Zala-Somogyi Közlöny 1870 027-031sz július újraszkennelt.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Zalai Közlöny

zalaikozlony.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	30.57 MB
Keltezés:	2023-09-04 15:20:31

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	365
Megtekintések száma:	572
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (365.67 KB) Zala-Somogyi Közlöny 1870. 027-031. szám július Zala-Somogyi Közlöny Kiterjedve Sopron- és Vasmegyékre Vegyes tartalmú hetilap szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből 9. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Nagy-Kanizsa 18T0. julius 2-án. 27. szám. A- Kiienczcdik évfolyam. i Zala-Somogyi Közlöny s Kiterjedve SOPRON-és VASMEGYÉKBE. V Vegyyea tartalmú hetilap a N-%epiriMlaloiiL kereskedelem, Ipar; gawlaszat, t«(\|o\|\|iánj és művészet köréből. Megjelenne: mlnúen szombaton, ««•• • gyakran másfél vagy kél ive». Hxt-rk«-hitói iroitn én kiintő liixnlnl: WAJMTrt JÓZ8KK W5iiyvkrre»k8ilí«íli«il.'' Uj előfizetési felhívás ,ZALA-SOMOGYI KÖZLÖNY kiterjeüvo Sopron és.,Vasmegyékre ciiiutl vrgyoMartAlmu liMllaji 1870, 6i''i jt''liuK-deeznmber második JéUvi folyamára. Előfizetési ár: «... .j^m^^/^.vv..-/ Jt KvnojíyeiTrc . . . . '' f Irt. «11 kr. BT Kiknek elíflzetésík f. évi június hó végével lejárt, kérjOk az elíflielések mielőbbi megújítását, hogy a példányok megkUldétebeii fenakadás ne türténjék. A keszthelyiek n igy-kirán-(lulása Csurgóra ésiháros-Berényhe. (MnjtiH lni Hol ikl-i«''.) A keszthelyi gazdasági fols, taiiinté-«et hallgatói, a tanárok vezetése alatt, minden tanévben néhány gyakorlati kirándulást szoktak tenni, közelebb és távolabb vidékekre; egyes gazd. ágak, vagy egész birtokok, vagy nagyobbszerü ipartelepek megtekintésére, illetőleg tanulmányozására. Ily kirándulások méltán ugy tekintetnek az intézet részérói, mint kiegészítői az oktatásnak, mint némi pótlói oly taneszközöknek, mikkel az intézet még,nem rendelkezik, vagy viszonyainál fogva nem is rendelkezhetik. Ily kirándulások,alkalmával az illető szaktanárok a tankörükbe vágó érdékes mozzanatok felett rögtönzött előadásokat tartanak, a kirándulókat minden előforduló tanulságos jelenségro-és gyakorlati ¡eszközlésre''figyelmeztetik. A gondolkozó tanuló pedig észlelheti, számos példán, az elmélet és gyakorlat közti eleven kap--csot; a szabály kivitelét az életben, — az alapelveknek okszerű alkalmazását az adott viszonyokhoz. Több nagyobb birtoktest ogyotemes áttekintése által széles-bedik látköre; gazdagszik eszmékben, és szilárdul Ítéletében, tizekhez járul az élénk eszmecseréből fejlődő uézetsurlődás és tisz-tázás; a tanároké elevenebb, mért közvetlen érintkezéso a gyakorlat embereivel, és viszont. Mindezekből ped''g, üiint nem utolsó nyereményt tekinthetjük azon méltánylást és becsülést.melylyel az oskola ós az élőt egymás iráut kölcsönöseu viseltetni ily alkalommal jegjobban megtanulnak. Kinél gyakrabban lehetek indítója és részese ily kirándulásoknak, annál erősebben gyyzódöm meg azok nagy hasznáról, és a fentebb mondottak válódiságá.ól. Azért is minden tartózkodás nélkül fejezem ki abbeli sajnálkozásomat; miszerint az illető ministe-riutn az efféle kirándulásokat bem támogatja oly mértékben ,mint óhajtandó ¿ehne, amint hogy például a keszthelyi tanintézetuél a kirándulási czélra fordítandó költségátalány n - .fi. - Előfizetési föltótelek: llrlyj.cii liAftioi horilA«i«Í íl »l''Wkre \|ii>»t;tii knMtiT Kg^»* «vrf : • ft frt. — kr. »ív:» ¡1 . - , Kíiiefcyeilro • I 50 í. Hirdetésed A )''»l liMáhut petit oi4rt l-»»or 7 kr. 2.»i«r C '' mlmtrti" toyáblii liélklMiUírt í» kr. My?K<HJ i»lt«4\|i>—liy« lieikl»tí«i''ft .10 kf. ; A ''.Nyilf ■fKy \|''pftl>»r tM''lkU''láxi <lijn Ifi kr. a folyó évben felére redukáltatott az előbbi tanévekhez képest. , . Az • idei nagy-kirándulás színhelye a csurgói óh borénvi uradalom volt» Somogy megyében. Amaz gróf Festetics György ur, oinez Inkoy József ur birtoka.. Az előbbi főleg mfr/őgazdasyág és állát!e-nyésztési tekintetben, az utóbbi kertészet és erdészeti szempontból nyújtott érdekes és gazdag tanulmányozást. '' v Ez évben minden közreműködött ki-^áwdohteifrttat^t n 11 n Isd • év-kcHftfiemé s tenni. A május hó elején még igen gyenge-'' lálíon állott vegetátió a bekövetkezett meleg napok által''gyoTs lendületet nyervén, ipájus Itó végén minden várakozást meghaladó fejlődést ért el, és a tavasz níindeufelé legszebb pompájában diszlett. Áz időjárás.egész kirándulásunk alatt (május hó 2ti-tól 30-ig) a legkellemesebb vala. A gazd» állatok a buja legelőkön kitöltötték a szük teleltetés hézagait ; a nyiretés küszöbén álló juhnyájak a lehető legkedvezőbb külállapotban mutatták be magukat. Az igás inat ha már kissé megpihent súlyos tavaszi munkájábd; a fillér gulyák az erdei'' legelők szil/, zöldjén, és a terebélyes fái között gyönyörű látványt nyújtottak ; nem kevésbé u -száguldó ménesek a tág mezőn. A kertek teljes virágzásban, az fcrdők dus lombozatban.pompáztuk.. Jobb időpontot nem választhattunk és kedvezőbb időt neiu reménylhettünk volna. Hogy ilyenkor az ember érzékei-minden benyomásra leglog.''-konyabbak, önként ér» tetődik. Mi is egyaránt gyönyörködtünk a környező természet ünneplés látványán, és a gazdászati szorgalom s haladás tanulságos képein. Nem száudékom a látogatott két uro-. dalom részletes leírását adni: efre több idő kívántatik, mint mennyit ott tölthettünk. Csupán általános vonásokban kivánom a főbb benyomásokat ecsetelni. „ A csurgói uradalom Somogymegyéneks délnyugoti szegletén fekszik; egyes részeiben a Dráva partjáig lenyúl. Felszín alakzata a mivelésre igen khdvqző..Dráva-menti része kövér lapályt, éázaki résíe valatnivel emelkedőt tebb1'' — helylyel-közzel szolidon hullámzó (döügöletes) feusikot képez. Ez utóbbinak égyrészo gíiZdag, mély rétegű agyag'' (kifejezett buzatalaj), másik része többé-kevésbé kötött homok; kifejezett rozs, helyenkínt árpatalaj. '' ''» A csurgói uradalom-közel 129 ezer magyar hold; melv torületből esik-: 8,51« hold szántóföldekre, * " 2,434 , kaszáló rétre, 17,713 , erdő és legelőre, Ezen nagy birtok, a lefolyt 8 év alatt törtéut tagosítás óta hat gazd. kerületre van felosztva; hat ispin kezelése és egy tiszttartó, jelenleg Udvardy Károly ur vezetése alatt áll. Ezen szép uradalom nem emelkedett ugyan még a gazd. kultura azon fokára, # Hirdetéseket elfogad: N.-Kanlisán: »K ADÓ HIVATAL.Pesten: ZKlsiKRlif. Bécs-, Hamburg-, Berlin-, Majna-n.- Frankfurt- A Bú\|. ben: IÍ.\.\SKN8TKIN & VOfJLKU. Upose-. 8ern-, íi Stultturtban: 8ACtlSKi táhsa. Béosben: ul''l''KMK . .i ''Ttr'' Tw- Trf-J c-T»mr\->i-: ettj melyen h''azánkban némely, nagy birtokok már is állanak; de éppen most fejlődésének első, erőteljes, egészséges stádiumában áll, ós legszebb regényekre jogosít. Jeltfnlegi ujabb szervezete és átalakulása csupán a végbevitt tágosjtás óta datálódik.A szántóföldek uj beosztást nyertek. Egész nagy majorok és* tiók-majorok épültek, vagy keletkezésben vannak. Ezen ujmajoroknál egyaráut kell az okszerűen választott helyet, a czélszerü. csoportosítást, az egyszerit és mégis Ízletes, szilárd építkezést, á külcsint és tisztaságot dicsérettel kiemelni. Különösen szép és mintászerü ti Ucrzenczei kerülethez tartozó vadaske.rtí major. A Ilók-nrtijorok (leginkább Istállókból állva) főleg a könnyebb, trágyázhatás szempontjából, a fóinajortól távolabb eső dűlőkre vaunak állítva. A gyepiek, fasorok és facsopi^ tok általi leglermészetszerübb díszítésre — kivált az ujabb majorok és főutak körül "--nagy gond y,in fordítva.^ Te I k e s i t é sok nagy mértékben, és czéíszerü helyén történtek, lloí jelenleg a szép a vasi niajor fekszik, 10 év előtt még sütú erdo állott. A szántóföld-terület, kevés kivétellel, megállapított vet.ésforgás.ok szerinf'' a gabna-vá lt ó-remlszer. alapján — remles,táblákba (szakaszokra) van osztva, Minden kerületbe^ u foldok különbö''.ó távolsága, vagy a t^lajváltozó minősége s trágyaereje szerint, ''több vetésforgás (turnus) van alkalmazásban: melyekben a leve les takarmány-félékkel (főleg veres-lóhor és leijdik) meg Kapás növényekkel (tengeri, burg ''iiya, rOpa) helvVs váltakozásban, I cii-'' inkább gabona termesztetík, és pedig buza a kötöttebb, rozs a könnyebb talajban. • • v. Példaképon következő két vetésforgást idézek: ». a) IJj-majorban jól trágyázott hotuag-talajonr $ 1. K ukórícza érősen trágyázva. 2. Árpa lóherrcl. 3. Lóhor (takarmánynak). 4. Bu/.a. • 5. Burgonya (szeszgyár számára). tí. Hozs. 7. Zab. . b) Csurgói gazdaságban, agyag-talajon: 1. Kukoricza, trágyázva. 2. Árpa (lóherrcl). . 3. Lóher. , 4." Buza, 5. ltozsí ti. Ugar, trágyázva. 7. ltepcze. 8. Zabos bükköny. • D. Buza, 10. Zab. Mindeu gazdaságban,"a major közvetlen szomszédjában, kisebb térületen, közöu-ségesen hatos-váltó szerint egy tiszta, t a-k a r m á n y forgás van alkalmazásban : kétszer ré^, lednek, lóher, zöldbuza, zöld-rozszsal cielszerü váltakozásban. Azonfölül holyenkiut luezerna, több ízben vetett sűrű kukoricza s eff. termesztőinek takarmánynak. Különben a terjedelmes rétek, a tág és kedvező fekvésű legelők által-bőven van á''marhák téli és nyári tartásáról gondoskodva. Ebből folvólag a földek trágyázása -a talaj nagyobb részének eredeti jó-ágához képest, elég kiadó. Az igás-erő az egész uradalomban 380 darab vonómarhából áll. Különben az igák száma az egyes májorokbaij, igen kiUöybózj^ és nouf mindenütt kielégítő arán<vban áll a szántóföld kiterjedéséhez. Egyes gazdaságokban. pl. a csurgói és vadaskertiben, 30 hold-után esik egypár ökör, de vannak majorok", hol .r>3, sót tiö hold uiegtnivelésére csak Ugy pár áll rendelkezésre. Tudjuk ugyan, hogy a vonós marha szükséglet váltakozik t a talaj fekvése, minősége, távolsága és használata szerint; de az utóbb érintett -iírány feltétlenül csekély, mit. Csurgón is élénken éreznek, s az elégtelen igák létszámát folyton emelni törekszenek. Megjegyzendő még. hogy csekély kivétellel, csak ökröt használnak a gazdaság körül. A hazánkban alkalmazott uj.i'' b gazd. gépeket és javított föld mi velő eszközöket, itt is kellően méltányolják és szorgalmasan használják. Többi közt-tanui voltunk a kétnyári gazdaságban gőzzel történt tengeri-morzsolásnak, melylyel egy- napon. 30 személy segélyévél imntegy 2J00 mérő csalás tengeri letisztittatott. '' - Fénypontját á csurgói urodaiomnak tagadlwtlanul a nagyszerű állattenyésztés képezi. Ennek három főága van, egyaránt szépen és tanulságosan képviselve: a juhászati, a ménes, a gulya. Az elsó jelenleg 10870, a második 780, a harmadik rendesen 220 darabból áll. Ezenfelül évenkint 70. darab szarvasmarha hizlaltatik az tij-majori szeszgyár mellett. Az uradalom adptt viszonyai az állattenyésztés ezen nagymérvű kifejtésére önként utalnak. Az egyes te-uyészágak a helyi viszonyok szerint czél-szerütMi megválasztva, elhelyezve és kezelve vanuak. '' • - További adatokat és Jegyzeteket a csurgói urudalmPStlattenyésztésre vonatkozólag később fogunk e lapokban közölni. Nem ■•bocsátkozva további részletezé-; sekbe, csak azt akarom még teljes elismeréssel kiemelni, miszerint a csurgói uradalom szervezete és vezetésében: elv és okszerűség, következetes és biztos haladás, egészben véve pedig bizonyos neme a solidi-tásnak félreismerhetlenül feltalálható; Nem kiVántaui senki szerénységét, nagy magasz-talásokkal próbára tonui, de amint mondtam, teljes meggyőződésből tettom, és tartoztam evvel szintúgy az uradalom ólén álló értelmes tiszttartó, Udvardy Károly ür érdemeinek, mint az összes lelkes tisztség buzgalma s ügyismeretének. Az ihárosi és berényi uradalmak gazdaságait, az idő rövidsége miatt, nem tekinthettük meg ez idén közelebbről. Figye- V lembo mo^ csak a jól kezelt és széptfn fentartott kerteket, valamint a jobb karbau levó erdők egyrészét vehettük. fiz utóbbiak ránk nézvo főleg az okból igen érdekesek és tanulságosak yalának, minthogy a mester-, séges és természetes erdő ujitás több módjára jól sikerült példákat szolgáltattak. - Bár hazánkban az erdókc/.elésro mindenütt oly gondot fordítanának, minőt az ihárosí, sz.-pétori és magasi erdőkre fordítva lenni, tapasztaltunk. Nem zárhatom be e sorokat anélkül, hogy ugy a meglátogatott uradalmak nemes tulajdonosainak, pint azok derék gazdatisztjeinek az egész tanintézet nevében legmelegebb hála-köszönetünket ki ne iejezzom: egyfelől a gyakorlati kirándulás hathatos anyagi és szellemi támogatásáért, másfelől aiíoa kitüuó szivélyösség és előzékenységért, molyet egész utunkban legnagyobb mértékben tapasztalni szerencsések lőhettünk. • Jól esett ez nekünk,pcmcsak azért, mert a tapasztalt fogadtatás által ilgy tanulmányozási czélunkban hatályosan segélyezve, mii\t kényelem tekintetéből minden kellékkel bőven ellátva let^ftk; hanem főkép az okból is, mert újból fényesen meggyőződtünk azon érzelemről, melylyel főuraink, mint a gyakorlat emberei az ps-kola és a szaktudomány iránt, közvetlenül pedig a keszthelyi tanintézet irányábuu. viseltetnek. Keszthely, 1870. évi jifnius hó 3-án. - (G. L.) " SPOltZON PÁL, intíictii^Aí^ilú. A tűzkár elleni biztosításról. KinekRebléWa folebaráti szeretőt meleg'' érzete honol, uz inindoíi tűzvész lelett nggodn lommal telik ul; aki pedig tinlja^hogy népünk nagyobb részo a biztosítás ellen időben, az-Snél-lín,.tekintve a gyakori tüzeseteket, mindig nagyobb és fokozatos!) aggodalommal néz a jövő elé, mort honnét ered leginkább a tűzvész, az a napnál világosabb, Hogy minden tüzeset, vagy vigyáztala''u gondatlanságból, minők, gyermekeknek gyufávalí vigyáztalansága, ».könnyen gyúlékony eszközük körüli lövöldöz«1», a konyhák rendotlon tisztítása d-t abbi\n a gyúlékony. eszküzök rendetlen elhelyezése, -- inig igoü ritkán szántszándókos gyujtogatásból ered, — do bár mi legyen is e szerencsétlenségnek oka arról minden esetre egyesek ugy mint községek, s vclo egyotemben az állam is sujtatik, — inert ha egy községben tUz támad,uem csak n-tűzkár-vallott sujtatik, do vele együtt a vész mentett is sújtva van az által, hogy ezen kátosultut neki az. építkozéfbou sogitni, út az első pillanatbon élelmi szerrel ellátni felebaráti kötelesoégc, — az ily t(¡''¿károsult az''államnak is terhére esik, inort az állam iránti kötelmét sytn tudja oly pontosan lertfni, mint a/, oldtt, «dó kttycswgo is csökkonik, mert meglövő marháit eladnia kelT, hogy épitkezhessék, ekkor be áll uzón szomorú hejyzeto, hogy földeit kellőn megmunkálni nom tudja, — nincs trágya kép/ő állatja — azt rendesen termő képessé tenni szilbe nom tudja, így ügyetlen tőr, eset több évro hátra maradásra kényszeríti, de az njoiinni építkezés folytán saját magát ugyJjozzá tartozóit annyira kizsarolja, mikép idő előtt tutWikn «''» birwotkóptolonnó.válik, ez/el nemcsak az államunk, do önön magának is terhire van, pedig hogy egy állam boldog legyen, kell mindének előtt, hogy annak alattvalói boldogok legyenek; én ezen boldogságot részlten csak ugy vélném elérhetőnek, hogyha az épületek tUzkár elleni biztosítása állami czélből eszközöltotuék, mert hogy egy «»ok ugy mint községek ezen hiszlositást eszközöljék, lehetetlen, mej-t tájslalom népünk tikkor midőnő a biztosítás üdvös voltáról felvílágositiatlk többnyire oda nyilatkozik, hogy az ntyá sem biztosított ó sem biztosit — akkor is volt épület, — lesz ezentúl is, holott ha a nem vélt szerencsétlenség sújtja, akkor azonban fennen fohászkodik bárcsak l>iztoitf>ttam volna, ugy most a kár pótoltatnék-. Kii tollát cSekely egyéni nézetem szerint a tűzkár elleni biztosítást állami uton a törvény rendes utján óhajtanám létesíttetni. — Igaz ugyan, b«>gy ozéii''szándokolt biztosítás tótemes nehézséggel jár, de ha tekintünk egye« leégett községek nyomorára a tűzkárodul lak anyagi és szellemi hátrányára ugy nincs más kivánni valónk, mint, mímlen nehézség legyőzésével oda iiatni,''hogy az állami át ijános biztositás mi hamarább létesíttessék. Igaz ugyan, hogy hatóságunk részéről kellő szigorúsággal a tiiz esetek uieggátlására a szükséges rendeletek kihocsájlutunk, az a közlégiíkbon kí hi hlrrtttt^tHr, dTrniñn''híimtiJ»«-; uap, annyival inkább mimVn óráu ext kihirdetni nem lehet, a gondatlanok és vígyáztalnnokuál hamar foledék«Hiyégbe megy, igy arról a kívánt czél csuk rövid időre van. elnyerve, de hogy az uuyagi hanyatlás mind nagyobb mérvben megnkadályozlassék, azt csuk is az állami tűzkár biztositás segítheti legkönimlihen elő. fia a tisztelt olvasónak terhére uem leszek elmondom e tárgyban is nézeteimet. Az állami tűzkár biztosítás egyelőre csak is az épületekre kcllouo''alkalmazui, még pedig & osztályt felállítva. ''" «V J-só osztályba tartoznának az egész eléghető éjiülctek. '' - ll-ík osztályba tartoznáunlc azon épületek, melyek alulról tü/mentos anyagból épitvék, Iliig fcdélzotc gyúlékony. IIl-ik osztályba tartoznának a cserép híii dely, illetőleg a tűzmentes anyagból készültok, igy a fizetendő illeték is o szerint rovatnék meg, például: Községéiikint az épületek ö.<szclratnáuiik, azok megbecsültén, tekintettel n három sorozatra I öMzeállittatuftnak a nyerendő bocsü összeg" } pozné a biztosilék alapját, még pedig az. egészen .J , eléghető s a I-ső osztályba sorozott épületek becs ára után száztól 7& kr. fizettetnék?\| A Il-ik osztályba sorozottak után UHi tói ■K) kr. '' Vv''''./ '' A III-ik osztályba tartozéktól azonban 100 frtól 1.» kr. fizettetnék. tfvzcn kiszámított összeg az illető épülői tulajdonos adó könyvecskéjében erre szánt''rovatba elő íratnék s az évi adóval egylet, s egyszerre évnegyedenkínt lerovatnék, tűzkár esetére azonban neki a könyvecskédben ugy a felvett lajstromba elő irt becsár teljes''értékben fizettetnék ki, ezzel a. kárvallottnak alkalom adatnék, hogy épületeit tüzinentés anyagból építvén; ily tömeges .károsodás többé elő nem idéztetnék. s Szerintem ezon állami tűzkár biztosításnak más jó oldala is van, mert ugy hiszem van oly elfajulI, ki azt mondja, hogy ezzel ismé. est ik az adót felemelni óhajtom, é>h ments Isten ily számloktől, én inkább ezzel hiszem legelső sorban az adó leszállítását,iii''irt a biztositási tőkék után befolyandó ovi járuléknak ha több nem, de biztosan •!/,„ része évenkint fentmarad, igy ozeii összeg ha másra nem, legalább a gyűlölt dohány iiioiiopoliitm utáni jöve«l.cl«-m megszüli-tetésére''t''orditliato volna, de népiünk vagyon«» sodván, amúgy is iparkodni fognii-»Ap épülete-ket készíteni, melyek tűzmentesek «\nkor azonban iiii''-g több • megtakarítás eiilfö?öltotnék. Hogy kell bár mit is o tűzvészek általi megkárosoihy ügyében toiuii, az enléink szor-l''clotli lepus/.iitásH is igimyli, mert most már majdnem lehotlen é\|»itk«»zésí tára szert tenni hív.Iioz/.á Jut Is üárki, az «ily s/.ortelotti drága,, hogy majitn.-m az ezelőtt JO évvcli áraklmz képest háromszoros árát k«dl tizetni, tekintve pedig,, azt.'' hogy a pagonyokban nevelt fának, li«K legkedvezőbb tenyésztésl>oii van,- száz év kell,. míg .érett épület fául használni lehet a kiaan^ ivvui''.v iuUttv v, ;»kv.''.tL'':u .hc. úll «zvUíJküi, rülmcuy, mikép tíz év múlva tízszeres árt is kell az épületfáért fizetni.; • Így tehát az én legforrvbb óhajom csak nz, hogy az állami tűzkár biztositás mi hamarább létesülhessen, l^gvnz ujonaui építkezőknek másra, mint tűzmentes anyagra épitni szabad ne legyen, ezen két motívummal hiszem és reményiem mifcn''marább elérkezettnek nzon boldog i4T»t, mikor a nép a vállát a súlyosod«» terhek köniiyebüléM-t«fogja megérni. — Hárha ez mihamarább ugy lenne. " KOVÁTS JÁNOS, jr-yxű. A szoinbuthelyi torna-egylet '' ünnepélye. Ií<7i> junius 151-én. Szombathelyen, az uj városrészül kijelelt téren két ti''glatömeg áll: egvík magánosé, a másik pe«lig azon telken van, hol még a lbly«j év bon a torna-Ogylct csarnokának építése, fog inégkcz''íetniVTorna-egvIet link e csarnok alapja javára rendezett a lolyó hó l''.f-én egy disz- «''•». vurscnv-tornászat, Ugy tiinczczal egybekötött ünbopélyt.. Az Ünnepélyre meghívott vidéki egyletek közül a reggoli vonattal inogérkoztek a uag\. kanizsai lorna-«;gylot derék tagjai. Kgyfetünk őket testületileg a pályaudvaron várta, s miután vendégeinket Mayor .József egy loti alelnök ur szívélyesen üdvözölte volna, nz «érkezettek lobogó zászlók alatt, zeno szóval i''.s mozsarait durrogása mellett \|usértottok szállásaikra. Későbben megérkeztek iv-. kőszegi tűzoltó egylet tagjai js) kik hasonló szivélyességgel fo-gadtatáuak. pélutáiV ;J órakor a helybeli torna-egylet tagjai, tjw''tanonczni,"ugy vendégeink a városház Hil varán gyülokoztek,holelőszíir. islstóczy Győző ur, egyletünk nagybuzgalmu elm''iku oniolt szol, üdvözölvén a vendégeket, ialály. szavakká! hangsulyoizá az egyenlőséget,- s feltüntetvén az egyleteket, különösén a torna ügyleteket.mint «ily tényezőket, molyok leginltább hivatva vaii-nak''arra, hogy az egyenlőség.é* ogyetértJs nagy'' elvének igéit megtestesítsék. ''Szavaira Valbaeli .M«>r ur, a ii. kanizsai torna-egylet derék elnök«'' válaszolt, kinl''k beszédét a jolotlfroltak hrsán> '' éljetizése követte. • - . • • v . • Kzutáu zeneszó mpllett lobogó zászlókkal megindult a menet Szőlősbe, n-4 ütiücpély »ziu helyérc. Itt rövid pihenés után kezdetét vette a" helyboli növendékek, ogyleti tagok és vendégé szabad torna gyakorlata. Az Ugycs fordulatok, a szabatos taglejtiisek Díváid József toruamoi-terüuk szakavatottságáról tőnek tanúságot. Kzu--tán következőit a vorsen^torniííZitl- A bíráló lii/cittsá0''y/ii«^tl »ku\|tiyiitáu a versenyzők nevei feljegyeztettek, s egymi\s után iiujultak a ver-sejiyre.Sok ügyei tomászj, láttunk, s szemléltük oly''.tornászati mutatványokat, melyek vnlóbau báiuulatos ügyesség és izomerőről tanúskodtak. 1. OVakorbt a nyújtón : dija egy m. arany, nyerte Üsterreicher Jakab a szóm. torn.''-ogylet tagja. . . 2. Uyakorlat,« korláton ;díja egy lOfrancos arany , nyerte l''ollnk Ármin a n.-k. torna egyh-t tagja. '' .''). ltoiiamfutás ugrással; díj egy magyar arany; nyertes lón Szhiha l)éncs, a sz«»mbat-helyi tornan-gylet tagja. I. Súlylökés; dij egy ozüst forint, nyeré Welisch N''. a n.rkanizsai torna-egylet tagja. A versony-dijakat a győztcselviek harsány .éljenek között gyengéd női kezek nyiíjtiík At.. A dijak kiosztása után vivógynkurlatok következtek. Vívott Oaar "Frigyes ur ltuzsa Lázár úrral, s Szlulm,Délies ur Divald József úrral. A kard csattogott s hol az egyik, hol a másik fél hatalmas vágást kapott kezére, mellére; mindazonáltal nem lehet tagadui, hogy általában nagy gyakorlottságot fejtettek ki. A vívás után felharsant a zeneszó; a nagy K/.áinu közönség cgyrészo nz asztalok mellé települt, a fiatalság pedig tánezta perdült s folyt TÁ E C Z A. Szabadsághoz. Égi Uay, to n<!i>-iib«diÍK Földi jólít sagysU, T4g«d«t t cslllsgoa ífc C»»k tulAxtünk alkoU, , 8 tand«tirp)rr* kelv« Vijini loknor clhifrjrád Mi. • bont, 1 h punt* bírcíwk Ormlií'' Ut<l tanyát. Merne jártil, és mi ittbon Ksbblllncien lisadiuk 8 Mjdloic-f«eirta krtnytííf Ai> h6i oisicyar ba>4uk ; Ámdo újra Itt ra^/, 6» a Mit nlvQnk oly »»dve rírt: 8s«rte hloUs a bai hasir« Sirbb. JöTÖt Jó.l» silgÁrl. . LAJOS JÓ/.HKK. Varga Imre, . tv niaKynr királyi honvéd-önuigy. (Kn«li: Kgeryilri Ödnii.) Született 1827. Vasmegyében Kába-Ilid-végon; gazdag szülőktől származva, fitcstvérjei-vei egyUtt saját költségén a katonai pályára oeveltotott, és a katonai iskolát már 7 éves karában 1834-ben a soproni katonai intézetben kezdé. 18-tU-ben mint hadapród az akkori báró Qollaer-f8. sorezeredbeléj>ett és a grávzi kadétin-tézetbe oszlatott, a honnan évi tauulmánya után, mint jelesnek jelzett, az ezredhez ment. Az ezredben tehotsége és szolgálata elismerést nyert, as akkori ezred iskolában előadó é< oktató volt. lH-lti-ban, midőn a fiumei vasútvonal legelsőben terveztetett, a víz-irány mért:sben (Ni-velliren) és a hadmérnöki rajzi osztályban alkalmaztatott. Felebbvalói becsülték 1''* szereltéit, szelné-lycs becsületét rendkívül tudta őrizni és fentar-tani, de nagyobb részt pajzánságbtíl lépő a sorompó közé. Kzou többszöri párbajból ugvnti.uéháiiv si-bet is'' ka\|»ott, de még többet osztogatott. 1848. kezdettin cs kir hailfogiídő parancsnoknak Z-.Kgerszegre neveztetett, ott érte őt a nemzeti harcz kezdete. Az eA''t;sz parancsnoksága alatt luvő legénységgel, teljes fegyverzettel asuagyar táborba ment. Útközben Jellasics táborőrsV-go felta''rtóz-tatá, é«s midőn legénységével lefegyverezni akarták Szentkeresztnél, Fehérvár mellett,nz őrségen keresztül tört. Kzeu harezban az ellenséges őrm''get szét-veré, az ellenségnek'' sok holtat t:s sebesültei hagyott, és midőn a lovasság ellene támadott volna, azt is golyóval és szuronynyal fogadá, s lovast lovnikkai együtt mint hadi foglyokat a magyar táborba vitt magával. Knnek elismeréséül a magyar kormány'' nevében Csányi László és llóuis Samu egy paripát az el fogottak közül néki ajándékoztak. A 48. sor czeredbo zászlóaljával olt volt a pákozdi csatában, a parendorfi lálwrl^an, s ekkor főhadnagynak előléptet letett. Azon év 110V-1-én századosnak neveztetvén, n 41). honvé<l utszlőnljba osztatott. Kzen zászlóaljnak sxerve-«ésénél, Kgcrváry őrnagy zászlóaljparancsnok által a felszerelési fáradságos inunkára rendeltetett. A viízavonuhiskor IVstról Dtibrcczen felé egy osztáJylynl Jászberény és vidék«) felé rendeltetett, hogy a n\agyar tábornak Szolnok felé történt visszavonulásánál nz oldal fedezeti szolgálatot tcljivdtso. .Daczára az akkori borzasztó hideguek, ezen kikoldi''st puutosan tucgoldá, miről Jtépássy táboritok teljes elismeréséi nyilváuitá. A tavaszi szolnoki csntározó időszak-banTörök-Sz.-Miklós és Szolnok közt táborozott, és mimleii tábori mozdulatban részt volt. Midőn Szolnoktól 1''estig a tábor előnyomult ltákosou történt csatározásokban is kiváló része volt, mert april 21-én, midőn a <50. zászlóalj az elk''iíséglől elvágva az cg«;sz ellenséges hadtesttől körit) .vétetett, a 40-ik zászlóaljnak élén 4 vonalban felállított ágyu-ütegen «^ számos lovastámadáson, keresztül utat törve, az elvágott zászlóaljjal egyesülve azt kívágtu, és a magyar táborba viwzavezelé. Kzen katonai tett U napiparancsban elismeréssel nyilváníttatott, és jutalmul őrnagyi olőlépteté&ro «{s az érdemjel elnyerésére a miiiístoríumunk íelterjosztctett. Budavár ostroma kozdetév<>l az egy ostrom ágyú telep fedezetére rendeltetett; néhány nap múlva egy nagyobb ostrom eszközöltetvén, és miután ezen nagyobb ostrom minden zászlóaljtól csak önkénteseket állítottak össze, Varga, (lörgoy és Aulich által ennok vezényletére rendeltetett; azonban midőn nz összeállítás meg történt, nzon egykülön ostromra rendelt önkéntesekkel felső vidékre Heníczky Lajos, később pedig Görgey Ármin mellé rendeltetett. Görgey ól az előőrsi felügyeletre reíidelé, és Szucsavától egész Zsolnáig a néhány mértföldnyi Vágvo nalnák őrizetére rendülte. K vonalon nz ellonségnek többszöri átkelési kísérletét mcgl\|iusítá. Kz volt a legfárasztóbb szolgálata,mertO hetíg alig jr''oll ideje liiég ruliá-zatál is váltani, A muszka sereg elínyomülásávnl Görgey . Annin tábora is Komárom felé roudnltotott, • mely visszavonulást Nagy-ÍHnyáig fVdezé. Ko-; máromnál Kászonyi ozre«Io8 osztályába ismét 1 a 4il ik zászlóaljhoz rendeltetett. •• 184''J. júliustól kezdve a kofnAroiiM várnál történt csatákban részt vett. Julius vége f«''l«í (''salóköl>en a sz.-páli sauez bnvélelénél a zászló- alj* élén állott, mely''roham után nz ellenséget .üldözé mindaddig, míg Aranyosnál egy 32 darab ostrom ágyukkal megrakott telop-sánezrá nem bukkan. Kkkor történt a visszavonulás. Kzen kitörés ulkalmávnl G-l darab vágó ökröt az ellenségtől elvett és Komáromba hajtatta. Az uug. 3-ki kitörés után Mcdnyánszky alezredessel volt, ki öt Füredre rendolé Nosz-lopy kormánybiztostól u sereget átvenni; csekély csapattal l''ápárá rendoltetott és hol Almásból Fehérvár, hol Vas és Sopronuiogye felé fordult ujonezokat összeszedni. Hozzá csatlakozott egy Angyal nevü tüzérszázados vasabron-esős fa ágyúival, s utjábnn minden ágyút, mit csak kaphatott, összeszedett, igy lett Vargának 1!) «laral> ágy uja. Midőn hirét volté, hogy Kisbér felé- gr. Kszterházy l''ál honvédezredes egy hadosztály lyal útban vau",az ott állomásozó ellen ség kiÜzéso által Kisbért felszabaditani, azonnal Kisbér felé fordult, azt'' hlfoglalta s az ellenség visszavonult. '' . A/, ottani gazdatisztségnok pedig inogren-delé, hogy ott levő családi .kitrcnokot és értéket azonnal gróf Batthyány Kázmér tulajilonos számára biztosságban elküldjék. A világosi fegyverletétel akadályozd további működését,mort rendeletet kajKitt Klapka tábornoktól, hogy osupatjával együtt Komárom várába vonuljon. ■ -A komáromi vár átadása után Zala- és So-^ mogymegyébon lakott, hol a Svastlcs családbői megnősült, nz alkotmányos fdőben megyei . főszánivovőnok választatott, mígnem ő Felsége áltnl őrnagytryá neveztetvén, s jelenleg mint 77-»k zászlóalji parancsnok Nngy-K»nis«in állomásozik. (.HONVÉD.'') 8 vigadás a nap áldozlrtij?, »/.után is midén a világítás hintó fényét a mulatók arczaira,.— belenyúlván a vigalom zaja az éj ki''-HŐ óráiba. Atmut halljuk az eredmény léuyea volt, szép összeget jövedfelmezett a csarnok javára Vaam. L.- ^ : , Heti szemle. JuIIbi lén >870. — Liszt liiogigérte, hogy az országos dalár Mlnnopélyon jelen lesz.''—» Heust grdí családi czimerébo megengedtetett a kétfejű sas s a magyar eziinor felvevéso. —• Ó Dudán ügy római aropliithontrum kűfnlazatára akadtak. — Vid-niann báró hadikgyminister lemondott. — Patti jutalornjátéka alkalmávalPárubm 2£>90O fram:-ot vott be. — Pécsett torna- ón tűzoltó-egylet van alakulóban. — Kgy nómet láp szerint a magyar dij-kölcsön ígérvényeinek árulása Ausztriában nem engedtetik inog, — csodálkozunk, mert a magyar, amit igér, meg* adja, ollonbon — — -- Tisza Lajos biharraogyei főispán állásáréi Jomon-dutt. — Uirokuli 2őO féle dinnvomagot küldőit-az pgyp torai alkirálynak oly föltétellel, hogy vi-szoúi ó is .odavalókat kUldjön. — A vasul. ezilst árkelctpótlék julins, liéra 171/»0/«- ".A országban állomásozó több gyalogezred « va-dászzászlóaljbol az aratási munkákra logénység szvrzédtethotő; megkeresés az állomás parancs-nokhoz intézendő, munkabér s ellátás alkusze-'' rint, egyenruha kopásért naponta s fejenként •8''/i krajezár fizetendő. — A budai sziuház, hirszeriut 15 ozer forint államsegélyt kap. — Zenggbon hajóépítő társaság alakult 200 ezer forint alappal. — Knrdsjagoii egy szőrre 11 olvasókört nlakitnak. — Kgy csaló a bécsi Haudols-b.Miknál hamisított sorsjegygyel ltiO ozer forintot vott fel. — A brünni vát''o>i szih- • ház leégett. - Bach. a liires tninistor, kópviselő jelöltül lépett tol liécsbon. — Magyarország ezredéves fyuálláaának mojj^rökiléséro Sze^iv den is t/izotimáíiy alakult. — ] Taítsc rfttouí és Vogler ilevil ismeretes újság-hirdetési iroda augusztus 1-tól-kezdve Csehország fővárosában Prágában is állit lel irodát; eszerint a nevezett czégnok ez időszorint lő városban : Hamburg, Ikrlin, Leipzig, Drezda, lircslaUj Kölu, Frankfurt á m., Stuttgart, linsol, St.-G«ílen, Zllrieh, Lnusaniie, Uenf, Bécs és l''rágábi\n le^z mác iroda-telepe. — Veszprémben jun. 28-átj éjjel azon egyén, ki Sopron inogyo pénztárát 30 ozer ftig meglopta —. mégszökött. — Meudlik János 50 évig tanitott s 11 eíor tanítványa volt. Á.lánczhid jun UO-án éjjel 12 órakor válta - kincstár tulajdonává. fc. — (Irnd(iloni.) Dr. Síegmuud Vilmos * itzerkosztéí« és Uudtíyánszky A. kiadása''mellett Pesten „Tliotnis* cziraU szabadelvű és fllg-gotlon jogtudományi hetilap iudul inog. A ma-gyar jogász gyillés tartama alatt naponkint is meg fog jelenni. Ara egész évre 8 irt, télóvfe 4 frt h negyedévre ''2 frt. Ajánljuk a szakértők figyelmébe. '' . ''- — A jelesén szerkesztett .üazdászati. .. Közlöny" cziiiiU havi lólyóíratrészvéthiáuya miatt megszűnt.'' Hlrék. — Zalamegye bizottmányának aug. elején tartandó évnegyodes közgyttléao igon érdekesnek mutatkozik,-mert mint örömmel halljuk,főispán ur szellem- és kollemdua neje oz alkalommali megjelenését kijelentette. Mindenesetre érdekes jelenség s Zala-Egerszeg nem mindennapi ünnepélyességnek l<»z szerencsés színhelye. Zalamegye lelkes hölgyei nagyszámban fognak megjolonui a köztis/toletü fóUpfiu-nak honleányi erényekben tündöklő nejét, hogy a mogyo székvárosában személyesen üdvözölhessék. Hozza Itten a nemes grófhölgyet körünkbe, bizonyára általános lelkesültség- s édes örömmel fogadtatik, - mint oly honhány, k] ihletvo átérezé a''költőzongzetét: Magyar hölgynek sziílcttél, áld érte sorsödat, magyar hölgynek születni mi szép egy gondolat I Mint oly hohleány, ki szivvérei, édes gyermekei felett valtf pélilányszorU anyai őrködése mellett, áldott szivének nemes jóságát a hazai közügyöktől sem vonja inog, ott találjuk mindenkor» hol a neme« s jó cselókodotok gyakorlata vétetik igénybe. A bőn tísztolt nemes grófhölgy Kárpátoktól Adriáig a magyar nemzet palotáiban s kunyhóiban egy ¡ránt a.közbocsülés s tisztelet méltó tárgya lévén, Ijogy no örülúo Za''lamegyo lelkes közönsége o körülménynek .....''» ha tán máskor nem is, do ez alkulominal-az egész megyo óhaját nyilváuitjuk: hozza Isten ! — P á 1 y á z a t i h i r d o t é s. A keszthelyi, tp. kir. gazdasági tanintézotnél egy segéd tanári állomásra nyitottak pályázatot, Előadandó tárgy a gazdasági statistika és gazdaságra vonatkozó törvények ismertotéso. A folyamodványok f. é. julius lő ig nyújthatók bo a foldmivelés-, iparés kereskedelemügyi miuisteriumhoz. Kz állomással GOO frt. fizetés van összekötve. —- A z.alaegors üogi dalárda jun. 2M-án este pz ulai liosonkranz kert teremében tartotta alapszabályszerü előadását; daczára a rosz ¡«lőnek, igen rokan jelentek meg , a sikérült 1 előadást reggelig tartó táucziuulatság követto. \| Az'' előadott darabok közt legiukább comicus 1 voltánál fogva is a. „béka—kantatou tetszett. — Hoffmaun Pá 1 hydro-oxigeno-gíis-apparatjával megtartotta elődásait mult vasár-úap és-liétfón a .Zöldfa" vendéglő nagy teromé-bon ftzóp számú közönség jelenlétében. Dante isteni comödiájának gyönyörű képletei nagy hatást idéztek olő. — A battaszék-dombovár-záká-nyi vasút engedélyokmánya megjelent, inoly-szerint az engedélyozett vaspálya a kauizsa-barcsi vonal Zákány-állomásánál veszi kezdetét és a hattaszéki állomással végződik; a kél végállomás közt mintogy 10 részint közbeeső ARo-wtá»,-^! <>»in> iu>g>HÍási h»lM- U><>ii»inlű) na tUi. luti szolgálathoz szükségelt épületeken kivül'' Dombovárott a vontatási szolgálathoz szükséges építkezések és a tntarozási mAhelyek fognak előállíttatni. Kmiatt Kajwívárról kUlilötts^ ment jul. 2 án Pestre, hogy a főállomás Kuixm-várojt, mint a megye székhelyén, lót<«itfessél^ ~ K a po s v á r o 11 juui)is 2H-án tartár tölt iiieg a Batthyány-requieui. — Keszthelyen aug. tf-.tól szept. .''}-ig a gazd. intézet tanárai a grf/.d. tantárgyakból az ozt tanulni óhajtó néptanitóknuk előadásokat iogiiak tartani'',''24 nép tanító égyénénkintGOI''tnyi államsogélybon részesül, hogy résztvehessonek az előadásokon. Folyamodók a megyei tunfel-Ugyolőséghez lorduljauak oz érdembeiii kérvényeikkel. '' , A Halálozás. Juuius hó 30-án nagy részvét melhtt kísértük örök nyugalomra a tisztelet és becsületben megőszült Winterstciu Jitknb urat, ki .teljes életében fáradhatatlan muhkás egyén volt, s bár keserű csapások láto-• gatták inog, úgy is anyagi küzdclmekközt foly t munkás életét, lüégis 30 éven át viselte tiszta lelkiismerettel az izraelita beteg ápló egylet elnöki tisztéi-és mindon önhaszou nélkül; két fiat nevejt fel a Inílvolt társodalmi élotnek és ozep fiukban volt fő remény u üreg uapjair.\,azQn ban ogyik som érhette meg ;)0""évét, s a balsors vaskaru csapása testileg megtörék a 70- hez közelítő aggot oly annyira, hogy fájdalmát nem érhoté tul, moit Özvegye 7 leányával siratják őt. Áldás poraira! , — Vízvár v id^ k''ú t a Dráva kiáradása nagyban elborította.'' — — A. nagy-ka ni zSái adószedői járás-ban a jövodolmi adó kivető bizottság mQködé-»ét meg kezdőt te; számos a panasz, hogy a városi bizalmi férfiak javaslata legtöbb adófizetőt túlterhelt és az omiatti tárgyalások sok időt ki-«y^nnak. '' — (T a nU-g y i d r te s i té «.) A nagy-ka • nizsai kath% nagygymuasmmban az évi nyilvá- nos viwgálatok a vallástanból jul. 0-án, egyéb tantárgyból bozárólag jul. 11—20 közt, a tornászaiból pedig 27-én délután tartatnak ; a magán vizsgálatokra 21. tlizotolt kijul. 30. a tanév Uiinopélyes bezárása. Közli: az igazga-'' tóság. — Bója Gergely tanfelügyelőurarcz-képe mogjolont s a t. megrendetőknek postailag expediáltatott. Miután a tiszta jövedelem fele a zalainegyei általános tauitó egylet pénztára javára ajáitltatváii fel, tisztelettel kéretnek az iv-tartók az ivszíves visszaküldésére, avagy a rendelések megtételére, ho^y a/, egylet legközelebbi gyülésoÍK a kiadó Bátorli Lajos számadását beterjeszthesse. — Jókai Mór diszes nyaralót építtet ''Balaton-Fürodon közvetlen a fürdő helyiségek szomszédságában. — Z a 1 a-e'' g o r s % e g o n, az ugynevezett jankai ''szőlőhegyen nom rég egy fej nélküli nűtotemot találtak s azonnal a sírkerti halottkamrába hozták s mivel a főt legnagyobb keresés dac/ára som sikerült megtalálni,-el is temették. Utána öt napra a csendbiztod erélyes buzgalmának sikortilt a tetteseket fölfedezni, kik hegyi lakosok, egyik 14, másik 18 éves ifjak. Vallatáskor egyik kivallotta a bílnt » a^ elásott fej meg is. találtatxitt. A szerencsétlen nő olai lakos, férjezeti és anya volt 5 a''hegyem kapáláskor hátramaradván, megtámadtatott s fejét kapával tt- vágták lo. — N e m tudj a az ember hányadán áll'' a dolog Zala-Kgerszegen az iskolák ügyében. Alig határoztatott egy polgári iskola felállítása, már meg gymnásiuiuot akarnak létesíteni, mind szép ez s dicséretes a jóakarat, hanem saját községi iskoláira js az idén \|»00 frtot kértek államsegélyt s mégis kapták, óhajtandó tehát, hogy ennek felvirágzása mellett az ál-lam által jóváhagyott polgári iskola szerVez-lessék s tartassek fen ; nem -tO -áO g''ymna-s zista, liánom 4—1100 jvolgár ifjuiiak u reális tantárgyakbani évenkiuti kiképzésére kell a wfrjrj 0 fó&tilyt mktétnl''^ííiíUk'' ezután lesz ozélirányos''gymiiasiumról gondoskodni. -A Lapunk bezárlakor, az az julius 2-án délután '' 3—4 óra közt Nagy-Kanizsán oly erős zivatar vonult keresztül, hogy u városi temploni tétejét felszakpitta, több emeletes épület tetején a cserepeket felfeszítette, sót erős élőfákat tört szét;'' a vihar előtt rekkenő hőség, titánná pedig őszies hideg állt be; valószínűleg jelentékeny kártokozott több helyütt. Nyílt pósta. -.- Hír * títtim ... lm<10 tirjoii. meK<r<1cmli, mért'' aeiu tuil hlvrliboi) xrrftni « « k.''lt«"> jolilian éiirkcliu. — U. I.évs. >U((áii Jovo)llnk kluífL-t^vrl n »¡««.i kivnnUknl inc;k.i\|iU? — .Ncvoljllk a c«i-l«ilpkot!" korjiorll ciikk. iiji-«fCbb kfWöljllk. — V. J. Tspolcis. Kii».m<(t»l ¡Dte<kí<IIUiik. Od v«öljak ! " v — Z.-K(rír«wsrí. K<1«í0apl s triv«i f»ri>i\|««st,!rt, A inbblt inxuiik »¿Keltük «1, ha bsinarn''-b. nem -líhol, sr síig. rlcjín txrlxniló mcgy«>trylllí» alkaíniAval. — 8«. J. Má»kor {• ''«tír^ivn fogadjuk. 1« K. I''nt. Magán Icvclllnki-o a Síivé» flgyer-inét itmíli''lvn kvrjllk. « rfxlpbalmf. Helyben. ílelyl érdekű nj.loníAgot Mivetaa VMitlnk; ajánlatiK «IfogaUjnk, dé kilétíl vk-veilen ttiduunk kell. Cachou aromafisé, a száj rosz szagának eltávolítása végett, dohányzás.. evés és treazea titalok ivása után, nélkülözhótlon : társaságok bálok stb. látogatásánál. Ezon szer toljeson, Ar-talmatlan növény alkatrészékből áll; óvszer a fogrom Iá« éá fogfájás ellen. 1 doboz 70 kr. l)r. Max F. Smidl fogtincturája : fogfájáH ellen s egy úttal-száj viz,. moly már félszázad óta nagy haszonnal általános használatnak örvond. 1 üveggel 40 kr. A Szjikadás olleni ir, kitünőleg használható az altest-rész-szakadásoknál. Készili dr. Grllsi gyak. sérvorvos Baselben ; pléhdobozban utasítással : 3 frt f>0 kr. Fogpaszta, kitűnő szer a fog és foghus megóvására és tisztán tartására ; porczellán tég-liben: 80 kr. _______ Franozia folyékony hajfestő szer, melylyol legföljebb 10 perez alatt tetszés szerint: szőkéro barnára vagy feketére festhető tartósan a haj. Az ahhoz való készfilék, t. i. 2 kefo, 2 nesze s ÖO kr. 1 üveg festő szer 2 frt. Fagyseb-balsam, légiiben 50kr; ezatidült fagysebeket is teljesen meggyógyítja. Valódi csukamáj-olaj, kitűnő tiszta lcü, üvegonkint 1 frt 4?« I 80 kr. Svajezi fdlviz, gyógyszer fájdalmak a nehéz hallás ellen 1 Irt." Cs. kr. szab. haj- és szakál-essoncz, legha-tályosb szer a haj és szakái s erősítése végeit; utasítással : 2 irt. Cs. kir. szab. Tannochinin-pomádé P»or hofertől, hajnövesztő szer, moly 8 — 10 naphasználat után a haj-kihullást''bisonyosan-megakadályozza, annak növését elősegíti; szinét, .puhaságát megóvja. Orvosi tekintélyek áltAl ''ajáultatik. Csinos kiállításával ékessége az öl-tozőasztaluak; 3 hónapig eltartó szelenCzc ára 2 frt. Dr. Gölis áltulanos étolpora, hatályos az emésztés, vértisztítás és erősítésre nézve, na-\|K>nkínt 2-szer \ eeudó. 1 nagy doboz : 1 frt 20 kr., kis : 84 kr. '''''' PiWtitéá''''dlgeatltfjs de Btllwm.Wlinfétaftí^ tést elősegitó lepény, ennek a bifini érczesvizzel hasonló feloldozó alkat részei vaunak ; ajánlatos nz emésztési bajok, szél, gyomorgörcs, gyo-inorierholtetés, felböfogés stb. ellen ; 1 lopocsé-telt doboz ára : 00 kr. a Szem víz dr. Homershauzeulől : a látorő megóvása s helyreállítására. I üveg, pontos utasítással : 3 frt. Barthaar-Stnngenpotnádé ^— az utánnövő hajat összetartani s azt mogfüsteni ; egyúttal bajusz\|>cdrőuek is alkalmas ; ára : GO kr. Több gazdaasszony, szakácsné, urasági j kocsis, urasáéi inasok és kortész alkalmazást ; keresnek; bővebbon értekezhetni Wajdits József tudakozó intezetébon. Kfy ílt; t^r. ♦) Woisz József gyógyszerésznél Bécsben ,Zura Morén* Stadt, Tuchlauben 444., 27. sz. kaphatók.'' , Pato Pokturalo Georgé: ezon koczka-czu korkák grlppo, katarus, köhögés s rokedtség elon hasznosak. 1 doboz 70 kr. ■ ^V^K rovat alatt kr>tl«llek<>l feleMné^t nem vállal ír*-- r t SíOfk.''0- Árvera . Nsgos Szögedy Imre ur birtokán In kén 22 darab — saját nevelésű — különféle korn ló és csikó július 11-én árverés utján eladatni fogi xy z i. 1 X- I R N Ö K Nagy-Kaalzsa, julius 1. Í8Í0. Míg öten axemlét Írjuk, a tudó»itA»ok kö- velkeit^brn a gabonaüilelben ciendeaiég állott be. VaUíílntileK Kraucilaor«iá# «§fye» rldiíkeíu eö«é«ek-n«k kellett Kuni. >lí netn akantuk hlr \|ga««i(f[Án kitkudui tein ei6é* haxnát Kéu^gbo ronpl, mit «* elkíivc hozott, díi bálra nfarad a kívánói vst&, bogy • keringő tudAalláaok, melyek idíírSl idCr.- a i<yilváuu»á\|(ra boiainak, bamii kobolmányokkal a ktretkedíl világ ne ámltaM«k, mart klllnnbes I. ktl-lütibSiS vei^lyoek elr« gyakisu kitéve van. l''j g«b-nára fogUláxáiok kOi^piieraleK történnek. A bor; Uslet pang, , Piaczi ár. Nagy-Ktolm, 1870 ávl Jullu» l-«0 napjáu. Hii«« s3- 8 . font. i Irt M kr. «6 »0 iont 6 frt -- ír, 87-K# font. 6 frt »6 kr. Kon 7«- 71» foul • frt Kr. 7a~»U fout 3 frt 20 kf 80-«! fo^ 3 frt 30 kr. ''Ar\|>* teríSMire 70-71 font 2 írt 80 kr 71-72 font 3 Irt -kr. Árpa köifitiiiígy» CS 60 font - frt - kr. 67 -G8 font fru Kukorlcia 3 frt 40''kr. 3 frt 2U kr.; Kuku-«icia ulaia (siiugvantiu) - frt — kr Zab &-47 fout Uírt - kr. 47-48 fout 2 frt 20 l''obauka 60- 68 fut. - fn — kr. 1>8—70 font — írt - kr. Bab febfr I 8 kr. — ¡bab tarka G kr. K«qy<rlUit kiiön»íges ; kr finom 9 frtfiOkr. Ziemleli.it 12 frt kr. Unglint '' kö«ön»éges — írt - finom — frt. — ItT Király-llltt • kbiüniégei - frt — kr flnúm 15 frt — kr. Ko»«-láng köxöniíge* - írt —kr. finom 8 írt 60 kr. Marba bu> fontja 23 kr. B.Orju bui fontja 22 kr. 8er-tín-btu fontja. Í6 kr. Jub-bui fobtja — frl — kr. 8>albna fontja 40 kr. Zsl''r íonga 40 kr. C«lbe párja 70 75 kr. Kácia 80 90 kfe< Lud sovány I frt 40 kr 1 frt M kr. Lud hUot» 2'' frt 80 kr. S frt GO kr. Pujka írt--kr. Tjrjik-tojá» l''A kr. kr. llurgouya mérejo 1 frt 40 1 .frt 50 kr. Kgy mám »¿na 2 frt 40 kr.t 2 frt 30 kr. Kgy* kévo iiup 10 kr. 8<alma 1.frt 20 kr. üjbor vidéküukbeli akója & frt Ó-bor vl-dékdnkbell akója H frt. A nagykaniatal váró« tanántAnak áriegyivke könyviből kiadta 8IMETHY KAROLY, Érték- és váltófolyam: julius I. 5p/„ metaliques tíO.íJO; Ö"/u nemz. kölcsön —,01»; ltíCn-ki álladaltui kölcsön — .UG;bauk-részvények 720; hitelintézeti részvéuyok ÖO; l^oudou 120.15; ezüst ágio 117.76; arauy darabja &.7Ú kr. Vatatl napoaklnti mmtrend : Indul N.-Kanii)árdl Harca feli reggel 4 ár a &.r> perci. . . . . délután 2 óra 26 perci. » . »'' "uJs ■ reggel G óra — , • • , . .d. u. 1 óra 22 perci. . . , < , e«iv.e 10 óra 57 . • . ''I''rí«»t . regg. 4 óra 4ö . • •• - ''délben 2 óra 15 . ••« . tWci , regg. 6 óra — . ... . . éjjel 11 óra 2(1 . Sopronig délután 2 óra 20 . Ilarc» , reK''gol 4 óra 1 , . . ilélUni 12 óra 3'') Itnda felül..rcK#<>l 4 óra 23 , . , délli. I óra 4"> perci. , . e»ivo S úr» 63 . TrU-«t . d.lb«ol2 óra 52 . . e»te 10 óra 3i . lléci reggel 4 óra 10 . . . e»lo 10 óra 1« Sopronból délben 12 óra 42 . ■ Heti i^aptá,r. julius 3-tól 9-ig 1870. ¿rk. N. KaniiiAra IIÓ-" é» liéli-nap Katbollku» nap-l !>rot«»iáni tár- \| „aptár T^í 27) A dm balátiatróf. Lukác» V, 1 - 11. 3 4 6 6 7 8 y Vastraap ll.tlo Kodd Hiorda .. U»öliJrt. , Péntek 8«orub'' 1 It 4 Kornél Ultik pUip. Viluio» ap. luaj. pr. Vitibald p. Kilián p. Lukreci. B 3 Meliodor Oieas Cilrilla Kiaji« K^iter Oillyén Anatolia M g Sí Felelős ^zerkesztó : Wajdits JÓZ86Í. Segédszerkesztő: Bátorfi Lajos. y ■ -."-■ • FIGYELMEZTETÉS! Egy idő óta kereakodők pompás hirdetések liltul rósz órákat ajánlanak a t. ez. közön-különöaoftft Vidéki lakosok félrevezetésére. K kcroikedők som''órAstoc, mim — mint AllitjAk — óragyArosok, ennélfogva az órának belszervezetéről lugktsveaebb értelmük sincs. Kiadunk példAul légonymüvet, pakfongállványbait inint uj szubntos mAsxerü órákat, Valamint-tnáafélívleg íségeacbb órákat valódi angol (''»rákul stb. Azért óvakodjék mindönki i tv féle haszontalan ragyAroao avult légor köztfríségi órák vevőétől. A ki egy valóban jól rendezett és olcsó órát akítr venni, forduljon a jó hirnevü órAslioz HEHZ M. ki AUÍÍtyu csakis az óragyártással foglalkozik. IWcaben, (Stefanjplatz NY..«''».) polg. órás Mécsben,, (Stefit nsplatz Nr. ti. Aussensoit« Aa első bée»i HERZ M. din» Zwettulliftfe») számos év óta jó hírnévben részesülő legdúsabb tarUtlinu jj OR A-RA KTARA }\ ajánlja mindonnomü jól rendezett órAit nagy választékban, ugy évi jótállás mollott, a kilvotkoző Árjegyzék szi-riul. üixill a. fi Ii iki- ii L'' ttcttli t-ebórnlt. klttlnő minöiégllek a c». k. k«Smlí»xeti liivnlal állit m<>(r\|»r<S!>i«lva Minden «xabályosolt óráróli jótálló adatik. A nem «»nhályoi, drl.j« 2 ílt«l i . mi.tit. -.,''jijjfi rák. . bnlgyórák ar.Up. 35.-4)) ft. eninil. gvAmAnt. .''18 — 18 ft krUxUlylappal 38 - 4ft ft kettJNlap 8 r. 40 IS ft eiiiail.gyóiiiáutok. »S (J.S ft. hftlgv horif.Ai.ik 10-48 ft. kettő«'' lappal iV» -.''»0 ft rnnfenioirokti0,70, HO, ''.hi too 0 <4:17-12, 4) 10-lit ft. 12 - 13 ft.; V f r fi Etflit h«nger ór. 4 rub. . aranyker ■ ugrólapptl • ar. ««.''-I »(jr. 18-14 ft.j . ken''.» Mdéjlel lft - 17 ft. . krintilv itveg 14 • 17 ft. . . horgony ór 1ft rub. 1« -10 ft . fin. . >«•! lappal 20 -22 it. • kojt''"» frtdvllet 18-28 ft.i- . . •. fii om.it.li -24 —28 ft" ! - aiiff.li.krits.''ilr. 18 2ft ft.L . horg.hadlór.k.lap 24-»-86 ft. . remonlQirc a nyak- mil huiand<kfel 2ft-30 ft.!., . rem kellő« fedél- 3ft-40 ft kit fiiit''''i. :•<». i''> - no ft ¡10 letóbb, ellenőrit 10 I* fil. I.egiiagvol.b vAl.in/.i.''lf I«.,»- •linxeicbb párisi bronoi órákban, IS. 20.''S2. 3ft-30 írtjával; . ugy"»''»« ittSmflvel ¿8, 30. 3''., \|0, ftD, t)l> - 100 frtlal. Legnagyobb raktár Ingaorakban. Tutaj ion gyártmány. két e^ jólállá«<al; Nupnn^j felhozandó 10. II t''J fit — Minden 8-nap felhnxai''iitó 17.18 til 20. 22 ft I ~ fgvaoax é< félóralllÍMel 30. 3.1 3ft írt. 1 1 kéaxlethen van . Ara- «''■« »egvedóiailtt''nel F.xdtl Arák 1 l.ftO-lg arany»* \|48. 60. ftf> frt. Hónapot regnlateur '' Ulntk. !28. 30 32lrl. Ctoma/olát ingaórák- F.xlltl óral.Wxok J /n M) kr.''nAI • Irl. 50 Lr. ¡3. 4. />. I». 7. f l"> I''.'', ftl Min ien jivltWk I.-h-t.''I leg- Arany AraUnoz.ik 18.'' 2ft. 28.j\|«''»l»aii ytVe»o-n.-k. Vnli''ki nie^-reii. Arany lienjterÄr Si ''.''I ar. 8 r: 3"> ''. - horc-oiy 1ft r. 3ft— ■ ^ (Inom. sr lap aft ktU"« Vnppal , (irmnkiV penynrel Oft. TO, 80. {H). 100 120 rw,»er<iuiiwl iryerjy.^t cynjl I . '' ■ ¡PLT/ilvi''iiif. 42 — 150 ft .. \|M:l«i ka\|:S, «''nil .li./e« hr------ ., ..... . . . . ...• .< • vrtl.wtiwi l, • « i hiiinn jir.t''tu i II ft I» ft.\| Me. \|,or,f. h.nli rem 3H - h ft ^ J() ,HI f„J.le\|i,c\|, fl«,eitiifk k#»l\|e\|ivUUlll Ke.UA Ar sat 7 frt. Ä " ««^.vi. ..,.\|irii "..... : , , , \|i"»\|i\>lil">».Tlil.r>ii t.-lji''ilt I''-tln''K K 11 - • .«iravnl, mcly a K>''t- '' ftft-Oft ft .tt^au^l oercyii syujl fr!. . Hi« lotlt''V kello, tia«lA lllxxel, iih''I II frt. irolie* Hem (elet? ór:ík I.iniT.''ll. tii.''k I Óritk ei.-i.''-''ie i< ,<lf<i^a<tt.tln.ik. ''"" - KüJrti! kivAiiitiJi klll.l.lk he K''-kért arányiig .iráknl •''•« olt lt»«re. lAiie/tiktl lábbeli gyárnak egyedüli raktára RQSENFELO AOOLFnal / Nagy-Kanizsán. I n hol inindnnncinü núi- i''m gyormek-IAb-béliek n legugyszorűbb félétől a legtíno. mabb féléig, nagy vála^ztékbau, jutányos Mzabott áron knpluitók. # . ( Arjegyték nayyidíj tzeriut: I * KpymérlI gysrmek-liSAcjIpok 34». 40, 60 -80 kr. ltn. gt eriiick-bőr-lopitovok 1.10. 1.20, 1.40. 1.60. l.. Kfin. h8r, britnél, báríónv t.W, 1.70, 1.80, 2.20. (lyermok-r«iitniák «rí« \|iorli.il I Ao, 2,2.40, 3.60. AW topdnyok Jiiio>ittd<j tznrint: OldalfOtX aarkaltan • 2 frt, OlitalflU''! sarkns brUnel va(rr bársony 2 frt, 40 kr. Onmini hetíttel, «árkon, ln"r, hári«nny.»({y brlhiel 3 frt, 3 frt 60 kr. Oumiu'' Iiel/ttel, arkv, l""r, hrllnol, finom tekk-oirn '' I frl. Klőfttzó r\|p\|(aiir \|>etiar.teur ilivattopányok britnél vagy ke/tyfi l.őr 4 frt, 4.ft0, ft frtljf, t''xvanefi''lo «liipla «»rkon - l) frt, (426-10,3) Alleinige Nied cr- I age der ersten Wiener 8chulifabHck bei ADOLF ROSENFELD in Gross ^-Kanizsa; grüsstc Auswahl aller Sorten \|)amen und Kinderschuhe. Verkauf zu festgesetzten Original-Fabrickspreisen. PreU''Courant nach Qrüii<.• Dril.''l^der-Klnderaohuhn 30, 40, ftO, 60- 80 kr. Keine t.edor KiudcntieHelten 1,10,1,20, bii 1 f)0. Feinste KinderMiefietten, l.edr, BrUnel, 8atmnt mit I.ackpitx I CO, 1.70,1.80, 2.20 Kiiabenttlefel »larko 1 80,2, S 20,3, 3.G0 '' Damenttiefletten nach Qualität: An der Helte iu achnttren . 2 fl. Dieselben DiOnel od. 8am''mt mltHtlckel'' 2.40. Voran «u »rhnttren, clnfaehe 8tö«kel VfjO, 3 fl. Mit (luinmixuir und Htae^ol . 3 fl„ 3.60. Dieselben f., Leder,'' llrllnel m. Laokspits «leg. 4fi. Kteganle I)el>.- Modelliert, mit l.ack beietit, DrOnel, Chagrin. Claei-Leder 4,4.60.6 fl Dlénelben mil du^pellet) Hockeln •.. 15 fl. Hordoiható 6r»éfll ellenőrző orák. — fjottfonyírle, riil.iiinat, A> vdúi^ ii''\|. zfik \|< _vim>.ui li.i«z r<>oioutoir lO» í''^1 ft - kri''7 ilv. a. »« .V» — i"> ft . renieutiiir - • 8<l.!H) 10.» ft . kot. Itpj.nl l"0, 120 ft-''nílliti i .n.ii.l- ii va»\|iiilvaodv»ri .¡íré II n I if r r A k ízvre, »»liiliá/akbnn, üvArikbau »tl KiiWI e/ll. I 8 r 13 Arany * - 1* fi^Küi''ii. •»rákii.,«k oiiu l.''w''» iko u''ity \anl it ajíiiloiukknl iiervosvi''. IioKX ''''jt klllliiifiln bultvu lenilők. ■■■■■■Ii [■■■■i ------ Kérem figyelembe venni! Minileu úron .le^jotili4r.eri!ikl i k it«ki-di''k vbív nein nti''nuk .il- <lt«te nem '' voiryi- Puszta-Böerloaen (Zala-Szént-Mihály-\nsiiti állo-''máshoz két óra járásnyira) lévő ósbirtokomat. mely 132 hold. terjedelmű szántófold, 66 hold rét, 50 hold legelő, 3 hold lielsótelekból áll. ezen a szükséges s teljes jó karban levő gazdasági épületek, ú..m. egy lakház négy szobával^t<elé«llak fit szobával s isnlét külfincselédlak egy nagy szoba s konyhaval sat. léttnu^ Tfibben is megvehetik feldarabolásra, a mennyiben alkalmas fekvése s.^ö^étiél fogva parcelláim lehet, — szabadkézből eladom; avenni szándékow''4 ^¿wíJb jelentsék magukat nálam s valamint egyezségre, ugy a vételár előnyös feltételeire- nézve intézkedhetem. Tisztelettel liúró" Mórodo-Döry Karolina mm«»* CJ^t-l-J.H) (4:18-4) Zaja-Egerszegen M l<: TII s. legnagyobb vászon és fel&nemU gyári raktára HkvhIm ii. hntl»eiilWrtriiirfirn«»>»e ''¿U. liAtorkudnT i t. oz. kWim»égi''t nzon igim iíIóiivöa nlkitlmiirii ligyi-l-j meztetni, iiulyni''l fél bocsa ion éa blztoHlték mollott bibÁtliui vászon éa meglopó szép uri és nör ?ühérnomUt azerezhotni. A pamutnnk olónyii* lHi»z<:rzéat! i''w ok-«''» i nmukaeró kcivetkeztébon azon kidlüiuca ludy/.vlljcti vnit novezett gvár jelenlog, (inig a ki^/K-t túrt) liogy o tekintetben jutányos h''rrn nézve, rendkívülit nyujtlmt, lui n kovotke/íi árjegyzékből ia látható: " / Vászon-árjegyzék. .. J_____S____J - í.k* I I At. ..«aiI a.al. i. 7 11 Ifjll folu''rkt''pí >it>:<.i »Hh». hÚK''/.nm, T a nagy-kanizsai takarékpénztór által építendő > .¿AJ KrtesíttoínPlí á z érdemébea KrtQsTtteínPl? ennek nyomiín n vállalkozni kívánok, iio«ry irás\|)oli njnnlntnikot. mdyekliois egyenkint 3p00 frt. bánntptínz, ugy mint az előirányzott t''pitusi költségek 5 % vagy kézpénzben, vagy drtekpnpi-rokban csatolandók. Bepecsételve-8 bérmentve legfeljebb folyó. 1870. évi julius h<5 l()-ére, délelőtti í) órára beadni szíveskedjenek, A tárgyalás Írásbeli ajánlat "után ugyan f. évi július hó 10-én tör-Uíneiul meg, s a figyelmen kivül maradandó ajánlatok az illető bánatpénzzel együtt azonnal vissza fognak szolgáltatni. A tervek, valamint az építkezési feltételek mától fogva a nagykanizsai takarékpénztár helyiségeiben betekinthetek. NVKANIZSÁN, 1870. junius 30-án. * I (i''ie/.at »«¡ne» váxoiu. likeudo tonuóiliaiitiiAIAk «ámAra7^)fen^ím>iii tartó« lieentr 8 • 12. iiir\|f«cr«-<h !•''> 4- ll fitii; a lejfliliomulili. 1 tue/nt bati«/t vií»íoncbkeiidö, feliír vagy »<iue« »»enélylyel o«ak 1», 7. 8, í». 1,0 ftllj; n legfinomabb''. s hölgy-fehérnemük árjegyzéke. I női iii(f ..ídimiiImíI I ni ftu kilót 2 fl. a legfinomabb. I n.it li.jf kitiluo rillliburci vajfy liolUndi vántonból linóin mlv ,- va^fy kerra/tnlaku illőül hio''jé»».-l r<ak 3-.VI. 3. 4, ft ft a lejfltnomabb. köri inj;, kiiilnő rumloir^i vagy irlandi vúaxonbAI, legelogin«ablian k.''ixitvo — (at »(fyrtovexe''l KriuMiut eniatáruj ingek) inoit eiak (>. 6 8 frl a legfinomabb. női .''jl felalt.".) e.''í«ette) kitllnő ni^., mo«t cink ft, 0, 7, 8 fl a legf. níii aUótnoknyák 100 klllmuVIn párlr! minta ierlnt, ugy «xlut^n a mos AltáUuotan °ke<IW4P>eg''.4v>rigott » oknyAk hiine^ve, varrott tnegviiel mot•esák 3, I. .''•..» • ".¿¿V''- a K-^fiuoinabb. Hölgy pr>ugyolúk a ^clilHPjWb b»...tl>ól, val.Aili valotu-ioiini csipkévé o«oda-«i<p biioiel'' ;W.Jteki«l \ legújabb ¿a legelegAntabb e nemben, 16, 21, ¡10, :í/. fit a \|egflnoinabb. Nöl nvl''''ágok tinoih »hirfin\x;il, vagy vánoTlból apró «»egénekkel, vagy Win»éekkeL Wliiní5 > í '' >3feiio»t csak í, 2 ftu a frt a legrtnymtbb. frl Ingek «»''.^M-V^y^raitl, fodroxott mell«) vágy «[taÁ^ kliOull fin. elilfolibdt,.fejíJ^píu o.^lartún, mint a vition, fehéren «» tiinc/ve, niojt eiak -''^i.'', 3,fri i^gfiiioiiubb. Uri ingek, logwbb lugf^i vagy irlandi váisonból, — gallArral, vagy n m-lkül, — Fi''miii .agy lodroxott inollol a legújabb divat «(eriut orüten varrva, mo»t erak 2, 2.60, 3, 4, 6 —G frt a legfinomabb, t''ri ingek leglinomabb hatUt inelltietéttel, legelegániabb, a mi eiak llteiik mofl eak G, 7» 8, 10 — 12 fit a Itjfflriomabb. t''ri gatyá^i Igeii í» tartót vAatonből, Wllr Ijiagy^r siabáual, — moll e«ak 2 frt ftO 3 frt a legfinomabb.'' t''ri gatvák, igei/ ''> /■% tartót vA«xonból, magyar «xabáisal, nary dleppel niOM^ak 2 frt 50 kr. a legfinomabb! « I uri inggallér, a legelegántabban, é» legjobb divat ««orint, mo''tt <thkk2,(>0, 3, \ frt a legfinomabb. V I 1 tuexal uri kéielő a legelcgautabhan v" legdivatoiabban kiállítva, mutt e«ak 4.60, 6, 0 frt a legfinomabb. Vkátó^lr vásárolnak, egy finom hiinzctt bal- tUxt kendőt i tg) ftig, ögy caodMtép kAvékészln-tet, S''y rj.kávéabreaz ( lioz/.á illő Ü kAvékendővol:) HM) ftig vA-aári^fe ''i-gy igen finom caochniir-asztaltentfit kapnak ráadAaul. Ingek v«gy úri gallérok uicgreudobWnel a nyukbőség kitoendő. Tiaztelt vevőim kényelme kwlvéért, az" olv fohér nemükért, fttelyek uum jől Állanak a tt«thez, vagy bArmi oknAl fogva nem tót»zenek, az ért»k tizetett ár Itértuiintve viaznkUldntik. -- KivA italra a kéazletlienlevő vásznakból inintAk küldetnek. A leveleket kérjük exitue/ni: Meth. S. BéOS, Uothenthurmstrasse Nr. UO. 30 * fehérltetlen jó kóxi- it) * y - »xavet vá»xou . I H . 30 feli. ciea»-vá»xou , Ili- 18 - 8 «I 11 30 «s jelet »altnxlal vAaxon . ül- 2« - 12 80 kit. rumli, váaxon . :to 31". t.''. \|H 34 Irlandi exírnavá»xi>n , 28 32 , II 18 :»o p riiinb. exérnavá»«"« . :io_ ••jr. » 16 ao titxta feli. or. téiivá«xoii 3» 3« » ti 1''.'' 21 60 finonv irlandi »xavé« . 48 20-. 40 hollandi »»«".v.''t legalkal- 2d— 30 ma»ább mi ingekre . ft 2 r.o » • 60 » brabauti »xftvé» légiin. legjobb é* leglarlóaabti. 30- 40 ami e«ak I jteiik , 60- NO'' • • Weiss varré-gép raktára Magyarországban. S T D lXT, Józseftér l4./zám. 30, 3.''», 40. tf>, W-60 frtírt darabja melyek axonban kíuxer annyira beeattlve vauVak. , 1 db :«» rŐfo» i''.gy kanavá»» mindenfele »xliiekben raikoxva e* koc«kava beetár t l - 1« f«t mint e»»k 7 —ö frt a tcgfiuomabli. 1 db 30 rőftn igen finom í« tartó» pamllt-ssavelfl atlat-grapli^ lieeaAr 18 rrtegl«« 23 lr^ moit c»ak''0-)2 írt. " , 1 Hh 30 röf»« anitol «hirtiug (»ebifon) igen lmom •<» oly tartó«, mint 1. vá.»on, bee»Ar 1U-24 frt, woil 9-12 frt. 1 »«•(¿«niUklIli lepedő. 2 rőf «»¿1«, 3 rőf boM.il,''í«ak .1 frt Zsebkendők árjegyzéke. í tü««at ví»ionx»ebkiuidő I frt 20 kilói 2. 2.60. 2, VI, I, 6-« friig a legfinomabb. _ .. i l tuexal nagy lumburgl vá»«on»«el»keiid.1 3, I, ¿>, fl, 7 frtiir a Iftgtiii. 1 \|ne<al legtíüoinabb fehér franexia l.atli./l-kfií t»k, ai-.ur «/egé»»el, 8, 10, l-l''J «írtig. Wajdits »József, kiadó, lap- ésnyomdatulajdonos gyorssajtó nyouása Ki Tisztelettel alóljegyzett ajánlja valódi amerikai var ró-gépeit családok és iparosok számára, a le^jutáiiyosabb árak és kényelmes részletfizetések mellett ugyszinto ''({ évi jótállással, A tanítás ingyen tétetik, kívánat sze/sint a házban vagy azon kivül. Továbbá szinte nálam kaphntó a gépnek mindennemű részlétei hozzá, használható varró-selyem, fonál''és csórna. Végro mindenféle javitásök saját gyárom-bun eszközöltetnek. r?v. . . i • Iliztositva a rendes és pontos szolgálat mellett, ajánlja. magát .• . . mély tiaitoluttul v WelBB D. ''.4iu G.ft) Peatca, JÓM»ft<r 1«: sám. I '' ———a——M—^^ Nagy-rtbnizsán. \ Nagy-Kanizsa 1870. julius 9-én. 28. szám. Kilenc&odik évfolyam. <v •.!. . - - Kiterjedve SOPRON-és VASMEGYÉKRE. Vegyes tartalmú hetilap v a v/ppirotla-lom, kereskedeleiii. Ipar, »azdászaí, kdoiimij ó,s iinivéml kArébtil. Megjelenllc: minden siombaton, ''Kú«« a gyakran másfél vagy kit ivói, tixcrkt-Mtlöi lioiln í''h Mmló hiwitnl WAJIUTH .1ÓZÍJKK k''lhvvkrre»k<jil<''«íl én. Uj előfizetési felhívás ZALA-SOMOGYI KÖZLÖNY'' kiterjedve . . Sopron ós Vasmegyókre rilinil r«-(fveili>rtsliiiii liptiln\|> ¡870. ivi jiiliut-tUctimhfr miltotlill ''feltol folynmdrn. v Előfizetési ár: Félévre ...... 3 írt. .«Évnegyedre :JLfrt. &ÚJÚi OBT- Kiknek előfizetésük f. evi junlut hó végivel lejárt, kérjük ai elífl?etések mielőbbi megújítását, hogy a példányok megkűideseben fenakadas ne történjek. Nagy-Kanizsa építkezése. A városok nagygyá lesznek a rendes, csinos ós izléstoljes építkezés által. Az épitkezésboni szabályrendelet, Szigorú emeli a város becsét, az egyes épületek értékét, mert abban biztonságot, /»létet s élvezetet talál a lakos. Ily helyen gyűlik öss''e a vagyonos nép, itt keiesi sok végnapjaiban szükségelt nyugalmát, miáltal az szellemileg ugy, mint anyagilag fokonként vagyonosodig Nagy-Kanizsa azon városok egyiké, ■ mely nagynak született, keroskcdolmi helyzete annak megadta a vagyonosodéra való hajlandóságot, azért is nem marad egyéb hátra a boldogabb létre élesztő szikráknak szorgalmatos élesztését a szabályszerű építkezés által is elősegíteni. Ha valakinek eszébe jutna a város területén szigorú szemlét tartani, vajmi sok hiányra találna ; látna épületeket, melyek szánalmat-gerjesztő hagyományai a múlt kor njulasztásainuk, találna olyakat, melyek szomorú emlékei a pusztító tűzvésznek, látna rendetlen utczákat, elhagyott utakat, sat. mint ugyau apnyi hiányokat, melyek azon meggyőződésre bírnak,hogy e városnak mul-hatlan szüksége van a lehető logszigorubb épités-szabály rendelefnek életbe léptetésére, nemcsak az épületek, hanem az utc/.ák és utakra nózve is. E nézettől áthatva jövő számunkban hozni fogom azon egyéni nézetemet, mély kizárólag fog vonatkozni azon épitósi szabály rendelet tervezgetósére, mely a főbb hatósági rendelet alapján városunkban is alkalmazható és elfogadható lenne. Ennyire gondolni föladata minden egyes városi lakósnak, tiszti kötelessége pedig az összes képviselőségnek. Hogy ez ügyben e téren szólók, oka az, mert alkalmat kívánok nyújtani miiidon egyes polgárnak a hozzá szólásra, ugy is kell annak lenni, mert a nélkül az egyetértést egy test és e«y lélekké neiu varázsolhat ni. Kérem a .t. cz. olvasó közönség hozzá szólását, hogy annál biztosb legyen a siker. N.-Kanizsán 1370. julius hó 6-án. TERSÁNCZKY JÓZSEF, Előfizetési föltótelek: UMvI.i''i, liii/tinn IiomIám.-iI riiUk".- \|>i>»liiii >>ll<!v''u Kgí« 4vio: - <Mrl - kr. [ '' tVUvrv • ¡1 . — . í''.viiíRyoiif« - I* tVt , i-1- i=rru«- t -TV-—''■c-t-.. — •..■suv-''aya.''j: «r v • • Neveljük a cselédeket. Mi zavarja leginkább a családok nyugalmát. s miért nem-szabad c téren az orvoslást sokáig nélkülözni? Országgyűlésünk, moly a haza javát cv/''lzó eszmék; kivitelén oly kimerítőiig fáradozik, már majd valamennyi rendre kiterjesztő (¡gyeimét, csak épen egyre nem. melyet tahin mellőzni is fog. ha nem fogja egész ország kérni, hogy valamennyi családi körnek mielőbb békút szerezzen. Lehet, hogy némelyek, különösen a magánzók tiltakozni fognak e czikk helyessége ellen ; de hiszem, találkoznak ezek kőzi is olyanok, kik elismerik, sőt erősitní fogják, mikép az egyes családi körök folyton békétlenségben élnek, s e békétlenségnek okozói tüstént életbe léptetendő, törvény által len«-néuek ellensulyozandók.De mjyan kik lehetnek okozói e békételenségnek ? — Állítsunk magunk elé egy családot, melynek tagjai: házi ur és házi asszony, gyermekek és cselédek. Egy ily körben három elsők ritkán, de annál gyakrabban gerjeszthetik lángra utolsók a haragot, s hintegethetik szerte a nyughatatlanság magvait. Voltak idők, midőn vetődtek, kik a haza boldogságát előmozdító, vs-hátráltató okokat Themis mérlegébe vetvén, utóbbiakat illetve tetemes .billenés! szögnek vaIának tanúi. Miért nem is mulasztákel akérdéses bajok kiküszöbölésére elveikkel föjlépni,S a megkezdett munkálat érvényesítésére előhb-kelók erőjét, hatalmát s döntő s.zavát fölkérni. . • Ami jelen helyzetünkre vonatkozik, a házi körök békéjének töntartása általában igen kevésnek kerüli ügyeimét,habár naponta tapasztalják ama kellemetlenségeket,melyek a tüzetes osvoslásért mintegy maguk látszanak kiáltani. . Akármerre kélünk, járunk, mindenütt jazoh egyhangú kifakadásokat vagyunk kénytelenek tapasztalni, hogy sok ami bajunk; de legnagyobb az, hogy cselédeink ki hágók, tivornyázók, daezosak,- engedd motlon önfejűek, s -általában erkölcsileg sülyedtek, És cselédeink ezen száuaudó erkölc^ állapota ugyan honnan veszi táporejét? Nem rtSáshonnan, mint épen a ncvclöt-lenségből, melynek igézó ellentétét cselédeink még csak meg sem Ízlelhették. Ekként mint minden rosznak, ugy a cselédek c s/o-moru crkölcssttlyedésének is neveléshiány egyedüli oka. • % * Ismerjük a nevelés feladatát, de azt még nem Hbtuk be, vagy nem akartuk belátni, hogy azt általánosan kell alkalmazni, azaz urfira ugy iuint vaz egyszerű [folgár gyermekére, királytira vagy, mint azokra, kik akár al- s közép, akár a több rendnek fognak egykor szolgálatokat, tenni. — Lehetnek ugyan,kik ellenvetésül felhozhatnák," mikép ha az állam ennyi mindenféle ivadék fölnevelését eszközölné, — koldusbotra jut- Hlrűetéselc A Imi Iihí.íIio. \|h\|,i «mit l-,íur 7 kr. ''¿•iku i) ói minden I n ílijil lirikUlii»«rt "» kr. iWIjreptij miH>lrii lioiktatíWrt $ kr. '' A -Nvitl tt-ri''ii" .I CR* \|»-tit vir liriktn''á''i ilijn IA kr. -V-.,''.-. . • "•:■'' J, Hirdetéseket elfogad: N.-Knnlisán: n K!M»d IHVATAI..PMU«! ZRISLER M. Béos-. Hamburg-, Berlin-, Majna-.- Frankfurt- ft Bastt- ben: MJi ABK.S''ttTBÍN ft VOOLBH. LIpOll-. Berth, U Stuttgartban: ¡»AC/lCKít TÁK8A. Béoiben: OHt''KLIK hatna.. Azonban'' gondolják meg tisztelt el-lenvetók, hogy cselédekből is lehetnek atyák és anyák, atyák és anyáknak pedig egyúttal nevelőknek is kell lenniük ; <lo mikép lehetnek azokká, ha a nevelés elveit magukon gyakorolni sohasem.tapasztalhatták V Azért • igen szegény belátással kell az.iknak bfnrtnk, s s/.ükkeblüeknek lenniök, kik eshető ellen--vetőkkel fognak kezet. t.''gyan iionnan erednek ama kárvallá-sok, kellemetlen kifakadások s szégyenpirok, niQSgiuondhatoik,- hacsak nem a cselédek da-czoí magaviseletéből, s rendhez nem szokott önfcjilségéból ? Ma az gr szavára még csak nem is liederintő béres, ahelyett, hogy kiadott teendőit végezné, a nap nagyobb részét elheveri, ugyaii kit okozunk mindezért V Magát a szolgát nem igén, mert hisz a hibák benne mái;-kis korától vérré váltak, tudva, hogy ki sem volt körülötte erősítve; igazolva, példákkal világosítva, a szorgalom gyakran termő gyümölcseit, s a tétlenség csírázó bűneit. , Ha a szolgák már máskéj) nem is tudják az ég urának nevét, hanem csak a káromlás legriítabb szavaival, ugyan kit vádoljunk érte. magukat u szolgákat, vagy mitna -gtiukat. Ugytartoúi utóbbiakat inkább illeti a vád. Mert-hiszen ha részeltettük volna szolgáinkat a nevelés szükséges s rájok'' nézve is nélkülözhet len tanaiban, hallhatnók-e a káromlás lépten nyomon füleinket sértő,-« szépészeti kellékekkel felruházott érzelműn -ket kellemetlenül ifató nemtelenségeit ? Koránt sem. A nevelés mindenre tanít mi szép, i jó és igaz -, ellenben tuimlont megvetóleg tekint, mi rút rósz "és igaztalan.. Nevelésben, kfcll tehát a cselédeket is részeltetni, cseléd iskolákat állítani, s őket mindarra oktatni, mi egy férfi é3 nócselédet a házak körében megillet,'' s tni ügy leendő atyához, anyához — nevelőkré vonatkozva — tartozik. . . '' . Az erény és szorgalom, mondhatni, két elválaszt hatlan fogalom. Erény nélkül a szorgalom rideg fáradozás, szorgalom nélkül az erény csak áltat ás. Ellenben együtt működve o kettő oly magasztos czélhoz vezet, mely csak életünknek egy felsőbb lénytől kirendelt s tőlünk meg nem határozható időben történendő föláldozásával érhető el. Ekettőt kell önteni cselédeinkben nemcsak elméletileg, hanem a szó legszorosabb érteményében vett példák felmutatásával s erkölcsi kitüntetésével, tudva levén, hogy e tétel érvényro emelése esetén nagyrészt száműzetnének a visszaélések, molyeket a háziak cselédeik részérói naponkint tapasztalnak. Állításunk annál kovesbé vonható kétségbe, niinél jobban tudjuk, hogy az erény ■''komoly, db mégis kedvdoritő tekintetével a főlobbvalók iránt engedelmességre, s ugyanaz fényárasztó köteléke által hűségre vezérel, llasonlag^ szorgalom széttépi a tétlenség vánkosát. álmaiból riasztja föl az alattvaló önnraoföt, s c hangulatban, mindent előteremt, mi megkívántatik arra, hogy a rutát, gonoszt és igaztalant mellőzve, s egyedül a •jó, igaz és szépnek élve, elérhesse a fokott honnan a való középszerűség utján tovább hahítlliatván, a tökélyt niegközelitó pontnál kipihenhesse tevékeny élto fáradalmait. Ez azon gondolkodási mód, melynek fen.tartásától a nemzetek fen maradása, megvetésétől a nemzetek elenyészte szokott függni. Hizonyitják a történet komoly szavú birái. Hagyjuk parlagon e gonaolkodast módot társadalmunk alsóbb rétegeiben, mit várhatunk tőle ? " Ha elismerjük, hogy egy rosz cseléd száz jót képes lépre keríteni, igen könnyen meggyőződhetünk affelöl is, hogy említett gondolkodási mód parlagon hagyásának rosz következményei az alsóbb rendből átszivároghatnak a felsőbb rendbe is, különösen oly időkben, iniuókct most élünk. Mert tegyük fél, hogy Európa jelen helyzeto II. Ulászló magyar király idejére esik, s oly körülmények közt tör ki a parasztlázadás, mikor a panszlavismus nyomorult eszméi már a társadalom legalsóbb rétegét is áthatják, ezen esotben igen könnyen történhetik, hogy az orosz átkos önérdeke maga javára akarván fordítni a parasztok ós egyszersmind szolgák erkölcssülyedését, egyedül velők, s kincstárát véres verejtékünkből megtömvén, reánk a gyászos szemfódelet dobja. — Elég szomorú, hogyjlyct gondolhatunk is; de mennyivel szomorúbb annak történetes teljesülése. Pedig ha tekintjük a gyors átalakulást, melynek Európa majd minden percz-ben alá van vetve, ki tudja, nem lesz e egykoron igaz o valóban szomorú sejtelem? Ha vészt látunk, előkészületek szükségesek. Azért erélyes gátok emelése tegye most főfeladatunkat. Kerüljük a bután hagyást, s ne szűnjünk tömjént gyújtani a nevelés oltáránál. Emeljük neveléstanilag a szolgák elsülyedt jellemét, övezzük azt körül az erény és szorgalom minél tisztább példány-képeivel, lobbautsuk bennök lángra a magyarok Istenének és hazájának szeretetét l Ezt''téve, nem tarthatunk az eshetőségektől, s nem fogunk akadni panaszokra, melyek a szelídebb gonijoljv»ok virágain csak mérges férgek rágódásáról tesznek tanúbizonyságot. E téren ai országgyűlésnek kell az ügyet .megkezdeni, nem állván az egyébben, mint a cselédrcndszer törvényes megállapításában, s azon eszközök üdvös életbe léptetésében, melyek elkcrülhetlcnül szükségesek arra, hogy a cselédség erkölcsisége a nevelés bizonyos fokáig tartó ismoretét tudassa , nemkülönben a részérói naponta fölmerülő kellemetlenségek minél szélesebb körben megszűnjenek. v - Kélt Léván, 1870 junius 25. SZÉKÉNYI ENDRE, uuir. f > Jegyzőkönyvi kivonat asoproul kereskedelmié Ipnrkmiinrnnnk 1870. évi Bpril hó 4-én ta^íutt közös üléséről. 1. Kadarkút községuok vásárongedélye-zési ügyo. Az ügyállás következő; A nagym. ntagy kir. .kereskodolmi inínis-tórium f. é. aprít hó 8-án kdt (aprll U-én beérkezett) rendelotévcl somogymogyei Kadarkút községnek négy országos vásárnak tarhatása végotti kérőimét vélomény adás végett leadta. Kgy^gyanazon napon érkezett s n koreskedolmí ininutoriutn államtitkára, Fest ur által aláirt távsürgöny a folyamodványnak ¡1 nap alatti visszattorjosztését renddé. Tekintve azon körülményt, miszerint a kamara a nagym. inagy. kir. koresketíolmi mmístorium részéről helyben-hagyott ügyrendje értőimében (az 18M. Vl.t.ez. 17. §-a szerint) havankínt rendszerint csak egy lllée''t tart, és pedig »ttodén hónak első hétfőjén, ninly april 4-éru osott; és tokintve, hogy az Ugy jelcték Jelenségénél fogva egy rendkiviili kama-raülésnok ogybohivását nem igazolhatta: a kór-dó«« folyamodvány ez ügy állá* kifejtése mollott, vélomény nÓlkUl a magos kereskedelmi minis-toriamhoz viwzakilldoiett. Kunok folytán a eziinivtt ministeriumtól) egy npríl Iti-ról kolt rendelet érkezett \|e, melyben a kamarávál tudatja, lmgy Kadarkút (kicsiny, mintegy \|x<K> lakost számító, közlekedéstől elzárt és az ipnrus elemet nélkülöző) községnek négy, és pedig: a\|>ril 2-ára, juniús 21-óre,. augusztus 2J-éro »''* október 2H-ára eső országos vásár engedélyeztetett. (A kamara ezen közlést sajnálattal tudomásul véve, a tetszett eljárásnak minden közelebbi bírálatától tartózkodott, miután az magában és elég érthető.) " 2. A nagym. magy:.kír. kereskedelmi minit teriunt rondeloto, níolyíyol a kamara örtesit-tetik,hogy a sojnogy megyei Bet zenczo község-uek minden hétfőn tartandó egyheti vásárra engedély adatott. , .(TŐdumwjul szulíyU.) , f>. A kapuvári urodalmi hé^nökségnuk abbeli bejelentése, miszerint „Agricola" czim alatt részvénytársillattá alakult. — (Tudomásul szolgál.) ti. A nagyml magy.kir. kereskedelmi mi nistorium a l^nar^nak abbeli iöltorjcsztésérc, miszerint Sppron ésintalátt Magyarországnak Ausztriával s Stájerországgá! határos része, egy felöl a kincstári sóüzlet,másfelől a fogyasztó ''^kjij^rhscg érdekében a tisztátalan erdélyországi só helyett a jobbminőségfl inarmarosí sóval elláttaasék, — a magy.kir. \|>énzügyministeri-uintól veit közié» alapján — tudatja : hogy az említett vidék a szolnoki sóraktárból nyert só TÁRCZA, Románcz. Sétáltam egy rútját keitliuu, Kedvet láuyt ksron vexetye, Oly txéj> volt G, mint * litjnal, Miot at égnek rúitát leple. Kedvei lányt karon vetetve Ml mindinkább elmélyedtünk ; Mint at égnek róxaAa lei>le Vonult fclliS el felettünk. Mi mindinkább elmélyedniük, Kfliol • távol jeni xaj, nem ne««, Kel hü vonult el feleltünk: «Kedve» arexád oly pim« le««!" KCxel i távol mm «aj, tvm noti, Kedveién tnotolyg ai ég le : .Kvdvea arexád oly pirot le«, Mlntba beliG tflxtCI égni-!'' Kedveim motolyg ax ég le : „,8i<irliyft a kín, inelyet érsek, Mlntba bagóin tRatíll ; Haj ér ininkol. félek, f/lsk!«" ,8i0rayfl a melyet ériek 1* UaUSmbeu mindig viazhaiiKXntt. .Baj ér minket, félek, félk !• Kter rémet ««Siat fny akúIi. UeUGuibru ex mindig haugxott, Kédvetcm nxrtt- em ■x<ilt lioxxárií ; Kxer réme» axóxat így axólt > „liten veled* édea rdxaám !" » Kedvelem (tót •cm •xdlt tioxxám t , K«t.'' már, cdllagok Iliinek , Itten veled, rdet ri^xiám ! Ilárcaak innét eltűnnének ! K«lo már, etlllaitok futnék. Mélán bútan néxtek rám le, liáretak innét elfOnnénck ; Álom neni-jOtt a txememre. Mélán bt''ua» néxlek rám le, Hirtaui citak a Iniaultam <■ jj■ I, Álom »om jOtt n ««cinemre, IIút ét kfilt buxott a reggel. ,Hirtan> rtak a butultam éjjel Bútan néa reám ked\cacin, ját,és hogy ott a mult''óvbon erdélyi só hozatott forgalomba, az onnan van, iu?rt a mult évben a »zolnnki csekély marmarosi sókés/let jiőtlá-sára Krdélyböl -Joij/HX) nuizsa k<"»só szálittatott Szolnokra, melyből némi rész a hitelintézet által Sopronba 1» szálUtatott; azonban rtínde» vi» szonyok , között Szolnok mindig marmarosi é« nom erdélyi sóval lesz állátva. — (Azon meg-jogyzós mellett közzététotni rendeltetett, hogy itthelyütt ismét marmarosi só van forgalomban.) il. Következő bejegyzett czégek lajstromoztattak : MrhleiflVr é« Lntigi vaskorcukedők Sopronban, Polliik Henrik, vogyw-«.1i kereskedő Veszprémben,Znbcl Viliit ^, norinbergi-árukoroskedő Sopronban, Kfllinv K., gépgyáros Mosonyban. KOnig Á. !W., gözmalomtuíajdono» (lyőrszigetenJlaberrt''ld J., röföskeroskedő l''é-csett, IMuf''W-JÓIHor fakerwkedó l''óesett, Srhück MÓF^nskereskedő Széesonyben. I''é-citi (nkurék pénztár, l''ócsett. lofTitiK JV renex, » Seliarltier \. Ferenc«,ezé^ü noriti-ber^''i s (liszártt kenwkedéa ttilajdonosa, l''olltík é-s Ntein, lisztUenwkedők Nagy-Kanizsán. Kfl-iuckí laknrékpénxtár Silmegen. Wullieiin és tnrHA Ügynökség, Nagy-Kanizsán, Mlt lnl ler A. niszorkereskedÖ, Oyflrött. Ceitjtk tOrUliettnk: Marklbrfhrr Jttkuh, a nagykanizsai ke-rejtkedelmi- s ipar-bank. titkára, Jnkolji Wilmoi ''norinbe.rgárukereskedő S^ipronbun, MotJurfer Ferdinánd, a .Vr/i''irilrur A. Fvrrnr; ezégü no rinber^i s diszáriikej,esked«!siiek eddigi tulajdonosa, Dobrin s H o/Amt ilgyjtökség,f>í.- Kan¡/.án. Kzck ittál; a '' l<i lulfltkoznuin yrH''jyek - vétettek tárgyalás-alá»-. • -I. A vegyes bizottságnak Jegyzőkönyvi véleményei, Kis''Czell közönségének vásári «•nge dély vógetti folyamodványa tár^yábaii. A nagym. ma^v. kir. kereskedelmi minis-terium f. é. inárezitts lió JH án títKl''.K sz. alatt kelt rendeletével vasmegyei Kis (V.ell községének folyamodását máris létező négy orsMgtjs yijüirj«\i''0ic ínég.Mtfiwji iiM''vri^jLl«!»!»!!!^ egy másotlik hetivásárnak enKl,\|<ólyczt«o miatt véleményadásul a kamarához Kjuttatla. A jelentéstétellel megbízott bizottsága fen-forgó körülményeknek érett megfontolása után következő véleményben állapodott meg. „At országos vásároknak Kis-( ''zellben leendő szaporítása végotti-kérelem ismételve van előterjesztve, ilyen kérvény mára fe.uállutt kamara által IStí-l-lieii. tárgyaltatváti, valamint az I8tí l-év inárezitts 17-én W». sz. alatt kelt jelentési''ben, ugy a bizottság is jelenleg «xlanyi-latkozni kénytelen, miazerift az országos vásárok szaporítására Kis-CzelIlién — ok fen nem forog, mert négy országos vásárral amugyis bír ■ és — miut a tapasztalat mutatja — ozon szám '' a legnagyobb forgalmi helyekre r.ézvo is ele-'' gendő, melyek felől eddig tudva nincs, hpgv a , vásárok szaporítását ezéloznák^ sőt ellenkozőlcg í az ily helyeken mindinkább elterjed azon meggyőződés», hogy újkori forgalmi es/közök fejlődésével az országos vásárok jelentősége folyto nos esökketiőben van." (Vége küv.) fleti szemle. JulluS H.nti 1K70. -i Ű Felsége a király 2''I ezer frankot ajándékozott a konstantinápolyi magyar s osztrák gyarmat tllzkárosult lakosainak. — A temesvári török konzul .Murád Étrendi ujabban egy kötet költeményt adott sajtó alá!'' 4- A közi. ministeríumlKtl az ulfóld-iiumoi vaspálya tervei ellopattak. —■ 1''esten, a .Fehér hajó''lio* exi-inezett vendégfogadó k¡sajátíttatott, a város •I ltl.tXM) frtért utezanyitásra Miiegvette. — l''o-»Míjfa város gfrtf Andrásy (lyula ministerelnö-. ket diszp<dgárává választotta. — Halthyány-szolMirra eddig 12 ezer forint gylllt egybe. — Húgo Vietor éhít- veszélyes beteg. — Kgy tfV.em mák évenként kedvező vsoIInmi .''(2 ezer szemet terein. Agleichonbcrgl fúnlő vendégek kö/,t jelenleg 77 magyarországi van. — .(''oii-eordía* "pi«ti jótékony-egylet sorsjátékot rendezett; egy sorsjegy I frt. — Ylcsutliou több római régiségeket találtak. ■ -- A magyar pils-\|hikök arezkép csarnoka megjelent. — A lm-i)e\|\|/.o\|\|erni hg elfpgudta a spanyol-koronát; — A ponti Zrínyi kávéház ntugs/.(qi^. Dr. Valién Isi ts Antal éj» Ktnieh (íusztáv'' es. kir. asztalnokiikká neveztettek ki. °— Lrtlniezky Mihály nyűg. Iiéls/.eiiiélyiiök s a l.i\|Mitreud l..Vi>gía I''esten agyonlőtte uiagát. -— Kalocsa Uóza férje >}árkus Klek tanár I''ésten meghalt. -- lltidán a Kttdas furTlőben 32 grádus me-legséjjü s emberkar vastagságú vízsugárra találtak. — Martini Anna (lyőrött meghalt s 21 ezer ftot.a pozsonyi lyeeumuak, ;''>()<) ftot a {jyór.i jótékony nő-egyletnek hagyott, t. w.^^.v ^rudultut) ^ jMe^tjeli-iit.. ii.„Zikl a i T a u k»ö z l ö u y" első h illetőleg mutatvány száma érdekes és változatos tartalommal. Ara e^ész évre -I frt, felévre 2 frt évnegyedre 1 frt. Ajánljuk a tanügy barátok pártolásába. — I.apunk mai számához van mellékelve a „Szépirodalmi Közlöny" elölizetéttl. i felhívása. K nagy ligyelemmel szerkesztett s tartalomdus lapot ajánl juk a szépirodalom lelkes ! pártfogóinak méltó ügyeimébe. I H i r e k. .1 ó z s o f Éoherezeg neje AUnuthon -jul. \| li án délelőtt szerencsésen egy herczegnöt szült. ''— Lapunk előbbi számának azon híréhez, hogy zalamegyel főispán ur neje a .megye gyU- • lés alkalmával" a székvárosban megjelenik, kapcsolatosan megemlíthetjük, miszerint július :to áu lesz az elfogadási Ünnepély. --0o/„. Mint tudjuk a »Délzalai takarékpénztár'''' legutóbbi választmányi ülésében elhatározta, hogy a botétek után lin/<i káinutot tizet. Mely előnyös s nemes ösztönből keletkezett intézkedésben azok isrészésittotuok, kik pénzeiket eddig is náluk tőkésítették. A virágzásnak indult uj pénzintézetet e körülmény is méltán ajáulliatóvá teszi. Lövölde. A nagykanizsai lövöldetársulat tagjai a lazsnaki kortben nagyobb ver sony-lövöldözés után fényes világítás mellett'' jun 7-én nyári mulatságot rendeztek, mely oly lényes volt, hogy minden híáuyzó tag sajnálhatja olmaradáa;U; a tánca jó kodv mellett ele. •íantia sem hiányzott. K kedélyes mulatságot minden tejjiíitotbon fényesen sikerültnek moiul-hatjuk.'' Éljenek a fáradhatlan rendezők. — Tanodüivizsgák. A nagykanizsai közói néptauoda osztályaiban a vizsgálatok kövotktV/i rendben tartatnak- meg: délelőtti órákban julius 18-án a felső loányosztiUyokban; M''-éu az ó-ik líosztályban; 2()-áu a •''{ ik tiosztály ban; 22-én a felsőutezai 1 és 2-ík líosztályban: 2!i-áu az f> és ti ik leányosztályban; 2fi éu az I ás 2-ík Icáuyosztálybau: 2(>-án a női ké/.i munkából; 27-én rajzbiil. Délutáni órákban; I8»án ti-ik osztályban; lil-éu-i-ik líosztályban 20-án, I és 2-ik líosztályban; 22-ón ar. alsó utczai l és 2-ik fiosztálybao; 2.''} án 3 és 4-ik '' leáuyosztályban;, 2;)-én a két utczai. loány osztályban; 27-én tornászatból; 21-én délelöi^ a magán-vizsgák tartatnak meg. 31 - ón Zár-üttiHipély, amikor a bizonylatok ht kifognak osztatni. > . . — 10 éy múlva ismét találKinni fognak a soproni ev. lycoumban az idén maturíz.ilt ifjak, egymást írásban kötelezték is erre. A szép szándékkal nemes czél vau összekötve, atnony -iiviben a jobb állásban Rivők a tán sors^ldö- . zötWrsiikat átiyiigllag segélyezni fogják. Szép jele a barátságnak." — A m o d o n a i herezog sárvári jószágán mulat. .< . — Távírda''. A nagy-kanizsai távirdá-hívatalba f. évi iuuius hő folytán hivatalos sürgöny érkezett f)í, riíént 30. felfogadott 8 továbbiitatott 4300; helyben feladatott 1123, érkezett 1507. A kezelt sürgönyök összo^o 7317. - 11 u r n K d é t Pozsonyban "73 szótöbbséggel képviselőnek megválasztották ; a távirat vételével - mint hulljuk — nagykanizsai elvbarátai bau<\|ucttct rendeztek. — 0sopákon, nmgu veszprémi püspök «.Kint éa lint boxolt n reggel ; Meri «'' na\|«it ál lieni éleiu!"" Untán né reám kedveiéin: ''• ..Itten veled, tűn llriikre, Mell l'' ll.\|\|Mil At llCin élein''"". K vánkoaára vittiailQle. .latén veled ián ¡¡rökui!'' Kájdn illgolt ez lllllemlirn ; Vánkoiára vittiadUlve Végtíi eaókoui rá lebclti ni, SOMOGYI KOK. A fővárosi élet kényelme, élvezete és szépségei —a vidékiek becsalogatására . Mikor azt írta az öreg Hurei Farkas András, hogy ,Utazás az élet: lia kérded, hol lakom? Ott szeretek lakni, hol jngyen jól lakom" — akkor még l''eateu sem volt «olyan drága a lakás, sem a jóllakás, vidéken meg vendégszeretetből is elóldugélt egy darab ideig'' a kellemes vendég; hanoin most, miután tpár azóta a föld is sokszor megfordult, az öregnek u jellemző pár sorát bízvást megfordít« hatja sok — l''eston jó tanyát, kereső vidéki ember, hogy ,Vándorlás az élet: azt kérded, .hol lakom V Hát l''eston, hol magam jól kikoplalhatom." Miért is no növekedhetnék l''ost amerikai módon? mikor felette sok ember hiszi azt, lio^y- itt minden embernek boldogulni kell. Sok a ház, sok az ember, sok a kereset. KlhUzom, de legtöbb oiiiIkt a czigány szerint az igaz, hogy sokat keres — de nem talál I Az alázatos tevékenység, az a nagy féiiyüzés igen sok embernek ad foglalkozást, hauoui aztán kenyeret. csak drágán* juttat melléje; már pedig ttom csak szép szóval élünk, hanem a napszámos ember — rántott csirkével, ugorka-salátával és «oda-vízzel,'' Nem olyan kapitálissal kell most Pestre jönni, a melyik a lejben van, hanem olyannal, a melyik a nagy bőrtárczában, vagy a tenyér erejében van; különben itt lehet a sok hivatal, a sok részvényes vállalat, házépítő társaság, vízvezeték, lófejü vasút (köz uti); ezeknek számára itt helyben nőinek fel űz, emberek — az irodákban. Különben ha a dolgot nem vesszük olyan prózai módon, hát itt bizony szépen megél sok ember biztos kereset nélkül, mint a népszámlálási adatok, és az Akadomiában előadott buda városi népességi viszonyok mutatják, hol biztos, vagy épen korcsot nélkül néhány ezer íértí és, még több ozor nő is megél, vagy legalább uem hal meg, — míg'' órája nem üt -- valahol dologházban. Hanem azért a,,pcsti élet szépségei, kényelme, élvezete és drágasága megérdomlí, hogy falra fessük. Mikor még középszerű jó világ volt itt, akkor nagyon panaszkodtunk, hogy maholnap már nom élhetünk meg; pedig hát íme élünk, mini a tormába esett féreg. Az igaz, hogy egyre kíjebb rágjuk magunkat a külvárosok szélei felé; míg a itejövö üzlet-emberek a legnagyobb házak legpompásabb lakásai és egyéb • helyiségeinek lakbérét egymás nyakára licitálják a háztulajdonosok nagy örömére, ameddig azután őket is ki nem dobolják, s hónuk alatt egy-egy üres táskával nom ballagnak valami — alkalmazást keresni. l''ersze mi az: két szoba 4 -f>0o frt; egy tágas csinos bolt 2--3000 frt; egy szolgáié ból fotogralirozott szakácsné hóna\|>onként 12—lő frt; egy öl fa 24 frt; két tagból álló családnak egyszerű háztartása évenként (ruházat nélkül) 1400—1000 frt; ma a városli-gotben f> ft, holnap a (.''sászárfürdőben f> ({, holnapután a Margit-szigeten H'' ft, azután a budai zugligetbon 10 frt iia\|»outu a hét végéig; azt bizony minden ember tehotí, csak logyon hozzá elég elélni való pénze. » Zegyéb semmi — mondaná a felső vidéki jnilgártárs. De nekem van egyéb mondani valóm is. A kónyélomnek még itt nincs vége. Minő \|tompáit doLg »•/, mikor az embernek minden három hónapban ússze kell pakolni a holmit és elköltöztetni a lO-tlik^ utczába ; mikor aztán másik három hónap alatt ott elhelyozkedott, mindent kirakosgatott szépen, az összotörött holmit kipótolta — akkor az zal a bíztató gondolattal hajthatja le fejét, hogy holnap ismét — vándorolni kell, tovább ogy pár utczával. • '' A nőtlen és konyhatartás nélküli etube rok kecsegtotésére nom mondhatnék illót''osbbb dolgot, mint azt, hogy reggel olsiürcsölhotik a hamuzsiros tojot, vagy. vole a cikorin-ká vét; délben mogohotik azt a? étdt, melyet inár olőtto való uapon más iiom'' akart meg unni, ihatnak rá Pédten valamely gvárban készült bort, vagy a vizes és mozgás sert, utána detto kávét; hasonlókép-fisto az efélo vacsorát szobbnél szobb odényböf-;'' tehát reggeltől estig hamis étel-ital:'' hogy no volna aztán l''esten olyan sok hamis, omber? Hát ennek a tinóin é« sllrü pesti pornak hol van''párja? Mikor az örog lalfüldí fuvaros kérdezte a Hatalt, hogy: a pesti útban olyan nagy-e a homok, mint az ő idejében volt; erre ezt felelte a fiatal, hogy hiszen ha nagy . volutt,! de inkább az a baj — hogy igon is apró! Hanem mi ha épülőfélben lövő ház mellett megyünk, kapunk akkora homokot, hogy a három-emeletes cyliudert a földszintig nyomja, és szerencso, ha a honiaké nont kap sérülést, s legfeljebb o magasabb rogió-ba u tartózkodó ábrándos, eszmék röpponnok szét. Az ellen som lehet kifogása sonkinok, ho gy az utczai szemetet hébohóbu össze nom söpörnék; hanoin az már zokon esik minden közm ím ka-váltságot lizetó polgárnak, ha a forgó és közönséges szél uem várva be a kí-hordatást, neki áll s utozán, házon keresztül söpri a kupaezokat egyik városrészből a másikba, hogy Bornálh Gazsi ként burgonyát lehet ne ültetni az ember fülébe. Nem csoda aztáu, hogy itt az emberek ip annyi port szórnak egymás szemébe. KAKOSI LÁSZLÓ. (Vége kUvetkeaik.) ur szólejébon jiui. IS. tartatott meg a fdldmíye- '' lési ininisterimn által küldött sr.AlAinivolA ok»''- '' véli próbakupáíús. .lelenvoltuk: llulnzs Árpiul, I keszthelyi gazd. tunint. tauár, Csapó József, S»rnpéek .lózief ésTortAjtezky Lajps niiuittcri Iclliivoiluk, Séllyoy László, Hoayay István és lihiii l''ál znlamogyei gazd. «''gyí. kiküldői tok, ,ijty a vcszpr-iai gazd. egyesület resztről Auer-IminintT Kerenez, Csapó l\álmán és Külüp .ló-zsof urak. Az eredmény kielégítő; egy hold megnövelése 1 Irt. ¡">0 krbn kerül napszámmal 7 frt 44 krba; ezen felül nagy elóny, hogy a munka kellé idében hnsonlítliutlunul gyorsub-hun, biztosau és «okkal jobban végezhető ez oké-vei,mint napszámosokkal. V- M u n k á s • o g y 1 o t. A nagy-kanizsai munkás-egylet május -H-án csak ''JH tagot szám-Iáit, jelenleg M7 re azai>orodott. Mull vasárnap «/. ülnök lemondváiij helyibe Horváth .FcV/sct választatott meg. Járatnak többféle lapot; • - A j á n íj'' u k a következő sorokat Zulu-megy«'' bizottmányának méltó flgyölnié.be; írja az „Ij''ng" : Z «• m p I é n megy « bizottmánya betiltotta a koldulást A odu-utasitá szolgnbiráit, hogy kerülotviikint ogy bízottmányi tag közre--máködésévcl irják omo a koldusokat és azok ellátása végett a szükséges mennyiségű gabnát é« notaláni pénzt vésnék ki a kerületre, s a koldusok nlinientiilását ekként eszközöljék.'' I1''. g o r v á r o 11 ogy tolkos gazda köze-1(1)1» elhalván, összes ingatlanait végrendelet i-lug volt földes ur gróf Széchenyi Jánosnak hagyta. K ritka örökösödési eset liivon jelzi, hogy a iijjhum gróf a népnél mily sz«retet s be-esülés tárgyú. ''i K i rá 1 y i l''á I képviselő uV julíutt 7-éu nyújtotta át az országházban ¡"»4 zalamogyoi község kérvényéi, mely szerint bölényén állit, tassék lel ogy törvényszék. --'' K o I d u s - ü g y. Alig lüsszlik, • hogy volna o hazában még egy hasonló város, Imi a koldus-ügy «ily parlagon heverno, mint Nagy-Kanizsán; e tekintetben valódi purgaloriumi életet élünk; naponta százra menő külföldi piszkos, éflianyagoU nri-zuúk döniiögcsoit vagyunk kénytelenek hallgatni a lakházak és kereskedések előtt, a faluról falum tigyelgök vagy béna koldusok fülrepesztő énekléseit, uton-utléléu hemzsegő s oV.ífrán imádkozó henyéket, a pálinkabüzt terjesztő Arrtie Keiseii-derek dologkerülő nagy számát, a rongyos, vagy piano ruhátlan ezígányok kéregetéseit s tudja a jó ég még miféle natiék bosszantják a bárány-UtrelniA jámbor halandót. Most az a kérdés: lehet-e ez ügyön segíteni V igen is lobot, és pedig nagyon egyszerűen: vegye a nemesen atyáskodó tekintetes városi tnnáes az ügvot kezébe, szólítsa fol évi adakozásra o város lakosait, hogy kiki mit ajánl fel. Ila határozottan inegszüntettotik mindennemű koldulás o «orok írója, mint e város harmadrendű polgára, szívesen (elajánl évenkínt lő forintot, esak ajtaja o gyötrelmes tömegtől tisztittussék meg. Keinél-belő, hogy ti bejött pénzből o vároiTszegényei elláttatni fognak, a vidékieket mellőzzük, tartsa minden közaég a magáét el, rendkívüli esetekben azofiban mégis á közpénztárból se-gélyzendók lehetnének. Kz érdemben felkérjük e lap fáradliutlan munkatársát t. Tersanczky József urat, mint o város derék s jóakaró párt-logéyát, s/.iiljojí az ügyhöz tüzetesen, hisz az ő jelszava: itatni, alkotni, gyarapltni . . . (Uo-k iiIdt;tott.) — Adomány. A zalavárí apátság ujabb ''nemes adományáról veszünk tudósítást: a nagy-.kanizsai nagygymn. múzeuma számára 1T»• ltot s aZ ifjúság önsegélyző egyl-to javára :»•> ltot kegyeskedett adományozni. • — Kápolna felszentelés. Juliim 8-án ment végbe Farkas («yörgy ez. kanonok által a nkauízsai ngymn. kápolnájának felszentelése. Az egyházi ünnepély egész csendben tartatott meg; hogy miért nem volt hivatalos a városi inagistratu''s s általán miért nem adatott tudtára a tanügy lelkes barátainak legalább hírlapi-lug V — nem értjük. — (''¿ég v á I t o z tat á s. Mint hajijuk Nagy-Kanizsán egyik tekintélyes kereskedő ezég változni fog. „Bluu M. és líuí"uuk terjedelmes s messze habi üzletét Illán Nándor ur óévedül fogja bírni, és nődig f. évi deez. l-t''d kezdve. A nevezett ezégot alapította lilán Mózes-és fia 1H05 ben; Blau M. és tini pedig 184H-bani Lengyeltótiból érteiittotünk, hogy jul. 4-én este a plébáuia lak leégett; Szabiuly Ignáez jegyző ur erélyességének kő-szöuhetó, hogy az épülő uj iskolaház s m is közel eső melléképület is a lángok martalékává nem lett. Tudósítónkkal mi is esodálko-ziink, hogy plébánia udvarán nincs kut. Nyílt posta. .Ha jí! •■»/. eitt'' i"/. killlunii''ny liivun a t''líiik tollal vau iiyolvlliikio f<ir<litvn, cxnk «({)'' I>Ar kil''oirxv nu''^ tlnc»ll(r, AjÁnljiik a tov.UiM /.«>ty.ilm.n KynkorlAM. A tiuliWitáat knuiiiiMtol triiük jltvőro ki''rjllk. —. A .Nrpl.nnilük l.npjn* I. wrko«»tfi«»''j{ít * ill«.l.".\|rK kimló (ilvAtalál krrjllk. Im^y a r««''rr\|>ílilányt iirm /.Aln-Ktcrsxo^ri'', Imtirni .Na^y-Kanii^árA kllldjf. '' • • Sjtvpliahni ur i(?ír«.li''nok li lje>il«''.<i''t várjuk. „Kgy \|>Ar «x<> a (fyiir«irá<Airi>l cliiitt olkk«t kií/iilui fogjuk. A „llyöri Kít/.liluy'' u liavl arn-iinii iii-m kaptuk, krrjilk a cii>rr\|)vliUnyt. INTyllt Z&xr. ) Wüisz JÓXHVf gyógys/orésziiél Béisbcn „/.uin Morén" Stadt, Tuchlaiiben 444., 27. sz. kaphatók. I''ato l''okturale (¡eorgé: ezen koczka-ezu-k''orkák gripjHi, katarus, köhögés s rekedtség elen hasznosak. 1 dolsiz 7(1 kr. '' Caehou aromatisé, a száj rosz szagának eltávolítása végett,- dohányzás, eves és szeszes titalok ivása után, nélkülözlietlen : társaságok bálok stb. látogatásánál. ICzen szer. teljesen ár-" tnlinatlan iiövény-alkalréjizckből áll; óvpzer a fogroinlás és foglAjás 6llen. 1 dobóz 70 kr. Dr. Max F. ^midt fogtiucturája : fogfájás ellen ^ egyúttal sz''ájviz, mely már félszázad ota nugv haszonnal általános használatnak örvend. O» i '' -. v.- I üveggel I" kr. . ) K rnvnt Alatt kanllittpkírt fclcl<"«ícgot nrin \ Állal a .'' HtciW. Szakadás elleni ír, kitüoőlog használható az altest-ré8Z-8Z!»kadiU<iknál. Készíti dr. ÖrtUi gyftk. sérvorvos Baselben ; pléhdobozban utasítással : 3 frt 50 kr. Fogpaszta, kitűnő szer a fog és foghun megóvására és tisztán tartásáru; porczollán tég-Hiben: 80 kr. - Frauczin folyékony li aj festő saer, inelylyel legfeljebb 10 perez alatt totszé« szerint: szőkére barnára vagy fe.ketéro lesthető tartősftn a haj. Az ahhoz való készülék, t. i. 2 kefe, 2 csesző s f)0 kr. 1 üveg festő szer 2 frt. Fagysob-balsam, tégliben f)0kr; ez az idült fagyseboket is teljesen meggyógyítja. Valódi csukamáj olaj, kitűnő tiszta Izü, üvegenkint 1 frt és l -80 kr. Svnjczi fűtviz, gyóg} szor fájdalmak a nehéz hallás ellen 1 frt. (''s. kr. szab. haj- és szakál-essoncz, legha-tályosb szer ív haj és szakái s erősitéso végett^ utnsitásajil : 2 irt. . Cs." kir. szab. Tannochinin-pomádé l''ser hofeítől, hajnövesztő szer, mely 8—10 naphasználat után a haj-kihullást bizonyosan megakadályozza, aímak növését elősogití; színét, puhaságát megóvja. Orvosi tekintélyek által ajánltatík- (''«¡nos kiállitasával ékessége az öltözőasztalnak ; W hónapig eltartó szelenCze ára 2 frt. , Dr. (Jölís általános étclpora, hatályos az emészté«, vértisztítás és erősítésre nézve, naponkint 2-szor veendő. 1 imgy doboz: 1 frt 2(5 kr., kis : 84 kr. l''astiles digoHtíves de Bilin bilin! emósz-tést elősegítő lepény, ennek a bííiní érczesvizzol hasonló feloldozó alkat részei yannak ; ajánlatos az emésztési bajok, szél, gyomorgörcs; gyo-inorlfrheltetés, fellk)fbgés stb. ellen • I lepecsé telt doboz ára : 1«) kr. Szemvjz dr. ltomershauzontő) : '' a lát«rő ''megóvása s helyreállítására. 1 üveg, pontos itta sitássul : Irt. . Barthaur-Staiigon\|>oiiiádé — az utánuövő hajat összetartani s azt mogföstení \ egj bajuszpedrőnek is alkalmas ; ára : liO k r . A „HAZA" l''l(^llÍt<>fÍtá-l)Allk f. évi jlllliUí liAVÍ Itílít kihiutaU''a : llriiyujlnlptt fttlll darai. liovallA AOt, 110 írt tőkrro ; függ"!1" umrailt - ilaral» a iiiiiII ti<.''■ nnj• l>AI »311,-125 frt tőkíre. 0(»>on l,H0,&-.''ó írt lükíre. Eblx''ll kUlliltaloll 4ÜO .larAb, 602,440 írt t.''iko (llgjftlIiMi niArAilt «SH,22á frt töke, í>liit««itt»toltM4í»,HlMI í«t töke. Ö»«í»«ii I.4-\|r».62ft frt tökíre. — A Uiik luftkOiIAji/üiok kriilrt« út«, t. i. 1870. nr\|it(>iiil>er I -tol. 1870. juttiua hó vvgeif; AX (idixra lienyiljtott In-valláiok Oiixage .''(0.147,472 frt «. «. Piaczi ár. 1 Kagy-KAniiiiA, 1870 évi jiiliu« (!-ik n\|>jin. Itu> 83—8-\ íont. 4 Irt kr. y.r> — 8ü foiií''4 írt.V) kr. 87-88 font. 4 frt 7f>.kr. Koit 78-79 font •• frl kr. 70-80 fonta frt 10 kr 80-81 ÍMitt fit — "kr. Ár\|»A trrIMnre 70-71 font »fit Wi''kr 71-72 font .1 Irt 2f. kr. Arp» köilluiligra lJ.r)- öö font — írt — kr. 07-C8 font frt. Kukoricw !) frt f>0 kr. :» írt 40 kr.; Kuk..-riciA ol»«t (c«ingvAiitlti) — frt — kr ZaIj 45--47 font 2 írt 30 kr. 47- 48 font 2 frt 20 kr. PoliAiikA CC - 08 int, — frt ~ kr. Ü8-70font — frt — kr. Itab fehér 8 kr. — ti»b tarka <> kr Kenyátlimt kO/.llinígc-j .9 frl 8 frt - linóm kr Zicinlcllsxt 11 frt 60 kr. LÁnglidt ty Z Xj E TC X-tt FI / INT O IC : küiruts.''gc» - .frl — lllloin frl kr. Király li«/l kSxüiKége -í frl — kr linóm 14 frl íit) kr. • láng k«0n»ígo<i frt — kr. liu..... H írt ''»O kr. Marlia lm íoulja 23 kr. Horju liu» fmiljn 22 kr. Srr [ ti''-A-litia (ontja 20 kr. Jith-lm«'' fontja - írl - kr S/.ulona fontja 40 kr.'' Ziir fontja 40 kr. C»itio( \|>árja 70 75 kr. KAi na tfrt^-SOkr. I.u<l továny I írt 80 kr I frt f>0 kr. I.tld lilxotl frt - kr. — írl — kr. Fujka frt — kr. Tynk-luja» 1kr. kr. Hiirgonya int''roj« I frt 40 I frt 60 kr, K^y iuáx»A «n''na /> 2 frt 26 kr.; sn''nA uj 1 frt 80 kr. Kgy kire xnu\|i 10 kr. Kxalma I írt - kr. lljbor vidíkllnkbfli ak/.ja 0 frl O.bor vi-dt''kUnkbrli akúja 8jfrt, A ti a g v k An i x iá i vAro» tAiiAcsAuak árjcgyxíke kiinyvíböl kiadta SZIQETHY KÁROLY, l>i«i«.. Indul Érték- és váltófolyam: julius 8. f)w/o metallques Dít.Of»; ö% nemz. kölesöu Ü8.2Í)''; l8G0-kí álladalntí kölcsön 90.40; bank-részvények 714; hitelintézeti részvények 2ű&. 8ü; Ixindon 121.30; ezüst ágio 118.35; arany darabja 0.81 kr Krk. Vasúti naponklntl menetrend : N. K.mlx«áról llar«-* foló r«''i;g<,l I óra . . » délután 2 JrA . Hilda . reggel ''! órA . i « d. ii I dra •f . . rülve IO óra regg. I dra délben 2 óra regg. t, drA éjjel 1 I óra délután 2 óra reggel 4 óra délben 12 ór.i ltn.li« felöl reggel 4 óra . délb. I óra . „ öntve 8 óra Tlienl i\|éll>eul2 óra , e«le 10 óra Itéen , "Kt?1'''' . , exle 10 óra Snpruiiliól délben IV óra 2.» perez. pere<. 22 perer. . Trie.t . « * t» II«-* - 4 ^ , .Sopronig N. Kni<«^ra llaie« , pere. AflVERES. Nsgos Szegody Iraro ur birtokán Inkón 22 darab — saját nevelésű — különféle korú LÓ és CSIKÓ julius ll-én árverés utján eladatni fog. 11 1 Jótállás''mellett J; Heti naptár. julius 10-tfil 16-lfl 1870. Hó- é» lirti- KatholíkiiK nap- l''rotcatáua nap tár \| naptár (A "V M) Ha nem le«* tokélctci«lb a ti Igauáglok. Máté V, 20 - 24. to Vatárnap 11 ! HétíS 12 Kedd Íj 8erda U , Cíftttlrt. 16 j i''úulok IG \| Sxomb. Ii 5 Amál it. Hius p, llenr. c». Margit ii. lionavout., Ap. oatl. Kar b. A. lt 4 Ilma, lt. Kloonora Nábor JodS, Joel Kamlllu Apoat, oial, Faiustaa í M tt* Felelős szerkesztő : WajditS JÓZ88Í. Segédszerkesztő : Bátorít UjOl. KDE T E a legrJoDD ^ legjutáiiyosabb varró gépek. Vagyok bátor ezennel u u. é kii zönséget iisztelettol értesíteni, hogy a Warchalóvsky Jakab ur cs. k. szab. varro-gep gyárának, melyek a londoni és páriái világkiállításon ezélszorü jÓHiíguk és olcsóságuk által érdemet szereztek, helyi raktárát átvettem. Az eladások tökéletesen a gyári árjegyzék után történitek, miáltal a n. é. vovék a fuvar és csomagolni pénzt Uikaritják meg. C''zérna-, selyem-, tü- és olajjal a varn''i-gépck számáru u legnagyobb választékban és olesón szolgálok. Minden a raktárombél eladott varré-gépek elismerési nyilatkozatot nyertek, .tnelynok bizonyítékául az ide mellékelteket bátorkodom közölni. Mély tisztelettől <427-io. i) Rósenfeld Adolf. B i« o n y i t v á ii y o k: Koson fold Adolf urnák I v - Örltinmel nvilAlkor.tAtoiii ki, iiiiixoriut a< Ünné.l váiiroll varró géppel igen meg vagyok elégedve, a/.órl raklAritt ailveann fogom mátok* nak i» ajánlani, , '' Nagy-Kanixsa, juliu.n l-jén l«70. Babochay Jánűíné. A T. ez. Kosonfold Adolf, kereakedí! urnák. Ai Ibinél vállárolt varrógépou r.r.''tniiinl dolgoiliatok; mert rajta a munkákat igéliynieidlig kéazllfietni cl, az ti iiemll varrógépüket bálrAU ajánlliatom n.indoil c«alád »lámára való meguppr^a tekintetébCI, Nagy-Kaniita -juliut 6-vu 1870, Wettll Kirolyné. - THiMBail egvenéüly- mértekek f). évi joiijllán-siil mindenféléi üzleti használatul¡n legnagyobb '' iiiütani tökélylyel4 t''vkeseu tartósa^ <lké dhető nl;» raj szitvo; e serponyöv tok egész {n latig mérhetni. Hordérö : : J,\ bécsi es. k. mértékhivatal áitul megvizugált é* megbélyegzett négyszegű (iiedea mértékek H évi ¡étálliUwal; moly pontosan és biztosan mér s igen úrtés. Horderő ni 1, 2, '' 3, f>, 10, lf).'' 20, 25, ¡10, 40, í>0 mázsa. A.o.ekhe«»«ukiége. Arak : +13, 21, 20, 3f,( 45, 55, 70, "8Ö; Sió;'' ÍOÖ, 110 Allíitnidrlpgek : (10 évi jétállás), vert vasbél, ökrök, tehenek, sertések, borjuk, juhok, stlf. megmérésére. florderé: j 15, 20, 25, ¿K) -10 mázsa, korlát nélkill, axonbau a »»Uknéjrc» »ulyokkal. Pakotlái- ( Iii^i t ''ti i i.\ii''"iim "oiui tT'' 1 »ulrokkal minden mérleg 1G frttal több. Vaikor Ara: jiyo, l^U, l.)U, l«l), ¿00 trt. Ulu, ,„\|yokkal f,0 íltal drágább. IIi4liuérleKek: Megterhelt kocsik vagy több darab állat mugmérésére. Mordorő :j V 50, (50, 70,_ 80, 100, , 120, 150, 170, 200 mái»». Arak: , V'' 350, '' 400, 450,'' 500, 550," t>00, ""tí50, "700, 760 frt. Továbbá minden kigondolható, bármily szerkezetű mérlegek é« sulyok. Vjidéki megrendelések az összeg beküldéso vagy utánvét mellett azonnal teljesíttetnek. (mru, i) B-u-sréLnyl X-, éa társai, múrletf? <>» luérlegjmly gyára él liidiuérleg-épitü-iutúxoto llécíbíii. Főraktár: Stadt, SlngtritrtMO No. 10 FIGYELMEZTETÉS! Egy idő óta kereskedők popipás hirdetlek lillal rosz órákat ajánlanak a t. ez. ktízön-sdg, kUlönttwn a vidók''i lakósok félrovozetüsóro. K kereskedik som órások, wont — mint állítják — óragyárosok, cnnólfogvan* órának bolsrorvozotóről lo^kovoxebb órtelmtlk, híiics. líladnuk póldáyl avult lógonymíivot, pakfnngállványbart mint uj nznlmtoa műszorü órákat, valamint tiuiafdlo legközönségesebb órákat valódi angol órákui stb. Aíórt óvukodjók miinitüiki ilyl''fl« haszontalan órák vevósótől. '''' v i MT A ki egy valóban 4ÓI rendezeti ós olcsó• órát akar. vonni, forduljon a jó hirnevfl ¿MTéUBllOZS/ > ki áUlábao csakis bz óragyártásnál foglalkozik. HERZ M. Bócabon, (StefaiiKjdalz Nr. l>.) > KirfI ¿rák. Extlat henger ár. 4 rob. 10—12 fl. • aranvker . ugrólappal 12 - 13 fi. • >3-14 fl-, kTflőxírtdéllel 15 -17 fi. • kristály Ovég. 14-17 ft. • horgony ír. 15 rub. 1Ü-1H ft . fin. exllit lappal 20—22 0. • kettői fodóllol 18—2.1 ft. • finomabb 24-28 ft - ang. h.krlix. Ov. 18 25 0. " - horg.Uadlór.k.lap24-38 ft. • remoiitoira a urak------ uil liusaudó fel. 25-80 „ "Vi ''TT'' ul'' - rem kettő, fedél-40 ft 3 ft 7.- 10 - borg. hadi rem. 38-45 fi. Arany hengetór Nr. 3 nr. 8 r. 80 ■ .3« fi.,,,''>- • horgony 15 r. 35—44 ft.j • finom. ar. lap 35 CO fi. kvttőt lappai ellenrfrn 40 48 fit. , , Legnagyobb válaixtók * llaxeaebb párisi broncz órákban, t8. 20. .''2. ''.''5 -3i> frt\|Avj%l; - ugyanax U5m««ol i8, 58, 30, 3''., tO. f»o, 69 !<) írttal. Legnagyobb raktár Ingaorakban, •Tulaj Ion gyártmány, két <5vi jótálláaaal; Naponta felhúzandó 10.. II li írt. — Minden 8-nrej» felhalandó lil. 17. 18 19. 2(1.22 írt. - Ugrana« óra- <''< íélóradtésa.d 30." 33 3.» írt , óra- éa iiogyeilóradléasel HERZ M • polg. órás Bócsbon, (Stofansplatz Nr. (3. Ansscnsoito dos Zwottolliofes) számos óv óta jó hirnóvben rdszesülfl legdúsabb tartalmú óra-raktara ajánlja tuindonnömü jól rendezett óráit nagy választökbnn, egy óv i jótállás mellott, ft kövotkoiő árjogyzók szorint. V ííi''iill i^btlriík." (>37r>2. ») . yy STUQn6 minőségitek » e». k. kémlésxeti hivatal Által megpróbálva. Minden ssabályosoll órAróll jótálló adatik. A nem sxahályot drl.ja 2 ("ital olcsóbb. - email. 30-8)1 ft - bölgyórák ar.l.ip. 35 -40 fi • email, gvémánt. .¡¡8-48 ft '' . kriaxtálVlappaf 3S 15 fi • kellőim" 8 r. 40 IH ft - «mail.gvémáii\|ok..V^ l>"> ft. • höl ''V lii>rj;. ¿"»k 40 - 18 ft. • ketVí lappal Ml - Ml ft • remontoirokii0,70, 8''), «KI 100 ft. • ket fodél. 00. 100 110 ft Axonkiviil mindenféle óranem ké»»lethen van L v . Katiit órák 1 I VMg aranyoz. 18. ¡">0 fi.''i írt. Hónapos regulateur latnak. 2W. 30 32 írt. .........sgolá* ingaórák Kusl óralánrxnk 2 írt AO kr. n.íl t Irt. 50 kr. la. írt.. _k\|iii>I»it javlljfok Ulietö lejr- Arany óralánexok 18. ¿5. 28. jobban végeilenek. Tidélli ínei>réii-40. ¡"Hl. t>0. 7o 8n !H>. 100. írt. ölelések a* ÍMuegnek kéixben bektll-ni'' '' •.. ■« r^t ?<!<««•• ''iiajry iio«táiii ntánv/;t melleit J »''•»Vn,1 " , , leW-óntoTal,! iau l. lj •«iil''-tnok. Miv ,, , • - K''1!" "i,v»1- " h''1'' m-m í.-lel.; Arák kir-uUl.''tu.''J.. .M-tm rt uf^.íl Jfv^myi.1 ITV-Ot •• íri. Hia- órákkor?!... ,i ,lf..Kndlalnik aranykn. I...UÖ Ml.1. riawt.. Iil»«l, " mely K(\|\|iJi,^ kivA^,1ViK-jült I jliczokjll vala«<ln<ia, ••« n iin''t in'' laitntt tokl.an »2. 13. I I írt, irti.''-n jiran I«''. iIím-v« »■i»»iaU(ild;.iii Hordoihato őrségi etlenório orak. - ii.m»"m\ t.''ii'', mi......... .. Kérem figyelembe venni! eddip l.''t. «k kó:"ll le^inliban lia^.''- Motiogrutmn ___ _k y ós pec8Ótb(ílyog » r . fOraktár papir füliórnóiull ós lon-imitatióból. •í''t» JPF A (1 KANITZ-féle PAPIROS-RAKTÁR Post, Deákutcza 6ik szám „a fehár hajónál.- ajiin.jii KAxdajf..ii felsorolt rnkt-lrAl Iró- é« I c vúl • p a p i r já liü 1. 11- vél - l>o r 111'' ko k , acn''.l tüll, tollt«rt.l, tollkón, p i<c t í t • via»i, mAaol^ ím alixariüt int a, c»ornia, rajt-exoruxa A« telje» rajxesakn«ok, tiMebok /•» terbnikai lejti''kek, rajzpapirok g.Jnjfynlltvo, paua-pa.i''iro* Wpainirlen. inAi-ild pípek, beo»itott I r <5 • t i rk <pe k, telje» ir4a»xtal( e»x-kO«k aexil- h broimbiU, finom 11ntatátlók, albumok xeno í« aniilklll, ««Ivar 4a tseb-tároxAk.utaz.S-nxivariárrzAk, ugy mint mlndoniicmd tArgyak o »k ola 6« Irodai ha»xnilatokra. KllMtiíi»"n jtjAulom »ajAt gyArtuiAnyn I e v ilp a p i r oa o in a t;n lefetijabb ixlnexotn monogram-mokkái, látogató jegyejc <S» lo''vílpocsétlő bílyegck, klllunt)» finoman k^ixitve a legjutá ■iyoiabK Arakon, Levélpapirosok. 100 darab nirvel nyomva 50, 80 kr. 100 levél <» 100 boríték nyomva ■ l .ft-1 írt. 50 kr. 100 levél feiték-nyouiatii monogrammal 1 ft. 40 -80, 2.Ó0 100 levélé»J00 borilék Íeiiík-nvouiatii iiionogiaiiimal 2 ít. 80 3.%0 kr. l'')0 levél eximinel fekete nyo- inatit 80 kr. 1 ft, 20 kr.'' tf^r Minden ssás levél-1» i)b rité.khot egy füfen liiinin p n pi ro * '' •> k a j A n <1 é k o 11 a t i k. 1 rU»inat>G<Mevvl negyedfít, eritn-niel fckvtn nyomatú 7 8 — 120. 1INH.) darab Ijvriték kender pa-pirbfl nagyobliíél« cxlmnul^fe-kele nvomatu 5—6 ft. Látogató jegyek nlnute féle »xlnny omattal 100 ilftral) legfinomabb briatel- ''papírra 50 kr. 100 darab>finom xine»ltett cárion 80 kr. 100 illi legfinomabb franezla Mattlack-contonion 1 fl''r. 100 darab finnni francxla bril- '' lant papírra 2 ít 60 ''kr. 100''larab lithogr. tlnom)kelt(>( fú nyíl brlitol 1 ft. '' Minden egye »or 10 kr tnbb. Lsv élbély egek. x IHO''I db aranynyoinatn 2 ft 50. 1000 » vere» peviétviatz »zln 2 ít 75 kr. 4000 . congrévo dombom bellikkel. 2 ".zlimel.3 ft 7S kr. M''ttüen lovábbl eier 50 krral alusóbb. Raktár valódi angol pergament befőzött gyümölcsre. (442-24 1) Papir gallérok. Kéxelok, iinitatlv a legfinomabb vAixonbAI leereaxtett Arakkal. 1 tuexat lehajló .gallér (Lincoln) 36 kr,........... '' '' 1 tuexat egyeite» gallér (Empire) 30 kr. 1 . ké/.elök (C''.irdett) 36 kr. Legújabb divatú. Ismét eladók százalékot nyersek. Nagy vAtaizlék luindonnemU (Ixleti, jegyxfl ,é» mAaolé könyvekből. NyointalvAnyo k kívánat • xeriuti gyoriau ét ixépen a leg jntAnyoiabb Arakon kétxlttetnek. ML- Levélbeli megrendelések lltAuvélel mellett a legpontosabban 0« gyor»an e.xk^xbltetnek. 47-Wft jeg«xUvegg._ Araur rrll. ar.l»p 50,lŐ. ..................í»0. lOtl 120 ft • kritx. (tv. a. i. 55—75 íi - r«meut«ir - • • 80,''.M> - Itkl ft - - ket.''lappal WO, 120- \|.''>0 n. n»\|\|1:,t,V II ft \| (f y órák »xéfo, ExH«l . xil. I .''•» 8 r. 13 - I« ft.:K/eii Arany - • 25 —30 fl.''»xervc».v r i«•1 Ilin.leli va«jinlv.nnlviiri «"rrc- Miii.\|"ii áron «<inliArakb.ni, gyárakban »lb j.''» k.-«e»ked.:k >A.-.»• óráknak, iiiiiidegyik''« n/» vau l''il aiAnl.ill.ilil..il ••<«/ klIIUliíéli'' belven teli-lőí nem "óiá«ok H-M WgVI- ll. b.lt Mcgiiji- (ltccrcati- (ó ihmIV ons-Fluid) LOVAKNAK, Chraust, cs. kir. állatorvostól, Játékaink ós Wajdlts József kiadvAnyAbaii N,-Kauix«Aii megjelent i''h általa minden ba«ai keretkedétbeu ''kapható : Halljuk a sxép szót, rximlt magyar Ivlkon/ftiit.! (tuaat''i kltnyv. Aia 1 íit Ha ta (luk, vigadjunk I k3xkidvc»iéglt it.<Hfrtrríf -IH-rlr- KUvhlfiivAVnr A* ¿W lapra terjedő « ili/i«en láállitott xaeb-k.lnyviiek I íil ''.''ll kr., dót nr.mv nvo> mi»- és araiiv/«regélylyel I irt •»•> k<. üe.ucraci, magyar kiiály»ág lói.lle-írási, hitelen adatol/tiyouián .ím ki. Dflyhá/I énekkönyv, 115 «•g<»há»i .''ne- ket tartalmaxó. Il od ki^dá«! ért e»ln<<» r.ranymeUxóaael ké>xiteit ltbu\ veeake nri^.i''0 kr. ! Magyar vetökérUa a hire« !,<»■■. i.n»''l • ■ iyáiivj«t>•''iIoI 3''Z »lino/.ctl k> ; peP< l m igynr alrtlráaaal, Ai:v .Vi kr. Haíté.''SIOlgálat ■• Katonai tankönyv iSra kr., ^¿BÜ ! Hamisítás ellen óvás tétetik í! Cs. kir. szabadalmazott, újonnan javított, nmoríkqí szabadalom-levóllcl ellátott, .¿italánomvkedvAlt rtiíOV^AVU^.- «u/A mely a bé''-al maga« egétiaégilgvi halóaág illetéke« »xakíértlai a tekintélyi, állal megvlxagáltatván a a maga» kere«ked«ilini miniax-teriumnaK IWlJÍ''.''év Márt hó''5-én 4,l3il 724 a/áinii kiliocaájtváifya folytán egyes egyedül mint gyógysie lovnk külső bettgiégc ellen ellenie tépett. Miiil kórmegelöx(>»ier baaiii''iiliai.V a l.n''ivk nagyobb kibajtAa» ÍM í. ntán, mi(i\|hog/ erén • kal''niegr.ikkaiiávól óvja. l''Jtbb V-kinlé bixonyilvAnyok exeri gyógy»xer elad.íiuál '' Ara egy üvegnek haaxnálati utaaitáaaal I frl. 40 kr. Kl&genfarti állatgyógyszer lovak-, szarvasmarhák- és juhoknak. mely a korneubu.gi marhaporiiál éa mAa avalatlannk nlinl Oaate-Allitott kéMÍtméii)éknél aokkal előbbre VQiihatóhb, inert ex nem •gveilJll a* elCforduló knxOnaégea Allatbctegaé^ekbe''n, uiinl orrfo-lyáa, i\irigydag, kUtnnféle htfmtok a«t. gyor» éa Idxonyoa »egil''é'' get nyuit hanem még lAiaaabb liel»5'' txenveiKtéknél i» legjobb eredménynyel hajxnálbató. Kllávolilja a belek n''iakaea hedugulá-aail, a voröexeér reudaxerbcni háborgatásokat, cl>"niox<lltja a ki. éa «Iválaaitáaokal, éa nagy mérvben emeli a tehenek lejeléaét. Mint kónnegelőspaxer — taysMial éa (iuxel, uiidön ex állatok g/akrabban belegeakednek, eredménynyel haaxnállMt.l, minthogy •«k betegaégek kilöréaét akadályoxiaXax állatjlf.it jókcdvllekké te»xi, a »x5rveillé»l éa étvágyat ^ISmoxdTtJnaéaax emé»xtéal eroaitl, Végre oaej kelt Jegye» iem, hogy ax én éllatgyógypomm nem caak jobb, mlnt«a ko«»uburgl marhapor, hanem exomagaim Is nagyobbak é» olcsóbbak. (,)yógyxerem. eladóinál a legjobb blxonyltvá» nyalni meKtekiiitL«tSk. Ára egy c»oniagnal^ haaxnálati nta»ltá»»al 40 kr. Figyelmeztetés Kótolcaaégemnek tartom mint állatorvoa a t et. lóiulaido-noiokat flgyelinetta^nl, hogy a kornenbiirgi K''Vlxda nr Ildii." nedve együltalábaa M''etn R"y^gyxer a lovak hnlogségvi ellen, hanem eaak mint kórmegelö<<> axer axnba.lalm''nxt.ilott, (kiírineu.''lőxo axe-r«k Uh«tnek egóaxs/gea állatok «»áinára. da nem hotegokuck) kti-Ibnbeti a inagaa o. kir. kereakedelmi'' m.niaitleriiiMiHak lSrt''.l. évi luálUua 6-én> 436/724. »tám alatl gvógj «xer.m végett résteiiire kiadott határosiit órtelinébeu Kwixda urn:<k hauir.n.iltau megtiltatott e motóvixének (Kna\|ilutlon» Fl>iid) nyilvánoa liiriletéaekben a haa<-uáiati iitaait.iaokbau gyógyhitáat lulajdonitanl. de Ktvix''da a tilalom daczára aem engedi magát eltévexletnl, liogy találmányának gyógyerejü li.itiut uo ¿ulajdobltauv. melyet ar. soha acau bírt. £'' 5 r a k t á r; ax o»xtrál<-o>agyar birodalom a«ámára C''rauat állatorvoanál Klagenfurtban. ''1 szciek rnkttira Na^y^Kotii/..su n vidt;ko íos^éru ogyudÜl. • zer laiiu''t er«''"(t « n l">va- '' }:r. t, - fit. gép.- íi^k-ia''. lélyektiil ki.itli^.n legjobby lnugiiil. moig''i .IV/«. il uicglekiíitliPl/lk. I al Jn. tm, 1 í.i ''io kr. I!\|ii r-s ("n''(''K, s/.t''góny »''••. gazdag ^i^íí^ilyan ilusválas«-tfku ós olcsó raktára, a milyen Üúcsbcu több nem létezik. Tanulók számára tudományos játékok, és minden korúak számára roppant v.ila^ztékkal érdokos t^irsasjátékok. Kivonat órji''to xéke a j ílékávultnuk: <ag nélkdl dbla, 3, ft, konyha, iatátó, bolt, axoliH, biit''irxaltal a anélkitl. (Ivei- l>oiiij.á«f/n ftii.''Ntett k.,l.i''il< Uijalt.llxijálékok axi 50. 80 kr. I. I?, 4 íit. Uáhok fv, 10. )5 kr; ANATHEBIN- P P 1 y" •o. Idttlrelleii 10, -''U. 10. 10. Ml, r.o bjibi.k, .1 a láb- l.olt»!i''t I« l..mti..\|ij''iték VO. :ttl. V». 80 kr ll.lr»uikil.i\|iíe« 10. 20, 3il kr. \|loiiiiii''. 2" 3(1. .'',o. HU kr ; lehakk llgiliákk.il I.V.ft. \|.;Vi, Í^Ths kn.''li 10. 20,''h. O l, «l kr. I írt, 1 írt 50 kr 3 frl; koc^aiátók 30, Rosenfeld Adolf, ki,reikeili a.''Uvn >.iu. 00. Vo, y) kr. J.''.''l», 2 írt, raj«ké-• xdlék ■! >. CO, »0 kr.; iii.ink.il:irlÜy 6", 80 kr, 1 írt .Vi kr. J írt Pia nók l.20 kr. I írt. Trombita, a p. doh, hogedll, mu odiqni, dn.la, . Ii.ir ii.inlka, hnrnug tllék a mái h.iug4x»rak ijen jitiá. y''oa áron,— , Má''a jáUxólrerek KkW félo vá laixtét-Aal. lO''krt.''.l 1 írtig. Társa«-játékok 30, M) kriól 2 ínig. Mimleiiíéle ) épeakanvvek 10, 15, 15, 05. 0 kr I ni. látaxva nio^taiutlj.ik a gyermekek a klIIHn-kéxlmiiuk ikat e kOnwekbiil: 80 kr, 1.20, 2., 3 frl. Glóbusok : 50, HO, I., 1.60,° 2 írt. Interna mágika kí.ipel 05, 85 kr, 1 írt, 1.40 2. :t, ■ff .''1 fit. fandalnadár, a "ladárhaii. ■¿okit ut.inoxxa. csak 25 kr. Angid miaxer-kasxni. luegt.iltv* uuo ile.iíélo háximliaxerrel 1 írt, 1 50] .''.50, 3, 1 írt; kii. bb gyermekek-Itek : 25, 31, 50, 80 kr, I írt; nyomda,-telje» kí''«/.dlékkel, íeln">tt gyárinokckn''ek : «5 kr, 1.20 1 80, 2.V). 3 5 írtig, l''rnbvl-iálék «Ii-m.ilataágnt tnlndéukoru gvermekek n. k: HO kr, l írt 50 kr, 3 írtl^; will«! .iegyao éa horg iló kfiuy>Vck 30 miistiával, 5"kr.. Miudijn(é r 1», liitaágo* játékok és játékifí-rreVk.''» tulyákban, 10, -.>i>; 40, J>> kr, I 2 írtig. mek-axinháx, 35, ■>•) kr. i írtig. Análtoxó jteík. 2",. 10. C.Ó, í<o kr. ronldtte 3;\ f''0. kr. 1 írt. Knt ''. gér. fti) kr. Kii tó vs«m''2 fíi, 2 fi HO krí gvermok óra Illéssel, 35 kr; olc»óbbaxerll. I. ft, 20 ,30, K> kr. I''ia/ti.ty, ^niaka. I''..ílixorkexettelt <0. 40. 80 kr, 1 írt, t.SO I .''.0 llar.l pléhből, 20-lo''krig: aetélból, III kr. 1 írt 5''> krijjf. Sokféle uiágn.-«.•« {álékaxnrck, melvek a viabo.i a loágnei ir.Miy* stvinl iirfd«.¿álnak, 10, 20, 30, 60.80 K í fr(W->ore/.. \|\| íu kávé«, tlieái és «.Uédl6<fj%y«k, ''''•), 80 kr, \ frt, 2 ty jm'' 4 Jftéiok fllb''é. való gy frmeknkiiek •áhól » kauUe.hnkból- í^''. i''5, 30, .VI k<; kniijnfífe'' itt-''^m, 1.», 20 kr, 1 frtli^MjUW^^éM^iele.eii il .kft»«, H itiC£> f Igen m«?.-.i^J0fak ttl''-v''en kornak •Jtáiná-''., a blt/óar''í^/jlékll axép kannik, a melyl;<l'' irfiulenlé10 bfl-véax matatván:''! meglehet vsináiiii kéaxltlékok »xáioáliox képest, I ír! 40 kr, 1.80, 3.fi0 krlg A föld éa laKói, ogy tartályban a íoldgOiub éi tqi^ilgh axoiilako em-berek neiusetí ''Vtaxeteikbeu, hár mii uy^iísn'' alKr^líévvel, 35 kr. Alla-S«.V\|oilrrel «-vonva 30. ftO, SO kr, l ivt, 1 írt 50, 2 frt. Allnt.ik l-r-méaxete» hin''gal. Ml, kO kr, 1 írt, 1 írt 30 2 (irt ftO krig. K.ieaik, fogatok, o''iinl üiaxok a iiiin leiif.''-le pUbi.il: :i0, 60 kr. 2 frl, t f.''Yv /''kr. íléeal lovasul, vasutak, H.V., 50, 80 kr, 1 frt, 1 írt M» kr. f^hot.igraph kéaadlék : mclvlyel valódi fényképet ia lehet ealnnloi : 20, 10 kr. Amerikai katona-játék, vagy ax ameiikai lobogóf mely egyaxer»- gyakorló fogorvos és szabadalomtula\|dones Becsben, Stadt, Bognergasse 2. * , .... ,---- B axájvix, megvixagálva a béc»l orve a axáj mludeogsaját Ö év gyakorlat által kitdnöon hanxiioanak bixonyullot igyetem éa kellometleii biixe ellen, valamint m(i- éa odvea íogaknak é» gyökereknek elhanyagolt tiaxtitáaa, ugy a dohányaxag ellen. Krlillmulhatlan a»cr cx :'' betegek künnyon vérxOa, tldltlt lobboa íoghóa, aUlv, klUOnOaen hengeren ntsxók-nál, .aúz..a é» k«»xvényea fogbetegaégekbeu a foghu» elváláaa éa enyé-axetében, killdiiOaeii a/, előhaladt életkorban miáltal IdKváltoxáakor k(l-''"''">» érxékenyaég áll l.c . axolgál a fogak tiaxtitáaára általában, axiutéu liaaxnoanak bizonyul! a foghua rothadáaánál, kUldnOien lucgbceaUlhetleu inogó foguknál, oly baj, melyben annyi gOrvélyea »xonvedni axokott, erííalti a íoghuat a a fogakhox való axilárdabb odaragaaxkodását e»xknxll. A bélege» fogakkal bírókat óvja fogfájáa ellen, ax igen gyakori fogak 1 kbp''ö.ldat.il j 11 axájnak . kelleme» lldraég é hllvn»»éger, valatr.ini tl»x-. lUóiré»képe»»éget k«lr»fln»x, minthogy abban a »xlvó« nyálkál fcloldoxia, t¡gy kftnnyebbou eltávolítható, amiért ia a axájvixiavltá«ra béhaláisal van. Egy palaczk ára I frt 40 kr. o. ért. Bepákotásért 20 kr. Növónvi fno-lior T:",1,j''« » fogakat olykép, hogy napon JUgpll. kltili haaxnálata által nemcsak ax általábau oly kellemetlen fogkő eltávoliltatik, hanem a fogak máxa 1» fehéiaég * axépaégbeu fokoxódik. . Egy doboz ára 63 kr. o. ért. (337-4,2. n.) Anatherin fogpaszta. K fogpáaxta egyik legkényelme-»ebb fogtiaxtitóaxer, mivel »emmi> 110111U ax ígéixaégnck ártalmai anyagot nem tartalmai, áavány alkalréixel a xoiaáncsárn halnak anéiklll, hogy axokat inegtá.uadnák, a páait«.»»er-vo» vegyré»xein pedig tlaxtllják axokat é» valarrlut axok xoipánSLtt é» a nyálkabSit t énkltlk j a »xAjréaxeket a bo''ntielevfi olajak fri»»(&k; a fogak fehéraégo éa tiaxlaiága ia iiftvekaalk Kdlrtnílaen aiinlható ax vfxeu éa axáraxíÓldOni uUxóknak, minthogy »em ki ne:n ömölhet, sem podig a naponkint! nedvos hasxnálat által el nein romlik. * Égy szelencze ára I frt 22 kr. osztr. ért Fr»í>"Mnin K*n (Ogólom axon por és folyadékból áll, mely ax M w^wiwiu, (Ire» korhadt fogijt kitömésére aaért hasxnáltatlk, hogy a fogak eredeti ntrSaai ismét helyreállittaaaanak, » hogy általa esonlaxú továbbterjedése megakaffAlyoxtaasék. miáltal nx élvtmaradékok további «»aieg>aité»e, valamint a nyál éa i-véb folyadék .k. a a cíonUnyag további nívglngata a íog Inig (mitől fájdalom »xárui.ixlkj wcggátoltatlk.. Egy tok ára 2 frt 10 kr. 0. ért. II a k t á r a k mind trombita ft piaatolvkéllt HO kr. Vleglepjtéa éa inulaiaágr • llárl haaxuálható ; igen axép Hoppnnt ttitJnnyipc^U ogyób j.it»5kszorek knpbntók ol-t''Hiiu ogycdUI 0 rnktilrlmn. Árjogyiók iuuyi''ii osztat''ik ki. A PHIE3 DMAMT, (;i7rt .tn ■ Wli-ii, \|raati''r«tra>a»v Kr. Mellékelve van a ..SZÉPIRODALMI KÖZLÖNY" előfizetési felhívása- exen, kitűnő tulajdonságai miatt mindenütt, sőt Németoríxág, Helvétia, Törftk- é» Mig.doraxig, Amerika, llolliaud, Helgium, 01a»«oraxág, Kelet-éa l éi Indiában méltán érdemlett elismeréiben fétiesOlfi exikkek léte- J__ _ nek valódi él friss minőségben. Jl f ll Kaphatók : Xagy-Kattixsán : llelu» Jóuef gyógyaxerésx, Kotenberg, Koaenfeld A., Wajdlts .1., Welllsch, Kesselhofer é» ttehwarx A. urak ko-rvakedéaében. l''ápáu ; Tacliép«!» J: Ke»xtbelyeu t Hinger M. Walss A Zala-Kgeiaxeg. u: laóó gyógysxoráis. Kapr.ilieiáa i Wéfll gyógy»xe-ié»/. Varasdon : Malter gyógy»<eré»i. 8ent-Oyt)rgy0n: Nötklg. 811-megeu : Dorner Kájet éa 8tainbor»xky I,. gyógyaxeré»x araknál. 8soio-bathelyeu . l''illieli Kereues gyógy»x«ré«x urnát. HatárSrvIdékl As.-Öyflr-gyfln; Kibic K. C.. Vesxprémben Mi\yr éa Tuaxkáu, é» Oiíthard Tivadar tiau 8xékeaíehérvár; Lvginanu A., Ilraun J, gyógy»xeréaxek bovas-Iteiény i llclaler gyógy»xjré»x. Kaloe»»; Horváth K gyógy»i«ré«x. Ksea-kernelen, Macblcld gyógyaxeréax. DunaíOldvár: Tcmiuer B. Hakion i Klorián J. gyógytxvréax. KOrmeudeii : Horváth J. Kapotvár: Kolin J-, K«gl, llelus gyógyaxeréax. 8xagaxárd : .Nonríeá A., Hrahiay gj''ógysaerésx, llonyhádou : Kraniolln J. Tolnán: 8ehtvarx M. 8xigetvárotl; llarvraitli Haján •.Miehitseh St éa llerxíeld li ú. Ilerxog Iguácx. I''écaetl, Zaol nay W. úa B /.ieh, Slpnkli (ty^gyaieréa/. J Wajdits .József kiudO, lap- és nyoiodiUnlajdonos gyorüsajtó njomdsa JNagy-Kaiiizsáu. \ugy-Kainzsa 1870. július 16-án. 29. szám. Kilenczedik évfolyam Kiterjedve s SOPRON és VASMEGYÉKRE. Vegyes tartalmú hetilap a szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdádat, tiiűomáiij es miivcmi köréből. !l II . MeKlelenllt: minden axoaibatoa, «(ÍM • gyakran Mtifél vagy kit lv.n. hat-rkt-Hilöi Irodii «• kiadó I.IvmImI : W.v.DUTM JOZHKK Miijík.i«»k.<U«éliii. ml»'' J.HMKW:- Uj előfizetési felhívás ,ZALA-SOMOGYI KÖZLÖNY'' kiterjedve Sopron Cm Va8megyókre • rtlmli vf\|fj e>l«rUI..... It.til«\|> 1870. évi jnliut''dtertmbtr mdtodik fiUvl folyamdra. Előfizetési ár: Félt''vVc......3 irt. tivnegyedrv . . . . 1 frt. 00 kr. Wm- .«IMiaté«* f. pl \|mIm W végével leiárt, kérjük u elAflzetéetk mleltttíl nréj- '' újításáthogy a példányok megkflldéieben ftnakadá» ne t»rtéi>lék._ Nagy-Kanizsa építkezése. 11. 1. Ígéretet tetten», hogy N.-Kanizsa építkezéséről uiég szólni fogok, azórt is e ívikkeui első értekezésemnek folytatásául tekintendő. • • 2. Múltkori/jÜkkcntbüi! ugy fejesteui ki magamat, hogy: .Szigorú épitési sza-1»A1 yrendeletre van szükségünk; mert míkép látható, az épités körül folyvásti mulasztások észrevehetők, mennyiben a tűzveszélyes, egészségeikül,'' ízléstelen épületek, rendetljm utezák és rósz közlekedési utak, nyitott árkok, rendezetlen járdák stb. nem rsak hogy léteznek, mint voltak régen, hanem részleUmkint szaporoduak ma is, mint oly hiányok.i melyek a személy és vagyon bátorlét, a közegészsfcgi jólét s va-gyonosodás biztonságát tartjAk kétes helyzetben. 3. Az által, hogy az épitko/.ósi sza-bály-rendeletnek ily komoly értelmet adtam, akarom mondani, hogy annak létrehozatalával siessünk, mert az többé el nem viselhető, hogy egyesek önkénye vagy bárki mulasztása által is az összes lakosság érdekei csak pillanatnyi időre is veszélyeztessenek. 4. A helyhatóság és képviselőség dolga arra gondolni, hogy a közönség ez oldal* ról is biztonságot nyerjen, azért e két testület van hivatva oly épitési szabály készítésére is, mely helyi viszonyainkhoz elfogadható lenne. A közrendészeti bizottmány feladata véleményes javaslatot készíteni, s hogy ezt alaposan teljesese, utasittassék a város minden részének figyelemmel leendő áttekintésére, a szükségeseknek jegyzékbe vételére, Ixigy uiindennek tudomásul vétele által minél derültebb véleményes javaslatot tehessen a képviselőség asztalára. «>• llaa közruudészeti bizottmánya város minden utczáját, szegletét tüzetesen át-Tizsgálandju, éber figyelemmel kisérend minden tárgyat s körülményt,csak jó sikerre lehet számítani, illetőleg oly épitési szabály rendelet megnyerésére, melynek alapján hely hatóság, építész, ács, kőműves és építkező egyiránt fogjuk tudni, hogy inikép építsenek jövőbeu, s mínó mulasztásokon segítsenek '' azonnal vagy időszakonként. - • • ) Ajillitjiik olvMÓ kft>An«i''\|Mlnk ligty.tiuéb« P»,r. Elöflzotósi föltételek: IKIjl ím. IijUIhi« liuriUn.nl viilékír [iu.Uii «üt.lvr Kg£»r vi. : • fl fit — kr „ Krl «Svit- Évii.py.dre I , .''»O , if* v-v >rr II Mtt. 1 Hlraetéaelc A lil limAlm» prlit m>n''rl 1-Mflr 7 kr Í ii»i 13 í« iiiíikUii InvAhbi licikl.tWit f> kr. Uty/iy.ll.» imiylnii "K«« b.iktalA.írl ¡H) kr. A „Nyílt tíren" r^M \|iftil «"t lirikl.lá''i <lij. I ''< kr. ti. Igeu alapos szabály rendeletet lehetne létrehozni, ha a városnak jelen helyzete mappára vétetnék, mert világosan tűnnének szem elé a javítandó hibák, mely arra is szolgálna, hogy egy másodikat lehetne csinálui, és ez szolgálna irányul az uj építkezésre, mely a szabály rendelettel együtt lenne kötelező a hatóság, építész, Ac, kőműves és építkezőre oly szigorral, hogy hozzá nem alkalmazkodás, tehát mulasztás esetébeu az abból eredendő károk megtérítésében egyetemlegosen lennének elmarasz-Ulandók. ,„„ .,,..„ ,. 7. Hogy az épitési szabály-rendeletnek mi a tulajdonképeui czélja, megmondtam ezúttal rövideden, következő számunkban pedig terjedelmesben. Czélja védoui az épü leteket a tűzvész, a közegészséget az ártalmas befolyások ellen, eszközleni a város csiuosodását, a közlekedési utakat jó karban tartani, elősegítem így a vagyonosodást, mindezek által pedig közvetve a személy és vagyon bátorlétet, ugy nemkülönben a közegészségi jólétet a lakósság előnyére kitel-hetőleg biztosítani. Kelt N.Kanizsán, július bó 13, 187ü. TEll&ÁNOZKY. Torna-egyleti „ügy. t . 4 A nagy kanizsai toriia-pgylet szeptemberi zászlófelavatási ünnepélyo, különösen e város és vidékre nézve érdekfeszítő levén, az ez érdembeni intézkedéseknek lapunk utján miuél szélesb körbeni ismertetésük óhajtandó, ennélfogva megkezdjük a közlemények sorát a.) Nagy-Kanizsa város tanácsához intézett megkeresvénynyel, s b.) az erre adott végzéssel. Tekinteten váróul tniiÁent Midőn ezennel szerencsések vagyunk a tek. városi tanácsnak tudomására hozni, hogy a n.-kanizsai torna-cgyl«4.. f. szeptbr. 10 és l^-én zászlójának'' felavatása alkalmával egy nagyohbszerü tornaünnepélyt rendezem!, láelyben részvételre hazánk nevezetesebb torna-egyletei meghívatni fognak, nem kételkedünk,^liogy a tt. v. tanács valamint az egész városi közönség megelégedéssel veendik ezen hírt, melyszerint a magyar városok között Nagy-Kanizsának jutna a dicső szerep legelőször az előkelőbb hazai tornászok nagyobb számát lalaí közt egyesíthetni; — de nem kevésbbé helybeli kereskedőink és iparosainknak is több száz az ország különféle vidékeiből itt időző vendég által lényegcsb haszon származni fog. Egyletünk egészen felismerve azon roppant nehézségeket,melyeivel ily nagyszerű vállalatnak kivitele ös&zekapcsolva van, minden egyes tagja fáradságot sőt pénzáldozatokat sem kímélve, oda fog törekedni, hogy ezen nagy horderejű feladatnak megfelelhessen, de viszont reméljük mi is, hogy a tt. v. tanács, valamint városunk közönsége más városok példája után, nekünk szinte segéd- - kezet fog nyújtani, hogy ezen ünnepély, melyv nek dicsősége az ő dicsőségüket is hirdetni fogja, a lehető legnagyobb fénynyel kiálli-tathassék, hogy vendégeink mulattatásáról és kényelméről az egylet és a város méltóságához mérve gondoskodhassunk. Ezeket előre bocsátva teljes bizodalommal fordulunk a tt. v. tanácshoz a következőkért 4 kérve u. m: 1.) A zászló felavatása helyéül a nagy pfacz találtatván legczélszcrübbnek, azt egy kissé tisztességesb állapotba hozatni és azon időre nekünk átengedni szíveskednék. 2.) Á tarackoknak s az''azokat kezelő egyénnek melléállitásaért. 3.) Az ünnepélynek 2 napi tartamára a kelló rendőrségi személyzetet rendelkezésünk alá bocsátani. 4.) A városi torna teremnek azon időre használliatása iránt. De különösen esedezünk még a tt. v. tanács morális támogatásáért a czélra, hogy u város főbb utczáiban levő házak ez alkalomra zászlókkal feldiszitessenek, és hogy értelmes torna testvéreink, kik többelsőrendü hazai város, ugyan annyi ifjú és müveit polgárait képezik nemzetünk elismert vendégszeretetét itt sem nélkülözzék ás tehetősb családaínk lakaiban szives vendégekül befogadtassanak. Mindezek iránt szíves válaszát mielőbb elvárva Maradunk a tt. v. tanácsnak, hazafiúi üdvözlettel és mély tisztelettel, A n.kanizsai torna-egylet igazgató választmánya. liéNicN kiiránn N.-KnHtiHt vdrot lundcsdnak 1870. június 11. tnrloft (undciHUti jtitjyzUtoiityotbUl. ''Vi ti A helybeli torna-egylet igazgató válnsztntánya tudatja, hogy zászlójának ■ felavatása f. é. szept. 10 és 11. leeml s ugyan ekkor egy migyobbszerü ''ünnepélyt rendezclid. Egyazersmint kéri, hogy 1-ör a zászló felavatása helyéül a nagy piacz tisztességesb állapotba helyezve átenged tessék. 2-or A taraczkok 8„az azt kezelő egyén átadafcsék. 3-or. Az Ünnepély 2 napi tartamára a kelló rendőri személyzet rendelkezésre bo-csájtaaxék. 4-er A városi torna-terem szinte azon időre használatul átengedtessék, '' végre a főbb ütsxák házai zászlókkal feldiszittetné-nek, és az érkező idegen vendégeknek a te-hetősb családokuáli befogadása eszközöltetnék. Vígi4$i A v. tanács a torna egylet zászló avatási ünnepélyét e város érdekében is kilel-Jietóleg előmozdítani és emelni óhajtván, a Hirdetéseket elfogad: N. Kanlíián: > KiADÓ IIIVA rAI,.Pa»«ea: ZKI8LER M Béoa-, Mamburg-, Berlin-, Majná m.- Frankfurt- i Baiet--ben: Ha ujr.SSTKIN & VonLKU. Llpou-. Bern-, ét Stullgartbán: s Vf''HSK* TÁü.SA. Béosben : OPt»KLIK -- n a -arjau^ •egylet igazgatóIválasztmányi^által be-kérelem mindek pont iának teliesit torna- adott kérelem mindekpontjának teljesítésére ezennel segédkezet» nyújtani igér. Egyszersmint. polgármester ur az átirat ós ezen végzés kiadásával megbizatlk, hogy általa alakítandó egy bizottmánynyal,s á torna egylet e részbeni megbízottjaival jó eleve értekezvén, ezen végzésnek foganatot szerezni, s a kérelem pontjait teljesíteni szíveskedjék. Mely véflfcés egvszersmind tudomás vétel végett Walbach Mór torna-egyleti elnök úrral is közlendő. ¡Olvawta s kiadta :. UISZTHICSÁNYI KJNÁGZ, utjegyi!»;. Az ítAlmérésí jog rendezéséről szóló törvényjavaslat )■ tárgyában. . A , Pesti Napló" 145-ík száma alatt közlött . [talmérési törvényjavaslat* egész szelletuéf az 1848-ik évi \|töryényekben lerakott ama magasztos eszme lengi át, hogy az eddig fenállott elkülönítő falak megszün-tctVe, a hűbér természetéből folyó iutézmó-nyek a szabadság szelleméhez ildomítottan, a nagy közönségnek birtokába bocsájtassa-nak, s ezzel a szabadság, egyenlőség és testvériség felállitottt eszméje létesíttessék. — Bárha gyengének'' érzőm magamat c nagy -eszme magyarázatára, s ezzel kapcsolatosat a törvényjavaslat taglalásában,. mindazt, által nem leszék talán a tisztolt olvasó terhére, ha nézetem a következőkben öszpon-tositottau e lapok hasábján elsorolom. Szerintem a törvényjavaslat két elvet tűzött ki magának czélul. 1-ör. Mint fentebb is érintőm a kiváltságos jogot megszüntetni,.sazt a helyett, hogy eddig egyesek birtokolták, ezentúl azt a nagy közönségnek adják által. 2-or. Hogy az imiét nyerendő jövedelemből az adózó nép vállára súlyosodé községi terhek némi könnyítést nyerjenek, s ez által a köztcher-viselés raegkönnyeb-bittessék. A törvényjavaslat 1 -só §-a az ¡talmérési jogyl mint kisebb királyi haszonvételt megszünteti, mely második kikozdése az eddigi jogosítottak, illetőleg jogutódjaik kár-''pótoltatását biztosítja, — ez másként mint kárpótlás utján nem is eszközölhető, de most e helyen önkényt következik a kérdés: mi történik azon italiuérést gyakoroltakkal, kik 1848-ik év óta király ö felsége megko-ronáztatása napjáig az italmérési jog gyakorlatát nyerték, követelhetnek-e ezek is megváltást joguk átongedéseért és miuő alapon? Azt jól tudom, hogy a törvénynek visza-hat«» ereje nincs, hogy hazánk országgyűlési képviselete midőn a kiegyezés terére lépett, fátyolt vetett a multakra, az innét vont következtetésnél fogva csekély egyéni nézetem az, mikéi) az ily italméiési jogtulajdonok húson kárpótlásban részel tetendők, annyival is inkább, mert a törvényjavaslat 2-ik $-ában kikötöttek közt sem foglaltatnak bent, én leginkább csak arra óhajtok szorítkozni, hogy mit hozhat fel alaptil a község arra nézve, mely szerint a támasztott követelés ellen védhesse magát. Tudjuk azt, hogy a/, alaptőke meghatározását a töi vényjnvaslat 4. $ a világosan akként jeleli meg, hogy a jövedelem 1HG5. évtől egész 1870. évig vétetvén, ennek átlagos összege tenné a váltságitőkét meghatározó kamatot, mert a tőke mindig a tulajdonos birtoka volt, ő n bért, mint kamatot vette bé, így a kimutatott haszonbér, mint kamat vétetnék sennek alapján számíttatnék a tőke mínt megváltási összeg,ezt tudom,hogy a kir. haszonvételek-birtokosai kimutatifi tudják, mert azok szerződésen alapuló engedély mellet t adták egyesek vagy községeknek a jog '' gyakorolhatását, de a később nyert boriné-rési tulajdonosok, kik ezt mint Üzletet saját maguk is használták, szerződést oi tárgyban felmutatni nem tudnak, ezek alaptőkéjének kiszámításához vélném felveendőnek azon öfszeget'', melyet saját maguk, mint jő vedel-x met jövcdclmiadó alap tárgyául önkényt bevallottak, mert hogy az egyezség létesi-tethessék, kell, hogy annak biztos alapja lehessen, különbenáltal» czélt érni nem vé lek, itt''hasonlókép a bevallott összeg miut kamat tekintetnék s ez mint Vi»» kamat vétetvén a tőke állományt igazolná, és mivel az italmérés mellett konyha-haszon is van, igv az, melyre nézve váltság nem igényelhető Wztucgállápodás szerint a bevallott adó alapból előbb levonatván, a fent maradandó összeg vételnék a tóke kiszámithatá-sához általányul. ___ Még csak a törvényjavaslat 14. Jj-a c. pontjára nézve volna némü észrevételem, mely ekként szól „A község megengedheti mindenkinek ingyen, vagy díjfizetés mellett az általmérést* ezen pont szerfelett kiterje-dett. mert a ki a községek helyzetét tudja, az bizonyosan vejem együtt egy .véleményben van, hogy az ingyenes korcsmáitatás a nép biztos erkölcsi romlását idézné elő, ezzel a nép vagyonosodása lenne tönkre téve, mert a munkás erő a munkától el vonatva, henyélésnek adná magát. így nem csak erkölcsileg, de vagyonikig is vesztve lenne, ezen pont helyett óliajtaudóbb volna határozottan Kimondani, hogy kiterjedtebb városok és községekben minden 1000 lélek utón egy borniérési hely, mig az 1000 léh-keit alóli községekbon csak egy helye« en-tetUe tik az italmérés, > ezzel a község jövedelmi forrása tetemesen emelkétjyén, anyagi gyarapodásba részesülne, de a kincstár érdeke is elő mozdít tat m''-k inkább,ínért a zug bor- '' mérés helyett a nyilvános egyén mindig a s/.erzMés alapján megadóztatandó lenne. Az italmérési jog nyilvános árverezésen adattatnék ki, uuio is szubudsága leuno mindenkinek árverezni azon hozzáadással, hogy a Közönség teljes ós pontos ellátásáért felelőssé tétetett. KOVÁTS JÁNOS, Ungviti kir. ictf>-ö. Egy pár szó u gyorsírásról. Kzou művészet, — vagy Iih ugy totszík, tudomány — naponkénti terjedése és a müveit világ által vuló felkarolása nem teszi talán érdektelenné, ha a t. olvasóknak őzen kis értekezést nyújtom. Nem lesz érdoktetan kél okból: l. Hogy némely kételyt szétoszlassak, — iiui-t uiég ma is vannak nem csak némelyek, — ile sót sokan is, — kik ha nem is boszorkány «ágnak, —d.i mégis charlntauoriáiiuk tartják a gyorsírás által elérhető gyorsaságot."2. Hogy mennyire a gyönge erőnktől tolik kedvelt ébresz szünk t. olvasóinkban ezen llgy iránt; mort hiába el kell ismernünk az angol kimondást életre valóságát — „Tiiue is moncy!" — Ha időnyerés végett inkább utazituk gózmozdonv-nyal, mint lovakkal, inkább távirozunk, mint levelezünk — ugy a gyorsírás/itot is főleg ezon, de más okokból is, pártolnunk t-s gyakoroluunk kell. '' Már a régi római íróknál utálunk adatokat egy írásról, melyet ők „krypt .^rapbiának" no-vetnek, moly azonban,mínt már neve is mutstja, inkább titkos mintsem gyors írás volt. Tulaj-donképeni feltalálója OaboWbergor Foronez Xavér volt. .Megérdemli ezen iiAgv tértin, hogy életét rövid körvonalokb m ismertessük olvasóinkkal. Született Münchenben, 1789. elején; atyját korán vesztvén el, szegénysége miatt nem folytnthatá egyetemi tanulmányait, ugy minta gyengélkedése miatt elemi tanítónak som képezhette magát ki; sok fáradozás után végre kapott az álhmminisloriuinhan egy hivatalt, melyet ktkjönöseu gyönyörű írásának köszönhetett. Sokat foglalkozott a mnemonikával, pasi-graphiával, kryptographiával, de különösen ogy alenogruphiai rendszer létrehozásával. Az 1810. országgyűlésen ebbeli törekvésének már szép sikerét mutatta. Az időt rabi«''» szörnyű sok szá- mítás az előmunkálatok és a praktikus gyako^-'' j latok roppantul erőltető munkát adtak neki. \| I820.it királyi akadeini t megbízatott gyorsírásának átvizsgálásával, me\|> «.-záltfl ujtlak, ere deliünk, egyszerűnek i''m biztosnak ítéltetett, több munkát irt a stenogruphiáról, számos tanítvány t képzett ki benne, midőn 18.Y>. u halál elért«;. A stenographia csuk lassau tudott eltör-'' jedui; ennek néni annyira az volt az oka, hogy a mivolt világ nem ismerte el czéltrányosságot és hasznát — mintsem mert még Gabelsberger élete alatt azámosan uj rendszerek alapításával foglalkoztak; az uj rondszcrokkel uj nqvoket is kapott 1i stenographia. Gabelsberger rt»tono gtaphiának vagyis Szűk írásnak nevezte el; mások ismét „tachygraphiáuak, droiuographiá-nak,;phonographiái> >.k, biochygíaphiáouk" sat, novozék. Ami Gabelsberger «teu-oginpliíájáiiak lényegét illeti; ő ezt a logikára alapította, míg utódainak jó része ezt tevó; így. egyike a nevezetesebb utáukepzőknek Stolze volt; Stolze szerint minden szó, moly a közönséges életben gyakrabban fordul elő, saját rövidített jelével (tigla) bír; ez természetesen roppantul terheli az emlékező tohotséget. Gabelsberger, mint mondám, az észre, a logikára alapítá rendszerét; az egész rendszert négy részre osztotta; az első részt szóképzésnek — Wortbilduug — nevozé ; előadja "bbon az egyes betűket, mikép lehot ezek seguy''íjével egyes szavakat iriu.uk; a második rés :t mondat képzésnek — Satzblldung — novezé, mely megtanit bennünkot, mikép lehet az egyes szavak segítségével egész tuon divtokat írnunk. Kzen két rész magában véve befejezett egészet képez, és elegendő gyorsaságot nyújt mérsékelt szóiiokok papíron való kik vetésére. Nagyobb gyorsaság elérésére megalapítja a vítagyorsirást — SatzkUrzung — melynek segitségévol gyorsabb beszédeket is küvot-hetünk azon időbon, melyben előadatnak, ezen részt alapítja Gabelsberger a logikára. Kgy példa fel fogja vílágosítari? az egé^zot. Ha én azon mondatot írom „das Fcuer brount," azonban az utolsó szóból csak az utolsó botüt irom kí, nem szükségeltetik nagy lángész ahoe, hogy kimagyarázhassuk a hiányzó szó értelmét; mort az olső, mire a tűznél gondolunk nz, hogy „ég." Azonban épeu ezen harmadik rész minden gyors ¡rónál a műveltség bizonyos fokát tételezi fel. Gabelsberger utódjai még egy negyedik részt is alapítottak, melyet „logikai rövidítéseknek — Logische Kürzuug — uximeztek ; oüen rész az országgyűlési gyorsíróknak szükséges előnyöket és rttviditésokot tárgyalja. Gabelsberger rendszerét Markovich Iván vitte át a magyar nyelvre, és mondhatjuk, hogy egy országban sincs a stenographia annyira elterjedve, mint épen nálunk; azonban meg kell vallanunk azt is, hogy e«y országban sincs oly kevés egylet a gyorsíráazat előmozdítására, mínt épen nálunk ; roméljük, hogy ezen bajon is segítve leend az oktatásügyi mínísteríum azon rondolote folytáu, miszerint a sfenograph''u ezentúl rendes tantárgy leend a felsőbb tu. »¿(áljukban. SOMOGYI KOK. Vy Jegyzőkönyvi kivonat n -opronl keieakeileliiiléxipftrknnininiiMk 1870. évi aprtl hó 4-én tartott közös üléséről • • • • (Víg.) »Kzou kívül pedig Kis-C''zelluok Közel szoiu. szédságában, jelesül Ságou 4, Miskén 8, Jám,». házán 4, Sárváron és Sárvár Vármellékon 4 l''ápócson 4 és Hosszú-l''ercsztegen 4,.összen,u tehát ''28 vásár tartatik." ! .Azonban a kérelmezett második hutivá-sárt illetőleg a bizottság ugy hiszi, hogy az ou-gedélyezendő volna, mivel a heti vásárok a< országos vásárokkal ollentétbo», jelentőségük-ben nyernek és ujabb időben, a nagy forgalmi utak mellett fokvő és csak ezok által létrehozutt gyülpontokou forgalom fejlődött ki, hol ezelőtt ilyenről szó sem volt. Iteménylhctő tehát, hogy Kis-Czell a fohérvár-szorabathely-grilczi vaut-nak kiépítésével hasonló gyűlpouttá fog aUkul ni, taidöu egy második hetivásár igon alkalma, leuuo, a gabona-, fa- és baromkereskedést élénkíteni, mely czikkek kellendőaégo minduniUt inkább a heti, mintsem az országos vásárok ul tul közvetítetik." .Azon gyakran ismétlődő tény, bogy Jtiiz-ségek, molyok minden forgalmi irányon kivttl esnek, vásári engedélyért folyamodnak, vala-tuiut, hogy községek, vásárjaik szaporítását kó-rolmozik, a raint a jelen eset is mutatja, a bizottmányt azon újított indítványra késztetik : miszerint a kamara, hivatkozással az 18(39 évi oktober 4-én 249 sz. alatt és 1870 évi mar-czius 14-én 124 sz. alatt tett előterjesztésére, a «vásári Ügynök országszerte leendő általános rvn-dojtéeo végett a nagym. ministeriumnál itmó telt lépést tegyen." .Kzen indítvány közelebbi indokolását á bizottság foloslogesnok tartja, miután az — ift emiitett felterjesztésekben amugyia kifejtetett; de súlyt vél fektetni arra, miszerint kívánatos volna annak tudása, valljon a magas ministe-rinm osztja-e a kamaráunk ez érdomben isuié-telton kifejezett nézetét és hogy szándékozik-e a vásári ügy .rendezését annak értelmében foganatba vétetni, mi iniudeu esetre sürgős közígsz-gatási intézkedés lenne, miután folytonosan uj vásárok engedélyeztetnek, mi által az amúgy sem könnyű roudozés mégiukább nehezlttotik. Hasonlókép czélszer.A lenno ezen rendezést azon országrészekben, molyok az austriai tartományokkal közvetlenül határosak, az özekben tartatni szokott vásárokrai tekintettel t- eszközölni és oz érdomben a szüksége* értesítést az osztrák kormánytól beszerezni.* Folytatás a meiíókieten ''»»a T Á iu: Z A. SonctteU. . I Miírl, 11.1«-rt nem! ugy iloho^ tlyali'' rt.n lájva ininllia »i''jtrní, III- liSlili, «mmagva minllia ír»i-lii, v(li»i;jfiitt a* ín ImiííIII liivi-m. flngy i''lli»i;)oil af ín »lonlmiMjni, Kii annyi mili-IÁIilutia fiilí tlinrll ,i ví(»,''7,-t » ki a/t lilV«" ■ A linliliiK ín vagyok r»U\|.<\|!, Ili nu.n Ki ifi11 liivíin : a un ni Im ii ílili-lilnk. Miilíín nlrmlír »íve üt, r >>/.ú\|> Világ li(;««rlJ.iikít, iliiílililiikíl. A nyelv \|iiliruva, k-Jnyln- ji)ll «.«uilltik, l)c uiígi* oly tokai li«axílgr\|íiik, Ili»/, óli niriiny pgí»«-n i\|iy iniínk . II. M» TlU»trl<>\|> íg « a íMil kr.rűtt : nníny t-rlvil, lírkeil ritpllcin c«l a 1UI1, Mi inrla, r«fuid<>« íjixakAn fogant IriliAr. a legnagyolili muríny ! « MíiImi ,talolui vAgy a főMi tíny l''tr.ilail Óli at íli-t oly kilinltl'' J''ilölril itt a »ejU''K-m inara<lt, f n»v«,l, mi tixt«l«trn inl: crínv! Ili»iik »«kan: lo aalvlivu, ¿a/tirii íU» i ''l''i-ilig ili-hog)-! oal.W<l, llrca »«ivot Nek«<t lakul fogailuí uom lílicl I A fclfmxlkojott, paiái.yi fit, VlUgl iingy liajok koxlitt libeg, h lakixiilill mogorva, lurd, liiilvg . . 111. i Akáilioiá tvkiutgctrk, xrnitm, He i<6m elígeilvti« nein l»UI A ronkatló i>n-g » a I a J n i vÁy) ; A »«rdlllii fiú l>e.lig \|\| i l< e u. ,\< agg dologin mily lianinr inegyi-n, A ferdllii.ni''k oli mi nr. ! s mamii Ivf.-kvo: jó a pnlia, Ingy. A iiinuka ok liiat oly komíny, igi-r. . A lány mmohgja anyja I. •!> • »/.avAt, Kovíi a nyár, legyen m.i«/. kowkn. Mi»en ka\|ti>>l> n rv\|tve ui''ll virAg! A/ ilju. aggnál, i» tiiiiárnol /ni, A/ agg tauÁrna inog liotond liei/cd , . •\o lám, lenini líilelí;;edé»l ! I HATOK 11 I.A.IOS. A fővárosi élet kíMivolm«, • 1 élvezető óv szépségei —u vi-'' dt''kiek becsalogutásúra. iVt) tl Nu .« k.i di.''kedé.si kényelem ellen az an-golnaU »cin lehetne kifogása l''i-sten. Kg> ik város-részből a niáaikba vasúton és omiiíbu-son mehetni Ul krért. Az i^az, hogy ílnnop és vaaárna\|Kikon át oslromuial kell bevenni a kocsikat ugy beiili u városban, tuiut este haza jiivi-t ,— a -városligetből; nem különben a Márgit-Nzigetiől .oste az utolsó gőzhajóval'' akarván minden halandó hazajutni, boldog az, a kí apró-cseprő veszteség éa sérülés mellett ép álla)K>tbau mondhatja odahaza: no én ugyan mogadtnui az árát; azért is mához egy hétre omuibu.sou vagy vasúton uiogyuk a budai zugligetbe. Ugy van; majil én . . . igy-ugy, s az wvdmény nom ritkán az, miszerint a hegyről az eső mossa le és hazáig. Hanem éli mernék egy kérdést koczkáz-tatni itt: ha már'' némely kocsiban fel van irva: ha nők vauiiuK, nem szabad dohányozni; mit tegyen a dohányzó és dohány-nélküli férfi, mikor a bejövő nők szédelgésbe hozzák a pézsma — nem tudom illtt-c, vagy szag által V Különb-iu oz idő szerint a caászái fürdői tárvauág uélküli kocsik példányai a kényelem szülte tisztátlanságuak. Szegény vízvezeték, majd megfeledkeztem róla. Kzt már a rosz vízzel bíró városok irigyelhetik Pesttől. .Igaz ugyan, hogy igeií kevés házba van bevezetve, do annal több ház előtt fakad tel az utczaí < népség nagy gyönyörűségére; leguagyobb részben a kocsmárosok piiiczcibe lehet bevezetve, mert az italok azóta tisztább viz-ízűek. Az a mulatság sem ritka, hogy a kapu alatt alkalmazott kaucsuk csőből a miut az illető locsoló ember mulatja magát, azon veszi észre a járókelő s neki hevült, dn különben békés polgár, hogv messze húsvét után.is meg vau locsolva, a ha szólni akar — hát szeme Bzája tele Jesz, a mi annyit jelent, hogy fuss --vagy hallgass. Mikor aztán mindezek cs később elmou-ditndők után az ember éjjeli, nyugalomra hajtja fejét; ilo a folyton zörgő kocsizás morajától és dübörgéstől gondolkozásra van nógatva, elmélkcdlietík a felől, hogy íiiínő drága ez a pesti kényelmes élet, midőn csak azért a leghitványabb kényelmi ezikkért, egy zsup szalmáért 20 krt, s egy-egy zsák megtöltése-ért épen ö db. l^uyai-huszast fizet a szomszéd soroksári burgeriiok, mert ha második kézből veszi, már egy közös hatossal kell pótolnia. — Ennél már a babéron való nyugvás is olcsóbb, lehet. A hangya szorgalom sehol sem mutatkoz-hatik nagyobb mértékben miut a nagy han-gyáboly közelében; az apró liaiigya-város népessége elvesz, de a nagy városé.imposant látváuyt nyújt, s ha valaki vagy 2~:iOO évig figyelemmel kisérhotné, hogy ugyau míro megy, vagy mi lesz belőlo, arra a gondolatra jutna ekkor is, hogy már csak végét várom. Óc a gondviselés kettő kÖnyvvÜolébeii nz máskép van — előjegyezve. Mindegyikünk látja egymás végezetét, magáéra soha suin gondol, mert azt ismét más fogja látni -- ha nem is látja be. Itt is hangyaszorgalommal rendezik az em- berek saját és mások élvezetére az anyagot és kényelmet, még pedig az anyagiak mollott k szellemieket is. S ki tagadná,'' hogy a fővárosi nép fogékony a szellemi élvezetekre V Ki omész-teué meg azt a sok hírlapot, ki lapozná át a f«y várost kölcsön könyvtárakat, kí töltené b''o » színházai, a magyar és német énekesok keresni» tanyáit, a város-erdő primitív inücsárnokaít; az „Újvilág" hajmeresztő erkölcsi rutságsil pedig, valamint egyéb tűrt éa nem tűrt nyilvi-nos és titkos intézeteit ki tartaná fenn, ha áVri való veszendő publikum nem volna kéznél — a fővárosban V Igaz ugyan, hogy kissé sánta oz a logika, do látunk, hogy halad ? ; A fővárosban kétféleképeu éli Jo az ember a téli hosszú estét éji a nyári hosszú napot. Az egyik fél reggeltől estig dolgozik, a másik meg reggeltől estije ónja magát dolog nélkül; tehát mindenkinek szükséges a szórakozás, az élvezet. S őzzel azt hiszem, az is meg vau mondva, hogy ki miképen — s raíuő élvezetet keres. • Arra már nem vagyunk följogosítva, hogy kérdésbe hozzam: ezalatt kí miből él, s miből jut költsége mindenre ~ mert azt Bokán maguk Hem szeretnék bevallani. S végtéro kinek mi köze alioz, ha én nappal »zolga vagyok, estepe-ilíg nagyságolnak, vagy megfordítva : este semmit — hanem már nappal nagyságot mutatok V Kgyszor úgyis vége minden nagyságnak, minden nyomorúságnak, bármily nagyságos lett legyen is. Ha kimogyüuk a -zöldbe vagy átalábau a mulató helyekre, jobbról balról szem hunyorítás, fejbólintás, köszöntés fogad. Ah! minő pompás ismeretséged vau barátom. Boldog ember vagy. A fél várossal állsz ösaxoköttetésbou. Minő hasznát veheti annak ax ember, ha rászorul ! Dehogy. Az a »¿ép kisasszony azért ismert uieg, inert pár év elölt inget vurrattam vole. A* * második uruő, a kávémérés főnöknője, hova eljárok reggidcukiut. A harmadik — és pedig zöldselyem ruha tujajdouosa a volt házmesterünk leány«, <t most szatócsué; az a göndör hkju Melléklet a „Zala-Somogyi Közlöny" 1870; évi 29-ik számához. A kálimra — bizottságának kifejezett vé/ leuiéiiy ét éa ennek indokait teljesen ellogadváít, rt jelentést annak értelmében fel terjesztetni ren- delto. ..... M. Sopron szab. kir. város t. tanácsának átirata, molylvel u kamara felhiviuík, niíszo riiit a holybuli pályafőn az érkezőkre yárnko-számára felállítandó várotorom végett. a. n uagym. mngy. kir. közlekedésügyi minísteri-uuiliox intézőit felterjesztéshez csat lakozzék. A városi tanács ezen átiratban következőleg nyilatkozik: „A ca. kir. szab. déli vasúti társulat, mely tudva levőleg a közönség kényelmére még kevesebb tigyelmot szokott fordítani, mint álfa-tán a kereskedelem és forgalom érdekeire, itt helyütt nem rég a ltom vitázó közönség szániára is ayítvn áHó várótermeket niogsummi-BÍtvén, azon elrendezést telte, liogy most ezen közönség számán) csakis az előcsarnok áll nyílva, holott :az érkező utasok kijttvéau.a \|>á-lyaudvnrból — uom az előcsarnokon, hanem a luálhakiudásnak ettől meglohetősun. távol eső, közvetlenül szabad térre nyíló helyiségen. kérésziül történik, mely. a közönség előtt zárva van.* „Hogy minő ezélja legyén ezen elrendezésnek, kitűnik azon egyúttal tett intézkedés-■ bői, mely szerint a pályaudvarba és a váróterembe való beléphutés csak bizonyos — u. vaa-tti hivatalnokok nyugdijnlupjárn fordítandó díjnak lulizetésu mellett engedtetik mt-g; eszerint tehát a szolgák, ''kik uraikat, vagy vuln-. mely utasnak rokonai, kik ezt a pályafőn várják, kényszerülve legyenek, vagy szabad ég alatt várakozni, vagy. bemeneti jegyűt váltani." „Azon nézetből kiindulva, hogy valamely -—az állam részéről a verseny ellenében biztosított szabadalmazott társulatnak természet-""»zerft kötelme, a közönség méltányos kívánalmait kielégíteni, a városi tanács közvetlenül a nevezett társulathoz fordult azon megkereséssel, miszerint az utasokra váró közönség számára a tuálhukíudás helyiségét váró-teremül rendelné, .miután a vonatoknak meglehetős gyakori intfgk''éséac mellett a szabad ég alatti várakozás nem csak kellemetlen, hanem ro''sz idő járás alkalmával az egészségre nézvokáros is, és mert nincs iníiideuki azon kellemes helyzet-bén, hogy magánuk a váróterem ós pályaudvarijai belépésbe jegyet válthasson." «.Minthogy ezen megkeresésnek a társa-,, sági igazgatóság róézérőj megfelelve nem lón, azon megjegyzéssel, hogy a közönség vagy az olőesarnokot vagy a vendéglőt használhatja, a városi tanáé olliatározá, miszerint orvoslás végett n nagyin, magyar kir. közlekedésügyi mi-nistenumhoz forduland, miről a tekintetes kereskedelmi- és iparkamarát azon kéréssel értesíteni szerencséltetik, miszerint ezen felterjesztést a magas kormánynál támogatni szíveskedjék.'' A kamara a'' városi tanácsnak panaszát teljesen igazoltnak találván, — egy váróteremnek \éVesitését egyhangúlag saját álláapont-jábó/ is otMyesen szorgalmazni határozá. IV. A déli vasúti társulat főigazgatóságit-, nnk átirata, molylnm sajnálattal kijelenti, hogy a kamara abbeli kívánatáuak, mely szerint Sopron éa Knni/.mi, ugy K-mízsa és Budit közt meneti s jövetre szóló jegyek kiadatnának, meg nem felelhet; • < A kamara ezen közlést élénk sajnálattal .tudomásul vévé. i Á kamarai duók : TÖPPLKK K. A tiik.-W; .SeHtNÜLKIt V- Távirdai illetékek kimutatása : Nagy Kanizsáról a következő holyekre egyszerű azaz 20 szóból álló sürgönyért 40 kr. tize-teiidő, niert elsőd íj négyszög aiá osiiek : Ács, Acsád, Adony, Atleucz, Agram, Alba, Alberti ''(Iran,) Alcsut, Almás, Almás (Huna,) Altonburg (ungarisch,) Altgradiska, Altofcu, Altsuself, Apatii), Ata. ílabocsa, Huden bei W. Haja, Bajinok, Barcs, Bátaszék, Hellovár, Ber-zenczo, Bezdán, Bicsku, Hleiburg, Hoduik, Hő-heims kireheu, Boglár, Bonyhád, Broitonstein, Brod,SliivoiiÍ8ch,Brucku. I<eítha, Britek a. Mur, Brückl, Brünn, Buda Ölen, Bükk, Btiigar. í''ad-javíca, Carlstadt, Csaba keresztúr, Csukulhuru, (Csáktornya,) Csepiu, Osorvuiikn,Csikvur,Oaog-léd,Cilii. Oálya,Ditrány,DeutschBoly,(Töltős,) Doutschluudsbcrg, Diukovár, Díuyés, Drauec.k (l)rávatorok,) Dugosolv, Duna Almás, Duna-földvár, Ditnakosz. Kbenlurt, Kbertteíu, Kgyilun St. Kbreiiliuiisi;ii,Kibíswald,Kísenerz,Kísenstadt,'' (Kismarton.) Krsekujvár, (Noitkuusol.) Kmegg, Esztergom, ((Iran.) Esztergom Nána. délegyháza, Felixdorf, Frnnzdorf, Froson, Friednu, Friesach, Frohnleiteii, Fünfkirrhnn, (Pécs.) Füred, Fllrstonfold. (»alantba, ,<iolso, (Jcorgen St. bfti Cilii, Ücorgcn St. bei .Indoiibiirg. Oloiclioii-berg, Uliuu, Ologguítz, (löd, (iödöllö, (lőtz.-n dorf, tlóla, (JoHea, (iotlséheó (Jrafouslcíu, (Iramat- Neusíodl, Orutweín, Oraz, Oross l.:i-seliitz, Uro.Morus, (iiiiu, (J umpjiLMijreliot^ Uyőr, (Itanb.) tlaín.imrg, Harkány, llartberg, Hegyes halom, (Sirass Somoróín.) Helzendorf, Himberg, Hírt, Hrastiiíg, Hüttüldorf. Hz, Isa-azegh, Iván, St. Izsák. Uáuos St. JiiSka, Juden« bürg. Kaiserbad, Kalocsa, Kaisdorf, Kniwang, Kapfüiiberg, Kajsisvár, Kaproueza, (Kopreiiiit/) Kecskemét, Keres/.tur .Milra, Keszthely, Kind-berg, Kirchstetten, Kisbér, Kiskőrös, Kistelük, Klamm, Kiiittnlfeld, Kőbánya (Steinbruch,) Köbölkút,Kötluch, Körös,Kreuz, (vWeg, (Uüiis) Komárváros, Komoro, Koiistanitza, .Kotorí, Kraínsburg, Kraljevecz, Kranichsfuld, Krapiun Markt, Krapina ''(''uplícz. Kressnitz, Kriglach, Künsdorf, Kilrtli,Kula, Kuii Sz.Míklós^Kiitiiia. Laase,Laibach,Lajta Sz. »Miklós(Nuudörtl.)l,an-gunvvang, Langcmlorf, Lauuadurf, Laxenburg, Lebuin, lx^ibnitz, l.ukenik, Lcobeii, Heobersdorf, Lepavína, l.upsény, Lichténwald, Líubach, l.io-sing, Hípík, Líttaí, Iwövő (Schützen,) Lorenczen j.boi Marburg, .Mrunczo im Murthal, l.ultenlierg, ^Marburg, Marion, Maria Bast, Maria Zell. Markt TülTur, Marton vásár, Mattersdorf, Matzleínsdorf, Mauern,Muidliiig, Míhá.ly St. MiklósSt. Milítár, Sissuk, Mitterndorf, Míxnítz, Mösel, Mőttliug, Moha, Mohács, Molnári, Monor, Moor, Moacli-gaiizen; Moaoii, I Weíselburg.) Mürzzusclilag, .Mtirákcresziur, Murock. \agy, Bajom, Nagy Czenk (CzinkeiidorfJ Nagy Igiíiaud, N;igy Kftxis, Nagy Maros, Nagy Silány, Nasíc, Nemes ^Milíiics, Németboly (Töttös,) Neszmély, Neiiberg, Nuugradíska, N''euhaiisBad, Neuleiig-bucii Nüiimarkt, ín Steuermarkt, Neunkírehen b.W.Neu l''esth, Neuszöny, Neuwerlmsz, Nyék, O Budií, -(Altofeii) Ődenburg, l)fun, ()gitlili, 0 Sissük, Ovánnegy. \|aierbach, i''akraz, Paks, i''ulícs, Palota, Pápa, Párudorf, Pécs, Péc/.el, l''eggaín, Poitzug, Perbe te, Peruegg, IV-stb, l''et-tau, Pilis, Pöltscbach. Pössnitz, Polstrau, Pouigl, Posega, Pottüiulorf, í''ozsouy (Pressburg.) Pra-gerliof, Pressbaum, Prevali, Proiuontor, Piniti-gam, Puszta Páka, Puszta Péteri. I)aab, Itácz-almás, ltadkersburg,ÍÍákos, Banu, Itelcawíiikel, U<iie\|ienau,Uoíehunburg, Keífuigg.Fresen, Keíf ''nitz, Uöiuerbad,ltohilséii, Kudolfswerth. Hagor; Saldeuhofeti, Salloch, Sainao, Sainobor, Sauer-bruiin, SuiturWunn, bui W. Nuustadt, Sava, Scbaúcrfuld, Sclieifling, Schönbruun, SehiUzen, Schweuhat, Seisenberg, Sellyo, Sjunering, Sea-vete, Siklós, Sliii''iring, Siolok, Slatina. Soroksár, \| Spielfeld, Spital b. \V\ Neustadt, Staiiiz, Stcina-tuanger, Stoinbrueh, Steinbriteken, Store, Stu-bing, Siteliopolje, SzabadszálhU, Zala Kgerszeg, Sziinlod, Szegszárd, Szt. l/irincz, Szigetvár, Sznob. Tardosken, Tárnok, Tata, Teresovae, Ternitz, Tétény, Tlialheiui, Tlieresío\|Hd, Tolna, Toplpüi, Tarnocz, Tótis,f Tóthmegyer, Traut-mausdorl, Treibach, Trifaij, Tsclíernembl, Titf-ieroail. Odvard, Üszög, Üllő,, Ujszöny, Untor Dr.iuburg, llnzinarkt. Vác/., Val\|m, Varaád Warasdin. VeiVw, Veit St. Kilrnllioii.VorboVetz, Verovitiz, Vosz\|irim, Vidojn ((iurkfeld,) Vil-iláiiy, Viiikuvc/4!, Vízvár, Völkermarkt, Vindait, Voilsberg, Vordenberg, Vukovár. W^itzim, Wiener Neustadt; Wii^elburg, Wildon, Wilf-leins dorf, Wiudisidig''ratz, Woltsberg, Wit-eiiern Zágráb, Z:''ikiiny> Zaiirositz, Zeltwcg, Zolii bor. * '' v A fent meg nem ncvezott állomások az «•gész ösArrák-magyjptr tlrnidnK>mImtt — -t«Vv«l-• ságrai tekintet nélkül H-ik dijnégysz/ignek vétetnek, ahová tiO kr. dij fizetendő. Kjs/.akuémelország, Németaltöld, Bajoror-i sxág, Baden, NVürttonberg, (Üaszország én Hol-vetiába St) kr. Ii/.ettelik. Más tartományba, egyáltalában a fent meg nem nevezett órszáunkba 1 írt. 20 kr. s az illető ország illetiíko, ahová a siirg-my szól, liieUuillö. NKMKTII. A Pom padon r Pasta, mint tzi''pitü «UJintulitá liHvszvr törtriu-trriil. K széjiitő pasta szomorú emléke XV. -I.ajos l''rauczia esásziír és országa gyászos múltjának, mennyiben akkor teremtetett,midőn l''omyndour és Dnfxtrry, mint szemtelen urvaroneznők és li-gelbirliéttebb elvetemült, minden szeüiérmet s illedelmet aljasaii sértő asszonyok ocsmány tobzódásaikra ót év alatt lőOlnillió francot pazaroltak el; • i • Pnmpupour, mint n legtarkábh kéjolgéa hölgye, a pokolbeli testi gyönyör élvezet foszlány iMÍldánya, hogy inindeu kaczér szemet magára vonhasson, özönélxju volt a szépítő szereknek. Kzek sorában állt a „Poiiipudour pasta" is, " Történt egykor, ipidőn Pompiulour udva-roneznő a titkos kéjelgés szeplős kamarájából halvány arczczal lé]iett a világos terembe, egyik udvarlója ót nagyon érdekésnek, tündér ■zép alaknak lenni nyilvánította, ülragadtalva az udvarló o magasztaló szavai által, ugyan azt a szépítő ''szórt, raolyet azon naj» használt saját nevére koresztelé. így jött létre Azon szépítő és lintalitó bőr ezer, mely tini »Pompadoitr pasta" czim nlattt KI x urnő által gyártatík és té^c-lyonkint l frt f>0 kr. ért szerepül a pí\|>oro asztalokon. __— Hgy. tapasztaljuk, hogy, az is azon üzleti ''árgy, mely őa> íamereténél''fogva inkább tisztítja, líatalitja az erszényt, mint n-bőrt''ésar-czat. Folytonos bírdet«''''séfiek okji az, mert igen sok nő van, ki a név természeténél fogva nem keni képére, s inkább,aknr riit, vén urcr,bőrrel bírni, mint nrczán jelképét viselni az elhunyt Pompadour l''rauczia udvaronc/, nőnek. x tkusAnczkv \ I Levelozós. Düllutíncz, június hó 27. Ismét egy szép ünnepélynek voltunk Iniiui-llgyanis az>e na\|s>n,szent J^íszló magyar király, mílit u-helybeli templom védszentjéuek emlékére tartani szokott buesu alkalmával szenteltetett fel u. t. Koezeth Máck JsrJÜleti aJ<«P«jrea és turniscsaí plébános ur által, szeretve tisztelt főispánunk ins. gróf Szapáry (íéza, — ft. llüll Feroncz ¿/.. kanonok s muraszombati plébános, u helybeli szolgubiróság, uradalmi tisztség, s •más egyházi és világi számos vendég, valamint .az e napon tartatni szokott országos vásárra öasaeáorogluU'' viücki. nép jelenlétében az uj orgona. Az isteni tiszteletet a fáraliázbau t. Szí-széki Márk helybeli plébános ur álfái adott díszebéd követte. — Hogy. oz alkalommal a számos felköszöntés nem hiányzott, feleslege»; említeni is; csak az sajnos; hogy a kedélyes mulatságban, melyet a helybeli jólrendezett polgári zenekar fűszerezett, -- főispán ur ő inga ri''wzt nem vehetett, miután még az a/. ui napi ««teli vonattal Pi^stro utazandó, előbb még haza Muraszombatba, 8 onnét Csáktornyára sietett. — Mindazonáltal nem csak ő ingaért s bájos nejéért, hanem öt éves szép s nagyreményű (iáért is, kiuok éjien novonnpja volt ürítettünk \|Miharakat. — Az uj orgona 2200 forintba került, 24 változattal, 8 valóban megható szép hanggal bír. ''.Készítője Masalovszky Ferenc/, szupesinogyoi szülutésü hazánkfia laibachi polgár, a hova 40 év előtt telepedett le. — Ugy lialljuk most a szomszéd escrencaóe/.i fárabelick egy még nagyobbszerü orgona készítése iránt déptek vele alkura. —w egi''wzen kék úrhölgy a tratikos felesége; a ki azon az egy lovás fogaton robogott el, s csak a selxwség muntutt inog, "hogy le ne nézzen, nz. a kocsmáros felesége, a ki nekünk olyan.jó jHir-" költet készít, ha, ténsnsszoiiynak eziinezzük, a mi fiiszerezi nz ő élűiét, s nekünk csak papiros pénzbe sem kerül. Kza nehézkes járású aranyba foglalt uri egyéniség IWKKl ftt. kapitális kamatjaiból él, aki a kölcsönzött 2 frt. után hütenkélit 20 kr. kamatot vesz.Kzt a zálogházból ismerem, amazt ii békebiróságlól, .amott a kijön, nz Igen sokszor megfordul a váltó törvényszéknél; ez akivel majd kezet fogunk, hat háznak tulajdo< nono a külvárosban, s ha nagyságolni fogod — vasárnap eliédre hí meg, most pedig megkínál egy külmldi 2 kros szivarral. Kit hogy hívnak : azt jő Isten tudja; látásitól áll a£ isnicretség, látásból áll a barátság, jószívűség, látásliól áll és múlik el minden — mint a pesti népünnepélyek tűzi játékai. Kos/, cicerone vagy barátom. Szeretném látni''«/. előkelőbb világot. Szolgálok vele. A ki itt hajtja u lovat szemben, az báró Ni, illáim jön grőf N.N.,ezután a ki a. lovat nom bujtja,ha-nem urlasan ül a hintóban hatodmagával, nz •2 ház tulajdonosa a bel- és Lipótvárosban'' A kí pedig csengős lovakkal bujtat, az O. bőrko-reskedő; a ki elébe akar robogni,uz oénztözsér;, u''z ott nyílt kocáiban ülő három úrhölgy X. bajKr kárnak leányai; a kik omltt sétálnak félig kivágott ruhával és cylindormngusságu parókával,'') azok és a hozzájok. többé kovésbbé hasonlök, s majd szépséggel; mnj rutaággul, majd 1 frivol öltözctUkkol é^i öltöny-nélküliségükkel akarják egymást (ulUlmulni; uzok u főváros majd minden osztályába beillőnek, mint Itfgy a ) A inuataiil lióriliurga« voinl^^liajat igy lítiiin ♦gjobbnak vgjraierttrn iiovotui. . .k . tejbe, Sajó öreg (lyöngyösi Istvánnál elmond-ható valamennyinek, hogy : Leginkább négy-dolgot vizsgál a szeretet: • - Krkölcsöt, értéket, szépséget, nemzetei. Szemed czírkaltuával ha őket felvennéd : Klső tekintetre megütközne elméd . . . Kiknek leáuyai gazdag értékekért, Jó pácza alutt nött erkölcsökért. .''. legyük hozzá — lehetnének szeretelro mél-tóbbuk I S e* volna a fővárosi élet élvezete V Dehogy ez! csak ráfogják aiinak kell lenniu. No de mindegy; három főtulajdo''nságot nem lehut elvitatni a fővárosi néptől: az egyik hogy ruházatára s bútorzatára sokul ud; másik, hogy kirándulás alkalmával egyre eszik és iszik; harmadik pedig az, hogy ha koll, véghetlen szívóssággal tud — koplalni. 8 ez utóbbi körülmény magyarázza meg azt is, hogy a bőbeszédüségnok és plüly kának sehol sincs oly buja tenyészete, mint a tővá-rosbun. Kz uz ember órahosszáig elmondja legapróbb részletekben, hogy a lóverseny alkalmával X. gr. hogyan volt öltözködve, tuiuő frakk ja, minő inulléuye, inggoinbju, nfinó lova volt, azon minő jegyek, minő szerszám,pompázott stb. Kedved jönne rá azt kérdoui ''tőle: hogy .hol fog ebédelni Y t. I. nem e a napnál V A pletyka, hol veszi magát, hol az oinborok nem ismerik egymást? Az igaz; soha senkitől seni kérdi: oz kicsoda, míbői él? hova jár, vagy hozzá kijárogat? Azért- mindent tud —- unalmában. S ugy ulmoudja, iníntha csak kötules volim vele — muluttutni. • llaiiütu azért van itt is elég szerény iliolya — a nagy házak zeg-zugaiban s num''ritkán a padlás lakásokban, num különben a palotákban; de azok jól tudják azt, hogy u házi, családi, vagy a \|Hilgári erény nem kirakatba, sem pedig kidobolni való, hogy minden szem lássa, hogy minden fül hullhassál '' Ott lehet látni néhányat, midőn ünnep- és ynsáriiti\|Mikou a templomból kijőve haza mennek, míg n nagy közönség elsétál a váczí ut czáha megnézni mi van máson, és megmutatni iniuó divat van rajtn, a kikről elmondhatná Kpikteti»s: „ Az asszonyi ékességekén a felserdült leányok már kapunk; mondd meg nekik, hogy az igazi ékesség a — szemérniotcsség." Oly egyszerűen lát<Kl megjelenni, vagy jiinlii, menni u valódi mívült nőt, hogy Önkénytelén leköt a tisztelet. De a városi élűt hol. venné a sok valódi gyémántot V Azért (lótolja cseli-üveggel. A valódi drága kő a családi élet zálogházában van; míg a künn csillogó értékű a m. kir. zálogházba van letéve - folytonos átíratás végett. Azért sokan .megtanulták már n fővárosba vándorlók közül, hogy a mi itt utou-utfélen, Vagy pedig síkos szobákban lénylik, az több-nyíre csiszolt üveg, talmi arany/ chiiia ezüst — :— és a valódi boldogeágot s a boldogulhatás minden eszközéi hamarabb íeltulálhutuí, u vidék csendes mugaiiyátaiu, mint o délíbabszerü fővárosi zajos és kápráztató külsőségek hullámzása között. '' , Ez ugyan nom valami szép festése a városi élotndk; de mit tehetünk róla, ha olyan az emberi természet, mint n szabad mudáré, mely jól látja, hogy amaz ott kalitkában be van zárva, mégis i>da megy, s meg hagyja magát fogatúi;. míg végre-annyira megszokja azt a bulaő életet, hogyhii kibocsálnnák, meg sem tudna élni. Hány ember van itt, a ki reggel csak nlíndul, jár-kel, csötlik-botlik, Imgnrász liánt a madár, s megélinig meg ncui bal. Mi novotjük a/, ázsiai s leginkább a .mennyei birodalom" (Clilnn) hivatalos sziílás formáit, midőn nzt mondják, hogy .ökröknek ökre, bivalyoknak bivalya" I Pedig ez neto ko-mikusabb felfogás, mint a fővárosi embereknek nagy részénél az, hogy Páris - - Fraucziaor-s\|.ág, Becs — Ausztria, Pest — Magyarországi Ka eblxni n Pestben természetesen minden egy<p ember azt liís/.í, hogy az ország szívében ö az országnak egyik tekintélyes rész pedig csak — hus-darabja. Nem egyéb ez, miut országos közjHinti s általános kirakat. A kis gyermek, ha bábut kap, ki taszí ár. ablakba, természetesen arczczal ki-'' felé, hogy csak a külső embor gyönyörködjék benne, ő maga megelégszik, ha hátulról lát ja. Minden szépet és furcsát, anyagit, szellemít, házit, házas-életét, önmagokat állítják ki az emberük; sőt nem elég, felfotografiroztatják s ki-tétotik különféle ppn.tokon a kirakatokba, hogy csak azt, csak őket''lássa az egész PeKten förgó világ. S nem lehet nagyobb uíégtételilk a vi-fdékíuknek, kik a nagyvárosi életet nélkülözik, • ha miudunnel eltolvo, haza ballagnak azt . mondva, hogy «ismerlek szép maszk" ! Do nincs ; mindég farsang és álarezos bál. ! litkozbun pcilíg igazat adhatnak nz adoma beli huszárnak, a ki midőn kérdé tőle a li.id-j nagy, hogy hát mit szól nhoz a szép asszonyhoz, .¡oz Ittas''az ő foloaégeV már c«ik vitéz hadnagy uram, tisztőlöm nhlsán, már biz''az gyönyör- k(klní •— megjárná, hanem feleségnek...... nagyon ís szép. Tehát mulatni jó — Pesten; de élűi csuk 1 jobb otthon! RÁKOSI LÁSZLÓ. I Somogy megy«, MllwiM, július 13. 1870. F. ér janiim h«S végén egy nap délelőtti 11 órakor nagyságos Kováos Sebestyén Uyulá sotnogyinogycí tanfelügyelő űr beesés látogatásával szerencséltette helységünket, s lario-dánkait 0 nagysága — miután a tanodának tanszerekkel! ellátása, napló rondos vezetése, a Uuon-crok mikénti feljárása — nutnkUlönbon a törvény által rendelt uj tárgyak folvétolo felől tudomást vett,- ezok után leereszkedő nyájassággal hallgatta — jelesen a fíJldiratból értelmes-«011 felölő fíildaiives gyermekeket. A fölveti tantárgyakból! kihallgatás után — minthogy délutáni idő lott ő ngaa tanon-ezokat lelkes szavával buzdította az oskolá-báni szorgalmas bejárásra. Mindezek utáu nagyon tisztelendő Papp János nemes keblű plebáuos ur fogadta Őt s vendégeül meg hiván, szívélyesen üdvözölte. Délután 2 órakor a plébánia lakásnál öiz-szojllttek a helybeli jegyző úrral a« elöljárók -mint iskolaszéki tagok, tisztelgésük utáu tan-felit''gvelő ur miután 140 tanoncz befogadására u levő egy tantorom nem elégíégc, segédtanító, s annak fizetése rendezve nem lóvén — a törvény értelme szerint meghagyta s elrendelte, hogy f. évi szei\|l Mihályra egy 200 frt o. é. évi fizetéssel díjazandó segéd alkalmazta-sék. — Jövő 1^71-ikí tavaszszal podig, minthogy a tanítónak - csak egy szobája van, még egy",.é.« egv II od osztályú tanoda . pitessék. Az elöljárók a tanfelügyelő urnák a törvény értelmében lett nyilatkozatit hódolatkészeéggel fogadták s élénk köszönetet szavaztak a szív«* látogatásért. - Ezután a szomszéd Sandra folytatta i^ját, mely útjában azon óhajtásunk kisérte, hogy öt mint a tanügy előmozdításában t^radozó nemes keblű Unfértiut, a haza javára Isten éltesse! • KETSZEKY ISTVÁN, ''Uuit>''>. Heti szemle. Jsllui 15-én tWTOL. — Az uj zágrábi érsek aug. 10-án tartja üuue\|H)\|yei bevonulását Zilgrábba. — A tosca-nini bank igazgatója jelentékeny déliéit hátrahagyásával megszökött. — A Paskiowits emlék . Varsóban jul, 3-iíii lepléztetett le a erár s Albrecht osztrák tőherezeg jelenlétében. - - Az ept-ljesi banknak saját nyomdája van. -- Pekingben a frunczia consul, s minden frauezia paji legyilkoltatott jun. 2 l»én. — Arany János májlieú-gsége miatt li hétre Karlsbadba utazott. — Ordódy Sándor a ni. gazd. ogyesülot pénz tárnoka meghalt. — Baratty Sarolta Kio do, Jáuoiróban az udvari színház első énokosuőjó győri születésű, s látogatóba haza készül.- — Mohemcd Tawnik pasa az ogyptomi alkirály tia -Bécshon Dr. l''opp gy. fogorvostól egy csinos tokban Anatheriu szájvizet fogudott .el saját használatára. -• Egy posU-egyozinéyy szerint jul. 1-őtől az Angliába küldeudő lóvéiért 13 kr. tízctéiidö. — Ludvigh János a a .Hon" főmunkatársa meghalt. — A pécsi színházat jövőre is Károlyi Lajosnak adta ki a bizottmány. — Boros-Jenőn a Körösben Hunyady Jánosnak egy ezüst \|>éuzét találták, mely eddig egyedüli. — Erdélyben az első román sziutársulát a kolozsvári magyar szinpadou néhány előadást rendel. - A pápai csalhatntlausági schoma felett jul 13-án megtörtént a szavazás 000 zsinati tag közöl riu-un .non plncot"-tol, 03 „piacét juxta modum''-mal szavaztak, 80 távol volt s igy 227 képezi az opositíot s mellette 377 maradt. — l''ulszky Ferenczot ós UoiTmann Pált a megyerondezési vitában tartott beszédjeiért Temesvár váró« képviselő testülete disztwlgá-rokkáVálasztotta. —"A magyarszéki gyilkosokat Siklóson elcsípték. — Pécsett a párbajok kezdeuek divatba jönni, nemcsak a cylinder-viselőt. — l)cák Peroncz a megyeronuozésrőli vitálmn nem fog felszólalni. — Szent István templomának padjai közt Bécsben egy megölt gyermek hullát találtak. — Inkoy István jul. 11-éu vezette oltárhoz B. Eötvös József leányát JoUuthát — Konstantinápolyban ismét 1 fMK> bát égett lo. — (Irodnloni.) A jobboldali szollotnbon szerkesztett rN agy vá r ad í Lap" megszűnt; de nyomban megjelent Buttnszéki Lajos szerkesztése s llügol Ottó kiadást« mellett .Nagyvárad* napilap, moly a politikát programul-jából határozottan kizárta. Helyett és méltó pártolásra érdemes; nem is igen használ a. vidéki lai> politikai színezete semmit, sőt árt az ügynek, mert a felmerülő kérdéseket a politika tág mezőjén a lap'' szUkkwvto, miatt tüzetcsen nem tárgyalhatván, csak kjpkod-kap-kod s legföljebb egyes szomélyoínuk hódolva ogyik ,rész örökös dicséretét, u másik rész örökös lenyomását eszközli. A társadalmi, kereskedelmi s gnidászatí tér az, mölylyel a vi-dék hasznát mozdíthatja elő s kímondhatlan előnynyol hat. A .Nagyvárad" odáigi számai élénkou vaunak szurkoiztvo. Egervári Ödön „Kokkwil-liun-véd naptárt szerkeszt IS71 >lik évre. Ara egy forint; a lisztu jövedelem fele a rokkant-hon- véd menház jüvárn van felajánlva H i r e k — Király .". Felsége az csztregnyei tűz kárvallottak^ segélyezésére í>tK) forintot méltóztatott legkegyelmesebben adományozni. — A zalamogyoi Deákpárt tagjai az augusztusi közgyűlést megelőző uupon délutáni ti órakor Zalaegerszegen a Deákkör Jic-. lyiségohen tartandó crtekozlotro tisztelettel Ineg hivatnak. -- »LAVINA LAJOS, y - ollWIk. — A kismartoni posta kirablóknak — hirazorint — már nyomukba akadtak. A 04 éves Batthyány Fűfop berezeg két komornyiktól -vezetve, megjelent u nagy foldbirfokosok béciH követvá\|ii-<zl:isán * a szabadelvű jelöltre szavnzlitt. — O z v, K ö r n y e i il ¡i n o s n é szép köszönő levelet intézett zalamogyoi tanfelügyelő úrhoz férje halála alkalmával irt s lapunkban" is megjelent részvétirrtt ■• * költeményre. — K i u c V eziVse k. A pesti kir. ítélő tábla rendes biráivá a többi között Bartlio-deiszky Oyula zalamogyoi törvényszéki elnök l''s Ostify Pál soprojiniflgyci első alispán, ii«y szinte jh$nzügyi foltörvényszék hoz számfeletti birővá Krániez József sajtóbirósági vizsgáló biró kineveztettek. — Adakozás. A Tisza áradása által mult évben károsultak iclscgélyéséro a m. kir. bel ügy mi u is tori u n.i hoz Znlnitiugya nemesi póiu-tára 31X) ftnyi adományt küldött.'' Dícséretfls s követésre méltó intéz- ■ v k«nlés. Sopronmogyo közönségé a megye térképét több példányban el készít tol vén azokat a a területé)! lévő iskolák közt szétosztotta. —»> h p i t ko/.és. A nagy-kanizsai takarékpénztár két emeletes uj épülőiének elké- szítését llencz it llerL'' építész urak nyerték meg, s az elómunkálato'' fogtak. meg, s az olőmunkála lokln »z azonnal hozzá is (Heküldetett.) Nngy-Kanizsáu, mint tudva van, több rendbeli üliuu\|té\|yro készülnek ; eleve is tigyelmeztetjük az ide jövendő tisztelt ven dégeket azoíT''ritka nagyságú, toreliélycsségil s kövérségfl csalánok iiiegsztíniléh''wíre, melyek n föfö utczák járdái m -\|\|ett diszuloguek, s melyeknek "árnyában ma holnap a pajkos gyermekek bújósdit játszanak. H ja Nagy-Kanizsán a nagy sár, vagy nagy por mellett ne csak a városi jxítlék legyen nagy, hanem az utczai paraj is. — V a suti összeütközés. Mult szombaton délután a (THgy-kanizsaí indóháznál a Sopronba menő vegyes vonat után robogott a hulyi vontatógép és nz összeütközés pcrczéboii három terhelt vaggont (eldöntött s néhányat megsértett; a vonat elojo azonban a személy-szállíuí kocsikkal minden baj nélkül szerencsésen tovább inohoUitt. — Időjárás. Julius 13-án este leié vihar keletkezett s ogész^ éjjel ply erősen dühöngött, llbgy több helyről^ veszünk villámle-ütésokröl tudósítást. NevezőUuiin Iháros-Bo-réitybon Inkoy József unuíalmi hajdúját szer-dáu csto ü urakor a villám agyonütötte, csütörtökön reggel !> órakor ncdig.OO öl hosszú szénapajtájába ütött, hiolybou tnintegy titKHf mázsa betnkaritotUpzénu leégett. Szerda ótn az esőzés kisebb'' nagyobb mérvben tartván, nom csekély kárt tett a learatott gabonában. — Szabad kő.mivosok. Sopronból értesíttetünk, hogy «/, oltani szabad, kőmivos páholy jul. 0 cs 10-én Uirtotta János ünno-jiélyét, mely n)kalommnl mcjwzo vidékről, különösen Bécsből nagy sziimmal jelentek meg. — Néhány nap ótn, lehet moudaui éj s nu\|K>n át nagy mennyiségű szarvasmarha falkákat hajtanak Xagy-Kanizsilü-ken-sztül. Már szerelik (HtlitikuKatuk orrú magyarázni mefc ezt is, hogy a háborúra készülő, (»oroszuk vásároltatják össze. — A holdfogyatkozást nálunk is sok helyütt értlekkel szemlélték, hogyne, liisz a hold oly sokat tudna beszélni, azaz csevegni a csevegésekről. Egyébként örömmel halljuk Maródy barátunk erősen készül lapunk ízjí-'' mára a holdfogyatkozitst megirni, csak 110 hagyná kedvét az Íráshoz oll''ógyni 4 m''agát az időből kifogyni. — Kulcsol talált egy ur s szerkesztő-,s<ígünknél beinutatla, aztán a városkapitány, sághoz adta be. Ik-szélík, hogy egy szép asz-szon^'' inog egy szép órát vesztett el s t"M.Í forintot igér a becsületes megtalálónak. — (T-y) Népmozgalmi kimutatás Zalamcgyo^-kapornaki járás alsó vidékének .egészségügyi kerületéből! lS70-ík év második évnogy«xlébon. Szülotott törvényes ti, 43l>. nő 41Ö — törvény leien ti, 04. nő, 00 össze-sou 075, Moghiilt törvényes li, H>7, nő L"»7. törvéuytoleu ti, 15, uő/lO összesen 3rth. -Há „ {Ibulizewt.) Jul. Ifi kén n fraiicm kormány kijelentette, hogy lori^zor»r.iít/nnk mtír inejjisitiit a lutl»- •''/. — J\|l a I á I o z á''s. S^ibó István nyugalmazott számtartó nojc, szülőiéit Kubatsuk Katalin, f. hó 10-én délután ;"» órakor a haldoklók szentségének ájtatos fölvétele mellett ideg? lázban két heti szenvedés.után meghalt. A tlelliesszivű asszony, szerető nő és gói\dos anya kora halálát öt árva — Sándor, FraTrtvfiskn, Mária, Ernő tis Janka kcsergi. A bohlogult csak 30 Óvot élt. Béke hamvaira. — W u cs k i ts János és líujo szomorodott szívvel jolonti szorotott jó anyjának illetőleg napának. Wncskits szül. i''opovits Katalin asszony-mik folyó évi július hó 13-kán délutáni 4 órakor életének (30-ik évébon^szél-lltés következtében történt gyászos kimultát. A boblogultnak tetemei folyó július hét ló éti délufání 4 órakor tétettok örök nyugalomra. Az eugesztulö sz. mise pedig szinté ú lió 23-án az itteni görög kájxilná-bau fog.megjártatni. Béke hamvainak. — O y ászh Vr. \V ft 1 h v i m Manó Nngy-Knnizsa város tevékeny. kereskedö\|H»l-gára jul. If)-én reggel 4''órakor hosszas szenvedés után. éltének 07-ík évében meghalt. Temetése jul. 17 élt délelőtt 10 órakor lesz. A boldogultunk a slavoniai Kcreakcdésvjekin-lóiéból nagy^jdiuncl vannak. Kere.skedéselTék felhagyása éifa pedig neje hagyományát gyermekei részérő gondosan kezelte s nyolc/, gyermekének nevelésére buzgó atyához illöleg kiváló ügyeimet fordított. Béke hamvain! . — Pá p a vidékére van 22 honvédzász lóalj rendelvojiadgyakorlatok végett, melyek-liez a kanizsai és a perlaki zászlóaljak is csatol vák. dönok gondol, s a földön,melyet trágyázni akar, különböző helyeken rakásra hordja. Ha a trá. gya hamarjában szükséges: kerek csomóba, é» rétegesen kell a möhot és gyejict egytnásra halmozni. A kerek és magas-uaoinók középébe egy jó vastag karó szi)ratik, moly a szerint, miut „ csomó magasodik, mindig feljebb huztitik, » minden rétegre, mielőtt másik rakatnék reá, egy kevés oltntlan mész hintetik Ha a csomó az illő magasságot elérte, a közepébe szúrt karó egészen kihúzat ik, s a helyén maradt lyukba viz öntetik, inig az egész csomó forrásba uem jő. Alig mult ol kétszer 24 drn, (mely idő alatt több ííy csoluót is lehet alkotni) már nz egész leülepedett, s az össziiclogyitett lioimlk jóféhi tápláló trágyává váltak Ezen trágya a szántóföldön szétszóratík, és^siker.i a bevetés után azonnal szembetűnő. Hasznos tudnivalók* kÖHíén a Hci''tvMliixIaláxtiál. I JNTyl.lt pöata. -, • / — M. J. K«innen«f vclltlk » Jil^ffre Is kírillk. n- .8zorelem-vnrás* ilnrxár.1, li»trjr UHr^fr uidu vsn^am adhatjuk. —.0 .Mnlliilifluix" nem. knxelhrtS.''j -Jolb muielsni neki, mini Icirnt liojfy s .N''biii tsUluk uóUt a<»kirtl (ji>l;fi is !) I.vlrni liiilv koilvt-.-« YS\|(y (v.ilóhsn t) Nokt-m « iriliitftil xxeretiiipin Ti\|y.<- <>li milv v^glclcii ! (Irigylik koxía : mint KsiiicsalkAlisn a íKy.i -- /.. I''rsl. Inl/xUiíilKliik. — .11. Kcullu ly. Xnjititljuk, <t<- ax/-rl tisj. KI msjryar, áll lliufs \ Sx. S. Hokrn viliiti - íjiár • is -licle t-li ns^íl n • xi''rki''xxfti lit.l<l«){»áj{ íJ,>».lH»rfjn-l«''l>«, iniiiíín iciívj... itvluip in.i^yi-n vclielü vn^Uki : .Sxlllst''lliik skvnvriini 1 lislnl #.IUi-ltl\|nk ! Ill'',lriíít<í\| n iíiík iij ii^IkI hoki Irllluk. ssl. '' .. — .8. fi. 0. Si««»k,- KIRIitiis l''rfn-11 volns, Ilonnál Inlwxkedlltnk- : . . — N. I.. I''ent. Inti''(kdittlhik -• 1''smouJislmárs lijylsir niiigkllldüttllk ; válsf>l vAftmik.— (II.) Angliában. az<in íneggyözödésro jöttek, hogy a sertések kizárólagos nöyényi táplálék mellett átnláhan nem igen tenyésznek, som annyira meg nem. híznak, amint kívánatos volna. Noha a növények is tartalmaznak kis mennyiségben .ásványokat, de bizonyosan uem annyit, mint n serién szervezető kiváltja. Azért egy különös edény ben kőszén- és faliamu-, só- és csoiitszénböl álhí. keveréket adnak a disznóknak, köritlhclijl ily arányban lt) : l : 1: 4, ebből egy malaczra 2 lat, egy diszmíra 4—0 lat sziUultt itík. Még jobb hatásúnak mondják uz apró darabkákra tört logjobbfélo kőszén etetését. Scóczíában sok birtokon láthatni, mily hévvel esnek a kőszénnek a hízósertések, és a tulajdonosok állitják, hogy egészségűk ezáltal clöiuozdlttatik és igen jól tenyésznek. Ott nem ig»n aggódnak, ba többet ettek is a fllíinebli irt mennyiségnél, sőt ellenkezőleg, hagyják annak időjén kedvök szerint kőszenet enni. Igy történik az hoteukint kétszor vagy háromszor,, Egy teugori utazáson az angol disznók épenséggel nőin akartak enni. Miután kőszenet kaptak, melyet oly ígenrkedvelnek, megjött rendűt étvágyuk is. Még itilouilitjük itt, h >gy az angolok <liszi\|aikat b;ib: é,s "íirpadurával, meg ijuza-. korpával hizlalják, mely keverék közé''még tengeri darát és rizslisztet is tesznek. Vízzel pedig nagyon bőven látják el. Még valamit. Tudvalevő dolog, hogy a tengerin hizlalt disznók tiszta zsírt adnak, árpiCn és hasonlón hizlaltak pedig jobb liust. A híres vesztfáliai aödar pedig óniiau nyeri jóságát, hogy a disznót ilyen a zsírt a hús közé vegyítő anyagokkal hizlalják, még pedig váltakozva két hétig egy-, másik két hétig súás-félével. Ezen eljárás nd\|a a sódarnnk a ^cellö kövéroégöt éji nedvet. — A mel^g lágy kon y ér no k A r la Imáról. Négy ífju llahlban, kiéKezvn érkezik egy fogadóba, s oly kenyérből, melyet akkor vesznek ki — Jigy&zólván — a kemenczéből, töblxieskét evén, a három egy óra múlva, - a negyedik valamivel későbbre elhaltak. Egy orvos közel Amsterdáuiho/. — ugy tal>asztalá bizonyos alkalommal, hogy a lakosok többnyiro szörnytl gyoiiíorfájásban kínlódnak. Utána éred s látja,,hogy ezek a kemenczéből újonnan kivett, s vajjal megkent moleg kenyérről szoktak élűi. Másutt is sokan, főkép az asszonyok, hogy az ő fogaik meg-foketUlqek s elronilanak, leginkább n meleg sütoményeknok köszönhetik. A. legkeményebb elefántcsontot, u legszárazabb szarvas-agancsokat,lm forró meleg kenyérbe dugják, rövid időn mint a viasz moglágyulnuk, a luit egész napi vízben főzései sem lehetett volna véghez vinni. I T-Hogy lehet k e v és i dö nla 11 trá-\| g y á r a s z o r t 1011 n í V Sok helyen szükséget j látnak u mezei gazdák trágya dolgában. Ezen ; szükségen könnyen segit a gyep és a moh. Az \| eml»er t. i. annyi mohot és gy o pívt vág fel a , földről, a meunyit trágyázásboli czéljára ele^ou- rSTyllttéír. W(ÚHZ «íózsof gyúgyszorészHÓl HéfsWn »Zimi Moron* Stmlt, ''l''iichlaubtm 444., 27. sz. kapbutúk. Pato Pokturalo (.Jeorgé: ezen koczka-czu kotkák grippe, katnn^s, köhögés s rekedtség eleli hasznosak. I doboz 7(1 kr. C''achoit ar<imatisé, n szá j rósz szagának eltávolítása végett, dohánvzás. evés és szeszes Utalok ivAsa után, nélküíözltotleii: társaságok bálok stb. látogatásánál. Ezen szer teljesen ártalmatlan növény-alkatré8zékból áll; óvszer a fogromlás és fogfájás ellen. 1 doboz 70 kr. . Dr. Max F. Sinidt fogtíncturája : fogfájás olleu s egyúttal szájviz, mely már félszázad óta nagy haszonnal általános használatnak örvend. 1 üveggel 40 kr. • . Szakadás elleni ir, kitünőleg használható az altest-rész-szakadásoknál. Készíti dr, Oriisí gyak. sérvorvos Baselben ; pléhdohozban utasig tással: 3 frt fM) kr. Fogpaszta, kitűnő szer 11 fv''foás föglius megóvására és tisztán tartására ; porc/Jdlán tég-111x3(1: 80 kr. Frunczia foK^i^ny haj fos tő szer, melylyel logfoljbbb 10 pufez alatt tetszés szerint: szőkére barifára vagy feketére icsthető tartósan a baj. Az ahhoz való készfilék, t. j. 2 kefe, 2 ctH$zo s 50 kr. 1 "üveg fos.tő szer 2 frt. Fagyseb-balsam, légiiben iV) kr; ez az idült fagysebekot js teljesen meggyógyítja. Vnló<li csnknmáj-olnj, kitűnő'' tiszta IzU, üvegeiikint 1 frlé* 1 811 kr. Svajczi fül viz, gyógyszer fájdulniuk a nehéz hallás ellen J -frt. (''s. kr. szjib. haj- és szakái esscncz, legha-íályosb szer a haj és szakái s erősítése végett •, utasítással : 2.irt. .Cs. kir. szab. Tannochinin-poiiiádé l''ser hofertől, hajnövesztő Bzer, mely 8—10 nap-''használat után a haj-kihullást bizonyosan megakadályozza, nunnk növését elősegiti; sziliét, puhaságát megóvja. Orvosi tekintélyek által ajánltatik.'' Csinos kiállításával ékesSégú ut''öl-'' lözőoszUduak ; 3 hónapig eltartó szelenCzo ára 2 frt. ■ < Dr. Gölis ál^ilanos ételpor.t, hatályos az emésztés, vértísztitás és erősítésre nézve, na-iKíukint 2-szor \cenjó. 1 nagy dolwiz: 1 frt 20 kr., kis : 84 kr. Pastíles digestives do Biliu bilini emésztést elősegítő lepény, ennek a bilini érczesvizzol hasonló fololdozii alkat részei vaunak ; ajánlatos nz emésztési bajok, szél, gyomorgörcs, gyo-inorlerheltútés, tolböfiigés stb. ellen ; l lepecsételt doboz ára : tK) kr. Szemvíz dr. Homershauzentől : a látóid megóvása s helyrcállitásárn. I üveg, pontos utasítással : 3 frt. , - Bnrlhaar-Stangonpomádé — az utánuövő hajat összetartani s azt megfösteni ; egyúttal biyuszpcdrőnek is alkalmas ; ára : 00 kr. ) K rovst aluli krtnlíltlokirt fi-lclöníni''t nom v.íIIkI a Sxoik. <b ÜZLET I-H I R KT Ö K: Na\|y-Kaalm, juliu« 46. 117". A» auuélklll ia caekély gabona »«letét a lebegő hAb„iuk»rdé«e hátra •xoiította ¡ pedig a háború nem c«ak lőporral, «I« kenyérben ia nagy «terepei JAl»»ik, iul».U Iflbb «()k«¿glfl van báhofu alkalmával* utinl békében. Mig a >éke buuuitva lánc», vagy inig a hadi trombita imui jote«, addig halArocotlan nem «tól-hatunk. K kft«t a «ok «úi^ iiAtutik «ok kin («II tflUg a lulnffiégbcu PiaczJ ár. , Nagy-Kanlaaa, 187« irt juliu« 14,ik napján. Bu«a 8&_84 font. 4 lit — kr. Hft-86 foul 4 írt 60 kr. •7-88 tout. 4 fit 76 kr. Ko» 78 - 79 foul - frl kr 79-HO.font 2 frt 80 kr 80-81 fost 3 fiC - kr Arpa »crfßi,r <0- 71 foul V fit 40 kr 71 — 72 font 2 Irt 1)0 kr. Arpa kOtAÓaégc«'' M-«ft font — frt - kr. G7--0M font frt. Kukoricxa 3 frt 80 kr 8 frt 16 kr.; Kuko-rteia Olat« (ciingvsntlu) .- frt — kr Zab 46-47 font lírl 10 kr. 47 48 font 2 frt 20 kr. Kohanka Art.. «8 ftlt. frt — kr. 68- 70 font - frt — kr liai, fehér 0 kr. ''- bab . tarka Ii kr K«ny4ilii«t ktf«ftn»4g, 8 frt-kr. - finom Z«euWIU«¿ 11 frt (0 kr. LAnglli 7 kfitünaége« — frt '' - liuoui -• frl — kr. Király''li''it \| kitiSniégo» •• frt — kr liliom 14 írt :>0 kr. Kox»-lAng klir.ünaégea - frt — kr. fiimm frt — kr. Matba Imi fontja 23 kr. liorjti hun fontja 22 kr. Her ti''a-biu fontja 20 kr. .Inh liui fontja * frt — kr Siat.iua fontja 40 kr. Z«ir fontja 40 kr. Clilio pAija 70 76 kr. KAms «0 kr. 1 frl l.ud «ovA„y 1 frt 40 kr 1 frt »0 kr. l.ud hlxotl * frt 40 kr. 2 frt <50 kr. Piijka frl kr. Tyuk-tojá» l>/» kr. kr. Dnrgoiiyn inír.j» 1 frt 40 1 frt 60 kr Kgy mAxia xúiia ó 2 fit 40 kr ; aiéna ilj 2 frt 00 ki. Kgy kéve ««np \|0k,. H«alma 1 fit 20 kr. Ujbur vidékUukbcti akója 6 fii Ó-bor vj-dékllukbeli akója H frt. A h a g y k « h i r. • a i váro» tanácsának árjegyxéke ..............SZIÛETHV KAROLY, bl.to«. klínyvéhtil kiadta Érték- ét váltófolyam : Ijulius 15. 5"/4 meUliques 55.—; ix/. nemz. kiflcsün 04 30; l>i6o-ki álladslmi kölesön »0. — ; bankrészvények 077 ; hitelintézeti részvéuyek 221. — ; London 125.76; ozltat ágio 123.25; arauy darabja 5.94 kr. Vasutl naponkinti meaetrend : Iti>1 tat N.Kauiitaáról llaica felé reggel 4 Ara . . délután 2 ó- i -, - „ Iliid , r ..yri l! óia , . , . d. ti I ilra ealye III ¿i.i függ. 4 ói* délben 2 /ira rcgg. C> óra éjiül 11 óra díliilAn-2 dia 1''riKtl Itul A , , H «.proliig Krk. N.-KanUaám liai.« , reggel 4 óra délben 12 óra KiiiIn felől léggel 4 óra ., , dclli. I óra , . nívó 8 óra •Utbaul.'' óra «»te 10 ó>a reggel I óra , , eate 10 óra Hoproubót délben 12 óra Triol II«. 22 .''i 7 4/. l.s yo i 3« 23 4.''. 63 62 10 Iti 42 prii''i. loro». peir. perc. Heti naptar, Julius 17-től 23-Ifl 1870. HÓ. éa liuti. Kalhoiiku« napilap ¡ tir ''„".») J.''xiia tono embert uwf MArk. VIII, 1^''J. l''roteit.ina , (/)\| naptár julj [Vmidegel , Iii Vasárnap i IH 1 lli''tfS j 1» ¡ Kidd 20 1 Mierda 21 I Cötört. ^2 1 l''éntok i 2^< ; .Sxomb. ''.« i. JL—..., .. — II Ii M egv Un Arnold Paul. V. Illfs''p. J. Páll. pr j. Magd. M. Libór, A. 11 fi Zobor Koxtna Artén, Aur. Uly óa Daniel M Magd Apolijn , n 5! X H 1 Felelős szerkesztő : Wajdits József . Segédszerkesztő : Bàtorfl Lajos. 11 I K 1) Ii T K S H K M j,, T jj legnagyobb vászon ét fehérnemű gyári raktára Hértibt''il, RothenhimtiMntsHf h. bátorkodik atoi. küxönaágot aion igon ulönyü» Alkalomra figyul- meitotni, nn-lyüél fél becsáron ia blsloi(ék mellett hibátlan vá«zon éa meglopó «rép uri én női fehérneműt ozcrczhetni. A pAmutnak elóuyiw )>c»r.otzé«t ét olcsó munkaerő követkertében aron kelleme« helyzetben van nevezett gyár jelenleg, (míg n készlet tart) hogy o tekintetben jütányoa árra nézve, rendkivaiit nyújthat, mi a kövotkezó árjegyzékből f M látható: Vászon •''Ml r frhárit«t\|ru Jó kési »»iiv«t vAticou . ¡I" « fi''li. crrat-vámon , ,v . W . jflf ««llnniai vA««un « • , 80 , kit. ruiSirvSijiiyty'' „ .34 , jrlaiidt ciírnoráiion , . :«> , rumb. ciúrnváicon r . 60 . titxta feh. oí. l«nvA««ou , (in . finom irlandi i(Sv4« . . 4ti . hollandi «iOv4« logalk^l-niMbb uri Ingákr , C . m . brabauti axOvéi IcgÜu. legjobb 4« legtartóabb. ainic«ak líUiik Idb ao rfifrt fehíritfllon Táa»ou"bcr«ár 14W, in.;«t caak Ö-7 ft a lrg Î8 80 IC -18 ¿4-28 30 - S6 28-32 30-36 34 - 38 40-48 62-60 «0-80 il-10 8 y 12- 14 16-18 14 -16 16-18 17-líl 20-24 24-30 3<t —40 H«ndkivflli nagy vAUmt^kil a l<.>gni>li«K«Hti ''iftiuhnrui arAróapkork ''.''4 2<* 80, 36, 40, 46, ftO—ÜO frt^rt darabja melyek aionl.an kéuor annyira liertlllve vannak. 1 db 30 rtifAi áfy.kauavA«« iniud«nf4le aiiuektiru ralkoiva i-t koczkácva brciár 14.-18 frt mott c«ak 7—U frl a Ugtinoinabb. 1 .db 3o tÖfü« ig«u fiuom 4> lartó« pamut.«inv«tü atlai-grapli, beraár 18 agán 93 irt, moit caak 9-12 frl. 1 db 3<) rőfíl» angol ihirtlng ^ichifon) igen finom i>, oly tartói, íjtiul 1 vAtxön, HeclAí lÖ—S4 frl. moit 9-12 fit. ~ -------,— I «regáinálkOli UpedR, t tfíf ««ílc«, 3 ríif hoii<u, c«ak :» frt.. Zsebkendők árjegyzéke. 1 lucaat rAitonxiebkeiidő 1 frt 20 krtól 2. 2.60. 2. ».60, 4, 6-^,fi(;g Ugflnomabb. 1 luriat nagy .ruuibuigi ránoniiabkendli 3, 4, 6, 6, 7 frtig a t«glin. -1 lurtal legfiiiomabti fvtiói frauoia kaltl«it''Keiid(ik, ajour ««cgviact 8, 10, lí-IO frtig. 1 tuciat tln«i vá«ioniiebkcnd6 bnrnóthaaanálók anáuiára, igeli linriip éa 1 tartói bertár 8-12, inegnorcihMö 4-6 frtig a Ugflnomabb. 1 tuciat báliul vAuonxiobkandS, fehár vagy a«liia «ícgílylyal «-«ak 6. 0, 7, 8, ''J. 10 frtig a lugtinomalib. , Férfi- 8 hölgy-fehérnemük árjegyzéke. 1 li''ll ing jó vátionhól 1 frl 60 krtól 2 ft. a legfinomabb. I nüi ing kitduii mintiiirgi va^v liolltiiili váaionbót linóm »«iv-kereattalakii moll hiin<é<«el >-«ik 3-.rK>, 3, 4, 6 ft a lugfinomabb. t kCri Ing, killlno riiiutnirgi vagy irlandi váiionbót, legelcgámabbau kóailtv« — (ar. iigrncveielt Kriaébcl caáaaáriiú ingek) moat caak 6. U 8 frt a iagliuomabti. I I női éji felfiltö) corictl«) kitllntf a tép, moat r«ak 6. 6, 7, 8 ft a legf. " női alióia.oknyAk IOO klllönfíla páriái luinla «xarint, ugy «lintón a mól AltatAnoián kedvelt ««egba vágott- • okuyAk hintetve, varrott ««égéitől moit c«ak 3, 4, 6, 6, 7, S frt a legfinomabb. Hölgy pougvolák a legfinomabb batiitból, valódi valciu-toiini mipkóvel vi cioda>««fp hioixatt bitátekkai a legújabb 4« Itgelegámabb o nemben, r- v? Ift, I8, 21, SO, .''16 frt a l«4ffl¿omahb. Női nlttrágok finom liirtlngí>(;ll vagy vá«xoutiól apró «»«giaekkel, vagy himxéatkkei kilOm''i kiállilA«,r moat <-aak i, 2 fil», 3 frt a Ugflnomabb. Uri ipgek gallérral vagy anélkltl, fodroxotl ineilet vagy «iraAn kitünß tin. vagy chifoiitiól, moly 4pen oly lartó«, mint a vAuon, fehéron 4« ««Ineive, moat caak 2.60, 3 frt a legfinomabb. Uri Ingek, legjobb rumburgi vagy irlandi vA««ouból, — gallérral, vagy a nélkül, — «imAu vagy fodro/.ott mellel a legújabb divat «xerint erö««n varrva, moit r«ak 2, 2.60, 3, I, ft-fi frt a legfinomabb. Uri Ingek Ugfinomabb batiit mollbrUttel, legelegániabb, a mi c«ak léto lik raoil c«ak 6, 7, 8, 10 — 12 frt a Ugfinomabb. l''ri gatyAk igen jó é« tartói váaionból, rfUg magyar uabAital, — moti caak 2 frt 60 kr, egé« 3 frt a legfinomabb. " Uri gatyAk, igeu jó <• tartó» vAaiouból, magyar axabA««al, nagy Uloppel moit oiak 2 frt, 2 fii 60 kr. a Ugfinomabb. 1 tucrat uri inggallér, a legolegAmabban, éa legjobb divat ««érint, mull c«ak 2.60, 3, 4 frt a legfinomabb. . - 1 tuciat uri kéxalo a Ugcloganiabbau é* logdivatoaabbau kiállítva, moit caak 4 M, 6, 0 frt a legfinomabb. V kik 25 ftig vásárolnak, egy finom hímzett bat- V t?V UlVj tiszt-kendőt; í>0 ftig, egv csodaszép kávékészle tel, t. i. kávé abrosz (hozzá illő ü kávékondővol:) HK) ftig vásárlók egy igeu finom éAeuhluir-aHZtalteritdt kapnak ráadáaul. Ingek vagy uri gallérok megrendelésénél a nynkbóség kiteendő. Tisztult vevőim kényelme kedvéért, az oly fehér nemükért, melyek nem jól állanak u testhez, vagy .bármi oknál fogva nem tetszenek, az értök lizetott ár Wrmentve viszakUldetik. — Kívánatra a készletbeulevő vásznakból minták küldetnek. A leveleket kérjük czimezui: Metil S. BÓOB* Hothenthurmstraase Nr. 29. 1870. évi m. kir. dij-köksön sorsjegyek. Főnyeremény: aso,ooo. legkiaebb nyeremények io4 frt —- aoo fr . Húzás 1870. augu8t. 15-én. Bzat>àlyszerlnù Dólyeyzett rénzvény-ji''uyt''k érvényesek minduddig inig csuk azokra a 250,000 fttal 104 — 2tKi ftuyi nyereménynek egy huszad része nem esik tlivrnbja ? frt. '' 10 darab 08 frt. 20 darab 135 irt. r é » x I«'' I • j r k y c k tár«a»4^''ban 20 m. kir. aorsjegyru dnrnlijt« II frl. havi fizetéssel. Az utolw''i részlet lefizetést'' után egy kir. magyar dij-kolcsőn sorsjegy szolgái-tátik ki. , '' • A- ki brkUldóse után, vagy postai utánvét mellett a nyeremények jegyzéke 1 ingyen kUldetik meg. U HotliaolUldi és Társa. . t444. y,. Bécs, p^stgwe 14-ik szám alutt. Elégséges bizonyság árról, hogy a tx cz. közönség mennyire igénybe veszi nz alólirott raktárát azon körülmény : hogy a liiv. postai kimutatás szeriut 18G7-ben : 15,000; 1808-ban 19,800 j>ostai küldeményt küldözött szét vidékre. Bécsnek le&jutányosb bevásárlási kútforrása. kiilinő órák, melyek biitoiiték-iralok mstlctt adatnak el clekély Aron nagy forgalom ciiuAláia végett ; ex „kon aeuki el u«. mulaima axon iiélk(ll6xhetlen tárgyat inntu niegaasreaui. Minden óráért júltílIÑN válinllntlk. Kgy igeu ««¿p brou« «ira emailoi caiinlappal 1 frt 4U kr \| ogyanaa finom eiuall-porxellAnból I ft«.''! kr ; ugyanai óraOténel 2 fit »0 kr ; ébiei«(8vcl 20 krral drágább \| ««épen kiAllilotl nagy alaka porrxellán óra 2 frt 80-3 frt 0 kr; ugyánax dUteiebb, óralltéuei .H frt »<»-4 frt 60 kr-, ugyanax f.«-tett •lámlapjial, vagy arauykeietben, vagy »vajexi faragványnyat « óraltté««et 6, I!, 7, 8 frt 8alou-óra bioiuból, llvcgboritékkal « 2 2 frt SO kr; kflxépnagyaágu S írt 20 kr ; nagy 4 frt 60 kr. — Ajigol nta«ó óra tokban « ébr. ««t3vel 6 frt. - 8vajc«i ««eb óra, 2 évi jótAHAaaal, cal„oa foglatváuyoa nj aranyból tAueioal 4 frt 80 kr. — Keeken kivitt iiiindouféU óia oliaón :■ nap óta. jiánytö 26 knajcíárjAval kapható a megionitelhetíi e crim alall : » (.,ÏM p ( f 20. l''racbt-Uazar des A. FritídlllUUU in Wien aterstiMSse Nr. - ^ ^ ■OÍS" V«" OÎ^ Az t''lső bécíi lábbeli-o; járnak egyedüli raktára ROSENFELD ADOLFHÍL Nagy-Kanizsán, a hol míuduniicinü női- &» Kverinek-láb-beliifk iv Icnegyuzernbb félétől a legfinu mahl, téléig, nagy yAlasztékbau, jutil-uyos bzabott áron kaphatók. t Árjtyyzék nagyság szerint : Kgy.terll gyermek-bSr-cxipők 30, 40,60 80 kr. Kin. gyermek-bőr-topányok 1.10, 1.20, 1.40, I.MI. I.egfin. bőr, brtlnel, bAraony 1.60, 1.70, 1.80, 2.20. Oycrinek-rainniák r«a liőrliől t-80, 2, 2.40, 3.60. Nt¡¡ tojnlnyok finomság szerint: OldalflUő «arkallau 2 frt. Oldalfllxíl aarkoa brtlnel vagy bArtony 2 frt. 40 kr. Oummi betéttel, aaikoa, luir, bAraony vagy britnél ■ 3 frl, 3 frt W» kr. (lummi belétlel, aarkoa, liőr, briluel, finom lakk-oiru 4 frl. KlSfllxő ciegan» Debardour divatlopáuyok lirilnel vagy kexlyfi bőr 4 frt, 4.61», 6 frtig. Ugvanef.''le dupla aark..* Ii frt. (4-.4i iii 31 - I Alleinig o lViedcr-läge der ersten Wiener Schuhfabrick bei ADOLF ROSENFELD in Oross-Kanizsa ; grösste Auswahl aller Sorten Damen und Kinderschuhe. Verkauf zu festgesetzten Original-Fabrickspreisen. Priii''Courant nach Grösse.: Ord. t.eder Kiuderachuhe 30, 40, TiO, 60-80 kr. Keine t.eder Kinderaüefielten 1.10, 1.2<), Iii* I.fi4». Kelnato Kinder»tiefintt«ii, Lcdr, llrtlnel, Samint mit I^irkipila 1-60, 1.70, 1.80, 2.20 KuaheiMtlcfct atarke 1.80, 2, 3.20,3, 3.6(1 - Dnmenstießeitten nach Qualität: An der Holte «u «nlutHren . 2 lt. Dieaelbcu llittnel od. Xamrnt mit Stöekel 2.40. Vorau au" «chnflron, einlach» Stockei 2.80,3 it. Mit (iiiiiimixng und Ktnckel 3 II.. 3.60. I>ieaclbenf., Loder, llriltiel in. I.sekapiU elcg. 4 Ii. Kle^aute l)et>.- Modei.t''i,.\|l. mit l.ark beaetat, . Ilrlliiel, trhagiiii, Cla« .'' Leder 4,4.60,6)1 . I»n-«..\|I.I II iniuli ppidten Ht,.ekeln '' > C t\|. FIGYELMEZTEÉS ! liàgy idő óta kereskedők pompás hinl.-lés.-k állal r»s/. órákat ajánlanak a t. ez. ki-''''-" Még, különösen a vidéki [uk.''-aok iV-liev.-z.-tésére. K ki r«-,-»k''dők s.-ni órások, som — mint állítják óragyárosok,.ennélfogva órának bolszervezctérôi legkev.-Aebl» órtebnUk HÍm;n, JCJadijak például avult lógoltymftvcl, ii«kf«iigállván\l-an mini oj szuhalo» niíiszyrtt órákat, valamint inásl.-\|i- leg közönségesebb" órákat valódi nn-;<d óráknl sil». Azéri óvakodjék tullid, tiki ih féle'''' liiwV.''intiílan közönsége órák ? vértétől. i A ki o.gv'' valóban jól renilozett i''s olcsó órát. akar vonni, forduljon n ¡«» himcvft óráshoz ki átalában csakis az óragyártással foglalkozik. ¡ . i '' • «» i * • ,i -M .."i HERZ m di« a ivr. Hécsben, (.Stefancjilalz Ni . ''».) \|Hilg, órás Jlécshen, (Slc!uilb\|d ilNi. 0. Ausftfjiseili: Zwcttellmfes) számos év óta jó liirnévlicn része. .ti.". legdúsabb turlalmn ÓRA - RA KTAKA ..... ''ajánlja mindennemű jól rendezett óráit nag.V választékban, egy évi jótállás mellett, a következő árjegyzék szerint. • Í " ! '' ficiill ihchórúk. (1!I7 ■* ti?, •)) yy kitfluo iiiluöaégllek'' a r». k. k/-iuléax«tl hivatal állal megpróbálva. Mindi* *Ab«lí''a0lt .''.rAr.Mi j.''.lAllápi jegy adalik. A imm .¡xahAlyzMt drbja 2 fltnl ..Irx.''.hh, , email. :i> — ÎMÏ fi. - h<"lgyórák ar.lap. ¡16- 40 fl. - email, gyémánt. H»—1H ft-kriajtlilylapji.il ilör. I& ft-kettfáalap » r. 40 18 ft ■ einail.g^ém.iutok. 60- ft. lifilgyLr¿ái.ik 40;- ft. • jeg.-il\|vV 45-Ril ft. • kitt"» lappal ¡Vi 60 ft remonto i roki.U,70, »O, ''.Kl 100 fl. 11 I''-! fit. Mimién .« n,i\|> iVIIhi/.nm.I.''. ket fó.l.''l. ''.Ht. \|IMI lui fl i 10. 17. I !•• 20 :>;! f,\|. lV.viol.'' f r f i irt-ta fi. r Ak Ksflat lintgi-r őr. 4 ruti. .. aranyker. . rugdval 1.1—14 ft. kettfta fii.l.''llrl lö - 17 fl. kriatály llveg. M-17 ft. - horgony ír. 16 rub. 10-1!» ft - fin-uxliat lappal 20 23 ft. kettRa födéllel IX 2.1 ft. . finomabb 21-2» ft . aiig.Kkri»«. tlv. 18 26 It. horg.hadi<W.k.lap2l - 2« fi. . lemnntoiré .tnyak- „íl hiilran.t/. fel 26—10 ft. rem. kettRa fedél- ÍI6 40 ft . jegeexüvfgga-l JíO—.10 ft. - horg. Iiadi rem. .18-'' 46 fl Aian.v liengerórNr.üar. H r. ¡I»»1- ¡Ml ft. • horgon«- Ifi.r. llt''''ft: ■ finom. ar.Iap46-'' HÓIK kettőa lappal 66-06 ft afanykn. pcnynyH 06. 70, M>. 11. I00-I20 - Jege»nvrpg. 42— 00 It Arany cail. ar.lap 60,76. loimuitnlr . írt, 90-HW ft . . ket. lap 100,HU. 120..IN) fi. VndA«.x éamunkAiremonlni» {»akfoug v. talini aranyokban l.''l- 17 ft Höly étik i,. Kittit ««¡I. * t* « J;{ 1* f''- Arany • • f 01.1 Axonkivill inilideiiféle Ör.-aiiein k/anlnllion van. Kftlat ór.ík I I fiO-ig.iirwtyv/ t.ilunk. KnUtt úr.iláneaok i.» l''rt ¡VII l-i 3. 4. (>. I>. î. H, I''»"--t.V frt. Arany •ti.it.inexul. lü. ''1 ¡10. Hl. Ml, l^», Ï»), «o. ''.Ml. \|tt}\| frl. KVItft rfrúvftl 1 frl. Kcíl" ¡irnv.il. mely a kei: téiilf''l gyergy.1t iíy<t¡t ''•> frt. ■• Iti'' toaitd kelt«, rT.i^t.S tllaxol iii..\|y;K(\|\|Iíl, hi(!j„.,lr., kl\|\|,lak \|,„ia„ egvaef«mind gy.-rgy.4t irynjt 14 ín. „ ^ ,r.1(.4,v. , , ,.„ ü,,,.;..!.,, - Páriái kMlrt dia dlaxea l.rone/.-.vl5,a .....„..,„ '',„„„,, tr._kl.ail I.», _\|.l II ftt. ... ¿tiiőrt jár.iii''lő vit«<iikllfi\|.\|iii Hordozható őrségi ellenír/ö órák. . 1 loruulllféle, Tulunxial,-A/v . eddig lét.''/Ők kőlill''te¿jol.1iáll lia»'' ! iiálható minllcii va«li.4l\.milí»rl lírn''"'' pál).iudí.-trt fim''»'' . Mind. t. ií..»i íxére, ayfriliáxakl.iu, gyáiahhan »tli.''éa ^k'' te«l,. dM; vm -v nem óráaol. til Kx.-ll órÁknak illMlilefrik"/ ''l^y yaii tal »¡.-Íiili.ll.-ikk.il «''•««/•> nem vegyi» »e»ve»v<-, hogy liai kliiöllfele helyen tclldok. Kérem fígyelombo venni ! • I«"î♦»I»I»rní I, éjçyensuly- fi évi - jótállással. > lltilidellféló ilzleti használatra a legnagyobb mfttani tökélylyel ékesen s tartósan '' olkíV-Bzilve; ekzcdlietö '' "''■"i-l ; s raj- . latig «■rjieliyove tok egész ''/»> Dtérbetni. Ilorderő: 1, 2, Árak : I"», A bécsi cs. '' at^ 41». k. inérti''-kliivataK''Altiil ntógvÍZ8K:ilt és megl.i''-lyeg/. tt ui''-oys/.gii ti/e»\|e« mel lékek K évi jótállással; mely pontosan é» bís''to.-an mér s ¡.;< n tart.''.s. ■ ) ]lorderő: 1, U 10, lf). 25, -IO, Mi mázsa. A/erok...-/«/óMíf-» Árak: Ab,'' "l^ "dC''WÍ/flÖf- I«hi. 11.» frt. ««"»Ü^.-íf''1* Ál}nl\|iicrlcuck s (10 évi jótállási, vert vasból, ökrök, it-li.-n.-l», sertések, bt.fjok, juhok, stb. tnegniérésére. ."_•■''» '' lorderő: 1:"», 20, 2», ¡50 -10 mázsa. k«rliit n.''-lklil, axoiitian a »íiumvo. ^i<l>..Vlinl. »''.«Igjrt.W- Á IIUI ''r.xi ^i-ji ''.Iiuv .- . ''"Ivókkal iMÍtid. o m.''fN-g I"! inul ........ x a»k-r Ara: ItKI,. 12«,-''Ji>0,; JU, 20<> frt. ,, ÍO utal >.< Hídmérlegek: Megt«-rli<-lt kocsik vagy több''darab állat megmérésére. Ilorderő:- í>0, «W» 70, SO, IlM», I2ti, líK». 1Tl''ttu má/sa. Arak:- Hi)U, ''UMI, 4íiO, MHI, >M», " \(''.Mt. ''"j.W,,. V.''i" Irj. fjj Töváhhá minden kigondolható, bármily szo^kcíotli1. fiiérl.-rt-k pwly^k: , Vidéki megrendelések az összeg beküldése VítgV lliáiivi-l inetleM nzonnnf''ti-ljiKitte^fu k. «> ttn&ÉLTlVl X., 3 tálTSZíi, f mArlec í" mérleginly.gyára fit hidmérleg.épii." iot.''/.-t.'' lt/.-«:..-ii. Fdrakl.ir: Stadt, Singcrslrasje No. 10 llcnorH 40 I8 fit. I.egiiagyol.l. vála«/t.''k :« lep-•lia/ea. I>l. párltl broncz orhkban, \|H. -JO. atf, -.''"» -30 frtjiiv''al ¡ Hifyaiisx lUonitvel Kft, ntt, 36, 40. rél, OH -1 tisi frii.il. Legnagyobb raklAr Ingaorakban, Till.i¡.''oil - gf.''írtm.iiiy, k.''ll <"\ i jiitñll.í''a.''il ; N''iponla felhii/smló lo IrtU ft.flI la fii. Ilit fi ''li.. 17. is t.''i.''.i » t H 1 :vt. ül ::,. f, : ^ .''.iii- >''. <i.• J.- 4. il.''.ra til«''-.,.. I \|S. M) ."> ''. I I. 11■.->\|>.. i i ..;''ul il> iir . ::o ''t'': i., i''«niiifiiii iii.:.-.i.H Il ii I ''irl/ íiO. I.. . Minden ii<it-ijol< leli I''! I«/. í.11.-10 le.n* t: Vid.''l.l -o.e./rei.- ili''l.''ael,- i . a/.gi.ek I..'' ''/.t.ell liel.nl-il.''ie'' m: i po-l,-ini nlínvét mell.lt luiipuut<e ililiáil.. l''-lje''itI• lork. _,\\|!«■_ Iti.i.i telei ■ tViiíl. kieWeíétletiiel., Ilf.íl, eaen-l... i« Monogramul és pooséthélyeg ry « r . _''_ , A i PAPIROS Pest. Doáktitcza 6 ik szám ^a fehér lííjónál. ij.lilj,i ;;i/.l.i7..ii;t.l.:.r.ll r.il.l.iriil i ró 1 v .''•! - pn j.i r j.í l»y I, I cy - i»o r i t /• k¡ k. .ut,''l lufi. lolltiirfó, tollkr)., peeét-.viH»/, ni.UolA é< a I i x a rl ti t i ni a, cao r u xa, raja-ottcritsn toljea rajkeaxk.1 xok , I (farlink éa térhniksi tealékok, rajxpapirok gongyítlitvc, pana- " papiroa éa panalrlen, iiikádló gépek, tieo^tott ¡W>-1érképek, telje« ird-aaatali eax-kit/lik nezél- é« bronrbdl; Unom t i nt a.t ar lók , .ilbitmok xetto éa ai^jk(lj,./!« \|vn r éa^ xaeb-i :í ri-j ¡i k , n l a xó-axl vn rl Art-1. Ak , ngy mint mlndeniívmll l.í''rgyák oak ola «•« I ro dal liaaxnAlAtokra. Kjllöp/taon .-vniiloin aaját gyártmAliyn fe v.'' I p .i p. I fo« m a t ea legnjabl» x/lnext-tlt mnnugraut-'' mokkái, 1.41.. g''n t Jegyek .''•« 1 o v/l pee a é 11 " bélyegük, klllnutlx llnnnraii kéaxlt»M-n legjiitA-nvoant.l. Ar.ikon. j..-»—^ LeVé!pft\|)1fó^k.tíf5j látogató jegyek , minute féle a /. i ■> n y o m aital tífij tlévx.''l tno.i.N.I .VI, lOll darai KO kr. loo levél .''•« Ii.itlu.rlték lit.«ova 1 ft. 1 Ht. fit kr. \|(>0 levél fealék-nyoniatii mo-nogranimal I fl. lo mi. ''J.:>(i II» levél éa KM) boríték I. aték-nyoniatii moiiogranlmől ''J fl. NI :t.ûO ka. '' l''SI levél •-nili,ltil-1 fekete nyo-ni:if.i Sil kr, I fl. «0 Étt>~ Minltnr/.AA levél- OmJio. rit.-kbr.x egv igen linóm papin.« ■ok a j à n .1 é k o /1 n t i k. • I rixama''.ilio levél negt.«lr.''i, e»iiii-Iliéi (f.''kete ieioloh\|ll 7 8 l''Jft, IIMSI iliirnl. Iiorilék '' ka-Ital«''I \|i:> pnlii''.l A.igyohbf.''l« exlitimel fe-''Is.i. .........In ÍI-..C ft. "0 Itat ilarati I^Rtiuomabt. brinUl pspirrn kr. loo il.ii.il tinóin axineMtetl ear- Von W" kr. IIUI dti legáiitimal.b franexia M.''itllaek-coaloition 1 ftr. 100 Járata fliiom franexia brillant j.apirra "J ft f.0 kr. ITV) .faraíi Rfliogr. finom kelffia féliyll In lat.4 I ft. Minden egyea Itt kr.lfil.lt. U e v elbély egek. ltja»-1 .III aranyiiyom.ini ''.! II fsi. •ItlUO . verua peeaétviaax axill •J fl Í:> kr. llHllt , a''a.ngréle Joliibor(l L\|t'' nikkel* a Xíiniu l :t fl Tfifkk. Minden további titr 50 krMl.''fltoAllb.. 1/ - l! i; •'' u''<> Raktár valódi angol pergament bafeztit (MU —y4 I) Papir gallérok Ké/elök* itgitaliv a legfinomabb '' vAaapnból leereaxtett Arakkal, I tnrxai leball''. gallér (l.inçuln) .''tí kr. , I tnexal egyen«« gallér (Kinyire) . ¡JO kr. . . J j, kéxelők (C.iidett) :t". kr. Hk, Uegnjal.li divatn. Iswét eladok uáialékot nyersek. - Nagy vAlaaxték inlndeniientll ■ llxleti, jegyxöf éa mA«i>IA kttny vekből. N y o m t a t v An y o k kivAuat axvtiulj gy^rjtan éa ixépcli a leg jiilAnyoaal.l. Arakon kéaaittelnek. « ; ML Levélbeli megrendelések {illá\|iva''lel[l»clli ll n letr^.iiitoaal» han rí ^)oraan r-/.k-.•Itiluek. i - i i • Ó> > t .''••''«/» !•• r ,i-í I e. i N A oH''irjt''lfiit /lel IflTN dVflk'' t. .. \|t; - '' • r t t! .1 • könyvkiadó hivatalában (» Y - KAN I 28 A N t''í'' ihíikU''h liildlfs kfiúV^tíri<4í<tl kaphat-» : ¿RAJTA LEÁNYOK MULASSUNK!'' MULATTATÓ KÉZIKÖNYV A magyar hölgyek s&Wiára gyüjtötto WaJditS JÓZ8ef. M/cii gazdag ludiui tulimi, szép kiállilásu (közel .000 lapra terjedő) ctiinos kémény táblába kötött köuyvuck ÉLTÉL X frt. i ) -jTifiiH JJCiTirTCLi''-3ÍÍL1I ijSüMÍÍTII 1. \|.Mindcii iit''tiiloísztrTár^y^^ a szigorú '' bl''Csiill''tt''SM''^llek ! Gs. kir. száb. déli vasúttársaság ** a kíini/sa-iKMiNtíulti vonalon.» - —-------—— ... ... F. évi \|uHus 28-úii a NeustudWcanizsiii! vonalon c^y uj nionotrend lop olot be. Bővebben a í''ali hirdet inén veken szís rczhctő''tudoniós. , Bóof; július hóbátñtWO«^ M X (446-1) sni iSUs fi^i r '' ''.-yhőinek''ésnhiks^áiVistia.'' '' ; •à/en'' úgynevezett tij ni''any fémln.! ké-srillt ékszer f>lpsleges.''.é teszi n viflttdi viflédi ékszcrl. miiilliogy ez itj gyárlmánv sem s/.¡pre(l»om kiállitásra iii-ot áll a valótli megett; s amellett inég izon elónyuyel is kinálkoztkj ho«j\|> cs^tk negyedrésauyibe keril], mint a valódi aranynak, csiyi foglalványai''-ri is lízctni k«-fl; igy a legnjabbnt gyhk''rábbán léhet beszefeini, Még a szakctnber is megcsalatik o gyái tiiiány által, ol>- iiil vtui minden iitáuozva. I.cgiijnlilt ^kMZer-trtrgynk »«" «<a7. Allft A''iK». w11t>1Viilg. ''1''iñMltí 4,Á,''d frtig. 1 páriiilhevaltV nj nrnnyból a leg.''llvatoiáiil. fatjoii Való.li ayany gyfirfil; k.''Wekkel \| .51», 4,6, ti frtlg. I pAr kéxejogoint. «xerlitl, melynk a< aranyarlilt mili- ''-''. r-f,('' krig. 13 latoa exll«t lAnex tflr 3.5«, .4.60 krig. 1 di.uri tfl ).80,¿.H0, .1[-6trUg. fh^iiiAntgv(irnkarnnyb¿l l.''Jrt, l.Art, 3-»-«l frtig''. Kereaxtekil axlvek liifnt nyakék 4 frtlg. I C¡yñH«-t''kMcrek. Kcket<k a igen tartJaak, Ilveg- \|e<- lAva- \|\|a liivalyataruból. I melIKt 20, !((>,«>. Krt k r. 11 > frtlg.l (IÜ n lita valé -J6. dig meglartjAk, \ttlddl ntAnxoti ka-. kkel vagy einnilbail a «xvrinl, a ■oint a fai;.m Igétijll. Mel\|t(jk tlnoni ill.ja lio Ho kr 1 Irtlg: leg/tnoiitaM) I .VI* l .SO, 2, V!.Wl krig. Ktlll.i''valdk pár tin falt, tSOkr, 1 frtig, tin. I.Vt, 2,y,;V».''K»fe»t «Mtiiturák. p.illi8 fa, inli...i.il''ók mii kr. l.-.i», í.iiti. lin.:», i>,;Vl,.1,:!,MI, t itfitig.Karp. r.e/. I. linóinak tll.ja f.u, so ki. 1 ftlig. H if-, pererxek l.f.o, ■.»,;!, :t.6o kiig. Al.-g axel.lt nyakláne/. tl^jp lr\|..o krig. Medallloíiok ti S tiO.IO i''.oi)tr.l (In. HO, 1, l.faO kr. ''i''<ixöféHltl^ uj arany fejjel NI kr. I.:V), :!, ;t frii«. «lyflrflk kéteaen uláiixotl killianfélo M''.vrkkel dbja lu, V», tiO NI kr. I frtig. I.egaxeltlt ómláiieaok uralt-nhk trövld fïl, «0 Vtj I,-1. fat, d iriig] 1.4flébil n.vikl»lif''v..klln,,v.je\|ii. I , InijWti 1,1.40,1.HO. frtig. Me)ltpk n rak axAnutra ''.ti, to, lili, Kllttrí^.'' Inggombok .jlÓA^Ü. ^¡Kr. KéxetögoiM.ofc'' párfif Wl''alf. lil/. MO'' krig tlall«cg<mli>. A ."t éa 10 kr. Kgétax Itóalet lug«¿. b.b «ng-l."\|fO»i\|i"W ''). «rt ! r! I, 1.60 I, r.ef ''. foiitf .írat.y. aranyiéit rOvijIa.fsi, I frtig, \|:t lai<n I........ nyaklAiiex C, 7 frtig. 13 latoa ertlat"médaillon tllxaraíiyiiotl .''a xo. '' mánctoxva -.60. B frlt<j A legdivittOHiihl» m zt-l- ékaxer axÁNioa linomaii eaiatolt (i-i<iit>MtáéUitege^ik4lfltM hMx. rs. kv^lvr- M.lllfl-I^ <i, «0 kr. I ftig. I tui llln exliattel k.ilV.r.VO l./ .''l, V, J» f.iig. 1 pAr (tlboxild 041. RO.Mlt.i I 7 frtig. 1 p.ír flllttevaló exilattol kór(¡xvi< l.mija. :i. ;i.ísi. A nj örök naptár, tiif''-i «TattlAfi foVmAt.Irt.f ftrety íraBty^g«-(II i< «xolgAlhat, naptAr olyaxerll uie e)iafdc.4vat nxerkeotett, htigy fi tH-1 pot. hónapot él dAtumot pmtloian elil, dhjif eaak.6 kr. litiouiau ''JU, v/\| ő.li ar.inyoz>iÍ(''46 kr. '' , 1A''KÜHnuinhl>it klálli-tottnyém.-int-ek''.sor. Maga .« iiakértő i«eUmlttalik. K»en ék-Ut r V''.iM''.flVxt.Vftie VaKMtaUM araityalAtékkal éa H.tik. l ell.''<t\yt, .IX nláiixott gyéiuá\|)\|.k niiml 6uoi¿ra^ « krt44ly\|».''.\|, niAa <l%«. }.\|1 60- 2.60 krlg. 1 <\| , ( . ~ . 4 ^ . . ktiv.li-n.^iáU. imitiU.»\Ak" ¿;fa&L.t I frt^r.Jí leJ-Iatos finom oziistnoîniiok logiijftbí) iaçtîtibïin fSI.KOkr. 1 frtig. I dltkarporeexiM», f.o, HO kr. I frtig* 1 dit nvakékaxer 60,«0kr. 1 frtig. I rfivid óraláiilx 26, .10. IMI kr. I nyaklánca 3o, «0 kr I frtig. Jiingmeligoinb 4 kr. I \|>A< kéreirgbA.l. 16 ''.KI, :t(l, 40 kr. 1 tf-vfiféihmi.tu.-hu.moke,. '' ...Al.örökké illatozó ék- ixer terméixuliiudi.ilnnveiiyb''íl.nte lyek tvUraaAaaaU J4 aaa«ot mindi). iltegtarljAk ¿aja legújabb divatú fuiiuAlja. K««n ék axer nindopi f- ltillial.nl éa illata ín«.itt igentkodvájt bn a htilgy exeu ék -xert hordva n Innlia ¡<1, axt nvbAuv perex alitt • inxgl''xAgtialljrt. ) tmelllfi HO krlót''l. 1.20 I :VI kr.g. kitól I, l.-.''O krig I fll í- 1 Mák-j. l.fí.fi Ô fltlhev aló 8" akék liOkrt.M l''.ll ttf''X II- Î ( I» '' 9 - - ^ "" J » D^ Vö^® '' «Makis a nagyitieiM»yi^ig\|^<j^y» cjirftif.^rinli bitvjS^irlások régi tört ezilslben, lehett gesittk e valódi ezüstneiniikiiek « következő árak melletti eladását; régi ezüst beeseréltofik llt»Malt»xUlké«ek 16 frl, Villák } »lutvítnkiilti \ frt; aitirl.''. egyaxord '' 1 j«lr mátka tteliéx gyerlvataitA ft «''«•iti.-K. keaek Kl.Vl kr) v il «ola. 6 frl5 dnpl 10.60 kr, lojá.larl.''i Ik» írt. Cxukor- éa .(it..mé„yiáU áAk lAk Il»..t0 l;r; evőkanál ilehéxM frt» í, 6 frl¡ borkehely pompAa 18 f,\|, - ......... " " gyermekkatiAI itfi frl; kAvéakanltïXO i • W/..1 éa oUjürlú 3(1 frl; kenyér >''-* frt; I le4>ani.ifiir,kanAI IH frt; fflM. 1 lékkaitAl 12 frl; h.ilkaiiál U lrt;lb»a axfirö 6 frt; a-xukorliilit."a lu fit; bor* jtlnl" M..VI kr; i-aiikoreaipő IJ.60 kr y ir. lt». Az Itl elősorolt á.r;W e^iit/.^.VI gyilmOleakoxAr til. munka .k> frt; kéxl gyertyatartó U.frtl kr. — aaxlall gyerlyalartd V H" ü" III" 12" cxnll r.''.Vl, -23, 2S, .14, 44 frtig. ,kUllinbfixő finom mftvdek 20-3U frlig. Kgy Iliiig)-neeesaaire, l laliuax egy cxdxt gydaxflt, ''.Ildi »reit, xsgy kéal, egy lyiikaaxlót, gombolyilól, í''.aaxeaeti H frl lio] egy gyíia/fi inagAban HO kr. dm^mmtmm ——p--- - , -f "¿iwi i n — V\ a jdiis .li''.zscf kiadó, lajt--és nyomtlatulajdonos gyors^jtti nyouása Nagy-Kanizsán giM''ii''ily í^afcátl «-Atbia áz Álólirt raktárban kajihatóki Nagy-Kanizsa 1870. julius 23-án. 30. szám. Kilenezedik évfolyam. Kiterjedve SOPRON-és VASMEGYÉKRE. Veffyöa tartalmú hetilap , a szépirodalom, kereskedelem, ipar. pzdászai, tudomány és művészet koréból. rrer Megjelenllt: minden »loabatoa, •K«»» t gyakran mátfti vagy két l»«n. MirrkenstiW iroda é» kindó hivatal WAJMTH JÓZ8KK kttuy vktre»ked4tébn. WTnx ttf.nnrr Nagy-Kanizsa építkezése. ) Azt mondottam ezelőtti czikkciuben; hogy a helyes és szigorít építészi szabály -reudeletnek czélja: 1. A személy és vagyon bátorlétet a tűzveszély, 2. A közegészségi jólétet pedig a/, ártalmas befolyások ellen védeni; 3. Szabad közlekedést eszközül ni és föntartani rendes utczák és járutak által; 4. A község csiuosodását biztosítani és végre 5. Ezek által vagyonosodását eiuelni. Ezen kitételekből kiderül, hogy midón N.-Kanizsa részére épitószoti rendszabályt kérek, mi czélnak kiváltok megfelelni. Kérdem ezekutáu, lehet-e ennél illetékesebb és''méltánylandóbb nézetet kifejteni? és ta-lálkozhutik-e egy ember, ki józan észszel oly intézkedési szigornak ellensége tudna lenni, mely a fönti ''¿élők eléréséfe van irányozva ? Minden tűzvész gyásros múltja, az abból eredni szokott családi nyomor maga is elegendő, hogy atua czélok sikeres elérésére a legtüzetesben egyesítsük készségünket és hozzájárulásunkat. Tekintvén a t üzveszély t, kérdem ; ki az, a ki nem szörnyed, nem fél, midőn a vészharangok kongásai megszűnni nem akaró zajt okoznak s a tüzlángok korlátlan hatalomra vergődve süvöltő széllel homlokegyenest versenyezve terjeszkednek, kauóczokba rejtett tüzszikrákat szórnak cl ott is, hol a vésztől pár perez előtt félni a távol miatt senkinek sem jutott eszébe? tudva azt, hogy a tűzvészben egy pillanatnyi idő elegendő arra, hogy milliók értéke, s jóléte semmisüljön porhamura, s ott, hol tegnap arauy ós ezüst volt bőségben föllelhető, most koldusbot kínálkozik. A szerencse karöltve jár a szerencsétlenséggel, azért is midón ma ez, holnap már a másik jelentkezhetik, mi annyit tesz, légy U n k e 1 ó v i g v á z ó k, nehogy maholuap keserű visszaemlékezés tárgya legyen ma még édes figyelmeztetésem s így átokkép nehezüljön reánk a mulasztás keserű kamatja, mert jöhetnek reánk is még soha nem volt vészes napok, mint mentek századok óta másokra. Szemem előtt áll városunk minden mellék utczája,tűzvészes helyzetben találom én azok nagy részét, utezáit, utait, járdáit rendetleneknek, ros/.aknak s annyira elhagyottaknak, mint ha csak nem is városunk kiegészítő részét tennék! Nem akarom, hogy ezek után a jelenleg tűzvészes épületeket azonnal leromboljuk, azt sem akarom értelmezni, hogy vasból építsünk egész utcza sorokat, vaspalotákat. hanem csak annyit óhajtok, mennyit tenni kötelességünk az építési szabály rendelet értelmében önmagunk előnyére. Hogy ) Ajánljuk ulvni.iiiik llfveliuíbe » jdakaiutu ctlkktt. Pierk. Előfizetési föltételek: llrlyti.ii liáíbo» bordámul íi vidákr \|io«»ái. Vilid««-i''-i re: - • frt. - kr. Kél ívre • • Ii . - . Évnegyedre - I „ 60 , mit kell érteni a személy és vagyon bátorlét biztonsági Yédelmo alatt az építési szabály rendeletben, elmondom alább. Ugyan is: 1. Az épület és a szomszéd házaknak egyesitó, vagy elválasztó falait éghetetlen anyagból kell u. m. égetett, égetet len téglából, válogból. kóből, tötués és fecske-rakás által földből kell Csinálni. Annyit tesz ez. hogv fából házat és kerítést csinálni nem csak tü/.vészes, hanem tilos is; mert hajlandók a tűzvész könnyű fejlődésére és ter jesztésére. , Tűzvész természetet szoknak adni a gazdasági épületeknek, a padlás lakájoknak, és fakamaráknak, azért is az épité>í szabály rendeletnek odu kell érvényesülnie, hogy mindazok vészmódoni létesülhetett kiszorítsa részbcnijuj telepítés, építés, részben nagyobb javítások alkalmával. (íazdasági épületeket a községen kívül eső térre kell szorítani, vagy betiltani, hogy könnyen gyúlékony tárgyak a már lehetőleg biztos épületek körül, minők a szalma, széna, fa s más efféle, védtelen tartassanak. 2 A tüzkészületek elhelyheztetésének ugy kell történni, hogy azok által tűz könv-nyen létre no jöjjön, ügyelendő tehát arra. hogy a tűz tartalékok és füst vezetők holmi fakészlettel közvetlen ne érintkezzenek, s oly tágak legyenek, hogy szükségből azokat megjárni, tisztítani lehessen. * ; • „3. A szoba tető fakészlete soha se érintkezzék közvetlen a háztető fa készleteivel, azonkívül még nagyobb biztonság okáért a padlás pudolata téglával rakassék meg vagy polyvás sárral kellessék be tégla vastagon. '' 4. Födszerül cserepet, kő vagy érez lemezeket kell használni, tehát nem szalmát, nádat vagy fazsindelt. Községi épületekre villám háritók is alkalmazandók. f). Betiltandó a szomszédok felé eső tűzfalak átlyuggasztása akár ablak, akár szelelőlyuk czimet viseljenek is azok. A padlás ablakok, zárható pléujtókkal birja''nnk. G. A mennyire nem lehetetlen, bírjon minden ház kúttal, álljon ez szabad téren, hogy vész esetében ahoz férni lehes^n. 7. Az ukzák legyenek rendesek, egyenesek, szélesek, a közlekedési utak jók, biztosak. 8. Magában értetik, hogy az építési szabály reudeletnek zár pontját a t ü zo 11 ó-egyletek alakulása tegye. „ Mindezek után tudni kell, hogy a magas hatósági szabály rondolet így végződik: .a ki ilyenkép nem tud,, vagy nem akar építkezni, az az építésről betiltandó még csak e rendeletnek eleget tenni »om tud,'' Yagy eleget tenni hajlandónak nem nyilatkozik, az, az építész, ács, vagy kőműves pedig, a ki a helyhatóság által megállapított építési szabály rendelethez nom alkalmazkodik akár mulasztás, akár makacsság, akár tudatlanság miatt, az elsőben .sommás pénzbeli birságban ehu''arasztaltatandó, másodszori esetben üzletétől megfosztandó, - Hirdetéseit A Imi, lia«Abo petit norétt l-«».''lr 7 kr. lí-Mur •! .''■» minden további beJklaliUért .''> kr. Hélve^Jij minden «-gyí''IfclVtaÚUírt .''Ml ki. A „Nyílt téren egy (lelil »ur beiktatá«i dija l<< kr. Hirdetéseket elfogad: N.-Kaniiián: a JCIADÓ HIVATAL.Pattan: Zt.lXI.KK M. Béoi-, Hamburg-, Berlin-, Majua-M.- Frankfurt /< Baltiban: IIA A8KNSTKIN A VOOLEK. Llpote-. Bern-, é, Stuttgartban: s U''II«K& TÁK8A. Béoiben : ot''l''KUK mert annak történni nein szabad, hogy egyesek mulasztása, tudatlansága, vagy önkénye által a közvagyon és személyes bátorlét veszélyeztessék." Ennyire terjed az építési szabály rendeletnek tűzveszélyre vonatkozó szigora, a személy és vagyon búiorlét biztonsága érdekében, mely a közönség figyelmét méltán magára vonhatja, Jövő számunkban kö/ogés/.ségi szempontból fogom folytatni czikkoinet, addig is elég időt nyerend olvasó közönségünk az elmélkedés és hozzá szóihatásra. Kelt N.-Kanizsán 1-S70. jtil. 2<>. TKRSÁNCZKY. , A múltból a jelenbe — a jövőnek. Sötét, szellemileg megfertőztetett századok körvonalai lebegnek lelki szemeink előtt, midőn a multak fc.''íetc képeit leplezi előttünk a történelem és midőn.aula fekete képek utó nyomaival még miiig is találkozunk, sóhajtva kérdjük: Mikor érjük el nagykorúságunkat, mely a múlt kárhozatos hagyományaiból kibontakozni enged ? Vagy meddig maradunk még a kiskorúság vasbékóiban, mely nSeggátolja emberi hivatásunk czéljának elérését. A múlt hagyomány fekete képei körül alig lehetne léi^egesebb tárgyat felemlite-netu, mint a zsidók üldözését és az azok irányában uralkodott ellenszenvet. Annak jtz egykor hatalmas..... később a sors veszély^ által szét szórt s a világ majd minden résiébe száiuüzöll nemzetnek jutott osztály részül a vallás rajongó emberiségnek összes gyűlölete, mely gyűlölet, daczára annak, hogy a lelkiismeret szabadsága és az eiuberi nem egyenlőségének elve óriási léptekkel haladott előro, még a 19-ik század elsői felében is meghozta áldozatait és a mint a legujabbí külföldi eseményekről értesülünk, Romániában még máig is vérrel szenyézett jeleneteket idéz elő a múltból maradt fanati-cns gyűlölet. Izrael népének váljon mi volt az a ,büne, mely a többi népfaj makacs gyűlöletének csirj&ul szolgált? Váljon mit vétett az emberiség ellen, hogy ezredévet meghaladó idő után sem nyerhet végkiongeszte-lódést? Ha elfogulatlanul tekintünk át a hagyományok és történelem mezején, ha figyelünk a régmúltnak vakkorszakára, ha nem tévesszük szem elől a lefolyt századok válto-zékaít, a gyűlölet keletkezeiére és tovább fejlődésére ráakadunk ugyan, de oly bünt vagy vétket, melylyel a zsidó nemzet az emberiség anathemáját kiérdemelte volna — fel nem fedezhetünk; a mit a balítélet és vallás-politika bűnnek .... örökösen bélyegző véteknek, keresztelt el, az a jelen felvilágosodott századunkban elmosódik, mint a patak mocsokja, • midőn tiszta vizű forrás ömlik bele. Izrael népének kúrhozata nem saját vétkében, hanem a kor fejlődésével jött reformokban keresendő; — a korát századokkal megelőző Móizes vallás-bölcsek voltak oly szükségesek a zsidó nemzetnek felomel hetesére, — ütköztek össze a későbbi reformátorok tanaival, mely tanok a uiínt egy rés/.ben a makacs ragaszkodás által kár-hozatossá tevének miudoti-razokkal ellenkezőt, másrészben válasz falat vontak a zsidóság és a többi vallás felekezetüok között. A; vallás különbség s abból támadt komoly snrlodások voltak tehát első kutfor-rásai a zsidók és más vallás-felekezetüek közti lueghnsoiilásnak, — ebből származott a/, a rém, mely mindig ijesztőbb mumus-kéut állt a társadalom közé, nem engedve a közeledni akarónak egy lépést se in, nehogy a kölcsönös eszmecsere által a meghasonlás fája tövéből kitépessék. A meghasoniásnak gyűlöletté, megvetéssé fejlesztése az előzmények után nem volt valami nagyszerű k dolog, az elbukottat már. könnyű volt az áramlatnak eltemetni, könnyű volt a zsidót megvetéssel a társadalmi élet, törvények által a »zellcmí emelkedhető» és vagyoni gyarapoílhatás teréről leszorítani. A nyers hatalom fegyverének éle oda lett sújtva, hova a/.t az akaratnak keze irányozta. De miként a levágott fa gyökerei ujult erővel törnek elő a törzsből életerős sarjakat növelve, ugy emelkedett ki az elnyomott zsidóság is múltjának lerombolt dicsősége alól,.— az s életerős gyökerek: vallás törvényei-és a bámulatos kitartó szellem nein engedték, hogy elenyésszék az élet viharokkal küzdve felemelte magát, — leonidási küzdelme, dioge-nesi nélkülözése és szikla türelme végre győzött a majd kétezredéves balitéleteken s e győzelmével mintegy kényszerítve az emberiséget arra, hogy a természet törvénye szerint amúgy is megillető vallás egyenlőségi és közpolgári jogát egyszer valahára elismerje. , Az erkölcsi kényszerítő körülmények hazánkban is megérlelték lassanként azon «szmét: hogy a zsidót, mint ki születésében és halaiában mindnyájunkkal egyenlő lényt cmancipálnMjpll; a tiszta'' gondolkozású nemzet hagyományos ellenszenve elvetésével, polgári és társadalmi állásának megosztásával valósította is azt s béke jobbját nyujtá a méltatlanul sokat üldözött népfaj, a vele bajban és szerencsében egyaránt osztozó izraelita polgártársak ,c1é, meíy hazafias béke jobb máj- az idejg is — de a jövőben iuindég(^ fokozatosabban érleli a testvéries szövetségnek áldás-dus gyümölcseit. Azonban, hogy a testvéries szövetség a véghetetleuségig fenmaradhasson ós így hazánk anyagi és szellemi erejének emelkedésére folytonos tényező lehessen, minden igyekezetünkkel oda kell törekednünk, hogy az izraeliták iránt a falusi köznépben még imitt amott lappangó ellenszenvet és irigységgel párosult kárhoztató érzelmeket kiírthassuk; - különösen az oskola tanitékat hívjak fel e nemes szerepre, kik a nép között élvén leginkább van alkalmuk tapintatos felvilágosításokkal a ferde fogalmakat helyes útra terelni és kiölni a gyomot, moly a falusi nép keblében bizonyos bujtogatok mézes szavaitól ~ ártatlanul megfogamzott. Az izraelitának egyik legnagyobb szerencsés szerencsétlenségé, hogy a hosszú elnyomatás élelmessé tette, hogy megtanult a semmiből is gyarapodni. Vannak emberek, kik nem tekintik anuak kczdetlegi sanyarú életmódját, kifáradhatlan szorgalmát és mindezekkel karöltve járó élet rutinját, — nem vizsgálják a gyarapodás útját, módját, hanem Ítélnek vakon, ítélnek az irigység epéjével, indokolva okkép: Lám mi nem tudunk gyarapodni, pedig mi is fáradozunk, izzadunk mint az. Igen ám, mi nem tudunk gazdálkodni mert nem tudunk sauyaruaii nélkülözni, kitartaui, — nem tudjuk szerzeményeinket incgbeqsülui; — mert mi felettünk alig terjeszti ki kezét a sors kedve-zésc, már is kényelem után sóvárgunk, belemerülünk az élvezetbe és fényűzésbe a jö-vőrci tekintet nélkül s mire észre vesszük magunkat, ugy járunk, mint járna a méh, ha nyáriakon gyűjtött mézét, mielőtt a tél bekövetkeznék - felemésztené. Egyébiránt is megkell vallanunk, hogy az izraelitának bármi vállalkozása magával hordoza czélja elérésének biztosságát, mert annak előzékeny bánásmódja, eutbíibccsülésc és a körülmé-nyekkeli lépést tartása utánozhatlan; a önámító izraelita sürü krajezárokra alapítja jó-vőjét, azért boldogulni is tud, de boldogulása elbizakodottá soha nem teszi, — még a mi vállalkozóinak vagy elbuknak a garasok haj-hászása mellett", vagy véletlen kedvezmény által felemelkedve elbizakodottakká lesznek és azzal riasztják előnyös helyzetüknek megállapitüit. VL. A/íly contrast esetek vagyis a boldogulás és''elbnkás véletlén talákozása az irigységnek bőséges anyaga,. — a. maga ková csolta sorsának előnyében részesülő izraelita készen lehet a gyanusitó vádakra, ha bár legtisztább is válalatának kezelése; azonban ezt végkép kiirtani soha sem lehet, mert nemcsak a vallás különbözők, hanem a vallás egyénlók is meghasonlanak az irigylésre méltó'' körülmény bekövetkeztével, ez mái-megszokott emberi dolog, ennek elejét venni a halandó ember képtelen; de azt: hogy az izraeliták vagyoni állása, fokozatos gyarapodása ós vallásuknak a keresztényektől eltérő szokásai a falusi köznép előtt ellen-szenvtárgyai ne legyenek — ''kivinni lehet és kell is, ha hazánk minden felekezetű lakosainak összetartását s ez által anyagi, társadalmi és politikai erőnketa kellő mértékben kifejleszteni óhajtjuk! JftUSA KÁLMÁN. ~ Helyreigazítás. v A .Hazánk" é* Külföld-. ezíuifl hetilap f. évi ju''uius lü-áu kelt 21-ik «zárnának 370-dik lapja 27-ik sorában Uróf llatthyány Lajos élet-leírásában oly botrányos kífoiozéa olvashat«''»/ melyet mint az elhunyt grófnak s általán a Hatthyány''családnak tiszteiéin el nem hallgathatok! Az idézett helyen ez áll: az elhunyt gróf-a hazaszeretet lángját néni családi tűzhelytől örökölte, ti (uja Jáno* csak névleg volt magyar. Kzcn alaptalan vádat Visszautasítom « az alább közlendőket tőlem, mint a nevezett Hatthyány János főtisztjétől, kit haláláig''szolgáltam s.családi levéltáráuak felUgyqlésével is megbízott; szívesen veszi a t. közönség. Oróf Hatthyány János néhai öregebb gróf Hatthyány Jáuos m.orsz. kir. kincstárnokának volt fia. 1782''évben édes atyja meghall s utána a Vozsonymegyében fekvő éleskeói, Nyitrame-gyében pedig, manigai s rakovíczí uradalmakat örökölte; ekkor már kir. kamarai valóságos tanácsos volt; később> Toron tál megye főispánjává neveztetett kí; a 17(.l''/j országgyülésen a főrendi táblánál jelentékeny részt vett; II. Lipót királyunk Széke»-Fehérvárra kir. biztossá küldötte kí. Itt a legtnagasbb megbízatásnak eleget, tevén, mind főispáni, mind kamarai tanácsosi állásáról leköszönt, mely alkalommal ő Felsége belső titkos tanácsosi méltósággal kívánta jutalmazni, de gróf Hatthyány János fény b kitüntetés után nem vágyván, azt is a legmélyebb hódolattal megköszönte s nem fogadta cl. Eltét b idejét így visszavonultan jószágain családja körében töltötte, élvén hazájának s gáz daságának rendezésében találta élvezetét. A téli idényt rendesen I''osonyban töltötte. 1814-bon testvér öescso Káróly, 1824-ben pedig bátyja Korencz halván el. utánnok Vas-, megyeben nénietujváii. dobrai és rokioáni --Zalatnogyébon szentgróthi, — Fehérmegyében j szabadbatthiányi, — Horvátországban banz-■■'' kidvori s Stájerországban a burgoi uradalmakat I örökölte b mindezeket a család javára költséget > nom kitnélvo — javította. Moghalt 1831 jun. 1» \| napján 88 ovos korában. Végrendololében szo-■ géuyobb sorsnak iránti jótékonyságérzetéből j índi.ttatvu 200.000 ezüst forintot hagyományozott, melynek végrehajtásával szeretett vejét a ! köztiszteletben álló (Ír. Zichy Károly ő mlgát bízta meg. E nevezetes hagyományban részo-Kjlltok már sokan b mivel nagyrészt alapítvány-kép vaunak cl helyezve,örök időkig részesülnek. Kórházakbani ágyak, elöregedett cselédek, árvák, tanítók, népiskolák, a.pesti vakok- és sü-kotnémák intézete b katonai intézetek sat részesültek bonne. A noníes gróf több nyelvet beszélt, és pedig: magyar, némot, latin, franczia és tótnyelvet. Hátor vagyok tehát felhívni a czimzottlap t. szerkesztőségét, honnan vett« állítását V különben is hibás az egész közlemény, mert boldogult első magyar mínísterolnök Oróf Hatthyány l^ajos atyja nem az érdekelt János, hanem J ó-''•/.sef''Sándor volt, ki még 1812-ben meghalt. • Oróf Hatthyány János a legjobb magyar-mágnások egyike volt, ő mindig hazájában lakott, kitüntetésekért nem vágyat a utolsó tette, nagyszerű végrendeleti intézkedő^) »untatja jellemét ; miért tehát az alaptalan gyaTfhsitáa. Életrajzokban ajánlom az ovatosságóf. a beható tanulmányozást s ily absurdumok nom jőnek elő. A mi irodalmunk oly szegény szorgalmas munkásokban, hogy ogy kibocsátott hibás, vagy hiányos életrajz éveken át végig czirkál a lapokban, röpiratokban ós.köny vekben anélkül, hogy valamelyik közlő s ílletőlog szerkesztő meggyőződnék, váljon ugy van-e valóban V Kérem a Zal In-Somogyi Közlöny szerkesztőséét, szíveskedjék o helyreigazítást lapjában köz>>lr<v o át''vétolére a .Hazánk s Külföld" szerkesztőségét felhívni. Hazafias tisztelettel N,-Kanizsán jul. lt>. 1870. TÁltNOK ALAJOS. Levelezés. Hellatincz, juliuB hó 17. Egy pár év előtt, a mikor ajízomszéd Ke-; géde városában Styriábáu ínég rondesonTiuszá-í rok állomásoztak, hogy hajó magyar zenét 1 akartunk hallani, hát csak oda kullott átrándul- nunk. — Most azonban, hogy a huszárok tüzérek által váltattak fol, de különben is a zenekarok a lovas ezredeknél, ugy a tüzéreknél is felo.s/. -lattattak ; Itcgedc. mely ogyéburánt vidékünknek piaczául szolgál, sokat vesztett élénkségé-ből, és csak is ritkán egy egy vándor színész vagy zonész társaság által víllanyoztatik fel egy kis életre. — Így történt o napokban, hogy lta-dits zenokara Fehérvárról, kőrútjában Oráczbél óda vetődött. — Két előadást tartottakon, m. f. hó lő.- és 10-án Frass Alajos .nap„hoz czime-zott vendéglőjében a magyar külvárosban, mindenkor a zsúfolásig telt tőrömben, és nem csak a magyar, de a többi darabokat is valóban művészileg s remekül iátszták, ugy hogy mindkét este csak késő éjfél után hagyta el a közönség a legnagyobb megelégedéssol a termet, a melyben egyébként is mindenkor szivosen látott magyar szomszédjaival, oly kedély esőn tölté idejét. Hi.Vzem, hogy a zenészeknek som lehet okuk'' panaszkodni a bevétel ellen. MOCSÁRY JÁNOS. Heti szemle. Július »í-én 1870. A köztör vény hatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslat általánosságban .a részletes tárgyalás alapjául mult szombaton elfogad .tátott 203 igennel 145 nom oHonében,. &4 képviselő távol volt. — A budai várban nagyban folynak az előkészületek u királyi párnak őszi megérkezésére. — Hrunszwick Teréz grófnő szobra Olaszországból Pestre érkezett. — orvosok és természetvizsgálók XV-ik nagygyűlése Aradon lesz szept 4—11. a Ü frt. tagd''.j beküldése aug. 20-íg vagy Darányi János főorvoshoz Aradra, vagy Sztupa Oyörgy gyógyszerészhez l''estro küldondő. — QyÖrvárosa köz-'' gyüléaíleg a városi kath. reál- és rajziskoláít felokozet nélkülioknok nyilvánította. — Károly városban a törökkortben julius végén egy (»löo virágzása látható lesz, moly ismét 100 év múlva virágzik. — Amerikában jun. tl-án vett nőül gr. Ksztorliázy Mihály ogy fiatal özvegyet, • i — A magyar gazdaasszonyok egylete Pesten a köztelken október közepére kiállítást rendez. — A .Magyar Állam" szerkesztője Lonkay ! Antal nyomda-üzlotot nyit. — A pesti kutyák adója, oddig 94815 frtot jövudelmozett. — A magyar önkéutesok közöl sokan azért fölya-modtak, hogy franczia sorogbon a poroszok ellen harczolliassanak. — Á székesujhérvári püspök a csalhatatíanság mellett szavazott, ez az egyedüli magyar főpap, a többi ellőne szavazott. TÁRCZA. Baldog órák emléke. Ilarát/iáe I oh ki tudja mit jelont Oly értlllel, a melynek tllie »trnt, Oly éríület, a melynek lángiban Kgy meiiyoríiág idei Odva van, Emlékajem míg, amint ott tiltetek, Boldog''valék, kit hfi barit Nem <réfs ei, aa angyalát. Fiuk, aieretlek bennetek. Mi« láttalak, jégpánciél volt sslvem, Sokuor nlegc.alták álnoknl bitem, K ti álbarát mig ttliét lopta meg Stlvemnek, ei a fagytól dermedetl, De végre, oh, mi égi élveiel Ti jftt''etek, — egy — euy pohár A jég olvadni keide már, Fiuk, «terellek bennetek. P nlvem jegéből végro ah I ml lett Vltár, borítva el a férgeket, A mik rágódtak atlvem gyok-rén, 8 Imiét calrAinl keidet! a remény, 2a uj ''lerll (Idvftilé lelkemet, 8 én fP<iv{í«lém : léten hoiott £1, álbarátaig átkoiott. Fiuk, «eretlek bennetek. 8 mlg vig pohár kftit folyt, repült idSnk, 8 édea haiánk oly aOkator éltetSk, Lelkem neme a múltban tévedett, Viaigálván átélt napok a éjeket, 8 megllmerém öiuelleu lelketek, Kik ailvemet megmérgeiék, ■ Feledvof vannak, sient a bék Fiak, aieretlek bennetek. HOFFMANN MÓH A holdfogyatkozás. E lapok 2U-ik számában oinlittotík, hogy bizonyos Maródy novft urí ember a legújabban észlelt holdfogyatkozás alkalmából ezen érdekes égi jelenség ismertetésével szándékozik az olvasó közönséget mogörvendeztetni. Sajnálom, hogy a tisztelt szerkesztőség roszul értesült; mert biztosan állithatom, hogy Maródy (kivel, mellékcsen legyen mondva, meglehetős baráti viszonyban állok) jolonleg rettentő rósz humorban van; ilyoukor pedig — nemhogy valamit másokkal ismertetne, sőt maga sem ismer senkit és semmit! legjobb, ha őt ily molancholicus állapotában nem háborgatjuk. Eu tehát, a köztünk- fenálló jó barátságnál fogva, elhatároztam a rá erőszakolt szeropot magamra vállalni, annál inkább, mert -- mint ő állítja, de meg ma- §am is elismerem — ílyon agyvelőt nszaló, tu-ományos dolog feszogotéso inkább illik ogy ily magatnféle iskolaviselt emberhez, ki az örökké kezében tartott bonczkésscl mindent izekre szeret darabojni, s a legköltőlbb tárgyakról is egész bidegvérüséggel faragja le a költőiség Pompa dnor-pastáját. Van-o hálásabb tárgya a költészetnek, mint Luna asszonyság V s van-e poéta, kí — legalább egyszer életében — idográzó kádencziákban el ne panaszolta volna neki szörnyű szenvedéseit? Ilisző mindenkinek jó barátnéjal az utasoknak, a vándorló czígányokuuk, a korhelyeknek, az éjjeli bakteroknek, az aludni nem tudó öregok-nok, do legfőkép a szerelmes fiataloknak; ellensége csupán a tolvajoknak, — no de ezt jól teszi! Igaz, hogy a világűrnek ragyogó lámpái közt a valóságban is ő van hozzánk legközelebb; de a költészet már oly közeljiozta, mintha lakó — szomszédunk volna, ki ha a másik szobában clprüsszenti magát, a nyitott ajtón- át prositot i mondunk rája. Ezért van oly döntő befolyása az emberiség soraára, njít azonban a prózái emberek napról-napra kevosbbé akarnak elhinni; i pedig iino, itt a legújabb példa: julius 12-én a holdat fölfalja a sárkány, s lö-én a franczia lm-i dat izet a porosznak. En.azonban — ki a boszorkányságokban régóta nem hiszek — ozon csattanós á-propos daczára is azt merőm állítauí, hogy a szolid hold ozon legújabban színre hozott embcrgyükófás ügyébon sokkal tisztább lelkiismerettől moshatja közét, mint egykor Pilátus; é« a hadakozó felek egyikéhez som kötvén őt különös érdek, semmi oka sincs a földi dolgok jolen állásában chsub foederíst keresni. Elismeri a tudomány igenis, hogy a holdnak van befolyása földünkre, mert, pl. vonzó erejével a tenger óriási viztömegét 100 lábnyi magasra is képes fölemelni; de hogy ez az ábrándosat! világító, jámbor égitest fejedelmeket vagy egész nemzeteket állítson fegyverbe egymás ellon, vagy hogy az emberiség nyakára a pestis, éhség és egyéb nyomorok szörnyetegeit uszítsa, — onuek olhivéséhoz igon kevés okosság és igen sok kópzolódés kívántatík. Ismerkedjünk meg tollát komolyan és elfogulatlanul e regényes hősnővel; így azután csak hamar rábukkanunk, hogy Eó fényes nagyhatalmas. sága szintoly sötét nagy tömeg, mint a mi földünk, csakhogy ennél vagy 50-szor kjsobb. Mindkettő a naptól nyeri világosságát. A hold tehát azon bflvös fénynyol melylyol éjente ka-czérkodni szokott, csak oly formán van, mint a szobaczicza, ki úrnője selyem ruháit s ékszo; roit aggatja magára s ezekkel paradéroz. Mind a föld, mind a hold átlátszatlan gömbtestok lóvén, a nap mindig csak azoii részöket világítja meg, mely föléje van fordulva: ellonkoző oldaluk pedig sötét, s maguk mögött -r mint bármely átlátszatlan test — árnyékot votnok. Ebből következik: 1) hogy ha a nap és a föld egészen mozdulatlanul állauáuak, azoknak, kik a földnek a pap folé fordult felén laknak, örökös nappaluk volna; kiköt pedig az ollonkező oldalra vetett a sors, örökké aludniok kellene ; hasonló körülményt a holdra alkalmazva, szint így járnának onnok lakói is, ha vannak ; 2).ha föld és hold — ogyik a másiknak árnyékába jut, az a naptól nem kaphatván fényt, eltötétUl; ozon olsötétülést novozzük fo<jyatkozá$nak. Lássuk hát-, hogyan történik ez V NaponKÍnt tapasztaljuk, hogy a nap, hold s az égnek valamonyi csillaga 24 óra alatt egv kerülő utat tesz a föld körül koletről nyugot felé''; do tudjuk, hogy oz csak láttnni csalódás; mert valósággal a föld fordul egyet minden 24 órában saját tengelye körül olyas formán, mint egy malomkorék — és pedig ollenkcző, nzaz nyugattól kolot folé tartó iránybau. K dologgal''tehát ugy vagyunk, .mint mikor a sebesen vágtató vasúti vonat ablakán kinézve, az ut melletti táviró- oszlopokat látjuk visszafolé nyargalui. A földnek e forgása okozz''a, hogy egy nap alatt hol ogyik hol inásík fele fordul a nap folé, s így mindönkinek kijut a nappalból is inog az éjből is. l)o a csillagászok a napnak ogy íiiás — és pfdig naponkinti haladásával ép<yi ellonkoző irányú — mozgását is észlolik; mintha t. i. a nap nyugatról keletnek ballagva kerülné meg földünket; ezen megkerülés azonban már nom 24 óráig, hanem egy egész évig tart. Ez szintén csak olyan csalódás, mint az előbbi; mert tu-lajdonképeu a fílld tesz ogy körutat a nap körül ogy év alatt. Az évi ut tehát nom a naDé, hanem a földé; azonban mivel könuyobb''a látszatot megérteni, s mivel nohezon tudjuk ma-guukkal elhitetni, hogy uom mi vagyunk a vi- lág közepén, — hát csak vegyük ugy, mintha csakugyan a nap haladna végig ezen évi nagy uton, s ezért nevezzük ol nappályának. Azt is mindenki tudjn, hogy a hold minden következő napon körülbelöl DO porczczol később kel fel; ez onnan van, mort a hold is — és pedig ez már valósággal — tesz nyugatról kolotre egy körutat a föld körül; ez a hotdydlya. A nap és hold pályái tehát, mint látjuk, ugyanazon iráuynak (nyugatrólkeletre tartók;) csakhogy a napé látszólagos, a holdé pedig valóságos mozgás; továbbá a nap utjának megfu-tása egy évet, a holdé pedig csak egy hónapot vosz igénybe; miből már természetesen következik, hogy a hold az ugyanazon irányú pályán látszólag ltutsabban haladó nnpot minden hónapban egyszer utoléri és ismét elhagyja. Mídői utol éri, akkor — minthogy sokkal közelebb ősik hozzánk, mint a nap — a föld éa a nap között foglal holyet; fölénk tehát sötét felévol van fordulva, s ilyenkor vart holdujtág. Körül-bolül fél hónap múlva pedig olyan álláat ioglal a három égitest, hogy a föld áll a nap éa hold között, pl. mikor a nap nyugszik a hold épen fölkel; ekkor természetesen a holdnak megvilágított része áll földünk felé, azaz holdtölt« van. Az előbbi helyzet egyiltt állóinak az utóbbi po-dig clUii átlátnak novoztotik. Fentebb azt raodottuk, hogy a nap és hold pályái egy irányba esnek; ez azouban nom egé-«zen igaz; mort ha tökéletesen ugy volna, a hold "" tányérja minden holdujságkor elfödné előlünk a napot, s nniifogyatkozás állana bo ; holdtölto- • kor pedig a hold — a középütt álló föld mögé bújván e miatt a naptól nom nyerhetne fényt; mi annyit tosz, kogy minden holdtölte alkalmával holdfogyatkozás volna. Ámde valósággal ugy áll a dolog, hogy a uap- éa holdnálya nem egészen egyirányúak, hanem az utóbbi az elsőhöz kissé fordén állván, azt két ponton átmetszi, mely pontok csomópontoknak hivatnak; ugy, hogy a holdpályájának egyik felo a nappályától valamivel északra, másik fele pedig délre áll, s csupán az átmet-ftzési azaz csomópontokon találkoznak egymással. Mogjogyzcudő, ínég itt, hogy. ozon csomó- Euntok is változtatják holyzotükot, vagyis » ét pálya időnkint máa és más ponton vágj» ogymást. Már most képzeljük a három égitestet a fentebb is emiitett állásban, midőn t. L a föld áll — (Irodalom.) Beküldetett hozzánk: .Zsandár k u 11 - «♦ vagy pandúr" czimfl könyv. Vélemény-nyilvánítás aziránt, hogy a magyar rendőrség miként szervoztevsók. Irta Osváth l''ál bihariuogyoi csendbiztos. Nyoma ti[t( Nagyváradon Tichy Akoa nyomdájában. A 147^,lapra terjedő könyv ára szerzőnél M. Keresztesen 80 kr. bolti ára 1 frt. — Megjelent t. munkatársunk Hhffmuuu Mór által irt: „Nogyvon bibliai törté n o t". Népiskolai használatra. I. ítész, a világ teremtésétől Mózes haláláig. A szakértően, illetőleg a népiskolai növendékek felfogásához tapintatosan irt muúka zalamegyeí tanfelügyelő Bója Gergely ur ő ligának van ajánlva. Ara 24 kr. — Teljesen elhagyta a sajtót s minden könyvkereskedés utján kapható „Hajt a leányok mulassunk" eziiuü mulattató kézi könyv. Magyar hölgyök számára gyüjtötto Wajdits József. Ara a diszes kiállitásu s 475 lapra terjedő könyvnek 1 frt. UO kr. Az érdekesen összeállított s a társaskörök ártatlan, mulattatására hiáuytpótló munka megszerzését bizton ajánlhatjuk mindazok figyolmébo, kik a társas mulatságot s mulattatást kedvelik akár tizabadban, akár termekben; fellelhető itt a játszva tanulás és a tanulva játszás, mindig s mindenkor tiszteletben tartva az egélyt a köz-orkülcsiségot, melynek tiszteletlen illetése kizár. minden nomesb szórakozást, ártatlan mu: lattatást. Ismételve ajánljuk olvasóink figyelmébe. Különösen hölgyek számára ajándékoknak igen alkalmas. — Kik a „Munkások újságának" német kiadását birni óhajtják, számonkint 7 kriával kaphatják a kanizsai munkás-egylot helyiségében. Hírek. — O y á s z h i r. Némotujvári berezeg Batthyáuy Fülöp tegnap, az az jujius 22-én, délelőtt 9 órakor meghalt. Szép időt élt a nemes ttgg> jótékony tettei szép emléket hagynak — hátramaradt tisztelői seregében. Áldás h ainvain. — Kinevezés. Kriszt János somogymo-gyei törvényszéki biró a pesti kir. tábla első oszt. pótbirájává neveztetett ki. Ballagi Károly vasinogyei másodtanfolügyelőSopron és Mosony megyékro kii. tanácsosi cziinmel tanfelügyelővé uevoztotett. —- J A nos házán zeneegylet alakul. A derék jánosháziak felől csak lelkesítő intézkedésekot hallunk. — A soproni hitelbank alapszabályai f. évi 14,160 sz. a. a fÖldmivelés, ipar- és korcskedclmj/tíi. kir minister által n törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. —■ T á v \| r d a i t a n fo I v a m nyittatik aug. 10-.én a nagy-kanizsai főállomáson is nők s férfink számára, és pedig a távírda! mollek-állomásvozetők kikép/éso végett. Felvétetnek a magyar korona területén született 1$ évet elért nő s 20 évet betöltött férfi, 30 évesnél korosabbak nem lőhetnek hallgatói, csak a hivatalos ministeri rendeletben körülírt kivételes esotben. Tanfolyam ti hét s a vizsgálat ezután 2 hét alatt tehető le. Sikeres vizsga után évi 300 frtos első alkalmazást nyernek. Üdvözöljük a kormányt e nemes ösztönből keletkezett intézkedéseért! — Strike. A nagy-kanizsai vaspálya állomásnál egy munkás a többiekkel összebeszélt, hogy nem dolgoznak a csekély dijért,- mintegy hatan el is határozták a dologerő folfüggesztó-sót, azonban n kezdeményező elárultatott s a büntetés elől onnok következtében elillant,hagyván hátra nőt és kiskorú gyermekokot.. — B i 1 i a r d h ő s. Július 18-án mulattatta ''a biliurdkedvelőket egy igon ügyes tekeasztalhős a Brunner kávéházban, kí e neinrt produe-tio mellett utazik városról városra. Ügyessége valóban bámulatos. — — Utezai hősök. Két izgága falusi suhancz a napokban egy iskolába menő s csinosan öltözött 9- 10 éves leánykát támadott meg, furcsa passióból az egyik arczul üté, a másik meg virágos kalapját lekapta s a sárba dobta. Az ily vagabundusokat persze nincs a ki büntesse, mert nincs a kinek látni kellene. — A k o s z t h o I y i takarékpénztár alapszabályai f. évi július 16-én 14,167. sz. a. a be- i mutnUUi záradékkal elláttattak — a földmivo-lés-, ipar- és kereskedelemügyi tu. kir. míníste-riumtól. — Nyilvános ny ugta a nagy-kpni-zsai gymn. ifjúságot segélyző egylet javára befolyt adományokról. Első közlemény : Ft. And-rássy Kálmán nevelő ur ivén 13 frt.; t. Holus József gyógyszerész ur 3 frt. ; ft. Uöiidöc* Benedek apát ur f) frt.; N. N. 7 frt.; N. N. ;> frt.; t. Tárnok Alaios ur 10 frt.; t. Újvári Illés ur 20 frt.; Wonkheim Krisztina gróf kisasszony 20 frt.; a zalavárival egybekötött göttwoigi apátság 60 frt. Ez adományokért az ifjnság ne-, vében legmélyebb köszönotét fejozi ki az igazgatóság. ______________________ — P á k 1 y á s z e n c. Tapoiczáróí értesíttetünk, hogy mogyei tanfelügyelő ur július 17-én este fáklyászenével tiszteltetett meg, ez középon, tőle egyik irányban a nap, ellenkező irányban pedig a hold; ilyenkor a föld árnyéka — mely, mivel a nap a földnél rondkivül sokkal nagyobb, kupidomu, azaz a földtömegtől távolabb mindinkább elszűkölő, do a holdon uiég sokkal túl terjed — szintén a hold felé esik ; do a már említett oknál fogva a hold még sem esik a föld árnyékába, liánom attól vagy északra vagy délro kissé félro áll; s igy a föld mellett elhaladó napsugarak a hold felületére juthatnak, -r ez tehát nem sötétodik ol. Ha azonban holdtöltokor a hold történetesen épen a csomóponton vagy ahoz közel áll; ez esetben a hold vagy egészon vagy legalább részben a földárnyékba merül, s boáll a holdfogy ntkozdt. Novezeteseu, ha ilyenkor a hold csak annyira áll közel a csomóponthoz^ hogy csak is egy részével bújik a föld mögé — ennek árnyékába; ily esetben, fénylő lapjának csak az árnyékba eső részo sötétülvén el, réizlctei a holdfogyatkozás. Ila ellcnbon a csomóponthoz nagyon közel, vagy épen rajta áll, midőn hóldtölto van ; őzen esotbon a három égi test tökéletcsan egy irányba esik, b n föld árnyéka — mely ott, hol a holdat ériuti, még sokkal szélesebb a hold korongjánál —• ez utóbbit egészen elfödi: a hold tehát teljt» sötétedést, azaz fogyatkozást szenvedd Mivel pedig, mint már''tudjuk, a hold kolot felé halad pályáján; közoledvén ellenállási helyzetéhoz, ugyauozon irányban kell találkoznia a föld ár-uyékával; oz az oka, hogy holdfogyatkozáskor a hold lapjának koloti széle kozdí a sötétedést, mert ez jut legelőbb az árnyékba. Még csak kevés mondani valóm van. A földnek kúpalakú árnyéka, vagyis azon tér, melybe egyátalában nem hatnak napsugarak, mely tehát egészon sötét, födmyéknak neveztetik; ezt még környezi egy ugynovezott filar-''"jtk, vagyis oly tér a földtömeg mögött, hová » napnuk csak egy részétől jutnak-fénysugarak, mely tokát nem egészon világos, de nom is oly sötét, mint a főárnyék ; egyébként pedig a fő-árnyékhoz közolobb eső részo sötétebb, attól távolabb pedi^ mindinkább világosodik azon egy« szerű okból, mórt a főárnyék közelségébe igen kevés, távolabb pedig mind több-több fénysu- Íár jut. Kőnnyü már most megérteni, hogy a old — mielőtt a főárnyékot érintené — előbb a mollékárnyékba merül: tehát a tulajdonképi elsötétodés mogkezdéso előtt már vesztett valamit fényéből. Kgyébaránt teljes holdfogyatkozáskor is ritkán sötétedik cl a hold annyira, hogy láthat-lanná lenne; hanem rendosen gyengo vörhonyes szinbon látszik. Ennok oka podig az, hogy a napnak azon fénysugarai, inelyok a földet környező lovegőn hatolnak át — s molyok egyenes irányban tovább haladva már a holdat nom ériuténok — a levegő által megtöretnek, azaz egyenes irányuktól eltérittetuek; igy tehát némelyek betévednek a főárnyék területére is. Az ily behajtó sugarak meunyisége különbon a levegő állapotától függ, mely gyakran változik; s megtörténik, hogy a lovogő nagyon kovéa sugarat bocsát az árnyéktérbe; ilyonkoi aztán az elsötétülő hold csaknem egészen láthatlanná lesz. A f. hó 12-én látott teljes holdfogyatkozásról fölösleges volna e bolyén részletesobben szólanom. Azon tisztelt olvasóim, kik az említett tüneményt ''megfigyelték, alkalmazzák roá az itt elmondottakat, s hiszem, hogy megértőn-dik. Csak anuyit említek még, hogy a fenséges csillagászati tudomány mai előhaladottságá-ban a fogyatkozások idejét a legnagyobb pontossággal lehet olőre kiszámítani. Láttuk, hogy a mostani fogyatkozás is, mint a naptárban hir-dotvo vala, este 10 órakor votto kezdetét s 11 órakor már .a szegény hold a teljes árnyékból pislogott ki noki vörösödött áltnos szemével, éjfél utáni háromnegyed tájban kezdett ismét az ollonkoző oldalon kibújni, végro másfél órakor kitörülto szemét s teljes jókodvébeu mondott jó-roggolt a bámulóknak. Az, hogy az észlelet! időpontok nem egyeztek iuog utolsó perczig a naptárban megjelöltökkel, no tátnaszszon bennünk kételyt a csillagászok tudománya iránt; mert itt mindeuek előtt azt nem szabad folodni, hogy az idő ineg határozás a ml naptárainkban a pesti középidő szerént történik; már pedig pl. a kanizsai óráknak 8 porczczel-kell később járniok a pestieknél, mórt Kanizsa^fölött ennyi idővel delol későbl/a nap. Másodszor mog azt is számításba kell von-uünk, hogy a kanizsai toronyórák járása szerént még ebédolni som lobot pontosan; annál kovesbbé juthat eszébe a holdnak, hogy lépto-ihez esek által adatná magának a taktust. FAKKAS. alkalommal városi tőtanitó ur üdvözlő beszé-dot tartott, melyre ő uga körülbolül következőleg válaszolt: hogy e város népn. ügyének előmozdítására nem csak kötelesség, do egyéb gyengédebb érzelmek is buzdítják őt. Ama korban ugyanis, midőn.azok elől, kiknek kezében volt mindon hatalom, a magyar embernek messziről ki kollott térni, itt o vidéken vonta meg magát ő is, és igen élénkon emlékszik.még azon vigasztaló Bzavakra, baráti ér-z. ¡uiekre, melyokot itt tapasztalt, h melyek az iilóben egyedit! voltak képesok jobb jövővel kecsegtetni a csüggedő honfikebelt. És azért, ha az atya forrón szereti is gyermekét, mégis kiválóan kodvolnio kellett azt, ki őt szenvedésében som hagyta ol, hanem szoretetének jeleivel elárasztva, folytonosan vigasztalta — igy ó is, ámbátor az egész mogye iránt a lognagyobb szeretetet hordja szivében, kiválóan yonza öt mégis valiimi o vidékre. Orömniol jött most is, örömmel jön mindenkor, és pedig annyival inkább is, mert Tapolcza-város polgárainak e tisztelgő mogjolonéso biztosítja őt arról, hogy neki a népn. ügy előmozdításában segédkezet fognak nyújtani. Kgy ily ügyben jött ma is ; azért t. ¡., hogy.azon felsőbb népn. iskola ügyéről, melvnck alapjai papiroson már megvannak, végleg határozzanak, és pedig ugy, hogy no csak papiroson nyugodjanak az alapok, hanem a földben, és itt is ojy szilárd kövön, hogy rendetlenül álljon mindenkor, és mint e fáklyák az est homályában, ugy világítson a szellem országában. Fölhita azután ő nagysága a várost buzgó pártfogására — és igy végezte szavait: e zászló, melyet önök itt elém tartanak figyelmeztet engoni arra, hogy a mily hfi voltam hozzá 48-ban, oly hűséggel küzdjok alatta ma is. Ígérem is ezt önöknek, s minden erőm arra fordítom, hogy győzzünk a csatában, a szellőim harezban. Legyünk egyek azért mindnyájan o zászló alatt a népn. ügyébon, mqrt ezután csak o jelben fogunk diadalt aradhatni. Lelked éljenzés, után reá kezdé ismét a dalárda , Járjatok bo minden földet. A dal után indíttatva érezte^na-gát ő nagysága a t. tanítói karhoz intézni néhány szót, molyokbon előadta, minő tanítókat kedve) ő, azokat t. i. kik a valláscrkölefcösséggol együtt a hazaszeretetet is azonnal tanítványaik ézivébo csepegtetik, mert e kettő képes csak az Embert boldoggá, és nagygyá tenni. Ajánlja tehát o két fóczélt a t. tanító urak figyelmébe. Másnap a városházánál gyűlés volt, melyben a többi közt iskolai czélra sorsjegyek kisorsolás-érti engedély kérése, és.a felsőbb népiskola létesítése határozatott. Ft. Konkoly Ambrus cs-uores-plobános ur vendégszerető házában fogadtatott ,tanfolügyclő ur s innen másnap estefelé Felső-Örs felé folytatta útját. — Főt. Borz a y Elek nagy-kanizsai kc-gy.esrendi házfőnök ur, az ifjúság o lelkes barátja, névünnepe alkalmával múlt vasárnap a város nagyszámú intelligens tagja s polgársága részéről szívélyes üdvözlésekkel tiszteltetvén meg, díszebéd alatt táviratilag is jeleztetett az iráutai méltó tisztelet s közbecsillés. —- A nagyméltóságú m. kir. pénz-ügyiníuistoriumnak 1870. óv julius í>-én 26,398 sz, a. .kelt rendelete és az országos pénzügyi igazgatóság 1870. év julius 11-én »»»/VI. számú kibocsátványa. folytán a «Magyar biztositó bank" közhasznú és nyerészke-" désre nom törekvő czélja miatt, a közkoreseti, üzérkedő — társaságok közé nem számitható-uak nyilváníttatott, minek következtében egyszersmind ezen intézetnek iratai b beadványai közhatóságok, hivatalokhoz, úgyszintén minden ügyletére vonatkozó könyvei, kibocsátványai és hirdetményei bélyegmontesoknek lettek nyilvánitva. A Egy kegyetlen testvér. A vig aratók közt egy tragikai jelenet adá magát'' elő: egy kis kanászfi állítólagosán szabadságos katona összckoczanván nővérével, egy fojszét fogott és azt toljos erővel nővérje hátába vágá, a szegény nő irtózatos állapotban ballagott inin-dou kíséret nélkül, sok vért vesztve a városon keresztül, mondják, már alig tudott lélekzeui. — Hogy az állathoz hasonló testvér bofoga-tott-o?, tudomásunk nincs, de óhajtandó volna, hogy illó jutalmát olérje. AJó zenokar. Városunkban Boros Já nos elég jól szervezőit zonokara valóban dicséretet erdemeimért időközönkint igyekszik ujabb és nagyobb darabokat betanulni; eltekintve a kedveltebb tánczdaraboktól, alkalmunkvolt no-híny nap előtt ujonan betanult Robort és Bánk Bán operákat hallani, bátran mondhatjuk, hogy a zenekar tiszta és szabatos játéka várásunkat felülhaladá. Tartsák is az olóro haladó jó fiuk továbbra is szemök előtt a közmondást: a mi halad, el nem maradj — 1'' i r i u g o r U ó z a loánynovolő intézőben az évi vizsgálat julius 30-án tartatik inog, az érdekoltok szíves megjelenésre hivatnak fel. orvosolta. Elolvasztván egy font sót egy meszely eső vízben, ő azzal a sobot kimosta, * megmart tagot is jól inegdörzsölé, aztán egy maroknyi sót zacskóba varrván, a sebro tevé, s 12 óráig azon tartá. — A d arázsok marásait is az oczotbo kevert só hamarább meggyógyítja. A m e g ó g o 11 h o 1 y o kot, ha hirtelen uzapró sót roá hintik, vagy megrágva nyállal ogylUt, vagy fa o 1 aj b ak ovo r v oroákonik, fölhólya-gozni nem ongedi. Az égés holyét hirtolon tén-tával bekenni is igon ozélszerü. — A szont Antul tüzét,» ogyéb torjodő mérges sobeket a sós izsóp inegszüntoti. Haalooroszkodett, vagy megdagadt!) yoldeklőtsós mózzoljól megsurolják,azt összehúzza, a maga helyérő igazítja. Az i ny o k l ágy se b o i t, a sós méz, ha tépott ruhákon roá teszik, megszárasztja. — Különös megjegyzése uz IMiniusnak, hogy a ki mindon reggol a nyelve alatt egy kis só darabkát elolvaszt, fogai megném romlanak, az inyprfog-husai mindenkor épon maradnak. — Ami a lo-< vak, juhok és szarvasmarhákat illoti, a dög, métely, riih megelőzésére a''kony hasónál semmi jobb nem volna, ha azt gyakorta kapnának. — Ha a búzát,mielőtt elvetik, sós vízben megáztatnák a rngya nom bántaná. A bor is jobban elállana, ha a régi rómaiak szerint sót tönnénék bolé. — A mész az esőnek s szélnok kitett kőfalakat sokkal jobban tartja, hasót tesznek hozzá. Különös az is, hogy a hus és'' hal, ha csak kevéssé sózzák meg, hamarébb megrothad,mint ha só nélkül tartanák ; holott ha jól in egs ózzák: a rothadást a sónál somtni inkább nem gátolja özeknél. Nyílt póBta. — N, A. Oáktornya. Mii túron jobb iteretaSk uiunkáaiá^át, mert a bekuldúlt után iUlve e tekintetből mtÁnulmínjrra Tan üUkiige. •— Kecakcmótro. A korán elhunyt níplolkli Bofjrő Adí-1 költeményeit kOssOnettel vettük s köilóiil jOvS számunkban inegkosdjUk. '' — N. Siorgalmaian Ügyeljük, de nem Uliljak a sok politikai ciikk it orsiággyUlóil beitédek kOat. Nom ia csuda, egy Ideig, legjobb akarat mellett lines török. — A uagykanittai Altaliuos munkái-ogylot alapszabályainak telje« beküldőiét kórjllk ; ulÜbb uom kuidhetjllk meg kCiléiét — V. I. KUiiOiiettel vettllk, jOvfire i< kérjtlk. — V. U. örvendünk a »eniélycs találkosásnak. hona Iiteo I — K: J. A eslkket OyGrffj urnák kéméggel átadtuk. Aa Ígértet kOnOnettel veMtük. Űzleti-hirnök. f Nagy-Kknlzis, julius ''21. 1370. Utöbbi tuddulUsuuk dl* a kövén ¿ gabona árak •tilárdtiltak, vagyli itikább javultak, résiint mivel aa uj gabona miuöaége tudatik, réaiíut azért, uiert Hel-vetia fedezni akarja (xüktéglettTt, inig a »állítás bs nem állíttatik. KlvUlrül külOnböz« árakat hallunk; azon hvlyoken, hol a háború puixtltáaa váratlk, ols6 reudü magasárban van a gabona, hol pedig már U-aratái történt olciább árakat jeloinek. Kgyébkínt a gabnaüilet bolt Igénye vau jeleuleg. Plaozl ár. Nagy-Kaniiia, 1870 évi julius 20-lk napján. Ituia »8-85 font, 4 Irt -- kr. 86—8« font 4 írt 60 kr. 87-88 font. 4 frt 76 kr. Közi 78-79 iont •• frt - kr. 79—80 font a frt - kr 80-81 íout 3 fit 20 kr. Árpa lerífliéire 70-71 font 2 frt 80 kr 7l-72,font 3 Irt ~ kr. Árpa kötbniége« 86—M font — írt - kr. 67-88 font írt. Kukorícia 3, frt 60 kr. 3 frt 26 kr.-, Kuko-ricia olau ^csingvantln) — frt — kr Zab 46—47 font S frl 26 kr. 47- 48 font 2 írt 50 kr. Pohanka U6-<>8 int. — frt — kr. 68 — 70 font — frt — kr. Bab fehér 8 kr. — bab tarka 6 kr Kenyérliiit kOiOntége* — frt kr. — linóm Ziemlelliit — frt — kr. Lángllait kOiOuiéges — írt — finom — frt. — kr. Klrály-lisst kOzSoiéges - frt — kr finom — frt — kr. Koss-láng kOiOmégei — írt — kr. finom — frl — kr. Marha-hui fontja 23 kr. liorjb-hui fontja 24 kr. 8er-tél-hűi fontja 80 kr. Juh-hui fontja — írt — kr Szalona fontja 40 kr. Ziir fontja 40 kr. Csibo párja 70 76 kr. Kácia 80 kr. 1 frt Lnd sovány 1 frt 40 kr 1 frt 30 kr. ljud blsoti S írt 00 kr. 2 frt 80 kr. Pujka frt----kr. Tyuk-tojá. P/\| kr. kr. Burgonya mértje 1 frt 40 1 frt 50 kr. Bgy másta »(ón* 6 2 frt 40 kr.; iiéna uj 2 frt 20 kr. Kgy kéve tiup 10 kr. Hialiua 1 frt 20 kr. Ujbor vldékUukbeli akdja b frt Ó-bor vi-dékllnkbclt akdja 8 írt. A nagykaniiiai váró« tanieiának árjegyzéke kOuyvébSr kiadta 8ZI8ETHY KÁROLY, biztoi. Hasznos tudnivalók. -r- Egy O igy novü londoni lakos, a d ü-ö d t • b h a r a p á s á t sóval igen szerencsésen Érték- és váltófolyam: julius 22. 6% meUlíques 62.—; 69/0 nemz. kölcsön G0.10; 1800-ki álladalmi kölcsön 77.60; bankrészvények G67; hitelíntézoti részvónyok 213. 60; Londou 128.60; ozüst ágio 128.60; arany darabja ö.Uq kr. Felelős szerkesztő : Wajdits József. Segédszerkesztő: Bátorfl Lajos. II It J) E T E S E K Cs, kir, szab. déli vasúttársaság:, MENETREND-VÁLTOZTATÁS a bécsújhelyi-kanizsai vonalon. F. évi julius 23-án a Bécsujhely-kaiii/sai yonalon egy uj menetrend lép életbe. Bővebben a fali ''hirdetményeken saserezhető tudomás. » . B é e s , julius hóban 1870. (445- n Sz. kir. Ka pro ii ez a (Kopeinitz) városban „SZARVAS" vendégfogadó, a ÍP ? FIGYELMEZTETES! igy idft óta kereskedők pompás l»ir<l«tií«k. által rosz ófAkut ajánlanak .t t. ez. közön- .........Jt.„ u vidéki InMsuk félrovezotéséro. K kereskedik sem órások, m-iii mint Állítják - óntL''yárosok'', ennéifogva i.z órának beUzervexutéről In^kove/ebb (írtul mii It .-.in.-. Kiadnak például avult lógonvtnftvel, p:ikiungállv$nybr«n mint "j szabatos inflszerli órákat, valaioiot iiuUtVIc l^-. kiiziinm''gotnibb órákat valódi angol óráknl stb. Azért óvakodjék mindönki ilylulo haszontalan K\| különösei ki»/'''' órák i-gose t ."- vésétől. fc A. ki egy valóban jól rendezett és olcsó órát akar venni, fordul,jjí>r. a jó liirnevü öriÉfcSlXOSB < KERZ - ki átalában nz óragyártással foglalkozik. Ilécsbon, (Stofnusplntz Nr. t>.) HERZM . polg. órái» Bócsbon, (Steíansplatz Nr. t>. Attsseuseile de* Zwottelliofo») számos óv óta jó hlrnóvbon részesülő legdúsabb tartalmit óra-haktAra ajánlja miiiilunnumU jól fonderott óráit nagy választókban, ogy óvi jótállás mellett, ti következő árjegyzék szerint. ~ % Gt''ttH zsebórák. (437-12. 7v mff - kitllnő mliwaógllek a ra. k. kémléaxeli hivatni által megpróbálva. "M Mimi. II axabályofotl óráról! jótállási jegv adatik. A nem a/i>bAly«ütl ilrbjs 2 fltal tilraóhlt. 1 . email. átí-80 n.follonfír«» 40 4« frl. K ; r f i órák r ór. 4 ruh. 10-12 0. - liillgyrfrAk ar.lap. 35-40 ft. - Pinsil. gyémánt. 38 — 48 fl. kriaxlAlylappal 8(5-45 ft. keltő,láp H r. 40 -48 fl. einsll.gyéinAnlok.50-65 fl. Inllgy borg. úrik 40-48 ft. • jegoextlveg 45 — 00 tt. - költ"» lappal 50 -JW> ft n''.m» >iirokl»0,70, 80, »0 ltlO ft. ket födél. !H), 100- 110 ft. szabadkézből illendő áron eladó; áll 5 kisebb-nag , obb $ \|\|-szoba-, téres konyha-, két pinoze-, téres udvars két istálló-,, két pajta-, bárom kocsiszin-, Konyhakert-, és egy hold 92 négyszögöl terjedelmű gyiiinölesösböl. $ A venni szándékozók akár levélileg, ukár szóbelileg értekezhetnek a tulajdonos Lakopak Mihálynál, LégrádOn. Jótííías m3líett m a legjoöto és Kxilat beuge. «ramker . rugóval III—14 ft kettő* födéllel If><-17 ÍI kriatAly llvpg.l t 17 l> - horgony úr. lő mii. Hi - 10 fl . tin. .''iitm toppul ¿0 "a 0 S, kcitfi'' födéllel 18-. j:i fi. '' ■ flrotfsbb 24-28 ft-: . nnft o kriat liv J8 0. ¿W" Axonkivlll mindenféle óranom horg.hn''dlór.k.lAp 24-- 26 ft.; , J?,v"n, . iciuoutolre a nysk- . •''»»«'' drAk 1 IWI-lgsrsnyox- nit huxAiidó f»l 25 ,10 ft.; Minsk. rrni ketlőa fedél- 8.V- 10 ft-'' ''"•»»•I dralAnejok 2 frt 50 kr. . jegvestlveggeJ 30-3G ft.jJ- fl- l>- 10-12. frt. - iiorif hadi rem. 38- 45 ft.I , Arsny litnppr^rNr 3nr. 8 r..!}0- 30 ft. ««- <0. 50. 00. . horgony 15 r. 3« 44 fc Keltó ÓrÓVnl 7 frt. • tinmn. nr. 1\|> <5 60 lt.! «pM ArAvul, mely n kel kvtt<>» luppst W» Co fl jtítníl Kjergyit gyújt 0 frt. - Bii-r«nyktl- ^ to.itA Kult«, rimH<5 IUiel, niPly 05. 10, 80. !(<). )00 I20«.lo-„(,rtu^mi gy.rgyít gyújt 14 frt. I.pgnsgy.ilih vAln»ítík » (tiaxrxptili párisi bronoz órákba, 18 20. "22. Í5-30 frtjAv.il ; - ngy.n», " 50. árslAnciok 18. 25. 28 70 80. 90. 100. frt. jipnynv.l .. '' . jpgp,llv>''gg. 42- 00 ft Arnny exit: nr.l»\|i 5<l.75. roinuiitolr 10, 100 fl. . - kpl. U\|>. 100 110, 120-\|50 ft. VsilA»« V» iminkA» rcnioiitot \|i»kfong V. Mimi nr.inyoklini''•> \3—47 ft. II n Így .ft-Ak--- ; Kullít'' oil. 4 «■« « <f. 13 18 fi. I Ar«:iy - - 25-30 ft 30, 35, 40. GO Utfimflvpl i8, 100 frttsl. Legnagyobb raktár Ingaórákban, Tulsj.lon gyArtuiAny, két évi jiitAllAosI \| .Nn\|innM fnliluxsndi5 10 11 IS frt. — Mindpii 8-nnji fplhn»ndú lil. 17. 18, lü. 20. 22 fit, ''-í. 1/gySnsr órs (V, fílórnttlcMpi :10. 83 35 frt. . j <>rn- v* nogypddrsUtéu.l 48. 50 5ft frt. Hónspoa rpgulstcur 28. 30 32 frt. CnornsgolAt IngsirAk nAI t Irt. 50 kr. Míndpn jxvilAiok Iphi''tí! l«g. jobbsn vlgpite:npk. Vidéki mpgr«n-dpléipk M ttMxrgnck ké«>ben bpktll-lUin ungy po«tAni utAnyét mell.lt legpontoisbbsn tpljeaittotnek. M«{ n«ni teleli; órAk kiom-riSltctnek, OrAk ctciúlip U elfogsdtstusk. Klliöii klvAnatrn kUldnk bejött Otí««. PArl»l knl.8 órs dltVo. bronrz-!«;"", ''VfíkM "•««<»« tokbAn 12, 13 14 frt, ! / A „ 7 1nemL„,,V10" hordoihati örségi ellenőrzi orák. ,«»«'' ,á»«HA «»"KetrU.sskUldBm. tt H Kérem figyelembe venni! eddig t«ii ok klltlii legjobban li»»i- AAIbstú ■iiíiiiIpii vs,pAly.-iadrsri örrí-'' Minden Aron legjobbtierUek, "érp, xxiiiliAxskbsn,. g.vArskbsn »tb.y« korcukcdök . vftcy nom drAiok Al-K«ii drAknnk mindegyike ugy vauiul AiAulott.ikkal ilime nom vpgyi- atprvo/.?!'', iiogy hat kOUiifélv li.lyeii''tpiidok. Icíijtitiiiijosjih!» varró gépeld • • Viigvul; Ontiir i-zetincl ¡< n. c k '' •nsigol ii»:«-li Mi-l i''-rtinitriii, bo^y Warchalovsky Jakab ur cs. k. szab. tu.iu yyaranak,'' in. I\ck a lutuioni iV jnii itii vilií^kiálliuUon e/él»z»ríi Jdság''uk iV ..U»»tÍMiguk Altul érdemet 8/.er«i/t<-k, bclvi raktáiíl átvelteto. Az eladások tbkeletesen a gyári árjegyi^^tán íjiriói-tii k. tninltnl a ti. é. vuvűk a l''nvnr <•» eAomagulii»^ jiénzt takifritjHk toeg. Czérna , selvifto-, olnjjul a vnrso-^-pck it/nn,prn a I. ííiingyobl- viilai»/.lékl>iy»<''v?olcsón szolgálok. \ .j Minden a mktáDOnbiil -elailütt varró-gépek c-Imiiu-i;»t'' n^ ilulkozatot nyertek, tnelyti'' k bizonyitékátil az nlo mellékelteket bátorkodom kftziilni. Mély tisztelettel am ^ '' Rósenfeld Adolf Bizonyítványok: I Uosenfeld Adolf urnnk ! , Or.''iiniu.l nyilAtko<tAtoiu ki. mi«xerint at Önnél vAnArAlt varrA-gépp''l igen meg vagyok elégedve, aién rakiArAl tiivncii fogúm mAiok-nalc 1» «jAiilaul, Nagy-Karíiia, juliim l-jén 1870. Babochay Jánosné. II. T. cz. Roscnfeld Adolf, k«re»kedS urrsk As Önnél vAsArolt varrógépen Béniinél dolgotli.itok. mrrt r.ijt.1 a i»unkAkat [gényaiertlleg kéiiitlietni el, ax o npniU vnrrA\|répnK>''t ''»Atran sjAnlbalom o.lndeu caaiAd siAmArA vald uicgiavméii tekinlilóliöl. Nagy-Kanlua iuliu« 6-én 1870. Koosls Antónia. uj^a^» Vidéki vevőim különös megelégedésérőlj elegendő tanúságot t,esz az, liog^iz 18G7. vról szóló poífá-kinmtatás szerint alulirt 15,0001 losiai killdetyéim, 1868 ban l0,80l)-at adott fel. pecsétek és más Író-eszközök (378- (Iteereati- ló nedv i ons-Fluid) leálló. ínlinisénlieit Ut''l\elke/.ó pol lllóí otl. KrAiiPfl.il evilpapirnk, mindvli .nÁiit név vigy koiMii.i iiijyrn \| ivoniatAAval : li''Odli 8-a l linóm frliér 15 kr. nigol reexiici v. voinl/vtt C>''> kr. ei->é» >xinpA<tt 75 kr. KHMb. 4«H finoin f-hír 85 kr I uig. rtettt. v..- iaIx. 1 f. hoiiték \|H-«d fehér ,''tO l.v, or,''in .">> kr,.nxiiiei. ómé« 55 ki, I..1ÖI xom.íiiczoK 00 Ikr; -I ciirí reViéi p.ipir 115 kr. 2 miuy* betli koioiiAvf^ a ilivA l''.''M t.JJ^/inll iiyoinntbAn I0()\|>A-\|l>irr,^^k>giamm 30 kí, lUobori-Irékr.WWI 100 db.tátogatAiegyJÚetlSs fjny-UiAxn papíron. Ipiclin. kóuyomat 1 I it ugvÁliilven iogllnoii'' foktí/Yiro V>tf»tnl60kr. Ae7.élí''\|hik, Upí.''il; «.toiti: Ikéx igAxil.i««íA rrlfwv- a pa\)irli ll2 Oli :Ú Vr, 1 tuet. a\)g. réttol»-12 llpgjobü faiban 10 hr, létloll ogy di\Vthau JiAjb.i„ Ao kr, '' ^ .Mi '' .-/f^il, \|lilfto«llvA to:#J \Vi>-\x 80 Wr. 1 ■ Alija ö, 10, 15 l>r, k(ilíni1»cn finn i n.MiiAk, ¡»rítkkó illntosó bóllé«el \| .''«'', so, 40, 60 kr. IrdkéMlptt''k , kí« iiyolt''iailrvl. I i, Utvivlé«nélklll«tarral l.iO, 1.50,'' 1.80. tlgyaollyeh telje» helfeUtérV-l»-«.el ilnr.ilij.1 2,2,50. Kivilliől éa \| t-lillrnl fényflxóocl kiA litva 3 50. i. l.ftO. Nagy iiegyedrél fclixerelét I nélkül 1.8^), 2.v>,te ic« f"l,/«ie\|é«iel •1.60 t, Ugyanilyen fényilxéatil \| kiállítva 4.50, r>, ft.50. l''ci-aétrbélyegcK, melyek kényei-inomégllk, iileiAaAguk éi blxtoi be. ] rnuaixtA''iik miatt a< oilya é» pe-r«úivía»»uAl cx/iUsordbb«k, l.gfin. I iiiinöiéglien , letixétaxeriiiti pxiin, [ Cíimer név ít monogrammal 6001 db I frt 20, lOOOdb 1 frt 60. • .i\|iirl.WxAk.Kgy ixépen ellAtott ] envelope kitlOnféle féuyxéti papi rok é.i borilékkai telve dbja 25, 35,1 50, CO. 80 kr, I frt. Uyakorlati olcsá ajAndék ax uj I brour,nnl«t<t iróaxerkéatlet áfe''vel- kautuphnk t. i\|.. -i minöa/ - .10 ki: . ki''tii -10 ilrbsu: I linlaMrló, 1 toll- Jt Csak iiic»'' 4 napi»* látható! N -Kanizsán, főtéren, a kis sörházban: az élve beszélő J E M B E R P E J, • ■ i mozKOBltliató pleorama. Ábránd utazások a világ minden tartományán át, Kóplctii V kiállitások. Élet és világ Párisbnn. Az élve beszélő emberfej, mely a jelent, jövőt és multatJ^ jósolja, végül a közönségnek be fog mutattatni, látható lesz itt 4 napig. Nyitva áll reggel 9-től esti JO ., - ■ . óráig fényes kivilágítás mellett. Belépti dij egy személytől 20 kr. Katonaságnak az .ormos-tertql, }efejÍ6 10 kr. Gyermek- é.s szolgaszemélyzetnck 10 kr. A n. 6. közönséget tisztelettel inegliivjn Llndner Karoly. ■ írnT-i - •• I l. iröli j iMilni^léjJi 10, ''s''jJ- ¿5 kr. S.igy előnytnyujianak n''í uj gép-iróiyik: fölöalege* eteknél .1 fA-•atA In''jryxéa . p^jraxeramlnd .1/ n\n luigve bitloiitvarau ax eltöré» •llen. I db fába ''A.gllilva, 1U kr. (iaontba 15. 1 db t(ÍMy<il é« ké,«el •0 kr. I0ltén«;.^jfc6i a elegendő H> Wv., -/ítb tini .''.j''Ádirgiimini !inli •1» ''íVv-íÓltok törfeailéaére 5 kr. KinioiAu véaeit pp>-«ét nyomik legtxubb iráaaal, I db két bellivel, lyéllel AO kr. KoronAérf .10 kr, kit-Iliin egA''i''. nevek oleadn axAmittat-Tiak< "''. ¡¡>rnyom.1 préaelt névvel kgyilV''.••.; iiionmtib 2,80, 3.50 11.''-Ilyeg <K :ipiglia) bAdogKtekri''-iiy-\|oye)C''fpíiék^éa eoaettel 1.5!) kr, A ¿ép egyar.frl iiedvealléaael lOno 1,-. layomntot kéaxit A legKyakuila-Itibb hivatalok éa irodák axániAra I uyél-AllvAny, 1 levél nehexltő, 1 IrólAnipA, 1 hévmérŐ, I kéxi gyér-tVAtartö, 1 gynfatartó, I tolltiax''titd, I 1 ékaxvr- ■ Aratart&. Minden cslnu- [ aan éa diateacn kiAllitvn paak 3 frt. Legjobb rajteaxknx''ik 1 db 8''l ] kr, 1 frt, 1.20, l.lVOLdb tel\|e»kéai-1.80,2.50,:». 1 rajxtóll 30 kr. 1 knr: j xö kiaebb 30, nagyobb tío kr. KOldgOmbOk 50, 80 kr 1.5b, 2, 3 frt Keafékaxekrénykc a leglinoin. méxfeati-kkel niogtöltre, drbja 30 40, 80 kr. 1 frt, 1.50, 2 frl. JegyxJfi kttnvvok fin. 10. 15, 20 kr. Ilőrhen 25,35,50 kr. Legltnoinabb lllatoa peeai''ivia«/ dlija, piroa 8 10 kr. legfln. knlita-'' féle axlnekbeu dbja lOkr. KtxGmégei''éa axopirAa ati irAa-1 mliitAk tanitO ét laiiuldknak'' egy. 1 arAut Ajánlhat,1 kicajiiv formijii I fllxet 12 irAaneinmel Klkrért; I 11 agy l lb kgllnoiiiAbb véaelll 0 frl 50 kr. fOxel 30-félo iliax-Iráinommsl G5 iKInylIln''tleu rn''gAnyoa txAmolő t.íli ¡kr. Minták a rajxo''lAa ktlnnyK meg-llák darabja 5, 10, 15. 20 kr. A lep taniilA«Ara, loguiabb tAiimdd k«t-luelib névnapi éa gjévi Iblvlttld dök és ni(iki-dv, l.''ik aiániAra, inifv jiü''i-k, gyniiyllrtteti kiállítva, (i.i-jválaaxtékli.in, I fllxet 10, \|ft, 25 kr K minőséglit-n vgydül kaphatók : UÉCSBEN FRIEDMtHH >.-n.ii PRUTERSTRSSSE 26. LOVAKNAK, OürauBt, cs. kir. állatorvostól, mely a hé ai maga« ogéattégllgyi hatdaAg illetéke« aiakférflsl s tekintélyei Által inegvíxagAltatvAn a a insgAa kereakedeluii mlniax-torimnimk ISiJ''.l. év MArt. hd 5-én 4136 724 axAinu kihoeaAJtvAnyA folytán egyes egyedül mint gy^gysze lovak kűlsB betegsége ellen elltme tetett. Mint kórme.-eltixötxer haainálhatd a lovak nagyobb kiliAjtAaa előtt és után, minthogy exeu axer iámét erőail 1 A lova-kat megrokkAiiAat''il óvja. Tflbb tekintélyektől kiállitott legjobb bixonyilvAnyok exen gy/,gyaxer eladóinál megtekinthetők. Ara egy flvegnek haaxiiálati utaaitáaaal \| frt. 40 kr. Klagenfurti állatgyógyszer lovak-, szarvasmarhák- és juhoknak mely a korneuhiugi marhapornAl ét mAa avatatlanok Által flaaxe-állltott kéaxltuiéiiyeknél «okkal előbbre voubaióbb, inert es nem pgyodlil ax előforduló k.ixönaégpa Allalbetegaégekben. mint orrfo-lyáa, lulrlgydag, klllíinféle hinntok P.nt, gyort éa blionro» tegitcí-get nynjt hanem még láxaaabb beltS axenvedéaekné''l \|t legjobb eredménynyel haaxnálható. KltAvolitjs a belek mskaea bedugulá-tAit, a vprüoxeér rPndaxerbenl hAborgstAtokat, előmoxdltjs a kl. éa plválAttláaokat. éa uagy mérvben emeli a tehenek "teJeUtél. Mint kóriuegelőxŐMor — tavaaazal éa SmxcI, inldőn ax Allslok gynkrahbaii betegeskednek, eredmínynyel haainAIbstó, minthogy aok betegségek kitOríaét akadAlyotxA, ax AIIai >kst jókedvllekké teaxi, a txőrvedléal éa étvAgyat előnioxdilja éa sx eméaxtétl erőaltl, Végro meg kell jegyesnem, hogy én Allslgjógyporom nem paak j«bb, mini a korueuburgl msrhapor, hanem eanm''agaim Is nsgyob-bak éa olcsóbbak. (Jyógyaxerem eladóinAI a legjobb biionyltvA-Ryaiin megtek inllietők. ,Ara egy caomágnak haaxnAlail utAailAaasI 40 kr, •• Figyelmeztetés. Jvriteleaaégemiiek tartóin mint Állatorvos a I.''px. lólulsjdo-noaiikat tlgyolmextetnl, ho«y a korueuhiu''gi KwixdAiir IldltS nedve egyáltAlálmn nem g y ó g y a x e r a lovak, beteg»ég»i ellen, hanem esak mint kúriiiegelCxő axer axabadAliiiAxtAtott, (kdrmegelőaő axe-rek lehelnek egésxségea Allslok axAinArs, do nem betegeknek) ktl-l''tnhen a inagaa cs. kir. kereakedelml minlaxterlumiiak t809. évi máitius 5-én U3UI724 atám alatt gyógyaxproin végeit réaxonire kiadott lintúroxAt értelmében Kwiada urn.ik halAroxottau meglllrktott 0 inoa.Wltének (Keatitatioíis-Flnld) iiyilvAnot hirdetéankben a hsax-nAIati utasitáaokhan gyógyhatAat tulajdouitsni, de Kwixda A tlls-* lom daexAra Sem engedi niagAt eltévextetnl, hogy lalAlmAnyAiiak gyógyerejll hatAít ne tulÁjdoniUnw. melyet ax aolia aem bírt. K 8 r a k I n r: ax oaxtrAk-magyar birodalom aaámára C''raust állatorvoanál KlagenfurtliAn. lOzen »zérók rnktáni Nn^v-lvnnizsu « víilt:ko roHzoiv ofryi''dül. (425-4) Rosenfeld Adolf, kereakedéaébeu van. Wajdits József kiatló, lap- és nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomása Nagy-Kanizsán. Nagy-Kanizsa Í870, julius 30-án. 31. szám. KilenczoSftrévfolyam. Zala-Somogyi Közlöny Kiteijcdve ö SOPRON-és VASMEGYÉKRE. Veityea tartalmú Hetilap a szép Irodalom, kereskedelem, ipar, gazdászai, tudomány és művészei kőiéből. . _____i I____«. -. . Megjelenik;: mlndsn stonbaton, 9 gyakran Kisfát vagy Ml !•«. MserkvnitAi iroda én Uindó liivnlnl: W A JI < ITH Jt''lZflKK kftity vkei4»k«<X«í b»u, Nagy-Kanizsa építkezése. Mielőtt uz építészeti rendszabálynak a közégeszségi jólét biztonságára vonatkozó hatásáról szólnék, mondanom kell: hogy az élet egészség, az egészség pedig életbiztos-ság nélkül nem más nyomorúságnál, mivel pedig az építészeti rendszabály azokra lényeges hatással van, azért is minden haladni szerető községnek törekednie kell, hogy helyes és szigorú építészeti rcndszabálylyal bírjon. Azt eltagadni nem lehet, hogy a községek területének és a lakházaknak alkat mísége legeslegnagyobb befolyást képes gyakorolni az egészség és élet-biztonságra; nem lehet eltagadni pedig azért; mert tények tauuskodnak a mellett. Vannak évek, melyekben a j/rvány betegségek u. m. a cholora, vérhas, typhus, himlő sat. némely vidéket, közs^et, utczát és tn^giiu lakást jobban ostromol a másiknál, vagy midőn egy helyeu majdnem mindont halomra ront, akkor másutt mindenkit megkímél; és vannak betegségek, melyek kizárólag a helyiséghez vannak kötve oly annyira, hogy a bántalmazottak csak azon esetben szabadulhatnak bajaiktól, ha lakhelyüket változtatják. I''ls ha mindezek okát fUtkésszük, igen gyakran az épités körüli mulasztásokban találjuk föl. A nép mozgalmi kimutatásokból világosan kiderül, hogy az egészségtelen vidéken, hasonló természetű községben, utczában és házban sokkal több a szerencsétlen szülés, kóreset és halálozás, mint az egészséges helyiségen. Igy, midőn az ingoványos, nedves vidéken, a hasonló természetű és szük utczákbau, lakásokban a túlságos vizgáz, a romlott s változó lég, hőmérséklet változása a léghu/at hiánya miatt szenved a lakó és szaporodnak a betegek s majdnem ivadéko-kat ostoroznak, akkor az egészségnek megfelelő vidék, és község csak életre való egészséges népet tud felmutatni. A régen épült városok és falvak rendesen hiányával vaunak az egészségi föltételeknek, azért is sok vau oly község, mely nem épen kedvező az egészégre, igy föltétlen szükségli az építészeti rendszabályt. Ha e tekintetben városunk területét, anuak egyes utczáits a házak egész sorrendjét átvizsgáljuk, szinte nem mondhatunk egyebet annál, minthogy M.-Kanizsának építése, kezdeményezése és terjedése korszakában semmi gond sem fordíttatott annak rendezésére közegészégi szempontból, azért vannak elhagyatott utexái, bűzt terjesztő födetlen víxvezetó csatornái, vizes, tehát egészségidéi, épületei, görvélyes, tüdő vészes csúzos, köszvényes, váltólázas, vízkóros beteges és titttöltözött temetője, sat. Okulva ezeken,.''égető szükséggé vált, hogy ezentúl vigyázok legyünk városunk épitéso és terjeszkedése körül, mert csak ugy lehetünk biztosak a községi jólét meg-uyerhetésébeu, ha ez építést ezentúl helyi Előfizetési föltételek: - llcl/but Irtuho hordául! ri $dkr« \|io«Uii kllldv Kg/»« 4rr* i - 0 frt — kr Kii óvr. - a . - „ Íviiegyíilrp -1 „ M . BBS.....- va^A wi - vmi ____. . ■» viszonyainkhoz illó építészeti rendszabályhoz kötjük. llogy ez építészeti rendszabály a közegészség jólétét és az élet biztonságát kellően támogathassa, annak összeállításában a következő pontokat kell szem előtt tartani, úgymint: 1 1. Községek telepítését, a uiár létezőknek javítását, tovább terjeszkedését oly arányban kell engedélyezni, melyben leginkább biztositható a közegészségi jólét. 2. Pótjavitások, helyreigazításoknál az utezák szélességét mindenkor az épületek magasságához kell alkalmazni. Kerülendő az igen szilk és igen széles utcza, mert az elsőben fUledt marad a lég, a másodikban el viselhet len a forróság és a hideg. 3. A sorrenden kivül eső házakat is níéti építéskor sorrendbe kell szorítani, rövidebb utcaikra, osztani, a házak, közegeit több helyen kis kertek, apró piaezok vagy sétatérek által megszaggatni, hogy ilyenkép a léguek szabad járása, a hőségnek mérsé-kelhotése eszközöltethessék, v 4. Az utak szélére közel a házakhoz magas élő fák ültetése ártalmas, mert nedvesen tartják az utat és a házat. Egyedül a piaeztéren tesznek jó szolgálatot a nem épen magas élőfák, minők pl. nz ernyős akáe/.fa. 6. A szekér, és gyalog utakat kővel, téglával kell kirakni, hogy annál tisztábban tartathassanak, az esővíz és házi öutelékok-kel vezetésére szolgáló csatornák boltozva legyenek, mert csak igy lehet menekülni a terjedő büz belehelésétől. G. A háztetők vizvezetó érez csurgóval láttassanak el, mert ez által a lakósoknak száraz állapota eszközöltetik. 7. Legyenek az utczákon, piaezokon közös, a házakban pedig magán kutak az ivó. víz élvezhejésére. 8. A szekér és gyalog utaknak biztosak'' uak kell lenni, nehogy, mint szokás mondani: az ember nyakát törje, azért is kerülendők a lépcsózetek, czövekek, keskeny szekér és gyalog hidag. 9. A ház alatti piuczék legyenek vízmentesek. 10. Az épület falai szilánlak, szárazak, hogy bedülés által az élet, nedves állapota folytán pedig az egészség ne veszélyeztessék. 11. A szobák legyenek kellő^téresek, magasak, ablakai nagyok, nyithatók, hogy azok kellő világosságot vehessenek föl és lehetővé tetessék a szellőztethető». Kéménytelenépületek nem csak hogy tűzveszélyesek, hanem egészségtelenek is, monnyiben a füst árt a szemeknek, tüdő- és agy velőnek. 12. A három emeletnél magasabb lakások terhttl szolgálnak a lakóknak, azért is annál magasbaknak építését soha sem kell engedélyezni. Földszínen épületekbon a gondolatnak logkovesbbó egy lábbal magasabbnak kell állni az utcza színvonalánál (nivau) mert ollenkező'' esotbon nedves fog az leuni. 13. Az árnyékszékekot az£lyető gödröket, trágya helyeket, istállódat, aklokat, Hlraetéeek A li»t li.1i.Ab0» prtlt sorírt J-siflr 7 kr. V-lur 0 tn iniiulrn luvAbbi b«lkt»U«irl í> kr. IMlytgdij mlmleit vffyt* beikl»ti«rl .''Hl ki. A .Nyílt líríit'' virx !•«•«•» s<ir''h«iklMá»i <lijn IA kr. :-------l: ólakat, ártalmas gőzt terjeszthető gyáro-kat oly helyekro kell tenni, hol a házbelieknek,és szomszédoknak háboritást nem okozhatnak." 14. Minden ujonan épült, vagy nagy-'' ban javított lakásokba á behurczolkodát csak ugy engedélyezendő, ha orvosi jóváhagyást nyert, mert a kellően ki nem száradt szobák nagyon nedvesek, penészesek szoknak lenni,s görvélvt, tüdóvész, csuzt, köszvényt, makacs váltó lázt sat. szeretnek megörökíteni. Kitűnik ezekből, hogy mily nagy fontosságú intézkedés tárgy az építészeti rendszabály érvényesítése egészségi szempontból nom csak Nagy-Kanizsa, hanem minden egyes községre. Igaz, hogy sok nehézséggel kell küzdeni e téren, még is észszerű elővigyázat, népszerű oktatás, szükségből illetékes .és törvényszerű kényszer által fokozat szerint lehet segíteni sok mulasztáson. Jövő értekezletem tárgya leond, az építészeti rendszabályt szabad közlekedési, szépészeti és vagyortosodási szempontból •megvitatni, mely után bezárólag megbírálva hozni fogom „a Kanizsa mezővárosában alakult építészeti bizottmány által kuloltjo-z»tt, s a mcijijpfoitósáytói {870. évi Jebruár hó 17-én 2,76''-/. sz. alatt jéivá hayyott éjii-tészeti reiulstabáii/t,u hogy ahoz is közösen szólhassunk, hozzátéve a hozzá valókat, elhagyva az clhagyandókát ¿> Kelt N.-Kanizsán 1870. jul. 30. TEKSÁNOZKY. Torna-egyleti ügy. A uagykauizsai torna-egylet körlevele a többi hazai torna-egyletek elnökségéhez: Tekintetes elnökség I / A tornászat ügye, mely más országokban már rég a legnagyobb hévvel ragadtatott meg és ott a legszebb virágzásnak Örvend, magyar hazánkban még ugy szólván a bölrsőbeu fekszik.— Egyes nagyobb városokban alakultak ugyan már az utolsó években torna-egyletek, azonban ezek között is csekély számuk daczára nem létezik azon összefüggés-, azon közösség, mely mindenekelőtt szükségeltetnék, hogy az ügy általános érvényre és annak hordozói testületi tekintélyre juthatnának. A ki másokat buzdjtani akar, annak magának is nóiuü ihletséget kell az általa képviselt ügy iránt tanúsítania , de ennek jólét a magyar tornászok idáig még sehogy Jsem adták! — egy-két egylet kivételével (melyek dísztornázásukra néhány közelfekvó egylettárst magukhoz meghivtak) azoknak nagyrésze még nem is érintkezett egymás-között, sőt.névszeriut alig ismeri egymást. . v Hogy tehát egy részről a tornászat Ügyének uéiuü lendületet adjunk, de különösen, hogy azon fájdalommal nélkülözött összefüggés a magyar torna-egyletek között valahára létrehozasáék, elhatároztuk, hogy Hirdetéseket elfogad: N.-Kali»ia: » KIADÓ-HIVATAL.tatM: ZKIHLEK M. Béoi-, Hamburg-, Berllr, Majaa-a.- Fraskfsrt 4 Bődben: llAAflKNSTKIN 4 VOOLBH. Llposs-, Be«-, í. Stuttgartban: TÁK8A. Béoabsn: OPPKLIW mi f. évi september 10- és 11-én zászlónk felavatására egy uagyobbszerü torna-üuue pélyt rendezünk, melybeni részvételro a nevezetesebb hazai torna-egyleteket barátilag felkérjük, -- és okként távoli ismeretlen ügytestvéreinket városunkban egyesítendők, nékiek alkalmat adjunk egymást személyesen megismerhetni, — egymással összebarátkozni és velők egy közös köteléket fűzni* Mi nem ismerjük félre vállalatunk merészségét. -- tudjuk, hogy ezen első megnyitó szerep mást jobbanJlletne meg, mint bennünket, a kis városi gyenge egyletot, azonban az akarat és a buzgalom nem köti kicsinyes vetélkedésekhez, mi tehetségeinkhez képest mindent megfogunk kisórtenl hogy feladatunknak megfelelhessünk és viszont azon meggyőződésben vagyunk,miszerint hatalmasabb egylettársaink a nemes czél tekintetében a megelőzést rosz néven nem veendik, és hogy minékünk sziveseu fognak segédkezet nyújtani szándékunk kivitelében, midőn jelen testvéri meghívásunknak engedve ''ünnepélyünkön''''minél nagyobb számban megjelennek. Tisztelettel kérjük tehát a t. elnökséget, szíveskednék ezen baráti felhívásunkat egylete körében mielőbb tudomásul hozni, annak eredményét az egyes résztvenni kívánó tagok közelebbi, név és állás megjelelése az elszállások iránt ugyan,el maradhat augustus 15-ig t, i. egyáltalában részesülő szándékát pedig okvetlenül még o hó folytábíu velünk közölni azon vasúti s gőzhajózási igazgatóság megnevezésével, melyhez a tisztelt egyleti tagok számára utazási-árleszállítás iránt még fordulnunk kell; a déli és.állam vasúti társulatok összes vonalaira september 4-től egész l/>-ig a féímenetdijt már kieszközöltük. Elvárva mielőbb szives válaszát, maradunk a t. elnökségnek és »t.egyleti tagoknak N.-Kanizsa, julius 13-án 1870. testvéri üdvözlettel LŐWY ADOLF, VALBACH MÓlt, finn. titkár. ». •. .mOk. A magas m. kir. honvédelmi ministeriumnak az ország ösz- szes törvényhatóságaihoz 19,688. sz. alatt intézett körirata tárgyában. Hivatkozott míniatori körlevél e) pontja értelme szerint a törvényhatóság oda van utasítva, hogy egyetlen egy hadi szolgálatra alkalmas ¿4 :L> évesnél ifjabb férfiú se vonassák ol a hadkötelesük sorából több időre, míut a meddig azon törvényes cziin,iuelyuek alapján a 3-ik vagy magasabb kor-osxtálybau ideiglenesen fel-iui>utcU)tt »vagy elbocaájtatott, hatályban van. Ugyan azon körreudelet végkikozdéio sae-rint utnláa történt az országon honvédelmi parancsnokságokhoz menesztott 19,047 uámu körrendelet 9 ik poutjáro, melysxerint a sorozó 1''árási tiszt visel,ik. oda utaaitvák, hogy járáson-itnt az 18ÖU- és J«7U ik évi soroió, illetőleg állítási ivek kivonatát hitele* másokil-AU az Illeti honvédelmV kertll«ti parancsnoksághoz Augusttis 31-lg által tegyék. Az országos tör-vényhAtóságokhoz menesztett körirat azoriut 82 óv botöltéig kivétel tétetik az eljárás a honvédelmi parancsnoksághoz menesztett körirat U ik pontjában pedig az 1860. ét 1870. évi állítási ivek kivonatai átadatni rondeltetnok,ig/; tehát az 1860. évbon felvott állitáai Ujatromban öt koroaztály vagyia 184»., 1818-, 1847., 1840. és 1845. évben aiülettek míg.,1870. évben az 1860., 1849, és 1848. évben aztllette k vaunak felvivő, miből Önkényt kövotke/ik, hogy még hat kor-osztály hiányzik, holott ezen korosztályokban léteznek oly ifjak, kik árva testvéreik eltartása, vagy élemedett azülcik kenyérkere-aete tárgyában nyert jog ciimnél fogva részbon a tette* avató bizottmányok előtt lettek fölmentve, igy soha vizsgálaton sem voltak, részint pedig ugyanezen okiéiból fogra a sorhadl szolgálatiéi ideiglen lettek olbocaájtva, meglehet, hogy ezeknek a felmentést elő idézd okaik, vagy a beállt halálozásnál, vagy pedig a kiskorúaknak beálldtt Idejüknél fogvri megszűnt, azok kik vitatáa folytárt lettek haza bocsájtvu, írtéra hogy ezeknek honvédelemhez leendő áthelyezése lehetséges., akár pedig a tartalékba beosztásaik, mint tényleg oda tartozók, do hogy az avató bizottmányok előtt ideiglen felmontot-tekkol a 32 évre — azt nem tudom, azt a iní-uiatori köriratból kiokoakodni épen nem lehet, hogy rz 1845. évtől 1847. évig azülottek ezen czimü felmentéao ia az előbbi korosztályboliok-hso hasonló, az magától érthető. Minthogy pedig a sorozó járáai tiaztviselő-ségek utoaitvák Auguatuv 31-ig az ezeu czim alatt telmentéat nyerteknek kimutatását az illető kertlleti honvédelmi parancsnokságnak átadni, nem lesz tán felesleges ha az érd.eklott felek eleve figyelmeztetnek, roikép a hadkötelezettség alóli felmentést tauusító körülményeiket oly két egyén által i* igazolják kik tiaik részére* séma tényleg«» szolgálat alóli felmentést sem, pedig a vitatás utjáni clbocsájtást nem kívánják — azok ¡(edi«», kik időközben. ozon jog ezímet akár a beállt halálozás, akár .pedig ti-testvérro nézve elveaxtutték — tanácsosabb, ha hogy ezen ¡íjak a járási tizlrLUoloSiél_személycson jelentkeznek és a nyilvántartásban magukat előljegy vztetik. , .Latigviz, július 25-én 1870. '' "V / KOVÁTS JÁNOS. Levelezés. Nagy-Kapornak julius 26. 1870. Vidékünk egy idő éta oly szegény az említésre méltó mozzanatokban. Most is csak oly valamit rántok elő tudósításul, mely anyagi helyzutünkuuk általános ismertetésére némi kis segédkezet nyújt. Az idői termésről akarok néhány szóval említést tenni. Oabona termékeinknek egy része még most is lábon áll, pedig már Anna nap eliuu''t, — biz egy kissé megvagyunk késve, — mire vabnak kik azt válaszolják, igou de a régi főidőkben is így volt, későn voltak az aratások. Hízón csaknem megörül az ember lelke, ha hallja, j TÁRCZA, / Barátaimnak. Még Iclkelekbin. ott at ihl«t, Még uivetekben olt a láng, Hit ifjak ¿itt ¿Ima hot inog, Varáti-tugárral fonva ál. -. ¿» elborítja é! féuyuycl A« ifj» <fv ábrándjait.., — Oh törjetek magáira fel--fo! Aildig, mlg at Ihlet havit 1 — Mindegeiteknek lelke egy cxélt, Merétz - dlrsfít álliU fel, Midiin már «(Íretekben vágy Olt, M tett-uoinjra gyuladt a kebel. — K láng a< él<l fitra.Upve, Valótokat már ''igotí, 1.« kUxdfltök Stdta egyre Tltt-vágftfyal a táp criV feli. — 8 s láng, kl nem hunyt míg atdta, 8 etuláu «e huny kl még «»kii; Krb''i, er&t a lélek vágya, Mely éltl-sxélját ílkotá. — A ItlketOlt vágy forrd lángja, Magaira gyulád, fellobog. — — 8 cMk ugy hamvadhat puixla «irbt, 11a tévedt,.vagy kifáradotl. ~ 8 távedve ugy lehet, ha attat, A aslv ámítja el maga, Ha putitáa ábrándoxik aa csak, 8 érintetlou a csál általa; 8 ha a bíi nem tett írté loinmit, Caak nás nép álom képeket •-A tUi kifárad — hamvad — ál Igy ai élel-biétja elvetteti. — l>e oh ! tl aemetak álmodoztok, 8 ott lelketekben ég a Ifix — Mely peresre tem pihen le még ott, H a ctél felá licitet, fit — hogy a régi jéidők ismét visszajönnek; csak az veszi el az ombor kedvét, hogy bizony caak a késő aratási időszak jött vísszn, de nem áiu a jé aratás. Mindenfelé panaszkodnak, hogy többet vártak, mint-a mi lett; igaz, hogy az emberi természetet soha sem lehet kielégíteni, mert-bármi szépen fizet u a termény, mégis többet vár; de tudva ezt az idei gabonáról, mégis el kell moudanl: nagyon ritka nálunk ; egy reménységünk van még, hogy maid jól tízet. Hiába vetjük szemeinket szólóliegvetokro,'' elszomorodik szivünk ott is, gyümölcsfáink üresek, szőlőtőkéink egyrészt keveset hoztak, másrészt ezt a keveset is megkeresték a jég-eaők, záporok; noha az eiuber egyes helyekről kedvező híreket, do nagyobbrészt panaszkodnak az emberek. A kukoriczák nyújtanak még reiuéuyt, mert azok szépek. iskolaügyünk szintén meglehetős lábon áll csakhogy bízón a kezdet nehézségeivel kell küzdenünk; no di a gabona sem érik inog egyszerre, különben most már pausálnalr a musák termei, a fiatalság által várva várt szünnapok elközelgeténok.. Nem hagyhatom itt említés nélkül, — noha csak mások titán, — a neiues-apáti iskolát, molyrOl már tóbszór u legnagyobb eliamoréssel hallottam beszélni, — adja Isten, hogy ugy legyon! Versenyezzenek a községek a tanügy terén, hogy a nevelésről no csak czifra szólamokat hallhassuuk, hanoin ebbeli óhajtásaink testesüljenek is meg! KAl''OKNAKI MÖKICZ:'' Keszthely julius 25. 1870. A kedvezőtlen őszies hUvösségü idő városunk élénkaégéro ia feltűnően kellemetlen baláat gyakorolt. — Szíuto roazul csík viszagondolni a tuult évi fürdőidényro, a midőn az utczákon egyik fogat a másik után robogott fel » alá, s ha a tikkasztó melegbeu a/, embernek kedve támadt a hévvízi vagy balatoni fürdőbe lerándulni, rendesen kijutott a szereucso egy órácskát várakozhatni mig nagy dulakodás közt egy kabinra azért tohot''ett. — Vajmi lo-verő ellentéte enuok a mostani ídéuy: csak néha-néha láthatni egy egy idegen arezot, » a mi az e<piípagcokat illeti azok végkép eltűntének ; csak délutánonként kolompol az utczákon végig egy pár jámbor omuíbús, melyekről az ember neui tudja, ha a gebék szomo-rubbak-e az abrak vagy a kocsi a passagourök hiánya miatt V — llévvizi fürdőt a kiinti lakó vendégekén kívül'' cáak nagyon koveacu látogatják, a Balaton 14 fokit vízének torfuráját pétiig csak ritkán jut valakinek eszébe végig szenvedni. . No de — díszére logyeu mondva a keszthelyi unatkozó közönségnek, ,— még is 03ak vau valami, a mit- sokan látogatnak, s ez a színház.''Már egy pár hét óta vendégszerepel Kocsísovszky színtársulatánál Boer Kmma kis-, asszony, kinek kedves játéka s még kedvesebb ulakja a többi szereplők középszerűsége mellett is naponkint szép Közönséget csalogat az előadásokra. Különösen a „Frou-froi\" czimü darab Végfolyonásaíban volt szeroncsénk kedves előadását bámulhatni, — melyot mély tragikai felfogással mogragadóan játs''ott; az első jelenetekbou a szeleburdi naiv leányka alakját nagyon ia nom naivvá tevé. -- Sajnálattal kell ázonbau említenünk, hogy a tár aulát rendes tagjainak játéka — egy pár tűrhetőt kivéve — oly szegény«, hogy az ember csak uualiuáuak boszusággal caerélhe-tése végett nett végig, n lm a ,p™ti művelt társalgó" szabá''-ai nem tiltanák a szájnak nyilvános helyen s oknélkül való felnyitását l publikumnak föle valószínűleg ott felejtené a színházban álkapezáját a nagy ásitozáanak miatta. A városi dalárda i kitett a napokban magáért. •— K hó 22-éu a Nieszner-féle kertben egy nagyon népes dal-estélyt reudezett s a hüvüsecske időnek daczára is — bátran elmondhatjuk — még mostanában uom igen láttunk együtt Keszthelyen valamely uyilvá-nos helyen szebb közönséget. Az előadás 10''/, óráig tartott, s a mindig jókedvű iQu-aág az alkalommal ao-n volt rest — asztalt, azéket félre hányva tánezra kerekedni, a mi aztán általánoa jókedvközöti eltartott egéazen reggeli ''/i** óráig, - Az ének, a tagok számának kicsiuysége daczára is tűrhető volt s több darabot a publikum zajos kívánatára ismételni is kellett, — a jövödolem pedig tekintetbe véve, hogy ez volt dalárdátik első ily féle ünnepélye, sziutén szépnek mutatkozott. — Szép hölgyekben, ragyogó szemekbe»} sem volt hiány, de fájdalom egy vólt a ml nagyon ís hiányzott itt ép ugy mint városunk bármely mulaUágaiban, a 01 az öltözékek egy azerüaége. A gazdasági tanintéiet hallgatóínak bu-caú-eatélye, a balatoni Anna-bál uj''élvezeteket Ígérnek, a ezek loiolyáaáról ia tudóaitandom e lap t. olvasóit.. X. Y. vioa Igoácx apát UUmét találták mog, kl öwze-eskUvéa miatt lofejeztetett. — A rn.''honvédelmi ministor 5 millió póthitolt kér a honvédaég kl-szorelésére. — A peati műegylet széloszlott, vagyonát a képzőművészeti társaságnak hagyta. — A delegáció szópt. 12-én Pesten kezdi meg tárgyalásait.''— Ax első német halott, kí Nider-bronnál elesett ''l''aufkircbou gróf bajor tiszt. — Megjelent* boküldotott hozzánk „Legújabb harczitérkffp- Ára 25 kr. Kiadja Mühlborg és lteíok papirkereskodóse l''cateu, készítette Szalay Ignác/.. A térkép valamint olcsóságánál ugy pontosságánál fogva elterjedés és ajánlatra érdomea. Megrendelhető a kiadóknál l''esteu, régi azinház téren. Heti szemle,. Juli«* 1170. - Magyarország liszt termelése, Wag ner I^áazló pesti tauár kimutatása szeriül Magyarországon van ''Jtszcsen 148 gőzmalom, 170 mümalom, 475 azélmalom, 7900 szárazmalom, 4301 hajóinalom, és U173 malom, patakok és folyók mellett, mindössze tehát 22,234 inalom, 32,000 kővel. Minden kőre éveukint átlag 2000 gabuát számítván, kitűnik, hogy a ma feuálló malmok évenkiut mintegy 04 millió méró gub-nát. képesek megőrölni. .— A Pesteu tartandó tunitógyülés költségeinek fedezésére a cultusmí-ni8ti''r2000 frtot utalványozott. «— Milos román színtársulata Pesten, is tart rendes előadásokat. —- A fegyverek "a hadlszerek ki- vagy átszáll!-''tása osztrák-magyar vámterület határain éltil-taték. — A Karagyorgyevica-per végtárgyalása Jut. 27-én veszi kezdetét. — Máttyus IJzor orsz. kepvisolő meghalt.— Bécs lakossága 032,000. —-Bécsben a birodalmi országgyűlés aug. lU-ra j összehivatik. — Jókai balaton-füredi birtokán ! betegen fokszik. — Pesteu már idei szőlőt áful 1 nak. — A tiuuioi kérdés a horvátors/ággyülé-aeu is megoldatott.. — A tranczi.i-porosz sebesültek részére Pesten segélyző egylet alakult. { — Strausz, a keringők nagymestere Bécaben meghalt. — A budai várőraégi templom sekrestyéjének bontásakor valószínűleg Martino- Hírek -- Prizibil Ferenci letenyofadóhivatali ellenőr adószedővé neveztetett ki. — Mihalovice zágrábi éneket nagy pompával fogják fogadni éa fólavatni. Jövő hó Ü-án lesz az inatellátió • mária nagyban tétetnek az előkészületek. — Augusztus ó-éu nagy küldöttség fog az érsek előtt tiaztalegoi Nagy-Kanizsán, tí-káu az Oaazes zágrábi küldöttségek fogják várni az indóhásuál, mig u kálvária-hegyen mozsár durrogás adja tudtul megérkezését. Az utczákat, inolyun keresztül vonul, ibldiszitik; széklakánál fehérbe öltözött leánykák a az ifjúság fogadják. £ato nagy fáklyás zenét rendez a vároa az érseknok a tiszteletére az egéaz város kí lesz világítva — Notter Antal t. inunkatáraunkst a nőjét azon szomorú csapás érte, hogy szeietott gyermekök Aurél meghalt. Vigasztalódjanak a nemes szülők a hit égi érzetével, hogy egykor találkozandanak a jobb világba költösöttel. — Koíjuicm. líerczcg Batthány Fülöp lelki üdvéért u nagykanizsai kegy. rend. teljes segédlet mellett jul. 27-én gyász-isteni tiszteletet tartott, melyen a tanuló ifjúság a nagyazámu hiVek jelentek meg. — Herczeg Batthyáuy Fülöpelhal-tával a horczegi ezimet a Londonban lakó gr. Batthyány Guaztáv lemondásával tia Ödön nyerte mog, ki a magyar yacht club elnöke. — Párbaj ököllc''l. Két szabósogéd összeveszett s nemes índignatíóval elhatározták, hogy elégtételt vesznek. A kanizsai vaspálya udvarhoz közellevő erdő választaték azinhelyül. Az óra megérkezett s u két boxirozót egy harmadik is meglepte s minokutáuna megpuhítot- i ták volna egymás hálát, ilgyehneztette őket, \| hogy tanuk nélkül az egész párbaj nem ér ; semmit. t v„Kztán ogy sörházba tértenok — békülni. Mert már az hátukat meghagyták kékülni." — Öngyilkos. A golsei poata expodi-tor — Haudler nevű, jul. 24-én íalueretlon okból főbe lőtte magát. I A 11.-kanizsai munkáaogylet alapaza-j bályai megerősítés végett felterjesztettek. —^M e g h i v ás a csurgói dal-egylot által Agházy Károly és Iluman Theodor pesti művész vendégek közreműködése mellett f. é. augusztus hó 8-án az egylet helyiségében tartandó dal-estélyre. Mftaorozat: 1. „Induló", Bee kor tői. KlőadjA a dalárda. 2. „Itoudo capriccíoso", Ti klUdOtbk, ti letttek érte, Igy áll tx lelketek elMt. — Ki egykor igy loi majd elérve Diadal-xaj, nrOiu kn««tt. Eltfro Kju, hí!t barátim I - — Ki ¿Itten cxúl, pálya kell. Jaj anuak, ki ext fényoi lilrnln Alképtelá t neui ¿ri el ! Klveitvc van, kifárad, lankad. Kiben n.vágy elhamvadotl Kihunyt ctilíag-fény lelke anuak — — Klnre, mig a lllx lobog. - IIOOYÓ A 1)^.1.: Megyek, megyek lepihenni. Nthextdnek. »xem-pilláim, Mindig jobban nehctfllnek, Ah I pedig de ádet vón'' még Abrándoxnl te felSIed. .— 1 . • / . -. . Kdrrtlfog at álom árnya, ötivemben míg xeng at ének — — Lejkein lankad--- megyek megy«k Almodernl te. felfilacl. Megyek, megyek lepihenni Ét aa egált holtad éjen, Ha nem ébren ; álomba fogtt Olt lebegni majd előttem. . HOOYÓ ADÉL. •> + ) Mutatvány « két ktllleméuy a mély étielmd korán elhunyt "kiiltönő mfivelbSI, tajnot, hogy nép lelke már ctak emlékben élhel köiöttdnk. Kx utóbbi költeményét mily találóan irá 1 A nemet 11 (v hamvai felett viruljanak a lerméittt Itgitebb virágai I , 8<trk. I" > Egy toaszt a javából. Zalamogye évkönyvébon a legszebb lapok ogyikét tetzi azon nagy horderejű vívmány, melynek Deák Feroncz hajlithatlan jelleme —• éa Caányi László határt uom ismerő lelkeaült-aépo volt, ugy szólván alapja, fölényre jutott, t. ita zalaiuegyoi liberális pártnak győzelme az úgynevezett „Forintos" párt ellen 1844-ben. A győzelem megűnnopléséro Zala-Egerszegen a ri;vartélybáz" udvarán banquette rondeztetott. Moly alkalommal ogy ifjú lolkcs pap, Königtna-jtr Károly jelenleg apát és zalaegerszegi plébános oly jellemző, oly találó toasztot mondott, miszerint hatáaa leírhatatlan volt. A megye minden részében maíg is azéhagyományazerülog olő-elő hozzák. I^en érdekcanok«találom a lelkes papnak e gyönyörű s mintegy látnoki íhlottségot tanuaitó loasztját egész terjedelmében közölui, megjegyezvén, miszerint e toaszt 1844-beu, tehát 20 évvol ez előtt mondatott, s igy tüzetesen az akkori víazonyokra van alkalmazva, hogy a magyarnyelv diplomaticai állásra jutott, aztán Deák Antal halála, s Deák Ferencxnck a gyáregyletben kivívott nagyszerű győzelmo s egyszóval a doákszó - s Deáknévre mesteríleg alkalmazott szójáték. Halljuk!: .A mult országgyűlés annyira nehéz küzdelmek után olvégro kivívta a magyarnyelv jogszerű állását 0 hazában, oltometvén mint ¡1-hk^AZ uralmat bitorló deáknyelvet. A nemzet örvendet) méltó. diadalán. És én a nemzettest egyik paráuyi tagja részt vettem ez örömben, de fájdalom dult keblora mélyében annak meggondolásán : hogy mig egy országnak félszáza-dig küzdő óriásé rejéveldaczolt adeáknyelv addig egy háborgó törnog fondorkodáaai miatt a törvényhozás teremében elnémulni kénytelen volt a Deák ny cl v.J£a mogvAgyok győződve, hogy kik a deák''nyolv ol némításán fárAdozták, a Deáknyel v elnémuláaáu lolkökben siránkoztak. Természetes, mert valamint hajdan, ugy most is Magyarország kincsei nek egyik legnagyobbika aDoák nyelv. Hajdan adoáknyelv volt a tudományok egyedüli forrása, most szintén aDoáknyelva tudományok egyik legszebb forrása, melyből a politikai tanok kinem apadó kristályere csör-gedoz; hajdan dicsőség volt jól tudni a deák-nyelvet, s egyes tudósok büszkék voltak a deák nyelv re, most dicsőség volna félig tudni a Deák nyelvén, a egész Magyarbon büszke Deák nyelvére; hajdan a d eá k-n y e I v tartatott logszebbnek ; most a Deák nyelv tartutík legékesebbnek; hajdan a törvények deákuyolven szóltak : most Deák szól u törvények nyelvén! hajdan, a deák uyelv volt az idegen tartományok kapcsa: most a Deák oy el v ax idegen pártok kapcsa; hajdan — még Roma aranykorában — C i 0 e ro birta leginkább adeáknyelvet: most Magyarország remény korábsa Deák bírja leginkább Cicero nyelvét. S azért habár örülünk, hogy Magyarország többé nem deák— szeretnők még is, ha Magyarországban több Unne Deák; s noha égő'' fájdalommal emlékezünk a D 0 á k r a, kínok igénytelen sirjárA egy nemzet bánAtköny-nyei hullanak — még is büsske örömmel em lékezünk a Doákro, kinek UngsxAVAi legu-íabban a gyárak egyletét pártviszály takarta hamvaiból folóloszté ; és azért szivünkből, óhajtjuk: ne némuljon el többé a l^eákuyel v s vívja ki ezen legújabb diadalát a haza tör-vúnygyáráuAk teremében is, éa — éljen Deák Fertnc» !" Közli: BÁTOKFJ. Mendelsohu lí.-tól. Zongorán olő«dja Ayhdcy K. 8. „Népdul átiratok", Zimay Lászlótól. Klu-adja a duldrxlu 4. „Arpéges", Víeuxtöfitps 11 - tói. Hegcdiln előadja Humán Thkmlor. í>. „ Ide-•ir", (.a vágy) Agházy Károlytól, előadja a nerzö. t>. .Keveri-,'' Víouxteiiips IL-tól. Hege-dfln előadja Humxn Thctxlor. 7. „A vihar", .Mozarttól. Előadja a dnldrdn. 8. „Kapsodiu llou-groís XII", Liszt F.-től. Zongorán olőadja Ag-hdzy K. »Bánk-Bán», Kidloy Kóhnetól. Hegedűn előadja Hamun Theodor. 10. „Országos bordal, Them K.-tól. Előadja nduldrdn. Kezdető 8 órakor. — Belépti díj 1 frt. A dah-stélyt táncz követendi. '' • - — 11 arezi térképek. Wajdits József köuy vkcrcskedésébe nagyszámú különnonul legújabb térképek érkeztek, melyek a irauezia-porosz háború színhelyének ismerése végett minden hirlapolvasónak nélkülözhettem Árak különbözők 2;V krlól 1 frtig. Megrendelés esetében postailag is azonnal küldetik. — Halálozás. Botfy (ezelőtt Stokhofer) Károly, Béla és Vilmos; ugyszintu Botfy Kata-lina szül. Zweiler, Botfy Júlia szili. Zcllinger, Botfy Ida szül. Simon, Botfy Mária szili. Ural'', •zoroorodott szívvel jelentik szeretett nővérük illetőleg sógornőjük •Schreinor Ágnes szül. Slok-hofer özvegy tiszttartó asszonyságnak, folyó hó 28-án, életének 78-ik évében, az utolwi szentségek fölvétele út in gyengeségben történt gyászos kimúltál. A hülttetomok folyó hó :U) án délutáni 4 órakor rom. katli. szertartás szerint té-'' tétnek örök nyugalomra. Az engesztelő s^ont mise aug. l én a piarUta templomban délelőtti 10 órakor fog megtartatni, a rokonok és ismerő sök tisztelettel meghivatnak. Nagy-Kanizsán, julius hó 30 én 1870 Béke,hamvainak. — Tárnok Alajos urnák* lapunk előbbi számában közlött gr. Batthyány János életrajzát érdeklő czikkébeii idősb gr. Batthyány János hejyott Adáin olvasandó, a mennyiben eS> wV \ Az első bécsi lábbeli ~ gyárnak egyedüli raktára BOSENFELD ADOLFNÍL Nagy-Kanizsán, a hol mindennemű női- és gyermek-lábbeliek a legegyszerűbb félétől a legtinn inabb féléig, nagy választékban, jutá-nyos szabott áron kaphatók. Árjegyzék nugyzg szeri vI: Kgytxeril gyermek -bőr-exipők .Hl, 40, fiO -fcO kr. Kln.gyermek-bfir-lopányok 1.10. 1.20, Mo. 1.M». Legfu. bőr, brilnel, bártony l.ÖO. 1-70. 1.80, 2.20. Oyermek-eaitmák erő» bőrből 1-ftO, 2, 2.40, a.i''SI. Nlii topnyok finooity szerint: OldalífliS tarkallau fit. Oldalfllxő tarkó* brilnel vagy bártony 2 frl. -I0kr. Oiumnl belétlel, tarkót, bőr, bártony vagy brilnel 3 frl, 3 fii (VI kr. (Juiionl betétiéi, tarkót, bőr, lirtlnel, liliom lakk-orrn frl. Klőfilrő elegant D«ltardeur dlvaltopányok britnél vagy kextyll-bőr I frl, 4.fi''», h frlig. l!g\aueíéle ilopla »árkot I» frl. (420 io:i) I gr, Batthyáuy Lajos minieterolnök hibás közlemény A atyja János, Adáirínak volt fia s nem idősb Jánosnak. '' —■ A keszthelyi gazd. tanintézetbe következő lanitó urak jelennek meg állami ellátás mellest: Kováé* Antal Kőszegről, Sáringer Károly Magyar Sxurdahelyről, Tahi. Eoronez Szolnokról, Si\|»öez Fereucz Hatvanból, Horváth Ferenc/.,Herédről, Hadanics tlyula Horgosról, Hulla Mátyás Endrődről, llubezik József Zuvó-'' váraljáról, Liob''jydd Béni I titksáról, Lakatos Károly Hév komálom bol, Kelemen Károly Hosszú-faluról, Juhás/. llyörgy Makóról, Neuimxnovits József Lúgosról, Mór Mátyás Triebstvettorból, Szabó Lajos (ialambokróí, Behányi liyr« Török-Becséről, Szalai János Kéthelyről, Laszlo-vits Fábián Szabadkáról, Bertha iHlván Kationjáról, Hrubry Fereucz Kossuthról, Nemes János A bárói, Tóth I^ajo* (leijéről, Varga János Szakonyról, IIübschel Sándor Esztorgomlwl. • — A veszprémi egyházniegyo nt. káp-láukara Keszthelyen aug. 3-áu conl-rencziát fog tartani. — (Beküldetett.) Az élve beszélő emberfej „jóslatát" uem csak Zala- hanem Somogy megyének alsóbb ué\|K>sztály.i is cso 1 portosan s pánikus* félelemmel hallgaija. Azon erős meggyőződéiben élve, hogy „Lónyai-p i c z u I á j á é r t; limit, ¡.-lene s j.n őjéi, mint tárt könyvel olvasandja. De uem csak a nép alsó rétegét, hanem a kétkedő, prolessoittk s bölcsek csojiortját » oly annyira, izgékony-ságbau tartja, hogy mellőzvén a jelen háborús situiitiokat,figyelmük s összes tudományukat e boHzorkányság megfejtésén« fordilják. A kétkedők, ördöngösséget- gyanítván haboznak, ¿i profesSOrok, hivatkoznak tudományukra, a tükör reflexióját hiszik. A bölcsek pedig, minthogy Kanizsán nincs, másutt keresik azon követ, melylycl a contravers kérdést megvilágítják. Ily alkalmakkor tüuik ful, mennyire tudatlan s b iboniís még népünk. S o babona- Alleinige a c der erste» IN Wiener Schuhfabrick BEI ADOLF ROSENFELD Qross Kanizsa; grösste Aiiswahl allor Sorlcu Damen und Kintlerschilhe. Verkanfzu fest-gesel/tt''» Originál-Fabnckspieisen. I''reis-Í ''tnirnnl iineli (iriiste: Ori\|, I,«<1 »r Kimleibnlír 30, 40, :"»!), l!0 hO kr. \|-Viiir. Iscil.-r Kitol, r-lit-rtrll''-n 1.10, bit I.."<«». Keiii.li- Kiiiib-iniif-ib tton, l.cilr. llilinol, Saiiunt mit l.a.-k«''\|.il/. \|-l»0, l.7«>, l,HO, 2.20 Kntbí.iiti.-Íol alarke I «0, 2, á 20, U, :i.M> Damenstiejietten uach Qunlitiit: Aa <l<-r Holt»- kii ti-bnllrcii 2 tl. l)íiii''lboii It.iliicl ,tl. Sauliul mii Sir.ck.-I 2.4<>. A''oran /u m-billlr.-u. .•infa.-b.- Xlllrkol 2 «4». 3 tl. Mii (liimiiiiiiiig uiul Stúrkvl . 3 tl., 3 .''i0. Dio«<lbi>nl''., I.c-ilrr, llr(int-l m. I.»i''ki\|iil/. .-b''ir. 4 ll. Kli''^aiito l)<-b.- M...U.ií. ii, inii l.ack li<»ft»t, llillin-1, Cbagiie. Claoö l^ilcr 4.4.fiO. "< tl \|tiet«lbi,ii mit i\|o\|.\|icltoii Sl.i. krlo •• ll ság fonturtja magát mind az iduig, még a népiskolai közoktatás tárgyáhuu ho/oti tör vények szelleme, szigoruan meg uom turtutik s mig vasármi\|>onkóut a hitetlenek ellen pro dikálnak, a rákövetkező héten pedig a pokol s :.z elátkozott lelkek kinja minden hónapban u inonyoi-Kzág, s félévenkint a végitélet leeml az ártatlan bivek elé lefestve. ZNTyiit, póata. — Niiirarn rot< frtbl ! vxiiull t<akaval<.<l '' gax<M-<»tl <>liiii''futlati(tl k''>»t''iiieliel vrtl.llk,''tor aurrint''kn-tolni fogjuk. Ttíblor nír.vr maxitu lovrlilnk ln-tm-l. • - It. Sionibatbily. ltfrtít lt<\i-lo tmrilil intía-k«i\|lilnk. A ké\|>r.-butra ik''xvi- iioiii kamtunk fvlclrlrl. - II. -»¿C«. KZ-aiti-ggrl megtcllflk. A .CtabiilAt'' Irchnirai kiilolgntáta jó, >le iiiurt benne valami ujabr> tterll. Ctak /nl a txvrxő-nrk ily költemény lio»á<a. I.. A távinlai Unf.iU.im laiinyelie magyar. Kolya-■noilituk a ki''t\|ioiili lAvirdai fBigatg.it«.»Aglií.x IV«tr« klllileuilők. > A vArotok <•« ktixt.(gt''k kflxvagyona érilekí-ben irt kortxerll rtikk kdtUtíl sajnáljuk. llOgy )0vő irámunkrá valáuk ki-nytilriiek balattlaiii. NyUttér. ) Egy képzett s gyakorlatilag jártas nőtlen p/daílszí dicséretes bizonyítványokkal i-s képes magát kimulatiii, óhajt kisebb vagy nagyobb birtoknál alkalmazást nyerni. Bővebb értesítést e lap azerke.-.zlősége ád. Ű z 1 o t. i - li i r n ö k. Nagy-Kanlna, iullu 2!>. Ib7u. '' A buzit belakaritása végét érle, a cséplés elégedettséggel vette kezdetét; a gyakori esőzés kevésbbé árt, mint tőle félünk ; az uj gabnát iniiidenfelöl dicsérik, a piaezra-ugyan még igen gyérszállitmuny eszkii/.ültclik. Az •i i: rovat alatt kótl.lilekőil v4ll <1 fi f.-irt::««4grt Sj.-rk. Uzlot p»ng a többhelyetii szállítás korlátozása miatt. A speculátio a börze állapotához tartja magát, moly most iuog ; egyébként a zab és liszt'' igen keresett déluémetországban, mely kél c/ikk éjpeu a mi piaezuukon hiányos ós kevés. Pfuczi ár. Nagy-Kanltta, 1870 AvI Julim 27-lk ntpjáu. Iluxa i)3- 8% font. 4 Irt 2ft kr. Hb- 86 font 4 frtbOkr. 07-88 fout. ő írt - kr. Kom 78- 79 font - frt - kr. 7u-W» font 3 írt -- kr 80- 81 font 3 fit 20 kr. kty ti-rf!>í#«ro V0-7I font 2 frt «0 kr 71-72 font 2 Irt 40 kr. A ipa ktlnn«^gee M-Ört font — írt — kr. 67-01» font i,i. Kukorirxa 3 frt 40 kr. - frt — kr.; Knko-.ri»-xa olatx ^etingvanliii) — frl— kr. Zab 46—47 font ''1. fit 4<i kr. 47 48 font 2 frt 00 kr. l''oliBnka OS - 08 fut. — frt - kr. Ii8— 70 font — frt — kr. Bab febír » kr. — bab tarka U kr Keayárlliit kötöniégr» H frt ŐO kr. — liliom Zaoiillrlitxl — frt — kr. Láuglittl kóx<tii>ég«s — frt — tinóm \|2 frt. — kr. Kirily-llsxt kóxSutágot — írt — kr liuoiii lő írt — kr. Ron-láng kftxtiiulgr - frl — kr. flnoro — frt. — kr. Marba but fontja 2:t kr. Ilorju-bua fout\|a 20 kr. Hor-ti< lm« foiitja ¿0 kr. Juli-hna fontja — frt 14 kr H/aloua fontja 40 kr. /.«ír fontja fiO kr. Ctib párja ¡ t«»75 kr. KAeta »0 kr. 8» frt l.u«l «ováoy - frt — kr I I írt 30 kr. I.ud bixoll t írt 20 kr. 2 frt 80 kr. Pojka írt - kr. Tyuk-tolát I»/» kr. kr. Hurgouya \| ii.i''roj» I frt 4tt 1 frl 40 kr. Kgy inátta txína 2 frt ■ 4" kr ; tx/ns uj 2 írt 20 kr. Kgy Hit ttup 10 kr. Hialina I I ót 20 ki. I''jbor vidíkllnkbeli akója Ci frt ''>.bor vl-! iléklllikbeli akója a írt. i A nagy k anlxtai váró taiiieiának árjegytáke j k.lnyvvből kiadta SZIQETHY KÁROLY, blitos. \| Érték- ét váltófolyam: Julius 29. f)/¿ metaliíjues f>3. &"/« nemx. kölcsön G0.10; l8ÜO-ki álladalmi kölcsön 77.f»0; bankrészvények t>;''>7; hitelintézeti részvények 213. f»0; lkodon I28.ŐO; ezüst ágio 128.ŐO; arány darabja ú.Og kr. Felelős szorkesztöWajdits iózsef. Segédszerkesztő: Bátorfl LajOS. ""SloíJIígriííiiiii és pecsétbélyeg « V ó "" • Főraktár papír fehérnemű vászon-imitatióból. KAlNIfZ C P API R-R AKTÁRA Pest, Deák Ferenc utcza 6-ik szám .a fehér hajóban,'' . ____________________ , ajáiX ga».la»f"i»7íé¡''-,«-rÍ,Tl raktárát .ró l.-v .-I - \|-a\|.i rJAIi¿l. Iv í I - bor 11 í ko k , ai-xél toll, lolllailó, i''.VIIk;», ......... vi.i<t, in A * .. I «". >''a a I x a r i n t i n I a , I r «. u . r a j t • •• n ís ti''ljM ra \| >o iikiir''fk , inaibok ót Imbtiikai lest/kek, r a j xi. a\|. i,ro k goi.gyulitve paua- k teljét ird-atxtali etx- IJi''S rs\|e«xkiifk, lliaebok .''■« lui''lnlikal lesl<-Re>, rajxin oaiiirot ót p a ii i r I r o. mAf.ld gópi-k, fi.ltxerell l r ó ui a I»,l» * I kiwak a. xól- óa broiitból. ti..............................albumok xeue ít auí kl I. «. ivar >> lárrxAk.iilaxó-txi vai tári-zák. ugy mint iiiindeuneniU tárgyak oak ola ít i r» dal baiiuálatokra. KIlKliiöt-n ajánlom táját rvárlmáiivn le vóljia\|iI ro to rnat, a legnjabb tilneietQ monogram-al. látogató jegy.-kV« l.''v.-l).....tó Hő bólyeg.k, knlOii«« linoman^kótiilvo a legjulá- Latogató jegyek Papir gallérok. a la mlnute taintiy «mattal 11ki d\|rab leglitioinabb brittől- \|, i\|.lr''ia .''dl kr,, ]mi .lírali tinóin txinetilelt rar- 1..11 «l.kr. Imi dl> legfinomabb franrxia Malllai''t•enloiimii I ftr.-1ISI darab tinóm fraueaia brillant ).a\|.irra 2 ft Ml kr. \|IXI-darab litb»i(r. finom keltőt •fíuyll brittől 1 ít. Mindi-n i-gvi t tor 10 kr tftbb. Lev ¿(bélyegek. IISKi db araiiyiiyomalu 2 ft ¡''Hl. \|iKtl . ve\|ieeaótvíatx »xin 2 ít 7''i kr. llKio , connrí-vo domború be- tlikk. l, 2 ttinnel .''I ít 76 kr. M;nden további ezer 50 krrsl olcsóbb. áment (hólyagpapjr) befőzött gyümölcs bekötésére. mukkal nvo.abli árakon. Levélpapirosok. 11X1 daiali nívv.-l nyomva HU I. r. \|IS) lóvól ót lOO borilók nyomva .10 I Irt, fsl kr. \|i»U l.-vól fi-«lók nyomain mo- tiotrrniimal I 0. -4«» Mt. 2.íi" !''»> l-vólót IISI borítók ír--lók-nyomain moiio\|>rainioal 2 0. HÍl 3.6»» kr IiSI l.-i.''l rxiiiiMK-l f.-ki-t.« nyii- inatu SO kr. I ít, -.1» kr. imp- Miud.-ii txáx levél- ót In»• rilókbox rify igen finom \|> a \|i i r-• á r « x n k a j á u d ó kori a 11k. I rittma''.iliOli''vóI iie/ye.lrót, .-xiin-io.-I frkvle nyomatú 7 H 12 0. IIHM) darab borítók kemler \|».v pírból uagyoMifóle cximio.-l fékeié iivomatii fi ii fl. Raktára valódi angol pe Kóielők, imitaliv a li-giluo.mabb vátxonból Ireretxtett árakkal. I tuexat lebajló gallér (l.lm-olu) 3ft kr. I lurxat egynne« gallér (Kmpirey 30 kr. 1 . kóxelők (Cordetl) «kr. I.egnjabb divatú. limét eladók százalékot nyernek. '' Nagy válatxtók iiiindenuemtl (Ixlell, jegyxő ót mátold könyvekből. Nyomtatványok kiváual txeriuli gyortan ót ttóueii a Ug-jnláiiyotabb árakon kó»lttetnek, M, Levélbeli megrendelóick Jltánvítel melleit a legponlotab-''" iiau ót gynts^u^e^xk''IxOlleluek. POPP J« G. GYAK. FOGORVOS URNÁK Bécsben, Stadt, Hognergasse Nro 2. WAJDITS JOZSKF könyvkiadó hivatalában NAGY KANIZSÁN megjelent t{8 minden hiteles könyvárusnál kuphutő : ,RAJTA LEÁNYOK MULASSUNK!'' MULATTATÓ KÉZIKÖNYV. A magyar hölgyek számára gyűjtötte Wajdits JÓZ86f. ♦ Ezea gazdag beltarialuiu, szép kiállitásu (közel 600 lapra terjedő) csinos kemény táblába kötött könyvnek ára 1 írt. 60 tor. Trkíutelc« rtr! Nyob-x óv óta Anstheril an-ájvlléhez'') vagyok ttukva, inely, vala mint a fogakra it rendkívüli liltz óta tá<t gvakoro klIlOuneinU fogfájáit •nybiti t niegtxdiitetl; t állalábau egy kitllnő txájvlx birút megérdemli, ax ujabban t''eldietórt a ueoill nxerek egylkónrk lia>r.nálatára irm ttáa balom magam, minélfogva felkérem, hogy nekem a mellékelt ftiitegárl Anatbcrin-irájvixéből egy megfelelő iiivunvitéget megklildeul islvetkedjék Zágráb, julius 20-áii 1807. (¿67-4.2. b.)_ Nemes Mandelsteln Teréz, szül. bucim! Jellacic. K A K T A ii A K : eten, kitilnő tulajdou<ágai miatt mindenlltt, tőt Néinctortxág, llelvétia Tflríik- ét Augolortiág, Amerika, Holland, Belgium, Olatxorttág, Kelet ét Dél Indiában méltán érdemlett elitmerétbrn réttetlllő exikkek létex-nek valódi é« friss minótégben. Kaphatók : Nagy-Kauix«áti : llelut .lóxtef gyógytxeréti, Ko«enberg, Koienfeld A, VVajdil« J., Wellltcb, Keitelltofer é« Hchvrarx A. urak ke-retkodétében. I''ápán : T«ebepen J. Kenthelyeu : Hin/cr M. Weitt A. Zala-Kgertxegrll: Í<ód K: gyógytxeré«/.. Kaproneiáit; Werll gyógyí«e-résx- Varaidon : llaller gyógytxerftx. Sxent-Oynrgyr.n: Nntblg. 811-inegen : Dorner Kájet és Hlainboitxky I,. g.Vógytteréix uraknál. Hxotn-batbelyeu . i''illirli Kereurx gyógytxeréti innál. Ilalárőrvldéki Ht.-tiyOr-gyön; Klblo K. C. Vetxprómben Meyr ét ''l''iitxkán, ót Oulbard Tivadar fiai; Hxóketfebérvár; l.eginaiiii A., IImuii J. gyógytxerótxek l.ovm-llerény : lleitlor gyógytxeréti. Kalorta: llorválli K gyógytxeréti. Kec«-keméteii, Macbleid gydgytxvréti. Uunafoldrár: Teuraer K. Pakton : Kloriáo .1. gyógytxerótx. KCrinendeu : Horváth J. Kaposvár: Kobn J., Kdgl, llelut gyógytxeréti. Hiegtiárd : Nourlea A , llrabiay gydgytteréti, llonyhádún: Kratnolin J. Tolnán; Hclovarx M. 8xigeirárott: llarwartb llaján :Miehlttcb St. ét Herxf<j<l fiai, llerrog Igoáei. Héciett, Zlol-nay W. úi K Zácb, öipökb gyógytxeréti. Birtok-eladás. Zala-Szt.-Mihályoii egy uri lakház gazdasági épületekkel, két hold belsőség és 60 hold külső birtokkal szabad kézből eladatik. Ezen birtok közvetlenül a vaspálya-idvaniál fekszik. Bővebb értesítést d Szidna) Antal, m. kir. po«tam«ter («19i) Zala-Apáthiban. (íw-iw M E T H S. legnagyobb vászon és fehérnemű gyári raktára HITNIH''II, RullieiithuniihliWHhi itt. Kt. bátorkodik >» t. cz. közönséget azou igen előnyön nlkajoiiirn li>;yo) . meztetni, melynél _-....... fél becsáron m éa blitoniték mollott hibátlan vászon és meglepő szép uri és női fehérneműt Szerozbetni. A pamutnak előnyős beszerzése és olcsó munkaerő kövotkeztébcu ázon kellemes helyzetben van nevezett gyár jelenleg, (mig a készlet tart) hogy e tekiutetben jutányos árra nézve, rendkívülit nyújthat, mi a következő árjegyzékből is láthatö: Vászon-árjegyzék. ldb 80 röf«» fehéritetle n vásion beesár 12 ~ M flig, most csak 0-7 n lejf J febériutlen jó kési síUvtt vAaion , 18-20 . . »-10 ; „ t 30 . feh. creas-vásion , 10—18 , . » « . .30 . jeles «illealsl vAmoii , 24-28 , . 12» 14, . . 80 „ kii. rumb. vásxou , 30-80 , . Ift-lrt, . 84 , lllandi riéruavAsxou r 28— 32 , . H - l''> - , .80 . ru»ib. esérnsvásxon . 30-3t> . . Ift-IH r „ . 60 . tisita feh. or.leuvAtxon 84 - 38v, . 17—-14» » . .,60 . flhoin ¡rlsndlmövís , 40-48 , , 20-24 . . . 46 . hollandi »íövéa legalkalmasabb url ingekre 62-60 . . 20-80 r . 1 . ftO (, brabau ti itörfi legtin. legjobb é« legtartósabb. < «mi c«ak Utexik .. «0-80 . . 30-40 , , Nendklvüll nagy választékú legneheiebb ruinbnrgl aiSréaekn.k ''¿4 28, 30, 36, 40, 45, MI-GOTTfírl darabja melyek azonban kélítei annyira becsülve ralinak. * * 1 db 80 rCfőa ágykaiiavAax mindenféle aainekbeii oikoxva .''a koeikáxxa , b''ec«Ar 14— 18 frt mort c«ak 7- íl frt a legfinomabb, ni db rőfo« igen finom é« tarló«,piunut-«zövclü atli.-grapli, breiár 18 egéta 23 itt, most caak O-lSi frt. 1 db 80 rőf«» angol «Mrtlu« («chifoii) igen finom ét T>ly tarlót, mint 1 vAsxon, bec.ár ltl-24 frt. tnoat 9-12 frt. 1 stegí .nélküli leped«, * r«f »«éle«, 3 röf hoaa-.u, eaak .1 f.t Zsebkendők árjegyzéke. 1 tuciat vá.roox.ebkendfl 1 frt 20 krlól 2, 2.Ml, 2. .1.50. 4. 5 -Ü f.tlg Uglnoinabli. 1 tucsat nagy inmbuigi vA«.xoii»«ehkcndG 3, 4, 5, 0, 7 frllg » lentin. 1 luc«»t''legfinomabb fehér franczia hattlait-Kcudők. -iinur riegés«cl 8, 10, 14- 1!» frtig. t Inciat »«inra WlsxonMclikeudC biiriiótbasxuAlók «zAmAr.-i, igen ti .Mm ét f''l larló« hec«ár B—12, meg««ereihető 4-6 fitlg n legliunmabb.-1 Inciat balUxt vAsiomstokendő, fehér vagy »xines «xegélylyel csak f». 1», 7, 8, ¡1. 10 frtig a legfinomabb. Férfi- 8 hölgy-fehérnemUk árjegyzéke. 1 ufil Ing jó vAtxonhóI I frt .VI krlól 2 fl. it leeJiQoinabb. 1 női ing • kitűnő rninbiirgi vagy/hollandi vá»x.v:ihi''.l linóin ttlv-, vagy kerea/Ulaku nmri hiiiitcuel mak 3-Ő0, 3) 4, ó fi .\ U-gfiuom^bt, I ki''íri iiiir, kiiilnő runibitrgi vagy tristtdl Vá«onból, l.^olegániahbaii kédtitve —.la/. iigyiieve«>-lt Kmh''Ul >4nárnó iugek)''iiio»l .raak fi. I> 8 frt n-Ufrfi........... 1 110» vji'' felóllő) eortelle) killlnS »<.''),, m.»l mak f), 1!, 1, H íl « lt''gf. iilü altóxokiivAk !<> klll''inféte p:tri«i uiiiiln te>inl, ii\|?y »/iiit«''-H a mot AllaUnonaii ke.lvell a«egl,e vA^.,11 «toknyák hin''fivr, varrón xegéatul mot! etak 3, I, fi, li, 7, H frt a legfinomabb Hlil>:y pon^jiiUk a legfinomabb batiMból, valódi vaUncitumi ^«i\|ik(''vel éa C\|o,l.fa>^\|i íilirxelt betélckkel a legújabb (■» legetiyAnaabb e nemben, — 16, 1H, 2t, 30, 35 frt a legliuomabb. Nlil na<lrég<ik liliom ahirlingbűl, vagy vátxonhól apró »«egénekkel, vagy himiéaekkel killluő ki.AllilA», ino.l raak í, 2.''»0, .< frt a legfinomabb. Uli ingek g.illórrnl vagy anélkül, fodroxotl mellel vagv «imán killtnö tin rbifonból, mely épen oly tarló«, ini\|>t a vAxton, filléren éa ninexve, mo»t caak 2 Ml, 3 frt a legfinomabb. N — Úri ingek, legjobb rumbutgi vagy irlamli vAtxonból, gallérral, vagy á nélkül, — «imAii vagy fodroxolt mellel a legújabb divat »icrin! erőxen varrva, inoal e»ak 2, 2,f<0, 3, 4, f»~l< frl a legfinomabb. Un ingek legfinomabb baliat mellbclótlel, legcIegAnaabb, a mi e»«k létjrik moil caak 1», 7, rt, 10 — 12 frl a legfinomabb. U>i galyAk igen jó. éa lartóa vAatnnból, félig magyar irabiírxal, inotl caak 2 frt ¡">0 kr, egéax 3 frl a legfinomabb. Izeiiibcristejóléíe ehöinozditiísiira szolgálnak a már 100 év óta a földgömb minden részén ismert Red-línger-labdacsokv. 1 f>u ,04 r» bi zonyitvány, orvósi tekintélyek és magányzok részéről elég ta^ nuságot adnak árról, hogy ezen labdacsok hutása esak-1 ugyaii feliilmulhatlan. Redlinger-lalxIacHok hatAaal éaaajAlaAgai : Kx«n labilaraok hatható« olvaaxtó- /■< liaxliló gyóg>xe-rekből v.Miii.ik «Mxeàllllva» A fûtiatAxt ax alleaf lielré»«clrc gyakorolják,a káron hatáaii anyagokat, tíaxtátl.iii«Agof, epét, uynlAa uedvtket kihajlják ,''•» igy ax altert dag.nláaát megk''uinéiivrdraéi gátolják. Mellék- Íj ulúhatáaiik .ír, boçy az étvápat éa étkedvet rlőnutK-ditják, ax epét é« véri tiaxtilják. Kiméi fogva 100 éve« tapaaxtnlá. alapéin a kfivrlkexC etetőkben tlilvlia l,alAn>Vtk r latdacaok, I« Kpél, li«xtálalau«ágot, kíroa haláati nedveket h.tjt tnl, l''/ (iyo-inorterhelé« nelji''-x kemény, ztiro« IK''liexeu ri\|,é«xlhe\|ö étkek nt-ill,lll'' lt el. által felfuvóiláa ét ha«v''<>(^1 (Kolik) t batonló bajuk kelelke/.nek klnnyeii. .''Ii llypochonitria, obatrnctlo. felfiivA« é» iáx lia exek lllŐ-életmód által kéletkei fl.k. 4) Ncbéx é« kiinéli) aiékelé.nél íi) SArgaaágnAl, ha ex keuiénvedéa v agy májbaj Által okoitAtotl. (!) a máj, veae, lap, iiiéhAnya, belliéi ail». daganatjaitiAI. 7) llxivix kór «ág ellen. 8i (lilj.xUk é» xéok nyiilxuk nedve ellen, tl) Oyofine-kek haipOHe.léte ellen, iii, llixooyoa mtilllielrgaégekbeii éa pedig : lélegxeti nioroiigaláa, etnyálóti>dA<, Itld^baj, fejfájáa, «xé.liilét ellvu.. lia exek ert''ilo-lukét altentbaiban vetiik, lliTaraaxl kor'' liaxliilátra é« a inegrögxött nedvek moxditá.ii .l.kllloi.ntuii oly egyéneknél, kik lllö-éiinódot folytatnak. l''Jj t''ral^ó ét jArványiui betr^aégekiiél excu labda-eaok baaxnálala njáiillialó, mert ax ál-iáink okoxotl batá. folytán a járvány nem ragadhat oly kilnnyoii. Ujabb időből axArmaxó levelek ax\| buonyitják, liogj e/eu labdaeaok mint hnáiiiuM óvszer h v h o I e r a, ellen bixo\|,vnlt.ik lie. Redlinger J. C. Augsburgban. Ax oaxlrák-magyar állani területére néxv« főraktár : Friedmaiiia A. Ilxletébea liée», jMr Egy doboi tófö''ttóázná-atiuta8ita88al 25 kr. (37» u Wajdits József KlvrMlt egyensúly- mértékek 6 évi JótálbUaál mindeiifélo (ízleli-hahználatru a legnagyobb miltani tökélylyel ékesen 8 '' tartósan elkészítve ; elszedhető serpenyővel; h raj-tök egész ''/.„ latig mérhetni. Horderő: I, 2, Arak : A mértékek Horderő: 1, lí, X, Afak : l.''l, 21, Allntlliéi lenel, : juhok, stb. megmérésére, ilorderó: hí, ''2(1, l''.i, Ara: Mk», i:>ti, l.m, », ti, béesí es. 27.ÖO, lit* k. mértékhívatal áital megvizsgált és megbélyegzett négyszegű tlzedis H évi jótállással; mely pontosan és biztosan mér s igen. tartó..... ;>, It), lí>. 20, 2ó, :i0, 4 r>, iV>, '' 7«j, rpcv ík), '' (10 évi jófáIIás), vert vasból, •''{<l 4i> mázsa. 18«», lVt. 40, íH) mázsa. Axe8kh»«»x0k«éíet TTïïTTfik »»>T"k renl- it ki, i \|t» • irt. kl¥(„ nlc4ik ökrök, tehettek, sertések, borjuk, korlát nélklll, áronban a axüktégea «nívókkal, t''akorlál. Iii .nívókkal minden mérleg l''i fitl.il tlbb. Va»k..r-lálltl ánlroklitl M) fttal drágább. vagy több darab állat mugméréséri1. I<Hl, 120, '' Ii8l, 170, 21 Rl mázsa. ;"»i''»t>, IHM), t»:>M, 700, ~7f>Vfrt. -Tuvábba minden kígoiuhilható, bárinilv szerkezetű mérlegek és sulyok, v Vitléki megrendelések az összeg beküldése vagy utánvét mellett azonnal teljesittutnek. '' Buaányl IL, és társai, ''iliv''.épitő iniéxete iiéexben. Főraktár : Stadt, Singsrstrais« Hj 10 Ililllllét''lfHeU : Megterhelt kocáik Ilorderó:. ¡il», (¡0, 70, SO, Arak: ;{sK», 4<m.I, 4:''>t». ÍX MI, mérleg- é m inéi i.y.nl« /iám iii.ii Uri gatyAk, igen jó é« tartó« váaxonból, magyar «xabit.al, nagy HI«PI>»''v^%t(,,\|?-Aii)''Ahu'' N,.Kaiii».án megjeleni 10 Ulla ti lm lirai tieiinl, motl an kiállítva, motl moat caak 2 frt, 2 frt 60 kr. a legfinomabb. 1 tucxal uri inggallér, a legelegánsabban, é legjobb caak 2.50, 3, 4 frt a legfinomabb 1 tucxal uri kéielő a legelegánsabban -éa legdiva caak 4.60, 6, ö frt H Iegflnoníahbu * Vovíilf ^ Vásárolnak, egy tíntnii hímzett hat-" » v/VUlV^ tiszt-kendőt; í)0 ftig, egv csodaszép kávékészln-tet, t. i. kávé abrosz (hozzá illő ti kávékondővel:) 1«H> ftig vásárlók egy igen finom caeohm Ír-asztal téri tőt kapnak ráadásul. Ingek vagy uri gallérok megrendelésénél a nyakb.őség kiteendő. Tisztelt vevőim kénvelme kedvért, az oly fehér neműkért, melyek nom jól állán alt a testhez, vagy bármi oknál (ogva nem tetszenek, a* értök fizetott ár bérmentve viszaküldetik. — Kívánatra a készletbenlevő vásznakból minták küldetnek. A leveleket kérjük eziuiezui: Metil &. Béoa, Rothenthurmstiasse Nr. 2U. FIGYELMEZTETES! Egv idó óta kereskedők pompás hirdetések által rósz órákat ajánlanak a t. cz. közön-Bég, kűlöuiU iui vidéki Ukósok félrevezetésére. E kereskedők sem órások, sem — iiiiut állítják -óragyárosok, ennélfogva nz órának be''szervezetéről legkevesebb értelműk sincs. Eladnak például avult lógouymüvet, pakfoiigállványbau mint uj szabatos möszerű órákat, valamint másféle legközönségesebb órákat valódi angol óráknl stb. Azért óvakodjék mindenki ilyfélo haszontalan órák £ vésétől. •/PP** A ki egy valóban jól rendezett és olcsó órát akar venni, forduljon a jó hírnevű HBRZ M. Béesbt •n, (Stefausplatz Nr. (».) ki átalábau csakis az óragvfjirtiWal ioglnlkozík. HERZ m. \|K)lg. órás Hécsbeu, (Stefausplatz Nr. Ü. AuMonseiteii jies Xwettclhofea) számos év óta jó hírnévben részesülő legdúsabb tartalm óra-rak r a ajánlja mindennemű jól rendezett óráit nagy választikban, egy évi jótállás mellett, a következő árjegyzék szerint. v (■t iili xtebrfrák. >(437-)», i, IC" kiltliífi miliő.é/llek a ea. k. kénilé.xeti hivatal állal megpróbálva. Minden axabá.lyorolt óráróli jótálláai jegy adatik. A nem mahályxott drbjt 2 fttal nle«óbb. • email. .''10 -30 fi.\|elK n<(rflx 40-48 frt, hlilgyórák ar.lap. 3."» -40 fl. email, i''yéinálil, kriaxlálylapptl l.eltő.lap 8 r. Ir" é r f''i ó rák H» - 12 fi >''•« általa iniiidvii batai kere«kedében kaphAtó i Haltjuk a uép szót, exiinC magyar («ll^iglliilií (toa«t-i könyv, ''^«ra 1 fit Rajta Dvk. vigadjunk 1 k.ii^edu««égii dalkilnyv ül ik kiailf.a.'' Ara ax 6:i<l lapra terjedd .« diarr.en kiállilotl xaeb klInyvnek''t''Tht.aO kr., dó. -t.-aiiynyo'' niáa- é» artfíiyti''.''gélylyel 1 fit n(l kr. DsmsriOl, magyar királytág íaldt«''-IrA.ta, hitele« .idatok nyomán ári <°i0 ;r. egyháil énekkönyv, ll.''> egyliAxi éneket tartalmazó, tl-od kiadáxt ért c«ijio> aranymetaxésael ké.xitetl kitiívce.''-k"^ arA i''.O kr. Magyar vetBkártva a bire. r.enov(Vr I ■ xigáuyjóanStől 3í -xinexotl képpel, magyar aláirAtt^l. Ara ¡"si kr) HadtérsíOloálst : Katonai Mnk»ny- . Ara «0 kr. ; '' imm '' > Kxtl.t henger ór. 4 ruli aranyker • '' . rug''lval 13 14 fl. - keltőt födéllel l.''l 17 II. - krialály üveg \| \| 17 ft.'' - horgony i . ló ruli. Il) - IV ft t . fin. exilai lappal 20 2S fl - kellő« födéllel 1«-2.1 It. - finomabb 21- 28 fi '' 2.''» fi. 28 ft. - nng. h.kriax. flv. 18 • horg.hadiór.k.lap 21 • reinonlolre a nyak. H liât linxainló fel 2<"> - .H» ftJ rem. kettő« fedél- 3.''i -41» l''l - jegecxllveggcl .''dl - 31» fl, '''' ■ borg, hadi rem 38 4ő fl Amny bengerórNr.3ar. 8 r .''l''l • horgony 1 "> r. 31 finom. ar. lap tíi ItO fl. kettő« lappal aranyko-^ynyel li.''i. 70, »«». «.s». 100 - 120 jegexflvegg. 42-1)0 0 exil, ar.lap f»0.7''». fomoiltoir 80, ilO IIHI n _ - kfll. Up. IOO.llO, 120- IW) ft. ix ét inunká* remontoir pakfong mi aranyokban - 47 0 llftlgy órák Kxlltt exil. 4 ét 8 r. _ y - _ : : - email.gyéiiiAntok. /dl •» » fl. • b.Ugv borg, ó.ák -1«» - 4M ft. - jegee/.üveg l''l —Ol) II. - kettő* lipp.il unit ..irokl''d»,7U, hl^ kei födél. !M>. IIIO-.IIO ft Aionkivlil mindenféle ôraneui kétxlelbeu vau \|U Kift.l órák I t n In.tk. Kxll.t őialáncrok 2 frl Ali kr. 4. A. I». ï. H. 10—13. frt. Arany órnlánexok I«. 2"». 28. :iu ft.;t"- ''">0- M. 71. 80 ;k». \|no. irt. " " ! keltő órával 7 frl. Keltd órával, mely a kel I.ognagyöbb vál«»/.ték a leg 38 - 18 II '' lia/eiebb párisi brofloi órákban, I«. 3ií - 4''» II ¡20.'' ••.»:{. 25-30 írtjával ; u«ana •>0, li''J ■10 18 fi ''iilőiurtvel 28, .10, 3a, 40. ;•:» --1;.''» fl ¡tétnél gyergyát gyujl \|l frt. 1«»«» frtlal. legnagyobb raktár Ingaórákban, Tulajdon gyártmány, kél évi •Ml fui fl ''júlállátt.il ; Napoaln felhuiandó 10 !Mi lm) fi.ill 12 frl. - Minden H-uap fellnuand i I«. 17. 18. 19. 20. 22 fit. - l''irya.n. lóra é« félóráidé.tel 30. 33 35 frl. Ara- ét ungyedóraHéttul I ftO.ig aiauyox-,18. ¡"hl 5fi '' frt. Móuapoa régulateur 28. 30 32 frt. CaomágolA« iugSÓrák-nál i irt. fs) kr. Minden javilAaok leh.''tS leg. jobban végexte nek. Vidéki m«gren-deléaek ax öaaxegnek kénben békül-dé.e nagy pö''.tAiil ulánvél mollon legpoulo.abban tolje«iltetuek. Me< uem felelő órák kicaeréltetuek. Ilii ...... liaaitó tllixel, mely'' „„ » «■ foRadtstnak. mind gyergvát gvujl II n k.vAuatra kflldnk bejfllt Osixe- i költő óra disses bronex- ^»<at ét tál.ciokal valaaxtnara, é» a meg nem tartott áruéit járandó ftaaxcget viaaxakllldöm. lositó kelt egyszer« - Páti«. tokban 12, 13 14 frt, Hordozható drtégl ellsniid orak. llorgonyl''éle, rubinnal, ax eddig léi. «ők kőslll legjobban liaaz.; '' uálhaló minden va.pályaudvari őrré- Minden áron legjobbamOek, ¡»xére, «liubáxakbaii, gyáiakbau^tb.,i kne.kedCk .vsgy nem órátok Al- Kérem figyelembe venni I 13-18 fl.jEseu óráknak miudegyike ««r''V&n\|ul. sjáttlottakkal Őáiie nem vegyi 2.1- :«» fl. aiervoive, hogy bal különféle helyen teudllk. > Sz. kir; Kaproneza (Kopreinitz) vár „SZARVAS" vendégfogadó, üS szabadkézből illendő áron eladó; áll 5 kisebb-ni^- obb ^ j J szoba-, téres konyha-, két pincze-, téres ndvaf\|jkét 1 -''1 istálló-, két piyta-, három kocsiszín-, konyhakert-, és ^ egy hold 92 négyszögöl terjedelmű gyíníőlcsösböl. ( A venni szándékozók akár levélileg. akár szóbelileg értekezhetnek a tulajdonos Lakopak Mihálynál, LtóffráidOn. 1870. évi tik kir. clij-költvsön sorsjegyek. Főnyeremény: aso,ooo. legkisebb nyeremények io4 « frt — 2oo fr . Húzás 1870. ''augu8t. 15-én. . . Szatoályszerlntl bélyegzett r é m x I «> t - j o g y v k társatágban 20 ni. kir. sorsjegyre darnbja 6 frt. % havi tizetéssel. Az utolsó részlet lelízetéso után egy kir. magyar dij-köicsö''n sorsjegy azolgál-tatik ki. érvé réHivény-jcKjek nyesek mindaddig mig csak azokra a 250,000 fttal 104 — 200 ftnyi nyereménynek egy huszad részo nem esik dnrnl>j<i 7 IVí. 10 darab 08 frt. 20 darab 13& írt. Az összeg beküldése után, vagy postai utánvét mellett a nyeremények jegyzéke ingyen küldetik meg. Rothaohll<l és Társa. (441 2, 1) Bécs, postgasse 14-ik szám alatt. Wtydits József kiadó, lap- és nyomda tulajdonos gyorssajtó njomása Nagy-Kanizsán-