* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 23.8 MB | |
| 2023-09-04 08:22:03 | |
 | |||||||
Nyilvános  395 | 578 | Zala-Somogyi Közlöny 1870. 002-005. szám január | 1. szám hiányzik! Zala-Somogyi Közlöny Kiterjedve Sopron- és Vasmegyékre Vegyes tartalmú hetilap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből 9. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Na#y*Kanizsa 1870. január 8»án. • ^'' 2. szám. Kilenczedik évfolyam. Zala-Somogyi Közlöny Kiterjedve ''. r *. SOPRON-és VASMEGYÉKRE. Veffyoa tartalmú Hetilap a szépirodalom, kereskedelem, Ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből. Előfizetési föltótelek : lloljl.cn ltAxtioK lior<U»«kl i''i %*úlJt.ro poalAn koUvt/ K|{i:ii i\r<< : K<S1 óv re EvNc^yodro ö írt. -''- kr. I . 60 . Hlraetéseü: V liAt ImnAboi yetlt.iorírt t-»»Br 7 kr. J-»*or 0 <•« minden további belkuUnírt 6 kr ''llél/egillj minilun «gye« l><ilkuU«(jrt 30 kr. A .N''yllt Mren'' «gy petit tor beiktatáii illji» 16 kr. MegJelenJK: wlodw »lorabMoa, •(Íh e gyakran másfél vagy kii Íren. S*trkfHHlól irodn én hindu liivntnl: WAJDIT8 JÓZSEF köny vk«r«»kedMb»n. Á zákány-zágrábi m. állami vasút Ünnepélyes megnyitása alkalmából jan. 2-án magán vonattal épen délro érkezett Nagy-Kámzsára a magyar kormány részéről Gr. Mikó Imre, Bedeko-Yich Kálmán minister urak s mintegy 50 vendég. A Nagy-Kanizsán tartott díszebéd alatt a helybeli Grünbaum és Boros zene-társulatuk játszottak felváltva. A déli szab. vasúttársaság főbb egyéniségei szinte magánvonattal c nap jöttek Bécsből ide s velők csatlakozva távoztak tovább. A biv. lap következő eredeti közleményt hozott : Zágráb, ja». 3. 1870. A budai iudóház jóval a kitűzött elindulási idő előtt megtelt már a m. kir. közlekedési ministerium által meghívott vendégekkel. Bég uem volt már ily élénkség az indóházban, s azok is, kik kivételesen késztetve - ( voltak kényelmükkel sz&kitani, s bágyadtan jöttek a kora reggeli,''elinduláshoz, csakha mar fclUdittcttek a kitűnő zenekar által. 6 ''/, óra után Ilácz Pál zenekara megkezdette az indulót, s a vendégek, mintegy 35-eu, gr. Mikó Imre, Bedekovics Kálmán ministor urakkal az élén a vnggonokba szálltak. A vonat 97 perez után Sz-Fchér-várott megállt. — Itt llaum János vasúti vend églősnél tartatott meg a reggeli, mely — közben legyen mondva — igen jó volt. Délben Nagy-Kanizsára értünk. Már mesz-sziről hallható volt a harsány-éljenzés. A mint a vonat a lobogókkal diszitett indóházba érkezett, a nagykanizsai városi zenekar kezdett játszani, a roppant nagy számú közönség a megérkezetteket, közülök különösen a minister urakat, zajos éljenzéssel fogadta. Itt találkoztunk horvát testvéreinkkel is, kik Zágrábból jöttek elénk; a kézszoi itásoknak és szívélyes üdvözléseknek csak nagynehezeu lehetett véget vetni. — Nem csekély feladat volt itt az étterembe juthatni; oda csakis nagy nehezen lehetett utat nyitni. A fényes ebéd alkalmával legelőször gr. Mikó Imre közlekedési minister ur emelt poharat, — ki az egyesülést hangsu-yozva, Magyar- s Horvátország hosszasan artó egyesülését kivánta. Utánna Zlatarovits ivott a magyarok egészségére s éltette Mikó gr. és Bodeko-vits b. ministor urakat. — Horvát nyelven tartott beszédét magyarul ekként végzé ; .Éljen a magyar nemzeti* Ivánka Imro : Nyájasan üdvözlő horvát testvéreinket 8 azon meggyőződésének adott kifejezést, miszerint a horvátok a magyarokkal cgyüttcson, ha egymást meg. fogják érteni, szerencsésen megoldják azon kérdést, melynek megoldása egész Európát remegősben tartja. Végül éltette a királyt. Ezzel a lakomának végo lón s a felváltva játszó zenekarok kisérotc mellett egy órai tartózkodás után elfoglaltuk a waggonok- ban helyeinket, l ■/, órakor pedig Zákányba indultunk; a hátramaradt közönség éljen-zéseig még messze is hallhatók voltak. Zákányba érkezve, a gozmozdony kicseréltetett. A m. kir. államvasút uj gózmoz-dohya a magyar s horvát czimerekkcl, lobogókkal s koszorúkkal díszesen fel volt ékesítve; Zákánytól kezdve, még a pompás híd is, mely a Dráván keresztül vezet, — majd csaknem minden kiválóbb hely ünnepélyes díszben volt. Útközt taraczklövések-kol üdvözöltcttünk. — Kapronczán a város zenekara s roppant nagy számú közönség harsány-zsiviókkal fogadott bennünket; — ugyanily fogadtatásban részesültünk Kri-zován is, hol Serpec polgármester alkalmi beszéddel üdvözlő a ministereket horvát nyelven, mire b. Bedekovích minister ur szintén horvát nyelven válaszolt. Verbovec és Sesvetc fényesen illuminálva volt. Ezen változatos ovatiók után elvégre esti 7 órakor Zágrábba érkeztünk. E főváros közönsége testvéri szeretetének azonnal jelét adta, mert a zsiviókkal együtt az éljent is következetesen hangoztatta. A főváros derék polgármestere oly előzékenységet tanúsított a megérkezett vendégekkel szemben, mely csak a megelégedést és dicséretet vonhatja maga után. Gondoskodott a legelőkelőbb szállodákban lakásokról, ugy a vendégek kényelmére kocsikról. Alig pihenvén ki az uti fáradalmakat, már is a színházba kellett menni, hol díszelőadás volt; játszották pedig a „Saragossai fecsegőket.* A szinház zsúfolva volt, az udvari páholyban gr. Mikó, és b. Bedeko-Yich foglalt helyet. A díszelőadás után az „Austriai császár* hoz czimzett szállodában bankett volt; ezen miutegy 300-an vettek részt, köztük Zágráb fővárosának előkelőbb tisztviselői, számos katonatiszt, a főváros parancsnoka, a püspöki káptalannak több tagja, a magy. állam-, valamint a déli vasúttársaságnak hivatalnokai, a fővárosból érkezett vendégek. A nagy terem közepén a ministerek b. ltauch Levin bánnal foglaltak helyet. A felköszöntése''c sorát itt is gr. Mikó Imro nyitotta meg német nyelven tartott következő beszéddel : „Uraim! Midőn az imént megnyitott vasútat a forgalomnak átadjuk, oly ünnepet ülünk,. milyen még nem fordalt elő a két testvérnemzet életében. Mert o vasút, mely végső széniét képezi azon érezlánczolatnak, mely a két ország fővárosát egymással közvetlen kapcsolatba hozza, nem csak politikai egyesülésök jel-képo, hanem egyszersmind leghatalmasabb emeltyűje a két noinzet egyezségének. Századok vonultak el a barátság felett, s a felmerült félreértések daczára íncgszen-tcsiték azt, és közös, nehéz, véres küzdelmek, a szabadság és lét küzdelmei pecsételték meg. tön azonban meg vagyok győződve arról, — hogy a béke ilyen hasznos művei, mint az épen létrehozott közlekedési • vonal, s a nyomában felviruló kereskedelem, ipar s jólét még alkalmasabb elemeit képezik az egyezség megszilárdulásának, mint a közösen átélt szenvedések. Hozza meg az ujonan épített vasút anyagi hasznát, valamint mozdítsa elő másfelől könnyű érintkezés által a két nemzet viszonyának szivélyességét, Sziládítsa meg az őseink által kötött barátságot és egyesítse utódainkat még szorosabb kapcsolatban! Legyen tartós és zavartalau a szövetség, mely a két nemzetet összeköti és áldáshozó befolyása alatt éljen és boldoguljon a nemes horvát nemzet! (Zajos éljenzés és zsivio,)* A minister ur után a polgármester éltette a királyt és gr. Míkót; ugyancsak a polgármester több ízben szólalt fel még s éltette I). Bedekovichot, a pesti vendégeket, a katonaságot, a papságot, úgy a vasutak tisztviselőit. Ivánka Imre (németül) a magyarok és horvátok örökké tartó barátságára, b. llauch Levin, a szabadelvű papság s katonaság, ugy a határőrvidékek egészségéro ivott./ Zajos tetszéssel fogadott beszédei közt nem egyszer szakittatott félbo hársány-zsiviók s éljenek'' által. B. Bedckovics K. minister magyarul, horvátul és németül tartott beszédében a testvérországok egységeért üritettefpoharát. B. Rauch Leyin bán azon horvát testvéreket éltette, kik a kiegyezést el nem fogadva. más uton igyekeznek a haza boldogságára. Brandeis-Wcikcrsheim : a magyar államvasút virágzására emelő poharát; Dut-kovích horvát képviselő a magyar nemzetet, Ghyczy alezredes a polgármestert, a főváros lakosait, ügy annak szép lakónóit (zajos tetszés) éltetto. Pavlecic kanonok : a szabadelvű papság novébon megköszönvén az éltetést, azon papságra, mely a szabadelvüségct nem kedveli, .pcrcat"-ot mondott. — Ezen szavak szűnni nem akaró zsiviókkal és éljenekkel fogadtattak. Végül szólottak még : Beaunton, Schul-man és Borostyáiii, utóbbi a szabadsajtót éltette. Két óra tájban a vendégek szétoszlottak, a fővárosiak azon jelszóval : „holnapután haza! A községi faiskolák kérdéso. ^ A legfelsőbb hatóságok által, a nép anyagi jólétének emelése tekintetéből tett intézkedések s kiadott rendeletek, hogy czéljokat elérjék, mindenek fölött igénylik az egyes vidékek helyi viszonyainak határozott ismeretét. Mert uz általánosságban kiadott ily remlclotck végrehajtói, azoknak foganatosításakor, nem vévén tekintetbe a helyi viszonyokat s illetőleg nem bírván Hirdetéseket elfogad : N.-Ktnlztán: a KlADÓ-lll VATAL,P«»t«n: ZE18LBRM Béo»-, Hankurg-, Berlin-, Majna-M.-Frankfart- UaMt bon: IÍA A8E\8TE1N A VOOLER. Llpjie-, B«r«-, 6 Stuttgartban: SACHSEATÁK8A. Béoibta:0PP2LIK- szabadsággal o rendeletek módosítására : azoknak föltétlenül yoIő fogatositása által igen gyakran nem hogy az üdvös czél nem éretik el, de az egyes községnek tetemes károk okoztatnak. Már pedig azon általános elv, miszerint a községek mentől kevesebb pénzbeli kiadással legyenek terhelve, szám- -talán esetben szem elől tévesztetik az által hogy . oly szükségletekro nézve, melyek el-kerülhetleneknek bizonyulnak, szigorúan alkalmaztatik; ellenben oly esetokben, melyeknél előrelátható ez vagy amaz intézke dős legalább cgyelőrci fölösleges, sőt káros volta, egészen mellőztetik. Nem czélom a számtalan s vidékenkínt igon különböző ily esetek elósorolása; csupán a nagyon sürgetett községi faiskolákra vonatkozó, általánosan kiadott 8 az ország némely vidékére igen üdvös rendoletekrc nézve, kívánom szerény nézetemet előterjeszteni. A megszűnt m. k. helytartótanács — de a mostani Kormány által is szigorúan elrendeltetett, hogy az ország minden községében, faiskolának tér hasittassék ki, s az minden kifogás nélkül rendes mivelés alá vétessék. Midón ezen országosan mcghányt-velett, de különben is minden gondolkozni tudó ember által a logüdvösebbek egyikénok elismert intézkedést fölemlítem, távol legyen tőlem annak akár mi csekély tekintetben! kárhoztatása, csupán annak nálunk Zalame-gyébení foganatosítására nézve szándékozója némelyeket megjegyezni. A nép szellemi műveltsége minden esetre egyik azon fótényező, moly a felsőbb hatóságok alkotta szabályrendeleteket czéljokho z legsikeresebben vezeti''. Annak hiányában legalább azok,kik a nép vezetésével közvot-lenül megbízatták, kell hogy a műveltség azon niveau-ján legyenek, mely a felsőbb hatóságnak a néppeli, közvetítését lehctsé-gesitso. Zalamegyében számtalan oly község létezik, a melyeknek, a köznépot nem is említve, oly lelkészeik és tanitőik vannak, kik - - bár a felsőbb rendeletek értelmében a községi faiskblák létrehozatalára — a nép által kiszolgáltatandó kézi erővel — hivatva lennének, nem-csak hogy hajlammal vagy buzdító akarattal nem — de a gyümölcs, s általábau''fateuyésztésben sem elméleti, sem gyakorlati jártassággal nem bírnak. Minthogy pedig a fúuebb emiitett felsőbb rendeletet az alattas közegek, — a községi elöljárók által a legszigorúbb büntetések torhe mollett végrehajtatták : sok szegény község a mindennapi élelméro szükségelt gabona-termesztést — mert arra szorítva nem volt — mollózvo faiskola s gyümölcsös kertnek való tért hasított ki határán s azt, vagy pedig az úrbéri szabályzás folytán nyertet, nagy munkával kerítés vagy árok közé vetto; drága pénzen szerzett csemetékkel, még drágábban megfizetett szakértő által beültette. Midúir oücn oljárús Zalítmogyo sok Iio-lyén a szántó Os kaszáló földeknek, uz elhanyagolt és csuk részben teljesített művelés által, becserjéscilést, hclylycl-közzol egészen elvadulásút vonta mngft Után : a kívánt czélt még meg sem közelítette, mert számtalan községbén nem lévén szakértők, kik u faiskolára felügyeltek s azt kellő gondoskodásuk tárgyává tették volna, az nagyrészt kiveszett. Mely körülmény ismét, a szigorú büntetés kikerülése tekintetéből, a községet ujabb és ujabb költséges vásárlásokra kény-noritvén, a községek minél kevesebb pénzbeli kiadásának elvét döntötte dugába egyrészt ; s mégsem szolgáltathatott semmi anyagi haszon a község részérő másrészt.- * Ugyanazért szerény nézetem szerint e crél sikeres elérhetésére nézve igen kívánatos, hogy némely előmunkálat által igyekezzünk annak lehetségcsitését előmozdítani nevezetesen pedig azon vidékekon, a hol szakértők hiányában vagyunk, állítsunk fel — némely más megyék példájára — kö-rönkínt vagy szakaszonkint, a népnyelvét és a feoforgó szakot tökéletesen értő — kózültetvényi fölügyelőket, miáltal eleje vétethetnék azon igcu nagy fölösleges kiadásnak, raeiy fentartására szükségeltetik a rendeletek szigorátóii félelemből quasi névleg fennálló faiskoláknak. — Továbbá a-talán járatlan, de jóakaratú néptanítók, sót némely lakosok- vagy gyermekeiknek alkalom nyújtatnék némi ismeretek szerezheté-sére a gyümölcsfa tenyésztésben. Mi ismét oredményozné, hogy magukban az egyes községekben akadnának szakérték; a kik o szép s hasznos czélt belátva, képesek lennének azt előmozdítani. Végre az egyes helyhatóságoknak módot kellene keres ír,'' mely által ezen minden te-'' kintetbeu hátramaradt vidéken a nép oda kényszeríttessék, — mert ugy hiszem, lia »alaki hatóságilag gyömölcsfa-tenyésztésrc, tehát kényszerittethetik arra is,'' — hogy fölhagyva az erdó-culturára nézve fölötte veszélyes facscmpészcttel, jusson gondjaiból szántó- és kaszáló földjeinek, nehogy azok parlagon heverve bokrokkal bcliőjcnck, hanem czél- és okszerű mivelés alá véve mind magának, mind az összállamnak hasznára '' legyenek. Mielőtt pedig letenném tollamat, nem tartom nem helyén megemlíteni, hogy főleg a göcseji ^hagyott vidék községeinek lakosaira nézvo, mindenek fölött .óhajtandó lenne, hogy n még vastag tudatlanságban botorkáló nép vezetésére közvetlenül hivatottak — mint a lelkészek s tanítók — oda képeztessenek illető tanodáiukban, hogy valamint szellemi, ugy anyagi tekintetben a mostani kor kívánalmaihoz képest'' tölthessék be magasztos és szent hivatásukat. Számadási jelentése a nagykanizsai segély-egyletnek az 16G8/9 évről. Tartozik : Hoti botótok 2200 ré«véuy után f>0 krral 8 pedig 18t>2-ik évi uov. hó 2-tól 18G9. óvi okt. 17-ig számitaudó 304 Itótro 40 • ¡(X) írt — kr. Kamatok 18Ü2/3 J «03/4 1 M/ó 18GŰ/0, 1800/7, ISG7/8 és 1808/9 » pedi,- 7 évről 102''jt>!) frl 93 kr. Irásdyak folyó 180^ évről fi t 84 kr. Halasztási kamat I80S/Í) óvrül Irt 7ö kr. Klöjogyzési dijuk ISÜS/.lóvr. I''.l l Irt 82 kr. Átiratási „ . ÜH''rt —- kr. Tőkésített kamat-számla lí<07/S év vé»óvel 10411» írt 72 kr. Katholíkus ni ÍUanoda B/.ámlu IStí^/íl óvi ;>T irt 11 kr. Izr. mfitaiiodasznmla 18liX/l> óvi f)7 írt 41 kr. Tartalékalap-számla 1808/''J óvi _21)0 fi t 10 kr. Ö*»zeseu :'')210;)i! frt 1)8 kr. Követel: llészv. betéti hátralék 180''J ik óvi oktober iió 17-ig kimutatás szerint .... 87;"» frt f)0 kr. Kiszolgált kölcsönök : boláblátásra .... 1 lf>00 frt. hitelpapírokra . . 5040») . eddigi betétekre 802500 . kezeskodésokro . . 82í>f>."> „ ftOOH 1 ."> ft — kr. Krdélyországi földlohcrinuntési kötvények 10000 frtnyi névértékben ... 7011 frt 22kr. Adukozások 1808/9 óvbon : 1808-ik óvi dcez. hó 20-áu költ 1147. számú közgyűlési határozat szerint jótékony czélokra kiadatott................V 200 frt — kr. Az egylet tartalék-alap javára bátra tétotett 50 írt — kr. Köl''-ógck 1808/1) évben . . . 2383 frt 80 kr. pénzkészlet 1809. okt. 17-én 3172I frt 40 kr. Összv-sen ¡>210f>6 frt UH.kr. Kelt Nagy-Kanizsái), 1801». óri oct. 17-óu. Woiss Samu s. k., igazgató. Hlau IMI s. k.- 1»ónztárnok. Ktiglilnder Lajos a. k., ellenőr-*öbl Miksa, könyvvivő. Jolon számadás általunk rószluteson és össze-geson megvizsgáltatván, — minden irányban holybon találtatott. Kolt Nagy-Kanizsán, 1809. óvi dccz. 10-án. A közgyűlés által megválasztott vizsgáló bizottmány: Löwy 1). M. s. k., Ilirsehl Edu s. k., Wolff István s. k., Dohrín Honi s. k., Sárecz («y. s. k. Mérleg 1809-ig évi okt. hó 17-éról. Tartozik : Fó-k. lap 83 Erdélyország! foldtohormentosi-kötvényszámlának 7011 frt 22 kr. , »87 Adóslevél-számlának ¡>0081 í) frt — kr. f ,90 pénztár-számlának _3171 frt 40 kr. 017597 frt 02 kr. Követel: Részvény számlától____ 399524 frt 50 kr. Kamat ..... 102909 frt 93 kr. Tőkésített kamat számlától 14758 frt 27 kr. TartnU''k-alap számlától____ 290 frt 10 kr. Katii. miManoiIa számlától . . . 57 frt 41 kr. Izraelita mfttanoda számlától.: 57 frt 41 kr. 517597 frt 02 kr. Választmányból kilóptek az egyleti szabályok szerint: Miezky Miksa, Tánczos Gergely, Sommer Jósol és Helus József. — Elhalálozott Lackcnbaohor Józseffé« elköltözött Wollheiin Ernő. Ezen 0 tag helyett általános fölkiáltással újonnan megválasztattak : JJclus József. Miezky Miksa, Sommer Jósef, Kosonfold Sándor, San-webor Jósuf ós Ucchiiitzer Vilmos urak. A közgylllés élénk érdekeltséggel s a tagok teljes megelégedésével tartatott meg. '' a subjoctlvitástól, oh! mily különböző az érzéki észrovovés !• Adolsborg Krajnában fekszik, csinos kis mezőváros, l.ajbach óh Trioszt között, mindogyik-tői öt mértföldnyire, 1900 lakóval a valaha a Cylliok és Eggenbergok által bírt várromjaival. Csodálatos a természet 1 E kopár, ugy szólván istentől elhagyatott vidék, inolyon rongó kalászokat hiába keresnénk, gazdag kárpótlást nyert az igazságos terraészetoró által ritka novozotességű baradlá-jában. Ezren kint tódulnak ido a világ különfélo részeiből ós felélénkítik a rideg Karstok o kis-pontocskáját, moly uia már világhírű. A barlang előrésze a nagy dómig már régóta ismeretes, ugy, hogy fólfedézósenok idejét a 13-dik századig lehet visszavinui, azonban a nagy dómtól a kálváriahogyig eső rósz csak 1818-ban í> löztetott tol és vizsgáltatott mog tüzetesen. L''gtöhb érdemet szorzott magának o tekintetben Jorsinovitch József lövengreift lovag. Tudományosan csak 18¿0 ó* 5 l-boti vizsgálta meg dr. Sehmidt Adolf. A barlang n kövotkoző főrészekre van felosztva: az első az ugynovozott Foroncz-barlang, moly novozetét Foroncz császár 1^10. májm ltí-iki látogatJÍs.i alkalmával nyerte, legnevezetesebb obbou a l''ook folyón kereüztdl vozető természetes hid. A másődik az úgynevezett Ferdinand-barlang, melyet 181H. május havában ópon azöti előkészületek alkalmával, m.!-lyokot az akkori tróu örökös elfogadására tőnek, Lukas Cio vezető lődözött fel. Mindjárt''az olojéu egy szoborral találkozunk, moly Ferdinánd látogatását (1819. augusztus) julzi. Sok tárgy itt o!y hivon képviseli az omberok által alkotott inuvokot, hogy « legegyszerűbb képzelet is mindjárt mogulálja 1gaz''nf»vót, » inaon van% kiilóutélo természeti «is iiiuUorséges tárgyakról vett elnevez^ök. így Ferdipaud-barlangban le^szembctUnőbbok ; az augolkort, az esőzés, a delpbin, a trvJn, n Máriaitobi»r, a víz-esiy, uz és/uki fény, továbbá a 150 láb hosszu, 90 láb széles 50 láb magas tánozterem, melyben mindon évben tánezvig.ilom szokott tartatni pünkösd máíod-napján, l''Jtkor a világ majd minden .ré.vzéről, <1j külö''rfösen liécsből (IráezWI, Lajbachl»ó|, Trio*/.tb6l (már néhány óv óta hazánkból is) kéjvőilatol; rendeztetnek és mint valami .búcsújáró helyre, oly csoportosan tódulnak ido a látogatók, hogy délután 2-tól ló ig 5.—(¡tMM) ezer ember megfordul Jegyzőkönyvi kivonat a soproni kereskedelmi- 8 iparkamarának 1809. óvl|novombor hó 8-áu tartott közös üléséről. \ Az egyes beadványok és elintézések közül kövotkezók hozatnak . torjedolmosobb tudomásra : 1. A kamarának á déli vaspálya-társulat főigazgatóságához intézett átirata kövotkoző tartalommal : '' „Egy soproni borkoroskodósi czég ujabb időben a szőlőlürtökkoli kereskedést is Üzleti hatáskörébo vonta éa eddig a birodalom túlsó felének mind nyugati mind éjszaki részéből, mind a küllőidről számos megrendelést is kapott. Azonban a szőlők elküldésénél nehézség támadott, mely egyelőre a kereskedelem oz ágának Sopronbani fejlődését lohotlonnó teszi. A köunytl romlásnak alávotett áfut ogyrészt tormészotszerülog ct>ak is luiutgyorskülduményt és podig dijmontcson lehot fel udnj.s elszállíttatni, másrészt ]>cdig a megrendelők,áfának pontos tudatását kövoteljk, hogy szAipitásukat erre alai)ithiv»sák. — És éppen oz képozi t. i. a helybeli vasúti állomáson, midőn az más pályákra megy át, nem eszközölhető és csupán egy tetszés szerinti előre fizetés lesz felszámítva s teljcsitve, moly előfizetést, még <#*k hetek múlva követi n rendes költség-számla, miro a notnláni különbség a feladó által megtérítendő. Mind uz azért történik, mert a soproni állomás állítólag más vasutak állomásával közvctlou összeköttetésben s elszámolásban nem áll. Az áruvali ilyszerll elbánás mcllott a feladó czég soha sincs képcsitvo, annak árát pontosan meghatározni, mivel n szállítási költség monnyisé-gét előre nem ismeri, minek természoUzerU következése az, hogy nagyoúb mogreudelésok, notal.''Aii voszteségektőli félolom miatt ol nom fogadtathatnak, l''cdig oz igon sajnálandó. — Tudvalovőlog Magyarország bor-kivitele nagy nehézségekkel küzd és a termelés arányához képest feltűnően csekély is. A bortermelés tehát az évről évro növekvő művelési költségek mellett, mindinkább ícevésbó jutalmazóvá lesz s annak hanyatlásától nom csak tartani koll, de oz már tényleg meg is állapitható. Mi adhatna tehát a szőlóinivelésuok nagyobb ösztönt ujnbbi lendületre , mintha a mindinkább növekvő szóllófürtökkoli kereskedés, moly míndon irány-ban jutalmazó, az országban elterjedne. A külföldről! kereslet nem hiányzik és az áVuiUk az országban feleslege van 5 mibél méltán küvet- ^^ v a teljesen kivilágított barlangban, a ini ax Unneiiély fényét különösen einbíl. Ilymj»k«r log-kisobb részleto is valódi tUndéri fény-özönbén tűnik olő. Egy utazó, ki ily alkalommal iárt bonno, igy ir róla : „ A gyermekkori mesékben hallott tündéri palotában képzeled magad átvarázsolva, azt hiszed, hogy nom a földön, hanem cgy boldogabb túlvilágban, noiu emberek, hanem a földi salaktól megti»»tult síri szollemok közt jársz, s csak akkor ébreds* fel álmaidból, midőn a föld alatti nagy tánozterembu lépsz, hol a sziklákra hnlyzett orohostrum zonójo mol-lott polkát, keringőt és landlert táuezol a nép s mohó vágygyal szörpöli a jeges sört." A táneztermot elhagyva tnóg igon sok nevezetességgel találkozunk a Ferdinaud-barlang-ban, Itt van a pizaí torony, a kis harang, a nagy harang,a kápolna,a szökőkút, a viaszkamra 6a u sir. A harmadik a nom rég fölfodoz -tt'' s 180 ölnyi torülotü Forencz-Józsof éslOrzsébot-barlang, melyben a primitív állai>otban levő csepogő-képletok vakitó fehérségben és varázsfénybon tűnnek föl. Igen szépiti a kis kálvária, az 50-ül hosszú ■ 27 öl széles Tariarusz. Itt ogy omlók-szobor jolzi ő felségeik látogatását, moly 1857 márczius 11-ón történt s innen veszi a barlang is elnovezését. A negyedik a Mária-Anua-barUog, molybon legszebb képződtök a fekote függöny. s> brillant. S inuon juthatni a kálvárlaiiegyről blue-voiott barlangba, molybon lt''gnovezetesobbok a hogyomlás, a trieszti világító tor.iny, a nagy oltár, a hiros milanói dóm, a góth ópitészot majd minden formájával, a török kard, a hal-tér, a négy vonulnyi vastag függöny 6a a gyónszék. Az egó<z barlang, inolylwn magasabb esóoek közt suhog a I''oekfolyam, 20,000 láb hosszá 6a két óra alatt könnyön bejárható. /j Ily világhirüvó, ily fontossá lehetett volna tenni a mi aggteluki baradlánkai is, a moly sokkal nagyobb, mint az adelsborgi; csakhogy nem fokszik kőhalmazok között,mint or./ hanoin Magyarország Bjjyik legáldottabb táiókán, CIÖ-utörmegyébuu, ós így lovón borunk, konycrüuk, nom sokat törődünk nzzal, hogy mifélo alakokig ölt ott Iont a föld alatt a kőképződós. A földszinén is eléggé elfáradunk, — mondja a mi índustriánk, — minek keresnénk ínég dolgot ott lent a föld a|átt is V . .., ■■.. WLAS.Slf''S ÍÍYIILA. TÁRCZA. Vízkereszt emlékére. - Január 6. 1870. — Havas vldik felelt tlli fgea TllmtOköl a rtic»ö veijrrilllsg, M^''ly biiigJ»Aj( • telje» dhltstul Kín;« »Isit három klritly ballag. IIt»»19 útjok llctleheni)>o vesét... (MvAritSuk, Áldott leg/cn netod I (V/lul tQsött xtríndyk-kUxd«Si»ol A jAsioMioi valshira úrve, TUmjúolait ál li»l»4o«k kOidlt Mrghajlik » báron király Urda .. . A (icct » nevelSje mellett : ÜdraxlUSak, áldott Ugy«n aered I — Királyok te nag/ király«, Jáatii, Kit a. nemiet oly epedvo vára, K kl »<¿>1, bogy tereuitád, roogáldád, ltáairgiett a kfnos keretatfára : Ilonáid iseg o lelketlen, rát teltet, M Ir^yei'' áldott (IrOkre iient nnved I NOTTER ANTAL. T..X...E.....a emlékkönyvébe. ...........Tárótól ? 1 l(xd<l 0 kSayet, mely ugy ¿get, 11,1 válladra ejteni I . . . . Ánt frlrjlld el, aki teged — Neiu bir elfelejteni I t 8ZOMOK KAROLV. Az tulelsbergi barlang. íUtl Jegyietclmbíl.) At ndelsbergi barlang meglop míndon utazót. Ez egy földalatti mesés világ, melyben n caopkő oly csodálatosat! utánozza a természetet és mővészetot. Mily képek I Itt egy bámulatos bogy emelkedik előttünk, melynek oldalain, mintha az Olymppal lonno összekötve, — túlvilági lények mozognak. Ott ejjy kuloti tündöklő paradicsomkert terül «1, moly a legpompásabb szinvo(cyUletbon gyönyör-kínltoti » bámulót. Lent a mélyben egy bürtOn fuketo falai tűnnek olő, melyek oly visszanősz-tólag bntuak az emberi kedélyre. Fenn a dombon |*«dig a tavasa képe bonlitlcozik ki 0 c-oda- képződósek tömkelegéből, gyönyörű gulyák, nyájak logelnek a rétek''cu, még a pásztort, a kuvaszt is láthatod, mily őrködőleg tokintunok szét a távol láthatár csillogó tükörén. A völgyben zordon tél fagyos leple burkolja a pályát, száraz galyak, kopasz fák, iszonyú jégcsapok zord panorámája tűnik elénk. Amott a hegy tetőn rideg magányban egy csendes kolostor, melyben bús temető sireiulékoi csoportosulnak. Ha-lavány, fehér merő siri szellemek látszanak ido s tova mozogni, mintha arra lennének rendelve, hogy egy kis életet leheljenek a tespedt nyugalom 0 mozdulatlan hazájába. Itt obeliszkek, gúlák, szökőkutak, szobrok egész sora tűnik elénk, melyek oly szép átlátszó, fényes sziuben oly inustcrileg vannak alkotva, hogy még is, a ki már mindent megunt, s minden iránt ér-EÓktolon lott, uj ingert, uj élétösztönt fog nyerni, s mély hódolattal borul lo a föl nem fogható természeti erő rejtelmes nagysága előtt. Ki tudná az itt látható bűvös képokot, molyok egyrészt a csepegőkő-képzódés ós másrészt a relativ emberi képzelem szüleményei, hivon ecsotelni ? ''. Kivéve némoly tisztán körvonalzott tárgyat, minő például a dom, a góth csarnok, kálvária-hegy 0 csepegőkő s ''talagtót és tnlagmitekben azt láthatjuk, a mit kópzelműnk csalfa tűkre «yujt.'' ; Krdokoj, midőn egy különfélo ratigu és állású egyénekből álló társasággal járjuk mog o barlang mélyeit. ^•En egy kis"szorgos gazdaasszony, egy ábrándozó lányka, egy földes úr, egy pap s o^r professzorral voltam szerencse« a barlangot bejárni. Az a kis gazdaasszony mindenütt zöldséges kerteket, házi állatkákat, konyhaszeríket látott; a gazda rongő kalászokat, szérűhöz hasonló épületeket, gyönyörű erdőket, nyájakat, juhászokat; míg a kis lányka ábrándjai .ogéi/on más szálakkal szőtték kórul a képződének e különféle alakjait, mindenütt egy lugasra, árnyas ligotre, buzgó Hzorolm»H párokra akadt, s mindezok oly nuivul árulták el bousujét. A szent «tya annyi gyóntató vzóket, templomot, oltárt látott, hogy kezdetben azt hitte: tán Kómában vagyunk. Egyetlenegy széninek a szobra sem maradt ki, ő legalább látta vnla mennyit. A professzor, ki valahol bizonyosait a psyohologíát adja elő, valahányszor a társaság egyik másik tagjit látmányai felől nyilatkozott, nagy tudománynyal kíáltá föl : .Mennyi függ , . U5 hogy az említett kereskedő általános Ueriedéao mellett a szállítmányok non jelen; t éktelen n^don szaporodnának, s okként a vns. tak ujabb jövodelomben részesülnének; U Ezen körülmény, valamint a/. országnak olfitt tartott gazdászati érdokoi a kamnriU L készteti, hogy a főigazgatóság figyolmót a kereakedés omlitott noméro irányozza, azon megkorcsést csatolván, miszerint azivoakedjék a tübbi vasúti igazgatósággal a szűkaégoa tár-«ryaláat megiuditani, hogy a soproni vasúti állomé a bel- és kűlföldnok novozotesobb helyei, vei közlekedésre nézvo nagy fontosságú, hanem ilulán csaU a kercskolmi forgalom tokintetében 1b Sopronra nézvo nőin kicaínylemlő jelentőséggel bírna." _ (W köT-> 1 Tanüg y.*) Keuthíly, decx. 2«. 1860. Végül mégis van iskolaszók. Tagjai Sporzon I''ál, fölső gazd, igazgatótanár, Piutér Eudro .gymuwiurni igazgató, Cscsznyák Lásztf urod. ügyvéd, Szabó György Ügyvéd, Vértesrlván ügyvéd, Király 1 Ugyvód, Preisach Lipót orvostudor, —''iparosok közöl Luporszbck Sán-dor, Ross Sándor, Pintér János, Láky János, Körmendy Lajos, Prágcr Sámuol, UzAr L. Lipót, iTalA^ Mihály, Magyar Fercncz éa Né-metli JAnot) urak. Eazorint tehát azokon kivül, kik már a törvény értelmében tagjai a/, iskolaszéknek, 17 tag választatott, közülük 12 r. k., 2 protestáns ¿4 3 izraolita. Többen azt hitték, hogy a folyó tanovbon a »«éknek hatásköro nem loond. Mi ellenkező vé-loraénybon vagyunk, mert Ámbár intézkedései-vol «Ok korláton kell áthatolni, » munkába körül tanügyünk rendes kerékvágásba hozatala, mégÍB:M ügyet karba fűzött kezekkel, pfírlagon hagyva nézni annyit tenno, mint jövőjét még-inkább megszabdalni. — Sok intézni való van, uraim, rnelyi t a növelés szemügyének kára nélkül t.lhagvni lehetetlen. Idáig, a mostoha atyáskodáu szomorú évszázadaiban tűrni kellett, mert vajmi kevés volt azok közül, kiknek a népnevolés igazgatása kezökbun volt, hogy szivükben is lott volna, melyot áztáu ugy idomítottak, amint czóljaik-nak leginkább megfelelt (sajnos, hogy pirulva bár, do be kell vallani). — Azért iskolánk az alig mult gyámság nyűgeinek miiig is, és még ki tudja meddig — belego. Az idő változott. A nép lognagyobb része is belátta, hogy a régi girba-gnrba útról lo kell térni, mert tévút az, melyen órránál fogva vo-zottetett. v A t. olvasó ttftijn, hogy iskoláink közösek, do azt, hogy lányosztályaíuk, mióta fo''nállnak, mindig:közösök, ulig tudta. Pedig ugy van. — ~i)o o szomorú közösséget nem koll a szó kellő értőimében venni. Ugy van az, hogy az eddig két, az idén három osztályú lánytanodának vau egy közös tanítója, a tanítványok száma 220, kik közöl "V második és harmadik osztály a délelőtti, az első a délutáni órákban oktattatik, ugy, hogy inig a kót osztály a valódi értelemben vett oktatási órákon van, — addig az első szintén délelőtt női munkát- tanul, s mogfor-ditVá/ E ;Mrvm osztálynak cgyetlenogy tau-torme vaii, h egy szobáeakáia, melyben á női munkát tanulja. Szeroncso, hogy rendotlonül járunk iskolába, különben a folyosókat i» kel-lené''igénybo^cniii, hogy a tanulók elfórjonek. \ Az iskolába iárás — mint mondók — _ron-detlou úgyannyira, hogy 30—40 közönsógeson, rosz időben 60-^70 is hiányzik. Oka részint n szülők könnyelmű hanyagsága, részint a ru-hitlanság; az előbbi inkább, mint az utóbbi, l|iajd podig néha a botegség, — do oz feltűnő hiányt neut okoz. Erősen'' hisszük, hogy az iskolaszéknek a népjiopt^ körüli erélyes intézkedése, mogter-mendi áldásos gyümölcseit, s így az sein fordu-Und elő, hogy óvtizodonként 200—250 gyermek iskoláztatás nélkül maradna. Iukoláiok nemcsak hol-, hanem kÜlszenro-tetbort Is Igóu''sol; hiányt mutntuak főj. ♦ Nincs az iskola rottdslkozóaéro akkora helyi-•ég, molyen egy árva fűszál tengono. Hol nyújtson a tani tó utmutatást? p. a fa-tonjésztésből ? Erről hisszük, hogy gondosko-dantf a« iskolaszék o nem a kesztholyi moro ooniuctuo-kéftt? Nincs az iskolának akkora udvara, hova időközönként a tanítványokat kiereszteni lőhetne, ha eaak azt nem toaszük, hogy egyik vagy másik Uniténak fyukját, vagy az iskola udvaron sok szokérro menő szemetén sétáló arístokrata kakasát az agyontiporhatás kooz-kájámik alá nem vetjük, Ezen majd ugy segi-tüuk,1'' begy kieresztjük tanítványainkat az utezára; —- de előbb folyamodást nyújtunk az utezán tábor/.ó kutyasoreghoz, hogy a tanítványokat magas támadásaiktól kegycson megki-n>élni «r.íveakodjoiiek, és ha mégis meghallgatni nem méltóztatnának, valahol a levegőben vá- *) I.»pnnW ojfy r^aiél ki''dtx''^rl •/•alnljük A Un-<l(tjtirk, «to>ib«n kijrlrnljUk, liojty « l.nillpyi liiilótl-ti«ok Ic^ntgyolilirtuK ticljr(, érdekli lorín, « >•*•!>* TUtonj''ukM n«!M itmcihctjllk » ijy « folclJi»«ógot lialiroiatUa * ko.lírt rtihAolik. M/cik. | Insztunk alkalmas helyiséget, Jia oz ellen meg a verebek nem protostáluak. • A hiányokról lesz időnk szólni, most beszéljünk a létezőkről is. Keressünk thomát! Ott egy iiucakA botorkál fíidetlon fővel, még orra hogyo is tele van sárral szogénykónek; ^twort sapkája nincs, — ugy látszik, nem a log-ogyonosebb uton jöhetett el hazulról, alighanoin desertor szegényko; az ám : megszökött; do ki tehet róla, hogy otthon mcgftnja magát 1 Odább egy lányka (vagy több is, amint jó) sétál; — hón-alra kötött szoknyácskája"ugyan telo van Bpékolvo tarka foltok s lyukakkal, aztán minő borzas, piszkos is kissé. Mig el nem fáradunk, folytassuk sétánkat. íme, egy asszony szaladgál nyugtalan, ido s tova tokintgotve; bizony talán keres valakit? No — hát! — veszett kutyák hírét hallotta a gondos jó anya, fiacskája pedig, tudj'' az Isten, hol csótolog az utczákou ? Nini! mily sokan állnak ott a szegleten, talán komédiás mulattatja a publicuinot? Egy kis gyermeket taposott ö.sszo a kocsi azt gyá-moljtják stb. Eve« át több ily utczai esőt fordul elő. Nem rég egy anyának két gyormoko a mc-szosgödórbo osétt. — Az is megesett, hogy egy magára hagyott a pálinkás üvogből annyit szörpölgotott, hogy belohalt. Legközelebb ogy másiknak kozo tört el. Hány gyerniok óloto s mennyinek épsége áldozatul esett, s ha ovodánk lett volna, mind-oz nem történik, vagy legalább uugyobb része elmarad. Bízón jó volna ogy ovoda, ha kivált gombaként melug eső után kibúvnék a földből. A keszthelyi összes elemi iskolákban a ta-uulók száma — beleértve az izraelitákat is — mintegy 040. Van pedig Ü tanító s 2 tanítónő, KESZLEK GYULA Maflyar-Sitrdahely, J«n. 4. 1^70. Községünk mai nap ogy ritka szoroucsének vala tanúja. Tok. Glaviqa Lajos megyei isko-latanácsos és pulini uradalmi főigazgató urat volt szerencsénk tanodánk hclyis''ógóbou tiszt''jlni Iskolatanácsos ur az iskolát megvizsgálva, a tanszoba hiányos felszerelését látván: Zalame gyo, Magyarország és Európa térképe és egy föld-gömb megszerzését határozatba liozá. költségek fedezéséhez iskolatanácsos ur 10 ftta szíves volt járulni. Eliíökloto alatt az iskolaszék megalakult. Uj iskolaliázépítéso találtatván szükségesnek mit a közsé^boliek elfogadtak. Ez ujannnu k<>-szitendó iskolaház építéséhoz a tekintetes paliní uradalom 70 ezer tégla és 15 ezer db cserép síddel niegégoltoti''wót és a totőfa mogvásárht szíves volt megajánlani. A tanitólizotése 210 fttal megjavittntott, moly a törvény által ongc délyozett 5 százalékos adó pótlékból-''^ótoltatni íog; önnek sürgetéséro ¿1 oszközléséro megválasztott iskolaszék utasíttatott. , a nagyon t''uztojt paliní uradalom-, s benno tok. Glavina Lajos főigazgató ui o nemes tettét midőn nyilvánosság oló hoznám, s ogyszersmint tanügyünk irányában tanúsított ügyeimét há lásan megköszönném tiszta szivemből óhajtom, hogy az Isten számos évig testi s lelki áhlá sokkal elhalmozva éltesso! ÖÁKINGEH KÁUOLY. Hoti szomlo. Január t-i-o 1S70. — (Bfi.)(Vegye8hirek.) Eel S ő - ''/. (1 111-p 1 é ii b o ii Zamutó ós Mernvík holységekbeo lázadásszorü mozgalom jelví mutatkoznak, melynek czélja lenne : az urak éa zsidók kiirtása. Egy két fővárosi lapbau bővebb tudósítások is jelontek már meg ezen lázadásról, do mi — irja az .Ung* -- az egósz hírnek legfblobb annyi valóságot tulajdonítunk, hogy néhány ombor. ros^lelkíi lázitók által tévútra vezettetett. Való azonban, hogy a.uágy cholera alkalmával is a zainutóiak és mernyikiek kezdték meg az akkori nevozetcs paraszt lázadást s igy lehetséges, hogy az ottani ujabb nemzedék is az ősök nyomdokát nkarja követni. — lt) fratio 4 frt, 20 írauc — W ftos magyar aranyak kibocsátásáról szóló szentesített törvény megjelent. — Gr. Batthyanyi l/ajos vér-tanunk,szobrára szépen gyűlnek az adományozások. Üd vózöljük a .Pesti Napló14 szerkesztőségét o hazafias kezdeményezésért! — A föld összes róztormelé.so 1730 ezer inázsa. Magyarosztrák birodalom 50 ezer mázsával szerepel benne. — Bécsbon egy yarkandi omher érkezett Leítnor Tódorral. — Genuábaii több mazzi-nista éa római emigráns fogatott cl. — Now-Yorkban egy sajátsiigou társulat alakult „Kövér férfiak s/.övetségo" c/iui alatt. — a leggazdagabb ember a világon a. W''ostminsturi báró fia, kínok naponkint 10 ezer forint jövedelme vau, 10 év múlva pedig 70 millió frt jö-vedelmo lesz éveilkint, mely 1000,825,000,000 frt tökét képvisel. — Az oroszkormány Szibérián keresztül a ehinai határokig vamitat akar épiteni. — Santa Maura^város töldrengds miatt a jóuai szigeteken romba dőlt. — A delegatiók Pesten ülnek ósszo május hóban. — A kölni templom GOO''év óta éplij. — A katon ú éle|-. mezőst mindenütt bérbe akarják adni. — \ . „Corvina*4 könyvkiadó réizvenytársulat Vad-nni Károlyt választá igazgatóvá. — JCizóUou Karácsony napján villámlás és inonvdór''éssol ógi háború volt. — Wagner Kicliurd''élotvoszó-lye.sen botyg. — A Tisza s inullók-folyóinak Áradata 10 G mértfiíldnól uagyvbb területet borított el vízzel.—Kómái zsínat''ou levő főpapok száma decz. 28-An 1035-ro mont. —Hugó KA-rolyt egy bérkocsi összog^zoltA.*— Liszt Főre ne/. voje, Olliv ier, a franczia mínistoreluök. — - Győrmogyeí Szemcro és Gyöinöro közüli nevezetes kőszén tol cp fedeztetett fel__A saját használatra való döhánytermeléaro^ vonatkozólag a hivatalos közlönyben egy értoaitvény tétetett közzé, moly tudatja, hogy a bojolontéaok a termelési óv jan. hó 15-ig a községi elöljáróságnál Írásban bonyujtandók, vagy előszóval megteendők; a községi elöljárók pedig a náluk tett bejelentéseket logyzékben felvenni, h ezón jegyzékben a házi körtek birtoklását, ós a jogy-zékben megnevozett csaláiltagok iránti kitéto-lek valósAgát bizonyítani, a felügyeleti és fogyasztási illetéket beszedni, a azt január hó végéig, az érintett jegyzék kíséretében, az illetékes pénzügyi hatóságnak beküldeni kötelesek A kik tollát oz évben akarnak dohányt termeszteni, 1870. jan. 15-ig jelentkezzenek,mert későbbi bejelentések nem fognak tekintetbe vótvtni. — (Irodalom 8 mpvészet.) Báró i»o,«gráu Emil „Suozig és vissz«- uti rajzait adja ki Petrik Géza ¡iCstí könyváron. Előfizotéai Ara 2 frt. — Beményi IJngvAroit hangvorsenyoz. — Uboulay .lengyel ország első felosztása" czímü legújabb könyvo magyar for.litásban megjelent. —»Ida lassú" csárdás Karkas Miskától uiugjolont Taborszky ós Parschnál ára 00 kr. „BeniOzky Lajos életrajza és kufsteini nupló-/ töredéke- czimü könyv, melynok jövedelme a gyáazos vógot ért honvédezro<lcs siremlékérö lott volna fordítandó, az előfizetők csokély swima miatt nem jeloiihotlk meg. — (Halálozások.) Csobánozy Katalin, lm--szerint zalamegyeí születésű — várad olaszi zárdafojedelqin-asszonya decz. 11-én meghalt-szülotott ^79.^batl. — Elmer J. pesti nagykereskedő szivén lőtto magát, hagyatéka 2százezer forintnál is több, uejo folytatja az üzletet._ Az líSG''.t-ki óv halottjai hazánkban. Az elmúlt óv mi rf/áinos jeleseket ragadott ki közülünk: Szeinere Bertalan hosszú szenvedéseinek jan. 17-én vetett véget a halál. Az elhunytak között találjuk Murányi Ignáczot, Lator Gábor, Luzaónazky Pált, Sümegliy Ferenozot, Butikai Istvánt, Böszörményi Lászlót, gr. Wonckheim Józsefet, b. Gerliezy Viiiczét. Szept. H-án l''á-risbau elhunyt Guyon Biehárdné e nomeskcblü hölgy. Irodalmunk s iiiüvészotünk is számos veszteséget számlál. Elvosztettük Erdélyi Józsefet, Greguss (}yulát. Gyurmánd Magorit, Ormódy Bertalant s Kmicli Gusztávot. A mű- vészet köréből Fürody Mihályt, Nagynó-Huber Idát tvj Bádnóihfáit; a fópajiok közöl Szenczyt Szanjszló^ Kollarcsikot, Moysest, éa Haulik bibornoícot sem szomlélhotjük már közöttünk. Hirek. — Ó F c l s é g e, a magyar király a azemélyo körüli minister előterjosztéso folytán Gutmann S. II. nagykanizsai lakosnak s törvényes utódainak a hazai érdekek előmozdítása körül szerzett erdemeinek elismeréséül a .gelRoi14 olúnév használhatásának engedélyozéso mellett, a magyar noniességet adományozta. Üdvözöljük városunk o tovókony b köztisztolotü polgárát a inogérdomclt kitüntetés alkalmából. I)r. Dietriehutoin következő kültemónynycl tisztelő meg : Koriiuk n* oli«m«rú», A* intőm kor« | Molyiii-k h\,n*M i|f«n t>e iilncf AlkonvA. Mcgiifiltlali, Lbfty íljon, A I)»Ult.il uo ftljon. K aIÜU ¿rteni : Mi ■ lia/.nti iTilom ! l.tfy (WlvaxOlt iCIcm U Ncvo<lh«z in>''-lt<>i> Mimién kflrUlmvny knxl.lt — Jót tor.;! fűlj Ion. Omivhillrtl a IrénlK fel Novcd bAngxik örömmel. 11'')tO'' miért 7 iicin, nem k.''rJciu, Tutijuk júl, mi ax érdem ! Ko»xorut nyújtott a trún, A niA^''/ar kirittr ; ■lenned ii.t cliimcrit KényoKlopA all I Neme* volt eddi^ U «zftd J.i tcllidrs körld «»Ok. Mo»t «''iAk fiSny»U(^trl nycrél, llirv.i cil, «okáij; élj! — Dalmátiából vott eredeti'' lóvéiból kövotkezőkot közöljük : Porasto, decz. 17. A utóbbi ujoiiczozás alkalmával besorozott Főlier-ezeg Ernosztbeli zalamegyeí ujonezok deezom-bor 1-én Görczből gyalog Triasztho érkezvén, 3-án gőzhajóra s/állva háromnapi tengeri utazils után (Jaltúróba jut-ittunk,honnan az ezred máa-nap lVraatóba mont. A hadi gyakorlat több-nyíró hegymászásból áll, moly sokszor 48 óráig is tart. A felkelők mint a zergék, oly könnyen ''futkároznak o kőszikjás kopár vidéken. Az el- fogott katonákat nem ölik mog, do tagjait csonkítják a logbarbárabb módon — szí« goru parancsunk van, hogy nokünk viszont az elfojgott felkelők iránt emberies módon kell vi''elt''itailnk, semmi bántnlmuknaK nem szabad történni. Az élelmozéa rosz, az chotctlen kcaerü kenyér fontja 10 — 12 krajezár, elvétvb caak kecskehúst kapunk, molynok fontja -40 kr., » bor fanyar a oly fekoto,mínt a tintA; bíifolodésro rhumot* iszunk. Hegymászáai gyakorlat után altiszti iskolában tanulunk. A rosz időjárás miatt szobában vagyunk, do oly tultömötten, hogy bútorról szó sinca, o lovelet is a izoba talaján fekve irtani atb. u — A soproni kath. fŐgymnaaiumi iQuság jan. 12-én a városi színházban zártkörű táncz-ostélyt rendez. A tiszta jövedelem felo az alakítandó doák 80gólyegylet ulaptőkéjoül této-tik le,''felo pedig az építendő honvéd-rokkantak házának javára fordittatik. Üdvözöljük a lcl-kca ifjúságot, midőn mulatságukat U hasznossal ily kzépon egyeztetik meg 1 — A magyar törvényhozó toitülot eló — hír szorint, a dnnndrával vasút ongoáélyozésról szóló javaslat fog előterjesztetni, mely a Duna jobb partjára Bajától ágazik ol éa Battaszék, Donibovár, KapoavAron keresztül a dóli|Va«ut-hoz csatlakoznék Zákánynál, mértOlldonkiot 20,0:X) ft bevétel volna garantirozandó. — Pö löakón a közös iskola mondatott ki. ^ tanító fizitóso folomoltotott a uj iakolaház épl-téao határozt''atott mog- . — Nagy-Kanizsa város kópvíaelS tcs''.ü-loto legutóbb tartott «„''yAlésében kim.ondá, hogy a városi tisztújítás inog fog történni. Ez«n tisztujit IsrA vonatkoztilag lapunk legközelebb énlekos czikksorozatot kezdend meg. — A nagykanizsai nagygymnasiuin önképző köro f. hó H-án tartott kózgyülésóbo:i .pályadíjak" tűzettek ki, úgymint főt. Kottek Nándor •igazgató éa olnök fir egy darab aranyat a legsikerültebb történelmi müro. — 2-szor a kör pénztárából 5 frt ; éa pedig 2 frt, a legjobb verses költoményro, végro 1 frt a legjobb szavalónak. A pályanyertos művek a .Zala-Somogyi Küzlöny--bcn fognak közöltetni. (A kör jegyzője.) — A koszt helyi m. k. gazdasági intézet hallgatói által segélyogylotük javára rendezendő bál jan. hó 15-én fog megtartatni „Amazon''4 czimü szállodában. — Panasz emeltetik nálunk, hogy több helyütt a tanitók fizotéao feléből-hanuadából szolgáltatik ki b o miatt többen kónytclcnok tanítói állomásukról leköszönni. Sajuos dolog biz ez.! hisszük, hogy orvosoltatni ia fog. — A k a p o r n a k í főbirói járásbau megyei bizottmány által mog válasz tátott Pigirtónd Fe-rcncz népszámlálásit biztos vidékéhoz tartozó Nagy- és Kis-KanizsA városokban, továbbá sa1.- Íiutueki, langvizi, szontbaláz-si, haliótí, gelsoi, lakonaki, és nagyrécsei korilloti jogyzőségok-hoz tartozó községekben a népszámlálás janii, il-án <>1 oiojKirtozatbaii megkozdotott, jó crotl-ménynvel folytattatott,.sőt már több helyütt bo is fejeztetott. — Schoiioklittván keszthelyi vegy tanár a snlmeczi kir. bányászati s erdészeti'' akadémia vegytani tanszékére rend. tanárrá noveztdtett ki. Á Dalárda. Jan.^l-én »ondoztodalárdánk a „Zöldfa, nagy tormébon oz évi első dalesté-lyét, a mrtkötlő tagolCszép számmal gyűltök össz''i, és tngadhatalan jobbari énokeltoK, mint valaha. — Sajnáljuk'' ugyan, hogy más korhoz képest jelmez- és bohócz előadásuk, melyek a közönséget mulnttatták, elinnradtak. A közönség gyéren volt kéoviselvo, mely egyodül is u feneketlen útnak tulajdonítható, do azért volt jó kedv, táncz és pohárkoczintás folköazöntiCi-sel fűszerezve, a terem szé|>cn volt vílágitva, külö«öaon a bérlő ur által ujonan alkalmazott lám ¡Kik disziték a termet. — Pályázati jelentés. Gróf Szápáry, (li£a főisj''án ur ő méltósága által kitűzött d rendbeli Imlyázntr* nézvo jelentjük, liogv a költomónyio titűzött 3 aranyat lapunk előbbi számában hozott bírálat folytán Takáca''.Tenó urnák,S<ip-ronba inegküldöttük; a másik két tárgy elintézése, s megbirálása hosszabb időt igényelvén, mihelyt a birálat befejezve hozzánk érke/ík, azonnal közöljük sa pályadíjakat uz illetőknek megküldjük. KTyUt posta. — I.. J. Kecskemét. .TiMsltahox* is i\ .köl«." »Irjn* niuitt k.Ht''omínyekot k iíifliiíltel voltak, alkal: luilApr fel I* f"irj.ik li.ixn^tni. Aí elűl>tiiekr<1| nem'' tudunk ««mmit, — .IMcjI KSxlrtnr* » .lléké»'''' t. sserfce«t!fí<f»l-v«l CAfrvvl»iionyl>A (xlvcsan l.''pt.lnk. — II. II. Krő« oitroni — (l uitit « n»m %)■!>&¡''. UltO«ÍllAt I — s«. I,. Onlnnil jk. Votlllk S .1 frtot A a levél tartalms »orint jflj{yexifik l>*. ''I''fllibire uíxvu «Ivm do mr|;boe«.''tt, lm a m.xt köldöttat inxerlí-li.iiiK)4ii.''il fogy* nom Ii.jxIia!jnk. I.ehet a mérési or-Vi»mÍj;uI liAtxnilni, du a botc^té^liox inért d»»i»bAn ; ex Igon »uk ejfynxerr''». A. J. .Ktimetöredék a ««hü neveléirfll'' ba-»11 U Wrudúk, kürjilk U/uIa/ l''álkcnl sM«rr<t« c|fé»x-mi kfttfiirtnf.'' ü Z X* E3 "T I- Í3C I R O IC: fiagy-KanUia, 186''.». január 7-in. Gabna Arainkra a« elmúlt nnne|>ek »eimni licrnü váltoiiit nem okúitok, de piae»unkra ntgjr kirt »»er-i«U a (öroil malom leíjíao, hova eaelítt kulfloöien buta »ok »aillitUtott. llofy meddig fognak rolff aa irak caBkkennl, valamint aa Ötlet pangani, vila»«oihatl*n kördvi. de anujri blionyo» hogy a tavaiMg »emriii nemit job-bulixt nem remélhetünk, akkor la caak aion esetben, ka a 1,1 u«m a legkedvriöbb lenne a vcU(«ekro. Piaczl heti-vásári kelet-árok. Najy-KanUíAii, jin, 7-én. AMauatriai mlrCnkint. Termények : B u » a M—85 fonto» 3 frt, ($0 — kr. 86-80 fut » U. HO kr. 87"— BS ft». 4 frt 20 — kr. Koaa 78 fnl ''2 (i. JW kr. 7P-8Ü fut. ''2 ft. 40 kr*— irpa earfS.Jaak, 70-71 int ''2 fr.30-<Okr. 71-7''J íhU 2 frt CO kr. irpa kO«''»n.é(re»1 66 fU. ''2 fr 20 kr. «7-«8 fna. X frt 00 kr. Kukorlcaa ü frt 10 kr., • frt — kr. Kukorloia ola«i (c«in<i<iautio) 3 frt 20 kr. Zab 44—46 fin. 1 írt. 40 kr. 4G-47fu«. 1 frt 60 kr. 1» o b a n k a ÜÚ--J8 fna. 2 írt. ''„>0 kr. 60—05 0» 2 frt. 40 kr. Paaauly fehír 4 frt — kr. F*«*uly, tarka 8 frt. kr. S«íua mi»*. — frt. kr. »»alma frt kr. 100 fej kipowta 2 frt - kr. 3 frt Érték- és váltófolyam: Jan. 7. b''/e uiotAÜquos 00.—- ; 5°/o aora*. kölcsön 60.— 5 löGO-ki Allodalmi kölcsön 70.10; bauk-réazvdnyuk 7.3¡1; hitolintözoti rdazvónyuk 254. 80} I/ondou 123.76; oztlst Agio 121.15; Arany darabja 5.83 kr. A .IIAZA* blitoiltóbauk dec. havi mfiköd<»ínek klmulaUta : llenyujlatott 1005 darab bovalMt 81G9ÍX» frt tfklre, fOfffÜben maradt a mult Uínitpbl 79S8C6 frt t8-kire. ÖíMcaen : l,610,7Üö frt. Ebből kiállíttatott 920 darab HI8885 frt Kiko, fUggSben maradt 017481 f;t töke, elu taníttatott 114400 frt töko. Ö»»*e»en : 1.010,700 frt. -A bank roflk«dj*<nek kexdeto óta t. I. 1807 «epl 1-től 1809. dec. vicéig aa 0»»»e» benyújtott bevallásuk 8»»-»»ege ; 26,G9''J,884 frt o. írt. Indul Vasúti naponkint) menetrend : N.-Kanluiról lUrc» feli reggel 4 ára . . . dilután 2 óra , l)uda „ reggel G óra . • « <!• 1 , . , eitvo 10 óra , Trleit , regg. 4 óra f . . délben 2 óra , llíca „ regg. 6 óra % . *JJ*I * >> Bopronig délutin 2 óra Barca . reggel 4 óra . délben 12 óra Buda felSl reggel 4 óra , . dílb. I óra , , o»lv« 8 óra Trleit . délbenl2 óra , k e»to 10 óra BiSci . reggel 4 óra . . e»ta 10 óra Sopronból délben IV óra 65 perc«. ¿rk. N. Kanltiira 2ü perc». ■ 22 perci. 57 , 45 . 15 . perex. Äerfcl nBLr>ts^Lr. Jan. 9-tíl 15-lg 1870. Hó ó» boti nap Kathollku» tár nap ProUrtKT naptár Jóiief 0» Mária ciedálkotának. ® u»J 9 VaiánTap HétfS Kedd Saerd. Csütörtök l''intok Hionibat Lukáei II, SS —40, 10 11 12 13 14 15 TTOffiTv. Agatb. pk. Matild, T. Kniest pk. Veronika Bódog H. Pál, Mór TTErT. KrnS Tilda Jámbor Vldorka Mór Ketnoto Pál Felelős szerkesztő : Wajdits JÓZMÍ. Segédszerkesztő: Bátorfl Laj08. H R D E rii É S E K Áilalános r urak és liölgyek számára. Kwa uj érezböl (u. n. uj nranyMl) kézült úkezor iiólktl-liizhotiWé teszi n vnlwli ékszert, niivol oz uj gyártinúny mind szin, mind alnk tukintetöbon vetélkedik a valódival, ¿a az a jó bonuo, hogy az egész tárgy negyedrészeibe kein került a azért annál gyakrabban megszerezheti mindenki a legújabbat éa lcgdivatosabbat, inert a valódi czikkok.iél a nóvlogca érték csak 10-ed részo ns árnak. —- EbbúI az a tanúság, hogy valódi ékszer csak lielylyel-kilzzel, tni^ <••/.'' uj gyártmány roppant tömegben készíttetik, azért saját érdekében vau mindenkinek, liogy más értékes dolgokba ne pedig aranyékszerekbe foktcsse pénzét. Legújabb ékuerek Kgy pirfilgg." 60(5080 kr, I fi. dlvato» alak uj arany- ból, miudlg mrgtartjik tit arahy «Int * axért a legcialt-konyabli.iii haaoulituak a valódlhox, eiuaili-roava, vagy utánxott kCTckkel, n mint ax alak kivánja. MelMkek Unom 1 db 40, 00, 80 kr. 1 frt . légiin. 1.50, 1.80, 2, 2 frt 50 kr. Palbe fOggők finom, párja 50, 80 kr. 1 frt. , legfinomabb 1 frt 50, 2, 2.50. Eg4»x kétxletok, mell-ikek ¿» fülillggők 80 kr, 1.20, 1.00, legfino-inabban kiaxitve 2 frt, 3.60, 3 frt, 4 frt, 6 forint. Mfc. Karperccxek finom drbja 60, 80 kr. 1 frt. „ legfinomabb 1.30, 2, 3,3.50. Nyak-ikek, dbj* 00, 90, 1.20 1.50 kr. •fe. Medaillonok, finom 20 kr, 40, 60 kr. . finomabbak 80 kr., 1 frt, 1.60. Mtu Tfi»0-f/.ük uj aranynyal 80 kr, 1 líl&0,2,3ft. M^ Oyfirfik klllttnfilo utánxott kövekkel drbja SO, 40, 60, (X), 70, HOkr.l frt. MU Legeiebb Mrfi • óra -láncxok (rövid) 60, 80, kr, 1 írt, 1 írt 50. I^L«K»sobb nyakláncsok 80 kr, finom volenexei forma 1 ft, 1 ft 60. i Uri melltfik 20.40, 50, «0 kr. Mell-gombok 10,15, 20, 80 kr. KáaalS-gombwk párja 20,30,40, GO HOkr. OalÜrgoinbok 6,10 kr. «W Kg>''»x káixlet mell- f, kixelS gombokból, legixebb kivitel 50, 80 kr. I frt, 1.50. >-gy kOteg óra-fit/elék, ua-gyon ealnoian ö»«xeálllt»a 00,^80 kr. I ftrt. 1.50, 2 frt. fOggő rxIMIbe foglnlva Ax uiOrtík iinpliír mcd.iillon • alakban , órn-fityelíkllUiolgál-bat.^Ctcn na]ilár ugy van kí»xitve: hogy napot, kcltnt, hónapot ponto-iaii jelex ¿t (lr.lk idó''ro banxuilliató kr. finom 25 valódi arauyoxott 45 kr. Legfln. készített gyémánt ékszer. Míg a ix komber ii megoiló.lik által a. — Ka ik valódi exllitb > van foglalva, arany-aiijal «llátv.v Ax utánxott gyimántok a legfiuointb-bankOixOralt begykrirtályból v.innak kó»ltve, a molyok ílónk tttxót •oba »em vetítik el; má« drága kn is liinerliotlenUI vannak utánoxva. Melltfik 4, 5.0 ft. Kgy pár flllfllggö 4 A 0 ft. •A'' . . kvxelö-gomb 2 60, 3 50, 4 ft 60 krr Kgy inelltli urak txámiira l 80, 2 80.3 4 ft. •é'' Drágaköve* gyllrtik aranyból 1.20, I 5o, 2—3 frt. Kcrciitrk é»»iivek nyakkal, S, 3, 1 frt. ^ttf^p* Qyitzékiztr. — Keketo legaiebb kiillitá», Igen tartói, lireg, lava úa blviil-txaruból. •A'' Kgy melltfl 20 80 50 KO kr. 1 ft . pár fUlSnfdggv 25, 35,50 80kr.,l ft. . . Karperceink 30 00 80 kr. 1 ft. Nyak-ik dbja áO 50 80 kr, t rt. •A- Oraláncx rflvl.l 16 30 00 kr. MA? Ing-gomb drbja 4 kr. f®* Kgy pár kiieló-gomb 16, 20, 30. 40 kr. Kgy tflxO-fÓ4lt 20 40 60 80 kr. ArOkkú illntoxó «k- HX«?|r«fe Ind ntvéiiybSI, moly Ur- Valódi arany-gyürllk kövekkel, n,í,*ote» illatát mindig megtartja 1.60, X frt. 2.50, j it legújabb d^jat »»erlnt vau farag- ta 18 latos e»0»t láncxok tűiben|v4. Ka itírtf?< IOImulllatlaii di».xs> aranyotva, rflvld 3.50, 4 frt. HUta miatt »«erfelett kedvelt Ha 13 látni houxu nyaklánca G ii • f"rlut. 13 lato» eidtt madaillouok tUibou aranyoxva i§ edive 2.50 ót í írt. A legdivatosabb aoiél-ék •ok finoman csisxolt ead»-aea41»xövegekb6l öMiaál- töaött litva. Egy ruf Ilik 40 00 80 kr, 1 ft. Kgy melltfl aiUitba foglalva 1 frt 50, 2, 3 frt. hölgy ily íkiierrel a terembe lín, a («fem néhány perc/, múlva betxllik Illattal. M. Kgy melltfl 80, 1, 1.20. l .''.O. 1 pár fülbevaló 80. 1. 1.2 >.1.60 •+> 1 karp-rec» 10 (W 80 1. 1.50. «*. Nyak-ók GO 80 1. 1.60. 2,.''K). Óralánc» 1.40. Ax uj TUINKOMKI''KUKK. kéixlct mint órA-lityelók drbja 20 - 30 kr. tJrs&let: TRAUGOTT FEITEL (Nro 4.) Bt''ca, K&riitnerrjng Nro 2. (2:17-12.9) a Drasche-házzal átollonbon. (352-7,1) Pénzszekrények és varrógépek meglepd olcsó áron. . "^Pőrals: tar M n giy a r - C-s Erdélyország részére , tűzmentes''és betörés, elleni biztos PÉNZSZEKRENYEKNEK PÖFFEL OTTO KÁROLY flyáriból BÉCSBEN, .továbbá , V A It R Ó - G E P E K a legjobb amerikai gyártmányok szerint alólirottnál létezik. — _ imrb, Píítta, Orixágút, Károly-laktanya. gr Eiadáa réarlet-flretés mallett. Oktatás Ingyen. Vidéki megrendelések pontosan teljesitt6«.i8l< unilpe Klnkaul''sqiielle für Kassen uíííl piimjiscliji|eji!Jg_ Die 11 ntiptuíI-tú-ríngo für Üagiyrn mid SI» bci»l»örgt n der feuerfesten und einbruchsicherti Kassen ans der Kabrik dos OTTO CARL FÖFFEL In WIEN, ferner N Ä II M Á S C II INEN der besten amerikanischen Systeme befindet s.ch bei embrich: ktagy, :Pilt. f^ I,and»tra»«e, Invaliden-Palai». WT Verkaufe gegen Ratenzahlungen. Unterricht gratis. Aufträge nach den Provinzen promptéit effectHrt _ _ _ ___. _ , - 1 ■. ■ n a mm a11 ,DO]XTA-Ü" élet-, tiiz- és jégkár elleni biztosító társulat, főiigynökségo Zalamegye részére LÖWY D.KI.JÁRSAI létezik, hol minden további felvilágosítás kósz-j seggel nyujtatik; minták és árjegyzék tábltizatok ingyen szolgáltatnak ki> (359—3,2) •NÁL 1029/1805) szám. ARLEJTÉSI HIRDETMÉNY. A nagyméltóságú vallás és közoktatási magyar királvf ministeriuninak folyó 180})-ik évi decz. lió 2-kiií-^''í)r)íiC,/?ií s/. alatt kelt magas rendelőt« állni, Zalamcgyéfön kebeie-zett rokolányi vallátf''áfapitványi pusztán lévő magtár helyre állítását elrendelvén; az árlejtés 187(»-ik évijauúr 17-cn délelőttii 10 órakor Somlyó-Vásárhelyen az ab^p^''v^adalmi tUztartói liivatalnál — ugy szóbeli mint irásbé)í,_ yánlatok : elfogadása mellett fog megtartatni. — A bíííyrc állítási ! összes költségek : 1201 frt 18 krban vVnnuúk folvévo. A helyreállítási terv —.ügy az éj>i<Ri feltételek, az cm-! litett tiszttartói hivatalnál megtekinthető.''Vállalkozni óhajtók 1 ezennel felhívatnak, fenirt napon és órában, a kitűzött he-jlyeu — a vállalat összeg 10%-al ellátva, — megjelenni, szíveskedjenek. Veszprém, líjöU. decz. 17-én. KtiHi — 3,3) A somlyóvásárholyi kor. közalapítványi gazd. főtisztsóg. VARRÓ-GÉPEK minden alakban ^ szabók, czipészok éa családok szAnulra lcnzAllitott áron «5« biztoaiték inollctt. Kézi varrógép 25 írttól 50 frtig. Árszabályok kivánatía bériuentvo dij 30. <é) llSl "ÜL 1 mcgküldetnck. Varrótárgyak minden nemben s a legnagyobb választókban , igen J UL t ÉL** lOL y O S ár mellett kaphatók urnái BOLLMANN H, BÉCSBEN (338 -12,8) Hotlionthurmstrasso Nr. 31. és Maria-hilfei"strasso Nr. 91. 3P©S"fc, Bálváuy-utcza, Krzsébet-tér sarkán. Legnagyobb raktár a varrógépekből 1 Isméi-eladók kerestetnek. Wajdits József kiadó-, lap- é^ nyonulatulajtlonos .Nagy-Kanizsán. \ Nagy-Kanizsa 1870, január 15-én. 3. szám. Kilenczedik évfolyam. Kiterjedve SOPRON- és VASMEGYÉKRE. Vegyes tartalmú lietllap a szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből. Megjelenne s minden exembaten, ((in a gyakran Mátfél vagy kit Ken. HirrÍ4t-ha(ol iroda óm kl«dó lihotaH WAJDIT8 JÓZ8KF k8ny»k<.re.ked4«4b«n. A rótmüvelésről. (—y) Nemcsak Zalában, de általában hazánk minden megyéjében a gazdaságoknál s ennek a rétekre vonatkozó ágában azon meggyőződésben vannak valamint íöldmivescink, de kisebb földbirtokosaink s sót a bérlók is, hogy „megtermi az isten a zöld füvet és azt lekell kaszálni,* — s kész a rétművelés (?) fis azt hiszik mind, iiogy ezzel eleget tettek. Igen, ha oly réteket veszünk, melyeket — ha sok bár az eső, el nem önt a viz, vagy viszont olyanokat, melyek elég nedvességgel birnak aszály idején s általában mindent — összefont karokkal — az időre bizunk. Ez az a tudomány, amit a széna termelőkről kivétet nélkül majdnem minden gazda magáévá tesz s nem akar a természet ellen cselekedni. Innét van aztán, hogy ha nincs eső, vagy kevés eső jár, akkor készen van a takarmány-szükség ós a jajveszékelés. Mint imént mondtuk, nemcsak a mi vidékünkön, — do ellőhet bátran mondani, hogy az egész országban a rétek a lehető legelhanyagoltabb állapotban vannak, és nagy csoda, ha még teremuek, mit csakis hazánk kedvező földrajzi helyzetének köszöi) hetni. A földműves nép nagy része neíMViak nem műveli rétjét, de nem is tudja, hogy azt épen ügy, mint bármi mást, művelni kell, ha azt akarjuk, hogy dúsan jövedelmező hasznot hajtson. S épen azért, hogy e körülményre gazdaközönségünket figyelmeztetjük : jónak láttuk e helyen a rétmü''velésról is szólani és elmondani, miszerint okkalmóddal meglehet csalni a természetet is. Műveléssel — s Qzt ugy hiszem tapasztalhatta minden gazda — a legkisebb földből annyi hasznot húzhatni, mintha három akkora földet művelés nélkül hover-tettünk,innét azaz erkölcsi tanulság, hogy szorgalmas gazdái M a vagyonkájából sokkal több hasznot nyorhot, miut szorgalom és múvolés nélkül háromszor akkora birtokból egy jmásik. A rét culturánál a gazda clmulaszt-hailon kötelessége szemügyre venni a rétet és először is főgondot fordítani arra ha vájjon a növények melyik fajtája díszlik rajta legjobban, mert vannak oly rétek, még pedig igen sok helyen, hol épen azou füvek dudváskoduak, melyek a földtalajával nem férnek össze; nem azaz találnak saját uövé-sükhez a földben kellő táplálékot s azt igen könnyen lehet észreveuni onnan, hogy ugyanazon füvek, iuig itt csak tengnek amott buján tenyésznek. Az ily fünemek — igen természetes, hogy nem azon földbo valók 8 a gazda kötelességo kipusztitni és oly neműek kel pótolni, molyok bokrosak s elég jól tenyészve beborítják a-fóldet. Jól ruuduzútt gazdaságoknál a rét-művelés abból AH'', hogy meggyalulják, megboronálják stb. a rétet ós bevetik holmi fűmaggal. Előfizetési föltételek : llelybtn bAihot honUxiI 4« vldjkre postán küldve * Kffín ¿vro i - ö frt. — kr. '' -.. *»»• . • » , — . '' Uvnegyedre ■ l „ 60 . Hlrdetéselc A hat haiáboi pcUUorirt 1-nSr 7 kr. S-itor 9 t» minden további belktaUiért 8 kr lUly»|dlj minden egye* belkl»U«4rt >0 kr. '' • A .Nyílt Uren* egy prtlt ior belkutAil dija 16 kr. Igaz, hogy ez maga is már többet éra semminél, mert a felszint megtisztítja, a növények gyökeit anuyíra-mennyirc megmozgatja. tui egy huszadrész kapálással vetekedik. Igen csalatkozik az , valamint hogy tapasztalják a gazdák az ilyetén rétmüve-lésuél, miszerint ez valami nagyszerű előnyöket nyújtana. A boronálás után elvetett mag ki kel ugyan, de gyöke a műveletlen földben csak lasacskán hathat bo s igy igen vókony lesz a nyeresyg, mely az által eléretik. Mert a gyök nfctn terjedhet szabadon e!ői o — a növény meg van gátolva növésé-bei^ s ha ez beáll : akkor ugyan szép keveset lehet belólö lekaszálni és csűrbe gyűjteni. Az oly rétet, melyen a fű ritka, vagy pusztulni, és különöscu mai viszonyainkat tekintetbe véve, midőn az egerek töméntelen sokasága a réteket tökéletesen tönkre tették, elannyira, hogy — ha gyors és czél-szerü intézkedések nem tétetnek — a legnagyobb szénaszükség áll be; mitsein ajánlhatok annyira, mintha o rétek most, vagy a tavaszsz.il felszántatnak, de ugy, hogy a hárítok egészen föl, tehát a gyepes részszel lefelé, vagy oldalt fordüljanak; oldalt még jobb, inert hogy eső, fagy, hó és a lég köny-uyebben átjárják. Ha az idő aztán kimelegszik, össze küll szedni a hantokat és apró garmadákba rakni, de ugy, hogy alágyujtani lehessen, és ép ugy, mint a szénégetésnél; ezután a rakásokat.meg/kell gyújtani, hogy lassan-lassan elégjenek; mikor ez megtörtént, a hamut egyenlően kell az egész réten elszórni, üjra felszálltául és megboronálni. E földet, a melyet ilyen formán elkészítettünk, vessük be oly fűmaggal, melyet a föld talajához valónak kiismertünk. E módon oly meglepő minőségű és mennyiségű szénához juthatni, hogy áldani fogják feltalálóját. llogy miért hasznos a rétégetés, igen hosszadalmas volna megmagyarázni; elégedjék meg a t. gazdaközönség azon állításunkkal : hogy jó; mort ott, ahol csak próbálták, mindenütt hasznosnak bizonyult. A rétégetés egyik loghasznosabb trágyázási mód a rétmúveléábcn; van azonban több mód is; ezek között első a coiupost-trágyázás. A compost-trágya készítését fölöslegesnek látjuk leirni, de azt meg kell említenünk, hogy valamint ez, úgy a fennebbi mód is — csak száraz réteken hasznos. — Vizenyős réteken csak lecsapolás áltul segíthetni, miről majd alább szólunk. 11a a rét ;lecsapoltatott, a körülményektől függ, váljon az imént elősorolt módokat lehet-e alkalmazni. — Oly réteknél azonban, hol nőm lecsapolás, de épen az ellenkező szükséges, t. i. az öntözés, csak ugy segíthetünk a bajon, — ha patak vagy forrás nincs közelben s innét lo nem vezethetjük a vizet, hogy vizta/tőkat, lehet ez aztán árok, vagy gödör, — készíttetünk és az eső s hólé vet adandó alkalommal a rétre eresztjük. Ez lenue a tavaszi vagy nyári öntözés; a téli öntözésre meg nem kell egyéb, mint hogy az árkokat elzárjuk ; őszszel, hogy az eső- és hó-ló felfogassék és a csatornából kicsapjon. Igen jó, ha a rét egész télen át viz alatt van. A vizenyős "réteket lecsapolás (árkolás), csövezés és többféle uton lehet javítani. Az árkolásnál ''az árok vagy zsilip azon helytől kezdve ásatik, hol legállandóbban és bővebben szokott lenni a viz, és menedékes eséssel vezettetik a főcsatornáig, nie''y e rélcu keresztül, vagy a rét mellett szokott húzódni valami nagyobb útszéli csatornába. Az ily zsilip csak oly mélyek legyenek, amily''mélycn a víz le szokott hatolni. Természetes dolog, hogy le kell fekve lenniök, még pedig ugy, hogy először a meder betöltetik kavicscsal, azért, hogy a viz ezeken átszivároghasson, és hogy a zsilipet a viz no nagyobbíthassa. A zsiíipezést az egész vizenyős réten ; nem szabad azonban egy lábnál szélesebbnek lenni. Ez ereken aztán leszivárog a viz a főcsatornába, úgyannyira, hogy a rét, moly n zsilipezés által területileg épen semmit sem veszt, miután a zsilipek földdel befedetnek, oly állapotba jut, miszerint a legtáplálóbb füvet termi meg, mig azelóittsást, csuhit, sóskát 8 ily-féle növény tenyészett rajta. A lecsapolás pedig csövezés által, ugy történhetik, ha az e czélra készített csövek árkokba lerakatnak, majdnem oly felosztással, mint az árkolásnál. Hogy nálunk nemcsak a rétművelés, de a rét tisztántartása is elhanyagolva- van, azt mindenfelé láthatni. Fűzfa bokor, va-kand-túrás, száraz kóró mindenütt szembeötlők. Az a legroszabb szokás, hogy gyűjtés alkalmával a boglyákat hetekig a ''réten hagyják, sőt a második kapálásig. — Hogy teremjen aztán az ilyen fű, vagy pedig ott, hol nedves időben történt legeltetés alkalmával marha jár? A A réttnűvclés ép ugy megkívánja a szorgalmas inuukát, mint akár a föld. Nagy-Kanizsa, Jan. 1870. (Bfi.) A jótékony tett háromszorosan hat, t. i. a czélra, melynek érdekében a jótékonyság gyakoroltatik, továbbá Önmagára az adományozóra, mert nemcsak az érzőbb, do tnég a fásultabb keblekben is sajátságos édes megnyugvást, melengető önérzetet kelt és ez vajmi jól esik az anyagi világban küzdőknél l végre jótékonyan hat másokra, mert példaadásul szolgálván, ösztönzi, lelkesíti őket hasonló nemes cselekedet kitelhető eszközlésére. Minél népesebb a föld s több az cm-bor, annál több oldalról vétetik igénybo a társadalmi jólét előmozdítására czélzó jótékonyság, mely a felebaráti szerotetiiek legragyogóbb gyöngyszeme, melyért nem gyakran búvárnak kell működni, hogy felszinro hozathassék, do olyan is a jótékonyság ér- Hirdetóaeket elfogad: N.-Kanlzeán: * K AUÓ niyATAL.Peiten: ZKISfcRRM Béo»-, Hamburg-, Berlin-, Majaa-a.-Frunkfiirt- 4« Baeel ben: JUA8B.N8JB1N & VOüLKK. Upoae-, Bw«-( i jStuttgartban: 8ACH8JB>tAiWA. Béeeben: OPPKUK zete, mint egy dísznövény a szívben, mely-lyel mindon ember bir, csakhogy aem Ismeri s gyakran ismerni sem akarja ; a pol-gárzat, a társadalom, a közérdek pedig feu-nen kéri, követeli ama vjrágna^.ránézve éltető illatát, mert a társadalomban csak kellem azonosulhat a hasznossal, különválva a haszon fukarsággá, a kellem kéjelgőssó fajul s megszűnik az oly ember hivatásának rendeltetésszerű betöltésére képes lenni. Mi tehát az éberek teeudójo e körülménynél ? Szelídséggel, a műveltség o hervadhatlan ibolyájával kell hatni rcájok, tükört kell tárni eléjük, melyben lássák és bírálják á jótékonyérzet gyakorlásának elhanvagolási pírját arezukba szökelleni. Mások pedig lássák s gyönyörrel szemléljék nenies tettök drága gyümölcseit, melyet áldozat gyanánt emel az emboriség java az Alkotó trónusa elé, hálául arra nézve, hogy az embert nemes lélekkel, érző szívvel áldotta meg. A jótékonyság előidézte intézetek szelleme nem más, mint amit az Alkotó nem teremtett meg, de az emberekre bizta, hogy annak gyakorlásával néki örömet szerezzenek. Hiány tehát a nagy mindonségben, melynek eszközléséro az emberiség van hivatva. A soknemü hasznos intézet közt mindon tekintetbon első holyon áll a jótékony-nóegylet égi eszméje, ez a jótékony érzet tevékeny búvárja, ez a szorgalmas méhtár-saság, -- gyűjtögetvén a jótékony-érzetek színmézét arra nézve, hogy az utókornak egy hatalmas kaptárt adjanak át, melybeu a nemesétzeti sejtek között a hiterkölcsös műveltség örök zöldjét ápolhassák, —-gyarapítsák. • Ejh! földhöz o tollal, pír, égető pír futja át arezomat, hogy Deák Forencz szülő-megyéjében niaig sincs egy ily magyar — nőegylet I Jegyzőkönyvi kivonat soproni kereskedelmi- 8 iparkamarának 18Ü9. évi novombor hó 8-áu tartott közös üléséről. (folyt, it vége.) '' Ilii > 2. A kamarának, azinto a déli y.-társaság főigazgatóságához inzétett kiivotkezó átirata : „A hely buli termény korcskedő részéről már több ízben panos» emeltetett az itteni palyafőn alkalmazott munkások, illetőleg a föl- • leia-kók elégtelen száma miatt, a mi ezen kjynako-dókro annál kolloiuotlonobbUl hat, mivul itt ninoson nékik megengedve, áruikat inját era-bőreik által fel- • lerakatni, atuint ex például Szombathelyen történik. Külüuöaou kollumot-1 onnő válik őzen kttrltlméuy az Ariknak nagyobb ÖMze-caoportulftsa , vngy kedvezőtlen nedvei időjárás alkalmával, oltokintve fóhno-rülö időveszteségtől, moly az üzleti élotbou a pénzzel egyenlő bccaü.A soproni pályaudvarnak három kapuja van, do cauk néhány munkáén, miért In mindig cank egy kaputartatlk a forgalom számára nyitva, mivel a munkátok száma nagyobb munkákra olégtolon. A kamara nom kiviin ezon folUl még ogy«b«t folhotni mivel a. őigazgatóság ebből is bizonynyal folismorendi, hogy » munkások csekély száma ar. itteni pá- i lyafő forgalmának, kivált a nagyobb üzleti tevékenység és az éléukobb forgalom idejében, ! meg nein folol. Mindazonáltal elismeri a ka- , rnara, hogy nagyobb számú munk&''oknak állandó alkalmazása nehézséggel járhat, miért is a forgalom érdokél>on azon kérdőt nyilvánítja, miszerint tétessék olyszorü intézkedés, hogy a termény-kereskedőknek mogungedvo legyon, áruik föl- s lerakását, a pályaudvar égy második vagy harmadik kapujánál, saját omboroik által eszközöltetni." , .. Ezen közlések után a tanácskozmányi ügyek ▼étettek tárgyalás alá. I. A közOs - bizottság jogyzőkönyvi véle-ménye : a) Felső-Eőr, b) Galambok és c) Szakcs községeknok vásár-kérvényei iránt. ad a). Vasmegyoi Felső-Eőr községo még két országos rásárnakeugedélyozését kívánja. A* e felott adott bizottsági vélemény oda terjed : hogy, miután Felső-Eőrött a kérvénybon foglalt boisméré* szsriut, négy országos vásár amúgy is UrUtik, és miután egyébként is ama vidéken- névjzerint Pinkafőn, Vörösvárott, Né-met-Szent-Mihályon és Zalonak^on tartani szokott vásárokkal leendő szaporítási szükségesnek egyáltalán nem isinerhotő. ad b) Zalamegyei Galambok községe négy országos vásárnak • engedélyezését kéri. A bizottsági vélemény oz iránt kövctkozólcg nyilatkozik : , A kérvényben 2 indok vuu felhozva : első sorban a baromtenyésztés, illetőleg baromko-(vskedés, — másodsorban az iparos készitmé-nyék Kelendősége kívántatik elómozdittatní. — A b cotlság ugy van moggyőződve, hogy ezeu czélok a Galambokon tartandó vásárokkal cl nem érethetnek, mivel az ipar ama vidéken említésre méltó módon egyedül Kanizsán van képviselve és ugyanitt amúgy is hetenkint egy jelentékeny marhavásár tartatik, mely Kanizsának ko<lvező fekvése és az itt központosult kereskedelem inollett Galambokon tartandó minden vásárt fölöslegessé tesz, »őt, a mi küiön-legttinurhakur.''ííkodést illeti, íojlődésro sem eu- god jutni, E/.0U felül pedig : Kís-Komárom 3, Nagy-Kanizsán 7, Nemes-Vidon 4, Iháros-Bo-rényben 4, Zala-Apáthiban 4, Nomes-Dédon 4 éa Szakácsban 3, ötsr.^en tollát 28 országos vásár tarlatik, mely ok forgalom ''szükségletét teljesen kielégítik. A ''»IzotUAg tehát a vásárok engedélyezés« ellen nyilatkozik " ad c). Tulnumegyoi Szakcs községo minden ksddi napon tartandó hetivásárra kiván ongo-délyt. A bizottság oz iránt következő véleményt ad : Miután Szakcs 3000 léleknél népesebb, jelentékeny, község j közelében terjedelmes s termékeny pusztákon a fóldmivelés nagy mérvbon űzetik és Szakcs minden vásári helytói, molyek közül Siófok a legjelentékenyebb, távol ősik ; a kérelmezett hetivásár, a mezőgazdasági "termények boni könnyebb forgalom érdekében, engedélyezendő volna.'' A kamara az előzetes véloményokct téliesen olfogadván , ogyuttal elrendelte, — Hogy n nsgymltgu minimtoriumboz felterjesztendő illető jolontések azok értolmébon loaznok szer-kssztendők. II. A magy. kir. kereskedelmi mínklter urnák f. é. oktober 21-én 15.080 sz. alatt kelt rendelete,molylycl a kamara értesitettik, miszo-rint a pénzügy-minisztor ur folkérotett, hogy legyen hailandó a kamarának a kérelmező*» állami olőlegot nyújtani, és hogy o sze''íiní a kamara addig várakozással logyen, inig a kereskedelmi miniszter ur a pénzügy-miniszter úrhoz intézett folszóllitásának eredményét tu-datandja. Tudomásul véWott. III. A nmlt. m. k. keroskedolmi ministo-riumnak f. ó. oktober 20-áu 18500 sz. alatt kolt rendelete, tnolylyel a kamara f. é. soptein-bor 0-án 237 sz. a. kelt jelentésére értesittotik, hogy a posta-bérmentesség a kamarához érkező pénz- és értékküldeményokro, tekintetül az 1805 évi oktob. 2-ról kelt szabályzatra, ki nem terjeszthető, és hogy az 1868: VI. tcz. 25. S-a csupán a kamaráknak egymás kö/ótti és a ha-tóságokkali hivatalos levelezéseire, nem pedig a kamarákhoz* érkoző pénz- és értékküldomé-nyekre terjed. A kamara mostanra nézvo minden oz Ugy* beni további lépésről lemondván, a fontobbi rendeletet egyszerűim tudomásul vevé. IV. A nagyin, kcrcslcedolmi minisztériumnak f. é. oktober 30-án 12750 sz. a. kelt ron-delote, molylyel a kamara értesittotik, hogy az 1808 évről föltoríesztott számadás megvizsgáltatván, holyosnek Uláltatott. Tudomásul vétetik és elrondeltetlk, mlize-rint a kamarai pénztárnok Hegenhart .1. L. urnák a felmentvény kiadandó, az erről jegyzőkönyvi kivonattal értesíttessék és a számadás a törvény értelmében mind a helyi lapban, mind pedig a nyomatott jegyzőkönyvben, következőleg közzététessék: I. Hővé telek: 1. 18G7. december végévol maradott pénztári készlot 091 írt 35''/, kr. 2. az 1808. év folyamában érkezett pótlékok .... 2537 » 72 „ 3. felvett előlegok ...... 3000^ . — összeson . . 0232 „ 7''/, „ II. Kiadások: i 1. a hivatalos személyzet fizetéseire ............ 3005 frt 48 kr. 2. irodai szerekro........ 84 „ 58 „ 3. nyomtatványokra...... 722 , — , 13 75 48 08 33 4. könyvek, hirlApok és könyvkötői munkákra . . 83 ."». fűtésre.............. 147 0. világításra........... 21 7. |HÍ»tabérro............ 00 8. védjegyok lajstromzására 40 0. vélotlon költségek ...... 02 10. visszafizetett előleg..... 1000 , — . Összeson . . . 5320 . 73 . A bevételi összegből, moly tesz 0232 „ 71/, „ levonva a kiadást , . ...... 5320 , 73 . mutatkozik pénztári maradvány OÖö V. A nagyin, magy. kir. keroskodolmi mi-nisteriumnak t. é. oktober h.ó 30-án 18131 sz. alatt kolt rendeloto, moly szerint a f. é. septem-ber 0-án 240 sz a. felterjesztett ügyrendre vonatkozó mogjegyzésok azzal közöltetnek, hogy a kamra ügyrendjét e szorint módosítva, azt t. holybonhagyási záradék reávozotéso végott ismételten két példányban föltorjoszszo. A magas ministeriumnak az ügyre .vonatkozó észrovétolei oda torjednok: hogy víz ügyrendben az is kifejez tessék, ki által logyen az éviolőloges költségvetés készítendő : hogy to-váboá a pénztárnoknak csak akkor adható a leimentvény, ha a számadás a magas ministe-rium által átvizsgálva h jóváhagyva lott, és hogy az ülési jegyzőkönyvek fölterjesztése a törvénytől nom kívántatik, do hogy a kamara ozt teheti. E felett határoztatott: az évenkinti elől;-goa költségvetés azon bizottság által készítendő, mely az ügyrend szerint a számvizsgálattal mogbizva van, moly ebbeli intézkedés ur. li^v-rondbon felveendő; hasonlókép uz ligyroiul''w pénztárnoknak adandó lolmentvény énLiuéboti, a tett észrevételhez képest módosítandó; a/. ügy reminek azon intézkedése pedig, moly szerint az illési jegyzőkönyvnek magyar fordítása s mn-gas ministoriumhoz felterjesztendő volna, töröltetni és az ekként módosított ügyrend a magas ministoriumhoz két példányban föltorjcsz-totni rondoltetett. VI. A Bzoszndó tárgyában működő országos szakbizottságiak megkereső,leveléro, hogy ezen adónem reíor«:»ja iránt szakszotü vé!o-mény adathassék, a kamarai elnök urnák eíő-ülése alatt egy bizottmány lett kíküldve, melybe a kamarai tagok közül Zottl, Meller és Lenek urak, mint szakértők pedig Ilillobrand, Kotter-innun. Krasa és l''atzenbofer urak lettek megválasztva. Egyéb oltárgyalandó ügy nom lévén, az ülés befejeztetett. A kamarai elnök : A sogédtitkár : TÖITLEK KÁROLY. WETZER ENDUE, mint jegyző. Tanügy. Keszthely, Jsn. 9. 1»70. Mult tudósításomban szóltam tanügyünkről ; mivel lohototlcn a legközelebb lofolyt eseményt elhallgatni, megengedi a t. szerkesztő ur, o fontos tárgyról néhány szóval ismét inog-emlékezni. Hója Gergely megyei tanfelügyelő ur ő nagysága ougedvo az iskolaszék meghívásának, szerencséltető nagyra bocsült személyével szerény községünket. Ó nsága a vendégszeretetről diesérotes premontreiek kolostorába szállott. Innét 0 óra után a várostanácstorembo jött, hol szívélyes fogadtatása után mognyitá a gyűlést. Gyongéu.ok érzem magam arra, hogy mog-nyitó beszédét omlékezetből visszaadhatnám, moly beszédből a legszeplőtlonobb honszoretot, a tanügy iránti határtalan lángbuzgalom, ritka avatottsága, tanügyünk mindou rétogének oly tökéletes iiiincreto, hozzá áz elragadó ékosszólás a legragyogóbb sziuber tűntek fői. ó nagyságának" tek. Szabó György ur ki-tUnöioIkcaedcssol válaszolt. Később tok.Sporzon l''ál ur szónokolt, kinek ronzó előadásáról oly sokat hallhatunk magasztalólag szólni, ma szo-mélyoson győződhotéuk meg valódiságáról Még eddig nom lovéu elnöko s többi tiszt-vísolőjo a széknek, ez alkalommal azok is megválasztattak. Eluök l''intér Endro gymnaaiumi igazgató ur; alelnök tok. Sporton l''ál f. gazd. tanintézeti igazgató tanár ur, jogyző tok. Vértesi Iván ügyvéd ur, és gondnok tek. l''reisach Lipót orvostudor ur. E választás oly tapintatosság jellegével bír, hogy lohetotlon a legnagyobb dicsérettel meg nem emlékozui. Tanügyünk oly kezekbe van tóvo, kikről bizton elmondhatjuk, hogy virágsóvá s vidékünkön példányképp Úszik ismert buzgalmukkal. Az iskolaszék ozeu első ülésezésénél ő nga felszólítására a városunkat környező hegység olőljárói is jelen voltak, kiköt szintén felhívta, — — hogy Keszthely példájára ők is engod-jonok a kor kövotolményeiuok. — Ezok is belátva a szükséget, némi elleuvotés után, — mely ellenvetéseket Szabó György ''úr ugy leszorította, hog/ azok terükön- meg nom állhatván, miudenbe beleegyezni, tohetségök szerint, készeknok nyilatkoztak. Miuó iskolát kiván a hegyi lakosság, log-közolebb egy gyűlésben fogja kimondani. Ugy látszik, hajlandók a községi iskolához közeledni. A többi mozzanatokat is örömmel közölnék, ha o lapok hasábjait igénytelen sorainknak már a mult számban igénybo nom vettük volna. — Ez alkalomiüal még csak annyit szabadjon megemlítenünk, hogy ó nagysága iskoláinkat is tnogszemlélto H a tanszorokkoli felszerelésén jnogelégedését nyilváuítá. — Hogy iskoláinkban a tanszerek kovés kívánni valót hagynak magok után, nagyrészt lleisohl bíró ur s a mai elöljáróságnak köszönhető. Mint a mult szám- ------LLI-----1___ TÁllCZA. Az előtt hogy ... tx tlőtt hory ucin iinirri''lrk, rt(rr«lni(M>iii null uok«m s Irrinétiet. (»Iy iUiuiloi liolió liu volUm i''ii Kliutivnft«m úritkiK U A ki« uindÁr «uvktíii t A »ti ii hogfh» a nap mit lenyiiKodott l''K> clnéalvin » t««k f4n>«i riitUgot. fiokA — auká tíUl^alUiu wa^''SiuliS. Melyik leket ¿n íltem, — ll»litu|;aÁ|;uui c«ll!«g» ? — Nrm kell mqti már s mnlirÜAl ínuekem, ]K*art>b diloin a te iMTSd kedreieiu, Utl n«k»m moll u * ttujrei U(iU ^gl Ha már ddvöa, boldof«igom A le k«t (itmedbeo 6g ... NAGY LAJOS. A föltámadt. — Elbeszélés. - Több év előtt egy fiatal angol orvos, Fors-ter Hichárd hosszá vándorlás után Perunak városában Limában telopodott lo. Már gyor-mekkora óta kalnnd után vágyott, s minthogy ezt hazájában föl nom lolheté; .ízért tanulmá-mányai bevégezte utftn az uj — világba inont, és itt csakugyan ipn különös és »zomoru módon be is teljesült kívánsága. Azon ídőbeu Limában az orvosokuak igen nehéz volt holttestet kapni, hogv azonban bonez-tani tanulmányaikat folytathassák, .különös módon keMott azt szerezni, t. í. voltakLimában olyaüok, kik a holtakat kiásták « jó pénzért az orvosoknak eladták s így egész keresketlést Űztek a halottrablással. Azóta n tudomány már Peruban is legyó* to ezeu előítéletet; do clbo* szélésünk idejében ezen holtakkali gyalázatos kereskedés még nagyban divatozott. Forster Richárd is, valamint tíibbi orvos-táisa, wcu emberek szolgálatát vetto igénybe, és már többször nyitotta föl sötét éjjol ajtaját ezeknek, kik hallgatva tették la a temotőbjl rablott zsákmányukat a bonczosztalra. Fiatal és öreg, férliak, nők és gyermokek foküdtok fölváltva az iizonyu asztalon és Forster biztos kézzel kereste 0)1 azon titkokat, melyeknek fÖlderitéso az oinboriség boldogítására kellett szolgálnia. Fgy ¿Hol, több héttol Limába megérkezése után, Forstert titkos omboréi ismét meglátogatták s ó lámpát ragadott, hogy az uj jövevényt megvizsgálja. Ez egy fiatal, szép a>z-szony volt. A holtnak arcza oly kedves vala; miszerint k-not^ennek látszott, hogy az élet szebbé toho.ué azt.Hzép sz^ke haja lo volt esve, szempillái erősen lo valának zárva, llosszú fehér halotti ruhába volt öltöztetve, moly szorosan simult tagjaihoz és azoknak nvulánkságát tüntette elő. Forster oly zavartnak érezto magát. De álma nyugtalan és lázas volt s mindig a mellékszobában levő holttal f\lggöttössze.Majd ugy tetszett noki, mintha a leborított alak a zárt ajtón keresztül szobájába jött volná és ágya előtt állna; majd mintha karjának egyik erét nyitotta volna meg és abból molog vér öm -lenék kl, régre egy kiáltással fölébredt gyötrő álmából,« azonnal a mellékszobába slotett megnézendő, valljon ott van-e a holttest ? Do ez ott feküdt letakarva az asztalon, amint utoljára látta. Csak dél felé vetto le a takarót, hogy még egyszer mognézzo a szép arcZOt; do ki írja le meglepetését, midőn azon némi változást vett észro. Azonban maga sein tudta, miben áll üzen változás, do azt látta, hogy adóznak kinyomat« ámbár még mindig halott halvány volt, nem olyan mint vala az éjjel.''Hosszasan és vizsuálva nézte meg; különösen szemei vuláuak megváltozva, melvek inkább álomtól, inint a haláltól látszottak lezártuknak lenni. Lassan fóletuelto egyik szem-héjját és ¡mu| a szem nem volt megtörvo. Eszméletlouség- vagy tetszhalálról látszott megragadva leírni, de nom a.halál mo-revségétől. bizonyosnak látszott előtte, hogy él, ámbár a Icgc^okélyebb érvor«V»t sem érezto; órákig a legnagyobb buzgalommal igyekozett élotot ébreszteni bonno végre az életszín, meleg lett sráagaaz élet visszatért;« most ugy feküdi előtte, mint egy alvó gyermek. Azután ágyára fektetto és molln ülvo dobogó szivvel várta föl-ébredését. Sokáig aludt igy, s a beömlő esti fénynél oly halványnak látszott, miszerint Forster félt,hogy ismét az előbbi sajátságos állapotba esik vissza, a melyből oly fáradsággal mentotto ki. Végro aggodalmában önmagáról mogtoledkezvo, hangosan elkiáltotta magát, mely által uz alvó fblijodvo, fölült az ágyban. Forstor megakarta nyugtatni és fölvilágosítani, miért van il y sajátságos öltözetben • o helyűn, do ii-j''.u értett semmit; olyan volt mint egy gvermok, ki a körülötte lövőket nem jtudjn megkülönböztetni. Gyermeki kíváncsisággal nézett maga körül, végro an-g<íl nyelven onni és inni kért,'' mort, amint mondá, nagyon éliozik. Ugy látszott, hogy semmi botogségre som emlékezett, semmi kíváncsiságot, semmi aggodalmat nom mutatott helyzeto fölött és föl is kelt volna ha Forstor nem beszéli rá, — hogy fekvő maradjon és aludjék. Ezután visszavonul», hogy a történtek fölött gondolkozzék. (¿tuk néhány lépéaro feküdt tólo a szép asszony, segélyte^nül mint egy gyermek, egészen nz ő segítségére, és védelmére hagyatva ; mert világos vala, hogv semmi kit-rülniényro sein emlékezik, moly hozzátartozóinak fölfedezésére vezotne; s azon oiulter, ki ót, mint holtat házába hozta, aligha lenije telialál-ható, mert mindjárt a lialottrabliis után Perunak általa Ismeretlen vidékére költözött. Fölkeresni irmegrahlott »irt és a halottak névjegyzékében az élve elteinetottnek novét, igen kényes dolog lett vulua-* a logua;cyobb elflvi-gyázatvt kívánta voln», nehogy gyanút költsön ós « törvény szigorát vonja magára. I^ehotségo* hogy értelmi teli <tségo og.Uxen elhagyta és sfihu sem is fog visszatenni. Gyengo olméjü maradjon egéiz végig ? Do kí lohol ő? llizunyára nom creolnő, . mert szépwge egtrszen angol typus. Azon fölül jól beszélt angolul. A''íivanyelvo ez, vngy csak ugy tanulta''/ Do mi kép'' lehetett, hogy ozt mogtartá etnléközbtében, mig mást mindent elfeledett V — fc»»dolkodásában meg-zavarta védenczénok boléjíéso. Ez a fehér lepelbe burkolva megállt az ajtóban és szolid, do kifejezés nélküli pillantást vetett , reá. IWszélnem koll volo és Alíconek hivom — gondolá Foríter. — Jobban érzi magát Alico, nom ül lo a székbe ? — Ez mindon felelőt nélkül leült és hallgatva himbálta mugát aszokbon. Kisérotios benyomást tottForstorroőta lámpa halvány fényénél hosszú fehér ruhábau szemlélni, s nem birta a borzadály egy ueinét elnyomni; s végro, hogy a hallgatást mogtörjo, 04y könyvöt nyújtott noki,kérdezvén tud-e olvasni V Mosolyogva vetto el és ido-oda forgatta a levőtöket, játszadozva miut egy gy ormok.'' Ur Isten, hisz őrültI gondolá Forster; mit tegyek? Ezen sajátságos dolgon zavartalanul gondolkozni az ő jelenlétében lohetotlon volt, azért kezét megfogva, barátságosan szólt hozzá.: — Ismét lo lukul) feküdnie Alico holna» .... Do ő nom várta beszédének végét, hanom mindjárt eugodolmo«kedett a a könyvet olojtvo, a mellék szobába ment.Forster bezárta az ajtót, s a fölindulás oly erőt vott rajta, hogy majd eszétől fosztotta meg. Lohotctlennok tartotta ót segély nélkül olküldení, és mégis — mit tehet értő? Azon kílUl asszonyi segélyro volt szüksége, inert noinvvol«'' más ruh íja a borzadást keltő halotti ruhán kívül; azért elhatározá, hogy öreg gazda asszonyát beavatja a titokba do előbb esküt kell tennio, hogy az ogészot titokban fogja tartani. Az öregasszony- másnap korán roggol tért haza ■ nagy megnyugtatására mindenbe boloogyozott s megígérte, hogy to-botségo szerint fog sogítoní a »zeroncaétlonen, ki oly különös inódon támadt fel halálából. Miután a fiatal orvos a szükséges rondolésekot megtqtto, kiment, hog)f-a félelmes bjiiyomásl>ól kissé felüdüljön. Amint csto hazatért, Alicet tisztán felöltözve találta, do amint a gazdaasszony mondta,mindon darab ruhát ugy kellett ráadni mint egy gyortn okro, mert egészen kép-telon volt inagán segíteni. Szlik''égUdon volna leirni Alico szellemi haladását, oz nom oly lassan ment,mint a gyermekeknél, hunom sokkal gyorsabbau. Minél tovább haladt, annál iukább elvcszjé arcza közönyös kifejezését • mindig ör«m tükröződött szemeiben, ha Forster hozzá közeledett. A Mérető gyermek buzgalmával kis szolgálásokat tett uoki; ő pedig minden szabad időjét kiköp - FolvtntA« a mellékleten. Melléklet a „Zala-Somogyi Közlöny" 1870. évi 3 lk számához. bau is említők, az épület bclszervczote nem felel mog a czélnak, mindaddig, míg a kút felekezet ¡»kólája tényleg közösen igénybe nom vétetik. Tőlünk tanfelügyelő ur ő nagyura Ta-polczára utazott; kitérje a áldja meg fárudozá-•¿bau, kinek neve oly kodveson hangzik ajkairól : a — magyarok Istene! , KESZLEK GYULA. Jegyzőkönyv. 1869. deczember 11-én délután 3 órakor tartott Nagy-Kanizsa vároa képviseld ülésen jelen voltak Halvax József polgármester úr elnöklete alatt Gözony Fer. főbíró, Wcisa Manó, JuhászGyörgy,Gáspár Feroncz tanácsosok, Bar-tos Jánoi kamarás, NVágner Károly kap. I''lich-ta Károly szállásbiztos, Bisztricsányi Ignácz aljegyző. Berzay Elek, Wnlf István, Stern, Kozma stb. »tb. stb. képviselő urak, Kooh Adolf mint jegyző. Bója Gergely tanfelügyelő a királyi touácsos iniut vendég. Polgármester ur üdvözölvén a szép számmal összegyűlt képviselő tagokat a öróiumol jolonti, hogy Bója Gergely kir. tanácsos és tanfelügyelő ur ő uagyaága f. é. Ü5. sz. felhívásunk folytán az iskolák rendozéso tárgyában tartandó ezen rendkívüli közgyűlést személyes látogatásával megörvendeztette. Kként az ülést megnyitván. 102. Olvastatott az iskolaszéknek jelentése a város községi iskolák jelenlegi állapota, az oz irányban tapasztalt hiányukról, s ezzel együtt az iskolaszéknek javuslutát — paralell alsó-, ugy ogy felsőbb népiskola létesítése, végro a szükséges (uuorők beszerzése és ezek fizetésére a törvény fondeletéhoz képest, a a holyi viszonyoknak megfelelő módon leendő felemelése iránt. Mely javaslat, illetőleg jelentés meghallgatása után tanfelügyelő ur omolt szól, — s u mig egyrészt uz iiIbó elemi osztályok jelenlegi állapotáról merített saját tapasztalataival aa isko- laszéknek azokra vonatkozó jelentését csak megerősítheti, másrészt lelkes —• * a jelen voltak által rendkivü.í tetszéssel fogadott remek be- j szédbeu ecsetelte a városi közönségre — az ifjú nemzedék neveltetéso körül háromlott szent kötelességeket, kiomoló továbbá, hogy maga Nagy-Kanizsa város folvirulásának, szellemi és anyagi olóhuludásáúak, ipar és kereskedelmi fejlődése — a erkölcsi befolyásának egyik legfőbb tényezője kétségtclonül a népiskolák korszerű rendezése s ujabbak felállításában rejlik. Moly meggyőződéstől áthatva ajánlja az alsó népiskolák rondozéso iránt az iskolaszék által beterjesztett javaslatnak egész terjedelméből)í •elfogadását. A mi azonban szintén az iskolászék által'' javasolt gazdasági tanfolyammal egybekapcsolt felsőbb népiskola szervezését illoti, — olőadá ő nagysága, hogy tekintvo Nagy-Kanizsa város lakóiuak számát, tekintvo továbbá, hogy u városi közönségnek egy igen tekintélyes résfce kereskedők- és kézművesekből áll, s hogy alaposan következtethetni,miként a polgári foglalkozások o kettőjo jövőben is nagymérvben gyakoroltatni fog — az ajánlott felsőbb népiskola helyeit — a törvény által — épon ily nagyobb városokban felálliUndóknak óhaj tott polgári iskola szervezését, létrehozását javasolja annál is inkább, mórt a tanrendszerénél fogva magasabb szellemi kímívetődésre nyújtván alkalma — a velo okvetlen kapcsolatba hozandó gazdasági tanfolyam által — a gyakorlati élet minden szakmáján képes ogyéneket nevel,s a kor igényeinek, s az ország szellemi s anyagi fel virágzására czélzó közohajnnk loginkább mog-felel. ; . ■ K benső hazafias ihlettséggel mondott besséd után még a képviselő uruk közül Hegedűs József, Wlassícs Antal, Darázs Zsigmond, Gózony Feroncz s többen pártolták az iskolaszéknok nz alsó népiskolákra vonatkozó javaslatát, a . felső népiskola ós polgári iskolának egymás fo-j letti előnyt — tanfelügyelő ur felvílágitásai segítségével — megfontolván, miután végre még ö hagysága megbízatás folytán örömmel tudatá a közgyüléssel, hogy az áldozatokra mindig kész n jótékony ságairól ismert városi képviselőGútiiiniinH II. ur azon esetre, ha N.-Kanízsán a polgári iskol.i létrejön, 2tKM) frlot ajánll annak rendelkezésére, s hasonló cseleke-delekre » város többi lakóit is buzdítván au-link kiemelése mellett, hogy a legszentebb áldozatot kétségtelenül hozza, ki filléreit a nevelésügy oltárára teszi lo <— u tanáeskozinány tárgyát képező népiskolák rondozéso, a ujabb, felállítása tárgyában: (Határoztotott: Miután a» iskolaszéknok boterjosztott jelentéséből kiderül, hogy a jelenleg fonálló fiit és leányelemiosztályok — a törvény parancsolata — do általában a kor igényei és követelményeinek inog nom felelnek, — különösen pedig a helyiségek rendkívüli csekélysége, ugy t\ tanerők kicsiny létszáma miatt o városban aránytalanul sok tunkötolos gyermek a szükséges kiképzésben nom résfestyjhet, q épon a fentebb irt hiányok tekiqtotbovételo n>ollott a tanköteles gyoriuokck az iskolának látogatására "kollő szigorral nom szoríttathatnak — ulrendoltetik, hogy fi jelenleg fouálló elemi oskolák a törvény, által olőirt tanrendszer mollott alsónépiskolákká alakíttassanak át— ugy mindazonáltal, hogy a jelel)log meglevő helyiségen kívül a városnak különlnizó helyein hasonló népiskolák rendeztessenek be, melyek fekvésük, s helyiségük nagysága által ne csak ösztönül szolgáljanak, de képességgel is bírjanak az elemi neveltetésre hivatott gyermekek befogadására, a városi tanács most már akként utasíttatván, liQgy az iskolaköteles gyermekek iskola láto''gutási köteleségeinek legszorosabb megtartását-olső rondü gondjai közé sorozza. A fontobb irt paralel), ugy a felső leány népiskolák mielőbbi felállithatása végett mog-bizatik, illetőleg felkéretik az iskolaszék, hogy a városi tanácsosai egyetértve, azoknak, mely városrészben, —<■ s mely helyiségekben Inindő berendezés« iránt vizsgálatot teljesítvén, javaslatát hová hamarább foganutosítsa. Az iskolaszék által ajánlott felső fiu-népiskola helyett azonban figyelembo véve a tanfelügyelő ő nsga i több képvbeló ur állal felhozott fontos érvoket — őzen városi közönség elvben egy polgári isltola felállítására < vzólzó javaslatot fogadja ol, — aa iskolaszéket fentebbi kiküldotéso kapcsában felkérvén, hogy ennek hol és miképen leendő létesítése iránt sziutö a városi tanácsc*al egyotombon tervi^ze-tot készítvén, azt ide bemutatni szíveskedjék. Az e czélr.v Guttmann 8. H. úr által felajánlott 2000 írt köezönottel vétetvén, as ajánlat egyhangú éljonzés mellott jegytőköny vilcg is mogörökittotni rondeltotik. A mi végro a népiskolai tanitók és tanítónők fizetése iránt tett iskohujzéki javaslatot illoti, az,ezón képviselő tcstülot 4lul méltányol-tatván a fizotósok következőlog állapíttatnak 1 meg: Az alsó népiskolai rendos tanító • tanító-nő évi fizotóso a lakbér s kort-ólvozot hotudása mellett G00 frt a tüzelő fa fejébon évonkint 00 frt, — a segédtanítók-ó podig évonkint 300 írt s 25 frt faillotmény, moly fizotés 1870. január 1-től vovén kezdetét, ozon intézkoclés mind a tanárok, mind az iskolai gondnoknak tudomás, s ahoz alkalmazkodás végett kiadatik. A felsőbb iiu-népiskola, illetőleg az elv« ben olfogadott» kivitelre ajánlott polgári iikol* tanároknak fizotésó iránti rondelkozés — a felállítással egyetemben fog következni. Mely határozat jogyzőkönyvi kivonat alnk-. jában ngys. Bója Gergely királyi tanácsos ée I tanfelügyelő, ugy Babochay György iskolaszék! i elnök, mégis városi polgármostor urakkal közöltetni rendeltetik.) '' 103. TartfolügyolőAr indítványára, hogy a hely-boli izraelita hitközség hivatalosan szolittassék fel az iránti nyilatkozattétolro, váljon nem volna-e, s minő feltételek mellott hajlandó általa fontartott hUR-b-kezeti iskolát — köiségi iskolának át engedni? (Az iuditvány elfogadtatván, az ur. hitközség az iskoláknak községiekké loetidő átengedése iráut feUzólitandó, illetőleg megkérendő. :A ^nogszólítás szerkesztése f<\jogyző úrra bizatik.) , " r zéséro fordította s a legnagyobb türolemmol írni és olvasni tauitotta. Két év mult ol már; Alice gyorsan fejlődött, de azon még logkovésbé sem emlékezett totszhalál előtti állapotára. Korstor elbeszélt neki mindent és kóré, gondolkozzék előbbi állapota fölött; do hasztalan a múltnak logki-sebb nyoma sem maradt mog omlékezotében. ó oly boldognak érozto magát a jelenben, hogy a múltra nézvo egészen közönyössé vált; forró azeretcttel.fsüggött Forstoron,kinek életét,egész-aégét és szollemi kiképzését köszöntő. S csoda-e, ha ily körülmények közt egy boldog pár vált belőlük. Húsvét roggclon a limai angol követség kápolnájában eskettek mog. Mégis a gondviselés kezoSThü hivatott vissza Alice életro! De azon pílanattól fogva, midőn •i ég és föld, lét és nom .''ét között lebegett, lélekben ogy kímondhatlán benyomás maradt hátra. Csak a csönd és magányban érozto magát boldognak ;--oly félelem töltötto el kilépni a valóság isinoretlen világába és férjének szeretető mindon fölött elég volt neki, azért majdnem mindig otthon volt. Egyetlen egyszer vezette ki Forstor sétálni, doNa szokatlan tokin-totók, melyek őt vizsgálták, a zaj és lárma annyira megrémítették, hogy többé nem kívánt kimenni. Kíváncsiaktól éa látogatóktól szerencséjére mog voltak kímélve. Forstor ismerősei külüneznok mondták, k'' nem akar velők közlekedni • később nom is törődtek vele, igy neki, mint orvosnak, osak működési tero és nejo maradtak hátra, kinek társaságában a földi monnyot találta meg. Már hat év mult el azon éj éta, melyon Alice mint hálott Forstor házába vitetett, midőn egy napon as orvos régi barátjával találkozott. A találkozás fölötti öröm kölcsönös volt s Forstor inoghivta estebédro, mit az szívesen ol is fogadott. As orvos nem szólt sommit barátjának, Holtnak házasságáról, s már előro örült, mony-nyíró megfogja lepni nojéook szépségo. Azonban koránsem bzámitottazon benyomásra, molyot nojo Holtra tott. Holt arcza majd halovány,majd vörös lett szavában alig tudott szóhoz jutni. Végro eríit véve, magán Alicot az asztalhoz akarta vezetni, kí azonban férjo karját megfogva, visszautasította s alig látszott észroveuni Holt vizsgáló tekintetén. A / • _ Forster gyanúja még jóval az oatobéd előtt fölébredt; barátját szép nojo iránti daomoni vonzalomtól látta megragadva lenni s megbánts, hogy őt házába votto. Kzalatt Holt ingorültségo a legfőbb fokra hágott és Forstőrt egy másik szobába hívta — Talán beteg vagy ? kérdé ez őt. — Beteg? sóhajtott Holt; jobb szerotném ha meghalnék ? - x ^ Kzzol leült és mindkét kezével eltakarta arczát. Őrültnek koll engem mondanod Forster, do n hihetetlen hasonlatosság nőd ós az onyéin közt.... — Nős vagy ? kérdó Forstor, nem is tudtum. v • — Az voltam és ez az én szerencsétlenségem I Nyolcz évvel ezelőtt egy ifju aogol nőt vettem nőül, kinek liuja, szemei, nagysága, sőt még hangja is hasonlít nz övéhez. Ida''jöttünk, hol atyámnak kereskedelmi ügyeit rendezőin és itt éltünk két évig a legnagyobb boldogságban ; azután meghalt, mig én bizonyos ügybon távol voltain. A logvirágzóbb egészségben nagy-tain el, amint hirtelen halálának hírét vettem azonnal visszasiettem, de — már akkor öl-teiuették. — Mennyiidojo lehet önnek? kérdé Fora-tor, kínok olméjében iszonyú világosság kezdett dorengni. — Hat éve. A kövotkoző nap fájdalomtól lesújtva fölkorcstom sírját és''azonnal Angol-honba utaztam, hs annyi év után nődbon hasonmását találtam föl és régi sebeim újra fölszakadtak 1 Forstor fölkelt és közét barátjának vállára totto. Hangja nyers és száraz, merovek és vértől bofutottak valának. — Holt, az Istonértl ne hirtelenkedjünk jöj volem s mutasd mog nőd sirját, hogy bizonyosan meggyőződjünk ... Holt fölpillantott s látja barátjának dult vonásait, gyanitaní ketdé a dolog mibenlétét. — Beszélj !| kiáltott, ő as én nőm! Mondd, hol találtad, do gyorean, mig képes vagyok hallani, piert fejemben oly zúgás van, moly elkábít. K* őzzel ájulva esott Forstor lábaihoz. Az orvos kéntolop volt sogitoni; ő maga is kimondhatatlanul szenyodott és szemeit barátjának halvány arczára nixresztottó. Lassan eszméletre jött Holt és vud, zavart tekintettel fölugorva kövotolto Forstcrtől, hogy beszélje ol, miként találkozott nőjével.- Kz elbeszélt neki mindont, mikép hozták el a halott rablók éjjel és boncz asztalára totto lo. — Éa to merészelted ... .1 kiáltott Holt magán kjvül. — Fu élotét mentém mog, vágott szavába Forster. Do jöjj vo)om a sírhoz, hogy meggyőződjünk, váljon Urus-o és nincs-o tévedés a dologban ? — Nem, nemi kiáltott Holt; én nom vagyok képos többet olvisolni,''több mint bizonyos hogy nőd az onyém is; liton logyen nekünk irgalmas! ^ Ki volt o háiom közül n logsajná-lutra méltóbb? - Hol van Edjtfi? Kérdésé-hány pillanat múlva nyugodtan Holt, kérlek vezesd ido, ő bizonyára nom feledett el engem. — Edith ? Ót Alicenok hívják.Mit kinzasz kérdéseiddel ? Becsülotomro mondom, noki a legkisebb tudomása sincs totszholta előtti állapotán'')!. Amint azonban Holt szemeiben a haragot látta, jobbnak tartotta Alicot behívni. , F.z gyorsan mogjolout az olőtto oly kodves hívására; de n mint Forstor dult vonásait megpillantotta, hangvs kiáltással karjaiba vototto | magát. Az csakhamhf kifejté mngát nojo ölelő karjaiból és o kérdést intézte hozzá : Kod-; vcs Alico, mond mog nékem, mond meg Holt urnák, emlékozel-o totszholtwl előtti állnpo-: tódra? — Nem, felölt komolyan. Kn nom tudok semmit s már többsiör mondtam ezt nekod. — Esküdjél mog! kiáltott Holt- — Kskllsiöm Forater Richárd, inint férjom előtt I A szeroncsétlon H,olt lábaihoz vetetto magát, átkarolta térdeit és szenvedélyesen kiálta: — Edith, csakugyan elfelodtél ongeinot, a to lérjedot, Holt Dávidot? Gh kedvesem, nekod emlékozned kell arra, mily boldogok voltunk két évig I Do ó kiszabadítva magát Forstorhax simult és kéré : — Mit akar es as ember? küld ol őt! — Ereszd ol! Kiáltott Holt, mórt ... Forster azonban szavába vágott. — Holt, iston tudja, hogy én igazságot akarok cselekedni, do-ő miatta kérlok, légy csondcaon. 8 őzzel Alicet leültotvo, igy szólt tovább : -- Kísérts mog mindont, ami téged omló-kezotébo hozna, • ha csak logkovéabbó is emlékszik roád, visszalépők. Do há es nom történik — oh Holt —• én ¿latét montém meg ... 1 8 köblében iszonyú harcz dülöngött. — Beszélj tv vele, szólt Holt koserüen, talán nokéd hinni'' fog, vagy legalább is meghallgat. ••..». Ez borzasztó követelés volt, do Alíco kedvéért megtotte, és igy szólt hozzá : — Alico kedvesein, hallgass mog. Te tudod, hogy legalább is 20 évesnok kellett lonned fiikor azon éjjel ído hoztak. — En'' ífom tudom ; én nom emlékezem rá; volt a feletot. — Do onnok ugy kellett lonni, mert to már akkor fölnőtt voltál; — Nem értolek, válaszolt Alico, nekem legkisobb tudomásom sincs ilyen múltról. Forstor Holthoz fordult : láthatod, hogv áll a üolrg; hagyjunk íö| vele óa ne kínozzuk tovább. — Add vísiza nőmet! szólt parancaolólAg. — Ót ugyiin olnom viszed, logkovésbbé akarata ellcnéro I kiáltott Forstor. ''—■ Ó «« onyém, válaszolt Holt! beszéld el noki az egészet összefüggőlegs ha nem is ért meg, do legalább hisz szavaidnak. Forstor ugy tett; molyro Alioo igy vá- | laszolt! , — Ennek igaznak kell lonni,mert to mon- 1 dod, do én nem vagyok képoa mogértoní, és — óh ltichárd, én csak téged szerotlok egyedül I — Néki velem kell jönuio! Kiáltott Holt, kiben a féltékenység fölébredt és őt sértő sza- vakra ingerelte, melyokról Alicd még inkább megrettenve, jobban Forsterhoz simult, kinél menedéket lelni vélt. As iszonyú jelenetnek véget kellett vetni, a miért is Forster egy napi várakozásra kérte barátját, miro az nagy nehezen belecgyezoit. Ezután a mellékszobába vezotto, nehogy Alico jelentése ujabb ingerültségébe hozza, hol egy székbe vetetto magát és keservesen sirt. — Holt, légy férfiú! szólt Fonitor. A sors sújtó kozo iszonyúan ért el bonnünKot és nem hiszem, hogy utálkoznék a földön még két oly szerencsétlen ember, mint én és to; de kíméljük mog legalább a szerencsétlen asszonyt. — To nemcsobb vagy mint én, monda Holt fölkelve, hogy elmonjen. Forsternok ugy totszott, mintha csuk ezután jőno a logaokozebb, midőn Alicot sujátságos sorsáról föl kellond világosítania. 8 amint végro nagy nehozon megértette éa kérdezé : ^Váljon akarja-s, hogy őt elhagyja? akkor a kiállolt harcz sokkal köny-nyebbnek tűnt föl elótto,mint az, in időn mondá : ugy hiszi, ugy koll noki tennie. Alice mog nom foghatta, hogy tyd a« igy beszélni, kit ő annyira szeret és ki őt is szereti; do miután látta, hogy ó akarja, elhatározta nngedolmoskodoi I Büszkén és nyugodtan kelt föl, hógy őt elhagyja, de már ''az ajtónál olhagytu orojo és zokogva rogyott lo lábaihoz. Az éj az omberoknok már sok nyomára borította fátyolát, do ily fájdalomra alig. — Másnap mind a kettő nyugodtnak látszott. Forster avval vigaizultá magát, hogy jogszerint igy kellett csolekodnio; Alíco podig beleegyezett us'' elválásba, nem azért, inort ennek igy koliott lonnie, hanem hogy ó akarta. — En meghalok! mondá Alico minden szenvodély nélkül, de ogótz moggyóződáasol, most nom bírná a fiildí elválás fájdalmát elviselni. —- Toll nem képes az elválás fájdalmát eléggé leírni. Midőn a nap lement, Forater megtört szívvel egyedül ült szobájában, mert Holt elvitte nejét saját házába. Hét nap mult már el, de Forster még nem hagyta ol házát. Ká nézve nom volt különbség aa éjéé nap közt; akkor feküdt le, mikor elkábult, ha ezt t. i. álomnak lehot novezni, Hetedik nap estéjén mogkisérlé a sorssal szembenézni. -»- Eltökélte magában, hogy másnap megkezdi rendes foglalatosságát. E*ou cetén feküdt In olőszíír kissé jobb kedvvel. A«on éj, melyen hat évvel ezelőtt a beburkolt alak asztalán feküdt és gyötrő álmoktól kínoztatott, egészen mogujult képzeletében. Almai most szintén oly gyötrők és lázasok voltak és már kétszer akart fölkelni, hogy moggyőződjék, ini-szerint ajtaján valaki kopog, do mindannyiszor elaludt, tííidön csendesség lett. Roggol fölé harmadszor kelté föl a kopogás és ekkor fblkolt, hogy ennek okát megtudja, Bosikotő kezekkel nyitott* föl aa ajtót és a rogg szürkületében Alice élettolenül rogyott karjaiba. *. , 104. Polgáriuoítor úr índltványozá, ho^y Ba-boohay György ügyvád ur ás a« iskolaszéknek olnöko, kinek jolenfétoa képviwlő Ulésokón nagyon óhajtandó — rároii kápviaolőnuk váltuz-taasák. (Tokintvo, hogy városi káDvisolók választási jogit a válasitéköröuség bizalma folytán alakult képvisolö testület noui gyakorolhatja, az indítvány ily alakban ol nőin fogadható. Miután azonban nagyon olvtjundé, hogy Dabo-chay György ügyvád ur, iuint o város buzgó a jolcs polgára és mint az ískolaszéknok olnöko — * kápriaolótostUlot tanácskozmányaiban részt vcgyon — orro a jolon végzés kiadásával felkörtjük, polgármester Ar podig utasittatik, hogy nevezett ügyvád urat a/. Ulésokro a többi kápvisoldhoz hasonlag raoghivja.) Kmf. Jcgyzctto KOCH ADOLF m. k. Heti szemle. '' 14-<!o 1870. — (Bű.)(Vegyeshírek.) Berlinben 22 •zinház vau. — Kdoigsbcrgbcn egy porosz oly an fogy vert talált fel, molvlyol egv perez alatt 25-^0 lövást b-hot tonni. — A gr. Teloky-'' fálo drámai pályázatra 12 mü, a gr. Karácsonyi-fálo vígjátéki pályázatra pedig 14 mí adatott bo. — A magyar (Ud. Acadomiajan. 17-káu rendkívüli küzgyülást tart. — Királyné ő felsége jan. 20-áu fővárosunkba haza érkezik. — A honvádtisztek fuotiUénok felomelérfo jan. 1-án életbelépett: ¿rnngy 1#Ö0 frt, első osztályú százados 1$UÖ, II-od oszt. IKK), fűhylimgy 720, hudnagy 000 frt. — A lipálmoWSi Wbolydában mult hában f>7ü botog ápoltatott ; 212 nőtlen vagy hajadon, 25 özvogy, 134 nős vágy fór józott. — Stnolka leánya megőrült..— C''uba szigetén szerecsen fiút teleaggatnak gyöngy drágakövekkel i ót lökik bo a színpadra az ünnepelt énekesnő old. - Albrecht főherczeg dél-Krancziaoinzngba utazott. — A gőzhajójára! a Dunán minden irányban boszlintotteték. — Bácsben a mult ávben 144 ogyán — többnyire nónomd — tárt át az ízr. vallásra. — Nagyszombatban o hó ;Yán földrengést ászloltek. — Müller Frigyes bácsi fiatal koreskedó 200,000 frt váltóhamísítnt után Brazíliába szökött. — A Kisfaludy társaiul* közgyUléso íobr. 6-án lesz. — Wagnur Kichard jobban van. — A spanyol trónra egy oszlrák iúhorezog omoltotik. — Angliában journali?ía universKa alapíttatott. — Az európai f»vjfíwlelroi családokból a mult ávben 15 balt lüog, lü született. — Jókai Mór a honvéd rikkantak menhelyére, mlg ál, ávon-káut 100 frt lízotásro kötelezto magát. — Fe-hárruo^yei Velonczán occy nő 4 gyermeket szült. — A i-usti ünkánytes tUzoltóegylot mult vasárnap megkozdutto működését. — l''ostváros lakosainak száma meghaladja a kétszázozerot. — H i r e k. — Királyná ó Folságo január 19 án reggel 4 órakor árkozík Nagy-Kanizsára magán udvari vonattal; nálunk csupán 8 porczig tartó megállapodás lesz, mlg Székesfehérvárnál 45 p«rcz, hol hihetőleg a reggelizés fog történni. — Szent <Jot bárdon takarékpénztár alakul, ifiuly Vasmogyöben a hatodik. — A mult napokban amint a gyór-bécs-vasuti vonat llimberg belyságát elhagyva, Itt*-tölögvo tova robogott, az ut mellett őgyelgő parasztok killöufélo jolud:ls Által nogállásra késztették. A mozdony vtzotő az intogotásekből hol-• mi véletlen csctro vonván kövotkeztotást, kér-dá a parasztoktól: valjou minő baj miatt állítattak meg? Azok novotvo pipájukba tüict kértek, a mozdony vezető sem levén rost, rögtön visMuilrgönyöz, s miro kedélyes pipázóink HÍmborgbo érkoztok, már a rendőri közegek által fogadtatva, rögtön a hflvöaro BzAllánoltat-tak. — Nagy Kanizsán a kath. plébánia kimutatása szerint a lefolyt 18Ü9-dik óvboo szülotott : bW; meghalt 4U0, tehát a s/jtj>oro-dás 108. Házasságra lépett 100 pár. — Potorlougo János insbrucki fog/-rergyáros raktárában jelenleg mintegy 200 igen szén s eredeti készületll LofiUicl(uux-fogy-: vor van készen vadászatra alkalmazottam Azonfelül nagy készletben tartatik vadászat ás ozél-lövészet kedvelők számára másnemű fegyverek igen olcsó ártól a legmagasb árig. Kivonatra árjegyzék ingyon küldetik m»g. Ugyszin-to mindennemű fogy ver készülék jutányos áron ugyanott mogroudolhotő. — Monycgző. Mult vnsárn. d. u. tartatott N.-Kanízsán az első oly menyegző,hol a vőlegény honvédtiszt. Ugyanis Armbrust Nándor honvéd-főhadnagy ur vózotá oltárhoz o lapok felölő« szerkesztőjének nővérét, WajdiU Victoría úrhölgyet ; kérő-násznagy a szépm lveltségü s edzett jellemű Horváth l''ál honvédőrnagy volt. Eaküvt után kedélyes s víg lakoma tartato.tt, másnap reggel a boldog pár Mohácsra utazott. (Nyilvános köszönet). A j. Ion tanév eddigi folyamában a holyboji gymnasiumnak ajándékoztak : Tk. Sólyomi N. ur «¡¿kontárom-ból egy kitömött búvárt, több mozaik-darabot (a sz. fehérvári Sz. István templom romjaiból) s egy régi gyürüt. Tk. Tárnok Alajos ur 3 db. . cmlékértaots í db. régi pénzt. Tk. B törli Lajos ur ttá db. régi pénzt, 7 db. régípénz-má-tolatot, 1 db. emlákármet, 10 db. emlékérem-másolatot, 2 db. régi gvUrü-inásolatot. Nt. l''ius Títíus minorita atya 103 db. tengeri csigái és kagylót, 14 db. édosvizí csigát, 27 db. szárazföldi csigát, több tengeri rákot ás sugárállatot. Tk. Kirschnor Ármin nagy-kanizsai sópáuztárnok ur néhány darab érdekes régiséget s egy emberkoponyát. Borényi Miklós V. oszt. tanuló ogy kitömött ruczát, Friedlilndflr Samu V. oszt. tanuló ogy db. emlékérmet. Tárnok Antal és Berányí Zsiga III. oszt. tanulók több db. régi pénzt. — Mind ozoii becses adományokért a tanintézet nevében köszönetét nyivánitja N.-Kanizsa, jan. 11. 1870. AZ iuazuatósAo. —N agy-K a n i zs á n néhány levélszekrény felállítása igon kívánatos volna; megtörtéül, hogy cgy cselédot a nagy sarak idejében reggel egy levéllel a soproni utezából postára küldöttek s miro haza ért, a házi asszony cselédjo számár* megkészítette az abédot. A gymnasium mellett és a régi postaház helyén csakugyan állitható volna ily szukrény. — A ropü I ő bed u i u o k Nagy-Kani- zsán nifiködnok, vasárnap utolsó olőadást tartván, ajánljuk a t. közönség iigyelmébo, mert kitűnő tost:;y<i!o;rl<ili eléidáaaj valóban megszemlélésre méltók ; hétfőn l''écsro utaznak. — MultVttsárnai) éjjol a szerencsétlenségek egés? krónikájátkoll jegyoznünK.A cserfőí szőlö-hogyon. az őrök. a hegypásztart agyon szúrták, az illető tottosok fogva vannak. A váiosí templom inellotti bolt ogyik.át mintegy 80 frt értékben kirabolták. Csodálatos, hogy a foutcza homlokzatán ily -rablás véghez mohot. Egy korcsmában vérig vertok ogy szeroncséson játszót. Beszélnok, hogy ogy félreeső utczában podig orőszakos Ibvetköztetós történt volna. Mind-oz orélyosb poliozíai intézkedést igényül, ml roméljük meg is fog történni. — Lapunk mult évi 49-ik száma teljesen elfogyván, kik nom gyűjtik összo s még meg van,kérjük szívós beküldését. — Jiin. 8-án tartott bál fényoson sikerült s a legszebb száiumnl voltak jolcn.''Ha kifogást suibaií tennünk valami ellen, ugv nz kettőből áll; először a sok szép hölgy közül nagyon bajos volt bálkirálynőt választanunk, azonban megmigjuk, nogy a Oodína kisasszonyok és a bájos fíju V. Ilgyvádné tűntek leginkább ki.-> .Máíinlszor néhány hölgy oly hosszú uszálylyal jolent meg, hogy volök s mellettök tánczolni alig lehotott. A táncz késő reggelig tartott s a rendezők figyelmes buzgalma méltó elismerést érdemel. — Szerdán, o hó 19-én tartatik¿noj^Lakatos Sándor tánczvigalma, a zöldfa víhiléglő nagy tormébon melyen 30 tanonc/, ki« lány együtt lóit több társas magyar tinc/.ot- Figyelmeztetjük az illetőket. — Meghívás. A népiskolai t>rváuy. 125 2. pontja szerint a rnegye torülou''n levő nyilvános községi (közös) iskolák néptanitói a megyei iskolatanácsba magok közöl négy kép-viseíőtagot választani feljogosíttatván; az idézett törvény értelménél (ogva tehát Zalamo-gyo közös iskoláinak tanitóít tisztelettol felhívom, hogy f. hó 20-án délelőtti 9 órakor Nagy-Kanizsán a városi ol. isk. épületben a négy tagnak megválasztását illet«) alkotmányos joguk gyakorlására megjelenni szive«-ködjének. »- K tárgyban külön meghívás is fog szétküldetni. Kult Nagy-Kanizsán, január 15. 1870. BÓJA (JKBOKLY, tanfelügyelő. Meghívás. Tisztelettel felkéretnek mindazon nagykanizsai rom. kath. férfiak, kik koruk 24-ik évét betöltötték, ogy folyó hó 17-én reggeli 9 órakor a Ferenczi atyák éttermébuu tartandó tanáosk ''tzmány a katholika egyház autonómiája illető ügybon fog tartatni. A tanácskormány tárgyát képeződd!, egy öt tagú bizottmány megválasztása, mely a vá. j lasztók összeiránát, cs utóbb a képviselő-válasz. '' tást vozetondí. Í Nagy-Kanizsán 187()-ik évi január 15-án. LKTLINOKB K FI, KM KM rom. kath. lolk,ász^ 3XTyilt póaita. — A ..S<n»táj;ok"-ho». Klí(f h* utcuAlnk «Aro-ask | eil íj ¡piukuiluuk kvrlllnl. Ai ngyéntk (tlixko-filiift — noui faUilMutik. Mást kírdnk. — Hí. IVcs. A oorck a kJrJú««« llfyben uem fogunk émltttotni. . _ P. N.-Kanlt«s. KtJiaBu«tt«l roMidk. — K. M. A kOltsmiojrrk helyett k«dr*t tolii-bil inkább cxikkfkct kúrutak. Á .H/Wniter ««t* megj^irtt. — A .itajryka»lM»l sj''Aci»-üjy4 eiimtl cxlkk eitk móJoiiliuial lioiható. • ■ C«ikturnvÁr.i. K (láiubaii t«lj« Ioh«t«tUa volt. — Kt. 15. OrntsUu. Ax rlofi««ií» 1H70. mart. r<- K>!n telik lo. — Alió l.^lv.v A rov.U átlauJ.tul inogm.tr«^, A. cilkkr« niSsve teljoi agú»xot kérUuk. Hasznos tudnivaló. . ~ Térd és lábdagauoí, ha moghüléslxM • származott, meggyógyul hái;iar, ha a botog nyers nyirlalovélíol ,te!t zsákba dugja lábilt s addig benno '' tartja, mig'' lába megizzad ás megenyhül. A nyírfa-levéjnok azonban nom szabad nedvesnek lonní. JHa a baj makacssága miatt a javulás loskan megy, ugy a nyirfnlevelot minden 24 árában inog keílouo újítani. ^ '' — Gabonától az egereket távol johot tartani, hn a,gabona közé és alá fodor- ét borsos mentát lovolestól teszünk. As elvotott gabonát megőrizhetni aFogerektől, ha a szántóföld több helyére ezen növényt plántáljuk. — Mért szenved a borsó száraz időben különösön a lovéltotvektől V Knnok oka az lohot: hogy kovás hüvelyvetcménybon van több nod\ s czukorfélo anyag, mint n borsóban ; mole(, napon a borsó növény ujjaink között dörgöl-tetvén, ragadósnak, nyákusnak éroztetik. Ht már őzen növény elegendő nedvességet kap, nom vesztegel az, hanem a nedvek és híg nlkotó részek szütelen keringenek boiino ; do mihelyt a nedvek fennakadnak, a leveleknek kiízadó czukorfélo anyag azonnal forrásba megy által, s a -levéltetvek tojásainuk táplálékul szolgál, molyok orro hirtelen szaporodnak. Do ha a bor*4> fold sós vizzel korán me rlocsoltatik, ezáltal nom csak a nedvkeríngés mozdíttatik elő, hanem a apró levéltetvek még tojásaikban megölótnek. Langvizi jégyzösegben az 1870-ik óvi nópszámlálás alkalmával talált népesség és " hasznos házi-állatok kimutatása. * 1 '' J 0 1 e n v olt 3 Szarvasmarha Juh ; y Község novö 1 1 llépONM''fl ^-»öilMr kanrx horílt macyar ajrtl (rUk 1 Lakrész ic a V • V H m. y j 3 ■a § •9 M 8 a XJ í. s s >0 ¿4 N -C <c - a o M •o JX • M Ű ti V i % í M d •V A U >o M o ■c o S a u a M ÍT o •a > 1 5 l a • i (1 i a ■o M K 4) M M 1 Méhkas ff a ) t n l w — •0 ja 0-- - í * 00 Homokkontárom jl 71» :> 11>0 IMI .¡10 j 1 Ji''IJ- 1 íy i 131 ai 0?| ''7 ..... -m U— 48 Langvl* J Ki L»L 181 1 r B l-> •4 1 í * Ml 6i V.'' . « 4.''» ai áií 144 Ái Korpovír | ''Jjn .77 1.1 1 " 1 i. 1 il 1 8 34 1 l<> i O''J íaí U Német-sient-mlklós lj Hl> l aoi ami 1.1) f •. ■j •¿<M i 1 ''i U''.l 1.8 «7 ÜH >.''H4 aoi 5é Fűzvölgy ji y.'' 4 133 ti« l!»f ¡1 i r> i; t 1 (>x 31 74 17 H 101 » íW, 8 Obornok í Mi as lih íj I 1 t 1 i i 1 •>\ 7 a« ''¿o ■ t< Eutrqnye Lír, •m» b-J 8 unit;! a I tolj 17 4a ffit :i 8S üt 71 a4 W rxi 1 3 Bitó Palin |na J íi7 •¿r,\ í^w l| 4 1 ¿11 31 ■¿o Hl'', | M8 Kii ia|| 4 l* :«t ~m5 ilíTí 5— "75 ~T5 Oixxeicn ,018 i 1ÍH6 K.ll a 10 |13 iuij 0U| 103''odOj I 14 Í30 3ÍH i * 318 ÍI; l''VJ m j''Jol 3 Uol "557 Langviz, jan 12. 1870. Pigmoiul 15éla, néps/áinl. ügynök. Láttam január 14-ón 1870. Pigmond Feronoz, uépszj''unlnlási biztos. mzr Cr DES T I - H I 3R. 3NT O ü: Nagy-Ktnlna, IB70. J*nuu Vi-i«. A |>ttll mxlmok nxgjrrA«ib«n beállították tuunkát-k»i, » ll»«tiir*k Aiour&l í.ljabb la mentek. K» bliou ki Ütlet-jobbullUi.\ nliio neui £rTend«t«* kftrfllmíny. Jt, rvn U Uiit-kjttlel btányábsn fcketlk *U|>J*, iu''i s ^»t vl»c,»ukuu U eeet; (otoiat boxaUl, ismuii Ut»»i»t • lUtlókoáU exálliUtrs, mltlSn jubb gabinUrftk«! tUx«t«.*u klTánudk jvg/exnl, ugy elSre 1* kijelentjük, hogy a forgalom iu»j>l eg/nea biánytik. Piaczl heti-vásári kelet árok. Kagy-Kanlxeiu, jtn. \£ tn. AUÓ»u»Ui»l inirSnklnt. Ttraiésvek : B o » a 83~e& fonto« a frt, BO — kr S»_uná 4 tt. 10 kr. 81-SS fte. 4 frt 30 — kr. Iott 78 fut 51 fr. 10 kr. 10— «0 fut. ''i fi. tió kr -rpa eetfüxüuék, 10—71 fut. a fr. 20 - 40 kr. 1I-1Í fhU a frt. M kr. Árpa kS<-°ln»*gH, C''.-i.O fu. fr Jo kr. <»T -CS fut. 3 frl CO kr. Kukorlota frt 16 kr, . frt — kr. Kukorica« oía*x(e*ini|uai<tiii) ''2 fit 30 kr. /.ah 41-46 fut. 1 frt. 45 kr. 4ti~tUiie. I frl f>5 kr. Pohanka 0« fon. 3 frt. kr. ttO-lW fti « frt. 40 kr. Paaxuly íol.ir 4 frl - kr. I''aaauly, tarka 3 frt. — kr.''Hilna má(*. — frl. kr, •xaliua . - irt kr 100 fpj kápoxala a frt — kr. 3 frj Érték- ós váltófoiyam: jan. 14. '' * *v b0,'',, mclalitiuos 00.— ; 5% nemz. kölcshn üOi— ; lHtJii-ki álladalmi köles''»i 7t».U». bank-részvények 7.¡13 ; hitelintézeti részvények 2.M. 80; London ezüst ágio liíl.10; arany darabja kr. |H-ri''i. porc/. Vatull naponkint! menetrend: lmbll N.-KnulnAiól ll.irci fcl.i rojr;»!! t ■''•rí .V*t . . . . <lv''llil.in \! ói;i ír.*» a , llutta , r. v''lfol l! Iin . <1. II I ilr.\ aa % , • . , f>lv« |l) ,''irn 07 .. , . *fri«»»l . n-i?);. I »rn . ■'' i , , » • • ili^llx''ii U óra . . . . Ilío» . rci»í. ö ¿r.i — . . . íii-l II ¿ra ao / . ^ojironij,'' iWlutAu -J óra aO . ¿rk. N. • KmiW.ár* Harc,«'', ro^acl I óra 1 , ; . .i.''itic» iaóM 3i . , , tlu.U fol.il re^ol 4 óra ".M . • • . . J«''ll». I óra 4& perex. ... » . c.ivo H óra 53 . . . Trií.t , il.''-llit:. 1J órs »a . . . . . rtio 10 óra 3''1 . • . Uíce , roggol I óra 10 , • * . . «ti« 10 óra IS - . t , Kopronból Júllmn ia óra la . Heti naptar. Jan. 16-tól 22-lg 1870. Iló- t-i íiotl-li.ip Katboliku« unp.^ I''roleit^n«1* tár I napUr ¥ utj Jóxscf Mnri.V ct<i<|;ilkoxAiiak. .uV.V s II. 33 — 40. 17 18 1U w ai aa lltlfS Koilil tí^erJ. IMlMitük l''éatok Kn.n. AltUl t''ólor roui. a<. M.iilui fáb. ín Seb. Arfilr* »vflx A n.íx , Vili. litm. Antal Piroska Mariui Káb., öiiib Ájjnox Vincxe --7-- Felelős szerkesztő: Wajdits József. Segédszerkesztő: Bátorfl Lajo«. T S (WSW METH S. legnagyobb vászon és fehérnemű gyári raktára ItócMbrii. Hiilbi''iilhurmilriDtHc . sí. bátorkodik a t. oz. közönséget azoq. igen elónyüs alkalomra ligye -moztctni, melynél '' -föí bocsáron "TBE éa bli(n*((ék nicllott hibátlan vászon & meglepő »zép uri és iiűi fehérneműt szerezhetni. A pamutnak clúnyfia beszerzése éa ölesé munkaerő következtében azon kelleme» helyzetben van nevezett gyár joleuleg, (mig a készlet tart) bogy o tekintetben jutányos Arra nézve, rendkívülit nyújthat, mi a következő Árjegyzékből is láthatő: Vászon-árjegyzék. 1 áh SOrSfO» fehérltetlen vászon becsAr 12 - I I (tlg, rooxt exak C—7 ft * leg 1,30 . fehérltetlen jó kési- izf>rct vAxxon . , 1 (30 , f«h. creaa-vAazon „ 1 » 50 . jcáea xsilailál vászon „'' 1 » 30 . kit. rumb. vAxxon . 1 * 38 . írlandl pxérnavAxzon . I , 40 „ runiWezjrnavásion . 1 a 46 „ tiszta''feh. or. lenvászon 1 . 60 „ flitom ¡ilauili axövós . 1 i 60 . hollandi xxíWéx legaikal- nia»abl> uri Ingokrc , 1 * 60 . brabau.lsxnvéx légiin. legjobb és legtartóxabb, ami esak lá''cilk Rendkívül; nagy vAlax^téku a U giiehexolib riimbnrgl xxAvéseknek 21, 24, 80, 36, 40, 46, 60—''CO írtért darabja, melyek azonban kílsxer annyira beexülnv vannak. 1 db 30 rSfflx Agy.kanavAsx inlude^íele xxinekben exikoxva t''a kocxkáxva, beceAr 14—18 frt, moxt exak 7—9 frt a le£ftliomabl>. 1 db 30 rSfflx Igen finom paiuut-xxSvetU atlax.gradll, heexAr 18 egAxx 23 irt, moxt exak^fi IV > ''. 1 db 30 ríftlx angol xhlrtffri ¡¿yiu) Igen fiuom éx oly tartói, mint a ▼¿•ion, heexAr 1Ü—''¿4"ír.: ¡¡¿l/ÍV - 12 fit. 1 xiegésnélkUll Upedó, S riíf xxélex. 3 rőf hoxxm, exak 3 frt. Zsebketrdők árjegyzéke. 1 tuesat rAxxoiujolikenilŐ 1 fit 20 krtól 2, 2.60, 2, 3.60, 4, 6-G frtig a legfinomabb. 1 tucrat nagy ruinburgl vAxxo.axxebkoinWI 3, 4, 6, 0, 7 fitlg a Icglln. 1 tuesat legfinomabb fehér frau.~zlA baltlxxt-kendők, ajottr »xegéxxel, 8, IJ^lí-lt» fctlg. 1 Wf.xat txlnei vAisonxxek''aendl burnóthasxnálók axAinAra, Igen findm éx Ur''^.x, beexAr 8—12, megazerezh''-t5 4 — 6 frtlj; a Vjgtiuninahb. 1 tuexat batlxrt vAxxouixebkeni|(í, fohér vagy xzlues xxegélylyel exak 6. 6, 7, 8, 0, 10 írtig a legfinomabb. < Fórfl- 8 hölgy Vehérnemük árjegyzéke. 1 nSl Ing jó vitsxoiiból í frt 60 kit.il 2 ft. a legfinomabb. 1 »81 Ing kittiig ruinburgl vagy hollandi vászonból finom xxiv-, vagy kerexxtaltku .»nöít hlmséxxél exak 3 íí>. 3. 4. 6. ft a legfinomabb 1 nSl Ing, klttlnS rutuhtirgl vagy ¡r''anill vászonból, legelegánsabban elkéxxltve) (az ugynovexett Krrséb/''t császárné Ingek) moxt exak 6. 0. V. h. frt a legfinomabb. 1 nfll éjt felOltS) eorxette) kinin« *xép, most exak G. 6. 7. 8. ft a legf. NSl alióxxoknyAk 100 különféle pAris* ,mi./l xxerint, ugy xxiiitén a ,most Altaliaosan kedveit xxegbo vAgott . ''jkwktn címezve, varrott xxegéxaol moxt exak 3, 4, 5. 6, 8 frt a l'' rűnoiC;^. Hölgy pongyolák a legfinomabb K:rt;/-.\íóÍ, katödl valenelennt eelpkével éx exoda-ssép hlmxett ><vv««klicl a legújabb ''''»• legelegAuxabb e nemben, 16, 18, 24, 30, 36 frt a legfinoinabb, 18- 20 • • 9-10 p n 1« -IH • é H U « p •J1 - 28 • n 12-14 m n 3tt -art m 16-18 p • 28-32 m * 14-10 • p ;io -:trt m » 16 18 p p 3» 38 • m 17 —1!> m m 40-49 • p 20-21 • • 62-00 9 m 20-30 p • 60 — 80 • • 3(1-40 p P N6I nadrAgok finom shlrUiigb8Ui.vagy -tSsfA aprá xxegéxekkel, rr^y hlraxíxtkkel kltUnü klAllllA» ;/,l/VO, .t írt a logflnoinalil. Uri ingek gallérral vagy an^s»\J?jdióxu^.iíellel vagy. »IniAn kltllnf. Ilii. eliifonbál, mely épen oly tiiVíi, mint- vAxron, fehéreit éi »xlncxve, moit exak 2.60, 3 írt a ''legtir.oinahb. Uri Ingek, legiobb iuaibargl \yítpy tiiánd? vAixouból, — gal;rral, vagy a Jl4lkfll, — limAn vagy fodrox itl nellel a legu|abb divat ixerint erőien ▼arrva, moit exak 2, 2.60, 3, 4, 6 0 frt a lugilnomabb. UH togek legtlnomabb batlxt malllietéttcl, legclc)(Aiiiabb, a ml c»ak létexlk. moit exak 6, 7, 8, 10 — 12 f<t .» legRooniabb, Uri gatyAk Igen id é* tartdx vA.<« -..MJ, félig mrgyar axabáxxal, — most exak 2 fit 60 kr, egő-i 3 frt a^egfluomabb. Uil gatyAk, igen jd U ,/>rt4x ví^.Jnbdl, magyar xxabAttal, uagy üleppel moit exak 2 frt.^J.-í M kr. H legfinomabb. 1 tueiat uri Inggallér,^» legelő, A i>abbau, éx legjobb divat xxerint, moit exak 3,60, 3, 4 frt a legfinomabb. 1 tuexat uri kéxelS a Irgelegauxabban éx legdivatoxabbau klAllltva, iuo»t exak 4.60, 6, 6 írt a l''.gfinomsbb "^Tp^VCl- Ittícf^Si ftig VlUArolnak, ogy''finom hiinzott bat-▼ C VUIVj tife ;jn«lőt; 50 ftig, egy csodaszép kAvékészlu-tot, t. i. 1 kAvé fl)}íi:; - hozzA illő (> kAvékendővol:) ltK) ftig vA-sArlék ogy igen Ünom cavvbiuir-asztalleritőt kapnak ráadásul. — Ingok vagy -úri gullérok iiiugrunilelcséuél a nyakbőség kitoendő. Tisítóff vevőim kényoltuo kedvéért, az oly feliér iieutUkért, mtlyok notn jól Állanak a testhez, vagy bAriui oknál fugya notu tetsncno;.<, az ért''lk tizetott Ar bérmentvo viszakiildetik. — Kivá-Min a kéazlotbuulovő vAaznakbél. minták killdetnck. A leveleket kérjük czimezui: Metb. 19 Ilothenthurmstrasso Nr. 29, Waiilíts József nyomdatulajdonos ajánlja jól fel! szerelt könyvnyomdáját tuindenl nomU nyomtatvAny elkészité-f sére, a logilloudőbb áron és iz-lésteljesen. Különösen figyelmez i tuti a t. cz. bál rendezőket é»| vendéglősöket a farsangi idényl alatt szUksi^elt mcglnvAsok, — I Uiuczrendok, falragaszuk s többi efélo ulkészitéséro minden gon [ «tolható diszitésokkol, a leggyor-| sabban és logillendőbb Áron. A legnagyobb yftszonruhu-raktárban váczi II teza YPSIL ANTI-hoz Featen. Kaphaték a leglcsóbb árakon a legnagyobb választékon mindennemű kész fehénemliek. férfiak, urak és gyermekek számára, úgymint: 30 eiter darabnAI Wbb férfi Ingek rumburgl, hollandi vagy. Iilandi vAxxonb.Sl, darabja 2 fl 60 kr., 3 ft, a n 60 k, 4 ft. 4 ft 60 k, 6 0, 6 fl 60 k, 6 ft, fl ft 60 k, 7 ft. 8 ft, 10. 12 ft-lOexer darabnAI tSbb Ilin«« féri) U»«*, ezer kUlOnbOxö mlntAban 1 ft 60, 1 ft 80 kr., 1 frt, 2 ft 60 kr. 3 ft. Fehér ntdapolán-fértt Ingek, 1 ft 60 kr, 1 ft 76 kr, 2 ft, 2 ft 60, 3 ft, 3 ft 60, 4 ft. Férfi 9»tyák váuonból, magyar, félmagyar vagy franexla ininUra 1 ft 76 kr, 2 ft, 3 ft 26 kr, . 2 ft 60 kr, 3 ft. NI Ingek vAxxonbdl, ilmAk 2 ft íö kr, 2 ft 60 kr, 3 ft, 3 ft 60 kr, 4 ft, & ft. hlmesve 3 ft, 3 60 kr, 4 ft, & ft, 0 ft, 8 ft, 9 ft, ichneixl éx franexla mellmuxtrAval 4 ft, 4 ft 60 kr, 6 fl. 0 ft, 7 ft, 8 ft, 0 ft, 10 ft. HÜ füri-vAllak (l)amen-Mieder) 1 ft 60 kr, 2 ft 60 kr, 3 ft, 3 ft 60 kr, 4 ft, 4 ft 60 kr. Flu lngek Vtizonbil 4 ¿ve* 1 ft 80 kr, 2 ft 40 kr, 6 évei 1 ft 86 kr, 2 ft 40 kr, 8''évex 2 ft, * ft 46 kr, 10 évei 2 ft 10 kr, 3 ft 65 kr, 13 évei 3 ft 40 ki> 3 ft 00 kr, 8 ft 60 kr, 11 évee^ft 65 kr, 3 ft 16 kr, 4 ft 80 kr, 10 éve« 3 ft 60 kr, i ft, 4 ft 60 kr. 8llne«jnu lngek, 4 évei 1 ft 10 kr, 1 ft 26 kr, 6 éve« 1 ft 36 kr, 1 fl 40 kr, 8 évei 1 ft 36 kr, 1 ft 65 kr, 10 éve» 1 ft 60 kr, 1 ft 76 kr, |2 éve. 1 ft 66 kr. J ft, 14 éve* 1 ft 76 kr, • 2 ft 10 kr, 16 évei 1 ft 76 kr, 2 ft 20 kr. Mindennemű téli álló mellények, nadrágok, btrlinyák él egyéb téli csikkek férfiak 4« hölgyek txAmAra, nagy vAlaixtlihan. KfiraktAr* a legjobb amerikai krlnollnnak mtndenfélo xiinben 2 ft, 2 ft 25 kr, 2 ft 60 kr, 3-5 ftig. Sxlnes alti szoknyák. 4 frt 76 kr, 6 ft, 6 ft 60 kr, 6 ft, 7 ft — 10 ftig. r.i »ok egyéb ké»x íohéniemtl exlkkok, melyekrSI ax Arjegyxék klvAnatra bérmentexen elküldetik. TuvAbbA ajAi.ljuk nagy raktArunkat r''umburol, hollandi, éx Irlandi vásznakba«, vége 27 fl, 38 ÍI, 30 ft, »2 ft 3i ft. 40-120 filg. Crea» váizon vége 12 ft 13 ft Au kr, 13 ft, 14 ft, 16 ft, 16 II, 18 ft, 20-25 ftig. Vászon zsebkendDk, tuexatja 3 ft, 6 ft, 6 ft, 6 ft, 7 ft, « fi, «• ft, 10 ft, egéx* 30 ftig. Törülközik, tuexatja 6 ft 60 kr. l) fl. 6 fl 50 kr, 7 ft, 8 ft, 10 ft, 18-30 flig. Színe» ágy! canaváw, végo « ít, 10 ft, II, |2 ft, 13-16 ínig. Váizon asztalkcndék tuexatja 6 6 ft 50 kr, C ft 20 kr. ö ft 60kr, 7 frt 6o kr, 8—12 ftl/ Abroszok minden nagy «Ágban 6 »xeméUlM íl-lg. Aízall készletek 12, 18 é« 24 ixeuulj/e. Nagy válaiktAx ágyterltik, plque é< trlcot paplanokból, kávéa-^éi otftndge-kendókbíl. -Mí>nviiuti''/muri Iróp''/l/it/»Ír l''evá»árlá*Anál tcliérnémlllnk roppant halmaxa kO-Hl^ll^ l KCOAIOU.U vetk.xt.Vn oly helyxelf.en vagyuuk, hogy a legna- gyobb menni li''get mindenkor kéxxvu lyulgAltathatiuk. éllel i „ iSideléiek leghauarAbb elkéiilttetuek. kollaritN József és ílai. W Küldeményeket minden Irányban ulAnvétellcl uiég a levél érkexte uapjAn axonnal elkQldQuk éx cxomagoIAxt lioni ixAmltunk, ugyxxlnto ineg: andeléiek az Nagyszerű szerencse-ajánlat. Krcdcti-állnm-jutalék-sorsjegyck mindenütt vehetők és ft játszás engedélyezve van. „Islcii áldásatóimnál!" Legújabb, megint nyereményekkel nagyobbított tókc-kisorolás közel B mllldLö. A húzást butositjas teljesiti maga az AllamkurmAuy. . A buzáa 6 hÓ 28-án veazi kezdetét. , Csak 4 frt osztr. ért., vagy 2 frt osztr. ért., vngy 1 frt osztrák értékben Ara nálam egy : az AlUrutúl biztosított valódi eredeti sorsjegynek (nem pedig tilos Ígérvénynek); és a sorsjegyek az Ar bérmontoa beküldése mellett a legtávolabbi vidékekre is ólküldotnok. Csak nyeremények huzatnak ki. A főnyeroményok : 250,000 ; 200,000; 11)0,000; 175,000; 170,000; 1(35,000; 1ÖU.000; 155,000; 150,000; 100,000 ; 50,000 ; 40,000; 25,000; 2: 20,000; 3: 15,000; 8 : 12,000; » : 10,(Kk); 4 : 8000; 5 : ÜOOO; 11 : 5000: 4000 ; 206 : 500; (» : 300 ; 272 ; 200; 24,550 nyereményo 110, 100, 50, 30. Egy sorsjegy sem nyer kevesebbet 2 tallérnál. A hivatalos huzásjegyzék és a nyeremény ősz-szegek a húzás után azonnal hallgatag mcgkUldctuck. Üzletem mint a legrégibb s legszerencsésebb ismeretes, mert már a legnagyobb nyereményeket 300,000, 225,000, 150,000, 125,000, többször 100.000 és legutóbb a decz. 2í)-kí húzásnál a fó-nyoreinényt Nagy-Kanizsára fizettem ki. Lázár Sámson Cohn (359—2,1) Hamburgban fő-iroda, pénz- és váltóUzlot. VARRÓ-GÉPEK minden alakban szabók, czipészek éa családok számára leszAllitott áron és biztosíték mollott Kézi varrógép 25 frttói 50 frtig. Árszabályok kívánatra bérmentvo cilj nélkül mogküldetnck. Yarrótárgyak minden nemben s a legnagyobb választékban , igen J utái" nyOBir mellett kaphatók urnái BOLLMANN M. BÉCSBEN (338-12,9) Rothcnthuimstrasso Nr. 31. 6a Maria-liilfoi-htrassc Nr. 91. ^eEit, Bálvány-utcza, Erzsébet-tér sarkán. Legnagyobb raktár a varrógépekből 1 Ismót-eladók kerestetnek. ''m iHí •é jó és takarékos gazdasszonyok wm- ! ! figyelmébe \l-m A hircs, most már egész Európában ismert és számtalanszor minden újságban dicsért ós. kir. szab. magányfőző-gőz-mosó-kazányok Bode Miksától gyári árakon minden nagyságban kaphatók VEISER JÁNOS vaskereskedésében Nagy-Kanizsán. Ezen, minden takarék-tüzhelyes konyhában használható mosó-kazányok fehér és vörös rézbádogból, oly czélszerüek, hogy minden takarékos gazdaasszonynak ajánlhatom, mert nemcsak hogy használat-vevése által a közönséges szükségelt időnek, fáradtságnak és fának fele szükséges, hanem a ruha — különös bánás mellett — sokkal szebb, tisztább és fehérebb is lesz. — Minden mosó-kazánv jótállás mellett adatik ek — Leiratok és áijegvzékek alólirottnál dij nélkül kaphatók. WEISER JÁNOS vaskereskedő Nagy - Kanizsán: Bizonyítvány az l.mosókazánynyal tett prdbáro''l. WE18EIÍ J*NOS urnák helyben. (332—12,11) Minden ¡ó gaxJxa.>xzony érdekében van, hogy tudtára adom kQlftnős kSxxSneteoe^ xrivexxcgből egy próbára adott maginyíőxő • g.''z - m»xó - kazányok kalcxőnréxeért. A ka-xányban Í»z3tt ruha oly gyOnyörü éa bxita fehér lett, hogy azonnal felkérem, nekem egy nagyobb kxxinyt 50 darab ruhának, vöröx rézből, átkdldenl. Mig meg kell jegrexnetn, hogy a mosott ruhánál egy napszámosnéval keresetib. kellett. is a ruhát, a melynek moiáaáhox két nap köxSnxégexen xxüksé-«.«. egr nap alatt elkéxxQlt. Hő tixztelettel maradok ^«.¿ix.», 1869. xxepL 9. Kfonfeld Agostonné. HÄASENSTEIN & VOBLER ! Annoncen-Espedition, „ WIEN, - Neuer Markt Nr. 11. Hamburg, Be lin, gJohanixxtr.14. Gertrtu.!teaxtr.7. Fr. nkfurt a M. ¡froMe GalluxsiraMe, 31. Leipzig: . INSERATE werden prompt vermittelt f , oster Berechaaag n. d. Otigiaslprti«« in die Zeitungen aller Länder. k Zeitongs-verzeichBisse grati» u fraaeo :Bc.e;tS!ätter ab^r jedr Insertion. Rabatt vortheile, i»nx n%eh-l«n bei den Zeitnugen erllenden Aqoaeen. Kosteaansehläge >t»hen auf Wnxe« vorher zu Diensten. teoregibb a legjobb táraevbea alla dowbop- ts sziaesaygwat-flyár.''*» 1 Kanítz C. papir-, iró- cu nyzsxcrke-rokedese Pesten, Deák Fer^-ncz-utcza C. szám a., a ,fehér hajó--baa, ajánlja levélpapír-készletét a legujabbszei a NÉVJEGYEKKEL. w 100 db levél papir sxines aé^jegygyel 1 írt SO, 1 ir. 50,1 fr ejcxz » fo riatig a legfinomabb. > l.i o «„ 100 db levélpapír é« lOO db beritík miadegyik xzines tevjegy^yel . in » 3 frt, 3 frt 60. 6 t''rti- a legfinomabb. . . JCiaden 100-l<Xldb levélpapír- és boritékbox e?y dlizex pípbontók in- tyea adatik. ... ... 100 dk levélpapír é* 1®0 db borif k r.crvtléa erimerrel vajy kezdőbetűkkel duzex p. pkorítckbxn 1 frt. 1.60, 2 frtíg a leffinomabb. ^ Látogatójeg^ ek tüstént elkészülve, xzines avonatban.iSmSr, fénytelen brixtolpapirra 100 dh 60 kr. minden további xor tOkrral tAhb; xzines brixtolpapirra 80 kr, brillantin papira I írt. 6<>; kettős lakpapírra aranvnyomatUl 1 írt- Levél-pecséljcgjek. IlÖOOdb armnyayoi»aO>aa 2 frt 60 kr. a legfinomabb peesctTixsz xzméhez kaxoni/. nrematban 3 írt, tffhbex xzinQ (conperu) 4 íft. Férfi papir-gallérkák és hajtókák (mansettek) 1 taczat gallrrkák 35—40 kr. — 6 pár maaxettek 85—40 kr. Raktár rovatozott üzleti és kereskedelmi könyvekben. £zek kClón megrendelix« is elvállaltatik éx ninri''-n kívánt minta xzeriat Ufp»eaaU>«o éx legjutáayoxb árért elkéxzittctnek. Szintúgy eWárialUtnak mindenféle kSnyr éa kSavomdai munkák ta. Ajánlok tovÁubi kltzlnscgex iró-. Irodai- éx le''élpapirt, levélbori tékot, a ezéhollakat, tolltartókat, ratz- éx iront, irodii-, posta- éx xzínex hSlgy- peexétviaxzt. teljes rajzszert, toafestéket. mxsoU-vá.zoct éx máxol» pspirt, rajzpapírt tekerext-en, másoló-gépet, másoló- éx alizarin-tintát, dí-•aaa tistatartót. toll kést, fénykép-albumot zenével éa zenevzer nélkf.l, bc-aaerrezett irútáxkákat. portemonnaikat éx levéltáxkákxt, valamint minden ■Aj irodai éx iskolai xxcrtjiet nagy választékban. Aagol és franezia illaUzeiek, Au de Cologne éx a legfitomalb pípere-xzap-psaok. Hiaden legcsekélvebb megrendeléa ix legponUxabbSzorgalommal teljesíttetik. Levélbeli megrendelések utánvét mellett, csomagolásért éx WtyegdiJíejébenlO kTthozzáxxámíuán.lc^gyorxabba: éx legpontosabban •«kötohetaek. Leveleket így kérem ximezni : (263-24.18) Kanitz C. ^^^ (860—1, a ) Bécsi orvosi .szaklap »k itóletei. !!! Figyelmeztetés az utánzott Hoff-félo nmlAta-készitményck vételére nézve !!! A „Hócsi orvosi sajtó (szerkesztő : orvostudor Markbreiter Fülöp orvoMtudur Schnítzlör Ján08) írja az lhüi». ¿vi 10-ik szám : HoíT-féle iwalíU-kéMltmények.''A ▼*l<S<li noff-félo m»lAta-ki«lt-raények, daciAra » tbbb elégek Által folytatott 10k utAniAioknak, minden v«r«eioaAat alkarlegeaen legyünvo, maig I« » legnagyobb k.-lendőaéget nyerték a bebiionyult lulajdomAgukbait, u. in. tAplAIAat, uUnpdtld- é» gydgy ueri, »» fmihangid elitmert orvo.i tudoiitAi >k ulin * birodalom logtAvolabb íckrS vidékein ii kelend3»ég(lkben leg-nagyobY kört nyertek, nome»*W mint lAppdtld ««er, «orvántd bet.''g-• égekbe''n, égyeí »«ervek lonadAiAnAI, haiBienéjekriél, vérhamA'', alttá ti bAntalmaknAI, még «UovAnyodAiban, gyengeiégben, ar.édüléiben I« kedveaiégnek örvendnek a malAta-ké»ilt.nények, uilnt erotltS é. anyagot kép*5 »terek. — Nagyobb kedvetlenek örvendnek * malAta-bonbon-ok. malAta-chorolAdé-k él malAla-ftlrdök a gyermekeknél gya kori gönrélykdr é» »orvanld beteglégekhon. HatAia Által a lloff-féle, kéwilmény rolnt gydgyiier naponként több eliimeréit uyer n orvotok réuérfil, éa kedveiiéget a kOiBniéguél. A .Itfcsi orvosi hetilap* 1860-dik Ho ff JúnoSíéio központi raktár Bécsben, K&rntiiorring 11. sz. orvostudor Wittelshöfer L. irja.:. DUonyoi idő előtt alkalmunk volt a Hoff-félo maláta V.''.iiitméoyek gydgy-halát a fi-161 luddiltAil hoinl, ina, midőn- Innét ejy utAn»»ja *<eii kínitiH.''nynek lényegtelcniégét A<nl keidi, kéuyiirrilvn Útjuk maxiinkat, a t. <■. ..lvai.it ana figyel-inrit-tiii. hogy nem ar. utániott kéititim nyvk (mely. kbiil ml egyet inAr 180.» ívben elítélni kl.iyt<lenek voltunk), bancm ciak epredül a valddl lloií JAnni-féle nlalAla-kétiitu ényci (udvari ixAllitó Berlinben, ét liéetben KHrntuerriiitf II.) n«"k, n.rlyik többféle tieuvedétckbru gydgy ét tAplAló hatAruaknak bU.myulmk. A .Ikicsi általános orvosi lap''-ból (szerkesztő: orvostudor Krausz ó* ohöstudor Pichler) az 18GÜ. óvi 48-ik számban : »lofflóli1 »tnl Hii-lít''w.ilim:nv« k. A valódi Hoff-fólo maláta-készitmónyck becso annál inkább emoltötik, moly időtói fogva utánzott készítményekkel kolonilósógot keresnek, melyek ópen semmi gyógyhatással, tápláló ós orijkjtő tulajdonsággal nutn birnak, nőm lehot tagadnunk, hogT a valódi Ilofl''-folo nialáta-kivonttt-kószitinénvok a jelen óvszakban miud-azokuak, kik a lógzósz rvek üdült hurutjaiban. hasmenésekben szenvednek, nagyon használják, sót azoknak i« jó szolgálatokat tesznek, kik gyakori lázban szenvedés után orojökből vesztettek. Különösen gvormokcknól, kik egyszerű hurut-, vagy vcszólyo-sebb s mélyebben terjedt lógcsóutak hurutjaiban alnlődnek, ezen készilinönyokból u inalátakivonatchocoládó kitünö hatású. évi 89-ik számában s.crkosztó Uofl'' J<ílIOS-félo központi raktár Bécsben, K.''lrninorrin" 11. sz. sw Figyelmeztetés hamisítás és utánzásra nézve. Minden alakú m^láta-készitményemon található névírásom kézvonása JOHANN HOFF. agy-Kanizsán a valódi csakis F. Uoscnbcrg és J. Wellísih urak kereskedésében kapható. Pcn/szckréiiyck és varrógépek meglepő olcsó áron, ^apj Företlttéir Magyar- és Erdélyország részére t tűzmentes és betörés ft>lleni biztos . PKNZSZKKUENYEKNEK PÖFFEL OTTO KÁROLY gyáriból BÉCSBEN, lovibbd , YARRÓ-GEPE K a legjobb amerikai gyártmányok szerint alulírottnál létezik. NAGY IMRE, (3.v,í-7,l) Pesten, _ Or»«ilpit, Káfoly-laktanya. Ptfg^ Eladás részlet-fizetés mellett. Oktatás Ingyen. Vidéki megrendelések pontosan teljesíttetnek. g Kfijjgste Klnkaulsquclle W Kassen und !\flliiii<iscliliieiL 33 Die ilituptiiit''di''rlnKc fur tngNrii uud hleticiitiOi-Ki n der feuerfesten und einbruchsichern Kassen aus der Fabrik dos OTTO CARL PÖFFEL in WIEN, ferner NÄHMASCHINEN der besten amerikanischen Systeme befindet 8 ch bei EMERICH MAGY, Pc.|, I.ani1*lraMi>, Invaliden-Calais. Verkaufe gegen Ratenzahlungen. Unterricht gratis. Aufträge nach den Provinzen prompt33t effectulrt POPP J. G. GYAK. FOGORVOS URNÁK Bécsben, Btadt, BognergMio Nro 2. Tekintetei irt Nyolf. ír óta Atuthírln-Slíjvliéhfl*) »a^yok tiokra, mely, rala-mlnt a fogakra la rendkívüli batiit gyakorol, 4« a kOltnnemd fopfíjXit •nybiti « megiidnteli, « ilulábau rgy KIKInő (UJtIi bir-''t mcglnNinl!, ai ujabban f«ldlci4rt • no tuti tirrok cgylktnnk haainilatira sam «Unhatom magam, minélfogva folkírcm, hogy nekem a melUkalt OtacegArl Analbtrin-itijrliíbSI egy megfelnIS meunyUíget megkHblenl »ilr«»keJjík. ZigrAb, JuIídi 80-in 1867. (857-4,1. b.) Nemes Mandelstein Teréz, szül. bucimi Jellaclc. K»¡ l''batc a lók t Kagy-Kanlnin i Betua Jóiaef gyógytier/o, Holenberg, Uoienf.M A., WaldiU J„ Welli.ch, Kajielbofer U Sehwar* A. urak ke-r*«k»dA.<b«n. PApin; T<«hep«n J. Ke«ith«Iyen l Bloger M., Well» A. /.ala-£*er»aegen: lióó V. gyógjrtftin. Kapronciin ! W«rli g»ógv««e riaa. Var aaasn t Halter gyógyaierófa. ftient-dyOr/yrtn : Nflthig Hí--m*g«n : Derner Kájtl ét Htamboniky L. (yógyaieríll urakuál. . 6>on> batheljren . Pilllch Ferenci gyágyiieríai urnil. Határírrlilíkl ri. -Oyflr gyOoi Klblo K. 0. Veaiprjniben Meyr tt fiai. Stikaifahirvár: Ltgmana A„ HVaun baróny ! llaliUr gyógy»««rí»». Kalocia : Korvilth K. gyógytierlai Ka«»-ktmóteui UaebUid gyógjraiaróaa Dunafaldrár: Temioer K l''akion: Klorlín J. gyógyatario. Körmeaden i HorvAtb X Kapoirir: K«hn J , KOgl, Deloa g;4gyia*r4u. Baegnárd : Nonriia A., Brahiay gyógyirer^M Boajbádon l Kra.noliu J, Tolnia: Schwara M fliigeiriírott t Hai.«*nb Hajául Mlahltécb 81. llarifald fiai, ''(eraog ig«áea. Vtcii. U*I-ay W. U K. Zi«h, SipSkb gyógyaxrí*«. '' „Ä DUNA" „IDOJNT^XT" élet-, tüz- és jégkar elleni biztosíttUúrsulat. föiigyriöksége Zalamegye részére LŰWY D.M. JÁRSAL létezik, •nál. MatArßrrlil.''ki fii -ÍJyflr- .. , ».».ni.«» .< Toaiká». ía Ouihard TivadarjhOl 111111(1011 tOVábl>l fOIVU«&fOSlt»8 kÖSZ- » J- gyógy.«eríi«ek I.ovai- , ... . A »1 » » . ..... '' '' 8oggel nyujtatik; multak os árjegyzék táblázatok ingyen szolgáltatnak ki. (359—3,3) Hágó - kosok eladása Borostyánkői ismeretes törzsnyájamban. g: Arak 50-200 írtig. Borosiyánko Kőszeg mellett Egan Ede. (301-3,1) A mrtr t$vok ótft logjobb ltirbon álló óragyárost , • . KOIIN IGNÁCZOT Pesten, kigyó-uteza 6-ik sz. a. mint «znkiiiAjnlinn kitllnó óa tnj)A8zt»lt ogyónt njiiiiljuk u t. cz. k4/.(iii8Ógnok, miután szám-talnn dicsóró luvól bizonyítja nzt, éo miután ''ón logbircab svnjczi órugyárnkkal öMzekilt-totóabon áll, n«.5rt azon holyzutbon van, hogy tv l(''Kj*>bk úi li''Koli''Hiitib oráUnt adhatja cl. Minden tülo vett vagy általa javitott Bwpi-czi z4obóra á^ivi Írásbeli jótállás mollott ndu-függö, fekvő, vagy akárinifólo helyzetben a b gondouabbau van igazítva. tik cl, óa nkár legpontosabban Genfi zsebórák: Kitiltciilinder-tirák 4 rubin- flól-flU. nal 10 11 Ugyanaa ugrdlappal ... 12 13 araiiyiiegélylycl . 13 14 m . ■ kelte» lappal 16 10 a 4 íi 8 rubinnal ngrd- lappal éi kriitAly- 10 llvrggel . . . .16 Katiit h >rgony-órák 16 ru- 10 binnal 15 . 15 rubin ugrdlap.arai.y- aiegély 10 17 . 15 . kettő* fedéllel 18, ïO 22 26 . „ ang kriit. ugró 18, 20 22 25 . 16 , kriit. krttila lap ü2 20 27 . 16 , bailidrAk, ket- tő« lappal 21 23 . 1& . rem nyaknál húzható 2 t 30 . 15 , , kettői fe- déllel 81 »7 . .kriitílvlap. Si 36 . 15 . krlitAlvlap. kettői fedél 38 44 16 rem. hadidra kelt«, lappal 40 42 Cjlllndvr <5r*k hnlgyeknek 13 16 . ugrÁlappal 13 ''«!.''> 3. sz. aranyórák 18 krtos, íl»l-ftig. Arany ciillpder-órák «rubin. ¡W) 3.'' • • ogjr arauylappal .''11 . hrrvgony 16 rubinnal .36 . . 15riib.egyaiany- lappal . 40, 60, [>:> , hori''ony/irák 16 rubin ki-ltot fo.KI . 64, 60 . Iiorg.uiyórik 16 rub. kettői fciUI a bcliö aranylappal 01, 70 ,75 . horgonyúrAk 16 rnb. "kriitálylivpggul 41, 48 . horgonyArAk 16 rub, t» kettői lappal 74, 7d « horgony(SrAk 16 rubin rernontoir krlitílyliveif, egy arany tr.Wllel 94,108 , horgonydrAk 16 rublfi romontoir kettóa (<•■ dél 106, 118 „ horgonydrAk 16 iub., kriit -ilydvrg, kettd* lap t* beliS »rany .fo.lil 10;) 68 100 13J it:> 124. Hit 118 21 2ft 48 60 H 9C •XI C8 W) VJ , c*iliudi>r-dr.ík 4 —8 rubin bitigyeknek , eaillii.lnr - dr.ík rubin beint arauyfe.lAlleiai. 44 ( exlIindrr-drAk d rubin h''dgyrlinek, keltőt le- dél 89, 4) 4 460 Arany ciilIndor drAk rubiu 00 . hölgyeknek, kriit ttv. .''■« keitöifcdól 38 40, 62 68 . hor^onydrAk |6 rub. k«ttöa fedAI vi eliŐ aranylappal 41, 4& 48—00 . eillliider* ft Imrtiony-drák gyémAntokkal ed «ve 66. 73 08 78 80 , Iton''.iintoir hltlgyrkuek —90 kettő* lappal é> anélkül 64. 78, 88, 98—90 Kllggíí drAk minden 8-ad nap relhuaamld 10, 20, 22 FüfgS drAk óra- a fó dradtéa-■ el 20 . Óra- a negyed.''ra tit. 48, 60, 66 Havi regulator 30 Khreut» órAval 04 VarAn drAk, melyeket nem • gllkiég felhtianl 68 VadAat-rooiontoir 10 Minden fajtájú torony-drAk va-lainintjavilAaok mCgrendnléio a leg-o{rnibb Ar»n fo^Adt itik el. Legszebb s divatosb uiinta. Arany inedaillnn 14 kr«. 7, 10, 13. 18. 2J, 30, .16 ftl/ Arany inedailloii 13 kr. 12, 16, 24, 30. 80, 46 ftig Arany rftvld 18 krt. lAneaok 10,24, 32, 40, 60, I»«, 70. 80 ftig. Aranv ho''HU 18 krL lAuook 86, 41. 66. 70, 80, 90, 100 ftlg. Ara.iygv''lrdk 18 krt, 6.60, 0.60, 7.60, 12.60, 16.60. Araiívgyllrtlk 14 krt. 3.&0, 4.60, 6.60, 0 60, 7.60, 8.50, 9.60, 10.60 13.60, 14.60 Arany pecaétIS krtvei 14 krt. 4.60 6.6o, 0.60, 9, 10, 12 ftlg. Arany UUötAk t4krt.4.0,8,10, 14 ftg Arany ingelií-gomboL 14 krt. pArja 2. 3. 4, 6. «. 8. 1 » ftlg. Arany kéael.í-gombok 14 krt. nagy pArj.i 4, 6, 7, 8, tt( 12, 16 A lg. Kulit r»rid lAnoxok 1.1 prdbia 4. 6, 7. ftig. n . l''gUnoinabb franetia 7, 8, 9, 10, 12. 14, ftig. Katiit haaam nyaklAn. aok 7, 8, 9. 10, 12, 10 forint «- MindonneinU gazgatások általam feltalált ót>ek és szerszámok segítségével a legújabb gyakorlati genfi mód szerint kóxxittctnck tU igon olcsón számitlatnak. t 3.»iPályakoszor ázott a páriái kiállításon. — A munkás osztály javára : .MuDkáa órt (Montro l''rolulhiro) kulcs ndlkftl fölhúzható, igen tartósan kóazitvo, kót különbiiző fajban 12 ós lf) írtjával, egyedüli dojwt Magyarország ós kapcsolt rószei számár». Vagyok bátor megjegvzeni, hogv három óv óta roston fon u álló óraraktáram már a íegszobb elismerósnek flrvond o rövid iiló alatt, amit a számos ós mindig növekvő megrondolások bo-zonyítnak. Mint eddig, Agy ezután is igyekezni fogok eszközölni s csak pontosan járó a j-ivitásokat lőhető legjobban órákat adok ni. Kzórt szivus rószvótórt osd Koti.ll IffnáGZ, óramúvész. Wajdits József kiacló-, lap- és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán. Nagy-Kanizsa 1870. januar 22-ón. 4. szám. Kilenezedik évfolyam Kiterjedve SOPRON- és VASMEGYÉKRE. Veffyea tartalmú HetUap a szépirodalom, kereskedeíeiiL Ipar, gaz(Iaszal, 111 <1 onaán> és művészet kflrélWíl. Mifttfo UWtatM, •Ifi«» • íyakraa aátfél vafy kit lv«i>. Sicrktnatói írod* é« kiatló lilv«t«l t WAJDITS JÓ/.HKK k8nyYkMMli«<lí»<b»B. Előfizetési föltételek : ll.ljrlirn hithűt hordául! ''íi vidékre potUn kUl^ve K(<?il ivre l • fl ír». — kr. Kfl l(N - » „ — » Kvnegyedr* • I . 60 . Hlrd etósek \ hm Im.Abo* pallUorírt Wtiltr 7 kr. ? uor 0 «•» minden tovAlibi lielkUti«.Srt A kr UÍIy»<dlJ minden egy0« bclUMAeírt 30 kr. A .Nyílt léreu-tgy petit nur belkUl.l«'' dl|n IA kr. ■ tJT*^.nYtv* • ''-r- y A trágyázásról. ( -y) Néhány szót koczkáztattunk a trágyáról, ueua rég közölt azon czikküukben, mely ,a birka sózásról" szól. Ma tüzetesen a gazdászat azon ágával kívánunk foglalkozni, mely a löldmivclésben egyik főbenjáró Bzerepet viszi; t. i. a trágyázásról. Mindenek előtt tisztában kell lennünk a trágyázás értelmével l Trágyázni szerintem annyit jelent, mint némileg visszaadni a földnek azt az erőt, amit tóle a termés elvett, azaz javítani kell a földet. Most pedig az a kérdés, uiikép és hogyan lehet czélszerüen, haszonnal a földet javítani, vagyis termő erejét vissza szolgáltatni? Vannak gazdák, már hogy gazdák-e, az más kérdés, — mint fenebb hivatolt czík-kemben is kimutattam, kik azon véleményben vannak, hogy csak az állatok trágyájával lehet leginkább javítani; innét aztán azt következtetik, hopy még a birka-alom is trágya. A* igaz, hogy a földet marhatrágyával lehet legjobban javítani, de nem következés, hogy csupán ezzel lehet.És hogy mással is lehet, azt kimutattuk fónebb idézett cxik-ktlnkben futólag; ma pedig specialiter tüntetjük föl és pedig az oly gazdaságok ügye miatt, hol elegendő marhatrágyát termelni nem képesek egy vagy másokból. Klöre kívánom azonban bocsájtani,hogy trágyázási rendszerembon a szokatlan trágyanemeket nem azért hozom fel, mintha clkerülhotleo szükségesnek vagy pedig óhajtandónak tartanám annak alkalmaztatását; egyedül állitásom bebizonyításául hozom föl, hogy Németországban oly földeken, hol gabonát termesztenek, a lisztet, örlött csontot stb. használják trágyául, mit ugy szórnak el, mint mikor gabonát vetnek, vesznek pedig egy köblös földre köböl lisztet. — Igaz, hogy az ilyen trágya nem pótolja a marhatrágyát, de jobb a semminél, és marhatrágya hiányában haszonnal alkalmazható. Több helyen a guanót (a tengerparton élő szárnyas állatok hulladéka) használják és oly haszonnal, hogy mig marhatrágyából 100 szekér kell, guanóból elég 3. E trágya mázsája 10 frt szokott lenni nálunk, mindemellett fordultak elő esetek, hogy guanotrá-gyával csodálatos eredményt mutattak fel 4-5 évben,de nztáfi csak marhatrágyával lőhetett 2—3 év múlva helyre hozni a romlást. Mint előbb is említettem legjobb a marhatrágya, de sok különbséget azonban nem tesz akár falevéllel, szalmával akár egyéb növényszárral van is vegyítve; tesz azonban különbséget az érett és nyers trágya ; meg is mondom miért, valamint azt is, hogy részemről ez utóbbiunk adom az elsőséget. A rothadás amoniakot fejleszt ki, ez képezi a trágya éltető erejét, a zsírját. A megérett trágyánál az erő legnagyobb rész ▼agy elpárolog a trágya halomnál már, vagy fölemészti magát. Ellenben a szalmás, nyers trágyában az amoniak bennmarad, a rotha-, dása a földben megy véghez, következőleg a föld a trágya erejét egészen elnyeri. A trágyázási rendszernél o módot követem én, (ha jónak tartja a gazda közönség — kövesse, ellenben^ fölkérem, mint kezdő gazda a tapasztaltabbat .—■ a jobb közlésére), mindeu ötödik évbeii trágyáztatom löldeimet (notabene földjeim 10 évig tartják a trágyát) de a trágyázást Öszszel eszközlöm és pedig ugy, hogy a kihordott/trágyát rögtön alászántatom azért nehogy a trágya ereje elpárologjon. Minden ötödik évbeu pedig azért,mert könnyebben esije 15 szekérrel 6—6 évenkint javítani, mint kihúzván a 10 évet 60 szekérrel kénytolenittetnéiu mulasztásomat pótolni, Jegyzőkönyvi kivonat soproni kereskedelmi- s iparkamarának 1800. óvi december hó t>-án tartott közös üléséről. III. A kamara által n cs, kir. dél vasutig''.fcgatósághoz az ellen intézett felszólalóra, hogy Softron a szállítási árszabály zat alkalmazásánál mint mellék vonaton fekvő állomás tekintetik,.— a nevezett igazgatóságtól a követkoző, f. é. november 13-án kelt előzékeuy válasz érkezett ; ,Vonatkozással a kamarának f. é. ok-tober 4-én 267. sz. a kelt becses átiratára közölni szerencséltetünk, hogy azon okok, melyek az ellen felhozattak, hogy Sopron a szállítási árszabályzat alkalmazásánál mellékvonal fekvő állomásul vétetik, bennünket azon intézkedésro indítottak, hogy a novo-zett állomás, valamint minden — Bécs-Ujliely és Sopron között fekvő állomás ezentül, és pedig f. hó (november) 16»tói fogva a külön-árszabály alkalmazásánál egyenlőül tekintessék, mindazon állomások« kai, melyek fővonalainkon Bécs előtt fekszenek ; amennyiben az ezen utóbbi állomásokra uézve érvényes árszabási kedvezmények általában azon állomásokra alkalmaztatnak, melyek liécs előtt fekszenek. Ezon előzékeny, Sopron városa és a Bécs - Ujhely - Sopron közti vonal forgalmi viszonyait számba vevő intézkedés megelégedéssel tudomásul vétetvén, a kereskedők közti közzététele elrendeltetett. IV. A nagyin, rnagv. kir. kereskedelmi ministerimn rendelete, nielylyolosxtrák-ina-gyar kclctá/.siai expeditióval Magyarország részéről küldött kereskedelmi tudósítók által Gibraltár, Marokko- Siam, ííingapore és a dél-afrikai gyarmatok kereskedelmi viszonyairól irt jelentéseknek néhány példánya azon felhivással megküldetik, miszerint a kamara az azokban foglalt, a kereskedelem és iparra nézvo nem csekély fontosságú dds anyagot minél terjedelmesebb módon ismertesse. A kamara tekintve az ezen jelentésekben tartalmazott tudósításoknak kereske-. delmünk s iparunkra nézve el nem tagadható fontosságát, -- határozá : miszerint azokból egy — a legérdekesebb adatokat magában foglaló kivonat, a legközelebb szerkesztendő évi jelentésnek függolékében közzé-t étessék. VI. A közös bizottságnak jegyzőkönyvi véleménye: Csorencsócz, Darány és Körmeud községeknek vásár kérvényei iránt. Zalamegyei Cserencsócz községe 2 országos vásárnak engedélyezését kéri, A bízottságnak ez erdembeni jelentése következő : Csorencsócz községnek kérvényét pártolni nem lehet, mert Cserencsócz nem csak kicsiny s jelentéktelen, alig 700 leieken felül számító, minden kereskedelem s ipar nélküli község, de egyuttaf környékén, csupán a folyamodványban megnevezett helységekben, u. in. Alsó-Lendván G, Bogonyán 2, Dobronakon 2, Sz.-Cyörgyvölgyéu 4, Turnischán 2, Bellatinczen <>, Deklizenben 1, és Uácz-Kanizsán 4, összesen tehát 27 vásár tartatlk. Ezen kívül pedig Mura-Szerdahely 1, Lenti 4, Csesztreg 2, Stridó 4 és Nedelitz 4 országos vásárral szinte Cserencsócz vidékéhez tartozik. Tehát mintegy 2—3 mértföldnyi környéken, — eltekintve a számos bucsuvásái tói , melyek közül Cserencsócz kettővel bir, és melyek miután azokra marha is hajtatik és''iparos készítmények hozatnak «eladásra, az országos vásárokkal egyenlőknek tekintendők, — amúgy is több vásár tartatik, mint a mennyi szükséges és a uépgazdászatnak józan elvével összeegyeztethető. Somogymegyei Darány községe 3 országos vásárnak engedélyezését kívánja. A bizottság ez iránt következőleg nyilatkozik : mindazonáltal a bizottság a kérelmezett vásárok engedélyezését még sem ajánlhatja, mivel közel vidéken, csak azon községekot vévo, melyek mint legközelebbről érdekeltek, nyilatkozatadásra felhiva lettek, u. m. Csokonyán 6, Szulokon 3, Baboc&n 4, Barcson 3, Istvándíban 4, Sellyén 6 és Szigetvárott tí,összesen 30 országos vásár tartatik, molyok a forgalom igényeinek tökéletesen megfelelnek. A folyamodványban csak egy körülmény foglaltatik, moly fontosnak lenni látszik. Felhozatik ugyanis, Ingy Darány mint vasut-állomási hely liiy.it va van, az ujonan épülő pozsi gai orMágut.által Magyarországnak Slavoniávali összekötő pontjává lenni. Ezen érv azonban közelebbi megtekintés mellett végkép iiw''gsomlsül, mert Magyarországnak Slavoniávali összekötő pontja, — a mennyiben ettől a kölcsönös forgalomra nézvo eredmény reménylhotö, — a már is létező és a legközelebbit! tervozolt közlekedési hálózatnál fogva Barcsnál koresendő, o hely pedig Darány hoz sokkal közelebb fokszik, semhogy itt nagyobb forgalom volna várható, Hirdetéseket elfo&ad : N.-KaaUiáa: >K ADÓ IIlVATAL.fMtaa: ZEIHLKK iy üco»-, Hamburg-, Berlin-, Majaa M. Fnp"«''*-4 bea: HAA8KNHTKIM k VOOl.KR. Llpets-, Btm-, i Stuttgartban : 8ACII8K4 TÁRSA. Béoibea: OPPKI.IK De lia a körülmények kedvezőbben állnának is, mint a hogy tényleg állanak, á bízottság mégsem szavazhatna Darány tan tartandó vásárok mellett, mert ugyvan meggyőződve, hogy a vásári ügynek feaállott kamara 1«Ü7 évi september 30-án 43S sz. alatt kelt jelentésében foglalt és ezim kamara által f. é. oktober 4-éu 24í) sz. alatt kelt jelentésében elfogadott indítvány érteliuébeui rendezése mulhatlanul be fog követkozui,a vájároknak folytonos szaporítása pedig e rendezést csak súlyosbítja. '''' Ennélfogva a bízottság a kamarát kéri, miszeríut Darány községnek elutasítását, ugy a hivatkozott jelentésekre! utalással a magas minísteriuiunál indítványba tegyo : hogy a vásári ügy mielőbb rendeztessék és addig vásári engedély egyáltalán ki no adassék. Vasmegyei Körmend mezóvárosa ea-gedélyeztetni kéri, hogy csütörtöki hetivásárján egyszersmind marhavásár tartliassék. Az ez iránti nyilatkozatadásra felhívott bizottság véleménye következő : Miután Körmend a forgalomra nézve nem jelentéktelen hely és hivatva vau, a máris tervezett györ-grilczi vasútnak létcsülé-sével a magyar- és Stájerország közti forgalmat kiváló módon közvetíteni; és miután a vásároknak szaporítása nem czéloztatik, sót inkább a máris létező hetivásárok egyike a gazdászatnak más ágára is kívántatik ki-terjesztetni: a bizottmány ugy hiszi, hogy a kérelemnek hely adandó volna. Az előzetes véleményeket a kamara elfogadván, a jelentéstételt azok értelmében elrendelte. VII. A nagyin, m. kir. kereskedelmi ministeriuui abbeli reudelete, melyszei iiit a kamarával közöltetik, hogy részére az országos gazdúszati alapból3OO0 ftnyiállami előleg utalványoztatott. A kamara ezen rendeleiot örvendetes tudomásul veszi. A kamarai oluök : TÖITLKK KÁUOLY. A titkár : SCHINOLKK FKUKXCZ. A szeszes italok ártalmai. .Láttunk bizonyára, — igy ir Cirau-mau, — az utczákon többeket lézengeni, a kik délelőtt (J őratájban mint holtak saját koporsóikból, ugy búvnak elő "ágyaikból ; hajók, ruhájok szenves, kinézésök szánalomra méltó; — alig tudják szeiu|illáikat emelni; álmosabbak és bágyadtabbak reggel, mint midőn lefeküdtek. Jó szívvel mennének ók, do Iáink nem birja, karjaik az erőt nélkülözik, mindeu tagjok fáj, restelik a beszédet és Ügyetlenség, ostobaság, kor-''hubjtíég néz ki arezuk vonásaiból; száraz a j-klWht sem nyál, bem viz nem enyhíti; dühöng a^fciz benső részeikhon, kedvetlenek, fejők szédül; ennének, de a gyomor nem fogadja el azételt. Mit miveinek ? alig várják, hogy kínjaik enyhítéséül egy pohár — pálinkát kapjanak; do már ma attól som enyhülnek, mint tegnap, azért egy-két pohárral többet isznak. Erre már jobb kedvet mutatuak, s harmadik pohárral is megtoldjak ; s még éhomra ujolag megrészegedve mint fél őrültek bolyongnak, mig valahol eldűlvén, másnap megint elöl kezdik. Mi lesz a végo? így élnek mások megntálására, mig a szüntelent köhögés, vérpökés, tagjaik gjötrelmei közt a világból kiszáradnak,vagy valami éles forró betegségben még ifjusá-guk idején elvesznek, vagy testök a vizkór-ságtól felpuffadván, élve mintegy szétrohadnak." . Ha a legjobb aczél rugók, kemény bélés selyem-hurok gyakori feszítések miátt elgyengülnek, annyival inkább a test edényei, kivált az inak gyeuge rostjai, midőn a Fzcszes italok tüzétől mindennap oly erőszakos kifeszitést kell szenvcdniök. Innen következik az idegek elszáradása, egybohu-zódása; továbbá a teát nedvei sehol — a mint kellene — ci ncin készülhetnek;szóval az egész teát éltető működésé végkép megromlik; mindezek a pálinkával, vagy bármely más szeszes itallal mértéktelenül élók testének felbontásánál az a^''y, ttttlő, máj, lép stb. edényeden ^ikszor szemmel is észlelhetők. Egyéb mérgek hirtelen, vagy ha később is, de legalább természeti módon ölik meg "az embert, vagy íbgulább az cliuét nem bántják; de a szesze? ital az elmét, is megöli a testtel. Látva ezeket, alig lehet megfogni: hogy az emberek, mások példáján noai okulva — a szeszes italokat oly tartózkodás nélkül iszszákl — Schlözer, a pétervári tudóstársaság egykori nagyérdemű tagja, (kó-sóbb göttingeni tanár) följogyzé, hogy 10 lió aláft csupán Pétcrvárott a szeszes italnak G35-«n lőttek áldozatja. De tán azt mondj 1 valaki : igen keresett okok ezek; vannak sokan, kik egész életöket ily korhelységgol töltik, és ha tehetik, egy nap se józanok a szeszes italtól; mégis sokáig elélnek, s csak akkor betegek, mikor nincs mit inniok. Erre csak azt mondom : taláu azok erősebb testalkatúak, nem isznak annyit és oly erős szeszes italt; nem heveréssel, hanem erős munkával töltik napjaikat, egyéb élet-rendjök som olyan, mint másoké. Akármint légyen pedig ez, elég: hogy nem okos elméhez való, százszor látott veszélyt elnézni, s csuk történetesen kivételes példát követni. Vagy tán azzal mentik mágokat, hogy c nélkül már élni sem képesek? Ugy van! mert a kik erro szoktak, alig, sőt nem is lehet veszély nélkül erről hirtelen lemondaniok. Lehet azonban napoiikint egy-egy keveset elvonva, idővel józanabb életre visszatérni. Lehet abból egyszerre kevesebbet inni; kóstolva inkább, mint mértéktelenül. A hollandi köznép egymást húszszor is megkínálja naponkint szeszes itallal; de egy pohárka húsznak is elég. Innen az neki gyérebben árt. '' Vannak, kik azt mondják : hogy ők tudnak oly orvosi szert, mclylyel az égett bort egészen moggyülöltetik; sokat érde- melnének, ha igazán ugy volnál do még a természetbúvárok ezt föl nem találták. Meg-kisérlették a szeszes italban hánytatót beadni ; do sokaknál őzzel sem boldogultak. Legjobb tehát a szeszes italoktól elórb félni s azok ártalmait iiioggondolva, méregként vagy teljességgel kikerülni, v^y esak gyéren élvezni. Tapasztaljuk, hogy mtdón először egy csepp ily italt adnak a gyermekek szájába, az oly kemény csípést okoz Ínyükön, ugy felháborítja egész valójukat, hogy szinto nehéz kór környezi őket. »Sőt az éltesebb is, midőn ezt megízleli, rníntha tiszta tüzet venne szájába, minden izo megrázkódik, szemei megmerevülnek, tagjai megborzadnak. Hát természetes ital-o ez? nom a test, hanem az észnek lehet itt a hibát tulajdonítani, midőn az ember, csupa büszkeség vagy irigységből, hogy no legyen másoknál alább való, kik szemo láttára, vitéz módon a szeszes italt pohároukint iszszák, ó is addig kisérgoti, mig később az n4]a szokássá válik, Nem lőhet ez alkalommal mellőzni, hogy az időelőtti pálinkázás a kis gyermek testét, ha hirtelen végkép el nem rontja is, de a test edényeit szárítja, s növésöket meggátolja. A melitai kis ebek hátát erör^-linkával szokták mosni,hogy nagyra ne nöjje-nck, 8 ebből be is adnak azoknak gyakran. Hollandiában a hajósoknál egy gyermek kicsiségtől fogva bőven kapván szeszes italt, egy középszerű gyermeknél husz éves korában som volt nagyobb. Egy Ericus János novü egyén fiát hét évos koráig mindennap megitatván, három fortály kflnyöknyinél nem nőhetett nagyobbra és 23. fontnál többet nem nyomott. Linnó egykor szülőföldjére utazván, csodálkozva szemlélte, hogy a roló egykorú falusiak annyira megőszültek, ránczosultak, fejők s lábaik reszketnek, hogy annyira megvénülni 70 éves korukban is elég lett volna, minek oka egyedül a szeszes italok használatában keresendő. Eranen is hasonlag ismert oly ombert, ki a sok pálinka ital miatt már 40 éves korában vén, megőszült, összeesett ombert mutatott. Arra is voltak példák, hogy a szeszes italtól az emberek hirtelen meghaltak. Hal-ler irja, hogy egykor más tanuló társaival egy éjjeli őrnek^annyi pálinkát mérettek, a mennyit az képes volt meginni, a ki is Attól szernök láttára halt meg. Kuiliti, hogy egy katonatiszt is épen igy járt valamely postalegénynyol. (Váge-^ov.) Tanügy. Csáktornya, 1870. jao. 13. Zalatnogye, Muraköz felső ós alsó járás tanítói, kik fölfogván a kor intő szózatát éa önművelődésüket szivükön hordván f. hó 13-án igen szép számmal seregiének össze Csáktornyán,*) hogy a torvozett .Muraközi Ta nitó-Egy-1 o tu alakuló gyűlésén mogjolenhessonok és ezáltal annak mielőbbi életbeléptetését előmozdíthass Ak. Mert szettbe előtt lobogott az, mit Ma-yer Miksa a „Néj-Lapja* m. évi 52. számában •) A ró»»t nom venni akaró 3 eaáktornyal Isr. tanít.''» magaviselete ellen legjobb fogyver a hallgatás. C»ak előre I cgy-kít katona nólkül ia meg van a gyfl-lelem. flxerk. T Á11C Z A, A mi téli estcink. Mit?......mi tán nem is iuduáuk kellem cs s^ellemilúsan mulntui ? Egyedüli időtöltésünk volna tán: ezupárézni, bodor tűst mellett Ludas Mutyit olvasni,^- kvateikázni, vagy hnrisnyáy kötni? -• Megkövetjük önöket olt a ccntruntv bau I uo dicsekedjenek annyit oporájokkul, (¡»II-may ereikkel, FincUc-jcikkel, Uustellnno soiréo-ikkel! t)h ! a szellem és az izlés nem monopolizálható i. Láttunk már mi is színészetet I .. oly bor-zasztó tragédiát produkáltuk, melybon a társaság háromnegyed rés/e huh meg — ¡xjrszo élten. Hjal ennek uwijt. a klima az okú! Aztán mi is roDdcr.tiuk, ám vizkúrosult hangversenyekot és Ínség-« ^toífai I n* u n»gy városi mulatság ! feszes,''i.viát''.t bakuiiadrág, mert hát igy kívánja ezt u nuderozott parokáju, oé.ni rongyozott ur-ezu izlés. Hiába I a nagyvárosi élvezet csak ugv ar.tuylik esy jótavuk- kisvárosi mn''ntságho/, íiiintLiobig h t-oxlrao''.''tma n becsületes foghugy-mus rostélyoshoz. Nagy hangverseny az .Európa* nagy termében ! . , . A prognttumon legeiül áll: Sym- Í honin Kr. 9. . . . Hm! oz a darab aligha ugy ategorHbjvnom tartozik a fiakkerkoc-iival vagy a trá.pr tokájával, — hisz numerusa van I Do íitar én inkább mulatok vidékon! Ezok a tui mulatságaink egészen más természetűek : kedély esek, mint n#> olajos iiu''h j ; barátságosak, Hiint a kiiiuzsni sár ; telt ék lelkesültséggel,mint szűrei után a hordó. A propo« —."hordó 1 Kotu fordulnánk be a .Varjúhoz • egy ^diáiM-srí-a ?GondoIni és tenni: nálunk ogv. v/J&pk; összeillünk a bu-tuliákkul telt Pir^''eéín^széltink az időjárásról s a vmlú./i.lvó!; a bLtolik pohárnál mar kex-dünkiiiozofálni A. .. .ltó>;d!ton és Fourier szelleme ébred, butt ■''¿ffB/r fejtegetjük a szabadság, e«^|»^j^^játvériség eszméit; u tizodlk po^'' v.il brudareehaftot iázunk — s ekkor következik a Vj£]&\ Az elmúlt tény cs, nagy unjiuk omlé^iTf koivVsiivUnk, minta kukitk-óra, tu ij<l .1 iot.:.; taj.iuiiu tinik gyilkos skilétju. Í''árju át; tenki.lt érzelmek d.igysztják keblllrr«'' LOt, hogy lior«l''Utik esak ugy recsegnek belo. Eddig cssk Oil^Ugattuk a l>onnuvalzert és a SR|tgf>list-!>• i^lt; do itninár ideje, hogy oda kWJí-vmk a .''IHfgányuak: .Jancsi a Kossuth-tuStfjpí l'' — .líoj I negyveünyolezban 1. . . . Éljen á negyveuoyolo» !" — Deniquo többé végo-boaszi\uir,o«anegyveiinyole»nRk. — ,Pin-czér! .Víjgyvennyolc» iteza bort Ido a negyven-nyí^e '' ;;hijezáro»bi»l ! . . .'' Húzd czigány I a ki nogy''; - ''nyolc* boldogsága van a negy vonnyol-caaíiil .iédapádnak !*...„!!... t u ki a bá-Kiirt u tu iszik !" - Szent áhítattól reszketnek idegetok, mint midőn a buzgó (jultker imába mordl. Lábiduk alatt Inog a föld, mintha hullámzó 4oug«r volna. Vajh ! neui kapunk-o leniari betegségei ?!''.... 1WWWHBWBBHWBWB I "■ I íme, a lelkesedés hatalma ! l^zt nevezzük mi fértímnlatnágnak ! Kf női köreink ? . . . ()h7! ezek a nők ! ezok az angyalok ! . . . Valahányszor rájt k gondolok, álmodom, mint Jákob ; álmomban látom a műveltség lajtorjáját (olnyulni magasan : a földről az égig, a spajztól a csilhírfénybon uszó snlonig,afőzőkanáltóla transeendeiitalis philoso-pbiáig, — és látok rajta annyi angyali, mint Lőrinc* napja körül a hullócsillag. l)o mily kü-lönöo I egy részök a lajtorja alján húzza meg magát, egy fokkal som mer feljobb lépni, mert gyönge fejecskéje a magasabb regiokban szédül-; a többiek meg a lajtorja legfelső csúcsán csintalankodnak, — a világért sem ereszkednének alább, nehogy a fold miasin ikkal tolt gőz-körében halandóságot szívjanak magukba, vagy piano a hitvány göröngybe üssék tyukizemecs-kéiket, tuolyek az Olymp magaslatain termettek. Furcsa áloiu ! . . . . Nem ré.í is igy álmodozva dobáltam bagariáimat ezen reszt ly kbzt az utoxa őskori kövozetén — azaz magyarul mondva : sétnltam ogy szép kö lős alkonyon, hogy egy egész napi fárasztó iioverés utiin gyem-nutittt vacsorakéjiessé tegyem, — midőn a véletlen ogyik ismerőstimmel hoz összo.* — .ló estét I — Dötto ! v — Legyen szerencsénk ! Igen szép női társaság van nálunk. — Ezerötszáz köszönot ! Tiz porcz m»lva ott leszek, csak egy kissé hazafutok, hogy nyak kendőmet rendbe szedjem. Szavamat megszoktam tartani. Tiz perez tnulya ko|>oktA.tok az ajtón.: de pcmo.a (árta-stlg »okkal inkább cl voú foglalva, hogysem a kopogtatást észrevette voln^. Meg levén győződve, hogy odabent titkos conferentiát nom tartanak, stante podu Pillm''talmázván magam a „szabad* nélküli benyitásra. Az én jó szomszédom csakugyan nom ültetett ¿Öl. Minő szemkápráztató mozaikja a szép höl^voknok I . . . ogyik érdekesebb mint a másik i Ac ómbor szinto kedvet kap''ta valamely-nyinek rögtón örök hűséget ésktuhn. l)u mégis legérdekosebb köztük azon egyetlen gavallér, ki — ugy látszik — a társaság tongulye, mely közül az egész förog. Soha nem láttam férfit, ki «igy női körbo jobban illenék ! M#;van benne a férfiasság, inert az udvarlásban vulódi művész, — lovag sans(peur ot sans réprocho ! E mellett nrczán a női szendeség bája ömlik el — már csak azért is, mert azon korban van'' ugyan, mely bon a természet a férfi állát és orra alját rendítsen begyö^ pesHi ; do nála o tekintetben a természet pni- j kája csütörtököt mondott. Frizurája egy divat, hölgynek mintául szolgálhatua ; nyelve mobile perpet tutn. A cánezot nem hiszem, hogy nom ropita do Olívátől tanulta; lábai a legmerészebb • cancanban sem ficzamodnak ki; — no de hisz ! oly kontivU teremtés, mint a lii)érczláng, moly 1 a legkisebb szollőlobbenésro menüettet tánezoí. Kell-e több egy fiatal emberben, hogy a nők rendre őrüljenek utána ? Egy ábrándos le- ánykának (s ugyan melyik nem volna ábrándos ?) ily bftvös Don Jüannal csak og-y pillantást cserélni, vagy csalmatokot vacsorálni : egyro megy. Midőn az élénk kedvtől zsibongó szobába léptem, először is hősöm hangja Utó meg fülömet, ki a vein szemben ülő csinos ua^ysámhoz épen emo szellemdus kérdést intézé: .Hát te Samu, hogy vagy ?* — Samu ? .... és csak ugy p^r-tu ? . . . . Nom maradt időm o talány megfojtéséro; mórt nagysám is csakhamar imígy replikázott: nEn megvagyok öt hibával. Hát to Keboka, hogy vagy ?" — Hoboka ? . . . Voltakép molyik hát a férfi ás tnolyik a nő ? . . Kincs kínosabb a bizonytalanságnál I Tisztába akarván tohát jőni a.helyzettel,*elszántam magam az egész t. társasághoz felvilágosításért esedozni. No do meg is lakoltam o nni vságomért t A szép ajkak chorusa oly hatalmas kaczaj-ao-cordban tört ki, moly a házat összootnlással fo-nyegoté. Zavaromban minden bűnöm eszombo jutott — még az n nem tudom melyik nestheti-cus is ki azt állitja, hogy .nincs rútabb a ka-czagó nőnél." Uram teremtőm ! hogy uzok az Aostheticiuutk olyan inaesthoticusok ! . . . ilyen gorombaságot mondani a szépuemröl ! Van-e valami költőibb, tehát szebb, mint piros hajnal« ban a kakas kukorékolása? S mi eg^''éb a ka-czaj, mint a fogékony, az cl nor.i fásult lélek kukoréV-olá''a ? moly a kedély piros hajnalának hirdetője. Do ugy kcllott nekotn ! mért voltam oly egy Ugy fl : ki nom találni, hogy oz caak játék — a női körök kedves időtiilté^o ?... .. ... Kom érdekes játék-o oz, melyben férfi és nőszerepot csőréinek ? kedélyes és o mellett oly oszmcdCts! mert hát ki tudja, nem o játék hordja '' e méhébon a nŐomanczipáezio nagy föladadaiá- *| nak mogfojtését ? Igy kötjük egybe a szépot a hasznossal. Mi mindigvszollemdusan mulatunk — kivált Bzerototroméltó hölgyeink társaságában ; pl. bolhát játszunk, zálogot adunk s csőkot kapunk. Ismét mennyi világboldogító onzmo Vgy csókban !.....Tl8Ztc''1 olvasóm.! kaptál valaha egy cs<lkot ? —természetesen rózsnaj-kakrÓl? llgy-e, mit akkor éreztél, az valami olvan érzés volt, mintha az egész profán világ láimidnál hoverne ? ! Ilyet még csak az érezhet, kí a Olary-sorsjáték haepttrolferét Ilii ol. Ah, n csók ! . . . Illés tűzos szekere, mely a hetedik égbe ragad I'' Vallják bo őszintén, nagyvárosi uraim és (lámáim, tudnának ''0 öpök ily grAcionsotnont mulatni ? IJgy-o nem ? En Istenem ! pedig mily egyszerű I Különben, ha ugy tetszik, nom hiányzik nálunk a nagyszerű som, X. nagyfámmal a legutóbbi bálról «lövegünk. O oly kegyes megengedni, hogy szivaro-mat tovább szihassaui ; miért én háláből báli toillolto-jét a tojűlig magasztalom; — nagyon természetes, hogy az öré volt''logelogansabb. K kösbon ármányosan szép szomoiből oly voszo-dolmcson szórja rám a gyújtó rakétákat, hogy trémáinban szivarom tüzet végét teezom számba. Ugyan kéromlki állauá inog ily centjén, ha mindjárt étiquotto ellou van is, ho^y nagyot no köp-. jön ? Mi tagadás ? magam, is igy leltom — s ő a kis hamis, ugy találta, hogy ez .nagyszerű !M l''ár perez múlva ama tisztolt ifjú barátom, kit elébo szerencsés voltam néhány vonással bemutatni, tcszelgés közben a társaság szomeláttára székestől hanyatt esik, —oz hasonlókép .nagyszerű,* — Kagysád ! kávéja már egészen meghűl. — Nom tesz semmit. Elvűm: a kávét hidegen inni. ■ ; — Elve ? — Igen. No«, gondolom, önnek is vannak elvoi ? — Oh igon. — Például ? .... — Hát . . . például . . . elvem : előbb elaludni s azután fölébredni, elvem: előbb a harisnyát s csak azután a csizmát fölhúzni; elvem : mikor inogyok, ogyszer a jobb, máaszor a bal-lábunmt tenni olőro stb. siti. — Monjou!--— ön klállhatlan ember! - Én ugyan olnom montorn, hanem oltnent ö b szépou magamra hagyott. Ily ügyetlenség hozott ongom már fáohé-ba nom egy szép hölgygyol! Isten neki — próbáljunk még egy szerencsét ! — Y. nagysám! amint látom, a „Kartkau-sit4 forgatja. Olvasta már? — Egy részét igon. — Húzom, hogy szerencsés volt e könyv nagysád tetszését megnyerni ? Nom sokat ér biz az, nagyon unalmas. Most a .Három nndrágu embor''-bo kozdtem; — ez már aztán érdekesebb! E rövid do velős kritika egy pillanatra kissé különösnek totszett: do csakhamar meggyőzőit arról, — hogy Lavator éa Gall tudománya nom ogéeson humbug. — Kérem! az om-bor miudont mogért, csak a nyitját koll eltalálni. Elég az hozzá, hogy angol vérem daczára kitünőleg mulattam. Fogadják forró köszönetu-mot, szép hölgyeim. Oh! önök körébon a legongcsztelhotlenebb mysanthrop irt földhöz vágja foketo pápaszemét s rózsaszínű muoklit illeszti orrára, hogy osen nézzo a világot. Szép nagysáim I ax önök társasága az, hol az esprit ,ozcr szíubou csillogó tarka pillangó röpködik kötül a boldog résztvevőt! egyedül az önök társasága az, mi az élet kirgiz nusztáját paradicsommá varázsolja, hol a jaguárok éa hiénák aranyat, tömjént és uiyrhát áldoznak a szellőm fenségének! Monsiour Dumas fils I ön nagy embnr, mor 1 öné o gondolat : .pantouflo adorable !• M--y. Woud : »Kz pedig — t. i. a tanitő önművelődése mindaddig, mig minden tanító csak önmagára utalv» Icsx, majdnem loliotctlcn marad. Szükséges tehát, hogy ott, hol több Unité van, özek, minél gyakrabban egymással érintkozzenok, hogy együtt tanuljanak, vagy legalább az Ön-miliődéiben követendő tor vet egyUtt kéazitaék, mert az erők összpontosítása éa kölcsönös támo-g»tá*A álul lohotővé válik az is, mi az ogyéni erőt fölülmúlja." A fóniu''vezott napra tehát az elemi tanoda épületében meg is tartatott az alakuló gyUlés, melynek eredménye még nem valami fényes, — mert minden kezdőt nehéz — ; hanem az alán mégis megvan vetve, most csak tovább kell építenünk és tervünk sikerülni fog. Klóször is az alapszabályok körűitek »zönyogro, melynek felolvasása utáu elhatároztatott: miszerint az „alap-séabályok" magyar ós horvát nyelven leirva küldessenek szét minden ogyes Uniténak, kik azt »jövő gylllésig Unulmányozni fogják; és igv átgondolva minden egyes pontot, annál biztosabb és helyesebb eljárás, idomitás várható annak megvitatása alkalmával. Ezután a .Ilánsági Tanitó-Egylot« által indítványozott „Emlékirat">ra került a sor; ami mindannyi álul olfogadUtván — aláírattatott, éa clküldctéso elhatároztatott. A jövö''gyllléa, molyon a novelcazot körébo vágó felolvasások és gyakorlati előadások Ur-Útnak, f. évi április hó 26-án fog mogUrUtni. AL3ZKÖHY ALAJOS, «Ütni főtanodul tanili. Levelezés. Zala-Eoerueg. Városunkban f. hó 3 án tarUtott inog a tiaztujitáa. A lakókság bíró-jelöltjeiben vált két pávtr*. Bíróvá: Míszory Ignácz ur, közgyámmá Páslek József ur, és jegyzővé Vöczköndi Láazló ur válaszfaluk. A rároai elüljáróaág és képviselőtestület igen derék polgárokból alakult. A városbíró egyenes, erélyes jellemét ellonfolei nem kovésbé tisztelik, mint választói, s azok csakis az eddigi városbíró: Hanty Eorencz ur iránti ragaszkodásból szavazUk ellőne, bár az utóbbit sajnos betegsége úgyis hosazaab időn át akadályozva volna birói azéko botöltésében. Mi csak azt sajnáljuk, hogy a győztes párt ellenfelei közöl oly jelentős polgárokat, mint Molnár György, lluzics Károly éaSanica Mihály urak a képviSelőtostülotbo nőin választott. Igaz, hogy midőn az előbbi esztendői választás megtörtént, Akkor az ozeu férfiak álul vezényelt többség hasonló oljáráat követett, midőn Árvay István, Königmajer Károly, Hérics János, Kovács Károly, liandlcr István, Miszory Ignácz, Páslok József, Sipos Boldizsár, éa máa tohotőa -11 város körül buzgólkodó íerfinkat pártos-kodáaból mellőzött; do az akkor sem volt jó s a város érdekeinek megfelelő eljáráa, és most sem az. A városi képviselőtestületbe n közös iskola melogkoblU pártolói mellé, sok clloncao ia meg-válaaztatott. Várakozásteljesen nézünk első gy Ü-léao elé, — minő irányt fog ezen intézménynycl szemben követni. Kornéljuk, hogy a haladás, népioa egyen-lőség és felvilágosodás barátjai többségbon vannak kebelében s nom ojtik el őzen intézményt, moly egy életerős magyar polgári oszUly fojlő-désénok clőíliltétele I Ujabban a kalit, aogódlolkéez urak a kitűzött kath. vallási tanórák alkalmával a vallás-okUtás végeit eljárnak az iskolába. Üdvözöljük őket! Bizonyára hasznosabb szolgálatot teaznok a vallás, s ielosül a katliolikn vallási érdokekuek, ha elfoglalják a tért, moly most is a vallás-lelkismeretnek fonhagyatott,mintha odahagyják azt I — .Hiszen a moggyőződésök szerinti jót csAk igy mivelhotik. A városi közös iskolára kért sogélv tárgyában a ministerium még nem válaszolt. Eötvös báró ur kedvezőbb alkalmat nom egyhamar fog lolni annak kitüntetésére, hogy bár nem erőszakolja az egyes folekezotok léltokénységéro — a közös iskolákat, ott a hol az értelmiség létre-hozU, gyámolítani kész. A városi közös „iskolai könyvtárra" ujabban adakoztak : a ft. szombathelyi Uuári kar 4t> könyvet, — Graff Károly urZ.-Égerszögen, — Lukács Károly Ahdráshidáról, — Bozerédy Elek ur Hencaéről, — Toldi István minísteri-titkár ur Pestről, —■ ltákosi Jenő a Beform szerkesztője is kijoloulení szíves volt, hogy megajándékozni fogja könyvtárunkat. Fogadják őzen nemos-érzelmű adakozó urak nagybecsű juUlmokért lcgszlvcsb köszönetünket — midőn egyfelől mély köszönetet mondva, más részről felkérünk mindon további adakozó Unügybarátot, hogy a fölajánlott küldeményt Újlaki Mátyás iskolai künyvtárnok úrhoz intézni szíveskedjenek. r. 1. Heti szemle. JssHir 21-ín 1870. (Bfi) Hnrmincz magyar színtársulat működik a vidéken. — Az országgyűlés alsó háza jan. ll-én a felsőház 2Q:án tartotta ez évbeni első üléseit. — A munkaképtelen honvédek száma eddigi jolentkezés szerint mintegy 0<K>. — Vadnay Károly a Corvina igazgatója állásáról leköszönvén Szabó Bichard választatott meg. — Fiume kormányzójává — hirszorint Gr. Zichy József van kiszomelve. — A magyar testőrség 10 évi szünot után f. év első napján roggoli H órakor ismét elfoglalá őrálláaát a bé-cai császári palotában. — Southorland angol herezogasszonyt, ki magyarul ékesen licszél, az angol királyné első udvarhölgyévé novezte ki. — Az ember szive egy év alatt 43,830,000 dobbanást tcaz. — Tavaszra Pesten fegyvergyár lesz, moly lietenkint 1000 db Werdn-féle fegyvert készít. Egy tölténygyár ia állíttatik fel az országban, moly évenkínt .''10 millió töltényt állit elő. — A természetviazgálók éa orvosok íüei vándorgyűlése Aradon szept 2 — 7 napjain fog megtartatni. — Veszélyesen beteg volt Arany János, do dr. Kovács Endre remek és sikerült műtét álul mogmonté.— Gr. Batthyányi Kázmér javait a kormány az örököstől 1700,000 frlért megváltotta. — Báró Bocko közös pénz-Ugyiuiníster meghalt. Helyérő 1/Jnyayt einlo-gotík. —• Bonaparte Péter berezeg által meggyilkolt Noiro, ép halála napján esküdött volna egy crcolhölgygyol. — Garibaldi Londonba utazott. — Halas város főgymnasiuma Gózon Kálmán hagyatékaképen 24 ezor forintot örökölt. — A Tisza áradása Domonyán egy gazdaember udvarán 2f>0 régi pénzt mosott fel I Loo-pold caászár és János lengyel, király korabelieket. — A régi ezüst liai krajczá''rosok, melyek 18-18. 1849 évekből vadók, csak oz évi január végéig fogadtatnak el. — Strossmayer diakovári püspök élete ollon Kómában két egyén merényletet intézett, do sikerült mogmontení. — Pesten egyik éjjel egy ur nyakába fojtó liurt dobtak, do elhibázták, s oz a Deák Fercncz és váczi utcza sarkán történt. — A magyar és olasz királyok o hó 23-án Anconában ulálkoznnk. — (Irodalom 8 művészet) — Szilágyi Virgil álul szerkesztett „fccA-szollom* politikai! egyházpolitikai s társadalmi folyóirat első száma megjelent. — Mcgjolent HofTmaun Mór álul szerkesztőit .Magyar ifjúság lapja" czimü mu-latutó éa oktató havi folyóirat olsó száma változatos UrUlomtnoh Ez első számot legnagyobb réazt maga a szerkesztő irá, mi munkaszeretet s sok oldalú tehetségről Unusxodik. Óhajtunk hosszú jövőt! Ára egész évre 3 frt. H i r e k. — ó Felsége a Királyné e hó 10-én nctu mint jelezve volt reggel jő Kanizsán keresztül, a hófüvatag ik megakadályozták, hanem ugyan az nap este 10 óra után ci kőzett ide,megállapodás 8 perezig tartolt. Ó Felsége nem szállt.ki a kocsiból. A pályaudvar fénycsőn ki volt világítva. — filénk vitatkozás tárgyát képezi még mindig Nagy-Kanizsán, az uj utcza nyitás kérdése : egyik fél a kórház utczának kiköveztetésót óhajtja minden áron elöször eszközöltetni, a másik fél elúbb az utcza-nyitást óhajtja a takarékpénztári és ltozcn-bergház teleken keresztül hasitva. Az a kérdés már most, melyik clónvösb a város-és polgárzatra nézvo. Ha némely polgára o városnak leveti magáról a^ önérdek mezét és szeplótlenfll a város érdekét tartja szeme előtt anélkül, hogy önmagának ártana, tisztán áll mindenki előtt, hogy első teendő az utczanyitás; mert ezáltal a kdvezetváin szedése eléretvén a beruházott költség visz-szakcrül; mert a költségnek itlőveli fedezése által a jövendő haszon uj ibb czélszerfl intézkedésekre fordittalliatik; mert a város központja egy egyenes és széles utczával lesz összekötve a vasúti indóházzal, s illetőleg a jelentékeny forgalmat jelező le- és feladási raktárakkal; — mert uj fóuteza-nyifás által uj épületek is létcsittet vén, nemcsak alkalmatosaid) boltok, de kényei-mesb lakások is építtetnek fel. A kórház utcza a vasúti forgalomhoz mérten keskeny és jókarbani hozatala alkalmával életveszélyes is, azért rendőri szempontból egyszer mindenkorra betiltandó lesz az ezen utczáni teherszállítás. Egyébként c tárgyhoz jövő alkalommal bővebben hozzászólan-dunk. Addig is szeretjük hinni, hogy Nagy-Kanizsa város képviselő testülete a közelebbi keddi gyűlésben nem fogja beszeplósi-terti jellemét önérdekek-szülte izgatások járma alá hajtásával, hapcin nemes, szabad, és független gondolkozásukat követve a közjó előmozdítására fognak szavazni és maguknak a késő utókor örök hálájára érdemessé tenni s a város díszét, javát dőmozditaui, inig az önérdek izgatása pillanatnyi hatást s maradandó ,''étkcs visszaélést és mardosó öntudatot idéz elő. — Megjötta tél 1 köszönti a gazda gaz-datársát vígan ; a deákfiuk még vígabban, hogy labdázhatnak hóval s korcsolázhatnnk, do leg-vígabban a ezukrászok é* kávésok, hogy jeget rakhatnak el. — Nagy-Kanizsán —hír szerint — egy ujabb takarékpénztár felállítása folaőbbíleg etigodélyezvo van. — B a I a t o n-K a j á r r ó 1 irják : egy fiatal ember oda jött unokanővérét moglátogatni. Éjjel a fiaUl ember a nőre rohant a azt ogy hosfc-szú kéasel több holyon veszélyesen megaobesité, j a molletto fekvő kis gyermoknok pedig egyik i kezét lemotazé. A tettes a veszprémi törvény-i széknok adatott át. — Kisfaludy Sándor hamvait Sümegben o hó 11-én tették át a nemzet kegyeloto álul épitett uj sírboltba. 25 évig feküdt a kápolnában h az áthelyozéskor Fehér lelkész mon- i dott emclkodott beszédet felette. A sümeghi da-■ lárda is közreműködött o másodszori végtiaztea-I aéglétolbou. f * — A zalncgerszogi d a Iár il a jan. 22-éti tartja előadását, uUnua tánczVij^dom következik. — Lapunk éa máa lapok olőfízetőít figyelmeztetjük, hogy kormányi ujabb intézkedés folytán, valamely elmaradt hirlapsziím, nem nital eddig, külön irott nyílt lovélbon rechtmá» luiidé.*hati>j:n csupán n postai hivatalnál kell szóval bejelenteni, moly a roclamálást az illető kiadóságnál hivAUlbóI mcgtoezí; inert különben az előfizető álul egyenoaen Akkiadósághoz intézett iriUbeli roclama ¡okért a posUdijt és ft krajcár büntetést kell fizotni, éa híhotő, hogy ily rcclamatiokat majd elfogadni aom fognak. — Co h n !>. Sámson ur Hamburgból azt hirdeti lupunkbnn, hogy a legutóbbi húzásnál a főnyereményt Nagy-Kanizsára fizette ki. Mi az Ügyben neiu hallottunk oddig többet. — A zalavár in ogyoi honvédegylet Zala-Egerazegcn 1870. fobrttár hóban tar-Undó óvnogyedea bizottmányt közgyűlése első napján délután 4 órakor, aloíifótt azállásán, értekezletet Urt, melyre a tisztelt bajtársak megjelenni ozennel folkérotnok. Boaeuyuy György, egyleti jegyző. — A nagy-és kiskanizaai Unitéi testület tanfelügyelő ur elnöklete alatt jan. 20-án értekezletet tartott, moly Alkalommal többi közt a faiskolához ezükaégea helyiség kijelelto-téao kérni, a jan. 2l>-án tartandó tanítói gyűlés alakulása inogviuucdónak s végroa nagvkani-zaai iskolaszék feUiivandónak lm táró/, tátott,hogy a tanítók fizetésének javitása Ugyé''ton hoZ.tt határozatok életbcléptcttcssékéa f. évi január vl-aőjétől havonkínt szolgáltissék ki. Az ismétlő iskolába járni köteles gyermekek rondea bejárása iránt az iskolaszék íntézkedéao kikéretik. '' —• A jn n . 1 t) • ó n tartott bál, daczára a azolcs és havazó időjárásnak, szép sz-tmmAl s vigan UrUtott meg Grüiil aum joloa zene''ársa-aága mellett. Üdvözöljük a rondezőt I Felhívás Nagy-Kanizsa váro3 '' mélyen tisztelt /^polgáraihoz! A zalamegyoi községi iskolák néptanítóit f. hó 20-ikára,'' Nagy-Kanizaára, meghivtam avégből, hogy a népoktatási törvény 12.V§. 2. iiontja szerint a megyei iskolatanácsba maguk közöl négy képviselő-tagot válasszanak. | Tekintve a Unitéi osztály anyagi állátát, I tokinvo főlog azt, hogy vidéki kö/ségi né|H | tanítóink ebbeli alkotmányos joguk gyakorlása végett a tanügy magasztos érdokéboii leaz-I nok vendégeink : benső tisztelettel ós őazinto bizalommal kérem Nagy-Kanizsa ncmcshlkű ]>olgárait, hogy a népnevelés iránti- hnzafhia részvétből a mcgjolenő vidéki tanítóknak a ki-, tUzött napra azálláut adni ko^ycskedjenok. Az általam »-sdott vendégszeretőt, mely ily csetokben más városokban is gyakorolutuí szokott, az illetőkre igen iótékony hatással leend, alulírott púdig azért előre is mély köszönetet nyilvánit. A uemea ajánlkozást kérem f. hó 2i'')-ig ná-lam, vagy iskolai gondnok, t. cz. Sanvober József urnái, kogyeson bejelenteni. Kelt Nagy-Kanizsán, január 22. 1870. BÓJA GEHOELY, tanfolUgyoló. jxrs^iit póstcb. — fi». J. Pu»takove«t. Kiiiu^gel toljealtott(1V. Fogadja (IdvOtlclQnket l — V. ra. K(or>ite)r. Iparkodunk. — T. J. Hopron. Stroml hlr í — Or M. Fr*t«n. C»ak kiroiuülag kniölheljflk. — Hi. ¥. ''¿.•Kgmrrr. A talilkoiAinak önsiidflnk. — X. I,. Hopron. Nlnoa ¿rítlo avmml jttraiidói^ir j örtllök, ha a felkra lfju«ijr kfliiyrtirinak gyaraplU«*-hoi lljr cirk/hV^Kol b*r, |Arulh«tnl alkalmam van. — .A foh/r kamoliát* k'')i>flo«IUl voltuk. ty z B T I- I R N Ó KI: Nsiy-Ksnlm, 1870. januar ai-án. Valahára telltnk 1>okavotkai«tl, hogy a gaidima. (ot a frtilllt ar^AI^''t6l megmcnlae. UA«rúi»t podlg nagyobb m*nn>¡»¿nU gabona rcnd«lt«l*tl AiatrikAba ta London rintt«, ami által rsméljak, hogy ti an-goWMr«k Urait bckörítkoin rk. így, van t«hit klU-t^nunk a gsbn«A[ak cmclk«-di»/rf, ba a tavaora tObb oldalról bAlrab-kokkal uím lc»«(lnk nifglíi.r*. Piaczi heti-vásári kelet-árok. Ka»-KaQÍÍ»án, jm. 21-4p. AliiSauitrlai ra¿rSnklnt. Ttrsiéaysk : llu « a 8S—»5 fontoi 3 frt, SO — kr. {•6-86 fnt 4 fr. 10 kr. 87-88 fi*. 4 írt 30 — kr. Ko»« J8 fnt a fr. <0 kr. 70-80 ftit. 2 ft. t>6 kr — Árpa ««rtfriatk, 70-71 fnt. 2 fr.''iO-iOkr. 71-73 fnt« U frt. M kr. Árpa k8iQtu*g«t, OJ-fiö fit. 2 fr ''.>0 kr. «7-08 fut. ''i frt CO kr. Kukorloia frt Ki kr., • frt — kr. K u k o rl n a a ola«x (e<in<)iiautiii) 3 frt 30 kr. Zab ít-í-46 fn«. 1 frt. 45 kr. 4ti-47fii> 1 frl 5ft kr. I* o h a n k a Űrt-08 fn». 3 frt. 20 kr. 60-05 fU 2 frL 40 kr. Pamuly fehér 4 frt - kr. l''aaiuty, tarka S frt — kr.íjiiua mán. — frl. kr. aialma • - frt kr. Érték- ¿8 váltófolyam : jan. 21. f>% moUlíqUca 00.— ; 6«/0 uomz. kölcsön 00.— ; ltWl-kí álladalmi kölcsön 70.10; bank-réazvények 7.33; hitolintézoti részvényok 2Ô4. 80; Ixmdon 123.76; ezüst ágio 121.1»; arany darabja ¡>.83 kr. VasNtl naponkint! meaetread : Inda) N.-Kanltiárdl Harca frlj r«gf;«l 4 ¿ra , . , déliiuln 2 . Iluda Érk. N.-KauU«Ara ri-gifel tí <1. n 1 rtlvo |0 Trlr«t óra óra óra óra regtf. I óra dilbon 2 óra rfgc. b óra rjjcl 11 óra dllntAii 2 óra rofji''l 4 óra , . dílbfu 12 óra Iluda fflól r«cgol 4 óra . délb. I óra «•lv« 8 óra drlb«nl2 óra ctt<> 10 óra rr^grl 4 óra . «at« 10 óra Sopronból dOlben 12 órV IUr« Sopronig Harca Trlc»t Híci 65 25 22 67 46 15 20 20 1 815 2.1 41 63 1.2 35 10 18 42 pírca. perc«. « peres. perca. Heti naptar. Jaa. 23-tól 29-lg 1870. 114- i « In ti-nap .Katbnllku« nap-j FrotTinîn» • <r I naptir Jí«U< b^lpoklott Kyógjrlt mtg. Máló VIII 1-13 _ ''WVàsàraap ,8 311 A. eijT 24 ItélfS ! Ti mulli 25 Kedd ''Pál fordnl. S6 Haerd. Polikárp i7 l''iilinrtnk Ar. at. Jnn. SH Péntek N. KAr. 2t> j 8xombat 8. KerenoS B 3 linrlko l''rimolh IPÁI fordaL Tollk ¡Kiixotitom Margit 1 Valér Felelős szerkesztő : WajdltS JÓZ86Í. Segédszerkesztő : Bátorfl LajO«. II I n D R T K: s E K Légutak nyálkásodása, erös, üdül köhögés, légcsőfej-görcsök, vérhas gyomor- és altesti bántalmak meggyógyulnak. Hoflf János udvari-szállító kózpoutí-raktára Bécsben 11 Kftrntnerrlnff lll Ilrood (ÖlavonlábanV nuv_ hó 1<> IHM. l.egilledeltnc ■ebben inegkeretem, nekenl mint gy»r«k(lldeményl 24 tlveg-maláta klvoiut-cgészségl »«Irt. ti eiom''ag msteiaboiibont <"• kit font maláta ejéjzségl chocoláöét küldeni. Májút hólvan •> ön maláta ki''.iit .uényeltel kitérlrlol tettein, é« |>"dig axokat al t.nl- é« vóitia.-bántalmak-. gyoniorgyeugciióg-, uyálkámdáa ét köhógr''a cll.u hatxnáltam t «a utóbbi bajtól tokán aa tln ina Uta l...nboojai álul moggyógruliak. Bogdánovlcz lltvin. — Potltchacb, jul. ÍM. IttiO. Már hot.*»hb IdtVil fogra a légdtak ciűt uyálkátudátában Honvedek, mH/ck er"<$ kQhSgétt ét lég ctfif.j-g.iretoket okoinak, minélfogva elhatározott vagyok, ax A11 .ok óljairól diriért miláukó«iitiaénrelvel i. kitéri.t«t tenni, tcli.it megkereten tfkítvetk.''uík a mo,irendelét). Oruber Vlnoz«, ok. k. fönt''-rn <k. - l''oUn-tiiub, aug. ?«. 1809. A tnár kéúxer megktildnit malitakivonatf jésnég''-ítir ImnnáUta után g.lrr.''tt k4h9gé)emben ét n«híx lélekxciemben «okk.il köny nyrbbait érxeiu magamat. megkero«t>in ennélfogva, nekem !«,• nirt 13 üveggel kaldvul. úrebtr Vlnoto, «a. k. Í5mérn8lr. Figyelmeztetés- hamisítás és utánzásra nézve, Minden alakú malita-készítményemen név kéivoaátom található joiiiiuii Hon: Nagy-Kanizsán a valóili csakis K. ltosenbcrg és J. Wellisch urak kereskedésében kapható U (232 3- K«y íllinlclinciiy.l ij hohlból Alió szántóföld Zalamegyében a bacsai határban szabad kézből cl fog adatni. Bdvobb tudósítást Hacsán özv. .Véiiiitli Mlhályué asszonyságnál nyerhetni Üdvözlet I Köszöntve a népoazfcaíí korszcllcnitó''l ITRAUGOTT FEITEL,''első uszetHM.''flyoöszágnkeö ált.e blzomány-szállltd-Ozlete lUcs, KHrntneritr. t>7. it KUrntnerrimj 2. gtgtnUbtf» dem Dmteh«''IÍ<{U». Tárgysk /.áruk rolnilen k(ltrtnbiégnélkn|, melyek as fltaaea hírlapokban elSjftnnek, alulírott által ugyanaton ml-tiítégbeii ét von árért megtaereihetfik, aton kellemet k(U«nbi/ggol, hogy a csomagolásért ml »em ixárolttatik. Ezen tárgyeknak, mint ajándékoknak egyúttal megvan gyakorlati értékDk, mint'' WOHNUNGEN vcriniothcn. zu m Ii í! « \ POPP J. a. iirnak, gyukorló fogorvos " _ Bécsben, Stadt, Bognergassó Nr. 2. Nagyontiszteit orvos nr! Tabb óv óu as önnek UilvO» ¿yógyorojii Anttherln-Méjvlxe'') «xük-*v1tt lenué vált. — Több tartat tlveggrl In« náltauk l''ol nilam, miért ¡1 k>''|i<i vagyok, a valódit a baniiituitól könnyen uiegWitlOubnxtotiil é» ct.kli a hlr.lntett raktárakból lgyvk«iti;u.a« ttetkvrexm. — Minthogy a.i.ntian ujabban a hirdetett raktárak rgyik<íbó| igen gyanúi Anntberin-sirnvU.t ka|i;»ni * több raktár tvl il b.\»onló gyaimdtáiokitt haliók, au-ná.i''ogva elhatároltam, hogy tievexetl Anmheiin-^xajvltet eoitán nx ere-drti furráaból (lerxem be, i» exeuntfl nagyon ti.xtclt orvoi urhox, mint f. luláló ói »x.tbadalointula,dont>.hix fordulok axon kóió<«rl, hoi;y nokvui ''t.\fordultával An»tberin »xájvl»úb."il tU üveggel |><>al4i utánvót i''oellett k flldent n>fItattatnék. I.itowoe, ltM*>M. február 4. Maradok kltdnS tU.teletiil ké.t.óge* tiolg.ija Borysiekiewicz Ferenc, (¡V.7-4,1. v.) )i|vbánnt l.ioowccban, Oaliriábaii, |>otta Tluite. Kaphatók : Nagy-Kanittán : lleliu Jóurf gyógyoerótt, Kalenberg. Roienfeld A., Wajdlt» J., WellUc''i. Keiielhofer é» Srbwara A. tirtk ke-retkedó«ábrn. Pápán: T«cbep.n .1. Krmllirlvcn: Hiu^rr M., Weit« A. Zala-lk^ertieg. n: l»óó K. gyógy»terí»s. Kaprone/án : Worli t;»ógy»xe-rítt. Varaidou ; Halter gyógytterí»t. Mtent-tiy3r^y.tu: NAtMg. lili-nieg.n : Dernt-r Kájct r. 8tainhur>tky I.. gyógy.xertn uraknál. 4to>w-bathclyen . Pillieli l''erriift gyó^y.xeró«« uruál. Ilat;ir<irvídóki í«t -Vlyür-gyön : l-''lbie K. C. Vesxprímli»n Meyr í» Tu.tkáu, <•» Onthard Tivadar fiai. Hxóketfabórvár: l.rginanu A., Itraun J. gyógy.ten''.tfk, I.nvat-berány i llel.ler gyógy.xerraa. Kalocsa ! Horváth K. gyógy»».erí»t Keet-kemótvii f Maohlvid gyó^y«tri.''«t lluitafnldvár-t Tcuuoer K. I''akaon: Klurlán J. gyógytxeréix. Ksrinmiden ; Horváth J. K«p»av«ei K«hn J., Kftgl, Itelua gyógy«xerv.«. rttrg«xár.|: Nonrlca A., ltMli«.iy gyógyixer^tx. Honyhádon : Kraniolin J. Tolnán :- Schwärt M. Síigcivárott s llarwArth ll\ján: Michittcb S»t. ót llrrtfcld fial. Ilertvg Ignáet. I''ócoett: /.tol. nay W. át I! Zách, Slpftkh gyój^yaxerr.t. • Hágó - kosok eladása Borostyánkői ismeretes törzsnvajamban. Jg: Arak 30-200 frtig. Borostyánkő Kőszeg iwMí. ■ 1 v* VgiUl Kde. ¿j- Prot schöne ^rockono ü -Ä scn-Wohnungcu in einer Fronte, auf dorn schönsten l''htlzo der Ilauntgauojcd > mit 3ZÍ inmern, Sparkllcho, Sp dss, Ktdlor, Iiodon und llolzlago. — Dann oino sepáralo Wuhntng rüokwilrU gegen dio Nebon.; i<«e,tuit 3 »ohönen trockenen Zhu-norn, SparkUclio, Spciss, Hoden snd Holzlngo sind von (ieorgi l»< » zu veriniethen. Nilhercs hierüber in der Uuch-^ , handlttng des Herrn J. Wajdits jPlin Oross-Kanizsa zu erfragen. Ezen mechanikai úgynevezett 0r9k9» nap-1 tárak kdlftnOten pouto* <t etlnoian KI Al - J lltva, a fórfi ót n81 órákon mint érmek viirltetnck.J ax egyik oldalon tnechanltmnt ál''il n nap ót ójfól hoitxát, a nap fel ke^ót ót lementét, a mátlk oldalon < folyó hetet, ét hónapot mutatják. — Egy urtakbvalódllag aranyoxott -16 kr. fgytiertle arsnyo ott kr. egy drb. köx6ntégel 10 kr. A varráihot Igen ttOktéget as ujon feltalált varrótfl-beflliő gép, melylyel vak It egy perel alatta legfinomabb varrótfibe «tálat brflltlietl. — Kgy tfinagytágu ttelencxo ára 0 kr. 100 aug. nab. vArVótfi, mindegyik darai nom aexélból 20 kr. 3-1 Óra-raktár. Alulírott bátorkodom a nagyér tlentU küztinsik''iick tudomására juttatni, miszerint nz urtttiágí házban lovó órabolti helyiségamot a »polgári egylet" közdóbo át-tettem, hol is Ktthn ^iiiiott úrral egyetoniben nz őcn-rnktnrt a legkitünóbb gyáraklxíl fclszo-roltom, ós mindennemű ezllst t^s arany SHt-b órák, — f.»l|«, éb-rcHztó- ós iii](H«óriikMt a le«-jiit.''íiiVOHMlib gvari áron kiszolgáltatok. Ugys/intéu viselt órá.l£ becscróltctnek, valamint minden e szakmába vágó j « v 11 /i h o k otraii ós pont:iH clkrszitósro elfogadtatnak. .Miudon <•/. Il/.lutbcn ttjonan vett vagy javított órákért egy évi írásbeli jótállás igórtetik. Magani:»t a nagyérdemű közönségnek kutyus pdrttogá. sába ajánlva, vagyok illó tiitztulettcl Tschepen A utal, Knnizsán. Kg)'' liknotot tretkrrctll angol feni minden a mai napig ké>r.ltett ta láli,lányt a háttérbe fxorit. — A két ólét 3-4-ixerl innét után ólet«ó teul, a nélkal, hogy karexolna. -Kgy darjib ára 30 kr. Egyetemes hévmérít it légmérő» fWSÜSWB wI''»OttnaOU lappal, ctlnot • tokban, ''—háxi iitlkiéglctre felfUggoixteul. vagy ntaiátra, hltonnyár.t miudi-nki fog magának exer^tul. Kgy-darab ára 36 kr. tSucmllvegek ót egyéb optil^f tárgyak. , Asgol tollkél bettimeri'' aexélból 2, .1 vagy 4 ké*«cl. CtoutUl 16, iíO Itr. — Uyflngy anyával 40 ét Ml kr,. peetélnyonulval ét két brtllvel 60 kr, -1 darab gv''c.ngyanva 4 kéttel 1 frt 20 kr. ^Vundcn A csodamadár aranyozott ércxhfll a kudvet llju*ágtiak moit n li''gtxobb mulatsága. A lavattl. éuokeaek dalait cttlódátlg utánotta. Kiry darab ára 20 kr., egéix hanggal t>0 kr, Kg^ laterna magloa birtokában mindenki btlvéax. Kgy dl.xet . egyúttal ifjú ét flrexnek felvilág«. • itó jáléktxer, mely 74 kUlftufélr nevexetci ixeniólyluégekot minden tct.ué« »xcrlnti helyréi btivOl, a tártatáguklinn kedvoten fogadtatik, I db. a'' hoxiátarlnxandókknl HO kr, nagyobb 1 ft. ''.*•) kr. még.1 nagyobb Nr. 3, 1 frt ÖO kr. Egy kotirka — illal-nxerekkel él ■ xnppaiinal inegtdltvo — gytlmPl-CtAt''.et k/p''inek. — lliíiomfile nagytágbau ogy-egy dambja .VI, <U kr. 1 db. kicsi . ..• I db. nagy . . LAKATOK. Legújabb betOréa * tdtbixtot •xab. , lakatok Kgy gyllrtl nj aranyból &() kr: I.ogutabb rJtixer tárgyak inom hronx) dupla uj irányból kéttilvr, Melltfi, 1 db. ctlnot tokban, 30, 40, ft». HO kr—I frt. (atíG - •l) órás Nagy. (NEU-eOLD» 1 pár fdlfllgg^ fekete xoniáuoxoal acxél vagy tctnxéa »«érint 35. 60, Hl kr. 1 frtig. Csinos ajándék egy gyOrtt egyet aranyból mlndeu I db. megbélyegtívc. 1 plt-gvllr tet«r.é* ttrrlntl ttlnll kővel l.&O kr. 1 nól peosét-gyliril ktivel 1 (t mi kr. 1 férfi . . ft - kr. I db. két bet''l> el vé.ve 3 ft Ml kr. TRAUGOTT PBlTBIs [elsS ausztriai Magyarországnak ált. blzomány-szállltó üzlete, Oéot, Kirntaerstrasso 97. és 2. geoenilber dem Oraiohe-Hsttse;__ 00 kr. 1 Eiernyfik. alpaeea 2.40, féltelyera 3.W), telyem 15 M mlndkettS fanyél óa aoxél alappal 8 ft 80 kr. Karpereeiok totnttr 1 drb. 1 frt 1 frt M) krlg. Érmek, vétve, tománexoxva 10, 20,40, CO kr. * Oraláncxok, nj párltl 80, 50, 90 kr. Nyak óralánexok, xomáucx gytlrtlvel ditieien kl-állltva 1 frt IX) kr. Acxól óralánexok riwidek 10, lft,80kr. N/akláneiok 30, 70, 90 kr. 1 pár kéielógomb 25, 35, 40 kr. 1 dh. mellgomb 8, K, 15 kr.- I db. gallórgomb, otont 3 kr, aranyoxva 6 kr. — gyrtngyanVA ti kr. Varróeszkbz oslaos bórlidikban, meiv áll 1 ollóí gyllnU, tfitaitó, kttrttmrátpoly, fOtS, két, lyuktágltó ttb. 60 kr. — kéltxer ilycn iiagy 1 frt ¿O kr. még ctinotabb 3 fit. K*en tárgyak ttnrvakknl i vad kan agya rakkal ditillve termétxete.tégflkni''l fogra nilnden txoba ét terern ditxitétére n adá-txatkvdvelCkuek krlleme* megjopetéiilll txnl-gáluak : odnf egy darab l.-ó* rtikltx txarvatfejjel tU) kr; 1 db a rajtolal axerlrrt 1 frt 20 kr; t db óratartó ttbp vatfejjcl <>0 kr ; I db »«rar-vad kan - fognkktl ét t''ejlog 40 kr ¡ 1 darab gynjtóinxkjel róka- vagy txarvatfejjel rtx Kr i 1 darab ruliatartó 4 »20 kan-agyarral 40 kr ¡ 1 daraó «tarvai, fíx, rókafej terina «petv* iisgrtágban I frt .''6'') kr ¡ 1 pár dUxet nagy gyertyata°rtó .xarvval 3 frt"50 kr; 1 pár dámad-na. ruval kétkaru girando! *.l frt. ^rék *aiát k''étxltotény mlnden for-nában é ''nagvtáglian kél úvi jótálláti jegygycl. 1 db. fUggr. óra ar. e.xlmmel 1.4«). 1 db. ugynnnx óbr««tt<"vul l.»¡0. 1 db , porex. txáinlappal l.l><». I db. . . ébre.txt.lvel 1.80. 1 .Ib. . . (Itóaael "¿ SU. 1 db. ingaúra, tr.ekrényo fónyexvtt, r,; »xerV .• *«-11oI 10 frt. | db. utaxó.drn, hátnál it hnixnálható, ¿(,rtnit-1vel ) frt i''iO kr. EzUlt apgol xsebérák 13 latm exttltbSI, mlnden drb icguláxvn 1 drt,. 4 ruliiitiinl cgy «lltaea nj aran lánox-exal.aielynek tológyttrUje xomátieseava van, 12 frt Albumok, kefék, fogkefék , vlráigcterepok, giiuiieilabdák, broiunemllek, levélnynmók, ehlna-exttit ké«xletck, kanál, villa, két, gyertyatar-t.''.k , pakfonp-félék , fegyvorek , ketxtyllk , leayex«k, eadrágtartók, gallérok tlltixer.xáotnk, kávó-, thca-ét nxxtali tirlt.k.-k, rajxetxknxnk, lakatok, továbbá Igcu nagy vAla«xtóku gyermek-játék- v» társatági jávékok «ib. napig Kaerntnerrlng C.>37~-1».«> •i ¡P* Nagys/erii szerencse-ajánlat. HiTdt''ti-álhiiii-jutalók-sorsji''gyck mindenütt vehetők ós f a játszás engedélyezve van. Mi 7108 (^tó 3.1) SS- Árverési hirdetmény. /.■lamegye polg. i£rv«ny«xíke mint telekkönyvi hatódnak f*nnti ixám alatt keltvéjfXÍM) folytán kOxbirró >it«tik. miaxerint W»¡« M''-ri* p.l«noki lakol vrfrehajtitó réexér« lö» m c-k* követeié« t* járulékai kíegé««.téM vi*«-« Kapai Ián»« »i»k«l lako« v¿*r» bajtáet caenTetlettől lefoglalt é« a diiirlaáakai 01''2-ik tc;«»j«¿yxó~ur»be.i vl-''« K=;>ai Jánoi talajdooán! felvett é« Stiü. o. 4. ftru beeault t. 1- 8 * 1 «»r «iámmal j». löli i agallan birtokokaak végr»kajt¿» utjÁBi elárv«r»té.e ,1 rendelte* *.«o»ak f-;:»nato«itá*ára batáridőül ú J8TÜ-dik év. febrear bó U-dik. »«akaig «a«t«b«a *7oik ¿Vi mxrtia« bó 14- tk napjainak . «ndeakor déleUtn 1<» órája a h<ly«xi-iiéreRáakár» «¡tßxeukoly bor.xáadi»»»l Ugy neo Urtok os eUó árv«rexí*e:i o*»k btcwirou felül.- a miMxiik. irr ere-,;.nél aaoaban beeairwn alól U elf«* . datui. • hogy a rwu! «xándókoaik b¿-«.«pénaOl abeeaár 10*/„-át kó.xpáuj-as árvepezé» u»«gkexd黫 elStt a i.* ji kiküldött kex»ro letmmi tartoxnak. \x Árfnwtti f-MteWk * xalawegy*'' ic-lekkOnyvi hat-''.aág irodái U*an,» Ca¿c¿ Pál vidókbeli «xolgabirí»umál OaUiaon ...egtekintbiUii. Keli Z-.l«-K<er»xeoa, évi infutxvit kó napján tartott telekkönyvi tírvé«j»*ák UéaóbSl. Zalxinejye teVkkSayri kat¿aá«a. „Isién áláása Colmnál! Lcgnjabb, megint nyeremén.vt kkel nagjobbitott t<<ke-kisorolás közel ~ * 8 millió. IlMp'' A hutást biztosítjasteljesiti maga nz államkormány. ■ A húzás 0 HÓ 28-án vmi kezdetót. (Jsak -3b frt osztr. órt., vagy 2 frt osztr. ért., vagy 1 frt osztrák órtókben nz ára nálam egy : az t''lla''utól biztosított valódi eredeti sorsjegynek (nem pedig tilos igórvónynek); ós a sorsjegyek ar. ár bermentes bokllldóso mellett a legtávolabbi vidékekre is elküldetnek. W Csak uycromóuyek huzatnak ki. A tonvcrcmónyek : 250,UtK^; 200,000; 1 •.>(),(HK); i7ó,<HKI; lTtl.tKK); ltlf>,<H)0; 130,tKH); lft^,tMX); 100,000; 10t>,tKX); i)Ü,OÜO; 40,(MKJ; 2Í>,000; 2 : 20,00(>; A: 10,000"; 3 : 12,000 ; 3 : 10,000 ; 4 : 8000; f> : 3000; JJ>s>000: UkMi; 200 : f)00; (>: ;KK); 272 s 200 ; 24,5.V> nvóremonyo 110, UK), ÖO, ao. Mgy sorsjegy sem nyer kövesebbet 2 tnllómál. A hivatalos huzásjegyzék és''a nyeremóny flsz-szogek a húzás után azonnal hallgatag raegkilldetnek. Üzletem mint a legrégibb s legszerencsésebb ismeretes, mert már a legnagyobb nyereményeket 300,000, 225,000, 150,000, 125,000, tóbbszík 100.000 és legutóbb a decz. 29-ki huzásn''tl a fó-nyereiííényt Nagy-Kanizsára fizettem ki. . • Lázár Sámson Cohn (3.">l»--2,2) Hamburgban fö-iroda, J)ónz- t^s váltóUzlot. !>huiiuiii>iuibttimiwiiwmaba»owwaw»^gwiint«hi»iiiuw VARRÓ-GÉPEK «*> minden alakban ^ szabók, czipészek óe családok szántára leszállított áron éa biztosítók mellett. Kézi varrógép 25 frttoi 50 frtig. Árszabál y ok kívánatra bérmentve tíllj nélktiLl megkílldetnek. Varrótárgyak minden nemben 8 a legnagyobb választóban , igen J 11 ti A-nyos ár mellett kaphatók urnái BQLLMANN Itt. BÉCSBEN (388-12,10) Uothenthurmstrnsse Nr. 31. és Maria-hilferstrasse Nr. 5)1. Ideáit:, Hálvány-ntcza, J''Jrzsébctrtór sar^áp Legnagyobb raktár a varrógépekből I Ismót-eladók kerestetnek. Wajdíts József kiadó-, lap- és nyomdatulajdonos Nagy-Kanizsán. Nagy-Kanizsa IftTO. jamiar 29-én. o. szám. Kilenczoriik évfolyam PW9) ••i ■ ■ > SOPRON-és VASMEGYÉKRE. Vegyes tartalmú hetilap a szépirodalom, kereskéileie''iii«'' ipar« gir/dászm. tudomány és mű vészei kftrcbffl. ■IJ. !- i J___ Megj elenllt: hWm «<*•« • gyakran aáifél v»|y két ir«u. ^(frki''»4lwi iroda pm klitdd IiIimImI: WAJDÍT* JÓZtiKF kPnjviwe«k«dí»«l.rii. Előfizetési föltételek : i Ml 1)1.n. Inirlio« lii,nM<«xl <!• vldékro ]>o»tAi» kllld»e" i.'' Kf.''n ívrr : . a írt. — kr. Krl ívj* -•»„—, Kvnogycdr« • I „ 60 « Hirdetéseit \ Imi li.''iaiiln» |irtilnur/f( l-«»/lr 7 kr. ''J iioi ti {<( uiindcn továM.i b«ikuti«4rt & kr Ití''jrgdij minden ejtyi-» l<rlktAti«/rt S0 kr A .Syill ti''icn" rfy petit »ur brlktxtii''i díj* 15 kr A zalavármegyei pályázati hirdetés. , Pnt, január S6-ín 187" Nem azon jelentékenységröl nkam''c szólani,melyet korunkban a mouograph irodalomnak tulajdonítanak, nctn is ajtou észszerű é* helyw végzést tuolyet Zalamegye a tudomány érdekében e pályázat hirdetésével tón, akarom constatírozni, hunéin egyszerűen a pályázati hntáridőro vonatkozólag óhajtok néhány «ót koczkáztatni. Még akkor niidón legelőször olvasá ma pályázati föltételeket, elhatározóm, hogy a határidő rövidsége ellen szólani fogok. De gonddá»1, illetékesobb helyről tétetnek e tekintetben megjegyzések, és igy hallgattam. Okoskodásom nem csalt, inert csakugyan e tekintetben a tekintélyesebb kritikus t.i.a magy. történelmi társulat nyilatkozott. Ugyanis a legközelebbi Ülésen szőnyegre kerülvén az ügy, egyhangúlag cllia-tározák egy kérvéuynyel járulni Zalamegyé-hez, melyben a határidőnek egy évvel való meghosszabbítását sürgessék, mert lehetetlennek tartják ily rövid idő alatt oly fontos munkának létre hozását a történelmi kritika követelmén) ui szerint. Ebez járuló!; tín is szerény nézetemmel. Oly műnek megírásira, melynek minden sora kutfói szorgalmas munkásságot Igényel, mely követeli, hogt minden könyvtárban a búvárló hónapokat töltsön, mely a hagyományos kényelemmel szokásba vett történelmi áltanok kiirtására van hivatva, nem elég a kijelölt határidő. Oly műnek megírására, melyre a történelmi Ítélet tárt karokkal vár, melynek az ország egyik legnevezetesebb pontjáról kell a legrégibb illóktól fogva napjainkig politikai, társadalmi, gazdasági, hadászati stb. fejlődési bő ismereteket tartalmaznia, ismételve és hangsúlyozva mondom, nem elég a kijelölt határidő. Gondolunk csak vissza a történelemre, hányszor bukkanunk Zc''¿ccegyére? Gondoljuk csak meg jól, mily nagy különbség létezik megye és megyo között? Mennyivel nagyobb életpezsgés, iparfejlődés és kereskedelmi élénkség van a határokon, mint az ország bensőjében fekvő pontokon. fis pedig köztudomásu, hogy Zalame-gye egyik legnevezetesebb végpontját képezte hajdan és képezi most is hazánknak. Tevékeny szerepet játszott a török időszakban, nevezetes volt a kereszténység alapítása korában, fontos földrajzi fekvése miatt, mert a mi csak ritka előnye egy országr.ép-nek, kapujául szolgált és szolgál egyrészt a nyugoti műveltség kivitelének Horvát, Dalmát, Szerbország felé, és másrészt csatornája u nyugoti műveltség beszivárgásának, határos levén Stájerországgal. Ezen előnyökön kívül ínég számtalan okmánydns arc!i" untnál is blr,'' melyek már eddig is a lauuiclmi igazság földeritétére n«m csekély szolgalatokat tottek. Most tehát, midőn a megye ily nevezetes pont uiouographiájáuak megírására pályázatot hirdet, kérdeni vagyok bátor, ; akar-e a megye hűtlen és rosz megyetörté-; neluiet, vagy kiván''egy oly szerves egészet, I mely a magyar történelmi színvonalon állván, diadalmasan kiállja a lábra kapott uwnographiákkal a versenyt.. Utóbbit hiszem. fis épen azért csodálom, hogy a történelmi társulatnak még a megye választ nem adott. fin — mint szokták mondani — ugy négy szem közt, kérem a megyét, hu liga m meg e történelmi társulat kérését, és adjon miuél előbb választ. Tegnap voltam szerencsés Thaly Kál-máir szorgalmas történetbuváruuk és társulati titkár úrtól tudomásul venni, hogy na a megyo a társulat petitiója s''zerint alkalmazkodik, két jeles tehetség u. m. Nagy Iván akad. tag, ós Véghelyi urak együttesen, kiknek a törtéueluii oknyomozás terén kitűnő érdemeik vannak, s kik közül az egyik Veszprém, a másik Vasmegyéuek levéltárait kutatta át, fognak pályázni. fin tehát mint a megyének szülöttje, és a történelmi irodalomnak szerény dilettánsa szivemen viselve megyénk előnyét és a tudomány érdekét, másrészt tijolag felkéretve a történelmi társulat érdemdús titkárától, önérzetes kötelességemnek tartottam o tekintetben megyénk legeitor jettebb orgánumát fölkeresni, és kérve kérni a megyegyűlési, hogy fogadja cl a történelmi társulat okszerű kérvényét. Azt mondja a latin közmondás: „Snpientis est mutarc consilium in tuelius.* WLA8S108 GYUIiA. Ugyan mire való az a nép-összeírás ? kérdezi egyik ember a másikát: 9megadóz-tatnak mint a kül*su lón a felelet. Ily hangulat terjedt cl a nép közt a népösszeirás elrendelése i\ltal ugy mondhatni minden egyes községben, melyet inkább nevezhetni roszhatásu féltékenységnek, mint nyugalmat szerző intézkedésnek! lízen okból nem vált feleslegessé felvilágosítást hozni azok megnyugtatására, kik-részben nein értik a népösszeirás természetét, részben féltékenységet élesztenek minden kormányi rendeletre. Megmondom tehát ezúttal, hogy a nép-összeírás nem más nélkQlözhetlen közrendészeti intézkedésnél, mely az államnak czéljai elérésére, külföld elleni bátorságositásái a, ar. emberek fontartásának találására igen fontos lefolyással bir, ebből következik, miszerint az államnak gondoskoduia kell, hogy a népesség épeu kellő számú legyon, kellő számú leérni pétiig ugy. ha az tömörebb, de még is helye* arányban van a használható földterülethez és a kereset forrásokhoz. ¡1 Kz okozza azt, hogy minden államban kérdés tétetik : mekkora a népesség á-tálában és viszoulagosan vévo, azaz : azt öv e-vetve a tér nagysággal, melyet az ein''wrek elfoglalnak? tehát hány lakos számitható egy H mértfóldrc?^s vájjon úll-e az illetékes aranyban a használható földterülethez és a többi biztos kereset forráshoz, t vagy nem ? l''lzen arányra nézve rendesen 3 állapot állhat be u. tu. 1. igen ke*''es lehet a népesség aráuvlag a keresetforrásokhoz, vagy 2. kiterjedtebb,tehát számosabb,de még som szerfelett!; s végro 3. szerfeletti, vagy is túlterhelt. Első esetben az emberek könnyen megtalálják élclmezésökct, de sein nagyobb szellemi, sem anyagi fejlődésről és jólétről szósoiu lehot, külföld ellen padig ily állam az ellentálló erői elégtelen sége miatt nincsen elégségesen bátorságositva. Második o s e t b e n az állam czélja leginkább éretik el, noha az egyes emberek nagyobb erőkifejtésre vannak szorítkozva. Harmadik esetben bizonytalan a termeszthető élelem-szerekhez képest túlnépesedett ország élelmezése, ily ország midőn mig legkedvezőbb állapotban van,magának az életre! nagy részét külföldről az ipar a miért szerezni kénytelenitetvén, mihelyt az ipar czikkei eJkelése megakad, nagy ínségnek és nyomornak kivan téve, az ínség és nyomor az embereket a bűntettekre hajlandókká teszi s az általános szegénység a szellemi műveltség fejlődését is akadályozza. Mind ezek szeriut az állam által a népesség száma körül teendő intézkodések czélszorüsége attól függ, melyik állapot állott be az arányra nézve, melyben áll a népesség a használható földterület, azaz ter-mészthetó élelmi szerek mennyiségéhoz ós a többi kereset forráshoz. v Kzcn most előadottakból elég világosan megértheti mindenki, a ki csak értelmezni akar,hogy mirevaló a népösszcirása,a lakások és marha-fajok jegyzékbe vétele. A községenkint felvett népösszcirásból készülnek cl n járás népességi kimutatások, özekből állíttatik össr.c a megyei népességi kimutatás, mely kizárólatj az egész álUim né/>essé<tje álla pótjára nézve csak Áttekintésül szóljál tehát semmi sziiuilatt a mc<j. adóztatásra. Nagyon csalódik tehát e szerint az, a ki mást sejtrés tévsejtelinei által háborgatja a békés honpolgárok nyugalmát, s az által bizalmatlanságot éleszt az állam legüdvö-sebb intézkedései iránt. Kelt N.-Kanizsán 1870. január hó 23. TKHSÁNCZKY JÓZSKF, ! • k<lir«ndé»»«U t''iaollmánjr »leln«k«. Tanügy. t Felhívás *) Zalamegye összes néptanítóihoz. Igeit tiaztolt pályatársak! Magyénk kíi/.itfgi Ukolaanitdínak f. <5. jan. 2li áu a megyei ÍHkolataoácaba nágy kdp-viaelö vála»/tá*a Ugydoen tartott gyUlfaín egy, mind nzullemi mind anyagi ¿rdekoiokro oly nagy fonto»«á^ii, * iti^gvénkbou eddig udlkU-löHktt .áluUn<M tanitó-cgyUt* «, egy»l4re Üft jelen rolt tagból megalakult. Hirdetéseket elfogad : N.-Kaalzián: « K¡Al>ó-IIIVATAI/.Pestfn: ZKlsi,r.K w Btoi-, Hamburg-, Berlin-, Majna-».-Fraitkfljrt- B«mI ben: HAASENtvmN a VOOI.KR. LIjwm-, B«rn-, Stuttgartban: SACI1SK* TÁU8A. Bétibin : OPPBLTK Szeszes italok ártalmai. ^Folyt rigt.) írnak a régibb írók szörnyű c em ínjá-ket, kivált a loíigyelekről, hogy a sok pálin-ka-fóloital miatt kevéssel Inl tluk olótt, má-soknálazuUin, kéktrtzes láng rohant ki szá jukon, mint ezt kijegyzették Umellin sibé-riai utazásiból a lipcsei tudó>o!<. UarthoU-nns is, ezt néhány példával bizonyítja, Stur-luius három példát említ, hol előadja, miszerint hároui egyén — u sok pálinka-ital után láng jővén fel torkukból - megfulladt. Cohuusen is látott egy férlit, u ki két csősze erős égett bi)rt fölliajtván, láng jött fel torkán, s azzal elégett. Kgy Zangeriiia lian-dinevü grófnőről írják, hogy ez erősen el lévén merülve a pálinkáivá«!)*,* midőn jelenlétében véletlenül a pálinkahá.''. meggyúlt volna, ó maga is csontjáig hamuvá lón. Ha-sonlag Linné is egy upsalai utczáu látott heverni bizonyos egyént, mint ő maga említi, <t ki délbjn az égett bortól megrészegedve, nyilt szájjal aludt s fehér gőz jött ki torkán, melyet a körül álló nók gyuhdás-nak véltek, és azt hitték, hogy ha sötét volna, láng gyanánt lobogna, azért is sok édes tejet öntetük torkába, ingy a halóié kijövő tüzet azzil kiolthassák, a mi sikerült is. Minthogy a pálinka a testet rendkívül szárítja, és a véri kovés mértékben is hirtelen felgyulasztja, önként következik: hogy ez, a másként is forró és száraz természetű egyének, a növekedő gyermekek, és az igen vérmes ifjaknak hamarébb megárthat; do akárkinek is, ha ebben telhotlenkodik, köuy-nyen veszélyt okozhat. »Gyakori és bizonyos tapasztalásokon épült dolog — igv ir HofTmann — hogv a kik magukat pálinka-ivásra nilták, hosszas és igen nehezen gyógyítható betegségbe estek, minők : a vizkórság, az étvágy hiánya, 8 ételkivánás teljes elmaradása, nemcmé''ízt-hetés, elgyengülés, sárgaság, nehéz kór, ol-szárasztó hideglelés, veszélyes álmosság, főfájás, gutaütés, vérbeli polypok, belső részek kövcscdése ; valamint az ezekltól származó eredmények. Vannak példák, hogy a pálinka-ital miatt meghaltak fölbontatván; májlép, 8 tüdejük megkövesülve, gyomruk pedig megszáradva találtatott. Vannak, kikben ez ital magától meggyúlt, sót ettói több em ber egészen meg is égett." •) A ,Nípluiiuik !,» ,|»- I Uk • f«tki*i. «ti»*« it>.l.lVM -- Miilőn ezen örvendetes mozzanatot sietok Zalaiuogyo fanitótostületénok tudomására hoxni ft nevezett égy let tpugUiwUdból felhívom egy-sirrsmind »miitk minden tisztelt tarjái. hogy t; a közhaladásnak »éimovoléaselUnk terén i« kitűzött, • a legszentebb ügyért lobogó zászlaja alá lelkesült készséggel sorakozni iparkodj mik. — A nagy viiá>; története jtagyobbszerü átalakulását alig mutMt tol az emberiség emelés a boldogitására czélzó törekvésekben a jelou »zAzailiin.il; a szellem lorázU hosszas homályban tartó bilincseit, a küzdelem minden irányban nemesen i*4 óriási léptekkel törekazik föl-foló a magasztos közczélhoz, melyre a józan domocratícus elvek szentelt eszméi egy jobb kor derűjének reményeivel mutatnak. — Iláln a Mindenhatónak! Az újjá terointéa hajnala reánk, a népneveié» szerény munkásaira is áldásosán elhatott; nz alkotmányos törvények megadták mindnyájunknak ai óhajtott jogcxltnet, a szabadelvűsig polgáraivá lo-hetéuk, ós oly eszközöket nyújt a nagyiuéltó-aágu in. kir. cultus-ininUtoríum által, melyekkel mind társadalmi állásunk mind pedig, ós főleg a sokat aioylódó Unűgynok fenséges jövőt vívhatunk ki. , iS iniutkogy győzelmünket csak is rz egyo-sUlt akarat biztosiihatja leginkább, elessünk testvéresülni, egy pillanatig hiii habozva ott, hol elfogulatlanul vállvetve a népnevelés haladásának hatalmas lendületet oszközölhotüuk. Kt hivatása kiválóan a tanitó-egyleteknek. Fel tehát 1 Egyesült erő olőtt megoszlanak a küzdő-l''m nehézségei, a mielőbb elfogjuk érni a kort, melyért annyiszor sohaitva imádkozánk. — Egyletünk, — mely minden tag után kót forint beiizetóssel, a az alföldi Unitó-ogylot mintájára alakult, — czólja: az önművelődés, er-kölesi emelkedés, szellemi munkásság, a neve-lós ügy az oktatás legsikeresebb módozatairól leendő értekezés, mindeu, a tanítás ós tanitó javára czélzó eszközeikről egyesített erővel való gondoskodás, már több fenálló, főleg az érintett Unitó-egylot alapelvei szerinti előre haladás, - mely egyszersmind oda irányul, hogy a tervezett országos tanitó-egyletben ós gyűlésein megyénk is képviselve lehessen. Ismételve felhívom é* kérem azért — minden vallás éa iskolajelleg különbség nélkül — Zalamegyo tiiztult tanítóit: hogy ogylelün/''. tömegesítésére vonatkozó liecsos nyílatkoza''ta-ikat minél többen és mielőbb nagyságos tlójn (iergely .tanfelügyelő úrhoz, mint ogjietüuk indítványozója, — a megválasztott ••''.nőkéhez, -Nagy-Kanizsám beküldeni szíveskedjenek. Az ala|i«zabályok mvgállnpílátut • egyéb teendők elintézése végett, f. óvi márczius elején log közgyűlés tartatni. Kelt Nagy-Knnizaán, jan. 27-én 1870. Az alakító egylet megbízásából : iiajgatósAndou, kia-ksultisl tanitó, mint j*RXK>í. Levelezés. MurakOi I8TO. |»n. 19. / Krdekcs jelenségek hosszú sorozata a nio lyi t jelenben átélünk. .Onrnoval horczcg* uny nyira felelevenítette környékünket, hogy élénkebbnél élénkebb vlgalmakból ki sem jö-vünk. Kzek közül jelenben csak egynek leirá- I nz Heti szemle. Január M ... 1870. (Ilfl.) IX''ák Ferenc.z kijelenté, hogy mon-dátumot a katli. congre^susra nem válalhut. — Türr tábornok lakát az Európa szállodában feltörték a 1400 frank értékű ruhát loptak el. — sára szorítkozom, arrn n mely f. hó 16 án lVrla-kon tartatott meg. Koppant erólesziténel dolgozott H rendozfl bizottmány hetekkel előzőleg,hogy fénye.-» sikort arathasson usmernünk kolj n helyi viszonyokat, ''hogy teljesén méltányolhassuk azon ernyedetlen buzgalmat, melyet ifjú Skublijs László ura bál létrehozásában kifejteit. De fáradozása oly fényes sikert vivott ki a minőre bárki is bUssko leltet. Kijött a-várva .várt H óra fényes holdvilág kísért a táneztorom helyiségéig, — egy pillanat alatt fent voltam a lépőtökön, boni az előcsarnokban és valóban bámulnom kellé midőn a terem küszöbét átléptem, látva a szebbnél szebb hölgyeket,látva a küiső csint.u neiu mindennapi disxr n inolyot az egész helyiség vissza tlikrfl-zött. Oly pontos ImkwzuU volt mindenbeu észlelhető, a melyet o helyen legtávolabbról sem várhattunk. K ré.-izben tehát méltán,illeti elismer«''« a rendezőséget. lín kifogásunk lehel valami ellen nz a torom kiesiségo lehut csak, de bővon kárpótolt o parányi kényeim etlenségért azon élvezőt, a melyet a fényes hölgykoszorú nyújtott. S/nbó Iinrenő úrhölgy — szeretett követünk neje volt n bálanya, ki szerotetre méltó személyisége által uiindeuki tiszteletét biztositá magának. Hálkirályné nem volt, do nem is lehetett, mert mindnyájának bál - királynőnek kellett volna lenni. Képviselve volt a távol vidék is. Itt láthattuk n szép és szollomdus hárem Há>hor kisasszonyt, — a kellemes Pirovícs Eloouora kis-asazonyl Zala-Égerszögről. Kerkápoly Maliid úrnőt stb. Perlnk legélénkebb úrhölgye — a kedves Stefanie kisasszonyba női ártatlan kedélyesség-nek oly hü kinyoniate volt, hogy az idősebbek is inogifjiilni látszottak, lift e kedves nő társaság it élvezhették. Terbóc» (Veczilia kísauzony szintén kedves jelenség volt, hódított mivolt társalgása és szelleuuluaaága álul. A hangulat fesztelen volt, ugy, hogy inkább családi körben vélte magát az ember érezni, mint nyilvános mulatságban. A zene — Boros János uépzeno társulat* Nagy kanizsáról — kitűnő vult. E»*fc mi a legfőbb, a mi n koronát szerzé meg e mulatságnak, az azon körülmény, miszerint a c/él, a mely érdombon e bál adatott elérve, illetőleg fényesen lön bot iltvo. A porlaki és drásk''iveczl leégettek oly jolontékeny ösz-szeggol scgólyeitotnok, a minőt még reinélleui aem inertünk volna. l)e ne vágjunk a dolog folyamának elébe, hallgassunk o tárgyról, erről fecsegni uetu tnr-tozhatik n mi körünkhör, akkor,a midőn a perlaki casíno főjegyzője: ifjú Skublies László ur, ugy is pái nap múlva végsiámadását u lapok utján közzé teondi. beszéljenek n tények! C. A budai népszínházát MiKlósi Gyula vowi át. — Molnár György Kocsísovszky Jíóro»ávAl ji»H. 21-én tartá menyogzőjét. — Patkó bandájának utolsó tagját a napokban fogták el Tomesvárott. — Ptlcscte a napokban temettok egy 102 éves embert, kinek temetésén két Okunokája (dédunokájának gyermekei) is jelenvolt. — Az Akadémia 11. Eötvös Józsofet elnökül, Lónyay Mcnyhért-t alelnökül ujolng mogválaaatá. — A karlovíei par\ri iroba jan. 19-én meghalt. — Zágrábi ériekké I.lpovniczky és Kralj Jánoa püspökök emlegettelnek megválasztásra. — Kanti Gyula mellbetegségbnn szenved s emiatt valószínűleg a tanárságról lemond. — Kocho-f''»rt Párísban boa^det tartott s elbúcsúzott a néptől. Hosszabb fogság vár reá —• úgymond — de hiszi a közeli vísszontlátást n köztár-siwtágliap. — ¿>ohou bécsi szerkesztő s sih-í.iI-demokrát jnn. 1 7 én éjjel Keích''oubergbeíf elfogatott. — Traumann a pantini gyilkos jan. l!)-én reggel 7 órakor kivégeztetett. — Pan-oaován egy házsártos nő a tyúkólba tárta férjét, két hónap után a hatóság szabfditá kí a fajankót. — Az egyesült amerikai államokban XáK) újság jelenik meg. — Magyarország ezredéves fenállási ünnepélyéro 2<NHl frtot te^z le h azután nz ünnepélyig évenkint 1(HH) frtot, tohát összesen 20,0<K» ftot.— A vasúti ki»csikat filteni fogják. — A budai tébolydáhnu a köny-nyebb betegek számára két tánczvignlmnt rendeznek. H i r e k. — Felhívás. A magyar kir. föld-mivclés, ipar, és koreskedclmi minísterium-nak 1870-ik évi január 7-én 14,11G sz. «. kelt rendelvényo szerint a N. Kanizsán alakuló .Dél-zalai takarék pénztári egyesület"-nek 200 fitról szóló részvényeiből rész vagy is 400 darab nyilvános köz aláírás alá bocsájtandó lévén, lclkéretnck mindazok, kik ezen részvénytársaságba belépni óhajtanak, hogy az aláírás teljesítése végett 1870-ik óvi február hó 19, 20 vagy 21-ik napján N. Kanizsán a városház tanácstermében akár személyesen, akár törvényes meghatalmazottaik által megjelenni szíveskedjenek. — Némi előleges tájékozásul mog-jegyeztetik, hogy az aláírás alkalmával minden részvény után azonnal 25 frt befizetendő, 80 frt pedig az üzlet megnyitásakor leteendő, míg a hátralék csak akkor, ós oly részletekben leend esetlegesen befizetendő, a mint azt a részvényesek közgyűlése ellia-tározandaná. — Az alapszabályok tartalmáról egyébiránt akár olevo, akár az aláírás alkalmával teljes készséggel felvilágosítás adatik. N. Kanizsán 1870. óvi jan. hó 23-án. Az alapítók nevében, és megbízásából EPERJESY SÁNDOR s. k. — Liinbek — született Schor«r I^aui« és gyermokoi Elek, Laura, Klemontin, Rudolf él Pál szomorodott szívvel jolenlik szeretett férje illetőleg atyjok Liinbek Hudolf szentmiklósi urodalmi tiszttartónak folyó évi január hó 20-án délelőtti 8 órnkor tűdővész következtéből! 40-ik évében történt gyászos halálát. A Ultin guhunk liült tuteuio o 21-én tétetett örök nyugalomra. — Nagy-Atádról írják a Pécsi Lapoknak, mint cariosumot, ho_''v egy ottani molnár monyok a jolon volt LHi vendég a társadalom minden osztályát képviselte. Földes ur, hnszon-bérlő, pap, ügyvéd, orvos, gyógyszer黫, sebész, gazdatiszt, fő- ós segéd tanítók, kereskodő,korcs máros,mészáros, minden Uzletboli iparos és 7 pár foldmive*. Egyszersmind majd mindon vállásfo-lekezetből voltak néhányan s rang- és valláskülönbség nélkül kedélyesen mulattak. — Kaposvárott február 10-én a rokkant honvédok y menház! javára tAncxvigalmat rendaznuk. Hát Nagy-Kanizsán? * 8 r. o nt b a t h e I y u n a közös iskola javára rondezott s folyó január hó 22-én megtartott táuczvigalom, mind a szuiuélyos részt-vétőiben, mind az anyagi gyáinolitásban kielégítő volt. * Vas m egye közigazgatási kiadója a egyszersmind n szombathelyi dai-ogylot elnöku folyó január hó 23 án meghalt. * Szt: Gotthárdon lakó s ott md* kinlő H -gedrts János hites ügyvéd, nz a buzgó cmbnrlmrát, ktnélc^m- lehetett moghatározni valion lelke, vagy szive volt-e nemesebb, kinek owk azért nein maradtak eieroi, mert mindenét a barátság fenlartására iW megszorult felebarátai kisogéléséro iiMitelé, élto legsíebb delében f. január- 23-án meghalt. A kegyeletes emlékezet köveaso örök nyughelyére. — Meghívás. A zala megyei gazdasági egyesület Igazgató válusztmáuyl ülését f. évi február hó 7 én és folytatólag közgyűlését, Zala-Égerszögen az egylet szállásán, d. után 8 órakor tnrtandja, melyre az egylet minden tagja hazafias tisztidettol meghivatik. Kolt Z^-Egerszcgen 1H70. SÉLLYEY LÁSZLÓ, egylet'', alelnök. — Zalatnogye községi Unitóinak a mogyoi iskolatanácsba 4 képviselő beválasztása ügyébon f. évi jan. 26-án tartott gyülé s«n 14. községhői összesen 85 tanitó jelent meg. MegválaszUttak : Nagy-Kámzsáról: Nu-csetz József; Zala-Kgerszegről Weiss Joel ; Koszthelyről Keszler Gyula és Üalatoa-Fürod-ről Gábor József urak. Ez alkalommal alakult meg o mogye „általános Unitó-ogylete" is, melyre vonatkozólag szintén mai számunk Unügyi rovaU bővebben szól. — A nagy-kanizsai kerülotben a kath. autonomia gyülósroWlassi.« Anul vagy Királyi Pál megválasztása emlegettotik. — A zalamegyei évnogyerles bizottmá-nyi gyülé* Zala-Égerszögen február 7-én vo-szi kezdetét. A Az alig született s már is szép élet-erőro vergődött ungv-kanizs4vi .Lövész Egylot" febr. b a .Zöldfa* vendéglő kia teremében tagjai számára zártkörű tánuzkoezorucskát rendez. A meghívás csak a tagokhoz B2Ól : » hölgyök minél egyszerűbb öltözék boni megjelenése kéretik, Ajánljuk e korszerű egyletet a közönség figyelmébe. — A csurgói bálró'' egyik t. munkatársunk következőleg értesít bennünket : Folyó hó 24-én pompa, fény és látvány tekintetébon Csurgó is megmuUtá, hogy lakossága mílvelt-ségben, érzésben és luegl <{>ó űnnepélyok előállításában hivatva vaij, bármely olaó rendű vá-ross4tl versenyezni. E« valamint minden szép- T A li € Z A. Dáridóban voltunk. Diríilébso tulUink, NaK/uu júl muUttiiuk, (''•A|>Ollg<l Jó kc.lvt.''íl K«g) oKJ''tt m arcsunk. N«nyo>i jói mulattunk ; Átas csak mnlattak, . N*kru> 1*0(1 ti bor Jó krifvrt nem adhat. No in mlliat \ sSl inkább k Jobban fáj « lélek, lla uiMotfil fíiijb". Jók.Jv kOté l/k.rk. Kottmb* jut «kkor lloliloi;tslan»ÍK0,n> klflyhts bassuló nincs Aa tgiai TilÁKon. Kaifnibo jut ekkor — Sorsom — o »Agy itok : Nem »«««r«-t, kit tn oly Héti *irr«tni vig\ok KATOHNAKI MÓU1CZ. Pályázati jelentés. Egy éve múlt, hogy Gróf Szápáry Géza zulatuogyei Főispán ur ó méltósága 4. aranyat tűzött ki egy a Zalasomogyi Közlönyben 1HÜ0 év folytán megjelenő s a népnevelési ügyet rövideden 00 érthetőleg tárgyaló czikk díjazására. A föltétel kevésbbé Imtáro xott klfujezósti nagyon nehezeti a birálatot ott, hol a tág tér következtében a pályaművek különféle irányúak. Az egy Ugudhatlan, hogy a feladat számos nagyobb jtiulmu pályázatnál sikcTCsb, mert a beérkezett li a t dolgozat közt egy sincs, inoly a maga nemében töbW-ko-vésbbé értékes no volna, látható, hogy itok üdvös eszmét fakasztott ki rügyéből e |mlymlij s így kétség kivül hálát érdemel a nemen gondolat. I. pályamű .A zsidó tuulijry n congres-sus előtt" szeraőjo — eltekiiúvti attól, hogy sok helyütt kelleténél élénkebb, hogy ne mondjuk, szenvedélye* — pusztán t''-leke/eti téren mozog, értcko-zéae tisztán c itifessionalis szelli mű, mert maga mondja : r A rsidéi-iskolaűgy nni-zéso — ez a legszelib| a l»-guiaga«íic.iosiil>b, mi a cotigressustól várja megoldi''tfát. Krről akarunk szó''ani, ezt nkarjuk fejtegetni.* E mellett az értekezés a fölsúhh intézetekkel is foglalkozik ImveblH.-n, inv a kitűzőit pályázat határain kívül esik. Sok I elyütt szellemdú-san s nagy figyelmet érdemlő lelkesültséggel szól. A II. pályamű : .Helyes modor és jó szellem a néptauodnkban." — Nézetünk szerint, bár speciális thomát karolt lül, legjobban felel meg n kitűzött feladatnak, rövideden és mégi.s a gyakorlati szakember avatott-ságával biztos vonáaokbac mulatván fél a népiskola, illetőleg népunitó kellékeit, hogy működése sikeren legyen ; ellentétbe helyezvén azokat oly Unodával, melyben az erény, u rend, figyelem, szorgalom, tudvágy, Wo.hu- lelérzés, pontoaág ós tisztuság nincsonek meghonosítva. Ha van kifogás, van igen is azon föltevés olhsti. hogy „minden lelkes tanlU''i* nak egyszersmind színésznek is kell lennie* — és miért V — ,tnort Unitás közben sokszor az ő szive is vérzik a sors töv¡»szúrásaitól.* — A hivatásának élő, nttól áthatolt leikos Unitó, ugy hisszük, bármily nyomasztók kö^lményoi, bár szivo vérzik is a sors csapásai alatt; magasztos hivutása beltiltésé-ben leli vigaszát s anélkül hogy színész legyen, lelke nyugalmát szlneskodée nélkül és a''kisdedek Körébon" visszanyeri. A vasárnapi iskolák mellett III sz. n. buzgólkodó czikk ninca eléggé kimerítve. Szorzó maga vallja.Imi, hogy a vpsáruapí i»-killa s/orgalmns látogatását al;ai\filyozi> azám-t dan ok lehotno még felemlíthető, do hossza-ilalmas hmnl nem aknr s igv nr. érthetőség lovánára nagyon is rövido<ten fejti ki eszméit A gond-il xt s/.abatosaága «i* az irály helyef-sége dic-séretro méltóvá teszi a munkálatot. Dicsérete« törekvés örvendetes eredményének tekinthető azon czikk, mely IV sz. a. a népnevolést fűzte ki tnnulmányoaás''t »ár gyául » bár''nagyon is tág körben morogván, eszméit tulbővon- fejtegeti, mi álul a kitti» zött fhltételnok, hogy a népnevelési ügyet röviden karolja föl,'' inog nem folol : mégis kiváló dicséretet érdemel már azért is, mivel szerzőnek nem annyira a tapaszulás, mint inkább szorgi>s buvárkorlás, «ruyedetlen tanul-mányosás utján szorzott bő elméleti ismereteit szép Irályban tűnteti elő. * Az V. számú .Iskola és háxu ctlmfl pályaműről ugyanezt nem lehet monilar.i, mely azonban szakképzottséig mellett up*»zulásból moriti érveit. A munkálat nem eredeti, sznk-gatott mondatai német idiolisiuusru mutatnak s gyakori Ismétlésbe esik. A törekvés mindamellett dicséretre méltó. A Vl-ik pályamű, .A népot nevelni kell, • hogy u nemzet nogygvá legyen" climmcl 17 irott nagy ivet töltvéu be a Zalasoinogyi Közlöny nem közölhette, terjiftb''línea valtánál fogva a pályázatra nem is lőhet bocsáUnl. Figyelmes átolvasás után azonban ajánljuk szerzőnek, adja kí p iTiűvot önállólag, bizonyára a népneveiévé baniUi előtt lirdeke* é* b.-esos olvasmányt nyújt, Kzek után a II ik sV.iij.y.j.^''v .»mü n .*érop mint, moly rövidsége toijv« /»!;.•<• ''dolt.-tága és miről mindeu sora tanúskodik, h».v.tasb tanulmányozás mellott a tapasztaláaoii alapulván, legjobban folol meg a kitűzött fóltovÓHiiek, a pályadíjat oda ilólondőnek véljük.*) Kolt Nagy-Kanizsán jan. tt>. 1870, K()TTEH NÁNDOR s. k. TAKNüK ALAJOS a. k. '' TBR6A NOZKY JÖZ8KF s. k. •) A i>ály»ny»rt*« mfl it<r«öjs Uija Oorgoly uáa fvlSj:yrl8 ur, kiusk * 4 db. aiaryat féia|>.; ■» nr l> tag novíbsu átadtuk. (i*e(k. I uek bájait az •ünnepi öltötök emeli épon ugy emelte ezen közczélra rendezett ünnojnMyt 1» vidékünkön kózkedvcsséxben, tís.teletheti yl-üiuort bálniiya tette« IJdvardiné úrhölgy. Kn megvagyok győződve, hogy a pompák egyéb értelmén kivül azon nem csekély hordereje ím Iűíz a H/.ép mulatságnak,hogy az azután befolyt 100 egynéhány ftbél levonván a lovonundót az a községi iskola javára fordittatik, mely öasze-f^et remény lom, egyus kegy adományozó Altul támogatva less. Azonban nem tudtam, hol kezdjem; hol végc/.zotn; de még is az uj álomképek daczára, melyet o bál tesz emlékezetessé elültein, .-gyolőre köszönetet szavazok nz indítványozó t. Andorka Gyula szolgabíró urnák a községi iskolaszék nevébon. És nzou varázslat a tánoivigaloinban,melyet a szép hölgykoszorú idézett, előttem feledhetlon ! azok közül említést érdemel K. K. kisasszony, kinek píllantatn, sugárzó tekintető ha eszombe jut: akkor aze-nieim földerülnek, éa gondolatimban a tiatnl kor denmgéso ömlik el. Azonban quod orat domonstrandum. Annyi bizonyos, hogy kollemos magyar loitésü tánezunkat egy Hatul ember oly marliális loeziuel járut, hogy sem barátját, sem ombertársít az alknlommal nem iiniiirto, szerintem a mulatság nem a feszelgés s/in'' >;lyo. N. — Lotonyén febr. 12-énzártkörű táncz-vígalom tarlntik. — A kiskimizsni községi iskolaszéknél olnö kUl I.otlinger Kelemen plébános, alelnökül Varga István bíró, jegyzőül Hnjgató Sándor tanító s tagokul : Kottok Nándor gymn. igazgató, Dávidovita György iskolagondnok, őr Plánder József, Hegedűs László, Háry István, Szokol János, Dráxlor Mihály, Faies Öyörgy és Mártin e*z József vulusztHttak inog. Az esküt azonsai letették. Czáfolai. Illetékes bolyról vettük a kövotkutJ nyilatkozatot: A „Somogj u ezíinü lap ostyába göngyölt pilula írójának. A kanizsai piarozon f. hó ló-én történt utezai botrány előidézői boros állapotú fuvarosok voltak, kik gorombfckodásukknl vélték u közbiztonsági közeget ulriasztnni. Egyébiránt a jegyzőkönyv szolgál taiiuságöt, moly senkivel sem rokon-, sem ullcnszenvez. — í'' s 0 1. g 0 r y A n t n 1 orrszággyülési képviselőnk akadémiai igazgatósági tagnak választatott. — A vallás- ós közoktatási in. kir. minis-tor ur zulamogyei t.ibb népiskola segélyezésére a tanfelügyelőség leltorjosztóso folytán 2t>50 frtot engedélyezett. A részletes tudósítást jövő számunk hozzn. — Nagy-Kaiiizsa és Sopron között a dí^li cs. kir. vaspálya vonalán egy két emeletes waggon inár alkalmazva van. Alul fele I, tele II. osztályú, nz emelet pedig III. osztályú. — Nu^v-Kanizsán nz ujouezozás febr. 3-átt veszi kezdetét. — Nagy-K anizsa város képvísolő tostüloto f. hó 27.-én tartott közgyttlésébon u városi magán költségvetést 1870-ik évro megállapította, eszerint a bevétel összego: 10,(HU frt. 21 kr. a kiadás ösazego: 23,433 , — n fedozondő tollát: 1 2,7Ö8Trt YíTkn Az érdekes egész költségtervet jórő szá-munkbun közöljük, Kgyszertmint tudomásunkra jutott, hogy Nagy- és Kis-Knuizsa városok közös költségterve a kö/.ds ügyi bizottmány elé mai napon betorjesztetett; ezen tervben olőirányozva van: /»*.),SO0 frt 05 kr. bevétel t kiadás 54,829 „ 77 Mutatkozik hiány : 4,523 frt ¡''2 kr. A közöstigyi bizottmány megállapítását s a közös költségtorvot szintű jövő száutuukban Közöljük. Ugyancsak tí jan. 27-kí közgyűlésben határozatba ment, miszerint legelső vonulban a kórházuteza kiköveztetéeo vétetik foganatba s mivel it vasúti közlekedés nz utcsináláa álul fennhat!, a régúhujtott uj utezAnyítás a Ko-''senoerg és takarékpénztár háztelkéből husitva a város minden torheltotéee nélkül szinte tneg történni fog. Mindkét művelet f. é. april. 24-én veszi ke/.tletét. — S 0 p r o n b a u az uj népszámlálás szerint 21,143 lélek van. — A pé u 7, ügy m i 11 is t 0 r i u m által Nagy-Kanizsára sótámokká IIokb János, ellenőrré Milyaszky .lános és máziatisr.tté Virágh (Jyula neveztettek ki. A hiruevua oroitzláiiszeliditó Casanova asszony Nagy-Kanizsán tartja meglopd előadásait. A lapokból olvashatni volt alkalmunk, hogy ez előadások minél számosb látogatást érdemelnek. — kengyelt útiba n a r. k. iskola ja-vára jan. 13-án |>olgári táuozvigalom*Urtatik- — Kló adta magát N.-Karnisán azon komoly körülmény, hogy egy várwi rendőri közeg a rendőri szigorú s/.abályok ellőném bélyegzett tolvajt rejtegetett saját házáuál, ki éjszakának idején a városba rendkívüli major ság tolv/«jláaokot követelt el, miért a városi lukosság, kénylolenittetett ezen gyanús tolvajt szemügygyel tartani, hogy ezen kártékony cselédet valamely csel álUtl kézre keríthessék, a e<t;xugyan is sikerült egy uri egyénnek, kí v^ÁtC fö-én reggeli órákban a megyei börtön öröknek tudtára ndUt, hogy a jelelt tolvaj egy szoros helyzotbo fonta bo magát, és 01 alkalommal sikerülne letartóztatni, moh'' felszólításra egy megyei foglár a feladó féllel olment, s midőn a tolvajt a foglár üzőbo vette volna ti tolvaj ellenszegült, a foglár pedig kötelességének oleget akarván tenni, azt azonnal agyonlőtte, do még mi több, annak bőrét le is httztu a ozou bőrt pedig egy t esküdt vásárolta mog 2 u. p frtért. I/évén a tolvaj egy — róka. -■''-Nyilvános köszönet. Nagy-Kanizsa tek. városi tanácsa és mindazon tisztolt részvovőknek, kik legközelebb niult gyűlésünk alkalmával a vidékről beórkezutt tanító urakat oly szivélyos vendégszeretettel fogadni ko^yeskedtek, a jolon volt tanító-testület nevében forró köszönotet mond HAJOATÓ SÁNDOR, mint tan. egyl. jegyző. Hasznos tudnivaló. — A hangyák elpusztítása. A hangyák a körtekben Igen kártékony vondégek mind a gyümölcsökre, mind a virágokra nézvo, melyek közül némelyekben, p. 0. a liliomokban nagy pusztítást tősznek. A fákról könnyű azokat eltiltani, ha a törzsökre szokérkcuőből gyUrUt csinálunk, vagy halboloket akasztunk. Avval is czélt érünk, íta nem messze a fától egy megnyúzott borjúlábat teszünk le; erre rá másznak a hangyák, melyek, ha a borjúlábat forró vizbo vetjük, mind mogdöglonck. — Következő szer is jó a hangyák ullen : A lőtt hal levét azon helyre kell önteni, hova a hangyák gyülekezni szoktnk, h újra nem ngyhamar mutatkoznak. A méhes környékétől is el lehet őket idegeníteni, ha a deszkákat és méhkasokat főtt hul levével megöntözzük, lla a fára szoktak a hangyák mászni, u futórzsőköt kell ilyen lével megkonni. A hangyák és ártalmas rovarok elűzésére ínég jó: Kormot kendermag-olajjal elegyítve, ezen keverékkel a fát vagy növényt megkenni; erro a rovarok elpusztulnak. A méhkasok repedését is jó ozon keverékkel megkenni. — A korneuburgi marhapor. Mint minden titkos szer, ugy ez is ötször oly drágán árul Intik, mint a mi az értéke. Miután ogész biztossággal tudjuk, hogy miből áll, azért a gazdák különösen olvnn helyen, ithol nagyobb mennyiségben fogyasztják, magok is mogkés/.ithotik ép oly tökéletesen, minő nz igazi. A valódi kor-nouburgí port a szászországi gazdasági ogyoaü-let megvizsgáltatta s annak készítése módját hivatalos közlönyében közzé totto; nz következőleg készül: Végy 2;J lat elmállott glauber sót, 2 lat kénvirágot, 5 lat gontianngyökerot, és 2 lat kalniusgyökerct, mlhdort poffá tttfvo, jól összekeverve éppen ugy és ugyanazon esetekben k.-ll használni, mint a Uornouburgi marha'' port, inert ez ugyanaz..,, — Természotilog Állhatott Ukarmáuy. Nem látsilk eléggé még méltányoltam! utón előny, moly Ukarniányazük ¿vokbon a termé-szetileg ítliiositett takarmányból származik. Knuek készitéimódjá sok kiíobbazorü mezőgazdának még egészen ísmorollen Is, a mitől tehát némelyest meg akarunk említeni. A leg-közönségossubb módok ogyike az, hogy ''/a »wjtt Vj bura ror.sszocska s^svízzel mognedvesitteUk (ti font szecskára 2 meszely víz, o^y darab marhára UOO—1000 font élő sulylyal — 6—6 lut só), moly aprított takarmányrépával, egy darabra 50 fontot számítva, öeszokevertetik. A keverék így valamely edénybe jól megázoltatik s/almával és dwzkával jólletakartatik, a mely fölé még nehéz kövek alkalmazandók. Hogy logyen mindig kész tukaruiáuy,töob oly edényre van szükség. Lanyha időben 20 óra alatt a takarmány ¿10 — 4Í0* melegséget ér el, miáltal kellően mogpuhul és etetésre alkalmas. Hidegebb időben azonban tovább kell a takarmányunk az edényben maradui, néha egész 72 örán át. Ha «rzeu takarinányké*zités a kellő figyelemmel és tisztasággal vitetik végbe, ugy meg nem ponéezcdik, a mirha a takarmánykeveréket n szalmával együtt egészen feleszi és a hízó igen jól halud. JXTyilt, póata — Ci. K. Sopron Viaxont Üdv3x«tj<lk! A aaeren-cae icixllnk.ü) lt>f. — K. K. 8xombstliol/. A g*t<Utl«t crd«m<Sb«n msgán Irvolot intők. -» .Ax ólctuut* nagyon áUtunt '' Hokksl kndvo-fubbon vesxiluk nt Ou lúp tollábó'' c«.nk«k»t. Ou a |>rd(ábsn ktltő 1 « r«r«t>lé<ben prd«ni«t*. — N. J''i axánut kollnno ■ s látogstít .nlsMbb insgtortéiibctiK''k. CdvAtlet I —'' 8«. l''áci. Megkaptak, de ká«3bb. Tsryxit té>r. *) — Zala-, vagy Somogymogyébcu egy kisobbazcríl birtok haszonbérbe kerestetik. Bóvcbb tudósiUis 0 lap szerkesztőségéhez intézendök. *) K rural alatt kSilOttekárl felelSilágat aew vállal a Sierk. ü Z L Üj 1- I - JE£ X R 1NJ o KI: Nsiy-Kaalzis, 1870. januar M-in. Nyíltan í<-k»»ik eHttniik, "''¿így 4* idfljárá» >era-mlfélti befolyáit nem gyakorolt * <bona forgalinitnkra . a tél legkomolyabb alakjában fcy.''Jrbrolja jelenleg jo. gát; ai eleinte langy kers^kedelen tteni mvuxe áll a fagy|ioutU>l ét tivhány foknyi nw li te»i ieinntl válloxáxt, pang in engedékeny idojárá«ki>r »ein li«i oly.Wá, mig a tava.«« be nem jS 01 ax uj votviek állapotár''M tudouiáxiitik nem leat. Piaczi heti-vásári kelet-árok. Nagy-Kanix«án, jan. 28-án. Alaéai''ittlai mérfinklnt. Terméayek : H u x a SS—86 íontoe 3 frt, 75 — tr. 84- »6 fut 4 It. — kr 87 —H8 fta * írt 26 — kr. Kon 78 fut ''i fr. 40 kr. 7''J-80 fut. 2 ft. 60 kr — árpa «.-rr>.«óiirU. TO—71 fnt. ''2 fr. v''o -40 kr 71 72 fr.u ''i frt. 80 kr. Àrpa kn«i.n»ôgea, dû-dd fu. 2.fr ''¿o kr. 87 flH fu». S frt 00 kr. Kukoriexa frt 10 kr., . frt — kr. K il k o r I o 1 a ola«x (e»in<|uantin) 2 frt *.r» kr. Zab 44-46 fua. i fit .''.0 kr. 46—47 ine. 1 frt «0 kr. I'' Il a 11 k a «U»—«s fn». i frt. *0 kr. flO^-ATt fia -i frt. 40 kr. l''a «a ni y fehér 1 frt l''^auly, taïka 3 frt. — kr. 8x4ua m Axa. — »»/s in a • - frt kr. — kr. frt, kr. Vasúti naponklnll menetrend : Indul N.-Knnlx«áról llare« felé reggel 4 éra 6f> perex. ''J éra il5 )>erex. Hilda délután reggel d. u e«tvo perex. Ériók- és váltófolyam : jan. 29. 5% metaliquos ()0..''10 ; :>''/„ nemz. kölcsön '' tiO.— ; »"-(Ijt) /: álladalmi kölcsön 70.10; bankrészvér ; ok hitelintézeti részvények 254. 80; I>>ti''ín i''ÍS.76; ozüst ágío 121:15; arany darabjá b.hOf/,n kr. £rk. N.-K.mixaára G óra l Ara ''12 10 éra 67 regg. 4 éra . délben :2 dra 15 , regg. 6 óra — , éjjel 11 óra ''iO . délután :2 óra 20 . . röggel 4 óra 1 , . -délben 12 óra 3i> „ '' fotíl reggel 4 óra 23 . délb. I óra 4& perei. e«tve 8 óra 53 . délben 12 óra t>''2 cato 10 óra 3& regfcel 1 ór» 10 . . . eut» 10 óra 18 8opronból délben 12 óra 42 . Trieat , liée* . N « Sopronig llnrvs , Itta la Trieat Uééa Heti naptár. Jan. 30-tól Febr. 5-1« 1870. Iló- éa buti-nap .Katbolikua tár nap- TrîîtèeÎZoT nantir api -»7 Jé» u« « btengert leoaentfealU. Málé VM1I. 23^27. ¿¿r, Vs''sfrVsf fl v -tfartiM "irraflt. : llétfo Kedd Szeed. CtUlOrl''ik Hlalna p Péntek ■Siombat N»lal l''ót Inities p, Gy. sz b. asz. Ixld., Andr. Ágota is. v. i Virgil, Q. Ilrlgltta Oy. ai. b. Ilaláxa Ixldor Modeata h M fff fr* i 04 Felelős szerkesztő : Wajdits József. Segédszerkesztő : Bátorfl Lajos. Jó és takarékos pzdasszonj ok -•■r-!! figyelmébe !! W A hires, most már egész Európában ismert és számtalanszor minden njságban dicsért cs. kir. szab. magányfoző - gőz - mosó - kazányok Bode Miksától gyári árakon minden nagyságban kaphatók WEISER JÁÍTOS vaskereskedésében JS agy-Kanizsán, Ezen. minden takarék-tűzhely« konyhában használható mosó-kazánvok fehér és vórös r<*z-bj-^ból, oly czélszerüek, hogy mind: n takarékos giuc.''.iszonynak ajánlhatom, mert nemcsak hogj-használt t-vevése által a közönaéges szükségelt idón^t, fáradt^, c'' és fának fele szükséges, hanem ruha íüiönős bánás mellett — sok», kai szebb, tisztább és fehérebb is lesz. — Minden mosó-kazány jótálló mellett adatik el. — Leiratok és árjegyzékgk-jJólírottnál dij nélkül kaphatók. * '' WEISLR JÁNOS . vaskereskedő Xagy - Kanizsán. Bizonyítvány az I.mosókazánynyal tett próbáról. WEISER JaXOS urnák Mybea. (332—12,12 Minden ¡ú goxdauaxony érdekében van, hogy ta ltára adom kal.''.n''.a kAaxSneteme , ativexaégbíl erv próbára adott maginyíőzö - gőx - moaó - kaxáayok kole« in. éeeárt. A. ka-xinybán főxítt roha oly gyönyart éé tiexU Már lett, kogy axo''nnal felkér«ui. nekem egy nagyobb iaxán. t''OO darab ruhának, WSrSa réaből, áUOldaol. Még -reg k.tl jrgy.naem, hogy a mosott rabinál egy nap»tám''..:: ''v.ú keveMbb kellett, éa a ruhát, a meJynek mnai-ibot két -.«fi klx3n»égee*n axükaégo* egy nap xíatt elké«xfllt. H''. ti«-. -i''ttel maradok s.-íani«a. ~Pt. 9. Kronfeid Agostooné. Le»refllb> s m)ob> kápaévtea allé fcer- és szlaesayeaMt-fyár.^i K aní tz C. papír-, iró- és rajzazerke-, reakedés« l''esten, Deák Fercncz-utcza 6. szátn a., a .fehér bajó''-baa, ajánlja levélpapir-keszletét a lcgujabbexcrü NÉVJEGYEKKEL. • ,, 100 db levélpapír aÚNa névjegygyj 1 írt 80, 1 írt SO, 1 fr 80 egexx 8 fo , riatig a legfinomabb. 100 db levélpapír t* 100 db beriték mindegyik axiae- névjegyeye! 2 frt «0 3 frt, 3 frt «0, « frtig a le^nemabb. Miiiden 10e —100 db levélpapír- és boriukbox egy diaié» pépboriték ingyen adatik. 100 db levélpapír ¿a ie0 db boritok né«rvel éa exímerre.l kexdSbetük-kel díxxea pápb«ntékbaa 1 frt, l.&O, 2 frtig a l, K-f.nomabí>. Látogatójegyek tüstént elkészülve, axinea »vomatbai.,«®Sr, fénytelen briatolpapirra 100 db 50 kr, minden további''»ar 10 krral tftkb; «zínea briatolpapirra 8« kr. brillantin papírra 1 | frt. 60; kettöa Lak papírra aranvnyomatul 1 frt. Levél-peesétiegyek. 1 1000 db arany nyomatban 2 frt 60 kr, a legf D..m«''.b peeaétviaaa armebea basoi.ió sveiratbau 3 frt, tAbbea axit.ll ^congr«Te)4 frt. « ] Férfi papir-gallérkák és hajtókák (mansettek) 1 tneaat galtérkák SÓ-4U kr. — 6 pár manarttek 35—<0 kr. Raktár rovatozott üzleti és kereskedelmi könyvekben. Ezek kulSn megrendelése la elvillaltatik és mind»-;, kívánt minU axerínt legyy oraabban éa legjutánrnab árért elkáaxittetnck. StintQgy elvállal tatnak mindenféle kOnyv éa kSaroadai munkák ia. Ayialok továébá kRaSnaége« iró-, irodai- éa levélpapírt, levélbori tikot, x rr ál tollakat, tolltartókat, raja- éa iront, irodai-, poata- ca azinei kalgy- peeeétvíaast, teljes rajaaxert, tnafeetcket, mÁaoló-ri-xont éa máaoló papirt. r»j«papírt tekrrraben, má«oló-gípet, máaoló- ¿a alíaarin-tíntát. dí-•xe. tuitatartót, tollkéat, fénykép^lbomot xenével éa aeaeaxer nélkttl, be-ave: vexett irotiakikat, pottemonnaikat éa Uvéltiakikat, valamint minden irodai éa iakoiai szereket HAfv választékban. As^ol fa fra&caia illatszerek, An de Cola^pie éa a legfinomabb pipere-azap-pai ok. Minden legCMkélyebb a«egre»Mie ia legpootoaabb azorgalommal teijoeittetik- MM BMfre&délések ntimvát mellett, «»omacoláxért és Uiyegdij fejébe« 10 kit hoixáazimitráajsccyooabl>aa ée legpontoaabbas •*ek&x&hetaek. Leveleket igy kérem cxime^ni : (263- 24,19) Kanitz C. ^ÍSÍ^ «MfMNtMtlMtttMtMMHU (atí''J 2.1) A világhír« h folíllmuihatlan oroszlán-szeliditonő |CASANOVA FANNII • asszony Nagy-Kanizsára megérke- $ 5 zett és néhány bámulatos i művészi-előadást : tart a Zülrifn vi''ndttyjlrt helyiségeiben. Vamirnnp, jnn .''10. ulm''í clöiwliís <1 u. 4 • óriikor, múxodik oIöíhIjíh fi órakor I«»/. £ AUh napúkon csal; ogy t»W>n<lií«< J : ni tutik, mindenkor o>t«* í>- kor ve>zi kezdetet. • Sláffó - kosok eladása Borostyánkői ismeretes törzsnyájainban. S Arak 50-209 frtig. Borostyánkő Kőszeg melleit. lígan Ede. (Ml— ft,4) III! WICHTIG FÜR SPARSAME HAUSFRAUEN 1111 Die allgemeine Nachfrage und der starke Absatz von denj k. k. ausseht, priv. autonomlschen Dampf waschkesseln veranlasste die Fabrik schon nach kaum einem Jahre mit den Preisen dieses beliebten Artikels bedeuten) herab ZU gehen, und haben diese bedeutend reducirten Preise vom 15. Jünner a. c. ab Geltung. Indem ich dem I''. T. Publicum für dea bisherigen lebhaften Zuspruch Iltens danke, gebe ich gleichzeitig die Versicherung, dass die.geehrten Auftrüge nach wie vor, in! der solidesten Weise ausgeführt werden, und nicht etwa in! Folge der erheblich billigern Preise eine Fchlechtcie Qualität geliefert wird. w J-V "r,-!; N J.C.WEISER , Wien, Staut. Silierst litte Nro 7. Ben, ral-Vtrlrot-r dfr Fabrik n M) ivcaix: Bode vCmp. GROSSKANiZSA. VARRÓ-GÉPEK minden alakban szabók, czipészek 6* családok ¿¿je* /Of>- ■ hzáuiára les/állitott áron és bir.tosilék mellett. m Kézi varrógép 25 frttói 50 frtig. { j Ár szab A Ívok kívánatra bérmentve C1.1J v • rLÓl IttJLl megkuldetnck. Varrótárgyak minden nemben s a legnagyobb választékban , igen J IX "fc ÉL-O ny O » Ar mellett kaphatók BOLLMANN Hl BÉCSBEN urnái (338 —J 2.10) Uiithenthurmstrasse Nr. 31. is Maria-Sí hilfcrstmssc Nr. 01. Pest, Hálvánv-uteza, Krzsébet-tér sarkán. Legnagyobb raktár a varrógépekből I lsmót-3ladók kerestetnek. % Gyógyulása üdült gyomor- és altesti szenvedéseknek és kis gyenge gyermekek orftsitése-, hivatalosan elismert gyógy- és -tápszer hasz-j nálata által. Hoff János udvari-szállító kö/ponti-raktára Bécsben, 11 Karntzierrlng: n. l''ol*. IIOT. ?V IS6''.*. Un nnliita egéam''gi i''li imláili''js I li.mw.i^li idüt"l fi. ,vt :;yyinoig/«i)({«»ó.'' rn nltcsti t.jtitt«.lai«l>-'' baji betegeake l.''> i. • i 1, »». el»«" kiaJrletn¿1 meglep.''» h.itáttj tolt. rituéir igva l»mf U KJIdeméayért megker.iem, »> i<i« mei lékelt 5 írtért. Ztleny J.lnOI, e*. kir. 1«iicr>.''«s-hWntn|„„k. Crkvenie», ><ept. 1(5. Ib''.''.t. Megkrreaem, nekem let.rl." rv»i-mi 1 iiaiét i''gy rtomag m-»l .''t-klTnnM egétaaégi aflit é« m^láln-chn-I coládét küldeni. A ii''nrejiite liiMian általrrtt ké''iitmények Igen) jA hatiai tettek, • »/.rt.ni mint sí cmberiiigstk igen hasznot ké»sitmé|iyi-ket minden alkalommal mánlolUm. K^vmen-n fin- | k0> fordulok, mert u.»r/im»t r»n kéinltmi''uvek hamisítása cl l«a Óvul akar«». Bulkovidi Máté, kitplÁit. Wiilrn hm. r oet. 20. I8»5li. Ön gyógyítóiig Kati mell maláta caocoládé pora I kis gyermekek eróatéaere osalidoia kürtben Is trrdmtnyurit. Lehkerg C. A tiáp Ital maláta-kivonat ea5mégi sör gydgy hatása által aekem li rendkívüli jó siolgálstokst tanjsitott. Kaufaaaaa, kir. .rdáes (Jrllnenbrrglien 55; Figyelmeztetés hamiéitás és utánzásra nézve. I Maiin lliili: Nagy-Kanizsán a valódi csakis K. Rosenherg ■ ós J. Wellisch urak kereskedésében kapható. Popp «1. Gr. fogorvos urnák, Bécs, Stadt, Bognergasse Nro. 2. 8 )k év t''.U aaenvcdrk kemény fogfájásban, s minek kdvetkextében, ámbár tlntsl vagyok, «ok fogamat elveailett.ia, a lobbi fogaim peJig orbak, vdvux.k ícilek, * rs sllsi nam i*sk oeb«>en tudok ráK''>''i ''ől n rájn. II fii.Uini.n mkoin. — Kdrid idő előtt (Orlén.tr«t-n MtUin Önnek Ars ht.''ln sxá|vllét'') iniut Jelet mert (og(k)l* ellen birdetletiii Miulán 4''iiiuit n.Ait ueiu óbsjtolUni, mint ro|(fájiioiutdl menekülni, nem rol> K/on.''.bb Uendőni, mint »ionnal próbát tenni. A lacbtui gydpytxcrtiirbsn velUnt Wbát 1 Oreff Auatberin »ájviael, s baainoiailKát it JótókonyaAirát bebiaonyullnak laUltam, mert rOvid hsaanálaU után fuKluiaomai mr^erS-sOdat áraém, s fogaim megliUnlek fájni. Ajáulstomis tOlib bsrátoui ia baaiailnl kodé, t ufyanaiou jdtúknny listán vélték éaare. A mi.iffii én és'' barátaim eaen tarrért Önnek bálát mondunk, egyúttal blstoallbslom Ont, kogy Anaihtrln aaájvlaét niiudeufltt ajánlani fogóin. Mindjárt inrg akartául uervini aa n^ysnaion lapban hirdetett fog-dlom-ot Ja. banem a Uvbawi gyóigraaeréai urnái sem volt kéaal.tbeo, a ö ajánld nekem «»ját káaiiluiriiytl fof-dlmnál. Hanem eat esálitorOllouni''k éa haxnálbalUiina . tsláilaui; ax.''rt kérem Ont, bogy uekein fog-dlumábnl egy dolmit t irt 10 krí rt kbidoni aalveakcdjék, a miru ni''ave aa itMgrget etenuel i>lu »ár..m. (•67.4,1. d.) "risateietui Heimerl József, Uuár l.ohmbsn, Tai-bsu mellell, (''«oboraxí^lMU. Kaphatók: Ksjy-Ksninái : Itelua Jóairf f>ó«y»*erC»», Kurnbrrf Rxltnfi lii A., Wajdli« .1, Welliaeb, Kaaaellioíer éx Scliuarr A.'' urak ke r>>t*j .J''ai''á"! ''l''aehepen J. Keaatbeiyoq : Miu^er M., W''eíaa A Zala-k^c/aaeg n : •''.<. ''• I''. gydgya«eréti. Kapronrtán : Werli fttrrtjtfttt rét«. Varsádon i llalter gyégytaeré». Haeut.tiyOrgyno: NAlllíg rttl-mtasa : l»em«r Kájet <a Stsmborasky L. m''dgysieréaa uraknál. Saoi»-batbelyen . I''iilieh Kerenra gyógy.xer黫 urnái. HstirSrvidéki Sa -tiyOr-gyön : Klbie t. C. Ve»«pré»ben lleyr it Taaskán, é» Oulliard Tivadar fúl. Haáktaf.bérrár; l.egmsmi A., Uraim J. gyó/yaaeréiafk I.ovaa-berá.y I- Iteialer grégyaasráas, Kaloraa t llorrátb K. gyigyaier/ai Keca-keuét.Q I Macbl.ld gyágy.a.ré» llnuafoldvár: Teminer K l''akaon t Klorián J. gyúgy.t.r. a>. KOnntadeu t ilervátb J. Kapoavári Kohn J., Kögl, Uelua gyég)aaeré.a. Haeg>iárd i KonriraA., llrahiay gjóf)tteréai. Ilenybádoa : Kramoliu J, Tolnán: Kcb»sn U. Halgetrár. ft|tar*»rfb tlaján : Ml.kit.eb Hl. it ll.rifeld Bai. Henog Igaáei IVViftl: Z..I «. w. á. V. ftá«k, Slpnkk ¿r n»''"". WOHNUNGEN^n ¡¿JÖIF'' zu veiiuicthen. Drei sohduo troekeim Has«1 \. ecn-Wohnuiigon ín fiimr Knmt«,!|.;gV \ (j holdból álló auf dem schöustoii l''lalr.w dóri Il.itui)tgiissu,jo<k! mit .''IZimmurn,| SpnrkUeh«.>Sp>''íss, Koller, Hódon itDil Holzlagc. Daun vino •"••''/alumegvébeii a bucsai Imtár-iiarato \\i>hnung rüikwiirls ge- . " . i, , '' ,. v i ..i - ban szabad kezbol cl fog guuilto Nvlxuigiiseo,mit a Hclion.n n trockenen Zimmern, Sparkiloho, Spei**, ltodon und llolzlago sind von (ivorgi 1H70 zu vermíethun. Näheres hiorülHir in dor Dueh-handlung des llurrn J. Wajdils iu Oross-Kanizsa zu erfragen. ;)li4 11— 2lnál nyerhetni. MT szántóföld adatni. Bővebb tudósítást Hucsáu tfzv. .Véinetli Mlíinl; ué luwzonyság- Vendéglő haszonbérlet. Tűrje mezővárosában, hof négv országosvásár is tar tutik a prépostsági külső nagy vendéglő, bor m pálinka mérési joggal és iuisz hold szántó földdel együtt, folyó év április ulsojétól három évro haszonbérbe kiadalik. A bérleni kívánók felkérotnek, hogy száz forint bánatpénzzel ellátva folyó évi február lin napján, délclAtti Sl <irakor az urodalmí in>dában jelenjenek meg, hol a nyilvános árverés fog megtartatni. TUrjén, jan. hó 19-én l«70. (:;o7-2.i) Kiss Lajos, jószágig ruiányzé. \ ingjkanizsai takarék-pénztár szokott évi navyvyüléaét l«70-ik február S-án, délelőtti 9 órakor tartandja Na^y-Kani-ziuiii a társulat hivatalos termeiben, iinlvro n t. cz. részvényes urak ezennel tisztelettel meghívatunk. (:i7o -2,1) A gyűlés tárgyai: I. Számoláví jelentés. ''J. b''elylll vizsgálati bizottmány választása. Az Üzlet IHO''J-ik évi baszna feletti intézkedés. 4. A választmányi tagok kózill ala|»szabályszorUlog kilépett 10 Un holveti másoknak megválasztáaa. ft. Az alapszabályok uotáni módositátára vomtkozó indítványok előtörj, sztése. II. A takarékpénztár háza mellett nyitandó uj utuza, s a ház építése tárgyában tauúeikozás és intézkedés. IV)th Lajos m. k., igazgató. Pénzs/ckréiiyek és varrógépek iiioülopo olcsó aim i Föralitar M a g y a r - és K r d ó 1 y ország részére f tűzmentes és lietörés re|leni biztos PKNZSZKKKENYKKNEK PÖFFEL 0TT0 KÁROLY gyárából BÉCSBEN, .továbbá , V A 11 lt 6 - (i E P E K a legjobb amerikai gvártmáiiyok szerint alulírottnál létezik. WAÖY IMRE, i.''t.V.'' 7 ; Petles, Or»/ágúl, Kárulv-laktanya. iVy^ Eladás részlet-fizetés mellett. Oktatás Ingyen. Vidéki megrendelések pontosan teljesíttetnek. HiliiuMi'' i;iiikanlN(|iielle liir hassen und \;il!iii;iscliiiiHi. ^J nie llMiiptnieih-rliiKi'' für l''unnrii ii.nl sji-lM-iitiHrtC n der feueifesten und einbi''iichsichern Kassen aus der Fabrik dc< OTTO CARL PÖFFEL in WIEN. ferner N Ä II M A S C II I N E N der besten amerikanischen Systeme befindet s ch bei BMßRIOH NAGY, I.VUalraaie. Invaliden-I''alaia. Verkaufe gegen Ratenzahlungen. Unterricht gratis. Aufträge nach den Provinzen promptest efTectuirt Wajdits József kiadó-, lap- tts nynmdatiilajdonns ''Nagy-Kanizsán 7108 »xámhoz. 3,5.» isT,«.! Árverési hirdetmény. Z.t!*nie;;yc poljj. I(fréeyui''k< miut te-trlik.''iim; !»At.« í^na» fmuti azÁni alatt kelt »íjifw folytán k''>zbirré tétetik, minrriitt We;« M:.tv;i» pallér.-iferta''»»--Kapai Ijíi».»« aáakv lakó« vérre bajtá''t urnr«lfttvl lefújtait é. a di*zcl*á*k»i blJ-ik telekjecyzöktjvvlicii adoa Kapai Jáno* tulajdonául felvet: ca 36<>. <•■ é''. ftra bvcaúlt I. 1 —H + 1 »or axámmal jelölt ingatlan birtokoknak ré^rrhajtá* utjAn: clinrrtiéH elrendeltet.».enaek f"(ranat >HÍtáaára határidőül í iJ^TO-dik. éri február hó 14-dik, «xakaéf eaetébei: líS7(HV évi martiu» h>''> l-t- >ik napjainak mindenkor délelőtti 10 órája a belruri-nrreSá.kára kitüzc-tik oly boxzáa<la-<al bopy r»,-n birtok ez elaő árverexí»en c*ak bi .-sáron felüL a raáaodik árverc zéaoé-l axoaban br-e«áron alól ia clfo? adatni, a bojv a \e;ini «xándékozök l<á i.a: pénzül a l>te<i r l,''*.''»-át Lé»ípé.:x-,ben, az irvcrrve« mi-~kn*dé«r el«*;; a ;l>ir >i kiküldött kft- re Irt .-nu. tirtoxi.ak. ¡As árvercx»"»» Mtétrlek a raUine-v«-". trlckk •nr\i k.it ''.já" tn.U.ijábau.i C*ig<-Pál vidéktxli «xolgabirú umál Gulác«©>-mecteloatbrlík. Kelt £ala-><er»xcce». évi aq;oszta< hó ik »¿pjin tartott trle*kr»nyjri tfirrónyaaék 91<WI<"I. 7.,!ir;fyor t r 1 *k<.''.n; vi hatöa»£A. |
