 ft 60, A ft—4 ft 60 kr. '' B^-» A kelir.ik tlnta.Aga ia Talódl»Agáirt ke.énig adatik. Ingek, molyok a t^ttbox neoA Alisnak, vlaaxavitetnek. Megrendelések a legtávolabbi vldikekro utAnvit mellett telje-•Ittetnek — Megrendeliaeknil kOlönöien kir«Ük a nyak-b8aig be-kQldiae. (8—18) An das Central-Depot der ersten LeinwK-Ozim: cohe-Niederlago des Louia Modern, Wien, Stodt, Tnoltlauben Nr. 11. Józsof kiadó-, Jap- és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán. % Hirdetmény, lt«i-b«a Csapreadekcn eüulüoxoU Caik Botóixaár ctáo c--kimi«*i hicraiík, e. m : 402. u emelete» háx , hvixa txrto-ixndó Kiroto eticiófCld « berki rít in~xt!ar.okkt! . ax Cr6\5a«k k^xia kirinaá^irx, ¿4 Zalamtgre fSgráaai li&tóxá^inak 155"¡866. u. rég*«a« kCrrtkexUbeo axaba^xlVu v* kéz alatt ia cUianöók ; óiért la » venni axAndckolók 15 » b o c h a r»JAno. megbixott urni! X -Kxüizaio ax ár- éa fixet«ai feltételek T»g«tt éTtckeihetnek. írnok vagy gyakornok felvétele. Egy zalamegyot gazdaaágba egy írnok vagy gyakornok kerestetik ; bővebb fclr^lágosiUat e lapok *rcr-ketztőségc iá. Dr. Hswkin Ui-Yorkban fentcz:mr.elt Tiér alc''^., tiszta termeny-anyagbó! növeny-''^ivonalot kéazitefS-mely már egesx Amerikában n legjobb »ikerrel mfikö dik, és caodálatos batása miatt, okvrtcrien egéaz Európába is el fog terjedni. — Hawkina osakehasonlitá a jc-jtlenlcgi emb«ri életmódot a íermészet ált>l raepszabfitt életmtkidai, és azt állítja: hogy az ember a t''ermészetce útról igen eltért, éa nehezen hozható arra vis«za. Ha-wkina a majmot 6ameri az emberhez legköze f lebb állónak, — éa axt mondja : lényegileg bár sokkal alantabb fokon ¿11 az embernél, d» efyetdö fogak- és emé«ztO-sxervtk.k.cl btr: teb^t miiitlkcttO rgycnlö talp-! szerekre van utalva. — Tagadhatlan, hogy a majom a'' természetes tápláléknál maradt, ennélfogva sokkal kevesebb betegségnek van alávetve, és testileg is izrno sabb maradt, mint az ember. — Kern a növények hiá nya, hanem azoknak elrontása a különféle savanyu, zsíros «tb. keverések által különféle természet-ellenes táplálékok keletkeznek, ós ezáltal a vór elromlik, és beállnak — az állat-nemben cgéazen ¡»meretlen — betegségek. Ezen uj anyag behozatalának föczélja, hogy az egészség fötényezőjét — a vért — természete» hely xetéb« ismét visszahozza. Az élrtwó ment minden keveréstől, egyedül tiszta nővénynedvből van készítve. Robertson orvos erre vonatkozólag ezt mondja:] Ifawklng életrirje mint gyógyazor a legtöbb bet<>g-[ ségben a legeUőbb helyet foglalandja el. — Ismertebb beteg''^jrcknél. u.m. köazvény-. rángatás-, tildöbaj-J Hzédrlcés-, órflléa, aőt még a nemzó-szervek gyen-j geségcl gyógyításánál magam is az eleterót haszná-M lom, és oly üdvös eredményt tapasztaltam, hogy ügy-társaimnak ia bizton ajánlhatom. Amerikában minden család-, aőt parasztnak ia van néhány fiveg életerő elölétben; ét többnyire minden betegség keletkezeiében elnyomatik. -Amerikában még a cbolera ©Uen is üdvös gyógyaxerül azrdgélt. -T Tehát őszintén ajánljuk ezen elkertllbetlcn házígyógy-azért minden csalidnak, kik körüllevőjük egészségét fentartani óbajlják; exen növénynedv behozaUláért bizton reméljük, hogy embertársaink köszönetéi a legnagyobb mérvben ebyerendjük. tl—2) BJUQ'' Hasxnáláti mód, valamint orvosi tanáca díj nélkül mellékeltetik. Egy Öveg ára 1 frt o. c. Megrendelési czim: D. Detrkien, Halleoche Comunication S8. Berlin. Nagy-Kanizsa. Ötödik évfolyam. 33. szám 18(»0>. dccembcr 10-ón. 1 '' < \ r ''\>A. 1,1, Ismeretterjesztő lap a szépirodalom, kereskedelem. Ipar, giv/MsnU tudomány és mfivészet korébői. , • , * '' * ■ '' *......* •"> •■» • < i1 Meg-J ©len i Minden li<5 Mn, 10-ín, í* 20-Vilii críiii! iveií. Sxcrkesxtol Iroda és kiadó hivatal: WAJDlfS künyvkoroíkcilóííhcn. -iuiJJ. . imL.hl -j. Jj . a.«.»''.u . < ji''í mk Előfizetési föltételek : > | t ,,, üüüraetósoH:: HclyUcn Mxliox honlAk»*! t* viiUkro |i.(»|An XflMv* s j "A litl Jimaixix pcliUurfrt l?»««r, \ tr Kpqnx ívro: - f> frl. - kr. Vtl isi. - « ;; . • j 1 . --r A s,.„ ,,„„ Kv«Wcdr. -1....6U,» , S , • puli »or 4IJ. Ift kr ''«''■Liimiuiui / Előfizetési pénzek és hirdetések. •íjry xxinlvli r I«|I • a c 11 o u> i i « r 1 « I null ÍIInK b ■ k « * I r IU é li > e k,( IvnUiiiliit vMóki levelek, Mrmvnlvo * VíihI.iIiIvaIaIIioj klllilowlők N.ÚlV-KAMKS.UtA. . Hj .1(111 -''IV -II * i. Ai ■ <Vj>i-\ III í I ZALA-SOMOGYI i»« r czimil ''f egyeteines ismeretterjesztő lapra ¿¡in ; I ..I . fv Az előfizetési új év küszöbén crkyl($i,^ötel<íz<üt8égünknek'' tartjuk, lapunk lefolyt ötévi korszakára víMftnpiltftntV&''j ti cfc pártoló közönség ir^iti viszonyainkat számba vonni. ''. Midőn lapunkat honpolgári áldozatkészséggel > megindítók, azon meggyőződés lelkesített, — hop^y vállalatunk érzékeny hiányt fog, rí helyi viszonyok és érdekek tüzetesb mcgvitafíílty''által, e vidék társadalmi s közművelődési terén pótolni, s ma azon meggyőzödön hevít, miszerint mindent megtettünk e íieme» ezél elérésére, , / ''y''A lu''zdet nehézségein rég túlesvén, mint sy>ikeszt<VkiaM intézkedtünk arról, hogy a haladási utón, a legjobb erőkkel szövetkezve, csüggedetlenül törvén előre, mind fényesb és fenyesb credménynycl oldhassuk meg föladatunkat. Tudjuk azt, hogy a legközelebbi sulyóH csapások oly terheket róttak sok hányattatáson keresztülment nemzetünkre, miszerint azámos családnak le kéli inondania arról, hogy az irodalom oltárára nevezetesb áldozatot hozhasson; de hogy az olvasni tudó magyar ember ily Válságos időben lnp nélkül ne maradjon, lapunkat, ámb4r (eijedelme az előbbi marad, s ezentúl is havonként háromszor jelenend meg, olcsóbban adjuk, ugyanis: ,.. évncgycilrc csak 1 írt, félévre ^ frt, egésx évre 4 frí o. c. '' ii v;«, i. •. ¡.. t i'' ''•• Ily áldozatkészségünk mellett bizton reméljük, miszerint t, ez. munkatársaink s ügybarátaink közreműködése folytán a méltányos kÜKÖpaég ''vállalatunkat hathatós pártolásával jutalmnzftndja; Kelt Nagy-Kanizsán, dec. 1-én 1800. '' .> .V WAJDITS JÓZSEF, ''. .■ i lelelös szerkesztő és kiadó. Az üteny- és tollba-mondott irás, a magyar nyelvvel élő népiskolák''alsó osztályaiban. K.-Kninzua, 1800. (ólcltí 0-án. Ha több erucletU háznt igyokszUnk épitai, áiely nohiOíak klÜKŐleg mogfo-leljen Kstázathuik, az épiföaUlvd8/.otbon eltfhulndott korának, liánom hogy a/, mindem vihar éa «¡télvéHzaok duozol hiuison, Bzllkséges: hogy annak alap» ját válogatott, onyéiinetloil anyagból »zihírdun <5b er<5xen megvesHllk, noaj kevdttbó igdnyolletjk psjinto, hogy az úpitŐHtiro Ugyos, az ópitóazet minden ágaiban járta« épité«zi válanzazunk, ki nonjosak a jó anyag választásánál ta-náciolliusiíon, hanoin ké|ien legyen az ápitmány ál|andó«ágát éa tartó» jövőjót már előro biztoaitni. lígy hiszem könnye» föltalálja a nyája» olva«d, hogy » tanuldt mint ópitmdnyt, a tankönyvöket'' 0» tonnjo-dort mint az építésre azolgájd anyagot, 0» a tanitdt mint ópitíímest^rt képzelem/ ''i'' . .. •,; I Habár h wiostani tunreíiduiítír aok kivánni valót hagy hátra, söt ólinj-t«udd ia vo)na, liogy a tanoszközbk ^igora vizugálat aU Jkorittoaaenok, •— mindwinollctt igazaágtalaiiöág volna tíí-lllnk, ha az tlgyc*<tfég ¿a tapintattal munkált AHO könyveenkdnak liahznoa-»ágát megtagadnék, vagy félreismernék, minthogy a z»engo tanuló esz-mekifejlődéaérc yozetíi, éa ké])e»»égot óbrcBztő anyaggal t-zol^ál, miíierhit az UgyeH tanitó minden aegódkönyv nélkUlÖzÓBö mellett bizfoa lehet, hogy tanítványai iddvel gazdag gyümfilc»-oacl fogják megjutalmazni fáiad»ágo» munkáját a haza é» embemég Jiasz-Jiára. Vi»8zatérvén ligyllnkhtíz Az titeny-<5» tolbamondottiráahoz, azon fó''kérdéá leplezik föl oldttlink, — váljon o két egytjránt «zUk»égea én hasznon tanmodor között molyiknok adjtik az alsó-vagyia eldkéazitő osztályban az olsöbb-»éget? Megvitázhatlan tény, hogy már a népiskolák alad-osztályaiban az olvasást legjobb, legkönnyebb ós leg-czélszoi libben irva taníthatni, minthogy az emberi ész sokkal jobban és alaposabban felfogja azt, mit mngá elméjével föltalál éa felfog, mint azt, mit gépiesen minden elmélet nélkül betanul. A magyar irvnolvasáa tanitáa ellűn még azon alaptalan ellenvetés »óm alkalmazható, mit azon Féssimi»- ták, a régi Zopfsystém, az úgynevezett osilabizálá» mellett küzdő (Sohul-meisterek) iskolamesterek a német ir-vaolvafá''í tanmodor elnyomatása vé-r gott felhózánnk, hogy t. i. ha a tann-ldk minden szónak a 1-i.árAz betllk el-oaovegéso helyett c.^ak azok hangjait kiejtik, a helyefirást CKak hibáaan fogják begyakorolni, óa a betllket az írásnál gyakran elcserélni, minthogy hazai nyelvllnket legbiztosabban a jó ós tiszta kiejtés után lehet liolyosen és,hibátlanul leírni, — inig az, ki t^ tiszta kiejtés «5« hangoztatásra nom •íigj el,''ésak nagy nfcho''/on fogj a még jBZ. l|ásbaij i» a hossza hangokat meg-.klllönböztotni a rövidektől. Miuok-Mtána''tehát ar. olvasást o*ak íráa által vagyis kapcsolva tanitsak, kell hogy ,o''zt a leggyorsabb éa legkönnyebb mo-dor »izoriut tanítsuk , hogy (iz olvasás no igen hátráltusaék; most tehát az a ¡kérdés, melyik o két tanmodor., közt |\kCZöt elö^jb a betlik alakítása ké])is-Üogére, áz Utenyzes vagy a tolbau''ion-flatoláq? r~ Kn''v azt válaszolóéi'', az Utcnyzés; hogy podig a tanitás gépies nu legyen, az IIgyes'' tanitó mind a kettőt párhuzamosan fogja "kezelni,- éa ''mintán az irvaolvasás már aitmira '' I . - . ■!. . • V haladt, hogy a tanulók a« irás é»'' olvasásra kapkodtak, -külön vétessenek holyosirási gyakorlatok is. Kfsaó bővebben akarom nézetéhict magyarázni, no hogy félreértessem. — Miután a tanulók az első beszélgetési leczkékbon előkészültek az iiás ¿''« olvasás előfogalnmivftl, megkezdőjük az Utonyzéat, még pedig a »zokáaoa og\-kettö helyett, mit a zsenge tanuló a legbővebb magyarázat mellett sem i^en képe» felfogni,'' rá szoktatjuk ''hogy fel annyit tosz, mintha mondanám az alsó vonalon kezdvo huz/iik a,z u felső vonalig óh le, a felső vonalon kezdve az alsó vonalig, és igy folytatjuk mindon >egyep<jbetU beianitásá-nál; miután .magánhangzók leírása igy begyakoroltatott, betanítjuk az ütenvtanmőd szerint az egyes mássalhangzókat í» az ABC-köny v Ytride szerint ÖK»z«köttotésbén faz. üt''í ''tnlálliató tolbamondatobUi gyakorlaíokka).,^ Ezen eljárás mellett azon .ülőn) ben vagxunk, hogy minden lannló egy alakban es időben tanulja » Ifelllk le-i.ását, miszerint a rákÖVqtke>-őhe-lyesiriiNi tollbiunondotolá^^ gyak^i latok sninto egyalakuak é» egyöntetűek lösznek. Természetes, hogy au óhajtott i. w,««.I ; ■ ni'',j..v „i''ii s ,ii''.»ii7S3 71 .n-M''I i; 5 t M (1 r JÜ siker a tanító Ugyességo és lelkiismeretes eljárásától fllgg, ''la adatát józan észszol (vilugva, «»íliár, kötelességének megfelel vén. oda irá-nvozik , hogy u jöv<í fel világosodott századunk tnivelt böripolgárai szellemi kifejlődésének alapját iuegyethos.se. — I)o vélkojtuúk a haza ég emberiség ■előtt, ha magát azon mulandó sugaraktól elragadtatná, miszerint tanulói a góp''es olvasás tanítása mellett «okkal hamarább kapkodnának a gyors olvasásra, — és ő már az első félévi vizsgálatnál brillírozni fog ; miután eléggé bebizonyítja a ta|kUHztahis, — hogy a gépien olvasd« á|tal a tanulók gondolkozó tehotsége annyira ollia-. nyagoltatilr, hogy még a felsőbb osztályokban, hol a tudományos olvasmányokat megfejteni kénytelenek, — alig képeitek a mondatot felfogni, minthogy elméleti tehetségük kifejlődése az alap megvetésénél, uz alsó osztályban igénybe nem vétetett. Legyort tehát önzéstelen mint azon ősz ember, ki gyümölcsfákat Illtetett utódai élvezetére; tanítson szemlélve, haladjon lassan de biztosan; no olvasfajon sémmit magyarázat nélkül, igy kedvessé teszi a tanulást kisded serege előtt ,.f;kik mindent tudni és hallani legjobban vágyakodnak ; lelkiismerete pedig nyugodt teszen, mert biztos lehet, hogy a tö''o szerényen votett magvak idővel érlelni és gazdagon gyümölcsözni fognak. HIl A UN KAtfOLY, lar. el. fiiUnltó. Országgyűlési tudósítás. Ab egyelöro elnapolt országgyűlés iámét iqogkozdé működénél, hogy szabitosan meg-határozza és kijelölje »a alnpot, melyen hazánk alkotmányos önállása a birodalom nagyhalaim i álUi^''val bizton ós szilárdan mogállhasson. A i országház néma falni visz-szanyerék Isr.ét élénkségökot s komoran visszhangozAk u várva-várt kir. loirntot. — Ünnepélyei csend kiivott« a loirnt szavait, I a nemzet képvisolőí sebzett kedélylyel távolának a tőrömből, n moghlnsult romóny fajdalmával arczaikou. U> n kedély jege gyorsan enged, ha a nap mogvonja tölo jótékony «ugarait, önnön inelcgo üzl el n jég-kérgot, moly csak fájó érzést képos gerjess: toni. így eltűnt csakhamar n lehangoló be-nyomán, molyot a loirnt amv»l idéztek old ■ a hon atyái újult erővel fogtuk a munkához, melynek czéija nomzetünknek na alkotmá-nyosságot megszerezni s biztosítani. A pártok szervezkedtek ama alapon, molyot a kir. Ittirat szavat támasztának *gye#«k Wndólyó-bon, s nem sokára oly ótónksóg fejlett ki, moly hossz« ós érdeke» ülésszakra nyújt biztos kilátást. A kir. leirat kinyomatásu után kót indítvány tétetett a képviselőház asztalára Tisaa Kálmán ós Deák Ferencz által. Az első indítvány aa alkotmányos mü-ködésuok megszüntetését kívánja, mig aa alkotmány tettleg helyreállítva nem lesz, Deák Ferencz azonban folytatandónak tartja az eddigi munkálatokat, a a kir. leiratra adandó feliratban aa ország jogoa kívánalmainak minél előbbi teljesítését kívánja. A viták megkezdődtek, »»ívemelÖ szónoklatok tartattak miudkót részről, míg végre kölcsönös essmeoaero után a vitás kérdés szava-másra bocsáttatván, Deák Ferenoa indítványa szavazattöbbséggel elfogadtatott. Mit rejt a jövő méhében, még csak sejteni eem bírjuk, de bisxsztlk s reméljük, hogy as ország Jogos kívánalmai az ujabb felirat után nomcsak elvben, hanem tettlog is el fognak ismertetni. Levelezések. Vattmrgvt-I levetek. I. I / i . Hogy hazánk nagymérvű gajdászata aa édes mlndnyálunk által méltán óhajtott fő I-vlrágzis felé biztosan haladhasson: szükségünk van nemcsak arra, hogy a jó ég lobó-szeti vísaonyalnkatjobbakrafordítsa, hanom különösen tw kell látnunk azt aa előttünk már számtalanszor elmondott sarkigaz-■ ágot, hogy „a folytonos termesztés által kizsarolt talajból elvont vegyrészeket mul-h.itlanul vissza kell pótolnunk t mert ellen-%«*ö esotbon adhat latén esőt és napsugarat, Mtívelbetjük aa ősi barázdákat bármily okszerűen, a termő «rojéb^l kizsarolt Kánaán, I nem losz képas mogtoromtil unokáinknak a vil4g-, ó» mép inkább »inmaguak által — „édes" nok kenjoütoll magyar konverot I : Hála u mai előrehaladott kornak I a tudomány a vegytan segélyével kimutatta az utat — inulyon a földünktől elvont termő-erők uoinosuk visszapótolhatók, liánom még fo-kozhatók is. Nokünk magyaroknak azoiiban n sokfele földjavitó trágyaszorek közül, te-kintoibo vóvo kiterjodt gnt^ászatunkat, roppant anyagi szugénynégünkot és Inkább száraz mint nedves éghajlatunkat, hol minden vegytrágya nehezen oldódik, — nem marad ogyob hátrp,Tnint „okszorü marhatonyésztes álul" oda líjrokednüuk, hogy a minden trágyák között legolcsóbb , és mégis tagadhat-lanul kilünő hatású „istállói trágyát tormelr jük." Gazdasági állataink közöl n szarvasmarha és birka az kUlönösoe, mely jó takarmányozás és kellő ápolás molett a loglöbb hasxnot biztosítja a gazdának, és o körülményt fényoldalként kiséri még aaon igazság is: mi kép épen o két állatfaj az, mely miudon állataink között logjobb ós legolcsóbb trágyát terme). Száudékosau emlékezénk első helyütt a „szarvasmarháról," mert tekintotbo vévo azt, hogy legbecsesebb igavonó erőnkot, az élelmünkre szükséges hus- és tojot öttől tiyerjük : határozottan „olsőnek" is tartjuk. Szóljunk tehát oiuttal a szarvasmarháról. Néhány, de különösen egy pár évtized óta Magyarország szar vasmarna tonyésztéso, — oda értvo a testvér Erdélyt is, — megdöb-bentőleg hanyatlott! elannyira, mikép félhető, hogy ha tovább is igy hanyatlik, — ml-» tői az ég óvjon mog bennünket I — oljutunk azon Szélső ponthoz: — honnét már vissza se léphetünk. K minden gondolkodni szerető gazda elüti „szomorú jelenségnek" okol, igénytolen nézetünk szerint, n követkuzőkhon foglalhatók Öss/.o: , y ) ör. A jelen aszályos évtized és a volo többnyiro karöltve járó pusztító keleti marhavész, roppant mugnpasztá szarvasmarha-állományunknt. 2-or. A ruganyosság mlndou törvényein tulfeszított roppant fefáldoztatás, egyéb ismert nyomoruságaink mollott, azt is ored-ményezé, hogy például még csak a forradalom előtt is, kizárólag marhatonyósztésro használt terjedelmes alföldi nyomások (le-gélŐk) széltében, hosszában foítörettok és a lianton, melyon most erőtlen barom vonszolja a* igát, a—3 óvtisoddol ezelőtt is még, a világ legszebb gulyája, a bölény vérszerinti rokouai legelésztük I 3-or. Helytelen számítás és szertolon di-vuthajlamból o, vagy minői, elhanyagoltuk az ismert világrészek egyik legszebb, legtartósabb s>arvasmarha-faját a délczeg magyar-fajt, és a kontinens minden zugából hoztunk méregdrágán mindenféle hollandi, svájcai, berni s a jó Isten tudná miféle fajt, molyok összossége aszályos éghajlati viszonyaink-, és szerencsétlen keresztozési expo-riuieutatíok állal, ma már sok helyütt olyan szánandó korcsfajt teremtettek: moly saty-rájft a mi szép szarvasmarhánknak, mint az embernek a majom, az arabs paripának az Öszvér. , No do tárgyaljuk, milyen órvokkol állanak olő némoly „tudós gazdák" a hollandi, svájczl stb. szarvasmarhák tonyésztéso mol-lett? Minden érdemükül csupán azt hozhatjuk föl, mikép „nagyobb testalkatoknál fogva, jobban értékesítik a takarmányt, értékesebb mert nagyobb borjukat nemzőnek, és, nuno unió ad fortissimum 1 sok tojot adnak. Az első érv olfogadható, mert tény azt mikép minél nagyobb a marha, annál jobban értékesíti a takarmányt. De tessék elhinni nekünk, olyan takarmányozás és dajkálás mollott, mint a milyenben az idegen szarvasmarha-fajokat rá szeltetik, a fehér marha is jóval nagyobbra nőne, mint erre világos példa a kisjenel ós kigyósi gulyák, hol gyönyörű nagy példányai láthatók a fehérmar-hának. llogy nagyobb borjukat nemzőnek, az Is tény, do ha a fehérmarha részérő szintén ercdotl és jól megválasztott bikákat tsrta-náuk : jóval is nagyobb borjukat nyernénk az eddigi nyomorékoknál, melyeknek sz is előnyük lenne, hogy n hasonsulyu siőko borjú mindig beososobb ínég a mészáros előtti*. '' Hogy sok tejet adnnk, az attól függ, mi-kénen tápláltatnak? megengedjük *zonban} mikép hasontakariuányozás mellett, is többet ad a svájcai, mint a magyar tehén; do azt viszont ml kérjük magunknak mogonged-tetni, hogy a „sok tojM>on a „vlzrész wriny-lag sokkal nagyobb, mint a magyar fajnál. Prombatum est. A magyar szarvasmarha-faj tenyésztését ajánlják h következő érvok : 1 ör. Mint viszás éghajlati viszonyainkhoz szokott (acoliuiatizált) állat, nincs annyi bajnak alávotvo, mint egyéb idegou fij. hs itt hivatkozuuk azon tapasztalati tény- re ist mikép még a német koleti marhavészszel is jobban megküzd, mintáz úgynevezett „csíra." Jí-or."'' ^»»ájyos éghajlatunk alá azért ís valóbb, mert kopárabb logolőn, kevesebb füvön is jobban tenyészik, mint a buja hollandi, vagy más bőségos takarmányhoz szokott idegenfnj. 3-or. Jótaitás és kellő gondozás mellett, oz is kitünőon terjedő és jóval zsírosabb te-jotádó példáuyokat szolgáltat. 4-er. Igavonásra és az ohoz szükségos orő, kitartás, bátorság és szorónységro nézve, miudon szarvasmarha-fajt fölülraujó ökrö-köt ád. Ijohet télen hideg, nyáron tikkadt hőség, a szép '' magyar ökör még akkór Is húzza aa igát, midőn a lombárszorü csirát mogvotto a hideg, vagy logyürto a hőség. 6 ör. Kiég hlaékony, és busa, bőre, fagy-gya, szarva ogyíránt kopár czlkkek a koros-kedőí világ előtt. G-or. Olcsóbban mogszororhotő mint egyéb nagy hir nimbusába göngyölt idogon fajok. Mind ezen pontosatok cgybovotéso után, önként következik, mikép a roppant költség és végorodményoibon látható risiooval járó idegen szarvasmarha-fajok tonyésstésévol bátran főlhagyhatuuk 1 és beltonyésztés által iparkodjunk a világhírű magyar szarvas-marhafajt nomosltonl; mert ez által nemcsak egy roppant teklutélyos tökét montünk meg a nomzetgazdászatnak, hanom az iston-csapásként duló keloti marhavészt is szűkebb határok közé szorítjuk. A magyar saarvasmarhafaj tonyésztéso csak ugy nyorend országosan óhajtott lon-dtlletot, ha gazdasági ogylotolnk a rondozni szokott gazd. állatok kiállításánál, különös gondot forditandnak ez igazán gyönyörű és hasznos fajra, sennok tonyészlését és nomo-sitését „anyagi jutalmakkal is gyámolltaiid-ják." lia pedig édos hazánk sokat hányatott hajóját a jó ég az óhajtott kikötöbo sogiton-di: Dtegérdorolí a nagyhorderejű ügy, hogy roá országos gond ford111 assók1 KISS KAROLY. Zala-somogyi hirek. A (Lámpák.) Ismét többen panaszt omoltok, hogy a főútról az indóházig csak három lámpa világit, do csak akkor, midőn a naptárban holdfogyta vnn, mert ohhoz a lámpagyújtogatók hivon ragaszkodnak, do olég sajnálatra méltók azok, kik nom tudják a sexorlit naogadni. és a sötét ostéken a sárban kell klnlódnlok, hogy haza mohos-sonok. — Valóban nom ártana kissé több világosság. A (Öngyilkossá g.) A Gábor kaszárnyában ogy őrvezető öngyilkosság által rt-tolt véget éloténok, némelyek azt boszéllk, hogy szorolomféltés, másuk szorint pedig a katonái törvények megsértéso végetfa bün-totéstöl félve, vitto őt o*ettontő tett olkövc-téséro. A (lUndkivüll.óg a nanbómü-holybon.) P. helyboli szabómester műhelyéből egy éjjol valamennyi készülőiéiben levő öltöny agy szurkos kéz által ellopatott/ gondolhatjuk a roppant bámulást, midőn reggel t> szabó legények borukkoltak, ós ogyiktöl egy u|j, u másiktól egy gallér Volt ollopva, s. I. t., do volt is ám gyanú és okoskodás, mint valamely parlamentben; mig végro korosésre korülvén a dolog, ós sikerült az elveszett darabokat az udvar egyik részében feltalálhatni, önnek következtében oly öröm tört kl, mintha csakugyau a várt Messiás érkezett volna mog. A (K a r á c s o n y I és ujévl ajándékok.) Wajdlts József könyv és mÜkores-kedéso ajánlja dúsan felszerelt raktárát, melyben olcsó árért kapható mlndonnomű képes könyv, fényképész! album, kép, kö-szüntO-iegy, valamint mindonuemü naptár. — (Angol müvószok.) Városu?>k jó ideig nélkülözött szlnl vagy művészi előadást; végro boköszöntött hozzánk Ethair és Hámon igazgatók alatt egy angol művész-társulat, ezen derék társulat nem csekély számú oly flgyos művészt volt képes bemutatni; minőket városunk eddig nlig láthatott, különös totszéaben részesült a két kis angol Frank és James. F. hó 11-én adjáít búcsú-előadásokat, innét Keszthelynek, onnét pedig Fehérvárnak veszik utjokat. Ajánljuk a közönség Ügyclmébo. = (Tausz Izrael) kia-kanizsai korcsmárosnak orvos-rendőri szempontból vizsgálat alá vett bora, ogészségosnek lenni véleményeztetett^ Üolun József gyógyszorész, kjehroier L\jos vasúti-, ltáos Antal kórházi-, és Torsánuzky József járási />rvos urak által. K szorint a vád alaptalannak bizonyult. — 100,000 ökröt rendelt mog egy párisi ház egy ismort bécsi vállalkozánái a világ-tárlat időjére. Örvoudotca hir marhahula-.lóink szántára. Egyáltalában oly számos már az osztrák nyugati ''vasútnál a világkiállítás alkalmából Párisba szánt marhaszáilitások-ról szóló bejolontés, hogy ezen vasúttársa- ság már jó dovo n borondozondő külön mar havQuatok nienotioiulénűk megállapításává foglalkozni kényszoHllt. (T á n e i g y u k o r 1 a t.) Lakatos öánd. tánczinüvész dco. Ili-kán (vasárnap) rondozt a második tánczgyakorlnti ostólyt a „Zöldfa vendéglő nagytermében. A (Időjóslati naptárt) dolgozott ki uz ismert időjós Seycsok. Szorinto a dec. hó többnyiro borús napokból fog állani, lanyha osőzésok losznok, jéghideg szolokot és hózivatarokat várhatunk, s n dorült ogot csak ritkán fogjuk látni, januárra csillagos és fa-gyos ójjolokot, hidog nappalt, időnként de-7ült időt, sok>havat, jogot néhány szélvészt jósol. A kínok jégro vau szüksége, januárban lássa ol magát, mort febr, és martlus-ban nodvos idő lesz, s a Jég olvadni fog. = (Balog Alajos) színtársulatával f. hó 13-án Nagy-Kanizsán korosztűl utasólag 4 kövotkoző színi előadást ronduz: Deoom. 13-án „A király házasodik." Udvari vigjá-ték 3 folv. Doc. 16-én „Görgői Arthur és a világosvári fogyvorlotétel." Az 1848- és 49. hadjáratból moritott történelmi mü, 4 szakaszban és 2 néma képlettől. Docom. 16-án „A bányaróin." Tűnoményos énokes színmű Mátyás király korából. Doo. 18-ánv„Matró-■ok a födélsoton," (oporetto) és a „Mukran-czob hölgy." Vigj. 3 felv. Fővárosi ós vidéki hirek. — A Doák-kör holyiségo aa Európában, — mint u „Fővárosi Lapok" irja — igon pompás. A termők a Dunára néznok, s benn a borondozés Ízléssel van eszközőlvo. Vannak olvasó-, toka-asztalok, virágok, sfitrtn-gora is. Az élőt éléiik. Maga Deák Ferenoa is minden esto jelen vau, s köréje csoportosulnak barátai. Eiionkivül társalognak, ját-szunak, sőt néha zougoráznak. Szerdán Tóth Vilmos lopto mog a jolonlévöket. Hogy a képviselőház o dorók jegyzőjének mily férfiasan csöngő hangja van , azt mindönki tuc^a, a ki öt felolvasni hallá. De az 8 hangja többro is képos. Hzordán például igen moglepto a „Deák-kör" vendégelt, midőn ismerösoi kéróséro a zongora mollé ült, s.nomcsak szépon játszott, hanem szépen is énokolt. A vondégok, maga Doák Foroncz is gyönyörködvo hallgatták. — A gr. S z é o h é n y i Ödön által Indítványozott tüzoltóogylot alapszabályai ''felsőbb hoiyen jóváhagyatván, most őzen u fővárosi népesség által u.z oddigi fölötte hiányos tűzoltási intézkedésük teklntotében nagyon óhajtott vállalat életbeléptetésének i többó aemml akadály som áll útjában. Egy még fennmaradt vitakérdés is intéztetett most a várostanács teljos ülésében, kijelentvén, miszerint az egylotoltásl készülékeinek ko-zolésébon a logtökélotosb függotlons^^ol bir s aunak csapatparsncsnoka osak oly osetokbon kötolos a városkapítánynak, vagy a tűzvész helyén lövő holyottosénok bolo-egyezését kinyerni, a midőn a tűz által fe-nyogotett tárgynak lerombolása naükségoa-nek tűnik fol. — A fohérvár-voszprémi vasút tárgyában a voszprémmogyolgazdasági egye-sület igazgató választmánya előtt itésmárky József ur olőtorjoszté, miszorint a f. é. oot. közgyűlés határozatához képost,érintkezésbe totto magát a bécsi Todosco-házzal s ez kész a kérdéses vasútvonal kiépítését támogatni, miholyt az ügyvozotés intézésére megkívántató testület (consortium) alakulása ténynyé válik. Egyúttal olőtorjoszté, hogy gróf Waldstoln János ur oda nyilatkozott, hogy a consortium megalakulása előtt is nélkü-löahetlen a biztos számítás tekintetéből, hogy azon különbség, moly a Voszprémig vezetni szándékolt vonal kiépítésénél mutatkozik, (miután a déli vasúttársaságnak alapul vo-ondő mérési munkálaia a mostani tervezőt-tői némi részbeu oltér,) tisztába hozassék a a költségvetési tervozotbon pontosan felvétessék, melynek eszközléso iránt novazett grófúr már intézkedott is, a az okként bo-fojozeodö számítási munkálat, nydt majd alapot a déli vasúttársasággal egyozke&ésbo bocsátkozni. Mindkét előtorjosztós Örvendo-tos tudomásul vétotott a gr. Waldstain Ján. ur a szükségéé előmunkálatok gyorsítására folkérotni határozatott. A babona Kohono* vidékén annyira ol van hatalmasodva, hogy a babonások a legundokabb vétektől sem rettennek vissza. Egy képzelődő olhitotto magával, hogy ha bét ártatlan gyormok nyors szivét megosai 4 lát-hatlan lesz, ott lohot a hol akar, aat ¡oheti a mi neki tetszik. Már néhány gyermok szivot meg is ovott, do n harmadik vagy negyedik falatozásnál rajtakapták éa átszolgáltatták a hatóságnak. □ Mint a „Pr. Ztg" írja, a biztonsági hatóságnak tett jolontéso szorint a biztontalan-ság a Soprany körüli utakon aggasztó módon törjed. Nem múlik el nap, inolyon valamely rablótámadás , (olvajlásról tat. a hatósághoz jolontés nem érkeznék; csak mult péntekou támadtak meg a s^jtoskál- sopronylulon egy fuvarost • olvoilok kocsi-járói több mása a czukrot. Különösön a Kőszeg ó» Sárvárra vezető utak szonvednok biztonság hiányában. □ A házbór-fízotést szabályozni szándó-kosnak Peston. E szerint az évnegyedek Január, april, Julius és ootober olojón kot-döduek, akkor lonno a költözködés és liáz-bórflzotós. Ar. oddig «sokáéban volt négy maiit napjai igen aránytalan távolságra esnek ugjtt a, uaptdrbáP. így egyik óvuogyod 6» hóna]), a másik osak kottö. A változtatás igán bolyon losi. Nálunk som ártana. _ A marhavész álWsáról mogjolont legújabb hivatalos tudósítás szerint jolonlog liiliar-, Vas-, Moaony-, Pozsony-, llovcs-, Zompléij-jCsongrád-, Ilont-, Pest- és Arod-mogyók 26 holységében s Eszlorgam városában összesen 508 darab innrha maradt bar-mász-rendör* felügyelet alatt. Ujabb vész-osotok a jászkun-korlllet torlllolén fordultak oIO. Bécai éa külföldi hirek. — A longyoloknok orosz fogság-böl történt kibocsáttatására vonatkozólag írja n „Ont. Nar." miszorint az nom a legifjabb, általánosan még kl nom hirdotott amnostia, hanoin 8 i n i u 1 k o f f altbgy köz-bonjárása folytán következőit bo, ki az ugy-novozett , fogoly rotlák fölötti felügyeletet vlssi. A lengyol foglyok az európai Oroszországban maradtak , t. ». 32 külön 300-ból álló ily rottára fölosztva. Tíz ily, a társalom legalsóbb osztályához tartozó osztályt as om-lltott altábornagy egy nagy pálya épitóséhos a Túrok ós Orol kormányzóságokba rondolt, o nsidÖQ a kazáni aranybányában törtónt zavargások alkalmával a fölkolÖk iránta magukat nomcscn viselték, szót omolt a pályamunkások mollott fa onnok folytán 1900-an közülük, ozok közt 300 galicziai, 200 posoni sziléziai a kazuboni, 13Ö0 uongressusi Ion-gyei, 60 llthvaniai a russinnal együtt szabadon bocsáttatott. F. óvi april hóban a ozár ezüst menyegzője alkalmából o rottákba besorozott foglyoknak büntetési Idejük folo ! olongedtotett, a mi azonban nom másitja '' mog azon elvi határozotot, mely szorint a foglyok büntetésük kiállása után a rótták-ban Szibériába gyarmatosítás végett küldendők. . ; f . . — H e l n 1 o i n -hamborgi puskamivos — olvassuk a „Pr. Ztgl''-uan — ogy szegpuskát (Stiftbüohso), talált föl, moly csak ki-Ionos fontnyi tAlylf.íl bir, s inelylyol, ozé-loava könny¿f." ,'' ''..zélozás nélkül pedig 10 lövési, löketni, porcé,alatt. 1200 lábnyi távolságra a golyók ¿btivolyk "vastag deszkán át a ozóltábla mögötti földhányásba Utödtok. A golyók lapos röppályát mutattak. 166 teljes töltény , tartósan bopodgvá-szolva, a porosz gyótüs fogyvorok 70 töltény ónok mulyával bir. A töltény lÖpor, kápos anyag, gyúanyag s papirhüvelyböl áll; az utóbbi vegyészctilog elkészített folyadékkal van Uoitaíva; a jijSplr még a legorösobb nyomásra, a legorök-.bb nyomásra, « legbővebb lökésre som gyulnd meg s nom lobban föl; ellenben ezon anyag ajon tulajdonsággal bir, h.-.gy a gyors tüzelést előmozdítja, minthogy a töltények tokéle»6son elégünk a ennélfogva a puska tiszti1 ása vagy tölténymaradványoknak a kamrából kihúzása elesik. Ezen töltény ok moggy/jtad«^, a cső alsó vó-gótöl 0 votíajluyira, >-gy C^sonal''a boható tompa aczélpecaek ájt.^ tör''Umk; a cső ácséiból van s VrtUrdul alló, agAyzár szerkozo-tónél fogva biztos az ef;NswjAltatás ellon, minthogy a«V|io^'' n-¿fcjföi*ül még más fém is jött alk^i^ásb»,- kitűnvén, hogy a vas maga móg r.em tartós. Mindon vontcsövű fogyvor Uoií''iyen átalakítható ezen hátultöltö fegyverré , s minden k&iona könnyebben képes a kézfogásokat ezen fogy-vernél fölfogni, mint as elöltöltö fogyvo-rokéit, — Érdekes «t uih ó r. Wexfordban M. Kavaűio''Ei < i vála. .;»Ak mog képviselőnők a parlaiu-snt 4. Soha ily ombor még nom tilt a briU pa>''!iamen" padján, do más parlia-mentben stm. A Porraészot mostohán bánt vele, »ejgrtl^vtdva tftlo a karokat és lábakat s ezok csak csonka részek vannak. S e megbA omLn'' mindazáltal moráss lovas ¿ lövéss, ügyos rajzoló, jsmort jró és a logszollomdusabb s müvoltebb om-borok egyike. Csak testalkotásában volt mostoha p természet; már szép, férfias ar-czán is látszik a ncminindoniiapl lélek. Társalgását mindönki magasztalja. Löháton kosárformu nyorogbon ül s moglopn köny-nyüséggol igazgatja a lovat; úgyszintén nagy ügyességgel hajtj a kocsiból négy tüzes lovát. Az Írásnál és rajzolásnál a tollat szájába veszi és csonka karjával igazgatja; ekkor lehot o*ak igazán csudálni flgyossé-gél. Nom régibon utazásait irta lo sok szel-lömmel s maga rajzolta hozzá az illustráció-kat is. M. Kanavagh jelonlog 42 éves , nős és több szép gyermekből álló családja van. — Nála a tökéletlenségei fölött a szellem fényesen gyözcdelmeskodott. Nyílt posta. PlAoovits. Magáiwlovclauk elment. 8 II. Oly Annyira cliomlott A« ut, hogy már lom-■olt ícih kaphatunk OutS11 K. K. Csak rdTliten, ilo velősen, (ír. rtt. lloeiánst, * jövő miámbsi). . Homuior«<<ll loYolok ? ¿t ss Igírol? n hm»; l''jfj. No vgyd tőlünk rois Ilívrn, du s« tdS tömérdek teendő oks ss egísmek. »*. U. Vcnfrim. Jó vig Ujívl és fsrssng-félét ké-rflnk. II. Jiuef Pscts. Kifogyott már? W. K. O. A Jó uxidbsti no felojlksiien ''ol rólunk Is. V. H. Kcjithely. Kérjük a kotsthelyl levelek foly-ts tá>át, 1 Kspoavárra. Történetesen elkéiett. mH*mummmmmmmmKmmmmm3mmmmmmmmrnm TÁRCZA. A kandallónál. SUvBIt a s él ai nte/ákoa k''rvsitül Ks lueg-mrurAisa. kltd''tl Kblakoin, A liinpa fénye re>g, homályos árnyak Lengnek olSttem végig a falon. Hő keblU ksndallónAl Üldögélek, Vidimau pattog as égö ha*áb, MéÜsva hallgatom a lAngö .ön • a Va 1 fergt-tog sugé-bngé dalit, Kesem térdeiara lanka<t és f«J«met Kvxenjro hajtom aléltan, liutan, Hetembe toll « cgy kii fehér papiról, '' lUdobva tgyp&r l''olhő» titrat vau. Oondolkodom — ax Inleji tudja miről 7 Csak n»t tudom, hogy lelkem nlu«««n Itt, Mogy sxebb h''>nnak legébo csattogtatja Magasan röpponö ta>i(iriiyait. Kihagytam a fiild undok tÖrp«''ségét, Kihagytam est ax Mkoxott helyot. Hol b''lut blln, és Onérdskot fck. to AljaisAg stcnuyes leplo rejtsgoi. Msjd mámorosén visKsstáll a lelkem, Klhangsott a dal, néma lett n lant, — Ah, i4lly bábánatos Itt lent ax élűt, Wllyeu isomoru ininden Itt alanti A lámpa fény« rotg, homályos árnyak l.Sliguek olőttom végig a falon — — Sdrölt a ix41 a< utesákon kervi-t il, 8 ugy meg-iurgráxia kltded ablakom . . . Z. A pisztolyhős. Közli : Uükkt''Msy MÁrtoii. (Vágó ) Több év mult ol ezóta. Időközben többször ozrodet oseréltom n végro egészen hiicsnt vovák a hadi szolgálattól. Mlrgüc csi.ládi ügyök állal kényszeriive legelőször is egy nyomorult helységbon valók kénytolen némi időre lakást fogadni. Noha birtokom kozolésénok következtében nom valók mindon foglalkozás nélkül, mégia Igen sok óra köszöntött roáro, melyekben az unalom megöléssol fenyegetott, s igy miudon kínálkozó alkalmat mogragadék/ ogyhangu falusi életomot minél változatosbbá tonni. A mi legirtózatosabbnuk tünt föl olőttom , a kosszu téli és tavaszi esték voltak, melyekot a legszomorúbb ntagánlélbon vulék áttöftondö. Társaskörökhöz lévén szokva,'' mihelyt az idő homályosulni kozde, nem tu-dám, mlhoz fogjak. Könyvtáram tartalmát kivUlröl-bolUlröl tudá m. mind ama történőt* kéket, molyokro ör«g gazdasszonyom emlé-kozott, legalább is százszor elmondattam magamnak. Mit valók tohát toundö? Egyszorie, hála az egeknek, azon hir terjedt el a holységbon, hogy Uestow gróf bájos nőjével a nyáron át mozoi lakára vonuland, moly körülbelül fél mértföldnyiro feküdt birt/>korotól. Gftzdog birtokizonmédnak mrgjövotelo mindig nagy hatást szokott szülni. Az ogész környéken három hónappal clŐtto t három hónappal utána mindig orröl beszélnek. Magam is már elöro mulatók a szép grófnéval gondolatomban, kinek szerototroméltósága általánosan ismeretes volt. Már az első vasárnap, a grófi páruak leg-nagyobb öröinömro bokövotkozott mogór-kozto után a kastélyba sieték , hogy bon<<i-tassam magamut. Egy szolga a gróf dolgozó szobájába vo-zote, s azután eltávozom, hogy bejelontson. Időm volt tohát a szobának valóban elegáns belsejét megbámulnom 1 Saját lakásomon, mindon fényűzési tárgytól olyannyira elszoktam, hogy eznristocra-tikuu fénynek közepetto majdnem feszes szorongást kordék érezni. Az ajtó megnyílt s én ogy körülbelül 30 éves fiatal embert láték belépni, kinek külső ttK-gjoIenéso olső pillanatra a legkodvo-zöbb bonyotnást gyakorlá reám. A gróf a legérzékenyebb, logszerotetro-méltó módon fogadott. Leültünk a a logfesz-telonobb társalgásba bocsátkozánk, midőn a grófné tosti bájaival oly lelki koílbmet, oly magatartási finomságot egyosito, hogy elra-gadtatám.általa. Miután a gróf !>omutatott, bájos nojo ia élénk részt vön a beszélgetésben. Hoszólgo-ténk pedig orröl is, arról is, midőn végre a pisztolylövésre korült a sor, miro egy kép adott alkalmat. Ugyanis, ópon ülőholyemmol szemközt a falon egy gyönyörű olajfestmény függött, mely két golyó által volt átlyuggatva, s pedig ugy, hogy a második golyó majdnem pontosan ugyanazon helyet éré, melyen az az első golyó hatolt át. „Ez valób an csodálatra méltó ogy lövés", mondám, a képre mutatva. „Igen", frleloagróf, „oly lövés, melyre tnig ólok, emlékezni fogok. Talán ön is W-rátja a pisztolynak-, uram?" kérdé azután tőlem, kis szünot után. „lgon. gróf ur, én 80 lépésnyire nom hibázok oí egy kártyát, föltóvo, hogy a pian-tolyt ismerőm." ''„Valóban ?" kórdó érdokkel a grófné. „Es to, kedvesem, oltalálsz-o 30 lépésnyire egy kártyát ?u „Majd egyszer alkalommal megkísértjük," felelő a gróf. „Néhány év olőtt nem lövék roszul, dó ozóta nom is nyúltam pisztolyhoz." „Akkor, gróf ur, akármennyibon kész vagyok fogadni,« kiállók, „hogy 80 lépés-nyíro nem talál ol egy kártyát, A pisztolylövésben folytonos gyakorlás kívántatik. Tapasztalásból tudom. Tesrók elhinni, gróf ur , a ki folytonosan nom gyakorolja magát a pisztolylövésben, kitanul belölo. A legjobb pisztolylövő, kitismorlom, naponkint legalább három lövést tett obéd olőtt. Soha sem inulasztá cl ezt, do ol is talált mindon logyot a falon." „S hogy hivták o virtuózt?" „Horndon." „llurndou V" kiátUagróf, fölugorva helyéről. „Ön ísmeró Merndont?" „Igen, gróf ur, ö W-bon lakott, midőn mi vfttt üfllitininlriiztunk, a a Jegjobb barátságban élt velünk lisztekkel. O tehát oly szeren-usés, gróf ur által is ismertetni?" „Igen, óit is ismerem Őt, a pedig igen jól P „Akkor talán tudja, ml lőtt bolöio? ü bizonyos. becsülotboli dolog elintézésének ügyében elutazott W-böl, s ozóta soinroit semmit sem hallék róla." „S nom mondá meg ellonfolénok nevét?" „Nom, gróf ur." „Ugy hát mogmondom ón, oz ellenfél — ón voltam." „Grófúr? '' „lgon, uram, s o kép omléko utolsó találkozásunknak." „Oh kodvosom," kóró a grófné férjét, „ne beszélj oa esoményröl még most is remegek, ha roá gondolok." „Nem" , folole a gróf, „ezon ur ismori o történet oiojót, hallja tohát végét is." „Öt óvo most", folytatá felém fordulva, „hogy megházasodtam. Házasságunk első hav iban voltunk, a mézes hetokbon, melyeket itt o mezői lakon tölténk. Egy este nőmmel sétalovaglást lóvénk « parkban. Visa-szatértUokbon azonban nőm loszállt lováról, gyalog akarván az Utat megtenni hazáig, u fölkért, vozetném lovát magammal. Eng<»dék kérelmének s igy tormószoteaon n álánil sokkal hamarább órém el mezői lakunkat . Az udvarban egy kocsit találtam. Egy szolga azon jelentéssel jött hozzám , miszorint szobámban egy idegon ur várakozik reám, kl novét nem mondá mog, s volom beszélni kíván. Szobámba lépvén, ogy hatalmas bajszú férfit pillanték moj{, ki porfodto uti öltözőt-bor nyugodtan a kályhára támaszkodott. Ueléptom után ía mozdulatlanul Indyén ma* radt. Megütközvén a különös magatartá* fölött föléje közulgék, hogy arozába tekint» hossek, midőn ogy ismerotos hang gúnyosan olém klálta : „Nem ismersz , gróf?" — „Horndon 1" kiáltám ol magam,- s mogval-lom uram, hajszálaim az óg felé morodtok. — plgon", folole ő rettonolos komolysággal, „s most rajtam a sor lőni. Eljöttem, hógy pisztolyomat elsüssem; kész vagy-n gróf?" — Minden felület boly ott a kályhától kezdve tizenkét lépést olvastam, s oson szógléb«n helyet foglaltam. Azután fÖlkéróm - Horn» doni, hogy minél gyorsabban löjjőn, miután nőm minden pillanatban hazaérkezhet lli-rn* don, miután már megluhotős, homályos volt az idŐt világosságot kért. En gyorsan ama két gyertyát gyujtám meg, molyet ott lát, • melyek ugyanazok még, miután emlékül aknrám őket mogtartani ama kinos jolonolro, melyhez világitának. —Ekkor Hurndou fölomoló pisztolyát, melyet e közben hosszú kabátjának xsobóből o''övön, a ceólzott, Szá-mitám a másodperozez t — szeronosétlon nőmre gondolók — rcttonotes pillanat vult. llorndon ismét lebocsatá fegyvorét. „Ep> u most jut oszombo" monda, „hogy ily módon as egész Ogy inkább gyilkossághoz, mint párbajhoz hasonlítanál Vedd • pisztolyt" folytatá, egy második pisztolyt nyomva közömbe. „Kezdjük az egész ügyet újra, * h\Mf "tünk sorsot, kié legyen az első lövés." Erro Íróasztalomhoz ment, két kis papirszeleikét vágott, mogszámozá a ugyanazon sipkába voté , melyet már egyszor átlőttem noki. „Huzz", monda erro hozzám oly hangon, mo''y mogvnllom, majdnem megijrixtett. A sipkába nyúltam s kihuzám az nl" et. — „Ofdöngős szerencséd vanl" jegyró mog Horndon oly mosclylya!, rn^ly :t soha sem fogok olfolodnl. „Tehát rajta!'''' nem #.ud»ni miként lörtént, Ilerildon oly hatóim it, • ly titkos orőt gyakorolt fölöttem, hogy önkény-telnnül lőttem. Golyóm o kép<-t talnlá. — Hála aa égnek { — én teli/it elhibáztam öt. Ekkor Hurndon ismét czélzott roám, midőn ogyszorro megnyílt az ajtó s nőm vétó magát közibénk. Joleii''.éto ismét visszadá örömöt. Kedvesem," mondám noki, nein lálod, hogy osak tréfálunk? Hogyan mogijedtél l Menj , igyál cgy pohár friss vizot, ■ jöjj el ismét Egy üreg bajtársat, kivol ogy ökrödben szolgáltam, fogok előtted boniutjtui. —< Nőm nom hitt nokom. „Mondja csak uram, Igaz, hogy tréfálnak ?" fordult < llenfolom-hea. — ^Nagysád férjo mindig tréfál , grófné" felelő Horndon gúnyosan. .,Egy alkalommal tréfából arezon ütött, egy másik alkalommal tréfából áll''Wó fejemon lévő sipkámat, s az imént csak tréfából ismét reám lőtt, do komolyan nom talált ol. Most a sor rajtam van , egy kissé tréfálni I''1 E a«i-vak után újra fölomnlé pliatolyát, s noknm tartá, nőm jelenlétében. Ex kvtségbeotásé-Ix.n térdre borult előtt". „Kelj fel, nom szó-gyonlúd magadat?" kiáltók dühösen. „S őn uram, nkar-e lőni Vagy nom? — Igen vagy nem ?" „Noml" felele Horndon. „Nom aknmk. Én elégtételt nyertom. Hná vittolok . hogy másodszor it lőj] reám. Elhalaványuíni láttalak. Míg élsz, reám togsa omlékozqí, Es logyon boszuml" S egy lépést tőn as ^jtó folé; do ennek kUssöbén megállott, egy pillantást vetett az általam állölt képre s minden czélzás nélkül ugyanazon helyre lőtt, melyet az ón golyóm furt át. Nőm elalélt. 1 ilagam is mindon eszmélete-mot olvosztém. Csak több óra után nyerém vissza teljes nyugalmamat, midőn iluriid<>n már régóta elhagyá kastélyomul." A gróf elhallgatott. Igy Indáin meg ogy ügynek kimenetelét, mely elejétől f>gva <>lv igon érdekelt. Ilerndont soha seht látám többó. ■ ; Azt mondják, hogy Ypsilmili fÖlkolés<-n«k kitörésénél ogy etriiriai hadtest élen álhat k a Skutari melletti Ütközetben életet Veszté. ÜZLHTI Nngy-K«uixsa, deo. IO. A roxx Idii beállta wlstt aa Oelet pangásnak Indult, mivel a ron uUkon a beh.oatal UUm Uhotollen, do blstoa romélJOk, hogy « decemberi fagy sáros nUIukat ismét megkemé-nylU i s akkor as elmulasxtotUt hslyrepótolliaűuk. A tuUJdonoxok sxiUrdsn UMjik magokat, és sem.nlféls rii . a''?a •''•sskedusk, hanem hlggadUa msgvár-ják : mlg a jBvé kedvexőbb körülményekbo hcly«st 0 i • *■ Jt"bn* mlndlK kedvelt exlkk, ■ da-oxáfA a ciskfiy késxlolnek, kővotksxS árakat jegyes-hetünk föl; '' w Jelenlegi . alsá-aosstrUt mérSként a helybeli piacion ; Biiki, ry..86—88 fn, 6 |>* 70 kr—6 frt 10 kr, ! Ki ontó« 4 frt 40, Kukorlcxa 84-86 '' s ^/pa wsrníU.h». Való, 70-7Sfontoi - 60 k|X .>- Zab it— 47 fvuloa l f,t 70 kr. Poháuka slsü-rondil S (Vt 60 kr. — Passuly fehér 6 ft 25, tarka 4 frt S6 kr. Gubó eli8 rendU 8 frt 26 kr. máisája. Bxllvapállnka 20 fokú 10—2» frt hordóval együtt. rórkSlypáliuka 20 fok 19-20 frt bordóval sgyUU. Mix 18—13»/, frt. Boriid 86 frt. KytrsbSrök i (lanyha dxlcl) ökör- éx tohéu- 41 frt. és busa-bSrök 48 fit. máxiánként. Borok. fehér és vöiBs (sehllleri 1882- ^i 1865-kt — vldékllnkbell - t^rmé. 8 frl -10 frt. ~ Villányiéi sxegs árdl foketo 18C6. 10 — 12 ft. Uj houl Ur vörös (xchlller) él fehér 7 frl-» frl — kr. Halatonmellékl borok 1803 és 1806-lkl fehér ti-ló frt. akónkénl. Vlsss »0 fii — kr. iUs 44 -46 frt. Köíöniég. . cyapjuára76 frt.- Fehér rongy ára 7 frl 26—7 f.t 76 kr, feketW 4 frt. hírnök. i\.-knnltH«i-pl«cxi árak dec. 10. BorsA Itcxéje 12 kr. Lsacs« Itoaéja 8 kr. Bab (tcxé|* 6 kr. Kölosltbs. 8 kr. Burgonya raéröjo 80kr — l fi 10 kr. Marhnhus fontja 16 kr. Juhhús fontja 10 kr. Sertéshús fontja 20 kr. 8xalonna máxi^ja »8 frt — kr. Zilr fontja 42 kr. Lángllist má.iija 11 frt — kr. Zioiu-lyelllst mássája » frl — kr. Kenyárllstl fontja 8 kr. KukorlcxAllstl fontja 4 kr. Arpadira fontja kr. Rölnská*a foatja M kr. Klx*káta fontja 18 kr. F4.>I.J l''ontja 60 kr. Rjpo*«olaj fontja 82 kr. Lenmagolaj fontja 40kr. Uj bor lloxíj« 10 *r. — O bor Itcsijo 20 kr. 1*. alt sHr itciéje 14 kr Kanlnal sör ll-<éje 10 kr. G.boua-pálinka Itcxéjo 60 kr. Tdrküly-pMInka Itcalje 40 kr Hxllva-pállnka ltr.séja ÜO kr Nym fagK/i\ máxsája 16 frt. — kr. Öntöltlitgygyú-gyertya lontja 33 kr. Mártott fonttá 34 kr. Bxappan funt|a 21 kr. 8 fontja 10 kr. KiWnyla öle 0 frt -- kr. P.ih<fa öl« 6 frl — kr. tiyortfs Öle 6 frt— kr Fasxén''mi r5je 40 kr. Síin» mixc&J« 0 (Vt 80 kr. Hulm« iu. 60 kr lUnder font)* 66 kr. Lén foutj* €0 kr. A HéoMl pénsárfolyam deo. 10. 6*/« motallquos 53.75; 5% nemz. Mcaön 59.— } 1860 ki álladalmi kölcsör\ ^IW. 55; bankrészvénvek 708.— hitelintéaoti részvények 150.90} London 129.90; ozüsi ágio 128.50) arany darabja 5 frt 10 kr. Pololös szerkesztőt Wnjdlta József. M '' H-.jMnr»t»W>, mik kn.i.tt ren.ek-n.rivek harang-j ját*zá*««l, «lob- éa égi hangúkkal »tb., továbbá 1 „ JMSZÓ-SZELENCZÉK ÍÍ--12 <Ur*bl»ao , mttyck kür.ntt némelyek ner««*nr, avijtzl hazack«, n''uykép-albnm, (irú-MXcr, h«|vnr tánza, dolintiy-nxelencxc, vatró-khxUl, tánexol" bábuk, é* valamennyi zenél. Megrendelhető: i Ij. H. Heller-nél, Bernben, (bérmentvej : Kioiv müvek, melyek bájoló liangjokknl Kmindeil kedélyt élénkitik, föképon ajánlatosak tortnok-iW-i ó« boteg-ágv aknái »Iknlmar.ni. — Ilaktár ithRy vá InMtákban, javítások is olfogadtatnak. , A (.1—3) lKas/onbéri liirdctiiicuy. Csáklothya mezőváros részéről, mely Muraközben fekszik, na úgynevezett Ik>r DAU 1807. évi janliárhó 1-től ketdvo egj évre, ba poilig találkoznának, a kik több évre haszonbérbe vonni akarnák, 180«.». évi decombqrhó végéig — folyó 18f>0. óvi dcoamburhó li kán nyilvános árvorés utján baíaonbórbo fog adatni. — Egyúttal piaczi, ugy vá-eárl bolypént»r.«:dt-5Í jog bntzonbórbo fog adatni. A fóltételok ezen hivatalnál mogtokintlietök. ■ <> A »alamegyel gai.Uaágt ¡Egyesület ié»x4f«l kóxhlrri tétoUk, rolareriiit H» egyleti k<rtokb*n liJbb ejer darab egy ív. a gyttkerc* • i8IUve»»*''l elailAara kifxcn áll,- « kttvelkeiil fajukból ! F.lgeti (Kurmln, Zapfner, Moalor. l''oachlpel.) Hajnal rUxHng. Opoito (Orllke Po''rtogleaer ) i Uag»xól8 ItMIberweU».) Tót « 818 (Lepovlna.) C»eke. 5ók kadarka. rn l Kgyl''tl tagoknak 6 ft, nem-tagoknak 10 frt exer drbja. Exenklv.il kaphatók egy ivei MAc* Otfiltela e»emetík. — Kgylctl tag..k axAmAra 1 frt OO kr, nem-tagoknak 8 frt exer drbja. Csomagolásért 100-lg 20 kr, 600-lg 40 kr. M> grendcléaek a pitix bekllldíaével • a aaAllitáal móo hatAro-«ott megjíloliaivcl birntentre, alóllrlhoi IntéaendSk. Pintnilküll inegrendelia Bgyolcmbo nem vitetik. I Zala-Egen/cg, nov. 13. 1860. .1 Ahvay ibtvAn, a»ako«»tAlyl elnök. Hirdetmény. Hirdetmény! Majd nom fele Arórt jótállá« mellett, valódi. hamWit-i röf-inértikkel k«W<ilke»ő viluon.nemitek boc»At- vA»son-xaebkend8k, törttlköxiík ia mi- 1'' i hullait »''« poilto» tatnak vég-eladA»ba, u Ul-teritékek a béc*l vá»*oiigynr-rnktnrbnn, Htwdt, Ttichlaubcn 11. hz. alatt. , I túra. finom fehór viaxon-xaobkendS 2-2 a 60-8 ft 80 kr » legfinomabb. i tnea. Iien finom rumburgl kendflk 8-.1 fl 60 kr—4 ft 60 kr a legfinomabb. tuo*. finom vA«*on balUt-kchdpk 4-4.60 -0 ft a legfinomabb, tuo* TA»r.on törUlktJ»ök, 4.60-6-7 ft a legfinomabb tnex vAaxon dauiaat-t8rtllköxlík 0—7, 8 ft a legfinomabb, darab 0 ue.mélyre Való aaxtaUerlték -6.60, fl ftjAval. , darab fl axemilyre való vAuon d*inaat-a»*ialt«rltól^ 7.60, 9 ft. 1 darab 19 Mwm-uyre való ».«taltorltók 8J10-»—12 ftJAral. 1 db IS axftoilyr«'' való »tlaa dapia»t-«a»t*lteritik »6-20 ft a legfinomabb. , ^ VAfXon-törtllkÖtok. r<1fönkínt 25, 90, »5-40 kr a legfinomabb. 1 db 30'' rífrt» f.''hóritetlen hA«lvá»*<m H—0 fl 50 kr. 1 db 80 rfifn* f. b4rfonál-vA»xon 10-12-14 ft. 1 db 30 ötnegyed »xóle« rumbuigl váíxon J2—16 ft. I db 41 r8fö» Ötnegyed axólc* ixflvetvatxon 18—20 ft. 1 (lb 60 r^föi ötnegyed n«ilo» finom nxnv.''iU 22—21—28 ft. 1 db 80 rSfüi kéxxelfonott Mövet 28 -30, 36 fl a legfinomabb, t .db nin»t»nrgl batiat-axövet 80 ft boly. eaak 40 ft. t iu«J. v''<»»0» á»»Út'')WM«l<1 Wak 1. '' ft. 1 turx finom daniH»t- a«xtalken<)o c.««k « — 7 ft. VA.xon url lugftk 1.60 2.30, 2 50, 2.KO Kínom vA»xon ttri ingek H, 3.50 4.50 a legfinomabb Kó,* vAxxóU-gatyAU 1.2«, 1.8«. 1.80-2 ft. Váaaoit uől Ingák, legújabb divat 1.80, 2.60, 3, 3.60. VAaxon női ingek k.Mött 3.60. l-l 50 a legfinomabb. l!rl fianrlj-ingek vagy nadrAgok a IvgelíkvlObb minden »xinokben 8,8.80,4-4.60. . Ingek, melyek a teathe* nem állnak, viaaiavetotnek. Wegrnudelíaek kovóa rAfixctéaaol mlndcnfeU teljeaittetnek. LonÍ8 Jlodern''» Central-Depot in Wien, Cziin : Hín(lt) ''l''uolilaubon Nr. ld. Ma. gróf Tolnai Fe«tcllr»! Oy»rgy ur 8 nagyaAga Taranyl nradnlml tlaxtaógo ri»xórfll ktVxhlrrái tetetik , hogy f ivl december hó 14-én reggeli 10 órakora Táianyi HmH Irodában követke«8 haaxon-vételek fognak Arveri« u\JAa''1887. ivl april Sl t81 hAroin pgymáít k8vct8 ivekre klbirelt''tnl. 1. ViüvArl vcudAgfogadó. 2. ltélavArl vendégfogadó.'' «. Agaróvi vei>4ígtog»Ji. 4. ltArom f»| veudi^togad 6. VlavAri drávai klk«t8. i • A birlenl »»Aiulikoióknt — a atükaigci bAnatpin« megaierri-«irf figyílmratetv« — tUxUUttel meghívja / az uradalmi tlHztHeg. Ca. kir. oaxtrAk, elaS amerikai ia angol aaaladitikkal okleVelaxett .1 i. ! ) _ ANATHERIN-SZÁJVIZ ,„•. ... i /. .■ ^ ■ . • POPP J. G gyakorló fogorvoatól llicaban. llognergaaao Nro 2. — Kgy ttvog ára l frt 40 kr. bccaomagolAa 20 kr Ca. kir. a.aU FOCi-l''El» Ara 1 frt 22 kr. FOG ÓlaOM lyuka, fogakra önhaaxnálatul Ara 2 frt. 10 kr. Növiny fog-por, egy dobox Ara 03 kr. K Jolea Uóaxitminy 16 tvi fönAlláaa óta hírre kapott ia elterjodl Kurópa határain tul la. Ilamnilatn kdlnnöaen jótékonynak blxouyuH be mlndenucnin fogfAjáa ellen, a a<Aj lAgy . réaténnk inindeu őnj» ellen< könnyen virxö Iny, akorbolt atli. ellen. Kölolvaaatja a nyAlkAl rniAltal inegakadAlyoxxa a fogkő kipxődiait, (riaaitőleg óa laliajavitólag hat a aaAJra. tollát ttljcaen inegaatlnteti a roaa magot, mely maalnrai-gea vagy tlirea fogak, étel va^-y dohAnyxAa Által axArmaxlk. Miután o axAjvix aemmikip aem hat liártikonyan a fogakra ia a axAiréaaokro tehAt kitttnS axolgálatokat Viax, mint «zAjtUxtiló-axer la, ia kóaíl öreg korig tcljea egélxaégbeu éa friaeaé^ben tartja a fogakat. Magaa or-voal tekintélyek blxonyltvAnyal eliimcrtik ArUÜanaágAt * ajánlbatáaágát ia aok Jelea orvoa Által aj^nltatlk. A'' . Kaplintó Xagy-Kanlzfeán : Fossclhofcr Józboí, Wulliaeh, Hoaonfold A. éa Uoaonbcrg J. éu F. uraknál. Aluli rótt 01 iyea, mAr 45 éve» korom óta kegyetlen fogfAJda-lomt'' l o»tromoltattam, tni miatt fogaim nagy rii''it i''lre»»Ulrrt. IJJból fogOVJdalmam brAlltAval )[<>rulug J. gyóg) »»«róaa ur aj''iulá a nAIa kaphaV''i dr. Popp J. G. b''cal fog^rvna ur Aiialh"xin-filo »»AJvlxil , alig neháuj a«orl baixiiAlat utAn mn;i<out a koiyetfen fAJdalom, ia in o«M> J » éa kelteibe» |a,| axAjvIxtick naponkiuti haaínAlata folytán a rigi bajt''1 egiacen ment vajryok. 1 '' .... A h ila-kil*x6ii"t iér«>tit81 Áthatva, bAr^inek la, ki fogb«|ban aionvol, mludou irdek nílk.il, de )neggy84bd<m « vla JiiaAgárid, mln,t legjobbat ajAulhatok. K »»ék. NAKíIMANN KltWTÓF m. k. c». k. líblró. Felfl árért nzállit urak-, liíílgyek- te gyermekeknek az eln& én legnagyobb vászon-raktárnak központi raktára llécí, Stadt, Tuolilauben 11. axáu alatt ''tM a legoleíóbh éa legjobb kóax vừonnomOokct minden nagy-»Ag é» Ii)ln8aégbfn, valamint Táaaon-gatyAkat, fehir i» pompAa atinea Ingeket minden nagyaAgban n legújabb divat »xerint, ia oly m«gl«|)tt , oleaó Arakért, hogy a tegklfobb inegroiidelia tovAbbra ia a legnagyobb megroudeléaeket Idéal el8, Ax alant követkexl) Arak AllitAaoip blainyaágául axolgAlnak, éa a n. ó. köxönaég figyelinibo njAnlom. Kósz uri-ingek, legjobb kézimunka. Kehir-fonalu vAaxoningek. Alma 3 ÍV* kr halyott t»Ak 1 fi 60 kr. Kínom (leinti rAilexoa incllel 4 ft 60 kr hely, caak 2 11 30 kr. Kinom IríiönTv. rumburgl IngelTfl ft hely. caaí 2 ft 80 kr. Kinőni hollandi vAaxoningék 0 ft''60'' kr helyi caak 8 '' F''1 n. rtímbrkixxelfont* Ingek f ft 6(fTr~hely."caak 3 ft 80 |tr. '' ílégfín. nimbiirgi fngek, legaxebb ÍTialmnnka ip ft helyT caak 4 ft í.egfiu. belglai iiatint vAaxönbó(T 18 ''ft hely, caak 8 ft ¿U kr. Fehér ós szines shirting-ingek. : Url Ingek fehir ahlrtli^bBl 8 írt helyet« eilh t frt 80 kr. ____ Legfinomabb franctla*ahlrtlngbbl 4 "frt 25 k,» hely, caak 2 frt 80 kr." -i-k. Hígujabb deaalua ailnca "inffck 2 ft 86 PompAa axinea ahlrting-lngek 4 ft 60 I __ Valódi tranexia a«t*ne«"*batTat Ingek 0 ft~£o"kTTiety. c«ak »fit. I krjk-ly. caak í ft 80 kr. kr hdy.''cáak 2 ft 50 kr. Legújabb fehér bAt-Ingck, Igín finoni 0 ft 60jKr hely. caak 3 ft 60; Kész női ingek, legízobb kézimunka éa kézlkötéa. Sima vAaxon-nSingek huxAaaal 4 frt helyett caak 1-ft 00 kr-Kinom aelivrcie»! ingok redfia mellel 6 ft 60 kr h. caak 2ft 6*0 iTr. Uj divatú »»lv- iy ravcurbo^ ki)tntt fl fl 60 kr h. eaak 8* ft 50 kr" Kugenla^ uj divatu, kötött 7 fChely. caah 3~ft 80 kr. Mária-Antónia flixOny-in^ek 0 ft 60 kr holy caak^ ft__ Vlotorla, valódPValeneionne-yal kötött 10 ft hely. caak 7 ft. Kinom vAaxouból, hurkolva^6 ft^liely. oaak » ft 80 kr. Divat-ingók, legfinomabb belfaat vAaxonbóí Tinrtolva 0.60 h. caak 3>ii>. '' K81 al»ó-iiailrAttoinégfin. »hlr''tln^fflSÍ TVl Ii.* caak a*""ft. _ NCTnadrAgokj kötve^ iegfin/ vAaxouból 0 ft hely, caak *^l 8Í) ki. N81 ij| meilinykc, angol ahlrtlngbSl 5 ft 80 kr. htly. "«aak »UHU kr. ÍMiTei, axépen kötött mellinykn 12 ft hely, caak 6 fi''60 kr. Légiin, niellinyke, val''ódl~Va(encleiine-val 20 fl hely. eaak ÍÖ ft. ySl éji ingek iio»»»ú ujakkal 8—a.60-4 ft'' 60"krlg. ]_ Legfinomabb vászon férfl-gatyák. I 1 fit 20 kr —1 frt 60 kr, — legfinomabb nimbnrgi 2 frt 20 kr. Irhohl aiÖvet7^l8 rSt 31 fThelyett caak lí A. _____ Legft|>oiiiabli rrhónr^agyVum6urgl7to''röf 60 fí hely, caak »4 »_______ Jó v A a xoii -» » eb k e dfik > TíTtO^R 1, Ift 8« k^jJ»''^* Í.egtin7"«»ebkeí)iifíik, l»atl»t-^G''io»ból''/ fi 1 tncxalja 2—2 h''M> V ■ f i)ivato» uri nva kkeiidi''lkT rfrtue''itatja "t" ft 50. 1 ft KŐ. 2 ft_ _ Vfó feher é» »xin''e.''url UrU^''a, f^l tue»atja 2-2 n 60, W kf...... A,legjobb fr a li c »í a * tía ú c 11 • I li g e k" lí i í 11 d eií ^ lo »»InUek, alnjáli ia lé-IU vc. klIIOnOaoti kn.aviny ia meghHtia ellen óvaaerál .«(UgAlnak, 3 ft 50, 4 ft-4 ft 60 kr. .——--. ».-. B^r A kelmék tlaxtáaága ia valóillaAgAért kexeaaig a«latlk. lúgok, melyek a teathex nem állanak, vlaaxavátetnak. _ '' Mcgrendclíark W legtávolabbi ; vidékekre otinvit ajellotl U.lje-alttetnek — MegtciideliMknél kfllönö.eii kiretik a uyak-bC»ig ba kUldóle. i ... . v- (O—Ity / Atí dnH Ctntral-Dü|>ot dor ereton Umwu- Ozim: íclie-Niederlagn de« I>ouíh Modorn, Wien, Rtndt, Tncliianbon Nr. 1,1. iIM ----~r> n. - Wajdits Jézsef kindó-, lajj- 6a nyoniaatulajdonos Nngy-Kanizsáu. *fílii<> // ; t íMfr^K.iit aiii I .''! _ Hirdetmény, I>e.''i-bea Cxapn-ridckrt elhaláloxott Cxlk Bo3''lix.«ar ötic ».-ixaiuai Kag.»U-k, u. a-. . 402. xx. cmcietca hxi , hoxxi txr.o-taciló liiro« »xintóföid ¿s bárki rét io^atlAnokkal , ax Crö''cBJők kőxőt kívánságár*, ca Zala^o^re főjjámi hatöiáj^aak ICiT''^OC. ix. -réjréje ¿r.vetkextéhen •r.ibx-UlV.u éx kér. aia« íj eladandólc ; miért ix a tídüí »xxadékoV.V liabochav Jánoa racjliixon urai''. X -Kauíxaárt ax ár- j.''a fixetéxi feltételek vnge-.t é-rtekexlietnek. WWOITS JÓZSEF künykercskedcsej¿könyvnyomdája és könyvkötészete ; számúra nóHány tanoncz igen jó föltételek utellctt felvétetik. Az életerő. -rWü Dr. Hawkin Uj-Vorktan fentcz:mxct^ név alatt tiasta tcrmcny-anyjjgból növeuy-kivonatot készített, mely már egeaz Anierikában a legjobb sikerrel működik, éa caodálalo» bntáa.a miatt, okvctetlen egéaz Európába is cl fog terjedni. —liawkins iiaszebasonlitá a je-jclenlegi emberi életmódot a természet által roepaxalx.tt életmóddal, éa azt á-llitjá^ Hogy at ember a természetes útról igen eltért, éa nehezen hozható arra* viasza. '' *" Hawkina á majmot öa«icrra2 embefbez lcgkör.e-lebb állónak, —"es azt mondja ^ lényegileg bár aokk d alantabb fokon áll az cmbcrncl»l_dc ,egyenlö fogak- és emóaztő-szervckkel~bir: tékát mindkettő egyenlő tápszerekre van utalva. — Tagadbatlan, kogy a majoro a terinéazetes tápláléknál maradt, ennélfogva «okkal kövesebb betegségnek van alávetve, és testileg.is izmosabb maradt, mint az ember. — Nem a növényok .hiánya, hanem azoknak elrontása a különféle savanyu, zsiros stb. keverések 4ltal különfélo tormészct-elleues táplálékok keletkeznek, és ezáltal a vér elromlik, és beállnak — az állat-nemben egészen ismeretlen — betegségek. _ _ - - V • Ezen uj anyag behozatalának főcrélja, bogy az. egészség fötényezöjét suvért — természete» helyzetébe ismét visszahozz*. H * '' - - . Az életerő ment minden keveréstől, egyedül tiszta növényhedvből van készítve. Róbertson orvos erre vonatkozólag ezt mondja: llawkins életereje mint gyégyszer x legtöbb betegségben a legeHöbb helyet foglalandja el.. — Ismertebb betegségeknél, u.m. köszvétiy-» ráugatáft-, tüdőbaj-, MzédoIi;ét»-, ürüléa», sőt még a nemzo-szervek gjta-geségei ..gyógyításánál magam ia az élHeröt használom, és oly üdvös eredményt tapasztaltam, bogy ügv-társaimnnk ís bizton ajánlhatom. r Amerikában minden csalid-, s5t parasztnak . is van nébány üveg clcterö elölétben ; és többnyire min-, den betegség keletkezésében elnv^matxk. Amerikában még a ebolera ellen is''üdvö« győgyazerftl^zolgált. — Tehát őszintén ajánljuk ezftn clkerülbetlen házi gyógyszert minden eaaládnak, kik körüllevöjük- egészségét fentartaci óhajtják ; ezen" nővénynedr-.behozataláért bizton reméljük, hogy embertársaink kozzöcetét a legnagyobb, mérvben.clnyerendjakr £ - (l—t) —" r - _* -„ Használást mód, valamint orvosi Unács díj nélkül mellékeltciík. F^y Üveg ára 1 frt iD. é. Megrendelési czim: 1 D. Dccrkiiito, Hsdlcscbc eomnnicfttion S8. - Berlin. - - '' Nagy-Kanizsa» Ötödik évfolyam. ;tti\íi.f iWr I.-Ifl '' '' • 11 at 2!i ■ .:•!.•*«• 11 szám 18 fifí, cWemher 20-án. szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdAszat, tudoniáoy és művészei köréből Megdelön: Minden h¿ l-i?, 10-én, cU ÍO-kin egé»a iven. Bxerkesxtói iroda éa kiadó hivatal: WAJU1TD JÓZ8KK künyvkere.kedéiében. 4UJJJLLIr-JUl-UUJLU_H,l I 111, II.. JJ^UJU. I..".I1..''.''i-ULU___It-kH-Mjfts Előfizetési föltételek : , |í, ■ ''. . . , - ■ '' • '' Helyben I11UI10« honMmal is vidékre ponti» kllliiye : > . i 11 ''Ml , 1.1» ,>.) I '' mraetósek: Kg<!»» óvro : - A írt. — kr. 1 évre -, - 8 , —• „'' vnegyedro - l1 . 80 „ I i ,i ■ : • mrt I A liat ''hwiböt petlUorért l.MOr 7 fcr.l-'''' '' V (jnr i» (»luden tovAbhl \>oikmá^A/t ft. kr. llélycg<Jlj minden egyes belktaU»ért kr. A «Nyílt téren" i - 1 , vgy petit *or boiktatiil d^ja 10 kr. A Előfizetési pénzek és ; hirdetések,, .....i „ ugy minién << Uji n > «< I 1 n m i l.ar taluili t ille|8 k U t te in é ii y a fi, | valainlut vidéki letplok, bérmentve « kladóblvatalhat ktlldcudök NAUy-KANlfc8AHAv; ,.. i •I» i > . Felirati javaslat Felséges C»á8zár és Király! Midőn a jelen országgyűlés megnyitásakor Felséged a királyi »¿ékről Ünnepélyesen kijelentette élénk óhajtását: r Vajha eikerlllno A kiogyonlitéa nagy müvét szeronosésen befejeznüuk" : pii, a nemzet képviselői, bizton re* niény lettük, hogy a fonforgó snlyo» nehézségek,, „megnyugtató,, > ¡ tartós és maradandó megoldását" rövid időn ol-érheljük. lleménylettük ezt, mórt a legmoga-eabb trdnbeszédben Felvéged maga is határozottan a pragmntioa sanctiót, mint kölcsönösen elismert jogalapot, választotta kiindulási pontul. Meg valánk győződve, hogy miután Felséged oly kiegyenlítést óhajt, moly „tartós és maradandó" legyen, azt a jogalapot, melyet Felséged mnga ia elismert és kiindulási ponti}! választott, azonnal és mindpnekolŐtt teljesen ismét vinaza fogja állítani, i De fájdalom, e reniényllnk mind oz ideig nem toljeslilt! A pragmática san-otió, melynok u uemfcot jogait és alkotmányát bíztositó réazo egyoldalú hatalomszóval fölfüggesztetett, tottlog még most is fel van fUggesztvo; alkotmányunk nem állíttatott vissza, » a jogfolytonosságnak általunk ismé-tolvo kért éB sllrgetott életbeléptetése nincs telje»ítvo 1 -. Minő alapra épitsllk tehát a kiegyenlítés müvét, ¡midőn az egyetlen biztos alap még most is hatályon ki-vlií van? Mely uton törekedjünk a kitűzött ozél felé, ha az az j egyetlen ut, n>elyet nekUnk, mint n nemzet képviselőinek, kttvotnllnk sfcabad, az alkotmányosság utja, el van előttünk zárva? Kifejtettük ez or^égyÜlésről Felségedhez alázatosan felterjesztett feliratainkban • mindazon fontOB okokat, melyeknél fogva sllrgettyk alkotmányunk haladéktalan visszaállítását. Elmondottuk, hogy az alkotott törvényüket, míg i\ törvényszabta uton el nem "töröltetnek, sértetlenül fenn kell Tartani és tettleg végre kell hajtani, életfeltétele ez az állam léteiének, moly nélklll som az egész, som az egyesek a törvényben hiatos támaszt nem találhatnak. A törvényok elismorése és azok tettleges toljositésének megtagadása jogilag egymás mellett meg nem állhatnak. Aggódva látjuk, hogy felhozott okaink és ismételt kérelmeink som va-lának eddig képesek Folségedet arra bírni , hogy teljesítse a nemzetnek azon jogos kivánatát, a melynok mog-tagadása egyBzorsmind tagadása a pragmática által biztosított jogoknak, és mellőfcéso a sanotió pragmatioa lényo-gos feltételének. A kegyelmes királyi leirat, molyet -Felséged második foliratuukra legkö-zolobb válaszul hozzánk küldeni, mél- tóztatott, «z abban foglalt legmagasabb clíftinpró» által sem képes cz aggodalmunkat megszüntetni. Mert mi az alkotmánynak a a toljcs jogfolytonosságnak azonnali tettleges visszaállítását kértük, s o kérelmünk a királyi loirat által nem teljosíttetott. Időhöz és feltételekhez van abban az iu kötve, a mi határozottan meg néni ta-gadtatott; pedig a jogilag fönnállói törvények fenntartását és toljosité?£t más ídőro halasztani, vagy ezután tol- j jesitehdő feltételokhez körni, nemcsak j a mi alkotmányunkkal, hanem általában n tÖrvéiiyÓ8«ég és alko''tmányóitóág | alapelveivel ojlenkezik., Hódoló tisztelettől, kérjük Felságo-det, ne tegyo alkotmányunk vissznál-litásának és a jogfolytonosság életbeléptetésének halusztásávA] lohetetlonué a megnyugtató kiogyenlité» nagy müvét. Míg alkotmányon kivitt állunk: a törvényhozásnnk alkotmányos jogát nom gyakorolhatjuk. CzélfavezetŐk csak oly ogyozked$se)c lehetnék , molyok a nemzet ós fejedelem között az r.lkotpiány alapj4rvv4örténnek.v Abüolut lintalom''egyrészről, alkotmányos szabadságától megfosztott nemzet másrészről; megnyugtató, tartós és maradandó megoldáshoz jutni solia sem fognak. Nekünk, a nemzet képviselőinek, azt u jogot, hogy a tróil és haza érdekében a Fejedelemmel, mint a törvényhozás másik részével, egyezkedjünk, az alkotmány adja, b nlkotmáuy nélkül o jognak gyakorlása nem nyugszik biztos alauon, Vannak helyzetek az állumok életében , melyekot hooa»onan fönntartani lehotetlon, a nélkül, hogy vesz^lytho-zók legyonok. Vannak helyzetek, melyek ujabb bonyodalmak nélkül is megmérgezik; fölemésztik az állam erejét, és képtelenné teszik azt, hogy erŐsebb rázkódtatásoknok ellent álljon, vagy ily rázkódtatások után magát sokáig fenntarthassa. Ilyen állapot az, ha valamely államnak belvj-Bzonyaí sokideig ziláltak, tendozetlo-nek \ ha az egésznek, mint az egyeseknek anyagi ereje ki van merítvo, hito és bizalma meg van ingatva. Hol találjon biztos támaszt a trón ''"és; ál-. lam, ha sóját népei nem bim^k támaszul Bzolgálni? Minden időben veszélyes ily állapot, veszélyen na kivált korunkban, midőn elmté.netlon>'' nagy kérdések, felizgatott érdekek ób kedé-lyok minden oldalról végtelon bonyodalmakkal fenyegetik Európa népeit Bérviszonyaink, sőt Felséged egész birodalmának viszonyoi sinosenek oly szilárd és rendozott állapotban, hogy teljes biztosság érzetével, nyugodtan nézhessünk azon eshetőségek elé, melyeket a külhonyodalmak és a ki. nem számítható véletlen hozhatnak reánk. Sok, igen »ok,, a mi mulhatlan éa gyorsan teendő, és a minek elhalasztására talán uiár. nincs ido. No eugedjo Felséged, hogy a bekövetkezhető esemé- nyek ily {íllapotban találjanak benhün-Uéí''r nyttjtftöri módot'', és nlknlmat a if\egnytigtat<5 kiegyenlítés esfeközlésére, Vaját belviszonyainknak oly Tbndezé-flére, mely az1 egészítek U^yy tiiiút az egyeseknek már kimerült''anyagi oré-jét és jólétét ''a végsülyedéstöl megmentse , főt a'' lehetőségig'' enieljo éa kifejtse, s hazánk minddn hemietiségü 8, vaílttsu polgárainak igazságos,'' ''raél-táiíyÍ6s''<Í8 niégnyugtató kíelégitése ál-tijl az országot ismét erőssé tegye, nnk ok állrtniltak. K ozél oléréséro mhidcnekelőtt''ibul-liatlánul ezUkségea, mint eddigi ielira-taínkpau ,Í0 kifejtuttük, alkotmányunknak ;azonnali teljes visszaállítása, s n jogfolytóndaaág tettleg életbeléptetésé. Midőh fellát or.t kérjük "éáiWte.lve sürgetjük ¡'' saját hazánknak, Felségcd-Qokiés uralkodó házának, h égés»! birodalmának érdokében teszszük azt. Kívánatunk jogossága törvényeken álupBzik éa azon ala|)szorződé8en, moly i|cíf a/ k özö ttünk éa Felséged ural-ikodi házu között fennálló kölcsönös jogviszonyoknak is alapja; alapszik az alkotmányosság áitaláno» elvén, s alapszik a ozélqserüségen ¡.molyet a je-• Ion politikai helyzet és a könnyön bekövetkezhető események óvatos figyelembevétele igazol. A legmagasabb királyi leirat azon részét, mely a közös érdekekből eredő viszonyokra » a tizenöt tagu albizottság javaslatára tesz észrevételeket, jelenleg nem vehetjük tárgyalás alá. Mí" a folyó évi mártius 1-én hatvanhét tagból álló küldöttséget hintünk meg o tárgyban. E küldöttség novezte ki saját kebléből az emlitott albizottságot, melynek munkája ez okból a hat vari*, hotes küldöttség által lesz tárgyalandó . 8 mi hozzánk ennek véleménye fog beadatni. Ennélfogva mi a legmagasabb királyi loirat omlitett é«zrevé-telei inínt is csak akkor adhatjuk élő nézeteinket, ha majd azon helyzetben: lowünk, hogy az egész javaslat felett országgyülésileg tanácskozhatunk és határozhatunk. 1, ,, ! . ¡''Ismétőlvo terjesztettünk fel kérelmet jEelségcdhez politikai vádak folytán, ,eitélt vagy száműzött honfitársaink dekében, s fájdalom! még e kérel-llnk ia teljesületlen maradt. Megujit-ji k e kéirelmot, a hódoló tisztelettel kérjük Folaégedot, adja vÍ8»za'' e honfitársainkat hazájuknak éa családjaik-; nkk. A kiegyenlítésnek megnyugtató hktása osak engcftztelődés által rei^él-, libtŐ, s ez annál könnyebb ''és való-»íinübb, minél kevesebb ¡ .honpolgár kebolébon marad fenn fájdalom és ke-Bírtlség. Ezok azok, a miket Felségednek lcgközelobb hozzánk küldött kegyelmes kitályi leiratára Őszinto ''bizalommal előadni k^teíosaégühknek tartottunk. Uagaszkodunk e részben mindazokhoz, miket nlkotmányunk vissza- állítására s a jogfolytonosság telje« • életbeléptetésére-''iiézvo eddigi feliratainkban előadtunk. Oíak o kérelmek teljesítéso nyugtathatja meg a neme^-tet; osak az tesfc1 minkot''képe«okkó,!ft törvényhozás1 teréiv íeáhk váró" lé^-széntebb kötelességünk1 teljesitóuéró ; osak az nyújthat reményt a kiegyoti-lítés áldásthoMó" sikeréhez. UgyaiiAtárt o jogos kivánatainktól «eminí részbón nem állhatuiik el,'' mert ''azt képviselni állá«unk, a törvény,'' ai alkotmányosság, hazánknak »• a trónnak érdeke, és lelkiiíineretünk egyaránt! tiltják. ''■ Nn tagadja nr''dg -Felséged a iiomiíét kivánatát; no kős^e alkotmáóVnnk vi^-nzitállitáHát föltótöleklib*, W'' melybk'' fó- létt M. alkotmány''Vi^zaá.flitásft hélktil ugy: »em • v''ol iiánik ''jó^o^Itva a törvényhozás terén hutárözhii1 Vegye kfegyol-mesenu fóntolőrái hogy''n pra^matitja sahetióbsit a hb^izet, jogainak, nlktii-mányáhak fenntartása ; á; trónöröklés megállapításával viszonós és »¿nidii egyéb feltételhez nincsen kötve! No halasz8za kérelmdrilf teljesítését, riíe-lyet nemeflak !a jÓfe ''(¡i. töpv.^py * tel, hanem a trón és haza érdeke r a váluágos idők intő szava egyaránt sürget! Örömmel üdvözöltük mi Felségod-jiok azon legmagasabb fejedelmi elhatározását, hogy egész birodalmában, alkotmányosan akar kormányozni; — örömmel látjuk legközelebb hozzánk boosátott kegyolmes loirotábati is, hogy az alkotmányosság egyik alapit»^¿telét, a felelős ministériumot, több? országaiba és tartományaiba is be akarja vinni. Meg vagyunk győződve, hogj< egyedül őzen ut lehet az, melyen Felséged a trón biztosságát 8 az állani erejét és hatalmát megszilárdíthatja. Mert csak igy lesz elérhető, hogy minden egyes ország, midőn külveszélyek ellen áldozatkészséggel védi nz államot, egyszerHinilid »aját jogait é» alkotmányát védjo, 8 egyik országnak szabadsága a többiek szabadságának is támaszul szolgáljon. Nem lehel, hogy a midőn Fölséged ,.,o íü»g,A8 ozél elérésére törekszik, ,,a századok óta fennállott és ünuopélyes alapszorzÓdés által biztosított magyar alkotmány teljes visszaállítását megtagadja! Nem lehot, hogy Felséged kegyelmesen. figyolenibo no vegye azon közjogi alapelvet, melyszerint jogilag fennálló törvényeket, míg a törvény-lnjzás rendes utján el noiu törültetnwk, sértetlenül fenntartani én végrehajtani a hatalomnak első és legszentebb teendője! Nem lehot, hogy FeUégcd ozon elv mellőzésével megingass» pépeinek hitét ée bizalmat alkotmányos szabadságuk biztos jövöjo iránt! Adja vissza tehát/Felséged mindé . nekelőtt alkotmányos szabadságát a magyar nemzetnek, hogy az jogaiban biztosítva, egyetértésben megszilárdul-kasson, anyagi erejében gyarapodhos-sék, és bizton támasza lehessen Felaé- Lnpunk jelen »rámához a jftvó évfolynnua szóló .Előfizetési felhivás" vau mellékelve. ¿ed trónjának is míndon veszélyek közt! Kik egyébiránt mély tisztolottol vagyunk V Csituzári Királyi Fülelődnek legalázatosabb szolgái. Nyelv és irás. in. L''^ctlluio c»t lo pclnluro do 1» volx, plus ello c«t reti^mbUnt, >uelll«uro cllo c»t. j. mvMi. A betüiráa, mint kifejtettük, lényeges tényeíőjo volt a nyolvéssoti törok-vésök nktíreé fejlődésének, mint a moly a hangok egységébWt rejlő különfélesé-get érzékitott jegyeiben legelső nyilvánító. Az egye» botlik alkotáskor még nein in sejté az emberi szellőm a nyelv rendszeres alkatát; egyedlll a hallható hang , » az ennek rendszeres módosításából álló beszéd volt az alap, melyen a betűírása röpke szót, az elhangzó eszmét megörökíteni törekedett. A betűírás megalapítása után, 8nagyrészben ennek eszközlése folytán óriási léptekkel haladt a nyelvtudomány, de az írás megmaradt ama kezdetleges alapon, melyen legelső legelső elemei készlllé-nek; megmaradt, mivel maga ezen alap lehetetlenné tevő a további haladást. Az iráH czélja a hangok által nyilvánuló nyelv érzékitéw; de az írás e czélt a nyelvtudomány segítsége nélklll el nem érhejé., A nyelvtudomány pedig épen az írásnak köszöni lételének log, olsö elemeit, s igy azt létro nézve meg nem előzhette. Természete» tehát, hogy az epiberi ész nem ismervén a nyelv teruié»zetét, oly alapra fekteté a hangok érzékitését, mely alap magával a hangok természetével ellenkezik. A beszéd ugy tünt föl előtte, mint lélektelen elemekből összeállított egész, molyot kénye-kedve szerint izekre bonthat. Noiu is sejté a viszonyt, mely az^eszmo é» élő szó között lappang, s ennok természetes következése az lőn, hogy szét-darabolá a természetbon soha külön elő nem forduló egységes hangot, megsem-mísité a kürtszóban az osztne egységét, midőn ¿a egye» jegyeket alkotá a az egysége» eszme élő képét, a hang alkotta beszédet egymással semmifélo viszonyban nom álló kUlönféloségok által érzékité. '' A belllirásmegklllönböztetéaipagán-és mássálhangzót, h egyes betűk által érzékité azt, mi az élő szóban elválhat-lan egészet képoz. A szó elválhntlan egészet képez a hyolvész szomei előtt, mely ninos ösz-»zerakva egyes hangokból, mint az írott sz<4 különféle botUkbŐl. A szó különleges, de belsőleg egyosUlt elemek szerves egységet tünteti fel, melyben a fogalom, mint szerves egysége az alak és tartalomban mutatkozó különleges olo-meknok jelentkezik. "" A Hzótag felosztása magán- én mássalhangzóra csak mesterséges, a tormészet-''ben ez elemok igy elkülönítvo nem lé-"teznek, » a hangzó osak a mássalhangzó thódosnlása a hangtan szempontjából. ■" A betUirás ezen alapon készült; do ez alap a nyelvészet ujabb fölfedezései-Vei lényege* ellentétben áll. t A bótüifás clméleto a hangtani vizsgálódások ta»iusitásaként Baját eszméjével ellenkezik » igy nyelvészeti jogo-• sülteiig» ninos. " A betllirás mellett még a régi rómalak idejében képződött az írás egy nj neme, mely nem annyira a hangok érzékitétiét mint ezon érzékité» gyorsaságát1 tűzte ki ozélul4 Az írás o törekvés által közelebb hozatott az eszmébe«» mélyet el kell érnie, de nem találta «» mvtf a biztos támpontot, melyro szüksége volt; s ha a kellő rövidséget elértő 1 iá, biztosság tekintetében a betllirás -«műtött messze elmaradt. Ha azonban e liklosnAgot, az iró zaját egyéni tehet- ségeivel elérheté, képessé tétetett az illotö szót a kimondás pillanatában érzé-kitoni. ''•- Innen ezen irás novo is: tachygra-phia , gyorsírás , vogy mivel aránylag kovosobb tért foglal el mint a botüirás: »tenographia szükirás. A gyorsírás logrégíbb történetétől egész a 19. század kezdetéig megjelent számtalan gyorsirási rendsztV o»ak tör-ténolmi boosoaol bír. A nyelv helyott az író egyéni képzettségo volt az alap, melyre támaszkodott. A gyorsírásnak épen őzért csak parliamentáris jelentősége volt, melyet egyes szerencsésebb olmék sikerrel alkalmaztak, mely azonban a tömegnek hozzáférhetlon maradt. A nyelvészeti »ikerea törekvések ored-ménye s a nyelv tökélotesebb tudata a gyorsirásterén is megtermé gyümölcseit. A 19. század korszakot alkotott a gyorsirodalomban is, mely korszaknak képviselője a gyorsírá» körül halhatatlan érdemokot »zerzett Gabolsbergor Ferencz vala. ö volt az első, ki a régi hagyományos gyorsírási nézetűktől el-térőleg uj irányban kezdé működését, s oly gyorsirást alkotott, mely a régi g)orsirási rendszerokkel rövidség tekintetében bátran mérkőzhetett, biztosságra nézve pedig azokat jóval fölülmúlta. Gr. STENO. Országgyűlési tudósítás. A felirat készítésére kiküldött bizottság felirati javaslatát f.lió 10-én torjossté a képviselőház elé. Ismét van alkalmunk csodálhatni e mübon a haza bölciénsk éles logikáját, molylyel a jogfolytonosságnak tettleges helyreállítását aürgetvo kivAnjs. A folíroti-javaslat egyél helyeit mludajobb mind a baloldal lelkesen megéljenzé. A felirat szor-kezeto feletti tárgyalásban, mely dco. 16-én mont végbe, a képviselőház o felirati javaslatot, ugy általánosságában, mint részlctoi-flon magáévá totte, a mult hétfőn tartott ülé-bébon a feliratot a felsőháznak is álküldé; s igy valószínű, hogy az még « karácsonyi ünnepek olött fog átnyujtatni 0 Folségéuok. Dr. Hawkin uj-yorki „életerő'' háziszeróröl olvastunk ogy jolentést a „Z.-S. Közi." f. 6.'' 33. azáma hirdetó sei közt o ozim alatt! „Az élrteró." Ellonszenvvol visoltotem mindon önzésre vonatkozó ámitó iránt, mort tapasztaltam, hogy az llyennok so hite, se lolko, s egyo-düli boldogsága saját tárcsájának biztonsága. Tokintom pedig az ilyon ombort olosónak, pénzt pedig a legszükségesebb vagyonnak, azért is oda kívánok hatni o hirdetés ollo-nébo, hogy a könnyen hlvöknok említettem vagyonát megvédjem. A mennyiben nom egyenlő tormészottol és vérvegyülottol Bir amoriltai, francain, angol, török, muszka, porosz, olasz, néroot, horvát és magyar, épon oly eltérő hatáat kell gyakorlnia az amorikai növénysorogböl katyvarászott azon „növény-kivonatnak" is, mely köszvény, rángatás, tüdőbaj, szédelgés, örülés, ésnomzöszorvl gyöngeség ollon kivétel nélkül ajánltatik, s ltobortson orvos által táraogattatik is. Az absurd ollonraondás annyira kisir n hirdotésböl, mint a zsákba kötött lánoz, mely mindon mozzanatra elvitázhatlnn jollomzi magát. Ehoz több oommontár nem koll. 11a Amerikában mindon család, sőt parasztnak is van néhány üvog „ólotorö" előtétben , a többnyire használ is, ugy él a magyar embornok mégis csak azt tanácslom, jobb, monjon a vendéglőbe, maradón saját terített asztalánál, hu maga, és családja éwt-oroiét jó korban akarja tartani, mort oz a logbiztosb óvszer«} a vérvogyüíct- és élot-orönok. Kanizsán a Korona, Szarvas én Zöláfa voudéglökbon felségos éleloket és italokat adnak, nődig alig körül 1 forintba kerül«gy egyszort jólakás. Jobb o szerint pénzünket ide, mint Amerikába vinni. £ használás! mód, valamint az orvo»i tanács is ok oaetben dij nélküli. TERSANSZKY, járás-orvos. Levelezésok. Noiuogyszcll levelek. X. T. sterkosztö url Megint ilt állunk ó év halálos ágyánál, és az ujnak bölcsője előtti az ogyiknok halál-f a másiknak sztl-lolési órája; komoly, uagyjolontöségü pillanat, a molybon az összes emberiség ugy szc-rotné ugy szikr/\ját bit ni a jövondőbe látásnak, hogy megtudja, mitől tartson és mit re-tuólhct a bokövctkozontlö napokban. Minthogy a „Z. 8. Közlönyu-pek e» az ötödik óvl pályafutását berekesztő száma, én ia kötelességemnek érzont elbúcsúzni a nagyérdemű közönség és t. szorkcsfctö úrtól csak azért is, hogy laton akaratából a jövő évbou annál buzgóbb orövel jolonhcssok meg a t. közönség olött. Bizony furcsa óo végzotszorü az, hogy minden csak átmenőt és mulandó a földön 1 hány százezer szív dobbanása vegyül egy közös óhajba át, hogy az uj óv hozza meg örömoinkot, roményoinkot, a nemzőt boldogságát etb., podig ma ogy évo épon hasonlóképen dobogtak a szivek, a a várt jövö uj óv — most már o sírba szálló ó — tán soha som hagytok annyi felszárithatlan jajkönyo-ket, mint monnyit hullatnunk kollott; — do remény nélkül emberi szív nincs, mi is reméljünk tehát és kérjük a monyéi gondviselést, hogy az uj év hozza azon örömoinkot^ is, molyot ezon mostoha olmult megtagadott tőlünk. Én is o roménységgol kívánom tohát e lapok t. olvasóinak: hogy az uj évben logyonok boldogok és szoronosésok; több le-gypn náluk mindig nz öröm, mint u bú, lássák miolöbb felvirulni o szegény sokat szenvedett hazát, s járassák buzgóan továbbra ii a „Zaja-Somogyi Közlönyt." E lopok t. szerkesztője pedig annyira ol logyon foglalva lapja körül jövőben, s oly sok olöfizotöt jo-gyezhceion be, miszerint a Wcrthoim-Cassa soha so lásson izük világot. — Hozzon a Krisztkindli neki Zal «vármegyének legalább osak mindon holysógóböl, intolligontiájától egy-ogy előfizetőt, akkor nem kénytelenitte-tlk lapunk részvothiány miatt som megbukni (a mit nom ér ol mostanában az litván bátyám) sora nom loond vádolva a tettekbon mindig páratlan bazgalmu Zalaraegyo, hogy lapját fontartani hazafiatian volt. Do hozzon . a Krisztkindli o lapok pronumoransainak is böaratást és jó szüretet I Hét nekem mit hoz a jó Krisztkindli l -— nom tudom, ámbár kitcszom majd a csizmáimat az idén is, tavai ugyan volt az ogyikbo 11 frt 24 kr etomplihüniotés és a másikba olyanfélo maim», a moly nem épon az égből potyogott; az idén aligha tele nom lesz nyomorúsággal, Istenem, , mltidonkinok hoz valamit a kin Jézus, csalc nekom nom hoz egy jó meleg budát, még n siófoki mostari laknak ogy boldogtalan építőmestert 1 azt gondoltam, — csakugyan már megépítik ; do tán azért hagyjak ott ugy a sz. Vondcl tisztolotéro, hogy meghazudtolja a közmondást; „mindon mulandó." Valóban erro ráillik Petőfiként: Kidőlt, bodölt az oldala, Bolejár «z Istennyila. A héton Ismét áldozatot kívánt a vaapá-lya. Egy conduotort zúzott agyon, kit elég szén szomorú pompával kartársai kisérték a siófoki teraotÖne. Időjárásunk ugyan k''oményon fogja, boldog omborok azok, kik a télro mindent be-szerezhettek b az ogéaz telei disznótorv paszita s más mulatságok között éldolík át, — bezzeg a sok hozzám hasonló azogény hogyan dldorog üros gyomor mollett it fUtetlon szobában? — En mindamellett osak találok módot a gondot olüzni: mert a reggelit olpi-pázom, t. i. ha dohányom van, ha nincs, nom roggolizok; a dolct olboszélge\jük az oldalbordával, épon ilyonkor toppantott bo hozzám egy jómódú barátom, la-töt harangoztak s kérdé: No Pista pajtás mit dolgozol? felolém: „hét barátom ebédelünk lu — Estélit nom szoktunk enni, mort az főfájást okoz s a toll gyomorra rosz álmai vannak az embernek, de az üres gyomorra mindig disznótorral álmodik az ember, csak az n baj, hogy épon mikor a szomszédba hajnalban nyaggatják, felkelők a keserű valóra.)'' Baj bizony az a szogénység, do ha már bonn szülöttünk, ol koll viselni, osak a folo-ségemot annyira no szorotném a azt az átkozott puskaporszagot állhatnám ki, már régon a Styx folyón ballanzirozott volna át e> a szegény lelkem; mounyivol boldogabbak azok, a kik tiszta csorfával füthotnok a még a foghagymás kolbászt is osak azért nom eszik mog, m6rt nem majoránás, ezen bol-dogok bátran hozzám küldhetik bérmontet-len az ilyon kolbászokat. Most pedig édes szerkesztő ttr, kívánok mindon jót, kis disznónak nagy háját, jó meleg bokeit, s az uj lakásban szerencsét és állandó békosségot, ha az latén éltot, uj évre is szivemből meggratulálom » t. olöfizotőkot s a kanizsai toftos postamoator urat, hogy az Ingyen-példányomat no külc^o Postre, mort onnan 10 uapra kaptam mog ma ia. Önöknek pedig betüsaedö uraimék szinte jó egészséget és sok béketűrést kívánok az uj helyiségben. — Szilvostor osto igyanak egyot ne én egészségemre is, mort én csak vizot iszom, vizet bizony, maradok közönségesen x viszonttalálkozáíig őszinte azolgájnk özén r.yári rpkkba n (mort a szűrőin nincs Itthon), még Peitöp lógg. Boldog ünnepekot kívánva a N.-BERENYI CSŐSZ. tizékewFVhérvnr, dcc. 10. 18GG. T. szorkesztö ur ! Ha egy kis holyot on-god beosos lapjában, tohát igórotomnoz híven, közlök egyet-mást fehérvári életünk mozzanatairól« A mi különben nagyon csondos társaséle-tünket némileg élénkíti, az dőrék hölgyeink áltsl tervben lévő : nőegylet; azonban hogy mikor alakul mog, bizonytalan. A helybeli legényegylet buzgó tagjai mn jótékonyczélu műkedvelői olöadást rendeznek ar. egylet föls.-gélyczéséro. — Előadják Szigeti közkedvcBségü „Vén bakancsos éu fia a huszár" czimü népszínművét. Szépmin-donesotro a nemes török vés; adja nz Eg, hogy mind anyagi, mind szellemi síkor koszorúzza fáradozásukat. Thalia vándor papjai eddig elkorülvén Thespis ssokorével városunkat, kevés szellemi szórakozásunk van az unalmAs hooszn estékon. Hiro jár azonban, hogy az uj ov első napjaiban Hubay Gusztáv, jól szorvo-zott társulata fog hozzánk boköszönteni, mi ha valósul, élvezotos estéknek nézünk oléjo, minthogy Hubay társulata ogyiko a legjobb vidéki társulatoknak, éa a miföérdemo, mol-lözl toljcaon » magyar szlnmüvészotro kártékony bofolyásu operottokot. Jövöro bővebben. L. E. Zala-somogyi hirek. (Meghívás.) A n.-kanizsai sot ogylot t. cz. tagjai, a f. ó. doo. 23-áu délol. 9 órnkor a holyboli „Zöldfa" termében tartandó rondco k&zgyülósro tisztelettel rnog-hivatunk. A segélyegyleti igazgatóság. A (Vaauti szoronosétlonaóg,) Mult napokban 8 órakor ostvo a vasúti mun-kaügyelö busz munkással egy kis vasúti kocsin Krajovoczról Kotoriba indult. Utkü*b«u figyolmoztotvo lottok ugyan, hogy a tehorvo-nat még nom érkozott mog, ö mégis gondol-váu, hogy elég korán fog az illotö állomásra érkezni, útnak indult, de utkö*bon a szemközt jövő tohorvonattal találkozott, moly oly gyorsan haladt, hogy n munkások alig tu-dának a kocsiról leugorni, s a kocsi csakugyan a mozdony által összoromboltutott, mely maga ia totoraos sérülést szenvedett. A (Oy 11 k o • nág.) December elején több dugárus mulatott Csáktornya környékén Guadiscah falu bormérödéjébon, kik véres vorokedésbo kovororltek egymással, olyany-nyira, hogy a szomszéd szobában lévő néhány katona fogy vörösen rohant « vorokodéa szinholyéro ) a vorokedök azonban az egyik katona fogyvorét elvették és azt magokkal el ia vitték ; a dugárusok alig hagyák ol n korosmát, ismét tovább vorekedtok , mlro n néhány adóbohajtó katona U a izinhelyro fegyvaresen futott az illetők mogklsértotték a fogyvor elvételét a katonáktól, kik tüzeltek és u dugárusok vezetőjét agyonlőtték, ennok testvéro lábát pedig nagyon megsértették, a többiek megfutottak. A megsértett vallomásából Ítélve steyerorizágiak, 20—30 óvosok, szabadságol katonák éa ismorot-lenok. A Wajdlts József könyvkoroikodésé-bon míndon bol- és külföldi lapra olfogadta-tik az olőfizetéi. A (Nagy ij odtaó g.) Az ismorl, nlig néhány arasztnyi széles kórház-utezai járdán mult napokban estvo, tormészetosen korom-sötétségben égy t. barátunk hazamontében ogy pór omborrol találkozott, kl olég udvariasan inté a talkozót vigyázatra; az Illotö ezt mindjárt nemértvén, képzelhetjük bámulását, midőn ogyszerroegy tehén szarvai közt találta magát; gondolhatjuk barátunk dörgő kifakadását, és mikép magyarázá mog, hogy a négylábú állatoknak az utkÖze- Iién kell monnio, és nom ezon ugy is izük árdán, mire pór omborünk ogész nyUgnlom-mal azt válaezolá: „Uram hilz azt éu ia tudom, hogy a mai-hát hol koll vopetni, do miután o tohén egyedüli jószágom, nom morom az Ut közepén hajtani, attól tartok, hogy öl-vész a Bárban. A (Gy i l ko a s ág.) Csurgó táján ogy nő az uton Agyoovorvo találtstott; alapos gyftou kövotkoztébon egy pásztor fogatott el. A (Lonorm and igazmondó vetőkártyája.) Wajdlts József kiadásában megjelent Lonormand, a hlrel ezigánynii igazmondó vetőkártyája 82 szineaett kányával, magyar aláírással és nyomtatott magyarázattal, 2-ik kiadás, ár* &0, postai utánvét-tol 00 kr. A (S i I v o s z tar- o et.) Dalárdánk élct-rovaló és vidám működő togjai örömmel szokták ozon estvét megtartani az ozon ostvéro alkalmazó vidám, többnyire éloses dalokat rendesen komikus oporotto és több- féle bohóca olöadás íb szokta követni. Ez évre különös jó programm készittotett, moly nek bofojozóso után táncz rendeztetik vllá-gys kivirradtig. — Ajánljdk ozon jókedvű enIvót a helybeli pártoló tagoknak, valamint a vidóki mulatni vágyó közönség figyol-méb«. □ (özinóbaotünk.) A kót tostvérmo-gyében jól ismer» Balogh Alajos népszínmű, dráma- ós oporetto-társulata rövid idö óta városunkbau működik méglehotős sikorrol £ társulat egyes darabok összovágó olŐadásá-ra elóg szorgalmat fordít. A matrózok-fólo oporctto olöadása várakozásunkat fölülmúlta. Különös érdemeket szoroz magának Mod-gyesy jeles karvezető. A társulat a közönség részéről is illő pártolásban részesül.''Jól esik « hosszú téli cstvékot a színházban tölthotnl. Ha jól értesültünk, a társulat több pártoló ¡közromüködéso mellett hat előadásra bérletet •óhajt nyitni. Vtybs slkorülhotno, a társulat megelégedésére. m= (Nagy hangversenyt Többször volt alkalmunk a Németh Berta nevet lapunkban felomlitenünk, ki a természettől szép hanggal áldatott meg, és kit a jószivüi gégéről oléggé isinort Guttnmnn asszonyság hozzájárulása inollett Bécsben a dalszínház számára, az áldozók nem cBekély költségén, klmüvoHettek, január G-kán a „Zölfa" tor roébon ozon bájos hangú művésznő javára több mükedvolö — molyben ő szomélyeson is közromüködoud — »»gy hmgvorsenyt rendoz. Az cmlltott művésznő folsegéléséro és kiművelésére Guttmann asszony órdomokot Htorz. tt , szivünk mélyéből szavazunk sok árva, Özvegy és szenvedő nevében is ojótékony asszonynak köszönetet, kiknek szenvedése enyhitéséro irt öntött jótékonysága álul a nyomor sebre. A (Nagy tüz.) F. hó 17-én esteli órákban városunk egyik részét nom csokéíy tűn világitá ki. Eloiuto a vélemény az volt, hogy a pályaudvarban van a vész, mig később kiderült, hogy a szt.-miklósi uradalom majorjában valamely gnztcttoB nngy szalmakazalokat gyujta fel, moly szoroncséro tovább nom Is harapódzott, osak a kazalok lottok hamuvá. ¿S (T á n c z v l g a 1 o m.) Január közopo folé egy nngyobbszerü jótékony czélu táncz-vígalom rendeztetik. Mindou közolobbit jövő lapunk hozza. idoi farsang a század loghosz-szabbjai közr tartozik. Az t. I. 58 napig tar-tand, a ennélfogva kétszer oly hosszú lesz, niint a logrövidobb tartamú farssng. E szádadban már csak két évbon, t. i. 1878. és 1889-bon lesz oly hosszú a farsang, ralnt a most következő évben, b csak 1886-ban losz még hosszabb tartamú, a midőn nom kovo-sobb, mint 02 napot számltand. A Bak_pdy Lajos ur, ki Győrött és • Óvárott oly fényes sikorü hangvorsonyokot rendezett, körutat tesz, a még o hú folytában városunkba érkezik, innen podig 8zom-batholy-, Köszog- és tíopronynak vessl útját. Januárhó 12-én pedig a Bécsben a Sin-gor-akadémiában fog az ö vozotéso mellott a nagy zonokarra irt E-moll ¡jymphonia olö-adatni. ! Fővárosi ós vidéki hirek. — A felirati javaslatot mai számunk hozza. A hódoló tisztolot hangján ki-fojezvo bonno a jogokhoz való orélyes ragaszkodás. A jogfolytonosság tottlogoa holy-roállitását hazánk, az Uralkodóház és a birodalom érdekébon kéri, mort csak alkotmányossága toljos birtokában lohot a nom-zot a trón biztos támasza. A közös-űgyekro néxvo emliti a foiirat — csak akkor lobot nyilatkozni, midőn as ügyekbon as országgyűlés határozatot hozott. Végül kogyol-mot kór a száműzött honfitársak számára. — Hiteles kútfő után állják, hogy a bácsi államvaspálya igazgatósága meghagyást tétetett, miszerint a Galicz|ába netán szűk-séglondő csapatszállításra a kollő elintézko-désqket mogtogyo • a.kocsikat készon tartsa. —• (Kézr okorült g o n o • * t e v ö k.) Ermlhály fal várói Írják : A» 1864-ik évbon három mihályfalvt, azok között két azabad-aágos katona, két penészlaki oroszt kevés néniktől kifosztva, halálra vert éa kínzott. E három gyilkos a mog''yo székholyóro V4* r ad íja. bokisértotvén., több évi rabságra itél-tottok. Eaok közül az egyik szabadságos katona Rutkal GvÖrgy néhány héttol ezelőtt egy Tóliba való Madas novü Yogyenozfársá-val.a fogházból mogszokvo, Mihályfalván «ormottok, hol egy szőlőskert korülőjétöl lőfegyvert és puskapor» erőszakkal roquírál-váiij a bán házi eídöben ütötték fol tanyájukat a inpon torjosztotték ól a vidéket Ijodo-lomlés rettegéssel. Elfogatásukra aporsoktt-torok éi qsendőrök mindont elkövottok, ío több hétig sikortolonül. Végro az itt állomásozó csondőröknok a mult hó 29-én sikerült mindkettőt alvás közbon ogy istállóban raog-lspni, kik is minden ''ollonállás nélkül meg- adták magokat. A városban épon hetivásár lévén, bokisórtotésükkor temérdek nép tódult bámulásukra s 24 órai szoros örizotután Dobreozonbo kisértottek. Nyílt posta. Dükkeay. A uagy caomagot vettük. Völgyi. Még nem kotdtük meg, Bécsi ós külföldi hirek. — Egy fiatal ólotmontő. Bécsből írják: K hó 24-én d. u. L. Anna novü szakácsné vizot rcoritott a Duuaosatornából, do oközbon egyensúlyt vosztve, n vízbe bukott. Egy nom messze a parton álló ifjú, alig 10 éves, rögtön utána ugrott, s a már-már ol-morülŐt megragadva, szerencsésen a partra sxállitá, mire még lovagiasan folajánlá magát a már megtöltött puttonyt lakásáig vinni. — (A os a lók furfangosságáról) ogy óvatosságra intő példát írnak lo Bécsből. A Bécs melletti llietzing egy ezukrász-boltjában többször jelent mog egy fiatal, igen tisztességesen öltözött nő, ki magát gazdag földbirtokosnönek adta ki, z mindig nagy ösazog pénzt vitt is magával. Az utóbbi napokban történt isméti megjelenésekor azonban megkéré a bolt tulajdonosnöjót, hogy Ötéves fiacskáját ongcdjo volo a városba bokocsízni; mert egy kis ajándékot szándékozik neki vonni| a gyanútlan asszony boleogyozvén, a gyormek egyfogatosan be is ment a városba; azonban so estig, so éjszaka nem jött többé vissza , hanem csak másnap roggol értositó a rendőrség, hogy a gyormo-ket egy csalónö elhagyta, s igy az a rondörség oltalma alá jött. A „gonorouso" nő t. i. a gyormokkol egy szücsmostorhez hajtatott a ennél két drága prémlotot vásárolt s azon ürügy alatt, hogy pénztárczájál otthon feledé, mig azért hazamegy, a gyermokot hátra-hagyá; a prémzotot azonban a találékony u«mU uö természetesen azonnal magával vlvé. A szegény gyormok sírva ós jajgatva négy órát töltött a szűcsmostor boltjában, míg aztán a rendőrség utján szülői hajlókába visz-szakerült. '' — (L ó h u a - la k o m a.) Lyonban Mula-ret orvostudor olnökloto alatt m. hó 8<dikán nagy lóhus lakomát tartottak, molybon a ló-húsból készült kolbászok, szolotok, pástétomok vagdaltak, különfélo becsináltak a legnagyobb keletnek örvondottok. Az olnöklő orvostudor több pohárköszöntés! mondott, kiemelvón, hogy a lóhus igon táplálékony és egészséges ogyszersuiind. Quivoguo ki-nmeié, hogy n németek huzamosb idö.óta élnek lóhussal, mint a franoziák. — Garibaldi magánéletéről. M. Mor-nand Folix, ki a nagy ember vendégszeretetét és barátságát élvozto, a követkozökot Írja: „Garibaldi szobája, molybo— őszintén mogvallva, — mindig áhítattal mogyok bo, mintegy szontélybo, nagyon ogyszorü: két ablak által van világítva, molyok egyike kolotro, másika éjszakra ad kilátást. Bútorzata olöször is az ágy, molyon irtózatos sob-lázait végig élto — most már nincs oly előkészületekkel s kinzőszornkkol ellátva. Egy szekrény, egy bőrös kurszék a dolgozó asztal előtt, jelontékony mennyiségű könyv, ogy ftlrdö-kácl, moly kúpalakú függönynyel van födvo. A falon függ egy légsulymérŐ, hévmérö én a hazáért elesott jroribaidisták aror.képcí, do maga a tábornok nincs lefestve, som fényképozvo. Ezon szobában és a mezőn tölti a tábornak napjtit — mindig ogyedül, hacsak nem hivja gyermokelt vagy titoknokát vagy ogynémolyik bajtársát. — Mint a toromtés mindon remek lényo, ö is olvonult tormószotü, mint az oroszlán, moly-nok iolvényoit orköíosilog bírja, a molyhoz mondhatni, hogy külsőleg is hasonlít... Korán roggol kél, megy mezői munkásaira ügyelni, délben hazajön obédro; azután szobájába megy, olvas, néha elszunnyad, kivált nyárban. Esto visszamogy a mezőre, 8 órakor vacsorál és ismét visszavonul szobájába, hol ismét olvasáshoz fog b dolgozik néha ogész éjfélutáni egy óráig. Mostanában a számtanban és csillagászatban tökélyesbiti magát. — (A gonosz a tat i etikai) Egy amerikai város statistikai kimutatásából kiderül, hogy 612 ifjú hölgy közöl, kik a log-utóbbi évbon olájultak, több mint fele — történetoson jelenlévő férfiak karjába dőlt, osak három volt oly szoroncsétlen — ■ n földro.hullt. — Oroszország folyvást azon gondolkozik, hogy hossza pihenés« után háborút kozdjon valamely, jó szomszédjával, p. o. Ausztriával. Makaosul bőszéinek hatvau vo>-natról, mely csapatokat szállít— bár még eddig sommi csapatmozgalmat som láttak: o hír terjod, mert a pályaigazgatóság nem ro-gad ol szállitás végott semmi magánküldo-raónyt. — Longyelorséágban is torjongenok r rémhirok Gácsország annoxiójára nézve, és a koloti korűlotokot máris oroszoknak tartják, mióta a ruthén klérus nyilvánosan hódol a ozárnuk. Ez az aláaknázásbaq nemcsak VAlamonnyi olökolő törökaothnographok, de a logszorényobb házalók ■ longyol zs?-> dók is kösr«müködnok. fa C«. K. Tihany, llalmoira jOtt a kötlcmény. C*K»t. l«v«Mt ntm kaptuk míg. I.. K. Kebérvár. Caak mlaél lObbaaOr kCaaOntaOa hoaUnk, Uhctőa baráUlval együtt F. K. J. ÖiabaJk*. KOldJo bn boxaiok a kéalratot, véleraényUnkot aionnal tudatjak. K. 8. Kehérrár. »Apr<S norellákat mlndsnkor a»lta-a«n fogadunk. Uerényt. Btorobathaly. Fal kall hagynunk, meri ol-ra»6 kOxOuaégttok lugolddlk, kélünk mi»«. Cl. Leteuye. Máat kérOuk, u«m QU utg a mértéket. Nyilt tér/) Folyó hó 17-én délután valami gonosztevő által a sz.-miklósi uradalmi Bzürüskertbou egyik szalmakazal folgytytátott. A tüz láttára azonnal a szent-miklÓBÍ elöljáróság, valamint a nép is míndon kitolhetö sogltséggel járula az oltáshoa, és különösön az ott állomásozó Vértüs-ozrcdboli Mérőit százados és hadnagy urak, omborbaráti szrrotote, kik azonnal az egész katonaságot segítségre ki-rondolék, csakis ozok szorgalmának és rés»-vótánok köszönhoti az uradalom/'' hogy nagyobb szoroncsétlonség nom történt, azért is fogadják az uradalom részéről n loghálá-sabb köszönotot. TARCZA. Isten veled Eliz. Horn« után angolból, '' F.l kell hagynom KliaA tégod, H partjaid, •iQlöhaiim I A torakvaek kOaénk vetének Kgy féktelen, vad Oeeial Do A augé tenger hatalma, A mely köaénk halyetkedelt, Uotia cl nem aiaklthaUndja T31ed txlTem- ¿a lelkemet 1 a latén veled Klla, aaerelmem, Imádott lény, kedrea leány I Mi vá''unk, a egy hang aug fülemben : Egyroáat aohae látjnk Ulán?l I)e hö filrem végdobbanéaa, Ha a húil KjrSaeíbio nyobt, — K dobbanáa teed leányka, B t^ed leaaen vég*óha|om I 7.01)0 R. Egy borzasztó karácsony éj. (Kgy angol orvoi lovelelbSI.) Közli : UUUki''BHy Márton. Eredmény nélküli várakozás volna, nyájas olvasó, ha azthlszod, hogy a „borzasztó" czim alatt valamely kísértotios históriának jolzőjét értőm, s hogy ilyfélo történőikét szándékszom olmondani. Csalatkozol mondom, mert jóllohot hazám, majdnem minden jelentékonyobb városában mogfordultam, o ha a szorénység mogsértéso nélkül kl szabad mondanom, én ít caak tapasztaltam már valamit, do — kisértotot eddig még életom-bon nom láttam. A vaspályák egészen kihozták divatból az oly házakat, hol eddig „kísértőt járt." Do csak gondolja ol az om-ber, hogy is morószkodnék valamoly kísértet mai psgysterU hoteljaink v*Um«íyiVáb«, A kísértetek még a régi postautazáa id(\jé-bon éltek, s a» országutak mollottl ódon roskadozó vendégfogadókban laktak, de én akkor som voltam oly saoroncsés, ogy vagy más alkalommal éjjol ágyfüggöuyoimet ogy láthatlan kéz által félrohuzatni látni. Nom szégyonUm mindazáltal bevallani, hogy ogy-szor mégis csak reám íjosztott valami, oly rémületos borzasztó módon, hogy az illető pillanatot nom hivém túlélhetni. Korábbi éveirabon, mint sokan pályasor-sosím közt, utaxni szorottom, ogyik város* ból, helységből a másikba, b mlndonütt any-nyi időig maradtam, a mennyi ulégségos és Bzűkségos volt, as egyos környékokén kiválóan uralgó betogségokot tanulmányozni, s szonvedö embertársaimnak sogiteni. Lógna-gyobb nyugati gyárvárosaínk egyikébon történt immár, mit olmondani szándékom. Több hónapja laktam már az illotő városban; moglohotős csinos lakásvm három szobából állott — ogy lakszobából, egy fogadó toremböl botogek számára földszínt, s egy hálószobából as olsö omolotbon, mindnyája as utcza folé. Rendisen ez utolsó szobábad dolgoztam, » szükségos oszközolmots gyógy-Bzoroiroot egy kl* padon tartámaz ablak kö-zolóbon. Itt foglaltam rondoson holyet, hol asután időmet töltém esti hat vagy hét órától kexdvo éjfélig, mort okkor kovesobb zavartatásnak valék kitéve. Egy estve, miután rondkivül sok tonni valóm volt, szokásomnál tovább maradtam fön, b midőn dolgomat olvégzém, székomot n kályhához vonám, s leültem hogy még ogy félóráig olvasgassak valamit, mielőtt lefeküdném. Ismeretes dolog, hogy a fogászathoz — oz volt kodvoncz Bzakfoglalkozásom — arany lomezkók és sodronykák; •»Üki4-geaok, a mesterségesen boholyzett fogak mogorösltéséro. Én, miután számos togbo-tegem volt, rondesen meglehetős mennyiségben bírám o nemes érozot ily alakban, mióta o városban tartózkodtam. Miután igon fáradt voltam, » szándékom volt, munkámat koráa röggel ismét raogkozdoni, nom vovék magamnak időt hozzá, müszoroimot ismét raft* des helyökro visszatenni. Mindazáltal jól mogvizsgálám ajtóm lakatját, s miután ozt mogtové''m, cloltám a tűzőt kályhámban ós lámpámat, b lefekvém. Rövid idő múlva olaivám b meglohotőseu nevetséges álmom volt. Azt álmodám ugyan-is, hogy én voltsm ogyík felügyelője az ál-latkertnok, molyot néhány nap előtt meglátogattam, b hogy, mialatt különös kodvon-ozoimnek, a medvének olodclt adtam, olvosz-tém an ogyonsulyt, b a barlángba lo a ragadozó állatok közé buktam. A rémülot fölébresztett. Do Ismét elaludtam, csak azért, hogy ismét a medvék közé korüljek. Azt álmodtam most, hogy az állatkert tulajdonosa egy roppant nagyságú medvét vett, snokem jutott osztályrészül a föladat, az óriás vádat megszelídíteni. Ez sommi esotre som volt valami kellemes, még álomban sem, különösön o pillanatban s azon mogfoghatlan diódon, moly csak álomban adhatja elő magát. A színtér ugyanis cgyszorro szobámmá változott át, b én ogy üngbon mindon védolmi fegyvor nélkül ogy magamat látAm a vad állattal szemközt. — moly fogcsattogtatva tartott dákom. Padomra ugrottam — tormészeteson csak álmomban — mogragadék egy függönyrudat a egy hatalmas csapást mérék az óriás vad fejő folé. Fájdalom, a medvo ügyes fordulattal kikorülé a rettonlő csapást, duiot ugyeusulyt •dvesztém s hanyathomlok a földraauhauék. A medvo rám voté magát, • dühös harca ko-letkezott közöttünk, molybon minden erőmből iparkodám vodoni magamat. Közel voltam már a legyőzotéshoz, midőn cgyszorro eszorabo jut, hogy medvével szemközt nem koll épon lovagiasan harczolnl, — ozt gondolni, a medve egyik fülét fogaimmal meg* ragadni, s abból egy jó darabot kiharapni, egy pillanat müvo volt, A medvo mint forró sült burgonyát ojtett ol ongom. Azon uevot-ségoson fájdalmas ordítás, molyot hallatott, s azon mód, molynn egyik olölábát megsebzett füléro nyomá, oly kellemes benyomást gyakorlának reám, hogy hangosan nevelni kozdók, minők következtébon — fölébredtem. Még mindig novottem o csodálatos vi»Io fölött, midőn egyszerre, nem kísértetet — mort ozok nom tosznok zajt — hanom bizonyos kollomotlon uyöszörgést ■ erre sajátos ásítást hallék, mint midőn valaki mély álmában zavartatík. Fülelni kozdók, ■ legnagyobb osondbon figyolsmmol htllgatózUm. A jövő pillanatban világosan érzém, hogy ágyam alatt mozog valami. Jól tudtam, miszerint , lefokvéseiu után sonki som jöhet szobámba, miután igon gyöngéu alszom, a legkisobb zajra fölébredek s az ajtót sokkal biztosabban zárám ol, hogyt»«» aa a«j wálk«l Ennok következtében meg valék gyöződ-vo, hogy valaki, míolŐtt én dolgozni kezdtem, ágyam ala b«vjt, itt elaludt, s azután hangos novotésom által fölébroszteték, — mely ongom is fölzavart álmomból. Mit togyok immár? Okom volt tartani attól, miszerint axon pillanatban, melyben lábamat a földre tonném, megragadtatnám, lábamnál fogva, s igy könnyön a földro ojtot-hotném. Különben, ha állva maradok is, mit tohotok ón, kicsiny, gyönge, egy üngbon lévő emberke, mindon fogyvar nélkül, ogy vsgy talán több ollonséggol szomközt, kik kétségkívül fegyverekkel voltak ollátva. Sajátságos módon az álmomra való emlékezés bátorságot öntött bólém. ¡Szobámban töltött pisztolyaim váltak, s haegvszor fgyámon kívül voitam, egyszorstnlua képos voltam aaokat rögtön kézhoz ;vonni. Elbatár-zám tehát magamat, agyamból kiugrani s fogyveroimot, mielőtt lámpámat meggyiyta nám, megragadni. M iután, a mint fÖltOvém, szobám heiyiaégét jobban isitiotáia ellenemnél, azt hlvém, hogy sötétben könnyobbon fogom öt kikerülhetni. Mind smo gondolat néhány píllauat müve volt. Míg néhány pillanat, a lámpa égott, a pisztolyaim kezemben voltak. A betolakodott idegen nom mert eljönni, §., •) K aorok alatt kOslOttakért egyedül tig Irányában vállal felelfeaégat a Mjtdhatd-aierk. o késodelmozés uj bátorságot adott. HAkár kl vagy," kiáltók paranosoló hangon az ágy alá, ¡jöjj olö azonnal, különben;—lijvök 1" S pisztoTykakasom nyökkent. Ekkor mozogni kezdett valami az ágy alatt, s néhány pillanat raulva látám Ijedelmem okát. / S miben állott oz? Bizony el nem találjátok I fin tehát mogmondom — egy nŐ volt I Látom, hogy miu^lny^jan nevotnt keidtok, s azt hiszem, azt vélitok, míszorint valamely kalandos törtéucc»ko fog az ogéa^böl kifej- IflJW, hogy vnlmpoly csodaaíóp Ullljfyocake, kínck híhéget törék, .''rojtá ol Itt maRÍt, r* hogyr&glötu nte^jMenéso. által moflijcss:87.on • sasemrehányasokknl li''jiVniQzsoo ol. úf T)o itt tiiit^Wrröj'' í/.á aoiii volt, a asopósa ''«lo!<ijjní»k 1 o^;:vásbó rom volt rcgöiiya ol-d(d/>. Jlit n riisr.kos, daetosan maga oló t^-kint/l, gynjuts''iiíjtir.eiiitilyt láttátok volna,'' líji „°gy (''v»''ííy°? kondhbo tnkaíva .«llott olöttóiiL i r&vid iao ipu}yn niA« vólonyónyro jutottátok '' ^rolnn. Alulijában vóvo na ocóib jolonot inogloho-Itfs tréfás volt. Ott Állottam ón éji üttöac-tpmbon, hidegfül roaekctvo, a piaatolylyal kcxeinboi), anon szándékkal, bo^y éji láto-gaténtfmut. vallatás alá vessem. hz ellonbon nllon''scgca indulata ravasz pillantásokkal tókfnto reám, majd,Ismét az f\jtóra, moly kíj-rfllntát>y qlárulá, hogy n látogatásban nóio (¡«/.tv''uéauok ürvcmlhpték. blu\Üv a nöt szorosabban szomügyro vevőm, vonásai ismoroteseknok totszóuok plöt-toiu, » oa*fl|iibo jutott, hogy a házban mint cml^íí szolgált, do vendéglÜanöm, ki olfot Vélt bírhatni, becsületességén kétkedni, — megérkeztem után kt>rtllbol(11 ogy héttel túladott IMjt.l. Épen a vallatást akaráui mogkozdonj, midiin eszombu jutott, hogy tanáosoa volna, ozt nem minden tanú nólkíít tunni. Ez okból a it^nuk miitndnat narancsolók, a ongcdolmcB-Mógór/il nr. Altnl biztositára magamat, hogy nr. ajtót elzáráüt utánam. Érro fölkoItÓm ft háznépet, b iitidött fogolynütuboa visszatérek, halhim, miként csapódik bo gyorsan há- , lósznlján) ablaka. „Aha" gondolám magamban, Kciak légy oly szive» iis maradj bonn a szobában, mi; után nr. ablak cröson ol van ráesolva." Kérdóui''iinro immár azt feloló nz éji látó- KQt^». inI"ri-rinI vondóglttsnttm, Mistress Win» g.itn által a bdzból kitilUtot^ dp .mintán ogy másik noeifliódáol bftrátaáf; b&rv rnn, ozt lit-kostn m''-g''Atogattil luorósxkcdott. Mig a konyhában egymásául csacsogtak, a vont lóg-Uisnó lóptoit hallá, s azdrt, hogy oz által fíil no fedeztessék, a lóposiikün frtl szobámba lopódzott. Itt az ágy alá bajt, kósöbb, ha mindén leosondestllt, a bázaf Ipinét olhngyundó. 8zokatlnu ikorai hazajöttem elzárá olölo a visszavonulást, s 8 azt hiszi, miszerint az Agy alatt ol ''kolÍpl)thiddia, niert semmi mákra nem képos o''mlékoepL minthogy uzurfololt hangos novetós által fölóbresztotott. (Végo kOvvlk.) T. Olvasóinkhoz! Az év utolsó napja közéig. Sírja szólón áll a megvénült idö, komoran tekintvo viasza n megfutott pií-.lyára, melyen oly kevós öröm, mig annyi megtört remdny s fájdalom hever. f ■ » Ott áll, hogy nem sokára mint a mytho8Í phönix saját haínvaiból ébred jen uj, ifjú er^re, kibdrye a mult bajai, s a jöVö/titkai általi Mit fog enilókü} hagyni pékünk? Talán több csalódást, Vbint bárkinek. Oly örömmel üdvözöltük legelső hajnalát, mert bizton hittük, hogy moghozü» számunkra a rógen nól-f kült3zött'' örönleK ho^y tiiÍzt;<?lé^b^ fog szerezni történelmi jogíiiuknö)t» soká ndlkülözölt állami eletünknek, h tno/jt 0Z| cyyelc, al|c(tnyán ? A valóság lieiyetí" iíf áir előttünk a csalódással páiosult puszta, üres ro- . i meny. ICz az mit az ó óvtől emlókül hitünk, s bizalmunk árán nyerőnk. ; Ez az, mit a haldokló idő zálogul lmgy a közelgő jövőnek. Remény,.valóság helyett, Reinóny óltet, bennünket is, — adja Isten, hogy puszta s ürés ne legyen — midőn olvasóinktól oz óvben bticsut véve, lapunkat további pártfogásába ísiuótelvo ajánljuk. Visszatekintve ez évi működésűnkre, Önelégülten számolunk. ! Megtettünk minden lehetőt, mi lápunk előnyére s olvasó közönségünk kielégítésére szolgálhatott. Lapunk ötödik évfolyamát zárjuk be e számmal; nyugodt kebellel mondunk bucsut olvasóinknak, kik méltányolni tudták fáradozásainkat, 8 kik lehetővé tcendik most is, midőn lapunk a hatodik évfolyamba V V :lép, hogy pártolásuk által közlönyünk a közel jövőben czéljáiják'' mi-nél tökéletesebben megfelelhessen. Hogy pedig n pártolás ''minél tágabb körti legyen, lapunk előfizetési1 árát, —- mint azt előbbi szúma-inkbttH'' már jeleztük — az eddjgi Ö frt.helyett 4 írtra «¿állítottuk lo. A lajínak változató» és érdékes tartalmára különös gondot fogunk a közelgő évben fordítani; a keros-kodelmet illetőleg pedig a piaczi árak biztos közlésére nézve több illetékes szakférfiú közreműködését valánk( szerencsések megnyerhetni, s igy lapunk e tekintetben is biztos kutforrásul fog szolgálni. Bizalommal tekintünk ismét a jövőbe. ; Bízunk olvasó közönségünk s munkatársaink részvétébon ügyünk iránt, mely öt éven át kísért bennünket jó és nehéz időkben. Az év alkonyán fogadják ezért szivélyos köszönetünket, egybekötve bucsu-üdvözletüiikkel a viszontlátásig az uj esztendöbon. /''\ Wa jdi ts József, '' fololőa szorkeaztft. ÜZLEJTI HIRKT ÖK. Nagy-KnniZHU, ,Uc. 20. A pimirtík omelko-■lén''rSl — rrtíljít a neinsotl bank Által »ssbotl fl*«-tésl UaUrlitQ kSR«lr<U«r, ragy egyél» n»w <pan kiJ. Ic«ui* vUxon/ok Idéinek »16 — egí»* liatiroxntuig-gal még nnn «»élliaumk, — D« blionyosnak lÁUsIk rliittllnk a» . bogjr a* f*Q»t vagy arany emelkcdéso termékeink Arkeletér« né*ve befolyj nélklll neui m»-ratlka^, óf ha nem rtalódunk , termékeinknek oddlg t''(iaaitaU laaa forgalma (amét előbbi élinkaégét nyc- J«lenlVgl /¡mk aUé-ailotrlal mérőként a helybeli l''lucjon i Urna uj 8ő~ 88 fns C frt—kr—0 frUO kr, Hp»s hí 78—73 fontot 4 (Vt 80, Kukorjc«* ''rtír-85 ín« 8 frt— 3,40. Árpa «crrd»é»ho» való, 70 — 73fontos 3 ft - 3 M kr. — Zab 46—47 fonlo» l frt TO kr. , ^nhinka »l»tt-rendd 8 <Vt 60 kr. — IVsauly fehér fi ft 26,tarka 4 frt 26 kr. Onbó eltO rendll 8 frt 25 kr. tnixsfja. öxllvapMInka 20 lokn 10—20 frt bordóval egylltt. rórkölynilluka 20 fok 10 -80 frt borival együtt. Ml« 13—ial/t frt. Surk<i 26 frt. Ny«r«bü(8l( i (lanyha d*let) Ukör- és tehén- 44 frt, és l>u*k-bilrök 48 frt. ináx«ánként. llorok. fehér 4« vSr»s («chlller) 18C2- *S 1896-kl — vidékünkben — t»rmés 8 frt -10 frt. — VIII''ayl é« svegi Ardi fuK.-to 1800. 1p —12 ft. ltj honi bor v<Jr«» (•chlller) é» f.ihér 7 frt-9 írt — kr. ltalatonmellékl borok 1U08- éi 1806-lkl fehér 12—16 frt. akoliként. Via«« 90 frt — kr. Hé» ¿4-46 frt. Kö^níé^c» pyapjíára7A Fehir rongy íUi26f-7 ^t 76 kr, feketéé 4 frt. _ ■ I J_i'' ; t\.«kiinii»tiii piitezi árnk dee. tit. Borsó ttcxéje 12 kr. I.encsi lt ''«é|o 8 kr. lUb ltc»é|e 8 kr. Kftlei itca. 8 kr. Uurgonya mlrJJe 80kr—1 ft 10 kr. llarli«h\l» fontja 16 kr.. Juliim» f<íntja 10 kr. Sertéshús fontja 20 kr. J8/*luiiua niA««AJ* 88 frt-r- k*. Z«lr fontja 42 kr. LA''nglUxt mi II frl — ..r. Z«ero-|veU««t mAstAja 0 frt — kr. KonyérlUtt fontja 8 kr. knkorléxall««!'' fontja 4 kr. Arpadira fontja 8 kr. K<fl««kA»a fontja 8 kr. HlktkAia fontja 18 kr. Faolaj fontja 60 kr. Kcpcaoolaj fo''ítj » 32 kr. Leomagolaj fontja 4Ókr. Ujbí>r ltotáj.) 10 kr — óbor lUxéje ?0 kr. Kstl s''dr Hc«éJo 14 kr Kanlinal s8r Itexéje 10 kr. 0 »bona-pAUnka Itcxéjo 60 kr. TórkOly-pAllnka Itoséjo 40 kr t*»llvA-p4liiikn itméjj 00 kr Nyer* faggyá iiiA»sAj» 16 frt. — kr Óulö,"^/gyn-Hyortya lontja 82 kr. MArtott fontja 34 kr. Stnpiian fontja 24 kr. 8 V fontja 10 kf. K-Wnyfa «lé 8 frt — kr. Puhafa 3R. JD E3 T É3 8 B TEC. Ölo 6 frt — kr. Nyfrífa 8Ín &Trt- kr FaVííft ¿''4-1 r6jo 40 kri Síéna mixAJa 0 frt 80 kr. 8«alma m. 60 kr. Kondér fontja 60 kr. Len fontja 60 kr. • : , Uéesi pénzőrfolyutn dco. ''¿0. 5p/ii motaliquoe 5t.90; C>*/0 tinme. l<ftlcBön CG.90; 1860-ki álladalmi kdlostt.i 81. 30-, bankróasványok 714.— hilelintózetl róiz-vónyok 161.00 { London 182.16; ozllat ágio 13l.6()| arany darabja 6 frt 20 kr. '' Kololíja szerkosztöt Wajdltrt József. JÁTSSé-ffliYBK H « / '' ¡1—48 darabban, mik kftzött reniek-niftvek haraug- jáUXMNMNl, dob- ós égi hangokkal atb., továbbá ri í: játszó szelemczék 12—12 darabban , melyek között nómelyok iiece«isar,l IriZlvnr-teiliplom, NVAjrsI házneakn, Fénykép-album,! Ufó-rfxer, Hxivar táreza, dohntty-Mzeleneze, vnrró-[áhXtnl, táncKoló bábuk, é* vátnmounyl Benői. IJ^''Jjl^éÁdelhelíi ¿ 0 Holler-nól, Bemben. (bérmontve.)I ''''©i^ tízen müvek, melyok bájoló hangjokkall [mindéti kedólyt ólónkitik, fÖképon ajánlatösnk termők-bep Óí Wteg-Ag) aknái alkalmazni. — Kaktár tmgy vá Uéztókban, javítások is olfogudtatnnk^ '' (1— ¡1) Hirdetmény, 1 Hí.Vb011 Csaprondckou rllialAloxott C«lk Uoldlzuir után n.-kaaUiai hsg^raték, u. m, : 402. «*. mneletea liAx, liosxA tartó-randit három «»intéfOld é» berki rét Ingatlanokkal . ax flr<V<rt«nk kOxK« klvAntégAra, é* Zalamegyp íogyAini hstA»AgAnsk 1C27''868. «x. végxéte kOvetkextében »xabadalkn é« kéx alatt 1« eladanaék -, tnlért 1» a venni «»AndékoMk U»boch»y JAnOS loeghlxott nrnAI h''.-KanlxsAn ax Ar- é« llxctcsi feltételek vngott értokexlietnck. Hirdetmény. Nagy Ka»í»»a vír,* Ui.lvti réa«&41 kn»hkrí (éutlk. rlnt a vAro»nak a rúutcxAbaa lévő upyiicvr»«lt 1''lcltUr-féle bit ti bolthelylaéesl és «gyíb shlio» i»ri''>,«n.l.U, ré»r.let«kloii ogv ívr<>, vagyla l807-ik ívl Ssént-OyBrgy napiéi 18Ö8 dlk ¿vl 8».-a>örgy napig, — f. ér dee. Itd 27-dlkén reggeli í* érakor n vAroa tauAc« termében nyllvánoa Arveréaen bérbo «dalink. Miríl a ''bérlenl «xindékoxrtk elegendő bAnatpóiwxfl rllAtva, a fent kltnxütt napon axxal értesíttetnek , niUtcrint a feltételek a vAroxi tauAc« teremében a reggeli érAkban mindenkor inegteklnt-hvtCk, — N.-KSnlx«An, dec. 17-én 1800. linbooh^y, vAro« blrt. Hirdetmény. M«. gr6f Tolnai Festetics Oyilrgy ur ö nagysAga Taranyl nriuUlml tl»»t«égo réstéröl kftxhlrré tétetik, hogy f évi dreombor, h^-14-éu reggeli 10 árakor* Taranyl tlsitl lrodAI>an kAvetkniS hasxon-vételek fognak árverAs utjAn 1867. évi aprll 24 »01 hArom tgymA^t kövelö évekre kibéreltetnl. '' '' '' 1. VixvAri vendégfogadó. 2. llelavArl vendégfogadó. 3. Agarivi, vnndégfogadó. ( 4. llArom fal vendí/fogadó. 6. VIsvArl arántl klk8t8. A bérleul ''«xándíkoxéknt — a s«Uk«éges bAnaljiéna mcg«»rr>á- liére flgyelmeatetro. — tisatelcttcl inrghlvju , ,. az uradalmi liwztwég. Ilíraetmény. A ra.''injal urAdáionílóffuitoié (HubokI paukea lívf W«bA»e-tccl 4 kerekll alul csapó 8rl8 malom, korc«mAlt*tA«l Joggal, é« Pot»-ranecxr^l Oyelokovot» I.égrAdra veiotC nt mellett levti 4 kerekll alul C«apó lírlCninlóra a|«(J Tor««cen, j6vö évi jan. 8-An árverés ujján, 7-bAroin egjniAst köv«t8 ávro,, aprll 1-átűl kesdvo, hsixonbérbe fojr adatni. Ac érverés ax ursdálml frodAban Ua»xinjAn fog tartxtnl. hol A többi feltételek belAlhatSk. — Kelt RaílnJAu 1806 é. dec. 13-An. '' A gaxdAiaatl hivatal. Wajdits Józaof kiadó-, idutulajdonos Nngy-Kanitsán. - :í*r!e árért Málllt urak-, itólgjek- és gyermekeknek at el»ó és legnagyobb v6szoii-raktárnak központi raktára üéca, Suuit, Tuciiisaben 11- üxm al&B ^Ml í lej olcsóbb éa legjobb ki«'' rá»xonnesiaeket mtn2en uagy-tig és nünő«éi5b«n. rahuaict TÍaxon-palrrkal, fehér éa pomph sxinex inprtot miaócn ax^yiÁ^btií a legnjabb divat xxerint, éj oly meglepő o!t*ó árakért, bogy a Ugkiscbb ovegrcndelí« tOTAbbrx 1» * legna-fyoüb aiCjrmidelr-Mikrt idéxí ttZ. Ás alant kOvctkető »rak ilHUsom biziOTXxgául xrolgálcak, ¿s * n. c. köxCaség EgyehaÉbe ajialom. ; . Kész nri-ingek, legjobb kézimtmka. Fehér-fonala viaioaingcíc. «Ima S frt — kr helyett c«ak 1 ft 60 kr. Finom nemű rinexox mellől 4 ft. 50 kr helr. caak 2 ft 30 kr._ Finom irtom -v. remborgi ingek 6 ft hely, caak 2 ft 8Q kr. _• Kinom holUtdi ri«zoaÍBgek 6 ft 60 kr hely. caaJc_3 ÍC_ Fin, ¿¡nb. kéixeÜöat ingek. 7 ft~&Q~kr b<jr~c«Ik 3 ft 60 kr. I^gfio. rnabergi iagrk, le^xfbb k«biattaaka 10. ft.hely. caak 4 ft SÓ-Lrgfia. belgiai bafatt rixtontwl lS ft UK- c»«k:&«ft .50 kr. Fehér és színes s&irting-ingek- Crí ingek fehér xhirtingb^ i irt hclrett mí 1 frt aO kr._ L<?g&aoatsbb franexi* »hirtingbgl * frt kr hely. <»ak 2 frt 80 kr. Legttjatb de»«nx «rinas iagpk t ft 60 kr hely, caak 1 Yt 80 kr. _ PoapAa axine» »hirtiag-ingek. fefl.50 kr hely, caak S ft 60 kr. Valódi traaexia- nin«» batixr-tagek 60 kr hely, csak 3 frt. _ L^gcjabb fehéc bál-isgek, igea Snom e ft 50 kr hely. Csak 5 ft 60- j - Kész női ingek, - legszebb kézimunka cs kézikötés. Siat rÁ*zos-aőh>g«ir hcxiwl 4 frt helyett caak 1 ft 90 kr._ Finom »chmiczi iagek redős mellel 5 ft 60 kr h. csak 2 ft 50 kr. Cj ¿irata síiv- éx ravearbea k6t5tt 6 ft 50 kr h. caak 3 ft 50 kr. Eagcnla, nj áirata. kawtt 7. ft hely. c«Lk 3 ft 60 kr. . - r Mária-Aatócrx ÍBxCny-iagek 6 ft 50 kr hely caak 3 ft_~ Viotoria, valódi Valcncteaao-val kBtött 16 ft hely. caak 7 ft. Ftnon vj»»onból, harkoln: 5 ft haly. caak S ft 80 kr._ Divat-ingek, legfinomabb be Kast Wbxoaból httrkolva 6.50 h. qiak 3^0. Női alió-nadrágok légiin, xhirtiégből 4 ft h. csJlk 2 ft._ Xői nadrágok, kOre, legSc. vijxouból 6 ft hely, csak 2 ft 80 kr. r SSi éji mflléayko. angol shirtingbgl 6 ft 50 kr. hely, caak S ft 80 kr. Dinxej, »xépen~"k8tBtt mellcnyke IS ft htlf. csak 6 ft:60 kr.__ Legén. mePéayke. raló<li-TaleBCÍeane-ral 20 ft hely, caak 10 ft._ Wői éji ingtk hoisxa njakkal 3—3.50—4 ft 60 krig. Legfinomabb vászon férfi-gatyak. 1 frt SO kr—1 fr* 50 kr, — legfiaooabb.raobargi g frt 20 kr. frhoaTtiBrrt, 48 rőf ft helyett cwk 17 ft; : -Lejfiiiotuabb irbocT vaj-v rdTgb"nrgt7 50 rSf 60 ft hely, exak 21 ft. Jó rá«xon-»K-bkca<lők, fét tacotja I. 1 ft 60 kr. 1 80 kr-2 ft. -Lr^í ~xÁcbkerd7k.- baLÜ»t-va»tön)>ól, fél tactatja g—2 ft 60 kr. birat^^^Tyakkeigők. fél tnexatja 1 ''ft 50. 1 ft 80. 2 ft. Jó ífbér é» »zinc« eri hariacya. féi tacgatja 2—^ ft 50, 3 ft 50 kr. A legjobt. íraacria tlAn«U->iigck mindenfele xxiaüt-k, .xiiaán és redőx-vt, kf:l5a.>irn k.5»rrr3v é« crrghCtc« ellen ¿vxzerül srolgálnak, 3 ft 50. 4 ft-4 ft 60 kr. A kelmék tintasága éa rnlódi»ágáért k--zc»cg adatik. Ingek, melyek x te»th«x nem állanak, viuxavétetiiek. Megroadoléaek a legtávolabbi vidékekre utánvét mellett t^lje-xittetn*k. — ilegrrodeléseknél kül6a5»eu kéretik a nyak-bo»ég be- tíÜUÁ. ... r _ v - "(«—15? Án das Centrai-Depot der ersten Leinwü-Czim: sche-Niederlnge de» Louia Modern, Wien, Stadt. Tuchlanben 2ír. 11. _ : |
