* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 5.86 MB | |
| 2010-02-10 20:41:02 | |
 | |||||||
Nyilvános  2236 | 9042 | Rövid leírás | Teljes leírás (565.14 KB) | Zala-Somogyi Közlöny 1872. 070-079. szám szeptember Zala-Somogyi Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap 11. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY-KANIZSA, 1872. szeptembér 1-éii. X 71-lk szám. Tizenegyedik évfolyam. ir EUflzetéil ár: egésr -irrö . . S frt. föl évre.... » negyed évre . - . Kgy utám 10 kr. Hirdetések, jutányoson NVILTTKKUKX joroukint 10 krórt vétetnek fel. Zala-Somogyi Közlöny ■ •mi reniot íj lényok » J Jk_______ sr—-\'—* f A Up aii\'llomi reniot illetó közlemények t/.erkoiztóhci, .tnvugi retxét illMA kou.inouyek pedig i kiadóhoz bérmentve In , if*> iidik: NAGY-KANIZSA r„ Wlaiiloihiz. SS9t (a „zalamegyei gazdasági egyesület" és a „nagy-kanizsai Kereskedelmi s iparbank" hivatalos értesítője.) Hetenklnt kétszer* vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap jú A gyári vállalatok gazdasággal! ösz-szektfttetésóhez néhány szó. z1 A XV. század első felében különösön uralgott az iparvállalatok összeköttetésének mániája a mezőgazdasággal, s nem hibásan ítélünk, ha ebbot kifolyónak tekintjük azt, hogy ily helyeken azon tóke, mely gazdaságunkban nagyon is elkelt volna, mezőgazdászainkra elveszett, birtokunk ezért fel-szereletlen maradt, s igy a kor követeiméinek megfelelő jövedelmet nem adta meg. Egy gyár felállítása óriási összeget kiván, s ez óriási összeg mindig a gazdaság rovására, illetőleg hátrányára, kárára fordíttatott ott, hol egy gazdasággal állt összeköttetésben a gyár. Mindazonáltal korántsem lehet állítani, hogy soha a gazdaságban gyárakat ne állítsunk; igenis állítsunk, csakhogy tekintetbe vegyük azon kellékeket, melyeket most sorrendben lesz szerencséin itt leírni. —, Egy gyári vállalat felállításánál elke-rüllietleii tényezők: ,1. Tóke. Az oly gyár, mely csak részben is kölcsön vett pénzen állíttatott föl, soká nem állhat, s bukása nagyon hamar bekövetkezik. — Tartalék-tőkéjének is kell lenni minden gyárnak, mert feltesz-szilk, hogy az előállított anyagnak, terménynek nincsen — illetőleg csekély ára van, — hogy csak veszteséggel adhatnók el productiónkat a folyó áron, ekkor agyárosnak az előállított anyagát megkell tartani, s várni, mig ára ismét felemelkedik, de gyárának azért működnie kell, mert ha nem dolgozik, az is iszonyú veszteség; — bevétel nincs, kiadás van, tehát ekkor a tartaléktőkéhez kell folyamodnunk s azt igénybe vennünk. 2. Munkáskezek. Kzek a gazdaságban kellő számban vaunak, vagyis inkább kellenének lenni,,igen, de ha a gazdaságban vannak, azok még nincsenek a gyárban, - -a földműveléshez megkívántató erőt pedig csak nagyon ritkán használhatjuk, mert ennek a gazdaságtól! elvevése által többet vesztünk, mint talán nyernénk a gyárnál, már pedig a biztos nyereséget bizonytalanért no áldozzuk fel. Nagyon lehet a gazdasághoz fogadott erót télen át jó szeszgyárhoz alkalmazni; a szeszgyár úgyis circa oktober 15-tól május 1-sejéig-dolgozik rendesen, ekkor uiár nincs oly nagyon sürgős nuinka a gazdaságban, s a télen át ha npm is henyélő — ae kevés becsű munkát tevő erőt — nagyon jól értékesítjük. 3. Elegen d ó a u y a g á f e 1 d o 1 g o-z ás hoz. Oly vidéken, hol p. o. a burgonya nem terem meg, vagy csak nagyon sí lányán, s pláne még talán azon a vidéken a közlekedés is pang, igen nagy hibát kö -vetne az el, a ki ily helyen burgotíyából akarna szeszt előállítani. — Feldolgozandó nyers nnyng — kellő mennyiségben — egyik fókelléke az iparüzleti vállalatoknak. Nem szabad itt szem elől téveszteni,hogy a nyersanyag előállítása, termesztése vagy Vénzeni beszerzése arányban álljon a belőle előállított gyári c/.ikk pénzértékével ; mert ha a nyerstermény drága, — az előállított czikk pedig olcsó: akkor nemhogy nyeres... |
