Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
22.72 MB
2023-08-22 14:17:07
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
143
240
Rövid leírás | Teljes leírás (286.33 KB)

Zala-Somogyi Közlöny 1869. 039-042. szám október
Hiányzik: 43. szám

Zala-Somogyi Közlöny
Kiterjedve Sopron- és Vasmegyékre
Vegyes tartalmú hetilap
szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből
8. évfolyam

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

Nftgy-Kaníiwa 1869. october 2-án.
szám.
Nyolo/adik évfolyam.
Kiterjedve
SOPRON- és VASMEGYÉXRE.
szépirodalom, kereskedelem, Ipar, »¡mliszat, tudomány cs művészet kflréMl.
MeKJelenik: :
sxoabaton,
cgán ít«d.
NierkrastAI iroda óm kfndö hlvnlnlt WAJMT8 JÓZSKF kön/rk«r««kí<»iíSrn.
Előfizetési föltételek :
Helyben liiahoa hor.U.isl 14 yliUViu poalin ktlMvo Eli.» érro : - fl frt. - kr. FÍI ívr« - - 3 „ - . krnegyedra • I . 60 .
I''HwIlSi l''cllliws
„ZALA-SOMOGYI KÖZLÖNY"
f • kiterjedve
Sopron- és Vasmegyékre czimii vegyes tartalmú hetilap'' 1869. évi IV-ik évnegyedére. EnöCLzetésl étr:
Kgy évre láöO.oct., 187ü.sept.-ig .. 6 frt. i Évnegyedre 186D. octóbcrtól
Félévre ,, oct., , mart.-ig . 3 . * 1869. decz. végcig.....I frt 50 kr.
Hirdetések gyorsan és jutányosán közöltetnek.
Az előfizetések szíves megújítását mielőbb kérjük eszközölni, hogy lapunk rendes expediálásában fennakadás no történjék.
Sicrkettitu- h kiadóhivatal.
A nagy - kanizsai nagygym-nasium javára ujabb adakozás.
Folyó évi szopt. hó 24-én tek. Dervari cs Imre zalamegyei szolgabíró ur gyüj-teményo folytán küldött a nagykanizsai nagygymnasium javára 20 frtot, 8 ugyan névszerinti adakozó uraktól átvétetteket, jelesen :
1. D c r v a r i c s Imre ur maga adván
• 6 frt 20 kr.
2. Horváth János Pacsáról
3 . - ,
3. Péntek György pacsai néptanítótól
2 frt — kr.
4. Sipo8 Imre Pacsáról 3 „ — „
6. Reinicz Ignácz
1 » -
6. Porga György „ — „ 30 ,
7. Goldmann Jakab 1 » — B
8. Schleiffor Izsák 1 „ ~ ,
9. M U11 e r Sára , 1 „ — ,
10. Petornich József 1 * — ,
11. Ehrunreich „ 1 „ — „
12. Vaszary István —.50.
összesen 20 , — ,
Mely összeg átvételével valamim a bvújtó, ugy az adakozók iránti hálás köszönetét van szerencsém az iskolaügyi bizottmány részéről tolmácsolni.
Nagy-Kanizsa, szept. 26. 1869.
TÁRNOK ALAJOS m. k.,
bUoltmáujl alelnök.
A királyi kisebb haszonvételek falun.
A városok lakósainak oldalagos kényelmét dióhéjba erőszakoló 8 a concurrontfái majdnom végkép kizáró királyi kisobb ha-
szonvételek, mint például : a bor és sermé-''rési s ezekkel kapcsolatban lévő egyéb jogok ellenében sok jeles capacitás emelt már tollat és adott kellő lendületet végoítörléséhoz; ugy hiszem, nem leszek idd előtti, s nptn lesz korszerűtlen, ha a falukon önkényeskedő regalia bérlőkre, illetőlog kezelőkre vonatkozólag néhány őszinte szót omolek. Egyébiránt is jó ez ügyet szellőztetni, nehogy elaludjék.
A városok bei-viszonyai annyira-meny-nyire ha nem kielégítők is, de valamikép csak eltílrhetók; vannak több vendégfogadói s egyéb mulatc-helyei, a szórakozást koreső ember ha itt nem — hát amott vágyait kielégítheti; a több bérlő közül egyiknek csak van annyi igyekezete, hogy alkalmas modorával 8 éW-szercinek előnyös kiszolgálásával a maga malmára hajtsa a vizet. Azonban nem igy van ez faluhelyeken. A falusi ember oly helyzetben van, mint a fáradt vadász, ki epedve keres üditó italt, 8 ha forrásra vagy kútra nem talál, kénytelen néha a kerék csapba gyűlt mocsárral égető szomját enyhíteni.
Hogy e hasonlatossággal tisztába jöjjünk, vegyük bonczolás alá az úrbéri viszonyokkal összekötött községek helyzetét.
Az úrbéres községek korcsmáitatási joga kizárólag a volt földes uraságot illeti, tehát annak beleegyezéso nélkül senki — semmi szín alatt álló és ülő vendégeknek szeszes italt kimérni feljogosítva nincs, — a hol pedig nemesi jogok is léteznek, ott. a tagosztály keresztülvitelénél részint reábeszé-lésscl, részint fortélyosan gondoskodva lett arról, hogy az illetők joga — távol a közlekedési utaktól, cltciuotYO valahol a falu háta mögé — a lehető legfatálisabb helyre kerüljön. Az előnyös helyén meghagyott korcsmát azután a volt földesuraság kiadja haszonbérbe a legtöbbet ígérőnek, do többnyire egy már hizelgéscivel kegybe jutott vazalusának, ki eleinto jó maga-aJkalmazá-
HlrűetóaeH;
A hat haaiboa potll.orirt t-aaOr 7 kr.
i >ior 0 h minden további bclkUti«.<rt 6 kr ilílyefdij mlliduu rgyot boiktatáajrt 30 kr. A .Nyílt tárén* tgy p*tit lor bolktali.i dija 15 kr
sával megszerzi magának a pártolást, — 8 napról napra gyarapodik, fianem mikor már egy kis erőbo érzi magát s belátja, — hogy hisz az a falusi nép ,r-r akarva nem akarva — úgyis kénytelen hozzá folyamodni, — ha szerény vágyait kiolégiteni akarja, méreg drága árért zagyvalékot és lenézést rvujt vendégeinek csorébo; ha aztán akadnak felszóllalók, a felfuvalkodott korcsmáros először a szegényobb sorsuakkal huz ujjat, utóbb a módosabb gazdákba köt bele,'' végro az értelmes osztály irányában érezteti uri voltát. Van ugyan köztük néhány igen becsületes fehér holló is, de általános szempontból tekintve, vajmi csekély az, a tür hetet lenség ellensúlyozására.
Mindezekkel szemben, váljon mi orvoslása van a nemzet érték gyarapodására törekvő — munkában fáradt 8 néha napján egy kis élvezet után vágyódó falusi embernek?
Mojduom semmi I A méltatlan bánásmódot tűrnio, — a zagyvalókot, a rosz mértékű hust elfogadnia kell, ha csak a nélkülözésekre nem kárhoztatja magát. — Nom lehet neki azt tanácsolni : .eredj amoda, ott pénzedért jobban bánnak veled, ízletesebb italokkal és ételekkel szolgálnak;" —. a kiváltság mindenhatósága ott lebeg a falu felett s ncui túri meg benne a concurrontiá-nak fészkét.
Vannak esetek, hogy a meggyarapodott bérlő a korcsmaépülctet a királyi kisebb haszonvétellel együtt az uraságtól megveszi, ez esetben az uj tulajdonosnak felfuvalkodott-sága (kivéve a kiveendóket) határt nem ismer, noki nem kell az uri nép, mert az parancsol, neki csak a megszokott helybeli nyája kell, hogy poczkázhassék, nem gondolva arra, hogy az a nyáj ót a porból fel-
sogítetto. Volt már szerencsém (?!) több ily felkapaszkodott vagyon aristocraticus korcsmáros vendégfogadójába szállani, do egy-két óra múlva már ugy éreztem ott magamat, mintha a pusztában egy magányos fa alatt állanék, mely felott villámmal telt folleg kavarog.
A falusi kiváltságolt korcsmák bérlőinek vagy tényleg kezelő tulajdonosainak öny-kéuykcdése ellen (a vógoltörlésen kivül, moly még úszik) csupán egy ut van nyitva: a járás - tisztviselők előtti panasz - emelés; ámde mindnyájan emberek vagyunk 8 rabjai néha az akarat-nélküli elfogultságnak, legalább a tapasztalás sok esetben azt bizonyította.
Ha az „akarat-nélküli elfogultság" kifejezéséhez — minden czélzás vagy sértő gondolat kizárásával — kövotkezetes akarok maradni, szükséges az orvoslásra fenhagyött egyetlen egy utat is áttekintenem.
Vegyünk fel egy panasz-esetet.
Egy ember, kit a korcsmáros Bzóval vagy tettleg megsértőit, - • avagy ür vagy suly mértékével megróyiditett, vagy összeszámolás alkalmával megcsalt, az iüotékes járás-
Hirdetéseket elfogad :
| N.-Ksnlit&n: a K'' A DÓ-HIV ATAL. PMtM5 ZKI3LRR M j Bíoi-, Hamburg-, Berlin-, Májnam.-Frankfbrl- <S. Basel i| ben: IMA8KNSTKIN A VOÜLBR. Llpoi«-, B»nt-, ás II Stuttgartban: HACH8K4 TAR8A. Bioiben: OPPEL1K
tisztviselő előtt elégtételt kór a járás tisztviselőnek - köztudomásúlag hivatalos kötelessége vizsgálatot tartani s az ügyet a kifejlődéshez képest elintézni; —r tórténoto sen azonban az igazságszolgáltatásra felhívott tisztviselőnek a panaszlott korcsmáros jó embere, minden mellék-érdok nélkül, — utazásai alkalmával ennek helyiségében kényelmet talál, egy szóval, mindenkor és minden időben kellő bánásmódban részesül. Már most, minthogy mindnyáj™ emberek vagyunk — lehet-e számításon kivül hagynunk azon feltevést : hogy az illető tisztviselőt akarat-nélküli elfogultság szállja meg, 8 halogatásával az Ügyet feledékenységbe temetni igyekezik.
Az elfogultságnak egy példájával szolgálhatok.
A volt provisoríum alatt egy kis, de ki-terjedett mezőváros közönsége, melynek egyetlenegy nemes közbirtokossági korcsmáját tagosziály alkalmával az urasági képviselő ügyesen háttérbe tolta, a kiváltságolt urasági korcsma tulajdonosa, a volt bérlő ellen, rendetlen bánásmódjaért, de különösen azért: hogy a kiváltságokkal járó kötelezettségnek meg nom felel, panaszt nyújtott be, — a panaszt tárgyazó kérvény elintézését azokban hiába sürgették, eltűnt az , mintha Philadelphia varázs-veiszeje érintotto volna. Sohasem került elő.
Az előadottakból tanulságot vonva, bebizonyul, hogy a jelen korban a királyi kisobb haszonvételek megszüntetésének hu-zása-vonása, — a munkában fáradó falusi ombert, az enyhítő italt keroső s mocsárra talált vadász helyzetében hagyja, b türelmét a végsókig csigázza; — a vállalkozási tért, mely minden szabad státusban nyitva áll, korlátok közé szorítja; — az utazókat béketürésökból kivetkőzteti; — a kiváltság védszárnyai alá kerülő emberek lelkét megrontja; — az akarat-nélküli olfogultságnak alapjául szolgál; — és végro a fogyasztásra, mely az ország jövedelmének egyik ágát képezi, nyommasztólag hat.
Azért sokat mulasztottak azok, kik a királyi kisebb haszonvételek végképeni megoldását a szólóváltságok megoldásakor elejtették.
RUSA KÁLMÁN.
Iskola és has. *
Mltfoj flríf 8iipáry Gáza fSl.pán ur álul mv«Uss«U etlkkr* kltflaOtt 4 iUr»b vuyrt.
V. pályamű.
(FolyttO*.)
Folytonos továbbképző állal a tanító noui-caak az iskolában éri ol czélját, hanem azon kívül
is, minthogy azáltal tekintélyét omoli. A szll''.ók tisitelni, boesUlni tanuliák és örömmel bizzák rá gyermoköket, mert bonno nemcsak a jó tanítót, hanem egyszersmind a lelkiismeretesség és szorgalom példáját is látják.
Csalödik, ki azt hiszi/-hogy ha. osak az iskolába megy, és ott pár ón» alatt Unit, az által kötelességének már elogot tesz. A Unitéi hi-vaUl nom olyan, mint p. o. a pésta-, adé-, vagy ttBcrkMSttelgl példány.
ogyéb hivaUl, a hová a hivatalnok öljön, ot» teendőit végeivo, pár órát tölt, bocsukj- A hi-vatnlszobát és axxal vége. — Nom ágy áll a tanítói hivatallal. Ennek teendői coin csupán ax iskolaszoba szűk teréro, hanem ki nz utciára, a mezőre, ós megint bo asxülők háxába is terjednek és bármikor, bárhol a tanító magasxto« hi-vaüUáuak «xeatélyében vau. Vagy ulán hidegen nézné a tanító, raidóu Unitványai ax utczán szeme láttára csinUlankodnak, vagy a sxülők gyermokök háxi magavisoloto ellon pauasx-szal jönnok hozzá ?
„Mennyivel inkább valami a tömeg jolsza-vává válik, mennyivel inkább hordja axt ajkon, annál többot voizt a« sokakor hathAtóaágáb 1. Az embor lassankint annak hallatához «okit, • uilg végre Urof axó gyanánt htaztalunul olhang-xik a légben." — így körülbelül olvaalum ihi-/ nupún egy igöti jól sxerkosxtott lapban honunk bolreformjnira vonatkoxólag. Ei melyik komolyan gondolkodó Unférfi no látná első pillanatra a hasonlatosságot, mely ezok és fojto-getécem tárgya közt létezik?Sok, igen »ok tanító van, ki naponkint tizsxcr kimondja, mi-«orint ház és iskola cstk akkor folelhotnok meg feladatuknak, mikor vállv«tvo működnek, mennyire nem nélkülözheti az egyik a másikat; do hogy iparkodnának a házat nz Ukolii-nak megnyerni, benne iránta érdeklődést ger-le<*toni, és hogy ox lehessen, ók maguk ft házhoz közeledni: ex a ritkább jelenetek közé tartozik.
A tanító feladata tehát, a házat ax Iskolával a lelteié legsxorosabb összeköttetésbe hozni, úgy, hogy ax I. szakaszban .mondottak szerint a gyermek szülőháza és az iskola közt különbségét su lásson.
E tekintetben igen exélsxorflnok találtam és ax ért nem eléggé ajánlhatom a látogatásokat, melyeket a tanító tanítványainak,illetőleg azok szülőinek tosx. Találkozik osaknem mindon tanulónál, hogy a tanító szülőiről valami fölött (betegség, kimaradás, hanyagság stb.) értekezni kívánna. Ex alkalmon kapjon a tanító. A szülök látván* hogy gyorraekük jólétét csakugyan szivén honija, megszeretik, és a hol a szülök a tanítót szeretik, ott szeretik a gyerinekok is, mindig u»ak jót fogunk hallani felőle, és mialatt itfy egyrészről azon tisztelettel párosulj szeretetét kivívja magának, moly oktatásának leglm-Ulmasb emeltyűjét képozi, hivataloskodnsát nagyon könnyebbíti; másrészről ezáltal állomásának állandóságáról, do egyszersmind helyzetének mind morális, mind anyagi tekintotboni javításáról is ö maga legjobban goudoskodik. A ijevelőnok továbbá növondékét minden ol-d»lrc! ivnornio kell; de ex csak akkor lohot, midón életének minden változványniban meg-Wj, azért háxi életébo is tekintetet kell •>>"iaie.

TÁRCZA.
Raj ki czimer.
Kanlaaán a várban Annyi már a félhold. Mintha cilllagárban Silkráabék u égbolt.
8 inerro cink a mm tát, Ai »géei »Miken Dlc.áiUk Allálit Téres n>er*«égcn.
Hrllak, magae vár *f apátia zárda i .vajryatva immár [ .• "rgy m- -aláiva
'' V
'' Ceak a R«jki váron »''í\rlik a kerciit míg, tf »«Iá álljou, >■ *inc* rcu^ajnig.
Tatáiriorda élén . '' .ftrlllfojjva Achmnd •lej I ha kardod élén i
A vár még nttn állt meg.
.Hallod IUJki Imre, Viadalra várlak, Majd Ulán • hírre Xeladod a »árat tl"
..Honul véled Achmed I" - Felel vtiaia R»jkl -
Váraidból uilg ¿lek Fegyvered nem hajt kl.
Do ka Utsaik párbaj, Ka|>iimbaii megállok, }> karral, nciu májjal
Vélad önioállok."
*
llét hajdúja van r*ak, Ue Kajki nem csügged, U a várban nagy »«jt ceap, Hogy aitán kiüthet.
B hogy kitárva moitao A kapu kát «»árnya i Achmed bég U olt vau, Vagy Ulán ai árnya I
Sáppad« ar««a.kékHI, Várknlcao» nem adják I
H lUjki lógja v.''gJl Kardja maikoUtiíl
Vannak Unulók, kik ax iskolában igen jó
-.agavisoletflok, do otthon a szülők iráut nuvo-lotlenok, gorombák. Itt n tauító egyotlon dorgáló sxava többet használ, mint a szülők szün-telon bosxankodása, és sokszor rosxul alkaliim-■ott büntetése,minthogy ext már mogszokták. Ls egyáltalában gyöngo, ombori természetünkben fekszik, hogy ha valakitől mugdorgálást kell hallanunk, moly ax ó k''özvotlon hasznát ezé. loxxa, sokkal kovósbbé hatású, mint ha mástól halljuk. Axért buzdítsák a szülők a gyermokot a tanitó iránti sxerototro, tisztoletro, a tanitó moginta jó háxi maga viseletre.— Do azon látogatások lehető rövidok legyonek, mog igen sok-szer ne is ismétlŐdjonok, és ogósx tartásilbau mutassa a tanitó, misterint nom annyira a szülők, mint a gyermok miatt totto. Ha enni-inni-valóval vagy ajándékkal kínálják mog, ox alkalommal no fogadja ol, mivel ox könnyen adhatna alkalmat félreértésre.
E*ísó látogatásomatogyik tanulómnak tettem, kinok szülői osotleg jómódúak voltak. Miután ax ilyen látogatásokhox nora voltak szokva, axtt olelnte — Képükből láthattam — udvariasságinak, vagy valamely kívánatból orodőnok vették. Igon nyájasan, habár kissé meghökkenve, fogadUk, és székkel kínáltak. Éti leültem. — .Itthon van-o Károly tia?" kénlém.— .Úgy hlsxem, oda küun a* udvaron játszik,* föleié ax anya, ki ezalatt éléskamrája legiavát már előhoxta vala, ,do hagyjuk oxt, tessék valamit kóstolni.* — .Köszönöm aláxatosan, de sxivoskedjék megtudni, hogy fóleg fia miatt jöttem. Tudja-o, hogy ma nom volt Iskolában ?*
— .Igon Is, de hiszen mondta, hogy ma nincsen iskola." — ,8xivoskodjék elhivatni"'' — Károly öljön. —..Fiam, miért nem'' voltál ma. Iskolában ?" mohdom. — Hallgatva olpirál. — „Tudod-o már a feladatot?" — .Igen." — „Hozd el köny vedot." Elhozza azt, és a feladat első szavaiból dadog ogyot-kottőt, do nom tudja.
— »Látod, te semmirevaló I* kiáltja az anya, .miért nem tunulszV-) — .Hát hogyan viseli magát itthon ?" kérdem. — .No, aini azt illotí, mi már tanítjuk," feleié nz nnyn, ha csak testvéreit békén hagyná, mindig pirlekodik, verekedik velők." — Néhány a tiuhoz intézőit szó után oltávoxtain. •''
A követkoző napon az .Ejyotértés* cxlmü olvasmányt olvastattam, moly alkalommal a testvéri sxeretotet és egyetértést különösen hangsillyoxtam, és rövid, do komoly szavakkal
•) Ab ildomot olvatá belátja, ho(ty e írtlött már nem kellett lukat beixilnem, liit hogy a aok bo» 41 álul ügyemnek c»ak ártotUm voln«. A ei«13k láiták, hogy fluk haiagiággal mogc.iAlta, hogy b*nyag, ¿1 flgyelmetebbek lettek rá, nlalaU a eaégyenptr, mely arciát ffldé, eUg bünteU« volt neki.
l>e mir futni eiág>sn,. 8 nem le jár hationual, A* adott eiá Ügyen : Vívnak hát azonnal.
Am míg Ouie i<m csap. A két siOrnya nablyat Ott van a torok had, Uajklt megrohanva.
8 már a vár vewílyben, A hét hsjdn kU.dvo, — Ü« ím Achmed feje l l''óinára van Mire.
Né| * italad, nyargal — Örömben van Uajkl, Majd meleg ttavakkal Imát mondnak ajkl 1
Hogy a csapás, melyet Uéit Achued fejére, Annyi fej kOiOtt U Kijutott helyére.
Ée rnott két keiét hogy Vágy Imára tenni 1 Néii . ., vére U fogy, Nincs mit Ouietcnni.
V Ualkarja elvrnve,
V Do Megmentve élto — \ 8 mint a harci helyér*
>Klto^lntva néine 1
Kesén épen akkor Hollók lakomáinak,
A kénen, mely eoktior Biolgáll a halának I
De nyert ért* dijt, ml Boha el nem omlá 1
Czimcróbcn máig Közén van a holló.
TUBOLY VIKTOR.
Férj és testvér.
Novella.
(Folyt. é. vígé.)
— Hsivomot kité pto vulaiui rámos szörny, s nom hozta vissza solia ! A hely fáj, nagyon fáj. Nom ! Nom rabolta el seiqmi 1 Nem. Hova ragadod fájdalom os e not! ó noki adtam szlvJmet.
A
azokat feddtom, kik no''talán''testvérolkkol való egyenotlonkodés által édes sxülóikot mogsxo-
tnorltják.
Más alkalommal ogyík tanulóm, egy szogény özvegyasszony fia, botegség miatt már pár nap óta nem jöhoteU Iskolába. Meglátogatásomkor « szegény asszony alig tudta, mit togyon. — 0 jól éroste, miszerint hozzá nem jövök sogélyt kérni, meg udvariassággal som szokwik iránta viselkedni. — .Lássa, édes Unitó uram,'' inondá, „ox valóban szép, hogy ön hozzám, szegény egy asszony hoz öljön, kivol senki sem törődik," és a künyek peregtek szomoiből. A üu ax ágyban feküdt sáppadt képpol, orőson umelkodő keboléből belső moglllotődését láthattam, és örömében alig birt boszélni. .Ez az egyotlon gyermokem van," mondá az anya, „ha csak valami bocsülotos lonno belólo." — .Isten segítségével mog is losz," mondám, és néhány vigasztaló szó után, molyot a fiu- és anyjához intéztem, eltávoztam, kísérve a szogény asszony áldásaitól. .Iston áldja mog és éltosso sokáig, édos tanító uram," mondá, és újra tolvék szemei könyökkel,úgy,hogy magam is már közel völtam hozzá, és higyjék ol, tisztolt collogáim, azon kedves érzolora, moly olmontombon kob-lemot tölté, eléggé kárpótolt a csokély fáradságos időért, molybo korült vala.
Igen, n tanítói hivatás nomcsak oszménybi$>, hanem valóságban is magasztos! A mit most mondtam, ox csak százszorta magasxtosságának ogyík oldala, molyot hflségoson leirnl gyarló tollamfnem képes.
Igen jóhatásunak az Iskola ós a ház közti viszonyra továbbá találtam, ha a gyormoknok ogy kis jegyzőkönyvooske adatik, molybo hó-. naponkénti haladása a magaviselet-, szorgalom-, flgyoloin- és az ogyos tantárgyakban iratik, és molyot mindon hónap végén szülőinek előmutatni tartozik. A sxUlők mogint a .háxi maga-visolot'' ro szánt rovatot betöltik, óe aláírásukkal ellátva, a tauitónak vissxakühlik, úgy, hogy mindon hónap 1-én, 2-án a k<>ny vocskék már mogint közében legyonek.
Igaz, hogy ez mogint a tanitó teor-lőit és kollomotlenségeit gyarapltla, a nélkül, hogy erszénye valamit tudna felölő, minthogy a rovatok'' hónaponkéntl betöltéso szab.id Időjét igénybo veszi, és a könyvocikók otthoni élő-mutatásával a tanulók részéről visszaélések történhetnek; do míndakottőt a buzgó tanítónak átallani nom szabad, ée ha az elv magában jó, czélhozvozotő, egyes visszaélések miatt az » ogészot feladnunk nora lehot, hunéin oda kell törekodnünk, miszerint ozok olháritlassanak, és ox itt valóban nom a lehetetlenségek köxé t:\rtoxik.
A Unitó ezon igyokozotoi által a ház nyorot-nék ugyan ax iskolának és raogsxüulottothotnék
közönyo, do mivol oz és olőitélotoi nép köxt igoa torjedtek, és a rosz a jó által osak csltra-léptokkel szorittathatik ki; mindamollott wk idő múlnék, mlg ax ogész nép, különösön alsóbb lótegoi, ax iskolázás szükségóról mjggyőzódvo, kollő érdokoltséggul és tisztelettől visoltotnék m iskola óa tanítója iránt Szüksógo van o tekin-totben az iskolának: külső sogélyro is, és azt leginkább axon másik tanitóí osxtály nyuit-hatná, molyot lolkésxoknok nov0-xünk. Ezoknok kötolcwsége lonno, a népet a szószékről, valamint mindon Kínálkozó alka-oinmal az iskola fontosságára figyolmoxtotni ée befolytuk álul a Unitó iránti tisxtolotot omolni fájdalom! ozok nagyobbrósxt a biblia ék ax ovangehum százszorU, mestorkélt magyarázatában és fojtogotésében kerosík dicsőségökot • do a mi a népet logközolobbről érdokli Kyer-mokoik novoléso, ox c«ak igen szűk, vagy épen semmi bolyot sem foglal ol repertoirjokban: »zás szónoklat közt alig ogyszor hallani valamit az iskoláról és tanítóról.
Egy mis igon fontos ok, miért viselkedett a n>]p, (''■« visulkodilc még most is »nnyi kö-zönynyol, sót néhutt ollonszenvvol az iskola iránt, a Untorvbon feküdt. Népünk, különösen Zalaraogyénok népo fÖldmlvoló.OdakUldte a sxe-
génylöldmivosgyoriuokétazonreinénybon, hogy
beosülntiw fóldinivolő losz belőlo, kl majd munkáját inugérti; do oz miUoui tu lott kovósbbé mint a iniro lognagyobb szükségo volt : a g a z d A 3 3 a t o t. Termó«otw tollát, hogy a fóldmlva; gyormakét inkább otthon UrtotU, mint iskolába küldto, miuUn otthon nomcsak segített noki a munkában, hanom ogysxersralnd többot is Unult, mint ax iskolában. — Kormányunk erről is gondoskodott, fölvévén a gaxdá-szatot a rendos tantárgyak sorába. I)o a gaxdá-sxati tanításnál mogint azon ágaira lognagyobb síilyt kuli fektetni, melyek az illető vidéken leginkább ápolutnak. A Balaton vidékén p. a szőlőtenyifeztés, Kunlzsa és Egorszog vidékén kiválóan rt fóldészot űzetik. Az itt létező iskolákban tohát a gazdásza''.i Unitdsnál ozokre különös gondot kojl fordlUni.
(V.''g.i kOvrtkeiik.)
BÚN SAMU.
Heti szemle.
O. tubir l én ltíCO.
(Bfi.) A .Vasmjgyoi Lapok" fonállása biztosítva van, felelős szorkosztó és kiadó társ Balogh Gyula, kiadóéi sogédszorkosztő Karcsit«¿»fos.
— Lónyay Menyhért uönzUgyininister Sohno-ezon rendkívül fényos fog.ulUtásban rónzosült.
— ö Eolségoík s udvaruk mogérkozéso Buárda
ö nála van axWem s ax boldog ott. Es én nem érzem axt, én sxenredekl Oh ég I Te rettenetes vagy I Sxlvem boldog ée én nyomorult vagyok. Ahí mi borzasztó ex, sxiv nélkül élni. — Hir-tolen felkapU wsenvedéeeibon moggörnyodt főiét s telje« esxmélottel mondá: — Nom igaz I Nekem van sxlvom; Itt, — itt érxom dobogni, s itt fog megszakadni az!
Azon ajtó folé köxeledett, molyen János távozott, Ulán azért, hogy kuUtását folytassa.
— Hah! valaki jő; jó leax félrevonulni — hökkent vis«xa • gyorsan a mollékterombe vonult
— Tehát ön nom véli tanácsosnak, hogy egysxorro menjünk? — kérdé az idegon, belépve.
— Sommi osetro sem.
— Do ott Ulálkoxunk ? Hogy ogymásnak so-gédkexet uyajthassunk.
— Mindonesotro. ön ogy óra miflva kövotai fog. Akkor jaj nekod Horni
— És jaj neked Stoinfeld I
— Bosxum mérge megsemmisíti ogésx fajotokat!
— Dologra uram, ax Idő halad.
— Igax. Moajon ön szobájába s készüljön a nagy munkára.
— A viszontlátásig.
— IsUn önnel.
János egyodül maradt. Minden tagja rcszko-tett. S nom birU ox elfogultságot megértoni. Komor lelko s mogorvasAga ingerlékenynyé tette. Egészen megszokta hosszabb ideig önmagával boszélni. Csak midőn lelke régi elevensége pillanatra visszatért, ijedt fel oz olmerült-ségébŐl
— Miért reszkotok? Nom méltó büntetésüket voexik-o el? Csak a fiatal asszony sorsa, mi aggaszt? Eh! veszni kell ax ogésx kigyófészek-nek. A tengor, ha kiárad, magával sodor kunyhót s palotát. Ki a villám sujtotU fa alatt állott, szintén összezúzatott. Boszu orősits ! — Hirtelen távozott s a kíivotkexő pillanatban már útban volt.
A fokoto alak előrohant s haját tépvo, őrülten kiáltá :
— Mit mondott? Noki is veszni kell? Uyll-'' kosok I Megálljatok, olflbb ongom öljetek mog! Hisson ö Ártatlan.
A lármára belépő ¡dogon, meglátva a kormos, rongyos, mogtört alakot, durván tasziU vissza.
— Micsoda bősiült lárma ox ? mif akar?
'' — Bocsásson I megmentem őt. Oh Mathild I Csak tesUmon át fognak hoxxád juthatni.
— Megőrült ex ?
— Bocsásson I Oh bocsásson ! Mort inogfoj-tom önt.
— Vissza nyomorult!
E szóra ax őrült, sóhajtva visszahükkont ■ fejét erőtlonül molléro horgasxtá.
— Nyomorult? — susogá. — Ahl hol van szivem? Látja ön, hogy nincs sxlvem, hogy nyomorult vagyok ?
— De ki ön ? — kérdé ax idogen szánakozva.
Az őrült, a kérdést felolot nélkül hagyva,
mereven tokíntott maga elé : — Hát nora volna o jobb, elporladnom a rideg sir sötét magányában, mint itt, o nyomorult élotbon, moly roám nézve nélkülod sivár pusztaság, a kínok hevétől száraz kóróvá asznom és ugy tengődnöm. Oh Malhitd! így mondád, midőn ax éden boldogságát együtt éltük. Akkor a szenvedés édos volt, a kin gyönyör. Do nélküled ax öröm is
r. Do
kín. Oh jaj szivem .'' Eg, lángol I Ah olég! Oh irgalmas ég! —<"» eszméletlenül rogyott ax idogen lábaihoz.
— Egy őrült — Mormogá fogni között, s lehajolt hozzá.
Fogják már ked.vee önök tudni, hogy ax Őrült nem más mint — Sxilvay.
Szilvay nom sokáig feküdt vérébon; de annál tovább szonvódett a mély, voazedolmea «eb miatt. A betegségében fölmerült lázas képok, a közelmúlt fájdalmas emlékei, o jelon szenvedések felülmúlták erőjét A szenvedés lázas képei mindenüvé kövotték. — Darab időig a szénégetők között élt, kik ót betegségébon ápolUk a nélkül, hogy ismorték volna.
A sob moggvégy ult, de a testi baj helyét lolki betegség foglalU el. Szilvay megőrült. — Az utóbbi osoniények raja könnyen tulterholé a/, ábrándos lóikét.
„ Néhány napja elhagyta a szénégatók tanyáját s többé neiu tért vissza.
IX. Kérj és testvér.
A Stoinfold család együtt Ult. Nom, hogv élveznie« Ursal^isiul Qz*ék ol a ma¿áqy unaí-
Folytatát a mellékleten.

Melléklet a „Zala-8omoqyl Közlöny" 1869. év 391k számához.
oki. 5-én Ica/. — Koményl Dcbroczonbon hangversenyez. — Györffy László uváradi prépost
,v v.-oImzí apáezákuak 2G ezer forintért a zárda gzomszcdházát mogvotto 8 uagyobbitás vágott nékik adomáuyozta.—Fiúméban a nagygyűlés omlókéra iskolát alapítanak a magyarnyelv ta-'' nitására. — A kalocsai ásatások erodményo SzentJstváu koraboli három épülőt — Ártót Deelreé szept. 16-án lopott az oltár olé ogy spanyol származású baritonistával. — Akin Károly opée olkesorodés és gyorinokos uiszko-lódással franczia nvolven röpiratot irt hazánk tudományossága ellen. — A posti váltótörvényszéknél bokoboloztetett a .Magyar-északkoluti vasút'' czég. Üzleti tökéjo 47214000 ozllat frt, időtartam 00 év. — B. Eötvös Józsof cultus-ministor nagy kitüntetés közt utazik Erdélyben.
— A porosz országgyűlés okt. ü-án nyílik inog.
— Eugénia császárné okt. 2-án indult cl kolotro.
— Somssich IMI l''ostro érkozott. — Krkel Fo-roncz diszacrlogo 101 latot nyom. - Veszprémben a napokban 50 ház égott al. — Stégor visszavonult a színpadtcls ípolyságí jószágán él.
— Gr, Festetics IMI ogy zonocsarnokru 10 ezer frtot ajánlott.— Az örog Dumas súlyosan beteg,
«03-ban született. — A felföldön hóna alatt egy uszóhártvával ellátott ujoncz állott elő. — Príollo Coruolía Dobroczonbon időzik.— Mihály napján a szegedi szabadelvű kor diszlakoiuát rendezett Horváth Mihály tisztolotéro. — A pesti városligeti lévonatu vaspályán másfél óv ¿ta 3 millió embor járt. — Lóuyai Menyhért Dudán a tavaszkor 3 emeletes házat építtet — A magyar országgyűlés okt. lll-áu kozdi meg működését. — Az aradi közúti vaspályán a próbaiuenot megtörtént; hát Zala-Egerszeg és Szcntivány közt mikor leea a próbamenet V
H i r e k.
N agy- Kanizsaváros képviselő testület« okt. 1-én délután Illést tartván, a köv.tt-kovj tárgyak fordultak elő: Tok. Xoustad! N. tanácsnok ur bosszús betegeskedése folytán állá-airól leköszönt, azonban leköszönje nem fogadtatott el, hanem mig u köztisztelet!! tisztviselő kivánt egészsége helyre nem áll, holyotto-setll Juhász György ur válusztatott ineg egyhangúlag. Olvastatott a cultusininisterium leirata a megyéhez, melyben értésére adja a iiio-gyo közönségének, miszerint ö Folsogo Bója (lergely szegedi ruáltnnár urot Zalamv^yo tanfelügyelőiéül királyi tanácsosi czimmol logko-gyolmesebbcn kinevezni méltóztatott, ez érdem-ben lelkesítő leirattal felhívja a ministerium a
1
a megye közönségét, hogy Üdvös működésében toljos erélylyol s a törvény szellemében segédkeret nyújtani siessen, a képvisolőség éljennel fogadta a honfiorénys közügyi érdemekben őszülő férfiú kinovofctotését s nyomban, mintegy koro-názásaul a nagykanizsai iskolaszék mogis alakult b pedig következő érdomdús s a tanllgyért ogész hévvol lelkesülő polgárokból : Tárnok Alajos, Wlassics Antal, Koch Mihály, Bolus Jézsof, Dr. Pressburger Jakab, Hógedüs József, Borényi József, Löwy József, Axontl György, Torsánszky József, Darázs Zsigmond, Englitu-dor Lajos, Babochay György, Sanweber Jézsof, és Matolnik AnUl. — Olvastatott a 77-ik honvédzászlóalj elhelyezése tárgyában működött bizottmány jelentése, melyszerint addig is, mig a szltkséges építkezés megtételnek, ideíglouosen a „Zöldfa" vendéglő helyiségeiben fognak beszállásoltatni, olfogadtatott s az építkező e*z-közlése külön bizottmányra ruháztatott. Végre a sírásók fizotéao fojonkint 20 forinttal nieg-nagyobbittatott
= Hangvoríeny. Az Amorikából hazatért liosenberg Ádám szülővárosában bemutatni akarván haladását a zongorái), hangversenyt rondezott, molyen több műkodvelő részt vott, kiket már volt alkalmunk hangversenyekben közreműködni látni. A hangvnrsenyző művész technikával bír, és igen ügyesen játszotta el a programmra kitűzött darabokat, kívüle még Maschanzker Ida úrhölgy részesült megérdemlőit tapeokbau, jeles és művészileg fiuomjátéka ogyébhiránt sokkal ismeretesebb Kanizsán, miutsum bővebben kellene annak bírálatába bocsátkozni. Dietríehstein Fáuni kisasszony, két dalt éuokolt, az egyik .dio Ungoduld," Schuberttől, a másik pedig egy részlet volt Tronbadourból. 11a valami hiányzik a kísasz-szony énokébon, ugy az num más lobot, mint az iskola, de volt alkalmunk méltán csodálkozni a hang terjodolmcsségo fölött, részünkről szép jövőt jósolhatunk neki, kívánatos volua mindenesetre, hogy a kisasszony kiképzés Ogott valamely conscrvatoríumba küldetnék, Bátor fi ur ogy egészséges huinoiu költeményt olvasott fel a női kézről, moly szintén élénk helyeslésre talált, és megérdemlett tapsokban rós/«Ult. IIjn! a női kéz! — do csitt, — itt hallgat a krónika és a toll. A helyből! dalárda négy kiválóbb'' tehetségű tagja névszerint Seleli, KKlIschmann, .Silberborg éa Milhofor urak közruműkdéso még ínkál>b élvezotcsbité a különben is élvozotes és eléggé változatos előadást. Wajdits A. szabatos zongorái »zép játékával szinte közreműködött. Hangverseny után táncz következett.
— A Furtő taváuak kiszáradásáról ogy időben sokat írtak a lapok. Most érdokes tudósítást olvasunk orro vonatkozólag. A tó holyóu széles kukorícza földök vonulnak el, s ott, hol néhány évtized olőtt vitorlás csónakokjártak, ogy Moxi-oó novtl nj gyarmat alakult, molynok már 100 lakosa és iskolája vau.
— A balaton-zalai honvéd-zászlóalj törzs-állomása : Nagy-Kanizsa; az első századé Nagy-Kanizsa, a másodiké Koszthely, a harmadiké ZaU-Egerezog s a negyediké Szont-
Gróth.
— N a g y-K a n i z s a város kapitányságánál ogy talált b belülről „Bortha 13 novomber 1801" bevésotü arany gyürü van letéve; a tulajdonos jolontso magát a kapitányi hivatalnál.
— A zala-muraközi honvédzászlóalj törzsállomása : Alsó-Lendva; az első századé Mura-Szombat, a mánodiké Lenti, a harmadiké Alsó-I^endva, s a no^yodiké l''orlak.
— Csáktornya város érdomos tanácsa ét iskolaszéké hogy mily lelkesedéssel viselte
,tik a tanügy iránt, tanusitja azon körülmény," miszerint szopt. 20-én iskoláik czélszorü elrendezése tárgyában tanács és véloménynyorés végott a városbírája olnöklot« alatt küldöttségileg mogjoloutok a megyei taufelügyolőnél Nagy-Kanizsán, moly alkalommal kölcsönös üdvözlőt után a város iskoláiuak Ugyoiről, a tanerők szaporításáról, úgy a törvény s kor szcllomo szerinti szervezéséről tanácskoztak. Tanfelügyelő ur 6 nagysága kodves kötelességének nyilváuítá, legközelebb, vagyis october 4-én személyosen Csáíctornyán megjelenni, s o tárgyban a végleges intézkedések mogtétoléro segédkezet nyiytani. Hisszük, hogy Csáktornya, mint Muraköz központi városa, a népne-voléis terén »ok szép orélyt fog példaadólag felmutatni.
— Kzzol kapcsolatosan jolonthotjük, hogy llocsoholyen ís az iskolaszék alakul, mi annyival inkább kívánatos, mert uj tauitó választása is van kilátásba holyozvtv
— Ajánlkozás. Egy művolt,jó családból való magyar nő, n''oin fiatal, jártas a német én franczia nyolvben,szellemi képzettsége és tapasztalatai által hívatva érzi magát egy oly uri háznál alkalmazást koroaui, a hol a leánygyermekek az édes anyát nélkülözik; azokat nevelni s íó irányt adni nektek, hogy jó hasznos tagjai lohessnnok a családi körnok és hazának. A háztartás vezetésére, legyon az bár nagy, vagy kísobbszerü, szintén ajánlkozik, mivel abbau
tapasztalása van. Értekezni lehet leréláltal,raely Pestre cziinzendő .Hz.—S. 110. sz." po»t rest. okt. középéig. Szerkesztőségünk is elfogadj» a lovolot » szíves készséggel ad bővebb felvilágosítást.
— Az alsólendvai iskolai szék »zept-20-án tartott üléséből azon örvendetes tudósítást nyertük, hogy a tanorők, ■ iskolák szaporításán és a tanszerek beszerzésén az iskola-szék példás lelkesedéssel és kitűnő Ugybuzgalommal munkálkodik.
— Sümoghy Foroncz arczképojövodeliné-hoz járultak ujabban : G''sougory Antal képviselő ur l képért 20 frt; — Szilágyi Dozső ur 1 képért 5 frt. — Eddig megróndeltotett 284 kép 455 frttal. Örömmel halljuk, ho«v a zala-mogyoi nemesi alapítványi pénztár jeloutékony összeggel járul o czélhoz.
HeljTClgilZltiLS.
Lapunk előbbi, vagyis szeptember dikáu kelt 87-ik számában közlött .Nagy-Kanizsa város közügyeiről" *zóló czikk-ben a fogyasztási ndót illetóleg 12,000 forint összeg emlittetett; c hibás közleményt sietünk helyreigazítani, s minden fólreértést kikerülve — illeUkea helyről nyert tudósítás folytán kijelenteni, miszerint az eddig fizetett fogyasztási adó éri ösz-Bzego 22,558 frt osztrák értékben.
Totábbá országos f<5törvényszékről volt a nevezett czikkben olyképen sző, hogy egy osztályrósz városunkban lenne eltuv lyozcndő; ez ugy értendő, mint az igaz-BágUgyministcriumban legközelebb tanácskozás tartatott a királyi törvényszékek szervezéséro vonatkozólag. A szervezés részleteit illotóleg azon megállapodás jött létre, hogy Magyarországon 67, Erdélyben pedig 12 törvényszék állittassék fel. Ai előleges tervezet szerint minden 200000 lakosra egy kerületi, s minden 30 ezer lakosra pedig egy járásbíróság jutna. A törvényszékek hatásköréhez tartozó territóriumot illetőleg, a megyei határok csak annyiban fognak rcspectáltatni, amennyiben lehetséges.
mait, hanem mórt megszokták östzojőni, midőn az elkoriilhetlen volt.
Mathíld egészségű napról napra fogyott; alig leheteti arczán a fiatalság róxsáinak nyomait is felfedezni. Glyau volt, mint a liliom,midőn hor-vadásnak indul.
Steinfold némán bámult kí az ablakon. Num inert loányára tekinteni; a mardosó lolkiismo-rot óriási kínja gyötré, az önböno által ö»íte-zúzott szívűt. Ellenkozőleg Muthild, ő minden módon ügvekvék megnyugtatni atyját, s kibeszélni főjéből, hogy ő volna oka betogségénok. Ó e«ye<lül a kapitányt okozta.
A kapitány egykedvűen járkált fel-alá; őt semmi sem látszott érdekelni, vagy aggasztani Ö Mathíld szomorusiigfít és kedvetlenségét csupán durczásságnak lekintotto s élvet talált abban, ha gyötörhetto őt; mert wzoriuto, makacsságát akarta megtörni.
Mathildhoz lépett h édeskéson ölelto át a fiatal nő karcsú derekát.
— Miről gondolkodik kegyed, kedves nőm ?
— Gondolataink szabadok, s azokért nnin vagyunk senkinek sem felelősek.
— Kogyod kiállhatatlan I
Mathíld nem szólt.
— Ismét azokkal a gyermekes visszaemlékezésekkel gyötri magát.
— Hallgasson uram! S ha képes ön becsülni
nőjét, úgy ne érintse o tárgyat.
— Tulajdunképon Szilvayt — monda durva i) kíméletlen czélzással a kapitány.
Steinfold haragtól villogó szemekkel tekintett
vöjére.
— Ki no mondja o szont novet uram, mert az ön bflno befertőzteti azt — föleié Mathild s elfordult, hogy elfojthassa könyeít.
— Asszony hallgass 1 — rivallt gorombán Horn.
— Ah, önök férfiak azt gondolják, hogy a nő játékszer közökben. Ha nem szeret most, majd inegjö idővel, ön láthatja uram, hogy élő példa vagyok az ellenkezőre. Már három éve nőjének mond, s a helyott, hogy a szerelőm legparányibb érzete keletkezett volna szívom-ben ön iránt, gyűlöletom minden lohollotemmol nő, utálatom porezre nagyobbodik, s végszavam is az lesz: „Mogvotem önt, nyomorult gyilkos I"
Steinfold összerázkódott; a .gyilkos" stó szivéig hatott.
Horn a legnagyobb ingorültséggol ugrott fel • féktelen dühédok szabad rohamot akart en-godai, midőn n* ajtó raognyilt, s azon minden bejolsutés nélkül az rtrog János lépott be.
— Meg tognak bocsátani, hogy oly bátor voltam ....
— Parancsol valamit? — kérdé Horn, nyugalmat erőltotvo. ,
— Nem uram. Kn a szomszéd uradalom birtokosa vagyok, — mu^atá be magát János, a kit Steinfoldék nem ismertek; —- némi fontoa ügyeim vannak.
— Méltóztassék, — mondának mindnyájan helyot mutatva az ürognok.
János lelkit.
— Nerado önök üres óráikat kedves családi körben teszik élvezetessé ?
Mathild fololot holyott sóhajtva fordult el. Horn nyugtalan mozdulattal felelt : — Igen.. . — Mesélnok, enyolognok ?
— Oh igon uram! — feleié Mathild izgatottan.
— Úgy tehát szeretik a szép történeteket hallani. 11a tetszik, én Is fogok egyet mondani.''
A család tagjai bámulva tekinténok ogy-másra, János valóban kUlötíöenek totszott.
— Méltóztassék — mondá Horn ogy kedvüen.
— Kissé borzalmas ■ nom ideges embernek való, do minden botüje igaz. Volt a közelmúlt franczia forradalomban két testvér, kik aty-jóktól reájok maiadt roppant vagyonukat rövid idő alatt eltékozolták. Nom tudván mihez kezdeni, a katonaságot torták azon végső meuholy-nok, mely legalább lisztosségoa állást biztosíthat számokra a világ előtt A világ azt hitte, az erény útjára tértek, pedig a romlott szív csak i azért nyugodott, hogy érlelhesso a tervet, moly-lyol milliók nyomorát idézto elő, a milliók átkát zúditá magára.
Steinfold összcránczolta szemöldoit, sötéten bámult ki az ablakon; a történőt bovezotéee annyira hasonlított az ő és tostvérjo történetéhoz. János folytatá :
— Ekkor történt, hogy a franczia csapatok • * * királyságot, a két tostvér hazáját, megszállották. Az idősbík testvér rég forralt tervét közölto öcscsévol, ki szintén oly romlott volt, mint ő.
— Hol hallotta ön e mesét, mit igaz történetnek nsvoz ? — kérdé borzalommal Steinfold.
— Nora akarom történetem . érdekességet elrontani, — menté ki magát János a követelt felelet alól.
— Az ön meséje alkalmasínt hosszura fog nyúlni, — nyugtalankodék Steinfold.
— Attól no tartsanak kegyetek, mert a* utóbbi eseményok nagyon rohamosan követték egymást, főleg a végezet.
— Folytassa kérem — szólt Matb''ild.
. — Ott hagytam el, midőn az idősbík testvér öcacsével közölte Jtervét, molynok sikeres kí-monoto mindegyikökot az előbbi jómódba volt holyozondő. Megegyeztek, csak nlkalo»*ra lestok, azt kirihotni.
— S mi Volt o terv V — kérdé Horn.
— Elárulni haxájokat 11 — felölt János ri-dogen és szünetet tartott, hogy a hatást, melyet szavai okoztak, kikémloljo. , -
— Ah I — kiáltának mindáyájan. Steinfold olfödte srczát, s borzadva támaszkodott az ablak-párkányra.
— Egy alkalommal K*** tábornok, ki alatt a két tostvér szolgált, az idősbikot magához hivatta. Mi okból, nom tartosik a tárgyhoz. A tábornok egyedül volt. Előtte az asztalra teritvo hevert a haditerv. Oflonthal, igy uovozték az árulót, belépett
Horn o névre olsápadt Steinfold az ablak föggönyébo kapaszkodott, hogy össze no rogyjék.
— Arczán nyugodtság ült, minőt csak az képes mutatni, ki rég készül valami borzasztó esetre, — folytatá ijesztő hidcgvértlséggol az öreg. — A tábornok, semmit som gyanítva, barátságosan Miólitá közelebb OfTcnthalt. Egy pillanat, és * tábornok halva foküdt vérébon.
— Hah 1 — nVögé Steinfold. Do hamar, lehetőleg nyugodtnak mutatá magát
— Do honnan tndla ön a gyilkos novét, ha a tábornok csak egyedül volt? — kérdé Mahtild.
— OfTenthal a haditervvel odább állott. E nem várt alkalom elősegité tervében, eladni a hazát az ollonségnok, ki azt csakugyan hatalmába is kerité.
— On nom folol kérdésemre ''t — tudakozó-dék Mathild.
. — Oh igen. A tábornok nem halt meg rögtön. Sokáig szenvedett, mig a halál elölni kínjait. Fia megesküdött, hogy megboszúlja aty iát S amint önök hallani fogják, esküjét be is tölté.
Steinfold és Horn remegvo tokintettek az öreg folé.
— És? — kérdék aggodalmasan, anélkül, hogy egymás szorongatását észre votték volna.
— A testvérek a nagy összeg pénzzel, mit hazáiokért kaptak. Magyarországba jöttek. A fiatalabbik már a pokolban szenvedi méltó büntetését. Az idÖsbik, kinek két gyermbko volt, feledni látasott az átkos bűntettet Ezou idősb Offenthal a monekülés sietségébeu csak leányát vihotto magával, fiát az elárult haza földén hagyta.
— Hagyja el uram I — kiáltá Hóra izgatottan, — az Ön meoéje nagyon rém*». (
János nem engedte magát zavartatni. Szilárdan folytatá a történetet, molynok további-történetét ismerjük. Abbnn Szilvay vitte a szo-moru szerepet. Jánoü ezt is beleszőtte törtéoe-tébo; loirta a párbajt; do gondosan kerülé, mi őt felismertette volna. Mit legjobban kiemelt, a komornok botzuja volt.
János részben az idegen szavait, részbon a napló iwrait idézte.
■ — Éa Offenthal fia Horn név alatt Magyarországba iött. hol a bárót meggyllkolá. holt-tetemét olsikkasztá, s nőül votte Steinfold leányát, saját nővérét; — végezte be.
A feszültség, moly ez utóbbi szavak alatt a Steinfold-család tagjait olfogá, a legnagyobb fájdalommá változott.
— Bátyám! —_H ugorni!
— A t vám!!!
" —Oh! hogy igy kell viszontlátnunk egy mást
— Qh a botrány I A szégyon!
— És az ég büntetései — szólt János, felemelkedve helyéről. — Szilvay szelleme áldozatot kíván, b az elárult haza gyermekei boszu-ért lihegnek.
— Ki ön uram ? Önnok minden szava éget, mint a pokoj lángja! — kérdé összezúzottal» Steinfold.
— Én voltam Szilvay komornoka, do vég-rondolote szerint örököse. Mint mondAm, megesküdtem, hogy mogboezúlom őt
— Esküje betelt
X. Befőj esés.
Mathild nom élte tul a csapást. SUÍnfeldst lélokmardosása s a szégyen öngyílkoasá tette. Horn oltünt s senki sem hallott ré^i Mnuuit, A Steínfeld-kastély rövid időn lakatlan roiutná lőn, molyet mindenki korült, mert a nép vélo-ményo szerint átkozott ?ult az.
Sz.....és K . . . . n^po sokszor látott ogy
íHut imádkozni a tó foletti szikián, hová Jíao» Mathildot temottette; a nép ast mondta, hegy Szilvay Endre szelleme. Csak János tudta, hogy az élő őrült Szilvay. Az öreg komorook találkozása az őrült báróval fájdalmas volt. Méda ogyodül ö állott o romok felett szilárdan s wU-don lélekmardosás nélkül, mert meggyfcöcláee volt, hogy : ,Jogoaan . nelekod. lt!"
VWtHÁS rtYULA.
HwBfttoa tudnivaló.
* «
__ A ripAbalfc idfolótti lokoupíi^liUinJ) irja a K. l»i» < idtecrttnftk tartjuk gafdatánwinkat orr« ik-yelmoatotni, miszerint a» órlo ó romnak idfc-!Mt> lok^pa^táaaa (lovcloknek WggatA-satakarmányuyerA» tokiuMóból a gyöktcrmóa mi„<V A, monnyWgAnokigon ,Mkoay rov.Wra tHrténik. Vcgy- « ólattani hutafcUok Alta meg van u(íy»nbAÍl«|>i«v.,iui«o"ntft8u.n. tartalékaik a növényekben, u. n^a ezukor, komó-nyltö .tUitnolyok gyókükbon ós gumókban lom-hxlv*. «SlufC a tonyósxolnek « jüvó óvbe.n inog-hxlltilsArA rendelvók, hoRy t. i ezen a gazda tzMbihfiM*™ i» annyira i<y»toa anvágok a le-volábio V««»k erodotökflt. Ilogy tohAt o«.. <>r-ftfc« anyagoknak leheld uagy mórtókbon. köp-nMÓ*o no hAtrAltassók: a rópAnak okoopnaztdtó-vnl _ non) különben (haaonlu okból) a burgonyaföldek loórzéaóvel - mindi tovAbb várakozni ¿Mt c-mk röviddel az araUU Mtt fpg.matositan. kdlone.OsMc igylohot ciukorbJn tfe «jomónyit.% b«n gazdog gyökökre A» gumokra,tohAt kielégít..
ar.MA*ra «Ámítani.
„ UGrkiUtóack orvossága gyanAnt ujabb t.lí-ben a lialmAj-olaj — Loborthrau ~ »»repol; j Wnu»iy «rvos ort belaókdp is vótolik a bcio- , rn-kkvl inArtok csak klllsóloa hasznAltatjak Azon l .bÓrbot«g*<gok, molyok bcU olkorcaoMtlAsAt ih
i/ynnittatjAk a »odvokpok, uóh* sr.fll^geMÓ to-szik, hogv o »tor bolsókóp''i« v.Uowék : tgy ku lőnÍMun olyan botogokín, a klkegyattal gürvá-lyos mirigydAgnnatoknt is kUKilnok, vagy u k.k melllxjtogaógro hnjlandók. Ilyenkor rondosen üwioköttotó« isifcokolt lonni a kót baj közt, azért ozóWzorll ar. tWoslá* klllHÓleg »''« boísölog-Vi«. ketóaael jAró hólyagosAk vagy bibirosus bórki-(ltja ollón, ha ob az ogÓM toateu ol vnn torjodvo, igon haaznóe a bodtowölóa halmAjolaiinl, e-sak-liogy ilyonkor a botoguok Agyban kell uj«"«** nia, fekóruiimüt több napig nőin koll vÁllani. A bodöraöl&t napjAban logalAbb kótswr koll mogtonni, ós podig moglel.ulóa bőven. Ha podig a testnek kwobb róa/ón van a kidtóa, akkor a bodümölt hglyot ruhAval koll takarni óa lekütni, ugy, hogy ax olajoi ruha folyvAU a kiUtóst takarja. Ha fojun van a killtóa, likkor a liajazatot koll jól bokonni, aztán egy orto szAnt liAlósapkAt rcA húzni, » tiszta keiídóvcl bokötni. N<5ha makaó«» 6a rógi b^rbajok U küny-nyebbon meggyógyulnak >a lialmAj-oluj beko-nó.sótól, mint mindon oiryób''szóróktól.
jsrytlt, pósta. ''
— Ö1. K«|>0«vÁr. 8»juiUj»k. l''Ofry k.''l liclyro \iZ.vnn ogy mojfl''u.''A MiMiomtotlk, Iw »ftvnr fojl.f<lhclik ki. ll''veMirn n»»gAn liiv^lhen. ''
_ II. J. Ö^mbsUioly. Wy l*rtali«n UO»tcwíuir
ctak * nvilll^rbon l.o»li»(unk, Ujiüiik. h..nitok*n ol-
vnihxt<5 fcWtol luellell.
— T. floprou. Brmrol viln»« ?
wryllt téx*.*) • .
40 éves kflliftgés kigyó-. gyltósiL
lloff JAnon udvari szAllitó központi raktA-rAnnk IWcsbcn. Kilrntnurring-Kro 11.
• » , 1 ■
Ami Kloiilu, m.lrox. ô lHiîO. »orrolni
i''lnt.ilkiíiuiláta klllla''I mi\látAgyArtm<i^*n«k hattnA-Inln Iitiiu i «oiUUlo» ffjômil olmlrtt, 0(0", hogy moit »»»livlon lílp(piliot.ek} VxJUk inlndon ixtnvodS oly RTot* *ogi5lyi lal.-tliin.
Koll, UntÚ.
flr.-OOltfrlcx, í(»09. mArc*. 0. A lloff.fíle maUla kivonat p|;Ú4*«ff(«0r, nulála »|fí«»iiA|fcliokoliiló ín ma-Int.''inu''llrxukorkAkknl boloRelm Ipgusgyobl) rí»*úníl « lojq.ilib |>yi5({ylialAiok»t orodmínyoxoin.
l)r. Klrchnmyor M. gyakori, orvos.
Ilolovam, 1809. mfro. 39. Kllldjüii nn nekom kiUlnU m»IAtákí»iltiiiónyolli6l, ntvexeten |»eiH(f.inoll-rxukurkAlból (ki»h«g<* «lien).
Vlknnova A., bíró.
Modor, 18G9- apr. ti. KitfloS liatA<y inaUU-mcll-cxnkorkAlbAl kírok ci[y ''nyt.
Knrj» bárá, ixAMdo».
Koiapílbnrg, inaririiwonlj kerOlot 18C9. m^Jn* 9 Ax Un maUta kó«xltiu<nyol nAIatn l( »xtnto «odálalo. hatiat crfldmínyoxtok. 40 öta »xenrc.ltciu burntox kOhöff^íbeu, 60. ívomtSt fogva oagy- mírtékb«nt cl-gjrangflléa járult. A maUta-kivoiiat-egóixiégtör buxa-moaabb luuxniUtA folytAn uomoiak "crSrn Myr*Alll, do r.''gl kBhtfgiaom ia ológ ciodAlatoi»n mcgixllnt.
Kamnltxcr P. Oxvegyc, »»Hl. (iutitadt.
, A valddl udvari MalAu klvonat ©«¿»«¿gl »ar-MalAta-og<.lax<jgi-chokolailo ía ifalAta kivonatu bou-bom canpAu iloíf JAiiomAl KHrntuorrlng 11 -Ik axAfo kapható lljcabru.
Arak: MalAtn-kivonat cgó^xatg *0r (Ircggel ói caoniagolAaaal: CO "tlveg frt 11,78, 1 üveg 7 frt,, $8 flveg 14 frt, f>8 Ovog 27 frt IK), 1*0 ürog 65 frt | — MalAta-cgóxxaúg raokolAdó Nr. 1. ogy fpnt 2 frt | Nr. II. egy font l frt 00, öt fontnál «1 font Ingvon, Ux I<>itt■■ ni egy ó* egy pogy.od font. MnlAta-chokolódepor cioraeniők axAmAra; a lilAnyxó anyatej pótláaAra BU in 40 kr. Mell-in.rláta-bonboux 60 i!a 30 kr. Minden Iliiéiből.
Kapható Pesten Töriík Jóxsef gyógyaxcríaintl KlrAlyutcx* 7-lk axAin. Leitnor in Or''lnwald. — N.. KanixxAn kapható ltosenberg J. Wolllteh J. w. Sehivarx Adolf; Itoaonberg l''eroiicx ús Kcichonthal
0. uraknál.
•| K rovat nlatt klixlottekórt feleliWget n«m vAllai a 8rerk.
Nagy-KaftliM,
1SCÍ). ottobor 1-in.
A lefolyt hóten minden gabnaplacxon Ismét níhAny krajexArral a gabonaára. mindamolloU a fonrslo» lanyha maradt. K1.5 sorban alapja a pénnl keresendő, mely minden speeu atlóníl fo.xc
îèoêt litsulkt e*«n Wül a külhoni klvAua.loa.ra I«»
I vBkX történik, és ex oly Alíapot, mely fpén.tSmúí.« még ur.vell é. a. «xe.ro bAtrAny.,1 MolgAt. Annyi bi.oi.yos, hogy P »''v|...»nyrtlnU k.M . y«.r!bb fordulat» ,''•» javulása mm- eu H. (
.111,5 ólóuksígct k.1lcsö..8.rte. mlg a f.njclxett k. t oMV.vmmíny AltalAbaa a g.bo.ia.lxletot vi«<" Ur.va k»mo.l ólat se/n muUlko»lk bonne.
ints S frt. 40 kr. Árpa kilxlmíge«, 0Ó--CÖ ft'' fr. .Vi kr. 67—úrt fus. a. frt. 7ft kr. Kukorlcxa J fri M kr., 2 frt 80 kr. Kukorlcxa ola«x (esinquantln) 2 frt 70 Kr. Zab 44 — 45 fin. 1 frt. 60 kr. 40-47 ín« I 1 f,t 76 kr. Pohinht 69--«» fns. 2 frt. CO kr. | 60-66 fia 2 frt. 86 kr. Paaauly fehér 4 frt — kr. j l> assuly, tarka 3 frt. — kr.Bxéna máxs. — frt. kr | »alma • - frt - kr 100 f«j káposxta 8-6 frt.
'' . piaoil holl-v4*4rl keletArok.
Termények i |tu«a8S~ti6 foi.to« S frt.
..... "" OJ fl« 1 frt
•_>.)- 60 kr.
8/,-M fi.t 4 fr. IS kr 87—88 ft* 4 frt 4'') kr. iá»''70 fut 2 <<■ 7» kr. 79- 80 fut. 2 ft. W) kr _ MfJx.-nok, "0—71 fnt. 2 f, 00 - <*> kr. 71-72
Bôcsi pónzórfolyam, oct. Ï.
5% motaliíiucs 5Í1.70: 6''/o kölct^n
(57.''.Ill ; I -(Oil-ki AHadftlmi kölcsön i»4.í>0; bi.uk-réazvényck 7.24 ; hiioSiutó/.eti róazvónyok 24S. — ; L.ndoa.122.—; or.ilst Agio 120.25; arany i dar.tbia f).«» kr.
asuti naponkinti menetrend:
K-k. N. Kaiiix''ára
It.
Arp
i
lluda . r-''ggcl G óra
« W il. u. 1 óra 22 porcs-
eítvii 10 óra 67 •
Trlost . regg. 4 óra 46 a
« » délben 2 óra 15 ■
llócs , regg. 6 óra — •
* N ójjol 11 óra 20 *
Hopronlg délutAu 2 óra 20 •
Harc« , reggel 1 óra 1 •
• - ■iólbsii 12 óra :»; *
lluda felö 1 röggel 4 óin 2.1
• •• déli). 1 óra 15 porc/
» n e«tve 8 óra 6:1 n
Trient . délben 12 óra n
• - esto 10 óra ««
liée» léggel l óra 10 «
c<to 10 óra IS •
8opr<»iból dóiban 12 ón -
dut N. Kaii!x<Aról llarös feló reggel . d.''liitAii
4 ór» ".'')
2 óra 20
p. r. i. | perci. i
ïïetl naptár.
Ootóbcr 3-tól 0-lfl 1869.
Hó- il lieti-nap
nap-
l''rotoatAns naptAr
Vasárnap
Kótf.I Kedd ''■xerd. Calltrtrttlk l''úutok j Sjorabat
''Katliólfkus
I tAr_
A király beteg liAróf Jt,<. IV, »0-63.
cio öívröísririr^r
Uxoralin, V.
l''laeidua
llruno
lusxtina
ItrlKÍtta
Dúne.i
Aranka
Poregrina Kmil, Mag. Jusxll 1 ltrigi Pel. Földes
r, i r»i»i
»
m %
«
Felelős szerkesztő : Wajdits József. Segédszerkesztő : Bàtorfl Lajos.
—F
ÎI
R 1) K. T
K S E K
(2H0-12.9) M E T H S.
• • • legnagyobb vászon ós fehérnemű gyári raktára
||r/çpt>en< llothnilhnriniírn»»»''«0. m.
LAtorkodik a t. ez. közönséget azon igen előnyös alkalomra tigyel-meztetni, melynól
ItendklvUll nagy válasxtéku WÍl''^Mexiibb rumburgl sxövéseknek 24, 28, 80, 86, 40, 16, melyek axonban kétsxer annyira
beestllvo vannak. vS''-if''¡vS !
1 db ,''R) r.lfOs Agy-kanavLfÍxj''VSk1,4<nféln sxinekbon esikqxva éa kocíkAxva,
be«ár »4—18 frt, mosJjAa* t-f!I) frt a logfiuomabb. * 1 <lb 30 r''iftf» Igen finom ói tartós paiiiut sxövotll atlas-gradll, boesAr 18
egóxx 2:1 irt, most exak 9—12 írt. 1 db 30 rőfös angol shirtlng (schifon) igen finom ós oly tartós, mint a
yAixoii, boesAr 10—24 frt, most 9—12 frt. 1 wtogésnilkall lo;>edő, 2 rőf sxéles, 3 rőf hossiU, csak 3 frt. 1 sxegóxnélkfili lepedő 2 egy négy. 3 rőf sxéles, 3 rőf hossxu, m. ea. 3
fit 20 kr. 4 legfinomabb. ; '' ''
l dartiKskt'''' aáxtalkéltlet'' <> iiomólyrft-(V asxtaltorlUl hosrAllUi aaxtalkondo-
vM) most esak-6, 6, 7. 6-16 frtig a legüupmabb. l damaaxt a.xtalkísxkt »2 sxomélyre (1 asxtalteritő haxxAlllö 12 asxtal-
kcndövel) most csak 10, 12, 14, 10--20. frtlg a, legf. 1 tueiat kijnyliatörlŐ most c«ak 2 fr. 59 kV. egó«* 8 frtig. 1 tpexat antalkendő v.'' törttlköxC, kalönösen tartós, Ara eaak 1 frt 60 kr., B, 6, 7i 8 frt a lejrfinomabb.
Zsebkendők árjegyzéke.
1 tticxat vAaxonxsebke.idő 1 frt 20 krtól 2, 2.00, 2, 3.60, 4, ó-G f.tlg a
legfinomabb, , ,
1 tnqaat nagy rumburgl vAsxonxsebkendő 3. 4, 6, 0, 7 frtig 1 tuesat legfinomabb fehér francila báttlsxt-Kendők, ajour 10, 12-19 frtig
1 tuexat sxlnes vAsxonxsebkendő biirnóthasaiiAlók xxániára, Igon findm és
tartós, becsAr 8-t2, m«R»Kvr«ihrtC 4—0 frtig ,a logfiu»mabb 1 tuexat batlsst vAsxonxsobkendD, fehér vagy sxlnes sxogólylyel csak 6.
0, 7, 8, 9, 10 frtig n logfiuomabb.
fél becsáron
ï
As lilüto-itt''k mellett l.ibAtlftn vAizön ^meglepő szóp uri ós nöi foliériwmUt szerezhetni. A pamutnak előnyös beszerzóso ós olcsó nuinkatxtí köv''etkezt<il!i-h ;A»if( k-jllótil.-« helyzetben van novozfltt w;úr jelenleg, (mig a kós^et tart) hogy o'' tekintetbon juulnyós Arra nózvo, reÚdklvfllH nyújthat, mi a következő árjegyzókból
l .n, m
ts lAtható :
Vászon-árjegyzék.
,;ifrts fch.''ritctl.''u vA.xou bccsAr 12-14 fllg, most csak 6-7 a a leg
1 .in felióilti''lli ii Jó ké*l- ''•>-10 .
sxnvetvásxon . lé-20 • *
1 feh. erei»-vA«ron . 10—18 • • H- 0 „ r
1 so J«lo«Atllaxini vnsson , 24-28 • » 12-14 . •
1 kit. ruiub. yá«»on , aor3ti « » 15-18 . •
1 irlandi exéruavásx^n , 28-32 » w 14-1« , «
1 40 mmb. cxírnavásxon'' , 30—"Ml • « 15-18 »
1 IG Ú««ta feli. or. loiivásxou 3l-iW * » 17—1U . •
1 M) finom irlandl Mf>vés . 40-48 a » 20-24 .
1 hollandi »''.''•vél Ic^-alkal.
Masabb uri lagokio , 62-00 • ■ 26-30 , •
t fK) l.rabaiiti ssltvíslogllii.
leglnbb é« legtartósabb, '' ...
ami c«ak l.''-tesik 6.I-B0 • - 30 -40 . »
a logfin. »xegísael, R,
Férfi- s hölgy-fehérnemük árjegyzéke. ,
ing jó vAsxonból 1 frt 60 kitól 2 fu a logfiiiQinabb.
Női ninósxoknyAk 100 klllönfólo pArisi uiinla sxerlnt, ngy sxjutóii a most AltalAnoaan kedvelt sxvgbe vágott axokuyAk hluiexv«, varrott sxegóssel most csak 8, 4, 6, 6, 7, 8 frt a legfinomabb. Hölgy pongyolák a legfinomabb batistból, valódi valenelonnl crlf.3óvel ós osoda-ss«p hlmxett betétekkel a legújabb ós legelegánsabb o nc.íiiten, 16, ÍR, 24, 80, 34 frt a legfinomabb, Nti nadrágok finom shlitlugből, vagy vásxonból apró «xe^larkOe. "»«y
bimx/stkkel kitűnő kiállítás, most csak 2, 2.60, 3 frt tu^pGMűggM. Uri ingek gallérral vagy anélkül, fydroxott mellel vagy fiu.
ehifoi.ból, moly épen oljr tartós, mint'' a vásxon, febéren" Ua salnexve, most esak 2.60, 8''írt a legfinomabb. ; Uri lúgok, legjobb rumburgl vagy Irlandl vAsxonból, — gallérral, vagy t nélkül, — slmAu vagy fodroxott mellel a legújabb divat sxorint erősen varrva, most csak 2, 2.60, 3, 4, 6 — 0 frt a legfinomabb. Uri Ingek legfinomabb batist niollbotóttol, legolegAnaátb, a ml caak létexlk,
most eaak 0, 7, 8, 10—12.írt a logflnolttabb, Uri gatyAk igen jó ía tartó* vá»v''-nból, félig magyar axabással, — most
csak 2 frt 60 kr, ogísx 3 frt a ¿finomabb. Uri gatyák, Igen jó és tartós vAsxonból, magyar sxabással, nagy üleppel
most csak 2 frt, 2 frt 60 kr. a legfinomabb. 1 tuexat uri inggallér, a legolegíusabbíUi, és legjobb divat S», . Int, inoit
csak 2.60, 8, 4 frt a legfinomabb. 1 tuexat uri kéxolő a legelegánsabban ía legdivatosabban kiállítva, most csak 4>60, Í, 0 frt a logfinomabb.
" kik 25 ftig vAsArolnak, ügy finom himzott ba-: ▼ "V vílV, tiszt-kornlőt; őO ftig, ogy caoda»»óp kávókdszlo-tot, t. Í. 1 kAvó abrosz hozzá illó ti kAvdkondÓvol:} 100 ftig vA-»Arlók ogy igon finom caochmir-asztaltorítőt kapnak rAadAaul; » = Ingok vagy Uri gallórok mogrondolóeónól a nyakbóaóg kitoondö. — ,**
Tisztelt vovóim kónyolmo kcdyóórt, az oly''fohír nomtiu.''rt,
thoz, Vagy bArmi o.knAl fogv«» '' sm|-
molyok uom jól Állanak a losthoz. totszouok, hX órtök fizotott Ar bórmontvo viszak''^lútik. — Kivá-\ natra a kószlotbonlovö viisznakból mintAk kUldutbok.
uői „ „ _
női ing kitnnő rumburgl vagy hollandi váxxooból flnon. axlr-, vagy keresxtalaku ino.t blmtóssol e''«ak 60. 8. 4. 6. f» a legflnömabb női lag, kitűnő rumburgl vagy Irlaudl vá»xonból, Jegulogánsabban
elkéasltve) (ai ugynovexett Krxsébet császárné Ingek) n.ost csak 6. 6. leveleket kérjük Czimezni : M!©tll. S.
kitiinS sxép, most csak 6. o. 7. 8. ft a logf.'' . '' liotUcnthurmstrossoNr. 29.
7. 8, frt
női éji
a legftnomalib. felöltő) corsetto)
A már évek üu. ¡egjsbfc bL''U.n í;íió óragyirwt
KOHN IGNÁCZÖT
Pesten, ki§yó-utcza 6-Bc sz. a.
mint szakmájában khünó és tapasztalt egyént siáBliuk stia. közönségnek, miután számtalan dicsérő lev«a bizonyítja azt, és miatán 5 a legbircsb svajezi óragyárakkal összeköttetésben áll, azért azon helyzetben van, bog}" a i c r j o b fa ás lenolraóUb o r a k n t
idbatja eL . _
Minden tőle vett vagy általa javított avrej-cn zsebóra á évi Írásbeli jótálíás mellett adatik el, * akár függő T fekvő, vagy akármiféle helyzetben a
11: •nxj n tosabb&n s gondosabban van igazítva. __
^ St vevőT egy általa irt munkát magj-ar s ntoct rvel-.i, - az óráknlk bosszú idei^ tartó pontiról
i, kiegyenlítő rábláckákkü az óráknak napóra utan, izsxiuaár<jl? — taooak.
Genfi zsebórák:
ftól-ftg. :
KiúaicziliodfT-ófik ixu^ia-
nal 10—11 ogróUl-pal • . - J2-1S |
.»kegőílappal 15—16 ; , . i és 8 nAifima agri-
UppaJ ér krisúly- _ |
Creggel . . - . 15-16 ; Kxft»: horgooT-órilc 15 m-
b-icnal 15—16
» 1£ rebia ngróla.íAraay-
Srígély 1«-1< L 15 . kettïs fedéllel
18, ÍO 22-25 ; 15 , XEg krist.
agró 18. 20 2-2 - ,
. 15 , krist. kéttűs
Up 22 10—27 ; , It , hadiórik, ket-
tís la; pa". 21-23 . 15 , re sa. nyaknál
hozható «8—30 , 15 , , k«t t&fr
dénél 34-37
, 15 , r kristilylap. S! —36
, 15 , . kristály lap.
kettSs fedél 38-14 15 , rem. hadióra
kettős lappal 40-42 C*iHa£er-órüc hőigyeknek 13—15 , ogrólappal 13—25
3. sz. aranyórák 18 krtos.''
ftól-ftic-
.ir-y düiaáer-órák 8''ruWc. 30—32 . > '' araaylappal 34 -36 , horgosy 1 & rubinnal . 35— 3& r , lárnb. egraraay-
Iappal . 40, 60, 5J—58 , borgonvórák 15 robin
kéttűs íedél . 5i, 60-64 , koxgosyórák 15 rab. kéttűs fedő i belsű artcrlxppal . 64, 70, 75—100 , horgocyórik 15 rnb.
kristájyüTojjjtl . 44, 48—C8 , horgonyórák 15 rob.
és kettős lappal 74, 78—100 , horgocTÓrák 15 rabin rec.ozio i r krirtálytlveg, egr arany fedéllel 94,108-132 , horponyúriJc 15 nibic
reœor.toir kettős fődéi .. . M. Ilit—185
, ho.-gtii:yó.-£k 16
, kri«ti->*Cvef.kéttűs Ixp éa bíUŰ araav-fedéllel ... . 124. 132—1,
. ejjHader-órák 4 8ru-
bin bílgyeknek - .24-28 eíjlicdcr - órák robin * belső ara«yfedéUeL3i. 44-4«. 3 ciüinder-órik 8 rabin hölgyeknek, kettűxíc-
m . . . ■ 39, 41—14
Araar cxiBnier-órák S mbin , hölgyeknek, kriat- Gr.
és Sttűsfedél . 46, 53-58
. horgonyerik 15 fulfc
kettős fedél és beiw
tronylxppa! . 43, ^
, cxilinder- és borsrooy órák íTéniciokkal cirve 55, 73 gs 7s-í*
, Eeœoatoir hílgyeknck kéttűs lappal és arci- «
kel . . 04. 78. 8P. l it FOcrő órák n>inden 8-ad nap
felhozandó . 16, 20, 22-24
í''lggű órák óra- s fclóraütéa- -
»el...... SO <3
. Óra- s negyedóra üt .
- 48, 50, i^-so
Havi regalator .... SO"^
Ébrcixtő órával • • . •
Varíxa-órák, melyeket nem
linkség felbuxni -o,. W-Vadán-ren>ontoir . . _ • - - lu
Minden fajUjo toronyórák va-lxraínt javítások megrcadelcse a legolcsóbb árofctfadtafik cL
Legszebb s dimosb minta.
Aranv medainoa 14 krt.. 7; 10, 13.
"18, 22, 30, 35 ftig. Arany médaillon 13 kr. 12, 18, 24, 80, 86, 45 ftig. .1
Arany rOvid 18 krt. láacaok 10, 24,
32, 40, 50. 60, 70, «0 füg. Arany hosxic 18 krt. Iáaciok 35,
45, 65, 70, 80, 90, 100 ftig. Aranygyűrűk 18 krt, 5.50, 6.50, 7.50, 12.50, 15^0. Aranygyûrtk 14 krt. S.50, 4.50, 5 50, 6 M W, 8.50, 9^0, 10^0 13.50, 14Ü0. Araav pecsétlű köve« 14 krt. 4.50
''5.50, 6^0, 9, 10, 12 ftig-Arany tBxőtfik 14 krt. 4,6,8,10,14 ftg, AracT ingelő-gombok 14 krt. páija
''2, 3, 4, S, 6, 8, 10 ftig. Araav kézelő-goobok 14 krt. nagy PiO«4, 6, 7, 8, 10, 12, 15 ftig. Ezüst rövid lánczok 13 próbás 4, 5, 6, 7, fti£.
. legfinoaabb francsia 7, b, 9, 10, ¡12, 14, ftig. EzOat hossza nyaklánczok 7, 8, 9. 10, 12, 15 forintig.
A párisi világkiállításon f nagy éremme1 '' Mtnn- , tetve.
Montre Prolétaire (munkaórik) kristály-üreggel, a nyaknál -felé felhozandó, tartósan keazitvt
14: őrt.
IT I Ii T) E T
k , S E K :
Politechnikai
<M «
és gyakorlati találmányok.
Valamint kevéa MO-vol c*a»8U a gyótfis-MX''Uk nagy 1''«» A«« l„ttck a mUvolt vilA*-h*n, épen ugy n vlIAg-pUrto» nagy kero-«e ttaéguek ö''vcn,I " **
cliKt Jóval felMmulJa a t». klr. axaba.lflmaxott Ohas-»epot-rtl« X«ebfleitoly,(gyAax«r) mrly 1 •/, hüv.bosaan, nj oaüatbBl vervo, c-jy kla nyoináa Alul agymáaután ta-
tot
1 írt
Oiiiir.lvcv.itr. tolltartók. Kolnn tintatartó
-r
£1jÍq8& Iliikül folyton lehet veink Inil ; Igen ajAul ható olyanoknak, kik hAxon klvUl haaxuAljAk, mint t orvoaok, plébánosok, klvaUlnokok atb. kiknek liAa-l,ell mnukAjok vau. Egy darab, 12 tucxat tollal ogylltt 1 frt 60 kr.
Elült eyilrfik kék vagy feketo cmalUlpsáa-aal, költíl bcliratUl aserelmeaek l»ámára, — trUaé. •»«rint. Igen alkalmaa aJAndéknak vaIó. Kgy darab aafp tokkal 1 frt 60 kr. «
OratArgyak, mint vaautl loeomoblle waggo-nokkal, futva 1 frt "¿0 kr.t futó bArAnyka gyapjúval 1 frt , mAa Állat 90 kr. J futó egérke 4.'') kr.
FoffáJAl, bArmlnamü, aabnnal Állandóan megaxünlk n berlini fogeaeppek haaxnAlatinAl. A j.''.tnllAj annyira blxtoa, hogy nemhasxnAIAa «»etében a péna vi,„aajHuk, miért la e »«crnek egyetlen básban nem «iab»d hiányoznia. 1 üveg Ara 80 kr.
Igeu fontol minden hAitartAaban a legujab
ban folUlAH f»«y«*ltí k«n4«»,melylyel min-denkl a legkönnyobbea a a legiiebben klfényeaithetl rlfl bátorait atb. 1 katulya Ara, mely elég egy egéaa garnitúrán, 60 kr. Megjegyxondö még, hogy e konSca romlásnak aoha alnea kitéve.
ElHst fí«ye»ltJ-flCly*, kitűnő n«r minden weghomályoault érca-Urgy ujj A >''•'' fényessé tételére arany- éa cxast-iiiBveaeknek nélkülflshetlon. E„y drb áia 10 kr.
Valamennyi óra regulatora n reguláit nap-
^^ 6m eompasaal, mindenkinek a legjobban Ajánlható mert o blxonyAra ponton órá»al minden macb«.-nlcus órát megigaxithatunk, 1 darab Ara finoman fé-
nreaitve ^ l>''
Motdi-por. B por al lalmaxásánAI megtakA-emellett
itnnk Idót, munkát é* piait,
leg-jobban
,»Ky..bb elSny még a*. hogy a ruha aokkal jo améltetlk. «aiiaal köiOnaégva késxUletncl. 1 fonto»
''"Amerl ¿1 patentlroxott biztosító zár, ki-BSL» tűnő aaiirkeaotü a minden helBré« ellen liix-toi 1 db kisebb rondít ára 80, 40, 6<.) kr. 1 db na-i/yóbb landü 70, 90 kr. 1 frtlg. 1 nagyobb két kulcs-caal egéaa 10 frtlg. - 1 db utasó-tAskAra való 26.
40— 60 kr. „ ......
Oyakorlatlak a nadrág-védík, melyek a Jj nadrAgot roax IdSjáráabau a« elplsxkolAstól védik/- Egy pAr Ara 20 kr.
— Angol Oll&k a legjobb acélból, 1 „,bó-
olló, a legfinomabb 26, 36, 46 kr. 1 aling-olló, a legfinomabb 20-80 kr. 1 olló lAnca 10 kr.
Nagy elínyt nyújtanak fi legujabb gép író „ _ ttok, Ittegklméltettlnk a« nnalina« hcgye«é«t3l • blitofak lehetllnk, hogy a» ón hegyo el nem törik Kgy db fAba foglalva 10 kr. Caontba foglalva Ara 16 kr. Tollartóval éa ké.ael 90 kr. — 1 racgtöltntt tok, mely 8 hónapra ílegendS, 10 kr. — 1 db unlo-radlr-gnmml ón éa calnk «»AmAra 6 krajcaAr.
A likakat nedvoaaógtÓI meióvnl mhiden-kinek AjAiilatoa, mert»« aa rgéa »égnek »olgAI. A Motxgvr-féln kltllnö bSrkénltéam.''.dnAI, mely abSrt AthAUtlAiinA teaxl, ugy hogy a hoataabb jArkAIAa utAn nedvetaógbcíi a nedv behatAia nem éreihetS, éi a é''uak legjobb mértékben elégtétotik. Kgy Uvog Ara kr.
Klblrial fagy-balisan ; eaea HlblrlAban Dr. llollin Által rég IdS AlUl foltalAlt baliMm, mely mAr AoaUiAban 1« Wbb év ÓU köiönaígeaen haaanAlUtlk ■ mint a legjobb eaikCa l»mertctlk. A fagyAa.ik ■ daganatokra f.íett« Jó a haa^noi. Kgy tégely haiiuAlatl ntaaltAaaal 60 kr.
KltflnS fénymii kauUehukkal vegyltv«, _ hógy a bírt tartóaeA tegye. 1 katulya Ara 30 kr., mely 1 fontnyi
Legalább Llgrolae n»btBz-»reraiim, a leggya-
korlatibb a maga nemében, nem dobAnyaók uak la ajAolato*, kOaAnaégea t(lmer»*Am kelloinea kla ^ YormAJAban egy lAmpAval egyoaltve, moly nehAny órai ógSanyagot felvca«. ugy hogy gyakran ílSJürS alkalmakban hamar vIlAgot gyújthatni. — A wekély ^ gyora terjodéare van aiAmltva. 1 db. Ara 60 kr.
Pemlal ^j«lvent»-Mer, mlAlUl aaürke ha-^^^-jAk rögtflu titavsaerlnt barnAra vagy feketére lojtl.otök, éa ogy<a«n<alni! a tinaéasetev frlaaeaé-rat vUuAiiyorlk. NO? uyokbSl kóaalttetlk a tokéleteaen
UaAlmatUf. 1 caomag utaaltiaaal együtt 8 frt. ...... »» ... v .
TKAÜGOTT FEITEL első blzomáiiy-Dzictc BÉCS,
Kärntnerrlng Nr. 2, gegenüber dem Drasche-Haus.
KereakedSk éa vlaionteladók nagy engedményt nyernek. (S87 — 8,6)
Legalább roiadapor JÓUIIAm»). — Minden • Von.dafoltok eltAvolilAaAra vAaionból, aolyeny liíll « mia kelmékhol, ugyailntén acaél- ,,^-tAr-gyakból. 1 caoinag 86 kr.
^Tyókuwn-gyürük Angora-pamntból. 12 drb
Mladen látható len aa uj »ob-mikroacop Által. Darabja 40, GO éa 80 kr.
s Burgonya- ós alma-
li á ni o zo -gép,
mely minden klAllitAaon PArial.aii, Londonban éa New-Yorkban aa elaü juUl-mat nyerte, minden tctaaéa aaorli.t, papír vékony formában 60 darabot hAmoi egy perca alatt; caekély ára alterjedéare van aaAniltva. Bolya mAa-fél font — Ar« 8.60 kr.
I^A Folyókoay Myv. Minden hAitartAaban nélkd ^**lflihetlen, iiiiAlt.il a kfllOn-félo a hAiUrtAaban
el«j0v8 apróbb hibAkAt magunk Igaalthatjuk. — Ea enyv évekig ellehető éa hidegen »''kalmailiAtó. 1 (Ív. ArA 26 kr.
m^y- Angol bórfénymál. Minden hBmek tiAjléknny >ágot a.liil éa egyiivramln.l fényeaftcnl. Kgy kii Üveg í6 kr ,.1 nagy 46.
C(. klr. azab. peositliappan, m;ly bármi né nevexendS pecaétet minden kelmébSl klvét.-l nélkül nehAnypIllanat alatt oltAvolit. Eaen uj kéaiit mény hatAaAra néavo felülmúl minden eddigi haaonló gyArtmAnyt, minthogy a legkényeaebb aalnt la aértet lenül hagyja, éa -aionnal megliAradva, aaag nélkül marad. — A keaatyük tUitltá''aira ia külflnnaen ajAnl-liAtó. 1 tlregeae Ara uUaitAxal együtt 40 kr. ltot Általános tisztító por, mnlytyet minden érexet, arsny, eallat, pakfoug acaél éa reiet tlaitltanl féiiyealtenl lehet. Kgy k.itulya Ara 20 kr. (gj^ ölliefüjjjí Idóórák calnoaan kéarltve, mint egy aalonora, a »»ol.át dlaiftik, a» IdSJárAaát 14 órávAl etóbb mulatják. Eaen a*áa inej{ axáa kn-itnö-iratUl dlra''rt inti ára dobónál ''»."> kr. tt- Pirial egyetemes lagasi, noineaak n« ü».-get. porcxelláut, krtvet, tijtékot, fát atb. teggyora.tliban megragaaxtanl, hogy ai e.vAlhatl.111 le/yen, hanoin küUnfélú^ egye.itéaéro ia,-fT<JdAul fát ¿rcxoxel, üveget akkéi.t porexollánnAfatb., uM/''hogy toatté váljék, l''akétja exen minden bAinál uélkUlOdietlen axen.ek e»Ak 10 kr. Ugyanezen rogasz, folyékony állapotban igen kitűnő, üv. 30 kr.
■v** Ruganyos fogkefék minden foggép éa máa ha-aonló anyagok nélkül caupáu tiaxtA vixxel a fogakat Cehéron, aiagtalan ¿a egéaxaégeaen tartják. A nagy forgalom miatt dbja caAk l>0 krrA tétotott.
Szabályzó, a tollat minden kéxhcx éa paplrhox
IgaxiUnl, — ugy, hogy ugyanaxon tollal a legfinomabb
legvaaUgabb vonAi db 24 kr.
.''a legvaaUgabb vonAaokat, lehet véghea vinhi. — 11
Valódi angol tollkóeek, 1 db két kéaael 20, 30, 40 kr. « kéaael, 60, 00 kr. legfinomAbb 3 ké.ael 6<), 70, 90 kr. 1 frt, 4 kéaael 80 kr. 1 frt, 1.20 kr.
Legujabb angol dugaszhuzó-gép minden erSlte-eaiélr
huxnl. Kgy ab Ily exéltaerü eaxkftx Ara 1 frt
tTéav
eaxély nélkül lehet ax üvegek dugaaxAt kl-
Legfelsőbb helyről szabadékozott mérog egerek, patkányok, höreatlgök, éa vakandok kiirtáaAra. Aa cl adAa Jótállás mellett történik. 1 nagy pléh-axeleucxo
1 frL '' '' /
P*. A dió-Olaj a legjobb, hogy a haj ruganyoatágAban megtarUaaék a a vIlAgoa vagy ixllrko haj «ötétre fea-teaaék, a vegyéaxl kéaxülékok mind Artalmaaak. Van axereneaéin a nagyérdemű kttiOnaéggel tudatni, hogy hatnlaitlan, frla», kéUxereaon finomított dló-.-laJból raktáram van. — Kgy kla üvegecako Ara 26 kr., nagyobb 46 kr.
10*, Byókeres szer a tyúkszemet legfeljebb 8 nap
Alatt nyomUlanul kiirtani. Kxen újonnan felUlAlt axer felnimül minden eddigit, éa exért JótAUAa mellett adaj tik el. 1 katulyabaixnAlati uUaltAjaal ogylltt GO kr.
örtkís legyiókínyv. Logujabbl — ''Eaen porga-maut-levelckbul kéaxűlt knnyvecako beirt lapJAt visaa ujjal lo lehot Uaatitnl. 1 db aaépen bekötvo 86 kr. dUxeab 90 kr.
Igen linóin bór-«tul 8»/, hüv. hoaaxu valódi tajt-axerokkel, t. I. pipa, axivaraxlvó-horoatyAnküvo'' éa úobáorMMakóval atb. Ara 3 frt «0 kr.
Tolvajlások elleni védő angol tinta, mely A fehér-uomfl''jateléa utAn soha kl nem moabAtó — éa a ruha frlaa
• •Inc mlu.llg megmarad. Minden hAxtartAaho» fjAnlJuk,, 1 üveg Ara caak 20 kr. .
ÖrSkía »llvarttrtó, angol sodronyból, aséi.aége tartóaaAga, különöacn olcaóaAga miatt a dohAnyaó nélkűISahetlen tárgya. 1 db 30 kr. b8rb3l aexélkör-
* öttel 60 kr.
Cs. kir. szabadalmazott Déli
vaspálya - társaság.
Octóber hó l-sojótől kezdve a már folyó évi szept. 1-sején életbe lépett élelem gyors szállításának leszállított ára, Voslau, Meidling egész Laxenburgig és Székes-Fehérvár-Promontorig fog terjedni.
Bővebb értesitést a falragaszok, íécs, szept. hóban 1869.
a főigazgatóság.
ü<
ROSENFELD ADOLF
Nagy raktár
| minden fűszer-nomö-cklen ezukor, kávó,
rizM, tlion, rum, | dnrii makaróni, vanília caokolAdó,
vizahólyag, ^
tnilíy-, frt''^yu- i''-a pnrn-fiii-gyort/o,
Itábla-olaj,
llámpa-olaj, petróleum, A-lnom aaJtnemOek, aardlnák, aalAml, UkSrAk éa UOROK. V • I ó d I
franczli pezsgfi.
OaidAiiAti vet.''iDAgvi.«,
lóhere,
luexerna,
burgundi
ÍRÉPAMAG.
I Helga koealkenSca, | GÉPEKHEZ való KAOI.AJ, Kwix.laféle
marliapor
ía
miiii!*n gaidáaiatl «xereV.
THTTti
Nagy-Kanizsán.
dÍ8z-87.ijgyártóncmück
b örö 11 (1 ö k,
utazó kízi
tarisznyák, vadásztarisznyák, női kézi táskák, szivar-
pénztárczák,
fónykóp-albumok,
lcfanchcaux-puska és revolver-patron,
lovagló- és koosizó-os-torok;
minden kefokötőnom nagyszerű választékban, Ehrcnhofcr-félc pipa-8zár»k, solnieczi cserép- és tajt-pi-pik, irodai és lcvélpapiros nagyban, tinták, rőttollak, irónok, pottendorfi kötöpnraut.
Férfi ingek, nyAkkeudÖk éa keaxtyUk, legújabb divatú nöi éa ¿yormok-topAnyok nagyaxerll vAlaaxtékban.

Nagy raktár^.,
porczellan-fldények és v '' V üvegféléknck kfizöii8égcs és finom | minőségben,
tokrökl
fa és aranykeritőkben,
réz-és vas-
nuwUuk- u. m.: • mozsarak, vasalók, gyertyatartók,
réxtöl, vaaból éa nakfonr-1 ból, kávé-pirító é. főx8 -1 gépek, kAvé dArAlók, cxu-korvAgók, ov5 eaxktank külftnöa nagy vAlaaxtókban. ] Pakfong-éa
chluaeaOat-kaoalak,
kávé-tálczák|
bAdog éa pakfonR, fürdő ¿a Ül6 fürdő kAdak | bAdogból. Aa uj faltai Alt calnuaett
vasedény, a
petróleum U olaJlAmpAk,
vasbútorok
nagyaxcrü vAlaaxtékban.
(331-1)
''fi ■03
> 03
»

■03
o Ö
Legujabb találmány dohányzóknak.
Illatos-lmvanim clöliáiiy leveleket.
Alulirt tuztuluttul julonti n na^yi''nlumU k»zíiniK>gnok, hogy sok vogytnni ki-scSrlut utAn uikcrült neki a vnlódi liuvati na-éti várok «5« havnnna-clohAny illatAt bol- «^i küir.lldi növiSnyokból clWllitnui « a/.t o cz«5lru kiíazitult pupirlovolokbon kötvo tartani. Ezen papírlovelck kót-napon At a lugköjMjnaógcaobb ntinö&t''gü szivarok kttzött tartva, azoknak oly kollomoe havanna illatot Ad, hogy inóg a szakértő ia valódi hanannAt vól
»zini. Kgy loviU kdpoa 25 darab »¿ivart k^t nap alatt illatosad tenni ;N« ugyanazon ogv lovól tízszer hasznAlhatd. K lovelok papir köz<)tt tartva haszniUhntlanul aotn vesztik el tulajdonaAgukat. Kondi tohAt uinex jóbb in FéraKlár: Némttorixáa ét Amtrlal "réaiíro:
ÍI6. az. Megrendel ''xek a vidékre aa Ar beküldéae, ri egy caomag hat darabbal 1 0. 60 kr. keveiefc
papír
mód olesó pdnzon jól szivarozni.
HAU8ER C-nél Jé«», Marlahlir»r-8tr««»e
vagy poatal utáriv.''t mellett oaxkOxnltetuek, egy caomag hat darabbal 1 f''. 60 kr. koveaebb mint egy eioínag nem rendelhető meg Iámét eladók jelcutékeuy aaAxalékjau réaaeltoüiok. Auatria éa Némot''.r.xig minden vAroaAban rakUrak Állíttatnak.
Flgyelmextetéa. Miután exen levelek mfnt minden jó éa c»cla*ar« erőaen utAnoatatnak kOteleaaégünk éa utAn gyArmAnyoktól a. t. kttxOnaéget óvni.___
Ní^qs jobb mód kevés pénzért jól és olcsón szivarozni.
N
H*»
P ^
Ui. p

r»-P-cc
A legnagyobb vászonruha-raktárban
váczi utczaYPSILANTI-hoz
Pesten.
Kaphatók a legolcsóbb árakon a legnagyobb választékban mindennemű kész fehérnemüek, férfiak, urak és gyermekek számára, úgymint:
SOoxer dai-abnAl több fért! legek rumburgl, hollandi vagy irlandl vAaxonból, darabj» i ft 60 kr.,
3 ft,3 n 50 k, A ft, 4 ft 60 k, « ft, 5 ft 60 k, 0 ft, 0 ft 60 k, 7 ft, 8 ft, 10, 1< ÍU 10 eaor darabnAl több azia«« férfl Ingek, oxer különböxő mintában 1 ft 60, 1 ft «0 kr., 1 frt, 2 ft f>0 kr, 8 ft.
Fehér madapolán férn Ingek, 1 ft 60 kr, 1 ft 76 kr, 2 ft, a ft 60, 3 ft, s ft W), 4 ft.
Férfi 9*tyák vászonból, magyar, félmagyar vagy fraucxla mintára 1 ft 76 kr, 2 ft, S ft 26 kr.
2 ft 60 kr, 3 ft.
NI Ingek vAaxonból, alfSAk 8 ft S6 kr, 2 ft 60 kr, 8 ft, 8 ft 60 kr, i ft, 6 fl. hlmcave í ft, 3 60 kr, áft, 6ft,0ft,8ft,9ft, rchweial éa fraucxla mollmuatjAval -1 ft, 4 ft 60 kr, 6 ft, 0 ft, 7 ft, 8 ft, 0 ft, 10 ft. Ml fúíJ-vállak (Uamen-Mieder) 1 ft 60 kr, 2 ft 60 kr, 3 ft, 3 ft 60 kr, 4 ft, 4 ft 60 kr. Flu-lnock vAtzonbél 4 éve« 1 ft 80 kr, 2 ft 40 kr, fl éve» 1 ft 96 kr, 2 ft 40 kr, 8 éve» 2 ft, 2 ft 46 kr, 10 évoa 2 ft lOkr, 2ft «6 kr, 12 évea 2 ft 40 kr, 2 ft 00 kr, 3 ft 60 kr, lt évea 2 ft 66 kr, 8 ft 16 kr, ft 20 kr, lfl évea 8 ft 60 kr, 4 ft, 4 ft 60 kr. Sllncs flu-lr.jek, 4 évea l ft 10 kr, 1 ft 26 kr, 6 éfea 1 ft 26 kr, 1 ft 40 kr, 8 évea 1 ft 86 kr,
1 ft 65 kr, 10 évea 1 ft 60 kr, 1 ft 76 kr, 12 évea 1 ft 06 kr. 2 ft, 14 évea 1 ft 76 kr,
2 ft 10 kr, 10 évea 1 Í176 kr, 2 ft 20 kr.
Mlndouuomü téli oltó mellények, nadrágok, harisnyák éa egyéb téli calkkek férfiak é. hölgyek
aaámAra, nagy vAla«xtlal.an. FSraktAra a legjobb amerikai krlnollnnak mindenféle axlnbcn 2 ft, 2 ft 26 kr, 2 ft 60 kr, 3-6 ftlg. 3xlnc8 nlsó szoknyák. 1 frt 76 kr, 6 ft, 6 ft 60 kr, 6 ft, 7 ft - 10 ftig.
aok egyéb kéaa fehérnemű caikkok, mclyokről ax árjegyxék kívánatra bérmonteaen elküldetik. - TovAbbá aJAnlJuk nagy raktArunkat rumburgl, hollandi, éa Irlandl váaznakban, vége 27 ft, 38 ft, 30 ft, 32 ft, 36 ft, 40-120 ftlg.
Creaa-váazon vége 12 ft. 12 ft 60 kr, 18 ^ 14 ft, 16 ft, 18 lt, 18 ft, 20 -25 ftlg.
Vászon zsebkendők, tucaatja 8 ft, 8 fi 60 kr, * ft, l ft 60 kr, 6 ft, 6 ft, 0 ft, 7 ft, 8 ft, 9 ft,
10 ft, ogéax 20 ftlg.
TBrülkölik, tuexatja 6 ft 60 kr. Ö ft, 3 ft 60 kr, 7 ft, 8 ft, 10 ft, 12-80 ftlg. (0s_j2 I6) Szlnea égyl canaváaz, vége e ft, 10 ft, tl, i''J ft, 18-19 frtlg. ... ''
Vásion-asitalkend6k tuciAtja 6 ft, 6 ft 60 kr. fl fi 20 kr, ö ft 60 kr, 7 frt 50 kr, 8-12 ftig- -t-Abroazok minden nagyságba«-fl aaamélytől 2l-ig. — Asztali készletek «, 12, 18 i* 24
Nagy vA1a«uV ágy terítik, plquo é« trloot paplanokból, kávás- éa os£n)dg^kendókb^l.
bevAaáriáaánál fehémemüluk roppant halmAiA kfl-
Menyasszonyi ReszieteK v„ke,tében oiy h«iyaetb«a ta?yu..k, hogy • loa-v
gyobb mennyiség, t mindenkor kéaaen aiolgAluthatjnk.
pflf- KOIdeméuyekat minden Irányban utánvétellel még a levél érkexto napJAn áronnal elküldünk éa caomagolAat uom axámltuuk, ugyaxluto uieg endelétek leghamarább «lkásalttetnok.
Kollarlte József és Hal.
•V
ungurní
deuten Land uod I.eute Intcroailrtn heuto Jedermann lm hSdutm Orri« ala jemal», -- dle.ea Intere.»« W*. »» .rhalUn uod mUglIei«» w »tel-
gcrn bat »Uh
DONAU^k
mir Aufgabe ge»tcllt. „Die Donau" »Oll d«n in Un««n»-Ö»terreleh lebenden DeuUohen »owohl, »1» dem Au«lande cin troner Spiegel — haupt»*chlij-h — u .(r»rl«eh«r Kun»«-. Lttoratur-, Handel»- und Indu» t rle-IIo t tro-I) uugon , unfarl»cher Sitten, Oobr*uche und Cnltu r»u»t*ndo »ein, und «I» »oleher «Ine «mIW»nto und lntere*»ant« Ivcctare fUr alle Címen der Oe»»lUchaft bieten.
„Wí Don««" wird kur*o Komane, Novellen, Oedlchto ern«ten nnd humoru tUchen Inhalte», belehrendo. und geraelnnlltalge Artikel atti allen KAclicru der \Vla»»n»chaft, »erlebte, Nachrichten und Curreipondentcn Iii rr alle Krelgrit»e Im In- und Autlande, Ober Kirche und Schule. rtan-det. Industrie, öffeutilcho IniUlute, Literatur und bildende KOuite, »Cuilk, Thealer, Haut- nnd l.andwlruchart . hu«0rl»tUch-Mtyri»0lW Aufllfie II • W. und auch elaichllglge llluatrallonen bringen
,,OI« DOMU" er»chélnt vom 1. October 18G9 ab allo 8 Tag® mindeden» 16 ffr. OcUv-Helten »lark und kontet : fltr Pc»t-Ofen »owohl al» Ungarn Oberhaupt und ö.terr''Mcfi mit Zuitelluug In» Hau». rc»pectlre l''o.tver.enduog vierteljährig I fl. 50, halbjKhrlg 3 11. ö»t. W*hr , für da» Auitand mit Po»tver»»ndiing I Thaler, rc»p. I fi. 40 kr. »Odd.
Maa prKnumerlrt bei allen Poitlmtern, 7,eltang»-ExpedlUonen und In allen Buchhandlungen, »owlo bei der
Administration der „Dohatl,"
(Zeliler» Annoncen-Aufnahmt-Bureau.)
Pcit, Königagaue Nr. 47.
Rammlern von minlcitcoi 10 Exemplaren, deren Bcitellung auf elumal eingeian It wird, gewkliren wir einen ltabalt von 10°Ja, (3 29—Vi)
Legújabb szerencse-ajánlat.
Az eredeti állarosorsjcgyek árulása mindenütt szabad.
„Isten áldása (óimnál!"
•1 milliót mcgközolitö nagysíorU''tókcüstl^kiaorBolAsa, ismót jojóntékonyUl többitott ujcronlén^ofckfcl. ^
A eoreolöfft az ifllaiu Imfoeitja s bajija Vcgre. A soreoliU kordotót o hó 2ü-án vesd. Csak 4: frt osztr. órt., vagy 2 frt osztr.tjrt.,
vagy X írt osztrák értékben • . *
az Ara nAlam ogy : az államtól biztosított valódi or)tfoti norejegynok (nem pedig tilon igórvónynok); fa a Boinjog''yck nz ár bórmontca buklllilóso mollott a legtávolabbi vidékekro i& elküldetnek. Csak nyiromónyek huzatnak ki.
A főnyeremények : 2;''>0,00(); 200,000; HM),000; 175,000; 170,000; lt»;»,000; 100,000; 15;),000; lóO.tKK); ltX),000; 50,000; 4''),000; 20,000; 2: 20,000; J: 15,000; ¡1 : 12,000; 3 : lO.OOo; -1 : «000 ; 5 : 0000; 11 : 5000; 4000; 20ü : 500; 0 : ¡KK); 272 . 200; 24,550 nyeremény: 110, 100, 50, 30. — Mindon nyeroméuy legalább 2 tallér órtékU.
A nyeroinénypénzt éa hivatalos kihúzási jegyzéket állam biztoaitókolás mollott megküldöm puhtosan s hallgató» mellett.
Ar. én különösen kedvező jó szerencsétől kegyelt sore-jogyotm által, az én vásárlóimnak magában Ausztriában már 300,000 ; 225,000; 187,500; 152,500; 150,000; 130,000; több izben 100,000; és csak növid idóvol ozelőtt a 127,000 főnyorőt; ós most szeptember, 3-án tíze ttom ki ujolag a legnagyobbb nyoroményt őzen aVidiJkcto. ^
Lázár Sámson Cohn ,
as itteni vidéken.
Szorencso föl Hamburgba!
Mint egyikét a lolőnvüsobb i''a logsolidabb vállalatoknak ajánlja i''luljcgyzott bankfirma a Hamburg állarató) engo-délyezott ca biztosított nagy /
pónz-kisorsolást
mely több mint ogy millió 47,000 tallérból áll, b molyriok nyeroménybuzásai már o hó 20-án kezdődnok.
Csupán nyorcményok huzatnak. — A fódijak eíhotőlog:
250,000 m.;
150,000; 100,000; 50,000; 2ö,Ó00; 2 á 20,000; ;» á 15,000; 3 á 12,000; 3 Í 10,000; 4á 8000;
5 á 6000; 11 á 5000; 29 á 3000; 131 á 2000;
6 á 1500 ; 5 á 1200; 150 á 1000; 206 á 500; G á 300; 272 á 200; 11,800 á 11.0 stb. stb. ÖM*o»cn több mint 25,000 nyoromény.
A járulék bokUldéw mollott szétkUlkttldök „orodoti állam sorsjegy okot" a fóntobbi húzásra » kövatkozö torv-•zorülog megállapított árakon : Egy ogétz 4 frt. — Egy féj 2 frt. — Egy negyed 1 frt. osztr. bankjegyokbon, a legpontosabb szolgálat bíztositása mollott. Mindon résztvovő az ervdoti államsorsjegyeket kézhoz kapja tőlom, azért ozok ígérvényekhez nem hasonlíthatók. — Az orodoti rorvezot mindon mogrendeléshea ingyon mellékoltotik a oz ördokol-töknek a nyerő-összegok 6* hivatalos jegyzékek pontosan mcgkllldotnok,
Azon bizalom folytán, molyroa sorsjogyok oly gyorsan tettek Bzert Ausztriában, iolontókony mogbizásokra számítok. Ezek logtávolabba vidékre is n logcsokélyobb mogron-dekWekru nézvo is pontosan cszközöltotnok.
Az illetők tohát mielőbb bizalommal szlvoskodjonok ily e^lni &latt egyenesen In>zzám fotdulni:
Adolf Haas,
HtaaUelYücton-IIandlung in Hamlíurg.
A legtöbb főnyerő''rondi«en az én raktáramra esik, ós oa évi upríl 2H án ós július 14-én ismét a lcg-
nwgMabb nyereményeket személyesen fizetem ki
^............(328—4,2)
gazdasági gópgyárosok Lincolnból Angliában
ajiulják n n>. '' Ka««tA-» <ok n nk
gözmozdonyaikat,
nagyobbított túzszekrény és
előmelegitövel,
oaéplőffópelltet, melyek Magyaroruág Qtbnanemelhez mérve építtetnek,
továtibi
iarató-gépeiket,
Anglia Itgelíö gyáraiból. ______
AlUKOYZÍ''.KKK í. mln-lennemtl KKI.VII,A(IOSITA-»OK a legnagyobb kí»x»ígfel bérmente»en küldetnek be.
Itnktnr: |2d2-20,I5|
Pesten, gyár-utc/a 33. mm
_lmTnBff"''""""IT"ll*r''l,nflann''llw*1''''
Man biete dem GlUcke die Hand!
250,000 Mark Court.
al» hnchaten Gewinn bietet dlo Neueste grosse ßeld-Verloosung, — welche »on der Hohen Regierung genehmigt uud garantlrt Ut. 22,«00 Gewinnen parllclpiren au dein UrondcaplUl von
-— uud kommen In wenigen Q ÄT? /IAA III/ 1.1*1 Monaten xur sichern Ki.t-ÖaWlljHrVV 1TII\« v/1 I« .cheldünif. K» werdou nur Gollln^o irefoecn und darunter bilden nirhtU''hondo Bummon Hau
t,<frtrth.nccn: 1«0,ÜÜÜ, 60,Oüü, 40,000, «0,000, 12,000, 10,000, 8000. OOOO, 5000, 4000, 3000, 1500, I05mnl 1O0O etc.
Jedermann erhllt von un» dlo Orlglnal-Stastl-Lcoie selbst in lUndcn. (Nicht mit den verbotenen Promessen zu vergleichen.) KOr Auiiablong der Gewinne lel»tet der fUnt dlo beute Garantie uud verrendon wir »olche pflnktllchst nach allen üi-gmdrn.
Wir haben unieren Interessenten in dieser Gegeid wieder unter vleten anderen bedeutenden Gewinnen erst Im März d. J. dat grosse Locs von 127,000 M. ausbezahlt.
Schon am 20-ten u. 21-ten d. M. findet die nächste Gewlnnzle-hung statt.
Kln Viertel Original 8U.iU-I.oo» ko»tet Ii. .1 It. N. Zwei ddt. . <1. <''• ». N.
gegen Elsendung de» Iletrage».
Wir fahren alle Auftrlge »oforl mit der grO»>tcn Aufinerk-»auikeit au», leifon die eiforderllchca l''lllnc bei und orthelleii jeg. liehe Aiukunft grati».
Nach »tAtlgofuudouer Ziehung erhllt Joder Thellnehmer von un» unaufgefordert die amtliche Liste und Gowiuno werden prompt Oborsebickt. Man hellebo »Ich d»hcr baldlgit direet *u wendeu an
8. 8 r f.|Nl> KOK KU Ä ........
Bank- und Wechsel-Geschift In Hamburg. (3*0-4,4)

Jó és takarékos gazdaaszonyok
! ! figyelmébe ! !
A hiros, most már egész Kuropában ismert és számtalanszor minden újságban dicsért cs. kir, g^jszab. magányfőzö-g6z-mo8Ó-ka2ányok Bode Miksától gyári árakon minden nagyságban kaphatók W K18 K11 JÁN08 vaskereskedésében
Nagy-Kanizsán.
Ezen, minden takaték-tüzlielyes konyhában használható mosó-kíizáiTjrok fehér és vörös rézbádogból, oly czélszerttck, hogy minden takarékos gazdaasszonynak ajánlhatom, mert nemcsak hogy használat-vovéso által a közönséges szükségelt időnek, fáradtságnak és fának fele szükséges, hanem a ruha — különös bánás mellett — sokkal szebb, tisztább és fehérebb is lesz. — Minden mosó-kazány jótállás mellett adatik el. — Leiratok és árjegyzékek alólirottnál dij nélkül
kaphatók. Weiser János
vaskereskedő Nagy - Kanizsán.
Bizonyítvány az első mosó-kazány nyal tett próbáról.
WKI8KH JÁNOS ur,.ak helyben. Mluden í«»daaí»»ony írdekében van, hogy todUra adom kOIrtun« könönetemet, »«lve»»/gb8l egy prábira adott : inagAnyf!>»3 - g5a - ino»i - kaainyok kolcj8n«<»oírt. A ka-^CCO1 »ínjbán Í8»ntt ruha oly gyOnydrO é« ti»«ta fehír lett, hogy XOC »«ónnal felkírom, nekem egy nagyobb kaainyt f)0 darab yxX.'' ruhának, vOrfl» ríabfil, Átküldeni. Míg meg kell jcgyc«nein, yzXÍ hogy a inotoit ruhinil egy napf«Aino»n<val kereaebb kai-¿OC lett, í» a inhAt, a me''ynek ino»i»ibo* kit nap kö»öo»íge«en XX »«nktígas. egy nap alatt elkí»*lllt.
118 tidtelettel maradok N.-Kani»»», 1HG9.
•cod
-Tlip™
(832-12,1)
IIOI IIIHIHUUR
aiept. o. Kronfeld Agostonné.
MMi
1&ASENÍ
FVÜGLERI INSHRATB
Annoncen-Expedition, WIEN, $
Neuer Marki Nr. II. A
Hamburg, R«Hin. f
iii»,tr.i -, _ j.........
Frankfurt a M.
jruut (lallu»ilra»«o 31.
Basel, Leipzig.
i werden prompt vermittelt Runter Bereohnung n. d. OrlglnalpreUea
v In die
Zeitungon aller iJlnder.
nainuui u, uv,- Zeitung«-verxelohaUie gratl» u frane« gJuU..i..l"l4t Oqrtrandton.1 r.7. \Be.eflellitter «lb,r jed, l."«tion K - .. V — / Rabattvorthelle, g«n» nach den bei den
2eltunge|i gellenden Anoneeii. Ko»te«an»ehlá|e »tehen auf Wou»eh vorher >u Uienaten.
Tölgyfa-eladás
A győri székes káptalan részéről közhírre tétetik,
hogy Zalamegyébe kebelezett Félsó-Zsidi ős erdejéből, 12 holdra menő szálas tölgyfa erdei viígtísa, folyó évi WT október 6-án -^P® reggeli órákban a helyszínén tartandó nyilvános árverés utján, fog eladatni, hová a venni szándékozók MT 200 forint
bánatpénzzel ellátva, tisztelettel meghivatnak.
A vevő az általa beigért ár egy harmadát, bánatpénze betudásával legott letenni tartozand.
^ jt A szerződés egyéb feltételei ííyőrött, a
káptalani irodában; — Felső-Zsiden pedig a községi birónál mindenkör megtekinthetők.
Győr, szeptember 16-án 1869.
Wajdits József kiadó-, lap- és nyomdatuladonos Nagy-Kanizsán
Nagy-Kuiíinga i860, ootobor 9-én.
V
40. szám.
Nyolczadik évfolyam.
Kiterjedve
SOPRON és VASMEGYÉKRE.
Vegyes tartalmú ïietllap
ii szépirodalom. kereskedelem, Ipar. gazdámt. tudomány és töüvészet köréből.
MeftJ elenJLK :
mlnd.« UMabttoa,
fg.t«» IVOII.
N*írk<H«tól iroilu rn Utuló liivalwli
VVAJDITH J(\/.8KP kOnjfvkíronk«''!!!1»*!!«!!,
Előfizetési föltételek :
Moljt.fi, lií.lio« ho«Ua>*l ft vliUkro pOiUu kUlJvo
Kfi»i ívre i Ml ¿»r« -Krncjr/»''lr«
« fii. - kr. » . - . t . 60 .
lilfefei Mim
„ZALA-SOMOGYI KÖZLÖNY"
kíterjedvo
Sopron- és Vasmogyékrc czfmli vegyes tartalmú hetilap 1869. évi IV-lk évnegyedére. Ellönasetóal Ar:
Egy évro 18tí9.oct., 1870. sept.-ig .. 6 frt. i Évnegyedre 18G9. octóbertól
Félóvro » oct., » mart.-ig . 3 , f 18G9. decz. végéig.....I írt 50 kr.
(g^T* Hirdetések gyorsan és jutányosán közöltetnek.
Az előfizetések szíves megújítását mielőbb kérjük eszközölni, hogy lapunk rendes expediálásábau fonnakadás ne történjék.
ttserkchitü- h kiadóhivatal.
Körrendelet
a
iimgu m. kir. vallás- és közoktatási ministertöl.
ZaLímcgija közönségének!
(") császári ós apostoli kir. Felsége folyó évi april hó 24-én kelt legfelsőbb elhatározásában Bója Gergoly, — szegedi reáltanodái tanár urat xalamcgyei tankerület tanfelügyelőjévé legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott.
A nevezett tanfelügyelő urat — miután uálam a hivatali esküt letette — hivatalos működésének tankerülotében azonnal megkezdésére utasítottam.
Midőn erről a megye közönségét tisztelettel értesíteném, egyszersmind bizalommal felkérem, hógy népünk múveltségo emelé-Béuek érdekéből, méltóztassék őt a közoktatás terén kifojtendő minden törvényes törekvésében hathatósan támogatpi és az illétó megyei (szab. kir. városi) twztviselő-ket felhivnl, hogy ók is, résjint a körükbe tartozó teendők készséges és erélye« teljesítése, részint a népre gyakorolható erkölcsi befolyásuk t-- főleg a népnek az''új in téakedések szükségessége é? «ólja felől váló felvilágosítása által minden tőlük telhető módon nyújtsanak segédkezet a tan-felkgyelőnok, ép oly üdvös, mint nehéz feladata megoldására, s népiskolai l^őzoktatá-smnkuak aként rendezéséhez, hogy rövid '' idő alatt uoilégyen e hazának oly gyermeke, .ki a törv.éuyes kellékeknek megfelelő oktatás áldásaiban no részcsülttO; különösen . szíveskedjék a mogyo közönsége illető tisztviselőit oda utasítani, hogy főleg a tankö telezettségnek az 18G8-ik XXXVIII. tör-véaiyciikk l. és 4 ik §-a értdlmóbcu a községi hatóságok által való végrehajtását | — az iskolai épületeknok ugyanazon törvény
27. és 28-ik §§-aiban rendelt átalakítását a statistical adatok hü ós pontos összeállítását és kiszolgáltatását; — valamint általában a törvény által a községekre szabott teendőknek a községi hatóságok által való pontos teljesítését, az erkölcsi befolyáson kívül, szükség esetén erélyes intézkedésekkel ís eszközöljék, s a tanfelügyelőt, valahányszor az, ez ügyekben hozzájok fordul, hivatalosan is támogassák.
Budán, 1869. évi aug. hó 13.
Minister ur távollétében
TANÁ11KY GEDEON m. k., államtitkár.
A pénzerisis.
Mióta a börzék megijodtek, és sok ember Üres zsebbel nem képes spcculálni mint eddig , s napirendre került a lapokban az úgynevezett pénzkalamitás, és ebből folyólag majdnem naponkint interpellálják a minis-teríumot, hogy liát segítsen e bajon, mert azok kik azelőtt koplaltak és rongyos ruhában jártak , természetesen csak azért, mert semiuijök som volt, utóbb a könnyű hitelből más zsebérc egy darabig jobban éltek és ruházkodtak, most ismét a régi koplaló sorsra kerülnek,a místeriuiunak pedig rólok gondoskodni kötelessége.
Ezt a kötelességet ml ugyan nem látjuk bo, valamint egy általiján a munka nélküli parasiták léteiének jogosultságát, vag)'' jobban tetszik czélszerüségét épen sem tudnók valami nagyon indokolni. Ne építsenek azon urak légvárakat, a jelent a kétes jövőért no csereberéljék cl, és no higyjék axt hogy a szorgalom és munka gyümölcse, a pénz az ő kedvökért ép ugy terem mint a gomba, s ha véletlenül csalódnak cz aranykoii reményükben, no bántsák és no zaklassák a kormányt, mely az ó bajaikon csakúgy segíthet, mint
Hlrdötéísek:
V Int linflAbo« |>elllior,<it 1-aiOr 7 kr. S »«oi rt ft inluiWii to»AM>l belkuUWrt 6 kr HílyrgiUj raiuiUii ok)«'' l>«ikUtiU4rl 30 kr A ¿Nyílt Ur.u" ffy potit toi üolkuUal dija 16 kr.
mi jámbor földiek egy a levegő hullámaival küzködö léghnjóson segithetnénk ha golyója megrepedt,hogy az a földre no bukjék. Erro bizony egyebet nem mondhatunk, minthogy miért ment oda fel, mikor itt is maradhatott volna.
Ha mindenki, kit ügyctleu speculatiól tönkre tettek, a kormánytól követelhetne segélyt, s csak .ugy tartaná azt hazafias ministeriunmak, ha a könnyű speculatiók és szédelgések előmozdítására a pénztárakat megnyitja, akkor ugyan meggyűlne bflja még a bal egyénekből álló kormánynak is, mert mindig fog számtalan oly ember találkozni, ki a szerencsét tartja vezetőjének, s ama néhány garasból, melylyel a sors valami vak módon megáldotta, százezreket, akar csinálni, — bár miként mutogassák ís neki, hogy ez biz egy kissé biyos dolog.
Pedig most ezek lármáznak. A solid kereskedő, ki elóbb^uiegpróbálta a földet, — melyre lépett, vnljon nem süppedős-e, s csak aztán íyout reá, midőn elég biztosnak találta, most nem interpellál, nem fél ís bu-kág''ol; miatta III. Napolcon akár holnap búcsúzzék el cz árnyékvilágból, azért vagyona tönkro nem jut; mig amazok a fran-cziák császárja betegségének kétes hircirc is nemcsak személyükkel, de vagyonukkal is ugy megrendülnek, mintha csak a part helyett a sekély lápon sétálnának.
A mi még aztán az egészben a legbo-szantóbb az, hogy gyávaságuk okozta so-pánkodásuk a kormány, sót az ország ellen fordul, s attól minden tevékenységet és jó szándékot, ettől minden életképességet megtagadnak ; mert szerintük a kormánynak csak akkor van jó szándéka, csak akkor tovékeny, az ország pedig életképességének akkor adja legeclatánsabb jelolt, lw a börze a szédelgést lehetségessé teszi.
Ezen embereknek egész nemzetgazdászati tudományuk a tőzsde falain tul nem igen terjed, nekik első a pénz forgatása, s csak azutan nagy messze j<5 u pénz solid kereset-módja ; ha a pénz-forgalom egy kis zátonyra jut, s a spcculansok panaszkodnak, kész a zaj, ha mindjárt hat annyi reális üzlet-ember merészkednék is a helyzetet nem oly desperatusnak tartani.
Ha valamely eventualitás által a viszonyok oly mostohákká válunk, hogy egy csapat öründer uem képes a ma alapított Ge-scb&ftet holnap drága pénzen eladni, ekkor calamitásról beszélnek, és azt figyelembe sem veszik, hogy e viszonyok az őszinte alapi1 üzletekre csekély befolyással vannak, s bog)-ilyeneket még o calamitás közopette is lehet alakitnni, sőt hogy o szilárd alapú vállalatok nem csekély forgalmat csinálnak, bár kétségtelen, hogy o szédcl^és-okozta zavar ezekre sem marad hatás néjkül.
Bizony sajnos az hogy akadnak írók, kik magokat még talán tudósoknak is szeretnék tartatni, s kik ez ország életképességét cgy-néhéuy börzo spekuláns idétlen lármájától feltételezik, s jólét barumatrumaul azt álllt-
Hirdotéseket elfogad :
H.-Kaalxs*a: «K AI)(S.||IVATAI,.P.ltM: ZKIHLKK M Béoi-, Hamburg-, B«rlïa-,mjM-«»..Fraakft»rt- it Basti • bsa: IIAA8K.N8TKIN h VOUI,KU. ll»0»*-, B«ra-,> 8ialtgartb«n : SACIISKA T,(»8A. Bécsen : OiTKLlK
ják föl, hogy lia munka nólkül semmiből liamar meg lehet gazdagodni, a meg nom gondolják, hogy ez inkább kórjel, mely lázas állapotra mutat ós egészséges Yérfor-galmi viszonyok közt nem igen fordul elő.
Bennünket itt a vidéken ezeu criai» nem ig. u aggaszt, még eddig nem szoktuk meg, hogy valaki két-három annyival speculád-jon, mint mennyire összes vagyona rüg, hanem ha ml egy üzletbe belefogunk, — nyújtózkodunk, a meddig a takaró ér, do nem is lessük lázas ingerültóéggal a Páriából érkező egészségi birokét — s nom tartjuk érdemesnek, ~ néhány perczét ís elvesztegetni időnknok azon conjectura megvitatása fölött, hogy Napolcon bc-tegségo váljon pro^tata vagy rheumatismus, ▼agy egyébb isten csodája-e.
De még kovésbbé fog eszünkbo jutni a ministeriumot c erisis miatt szutyongatní, vagy épeu következtetéseket vonni bclőlo az ország élotképességéro, molynok ily csxo-veszett speculatiókkal a mi nézetünk szerint semmi köze. P. L.
Iskola ós ház.
Mltgoi drót Bxápáry fléxa ÍÖI.piu ur által i.o«aU.«»U cilkkro MiiUStt 4 darai. aranyra.
V. pályamű. .:
(V 6 g o.)
IV.
Nyíltan éa öazintón olmondtam, hogy mit tartok szllksógoanok a* Ukola, illotólog a tanitó rt''azéról, hogy novoldallgyUaküu »ogítvo légyen. l)o öp oly öazintéu ol koll mondaaom, hogy uz miodaddig tiszta lohulctlouaég, hogy mindou, niiptaucxlAink vultkli fulvirágzáaAhoi kötött roniéuy iuotA illiwió, ni\g loáaréazrül a taui tó anyagi holyeotónok alapos j a v i t A a A r ó 1 uoiu gondoskodunk. A kor-máuy ugyan tott iutéakotléat.o tokintotbou la, do oz még noiu kiolégitö.
Kilvotülnuk, éa poílig jogosan kiÍAoU-lnek a tanítótól : sicplótlon élotmódot, általános mit voltaóget, Bzakképzottaógot, röviden mindent, mit ceak eg^'' tlaztulotro méltó cin bortól kövc-tolhutnl. I)o mit kövotalhot viszont ó a világtól? ■— nom ktivotolhotí-o legalább aaou tiaate-loto.t, melylyol minden becalllotca embernek adóiunk? — uom kövotelhet-o tisitcsalgea oitartáat, mint u mínóbon tuindon mAa munkáa ember rÁazeaÜl? — Ka mit nyújtanák uoki? — Tekintsünk «tót honunk uóptanltói köxött 6» IáundiuU, hogy holyiotük, daczára »* általános íialadáanak, móg mindig asomorltó.
As emberok minden oaatálvában találunk atogónyoket, jómódunkat, gazdvgokat éa igon gazdagokat; caak a tanítóiban a ritkaságok küzó tartozik, ha oá» gyanánt a wóleg pusztaságban nónii jómóduságra akadunk.
Mindonekelótt a tanítónak maxadadnó, <Mot-hossaiglani alkaln»a»áat koll biztoaiUni ; — da nom olyant, a melyben ólotkowziglan noymor-kodnia, családjának saaporodását fólnie koll, do hanem ÜUtOMÓgc*, auyagi gondoktól ment alkalmazást. Mort igaa ugyan, hogy a tanító hivatáshoz buzgalom, teljes odaadás kell, da hol vannak, kik ogy hivatáaórt buzgólkodnának, melvnól az ongodmóuyok a követelmény ok lio* kepost uly kudvocótlouek, caokilyek? — he vógro a tanító la, ha móg annyira saereti ia hivatását , olöbb mágia ombor, oaa-l á d a p a , i''o csak azután tanító.
ttK*rk*Mió»éf|t p4ldá»y.
. tlí > •> M,
üeatólüuk k tanítói hivató*. magasz lóságáról, szentségéről »tb.; do ezekből nem élhul >>, nem csillapíthatja kodveeeluok éhét, non» ru^ hízhatja meztelen tostökot, il4 mind ezek, min. don igaxullságuk mellett — mégis c»k mindannyi szép, du Uros sxó marad, mlg.. meg nom Ismertetik volo, hogy a valódi jő Jót i> wttlj do nom nyomort.
Iga*, hogy a* iil«3 fixotéa mag.» még nom teszi a jó ''tanítót, ón adhatnak nekik akár monny it, ex nom akudAlyozná, hogy lelkiiiiuo-rotlen egyének találkozzanak, kik móg soui teázik kötelességökot; do özek épen a kivitelek lonnének, melyekot sehol xom krülhotni, és a mit azelőtt a tauitónak mondtam, azt most a háznak mondanom kell : .lla uz elv magában jó, czélhoz v«piitó, ogyo* .kivóioKk miatt ax egészet feladnunk nem lehet," azon''különb-•éggel, hogy a mi Ott csak jó, ciélhozvezető, axítt dkorülhctléh szükség.
Mondtam, miszerint a tanítónak magát folytonosan kiképeznie, ismeretkörét bŐvhnío kell. Do mialatt a/.t egy részről tólo követelik, másrészről no tegyék neki lehetetlenné. lehetetlenné pedig válik a tanítónak továbbképzése, ha — mint csaknem mindenül találjuk — elégtelen fizetése folytán kéuyszerltvo van, nyilvános működésén klvüL még magántanl-tással is foglalkozni. Naponkénti 0—7 órányi elemi tanítás, különösen számos osxtólyban, már több, mint a tanító testi és lelki erejének veszélyeztetése nélkül elbír \ do fáradtan még a házakba koll vánszorognia, csakhogy csekély jövedelmét pár garassal gyarapítsa, rnuft hiszen élnio koll neki is, gyermekeinek Is. Ke ha községének ozen szegénységi bizonyítványt is kiállította, egészon kimerUlton hazatér, amikor sokkal inkább nyugalom utáu kívánkozik, semhogy még tanulmányozással is foglalkozzék
Legjobb idejét a tanítónak loczkézéssel kell töltomb; mikor képoxxo magát tovább? — mikor készüljön az ilöadásokra? — mikor pi-henjeu? —
Hogy a leexkézés által ax iskolábani tanítás nagyon szenved, ax világos, és axon köxtég, mely tanítóit, a helyett, hogy kellóen dljjazná, magái]tanításra utalja , valóban oktalanul cseleksxik.
Do van ennek a loozkézésnek még más árnyoldala is. Mind, a mivel az ember kenyér-körösééből és a rendes időn kívül foglalkozni k é u y t o I e u , ol-vereti előtte érdekeltságét, uz iránt eltompul nomesobb hlvatásérzclmo, mlg ax egcsz szello-motlon kéx és ajkmlvelotté lesülyed. Attól, jön, hogy sok tanitó oly borzasztóan gépieson űzi mesterségét.
Itt megint láthatjuk a tanitói hivaial kivó-telességét. Minden más hivatalban úgy ilibiák a fizotést, hogy viselője bolőle, ihinden mellé!., foglalkozás nélkül bocsületoson megélheese»,, csak a tanító erro van utalv^, és a mi még sxomorltóbb, még rá >• számítanak.
Ex a leózkétés egy szégyenfolt, mely iskoláinkra nehezül, és melyet le kell mosni,
I
ha felvirágoxtatásukkal osakugvau komoly a« veszik, do ex csak azáltal történhetik, ha n tani-tótfgy dljjaxsák. hogy magán tanításra, ne v>w-riiHöO. hanem állandó tixetéséból tUzteesógeson inogélhossen.
• Még sokat mondhatnék e pont fölött, de meg uj jeremiádokba ereszkedni nem akarván, , Csak atnyi logyéu bebizonyítva, hogy: miután tanügy link csak akkor vorgődhetik a kívánt fokra, ha ax oléggé kiképzett, haladó tanítók buzgalommal és odaadással működnek, ez pe-dig anyagi kelyxetük jeleu állásánál néni történhetik; a háx, a nemxot első toondöjo : a tanítók anyagi helyxoténok kol lő javítása.
Axokat, kik o kövotkoztotés olvasásánál a III. szakaszban tett nyilatkozatommal szembon,'' moly szerint holyxoténok Javításáról lobban n tanitó maga gondosködhntik , elleuiiíondáat szomemro hányni hajlandók lennének, a következő, ugyanazon szakaszban előforduló passusra flgyolmoztetai bátorkodom»: „do iiiivol oz (a .háx közönye) és elflítcletci igen terjedtek a „néu közt, és a rosz a jó által csak csigaléptek-.kel szorlttathatik ki; mindamellett sok idő .múlnék, mlg az egésx nép, különösön alsóbb .rétegei, az iskolázás szükségéről meggyőződve, .kolló érdekeltséggel és tisztelettel viseltetnék .a tanoda és tanítója iránt."
Meg vagyok győződve, hogy jövend az idő, mikor nem lesz szükséges, u községnek a tanitó fizetésére minimumot elósznlini, mikor mindaz, ami most az iskola fontos* Igáról és n tanitó iránti tiszteletről, elismer. ..ől elhungoztatik, valósítva lesz, még n nép 1 ¿alsó embere által it mint valami magától értető tekintetni fog; do váljon elérjük-e mi azt az időt? — Nom mondhatom ; annyi bizonyos, hogy amit századok elrontottak, azt mától holnapra jóvá tonni nom lehot. Nehogy tehát « tanító addig is helyzetében szenvedjen, és azáltal ügyszorotét és buzgalmát elvessze, a nemzet, illetőleg a kormány toondöjo, annak állapotát, amennyire csak lehet, javítani, h« mialatt most n tanitó helyzoténok javításánál csak mint főmunkatárs közreműködik, később csak ő tőle fog függni, kivívott, Illó helyzotébon fentartani magát.
Tehát: Önmivelődé8Ós buzgalom a tanító, elismerés a ház, és elfogulatlanság mindkettő részéről!
így majd valóslttatnak uz eddig oly sokszor hisztalanul kiojtott üres szavuk a ház, az iskola irililti tartozásáról és a tanítói hivatás magasz* tosságáról. — A háx bolátaudja, miszerint nom kimondani, hogy legdrágább kincsét a l bixza, hanem azt, kire ezt a kincset
r^''üi&S, kiben aggkora szerencséjének forrását látja, meg is tudja tisztolni és fáradozásait illő log Jutalmazni. A tanitó meg azon igazság ol-ismeréséhez fog jutni, misxerínt nem a hivatás tisztel to ti emberét, hanem az ember.hivatását,
¿4 egyesült, fokozott erővel a közös edéi falé evexvjJ, azt Isten sogélyévol el is fogják érni. A a >A»t<i örvendezni fog hivatalán, <!a biztosítva Ice ml a ház és édas hn/.ánk boldogsága,
11LN.SAMI.'',
na^y-k uiUe.al lAuilú,
A soproni postaigazgatóság
következő hirdetményt bocsátott ki a jegybélyeges levelezési lapokat illetőleg:
,A nagyméltóságú ni. kir. kereskedelmi mi- , nistorium /. évi jiugusztus 26-én lülKJÜ/ól lT szám alatt kelt rondelote folytán folyó évi okto ber 1-tól koí4.vo rt posta igazgatós által magyar és némot szövegű, jegybélogeá lovelcr.ési lapok foguak ki adatni, a melyekre irt rövid közlemények az osztrák magyar birodalom minden helyére, távolsági különbség nélkül, két uj-krajezár egyforma díjért fognak ciszállítatni. '' Ezen lapok árusítása, kiállítása éa kozeléso iránt a következő határozatok állapíttattak inog:
1) A. bélyegzett levelezési lapok minden pós-tahivatalnál és lovéljogy árusnál két ujkrajcszá-ron szerezhetők meg, s a poatárii boritefcfcalanul (minden hozzácsatlas.nélkül) adandók fül.
2) A levelekhez hasonló inódon olvasható czimmel látandók el, mely az átvovő tél, n rendeltetési hely nevet, s ha nincsonok postán-maradással (posto - restanloj megjelölve, ogy-szersmlnd ax átvevő Inkholyétwllágosan előtün-tesso. ,
A rendeltetési hely mollé, ha több hasonnomÜ hely létezik, az ország és inegyo, ha pedig ott postahivatal nincs, az is följelölendő, melynek forgalmi köréhez az illető liuly tartozik.
A czim a lovclezési lap eJőoldalára iratik.
3) A levelezési lap hátoldala Írásbeli közleménynek van szánva.
A közlés, valamint a czim tintával, ónnal vagy szinet krétával stb. írhatófel; mindazáltal tekintettel koll lenni arra, hogy az irás olvasható s tartós legyen.
•1) A lovclezési lapok egyelőre csak az osz-trákma^yar monarchia helyeire küldhetők el, s jegyekkel bérmentesítőit lovclek módjára adandók a postára.
Ajánlatkozástik a közönséges ajánlati illeték szerint történik. Az ajánlatért járó lovéljogy a háloldalo az .Írott közlemény" fcjczímo mellé ragasztatik.
f)) A levelezési lajmnk a czimiraton feljelölt rondoltetésl helyről más bolfiildi holyro való utónk üldotéooért vagy a feladás holyéro vuló visszaküldéséért további külön dij nem szedetik.
0) A lovolozési lapok kézbesítésoért oly helyeken hol kincstári lovélhordók nincsenek alkalmazva, 1 krajezár kézbesítési illeték fizetendő.
7) A postaintézot a közlemények tartalmáért nom vállal felelősséget.
A hivolo/ési lapok,, ha vigyázatlanság
vagy véletlenség folytán a foladiis olőtt haszon-■voiietleuekké válnak, 1 krajezár díj tizotéao mellett azon foltételek alatt cseréltothotnok ki, melyek a hasznavehotlonnó vált borítékok klcso réh;séro ué/.vo vannak megállapitva.
Levelezóa.
CHnktoriiya, 1MÜ0. oki. 7-én.
Városunk, o hó 5. s 0-án örömünnepet ült, meri oly ogyént volt szerencsé* köbeiébe fogadni, kinek tevékonységo s fáradhntlun buz-galum a noveliw szont oltára körül országszerte ismdrotos. E férliit ngi>s Hója (iergely, xalniue-gyei tanfelügyelő ur, ki f. hó délután d''/j órakor Csáktornyára érkoxvén ax indóháznál Molnár Elek, Honaták Józsof, Martincsevlcs József, Március József iskolaszéki tagok; Cziglor Lajos, városi tanácsos, Deák Józsol városbíró s llusz.lr Nándor jegyző ur által fogadtatott, honnét díszes fogatok kisérotóvol Horváth György, jószág-folügyoló úrhoz szállott. Mog-érkoztokor iv Csáktornyái tauitói-tostülot és egy vidéki tanitó tisxtolgott nála, mely alkalomuitu a tauitók bemutat toiván közülók A. A. kövotkoző beszéddel üdvözlé :
.Nsúgos zalamogyeí Tuufelügyuiö url
Mogérkozéso okozta örömünket tolmácsolandó ípurkodandok a velem ogyérzoliuü kurtórsaim nevében röviden, do szívből orodólog a logőszin-tóbb nyilatkozatokat ecsetelni. A sxavak, molyok által én ozt kieszközölhotónok véloin, jobban a pusztában elnémuló hanghoz hasonlíthatók, míg ellonben a tények, tjttok fogják megmutatni, hogy mi tanítók ogyik koxo loendünk, auilnt kell is lennünk, magasztos hivatásának, a népnevei«« szont ügyo előmozdításának kivitolé-f)on. — Méltóztassék tehát legőszintébb üdv-kivánataiukat fogadui és ne tessék visszautasítani azon óhajunkat, mlsxcriut ozen fontos hivatalának életében türeleú, kitartás s or-nyedntlon buzgulom logyon folytonos kisérójo; mort ozen pálya, melyre nagyságod fényes tottcinok n felsőbbség által vuló méltánylása kövotkoztében jutóit, még ^-öröngyös utakkal rendelkezik, do hála az ég urának, vau reményünk, hogy édes hazánk Magyarország nép-novelószoto elfogja azon fokot érni, molyot a jolon szá/jul iniudoii művelt nemzető megkíván, lla tehetségemben állana , szivem rezgő húrain zöngő érzelmeket szép szavakkal ocsetolní, ugy a legboldogabb lények közé számithatnám magam, inert ükkor szoreucsés volnék, ogy a űép-novolészot teréu működő s már megőszült tekintélyt a legszebb axAvakkal üdvözölni, do ennek hiányában csak klinondhatlan örömünket, s Noo bárkájából kiorosxtett galamb által hozott zöld ágat mutathatom bo. — Axért félro a szavakkal és tottokkol mutassuk meg,< hogy méltók akarunk lenni, arra, miszerint nagyságodnak, mint jolonlogi atyánknak, minden várakozásaiban a legpontosabb megfololók közé

TARO.ZA.
Magas fűben ...
Magai fQben »ápaa »«ál » pitypalaty •, Ait luaU t StSMtJm, hojy IUJ padig ín fogadom aa egíkra : Pírra gondol míg családoU Mlrsinr« 1
Igai, tnníl nem adbatník •B7*l''t,> Mlndrnam a tiaala ««lv (t b»c«0le1 •,
I)« a aiagvny ember Agy« Itlená — >U a cealfa etl 1«, ait li feledi.
/.al* pariján egy kU gunyhá a UnyÁn, Édea »ittUm őrök«ó|(ül hagyU rám ; Kit. Hoeaián Url»6 Itt a gulyái, , X''igeo ballira a íiligra^naeiál,
A mikor mig Jál»*va níitem a oapol, H ágy titeui.en iraáJ»ágra KokUtoU, Kmlegeli l kory a boldog a» ceupák KI aorsiuát íányeiebbet ue.n kivin.
Mlg a kii lány Ily hlr*«mben «.erot.lt, Ó ,r lírául a kliio»okel |
A ind* a Hk tarka, ceibo. kod alatt lApts »lvík a csapongd wadarat.
. t ■ •
ilajd l>K egykor bánatosan er-I^r»l, KUldBk ín la válasint ''¡¡y Urelet i Itogy a» élet m»noyor«ig* ott ragyog, Hol btiig neretem a clllaguk.
tlAJOAYÖ SANDÖH.
BOrne é. Heine
^ a német irodalomban.
(Irodalom-törtinetl yá«lat.)
Egy német irodalomtörténész Wober Oyörgjf a lárgylyx nom ogészon méltó komolysággal siránkozik a fölött, hogy a juliusi forradalom követkt-xtében ax aritoícratiimux biztos nyugalmából kisodortatott, sőt birtokában is vesxélyex-totvo volt; oh I do vigasztalódik, — hogy ax álbn''''óftícc^«taiok daexára ennek sikerült a nyilyá^VWben < szokott formákat nagyrészt meglyííáufj vagy ismét helyre hozni, nmnbnn veti utónns. ax irodalomban a szabadéivtueg leit . , ,,
''^MiJ^tó.^-ffippot som csodálko3u:.k, sőt a tu-,•¿82 proiciáórral hangút hintenénk fejUnLt«,'' lm úióbb ^útok holyen az irodalmi álláspont jel-[ttjaupiSSíföl csodálatos némot türelemmel annyi novotségeset nom állitann. Igazán elkezd szomorkodni a fölött, hogy a julius-forradalini időszak után a romanticus költészet (Ő alkal-mstínt azt érti, moly üres phraseologlával íste-n'' .oüó az aristocratismust) hanyatlott, s csak
rténotí emlék maradott, ox pedig csak azért, inert a néppel legkovésbbé sem törődött, s azért t nén is hátat forditott neki. Nézote szerint igy küzdött Németország ax ökörlépés lassúságából az extremokbo vergődni, és roppantűl lábra kapott a politicai ocposltio és domocratismus irodalma. Ennek jellomzésébo akarunk néiui-képen boc«átkozní, midőn l)öme éi Heine nevét tottük rövid tanulmányunk fojéro, talán alkalmunk lesz, a tudói Wober umak egy-két-szer körmére koppantam — miért ferdíti ol a dolgok valódi állását a szubadelvüség rovására, h miért ír történotot subjoctiv állás[>ontból, a melyből történetet irui nem szabad, inert ez mindig az igazság rovására történik.
Hogy az irodalom míndonütt és mindenbou a politicai vélemény-harezok befolyása alatt áll, aa tagadhatatlan, do nom hisszük, hogy o kiirülmény, még a frauexiát som véve ki, bár-
hol is oly feltűnően kiváló formákban nyilvánult volna, uiínt ez Németországban történt.
Vessünk ogy pillantást a német irodalom állására a juliusi forradalom előtt.
Schillor és üötlio elérték a olassícismus netovábbját, és oly magAsru emelkedtek, hogy mugasabbra talán emberi szollein emelkedni nom képes, s inig az egyik a művészi tökély notovábbjáig vitto költői ecsetjét, s teremtő remekműveket, anélkül azonban, hogy átlehelte volna őkot sxlve melegével, —- nddig a másik a költészeti magaslatokon úgv, mint a bölcsé-*r»t niélvébon füKiszté lelkét, s költészeti ro-mukvll a/, emberi érxolcin melego hatja át.
Oölbv ii— ki rcmokművének , Faustnak második részében, tottdús élete alkonyában — újra átfutja egész múltját, elhaló teklntetot vot a fátyolba burkolódzó classicus költészetre és allegorico vozeti elénk a romanticus költészet eredetét Faust és Heléna ogyesülésébcn. Götho lánglclko sejté az irodalom irányát, szemközt a forradalom és rostauratíóvul.
A német irodalom, torén uj korszak állott bo. A politikai láthatáron felmerült föllegek viharra mutattak. A középkori irodalmat, a vallásos és epikai költészetet a classical Irodalom váltó foi; do volt a két korszak között egy átmeneti,.mely a népköltészoton fejlődve, JLuther hatalmas befolyásával az utánzás korszakának novezhotő és ZacharíK (1720—1777) és Kllst-nőrrel (1719—1800) végződik.
A legújabb némot és a clnssicai irodulom között ily átmerteti korszak nincs,, a bár látszólag ilyet fölvonni lohotne, nem akarunk a dnrá/sfrxzokbo nyúlni, melyot a franoxía forradalom és velo a híres cors oly rettenetesen felpusztitott. '' ''
Németország kozdé szemeit dörzsölni, s alig akart saját sze''inoinok hinni, midőn végre mégis belátta, hogy a llajnán tul roppantul csapkodnak a forradalom láugjai ax egekig, és mardossák a rozzant állami épületek szű-etto deszkáit.
-u.i---M.HH-''1................. " ,''.V 11 ''
Nem akarom névleg előszámlálni rairidazon irodalmi bajnokokat, kik többé-kevésbbé a nemet legújabb irodalmi kor előkészitői voltak, — valódi költészetet ex időszakban csak Uh-laminál találunk, kinek költoményoít a libera-lisuius szellemo lengi át, a ''többiek liberális köntösben nz aristocratismusnak hódoltak, s ex annál kirívóbb volt, mert a nép szerette Schiller kodélyköllészotét, s oxxol sehogysom volt Mp<* megbékülni, sxhjal a romaaticismus tat álbaj-nokaí Schiller becsét is morésxelték kétségbe vonni. Schiller tiszta és méltóságtoljoe költé-szote megfogamzott a némot nép szivében, — több kelíolt volna hoxxá, mint Uros érxelgée minden élot/ovalóság uélkül.
A némot irodalom nagy phasison ment keresztül. Ax egységes Némotország ^sxméjo itt-ott megfogamzott és csírázott, bár nom hissxQk, hogy vulokl arra gondolt volna, miszerint ez a porosa nagyhatalom intentiói szerint törtéojék. Németország politikailag rettenetes rosx lábos állott, ax előítéletek göruyoduxő rabja volt, — kiállhatatlannak tartottá^.
Ha egynémely in>dalourtört6né»x azt valljs, hogy ama kor irodalma nem elégedoU meg aí oppőíltióval, hogy félroórtvo o valódi.lifcira-lismust, c rndicalismust aogiti elő, hogy meg nem elégedvo önmagával, uiindaxt, ami ax állam éa egyházban létezett, halomra akart* dönteni — csalatkozik, a kor fereniti''meg embereit és nem megfordítva, oblectlv felfogás, nem hbdol hamis logikának, s hol a tétel hamUr ott a kövutkoxménynek miudonesotre hamunak koll lenni.
Ax akkori németországi politikai és állam-élőt nem fért össze a kor haladási igényeivel, s Igy okvetlenül Nitpoloon uralmának kell« | boKÖvetkexnie.
)V''olyl. ko».)
HOt''FUAHN HÓK.
»¿¿mitbassuk maguukat. Adja az ég, liogy várakozásaiban no csalatkozzék » ontfcdjo, hogy a mi örömünkre ó* ódoi hazánk jaViíni még .¿káig - ¿íjon!!!"
Km> <5 nagysága A legszívélyesebb szavakkal válaszolt, molybou tíibbjk ktiziltt niondá, h >gy mindent ol fog követni noinusak <t tanügy javára, hanem * tanítók homh jobbítása vójott i*, óh mindenkor a tanítók valódi atyja lnund. '' Ugyszinte a* izr.-hítkiiisó^ elöljárósága, a Unitéi kar, A fórabbi vezetése mcllott, ki igon jislea és emelkedett szollomot tnnusitó boszóddol Üdvözölte, tisztelgett nála. , Kzután az iskolaszék tagjainak kisérotébon az elemi tanodát látogató inog, hol mind a tanoda ulakja, mind podig kUl- s bolszerkozeto (clott tetszését nyilvánitá. x
^ Kata 7 órakor lántas estebéd lov«n, melyen Unfolügyolö ur, az iskolaszék tagjai és több más vendég volt jolon, mely alkalommal a ko-délyos társaság kózu|iutto M. CL tanító ö nagy-aágára poharat omolt kórUlbolül u szavakkal:,
.Midén bátorkodom ngs tanfolUgyoló ur dgésxségéro o poharat omolni, a tisztolot s szorost érzetétől,áthatott koblotn forró óhajait nyilvánítom.
■ Kivánntim ugyan egyazorUk, do szívből oro-dók. Kljou sokáig, és''valamint az Alfóld rónán
* tanügy napszámosait ódcs barátsága melegével karolá fol s lángoló szoretotévol ápolá, úgy kérőm ez uj korszak harezaiban logyon a mi Atyánk is,i vezérünk ós pártfogónk, hogy a inog-kízdott mérsékelt ujitás az ósdiak felett toljes diadalt araihasson.
Tartsa Iston sokáig o díszes álláson, molyro fáradhatlan szorgalma-, s önfeláldozásig ornyo-dotlon tevékenysége-, s elismerést érdomló hetnea tottoi méltó mogjutalmazásáért a magas Jcormáiij omoló, hogy egész éloto folytán szo-moi előtt lobogó szent czóTt — nomzoto müvolt-fcégét, jobanl clóhnlndását s boldogságát — a toljes megolégcdés érzotóvol szomlélhosso. — Do tartsa Istén sokáig, hogy lássa, miszorint nagyságod által, olvotott mag nom kopár és tcrmékotlon kósidklára, hanom termő talajra csott, hol buján tonyészvo dúsan virágozni fog. Adjon Isten édes magyar hazánknak más sorsú ily nemes koblü tanügy barátot, de még több tanfelügyelőt. ■— Eljön!"
Kzután tübb felköszöntés történt, különösön kiemolondó azon toaazt, molybon ő nagysága az egyenlőség, szeretet s testvériséget a uilfolo-kezetok és nyolvok közt hangsúlyozó.
Másnap ü órakor a tanács teremben tanfel-1 ügyelő ur elnükloto alatt gyűlés tartatott, melyen az iskolaszék tagjai, tanítói tostület s a vidékiek közül: Baffay József alosporos, Nóvák Károly plobános, Laposy Márton plébános, Hor-''váth Lajos csáktornyni gvardián és administra-tor, továbbá a szontmártoni, azolmiczí, szobo-ticai s több más vidéki tanító volt iolon. — ó nagysága tartalonulús és lélokomelő beszéddel nyitá meg u gyűlést, üdvözölvén a jolonlévflkct, áttórt a tanügyre, annak fontosságára s hivatalosan fölszólitá az ottlévőkot, miszorint nyilatkozzanak, miként van az iskola taneszközökkel fölszerelve s miként vannak a tanítók díjazva.
Az iskola^ »zerokro történtok megajánlások a
Elig 2 magyar, 2 német a egy horvát falitáb-
a, a logujabb megjavított Borai számológépre-egy kis muzoumra, a kis világrész íöldabro, szára, melyek elfogadtatván, azok mogronde-léso elhatároztatott. Ugy szintén cl lőn határozva, hogy a szegényebb gyermokok taneszközeiről a vároa gondoskodand. O nagysága az ismétlő iskolákat is szóba hozván, fígyol-meztoté a jolenlévókot, hogy ozon oktatás kiegészítő része levén a köznovolésnek, kiváló gondoskodást érdemel. Erre nézvo a többi közt határoztatott, hogy a mester-inasok csak olv feltétel mellett axabaditliatók fol, ha képesok leondnek kimutatni, miszerint a szükségos ismeretekben kellÓ jártassággal bírnak. — Ezután a tanítók mikénti díjazása került szőnyegre, melyre tanfolűgyolő ur azon észrevételt tevé, miszorint a fi-tanitők fizotéso hazánk
• többi városaihoz arányosítva tUrhotő, do a tanítónők fizotéso igou csekély, miért is óhajtaná,
hogy az egyik tauitóuő tizotóse 350 írtról ÜOO-ra, a másiké podig 2Ö0 frtról 400-ra emeltessék, aiui egyhangúlag ol is fogadtatott. — Továbbá Hgvolmoztotó iij! iskola-széket, miszorint! n tanítók nltal bnny uj tűnd ó havi kimutatásokba fóljogyzott hanyag, tanulókat n Uirvény értelmo a''.érint, rundoa iskola-látogatásra szoritst. Kzután u íolonlóvők tigyoliuóbo ajánlá n fóldmi-v.ilési iskolák felállítását, mely iskoláról szóló balatonfüredi tantervozetot íololvasás és hozzászólás végett átadva, n jegyző által az fol is olvastatott, ozon idő tartnina alatt podig az izr. tanodát szoroncséltotó látogatásával, hounan visszatérvén, a tanácstorcmbo városbíró ur azon nyilatkozattal lépett fol, — hogy a következő Ulésb an ozon omlitott fóldmivolési iskolákat elé fogja torjesztcnl. — ó nga kérdést intézett, váljon rundozett-o már nz iskolaszék, s miután ennek csak ideiglenes olnöko volt, tohát indítványba hozzá egy reu<los elnök választását, a miért is azonnal közfelkiáltással tok. Molnár Elok ur olsó, s tok. I''ecaornik ur másod elnökké mogválnsztatott. Ekkor ő nagysága elbúcsúzván, a gyűlés (zétószlott.
Délután 2 órára podig ő nagysága magán-órtakozlotro hivá n tnnitó-tcstülotot, s többek közül különösön o következő pontokat omoló ki : A tanitásniódot humánus elvokro koll íok-totni. Az iskolában holyi és vidéki viszonyok igényei folytán n horvát anyanyelven kivül a magyar nyelvbon is kiváló buzgalommal tanítsanak, német nyelv pedig mint harmad nyelv vétessék elő; do különösen figyelem forditassék arra, miszorint a horvát ajkú gyormokek is a magyar nyolvot elsajátíthassák. Azután a ta-nitók figyolmébo ajánlá áz ismétlő iskolákat is, hol legfőbb gondot a gyakorlati r^szro kell fordituniok; továbbá a kötolosségboli pontos-ragot, a tanóra olőtti mogjolonést s tanóra utiiu az ¡Hornos távozásra való folügyoletet, a folytonos önképzést és mindon tanórára kellő ké-szűltségot. 1
Ezután Csáktornya mozővárosától bucsut vévén, Alsó-Londvára utazott.
Heti szemle.
Oftnbór 8-án lööi).
(lJfi.) Király ő Folségo névünnopét Ischlbcn családja körében tartó. — A nantini rémes gyilkosság 8-ik áldozatát is fiillelték. — A dobreezoni vásáron egy juhfojü embert mutogatnak. —• Soutlnveal Angliából miniatui; hajójával már a Dunán utazgat a suozi csatorna megnyitásához. — Izsó Miklós Erdélyben alabas-tromtolopot és foliér márvdnykészlotot fedezott fel. — l''árisban egy chiuai püspök föltűnést okozott, boutozza Jlagyarországot is. — Egy fruuezia lap .Juhnyíró gőzgép* feltalálásáról ir. — Kocskomét város mint házi ur Poston nagyobbszecü lakházakat épitti t — A „Győri Közlöny" fololős szerkesztő- s kiadója Mersich Józsof, tevékony fiatal 4Jgy\ód lett. — A földet BO nap alatt lobot körülutazni. — Pestvárosa az utóbbi l év alatt 1177 uj épület és 41 gyárral gyarapodott. — A bordeauxi kikötőben 2ü hajó ógott ol. — Xantus János tavaszszjil érkezik haza kelőt ázsiai útjából. — A pesti állatkertből 10Ö különféle állal kisorsoltatik, egy sorsjogv ára 10 kr. — Kazinczy Feroncz 2<>-nál több lovclét találták mog erdélvbon a CWev-cvilád-nál. — Bukovinában kiütött a marhavész. — Kiskorúak házasságához a minístorium engo-délyo is azUkséges. — Fiuinoi lap bizonyítgatja, hogy Dauto a l''rangppan családból származik. —■ Szögödről hírlik, hogy Kózsa .Sándor kivé-goztotik. — Ling-Look, a hiroa kardnyelő Oroszországba utazik. — Az Aotna kitört. — A két krajezáros lovéljogy 1-ső októberban élotbo lépőit.
A honvédelmi magy. klr. mi-nfszterlumnak 22,662 sz alatt kelt körrendelete valamennyi törvényhatósághoz
Oly IQaknak, kik ogy évi önkényte.okül folavattatni kívánnak, do az o részbon köve-
tőit tanulmányi képzoltségot rondos iskolal''bl-zónyitványokkal nem igazolhatják, szabadságukban áll : o hiányt, magasabb mflvoltsogök igazolása tokintotéböl, különös vegyes vizsgálati bizottsilgok ''olvtt fillvétoli vizsgálat lótól által pótolni.
Az ozon kirondi''lt biz\>itságoUbnn k''izrOntfl- i köd"« tanároknak -- mint pd^ári bizottsági tagoknak — ozon fiirn<)ozii»tik mólt iny.<* jutn-lomdiiazásóra míudoi) ily .fólvótoli vizsgAra* j-.''lo:itkoző vódkőtolozott. a vallás és közoktatásügyi miniatoriumnak f. évi soptembor hó 13-án 10,i)(j0 az. a. kelt elhatározása folytén;— 8 forintot osztr. ért. rníut .vizsgadijt" lotuctni kötolcs.
Miről a közönség, a f. évi i 1,313 sz. a. kolt kór-intézmény kapcsában és további közzététel végett ezennel értosittotik. Kelt iludán, 1801». oct. hó 2-áo.
Hírek.
— Ö a p o s to 1 i Királyi Folségo novopapján délelőtt U órakor tartatók a nagykanizsai szont-FcrenczrendUok egyházában a diszistonitisztc-lot, inelyou n jtolgári s katonai hatóságok, ugy a
tanulóifjúság nagy sziimmal jolont meg.
-r Lakatos Sándor ismort tiíncztanitó Nagj''-Knnizsára érkozott és táncz-tanóráit f. október hó I Lén kezdi meg, miről nz érdekeltek tisztelettel értosittotnok. Lakása a nagygyinna-sium melletti iilllinloin-féle házban vau.
— Ta n ka Mi h á 1 y kuszaházi vendéglős zalaegerszegi Fchérkép-uluzában a Smalkovk-s vagy Fulcserféln ház Inóvísógoíbo totto át lakását. A derék magyar vendéglős jó bora és izletos ételei végett kcrcsüttségr.ok fog orvon-doni.
— A Fertő tavának kiszáradása folytán nyort telkek felosztása végett — hir szerint — már folynak a fölmérések. A felosztás a határos birtokosok közt történik, s ozok: Albrecht fóhor-ezog, a győri káptalan, a szontkoreszti apátság éj Esztorházy horezog.
— Szabó Imre, szombathely í megyés ptlapök ur ő inga okt. 20-ka tóján érkezik székvarosába.
A Visszaélés s líi é g valami. A pápai kóvotválasztásról következő táviratot kaptunk : .Zala-Somogyi Közlöny" szerkesztőségének Nagy-Kanizsán. Trofort 04 szavazattöbbséggel Horn ellenében IMpa város képviselője^! mog-válaszatatolt. Izgatottság rendkivUli volt mindkét oldalon.* Furcsa érzés fogott ol bennünket,, midőn szóról szóra olvassuk o táviratot n „Somogy* czitnU holybon mogjolenő lap keddi számában. Utánna jártunk a dolognak s kitűnt hogy Fischol Fülöp ur a távirat vevénvét aláirta, a táviratot föltörte s annak tartalmát a lapban felhasználta s csak ozután cszközölto hozzánk való juttatását. Valamint o nem szép totto ugy más leveleink elvesztő ösztönöz bon-nünkot a törvényes lépésok megtételére, mit az 1723 évi 59-ik törvény czíkk órtelmélien a törvény r.uidos utján eszközöltünk is;azeredményt közölni fogjuk.
1
— A 77-ilik honv6dz4szloaljnak Wrzso Nagv-KanizsAra rcndolvo, nnnak vegleges fehlllitilsA-val a zaszloalj parancsnoka: V''arga Imre egcsz ordlvlycl foglalkozik. A 78-lk zAszloalj jodig Porlakon l«sz elhclyozeudo. A kozdoiiuiuyoztw felAllitiisilhoz Lofiatelli pdnztlgyi iguzgato ur jx(ldiU 6s k^sziiJgos »ogdlylyel iiirult, minthogy a prfnzllgyi igazgnt>tskg Altai haszniilt (ipllletot a honviysdg rondelkozAi<5ro bocsAtA. Ezen el3z-mdnyes sziv^lyessdgo mepkoronilztatik nzzal, bogy egy kUlutftt iltiratbau felsziilitA a lionv«1-doimi z. a. paraucsnoksdgot, miszorint bArinuly Qgybon a honv&is<$g irAnt kiszs^gos cs szivc1-lyes knzromAk''khWt «*s sog<5ly<5t foliy''iinlii. — KinyilatkoztatA, liogy hazafiui kiitcless«!g<!nek ismori, o roszljon miudon tfllo tolheto sogrilvt biztositaui. lly hazufias nyilalkozaWrt az emii-tott puozUgyi igozgat«^ uruak mdltd elismenUt (<s kttszCnotUnkot nyilvAuitjuk. — Adja az t$g, bogy haziinkban tilbb ily lolkos honfiuval U-lAlkozbasaunk.
— Ny a v a I Ad kQz.s^g iskolasnike kftvot-kci<Jkg alakult: MoInAr Jiinos, SzAnto JAnos,
Nagy György, Varga Józsof, Halász János, Tolnai János, Szabó Feroncz, Gödri János, Szijjártó Jiizwf, Németh Feroncz és Soponya*
József.
— Bak községbou aopt. 18-án tartott népsylllóf nlkitlinával az iskolaszék tanaiul Sz kcr.« .Ió/4«t uradolnil ís|mii elnök, Suhme''ud l''éu-r, Siíiion IMI, Simon uyörgy, Kráiiit/. Feró iez, Szibi Foroncz, Szí|>őoz í^iszló, Saili (lyörgy és L''lvei György választattak.
— Égy tisztesógos osjdád némi folsegé. lyoxóso érdemóbon fárudluitlau polgártú * nk ''ósz < iábor ur 1U ít í>0 krt gytytvón a/1 álul is adta,miért kösz inot nyílvónltUtilc voUinint a gyűjtő-, ugy nz egyes adakozóknak.
— A s z o n t g y ü r g y v ó r i hegyeni szüret a hét folytán bofojoztolott; általában mint minőség-, mind mounyis^gro jobb Iwr mutatkozik a tavalyinál;
—-Zálamogyei tautolügyoló ur mogyénk felső vidékén folytatja hivatalos látogatását; külöuös figyelmét n fllre<li gazdasági iskolára s Folső-Eőrs vidékére fordítja.
— Szoronoaótlonség. 8jpt. 2iLdikán Nagy-Kanizsáról Sopronba monu vonattal Zn-rándfalvánál a vonulvozotó altul észrov ellenül a gép közé csúszott emberi kezet talált, moly esemény nzon vonat vUsxajövotule után kido-rült, hogy egy ottani vidéki napszámos keveredőit a gép közé, -— hol egyik korén és fejének egyik részén tott sebzés következtéből! holtan vitetett lakására.
— Lapunk f. évi LM ós 24-dik számai tol-jeson hiányozván, a kiknél található, kéljük visszaváltás mellotti szíves beküldései.
Nyílt posta.
-— A. A. A mejfreu.Mc« folytán remtoson
kmd|tlk.
v- (,''i. J, JflvS Hiáo-Ii ik hi»u.
— II. J. Z>U-K(«rito,(. Mi vnu » ká|»rkk»l t K«rl»k ai Ir »«(ve« viiMskUlilvaúro.
— II. J. I.fi.RycIl''.ti. Nem kSiftlholjllk. Sikerilltft»-liekct ¡K<n.
'' — M. tJ. OyŐr. Sií*úlye>on llclín/Bljllk KiUrtúl n kn«]clniea |>Alyñho(.
— I,. J. Kokciiu''t. I.A''iunk rlÖlUnli''tl ár» ^v. n<"¡cfei1r« 1 Itt NI kr. t«rún, « kOlJftlt«_a«»*ci; utsi-pótláUl s Jovíf Avnf¡t)c«lk<ir toljsslitetnl "k\''rjflk.
KTyllti tór. *)
Az arezbor gondozására és a nialáta-i''úrdök pótlására.
II off János udvari szállító közoonti raktárának Bécsben. Kllrntnerring''Nro 11.
nárá Qsblenn 6 KxexlleutUjS c». klr. Uliorns^y it hflytsrti »»emély«« mcir«y8*8d*«<» nyllriiiltj« a llof-«le m*liU-k¿aittm¿:iyek, knlrtnStsn » maláis-navánjr. «xsppsa gjráryhuA«ir>l. .As «n fll«m«rt tSrckvás« sí omborck Jsvár« inSkndnl, SiinAI 1« InkAhli klomo-li-n.líí, inlvrl haixA * iinroncnU ilker 1« r«stl«koilk.* lUmnléan nyllstkoilk 5 lUrnllnitláU llltmark ftM, mlnUterrlaOk. — Kssk oly Vil»t.»»li*kok — mlnSkcl • cuki mA« nem i.yujlhsl i mlnilfoprA » ra»Ut» m»»(t¿-ixt|i|>*n s Iii5r flnoinliá«lr», « mslAu-f*r.lfi-«*«pp¿H hí ¡unok ti lilének ar<1s''t4«ór« • Injoieles^bbsn •JAnllialá.
A »»lódl udvari'' MalAu-klvanst c(i<n/<l *Sr-Mslili-oxáin.''xl-cliokoU.lo r« MsUls kl«oa»tn hon-bon« atupAn llolf ''JAnoausI KSriilnorHuf ll-lk «»Am kiphstá llécalini.
Ar*k i M»UlA-kl»on»l rgtuitg a«r (lvo;<''l Aa c»9i.i*(ColAa«sl ¡ «0 Ove* írt JJ.73. 1 Oreif 7 frt, 8H (Ivee 14 frt, M n*eg 37 frt Jhl, 1*0 Uref (Apt | — M»Ul» cgú«a«¿|f raokolAdi Nr I. r^y font ^''frt! Mr. II. tgr font I frt «O, Bt fontoil f.''-l f«nt/lii)(r«B, tla ioDbiat egy i* egy negyed font. M*U«»-th»kol¿ lepor c*ec«emSk ««AmArs: a blányaá nnyslej pMIAsAr» 10 ii 40 kr. Xell-malAu-bonbona «í<» .-a SO kr. Mmd*» llAcabSI. /
KAplutá IVal«n Tír.ik Jástef gyAgysaeriaan^l KlrAlyutca* 7-lk ««ím. I,elmer ra Or icrsld. N.-KsnlaaAn k»pk»l-l Koaenberg J. «« WellUek J. — SeliwAra Adolf | ItoMnbwy Kerenoa «I . U*lrk*ntk»l V. uraknál.
rAJIsl
*| K rovat .oIaII kAalffltekárI
felel.ííM''get »a«
-r
Nagy-Kaalisa, 1809. octobir 8-An.
A gabAMUslelbea • b4Un Min ml rAltotAs u«® tSrlóot. Uouut 4a kisslat baaonlá psngAabsn »«n,
ca»k mJndkettő e(4ai egyforma. Mend»»a4gl>en nlnca.
A u got boa rolna a* egyodOll forrA«, ho^A minden aion Ir Ányosra van | ba AmorikAbál aaállltaU gabonArs! túlterhelve ura rolos. A solid 0»l*» s^uUtloJs rlaasalsrtAskodoU, a UfoglalAsAal delei jobb idóro rAr>
flaozl IrtH-vásári krisUrok-


fata S frt. - kr. árp. k8.Sn.4fO-,«-«« IU » fr 60 kr. 67 —OS tut. t. frt. 76 kr. Kukorica» * M 60 kr., í frt «0 kr. K uk o rl o .A oIm. (c.lna«»i»t.») 8 frt 70 Sr. Zob U-4Ö f»«- 1W W kr. 4Ü-4I 1 frt 60 kr. P o I. a n k . ««-«» ha. a frt. ™ 60- 66 0. 8 frt. fö kr. Paa.oly fek*f 4 írt -r Aa auly. Urks S frt. - kr. 8aíIU. .«A... - írt kr
lludA
Trteel
6 Sr» — 1 ér» W porra.
10 it* 57 4 <lra A* -

(Fi!
HOlCSÖD
TsraiAayak i Huss ,*muu » írt. *)-(*» kr.
ÖA--u» Int 4 ír .IS kr. «!-•• A*. 4 fit 44 — kr. U«..ff, fo« '' i ti. <0 kr. Tt-«0ft«t. ¡I a CO kr —
'' W-7» 9
• jy
TAí.uly. Urk» S Irt. -- *r. oaci.» ~
aaalniA - - írt - kr ltX) fej kApo.aU Ü-4 írt
Bécsi pónzArfolyftmtf ccr» &•/. metali.jufco ......
07.QOi l««i<>-kl nolcsön 94.50; bank-
réosvényCÍ* '' : hitaiintézoU résavények ¿48.
- ix>ndon iw.-t mW ágio 120-26; arany darabja 6.»5 kr. _ .
Vaauti naponklnti menetrend:
l.dal N..K»nl.aAr4l Baros f.14r*gf.l * $ P"c*'' , , iMlutáa í ár. 35 per«..
28
.^fW — -r. XO - ^ ^laUu> 2 its 80.
„eU-" K»thoilkñr~o»p~]I''r"te»U"'' ™
N. K«nleaAr* Barca
re fit*'' V * ár» t .
. , dllban 13 ár» .1<> .
Uud» felöl reg^sl 4 6ra 3» .
, . d4lb. I ár» 4.1 porc..
, oatvo 8 ¿r» 63 .
Trioat . íKIbsol''J ár» «3 .
, , calo 10 ára 3 > .
114c. , reggel 4 <Wa 10 ,
. , «ato 10 órA 1H .
Sopronbál 44tb»n 12 ára 4« .
Ur
naptár
10 11 19
13
14 16 Ili
A királyi «.Amvátelröl. JAn. IV. 40-63.
■TO^íTT''srmrgrkr no CT
KlIumllU IUurkh»r. Mik.» f.eridu
KAImAn !KAlin., Kdo
Ksll.at p. ¡Ha«renca
Tor4.1» a.. Tori OA1, Flár. jl''lórcut
utj
1I4U8 Kedd Ssord. (''«tll (IrtOk l''Antek 8.omb»t

m
s 1
Felelős szerkesztő : Wajdits Jáíwf. '' Segédszerkesztő : Bátort) Lajos.
A* daó bócai
lábbeli''
gyár ii ak
egyedüli raktára
ROSENFELD ADOLFkAL
Nagy-Kanizaan,
H hol mliiduiinemU nói- óa gyermek-lábbeliek n logo^VAzerilbb f<5lúiúl n legtino-iii.il)!> íól.Ug, nagy váhtaztókban, JutAnyoa aznUitt gyári áron kupiutók.
Árjegyzék aagyaá« mr''at:
K|{j.»rfll gremek I.Sr-ratpSk .''«I, 40, 60--H0 kr. t''... gyernek-I.Sr lu|.áu,vnk 1.1», 1.20, 1.4''), 1.60.
bor, l.rUu.''l, háreouy » ti l, 1.70. l.HO, 2 .20. Oteonek oaiinnk. vtía bórböl 1.00, 2, 2.40^ 5.60.
I a g
Alleinige
Nieder
c
der ersten Wiener Schuhfabrick
BEI ADOLF ROSENFELD ,N
Grosö-Kauifcsa;
grössto Auswahl aller Sorten Damen und Kinderschuhe. Verkauf zu festgesetzten Original-Fabrickspreison.
Pr«l»-Caaraat n*oh OrSite:
«>r4. Leder-Kindaraebuhe S0,40,S<)60 «0 kr. Keine l.e.ler K ludert Ii elUUati 1 »0, 1.20, Ml 1.60. Keimte Kinder rttiertetten, Leder. BrQnol,
Svmwt mit l,»ck»j.ili 160, 1.7», l.HO, 2 20. Kuabenktiefel ataike 1.8»''. 2, 2.20, 3, 3.60.
M>l totiAoyok flaoauig axerlal:
Ol.UlfSiJ »arkalWn 2 fr».
UM.Ii««.''! aarkoa l.rünelvagy l.jireony ''i frt 10 kr Ou.umi beUSttil, >ark»a, bor, biia.>uy vagy
btQuel 3 frt, 3 frl 6) kr.
tl<ii.nni bct.Stt.1, aarkoa, bűi, billuvl, Huom
Ukk-orru 4 fit.
Kt.lfAaG elega.i» Debardeur divalto|>ány*k
biünrl kca.tyfl b<Jr 4 írt, 4.6J i frti|f.
tlgyancf.le Ju|.lo »itrkoa Ii fr«.
gßQ- A Uli idóuyhei közöuaóg«* finom III •g-tnpáuyok, pnpueank éa utnzii oaig-litiik nngyazeril vAlaantókbun kaphatók.
>''ür diu \Viutor-3*i»on alle Sorten gewöhnliche uud uloganto FiiiHt-huhe, PnutolIYI und aelMentleíVI in griüaler Auawahl.
D«Mta>tl«tteltea mch Q.alltftt:
An der Keile tu libnOron 2 ft.
Dieselben llrflncl od. «»mint mit Htrtckel 2.40. Vor»., tu achiillren, dnftrh« 8töck.l 2.HO, 3 fl. Mit Ounimlaug und Htnckel S lt., ,1.60.
Die«. Iben f , Leder, lliilnol m. Laek.pit. «leg.4S. Elegante Dob. MoJeelleA. nil Lack beielit,
lliltn.il, Chagrln, Ulad-l.c.Ur 4, 4.A0, 6 ll. Dieaelben mit do|>i>elt«u Stöckeln ti tl.
I
«5 •CÖ
k» Ö a A
o
Q
Legújabb találmány dohányzóknak.
Illatos-liavaima dohány leveleket.
Alulirt tiaztolettol jolonti a nagyérdemű közöuaégnek, hogy aok vegytani ki-aórlot útin ni korült neki a valódi havan na-azi varok óa havanim-dohAny illatát bol- íj, k''dlfóldi növónyokből előállítani a azt o czólra kóazitott paplrlovelekbon kötve tartani. Ezen papirlovolok kát napon At a lügközt}n»«Jgo»obb min.Wgü azivarok kötótt tartva, azoknak oly kellotnca havanna illatot Ad, hogy m<$g a »zakírtó ia valódi hauannAt vól Mzini. Kgy lovól kdjK* 25 darab nivart ktit nap alatt illatoaaA tonnl; a ugyauaxou ogy lovAl tizsxor hav.nAlhatd. K lovolok papir között tartva luuijUiAlkatlauul aoui vmatik ol tulajdonaAgukat. Knnél tohAt ninivi jóbb mód olcaó jxínzon jól azivaroxni.
Fíraktár: N»M«!oruáa ii AuitHal rittirt: HA USER C-ail Béo», Harlahllfer. 116. U. M«Krend«l.<*ck K »i.Ukio ki ir btkOl.Uao, xtgy i>ott«l ulimit mellett «aakOiI Art *>y csomag hal darabluki i ft. t''<0 kr. kareaebb mfut t«y caomac Uxni rcudoll.cl
Strtuu
•aakSaOltatiiok, c({y caotntf nem rcudoll.clS mej, Auatria ja N4m*loraaif minden viroaAbAii
tgy cíomaif
lan.it eladok J«lci.t4kcny aiiialAkbau riaioltotuok. raktirak illllUtuak.
KIjTílnieaUtía. Mlulin eien levelek mint lulndeo J.J ím oislaaerQ orüiea utinoatAtuak kaieleninllnk ¿a utÁn nyArnUnyoktttl « t. kAiftiiajgel óvni.
Vinc8 jobb mód kevés pénzértjei és olcsón szivarozni.
00 N
M.
■—I p
<
ef-
P
?
1WM
Wajdils József
könyv nyomd Aj Aban
kedvező feltételek mellett néhány
TANONCZ
vótotik fel.
Ungarn!
draaen l.and und l.outo lutereaiireii heute Jedermann im l.ncUatcu tlrado all jomala ) — dleiea lalcr«»« ttf au erkaltan und in<l||Uel.at >u atcl-
(ern bat «l.l.
DONAU''^tä
«ur Aufgab«. («atcllL ,,m« Dpi.au" aoll dm tu Uurarn (^«t. rreleh lebanden D. utaeken aowohl, all dam Au.Uude ein tnnar Hplcn»! liauptaAcklieti — ■o(aiUcb«r Kumt-, Literatur-, Handele- und '' i> du » t r l a ■ H e ■ t r bungen, uBjariachar Hilten, Oebrlueb* und fu 11 u ; > u • t » u d • aaln, und ala aoleker eins audaanle nnd lulerenaut-, !.«<lure fur all* CImhu der OeaalUchaf» Malen.
„Di« Peaaa" wird kui».. Uomane, Morellen, Uedlekle «mateu uud ki«aaorietle<ken Inhalte«, Uelebiende uud (•Meiuullti.^o Artikel au« allen Ktckem der Wlaeeuacl.aft. llericWte, N>chrlehlef. und Oorre«|>ondenien aber all« Kieiftiaae In In- und Auilande, Ober Kirvkn nu.l Heimle, Handel, Udaeirle, nffeoüi.l... In.tilale, Llleralor und bildende Kn..»te, kl.talk, Tkealcr, Hau. uud Lan.UlrUchaft . ImmmtUIImA aatyrlaob« AafUfi« «. • w. tud auch th»flMi«tg« liUi»tratlea»a brUytu
,.Dt« Dma" erackelul Tom |. Ovlober IhA<) ab alle n Tk(e uiin-dealena 16 gt. 0» l«»-H, It.-.i a''aik und koalel u, fUr l''*et-Ofea aowokl «la Ungarn aberkaapi und Ö.U-neitk nil Xn.tellunf lue Hau. reapMlIfe
Cu>...«. luu« vierteljährig I « 5t), kalkjUrtc 3 d OaL Wahr . für Ja. Aaaland nil Puetvereendung I Tkaler, reep. I tl 40 kr. »itdJ.
Hm yrftaaaatftrt bei allen l''oeUaalern, X*lluii(« Kt|tedllio oen uud U alle« HuokhudIua|ea, u.ia bei dar
AduiioutraLiou der „Donau,"
(teUle''e AnMiMen-Aaiuakna Hurean. I
Peat, K»«l(»(*a*< S. 47.
Namlern »«• niadeetana 10 Kaen|4aren, deren B..i. IUUj4 auf einaaal .Ing.aa.dl «1*4, jenib.aa »U eine» Kaball von Hl
3.J)

Legújabb sziTenose-ajánlat.
Az eredeti állanisoiNjegyek árulás* mindenütt szabad.
„Islci! áldása Cohniiál!"
4 milliót tnogkiizcUtő nagyaiertl tókeöwdot kiaoraolAaa, iamót joluntókonvül Ihbhitett nyero''^''An^ekkol.
A aoraolöet az óllam U«to«itja a hajtja vógro. A »ontuliiit koriutrt a hó ttO-An voaai. Csak 4 frt osztr ¿rt., vagy frt osztr. írt., vagy .1 írt osztrák értékben aa Ara nAiam ogy : aa Államtól biatoaitott valódi orrdati aorajcgyuok (nem iksÜk tiloa ¡KÓrvénynok); éa a aorajegyek az Ar bórmcuU« b.''kUldtW niollott a íegtAvnlabbi viuikekro ia olkUldutuuk. Caak ay. «\Mu»<ny«k huzatnak ki.
A fönyorvmóuyok i 2íH>,Ütl0j 200,000 i ÍÜO.IKX); 175,UH>; 170,0«K); IG.\000; ltíD.OlX); l£>ft,000; lf)0,U)0} l(K»,0(H>i t>0,(KK»; 40,tKK)} íá.UIOi 2: »0,000» 3: 15,000; 3 : 12,000 ; 3 : 10,0»X)} 4 : HOUO; 5 : üOOO; 11 : 5000» 4000; ilVJ : 5<k) ; ü : 300; 27''i . s«Xí; 84,550 nyt»rco»A«r : 110, 100, 50, 30. - Minden ayeremónv logalAbb 2 ullAr órtókU. nyervrttéuypAuzt M Kivatalua kiLuzial jegyeket Állam biztuaitókulAa melleit megküldöm poaUaji a kallga-tAa mellett.Aa An kUlOuOMn k.dvosó jó aaerenoaAtól kegyel» aorajv^yi^iu Alul, aaóu vA»Arl..iu.uak magában AuaatrUbau mAr 3(K),000; 225,000; 187,500, 152,500; 150,OiX»; 130,000; több iiben 100,001»; Aa oenk aövid Uldv<d ewtólt a 127,004) fönyerói ; óa tuoai aaepteisber 3~áa tis«tluui ki ujvlag a leguagyubbb nyereményt eaen a vidAkon.
Lázár Sámson Cobn 3lö~—4,3) Iwnk .« . |||. r H>.^W«igbAD
^gffldíaigi gé|>04roaok Lincolnból Angliában
«jáu^ák a k jaadleeoku.k
Ha« 6i«t«
, «T^nifTu.. 1...U..
3,(577,400 M. M.
_ M SeU Vwiee.ea«,
feae^aeifI |*<*attr( la«
fin. •« Jen U.«a4ee|>lul vuu
and konnte« la «eaifv» Moaaw« aar .«ekein Kat-ackeidaaf, Ea oerJea aar U«»lan* gvaogen uad daranU. MUea nAeheUUnde ...... Haa
u,i.riwi loa.uoo. eo.ooo 40,000. tó.ooo. It,OOO, 10,000, 800ü. «OUO. 4000. 4000. SOOO, 1400. I04i*«l IO0O etr.
1 ti . HT''mj euuw, iihb, itFawai iuimi rir.
i)A/mH/ílílIl VH1 K « r J^«''«^» ... «. nryml lUaiatB^a a «Mal in
H ü^llIU/íUUII \ (llnal, II Ittad«. .NtoM mh 4aa inWInn frZZm N .«Mokai ; Ka,
W '' ^ yMn Auaaaklunn der Uewinae lekawi jH Ctail ¿1« bcMe laraatH und
nagyobbított tAmnkrénv és
előmelegitival, OBóplöffépelket
*«ly*k Ha,y*r«ruá# |úau«irtttu laArv, ipHtttaaA,
továbbá
arató-gépeik et,
Aa^la li|ilil fyára''áál
ÁBJIXIVaÉKKX 4a madeanenS KKfAlt illOáirÁSOg a legnafjobb kAeaaJ(|el báíaaanUeeu kald.taek be.
Haklári
Pesic«, öár-utm 33. sm\u
4. i. áaa
varaend.n »lr aiWk. pá*MM«ktt nack ellen Uef<n4.«
Wir kakea eaaeraa Wlere«MatM ta *>~*r Aefea« tor vMea aMtorea b«4M<ea4«a »»bei «rat tat Uárr »reaae leaa re« 137,000 « a*^e<aWI
aa 2«-toa a. » I*. á. M (Met «e aáakate S««i«ule
Iwef atott.
Kin Viertel Orífiuji) HUau-Loo« koale« • I H. N.
ádt . a « ii M.
<«««» üiaaáaaf dea ILua^e.
Wir nWiea alle AoAil^. n>l de« paeden A.fn.ik
eawk.il ana, lejen die eafnid.,halle« l''iá«- kel «ad arthíibm le(-Ileka Au.kanA |raU«.
N*ak etaMfe/and.u.r Zi.kna« árkai» |.4er TkellaekaMf ven ana uaanf,.6ii4.it d.e aatttek* Ltoto n«J Uewin«« «erden pig.^1 4bere«kiekl Man kell.k. riek Uli. baUlcel direel ... «M4*n a« (3*> 4.» 1 IkMaetv 4 C*m+ ital » Wiefcaet (toiakán. Huto|
U« lonajau ><H»k»|ta, ben.ikan mii »»MlrttoklUk. d«*e Ori^iaal LaaWMtlbaVMlaMa,^ neleke vo« de« •*«/t*r»«4erv..(»„ .ad anOU»k roUaof ea ne«d.», lUla 4t*«l ««« naa akne jejln ks, »»d.r »»4Uí« VemlMan« »■ W.tiekm UnJ. l> 0
Szerenese föl ''llamburgba!
Mint ogyikót n lolónyliaobt» ó-j legaolidabl. vállalatoknak ajAnlja aluljegyzoít bankfirpui a Hamburg Allniutól engw dólycirett 6a biztoaitott nagy
póns-klsorsoláat
mely több mint o^y millió 47,000 tallórból áll, a melynek nyurumónyhtizAaaí mAr o hó 20-Au kozdódnek.
CaupAn nyeromAnyok huzatnak. — A fódijak oahetólog:
2)0,000 m.;
150,000; 100,000; 60,000; 26,000; 2 á 20,000; 3 A 15,000; 8 á 12,000; 8 á 10,000; 4 á 8000; 6 A 6000; 11 A 6000; 29 A 3000; 131 A 2000; tí á 1500; 5 A 1200; 156 A 1000; 206 A 500; (> A 300; 272 A 200; 11,800 A 110 slb. stb. üaazueon több mint 25,000 nyeromóny.
A jArulók bekUldóao mollott azótkUlkllldök nerodetl AlUmaorajogyokut* a fontobbi huzAara n kövotkozö torv-awrlllt*g mogAllapitott Arakon : Kgy ogvW« 1 frt. — Kgy iól 2 frt. — Kgy uogyod 1 frt. oaztr. bankjegyokbon( a log|K>ntoaabb azolgA|at biztoaitAaa mollott. Mindon rAaatvovfi aa orodu ti állauuior^jegyoket kózhoa kapja tólcm, azórt ezok Igurvónyokhcz uniu haauulithatók. — Az orodoti rorvmot mindon mogrendolóaho» ¡ngyon mollókoltolik a az órdokol-tekuok r. nyorA-ÖMZogvk óa hivataloa jogyzókok ponloaan mogkUlootnek.
Azon bizalom folytán, melyre a aorajogvok oly gyoraan tottok »zorl AuaztriAban, jolontókony mogl.izáaokra azAmi-tok. K«. k logtAvolablm vuMkro ia a le^caekóíyobb megren-di''IAiokro m''-zvo ia |K>ntoaan mzköz<>ltotnck.
Az illetők tnhát mielőbb . bizalommal tzlvoakodjenek ily czlm alatt ogvoneaon hozzám fotdtilni :
Adolf Hnaa,
Staataeffectcn-llandlung iu Hamburg. A legtöbb fónyuró reudeaea aa An raktAramra eaik, m ez óvi april 2H-Au óa juliua 14-ón iamót a leg-maKiuabb nyerumAnyekel azeinAlyeaen tiaetem ki az itteni vidókeo. Ml_
JA é8 takarékos sazdaiLszoiij ok
•r ! ! figyelmébe ! ! *m
A hirea, uw»t u»Ai egéu KuropAbaa Uutert ós szAttilaUiui-oi- miudeu UhAgbau dicaért ca. kir. azab. MMgányfixá - góx kazáayvk Hode
Mikaától gyári árakon minden íjjjtM,*«^"-hatók W^iaK-tt VaakerwW*^.
Mm^Aü. ^ ^konywfi?
''L.....''»imhlllj I fehér én vöróa r^z-
ból, oly vzébzerüek, hogy minden takarékon tXj gaadaajiszonvnak ajánlhatom, mert ncmcaak hogy ipfj használat-»«véne Által a kftíönséges szükségeit időnek; ÍAradtsAgiuk és ÍAnak fek aiUkaége^ ¡^j hanem a ruha — külónóa bánás mellett — nok-^gj kai szebb, tisztább és fehérebb U hmi. — Miu-deu moso kazáuy jótállás mcl|ett adatik el, — . 1 <eiratok és árjegyzékek alólirottuál dij nélkül!
kaphatók Weiscr János

vaskereskedő Nsgtv - Kanizsán.
Bizonyítvány ai eiaó mosú kiuánynyal tett BféháréL
WRtHKK JÁkO* urnák k^W MUden |ó gaidaaaeao«? írdekíl»»« v»a, ludlára
adow kat4a4e kda.Oaeiemet, au.c»«*gl.öl .|yr adott
I iMtfányfSed jöa • w«aó kaaányok ,4 o
1.x'' aán.baa fíafttt ruha oly |y«ay»rtl 4a t.aat« Uh Ír l^i^y X«X '' a»o«nal f«lk4rei«, aeke.* egy *a|jobk k»aá«jrl fw) daub >< ruhának, vtti«» idabjl, »UUl.iaul U^ int( keU Je«y«*Beui, UX'' k*(y a woaoll rukáoál tgj nap^nven4val keveeakh kel-l«it. 4a a lukii, a ne''yuek noiávikda k4l na|> k8aS«aég«i.n
HS tiaiMetwl «.«ra.Uk " (Mi -12,»>
Mwhw, »s«. «ép..-,. Krörtfeld AtfMtMMá.

•¡mnmhbmmSM
WajdiU JtWf kiadu-, lap- éa ayomdatúladunk Nacy-Kaauau
Nagy-Kanizsa 186$, octobor I8-án,
. H/am.
Nyolczadik évfolyam.
Kiterjedve
SOPRON- és VASMEGYÉKRE.
Veirrc»» tartalmú HetUa/p
a szépirodalom, kereskedelem, ipar, gr/dámt, tudomány és művészet köréből.
MegjeleulK:
wladea usasbatM,
«(¿•a i»»o.
ffierhr»itől iroda f* kiadó hivatni:
WAJlílTÖ JÓSBKP kflnjr»kM*»kodí«áben.
A Somogymegyebell \mt
kérdéséhez.
Ax alkotmányos élet áldásai, egyes nemzetek, onwágok külalakját hogy mennyire átalakítják, láthatjuk,és eléggé észlelhetjük saját viszonyaink és helyzetünkön is.
íme, a felelős kormány fótörekvóso oda irányul, —. hogy mielőbb, — tetemes anyagi áldozatok befektetése mellett is, — minél nagyobb tuérvtl kiterjedést nyerjenek közlekedési közegeink; hogy minél nagyobb kiterjedésben szeljo át a vasúti hálózat édes hazánk kies és termékeny vidékeit; — és méltán, — mert hazánk felvirágzását, — anyagi jobblétünket egy részről egyedül ez biztositja; — kellő értéktlkro emelvén mindennemű productumainkat, — a kivitelt, a közlekedést biztosítván, mely nélkül állana mindig azon régi közmondás, hogy a magyar zsírjába fullad meg.
Mi entóweti taernpontbol hivatásunk szerint fősúlyt azon körülmény™ fektetünk, hogy ezáltal azon tőke is nagyban emelkedik és értékesedik, mely erdeink, nagy kiterjedésű rengetegeinkben nyugszik! . . .
Nagyrészt mindenütt látjuk ait, hogy azon idő óta, mióta elmondhatjuk, hogy : Istennek hála, valahára nekünk is vannak vasutaink 1 azou idő óta mily szorgalom és ipar fektetetik elhanyagolt és mostoha helyzetben levő erdőségeink culturális viszonyaira 1
De ily nagyhorderejű vállalat kürtit mél lányon tekintettel kell mindenesetre
— -wM/TT,
v^nstagose ellenkezik az, hogy
egyes vállalkozók legtöbb esetben személyes önzés miatt, s^ját kényük-kedvük szerint járnak el, s térnek cl bítonyos pontoknál a vonal irányának vezetése körül.
Mi most csak Somogymegyét tartjuk szem előtt.
Megyénk mindkét szélén a vasút már úgyis keresztül robog, — nem leendeno tehát sokkal előnyösebb, ha a kiépítendő kaposi" vonal ahelyett, hogy ez ismét a Dráva melletti vonal közelében vezettetik,
— mint értesülünk, — inkább N.-Bajom, Szobb, In ke közt Berénynek Kanizsa felé vezettetnék, hogy így Somogy szivét is érintené az ujabb kor ízen nagyszerű találmánya, mely vidék eléggé gazdag a természet minden áldásaiban.
Somogy megye számos érdekei oat fenn hangon követelik, és ha a szükség kövo-tclné, ugy az ügyhez tüzetesebben szólunk.
Ajánljuk tehát ezen szerény észrevételt A hivatottak bölcs figyelmébe.
NEUSZIDLElt JÁNOS, főerdész.

Előfizetési föltótelek :
fUljrhtn hátba» hordául is «¡dákra poitiu kUldra'' Kgí»t ávr» I - 8 hi. — kr.
KÍI ¿m> ■ - 3 . — . ¿vuegyodr* ■ 1 » 60 .
Hirdetések
A hat haaáhoi petiUorárt t-<«8r 1 kr. 3-MOf 0 i, >v>»d«u további b.lklatásárt 6 kr Bátjagdlj minden egyet bslkUti-^rt SO kr. A «Nyílt tárén* eKy polit lor belkUliit dija 15 kr.
Hirdetéseket elfogad :
H.-Kaiüi«in: »KIADÓ-HIVATAL.Ptllta : ZMSl.KK 14 •*o»-, Hasrtwf-, Bertto-, B«j»a-ia^f rwAftrt- ti Ba*4-ben: HAA8KNSTKIN A VOÖLKU. Upo»»-, Btru-, it Stuttgartban : 8.tCII«Kft TÁRSA. Btúsbts : OPPKLJK
Vessólyea éüarcssoaok.
(Bfi.) A reactiő álarezos lovagjai zokon vették a hozzánk oly közel fekvő határőrvidéki ezredek lefegyverzését, & daczára, — hogy az időnkénti feloszlatás már sanctio-nált törvénynyé vált, neiu késuek az izgatások feltűnni, magyarán mondva : kiüti magát a szeg a zsákbői, s Dalmátiában mondhatni nyiit lázadássá növekedett s épen o. vidék ujonczaival korán ismertetik meg a reactio álarezos lovagjait, mivel épen sietve azon vidékre szálliták őket.
Sok rövidlátó szájhős politicus — mint as „Ung" igen helyesen írja — keveselte az eredményt, nem gondolván meg, hogy a határőrvidék hadi szervezetét polgárivá változtatni, a fegyvert majd fél milliónyi harczUn férfiú kezéből kivenni, hason magasságú, sót nagyobb*előny, mint valamely neutrális..tartomány annectálása vagy meghódítása. A határőrvidék minden Magyarország elleni bel- és külföldi reaetiouak íó fészke volt, s annak lefogj vérzés« bem kevesebb föladat, mint biztosítása a magyar állam Wlbékéjének, mindazon veszélyes elemek ellen, melyek annak nagyon is fiatal alkotmányát már gyökerében megtámadhatnák. 11a tehát méltán tarthaljuk'' a reactio titkos adeptusaiuak azokat, kik a határőrvidékek polgári rendezését minden áron akadályozzák, ugy azokat, kik az m ügyben kivivott eredmény nyel aegiMgtíve nincsenek, s a hazafiság kipirositott Átezája alatt mindjárt prirna intrada brer.n«^i
«oasuttuk hazánkban, melyeket a strcliczek s a jancsárok erőszakos eltörlése idézeti olő.
Kétségtelen, hogy a reactio minden ál-czás lovagjai azon malcontentok titkos táborának hivei, melynek semmi sem eléggé sok és korszerű, a mit a jelen kormány s az országgyűlés tesz, — semmi nem üdvös, mely t\j alkotmányunktól származik.
Ki, az a föld alatti ármányos faj, mely a 48—67-ikl vívmányokra látszólag megelégedést színlel, sót hála-zsolosmát zengő-dez, mely azonban uton útfélen, az irodalom, a köz- és magán-élet terén nem átalja hirdetni s elhitetni a világgal, hogy n mi jelen s a kor színvonalán álló alkotmányunk országos, társadalmi s nemzeti fejlődésünket megelőzte. .. .. ^
Népünk — úgymond — éretlen; non.'' magyar-nyelvű polgártársainknak szabad alkotmányunk érdemei s becso iránt sem érzéko, sem értelme; a szellemi műveltség melyből a változó parliamcntnek, s a változó ministereknek kikerülni kelleno, nom eléggé kiterjedt; és épen a közbi£t"aosság-nál, annak színvonala igen alant áll; sok az élhetetlen uri paraszt, ki ambitiojának csak a zűrzavartól várja kielégítését; csekély és jelentéktelen a munka, a gazdaság és műveltség által kitűnő polgári osztály,
I mely a parliamentarismust másutt főképen fÖntartő társadalmi elem. Ily alkotmánynyal, ily körülmények közt aDoákpárt vezéreinek eddigi tátikájával, a jelen kormánynak lohetlen boldogulnia, s megkezdett művét betetőznie, l''edig ez az utolsó kártya kezünkben , s a Deákpárt elmondhatja magáról : „apres nous lo déluge.*
íme, ez a reactio álarezos lovngjainak — a hazai- és kül-cílenzéknek — vádja a/, uj idők, uj emberek s uj intézmények ellen. De vájjon alaposok a igazságosok-e a vádak, ezen honfias aggodalmakba burkolt sophiaticus scropulusok ? •— Lássuk közelebbről.
Beismerjük : hogy bármely politikai alkotmányra bizonyos mértékig érve s kik i) pezve kell lenni a népeknek. De állítjuk azt |s : hogy maga az alkotmány a leghatalmasabb eszköz a népek fejlődésére s műveltségére. 11» a Hohenstaufi II. Fridrik alatl -még 1240 kcirül szabad alkotmányt nem ■öYcr vala,Németország; ha XT. I*Jos szabadságokkal lícm ruházza föl a francziákat még * ,Mi)ue du bion publio" olv-gar.^pa^A^retkezós ellen; ha IS 16-ben az -fegyverrel kezében ki nem vívja a .rnagna charta *-t, vagy végre, ha őseink 1222-ben az arany bullás alkotmány alapot meg nem nyerendették : hol volnánk ma és bol ani''i más népek, politikai fejlettségbeu ? Avagy azért, mivel (luizot leguj*^


Mii>u uerint «¿a,1*- ,
k. a.aotmányos intézmé-
--U,
•¿í^inr''rtlzony "pedig ama nagy, s ma már í világ legnagyobb s műveltebb népei, ezelőtt 5 — 600 évvel aligha valának műveltebbek s érintőbbek, — mint a mí népünk jelonben. c az a műveltség és vagyonosság által kitiné polgárság, mely Francziaor-szágban csak 1830 körül kezde előtérbo lépni, Jíi %>!{, : . alkotmányos népeinek életében ír öól^v^ánywit, parliamentarismus és egycb szabad intézményok virágkora előtt nom kisebb Hubert hiányzott volt, mint uál 0- |IOgy fönakadás s zavr álí^v-^völna bo i»maz országok kormányaiban.
A. saa^V intézmények bármily ujak s szokatlanok legyenek is, saját férfiakat és nemzedéket képeznek maguk számára.
Ám hiába ujonganak tehát örömükben a reactío jSftirczos lovagjai, hogy majd nem :<lcsz<r>v ki a Deák párt nyomaiba lé-peudjen, — leend biz az akár három ország számira is, leend legalább annyi, amennyi Rumániában, hol pedig senki sem állithatja, j''Oogy műveltebb, termékenyebb s terjedtebb '' •ársadalni elein léteznék, mint Magyarországon.
Átn hiába mondják a látható s láthatatlan rcactionáríusok : hogy az Andrássy-kormánynak ma-holnap meg kell buknia, mivel az népszerűségen alapszik; népszerűséggel pedig kormányozni nom lehet, mort hát hány példát mutat arra a világtörté-
nelem, hogy népszerűtlenséggel is lehet kormányozni.
fts hiába eróködik a Deákpárt megedzett agg phalanxjának helyét elfoglalni egy nagyon is fiatal, pelyhcs állu párt, — az ugy nevezett .fiatal óriások* pártja, mely éretlen ambitiőitól elragadtatva, maga sem tudja, hogy midőn jelen kormányunk eljárását s tetteit becsmérli — Öntudatlanul bár —• a reactlot szolgálja, s mely vak Önteltségéért méltán is megérdemli, a mit Július Caesar mondott harczedzett férfias légióinak, mikor Pompeius kényes piper-kődzó hadserege ellen indult : — .Vágjátok pofon c némber-katonákat, s tanitaátok meg őket tisztelni az öregséget!!*
Néhány szó az ipar-Allapot ós ipartörvény érdekében.
Valamint a |>olítieai kérdések megoldásiban a uéiutuk lobb párlr* *s*k*da*k, ugy a i*«in oaokélyebb j«lrot íi»ar! éa koroskodeliai vistooyok isiadesésénél ts,.ktllöftA*oa as alko-tuidó ípartörvéavrn nésve, több párt fejlik ki. Egyik a regi c*éliruuiÍM«r, a luiaik »mabad ipar hivo; s ps utóbbi ütnél a saabod ipart vagy korlátlanul, va^y itisuaya* koriátoaásak segitőá-gávol akarja érvéayr« juttatai. Mielőtt as ¡(►ártörvény uapnUgul látna, uiiu rs*m fa ártani «aea kértiéMkkM ----
^ " .......llll|HPj"P ..__«ap-
.-..j-noiAi annál jobban ni as orsiág egy igon jülantő-fctny termelési ágának kívánalmait.
En nem óhajtóm a« ipart megssöritani U korlátolt álla|>otba holyexni; mort ugy látásik, hogy as egy siabadságrc törekvö ország szellemével össze nem fér. Do másrósst ast tartom hogy a törvényhozásnál tokinteíbo kell venni as orsiág múltját s art ki kell ogyestetni a jolennol.
Epén o» okból nom vagyok a régi exopfos czéhrendszer hivo, mert hiszen onnok elég szomorú kifolyásai vaunak, do másrészt azon túlbuzgó optimisták közé sem tartozom, akik talán ast vélik, hojjy ogy teremtői .legyen''1 szó rögtön teljeson kifojlott ipart hozhatna létro. — A jó száudék nem mindig ologendő ... a üzeukilonczodík században nom igen hihető hogy valaki ogysxerro csudát teremthetne.
Egy egyszerű épület som állhat fon, ha olöbb noui ópíttotünk alapot: annál kevésbé állhat fonn ogy oly végtolon nagy torjodolmü szervezet, a minő az ipart
A kik azt vélik, hogy a .szabad ipar" sz.J kimondása más virágzó ipart teremhet, a/ok csudát akarunk mlvelnl. Ez aligha fog sikerűiül l)o ^íiiás rószt holytolon azon állítás, hogy azok akik a korlátlan szabod ipar pártján vanuak, az ipar fejlődésének ollonsógoi, ós osak aa olcsóságot keresik. Epoou ollonkozőleg : ők a hazai ipar virágzását óhajtják, csakhogy aa oly édesanyához hasonlók, aki gverinokét csupa szorototből megfojtja. — Bármint logyon azonban oz : a jószándóknak mindig Örvendenünk kell, mort ezon jó szándék arról tanúskodik, hogy az ípnr, moly a hasának eddig mindig csak mostoha gyermekű volt, most már édes gyermokül fog oluraertotui. A fődolog az, hogy az ipar érdekébon végre valami történjék.
A nemzetgazdaság azt követeli, hogy Aiint minden más termelési ágnál, ugy a kézmű iparnál is érványro jusson a szabad verseny SiierkeaitÓiHÍgl péidáuy.

Ét
m k
k
»Ive, melynek üdvös hatását a kUttiíUli ipar yirágsó állapota mutatis, — Hogy «» így váu, azt «önki som fogj» kétségbe vonni. Do az iparroudiuéauiik sarkpontja nem ózon elvben rejlik, hanoin abban, hogy miként lehet a a x a b a d verseny o I v «1» táuy log megto»tosí-teui. Ka azon kérdés, melyuek gyakorlati megfejtéséről itt szó van.
Haesen kérdést aa előbbro haladott küllőiddel való összehosiotililás utján »karjuk megfejtőn! és o tekintetbon a virágzó iparral valóban bíró országokbau széjjel tokiutünk, ttzt látjuk, hogy ott a szabad ipart nom kívülről vitték be, hanem aa az iparos viszonyokból fejlődött ki. Olt a népuovelés és inatiikolák szorvozésu jó lábon állt; ott a társadalmi viaxonyok aokkal tökéletesebbek ; ott nom bálványozzák a rangot, a cziinot, bánom becsülik a axorgalinat valamint tudomány éa mévésootnél, ugy aa ipar és kereskedésnél ia, ónnál fogva nom irtózik «önki iparos |tál}''ára lóuni, vagy gyorinukót arra nevelni, mint nálunk egy-egy volt nemes ember vagy gavlag ur . . . . ott a gazdag iparosok uem igyokoxuek gyermekeiket ha csak lohol, máa pályára nevelni, nehogy ózok ia lenézéasul Az kicsiuy léssel találkozzanak ¡'' ott uineaenek iniudou osztályúak külön istenségei, mint nálunk a iién egyÜgyÜségo képzeli, hogy a mág-ná/i különb ember, mint a földbirtokos, hogy ea különb, mint ügyvéd, orv«», nu-gyoi hivatalnok, gazdatiszt, vároai éa magániutóxót hivatalnoka, a hogy ótok mind máa isten torom t-tuéuyei, mint a mesterember .... Egy szóval, u míveltob» kültbl lou, a melynek iparos emelkedésére ii>ar»».abadságára hivatkozni vzok-tunk, az ipart ép oly tiaztoa foglalkozásnak tekintik, mint bármi máit. — ^KmoI nem azt akarom mondani, hogy a magasabb szellemi érdemet ne tisztoljük .... lgonla, tisztelnünk kell azt : do megvetést érdemelnek azok, kik roppant jövedelmükkel a külföldi ipart gazda gltjAk .1 berniünket sínylődni hagynak, » a mellett atf-Iparon Miiály ellen tele vannak p.i-naasazal, holott hátrauiaradáauuk legfőbb okai épsti ók.)
A jellemzett, náluuk uralkvtdó, uomoru felfogás folytán aa ipMVS pályára, csekély kivé-tutlel vagy aze^ny uioater-emberok gyermekei, vagv árva gyermekek mentek minden i a koláaáa nólkül! Azt vélto aa osztrák kormány, hogy ax iparszabadság kimondáaa az Í*koíáM»t jwtolhatja éa » társadalmi gondelku tást (netvánoi tathatja ?
A* ipar asaltadaág rögtönzött kitnondilaa IHMl-btm ©géosen méltó volt a* akkori kor-
TÁRCZA.
Ifjua&gi dica-ónek.
Pálysnyarta* mit. --
/.•-ngjau ajkunk énekel A a *guk uráliak,
Al.lt« lég) eii általunk KII sokan Ioáilnak. M«rl''-i»fy»lme teogervt Kánk árassza M»on, M taefll o.al*j»t|a van teliluk üáual és Orftmben.
Küldj Vrgj*lwel Istenünk
Ksenic« blveliloek, Kik a s«é|> mflvéssetek
Tangeré a evesnik Távolítsd »1 a gvnoast
Jé s nerénr kftrébűl, Knge-ld. bog)- íánglhlelct Nyerjen b.1 kagyedbúl. i
Nyerj ke,»yelinel Kanlzaa, H légy nritkre boldog. Mrrt netnear* bucdnlt aifi.1
ÉgŐ lánggal lobog j Kebledet a tudomány
t''aarnokán^k asántad, llogr ne ny»mla «»(vedet >%»hiio)i — bánat.
Aldd meg Isten a «»kai. Kik buingiiak éite j Áldd Kanlaaa városát. Mert aslvébo véato t Hogy a neuuet árva éa
Mindenben saecény less, 11a ssMBtte tndományt Jé korán nem »serei.
Zengjen ajkunk éneket
As rgek urának, Áldva Ugy.n általunk, Kit sokan Imádnak. Hogy kegyelme árjába ti
liSveii résseailsvn, H ssép honnak dertllt ejfén A miivé.«el éljen I
\
CSÁNY1 KK.UK.NC/,
mányh.*,moly a legbotrányoaabb vUix-^UVoko''. vagy tévedóaokot tudományi» elvek óillőkében követtoel. Olvaaták, hogy Amerikában, Angliá-báií, tVaucziaoreaágb:tn éa IJolglumhao menynyire haladt a s ipar, - tehát olcsón, egy jparreiid állal nkarlák utól.''mi a kültÖld ónáai elórehaladíaiU.
Ihi nem jutott i''sztlkbo, vagy nem akart MaUkbo juUii, hogy ott mennyit áldoznak a kormányok, hatóaágok éa ogyeaek az Itiaro. osztály képző intézeteire, hogy maga i''árii várOM — mint legközelebb lainikbau olvaa-tam — néhány év óta 800,(KX» Irankot költött caak rajz iakolákra, mig uálunk a legkisebb áldozat wm történt azelőtt éa nóm történik rnoet aoiu.
Hűgy mindazáltal vannak értelmes, derék ¡pajvaaiuk, kik hazánk diei-Wgéro vnlnak, — az igaa; do ozok az uralkodó viszonyok daczára lőttek azzá, a mik | mert oaxtályuuk, végkép magára hagyatva inak természetei uazének óa többnyire külföldöu tett taptuztaláaaiuak kö-azönhoti oléromonetelét. . . . ''lőttek milliókra menő alapítványokat it — de az ipartanodákra vagy máa ily intézetekre melvok által az ipar előhaladt volna » a nemzet milliókkal meggazdagodott volna, »önkinek wiu jutott ivizébe alapítványokat tenni. És ••gy ily borzaaité mulaaztáat egynéhány azi''vra • paragrafUasAlakartak helyreütui! Mindem.t >o»té« megUmzul« magát; azon pnragrufiuó .. tuelyek az iper olAmozditAaám voltuk azánvi, a több »zárad óla magiini hagyott kéazüle:i liparoíOMtályuak »^y nagy réazét néhány (K-.tzoa vállalkozónak é« korodkedönek dobta oda áldozatul, liogy ezek ókul napezámuaokká, rabazolgákká te-heMék. V^
Épen azon oknál fogva, mivel az ipuroMiK nagyrvazt nem líirtak oly Umerutokkol, mint a azabadiparos külföld iparoaai,az iparnak azolgálo l>énzintézetek aoiu jöhettek letro, uz ipiro-i <» tekintetben i* teljeaon magára volt hagyatva. A* államadóaaágok folytonos ein. IkedtW-''által arínytalauná fokozódott nagy a.lók é» tóbb roaz év, külOnöaon a* ISiiii-ik azuk i«a*toluló as ipaioa osztály ulazogényedését .tdéz^» eló , a miulhogy igon sokan mindenüket iWjjetuéazt-hclek, azükaégcikot kiaolib keroakedóktól második, — sót harmadik kézből kéuyazcrültek
megvonni.
A péuaoa eiuburok küloniksen ki» városokon különféle nyers auyngokkal kor»>ki''di»ok; hu megy a un»lir»ég, a kereskedő, ki eddig a musUmtghvs vaW anyaggal Uzérkodetl, u_iu<»ter '' í oiuberaok ail hiuJl. A moly (Mrczbou iu»b«a a
bitelező akarja, ói* ipfcrowáiehot, anélkül ho*y ii ipart valaha tanulta volna, » a neki adós, kilo fllggó iparosokat a maga részérő dolgoztatta tja, mintegy napszámosává teheti. így lesz a posztó-kereskedőből szabó, a uyentMr-kerosko-tóból asztalos »tb. » az egyoldalú képlett csendes iparosból i-salAdoatól együtt napézánvoa ... Ea i sok évi fáradság Tűtalma f Tudók esetet, »időn egyes mesteremberek » Hitel tnegUgadáaa miatt rövid idő alatt annyira iöltok, hogy úgyszólván aa ogéaz ezéh kénytelen a |»éuzke-rvakedőnok napszámba dol^oioL — ígoa jól tudom én azt, hogy őzen bajokat megszüntetni nem egy kónnyü, do legalább kívánatosnak tartom, hogy ezen viszonyokat olyan bajuak ismerjük el, melynek megszüntetése nélkül a* iparos osztály hivaUisának megfelelő helvét sohasem fog a társadalomban elfoglalhatni » ennélfogva a szabad ipar egyik logfobb czélja sohasem lesz elérhető. Ha ezt elismertük, akkor ueiu lesz uohéz a nuiiuetgazdaaági tudomáuy útmutatása szerint az elkmszert ts megtalálni.
A mi a fiatalabb iparos r.ecuscdéket illeti, ozekro uozve az; iparazabadaág még károaabb befolyást gyakorolt, miut a uiostorokro uézvo, mert minden e.lőkészUlot nélkül aa iparos pályám lépvén, sohasem lehetnek verseny-képo-cokké. Sohasem szabad telojtenüuk a«on axo-moru, de való tényt, hogy kéjló-izámu ipartanodákról nálunk szó sinea, sőt sok helyütt még vasárnapi iskolák siuoaonok, hogy a tiatalaág végkép magára lovéu hagyatva, seukitől sem Uttülhfttia meg, hogy mi egy iparos, moly helyet foglal el a nemzet életében, — mint koll-tennie, hogy a nemzet várakozásának megfeleljen, szóval : mivel tartozik egy oolgár saját magának hazájának. Kz okUil fájdalom tuti. tapasztalhatja miudouki, a ki as iparos tuoagal-tnakal figyelemmel kiaéri : mint rohan a tia-talság a szellemi megsemmisülés örvényébe, a mint ránt magával másokat is.
A tanulási ftazliin hiányának káros kövot-koxméuyvit uéhány példával akarjuk falvilá-gvisitaui.
Ha egy fiatal ember tani tó-mesterét elhagyva más műhelybe megy dolgosul, é«i uj meetere -részint azért, mert tanítani akarná, réazint, mivel a megrendült munkáért a Mester felelős —- ól a hitiákért megszólítani, kótelmségénok tartja, ea uem hogy inegkösj&nué a tanítást és reá fordított fáradtaágot, hr aeui - szegény I még ő neheatel, dácsáig annak, hogy kárt lőtte, s a többszöri mí^ssailltáat éa hg»"w>* balgasitiat v<t*k. tiiíi- ''''«J azoma«vl
leáayávsi'' iuw-» «wi^aiojával luegisiuirkodott.
— Kiég volt mir másntdt dolgozt»lj--í:igy olf«s-koilik — és folytonos oktatáat hallgatni, hiszen ha nagyobbszorü munkát nem tudok is végezni, maid csak belejövök, vagy ha nom, majd megélők javítgatások Ml, vagy dolgozhatok ogyik vagy másik koroskedőnok, ahogy birok. — Tollát nem is törekszik önálló, derék mester lenni, hanem mOgolégttik azzal, hogy másnak alárendelt munkása legyen. Ily módon ozorszer móg-történik a«, hogy alig két évos segéd tolhagy a további tauulás és önképzés iránti törökvósaol, ós a szabadság elvének czélszorlltleu alkalmazása folytán elhltványul. — Jlig ha a gyakor-nokeskodás bizonyos időhöz lenne kötve, ha i|iartauodák lennének, melyeknek látogatás« a fiatalságnak szoros kötelességévé volna téve, hogy magát legalább annyira kiképezhesse, — miszerint az irás, olvasás és legszükségesebb tudni valókon klvtu magát megismorhosse a az ipart btH''sülni tanulja : a fiatalság nem rohaoía homlokegyenest a veszélynek, hanem bevárná az itlót, -- liiidón li''.-.gá''. teljesen kiképezve érezné, és akkor minden tekintetben hasznosabb polgárokat nyerne a haza.

V
C V 15 sj ti 11 k 1
1.
Kstva-eoMoedla. Ilogy lehet egy kutya-eomuxliát kutyaliter clvégezuií'' — Megfelel erro azon jelenet, mely hazánk egyik nagy vá-i''osának nagy vendilglőjébon megtörtént vala.
Sokan azon gondolkodtak s e sorok Írójával a»i>u gondolkotínak, hogy lehet kis ember körött nagy dolognak történni? — Krre is meg-felel az'' alábbi leírás.
Vau nagy város, a hol (\z unalom nagymérvű lévén, találkoznak oly lelkes egyének, — kik puszta jóindulatból szórakozást kívánnak nyújtani az esti órákban mindjárt a tyúkokkal aludni menni nem ezciető tisztelt pttblícumnak. így történt, hogy egy velünk simpalhlrozni látszó külföldi uracs hevenyében egylovas fo-gatáu bebújtul oly vendéglőbe, melynek talán csak cximévol rokonszenvül; azért mondjuk cxituévol, mert oly vonzó neve van az állat-világ iránt, előszeretettel viseltetek részére, lévén a fogadó nevo : szarvas! illó, hogy a szarvashoz nemcsak az állatok olső s legnemcsbiko, as ember közüledjék, hanem sokszor méltó társa, a li&ségbun páratlanul álló : kutya is, azaz |»ar-don! eb. A kutya megmutatja, merro vau a szarvus utja, nz ob podig azt jelenti, obbo a vondéglőbe Imj kell menni, bemenvén, nom elég hovouni valamit, hauoin bolo is koll kötni valakibe. A sok lio után megtörténik aztán a kifelé kiugratás isi l)o menjünk a dologra, mert az eddigiekből csak az tűnik ki, hogy egy ur, mint sok más ur, behajtatott a körülmény szerint egy lovas kocáin, egyedüliségo mellőzésével hű vadászebével a vondéglőbe. A ló természetesen istállóba vezettetett, az eb.tormeszetesen iiz udvaron hagyatott; dehogy, néhol még a templomba is bovozetik, hát nem lehet csodálni, ha gazdájával aa étterembe ment. Udvariatlan emberek, vágy néhol gyorkőezök is ezek a pinczérok, pedig mennyi borravalót kapnak, és mivel nálunk a borravaló : pénz szokott lenni, általános világnézet, bár amerikai szabadfoga-lom szerint, hogy a pénz megokosítja az emberi, s mégis ezek a pinczérok oly messze vannak az okosság, ildomosáig és udvariasság tudiilmátél, s nem Illtetik a tisztelőt b szeretetre iné)ló ebvadásztárst egy székbo s nem terítenek számára azonnal; legalább nem hágnának an.iyitsor az obvondég lábára, s nom vcezé-
b''ájdalöm, hogy a dolog neui ál! igy, s a helytelenül alkalmazott Iparszabadság Ilyen el-aitnyult gyümölcsöket termtitt hazánkban.
Meglehet, hogy a vállalkozók, koroakedók éa ilnn\«sok versenye olcsóságot vrodmény ezstt, de egyúttal roaz minőségű munkát, érteden kontárokat, axoreucsétlou s tudatlau hazafiakat, valóságos gépeket, szerszámokat szóval rabszolgákat hozott létre.
Az eddig cUoroltakból némelyek, kOhMSsMi azok, kik a magyari|ttraak halálos ollonségsi, kik egy mosónét seiu találnak nálunk, ha o»k l''árisbau nem, kik ezereket költőnek el a külföldi ipar-kiállítások megnézésére, még nálunk az ipar-egyoaülutünknek sem kiváltnak tagjai luuni, mart minden magyar-vállalat előttu .kométlia," moudom némuljuk azt hihetik, hogy éu a régi ezéh-rendazoí- tanítványa vagyok nem jH .Üg a haladás embero. Ha így goiutolkozik valaki, igon csalódik, mert a haladás és szabadság ember« vagyok és Ósaiato híve.
IV kívánom ! hogy a »sahad-iparnak alajvit-luremtsüuk I J
(VéfakS. )
olVű''.lTMANN J()ZSKF.
Ireztetnék fttlünk gyenge hártyája a bo-
repodéotól.
A szarvasnál tehát nem jó szemmel néutek
iu ebre, pedig hejh vitéz kutya ám némelyik s igy oz is. A vitézségnek pedig vagy érdemjel a meggyőzője, vagy utou-utféloui mutogatás, killönbeu a kutya mindig csak kutya marad.
Hajrá tehát I a vendéglői vendégek prózai mogvondégoléséro egy kis ingyen-mulatság uem árt I ügyes acrobatai mozdulat-, hegyoső fülek-, villogó szemek-, lábgörcsök s egy hang .... megvan I a nemes eb keresztül ugrott a voudé-gok számára terített széles asztalon; egyszer megjárja, do kurázsit kai) a vitéz ob, gyönyör-ittas kéj lázba jó as obtulajdonos éa ismétli legalább 25-stör, hagyván a négy praczli olykor-olykor élénken szemlélhető nyomot a hófehér-ségot már szégyenlő asztal-abroszon, do mind-ozért o szarvas-tulajdonos az ob-tuUJdonosnak nem szólhatott, mert nyo szlobod 1 az ob hatalmasabb a szarvasnál 1 A vitéz ob kissé ítlradl-nnk 1. i.''/otl, vagv mogolégolto a mulatságot, vagy h r ;;iidott, hogy semmi húsdarab vagy csontfek aiiomány-elísmerósbon sem róáxesült, kiszaladt r\ teremből, gondolván, majd a gazdám in uiuunmn jó s tudja már ő is azt a közmondást : .Míudonhol jó, do legjobb otthon.«
A tisztes vondégkoazorti novotott a kutya-cotmodíánnk! o nevetés foltüzelto a tulajdonost » elkezd tűzesőn fütyülni ú hfltlon ebnek, do ó kutyasága makranozoskodott, a gazda pedig akarutoskodott, s még hangosabban fütyült; do már ez a furcsa comcodia neiu tetszott a másik asztalnál iddogáló társaságnak, kik közt egy |iár hölgy-virágsxál is kínozta tüdejét a rogaha-quínquo, non pluí ultra-félo szivarok gomolygó füstjétől, moly magyarán mondva annyit tesz : hölgyek is voltak jolon.
— „Még nincs végű a kutya-comuxiiáuak V" szól egyik mosolygós arozu, jierazo német nyelven ; a magyarnak nincs oka mosolyogni, csak nevetni, és pedig ugy zsinórosat!.
A kórdésro hatalma« fütty volt a fololot.
A vendégek ogyik élclmcsb s élesebb elméjű arra a tréfás gondolatra jött, talán az eb tisztelt gazdája egyedül ónja mngát, behívják a háziszolgát, ki elég vakmerő volt, rongyosan s piszkosan bejőni, holott íua-holnap a háziszolga nagyobb ur, mint a tulaidonképoni házi ur; — kezébe nyomnak egy borral telt palaczkot s felkérik ő kegyeiméi, méltóztassék asztalhoz ülui, vis-ii-vis annak a Atttyögő urnák; a jám-
bor háziszolga el neui goudolia o nem érdemelt megtiszteltetést; először azért, mert anélkül, hogy mint máskor, ha ogy utas podgyássára csak rá teszi mutató-ujiának hegyét, auélkül, hogy ujja tisztátalanságától megér*ené, hideg-ó vagy inolog annak a podgyásznak azon szo-roucsés része, molyhos ujja ért, vagy nem, — már borravalóra tart igényt, — most azonban mindezt nom totte, és Így jámbor lelke el nem gondolhatta, miért kanja azt a somlyni borocskát; de másodszor, soha életében, nom rolt, — ami árva fejét annyira gyötörto volna, mint most; mi lőhet as oka? hogy még le is ültetik I Do neki is meg van — mint más pénznélküli halandónak — természetes esze, s azon gondolat villant agyán keresztül, hogy hátha valami véletlen folytán épen most jutott goxdag örökséghoz a azért tisztelik meg s nyomban meg Is isszák az áldomást; mit tett tollát,,leült, ivott és novotott, aztán novetott és ivott, mikor a pa-laczk feneke ogyeneeen as ég foló állt, elkiáltja magát: .ropotol" a vis-h-vis ülő ur podig ród kiáltja : .szemtelen, takarodjék innonl"
Szegény hausknochtnek ö«xcdölt kártyavára
s arra indult, amerről jött. A fütyülő ur podig hovos H/óvijába jött a másik asztalnál UlöVkel, b az lelt nz eredménye, hogy ő és ügy másik hajba kaptak, — de minthogy e» a mulatság unalmas, kitaszigálták s ó az egy fogatán, talán egy foga híjával, búcsú nélkül eltávozott.
Félóra múlva azonban visszatért. A győstes had ezt ujabb folfegyverkoxésnok vélte, s a visszajöttél luogtámadták, aa podig tudnivaló, hogy sok lud disznót győz, a megtértet inog-csipkcdték, piano, mint a világ rosx nyelve beszéli : kidobták.
Petiig a hűtlenné vált hű kutyáért jött vissza.
Most már állithatjuk, hogy ogyfogatáu több fog nélkül távozott. Máskor no járjon kutyával, mert a kutya-mulatság kutyának való — c»ak !
A ro.« világ rosz nyelve most még a*t ís beszéli, hogy u furcsa-fogaimu s inkább fbr-galmu hálany üvánitást eszközlőknok nem volt növök, mikor a legyőzött azt miért, miért nom
kérdezé.
Minek is a név, mikor itt a toltok beszólnak !
Heti szemle.
October 15-én 1809.
(Bfi-) Radnótfay Sámuel a nemzeti azinháx intendánsa okt. 9-ón meghalt. — Szuper tiin-társulatát Nagy-Boeskerokon Várady Mihály uliapátt eluökloto alatt 80 bérleti előadásra 8 '' otot forinttal bislositottAk, — A suexi csatorna megnyitására Király a Királyné Ö Felségeik is elutaznak Beust, éd l''lonur in iu iá terek kisóretáben. — Hetniosok existorexi főpap okt. ''¿-In tartotta arany miséjét. — Eugouia csásxArné Joru*sálembo utazik. — A fllggó államadósság sxept. 30-án 311^8,671 frtot tolt. — Totón költeményeit Lovait* (ordítja uiaWían németre. — Királyné ó FoUége Üödöllón van. —. Hűmmel Arnulf benexéa tanár Oyőrött meghalt. — Magyaróra tág Krdélyíyel együtt 1870-re 83,042 ukmezot állit. — Tóth Kálmán anyja B^ján meghalt. — A poroet trón-örökös Bécsben mulatott. — Dalmátiában nagymérvű iti izgatás a védkötelezettség ellen. —• Az eax-torgumi basilika teljos bevégzését nov. 1-én Ünneplik meg. — Tompa Mihály siromlókéro oddlg 1060 frt gyűlt be. Milanóban őrültségben elhalt l''hilipp gróf szivébeu vaf&Hflt utáltak. — A magyar-román határ-szabály ózás jövö tavaustal fejőstelhetik bo. — A frankfurti hölgy-gyUléaro Magyarországból Voros l''álué hivatott meg. — A* elsó magyar állami sorsjáték hutása nov. 80-án lest, főnyeremény csxásezo« frt, tiaata jóVodolino a falusi iskolák sogélyoxéaére fordittatik. — Kgy szegedi''mar-a vasúton 12 oxer forintot elloptak. — Kadnótfay hülyébe Tóth Vilmost «•lulegutik intendánsul. — Kemény i Nagyvára; ilun vau. — I.uizIriu halálbüntetés oltörlésére imtködó ügylet alakult. — A hitelintézet legutóbbi busásának íónyervényét egy gatdag l>ankár ti» nyerte meg.} — Mátyás király sto-bor-tlgy* uiU jött taiuél. —• Uróf Wratisltw ó Felsége »konyhamestere o hó 8 áa tdrdöféMc! vetett végűt életének. - Beötkv Zoltáa sxép-tehetségü tiaUl iró sajtó alá adu .Egy out bwke* oairnfl n>gény*M. — Deák ftrwM«! Vtmecs város* (ÜiapolgArává j^áWatott». ^—
FlUt *án- kusgyUlése ___upttosére
U-i--— avatott meg. — Kgy emsi a ssappanlugba fullu — Wenckheim báió csakugyan lckfcxöut •— Oaribaldi a .Morning 8tar" tudóaitáaa szerint újabban mint regényíró fogja magát a világnak bemutatni. — Ismét ogy fiatal, jó hátból való leány ugrott láucxhidról a Dunába. — A király o hó
25 én vasúton fog menni Batiaaiff a onnét hajón folytatja útját Konstantinápolvba kíséretével a ii/.ab. Dunagóxhnjótámaság „Rudolf- ós .01-íela" gözösoiu. Kiséroto a követkoxó tagokból fog állani : (Ír. Bollogardo főhadsegéd, báró Bechtoldhoim, gr. UoxkUll, Krioghninmer és U roller hadtogédek (cgv-ogy szolgával), gr. Hxirmay kapitány, szolgálattevő tiaxt, b. IáiIiii-oison kapitány, Bock cxrodos irodafőnök, Kraus ezredes (egy»ogy sxolgával\ Falkner éa IWra szolgálattevő tisztek. — A eabineti innia részéről líraim lovag, l''ápai tulv. tanácsos, a HelV-inariti osztályfőnök (ogy-egy,»xolgával), Hqhcn-loho hg főudvarmester. — A konnánylYrliak köxlll g». Beusxt külügymlnistor, gr. Andráasy Ovula ministorolnök, ÍMonor osztrák kertsked. tui uit tor (ogy-ogv sxolgával). a külügyminlster mellett lorchonberg lovag, Andrássvgr. mollolt ogy magyar tiixtviíolú, tovább* L''lenw mollett 1». ogy- Togethoff altengernagy, Kunk fregatté-kapitány, egy hadsogiki (««y-cgy acolgával). A fóudvarmcstori hivataltól Itaymond udvari titkár, Mayr (»¿nxtárnok, Hch''noor segédhiva-talnok, Brauko udvari fourier, ogy udvari orvos, egy orvos. — 0 Felsége személye kiszól-gálatára 8 koraornofc, 3 vadász ós egy szolga. — B. .leszólták János síremlékét I''oxsonyban o hó 10-én leplezték le; talapján a következő jollotuzö sorok olvashatók ;
kanáját i talwol, [(»óval, Uttol i víjls •«abaittágál i Mtan, WíflleUfl.
álduiutt, í»en»»d«tt, JnUliwátSrt-í^ H nem ka>db*t«a t.lbbé 1 <ér|<*dou hafl
Hire te.
— W lassies Oyula lapunk tevékeny munkatársa a pesti fógymnasiatubaa létesült sogélyxó-ogyk)! olnökoül válawUtott. Pályatársaitól e aaép kitünioU''^t otómu hUsstlk «tual f''.^ja riminoinl, hogy el kúvet «iudeu lohtrtóv, misprint elnöka-Sí« alart »
mtaél nagyobb »irágaáauak _
, "" ^ ~~~. „ ,1 m o g y o i Füles helyK''gbo^ 35 na* égett ol; 2 férd a 3 gyermek lőn a puvutitd «lom áldozatává.
— I d őj A r á s ii n k annyira üieghiveepdott, hogy itt-ott már flltonek ís; mull na|K)kl>an a hőmérő 1-3 fokot mutatott a xerua fölött.
— A hon véd lovas axAxa.dok állo-imlsaa soniogymegyei-é Hxigotvárott, a soproni é
1 Szombathelyit éj a zalai-ó Körmenden lesz.
— Az ódxi nagykanizsai országos vAsAr o hét elején egyike volta loglátogatottabbakuak, de a víg sitireU mftlatságok s axon tudat, hogy a termés általában ió, vissialirtotta a váaArlVi köiöuségct a vételkodvtől és ngylutitgunak mundhivtó. Ami a falusi igényokot illeti azoknak szolgáló trágyák Mendók voltak. A szurviumarha eladásra sok hajtatott be, ilo vevő gyéren mutatkozott.
-- Nagy- és Kis-Kanizsa vánis képviselő-»"«<! egy ütU>skttxgy ülést tart e hó 17 én vasárnap délután, tuely alkalommal a két város közti viszony lArgyaltatvAu, érdekes gyűlés losx; az eredményt kóxöyuk. Mint halljuk a két város közti kiegyezés létrehozásán működő delogatió nagykanizsai tagjai beadták lemoudásukat.
— Alsóiéiul vai tisztelt levelezőnk irja t Onlmmel vettük a hirt, hogv megyei tanfol-QgyelA ur fl nsga ktírünkbö érkexik sxoútember hó r»-én. As aUóIendvai iskolásak köxtuxtuIotU elnöke Dervarics Ijtjos s a seg»yiolkésa már.a cs.lktornyai uton várták a kedves vendéget, ki a tanügyért buxgó s énlemd&a elnökhöz szállt. 8/erdán iskolaszéki gyűlés UrUtván, melyen dnöklö tanfelügyelő ur óhalát fojexte''kl, hogy o vidék igényeinek megfelelő iskola szervezés*} kollcii« elówosditani Alsó-I^ndván, melynek »»zköxléséro minden kitelhető erejükkel ígérkeztek a jeloovoltak i a tanerők sxaporítása, a tantermek AulákiuU* és u egiWs "iskolahás-kllavitása határeztatottt ol. Különösen hangsúly ozá Ufuljlgyelő ur ő n»ga a leánynevelés font<>Mág*tthogy aduktól clkülönüsve oktattas-sauak, miután mind\a két nembeli tanulók, — különösön n«vofcfcwt\tffíjiupontból — sajátlagos • a tormizzott hajlamokhoz mért taniuot dor klváaudk) a Mnyok klllöu teremteni oktstása elhatároztatott éj segély forrás ken* tetík Iwar tani tói áUomáa Jsirtására. Sajnos, hogy /í&Vl-aadv», Maiya*tr uk^Ü »agy hatás és b&^gftLW^Jnek a* ogjsz vidékre, • k^"*^*..«»! a''-cpoo kívül, más vagyonnal nr-u bír. An i/.r. hitböm^g iskoláit i» mogláto-
C;atU, hol a felszerelés és a tanulók tílómonoto-érfll mogolégwléaét nvllvilnltá ó nsga, de egy-ssepnuind kijelenté, ho/y a jelenlegi helyiség nom iskolának való. — Igon kívánatos volna Alsó l''/andván egy alsó földmivoU''-ai iskola folál-Utása, melylyel óriási lépést tenne e váró* ».z clórolüvladAa drá^a inexojén. Mátiuipó nagyiága szívélyes buésiuUUok közt visszautazott. — Hordozza nx ég szoruncsósen!
t A m ii r a - k o r e s z t it r i ord/O ''.. 1>-ób délután 3 órakor egy ottani telko» gazdának
15 óvoe loAnyAt meglőtte. Mint állítják, földet akart magával hazavinni atoiuszédjáuak kertjéből. Orvosilag mogvizsgálutott, mely alka-tomnial 2 nyulsürét távolitutott ol a meglőtt leánynak leniéből. A lövés szerencsére nem ve-(uélyos, dj méltó megrovás érdemli a puska könnyelmű liasxiiálataért at llletót.
Irodalom.
— Lauffor Vilmos kOnvvkereskedéaá-bon (uj vilAg utcza lft-ik szátn alatt) követkexó
uj könyvek jelentek meg s küldettek bo hoxxáuk :
1. A magyar át németnyelv zsebszótAra f>10 lappal, IHllO. — A néinot és magyarnyelv zsobszótára 4«>4 lappal, 1870. Ara 3 frt.
2VG©öcze Istvántól .Uuzás Braziliáb* és vis*us- két kötet »870. — 171 é« 178 lap. — Ara I frt 80 kr.
2. Sxenictey chistávtóí ,1''olgárl törvény kötési rendtartás,- Wűfflndaa tárgymutatóval. 2Ü2 lap. -- Ara 80 kr.
4. Szeniozoy Un« táv lói .A peJgári törvény-kezési Ügyviteli stabályok.- 132 Sp. AruöOkr.
5. .A véderő, honvédség és népfelkol«Wől, törvények ós rouduletok gyiytöménye.* Két füzet. — Ara 80 kr.
Ajánljuk as illetők ligyolmébo.
Haainoa tudnivMó.
— Ti^Ulbhok ki>i>u*t<u>. A á»!''.^« ruha olvasatott faggyút*1 kioussék be, s asuláu mosasaék -i."— Állítólag a faggyúval a tintafolt U eltűnik.
*v
IXTyllt póBta.
— Corvin János ítet- t, JalUmrfjsál vettük átolvasás utáu tUscUscn ssdlunk rdla.
— U I''est. K Jd hlr nálunk Is elkelne, PssUa
több v»n, mi várunk I
— P. Bsombsthely. As tlR/st mlelSbb tintába
ofiajtjufc hoini. Magánlevelünk a napokban meg/.
— Ki. 1'',''cs. Hasonlóan teltünk. A csikket ter-je''delmcsjíge miatt uoni kOsClImljnk, de mist nálra-munkát késlratliau adjuk birálat alá.
1
ü as
K3 1° I-3ET X J3L 3NT Ö K:
Msiy-Kaalisa, IW:i. oetober lö-ía.
A jelenlegi gaWaaflslet igen hasonló ason kitétel kas, bogjr .l''aug,4 nemcsak a na|>onkínU írtealt/s hlái^a miatt, uvsa általában s egiasbeu hlánysó OtánkárdesSskndás várait lialáleaend semmUit meg minden Oaleti vág/at, aunjival Is Inkább, mert a raktárak dráfán mtfvell gahnával telvák. KI níml njereniánjrajrel megakar válul gabonájától, aauak türelem ís remánjru/el kell fölírgjverkesnle, Uláu késObb javulni fog. Ka a pangás lényege.
A bel/árakat nom jelbuthetjOk, mert a satlretek mla|t Jelentéktelen hetivásár volt.
Plsozl hatl-vásarl keletArok.
ferméoyek i Huss 83 -85 fonto* S frt, 20-tW kr. Mw-M föt 4 fr. 1» kr. 87-88 fU. 4 frt 40 — kr, Ilon 79. fnl a fr. 40 kr. 70-8Ü fnt. Sí ft «0 kr -árpa serfősotiek, 70-71 fnt 2 fr. 60-90 kr. 71-72
fals 3 ftt. — kr. árpa ktisUnséges, «¿-0« fts. 2 fr f 60 kr. «7 -68 fns. -i. frt. 7f» kr. K u k o r I c « a 2 frt bt) kr., 3 frt 8(1 kr. Kuknrlo na ola«s (ciiu>|uantin) iy IVt 70 ar. /.ab 41-4& f»s. 1 frl M) kr. 4«-47 (rtfT 1 fit Ct) kr. V o b a n k a Ú6-6S fns. fit. 60 kr. I 60-tó fts 2 fit. kr. Pasiul/ fehér 1 frt — kr. j l''assuly, tarka S frt. — kr. rtséca máis. — fr«. kr ssalma - frt — kr. 100 f«J kápossta 2—4 frt.
Bécsi pénzArfolyam, oct. 15.
5®/o mutaliques 58.70 \ 5*/o nomt. kölcsön 07.90; 1860-kl álladalmi kölcsön lW.50; bankrészvények 7.24 ; hitelintézeti részvényük 248. —; London 122.—; ezüst ágio 120.25; arany darabja 5.85 kr.
V&auti naponkinti menetrend:
Indul N.''Ksnlssáról Hsros felé reggel 4 óra peres, . . délután 2 óra 2ö perez.

ltu.la
reggel d. n. eitve
0 .-r- — .
1 óra ''J~J peres. 10 óra 57 .
''"rlest . r-gg. I óm ; > ., , délbru 2 óra, J lléca , regg. 6 óíS — .
. . éji.l I. óra .
Sopronig ''délután 2 óra 20
k-k. N.-Kanlssára »arcs
reggel 4 óra 1 ,
t . dvlbsu 12 óra ílli . Hada felÓI röggel « óra 23 .
, . délb. 1 óra ŐS perys. , . e»tve R óra 53
Trlesl . délben!''* óra 62 .;
, . este 10 óra ¡<6 Décs , reggel 4 óra 10 .
, . es9e iti óra Ifi .
Sopronból délben 12 óra 42 „
■A
Sieti naptár.
_Oct^rr I7.U1 23 lt 1869.
Hó- és heti- Katliollkus "»apTl ProtsstCe"* "«P . tár j napUr
Adjátok meg a eaássáiuik, anil a eaásaáré.
17 1U 19 SO
ím_
«M
iiéttt
Kedd
Bssnl.
Ca0-.3itnk
Péntok
Ssombat
m Xm--
Jáu. lv,4«i-53.
CMluavmc "ÍTKJar
I.Ilkáé« ev. It.ilkáfs
Alksnt. P. ''Ágnes
Vendel ''Vendel Ureolj-s ss. Vidor
Mór . Mór Kap. János [Kap. Jánoe
N.
Felelős szerkesztó: Wajdits Józwf.
a».
Segédszerkesztő: Bátorfl Lajos.
II
II D E
ESEK

T. cz, Wcrtlieim F. és társ urak
J3éoBtoen,
tűzmentes és fcltörlictlcn
CASSA-GYÁR.
Folyó óv julius 19-én éjjol a Hafon vendéglő konstantinápolyi holyisógóbon pusxtitó tüa kiütésénél volt szintén egy az ön gyárában kóscült tűzmentes uónxtAr, moly a legnagyobb lAngok közopott daczára hogv ugész éjjol állt, a folnyltásuál mégis a bontlovó pénzek és iratok sérti tlenül maradtak.
Fogadja e néhány sort aa ottani administratio legnagyobb elismeréaéül. — Konstantinápoly, aug. 7. 1809.
Ráth Andor,
császári tisztviselő.
Láttatott ós megvizsgáltatott a magas belügy ministerium által, mely ezennel hitelo-i -Hk. — « • ^

LegrégiMi t legjobb Mraévbea tűé dirnbor- ét aziaesayosia''-gT»r.^Wt
Kanltz C.
papír-, iró- és rajzszcrkereskedéae Pestan, Deák Ferencz-utcia 6. szám a., a ,fehér hajó''-baa, ajánlja vkás^ yPw levélpapír-készletét a legujabbezerű ICT*
JEGYEKKEL. MP
00 db levélpapír sxincs névjcgj-grel 1 frt 30, 1 frt W), 1 ír 80 egiai3 ín
nntic a legfinomabb. 100 db levrtpapir éa 100 db bori tik mindegyik síJnes névje^ygvel 2 frt «0
3 frt. 3 írt CO. 6 írtir a le^nomabb. MIziden 100 —100 db levélpapír- ca borítékhoz cgr disses pépboritíV in-jtyen adatik.
100 db levélpapír és 100 db borit''-k p jrvei és caimecrel vagy kexdőbetük-kcl diszes pípkoritckbin l írt, 1.60,^¿tíg a legfinomabb.
Látogatójeg}*ek tüstént; elkészülve,
sxinos nvomatba »■. f.mSr, fénytelen hristolpa]. rra 100 db 50 kr. minden ovábbi sor 10 krral tóbb ; srinrs bristolpapirra ^<0 kr, brillantin pap'' ra 1 írt. M); kettős lakpapirrt araaynyoB.'';-4t»*-Üt.
m- Levél-pecsMjcg>''& -m
ÍWJ ab aranvnj-omatbAn 2 írt 50 kr. a legfinomabb poe-sétv.asx sxmebea hssóníó nvomatban 3 írt, többes stinü (congreve) 4 írt.
. Férfi papir-gallérkák és hajtókák (mansettek) VB
1 tuexat gallérkák 35—40 kr. - 6 pár mansettrk 35—40 kr.
Raktár rovatozott özfeti és kereskedelmi könyvekben.
Ksck kfilan megrendelés« is «IvállaHatk és minden kívánt minta szerint leggyorsabban és lesjntánjosb árértslkéexittctnrk.
Szintngy elv*Ha!tatnak mindenféle kanyr és kőnyomdai mankák is. Ajánlok további kíaCnségsa iró-, iroaai- és levélpapírt, levíllwri eUkot, aexéltollakat, tolltartókat, raix- ¿a iroat, irodai-, posta- és «xiaes fr«pgy- pceaétriaait, tcljrs rajxxz^rt, to«íestíket, másoló-vúzont és másoló »»celrt,rajxpapirt leiercaben, másoló-gépet, máaoló- éa alixaria-tintát, di-•f''j tintatartót. toUkést íénvkép-albomot zearvel éa lene rer n''lkol, bc-eoxrrciet: frótáskákat. ),oi teroorhaikat éa levél táskákat, valamint minden ibáa irodai és iskolai szereket nagy választókban.
Angol ¿a franexia illaUieiek, An de Cologne és a legfinomabb pipere-sxappanok.
Minden legcackélyeUb tnegrendrlés U logpontojabb szorgalommal taQesittetik. ""
Levélbeli mecrendeliwV ntánvét mellett, ««magolá^''rt és bélyeg, üj írjáboo 10 krt fao xaáaxi mi tv ín. leggyorsabban és legpo otosa''obax
Lsraieket így k érti a cxítc e»ni : (263— S4.11)
Kanitz C. "^tSt*''"
(289-12,10) M E X H 8.
legnagyobb vászon és fehérnemű gyári raktára Qéesbra, Rothentti«irm*tra»*e 5B»>. »»• bátorkodik a t c*. közönséget azon igen előnyös alkzdomraligyol-uiaxtetni, melynél
|p0r~ fél becsáron "W
és blsteslték mellett hibátlan vászon és meglepő szép uri és női fehérneműt szerezhetni. A pamutnak előnyös bosxerwW* és otato munkaerő következtében azon kellemes helyzetben van nevezett gyár ¡elonlog, (mig a készlet tart) hogy o tekintetben j »«*"{«» £a nóx v e. r éadkIVflIU nyújthat, ml a követkexó árjagyzékhől
w látható:
'' Vászon-árjegyzék. *
Jáh»Or«f»afehérit»Üeaváe.webs«sir »8-14 ftig, "«»t «ak «-'' ft a I»»
1 . 80
80 W 80
38 «0
t>0
60
1 . 50
f.hérltstleajd kési ssnvst vászon „
í«h. ereaa-váas«« .
tiiu ssiU.ial vásson . iL m»b, viuoo . Irlandl esárnaváaaon , rawb. eaárnaváason . tlasta f»k. ot. lenváaaon Anom ''.rlaaál saBváe . hollandi s.o.Ul.galkal-aaasabb uri iag.kr. brabanli ttérf* Is l.gjabh i'' leftsrt aal t aak U»«»lk
w—- — W
ilMh
ajtdsabb.
Ii- so lí-!« •4-Í8
80 -tó SS—st M-N »18« 40-48
»Í-S0
•0-80
»-10 8- » 18-14 16-1» 14-16 15 18 IT -1« •ű--u4
as-ao
»AJ7 rttaaaOta a Vsf»«koesMjI|atefflP
30, 36, 10, 4.\ bO-m> Már.
,%»—40 •unban kélaser abnyira
V»»««»''* .»annak,,
í db *» l.»»avtas mindenféle ssln.kh.n ealkoava és kocskásva, — r 14--1« fr«, ■»■! e.ak 7—9 frt a legfinomabb
1 db 30 rSfBa Ig.u »nom 4« Urlós pamnt-ssöv.m aUaa-jradlI, b.csár Irt egóes ÍS irt, moat oak »-IS frl.
1 db 80 rSfrta aairol shilling (sehifon) if»« Anom és oljr tartós, mint a vásson, bewár 16-14 fit, «sost 9~W frt.
2 ss.gésuélkuli le,ied3, 1 rőf tsálss, 8 rőf hoas.u, csak S frt.
1 ssegésnélkftli I''ee.di tf «*y arty. S r8f sail«., » »«f Uum, m. es. 3 frl ÍÍO kr. 4 UgiUomabb.
S daman« asstalkéssl«} <í személyre (1 aeatalterltS ho.sálllS asstalk.ndS-v.l) jest taak 6, Ü, f, 0-15 fitlg a legfinomabb.
1 damaait asstalkésslet 12 »J.milyre (1 asstalteritö h.ssállló IS aastal-kendSvel) most csak 10, IS, It, lö-SO frtig a Ugf.
1 t''iciat konyhatSrlfi mod c«ak S frt 6» kr. egé.s 3 frtig.
1 tncaat aastalkendS v. tOrfllkílsó, különösen Urtdi, ára <aak 4 fr« 60 kr., 6, 6, 7, 8 frt a legfinomabb.
Zsebkendők árjegyzéke.
1 tncaat váasoussebkcnd3 1 frt SO krtól S, 2.60, 2, S.W», 4, 6-6 frtig a legfinomabb.
1 tucial nagy rumburgl váaioniaebkcndS 3, 4, 6, C, 7 frtig a Irgllii.
1 tueaat legfinomabb fehír fraucaia baltiot-Kendők, ajour «icgéuel, 8,
10, 1*—Ii» frtig
1 tueaat aiiaea vátionnaebkendS burndlhaoiiálók xáinára, igen rtiulm éa tartda, bectár 8—IS, niegaiereihrtő 4 —ö frtig a legfinomabb.
1 tuctat batiait váaaoniarbkeiidS, fehér Vagy iiinei aiogéljrlyel eaak 5. 6, 7, 8, 0, 10 frtig a legfinomabb.
Férfi- s hÖlgy-fehérnemük árjegyzéke.
1 nüt Ing Jó váxonból 1 frt 60 krtól S ft. a legfinomabb. 1 n8l Ing kltanS rumburgl vagy hollandi rá«»onból finoin
kersaatalaku noil hlmiéaael eaak 3 60. 3. 4. 6. ft a legfinomabb.
1 n8i lug, kltUn6 rumburgl vagy Irlaudi táaiuiiból, legelegánaabban elkéaaitve) (a* úgynevezett Kraaébet caáaiárné ingek) ino.«t csak 6. C. 7. 8. frt a legfinomabb.
1 «61 éji f«lfllt6) eorsette) kltön3 ssép, most csak 6. 6. 7. 8. ft a legf.
Nfil alsóssokuyák KXl klIlOuféle párisi minta sserint, ugy szintén a most általánosan kedvelt ssegbe vágott sioknyák himesve, varrott ssegésiel most csak 3, 4, 6, 6, 7, 8 frt a legfinomabb.
Hölgy pongyolák a legfinomabb batlatból, valódi valehelennl csipkével és eaoda-ssép hinisett betétekkel a legújabb és legelegánsabb e nemben, 16, 18, S4, 30, 36 frt a legfinomabb,
861 nadrágok finom shiitlngb6l, vagy vászonból apró ssegéaekkel, vagy hímzésekkel kltdnO kiállítás, most csak 2, 2.60, 3 frt a legfinomabb.
Uri ingek gallérral vagy anélkül, fodrozott mellel vagy simán kitüi\5 fin. cblfonból, mely épen oly tartós, iniut a vásson, fehéren és ssiuusve, Most rsak 2.60, 3 frt a legfinomabb.
VJrl ingek, legjobb lumburgl vagy illand! vászonból, — gallérral, vagy a íélkal, — simán vagy fodrozott mellel a legújabb divat szeriut orfisen vairva, most csak 2, 2.60, 3, 4, 6—6 frt a legfinomabb.
Uri Irtgek Isgtlnomabb ballst inellhetéttel, legelegánsabb, a ml csak létesik,
most csak 0, 7, 8, 10-12 frt a legfinomabb, Ürl gályák Igen Jó és Urtós vászonból, félig magyar szabással, — most kr, egéss 3 "
csaV 2 frt 60
frt a legfinomabb.
Uri gályák, Igen Jó és Urtós vászonból, magyar szabással, nagy üleppel
most esak 8 frt, 8 frt 60 kr. a legfinomabb. 1 tucsat uri Inggallér, a legelegánsabban, és legjobb divat szerint, most
eaak 2.60, 3, 4 frt a legfinomabb. 1 tucial uri késelő a legelegánsabban és legdivatosabbak kiállítva, most
csak 4.6p, 6 frt a legfinomabb. VoVá''ilí" kik 2b ft''g vásárolunk, egy finom hiinxott bat-V «.yVlJIV, tiszt-kondőt; 50 ftig, egy i-sodaszép kávékészlo-tot, t. i. 1 kávé abrosz hozzá illő ü kávékoiidóvol100 ftig vásárlók egy igeu finom caoohmir-asztalteritőt kapnak ráadáaul.
cat Ingok vagy uri gallérok megrendelésénél a nvakbőség ki teendő. =
Tisztelt vovóiin kényelme kedvéért, az oly fehér nemükért, molyok nem jól állanak a testhez, vagy bármi oknál fogva nom tftsxenek, az értük lizotott ár bérmentve viszaküldotik. — Kívánatra a készletbenlevó viiszuakl)ól minták küldetnek.
A leveleket kérjük czimezni: Metil S. B<ÓOS,
RothciithurmstrassoNr. 2ü.
Varrő^épék.
Van szerencsém ezennel tudósilásomat tenni, hogy Nagy-Kanizsán ROSENFELÖ ADOLF urnái az elismerésl^u részesült vurrógéi>cimből raktárt nyitottam, hol mindenne-müek, örorer ésBacker, ugy Wheeler és Wllson-félc mintára családok, szabók, czipészek és szíjgyártók részérő kap-líatók. — Az árak tökéletesen egyenlők mint gyáramban, i*cly szerint a tisztelt vovók a szállítási s csomiigolási ki-sáAst takarítják meg. — Eredeti árjegyzékekkel mindenkor siolgálhátoak, — A .ve vés készpénzben történhető, azonban biztosíték mellett részlet-fizetések is elfogadtatnak, aránylag c-sekély magasabb árakon. (335 1) JL-----------------—______________________
Man biete dem Glücke 2BO,ooo M^ri«; Oourt.
all bnchsten «c-lnn bl.«.« dl. Hf-S.UjP*« ~
H.lcko von de, Hoben Rs«i«rss« f«»^1
85» «00 OenInnen .a.Hrlpl,.» s« d.m 0r»ndeapltal v«.
und kői«»«« U w<»l<»n
3,877,400 tök. Ort. X^tLÍl
it000, 10,000, 8000. «OOO, 4000, 4000, 34)00, 1600, ftOftmal lOOO elr.
Jedermann .rbXlt von uM 41« OrifUal StaatS-iCHSSO wtbst la lUnden. (NMt «lt dSS vwbstww PrMMSSS. xa wfrf^i »''•J Anssablung d.r (lewlnn. leistet der Staat dl« Éaraalls »«4
verMad.n wir solch. püaktHebal nach alle« O.g.nd.n.
Wir bafesa aa.erea laUrwtMt« I« »«t«^ »W* ••
ter vlsisa as dere* bedwls-dss B»»ias«« w*l I« «Uri *. 1. áa* fresst Leos vm «7,000 M. assb.iaWI '' Seh«. »« 20-tM s. « tss á*. lUéat sts aisbets kssi Statt.
Kin Viertel Oilfiaal 8Uate-l^«M kort^ Í. » B. K. Xwel 44», , 8 Ö B »■
g»g*a llseaduag des Bet/Sfee.
Wir flkr.u alls Auflrttg» sofort mit d.r gr«a.tsm Asfnsrb sswk.ll ans, lsf.a die arfordesücb.« I''Une brl nmi etthclle« J«f-Uebe Auskuuft grsUs.
Kath stattg.fniad.B.r erhkll J.dw Tb.ilnebmer voa
uns »aanfgefordert die »aitUobt Liste «ad Uswtaa. ináta prompt «b.rwhi. U Man b.ll.be sieh Sakr, kaMigM (SSU-4/J 8. 8t*U4*easr k »st» S, ''
Um lies«£j.p>»'' ^atttss sslf auadrtkkUJi, daaa (»rigtual
«rtloosuBgca, welche von den N«a#Lr»(i*rnit(va nsd amtlich vollsog.Ii wersUn, .«eis direct von uns »ha* Jóllehet ak4er-weilige V- mltUang sn ¿.aiebea eiad. 1>, 0.
Jó és takarékos pzdaaszoiiyok
or ! J figyelmébe !! -m
A híres, most már egéss Kuropában ismert és számtalanszor minden újságban dic-sért cs. kir, szab. magányfózfi - gőz - mosó - kazányok Bode Miksától gyári árakon minden nagyságban kaphatók WKISKtt JÁNOS vaskereskedésében Nagy-Kanizsán.
Ezen, minden takarék-tüzhelyea konyhában használható mosó-kazányok fehér és vörös rézbádogból, oly czélszerüek, hogy minden takarékos gazdaasszonynak ajánlhatom, mert nemcsak hogy használat-vevésc állal a közönséges szükségelt időnek, fáradtságnak és fának fele szükséges, hanem a ruha — különös bánás mellett — sokkal szebb, tisztább és fehérebb is lesz. — Min-jSeci den mosó-kazány jótállás mellett adatik el. — Leiratok és árjegyzékek alólirottnál dij nélkül j''b^
gej kaphatók. __ Weiser János
vaskereskedő Nagy - Kanizsán.
Bizonyítvány az eisö mosó-kazánynyal tett próbáról
WKI8EK JANÓM urnák helyben. Minden ió gazdaasezoay érdekében van, hogy tudtára adóin kUlönns klssOneteinel, szivességbfil egy próbára adott magányfősfi • gőz - mosó - kasányok kolcaöriséseért. A ka-zányban főzntt ruha oly gyónyOrO és tisaU fehér lett, hogy asonnal felkérem, nekem egy nagyobb kasinyt 60 darab ruhának, vörDs résből, átküldeni. Még meg kell Jegyesnem, hogy a mosott ruhánál egy uapazámoanéval kevesebb kellett, és a ruhát, a melynek mosásához két nap kOsOnségescn ssüksíg«,, egyjiap alatt elkészült. (832—12 3)
118 tisztelettel aiaradok 1 '' ''
N.-Kanlssa, 1869. szepl. .9. KrOnfeld ÁgOStOntté.
ÉEEmpvwiiElS;
Ungarn!
dessen I.and und I.eute interezslren heute Jedoriuaim lin höchsten Orade als jemals ; — dieses Interesse rege au erhalten und möglichst zu stol-
gem hat sieb
Ii» DONNU^c
zur Aufgabe gestellt. „DI« Donau" soll den In Ungarn-Österreich lebenden DeuUcheu sowohl, als dem Auslands ein treuer Spiegel — hauptsichlieh — ungarischer Kunst-, Literatur-, Handels- und Indas trle-1)eatre bangen, ungarischer Sitten, (IsbrXueho und Cu Itu rzuitKndo sein, und als solcher elno anillsanto und interesaanto l.ecture fflr alle Classen der Oesellaehaft bieten.
„DI« Donau" wird kurze Koma-i-, Novellen, Gedichte ernsten und humorisUacheu Inhaltes, belehrende und geinelnnfitzlge Artikel aui allen Kichern der Wissenschaft, Itciichte, Nachrichten nnd Correspondenzen (Iber alle Krelgrisse Irn In- und Auslande, über Klrehe und Hchule, Handel, Industrie, öffentliche Instlluto, Literatur und bildende Ktlusto, Musik, Thester, Usus- und Landwirtachaft , humorlllliob-sstyrlschc Äufläfie u. «. w. und auch tlatchlXglgs Illustrationen bringen.
„DI« Donsa" erscheint vom 1. October 1HG0 ab all? H T«r mindestens 10 gr. Octav-Selten stark u»d kostet : fOr Pest-Ofi-n aowthl als Ungarn Oberhaupt und Österreich mit Zustellung Ins Haus reapeclivo Postverseodnng vlerteljíhrlg I fl. 50, halbjahrig 3 fl. öst. WKhr , fllr das Ausland mit I''ostversendung I Thaler, resp. | fl. 40 kr, südd.
Man prHnuiaerlrt bei allen Hostimtern, Zeitungs-Kspedilionen und In allen liuchhandlungen, sowie bei der
Administration der „Donati,"
(ZcLslers Annoncen-Aufnabnis-Iliircau.) i»««t, Könlgsgaa.o Nr. 47. Pamml.rn von mindesten» 10 Ezemplaren, doreu Uo«tellung auf einmal eingesandt wird, gewihron wir einen Kabalt von 10«/''
(320-4,4)
sereiicso ioi ílamKrgtftf
Mint egyikét a lelónyösebb és loKSolidabb vállalatoknak aj^alja alúijegyzott bankfirma a Hamburg államtól engedélyezett és biztosított nagy ptJas-klaorseláat, mely több mint ogy millió 47,UOO tallérból áll, » melynek nyeremény húzásai már o hó 20-án kezdődnek.
Csupán nyeremény ok huiatnak. — A ttdijak «hetólcg:
250,000 m.; ^
160,000; 100,000 ; 50,000; 26,OOlf; 2 á 20,000-3 á 16,000 ; 8 á 12,000; 3 á 10,000; 4 á 8000;'' 6 á 6000; 11 á 5000; 29 á 3000; 131 & 2000-6 á 1600; 6 i 1200; 166 á 1000; 206 4 600-6 4 300; 272 4 200; 11,800 á 110 stb. stb''
(Smmmo több mint 26,000 nyeremény.
A járulék beküldése mollott szótkUlküldök „eredoti Allamsorajegy eket* a füntobbi húzásra a kővetkező tort-axerüleg mogállapiU,tt árakon : Kgy cgó« 4 frt — Ktrj M 2 frt - Kgy negyed 1 frt. osztr. bankjegyekben, a löfipontosabb szolgálat biztosítása mollott. Minden ,xkxtvevfi as erwleti állau»orsjegyokot kézhoa kapja tőlem, ¿utért ezek ígérvényekhez nem hasonlíthatók. — Aa eredeti rurvcwl mlud-in lusgreodeléshe* ingyen mollékoltotik s az érdele«"'' rerö-úaasMok jugysekok |K>ut.>»»u
Asuu biasbrm folytán, tooly.-s a sorsjegyek oly gyo«saa tettek szert Auaalriában, joleotékeny megbisás^kr* asárai tok. Kaek Wgtávolabba vidékre ia a légcsőkélysbb ategrea-delésekre aésvo is pontosan oaaköaültotnek.
Az illetők tehát aiielőbb biaalomtual aalveakod^aak ily cxítu -datt egyoaosou hoxxám fotdttlnl :
Adolf Haas,
HUaUelftcton-liandlung In Hamburg. Abh főuysrő rcudoson as én raktáramra esik, évi aprtl 2H-áu és julius 14-én iámét a le«-
I
ttb nyereményeket sxetnélyeMO Sietem as ittaai vidéken.
Legújabb
5 eredeti államsorajegyek
„Isten áldás
jegujabb szerencse-ajánlat.
Az eredeti államsorajt^yek árulása mindenütt szabad.
Cohimál!"
4 milliót mogköxelitő nagyszorü tőkotfszlot kisorsolása, ismét jelentékenyül töbhitett nyereményekkel.
A sorsolőst az él lant biztosítja h hajtja végro. A »oraolA» kezdetét o hó 20-átt vosxí. Csak -3t frt osztr. ért., vagy £3 frt osztr. ért., vagy X frt osztrák értékben
az Ara nálam egy : az Alluratól biztosított valódi eredeti sorsjegynek (nem pedig tilos Ígérvénynek); ós a «orajegyek a/. Ar bérmentes beküldéso mollott a legtávolabbi vidékekre is élküldotnek. PT Csak nyoremények huzatnak ki.
A fónyeroményok : 250,000; 200,000; 11)0,000; 175,000 j 170,000; 105,000; 100,000; 155,000; 150,000; 100,000; 50,000; 40,000; 25,000 ; 2: 20,000; 3: 16,000; 3 : 12,000 ; 3 : 10,000 ; 4 : «000 ; 5 : G000; 11 t 6000; 4000 ; 206 : 500; ö,: 300; 272 : 200; 24,550 nyerőmén*: 110, 100, 60, 30. — Minden nyoromény legalább 2 tallér értékű, nyeremény pénzt és hivatalos kihúzási jegyzéket Állam biztositékolás mellett megküldöm pontosan a baliga-tAs mellett. Az én különösen kedvező jó szerencsétől kegyelt Borsjogveim Által, az én vásárlóimnak magában Ausztriában már 300,000 ; 226,000; 187,600; 152,500; 160,000; 130,001); több ízben 100,000; és csuk növid idóvel ozolótt a 127,(XX) fónyerőt; és most szeptember 3-án fixottom ki ujolag a leguagyobbb nyereményt ezen a vidéken.
Lázár Sámson Cohn
(31(1—4,4) bttuk- vAItóüzloto Hamburgban.
Wajdits József kiadó-, lap- és nyomdatuladouos Wagy-Kauizsán.
Legújabb találmány dohánvzoknak.____
Illatos-havanna dohány leveleket«
Alulirt tisztelettel jelenti a nagyérdemű közönségnek, hogy sok Kl'' nérlet után sikerült neki a valódi havanna- szivarok é* havanna-dohány illatat bd- e. külföldi növényekből előálHuni s art e czélra készített papirlcvclekb« kötre urtaat. Exen papirlevelck két napon át a legközönségesebb minőségű szivarok. között tartva, azoknak olv kellemes havanna illatot ád, hogy még a azakertó is valód, hanannát tű szinL Egy levél képes 25 darab szivart két nap alatt illatossá tenni; s ugyanazon ^ levél tízszer használható. E levelek papir kőzött tartva hasznilhatUnul «eo v«txX el tulajdonságukat Ennél tehát nincs jóbb mód olcsó pénzes jól szivarozni.
Főraktár: Kéoetersz* w áwtriai részért: MAUSER C-ti Bscs, 116. XX. Megreudelesek a vidékre a. ár b«kfUd«e . v^ po«a, ntanret »efiett ir: egy cacmag- hat darabbal 1 ft. 60 kr. kérőbb mint egy ««ma« nem re«delbet5^^l Umét eladók jelantékcny azáaalákban réaa^tetack. Ajiatria és Ncmetorsxag ausdaa varo«^ raktárak iliittatnak.
Figjelmertetéa. Kiután es^a UrreUk mbá «aiad«i jó is oalaaart er5«a aUaortat.ak cűteleaacg&sk és ntáa gyámányoktól a U kiaönaégti* ini.
Sincs jobb mód kevés pénzért jól és olcsón szivarozni
Nagy-Kanizsa 1869. ootobor 23-án.
■Vh Hv.ám.
Nyolczatlik évfolyam.
Kiiöfcjedve
SOPRON es VASMEGYÉKRE.
Voirye»« tarttt.imu hetilap
a szépirodalom, kereskMcleui. Ipar. gtKilászat. tudomány és művészet kör^yt
Megjolentír.
■Ud«a »iorab.t««,
cgé.» íven.
Hi«rk«HaláJ IroHn én ki«4<Wiiva(nl r
VVAJDII.1 JÓZ8KK kBujrvk.rcikcdííélieii,
A Nagy-Kanizsára
helyezendő kir. törvényszék érdemében következő felter-jesztvény intéztetett az országgyűléshez:
Mélyen tisztelt képviselőház!
A birói hatalom gyakorlásáróli törvény folytáu — ugy vőjjak — a bírósági területeknek kijelölése következond.
Kzen feladatunk megoldásánál azon kérdés nyomai előtérbe, váljon a bíróság: területek kijelölésénél a megyéknek jelenlegi határai feltétlenül fen tartassanak-e vagy sem ?
Őseink hajdan valamint a városok telepítésénél az építési rendszabályokra, tágas, egyenes s kereszt alakú utezákra, egészségi s a könnyebb közlekedés szempontjából csekélyebb tekintettel voltak, így jártak ók el a megyék határai s a törvónyliatósngok székhelyei kijolelésénél is,
E tekintetben bizonyos változtatásokat a czélszerüség kétségen kivlll szükségessé tett, mert a czélszcrü beosztással a bírósági területek kovesbedvén, nemcsak milliókat lehet meggazdálkodni, hanem a birói állomásokat is alkalmasabb erőkkel, melyeknek bőségében ugy sem vagyunk, lehet betölteni, felettébb kiváuatos tehát, miszerint most, a midőn belreformjainknak szegletkövét a bíróság szervezésévol letesszük, — ezen eljárásnál a czélszerüség, — takarékosság legyenek a vezéreszmék, s a megyék jelenleges liatárai a kivitelnél akadályul 110 szolgáljanak. —
Alolirott közönség a törvényszéki székhelyek kijelölésénél Zala- s Somogymegyéro nézve kéri fel a mélyen tisztelt képviselőháznak magas figyelmét.
Zalamegyéuek területe 100 □ mértföl-dot, népességo 270,000-ct; Somogymegyéé 113 □ mértföldet, népessége 228,000-et tészen.
Értóséro jutott alólirott közönségnek — hogy a nevezett megyék részéről nz igazságügyi ministeriuuihoz beküldött javallatban 6—7 törvényszéknek felállítása véleményeztetik.
Jóllehet, Nagv-Kanizsa a törvényszéki Székhelyek között Zalamegye által is felvéve volu«, még is — a nevezett két megye által beadott vélemény ellenében kötelességének tartja alólirtt városi közönség, a mélyen tisztelt képviselőház előtt 0 kérvény utján fels^óllalni, — és előadandó okni kíséretében kijelenteni azt, — miszerint 0 nevezett két megye számára 3 törvényszéknek, nevezetesen Zala-Kgorezegen, Nagy-Kanizsán és Kaposvárott leendő felállítását teljesen elégségesnek taláija.
Nagy-Kanizsa a nevezett két megyének majdnem közepén, Zala-Egcrszcgtől 7, Kaposvártól 9 mértföldnyi távolságra esvén, az •/• al»tt tisztelettel ide melléke) kimu-
üiioüaetesí föltótolek :
Mrlyb.n híiboM hor.li»«.l r< *ldikro |io«Uii kllldr. ''
KÍI irio Erntg/filrc
n (ti. - kr.
60
MI. i—m.. ----jimi
Hlrdetóselc
\ I nI liiuAbo. i''i''iil.iir.írl l-urtr 7 kr. *»»«>r <i <U niimUu luvábbt bcíkUUUiit 6 kr tfíTyíJflty mind. n ojtre« ''»MkUU.Jrl 80 kr. A „Nvill i.Vou'' ••üj |''Mit tui l>rlkuU«l dijn Ifi kr.
Hirdetósoket elfogad :
N.-Knnluán: a K''Alió MIVATAI.. PeitM! ZKISI.KK M Uíot-, Hamburg-, Dtrlla-, Ma|aa-*.-Fraakr»rl- í. Balti-baa: II.U8K.VHTKIN * VOOLKK. 1 l^osc-, B»r»-, <a Stnttgartban: s.\riirti:A tAiwa. Béoibcn: OPI''KLIK
iiw.il—4«i
tatás szerint a kanizsai törvényszéki terület miudazou helyeket felvenné, — molyok Nagy-Kanizsához közelebb, - Zala-i^r-szeg- s Kaposvártól pedig távolabb esnék, s mely holyekuek népessége 175,000 lélekszámra emelkedik, maradna Zala-Kgerszogro 137,000, Kaposvárra 189,000 lélekszám.
Nagy-Kanizsa a kanizsai törvényszéki területnek középpontjára esvén, valamint ez állal, ugy a kebeléből llnda, Pécs, Sopron s Triest felé elágazó négy fóvasuti vonalok segítségével a kanizsai törvényszéki területre számított lakosságra nézve oly előnyös lenne, — minőt e hazában alig lehetne találni, — mert azon 207 helység közöl, melyek az •/• szerint ezen törvényszék területéhez soroltatnának, 40 egy, — 130 két, — 90 három, — 37 négy óra alatt a széklielylycl érintkezhetnek. ''
A zalaegerszegi és kaposvári törvényszéki területre cső népesség ily előnyös helyzetre ugyan nem juthat, — de megközelíthetné azt, ha Zala- s Somogy megyéknek Veszprém megyével érintkező vidékei, — a vesz~ préiui törvényszéki területhez csatoltatnának.
üzen beosztás által nemcsak nagy meny-nyiségü összegeket lehetne az ország javára meggazdálkodni, de általa a vidékeknek másodrendű figyelmet érdemlő érdekeik is ellensúlyozva lennének.
Az előadottak után önkényt következik, hogy alólirt közönségnek abbéli alázatos kérelme , miszerint Nagy-Kanizsa város törvényszéki székhelynek jelöltessék ki, — a czélszerüségen, igazságon s méltányosságon alapszik.
Ezen véleménynek támogatására fölhozzuk még, hogy Nagy-Kanizsa a két megyé ■ ben legnépesebb város közönség, — míg a többi város, Egerszeg, Kaposvár, Keszthely stb. 4—5, legfeljebb 6 ezer lakossal bírnak, Nagy-Kanizsa 15 ezer lakost számlál ; — Nagy-Kanizsának kereskedése igen élénk, s országos nevezetességgel bir; van fógymnasiuma; 184G-ik év óta igen virágzó takarékpénztára; — lcszáuiitoló-bank intézete ; segély-egyleto; kereskedelmi testülete ; — az izr. közönségnok igen jeles alsó elemi s real-iskolája. — Itt székel a megyei tanfelügyelő, — s a 48-ik gyalog-ezrednek kiegészítő s egy honvédzászlóalj parancsnoksága.
A gyors és sílrü közlekedés tekintetéből kiemeljük még, hogy a nagykanizsai pulya-udvarban naponként 38 vonat eszközli a nagymérvű forgalmat.
A törvényszéki helységek előállítására nézve Van Nagy Kanizsán, a főpiaezon a kir. kincstárnak egy-emeletü, diszes külscjil, számos helyiségből álló, — jelenleg legnagyobb részben üres ház-épülete, ezzel kapcsolatban több száz □ ölre terjedő llrcs fundusa.
Mindezek után tekintve arra is, hogy Nagy-Kanizsa városa már 1690-ik év óta folytonosan saját városi törvényszékkel bírt,
s hogy 1848-ban is Znlamegye egyik törvényszéki székhelyének Nagy-Kanizsa városát jelelte ki, — alólirt közönség a mélyen tisztelt képviselőháznak a/o|i alázatos kérvényét terjeszti elébe, miszerint a törvényszéki székhelyek kijelölésbe alkalmával Nagy-Kanizsát — nz előadottak lólytán, törvényszéki székhelyül kijelelni méltóztassék, — mely azon csotro is a Icgezólszorűbb maradna, ha a megyék határai foltétlenül*'' fentartatnáiiak, mert ekkor is, — Zalamegyére nézve két törvényszék elégséges levéli, — a lakosságból 133 ezer a kanizsai törvényszéki területre, 137 ezer pedig a zalacgci-szegi törvényszéki területre esnék. -Mély tisztelettel maradunk Nagy-Kanizsán, 18G9. sept. 20-án.
alázatos szolgái: Nagy-Kanizsa város közönsége nevében
HAL VAX JÓZSEF m. k., polgármester.
KOCH ADOLF in. k., zö.
Nyilt levél.
Zalamegyo t. cz. néptanítóihoz 1
I.
NngyKanlm, oct. 20. 18''!9.
A benső rokonszenv, őszinte jóakarat, atyai részvét és szívélyes gondoskodás érzelmeitől áthatottan szólok önökhöz, mint e nemes vármegyébe, a nagy férfiairól ós természeti szépségeiről hire« Zalavármc-gvébe legkegyelmesebben kinevezett tanfelügyelő, mint önök kalauza a rögös pályán, melyen önök munkálkodni hivatvák.
Hallgassák meg nyilt szívből eredt szózatomat! Bizzanak szavaimban, miként az ős Tisza .és Maros mentében lakó néptanítók mindenkor biztak azokban ; — mert hosszú évek során át, és pedig azon súlyos korszakban is, midőn hallgatni csakugyan arany, szólani kemény vas volt: az ő érdekeikért szó- és iratilag küzdeni szent kötelmemnek tartottam.
Hála a gondviselésnek! szeretett hazánk tanügyeit alkotmányos eszközökkel fejleszthetjük. Szentesítve vannak iskolai törvényeink. A népnevelés ügyeinek rendezése a községek hatósága alá helyeztetett.
Megszűnt a »rólunk, nélkülünk" intézkedés hatalmassága. A gondos szüléknek, a tanügy barátainak, a haza lelkes bonfiainak tágas tér nyittatott a népoktatás, nevelés és közművelődés áldásait előmozdítani, terjeszteni — és ekép a haza közboldogságát eszközölni.
Van-e szebb erény, mint a kö/jóért tenni és áldozni? Nincs 1 Van-o Istenhez emelóbb öntudat, mint melyet az önzéstelen hazafiság csclckvényo ad az emelkedett lélekuek ? — Nincs! —
Van-e nemesebb tárgy a haza jobblétének eszközlésére a népnovelés ügyénél ? Nincs!
Midőn tehát a haza minden igaz fia, — minden lelkes leánya azon magas gondolattól lelkesittetik, mikép o hazát nagygyá,.dicsővé, virágzóvá és állandóan szabaddá csak a közműveltség, — a korszerű előrehaladás az ipar, kereskedelem s a tudomány minden ágában szükséges vivmátiyok tehetik : lehet-e? szabad-e? önökn.díwiéptanitók.ahaza. leghasznosb munkásainak, — nz emberiség legnagyobb jótevőinek, régi úton marad-niok ? ,.
Lehet-e a nagy szellemi mozgalmat a régi kerékvágásban döczögő szekérről hidegen nézni? Nem lehet!
í)s meg vagyok győződve, hogy nincs önök közt, érdemes barátim! egy is, ki az elóhalndási kor szellemo át nem hatott volna, ki be ne látná, hogy tenni és előro törni, niulaszthatlau, mellózhetlen kötelességgé vált.
Azt kérdik talán : mit tegyünk, hogy nz országos népnevelési nagy munkában látható részt vegyünk ? Hisz iskolai dolgainkat törekszünk teljesíteni.
Hogyjnít tegyenek, tisztelt biuátitní .ói az idő, a korszak, melyben élünk, '';- án önöktől, mindezekről legyen szabai''1 ;eieu és jövő levelemben ryiltan szólanom :
Mint mindennemű szaktudománybun, ugy a nevelés- és oktatástanban is folytonos előhaladással kellvén a tökélyhez törekedni: a legújabb legsikeresebbnek ismert tan-módszer tanulmányozását, és alkalmazását legfőbb gondjaidba ajánlani cl nem mulaszthatom.
Napjainkban iicin elég a száraz Írni, olvasni tanítás. Szükséges a gyermek értelmét ugy fejleszteni, hogy gondolatait helyesen kimondani és le is ifui tudja. Szükséges, a lélek zsenge tehetségeit, a szív ébredező ér • zelmcit tapintates, ügyes ós czélarerü bánásmód és tanmodor által fokozatosan fejleszteni, érlelni, nemesíteni és a cselekvá«*; gyakorlati irányának kiinérósóirs képesekké tenni. —
A gyermekok nem üvegházi nö Ayok szellemi élőtöket túlságos nevclÓK ■¡/•cleg által kora működésre cróttetoi felette káró: volna; durva, hideg, fagyasztó modoiral pedig a csirát elölni, vagy törpe alakban nagysokára létrehozni, nem volna más, mint novelészcti örök bún.
Az elhibázott nevelés és okktás ervjorű következményei nemcsak e^'' ökre, -áo az egész társadalomra káros befolyással birván: az emberképzés lelkiismeretes, • gyakorlott és emberszerető erkölcsi kertészet igényel.
Az emberi természet gyér. je geiből mu -jadozó rosz hajlamókat a sr''v ¿élyéból kiirtani tudni ugy, hogy f\r. azok közt csírázó erénymagvak inog sértessenek : e nagy munkában u novoléstan legmagasztosabb ismcrcteinok birásto nélkülöznünk lehetetlen.
A szellemi sötétséget a fejlódó értelem minősége szerint oloszlatni, és a jótékony ItowktMtfelaJ póláiay-
belvilág fényével deríteni fel a gondolatok lelki országát: oly tanítási tudomány, melyet csak szakadatlan munkásság, korszeri! önképzés és öntudatos gyakorlás állni szerezhetni meg.
A világ nagy kertjében legneme ebb csemete a gyermek. Ennél» neiue«íté>e, ápolása és hivatásának megfelelő kiképivéMi n legszebb feladat, mit ember e lobion teljesíthet.
Önöknek jutott, kedves barátim néptanítók ! o szent hivatás tclj<"''/..''sc. Emelje fel leiköket mm nagyaxerU •
-------* *— ____onok lettek hivatott
segédmunkásai.
Szegény és szerény ugyan állástok, de működéstek áldásai annál dúsabbak. — Az Istenség sjernei folyvást önökön függnek; az emberiség áldó szellcmo környezi lépteiket.
Itt az idő : a tanitői és nevelői állásnak tekintélyt szerezni, oz iskolát és a tanulást megkedveltetni, a szentesített törvények védpaizsa alatt biztosan működni, és a tanítói hivatalt tiszteltté tenni. A közrészvét növekvése szerint a jobblét örömei is fokozatos ménben fognak növekedni.
K tanév kezdetével a hivatás teljes átér-zése, a gyermekek iránti atyai szeretet, a a tanórák pontos megtartása, minden előadásra kellő készültség, ügy buzgalom, és egy szebb jövő iránti remény vezesse önök lépteit I Müködéíökro áldást kérek , és valamint ezen, ügy többi leveleimet is szíves figyelmökbe legjobb akarattal ajánlja
BÓJA GERGELY, zalawcgyci tanfelügyelő.
Néhány szó az ipar-állapot és ipártőrvény érdekében.
* (V 4 g e.)
'' Szakcégének tartom a kormány réaa£ftl nagvobb számú népiskolák éa ipartanodák W reho/áaát, mert hiszon idojo volna már * f -a-! kllenexedik században, hogy nz iparos -MAy fejlesztésére no csak jószándék és • ronde-
I let - ''hanem nagyobb gond <!* '' .Uög fordit-I lassék, mert ezt az iparoa-onf j mogvárhatja és követelheti. Tarlozlkcj^. a nemzet tnagá-1 nak, ha sssllsjaile"-^''^yagilog baladni kiván i — ■-t" V »|mr terén a küllőid előtt pirulni nem akar.
A szabadipar azt követeli, hogv nz egyesek is — tekintetben vévo az országút sorsát, baráti ui kötelességüknek tartanák már, nemcsak a külföld virágzó állnootját bámulni ós arra százezreket elkölteni,hanem igyekezzenek minél többet tenni : minél több hitel intézető'', létro hozni, hogy ar. iparososztály az uzsorások körmeiből kiszabadulhasson.
Végre a korlátlan iparsznbadságot megolőző leg még néhány óvig oly szabad ipartörvényre van szükségünk, mely a czelnak mindcu irány-bau megfelolö legyen.
A mi nz egyes szabályt illeti, — abba nem bocsátkozom : czélotn csak n- volt, hogy a kézműipar és iparosainak állá«-it megismertessem, b a törvény egy-két fő iráiiv .''«t kijeleljem.
A törvényhozásnál nézoteti''. szerint azou fő-kérdésnek kell felmerülnie váljon szükséges-o annak, a ki valamely kézműipart folytatni kiván, hogy azt tanulja, és ha mogtnnultn, magát benne bizonyos évekig másoknál gyakorolja, — továbbá : váljon a törvény függővé togyo-u a mesteri jogokat a romokléstől. — Erro nézve véleményem az, hogy remekléstől tenni függővé a mesteri jogokat, századunkban töl>l>ó úgyszólván tarthatatlan ; do másreszt engodhetet-lennek kell lenni annak, hogy a ki valamely kézimiipart folytatni kiván, azt tanulja, és ha megtanulta, bizonyos évekig magát másoknál gyakorolja.
Es pedig szU'' ''-gea ez azért, mivel nálunk még nin<* a'' Kifejlődött iparos-osztály, melynek''Unu»'' ouzditásra nom volt szüksége. — Igaz, '' ¿V ox »émi megszorítás, do oly meg-iS, melyet a közjó követel .... \ állon a '' ^ajátitás (vasutak stb. építésénél) nom ép ilv megszorítása-e a tulajdonjognak, s mégis sonkt-nok sem jut oszébo annak jogosultságát két-ségbo vonni.
Azt hiszem, bo fogja látni mindönki, hogy a kontár meatoromber megrontja először a mog-rendelót, azután üzlottársait, végro saját magát családjával.
Ifa a remeklés kívántatnék, kívánatos volna, hogy a romok mindenütt ogy állandó bizottmány előtt mutattatnék bo s vizsgáltatnék meg két szakértő jolonlétében. A vizsgálat ekkor minden kenyéririgység nélkül történhetnék.
En azonban sommire sem fektetek oly nagy súlyt, mint arra, hogy egy fölszabadult tíu hozzá logyen kötvo bizonyos óvókig másoknál gyakornokoskodni^ ez ídÖ alatt hotonkint rendesen uz ipartanodákat látogatni, s hogy ellenko-■zőleg n megtelepedés sommi szín alatt mog no yngedtessék.
Az iparrendozés első feladata tehát, hogy iskolákat kell felállítani, és o tokintetbou u legszigorúbb rendeletet kibocsátani, mort a nélkül minden ígyokozotünk, törvényhozásunk, nem lesz egy ób, mint jószándék, do tehetetlen irott malaszt.
Mindaddig, míg ujabb hasznos intézkedések nem fognak történni, és nz ország viszonyát is | figyelőmbe nom veszik, addig a korlátlan szabnd-ípar nem <ildiín, <-H«k ótok hn-z illára, már pedig szabad-ipar nélkül szintén nem haladhatunk.
Reményiem, hogy az országos ipar-egyesület tevékeny buzgó igazgatósága, ha soraimat Hgyo-lombo venni méltatja, igyokozni fog minden követ megmozdítani, hogy uz iparos-osztály kívánságára teljesítessék. Az ország kormánya és képviselői pedig, azt hiszem tudni fogják, hogy mi is a nemzet gyermekei vagyunk, »
azért ők mint honatyák, figyelemmel lesznek orra, hogy az iparosztályt nem puszta rendeletek által, hanem áldozatkészséggel kell folköl-toni álmából.
STRE1TMANN JÓZSEF. •)
Levelezés.
Keszthely, oct. ¡11. IKtt».
Városkánk polgáraága, hogy a kor kívánalmainak fölfogásaival bir s a haladás lobogó zászlója alá ügyokszík csoportosulni, f. hó 17-én igen szépen bizonyította bo azon a kor igényel-nok megfelelő határozatával, hogy iskoláink közöstételét kimondotta. Alig egy-kottő találkozott, ki ollonvetóst hozott Tói ez intézkedés ellon, — azoknak is tompa Jegy verükot Szabó György ügyvéd ur igen talpraesett indoklásaival a csatatérről leszorította.
A közös iskola elvllog kimondatván, most már csak azon óhajunkat fojozzük ki : vajha annak gyakorlati kivitelére is oly elhatározás és buzgósággal tömörülnének Kosztholy érdemes polgárai I
Krasznai ós Váradi szombathelyi színigazgatók társulata mulattatja pár nap óta a gyéren mogjolenő közönséget. A tagok birálataul annyit mondunk, hogy megérdemolnó o társulat, ha nagyobb pártolásban részcsittetnénok.
lH-án egész nap havazott úgyannyira, hogy hegyeink másnap is fohérok voltak. — Isten velünk !
KESZLER GYULA.
Heti szemle.
Oetober 22-én 1809.
(Bfi.) Haynald Lajos kalocsai érsek 10 ozer frtot adományozott a nemzeti muieurn növénytani tárgyai órénok fizetésére. — Az auutralial angol gyarmatban 47 milliónál több juh to-
•) Üdvöiöljflk derík Iparo« polgárlánunkat íí kírjtlk további »(re* kn»rcin6ködí»r;. 8/erk.
TÁRCZA.
Nemzetemhez.*)
KmlrgetjUk rígi »xíp Időnket, 8 mindenkor exak rája túrllnk vlxza, Nem tekintve rímletea jövőnket. Nem, hogy a flld könnyeinket Ima.
Könnyextk nemünk, de nem akarjuk, Mottohák ml, könnyít íxxrevenni, Víralk »»ívünk, í» ml míg »e tartjuk érdemeinek jármát öxxittörol.
Várjuk, míg a xxíp Idők megjőnek, Hogy megxxtlnnek írdomek « a tett»k, 8 a boldog kor — »»árnyán ax Időnek llogy aratnak, a kik nem vetettek.
/)» dlexőfíg, Ci ballírok adnak Uá elől rolnáktlnk menedíket. Kunyhót, bs a víaxek boiiánk halnak, Aruyat, hogyha a forró nap íget.
Ka ílünk ai őiök »xent nevével, — Hl»« utódaik vagyunk ml nékik I — Nein níxvír., hogy álmukat verők fel, K hogy e tettek »ebjtlket felUpik.
Ab 1 -a múltba nís esak a ml álttlnk, Nem jövőbe í» nem a jelenbe •, Unitba, melyet még át sem ml íltdnk, 8 mt»»»lről »«emlílUnk e»ak derengve.
Mely c»ak alig ad keví« világol, Hogy ha j8 a ilvatarok íjet F.lleuiefcl üdvöt, boldogságot, H Yágygyal uí»0nk roígii ml felije.
Keimet íltx-e vagy talán meghaltál Kgykor látta», cjendea íjfíltájban, Hogy míg mindig ott mereng»» a múltnál, És tengődre áUx, mint pu»»ta»ágban.
Hogyha míg íl»x, míg van benned ílet, Kbredj, íbredj, itt ran mír a trggel, Tmmagaitíl írd el »»ebb idődet, 8 ktlidj a fórban tettel, írdomekkel.
Kiedjed 0»»ie »lunnvadá erődet, Mely moit al»ilk, ánulo inígi» oly nagy, Ée ne fí|J, a munka nem erőltet Tígedet meg, há »«eríny, iiilárd vagy.
Te, ki niiiii aa*, tiércxre »xálllál egykor, Mírt UlOd meg nio.t a ki»ded halmot T Mírf, oh mírt tanyád mo»t a »Hány por, Mikor ígbe kellene c»apongnod.
I''l''ieníire volt talán »»nk»ígedT Ji ( plbentíi annyi íven által, Ámde mo»tan már a »«Ilkáig íget, Hagyj fel ob I a liomu ny\igová»<al.
Ébredj, íbredj, í» felojt»d a« álmot, Vagy ha »»íp volt, ltt«n !íte«it»ed ; A való »»ebb, mint álomban láttad, 8 könnyebb a ind, mint tán egykor hitted.
KI ne ríinitaen a ví»x homnlya,. Nem győtliet le, mli{ rl nem c»ltgg<> »« te ; Hogyha fellípeiulx, lied .1 pálya, H me»i(o »»áll a*, mely előbb ljc»zte.
K» gyümnlcie írett le»í a fánnk,
Melyet ápol»» »»orgalnia» kcivkkel ; noldoK''íga, tidvo a liaiának, 0»«eforrva liiven omlíkeddel.
Nenixet íbredj, » állj kl a dologra, Hogy iengbe»»0k minden bíreion-ormoo, A init egykor a próféta monda :
,Ncm volt, ámde még 1 cszen
Magyarhoni"
TAKÁCS JKNŐ.
•) Mutatvány »»enőnek »ajtii alá adott egy kö-tít knltomínyriből. 8«erk.
Börne Heine
a német irodalomban.
(Irodaiom-törtínetl vállat) (Folytatás.)
Börne Lajos (1784-1837) Frankfurtban, szülőföldén viselt állami hivatalától el-mozdíttatva, publicista lett. — Köveset lobote tőlo oz ezelőtti években hallani, mint hivatalnok a legbecsületesebb napszámosok egyíkf, megvesztegothotlon volt. — Ha inár az ukkori időkben zsidónak lenni nem valami irígylondó sors volt, legkevésbé irigyleudő volt as Frankfurtban, hol az előítélet rémitő módon ki volt képezvo. Mélyen sérté llörno becsületes lóikét az akkori állapot; a tudományos ismereteket ép oly fáradozással g üjté, mint a inás vallású, do gyümölcseit nem élvczhc-té. ö lerázta magáról a nyűgöt, moly szenvedni és törni meg-tanitá és hivatalából! olmozdítása után 1818-ban 32 éves korában lett luthoránuwá.
Ezzel kapcsolatban índitá inog .A mérleg" czíinfl folyóiratot, melynek befolyása az akkori körülményokro tagadhatatlan. E folyóiratban rakta lo llörno politikai nézeteit. A folyóirat hozott ezíkkoket a inüvészot-, irodalom- ós társas-élet köréből, do mindezeken keresztül" vörös fonalként húzódik az alapeszme, mely őt vesérelto — a politika. Ar. akkori körülményeket tekintetbe vévo, könnyen felfoghatjuk nz indokot. Börne gyillölto Napoloont, padig hivatalát, melyet a frankfurti rendőrségnél viselt, akkor veszté el, mikor Napoloon uralma Németországban véget éri. Börno ogyiko nzok-nak, kik a legtisztább liecsUlettcl é? ogyazere-mind igénytolonül küzdenok eszméikért. Ő gyalázta a némotokot ott, hol megérdemlék, , mindazonáltal tévőd, a ki állítja, liogy nem szerette hazáját. C) olőro látta a bokövetkezen-dökot Németországban úgy, mint Francziaor-
szágban, h azért munkáit, molyok 1829-ben 8 kötetbon .megjelentek, valódi jelentőségüket csak a julitisi forradalom után nyorték. Ekkor elismerték, hogy ez elegáns irályu satvra mély igazságok magvait rejti magában, elismerték a szellem mellett a kedély mélységét s még kicsapongásaiban is a gondolat fenségét.
Do ez nem volt a tulajdonképeni ll.irno. — Ragyogó nyelvét, éles motsző gúnyját, mint egy roppantul gvíllölő egyéniség kifolyását csak párisi loveleibon csodálhatjuk, molyok egy nőhöz valának intézve, ki korának egyik jelentékeny egyénisége volt. — E nő Héra Hen-riette. — Utolsó irata : „Monzol, a francziafnló (Monzcl, dor Franzosonfresscr)" irály tekintetében a kifojlődöttség legmagasabb fokán áll.
Itt elbájol mindenkit. Ezen kimondhatlan ragyogó eszmemenot, párosulva a lélek fönséges nyugodtságával, melybe olykor-olykor a kiállott csapások fájdalmas érzolmo vegyül, --tiszta tóhoz hasonlít, molynok mélyén tükröződik vissza az ogüsz természet éggel és napsugárral együtt.
Miolőtt politikai és társadalmi tokintotboni rövid jollomzésébo bocsátkoznánk, mogemlitjük még .dramaturgiai lapjait," molyok erodotiség tekintetében méltó helyet foglalnak ol a némot kritikai irodalomban. Éles bíráló volt Börno, do sohasem tévoszté szem előtt a magasabb erkölcsiség álláspontját, s azért becsesek losznok birUntni mindig. ^
() a ¡e> szőreimet szép orénynok tartá, do ál-talánon > .l.igtörténelmi érdeknek nkará aláhelyezni. - A mit ő akkor az államok egymás-hozi viozo.iyánll mondott, csodálatosan ráillik korunk''-'' : Korunk politikai gondolata nom nz ál amok riválításában pontosul össze, hanem fe adatuk — szerves belső kíképzottségök azt fo tegeti, hogy a publicistának más föladata van, m nt népeket egymás ellon ingorolní.Társadalmi tekintetbon neki több volt azegyonlőséga szabadságnál, ezt alárendelte amannak, s ait állította, hogy oz egyenlőség meggyőződéssé vált nz emberi kebelben. S ínnon magyarázta Napoloon htíiz éves uralmát Franciaországban. F0 szabadságát vové a franczia népnek, doogyonlőséget adott noki, u j nomosségot »lapított, do mindönki hozzáférhotott Nézotoi "sok tekintetben Roussoau .Contrat soeial"-iával ogveznek mog. l''ályája olojén mérsékoltobb volt mint később, és inoghalt azon meggyőződéssel, hogy a köztársaság azon egyedüli társadalmi alkotmány, moly mollott egészséges fő megélhet.
Tudván, hogy l''árií messzo kiható osoményok színholyo leend, nz 1830-dik év őszóvol mont oda. levőiéi, melyben mindent megtalálunk, j)árisi útjára ésottnni tartózkodására vonatkozik — Kaleidoskop, ahányszor fordítunk rajta,mindig ujat és ujat találunk.
II o i n e-lmn egészon más, Bőmétől elütő jellemre találunk, — ö nom a komoly jelloinfl,
római ogyszerüségil iró, hanoin a hevos vérű, könnyelmű vidor ós tréfás poéta, ki szivében inonnyországot és poklot hordva, páratlan goniálitással, dallal kozdé irodalmi pályáját.
lloine Henrik, a kitűnő lyríkus szülotott Düsseldorfban 1799 -ben, — mások szerint 1800-dik óvbon — és ismét mások szorínt 1797-ben. — Egyike volt azoknak, kiket az Isten csókja avat bölcsőjükben költővé, n kik láthatlanul sziviák bo a halhatatlanság goniuaát. A némot irodalom azon korszakában, mikor a classicismus csak utolsó sugarait küldá még ez irodalmi korszak alkonyának bofényo-sitéséro, ö hivatva volt, korszakot alapítani a némot irodolomban, miután oz két évtizedon át „a gondolat halványságáu" betogeskodett, ő .— jobban mint bárki más hivatva volt tündökölni, s bár olső fellépéso nom az érdomlett elismerésben részesült, mindönki folísmorhetó az 1822-ik évben kiadott köl tömények bői, a teremtő gonius hatalmas orojét, moly álmokba ringatá „fülomilo énokévol" az ábrándozni szerelőt, do sasszárnya csattogtatásával folkölté az alvót. — Uj hangok voltak özek, gyöngyök, melyokot a kebel mélyoiből halászott kí a költészot búvára. A múzsa ölolto ez ábrándozó egyotomi hallgatót, ki geniálitásában felrúgta a motrum istonoit, és szabadon filtyörészott, dalolt, ugy, hogy fél Németországot bámulatra ragadta. Göttingáról azt mondja, hogy a lognagyobb kutyákkal és logkisobb professorokkal bir.
Altalános feltűnést koltett ő tulajdonképen „Rpisobildor" czliu alatt mogjelont utazási vázlati olső két kötotévol 1826—27-ben, do oz időszak közben is több rendbeli folyóirat hozta szollomdus, ologáns nyelven irt ozíkkoit, különösen a .Gcsollschaftor," mely bon Hoino I/jn-gyelországot-több oldalról elontállhatatlan humorral ismerteti meg.
A fónt említett „Reísobíldor" első két kötető Heinét magát is uj oldalról ismortoté meg a müveit néraot világgal. A második kötotben nyilvánított politikai nézotok alapul szolgáltak azon vádra, hogy Hoino Börnévol ogyotemben — kivol azonban csak J831-ben lépett szorosabb barátságos viszonyba — készitotto elő a némot népot a bekövetkezendő juliusi forradalomra. Ezok ogyazeremlnd Cottát arra bírták, hogy Heinét a „Politischo Anualon" társszer-kosztőjoül kério fol. Heino ongedott a meghívásnak. Czíkkoi méltó figyelmet gerje«»tett«k a politikai világban, ós Heinét mint oly irót
tüntették fol, ki a lognagyobb bonyolódásokon keresztül kedélyes könnyfldséggel hat, mint a zonovirtuoz, ki a lognohozebb Vamokon gyorsan és játszva megy keresztül.
(Folyt, köv.)
HOFxv''MANN MÓK.
nyéastotik. — Pakson egy kath. ember zsídó-hitro tért. — Sarkady Ferenci Tiszafüreden egy garatért talált fel, moly rézből van s ogy-arAnt alkalma« minden gabnanemü őrléséro. — SzolgAlatkerosó fiatal leányoknak külföldre bzóIó utiovél csak szigorú vizsgálat mollott adatik'' ki, a koritők foladója 40 forint jutalomban részesül. — A franezía császárné l''estut ia meglátogatja. — CiovAcs Mihály szorkosztéau mollott „Gflmörí Lapok* indultak meg Rozsnyón.—Uj üslflköa fedeztetett fol Maraoillobon, moly erős tAvcaővol néhány napig látható; délre húzódik. — ll.-IIunyaduAl megkövült emberi csontvAzakra akadtak. — JAczint atyja Amo-rikAba utazott. — A mínistertnuácsban An-drAaay tAvollótóbon Kötvö* fog elnökölni. — Poroszországban jelenleg 481 zárda van, 1855-bou csak 09 volt. — A nemzeti színház kezelési pénztárában 8 ezer frt hiAuy mutatkozik. — Aa aggtoloki barlang körül (ír. Keglovich István építkezésekot torvoz. — A m. kir. egyetemi könyvnyomdában kiállított és kiállítandó tankönyvek tőraktárnoka ItAth Mór. — A boaorozott honvédok száma 40 ezer. — Bényoi GAbor „Balpárti Naptárt" ad ki. — Ideiglenes intendáns KAday Gedeon gróf. — A budai ocszAghAz építésénél szAmoa régi pénzt talAltak. — Eddig 257 pápa uralkodott. —
H i r e k.
f Halálozás. Dorvarics Jánosné szül. Hogyay Örzsébot, Dorvarics Ákos, Dorvarics Zsuzsánnn özv. Doák Károjyné, Dorvarics Imre, JAnoe és ltoza, Deák Örzsébot férj. Ko-jtAry Izidorné és Irén szomorodott azivvel jelentik azorotott férj-, és illotólog nagyatyjok : Egy hAzasbükki DorvariesJAnosnak fol. 1889. évi octobor 20-An, délutAni 3 órakor, élo-tónok 79. óvóbotí, aszkórbau történt, gyAszos kímultAt — A boldogultnak hült tetemei folyó óvi octobor hó 22-én, délutAni 3 órakor a szont-kozmadombjai közös sirkortbon tétettek örök nyugalomra. — lléko hamvaira 1
— Örömmel értesül a zalamogyei tonfol-tlgyolőség, hogy Muraközben a tanügy írAnt töob községben élénk haladási mozgalom mutatkozik, nevozoteson a szoboticzai kerületben lóvü községek az iskolaszéket f. hó 18-án tartott népgyüléaükbon szervezték, a tagok három liókközségből szép egyetértéssel mogvAlasztat-tak; elnök lett nt. Molnár István szoboticzai plébános, jogyző l''odomándy Klok, a ministeri utasitAsban előirt esküt kószsóggol lo is tették. Kornéljuk, hogy CsAktornya vAros nomos példája szerint a népnovolés ügyének hatAlyos előmozditAsAra az iskolai szókok a többi községben is mielőbb szorvoztotni fognak.
— Ugyancsak Mu»közWl több község azon óhajtását nyilvAnitá, miszerint a horvát anya-nyolvon kívül iskoláikban a hazai magyar nyelv is tanittassók. Orömmol üdvözöljük uomes óhajtásukat, s a inogyoi tanfelügyelő ur bizonyAra készséggol nyújt alkalmat könyvök a egyéb iskolai szerok segélyozésóvol a ezél minél nikcroaobb elérésére, anélkül, hogy a bAr Bzegény, do jóindulatú szülék kiadA", növő-kednék.
f Halálozás és iámét balAlozAs. Toré* férj. OroszvAry LAszlónó és gyormokei : Luiza, Gyula, Katalin férj. Htottuor Istvánná és gyormokei : Viola, Ágota; Heátrix férj. Gorxó Kn-drénó és gyermekoi : Szeren, JAnoa, Anna, Olga, Malvin és elhalt Dionoss LAszló gyormokei : István, Sándor, Honő, Jolán szomorodott aalvvol jelentik Isobori Doly Anna férj. Szont-/györgyvölgyi 8zabó JAnosnénak, mint fölojt-
hotlen édes onyjuk-, illotólog nagyanyjuknak folyó évi octobcr hó 2l-én, délutáni fél 4 órakor, élotéuok 75. évél>on, végolgvöngülés miatt történt, gyétzo* kimúl tát. — Hült totomoi folyó évi octobor hó 23-án, vágyta ma szombaton, délutáni 8 órakor tétettek a nagykanizsai közös sírkertben örök nyugalomra. — lléko poraira!
— Znlnmvgyo felső vidékének több he« lyéról vott tudósitásokból tér szűke miatt Usszo-vonAst vévo értesültünk, hogy n megyei tan* felügyelő lAtogatAsait tövén Felsőörsön,itt a roi. hitfelokyfetí iskolát igon rost állapotban találta. A rozzant iskolaszoba míttdonnok inkább mondható, csak — tanteremnek nem. A felszerelés nagy részben hiányzik. Kornéljuk, hogy n hitközség elöljárósága mindent ol fog követni ozon botrányos állapot megjavítására. A balatonfüredi iskoluhAzat díszesnek és oléggé alkalmasnak találta a taulelügyelő ur arra, hogy benno a felsőbb népiskolák és az élotbo lépendő föld-míves tanintézeteknek a czélnak mogfolelólog működjenek. Ezen intézet létrehozója, a láng-buzgalmu Molnár Aladár, mint osztálytanácsos ur, á]k>lója köz.tisztolotü hazánkfia Molnár Dénes ískolaszeki elnölAr, tok, Mórocza KAlmán szolgabíró ur réazvéto a tanügy ÍrAnt jótékony hatást gyakorol o vidék iskoláinak rendezéseire. Zankán a községi ískola-hAzban az Államtól nyert pénzsegély folytAn most épül egy tisztességes tantorom. A tanfelügyelő ur a* iskola helyiségében a padok olholyozéso — «» bejárásra nézvo megtette észrovételeit. Gyula-Keszíbon a tilz által elpusztult do, már újra épülőben lövő iskolaházat megszemlélvén a tanító és község számára — a borzasztó tűzvész által sok kárt szenvodottoknok, mint halljuk segélyt kér a magas közoktatási kormánytól. Ugyanezt tcazi, mint értesültünk, SArmollék folsogitéséro is, hol a mult hóban — mint lapunkban is jelentettük — csaknem az egész falu tftz martalékává lón. Taj>olczán ós Kdcricscn is mogszomlélto az iskolaházakat. Tisztelettel figyelmeztetjük Zalamegyo községeinok ogyliAzi ós világi elöljáróit, a tanfelügyelő urnák lapunk Hoptombor hó 22-én kelt 38-ik számában közzé tett azives ielhivAsAra, molybop a többi közt az ískolahAzak kellő javításáról, a tantoréin felszereléséről s a tanítóknak a törvényben is kiszabott fizetéséről való gondoskodás hivatalosan kéretik.
— o—Tud való vő, hogy a tavai I''estou ülésezott izr. congiessus az összes Magyar- és Erdély honi hitközségeket 20 községkorülotre osztotta föl, melyek kózt a Zala- és Somogy-megyékben létező községek a kilouezodik területet képezik. — K korületnok n konnány részéről kinevezett biztosa : Guttmann S. II. ur, míutAn az illető községekben, azok bolszoryozéso czéljAból a képviselői vAlasztAst foganatosította, hogy Nagy-Kanizsára, mint az ogé»* korületnok legjolontókonyebb községébo, képvisolő-gyülést hivatott egybe, moly o hó 25-én lesz megnyitandó. — Nem czélunk o gyűlés nagy hord-erojét vagy különös fontossAgAt mérlegelni, do megjegyzésre méltónak tartjuk, hogy az igen tisztolt kerületi biztos ur o gyűlést, a nvort önkormAnyzat első mozzanatAt, — ünnepélyes istoni tisztelettel nyitandja mog, mintegy hálál adva az ogok urAnak azon kogyoért, molysze-rint ezredóvok óta rabbilincsbon tca|Hxlott népének olvégro a szabadság boldogító kapuit megnyitotta. — Midőn a kegyelet és valódi vallásosságnak ozon szép tanúsítását telies méltánylással rogístráljuk, szivünkből óhajtjuk, hogy o gyűlést az ogyotértés és engesztelődéi jótékony szollomo lengjo át, hogy az izr. pol-
gártársaink közt anuyira elharapódzott vak-butgalom és pártviszály n tárgyalások békéa folyamát meg no zavarja. — Egyébiránt mind a biztos urnák ismert ügyessége s tapintatáról, mind pedig az egybegyűlendő képviselők józan gondolkozásáról bizton föltesszük, hogy gondosan iAvoI tartják mindazt, mi a/, érlekuzésnok az ellenaégoakedéa színét köleiiinöziictiió.
— A S o m o g y m ii g v ti i gaz lasngi ogyosü-let nov. 3-An d. u. 8 órakor Kaposvárott uagy-g v ''lléat tart.
— A párisi magvar egylot javAra Graner Mihály orvos ur Zafa-Kgerszegon 50 francot gyűjtött.
— Szakácsiban mtllt héton nagy tűz volt és jelentékeny kárt okozott.
—• Kgy kis rovolutio történt Sopron városa közelobbi közgyűlésén, hol ogyik bölcs város atyát nnnylra elragadt hovo, hogy az összes közgyűlést apraja-nagyjával ogyütt el-kezdto szidalmazni s midőn uz elnök által szavai visszavonására utasíttatott, ezt megtagadta, ugy, hogy nom maradt cgyébb hátra, mint a többi tisztviselőnek távpzni és így az ülést feloszlatni.
— A kavicshord Ab a tAvirdafélo utczA-
ba ép azon időben eszközöltetett, midőn sár van, nom volna-e ezélszorübb, tiszta s szAraz időben eszközölni ?
— Mult v a s A r n a p délután Nagy- és Kis-Kanizsa város együttes közgyűlést tartván, főlényogét a városház, épiléso képozé; daczAra hogy az. építés előnyösen van tervezve, n kis-kanizsaínk az építés ellen tömörülnek, és minden jóakaró felszólításra nyelvükön szólva — füttyöt hánynak ! Kis-KanizsAnak o makacssága valóban kiskorúságot Ami el, jó lesz, ha a fensőbbség bele tekint ez ügybo.
— A nagykanizsai sírkert mögötti szontiniklósi ut mellett lövő szántóföldön mult pénteken reggel egy meggyilkolt ember hullája találtatott, ki ujonez volt a helyben székelő fóhorczeg Krncszt gynlogozredbon. Születésére nézve jAiioshAzí. Kórházba szállittatott s n kutatás erélyesen foly.
Wyllt póata.
— N. A. I''.''f. A költeményeket köaiönellrl ralink. Ami VéiIk, ol nem marad. Jeles tolliliól Jó
Tox^reslkkeket kérnénk.
— K. J. UonmityvAr. Hainiljiik I
— i''. II. C«''>rn». Ab rlötlftí» inÁr mrK.''rkeiatl. A* Ugy eszerint tiiitálixn van.
— Bi. I.. O.vlftinliok. I.S|iunk»l IWuiok ktll.ljflk, ttibblrn nítvo magAn levjlben íeláldnk. A Unllgyl c«lkk Jílvőre maradi.
— W. Ktemei; ké«»t.''íí«l meikllldrtttllk.
Hasznos tudnivaló.
— A közgazdasági mínistoriumtól o sorokat vottük : Azon kisérlotok, molyok a kendernek AztatAs nélküli kidolgozhatAsa módjának kipu-hatolására a mult évben a földmivolés-, ipar- és koroskcdelmi miniatoríum által a közt«)lok helyiségében tartattak, s molynok folytatása akkor a kedvezőtlen időjárás által fó!hcszakittatott,az oz idő óta folytatott vogyészoti munkálat alapján most újból felvétetnek, s tv kisérlotok a közlőiken f. hó 20-án inogkozdotnek, mire is az érdok-lott termelő éí iparos közönség özönnel figyelmeztetik.
— Szamárliurul ellon logtöbbot használ a következő eljárás. Miután ezen hurut rolia-moukint jő oleintéu kisebb száraz köhögéssel, molyogyro növekszik,mighányáaéafulladozásba is átmogy, azért kéznél koll tartani ogy jókoia kézi fecskendőt, mint például minőket a bábák
Bzoktak használni : ezt aztán hidog vízzel meg koll tölteni, s a mint a köhögés robama kezdődik, a gyermek kupAjAba koll a hideg víael mérsékelt erővel fecskendezni, fejét ogy tAl fölé tnrtvAn, hAtAt,roollét. pedig ogy négyrétüen c*x-n.''.otörl lep idővel bo kell takarni. Gyakran történik, hogy mire a fecskendő vizo kifogy, már a köh^ód Voltam ketté van vAgva, s csak gvouge köhögéssel végződik ; do ha még erős volna a köhögés, ugy a fecskendőt ínég egyszer meg koll töltoni, « hasonlókép a gyermek nyakszirtjére nyomni; liAromszornál többször sohasem kell ismételni, s ha a köhögés megszűnt, a gyormokét ^zá''hizra kell törülni s ha ruhái nodvosek voltiának, azokat szárazzal fölváltani. A kövot-koző köhögési rohamra hasonlókép ol kell készül-ui, és hasonló módon eljárni, mint először. Kzen nynkszirti zuhanynak az a következő, hogy a kövotkoző rohamok mind ritkábban jeleiitKOz-nok s mindogyre onyhébbon, inig öt-hatszori ismétlés után a köhögési rohamok offészen elmaradnak. — Kiso.bb gyormpkekuel, vagy ha ^ focskondő nem volna kéznél, a hidog vírot korsóból vagy üvogpalaozkból is lobot a gyermek nyakszirtjére önteni egy vagy két lábnyi magasságról, fejét, arozát lofölé egy tál fölé tartván. Ismeretes, minő makacs és minő veszélyes ogv baj a szamárhurut, s minő makacsul ollentAlI minden orvossAgnak; az itt leirtgyóg)''iUsi mód tán az cgyotlen, molylyol czélt érni lehet. A sza-mArhurutban szenvedő gyermokokuok a makkkávé is igen hasznos.
Kitrintető elismerések.
llcrliu I86''J. milju« 21-ín. 12 üveg inaliU-klvo-ual-rgveieégl »"''« kér llxtelctUl
Dohuie, a klríly ■< foleégo psloUJAban.
PromonUrl k»«t.''ly 1HM. inéju. ''Mi. Kérem önl, •»lyenkedjék nokcni ujola« (Ivogot kllllnJ mallt«-klvonat egé.»«.''gl «Orébfil, 2 font m»Uta-«féeia4fl-rb-.ol.ld
ét én I font iiialnta-opóiJtiéj''l ohoooUdeporl minél előbb küldeni.
lUr.í (IrniTfiirled Unl.rlella »»(II. Báró de Uareo.
H-licllllnj 18IV.I. májai »-én. Ktrnaal Ismít 6 íonl maUu-egésaajgi>elioe >IA lít rettdolek meg aaon mej--jegyió»a«l, bo^y .1* eddi^ **<al elírt eredményekkel
Igen meg vagyok elégedve. Kralllotl ««er a gyoiaort no.n terheli meg » a* emé«»t«''»t légkeriabbA aeni hi-borilja eröiito, — kdnnyr.i oin黫lhotö éa vérké»»llí tApiior neh.''i é« (Idolt betegségekblil íelüdOlJknél, inindeiiiicmU elgyön^ilo nedv vv>«té»ak iitiu erőiltS-lo^ és ujjátoremtőleg hat.
Hcbslllug II. tr. gyakoiló orvoi.
Sxo^e Krdély 1H01I. si.r. 14. küldjön nekem S c»oiii»ijot Igen halitot, maláta mell riukorkAiból, ét 1 fontol ankat dióért msUta-klvon»! 3,;éí*»ógi-e.hoeo-Udéjáliól, ui oly el kél Utóul »»egioy mellbetegnél meg-kiiérteni akarok. , .
Vsa« lleriha. grifní.
Jalilonlti, Magvaroraaig I8fi9 junlna 4. Legyerf »»Ive* no kom 21 caoina; in»lAla-ntvll oaukorkil kllldenl.
iAjiponyl
Onaitir, gréf.
A ralidi udvari Maláta-kivonat eg黫iégl »Sr> MaláU egéaiaégi-rhokolade éa MaliU klrnaatn hon-boua caupÁti ElofT Jáuu
auál KDrulierrlng U-lk aiAirf kapliald llécaben. W
Árak: MalAts-klvonal egéa-»4; aBr dreggal é* raomagolAaaal: 60 üveg frl .''1,18. 1 ''>"** 7 fit, 28 üveg 14 frt, 68 üveg''27 frt !», 1*0 üveg M írt | — MalAU-egiaaaég-eaokoU.U Nr. 1. egy font 3 frt | Nr. II. egv font 1 frl 00, ftl fontnál fél font Ingyen, Ua lontiial egy éa euy negyed font. MaUla-ehokolé4sj»er caecaemők »«Amára ; n hlAuyiA anysUj pAUiaira 80 éa 40 kr. Moll-maUla-bonbonc 60 éa SO kr. Miudaa lléeal.CI.
Kapható P.alen TflrBk Jáa.ef gy/,gya«»réa»nl| Királynleia 7-ik a«im. í.eltner éa Or.inwaM. —j N.-KaulaiAn kapható Itoaenberg J. é» WallUoh J. — Kchwara Adolf; l(..ionberg Kerenei il Kelehenlhal C. uraknál.
•TK rovat alalt köalSItakért felelJa.égel nem rillal a 8»erk

tr Z L B T I-H I R Kf Ö K
Nigy-Kaslzsa , 1»69. oetobsr 23-*a.
Néhány nap óta a gabonaOiIet jaruliaiban egy ealkvAt tapaa*lalunk, mely a« Arat «»llArdltA, mely
4-10 k.ral emelkedett. - KMfflldrSl la kedveíSbb hangulat hallható, elannyira, hogy a lehetSnég nlnca klnlrva, mlaaerint vl»»*atatuel nem lea*; s hajók is minden oldalról megérke»vén, aeiuini hátrányt nom Alhatunk aa ü*Íetj»vuljl» ellenaalyo«á»Ara.
Plaozl híU-vásárl ksl.Urok.
Termények : Hu »a 83-85 fontoa S frt, 60-C0 kr. 86-SO fnt 4 IV. 16 kr. 87—88 fia. 4 frt 60 — kr. Roii 78. fnt 2 fr. 10 kr. 79-80 fnt. 2 A. CO kr -árpa aerfSaSnek, 70-71 fnt. 2 fr.öO-Wkr. 71-72 fala 8 frl. - kr. Árpa kö«1ni<gea, 66-66 fia. 2 fr . 60 kr. 67-68 fai. 2. frt. 76 kr. Kukorica a 2 frt 60 kr., 2 frt 80 kr. Ktikorleia olaas(ealnquanlln) 2 frl 70 kr. 7.ab 44—46 fus. 1 frt 60 kr. 4Ü-47 fna. 1 frt 6-1 kr. P o h a n k a 66—68 fna. 2 frt. 70 kr. 60-0.'') fia 2 írt. BO kr. l''aaauly fehér i frt — kr. I* a a »u I y , tarka 8 frt. — kr. 8«éns inirr. ~ frt. kr •taima - fii — Ur. 100 fej kAposaU 2-4 frt.
Lilitek: mása. K Irályi la »1 0. 12 írt 60 kr. L A n g I i a a I ni»». I. »«. 12 írt — kr. I. A n g I i a * t m»a. 2. »«Am. 11 írt 30 kr. 7. a o m 1 o 11 a * I 3. »«Am ltl frl fiO kr. 7.» e m I e I I a » l 4. aaám 9 frt 76 ''kr, Kenyéri)»»! 6 >■- U frt. — kr. > K o u y é r 11 a «1 ■ • »», 8,frt, - kr- Kanjr.-I.in. 7 »«• 7 frt - kr KaA«-)„''W8 »». 0 írt. — kr. ItoaalAng mis».
I. aiám 7 írt. — kr. lt o a ■ I A n g mÁ«»íj* 2. »»ám 6 írt. — kr. Kukoriosallssl ra»i. 4 frt. 60 kr. KQISnfélék. 11 éí máasAja 10 írt — kr. Via»» ro
100 frt. — kr. KagygjrA nyeri m. 20-22 frt — kr. Kagygyá »»Arás in. »2—26 frt — kr. Oyapjá flnou. .80—106 írt. — kr. Oyapjá halárírvldékl ni. 70 frt
— kr. Kehér rongy in. 11 írt. 20 kr. Tarka Jongy m. ti frt. 60 kr. 8salma in. 1 frt 20 k. 8*én*-w. 2 írl
— kr. Kgy kév<v««|> 12 kr. llurgoDys mérSje 1 írt 20 kr. Marhabőr »«Ara», nehé» mA«»ija 60-C> frt. Marhabőr »»ára», könnyd uiA.inja 76-80 frt. Ilorju-
bőr fejjel 100 100-100 frt. Ilorjubör íejnélkül m»e.
100-100 fr. llirkabör 100-a — írt — kr.
Borok ! Vidékünkből! újbor 1808 dlki, fehér v.gr ichlller akója G.60 fr. Vldékünkbeli ó-bor 18<W-I«0. bell fehér ragy achlllor ak. 4-8 frl. — kr. Balaton-melléki 1868-beli fehér ak. 6-8 f.t, - kr. 1HÓ3—iW-bell feh. v. »chll.ak.8-.12 frt — kr. Soinlal IHÖS-65-beli akója 8-ttl frt. — kr. I8ö7-bcll 8-10 frt. kr. Badacsonyi l86.H-GS-bell akd 12 frt. 1887-beli »kója 7— 8 fr — kr. Villányi é» 8»eg«»Ardl fekote, 1867-dikl akója 18 frt — kr. llorkő 11 írt — kr.
Kliplaozl árak: Marhahm fontja 23 kr. Uertéihut fonlja 26 kr. 8salona fnt. 44 kr. Ilorjuhui int. 44 kr. Jóhhui fut. 14 kr. Zilrnak ím. 44 kr.A»»uli olaj fontja 80 kr. LcnmagolaJ fut. 46 kr. Kepcioolaj fnt. 30 kr. Petroleum fnlj. 22 kr. Csukor Unom íut|. Ü''i kr. KAvé íntj. 80 kr. Konyhaaó fnlj. 8 kr. Marliaiónak fontja 6 kr. Pagiyógyertya fut 8(i kr. 3»appan'' int 30 kr, itliikáia llcaéjo 20 kr. KöieakAaa Itcij. 10 kr. Hajdina Itcij. II kr. Kchírbab (paa«Hj) lte«4nhént 8 kr. Tarkabab (paaauj) Itcij. 4 kr. rpadara fontja 6 kr. Iloraó ilca. 11 kr. I.nű, lorány 1 frt, 1 fr. 6-JO kr. l.tid hl»ott 2 frt. 3. 60 kr. Kacsa uArla 3 frt — kr. I''ujka párja 4 írt. — kr. Tyúk-lojii 6 darab 10 kr.
20 frl. kr. Ó l
Újbor Itc.éjo 10 kr. O-b or lles. — l''i kr. 8»llvapá-Unka Itcij. 70 kr. Kani..a! ilr itcaj. 10 kr. 1''aetl aSr Itrij. 14 kr. Keményfa He ssárM 10 frt. — kr. Nyerifa öle 8 frt. Fa-asAa mérője 40 kr. Kgy |>Ar ealrka —, KO kr. Kgy kii »aUoa eüluiek 1 ír 10 kr.
Bócsl pénzárfolyam, oct. 33.
5% metaliquos 59.70; B*/. nemz. kölciu (I7.ÍH); IHOO-ki Alladalmi kölcsön 94.50; bank-részvények 7.24; hitelintézeti részvények 24«. — j London 122.—; ezüst ágio 120.25| arany darabja 5.85 kr.
Vasúti naponkint menetrend;
Indul N.-Kanl»»Aról Barca felé reggel 4 óra 65 perci.
, . délUlAn 2 óra 25 perei.
, llnda , reggel 6 óra — .
. . , . d. u. 1 óra 22 prrci.
, , . . eatre 10 óra 67 ,
. Trleat , regg. 4 dra 4ó
. , délben 2 óra 14 ,
, . lléca „ regg. 6 óra — .
, . Sopronig délulAn 2 óra 20 ,
K-k. M. KauUiAra Bar»«
reggel 4 óra 1 , , . délben 12 Ara 30 , llnda felől reggel 4 óra 23 .
, , dAtb. I Ara 4i perei.
, e.tve 8 Ara 63 ; ,
Trleat . délbeol2 Ara 62 .
. rila 10 Ara 35
IVrea . r;ggrl 4 Ara 10 .
. . eate 10 Ara 18 .
Hopronból délben 12 óra 42 .
Heti naptéir.
OcIükt 24-tól 301« 1868
tírzzz
Kall.ollku. nap-
Mr tár
A ....... l.-anvár..
JAu. IV, 4li 63.
21 VasAraap C 23 lÍAför"]
»4 Hétfő Kriaant ü.
20 Kedd l''öin. 7.
V. 8ier.l. rtablna ii.
28 Osütörtr-k Kim J ,
29 I''énlok Zen N.ra
:ki 8aoiuli.it Alfviia
i''röteatAua naptár
Cd utj
inm"
Kritain
Döme
8ablaa
Himon Juda
N irriln Klaudia
''»-II
!
55
Felelős szerkesztő: Wajdltg iólMtf. Segédszerkesztő : Báíorfl ¡LajtW.
I am«KM
HMM—»2 -•<: l>.


'' Ax első M?si
lábbclí-
r n a Ii
egyedüli raktára
ROSENFELD ADOLFníl
Nagy-Kanizsán,
a hol mindonnoinü női-és gyermok-lAb-beliek a legegyszerűbb félétől i» logllno. mabb féléig, nagy vAlasztékban, jutányos szabóit gyári áron kaphatók.
Arjegyiik nagysáj »mint :
í^yszerfl greimek-bőr-czl|í3k 80, -I". 40-.,S0 kr. Kin. gyerinok-bőr-top.lnynk 1.10, 1.2", MO, |,í>0. Légiin. bór, brflncl, bársony 1.0(1. 1.7«» 1.«», 2 ''.''0. Gyermek-csizmA ero''s bőrből l.rtO, ''¿.10, 3 60.
Nól fopányok n.io:ntég szerint: Oldalffiző farkatlan frt,
Oldalífiző tarkót brfluol vagy bársony 2 frt -I» kr. Onmnil bet/Htol, sarkos, bőr, bársony vagy
brtli.pl 3 frt, 3 fttfto kr.
(íununl botéttel, sarkos, bűi, hrlliirl, linóin
lakk-orru t fri.
Klőfflző tlrgans Drbardour lüvafl i,—Invok
hrünel vagy kcaztyfi-bőr 1 frt, .''¿W. 6 frtig. I''gyaiiefélo dupla sarkos C, frl.


/
Alleinige
Meder-
I ¡t g e
Trangott Feltei
ltécr, KKrntiifrrlng Nr. 2.
általános árjegyzéke I''nplr?
ós
nyomtatványokról
_
der ersten Wiener Schuhfabrick
SEI ADOLF ROSENFELD IN
Gross-Kanizsa;
grösstc Auswahl aller Sorten Djjmen und Kinderschuhe. Verkauf zu festgesetzten Original-Fabricksprciscii.
Preli-Cotrant nioh Ortits«:
Onl. I.edvr-KliidejsWmhe .10, lo, MIO) M kr. IVine I.eJor Kiudrrsllelletteii I.II» 1.20, bis l.''xl. IVlnst» Klo HMi-flMtfii, Leder. llrfliuI.
Hir.-v. .»it y.Afc.pit« 1 Oll, i 7o, I.kii, a iM. Knaben''1 •,'' '' -\?V i» I.«*''. . 2.»», 3,3.1* i.
I ''" ''
Oamcnsllefletten nach Qu., üit:
An der Helte uj schnüren 2 it.
Diincl''.. n Iii flu, I o !. Sammt mit Si-.-lipl !i>. Voran zu jehnllrcii, einfache Stöck, 1 ".''.Xll, Mit (liimiiilnig iin>l Striekel '' SU., II .V,
"l>ios. Ilsen f., l.o.|. r. Itrilni-l in. I.acksj.ilz . Ii g. 11!. Elegante Deb.-Modrsliell. mit i.aek hesetst.
¡Irflntl, l''hsgriii, (¡laen-Ledcr I, l..,0,.»l!. Dieselben mit doppelten «tackeln <; fl.
GW A téli idényhez közönségei finom Mlcx-topáuyok, pnpuc*:>k ós uhut* cu-ni/ik n agy szer il válasz t<''k Imi kupimtól:.
RfSgF Für die Winter-Saison nllo tSorten gewöhnliche und elegante HIxhi IiijIio, l''antiiHVI und Jtcinr«ticfVI in gröbster Auswahl.
X
Legnjablf találmány dohányzókig
Illatos-havanna (loliiiriy le^Jektóö
Alulirt tiaztolottol jelenti a nagyérdemű közönségnek, hogv é&yegy sórlet után sikerült neki a valódi havanna-szivarok éa lmhmjina^''.^ajtfVíiliUát bel- és külföldi növényekből előállítani s azt o czélra készített kötve tartani.
Hzen papirlevelok két napon át a legközönségesebb minS^Ü szivarok között tartva, azoknak oly kellemes havanna illatot ád, hogy még r. szakértő ¡"T^édi haiiaiinnt vél szini. Egy levél képes 2it darab szivart két nap alatt illatossá íonni; b ugyanazon egy lovél tízszer használható. K levelek papír között tartva használhatlanul sem vesztik ol tulajdonságukat. Ennél tehát nincs jóbb mód olcsó'' pénzen jól szivarozni ,,« "r«*tAr: Né«etorszáa és Aaitrlsi részére: HAUSER C-nél Béoe, Nsrlshllfer-Strasse 116. SZ. Megrendel.ack a vidékre az ár liekUldeao, vagy postai" ntá"*é*..mcllolt eizkUzIJltelnek Ari egy caomag hat darabhal 1 ft. CO kr. kevesebb mliK egy e.o,{,g nrl„ rendelheti: meg! Ismét eladók jelentékeny százalékban részellotuck. Au.fr >. és 1» /játország minden városában raktárak álliftatuak. -
Kigyelinesleléa. Mintán eaen levelek mint mindéi jó ét ctolsierd erCsen utúnoxtaliuk kBteleaségflnk és iitaii gyármányoktól a t. kfisflnsétfct ó\ni.
i
tani
Nincs jobb mód keves pénzért jól és olcsón szivarozni.
Angol levélpapír»», tetsiv.sserlntl név, betű vagy koronáslo nvyUn
nyomva. 100 darab nvolcxad, velln, fo-hér 40 kr. 0 „ ugvanaa 100 drb be-
rítékkal 05 kr.
D . vastag kettő« simítással vagy vonalox-va i>0 kr. D . ugyanas; |(K> db bo-
lilákkal 1.M1 kr. ít . negyedről, velln BO kr. i) „ , vastag kettSa
simítással vagy vona-loiva ÍN) kr. 100 . nyoleaad, klllönbl)*.»
{''•Inos stinnel 00 kr. igyniias Ii«) s*lilesv borítékkal I.-JO kr. 0 . boríték belUl ssiiiez-
vo 6.''» kr. 0 . angol levél - papiros divalnscrll inoliogr.uu-
iiia 1 !K) kr.----
/(*) . iiiryaiiaa borítékkal 1 frt 10 kr. JO . lát-igatójcgy clkísilt-vo fXy l''ercs nlait M kr.
Ik) . keltíafényO, lltogra-pliia, mesterllog ké-ss it vo ''.Hl kr. db ilomboriiyomó gép név- és r/imniel ¿.M kr. 1 db nnmagát nedveslló stani-
jilplla fi.SO kr. Heitel f.''Io önnedveiltó írószer, iro.la »¿Amára s utazásra, egy db hozzátartozóival, 100 darai) tollal l.W kr. 10X) darab enyvsiett levélaark aranyozva ; nagyság tetszés F szerint 1.00 kr. *i''K) darab ugyanaz 1.20 kr. \1000 K-gujabb, mint a pecsétviasz -.''.60 kr. WO db 2 írt. Kgy doboz betli 10 kr.
. , vlrágpcczétjegy 10 kr. 12 liírzal patent aczéltoll tízen-
kétfelé 25 kr. 1 lueaat tollnvél, finom G kr.
IT- Számlák, szállító levelek, mlndenuemfl nyomtatvány, pe-csétuyomók, flzletl máaoló-kOny-vek gyári áron azolgáltatlk.
Poital utánvéttel la knldhet-Ok. llepakoláa dij nélkül.
TWUQOTT FEITEL
•xálllté-fliltte
Héra,
KXrntnerrlng 2. gegenüber dem Draaehe-IIaua.
Nr. !(. (237—12,8)
(280.12,11) METH S.
legnagyobb vászon ós fehérnemű gyári raktára
IKuabeii, liothcDtliuriiiats''aHHe 2». h».
bátorkodik n t. cz. közönséget azon igon olónyös alkalomra figyel nioztutni, melynél
fél becsáron
és blztoHll^k mollott hibátlan vAszou és mogle]>ő szép uri és női foiiérnomüt szerozhotni. A pamutnak olűnyöa bes*er«se éa olcsó munkaerő következtében azon kellemes holyzotbon van novexott gyAr jolonlog, (mig a készlet tart) hogy o tokintotbon jutányos árra nózvo, rendkívülit nyújthat, mi a küvotkozó Arjog.yisókből
is lAtható : sv
Vászon-árjegyzék.
1 db 30 röföz fehérltetlen vászon beesár 12—14 ftlg, inost wsk 6— 7 n a leg
1 . 30
30 31) 80 «8 40 40 60 50
60
íohérltetlen Jó kózl-
szdvet vászon . 18-20
feh. creaa-vátzon . 16—18
jele* izllezlal vászon . 24-28
kit. rutnb. vászon . 30—3«
irlandl ezérnaváazon . 28—32
rumli, czéniavászou , 30—3(1
tiszta feh. or. lenvászon 31 — 38
finom irlandl szftvéa . 40-48 liollaudi szSvés legalkal-
neokro . 62-60 b rabanti asDvás legfln.
tósa

masabb uri InRokro brab legte
ami csak létezik
0—1C» , 8- 9 , 12-14 , 16-18 , 14-10 , 16-18 , 17-19 , 20-24
20-30
• /

LefTéflkb s legjobb hírnévbe« álló dontbor- és szlr.esnyowat-yffij-.^W
K a n 1 t z o.
papír-, író- és rnixszerko^ reskedtse l''eston, l)eAk FeroiiéFutcza tí. szAm a., a .fehér hajól-baa, ajAnlja lovélpapír-készlotét a lcgujablwzerü
MJ a NÉVJEGYEKKEL, ^
00 ^b Isválp.plr ezinoe névjegygyei 1 frt 80, 1 frt 60, 1 fr 80 ogész3 fo
rintig a legfinomabb. 100 db levélpapír ée 100 db boriték mindegyik színei ncvjegygyol 2 frt 10
3 frt, 3 frt flO, 8 frtig a legfinomabb. Minden 100—100 db lovélpapir- éa boritókhos egy dlszea pépboriték In-Ityen adatik.
100 db levélpapír éa 100 db boritlk névvel és czlmerrel vagy kezdőbetűkkel díszes pépborilékban I frt, 1.60, 2 írtig a legfinomabb. .
Látogatójegy ok tüstént elkészülve,
sslnea nyomatban, t8mBr, fénytelen brlstolpaplrra 100 db 60 kr, i''íjí^n ovábbisor 10 krral tübb; színei bristolpapirra 80 kr, brillantin pap»^ 1 frt. 60j kettős lakpapirra arauynyomatt.il 1 frt.
Levcl-pccsctjcgyek,
1000 db aranynyoraatban 2 frt 60 kr, a legfinomabb pecsétviasz azinéhoi hasonló nyomatban 3 fit.''többos szinti (congrevo) 4 frt.
Férfi papir-gallérkák és hajtókák (mansettek)
1 toosat gallérkák 35—40 kr. — Ö pár manzettek 85—40 kr.
Raktár rovatozott Üzleti és kereskedelmi könyvekben.
Kzf-k kfllr.ii mi''sreiiileléss is elvállaltatlW in minden kívánt minta sserlut leggyorsabban és logiutányosb árért elkészíttetnek. ''
8zintugy elvállaltatnak mlndenfélo kBnyv és kőnyomda! inunk tk is. Ajánlok továbbá knzSnséges Iró-, irodai-és levél \aplrt, levélbo''ri elikot,aezéltollakat, tolltartókat, rajz- ít Iront, iroda.., posta- éa szír. eepgy- pecsétviasz!, teljes rajzszeit, tdsfestéket, u /uoJó-vászon''. ét mái "-i eeeelrt.rajspapirt tokeresben, uiásoló-gípet, roátoló- és alizar x-tlntál, di-eeea tintatartót, tollkóst, fénykép albumot aenévrl ős zeneszor nélkül, be-
eozrvesettlróUskákat, poitcinonnalkat és levéllé-kákát, valamint minden ihás irodai és iskolai szereket nagy választékban.
Angol éa franczia lllalszeick, Au do Cologno él n legfinomabb pipere szap. panok. Minden logcaekélyebl. megrendeléa ii legfontosabb szorgalommal teljesíttetik.. Levélbeli megrendelések ntánvét mellott, esoinagoláaéit ós bélvtgdij fejébenlO kit hozíássámitván.loggyorsabban és legpontosabban esskasOltetnok. Iiereleket ilry kérem ezlmezul t JÖ3 - 24,17)
Kanit-z C. lwpirt0.r,;:k0aAw

Jó éS takarékos sazdiuiszoíiyol
•r !! figyelmébe !!
A hires, most már egész Európában ismert és számtalanszor minden ujságban dicsért cs. kic. ^ szab. magányfőző -gőz-mosó-kazányok Bodo iox XX Miksától gyári árakon minden nagyságban kap-hatók WEISER JAXOS ta ''aveskedésében Nagy-Kanizsán.
Ezen, minden takarék-tüzhel.ics konyhában használható mosó-kazánvok fehór és vörös rézbádogból, oly czélszerQek, hogy minden takarékos gazdaasszonynak ajánlhatom, mert nemcsak hogy használat-vevéso által! a közönséges szükségelt időnek, fáradtságnak és fának felo szükséges, xa: hanem a ruha — különös báuás mellett — sokkal szebb, tisztább és fohérobb is lesz. — Miu-den mosó-kazány jótállás mellett adatik cl. — leiratok és árjegyzékek alólirottnál dij nélkül
kaphat^-. Weiser János
vaskereskedő Nagy - Kanii-sáii. Bizonyítvány az első moaó-kazánynyal
tett próbáról../'' .(882-12,t^fc ^
----WEI8ER JANÓ» urnák helyben. fv^ íöö
____ • M|i"len ió gazdaatszour érdekében van, hor ¡udtáriS f! .tfT''i
XX] kaid«»» kOszBnetemel, isivességből egy.-^.va adof''íí
;>xd ''"agán; ;,„« . gőz - mosó - kazányok VO^Wéseért. A
ilXOCli ''"»g»«; -»ö - g(iz - mosó - kazányok kO^oiéseért Ijo-^l zanyban ÍŐzOtt ruha oiy gyönyOrl Vf . "^Ista fehér UU, ''efivy azonnal fölkérem, nekem egy nagyoVb kazányt 60 <»arab ruhának, vörfla rézből, átkOldeni. Mév meg kell Jegyeznom XXX hogy a mosott ruhánál &xf nnpsíáuosnévjLHíÓvesebb kel-'' L ? * ^U,I*,• 0 w®'')''n°k mosá.J>rrr-!C7rnap k0z8niégei«n X>x\ "llkségos, egy nap alatt elkéij^l/lIŐ tisztelettel msradok
»xfl N.-Kauizsa, ,869. .zepfTo. Kronfeld Agostonnó.
obb éi legtartósabb,
«0- 80 . . 80-40 , .
ItendkivOll nagy választékú a legnehezebb rumburgl izOvóiekaek 24, 28, 30, 35, 40, 45, 60—60 írtért darabja, inolyek azonban kéUzer annyira becsülvo vannak.
I db 30 rőfös ágy-kanavász mlndenfélo színekben csíkozva él koczkázva, beesár l-l — 1S frt, most csak 7—9 írt a legfinomabb.
1 db 30 rőfOi igen finom in tartói pamut-szövetd atlas-gradli, becsár 18 egész 23 ift, most csak 0—12 frt.
1 db 30 rőfös angol shirting (sehifon) igen fiuom in oly tartól, mint a vászon, beesár Í8—24 frt, moit 9—12 frt
1 tzegésiiélknll lepedő, 2 rőf izéiéi, 3 rőf bosszú, csak 3 frt.
I szegésnélkfill lepedő 2 egy négy. 3 rőf széles, 3 rőf holixu, m. cs. 3 frt 20 kr. 4 legfinomabb.
1 damaszt asztalkészlot 6 személyre (1 asztalterítő hozzáillő aisUlkendő-vei) most csak 6, 0, 7, 0—16 frtig a legfinomabb.
1 damaszt aiztalkészlet 12 személyro (1 asztalterítő hozzáillő 12 asztalkendővel) most csak 10, 12, 14, 10-20 írtig a logf.
1 tuesat konyhattrlő most csak 2 fr| 69 kr. egésa 3 frtig.
1 tuczat asztalkendő v. t8r(llk0ző, kOlOnBsen UrtiJ», ára csak 4 frt 60 kr., 6, 0, 7, 8 írt a legfinomabb. ;
Zsebkendők árjegyzéke.
1 tuczat vászonziebkcndő 1 frt 20 krtól 2, 2.60, 2, 3.60, 4, 6-6 írtig a
legfinomabb.
1 tuczat nagy rumburgl vászonzsebkondő 3, 4, 6, 8, 7 frtig a legfin.
1 tuczat legfinomabb fehér franczia batOizt-keiiilők, ajour szegáasel, 8,
10, 12-19 frtig.
1 tuczat színes vászonztebkendS buniótliasználók izámára, igeu findnt éa tartós, beesár 8—12, megazerezhrtő 4 — 0 (rtíjf a legfinomabb.
1 tuezat ballszt vászonzsebkondő, fehér vagy színes izcgélylye) csak 6. C, 7, 8, 0, 10 frtig a legfinomabb.
Férfi- 8 hölgy-febérnemUk árjegyzéke.
1 női ing jó vásionból 1 frt 60 krtól 2 ft. a legfinomabb.
1 női ing kitűnő rumburgl vagy hollandi vászonból finoin islv-, vsgy kereiztslaku mosl hímzéssel csak 3 60. 3. 4. 6. ft a legfinomabb.
1 női ing, kitűnő rumburgl vagy Irlaudl vászonból, legelegáassbbsn elkészítve) (az ugynovozett Krzsóbet császárné ingek) moit csak 6. C. 7. 8. frt a legfinomabb.
1 női éji felnltő) eorsetto) kltllnő izép, moit ezak 6. 0. 7. 8. ft a legf.
Női alsóssoknyák 100 különféle párisi minta izerlnt, ugy szintén a most általánosan kedvelt szegbe vágott aioknyák hímezve, varrott izegésael moit caak 8, 4, 6, G, 7, 8 frt a legfinomabb.
Hölgy pongyolák a legfinomabb batiatból, valódi valenclennl celpkével él eioda-izép liimzett betétekkol a legújabb éa legelegámabb s nemben, 16, 18, 21, 30, 35 frt a legfinomabb,
NÖl nadrágok finoin ihirllngbSI, vagy vászouból apró izegéiekkel, vagy hímzésekkel kltOnő kiállítás, most ciak 2, 2.60, 3 frt a legflnomibb.
Uri ingek gallérral vagy anélkül, fodrozott mellel Yagy simán kltdnS''fln. chifonból, mely épen oly tartói, mint a válton, fehéren és sslnesve, moit rsak 2.60, 3 frt a legfinomabb.
Uri ingek, logjobh rumburgl vagy irlandl vászouból, — gallérral, vagy a nélkül, — simán vagy fodrozott mellel a legújabb divat szerint erősön varrva, most csak 2, 2.60, 3, 4, 6—C frt a legfinomabb.
Uri Ingek legfiuomabb batist inellhetéttcl, legelegánsabb, a ml csak létezik,
most csak fi, 7, 8, 10 — 12 frt a legfinomabb, Uri gatyák Igen jó él tartói váizonból, félig inr.gyar izabázzal, — moit csak 2 frt 60 kr, ogósz 3 írt a legfinomabb.
Uri gatyák, igen jó és tartós vászonból, magyar szabáaial, nagy üleppel moit ciak 2 fft, 2 frt 60 kr. a legfiuomabb.
1 tuczat uri Inggallér, a legelegánsabban, ős legjobb divat iserlnt, moit
rsak 2.50, 3, 4 frt a legfinomabb. 1 tuezat uri kézelő a legcligansabban éa legdivatoiabban kláültra, moit ciak 4.60, 6, 0 frt a legfinomabb.
himxett bat-kávékésxle-
tot,. t. i. 1 kávé abrosa hozzá illó 0 "ícAvékondflvel 100 Mg vásárlók egy igen finom cacchmir-asztultoritót kapnak ráadást
ciak 4.00, ö, 0 frt a legfiuomabb. Vov/ílr kik ^ vásárolnak, ogy finom 1 T tV U1V* tiszt-kendőt; 50 ftig, ügy csodaszép
:) 100 ftig v ak ráadásul.
Ingek vagy uri gallérok mogrondolésénél a nyakbőség ki teendő.
Tisztelt vovőlrn kónvolmo kedvéért, az oly febér nemUkért, molyok nom jól állatiak a testhez, vagy bármi oknál fogva nem tetszenek, az értök iizotott ár bórmontvo viszaküldetik. — Kívánatra a kéazletbonlovő vásznakból minták küldetnek. A leveleket kérjük ezimezni: IMCetdtL £ llothenthurmstrasso Nr. 29.
FOSTER V. cs TARSA
gazdasági gépgyárosok
Lincolnból Angliában
ajánlják a m. t. gazdáizoknak
gőzmozdonyaikat,
nagyobbított tüzszekrény és
elömelegitővel, OBépiöKépeiket,
melyek Magyarorezég gabnsnemelhez mérve ipltt»U»k,
továbbá
arató-gépeiket,!
Anglia legelifl gyéralbél.
A1UKOY/.KKKK éz jnlndenneoifl KBLVILáQOSITiUOK a legnagyobb készséggel bérmenteien küldetnek be.
Itnktiír: |282-2a^7|''
Pesten, syár-iitczit 33. szám.
Wajüits Jó.?scf kiadó-, lap- és nyoiudattiladonos Nűgy-Kanizsáu.
Á