Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
16.58 MB
2023-07-04 13:51:08
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
195
391
Rövid leírás | Teljes leírás (190.45 KB)

Zala-Somogyi Közlöny 1867. 001-003. szám január

Zala-Somogyi Közlöny
Ismeretterjesztő lap
szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből
6. évfolyam

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

Nagy-Kanizsa. Hatodik évfolyam.
i. szám 1867» január 1-éa.
Ismeretterjesztő lap
I no j *
sy/épIroda lom, kereskedelem, ipar, gazdimat, tudomány és művészet kőrébőL
Mosadolöaa.:
>n«a«u M i /n, 107», ti ao-kiiu
<gí»» ÍVVH.
Kai>rkv><xl«ti Iroda és Wniló hhntal:
W.MIHI-H JÓ2*fcfr'' bUitjF vkcrr»ko«lt «
»»<11 IHW»WLU1H''I!JI1.J.U JUJ

■X -----„--------- _ - , - _——_ _— _
Elöflzetósi föltételek:
ltelilx-ii lii»U.m liortU««Al í» vMAtro po«<in Vilidre : Kí<!»» ívr«" : • 1 frl. — ''kr. »71 .Wr« • • 2 . Kvnrgyrdre • l .
•í

HlrdLetóftiels::
« hot haiihoa paliUut/.rt l~»iíir 7 kr. • ''.''•««••r <• Z-t mlndon toribbl bciktali«4rt 6 kr. IlJIjrgdij minden egye» belklatieért »0 kr. A .Nyílt tiren* rjer i>ctil (or brlktAlitl dija 10 kr.
Előfizetési péniek éa hirdöfcéttúk,
ugy Mlntia « Up »«ollotól turtattaál
liítülemótiyoL, ,
1 valamint vidíki t«r«l*k. Mr.oeotre « kJadíhlYAKJb.e kQldoudtk NAGY KANIZSÁRA.
38Í felhívás
w
o l
''■//I /f\
A
czimii
96
egyetemes ismeretterjesztő lapra«
Az előfizetési uj év küszöbén erkölcsi kiitelezettrtégünknök tartjuk, lapunk lefolyt üt évi korszakára visszapillantva, a t. cz. pár toM ktfzOnség iránti viszonyainkat számba venni.
Midiin lapunkat honpolgári áldozatkészséggel meginditók, azon ineggyOzOdés lelkesített, — hogy vállalatunk érzékeny hiányt fog, n helyi viszonyok és érdekek tüzetesb megvitatása által, p iftdék társadalmi s közművelődési terén pótolni, » ma azon meggyőzeidé» hevít, miszerint mindent megtettünk e nemes czél elérésére. " |
A, kezdet nehézségein rég tuleftvéu, mhlt^Síueíkeöztd-kijíiló intézkedtünk arról, hogy a haladási utón, a legjobb erőkkel SZÖ-VetkezVO, csllggedetlenUl törvén előre, mind fényesb én fényesb eredménynyel oldhassuk meg föladatunkat.
Tudjuk azt, hogy a legközelebbi súlyos csapások oly terheket róttak sok hányattatáson keresztülment nemzetünkre, roisvmrint számos családnakJo kell mondania arról, hogy az irodalom oltárára nevezetesb áldozatot hozhasson; de hogy az olvasni tudó magyar embev ily Válságos időben lap nélkül no maradjon, lapunkat, ámbár terjedelme az olöbbi marad, s ezentúl is havonként háromszor jeleuend Olcsób-
ban adjuk, ugyanis:
évaegyedre csak I frt, félévre 2 IH, egta évre 4 írt o. é.
Ily áldozatkészségünk mellett bizton reméljük, miszerint t. cz. munkatársaink s ügybarátaink közreműködése folytán a méltányos közönség vállalatunkat hathatós pártolásával jutalmazandja.
Kelt Nagy-Kanizsán, duu. 1-én 1800.
WAJDITS JÓZSEF,
felelős szerkesztő és kiadó.
Vég-válasz Fassl H. B. tarnak.
Nem mondhatom, hogy szives válasza váratlanul érkezott volna, do még kevésbbé azt, hogy kielégített. Oly fö-vid. h oly . . . nem tudom hogyan jellemezhető modorban van irva annak előrésze, hogy olvasva, hajlandó valék azt nem íh komoly válasznak, hanem egy-rterUn oly felelet gyanánt venni, mint minőt az ember szórakozottságban, — nem a tárgyért, hanem csak azért szo-kott adni, hogy következetlennek vagy udvariatlannak ne látszossék.
Hajlandó valók már fololotét azon tanáosbolihez hasonlítani: ki véleményadás végett álmából folriasztatván, röviden azt foleló : „Felét sülve, felét fűzve." — Bocsánatot kérők a hasonlatért, s legfeljebb tudomásul veszom, ha annak utőrészo még egy vég-válaszra narn kéaátet vala.
Ha kicsinyes dolgok felett vitatkozni magunkho* illőnek 6a e lap pzéljával megegyezőnek tartanám, ozikkeoi ozi-mezésére vesztegetett néhány sorra röviden azt felelném, hogy itt a hangsúlyban kell az értőimet keresni, lkJfirt hn-bá*- uxtudegy, akár azt mondjuk: magyar ¡araurllttt, akár ntügyar iwidó, vagy épen ««ak zwdrt (mindig magyar polgárt ért-
vén alatta) mégis azonnal megváltozik az értelein, ha ezt bizonyos ntógondo-
lattal igy ojtjuk ki: zMdd......
s oz az, amiro én a ozimezéssel ozéloz-tam. — Ha azon mentségét: melyben
*) A hftng«ulyoiiir« ni''tYO »olgáljoa felviUgoaili-•u! ejty ndoui«, uctyel liogy ápeu uldó JUthSI vo-»«rk, ciíUAml no refty«.
Tirol vidéken UkoUb« JAit a «»Idó fin, A etvUiM* (io aionbA» annjlra erSt ySd hált Uf^rcln, hogjr ^tanéi nélkol piiU t«ukíb»n »InlBdöU, inlnt a ~ marokkal
Hok.íor Irt mir atyjának pía»írt a minden *lka-lommal ukit India adni a pénuillkWgnoV jpou ngy, mint a — — -- japáni CMMÍnlg.
Aionban vígro már aa okokból U klfogyoll, mint a nem tudora melyik —. — — itig. _
Aaon goudolatr* jöU t«bi(, hogy mir mott n)iud-egy. — A» UrUgyokbM mir kifogyott, a* btittnyoi \ do hogy a pín« okrctellen atUkiégo*, aa ftifg bUo-nyorabb.
Kapja ipagAt tobit u rft»ld«n axt írja apjának i — „Tito, »cblok mlr 0«ld." A ^í»» a»onbw» nom todott mir olraanl, «acmel narron ^»ftgySDKOU^t, « pip»-tioinet r.em Akart haaioilni, ttV6«y U a
pii>A»igOt clltmetni lit»»AMÍk. >.lv|tto a laconfáns levelet aa elölmidko*ó taulUho«.'' Ka áind«n t«^|»t«V ben jdtorkn ember livin, a lnvelet telj«» bsrignjo-mattal oItmí i .Tito »cblok mlr Oeld. *
A» Apa, kl hlhetSleg baloldali ember volt, dühbe jStt eien bariton bangou oWaaott leiratra. H oly ha-tiroaalot honolt, hogy nemcsak pínnt nem ktlld (iának, hanem Diiada^.dlg f»lfU(fgo>tl minden dipUma-Ual <riulke»i»t, mlg fla bflnblnólag meg nem kOreti Öt. »tb.
Asouban *l«ill a m«o», — U Kihet«leíf jobboldal
tini Urán, LS«»otltSttl lápeU fal a hathat J» irvakkel Uonyitaatia, mennyire ulnc* hal/in a kl/akadi«, k nem U oly goromba hangon mint a tanító otraai, — hanem Illek
blionyitgatta, m«n mert ugymoud, „fisu irta ama taavakat, gyengédan a kir8 hangon, Igy ul ■ Tito
. . . mlr . . , Oeld.
azt hozza fel, hogy D. ur értekezését nem zsidóagyban uületett képtelenségnek, hanont képtelenségnek, mivel épen zsidó-agyban keletkezett, — nem akarnám válasz nélk 1 hagyni, azt felelném reá, hogy : on nem a követ iitötte a bagolyhoz, lmnem o baglyot a köhöz, ami természetesen igen nagy különbség.
Ttla azon állítására, mely szerint a zsidóség Franozia- t, Angolországban sokkal nagyobb szánni, mint ahogy én erről értesülve vagyok — valami lényegest találnék ránk nézvo; nzt fölélhetném rá: vagy az ön, vagy az én statis-tioám hazudott, ennélfogva helyén len-no, hogy mindegyikünk Usso a maga — statiatikáját.
Ha önt azon aikos térre követni akarnám, melyet érintett azzal,hogy: Mindaddig, mig a ker. iskolákban azt tanítják és az egyházakban éneklik : A zsidók gonosz csapatja keresztre Jeszitette az ildvozitÖt." JUf kérdezhetném a többi
között, hogy Trtit haztj.költőink hányszor nevezik a törököt „tar" »pogány" „istentelenének, vagy azt hiszi, hogy régi krónikásatok, valami hizelgő mó don emlékeznek egyik "V^gy 4jiá«ik egykori ellenségeikről. Nort\ mondja-« » nép most is „kutyafejű tatár." — Nem szárroaztatt-e ogvkpf Jornand Goth
szármaaásu iró a magyarok őseit & kanokat ás ördögöktől ? o nem festetták-e némelyek oly rutáknak, miként egy tekintélyes német iró nem re«telt csodálkozni a«on, hogyan uépUlhetett ennyire cz a rnt faj? Vagy nem nev£wt*-* és nevea még most is Bok azoba-tuátífe barbaroknak? a ha más nemzetek kró-nikásni őseinkről szólva ki««é eltérnok a mostani fogalom értelmében aa udvarias irálytól, — váljon mi vagy «sok, ezért haragudjunk vagy követeljük töltik, hogy krónikáikat megsemmisítsék, mert őseinknek vagy nekünk nem hízeleg ?
Jézus halálának történelme n keretté tény népek sajátja — már ak4r ugy történt mint hiszik akár n«cd — - a keresztény ember ezt azon feemstényi megnyugvással fogadja, ísaely Msertni mindannak ugy kelle törtéani®, kiként azt Jézua előre megjövendöld á nélkUl I hogy épen égért eazébj jatwa a rég ki-I halt ősök unokáit okolni.
Egyébiránt az ön áltfirt i4#?.&r. v«rs-szakban az áll, hogy : gőgöst teh.lók apa-patja, lám hiszen épen eteu Mt^jeséa feltételezi azi is, hoay jobb csapat U volt. Ön aa Által, hogy ebben megbotránkozik , azt látaxik velem elhitetni akarni, mintha ön. nem m «ték-
• uy-j i i >.<
\ <. - i l

bitói vette volna azármazását. Ez p-dig minden bizonyíték nélkül osak Jm* tag tévédé* lehetne. " ,
Ami a*on körlllményt illeti, hogy a'' kor. özltldk a zsidót yosztö muftim gyanánt mutatják gyormekclknok. — • Azt kérdozhetném: HtU a kéményseprővel, ozigánynyal, koldussal, drótos-tóttal nem ijosztgetik a gyermekeket, h váljon kinek jutna eszébe ezért haragudni? jj v.
HányszoV* * megtörténik , hogy vala-¿ímly házba c#y tiaztosaéges, do nagy biiju^v <>tnb,Vf bolép , a a dajkától azon bókot hajija a gyomokhoz mon-duni {¿.„Almi ni, jön a nagy bajszi, megeszi u Velem is megtörtént, hogy ''azt '' kérdezték tőlem a roazalkodó győrinek hallatára: „Ugy-e 1\ báosi, elviszi magával, ha rosz losz „ — mit moifdhattam rá, minthogy bizony ol-víszom — csakhogy ne »irjon. Gondolja, hogy itt én a gyermekro nézvo nem mumusként szerepeltem, habár megvallom, ily bók nem valami hizel-gó''en hangzott fUleimnok. Már hogy jól van e igy, vagy ninos, azt nem taglalom, h meghiszem, hogy nem a mag&ínbb tónusban hangzik. Hanem hiábttü szegény ember nem szerezhet meg minden játékot a kényelmet gyor-mokének, h ha elégcdotlen — bizony ijesztik mindenféle nemzetiségekkel — akarom mondani mumust.
Sziuto kisértotbo jövök csodálkozni p felett, hogy a keresztény élet ily apró mozzanatait oly részletes figyelemmel kisérÓ , szigorú zsidó férfiú mint ön, miként lön képe» annyi önmegtagadásra, liogy: „Mindaddig, mig a keresztény cgyházaklxin azt éneklik, hogy a zsidók gonosz csapolja keresztre feszítette az iidvÖzitÖt,u továbbá „viig a keresztény szülök a zsidót ijesztő mumus gyaiiáut mutogatják <gyermekeiknek." — Azon nem kétlem, több rendbeli érdemei elismoréseUl adományozott keresztet —r mely végro is kereszt, b a kereszténység Udvjelo — elfogadni, nem tekinté Bzigoru vallásos meggyőződésével meg nem férhettínek.
Hogy ön most már nemcsak 1). ur ozikkébtíl, hanem az enyémből íh sziveskodett kiolvasni, miszerint már B ime, ép is a foltétoles emaneipatio embere vagyok, aaon nem Útközöm meg; OMttk kár volt azon sorokat, — melyekből ezt kiérthetni vélto , nem idézni, legalább az állítás illustrálása, végett. ''Már nekem ez gyengeségem, . hogy ezt megkivánjam.
ön egyik szavában azt mondja, hogy Angliában a követi padon azért ninos zsidó, mert nincs angol-zsidó minisztere. No hiszen megjárná Magyarország, ha itt is arra, hogy valamely -népfajbeli követté választathassák, ugyanezen fajból már előre egy miniszternek ia kellene lonnie, akkor szüksége» volna, hogy magyar-, német-, tót-, horvát-, boanyák-, bnnye-váo2-, sokáoz-, szerb-, vond-, oláhbolgár-, Bzász-, örmény-, székely-, rut-hán-, zsidó-, ozigány-, dalmát-, albán-, görög-'' éft franczia fajbeli (öaszoson 21) miniszterünk legyen, hogy minden fajbeli njegválaaztathasaék; holott a tapaazt&lás s/.erint a választók osak a jÖ- haaaflt • jkorosik, akár minő fajú, ti akár..van ama fajból a miniszterpa-
di*\ akár .niitOK ...
•.\lá«ik szavában pedig azt mondja; hogy- Franeziaórazágban már találhatni ''/hidíU a miuis^oKp^don, a mégis -— most''jön a java! u.fí-rr a zsidó-gyllíö-let máig «ines!''teljesen kiirtva...... a
„tÍ*z»itlé>-gyüloUt csak a név fogalma nem "V; a személy ellen van intézvf, minthogy ott
sstdót ÍOO köztit .alig, Ismerhetni .ki* sí b: ¡i ii,t megválom nom tudom hogyan ^ ; éíUetn , mert .szerinteni igy-m. lehet : föa*icziavrszá<jban gyűlölet uqtéUj ,cUen van, intézve, wuW, az egyén kés közül sem ismerhető fel,
de mihelyt mégi»merikt. eljordidnak töle, nem személt/« miatt, hunéul a zsidó név foij<Uind[ vlkni gyűlöletnél Jogoa.
Tehát itt ismét nem a követ Ittik a bagolyhoz, —- hanoin a baglyot a kőhöz.
Végro azon kicsinyes gyanúsítást illetőleg, melyhez leereszkedni öiuiem tartá magához méltatlannak, hogy t.i. én talán attól tartok, hogy az eman-oipatio következtében a zsidók minden hivatalt, vagyont, földbirtokot magokhoz ragadnak s. t. b., szinte nem tartom érdomosnek felelni. mivel ozik-kem «¡4 általam is ohajtott emunoipa-tio esélyéro, jóakaratú, őszinto s félremagyarázást nem tllrő egyonességU nézeteket és tanácsot foglal magában.
Azon erővel hozzá tehet le volna már azt is, hogy én már attól félek, hogy végro megexcquálják éa ol-lioitálják Magyaro--.ágot, ennek az árán megveszik európai Törökországot, melynek ugy ia gazdát keresnők, neki monnok Kis-Ázsiának, meghódoltatják Arábiát, elfoglalják Egyptomot, szövetséget kötnek Porsio, Turkestán, lieludzaistán, Afgani«tánnal stb. atb.
Mindezt hozzá tehette volna egy fllst alatt, anélklll hogy többet mondott volna vele.
Kár is volt engem a felöl megnyugtatni akarni, mert hisz én ön szerint mindezen igen töprenkedtem. Legiobb lett volna'' aggodalmaim áldozatául hagyni, tán majd mégis Örllllem volna bele.
Lám mennyiro hagyta ön magát ragadtatni az állal, hogy félreértéseihez oly következetesen ragaszkodott.
Ami engem illet, midőn rámutatok azon hátramaradásra vagy közönyös-ségie, melylyel a zsidóság egy nagy része viseltetik nomzetiségUnk iránt, nem vonom meg clismerésomet éa bi-zodalmamat azon leginkább ujabb nemzedéktől, mely a midőn helyre-Ulni törekszik, ön hibáján kivUl történt idegenszorll neveltetését, ogyuCí-smind a kor, hazánk viszonyainak és saját álásának holyos felfogáwával. — végro, habár lassan ia, feltalálandja azoi^ módot, melylyol az öaszoolvad-hatáa vagy legalább tetemes közeledés akadályait közte és a kor. népek közt elháríthatja, mind az emaneipatio előtt, miad pedig utána. Hogy miként már mondók, az egyenjogositáa a zsidóságra nézvo ueosak irott maiász, liánom gyakorlati eredményit ia lehessen.
"Higyje el, igen örltltem volna, ha nom lpnnék kénytelen őszinte jóakaratunk félreértése miatt ily. kellomotlen bzóvitába bocsátkozni, b őszintén sajnálom, hogy nem leheténk szerencsések azon igyekezetünkben, melylyel a zsidóságot addig íb , mig az egyenjogositáa megtörténond, a nemzethez Bzorosabb simulásra inteni törekedtünk. önnel kozot fogva, ezen nom kétlem öu által is óhajtott, osak bo nom vallott — ozélra közös erővel hatni. Mi önnek állását tekintve,- a zsidóságra kétségkívül osak jótékony leendő.
Csak ha ön velünk ekként válvot-vo folytonos eszmeosere mollott segélne a znidó-gyUlölet okainak elhárítása, tisztázása és kölcsönös közeledés lehetővé tételében. Csák akkor lőhetnék uzon azerenosés holyzotbon, hogy az eddig legnagyobb sajnálatomra pgye-dU'' a kiméletlenUl folsorolt érdomje-lek stompontjából mérlegelt hazasze-roteténeki magyar szempontból ia mél iánylására buzduljak.
Most pedifc,, miatán ön kinyilatkoz-tatá, hogy nem óhajtja o vitát folytatni, én is letoszem tollamat azon óhajtással, vajha a jövőben kövesebb opévol, do több egyetértéssel legyen alkalmunk o téren találkozni. Engem igon mogörvondoztet, ha látom, hogy
í r
I a zöidóuág az irodalmi téren ia k<S|_OH magát érvényositoni. Ezt ép közeledésnek a ''nemzethez, é» haladásnak tekintem amaz általam oly forrón óhajtott czél felé a zsidókat osak vallásuk által lehetend a többi magyartól megkülönböztetni. — Ugy legyen. *)
PIJÁNOVICS.
Országgyűlési tudósítás.
A fölírat ass oraxággvüiéa inindkót házának kühlOttiógoí által 0 Foliégénok már átadatott, ki logKégyelmosobb királyi váluasA-ban fogj» tudatni akaratát ox ország ogybö-gyült kApviaolöivol. Ab or«<4ggyUlóa cinu-poUaáróí boszólnok, arai TélotoónyUnk bzo-rlnt kovésbbó valóazinü. Tény az, hogy a Lajthántuli tnrtomAny-gyüléíokkol fug a 67-ou bizottmány munkálata köíöltotni, a on-» ok határozata folytán a további int^skodó-nok mngtótotni. Mi Uouet bárónak l''oaton lótulo alkalmából a legjobb romónyekot tápláljuk. ____
Levelezések.
Nomogyazéll levelek. I.
Uj óv napján.
T. BícrkenKtö url Imo laton jóvoltából mogérttlk sxerenotóaon ns uj óv olati napját; ma úgy óvvol tfrugobbok, a ktfxolobb a sir-Iidk I — A*onban a lámontatió nom ilyon ussUröo omborhcB illtf, mint ón ; majd loond más, a ki azt jobban órti; kttlönbon a tiaa-tolt olraaó küzünaóg ugy ia caak limuúitvár a nagyborónyi caöa*töl(?) — Az bizony édea kttxöneóg I mogórtük hála as ógnok, on uj óvot, iamót ogydtt maradunk tohát azakad-hatlanul mint buzgó olvasói a „Zala-Somogyi Közl(Jny"-nok, nincs ia egyób kívánni valóm tohát nekod t. Jó közönség: minthogy az laton áldái>< azerolrao logyon rajtunk ozon uj óv icinUon szakában, toljcs(ll-jonok forró vágyaiét raindonckbon ; no lásson sxüksógot a azegóny j nyerjon támaszt a ttyongo ■ h(l pártolót a» ügyefogyott j inon-ion férjhez, & ki óhi\jt, nösüljön a kínok lobot; mindig több logyon orBzónyQnkbon lá-zsiáe, mint a osussa bankó; minden adótan toxótól 8 mértföldnyiro logyon ab cxooutió ; • xóval : öröraUnkbo, boldogságunkba Uthc»- | síik összq a bokánkat; a kinok púdig mógia exokböl nom jutna kl, nyugodják meg bóké-vol aoraábau, • ax»al vigaaxtalja raa^it, hogy mindon rosx után jó körotkeaik. — tíxor-icosxtö uramnak podlg adja mog az laton oxou ly óvbon mindazon jókat, mikot saját önmngának kiván; boIia bo logyon fogyat-kotáaa a voros króÚban 1
Do ugy v«jBxom óaxre, hogy 6x«u bokö-axöntöntbon ópon sommi talpraesott humor ninos. Ja hiax nom oauda, novora napja van mai llyonkor pedig a sok gatulatiót koll fogadnom. —• Saabad I Ná mi bnj kisbíró ? |..
nTi*stell a jogyző ur, oxt a kis íntőoxódu-lát küldto, tossók a kóxbositósi ivet aláírni, laton áldja mog 1. .. Sorvus öcsóm I Ex aztán Bzóp köaxöntö, 4 ft 02 kr. «ohuldigkoit I Kórik ív házbórt; kórík a fuvart; nínca ko-nyór; semmi sinosll.. Csak az a» egy vigasztal, hogy a hol sommi sincs, ott a csa-acár clvosztetto a jogát I Ha katonát kapok órto, kan szállást, fölöstökömro dudálok egyot neki; dólro fololvasok olötto egy divatlap tározaoxiltkot, orro tudom elalszik, e ha cato xörtölödik, elónokclom neki a lü2-ik dioiérotet: „No szállj pörbe ónvoloml"
Bixony fatális időket érünk, nom bir ax omber a betlehemes gyerokoknok egy krt adni, kénytelonok sxogónyok szalonnáért ÓDokolni.
Itt van a birórálasatási idő . tudom sok holyon elhangzik a; wnom kell" szó, pedig vajmi fonákul csolekosxnek sok helyett, hol nem a tiszta moggyöxödós, do ax Önérdek b rószrohajlás voxórli a népot. A biróválasx-táaról eszembe jut a nagyborónyi biró is, s mog nom állhatom, hogy oxon bocsülotuB a igHzaágSBOrotö ombort mog no dicsérjom a nyilvánosság olött. Vah itt náluuk ogy áldott forrás, moly ha Pesten voln», aranyokkal íizotnék meg osoppjoit. — Ez ezek előtt gazdátlanul olhagyatva lóvén, a jolonlogi orónyos biránk Bzentpótori János, gyönyö rüon fákkal olültotto t osatornáját kitísztí-tatván igon jó karba állította; do nom exon méltányos intéxkodéBe, sőt mindon totto s meggondolt kormányxása által mogórdoioli, hogy hivatalában még sokáig óljon ...
Karácson napján gyónt bo ogy protostans atyafi a kath. vallásra nálunk, oz már ogy óv alatt 2-ik oaot. Oh Istonom I a tisxtolondö plébános ur olyan gyönyörű sztvhoa szóló tanítást adott aa áttörtnek;, hogy ha pápista nom volnék, azonnal azzá lettem volna.
Megemlítem még a környékünkön történt csatok köxütt ogy ttláiiNásra méltó s dicsére-tos oBzmeuzdloményót a siófoki mcstorko • mám ós Dobnor Rudolf III-nd óvta jogász barátomnak. Exon urak ugyan is buxditat-ván a haladó kor intő szavától, tíiófokou polgári olvasó ogylotot alakítottak, s már is vagy ogypár százra monö hasxnos a népies könyvotk a köxaúgl lakosságnál koxdik mog-teroinni a hasxnoa gyümölcsöt, o rövidob-bokkó toaxlk ax unalmas téli ustékot. Vajha hasonló községek is utánoznák o jó példát; mert az így plántált fogluiutostág soha som torom bánomvirágot.
Időjárásunk folyton kemény; do számítunk még nincs, jó vadászé idő, a ki kedvét leli bonno. f
Lesznek a farsangon szép bálok Siófokon a Bárány urnái, táno?olhat a kinok k<dvo és pénxo lesz. — Bál, bál csuk loond, do lo-ond-o igazság őzen uj osztondőimn ? Az igazságról OBxembo jut egy történőt, mídön ogy kia fiu az Igazság szobra előtt kénló atyját mondván: „Kit ábráxol o bekötött »¿<mü i.ö itt,közében mórősorponyőt és pallost tartvaV „Ah igaxaág istenasBxonvát, fiam 1 kit n pogányok hitrogés intlvóazoto ily alakban festett.
„Különös gondolAt," mondá a ílu." Én n.--díg axt hisxotn, hogyannak, ki ax ignxsá o fal akarja fedezni, két bzuii íb alig oléga -gos, hogy mindent moglásson. Mire való tollát még sxoraoit is bekötni?"
„Exxol a régiek axt akarták jolentuni fia m,u válaszol ax Atya, ^hogy ogy«-dül aa Ítélhet igazaágosan, a ki magát az érzékok által mcgvcaxtogotni nem hagyja, vagyis nom tokint a szomélyre.u
„Csak hogy igy azután azt sóin látjn, a miről itél," taoad a fiu.
„J«\j fiam 1 n régiek ay.t hitték eg>ügy-"-ségükben, lugy még a vak ia könnyebben Itóihot általa soha nem látott dolgokrol, iniiit ax ignxiágról ax, a ki réaxrohajló. Mivel amáz törtónotből mógia csak eltalálja néha a valót t de az utóbbi oohasem." Bizony igaz I...
A NAGYBKUÉNYl CSÖ«Z.
•) A kötoíOnö* c«xracciori5l ««utUl ml U befeie-
nettnok tekintjük. ., Szerk. .
Tihany, doo. 12. 186G.
Tekintotoe url A Bulatou partjain járok. Bűvölt a téli sxól, ax enyészet leplo borltA bo a vidéket. A fák elhullatták lovel. lk-1, hideg köd borong a hegyek ormain. Btisau szólnak u tihanyi harangvik in, nem ok nélkül, oxok is ogy élet elhunytát jolontik. Egy jótékony szellőm szűnt mog élni.
Ki B.-Fürödén ogyszer megfordult, n ottan séta köxbon sznmébo Kint az Urnák háza. moTynok homlokzatáu olv.tsható; «J r-tok, imádjuk az ÍBtont", ób a szent felhívásnak engedett, otf láthatott egy lisxtos i-g-gaatyáut, ki ** élő kútfőnél bcsxélő Jéxue előtt szokta bemutatni naponként a vérnél-küll áldozatot: a tisztes ősz pap tisxtcl''i''dő Uohroth Itóbert sx. Benő rondü áldozár nincs többé; ólotí 07-ik óréboii vixkórban a szeretőt s tiszteletreméltó apát kedves ajkairól nyert vég vigasxtaló szavak u u »zontség ful-vétolo után csondosou elnyugodott.
Urunk, mig földön jártában a bünösökot tóritó, a botogok ágyainál is mepjolont, azokat gyógyítandó.
Ex volt a boldogult áldozónak is kedvonce foglalkozása, o elhírhedt I 0 noepatha volt.
E téren már vagy 1& Avvol ezelőtt, ínég aszófői plébános korában feltűnt, holsikorfiB gyógyltá»al annyira hírhedt tevék, hogy olég tágas udvara — főleg vasárnapokon alig vala képea a gyógyító paphoz folyamodó betegokot befogadni és ö gyógyított, olég lévén noki jutalmul azon nemes öntudat, hogy n szenvedő oinborlségon sogit-hotott.
12 évi hivataloekodásn után.Aszóföi állomásáról, hogy a testben elnehezült társon a sz. szorzót könnyítsen, saját kebelóbo hivta ismét vissza. Ott sem tutt koveeebbot, folyvást áldozott az Urnnk, áldozott a beteg sxenvedőknok.
Még utolsó napjaiban is, midőn már lábai megtagadók a jó szellőmről a szolgálatot, ki nylttatá gyógyszortárát, s ugy adott órt a botegnek az, ki már maga ia okkor máa gyógyszerét igényié. / . ,, .
Nagy volt u lovortség, raolyot halála kör-nyezetébon, különösen a/.crzottát saiban olŐ-idéxott, siratta, viszaohajtotta mlnoonki, ki csnk ismerto, ravatalát mint ogy valódi jó atyáét állá a nép körül. Tomotéso f. hó 10-én történt, hozzá illő dis^szel, s azt megelőző engesztelő áldozattal.
Temetésén azép számú ''!tiép jelent m^g. Anxófő eléggé, Füröd tncglshetősen voltkép-viselvo, do fájdalom 1 nom m egész vid>-k pedig vajmi kovós család lőhet n Balatoii partgn, moly kisded szokrényo tartalmát — molv egykor javulást okozott —'' rto'' límornó.
Valóban Róbert sz. Myft''-^« néven volt ismeretes — halála ólotóhcx illtf volt. Egyszerű do szép volt élote, mirdonkiho» ősxin-
te, bizalma«, könyörQletco ; haldia is mint ssép nyári napé, nyugodt é* *sendes.
Isten volcu to eltávoz it jó szellőn ! to már itt alant is fénye »sor*< (társaidnak 1 omlókod ólnl fog ások szivében, kiköt tanítottál, kiköt vigaietal, kiket gyógyítottál.
CSONKA KÁROLY.
, Zala-somogyi hirek.
¿S Z.Egorssogl rendos levelezőnk állni következő sorok közlÓBÓro kórottUnk fol : A rósz tcamés óu as egyébiránt is mos-toka Idő viszontagságai kövotkoztébon boái'' lutt Ínség, fia valaha, jelonlog veszi ne om-borbarát tevékenységét igénybe, ós a teke-tosb ornbornok alkalmat nyújt fölöslegessé-geiböl szűkölködő felebarátjának asztalára vagy komones^jébo a logssükségesbot juttatni. Úgyis tartósunk hálaáldozattal Iaton-nok, hogy távol tartá vidékünktől ainn pusztító nyavalyát, melynek áldozatai hazánkban is oly számosak voltak. — Lcgbonsöbb kiissöuot városunk ssegónyoi novebon Mut-tersdorfer tíándor urnák, ki 10 mázst linziét városunk asogényei között valláskülönbség kiosztott o napokban. Keuieljűk lesznek a ssép számú tehetős osztályból követői is, *) é» igy Istenbe vatett reménynyol és nagy költőnk ihletés imájával lépUnk az újév fölé;
„Intőn áldja meg a inA^ynrt, „Tartson nova mlg a frtld tart, í''arsdIc»om — haxájábsu ítpon, mint bűi a Dunában.''
A (A jövő ujonosíozás.) Az I807-lk évre sr.éló ujoncsosási rendelet értoluiébun városunkban og y o1Ö r e osak az 184(>., 46. és 44. években született kornsztálybeliekböl esnek ujoncsoBás alá; a 48. és 42. években születőitek pedig csak szükség esetén jőnok sorba.
A (A hörcsög Eszterházy-félo ügy) igaBgatóságáuak tárgyalásai, molyok még A háború kitöréso előtt egyik külföldi bítolinlésettol pénzügyi tárgyalások szabályozása végett mogkosaottok. kodvezöbb for-aulatotlátszanak venni, ámbár még nagyszerű nohézségek állanak a biztos siker útjában.
• A (A s E s 11 o r h á t y • f é 1 o U gy b o n) tartott hivatalos kutatás eredményo gyanánt egy lap azt Írja, bogy ogy pesti bankár könyvoibon ez Ügyet illető vakarások és törlésokro, tehát üslotl v köny vhamUitásra bukkantuk. Át illető bankár ellen bűnvádi kerosotot indítottak''
A Városunk a karácsom ünnepeket ogést csendben Utó meg. Természetes, hogy nom Volt hiány n karáosonfákbaii h gyormokok cb óhajtva várt ünnepén. Képzelhető, mily öröm volt a kis honpolgárok között. Különben vigan töltöttük ABt el, lelkesítve az óv alkonyán a jövö reményei által.
— A kanizsai kisogitő ogylot docsombor 26-án tartotta közgyűlését, melyet nagyra-becsült Yárosi kapitányunk szép számú kö-aönsóg jelenlétében ogy disses beszéddel nyitott mog. A saámadások tüzetes megvizsgálása után válassltnáriyl tagokul Woiss M., Blau L., Onttman 8., Heins J., Unger L., Vollermann J., bprs Albert. Laokenbaoh J. Fischer Józsof választattak mog: póttago-kul: Fischor József és Lackoitbaon J. Az ogylot életrevalóságát eléggé tanúsítja, hogy hogy körülbelö! 300,000 osor tőkével bir, s ebből a számadás átvizsgálása után a pénztárban csak 892 frt 42 kr. találtatott. Különös elismerést szavasunk közönségünk nevében az ogylot hivatalnokainak, kik minden dij nélkül szíveskedtek közreműködni, hogy az ogylot ozéljának megfololjon. A közgyűlés határozata folytán 60 frt utalvá-nyoztatika katb.s 60 frt a* iar. olemi tanodának házi szegényeknek, s ismét 60 frt a kath«, 60 frt pedig aa izraolita torvbon lövő reáltanodára.
— A helybeli koroskedolmi cgylot január 1-én tartja választmányi gyűlését, mit 8*1-tcs tudomásvétol végett ezonnel közlünk.
A Helybeli kaszinónk f. hó 26-kán tortá tart A választmányt gyűlését. Elnökül Blau Lázár, másodelnökül ltoBonborg ForenCB választattak meg. Titkár dr. Szuklcs. Pénztárnok Voiss Manó. Választmányi tagok : Lövlngor Ignáos, Engländer Lajos, Olop Hamu, Guttmann H. Ebonspannor Lipót, Ebonspanner Manó, dr. tiohroier, Albanios »Florian, dr. Engel, ileiohenfels Markus, Bottolheim Hamu, Blau Nándor, Volsz H. J., Ssukicg Zslgmi, Rosonberg Jánou. Voisa Hamu. Határoztatott, hogy a jövö évben ogy magyar, angol és fraiiczia illustrált lap fog a tagok b»san41atára megrondoltotni. 100 { frt magyAr és német könyvek megvásárlására fog fordíttatni. Tagjainak ■«¿ma 120. y A A polgári .egylet szintén o napon tartá í választmányi gyűlését. Elnökül Halwax Jó-Bsef,1 titkárul Plitaor lgnáos, pénstárnokul 5 Botfi Károly választattak mog. A többi vá-
•) I.spuuk »zerke»»t8«áge la elfogad adományokat iUxolgáltati* vígclt, ¿»ni. adakosdk ucrcit, U/llráno» nyugtául, fspuokbsa köxölnl fogjuk.
lasatmányl tag kevés kivétellel a régi maradt» Vajha városunk a legrégibb egylote valósíthatná rég óhajtotlt vágyát helyiségének kiépítése által.
A (11 a n g v o r s o n y.) Nagy-Kanissán, 18ü7. évi január 6-án a „Zöldfa" termében a daltzinéssnönok kiképezendő Némot Berta k. a. Laufor bécsi énoktanár tanítványa hangvorsonyt rendes, követkoaŐ müso-rozattal t 1. „Nyitány." Wobertöl 4 késre zongorán, előadja Masohanskor Ida asszonyság és Pylleman Ferenos ur. 2. „E i«ortalu Dal DomzottltŐl, előadja a hangversonyaÖnő. 8. Hoci lati v és dal IUndoltöl, előadju KarUöh-maroflf ur. 4. Kettős dal Donlsetli „Belizár" dalművéből, előadja Kartsuhmaroff ur és a hangvorsonysőnö. 4. „Ábránd" „Ulgoletto" dalműből, zongorára szorzó Liszt Feroncs előadja Pvllemann Foronca ur. 6. Knoítativ és dal „Froischütz" dalműből, előadja a hangversenyzönő. Ezt tánezkoszoru követi. Belépti dij a hangverseny ós koszorúra : Zártszék 1 frt 60 kr. Földszint 1 frt Kársat 40 kr. Jcgyok liosonfold Sándor ur kereskedésében előre, osto pedig a pénztárnál válthatók. Kezdető 7 órakor.
— II o o k o n a s t G. könyvkiadó hivatalában megjelent én boküldetott: 1) Kegly Táronn Naptára, ára 1 frt. 2) Országos Naptár Ü frt. 3) Aur-ra Nantár, ára 1 frt 20 kr. 4) Magyrrorszrg képekbon s a divatvilági ajánljuk olvalóinknak o minden toklntot-bon kielégitö müveket, melyek ssorzőjök a kiadójuknak egyaránt bocsüíotéro válnak.
— A székesfehérvári Önképző kör előfi-zotést hirdot irodalmi szemelvényeire.
Fővárosi és vidóki hírek.
A Doák Ferenczot peat-belvárrsl választói a kOzelgő uj év uupján üdvözlö lrat-tal készülnek meglepni j az aláiráaok nagy buzgalommal folynak. Ab üdvözlő-Irat át-adáaa küldöttség utján fog történni.
A Ooák Ferencs tiszteletére ismétogész csendbcn szövődnek a fonalak aanokiazánt uj mü már egészen kész. Midőn tegnap a jó hirnovü kárpitos Wlonor vműholyoit mog-látodattuk, egy művészi hímzésekből álló dlszmüvot találunk nála, molyot 12 urbölgy készitott s mely Deáknak karácsonyi ajándékul szőnyeggé összeállítva volt rendeltetve, Ezen stönyog kimsésoi sok tekintetben omlékestotnok az olsŐ Gobelinek művészet- s élottoljes munkálataira, mert ugy a rajsok oorreotsége, mint a ssinek harmóniái ja ''eszményi mülisstasággal van a legfinomabb gyapotból himezvo és sok szinérzék-kel sciyorabon árnyalva. A világos tarka virággk arabs jolNggel ornamentalia styl-ben vannak tArtva, mi mellett a* olovon sziliek szánn s változatú árnyalatokká olvadnak össze A tisztelt himzönők egyonkint egy négyszögöt állítottak kl s oson 12 inczö egy > cgésxs>é van összeillesztve a keskeny sso-gélyckkel bnrua színben korosztülvágva. A hosszudad négyszögű ssőnyeg 7 láb széles s 0 láb liMStit s egyes táblázatai egyenkint könnyed stylű arabeszkeket oonvontíonnlis lombozattal képeznek, melyek rolíefszorUon f melkednek ki * t''ckoto alapból. A hlmsésok mind össshangzók , a valódi müvéssl értékű müvek. Egy szóles befoglaló szegély sárja be bb egéssot. A föntomlítotl mester ur dicséret módon ogy novot sem említet», s mi őzért csak művészi oldaláról ismortotjük o kétségtelonül becses ajándékot.
A (VosBodolmoa mükodvolö.) Tolnamegyoi Lengyel novü faluban , mint a P. Ll.-nak Írják, egy asztalosmester kétoaö- i vü hátultöltő ágyút talált fel, moly ágyú egy vasláncE által egybekötött 2 golyóval töltendő. Ab elsütéshez külön föltalált késztt-lókot Is egy és ugyanazon faluban lakó lakatosmester szerkesztette, ez a fegyvereinken látható knkushoz hasonlít. A feltaláló már Bécsbe utazott, hogy müvét as Illető helyen vizsgálat alá vétesse.
A (Nem alegkodvosobbutltára.)
A uapokban egy II.-M.-Vásárhelyről AlgyK foló igyekező magyar ember kocsiját egy nő szeméi)* állította meg, ki egy kis batyut vitt hóna alatt. Arra kérto az omberl, hogy némi borrvaióért vegye fol kocsijára. As ember, bár föltűntök előtte a nő férfias vonásai, on-gedott a kérolomnek s osak midőn as a belső ülésre befészkolto magát, velto éazro , hogy a csomagot takaró kendő alól két pisztoly agya kandikál ki. Emberünk rossnl kesdto érezni magát s azon törte főjét, mi módon szabaduljon mog a kollotlon útitárstól. Vég-ro jutott ossébo valami t megtágított« aa os-torssilat, ugy hogy as első suhintásra lemaradt nyolérŐl. Már jó mosszlro haladtak, mtsőn felkérte a nőt, hogy asáll|on le az ostorssijért, miután a hamis lovakat asszony kozéro nom bízhatja. Előbb vonakodott ugyan, de végre mégis leszállott a nő, do még nem ért as ostorssljbos, midőn ombo-rüuk köstbo vágott a lovaknak • mog aom állt Algyöig, hol a gyanús csomagot as ottani elöljáróságnak átssolgáltatta.
A A magyar borokat Párisban a párisi kiállitáson Jnlios dőrék pesti borkeres-
kedő fogja ogy magyar csárdábau a világnak bemátatnl. K igy remélhető, miM^^lnt a külföld oly irányban less megismertetve borainkkal, hogy os ismeretség nemcsak bcoaülotéro, do javára is fog válni a hasai bortormeléanek.
Bécsi és külföldi hirek.
— Bé os bői a „Frdbl." követkestí rendkívüli esetről értesít: Htelnleln Frigyes áru-kiszállító 24 éves neje f. hó 18- éa 19-ko közli éjjel, miután csak néhány óráip Örsé betegen a« ágyat, rögtöu meghalt. Midőn uiáanap férjo a házból oltávosott, hogy a te* luotéaro nér.vo Intézkedéaeket tegyen, ahá« lakólt egy hangos aegélyklálUa ^esaté föl, mely a holtnak lakásából láUsott eredni. Minthogy a segélykiállás többször ismétlődött s o yerosbon lakatoa nom volt késnél, ennélfogvá orövol törék föl aa ajtót. A la-kásba bejutva, az áruszállító nejét, kl, uie. rov görcsök által lévén meglopvo, ismét öntudatra jutott s kórszobájából férjo szobájába vánssorgolt át, ájultan a földon elterülve találák. Gyorsan hívott orvosi segély a halottaiból foltánmdottat ismét essmélotrn hozá a most tejjoa remény van a beteg föl-épüléséltoz.
— (Egy forintos állampéns.) A bécci cs. kir. udv. nyomdából a mult héten küldték át az olsö 1 frtos állampéns-ssállít-mányt a cs. kir. államadóssági igazgatóság fizető bizottmányához. A szállítmány 100,000 frt értékű volt. Nom sokára nagyobb szállítmányokat Is küldenek át, miután o papír-
fiÓLa nyomatúm igen gyorsan halad. As 1 rtosokat ugyanis nem mint ob 6 frtosok félivonként 8 dbbal, hanem egéss ivónként 22 darabbul nyomatják. Nmn piros, hanem zöld alapnyomatnak a olyan alakúak, mint az 1 frtos bankjegyok. A folyó évi február előtt — az 60 frtoB állampénssej együtt, aligha fognak kibocsáttatni, a meddig külön váltópénztárt is állítnak fel.
— Zágrábból jolcntikr hogy a Magyarországgal! szövetséget pártoló uniónárt kijelentette, hogy aom a további vitákban, som a szavazásban nom akar résztvoni, miután a ház nézetoívol ollentétos elvoknok hódol. A fi lírat m. hó 19-én az országgyűlés által elfogadtatván, az unto párt ülvo maradt. A fölírat átnyujtisára ogy 12 tagu küldöttség választatott; vesotttjo Suhoj or-szággyülési elnitk leend.
— Egy németorsságl faluban egyik fóldmivelő így magyarázta meg a másiknak a távsodrony minómUségét: „Kóp-selj magadnak — mondá — ogy óriásinagy mAcsk/.t, mely oly nagy éa h«sssu, hogy a fejő a tJ faludban, a farka podig as én falumban van. Már most há ón o macskának a farkát megcsípem, ugyanason pillanatban a fojo a már a te faludban bisonyosan nyávogni fog. No már most tudhatod, mi a tole-
gTaphlJ
— Paraszti áss adás Horvátor-• ságban. Zágrábból írják a „P. L."-nak, kogy Sohlipporbach volt jobbágyai fóliásad-tak. A 120 katona ellen mint egy 1090 paraszt gyűli üsszo, kik as Össsos tomplomok és kápolnák tornyait megasállvén, a harangokat félreverték. A katonaság megrohanl* sakor, ainl nemzeti lobogó elölvitolo mellett történt, egy paraszt a vozónylő százados fejét ásójával kottó akarta hasítani, do ugyanason pillanatban egy a ssázadzs mol-lett álló őrmostoa által lessuratott A lásadók puskákkal, kassákkal, ásókkal és vasvíllák-kai voltak f<-gyvorkesve. A lobogóvivö lázadó mellén as elhunyt Jellacsics bánnak 1848-ból kelt sajátkozü iratát hordosta.iuely-bon a fellásadt község lakosai minden 1848-ig iétosntt terhektől, mint r»bot, désama stb. örök időro fölmentottek. Do ab elvAkltott és elcsábított nép nem tudja, hogy as olhunyt bán akkori igérgotésoi most már egy ütet taplót som érnek, sőt már 1860-ben sem értek. A ríssgáht alá vont parasztok eddig még sem a zászlót, sem a büu Írását nem akarják kiadni.
IMyilt posta.
8. J. Vohlrrár. C»ak •(¿halma* bls aa ¡ mindenek-«lőtt UaxUbb nyclret, pontosabb helyralrAat * üres ■urak helyeU több esamét klvinaok. KU^rU* meg erejét agjrelSD roOfordltiaokksl.
D. M. K«»»SnJ0k aairea bu.ralmit | a b.í.íl/.V.t Teltük | do as rredstl kOileminy tartalma >xerke*a-tSségSnk kötelenígího» lartoitk, msljret mult Itl-muukban már t«|jtiiUUUuk U.
II. V. M.-8»lget. leveledet veUSk , s uUultiiodbaa el|irtnnk.
Aa l<*8 rBrldaégo miatt t. monkatirsalokaak alkalmilag inagánUvolet ktlldilnk. 1 - —......................................—........
I Mtljrsn a mult t<Mk»«k bánata I 01/ »ok f* oljr nnmcni nyomét kagyottf T.stOrU esi stlvaai, ts 4(8 »t< «oUl, ,..
tátod n hounnk tarlotl t/rellf MinUmcjrliA c».\t< nr ln«ig ílno 1U, Ah, olyan puaxU. oly kietlen •», Kopiron áll a felfrtld ¿a « rdnaaig, KOny támad moat a buiuaem helyott,
— Jobb aapokat augall lelkem, jobb érokstl
8 nyomor n8 ott, hol hajdan fldv, mosoly a virág., , De sejUs fogja el vlnras*t4 lelkemet —
— Jobb napokat sugall lelkem, jobb iveket 1
•xabad le»» a náp, mint hajdanta volt, MldBn a madár Is iiabarilágot dalolt . . , Imádkosennk aa ujdv reggelin. Jer, tirde^ünk le aa oltár »»ájnolyánál; Vagy as. Isten, ilmit velünk lesaen 8 apilnk lelk« rink ujonoa» viuaasiill — 8 kl dSntl meg, ha Itten tartja e haiit, A »aabad»ágnak megdloeSOlt templomát?
0. 2.
TARCZA.
Az njóv reggelén.
— Z»0nb0ry Kdinek. — Bslipek kis Uk»dnah kfl»*obio, Kgy J6 barátom kUir : a — reminv. liemányt a vígadat hossk in h»uii Z/etOrlenl a báftlleg»«U hoalsktt,

Egy borzasztó karácsonyój.
(ügy angol orvo» lovelelb8l.)
Kösll j nflkkruMy MnrtoH.
(V-ógf.)
Eat hozá föl a fogolynő védelmére, a ml ogy bekövotkoző körülmény uélkűl as ogé-szot csakugyan elhittük volna. Do éppen, midőn ason intéstől, míssorint látogatásának ismétlésétől tartóskodjék, szabadon akaránk boosájtani, a kapunál csongotést hullánk. Egy osendügyszolga kért bobocs^itatást.
Ez kijolentó, míaanrlnt a liás előtti elmentébon gyors ablakbeosapást vőn éssre, molyot valamely tárgy caése követett as utcsá-ra. Rövid korosés utáú ogy nagy éUs spanyol kéat talált, t ea volt, mint gyanitá, aa ablakból kidobott tárgy. Hasonlókép két gyanua viseletű egyéniséget is vott éssre a» utczán, kik a ká» kökolében ólálkodtak, a U bennök atya és ttúra iamort — ross hlrbon álló omborokre, de kik igen jól éltok, anéN -kül hogy valaki tudlu volna, houuau és miből.
Midőn látogatónőmról s ennek védőiméről tudósítók öt, kívánságát fejozé ki, a nösse-méljt láthatni s abban as alóbb említőit kát lórii kost az idősebbnek leányára s a Üata-labbnak nővérére Ismert.
Ahelyott immár, bogy a nőt szahadnn bo-eaájtoltul;. volna, mint olössör akaránk, U«-nácsosna''c tartók most, öl böfögni, ^enkt ki vállalásánál jelen volt, nom kétkedett tébbé, hogy a nö Mlstress Wingato hásábani rövid tartózkodásom ideje alatt tut érlék.-s anyagól/ molyot munkáimkos hassoálUtn, észrovolto,. j hogy valóságos terv ké«silt>''-tolt, engem raegrubolui, sőt talán meggyilkolni.
A másik nőcseléd is esküvel orösÜÓ, mi-szorint előbbi barálnájának magát elrojtiso szobámban teljesen föiösloges volt, miután, ha akarta volna, elég ideje leendőit a házal titkosan olhagynl. Különben is es egéas látogatás a* ö -*- még a hásban szolgáló nőcseléd — akarata ollon történt, miután korántsem óhajt oly ssemélylyel isim rétség-ben lonni, ki joggal a bocstelenség gyanújában áll.
Mindonnek daczára semmi egyebet a fogolyul* előtt be nam Msonylthatlunk, mini hogy gyanús módon rejté öl magát, s miután szivére kötöttük, óvakodjék jövöben ily helysetben elfogatni, szabadon boosájtók öt.
Hosszú időn át e történet volt mindonfeU a kösbssség tárgya s én sok hölgy által, kikkel ismeretségben állottam, miatta nom kovéssó kínoztattam, Jóllehet as evésa dolog sBorenosétlenül is végaödhotett volna reátn néave.
Még néhány hónapig aB illető városbsn maradtam , b midőn olhagyám as.t, haliám, misserint as illető nönok atyja és flvore kömény fenyegetésekben keltek kl ollenom, ki ártatlan omboroket morék gyanúba hosni. Valószínűleg mosterségökbonkárosilámöket, mórt a történtek után kétségtelonül igen kevés omber lett volna hajlandó, éji láti>gató-nömot házában foglalkodtatnl.
Három év mull el o kaland után, a én aa •gésset már m^jdnom elfcledém, midőn dolgaim ismét ab illető városba sisólilának. Elolntén csak néhány napig akarók maradni, do miután azt tnlúlám, hogy bosssabb foglalatosságra számíthatok, ismét fölkore-sém nlöbbl vendéglősiiömet, mórt — ason egyotlen éjt klvévo — Igon jól érKÓm ma-
!;am házában. Miután azon szobákat, mc-yekben előbb laktam, vélotlenül Urosen ta-lálám, legnagyobb örömmel máíodszor is «Ifoglalám aaokat.
Előbbi itt tartózkodásom Ideje alatt szán mos kedves Umeretséget kötötte^, miért ia most — rövid idővel karácsony előtt vi-1^ — számos meghívásban réssosülok'' esti olvasó körökbe, tánesmulataágokra, catélyokro, melyek asáma ason körülmény által, hogy még nös nem valék, valószínűleg ndm kisebblt-tetett., Karácsony estéjén fölliMsnálAui • meghívások egyikét ■ egy barátommal atyjának kásába Indulók, hol m^r aaámos • szeretetreméltó fi- éa Icányosalád volt összegyűlve. Barátom atyjo kodv«« joviális öreg
volt, anyja padig ¿p vidám dn aaért
azondo lélek,'' ki egyedül nevelliotott oly lo-ánykat, ininbk- dVói vol&k. Igazán ólvozot-tol''jo« calót tó (lónk át.
Álíndonfólo karácsonyi tárBnságí játékok hozattak íhinr©, a ón vngy o koilemcs teat-Mioígárf '' vngy tán inkább néhány flvog bor ált») «tóifölött fólhovNltom. Kívánaágomat fejozem ki, liasa térholui. Barátaim rávonni ijiarkftdtak, liogy aa éjt náluk tültfiom, ön i''/.«nban kütolonégontnek tortám, oaját la ká*<>mra térni vIabzh, miután tudtam, hogy M''xlroa
in^nto várakozik reám.
K.fcl olmnit már, midiin ftz egész tárao-• liktól szivélyna kÓBBBorltáaok küzt olbu it.il/iam, h uoii h legbiztosabb lépóaekkel liiix i tiilu indultain.
IInxu ói köztem, néhány poroa, a az ágyban v-Iliin. Mialro''s Wingato uuin egyazor no-\ t''lcl t iuvn «ajátaágoa alak fúlOtU ujolyot oz ■•gyW»rl ójjoli kaimul alkalmával mutattam. lUiionlókén nxt ia közié volom, mibzerínt iixon két forii, kik akkor a hát köríti ólálkodtak , késtfbb ogy botöréai kiaórlot alkalmával elfogattak, ■ tizenkét havi börtönre itéltuttok, do moat iámét az''abadok. A jó aaa-aanny nagy nyugtalanságot árult el, n a« Iatonre kórt, no adjak alkalmat oson orabo* reknók, hogy ollonurai fonyogottfzésoikot kivigyék.
KazruvolietU fólolmo éa nyugtalanaága oaak vúlániságo inat
koiték föl, mindazáltal vigyáztam magamra a az ajtói rendesen lakat éa retesz által biato»itára>
Midiin na omlitott karácaonyójjol hasa jöttem, mint már mondám! fUlhovlllt állapotban valók a midőn lofektidtam, ktllttnbeni azokáaom ollenéro nem tudók olaludni. Ab átmulatott
oat ólvoit k ózdéin lelkeim oló állítgatni, mogítólgetém a izép arozokat, motyokhoa oly közel voltam» magamnak i* biaoiiló oanládi boldogaágot kívánók, fontolgatni kezdétn, mily oredmónyro való kilátásom volna, lia au omlitott azóp iíju hölgyek egyikét fölkérném, novót na onyéin-mol fiilvaorélnl, • a örömmel gondolok reá, hogy holnap iainét vendég leendők az illottf házban.
Két órát (Itött a gondolataim még mindig csavarogtak,de ngysserro egéazon más irányt nyerónok. Caoazogó titkon sajt koxdók hallani a néhány pillanat múlva azon moggyö-/ödósro jutottam, hogy valaki a konyhalóp-uaökön fölfoló közelodik.
Kleinto kiásó megHcdók flaxthivóm, hogy rablók vannak a házban, do kéaübb eazombe jutott, hogy Miatreaa Wingato valóazlnülog tovább maradt fönn karáoaonyi kalácsainak elkéaxitÓBÓro.
Sserfölött különös s olöttem még moat ia kimagyaráshatlan volt, hogy
nem jutott aton * nal eazombe korábbi kalandom, jóllohol a* ugyanazon helyen adá olö magát.
Iámét fülolni kexdék. A lépósnk liallba-tobbak lőttek, h axorosan ajtóm előtt mog-
itflntok, ogy kéz & kÜJfttiro fekteté magát
— Cgoh Igon halk nyikorgó« — a asobám padlózntáo eltörülő srUnyegon csendé« lépó-
sok--két azeiuély jeienlétóröl kexdók
meggyőződni, a holyxotcm borzaaztóaágát egósx terjedőimében órzóm. A korábbi kalandra! visszaemlékezés, a két gonosztovő-nok fonyotfoliJa^iklk akkor b»lip|#lcg várakozásukban megcsnlattnk, s cgósxon védte-lon helyzetem gondolatú — mindez nnydiiom őrültté tőn.
Én dőro ós osztolon, — bormámoros állapotomban önmagam dőnlóm mngnmat veszélybe I
A barátságos moghlvást, hogj» az éjt barátimnál töltsom, v''.sszautAsitám, mely pedig minden veszély elől bjztoaitott volna, söt —-talán legelőször ~ olfelodém ajtómat belülről elzárni.
Komor világosságot vovók <í.»kro, a miu» tán azeinolmet kissé megnyitottam, a két banditát látám szobámban, kik ogy lámpa meggyujtáaával vesződtök. Nom szégyonlom kovalíani, borzasztó ijedelmem mogiosstott ossemtől, nem tudám, mit togyok. Do mit is tehettem volna ?
Látám, mint vrvék ki a gyertyát a lámpából, hog^ tintaturtómat gyertyatartóvá változtassák. Az egyik légszeazíámpámnt akará meggyújtani, do a másik lobeisélé Őt erről, axon óazrot''étellel, liógy ha zavartat-, nának, nom voína talán elóg idejük, azt ismét eloltani.
Erro hámulatoa gyorsasággal éa dgyoa-Béggel átfürkószók Íróasztalomat s egóéx fiókos bútorzatomat, mdynok megnyitásához álkulcsokat használtak. Miután oa megtörtént, a a zsákmány egy kondöbo volt kötvo, az ifjabbik halk káromkodás közt,axon indítványt tövé az öregnek, ongorn — a máa világra küldeni.
ylgyamhos köxolodcit, szétvonó a fÜggö-nyökot, s noha nem meróin ssomoimot fölnyitni, mégis órzéoi, hogy tiroxnmba nésett. Ismét oliltilvá»t fordult, a xsohébon kozdott turkálni, mintha korvano valamit.
Eddig azt rományién), miszerint, ha alvást azinlulek, leg.lább életemet fogom megmen* teni, mert m<''g valók győződve, mibolytcsa-tára kerül a dolog, végem van. A két rabló mufuÉMjrős emberek voltak, a én toljeaen feg^Wtolen.
Mig az omlitott rabló zaobóbon korosgélt, nom tartóztathatám vissza magamat, kezem-mol titkon nyakamhoz nynltii « egyazora-mind meggondolni, mily kővé» remény van fönn, hogy valamikor Ismét ogy vidám ka« ráoaonyl lako''ma fogja azt megOrvondestetnl. Kénzoljo ol valaki magának, ha képoa, ró-mülolomot, midőn az örogobb goneeztévö tUrolmotlon hangon fülazólitá Hát, hogy „gyorsan végezzen, ha már megakarja tenni, s no várassa őt egész éjen át M
A fiatal ombor néhány a földön hovorö tárgyba botlott, s midőn még mindig lilában
U OJLJJBI J. JL HÍRNÖK.
koreagélt gsebében, ismételt.káromkodással kérdó Atyját,. mit tett a kó:s el. Eleinte nz utóbbi nom látszók tudni, mit felnijén, do azután épp oly ókoson mogválogatott kifője-zósokbon felolt, hogy a kést lenn nz élefc-kamráb >n folejté.
A máaik rabló káromkodni kosdott az I öregro, nagy gyomrú falónak nsvezé öt, ki I nom tud várakoani, míg a munka bovógző-dik, a fölazólttá öt azután, monjon n késért.
„Na caak hadd ezt, lüll," folelo az Oreg, „mikoi* * az a sonka oly jó volt; bizony m.-i-
f;ad aom hagytad vulna érintetlenül. I)o halod, nem haaználhntnád ezt itt?" tövé hozzá ■ kérdőleg, pisztolyaim egyikét nyigtva fiának.
„No ugyan, hát még m\t nom I Legjobb l«sz, ha lármát tóvo önmagunk hívjuk a rondőrséget nyakunkra I Ilbrdja magát ü késért s no gagyogjon itt tovább, mort utóbb is fÖlébresBtjük n legényt, a helyett, hogy karácsonyi ünnopoít telje« csöndben az ég bon ongidnők ünnopolnio.
Ab öreg elnyomott röhögésro fakadt fiának ce élcso fölött, vové a gyortyát o oltávo-zotf. hogy a kést elhozza.
A két banditának mozdulatai oly zajtalanok voltak, bostédök oly caodálatos világos noha csendoa hangú, hogy bámulnom kelte azon (Igycaaégot éa tökélyt, molyot gyalázatos mcstoraégökbon maguknak sxorzénok.
Az atyának távolléte alatt a fiu aem volt tétlen. Fölbontá üngöm gallérját a csendeson ott állt mollettom,a máaík visszatértére várva.
Csak annak, ki tnár hasonló holysatben volt, van fogalma orról, mily gondolatsorig vonult át néhány rövid porcz alatt agyamon. Valóban azt liiszom, hogy mindon karácsony-ünnep, mindon vlg iakinározáaával, molyok-ban, mióta enxmélni tudok, rósztvottom, vonult ol lolki sxomolm olőtt.
Azután a holnapi napra gondolák, azon azorotetroméltó lónyokro, kiket olhagytam, a arra, mit még egv óra olőtt roménylék, hogy miolött ogy uj karácaonyt élondok meg, azon azorototroméltó szívok egyikét enyémnok novezundhetom.
Emollott még elég időt találók, forrón Istonomho« imádkozni, a mindon loiietaégca módra gondolni, melyen borzasztó holyao-tömből kiszabadulhatnék a az ily rottonetcs halált kikorülhetném. Esxcmbo jutott, hogy moat, midőn caupán egy nmborrcl volna dolgom, talán tehotnék valamit; do éppon, o pillanatban a nyakamon fokvő oyklopaké* azt ia eazombe hozá, hogy oaak egyotlo mozdulatom veaztomot idézendot(o elő. Egy* átalán később aokazor oaodálkoztam azon, hogy a rabtó türelmetlenségében meg nem fojtott. Mily kesorüen mogbánám, hogy nem Utók osonnál lármát, midőn a lépcsözoton olőször hullám a lópósekot-
Végro a rabló fogait kísdé eaikorgatni dühében. „Ab ördög vinné cl a vén gézem-bért — bizonyoaan borhoz jutott I" morgá
magában, a o szavakkal azintón olbagyá a osobát, hogy méltó atyját fölkeresse, a a gyilkos oazközt elhozza.
Itt volt az idő ssámomra, a gondolhatjátok, hogy ol nom mulasztám. Azon pillahatban, melyben ab ifjabb bandita a szobát ol-h»gyá, lábaimon voltam; zajtalanul na ^tóhoz sleték, becsapám, n kulcsot ráforditáüi, a rotoazt olőtolám, meggynjtám a lámpát a közöl hozzá Öröm éa ,li^|*ó«''zuUÖl térdoimrn borulni, hü biztoá pia tolyaimmnl kezombon váráni be a rablók visszatértét. ''
Attól nem volt tartani valóm, hogy nem fognak viaaxatérni, mert álkulcsaik ■ a kendőbe kötött rabolt tárgyak azobámban n padon feküdtek; a visszatérésnek tohát szándékukban kellő lennie.
Kinyítám egyik ablakomat e minden örömből sogltaég után kiáltók. Mistross Wingato éa szolgálója, kik o közben fölébredtek, kivették példámat, s rövid Idő mulrn ogy bútor sereg azomaséd néhány tomlöraBolg.t ólén aa egéaz házat kereastUl kasul átíürkv-azénk. A gazemberek egyike mégia megszökött. som hírét sem hamvát aoíml soui találánk. Ab öregebblkot ellonhon holtrészeg állapotban apinczében lelök föl. II-Í v-zeténok voszélyo nem volt még elég fenyő-gető, hogy visszatartóztathatta volna a szenvedélyének való szolgálattól, melyre a kísértet oly nsgy volt
Fürkósaetünk erodményoüi még ast txl .-lók, hogy as élóakamara ablakán át jutott'' k a házba, a azután álkulcaaik aegélyével nyi-ták mog as utjokba eső ajtókat.
Bili, as ifjabb rabló, aokkal ismortobb volt, hogysem aa ügyében olrond -lt nyomozást kikorülhetto volna. Némi ii''O múlva fogatott a atyjával ogyűU egy ausztráliai fegyenozgyarmutru szállít tátott.
Az egész dolog aaorfel>-lti föliür.éat okozott a én o karácaonyi idők alatt bcazédlái-gya voltam minden társaságnrk. Aaon ronc-kivüli réazvét, melyet egy bisonyoa azcr«i-totroméltó azemély e történet elmondásánál irántam tanúsított, móg rnásnfcinü, igin kielégítő nyilatkozatokra is veiotott, a logkö-zelebbl karácaonyi Unnepoimot mAr saját újonnan alapitott tűzhelyemen töltém.
Sokszor hálát mondók nz égnek, hofcy a jó Miatreaa Wingato nom volt tagja az egóaz-aégméraékleti egylotnok, mert nzon gazdag tartalom nélkül, molyot plnozéjo néhány nappal karácaony olőtt nyert, miután azámoa Jokonait és ismorőseit Is meg akará vendégelni, gégém nem lett volna képit, szolgálatát megtenni, midőn ennok idője volt.
Elmondám így azon némi jolentőségU egyetlen kalandot, molyben valaha BBorupel-tom, s jóllohot gazdagok és azegényok ogy-nránt mint öröm és hálaidőt Üdvözlik a karácsonyt, mégis kétkedem, Hogy ember o világon inkább volna áthatva ez érzelmektől, mint ex ama vógzcttcljcs éj óta én va-_
NAOy-KANIZflA, doc. 31. IUtooliUuk »*•>« l«len AllUunk*t n pollUktUvnl, «it litjuk, liogy mlmlkotlö iru|ipfti)t vállvtátou utuiit korfuiul | lokluUlliik vlfisn m í» riciitiujrotr«, lulltin mondhittjtik t liotty «líg Ifit volna rgy Av»iA«»dr» A termények Ara uiAjdneai
•"/-(; «Ity*»®'' oly UIAKA», mint k IayaIIí. >1» cUj
,«»Jny»*, mort K íojy»»«tó kOiUo»i(K alig nerrs-h«ti l.o a tcg<iflk»ígciobbet. Bxámoa R)ldr« ar ptdig a »¡Uoy tenui« inlfttt majdnem tenkru jutott — A kete«ked3 v''^''K * lanjb* Uilot mellett igen «lUny
uyeroiígbfu iA««f»(U. .-/-.,
Arjegyt^kdnk kOtvtkeiC t
Jelenteit Ar*k alsó-aositrUt raArSklut • h«lyb«U ptMifral «»«» uj US--ft8 fn» « frl 60 kr—7 frt — kr. Kn»» uj 78—70 fontoi Ö Trt —, Kukorlc*» 81—85 int 4 frt. ArpA »crfdi/»bo» ya1\ 70-73 fontos * ft S6 kr. -- JW. 45-^4? f.mto« t frt 70 kr.
*PoHáukh el»9-rcn<lil * írt 60 kr. — Fiuinty fuhír 6 ft 86, tArkA i frt H6 kr. Oubó olt» rendit 8 frt 26 kr. miisUa. fliilvApMink* 20 fnku 10—20 frt hordóval együtt. IMrkftiypillnio20 fuk 10-20 frt hOfd.W»l egyUtt. Mti 18 —lSl/i frt. llorkil 26 frt. Nyernbírök i (lanyha Uxlet) «kor- leliiu- It frt. U bi»A-
bSrök 48 (VI. mÍA«Ankint.
Ilorok . frhir ét v»r(* (tohlller) 1802- •''» 18G6-kt — vldíkUukbclI — Urmé» 8 frt -10 frt — VllUnyi lt o«g«''irdl foketo 1860. 10-12 ft. tlj honi bor TÖrRe (ichlllor) is fcMr 7 frt-0 frt — kr. U»l*tonm«ll*kl borok 1868- tt 1806-lkl tVhér 12-16 frt. •kADMnt.
VU«< 00 frt — Vr. IUb 44—46 frt. K8 gyApjn Ara 76 fri. — IVhSr rongy ArA 7 fri 25—7 frl 75 kr, feketii 4 frt.
N.-kanlKHnl pliteil árnk dro. f 0.
llor«4 itciAJe 12 kr. Loncta lt «éJo 8 kr. Bab (t«xA|o *Vr KKIm Itci. 8 kr. Hurjteny» inVy«H0kr—t rt 10 kr. kUrhuhm fontja 16 kr. Jfahltns fontj» 10 kr. BertU-hua fontjA 20 kr. 8talonua mAstfj« 88 frt — kr. Ztir fontjA 42 kr. LAtl«!!«» mA.sfJ» lt frt — kr. &»om-lyollsit mAiaAj* 0 frt — kr. Kanyárllstl funtjA 8 kr. Kukorlowll»»» font;» 4 kr. Arpadira fontja 6 kr. KöleskAfA fontja 8 kr. RIxekAta fontja 18 kr. FaoIaJ fontja 60 kr. liopotoolaj fontj* 32 kr. LenmagoliyJ fontja 40 kr. Uj bor ItoxAJetOkr. — ÓW ttnije 20 kr. IVstt «¡Ír IttuAje 14 kr Kanlisat sHr It-xAJo 10 kr. OAbona-pMltvka itciéjo 60 kr. Tdrk8ly-pMinka ttna^Je 40 kr Xiilva-pillnkA ttr.sAja 60 kr Nyor* faggyé mAnAja 16 frt. — kr ÖntötHaifygyii-gyertya fontja 82 kr. MArlott font|a 84 kr. Stapnan fontja 24 kr. 8A fontja 10 kr. Kem*o/fs 6le 0 Irt kr. Puhafa
61a 6 frt — kr. Nyerefa 8lo & frt— kr Vinln mi r8je 40 kr. 8i4na missAJa 0 frt 80 kr. 8«almA ni! ht. Kondér fontja 66 kr. bta fontja 60 kr.
BtaM íiénsnrfolyrttn de*. 30.
B*/« metallques 57.60; &*/s »omi. kóli-.aön 01.20 j 1860-kt állad almi kölcaön 81. 70; bankréasvénvok 71 ft.— hitelintézeti réaz-vények 149.80) London 180.60; esüat ágio 129.60, arany darabja 6 frt 19 kr.
Auerkosxtőt Wajditrt Jósaef.
Wajdi''iH .Ió*a«f kiadó-, l»j>- <fa nyomdatulujdono« Nagy-Knaitsdn.
ggg- Fele nrrrt > rá Hit
arak-, liöfeek- és gjermekeknek
Kt in legnagyobb
Yíkszon-raktárnak kőzponü raktára
jy TttoiUticc 11- *xi="xl«tt
tiejo^óib r. lacobb W ri » x o n n e m Q e k e t aiaden n^T
xic ú rmtaaiai TWxoa-patyikat, feher « pompi* ««« SLZt -^rsi^n a le^jabb dh»l «áruit. é. oly olló irilM. hot? * meerendel^ u a!^ ¡rrobb »eíreudeJéaekM idixi US. Ax ala^t Mretkexo bi*o»T«£ácl ooigiüxai, « a a. é. köxíiiscf »ji=loa.
Kész uri-ingek, legjobb kénumnka.
Feour.hnMki rí^oni^k. .ima S frt kr helyett caa* l ft CO b.
ce»e ráftcio» m^I 4 ft tti h hely, caak £ ft 3Q kr.-
rfwu t. reiabnrgi inj^lc 6 ft beír, caak S ft 80 kr.-
yinazL botiaadi riszaa^gtk 6 ft 50 kr hely._C»*k_S _
FíZ mmü. TGZ&jd ingek 7 » U> kr hely. catSftW kr.-
ruyburgi le^xebb káriPank» 10 ft hely, caak 4 ft 60. i^gEs. belgU. bati>t ^toriból 12 ft 6» kr.-
^ Fehér és színes shirting-ingek.
Crt ia^et StíHr .hirtinahCl S trt fc«frtft_cgk_l_frt tfikr.--
«hirttogbgl 4 frt a kr hety. cuV :
L^ra^bb «tiat. ing* 8 ft BO kr hely, caak I --
Pog.pU ax:nc« ahirang-iagek. 4 ft 50 kr briy. c«^ ; -
Valód, iranetia túnea baüat-icgek 6 6 5Q kr hely, exak 8 frt. ^-
Ifjabb fehér bAl-tegtk, ifep ttaom 6 ft 50 Zr beiy. caxk 3 ft
Kész női ingek,
ieg»xebb kézimanka és kéxikötés.
fiiau vúzoa-sőingek hoxiita! 4 frt heh-ett mi 1 ft 00 fa._
Finoa acinreiexi ingek rodSt meüel 5 ft 50 kr h. c^űc 2 a 5" kr. üj ¿.-Taxa »»ir- Aa nt-r«urbea kCtatt 6 ft 50 kr h. caak 3 ft 50 Üt.
EafeaU. aj dirate. katatt 7 ft hely, «xk 3 ft 60 k?._
mxönr-iagek 6 ft 50 kr bely. caah 3 ft_
Viiíorla, ralódl Valencienae-ral k&Wtt IC ft helr. caak 7 fi.
Fiaom rAaxtfnb^ hcritoKa 5 ft hely, caak 2 ft 80 kr. -_
Drntt-i&irek. legfiaomAbb beHaat xiasocbél barkóira 6J0 h.««ak3.»0. Kii altá-nadrigok lagfin. xhirtángbSI 4~ft h. exak 2 ft. .. , -yíi nadrágok.. kStre, legfcT Szóéból 6 ft hely, caak £ ft 80 kr. >"61 Aji mettényke. angol ahirtn»cbgl 5 ft 50 kr. helr. caak * 30 kr.
DÜfcaa, r^pec kMfltt metléayka lü ft hely, caak 5 ft 50 kr._^_
Lecftn. prlléorke. ralédl raiecoenn^-Tal 20 ft hely, caak lO ft ._
X& éji ingek b&arrc ajakkal S—ZJ>0~4 ft 60 krig. ^
Legfinomabb vászon férJ0L-gatyak>
1 frt ÍO kr— 1 frt 50 kr. legfinonat-b Tvnbargi ^ frt tO kr.
Irboni tiirtL. w r5f 84 ft helyett ct*k IV ____"_
L^nocabb irton: ray? rembarti. 50 r5l- 60 ft hely, caak ü* Tt. jó ráa»or.-taH>keníUfcr3tHaá«tj« 1, I ft 50 kr. 1 80 kr-8 ft. L^PZT^kern^ók. blüS^xxotrfvSl. fél tnctatja 5-it ft 50 tr.
Diratc« Pri Kt teeg-tja 1 ft 50. 1 ft t<0. 2 ft__
.1« iftec U ... • }. ari hartaaym, Ul tocratja l-t ft :,, 3 ft 50 kr. A ieSSS^SÍ^^ ttioeJ^»fé*. jniad«aíéle arinQrk, rioiin it r*ióz-rt, Vtüar"-** k6«t -i. ''r. a-^atía ellen ÓTXiertl uolgílnak,
S »c; V>.'' 4 « •« _■
mg- X Waaík „ íncait IcC®k''
•ceíytS. * (fcnaei nem iüanak. Tjaaaa^tetnek.
Jíerrcoá«ié»ci; » legtárolabbi -lidék.-tre otánret «ellett tejje-ílBelaek. — MegreaAcUseknfí kOlBntUcn kéretik a ayak-biaé« be-
VütiU- , (7—15) An das Central-Depot der eraten LeitiWH-Czlm: »che-Niederlage de* Louis ilodem, Wien,
Tnr.lilKnhpn Xr. 11.
Nagy-Kanizsa* Hatodik évfolyam.
au/IÚÍÍA Jd<!fci ilijrf^í líjjJ) lTH||W iHil''l Vj
1 '''' LL''
M ''
2. s/áni 1867. január ÍO-én.
• ■ i
: ír v ! «i
» ¡4- '' '' «
I ^ I , ■ V
Ismeretterjesztő lap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet krtréből.
Megjelen: Előfizetési föltételek : HiraetóaelE: Előfizetési pénzek ós hirdetések, ugy ssintén e lap s » e 11 e m 1 tartalmát illáid k ü z 1 v in v it> ) ''o k . valamint vidéki levelek, bérmentvo, a kíadéhivaUlhot küldendők NAOY KANIZ8XUA.
Miudcu hé 1-én, 10-én, és SO-kán :. egása Iveo. Sserkihitöl iroda és kiadó hivatalt WAJDIT8 JÓZSEF. ItOnyrkeresksdésében. Ilclybeu háshos hordással és vidékre postán XUlitve : Kgéss évre i - 4 frt. — kr. Kél úvro - - 2 , — . Évnegyedre • l . — , ! A hat hasábos potltjorért 1-ssUr 7 kr. 2-ssor 0 és minden további beiktatásért l> kr. Uélyeg.lij minden egyft» beiktatásért 30 kr. A .Nyílt téren* egy petit sor beiktatási dija 10 kr.
Az önzés korszaka.
A hitetlenség Bzázfojü hydrájánnk első szülötto az önzés, a féktelen önszeretet, mely mindon erőt, mindén lényt Baját mulma kelekének forgatóivá szeretne tonni. Ez uzon szörny, mely aláássa- a család . boldogságát a porba tiporjaa nemzetek jdllétót; ez a legkegyetlenebb zsarnok az emberi sziv-ben, mely minden riemesb és magasz-tosb érzelmet elöl; ez minden rósz forrás«, -melyből a merre foly, osak.-nyo-mór és enyészet ömlik. Az önzésről mondhatni ól, mit egy joles keresztény bölos a fösvénységről mondott: „hogy megtölti az ordőket rablókkal, a házakat tolvajokkal'', n családot elégcdotlo-nőkkel, a vásárokat csalókkal, a törvénykezési csarnokot hantid eskllvel, az ártatlanság küszöbét szükség- és nyomorral, az árvák szomoit könyökkel, az özvegyek szivét sóhajjal, a börtönöket gonosztevőkkol, a poklot lakókkal." — Mert miként a'' vasat mi bem marja ösz-»zu és emészti, mint a .rozsda , molyot önmaga szül és táplál, épon ugy a szivet misem rontjo meg b törpiti el auy-nyira, mint az önzés rozsdája, melyet önmaga szül, táplál éa föntart", szól egy régi tudón.
Azonban az önzés káros hatalma se-liül sem hngyja az enyészetnek mélyebb nyomdokait, mint a társadalom virá-nyátt; itt az pnsztitó zivatar, szikkasztó Samum szél, beláthatlan tertneszraj, mely a társadalom szollemét, a közbizalom átfonódó repkényét, amindon dicsőt és nagyot szUlö áldozatkészséget gyökerében emészti inég.
S o daetnon napjainkban ugy látszik vasmarkában szedto össze társadalmunk kormánygyeplőit és uralkodik azon. Az önzés korszokd elérkezett.
Mit föllongcző gojiduhttokban elvontan kiíojezéjtk« lássuk az élet szintorén közi api ruhájában.
Nézzük először a családot. Vonjuk el a fllggönyt, b lássunk egész szomto-lenséggel a moztelon alakokra, kik a házi tüzluly körUl sllt'' éreznek. A család az egyes tagok Önzése, élvozethaj-hábzása állal megoszlott.
A házi ur mesterembor, legényüket tart. — Dolgoznak reggeltől estig; az aoHZony a gazdaságot látja el, a gyér-mekek , nehogy terheikre legyenek a szoba lakosainak, klinn körösnek szórakozást. Feierabend van. — A férj a oassinoba vagy vendéglőbe rnogy, hisz senki sem veheti rosz néven, hahogy kissé a napi fáradalmat egy kis politizálással, s valami kishegyaljaival kiveri gondteljcs fejéből.— Hát a háziasszony morro van ? A fééj nincs"honn; csak nem gÖrtiyedozhctik a nő magányosan mindig otthon; olment a nagyobbik leánynyal a ptnozra sétálni; a mamák többen összejönnek, a boszélgetés tárgya nem fogy ki; a leányok addig kissé előbbre mennok, közlik totuzésök tárgyait egymással , néha egyik-másik (Wék tiatal ember csatlakozik hozzájuk :
a mamák hátul vaiinalc; ok beszélget -nok. — A szülök távol levén a házi tűzhelytől, mit mivclnek a^ érettebb férfigyertnekek, mit a legények, mit a kicsinyek? Nézzenok maguk utána, hiszen -^uk nem lehet őket mindig őrizni!
Do néznek íb ám. Az idősb gyermekek fölkeresik az CHti mulatóhelyekot, a tivornyákat, dőzsölnek, míg a papa távol marad a háztól, Niucscjfek fölügyelőt allitr, élvezik a szabadságot, mely korán visszatükrözik arozukon. Az atya véli, hogy fioit.ak nem lehet som zsarnoka, sem hajdúja; hisz már elég őszök lehet; azután csak nokik is Bzabad keiívök szerint mulatni. — Innen van a fiatalság romlottsága.
A kisebbek mindennemű ulc''/.ni gyermekekkel összokeverődnck, ettől ezt a sujtásos szót, amattól azt a tisztességes opithotumot sajátitja ol; vagy logjobb esetben a szolgáló fölllgyeleto alá bízatva, a legdurvább tettek szemtanúivá, ooamány szavak utánzóivá tétetnok, A Bzolgálók kórunkban a gyermekek legnagyobb mételye. A szülök önző élvozetszoinjukot a köto-les, a nemes, do áldozutkészségot föltételező gondos gyermoknövelés elébo téve, igen gyakran magzataikat a korunkban nagyon is romlott szolgálók gondjai alá helyezik.
Itt o félelmes mosók által a gyor-mekokbo a félelem érieto csepegtetik b a bal néphiedolmekbon erősittetnok meg. Itt ragad reájok először az ocsmány szójárás és káromlás. Itt tanulják ama szép dalokat, molyok az ártatlan ajkakat beszennyezik. Itt látnak, halinak olyan dolgokat, melyeket bár ők még néni értenek, do ki-t.örölhetlen benyomást gyakorolnak reájok; főkép ha magukra hagyatva a c.^olédek többen összojönnok vagy pedig ők fölkeresik szivök tárgyát.
A családfő tohát nagyobbrészt gondoktól elfoglalva, szabad idejét kedv«** szerint tölti — a osaládon kivül; a nő mngára hagyatva élvezetet kpros — a családon kivlil; a gyermekok fölügyeletet nem érozvo, szabadságukat élvezik a könnyelműség elvei nyomán; a szigorúbb nevelésre szorultak, a szolgálók rontó iskolájába járnak.
Kérdőm: hol van a osalád? hol a növelés? A osalád az önzéstől elragadva megoszlott. Mi a következménye? romlás; mi az oka: oz önzés. — így van-o oz általában? igen, mert az önzés kor«zakát éljük.
Lássnk még a osaládban az önzés káros befolyását az iparra nézvo.
II.
Az önzés, fattyú gyormeko az élve-
zotvadászat. Az önző embor élvozni

akar, kerüljön-az bármibe, áldozza fül érto gyermekei jóllétét , családja boldogságát."
Kgy ozélt lát maga előtt, s oz az élvozet; és pedig ezt annál nagyobb
mértékben keresi, minél jobban mog győződik , hogy csak kovés ideig élvezheti.. Kde, bibe, ootnedo, post mor-tem nulla vóluptas! ezt halljuk min-(lönlelől hangzani napjainkban. Edité, bibite collegiales, post multa ssecula jióoula nulla! ezt énoklik majd prózában, majd verbhen, a felsőbb körökben épen ugy, mint az alsókban.
S ezen elv szomorít visszahatást szül, főleg a középosztályban, mely főleg ozj ipar előmozdítója. Nézzilk , miért dolgozik botonként a me-t rombet ? hogy vasárnap és hétlőn jól élhessen, Ismertem osuládokot, hol hétköznap, alig volt kenyerök, du vasárnap s ha még maradott valami a kcrcsménjből liánén ígész lakodalmat osaptak a ke-rojtet Kwerint, melynek o napokban nyakára kellett hágni.
Ez élvezetkór, mely ogybo van köt-vo a hason léptekkel haladó fényUzés-sol, Ui?;; egyrészről kizárja a közjóiét mfligswbb eszméjét, pusztán csak önmagának zsákmányolva ki munkássá* i gánnk nyereményét, másrészről kia-■ pasztja a Koszonéredményezto segély-'' forrást, melyből saját mesterségére, iparágára vagy kereskedésére nagyobb mennyiséget fordíthatna. S így mindig az ipatos "osztály a kezdoményozés korlátai között mozog s nem emel-kedhotik fól oly éilapotra, melyben mind oz államnak nagyobb hasznot, mind magának és övéinok biztos állást sserozhetne. Kgy kis szerencsétlenség, betegség vagy kárvallás, vagy csak öregség: s az iparos csalódástól j u társadalom inkább tengődő és segély ro szoruló, hogysem tetemes hasz-notlmjtó tf.gjává válik.
Számítsuk még ido épen az élvezot-kór és fényüzésszülto ndósságcsinálást; midőn ugyanis az iparoskészletbenlovő ténylogos erejét, készpénzét, molyot csak nagynehozen tud megmenteni az élvezetkór körmei közöl, mások számára rendelt iparozikkro vagy mesterségére költi, azoktól pedig, a kiknek dolgozik , pénzt nem kap , hanem csak a kereskedői jegyzőkönyv hasábjait tölti mog az adósok novoivel; ugy nom csodálkozhatunk a iparos osztály, az állam legnagyobb része szegénységén » volo együtt az igen szen~ vedőlegos állapoton.
Az önzén, oz élvvadászat oz oka, hogy a szülő gyermoke hasznát saját élvezetének elébe nem akarván , tenni, házasulandó gyermekének, akár férfi'' akár nő legyen az, do leginkább, ha leány az, éltóbon nem adja át birtoka egy részét, melylyol a gyermek jövendője boldog sorsát alapithatná mog, mely tagadhatlnn az iparra, az előhnladásra nagy befolyáson'' bir.
Elvitázhatlan, hogy ez önző korszak a szülőknek nem ad gaiontiát, bizto-sit-ékot, hogy gyertueko o szülőket megvető háli.datlunok számát nem nö- j voli; de az ifjú is, atyja éltében ke- , zoi kötve levén, logszobb évűiben elő-haladása tényezőit, nélkülözvén, nom ,
fejthet ki az i) ar- és ke cnVédésben annyi erőt nem hatmilliót magának , másoknak annyit, mint azt ellenkező esőiben tehetné.
Az önzés korszakát éljük.
_VÖLGYI
''Levelezés e k.
KlMkutiHáff, jnnuár olojón. 1807.
Fehjr ril|>4 «Alouni, Fnstalt Lm it kAporxta,
Át »iröl<tn«V ¿t«U i ''
Ktssl Uklk jól (ele. . l''Srkolt kit» * lio|(ric4l>sn Jó tárái hfttuikáva], ,
K«lk uólm u*p,
Ittlk rvA ia lm a c»|>. — —
Es volt lisjdnn itt n nóM, niidön mindon kun o in bor kiváltságos jogokkal bírt; midiin a tekintetes nom.''s vármegyék u..j»nriti<K4 népe c»«k uzórt szUl>*tett; hogy « kegvyelnies Aildos nrnságok igivonó jobbágya ssnporod* jók. llej ! de most ott is, itt is máskép kuszák ; mióta az „ogyonlösóg" ¡gújn testté vált, o*óta a nji azt illeti, ugyenlóon kontrái a kunombor a váriuogyei paraszttal, Vngy ha ugy totssik: az iga alól kiszabadított pu-rusztnemos azt a nótát figja s cgynttal el is járja, a mit u kiuiembjr; • itt most már oz a nót i t
,Öh J»] mXr inlnékttnk fioMogtAhnnlinAV A* njt.Sii a» rínioion kopu^nl --
Nine* fordított kÁaa*J bír c<*k kiuinpll lenn«, A siegjuy nép otxrl ninjd csak kitclclno. —
Perkelt hnsaak vége, turái ciusxs il^ctsu _
A talutu kápoiiU ritkán kerül itt«n. Kenyér sincs s hásban Orts a siakajtö '' Uxecutlátál nyikorog as aJ|V. DoholjAk a báxat: »drada drada drom drom !* Kutyául megy fllíit bisonyáia, mondom I Női a sok adóssá; egymásra rakásra A'' sokféle kontó nem fár • rovásra Tekintetes urak hol * redctnpUá f llol a négy fogstos — hol van a sok tlndT Portiéba mentek I édes atyámfU — Pompás egy állapot (Isse meg a — — nyila, Péns pi-ns i to Imádott bálráuya ssirOnknek Hová Ittt a képe, e ssépt.tge — ssl<.«duek t Kain nuitAlod ina-ad alig Ismerünk rád, Kifordítod líflltiik drágalátos orcsád. — , Felfordult világ es I felfordultunk benno, így felfordulva bát as ember mit tenne ? — Valfordulva jár, és — leginkább csak hátra > Tudván liogr e földtn nincsen maradása. — Oh j«j már minekünk boldogtalanoknak As ^jtóii ax éhség rémeson kopogtat*
Kz most uram I a mi nótánk, molyot mio-don ember k legmélyebb fájdalommal énekelget ezon osztendtibon j biliotö, liogy oz a nóta a tavaszra még szomorúbbá válik, atlja az ég, hogy no ugy logyon.
Annyi nálunk m szegény ombor, hogy Isten a megmondhatója, mikép toki ki, a csodálatos dolog, hogy uz AXulütt napirenden lovü lopások, liáa s kamra-ásások, utskneui teljeaon megszülitek, a osondbizt> soknak s korUloti I.a limgyoknak «lig van dolguk ; a mégis — valamely kordleti tisztviselői ok cssébo jutott a nlgtönitélübirósá^ fölállítását hozni indítványba a JászkunkerQlotbon ; -c mi alapon, holott a beérkezett jolentésok szorint ogyotlen egy rablást oset s mi fordult olö itt; -logyünk óvatosak o tárgy ktlrül, a no (lsstlnk lármát akkor, midiin erre legkisebb okunk sinos.
Az adóexceutió — hála Ibtonnok tőlünk eltávozott — nom tudván boh«jtani sommit ott, a hol sorotni sinos; ezt olfiro is tudtak, s nincs rajtn csodálni való. .
A helybeli, azaz a kunszontmiklósi o •■ • no hirszorint batyubált rendez, — jóless bizony, s nagyon jó Íosk mindegyik batyj mollé ogy-ogy éhes gyormekot fogni, hogy a megmaradt hulladék kárba ne vesztsen.
A fényképészeti levétolok oly általános fényűzési divattá váltak, hogy sslnte «son kérdést kell tennünk, valósággal ii ségVjn-o vngy csak olhitottük magunkkal a fagy
•) Igen kedve» > UUtei eledel as alföldOa.
utiluí «» Ínségnek oV viliin l>o kuli követkézül.— Jolonlog Kernstock loBtvórfétiy-kópészek tnüködnok városunkban, 0 bAr no vök nem mngyar hangzású, do azért — mint szokták mondani — oly fetyko két csínos inagyor gyWek, hogy korosul kell párjukat, do van is Ant látogató, egymást korgoti a csinosbuál csinosabb kun leAny ós kun ojlo-nyocsko, többször inog koll bámulnunk na UttüAokut, melynek ixlóstoljosség« s noio ritkáu fényo nz itteni |M.lg.»rhölgyokot oly bájossá s széppé teszi, talán néha lulxott is kissó a fényüxés, s jó lenne — kivált a mai inségos iilÜben — valami knrtonszövot is * <7chóz solyomyigauó helyett, azt htsxom abban is felismernék kilétünket; -- 110 donom árt n magyar hölgyben koloti fajánál s vér-idkfttáuál fogva egy kis nomos hiúság — csak luután nu»az utálatos gögbe ne csapjon át, moly korunkban oly »ok férjhez menőn-döt hagy a párta aUtt. — I)o ol is tói tünk tárgyunktól,nem czólunk profossorl czopfpfal lecAéztotui a szép hölgyvilágot, tessék ont cselekedni a pnuAknak, k''k''.ek szintén SMÜkbo jut uóha lu pödrött bajuszszal, s si tuára fósUlt ősxliajjnl ós sznkállul áldozni a hiúság istenének ; lefónykép •ztelvón izmos s takaros tormotűiket aa utódok méltó bámulására.
DnlegylotUuk is van, inolyuek szorgalmas tagjai kiválóm igyekeznek megfelelni n init szem oló tűztek ; Isten jóvoltából másfél óv óta Ali fon, s több nyilvános olöadást tartott, sxoroncsés volt a nestbudai orsz. zono-ílnnopólyon közreműködni; — a hideg rész-vétlenség s roppant közönyösség daczára is, melyet különösön, • fájdalom épen az értelmiségben tapasztal, önorojóböl sikerült mind "os időig sxép egyetértésben » dalárteatvéri Szerotolbor mngát fontartnnl, s habár nom ritkán kollo küzdenio nómoly nyeglo stllot-Ion ólcxeskcdökkol s egyes mUködö tagok nlpártolásával, (klkuek óhajtjuk , hogy a szontlólok szállja mog szivökot), azórt még ina is 18 működő tagot számlál. Az elszakadtak sorába számíthatjuk Zágonyl György alkarigazgatót is, a híres „Síatmárl omlók" szorxöjút, ki 0 szerzeményhez inóltó órdemoket szorzott magának ugy is mint karígaxgató. — IJgysn czáfolja meg Z. ur a tisztolt daláruk közt azon átslánosan altér-jodt hitet, hogy Ön kóptelon egy nógyszóla-uiUónokot vagy dult botanitani, csapjon fol újra kősónk, inert mint kunszontutiklósi kántornak ez valóban nomosak hivatalával összeillik, do itt a tanitás roollott nagyon sokat luhot tanulni is ; hn már a „Zonészetl lapok" biztosítási rószvónyóhoi egy kraj-o z á r r a I som járult, legalább így okozzák 0 távodóst mint uiüködö tag n knrban a második falhang (tonoro scouud) szólamban hely-roütni.
lieszólík, do igaz Is, hogy Szllvosztor es--* tólyót az itteni uri kompániából ogy törodók az u. b. kávóházban nagyban s zajosan Ulto meg; folyt a 18 ós 20 kros rósz bor mint n TiAxa vizo, repültök a nnlaczkok szerteszét az üreB légben, ivott a fold is bzóIhs jó kod-vében. Valóban czifra az élőt, és sok nyomorult komédiát lehot látni bonhc: —ogyik omber szórja a pénzt, u a mit ol nom b''v költoni, sárba dobálja a helyett, hogy a ''¿e-gény éhezőknek adná; — itt dinotn-dáuom, amott sirás ós fogcsikorgstás ; do Jönr,t koll, és jönni''fog ogy idő, mikor megfordítva Al-land a dolog, mórt valóban a ko''erűség pohara csordultig van.
Forduljunk ol ez utálatos képtől, s öltöztessük vidámabb szinbn gondolatinkat:
Kivánunk szerkesztő urnák boldog ujóvot s «ok elöfizotöt, a ezoknok szintén számos és haldog ujóvot, megolégedést s koreszlényl türolaiot a roánk nehezült napok olvisolé-séhoz-
BORS KÁROLY.
Zala somogyi hirek.
— A hadsoregkiegészités ogy m. é. doo. 28-rót költ császári rondolot által az eddigi szokástól oltérölog lényegesen módosíttatott. Lényogosobb pondjai a kövotkezök : a szolgálat idejo 8 évről 0 ra szállíttatik lo ; n járásokra alapított sorsolás (a» 1868. trv. 2. §.) holyett mind a három korosztályboll hadkötelcsok, ha a szolgálatra képetok, föltétlenül besorozandók ; inig i\z eddig szokásos 2 évi rcservo G-ra émoltotott, A hadkö-toloaottsóg kiterjed az ország mlndon lakására; kí vétőinek nz egyes hitfelekezetek papjai s nyilvános Intézeteknél működő tanárok; a kstouakötolesottség alól való- megválthatás teljesen megszűnik, do ahadsoreg-benl szolgálat alóli fólinentés föltételol né-inileg kitágittattuk, a mennyibon a felsöltb tanlntézetekiiél lovö ifjak, ha öukóntosen belépnek a hadseregbe, csak ogy évig tartósnak tettleg szolgálni s lotott tiszti vizsga után (pint tartalék tisztek a t.vrt ilékosztá-lyokba soroztainak. Kásonló kjdvezinény-ben ''ftjQ''áb müveit ifjak is ránzosülnek. fcs ■ ..rtmteü^t".....\ l«Mzno> voltát tagadul ne Q
\
lőhet, kár, hogy azok olkotmánykivüli uton oelroy által léptotnek életbo.
''A (Hy Ív os tor ostóje.) Mull év utolsó napiának vég óráiban valamely *u-hancz a helybolí rabbi fájához ogy t''-gö ka-nóezot A« egy uogyed font lőport dugott. Szoroncsóro ogy helybeli polgár nz égő ku-nóozot észrovové, s míolott nz ördögi azor meg^yuladt volnn, ololtA n nélkül, hogy ro-szabb követkozméuyo lott volna.
A y l v 0 8 *0 r ■0 8'' *''A "•)
boli dalárdánk ismét og/ élvozetdus estét szerzett pártoló ta^jainaíc, kik szép számmal joloiitok nteg. A dalárda kövolkezö mü-sorozattal mulnttatá nz egybegyűlteket : 1. Nyitány Sttppé „Tiwnonhttuior- operájából, olííndá a zönok <r. 2. „Jegenyefa totejóbo." Népdal Wöhlortöl, ónoklé a dalárda. 8. „Oa-vatina." üjllini „Snmnainbula" operájából, olöadá a zenoknr. 4. „Kin Kőnig int dor Wein." Kurztól, ónokló a dalárda. 5. Ario aus „Kobnld." l''rochtól, clöadá a zonekar. 0. „Máskor." Kroutzertöl, énekló a dalárda. 7. „l''otpourri Oífonbaeli ^Schöno Heléna" oporettjoböl, olöudá a zonekar. 8. „Hallsoe-non." Kngelsbergortöl, énekló a dalárda. — wQans und Riói tor." Tréfás oporotto. — Ezt tánczkoszoru kövoté.
Dalárdánk fárndhntlanul működik, és megérdemli a dicséretei ; hanoin dttlai nom akarják a szabatosságot elérni f hogy hol van onnok oko, n tagoknál-o, vagy h kar-mostomél, azt nehéz kitalálni; az oröltetott kónysxor míndonesotro nagyon is észrevehető. Nein múlt .«¿ihatunk el ezúttal egy tagol megemlíteni, ki mindenkor é« mindenben kitűnni kíván, hu máskép nom, hát öltönyével. A működő tagok fel lJttok kérve, a irtöunyiro lohut fokoto mngyar öltönybon megjelenni, do ezon különös természetű jó Üu tán a szemokot akarván sórtoni, fokoto kabátban és bö sárga plundrában jolont meg a színpadon; ki is tűnt, az igaz, ópon ugy, iuiitl „szarvas^ vondóglösUnk a gyüszü nagyságú butoli''U közöl.
A(Nómot Horta h a n g v 0 r s 0 n y 0.) F. hó G An tartatolt meg a „Zöldfii" nagy-termében N é m 0 t Ilorta hangvorsonye, oly számos és diszos közönség olött, minőt Kanizsa városa hangverseny olkalmávnl még együtt nem látott. Az ost hősnője most másodszor mutntá be mngAt a jóakaró kö-zönsógnok ; ö általán bámulatot idézőit olö, hogy alig két év alatt magát Ilécsben — lübb pártoló sogitségóvei, kik kiízött első helyet foglal a sokszor diósért omborbaráti szorototröl ismert Outlmsn család — a dalszínház számára kímüvolto. Hangja orŐs és kitartó, és bizton romólholö: hogy hu tanulmányait oly szorgalommal folytatja, mint mftgkexdto: néhány év alatt olső helyot foglolnnd cl a dalhösnök között. A hangverseny kiegészilósoül szívességből közreműködtök : l''yllomann M. és a bájos Manchauszkor (üuttmann) Ida asszony, és nz.nranyhangu KartsohmarotT helybeli izr. lant ohórístaoz utóbbit nem vagyunk képesek elég dicsérott-d hulmozni, hangja tömött, gyönyörű, széu, iskolája bámulatos, előadása megnyerő, nlakja kedves, Itt a természet és művészet központosult. A hang-vorsonyen ktirülbelül 800-an jelentők mog, Nom mulaszthatjuk el ezúttal ismét elismo'' résünket nyilvánítani Guttinan asszonynak, ki nomos >k a hangvorsonyzőnőt számos jó-tótomónyévol halmozá, liánom a torom fel-ékltésére oly gondot fordított, hogy a diszit-mó;>y nom egy hangversenyre, liánom egy fényes tánczvigalomrn is boillott volnn. — Vajha ezon jószívű nő móg soká jóságát gyakorolhsssn 1
— (T án c z ví g a 1 0 m.) „Csáktornya és vldóko fíntalsága" az ottani szogényk sogó-lyozéséro f. hó 2Ö-án a „Hattyúhoz" czlm-zott vendéglő terinébon „zártkörű táuczvi-galmat" rondoz. Kezdete 8 órakor. Személy-jegy 1 ft 60 kr. Családjegy 8 ft.
A(Fényos tánoz v ig alom.) A f. hó Ul-én tartandó jótékonyczélu fényes tánczvigalomrn oly nagy előkészületek történnek, hogy bátran olmondhutni, miszerint a Dunántúl talán páratlan lesz, a terein kivilágításához -100 gyertya kívántatik, Orünhamn Ügyes zenekarA molló a jóhirbon álló szúui-balholyiok is jönnek. Znla-, Somogy-, Vas-és SopionmegyébŐl már 800 vondég van elő-jogyezvo. Ha az ut kedvező lesz, n „Zöldfa" tormo fényben log tündökölni.
— (H a n g v 0 r s e n y.) F. hó 12-én Pylle-mann Koronoz városunk jóhlrnovü zongora. művószo a nagy-oasinóbsn hangvorsenyt rondoz. Nőm-tagoknak is szabad a bomenot.
llnkody Lajos jóhirbon álló magyar zongora-művész f. hó utolján hangvorsenyt óhajt városunkban rendezni. Már olöro is ftgyelmoztdtiftk a művészei-kedvelő t. közönséget. A hangvornenyxő Kőszegen és Szoinbatholyon közelísmerésben részesült.
¿S (K e r e s k o d 0 l m l , og y l e t.) Jan. '' 1-én tartá kereskedelmi egyletünk válasxt-'' mányi gyűlését, melyben az érdemeket szor-
zott Wcíss Samu egyhangúlag olnöknok, Htorn Mór alolnöknok, öpilzor M. titkár-, és l''olák W. M. pénztárnoknak választnltuk mog. A választmány megvála»zliUánál oly botrányos vísszaólésok törtóntok, hogy jónak látták, az uj választmányi tagok megválasztását jan. hó 6-ára olhalasztani, moly nnpou''toljcs rondbon mog is tartatott. — « derék tostülot sok dicsórotot érdemül, mórt alig nohAny év olött az ólotorö csak pislogott, ina podig oly kollomotos helyzetbon von, hogy megközolíti A 800 tagot, néhány ezer kötetből álló könyvtárral és több ezer frt értékű sorsjcgygycl rondolkozik ; jóval felülmúlja a többi ogylotokot, és ozon olö-rohaladás csakis a tagok összotartásánnk ós az elnökség ügyes vezolésénok köszönhető.
— Gróf Fos to ti os György, Znlaroo-fiyo főispánja, kinok közügyeink, közintó-zeteink s a szenvedő omberlség már oly sokat köszönnek, a megyoboll ínségesek föl-segéléséro n régohhon felajánlott 1000 frton kívül, ujsbbnn 2000 frtot ajándékozott.
(S z 0 r 0 n c s ó 11 o n b é g.) A holyboli Indóházban egy felügyelő vigyázatlanságból a korokok alá korült, a szerencsétlennek fo|o összezúzatott, és azon pillanatban klndá lelkét.
A (Nagy rablás,) Sopronmegyo He-lot helységébon 12 álarezos rabló rontott az ottani izraolíta kereskedőhöz, kik az üzlot-bői nemcsak jelentékeny mennyiségű értékes holmit raboltak ol, liánom móg vas kasz-száját is, molyhon néhány ezer frt készpénz és váltók voltak elhelyezve.
— (H l b a I g az i tá «.) Lapunk mult évi 34 ik számában a „Nyilt tér" rovatban a „fontobbiok" szó kihagyása mÍAlt csakis a katonaság cmiltotvón ki, podig nz olöljáró-ság n néppel ogyütt nagyon is mogórdotulik az urodalom részéről a köszönetot.
Fővárosi ós vidóki hirek.
— A liAdsorog-kiogészitósi pn-tjnst a ,,Hon" követkoző szavakkal kíséri: F |wUuiim turmészoteson annak idojóbon n mngyar orsxiiggyülés oló, mint kir. proposi-tio lesz torjosztendö, miután Mngynrország pátonsek által törvényeson nom kormányoz-tuthatik. Nom is kétkedünk bonne, hogy az általános honvédolmi kötolozottség olvo s az obböl táinadó rendszor azon magyar országgyűlésen. mely felelős magyar kormány je-lonlóto által törvényhozási képosséggel bi-rand, nom is fog ellonzésro találni. Hiszon mi is nzt óhajtjuk, hogy n nomzot raindon osztályának minden ép kéz-lábbal biró fitt legyon kész vódolmczöjo a hazának, halálra kész bajnoka az Alkotmányos szabadságnak, ós fiatalságunk kapjon férfias, edzett növelést. Annál iukább koll már most azou reményünkhöz ragaszkodnunk, hogy hnzánk alkotmányos fololős kormányzata uuilhntln-nul helyre fog állíttatni, miután 0 minden rgyos honpolgár közvetlen érdekébe vágó rendszabály, amily lángsobességgel keresz-tÜlvihotönok látszik, hA egy magyar fololős koruiáuy iutéxk«déco mellett Magyarország és a magyar korona megoltalmazására hivn-tik fel hazánk fiatalsága; kétszoreson oly nohéznok tűnik fol azou etotben, ha 0 rendszabály egy nom hazai, itorn fololős kormány közében, nem Magyarország, nom a magyar király érdekelnek, nem az alkotmányos szabadságnak, hanoin notalán épen mindozen szent fogalmakkal ollontótos politikának lonno segédeszközévé.
— Mint Aradról irják, ottan karácson éjjelén, a város kellő közepén, a főtéren lévő Andrónyi-félo vaakoroskodós irodájában lovö Werthoim-féle rendkívül őrös szorkozotü pénz* és iromány-szokrény, omlitott ójjol erőszakosan foltörotelt I Továbbá az oxon rablást megelőzött ójjol IriU mülakatosnál törtök be, a onnan * Werthoím-ssokrény feltöréséhez szüksógolt «sorszámokat, valamint kulcsokat loptak ol, s 0 szerszámok az Andrényi boltban másnap inog is találtattak. Szerencsére osak egy fiókot volt időjük fol-szakitni, molybon néhány irományon kivül, alig volt 20—24 frt pénz, « o miatti bosxu ságukban egy oxedulát hagytak hátra, o németül irt «savakkal: „Diósa vorfiuchto Vor-theimoassn." Azonkívül a bolt pónzfiókjából néhány forint aprópéuzt s ogy felöltönyt vlttok el.
— A ,.Hungária" biztosítóbank igazgatósága körlovél álUl tudatja, hogy az intézőt helyze to iránti vizsgálatot bofejezlo. — A függő, még ki noiu fizetőit károk állitólag csekélyebbeknek bizonyultak, mint hitték, utóbbi időben a károk gyorsan lettek fizet-vo, s a tartozások a jolon igazgatóság AUtt több mint egy harmadrészssel csökkentek. A kiirt 20 potnyi befizetés által, a körlevél szerint, a logközelobb Jövő szükségletol fedezve vannak. Végro igéri az igazgatóság, hogy logközolobb egy, számokra alapított cxposéval fog a közönségeié lépni, és ogy-
| szorsmind uj rószvónyaláirásrA fogja azt fölszólítani.
t— UJ ó v u a p j én » képvisolöhAznik a fővárosbnn jolon lovö tngjai pártszinoaet nélkül n.igy számmal jeloutok mog az elnök Szontiványi Károlynál, kit társai nevében Eötvös Jóxsof báró szép bcszéddol köszöntött. Innon as elnök v''ouotéso alatt a tisztelgő testület I)oAk Forono hoz az „Angol királynőhöz" czimzott szállodába mont. Szontiványi Károly tartott üdvözlő beszédet n»gy hazánkfiához, miro Doák Forencz a következő szavAkknl köszöntő meg a viszonzá a hozzá intózott kivánatoknt: „Szive« kiván-«ágtokat köszönöm, .szálljon le roátok és osaládflitokrA is az Isten áldása, Adjon nok-tok boldogságot, s midőn ozt joklok kívánom, kivánoia egyúttal 0 szegény hazának is, mórt ti nom lehettek boldogabbak, ha a haza nem az. A tnult év clojón mindnyájan tudtuk,hogy torhes kölelezotlség nyomja vál-lainknt, do hogy e kötelezettség egy év Alatt Annyirn súlyosbodjék, ón legalább részemről nom hlttoin. Annyi coludcufélo usApái, anyagi és politikai nyomor ért mnikot uz óvhou, hogy azokboi, ugy a mint óhajtjuk, kibontakoznunk nagyon nehéz ; nem mondom, hogy miudon romény elmúlt volna, ctak azt, hogy a kibontakozás nehezebb, mint ogy évvol ezelőtt. Mi mogteszünk mindent, a mit tenni lehet, mi cíinopyQnk addig, n meddig monnűnk szabad, s a min tul mennünk a kötelesség tiltja. Egyre kérlek titokét, bár ml legyen is fáradozásaink eredménye, logyon az »iker, vagy «ikortelenaég, as oísöbou ogyütt osztozunk, a másodikban együtt szonvedünk, tehát bárminő legyon ia a jövendő, mit az Iston mindenhatósága reánk mért, no vonjátok meg tőlem bizalmatokat, őszinte baráUágtokftt, miután e bizalom ós barátság élotemuok logfóbb büszke ségo." —Alig némullak cl a képvisolök har. sány éljenoi, s már a főrendek táblájának tagjai b. Mrtjthónyi László borsi főispán ve-zotóso alntt, szintén szép számmal jolontek mog Doák Fcronoz üdvözlésére. Déli 12 órakor a posli választók UüldötUéjio tisztel« gett s nyújtott át egy diszalbumus- foglalt bizalmi iratot, melyot igon sokan írtak alá. A bizottság elnöko ós szónoka Hf^jós József volt, kinok betzédéro hosizai éljonzós után Deák Forencz kövotkozölcg váhszolá: nTi«a* tolt barátim I A logbecscsb ajándék, mivel polgártársak polgártársukat megajándékozhatják : a bizalom; és ón onnok teljes értékét szivemből méltányolom. A fáradozások súlya, s a nehós .kötoloiaégek teljesítésében csuk os ogyodüli támaszon, moly olykor csüggodéshoz kősol járó orőmot fenntartani képes, és azon hit, hogy polgártársaim ''.»otu a sikorhoz, hanem a jó és bocaülotes tiuzta 1 akarathoz kőtik bizalmukat. Az őszinto aka-I rat nálam nem fog hiányozni, a aikor Isten kozébon van. Adjon Isten Onöknok ea uj esatondöbon élotboMogtágot, azorencsét, jobb viszonyokat; adja Isten, hogy o szegény nomzot a sok osauást egy időig kipi-honhosso, hogy müvét folytalhassa, Tortsa-nnk meg Önök ezontul is további szeretetükben; bizalmukat ozontul is ne a sikerben, hanem a tiszta jó akaratb*n holyozzók."
— Első magyar göakondoráz tató inté t 0 t. A mngyar iptr emolóséro ismét ogy uagy lépés történt. Tudva van ugyanis, hogy kondorkivitelünkot s követ-kcaőlog a kendertormelés terjedését is nagyon akadályozta oddlg a magyar kender silány minősége 5 silány volt a hiányos kezelés, megmunkálás miatt, mert a nyers termény magában kitüuő minőoégü. E bajon ezentúl, legalább a bácskai kendertormeléat illotöleg, «egitvo lesz. Mint az „Alföld«-nak irják, Apatlnban rel«ö wsgyar göz-kender-áztntó intézőt" ozég Alatt ogy társulat alakul», moly feludatául tüzto ki, a kendernek gőz általi olkéizitését. Az e tóton történt ujsbb feltalálások folhasmálása éa 120 ló-orőnyl gőaerő alkalmazása által képesitve lesz a társulat naponkint 200 mázsa kész-toriuolvényt bocsátani • kers«kedelembe, moly termelvényröl már elove ia fel lohot tenni, hogy áz a logjobbfélo külföldi termel-vénynyol is ki fogjt állani a versenyt. Remélhető, hogy ez által az Apatini koudorter-molés, mely már eddig is 80,000 mázsát tolt évenklnt, még nagyobb londülotot fog nyorni. Nagyon kivánslos lenno, hogy o péláa ha-zánk egyéb vidékein is utánzásra találna j nomzoti vagyonosodásunk- s bevételeinkben némi egyformaság leginkább a termelés sok-oldalusitásától follétolestetik ; ez pedig osak ugy létesíthető, ha a termeivény kivitel-képes.
— A hg Eszterházy-félo vagyon zárgondnoka, Palkovics Károly tudatja, miszerint a horozegi központi pénztár egyelöro aa 1880. évi sorsjegy kölcsönnek 18G6. évi juulus 1B-kéig (vagyis aa C>0. sorsolásig) bezárólag lejárt nyereményeit, valamint az 1844 évi részvénykötvény kölcsöpboli 18GÖ. jun. hó 80-káig lejárt szelvénvoket és kötvényeket, 1867-dik évi jauuár 2 dlk napjától keadva kifizetni fogja. r
— Egy halálraítélt mogkogy''ol-mos ós o. ltalooaáról omlitotfük ösv. T.-nó kíroblását. Azóta trtbl> orgazdát elfogtak, s HegyesI Mihály novCl bűnrészest dec. 17ón rögtönbiróság olé állították. Annyi olfogad-hutó ok forgott fan, hogy halálraitéltotéso valószínű lőtt, Ennélfogva védő ügyvédje Hang Foroncz nst tanácsolta a vádlottnak : hogy forduljon kogyolomórt 0 Felségéhez, b a kővetkotö táviratot intózfo Bécsbe: „Több nap óta állok rílglönbiróság olőtt. Mindent bovallók, do mivel bűntársaim nin-csenok elfogva, ón egyeddj esem áldozatul. A kivégzés holnap lesz. Kn nom vngyok gyilkos { .nőm ós gyormokom van j tórden állva úsedozom a logkogyeltnoscbb rondolot-úrt, hogy a törvény rolidcs utján itéltossom ol. Életem mogmontéscórt n távsürgönyi elhatározásért osdok, II. M." 8 a megkegyelmező válasz Károlyi alkimozollár nláirásá-vul 21-én délelőtt az Ítélet kimondása előtt egy órával mogórkozett. Midőn o sürgönyt fólolvasák, a vádlott térdro omlott, csókolta vódöjo kezét, s áldást kért az Uralkodóra.
— Reményi a .Székelyföldön nngy tot-szés mellett ád hangvorsonyukot. Zágonban oly ''hatással játszott,, hogy egy elragadtatott tisztelője egy tft ssékoly örökséggul tyándé-kozta ''*
Bécsi és külföldi hirek.
— Az ti j katonai r o d s z o r mindenfelé nagy ijedolmct okozott. A bóoslok, a mint olvasták a hivatalos lapban megjelent erről szóló rendeletet, ostrom alá fogiák a városi tnuács irodáját, hogy mielőbb lefizethessék a váltságdíjat. A hatóság ol is fo-gadta ; raort «z illető törvény a birodalmi t;rvény-lapban még nom jnlont i»"g. A» első nnpon ''ZUp-aii váltották ki-gyoriuokoiket. — A peAtvároíi hatóság az ItXKrfrt váltságdíj-ért a föhuontúsí okmányt szintén kíállitja, mindaddig, roig o részben o|leiikezö ntasi tást nom kap. Enné! fogva ugyajiossk sietnek a pestiek Is a lofisetéssnl, nehogy a kapu becsukódjék előttük. Csütörtökön és pénteken, irja a „S.u oly sürgés forgás volt 4 városhátán, mint a közgyűlések napján, rtzüiők, gyámatyák, ügyvedek s fülhataliim-guttak aggódó arozezal siottok a városi ható-ságnaküonyujlanl folyamodványukat, melyben az 1859-diki évi ujonezozáai pátens szerint az 1000 frtra szabott katonai váltságdíj lefizethotéséro engedélyt kérnek. — Pántokon délig már 175udta be folyamodását. A folyamodók közt van Deák Forcncs is mint a loítíógult nagy költőnk Vörösmarty Mihály fiának gyám atyja. Deák sajátkezű-le* irt«, mog folyamodványt, b azt koreszt-ti a flóllari'' Krnö által küldte át a városi tanácsnak. Báró Eötvös József, Oorovo szintén folyomodtak, valamint Solfossborgor is. Ez utóbbi 3 éves kis fiáért Uász lolixotni a váltságdijt.,A.folyamodók legnagyobb rószo izraolitákból áll.
— Potöfi müveinok torjedése külföldön. A mióta Dowring Potöfi egy kötetnyi vorsolt4)cmutatta az angol közönségnek, napról napra több ét több lap kozd Petőfiről lüzoteson beszélni. Ezen czlkkézós Már most azon jó oredménynyol járt, hogy az angol kiadás elkölt és egy második kiadásra szül Bowring.
— Asbótb Sándor hazánVA»;,, kl.^J* utolsó'' atnorikal polgárháború nlaV;(r-. »''Víi hadseregben vitéz és ügyes magt».íoíete kövotkoztébon táboi.nokságra Jutott, nom régiben az Egyosült /(Hámok kövotévé neveztetett -ki—a» Argentint (La''Plata mollóki) szövotségos államok kormányához Buonos Ayrosbon. . Asbóth még ootoberbon órkozott oda s ugyanal^hó 20-kán nagy kltünto-tósso] fogadtatod köztársaság alolnöko álUl, mely ünnepélyes alkalommal átnyújtotta megbízó leveli t, .
— I) ó c • iránynrt''ó köroiben al»poa<§! vélik «ojdithotni a „N,''FtV Pr.u szeriúí, hogy a porosz invatio tartama, alatt K o » S u t h Lajos Prágában tartózkodott.
— Magas születésű gyormok. Bostonból irják, hogy ott n«m régiben e0y léghajós »»állt föl s légi útjában neje is kö-vetto. A légi utazás alatt az törtónt, hogy a léghajós családja megszaporodott s Igy r \ léghajónak a megállapított torv «filohérn nb, *. költött szállani, hogy a kérésztől^ végben,«»-hasson.. — Ezt egy amerikai lap irja.
— Egy uj-yorki lap követkesfl- hirdetést kittől : „Ukolatanilók száthár»"; "1-adó verő-gép, legjobb karban, virgüty ..''*l, pálosával, .és szíjakkal. Akként -,an Szerkesztve, hogy 60 tanulóból álló Iskola fcflr porca alatt megbüntettethetik."
Nyílt posta.
8. 8. A -Lendra. KolytatA>At »Arjuk. ?<r
r. K. I. 8«aba<lka. Véloiiiíujaivt:;- ,''«ak » \ <ílrM •lra*A«a utAu mondhatjuk mi''g,
TÁRCZA.
Virányos tóreken.
t i • • v-.•
ViiAnyó* tvrokou x«n<r dalAa Merengni oil ¿Adí a rogg b^natAn, Főiedet n bút «xomoru iiisgAuyt r A hol ««ellem ¿Ivet nom UlAlt — Itt, hol-ax Aliitok itú« AbrAnHjalt >11 *ein «avarja n ««ly nyugalmait. I)lc«ö — dall *«nxni a remíny fölött Ks ad ¿Ivet csak sxeot koicrvOok köxött.
Mjdón a niiSla c«cudben megxeiidot lfnitra Intvo — bAJoian cjcndlll A bttvöi Iiojiiat rc«j(í) harangja 8 a «xelloiu röptiU ki»«rl baitgja : Kiragad a nagy IdSk bonAba McgrendOl a ««Ív m^ly bAnatAba, Kclalrja a hö«ök ««cut Arnyait Klxengl kcblo bé« panMaait. —
8 ha Ily menyei kíiixelg/« köxOJt 8xe)lem ««Arnya lalAn iiicglUkfix&tt i Bxlvo megdobban ti gondolalja - Megtörik i keblét borxalom fntj» ! .Ittri'' I — így «xAI — tAn aa atjrAk vítkit ItovAd fel a «xonvcdSknek Atkul Vagy a gono«x axellxm ttlnteU kApít Unnyoi kaciajjal Ijcsxlő vAxul."
,Nem liUneuil — «gy-e ax nem lobét Hogy eltiporjAk Árva nipodot. Hogy a fald, hol annyi vír plroallk i Kinyomott niptiek adjon e«ak hrlyot. Hogy a ««cnvcdl* — keserű könytl llijibi, hulljanak driga gyöngyei, Hogy minden caepp ml lehullt a térro AldA.l no hoxion vér*o «ebire.•
.« a Ut — mit lmnAiiat- bíkén Aldoia 8xont megnyngvA««a\ i örömmel ho«a, A nyomor. «xenvcdA* mit elttlr — végr«: AldoxatkAnt ne ««Álljon fel a> ¿gre. — ... A virnyomokhan virul majd ax ¿let Ax alvó nemxet újra felóbred MeglAtja boncban Mugulnl m^g: A «xeut «xabad«Ag eloltott t(l«út.
ÜOIW KÍROLY.
A három haszonbérlő.
Sötét éj volt, a tenger zajongott. A breton''» halászok már rég összovonák vitorlája-kat s parthos erősíték csnlnaknkat. . A hullámok tajtékja villámfényt lövőit hasonlót a sz. János bogárhoz. — A távolban lidórcz-tüzok látszottak s tüntok el ismét, nmjd bolyongva a tengerparton, mint valami világító torony fénye, majd ismét czíkázYa, mint villanyszikrák a fák galyai között.
Félolmotos éj volt.. . mint bűvös fénytől kivilágított éj a tündérvilágban.
A bretoni parasztok oszlopként egyenesen állva a szikla sikamlós talapzatán hosszú goroblyéjükkol toljes orővul húzták föl a tengori moszat iszonyú torhót. Veszélyes egy oillrtuat, iiiolyot a dühében tajtókzó ton-gor nyújt az embernek a föllázadt olomok vad osatája közt, molyot gyakran élotévol kell tuogfizetnie.
Szomközt a nagy tölgyfákkal, molyok a Korgrnadi kastélyt környezék, tengeri moszattal félig mograkott \rgonczák álltak. A bretoni vár nagy kitorjodésbon a folhök kött bujkáló holdtól gyöngén megvilágítva a parttól kis távolban torüli ol; az őrtorony Osuosán lámpa osillogott.
Két Ireg férfi, ruhájuk nedvos a tenger vizétől, élénkon beszélgeténok egymással durva Yasvillájukra támaszkodva) tekintő-tök a kastély folé volt irányozva, melyre hóbo-korba ujjukkal is mutogattak. Néhány lépésnyiro innen egy ifjú kék köponybe burkolva, moly szín a bretoniuknál gyászt jolont, gond nélkül heverészett a porban s czelt nyolvon halk éneket dúdolt.
„Lányodhoz ho méltó egy ftezkó I" szólt •a örog haszonbérlők egyike, as ifjú mélabús énoko meghallgatására közelebb jöve.
„Szüntelen ezt ismétlőd előltom. Pcd:g Alizom még som lesz az övé."
„Nagyon is jól tudom én azt, Bernád após, válaszolt a dalnok, dolga után látva, hogy a moszatot lorakja j „tudom, hogy oly büsako leányára, mintha bizony Pcntnaroh házában látta volna a napvilágot.u
Éles sikoltás hallatszott az erdő kötepé-$51, „Es női hang," szól az ifjú bérlő a tölgyfasor folé sietvo, moly a vén kastélyba voaotott.
Alig ment száz lépésnyiro, midőn a hold k''Vatakozva a felhőkből, kedvos sugarait OK-^''rinyka bájos alakjára vetette| hossau f^yMe h^ja, gyors futásban szétbomolva. gfaudág fürtökbon hullámza vállaint mon-tfW. az éji szélben játssadosva, szestéiyoson nyaka körül.
~ífixl te itt?" kiáltott oso" ilkozólag a* it.''iu bretoni.
„Arthur I atyám? hol van atyám?" - .Mielőtt hozzá veítotnélok," mond az Ifjú, „Alix, tudni síicretném, miért sikoltottál?"
„Páni rottogés fogott el, egyébként oktalan asszonyi félolom az egész, Arthur : saa-ladtamban galagonyacserjében megakadva azt hittem, hogy J o u s s *) az, ki fehér kön-töso alá takart. Hála Istennek I..
•) Itretonl babona ««érint J • a «i véd8 Srtttllta a kl ax uU«okat köpeny.i alA rejti.
„Oh soha so félj. Ali* I én mindi» szolgálatodra állok." Nem sokára a két öreg olőtt termettok. „Alíxl kedves Alixom l" kiáltott élénkon Hernád. „I)o gyormok 1" totto aztán hozzá az Öröm első kitörése után, „nem mont ol az eszed, hogy ily időben ily voszélynok tedd ki magad?"
„Atyám, kénytotve órertem magamat," mond élénken Alix; „ugy szöktom cl a kastélyból, mikor jó keresztanyám álomba volt morülvo, ki csak egy "pillanatig som voszit el szemei elől, olyannyira kodvel."
„Tudom, moi iiyl jósággol van irányodban a gróf és a grófné."
„Oh be kár I hogy oly szorenosétlonok ; megbuktak, atyáin I tökélutoson töukro jutottuk!"
„Oh nagy ég I" kiálta a két örog és az ifju. „Tőnk ro jutottak I" ísmétlé zokogva az ifju lány; ez titok, melyet akaratlanul hallottam ineg. Ha a gróf holnapig 60,000 tallért nem kap, egy franczla által kiűzetik apái várából."
„Egy franczia állal 1" mond a három bretoni, görcsös botjukat ragadva mog - oz példátlan !"
„S nektek idegen lesz az uratok," foly-tatá keserűen Alix, „egy Idogon, kl semmi som hozzátok, ki veletek mint vadakkal bá-nik ; egy ¡dogon, kl még csak nyelveteket sem boszéli, ki tán még nemes se lesa, so bretoni, so korosztény I Kl bennotekot ol fog kergetni, mint most elűzi Uraságunkat."
„Oh de to káromkodni, Alixl oz lehotlon gyermekem! ón o fÖldbo vagyokgyökorezve. mint a vén tölgyfa, mely azt boárnyékozsa; atyáim itt vannak eltemotvo századok hosszú során korosztül a Korgrnadi uraságok mol-lott; ml a druidák ideiétől saármaztatjuk lo magunkat: sokkal előbb költöztünk ido mint'' a Öallusok ; minket elűzni, as uraságot és engem? De —
„S oz való igaz atyám 1" „Oh! to kétkodővó teszesz as Iston jósága éa a »zentnk pártfogása iránt I- Gondold el, Alix, egy fíeuumanoir utódja, egy nomos, ki csak Isten érői és kardjáról tud beszél nU
„S o nemes holnap ősi várából ki fogüzot-ni 50,00) tallér adóssága miatt.
„50,000 tallér," szólt meghökkenvo a bro-toni bérlő... Nagy Iston I egész birtokom nom több, mint «■ összeg hamadrészo; ez as egész, mit őseim századokon korosztül gazdaságukból megtakarítottak... egész jószágod szegény gyormok 1"
„Nh atyám?" azakitá félbe élénkon a nemes fiatal hajadon, „add oda es összogot, add oda 1..."
„De húgom 1" mond a másik bérlő szomorúan csüggosztvo lo fejét; „ez nem fog ám olég lonni ?"
„To is drága nagybátyám, to gazdag vagy s nincs gyermeked."
„Hogy hogy," szólt homlokát megosókol-va s to mogiagndnál engem, Alix?"
„Oh hát ugy !" kiált az ifju bretoni loány térdro borulva, „ha birtokod nokom van szánva, áldozd azt nomcsb ozélra; mentsd meg régi urad ősi birtokát: az ég mog fog áldani, nagybátyára, meg fogod látni l"
A hold halvány resgő fónyo látul engedé a sürü köaycseppekot, melyek a fiatal leány halvány orczáira göédülénok ; ág folé émoft szép ssomolben ellonállhatlan kifejozés Ián-gólt.;
A két bérlő futó pillantást s kézszorítást válta.
„Ez csak 100,000 frankot test," szólt kevés szünet múlva Bornád.
„Engedjetek hossátok csatlakoznom 1" szólt Arthur, „én a hátralevő 60,000 frankot pótolhatom 1°
„Oh 1" kiáltott föl a bérlő, durván meg-rázva az ifju k&ét, „olt ez kitűnő ifju I os igon helyes 1. . «" hisz to nem vagy Armorl-kából, to és őseid soh''so voltatok hűbérurak jobbágyait?
„S to ezt mindon utógondolat nélkül teszed ?" toldá mog Alix nagybátyja mosolygó arczkifojezéssel,
„Minden utógondoUt nélkül," válaszólt szomorúan az ifju bérlő.
„Arthur 1" szólt kezot nyújtva Bernád, „nem ¿karnál-e szer neaéitotoí, hogy atyádnak nvozznm magamat?"
„Atyámnak?" ismétlé csodálkozással az IQu.
„Igon! nom vesttéd-o cl öt nem rég? Mi \.M<«tár, még most eom értesz ? Midőn egy öreg, komoly férfiú noked azt uton^ja i Akarod e, hogy atyád legyek ... és midőn ez ősa férfiúnak kedves és jámbor leánya van, ez annyit tosz . . . lm* kérd tölom gyorsan Alíxot, vagy ha nem, én adom öt neked I"
Az ifju bérlő kezét mellére szoritá, mint-©gy megakadályozva, nehogy szétrepedjen az. „Köszönöm Istenem!" szólt elfojtott'' hangon.
. „Holnapra a kastélyban," szólt elválva n három bérlő. Nemsokára Alix atyja is eltűnt » fasorban.
Más nap a gróf és tieje a tátongó kandalló mellett, hol a dar/uúkia vagdált tölgy*! efn''észté föl a tüz, a reggoli olőtt Ültek, mit-so övén. A grófné sokogott, szép kezeibo rejtve homlokát) a gróf szoinoru tekintetét föl éa alá jártntá gondolkozólag a fasor hoi ■ szu fái kőzött.
„Ok kegvolot nélkül fogják eteket kivágni," »sóit hangosan fojosvo ki gondolko* zását, ,,ós szegény ősi kastélyom tölgyko rónáitól fog megfosztatni, mint as áruló lakása I . . Oh oz én annyi, mint ősz férfiút őss fürtéitől mcgri)sstani I . . . Miért la írtam alá gyongoségből omo szerenosétlen ke-sességot, a moly in*st elragadja minden vagyonomat l?M Csüggedten hanyatlott viaszn támlájába, moly a tágas tjrmet három nemzedéken korosztül díszíté.
„Be szabad monniír" kérdé nyájasan Alix félig nyitva föl a régi szőnyegekkel elfe* dott ajtót.
A gróf igenlőleg intett felével. As ajtó ogészon fo!(áru!t s a három bérlő ttnnopi öltönyben tisztolgo, klkl közülök brotagnel hősök képével ellátott wanypénzsol tömött zacskót hozott; nómoly darab régi római érőm volt; mart j. brotoni pór cl ssokta ásni megtakarított keresményét *) Ljtevók az ».«ztnlra a három zacskót.
„Méltóságos ur." szólt Alix atyja, szokottnál mélyebben hajtva raog magát, „n zaoskók, melyeket bátrak vagyunk őnnok fólajálnl, 50,OC J tallért tartalmaznak«"
„Mit mondasz, Bornád?" kiáltott élénkon a gróf, „én foszszalak kl bennotekot végképen mindon vagyontokból I Hisz es egéss vagyonptok, barátom, arról bistoa vagyok 1" „Igon, méltóságos nrl" „Köszönöm, do el nom fogadhatom-" „Oh I" kiált fölbevttlvq Alix öreg atyja, „rostul osolekszik méltóságod 1 nom, es nem» lenne egyéb, mint a ssogény nép megvetése, moly önt st(lletnl látta, mely önt karjaiban hordott« . . kik Önt »seretik I" köny gördült le as agg sscmoiből ; fölfogta kés-főjévnl s haragosan törülto le.
„Titeket megvotni?t" »sóit a gróf nemes kitöréssol, „mentsen Iston és a bohjogaágoc szűz!" Mcgragadá Bernád kezét. „Oregba rátom 1 nom bírom . . . nom fogadhatom el ajánlatodat, lásd ez gyalázat loi n; rám; i to s testvéred vagyona leányodé.
„Do Alix kéri Önt," ssakitá félbo a nomos gyermek, „akarja ön, hogy ssivűnk mogrepodjen, midőn látni kénytetnűnk, miként ssántja idegon oko, idegen számára őseink földjót I Oh móltóságo» ur 1 a vérre, melyet családunk ontaházajo''es lobogója alatt, maradjon hü alattvalói között. Önnek szűk-ségo van Urotagvto levegőjére, kl Bretagne gyormekoj önnok xnűkségo van n tölgyer-dőro, a háborgó Ooeán sugó morajára, a vad szolok éles fülyüléséro, mely tornyaiban álomba ringassa; önnek szüksége van afrau-csla és angol szövetekkel ékositott falusi kía tomplomra, hol derék ősei örök álmukat aluszszák. Oh ha el akar bennünket hagyni, vigye legalább el emlékeinkot is és ősei csontjait I"
„Maradok I" kiált fönhangon a gróf, „maradok drága jó barátim, de mogkivánmr, hogy mindon évben jrtve.!«lmom fölét ti tartsátok meg . . . Enélkűl megmaradok .."
A három bérlő határozatlan tekintetet válta.
„Enélkűl" ismétlé hévvol a gróf, „visszautasítom bretoni nemes hítomro nomos ajánlatotokat mint gyalázatot 1"
„Legyen mog méltóságod akarata!" asólt lecsüggesztett fővel a három bérlő.
„Ml ea?" asólt a grófné, ki könyoit elrej -tendö a ráoso»ott ablaknál ült, kié o hat lovas hintó, mely as udvarba robog ?"
„Ez caokély adományunk, molyet bátorkodunk méltóságodnak nagyasíaonyunk fft''-ajánlaai, hogy rangjáhos méltóan Jelenhessék raog a plébániai templomban," válaasolt as örog Bornád, kökény fa b«tjár« támaszkodva.
„A boldogságos esont ssflsro 1" kiált föl a Korgrnadi grófné, „egyetl»n unokám van ; de ha nem akarná elvenni Alixot, kiörö-kitoml"
„El vagyok már jegyesve, nemes hölgy," vlssonsá eíplrultan as ITju leány, „én egyszerű bérlőné maradok."
„Igen,^ szólt Arthur, kínok szemel öröm-t)tl lángolnak, ■ ő leend a haszonbérlet királynője."
„As Isten áldjon meg leányom 1" szólt a grófné, gyengéden tslvéhoz ölelve öt; „Jól kosdéd királyságodat."
OBS1NI abbé után VÜLOYI. ,
•) K«en «.nVi .e caodAlkoax^V i Vem rAf, mikor '' kthtrdetUtett, hagy a rirt pín. n«m ív>g «»»(^MW. I.an.m mlwtenklnek «.IJ*1 k«U a«t bAOMrAlal«, try bretoni paraaat koc«lval leleot me« a p4u»acy4r»Al, a melyen 90,000 fraak érUkd rigt pAi»» Volt, Bal newxd^k kerMia^uy*. a
ÜZLEITI
NAGY-KANIZSA , J«n. 10. IiuaAra iámét történlek kérdei8»kndé»ek, di figyelembe itm rétetlek, mert a uioaUui árt nem akarják megadni, é» tulajdonosaink »»dárdán tartják magúkat. Ellenben raégi» remélhető, hogy a boriiArolnl akarók megadták a mo»tanl árt, mlrel piaciunkon — a vidékhe* képeit — Icgolceób-b»n lehet bevásárolni, —* A bor lanyha Uxletben ré-ixmBL
jLrj.gy«éktlnk kflV.-OuxÖ I
Jelenlegi árak aUi-amitriat mér.''lként n helybeli t>l»c»oni Buta uj 84-88 fin 0 frt 60 kr—7 frt — kr. Koti ^J 78—70 fonto» ft frt —. Kukorlcna 81—85 fut 4 frt. Árpa »erfd«é»ho< val''i, 70 — 78 fontol 4 ft 26 kr. — Zab 46—47 fonto« 1 frt 70 kr.
l''oháuk» tUa-reudii a frt 60 kr. — l''.muly fehér 6 ft 26, tarka 4 frt 26 kr. Oubó oUO rendű 8 frt 26 kr. má<*ája, HilivapAllnka 20 fokú 10-80 frt hordó-ral együtt. Krk»lyt>áliuka 20 fok 19 - 80 frt bordóval együtt. Mit 13—18''/í frt: Uorkd 26 frt. Nyor»Wtrök i (lanyha üxlet) tikür- é» teliéu- 41 frt. ét bu»a-biJrök 48 frt. máiiánként.
Domk. fi-hér é» vörll» (»chiller) 1802- éa 1805-kt — vldékUnkl.olt — t rmé» 8 frt -10 frt. — Villányié» • <cgt árdi fokrto 18(10. 10 — 1 i lt. bj honi bor v.lrK» {»chlller) é» f„hér 7 frt-0 írt — kr. Ualatonmellékl borok 1863-é» 1806-lki fehér 12-16 frt. akkuként,
Ylaas. 00 fit — kr. !(*« 44-46 frt. Kö<»u«égca gyapjú Ara 76 frt. — K« h''r rongy Ara 7 frt 2ft —7 f.t 76 kr, feketAl 4 frt.
HCIRKTÖB:.___________
M.-kntilzsnl |»lacil arak Jnn
11».
Itoraó Itciéjo 12 kr. Lencio ttiaé|e 8 kr. lUb Itoiéje Okr. Köle» lto». 8 kr. Burgouya m<r3Je80kr—t ft 10 kr. Marbihu» fontja 16 kr. Juhion fontja tO kr. Sort1»-hu» fontja 20 kr. H/alonna mA»»áJa 38 frt — kr. Z»lr fontja 42 kr. LánglUxt mK »AJ» lt frt — kr. Ziein. lyellaxt niAxaAja 0 frt — kr. KouyárlUit fontja 8 kr. Kukorlciallia fontja 4 kr. Árpad ira fontja C kr. Kóle»kA>a fontja 8 kr. KItikAta fontja 18 kr. Faolaj fontja 60 kr. Rxpotool^J fontja 32 kr. Lenmagolaj fontja 40kr. l^r UotéJolOkr. — Óbor llcxéjo 80 kr. r. atl xilr i^-ic 14 kr Kanl<.»ai » tr ltc»éje 10 kr. Gabona-pAllnka Itcxéja 60 kr. Tdrkdly-p.Mtnka ilc»*Je 40 kr PMIra-pAliuka |t«xéje 60 kr Nyor« faggyó mA»»4ja 16 frt. — kr Öntöttlx^ygyó-gyertya fontja 32 kr. MArtolt fonti« 3t kr. Sxappaa fontja 21 kr. 8 > fontja 10 kr. Keményfa Ölt- 0 frt - kr. Puhafa
HIRDETÉSE
61 o 6 frt — kr. Nyei»fa ülo 6 frt— kr. V*»»áa tat-ríije 40 kr. Hiéna mi»»ája 0 frt 80 kr. Sialma m. 60 kr. Kondér font|a 60 kr. Len fontja'' 00 kr.
Béral pliuárfolyam jait. 10.
B% rootaliqiieB 68.70; 6°/. nomx. Meaön 08.40; 1800 ki Alladalmi kölcsön 81. 10; b.\nkrós*vónyok 732.— liitolintózotl róss-vAnyok I&8.70; London 187.30; ozflst ágio 130. — , arany darabja 0 fri 23 kr.
Kololüs sxorkosztö t Wajdlt* Jóitrf.
Fele árért szállít
urak-, hölgyek- és gyermekeknek
nz dxi és legnagyobb
vászon-raktárnak központi raktára
19" llécs, Btadt, Tuchlaubeu 11. »xáin alatt "W
a legolctáhh éa legjobb kéix vA»»on nem (leket mlndcu nagy-»Ag é« minSiégbou, valamint váixon-gatyákiit, fehér él pompA» »ilnea Ingeket minden nagy»ágban a legújabb divat »»érint, é* oly meglepS olc»ó árakért, hogy a Icgklai-bb megrcndelé* továbbra 1» a legnagyobb uiegfeudoléaeket ldéxi elő. A» alaut kOvulkoxu árak áltilrUom bixony»ágául »xolgáinak, é» a n. é. k0»0ntég figyelmébo ajánlom.
<■''•■> f'' 1 .. * . -Kész uri-ingek, legjobb kézimunka.
Kehér-fooalu vátxonlngek. »ima S frt — kr helyett csak 1 A 60 kr. Finém nemű rfricio» niellcl V''ft 60 kr hely. ~c~«ah~~it a 30 kr.
vV^uii
Finom Irhoul vVjruinliurgl Ingek 0 ft hely. c»»k 2 ft 80 kr. Finom hollandi vá»»onlngok 0Jl_6(^kr hely. caak 3 ft.
Fin, ruuib. ké»»eTföut Ingek 7 ft 6(1 kr hely, csak 3 ft 60 kr. Légiin, rumbiirgi ingek, leg«»obb kéiimuuka 10 ft hely. r«ak 4 ft 60. Legliu. "belglal batl»t váxonból 18 ft hely. c»ak 6 ft 60 kr.
Fehér ós szines shirting-ingek.
Url ingek fehér »l.lrtlngből 3 (rt helyett c»»k 1 frt 80 kr.
Legfinomabb franexla «lilrtingből 4 frt 26 kr hely. c»nk 2 frt 80 kr. Legújabb dc»»In» «»Inc» IngeíT 2 ft 60 kr hely. c»ak 1 ft 80 kr.
PompA« »xlne* »blrtiiig-iiigek 4 fl 60 kr hely, ctak 2 ft 60 kr. Valódi franc»ía »«ine» "bati»TiíiguVrö~fr6Ö~kr hely. c«iTk 8 frt. Legnja''bb fehér bál-Ingek, igen finom 0 ft 60 kr hely. caak 8 ft 60.
Kész női ingek, ''
lcgizobb kézimunka ós kéiikfltét*.
E|m» vá»»on-nŐlngok hu»á»»al 4 frt helyeit ciak 1 ft 00 kr. Finom »cbwelcxi Ingek redő» mellel 6 ft 60 kr h. c»ak 8 ft 60 kr. Uj divata »»iv- éaTaveurbon kdtAtt 0 ft 60 kr h. c«sk~3 ft 60 kr.
Kugeula, uj divatú, kbtött 7 ft hely. caak .H ft 60 kr.
Mária-Antónia fll»(>ny-ingok 0 ft 6o kr hely c»ak 3 ft V''iotoria, valédl Vaiincíenne-vaí kntOtt Ifl ft beíy. csak 7 ft. Finom váaxonb^l, hurkolva 6 ft hely. c»ak 8 ft 80 kr.
Livat-ingek, legiinomabb belfatt váatoubói hurkolva 0.60 h. caak 3.80. Noji al«ó-nadrágok legfin. nblrtliigből l ft h.~o»ak U fÍ7
NŐI uadrá|
, Nít éji me
Sk, kOtve, leglln. vá»»oiiból 0 ft litly. c»«k S ft 8U kr, i^ke, angol »lilrtingből ft ft fto kr. hely. csak 2 ft 80 kr. ''
l)l»»e«, »aépen kqtfttt inellényk« 18 ft hely. caak 6 ft 6o tr l.egfin, nifllényke, valódi valenolenne-val 80 fi "hely. c»ak 10 {i. NőF''éjl Iiigck ~hom»ű~ ujakK aI H—3.60-4 ft 60 krlg.
S ,
Legfinomabb vászon férfi-gatyAk.
1 frt 80 kr—t frt 60 kr, — legfinomabb nimburgi 2 frt 20 kr. Irhonl »»»vet, 48 rftf 34 fThelyett e»ak 17 ft.
Legfinomabb Irhonl vagy rnmbnrgl, 60 rőf 00 ft hely. c»ak 84 ft. 33 váaxon-Mebkendők, léi tuctatja 1, 1 ft 60" kr, 1 80 kr—» ft. t.egfln. »»ebkendők, b»|7>l~vÁ<ronTióí7''féí7iic«''»Íja''a—8 ft 60 kr. Dlvato« uri nyak íTeiid Ők7~f¿1 t uT» a ÍJ« í ft 6Q.~Í*~ft ~S0,~8~fl7 Jó fehér V» »«ino» url harUnya, fél tueaalja 8—8 ft 60, 8 ft 60 kr. A legjobb fraucxla fianelt-lngek inlKderífélo »»ínürk, »Imáu és redő»-ve, kUlOnAaen kS«»véoy é* meghuté« ellen dvoerUl axolgáluak, 3 ft 60, 4 ft —A ft 60 kr.
'' A kelmék tlaitaaága éa valódUAgáért k<»e»»ég adatik. Ingek, melyek a teithcx nem Állanak, via»»avét«tuek,
Megrendelések a legtávolabbi vidék.-kre utánvét mellett teije-»itutn*k — Mcgrendeléleknél külOnOteu kéretik a uyak-bő«ég be-kOld黫. (8—18)
An dus Central-Depot tler orston Loinwll-Ozim: solte-Niedoiliigo des Louis Modorn, Wien, Stadt, Tuolilauben Nr. 11.
-9-
Httszonbérbe kerestetik
egy 20—60 hold nng)siigu, mi Inkházzal s (¡a«l«siígi épülettől oMátott birtok. — A tudósítás kUldendtf: A-H-nek posto restanle Székes Fehérváron.
(1-2)
i
Wajdits József
könyvnyomdájának nagyobbitása
\agy-Kanlzsáii.
Tisztelettel bátorkodom a 11. é. közönségnek szives tudomásul adni, liogy — már 5 év óta jó hírben fenállö — könyvnyomdámat magyar és német betűkkel ujolag dúsan felszereltem, ennélfogva azon kedvező helyzetben vagyok, hogy a legnagyobb müveket, magyar vagy német nyelven a legdíszesebben kiállíthatom; valamint kellőleg berendeztem könyvnyomdámat a legújabb keretű dísz-betükkel és a hozzá tartozó ékitésekkel, — és minden e szakmába vágó kisebb-nagyobb munkákat is, u. m.: \
hatósági és kereskedelmi nyomtatványokat,
továbbá falragaszok, körlevelek, étíaijok, meghívó-Jegyek, táiiczren-űek, Tialotü Jelentések, nyugták stb.
elkészítését a lehető legjutányosabb árért elfogadom.
... ■ 1 ■ 1 Vidéki megrendeléseket, hibátlanul és gyorsan teljesítek.
Ezen vállalatomat a n. é. közönség kegyes pártfogásába ajánlom.
Kész tisztelettel
WAJDITS JÓZSEF,
nyomdatulajdonos.


Wajdits József kiadó-, lap. és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán.
Hirdetmény!
v 1 *f»ÍdnetB f«J« irírt jótálli, mellett, ralódi. h*»Uit- ! fcauan l, pouto. rof-mértikkel kOretkexő rá«on-nemöek bocaát- | tatavak TéK-<J1di,ba, u. m.: riíion-Mebkendők, WrülkSxők ét aax-tai-tenwkek
• bccai vá»iDngrnr-raktárbnn. Stadt, Tnehlaubcn li. az. alatt.
! 1 tacx. finom fehér ráxxon-xaebkendő 2—2 ft 60—í ft 80 Vr a legfinomabb.
; 1 tuex. icco finom rumburgi kendők 3- 3 ft 60 kr—4 ft 60 kr a legfinomabb. • 1 tucx. fiooe váixoa batift-kendők 4-4.50—« ft a legfinomabb. 1 tnex. ráaxon-tBrülkSxSk, 4.50-6-7 ft a legfinomabb 1 tocx vaaroa dama»vWrülk8iők 6-7, 8 ft a legfinomabb. i j v 6 "cmíl-Tre r*lá ssztsl-teritík 6-ftJe, 6 ftjáral. 1 darab 6 »xemélvre rali rtnon <Uma»t-a»atalteriték 7.60, 9 ft. í 1 darab 12 rtem.lyre való amalteriték 8^0—9—12 ftjával. s 1 db 12 axemélrre való atU»-dima»-.-a«xUlteríték 16-20 ft a legfinomabb. "
! wr^t0-rííkRrt!k/.r5í3nWnt *5'' 30- kr a legfinomabb. 1 db 30 rufS. febíritétlen bixiváaxoa 8-9 ft 60 kr
, 1 db 30 r5fö» fehérfonál-ráaxoa 10—12-14 ft
1 db 30 rőfSi Stnegred nxaburp TÍaxo"n 12-16 ft.
1 db 48 rofó. Staegyed aiíle» »x8vetrá»xon 18—20 ft
1 db 60 rofS» fttnegyed xxélea finom »xövé»a 22-24-28 ft.
1 db 50 rofó. kéxxelfonoU »xflrrt 28 -50. 86 ft a legfinomabb,
1 íb romborgi batUt-axavet 80 ft helv. caak 40 ft.
I tnex. ríaion aaxul-kendő caak 4. 4.60—5 ft
! tosa. finom dam»xt- aíxtalkendó exak G—7 ft!
Vasion »ri ingek 1.60, 2.30, 2.60, 2.80
t inóm rajxon uri ingek 3, 3.50, 1.50 a legfinomabb
vV*1 T**T°n-gatrák 1.20, 1.50. 2 ft
^Aaxon n5i ingek, le^jabb dirat 1^0. 2^0, 3, 3.50.
Viaxnn a„i inpek köt5U 3.50. 4-4.50 a legfinomabb.
««ell-.ngek vacr nadr^ok a legelőkelőbb minden »xinekben 3, 3.50, 4—4.60.
Ingek, melyek a tea ti« nem állnak, Tiíxxa-rétetaek. «egrendeléaek keréa rifixetéaael mindenfelé Uljcaittetnek.
Czrm • 1x51118 Modem''s Central-Depotin Wien, I • Sudt, Tnchlanben Nr. 11.
WAJDITS JÓZSEF
könykereskedése, könyvnyomdája ét könyvkötészete számára
néüóiiy tanoncz
igen jó foltételek mellett felrétetik.
Natry-Kanbsaa. Hatodik évfolyam.
• !M<l fcfífí i .>./ v •• njjtïJftv «. • ■:>. /»,• i ff »
íl) :
3. h/ám 1867. január 20-án,
" '' 1 ...• ■ : v }<Ti> '' i •. i . i _ . *>*>

hí'' ■> '' ■ I- I) '' li
Isncrettejtjesztő lap
, 1.1
i . • * i
szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászjit, tudomány és művészet köréből.
» .* > ; /1 .!•• ■>• ,l|l i !l
!
Megjelen:
Mlrtdelt M t-én, lö-án, 6» iO-kAu
egén ivon.
MatrktMtiU iroda éa kiadó hivatal:
WAJÜIT8 JÓÜHKF köujrvkerc«kedA«él>cn.
• • ■■
Előfizetési föltételek :
Helyben liialiox liordá»*al é« vidékre (>o»Un kllldre l KrAa» évre : • 4 frl. — kr. Kii órro - • 2 „ - . Kvutgytdro • I „ — .
.....HM
Hlraetéiselc :
\ hat hMábo* petluorárt N»»i>r 7 kr. 2-*ior.6 ii mi ml 60 toribkl b*lktaUa4rt 6 kr. lUlyegillj minden egye« belktatáiúrl M) kr. A .Nylli «<reu* egy petit tor belkUUUl dija 10 kr.
1
! !{><( /*•»• -¡•■''...¡e.i.v »J iKLtLMHiLfjj^üjnmy^-^MimHta.^ iJ''. -JI ;.i-juiiitfremregaaM
Előfizetési péxwek és hirdetések,
ugy nlntún o lap a a 11 e m i tartalmik ÜletS -
k ö * I n ni <f n y v k,
valamint vidéki levelek, bírmautf« a kiadóhivatalból kllldeudök NAUY-KAN1ZMÁUA. . , {

, li
ni.
Nyelv és iras. IV.
Gabelsberger rendszere*)azonban nem elégité ki teljosen az igénye kot, melyeket a nyelv aa irás eszméjéhez kötött; gyakorlati tokintetben is inkább az egyén subjootiv képzottaégo, mint a tondsser objeotiv biztossága szolgélt o gyorsírás alapjául;» így nem lehetett olég szoros a kapoos, melyet nyelv és írás között létrehozott, még kevésbbé Volt képes a* eszmét létesíteni, mely az iránt mint a nyelv éraékitott képét tiln-tetieltí.
Erezhető o rendszeren még a régi gyorairási iskolák hagyományos szellőmé, mely biztos nyelvtani alap helyett a legnagyobb önkényt hozta létro az ogyos rendszerokbon.
Pedig nyelvtani alap nélkül oly gyors-ii''ást alkotni, mely a« irás eszméjének megfeloljen, már a dolog természeténél fogva lehetetlen.
PQ^Öabelsberger nem vplt képes Feltalálni a nyelvtani alapot, melyen a gyorsírást a nyelvtan követelményeivel öwzhangzásba hozhatta volna; s hogy e hiányt önmaga is érezte, saját renastöro bizonyítja, inelyro a rend-ezerrel semminemű összeköttetésben sein lóvíí elmélotet erőszakolt.
Erezték ezt tanítványai is, kik Gabelsberger halála után rendszerét újításoknak vetették alá; osakhogy ez újítások asjon alapon történtek, melyen G«b$lsberger haladt, a minthogy ezen alap a nyelvvel összeköttetésben nem volt, ozélhoz nem is vezethetett.
A gabelsberger-féle iákoU egyik főjellemvonása a nyelvtani ilappal nem biró gyakorlati fogások önkényes alkalmazása; s tía jellemezni fogja a Ga-belsberger rendszeré'', minden ujitás vagy javitáa daczára; mórt aton alap, melyen épült, nem egységes eszme szüleménye, 0 igy egységes rendszer —mig az alap ugyanaz marad — az ész örök törvé-üyeiuél fogva azon nom épülho»''. •Gabelsberger közelebb hozta ugyan argyorsírást a eaélhoz, melyet el kell vala érnie, a gyorsírása kétségkívül korszakot alkot a gyorsirászat történelmében | de a dicsőség Stolzö Vilmost illeti, ki gyorsításával megszüü-teté végre nz ürt, mely nyelvet és jrást évezredük éta egymástél elválasztott.
Gabelsboiger ősapán parliamonturia célokra alkotta gyorsírását. !• ötolzo a gyorsírás általános használhatóságára számított. A gyorsírás általános használhatósága pedig a nyelv követelménye, melylyel aa iráa bensőlog egybefügg: mert parliamentnris ozé-loknak e.*«k ugy felelhet meg tökélote-Mjn a gyorsírás, ha annak alapja a Uyolv, melynek következetes tosteaijtéso nemcsak a kellő gyorsaságot, hanem ma irás biztosságát, ¿vagyis általános hiMinálhatóságát eredményezi.
A bUtos kiindulási poht tehát osakis az általános használhatóság lehet, moly szükségkép nyelvtani alapon fejlődvén,
kell , hogy a megkívántató rövidségnek megfeleljen; mig a csupán praoti-oua ozélokra alkotott gyorsirá* a biz-» tosságot nom tételezvén fel, már nlnpjá-ban nélkülözi a kellékeket, melyek általános használatra jogosíthatnák.
Stolze, midőn tíz írás általános hnsz-< nálhatóságát tartá szem előtt, a nyelvet,'' választá kiindulási pontul, inoly kiindulási pont kellő rövídségot s megloptf biztosságot eredményezett. Szabályai a nyelv szellemének testesitését eszközlik £ nem rakja egyes betűkből összo —mint a közönséges irás — a szót, hanem tő és rng szerint irja azokat, ugy, hogy » szó síerves egész gyanánt áll szemeink előtt, mely aa eszme egységét lllntoli elő, melyet a közönséges irás betűi a kiirt szóban megsemmisitének.
S o gyorsírás, midőn az általános használhatóság feltételeinek megfelol, a parliamentaris gyakorlatban in kiválik a többi rendszerek közöl: jeléül annak, hogy aa alap, molyon épült czél* hoz vezet; hiig a gabelaborger-íélo rendszer, mely épen ott kezdto, hol Stolzo nyelvtani alnpon indulva végzé; már nyelvészeti szempontból teljesen elliibá zott kísérlet.
Pedig a gyorsírás ha. mint irás egyáltalában szerepelni akar, nyelvtani r alap nélkül nem állhat mog.
Ezt kétségbovonni annyit tenno, mint tagadni az irás fejlődésének azon folyam mát, mely a művelődés gyormekkorától az ujabb korig nyilatkozott.
E két rendsxer nyelvünkre is át van téve. Gabelsbergoró Markoviin, Stolzeé Fenyvessy által.
Sehol sem tűnik ki oly igen, mennyi-ro nélkülözőn ..gabelsbergír-tfélé rend-azer mindpn ¡nyelvészoti ala| ot, mint annak átviteleiben különböző nyelvekre. • • :
Ha a gabelBberger.félo rendszer nyelvtani alapon épül s nem önkénytos gyakorlati fogások halmaza (mort osak a kottő között lehet választanunk), akkor maga o rond*ter saollomc megkívánja, hogy figyelombo vétessenek az illető nyelv sajátsága^ s hogy változtassék aa olv alkalmazása annyiban, a mennyibon azt az illető nyolvszellemo követeli.
Ámdo Gab. rendszerének magyar átvitelében például még a német rendszer nyelvtani Indokolásai is megtartattak, melyek hogy a magyar nyelvvel nem egyeztethetők összo, szükségtelen mondanunk is. Ha nyelvtani alnpon nyugodnék Gab. gyorsírása, ez természetesen nem egyhamar történhetett volna meg; igy azonban egységes a nyelv í szellőméből elvont alap hiányában nem csoda, ha az i''.tvitelek nom vosaik figyo-lombe a nyelvnek szellemét. Ennok természetes következménye azután az, f hogy az irás nélkülözi « kellő biztosságot, o nélkül pedig általános elterjedésre vfigy épen itkolai tanításra jogosítva nincs,
FVnyvossy átvitele, melyStolzo rendszerének alapján készült, a magyar nyelv azelleméu alapszik.
Stolze rendszerének átvitele, ha aa elvhez hűtlen lenni nem akar, osakis a nyelv sKclleméii alapulhat.
Az elv ugyanaa, mely Stolze rend-szorén átvonul, de annak alkalmazása a magya* nyolv természetéhez idomul. Elovoif képe ez nyelvünknek, s mesteri átvitele Stolzo reudszerénok, ,
A gyorairáa napjainkban a tökély ::a előtt alig sejtett fokát érte el Stoljte rendszerében.
Ez az iráa fejlődésének legújabb korszaka, \
Nom tudjuk, váljon közelebb fog-o még vitetni aa eszméhez, mely után törekedett; de az« bizton állithatjuk, hogy a továbbhaladás o*ak axon u.tou lohetséges, melyet Stolao saját gyorsírásával a emberi éfznok kiillzött.
Gr. STENO.
A szülői nevelés hiányai.
i. . ■.!''.;!
A otftládi ■ obböl kih»ió.társsdalml bája-inkiutk egyik lognngyobb oks, a nülöl no* vclós hiduyoitiAga forilo«6go.
Hogy a »aUlŐt neveié« dUntö befolyásnál bir ns ogóis. ílotóro, ki ioin tagadhatja. A nevelés veti a Jó vngy Artitlmna lusgvnkitt a fogékony győrinek lolkdlotAbo.
A jé és nemes magvnk a termékeny föld-bon gondos Apolils mellett jó ós nemes gytl* mölcsÖkot teromnok; do bunvng, vagy hoxxA nem órtö ápolás mellett oífajuU, hibái ós óretlen gytlmölosöt adnak.
A gyermeki ssir a logtormékonyel>b föld, melynek fogékonyságra nézve nlnos mása.
Azt mondják, a gyermeki s*|v olyan mint a lágy vifcss, mfrly a rányomott »lakot azonnal fölölti, — móg több, n gyermeki »siv ply ófzékony ós fogékony, mint a fónyképlró Uveglemose, mwlyro a IcgHnomabb világsugár ■ pillanat alatt rointogy lúholi a« alakot árny és fénypontjaival együtt.
Igy a gyermeki szlV is ószrovótlonttl nyeli el a kívülről jövfl haÜiokst, melyek rajta mindig'' élesebb vonalakban tökrözftdnok visisa. -
A gyermeki sslv as nppsrált (Ivogleme* a toat onmere obsourájában ; a «zttlSI nevelés az alak, moly A gondosság világa által MOti képtödlk. Világos, hogy a szép deli, siore-totteljes arca ugyanolyan lösz nz drogon is ; a rút, koros ét durva sxiiitón saját magát ér/.Akill a« Uvogen. Nrgy< bb VAgy gyongóob világossá); mellett a kép is oröseob Vagy halványabb lomd.
A növelésben a gondosság k'' világosság; minél gondosabb * nevelés, annál moglopöb-bon h hívebben tUkrösi vissza magát a jó és I nomoKja gyormok ssiwriben. '' Mivel a gyermeki ssiv oly érzékeny, oly fogékony, ho(:y minden kdlbehatást mohón nyel ol, mivel e hatásoktól függ ns ember jővö élolénok egésa folyam», láthatjuk, mily roppant fontos dolug a ssfllöi nevolés nemosnk aa egyoe omberro, lianem magára a társadalomra I*.
Mivel túllát aa emberiség java és fldvo helyes növelést kiván a stülök és neveinktől : néstQk mikép és mily mértékben folol-hetnek meg ennok füleg a sc(tlAk{ eit visa-gálva megtaláljuk a dolog bibéjét.
Tekintsflnk egy háxasulandó if]ut és egy férjhaamenendö leányt, össxekolrtek; Isten megáldja fiket gyermekekkel, a nerelniftk kell. ~ Már most kérdem; ugyan molyik iskolában tanultak etek valamit a gyerinek-neveléa helyes módjáról? Talán sslíleiktOl? hát eaek hol tanulták? « igy torábh . . , Ttidják-o, hogy miként s min kell a helye* ¿a üdvös nevelést kezdeni, mikép vetetni ¿a''
bt''fojt''znl, hogy a gyorrpoki sslv alapjában Á ó (Alftálylyaí birjon a roa» hajlamok, ln-dulntok éa majdan n axenvedólyok fölött és elloiiébon ? hogy magaSatos és axeut hivatását Ikton és oiuberok olütt bnostllettel botftlt-hosso, hogy a társadalomnak hiwxnos tnyjn, lelki Qdvóook pedig htl korosüjo és mogíir-aöje lehessen.
Hall-o a« Ifjú vagy loány sztlloitöl » növelés tuód|áró! valamit, nyornek o o tokintetben szüleiktől némi utbaigasitó oktatást? — Kii bátron marom állítani, hogy szás kö»(Ü itkán gondol urro osak egy ia. I)o föltévo, hogy a aaülök erről sent folodko/.iiének meg, ugy isiuét ml kérdhetjük: kúpesek-o Ők helyes oktatást adni felsordült gyermekeiknek a nevelést illetőleg? do honnan tanulták u szülők ia a gyí rinekneveléshea ssükaógca iamoroteket*), ki ismortetto meg velők a nevelés hoiyea mólóját, oséltserli irányát, tnoly csak széprf; jót és nemeset erecfmónyex és a lélek Üdvét elősegít.? talán Ismét szüleiktől? — ogy, do ax< k tán még annyit som. tudtak erről, mint Ők I . , . Vagy talán axon kis gyakorlatból, melyet saját gyormokoik novolésébol merítettek, tudnának liáaaaulanoó gyermok''-iknok helyes oktatáa adni? Nogy ritkaság éa átadnom lehotetlenaég. ,
Néztük á gyakorlati ólfttot.
Majdnem mlndon bküIö máskép neveli gyerraokoitl más olrek sx«riut, más irányban, mindéi cIlHegoa mcgliaturoxott terv, kitűzött oxél nélkül, ugysxólváa saját ösa-tőno, tormószet'' s ósxjáráa t után — v»gy »i mint jön. Igy történik, hogy u* orodiuény oly mcgszáiulálhatlnn sokféle.
Egyik azt vosxi és/.ro, hogy svolid, istenfélő, caóndcB, ougudeliiu''f, sxorgalmas és jólelkŐ gyermeket növelt (ca uzonüan a legnagyobb ritkaság, mert ex a nevolés helyes módjánnk majdnem tökéletes ismoretét té-tolexni fel); a másik, hogy engedetlen, durva, duoxos gyormeket; a harmadik : hogy kevély dologtalan gyormoket; a negyedik: hogy indulatos, sxelos, gondatlan gyormokét; az Utódlk : hogy fiUvény, póu^vágyó, aljas jolhuiü gyoriaekoti « hatodik; hogy -pulya, gyávn, ravnsxUlkü gyermeket növelt, és jgy a végielonig tohetuo különböztetni.
Most, tukintvo a növelés eredményeinek ezen roppant kttlönféleségét, ki caodálhAy«, hogy nz emboriség nagyobb réaxo folytonos ellentétben, küzduloinUin, vcszekedőfélb^n van egymátaal? **)
Ezen folytonos súrlódás és ogyenotleukc-déanek magva alapjában a sxÜlŐi novelen által hintetik ol; na omberiaég o vóaxea cxél és rondeltetésollenes állapota tehát már a gyermek axivóbe oltatik, honnan mivel ott mély győkerokot vert, már ki uora irtható; hot ax omlxtriaég és a maga kárára gyüuiöl-csöxnie kell.
lln tekintjük nx emboriség cxélját és ren-dellotéeét, állítanunk kell, lio^y nxt a nevelés ily roppant külOnfél^aégo é^ hiányai melleit el nem érheti a nagyobb rész''.
Ax omberiaég oxélia : tökélyosülés, sxa-budság, jólét és btldogság e füldöü, és a/ Üdv eliiyoréso a jövő életboif,
E kettő lelkiismeretes kivitelű taiudsn ember rendeltctéao.
Egy ft cxél, a rendeltetés; mindegyik nagy és sxont, mely oaak helyea és esxkőxők egységében érhotő el. Ily lenno.a legelső és legfontosabb, a jól mr^ határozott, sxigorun kUrÜlirt é« gondosan alkalmazott holyes és üdvfls axülöi nevelés mód. De mivel a anülői neveié* annyiféle, a hány a »sülő, ki oaodálhatja, hogy ena>i kfllöníéleség mellett a oxéí éa reiidoltetá*
*) A doloK úidcwíro ni«ve aat kell ''
uank, bogy a> lljr »iHk 4fUltinb»u vett iMr*Us mh. annyira a «allISk inlat a »¿pasvtlSk áaW*- Aa«ik
••) A «. c.lkklr«i *»(«.t»laUv*l kony tnaak aU|.|a n«m ktaiidUg a — ka''
n»i« «I IdaVomUirr 4a *4ta>4r*4|t iitlCekfleSeigei
n • jrvt a uc v ol A i kU(jr*ulli«ai iltalibau u«m k4(>*a. Mi.
¡|(Vl>" • • I,j . i ("(V 1 II- .. .
egys«g\j Dl nem orhotO; lia oly roppönt különbség ló lesik a» emberok tormészetébon, hajlamában, vágyaiban, véleményében éí /Ítéletében egye« legvilágosabb igAwtfgr* y
né*ve ia? :
.Minden ollontét csirája á/sfillŐl nevelés által fogamaik aaxivbep, es ''-fejlíjJWk ott to-'' wább a vigyázatlan, h^jríeM nevekí* áltiil.»
Aat monUjdk, anyja tojévéfc''ipita mogába •eit« jó vagy ro«B tonuésxotel, szokást; in-, íkább mondliAtjuk, hogy n aaílliii növelés ál-•tal oltatott az szivébe — vngy ha nom, aa ''Altul élosxtotett fel és ápoltatott tovább.
A gyermekszív nliipjúban egy tiszta hófo-Jherségtt lap, WVtf^ <f»*zU}öl &ond<>o vagy iilbás kéz tf yoifyorfl v oh to'' V ag y rftt .¿S visszataszító képet:
A györmefisiiv alapjában semlogos, mond->hatnókAWxeífv''t^bíe6ls Wlt ÓíilWotnok, azt elfogadja és gyökorottatM ba jó magot vet «beié « ezdltfi kéz, ós j-S hajtások
''fognak abbból fakadóan! ;'' ba pedig hibás roaa''-magot hint belé, hibán rósz hajtások nőnek ki, és növekednek tovább. Eb a jó vagy foss növelés. Tapasztalhatja mindönki, .■hogy igen kovesot r~ 0» ia tübbnyiro hiányos — találunk a jó nevelésben; do minden ol--d''ál(ól éfezBÜk s roseat.
Visszatérve nr.on ¡gazságra, hogy a« emberiség, társadalom -ós család bajainak na-¡gyobb része főforrását « hiányos, hanyag, íosxirányu, holytolen szUlői növelésben találja, molynok vészes következményeit a későbbi ugynovezett iskolai nevelés megfo-«zi\<-tt eríível »em képes kiirtani, legfölobb némelyekben gyöngíteni i tokintvo nst, hogy »» oraoér természetét egész életén át — Igon ■ciokély kivétellel — Tv szülői növelés kifogyásának ko»£Öiibeli ; kiki bulátj«, mily rop-.pant fontoasAgu dolog a szülői novolés, és azárt kiki nagyon osndálkozhatik, hogy ép 0''nagyfontosságú dologra fordítanak legkisebb gondot, liogy a bajt uiár megnőtt korá-•bári/és houi csirájában iparkodnak olfojtani.
ígunj u »zUtöi nevolésro mainap a logki-éo''líb gond fordíttatik; a szülői novolés ■ŐrŐkVé szükséges kérdésével a legkov<»obb tndós vagy ügybarát foglalkozik; »tudós li''om oroR/.kedliotik lo h bölcsőhöz ; mindig n j\oveléfct — az iskolait kiabálják ; olöbb kell Azt küzdeni, olt a bölcsőnél, nom az iskolában; ott csak a szülői gondos novolés áltul leVnkiitt szilárd Alapon a növelést helyes iVAWybín folytatni, ófősitoni, vAdeni kell, és üdvösen bevégezni, mintegy az életben használhatóvá tenni.
'' MoYi''nylvol könnyebb , oredménydiisabb vólh''a faiskolát nevelés, ha ott a megvetett j\S alapon ázuuual tovább lohotno épiteni ; liA^nom kctleno olŐbb aoks»or évekig a hely-tell°n ^novolés rosa kinövéseit nyesogotnl, hvlj''toiiffásitahi. A szülői helytelen, hibás neyclés roppartt módon hátráltatja az ¡nk<>-l.tV uéVí-lés gyors és biatos haladását, pedig ¡■■Á'' óllonkozőnuk kellene történni; és mig lielvt»Spn tibviilni nom tunak a axülők, addig llíáVa csodálkozunk, liogy ab iskolai — ba teúaik néjpnuvolés so károgva hivog tott or-»¿Mg* ol nom JJi. Oyftkorén kell a bajt orvo-sóíni, OH pedig csuk ugy történhetik, ha inliidon «rllivknt ligyylmünkot ft «zülöl nevelés megjavítására fordítjuk. • Mondók, hogy a tudós noiji Akar a bölcső-lítj)» l«orcs/.kednl 5 do a iiein tudósok —móg-is1, hivatottak —7 á milliom éa milliom csa-ládWdÁ éa an^a C4 ik more p<trio, vagy a irthVr''a kúvés tapasztulásu józAii ésu pro no-oesiiltatc rf\igjft — vagy ép»n amint jön, no-v/> ihuni Igén fQrkészi a jó és helyes, az ¡*tfm''« b<i1d6gsAg gyümölcseit, termő novo-lés al»j)jait; szabályait saját növelési gya-kórTiUáb''an f ritAiok barátja!, szomszédjai ifetoléíblódjábaá ;Jpód|ge tíren legkönnyebb O/ter'' ''és oáer pélaában tapasztalatokat sze-i+ziil," hisz mirtdon gvermok egy -egy pél-ilártya A Jó, ro»* vagy íiibás nevelésnek. Ha ogy gyermekkel találkozunk, visolotét mag-vi''gyAr.auk: ABonnnl Ítélünk, hogy milyen nuvolósbL-n részeiüU stb.
OrszAggytŰéai tudósitAa.
A« alkotmányosság érdekében ismét egy iryfihyOrfl mü került ki a haza bölcse, D-''ák LAiruncz tollából, tnqly as ogéaz nemzőt til-akosását foglalja magában, axon eljárás el-■ ^.ip, ívily szerint aa ^bsolutlsipns vérllnkrM Vélstötíkröl rólunk né\klll(lfik akar rendel-krianl. A f«Uratr/HVa»Ut e»,'' mely a képvl-rtlÁ hU Január 16-lki Ülésében egész terjo-/^VÍm^lieVÍ zajos éljoí/k sl fogad tatot J.
-''melyWek 4zó Sserlntl azövejc« a krtvotkcxö: '' „i''Vlséges Császár éa TCirály I ^Idön közeiel>h fölt«rje»»tett alázató» fol-irotu^WKan liéd''dé tiaxtolnitel újra és isiué-fnlve kértük Föl»égrd«t, hott/azon ltnnoj>é-lyes Államszerződést, n»cly kölesönös jogri-s«\nyAÍ«ik alapja, a m<*gsértn(t pragniatica sancítóf s az abban hlstositott, de abíolut UsUlítiwiaal falfilggcaatett alkotmányt telje« tj^g&e» tettleg Ismét vissaaálllUoi n»él-tA^^V j tűidén kifajteuuk, hogy mig al-
kotmányon "klrÜl Állunk, jogositva aera vagyunk az óhajtott kiegyenlítés e|*k«zléBÓ-b(ín bárm^d^táror-é íó^ést teiini : joggal várhattuk^bizton rqménylottük, hzgy «1,*" •¿»08 okainkat méltánylás, kérelnlünkct ml-■ előbbi teljositéA követeli,
Heményoinkot azonban aggodalom ós kétkedés váítjA folj'' midőn Útjuk, hogy legsuon-tobb érdekeink felett, mind a törvónyhotM; •mind a végrohajtúa körébon, folyvást é» most ujabban még a jiWőre is kiható roodo-lotokkol, Absotut hatalom intézkedik. ''» '';
Magyarországnak abOH kétségtelen jogA, hogy védrondszerének megállupitása és bármily átalakitása csak aa országgyűlés bele-ogyozésóvol jöhessen létro, egyidős az Ország alkotmányával, törvényoink, a királyi hltlovelek, a pragniatica sanctio s alkotmányos életünk ^folytonoa gyakorlata ogyaránt biztosították >zt.
Midőn 1715-ben «a állandó katonaság mint a védrendsBoruek ujabb éa ozélszerübb módja behozatott: Magyarországra nézve az ország törvényhozása rendelte ol azt. Mindon, bármi csekély változtatás, mely a védrond-szort illetőleg azóta nálunk közbejött, az országgyűlés által batároztatott ol. E jog alkotmányunknak és általában minden alkot tnányosságnak életfeltétele, melyről ab ország soha lo nom mondhat
As ország oson kétségtelen jogának ujabb tqttleges tagadása azon logfolsőbb rendelet, moly a védrondszort illetőleg közelebb kiadatott. 8 mi, kik legszentebb kötelességünknek tartottnk, ismételvosUrgetnl: liogy mln-donckolőtt a fölfüggesztett alkotmány állíttassák teljesen vissza, vétkeznénk hazánk ellen, mely reánk bizta jogainak védelmét, n vétkeznénk a Felséged iaáuti hódoló tisB-tolet ellen, mely nekünk őszintéségetparancsol, ha az absolut rondszernok őzen ujabb intézkodését hallgatással mollősnők.
Kpon akkor adatott ki az omlitott absolut ronuelet, midőn alkotmányunk visszaállítását joggal kértük, és méltán vártuk; — épon akkor adatott ki, midőn Fölséged log magasabb Igérefe folytán- hittük, hogy alkotmányunk mielőbb valósággal visszaállít-tátik s az alkotmányosság FcUégod többi országaiban is tettleg életbe fog lépni. Nom ugy adatott as ki, mint felelőd kormánynak oly javaslata, melynok köteloző urojo az illető országok törvényszerű olfogadásához van kötve, bánom ugy, mint azonnal végrehajtandó, minden, résaeiben kötelező, s következményeiben jövöro is kiható törvény.
Tárgya 0 rendeletnek azon lognoinosobb és logsulyosabb adózás, molylyol a polgárok az államnak tartozunk: a honfiak vére és éloto) szabályai mélyon behatnak a osal.tdi élőt logszonteb viszonyaiba s az ország legfontosabb axollemi éa anyagi érdekeit érintik. Nemcsak ason első és legfőbb tekintot, melyet mellőzni joggal sokasom lehet: alkotmányunk alaptörvényeinek világos rou* doleto, hanom ozonfolül a méltányosság és czélsxerilség ir megkívánják , hogy ilynomü rondelkoaések megállapitásáliOB az ország akarata ia boazájáru^fon, s 0 nélkül és en-nok törvénypaertt nyilvánítása olőtt, azok tettlog végre no hajtassanak.
Nom egyedül a hadsereg száma és vitéa-ségo aa, a mi <>b álUmot legsúlyosabb vészé-lyok között is tartóban biztosítja. DArmoly védrondsaer mellett is leginkább -emeli a sereg erejét a kitartó elszántságát, ha a nép lolkesült akarata áll mögötte. E lelkesült akaratra pedig csak akkor lehet bizton számítani, ha azon rondszor, mely mnllott a honpolgárok nz államot védni kötelesek, a nemzőt bizalmával találkoBik j mit caak ugy érhotni ol, ha a jogaiban a legszentobb érdekeibon mog nem sértalt nép, moggyözŐdvo a rendszer CBÓlsserüségérŐ! s belátva a lio-saudó áldozatok szükséges voltát, törvényszerűen nyilvánított hozzájárulásával elfő-gadja a*t.rl,, , ; .
Do ha még akkor is. midőn ab alkotmánynak egyrészről joggal követelt, másrészről ismételvo Ígért tettloKos életbeléptetésére méltán vélt már számolhatni a hon minden polgára; ha még a fojodelmi Ígéret teljesítésének küszöbén is, azon nagyfontosságú tárgyában, moly az alkotmányosság minden fogalmai szerint a törvényhozás rendes útjára Urtozik, törvény gyanánt, absolut ha-Inlommal adatnak ki IngfolsfiMi rendeletek, és e rendelőtök, a nélkül, hogy az ország azoknak okait, szükségét, osélsxerUségét és horderejét előre raogfnntn|hatt*, s alkotmányos utón osokrA nézve akaratát kijelont-liette volna, azonnal tottlr^ végrehajtatni is
IiaranosoltAtnak: lohotntlen, kogy az ébredni texdett bixslom el do onyésaszék. Ily ren-doletek mollett lelkesülés ^olotkezni soha sem fog, sőt még a nép megnyugvása snm roinélhotö. Mert ax alkotmányellenes mód, melyon e rendelkezések tétettek, már uia«á-bau is ologendö arra, hogy megnyugvás és lelki-tUléa helyett elkeseredést költsön.
1 la a jelo n holyxnt sürgatölsg kivin oly intézkedéseket, melyak a vÁUolaii randsaer lényeges átalakítását igénylik: «a egy i^abü
fontos ok arra, hogy Fölséged toliaggesatott alkotmányunk?^ Azonnal boly roá|litsa. A sürgető szükséi, közepett MagyRrortjtAg, al-kotmAnyon kt«(ili helygtetébon, a trónnak gyö^''go támASBH''leend. Aa orszAggyülés osajt a» alkotmány alapján gyakorolhatja a nemzet törvényhozási jogát j alkotmAnyón Tdvfll nincs arra jogosítva^-.1»» nom vállalnál térbe-kot az országra, inolynok jogai fel vannak fUggosztvo. Mig a pragmatioa sanctíónak azon nlnpfoltótolo, njely hazAnk önállAsát, jogait és alkotmányitJbiztositja, tettlog hatályon kivül vani addig jogilag lohototlcn, hogy as országgyűlés őzen megosonkitott alnpsBorzödés értelmében intéakedhosfók, más alapra pédig nem léphet.
Tudjuk mi azt, hogy a hajdan fonnájlojt védrúndszer Európa minden népoinél időnkint léuyogoa átalakításokon monl koros«-t(ll. Az országok politikai szorvezetének iilőnkinti változtatás «i, a hadtudomány fokonkinti fejlödéso minden államot kór.yszo-ritottek, hogy védrondszorét az általános (holyzot igényei szerint módosítsa, különben saját biztosságát koczkáztntta volna. Magyarország sem maradt 0 részben soha hátra s önként, szabadad arotból állapitotta meg mindenkor . kor igónyoinok megfololő változtatásokat: ab ily változtatások asonban mindig országgyülósilcg türténtek. Kósb leeud az ország ezontul is ugy alakitani véd-, rondszorét, a mint a szükség, czélszorüség, az ország holyzoto, alkotmányos állása, nom-Botgazdasági és közjogi viszonyai megkívánják : do oly intézkedésekét, melyek e rész-bon aa országgyűlés egyones éa világoa bo-leegyozéso nélkül bármikor tétetnének, jo-gosnknak nem tekinthet.
Mély tisztolettol kérjük tehát Folségedot, vegye kegyelmesen tokíntetbe, hogy az or-•>ág jogait, melyokot a prsgmntloa sanctio ia ünno|>ély«-Ben biztosított, sértotlenül megóvni kötolossógünk, 0 0 kötole«séget elmulasztanunk notn szabad ; no engedje, hogy alkotmányunk alapelveinek ezon, s obhes hasonló megtámadáijal által lohetotlonné té-tossék a kiogyonlités müve ; szüntosso meg ezen, most kiadott rondolotot, szüntossen meg általában mindon egyéb oly intézkedést, m< ly,alkotmányunk mollÖzésóvol,pőt egy;t>s sérelmével, az absolut hatalom által adntoit ki; s tettleg és toljosen állítsa vIssba mVtv^l olöbb alkotmányunkat, hogy Annak alapján képosok legyUnk jogszorttleg hAtározpl.éa intézkodni mindazok folett, a mlkot ab őrsiig biztossága, ssollomi és anyagi érdokoi sürgotőleg kívánnak. — Mog vagyunk gyö-BŐdvo, hogy a pragmatioa sanctíóban klttt--rött ozél osak ugy iess elérhető, ha as alkotmányosság mind Magyarországban , mind Felséged többi om&ágaiban, ^oljeson és tisztán, valósággá4. ¿»Jtbo lép i"
Evton kivül MftdaráSs is nyújtott bo ogy indítványt, mély aao.rban idüszerÜtlonségo miatt olvettut"tlt. Különös totsaésben részo-sült Tisza Kálmánnak a felirati javaslat tárgyalása-alkalmából mondott boszédo , moly-bon különösen hangsúlyossá aat, bogy as országgyűlés, ha felülről positlv orodményt nom képes kioszközölni, aa egyo»kedés(fonalát, mint a mely ozélboa nom vozot, megszakadtnak nyilvánítsa. \

I ■■ '' í1 - * : ! n:..''i ■ [(>:/.
atyák és anyákban élénk viszhangra talál-jon^ tt minél többoii leövossék annak példáját,.kinek nagylolklí<jégoért jolonlog legalá-zalossbb köaz()i<Átünl<et nyilvánítani szeron-CKÓeok toheltünltj « kinek hosszít életéért hü Imánkat robogni n novolés buzgó barátai meg (iom szünéndnok.
Aa ünnepély,.to«g.yA/.erüsógé< omoló Goro-ve Antalnö- és Szitányi lstvánnö ő nagyságaiknak ssinto váratlan megjelenése, kik nagy részvéttel nézdolték hosszasan a munkaasztal körül ült gyormekokot, a kik épi-tés (épitőfácskák által), papirfonás, yosb-szőcskók kirakása, s ab Asztalra loirt betűknek. b^bszoiuokkcjli iklrakásával foglal-\oztak. '' '' i
Az ügy felkarolásának nyilvános jel''lt ndák ők az által is, hogy az ogylot rendoo tai''iai közé léptek. , v h''
üdv pártfogásukért a hon ily buzgó leányainak !
kohAny miiUly.
Zala-somogyi hirek.
Levelezések.
.10 11 P4M, ját); 16. ''
A kisdedóvó Intézeteket Magyarorstíágon terjesztő egyesülőt mint t-óvodájában '' f. hó B-ón délután egy mngAsatoa á bosszú ,időro felojthotlonné vált örömQnncpélybou részo-sült Az apró gyermek-csoport.
Ruprocht szül. Domtdofr horozognő főméi-tósá^n magas saemélyének megjelenésé a fontirt intésotban okozá a rltkiomlókü ün-nepot, mely által meg^rökjté, » klsdedóváí szert ügyonok meleg felkarolásávAl nagy. hirft novét. — Másodízben valáuk czuttal ízernnesések fŐméltóságátiAk m«41y lieresa-kedését tapasstalni, s mAsiidiabon meggyőződni arról, hogy« kisdedek gOndos és a O''.élnak mogfelelő neveltetését a hasa boldogítása tekintotéböl a uemnsszivü horozognő oly annyira szivén hordozza, hogy a. sx. flgy Irint nemcsak meleg rossvétot tanúsít, do annak terjesztéséro sem időt sem kölísé-got pom kiméi, amint ezt bebizonyitá aa ál-< tal, hogy a terjesztő ,egyepülo|hok alapító-tagjául lratA bo magAt, s ez ünnepélyon as ¿toda megkedvcltotéso czéljából nagymony-nyiségü diót, almát és süteményt kegyeskedett ax apró vidor kedélyű gyormekek között sajátkezülog kiosztani.
Midőo o magaa leoreszkedésoért s nagyi becsű kegyadományáért az apró gyernjok-csoport nevében á kőztiszteletÜ fŐméltóságu herczegnőnok forró köszönetünket nyilvá-'' nitjuk, egynttal nem mulsssthstjuk el kérni a mindenek Urát, táplálja továbbra is a jói-tevő hgnö anyai szivében a kisdedóvás iránti meleg pártolást, hogy maga; befolyása által n asent flgynek, s édes basánknak örökro ■Mcsö emlékű szolgálatot tehessen I Adta az Eg, hogy a uhuim tett a msleg-keblü noo-''
Í1
^(A mészáros -plncaér egyes ü-lo''t) f. hó elején tartá választmányi ülését, melyen az egyesülőt ülnökévé a holyboli kávéház-tulajdonos Rolndl ur választatott meg. Ex alkalommal Urünbaum zonotársulata által osti zenével tisztolték öt a>eg az egyaiU-lot tagjai. Ab omborbaráti szoretotéröl és jótékonyságáról oléggé ismort tisztolt férfiúnak 0 kitüntetésén, molylyol polgártársai bizalma ruháxá Őt tol, aaivböl örülünk.
A Mint rendkivülíséget megomlltjUk» hogy Qlassorazághól .több caer mázsa fog. hagyma szállíttatik hazánkba, minők következtében városunk utczáiu íépio n-uyomou tatáikosunk ily megrakott szeki/rokkol.
A A napokban távozott városunkből a kegyesrondi ház ogyik nagyérdemű tagjA, Menyhért ylgoston ur, ki ifjúságunk nevelését a mull évokben fáradbatlan buzgalommal a önfeláldozással vezette; távozásának oka azon körülmény, hogy a nt. rond kormánya által a tatai ház főnökévé noVCBto-tett ki.
A (Farsangi krónika.) Városunknak ugy látásik vig farsangra van kilátása. F. hó iy-én tartatott a „Zöldfa" termében egy jótékonyczélu tánczvigalom; 0 hó végén tartja Lakatos Sándor tánozmüvész ny|lvApoa tánczgyakorlatát nÖvohdékotvol ; '' februárban a polgári egylot, dalárda és a vadás*1-társulat rondox tánoavigáimat j egyelőre csök özekről van biatos tudomásunk as , esot-legoson fölmerülő cgyoa táncavigalmakr.ól annak idejébon szintén tudósitandjuk t. ol -vasóinkat. ''"''''
A (Hsngvorsony.) F. hó 16-én tartA Pyllemann Ferencs a nagy kaszinóban számú« közönség ielenlétébett hangvorsonyét. Rég nem volt alkulmutik oly intlvéasi » minden tekíntotbon kiológitőolőadást hallanunk. Pyllemann Feroncs, kiről már a múlt alka-lomiiinl elismoréssol szólottunk, teljesfét>y''Í6-bon ragyogtatá ez eatvo művészetét, mofy-ben nz előadás sr.épségo ats ortttnljAa tMobnt-kai képzet séggel oly gyönyörűen egyesült. A liangvorsony fényét nsgyhau owelé Német llerte kisasszony énoko, ki oz estve, bátran elmondhatjuk, önmagát multa felül, Különös tetszésben részesült Pyllemann t*: nitványa Resenstok Sxldl k. a. gyönyörű e korához mérve valóbau meglepő játéka. A hangversenyt általában a sikurültohp^k kö»é koll számitanunk, s a közönség ép ((/.Art zajos tapsokkal jutalmpzá a hnngvorsonyxői és kösramüködőit, kik néki oly élvozetes estét nyújtottak. ,1;
— (A n a g y- k n n i r. b a i ss il-i v a p á l i n k i\ n a k m e s t 0 r a'' é -g 0 a gyártásáról.) ParasNt asszonyok járnak házról házra savanyúvizes üvegekkel szllvApálinkát árulni, UVánnyom''o-zásaal tiidomásomra esett, hogy exek a vi-dékvöl behordanak mindenféle pálinkát tise-tán.és vizsol gyöngítve elviszik egy biisúT nyns boltba, hogy itt csináljanak belőle s*il-vapálinkát, as illető boltos elővosx bizonyos folyadékot és mindogyik üvegbe tosz egy adagot. Ettől aa oredoti pálinka határoxAtlan szilvapálinka-ixt, szagot és saint kap, mely gyorsan hovit, nyugtalauit, kábit, asó.Val egész nap- és éiolro ia kitorjodö nyugtaiéit ságot okoz. A hamUitó szór nszllvapá-1 i n k a - 0 a s o n t i amely »zilramagvh^-. ból gyártalik 0 oly erős, hogy tnár csak ité-bány oseppjétől is toszui lesz ax ember,— mint villám hatolja kor^sstül as egésa vérf és idegrendszort. s ha; az embor egy^kupi-ezá^ valót meglnna, — tán á guta azonnal ajtyon is csapAá.-Ezt nem annyira égészs''égt mint visszaélési szeinpontból Hoatkm fel, mort.; Ugy hiszem mindenkinvk • tovhére esik a osalás, annyivaJ ia »»itább, közökből jő, melyek ebes nem ssokfák.
•) Alkalmilag »<i''U<u kOsSljftk lu<tö»Ui»«it
Sswk.
Legyünk tehát ozoiilul óvatosak a szilvapálinka megvásárlásában, ha valódira kívánunk azért tbhni. Tky.
A A li''olybeU''városi kapitányság, olismo-róst órdomlő kozdoményeziso folytán a városi tonács olliatározta, hogy vasár- ós Ünnepnapokon a korcsmák, kereskedő boltok reggeli 9 órától ogósz délutáni 4 óráig zárva tartassanak ; mig a kávéházakat o szabály osak <léli 12 éráig kötelezi, úgyszintén a dohány és bélyeg ogyedái-usoknak félajtónak zárva tartása mellott 12-től egész 4 óráig az árulás rnogongodtotik ; normanapo-kon Azonban, milyenok: húsvét, pünkösd, karáoaon,- Űrnap, N..boldogasszony ós szent István napján az említett holyiségok egész nap zárva tartatnak. A föntérintott ezabá-lyok a szállodákat természoteson nom kötő-lozik. — E rendelet megsértői 8—BO frtnyi bírsággal büntottotnok, melynok foganatosításával a nagy-kanizsai közjióroda javára a városi kapitányság bizatott mog. Ilinni szo-retjük, hogy ez erélyes intéikodésnok óhajtott sikoro leend.
A l M öjg h i v á a) a csurgói dalárda által többolf''közreműködésével 1807. évi jan. hó 23-áncsurgó-óvárosi „Daru" vendéglő tormébon tartandó jótékoöyczélu ónok-, zono- s táflczostólyro. Kozdote 7 órakor. — Holépti d|j l frt. t > A rondezŐség.
— Az első napfogyatkozás ez évben mártiuo 0-ára esik s óriási lösz. E napiöté-tülés ogész Közép-Európára nézvo Igon érdekes n nagyságát illetÖ|eg csak az 1870. s az 1887-ki lesz hozzá hasonlítható.
— Mogliiváe a keszthelyi országos felsőbb gazdászati tanintézot hallgatói által 1867-dik ^évi jánuár hó 3<)-káii a holybcli „Amazonhoz" ezimzett szálloda megnagyobbított tormébon aa intézet hallgatói keblében alak itandó »«»gélyugylo t javára tartandó tánczvlgalornra. A r o/n d o z ö s é g
„A magyar országgyűlési törvén y k,ö n y v»," a Corpus Jurís fordítását és a kés-jbbi törvényekot tartalmazva, most már toljcaon megjelent. Fordította és szer-kosztotto Ooguss Dániel, szegődi városi tanácsnok. Szorző, mint előszavában mondja, loginkább Szalay László által buzditva, fogott o nugy munkához, » azt több év alatt bo is fojezto. A kiadásban * fordítót 3B0 előtt-zotö támogatta. Az egésa könyv bolti ár« 24 frt, moly árért Wajdlt« József könyvkc reskedésébon is kapható.
Fővárosi éa vidőW hirek-
— A „H <■ »" bécsi 1 o v o 1 o x öj A l rj a : A jolon helyzet odáig érett, hogy irányadó körökben nom titkolják, miszerint 14 nap bokövetkezik az idő, — melyben vagy a magyar minisztérium ki losz nevezve, vagy a magyar országgyölés föloszlatva ós tyra Forgáoh gróf kanozollAr.
— Az Eszter liázy-h oroz ogaóg zártartósága részéről, a fir.otésok legalább f^fban újból fölvétettek. Ea » n,a-gyárországf hitelezők kövbtoléselnok 1805-dik év, y^goíg lójáét kamatéi ,az illotÖ pénp-tári tiszttar lóságoknál folyóvá tétettek s á Véi»őbb{ ¡témátok néhány tó alatt fvgunk folyóvá''(étetni. — A templomok, plébániák, ájttktof é« Jótékony ¡ntégoto|c alapítványai a fez '' ióíX> frtet''meg nem haladó magántőkék ^>natahtak; rondíaerca fizetése pedig már most élrcndcUetott. ''
_ JJ* E gy 6 P p/u vlí lo. j A „Kalauz" s erk''crfzto)énól egy fokoto szinü plilviftlo Von mely tijiuden porozbon megszoni-
félfictÖ b Aiogvohető. Áru 65 frt. o. é. i H-.S a é p let t> Somogyban a katb. pap-sAg''eg''yik buzgó,'' lelkes tagfa 100 db. ezüst húszast adott a megyei szogényok ssá;»ára Svastics József főszolgabirónak. Az adakozót nom sx.-tbtd megnovezni.
— uj koroskadolm I c z i k k. AmorikáUŰa i\ gyaluforgácsok lósz^r holyeU dorakalj o bútorok töltésére kezdik nagyban használni. E exélra. főleg a juhar és .nyárfát ■^IfljáV bl{j-Ukalyja*ahbn a$ , | MifflJ'' ej»ok gyalulorgáosa nemcsak puhább és ruganyosabb, mint az eddig használt moszat, lianam egyszermind a férgek sem nzeretnek benne tauyásni. A g/uluUö gépek-által történik, s oly finomra-áiint a liizőr. 1 !
zttdt lengyelek fölött HaihárUhau, Jrkuuuui. nov. 5-én láttak törvény*:'' hotet, köztük a 48 Avcb C''ielinszki Naroissttst, föbelörésre Ítélték. 194 megtámadta a katonaságot, s azUtán a begyek közé menohült. Ezeket a mint elfogják, mogtizcdclik, az életben maradók 100 kancsnkát kapnak, a a bányákban örökös munkára kényszertttoliiek. A harmadik osxtálybfc eső 1)2 különböző apróbb büutqtÓBokot kap; a 152-ből álló negyedik osztály felügyelet alatt marad, 200 fölmentetett.
— 90,000 dollárba fogadtak a „Honriette" „Vesta" és „Flootwlng" yochtok tulajdonosai, hdgy melyik hajó toszi meg legrövidebb idŐ alatt az utat Araorikából Európába. A nyertes a „llonriolto volt, mely deo. 2B-kón délutáni 4 órakor érkezett meg Cowcsbo s az utat Új-Yorkból ide 13 K>ap a 22 óra alatt tette meg. Ily gyorsav még ogy hajó sem ment. A másik két yacht dec. 26-kán reggel érkezott meg. A „llenriotto" megérkezésekor a legénységet lölálittatá az árbóezokra s a csillagos lobogót épen ugy meghajtá, mint oz a badigőzösöknél szokás. Az angolok lakomákat rondeznek az nmorikaiak tiszteletére. Ez az első eset, hogy egy yacht Amorikából Európába vitorlázott. A 90,u00 dollárt a „Honriotto" tulajdonosa nyorto meg, llouett ur, a „Nowyork Horald" kiadója.
— Hamburgban m. hó 2l-énegy nom egészen kész négy emeletes ház összoomlott. — Egy bádogos inas életét veszté, négy más szomély sérüléseket kspott,
— Tizonnégy győrinek mogégo-téBo képezi amaz iszonyú vádat, molyot
Íelonlog a wari osküdtszék tárgyal. Az esőt
övetkoső: A lovanti szigeten, moly a legnagyobb a hyori szigetosoportozstban s egy milliónál több értéket képvisol, a tulajdonos, gróf Pourtslo» Henrik, kövotvo családjn em-borbaráti hagyományait, földiuivelő javitó intézetot állitott föl gyormok-fegyenczek számára s ea intézet a legjobb hírnek Örvendett. A gyermak-fegyonczek mondhatni atyai kormányzás ulatt állottak b oly jól viselték magukat, hogy bár az államnak naponkint osak 22 contiinejébo kerültek, mindegyik-uok, míro olhagyta a Bzigotet, logalább is 24-300frank mogtakaritolt ősszego volt. A szigot valódi javitóhely volt; ogy rosz intézkedés ózonban megzavarta aa ogósz dolgot. A mult évi Boptoinbor végén »«, Ajaccio inol-luiti Saint-Antoino fngyencz tolepből ogy csapat olitéltot ido tettek ¿t, s ezek, megrögzött, romlott bűnösök, csakhamar tévútra csábíták a lovanti fogyonc''zok legnagyobb részét. Jobb oltartást, kövesebb munkát b Wtyb túhonéít kozdtok''kövotelni, sőt összo-boszéltek lázadásra, melynok czéljául a fosztogatást a a közöttük lévő állítólagos kémek moggyilkoláBát tűzték ki. íjoptemb. 28-kán szállt ki a szigetre a 05 corsioii fegvencz, s oot. 2 dikán már kitört a lázadás. Összetörtök mindont, a mi kezílkbo Jött b összefogdosták az állítólagos kémekot. A szomszédos ligctbon akarták őkot kivégezni : ni»jd UiiSs borzasztó,ötlotro voludtuk. UgtöVték a raktár ajtaját, hol a petroleumhordók, ezu-kor a más onni vulii vlulgok állvttak. A betört réson át olöbb a nagyobbak betoltak be, a midőn megrskoptak, n kisobbokot, az állítólagos kémokot ozóllták föl, liogy ők is vo-gyék ki részüket. A mint ezek, számszerint 14 gyermek, a raktárba bementek, elállták Útjukat b rájuk gyujták a petróleumot. Ez iszonyú jelenet volt. SzöHytt jajv''o*zókeléB között égett mog mind a 14 gyermek, b kínzóik hahotázva nézték. Az egyik gyermok, Garibaldi nevű, előtört a lángokbál, megszúrták s ismét vlaszivetették. Monthotlonfll ol égett mind a 14. Ezután a lázadók Iqcsil-. lapultak, s másnap közölök többen önként visszamentek a fogyíntéietbo. Most 16 an a törvényszék olőtt állanak; a föosidkost C''ou-duriornak hívják. }
I,
Bécaí óh külföldi hirek.
VT ( A ,j> á r i s i v i I á g t á r I a t p a I o t á-ábVri) Wkónyhk ellátására annyi Vflhdég-ős találkozott, hogy most már 1(X),Ó00 embert lehet kielégíteni naponként. A mint már említve volt, nemosak as európai konyhák, hanem az cgyptusi, tutár és sinai culinaris művészetek is képviselve leszi»'' k. A csá-saárnd, bavlHuoja előtt naponképt katonai baugtoAerty lesz. Arról is «»ó volt; hogy tobb idegen ezredb<*li zenekar megy Tártába és felváltva játsxnnd a palotában. A usrk kösspéb« termet állítanak, felolvasások és teehnikai kísérletek számára.
— (Elitéit lengyelek.) A bakali ut késaitásére hajtott s taunkakösbon fellá-
, Nyilt levél,
t. Kit« Kyőgyaxeréax urnák Narrxalibati.
Miutiin ruindon eddigi fiiradottlaom «reduténytelon volt, ugyjb^tor vagyok önt nyiltati fölkérni, aziveakfdjók vég-ro <5« yalaliára a* l~63-i|< <5vbon llz-Íot6mt81 kapott kttnvvok, rtajdt ko-zo irtíviival nálam <5dos atyja haldiakor megrendelt gyjíazjelontéáekórt járó
17 frt 60 kr. 1863-tdl intorca fejóbou 4 „ 40 „ 40 it poatán azállitott fizo-
tósi intö-levélért ... fi w w
>'' '' önazeoen 27 frt.
hekllldoni; nem atdlalnók fel o cnokély ösa-zegért ttyillan, ha tudnám, hogy ezen összog lefizetésére Ön .képtelen, do meg vagyok gyösödve, hogy a né-gyea fogat tulajdonosa annyit örököl-.
hetett hölduguU édoa ^tyjátdl, hogy opy llzlot-vivönél a boldogult gyA*u-jelentéHeit ia lefizetni képoa: addig1 ia még többtóör leazek kénytolen eü ér-dekben nyíltan felnzólnlni, okoii folszó''-litést mint olulit fogom nevezni.
i Wajdi tB Jdz«ef, i
hyomdftltjlajdono«. tmmrnsm.. »róiaB^sgf^Hwart^a
TARCZA.
A kis czigány.
Mindenkinek van a nagy világon,
Mindenkinek jutott egy kis lieljr t Hová ídes emlékek csatolják , ltol ineKnyughatik a dutt kebel.
A stámQiOlt honáárt solisjtoi,
A liol oly boldog volt egykorún, B végitnájában is axírt etd, bogy Ott boru\Jon rá a sirhalom.
A fáradó vándornak sxemtben
A ssUlSfÖld kényeket fakasxt, 8 erSt nyújt a etUgvedS kebeluek, Hogy egykorún latul fogja ait.
A madár is viasx&''iáll as ágra,
H fölkeresi a sslinlmlyct, H olt n kedves kis bokor MUóbuii Zengi el a Irgsxobb éneket.
Clak in vagyok árva a világon I
Csak én nekem nlntjen menhelyem, A hol fáradt lelktAi megi>lhe|uic, A hová lehajthatnám fejem.
Bemmi inás uern maradt ax ajiámrdl,
Csak egy kopott fakó kÓpOureg. Mely alá majd xá^oros időben KirejÜiossem kis hcgodUuict.
Ka aa ami enyiin a világon -.
Hegedd s egy kopott kflpnnyeg; A''fagy ellen köpönyegem véd meg, limnnak meg t hegedlllök egyst.
BxQlShelyem ? tutija Itteu hot van, Meglehet, hogy csorda jár axon, R h»l fogok •lliunynl 1 meglehet hogy Yalamolyik elhagyott utón.
I •
I-''ognak-e majd temetőbe viu|il ?
B osoutjaimnak lett-o sirjele T Nem hisxem t mort a cslgáuynak mégha liuxsa is kivül vau a hely«.
i
Ah pedig mily Soknak elhtasera éa Axt, mit lelke, mit sslvo ktváni B mindexért csak egy-két fillért adnak, 8 ráadásul i .Jói van kis c.lgány I"
KIB CZIQANY.
■ -5
---
A megbüntetett kiv&ncs.
A franozia algior-hadsoreg egyik/tisztjénok levelei után közli Dukkvy Márton.
Egy este az „arany korona" vondéglö egyik termében ültöm lloulogno-ban, midőn Oeorges Waston őrnagy, régi a logbonsőbb barátaimnak egyike, lépett a szobába.
Kégi idő óta nom láttuk egymást, b azért is miután a kölcsönös üdvözletek a logsai-vélyosebb módon megtörténte^, egymás mellett bolyét foglaltunk, hogy bixnlmns beszél-getésbon ax olmult időkről emlékezzünk.
Midőn Utolsó alkalommal ilouiogne-bnn valók: kérdé''as őrnagy, egy sxivarra gyuj:-vm, neaetl ltázbau egy kivalólag Bajálságoa s/etnölyíség társaságában volum."
„Uenorio uinsoulini, vagy fetuinini ?" volt tormészistos'' kérdésem.
„Fominitii 1" fehle az őrnagy. „Ha nincs valami fontos dolga s meg akarja hallani a történetet, kés» vagyok azt otmondani."
IHztositoin Öt, hogy igon nagy örömömre ssolgálua a történet olheazéléso, " amennyire omlékszem,1— Wastón k<Jvotkexö módon kezdés
„Helyet fogadtam a l''árlsbél induló lovas gyorskocsiban, s midőn boléptem, azt a többi utasoktól már tnogszál(va találtSiif. Társaságunkban egy hölgyet is vettem észre. Miután ogy égő havannát tartottam kezemben, s a hujgy jelenléte által figyolmez-totóm, bogy szivaromat annak jelonlétében elvezni udvariatlanság volná, nom minden sajnálat nélkül elvetéiu havannámat a bolyomét elfoglaltam, moly épun a hölgynek átellenében volt. , . . 1 ;
A kocsi inogiudult.!'')
Igon természetes dolog, hogy az eml»er ha gyorskocsiban társaságban utazik, legelőször a társaság folutt physiognomícus cxoiulét tart, én is ezon érdekes szemlének «ngedéttt.át tehát magamat, melyet azonban legnagyobb ssjnálkyxásoinra''A hölgyro nom tsrjssztbetók;ki,.0iltitán vonásait sűrű fátyol boritá.
A többi utns mind franexia volt, s igy a nélkül hógy bókot akarnék jiekik utonilani, udvarias férlixk. Néhány pillanat múlva ol-végxém szemlémet, a magától értotödik, — hogy szem''imet ismét az elfátyolozott hölgyre forditám. De lehetetlon< folt, vonásairól fogalmat ssersani magamnak, ép így nom ai-korült testalkatát s»oinflgyro v^a»»«"», miután először ülőhelyzetben volt, másodssor a lábujaktól nyakig bő prémes köpenybo
volt takarva. Természotes dolog, minái ka* vcsebbot láthattam, annál nagyobb lön kl-V ioeíiságnm, a épen axt határoztam el magamban, öt valami módon megszólítani, —, hogy lógat.\bli hangját liallh ss un, taáltJŐU ü .innga s/ólalt fol,
„Azt Vevóm c-löbb észre," iigymond hozzám fordulva, „hogy ön szivariát oldobá, —r pedig a azivarzáaboz szokva látszik lenni, mint kétségkívül ezen tirak is. No genlrozzA tollát magát előttem, mert a szivarfüst nem alkalmatlan nekem, sőt, mondhatom, illata kedves «Itilfota.*
Ez engedély sokkal határozottabb volt, hogysem visSzantasithatUm volna, Körb tneursztém tehát Szivartáréz-imat ■ né háti
Eillanat múlva kékea füstfellogocskék emel edtok ki a nyilt kocsi ablakon. „Nem volna szerénytelenség tölom Asszonyom," tpontlám, „kérdeni, hol kodvplé meg a dohány!Ilatot V"
„llol? uram ... az afrikai táhortüznknél. „Hogyan, az afrikul tábortüzeknélV* ~ kiáltók mindnyájan csodálközVa. *
„A hadsoreghez tartozom," fol«|é a hölgyj yjférjem kapitány u 47 dík sorozrednól, Öon-stantino bo vétőiénél esett el," „.S ön Constantinoben Volt?" „Igon, uraim, az sgést hadjárat folyanliA alatt kisétóm a sereget."
Ezen meglepő közlemény mindnyájunknál élénk erdőiét keltet, s köztünk ouuok következtében igen érdekes beszélgetés foj-lédött ki, hielyhek alkalmával az idegan hölgy a legkitűnőbb észtehutség n a legfinomabb modor tanrtjelolt adá.
így két vagy bárom állomáson haladánk át, tuidőn a gyorskocsi épen délb-m megállott, s én azou romén) ne''c ong-dém át magamat, hogy immár a közös ebédnél fátyol nélkül fogom láthatni vógro a hölgy árosát.
Do reményem most is megcsalt) miután a hölgy külön szobában teritolt magának, a midÖn ebéd után ismét kocsira ültUnk, — hogy utunkat folytassuk, öt már a kooslban helyén találtuk, do ismét, mint olöbb, elfátyolozva.
Kétségbeejtő fátum I .. így mindinkább beostolodett. Az utaanö a társalgásban nom látszók már résztvenbi akarni. Mindönki tehát, a mint ében lehetséges volt, alvásta készité ol magát, a rövid idő múlva mindnyájan Motplisu»/karjaiban foküvónkk V
A jövő reggolon Utastársnőnk /jsmét oly ! szeretetreméltónak, ismét oly sxellemdus-nak, ismét oly beszédesnek mutatá do ma- '' gát, tnihl''a mult nnpon, de Ismét osak elfá- ,'' tyolosvn, s orős szándékkal incoguitóját megtartani.
Vógro itt megérkezénk, a kocsi ezen Ven- , déglő elÖtt állott meg, a többi ut»s, ki erré * kl arra, szétszóródtak, Osak én b az idogen i hölgy térénk be itt.
„On itt marad?4 kérdém ujongVat „Igen. Ön is?" )
„Holnap reggelig, mikor is egy hajóval Londonba szándékozom."
'' „Charmánt találkozás. Én Is Londonba mogy«k, aha ön megengedi, vódiliuu alá: helyezőm magamat."
Annál boldogabbnak érxendom"magamat, asszonyom, miután !gy azon reményt táplálhatom, hogy ön végre mégis ongodond ké-rolmemnok s visaznvotendí fátyolát, mert | csakugyan nagy kegyetjonség volna, ha még itt sem akArná ön letenni incoguitóját I" . . .
„Mindenesetre uram, osak en^odje meg, '' hogy szobámba mohessek toilottc-omat ren-dezemlft, azUtán nagy Ortímömre szolgáland, < Önnel kevéssé csacsogni."
„Egok n türelmetlenségtől, Önt közelebbről megismorni."
„Tollát viszontlátásig, s pedig néhány! peres mulvn."
R nibáriy pere*W>l htár r*gy óra h>t\i, mely reám nézvo egy örökkévalóság hosszúságával bírt, midőn végre egy ssolga lepett bo hozzám, azon tudósítással, hogy az idegen hölgy a 19. »zám alatt várakoy.ik reám. ptyl siettem a lépcsőkön, oly gyorsasággal, minőt csak n legmagasb fokig csigázott kíváncsiság adhat. Ropogtam, beléptnm, a a hölgyet j végro valahára fátyol nélkül találám !
„S most. kérdém öntől," monda itt ax flr- '' n«Ky. n>"t« gondol, mi okból rejtegoté a | hölgy oly szorgalmasan aroxát „Félszemű volt?-„Nem."
„Himlőhelyes Tolt?"
„Nem." }
„Vörös baja volt?"
»Nom.« |
„UoSZfogAiV"
„Nem."'' ? ''
r Macs kasZomel ?a '''' ><ts''.
íipeu ellenkezőleg ( al«gsz«bb sxemei v«l,| tsk h világon, csodálatraméltó sxomöldei-i kltöfiő hangja, legáthtmóMj artizbOm, bibt-r ajkíai s elefánt osont fohérségü Sxép fogaT." Ugy hát hogy találjam ol ?
v--
(Kslyt kér.)
tUUV-KAWIZ«A, január SO. Malh«ll tudósításunk Igon kfll«nbéilk-a raúH ''hetitől, főkép a« Xrakti a n, mWíl » (fabna ára naponkint emélkodlk, és ki.''itia ran fikép a tiuia ''árának cméikedésíro.
To ráblnl a a »xU«t -emelkcd黫 , é» t\ mag*« pla-•csl árak, Iránya''Wúl »»olgáliiak i liogy a mostani maga» árAk j<5 időig niegwfradnak.
^rj»(oru«Ktlilk kövctkexC !
Jelenlegi Arak alió-ausstrial mórrtkául a helybeli ■i4s,cxon> Hu*» uJBö—«8fn» 0 frt 60 kr—7 frt — kr. •Kol» xtf t8~T0 font«« 6<Yt -. Kukorlcsa 84—86 «fnaÜTŰÍ. Írp«iH>rfó«árt»* válA, 70-73 fonto» 4 It 26 kr. |em ZabVtó—47 fonto» t 1170 kr. ,
yal együtt. .Tórkölypálinka 30 fok tU -£0 frt hordóval «nyűtt. Mt< 18— ts''/a írl- Ut"k,i frl-. Ny«r»WrIk t* (lanyha llxlel) 8kÖr- éj telién- 44'' frt. é« buia-börök 48 frt. mám''ánkÍM.. '' "''
llorek. frhér é. vilin* (scMIIerl 1852- 1865-kl — vidékUnkbell — termés 8 frt -10 frt. — Villányi éi siegsárdl fokelo IHrtO. 10 — 12 ft. llj honi bor v.lrös (•chiller) é» fehér 7 frt -9 frt — kr. llnUtoninelléki borok 18(13-éj 18064kl fehér 12 -16 f/l. ak.nként.
Vlasa l»0 frt kr. Kés 44—46 f*t. Kö''.öii»é(rus iryapju ára 76 frt.^- VeMr rongy lt+ T frt 26—7 frt 76 kr, feketéé 4 frt.
xrgii wy i aac xjr. 3sr<£>ä-
] -pohánka ¿1 »«-rendll í fVl 60 Vr. — TV»V«ly fchír* 6 A 36, tarka 4 frt 25 kr. (lubé el»« rendű 8 frl 26 kr. mái»ája. flxllvapáltnka 20 fokú 10—20. frt hordé

N.-k*nlsH«l plutil árak Jnu. ífiT"
Borsé itcséjo 12 kr. I>ncM ltexél« 8 kr. Bab itoxé|o
Okr. Mlealtc*. 8 kr. Burgonya m*r3Jo80kr-l ft 10 kr. Marhabul fontja 16 kr. Juhhn» fontja 10 kr. Sertéshús fontja 20 kr. 8''alonua ináxsája 38 frt — kr. Zilr fontla 43 kr. Lángllsst tná .ája U frt - kr. Zsem-lyoll.xt m<l«iája 9 frt — kr. Knuyérllnt fontj» 8 kr. Kukorlcaallirt fontja 4 kr. Árpadara fontja 0 kr. Krtleská* fontja 8 kr. Rls»kát* fontja 18 kr. ísoisj Vfonlja 60 kr. Re|>o»0olaJ fontja 3* kr. Lonmagnl^) fontja 40kr. Ujb..r InuéjotOnr- — Óbor itexájo 20 kr. P.atl sör Itoíéie 14 kr Kani.»al »«r Iteséj» 10 kr. Oabaua-pillrt''ta llcxéjs 60 kr. Törköly-pálinka ltcséje 40 kr 8x1!*»-pálinka 00 kr. ífyrr» faggyú
máiiája 16 fri. - kr ÜnlÖltfagygyA-gyartya fontja 82 kr. Mártott fontla 34 kr. Bxappan fontja 21 kr. H.''i fontja 10 kr. Keményfa öl» 0 frt — kr. Puhafa
ülo 6 frl — kr. Nyerífa öle 6 frt— kr l^s.éu uié-rSjtt <".0 kr. 8»ána másiája 0 frl 80 kr. 8»*lma m. 60 kr. Kender fontja 60 kr. I.en fontja 00 kr.
llécHl péiixtírfolyniu Jnn. 80.
6% inoUliquoB 58.70; &♦/„ ,,omie- l^abö 68.40''; I860-ki álladalmi külcatín 81. 10) bankréaavényok 732.— hitojintéüoti réaa-vényok 168.70-, London 137.80; ezüat áglo 130.— ; arany darabja 6 frt 23 kr.
---.--a
Felöl«» aaorkeaatöt Wajditri Jóxacf.
IIRDETÉSE DEC.
Haszonbérbe kerestetik
-egy 20—60 hold nagywigu, uri lakházznl » gasdnarffú épülettel ellátott birtok. — A tudósítás ''küldendő: A-B-«iek poato rostunte Széke« Fehérváron. (2-2)
i .1
!
Fele úrért Hiálllt
urak-, hölgyek- és gyermekeknek
na elnö é* len»»«Kyol>l»
'' - , v . . I , : I
i vászon-raktárnak központi raktára
... ,-n >. • .!•• i ___
jpy Hé«», Btadl, Tucltlaubon 11. ixám alatt f^l
• . • .......i
a 1eg<4c«óbl. é» lejjobb ké»x v á . » o n n o m ti ♦ k a t minden nagy-•«áif ttlnOléghea, -valamint váaxoh-galyiUt, f«hór é» pompáa ailntj Inakat minden nagyiágban a legújabb divat ax.rlnt, é. oly meglepC olc,é Arakért, kogy a legkl.ebb megrandeU. Wábhra la . legna-gyqbl\ ».«».»♦,d«lé»»kel idéxl el3. A. alant követkexG árak áll táiom l»l« iiiy»ágául ixolgálnak, é. a n. é. köxön.ég tlgyelmébo ajánlom.
Kósz uri ingek, legjobb kézimunka.
J-''ihir-fooalu vá»xouingek. .Ima J baljeU caak 1 n 60 kr.
Kinolu jieuill ráncio» melieij ft 60 kr hely. c»ak t ft 30~ kr.
Finom irhonl v^rumburgl, iagék 0 fVhaly. c«»k 2 ft 80 kr._
-1..__A a r,h Vr helv. ciak 3 ft.
klní.m hallanál viixouin^ok jl ft_6pjtt hely.j»«k 3 ft.___
t''in Tűmb[~ké»teffout Ingek 7 ft 60 kr hely, fak 3 ft 60 kr. t.„Kfln:TumburHi Ínyek. fcg»«ebb ké.lmunka 1Q ft b^y.
Fehér és szines shii''ting ingek.
Url ingek fehér ihlrtlngbCI 3Jrt helyett e«ak 1 frt »0 kr. __
l^[flüöinabt>~f7anc»la .hi.tlngbSI 4 frt 26 kr ha>y._ caak 2 frl 80 kr. ire^ainrjwln« »»hlM lttgék í (TÍO kr hely Fo''mpáa »xiue
............ ______________^ ^»ak t ft 80 kr.
",hInli>tt-Ui^írrft~60~k71iely'' t«ak 2 ft 60 kr.
»»műi TTZiítií* ixin«iThariit*lng«k Tft 60 kr hpiyTeiak 3 frt.
l.egujabb fabár A^y.''.1**^- "^jLjJL5?''
'' '' 1
Kósz női ingek,
, legMobb kéaliituukn éa kéllkÖtéa.
fim* vá*X«n uöltiK«k hu»á»«al 4 frt helyett c»ak 1 ft UQkr^
yTuT^T^W^t Ingek r«4»a wallal 0 ft 80 kr h, c»ak 2 ft 60 kr. III divatú wir- i* raveürbaa kotatt é ft fcO kr h. c»"»k a ft 60 kr.
'' EŰr»"büV«j"di7»t«. katfttt 7 ft h»ly. c»ak 8 ft M kr d.lrla-Aut^ala ftU8»ylng»k 6 ft 60 kr katy,. o**k 3ft
MailA''AUWIIHl iw>VH/''IH|WW " - '' - _---* — > r1- - - .....
VÍ»V»rí«,''valádi \Qenclenn(^val kötött 16 ft k«fy. caak 7 ft. » váaxonbAb Wkolva 6 ft beiy._ ,
Djvái-Ugek, iegfiuoBiabb belf.at váixonból hurk^Ua O-ftO b-o»ak 8^8(1 ■ -—-.—t-----r-r—;—i ''Á "Ai_.tL1i.ii i t% ». M.Í <t r\ '' "
WtWl^g^k Wflu. »hlrtiwghCl 4 ft b. o*ak 2 ft.______ __
HtT ardrágok. kötve, legfln. váa.onbél 6 ft h»ty. eaik 2 ft 8d kr._
MM"áÍr»«UéaykN angol »hlrtlagbtl 6 ft 60 kr. k»ty| c»ak 2 ft áo kr.
Di»»e», »»épen kötnw"meljéuykft 12 ft h»ly> 0«ak 6 ft 60 kr.___
L«<fln. uellénykj." valA.irvaienelenno val 20 ft hely, caak 10 ft^ N6Í éjl lTíg«k hot»» «jakkal H-3.60-4 ft 60 krlg. _.
]űegftnomabb vászon férfl-gatyák.
t frt fO kf—t frt 60 kr, — tegOnolnabb rombnryt 2 frt 20 kr.
r,7oar«Töv»OOrS4_ft helyeU c»ai IT ft. . _____________
"l.Trfnom''abbTrhoní v"»^ rumburgl. 60 rSf 00 ft hely. c»»W «4 ft. jr^Í»''on-»iel.k»n«k, fél tne.Uja 1. I ft 60 k''r, l> .kr- 2 ft.
---------T VrvíV rt. M» Wr
iOirUt''uavu w», »V« . ——v - * ____, . '' ____l.---------
—r"——..rr::::... * rM, t ''ft 8tJ, 2 ft.
ftl^tőrií^nyi^endSki fél"t»Icxátja 1 fi~IS0. Tft 8(1, 2
Jf/éWÍ l, i»ino4 url Url.nyaJ^i ^^J^SJ0'' ÜL i r»gj''űW^ne%lTöwell-ln''gek ml»«fc almán é. reoSi-
V». kűlönöien kö.xtéay <» meghllté« ellen óv»»«rtll ».olgáln.k,
'' «-K W; 4 ÍI-4 ft 60 kr. ''__^ • ■ m
A kelmék tl..ta.ága é» vaiédllágáért k.«e.»4g adaUk. Ingek, m»ly«k a tJ.the» nem állanak, vl»»»avét«lnek.
M*n*a<lelé««k a UgUvoiabbl vidékekro uUnvét »tellett údja-.llUtawW — M»frcadelé*«kaél k«lflnR»en kéretik a ny»k-b«»ég bo-klltó*«. * • ;
An dun Centriil Dopot der ctfaton I^einwil-Qzim: ache-Nícdorl«go des Loui« Modern, Wien, U ■ 8udt, Tuoldttuben Nr. U.
k ö it y vuy o ind áj ának n agyobbitása
Nagy-Kanizsán.


Tisztelettel bátorkodom a 11. e, közönségnek szives tudomásul adni, hogy — már 5 év óta jó hirben femil]ió— könyvnyomdámat magyar és német betűkkel ujolag dúsan felszereltem, ennélfogva azon kedvező helyzetben vagyok, hogy a legnagyobb müveket, üiagyar vagy német nyelven a legdíszesebbig ^iáUithatpra; valamint kellóleg berendeztem könyvnyomdámat a legújabb keretű dísz-betükkel és a hozzá tartozó ékitésekkel, — és minden e szakmába vágó Jkásebb-nagyobb munkákat is, xu m» :
a : i ; . . . ••''
hatósági ér kereskedelmi nyomtatványokat,
továbbá falragaszok, kíirlevelek, étlapok, megliivó-jegyek, tánezren-(lék Jialottí jfilentések, nyugták stb.
elkészítését a lclietó 1 ^ntányosabb árért elfogadom.
ÜpjT Vidéki me^i-eii^olbaokot, hibátlanul ¿8 gyomft te^ewtoK. ,-^)®
Ezen vállai^to ^Bi a n. é. közönség kagyes pártfogásába ajánlom.
Kész tisztelettel
■; T • WAJDITS JÓZSEF,
nyomdatulajdonos.
Wftjdití Jówef kiadó-, lap- é» nyomdaiulajdonos Nngy-Kftniz»án.
.1
t i
Hirdetmény!
M d n e m fele árért jótállá* mellett, valódi, kasjixit-1 batlxn éa pontox rőf-aértckkel követiexö vxsxon-nemGek boc»it-tatn»k vég-elidáxbt, a. m.: riaion-xxebkecdők, lörtlV&n"k és axx-tU-tcritékek
a bécsi vn>xongyár-raktárban, Stadt, Tucblaubeo . II. ax.''alatt.
i
1 tocx. fiaom fehér ri»xon-x»«bkendő 2—2 ft 50—2 ft 80 kr x legfinomabb.
* 1 tuez. t*en Unom rambnrjt kendJSk S—3 ft CO tr—4 ft ¿0 !cr z legfinomabb.
I 1 iuex. fino:r. vásxon batist-keiuiők 4-1.50—C fl a legfinomabb.
f 1 tacx. váxion-tarttlkSiGk, 1.50—5—7 ft a legfinomabb j; 1 tnex. váaxon <lxn>a»t-tirülkOzCk 6—7, 8 ft x le(p3no>aabb. | 1 ¿arab 6 axeméhre Taló aaxtaJ-teriték b—iJ>0, 6 ftjával. fi 1 darab 6 axemélyre való ráxxon dxunaat-aaxtxlteritck 7.60, & ft, l darab 12 «xemélyre valé asrtxHcrlték 830—9—12 ftjirxL 1 db 12 »iftoélyre"vx3<5 atlx»-daa3»t-xxxUlt<srttéJc 15-50 ft a leg-r finomabb.
Váaioo-törülkOxCk, rőfönkéot 25, 30, 35—40 kr a legfinomabb, t db 30 rSfSa fekérítetles háxivászon 8—0 ft 50 kr. 1 db 30 rSf5s frfiérfoaál-ráaxoa 10-12-14 ft. 1 db 30 rőfös ötnegyed sxéles rainbtirp vászon 12—15 ft. 1 db 48 rőnsa Cleaned sxelcs xxSretváaxon 18—20 fi, 1 db 501 rSiS» ötnegyed axéla» finom sxövéxC 22-24—18 ft. 1 db 50 rSföa kéxxe''fonott xxöret 28—30, s5 ft a legfinomabb, :1 db r-nsbargi baU*:-sx5vct 80 fl htíy. caak 40 ft-'' t tnex. vásson aaxtal-kendő- caak 4, 4.5<J—5 ft. . 1 tucx. finom dxmnit- ajxtalke&dS caak 6—7 ft. | Váxxos url ingek 1JS0, -2J0, 2.50, 2.80. * Finos vasxob uri ingek 3, 3.50, 4JO a legfinomabb Kéax vixion-^trü 1.S0, t50. L80-2 ft. ■ Vision nil ingek, legnjabb divat 1^0. 230, 3, 3.50. i Viaxon n5i mj^ck kíttött 3.50. -4—4.50 a leffinooaJbb. Uri flsnrll-ingrlr TiiHdrig^ w UgilSkslébb irirvírn nrinrkbes 3, S30, 4—4.50.
Ingek, melyek a testhex n#m. iHnxk, vixsxavótetaek.
Ilíegttadelcaek kevés ráfiietóixei mindenfelé leljeaitletnek.
_ , Louis Modem''s Centrel-DejKítin "Wien,
Sudt, Tucblauben Nr. 11. ■ ■
WAJDITS JÓZSEF
hünyker&skedése., könyvnyomdája és könyvkötészete
számára
néHány mnonoz
igen jó föltételek mellett felvétetik.