Zala-Somogyi Közlöny 1873 001-009 január.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Zalai Közlöny

zalaikozlony.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	8.3 MB
Keltezés:	2010-02-10 21:28:46

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	2461
Megtekintések száma:	7266
Leírás:	Zala-Somogyi Közlöny 1873. 001-009. szám január Zala-Somogyi Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap 12. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY-KANIZSA, 1878. Január 2-án. 168J l-Bő sz&m. Tizenharmadik évfolyam, " — ? 1 \'.tT\'- »* Ellflietéil ár: 1 tyam m "Ki 7" KB ^ a i»p »wii«»i réwét j I • « f" ^ ^ \|\| ^ W BBÍ ®® ... 1 lllotó közlemények a 9 Hirdettük i«(ány,.M. j IÁ MJ1€M> T M MflLW^FMI Y i XY1LTTKBBKN* j] §1 AJ A I ,Wi6k: i joronkint 10 krért rí- ^^^ " jj XA0Y-KAMZ8A. ^ •.einrk w. (a (,zalam8Qyei gazdasági egyesUlat" ós a „naQy-kanízsai kereskedelmi s iparbank\' hivatafoa értesítője.) ^ wiaisioskáx.___^ Hctciiklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS heltnkiut mtgjtlenS „ZALA-SOMOGYI KÖZLÖNY" 1873-ik tizenkettedik évfolyamára. Január—deczemb. egész évre 8 frt. -junius fél » 4 „ —márczius negyed » . 2 „ Bizalommal kérjük az elófuotésok mielőbbi szives megtételét, nehogy a lap szétküldésében hiány merüljön föl. Boldog uj évet! (Gy. J.) Tegnap egy haldokióév végső sóhaja lebegett lelkünk"előtt, ma már egy uj évélctvidor arczával találkozik szemünk; tegnap egy viszontagságteljcs óv végórái kongtak bele a néma sötét éjbe, ma már egy reményteljes uj év reggele vet biztató fénysugárt az ébredő természetre; tegnap a lezajlott mult fájdalmas emléke merült alá a semmiségbe, ma a biztató jövő, örvendő, tes képo mosolyog\' elénk, melyet azzal üdvözlünk, hogy: boldog uj évet! Boldog uj évet kiván a boldogság után sóvárgó ember embertársának, mert az em-bori véges elme nem elégszik meg a végtelenség fogalmával. Az embernek, mint egyednek élete időhöz van kötve, időhöz köti tehátóis reményei)vágyai teljesülését; időhöz, melynek vau kezdete és vége, s mely magában a természet folyamában nem létezik, mely ennélfogva léteiét egyedül az ember gyarló számításának köszöni. Kedvező alkalom erre az óv, melyben a végtelenség symboluma a végessel, ai idő a térrel van összeolvasztva. Az idő egy kezdet és végnélküli folyamat s e hosszúságot a tér, lánczszemckrc osztja. Az idő a végtelenség lánczolata s a tér a lánczszcmok körvonala. Idő méri ki a tért az év elsó és utolsó napja közt 8 a tér jelöli ki a távolságot,melyet e két pont egymástól elfoglal. Térnek idó a mérnöke, időnek tér a méróláncza. 10 mérólánezuak: a térnek gyűrűin keresztül bukott a mérnök : az idó; magával rántotta ar. 1872-ót, mely az esésbe belehalt, s mire az idő isniCt lábra állott, hogy mérölánczát ismét felvegye. már 1873-ban találta magát, a melyre mi azt kívánjuk: boldog uj évet! Az uj 1873-ik óv tehát az idők örök végtelen folyamának egy üj lánczszeme, s e lánczszom egy ujabb térfogatának mértéke. Az 1873-ik év uj tért nyitott a remények, vágyak és tervek özönének, de időt is szolgáltat azok megérlelésúrc, mert a tér egy megállított idó s az idó egy forgó tér. A tér csak a jelen, az idó ellenben a mult és jövő fogalma, mert az idó, mielőtt jövőből jelenné változhatnék,a képzelet gyorsaságával repül cl fejünk felett, múlttá változik, csak a tér marad meg, melyről egy perez alatt múltba és jövőbe goudolunk, ennélfogva a jelen mint mathe-maticai pont ncin képzelhető. Azért gondolunk önkénytelcn a múltra és jövőre, midőn a jelenben, a térben azt kívánjuk egymásnak, hogy : boldog uj évet 1 . . . Az idó magával hordja az örömöt és bánatot, a vigaszt és kétségbeesést, az életet és halált; kideríti az ártatlanságot, megvigasztalja a szenvedőt, s megorvosolja a kétségbeesést, de felfedezi a gonoszságot, megostorozza a bűnt s igazbirókónt oszt. jutalmat érdemnek,büntetést a gonosznak; tehát, hogy boldog uj évre számithass ember! okosan és becsületesen — élj az idó vei! Csak így kívánhatok én neked a teljesülés reményével: boldog uj évet! UJ év első napján: (Bfi.) Egy nemzet társadalmi élete, magasztos jövője tanügyének virágzásából Ítélhető meg, ez az alap, melvból a jólét, a hatalom tekintélye és a szabJÜság benső ér zete kel ki. Felébredő nemzet vagyunk mi magya- rok s no csodálja senki, ha mohó kéjjel üdvözöljük az oly intézkedést, mely biztos garautiát nyújt a culturállamok sorába való emelésre, de azt se csodálja ám viszont seuki, ha a félszegséget, a kapzsiságot ösz-sz.es erővel sujtjuk, mint a villám nemcsak világosítunk, mint a mcnydofgés nemcsak ijesztünk, jjc mint a mcuykó — rombolunk, igen, hogy a nemzeti tanügy mezejéről a gyomot, a tüskét irtsuk, lett légyen az terebélyes fa, mely meddőn áll s az éltető elemeket hasztalan szívja magába. Anuyi század halálküzdelme után szabadon lélegzünk, szabadon érzünk, szabadon beszélünk, illó, sót honpolgári édes kötelességünk tenni, lutni, .haladni s erre vezér-csillagunk a nevelés, égi eszméje, a tanügy átérzett tudata. Ez az első jókiváuatuuk sorozatában : boldog uj évet a tanférfiaknak s a tanügy minden barátjának! Az emberi nem öntudatos fejlódéso, a társadalmi üdv magasztos kéje a családi boldogság leirhatlau édes élvezetéből fakad, mint gyöngytengerbói a tisztaság, mint csillagtáborból a fény s minta virágból az illat, boldog, ki a gyöngytengerbói a szűzies tisztaság mennyei élvében részesül, boldog, ki a szivélet csillagtáborából a vidámító fény ragyogásában haladhat, s boldog ki a lélek szellemvirágiból a pótolhntlanszcrelem üdvmámoros illatát szeplőtlen éldelheti, az ily családoknak továbbra is boldog uj évet kívánunk 1 Ki ellenben megfosztva van a fenséges gyönyörtói, csendes békét és megnyugvást kívánva, megjó a boldog év, ha másban nem, a halálban ; oh hisz az élet csak örömben élet, fájdalomban boldogság a halál. A serdüló ifjúság, a.nemzet reményeinek bimbai élénk örömünk tárgya, mert bennök a nemzet életét, reményét, jövőjét látjuk. Az ifjúságnak nem kívánhatunk mi boldog uj évet, mert kezökben van az iránytű haladni a boldog évhez, szivökben van a fejledezó érzelem, mely a boldogságot megtermi s szellemerejökkel daezra készül- j nem lohut. hétnek a sorssal s haladásra mindon jó- ós nemesben, csak önakarat kell, tehát ehez kívánunk erós szilárdságot, és a boldog évet elérik. Mit kívánjunk az aggnak? ki ősz fürt- i jeit simogatva tapasztalja, hegy még azok is elhagyjak szálaukiut, miként gyermekei, szeretettjei szétszélednek ; imára kulcsolva kezeit az öregség utolsó könyje pereg ujjaira mintegy megszentelvén kezeit, hogy a hosszú élet becsületes fo.itartására oly sokat tett, munkálódott; mit kívánnék má<t az aggnak, mit maga kiván magának, hogy utódai tiszteljék, barátai becsüljék és virágozzék a föld, mely fáradt tagjainak örök pihenést ád. Es az árvának ? oh önnek nincs, nem lehet boldog uj éve, mert boldogtalansága csak mcg\'ijul, éveivel szaporodik a keserűség ; mig gyermekese, csak a kenyér hiányzik, később a külső szin, a ruházat rongyos-sága fáj neki, eztán a nélkülözés, a megvetés tépi lelkét, majd a szívből kilobbanó vágy, epedés bocsát pirt arczára, hogy a korral nem haiadhat, lelkének műveltsége vissza marad, s nehogy az emberiség szemetjének tekintessék nappal másnak, éjjel magánkk dolgozik, hogy testileg s lelkileg élhessen ; ■ oh ezeknek türelmet, szerénységet és munkásságot ajánlunk, hogy önszivök boldogságát az uj évben elérhessék. Eslta egyeseknek a közvélemény utján a jókivánat nyilvánításának tért adunk, an-nálinkább a nemzetnek, a hazának! Koszorúzza dicsőség a hazát, és min-aon rendit min Jen rangú fia- és leányának a boldog uj év hajnala derengjen 1 Szőllészet és borászat. A izaporitiUra Ugulkalmatoiubb tttillöfajok jelUmtitirUL I. A szóllőfajok természotükkol megogyoző fekvésű ós vegy ülotü földöt, megillető művelés módot igényelnok, o nélkül évonkinti egyenlő mennyiségű és minőségű tormésro számítani TÁRCZA. 18/3. év hajnalán. Költ.lnt a hajnal, ai újév li»jn»l»; Mennyi ueure.U* kord" napja «», Tutijuk Igeii, liogy küldve lépdelünk, Keblünkben mígi. remény eiOr\|(«de. Klrenüka hát a vég.ő reményt, Avagv tovAI.li ii fűtsUk foiiAlit? Mi válna míg mii, a ml kívüle lliionytAlan jörSnkr tápot ád ? - ltemínyljünk bát! a .<>k baj kO«Ott Kénünkre la jut tán egy kl» moioly, H a ...11 megáldja árva neir.iotét, Melynek künyje miatta ejyre foly. Ci>pác, eiapáit ér, ogyro gyengfillluk, A fold kalána nem dm, hervatag A temetőbe lépve, bú* lirok kriié, A honfi Mtvo majdhogy megnakad. Mily <ok neme. J»íhel. emberbarát Nine.«n I^Oitünk ; oh e* év alatt SiemünkbM a kOuny kl nem «áíadott, Annyi Jele. lön halát — áldoiat. — Uo im letüut ai ív (» jott ex uj, Telve reméiiynyel «ebb jöví Iránt; Talán ei ívben több vlg é. derült Nap — mint a múltban — viradand reánk. At ég áldáiát bSven küldi le, VériB lebünk ii majd beheged, Adjon neked ni.gyar nemietom A J<J Iiten boldog nj ilt\\ I Konstantinápoly, decz. hó. A ntmtel müvelödéii Ügyivel ttorot önte-fUgghbin var. a ntmziti nvelv Ugye. A töröknyolv épen oly hangzntos, minta magyar, a név é« igo viszonyai ugy, mint a magyarban, ragok által fejoatotnok ki. Eltorjedé«o Ázsiában roppant, Európában csnk a zultáu i közvetlen butulnia alatt álló államokban honos. \| Az ok — houy ozon belsfllog igen gazdag, az ! alakokra nér.vo példátlanul szabályos, az arab- \| éa persanyelv által külsőleg is gazdagított ] nyelv, Európában nagyobb terjedelmet nom \| nyert — főkép abban keresendő, hogy letörök j hatalmának fénykorában nem fogadta el a i latin botüket épen ugy, mint a magyar, hanem \' megtartotta a már másfél századdal ez előtt elfogadott arab botüket. Ac arab butük csak mássalhangzók, a hangzók pedig csak hiányosan pótolhatók lóvén, a kezdő nz olvasásban nehézségeket talál, miért is a töröknyolv nehéznek tartatott és tartatik ; holott némi nyelvtani ismeretekkel biró egyének, főkép a magyarok, rövidobb idó alatt tanulhatják meg o nyelvet,\' mint bármoly máat. Az arab bolUk elfogadásával at iskolákban, mog az életben is, az arabnyelv uralkodott a töröknyelv felett. Mig más ouropai nomzotek művészet- és a tudományost feléledése korszakától fogva, folytonosan mQvolődtok, s gondosan ápolt nőin- , zoti nyelviket a magasabb oktatás terén meg- \' honositák, addig a magyar- és török nemzet, \| fol nom ismervén érdekeik közösségét éa soli-daritáaát s rafinirozott politika álla! egymásra uszítva, két század évro kiterjedő hosszú harezot \| vívtak. Ez nézetem szerint főoka annak, hogy j a magyar- é« török nomzot, főkép a reálismo- j rőtek torén hátramaradt. A töröknél az elma- i radásnak még ogy más főoka volt, t. i.: az ol-bizakodás. A török; hatalma fénykorában ha- : talmi felsőbbségénok ismeretéro jutván,szellemi ■ felsőbbsége régon olvolt voszvo, s más európai . nomzotek a törököt már ogy egész századnak munkájával túlszárnyalták volt. A - szellemi felsőbbség, moly végre a művelt ouropai nemzeteknél nagyon szembeszókőleg mutatkozott, megnyitotta a hatalom élén állék szemeit; kezdek belátni, hogy a tudomány hatalom, s hogy mindon nemzetnek, mely a tudomány terín nem halad, szegénység- éa siolgaságra kell jutnia, s meg termőit a kíváncsiság: a török nemzetet a lehetőleg legrövidebb idő nlatt a műveltség azon fokára emelni, melyen a legműveltebb nomzetok állnak. Ennek következtéből), a meglövő iskoláknak uj szervezet adatott, uj iskolák nyittattak a reáltudományok ^mindon ágaira, idegen tanárok szereztettek s a franczianyelv oktatási nyolyUl olfogaiitatott. Csak az ulomák tanodájában tartatott mog az arabnyolv. Ezen ujitás, mely csakis azért volt, helytolon mert a nomzot nyelvét a magasabb oktatás köréből kizárta, megzavarta ugynn a kedélyokot, do a vágy : a nomzetot a tudomány terén magasra omolni torjodvén, a tanodáknak ilynomü szervezete nemcsak fenntartotta magát, hanem bo is fészkelto magát, ugy, inikép az uralkodó conservativismus mellett nngyon i» sokáig fennmaradandénak tartatott. A franczia-félo tanszorvezot azt eredményezte, hogy birunk most már ,a tudomány minden ágaiban, nehány-nohány igen jártas fériiat, do korántsom annyit,mennyit az állam igényel. A feltűnőbb eredmény csak az: hogy minden mflvoltebb tőrök most már fran-cziául is beszél. Mig a magasabb oktatás ilynomü szervo-koto mellett, egyének gyorsan omolkedtok, addig a nemzőt tömego — ha nem is sülyedt — bizonyára nem emelkedett/ mert n tudomány idogon nyelven tárgyaltatván, törÖknyolTen irott tankönyvekre Bum tehettünk szert, miért is tudomány <s műveltség tágabb körökbe ki-i hntni képes nem volt. A,kár világos volt,de a tanügyöt kezelők megkedvelték és megszokták a franczia-félo tanszereket annyira, hogy clleno oredménynyol küzdeni egvolőro koVéa volt. \\ I Kmlitém, hogy a török nomzot conserva-j tiv jellemű. Nálunk nagy bátorság, kitartás, vnsakarat koll, hogy legyen azon férfiúban, ki , valamely bátor, üdvös változáshoz az utat 1 akarja törni. Az ily törekvés, ha jpincson párosulva a legnagyobb körültokintésel és bÖlcsosségge), 1 mindig megkárosítja az első inditványozőt éa \' caak utódjai, néhány évtizod múlva látják az \' elhintott magnak gyümölcsét. A kormány log-j magasabb polczán álló férfiak som nélkUlözhe-! tik a nagy (ivatoáságot; példa orro a* oly rövid ! időig megmaradt vezér Midhat pasa. A kellő bátorság- és ildommal megáldott 1 hazafi, ki a nemzeti nyelvnek a magasabb oktatás terén való felhasználását kivívni,élte leg-- főbb feladatának tekinté, . a Itadosz szigetéu szülotott Achtned liey orvosi tanár volt, kinok \| életrajzával és itrczképével talán szolgálhatunk, i — Ezen férfi látván azt: \' Ilogy az idogen nyolven tárgyalt magasabb tudomány csak idénybon, mér^ékolton ápolt idegen növény, s hogy nem izinosodhatik annyira s nem verhet oly mély gyökerot, mely-nélfogva ujabb időkben fonn tarthassa magát, annál kovésbbé, hogy a török nomzetot üditó ! árnyával botakarhaasa, vagy gyümölcsöket ad-\' hasson, molyok a nomzot szükségletének, ; gyomrának, vagy szájízének megfololhossonok. Kiért is megtové az indítványt, s kitár-, lássál vivta a kollometlan harezot, migcxéltért, Ugy VM» at, Hogy midőn egy fel stőlló a magas, hegy völgy et, délnek lejlős, meleg hegyoldalon tokát ét jót terem, meddő mrtíad atf ha alanti rón* hideg térre kerül. Nómelv fej stőlló a homokoo agyagot •tereli, a másiknak\'k^vos talaj kell, egyike csak a »tára« és televénye* tőidben dittlik, másikának mindegy, akárhová kerül) • bArmikép műveltessék is. Némely fej minden vitroryok köti terem, mindamellett kedvezőbb körülmények tokszo-rótták a termést, uövelik atlafUrtök jánctára, a fürtök és bogyók nagyságára. Ex okotto, hogy uorn ritkáu ugyan utou faj stóllői különböző viszonyok közt alig meri at ember rfxolios nak hinni t i. t. Kiukből látható, hogy mennyire sxükse-get a szaporítás »lá veeudó szőllőfajok termé-■mtót ismerni, és telepítéskor ahoz sxorosau alkalmazkodni, ha óvenkint egyenlő íneniiyi-ségü minőségű, termény jáltal ak.iriuk emelni •tőllótelküyk becsét, » att jövedelmen* forrás-uak megállapítani. Hogy miuő körülmény indított ily tárgynak taglalgatására, kitűnik alábbj toraimból, ugyanit: Látni lehet, kogy nagyon sok kipusz-titott erdő •xóllóhegyesuek késtül; vauuak községek, melyekben még a keuyértermő szántóföldek it stőllőhegynek telepíttetnek; majd alig van hegyterülot, mely^on hjjlylyel közzel a régi, rotttermő fejők kivágatván, utók hú-lyébo mátok ne Ulteitetnének ; tok szájból hallani, hogy a ttóllóiuüveiét c»ak veszteség ét nem hasion, legkivált ha ur a luUjdouusa. Ily körülményok köti igeu is helyén vau ily tárgyunk tsglalgatása, mert nem lehet- tlou, hogy eleve korán helyes clmélkedé* és tapasztalati hitonyitékok nlapján, elejét veU-itni sok lévely-gémek, tok mulatt tát és utói\'ájdslomnak, mely által reményt köthetni altot is, hogy tokán nagyobb uVggondolással fogjuk leválasztani, elül-totondő szőHőfajaikat nem csak ^vesek, hanem at égést mogye hirnovére, előnyére, a közva-gyonosodát mindinkábbi növekedésire. At egyes ttőllőfejok termést, te jellem-téténél ttóba fog hotatni n fej mindégé, annajc művelés módja, és becse, mely elégséges leen* arra, hogy atok megválastlásához biza,lmunkat és ragaszkodásunkat kössük. A\'hatai ét külhoni fajok óíMo kdzt vajmi kevés faj vau olyan, mely általános szaporításra \| ajánlható volna, azért igen, igen korszerű leond hazánk szőllészei közül, legkivált a* alanti nép I osztály figyelmét felkorbácsolni, elmélkedésre j birui és odaterelni, hogy a megszokott Iájukon j kívül más jó, nemos é« szaporításra méltó fa- . 1\'oknál it megismerkedjék. Télen At u fülön ;álha mellett .eleget elmélkedhetni és lengetni, hogy tavaszkor megkezdeni lehesse helyet kiindulást. TfiKSÁNCZKY .<« 11 / (1 a s á g. A yatdn tiaparnnctolnlj\'i. 1. At Állóvizet s felesleges nedvességet földjeidről •lagcsövcxés Által vezesd el, hogy kötött t nedves talajon is bitlos aratásra szá-miihass, — a más oldalról haszuAlj fel minden vizet ax öntözésre, hol arra alkalmad van. 2. Száufl mélyen ét porjj^nyitsd ax altalajt is,hogy a növények gyökereinek a mélyebb rétegek it nyityn álljanak,"e» hogy utáltai a növények valamint a tultAgot nodvettég, ugy a szárazság károt hatAtainak is nagyobb mérv* ben képesek legyenek cllentállani. 3. \'lVágyAxx lehetőleg minden növény alA, mely a ii igyAtAsl megsteuvodi és trágyáz* oly erősen, "hogy rétjeid, mint földjeidről it adóit viszonyok közült mindig N legnagyobb termésre nirih iss"számot. 4. Válás** oly votétforgást, mely után ax adott viszony ok köxt a lehető legnagyobb termésre kell szumitauodr f>. Törekedjél minélelőbb egy tagban bírni földedet, hogy a sok ide oda járással no kollessék eltöltened a drága időt. ti. Válassz oly faj marhát tenyésztésre, meiy ar. adott vistonyok közt n legjövodolmo xőbtmek ígérkezik. 7. Legeltetés helyett fogadd el ax istáló-xnst, mi által a takarmányt képea leszcsx jobban értékesíteni és jobb t több trágyái termelni. 8. Termes/, vagy végy annyi takarmányt, hogy állatid jóié* gazdagon tarthasd, és tartsd kevesebbet jól, mint sokat rostul. t 11. Ivés/jieiM trágyaféstket és trágyáié-kitint; hogy •» trágyád el no pocsékolódjék. 10. Pótold a driga emberi és ibllati erőt, a hol csak iohot gépekkel éa\' gőzerővel. Zágráb, tleczeiiiber hó 2i. 1872. \'A .Zala ,Somogyi Kötlöijy" szerkesztőjéhez. Engedje uieg tejjjntotea szerkesztő ur, hugyha .Magyarország nagyérdemű püspöki-kara és káptalani-testületének magasztos tettei ar. orsxftg színű elé hoxatnak ; hogy ugyanekkor, a tfstvér llorvAlországban mindent felülmúló nemeslelkU zágrábi érsek és ennek sokat emle-gete11 - káplaIansá^gáuak áldozatkészségéről i» oinlitést legyok.\'.Eí pedig: K folyó deozember hó 2Ó án, a xigrábi érsek ur ő nagyméltósága levélbon tudatá káp-lalanával, miként tekintútbo vévén, nagy ki-terjedésű érseki megyéjének roszul lixeiett, s adományozott lelkészeit, késztetve érzi magát, a/ok évi jövedelménok, illetőleg fizetéseik felemeléséhe* — érsek vagyonából óvokiut tixexer osziráklorinttal járulni, lelszólitváu egyúttal késtségesen adakozásra hajlandó káptalauái is; hogy így a szegény lelkészek jövedelme évi [>00 frtra emeltessék, kitütvéu lauAcskozásra o folyó hó 22-ik napol. Mcgit jelent e magasztos csxmo kiviteléhez készségesen hozzájárulni óhajtó káptalani-testület és midőn nagyméltóságú érsek ur nagylelkű adományozásáról élő szóval is étte-sitetnék, káptalani njigy prépost és vránai perjel szótzóli\'ija által kijelenti: miként lo^tésti testvérjeinek .\'adoináuyozási —tekintetbevételénél, érsek tu\' ő \'nagy méltósága nagylelkűségei belálvái^ azt magaázlalva magáénak vallván, minden kitelhető móddal istápolni ké.sxl — Kgyolóro it lehál óvenkint ,5,üOO foriui készpénzzel —■ és egy Alretedéabou levő kanonikalis állás kétharmada jövedelmével, mert ez n káp-taltfn tagjait, .intézményeik szerint illeti," hozzájárulni fog; felkérvén egyúttal az érsek ural, hogy őzen Qsszeg gyarapilasa tekiuteléből, jövőre hal kanonikalis állas betöltetlen maradjon, levén miudöiszo 28 — a hal üres állás jövedelme lehat kétharmadában, a szegényebb tortu lelkészek fizetésére fordítandó. Honfiúi üdvözlettel maradtam sut. TALLIÁN ED IC, Csáktornya, deOí.^5.1872. Igon tjsztoÍ\\ szorkosztő ur 1 \' Kugedje meg ön, hogy kifej >zxem kösxö-netomel ama szavaiért, melyekkel becses lapjának 103. ax.-bau megjelent .Tanügyi inoi- \' galinak" eximű cxikktorotalot aa érdekleltek j iigyelmébo ajáulaui méltóztatott. j A személyeskedés, a gyűlölet magva hin- j tetik el, — -irja ön ugyanott, mintegy ujjal mutatva Cl y őr Ily Jáuoa tauf. tollnok ur xala- ; t^gorstegj esetére, — s a nópnevolé# kimond \| hullán hanyatlásának gátot csakis a tanítók buxgsluia, elollhallan lángsxorotete vet. K szaviik nem\' szorulnak bővebb magyarAxalra. Egyesek, testületek, sót nemtelek leunállhiHáti képességé — oxzel kapcsolatban jólétük — a leggyakoribb esőiben nem azon viszonytól függ, muiylyul axok többnyire esetleges pártolóik irányában állnak, liánom függ atua uemca fáradoxás sikerétől, molynélfogva atok lélűk ioniosságát átérezvo, üiiállásuk bittosiláta végett "megválusxtotl mód- és eszközöket, sajál munkásságuk által igyokoxnek érvényesiieui. Ijgyhiszem, megvan mondvu e/zol, uiouthető-e bármelyik lanitó lesiülot \\nnui épou hivatalosat értök) ha tanügyi életébon .visszaesés" tapasztalható, de egyúttal meg van mondva ax it, illeli-o első sorban bármelyik testülotet ax érdem, ha munkásságának eredméuyo cousta-tálható V . . . At érdeklődés, molylyel ön fejledoxő tauügyüuk iránt viseliotik,siuelynok a.Z. Ö.K.U aunyistor ln>zá jelét, roménylenem engedi, hogy itt előadandó sxtt\'óny nexetoimnek, melyek a tanítók testüléMU alakulásáról kibocsi-tott mioitieri sxabályrondelotet, különösen pedig ax abból ereUt jelen mozgalmat érintik, lapjában helyet fog engedni., Kétsegeu kívüli ax, hogy a siabályrondo-lotot a tanférfiak kedvezőtlenül fogadták. De ennek oka nem az, hogy annak kibocsátása előtt megyei t.-egylotok fungáltak, nem is ax, hogy a sx. r. iioháuy — igen, csak nehany — pontja hiányos; oka a kedvezőtlen fogadtatásnak az, hogy a kibocsátó a létező t.-ogyletek működését, habár róluk tudomása elég volt, nemcsak, hogy számítás alá nem volté, sót azokat a rendelői megalkotása alkalmával teljesen mellőzte. A mint ax ili uiondottakbol érlholó, én bAtor voltam a szab.-rend. kedvű-zóllen fogadiuiaaáuak okául a személyi s testű leli ellenszegülés nyilatkozatait tulajdoniuiui. Leliol, hogy lévedek. Ha későbbi meggyőződésem csakugyan ellenkező lenne, visszavouoin állitásom. A szab.-rend. kibocsátása előtt — gundo. lom, igy volekednek többen összehivnudók leitek volna a jolesb t.-ogyletek vetéroi, illetőleg tehetséges munkásai, Kik véleményezés folytán ai fennálló egyletek alapsxabályaiuak axoii pouijait, melyek külöuöaou elulképusek-nek bizonyultak, dó melyek a minisiur áitul készített sz. rendeletben nem iordultak elő, el-fogadaudónak ajánlották volna. Így azonban tízszer tíz-kérdésnél is löbb jöhut folsxinro ; no-vezetesen: van-e joga egyoseknuk, vagy testületeknek követelni a uiiiiisleriől, hog-jjulkut a .törvetiy végrehajtásában segédukUI alkalinatza? \'másrészt: kölelességu-u és különösen morális kötelessége o a iniuisternuk halalmát az érdek-lett felükkel megosztani akkor, niidőu általa ax omzág joliéle, a virágzásnak indult ügy apolása mozdíttatik elő stb. \\ * Én\' azt hitsom, hogy • h. r. meg.tlko tAsában jóliimert tekintélyek ii működtek kötre, mort a miuistor ur egyedül csak nem irla. Hogy a xt. r. egye* pontja inódotitAst igé-uyol, senkisein tagadja. Atonban, olyaii érvek ellen, molyok annak (oljes értéktelenségét Al-litjAk, kénytelen vagyok kijelenteni, miszerint csak\'kisérletkép hozattak fel. Mihelyt látni fogja Qyőrffy János ur, hogy mégis találtatik ki a szabályrendelet mellett pár siói emelni j .-nak véli, engedni fog a hévből, melvlyel Ugjét védelmezi. ilocsAuat! ax Ugy mindnyájuuké; tollát engedni fog a hévből, melylyél. nézetét pártolja. UyőrlTy J. uruak a sz. r. ellen felhozott néxotoit egynok kivételével ex alkalommal ctáfolatlanul hagyom. Ax ax egy pedig igy szól: .Elitélte oxt már maga ax elmélet* stb. Azaz: elitélte azt Oy. J. ur elmélete, s minthogy az elméletek különbözük, megfogja ttuljii Uv. ur, hogy a sz. rendeletet gyakorlati élotic-v ál óság a miatt az. .elmélet* nem Ítélhette el. Különben ebbeli véleményem bővobbi indokolását bátor vagyok fenntartani, mig Oy. úrtól erre válasxt nyerek. Meg kell vallaiiuin, hogy a xalamegyei köxs. tanítók teatUletté alakuló gyűlése, ne:\|i folyt le pé\'.dáaau. A Kiméiül bM mert a •xemélyeskcdé* utolsó dolog, s mert utolsó esulbeu sem a tanító koxébo illő fegyver — kénytelen vagyok elhallgatni axok nevoit, kik a tanácskozás békés folyamát akarva,vagy nem akarva meggátolták. Ha oly gyülésokun is. mint miúő a xala-\' egerszegi volt, általános érdekű kérdésekbe^ traditionalis tukintélylyol biró1 egyének fölfogása szerint hozatnak határozatok; ha elvi kitérések személyüket hoznak ollontétbo, végro ha oly hatalom szeropel a gyűlésben, kinek csak saját érdeko van •zöme előtt, nem lehet csodálni, ha a megindult mozgalom a kedélyek ben a feszültséget csak fokozza. — Egyébiránt boldog ujév$T kívánva, s\'osztozva óhajában, melytxorint a mostani ziláltságot ax újév reggele a haladás korányával váltaná fel, — maradtam őszinto tisztelettel: DOIÍJAN LÁSZLÓ, polg tan. tanár Csesztregli, decz. 23.1872, . Alkotmányunk átalakításával a közigazgatás a törvény kexéslől elv átúsztatván, Zulu megye közönsége a közigazgatási kerületek, törvénykezési székhelyek cs* járásokat movál-lapitva, ajuagas minisloriumhoz lelterjcsztette, hol elfogadtatván a tervezőt, megerősítést nyeri. A 111 egyo közönsége a klkerekitést kikül -dőlt bizottságok véleinézéso szerint léteaité, mely axoubau a közkivánut s általános érdekeknek nem felült qiiog mindenütt; igy Baksa, Cseaxtregh.Szentgyürgy völgy vidéke a törvény-kezésisz.ekhe\'/nek Alsó-Lendvára történt helyezésével siijtva van; s midőn a magas bolügy-ministeri/tu a törvényhatóságok czélszerübb beosztására vonatkozólag törvényjavaslatot sxándékoz.ik ux országgyűlés elé terjeszteni, szükségesnek látom, vidékünk érdekét s közóhajtását szemelő it tartva, egy törvénykezési székholynok llaksáu leendő lelállitáaa mellett fölszólalni. Odti éa téli időszakban, Szt.gyi}rgy völgy, Szécsi tíz\'eiit-LásxIó, \'nifttjk Dobrafold, Nemesnép, alsó- és felső Szinterzsébet, Uamocsa, Péntek ésNémelfelu,Kutas-l)jfalu,Kozinadomja Kálocxfa, Szilvágy Pórszombat köxségek lakói- \\t\' általa indítványba hozott ujitAs el(o-gadUtott, t. i.: a) Mindon magasabb oktatás nemzeti nyolven adaniló, s eten elvnek végrehajtása a vittonyok tekintetbe vétőiével lehetőleg sietendő. . b) A magasabb szakiskolák minden tanulója köteles valamely ouropai culturanyolvut annyira megtanulni, hogy e nyelven irott könyvekből tudományt meríthessen. o) Minden magasabb szakiskolából óvenkint néhány tanító ax. illető európai uitgasb •takUkolákba kiküldendő. Eme kiküldendő tanítók költségeinek fo-detésére at Állam félmilió forintot, gazdagabb hatafiak pedig,szabad ajAnlatkép szinte félmiliót Vdnak. Tartok attól, hogy a magyar olvasó azon kifejezésemet, hogy a török noinxet nagyon oóntervativ félre no értso; miért it jobb t&jékozAsul nehánv tzót. Van egy párt, ax ucynevczeit hyperor-thodox párt, mely semmi váltoxAst neiií akar; miért is eten párt a haladás akadályának tekinthető. A nemzet túlnyomó réste lassú, de folyton .folytonos haladást akar, de nem stereti a szokásokkal összenőtt erkölcsiség arctuk\'sa-pAsát, következőleg oly roforiuok rögtönózését •em, molyek a\'nemzet erkölcsi jellumél, vállá-•ossigát megrendíthetnék. Nálunk a tórik-sta-kad-féle reformereknek pártjuk nincs; mert bár igát — a mint mondám — hogy a törők nemtotek a reáltudoiuány.ok minden agábau a művelt európai nemietek mögött elmaradtak, de a bölcselkedésben, higgadt megfontolásban, erkölcsi érzületekben, hazafiságban, mely nálunk a kötjó iránti érdekeltséget ét táját érde- keinknek, a közérdeknek alárendelését jelenti, bármely művelt ouropai uemzotiel voiélkod-hotnek. MOLLA 11AL1L Krlctl kUxinomlások gyiijloiiiólijo. (Puljrlatás.) .U)t>. Ha oxer bámulód akad, kél \'-<ret < szerozuud fáradság nélkül sikorüloud. (Arab. \| Dost Mahumed könyvo.)- 307. A tátongó mélységen átvexető ósvé-, nyen txiveddel láss és — eszeddel lépj. (Mór.) \| 308. A király sem oBzik gyöngy szemüket l midőn .alattvalói éheznek. (Arab.) Qyöngyste-mok alatt lehetőleg nagyobbstorüt akar mon-dani at atab. A gyöngyikémé képjoltotes nyel-: ven jelenthet. igazságot, dicsőséget, tudományt, , boldogságot, hatalmat stb. (K. 11.) I 309.11a lovad lábai nem érik a földel, ( adj hálát Allahnak,mert ineglixethetlon kincset bírsz, beuno,. (Arab.) 310. Örömöket tcnyésxt kertjében azon • jámbor, a ki nem kivált mindig tóbli. áldást j Allahtól és megnyugszik sorsában. (Török.) I . 311. Ütköxotben a stemesség, egyenlő j értékű a vitézséggel. (Mór.) I 312. A zsarnoknág, nemcsak az elnyomót-: takra, de at oluyomókra nézve is átok. (Oliina.) \| 313 A stegóuyek é« gyengék megvetése j utóvégre is bostulóra talál. (Arab.) I 314. Gyávákra,v soha sinos »z.ükié;, a I csata sikon, mert ha a hősök elhullottak, a gyávák olszaladuak\'-, (ürüt.) 315. Némely ember a tudomány által lőtt tudatlanná. (Mór.) 310. A remény egyedüli tápláléka tok •teronwó^lenuek. (Török.) 317. A véletlen mindon bűntettben sxe- t repet játszik. (Cliiua.) 318. At ismert utat soha se hagyd el is-merotleuért. (l\'urzsa.) 31Ü. Eugudelmuskediii, gyakran köny-nyubb dolog, mint parancsolni. (Perzsa.) 320. A xöldstin sohasem lehet kékké: — ugy a bölcs, sohasem lehet gateinborré. (Török. A zöld a próféta stiue, legtiszteltebb sziu a mohamedánoknál; mig a kék legaljasabb és csakis at izraeliták \' használják öltözeteiknél, kikuok megvau tiltva tnáa stiuok viselhotése. (K.B.I 321. Ha mérgos kígyó matt meg, előstör r.iérgét távolítsd el asebtől; ciak szután gondolj a kigyó megölésóro. (Perzsa.) 322. Nappal aludni csak it a lomhák tuduak. (Qrúx.j^» . • ^ 323. Hol a nap nem\'világit a hold it ie-tétnek t<?Utlk. (China.) / 324. Ne türjétok mog igaz hivők tár«a-tágában a fekélyest — mondja a-proféta, — mert egynek vétkéért tzátak fognak lakolni. (Török.) 32ö. A kicek ninosonnk fogai, ne menjen emborek köté, mert fegyvertelenül megvetett a férlíu. (Mandsu.) Stüktégosnok vélem itt meg- I jegyezni hogy s maudsu népnél a fogatlautág, \| legnagyobb Bztfroncsétlenségnok tai;tatik.(K. 11.) i 320. Ha ellenséged sátorodban nyugszik, j sérthutlen ,mort Allah védelme alatt áll. (Arab.) 327, Kieíik övedzője a hajós kexéből ha \' a tenger hullámai Allah p trancsáru főlmagatul-nak. (Perzsa.) 328. Csölokedni férfiasabb doloir. mint beuélni. (Mór.) 32!). Telve van kegyelommel Allah tár-házu; Könyörögjetek és elárasztja áldásaival országtokut. (Perzsa. Omer Daili künyvéből4 330. Uyakran aioroucse helyott, csak annak árnyékának örUlűnk. (Mandsu.) 331. Tulajdouságaid no logvanek oly közönségesek mint a só és no oly ritíctlk mint: ax aranypor. (Portsa.) 332. A hixolgő szebben képos beszélni AhbiAuál. \\Tórök. Ahbia legjelesebb rogélő. volt Törökországban ; a 18. ttátadban élt, Konstantinápolyban. (K.U.) 333. Tápláld a hollót ét kivájja sxemedot. (Porzta.) 334. Előbb étket, atutAn tzót vondégod-nek ; paraucsoljAk a házi baráUAg törvényoi. (Arab.) 335. Ha vakot vak vetet, kéaőu érnek a czélhoz. (Tőrök.) 33lí. Magasan ég a méct, de alatta •ötét vau. (Tunguz.) 337. Hustnokabb egy tulajdon borjú, mint ogy közös tohéu. (Török.) 338. A portékában ax új, barátban a régi logjobb. (Perzsa.) 339. Nem súlya tevének, tulajdon hála. (I\'ora,.) 340. A sxeroncso vakon ad; vakon vcsx. (Portsa.) 341. A bölcs vélemény lóbb értékű, a tu-datlau állításánál. (Perzsa.) (Kol/t»ui«» kavsik.) KOVAHY BÉLA. " mik a közlekedési utak rosszasága, i a 4-5 mértföldnyi távolság miatt 5 óra kívántatik, Jiujjy dolgaikat későn végezhetik, visszajövet ,-lestéledvéti éjszak Ara kimaradni kény tetnok, i.rmészotesgazdászatukra érezhetőhátránnyal. At árvaügyek kezelésére küllő figyelem uincs s h hely\'távolsága miatt nem is. leh\'ot fordítva; a leltározni a törvényi\'írása szerint végrehajtó biró által nem teljesithotő; a ha a biró végrehajtó vagy árverező* végett inngjolo-nik egy részről a nagy fuvar, másrészről egy nup dolgát nem végezhetvén, a felszámított napi dij miatt mind ut árvák mind egyéb perlek) dó.lelek roppantul terhelve és Hujtvn vannak, olanuyiru, hogy a nép ingerültség közt általános panaszban tör ki". Hírlapok utján közdud..másra jutott,ln>gy ii kir. bíróságokat megtekintő igazságügyi-mi-nisteri tanácsos ugyan Aisó-I.oudvrtu az ügykezelésre vouatkozólag megelégedését nyilvá nitá, íle a biróaági azciiuilvzótuok szaporítását is szükségesnek ismerte. \\ idékünköii, ha tiilib bírósági személy nevo/.telik is Alsó-Londvárn segítve nem lesz, mert a távolság mindig t«o-marad, legczélszorübb tehát ha Itaksán kir. bi-róság állittatik, hisz nz államra ükkor\'sem no-liotüí Jiagyobb teher, mert A.-l.oinl. num szaporítani sőt inkább ogy uj járás alkotásával ke-vesbitoni lehet a birói személyzetet; s igy a nagyon sujtot népen könnyűvé ílwz. Melegen aj inljuk vidékünk kérelmét s kő/óhajtását tekintete* Zulatnogyn közönságo tígyelméb >, a a rosszul értositott Vasmogyétől » jobban értesítendő Vasinegyéhcz fellebozr.ük Ügyünket, romélve, hogy a magas ministeri-umhoz a\'Uaksán felállítandó kir. bíróság érdemében buuyujtandó kérvényünk pártoltatui, a kedvozőéfr^\'élamozvu ujánltatni fog. SÓLYOMKÖVY. Híre k. — 4 .ZenénzeU Lapok\' tizonharma-dik évfolyamára ujolag elóHzotést nyit id. Ábrányi Kornél mint szerkesztő kiadó. K hoti közlöny a zeneművészet összes ágai köréliól ho/. jelesbuél jelesb közleiuényoket, közöl zenemű mellékleteket, kitűnő hazai zoucmfivé-szek\' arczképoi a életrajzait aat. Ara egész évre 10 Irt, félévre 5. Hazai zeneirodalmukban Ábrányi Kornél novo oly név, melynél az ajánlat már ftilbsloges. Nem szabad o lapoknak hiá-nyozui oly ház — s oly körből hol a magyar zene iráut művészi lolkesültség honol. — Kővetkező sorok közlésére kérettünk ft ] r Jóllehet több izben a városi kapitányságnak, nemkülönben polgármester umak iaazóval jelentettem, hogy Fülöp-utezábaii, Teraánczky Orvos urnák házától t\'o^ya, lUuser János urnák kértjéig a járda oly rosves veszedelmes állapotban van, miként nappal is csak vigyázva lehet halailni, hogy azon virágzó lyukakba ne essék az ember és lábát ne törje, annál ia inkább aöt^t éjjel, hol annyiból is a sötétség uralkodik, mert az egész utczábun lámpás nincsen, ellehot gondolni, mily veszedelmes a járás, de fájdalom! jelentésemnek annyi sikere van, minthn a borsót a falra dobtam volna, azonban tovább mégsoiti hallgathatom ol, hogy. uyillan fel . no szóljak, miszerint a tettes kapitanysá-guuk a járdákra nézve kellő Iclügyeléséi tekintetbe sóul vl\'szí, ámbár egyik képviselői-gy ülésben az\'utczákra való felügyelési egyedül maga köréhez tartozónak nyilvánította. — Hogy jelen időjárással a járhatlau állapotban levő járdákat kellőleg helyreállítani nem lehet, ezt miudenki belátja, de a kijárt gödrüket kavicsosat. vagy kőszouhnmuval annyira betöl-toni mégis lehetne, hogy azokon a járó nép és iskolába menő számos gyermek bátran járhassanak. — Icy a főgymnasiumi épület éazaki sarkán, az országutou által is létozik egy átjárás, mely minden kritika alatt áll nem mondom, hogy az átjárásra semmi gond nem fordíttatnék — de el nem nézhető annak végében az árkon ál tett keskeny deszka, melyen félve lehet lépni, hogy az árokba az ember belo ne essék. Vegye tekintetbe a tettes kapitányság, hogy azon a veszedelmes bflrün négyszer közel 200 tanuló, és a nép közül is számosak átjárnak — de: hogy ki is azon sérülést szonvedjen, áldozzák a keskeny deszka darabok mellé még egy , vagy két darab padlót, hogy azon bátrau átjárni lehessen. A város két úttisztítót tart, kiknok évi fizetősök 400 írtra rug, kérdőm, jelenleg minő utakat tisztogatnak V azokat nem lohetno reászoritaui, hogy nemcsak a város fő-, hanem a mellék-utczákban és főkép a felsőtomplom olőtt is létező átjárásokéit felhalmozott sárt leháuják és tisztán tartaák V — hiszem, ezt caak méltán követelheti a városi lakoaság\'azon fizetésben álló szolgáitól, kik az úgyis felcsigázott pótlékból nyerik fizetésüket, a tettes kapitányságnak is más fáradságába nem kerülond, a mint csak a par ncsot kiadni és rendelkezése alat álló hajdúknak meghagyni, miként nézzenek utána, vajjyu parancsolatjai mikép teljesíttetnek, — mert van tapasztalásán, hogy számfeletti rendeletek adatnak ki, de mikép teljesítetnek,vagonom is! arról igen ritkán, vagy ki sem gondoskodik I Adja az ég Ura, hogy a belépendő 1873 ik évben a tottea kapitányság, az o<ldig [ árvaságban hagyott Fülöp és Oábor-utczákra-, melyek szintén a vaspályára — vezetőutczák-, \' több atyáakodó gondja legyon és legalább azt kivihessu, miszerint ezelőtt 3 évvel a tottes vármegye részéről a városunknak átongedett több száz mérő kövecset, melyből még ogy mérőre valót, városunk olöljáróságft>uom hordat-tatott, egypár száz mérővel szerencsé) tesso meg járhatlan utainkat! Tárnok. — JieklUdetett. Ugy látszik, az idei enyhe időjárás befolyással volt a pékek sütő ményoiro is, mert azok oly apróra száradtak össze hogy kicsinységüket a mostani ködös időben a kapitányság már meg som látja. O tempóra! o móres! — {\'/,.) — Hirtelen halt meg egy gyermek csemege féle ezukor után, a napokban eltemettetett, most hivatalos lelet véget n sírból felásni kellett. — S irshuxás. A 111. m. k. jótékony • czélu állniitsorsjátok. decz. 27-ki húzásánál a főnyeremény 207,109 száinrn esett, továbbá nyertek még iiagjobo\'összegot 18,0G.">—79410, 149,520 és 248840. — Uj naptár. Mogjelunt a beküldeteti hozzánk a .legújabb nagy győri naptár" változatos tartalommal. Kiadja és nyomatja (\'zéh Sándor. Ara 30\' kr. Szörényi Kndrénuk több sikerült dolgozatával találkozunk benne. — Köszönetei szavaz egy lutgiiyomo-rodott iparos, kinek egy 100 tagból álló társaság többsége 17 írt lakbér segélyt szavazott inog, de az elnök azt visszatartá a mind a mellett egy nyugalmazott gazdatiszt családos létére felebaráti szeleteitől ös/.tonöztelve jelentékeny segélyben részité, kinek az illető őszinte háláját nyilváuitja. — Kayy Oyöryy kir- aljártUbiró » n kesztholyi .Dalegylot" buzgó elnöke a bécsi közL\'órházban meghalt, hová a nyelve alall keletkezett — ugynevozelt rákot- — operáltatni mont; inint írják nekünk, hosszas szenvedést kellő kiállani. — Felhívó. A következő nomesczélu felhívást ajánljuk t. közönségünk pártfogó figyelmébe azon szíves megjegyzéssel, hogy az adomáuyokat mi is készséggel elfogadjuk s kézbesítjük: Hu igaz, hogy minden nemzet csak annyit ér. a mennyit irodalma, ugy nekünk, ha n többi polgáriasult nemzetek irodalmával uknrjuk a magunkét párhuzamosítani, akkor ébresztő szózatát nem szabad, nem lehet. feledni. Kis-Komárom s vidéke értelmiségének régoii tájilált óhaja volt egy szivet a lelket nemesítő, "h különösen a hazai irodalmat lankadatlan hévvel pártoló társaskört alnkitani. E vágy nem rég teljesedésbe ment. Mivel p«-dig A tenger is cs»k cseppekből áll, ugy társas körünkkel egybekapcsolt könyvtárunk alapját képoző összeg is csak nemes, s az irodalmat pártolni óhajtó ihlotott leik lek jószántu adakozása által gyarapodhatik ; azért, midőn uraságodat, do főleg minden szép és nemesért lelkesülni tudó női családi körét, a „társaskör" könyvtára alapjának nevelesére fobr. 4-én tartandó tánczvigalomra mozhivjuk, azon hazafias áldozatra kérjük fel. hogv bármi csekély értékű tárgygyal kegyeskedjék a^oreolás érdekét omoló nyeremények számát nevelni. A kisorsolásra szánt tárgyak e hó végéig Deszáth (jéza társasköri gondnok cziino alatt Kis Komáromba (pósta helyben) kéretnek küldetui. Kis-Konui-roinbau, 1873. január hóban. Ferouczy Jánosi társasköri jegyző. l>eszáth (Jéza, társosköri gondnok. — A Oeorylcon lelkes alapitója gróf Focstotics György születésnapjának évlordrt-lója van ian. 1-éu. .Született a nagy hazafi 17-1(3, meghalt 1819. ápr. 2 án. — Mint bécsi lapok irják: a gotwiczi főapát, ki egyúttal 184Ü-ota zalavári apát volt, meghalt — s igy itt az ideje végre valahára erélyesen hozzá nyúlni a zalavári apátság sokáig érintetlenül hagyott kérdéséhez.Ugyanis ez apátság már III. Károly óta bo van kebelezve alkotmányos magyar törvényeink ellunére az Ausztriában létező gottwiczi főapátságba s igy az apátsag jövödelmo nagyrészt kölföldro szivárgott ezen idő óta. Krezték már a sérelmi politika korában a helyzet visszásságát b nem egyszer képezte ez a zalamegyei serelrni pontok nevezetes részét, később uz alkotmányos korszak kezdetén Hertelendy Kál mán akkor országgyűlési képviselő most Zala-megye főispánja interpellálta bold. Eötvös vallás s közoktatásügyi miiiisicrt, a l\'esti Napló, Századok s mi magunk is közöltünk erro vonatkozó czikkoket, de iniut értesültünk nein találta a koimány loyalisnak még a főapát életében a kérdés eldöntéséhez fogni — most azonban hisszük hogy nem sokára kedvezően fog a kérdés megoldatni azaz: nemcsak Zala-megye, hanem az egésa ország közohajára a kereszténység terjesztése közül annyi érdemeket szorzott töragyokeres magyar s vendégszerető apátság -eí fog válusztalni az osztrák főapátságtól. Mint megyénket különösen érdeklő ügyöt későbbi fojloményoiboh ligyolmünkro méltatjuk s A részletes nWalasztás körülményeihez annak idejébuti hozzászólni hírlapiról kötelességünknek tartjuk. — Keszthelyen ogy szolgáló leány gyufával mogmérgoato magát. - Kis-Kanizsán a katonaság s polgárság üözt izgalmas összeütközés fejlődött ki persze — bor mellett. — Vadászat. A nagy-kanizsai vádász-\' társaság múlt év utolsó napján a nagy számmal megjelent tagokkal tartott hajtóvadászat alkalmával 70 db nyulat és 1 db őzet ojtott ol. A nevezett vadakból árverésre bocsájtatot .21 nyul; a többi a tagok részére maradt meg. — Ittívld hírek. Éjszak-Amerikában 80 - ember éhen halt, mórt hófuvatng által szakadt meg a közlekedés. — A főispánok kö-ZÓ\| többen beadták lemondásukat. — Horvát i és Tótországban az adóhátralék 3 miliő frtnél j több. - Tokaj vidékéu a kormány az adóoxo-outiét a cholera miatt folfüggesztotto. — Prot. Hetilap előfizetők hiányában boszfint. — IJoíg-rádbnn egy cm bort fogtak ol, ki osztrák bau- j kökut fényképezett. - A Sanwich-szigotek , Katnehamoha nevű király meghalt — I\'ost sok ntezája uj nevet kaps pedig tórténoti hangzású nevoket —A lópestis kiütése megczáfoltatik.— A .(.\'orviiiK volt lapját a .Házi barátot" No- j seda Oyula adja ki. — Csiklováu Ogy czigány iskola állíttatott fel, n tanitó 120 Irtot kap s lili tnnitványa van. - Szabadkán Kadics llyörgv Jlácskai «mléüyf adki. - Az orosz trónörökös jobban van. — B. Fohérváry Géza ! honvédelmi iniuisteri államtitkárrá nevezte-tott ki. Tiirténell íinptbr. Január 1. 104. K. u. Murius nagy diadalát llniiep;. Jugurtha f.ilött. — 17. Kr. j ii <\'. i :\'us Na«o halála számkivetés- \| ben a lökete-tenger partján. — 13(52. Ainurath zultán a jancsárokat ala-pitja. — 17UI». Sopron Uákóezy általi keményen bombáztatik. — 1823. j l\'etóti 8úudor születésnapja. — 1841. A .l\'esti Hírlap" Kossuth szorkesz- 1 téso Alatt megjelonik. 1 2 1320. Hobert Károly magyar király- \' lyá\' koronáztatik. "— 1820. A test- > gyakorló intézotek Poroszországban eltiltatnak. — 1849. Kis Ernő csatája Panesovánál. n 3. lOli. Kr. e. Oicoro szüloléniinpjn. — li>21. Luthert a pápa másodszor kiátkozza — 1839. Tlr»ly Kálmán szü- . 4. 1043. Newton születésnapja. — 17SÜ. Mendelssohn 1849. és Gabelsberger halálozása. DunAnful ^abnaplnrcza. Nagy-Kan Isik, derrmber Ill-ín, 1872. Dilis 6.20—6.80 kr. Ko.s 3.«. J.óí. kr. ,.r\|.» _M».» ■.».»0 kr. \'/.sb 1.60—1.70 kr. Kukoricxa 3.80—3.40 kr. Ilijitina 3.80-3.40 kr. Hz/na 1.C0- kr. H«»lm« • 1 20— .- kr. Onbscs — .— kr. Gyapja 140 írt 100 fii. Itópcie .----.— kr. Fshírbsl. 4.---. - kr. Ilfirgonya 1.40— .— kr. Bükkfa 14.—- .— kr. Cserfa 12.--.— kr. Tölgyfa 10.--.— kr. Iloglár. <lcc«. 24. 1872. Ilus* Ü.40-Ü.20 kr. M-»as 3.0ö-y.f>O kr. Árpa 3.40-3.10 kr. /.»b 1.66- I.60 kr. Kukorica 3.30—3.— kr. Keprzo 7.60— 7.— kr. Marlialm> ítj» 26 kr. Ilurjuhm fija S6 kr. DismóhuS fljs 28 kr. Iljbor skújs 10 frt. Óbor ak.\'.js 14-— frt Komínyfs ölo 14--frt. 8i<ns mnisája 1.80 kr. Hralms n>. »0 Kr. Termények álls-\|...Ia kn>/pKcrU. Idüjárá\' <i8i. Marciali, ütez. 30. liui.i 6.30— I.HO kr.lto»3.36 — 3.10 kr. Árpa 2 60 kr.Zsb 1.56\'kr. Kukoricts 260 kr. (lyűr, ilrcz. -ií>. 187S; Basa T.20 - 6.80 kr. R..m 3.W—3.60 kr. Arps 3.20—2.80 kr. Zab 1.80.- -1.70 kr. Kukoricia 8.40—.-1.20 \|kr. Köles 3.30-3.10 kr. II.Ü4 20-4.-kr.llablins .---kr.Marbaliui fonti kr. Borjúhús 30 ír. IMsan\'áhua 36 kr. Jnlihua 20 kr. Ilur^onya air 1. 40-.—kr. Ujbor ak.tja ».r>0— kr Ó-bor akrfjA 18.-—.—kr Hréns máx.áj* I.IK)- I 1.60 kr. Suliim* in. I.----kr. Keményfa Rle 16. --1&.M)— kr. IdSjáráa j6. Kalitheljr, deci. líd 27-án 1872. Kati 5.76 filiO- kr. Kom 3.30-S.20 kr. Árpa 2.70—Í.ÓO kr. Zsi> 1.70-1.66 kr.. KnVórieM 3.30-.8.26 kr. Kel. / 3 10-3.— kr. Ilab 3.6/.— .- kr. llajJia. .—- . kr. Marhalait 24 kr. Ilurjulin. 26 kr. OUrQÓhn* V8 kr, .luhbu< 14 kr. Burgönra mr. 1.60.-1.— kr. lij b.ir akája 13 —lo 60kr. óbor\' akija lH.--- 12..SI kr. 8s{i* in. 1.30—.— kr. .Sialma in. 90 kr. Ke-mfnyfa .Ho 16. -- .— kr. IdfljAria bav. Sopron, d«r«. 27-4n.Busa7.8-0.C0 4 60 - 20 kr.\' H..m 3.116 -3.76 kr Árpa 3.26-3.10 Jer. Knkorlcra 4 .--3.80 kr. Zsb 2.3-1.80 kr. Marhahu. ftja 24 kr Horjohns flja 24 kr. Dlsiaóbui ftja 28 kr. Ujb..r aköiá 13- Illírt. Óbor ak4ja 16-13 frt. Sxír.a maija I.60- . -kr. frt. Sulin* m. 1. ,--kr. Keményfa Ok- 12—10 frt Id\'ijárái ködül napok, l\'iipirszoletok. - Kg y angol hölgy t.,áeaot kért orv. lAI, mint Icli.inr míg3ri«ni egy hordó Iele. sört a £»i elöl ? Ili r«k egy mi(d van felel/- x nr állítson melléje rgy hoidil kiiitníi bmgni.dit: .\'—\' Tii ii- K mic rhinsl cs Határ Mhnii 18Ó0 ben okként leli l.irdelv,. a pekingi lapokban hó ll-in (21. íobioár) 0 foliége ui.-gk.-idi.., i. utjil. fela,állolt a sig* sárkányon,.* ......líg \|,l msgaaajgl.au. — * 0 K ó n y házaló fiijhes «di« I l.vát „Mit fogaz vele adhatni." kérdé egy i .id a „Két ti ,,Iinkuviiiát és Oallosiát, ott még ■■ r XIII. Ujo\'.nál, in időn — Kai a mp ea t épe,, kk..r jelent meg el -ei-Klehelieiivel állanillgyoÜbeu tanicako.otl. .v király in« g«avr> A kérdé : Mi-ml-n-lt knr ön iná-thá-máiki 7 A márki eire még nagyobb *varh j»it a hebegve viaxoniá: S-ae-ieminit fe íe fenség. A király ene dllhhe jött, art hívén, hogy * márki őt gúnyolj* a ily ho, ledve ■teliden lloeaáaa* meg e hibáját - melyrSI lalenuek aem kell aián.ot adnia A király megbánva hcveskedéaél, megölelte * márkit a mindvégig j.(i„d,llSill vi.elteteti iránt. Szerkesztői üzenet. 473 I,. 8 Szeged. A e.omg megérkexe axonual átadtam Hendbeo van niiiden. \' 474. S. 8. Oroaxtouy. Vetttlk jegyxSköm s köiötjtlk mielőbb. 476. I,. 8 Sxékeafejérvár. ÜdvflxMjnk ! 476. Többeknek. Upunkl a „Zalai Tank löuy" fejében tovább nSm ktlldhetíuk. - 477. K! 11. Csákány. Hagyjak medilŐ pi - 1 ...... " \' kéthelvi \' " " Érték- és váltófolyam decz. 31. 5% motaliques 6D.70; ő\'/o nemz. külcsön 70. — ; 18G5-ki álladalmi kiilcsön 101.50;bank-részvények 951; hitelintézeti részvények 33(3.— London 109-. ozüsf ágié 107.— ;\' arany darabja 6.10; 20 frankos arany 8.G4— kr. Felelős szerkesztő: Bátorfl Lajos. i\\J yiittér. Wtchtly far V.lele ! In allén IJrnuchoii, iiisbesojidoro aber bei IJezUf? der allgomeiti beliebtoii Original-Loose rechtlertigt sicli das Vertratten einerseits diireh niierknnnto SoliditUt der Firma, nnderseits dnrch den sich hierans er^obeudeii euornien Absatz. líie wegen ilirer l\'ünktlichkeit be-kannte .Stiiiiis-Kll\'octeii.llandlung Aílulph Il it u a i n 11 u m b n r g isi Jodermnnn auf s Wiirmste zu empfehlcn, und maclion wir auf die heiite in unserem Dlutte erscliienene An-nonco obigen Hattsos besonders autmerksam. STEIX SAMU • ókszerárus, arany- ós ezüstműves S5ala - Kg:ersaseg;en, Körmendi utcza, 36. sx. Van szerencsém a n. ó. küzönséget érto-sitoni, hogy a már \'i\'i óv óta fennálló aranyos ékszer-raktáromat ujolag a legválogatottabb . arany- ós ezüst ékszerekkel dúsan szereltem ; l\'ol. Kapható nálam minden választékú t züt-és nratiyórnk 8 frtlól kezdve i>nv»t 5ÍOO l\'rtin;\'lovábbá mindonnemű ékszerek, u. m.t karpereezek, f ü g g A k, 1 á n c zo k, gombok, Vj m 1 é n y o k, ó ts z o r e k, szóval: min-d"iiféle arany- és ezüsttárgyak, a legegyszo-rübbtől kezdve a leglinomabbig. J K» mindamellett, hogy raktárom nagy-! és gazdagságban votélyki\'.dhotik luindeu nagyvárosival, nz árakf rrllOiiócu olcsóbbak, niiiit nagyvárosban, a miről is a n. é. \| k\'izönség már a legcsekélyobb vásárlásnál is meggyőződhetik. — Avultéarégiarany-s ezüsttárgyakat a logjobbáron be-j cserélek. Gyorsan és kiváló figyoloramel eszköz-lök betű- vagy oziinbovésésokot. S iui leginkább szíves lígyolembe v.eon dó: saját magam is folylouosan dolgozom. niát r ellcnkei i állit, i • "sgyjiin inkröi a . ignloia • Iioimaiiaa a i.MgyjuiiK ueei as ölöknek. II* kegi ei lirtve érii n.gát, Liliom, hogy a „Suuiogy" sxer keaxlóje lapjában elégtételt d. A sérelem olt a ne.i min álunk történt 4.8 T. J. Caákvár. MuUs/láaaal ne vádolj l.anem felS em jót ápolj. 47\'J. K l\'oit. Kgéix örömmel. , 4Si>. W. K. Búci lli.onyoa körOlmények iniat fjtyelöre még megmaradok mollrtte. 4SI. „Három csárd," megénekollből egy i ■ok. Nem köiölhetC. 4HV. „Uj évi köaaöntő Bi« es vlset öntő. 483: A mitraköxi kérdéahea ujabb killdemény lajnáljuk. hogy elkéave kaptuk. Többire néxve meg alálj* * válását mai lapunk egyik költeményében. Idilli vagy kezdetleges titkos betegségeket ós teHetetlenséa;et haaonaxouvi gyógymód nerint gyógjit dr. Erasl L„ Pesten, bálváiiyulex* 6. n. 2. em. 15. jtó. Itenibdéai idő délután 2—6 óráig. K betegaégek gykrn, hogy aaoiinli ered-mi,ly éienék el könnyelmfien ngy adag jód vagy kénesővel ke,eltelnek. A. Így gyrf. gyultak aiunliKn n legboria.tóbh utóbajoktól támadtal;,ak meg; annyira, hogy a köm.velmfl gyógykeielés iniatt káaS vénaégdkig aienved-„ek. Ily v,-ii,Uyek ellen menedéket nyújt a b-louaxcti gyógymód, meri „emcaak a legrégibb bajokat moggyógyitja. de b»tli oly jótékony, hogy utóbjok(ól félni nem lehet. Ai életrend mellelte oly egyaierí, htfjy mindenkitől megtartható. ŐST I.evélileg ia eiaköiöltetik reudelés. Allerneusto GLÜCKSOFFE11TE. Glück und Sogftn bei Colm. GroHxe von -.tHiitc llnlllliurK Klirwntlríf Gcld-I,ntlt>r\|p von íllnr . 2! JVTlllon 101,300 Tiialer. Dioae vortheilhaíto Oold-LoiTerie i»t dii\'Niiinl wle-derűm ilurcli Gcwlmie ImmIciiCoihI vcrmtlirí, aie onthltlt nur fiS.OOü Lotmo, und werdon in wooigon Mo-naton in 7 Abtheilungen folitende (ÍCMvInno hí Iii p kc-wonnen, nUmlich: cin ni-in r «rons«r l!aii\|»i«cwlnn ovont. 180.000 Thiilcr. speciel Tl.liv,120,000.1)0,000, 60.000, 48,000. 86.000. 110.000, 2-mal 24000. .l-mnl 18,000, 5-mal 14,400, 18.200. 12 mai 12.000, li mai OUOO, 10 mai 7200, 82-mai 6000, ö mal 4H00. 6 l-mnl 1000, 122-mal 2100, 0-uial 1800. 8 mr^l l 0. 250-mnl 1200, 800-mal 600, 6-ural 860,110-mal 80,16.408-mal 44,-10, 18840-mal 20, 8, 0 & 2 Tlml.r. Dio G.-wliui-Zichunu «lor őrsien Abtlieilung int nmtllch auf dou 18 ten und 19 ten Deczomb ü.J. fcatgcRtoüt. Kn kostut lih-riil d«» KHiut- OrlglnnlloHh nur 8.30 fcr. Q. W. dart Imibe do. nur 1.06 kr. O. W. ~ dn vlvrtrl to do. nur .80 kr. O. W. und sondo ich dieae Orlrunl-l-ooHc mit lli«iiriniK«-wiippen (nicht von don vorboti ncn ProinCMon odor I\'ri-vat-Lotterien) gegen lYniiklrM\' Einsendung doa l)(>lrn^< -in Uniikiintcn aelbst n-tcli don eiilfernlchlen (iom ndi-n don goohrton Auftrag-Gob\'orii Mifort zi\\. Dio tuiKlk-ltC Zit\'hutiu»li.-><\' und dio Verseiulung. der Gowinngolilor erfolgt «ofort nnrli dor Zli-hiiiiK nn jodon dor Hetheilig-ion prompt und \\ erxohwlojp\'ii. Moin Geschfift ist boknnutlich <l«x Aeltexte und AlUsrg\\ückUchte, indom bel mir Jk\'f$ei\\l{/tcn aclion dio grÖHHtcn IÍ<íupt(/nriniu: von \'/../<\'r 100.000, 60,000, 50,000, ofuimU 10.000, 2(i,.i00, aohr liiiuiig 12,000, Thaler, 10.000 Timim jtc.etc^ unil j II nyst in don iin MoiUlt X»V. <!■ «/• atMIgoliabten Zioliungen , dlc Genammt-Sumnie ron iiber 100.000 Thaler laut avUlchen Gewlnnllnten bel mir yewonneii habén. LAZ. SAMS. COHN. in Hamburg. Ilaupt-Comptoir, tfank- und Wecliaolgeícliült. mr rí fák -l> diiilS ™ Nugyméltósiisíu gróf Károlyi Alajos ur stomfai törzs-juhnyájá- m ból 1873. övi januúr 15-én veszi ff \' kezdetét. W Stomfa a pozsonyi vasúti ál-lomáshoz 1 és fél óra távolság-\| ban fekszik. i»;s -<■\'> Félix a jelszó! • vftl\'itll »/oronfae ; — <le aír lm oly .kitliiiyd. A legjobb nlkxl hagyott ía kcieikfdott" nítíj E nélkül nlnca buc»u,\'nin I houAjulni mígia oly nehéx é« n [ m»i nyújtja ai államtól helybe I pémklaoraulía, 300,000 márka arany & mint finyeremény; I eiokon kivfil vannak még kttvctke»5 nyeremények 130 000. 120. 000, 90.000 60.000, 48.000. 36,000, 30.000, 2 .lri> á .24.0Q0. 3 18 0Q0, 5 A 14.400, 13.200, 12 A 12.000, II A 9.600. 10 A 7,200, 32 A 61000. 5 A 4,800, 64 A 3.600,. 122 A 2 400, 6 A 1,800, 3 A 1,440. \'-\'56 A 1,200, 306 A 600, 6 A 360. 410 A 240 körülbelül 35,000 A 132, 120, 60 mAika igy n««-«eji tübl>, 0 mlüó 484,000 márka arany. Aion «IS»cr«tet, mlyb«n o-n pún»kl»or»olA«. elönyti lir-rendráVia Által a> «£?•» fAldltn rú»«e«l)l, abból lllnik ki líginkAbb. hogy a logkönlebbl buiA^.\'a mely (tO.flOO .or.jeKyböl Ali 3C.IKM\' uyereménynyel, -nAr a 2<3>lk, tcrv«xeiU«»g < o»«tályb* van boron-■lesve ja a logkOiclobbl liU\'At folyó évi deczember 18- ós 19-ón eti. Ebhei CIG4 — 1 l e<H» eredeti Horjogy 3 írt 30 krnjcíiir. l«l , n I . Oö i negyed , , — 85 A« Boieg bektlldéto mellett, mely legk^uynlmmebbcn ajAh-lott levelekben eiikOiOlhetS, a> or«»Ago« eiiinerrel ellátott eredeti •ortj«nrek«t a Ugtávoliíbbr helyekre la pontonun megklIldUin, a hlvataloi (oraoláil tervet mellíkclvón. Minden huá« után követ-keiik a hivatlo» «iámjfgy«éko a nyeit jegyeknek, valamint a nyeremények kili«otí«e kOivetlenQI kOretkeiik. — A kik ily «.>r«-jegyeket kívánnak, fordaljanak egyene^on HECKSCHE R\'ZSIGM. váltóüitlotóhoB\' HA MBÜKOBAfi. Már 5 nap múlva, azaz január 5-ón lesz a húzás. Iu\'cn alkalmas iijévi ajándékul egy értékpapír, melynél n lulojdonos mindig értéket liir s még a/,onffllül jelentékeny nyereményre nyújt kilátást; klllönösen ajánllistú-BZ orezágfóvároMd Salzburgénál biztosított Sorsjegyek a-ik luizísa január 5-en fónyoroményc 40,000 frt, s melynél 4 huzSsban dijtalan játszhatni 40,000. 15,000, 30,000, 15,000 frtra. Alulirt vAltólláz mindazon sorsjegyeket kötelezi magát 1873. szept. 1 -Mi vissza vásárolni, a megtörtént 4 buzis után, melyek tőle 1873. január 3-ig 311 ftért vásároltatnak. Eredeti Salzburgi sorsjegyek visszaváltási kötelezettség nélkül 20 forintért vehetők meg. [Iogy 0 aorsjpfryalc veitek inindcnkire nízve Ivhofíivd I folpóiiKKpl (bélyeg egynzcrsinindcn- tiStusmík, cz.uk rúsakrtiz.utósro is olndntiiak, ti» pedig \' " \' korru lí) kr.) :IQ frtiírt,jikkiíp, hogy li\'ki\'j.iil\'iiW /ttt\'ll,\' I fl»f lizetundö, d» »<>r»jegy lininnk be/izotdso urán nzeredeti mdz-mnOllklIli ÜítlK 1 II l burgi Horsjegy kiszoignltntik. A cs. kir. szüli, bécsi kereskedelmi bank váltúirodája, előbb Sothen János C. Bécs, Graben, 1:5. • Eluzig in ihrer Art in Európa ~ • 0 lat dio grOait., vl.l.sltig .u.g..L-ichn.l. .\'r.la ® Ikais. kön. Hof-WáscIielaDrlk S dcs E. Fogl, in Wien, • Nlederlagen ® Qr Mariahilf, QP ZÜ Hiupt.lra... Roiulos, szigorú, szolid és mégis olcsó! K en ílönyl valdban. wiipAii a legjobb liiruek örvendd K A Hl\' I S S i íí B Qi R-félo fehérnemű ós uri divatrakiárbttn lelhető Bécs, 11. Praterstrasse 33-Ik szám K.ároly színház mellutt. ■ab Cliiff. ing egyénen rnnezokkal ... kereíít mellel , aitna mellel l-szorli valódi (!)18—ö) 1.25—2.ö\'». 1.75-3.75. •2.--3.5Ü. ikkal a.5U-5.-. 4.--(5.— . 0.--8.—. xoníiijj egyenes ránc: \' 1 . . . „ kerea/.t mellől 1 . . rumburgi kereazt mellel 1 , hímzett „ 8.— 12.—. 1 , színes pnrkiiil ing a kretan 1.50 —4 50. 1 „ angol ing kettős n vakkal 3.50—5.50. 1 . egészségi felöltő, iladnig 1.50—5. — . 1 . . selyem felöltő l>.-~ I0.~. 1. tlICZftt (lehet \'/, tuezutot is) vAs/.on zsebkenilö 3.— 10. —. Í . ezérnu vagy ]nunut fehér, szines zseb. 3.— 12. — . I „ i»ftmut téli vagy gyapjú liKrSnya 5.— 11.—. 1 darab Chillon nadrág, német v. l/anezia div. I.----2.—. 1 . vászon „ . 1.50 — 3.—. jVfifm válansíték Chillon- és vászongallérok és kéz-ilők három és négyszeri! 1 frt. 80 krtól egész 5 frtig. O\'itdnynerU niktiir angol és franezia nyakkendők uti divat tárgyak, kesztyű i-sóernyő, plaid és utazó paplanok és tiíbb itt nem említett északba vágó tárgyak bámulatos olcsón. A nyaktávolság mérteke kéretik. Vidéki megrendelések utánvét mellett, pontos és igaz* aágosan eszközöltetnek , nem használhatók visszacserél totnek. .. _• Kinladung zur Hetheiligung an deu ueu beginuondon Ziehungon der grossen von dor Herzo^lich JtrnnnscInToig-LUneburgisolíon Laudes Hegierung geuehmigten und garaiitirton Goldferloosuug. Der (fröastn Oewiun botrii^t ím glücklichsten Fali 120,000 Thaler, l)ie Hnuplpreiso bolraden: Tualor 80,000, -10,000, 25,000, 20,000, 15,000, 12,000, 2 a 10,000, 8 a 8,000, 2 a 0,000,4 a 5,000, 12 a 4.1100, 3,000, 35 a 2000, 3 a 1500, 200 a 1000, 8 a 500, 303 a 400, 2 $ a 300, 198 a 200, 800 a 100, 25 a 80, 50 a 70, 25 a (50, 00 a 50, 22350 a 17 cc. ec. Hh kommen 32 -hl Oowinnu planmüssig inncrhalb einiger Moonte in noci: íj (lewionzieh. zur hnischeidung. Gegen Kinsonduiig dcs lletragesvorsenbe icli ,Ori-ginitl-Looso" als Erneuerung l\'ilr diuzweite Verloosung, welcho amlieh pluumitssig Ibaigostolt Schon den 23. u. 24. Januar 1873. Stattlíndet, zu folgenden tusion Proison: Kin ganzcs Original-Loos fl. 7. — Kin halbui Originál Loos II. 3.50 Ein vicrlel Original-Loos fl. 1. 75. untor Zusicherung promptcstor llcdienung. Jcdur Theilnehmer bekommt von mir dio mit dein amtlichen Stompel verAehonon Originál l.ooso nolbat in llfindon und garantirt der Staat Hamburg dio Oowinne. Der amllicho Original-l\'lan wird jeder Hestellung gratis beigofügt und den Intereasenton die Gewinngelder nebst amtlicber Lister prompt zugt^aandt. Durch (I,;i8 Hurtrauon, wolehes síeli dicse Looso bo raschor worbon habon, ervrarto leli bedeutonde Aáfirilge, solcho wcrden bit zu den kleinsten Deatelluugon selbst nachdon ontferntoston Oegondon prompt und vorschwiugcn ausgefUhrt. In kurzon ZwischenrUumen fielon acht Mai dio erston Hauplgowinne ín mciu Glück begtlnatigtes GcschKO. Man ))loibo^)i bsldigst und diroct zu wenden an "^DOLPH HAAS, StaaUclTecten-Haiulluiig in Hamburg. SJV Eitr das mir bisher in so reichem Maassc buwieseno Bertrauon sago ich moÍDon JutorcMontonedcn beaten Dank. Sínül, KMraUeritrint 27. 9 Kcko der lliiiiiiirl\|>f<>rlKAiac, 0 „xuni Hrtliertou Kari", a i Solidii.1t oád uf jod«in HtUek W«,,„ Uljt iliaii I\'relt u. boi ilirer M»Meuproduction dabingo- © »i« \'lein Kxporle, Kngrot. »uwio Uotnilvorknuíe 0 a\'nixoiitndu.u llainller Krieiclibnrea, aiiMorordenl- tt » licli Uilligt. und llo.ic, untor vu\|\|.t«r O.iraolio bi.-i„i und „nch « 9 dt-ii J\'foviiuaii auf bricllioliri VerUngrn llodclluiignn pronipi «u-9 9i iidol und .Nii-lii\|iHMciidr> rotuur niinml. Kngl. Chi/) on-JlcmiU\'ii mii. ^-Duinvn-UiitvrröckcQ ,der oliuo IUl>krXgeu,«rli<iii<,r aU cail od«r feiu.iem Itoi-k-llarcheut -« •oliion (bei bri«lli« Uer llo.l. llung\'zu 0. 4, mit Htick«roi-Kln.ilUflu U Q •t d«r liaUumiang aning«t>^fi)da.\|5, ti-H fl. ^ jUlck II. l.öU, a, \'2.M, 3—3.60. lla«j Ditmeiuilrümpfc odar J/er- # ------------- \' " ""\'■\' •»» FUHMMOC/iCH, daa llUdlI.,\'., % ö—10 ll. dio íuiiialdn. 0 DitlIlftHnlcilcr ium Sclinllr.-u % (Tallliniiu.ii.iiK i.t aiiiugubeo) in -Q llu ni lm ry. ■ l.chii-ii- 11c • /i<-W(/<-i<Jlal»uiiirangxiKUi • >u ll. A, 4, 6, li dio allvrlicKl HűinkrUycn, neuotler I >r Ulíd II. J, 3 - I ("al Ucr, Ü. 3, 4 ^ 1 Uud i.i-liirn-l\\tachent(l-> Q \'r/ier »u ll I...O—Ü. grrtíior.\' uud m jfoinaro «u ll 2.öu, 3.&0, 4, 6-- H fl. 9 1 1 i)i«d /.wlrn-lUtUM TUrtur % <u fl. », 7, U 10 II. di«.fcinmoii. « I Xcrvletten od. HundUlcher, « l>ud ir fl. 5, 1 7— Hl. ood«r, (JcKUIHl/lcIfM - ./«■ A-irkt\'o Un/ccho- .etncn-Damcn -1 Ír miien • glall, ufl. I .!><), \'2, főin gofcliluiigou\' 0 ll. ».60,"lowio Achwoiiorf.irin, g«n« • iicno t\'ormun luil Htickcroien <u Ü. • 3,3.60,4,6, ki aucb allerfuinalo Loi- • dou- uud Italitllioinden mit bticka- • roi, auoh HpiUon, »u H. li, 8— 10 fl. • IKimen Nacht- odor IHnter- • hemdvu mit lángon Aerimln null. • 3.60, auuh gvsliukt ll 7 li ll. J JJilllieilhoscn, au» Lainvn, Por- • cail, odor liarchtui fl. 2, 2.60 -3 0. 2 Vumen-Xeallffé odor SucM-1 - roméin aua Iciuaioio llarchont t 11. U- J 6ü, au« fraiir.0<iavliom Hi Ilit mit 8lickoici m ll. 3 60, 3 4 ((laUuinfftng aniiigoboii.) 5 Briefliche Bestellungen ^ geu odor Poilnaclinalimo unlor Hrijío 1 Ijeliieii-\'11ne/-</urnUiir m f\'llr O 1\'ernoutn (1 Ti.cbtuch mit 9 ■1 \|ina«ciidi-u .Scrvioiton) xu fl. A, 0, A 8- 10 fl.. fllr 12i\'or«.dasOup\|i«lto. Z 3U Kilón fllrblyta Iitlisceuff, m da. tji. «ufl. í,Ö, li, 10—12 Ú. 9 30 KlUn lluiulyurn-\\.eln- q 1 vantl goblotcbi, aucb Ooppol. 9 awiru ungobloicht au fl. 7.60, 9.60, Z 10, }8 - 16 fl. X 1 Bt. 30 lllgo b\'eito JtUM- Z burffer i.tlnwuud 111 u. 12,13, Z 16—1» fl. ^ 40—4-.\' Kllen v»r<flglioh« H e- Z hen-i.eltucimd (r.u feiuor lletl- Z wkacbo odor 12 Uainou-llomdon) II. Z 14, 16,10, - 24 fl. ^ 4» clllgo belgiacho UcOen- Z l.elnwund xu II. 22,26,30—36, Z llagCIO schSn. b<J uud 61 Kllou unvorgl. gulo g Itumhurger odor IhUUhider « H cOcn (llaiidgcipiuiiai und bf. a au 11. 30, 36,40, (A) -UO ll. Z In beliebigor ítprnyde aua den Pro- q tiiKOu iveiden gog<-u Ueldaeudun- 9 arautlo Uberállbin oigvaendot. — Z (»Ö3~12.) , oE! FOGL, fen, k. k. Hollioferant, i J Mariahilfer8tra88e 25. J 9 Bőim Einkaule von jö "ff. 50 Ü Öt. llfttisttüclio gratis. 9 „Rajta loúnyolc mulassunk !" miiliittutú kdzikOuyv. A. magyar hölgyek számára gyűjtötte: Wajdits József. Ezen gazdag beltartalfnu, szép kiújlitásu (közel 500 lapra terjedő) csiuos kemény táblába kötfltt könyvnek Ara 1 írt. eo kr. „Kebel hangok." Uj évi, név- éa születésnapi felköszbntósek. Irta 1101\'PÍIANN MÓll. IC tlliEus kiálliláHÚ kcnii\'ny kíltdafl kíiny vriulí ára 1 frt. „Iladtérszolgálat" 160 lapra torjedii katonai tankönyv Ara 80 kr. „Rajta fiuk, vigadjunk!\'4 IV-dik uj, olcaó kiadás. Ara 96 kr. Wajdits József, kia^-, lap- ós nyomdatulajdonos, gyorasajtónyomá sa ífgy-iB®DiífÍD NAífr-KANT/SA. 1878. Január 5-én. 2-lls szám. Előfizetési ir: igcar ívre . . S AVW A»% Hirdetetek jutányoias. NYIIJTTKKIIKN loroiikini 10 krért vé. ;iünnk fel. Znla-SoiiBogyi Közlöny Tizenkettedik évfolyam, ia „zalamogyei gazdasági egyesület" Ite len kint kétszer, vasámap- s csütörtökön, megjelenő vegyes a „nagy-kanizsai kereskedelmi 8 iparbank" ugy a „Zala-Soiiiogy- gőzhajózási i\'észvénytársulat hivatalos értesítője.) fe. tartalmú A lap Mellem! rétiét i illető közlemények a \| szerketztóhez, ! - auyagi rétiét illeti t1 kótlcménjck pedig a ;] kiadóhoi bérmeotv tű- \| télendók: I NAGY-KANIZSA j Wlmloihái. ^jj ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS hitenkiiiL k\'Atznr m><yVen\'i „ZALA-SOMOGYI KÖZLÖNY" 187ü-ik tizenkettedik évfolyamára. Január—deczemb. egész évre . 8 fit. • „ -juiiius fúl „ 4 , , — márczius negyed „ 2 . Bizalommal kérjük az előfizetések mielőbbi szives megtételét, nehogy a lap szétküldésében hiánymerüljön föl, A nagy-kanizsai , .KERESKEDELMI és IPARBANK" 1872. évi január hó első napjától kezdve, tőkebetétek után és pedig 30 napi felmondássál . 7% 15 - \' • \' kamatot llzet, és a már betett és 1873-ik január hó első nupjaig lel nem mondott tó-\' kék után is, ezen kamatot számítja. A muraközi kérdés. Hetedik kötleinéuy. - Nyilatkozat. törlésemre esvén, hogy több nyilvános helyeken, a megyo székhelyén is gyanusi-tattam, mint — az állítólag — Szoboticzán kelt, a varazsdi horvát lapban pedig megjelent és a „Zala-Somogyi Közlöny" tisztelt olvasói elótt is már ismeretes levelet, bizonyos érdekből én irtain volna : morális kötelmemmé vált ezennel kinyilatkoztatni, hogy én ama levelet, mint meggyőződésemmel auiu^is ellenkezőt nem irtain és hogy olyan érdeket c világon nem ismerek, melyek arra csábíthatnának, hogy szeretett hazám integritása ellen .szót, vagy tollat emeljek. I Tisztelt védőim — kik elótt mult- és I jelenein nyitott könyv — fogadják lovagi. I asságukért szívélyes köszönetein kifejezését, j Szoboticzán, dccrtcmbcr 31-én. 1872.-MUliNÁlt ISTVÁN, r- zágrábi «tszéki é,V\' zalamcgyél isk tnnjcoi Szíves figyelmeztetés a zalamegyel földbirtokos urakhoz. A „Zala-Somogyi Közlöny" !)(>. számában érdekkel olvastam azon czikket, mely kitűnő szakavatottsággal tárgyaljadon kérdést,"mely az újonnan kiópitondó jánoshá/.t-és Csáktornyái vasút létrehozatala érdemében jelent meg, és a nevezett vasútnak f n-Tős, Szükségét oly\'Iliin ecseteli. — Igaz, hogy nem oly könnyű a felvett kérdést tárgyilagosan, és alapos érvekkel begyózni ugy, hogy az a felületesség, vagy az egyoldalusag színezetét magán ne hordja, — azonban a mi egy nagy kiterjedésű és gazdag incgye jövőjét — az egész coutinenst összekapcsoló közlekedés létrehozatala által emelné, szükséges, hogy a felett igazságos szemlét tartsunk, azon méltányos indoknál fogva, hogy Zalamegye jövője minden tekintetben emeltetnék. 1 logy mily hibát követett el Zulamegye fószékhelyo Egerszeg város tiemes tanácsa akkor, midőn a bécsi vonal kiépítése azon keresztül terveztetett és nem fogadta cl, annak nagyszerű veszteségét a jelen sorokban felújítani, restituálni néni szándékom, egyetértek czikkiróval, és magam is állítom, hogy a vasutak álláiugazdászati szempontból nagy fontosságúak s azok nem csekély befolyással vannak productumaink el-értékesitésére, a fő, mindenkor figyelemmel kisérai. hogy mely irányban vezettessék a pálya; és az ily nagy horderóvel biró építkezéseknél ne csupán egyes birtokosok érdekei Iegyeztessenek, hanem szem előtt kell tartani, valamint hadi, ugy kereskedelmi szempontból, az elsőnél, hogy hol vonható a katonai erő össze leggyorsabban a megyében éj annak szomszéd területeiről. Figyelem-- luel kell kisér.ii a népesebb városok és falak fekvését, — kereskedelmi tekintetben • pedig, melyik vidélí a legtermékenyebb, ; uelyik gazdaságok képesek legtöbb és jó \| minőségű terményt producálni, nézetem sze riut Csáktornyáról Alsó-Jjendvji és Göcse-I jen keresztül Egerszeg, Zala-Apáti\' (itt \' megjegyzendő, hogy Keszthely és vidéke nagyban érintve lenne.) Apátitól a Zalavölgy ében Szeut-Gróth-Jánosliáza L\'jszóny-Komároinuial köttetnék össze. Építeni még. ma lehetséges mert erdőkben oly égető szükséget itt-ott nem szenvedünk, de tapasztaljuk, hogy a vas\'utak kiépítésével a consortiumot nyert társaság közönségesen oly vidéket foglal el, mely inég őserdőkben bővelkedik, és hol a kiépítésünk a vállalkozó feleknek legjutá-nyosabban kérésziül vihető, reményein, hogy nálunk is megvirrad már valaha, és végre ha a 11 éven- tiU együtt ülésező országgyűlés nem volt képes okszerű és czélirányos határozott erdészeti törvényt alkotni, ugy fognak a megyék ez érdemben intézkedni, hogy egyes magánbirtokosokat, községeket é"s magát az államot erdeik kény leges használatában\'korlátolja, mert habár pirulva, de,elmondhatjuk, hogy szánalomra méltó az a nemzet, mely életszükségleteitek leg-fönlosb egyikét, az erdők fentartását rendőri kényszer útján kénytelen a végelpusztu-lástól megóvni. — így van az nemcsak Somogy, Veszprém, Tolna, Baranyamegyé-ben; hanem úgyszólván egész magyar hazánkban. Egyelőre bátorkodom figyelmeztetni Göcsej vidék erdőbirtokosait, miszerint a jelenleg kiépítendő vasútépítésénél az erdők leendő értékesítését bitang árért ne hamarkodjuk el, s azon erdótérek, melyek beosztás folytán rendes évi vágás alá esnek az abban találtató és technikus czélra használható kocsányos ós kocsánytalan tölgyfák köbláb tartalmát kibárdolt állapotban UO kron alul ne értékesítsék, — mert a göcseji erdők szép értéke csak most fog emelkedni, ha.a vasút azt keresztül hasítja; és tapasztalni fogják, hogy a zártállományu erdők urbari$Íis holdja az első években 40—.00 °/0-attal fog emelkedui, — mert a közlekedési eszközök szaporítása a vasúti hálózat terjedése a még ki nem használt erdőknek nagyban meghozza az értékét, iuiutáu pedig a göcseji erdők nem feltétlen talajou állanak ; igy növekvési felvételben is gyarapodnak, korra nézve pedig a legtökéletesebb építkezési fanemet szolgáltatják — és igy biztos a közeljövóbeni eredmény. Hogy pedig rosz kezelés a nagy kiterjedésű szép erdőket Zalában töukre ne juttassa, igen kívánatos lenne, ha a megye 4 részre felosztva minden kerületben szakértő. megyei erdőfelügyeló neveztetnék ki, ki a kerületében az erdők épségbeni fentar-tását, művelését szorgolná, és a történtekről a megyének évnegyedenként írás és szóbeli jelentést adna. Keményein, hogy ezen kiálló életjel nem fog a pusztában elhangzani. Csány, decz. 20. 1872. NEUSZIDLER JÁNOS. Tanító társítanak ujévi-üdvözletül t Midőn a szép és örvendetes haladásnak indult „Zala-Somogyi Közlőn}\'* a tizenkettedik év folyamába lép, szabadjon e lapban tanító társaimat c szavakkal üdvözölni : „Boldog uj óvat!" Épületes látványul szolgál a zalamegyei tanítók tömörülése, itt-ott fiók-egyletté alakulása. Küzdünk, hogy czélt érjünk; hisz az öntudatos ember mit s^rn tesz czél nélkül. •Törekvéseink, melyekkel czélunk után iparkodunk, kűzdclomtcljesek, mégis nem minden ember jut el kitűzött czéljához, nem jut pedig azért, mert a kiszámithatlan jövő e czél elé egy követ hengerít, melynek elviteléhez egy emberi oró kevés; a tömörülés, egyesülésben rejlik -tehát azon erő, mely a legnagyobb követ szétforgácsolja, — mely a legsúlyosabb nehézségeket legyőzi, miért is üdvözlöm az egyesülést: Boldog uj évet I TÁRCZA. T I) kelvin (í. „Ki volt dicsőbb, ki volt úagyobb ?" TÓTII KALMA.N. .Magyar szabadságnak, kuruezok Ügyének, Akkor osetl kára, Hogy TökOlj- Imrét lat toronyba járták, rixtambul városába\'. Álnokul megcsalva a török a magyart, K ea boámtól égve, Kuiucz a labauctczal, magyar a némettel, Kezet fogott végro. ,A\|iritván az ozmánt, — ki remegve futott, \' H/.áz ciatán kevélyen. Törökök császára a „íekMo leves" lllbaját belátta, Sutiad lett. Tökölyi, fogolyból száműzött I Átírt mind Mába I Annyi csalfa kötött csak egy maradt li(ve A* Ügynek szilárdul, Kiszakítva bontól, bujdosó férjétől, A« egétz világiul. Hanoin híve maradt, egyiltt ((állott vele, Égbo i, (irjába, Kgén élőiének, ez maradt miudvégig, DicaSllége, — átka! Német rtá.zár így »»<ilt: „Nagy aereggel indulj Kaprara é( láaiad, Hogy kihányd töveitől, öaaietörd népeitől, A inunkácni várat. K* a láiangd nép, lángot\'kaphat oti még, Arra köuynyen bajlik, Oyőielmeim bírét bántja a» az aiúony, VImi« no jöjj addigi" olga, < elmegy, Hl é« kapu láríil, Munkára alá \'érve. nagy bizton Kevélyeu izeu fel a vár a«(ic.íiyálioz : ,Add meg magad kényre ! Hányatok különben Crrget, cauCMzopót, Kegyetlen kard élre. Még kttgyolmet nyorhcHz, a koicm még nyitva, ílet -- halál, vila..«« » „Tedd a mii paratiCíoil urad I" — igy érkezik A várból a válaiz. Meg((óllalt at ágyúk ércttorka, dörögve, Szalyidatlau, váltig. ,Vála««odra válasz,.»tép iumoii)\', ha tet(zik, Ha javadra válik.\' Sátor ajtajából nevetve nr»te, hogy Miként hareiot népe. Hetek, havak multak éa mindig c(ak onnan, Íhiába héttő. ,Ördög vagy, nom asstonv !\'. _ kiállt.it atilajon, Harapdálván ajkát, Dieioaaégö társál porba dobta, vttiu Ö((letörte kardját . ,11a nem vitéx inódra, Havá(«(ággal, ejiellel ejtelek el\'orvul, S lestek árlásodia I\'- — Követ törget mádiap a munkáesi kapun, „Kreiszélek bottám f Tökölyinéhet ment, a kuvet urának Ajándékit hozván. „Vidd ajándékodat ériutetleu vissza, H mond ujadnak ottan, Ha itt kel ii halnom utol(ó dolgámig, Lettek a mi voltam.\' I.ágyabti itten a kő, mint ott aelyempárua. Haltyúpelylie( ágyban. R a fényen életnél; a mely ottan cseng teng, .Jobb itt szállni airba, • Melynek vaerjebokrát a szabad fuvalom Itiiigatjn el (írrn." Viaszaiért a követ, ura már at alatt Végezte a dolgot, Káröröm nz arczán, gunymoaoly az ajkán. . •Olyan vidám, boldog. ,(,\'aak dacnolj szép aMtony, aoraod el vau vetve, llalalmad már áioiol Fennhéjázd gőgöd, mi lákadni ké(»te, .\'. Kelejted a lánczon.\' iUért az árulónak, aranyból, etUdből, (Ictdagoii tizetek, ■lázadóknak lánctól, gúnyt a bukottaknak, l\'uttlulád tinektek I K« te uram ott fönn, no féltid immár bired, (lyőzedelmed leljéb, Végezve parancsod, s ő kezedben, mig egy Napfordulat tcluék. Htóllt .az ^gyu ismét, süvöltő golyója A levegőt szántva, Haretosít a -vezér veteti utolsó • K« Mtios etatára. . A \'szabadság flgyéí, mit * nőnek lelke, • Oly sokáig óva, ívlliagyva mindentől, pokoli árulás Hajh! megejti lopv^ Fenn a várpalota tágas teremében, Fényes urak vaunak, Fegyveres nép körlll, hajh 1 német osztogat 1\'araKcsokat annak. Ott Zrínyi Ilona gyermekóvd foglyul, * "" Alnde nom at lelke ! Nincs halál a hitben, habár porba sujt is A keresztnek terhe I K bitlel távozott, a mikor szabad lett, Törökök földére, . K hitlel csolkolá édes ura ajkát, K bittel ölelte, Mikor újra drága köblén pihenhetett, Hogy újra. föllollo. Imo átért maradi, szegény is mert jgy lőtt, Ny erte" gazdagságát, Kt készleté várul hazájának egén, Uj nap ragyogását, Várni, várni hosszan és o hittol stállni Kg be és sírjába. Kgést életének et maradt mindvégig, Hiesősségr, átka. (1804.) IIUHZAK LARZLÓ. A7, én dalom. Csendes az éj, alstik minden körűlom lli\'nan bangtik szét az éjben énekem, Dalban panastloui el at éjstakának, Hogy mint kinot — gyötör engom a b A Könynyot ttemoiel nétem at éj etillagát, Mely a tájra tflti arany(ugarát, Haj! ha én at éj csillaga lehetnék, Nem volna,tán keblem, mint moit — oly sstét Hugáraiuimal a setét éjstakán. Ilelekintenék a rótsám ablakán, llelenótnék csillogó két szemébe, 8 báromstoros lenue a magam fénye. ht mégis, -- mit érn«:-e fény énnekem, Hegitcne-o ot tteuvedétjmon T A fény cagora boldogabbá nom lobot, Ha az, a kit in sterotok — nem mrot. SALAT, É lap tízenkettédiMvfolj^niátyn veszik zalamegyei tanító társaim is azonlapot, mely ügyünk, jobblétünk, szelloiuUs anyagi crösüdhetísíinknek egyik rugójául tekinthető. * \' Rajta tehát tanító társak! kel ló ügyelem és tanulmányozással olvassuk e lapot, melyben a megyei inozgalimk tanügyüiflíet sem szorítják háttérbe; hisz e lap t. szerkesztője minden lehetőt elkövet, hogy csekély tanítói igényeink és kívánalmaink kielégíttessenek. • Boldog uj évet!!! SÁRINGER KÁROLY, nípUnlti/ Keszthely társadalmi tekintetben. i. Igénytelen ugyan a h«ly, a melyről irni óhajtók, uoiu valami országos nevezetességű a varos, melynek ez utlal leírásához fogok, minthogy nagy on)lékk néiu dicsőítik, nagyszerű tórtéuoliui núvezoltBaégu\'knék nem íbbzih: helye, de minthogy Zalamegyének okvetlen így jelentékeny helysége,e megye pedig oly szerencsés, hogy közlönye a .Zala-Somogyi Közlöny" letrejutváu,fenntartja magái, nem kevélykedünk abban, hogy a t. Szeikcsziő ur méhá nyolandja kivánatuukat, ső.i kérelmünkét, ha arra kérjük, hogy néha-rtéfla lapjaban a keszthelyi reterousnek egy ki? hely ■•! engedni szíveskedjek. Ott, hol a Ualaton egyik aga végződik, vagyvUn jobban mondva kezdődik, emelkedik ívtuleu z Igól üknek, midőn A kaui, mára Ualatout érintik, ét az úgynevezett k< helyi állóim • felé közelednek," r>ká tűnik fel, mert ha kérdezősködnek, nieluk tehát az a . Keszthely, csak akkor felelhet Síik, midőn jjiár majdnem kőzöl az judoházba szemlélotUnk egy épületet, melynek tornya ingadoz félve, hogy egykor majd egy erős szél j/itk romokba so« dórja, és ezen épület u templom, mely külsejével, épen nem a legkedvezőbb illusiot játs/á azokban, kik valamely városban ezeU épületről következtetnek annak jelentőségére. Időzzünk egy keveat o templomnál. Külsejű regi góth iz-lesii alakot mutat, clőrészébcu, mely sokszor a szegényeknek éjjeli szállást, az esőben botor-kálokuak menhelyet nyújt üresség és bemeneti tér a templom belsőjébe. ltolsojébon a goth ízlés csakugyan repró-ducálja magát oszlopzataibim azon különbséggel, hogy.porral tetézve latjuk azokat, ueiu különben az oltároka^ÍB, melyek száma, lia.jől étiilékezünk, halra emelkedik. Ki a város népességét ismeri, ki valaha Magyarítón geogra-phiáját tanulmányozta, kétkedni log azon, hogy a kis templomi lielyiség hogy fogadhatja bu a . promontoriumokkul együtt 8 — 9 ezerre menő Keszthely városnak lakosságát,csak is ugy,hogymint tudjuk, vasárnap és ünnepeken nagyrészt a templomon kívül hallgatja az ísteiii tiszteletet; de nem érti a szent beszédút, mely egyiK nemesebb része az isteni tisztelőinek.\' Kél seg-reslyéje van, melynek cg/fkeból a lelkész se-gédjeive\|,a maiikból a lehtfrpapok iudulnak ki a tomploinban végzendők széni ájtutosságaikiit. A segrusiyo belseje iniserial, a ruliak, mellek-• bon\'á/pap öltözködik, szegénységre mutatnak, díszesebben néz ki a fehérpapoké,. kik >a ját. költségeiken látják el a segresiyét a Bzükscges miséző, az isteui tisztelethez megkívántató esz-körükkel. Hát nnm érdemel-e Keszthely város különb templomot, nom érdemeli nagyobb csínyt áz Isten háza, hát Keszthely annyira sülycdő vallástalan tekintetben, hogy filléreit kímélné az ily szent hely emeíésére V Nem,azt nem hisz-szük, óhajt ő is, desiderál nagyobbat, szebbet, csiaosabbat; de nincs tehetsége. Tehát maradunk figy V Nem lehet, nem szabad. Mi a teendő? Kpiteni kell nugyobbat, mindent el koll követni, hogy az mielőbb léte-■Üljön. Legközelebb áll a magas hivatásánál V fogva oz Ügyhöz a helybeli lelkész : do ő lehetetlen maga azt l.étreliozulV keressií fel először is Készt helynek .dicső eiulékü, földesurát, a dicső eifilékozotü Festetics család ivadékait a helybeli Patrouust, mondja el a nagyszerű igéket és okokat,melyek szükségessé teszik a templom renovatióját, restauratióját, enfeljo ki annak a vallásosságra, melyet leromboInMíészül az idő, nem hisszük,\' hogy az ájtatos érzüleiü csalid o jeles grófja hallva a lelkész szaváról az ájtatos kivánatokat , megtagadná azt, mit tőle ilngitál a város nevében annak lelkésze. SürgoMe azután a várost min-don kitelhető módon, hogy miután a földesurat megnyerte, uo kim/ljs ó js azt, mit tud áldozni Isten oltárára. Szólítsa fel megyéje püspökét, kiről nem hihetjük, hogy annyi jótétemények után, melyeket tesz, egy parányit ideáldozni vonakodnék. Megyénk b .városunk vallásos, hathatóáb íérfiai buzdulni fognak a szóra, mo-lyet addig, kell ismélujtii, míg a czél kezdéséhez érni nem fog. Ismerem .Keszthely pietását, tapasztaltam a vallásos érzületet, ez nem fogja. engedni elhangzani a szót, lesz eredményo, csak el no Vessző az illető a kedvét, lángoljon, buzduljon a szent őzéiért. Keszthelyiek fényes küldöttségben keressék fel lelkészük kíséretében a nagy Patronust, és látaudják, hogy kérésük sikurea leendett. i Társadalmi életünk egyik, fő tényezője a vallásosság, ennek ébresztésero hely kell. Midőn a nagy l\'est izraelita közönsége egy másik bámulatos templomot emel Istonliá/a gyanánt, hol mintegy szentélyébe társadalmi életének össze jő, mi kalholikusok maradjunk hátra vallásos társaduimi életünk oztfn üdvös érzetében? Vajha feltudnám villanyozni a jó Keszthely vallásos népét, mely elragadtatva ősei vallásos érzületétől felkarolná a szent vállalatot, mely által űlőulOzdittatnck az, mi máskint hanyatlani fog,a kegyeletes érzület, ki fog halni, mi á társadalmi élűt emeltyűje: u valódi keresztény szeretet. lín akarom, szeretem hinni »xt, hogy ez ügyben tett felszólalásom nem fog hatáH nélkül maradni, kijelentem azt, hog.vha e tekintetben nem találnék ímlitványoiniaal viszhang-\'rá, mint azon varosnak igénytelen \|i>lgára, ősze-járom hazám lakóit, kikkel lcliosrestclciu a tiptidon joia hajló pártfogol, hogy annál szorgalmazzak az oly szükíegesso vall czelnak, szegéuy lemplomuukiiak juvittat.Uát.\' Ébred-,jüiik liii/iili«k,ili kezuj.uk larsadáltui eletünket renoválni, eh ugy proeedaljunk a hasznosak A templommal szemközt ,áll a régi ugy nevezett vöiosru testeit iskolából leépült tejer normális iskola,a templom mellett a reg."bara;-kolosiurboi gyiúiiasiumiua alakult ü. most leg-uji.boau de»>Kaii4 osztályú praumonlret gyiu-uusauii, iskolák ezek, uiilil a larsaüalliil eiiulk műveltségét es laiiUimaiiyozaei (okiuiutet illuiő emeltyűk. A mi az ugynovezetl üormalis isko-lakat illeti, uem vagyok ellogult, so a közös, bo a felekezeti iskolák "áiit, kivált lia mindkettő megíoiul azon czolnak, mely aiiuak rendelte-tóiu; de azt uem tagadhatom, hogy nekem az iskolai kezelésnél a kisded gyermeki sziv.ykut illetőleg tógaraiilia a nevelés.. A gyermekei elóub nevelni és azután ta-nitnui, vagy midőn tanítok, ogyszersiniül növelve tanítsuk.. Egliet, hogy Kesztiiely, kis isko-laibau jol megy, vagy mohul a lanitas; de váljon ugyan oii ceuirizalvit vagyon-e uzoii jo ueveles, mely a társadalmi élet első fucloraV A lauar mit kepez a gyermekből: olt ao tudósi, sú bölcsei;. olt iuiiiulivul ad, bölcsőjébe lekteti a gyermeket,oll ringatni kell", inog \'csak a jo uuveies pólyájával, ezt pedig a jo vallási urzulel eszközli, niolyol moci szam«zve látok ott. A jősszuvogy ilett iskola mit producall a gyeriuukikrb nuzvo? Nem hiszem, hogy a p.uttt«í\\a gyermeki\'szívben ugy vau megórizvp, mint miuóu ennek kegyeletes olajával liiszerezte a tanító lauulmauyi elóadasait \'< Mii nyertek a tauitok,kik a jo«u materiális állapot lekiuieié-böl Tidvuzoltek a proclamált eszmét, miül a gyermeki regeueratio jntlladiunai ? On állanak a tauilók, a hol állottak tizuteabeu, » másban. K lajékvzásommal nem a leiinlovól akarom döuleui, csak azi ajánlom Keszthely iskolaiban niükodo tamtoKuak, hogy \'lanilsuiiak. növelve, az az a pietust, a vallásos érzületei a gyurmekiszivuküu bepiaiitáltii m! ne mulasszák, tiíert ók iiein judosokul, csak kisdedekel formaiunk ; de a formának jónak kell lenni, jobb Ionnal\'nem ludok, uuiii ismerek, miül iiiolyut az üdvözítő nyújtóit. Neveljelek szeretettel, és vallásos érzülettel ! A normális iskolából a gyermekek a gyiu-nabiumba lépnek, melyet a premontreiek tani-tanak. ltl megszűnik, szétrombolódik a közös és felekezeti lal, az üdvözítő aegiso alat\' oktat-tátik a kisded. A gymnasiuin kicsiny cs ezt sokán szereucséllensegnek tartják, éli pedig uzl tartom szereucsestiek, hogy itt a uöveiidck, ki majdnem naponkii^i ha buzgó és hivatást lel-togo tanerőkre akadt,\' coiitupluiuot iiyert; most mujd mindennap számol kérnek sálarsá-gáról, mint olt, hol tán kél hóuap alatt egyszer szólittalik fel. Midőn oly sok gy iuuasmiíiok ál-Httalnak,csakis az lehet jó eredménye, hogy hu-lyeukiui kevesebb iljakkal találkozva,a tunári-testület garautiát lal tanítása sikcruboiwaz által, hogy. növendékeit naponkint fel-ktrdez-heii. Nem a eokasag az itjuknak J hanem azokuhk eiómuiiutulo a lanultuanyokban classi-likálja uz itjat; de classilikálja a tanítót, judi-calja az intézetet, melyben tanult. Es o tekintetben én szereiicsésuek tartom a várost, hogy e kis-gymuasiumiui^l is dicsekedhetik,\'-melyben ha jól végezte a pályát, no iéljen, biztosan haladhal bármily ua^y tanodában ib,csak uo csüg-. gedjeti a tanár a kisebbség miatt, sőt ez adhat ösztönt a sikernek, mit ott reméuyleni lehet és szabad. A négy kis-gyiniiRsiumi osztályt bevégzett keszthelyigyeriuekmost hová megyV Atyja \'nem bírja taníttatni, ifiért költsége niucs, felsőbb iskola hiányzik, ezt akarná pótolni polgári iskola, melyei á hiagas kormány ott exigalni siet. Mi czélja\'ennek V van-e\'ott jdvője? norma, gymiiasium, polgári iskola, meg állhatnak-oVN jótékony hatása lehet-e V ezeu kérdéseket következő uzikkemben tárgyalandom* EGY HAZAFI. Zala-Egerszeg, dccz. 31.1872. Györfl\'y János tollnok urnák, szép hivatalom iráuti kiméletből irt, b a .Zala-Somogyi Közlöny* lU.\'i-dik számában közzétott czikké-ben előforduló állitásai inindegyikéro válaszolni nom akarok, — csak roszakaratu gyanúsítása ellen, melyszerint engem egy hozzám küldött irat eltagadásával vádol, s o szerint-hazug rá-fogással) mintegy becsületemet támadja meg, — okmányokkal támogatva kívánom faiagamat védeni. Az \'/■ alatt másolatban ide mellékelt levét, mely\' mellett ama féltelt okirat hoz.zám küldetett, kelt Nagy-Kanizsán, lti72-ik évi okiober hó iSU-án, — a zala-egerazegi tanító-egylet gyűlését tartotta a ,Néptanítók Lapja f. évi 4 7-ik száma szeriül okiober 31-én; a legjobb akarat mellett a gyűlés elé terjeszt-hűltem-e o* zalttiucgyei általános tanító-egylet okiober an kell lolhivásat, miután a gyűlést 10 orakor kezdtük, a lapkihordó a postai kül-douienyokol 10- és 11 ora között szokta lakásomra hozni?......Uyülés végeztével — mint azt a •//. alatt niásolaihau idecsatolt bizonyítvány igazolja — lóbo levéllel együttiró-a«ztulom"n találtuk amaz oiuiuostts töilnvást is. Lnnyii kívántam helyreigazuasul közölni. A többire nezvu (iyórlly urnák személyesen leli ígéretein szerint, szoigalalara aliok akkor, a mikor annak ideje elerkuzik. lluuii^ilvsuv. - Alunit Irlknsuivrelrton bi- louyilom, hogy kiób l\'«l umal, íolyó lPlií-.k iii lioknuuo.e^y\'ien ^fuMi\'uúo, délelőtt bnonyu\'i a^ylKn lucftcki.viii, eMloiu novnett ur^Nsgy K»- ■Út ■■<ár i..vglMl«loii é. iKy ai eluok uruak a kKelt /.ala-Kgcuiogcii, dsexciaber liú 31. I jlaki Maija. in. k , <ala vg«r«<vgi lauit.i it iók egylet lujogyiüje. A lalamvgyci l»iiic<5-«gylct iospouti válssst-iiiyátul. 4-ik uhui. — Tvkiiiluti-i Kiölt l\'al, /.ala-gy« iií. UufelUgycIőjjntlc, /.ala-Kge,.«egell. - Vá-itiniiiiyuuk folyó l.o -\'0-án Ulút tailvau(.« .Zalai ukoaluny \'re voí.alko.ólag l.yorUy ural, minta •gyilléa állal ia egyik mrgbiiuti makcrlot, ujolag kére, Auaieriiit a „/.ala somogyi Kúalon/- ben a< k-t tajysiUoa egy lollnráit bociaaiun ki. A rolbivás r sajtu nlall van, aaoubsu s kUiponti válassluiAny iák latin axt, tikiutvles urniágoUdal, mint ai ogtrr- otlani l.igur.tk lUlvllaguiilaiAra c»ém\' Ivlknldeiii. — l ikn.UU-k.Miíiián, október hó itW-aii. ia .Nd«tv«x JOnví, m. k„ bolysltri letUljcaeii kb- KKÓl/pÁL, ui. felügyelt.. llirek. — A Zala-Somogy gőzhajózási részvény-társulat lapunkul választó hivatalos közegéül s luiiiduiineuiú kózleuieuyeit ebben tuduiju. Ilazalias örömuiel üdvö^jük az. intezkedést s készséggel felelünk meg az igényeknek - s különösen ürülünk, hogy t. eloiizcloinknek mindjárt az óv elején közölhetjük, miszerint a megyénket-oly közelről crucklo bululoui hujozusmüveletröl eleve, s hivutalosuu huzuuk közleményeket. — <Jyaxxhir. A keszthelyi közös elemi uépiskola lauiiokara, uz emberi szívfajdalomnak legmélyebb érzete vei jelenti szerelett kar-tarsa hmucz Józsefnek, löi2-ik évi deczember hó "J6-áu, reggoli orakor, egy heti súlyos szuuvedés után, agy ailomany yyuladáslian, 43 éven korában lörteut gyászos kiiuultát. Henuo a népuklutas, melynek teréu IV uvig működött, egy laradhailan bajnokot b tevékeny munkást, családja a gondos házi-atyát, uejo a gyeu-ged terjut , kiskorú gyermekei iorróu szoruló óues atyai, "Ugytarsai pedig a leghívebb barátot veszitek eUA boldoguituak hűlt totóméi uiult hó 2U-ÖU, d. ü. 4 oiakor, ,bzt Miklós" -rol uuvuzutt sírkertben téiutiek az órok nyugalomra. Áldás és béke poraira! II — JUil(iui/<i. A Zala-Egerszogen lebr. l-én tartandó láuczvigaloui bálauyjaul areudo-zőség szerencsés volt Ökublics Uáborné urlwlgy ő nagyságai moguyerheUii. \' J J ■ — Tre/orl Áyuétun, vallás és közoktatásügyi iiiintster ur arezképet a zalamegyei altalános tanító-egylet központi választmánya egyleti saját helyisége szamaia egyhnngulag megrendelte. — A .Zala-SOMpyy gőzhajózási rész-vény társulat érdekeltjei eriesittutnek, hogy a belizotuil részvények utan jnró.lteszvéiiy könyvek* még f. évi január \' hó tolytán ki lógnak szolgáltatni,raz atvctel napja és helyéről e lap utján értesítés adatik. •) Kngeijelmi »\'u8 fáíoga." üier iluk, \'Uyorlfy állitii ny, hogy I átira - —..........................íljáiásál c»ak a kOrUliuínyrk mentik, melyről Oy«rffy urnák eddig tudomása iieiiv lehetett. AjtímjUk a.érl a tuitej.ege. \'Hilejűiciek é• iroualml baug in(glailá«At iniiideii, df fokej! ti il)en eaikkjiél, mely magit s lényt,lenyogó-beu nem czáfolja meg s ctsk lelrilágoiilis utjso gyiierll«a kini.uti. 8swk. — Táncxvigálom, A nagy-kanizsai főgymti. ifjúság segély-egyloto javára 1873. évi január hó 18-án a .Zöldfához ezimiott . veudéglő uagy tormében zártkörű Uinczvigal-mat rendez. Kezdető 7,9 órakor. Belépti díj: Szomélyenkint 1 frt. Családjogy 3 frt. Fölülű-zelések küszünpltol fogadtatnak. Ajánljuk e \' nemosczélu vigalmat a tanügybarátok buzgó részvétébe. — Nagy sorsjáték. A hitelsonrjégyuk jan. 2-ki húzásánál: 418, 501, 779,1250, 1302, 1307, 1732, 2004, 2812,2824,2898,3511, 3881 és 3995 sorozatok jöttök ki. A fényerő-tnény 200,000 Irtot 3511 so\'rozat 27 száma nyerte. — Az 1854-ki sorsjegyekből pedig a következő sorozatok húzattak ki. 78,230, 325, 332, 591,005, 1027, 1047, 1221, 1531, 1004, 1011, 1035,1003, 178, 1783, 1905,2031,2350, 2424, 2043, 2794, 3044, 3171,3407,3483, 3035 és 3840. — Sajtóhibákkal jelent meg az első szám,melyet leginkább az idő rövidsége okozott, igy o lap nom tizonharmadik, hanem tizenkét-, tedik évfolyamába lépett, Tersánczky ur czik-kéhon inátodik lápoldalon első sorban egy fej . helyett „ogyfaj,* — U-ik sorban sánczára he-lyott .szamara- sat. acsesztrughi levélben 3-ik lap első hasáb 8-ik sorában ozeu szó, iii ás t mint végrehajtóbiró által nom teljesíthető, kimaradt, b ugyanazon-hasábon az tttólsó pas-susbau .roszul értusitott vármegyétől jobban értositendő vármegyéhez" helyett Vasmugy-e van nyomatva. — Megjelent s bekűlüotett hozzánk a Skultéiy Josetu állal szerkeszlett és kiadott „Szépirodalmi könyvtár" 18-ik. vagyis, az .Eugénia* történeti rugéuy ugyan annyi füzeto. A 10 füzetig második kiadast ért. Ezután Iterl-hold U. . Velonczo titkai* czimü regény kövot kezik. Araa24 füzetnuk 0 fri 12 füzutuok 3 frt. — f őr/ieng. Kia-Kanizaáu a vörheny erőwu uralg. Naponkint több gyermek esik áldozatul; sot az orugebbokut sem kiméii meg. v Egyleti tIsxtújítás. A kis kanizsai polg. olvasó kór jauuar elsőjén tartá tisztújító közgyűlését. Eluök : 1 Jajgató Sándor, alelnök : Varga István, pénztárnok: llaba József, jogyző: Pap Fereucz, és 11 választmányi tag. — A aáktornyal polgári egylet az idei farsangon 1 fényes lauczvigalmatés 2 táncz-koszorút fog renduzni. A tánczkoszorukat illetőleg h&iározall^a ment, hogy a .Meghi\\ók-bau kitétessék, miszerint a nólgyek kéretnek egyszerű házi öltönyben megjelenni. (Fogadja üdvözletünket a csáktornyai polgári-egylet u korszerű intézkedéséért; köszönettel tartoznak családalyák, de kblönöseu a fiatalság, mert ha nőiuk nem Uzut& oiy uagy luxust, mi nőtlenek is előbb meg merünk nősülni. A magyar nemzetnek szül <íégu vau utódokra; pedig tudjuk, hogy vaunak vidékük, hol a népesedés — kü-lonoseu.i magyar faj — apadóbau van.) a. — -- Csuktornya varos közs. uéplanoda tanítóinak fizetőse—szabad lakás élvezutu mellűit — 50U írtról 000 írtra emeltetett; minden 5 óvi szolgálat után ÖO írtuyi jutalom díj. — Jelenleg 0 rendes tanító, egy kézimunka tanítónő és egy 350 írttal díjazott hitoktató vau alkalmazva. Az l&74/». tauóvro pedig ismét egy tauiló állomás vau szorvezvo. — Csáktornya városának k\'özs. iiéptanodája — molyel saját erejebol tart fouu — uz löiJ ik évi kolt-ségvutés szerint 0000 írtba kerül. a. — — Zala-Jiyersxeyrül írják uéküuk: Kégi hagyóuiauyoa szokást köv.etvu Zala-Egerszeg és á köruyuk liatalságanak több tagja itz év utolsó uapjau Zala-Égerszögen fjylvuszter-estély t reudozett. Az estély kitüuóeu sikerülvén u vidor jé kedvű táncz reggelig tartott, a mindazok kik jelen voltak nz lö7.)-ik évet rózsás színbe látlak beköszöuteni. A hölgyek közül ahulyboliek mind juleuvollak, S^íuar régen látott Zala Égerszög ily gyönyörű hölgy koszorút; a melyből bájaik és kellemeik által liginkább kitűntök Doruer lruiu, Urauer Hedvig kisasszonyok, és 11. M. úrhölgy. — JJuláftUI. A n.-kanizsai-dalárda által Sylveszter estéjén rendezett s táuczkoazoru-val egybekötött duleslély a legfényesebben sikerüli. A dalok szép ószhaugzáual s kerekdedséggel adattak elő,nagyon észrovehotó volt ama lelkesültség, mely ugy a női, mini a férfikarnál nyilvánult » mely tagadhatlauul főtonyexöjo a sikernek. — Különösen dicséretet erduuiol a méltó elismerést vívott ki magának kitüuóeu sikerült magáudalaval Uitrichsteiu Fáuui úrhölgy. lluugju csengő s szabályosan hullámzó s átmenetei könnyudedek. A .normából" veti éuukdarabot isméluluiök kellett. A.hölgyek átalán veve egyszerűek, s mégis caiuoaak u Ízlésesek voltak. No de a csalogány is egyszerű kis madár b hangja mégis bQvhatásu. A karmester urak, ugy Karischinarofí ur, ki u szép csokrot fűzé, a kozöuség legmelegebb elismerő-sét vívták ki maguknak. A tánuz kedélyesen folyt reggoli 0 óráig; a bálkirálynóí koronát nehéz voíua egyiiok ítélni, uiort az egész hölgycsokor miud uieg annyi királynő volt. — Tárgyaló terem. A a.-kanizsai kir. törvényszék bűnfonyilő osztályánál f. 1873. évi jauHár folytáu akövotkező bünperok leszünk tárgyalandók. U: m.; jau. 10-án (Jsi- JtotyMát a meUiM<ttn Halljuk! Halljuk! Halljuk! Halljuk a szép szót I Kajla link vigadjunk! [Hulljukaszót!^It^la lányok \| mulassunk! Itajta párok \| táiicoUunk! .Megjelent (is minden lia/.ni kiJnyvkereskedísben kapluUó. . Halljuk a SZÓp 8ZÓt í Magyar felköiiönló (loa»t) könyv, uerkeMU-lték : WujdíU Jí.Mif ói Kitörli l.njui. Alaioüik jawiott é lotemeteu búvitu(t kiadtn, mely krilAlt «\'•» kótctleü min-drnnt\'inU folköíz.lutiiít tarialiuaivAu. ditiei kiklliláia t\'i tömött tartalma, ngjr liakxnoi «•» mulattul) v,illánál fogwt miudi-iikinoi., de kulonoxn cu iOu»ág llgyelmébj ajanlluto. .{MO I lapra terjed » díszes kiállításit. \'A* 1-srt .kiadás K.tx) \|.éldiny egy ev alatt kelt el, irtely • eléggé bizonyítja c küuyv életrevalóságát. A koineiiyköt<V«il könyvnek Ara I Irt Mi kr. — \| Tanulom kivonata: Kloszó, Kö\|teuiény. A tóa»it eredete. A liaiára PlizUonepel) nél. IM»* clicduül. Hölgyekre. Cíjlidíaouepéljíekiiél. KereuteMbeii. Sz(ileté<iu\|>un. Nuvuuj.oii. Kljigy léikor. Menyegzöbea. Ileigutátiiál. Kgy-leti lliinvpúlynel Vegyes kö»«öuté»ok. H.ncirn 25 frikiisxöiit\'ési tartalmaz. Rajta fiuk vigadjunk! Közke.WeiségQ dalkönyv, ülődik bóvifit kiadás. K nagy ssor-galommal összeállítóit mfl, kóo l 101)0 Válogatott dait tartalmú ; ujounau feltalálható W.tar opera ót oporrtto dalokkal bővített mfl, tutiét borítókkal kötve, csinos kiállításánál fog»a it kitUndv mondliaiui: a maga nőmében páiatlan uul, mely már több mint tízezer példányban forog a közönség kezén. Ára a 800 lapra terjedd kduyvnek 1 frt 80 kr. líyiljtottu Wujdits J,óisef..Tartalma : llonlidalok, katonai dalok, indulok, teruieszeidalok, románnak, ólex- is gtinydalok, szerelomdalok. bordalok, táucxdaíok, rab- es dubajdalok, idvgeu dalok, opera- íj opercllc ililok tat Rajta fluk vigadjunk \| Magyar dalköuyv olo.ó kiadás. <Nt kr. Rajta leányok mulassunk! Mulattató kitikönyr, magyar hölgyek száraára, gynjiöito Wajdiu Józael. Ajánlható mindkét nembeli mulatni vágyó közönségnek, mind béltartalmára, mind \| pedig kultejóro Ügyelem fordlttauy, ára ax 600 lapra terjedd, silooyomtu borítókkal ellátott könyvnek l frt iio kr. Aranymcuzésll diszkiadisíak J frt Co kr. — Tartalom kivonata: llolgveiiikhcz. Ax egeszségróí. l\'ipere-atxtal. Oltozék«zol>a. Illemtan. Jelet mondatok. N\'óuovek. Virágnyelv. .Sxiouyelv. Szaválmáuyok. Adomák. Kurduaek a feleletek., Kártyavetés. I Kmlékkónyv. .N\'úvrejtó omlékversek. Tártaijátékok. Tréfái tnulatiigok.< T«nczköuyv ót záradék. Rajta párok tánczoljunk. I.akatot Sándor táuczkonyve, mindkét nembeli ifjúság számira. Kialta Háto^ot. Lakatot Sándor urczképevel a a szöveg kuzó nyomott táuczibrákkul, disxet cximbórRfkkal.-Krménykotétll jnfl ára I Irt 40 kr. Kebelhangok. Ujóvl. nóv- ós születésnapi t az óiét egyéb viszonyaira alkalmazott köszöntések, kötött ói kötetlen beszédben. Irta: MolTmanu Mór. ditzet uyomatu kemény kötélben, ára 1 frt. Vedd szivemet szivedórt! Szerelmi levelezi könyv, alkalmi levelezések változatos gyűjtetné-nye, szerelme, párok txámira, Sxivólyeiitól. Ciiuoi boritokba kötve, ara 1 írt 20 kr Szegényből le8Z gazdag, jö számvetéssel, gyors és. biztos segitj minden adát- és vevóiuól\' \'/, krtöl kezdve 10 frtig. Évi jövedelem 1 írttól 1000 frtíg. Teli ós Uret bordók megméréte, • I kiszámítása. A gömbölyű fik kubik\' tartalmának megliatározlutkatrtáróli táblázat A súly-mértékek váuitulyia való átwUtoztatitiróli táblázat. C\'telédbérl é» ár;ndat mutató tábla Kllési és kotlási idí számítása. Törvénvtzerinti bélyegrovat, Táblázat a fatörzs kiszámításából. A lovak fedoxtcU-se-, a birka Uzetém-, ós a göbék görgotótónek ercdmónyóróli táblázatok. Ára kötve e ditxeien kiállított zsebkönyvnek \'MJ kr. LenOrmand. A híres czigánynő igazmondó kártyája, 32 tziuezett kártyával, magyar aláírással ós \| szö.eggol, ára 50 kr. Aim08KOnyV, nagy, legújabb egyptomi, 170 lapra terjel-J, COO képpel, tartalma: Álominagya rizata. Titkos kaballa, nagy indvósxet. Maltti kereszt. Lépcsős kaballa. Nagy kereszt. Sortjitók áiszabály. Tláaéták magyarázata. — .Mindennapi enomra való prQttzeiiósek fejte-golései, ujabb ós rógiebb szerint Hzerencsu ét szerencsétlenség! napok. Szerencse-tabella. Ára 40 kr, SíitF* Postai rendelések a levél vétele utiii: azonnal teljesíttetnek. Minden tiz példány után egy tisztulot\|>óldáiiyuyitl i» szolgálok.-Mint fiatal kiadó, ax olvasó közönség pártfogását kéri WAJD1TS JÓZSEF, (!I51—I) könyvkereskedő N a g y-K a n i B h a n. E fTTJ k 57 » z 11 v én y t k dl) TTÍ a n u\' v ál«• t na k be. A soproni leszá,mitoló-bank és nyiigot magyar jclzálo«; liiícl-bank FIÓKTELEPE NAGY-KANIZSÁN. Mindennemű állam és hitelpapírok, állami elsőbbségi és foldtcliermen-tesitési kötvények — arany s ezüst pénzeket vesz és elad, Pénzek folyó számlára és betéti könyvecskékre 6®/, kamatra fogadtatnak cl. Kölcsönök házakra, földekre s más ingatlan javakra a legkedvezőbb feltételek mellett adatnak. s Pénztári utalványok bocsáttatnak ki, melyek már a kiállítás utáni naptól G®/» kamatoznak. Tőzsdei megbízások a legjobb és" legolcsóbb feltételek alatt teljesíttetnek. A __ • \' ; (842-;w.) 1 T".....Efdéktt mlvények dIit\'«"l«wul\'"""vá\'it\'Vt■>V be. bt-? I V tó © a . ss, ra ! fŰÍ üsj ■ © « bí i\'i 7 1.11 irf o » i i i S I l íss íí (((fi rit,riirioóíi-íin -ím------1 i l«S8 I l. I. M,? aj J m irf .-« -< m ü 6ca í fi] h ~ =" •S c ív; g g ■ S £ ■ s 3 ■8 iki ih\|?<s ü -Z \| J2 ? S 2/g \| ^ \'3 * to ti 08 3 Jí ^ M iüilíll ■ Víjf II B-aStS s\|g \| .-2-oí B,s ■hműi í m^í .....1...1. iUan. Hl Farakíái\' megnyílás Légi\'ádon. Alulírott tisztelettel jelentem, miszerint Stájerország- \'és Karinthiá-bM sziUlitoft fnnnynKokból lÁ\'gi\'iidon a Mum és l)ráviif\|>artjáii raktárt nyitottam s mindennemií dpliletfa, deszka, lécz snt. azonnal jutányosán és a legpontosabban .kiszolgáltatnak. Megjegyzendő, hogy t. vevőim részdre a raktár mellett fekvő ddli vasutón a megrendelt anyagok gyorsan s könnyen szállíthatók. Valamint nagy-kanizsai failzletemben szilárd ds pontos szolgálattal vagyok t. megbízóim iránt, ugy ezutánra is bizodalomra midőn fölkérném. ajánlom a nagy-kanizsai fő- ds Idgrádi fiók-faraktáramat. BACHBACH GYULA, fakorealiedö X.-Kanizxán. JO ES OLCSOÜ KOPF MAHLER KAROLY, O R A 8 NAÖ Y-K A N I Z S Á N. Ajánlja.legjobban felszerelt óraraktárát, hol mindennemű jól szabályozott óra nagy választékban, egy dvi jótállás mellett kapható. Számtalan zsebóra, legfinomabb minőségben. A cs. kir. arany- ds ezüstbdlyegzőhiva-tal által megvizsgálva. Valódi ltcmontoir, szabadalmazott külön mutatómüszcrrcl . 22—25. Ugyanaz kettős fedéllel, jegezet üveggel..... 82—38. Igen liliom nói aranyórák, 3 sz. aranyból, 4 rubinnal . . ugyanaz, zoiuánczozott . . ugyanaz, jegezett Üveggel . Nói órák kettős fedéllel . . ugyanaz zománcozva 9-12. 14-16. 14-ltí. 16 — 19. 18—21. 17—2Í. 20-25. -33. 25-28. 27-31. 25-29, 40—46, 50 — 61. 70—80-90-10a frtig. Ezüst henger órák, 4 kőre ugyanazok kettős fedéllel ugyanazok jegezett üveggel. Valódi angol horgony . . , ugyanaz kettős fedéllel . ugyanaz jegezett üveggel ugyanaz kettős fedéllel . , Valódi Zclunann ltcmontoir horgonyéra^ fülénél felhúzandó 28- Arany Rcmontoirórák ........ Vadász és dolgozó ltemontoirórák talmiaranyban, 14 frttól fölfelé. íibresztók, igen jól járók, darabja 6 frt 50 kr.-tól fölfelé . . 20 frtig. Ingaórák naponként felhuzandók . . . . , . . . 10—13 frtig, , minden nyolez napban felhuzandók......19—23 frtig, ugyanaz, órát és félórát ütők.......... 30—40 frtig, ugyanaz, negyedórát ütők és ismétlők . . •..... 48 —70 frtig; hónapszabályozók.............. 28—39 frtig. Javítások egy évi jótállás mellett a leggondosabban eszközöltetnek, vidéki megrendelések előre beküldött összeg, vagy utánvét mellett pontosan megküldotnck a nem tetszés szerinti órák minden szó nélkül becseréltetnek. Hégi órák becserélésre elfogadtatnak. Minden tőlem vásárolt órához egy igen csinos talmi-aranyláncz és jótállási barcza ingyen adatik. . (947-3 tWAJDITS JÓZSEF NAGY-KANIZSÁN, § ajánlja 40 év í»la fonjiálló és Dunántúlnak legnagyobb könyv-, mfl-, hangjegy-, iró- ds rajaizur-keroakedénét, küliMönkönyvtárát, gópokro alkalmazott könyvkötd-»zot«5t, dupla gyorssajtójával mrtködő könyvnyomdáját, a u. é. közönsdg eiivoe tígyolmdbb éa pártfogásába. — Különösön tigyolmébo ajánlom mindennemű gjg G9W natcit^raU: dúí választékát, a megszabott árért; valamint könyíkiadó^Üivataloiuban megje-vW joíoDt gyönyörű kiadású művöket, 7 o A nagy-kanizsai takarékpénztár igazgató választmánya ezennel értesíti a t. cz. közönséget, miszerint 1873. évi január l-töl fogva további rendelkezésig, minden betét utátt, különbség nélkiil Pénz a jelszó 7Hj0 kamatot fizet. i valá.llmororifio; — .le mért ha oly kfliinyö. A lc(fjobb alkat-Imgyolt keMskedett nigy M OLL A. SElDLITZ-PGRA.f be., hebUonynlt gy ,\|< kdxitl, tagadhat K porok rei.dkivflll a a legelt* ról.b hl<l»..k iltl minden, eddig i.me-1 Mi dyet foglaljak -I ; ...int axt «« t 8zorul»»Wtnál. emésílheleliMifflfknfl, gyo .... vfie- í.Tdt " \' geatég oko.u fifájíi. vírloluláí, víg. altják, ...... . . •orhivnél, toviibU gbroiík fif\|4«. ...... Ideg-bajokban, "Ivdobogasnál. ide " hyslerlar". búkor é< huzamos f Ikalmaminak, ■> a hinyáir haji. ByógyhatAnt eredm/nyi Ára I eredeti doboznak használati utasítással I frt. S ÓS PÁLINKA és SÓ. Fmiro ffc.\'l-" b«l.i.\'.\'-4 klllaít gyuládé, legtöbb beteg.-g. inhi.1...... __ aeb-, fefff.ll- íoirfáj., . ,<gi .írvek .\'•» nyitott a«l--k, rk, fen »iemgy..\|l».i.. I.ínulá mindem......fi airllléa ellen. Mb «tl>- i palaczk ára használati utasítással 80 kr. DORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ.\'Wi A leglulnbl) . .....................rvo.i -«/-. .V-iv-gia ln;g>........ nem e.er.leiidö fel a ii.Mlrraégr.en liaxlil.ftl balmailsir <■ -nii»l. A valódi Dorsch halmájísir ola mell- <■• tildó ba\|okn«l. acroplio U lus- .\'« rMhltls-lctegüigckbeii l.gol.b gyógyitalai-ál van; \'\'\'\'-\'?>"u\';v\'\'V \| « Icgid.iliebbkttsivény- mosúíbajokai, valamint ««ido./aW. bórkülegckel [ Ara I üvegnek használati utasítással I frt. Raktárak KanIxsitr -t JJeltis J. gvógvaz. Uvák K \| gyogysz. l\'Ysselhoir.T J\' -s v.aei.lVId K. uruknál. . ítenyen Kalivo.U J. gyóg)". Marcjaliban l»<tl NAn.lor Bánok-Sit.-gySrgyön Kil.i.x J. gy Siambalhelyen rili.l. Kerene/ gy Sopronyban Meiey Aylrán gyógyai. Zagrabban Mitiell.a.l. /.\'. gyógy." , llrweiax Kr. gyógy». K nílklll ninc b. hoxaitjntni inígie oly nel mat nyújtja ax Államid! pénakiaoraoláa. 300,000 márka araíiy mint főnyeremény; eieken kivfll rannak míg krtvelkeifi nyeremények 180.000. 120. 000, 90.000 60.000, 48.000. 36,000. 30 000, 2 drl. á 24,000. 3 A 18 000. 5 A 14 400. 13.200, 12 A 12.000. II « 9,600. 10 A 7.200 32 A 6 000. 5 á 4.800, 64 A 3,600. 122 A 2-"00. 6 A 1,800, 3 A 1,440 --\'56 A 1.200. 306 A 600. 6 A 360. 410 A 240 t* korlllbolul 35,000 A 132, 120, 60 ...ArU >•" Igy Oí«,»en tObb, H <> milló 481,000 márka aniny. Axoii cHíucrctct, melyben ei-n \|i<n»ki«or«olAa elöiiyöa bc-rcmlexeao által ;u egí»* foldil.) rt<az«>lll, abból tllnik ki leginkább, I hogy a legközelebbi l.uxA", amely 69,<100 »or»jegyl.3l Ali Dö.OOt" 1.yereinényi.yel, -nár a •JöJ.ik, leruzertuíg 7 oaalályba vaii béren-doxvo í« a • legközelebbi liu<Aa folyó évi január 15- és 16 án •Hjcfty O frl 00 kriijrsiír. „ A . 30 „ 1 ü\'» ..ellett, mely legkl-Hyelmcicbbeii ajAn-. az oraxAgoa ezi.nerrel ellátolt eredeti helyekre i( \|>o»t»>a» niegktlIdUni, a ll.\'kelvín. Minden h.izAs innn követ-z.\'-ke nynMjpffTirí.ek, valamint a ........... k.lveík^ik, A kik ily aora- 1 C«t;H* 1 fél 1 »f«)f«l •I <-ti - Belovárott i Caiklornyán KArAax II. Ciurgön Kr.i«ler l)Avid Kapoavárotl Kohn Jakab Kaproncián Werli SAnd. gyógv»«. Keszthelyen Wlln.cl. K. Keretllen llreyer Jakab fial Kőszegen CirncainotiU latv. IIKCIvSt\'HKLl ZS1GM. vnltóür.lotóhoz II V .11 II 1 lt U II ,v s. <s» W "lm „N.IÍUE.H VVELT11 C0NTINENTAL0RGAN für Waliriuig der ÍAtcressou allűr Kiásson dos liamlclsstandes. UNTERRICHTSBLATT in allén Zweigor so/.ialcr ur lucrkaiitiler Wisseuschafton.. SAMMLUNGSWERK der ncucston und bestou Novcllcii und Ccdichtc. Organ aller östcrreichísch-ungarisclion kaiifuiaiinischcn V E R El N E. Erschcint jcac Woclic in 32 Seiten starken, iiussert gefállig ausgestatteten grossen Oktavheften mit elc-gaute tíuischlagc.. piff Dieses in scincr auerkannt gcmcimiiUzlichcn Tcndenz alleinstelicndc Órgan cntpricht in jeder KiclUung den Anforderungen der selststandigen und don Bsdiirfnissen-der servirenden Handelsbeflissenen, iudess t« för den üusscr&t bcschcidcncir Prituumcration^ircis wesentlich in soinom viel-seitigen reiclicn Inhaltc lAtlgondbs bictcft: 1. Soziales (Icitcndc Ar,tikcl); . 2. KaufmSnnisches Vereinswesen (Abhandlungcn ) 3. Merkantile Kenntnisse (thoorctisolic Anlciuingcn.) 4. PraktischerVortrag(vorláufigciúfaclieüuclilialuiug, Korrcspodcnz,Htyli8tik, Rcclinuugswcsen.) ö. Advokatur (eiu durch Uugaru-Ocstcrrcich gopHanztor Verband von Advokaten, welchc Streit- frogen zwischcn Chef und Uodíonstcten u.ientgeltlich austragen, wenn Kliigcr oder Gcklagtcr Priinumcrant dcs „N.eucr Wdthandcl" ist.) G. Fürsorge (uncngeltliche Postcnvcniiittrung.und Zuwcisung von 1)! \'nslpersonale, wcíchc Kunk-tiou durch dic GoschiUtsIeijtung des „Ncucl1 Welthandel* vcnchcn wird.) (Punkt 5 und (i sichc Programm.) 7. Bank- und Börsenwesen (bclchrcndc Abhandlungcn.) 8. Separatbeilage — cnthalt allo im konuucrziellcm Bricfstylc vorzukommender Frcuidwörtcr. !). Feuilleton (Miszcllcn, Wochencrcignissc, statistischc Nachwcisc.) "" • 10. Belletri8tischer Theil (Originalnovellcn und Ocdichto.) 11. Korrespondirender Theil (OoUrsberichtedorPcstcr und Wiener Borsén, Gcschiiftsberichtc Uber den Früchten- und Produktenverkchr. in Ungarn, ilber Bewegungder Waáfcnmiirktc in Pest, Wien Triest, Paris, ílamburg, eventuell, Brcmen.) F r c n ii ni e r n t i o ii h. p r e i 8: fiir die Provinz : ganzjiihrig ..........II. 8.26 ; halbjahrig ......... II. 4.2f) . viertcljiihrig II. 2.50. Mit doui Wunscho, unser Uestrebon, das seit deni kurzon Bestando des »Neuer •VVelthandel* so ebhaft Anklang gefunden, durch Erfolg gokrönt zu schen, empfehlen wir dieses gcmeinnützlicho Werk der Gunst eines p. t. Pűblikums. Die AdminÍ8tration des „Neuer Welthandeh, 4-1) 5,0,1 I>M\'AtiuBa^Sa* A keszthelyi községi Iskolaszéktől. 15. sz. 187 V>\\ Pályázati hirdetés. A keszthelyi községi magyar tannyelvű fwskolánál a harmadik osztály tanítói államísa Üresedésbe jővén, arra ezennel pályázat nyittatik. \' .Járandóságok: rendes évi fizetés 415 frt, 120 forint lakbér-illetmény, ehelyett esetleg tisztességes lakás, és 50 frt. faillctwény. Miről is az érdekelteket azon megjegyzései kívánom értesíteni, hogy ezen — legkésőbb jővó 1873. évi febr. hó 15-ig elfoglalandó, — állomás iránt kellőleg fölszerelt folyamodványaikat jövő 1873-ik évi január hó 30-ig annyival is inkább sziveskedjenek alólirott elnökséghez benyújtani, mivel a később érkezettek nem fognak tárgyaltatni. Kelt Keszthelyen, 1872. decz. 30-án. . SZABÓ GYÖRGY, (IMi-l) iakolaaxéki elnök. BIRO JÓZSEK, iakolaixíki jegyző. Hirdetmény. A nagyméltóságú m. kir. liénzügyministcriumnak múlt-ív ilcczeinbor Jici 17-ón 07,73U. sz. alatt kelt rcmlclcto folytan, Nagy-Kanizsán egy mázsa sónak az ára, I. január hó l-tól kezdve 1: frt •!!) krról — II frt íili kna emeltetik, miről a t. ez. küzöusóg hivatalosan értesíttetik. Nagy-Kanizsán, január 1-én 1873. \'i A m. kir. súhlvatal- Idi Rix Vilma czuiinoí nyilviinosau kij\'ulontom, hogy éli, mint boldogulj £)r j{jx A. ózvegyo li) év ótu e{/i/CHe(ft/e<l(Ut kéazitöjo vngyok n va. lótli liiunisituilan l\'onipadour-Wwstátia/i\', ihort csak én inagitiii ittmorom oiinuk ké«zitéöi titkát. .MiJóti ozonnol jelentőm, hogy nevezett l\'ompadonr-l\'ftszta mostantól kezdve csak laká-somou,Wilh. Kix, l)r. Witvo,\\Vie», iiint re f»tn»ll, A<11rknh-ni\' .Nr. l\'i.valódi minöaégbon kapható, intek mindönkii a mannái való vétel ollon, minthogy jolouieg nem l\'ó- som pedig liók-raktárt nem tartok éa az ezelőtti n(ktárakat, o I ó l\'o r d u\'l t lin in idi t ádo k végott megBzUntottom. Valódi l\'ompadour-l\'ádztám, cdodapáitztának is nevezve, hatását soha keni fogja elhibázni-; o folülmulhullan arezpaszta eredménye mindon várakozáson túli, s egyedül biz tos szer arezbórkütog, bör-atkák, szeplők, májfoltok és pórsenésok gyors és csalhatatlan elűzésére. A vevők annyira biztositvák, hogy nom tapasztalt síkor esetében, u pénz vÍ8szaadatik. K kitiinő pásztából 1 tégely, utasit-ványnyal ogyütt 1 Irt. 50 kr. o. ó. t»lo—,3) Köszönet-iratok nem nyilváníttatnak. — Postai utánvéttel is kUldetik. líinladung znr liethoiligung an den (Jewinn-Ziohungen der grossen vom Staato Hamburg genehiuigtou und garantirton Gelcíverlposung. Uer grössto Gowinn butrügt im glllokliehston Kall MK 250000, 100,000 Thaler, Die Hauptpreisu bolragcn: Mark 150,000, 100,000, 75,000, 50,000, -10,000, 30,000, 25000,2 n 20,000,3 a 15000, 5 a 12,000,1 a 11,000, 11 a 10,000, 11 n 8000,10 a 0000, 32 « 5000, 4 a 4000, 03 a 3000,122 a 2000, 5 a 1500, 2 a 1200, 255 a 1000, 305 a 500, 5 a 300, 402 a 200, 10,400 a 110 ee. cc.\' ^ Ka kommen 32,n00 Gowin\'no planniiissig innorhalb oiniger Mouate zur hntschoidung. Gegon Kinsendung dcs Oetrages versondo icli „Ori-ginal-Looso" als Krneuerung fUr die sweito Vcrlo\'osung, welehe amtlieh planmiissig l\'estgostelt Schon den 15. u. 10. Januar 1873. Stattlindet, zu folgetiden festőn l\'rcison : Kin ganzes Uriginal-Loos fl. ü. — Kin halbcg Origi-nal-Loos ll. 3. — Kin viertol Original-Loo» II. 1. 50. untor Zusiclierung promptester Hodionuug. Jeder Thoilnohraor bekommt von mir dio mit dem ümt\'liuhen Ötompol voricjioiion Original-Looso solbit in lliindon uud garantirt der Staat Hamburg dio Uowiano. Der amtlicbo Origijaal-1\'lnn wird jodor Hestallung gr\'atis beigoíUgt und den Intoressenten dio Gewinngelder nebst amtlichor Lister prompt zugesandt. ¥ Durch das Vertrauon, welches sich dicse Iiooso so raschor wórben habon, erwartu ich bedoutendo AuftrUgo, solcho wordou bis zu don kleinsten Hestellungon solbst nachden ontícrnteslenGegendon prompt und yerschwiegen ausgofiihrt. In kurzen Ztvischonriiuinon liolon auht Mai dio ersten Hauplgewlnno in méin GlUck bcgUnstigtcs GoaohUft. Manibloibo sich baldigst und diroct zu wondon an ADOLPH HAAS, Staataoffooton-Handlung in Hamburg. B^* Für das mir bisher in so reieboin Maasse bowicsono Vertrauon sago\'ich rhoiaen Intercssentenodon bonton Dánk. WaidiU József, kiadó-, lap- ós nyomdatulajdonos, gyorssajtónyoma^a Nagy-Kanizsán Melléklet a „Zala-Somogyi Közlöny" 1873. évi 2-dik számához. nát Foreiiez b.-vörsi lakos úlotbiztonság ellyni bűntényben végtárgyalás... - Jjwtlik Parancs ós Horváth László galambok t lakójuknak hamis okmánykészítés s lityink használata elleni bűntettben végtárgyalás. — Vég János b.-sz^ gvörgyi lakos, lobén-tolvaj ellent bűnügyben végtárgvolás. (KlCadók: Oózony F. és Gubó-lics J.,\'kir. türv. binik.) - Jaii.vl7-én Nátrán György elleni tolvajhisi "bűnügyben végtagit-his. — Ungor György let^iyei \\\\lász elleni, szekérreli letipratási bűnügyben végtárgyulás. (Előadó: Molnár Alajos, kir. t. biró.i .tan. 23-án B«íár János vonyarazi lakos elleni , betö-réssel párosult loiolvnjlási bünporbt-n v.égtár-gytílás. (Időadó Oézony Foreiiez kir. türv. biró.) Január 24-én líiba István, éa társai, csordás-bojtárok elleni sertés-tol vajlási bUnp.\'rben vég-tárgyalás. — Örtíg Unióki József elleni tehén-tolvajlási bűnügyben végtárgyalás. (Előadók : Oózony F. és Molnár A., kir. törv. bírák.) Jah. 3Ü án Landi, vagy Tamás István és társai ser-téstolvajok "elleni V(il,l"rlí,í" végtárgyalás. (Előadó: Gózpuy Ferenc/, kii^törv. biró.) Jan. 31 én Kun, vagy Kása Dániel nomcsbükki la kos olluui súlyos testisértési bttnperben. végtiír-gyalás.\'"— Stelol Károly neme-bükki lakos •elleni -. gyilkossági\' bünpcrbTnX végtái gy ulás. (Előadó: üabelics Imre, kir. türv. bíró.) A fenutnovezott napokuiii nyilv. ilUWk, d. előtt, 9 órakor kezdődnek h a szükséghez képest a délutáni órákban iolytnltatnak. — Miután az üléseken csak bizonyos, már előre megállapított, számú hullgatósag vehet ré»/.t, belépti, jo-gyek adatnak ki, melyek az ülést megelőzőleg a jegyzőségnél átvehetők. Kiadta: Zalay., — L\'xáJ\'ulat. Következő sorok koslésérc köröttünk leh Védelmezőm a városi kapitány-hivatalt, Tárnok ur e lapokban hozott azon nyilvÜuos vádja ellen, mintha a kapitáuyság volna oka a líllöp-utczai járda bontakozott állapotának és az azon utezábani lámpák/hiányának, . védeliu. zein pedig: 1. A járdára vouút-kozólag. A fülüp-ulcza járdának bontakozott állapota koránsem olyan,hogy azon a miatt valaki nappal,vagy éjjel nyakat, lábát tűrhetné. Lehet biz azon még igen is bizton járni, akár a kikeletig. Bebizonyítható ezaz által is, hogy azon még senki el sem is oaott, annál kovésbbéjörte valaki nyakat, lábát. Daczára ennoK. 1872-ik ovi nuvembor hó 23-\'áu,24lU. sz. alatt a városi tanács által, ugyanazon utczai lakosok komolyan lőttek felszólítva járdáik -azonnali meg-esinálásara, mivel azonban a/, idó hol fagyra, hol esőre változott, a végrehajtás olmipollaiolt b oda módosult, hogy azt legozolszerüoo\'leoud mérnöki véleményes javaslat\'-szerint a tavasz-kor újból megépíteni. Láthatja ezekből Tárnok ur, hogy nem szórt\' babot a falra, iiiidóu ez ügyben n kapitányságot iniorpellafni .méltóztatott, s hogy azou jarda mi okc\'rt muradt még mindig kis részletekből! bóulukazott állapotban\'. Kár volt magának o tárgyban, o lapok hasábjait! tudomást keresni! — rr- —\'— 2. Az ejjeii lámpákra nezvj. Azt meri mondani Tárnok ur, liugy a Fülöp Ulczábuii nincsen éjjeli lámpa, holott 3 van. fcgy vau a Hac/.-, egy a llajduu-féle liáion, a harmadik az izraelita" . templom udvarházánál, epén jí^jmplwk előtt áll. E bárom lampa vilaguja az utezát, még pedig uunyira, hogy az minden józan embernek kelló biztousagot képes adni. Kar volt a 1\' ú-löp-utczat előbb meg uem járni é"s magatiak biztos tudomást nem szerezni a lámpákról, mint ily nem igaz állitások nyilvános közlésére magát botrányosau oda adni. Véu asz-■zonynak is sok volua o merénylet, áunal ku-vésbbé megbocsátható \'egy őszbeborult, müveit\' férliunak s városi képviselőnek ! 3. A városi pótlékra nézvo. „Túlcsigiuoitnak" nevezi a városi p>tlékot s a? által izgatni latszik a kedélyüket. Fureslí merénylet egy Icrliíitól, Uiint yly városi polgáriéi, a ki abban az időben, mint képviselő vett részt a városi kültagok sigy tehát a pótlék megállapítása munkálatában is. Kár a fát muga alatt vágni,mikor úgyis Ügy gyei-bujjal megtartható annak egyensúlya. Eu, mint városi polgár é» adózó, legteljebb uzt merném mondani a pótlékról: jobb volna kevesebbet adózni, mint mennyivel adóznom kell, mouyugszom azonban a reám esendő részlettel, mert meggyőződésem, hogy kevesebb nem lohot, tollát rendes és nőm túlcsigázótl az. 4.. A hatósági rendeletekre nézve. Azt mondja Tárnok ur: „számfeletti rendeletek adatnak ki, do mikép teljesíttetnek, vagy nem is! arról igen ritkán,vagy ki sem gondol." Nagyon csodálkozom, hogy uoiu rcsiolto ily kíméletlen kilejezéssel sérteni a hatosig tekintélyét akkor, midőn helyhatóságunkhoz semmi kisebbítő szó sem férhet, s ha történik is némi mulasztás a rendeletek .végrehajtása körül, abban iiikábh a közönséget, mint a hatóságot lehet kárhoztatni. Oly népek vagyunk mi,\' a kik tele torokkal kiabálunk, midőn hiányt veszünk észre, s mégsem eíVgoclcluiosko-dünk azokban, miket olönkbo szab a türvóny. Városuukban is ugy van az, hogy a hatósági rendeletek iránti engedelmesség még mindig jókora portio makacssággal van keverve és épen ez oka annak,hogy a kapitányság is néha, nem akatva jönn. ellenmondásba rendeletei \'végrehajtásában, moly igy is, ugy is a kapitánynak kiuál ürömtelt poharat a fejrázkód- tató kitiritesre,melyet hogy Tárnok ur is szeret tetézni, kínálgatni, kitűnik nyílt panaszából. ;>! .A piarista iskola-épület körüli keskeny desz-kabiirüro nézve, melyről állítja Tárnok ur, hogy az vékony és keskeny volta miatt, a pár száz átjáró deákokra veszélyes, sajnálattal azt koll inegömlilenéiii, hogy fölemlített a bürü már az ősztől fog van em létezik,az által szűnt pedig meg, hogyazon árok beboltozvn és rendes járdával lett ellátva, követkozéskép azon hely loljosou biztos mindenkire. Jó lett* volna a czikk elkészítése előtt, azon bolyét jól átnézni, hogy ne adott volna akalinat a mcgczáfolasra. Hogy azután ezen helytelen állítás ros/.ukratból történt e, vagy más szándékból, azt nem tudhatom, any-iiyit láthat M.ofow, hogy uzállitás nem igaz. (í. A városi utt^^Jókra néz#»megkell jegyez-nem, hogy\' kotló",van, keltövei pedig teljes le-hototleuseg a. város mellékutait is tisztogatni. Ha Tárnok urnák ugy leiszik, indítványozzon a kcpvisolő-gyülésben még 12 uttisztogatói, hanem akkor ,mondja ki egyúttal, hogy\' ő csigázza a pótlékot. Ugyan mit mondana Tárnok ur, ha a hatóság holmi igazolásra szólítaná fel jj-és megérdemlőié , mert felszólalása csakugyan nyílt s alapnélküli vaj a hatóság ellen, ö/.ep a közügyek- s jólét inmaguiásának élesz-léso,, de utalálós azou hoz/amüködés, melynek ezélja a nyiigtalauilás. A ki tudja a városiba-tósag bónyolodoiott- es sok gytidot szerző ügyeit, az .minjf\'nesetro iguu óvatos log lenni, minden iiitérpelhl(tójával arra gondolván, könnyebb kövelelni, mint a kovetolinekuek eleget tenni. Nem tovább, csak egy évnegyedig szerelném Tárnok ur kezébe tenni a varos ügyei admi-nistratióját,legkivált lutyitáiiyságot.Mogvagyok győződve, hogy a túlságos intorpollatiók hagyatnak el vele állását, mert rajta is bebizonyulna, miszerint teljes lobetotlouség közkivánaloiuuak mindenben elégséget touui. — Jttx. Látrányból (Somgymogye) írják noküuk, hogy ott egy Woiss Józset, máskép Merő povtl kereskedő lakik, kit uz egész vidék minf nagy .Wiizlerf ismer, és kinek szokása minden lársuságot élczeivel mulattatni cgyszersiniut minden alkuimat felkaszuál, hol egyiken, hol musikou esiuyt kóvotbosséu ol. bokáig gondolkoztak a lairanyiak már azon, ■rajta rovaiigeát vehetni, do iniudeddig nem sikerült. Mull héten pedig az ottani mesternek jo ollete jött, melyet Csakugyan a napokbaü tényleg ki-resztül is vitt. l\'ostro utazott ugyanis leutuovczoU kereskedi. A mester az alatt löb bekkel osszebeszelt, hogy ők az napon, melyen onnét az megerkezik ó rajta is lógnak egy kis csínyt elkövetni. A falu azon vegeu melyen a boglári vasúti állomástól minden kocsinak jönnie koll, 3 izmos emberrel megálltak és tüzet raklak várvti W. J. megerkezesét. Estvo 7 Óra tájban csakugyan\'jött egf kocsi és neki egyszerre „llall-!ot Kialtutiak. A kocát megállt és kérdek lőle hogy hívják es hoiiuot jő V Hát nem ismernek ! lóu a vaiasz én a Aleró vagyok és IVsiről jövök I Az mindegy mondjak az orok. I\'esten a cbolera uralg, es nekünk a megyei kozigazgíitastol szigorú rendeleiünk vau, bármely onnét érkezendő egyem a tahiban mindaddig be nem eresztem luig az meg i.oin fusiol-telik. Az alait egy mar botunull egyéu érkezeit ki szinte inegalliialtva az mondja hogy ő csak egy napig volt l\'esteu. Mar luagat is meg kellene tus tolnunk de miután coák egy napig volt Pesten,önnek a füstölt 3-szor Ijeresztül kelt csak ugrania mondáúak fcZ őrök. Es a megérkezett, miután azt megtette tovább oröszicleii.Azutau VVeisz ttrra jóit a sor,ki azt mouda hogy hat majd ö is csak a tűzön fog átugorni. Az ueiu mtgy, mondanak nagy komolyan az őrök, ön 8 uupig volt l\'esteu, magát meg toll füstölnünk, t.j szalma dobatott a tűzre és W. ur kényszoritv volt köpenyét és molléuyét- szétbontva u tiizro bájolni esnlüstöttestén oly képen felszálloiigaini hogy abba majd lueglulladl, Azutáu olerer.ztel- ték ; és bazn jóvone)enok elbeszelte hogy noléle uj rendeletet adott ki a kormány a chulora tovább terjedése és nieggállására.Aniaz nagyon csudálkozott és mondja hogy mindeddig még nem Hallott arról somi\', hogy valakit megíüstol-tok volna. Ezután bejöttek az őrök és többek, kik rejtve.szointanui voltak a l\'eutirt jelenetnek és olkezdének nevetni. Képzelhetni W. ur haragját és boszankoAisát midőn hallotta, hogy ő vele csak juxot csináltak. — Je(/t/zOköliyt\'.b\'ó\\vHoMt Siabarban a Zalamegyé Kis Koinárom alsó vid: tanítói t\'nik ügylet gyűlése alkalmával november 7-én 1872. — Jelen voltak : Az egylet tugjai kö/ülv néhányat-kivéve, — a fölső vidék egylet elnöke Hüber, Iinro é« Tóth l\'ál tanító urak mint ven-dégok. — 1-ör. A mult ülés jogyzőköny ve felöl- . vnstutván.határoztatott: Miszeriut Szenté József budai állami nőtanitó képezdo tanárit mint a koszthelyi piiltaiifolyamou lövő tanár urnák, ki Kerecsenybon f. é. augusztus 2ü-én tartott ülés alkalmával megjelenni és részt venni szíveskedett, köszönet nyilvániltossék jegyzőkönyvileg. 2-or A lolső vidék elnöko azon óhajtását nyilváiiitá, miszerint a két liók egylet egyé olvadna, örömmel fogadtatott, megélje-nezlotett, éa hajároztttóll: MiszJrint a jövő ér-tékezlet 1873-ik január ltí-án Nagy-Kadán fog j megtartatni,a hová mind a fölső mind pedig az \| alsó vidék liók egylet tagjai meghívatnak; — a hol és amikor az egylet ujjá fogszorvoztetni. — 3-or. Ezen ülés alkalmával Kutor László a gyermekekkel a számtanból az arány számalást tanultatta, — megkell itt említeni, hogy az ő tanítványi az arányszámolásban oly ottbonia-sak voltak, hogy a jplon volt tanítók bámulására szolgált;—Szabó Lajos az arányszámolásnak egy másik módját mutatta meg; — azonkívül a gyermekekkel az ábást, testhaj-longást, különösen az irányokat ismértette tueg, - — és kezeikkel a szabadban tetotte mog. — Schmáll Sándor a földrajzból a község legközelebbi .hataraira uézve a tajt ismertette mog. — Ez alkalommal batároztatott még — hogy néhány tanító társunk,kik avs egylet vidékében vaunak,(elhivassanak és értesíttessenek, miszerint ne gondoljak magukban azt, hogy nékik már többé tanulni ne:n kell; de magukat rózsás képzojinoikkol ne kecsegtessék, és tétlenül a fölhasználandó időt elno napolják; mert jöhet in ég idő, a mikor az ilyon alkalmak elhanyagolása miatt rózsa halyott még kórót szagolhatnak ; — mindazonáltal a szeretet, egyetértés és munkásság lengje át mindeniknek szivét, mert reánk van az uj uemeodek jövő boldog vagy boldogtalanságának alapja mogvotéso hizva, és bizonuyára nagy felelőség ós számadás fog reánk hárninolni. - Ezek után üdvözli az egylet Zalamegyoi tiók-egylotekot, — és annak közös anuyát (a fejét) a főegylotot, ■ annak derék központi választmányi tagjait. K. m. f. Szabó Lajos elnök. Schmáll Sándor ogyloti jegyző. — Jiürld hívek. Herlinbon a Horsig-télo gépgyár 3 ezredik gőzmozilonyt késziti a bécsi világkiállításra. -,Or. Majláth Kálmán teljesen felmentetett. —• Kecskemét környékén lemerdek régi pénzt találtak. — A .Tiszavidék" cziuiü lap megszűnt. — A dalmatiai vasút 27 milióba körül. — Pesten írói s művészi kör alakult üU Uggal. — Iiotényi József, 78 éves síinész, meghalt. — A persa sah 3 to-livér, 7 félvér herczcgot és 30 szolgát hoz magával\' s márcziusban indul meg Teheránból. — N.-Szebunben is alakult tüzoltő-egylet. — Klapkát az egyptomi alkirály fontos katonai állásra hivta meg. — A Helvétiával váltott levelezési lapok 4 krral lcszállittaltak. — Hg l\'Uzterbázy l\'ál né, 12 lékai iskolásgyerokot Karácsouy napján tetőtől talpig.yj ru hába .öltöztetolt. — A Margitszigetet megnagyobbítják. — A szombathelyi torna-egylet csarnoka l\'J ozor forintba került. — Deáky Zsigmond, folsz. püspök Győrött meghalt, nagy hazaü, nagy emberbarát s buzgó pap volt. TOrtéueti naptár. Január ú. t)4. Kr. e. (.\'atilina első összeesküvése a római köztársaság ellen. — 1292. Hékeszerződés J V. liéla király és tia István között. — 2Ö4D. Oláh Miklós püspök Egervárát adományul nyerte. — 1849. WíndischgriUz Hudapostet megszállta. — 1868. Hadeczky tábornagy meghalt Majlaudban. „ G. 104. Kr. o. Jugurtha a börtönbon meglőj tátott. — 1410. D\'Arc Jauka — az orleausi szűz — születésnapja. — 1822. Lényai Menyhért, volt mi-nistorclnök született. „ 7.1011. líáthory Erzsébot, a ciejtoi f szörny, örökös fogságra Ítéltetett, szolgája lefejeztetett s két nőcseléde megégettetett. , 8. 1422. Xsiska, huszita vezér mogvori Zsigmond királyt Néiuet-Iiródnál. — 1849. A nagy-enyedi mészárlás. — 1849. Gr. Hotthyány Lajos elfogatása, gr. Károly Györgyné termeibon. Szerkesztői Üzenet. lária. A ranrakOsi kírdísbi-i uibe v«<i»llk. Magánlsvslat irtunk, ktrjnk 4H4. (I. y. S/ent! bvkUldntt csikkét figyel. 4>-6. N. I». Zanka Ilivel válawát. 480. K. 177 iierk. Ilxuet utio nem lehet. 4H7 V. I. t\'á\|ia. A cilkket hónuk. Kivincii vagyuk, be váltodaiavadat, hugy \'«> évben nor-gahnaiabb niui.kalári lenaii. 4ss. . A« crdüpuiititái ciimfi érdeke* csikket kSiiOiiellel vettük, IW. „1873. hajnalán" «-iin<G költemény elkéiett , ai emléklapra liinto. 4\'.KI. Z. Helyben. Ugyanait pmtailag hamarabb megkaptam • ciak némi jelentéktelen váttoiás van 4V1. „Magéuy" as eleje igen jé, hanem vég* felé fagy a kQllSi hév, pedig iotetur;k hoiui OdvO-tOl\|llk ! Papírszeletek. — Milyenek legyenek, é milyenek ae tegyenek hölgyeink? , Legyenek hölgyeink olyanok, mint ai — aiax: oly pontoiak : ne legyenek olyanok, mint as óra, aiai < hugy a kdliG többet érjon mint a beliS. I.egyenek olyanok, mint a gélys,* - a.a. : a hátbot rsgaaikodék; no legytaek olyanok mint a gólya - atát kertpelJSk. hegyenek hölgyeink olyanok, mint a negéoyek pOriOlye, - atat : zértko\'ioltak j a* tegyenek olyanok, mint a ategények pOraOlye, — atat -. Ureiek. Legyenek h-ügyeiuk otyenok, - a milyenek a ml kivámágaiiikban; ne legyenek olyanok mint a uiilyeuek a vaUiágban. (Saphir.) . .— Nálunk akkor kap ai orvot lltetéit, ha beteget gyégyil. Cbiuában pedig as a itoká* hogy at orvpinak ciak at egéisaégtk fintnek, miért I* igyeknik ám ott minden orvo, hogy betegét minél elébb lábra állitaa. Nem volna-e Jó e tekintetben nekUnk ia cliineicrekiiek teunUnk ? I — Kórdoiték a kauáaitól, mit tenne akkor, ha király lenne be\'lSte T — „Hát lóháton ürisuém a isrtéieimet" vátaaiolt fi. — Hajdani jegysS-etylu A ré«i Jó idCbon I\'. falu jegytüjo a kSvetkeiS aurokat intéii isomatéd collegáj.ih.it: „Dominalio veitra I Veiter bikáin noitr-i határ multum kir fícit; ii adbuc nmei dep-rehenderimus, fulót-íarkát elvágabimui,. et li* haaa kergelabimui" Dunántul gabnaplareza. N a g y-K a n I x * a , Január 3-án, l»73. lluta 15. JO—6.80 kr. Kon 3.45 3.3^ kr. árpa 2 90-2 80 kr. Zab 1.60-1.70 kr. Kukoricia 3.30—3.40 kr. Hajdina 3.30-3.40 kr. Hténa 1.(50— .— kr. Szalma l.Slo— .- kr. Uubaca .---- kr. Oyapju 140 írt •100 frt. Kepcte .--.— kr. Fehérbab 4 -- - \'. — kr. liftrgooya 1.40— .— kr. liUkkfa 14.--— kr. Cserfa IVÍ.----- kr. Tölgyfa 10.--.— kr. Iloglár, \|au. 3. 1873. lluta Ü.40-Ö.20 kr lton 3.06-3.50 kr. Árpa 3.40-U.IO kr. Zab 1.05— 1.00 kr Kukorioa 3.30—3.— kr. Ktpcie 7.50— 7.— kr. Marhabul ftja 20 kr. llorjubui Hja íO kr. Diitnóbu* ftja 28 kr. Ujbor akója 10 frt Óbor akója.14---frt Keményfa Ole 14--ín. tfténa mi irtja 1.80 kr. 8talma m. 90 kr. Terméaykválla-pota kOtépitrrU. tdöjárái eiSi. Marciali, jan. 2. lluta ft 30-4.80 kr. Koti3.35 -3.10 kr. Árpa 2.60 kr.Zab 1.5« kr. Kukoricia 260 kr. UyÖr, Jan. 31. 1873. liusa T.20 0.80 kr. Kon 3.90-3.00 kr. Árpa 3.20—2.80 kr. Zab 1.80 -1.70 kr. Kukoricia 3.40—3.20 \|kr. Kolei 3.30-3.10 kr. Hab 4.20—4. —kr.Hajdina . —- .- kr.Marbabui foutja 20 kr. llorjubui 36 kr. Dlitnóhui 30 kr. Juhbui 20 kr. Uurgouya mr 1, 40-.-kr. Ujbor akója 8.50-.- kr. Ó bor akója 18.--.— kr. Síéna máiiája 1.30- 1.60 kr. Smlma m. I.--kr. Keményfa Ole 10. --15.50— kr. IdSjárá J6. Kantbely, jan. hó 3-án 1873. Buta 5.70 5.40- kr. Kon 3.20-8.20 kr. Árpa 2.70-8.50 kr. Zab 1.00-1.05 kr. Kukorieia 3.30 - 3.26 kr. Kolei 3.40-3.— kr. Uab 8.05— .- kr. Hujdint .---- kr, Mariiahu* 24 kr. Horjnbui 26 kr. Dlnnóbu* 28 kr, Jubhui 14 kr. llurgonxa mr. I.W— 1.— kr. Uj bor akója 13 —I0.50kr. óbor akója 18.--12.50 kr. Hiéua m. 1.30- .— kr. Stalraa m. 90 kr. Keményfa 01* 10.----.— kr. Időjárás hUv. doprou, deci. 30 án.l»uia7.8 -O.\'.O 4.60-20 kr. Kon 3.96-3.76 kr. Árpa 3.26 -3.10-kr. Kukoricia 4.--3.80 kr. Zab2.3—1.80 kr. Marhahui ftja 24 kr. llorjubui ftja 24 kr. Dlnnóhui ftja 28 kr. Ujbor akója 13— lOfrt. Óbor akója 16-13 frt. Hiéoa miaja l.Oo- . —kr. frt. Utalnia m. 1.--kr. Keményfa Ola 12—10 írt. Idiljári* ködöt napok. Érték- és váltófolyam jan. 4. 5/ metaliquos 66.70; 5/« nemz. kölcsön 70.-; I8t35-ki álladalmi kölcsön 101.50; bankrészvények Uul; hitelintézeti részvények 336.— London-109 —. ezüst ágió 107.— ; arany darabja 6.16; 20 frankos arany 8.64— kr. Vasúti naponkinti menetrend: Indul S.-Ka\'uta árul Harcira él Uo nb\'ivá ra 6ór 18 délután 2 . 49 Budára 0 . 18 délután • Í 48 10 .. 43 Bécibe reggel & . 48 délutáu 2 , 18 eatve . 58 Triesstbe reggel 3 délután 2 23 Érk. Ilarri- é\'a H , 33 Dombovárról N. Ka iiaárv 4 óra 19 a . N Kanisiára délután 1 , 21 , Dudáról reggel 4 , 43 délután 1 , 40 9 . 30 BécibSI 4 . 33 délelült 10 , 27 \' TrientbSI reggel 3 , 60 délután 1 . » eitve >0 . 22 •) Csak Siombathelylg. Itt 7 órai várakosi. " Hetlnaptá.r, Deorember 29 tél Jtnár 4-lf. 1873. \' Hó- ~é heti- Katholikui nap nap í tár l"~ \' 1) Miután llerodei Máté, 11. Proteitáui 1 hn\|\'\'\'Uf . ■ 1 5>\| Vssársap E 1 Telefior E 1 H.iraon <» .Hétffi Vlikereut Viik.r.tH 7 Kedd NikiU Uálint « Hierda StOrény Krbard a CatltOrtOk Juliáu Martial 10 l\'éntek Kem. l\'ál Keiuete l\'ál 11 Uiombit Mathild* J Lotto-huzás. " Bécs, docx. 28 án 61, 33, 11, 8, 66. Temesvár . „ 88, 37, 10, 69, 41. Felelós szerkesztő: Bátorfl Lajot. HXRDETÍJSEK J Einzig in ihror Art in Európa • J Jat dia \|tM>I< Ti.U.ltif >iüg..«lFbiicio 0 : kais. kon. Hor-Wáseheftbrik : dcs Íj. Fogl, In Wien, o Nlederlagen ^é hllt\' Ah Sladt, Klrnlmrdraiit 27, • "Jk Koké dor iliminelpfortgau Hsuptdrisi 4V, \| lA,„„ Krzhertoff Huri-t welclio dureb atrengate Solidii.1t nud auf jedein Síitek^tt\'aare 0 ZitTeru eraiehtlichen Prín •« bei llirer Maaaeuprodu.tion daliiu 0 braebl hat, da« aio d(in .Ktporle, Kngroa- aowie De\'tallverka g »ou keiueni der anprelteiiden llaudler Krroiclibares. nutierorde A licb Uilligea uud Meatea, uultr vollaler Uarautie bietot un i m Z deli l\'roviuien auf brietiichra Verlaugeli llcsiollniigen prompt •25 ud .Meblpa: eiidet w Eugl. C/ilÚ oii-Heiiitleii iuli. ltomra- UnlerrOr/urauí IV- O rj oder uhué llaltkrtgeu.achöner altcail mlei feilistem Hoik-llareheul # 0 Uiuen ^bei brieflít-her Uttlellung zu li. mit HlickereUKinaXtien tl. • m itt der liaituiniang autngebeujdasji, 0 8 llt • # 0 Stílek fl. I.tjo, 2,2.60, 3—8.60. l>a«j IHIIIU-Hfilrílinpfé oder Jiei- • £ Kleganteite und Piaktitcheate. \',rtn h\'wvtwken, daa Uud d. 6, # , • \'Hmnbura.-Leli»en-llermt-^\'b~dy\'ie toliuten. • • IfemcfeMiHal.uiufai.ganaugeben)i «•"«\'«/«• .uu. .SobuUieu • : "ja^aaírü! ínr.....7—- : ingei ■IcAor 1 feiusre »u II 2.0 oder .Síi-; i ut.d Xwivi gröasor.-uud V ...au, V\'.-011. • ihUM 2\'Ur/ier 9 ■ lltimltdrher, • ti, 7—it tl. in 0 o 2 Urrreii-Criuviten 2? lonbiinlen per Stílek 76 kr., d. I,h Z 2 b" ül • Servlitlcn od. llmuUacher, Z Herren-Vnler/iosem u fl. 1,\'por Und uur U. 6, ti, 7-9 fl. iu Z 1.60, a, 2.60—3 tl.Keitichnitt, fran\'Uama.t. Z tbalache, oder uiigAriaehe Fayoo. \| 1 l.elltfll-TU<ch-<J<irililur m Wolleue UtlStnuUieUs - Ja-frO Vvrxonen il Tieeht.iel. mit « Z cA\'«» iu ti. 2, 3, 4, aut .lcide d. 0, <,1** paM.ndcn Kervletteu) tu d. 6, 0, * e gépeim oder ge»irkte Unterhu-fi " >° ,?„• \'"r \|3\'\'«"■«»»* "oppelle. # Z »<•/. Ü3-4. WeWilU gegen Uiebt.! tl,eu !<lrbifft« JMUtU V, % • glatt, tud. l.OOg\'Jgítiugeicbluugtu ; 30 «íf. íííií 7. 7 2 • d. Ü.M, .owie Schweiierform.gauir^f ^,, \' • u;h. \'\' • • • ueue Kőimen mit 8tieker«i«u iu fl.\|* ? i ,u 0 • 3,a.öO,4,6, i .aucball.ríeibiteUi- lu{ •»,.,. ® ® IXiiiten Xacht- oder H(nler w—itf Kllen voiiUgliebe N e- ! • hrilHlen u.it laugeu Aeimelu auü.\'6r,vaud (eiuer llelt- Z • 3.60, aueb gettickt .1 J<.t,d. \|wUctfe ollc, la Ua.u.u-lleiuden)^. Z • i^ji/if/i/iosc/i, i\'íi l.ciueiii l\'er- \| \| J8, irt -!Í4 d. Z, • eall, od.r Harch.&l fl. Ü, a.60-3 fl.l r\|\|igf belgnehe ll rbcn Z oiit StlcKerei. jl.eínW\'IHlí ind. jW.tf 5,00-36, Z lhimen-Seffllfftoir SucM d. auigeteiebuet iibon. 0 ^ curixtn aiu tViuitera llarchent m au\'uuü Klleu uuvergl guti ^ [ comet - 2 60, aut franiOiitebem B»- ttumburfftr od. \' il.lmitrttiekeiti tud. 3 60, 3 4 tl. II eben ^llaudgetp [ (Haltumfaug autugebeu.) \|ta d. 30, 36,4u, 60 -00II.\' iBrieflicho Bostellungen »-»»•«•««•/. uud \' gen oder J\'o n gegrll d Uberallhui t _ ..........\|(t>iit~iv.) s z Et FOGL, Wien, k. k. HüllitíferaiU, •{ • Mariahilfentrasae 25. > ^ •; J Beim Kiujtuulu votr ju Ü. 50 ti 6t. liatiattüohu grutis. 9 ; HIRDETMENY. A /Fis/a\' biztosi tó ósjelzálogbánk Debreczenben. Alaptőke: két millió forint oszt, értékben. Vnn a/.crouoai\'uk tudomására\'liotni, hogy n utu. ni. kir. koroíkoitolrni ministerittm íolyó övi junius 21- , diktJu költ OHia-dik azátntt ougcddlyü nlapjáu, n „Ti»iau bistosiló- <Js jolzilogbnuk Dobrooioubon, Oilcti működé-nét folyó évi sjti\'itli\'inbt\'r\'lió l>-éii lucgkozdutto. 1 KixtoMtjUuiik tűi éo jég t-lli\'ii u loholó logjutányosabb dijuk mollott. Dijttzabályaiuk mogállapitá^nál kitcrjmkodUnk az élotbiztositáu torén oz időig fojinerUlt tnindon ágra módozatra. K» a biítositó t. közönségnek kól millió forint nlaptdkénkkoh olvállalt kötolozotu»5goinkhoz képest megkívántató biztosítékot nyújtunk. \' ^ JflióloglinnUI. UzlolUuk ínogkozdósót késóbb lesz szoroucaénk a n. é. köziiuíéggol tudatni. Kelt Dobroozonbon, 1872- szupt, ö. „TISZA" biztosító- és jelztHogbank: Gróf Degenfeld Imró. elnök. Szepeasy KAlm4n, Bay Bertalan, ■ vezúrigflzgató. Pusztay Lajos, igazgató-tniiiíosuBok. BV iJgyiiükí^gok az ország mindon jolentékenvobb holyén szervezve vannak, tiHf NuKV-Knnizsit s vidékére szolgáló fóŰK)\'iiÖkt»ég vitolóvol a „Zala-Somogyi Közlöny" íelolős szorkesz.tfíje: BÁTOR FI urat bíztuk meg, ki luindooucmA lelvilágositást kdszsdggol ád s a vezérUgynokséggoli érintkezést eszközli. Biztosi-iilore tUgliór fllcu és éle<bix(o»itit»ru nézve is vesz fel. (1)70—3,1) Oláh Károly, jogtunácsoH. AIBURGER ADOLF #at-áru és vászoimpü raktárából m. l\'BSTEX, ÍM ti r I - u t «• z « Í-H ö hi n 11 D i v a t- & rxu k: n PnriMilins bonifneténél. Va8zonnomüek: Legújabb női ruba-ketmík gazdag vAlatztíkbau, í» 12 röfói teljes ruhák : 3, 4,6—li flig. Török reggeli hölgy köutötok, darabja 4,4.60—6 f«ig. Fekete nmet Taffota-ielyemkelmik, rSfe 1.60, ÍV 8.60, 8 ftlg. Kipi ía Oioat de Kaille aelyemkrlmék minden ailnben, rSfe tf.60, 3. 3.60—4 flig. Augot l\'ateiit\'birionyok, rőfo KO kr. 1, 1.20, l.JU, 1.80-2 ftlg. Helyem-biroanyok, r5fe 3, 3.60, 4, 6—ti flig. HedulgoioU török l.ougahawlok, darabja 10,12,16, 20, 26—60 Itig. 1 Hölgy- ti url-P!aidek, dbja 6, 8. 10, 12-16 flig. Wattmnll- é« Caebemir nagy kendfik, darabja 4, I 6, ö, H—10 flig, [ Kötött gyapot reetéa kejntSk, dbja 2, 3, 4—5 flig. l.egj>\'bb minüilgd Agy 4a aaatallerilök, minden amiben, darabja 4, 6—ti ftig. K4lnagyaAgu gyapot-keud5k,dbja 1,1.60,2— 3flig. Fekete i* atinet aelyemkeudök, dbja l.W, 2, 2.60—^ ÍUg. \' Helyem\' nyakkendíieakAk, dbja »0 kr., 1 — 1.20 Keharpek 4a nyakkölSk aelyembCl, dbja 1, 1.60 2 flig. Ugyanazok aiCrbol, dbja 20. SO, 40-60 kr. Kten említett etlkkien ki\\0l vannak gyapotrubák, moahalo ruhAk, parkAI-, batiait-, jacouat-piqué- 4a aaiuoroaolt barkótok, calinuk, 1 »tg 30 rőf ji fonalvAaton, 8, H — IU ftlg. I . 30 „ lobéritelt Creat-vAaion, 11,12. 14— 16 ftig. 1 , 30 . valódi rumburgi vAaton, 16, lti-18 fl. 1 „ 60 .„ lrilaudi vA.ton, llj, 18 20 flig. 1 , 61 . legucheteüb miuSaégü lumburgi vAaton, as, aö, 28,30, 36,40,46-60 ftig. 1 » 30 . AgyneinU KanavA.t, 7, 8, 9—10 flig. Cbitlon, félti-ingekre ét alaiatoknyikra igen al kaimat, rőfp 26, 30, 36—40 krig. Ágynemű UrAdli, Allatt-caikkal, rőfe ;30, 36, 40-60 krig. l.epedSk varrá nélkül, dbja 3, 3.60—4 rtig. VAaton D.tmatil-aattal-abrottok, fenir í« aiinoa, dbja S, 4, 6-0 ftig. VAaton Dainaait-aaitalkendSk éa tOrlIlkötők, tudatja 6, ti, 7—8 Aig. KAvé- ía thea-kendők, fehír 4a atiivj, tueiatja 2.60, 3-4 ftlg. * Agynemtl-.Nankiog, rőfo 20, 26, 3.0, 40—60 krig. Tarlalan, Moll 4a C\'reppliate, fehér ét atinet, dbja 4, 5, ti—» ftig. Fehér ét atluea ttebkendök, tueiatja 2, 3 4 ■ 6—6 ftig •\' Vf> OrganlinoV, fehér 4a aduét, dbja 80 kr., 1.1.10, 1.60-2 ftig. iég továbbá a-raklArban: finom flanell- ét ripat-■juéből ; ttiuea divat-barkétok, fohér . . .................. aiuvatok, derékaltjak, bútor-________, fekete luiiterek, caebemirok ét mindenféle gyátt-Aruk gl leffolosótolD árakon, Mindennemű levélbeli megrendelések, alt itt emlitetlen ctikkekból is, at öasiognok előleges beküldése vagy ulAnvél mellett mlndeuhova a legnagyobb gouddal és lelkiiiincreteaséggtl gyorsan teljssittetnek ét bármily nem tetsiő tárgyak akadály nélkül visatafogadtatnak. — Huba-aiövet minták a rfiföukinU ár ét a kelme ttéleitégének kötMebbi megjelölésével kívánatra ingyen ét bérnientvo kéataéggel elküldetnek ét miuden kívántató kelméből elegáns ruhák a legújabb diTaUierínt gytrill elkétiiltelnek. . A \'legmélyebb tlntelettel HAMBURGER ADOEF. Ingyen mellékeltetik megrendeléseknél: v 10 frtnyl Outegben, egy elegana holgyi legyetC ) 26 , „ egy berlini gyapotkendő ) rabatt gyanánt. 60 , . egy atfirkelme-ruha ) (Ö78-.7) W Cionsgoláil dlj nem számíttatik. - Motle-, Leitieii- und Coureut-Witarcii-Medcrlage ADOLF HAMBURGER - in Pest, "M Herrengatme Nr. l,bvlm Elnyuny hm Partner Hana. Modewaaren: Leinenwaaren: Allornvueale l>amenkleideratolT>< In reiobater Auanabl, 10 und\' 12-ellige coinplclte Klcidcr a 3, 4, 6-ti fl uud böher. TUrkiteho .SohlalrockatolTc , cin - Kleid uur 4, 4.60—6 II. Hchtvarie u. fgrbige HeidenatotTe, pr. Kilo 1.60, 2, 2.60-3 II. a pr. Kilo 80 kr., 1, Heiden-Kipa und Uruaa de Faillo pr. Kilo 2.60. 3, 3.60-4 fi. Kngliaehe Patent-San, 20, t&O—2 U. Heidouaaminte pr. Klle 3, 4, 6-ti I). Kiugearbeitoto l.-.ugaba»ls A 10, 12, 16,\' 20, 26—60 tl. » Datnen- u^d llorren-Plaida, A ti, 8,10, 12—16 fl. Waltmoll u. Oachemir-UinliKngtUcher A 4. 6, 0, . 8—10 11. Oeatrickto Wollen-NetilUcher A 2, 3, 4—6 tl. llett- u. Tiaobdeckeu iu alljtn Karbon A 4,6-ti fl. Ilalbi^osaa Woltentüclier A 1, 1.60^—3 II. öchwarto und fárbige SeiAontUehrtTiN 1.6U. 2, 2.60, 3-írí. J / \'H^iden-llroge-TUebsi! 80 kr. 1 — 1.20. KchXrpt uud Cravatleu rou Heido A 80 kr., 1, 1.60—2 fl. Dicaolbon iu Wolle 1 aO.\'SO, 40-60 kr. Auiter crwlhnten Ariikéin aind fer—\' lenkleider, Waachkleidi Piijuo und 8ebu\|ldbai 1 Hl. 30 cll. gute Uarnleinwand A 8, 9-10 fl 1 . 30 . gewaach.Ursaa.Uinw.il, 12,14 —16rt« 1 , 30 , Kumburger Leinw. 16, lti-18 11. i 1 . 60 „ Irrlkudor Loinw. 16, IH—20 fl. 1 „ 61 , achworate Itumburcei l.eiuwand 3 26, 28, 30, 36, 40, \\b—Uy% i , - 30 „ cchlfkrblg Uanafaa 7, 8, 9-10 fl. UhilTona tu Iterroiihemden n. Uulerröekeu lobr goeignet, pr. Kilo 25, 3o, 3J—40 kr. lletlaeug-Oratcl mit AtUsstreif, ur. Klle 30, 35 40-60 kr. LeintOcber obuo Naht pr. Ht. 3, 3.60—4 fl. Uinen-Uamaat-TiachtUcher weiaa uud fXrbig pr. 81. 3, 4, 6—ti 11, .Leiueii - L)amwt • Serviellou und IlaudtUcher pr. l>la. 6, ti, 7-8-fl. KalTeo und Thee-Hervieltou weita und fXrbig pr.- Uta. 2.60, 3-4 fl. Naukiiig auf llottieug, gelb weiaa uud roaa pr. Kilo 20, 26, 30, 86, 40-60 kr. Wolsao udd fkrbige Tarlataue, Molla und Urepp- liaao pr. 8t. 4, 6,\'ti-8 II. Weiaae und fürbigc l.eineu-SacklUcber pr, l)ta. 2, 3, 4, 5—ti fl. Futter-Urgauline. weits und fárbig, pr. Ht. 80 kr., 1, 1.20, 1.60—2 fl. _____ nocb am bager: Feiue Flanell- und Kipi-Wol. ron l\'ercall, liattiat, Jaconet und l\'iiiue, Tiirbige Mo.le-Uarchent\'e, welaas Ualmuki, geatreifte fltrbigo Uralel, Unterbctleu, Möbelatolfo, tchwarto Luatrca, Uaobeinire uud veraehivdcuo Trauerwai an©rt>iliiarat©n Prelsen, lliieflu-he llealellungen jeder Art, .aue]w>u hler uieht augegebeueu Artikelu, werdeu (Iborall hin gogeii vorberige Kiiueuduug oder Nacbnabme dea Uotragoa mit grötaler Horgfalt uud lléwiaaouhafligkeit prompt effektuirt und wird Allea ctwa nicht Uonvenironde auataudaloa relour genommen. — KleideratotTmuatcr mit uXherer lieteichuuug det Klleupreitoi und der Hloflfbroile werden auf Verlangon gratta und franc o bereitwrlligat eingeieudol, ao aucli von jedon belle-bigeu Htoffe die olegaúteateu Kleider uach ueueater Fayon a c b u o I I a t o n a augefeiligt. Iloehaohtungavoll ergebtual ADOLF HAMBURGER. IMÉ^ tá r a 11 s - Z n g u I) c bel 11 e s t e 11 u n g e n "JgHS iin llotrago von 10 fl. cin clegauter DatncnfKcber, ) . \'26 II. cin llerliner Wollenlucb, ) «\|\| Rabstt. . 60 II. ein aebönea HtolTkleid, ) \' Verptokung und EmballsQs wlrd nloht In Reohnung gtbrscht. . XAGY-KANÍZSA, 1853. jiutitAr !)-<?«. 3-ilc BzAm. Tl/.«nkcttcdlk óv(o!;»m. P- Kgu mim 10 kr. Hlrdetesek jutányotai. Zala-Somogyi Közlöny A lap ii.-lleniirén. illető kóxíetnV.yek kőziemeuyek pedig NAUY-KANl.ZSA Dtnek íeí"1 "" . ,a -.zalamegyei gazdasági egyesület" ós a ..nagy-kanizsai kero^edelmi s iparbank" ugy a „Zala-Somogy- gőzhajózási , W\|M . Jfcáz " részvény társulat hivatalos értesítője.) — IIetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, jnégjeleno vegyes tartalmú lap ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS hetenkinl liitutr mtyjtlenS „ZALA-SOMOGYI KÖZLÖNY" . 1873-ik tizenkettedik évfolyamára. Január—deczemb. egész évre 8 frt. —junius fél » 4 . . —ntárczius negyed . 2 . Bizalommal kérjük az előfizetések mielőbbi s/.lves megtételét, nehogy a lap szétküldésében hiány merüljön föl. Honi érem-és réglséggyiljteménye-ink statiwtlkúja Ügyében. Európaszerte ismeretes tény, hogy hazánk mürégészeti leleteknek valóságos kincsbányája, mely nem hogy kimenne volna, hanem — mint a legutóbbi napffkig nagy mennyiséggel szinre kerülő érdekes kincsek tanúsítják — alig látszik kimerítőnek lenni. Tudjuk, hogy o nagy tömegű régiségek meglehetős mennyisége elvész évente a találók ügyetlensége, tudatlansága, Vagy más körülmények okából. A megmentettek közül egy rész külföldre vándorol, más rész hazai nyilvános tárlatokba kerül, végre nagy rész magánbirtokba jó. A2on tömeg, mely veszendőbe megyén, tudományunknak természetesen mitsem busznál, s minden, mit e tekintetben tehetünk, aunyibau áll : hogy népünket oktat-juk.ós jövendő kártételeket megakadályozni iparkodunk. A mi külföldön létező hazai leleteinket illeti, azok is hazánkra nézve legalább el vanufck veszve, bár nincsenek mégis, elveszve a tudományra nézve. A hazai íuűrégészctet\'tanulmányozó szakember elmehet külföldre s ott közvetlen szemléletből tanulmányozhatja azokat, vagy legalább — miután minden nagyobb intézetnek megvannak képes kiadványai — rajz és leirás alapján vonhatja figyelme alá. A mennyiben azonban a rajz és leirás soha nem pótolhatja teljesen az emlékek közvetlen- kritikai tanulmányát, más részt országunk külföldre vándorló kincsei kereskedelmi összeköttetések folytán egész Európában és azonkívül elszélednek, végre menynyiben a leletek szétforgácsoltainak és álnevek alatt kerülnek gyakran forgalomba: mindezeknél fogva speciális hazai régészeti viszonyaink megfejtése előmozdítására, a külhonba került hazai kincsek nem igen hasznavehetők. Ilasonlithatlanul nagyobb azon leletek értéke és hasziiavehetósége, melyek hazánkban, nyilvános tárlatainkban szolgáltatják kutatásainkra az anyagot. Ez intézetek sem mindig oly szerencsések ugyan, hogy a leleteket teljesen megszerezzék, ide is néha bccsompésztetnek álnév alatt jelenkezó kincsek — de mégis, tekintve a pontosságot és gondot, mely ily hátrányok eltávolítására törekszik és tekintve hazánkfiai támogatását, melynek intézeteink igen bő mértékben örvendenek, mondhatni-: hogy a nemzeti muzeum valamint a többi hazai nyilvános tárlatokban megmentett leletek, képezik manap majdnem kizárólag az anyagot\'), melyből szaktudományunk hazánkban tápot merít. t Végre áttérve a megmentett kiucsek harmadik csoportjára — kérdjük : mi előnye van a tudománynak a kincsek azon részéből, melyek mogm\'cntvék ugyan, de magán birtokban tartatnak ? Feleletünk egyszerű: alig van haszna, mert alig tudjuk hol vannak, kinél vaunak, mik vannak? Alig tanul ^ szalíközöuség azok nagyobb részéből többet, mint a meg nem mentettekből. Hasznuk rendesen csak úgy van, ha szerencsés fordulat által országos tárba ke-beleztctnek, vagy szerencsétlenségünkre1 ha- \') \'Kitekintünk torméixe\|»ien at elmozdlthatlan műemlékekről, molyok muzeumok tárgyit nem képetlk. j zai, külföldön létező emlékeinkhez csatol-j tatnak. I Az igazság .érdekében ugyan el kell j ismernünk, hogy az utóbbi esetek ritkulnak, az előbbiek pedig gyarapodnak; cl kell ismernünk azt is, hogy az „A. E." volt érdemdús szerkesztője mindenfelé ható buzdítása által hazánkban nemcsak számos uj szakbarát, pártoló, gyűjtő támadt, hanem még néhányszor, régebben és ujabban felfedezett, magánkezeknél lévő műkincsekről is volt alkalmunk tudósításokat vennünk. De ha fontolóra veszszűk, hogy menynyi uiai nap már u magángyűjtemény hazánkban, és liogy mennyit tanulhatnánk azokból, ha mind ismernók, a néhány eddig közzétett tud. sitás nem mondható kielégítőnek. Szükséges, hogy valamennyi a nyilvános tárlatokon kívül létező kincsek vonassanak irodalmunk körébe;, szükségünk van a hazai gyűjteményeket megismertető kalauzra. ()lv szakban dolgozunk, melynek főél-tétó oleine az összes honi leleteket átkaroló, összehasonlító kritika. A múrégészet akármely részét tanulmányozzuk : csak ügy lesznek fejtegetéseink lehetőleg alaposak* és nem puszta rombina-tiok,ha a leli tek szolgálta utatokat gondosan egybevetjük. ^ Hogy lehetséges ily egybevetés most, midőn a kül- és belhoiii gyűjtemények csak \' részben adják az anyagot, inás részét pedig I nincs alkalmunk használni, mert nem tud-! juk, hol találjuk. Eddigi tanulmányaink hiányos volta j legélénkebben az u. n. történet előtti korra vonatkozólag tűnik szembe. Évtizedek óta műveljük a hazai nuiré-gészet c részét anélkül, hogy positiv meg-, állapodásokra jutottunk volna. Ez irányban tehát hangyaszorgalommal bármi csekély támpontot nyújtó adatot is föl kell keresnünk, ha külhoni szaktársainkhoz akarunk\'•emelkedni. A római és az ti. n. népvándorlási kor, valaminőt hazai középkor hasonlókép szükséglonek terjedelmes és az összes adatokat átvizsgáló tanulmányokat, csak úgy lehetvén reményünk) hogy a tudományt előbbre fogjuk vinni. Végre nein csekélyek a hazánkban főn!evő fuiniismatikai kincsek sem, melyek ; ugy az ó valamint a közép és újabbkor! ér-mésfcet homályaira fényt vethetnének.1) Azonban hogy vethetnek fényt, ha .véka* alá rejtetnek? De-nemcsak a tudományunk objektu-■ mát képező régészeti anyagot nem ismerjük : még azon személyek nevei is ismeret\' \' leiiek olőttünk, kik tevékenyek,^akár a kincsek megmentése, akár fóntartása, akár ; azok szűkebb körökben való ismertetése . 1 körül. í llazáiikbcli szaktársainkat nem ismerjük, nem ismerik azok egymást sem ; intim . 1 azoif jelenség, hogy szakunk müvelói főleg 1 a mi szakmánkban igen termékenyítő tudományos eszmecsere nélkül el vannak; innen, hogy. sem szaktársainkat összefoglaló szö-\' vétkezések, shn egyéb ilynemű tervezetek még nem merültek föl.\') Lehetetlen, hogy mindnyájan, kik egfcsz erővel vagy csak mint kedvelók is űzik a mürégészetet, e röviden vázolt hiá-1 nyokat máris ne érezték volna s lehetetlen, hogy ne volna kedvük velünk azok\' eltávolítására kezet fogni. Szerény nézetünk szerint, az egyik ; utóbb jelzett bajon ügy segítünk, ha a hoz-zánktartozókra vonatkozó adatokat (név, polg. foglalkodás, holtartózkodás, eddigi i működés stb.) közös erővel gyűjtjük ós azokat névtár alakjában közzéteszszük, mely majd utóbb közkézen forogván, * sz&ktár-i sakat közelébb fogja hozni egymáshoz. A másik bajon ügy, ha ennek utána szintén közös erővel a gyűjtemények leirá-\' sát veszszűk eszközlóbo. . \') Kiég r helyütt ciik listai, ltuppéta kevitbí \' müveit érinéitetünk homályaira utalni. \| \') Mily fontot volna p. o. köitOt erővel annak •nvgakadályotáiára ui,„\|, „ehogy leleteink külföldre vitetienck átoktól, kiknek egyedüli lörekiéte a gat- TÁRCZA. Lúttulak . ... I.ittalak, keierveien kflnyotlél, Klpanaitlád nekem bánatod1 Oli tudod-e, hogy minek nevettél 1 Mondád: ín vagyok őrangyalod. Nem csalódtál, to atl jól tudod ; Nem ctalódtál t nem it fog.* cialódn Mert hint én vagyok Őrangyalod! Ita at élet nöéevényet utján Tájékotni magad\' nem tudod t Mely vetette itraell a puiitin : Kn leendek tütet oitlopod. No boruljon hat el\'homlokod-, Hint van a ki ffrkftdik fölötted Ki vexérel: van őrangyalod. Ha kOrülvoit vlharot mtét«vg, 8 bltloi helyre Jutni ninct remény : KI fog jönni a nem várt aegitiég. Éu leendők majd a lámpafény. Ne boruljon hát el homlokod, Hitt van aki őrködik Kilőtted: Kalautod lett (iraogyalod. Ila a boldogtág I16 atomja éget 8 ajkad hallat o miatt pamut: ín varit»vei»tö leitek, mely néked A kfittikliból forráit fakattl. Ne boruljon hit el homlokod j Iliit vau aki őrködik fölötted : Melletted lo»t majd őrangyalod. Ha kaján irlgytég rút kigyója A porban ciútava ttitteg feléd : Én lettek, kl kebledet megóvja, £o tútandom iiít annak főjét. Na boruljon hát el homlokod, Hitt van aki őrködik felölted : Ekkor it megment Őrangyalod. Ila ügyeién megveté körüled PilioinVálóit a oiílttHvény. 8 clleueid tombolnak mögöttrd 8 mtn»klllhelésre iiinea remény : Mégie boruljon el homlokod\' Ilin van aki őrködik fülötled 8 ki megnabadll: őrangyalod. Mint a te»t(5l ol nnm vál at árnyék, } .elkeni téged oly híven kitúr, i:• elöli rág»lom, Irigyiég, (Júny éi ármány egyaránt kitér. Ne boruljon hát el homlokod ; Iliit ha IclhŐ ttáll derüli egedre, Kiontatja ait őrangyalod. 8 majd )ia a bajái, o béke»tertő C\'ionlkaríval végre átölel 8 rombadől a lelkedet OvedtC Alkotmány, e gyarló porhfively : Én még akkor «em bagyandlak.fi, Kgyüll indulunk a hónait úlra, . Kn vetellek a mennyégbo fel. KKÜIXYI KÁItOI.V. Egy hú/J beszéd. Főtisztelendő l\'iiít»5r Ködre urnák, Csorna l\'ró-montroi\' roudU kanunoknitk kusstholyi kii-gytnnaaium igazgató tiuiAríinnk nrnnyniiaójéro mondotta l\'app Károly, Vesiprém egy háituogyoi kia-komárouii plébános 1872-ik évi november hó 3-án Keszthelyeit. „A tudót férfiú lokakat ta ultott, • a maga lelkének gyönyörüiégoi." SÍHÁK 37, 22. Megöregedni, hosszan élni, notn tSrdom, csak szoroucso; de megöregedni .beesűlottel, ál1 dással jelölni hosszú életót, kedves hz Isten s emborek elótt. Sokáig élni, csak későn megválni n vándorbottól, melyet Isten bölcs itólete szerint i\\d ón vesz el tüliiuk, nent teszi nagygynaz embert; du sukáig ós hasziuismi ülni, — ünuüu és másuk juvárit ölni, az iölmngasctal Isten s : emberek elótt. —Muzgnltnns idók szülte tapníi-tatásban gazdugudui, nem foltil.iú; hnnem e ta-x pnsztalásban a bit iskoláját lulismerni, — azon ! hitót, mely u lelket felvilágosítja, n szivei ál-melegiti, s az egész életet luegneinesili, ez ama ; na\|>ot, melyen valaki ütvén évrs működésére ! visszapillanthat, disz- éa örüm ünneppé va»á-! zsolja. I Ily Ünnep gyűjtött minket egybo iiiu e I sz. hajlékban, liugj fi. l\'intér Endre l\'rémutilrui I lendil kánonuk és gymnasiumi igazgató urat, mint .félszázadus áldoznrl áhítattal és hálával kisérjük az Ur oltárához, az uj szövetségi sz. áldozatban megiijitandók vele unni boldog nap emlékét, melyen ötven év elótt először áldozott n magasságbelinek. — Valóságus\'öröui-ünnep ez mindannyiunknak. \' Öröm ünnepönöknok t. Hallgatók! kiket ezen köztisztcletii és kedvességü aggastyán iránti szeretet és részvét vonzott ide, hogy a kegyelet édes kötelességót teljesilsék azon derék férliu iránt, kit, éves közöttük lakása lblytán, méltán nevezhetnek magukénak. Öröhi-ünncp önöknek a fejér és kiváltságos Prémontrei kanonok rend ft. tagjainak, inert ritka szent foglalatosságban látják ma egy 77 éves, suk és nagy érdemekkel koszoruzutt rendtársukat, ki mint országszerte ismert és kedvolt ember, a jeles rendnek, de különösen a kesztholyi társháznuk 25 éven át mint tanár, igazgató, disze, dicsőségű. Öröm-ünnep nekem is, mert valahányszor ólotom utján 42.évvol visszatérek azon időre, miilőn o szeretve tisztelt férfiúnak tanítványa : voltam, mindannyiszor egy lizototlen adósságot . érzek szivemre nehezedni; — de ma örömöm-1 nek nincs határa, mert nagy hálaadósságotnnak I legalább egy részét letizethotem. \| Orom-Ünnep ez iókép to neked örök Is-\' ten öreg szolgája! mert sok száz áldozár közéi ritku részesUl uzon szerencsében, mely ma ue-! ked jutott; hogy dldozárságod 50-ik évét har-\' inadnup előtt betöltvén, megifjult.buzgósággal újíthatod meg ama sz. áldozatot, melyet életed-! nek még ugyun virágzó, °do érett erkölcsökben .\' már is bővelkedő korában a Mindenhatónak ! először bemutaltál. —/És oh ! meanyire növelheti örömödet az is: hogy életed nagyobb részét — •i\'Jévotaz ifjúságnak tanítására, őzen szép, do terhes hivatalra áldozván, az iQuság nyers elevenségével votélkedő ép s egészséges I öregségedet ti>£y tekintheted, mint tökéletes életednek, azon brnak kezéből vett jutalmat, ki megígérte: hogy „a ki az ó utjain jár it pa-röiíeinit megtartja, annak napiait meghosszabbítja." III. kir. 3, 14. - Sőt ha áttekinted ta-nitványaid nagy számát, kik közöl sok iaton-(élő, erkölcsös, boldog ombert nevoltél, — őzen emlékezés fnkaszthatjn számodra a lelki gyönyörűségnek ama legtisztább forrását, mely a hosszúra terjedt élotnek tormészotes koserUsé-gél megédesiti, tettleg igazolván, hogy .a tudós férfiú, ki sokakat tanított, a maga lelkének gyönyörűséges.u Sir. 37. 22. Midőn u sz. igéket to rajtad egy botüig beteljesedve látom, — noha egyéb dicséretes emlékezetben levő erkölcseid- o érdomoidről is szólhatnék, azokból kiindulva csupán csak a tövises taiiári pályán szerzett érdemeidből akarok ez öröm-ünnepedre disskostorát fUsni őu Mintán pedig nagy tcrjedeftnfc munkálat c sak munkafölosztás alapján jöhet létre: kérjük olvasóinkat és mindazokat, kik a tervet helyesnek találják, szíveskedjenek olóttük ismeretes adatokkal a közös uiúhÖz járülni, azokat velünk (m. n. múzeumiban) közölvén. Az adatok gyüjt\'éso; rendezése, kipút-lása és annak idején közzététele a mi föl-\' atkúunk leend. Tervünket a következők hun részletesben adjuk oló: 1. lílsó lépés a kitűzött czél felé a magyarországi régiség (és éreui) gy újtók, gyűjtemények, régészek és tudományunkat tettleg elősegítő kedvelők műjegyzéke elkészítése. Szorítkozunk a szűkebb értelmű hazára, nem terjeszkedünk egyetónj sem Erdélyre, sem a társországokra azért, mert itt a zágrábi luuzcum és akadémia, ott pedig több erdélyi szakegylet teljes sikerrel tör-, nek lAfóon czélokra. "évjegyzékünkbe felveendők: a) Az országos, városi és megyei muzeumok,továbbá egyházi testületek),egyházak. képtalanok és szerzetes-házak tulajdonát képező kincsek és gyűjtemények. b) Fölveendőt a magasabb, közép és alsó tanodáknál fenálló gyűjtemények.1) c) Társulatok, nevezetesen a mindenféle alakuló régiségegylet.ek tulajdonát képező tárlatok. d) Egyesek és csalni;}, magán birto-kábau lévő akár nagyobb, akár kisebbszerü gyűjtemények\'. e) Fplveendők végre, mintaczim mii-, tatja, a gyűjtőkön és gyűjteményeken kívül uzok, kik tudományunkat szakszerűen művelik (társulatok, egykek,) vagy tettleg előmozdítják (társ., egyesek.) .Marczali visszhang. Soká töprenkedtem, mikép czimezzem o mii ai inat. Első pillanatban azt akartam hom-lokiratul használni: .Megállj! és olvasd I!-, hogy tvonjiim annál jobban a figyelmet. — Valóban u-m kev.és fontosságú a dolog, midőn városunk ársadalmi életéről vlui szó.Téli esték hosszúak, \' nem tölthetjük óröK monotaii olvasással, hanem néha összejövünk és vigadunk. Marczali a vigalmnk részéről mind -ddig nagyim p/.ép hirbeii állt, ha tnegliivaíának a környékiek, iuiniegy .megelégedve térlek haza. Természeten, hogy ily társan-estélyokkcl összekötött jóté- . i «) K testületek, evflit. I nem .loVak\' a gylljt \') A tanodák\' irynjt»miny.-if« .. .... g) tinllnk, hogy aSnkról t^on rilka kiviteli kotl ái ívi md-WlTÁnynkbao. ímtilis tél l\'"tiir, miután a py ti it inlnyrk a Unsmkl Uitonnsk, kíliípkivill titbft ! 5 »ijiiHliuk, .y«k •mll" -g kelUjc k ktfti konyezélok mindig élénk támogatásban rcszo-sültek. Annál szorosb kötelességemnek tartom felszólalni, midőn „Sylveszter" táncz estély állal sajnálattal 1 c gy dti omlitvó^^-- helyiségünk socialia oldala nagy zökkeuést ta-pnsztalt: Történt pedig\' pár héttel ezelőtt, midőn két egyéniség Oekoe}ogaloti városuukba. Valamint áz ország különlélo sarkáról érkeztok, ugy hivatásuk is különböző; az egyik a szent igazság faradhatlau követelője, holott a másik, l\'cstalozzi boldogító,de veszódseges pályáján halad (?). Alig, hogy megmelegedve e ket ur, legott elkiáltak: Aueh\'io aono píttoro! ós Syl-voszter uinczestélyt rendezőnek. — A szervezet, jelen korunkuak o y fényesen megfelelt, hogy legyen Szabad azt leírnom: Míg urak szabad belépőiben részesüllek,addig a hölgyeknek meghagyatott, hogy hozzon ki-ki a sorsjátékra koziuiuukájából, hogy a sorsjegyek joté-konyezélra adassanak el ( dehogy ! hauom, hogy legyenek fedve a kiadások cs a reudoző- »ég no veszítsen.---A syrsjogyek ára noha 2U krra volt állapítva; de, iniutüogy jó bárhol is a hasznosat a kellemeshez kapcsolni, ugy tózsdo szűnni ujárveroziottok éa p^ilig uU-krtul 2 Irt (iO-ig. Kunduzó urak azonban nemcsak a hölgyek ajándékaival akartak kedveskedni, egy bárányiiirelmü közouségnek. haiiejn mas szép tárgyukul is vAsárlotuik, e közhasznú lom-bolajalokra: Nyerotoll púdig u 2 Iri-IU krral muglizuiutl sor«jogyeU egy szcp-, négy-, tokeio-, fényes — • — — rolók. (:!; aziuie egy i\'/, kriijezaros suszler-kubáuusz itt naiura lou 1 tri öu krou megvásárlón sors nyereménye. Az önzetiuu es áldozatkész rendező "ürakuak ouuyiro mar noiu akari kudvozni a szerencse; mert inig uz egyik ulig -1 Irtoterószívuriaiczai nyeri, a ti)á»ik egy r.oivös szobrai jetkepozó aczolmeiszotui húzott. Furcsa szeazolyo a kitúr-keszhellen Foriuuanak.Mellékest legyen szólva a lr«ucziaucgyosek, babilóniai toi-jny epiicsó-hez — husonio ronuozésökról, vogro arról is, hogy a reudezó urak ós a zeneszók kozi ugyan kis feszültség uralgott; do hala uz égu«k,okol-jog nem fordult uió. Hogy lubbizuen említőit reudoző urak egyike, különös ultokeliseggul tegitó oló az uvegOanyaszaiot, az iparszuin-puutból csakis dicseroles, u számos puluczkok töldhözvuréso azontúl nem- messze Hallatszott ki ttz ebédlő négy talán. Szép volt ugyan nz összes látvány, Ue mégis törekedni fogunk az ismétlést elhárítani; mert igy, az ittvu.ó társadalom csukugyan végvonu^lásuiban tengődnék. V. Uarabonczi bünper. — Negyedik kOílouiíay. -<> Felsége a király novében, u nagy-kanizsai kir törvényszék büiitoló oszialya I>r. Laky Krisíof, kir ügyész, mint közvádló felperesnek, Murkly A inal ügyvéd ur állal véuuti lienkő Magyar Rozália és Tóth Lajos ^ügyvéd ur által vedeluiozetl Sós Józsol, garabonczi lakotok -elleni bünperebeu, a vád-es ved-, ugy a vizsgálni iratokuak ie\'lolvtsasa után 172. óvi doczeniber 11-dik napján tartott ülésében következőkép: ítélt. ltokon gyilkosság elkövetésében vádolt lienkő Magyar- Kozalia és tíos Jozsof gara- bonczi lakosok ellen az előre megfontolt gonosz szándékú gyilkosság bűntény álladóka inegállapitlalván, annak elkövetésében bűnösöknek kimondatnak s mind a kelten pallós általi halálra ítéltetnek. - Elmarasztaltatik mindegyik külön, úgymint .Sós József Tóth Lajos védő ügyvéd ur részérő 50 frtban, llonkó Magyar Rozália pedig Merkly ügyvéd ur részére hasonlóan OÖUrt vértó • dijban. -- Elma-rasztaltatuak mindketten eg/otemlcg 10 frt 20 kr. tantjbéfi, a kanizsai, kir. járásbíróság által a holyszinén teljesített vizsgálat alkalmával felmerült 19. frt iíO kr. vizsgálati költségekben. r- Torsánszky orvos ur részére a bon-czolás leljesiléseért jáió ő frt, ugy két izbon vélemény kiállításáért ö frt. r Hr- Oriesz János megyei főorvos urnák a felülvéleményezésén megallapiiotl & irt dijjaknak, az ítélet végrehajtásának, ugy az ítélet végrehajtásáig rablarlásiík költségeinek az állampénztár részére leendő meglizetétében. I n d o k ok. Mert a tárgy tényálladék megállapításához szükséges alapot a következő rendelkezés alatti bizonyítékok nyújtják ugyanis: Fodor Maucza kis-komárombóli eljövotelo alkalmával vig, derült kedélyű volt, mi az öngyilkosság fen forgását, eltekintve azou physicai lehelet-lunségiól, mely szerint az öngyilkosság azon csekely vízben, hol a hulla megtalaltuiott, végrehajtható néni lett volna, kizarja; továbbá a főorvosi vélemény is határozottan conslalálja,, miszerint a meghalt egyen légutjaiban vizbaiotl és erőszakos lolokzéai kísérletek tétuttok, mi JaunfTíT hala Inuk \'idegen kéz álul alkalmazott erőszak folytam beálltát leszi iiiiudun kéuégeu felülivé ; de ugyauazon tőorvosi vélemény vé-lelleu halál beálltát som tartja lohotónuk, mert a bonczjegyzőkönyv szerint Fodor Maucza egészséges szervezőid volt, es aernmi oly buteg-segbeu nem szenvedett, mely hirtelen ájulás és hoszzaub ideig tartó önkívületet állapotot idez eló; továbbá a szerencsétlen Fodor Manet* által Kit-Komárombol inagaval vitt ruha neműiknek meggyilkolása aikalmávali elvitele, de ugyanezen lourvosi vélemény^zerint mindkét közlőnél az.akkaron aiulleuuen levő vér-ömléuy (uigolatio) és bóraérié* azt jelzi, hogy a incgiiall ko/ei hosszabb ideig szorítva tartattak, idojáiul meg lienkő iMagyar Kozália önvallomasa, mely u gyilkossági tény mikénti végrehajtasal reszlulezi, végre Öos Józtolnok a gyilkossági bűntett el válUlaaa végeit vádlott lienkő Kozaliahoz intézett lelhivasa, mely jelzi, hogy felhívó elölt is a gyilkosság ténye ketsegteleu volt, miért is a Indáinak külerő-szak lolytáni beállta bebizonyítva lévén, a gyilkosság tárgyi lényálladéka, mint bugyózölt való áll oiő. At alanyi tényálladék megállapításához mindeuuk előli szukkégesuek mutatkozik kiderítése annak, váljon lioukő Magyar Kozália állal időnkint lett a tényállást mindig más és más alakban feltüntető vallomások közül valónak a valódi tenyallassal megegyezőuek melyik lartaudo. E tekiululüun azoanak ligyel-mes átvizsgálása után azok közt bizonyos ler-ínészets^eru vadloltnak idóukéuii lelkiállapotát is fuliünieiő összefüggés létezik. Meri míg ezen vadlou f. é. lobruar 16-án leli önvallomásában magát, ugy vejét Öos Józsefet egé-5-z.eii artalluiiuiiK ■ leánya balalál esetlegetteg, I vagy öngyilkosságnak igyekszik feltuuletui, fejedre. A tanítók nagy érdemeiről, és szép jutalmáról akarok szólni, szerénységed megsértésé nélkül fejtegetve, hogy le tudós fértiíi sokakat tanítván,\'a tanítók nagy érdemelnek utján szeretted <«reg napjaidra, éa mai öröm ünnepedre a legszebb jutalmat, lelked gyönyörűségét. — Kérek figyelmet. A természetnek kegyes alkotója oly sok izép és jeles tulajdon és tehetséggel ékesítette ftil at emberi,hogy méltán mondhatni őt a teremtés remekének, a földi teremtméuyek királyának. Mindazonáltal az emberből önmagától nein lehet semmi. — Hogy a teremtő ajándékozta jelet tulajdonok és tehetségek tökfletesen kifejtessenek, mások segítségére, gondozására, — nevelésre, oktatásra van szüksége. Ezen nagy és fontos munka legelsőét legfőbb kötolességök a szülőknek. A gyermeknek joga van a szülőktől állásukhoz mért nevelént várni { a szülőknek pedig kötelességük, ciné jó növelést nekik megadni.— Doez még nem elég. A neveléstől nem lehet, nom szabad elválasztani az oktatást. Mert az ok látás és nevelés azon hatalmat két eszköz, melyek azembort emberré — okos és jó emberré teszik. — De nem minden szülő alkalmas e nagy és fontos munkára. Nem minden szülő bir elégséges ismerettel, erkölcsi erélylyol és önuralommal, mely szüksé-grs az emberben szunny add tehetségek és tulajdonok kifejléséro és kiképzésére, — azért vannak bizonyos elválasztott, alapos tndomány- \' nyal, ügyességgol, öntagadással fölkészült és megpróbált úrfiak — a tanitók, kik a nővolé* és oktatás nagy fontosiágu munkájában at elégtelen tiUlők helyett fAradotnak, jzámoi baj ét nehézséggel járó dicső hivatásuknak buzgó é* Ickiisiuereles betöltése által,örökzöld borostyánt tűzhetnek homlokukra, igen nagy érdemeket tzerozheinuk maguknak. A tanitók érdemének nagyságát leginkább megítélhetni azon jótékony befolyásból, melyet müködésök az embernek miud ideig-, mind örökkélartó boldogságára gyakorol. Mert ha nagy dolog az emberi tehetségek rend<-s kifejtése — ha nagy dolog az embert éleiének okos használására alkalmassá tonni — a megrontására törekvő gonosz, ellon megvédni, a gyenge szivekboa religiónak,- isteni félelemnek, at erkölcsitek áldott magvát elhinteni, mely az egész élotot a Icgdicsőöb gyümölcsökkel gazdagítsa, ha nagy dolog az iljul idején a hasznot és szükséges tudományok, ismeretek éa foglalkozásokunk ösvényére igazítani, ezáltal jövendő szerencséjének talpkövét letenni, — ha nagy dolog a halhatatlan lelket nz b teremtőjéhez vezetni és buzgón azon fáradozni, hogy az a maga valóságában is jó legyen és rer.deltotéio czelját elérje, oh 1 akkor ragyogó fénysugarakban tündöklenek a tanitók érdemei. Do még jobbau megítélhetjük, ha az egyes I emberről \'tigyoiiuüuket az emberi társaságnak ! általok eszközölt közhasznára fordítjuk. — A-vagy kimerné tagadni: hogy az ifjúságnak jó . és czéliráuyos oktutásátóMjbilliU-erkök\'si nove-I lésétől függ nz emberi iároság boldogságának j legnagyobb része? Hiszen már a pogány böl-\' esek is beismerték, hogy az UjusAg czélsterű I oktatásából ered minden jó, mind a magánosok, j mind a köztársaság boldogságára, éa hogy .senki nom tehot jobb szolgálatot a társatágnak, mint a ki oktatja az ifjúságot." — Az emberi tArsa-, rignak mogéloluedot t (agjui, egymásután le- költöznek a munkás élet piaczárói, és helyökbo a fiatalok lépuuk. I)o mii nyer az ouibun tWV -saság\'a follépok seregévol, ha az tudatlan, no-véletlen, teBlí és lulkikép megvusztegelett, liBsznuvehotleu tagokból all i* — Vajmi szomorúk az emberi társaságunk kilátásai a jovóro, ha a családok kebeléből olyan nóvondókeklépnek ki, kik a földnek haszontalan terhei, az emberiségnek ostorai, kik a religiónak, a kölelességuek, az umbori boldogság szeuUégé-nek megérzésével tóin bírnak. — Az ifjúság ama növény, melyből atomberi társadalomnak minden rendje ollóágakat szedeget, ha mar et it meg van rontva, meg van vesztegelve, oh I akkor a társadalom könnyezve nezliol ama nomzodékro, moly még inkább megromolva lép az ol£tlo voltnak nyomába. — Ellenbon mily kellomét és szép ro-ménység vidámítja a társadalmat, midóu a jó tauitók iskoláiból mindig ujabb s ujabb váltásos érzelemmel, isteni Ideiemmel, hasznos tudományokkal, bölcsességgel, szorgalommal lói-készült növendékek álluak elő, azoknak helyét ell\'oglalandók, kik munkás élőtök pályáján ellankadván, a megérdemlőit nyugalomra-né-szülnek. — Valóban szerencsés a társada.om, midőn uz iljabb nemzedék minden helyzetében jót és áldái.1 terjesztve, ezzel hálalja meg a jövendő nemzedokuek ama szolgálatot, melyei az elköltözőtől nyert. . Éa ez t. II. a tanítói érdemek koronája ! (Vége kOv«tk«xlk.) addig már mátodik vagyis fobruir 21-én tett önvallomásában hihotölog Áthatva azon ludat-tói, hogy első merő konoliuAnyt tartalmazó vallomása hitolro ugy 80 találuud t hihetőleg engedvo a feltzólamló lelkiismeretnek, moly szerint bŰntArsa is megérdemlett büntetését elvegye, a tényállást a maga leplezetlen valóságában híven elbeszélte. Alig vegre harmadik vagyis február28-An t^tt önvallomásában mindkét előbbi vallomásárvisszavonva s valótlan nak nyilvánítva abban csakis magát mondja bűnösnek; s a bűntényt ogyedlil önmaga által , elkövettetnek, de ezen vallomás sem rontja inog azon logicai összefüggést, mi a vallomások közt létezik, ha figyelembe vétetik az, mi szorint^en harmadik vallomás abban l<-li ma gyarázalát, hogy Hós József vádlott napát azon igérote és buzdítása által, hogy csak váPnljoii _ magára mindent, ő majd a sok pénzből kiszabadítja, birta a hamis vallomás tétalre, igy tekintve, hogy llenkó Magyar Rozáliának első é* harmad izben. tett önvallomása szerint fennforgó a ozcnvallomások valótlanságát azonnal feltüntető körülményok, do oz főkép llenkó Rozáliának azon vallomása állal, melyet a kir. törvényszék színe előtt f. é. junius 14-én tett, melyben második vallomását részben megurőiyti, valótlannak bizonyultak, teljes hitelű és a fen forgó bűnügy olbirálhatásanál alapul szolgálható vallomásul csakis első rendű vádlott által tett második vagyis február 21 -ki vallomása lokintoudő, ann»l is inkább, mert ózon vallomás tünteti eló azon okot t. i. vádlottaknak az olhunyt örökségének birhatási vágyát, mely a gyilkostág büutény végrehajtásának legközelebbi indoka volt, ez fojti meg, miért beszolto lo Sós József a kérőkot, kik Manctál uőül akarták venni, a végül uz lüiileli fol a bűntett elkövetésének physikaiiag lehetséges módját, mórt a gyilkosnak physikaiiag tokkal erősebbnok kellett leuui a meggyilkoltnál. Mert ezon vallomás nemcsak minden kényszerítés nélküli teljes szabadsAggal telt vallomás, do a mi legfon.osabb tekintetre méltó az, hogy a Henkő Kozália mi«Ióti a börtönből Uarabonczra vitetett volna, a börtönben már rabtártainak olkisártéso elölt, mint ezt Tóth Erzse előadja, köxotkerókép nyilatkozott: „no most már megváltok mindent és meg fogom moudani, hogy vőm a bűnös* s ugyanakkor beszélto ol a gyilkolás körülményeit akképon, hogy ő Kis Komáromba menvén leányáén, midőn onnan visszajöttek at erdő szólén találkoztak Sóssal, ki ott őket várta, itt átadván ő Manczát vejének, oz civillé ől és megfojtotta, azután hogy leányáhmeggyilkolta, haza ment, ruháit is magával vilto, otthon pedig azt inondá neki, hogy csak no valljou ö reá, ótei ha befogják is, majd a sok pénzből kiszabadítja, ezen nyilatkozat pedig a másnap vagyis február 21-én Oarabouczou tuti vallomással teljesen megegyoz, legfényesebb jele tollát a vallomás benső igazsAgAnak. Azt sem lehot állítani, hogy lienkő Kázália ezon vallomás léloléuél Sós József iráut táplált boszu ve zérelto volna. Ezt már csak annál fogva is, hogy saját bűnösségét is bevallja feltételozni alig lehot. Do ezon boszur* ok sem képzelhető. Sós orro okot nem adott, ellenkezőleg ő mindent olkövotett, hogy a gyilkosság napfényre ne jöjjön, szabad vallátaban napára nom vall, noha felcségo a 21 ik számmal jelelt vallomásában a meghitoléskor ezeket mondja: .Midőn Mancza kinyújtóztatva feküdt, anyAin elmondotta egész körülményesen az esetet, hogyan -^llo meg IcAnyAt, mit tanú akkor mindjArt elbeszélvén férjének ezt mondA édes anyámnak: biz ezt kár volt tenni." Tubát Sós már o szerint is vallhatolt volna napa éllel),.do őzen télül a .bűnjeleket is eltitkolta, azt is terjesztetto, hogy a szerencsétion Mancza nem ugy gyilkoltatott mog, hanem guta ülésbon halt meg, belogatása előtt több izbon megfordult Kanizsán, hogy böfögött napának mennyire lőhet haszuos szolgálatokat tegyon.. Viszont llenkó Rozália sem vallolt «ltó kihallgatása alkalmával Sós ellen, s csak feb. 21-én » rósz lolkiisinéretnok óriási gyötrol-mei folytán valloita mog az igazat. A midőn pedig Séftől a börtönben izenotel kapott, rövid lelki küzdelem után, mely Tóth Erzsinek vallomásában oly hiven lükröztotik visjza, elhatározta magában Sósnak jóbb voltáért a gyilkosság elkövetései egészen magára vállalni s hogy vallomásainak némi hitelt kölcsönözzön, Sósnak tanácsára ujjai széleit folcsipdeztu s kész volt azt hazudni, hogy ujjaini sebek Maucza harapásának visszamaradt nyomai. Világos tehát, hogy annak, miszerint llonkó RozAliAl február 21-iki vallomás tételéül boszu vozérollo volna, még árnyéka tom mutatkozik, du a mi legfontosabb ozt Sós maga tom állítja. Ha tuhátfa boszu lehotségo itt ki van zárva,, akkor a fobruár 21-iki vallomásnak igazsága rendithotlon. Igazolja ozon\'öuvalloinás valóságAt azou körülmény is, hogy midőn első rondü vádlott ettől oltérvo, február 28-An vagyis akkor, midőn üarabonctról visszatérve Sói Jóxieft$ & börtönből mir izenetÖT kapott, ellenkezőt vall t. i. egészen magára vállalja a bűntettnek •elkövetését és vojét ártatlannak nyilvánítja, ez által a hazugságok végtelen tömkelegébe jut; ugyani* képtelenség az, hogy lienkő Ko-zália saját erejével teljesíthette volna leányának vízbe fojtását, midőn a 22. szám alattibatf\\ orvoiilag van conxtatálva, kogy a meggyilkoltnál vádlottnál nevezetesen erő teljesebb volt, ■és pedig annál inkább képtelenség, mivel azt állítja magáról, hogy réazfg volt, és pedig oly részeg, hogy az osszeveszé* okára sem omléko-zik. Kzon < lóadiua vádlottnak tehát a legnagyobb valótlanságot és hitetlenséget tartalmazza, vádlottnak azon állítja, hogy 5 és leánya is részpg volt. szinte koholmány, mert e tekintetben Heukó Józacf é« Szabó Ivutalin bizonyítják azt, kogy mindegyikük lökélotogiu józan yolt, tle megezáfolja o/eii állítást as orvosi vó-leméi}) i«, mely szerint a meggyilkoltnak belsejében mértéktelen boritalnak mi jelei sem -mutatkoztak, hogy vádlott lebruár 28-an tett vallomásának nemi hitelt szorozzou azt állítja, b.ogy leánya küzkódos közben ket kezét •íTiég-barupia, holott elfogatásakor vádlott orvosilag megvizsgáltatván, sehol egész testén, különó-•en pedig kezein semmi sérelom nem találtatott. \\v«g« küvstkciik.) lUrek, — Január 7. Albumba tekintünk, Terpsychore albumába, melyet .a kegy teljes táuczisteunó hét húros kobzának peugeiéso mell-tt január 7-én, a „Zöldfa" vondéglő 7 helyiségében 7 fehérjeivényes rendező jelenlété-bon roggeli 7 óráig szemlélhettünk. A nagykanizsai hetedik! bl évról-évre hírnevesebbé vált. de az idén, tekintve a rendezőség ernyő-dotlenl buzgalmát és ügyeimét />ly számosan j-. Imitek inog, hogy a fraucilát norn két, de négy csoportban Ú lőhetett volna tánczolni. Do kezdjük elől. Szép idő, élénk járás kelés, az est félhomályát a hold vidor arczának mosolya tiirte meg, sürft fáklya közt a tüzlangbau úszó ,Zöldfa épülethez ér-vo, a folyoson zöldágak árnyában, mint ligetek közt, susogó uszályok áltul lassú haladásra intve haludbaitunk agyö-nyorücu diszitotl uemzoti lobogók s koszorúk ti,n„. « ezernyi láng fény tengerében usió terembe, hol az idegen szinte gondolkodóvá Ifit, váljon Jtf agy-Kanizsán van-o, vagy a ló-város legfényesebb csarnokában? llolgyoiuK-nek az\'az izlestoljos s nagy választékú öltözéke, de főleg a vidék szépeinek ily nagyszámban! megjelenése valóban emlékezetessé, bámulatossá s egész összeségében impo.anttá tette. Keltettük magunkban odaérkeztüuk előtt,hogy teljes leirátát adjuk a hölgykoszorunak, azoubau ebbeli hő vágyunkat lehototlon toljeeitoni és csak rövid visszfényét adjuk e leírásban: Wlasüic* Antul né ő nagysága, mint o nagyszerűen sikerült tánczvigalom bálanyja, örökvi-dortággal vilin az általános bizalom nyújtotta •zercpol az ól folyton környező hölgykoszorú közt kékselyom diszilésü loketebár.oii ruhában, melyet az izlés finomságú s az egyszerűség varázsa \'is oly feltűnővé tett; a hölgykoszorú jobboldali s/árnyában O\'Donnol grólué.a láng-leik ii Malvina költőnőt lálluk, kinek művészi öltözékéi a költői ezcllein bája uiollett nem írhatjuk lo; balra láttuk PalUvioini grófnőt valódi brüsszeli csipkefodrokban uszó rózsa-szinsciyem öltözetben. K perezben lépott bo Hlau Kugenia úrhölgy s a lassú csevegés elhalt, a séta par perezro megszűnt s minden oldalról lehetett htiiiaui, lyih p/ép, beh izlósloljos 1 nehéz fehératlasz csillogo u»zia louyébeu, u rózsákkal dúsan diszosuott öltözék buoaját emelte a uomzeti szinü fejék. Atyja Hlau l\'al t. szolgabíró ur karjan azonnal a oálanya üdvözletére sietett. Nem kevéssé fellünő volt Löwiugor Lajojnénuk széles, valódi brüsszeli csipkolod-rokkal dúsan díszített kekselyem ruliaja,; uh de most vesszün észre, először a kisasszony ónról kellíj^szolni s mi mégis awzonyokal vet--tüuk tijjjSTO leírásunk tárgyává; neiu csoda, az emberitek ilyenkor noiiu-auk leje, de tolla is elkabui a lóuy- s pompától. Halkirály női nem jelezhetüuk, mért annyi ttok szép lány közöli nei\'u lehet választani, do nohauyai megemlíteni, mégis .tololcssegüuk. t)tt latluk (io/ouy Marcsal, ^kéklarlawm ruhában, rozsabiuiuokkul\\ lloiuCziuuun dandárorvos ur nővérét (tohér uioll rózsaszínű rozsakkai) Ujváry, Sotuiiier Koza, Nagy-Kauizsárol, Horváth Kamilla (ró-zsaxziu tárlatait, feher atlaszszal) és Ziegler Ktolka, Szijj Laura ea Kornélia Csáktornyáról, Sümeghy Mariska o» .Maguoluu ftöjtorrvl, So-úyi Aiuália Vas megy ebéi, Kollay Vilma Kot-loriböl, • Vorbaucsics nővérek (sárga larlalau habzó fodrokkal) l\'ólarol, Kohlor nővérek Lakról, Csesziiyak lika l\'.-Magyaródról, Uar-Keszthelyről, llolka k. a. Újlakról nizsa főutezáján s széles jókedvükben pisztolylövésekkel ijeszgették a lakosságot. Kíváncsiak vagyunk oz ókori passiónak lesz-é illő jutalma — büntetésben. , — A köret kexo nyilatkozatot azon megjegyzéssel közöljük, hogy e poloiuiát Iá\' — örömmel értesülünk, hogy a zaU< vári apátság elválasztása a gottwiczi apátságtól a igy önállandósitása a magyar kormánynál bevégzett tény. Az apát kioorezéaéne\|r eldöntése azonban még messze lóvén, ideiglenes világi adininistrator neveztetik ki s mint bennünket punkban befejezzük: Nyilatkozat. Nagy-Kani- ^illolékoe helyről értesítenek Séllyey László és zsa, 173.\'jan. 7-én. A zaiáinegyoi masodlan- \' Árvay István közt vau a kormány választása-felügyelő ur, Krób Pál e b. lapok f. é. 2 ik i _ It0„ld Mrekt .S«Skcslejérvá^tt jan. s/ámában egy levelet te,)/, közzé ttkkupen ^.^n vollo kezdetét a légsiwszvilágilás. — Ha-vég/i. „A többire nézvo (Jyőrlfy urnák, szo- yu Sálldor bol.igymiuisteri tanácsos honvé-métyeson tett ígéretem szerint, szolgálatára ál- ( du)fn{ n,inisi0ri tanlccoMá neveztotott ki. - A lek (már t. i. Uyórllyuck) akkor, a mikor an- ■ kiutcjkcn „épismei kiállítás rendeztetik. Ba-nak ideje elérkezik.- Hogy a masodtaiilelü- , X1,iu0 poénok olóvizsgilauí befojezteltok, 220 gyoló ur, Krób l\'ál tott-e nekoin ígéretet vagy I tH\|JU i.rti^tttuto,, ki. - Miklósinak a népszin-nem, az a közönségre nézvo közönyös dolog j ,uU .ngályjésére ó l\'elségo 2000 frtot adomádé általa provocalva lóvén, az igawag , ny0I0t,. __ Nagyváradon szülészoli képozdo \' érdekében kénytelen vagyok kijelenten szerint a másod tan fel ügy elő «r, Krób l\'al azt, hogy nnkor log s hogy egyatalában fog e valamikor szolgálalomra lenni, neketn sem személyesen, sem írásban, soha meg uoin ígérte; e ritka szerencséről csak a „Z.-S. Közlöny- I. évi 2-ik számába irt levőiéből sörözhettem magamnak először tudomást, a init egyébiránt most már szivoseu tudomásul is veszeK. Loveleuek\' löbbi pontjaira is válaszolnék, de azok nem szorulnak ozálolaira. Uyórlfy Jaiios. — A muraköxl kordé* megfej lesének eszközlésével — mint halljuk — Vizoki Tal-lián Kdo zágrábi .kanouok ur bizalik tuug at érsekség részéről. \\yrülünk az itiiezkedesuek, ugáuaK Upiutalos eljarasa-, az Ügy ós sat.A UuitmantKuóvérek megs/vkoit elegautia ^ holyzot ismeretes h .zatias érzőiével a feunlorgo ban, Vészter Imrénó (k-\'ksolyoiubou) llenez I lélreértósek s balmagyarázalok zavarát elosz-Antalné (rózsaszínű tarlaian atlasztuniiikul; i latja s o fontos ugyol kivaul megoldáshoz so-Solierz \'Albertné lrózsaszínű selyem, lilltuuik, I gin. Óhajtjuk, ho-y kikülde\'iéso mielőbb léuy pipitér diszltéísel) Krosecx Jaiiosué (.koich.i- \| nyó váljok. KgyooKiut jolozbetjük azt is,hogy j lyoni, rozsaonuboKkal s lóhorcsipkóvei) l\'isz- I az adaiok szorgu.otnmal jfyujieiueit s meg e kortué (rozsasziuü selyem, loherliaityu prém- ■ hó folytán Trelurt Agostou iniuister ur kezei-\' buti leszuek. .Játékont/üáy. Ngos Inkey KAszló zeltol) Dervaric* liurónó Kiluuánbol, V ryné Somogybol, Thuraoszky Karolyué i.uo ricsról sal. sai. lioc^áuat, hogy félbeszakiu-nuuk kell, do fcllapol igeuybo venuo a további leírás s megomliteso azou szépoknek, kik oly számosau jelentők meg. A vigatotn Kedélyoseu folyt -i világos viradtig tartott. — lii\'xárattak aziskoUk Kis-Kanizsán az uralgó vOrheuy miatt. — A ,MxinpaU" ■ írja: N.-Kanizsán a színházi bizottság lelhó\'résére a mÚKedvelók szíves áldozulkeüzaéggel a színházi alupioko javára 187J. január hu J-an péuiekeu luükedve-lói sziniolóadMtrouileztok. hhadatott: .A nCu-ralom,-^Szigligeti Kdu lUU arauynyal jutalmazott vigjaiéná. — Krre csak azt a keveset jegyezzük meg, hogy naluuk sóin színházi bizottság, som sziubazi lyaptóne nincs s ily elóadas nem voll. — \'IHibb oldalról vettük a rojzalásl a fülöputcza: kövezel lelöl Tárnok ur álial in közleményro, hogy noviolon válasz adatott míg egyrészről a szerkesztő, másrészről maga a kapitauyi hivatal gyunusiuatik annak irasavul, kijelentjük, nliszuiiut egyik sum iiusmugunk setu szereljük, hogy a nevleges fellépésnél ano-nym válasz jó, ezután óvatosabb eljárást ígérünk. — JjÖVÜUIÖXÓh. Tegnap, jan. 8 áu,_dél-olótt lakodalmasak vouuluk végig Nagy-Ka- ur, a uovelésügyuok lelkes barátja, ki a nugy récsoi iskola növendékeit éveukinl jolentékenv jutalomban szokla roszesiteni, legújabban a nagy-recsoi segédlauitot lobolélo rubanoinüek-kel ajáudékoza meg. Tekintetes Tálabér Ziig-mond, sárszogi földbirtokos et iskolaszéki elnök ur pedig, ki • község díszes iskolája felálli ását buzgalma s Ügyszeretete által leginkább előmozdította, a gyermekoket tanszerekben b-e<e.\\ újévi ajaudekkal lepte meg. Adjon az é" a nnvu-lésügy nek több ny nagylelkű »julék..uv pártfogókat. Sz. — Uralkodó csillagzat az iil.-n a lioid, mire a szerelmeseket és luelim siiolicus p.ieiákat ezennel ligyelmeztoljük. — JickUldetett. - Hallomás szerint a nagy-kanizsai közutezai iskola egyik osztály áboz segéd tanaitól, egy oklovoluelküli uri egyén választatott meg; ki előleges vizsgálai letételére köteleztetett. Oiiajuudu volna; ha az érintőit segédtanító ur szaka rátolt tanerők elóti mulatna bo képessegét, mert a tanügy hátráuyara meg uébany orara sem lehet alkalmazni oly egyént, ki ide vagu puedugogiai ismerettel nem bir. Az alsó osztályban op ugy megkívántatik a nevelés es tapintatosság, mint a lelsőbbi osztaiyokban. Az ovatos eljárás ajánlatos. nyittalik. — A mull évbeu 26 jolosünk halt m»g. — Klapkát a törökkormáuy hivta a hadsereg szervezetére s nem az egyptomi alkirály. — Itózsa Sándor 18l;l-ban születőit. — Füwy Sándor Soproumegye volt fójcgyzőjo meghalt. — Uyulan hon ved kaszaruya épüli. — A cho-lera nemcsak Budapesten, do Magyarországban is szűnik. — Tersztyáuszky Ágoston houvéd-ozredes és Korponay János >>olt honvédezredes Kassán hadügyi muukákra nyitnak előtízelést, ivonkiot 10 krjaval. — A kávéélvezote Kuro-pába lülJ-bo jött, — az első kávéház Páriában lti72-ben nyílt meg. Ttírtéuetl uaptür. Január U. 13Ű6. Nagy Kajos királyunk véd-Irigyet kot Albrecht osztrák hor-czeggel. — 1U2J. Daud pasa, uagy-vozir, 11. Ozinan Sulián gyilkosa a héttoronyba megfőj tátik. — Az erdélyi országgyűlés 11. Kákóczy Uyörgyöt megfosztá a fejedelemségről igénytől. . 10. íVJO. Kr. o. Nabuohodonosor babilóniai király, Jeruzsalom ostromát megkezdi. — 1783. gr. Amadé Tádé, Liszt kiképéztotójo született — Pozsonybau. 184\'J. Ouyonsikore-resen védi Ipolysághnál Ciörgey fi ad testét. — 18Ü0. Ur. l)<MSt>\\rfiy Kiuil halálozása. n I I. 1348. Nugy Lajos királyuuk lleni-vent vároaba er hadseregevel. — 178Ü. t.\'s\'jrba József, somogymegyei főorvos születésnapja. — 1848. Osztrákrendelet a ezonrura felálli-. tusa ügyében. - 18Ú3. ▲ franczia császárság Ausztria és Poroszország által nlismortetik. Ertek- es váltófolyara jan. 8. £>•/(. metali(\|uos tiÜ.tiO; 5/» nemz. kölcsön 70.7ö; I8tjú-ki álladalmi köloson I02.ö0;bauk-reszvények y7\'J; hiiehuiózetí részvények 328.ÓO London 108.4.) ezüst ágió 107.— ; arany da rabja 5.16; 20 fraukos arany 8.64— kr. Felelős szerkesztő: Bátorfi Lajos.\' H R E T El E Esed t kei sztlvényfk d 111 a I a n u \' v á 11 a t/i « k b « l A soproni leszámitoló-bank és ii\\ii«\'oí niiigjiir jelzálog liitel-bank FIÓKTELEPE NAGY-KANIZSÁN Mindennomú állam és hitelpapírok, állami elsőbbségi és földtehcrmen- " tesitési kötvényok — arany s ezüst pénzeket vesz és elad. v ]! Pénzek folyó számiéra és betéti könyvecskékre tí®/, kamatra fogad- tatnak el. ; Kölcsönök 1\'ár.akra, földekre 8 más ingatlan javákra a legkedvezőbb - feltételek mellett adatnak. - Pénztári utalváuyok bocsáttatnak ki, melyek mára kiállítás utáni í; naptól 6% kamatoznak. \' Tőzsdei megbizások a legjobb és legolcsóbb feltételek alatt teljesíttetnek. s - (9»:i- 2.) "J Étedéit es snlvny«k dljuianul váltatnak be- C Kereskedelmi tan- és nevelőintézet I\'cstcn, nagy nfiö-ulcza 60. Káin. Alapos osztály tauitás (a szabad órákban segédtanitás) az elemi, reál- és koroskcdelmi órákban, idegon nyolv.tk, zene, tornázás és illemtan; tökéletes kereskodolmi kimilv>)ltotés, s érvényes bizonyítványok minden kereskedelmi iparízlet és iroda számára rövidebb tanfolyam, mini a közönség kereskedelmi akadémiákban; korsr.orü finoijiabb testi és erkölcei nevelés és jellemképzés. Kzon tulajdon kitároltig a nevelési czélnaíc szentelt házzal.\'kerttel, tornahelylyel, vizvezetokkel, légszeszvilágitással és ti»zta s\'kényel nes helyiségekkel ellátott intézel, minden városi elóüyök mellett szükséges ellenőrzést és a veszélyes tévutaktóli megóvást is nyújt; egye-tiszta erkölcsi vidéki élet kellemességoivel, mi által minden más kereskedelmi akadémia fölött különös ligyolomroraéltó kivételt tesz. (991—1) Kelvételek naponta; kimerítő intézeti tudósítás tantervvel ingyen kapható. Braun W. Arnold, Árlejtósi hirdetmény. A nagyméltóságú hözmunkaés közlekedési m. kir. ininitterium 1872 ik évi déczember hó 19 én 20316 ik szám alatt kelt magas rendelettel, a zalambgyei pozsouy-varasdi államul, alsó-lendvai utmesteri szakaszán, a Muralolyón levő idegkárosult 2-13-ik számú Nagy-Jártnas híd helyreállítását 8778 frt 13 krnyi költség összeg erejéig kegyesen engedélyezte. Kzon helyreállítási munkalatok végrehajtásának biztosítása tokintotéb»M, f. évi január hó 22-én délelőtti 10 órakor, szóbeli árlejtés kizárásával, szabályszerű zártiráabolí versedytár-gyalás fog az alólirt kir. mérnöki hivatal irodájában tartatni, melyhez a vállalkozni kivánkozók azon hozzáadással .hivatnak meg, miszerint íVkellól-g lepecsételt írásbeli ajánlatoknak, melyben a vállalkozóitok világosan azt is ki kell jolcnlenio, hogy ó magát az építési feltételüknek aláveti bánatpénzzül a fentebbi összeg 10 száztólijával, vagyis korokösszegbon 880 forinttal kelleud elláttatniok, hogy az ajánlatok csak a fonnkitott tárgynlási határnap reggeli 10 óráig fogad-latnak el, továbbá hogy a magas mínisteríum fenntartja magának a jogot, az abbeli munkák végbevitelét azon vállalkozónak engedni ái( ki a vállalat végrehajtására nóívo szakképzettségénél fogvi a legnagyobb biztosítékot nyújtja. (990— I) Kzon helyreállításra vonatkozó művelet, építési feitétolok és egyéb Uti>o.m omlitett kö-rülményokről szükséges thdomást vehet vállalkozó az aló\|irt mérnöki hivatalnál a rendee hivatalos órákban. A tu. kir. mérnöki hivatal. — Zala-Kgersr.egen, 1873 ik évi január hó 3-án. Kllegl "József, kir. mérnök, • Einzig in ihrer Art in Európa 5 lat di® frönU, vielicltig auigeieichnete erite Skais. kön. Hof-WAschefabrik S dcs E. Fogl, lu Wien, 2 Nleaerlagen • ■< i utif SUdl, K»rat«iratra»aa 27, •gr MarlaMlf, nP , Kckc lllin,.ie\|pforlr4M,, 0 & J Hauptlírain Jm\\J, \\ „tiim RrtAerxoff Kart", % tielcba dureb. eltángált Sohdllll und auf jedem Slück >\\ aare mit • Zlffern eriiehtllcben Preii e« bel Ihrer Maiienproduclion dablp.ge- • brachl hat, dai lie dem Exporté, Kngroi- lovr.e Ueiailverkanfe M tod keiuem der auprelnnden llaudler Krfeicbbarei, aunerordent-Z lich Billlgei uud licites, uuler volliter (Jarautie bietet und nach 0 den Proviunn auf briedichei Verlangcu IlMielhmgeu prompt iu-9 Iliidet und .Nlchipaiiendci reto\'ur uiiniul. 0 Bugl. ChiÚon-lUnuten mit Jkiinen-Uníerrőcke»»t l\'er-m oderohua llaiekifcgeu.acböaer ali call odei feiuilem Ko> k-\|Iarehc,.l • Leiueu (bei briedicher Beilellung tu fl. 4, mit Sllckorei-Kiuilíliou ti. 9 lil der Ilaliumiangai.iugeb»ii)daij6,6- 8(1. « HtUck d. l.ttO, 2,2..iO, 3—3.60 Da.l Datiit iuttr/lmpfc oder Un- « hlegauleile uud t\'iakliiebeile. \'rr»» FunMOCkeii, dai Und d. 6, • /iumbura.-Lehuit-llerren-p <J~„,,„,.,„„ • i/T»<c/HlUi.uoiia„g.„iug.be,., ..^""ng • iu í 2 3 4 6, 6 die alltrbuten. 0 .Hl-umUng UiUakrilgeii, ueueiter íayoii • ... J Vau szerencsém a u. é. közönség^ tudomására adui, •hogy én mai naptól kezdve kávémérési üzletemet az ujonan Jópílit WElSS-féle házba tettem át. • A helyiség maga már elegáns, jelt mutat, ennélfogva {hiszem, hogy mindig legfőbb törekvésem lővén a n. é. közönséget minden oldalról elégedetté tenni számos látogatásinak fogok örvendeni. • Teljes tisztelettel WITTINE JAKAB. Sf lí. ^ * .... , \| 1 Und l.eliien-Tiisc/ieiiKl-, # per Uud 8. 2,3-4 A. (Ilaliu.nfangl^^ fa „ íí0,„f. U1„i J auiugebeu.) \|„uere iu d 2.60, 3.40, 1, 5 - ö d. 0 , Uer\'r^t-Cniv<U€n oder Su- i i»ud /.wlrn-llntíst Vtuher % \'"/íieriirtlen od. lliinillilc/icr, $ per Uud nur fl. 6, b, ?—9 d. iu « . _____a I tMnen\'TiscK-oárnUur * \'Jcs\'umlMC - Ja-SwO r«ro,ü,ti 1 T,.cbtuotau.il 2.3 4. a\\ii aeide d, Ü, i, \' p«»«u,\'«" fervieiteu) au d. 6, b, 9 .l,. - lod.iur 12l\'er».da:Uoppelle. f ni l\'ttrbiyen UfUtcug, Q d. 1 llcrren-Uitferhosen 1.60, X, 2.60—3 d. KeiUcbu \| cArcn . . . \| gcpclile oder gewirkte L\'illtl/lO-\| irii d. , 8\'—X ecbuli gegvu Ui i Leinen Daiiun - Uemden 30 Kileu JJuiiili/arn-l.rin- ( Í\|(hí;i<1 gebb Bi.:(ni ";lt», 13 • , , , 1 8t. 30 illige \' , breite Jtum- - ULd b»ti.>T..Q.d.u m,t öl.cke ! «•«/.«< iu U. 12,13, • .a,, »uob ep.u.u, iu d. t>, o - lo d.j „ • Vamen-Sacht-oiii n ínUr-^ 4o_42 Kileu or«0gliehe b e-9 hernden uiil laugeu Aermelu iu u-mut liu leiuor Heti- • 8.5U, luob geilu^y tí 7 ti Ű. Inkiche oüe> I2l\'au,eu-llei»deu)d. • lMtinritftotcn, aui I.eioen,£\'• H, 16, 10. 22 -24 d. • eaii, oder Uarcbeut d. 2, 2.60-3 d.l Íít ,u,,c belguche liebcn- • miltílickerei. . lUelrtK"""\' »>\'d. 22,26,30 —36, • Itamen-A\'ealigi oúvr SticM U. auigei 2 cormtn aui ieftíiioio llarchaut au 2 d. 2-2 M), aui frauiOaiicbem II» • Ilit mit Buckóiéi iu d. 3.60, 3 - 4 7 Ulaliumlaug aoiugabeu.) • Briefliche Bestellungen • gen oder Poiluacliuahme uuler Oaranlie UboraUliin lugeiendet. — • Briafe iu adr.Miien: . { El FOGL, Wien, k. k. llollieferunt, • Mariahilfer8tra88e 25. { Bőim Eiukaufo von jo ti. ÖU ti Üt. lJ»ti»UUoho gratia. . ltumbtiryer oder IMlUmlvr . It chen O\'audjeapiniiit uud br, 0, 36,4o, 60 -tiO d. ibiger -Spraebe aui deu l\'ro-weideu geg.\'u Ueldiuudil bme uuler (Jarantie Uberallbin tugei Briefe iu adren z a m\\! hoiiijuloi mai njrujtj piljikiionu K nólklll niuoi bucin, ntnci valddl nerenne— de aiért hoiiAjului rnégii .Ily nehía 11 néha.oly kflunyfl. A legjobb alkal-ujtja ai állami.il helyben hagyott éi keieikedutt nagy toláa.. ( 300,000 márka arany mint fónytrem«ny; eteken kivfil vannak még ktvotkeifi nyeremények 180,000. 120, 000, 90.000 60.000, 48.000, 36 000,\' 30.000, 2 drb A 24,000. 3 18 0Q0, 5 A 14 400, 13.200, 12 4 12.000. II * 9,600. 10 á 7,200, 32 a 6.000, S a 4,80.0, 64 á 3,600, 122 a 2 4U0. 6 á 1,(400, 3 A 1,440 ^\'56 A 1,200, 306 A 600, 6 A 360, 410 A 240 éi körülbelül 35,000 A 132, 120, 60 mA.aa it igy öiu. ieu több, Ü lUÜió 484,000 múrk-T. arany. Aiou eloiieretet, melyben ei.u péuikiioriolii elSuyöi be-reudeiéie állal ai eg i.i földön réiioílll, abbrtl lllnik ki leginkább, hogy a legkdielebbl h uAi, a mely ŐV.ilOO iorijegyb3l áll 3ö,0<ki uyoreioéiiynyel, -oAr a 2«J-ik, teivneiüiég 7 oiitalyba vao berendelve éi a legköielobbi bu.ai folyó évi január 15- és 16-án len. Khhei (964-6 1 egÓH* eredeti M>rjegy G frt Üt) krnjciiir. 1 fél , n 3 . 30 n 1 negyed . . 1 — . Ai önxeg bekllldéie mellett, ikely legkéHyelineiebben ajánlott levelekben eiiköiölhelS, ai oriijgoi ciimerrel ellátolt eredeti •orijegyek«t a legtávolabbi helyekre ii pontoian luegkllldöin, a hivalaloi aoraoláli tervel mellékelvén. Mtndeu huiái ulAu köveiken k a hivataloi aiáuijegyaéko a uyoil jegyeknek, valamin! a uyereuiények kitiietéie köavatlenfll követkealk. — A kik ily ion-jegyeket Kiváunak, forduljanak egyeneien HECKSCHEH ZSIGM. váltöil.lotóliúa H A M II U lt U 11 A „NEUER WELTIIAN DEL u í I I CONTINENTALORGAN far Wáhrung der Iutcresseu aller Klasseit dcs Haudelsstandes. UNT£R8lCHÍSBLATf iu allén Zsveiger sozialer ur merkantilcr Wisseu^chafton. SArtMLUNűS\\W£fíi( der neueston und Jjostcn Novellcn und (iedichte. Orgun aller óiterrcichisch-uugarisclicn kaufiuánnischeu f V \'B R E I N B. Erscheint jede Woche in 32 Saitön s^ar\'on, il«>sert gofállig au.gestatteteu giossen Oktavheften mit ele-guutc Umschlagc. QMp leesés iu sciner auerkaííut gcmeinnUtzIichen Tendenz ulieiiistchjende Organ entpricht in jeder Richtung den Anfűrdaru.ljari der selststlliigen und den B3dirfnissan der servirenden Handelsboflissenen, indess es für den ausserst beschoideuen l\'rjlnuiuoratioiisprcis wesontlich in seinem viel-seitigeu rcichcn lnlialte Folgendes bietet: 1. Soziales (leitenda Artikcl). 2. KaufmannÍ8Che8 Vereinswesen (Abhandluugeu ) 3. Merkantile Kenntnisse (tlicoretischo Anlcitunger..) 4. PraktÍ8CtierVortrag(vorlaiihgoiiifaclioBuchhaltung, Korrespodcnz.Stylistik, Ilecbnungswesen.) ö. Advokatur (eiu duVch Ungarn-Ucsterrcich gepllanztcr Verband von Advokat-en, welche Streit- fragen zwischen Ohef und Bödienstetcn unentgeltlich austragen, wenn Klilger oder Geklagter PrUnumerant des ,Neuer Weíthandel" ist.). 6. Fürsorge (unengeltlicho Posteuvcrmittlung und Zuweisung von Dienstpcrsonalc, welche Funk-tion durch die Gescháltslcitung des ,Ncuer Weíthandel vendben wird.) (Punkt 5 und 6 siehe Programm.) ■7. Bank- und Börsenwesen (belehrende Abhandluiígen.) 8. Separatbeilage — cnthült a\|le im kommcrziellem Briefstylc vorzukoiumender t\'remdwörter. 9. Feuilleton (Miszellcn, Wöcheneroignisse, statistischc Nachweise.) 10. BelletrÍ8tiSCher Theil (Originalnovellcn und Gedichte.) 11. Korrtíspondirender Theil (CoursberichtederPestcr und Wiener Börsen, Gcschaftsbericbtc über den Früchten- und Produktenvorkehr in Ungaru, Ubor Bewegung der Waarcumiiiiíte in Pest, Wieu Triest., Paris, Hamburg, eventucll Bremen.) P r e n u in e r a t I o ti n p r e I n s fllr dio Proviuz : ganzjáhrig .............11. 8.2ö halbjahrig . . - . ,......11. 4.26 vierteljfthrig . ........II.\'2.50 Mit dem Wunsche, unser Bestró.bcn, das seit dem kurzen Bestande des ,Ncucr Weíthandel* so ebhaft Anklaug gefunden, durch Erfolg gckrönt zu seben, cmpfehlen wir dieses geincinnützlichc Werk der Gunst ciues p. t. Publikums. Die AdminÍ8Íration des ,Neuer Weíthandel", (984-2) , " J*\'1. l\'alatiugane. A keszthelyi községi Iskolászéktől. 15. >2.187\'A. Pályázati hirdetés. A keszthelyi községi magyar tannyelvű li-iskolúnál a harmadik osztály tanítói államása üresedésbe jővén, arra ezennel pályázat nyittatik. Járandóságok: rendes évi fizetés 415 frt, 120 forint lakbér-illetmény, ehelyett esetleg tisztességes lakás, és 60 frt. failletmény. Miről is az érdekeltedet azon megjegyzéssel kívánom értesíteni, hogy ezen — legkésőbb jövö 1873. évi febr. hó 15-ig elfoglalandó, — állomás iránt kellőleg fölszerelt folyamodványaikat jövő 1873-ik évi január hó 30-ig annyival is inkább szíveskedjenek alólirott elnökséghez benyújtani, mivel a később érkezettek nem fognak tárgyaltatni. Kelt Keszthelyen, 1872. decz. 30-áii. BlltÓ JÓZSEF, SZABÓ GYÖRGY, likolanéki jegya3. (1)86—2) likolaaiéki eluök. Wajdits József küuyvkiadó-hivutalíibaii N.-Kanizsán megje-lüncds minden hiteles \'könyvárusnál kapható: „Ec^Ca tiuífc vipiUjttuk I" közkedvességü dalköpyv nagy teljes kiadása, mely minden eddig megjelent, dalkönyvel iulüluiul, 50 ivre terjedő tartalommal, díszes kcménykötéssel, szinnyomatú borítékkal, ára 1 frt 80 kr.; dús arauynyomás- és aranyszegélylyel, diszkötésbeu 2 frt (J0 kr. „ftafta táacxöljctafe: f" Legújabb magyar lánezküuyv. Ára 1 frt 40 kr. „Halljuk a szép szói!" Magyar lulköazöntő ^toaazt) könyv. Ára 1 frt 50 kr. „Szegényből lesz gazdag.\'" Ara 00 krajezár. LENORMAND, a hlrea oiigánynd lgaimond6 velókarlyája 32 niuetetl kártyával magyar aláiráiial éi aaöveggel. Ara fK) kr. BW PoalAi megrendeléaek aionnal teljesíttetnek. -9 i^inladung zur liothoiliguug an den Uewinn-Ziohitugen der groaaou vom Staate Hamburg genehiuigteu uud garantirtea Geldverloosung. Der gröaate Qovrinn botrllgt im glUckliohiten Fali MK. 200,000, 1 oder 100,000 Thaler, Dio Ilauptpreiao botragon: Mark 150,000, 100,000, 75,000, 50,000, 40,000, 30,000, 25000,2 a 20,000, 3 a 15000, 5 a 12,000, 1 a 11,000, 11 a 10,000, 11a 8000, lOaÜOOO, 32 a 5000, 4 a 4000, 03 n 3000, 122 a 2000, 5 n 1500, 2 a 1200, 255 a 1000, 305 a 500, 5 a 300,s 402 a 200, 16,400 a 110 eo. 00. Ka komuieu 32,800 Oowini^ planmrtsaig innorhalb einiger Monato zur hntachoiduug. Uogen Eiaaenduug dea IJeiragoa veraendo iöh ,Ori-ginal-Looao" ala Krueuerjing ftlr dio aweito Verlooauug, welche amtlich plamnlüuig féatgeatelt Schon den 15. u. 16. Januar 1873. Mtatttindet, zu folgondoa folton l\'roisen : Kin gunzea Originál I.ooa tl. 6. — Ein lialbea Originál-I.ooa ll. — Eiu viertol Original-l.ooa 11. 1. 50. unter Zuaioheruug promptoater Bedieuung. Jeder Theilnehmor bokommt von mir die mit dem iiintliuheu tíleinpol veraehouon Original-Looto aelbat in llitndeu und garautirt der .Staat Hamburg die Uowinne. Der amtlicho Original-l\'lau wird jeder lloatellung gratia boigelUgt und den Intereaaoutou dio Gowinngolder nebat amtlioher Liater prompt zugeaandt. Durch daa Vertrauen, wolchea aioh dioao Looao ao raacher worbeu habon, erwarte ich bodeutendo Auftriige, aolobe werdeu bia au den kloinolou Ijeatollungon aolbat nach deu eutleruteaton Uegondeu prompt und verachwiogen auagofúbrt. . lu kurzeu Zwiachonráumon liolon acht Mai dioeraten Hauptguwiuue in meiu Ulllek begdnitigtea GeschUft. Man bloibo aiclt baldigat und diroot zu wendon au ADOLPH HAAS, StautaolTooten-Handlung in Hamburg, jpy* Für daa mir biahor iu ao roicboiu Maasae bowieaouo Vertrauon sago ich meinon lnteroasóntonodon beaten Dauk. Wajdits József, kiadó-^ lap-és nyomdatulajdonos, gyorssajtonyomasa Nagy-Kwiusin SAGY-KANIZ8A, 1878. Január 12-én. 4-ik szám. Tizenkettedik évfolyam. Előflzetési ár : •tgésr ívre . . 8 frt. Hirdetések jytányoiio. ; NY1LTTERBKN \| jnronkint 10 krért vé- I . tetnek fol. Zala-Somogyi Közlöny <3 „zalamegyei gazdasági egyesület1, is a ..nagy-kanizsai kerosKodolmi s iparbank-\' ugy a „Zala-Somogy- gőzhajózási - « részvénytársulat hivátalos értesítője.) lleieiikini kétszer. jf A lap\'nolloat réazi : illető közivménr«k illet közifinényrk ptó\'g kiadóhoz bínnpiiirc ; j té(«lidólt: NAGY-KANIZSA S Wlastloiház. vasarnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS lielenkint kiltitr meyjelruő „ZALA-SOMOGYI KÖZLÖNY" 1873-ik tizenkettedik évfolyamára. Január—deczeinb. egész évre .8 frt. --junius fél „ \'4 . — niárezius negyed „ 2 , Bizalommal kérjük az előfizetések mielőbbi szíves megtételét, nehogy a lap szétküldésében hiány merüljön föl. A iuurakttzl kérdés. - Kynlnadik köiiemény. — A mit a zágrábi seminarium veszélyes pánszláv befolyásáról mondánk Muraköz világi papságára, az áll a varasdi vagy zágrábi barát clericatusról a Csáktornyái szerzet házra, az áll a horvátországi tanitó képezdék folytán a Muraközben alkalmazandó néptanítókra nézve. Sok jóreményü muraközi ifjú elvesztette magyar érzelmét, elfeledte hazája iránti kötelezettségét ezen intézetekben, s igy saját véreink, gyermekeink ellenségeinkké neveltetlek. Azon Makabeus testvéri szilárdság, mely a 48 előtti magyar ifjakat a zágrábi illir papnöveldében egy testté,.egy lélekké fórrasztá, és a harczedzett pályavégzcndók patriarchális tekintélye és buzdítása foly tán már a novitius szive mélyéig hatott, hogy ott 97. egész életre ható magyarnemzeti érzelmit gyökeret verjen — Sz. Pál mondataként: „ut tu aliquando conversus confortcs fratres tiios* — „azért kértem az urat ismételt imáimban éretted, hogy szilárdítson meg téged a hitben — hogy idővel te testvéreidet szilárdíthasd meg szent kötelmeikben a környező üldözések közt," — ezen hazafias tiszta jellem, mely a quartiannita magyar testvér ajkairól az ifjabb fogékony \| kebelre oly varázsszorüleg hatott, h a kis , ; nyolcz-kilcncz tagból álló testvér koszorút l a 130 dühöngő fanatizalt illir kispap és ha-\' sonló elöljárók minden féktelensége!, üldözései, sértegetései divexatioi között törhe-I tétlen kitartó phalanxxá képcsiié — a 48 i utáni években végleg kioltatott. Bün lett a j magyar név, kárhozat és kicsapás a nia-\| gyar érzelem jutalma. Vagy megtagadni a magyar hazát ós minden irántai viszonyt, vagy elhagyni a zágrábi scmiuariumat, ez lön az atyáskodó egyház kormány jelszava — aminek folytán magvaszakadté lett a régi magyarhoftát testvériség, kipusztult még a legkisebb e>i-rája is a magyarságnak — és egy negyed század óta\' nem nevelt ezen intézet többé hü fiat Muraköz számára — sőt ha találkozott is kébe korba valamely magyarul tudó ifjú — azt ha elvégezte pályáját, leküldték Törökország szélére, vagy bárhová — csak Muraközbe nem, ellenben ide telivér illírek disponáltattak. Persze a Jellasitsiadák óta a proviso-rium élctöló korszaka alatt Muraköz Horvátországhoz csatoltatván, mint a nagy Illíria harc/prédául esett része, a mint minden más kigondolható módon sarczoltatott, ugy fóleg nemzetiség tekintetében a magyar. hazától elidegenítetni, panslavisaltatni rendeltetett. S bizony sok történt, miről sírva szól a krónika — de még több történt vol.ua o magyarhaza kárára és megszégyenítésére — ha Muraköz lelkes papsaga a legrénii-tóbb veszélyek közt szive szentélyében, és a Siennyire tehette a népségben is, fon nem tartotta rolna a régi magyarhúséget. Azért tisztelet és becsület ezen lelkes hazafias papságnak I — mely kétszeres kötelmét a religioés haza iránt a megpróbáltatás legnehezebb napjaiban szentül teljesítő — s hűségének legnagyobb részt vértanuja lón. S ezon hazafias erénye az, a miért temérdek üldözéseket szenvedett a proviso-rium alatt, s a mit a zágrábi pánszláv egy- házi kormány ücni tud neki megbocsátani s még folyton folyvást büntethetni vél, midőn iránta a legnagyobb ellenségeskedéssel viseltetik. De végre valahára itt az1dcje,hogy ezen viszony megszűnjék és ezen méltatlanul, bántalmazott terület cgyházmegytilcg is megnyugtatva legyen. Igen nagy politikai hiba volt az, hogy mid\'óu Muraköz visszaadatott Zalamegyének, egy füst alatt egyszcrsuiint cgyházmegycileg is mindjárt cincin választatott a zágrábi érsekség joghatóságától. így ezen „Eris almájáért* nem kellene újra küzdenünk. Fájdalom I ezen hó buzgalmu hazafias edzett inagy^rplebánosi koszorú a hosszu harcz alatt és egy negyed század óta igen meggyérült, Ifjabb hasonló crényü nemzedék hiányában, a zágrábi egyházi kormány pánszláv tendentiai\'következtében kihalásra kárhoztatvák ezen derék férfiak, s meg ürülendő helyeiket nemzetünk ellenségei fogják betölteni, ha a magyar kormány e veszélynek mielőbb elejét nem veszi, és az országgyűlés törvény utján Muraközi Zágráb befolyásától meg nem óvja. Hazafias örömmel tapasztaljuk azért, hogy a „Muraközi kérdés" ezen bájos sziget minden osztályában a legélénkebb részvéttel gyáiunlittatik, s hogy ha kenyértörésre kerülne a sor, czerck aláírásával lehetne petitiót c\'z ügyben az országgyűlés eló klHdeui, a mint attól sem tartunk, hogy a horvát pánszláv lapok kigyót békát fognak azon merény fölött kiabalni, hogy saját tűzhelyünket Muraköz megnyugtatására véglegesen rendezni készülünk. A nép szava itt is Isten szava. Muraköz uépségc nem akar többé Horvátország járszalagán járni, s ugy megutálta fajrokonsága daczára az illír uralmat, hogy még ma is borsódzik a háta tólc. l)e mit is várhat Muraköz a pártos-kodás hárpiáitól szótszaggatott Horvátországtól, mely csupa politikai dühöngésbi Magyarország elleni ellenszenvből kész f;-lejteni legszentebb érdekeit, s évről évre hátra marad a minden tekintetben előhaladó nemzetek mögött? \' Halálos csapás Yarasdra nézvfy hogy kimaradt a vasútvonalból — 8 kinek köszönheti ezt — mint nemzeti ellenségeskedésének Magyarország legjobb intentiói iránt? így van ez Horvátország és Slavonia többi vidékeivel is. Magyarország segítsége dúsgazdag forrásai nélkül, ipar, kereskedelem, ciólialadás nélkül hátra kell a szegényebb kis hazának maradni — s az örökös cgymásoni rágódásoii, az üres politikai viaskodásban végre is nem lelheti boldogságát megelégedését a horvát nemzet józanabb része. Oroszország messze van, de kenyere is igen íztelen, és a panszlavismusból, ha még oly bőven tálaltatik is az föl, a mai világ pra\'.aicus nézeteinél nem hízik meg a népség. - Annak ipar,kereset kell, hogy szegénysége nyomasztó biliucseiból józan gazdálkodás utján fölszabaduljon. Erre való a népnevelés, a jó oskolák. Azért a muraközi községek, ha tanítót választanak, nézzék meg jól emberüket — s nem hoz c a pracparaudiai oklevéllel Horvátországból pánszláv magyar ellenes tendentiákat magával? s inkább maradjunk a régi becsületes horvát szó mellett, mely a magyar hazát szeretni, magyar testvéreinket becsülni tanitá mint hogy az újság, nyelvi pallérozás ürügye alatt a panszlávis-intis mételye meghonosodjék köztünk, s a magyarokban csak borzadalmas vadembereket, dúsnianinokat, nagy fülü, nagy szarvú utálatos állatokat tanuljanak ö^merni gyermekeink .— a mint egy dicséretre méltó varasdi tanító oktatá tanítványait — és a magas vendégkoszoruelőtt tartott próbatételen demonstratív hősiességgel e vad tanokat clrccitáltatta. JO részben is dicséretes példával jár-cl a csáktornyai iskolaszék. A mint jelen iskoláit magasb virágzásba akarta hozni — a magyar tauodai lapok utján kíhirdottcaz üres tanítói állomást, a.tanítók szükséges kellékeivel — hozzá zárva a tanító évi já- TÁRCZA. F----r V... a és M..... a úrhölgyek emlékkönyvébe. Kgykor igen komoly • bu« Tolt a teremtő, illdőn itt e földen oly sok ronat látott, 8 már már intni akart, hogy inegtemmiaitse, 41 ugy eltörölje « bUunel telt világot. De i.mét gondolá : miért rontani el, Mi egyner már inegteremtetett, Inkább példakép teremtek néhány jobbat, Sióit, • teremte két nővér titeket. Szólt é« megteremte, aitán lelket adott Lelket a meuyortr.ág legnebb angyalinak, Melyért ai églek, midőn honánk jövétek őket elhagyátok — könnyet hallatának. K nép lélekkel, a melybea már aa Itten A megteremtésnél örömét leié - -J. taép lélekkel ah mint repül énekem Kol a szebb • magasabb régiók felél Ninca aiüknégtek reá, hogy « vertből olvasnátok Kedvet arci, vagy alaktok leírását; Hiaa tUkörbe nézve, — de no hiutágbdl, — Ott láthatjátok annak leghflbb tinta má.át, H ti tán elpirulnátok, oly előnyeitek hall\'tán Melyek léteitét ti még nem Ismeritek Avagy ait hinnétek, hogy hlielgőn Ítélek — 8 ilyet nem aieret Igaiaágot síivetek. Ki iimeroi kirán, uítae meg arciotokat 8 nem kell akkor, gyenge tollam hogy leírja •„ Miként fiil ott el komolyfágtok éjét Egy-egy mosolynak hajnal róna pltja; fci hogy milyen nerény, nelld a tekintet Mely hilDrell nemeitek nép augáriból, D&i hajatoknak nip .fonása, fodra Komoly homloktokra, bogy miként hajol. — Alkalmam volt több nap aisrasitokbo uéiu i, Asoa átbeláttam a Uoy bsUejéoe, Ott vala lefestve különben láthatlan 8 csak általain látott lelketek tinta k.\'-pe, Nem hiába adta eit a jó Teremtő Néktek — kiválantva angyalok kőiül, — Mert ki e lélfckuok vontaimat bírja Ax már itt e földön rénben lldvöiül. Ott volt még »t <\'n li, lelketek játszótársa S okos navaitoknak ntlIŐ édes atyja, Gondolatokkal vjlt tfiriln leleplesve Ámbár léteitét ei el nom takarhatja. Oll láttam erényeitek lOld ko.lomjába Helefonva gyengéd, hfi éraelmeket 8 ait hiaaem, hogy gyarló földi hibák helyett Ilyet adott caupán a sort tinéktek, 8\'láttam ínég többet It, láttam még nivetek, Oh ez angyali lelketek méltó nép lakása — Leikeitek mellett pedig lakik még valaki, — De eaitt, hogy kivtllem .nát ait meg ne látta! Ha már nem lehetek én ea a ,v a I a k l« Legalább titkaitok el nem árulom, Még leaa Idő, midőn ax oltár felfed mindent Addig hallgat* lantom, hallgass el dalom! — (Ctány, jan. 7-én 1073 ) »E8Z\\TII GÉZA. Egyházi beszéd. Főtisztolondó Pintér\'Endro urnák, Csorna Premontrei rendU kanonoknak és koszlholyi kis-gymnasium igazgató tanárának aranymiséjére mondotta Papp Károly, Veszprém egyházmogyei kiskomáromt plébános 1872-ik évi november hó 3 áu Keszthelyen. (Vígf.) E fényes koronát teszi ma ogylk hálás tanítványod, — a tanitói hivatalban inegöro-gUlt Isten szolgája ősz fojodro, — ki már 42 óvon át tanítván, mintegy 3000ifjút növeltél és tanítottál a religiónak, istoni félelemnok és mái hasznos tudományoknak megismerésé ro, ernyedetlen buzgalommal, lankadatlan kitartással. — Oh do nem, — nem szükséges, hogy fejedro én tegyek érdomkoszorut, azon sok szerencsés és jó ember, kik kezeid "latt uüvoko-. dott tanitványaid közöl vállak, — az emberi társaság, a haza, az egyház, melynek hasznos tagokat, derék polgárókat növeltél, már rég fejed fölött tartja érdeiukoszorudat, — sót maga uz apostoli király logmagasb elismerésének bizonyságául még I8l>8-bau érdoinjellol disziié fél kebledet, — nemes kebledet, mely ma élvezi fáradalmainak legédesh jutalmát, a boldogító öntudatnak lélek-gyönyörüségét.. II. -- Mint minden állapotnak, ügy a tanítók állapotának is mogvanuak tulajdon, és pedig nem könnyű terhei és nehézségei. Eltekintve attól, hogy a tanítónak, ki hivatalát lelkiismeretesen akarja toljesitni, magát egészen a tudományokra adni a az életnek spk örömét kell feláldoznia ; — hogy fáradhat-lannak, állhatatosnak kell lenni a tanulásban s elmélkedésben, mi gyakran a testre és ogész-ségro is káros hatással van, vajtni leverő: hogy inig az iparos, müvének kisebb-nagyobb ér-téko szerint veszi bérét, a tanító, bár éjjel nappal fáradozzék azon,\'hogy a tudomány s erény-drága gyöngyét becsesb-, hasznosbbá tegye, mégsem remél hot több jutalmat, — as ő ipar-kodásának nincs ára. — Vajmi lovoró: hogy mig a napszámos munkáját végezvo látja, mit dolgozott; a tanitó mindenkor noiíi tudja, váljon jóra törekvő oktatásai tanitványaiuak cak fUloibon maradtak,vagy szivéig is olhatottk-o ? — hogy mig a szántóvető a földbe hintett ma-gol kizöldelui, gyümölcsöt hozni és fáradságát i néha igen bőven íucgjutalinaztalni látja: — a \| tanitó ismeretlen c* titkos ióldbo hintvén a tudományok magvát, mindenkor meg netn itél-hoti, váljon kősziklára, útfélre, tövisek közé, vagy jó foldbo, hullott-o azV — Nenv niarad egyebe, mint Istenbon\' helyezett bizalma, jóakarata, tisztá szándoka. Midőn ilykép munkás éloténok sok fáradságos napját elmélkedésekben töltött áluiat-lau éjszakái több tanítványára nézve gyümölcs-telellek maradnak és megliiusttlnak, végro nehéz munkájának terhe -alatt megőszül, azt som tudván: váljon ama jónak és hasznosual;, melyre oly szívós buzgósággal törekedett, csak fölét is vcgbovihotto o /-— Ez, és ebhez hasonló ama teher és. keserűség, hiely a tanitói hivatalnak kellemetlenebb oldalát állitjaszomeiuk elé. Aiudo ezek csak átfutó fellegek, molyok közól a tanítók szop jutalma és lolki gyönyörUsége csak annál szebb fétiynyel sugárzik át. A itHtitók jutalmát ouilitvc, nem azon polgári jiilalmat értőm, melyben ők fáradságaikért igen csekély mérvbon részcsilotuek; mert azon szellemi ajándékot, molylycl tanítványaikul gazdagítják, fáradságukul nem lehet pénzzel lucglizoiiii: hanem értem ama lelki gyönyörűséget, melyot a tanító magából hivatalából mórit, a a tanítónak eme valódi jutalma nem hiányzik. A tanítók állapotát, mindon müveit \| nemzőt tioztoli, becsüli, mert belátja, menuyi nevezetes jónak szerzőjo s ápolója ezen tiszteletre méltó állapot, mely egyeuost azoknak kiművelésén s tökeletositesén fáradozik, kikből a nemzetek ttj. tanítókat, törvényadókat, egyházi és világi kormányzókat, szóval: legjelesebb tagjaikat^uyorik. rulékát. S íme messze távolról jÖttoMblya- modások jobbnál jobb bizonyítványoktól ellátva, s az iskolaszéknek nem lett oka megbánni ezen kihirdetést, tanereje igen dicséretes, jóravaló tanítókkal szaporittatott — kik mint örömmel értesülünk, hazafias buzgalomból nemcsak hiven ellátják kötelességeiket a csáktornyai iskolákban, de.még a szerencsétlen fegyenczék ügyét is ncmesszi-vüleg parolák, s rnagasb irányadás folytán a börtön szomorú falaiból, a fegyintézetből is a fcgyenczck oktatása által azeirt-beriség hálájára javító intézetet iparkodnak alakítani. — Éljenek !\' licce — sequere Kopácsi! : > Honi érem-és réglséggyiljlemónyc-Ink statlstlkája Ügyében. - \\ig«. A névjegyzéket, elkészülte után és végleges kiuyouiatása elótt munkatársainknak megküldjük, hogy annak hiáuyait szíves segitffgükkél helyrehozhassuk. Jla elegendő pártolásra talal ügyünk, nem lesz nehéz a névtárt, ivenként\' ineg-ujuló mürégészeti almanach-félére átváltoztatni, melybe a folyton felmerülő változások fölveendok volnának. II. A névjegyzékkel egyidöben kéSzül-het a nyilvános és magángyűjtemények részben sommás, de eleggo tajckoztato atnézete, részben fontosabb csoportjai •-.^rjedelmesb \' ismertetése. Hogy ez átnézet mennél teljesebbé legyen, közöljük itt azon iőbbésinellékpon-tokat, melyeknek íöieuilitéso kívánatosnak látszik és ajánljuk azok figyelmébe, kik magok vannak gyűjtemények . birtokában, ilyoutknel mint örök működnek\'), es mindazoknak végre, kik kedvet es hivatást éreznek magukban és elég szívesek bennünket c fárasztó munkalatunkban segíteni. Kerdoponijaink ezek: I. Mellék kérdések. 1. Megye, város, helység, utolsó posta? Gyűjtemény kio? Ha gyűjtemény testű.elé vugy társulaté, ki az oie? „ 2. A gyűjtemény keletkezésének, gya-rapodasanak rövid- története. \' 3. Ha intézeté a gyűjtemény, miból áll fon, — haszualják-e, látogatja a közöu-ség? — Vannak latogatási napok? — Van-e külön helyisége ? 4. Létezik rola tárgyjegyzék? — Föl van jegyezve a tárgyak leihelye? 6. Mennyije lüg körülbelül a/, összes tárgyak\'sjtama ? A régészet melyik ágára fekieiielik a fősúlyt- Jl. Fókérdések. Vaunak-e a gyűjteményben — - A) ílrraek. a) Görög, barbar; — b) római köztársasági, császárságbei i; — c) bysanti; —•• d) magyar árpád, Vegyes, habsburg korbeli? — c) erdélyi f) külföldi középkori ujabb érmek ? 14) Emlékérmek? C) Óskorbeli tárgyak ; kő, bronz, vas, népváudoiiáskorbeliek? v , 1)0 Rómaiak? E) ^Középkoriak ? Fegyverek, faragmányok, arany-ezüst és egyéb érezmüvészetü tárgyak, egyházi Uiindennemii készítmények ? Pecsétnyomók stb. stb. • . F) Van-e a fölemlített tárgyak vagy csoportok közt olyan, mely valahol közzé van téve ? E.kérdőpontok nem foglalják magukban mindazon kérdést, mely gyűjtemény körül fölmerülhet, s másrészt nem is lesz mindig • alkalom valamennyi kérdópontra megfelelni: mindazonáltal nem (ártottuk fölöslegesnek tájékozás végett is a mintát itt közleni. A tárgyak leírásánál kérjük a „Mürégészeti kalauz,4 ,A. E.," és „A. Kk." valamint a magy. nemz. mtizoum „Képes kalauz41-át segítségül venni. Ei dekesb . tárgyak tcrjedelmesb, ke-vésbbé font"sak rövidebb leírást szükségle-nek; ha a leirás fölötte nehéz, igen czél-szerü rajzok melléklése, vagy ha a tárgy leírása épan nem sikerül, kérjük azt meghatározás. és leirás végett intézetünkhöz küldeni: Különös pontosság kívántatik érmek leírásánál, hol egy betű is uj változattá teszi az érmet; nemis elégséges az előlap vagy a hátiap leírása, hanem szükséges mind a kettőnek föitüntétése, egyébként ismeretes érmeknél az írókra való hivatkozás teljesen elégséges.\') Mindezekre figyelmeztetni épen nem szükségleten, mert nézetünk szerint csak ugy hajtunk irodalmunknak terjedelmes munkánkkal hasznot, ha az adatok nem csak számosak, de alaposak - és pontosak is egyszersmind. A „gyűjtemények összleirása" elkészülte természetesen sokkal több idót fog I igénybe venni, mint az azt előkészítő név-I tár, melyet már jövő évben vélünk közzé-\| tehetni, és azért szándékunk időről-időre a \| kezünkhöz kerülő adatokból, egy-egy köz-\| leményt lenni közzé, hogy így ha nem is egyszerre, do aprónkint szolgáltassuk tudo- \| •) Klllanöien a IcMIllelek-, tanodák- ni tár.u- latokbeli gyűjtemények Gieihcx Intézzük aion kéré-lÜnket, tzivoikedjeuek a netán már meglévő jegyié-keket vagy iiive.itariu.nokat craletibcn vagy maio-latban nekünk megkUUlcni. mánynnk rendelkezésére hazánk kincseinek eddig ki uem -aknázott részét. Nem ámítjuk magunkat azon nehézségek iránt, melyek az ezen sorainkban nyilvánosságra hozott tervüuk keresztülvitelével szükségképen járnak, teljes tudatával bírunk azon körülményeknek, melyek bel- és külföldön hasoniicmU vállalatokat ncni engedtek létesülni:.de teljes megnyugvással bízunk szaktársaink buzgalmában, melynek közös ereje nem fogja a mindenütt hévvel fölkarolt régészeti ügy előmozdítására üdvösnek ismert eszmét elejteni. E bizalmunkat pedig onnan merítjük, hogy bár néhány Ixónapja vau csak,mely óta magán ütőn kezdeményeztük az adatgyűjtést a ;hazai régészek, légészeikedvelők, gyűjtők és gyűjtemények" névtaru számára és az vidéki munkatársaink szíves közreműködése folytán máris ötszáznál több nevet foglal magában, melyek közt gyűjtő s gyűjtemény van hároiuszázhurmiuczhat. A jegyzékben foglalt, eddig általunk .ismert gyűjtemények megyék szerint így oszlanak szét: Abauj 7, Arad 1.1, Árva 4, Bács\'U, Baranya 10, Bars !), Békés 3, Be-reg ti,-Bihar 1U,.Borsod 5, Csongrád 11, Esztergom 5, Fehér 37, Göutür ó, Gyór ü, Hevjp-40, Hont 11, Komárom 10, Közép-Szolnok 1, Krassó 1, Liptó 3, Marmaros 2, Mosony 1, .Nógrád 4, .Nyílra 4, 1\'est-Buda és Pestmegye 41, Pozsony 11, Sáros 0, .Somogy 3, Sopron 8, Szabolcs 5, Szutmur 3, Szepos 14, Temes 3, Tolna 3, Toroutal 1, Trencsén 1. Ttlrucz 2, Ugo-csa 2, Ung Íj Vas 10, Veszprém 18, 1 a 8, Zemplén 1, Zólyom 1. Tekintve azon körülményt, hogy ezen megyéknek még csak mintegy felereszé bői vauuak részletes tudósításaink, ez eredmény meglehetős reményre jogosít és nem vélünk messzo tévedni, hogyha háromszor, akkora mennyiségre számítunk\'. Hazai leleteink mily nagy részét foglalják tehát magukba e gyűjtemények és mily örvendetes lesz a szakemberre nézve, hu majd nem lesz kénytelen, magángyűjteményekről moudaiii: nem tudjuk hol vaunak, kinél vannak, mik vannak ? —. hanem a útidon mindezek iraut, a kívánt lőlvilágo-sitast a közös erővel létesítendő kalauz fogja neki nyújtani, mely meglesz — ha valamennyien erősen \'akarjuk!, HAMPEL JÓZSEF. \') Ka volnának oly énnek, melyet megfejthet-lenek, kérjllk aiok itanlollenyuinatait a leirathoz csatolni. öarabonoil bllnper. — Negyedik kflalemény folytatta. \' Azonban börtönbo jutván itt vejo izengo-tóse folytán, azon kilátásnál fogva, hogy vojo kiszabadulván, majd ölet is kiszabadítja, reá Vétetett arra, h>gy a büntott elkövotésot egészen inngára vállalta, elkezdte tehát a köröm tájékáni szálkákat csipkedni, mint ezt iáinké Kozália tnnu bizony,itja, min az ol is mérgesült. Ily utódon akart Ronkő Kozália vádlóit fobr 28-án tett vallomásának hitolt szerezni, mi .azonban n körülményok által, do ezon vádlott vallomdsuiiiuk visszavonása folyián is vu-lótlonnnk bizonyult, ekkép vádlottnak mindkét vallomása koholmány lévén, érvényés vallomásnak a\'február 21-éu telt a u tény körülményekkel is teljesen fywzhnngzó vallomás tekintendő. A bűnösség megállapításához azonban szükségesnek mutatkozik kitüutoféso azoknak, mely ezou büntéuy végrehajtásának előidézője volt, a unnak mint egyik fótényczőitok kimutatása cselében a következmények mint ok és okozat közti öt-szeíüggés teljes, világosságában tűnik fel. Ugyan inasod reudü vádlott Sos Jó- \' zsel Ronkő -Magyar Rozáliával mint ezt ez utóbbi Sinkó Kozália (iU. szám alatt kihallgu-tott tanú előtt őszintén bevallá, többször beszóltok maguk közt arról, hogy a leány uak vagyona jó lesz nekik, ha őt elofhésztik, tollát vagyon-örökség utáni vágy volt az iuger, moly vádlottakut ezen tormészot ellenes bűntény végrehajtására birta. Az örökség utáui aljas vágy indította tehát Sós Józsefet arra, hogy Fodor Manczánuk anyját megnyerje és fulbuszuálja undok tervé-nok létesitcsóhez. Kz okból fölszólító Ronkő Rozáliát Mauozának kis-komáromboli elhivA-sára, mint ennek 7. szára nlatti következő vallomása tanúsítja: „így történt, hogy azon szombati nap is küldött- engemet Sós Józsul, hogy menjek ol Kis-Komárouiba, hol leányom Mancza szolgait éa.hivjam öl ol oslofelé 6 megvár az erdőben és akkor Manczát megfojtja\' minők folytán ő leányát onnan el is híva és midén Sós Józsefet, ki őtet a péczai erdő szélén varia, beérték, oz a leányi magával hivá ezen szavakkal 1 „gyere kis Mancza erro menjünk," a gyilkosság rajta végre is hajtatott. Hogy pedig Sós Józsel ezen gyilkosságnak fólényezojo volt, az kitűnik a követko-zókből: A gyilkosságot a becsatolt Ío fölülvizsgált orvosi vélemények szerint az erőteljes Maticzán annál csakis tetemesen erősebb egyén hajthatta végro, világos tollát, hogy abban a szerencsétlen áldozat anyján kivtll másnuk ia részt kelleixtt vennie, es vájjon nem jogosau és legbizlosabbau lohut-o kóvotkeztoini azt, hogy a bűntárs Sós József volt V és pedig azon okbol, mert ő neki állolt érdekében az örökség elnyerése tekintetéből Mancza halála. Dg ezen kövoikeztotóat kiegészitik és megdöulhutiün valósággá emelik a kövotkező körülmények, melyük fényesen igazolják Sós Józsefnek bűnösségét, ugyanis: Sós József 8. szám alatti szifbad vallomásában önmaga boisme\'ri, miszerint a meggyilkolt Manczaunk ruháit ő rejté el, mitnoinkoll vala tenni akkor, ha ártatlan, ds 6 még a helyett, hogy ártatlansága kitüntetése tekiutoté- I foiytüiás m uicftiMeUn Továbbá ezen állapotban az ember /» i hasznos és dicséretes tudományokru vágyó ki- ! váltságát akadály nélkül kiolégiiheti, önnön ! kiművelését leghuihalóabau előmozdíthatja, s j ez a lahitónnk hivatali kötelességeivel ugy i Össze vau tíst véresed ve, hogy egyik segíti má- 1 sikál,sőt a htvatujos foglalkozást is kolleineabbé > teszi. Ide számítható még azon háladatosság is, nielylyel a tanítványok nemes szivök kedves adojat fizetik. Ámbár pedig A tanítók minden tanítványuktól nem arathatják a jutalom gyümölcsei, mégis a jobbaknak háluja bőségesen kijiotolja a hálátlanok mulasztását. Ezeket már inosuogybetévo azokkal, miket az idő rövidsége miatt meg nem említhetek, nem oly nemű jutalmakés gyönyörűségek-e ezek, melyek a tanítók állapotának terheit véghotellenül fölülmúlják ? On ezt csak az tn-gadhatuá, ki rósz indulattal megezálólni törekednék az írásnak tupasztalásán épüli mondását: „nincs gyönyörűség a sziv öröme Itílött." Sir. 3U, 11}. Kz csakugyan, mi a világnak minden öröme és gyönyörtlsége,á jó tanítónak lelki gyö--nyörUségehoz képcotV — Mig a szivloleu dúsgazdag hiába keresi örömét, gyönyörűségét és\' fáradozásainak jutalmát, köquyen ulrabolh\'iitó, lumar föloméstlhető, árvák, OzVogyek köny-nycivol áztatott kincseiben, a jó tauitó tiszta örömöt ós gyöuyörüségot lel >iun kiucsben, molylyel a tudományok pályáján számtalanokat folgazdagitott, mert: ,boldog ember nz, a ki bővelkodik.okossággal, jobb annuk muguyo-í, ré«o aH ezüstnél, aranynál, drágább mtndon gasdaságnál.* I\'éld. 3, 13. — Mig a dölyfös. hódító, ki t\'Jzzol-vassttl löldúlja a legszebb tar- i tomauyoka\\, elrabolja a békés nemzetek nyu- J galmál és javait, ki a fölégetett városok és falvak füstölgő romjain szedi borostyámul, s a letilt ezerck vérében porositja baberait, azon báukóilik, hogy nem találhat egy uj világol, melynek történet-lnpjair.a mázolhatná v>lres tettuit, — a jö tanító dicséretes foglalkozása \|. által egész nemzetek boldogságát eszközli, a \| szép és hasznos tudományuk terjesztése altal \' számtalan békc>ségot, megelégedést, boldugsá- j got szerez. — Mig a hatalmas uralkodó pyuk- ; ran még életében kénytelen látui porba dőlt i omladékait azon oszlopnak, melyei hiúságának egy íélvjtág töredékeiből emelt, — a jó tanító bőséges jutalmát itt találja tanítványainak há-ladatosságábau. — Mig a világ nagyjainak halálát semmi más Huni dicsőíti, mini egy pompás, de tán sok átokkal sújtott siremlék, a jó tuiiilónuk. szerény éirhalmára a szeretet, a hála jutalom könnyei hullnunk, hamvain áldás lobeg, és valamíg a világ.a religiót, erkölcsöt s^ érdoiuet becsülni fogja, emlékezete tisztoletben, dicsőségben fog élni, inurt: „n jó név örökké fóiinmarad.* Sir. 41, IC. Elvégre pedig ninolt a sirou túl, az igaz. biró „ki az igazuk munkáinak megadja jutalmát és csodálatos utakon hordozza őket.", liölcs, 10, 17. — inegadandja neki az örök ó\'ot koronáját. .jk * Iiuo lisztelotro méltó fémn! ez ozon lolki gyönyöiüség és jutalöm, melyet érdemeid dicső pályáján öreg napjaidra gyűjtöttél, molylyo! öregséged természetes gyöngeségeit támogathatod, élotcdnek nélkülözött örömoít bővou pótolhatod, — molyboa sokévi hasznos fáradó-zásod után megérdemlett nyugalmadat találha- hatod. — Ah! mit mondok : nyugalmatV hisz a te hosszú munkás életed, még fáradt öregsé-. gedben sem szűnik meg hasznos lenni; mert ernyedetlen buzgalmad, mcgtörhotlon munkakedved, példás kitartásod, zsinórmértékül szolgálhat uz ifjabb tanítóknak hivataluk loljcsi-lésében, Tebenned, mint egy tükörben látják a jó tanítónak példáját. — Úli! pedig mily szükséges, mily Jó. hatású a jó tanítónak képS^jo-lonleg, midőn többé már nem titkon a alattomban, hanem nyíltan mutogatják magokat oly tanítók, kikben az Istoü tudománya nem lóvén, Rölcs. 13, 11. — és a tudományok minden szelétől ido és tova vilutvéu, raz igazságtól hallásukat elfordították s a megvesztegetett világ uralkodó lelkének meséire térlek, Kp-hes. 4, 14. és így tanítványaikból mindent inkább, csuk pS es tökéletes keroszlényekot nom növelnek, hanem merő ábrándozó, érzolgó és kéjhajhászó pogányokkal rakják meg a világol. — Hogyan érik el ama magas czélt,melyro mindon jóravaló tanítónak törekednio kell? erről iléletel mondani nem\' akftrók; hisz kimondja helyottom a folzaklutott nemzelok ujabb törlénotü, a tárkadalini viszonyoknak félolmot gerjesztő ziláltsága. Kimondhatod helyettem To is, Islonnok öreg szolgája, ki mind örvendetes jelenségeivel együtt láttad azon., boldog időkot,midőn még az iskolákban közön-ségcscn az volt az első, és fóleczke: „az ur félelme, a bölcsoség kezdető." — Es látod mindon szomorú tüneményéivel a jelenkort, melyben némely iskolában nz omlitott leczko mjnt-.egy haszontalan rego száműzetvén, a religiót már nem tarlják ama vljágosságnak, moly az ombort a keresztény bölcsoségro vozoti, hanom elavult lámpássá aljasitják, molybo kz Istennői ellenkező testi bölcseség éríi magát hivatva Jbiini, oly szontségtoleu lángot gyújtani, moly azerhbert kárhozutos utakra csalván, ott alszik el, hol az ember veszedelmes ösvények szélén kalauz nélkül kétségboosvo botorkál. ♦ * m Do pora zavarom tovább a mai nap örömét eme lovorí észrevételekkel. Már nem lar-tóztatlak vissza Téged azon szent foglalkozás-tői, mely az oltárhoz, molynok régi szolgája vagy, és midőn ott szived hálaáldozatát bomtt-tadod a mindenhatónak, ki téged az érdemok hosszú ösvényén, o mai öröm — ünnepedig atyai kézzol vezetett s érdemeidet- már itt is \' megakarta\'jutalmazni, — midőn szived buzgó fohászát az égre omolod annak hosszú és szo-rencsés oloteért, ki noha Főnököd, nagyrabecsü-léso- és határ»)tlat? szerototénok bizonyításául, eljött, hogy ma nckod szolgáljon, — midőn büzgó imádba zárod azon érdotnes egyházi férfiakat, kik léged az oltárhoz kísérnek és szíves szolgálatinkkal, a köztisztolet és szorotet szép adóiát lizütik, — végro midőn az egyháznak ,é» látható fejének, a hazának s\'-az apostoli királynak, jeles Rondokuok és tagjninak, a to hálás tanítványaidnak, — ozon örömünnepedre összesoreglott kor. hivoknok, ós mind\' azoknak, kik szivodnok valaha drágák voltak, vagy most is azok, boldogságaért csedozol az Iston előtt, todd ol, mint legdrágább kincset hátralevő öreg napjaid \'öröméro az Iston lelkének azon szép vigasztalását, hogy „azok, kik igazságra oktatnak sokat, tündöklőn! fognak, miut a csillagok, örökkön örökké." Amon. Dan. 12, 2. Mailiklet » „Zala-Somgnyl Közlöny" 1873 tői a ruhákat, mint bűnjeleket díjadta, ca ekként a gyanút elhárítani igyekezett volna, \' Azoknak előadásét makacsul megtagadta; s en- , nok krivotkoziében súlyon gyanú gerjed ; arra nézvo, miszerint azou\' bűnjelek közt vaunak Sósnak oly ruhadarabjai, melyek akár a , gyttkoaok ós ezek szerencsétlen\' áldozata közt [ kifejteti, az élet feutartái<i ösztön foly Ián kelet- ! kezelt Süzdolmok, akár a véres tett színhelyén levő iszap és mocsár áltul okozott ismérveket , hordozunk magukon, melyek véres tettük árulói loholtok volna._ j Nom kevésbé fontos bizonyilékot nyújt ■ Sós József bűnösségére nézvo Pölo János 11. sz. \\ alatt kihallgatott tanú vallomása, mely szerint ; vádlott őt akkor a mikor Manczát nőül akarta j vonni, abbeli szándékáról lebeszélte, mondván: nem neki vuló Mancza, neki hibája vuu, már \| pedig képzelhető-e, hogy egyéb oka lett volna 1 Sósnak, mint oly közöli rokonnak, ki iránt az j elhunyt ís oly kiváló szóróimtól viseltetett, on- I nek kérőjét lebeszélni, ba csak uom az ismeretes aijás indok, ót örökségé:ól megfoszthatni. De ellene bizony it Németh Anna 51); az. alatt klltallgatolt tanú is, ki azt vallja; miszerint Sos József tőló többazörfosmgoiull m.pá nak-a börtönbe, hogy ótot bele ne keverje, melyért neki 20 frtot ís igert, mi ismét azt tanúsítja, hogy ó bUuossvge tudatába u így okozott napat reá birui arra, hogy ollenu no Valljon. Ezen körUlményro vonatkozólag vall Siu-. kó Rozália uO. szám alutt kihullg .tolt tanít is,-ki a böo/in ispotályban lévén, tapasztalta azt, liogy Sos József, ki a szomszéd uzubábut» volt, a kályhán át beszeli napához s kérte ól, hogy csak vállaljon magára mindent, ó majd kiszabadítja, nem o a lugéazszurilbb összeköttetés létezik ezou vádlottnak izongotései- és llonkó Hozáliának auia ismeretes Tóth Erzfce vallomásában fogfuli felsóhajtása közt:,Istenem most már ini lóvó legyek, most már csak magamra voszok inindout a azt mondom, hogy én vagyok a bűnös* minek folytán harmadik vallomását e szerint is lovó. íjp oly terhelő ezon vádlottra nézvo cn-nok lienkő József 7. szám alatt kihallgatott tanú előtt tett, és valloiuásáuuk hitelesítésében foglalt azon nyilatkozat: „ha ók jól beszéltek volna most semmi baj sem volna* mi isinél nem más, mint a bűnösség közvetett boia-merése. Igaz ugyan, hogy vádlotr előrelátólag igyekezett az „Alibi" kimututásáról gondoskodni, csak hogy.obbeli számítása nem toké-leteseu sikerült, —1 u inounyibeii ó a másttllé-tot oly időről akarja kimutatni, a mely boni holleteuek kimuiulasa már semmi ibutossággul nom bír, mert ő azt akarja bizonyitaui, ho.-y esti 7 orakor Katona József 18. szam alatt kihallgatott tanúnál idóz.ötl,ami különben lehetséges, do a mi fó és dontó körülmény, nem tudja igazolni a délutáni -1—7 ora közli otthon letol, meri 4 órától késő estig ót otthon senki nem látta ; s ez azon időköz, a midőn a gyilko sok állal tervozutt bűntény végrohajtatuit, a mi pedig tekintve a totl színhelyének gurubonc távolságát, mely a 25. szaiuu birói szemle és * HermaiiSca Vendel, lanu vallomásakint is valamivel több l/x óra járásnyinál, kónyolmeson végre is hajiaioii. — Megemlítésre méltó körülmény ftzabo Lászlóé, 17. szám alatt kihall galoll lanu azon vullomása, hogy ó 7 óra uláu menvén haza, Sosuál világol iiein látott, s hogy ez ős 0 óra közi vitt be világot, hololt ezt máskor jóval előbb, t. i. ugy barangolási idő tájáu szokta tenni. Ulinöiségét tunusiija továbbá az, miaze-rint azi költölte feji, liógy Fodor Mancza neiu ugy gyilkoltatott meg, hanem a leány térdig lúdbórü^lovón, tüdője, agyveleje tele volt viszel, e gulaülésboii Imit meg, mi ismét lut bizo-nynja, hogy ő neki érdekébe állott azon hír. terjeszléae, hogy a leány természetes halállal mull ki, hogy a gyanú őtot no sújthassa. Végül \|bűuösségo mellett szól az is, hogy a büntettet nem jelcntolto fel, mit okvetlenül tennie kell, ha ő is egyszersmint nem bűntárs. Mindezek alapján Sós Józsol ollóíi a gyil-koaa gbani tényleges részvét bebizonyítva levén, bűnössége megállapítandó volt. lienkő Magyar Kozália ellen a gyilkos-ságbani blinrészességet megállapítani és őt bűnösnek kitnoudaui azért kellett. Mert a teljes hitelt érdemlő február 2 l-iki önvallomásában maga is bevallja, miszerint ő Sós József többszörös felszólítás lolytáir f. évi február 3-ikáti elment Kia-Komárombn, onnan leányát olliivá és azt Sós megfojtá, igy tehát megd(intho(otJnn bizonyíték önvallomás van, moly az anyának a biinrészessége mellett tanús-kodik, nem vonja lo ezen vallomás hilolét, ozou által f. évi junius 14-én tett; a február 21-ikit részben lerojptani akaró azon vallomása, melyben azt mondja, hogy ő neki Sós terveiről, mikor\'leány át más ulon elvezető,, tudomása nem volt,- nem rontja le pedig azért,\'inert a február 2 l-iki vallomás toljes szabadsággal éa minden kényszerilés nélkül tett .vallomás, tehát \'mint olyan, moly a ténykörülményekkel legjobban megogyez, egyszerű visszavonás által nem érvény tolenithotő. —I)ó észszerű alapja évi 4-dlk szám sincs a junius l íTki vallomásnak azon okból, mert inig n február l8- és 28 ki ugyan valót-hmsáuot tartnjmazó vallomások mindegyike, némi következtctéasel bir, a mennyiben egyik-bén magát éa vejét, a másikban csupán vojét •akarta ártatlannak feltüntetni, a már ismét ígéretek és buzdítások folytán, akkor minő értelmű lenne azon vallomásnak, á melyben bűntársát, a kit előbb kimenteni akart, most azonban töredelmesen íhegnovozott azon vallomás által magát minden ok uélkűl bünszövolségca-nok nyilvánítani. Ezon február 2l-iki vallomás továbbá a 7. szám alatt kihallgatott lienkő József és Szabó KataliiyJnnuk azon vallomása folytán, mely szerint lli^fjj Kozália leányát ezon sza-\'vakkal fiivá: ,No leányom készUlj, elmenjünk, mert sógorod nom győz várni nz erdőn", kétségtelenné tétetett nz, hogy Fod>r Magdolnának Kis-Komárorftbóli elhivasa.a annak loly-táni meggyilkolása, előzetes összebeszélés állal tervezőit is kíszámitott volt, — miután pedig a fennli önvallomás magi Jmondjá azt, hogy József a péc/.ti erdő.szélen várta őket, ezen körülmény ismét lienkő Ro\'Alia öllen fényes bizonyítékot nvujt. literi ebből következik az, hogy Sos József a „Péczárn" gvilk-s száudek-kai ment ki, ezt pedig llenkó Kozália ogyutér-téso nélkül hum tclietj, mert a gyilkosságot az anyu akarata ellenére, s ennek joleulóiébeu végrehajtani szándéka nem-lőhetett, arra pedig, hogy a csordás kútnál az anya tőlük olvá-laud, mint esolleges dologra nom\'száu»ilb»loit. (Vége myetko.ik.) Nagy-Kun lzsu, január 9. 1873. Tokintotea azorkeaztőaég! Folyó évi 1. számú becses lapjabau nevem aláírása alatt megjelent czikk\'it.ogy névtelen, „hihető iiri embernek* mint állitólaga városi l. kapitányság védelmezőjének fellépni, s ugyan a2-ik szamu lapjabau adott czikkcinot megczáfolni kedvű leven, ámbár ily névtelen, s másoknak becsületét sértő kiadványokra válaszolni nem érdemes, mert mint nevét megtagadót feleletre vonni nem lehet! miudazouáliul, hogy a I. olvasó közönség rólam ne vélju, mikéül más embernek rágalmazó szavait zaebre dugom, becsületem lenlnrtása okáért ia, minthogy hazug ember soha sem voltam éa lenni sem akarok, mert amit mondottam vagy inon dok, szavalnunk ura vagyok, amit podig irtain, vagy irok, nevem alairusaval bizonyítani illírem,— nem ugy, mint a névtelen védelmező ur. — Kunéltogvá a t. az-erkosztóségot bizalommal megkérem, méltóztassék közelebb kiadandó lapjaua, czikk\'cn»ot megezáfoló növ-/teleli iirnuk mugiiyugtutúsara julun válaszomul folvunui. S: u: l-aó ponijaraA Fulop utczáni járdára vonatkozólag: hogy még oly eael nem" adia eló magát, miként valtki lábul törhelto volna? erre csak azt felelem,, lessek védelmező urnák a nagyon tisztelendő •Szilvágyi Lajos lelkész urat megkérdezni, hogy szereteti neje Torsánszky orvos ur háza előtti járdáján minő azereucsetleii esést telt, mely hogy halallal nom végzódötl, csak az istoni gondviselésnek köszöni. — Ezenkívül tudok esetet, hogy egy szegény napszámosnak lia munkás atyjáuaK ebédjét ville, az említett járdán divatozó — egj ik gödrébe — boltos vén, kosarát eldobta, mind atyjunuk szánt ebedjé-vol, mind edénye cserepuvel n járdái diszesi-tetto. — Megengedem, hogy a la. kapitányság novembur 23-áu az tttezai lakosokai komolyan feUzolliiotta a járda azoumrfi helyroállilaauru, de: hogy a rosz időjárás miatt azt teljesíteni luhutuiieu, azt éli is deczumbei 23-nu irt levelemben umliteiieiu, azonban indítványoztam,hogy azon lévő lyukakat vagy földdel,vagy kőszén hamuval betölteni, éa ezáltal az átkelőknek járásai biztosítani lehelne. 2-ikra. Az éjjeli lámpákra nézvo mit sem akarok továbo erinteni, mint azt, vájjon oly hosszú utczánuk kivilágításához, 3 lámpa, molyok közöl egyik még csuk néhány hét elölt állíttatott fel, megfelel ő? Egyébiránt a •ta. kapitányság védójo eng-djo meg, hogy ha inagumarvcdom, éa hogy adataimul nom vénasszonyok állítása utáu szerzem, hanem önmagam tapasztalásából — hiszem Fülöp-Utczában többször \'fordulók meg, mint sum a védelmező ur, hacsak a nevezőit utczában nem lakik V 4-ikro. Ezon pontra csak ugy felölhetnék, hogy ha a t. védelmező urnák becaes nevét olvashatnám, miszerint egymásnak véleményünket nyilvánithatnáók, do minthogy az unonym^ védelmező urn\'ak nevét tudni nincsen szerencsém, azon pontra, moly nem is hiteloa, felelni.érdemesnek npm taláiom. ö-ik pontra. A piaristák iskolája körüli kcakcny deazka bürűn átjárása érdemébon tett védclinéro azt kell viszonoznom, miként sajnálom, hogy védelmező urnák Kanizsa város helyzetéről oly kevés ismeretsége vagyon I látazik: hogy a t. ur czikkomut nem ugy olvasia és fogta fol, a, mint írtam, t. i. hogy a (őgymnnsium épülőt északi aarkáu létező átjárás mindou kritika alatt áll, s a t. védol.-niuzó ur azt állítja, hogy nem veszedelmes az átjárás, miután azon árkok boltozva lőttek, kár volt ongom arra figyelmeztetni, miszerint jól lelt volná a czikk készítése előtt azon. holyot jól \'megnézni, és alkalmat nőin adni ozikkoin mogczáfolására, miro csak azt kell felölnöm, hogy kár volt t. védelmező urnák olőbb bővebb ismeretet magának a helyzetről nem szerezni, mintáéin czikkemet megczáfolni. — Tessék tehát magát adatomról bővebben meggyőzni, a piaristák háza északi sarkához menve, annál megállani, éa a túlsó házak sorában lovó 80. azám alatti emeletes házra átnézui, a corptts delicti-ról meggyőződni fog és azután teli czálolatját visszavonni — azonban arra kérem, ködös idóbon ne fárassza magát, inert a ködös napokban városunkban mitsem \|athani,a init látni ia kellenék. ü-\'k pontra. Jól tudom, hogy városunkban csak \' 2 úttisztító vun, azért czikkombon nem ia moiulhuttam, miszerint azokba mellék-ulciákat a nagy sártól tisztán tartsák—hanem azokkal nz oisz.águtakon létező átjárásokat és hidakut tisztán tartatni lehetno, mint p. o.: a feisótem\|»loui előtti átjárást — Outtnann ur háza • sarkától, Tóth La/is ur háza között lövő hidat, mulyon naponkint a Mmolést kísérő nép esős idóbmi a s.irt gázolni kénytolou — s offólo hidak- cs aljarátoknak inás mellékes utczákban ia vaunak, melyekről ki auin gondolt hu csak a hiubirtokosok nem tisztitatjak, ilyes csekély és uoui mindennapi munka miatt az uttisztitók számát 12 személyre szaporítani és a várost luégnagyolib koluéggol terhelni, sum én, som ma* kepviaeló-tag indítványozni nom fogja - -inkább a la. városi hatóaágot felkérni, liogy az elmaradott kavica hordásra, melyről védelmező ur czikkemet megczáfolui elfeledkezel:,az illotókut serkentse, miként a fenékig agyagos meliekutczáiuk is valahára kavicsos utaknak örvendezhessenek! Végro megvallom — hogy .aubyi belátásom van, -miként a t. védelmező urnák tanácsát el uom fogadom éa arra töro-kedui irtm fog->k, hogy a városi adminislratio-bau\' részi vehessek, hiszem 30 évforgása alatt eleget robotoltam az érdemes városnuk. TAKNOK ALAJOS. Hírek. — Táncxvigulom. Csurgón az óvárosi „Daru" vendéglőt) ni 1873. évi január 22.én zartkérü lánczvigaloin rendeztetik, liuléptidi-jak; csa\'.ádjegy 2 frt 50 kr. — szouiélyjugy 1 Irt. kuzdete 8 órakor. Tiszta jövödelum a bizottmány által meghatározandó jótékony ozélra lordiltaiik. AndorKa (ívula bízottul, elnök, Mátray Gyula bizoitm. jogyzó. — „A* IfjUHáfjl könaytáf" első füzete inegjelout 4 Képpel » valiozato* tartalommal. . — WaUfUch Mór, a közügyek e buzgó párlolója szép Jelel uda isinél hazaiias érzelmének, ugyanis a kis-komáromi olvasókör által könyvtara ja vara rendezett tánczvigalomra lévén ineghiva, a jelzőit czélra ó frtot ado\'.t ! ál o lap szerkeaziójeiiek, ezenfölül ugyancaak azou czél olóiuozdnasára jótékony soraoláa fog tartatni, több érdekes largy küldetett hozzánk, melyekel együttesen kéabosltünk a a rendezőség lüzolesou számolni fog róluk. — liöxyi/illés. F. január 6-én a nagykanizsai .tornuegylel" tnrtoita tisztújító\'közgyűlését. Elnök Walbach Mór, alelnök Woisz-mnyer \'M., pénztárnok lluiiolhoim Adoll lelt, válaszlmáuyi tagók az elóbboniek. Elnök gyönyörű beszedet tartott. A iiomesbuzgalmu egy-lut lebr. 22-éli fényes bált tart, mely hisszük, hogy számos látogatásnak fog örvendeni; egyáltalában felhívjak a I. közönség figyelmet ez og} let iiányábán, mely egyik legneinesb czélt tűzvén ki maga elé, igou ohajiaudó, hogy minél számosabb uiAködó tagból álljon. — Lvncncxe Tomujról írják nokünk: Örömmel ludajom becses lapjával hogy községünk nagy bu tokosa l)oy m 1-erdjnsnd gróf, iskolánk szegény gyermekeit a szükséges ta,nsze-rokkol saját költségén látta ol; ki nomcaakob-ben\'hanom boldogult atyja nyomdokait követve nomeslelküoii tünteti ki -a nevelés (Igy iránti érdekeltségét.Fogadja a nomos jótevő a község, minden ügybarál és a szegény gyermokok kö-szónotét. — Ilellmorsberger. Nagy-Kanizsa ■ vidékének közönsége nagy mfiélvezetuck néz ölébe. A mint értesülünk a világhírű Ilellmorsberger félő négyeskar (quarlott) Bécsből folyó január hó 30-án fog N. Kanizsán hangversonyt rondozni. A bolépti árak ugy halljuk felomol-vék IcaznolT ugyan, do a mennyire mivolt és zeneértő közönaegünkot iamurjük, azért bizonyára nem fog egy ritka műélvoz&tről lomondani, jifíelyben tudja Isten mikor fog ismét ró szesülhoini. A műsort már lapunk jövő száma hozza. Előro is lulhjvjuk a múélvsovár közön-ség figyelmét. — Apollo zenomülolyóirat második kó-toténok elaő azánia megjelont. Tartalmazza: líohengrin (egyveleg) Wagner Kichadtól, Wil-lámpolku, Hóizl Lóriucztól, é* ogy szép dal Lan-gor Viktortól. — A» <ulóvé{/rehnjt6/t\' ellon roppant sok panaszt hallunk mindon fulől, hogy foiű le- ácson járnak el-hivatalukban, sót botrányos részegcskedés közt teljesitik a foglalást. Tagadhatatlan, hogy mőködésűk az adósok s ; hátralékosoknál elleuBzonvetkeltő ugyan, mind a melleit igen óhajtandó, hogy csínján, ildomosán éa körültukintő jóindulattal működjenek, • mert a nép ozernyi bajjal küzd úgyis, j — Itövld hírek. Az örökvidor ílornáth ! Gáspár moghalt. — A budai alagút mult évi bevétele üö. 548 frt 88 kr. — As országos magyar iparegyesület diszérmeire hirdetett pá-: lyárat határidejű f. hó 15-én jár lo, — I.ázár \' Vilmos 48-iki honvódozredes (aradi vértanú) nője, a lelkes tevékeny honleány : báró Ile-viozky Mária, meghalt. — A losonczi vaspálya társoaág .nom voaz fel hivatalnokai közé oly egyént, ki a magyar nyolvet nom birja. — ; Szeutkúton (Oyórincgyú) a tauitó lizotéso 150 frtről 180 frtra omoltotoitazon kikötésaol, hogy ezután a lumpiamul is seperjo. Nem ártana a kegyes atyafiakat is kiporozni! — B. Eötvösről Molnár Aladár nagyobb inővel ir. — Az öreg Dumas „Nagy szakácsszótára* közelebb jelunt meg Párisban, mely bon a hiros regényíró nagy konyhaisinoretoi lanu«it. — A bajor \| lapok egy nőről leltek emlitét, ki negyven év \' óta folyiou kútvizzel táplálkozik. 80 éves ko-i rábau súlyos betegségbo esett,.s mióta lelgyó-: gyúlt,noha forrásvíznél egyebet nom élvez, be-\' legaohn nom volt. Kissé bajos olhioni! A kó-\| zöa hadseregbeli , tiszti kar 13. 205 tagból áll. 1 (iue illa fóherezognő monyegzója a , Presse" szerint Bécabon fog megiarlatni. — A jó ro-ményloka kőről 288 karaioa gyémántot találtak, moly az eddigiek közt a ksgnagyobb. — Napoleon, a irancziák volt császára f. hó 0-én délben meghalt. Türtéueti naptör. Január 12.030. Mahomed . próféta Mekkát elfoglalja. — 888. Vastag Károly császár nagyinségben meglul. — 1740 Pestalozzi híres novo ó születésnapja Zürichben. „ 13.1174. III. Béla király koronáztatása. . — 1422. Kamniczi cAta Zsigmond király és Ziska hadai közt.— 1811. Somssich Pál nagy publicistának születésnapja Saárdon , Somogy-megyében. — 1813. Azinquisitio eltörlése Spanyolországban. — 1847. Fóberczeg József nádor moghalt. — 184\'J. Aszódi csata. „ 14.484 lluunerich vandal király 4UG0 keresztényt kegyetlenül kivégoziet. --1102 II. László királyunk meghalt. -r- 1301.111. Endre királyunk olasz szakácsa által megmérgezto-tett s benne az Árpád vér kihalt. — 1088 Zrínyi Ilona Munkácsvárát á^ilá* folytán átadu Karatl\'anak. „ 15.1082. Tóköly Imre egybekoléso Munkácson Zrínyi Ilonával. —1815 Boross Mihály szülotosuapja.—1849 A bakonybéli apátság uiegrohaaása . a császáriak Által. Szerkesztői Üzenet. 8p. Nom lehet Ám s legjobb akaratunk mellett aem lietui «>oiin«\| s köilnniuyekct j riausk kixir.lok. melyeket fóti* cl.ít* «lfug«dtuok. Nein lie-teakn.t két.«or, de n»i.oukiut mc^jjlaiia \|«,,0\| lehetiis" . helyi érdek m.gviuU.Af. „,fke„teni, de ki4ul 1 sí már.iná kérdési 4W. A .sjanegyel ituUno. t.,.it,t.eg,-let k8t-poal. váUsxiiiiányaiuk jcgy.JJkai.yrét lé,.«uk. mi.ll hgyluk>ddig ki, de kil.ílebb liucui fogjuk. 491. M I\'. K Ló folytán okvetlen. A találko-taaujik nrveudek. 4W. „Jer, jar s\|«J" ascrsSjánsk s\|át Havaival felelünk, nóvleleudl küldött munkálatokat nem kOxOlhelüiik, a t.e»S nurét h kO.On.éguek nem la, do s aiorkeiitSuek tuduia kell. 4t»ü. -g- Csáktornya llastoálni fogiuk. 4»í. „A jobbágy • .ikerUlt forditá. HarsértM, de kniiOnct a lialadásnak I nem IdSiterfi tuár ai ilyesminek felelaveoitéio. Kredeliben síép olvasmány, do fordításban — kár éito a faradság. A saegiárdi bálrai megüirást kOa.OnjQk. toJ. L. K, A levetet igea kOsaOnOm. Irat uja-lag küldik. Ml Hiomballisly. Helyeit 60á. Z. Z. Oemblauao. Lspunkat aaouasl mag-Indítottuk. Udröaöl;Dk aaiép Belgiumban a siebb Ma-g/arorsxágból I __ . • Duuántul gabiiapiarcza. N s g y-K a a i a a a, Január 8-án, 1873. Busa 6.Í0-6.80 kr. Boa* S.4Ó 8.36 kr. Arpa 290-SÍ.ÖO kr. Zab 1.60—1.70 kr. Kukorica* 3 30—3 40 kr llajdiua 3.80-8,40 kr. Uaéaa l.tJo— .— kr. 8aat«a 1.2o- .— kr. Qubaca .---- kr. Oyapju 140 frt -100 frt. Kepei. kr. Fehérbab 4.-- . — kr. Btirgonya 1.40— .— kr. BQkkfa 14.---- kr. C\'eeifa IV—-- .- kr. Tölgyfa 10.--.\'_ kr. Sllmegb, jau. 8. 1873. Basa ti.4O-6.20 kr. Ko.s 3.UÖ—3.60 kr. Arpa 3.40-3.10 kr. Zab 1 65— 1.60 kr Kukorioia 3.30—3.— kr. ltepcaa 7.50— 7.— kr. Marhahús ftj» M kr. Borjubua ftja 26 kr. üisanóbus ftja 28 kr. Ujbor akója 10 frt. Óbor akója 14--frt. Keményfa Ole 14--frt. Sséna málnája 1.80 kr. 8ialin* m. OJ kr. Termények állapota kOiépsierU. Időjárás «s5a. Matcaali, jau. 2. B iu 6.30—4.83 kr, Kois3 86 -3.10 kr. Arpa 2.6o kr.Zab 1.3« kr. Kukorlcta 36l7kr. QyJr, jau. 8. 1873. Buaa t.2Ü -6.80 kr. Kos* 3.90-3 00 kr. Arpa 3.20-2.80 kr. Zab 1.80.-1.70 kr. Kokorioaa 3.40—3.20 kr. KoUa 340-3.10 kr. Il.l 4.20—4—kr.l).lál»,y-» kt.M.A.b.. I.nljj is/fia wíkkíS\'^ 3 40-3.- kr. Hab 3.6ft---kr. Hajdina .-- .-- kr. Marhahua 84 kr. Borjaho. 80 kr.D U.nóhu. M kr. Johhus 14 kr. Burgonya mr. .60- .- kr. UJ bor akój. iS.-10.Wkr. óbor akó). 18.--- 1M0 kr fl.éua m. 1.30— .— kr. S»»lm» m. 90 kr. Keményfa öl® 16------- kr. IdSIirAiMlv. Sopron, \|au «-in. Hu.. ..» b,\'.04.61-20kr. Kot» J.0&-3.7& kr Arp 3M 3.10 kr Kukorica 4__-Ul.bO kr. Z»bí.m-I.80 kr. M«rb«hu. ft;» J4 kr. Borjubu* f«i» 84 kr. Dis.nól.u. M 2b kr. Ujbor akója 13- lOfri. Óbor akója 16-13 frt. Ö.én. roi.ja 1.60- . -kr. frt 8i«tma m. 1.-----kr. Keminyfa OU 18—10 ftt. ldSjáris ködör napok; Érték- és váltófolyam jan. II. 5% ineMliquM,Ü<UO; 5°/., nem. kölcsön 71.67; 1865-ki álladalmi kóloaöp 102.~;bank- \| részvénvek 075: hitelíutéz.-ti részvények 829.60 . London 108.40 exüat ágió 108.- : arany darabja 6.15; 20 franko arany S i»7 - kr^ i Vasúti naponkinti menetrend: Indul N.-Ka»l»»iról Harcara t-a DombovArra reggel .\'> óra 18 perca. délután 8 , 43 , reggel 6 , 18 . délut Heti naptár, Január 12-tíl 18-lg. 1873. Élk. Barr-/-* DnmbuvÁrr.M N. Kai Hó- és boti- .Katliolikus nap- IV.tealána 1 r nap <" »«plár un 8) Midőn Jé.il. tiionkét évw lett. I.ttk. II. lí • Vasárnap E 2 Krneat 13 llétf.-^ 1 Vidor H ; Kodd 1 Kellx ifi Saerda ! Mór apiit ;Hi OsUtflrtflk Marcol 1. \|T l\'éutek I Kein. A. 18\' ] Ssombst \| l\'lroaka E 2 l\'rob. Vidor Kvllz\'p. Mói apát Marrel Keni. P. Keni. A. I j Mt cn bathelji >ig. Itt 7 órai várak.u Felelős szcrkes/.tö: Oátorfl Uj08.__ , Nyllttér. Wichtiy fUr Vlcle! In állon Branehen, inaboaondoro abor boi Bezúg dor allgetnoin boliobton Original-Looso rechtfortigt sich das Voriratiou oiuorseita durch anerkannto •Soliditüt dor l\'irma, audorscits durch den «ich hioraus orgobondon onormon Ahsatz. Dio wogou ihror l\'Unktlichkoit bo-kannto StaaU-Ktt\'ectou-Handlung Adolph II a as i n II a in bur g ist Jedermann aul* ,8 Wiirmsle zu empfehlon, und m&ohen wir auf die heute in unaerom Blatté orachienene An-nonco obigon Ilauaoa besonders auímorkaam. Idült vagy kezdetleges titkos betegségeket és telaetetlenséffet hnaotuicttvi gyógymód tierint gyógyít dr. Ernát !, , Peiteu, bálványutcaa \'i. aa. a. cm. 16, ajtó. ltemUlétl idő dólutin 8—ti óráig. K betegingek gyakran, hogy aionuall eredmény éremék el — könnyelműen nagy adag jód vagy k<\'noaovei keioltetaek. Ai Így Ky<j. gytiluk axonbaii a legboriaaitóbb utóbajoktól lainadlatnak meg ; annyira, hogy a kOunyelmfi gyógykeaelca miatt ké«8 vépiégüklg aaenred-nek. Ily vi-MÓlyok ellon menedéket nyttjt a ha-tontaenvl gyógymód, mert nemciak a legrégibb bajokat meggyógyítja, de hatiaa oly Jótékony, hogy utóbajoktól félni nem lehet. Aa életreud mellette oly egyaaerfi, hogy windenkltíl megunható. MT 1-evéllleg it MikÓiölteUk .rendelél. T JSt JE3 IC / t,,ti vt. » üli." A soproni leszámitoló-bank cs ipgot magyar jelzálog hitcl-bn FIÓKTELEPE N AGY-KANIZSÁN. Mindennemű állam és hitelpapírok, állami elsólibségi és ftíldtelicrmcn- j lesilísi kötvények — arany s «au pémoket vesz és elad. Pénzeli folyó számlára és betéti könyvecskékre G7. kamatra fugád- \|-tatnak el, - ... Kölcsönök bá:akra, földekre s más iiisatlan javakra a loBledvczobb feltételek mellett adatnak. Pénztári utalványok bocsáttatpak ki, melyek már a kiállítás utáni naplói Íi7. kamatoznak. Tőzsdei mefinizások a legjobb\' és legolcsóbb feltételek alatt tüje-l sittetnek. » .(«»-«.) f-> > \'--- 1.". d . . . r 11 v« ,k d 111 ül . n ú I ~ vII .1 o . k k >■" t gap Eddig télül nem mult. kiíAr. ,zali. (V kir. valódi tisztázott HALMAJZSIIl-OLAJ Mnáger Vilmostól Bécsben. A legelső rangú orvosoktól lön megvizsgálva, ajánlva és rendelve, mint a legtisztább, legjobb- és természeti hatással biró gyógyszer mell- és tüdőbetegségek ellen,\'görvély-, bórkötegek-, mirigybetegsűgek-, tostclgycngülések slb. ellen, melynek eredménye elismerésben részesül. Üvegje 1 írtjával, ugy nálam, gyári raktáramban: Bécs Backerstrasse Nr. 12, mint a birodalom legnevezetesebb gyógyszertáráiban és filszerkercskedé-sciben valódi minőségben kapható; és többek közt a következő ezreknél: Nagy-Kanizsán: Uelus József gyógysz., ltosenfeld A Kosenborg Ferencz kereskedőknél; Warasdon: lialtcr Sándor tudor, I.ellisz Ede lovaggyógysz.; Szent-Györgyön: Kibic A. 0. gyógyszerésznél; Zala-Egerszegen; Isoó Ferencz gyógyszerésznél. A czimek német nyelven kéretnek. \' \' \' \| i SS WAJDITS JÓZSEF NAGY-KANIZSÁN, uiínlia 10 év ót> f.nnállö ö. Donánluln.k l»gü»gyobb könyv-, m«-, »»»W««yv író é. rajuier kers.ktd.S.61, k»lc»mkóuyvt4r41, gópokro alkalm.iotl konjvuow-„elél Jiinl. gyora.jltj«v.l möködö könyvnyomdáját, • n. ö. kötón^g "IVM Égyeloíb. é. \|iírlfogá.4b«. — Klllönö.ou ígyolmábo .jánlom mindinnom" tsv naptárat "WS dó. válMítdkál, . inogmbott árért; valamint könyvkiadó-hivatalomban mogjo-jfllcnt gytinyörfl ki.dáau móvokot. Kereskedelmi tan- és nevelőintézet Pesten, nagy mezö-uteza 60. szám. "Alapos oíztálytanitás (a szabad órákban sogódtauitáí) az alcmi, roál- <Sa keroikedolmi órákban, idegen nyolvok, zene, tornázás oa illointnu; tökéletes koreskodolmi kimdvoltetéa, a örvényes bizonyítványok mitiden kereskedelmi iparUzlot és iroda száuiára ríividobb tanfolyam, mint a közöueég kereskedelmi akadéiniakban; korszeri! finomabb toati óa orkölc^i növelés és jellemképzés. Kzon tulajdon kitárólag a nevelési czéluak szentelt házzal, korttol, tornahel/lyel, vízvezetékkel, ic^szoaz világi lássál és tiszta s kényei nos Itolyiségekkol ellátott intézel, minden városi előnyök mellett szükaégoa ollenőrzést éa (^veszélyes tévutaktóli megóváat ia nyújt; egyo- " " ................aital mindou m&a koroakedolmi akadémia fölött (991-2) tiazta erkölcsi vidéki élet kellemeaaégeivel, külbnöa tigyolomreméltó kivételt tcaz. Fölvételek naponta; kimeritó intézoti tudósítás tantervvel ingyon kapható. , Braun W. Arnold, Árlejtési hirdetmény. A nagyméltóságú hóaniunka cs közlekedési in. kir. miniatorium 1872-ik évi doozomber hó 19 én 2031Ü ik szám alatt kolt magas rondolettel, a zslatnogyoi pozsony-varasdi államut,-alsó-loudvai utmeateri azakaszáu, a Murafol^ón lovó mogk.irosult 243-ik azátnu Nagy-Jármaa híd helyreállítását 8778 frt 13 krnyi költség összeg erőjéig kegyesen ongedélyozto. Kzon helyreállítási muukalutoK végrehajtásának biztosítása tokintotéböl, f. évi január hó 22-én délelőtti 10 órakor, szóbeli árlejtés kizáráeávál, azabályszorü -zártirásbeli versenytárgyalás fog az alólirt kir. méinöki hivatal irodájában tartatni, melyhez a vállalkozni kiváukozók azon hozzáadással hivatnak meg, miszerint a kellőleg lepacsétolt írásbeli ajánlatoknak, molybon a vállalkozónek világosan azt is ki kell jeleutenio, ho»;y ó magát az építési loltételeknok aláveti —\' banatpénzzUl a fentebbi összeg, 10 azáztólijávul, v/agyis keroküsszngben 8S0 ioriuttal kelloud elláttatniuk, hogy az ajáulatok csak a fonukitot\' turgyaláai határnap reggeli 10 óráig fogadtatnak ol, továbbá hogy a magas ministerium /Jnntartja magának a jogot, az abboli munkák vog bevitelét azon vállalkozónak ongedni át, ki a vállalat végrohajtáaára néavo szak képzettségénél fogva a legnagyobb biztoaitékot nyújtja.\' (990 — 2) üzen helyreállításra vonatkozó luóvolot, építési feitétolek és egyéb itt nőin említett kö-rülmónyokról azUkségcs tudomást vohot vállalkozó a alólirt mérnöki hivatalnál a rendot hivatalos órákban. A m. kir. mérnöki hivatal. — Zala-Kgsrazogon, 1873 ik évi január hó 3-án- KliefllJózsef, kir. mérnök. JÓ ES OLCSÓ!! KOPF M A H LER KAROL Y, OR AS naqy-kanizsán. Ajánlja legjobban fölszerelt óraruktárát.hol mitidennomU jól szabályozott óra nugy választékban, egy évi jótállás mellett kapható Számtalan zsebóra, legfinomabb minőségben. A cs. kir. arany- és^züstbélyegzöhiva-tal által megvizsgálva. forint. Ezüst henger órák, 4 köre . 9 — 12. ugyanazok kettős fedéllel 14 — 16. ugyanazok jegezett üveggej 14—16. Valódi angol horgony . . . 16--19. ugyanaa kettős tedóllel . 18—21. ugyanaz jegezett üveggel 17—21. ugyanaz kettős fedéllel . . 20 — 26. Valódi Z^huia^u llemontfir hor- gonyóra.a fülénél felhúzandó 28 —33. Arany llemontoirórák ........ Vadász és dolgozó lleniontoirórák taliuiaranyban, 14 frttól fölfelé. Ébrcsstök, igen jól járók, darabja 6 frt 50 kr.-tól fölfelé . . 20 frtig. Ingaórák naponként folhuzandók...... • • 10 —13 frtig, , minden nyolez napban felhuzaudók.......19—23 frtig, ugyanaz, órát és félórát ütők.......... 30—40 frtig, ugyanaz, negyedórát ütők és ismétlők 48 —70 frtig; hónapszabályozók....................28-39 frtig. Javítások egy évi jótállás mellett a leggondosabban eszközöltetnek, vidéki megrendelések előre beküldött összeg, vagy utánvét mellett póntosau megküldctnck a nem tetszés szerinti Órák minden szó nélkül bccscréltctnek. llégi órák becserélésre elfogadtatnak. .. . Minden.tőlem vásárolt órához egy igon csinos talmi-aranyláncz és jótállási í barcza ingyen adatik. , 1 Valódi llemontoir, szabadalmazott külön níutatómúszerrol . 22—26. ugyanaz kettős fedéllel, jegezet üveggel..... 32 — 38. Igen tinóm női aranyórák, 3 sz. aranyból,\'4 rubinnal . . 26—28. ugyanaz, zománezozott . . 27 — 31. \' ugyanaz, jegezett üveggol . 26 — 29, Női órák kettős fedéllel . . 40—46, ugyanaz zománezozva . . 60—61. ..... 70—80-90--100 frtig. • Einzig in Ihrer Art in Európa • i»t dio grOiate, viclaeltlg aufgexclchneto ento s kals. kön. Hof-Wasclicfabrlk 25 dcs E. Fogl, in Wien, N 1 e Cl e r l a g e n Mavlahllf AP I S\'1"\' Kri»t«»r»tr«»»í 27, aiarianuj, nc Koke der HlraiIie\|pforl({„„. Hauplstrssis £.%Ji \\ ffZUin Krthertog Kari-, weleho durcb ttrougito SoMitlt und aufjedora 8tUok_ Waaro mit Ziffern eriichtlichou Proii ea b«i Itirer Maateiiproducliou dahiu go-bracht bal, da» lie dein Kxpnrta, Kngrot- iowío Deiailverknu/o ron keiuom.der anpieiteudeu llaudler Krreicbbarot, autterordeol-lich Uillígea uud IJeatea, uutor volltler (laraulio bietet uud uaoh don Provinten auf briellichea Verlaugen Jli>iulluMgen prompt tűit udel uud Nicliipaiiondet retour iiimint. Engl. C/ií/J un-Hemtten mit, l)umen-Uutvrröckf km Per-oder uliuo líalikrgeii,«eht»ner alilcail odor feinaiem Ko>k-llar.«bout Keiuen (bei brioHieher IJealellung\'iU ll. 4, mit rttiekerei-Kinaiil/.;,, ll. iit dor llaittimfaiig an»ug«bou)da»!6, ti —8 fl. 8l(lek U. l.t>i», 2, \'J.M>, 3—3.60.1>a«( l><iinrntr(li»pfe oder Uer- Klegauleate und riakllaohetto. jm» Funn»oekcn, da.i 1(11 tl. 6, Hamburg.-telncn■ Uerren-^ 1,1 J f«\'»"«n- J/e/Mf/</llllalaum faiig anugeben\| MtameiUHteaer tum McliuUreu au fl. 2, 3.4, 6,6 die allerbeateu. (raillonmnlaiig itt aiii.igooen) tu Uulakrtlgen, neuoator Pácon,!11- J< , ^ \' , ,, .,., , , I Uud Ulncn-TanchentU- per l>t.d fl. 2, 3 - 4 fl. (Ilal«ui..íang;t./(rt. „ „ ö,,er„ uni, aniugoben.) júmkre .u Ü 2.60,8.6U, 4,6-8 A. Uerren-Cravaten oder Su- 1 uudy.wlrn- tíalM Tilchcr lönblatlcn per 8ttlck Í6 kr., fl. 1\'. <u fl. [,t J, j - 10 U. die leiuitou. \' 8 b\'»u-ö- I tierctctten od. llandttlchcr, Herrcn.-Unferho.ien «u fl. l. por Dud uurfl.6, ti, 7—üfl. in ® "\'""■"(lu-III^IIJHHU. O Van szerencsém a n. ó. közönség tudomására adni, • hogy én jnn. 10-tól kezdve kávémérési üzletemet az ujonan ; •épült WElSS-félc házba tettem át. Jc- A helyiség maga már elegáns j.;lt mutat, ennélfogva ! ®liiszom, hogy mindig legfőbb törek> oson/lóvén a n. é. közönséget minden oldalról elégi ilct\' tenni számos látogatásinak fogok örvendeni, g Teljes tisztelettel • WITTINíá JAKAB. 1 iAlnen-Tisch-Uurnitnr fflrO 1\'ernonen (1 TitchtUeh mit patteudcii eervleiten) tu fl. A, ti, i -íufl., iur 121\'ert. da: l\'oppelle. 30 Kllon fürbtgea 11 ettzetig, dit.81. tu tl. i,8, II, IU—12 fl. 30 Ellen Uandgarn-Letn-wantl gebleichl, aucb Hoppéi, twiiu uugebloicht tu ll. 7.60, \'J.60, 10,13-1611. 1 8t. 30»lllgo \'/, breilo Jlum-burger l.clnu\'und tu fl. 12,13, 16-lBfl. 40—42 Kllou vortUglicbe h\'e-hemden mit laugeji Aermelu tu ű.y,ert_\|,\|MiW,Mcí (tu i,,„«r li.it-8.60, au«b gotlickt fl 7 • ti fl. jHiUt ho odor 12 Uaiuou-llemdei.j fl. UantenJio8en,autLelneu,Per-.\|ö, 18,22-2411. call, oder llarcbíut fl. 2, 2.60—3 fl.j <8 eliige belgitcbo l/ eben-mltStlckoroi. \\,tlnwun<l tuti. 22,26,30—36, IMimen-XcgUgéoAet tiaeht- fl. autgetelobnol te bún. ........ 60 uud 64 Kllon uuvergl gulo Hamburger odor UolUlnUvr eben l>ludge«piuuat und \'/t br. to U- 30,36,40,60 -l>0 fl. Brieflicho Bestellunjen Í^S^Sf geu odor Poitnachiiahmo uutor (Jarautio Uboraliuin tugoaeudot. — ltriefo tu adrotiireu : (8&3-10.) 3E3 F* O GHj, Wien, k. k. iroUIefcrant, Marláhilfer8tra88e 25. Dóim Eiukaufo von jo ll. 50 ti í>t. ÍJatisttUcbo grutis. 1.61\', 2, 2.60—3 fl. lieiltchuitt, fran-tmitobo, oder ungnritclio Patjon. Wollouo Genuntlhelta - ./«-eken "i fl.2, 3,-4,au« netdo fl. ti, 7, gepeltio oder gowirkto Vnterho-aen ll. 2,3 -4. Hcbuti gegou Uiebt. 1 .cinen-Damen - JleiiKleni glatt, tufl. 1.60,2, feni goacbluugeu tl. 2.60, towlo Hcbwoiiorform, gaut neuo t\'ormen uiit8tick«roien tu fl. 3,3.60,4,6, i>> aucballcri\'eiiiite Lei-neu- ut.d Uatiillioiuden mil.fSlioko raí, auob Spilton, tu 11. ti, 8—10 fl. Nacht• oder If\'lnler- cornel* aut felírnom llaroboul fl. 2 -2 60, aus rrautOait. beui Ua-Ilit mit 8tickoi«i tu II. 3 60,3 - 4 fl. (llaliuuifaiig autugeben.) Rondes, szigoi\'jj, szolid és niégialüJfisó! K en előnyt vabiban, ctupÁn a legjobb birnek Hrreiidí \' K A Cl, P K ii S Á E D ü) K-féle fehérnemű és uri divulrukldrbnn lelhető 11608, II. l\'raterstrasse 3:Mk 8/imi a i-t. kir. »t«b. Károly színház ...mollott. (Ü18-5) l darab Chili, ing ogyonoa ránemkkiil , 1.20—2.01). 1 . . . koreait mellel 1.76\'— 3.75. 1 a . . aiina mellel 4-szerU 2.--3.50.. 1 . valódi vászoning egyenes ránezokkal 3.50—5.—. 1 » . „. kereszt mellel 4.--0.—. 1 „ „ ruuburgi kereszt mellel ti.— — 8,—. 1 » . , liiiuzett „ b.— 12.—. 1 , színes porkail ing a kreUu l.oO—4 50. 1 „ angol ing kottös nyakkal 3.i<U—5.50. 1 „ egeszsögi folöltö, űudrág 1.50—6.—. 1 n selyom l\'olöltő u.— 10.—. 1 tuczat foltot\'/, tuezatot is) vászon Mobkondó 3.— 10. — . 1 „ czőrua vagy pániul fehér, azines zaob. 3.— 12. — . 1 , pamut tóli vagy gyapjú harisnya 5.— II.—. I darab (Jhiffon nadrág, uemot v. frauezia div. 1.--2.—. 1 „ vászon „ „ 1.50—3.—. NuVU válüHxU-k ChitTou- iis vászongallórok ós köz-dók, három ós nógyszorft 1 frt. 80 kriól egcsz 5 Írtig. QaidayittrU raktár angol t^s franczia nyakkeudók tilt divat tárgyak, kesztyű esőornyó, pluid ós utazó paplanok ós több itt nem oiuliiott o Szakba vágó tárgyak bámulatba olesón. A nyaktávolság mórtóke kóretik. Vidéki megrendelések utánvet mollett, pontos és igaZ\' ságosan eszközoltotnok , nutn használhatók visszacserél tétnek. I „NKI KII WELTHANDEL" CDNTINENTALOAGAN fur Wahnins dur Intoresson allűr Kla«on dcs llaudclsstandcs in allén Zwoiger so/iulur nr inurkautilcr Wisjenscliaflcn. SAfl.flLJJNGSWEIM dor noucuon und bjstün Novűllou und Gcdichcc. Urgnn allcr öiterreicbiscb-unganscliüu kaufiullniiisclicn V E n EJ I IM JEJ. Krschoiut jede Wuclie In 32 Sditen starKan, ausswt gofállig auigcstaitetou grosssn Oxtavliaften mit clt-ganto Uinsclilage. Diescs in sciner "auerkannt geiueinnützlichcu Tündén* alleinsteheiule Organ cntpricht in jedei- Iliclitnng den Aifordarungan der salstata.iJiga.i und den Badl-falsaan der saruira nden HantlelabafllssenBil, indoss OS far den ilusserst besclieidenen Priinumorálionspreis weseutlich in soinera viel-seitigen reielien lnlialte B\'olgendca bietet: 1. Soziales (ieitende Artikcl). 2. Kaufniannische8 Verainswasen (Abbandlungon ) 3. MarKantile Kenntnlsaa (tlieorctischc Anleitunger..) •1. Praktlscller¥ortrag(Torliluhgoinl\'aclienucbhaltung, ICorrcspodoni,Stylistik, Reclihaugawasen.) 6. Advokatur (ein duicli Uűgaru-Oosterrcícll gapDanator Vorband von Advekaton, wolcho Stroit-Iragen zwiaction Chef uud Bedienatoten unontgeltlicb austragon, wenn Klilgor oder Geklagter l\'ranumerant dcs .Nouor Wcltbandel" ist.) 6. FUrsorgs (uncngeltlieho Poitcuvcrmittlung und Zuwcisuog von Dicnstpcrsonalc, welcho Kunk-Ilon durcb die Uescnitltslöitung des .Ncucr.Wcltbandel- vorí.cbcn wird.) (Punkt ö uud ii sioiic Programra.) T- Bank- und Börsonwusail (bolchronde Ablmndlungcn.) k. Separatbellaga — ontbait allo itu kommerziellem üriefstyle vorzukommender Eremdwörter. 0. Feullleton (Miszellen, Wochenereignisso, statistische Nachweise.) 10. BelletrÍ8tÍ8Chér Theil (Originaltovcllen und Gedichto.) - • 11. Korre8pondlrender Theil (Ooursbericlite dor Poster und Wiener líörsen, Gescháftsbcriclite über den Früchteu-\'und Produktenvorkehr in Ungarn, über iíowegungder Waareumitrlíte in Pest, Wien Triest, Paris, Hamburg, eventuell Bremen.) , 1* r e ii ii n^e rationgpreis: für die Provinz : ganzjührig ...... ; . . fl. 8.25 halbjiíhrig . ........fl. 4,25 vicrteljfthrig .......fl. 2.50 Mit dera Wunsche, unser Bestreben, das seit dem kurzen Bestande dcs ,Neuer Welthandel" so\' ebhaft Anklang gefunden, (üircli Erfolg gekrönt zu schen, ompfehlen wir dieses gemeinuützlicho Werk der Gunst eiues p. t. Publikums. , , Die Adm!nl8tration des „Neuer Welthandel8 (ÖS4—3) Pott, PalatiDgauo. 3 r vr » 2 rá o. 1 ®fll in I s:ff í . f 8-11- 5-2 = l ír5-- r fi E\'I" -•VSS-g ■s-g.S\' £ E-?:VS fr ; mi Sül f i. I- k. = I s = = I = = S 1 TI. $ B B 0 5-j? J ^ 2. 5 3 3 \| 3 V. g o; fi. g a g^ P pt \' " c •S E B 5 r . 1? S ■9 ... s c - s ^v • iF.ri Az év WT VALÓDI é» ........\\Vilhplm-fplp"\'"-"" gyógyszar " »■W™\'gyöjyazer , ... , aniiartbritiacli anfirlieumalitcb . * ,• , baatnallialo. baaanilható, Vórtlaz tittó- Ttiea. (verttisztit köszvény és csuz ellen.) Mint egyetlen biztos evedméngnyol mükiklö vér tisztit 6 szer-nok van elismerve. KIvitAiballan »;»«\'$& IUtA«oa O l\'eltége álul a .«! K\'J — Kten lliea liattnj* at cgéat vcrkoriugíat; mint aemini inát tter. kcrcaatiil Jarja minden réttót a tealuck, tagokirtk ét a bidao batáta uUn eltávolít niiudpu tintát.au, incgilllopcdoll beteg folyadíkot, ugyatinU luflküdvae orodmvuy dut ét bittot Alaposan gyógyít krtatvényt, ctútt, gyermeklábat ét megavnlt, ■uogkéméuyoüet lumiuaty. valamint aobeket, ugy minden kiiltétekot, pflr-teuAtokel teat éa aicxon, foltokat ét aipi.il dagauatokaf Különös kellemes sredmenyt uyujt éten tuua a máj ét lépdagadá-tokuál, targaaág gyanori vutv, m ót oldallájdalniáknál, gyomoitájdalom, a tél úa\' altéit logultaagoknál, pollullp fáttlgyeugéiek, uoi folyáiokuál »lb. OtOnvodÚJ, tkropliulbelegti\'g vt múrgeidagauatokat, gyoráan ét alt-poaan gyógyít,\'ba tartotau leat battnálva, miután oailat ét forrattl. haaiiiUlari. bitoiiyitváuyok, diótörő át olinnorü iralok kívánat •(«. ránt tinulotbbl bekuldetuok. llitolotitátUl a* igattág érdekében a kO-vetkeiő. Ajánlatul csodálatoa eredmdnyodrt. Wocheiner Kelatrili (Karintiabau)" oki. I. f87\'i. Wilbelm Pctenet gyjgyaioréat urnák .Neuukirclien llúct mállott. Nagyon tiailtlt ur. Iámét liat/uálok uíliány caoinag at Ou .vér-tiaitilí tbeájáliól-, meri a caak kéUteri lioiatal éa liaiiuálat után tűén kitűnő tieru\'vk (eljeien meggyöiödtom, hogy batáia iiagyiteril eredmény-nyel bir. Klrem pjtlaulánvét meliótt küldeni. Illő lia.telettél J KltAl.l.A JANüö, káplán. Ulumcuttal, Temetniegyo 1. okt. 1872. Wilhclm Ketuuct gyógytteréai uruak. Kérem i> ön .vértnítil\'i tbeájatiól poatauUnvét mellett még bárom ctomagoi küldeni, iniuláu enurk gyogyorojéiöl n:«ggyőtüdlom. Tutlvlvltol KISLIIKH KKHK.SOZ, in. k. poitameitor. Tutclikau, Pilton mellett, okt. 1. 1872. , • Wilbelm Kerenox gyógytierétt uruak. Ila elSbb Itmortem volna ilunok „véitiutini tbeáját\', rég ir.eg. menekültem volna a Idtib evekig lartott aléláaaiiutél. Moitanig éten meg-bectUlUelleú ttvrl Prágából at Ón raktárából boiatlam, de eipttal egye-iieten önlioi fordulok ét kérők poitautánvéttol 12 ctouiagot küldeni. . KitUuö tiiiteieltel UII./.I. JÓZ8EP. Uuttemtoin, okt. I. 1872. Wilbelm Ferenci gyógyttorén uruak. KlIldjOn üli Iliinél előbb iámét 2 etoiuag vértitilitA Ibeát, mint aa előtt poitautáuvéttel. HeUloni, at öu tbeájá nélkUI\'uem léietbetok. Tiaitoletlul IIA8KKÜTK1NKU t\'LOKIAM. Kolylatáta ax oly tUdlou érkötő olitmoréti iratokat JitvŐro folytatjuk, miuláu tokaaága miatt lobetotlen cgytxorro kOxOlui. ilumiaitús úa Ldvetlé.s uiiatt iigyulum. A luogvételuél a t. ox. kOxUutég kéretik ciimoui ét évpeetéttmro uétui, a mely minden etoiuag oldalán lálbató, hogy bamitiUt, tévédét 110 töitéubeaaou. A valödi Wilbem-félo aiillarttrlliich antirlieumatiicb vértiaitó <h«a kapható táját gyáramban Nco^kircben lléct mellett, vagy általam a lapokban kotlott raktárakbau. Egy ciomag 8 adagra oattva orvoti elöiráa axorlnt hattuilaU utaaitátial együtt több nyolven 1 frt, ctoiuagolát it bélyeg 10 kr, A t. ea köiOmeg kényelmére a Wilbelm\'féle .autiaratrlitiioha antirheumatiiebc vértiMtitó tbea kapható. Nagy-Kanizsán: Jíosenberg Ferencz kereskedő és JjO-vák Károly gyógyszerész uraknál. Zágrábba : -Millbacli Xaigmoud. Köttegcu : CaateiuoviU. Keitthe-lyen : Koaeuborg Manó. "Kaproiictán •■ Nierl gyógyaieréat. tíoprouban : WrobVhovaky H. Sxombathelyon i Pilllob K. gyógyttorétt uraknál. wrÉii Itix filma-w oiomiol nf ilvónosan kijolonlvai, li»«v •\'». l»W»í«lt !>\'• Kix A. iMngn 15 óv óla\' SnwnnWI kó.<iiOj« vagyok a »»■ lóili M liamiiiuilan ]>omiMtt»ilr-l>ii»Mlliik, •"■ « «»1t ™ maijain i,marian omu k kóaíilcii lilkit. Múlón ciniinal j.loiii™, Iiol\'v navatoll l\'oiin»i..i.\'in-W«2Ui maalmnal kuíilvo c.ak laka- •onMn.nrilb.ttix.lv. Wiiío,»VIwi. ......... --ta.il. Aill. ;ls«»- a. .\\r: IX.valjSili la i a óaóKbt-a ka\|>lial.\'.. inlak mlinlonkil a másnál való vóL-l aflun. miniia^y ......... ..... tó- aain pialjj; j Ilók raktárt nom tarlók óa aiwlótti rnk\'lácakal, - 10 1 u r d tl I I \| -fci.„iiildaok vóScll HHKMtoMm. V»M>ii 1\'oiiiJ.ii.loür- : Wiulálil, csudupáaziának is nova.,,. hatóaát s.iiiu m\'Iii fogja cl- liibátni; a fulUI■ il 11111.11ari nrol»mta ...................... vára- komon lúli, i cgyu.1.11 b i / loa amr nru/.bórkiliü;;, bOrmklIk, siajilók, májfoltok \'.■« ^maM fi.vm .;< Halhatatlan . A vovOk nnuyira llitsuwilvák, Ito^v nini tnjiaaítall atkor o.utó-buaj a \|ióiiE vÍMiaailalik. K kit.inó i>:Uílál>ól I Vn\',.\|v, ninait- ványnval .gyWI I frl. 511 V- »• »»!<>—.:•) : Köszönet-Iratok nem .nyilváníttatnak. véttel is küldetik. Postai után- I OLL A. SEIDLITZ-PÓKA. i fjiiit gyógy- i birodalom- K porok rondkivijli ■ a legiltéiőlib c...tek tásuk állal uiiiiilvn, eddig i»»io-t • nxi »xeri kjelsó helyet foglalják .1; miul/ail tok e<.- niiniltff rétiéből kexeinklie/. küldött hála-ir«lok a r ................-......... , titják, lu.gy » porok siorulasoknál. eniejzlhetelientegeknel, gyo B-rhevnél. i^vál.i.Á görciók. vese- -- Ideg-bajokban, siívdoDoua"^1- \'d® gesseg okoxta Mfsjits. veriolulás. végül liysleri8ra. bukoj- >•» liu/antos hányasra hajlamnál a legjobb tikcir.l iilkalinaautnak, » a legiailotb ffyogyhatátl erodnlínyexluk. Ára I eredeti doboznak használati utasitassal I frt. SOS PÁLINKA ós SÓ. "i A legmegbixhatóbb oinmirr a txen.\'edő ember i"l>\'; .uíre minden beltő és klll..! gyuladá., legtöbb licttgsigi.\'"iiuiluuuc-mii seb-, fej-, fül ós oífájáVsaÍK\' "érvek ."« nyitóit tel . k. \'"k>,\'«"0> steingynlladát, bénulás éi n.^qffli^infi ténlléa ellen, ttl, stb. I palaczk ára hákv-.dlati utasítással 80 kr. , -ti:i!i - 1.) DORSCH-HÁIJÁJ-ZSIROLAJ.~ a valódi üorsch-lialmajisir-ola mell- tudó bajoknál, soropho lui- í» raohlils-i\'pt»g«i-l<oKb. ii i.\'-g .n.b «.oVyiiaú»..i vau ; unggyogviija a legidulieiiiikiiszveny •-«04iilbaj0kat, i immt m nl.Mznki börküicjekct. Ara I Uveynek tias&nalati utasítással I frt. Jtdh\'láru/c Xagy-línnixsán : JJölus J. gyogyaz. 1 •• Kj ogyaz. l- vssolliollu Belovarolt ........... Ciakterayan Kárá«» .ll. Ultli-gón Kreisier Dávid Kaposvaroll kohn .l.k«i. Kipronozán Wi-ili sáud. gjógvKt. Kejjthrlyon ,\\V(ii,.ch K. Kereslten llrnyer .Uknlt tiai Kuitegen CnsestliovIU lati. Lovák K j» \|{i\'si!iil\'«j\|il K. iirukriúl. \' . I etrnyen Kalivndn .1, Mnrctaliban N-tl, Náu-tnr Danök-Szt -gyórgyön Kitií.-a J. g)\'. . Sr&nib.illii\'lyen l\'ilivh Koreuca gy. Soprunyb.in M.i-y Aurlrna Zngrabban Miui ü.n.-h /.s. gy«\|K>». ;í \', l!r»ei«r. Kr. gyg>\'. !! A hamisjtás ellen óva intetik mindenki!! Ci. királyi »ab. elsB amerikai ét augol »«ab. általáuoiaii kedvelt Anatnerln-azáiJ vlz POPP J- G. Ct. kir. udari fog.irvot i\'t nxabadaloiiitulajdoiiostól llécihcn, Stadt lloguurgntte. Kxoii a béeji lek. \'orvoti kar által jóváhagyott a \'JO• ét ui\'liáiu évi gyakorlat által ki^iiliált txájviir jólesnek találtatott minden ugy nx elhanyagolt lU»tllá«ból,. mint a inestcrtégot vagy ilrct fognak.ís foggyökertklifil aiármaxd kolloinotlo>i »/.ájli(U ellen: • fóllllmulhallaii »er á holcg, könnyen véixo, illőnként gyuladntba fngiu-tcurbiit ellen, ktllönöscn tengeri utasoknál, c\'.úxoS «» k«r/.vóuvc» foi;fájátok a foghus meglaxuláia ét el.vuása ellen, főleg eíőhalndotl korban, miáltal ax ktllöiiöu-u érxékonyiiyó letx a lóguiérték váltoxiUm; átalábau a fo^ak U«<titására txulgál, txiutugy jelet ttor a foghiia rolhndnta ellen kiilönöa bectca ax \' higó tógáknál, mely bnjbali oly tok görvúlyot síokolt txeiivedui : megerősíti a fuglinst ét a fogak Állásál txiU\'ditja, belóg fogaknál migóv.a foi;Inját «•» olykor uyakóri fogképxő.lét ellen \| a ixajnak kellemet imv.égel ét fiittetégel, valainiiil litxta ixlétl kölctöuiix, luinilingy as/lvót nyálkát abban-feloldja, a caáltal ax könnyebben (ItávoliilAtik\', axért ixlésro javitólag hal. ...... Kgy liveg ám 1 frt 10 kr. o. élt., ctöniagolátl dij postán küldve L\'O kr. NiJvény-fogpor. Kx a fogakat oly inódon inrgiitxtlija, hogy napoiikiiili li.sixii-sl.it t melleit n.me.ak a kóxöiiaégv.sen oly nlkal-mallnii fngliut rllávoliltalik, hanem a fogak fónyin\'áxáta It feliér-«ég «\'• gyeioroíégbén lolyvátt uö.vokaxlk. Kgy "skatulya ár* ÜíJ kr. o. é. Analherin-fogpep. Kxon fogak\'egyike a logkenyelinu.b fog-timlitókuak, mert se.nirtifélo egéia.égroiitó auyugol nom larlalmax : Hi iíi.ÁnyAlkairé«ek a fogak o«rin!xara liajiiak, a nélkül, hogy »> m.gt igadtaljiék. salamlut A p.íp ixervet rúsxoi liixtilólag, ugy n loi\'isiKxoi, liiim nyálkalMityál, * fogak folté tágét ét li»«i»ág.«l iiuvi-lik. Kfllönoten ajáulhatii a pép inatoknak axaraxou <-t vix«u, inert aem ki jiuiii ümliK, tom a mindennapi netlvet hatxuálat altal ■tiu-g nem rumlik. Kgy adag ára 1 írt -il kr. o. é. Fog-Ólom Kxen fog-Ólom axoivfffr-^ folyadékból áll, mely llret\'és nedves fogak kiloliásére~ari.aluiattalik, Hogy azon eredeti alakjukat vittiauyerjék, t igy a c«oiii»xú tovanu barapódtáta Iiíeggálo.taa.ék, ipiáltal ax életmaradvauyok, valaiiiiut a -nyttl ét mát folyadékok további ttts.ogyllléte .-t a etonliómeg további - el\|iorliituvodáta a logidegokig ^uii által fogiájái támad) megtámad-taiik. Kgy i-toinag áia 1 frt lO kr. o. é. Kaphatók: -Kanixtau : Heiut Jóx»ef g>»gytxe., Kotenbof< RoseiifehC Weliteh, J. ét Kettelholfer J. keretkedétoben. - l\'ápa(\|. Tseliepen .1.. Ki-ttthelyen : f fltxlerer gyógyneretx, Síuger M." WeÍM A. /ala- Kgerrxeg. u : » >ó K.. gyógytxere.x. n«ptoiiexáu : tVerli gyógr. axi-iétx. Varaidon : llaller gyógytnerétt. Numegeii: llorner kajet. I.allielyen: l\'illkli Ker.-n. xes Hudplf gyógytxer. llaiaror.id«kl ox.-Uy(lr. gyón. Kibic K. C. Vetxpriinben : il.yr I uttlusu, ugy Uutliard Tiv4j,r r« Italnál. — Sxéketfelieivarntt 1 l.eginaun A. Itraun J. gyogytx. I,0V(U. Ilpii-uylion: lleitler gyógytx. Kalo«tan : Horváth K. gyógytxcretx. KeCt-keméteii; Milholer é« Maohleid gyogytt. l\'aktou : Klori-u J. gy^gy,, llörmendeu: Horváth J.noiuxenrond gyógytx. Kapotvaroit: k0h„\' J.( ll\'rgl, Helm ét Schrőder gyógytx. .Sxrg.xar.l: llr«ns»y gyógy,g Ilüuyliádoii : Kramolin .1. Mxigelvárott;»arw.snli, Salamon gyógy,,.— Krijan : Mirhilaeli St. ét llerxfeld Hai, ugy llerxog Ignaciuál. — \|\'ée««t( /.ioIiiav \\V. .•« K. Záeli, Sipökli gyógytx. Karailon: ZAiluuautxky gyógytx. — Maretaliliaut Ki.s gjfógyxa. Tolnában : Urad gyógytx. — Jj.ií.álöld-várolt l.itkáea gyógytx. -- iSxeiit-OyÖrgyöii: Noinig — Altó.I.eodván, Km gyógytx. Ilohonexon: hiuiou gyogytxervtx urakual. liiiiladung jsur Botlieiligiiiig an don nett boginnoudo\'Zioliungeit dur grosseuvon dor Herzoglioh Urattnschwoig-LUiiűburgiKcIton ■ Landcs-lti\'gierttng gonchmigton ttnd garantirton Gcldvcrloosung. 4 Dcr grőssto Gowinn botrllgt int glUcklicbsfon Fali 120,000 Thaler, Dio llauptproiso botragon: Thaler 80,000, 10,000, 25,000, 20,000, 15,000, 12,000, 2 a 10,000, 3 a 8000, 2 a 6000, 4 a 5000, 12 a 4000, 8000, !J5 a 2000, 8 a 1500, 200 a 1000, 8 a 5000, 803 a 400, 28 a 800, 498 a 200, 800 a 100. 25 a 80, 50 a 70, 25 a 00, 00 a 50, 22050 a 47 oc. cc. Es kointncn 82,800 (Jowinno planntiissig innorhalb cinigor Monutc zur htitscheidung. Oegcn- Einsondttngdos Hetragos versendo ich ,Ori-ginal-I.ooso* ala Ernetterung ftlr dio zvroito Verioosung, wolcho nmtlioh planntiUsig l\'osigostolt Schon don 23. u 24. Jánuar 1873. Stattlindet, zu folgoudon folton Preisen : Ein ganzes Original-I.oos fl. 7. — Ein halbca Origi-naI-Loos II. 3.50 Ein viertcl Original-Loos fl. 1. 75. untor Zusicherung iiroinptcater Hedienung. Jeder \'1 heilnohtnor bekommt von mir dio mit denv ilintlichen Stompel versehenon Original;Looso aclbst in lliindcn und garautirt dor Staat Hamburg dio Uowiono. , Der aintlicho Original-Plan wird jedor Dostellung gratis beigeíügt und don Intercssonten dio Gowinngolder nebst nmtlichet- Listor prompt zugesandt. Dttroh ilas Vertrauon, wolchos áich diose Looso so raschor worbon habon, crwarto ioh bedeutendo. AufirUgo, solcho werdon bis zu den kloiiiston Ueatollungon selbst naclidoauntierntostonOegendon prompt und verschwibgon ausgofühi\'t. In kurzon ZwischonrUumen flolon aoht Mai dio oreton llauptgewinno in mein ÜlUck begünstigtés Uosohiit\'t. Man bleibo sich baldigst und diroct zu wenden an ADOLPH HAAS, Staatscfíccten-liandlung in Hamburg. FUr dns mir bishor in so roichcm Mnnsso bowiesono Vorlrrtttcn sage ich moinen Interessontendon boston Dank: Jj. ÁRJEGYZÉK \|HAMBURGER ADOLF \| * ilivaí-iini és vászoiinciiiii raktárából tf) m. PKSTKX, TÍ0 íiü uri-ulcin 1-HÜ a Ili III, n Prírlalliáz llIII cII i> Ió II \|< I, Divat-arak: Vü,s20nnemück: Legújabb női niha-krlinék gaxdag vnlaixt.\'-kban, 10 és tü rőfót teljes ruhák r\'.Ii, <4./»—1» flig. Török reggeli hölgyköulötök, darabja 4,-l.í)0—■> f\'ig- . . . Kekete ét txines TatTola-selyemkelmík, röfe l.i>0, •J. •2.M.- 3 flig. Hipt ét Urost d<- Kalllc telyemki-lmék ininden ,t/inben, rőfn - .\'rO, 3. \'.i.M—) flig. Augol Palont-bártonyok, rőfollókr. í. I.\'JO, I.W),-1.80—\'i ftig. Kulyein-bároiuyok, rőfe .t..r>0, -I, fi—íí ftitf. Medölgo/ott török l.oiigthawl»k, darabja 10,1-\',Ifi. 20, 26—M) Itig. Hölgy- és Iirl-P.\'nidek, dbjá A, 8. 10, 12- Ifi flig. Waitiuoll- éa C\'arliemir nagy kendők, dtrabj* I, •fi, 0. 9-10 .ftig; . Kötött g/apót reexét kendők, ilbja 2,.3, -I—i> flig. Legjobb itiiMŐiviíll ágy ét Aixtalterilok, rnlude 11 txii\'ben, dar\'abiA -I. fi —\'» ftig. Kéliiagyságu gyapoi-kemlők,dl.ja I, l..\'i\|).2-.1ftig. Ki\'kete éa txinea aelyimkendók, dlija 1.50, "í, 2.60-3 filg. \' Selyoui nyakkendőetkók, dl.ja hrt kr. 1 — 1.20 K.chart.ek ét nyakkötők selyeinliől, dbja I, l.fiO 2 ftig. I\'gyanaxok. txőrből. dbja 20. 30, (0-ft0 kr. . Kxeji cmjitelt\'oxikkeki\'ii kivitl vannak még továbbá a-r/iktárh gyap\'rítnihák, inotháto ruhák, perkál-, l.ali\'txt-,- jaeunat- pi<\|uób3l 11. II, 12. M— . ... 14 ">■ \' k e valódi nimburgl vátxvn, Ifi, l(!.\|8ft.\' 1 a \'•\',,> .s "I\'rilaudi vá-xon, It},. \|8 2i>/líg 1 , fii » legneliexenb iiiiuőségll lumliurgi vá-tx\'on, í3, "Jfi, 2", 3jl, 3fi, IO, 4ö-fi"l flig. I . 3n „ áüyiiomlt Kauavá.x. 7, 8, 9_li> íiijí, Obiir.ni. fi\'-ill ingek.o ét nl« ..xokny .kra igen af kaimat.\'röfe 2.11. :in, 3fi—\|u Kiíl-. Avyn.-ii.il Oráoli, Allatx-etikkal , rőfe 30. 3.V •t\'l —ÖO. l»rig. l.. p.olók varrás t..\'lk(ll, dbja 3, 3.Ö0—4 flig. . \\ át\'aoii D.iuiaait-atxiAl-alirotzok, fehér ét sxíiim . dbja :i, 4. fi-C Itig. Vátxmf Dauiaait-Asatalkcudők ét törlllköxők, tudatja fi, l», 7—8 flig. Kávé- ét thea-kendők, fehér ét txines, tucxalil . 2.W, 3—1 flig. Agyiieiiid-Xanking, rőfe 20, 2i», 30, -10--fiO krig, Tarlatan, M/.ll ét Crepplitxe, fehér és txiuet, dbja 4, 6, 1!—8 flig. Kohér ét txinet xtebken.lők, tuexalia 2, 3. 4 fi—6 flig Orgrfriiiiini, fehér ét txines, dbja 8rt kr.. 1. l.W, 1.60-2 flig. \' finom flanell-.ét riptx-•xillet dival-barkétok, fehér derúktlljsk, bdtor-txövolek\', a. leg-olosóöt) áralcon. -. illndenneinfl lovílheli megreiidelétrk, sőt itt oinlltetlen nxikkokb.il i«, nx flxnxegnuk elő-legnt\'bokllldéte vagy utánvét mellett mindenhova a legnagyobb gonddal ét lelkiiimeretettégg«l gyortau leljslittetnek é» bármily nem let.«xő tárgyak akadály nélkül vitttafogaiitatnak. Ituha-axövet minták a rSfölikinti ár és a kclum txéleitégének köxelobbl iniigjolölítívél kívánatra ingyen •\' ét bérmentve kétnégg.-l elkllldvtnok ét minden kívántató kelméből elegánt ruhák a legújabb divatixorint gyorsan clkéiaittelnek. A. legmélyebb litx\'lalettel - HAMBUJRGÉR#DŐLF. gajT Ingyenénél 1 ék el te tik inegre ndolése k 1161: JO frtnyi öttxegben. egy elefánt liölgyi legyexS ) 2fi . egy berlini gyapoikendő ) rabatt gyanánt. 50 , r sxőrkeJn.e-rnhA. ) • BOT Csomagolási díj nem számíttatik.-- Motlc-, Lcineii- uuü Courcut-WaarenrNieüerlagc des \' ADOLF HAMBURGER 8w In Pest, "VB Iferreiit/aiwe JVc. t, beim Eliit/any tns PUrltcr Hau. Modewaaren: Leinenwaaren : ü Allerneiieite Dainenklei lerttoiT.- in leiclitter Auswahl, J0 und l2-elligo eomplétte Kleider a 3, 4, fi—ti II uud höher. Tllrkitrhe 8ehlatroi-ktlolTo, ein Klfid 4.50—6 II. Sehwarxe u. fürbige Heidenttolfe, pr. Klle 1.60, 2, 2.50—3 II. Seideu- Itipt \'und (Írott de Kaille pr. Kilo 2.fi0, 3, a.fiO—4 ti. Kngllicho 1\'ateiit-Samnite pr. Klle 80 kr., I, 1. 20, l.fiO—2 tl. Seideiitammte pr. Klle 3, 4, 6 — 6 II. Kiugearbeitete l.ongtliAnlt A 10, 12, \' Ifi, 20, 25—60 tl. _____ Damen- und Hcrren-I\'laidt, a G, -8,10,12—Ifi fl. Waiimoll u. Oaehemir-UuiliXiiglIlcher k 4, fi, 6, 8—10 11. Oetlrickte Wollen-NotxtUcher. k S, 3, 4—fi tl. Ilett- II. Titclidecken iu allén Karben A I, fi — l! tl. Haibgrottn W\'olIrtitUeber a 1, 1.60, 2—3 fl. Sehwarxe uud fárbigo 8eidentllelier k J.60, 2, 2.50, 3-4 tl. Heldeo-llrogc-Tilchorl k 80 kr. 1 — 1.20. Kchkrpt uud Cravatlen von 8eide a 81) kr., 1, 1/80-2 II. \' . ,.■ ■:. Dieselben iu Wolle k 20, .10, 40-60 kr. Auisor ervrithnten Ariik.-In tiiul forner noeh am I.ager: Kelne Klanell- und Klpt-WÓl-leukleider, Watelikleider von l\'ereail, Uattlit, Jacónot und l\'jque, fiirblge Mode-Iiarchente, welne l\'iquo und 8ehnilrlbarchenle, Ualmuka, gettroifte fHrbige Oratel, Unterbetten, Mdbelttoffe, sohwane Luttret, Cacbeiűjre und vertchiedeue Trauerwaaren xu den aii©rt>niiarst©ia Prelaen. llriefliche lleatcllungen jeder\' Ari, aiieh von, hicr nielit angegebeuen Artlkeln, tverden flberall hiu gegen vorherlge Kintendung oder Naehnánme det Hetraget mit grösiter Horgfalt und Uowitseubafiigkeit prompt elTsktiiirt und wird Allét etivá nicht (Jonvenlrende anttaudalot retonr genommen. — Kle.iderstoflmuiter mit nüherer llexeiclinung dea KlUupreitea und der\' 8tofrbreite\', werden anf Verlangen gr alít uud franeo ben-itwilligtt eingetendol, ao aach von jedeu belie-bigén 8ioifu die elegauteiteii Kieider uach neuetter Kayon aohnellitent angefertigt. ilochaehlnngtvoll ergebemt I St. 30 ell. gute garuleinwand k 8, W - 10 fl. 30 , gewatch.Croat-l.elnvv.lI, 12, 11 Ifitl, 30 , Kumburger Ixiiniv. 16, IC-ISfl.\' fit) „ lrrlXnder I.einvr. 10, 18—20 ll. 61 . aclnverate ltuinburger I.einvrand 3 26, 28, 30, 36, 40, 46—50 II. 1 . 30 . echlfhrhig Cauafat 7, 8. 9—10 fl. Chiffont xu ilerrjsnhoinden n. Unterröcken sebr geeiguet, pr. Klle 25, 3o, 35—40 kr. Iletlxeug-UrAtel mit Atlaaitreif, pr. Klle 30, 3t> 40-60 kr. I.ciutileher ohno .Valit pr. Bt 3, 3.60—4 fl.\' I.eineu-Dainail-Tiiehtilchor weitt und fárbig I pr. 8t. », 4, h—6 fl. I I.einen • Dauiatt • Sorvletten nnd Ilandtilcher pr. Dti. 6, G,\'7-8 fl. . \\ KatTeo uud Tbee-Servletten Wells und flrhlg pr. J)U 2.50, 3-4 fl. Nanking auf lleltxtug, gelb weita und rosa 1 pr. Klle 20, 25, 30, 85, 40-60 kr. Weltae und fitrblgo Tarlalarte, Mollt und Crepp-li.se pr. 8t. 4, 6. 6—8 fl. Weltte und fXrblge I.elnen-Saeklilrher pr. Dts. 2, 3, 4, 6-6 11. \' Kutter-Organlino. weitt und fKrbig, pr. Ht. 80 kr., 1( 1.20, 1.60—2 fl. ADOLF HAMBURGER. tiratig-Zugabe bel BesteHungen im lletrage von 10 ll. cin etegauter Damenfácher, ) , , 25 (1. cin llerlinor Wollentuch, ). alt Rabatt. . , 60 fl, ein achönét KtoiTkleid, ) - Verpackung und Embtllsgt wird nloht la Reohnung gebraoht. \' VVajdits József, kiadó-, lap- ós uyomdatulajdoaos, gyorssajtonyomafa Wajgy-Kaniisáa N\'AC.T-KAM/S.\'rr 18/3. Jamiúr 16-lin. B-ilc azÉtm. Tizenkettedik évfolyam. T\' egésr ívre . . t fél orr* . . . . \' negyed évre . K9V /O kr. Hirdetések \|utányo«ss. SVILTTKRBES \' soronklnt 10 krért vé- Heten Zala-Somogyi kö/iiif}\' (a „zalamegyeí gazdasági agyesület" ás a „nagy-kanizsai keresKerteimi 8 iparbank" ugy a .Zaia-Somogy- gőzhajózási részvénytársulat hivatalos értesítője.) Ijcmi ré\|iét 1 p r-rr ! A lap ! illető közlemények a uerkcutőlipz, anyagi résxét illető közlemények pedig a kiadóból buraenivB in-\| lésendók: NAGYKANIZSA K Wlsulcihár. aa,------------— kétszer, v; sarnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap0 A pápa-, sümeg- és keszthelyi vasút. .Kevéssel utóbb, mint a ezimünkben említett vasút létesítése iránt Sümegben a második értekezletet tartották, hogy az ott hozott határozatról a fóvarosi lapok olvasói is némi tudomással bírjanak, a „P. JNapló" egyik számabau szellőztettem uevezett vasút kérdését. Ugyanekkor hozta a „P. Ll." is e tárgyban ama közleményt, mit aztán a „Zala-bomogyi Közlöny" m.évi 102. száma a .V. L.\'-uukaboba-jauosháza-csáktoruyal vasút iránti nézeteivel együtt átvett. Azóta mellőztetik a sajtóvilágban őzen vasutügy, a mi mégis nagy horderejót toltintve, tüzetesebb fejtegetést érdemel. En a „V. L."-nak a „Z.-S. K." hivatkozott számában közölt nézetei által in-dittatva,megkísérlem kimutatni azon okokat, melyek pápa-sümegh-keszthelyi vasút mellett harczolnak, másrészről pedig feltüntetni azon nemzetgazdasági axiómákat, melyeket e vasút vezetésénél okvetlenül számba venni kell. Alindakét irányú-vaspálya Zalamcgyé-n&k nugy részét futná keresztül, de ezen vasút vezetésénél nem azt kell figyelembe venni, hugy Zalamegyénök melyik vidéke édesebb gyermeke a köz-hadának, hanem az országos szempontok mit parancsolnak a jelzett vasút merre való vitele iránt, a mely szempontok előtt hátrálnia keminden szűkkeblű proviucialismusnak. Induljunk ki a szóban forgó vasul indokaiból. Az allata kereskedelmi érdekeinek emelése czéljából mindnyájunk által érzett szükség, hogy a déli terményeket és készítményeket közvetlenül tengeri kikötókból kapjuk, és mi viszont tcrmesstménycinknek tengeren túl való szállítását közvetlen tengeri kikötóból eszközöljük. Jelenlegi vasút viszonyaink Triesztet jelölik ki ilyen kikötőül, és erre nézve az úgynevezett déli vas-pály a a közlekedés eszköze. De mióta (1855.) az allam az úgynevezett államvaspálya társulat összes vonalait bűnös könnyelműséggel franczia consoriiumnak adta cl, nevezett társulatot ez által oly mesterséges monopólium birtokosává tette, mit ó még ma is TÁRCZA. ltálbau. Vigadink. Minden kebelben A ttivély lelt otthonul, Végtelen kedvét titkolni Nem sktdt alattomos. Nem lehetett, — meit mindenki Arcain sunyi volt aa éd, Hogy arra lehetetlen volt A kOsOnyt — ne«o törni síét I Vigadáuk teliét, miként sa Olympoo at istenek. Miről at ó-kor regéi, Annyitaor beaiéltenek. 8 nem lehetett arcsainkon liéuatol, bút tejteni : Hugy egymia kedvét n rentauk, Ugy tudtuk ait rejteni I.. . 1U0HI LÁSZLÓ. Reményi Ede a pyramlsokou. — Eredeti levél. — Kairó, jan. olejéu 1873. A mult hetet, raikónt a régi írók fejező-tőiket istouok, vagy főkép a múzsák novéro keresztelték (?!) Klapka hótuolc akarnám nevezni, hol azonban azon megjegyzést koll tönnoin, hogy ozon eljárás tulujdonkép alanyi indüku, a mennyibon t. i. o sorok irója először életébou volt szerencsés a magyar llérost színről-színre látni, sőt rendkívüli szerencsés vele megismorkodni. A« idők járása háttérbo kereskedelmi érdekeink kiszívása és ma- i gas tarillak által zsibbasztására használ. Es csakugyan c vaspilya a helyett, J hogy a belföldnek lehetővé tenné a tengerpart olcsó elérését, 8 igy a kivitelt gyarapítva, a behozatalt is előmozdítaná: tulcsi-gázott árszabálya állal azt idézte eló, hogy a hallatlan tanü\'aitól irtózó kereskedő, még ^ déli terményeket is Hamburg és a német vámterület határain (kerülő uion) szállítja hozzánk. Mert Németország olcsó szállítási dijat szabott ki; ha pedig a külföld nagy előnyeihez, melyekkel a kereskedelem és. ipar tekintetében már bir, még olcsó tarifla is járul, azon versenyző országok, melyek a haladásban elmaradtak, és még azon kívül magas árszabással is kénytelenek küzdeni, ma-holnap végkép leszorulnak a versenytérről, a mit hazánkra nézve, ugy hiszem, egy jólolkű hazafi sem kívánhat. Már pedig mig csak a jelenlegi vasúti viszonyokon segítve nem lcszeu, ezen hanyatlásnak a dolog okbeli kapcsolatánál fogva, bo kell következnie. Termesztménye-iuknek ugyanis legfontosabb tárgyai, mint: gabona, liszt, gyapjú, bor stb. épen a szállítási bér magassága által szenvednek legtöbbet, és igy virágzó kiviteli kereskedésről, melyre termelőink számíthatnának, mindaddig szó sem lehet, míg a különféle pálya-vállalatok saját érdekök helyes felfogása mellett, közérdeket is számbavenui mcgneui tanulnak. De hogy mily haszontalan a déli vaspálya-társulat ezen tőle méltán megkívánható iiitentiéjára való várakozás, — a sajtó ez irány ban tett gyakori felszólalásai tanúsítják. Kívánatos, sőt életkérdés reánk nézve, hogy a trieszti kikötőt Fiúméval cseréljük föl, 8 ennek már részben (Károlyvárosig) befejézéshez, s a forgalmi átadáshoz (1873. julius 1-én) közel álló vasutját az ország minden nevezetesebb pontjával egyenes vasúti összeköttetésbe hozzuk. Ezen szükségesség elsőrendű szerepet játszik a Felső-Dunára, illetőleg Gyórro nézve is. Nevezett Varost pedig a legközelebbi irányban oly szoritá, a hadvezéri hivatását tán egészon átadta a történelemnek: annál igézőbben lep meg s vonz nyugodt, nyájasan férfias niogje-louéso. Társalgása, mely igen olózékeny és biz-tatő, szeret ordekes, tudományos, vagy társadalmi kérdésekkel foglalkozni, és mivel alaposság és czélirányossag jellemzik, mAvolódési módszerét, igen hasznos és oktatő mindenkire, nevezetesen a tiaul emberro nézve. Már — említettem, mennyire iparkodott felső nilusi útjában megérteni Mariette-boy és lirugsch segítségével a régi ogypiouii műemlékekben rejlő, nagylontosságu emberségtaui alapeszméket, miként velüuk is közölt egyet-mást o rendű tapasztalatából, nevezetesen a bulaki músuumbun is, mely bon úgyszólván útmutatónk vala. Azonban, amily nyájas, látszólag derült a tábornok ur, kedélyét oly könynyen borítja el a hazai bajos állapótok omléke, sőt valóban nomis teljesen nyugodt és szabad az ó — érzülete sohasem Do hiszen nem is fordultak a dolgok azóta jobbra Magyarországon, hugy a tábornok-képviselő kénytelennek érezto magát az országházától bucaut vonni. fisén régi dicsőségű ferliu holnap oltávozik innen Nnxába, mi pedig azon tűnődünk, miért kell, hogy oly tehetség és oly jollem, mint Klapka heverjen parlagon a honliói hivatás és állami munkásság mezején? és ogyiránt bánkódunk, akár az országgyülcsbon uralkodó pártviszály JkfrhoEtatu őt voszteglésre, akár hiányzó bizalma ön erojébo, mely tán hivatva volua a reformpárt élére állani és azt ugy is meghasonlott .partok rokonelomoiból gyarapítva, irányadóvá tenni. A« itteni (már kis magyar körünkot illető) események csjlokvő, legalább lótéoyozóje módon lehet Fiúméval közvetlen összeköt- \| tetősben hozni, haa m. ny. vasútnak Győr- \' hói kiinduló szárnya Pápánál egy mellékvonallal, mely Sümegben, Tapolczán keresz- j tül Szentgyörgyig lenne\' vezetendő, a déli vaspályával összeköttetik, s Jíagy-Kanizsa-Zákány-Zágráb-Károly város pontokat érintve, Fiúméba vezet. A másik terv szerint a Fiumét összekötő vonal Boba-Jánosbáza-Ciáktornyáig lenne építendő, aftql aztán a fiumei vonal a déli vaspályával találkozik. Eltekintve attól, hogy ezen utóbbi vonalon Fiume 6 mért-földdel később éretnék cl, csak azon körülményeket vegyük figyelembe, melyeket nemzetgazdasági szempontból egy vasút építésénél sem lehet ignorálni. A boba-jünosháza-csáktornyai vasút kiépítése talán kevesebb költségbe kerülne, ha a kisajátítandó földek értékét tekintjük, mert olt ez kisebb, mint a balatoni vidéken; de épen ez is a mellett bizonyít, hogy uiig ezen vonal Zalamegyének legterméket-lencbb s legkevésbé cultivált vidékeit hasítaná át, addig a másik egy nagy agricoiár és tuluyomólag iparos vidéken képezne egy lehető gyors és olcsó közlekedési eszközt, mely a balatoni hegyláuczolat egy millió akóra menő borlerményérc nézve égető szükség; mig itt teliál fontos czikket találna a kiviteli kereskedelem, addig olt alig remélhető oly nugy termék és áruforgalom, mely azükségos, hogy a vasút épitéséro és fcnlartására kívántató tőke kellő jövödelmet nyújtson, azaz akkora jövödelmet, mely az uralkodó kamatlábnak megfelel. Ezt a jelenséget liiszokták hagyni calculusaikbúl a vasutat épitók,8inuen keletkeznek a temérdek kamatgarautiák által elnyelt összegek, inneu a népek fiuancz-élotében oly sűrűen beálló pénzerisis 1 Ezek az én nézeteim,melyek reményiem támogatásra találnak. Egyébiránt bármelyik vasút létesül is, én csak azt óhajtom, hogy ez a közélet javára szolgáljon. Pápa, január 1-én 1873. VARGA LAJOS. Tanügy. JEOYZÓKÖNYV a zalamogyei ált. tanító-egylet központi vál-szt-mányáoák, Nugy Kanizsán, 1872. docz. 31-én tartott üléséről. Jelen voltak: Helyettes elnök: Nuciccz Józsel, j«gyó: Haj-gató Sándor; stb. A mult gyűlés jegyzőkónyvo felolvastatván, elnök az értokozlotot megnyitja. 1. Olvas tátik nmltóságu Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miuistor urnák, a központi választmány fölterjesztésére vonatkozó 30.065. sz. a. kelt beoios leirata, melyben — minthogy a czél különben is ugyanaz, — a sa-lamcgyoi ált. tanító-egylet további fonmaradá-sát kimondani kegyeskedik, ha ez, alapsiabá-lyait a ministeri .szabályrendelet" értelmében módosítani hajlandó. Moly esetben a kozdoraényozett tanítói tojtülot a már érek óta fenálló ált. tanitó-egy-lotbo olvasztandó bo. A központi választmány ó ninltóságának erőn várva várt, sz ált. tanító Qgylet tagjaira oly örvondiloiou megnyugtató, valódi alkotmányszerit leiratát határtalan lelkcsodésssl fogadja, s veszi tudomásul a bonfoglalt magas kívánalmat, az egész egylet nevében hódolatteljesen kijelentvén, hogy annak a kitűzött mód szerint megfelelni kedves kötelességének ismeri, al iránt lehetőleg intézkedni fog, s a legközelebb tartandó évi, s illetőleg egyesítő közgyűlésén egész terjedelmében keresztül viendi. Ezzel kapcsolatban ő excollcntiáján, nagybecsű, tapintatos intézkedéséért jegyző-könyviiog-éis legőszintébb háláját nyilvánítja, mint oly kitűnő lertiu iránt, kit már kezdőleges kihatásában,, megújult roményokkol, boldogult Eötvösünk méltó utódjául üdvözölhetünk., 2. A választmány, o loirat kedvos otnlé-keül qgyloti helyiségének logfíbb diszéro, rai-nister urnák nagy kiadású arczképét mogron • dőlni, közérzelinU zajos éljennel határozta el. 3. A központi választmány az ogész egy-lot novébon is tjkintotes Hátorli Lajos ur, — a „Zala-Somogyi Közlöny érdemes szerkesztőjének, aion hazafias érdekeltségéért, molylyol a tanügyet szivén hordva, lapját annak védol-tn.c- s előmozdítására valamint a múltban, úgy jövőre is folajánlá, mély köszönotot szava* s elismerése.jeléül- jegyzőkönyvileg azon bonső óhajánakad kifejozóst: hogy ót, hazánk-javára a Mindenható ig\'on sokáig tartsa megI) •)• lla nem volna hivatalul jegyi6könyvi pont, bisonyára kihagytuk volna. Hierk. azonban Heményi Edo: széles jó kedvo és kedély tágító .^egodüjo, a mulatságnak apadhatlan forrása. Ezek ujabban két emlékezetes oso-méuyben nyilatkoztak ; az első az, hogy a hazafias lelkű művész, Sylvcsztor estéjén az itteni magyar-ogylotbon többnyire mély érzelmű Imni darabokbol rondozott cono estély t adott. En nem fogom soha foledui azon sajátságos megiu-dulást, melybe Koményi és hang\'-cli Straduarija ojték az áhítattal hallgató egyleti tagokat: a httza viszonlátásának boldogító ábrándja wu-gárzott arezukon és meghatott hálaéljoiizéMk soha mélyebb és igazabb érzelemből neml9 kadtak. Ezeu kis estélyt Koményi ur bátrtjb sorolhatja kitűnőbb oredményoi közé. ^ Emlékeztem-o múltkor ogy, a pyra.-ni-sokhoz iqtézott kirándulásról, midőn l\'iotényi ur, mind a t\'heops-gúla tetején, mind a Sarko-fag kamrájában, mind Gvarnerit, mind Stradu-arit hangoztatáV azóta egy 2-dik gulás ki-ráudulást tettünk, melynek Iukey ur, Klapka tb. és lteinéuyi Urak tiszteletére az által adott ünnppélyes szint, hogy még néhány érdemes vendéget meghiván, reggelit rendezett a napi-; íend befojezéscül, moly abbau állott, hogy Ke-ményi maga is fölmont Cheops tetojére, valami 6 gyönyörű darabot játszott l\'lotéuyi úrral,inig a társaságnak nagyobb részo (Klapka tb-kal — Inkey Kálmán későbben szinte fölment a gúlára) a gúla alján hallgató hatezer- éves emolvéuyről leható haugjátékot — valóban crcdoti tünomény I (Sejti az olvasó, hogy ez nem az első levél, mely sajuálatunkra, —elvo-szőtt. Szork.) I Jegyzetek a „Hattyú dalom" Jegyzeteire. \| A .Zala-Somogyi Közi." m. ó. 89-, 90-ík \| számaiban — .Hattyú dalom" czlm alatt meg-joleut költeméuy sok olyant foglal magában, molyok valóságát nem kis feladat volna igazolni. Ilyen, hogy többet no emlitsok az, hogy a koppártyi .völgy gödrei mindsütő-komonczék voltak, hogy a kővágó-eőrsi 1000 mázsás köveket a Badacsony gyomra szülé sat. Do miután szerző magát poétának, verseit költeménynek nevezi, annak tárgya pedig lehet bármi soha nurn létezőit tárgy, ebez nincs szavam. Ámdo a költemény, mint historico-lopographicus lo-irás is van bomütatva, hol már mégis keressük az igazat is, megbocsát a nagytudományu to-kintetes szerző ur, ka én históriáját hitelesnek el nem ismerem, habár annak alapja, állítólag hagyomány, mit én még ovi is, hol t. szerző ur egészon elvoli, olfogadok forrásul t. i. a vallásiakban. A vorsokro nem lektetek súlyt,hisz multa liccnt — — — atquo pootis. Sokkal fonto-sabbak a jogyzotek, hisz ugylátszik, maga szorzó ur is nem a vers miatt irta jegyzeteit, hanem versokot irt, hogy legyon mit jogyze-tokkol kísérhetni. Így a Salfelik ordőbon egy sárda-rom van, ozt oly bizonyossággal, níint 2-sér2 —» 4 templomromoknak állítván, ily strophát csap reá: . Zár lát felépíteni ciak ugy Tódult a nép ölflne, Nem tudván, hogy len kerített, Digót sititek börtöne. Tódult-o, vagy csak hullározva mont? ttnkint, vagy hajtaui s jól lixetui kolIotettV 4. Jngy6 bemutatja a .kolozs-doboka- csak sojt valamit a tárgyhoz j a gyermokok ne. megyei Unité,egylet\'nek, a kisde<Jóvo<lák ; vettek, a sózó publikum összenézett, feszült vá-(gyermekkelek) térjoaztéae iránt hozandó tör- ! rakozitesal leeték az Ügy megoldását Vi\'gro is vény tárgyában, u, vallás- és közőkutáaügyi , a néma esendőt, a hosszú várakorást a ho\'ybéli • • " \' \' ■•»»-] plébános szava szakilá meg, értésére adandó a j választó közönségnek, miszerint ó választott, ó , szavazatát a vizsgát sikerről kiállóit tanité úrra I adja, annálísinkább, mert tekintetbe veszi • községének a ncpuevolés terén történt hátrama-\| radáaát. a fősúlyt özem ul a népnovelésre óhajtja i forditani. i Azouban ez nem használt semmit; a nép, j noha belátta képtolonségél, megbukását válasz-\' tottjának, tólo nem tágított, határozottan niel-: Ifttte maradt, és követelte kinoveztoiésétvlliá-\' ban ecauteli jé lelkipásztoruk- a népHevoIés \' nagy fontosságát, szükségességet, hiában figyol ministor úrhoz intézett a általa az országgyűlés elé terjesztendő emlékiratát. Miut valóban korszerű s nagy horderojü eszmét, a választmány toljóaen magáévá teszi, a a felterjesztés aikorét, hazunk felvirágzása érdekében melegen óhajtja. 5. Elnök felolvaasa a .Zala-Somogyi Közlöny" 1872. 104. azámában megjelent pályázati interpellaiiot. E tárgyban a választmány már 1872. évi okt. 22-én\' urtott gyüiéaéu határozni kívánt, de okmányok hiányában .kénytelen Iplt tiazto-lelboli elnök urat megkerosni, mire ó válaszában oda nyilatkozik, hogy az első pályadíjra — 1 db arany, mit ftiszt. Légin Mihály, alsó-domborui plébános ur volt szivei kitűzni — beérkezott pályamű főtiszt. Koltok Nándor k. r. igazgató úrtól Qyórffy Jáuos úrhoz tétotett át. .a mi a többi pályamunkákat illeti, ha t. i. ilyenek beérkoltok, szíveskedjenek megbírál -tatui,s az egyletpénztárából a jutalomra érdemes ^műnek a 2 db aranyat kiadni." Ezen pályadijat az egylet indítványára tűzte ki. Ezen utóbbira ia csak egyetlen pályamű érkezott be a következő jeligével: „Apa, anya adják nokUnk^M tmbtriiiget, do csak nevoléa az sifeósrséfrst. „Logközolobb egy három tagu bízottaág által meg fog birájlatni. Az előbbiről moztotto ókotarra, miszerint ez képtelen a tanításra, hiszen valóságos botrány volt ama tú-datlunság, melyet a g_> ormekek előtt elárult: ez mind nem használt; „.Vájd beletanul" I — vlt a vigasztalás. — „Azt a tehenet \'magunk ia megismertetjük, s aztán az a „Magyarország határa" minik ia ide, caak a magunk határait .tudják a gyermekekI Ily neinjremélt esoményok után szegény plubánosnak nem volt mást-teendője, mint magára hagyni a népet, Ügyen, mi neki tetszik; de nem tudta elgondolni hamarjában,hogy mi fűzheti hiveit oly szorosau szerencsétlen egyénhez, hogy tudva mily roppaut hibát követnek ol a választásban. Azoubau e titok nem tartott ao-eddig sincs a válaaztroányna\'k biztos tudomása. ! káig, csakhamar kitTUjt a azeg a zsákból : 150 C. Aiegylotkiaobbkiadáaaira pénztárnok j iteze bor tette meg a hatáal, oz képezte közte urnák a azűkíégea ösazeg utalványoztatik. ; és a nép között azt a villanyfolyamot, mely ré 7. A g/ülés a ministeriumi leiratra ujolag I azéro oly hatásosan működött, visszatérvén, az alapszabályok módosításával J Azonban mi reméljük, sőt a népnevelés Qyórffy/ János, Nucsecr\'József és Teeaz János ! magasztos oszméjétől áthatva elvárjuk, hogy a urakat bízta meg. ! vasmegyei tanfelügyelőség ily tanítókra kttor- A munkálat megerősítés végett az illető l iesztendi"figyelmét, s a legközelebbi szünidők" ininistoriumhoz mielőbb fol fog terjesztetni. \' , alkalmával oduiiiűkódeud,hogy az ily elmaradt, Elek után elnök az egylet tagjainak bol- I vagy lalá.i a tanítói pályara uoin ia kéazült dog üj év$t kiTánvs, a gyűlés befejeztetett, NUCSECZ^ÓZS., Jegyzettet HAJOATÓ .SÁND., rgyeuiaégek pottauuláa állal szerezzék meg azon ismoretekot, molyok szép hivatalukhoz elungedhotlenűl szükségeltetnek. . .. y. f. 7Wtt<f vdlaittdi. 11. iíteut Györgyön (Vasm.) decz. 30-án volt a Unité választás. A kiirt pályázatra ketten jelentkeztek, kiknok egyike igen derék j tisztességes kinézésű volt, inig másika mindenhez, cak tanítóhoz nem hasoulitotli Választás . napján összegyűlt a népség, hogy szemtanúja — élvezője legyen azou vizsgálatoknak, lile- ; lyeknek szegény kántortanitókily alkalmukkor j alávelvék. A templomi teendőkből kiállolt \' vizsgálat után következett az iskolai tanulódban való jártaaaág kimutatása; az illetők; tehát \\! szekérrel Garabonozi bünper. — Negyedik koxltméuy. — (Vége.) Do ellene azól azon körülmény ia, hogy a csordáskutnál leányától cs vejétől elválás okát nem tudja igazolni, s a törvényszék által u te-kiuletbeu iiozzá iutézett kérdesekre a feleletet uiindauuyiszor megtagadta, — s uem csak hogy okát nem adja, de iiiiutan Sós József uem is oly készülettel, — mint uiiuóvol vádlollnő állal Kis-Komáromban jrioztelotl t. i. fal összeszedve a iskolába szóliitatiak, hogy ott gye kek előtt — mulassák ki tauképességüket is. Egyik — az első — csak keresztül vergődött, inig a másikon igen meglátszott,. h»gy uikábW két fogától lesz hajlandó megválni,Nemhogy ily kolleiuotlen tüntetésekbe bocsátkozzék. Do nem volt menekvés; a helybeli plohánostul fuVzó-littatik, hogy a talon lévő azemlóleti képről ia-morteaae meg tauitványaival a .tehenet" alakja, részei ós hasznosságáról. De ez nem mtut. Most folszólittatik , ismertesse meg tehát tanítványaival a falitérképen,Magyarország határait." Itt még ypioczczaimi som mert, análkovésbjié egy hangot adni annak jeliül , hogy ért, vagy érkezőket, hanem Mi Czál egy az egyeues ösvényről leleró, s nem Garabouez felé vezető utru bivta, — lehetet-luiinuk tüuik fel, hogy o helyzetben az anya Sósnak azáudoka és czelja felöl tudakozás nélkül luáuyatól elvált volna, — ezuu elválás le; hal csak Sóssal előzetes összebeszélés és megállapodás csetere kepzolhető. — A\'fasZedes, szekérrel! váras Kis houiárombau az anyanuk ajkain csak üres szavak voitak, ó annak elmaradásán, megütközései som ftgozle ki természetesen, mert az ó tudtával 111 más czol lappangott. Bűnösségére mutat azou indulatosság, melylyel Boukóék előli kilakadt akkor, mikor etok őt arra kérték, hogy hí idő késő volta i n.iatt az nap ne menjen ol, erre mutat azyn I levert és nyugtalan lolki állapot, melyet Benkő \| József és Szálló Katalin előtt tanúsított, erro ! mutat azon körülmény, hogy Benkőéknél da-j czára annak, hogy máskor szokott inni bort, okkor legusokélyobbet som ivott, továbbá Sós a gyilkosság színhelyéről vissza térve, ezt mondá: ,No anyámasszony a Manczát a tékába fojtottam, most olmogyek Katona Józselhoz, hogyha kérdés lesz, lehessen mondani, hol voltam.* Ezen bizalmas szavak, melyekben a gyilkos bűntettének vádlotluő általi elpaláato-i lasára föltétlenül számit, nem az ártatlan anyá-j hoz, hanem az ogy o tér tó büutársho* voluk csak intézhuiők. Bűnösségét hangosan hirdotí azon körű!-mény, hogy másnap reggel süloményokot kó ! s\'xiive Hadára lakodalomba mint, a olt magát I ugy viselte, ho0y rajta ae aggályotok legcsekélyebbjein som mutatkozott,i\'uoly magaviselet az esetben, ha ó a gyilkosságban bűnrészes nem lott voiuo, merőben természet ellenes, elment tehát a lakodalomba, hogy rósz lolki-ijinerutét csillapítsa, és hogy vissza maradása altul, mintán Kis Komáromból Benkőéknél la-\| kodalombai meuő szánüékál kijelentene, magát el ne áttlja. Bűnöskégét tanúsítja továbbá az, hogy a bűntettel fel nem jelentette, mert nem képzelhető, hogy minden emberi érzésből kivetkőzött s legsivárabb kodélylyol biró anya is akkor, a mikor szülöttjének meggyilkolása tudomására esik; —. hogy az anyai érzőt benne habár csak rövjd időro is fel no láiuudjon, s no igye-1. \' izék oly fertelmes bűnnek megtorlását eszközölni. Végül, miut elleno szolgáló bizonyíték méltán tuieuilithuló, hogy ezen vádlott rabtárs-női olylt sem nyíl váuitá magát soha ártatláu-nak, különben uiiudjárt a tény után, a vidéken fulmsrült az 5. szám aluiii orvoskvélo-ményüeu világosau kifejezett közvélemény is őtet büurészvtuuk bélyegezi. Mely korülmouyon felette elégséges bi-zonyilekol nyújtanak ezen vaulottjiak a büu elkoveléeébv\'tu részességére nézve, s habár a telt végrehajtásában! tényleges részvétel begyő-zesére elegnogesoknek u«ui tokinieluéuek ia, miudenusutru eiégsogcs próbál nyújtanak arra nezve, hogy ezen vaillou vult az, ki Sos Józsuf aljas buzuiiusáuak engedve, reu siigeué magái buaini, uuszeriui éues szülöttei elcsalva, hóhéra kezébo jUllalta. ^ Tekintve pedig a büncsulckvény minőségét a hol nemesük az ogyeuijug lamadtuiotl meg legdurvabbau, a bol uoui csupau emberi lörvóuyuk. sériuiiek meg, a liol u toriueszol azou koiuluKe, mely meg iu esznólküli uhutokat is egymáshoz lüzi, uieiyuól fogva uzok oszlouszo ruieg egyiuasboi vouzoduaK kiuieluileuül s/ól-lepolve, legaljasabo anyai vágy klolégilé.úül, egy közölt rokon, s ilfétoleg sajai verunoK szu-lollo dobalik oda álUozatul. — Mlg liasueinü gyilkolásoknak reudszeruit euybuö körülmények szóalak elólortlului, jeleu oseibou az epén nincs; — ezen bűntényeüuek mindegyik resz-lote minden körülmény olyuu, mely csak su-lyosiiasul szolgál ^)»«dloitakra nézve, miért is ezen körülmények tigyeleiuUo velutóvel volt tobb hazai, jelesül: bzeui István 11. 4l>. 14öt>. Ol. 141)2. 1. lü. 111. 5. lüüÖ. 08. Ü3 172d. 14. lorvéuyeiuk alapjau, a pallos általi halal-uUnlelés megallapiunuó. Moly itélot vádlottak olfitt a kir. Ilgy^st. ség jelenlétébon ki)iirdct^tvéa, abban oz megnyugvását jolenté ki, vádlottak azonban fellob-. \| bóíésükot jolontvén be, — miért is, do egyéb-kint hivatalból.ii az öszea bünporiratok fölsőbb megvizsgálás végott a tokiutotes kir.-itélő-táb-lára folterjesztotni határoztatuak. K. m. f. Kiadu WLASSICS ANTAL, m. k., " kir. tOrvitékl eloOk BHAUNSTE1N PAL, m. k., túrvatéki jegjxíl. Hírek. — Bittó István volt igazaágügyér a jelenlegi országgyűlési elnök, toguap urui lenyes mouyegzójel. Sok szerencséi cs tartós boldogságot kivauunk ! — Nyilvános kösxöncl, A Zalamegyei nemesi- s mugftiialapnvauyokai kezolő bizottság, szép üj\'ovi ajáuuekkal kogyvakedeu a nagy-kanizeai lógymnaaiumul megorveudjz-telui, midóu a tanszerek szaporításai\'* iAX) tri (ötszáz) utalványozott. Mieri a nagy kegy U adakozóknak kiváló liszieleitel siet hálás koszó* uoiut uyilváuilani a fógymnasium iguzgaioságu. — Gyászhír. .Kráuiu Joasoluó, szUlo-tetr Daráa Luiza sajai maga és gyermekei Kráuiu Jáuos, Kálmán és Józset nevében a fájdalomtól losüjiotl saivVel jelenti forrou szeretett es folejlhutlou kedves férjenek, illeijilog a logjobb atyanak Krániiz Jozs\'ol\'nok, a pesti kir. ilélő-tábla rendes blrayaüik. f. 1878. évi jauuár hó .12 én reggeli fel wKkor, élietia ik évében l\'eslen törtóut gyászos elhuuyUt." A boldogult u.-kanizsai szuielesü s több éveu át a zalavári hilelesbely országos levélláiának jegyzője, később törvényszéki, majd sajtóvizs-galo biro volt a kőszegi kerüloibeu. Bunuo a család gondos atyát, a bírói-kar érdemes tagjai s a utimzot egy tiszukeblü tiai vesztette ol^-Béko hamvaiukk I — A kairól igen érdekes éa eredeti lé> vélro felhívjuk t. közönségünk figyelmet, tudvalevőleg ivlapka taboruok, Kemeuyi Ede és megyéukbol iukoy Kalmau csaladjaikkal egy kis uiagyarkóri kopezuek. — \'JClsxtuJitiw. A .keszthelyi dalegy-lot, folyó ho ó au urioti tisztújító gyütosou\' elnökké: Gode Lajos, ugy véd ur, aloinöKké ; l\'olgár Józset meruok ur; jegyzőkké: Mester Janoe, Oburschal Kálmán; ponziarnokká ; l\'öltz l\'al; levellarnOKká: Lovy Fulop es haz-gouduokka: Oppenboim Kde urak vaUsztaltak meg. Nevezőn egyletnek jelenleg 28 működő ós lü5 pártoló lugju vau. — l\'alyuxatok. l\'osujárulnoki állomásra, a sopioui pos.akerUleibou 200 frt kesz-penzbeui buiositek hiloiole uiulloii, ÚOO l\'ri évi lizt\'léssol cs 100 Iri laKpéuzsol, oselleg gyakornoki állomásra, 300 lormi övi aegoiydijjal. Továbbá: i\'ostamesleri allemasra, Kniljevuuzeu (Zalamegyo) tiszti szerződős és xOO lri kosz-péuzbout biztosíték leiétele melleit.-Evi jaraü-doaag lüO frt liazii lizuies, 24 frt irodai os 800 Irinyi szállítási aitulauy. Végre; FosUmea\'.eri allomaara, Szobbou ^Somogymegyo) tiszti szerződés és lOo.lrl keszpuuzbeui biztosítok loté-tele melleit. Evt jarauUosag 1Ó0 frt tiszti fizetés, 80 Irt irodai ea 8Ö0 Iri szállítási allalauy. A kervéuyek bar uiu hói alatt a soproui posu-igazgatósághoz iniézoudök. öoprou, 1878. évi jauuar ho 4 éu. mind kérdés, de ártatlan valami. De a stropha 2-ik fele csak azért v^u oda lorturozva, hogy a rég megszűnt szerzetre holta után is egy jó marok sárt dobni, s at erro telt jegyzékbeu (L. 7.1 sz.) a szerzetes rendeket minden büu 1-guu-dokabb fÖrdőjébo elmeriteni.s az ugy is üldiizé-sökre kész Világol minden lehetőségre husritani alkalom nyíljék. Naturam expellas furca, lameu usque redibit. Mert hová ia értette a azerző a .kerített epithetont? börtönhöz nem, hiaz nem kerített. Azt akará csak mondani: szegény bigot népi fáradsz, dolgozol most e zárdán, a nem is gondolod, hogy majd leányidat rrőszaakal liur-. czolják, .kerítik" ide. Es mégis erőszakkal hurcrolják be, itt ak\|.ratjuk ellen prostiualtat-nak, mégis bigotok, do bisz pápisták. Naturam expellas Mt. llát a török háremekbe bekerítettek bigotok e? A topbgraphia körébe nem tartozván to-hát e atropha, tagadhallan, hogy a azegény templomosokra hazudott egyik bűn felmelegítéséért van oda jsurva. Oly gonoszak voltak ezek, hogy a bigot aíüzek elrablása, kerítése, tán legkisebb vétkök volt. Eit szerző az által látszik igazolhatni, hogy 64 ily szerzetes a pápa beleegyezésével megégettettek. Uram! oz mitsem nyom a latban. A pápa nem infallibilis annak megítélésében, ki érdemli ineg az 50 pálezát, ki nem? Hogy ó is beleegyezett, csak annak jele, hogy ő is ember, s igy a roszra is rábirhaló tolt. Lett volna csak e szerzet szegény, ma ia élne, hacsak létoka meg nem szU-■ik. A pénz, a 112 milió frano évi jövi-delem szomja, a flandriai háború a királyt, ez pedig »a ő kegyét vadászó 1-ső Arignon pápát birta % IMttsl eltörlésére, Ai igen tudó* izmóuél mennyivel méltányosabban it»H e sokat hányatolt szerzetről szinte uagy tudományu s nemit ullramontan Hunl\'alvy J., hirea történetírónk igy irva : lV-ik Fülöp, a különösen Franczia-orsrágban igen gazdag, hatalmas templomosok \| vitézrendét holmi bv. nem bizonyitoit vádak és gyauiisilások miatt üldözőbe vette éa miután ; retteniő kinzások által büuötségök megvullá- \' sára kényszerüllek, az aggodalmas pápa eltö- i rülte, javait Francziaországban többuyire a ! király foglalta el. Egyotémoe történelem, 2. k., J Ilit), lap. Ennyit a holta után is üldözött szerzetről. VelOk kapcsolatba hozha.juk a papot, a búcsújáró népot is,lopographiába is együtt jőnok ezok elő, uti figura docet: .Vadláng viláADélkUI a l.lt, A (> a y U I 8 Tolgybeu olt, Aa Itt rajongott buta nép, Agyonütött rgy papot. E boly csakugyan létezik, van históriája is, csakhogy nem l. szorzó ur által felhozott. (L. 18. jogyzet.) ístuét hagyomány a szerző ur forrású, az eoyirn is, csakhogy illoiékesb szájból és azért Ugy logikai dedectiója miatt is hitelesebb. Volt e szazad elején Kővágó-Eörsnek, egy bizony clogeudő buzgóság- éi tudományú plébánosa, ezt íniut p»pot bizonyára érdekelte e különös elnevezés. Ó, és a kalli. nép idősbjei is a históriát igy beszélték. A plébános tilialos-sába beteghez ni válván, a lutheránusok haza-zajötiokor meglesték, s midőn este a hármas dombhoz ért, olt agyonütötték, innét az elnevo-xés. De azért állhat ám e vers: As oli rajongott ).áta náp, \' Agyoiiü.öu sgy papol. Ezen clnévo\'ét mellett harezol a helyi idő,kCrülmény is,Ugyanis szerző 4-ik jogyzetó- bon megvallja, hogy Kővágó-Eöra lakosai, (de nem mind) a relWuialiol majdnem keleikezte-kor olfogadták. És hogy azor; rajouUk is, onnét is kitetszik, hogy helyaégok .Boldogaaz-azony- olaó nevét .Kóvttgo\'-ra valioztatták. De elfoglulták a kalh. templomot is miden birtokaival. Ez már okmányilag bizouyiihaló. El aplebáuía lakot ia mert a plobauia reslaura-tiójakor erre fuudusl kellő veuni. Elvetvéu igy a kalholikus szagú „Boldogasszony* olőuevel, ilfoglalvau a plebauiai és lempbmot, meg csak kz kívántatott, hogy ollegyek lábaiul a papol, ki tán uiég uokik valami molestiat okozUaiott volna. Czelt is értek, iiiUrt a lemp.om birtokukban maradt, a plébánia mogszünt, ax agyonütött leveu az uiolsó pleuáuu.., inig nom a Í7-ik ssazadbau uj plebauia alapiUloit. No de tanium tcélus a roforuiuiiő híveire ? igen, a rajongás sokat losz, a t. szerző ur txá-jaboíjtudoiu, hogy a vidékboli kath. uéptomo-geeea papok ós barátok á\|íal vezetve körmono-tileg jött egyszer Kővágó-Eors felé, hegy a kaiholikuaok templomát ottani hitsorsosaiknak visszaszerezui segítsék. Ezt megtudván a ro-formatió hívei, tegyveres lömegekbo varlak auiuzokat ós egypár inielligeusl küldtek a falu szélére ért 8 eeporus elé, hogy bo ue uierjeuok jönni, inert aai. Vaoláug világ nélkül a hit, éuekli az óaz költő, éu pedig azt uioudom: szegény hit az, melynek világ kell, a hituok kell az ember ciőtt vilagituui, nem még Valauu más világító állal a hiiet irányozni. Uram I a bucsiyáro nép igen szelíd láng, az ilyen népről nem lehet feltenui, hogy vezető papjai agyonüsse, a búcsújáró uepet isiueróiUkrf erről mos fogalma vau. De különben « löf sz. jegyzytbeli mwto, félig-moddig eomradiclio. ,Egy búcsújáró népét vezető pap, a néppel erre visszsjóui uom ukart" és mégis ilt ütőitek agyon, lehat uiégis oljoll voiek, különben,hogy ülik itt agyon V ha pedig nem akarta erre vezetni, do uiégis erre vezette, miért Ütöttek agyou ? vagy hál ő táu csak más uUt Uná-c»olt V no de ajujrl még csak nem ülik agyon. Különbeu szó siucs itt búcsújáró népről, a lü. sz. jegyzetben provooalt káptalani kiadványban egy belű sincs ilyeuről, csak azt on-gédik meg bouu a Cyppauus comasok quod ipsi populi do Ors per lorraui nulran liberam ouudi vium habobuut ad EccelesiAiu S.Ladislai parocbialem. Ennyit ax igazságért. MAUTON LAÖZLÓ. teleti közinoudások gyűjteménye. (.Folyuiáa.) 342. Mi különbség van az arauy és réx kötött? — kérdezé a bolond a bölcset. — Az arany fényes és tiszta — feleié az, — mig a réz fény«s ugyan, de szonynye. (Arab.) 848. Egy országnak két ur, nagyobb sze-roncsétlenség, mint kei országnak egy ur. (Mór.) 344. A nyelvtől nyeri sob fájdalmasabb, gyakran a lándsálol nyortnél. (Arab.) 345. Az üröiukesorlUégét, kedves illata ■un) tudja olfoledtetui. (l\'ursa j 348. Száuuui és vomi som minden om-ber tud, (Chiua.) ^ (folytatása kör.tkealk.) KÓVAKY BÉLA, — Cer*eg-Tornaj, krsztliolji hegységben ket íölduiivoló vadászni uicnt. llijok eg-y kerítésen (gyepű) vezetett keresztül, a milyen midőn az egyik átment, fegyvere vula-ltogy a kerítés egy Ágacskája által érinlvo, elsüli » szerencsétlen tArsát oly életveszélyesen inegsebesité, hogy oz ;\'> napi iszonyú szenvedés utáu megszűnt elni. Ujabb ok arra, hogy a fegyver minden ember közébe nem való. — „A\'öl dalkör" van slakuiébun Keszthelyen. Egy aláírási ivón már mintegy CÜ hOlgy van alairva, kik mindnyájan működi tagokul jegyezték bo neveiket. — A föl\'áro»t napilapok egy vereko-dést közöllek, a mely az ó állitásaik szerint Keszthelyen, illetőleg kesztholyi huszárok által történt volua. At érintett lapokbuni hír meg- ! ozáfoiasára jónak látjuk közölni, mitzorint utna verekedés nem Keszthelyen, batietn Szántón tönéul, a löbbi, hogy t. i. azon egyén, kit kardjaikkal megVagdultak ártathiu volt, igaz. Azon egyénok, kikkel a husiárok összevesztek , az idő alatt, mig ezek kant jaikért haza futkostak, a korcsmából lova illantak, s ezen »«roucaeiloii az alau jolt be a vendéglőbe, hol is a visszaérkezett huszárok ól tálalva, fejét kétfelé hasilák, s oly igen összevagdalták, hogy pár napi súlyos szenvedés után meghall. 1\'. , — A kín-komáromi .társaskór" által február hó 4 én rendezendő iáuczvigalmon a balanyai lisztet Talabér Zsigmondné úrnő ő lisgyssgs volt kegyes elfogadni. D. — A köxömvu kényelmére intézkedett a postaigazgatóság, hogy Wajdits József ur könyvkereskedésében miiidentélo hazai postai és egyéb bélyeg jegye® papír kapható, ugyszinto kereskedésénél egy postai levélgyűjtő szekrény van kifüggesztve, melyből hivatalos egyén n belegyüli leveleket naponta kétszor elviszi a postai a. Kz intézkedés elismerést érdemel. — Táncxvlgalmuk. A nagy kanimi lőgymuasium iljusag-anak segély egy lelő javára roudezett táuczvigalom szombaton, jan. 18-án tarialváu meg; üjolug ajáuljuk a neinesczélt a tanügy lelkes baraiainnk ligyelinébo. — A polgaregy let unczvigalma a 7-ki bál után legsikerültebb szokott lenni, az idén lobr. hó 8-án tartatik s balatiyaul lielus Józset polgármester ur neje kereteit lel. — Fetkérftík t. előfizetőinket, hogy akik lapunkat nem gyűjtik össze, a f. évi 3 tk számol sziveskedjeuek viaszaküldoni, e szám teljesen elfogyoil. A lap diját s postai köluéget készséggel fedezzük. — KOröxiH. A napokbab két durab 100 forintos oszltak államadóssági Kölveny szelvényeivel együti ellopatott, a megtalálok, vagy megvásárlók kérőinek o Jup szerkesztőségébe illó juulotnnyerése melleit alauni, mert különben birosugdvg megseuituisiileini fognak, a kötvények számai: l\'Jl,87-l es 201\',5bO. — lieSxélik, hogy egy kaczér nó fürtjeit hengerre sodorva leszlábu gyúrta s a pékhez küldő sülé* végeit, hogy bodor logyeu, de tniuiáu az egeszuek keuyoralakja volt, a péknél tévedésből elcseréltek ; képzelhető a hölgy ruinülése hajtÜrieiuek elvesztése felett annyival is lukabojineri arettnioban hódítani akart. —■ Miltoroxata a f. hó 30-áu roudo-r.endő Helliuersberger lele hungverseuy nek. 1. Mozart, ti egyes ^quartelt) D moll. 2. aj Volk-inaun, lássu (aüugto) az E moll négyesből (quariett.) b) llnydn, berekesztő (finale jl) ból. Cl bebubert, telel és valtoz«tok (tlieiiiu es variáltok l D-moll negyesből (quariett.) Heetho-ven, négyes (quarlott). Es dur op. 74, bárfanégyes. — Xyllatkoxut. Biztosíthatom Thassy Imre urat, hogy nekem soha nem volt és jövőben sem lesz so czéloni, annál kovésbo auibi-tióm : miszerint általa és a hozzá hasonló fa-ragailun fráteiok állal becsületes embernek tartassam; oly értelemben,, a uiiut ók a becsületességei magyarázzak. Önként folyik ebből az is, hogy részletezésekbe, vele szemben, notn akarhatok, de rangomon aluliuak is tartom bocsátkozni. Ez válaszom a „liou* 7-ik számában, január óról keltezett nyilatkozatára. Zala-hgerszegen, 1873. január 12. ltj. Skub-lies László, Zalamegye tiszti ügycszn, — Gróf Belexnay Lujza, a szépér-zésü világtalau dalnok gyönyörű koltomeuyt küldőit lápunk szamára, előre is figyelmeztetjük reá t. hölgy közousógüukot. — A magyar uxinéxxet évkönyve megjelent s beküiuotett hozzánk^ szerkeszti es kiadja Lenhardi Edo. E naptárral ellátott s gyönyörű kiállilásu évkönyv hű jelenéi adja a magyar szjnészot állásának, mely kétségkívül nemzeti nyolvűuk s irodalmunk egyik torjesz-tójo s ápolója levén, méltó s komoly figyelmet érdemel. Az összes vidéki színigazgatók arcz-képoit, élotrajzait s tarsulaijok névsorát is közli. Azonfelül ltibáry József, 11. Orczy Dodog, 13. Huszár Sándor sat. arczképeiket, a szövegbe nyomott igen érdekes rujzokat; lobb vegyes czikkot, Molnár György, Szana Tamás, liu-lyovszky Gyula, Felhints János aal. tollaibol. Mig egyrészről olismerés az áldozatkész szerkesztő- és kiadónak, másrészről nem mulasztjuk el melegen ajanlaui a magyar sziumű-tisiet minden lelke* buráijauak partfogusaba. — JAivöUlöxvs. KoiÉjIiolyen f. hó 7-én egy menyegző alkalmával, a vőfélyek az egész töutczán veglg lövöldöztek.Két foglyár nziínbau hilunóleg rendelet folytán, épen azon.pillanatban fogta ol őket, a midőn a/, ogész násznép a menyegzőről huzatérvo, u ház ajinjáig ert. Hogy a hűvösön hogyan mulattak, uzt csak ők tudnák megmondani. Másnap, a lakodalom el-eltével szabadon bocsáttattuk. — Vf zenemüvek. Táborszky és l\'arsch kiadásában, l\'eslen, következő uj zouomüvtk jelentek meg s küldettek bo hozzáuk: Zongo-rara négy kézre. Tisza Aladár. A fiatal színházlátogató. 3-ik füzet. Tihany ostroma. Háthori Maria. Booyovszky; 1 frt 20 kr. (lyöngyök a magyar nép dalaiból. Kisütött a nap. Kis-Ko-maroiu. Kilencről ütött az óra. Gyera bo rozsain. Korcsmárosné. Mikor «n. lJeazegödtnu. Meg ne mondja. 1 frt. Népszerű csardusok. Legújabb és legnagyobb gyűjtemény. 2 ik. füzet. 1 frt .60 kr. Zongorára két kézre.\'Ba-durzewska Th. A meghallgatott ima. Válasz a szűz imájára, (La p.ere esanctt) 50 kr. Bayor F. Halászdal (Ftscherliod) 30 kr. Oliys 11. Air duroi I.ouíh Xlll. 60 kr. Hess. J. Oh. Hovászál.z te kis madár\'/ (pú vas\' tu, petit OuoiiU Ke vérié.) 60 kr. Kichardr B. Szivein, szivem) miért vagy oiy szomorít (llerz meni Hcra warum »o traurig.) 6(J kr. Viotoria. Nocturuo. 60 kr. Seylor, Oh. Scherzo. 1 frt. Székely liftre, 26 ik magyar ábiáud. llepülj fecském abWkara. Ezt a kerek pusztái járom cii. Népdalok felett. 1 fri 60 kr. 27-ik magyar ábránd, Bo szomorú ez az élet nékem. He sok falui,beh sok váiosl bejártam. Nézz rózsám a femembe. Népdalok felelt. 1 frt 60 kr. Sséufy Oyula. Kis ábránd kedvelt népdalok felült. 1 frt. Tánozok c«: indulók zongorára ket kézro. DeuUch Willy. W<i\|iisohm«-rz. Magur polka. 50 kr. Fahrbacb Fűlop ifj. Ther i sionsiKdtcr Kinderball Tiinze. Keringő. 8l) kr. Froli ím Kreise rezgő polka 60 kr. S)ubiiueball négyes OO kr. Farkas Miska. 1\'üudér Ilona Lengyel ke. 6ukr. Kroh\'u Vilmos. l\\?stielot. Ma-zur polka. 6o kr. Langer 0. In der l\'ause gyors polka 60 k\'r.Kosenztveig V. Koihe,Koihe, Kothe I rezgő polka. 50 kr. Aeilert A. Honved úisz-iu-dulo. 00 kr. Muzzi rezgő polka. 60 kr. Dámon lluldigung l\'olka nn kr. Stróbl, 11. Teiegrap-hisclie D.ptschou. Keringő. 80 kr. Der feselte behaui induló. 50 kr. Tisza Aladár. Scorpio csárdás, liu kr. Túrna vize lassan folyik med-rébeu. (Osak titokban akartalak szorotui. . . .) Csárdás. tiU. kr. Zapí Auiul.Kukoczy induló Her-licz Hector utáu. 5u kr. Dúlok egy euek hangra zongoru kísérettel. Jelleles Ignaez. Kél eredeti rnngyur dul. Kerekes Audruv. A csősz kincse. 1 frt. Schubert, F. Éji rém (Erikónig) 50 kr. A vándor (wandererj 60 kr. magyar es néniét szöveggel. Az elősorolt uj zenemüvek, lekiulvo díszes kiállitasukut és dui\'aiusagukut. bizonyara a zouocrtó köionséguek ép úgy teljes tetszésével fognak lalukozui mint a tevékeuy kiadóknak korábbi népszerűvé váll kiadványaik. A buzgó kiadók a közönség igényeinek miu-den irányban eleget tenni igyekszenek. Kezdő zongorasokuuk kétségkívül örömöt lógunk szerezni Tioza Aladártól ; uz elóhaladotlabb műkedvelők köuyü kivitelű dullaiui^nzdug dara* bokát találnak Hajer, Ubys, Hess, Kichardsé* Szénfy szeizeniéuyetbeu; a be\\égzeii zongotá-szoknak pedig igen ajauihatók ö/.ékely kel uj abráutlja és bojler lurtuimus beherzojn. A laucz-zenokedvelók pedig örömmel vceiidik ep a larsang kezdeten itj. Fuhtbuch Fülöp és Sei-fert szerzeményeit, valamiut Koseuzwciguok már is ig«n népszerűvé vált Uothe, Kothe, Kot-the I rezgópolkfljai. Jeiteles és öcliubert dalai oly előnyösen isméitek, hogy azok bővebb ujáulalra nem szorulunk. — ltüvUl hírek* A győri ált. hitelbank alapszabályui jóváhugyattak. — A .\'Szegedi Lapok\' liaba testvérek kiadásában Oyalokuy Mozee szerkeztése alatt változulos turulommal mogjeleutek. — A lipcsei Illustrirtu Zeitung •Szlavy ministereluok sikerült arczképét hozta. — Aigner Lajos levékeny könyvárus és írójo-gyei valteti tijlaky Etelkával, — Napoleon Ü6 é.vcs voll. — A .Uudapesti Szomlo* niogje-leut. — Oallmayer k.n. terjhozmogy. — Ma-gyarorszát^on a bzeut Fereuc/tenduek szerzet-hazai 304 tagot számlálnak. — Szegszár\'don lap indul meg. — özoiubatholyeu kereskedelmi csarnokot létesítenek. — A magyar nyugati vasutiársulat febr. 3 án rendkívüli közgyűlést tart üudán. — Szerbia erős hadkészülódésben vitn. — l\'eslen „Olló* czitnű lapot akarnak megiuditAiii. —.. Brazíliában él egy (.\'ouituszó József nevű ember, ki 1UU4. május 20-án szülőiéit, jelenleg 178 éves. — Taruóozy Uusztáv képviselő boróudjét 34 ozor forintnyi eriékkel 1\'esten olloplák. — Kohonczoú tűzoltó-egylet alakult. — 25 magyar színtársulat vau\'ttí5 Gr. Zichy ministor Fiúméban egyhangúlag követté választatott. —• l\'estou egy kocsis a kislutriu 69 ezer forintot nyert. — Amerikában Ü328 félő lap jelouik meg. Szerkesztői Üzenet. j • 603. T. 8i.gi.trJ. Aonn.l .Iküldot.it. 601. A kuitc.keJéi kártékony h\|ttMát ol/ híven folnniletá r.-inntgyOfgyt Uuitéválsút&il most hoi.uk, - " 6Ó5. Kfiithelyr. ÖrQlUnk, Logy a k«litlt«lyl lelkei tsnlt.iiknr l«\|mnkat éMekeiletileg ujh.\'.l .1 \|>él-dánvhat. ron.lrlie meg. ViU»t n.agái.ioiokb^n aduuk. .\'^hí 6t. I,. Oüia.iib k. Jfinl fog. Történeti naptár. Janu r 16. 1387. Erzsébot királynénkat Novig-radon a horvátok Maria leánya szemeláttára megfojtottak. 17. 1U07. Franklin születésnapja 1704. , A mádéiulvi öldöklés. — 1848. A magyar országgyűlés eltörli a nemesek adómentességét. . 18. 1251. SzeiK-Murgii, IV. Héla leánya meghall Mnrgiis/igé\'.tw. — TűSl;"). 111. M.\'tliouied trónra lép, l\'.1 testvéréi megfojtatja, 17 viselős nói a tengerbe dobat. — 1831. Népföl-kelés Krakóban. — 184U. Czuozort az osztrákok elfogják. — "184Ü. Klapka győzelme bchlick tábornokon Hidas-N\'éiiiothinél Tuph-szeletek. — Népnevei é.i iJit. Kolokivérlt, r/y Í.\'.H állt i rendűn, g el.\'iit -- nevét kétdeiték one.n tudá, liánéin engvdolinel kért, hogy hiia meheuen » uilgkérduíin a lel.iégítfil. , — Tamái Eleijáradékra blttuaitotta magát valaki • a renjlei határidőben magjelent a búloiild iutfiotlun, hogy akkoil éa ogv már cl.\'tl.b lejárt rén-letvt falvegye. — A a \'-n papiral nlnrienek rendben, mon.lá ai illető hivatalnok, átfutván a jelentkeiü átnyújt >tl okmányait ^ Mi hiányaik 7 Aa du élot-bnpuyilványa — llociánst, ac ugy1 hiszem, h.»/y ott van - Igen itt vaii a inai na(.ra ..élé, do hiányri at -löbbi batáridőről kiálliioli .— Kn ugy liiiaem, telel" a blstoillytt-h-o nn itán jelenleg élek, ileiben voltain oaelŐlt l.«r , ., ii. — l.oliel, h.»gy ai On nézetj, ai i^á^aeWág atonban nem ilgy\'«elepedik — Ka a int cmbeiltiikiiek viakugyan bii\'inyit-ványl kellett hoiui, bogy .í-tben voil három huna\|.-pal ii aielott. Dunúnlui gal>nuplarc/.a. Nagy-Kaniaia, január lft-éu, löt.\'l. * Ituia ö.-JO—6 kr, It.u* 3.4 j 3 kr. «rpa 2,\'J)— V 80 kr. Zab í.öO—1.70 kr. Kukoricza 3.30—3.40 kr. lUjdina 3 30 - 3.4>J kr." S.éna l.\'io—. " kr. Saalma 1 \'Jo kr Ouliaei .--.— kr. Gyapjú llo fri — 100 frt Hepeau .----.—■ kr. Vebéibab I. - . — kr. Uftrgouya\' l.tO— .— kr. Udkkr«TU.---- kr. Cietfa l2.- - .— kr. Tölgyfa 10.--... kr. ■Silmegh. itn IA. 18Í3. \|lo/a ti \|o - «».ao kr Rom M.ti.\') 3.60 kr. Árpa 3.40 -3.i0 kr. Zab l.fó— l.lW kr Kőkorié** 3.30—3 — kr. Kep.-ao V.i ,— kr. Marhaltni flja \'M kr. ilorjuhns t\',a S.i kr. Duznéhai ftj* -\'S kr. Iljb.ir xkoja \|H irt. t\'ll.or ak.ija H - - fit Keméuyfa II--in. máxája I Ml kr. Sralma u>. ÍM kr. Twméuyok alla-pola ktiépnerU. Időjárás eiöi: Marciali, jatt ». Ilma 6«U- I,8J kr.lto.i3 3S —3.10 kr Arp< S{ 6>i kt.Zab l..ib kr. Kukon.-ia ViO Oyör, jau 1 »?3. Ilma li.so kr. I(.,» 3.«0—3Ü0 kr. Árpa 3.»»—a.Ho kr. Zat. IW 1.70 -kr. Kukoric.a 3.40—J.ZO kr. K\'.lei 3.30-3.In kr llab 4 •.\'0—4. kr.llajdiiia. —.- kr.3 Uarhabus luiiija 1 ii kr. Uerjuhm Sö kr. Uutn-hui ti ki. Juhlini V<) kr. liorgutiya mr I. 40—. kr. U\'jbor akoja n.öit— .— kr. Ó bor akója ld. , —.—kr. Haena niai.áj. 1..MJ- 1.60 kr. Kialiua in. I.---- kr.\'Keményfa olu ltj. --ló.fHí— kr. Időjárás Kviathnly, jau. h,i lS-éu 1873. Ituia fi.íO 540- kr. It»«i 3.20-3.20 kr. Árpa i.70—2.Ö0 kr. Zab I.CO-l.lió kr. Kukurieaa 3.30 -3.20 kr. Kolei :\| 10—3 — kr. Hab 3 •!.\'>— .- kr. Hajdina___.— kr. Marbahtti 21 kr ll.rjuhui 20 kr. UU.iiéliui -J$ kr. Juhhua 14 kr llu.g.uya inr. l.ftO—l.— kr. lij bor akoja 13 -1\'lö.lKr. Ouor akdja 18.---I2..S) kr. Daék* m. l-.O— .— kr. 8sal>na in. Uo kr. Ke^ ményfa \'.le 16.- —- .-— kr. Iddjáiáa htlv. S .pron, jau 13-án, Ilma 7.Ö-O.iO4.50-20kr.\' Itoia 8,\'jS— 3.76 kr Árpa 3.26 -3.10 kr. Kukorica 4___3.H0 kr. Zab 2.3 — 1.80 kr. Marbalim flja 21 kr. Uorjtthui flja 24 kr. Diaauéhua rt,a 20 kr. Ujbor akója 13— l"frt. Óbor akéja 1.V13 frt. Kaéua miijá. I.0O- . — kr. frt Hialiua in. l-t---kr. Kemén>fa öle 12—JO írt. Időjárás ködOa napok. Érték- és váltófolyam jan. 15. 6% metpliques 00.20 ; 5/t nemz. kölcsön 70-62; 1805-ki álladalmi koltaou 101.— ; bankrészvények 5)75; hitelintézeti részvények 327.05 London 108.10 ezüst ágió 107.75; arauy darabja 5.12; 20 frankos arany 8.03— kr. Ynsuti naponkintI menetrend: N.-Kauiii aról Harcira éi Dombová rra regg ó úr 18 perc délután 2 . Budára reggel délután 1 . . 1 citve 10 . 43 , Bíeibe reggel ö . 48 délután 2 , 1" . . W . Trieialbe reggel 6 , 3 . 2 . 23 1) bovárri 11 33 . reggul • N Kauiiiára délután •Ur 1 . Undárdl reggel 4 . •J •13 , 4ó , 20 , llécíbSI reggel 4 . 33 , delelőtt 10 . 27 -ett<ro . 18 Trlei.lböb reggel dalután 3 „ 60 , oitvo 22 * rcyüttér. - .Bazar- czlmíl nemet divatlapból az első szám menjelent es Wajdits József kónyvkereskedeso utján I frt 70 krértev-negyedenkint megrendelhető. Tanonczok vétetnek fel Wajdits József kény vnyomdajaban elónyöAfeltételek mellett. Wlchitg ftir Vtelc! fh allén Hraucheii, insb<v»oiidero aber boi Üezug der allgemeiu beliebton Originál-Looso rechlfertígt sich\'das Vertraueu oiugiseits durch aiierkanuto SoliditHt der Firma, anderseils durch deu aich hieraus orgubuuden enormon Absatz. I)io wege 11 ihrer T\'üuktiichkeit bo-kuiinto btAAts-Etfecteu-lIaiidlung Adolph Ila us in Hu m bur g ist Jederniaun íjul\' a Wiirmste zu oiupfehleu, und iiiachon wir auf die heute in uuseroui JMatlo erschienene An-nonco pbigon Huuses besonders aufinerkbam. SftíliVSAíltJ\' ékszerárus, arany- ós ezüstműves Zala - xűB-erazetfen, Körmendi utexa, Hő. x. Vau szereucsém a u. é. közönséget érte-sileiii, hogy a mar ov ola leuuailo arányos okszer raktáromat ujolaga legválogatottubb atauy- ós ezUsl ekszerekkel dúsan szereltem tol. ivapliato ualam iiiiudeu választékú »zü ^t-es itraiiyuiiik S i\'ritol kezdve egeaz \'Zt»0 IVlig; toyaooa miudenueiuú ékszerek, u. iu.i k ar per o é z e k, függők, lá uezok, gombok, eutleuy ok; oiszore k, szaval: min denlele arany- os eziUtwrgyak, a legogysze-rűbblól kezdve a legtiuomaouig. Ei ininiUmulletl, iiogy raktárom íjagy-ság- es gazd.igaago.tu veleiykeiltietik miudeii uugyvaiostval, uz aruk Icltüuoen olcsob-OaK, mint n.tgyVdrosOan, a iniról is a u. é. közönség már a logeiokéiyobb vasárláioal is meggyozódiieiik. t A v u H ós r é g i a r a, a y-sezusiiargyakala legjoboárou oo-cserélek. Uyorsau es kiváló figyelemmel eszköz- ö nn lo^iuk.ioo szíves figyelőmbe voon dó: sajtu ittasain ts folytonosan dolgozom. Mindoukiuek kuionos figyelmébe ajáullatik a i)r. Foriy-íélc altalanos SE li-TAl\'AS L, mely rendaiyoli gyogyo.ej,, elválamé, érleiS óa fáj* — ........................lígoiato- mbatbelyig. Itt 7 órai várakouti. Fclolóa szerkesztő: Bátorfl Lajos. ia0\|> i t\'og/u. liuiioiiia UajoKlMII. — Ily bajok .1 gciolnji.ut, b.irkei-barna-ag, liártyá.gy.h\\crow\'" iigina, íuiu.lviiuinA mign-rtu.ea, liarapai, lanriX, <tí-»» va.y alt.l Umadnalu i.m., utugio.tá-"\'"»! d-..ax«- vagy inoliiauraiok, kotioi-Useiyek, mátok ve.»iitoaidkJ luuglcpií g,ori Irdalom cinla-— rogaott dagaoatoK, gumók, talyugok, pokol-\' laligm iiogkom, •gybetegaegnk, got vely\'vi .ekelyek, lagydaginal, ujjiérvg, koiouiniereg, va.ll.ui, laginvaca, eiout,.«ii, kiUv.auiitai é< mogiau- \' dulásoK, helyi osúá\| továbbá a i.ttlei folytálli lafa-fellaka.láaúk és ei/ek, lajoi fek.lyaett vagy már gvuyei női mell. - »..k nó már eii.aban vo.t .o.ulj: lU.to,, k különbvu elKvriilbui.au életvo««elyos •elicaai inűtéluok mellóaeióvel — ugyadUI oieu. jeles lobtapax naiziuIaU által luunokUlt meg. Vugre a Icilbe t.-ijoivu bumélyetll b.i.tniue.uO aiált.t, vagy d.iráas- és nioüluUnkja esupáu «»oó" lapaxnak i..yid idei liai<uaiata folytán annyira el..-tiiuih, II,.gy a<utau a tu.tboi köyiuegeieii saabad kinn, "uIk-iíi uiátél é« lajdaloul ueiaül köjnyeu kibmnat>, tniro a sob gyégyuuua uuuuokára boao-vetKelik. hu n megbeciailietlen gjrógyi.er, melynok joles-légv legliitaleaebb eg/ének saá.uoi s kuKínös Kivá.-nana barmikor feluiuUUialé buouyitvauyai által iuá-rvgeti a leglényoaabbeu aiisnieitateU — rondkivilü, « legkllltilineuiubb eletekben ...egprobált haUiánái él tvtttliíó iikerom Mietliuviiyeutél togva, melyek liai.tiás Ista altat meg \'ilavult bajoabatr ia elueiuak, j6-mugalupitott v. vitvijuUutt utret aéuégbevoAhaiiauul gaaolja. \' " . y, Kgy caojnag ára SO kr., uagyobb csomag \| frt, \' hainuálat. uta..u.»al együtt, poauu ktlldve 10 krriU ( \' lobb. — tgy tituyi ciouiagnHt kliebb Kamuuaujr neu> teljo>.tt,l.k. Noiponu küldeutényeió ^sklir i Pe.ten TU.Ík József gvogy»»eré.» ur..at Király-utoaa <-ik saaoi aiait. lovaubá k .pi.atók t Nagy-ksnlitsa ; WAJülf8 JOZStf uruai. Paksen: Uaunuizajr «. - Ps.sstt: bipova J. — StaegúH: ritaiuboMaky. - SZ.-FeUs.VA-: ott: Urauu J. — azo..iöaineiyen: l\'iltiob f. — Veszp.eniuen . Kurouety K. /jjraubaa. M.Ubacb Zi. Sop.eubuu . ilooK J. A t. c. s\'/ógyiiaréia új keru.ikedó urak, kik raktárt elvállalni hajlandók luunúuox, luUiólillataak, uiii.uii.il O rÓMbeüi ajanlataikai oaeo gyógyiaer kéial-tójebea rUKTY LAÜLOHJZ .tui«».o -. iludara, vlUo«. varoi, lóutcai, ;>;I0. i<aui, beKiU.ium iaiveikedjouek\| ki niegceudvluiekot n poiitoiau toijeiit- riftf Vuluki bur.uuiitea latelek általi megrendelőiek .«! árnak kúaapéuabeiu bekUldóie, vagy poitsl utalváuy vagy uUuvet uielletl iditcut it legpouw (abban tuljCMltutlluk. Kereskedelmi tan- és nevelőintézet nagy meeő-utcza fiO. szánt. AÍspos osztály taoilás (a szabod órákban sogédtanitás) az olemi, reál-éa kcrcskedoti órákban, idegen nyelvük, rene. tnrnázás es illemtan; tökélnie kereskedelmi kimüvoltetés, érvényes bizonyítványok minden kereskedelmi iparü\'lot és iroda számára rövidebb tntifolyai mint a kW dieJHea aitMayfít dJ] t aUn «\' \' vl 11 a t a a\\ TT" ; kereskedelmi akiidéiniákban ; kors/.orü finomabb i és erkölcsi nevelés és jl-llomképzcs. Ezt cotékkel, " .....utcai ezé Inak szentelt házzal, kerttől, tornahelylyel, sta vkényel nos helyiségekkel ellátott intézet, minden íst és n veszélyes tévutaktóli megóvást is nyújt; tfgyo-il, mi által minden más kcroskodolmi akadémia íólöU i tulajdon kixárólag a szesz,világítással és tv városi előnyök mellett szükséges ellenőri tiszta erkölcsi vidéki élet kollemcsségciv különös figyelemreméltó kivételt tesz. Felvételek naponta; kimoritő intézeti tudósitá* tantervvol ingyen kapható. Braun W. Arnold, a> Inléael igaagatitjánál. (991-3) i 1 WAJDITS JÓZSEF NAGY-KANIZSÁK. ajánlja 40 év .\',ta fennálló és Dunántulnak legnagyobb könyv-, intV, himgjog)-, ir6 óh rajzszer kereskedőiét, kölcaönkónyvtárát, gépekre alkalmazott KOnyvijoto-szotét, dupla gyor&sajtőjával működő könyvnyomdáját, a n. é. közönség szíves figyelmébe és pártfogásába. — Különösen ügyeimébe ajánlom mindonuo.nü naptárai! \' dús választékát, a megszabott árért; valamint könyvkiadó-hivatalomban megjo-jelent gvönyörft kiadású inöveket. _,_ laiiladun\' "V; A soproni leszámitoló-bank és nyugol iiiiioyar jelzálog liKel-haiik j FIÓKTELEPE NAGY-KANIZSÁN Mindennemű állam és hitelpapírok, állami elsőbbségi és földtehermen-íesitési kötvények — arany 8 ezüst pénzeket vesz és ela\'d. Pénzek folyó számlára és betéti könyvecskékre 6/, kamatra fogadtatnak cl. Kölcsönök házakra, földekre 8 más ingatlan javakra a legkedvezőbb feltételek mellett adatnak. Pénztári utalványok bocsáttatnak ki, melyek mára kiállítás utáni naptól G\'/t kamatoznak. Tőzsdei megbízások sittetnek. legjobb ós legolcsóbb feltételek alatt telje- Esadikas sl via y Vk díj la (•93 — 3.) váltatnak bt. zur Bethoiligung nn den neu beginneiide Ziohungen der grogén von der Hiirxoglicli Braunsohwóig-Lüneburgiachen Landos K-.-gierung genehinigton und garantirten Dor grösstu Gcldverloosung. < cí^inn beirttgt im glilcklichston Fali 12,u000 Thaler Die Hatiptpreise hetrngen : Thaler 80.0(10, -10,000, 25,0,00, 20.000. 15,000, 12,000, 2 a 10.0UÜ, 3 a 8000, 2 a 0000. -I a 5000, 12 a 4000, 30U0. 35 a 2000, 3 a löOo. 200 a 1000, 8 a 5000, 303 a 400, 23 a 300, 198 a 201), bOO a 100, 25 a 80, 50 a .70, 25 a 00, 00 a 50, 22050 a 47 cc. ec. Es kommün 32,»00 Oewinno plánmiWsig iuucrhalb einiger Monate zur Knischeiduug. (Jegen Kinaenduug des Ik-tragcs ver&eiide ich „Ori-ginnl-Looso- als Erncucrung fúr iliezwcito Verloosuug, welche amtllch plaiiniltsHÍg losiuesielt .Schon den 23. u 24 Januar 1873. Statttindet, zu folgouden festőn Preisen : \' Ein gantes Originál Loo< 11. 7. - Kin lialbe Origi-oal-Loos fl. 3. 50 Ein viertel Original-Loos (1. I. 75. unter Zusichnrung promptoster Bedi jimng. Jodor \'1 boiluohuior bekomint von mir dio mit dem ttmtlichen Stenipel versehonon Original-Looso soibst in Hlinden und garautirt der Staat Harabu-\'g die Oewinno. Der amilichn Originál-l\'lau wird jeder Bostollung gratis boigoíügt und den lnter.-siontou dio Uewinugeldur nebtl aintliobei Listnr prompt zugesandt. Durch das Vertrauon, welches sich dieso Looso so rnsclier vrorben habon, erwarto ich bedeutendo AufirAge, s\'ólche werdon bis zu den kloinsteu Bestellun<(on sülőst nachden ouóemtos\'.on Oegondon prompt und verschwiegeu ausgefáhrt. . In kurs -n Zwischenrttumen liolen nclit Mai dieorsten Haupigewiune in meiu U\|Uck begüustigtes Uoichttfi. Mao bleibe sich baldigst und direot zu wuiiden un AOOLPH HAAS, Staatai fleot-n-H mdiung in Hamburg. Für das mir bixlier iu so roichent .M.iusso bevrioseno Vertrauon sage ich meiuen lotcrosswnicnden besten Dank. k o s z D ii e t -1 r a t aa oly U.lvöiei. roflködS A\\AT IIRHIX-SZÁ J VIZItOL J)r. POPPJ. fí.-löl, cs. kir. udvari fogorvos Aluliiott 1 • ■ k.\'• 111 örömmé r«ö fnghuiom, upyaiinte «•• vari fugxrroi AnMh. rinaail KiKnyrrír, a vériéi megs<ii ilyrkéit leghálá.b köaatSnften K.gyiaerainiud teljea bel. hogy aa Udvöaen mtiködS »nat megiainerteaaék. Kau.lum, Kaphatók: Kagy-Kaniiaii nfeld, Wellaeh, J. éa Ke Tachepen J., K«a>tbelyen : Pfiaatere Zala-Kgeraseg-n : laóó Fi, gyógyaa \'áis. Varsádon : Malter gyógya •elhoffi i-aitem. hogy" laiap.x i, ktnny. f.lirt a l)r Popp J (I ca ki ia>>nálata iitAo, leiméirrtl níopt i fugák «rúa állapoll.a jft\|i»k, a «»"\'• 2, l.J •nmM adom aun»k h«»soálalá isájvis, a aiáj. 4a fogbitsgeku Mr H i. do Csrpen tler. Ina Jóaa«f gyógyate., Koiaobei J. k\'ro.kfdéaAbíft. - Pápái gyógyaaerí.a, Klog«r M. Wsl ru. Kapronoaán : Werll gyógy-...........Kajel. Sióm bathalysn: Pillich Feraura 1-, Kudolf gy^gya.rr. llaUrSrridókl .-ta.-GyOi gyttn. Kibic K. C. Vcaaprémban t Mxyr Tuaikan, u^y Uulbard Tirádái Balnál. — 8iék«af«hirváiott ; l.eginann A. Ilraun J. gyógyai. I.otu-rónybtn: jlclklsr gyógyaa. Kaloraán : Horváth K. gyógy.»»ré... Kara. ktmátan : lillbúfer éa ManhUld ityAryai. Pakaon : Klorian J. gyógyaa ItOrmonden: Horváth J,8omaenrand gyógyaa. Kapoavárott: K.ihn J. Hngl, llclna ét Hchrridcr gyógyaa. Havgaaarili Hrahaav gy^ttyaa ■■ nybádon: Kramblln J. Haigatvárotl illariaarth, Salamon gyógyai jáo: Miohltach Ki. i, Harafrld flal, ngy llcriog Ignácnál. - Páciatt t olnay W. ía K. Zách, Slpftkb gyógyaa. Kárádon: Z^ul.ínaakv gyógyaa. Marraaliban: Kia. gyógyaa. Tolnában i Oratf gyójyaa. - Dmiaíflld. - Lukáca gyógyai. Haant-OyOr^yOn": Nlthig - Alaó-Umlvái lí • > h Az (V SW VALÖDI \'l ^ át. bármely aiakában, ■■ r a \| ■ . i g bármely aaskában, üyd;;,ierWill^ni-feIcByáoy.ier . ... ,. aniiartimtiach antír lenmatiach * " ,,, haaanálható. haaanálhstó. Vértlsztlttó- Tliea. (vérttisztit köszvény és C9uz ellen.) Mint egyetlen biztos eredmény nyel inilködö vértisztüó szernek van elismerve. Sfr-04)\'-SSV Kngedólyeaett a oáráaakor 1«.\'>3. Ó Kellége álul a caaláa ellen biatoai-tolt. Híca, márcaiua íd-áii ltÜl. járja u: tiaitltja aa egóaa vérkeringéat; mint aemmi máa Iliden réaaót a tealnek, tagoKnaK ta a belaó listása tiaslátlan, megOllepedett beteg folyadékot t ngya után nfikOdéae ei\'edinény dua éa biat< Alaposan flyiíylt kitaavényt, caial, gyermeklábat éa megavult, negkemvuyeilvt rumiaat, valamint aebekrt, ugy minden kiütéaeket, pör-lenéaeket leat éa aicsou, foltukat éa iipnil daganatokat\' Killünda kellemei eredményt uyujt aen Ibea a uiáj éa lépdagadá-loknál, anrgaaág gyaaon v«ió, im éa uiJairájdalinaknál, gyouiorlájdalom, •acl éa altiul lugultaagokuál, pollutip láaBgyengíaek, női folyáaoki.ál itb. .>aenvedéa, akrupuulbetegaíg 4a mérgeadagauatokat, gyoraan éa U-i"aan gyógyít, ha tartoaau leai baainálva, miután oiilat éa lorrsial. O.ámtalau biionyitványok, dicaérö éa eliaiuerÖ iratok kívánat ait-riot llaat latból bekuldeluek. Hiteleaitéalll aa igaiaág érdekében a kö- lenekllltam • fiinzig tn ihrer Art in Európa • 0 lat dia grOiate, vielaeltlg auageaeiehneta srat W :kals. kön. Hof-Wáscliefabrik: a de\' E. Fogl, lu Wien, 2 •25 Nleaerlagen " Marlahilf, ne I »!<!.lllrit.17, « Haiptilrui 20, \| J e welche durch atrengite Holiditft and auí jedem rtldok Aaare mit m 9 Ziffern eraicbtlichen Prela ea bei ihrer Maneuproductlon dabin ge- w e bfaebt hat, daa lie dein Kxporte, Kngroa- aowie Delailverkaufe A M »on kelnem der anpreiaenden Handler Kneiehbares, auaierurdent- 2 • licb Uilligea und lleatei, unter volliter Oarautie bietst und uaoh u e den Proviuaen auf briedichea Verlaugen Üealelluug.n prompt au- Z 0 aindet und Nichlpaaaeiidea relour uimmt. "" Kngl. C/iifi on-Hemdrn mit lkimen-UnttrrOcke aui P«r- Aj ti ti latul csoddlatoH eredmtínycért. Wocheiner Kelitrlla (Kaiintiabau) oki. J. 1872. Wilhelm Keatnes gyógyaieiéu urnák Keuukireben Héra mellett. .Nagyon t,a«telt ur. lainél baKiiálok néhány caomag aa On ,vér-atitó tbeájából1 , inert a caa« kélaaori hoaalal «a haaailálat után naen tuuo aaer..ek tiljeae.. .ueggy3a.idteu», hogy l.aláaa uagya.erll eredméuy. ei bir. Kérem pjataataurél mellett küldeni. 1116 liaiteletlel JKRAI.LA .iAno.1, káplán, lllumtattal, Teme.megye 1. okt. 1H7!Í. Wilhelm Ferencé gjógyaaaréaa urnák. Kérem ai On „véd.aaliló ihcájaüAI poataulánvét mellett még! • írom c.oinagol küldeni, miután ennek gy -Kyercjé öl ir.eggyöa.idtein. — Tiaatel.ltel KI8CIIKK FEKKNCZ, in. k. poaUmealsr. Tulclikau, Pillén mellett, oki. I. 1872. Wilhelm Kerenca gyógyaaeré\'a uruak. Ha elSIib i.meri. m volua nuuek .véitlsatlttó tbeáját\', rég meg-iá a tobn évekig tartott aléláiaiiuldl. Muatamg eaen meg-lilieilen aaert Prágából aa ön laklá.ából buaattam, de eauital egye-i ouhoa fordulok éa kéiek poatantáiivéttel 12 ca...uagut küldeni. KilUuö tiaate.eltel UILZU JÓZSEF. Uuttemtein, okt. t. 18Í2. Wilhelm Forenca gyógyiieiéia urnák. Kllldjön ön minél elóbb innét U ciuuiag vértiaititó theát, mint ölt poiUgtáuvétlel. IJel.loni, aa öu theája nélkül nem léleahelek. Tiiilelettel H.tSEbíTlilNKU KLOBIAN. Folytatáia «s oly sdiUeu é.keao elismsreai Iratokat jövőre foly-a egynerre kOiSlui. 9 oder ohne llankrágan, aehöner ali 9 l.eiuen (bei briedivher Healellunt 9 der Haliumiaug anaugebeu)da> • StUck d. 1.80, 2,2.00,3—3.60. Dai 9 Klegauteate und Praktiaeheale. • ltumburo.I/ClMiiilerren-e /iet/K/rri^Haliuuilaug anaugebeni • au ti. 2, 3, 4, &, ti die allarbvateu. • JluiikrOi/en, neueater Fayvn, •per Olad d. 2, 3 - i fl. (llalaum fang J anaugebeu.) ^ Herreii- Cra vattn oder 8<i-m tonOhníen per 8tuek /6 kr., a. 1 J 2 bia ti. 6. 10 Jlerren- VtUerhottn au d. 1 0 1.6U, Z, 2.60—V d. Keitscbuilt, tran 0 aöaiscbe, oder ungariaehe Kayou. « Wollsne OtsundJitlU • Ja- • C«»au d.2,8, í,aui neide fl. Ü, J, • gepelate oder getvirkte Cnterlto-0 Mild. 3 — AchutagegeuUiuht. • Leérten - JJamett - Jfemdett • glali, autl. i.\'m, 2,feiu geicbluugeu\' i tí. é, mit liiok.rei.KIniIu.u u, l»-8d. • JíamensIrUmpfe oder Jfer-rrn Funttocken, daa i>tad í 6 " Ö-1U U. dieleiülleo. \' * lHimemnécdcr auin HchuUren * \'8 4fta"" u"\'«b,,,> ■» Z 1 Utad lInert-TatchenlU- • c/tT an d. l.oO—2 d. gröaaero und ** inereaud 2.Ó0, 3.60, 4, b-8 Ü. • lintdZivlrn- u<uiu TOfltnr * i fl, 6, 7, ^ - 10 d. dia feiuiteu. fiercletten od. JlatuUOc/ier, • per Utad uur ti. 6, 8, 7—8 d. m • ■ okaiága miau lehetetlen MninÍHÍtJÍs éa tévedés miatt figjoleni. A megvételnél a t. es. köiOuiég kéretik ealmeni éa évpecaétemro néanl, a mely minden caomag oldalán látható, hogy bamliitáa tévédéi ne tOrtéubvaien. A v.lódi W.lhem.féle antiarttritiach antlrheumatiiob vértli.tó thea kapható a aj n l gyáramoan Ncnukirohen lléoa mellett, vagy áluiain a lapokban líítal iil raktár»kbau. Bgjr caomag 3 adagra ontva orroal elöirái laerlnt haianálaU utaaltáiaal együtt több nyelven 1 frt. eionjagolái éa bélyeg 10 kr. A t. ca köiöniég Kényelmére a W.lh.lui-féle antlarutriatiiebe antirheumatiache vérlualitó thea kspbjtó. Ndfly-KaniZáán: Jiosenberg Ferencz kereskedő és Lo-vák Károly gyógyszerész uraknál. Zágráboa : M.llbaou Ziigmond. Könegeu : Caseloovlts. Keuthe-lyen: toaen-erg M an.. K.proncaán,« Nierl gyógyaaeréi.. Sopronban-. V\\reheh„vaky K. Hiomt„l)iely0l,: P.llich F. gyógyi.eréia uraknál. Van szerencsém a n. é. közöuség tudomására adni, hogy én jan. 10-tól kezdve kávémérési üzletemet az ujonán épült WElSS-felo házba tettem át. ^ A" helyiség maga már elegáns jelt mutat, ennélfogva hiszem, hogy mindig legfőbb törekvésem levén a n. é. közönséget minden oldalról elégedetté tenni számos látogatásnak fogok örvendeni. Teljes tisztelettel W ITT IN fi ,JA KAR. It mieke i 1 BU 3<M"«* V. breit. Rum- » — lo d.r1ur9r i-<i\'twand au d. 12,13, § I linett-TUch-aurnUur • 1\'ürO l\'vreunen 11 XisebiucU uiit # paaaeuden ceriieiteu) au fl. & 8 • lOfl., lUr laPers.dasIJoupeite! • 30 fclleu fürblu** HeUneuu, • Ida. rtt. aufl. í,8,5», 10—12 d. « i«ivuiuu\|eu \| 30 Klleu //a^arw-Le/H. V ríorin Aiii gebleicbl, auch Koppéi. • % • ueue Koimeu mit 8tiuktreieu au U swiiu uiigebUiohl au d. t.60, y.6y, 0 e 3,3.6o, ,^s.,aucb allerieii.it> 18 \' "\' " neL- ULd liatialüemdei li, auob Mpilaeu, au Ű. taZlS\'\' AdW voraüglich. He- l 5\'" ,U ben-i.eirtWitnd ^.u \'..ne, U.u- I aucb gsatickt í b fl. \|wkío\|l, u(1„ „ ^men-llemdeu) d. S iMilien/iOtieit, aui l.eintn, P^r- [ j lö 18, 22-24 fl. w belgiache Webm- « l.eéttwttnU aud. 22,26, 30-dú,\' 0 fl, auigeseicbnet schón. 0 50 uud 61 fclleu unvsrgl. guta 0 Hutnburger oder UoUatuUr 0 W eben t>laudgeapinnat und bt. m aufl. 30, 36, 4o,60 -80d. 0 u beliebiger 3pr«cbe aua deu Pro- 0 •maeu Werden gegvu Ueldasndun- A Garamié aberslltiin augeasudst. — X adrMaiieu i __ _ (868—11.) p I, oder liarclient fl. 2, 2.60—3 fl, J mit Stickerei. 0 JJumen-XegUfjt oder NaciU-^ cofrveiii aua leiuiteio Itarcheut au ^ d. 2 — 2 60, aua frauaaaiachem Ua-Q liit mit Slickerei a\\i d. 3 60, 3 - 4 d. A tUalauuit\'ang auaugebeu.) • Briefliche Bestellungen ^ geo oder Poitnaehnahmo uutsr C % Uriefe au adreaaiieu i (863—11.) Z • £2 JF\'OQ-x,, Wien, k. k. Hoflleferant, Z • Mariahllferstraste 25. • 0 Beim Kinkaufe von jo fl. ()0 ö tit. Batisttücho gratis, Wajdita József, Kiadó-, lup us ujoiuiUiuiajUomw, gyorssiyttinyomaa* Nagy-Kanizsáu mr Imi Rlx Vilma-* ezennel nyilvándsan kijelentem, hogy én, mint boldogult Dr. Rii A. ózvogyo 15 év óta e{/t/eMeyye<UUl készitőjo vagyok a valódi ét hamisítatlan Pomjnulonr-PiÍHxtána/c, mert csak én magam ismerem ounok készítési titkát. Midón ezennel jelentőm, hogy nevezett Pompadour-Pászta mostantól koSdve csak lakásomon, Wilh. Rix,Dr. Witvo.VVIcn, iunere Mtnill,-Adlergns >r. I\'i.valódi minőségben kapható, intők mindenkit a másnál való vétől ellen, minthogy jelenleg som fő: som podig tiók-raktárt nem tartok és az ezelőtti raktárakat, o I ő f o r d u 11 ha misitások végett megszüntettem. Valódi Pompadour-l\'ásztám, csodapásztának is neveivo, hatását soha som fogja elhibázni; e felUlmulhatlan arezpaszta eredménye minden vára-kosftson túli, « egyedül bis tos szer arezbőrkütog, bőr-atkák, szeplők, májfoltok és pörsonésok-gyor« és csalhatatlan elűzésére. A vevők annyira biztositvák, hogy nora tapasztalt síkor ©setében,\' a pénz visszaadatik. E kitűnő páaztából 1 tégely, utaait-ványnyal ogyütl I frt. 50 kr. 0. é. (910—,3) Köszönet-Iratok nem nyilváníttatnak. — Postai utánvéttel is küldetik. XA0Y-KAXIZ8A, 18\'8. Január 19-én. 8-lk szám. Tizenkettedik évfolyem. V aegyed írre Egy Mám Hlrdstéiek jutányoun. I NY1LTTKRBKN I íoronkiM 10 krért \' letnek fel. tU A Zala-Somogyi Közlöny a „zalamegyei gazdasági egyesület-\' és a „nagy-kanizsai kere^adelmi s iparbank" ugy a „Zala-Somogy* gőzhajózási rószvenytársulat hivatalos ertesitdje.) f A lap uelleml riuSt \' illetó krtiiemnnjek a iierkesiMbet, \| uiyao rétiét llletd jj ic6lleB»o)ek pedig * \' kiadóból berniemre in-\| OModók: NAÜY-KAX1Z8A K Wlasstoskii. , llcíenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. Közraktárak felállítása. Siotvc 8 örömmel közöljük Nagy- ! Kanizsa város tanácsának a következő i felir&sAt a kormányhoz, mely élénk figyelmet ^s a vidék érdekének előmozdítására szolgáló gyors intézkedést üdvözöljük, egy-bznrsmind. hazafiúi bizalommal reuíéljük a magas kormány eredményes határozatát, hogy a kérvény szellemében az igo testté váljék. Egyúttal c nagy horderejű ügy méltó felkarolására Nagy-Kanizsa város és vidékének érdekét képviselő egyének és testületek figyelmét felhívjuk. Szerk. Nagyméltóságú Giv-JZichy József ra. kir. földművelés-, ipar- és kereskedelmi minister ur ó excellentiájához Pesten. Nagy-Kanizsa város tanácsának alázatos kérelme oz országos közraktárak és ezek egyikének N.-Kanizsán leendő felállítása érdemében. Nagymélt\', minister ur ! Pest sz. k. város közönsége, szem előtt tartva azon nagymérvű befolyást, melyet fókincsünk a gabnakereskedés egészséges és országos intézmény által vezetett, átalakítása szilárd alapra fektetése hazánk egész ipar- és kereskedelmi viszouyainak egyedül kedvező átalakítására, az országos közraktárak létesítése gyakorol, egy ily közraktárnak Pesten leendő létesítését kérvé-njezi. Bár azon hatalmas verseny, uclylyel más termelő országok részéről a külföld piaczán találkozunk, életkérdéssé teszi a magyar gabnakivitel fenállására nézve, hogy kereskedelmi- és közlekedési ügyünk gyors és gyökeres újjáalakítása képesekké tegyen minket a természet nyújtotta előnyök okszerű kizsákmányolására és utánozván azokat az intézményeket, melyek által a velünk versenyző országok oly előnyös és uralgó állást vivtak ki magoknak Európa piaczain, nemzeti jólétünk és vagyouosodá-8unk jól felfogott érdekében,biztosítsuk gab-natcrnielésüuk szabályos és magasabb értékesítését a külföldön. A fő baj, mely egész kivitelünknek legtöbben szárnyát szegi, abban gyökerezik, hogv\' teljesen hiányzik azon okszerű íszerveskedés, mely a számtalau apró és különböző minőségű tömegccskékben az or-szágbau szétszórtan heverő aratási feleslegünk egybegyűjtését, egyforma tisztítását és osztályozását lehetővé tenné; ha a kereskedelem tetemes vásárlásokat akar tenni, kénytelen áruját az ország különböző részeiben felkutatni és a részletek minósé-. gének roppant valtozutossága mellett oly kellemetlen versenyzésnek van kitéve, hogy az esetleges nyereménynek csak megközelítő kiszámítása is merőben lehetetlen; a kedvező körülmények közt szükségletét gyorsan és nagy mennyiségben fedezni óhajtó külföldi fogyasztásnak nem lehet Ínyére, hogy ó hordozza azt a nagy idővesztést és mindazokat a veszélyeket, melyek nálunk a sok apró monnyiség összeállításával, megszemlélésével járnak. E viszpnyok ingatag volta azonban még súlyosabbá válik az által, hogy mihelyt a forgalom csak egy kissé is élénkül; a roppant fáradság, idő — és pénzáldozattal a vasúti állomásokhoz juttatott áru, ott neíh talál biztos elhelyezést és csaknem gazdátlan jószág gyanánt \| hónapokig a kedvezőtlen időjárás esélyei- \| nek, a szándékos és kártétel ve- szélyeinek kitéve kell az elszállítást várnia. Ily körülmények közört nem vethető a külföld szemére az, hogy csak ugy határozza magát arra, hogy. szükségletét Magyarországból fedezze, ha a többi termeióor-szágok rosz termési viszonya folytán a szükségletet igénylőállamokkal szemben versenytárs nélkül állunk. Bár oz magában elég ok arra, hogy kivitelünk legnevezetesebb czikkét nem vagyunk képesek elegendókép értékesíteni, még azonkívül értéktelnár magában véve, léuyegcsen csökken azért is, mert az elősorolt bajok aránytalan költségeket okoznak, mely kőítségok évi átalánya nemzeti* vagyonosodásunk pár miijóját emésztik fel. Nem csckólylyel járul ezekhez hitelviszonyaink egészséges fejlődésének lehetetlensége. Tőkeszegény országunknak fájdalmasan kellett éreznie azon súlyos nyomást, nélkülöznie azon kiszámithatlan javadalmakat, melyeket a kereskedelem más< országokban a Warrant-rcndszer szervezése és a raktárjegyek forgalma által élvez. Csak a külföldön nem ismert egység-nyerémény felszámításából reménylhet a kereskedő tevékenysége után némileg eredményt, mert a nagy kezelési költség és az egyes vállalatba fektetett tetemes tőkék folyó kamatai - már többet emésztenek fel, mint a mennyire a külföldön szokásos egy-Bég nyeremény egy töredéke rug. Mind e nyomasztó körülményeket, méltányolva megdönthetetlen igazságként kell elfogadnunk* hogy gabnakivitelünk fenntartását és ezzel a gazdaság, kereskedés és ipar felvirágositását csakis czélszei ü országos közraktárak gyors felállításával lehet biztosítani; hazánk termésének feleslegét egybekeli gyűjteni és igy, az egyes pártokou kisszerű érdekeken felülálló — országos forgalmakat közvetítő intézet által az árunak, olyncniű és állandó elkészítését, oly raktározását kell az egész országban eszközölni, hogy szemesgabnák összes meny* nyiségét bármely perezben csupán a raktárjegyek összevásárlása által, tömegesen lehessen a külföldi piac/okra juttatni, de egyúttal a Warrant-rcndszer behozatala által az országnak az olcsó pénz kiapad-hatl%n forrását » nyitni, hogy általa ipar és kereskedés a sikeres és biztos fejlődés uj korszakát érhesse el; Ily viszonyok, ily calamitások ellenében a mily kiszámithatlan jótéteménynek tartjuk a ráktárak felállítását, ép a jelen viszonyok közt reánk, mert súlyos csapás legkövetelóbb bizonyítéka annak, mennyiie életkérdés összes ipar- és kereskedelmi viszonyainkra ezen intézmény gyors behozatala ; de mert épen a jelen viszonyok között pénzpiaezunk uj vállalatokra, még sok évre összelevén rontva, egyrészt az e vállalatra megkívántató tőke előteremtésére csakis állami kamatbiztositás mellett látunk biztosítékot, másrészt csakis az állam közvetítése folytán látjuk egyedüli útját ésr hiteles kezességét annak, hogy az állítandó közraktárak székhelyeinek ki jelelésében, a raktárok teriméjérq és a banküzlet kizárásával egyedül a tiszta forgalom közvetítésére irányzott kezelés eszközlése mellett,\' az országos érdekek illően megóva lesznek, piidőn csakis ily országos közraktárak és országos intézmény által remélhetjük bajaink egyedüli orvoslását. Mig tehát az országos erővel fcjál-litandó közraktári és Warrant-rendszer behozataláért ipar és kereskedelmünk inog - I mentése és helyes alapra fektetése ezél-I jából legalázatosabban esedezni bátorko-! dunk, épen mert csakis,országos ,intóz-I mény hitelesítése mellett latunk reményt a kellő sikerre, esedezünk egész alazat-I tal az iránt, hogy az országos intézvény tne csak Pest város kereskedelmének, előmozdítására nyújtassák egyedáruul, hanem az Országosés nemzetgazdasági igazságok figyelembe vételével, mint országos intéz-mény együttes orvoslást adjon a némileg helyzeténél fogva önállóságra emelkedett vidéki gabnapiaezoknak is. Szilárd meggyőződésünk, hogy a kér-véuyezett országos intézmény, csak miut ilyen nyújthat sikert s létesítésének a nem -zeigazdászati és országos követelmények valósítását kell eszközölhie, mely országos érdekek, kell, hogy mindeu más befolyást és érdeket mellőzzenek. • Nem látjuk azonban sem az intézmény kellő sikerét — sem az országos igényeket és szükségképi követelményeket biztosítva az által, ha az országos központ éltető eleme — a vidéki piaezok mellőzésével csakis a központon állitatik fel oly intézmény, mely épen a területi elágazások terhei által előidézett hátrányok és bajokon van egyedül hivatva segitni. lia csak a fővárosban állíttatnék fel az futézmény és mint minden kezdeménynél a kezdet nehézségei, főkép amúgy is nehéz viszouyaiuk közt az első években azt eredményezik, hogy a küljövedelmezóség Kiváló hasznot nem mutathatna fel — általa az egész ügy iránti bizalom csökkenése folytán annak további fejlődése gátoltat-nék és táu az egész is elejtetnék, bár miuden esetre az mtézméuy altal eszköz-lendó nemzetgazdasági kedvező eredmény irányadó annak keresztülvitelénél, mely azonban soha félreudszabály által eredményre vezetni nem fog és kicsinyben eszközölt próbákkal az elóhaladás biztonságát a kitűzött czél valósulását hátráltatja. \| De nem hagyhatjuk főkép figyelmen \|,kivül azon helyzetet sem, mely főkép a jelen ügyben teendő kísérlet és egyedáru-ság állal saját kereskedelmünket és városunkat veszélyezteti. Városunk kereskedelmi és közlekedési fejlettségénél fogva hivatva van arra, hogy hazánk második gabnakamrájának a Balaton-Dráva vidék nagy termelő erejének gyupontja, a termelő és. fogyasztó közönség egyedüli közvetítője legyen, mely téren minden nehéz v-iszouyok daczára ís oly polezra emelkedőit, ..hogy mig a termelőknél az áru biztosabb értékesítését eszközölni képes a külfölddel szemben önálló és tekintélyes gabnapiaczczá vált és e helyzetet több megye gazdasági viszonyainak kiszámithatlan előnyére feptarta-ni és szilárdítani képes, mely tehát már nemzetgazdászati jelentőséggel bir és az ez által követelt intézmények keretébe leendő s öt helyzetével megillető bevonást, az országos intézmények általi erőteljes támogatást nemcsak a maga érdekében, de e néhány száz mérföldre terjedő gazdag termelő vidék gazdasági élő-haladásának, vagyonosodása megszilárdításának, igy nemzetgazdasági előhaladásunk biztosításának tekintetéből, méltán igényelheti , annyival inkább, mert egyedüli kapcsot képez nem csak a déli örökös tartományok Schweiz, Olasz, és a délnémet tartományokkal, • hanem egyedüli piacza a Dráva menténi horvát megyéknek, vezetője, emelője és közvetitóje a messzenyu-ló vidék egész ipara és kereskedelmének. Városunk piaczának szilárd hitele és önállósága eszközlője annak, hogy a gazdag vidék terményei oly annyira értékesíthetők, hogy a vidék vagyonoso-dasát folyton emelni képes és oly tényezőül szerepel, molynek bármely hátráltatása nem csak saját hanyatlását, de az egész termelő közönség legnagyobb kárát vonná maga után. Mert a pesti egyedüli közraktár által összes kereskedelmünk a pesti piacz egyedárusága és euuek folytonos nyomása alá helyeztetnék, mely a külföldi piaezok előtt lépvén fel, gabnakivitelünk hitele termébe-\' tesen a pesti piacz mouopolizált tekintélyére alapíttatnék és az országos iutézmény is az üzérkedés c>ábeszközét és hatalmát adná meg és a uemzetgazdászat követelményeivel semmi esetre sem egyeztethető meg, hogy bármely, még főváros is, a vidék aránytalan rovásara kedvezinényez-tessék; mert a termelő közönség legnagyobb csapása lehetne az, ha piaezunk árui az amúgy is magas szállítási télelek mellett a helyctt\'hogy a legrövidebb utou igy kevesebb érték veszteséggel bocsátat-nék a külföld rendelkezésére, természetellenesen a pesti piaezra tereltetnék, a mikor jelenleg i kis kedvezotleu időjárás mellett a terményeknek az egyes állomásokhoz továbbszállításra álliuisa teljesen gátolva van és városunk,mint a vidék emporuma, Pestnél ueiu kevésbé fontosa közrakütrak felállítására, mert iuuen ti iráuybau ágazik el a vaspálya, — a déli tartományok és Schweitz felé, hová a kivitel legnagyobb réseben gravitálni szokott, 29 mértfőiddel közelebb vau mint Pest, tehát ha csak Pesten volnának közraktárak esetlegesen oda Óa vissza egy vám mázsa termény ö8 kr. veszteséggel szállitatnék a termelők kárára rendeltetése helyére, Ezek folytán az intézmény behozatala esak ugy lehet előnyős termelőinkre, ha az városuukban, miut a nagy alsó vidék gtupontja felöl legnagyobb külföldi közvetítő állomáson állíttatik fel, sikert pedig csakis akkor lesz képes elérni, ha oi\'a/ágos iutézmény lecnd. Mert Európa piaczán raktárjegyeink esak ugy állhatnak meg, ha az intézmény és kezelés egysége a jegyek egyénékét képes biztosítani, mi pedig a magánerővel felállítandó külöu intézeteknél eléretni a raktárjegyek oly bizalomban soha részesülni a börzén nem fognak, mert viszonyuk épen ugy áll az országos intézményhez Képest, mint mily hitelviszonyban áll a nemzeti bank bármely fiókja valamely vidéki takarékpénztárhoz és ez esetben az áruk ériékc>ökkeuése az iutézmény czélját parullizálui fogja. ► Bizalomtelt hódolattal esedezünk tehát, miként kegyesen intézkedni méltóztassék egyrészt arról, hogy ez országos közraktárak felállítása törvény által mie* Móbb elrendeltessék és az általunk képviselt nagy terjedelmű vidék gazdasági és nemzetgazdasági viszonyainak emelésére városunkban, inint e czélok országos előmozdítására egyedül hivatott piaezra, az .országos közraktár és Warrant rendszer létesítése egyidejűleg az ország központján létesiteudovel kimoudassék ta elrendeltessék. Kérelmünk és viszonyunk folytán követelt igényinek kegyes méltánylását remélve maradunk nagyméltóságú minister urnák alázatos szolgái: Nagy-Kanizsa város tanácsa. A ínurakUzl kérdés. v.Kilenete3?FkOtl»»ény. - Vajmi jó szolgálatot tellek a muraközi kérdés földerítésére azon becsületes szobo-tiezji polgárok, kik a varazsdi zuglap, a ,l\'uc>ki Prijately "minket illető férezményét illóleg visszautasítva köztudomásra hozták. - Hogy a dráVántuli atyafijknak Muraköz elszakítása a zágrábi egyhá/.hatóságtól nem tetszik, azt mi .örömest elhiszszük, a mint azt ftt, hogy a pánszláv propagandának a templom ós tanoda utján véget akarunk vetni, de épen ezeu morgás ott tul, legyen nekünk annal nagyobb ösztönünk, hogy e kérdést előbb többé ki ne eresszük kezünkből, mig köz megelégedésünkre megoldva nem lesz. Elbiszszük azt is, hogy a zágrábi ka-nouokok egy töredéke kígyót, békát kiált azon tervezet tylfttt, hogy mintegy hat ka nouokságot fölöjíegökból ezen elválás folytán a szombathelvi káptalan és papnövelde számára igénybe veszünk, — de vigasztalódjanak azon gondolattal, hogy ámbár a zágrábi, roppant kiterjedésű egyházmegye kellő kormauyzatára még már ily kihasitás Is, teszem még ugy szlavóniai püspökség, mintegy liz zágrubi^Unonoki •staliuuimal van kilátásba helyezve, de azért a Zvouiiuir, Krcfcimir és más horvát osféjedt lmekalapítványai érintetlenüKinaradnuk, s hogy elég soká élvezték Szent-László magyar király douatióját, ki midőn Horvátországot legyőzve, a magyar koronához c-atolá, ézen nép-erkölcsi és vallási polgárosítására a zágrábi püspökséget és káptulant ritka bőkezűséggel alapmt — s midőn apostoli utódjai, s más nagylelkű jótevők ezm alapítványokat ujabb és ujabb előnyökkel növelték, hm volt, ncui lehetett sem Szl. Lászlónak, sem^ apostoli utódjainak azou teiVo — hogy idővel ezen du-Vu fundált pü-pökség és káptalan állandó gyára legyen a Magyarország iránti ellenségeskedésnek, s községeik, befolyásuk által, ahelyett, hogy a testvéfi szeretetet, az egjütturtást, a nemzetközi bei-békét és boldogságot öregbítenék, csuk azon djoIcz százados rokoni viszony gyöngítésére, széttépéséretörckcsznek, mely öröin és bű-terhes napjainkbuj^ legszentebb, s c>akneui egyetlen l\'alladiumu\'nk volt. Mióta Oáj és tarsai az illirismust fel-költötték, e század harminczas éveinek végén, felköltetett a nemzeti agyarkodás mér- ges hydrája Magyarország ellen — utálat és üldözés tárgya kezdett leuni Horvátországban minden a mi magyar — kivéte tán a düsforrásu magyar királyi alapítványokat, a zágrábi püspökség és káptalan Magyarországban levő uradalmait — s a cseh, orosz és más pánszláv ágitátorok művét főleg a horvátországi klérus, a zágrábi papnövelde vette hiveu át — s hintegette busás szorgalommal ezer utakon nyíltan s alattomban — mig 1848-ban meghozta ezen aruiauy a vées testvérhaborút — később a proviso-riumot, melynek szomorú emleke még igen is eleven, s hintegeti nyiltan és alutlomban a papnövelde és tauitóképezdék s más orga-numo.k utján mai nupig is,daczara a kiegye-\| zésuek, az uniónak, búzánk szentesített törvényeinek. S ezen veszedelme^ merény Magyarország legszentebb erdeket * niuga az urul-kodo Dinasztia ellen, mely nem reg a határőrség megkísértett, de szerencsére meghitv-sult töllázitasaban is hősködött, mitsudi enyhül az altal, hogy harmincz éven tul egy nugyszombati születesü magyar ember, va-rallyai Haulik György ült a püspöki és később bibornok-er&eki széken. A baj sokkul mélyebbeu fekszik, s a horvát-klérus legnagyobb része a délszláv ábrándok mételyetol sokkal általanosabban át van itatva mar, mintsem hogy ezeu szerencsétlen, s a horvai nemzet halada>au mérges fekélyként rágódó szeuvolygeseu egy ersek vagy püspök, bármely nemes czéija, bar legjobb szaudéka legyen, egyelőre segíthetne. Elsodortatott ezen nemzeti rajougás hullámától az egyházi lórteuelem egyik ujabbkori legnagyobb, legünnepeltebb lie-íosza, a nagy luuomauyu liaulw — elany-nyira: hogy a mily díszes helye vau az egjházi történelem lapjain, oly szomorú szerepet játszik neve a magyar torteuelem sorában. Ezeu zilált viszony, mely az egyházi fegyelmet, közös éidekclisojet, egjoiiloiü összefoi tust papi, testületi, testvéri soiako-zal meghiusítja, magúnak az ei>ekmegy ei cleiusnak tudoiuauyi es ei kölest süly édesében is mutatkozik. A papi hivatás tuiajdoii-képeni\\omoly agai, a mélyebb tudumaiijott elh.iuyagolvuk, u lelkéazkedopapsag az Uua-lom és kuuoiiokok egyrésze peiuajara politikai haruiigöntéssel, pui toskodas^ai, korteskedéssel s egymás ptszkoloda&aval foglalkozik. \' Alig vaiT egy szám horvát napi- vagy hetihy), mely egy-egy papnak botianyos életét.papi tollak altul többnyire pellengéré ne állítana, auiiut épeu a part aramlal vau, persze a hívek keves le>ki épületero. A lelkészet leguugyobb karara elhauyagoitatuak a szószék és az iskola, vagy készületlen, czi-kornyás nyelvű illír predikátiók, vagy pár-toskodó politizálásokra használtatnak. Bérmálás, canonica visitatio ember emlékezés óta alig van — Muraközben csak egy politikai hatóság Zalamegye unszolására történt ; mi vonzaná lehat a muraközi vallásos népet a. zágrábi érsekséghez ? Azt mondja afönemlilett . l\'ucski Pri-jatel" levelezője, hogy miut muraközi horvát, senki altal sem gatoltatja magát abban, egy horvátul ne dicsérje Istenét, s mintegy gjanusituni akar\'bennünket, hogy ml magyarok ot nyelve szabad husználaluban, horvát iuiádsa^aibau gátolni akarnók. — Aljali! tz a rágalom uern uj, ezen rágódtok ti már régóla, evvel zavarjátok a jámbor népet. A szoboticzai polgárok becsületesen megfeleltek a skudákra, — hogy 1849 óta — mióta a drávautuli egy anyaszülte édes testvet ek, Jcllasiis hordái elrabolták, nincs, ,lala" I mert hisz a szegéuyseg, a kereset liiauy akkora, hogy a peuz helyet csere forgalom vallja 101. Az elnyomott horvát nyelvre meg íme a fölvilagositás: Az illif^uyelv, és a horvát népnyelv között sok tekinielbeu ukkora a különbség, miut a magyar, vagy spanyol és a horvát njelv közt. Egy varasdt polgár megesked-teictt illérül, Varazsdou bizonyos pörös ügyben, mely a Csáktornyái törvényszék eloit largyaiiuiott — s mtdou az illető ennek íoljtuu emeltetett, U\| esküvel, de a uep nyelvén aluta : hogy ó a varazsdi illír\' cjKu tárgyát uem érté. Amint úgyis volt, saj.it kaiaia hamis esküt alig lett volna. Muraközben a uep kezeu imádságos és iskolai köuyvek foioguak, melyeket a nép uem ert — a zágrábi illir propagauda fcicztuciiyoi. — Predikátiokat, keresziény-tanitasokal hallottam, főleg ifjabb papoktól, kik felejtve Szt. Ágoston doktor gyöugy mondatai: „lukabb korholjanak a nyelve-szek — miutsem hogy a népek no értsenek uegélyezve, meg a szószéken is az uj illir literátor nyelvel —a nepre nezveCsak alig, vagy épen nem érthetők. S igy vau ez Hor-Wor&zugbau is — azortezeu szónoklatoknak muca is az óhajtott szent kenelök, — mert a uep nem érti. Mit mond ebez a .Pucski Prijately" a \'népbarát, ha igazan az; mit a zágrábi theo-logiai tauarok, főleg a lelkészeltan tanára? ha hivataluk leikökön fekszíK? Nekünk eszünk ágában siucs a muraközi horvai ajkú icsivereket nyelvök szabad hasziialaiabuii gátolni, sót uii akarunk és szoktuuk is vele auyauyelvéu és eriheion beszélui, a mint a pulit, közigazgatás, a törvénykezés és a lelkiismeretes buzgó muraközi papok peldaja ezt mutatja is. De épen, mert Muraköz javát akarjuk, 8 nem akar juk elsodortatni a pánszláv ábrándok, és hazaellenes bujtogatások hirdetóitól.sürget-jük annak elválasztatását a zágrábi egyházmegyétől, s oly fogadatlan prókátoroktól, miut a „Pucski Prijately." De hisz ezt Muraköz népe ugy is tudja. A z.-egerszegl torna-egylet Jan. 5-én tartott közgyűléséről. Folyó évi jan. hó 5-én tartatott meg at itteni torna-egyloi rendes közgyűlése; Natimauu Aulai elnök ur távollétébou lWháu Kuni alelnök ur nyitotta meg a gyűlést, melyre az egylet tagj»i csaknem teljes számmal megjulouiok. Örvendetes volt hallani a leikés s a tornaegylet egyik ló táuioszlopai kepező alcln. ur altal uugtiy itatul elmondott évi Ji-loutésbM i.s . egy loiuik lounallása ólai gyurapouasat, elmondta ugyauis, hogy at egyletet, (s hóval ezolőlt) megallapitó 20 tag, mostanig l20-ra szaporodott.) Különösen örvendetesen lepte meg a közgyűlést t. alelnök ur azon nyilatkozata, hogy •ikc-rUlt a közokt. iniuisteriuiutol egy 4tAJ Irtos óvi sogélyt uyerni, melyért as egyletuek tsiu-léu föladatául tűzetett ki, hogy as \'••ffffpf a néptanítóknak, a toroiszatbani Kikópe>>TB?&.ro alkalmat és segédkezbt nyujUon, mely feladatának at cgylut már a mull szünidők (aug.— szept.) alatt is telhetőleg eleget tenni n legjobban igyokoioit, í 7 néptanító nyervén már ezen első uulolyam alatt a tornássatbani ulőbaladá-sarol birouyuvány t, — romenyh, hogy jövőre me^liathalotabban lógja toljesithotui ezen hi-válását. Jelentetto alelnök ur, hogy a pártolás és tegélyotcsro lolhivó i«k, at alup. niv. síi vas közbenjárásával szélküldettek és óhajtja, sőt remeuyii is, hogy Zalamegyo nem maradva halra a művelődés terén, szép eredménnyel •) Dactára, hogy a városnak több oly polgára, mmt M. 1. városbíró, a kik pedig loleg hivatva lennéuek példájuk álul a városi \'polgárságot előrehaladás és művelődésre öst-touozni, oly megjegytéssel léptik ki at ogy-lelből, hogy. ily imazoutalau egylotuok tagjai uem tesznek. — Igou sajuos, hogy eten ur«k a toruastaiczélját oa hivutásál nem ismer-véu, att cs»k hasioutalau időtöltés és mulatságunk tukni\'.ik, és nem tudjákj mily jeloutékouy belölysssal vau at a nép uovoléséie,edzésére, do főleg morális leloiueiesere. Elég ideig tartottak ui» \'s buc«u és üuuepuapi magyar tornástások I .Has verekedések; esőknek elejét Tenni lenné-\'nek, némileg a loruaegylelok u hivatva; — a zala egerszegi torn. egyl. a néptanítók számára roudes tanlolyamot rendezett be a szüuidók alatt, etállal akarván a lornástaiot a megyében terjestteui, meri ha valahol, ugy náluuk ma-g> ároknál igeu nagy stuk»cg vau ily tornaegy-lelt viliautharitokru, a hol a kótuép tuulsaga vestély nelkúl kibirkóztaluá és vursenyeztotué uiagat, es igy tan csak elmaradnának végre, vagy legaiaob nein lonnéuek oly gyakoriak anok a szegyeuleles verekedésük, melyeket miuden magyar uépinulauág már miutegy el-maradhaiUu kellőkéül tekiui a külföld. , toii/tatá* a meUékieUn TÁRCZA. Egy anya emléke. Vglt s toldsn tjekor »iry Jó anyu, Msnny nyig il i a lltudikilll Kciuibsa, B.ivíl.ii élt valtától ínsmóiiy, Ai«t>onalmir. lelke KlkrOiődntt, klel) nelid toll, mint lavaitkor a Ug, k kötelról rokouja, lg ktli.eJ dUvo aegót. liol r.ették Klkiitk i»te, OkuUiul o.« Ilárma gondját már i Kgyet ÍKb- frl k ..■■let • éllé ..II vsin.\'k, Hogy rrá i tt vrj..n angyalok kSst le.inya ti.tt., a l-t as .rK>lc«, Véirieni.\'nye megbaj..\'! korának, Ooiidjaliiak leé<lfnebb tárgja. 8sép, ...ikéi.t a bájoi én-k vég, Mii/ at tgybát tsn.plonii.ba roisket, h a .te.,1 "ilar képre i.áll pihenni I Angy.ll arciát Ugy ölibe hajtja, Köliekint rá éjiöiét i.emével, A niidön ei monda nép benédet : .,0,eímik»ml — nóll — élelemnek éttér Végren énye meghajolt koromnak, Hokiij. kétei, a nagy élet útja, , Melyre indnl.t tárilalan m»holn»p 1 Ut.a vidd el, • véld nivtdbe mélyen 8ient torokként mit neked beiiélek t Kertbe ént m.jd, millió virágliot, Kgy nngail te gyöngyvirág kötottök j Tarka lipkék ci.llogó eioportja I.eng feléd olt, i igér nép iterelmel, 8»ép nerelmét e.kuvel peeiétli, 8 éde.eu foly ajkiról le a sió, Kgy icoiényem I óvakodj etektől, Stárnyukon a fény iinpán hamii por, Mii igy gV">( nellS ii Itfüvall, Ajkukon a mét lopott áructikk, Mit ledéren mái virágról ssivUk, Mely eiíltflk balga volt k\'inyilul. Légy lulate, várj {^IsUiéget, Lhség és házasság. Tuiiuiuihvi\' Edmond üesiélye. 1\'ordiU t Kóváry Uéla. Déli tizeukét érát kongaiott Chalont sur Savue varos torouyorsja. Olialous sur áavne varos miuduu Uaoea tuUta, hogy^lyuui gyors-koot et luöbeu stokuit m-gurketui. bt utul •um nat\'iUtoia n.eg a g^ oreszu\'kor, a város polgárainak lapaszialasboi tueriieft megg} őiődeet, meri alig, hogy az uiolso óraűiés elhangzott, mar lehutett baiUui Vemkeiuek költői nyikorgását. Csak ugy au mégis érkezett s a „Franciia Császárhoz- utiiuteU voudéglő előtt a „con-duoieur\'-Dek txamialan b«jlöd,sa után megállapodott. A portol lepett es egyszersmind meglehetősen éhes utasok, azonnal » voudéglő kéoyelmesun elhelyezko- Alig, Bogy megkezdők ízlelni a ptrolgó étkeket, egy léuyes bérruhába öltözött szolBa lépőit a tor.embo. Uratui I — Kezdé egy mély szolgai bók ulán. — Uraim ha staoad kérddtnem, nincs e öuok kötött bizonyos lirassier ur? I At éu vagyok. -Stolalt fel egy szerfelett \' elegausoltö/oiu liatal embor. —Eu llrassier Aoa- \| tol vagyok.Csak gyorsan «dd elő, mi dolgod velem. Lehet, hogy valami nagyon okosai talál. , éttermébe siettek deuek. íiál mondani és akkor ugylehet ebédemet kel-luud leiaidotui, pedig tu urai ehetos uiau épen uem vagyok úrra hangolva. A szolga uie^luju magát és igy szólt: — Valobau mousieur eu önt keresem, s ha ugy Uis/.ik legyeu szíves követni. ,Ugy-e? — barnul Anatol. — Hová ét miéri? etvkel csak nekem is tzükségem volna tudui, he, he, he. Azonual megfogja tudni ön — áe kérem, szíveskedjek kovuiui. No jól Eu követlek. De ht valami rost elménctaégüen eszközül szolgálsz, jaj neked.— Fóláidctotl ebédem helyeit léged eszlek meg. Légyen nyugodt moutieur)! a legkomolyabb Ugy beír vagy ok megbízva out Calsau-ceba siállitani. Clasancebal — do tudod o barátom, hogy éu Calsancoba, nemcsak bogy embert sem ismerek, do még Calssncenak nevét sem hallottam ? Tudom monsieur — felelt alátalot hu-nyorogassal a szolga. — Ilist ép ot okból vagyok ön elébe küldve. Anjtol megnyugodott. — Utoljára is utam nem sürgetős, Csupán műkedvelői utasás — goudolá. — Ah, ah egy kis kaland kinálko-tik. — E szavaknál tiuom mosoly lebbovt ol ajkain. Soká tiéiuáo ült a szolga mellett, midőn at, miutegy harmsdfélórai sebes hajtás uláu, egy díszes urilak kapuján hajtott be. Ctélnál vagyunk monsieur. — öiólt, Analolt lesegítve a kocsiról. — MéliótUtték az ajtón belépni. Ha ongem ilthihuiőleg másnak tartanak. No do már — most benne vagyuuk a lébeu. Csak oly átkozott ehes no volnék. Eluiélkedott bősünk, mialatt a szolga által jelelt ajtót fel. nyila es batrau belépett. üii egy nő mar reálátsioit várakozni ki beleptekor rendkívüli oFöaiet uiuUiott. \' Ah uugysagod msgerketeltl Isten hotu I Itten hosU. Tosaek o szooaba, iti as átoltőifeö-désher minden szükségest laláland. Ah uíq^ váratlan atereucsa. Azounal érusium a nagyságos atsszouyt. Anatol nem jól kudto magát éretni. Szerfelett ehes volt, atonkivül o liioku\|jo« törtünőt sem stolgáh ötömere. Azonban hoztálá-tott at átöltöiéshet. A szobában kirakva a legfinomabb fehérneműt ós választékos salonöllö-uyöket ulalt. Anatol kiválásttotta a legelegansabbat és bámulva Upastlalá, hogy u tokéleleten reáillik. Ezalatt az ajtó balkan megnyílt és egy már éltes úrhölgy lépett be. Ah kedves Bras-j siur. — Kezdé.— Végre tehát csakugyan meg-\| érkezett. Üb mily aggódva várluk önt. Tehát Lipót nem kapott helyet a gyortkocsm, Istenem, es önnel it megiöriénhoieit volna. l)o végro csakugyan itl vau. Uh uram mi tok hálával Uriotuuk önnek. Mi öul mindon ulógou-dolat nélkül avattuk titkunkba, — de elég. ltien vele kedves ürastier, bátyám a tábornok atonnal itl lett, kérem legyen ttivea itt be-. várni. Ettél at élies úrhölgy legyetójével • bitalmatau intve eltávozott. Mig Anatol tavar-Un hajtá meg magát. Ha ólketéa előtt felfedozom o tévedést, \| ugy még az U mogtörtéuheiik volem; hocy j éhesen kell Chalousoa visszatérnem, mi épén illésem ellen volna. _ Mormogá magában 1 nyugtalanul. Végre egy táuilámékbo voU\' Melléklet a „Zala-Somogyi KSzltny" 1873. í\'iirjn visszaküldeni at iveket, hopy egy torna-csarnok felépítése mindi előbb lehetővé váljék. 1 ^legomlité ezután, hogy az egylet eszközökkel i teljesen felazoroltotett és azonfelül, kamatozás I végott a helyb. tak. pénztárba elhelyezve, ho-\' ti\'dfélazáz frt. tőkével bir. Jelentéaét bezárólag azon meggyőződését fejette ki t. a. e. ur, hogy a zala egerszegi tor-naegy)et,mely már is ily szép sikerrel működött, nom aokára a salauicgyoi tornaegyletek egyik központját fogja képozni, a mind jobban virágzásnak fog indulni. Boachán Kmil nleln. ur ezeu jelentésének befejCzéso utáu megköszönvéu a benne helyezett bizalmat, lemondott tiaztjéról, azonban éljofizéa közt kérolett mog a további azivoa maradáara éa újra megválsaztatolt 1873 ra is, — de,hogy a válaazláa annál szabadabban rae-hcaaon véghez, nem folytatta a gyűlés oluökló-sót, mire astáa id. Háry Sáudur ügyvéd ur választatott idoiglenc* éa válaaztási olnöknqk, ki is olfoglalván az elnöki szeket, a kitűzött tárgyak sorrondje azerint, az év: azámadáa megvizagáláaára, egy 3 tagu bizntiaag: Sipos Boldizsár, Kőnig llenj. és ifj. Háry Sándor urak küldöttek ki, azok jololiléséuok átvotele-, -ugyszinte a jegyzőkönyv hitelositéao végett egy üjabb közgyűlésöaazehiváaahatároztatottel. Következett az alapszabályok megváltoztatása és bővitése, 1-ör is l\'aukpvics tornamester ur indítványozta, hogy a 24. §. harmadik pontja helyett a következő tétessek : hogy a feloszlás után, az egylet kölelozetl"égénck eleget tevén, a fennmaradt öaazeg agy takarékpénztárba kamatozás végett 10 évre elhelyeztessék éa ha ezalatt nem alakulna egy uj torna ogylet, ugy az kamatával a z.-egorszegi közösiskolának adaaaék, — es egyhaugulag elfogadtatván, az alapazabályok eazsrinti m-g-változtatása elhatároztatott; 2-szor inditvá-nyoztatott, hogy a tagok kötelezzék magokat 1 évre az egyletben maradásra, a mi elfogadtatván, az alapszabályokba felvétetni határoz-talOttt J 3 szor a 16. §. első pontjábani 8 választmányi tag, 12-ro szaporitatott; 4-er az egylot tisztviselőjévé választhatóság feltétele kőzöl, a megelőző 3 havi tagság kihagyatni határoztatott. K/után következett a tisztviselők választása, minthogy az alspszabályok azerint, az el-nökuek Z.-Égerszögen kell lakni, Noumanh Antal ur pedig lakásat ellette iunon, köszönetet szavazván volt olnök urnák eddigi tnüködéso-ért a közgyűlés, s errfl ót jegyzőkönyvi kivonat által értesitetni is (tataroztatván, tiszteletbeli elnöknek megválasziatott, — mire azután közfelkiállással, egyhaugulag Houty László, mérnök ur elnökké választatott, — miről egy 3 tagu bizottság altal értesíttetett és meghiva-tott ; — rövid idő utáni megérkoztekor, élénk ra sxivélyos éljenek között B. E. alolit. ur állal fogadtatott, mire ő meghatott szavakkal mondott köszönetet megválasztáaaérl, és olfoglalván elnöki székét, átvette a gyűlés vezetését — a ■•orrond szerint ,a tisztviselők megválasztása folytatódván, altlnöknok: mint mar fenutebb • miiletelt Boacháu Emil, eddigi aleln. ur; j • gyzőnek : Jámbor ur, pénztárnokuak : Delseb Ód. u., szertárnoknak: Jlagymásy Gyula u., íigyvédnek : id. llrry Sándor u., orvosnak: l)r. Lövy u.. gondnoknak : Isoó Ferencz gyógyszerész ur. — Válssztuiau} i tagokuak : Gotd-linger Jánoa, Sípos Holdizaár, Kagendorfer Albert, Steiudl Zsigm., Weiaa Ármin, Czifrák évi 6-dlk «2ámihoz János, Goldner Jáiiót^Kosenthal Ignáts, Sirass-mayer Ferencz, Heinrich Vilmos, Bérsok Jánoa és Weiss Izidor urak. — Tisitelotbeli tagoknak megválasztaUak: Hortolendy Kálmán zalamcgyo főispánja, Csillag László, országgyűlési követ éa Krób Pál tanfel-ügyolő urak, kik már eddig is oly sikorrel működtek az ogylet felvirágoztatására és mindonbizonynyal fognak ia még. A tanácskozás tárgyai olvégeztetvén, elnök a jövő kózgyülésrei emlékeztetéssol zárta bn a gyűlést. - miután a pártoló tagok a* egylet eszközeit tekintették meg és mindéül rendben találváD, szétoszoltak. Maradtam a tek. azork. urnák, Z. Egerszeg, jan. lő. 1873. alázatos szolgája: iíj. a. s. II 1 r o k. — A kenut helyi közs. tanitók fizz-téaét, a városi képviselő testület, mult évi deczomber hó 10- és 31-én tartott Uléaén 100 frttal javította, s így a mostani tizelés 416 frt, 120 frt lakás- és ÖO frt faáltalánynyal együtt. 585 írtra megy, mégia a nőimunka aegédtanitőnőét 50 frttal javította, kinek ösazea fizetése 250 frt. — Olvasókör. Keszihelyen a már 3 óv óta fennálló „Polg. olvasó-egylet\'-en kivül, jelenleg egy másik, .Polg. olvasó kör\' alakult. A mennyire örülünk azon, hogy hazánk poigárai tömegesen pártolják az ily féle intézményeket, ép ugy,fájdalmunkat kell kijelenteni akkor, amidőn rágondolunk, miszeriut Keszthely nem oly nagy, hogy benne tőbb oly egylet létezhesaék, a melynek czélja egy éa ugyan-az, s félünk, hogy «z „olvasókör* a minő hamar alakult, ép oly gyoraaaággal fog eléjs nézni azou biztos bukásnak, mely ai erők azót-forgácsolása köveikoslébou, az ily félékot érni szokta. Elnöke ei uj .olvasókörnek Gaál Endre. — Keszthelyen a napokban három somogyitól barom kocsi dohányt foglaltak lo a pénzügyőrök. — Sxent-Qgörgg hegyén ismét 4G db régi ezüst pénzt talállak. — A köves-kállai postamester felakasztotta magai, do kocsisa észrovevén lemetszette a kötelet, * szerencsétlen még élt e tette után 10 napig. — A» Utolsó távirdai mellékállomás kezelőnőt Nagy-Kanizsáról, illetőleg a m. kir. távirdai főállomástól, a napokbau helvezték at Győrbe, bol jelenleg kiloncz nő van alkal-iuazásbau. — Meghívás. A szent-balázs-vidéki fiók tanító-egyletnek f. évi január 30 án, a homok komáromi iskolahelyiségben tnrtandő gyűlésre a t. lag urak- s tanügy barátokat tisztelettel meghívja. Kis-Kanizsa, jan. 15. 1873. Hajgató SánUor, egyl. elnök. — Kérelem. Felkérem mind azokat, kik „Konstantinápolyig éa viaaza* czimű útirajzomra előfizettek, vagy megrendelték, szíves türelemmel legyenek, mert a munka csak ez évi húsvétig kéazülhit 0\|, akik pedig gyűjtést eszközöltök vagy eatközöhiok, tudomásul adom, hogy a beküldési határidőt február végéig ho-szabbitom meg. A nevek olvasható iráaat kerem, mert e munkám pártolóinak névéit emlékül a könyvhez csatolom; nem vagyok ugyan ba- rátja az efféléknek, de ázon körülmény, hogy a tricazti Lloyds egyebek kiváló figyelemben részesítettek — jelezni kötelességem. Nagy-Kanizsán jan. 18. 1873. Bátorli. — lengyeltótiban mult hó végén olvasó egylet alakult, mely január2-án már meg is ny ittatott. Elnök : Maar László, igazgató : Zboray Béla, pénztárnok : IJImer l\'ál, jegyző: Simou Izor, bizottmimv i tag >k : 1\'\'i jaky József, Ur. Schvrarz, Gáspár Lajos urak. Oiszesen 15 lap iett megrendelve. Örvendünk őzen, e yidé-ken oly szükségessé váll és a szellemi műveltséget előmozdító intézménynek. E hó 20 án az olvasó-egylet könyvtára javára fényes tánezvi-galoiu log tartatni, mely annál inkább is ered-ményduanak remélhető, miután az ogéaz vidék értelmisége állal látogatva lesz, éa a rendező bizottmány a bál sikere érdekében kitűnő buzgalmat taliusit. II. — Somoggrárott a napokban ogy kocsin ülő kél polgárt a lovak, megijodé* következtében elragadtak, melynek szerencsétlen következménye az lolt, hogy az egyik polgár laba éa keze összetörött, a másik pedig azonnal meghalt. — A sUmegh vidéki tauitó egyletnek 1872. évi decz. hó 6 én tartott választmányi gyűlésében felvett jegyzókönyv 4. pontja értől-mében, a lanügybsratai egy külön „Értesítés és felhívás* cziinü ivén folazólitaitak, ax egylet szántára azátidékolt könyvtár felállításának aegédkezéaére, nem különben, az alapító ugy a pártoló tagokra vonatkozó alapazabályi kivonatok közlése után, ezek aorába való bolépéare. Midőn a nemes felkarolásért az egylet válaazt-mánya köazonet- t tejezi ki, egyszersmind a be-fizetott tagdíjakat, nyilvánosan nyugtázni szíves kötelmének isineri. A fennebb omlitelt érte-aitéa ós felhívásra, az egylet tagjaivá lattok és fizettek: T. Kitnor Sándor ur, mint alapitó 25 Irt o. é. Három évro pártoló tag- éa még 2 frt tiszteletdíjat: Tek. Bogyai Antal szolgabíró 5, liarcza Kristóf, földbirtokos 5, Gyöinöroy Vin-ezo, járásbiró 5, Horváth Pál, földbirtokos 6, Dorner Kajetán, kereskedő 3, Eitner József, magány zti 3, Edeskuty Sándor 3, Fcrber József, . ügyvéd 3, Mojzer Imre, vendéglős 3, Kamazét-ter Viucze, lovag 3, Stamborszky N. gyógyszerész 3 frt. Kél évre: Schmied Ferencz, lőordész 2, Schieber Flórián 2 frt. Egy évre fizettek : T. Baumgarlner Józsel, aljarásbiró 1, Binder Péter, jegyző 1, Czedly József, adótiszt 1, Doc-teríts Nándor pénztárnok 1, Epalein Vilmos, kereskedő 1, Fehér József plébános 1, Fodor Aurél kir. végrehajló 1, Fiacher N. kereskedő 1, Fántll Au.al 1, kuufman Uudoll kereskedő 1. Kohn Józaef 1, Kell Dávid I. Mayer Ferencz 1, Mojzer Józael vendéglős I, Márkus Salam. 1, Nemes Mihály adotitzt I, Németh Elek báb-aüió I, Pintér látván lisztsrtó 1, Pintér ügyvéd kL l\'oók Alajos tiaz. szbiró 1, Szmodiss Karoly j -b aljegyző l, Schrotta János l, Székely Gusztáv számtartó 1, Szigethy Pál ellenőr 1, Tóth Kálmáu magánzó 1, Win ter Vilmos orvos 1, Weiazfeld Adolf keroakodó 1, Würg-burger Jakab kereskedő I frt, összesen 101 frt o. ó. Az egyletnek könyveket adtak ; T. Takács Alajos ügyvéd, 18ü9-tól 1872-ig a természettudományi társulat közlönyeit 12 füzet. Jen vaj-József postamester, 4 kótot gazdászati könyvvel; zV aUineghi tantestület tagjai közól: Polgár János Ili db, Bruckcr A lajos 7 db, Kiss Sáudor 4 db, Liszinor Józsof 4 db, nt. Ádám Iván káplán ur 3 dbot, melyek mind tan- könyvek. Tanügyünk halad, de haladni fGg méginkább, ha löbb ily készségű hazafiak sorakoznak a tauférfiak közé, mint a fennebbi igentisztelt sümeghi urak ; kik lelkes felkaro lásuk álul, ezen még ifjú ogylet fölvirágzásának úgyszólván alapkövét tették le. Boldog újévet 1 Boldog leeud hazánk jövője is, ha nép-nevelésünknek pártolói leendőnek Slimegh, jan. 10.1872. llruckor Alajos, egyloit jegyző. — Színesnek jónek Nagy Kanizsára, ogyszerro keltő jelentkezett, Aradi Gerő éa Szuper Károly azinigazgató; mivel Aradi ur társulata operottokot is adhatoló, természetesen elónynyel bir. * — Felső-Ha hóton a berekbon, az úgynevezett azt mihályi „Szélviz* felé vezető kanalia metazéaeért járó dijt, midőn a község bírája mindon előleges tudisiiáa nélkül exeou-tioval azodto volt: tegnap, vagyis c hó 16-án a nevezett helyen egy fi»ul legényke a foglaláat ongodni nom akarván, — a foglaláson jelonvolt foglár, oldal-fegyverét hüvelyéből kiráutva, a nevezettnek vékonyába döfte. — A bíró, — a foglár a toibiek alig megtörtéül esetre nvsg-ijedének 6s elkezdték a szegényt ápolni. Hogy mennyire veszélyes a szúrás, a jövő számban fogjuk említeni. — Hix»zük, hogy az illotó hatóság figyelmét nom lógja kikerülni. — JuhásM Péter, nagy-kanizsai községi iskolai tanító, a magyar és német szépirá-szálból vasárnap és caütönökön h«:enkint kétszer órát adni óhajt. Érickozhetni vole főutoxa, 4t»7. szám alatt nauonkint d. u. 1 —2 óráig. — Rövid hírek A pesti nőkepzó-egy-let tombolája 7000 foriutot jóvedelmoaolt. — A vaauti személyvonatokon ezentúl egy egy reudbiztos utazik. — Tarnóozy Gusztáv képviselőtől ellopott böröud tettese megkerült — Kolozsvárott egy 42 éves, 2 láb, 3 hüvelyk nagyságai törpe eiubert mutogatnak. — Ohiuá-ban Kr. e. 4000 érvel már ismerték a selymet. — A cholera megszűnt. — Pesten 6öt>4 hás van. — Görgei Arthur jelenleg a aogesvárt vasútnál van alkalmazva havi 150 írtért. — Hazánkban a cholera 3723 áldozatot rabolt el, meggyógyult 38U5. — Dubovay Béla, államügyész megőrült. — Magyarország az idéu 33821).ujonezot és 3083 póttartalékost ad a közök hadsereghez. --- A chiuai caáazár környezető 120 nó\'jól áll, 3 első , 9 másod-, 27 har-madrendü feleség-- éa 81 ágyasa van. TUvténeti naptar. Január 10. 1527. 1. Ferdinánd Magyarország azabadnlmaiuak\' fontartását ígéri. — 1849. Theodorovica seregének vérengzése Vorseozen. — 1858. Und-vav halálozása. 20. 10Í;5 Sala...... király békét köt Béla fiaival. — 1407. Zsigmond kir. a jobbágyok szabadköltözési jogát mondja ki. 21.918. A magyarok Basel várnaát elfoglalják a egészen feldúlják. -1849. Görgei ctatavasziése Wind-achxchtnál. 22. 141 ti. Zsigmond kir. Lyonba utazott. — 1(121. l\'zobor Erzsébet, gr. Thnrzó György nádor özvegyét Ar yamegyn egyhangúi tg örökös fóia-liánjának válaaztia. — 1788. Byron születése. - 1848. Perczel Stolno- magát, s a nap fáradalmai után mély álomba merült. Saját vallomása szerint azt álmodta, hogy egy óriási sült íáczánnal küzködik. i Épen legyőzto és megakará ízlelni, midőn , hangos kopogás ébresetetto föl. Anatol szemeit \' dörzaólé s nom vette észre, hogy háta mögött a tábornok áll. — Kedves Braasier,—szólt barátságos hangon a tábornok, ki kiadod izmos emberke volt. — Valóban rendkívül örülök, hogy ön időjében megérkozett. — Lipót irja, hogy Páriabau ön réazéről minden formaazerűaég megtörtént. Készünkről is minden elő van készítve, a házassági szerződés fogalmazva. Ito-inéuylé\|rf kedves Braasier, nem feledte Lipót utasításait. Nem tábornok Ur nem feledtem el, — válaszol hirtelen Anatol. — Biztosithatom önt, hogy a mit Lipót tudtomra adott, abból egy szól sem feledtom el. Igazán ! kiált fel vidoran a tábornok. — Ón tehai nem feledte, hogy unokahugomat Le-uórának hívják. — Ez dicső. Hanem arra kell kérnem kedves Brassier, hogy Leuórát ugy üdvözölje mint régi ismerőst. E tekintetben különösen őrizkedjék ön Orsolya nénénk közelebbi rokonai előtt, valamely vigyázatlan szót kiejteni. Do elég. Netudo ón ért engem kedves barátom ? Anatol meghajlá magát. A pillanat itt van. — Szólt újra a tábornok. — Várnak roánk. Anatol megrémült, do nagymérvű éhsége; nem ongodé felfedezni, hogy ó tulajdonképen nem a várva-virt vólo-gény. E közben a tábornok karján fényesen vilá- 5;itott terembe lépett. — Van szerencsém — olvtatá Brassier z\\natol urat, anoka-hugom Bevillo Lenóra jövendő férjét bomutatni. Ana- tol elsápadt, kezoi ugy égtek, csaknem leroskadt, ily komoly következéaekre nom gondolt. A tábornok őt azon koroa úrhölgyhez vozette, a kit már megérkoztekor látott. 0 kezet csókolt nekis mindkét kezét nyujtá a piruló Lenórának. Alig vagyunk képesek leírni, mily megerőltetésbe került Anatolnak játszani a véletlen szerepet. Nagy zavarból mentette ki a tábornok ; midőu hozzálépve, egy közeli ablaklülkébe intette. Kedves Brassier — kezdé — ön nem gondolja, mily szerencse ön- és unokahugouira nézve, hogy ön jókor megérkezett. Mi, roppant izgatottságban voltunk, hallváu, hogy Benau-nénél a gyorskocsi feldőlt. E szérencaétlenség unoka hugomnak 500,000 frankjába kerülhetett volna. Szeroncso, hogy ón más kocaio utazott. Valóban cendkivűli szerencse. Holnap délbon fogjuk fölbontani Orsolya nénénk végrendeletét. De hisz ezt Lipót önnek úgyis el-bőszéi te. Emlité. — Felolt zavarral Anatol. — De megkell vallanom, hogy egészen meg nem érthettem. A tábornok némileg bámuló tekintetet vetett reá és igy szólt: „Tehát elbeszélem önnek lehető röviden. Orsolya nénénk ígon gazdag s egyszersmind igen különcz aszszony volt. 0 kovéaaol halála olótt egész titokban készítette o végzetes- végrendeletet. S, mi, kik hagyatékát kezeltük, lepecsételve találtuk. Egy hozzámel-lékelt utasitványban megtiltja uekünk, hogy halálanapjának évfordulója előtt felbontsuk, különben egész vagyona özeké, meg ozoké a káptalanoké less. Mindeddig egy szót som tud- tunk a végrendelet tartalmáról. Ezelőtt nyolcz i ■appal Orsolya nénénk egyik igen bizalmas i koinornája eláruiá, hogy általános örökösének Lenórát novezto, ha a végrendelet lölbontása-kor férjnél lesi. Gondolja el kedves Brassior . ! levertségünket, hogy hol találunk rangjához ! illó férjet Lenórának. I E zavarunkból Lipót segitett ki, ajánlva j önt, mint jó barátját és iskolatársát. A többit úgyis tudja ön, Lipót elbeszéléseiből. Do most sleasen ön és nyújtsa karját Lenórának. zVnatol levertsége szembetűnő volt. A busz órai kopla- ( lalás párosulva az okozandott zavarokkal, akárkit sem hangoltak volua jó kedvre. De i»mét rendbeszedte magát és azon reménybon, hogy végre az étterembe mennek, nyujtá karját Lcnórának. Azonban a vendégsereg a házi-kápolnának tartott. Anatol egészen megrendült . . . Becsületérzete nem engedte, hogy az ismeretlen vőlegény helyébe lépjen. — Nom volt gondolkodásra való idő. Hirtelen rosziilléitel mentve magát, a tábornokot egy üros szobába vozette. Tábornok ur — szólt a bámuló tábornokhoz — éu nem vagyok a várva-várt vőlegény ..........A tábornok székro rogyott és fuldokolva hobogé — Ön tehát nom Braasier ur . . ......Anatol elbeszélő a történotet és meg vállá, hogy rendkívüli éhségo gátolta ót, a dolgot korábban felfedezni. A tábornok kezébe hajlá fejét és igy szólt - Mit togyűnk? minden vendégnek elbeszéltük, hogy mi önt már rőglőlfogva ismerjük......Hallatlan botrány- tárgya lesz o tévodés.....Uram — szólt kösbe Anatol — reám mindon körülmények I kőit számíthat, E pillanatban egy szolga lépett \| be s jelenté; hogy a pap az oltáruál áll. Ön felfedezte, liogy nem az a kit vártunk,«»- szólt újra h tábornok — eljárása lovagiaa éa becsületes volt. Keljen öaazo húgommal — de urau e beszélgetés tárgya, maradjon keltónk titka. Anatol visszatért jegyeséhez és az osketés zavartalan. megtörtént. A szertartás után kimondbatlan örömére; fényes lakoma következett. Másnap Lenóra testvére, Lipót is megérkezett, kit a tábornok Beaumo egyik kórházában talált f<l. ápolva a jelentékeny sérülést szenvedett igazi vőlegényt. Lipót alig volt locsillapitható,szörnyen dühösködött. okvetlen leakarta azelni fejét Lenóra férjének. z\\zonbau végre ia belátta, hogy ez esemény ily megoldás után köznevetségül szolgálna és megengesztelődve fogadta karjaiba a véletlen adományát, t. i. sógorát. Kevés idő múlva Anatol ép oly bizalmas barátja lón Lipótnak, mint a tulajdonképeni vőlegény, kit szerencsétlenségére, szinte Brassier Anatolnak neveztek. Brassier Anatol jelenben boldog férj és atya és Orsolya néni végrendolete által gazdag ember is. Befőjexiük,ez. ugy hisszük eléggé különös történőt a most beszély Un k zárezavaul a követ-kőző csalhatatlan igazság szolgáljon : At ember terven, oh <U termés .l\'iv.Mikro uvave silrn/niotU kevés. At ember tarrea s l.t-u régesl - S lehal, b.>ír víj{x4#lv»l, Hiivllnket Téraai. Ckataaabriauá, kot elfogl.lj.. - Ugy»ne» n.p volt ] a lerctali w.t.Kl.pk. é» üchlick k»i»lt - 18»3. A lengyel telkeié. , kezdete. \|\' HCetl neLjptö-r. I.ulr l» 111 JWl 1873 Vasúti naponklntl menetrend: e.lul V K.ilÍmíc iI ll.rc.r. t. DomU.vAn. \' ..((.l HA- 4» beil- Katholikui oap- lrolaiai.» ! \| nap ,• «»\' .._.!. ""I"4\' J.nV-y, A kánai iiiei.yegiSrCI. 1 Já\'n II. 10 Vaaaraap E 3 Jei. nev íO i llíliB Káb. >eb. \'ül \' Kedd Agnee Ití 1 ^.erda Vtne.e •M) ClOlflrlök) Márj. elj Jl . l\'éi.lek . Timolheuj ■a 1 S.omb.1 \| Pál fordul. Káb. Seb. SS J Pál íord. a c. i\'4 s . h D.mbo.inél \' Érték- éí váltófolyam jan. 19. 5/o moUllques 66.20; 5% nemz. kölcsön 70.52; 1865-ki álladnlmi köleaön 101.— ; bank-részvények 970; hitelintézeti résavények 327.05 J.ondon 10810 ezüst ágió 107.75; arany darabja 5.12; 20 fituikos arany 8.63- kr. Felelői szerkesztő: Bátorfl Lajos. Bécs.jsn, 11 ón: 3, 62, 20, 90, 57. ■l l>ak H.oml.alheiyig. IU 1 FL váiaU.i., JEJ" rsjyllttöx-. Wiclulgfár Vtele! In állon Branchoii, iiisbosondoro abor boi \| Boriig dor allgemoln beliobton Original-LooBo 1 roehtferligt sich dug Vortrauon cinurseitsdurch anerkannte Soliditltt dor Firma, andorseits durch dini sich hioraus crgob\'iidc-n onormou Absstz. Dio wogen ihr-r l\'Uiiktliclikoit be-k iiniiio SlaaU-Effectondlandlung Adolph H a u s i n II a m b u r g ist JcdurmHtiu uut\' s Wttrmsto zu ompfóhlou, uud inaclion vrír auf dio lieute in iiusurcm BUtte ureclu-jnono Ati-uonoe obigen Hnusos besonder* auiuiorksam. Idiilt vagy kezdetleges titkos betegségeket és tehetetlenaéffet hatontienri gyógy mid sierlnt gydgyil dr. Ernit L., Pattan, bálráiiyuteia ti, te. U. cin. 15. ajld. Rendelni idö délután 2—0 óráig. K betegingek gyakran, bogy aionuSli eredmény érették el -- kttnnyelinfleii nagy adag jdd »gy kéno«örel keielletnelc. At igy. gye-gyúltak aionban a legboriae.tdbb ut/.bajoktrfl láinadlalnak meg ; annyira, hogy a kOtn.yelinfi gy.igyk««lét miatt kivi rémégilkig ncuved nek. Ily v. "élvek ellen menedékei nyn.il a ha-•onttciivl gydgyindd. int" nemcask a legrégibb bajokat meggyógyítja, de b.Una oly jótékony, hogy iitóbajokt I l\'lni liem lebel. A* életrend oly egy«xeií, hogy niuideiikitSI meg ■ I.evílilog ia et«k&UeUk rendelét. hit.V JSi HIRDETMENY. A,Tisza\'biztositó ésjelzálogban 11 Debreczenben. ^ Alaptőke: ka millió forint oszt. értékben. Van szoroncíénk tudomására hozni, hogy a nm. i... , , . . . •„.,.• „Tisza" biztosító- ós jolzálogbank Dobroczonbon, üzleti inuLUde- iiindcn ágra . kir. koroskcdolmi ministorium folyó óvi junius 21- dikón kelt 9192 dik számú engedélye alapjan, a r \' nét folyó évi MScpIrlllbtT hó O éi» megkozdotto. 1 \' Biztositásuuk lüz- ós jé« ellen a loholó logjutányosabb dijak mollott. í Díjszabályaink megállapításánál kiterjeszkedünk az életbiztosítás torén oz ideig felmerült n i és módozatra. ^ közönségnek kétmillió forint alaptőkénkkel: olvállalt kötelezettségeinkhez képest meg- , kívántató biztosítékot nyujiunk. , , \' , . . , . Ji-linlugbntiUi Üzletünk megkezdését kósöbb lesz szerencsénk a n. é. közüneóggel tudatni. 1 Kult Debreczonbon, 187^- szept. 5. ; „TISZA" biztositó- és jelzálogbarik: j Gróf Degonfold Imre. elnök. Bay Bertalan, Ol&h Károly. Pusztay Lajos, jogtanácsos. iguzgiuó- tainiCHortok. íu, MT~ Ügynökségek az orsiág mindon jelentékenyebb bolyén síorvozvo vannak. yqf >h«>-Khiiíz>« s vidékere szolgáló f.»üayinh%-ék vitelével a ^ „Zala-Somogyi Közlöny" felelős szerkesztője: B.VTORFI urat bíztuk meg, ki mindounemü felviliigositást készséggel Ad s a vezérügynttkséggeli érinlkozést eszkttzli \' ~ tásokut 9gy«nlórp tüxUnr Szepessy Kftlmán, vezeriguagutó. K-lbiilosilunin nex\\e íik Biztosi- \' tu7ti—a. i j « : Faraktár mcgiijiíás Lcpjráilon, Alulírott tiszteletiül jelentem, miszerint Stájerország- ésKoriutliiá-ból szállított fuauyngokból Légrádon a Mura és Dráva partján raktárt nyitottam 8 mindennemű líptllotfa, deszka, lécz snt. azoiina jutányosán ós 11 legpijqtoaabbaii ki.zulgáltatnak. Megjegyzendő, hogy t. vovitim rósztíre a raktár mellett fekvő dáli vasúton a megrendelt anyagok gyorsan s könnyen szállíthatók. Valamint nagy-kanizsai lati/Jelemben szilárd c!s pontos szolgálattal vagyok t. megbízóim iránt, ugy ezutánra is bizodalomra midőn fbl-kórnám. ajánlom a nagy-kauizsai fő- é) k\'grádí fiók-faraktáramat. 15ACHRACH GYULA, fukereskedő N.-KanUaán. • Allerneu8te GLÜCKSO FFE 11 TE. Glück und Segon bei (John. (írOKHO von ^Innte llninburK Kiirantirto Geld-ljOtterie von Bbi-r aMlllon280000Thaler. Dioso vortboilhafie Uold-Loltorio ist diettlllnl wlc-dr rum duiN-li íietviniie «niiz bedeutend vermelni, sio ciitliillt nur 67,000 Looso, und vrordon iu wonigon Mo-naloQ in 7 Abtheiiuugou lulnt-nde (•etvlune Iier «e-woniien, niimlioh: vili neu>T grtiBn-r llnuplKeulini oveut. 120,000 l\'li\'iler,speolul Tlilr. 80,000. 40,000. /íj,000, «0,000, 15,000, 12,000, 2-mal 10000, 3-inal 18,000, 5 lual 14,100, IU,200, 12 inal 12,000, 11-mal 8<)00, 2 mai 6000, 1-mal 5000, 12 mai 4000, 1-mal 3(100, 35-mal 2000. 3-mal 1500, 200-mall000, 8-mal 500, 363-mal 400, \'i\'i mai 300, 498 mai 200,800,-mai 100, 25-mal 80, ÓO-mal 70, 25-mal 60, 60-mai 5.0, 22650-mal 47, 10225-mai 40, 31, 25, 22 A 12 TUulor. Dio Ciewinii-ZiehuuK der erslou Abtheiluog ist uuillleh auf den 23 ten und 24 ten Januar d. J. fostgestollt. Es kostot Itienu d«» Kitiné Uriuiunllon!! nur ((.— Old. O. W. dnn Imibe do. uur 3.- Old. Ö. W. dn>t viertel do. uur l.»/, Old. O. W. und seiide ich dieso OriKiiiul-LouHe mit IteKli\'runK1-Wu\|i\|>eu (nieht von dou vorbolonon l\'roinosson odor l\'ri-vat-Lotterieu) gogou frnnkirle Kiusonduug des BetrH^cH selóst nncli dou cuifiTiitcuteu U(-K« ndt-U den gecbrten AuÚrag.Uuborn aorurl zu. Die aiiulielie ZU\'liuuuHiÍHt« uud die Vorsendung der Gewiiingelder erfoljt Hwfort imi-li der ^íi-Iiuiik au jedou dor Bolhoilig-ton prompt uud »«r»eliwl«\'Ken. 31 oiu üeschttft ist\'boka.intlich <lttn AeltCfHfi .und AlleryltteklIc/wte, indum bet mir BethelUgten schon dio yrÖHHten Jíuujttyewtmie von Tluiler 100,000, 60,000, 60,000, 40,000, 25,000, 20000 sehr hllutig 15,000, 12,000 10,000 Tluiler ctc.otc., uiul jün(/st in dun Monaten Nov. u. Dec. v. J. smugelmbton Zioli. die Geammt-Sumiiu> von tíber 175,000 TUaler laut amtldien OewhinllMen bel mir gcwonnen habén. LAZ. SAMS. COHN, in Hamburg, Haupt-Couiptoir, Bauk-und Wechsolgesehált. WAJDITS JÓZSEF nagv-kanizsAn, .iielj. 40 év 61, fennálló U Uunínluln.k lef..g)-oúb ka.,,., irt U ralzMcr koro.kedé.ót^kalc.(jnkényvlitrAt, „epekre «lk»lm«.oll ...léi, dupl. gyom.jtajAv.1 működő kénj vnyemdijél, . n. é. ks.ón.ég figyelmébe é. pirlfegá.íb., - KUlauö.eu 1,gyeimébe ajénleü, mmdeunemtl Bf naptárán "WS \' dft. válwilékél, mogiíftbott írért; v.Umiin könyvkiadó.hiriulomban mugjo-jelent gyónyurA ki.déRU müveket. Jutányos, szép, és jó!!! már régóta az éu „Jelszavam", molyot daczára annak, hogy valamennyi pjpirgy.tr és a munka -orö 25% áremelési úyort, ozoutul is kóvotok, ós azért bátor vagyok áruimat a régi meseszerű jutányos árak mollott ajánlani: (860-1&.) — frt 50 kr- — „ 50 kr. — , 70 kr. 1 . - kr. 1 . 30 kr. 100 db látogató-jegy, 5 perez alatt elkészítvj . , 100 ,, levélpapír névvel vagy kozdóbetllkkel . . . 100 „ „ - fokoto nyomás..... 100 „ „ . borítékkal szép papirtokban . 100 ,, llxletl levél névvel, fekote nyomás..... egy egész rizsma levélpapír vásárlásával a nóv ingyen nyoinatik. roá. Czimnok, eljegyzési és uskotési jegyek, tánezrendok és áruszámlák legújabb Hinerlkni nyorhhHjtóinou legjutányosabbau készittotuok. Irodai ós cziintáblák 10 perez alatt elkészülnek, darabja 50, 80 kr. 1 frt, a legnagyobbak és legszebbek 3 frt, urak és hólgyekro nézve, kUlönüsou utazások alkalmával igen czélszerüek. Papir-gallér és kezfodornak tuczatja 30, 35 kr; uti-. vnrró ót IrÓHXÜkiénU\'tek, útitáskák, kftnyvtárczák zárral és zár nélkül dnrnbja 80 krtól egész 10—15 ftig; továbbá: \'ur.ik, hölgyek és gyormokik részére való ajándékoknak igen alkalmas különféle jutányos és szép áruezikkek. ....... - -" \' - \'\'—\' — -----táiokat e.imekot, melyek uyom^gyá-\' ekben legdnomabban ti legpntnpitabban iia rooooo levelekel, níraieiint: Neptun. ni, Uibé, Cam4e..... Kulöiiflieu ajánlom a divatoi kelltlt níi ra\'mban leveleken é« borilikokoii srgny- Sl egyíb kciiulnek, nem különben a míg mindig igen ri ka f öilbouetle, Kgyplleu, Uuai<\|ue^ J)iaboli<\|ue, Joujou, l. igen jaíányua áron KANITZ C, papir éidiitm{ldru ker«tkJ>!>i<iOorolyri ulc»a 12. it.a. (ozelótt Deák Foroncz utcza) írásbeli megbliáiok t«i\|ss mege sgeileire és utsavit mellett azonnal tiljsslttetnsk gpp* Zum Königtrank! Der Könlglrank, eine mit vieleo wllder l\'flauaenakftcn berelteto Lemonade, gröaates byglllulach.diátetiachti Lábul »Ur Kranke, Oeueiende uud Oeiui.de, lat ulcMa weniger ala .Medacln-oder tlehelminlttel; er liefert dem Orgpuialnua eine Klllle von OeaundheilaatoÉreii, durch welelie dio Natur dureh Blut- und KKficbeiaerug) 10 uoigenandelt wlrd, daaa die Kraukheits-Uraachtu und dadureh dio Krankheit selbst venchwinden. Heit Habuemoun und Prieaanits Jal uicbla 10 Krataunlleliei auf dem Oebiete der Natur-hailkuude geichebeo, wio die nuuderbareo Kureu, tfelche durch deu Königtrauk bewirkt Keiden, Krltber IXehelte Jedcruann Uber ao i.uglaubliehe Dinge und dachte, daa wieder eine groaaartige Táuachung dea l\'ublikoma b-abaichtigl wdrdo Die Thalaclien beweiaín, daa wirklieh eine groa<artige Kia<helnung an den Taggrlreten, welche ala der Aniai.g einer neueu Aera der lleilkundo <u betri.chlen itt — Uem gegcnllher muaa min eine neue Theorie llrwunil-r ing erregen, wi lehe die inlle Wahrhclt, daaa dia Nalur der baalo Arii aei, bealMiigl. Durch dou Königtrank aiiul g«i schweren Wundeu (aehnell, \' und faat ohue Hchmerien 1 allén llr ialleid.il (tlf - M keit, ll.uilbekleminung, Hrualverachleimung); bei Ililfe; hne \\\\ aaiidiu.i\| auch langaa) Ma^eukreba unifgloalichor Magenverachliea. ; aung (aelbat lu Helhanlen In llerlin, der gröaa\'len l(eilanslalt Preuaaena); i\'alienl \| pbokáin aoit drei Tagé .veder tipeiae und Trank, n»eh .Mediám\'; der Trank 1 ober öffoelé flpalaeröbte und Mageu. mid die I p-gvltalichen Scbmeraen abbwanden bald da- \| rauf; vou den fggr Aerileu anfgegel.en, \| •tand er iloch am höchaten Tage vviedor ^~auf und ging nach der 4. Klaach ) lleruf 1 ( vle\'en Kallen \\ irateu Trinken den tOdliehen llerakraukb\' hlttflgen ller.kikmpfen pf i die Kiktnpl\'e milunter vom an forl; eine »«lch Kranke, vo.t élnem der gelelirtealen. Aersta llarliu\'a d.ei Monat ver-gnbena behandslt, war von Ihm nach mehr maliger grUndlicher Uutersuchung mit der Erklkrung verlataeu : ggen dieaea Leideu (iebt ea kelne .MedlcTu7!^ uud er er-warte in Ikngalens drei Tage den Tod ; aucb (ie abar aUud docli achou aul hkchtteu Tage auf\| der grkillche ilerakrampf Mar vom eralsu Trinkau aa wrggebliebeu, der Aersl abar wollte apltar durebaua uichl glau-ben a^" Jaai aie gtuoian, ala hat aih abar verbairalet; allén Augan-Krankheitan, aucb unheilbaien k.rbbpduiigeu, »»no aucb üreratlonen oicbl mftglicl, waran, u a. durch Keaorptien dea kryalaliairten Wattéra der Pupilla \| eia aeit i.cbi Jahren loUl fcrbliudel.r (Helevue bel t.ier) erhielt i«ln Augeulichl durch eine elnaigeKlaieh.einandererdurcb 13 Klaachen ; daat i<d acbkrfsr und weittr aehen ; Auge-neiiiiundungen durch Trinken und warung Uiu\'obikge (Miachung mii warmeu Waaaer, Wagonleldeu und ap 510—4U jkhiígan »l«-gaukrlmpfen (hier am schnelateu, uaclidem allerlei Kuren und Mitlel urgeachadet, 20—30 jkhrigeu Khcuuiatiamua mit I khmung (olt achon nach einer Klaacha, auch Lkhuung .ler Zunge); Lungeiienlainilungen aelbat im höchateu Stádium , aleia nach cinigemai Triuken, nie tödien\'fca Ki« anweoden 1 (lau.aaruie Uui-acbllgel) heiaen llrand und heatigatem Wuodaleber. nach elolgeinal ^Triukeu und Unuehlkgen aelbat bel der Milsbrandvergiflung aiehe obenl): wenn der liraud im Knocben, daa (llied eine Htuode hioeingelegt \| der liraud vrlrd abgeatoaaen, daa braudige Klriach verrettert und die ■••Wunden heilen aehnell) allén Koaen und Fiebern auch Kiudbelt\' Nerteníebar ^belm Fiabar aríolgt auch rechen durch Rtkrkung der Mageuoc nieht wlo beim Brechmiltel durch Hcttwáct achweren SkoJÍelu u. DiUaeuleidan olt achou I nacb einer oder wenigeu Klatcheo Aiiafllhrlich llroadrllren lll.ér den KSnlgtrank llaupt-Kraiikbeiten, aur.h . "lechten uud Oe-lehwüreu (ael.r aehnell, ; Dialberilia pitinket, uud báitxillndlich recht wkrmen llmaolilag wie bei Bríuroe) ^«enii Daa Uebel nicht aua der Tieae koinmt, ateta achnelle ileilung I itrkune heiaa trinken: und recht warme üinachUgo auf Wolle um die Kehle i docb nichl mehr in höchalen Sladimn ; allén Halaleiden beaondera Kahlkopf-Eut illnduug (hier aabr aehnell; Miachung mit heiaaeu .Waaaer I), auch lialaachwindaucbl aelbat lm\' hohen Stádium, vro achon viel gebelat worden ; Kpilepaie oder Kallaucht ( bSiea (Vaaan"), milunter achon vom eralen Trinken au nichl wiedergekommen, wo\'a jahrelang faal Ikglich kam; oll keine hielfe ; Ululbrechen (acb\|iell, mit faal augenblick-liober lleriihigung dea gmien Korpera); llemorrhoidou (Knoten oft achou am nkebaten Tage forl), aucb hkmorrohidaler Heiachlel- lllaa ind Nierenalei n (ml (an igen Tagén die Autln.ung d«r Hte.ne i, oft kein. llilfe"" , kopfkelik und Kopíkrampf (.«!„ aehnell, nenn rom Magén herrtlhreud ; lluckeoiaarka.laíra lm bobén Htadium (vou der kOnigl. Itcgierung ia«r> awei Jahre ver-gebana in die lllderu geachlckt, > Heh iu nichl mehr l\'Uaae aufaaliau achon apailaran gaheu kOnnenl laV- aueli aait Jabrau geauud ^gebliebao. Diarrhfla und Krbrechen (dieata aclioo nacb dem erateu Trlokan; arrbei ^luglingau triokt Mutter oder Amme; Cbolera uod Cboleriue I \'9m Keuchbuatru (ni i-teua •Gbne") u Hchwlmme; argen Verachleimuugeu. Appétit- und 3chlado>i^kait (hier melatena achou am eiaten Tage . alleu Auateckuugakrauk heiten, auch l\'ocken dieaelbe failan nach de,n eralen Tiiuken aua rechende l\'ocken veraclmiiidrii Uber Nacht apurloa, ao daaa I\'alienl geauud iat, wie au.vu,; Kieba u. Knochenfiaaa ^auch hier oft achuaU, aelbai bei hohen Qrade); auch SaUQuaa (hier uicht i0 ichuellj; allét, Waaaerauchteu (atarko Au>chwellungeo der Uliadar oft Ubor Nacht forl) ; achweren Meuatrualionaleidcn { a. Jahre langu lllutfluaae, aucb J«bi« lauge- Auableibea nach elnigemal Trinken; g»»ylbera baupl enkrankhoiteu, auch an llleichaurhl (hier laogaain, i lm eine Kainilie Ireteod, faud Jacobi die llauifrai, achwor krauk, vom Arat aa<gegebao; dor Mami roichte ^ \'I" \'len Kon.glrauk, uod am anilern mittag Olfueta ta». aelbat dem Arile die Thure, der Tiank in der llaod \\ Hchvrladaueht and vielwttchentlicheu hekt, bchw iaaeu (eratere im bohém Hladtuui a.bon nach 3 Klaachen, die lalatere,, nacb eiuige-Triukau) liberhaupt; ......................B„___---il taufer deu von Atteaten, aillO groaaen Theil aintlich oder gorictatlkh, iu » KílUn aogar eidlich beglaublgl, werdeu anf Verlaugen Uberall frauco und gratia geaandl. (\'JT\'J— 1) KrAnder nnd alleiniger Kabrikant dea KOnigtrauk t Wlrkl. Oeaiindheilarath [Hxgieiat) Carl Jacobi in llerlin. Die Klnache Kflnigtrank-Kxtract. iu dreimal ao viel NVaaacr, koalel itt Wl«n, fl. 1.50, in den Oalerreich. Proviuien fl. 1.60, reap. ri. \| 70 /,u beaiehen durch dia Qenoral-Agentar für Oesterrelch-üngarn boi H. HAACK, Wien, Wtihburggaua 22 írn Depói in l\'eat, bei Apolheker J. v. Török. Annoncen-K.pedltl. nZeidlerfcCo Wien. UZLET-NAGYOBDITÁS. A nagyérdemű közönségnek van szerencsém tiszteletteljesen jelenteni, miszerint tizenhét óv óta a t. közönség közmegelégedésére vezetett KÁRPITOS ÜZLETEM KT azután is osztatlan tőkével, ós a Nagybecsű megrendelőim leje óta, logjobb segéderővel folvtatandom. különös kényelmére, folyó szeptember hó gazdagon lel,szerelt asztalos bútor-raktáramat is megnyitottam, melyben a legfinomabb ízléssel, a legújabb divatú, és a legjobb minőségben készült bútorokkal minden elgondolható árfokozatban szolgálhatok. Midón a nagyérdemű közönségnek, kárpitos üzletem iránt tanúsított bizalmáért hálás köszönetemet kinyilatkoztatom, egyszersmind ASZTALOS BÚTOR -ii AKT ARAM AT kiterjeszteni kérem, biztosítván, hogy nagybecsű megrendelőim elégedísét ki--nyerni fófeladatul tűztem ki magamnak kiváló tisztelettel (034-9) ZOTTL GYÖRGY kárpitoa ée oaztaloa butor-raktárnok. JÓ ES OLCSÓ!! KOPFMAHLER KAROLY, (^J Q NAQY-KANIZSÁN. Ajánlja legjobban fVIszi relt óraraktárát, hol mindennemű jól szabályozott órn nagy választókban, egy tivi jótúllái mellett kapható Számtalan ZHi ijóra.legfínömabl) minőségben. A cs. kir. arany- én ezUstbélyegzöhiva-tal által megvizsgálva; Valtkli Remontoir, szabadalmazott külön inutatómüszerrel . 22—26. ugyanaz kettős fedéllel, jegezet üveggel..... 32 —38. Igen finom női aranyórák, 3 sz. aranyból, 4 rubinnal . . 25 — 28. ugyanaz, zominezozott . . 27—31. ugyanaz, jegezett üveggel . 26 — 29, Nói órák kettős fedéllel . . 40—4G, ugyanaz zománezozva . . 50 — 61. 70-80-90 — 100 írtig. forint. 9-12 14 —1Ü. 14-lli. 16 — 19. 18—21. 17—21. 20-25. : Ezüst henger órák, 4 kóré ! ugyanazok kettős fedéllel j ugyanazok jegezett üveggel Valódi angol horgony . ugyanaz kettős ledéllel . ugyanaz jegezett üveggel ugyanaz, kettős fedéllel . . Valódi Zeliiuanii ílcmontoir horgonyóra,a fülénél Whuzandó 28—33. Arany Rcmontoirórák , . Vadász és dolgozó Remontoirórák taluiiaranyban, 14 frttól fölfelé. Ébresztők, igen jól járok, darabja 6 frt 60 kr.-tól fölfelé . . 20 frtlg. Ingaórák naponként lelhuzandók.........10 — 13 frtig, minden nyolcz napban felhuzandók......19—23 frtig, ugyanaz, órát és félórát Utók.......... 30 — 40 frlig, ugyanaz, negyedórát ütök és ismétlők . . •..... 48 —70 frtig; hónapszabályozók . ............. 28—39 frtig. Javítások egy évi jótállás mellett a leggondosabban eszközöltetnek, vidéki megrendelések \'-lóre beküldötj^összcg, vagy utánvét mellett pontosan megküldetnek a nem tetszés szerinti órák minden szó nélkül becseréltetnck. Régi órák becserélésre elfogadtatnak. Minden tőlem vásárolt órához egy igen csinos talmi-aranyláncz ós jótállási barcza intfycn adatik. (94?—a Halljuk! Halljuk! Halljuk! Varaudl (német) utcza, Babóchay-(Schaffarltsch) féle házban. Il;i Ujuk a szép szót! ^ Kajla liuk vigadjunk! Kajla lányok mulassunk! llajta párok táncolunk! Megjelent én minden hazai kOnyvkcroskedéslién kapható. Halljuk a 8ZÓp 8ZÓt! Magyar falköizöous (toast) könyv, .aerkeaatoMéa : Wujdiu Jóauf éa UátorÖ\'Lajoi. Második javított ét Utomesen l.óvllett, kiadas, inely kdtó-.t éa kőtetlvn min-dennemü fclkönöotétl tartalmaivin, dl»i«» kiállilAva é» töinrttt Urtilma, ugy liauuoa éa mulattató voltAnál fogva „ilodonkiuik. dn killőiimeu aa il nág li^yiltn\'ibe ajáulbato. 3H0 lapra terjed » diaica ki&llitiiu. Aa l-aó kiadás 1.VK3 példinv egy alait kelt el. mely eléggé Jiiiooyltja c könyv életrevalóságát. A keménikdtésö k«ii;»ník ára I frt W) kr. — tartalom kivonata: Klénó. Költemmy. A toasit ei -deie. A hatara. liuiOouijpulyuél. Dita-ebédnél. Ilölgyokré. fsaládiüuiicpélj. ,.él. Kerentel i- ü Si\'ll. té.iupon. Novnapon. Kljegy télkor. Meoyegti.bep lleigutáiual. Kgyloil nuQepoi.Miol. Veg.ea koatúuloiuk. Oataeseo 2Z& felkoitönteil tartalmat. Rajta fiuk vigadjunk I Kötkcdves.égO dalkönyv, ötödik bóvitotilUdá.. K\'nagy ttor-galommal öiucallitott md, köí-l 1000 vilog.nott dali Ju almai, tljoonin felUlilható magyar opera éa operetto dalokkal bóvitett md, aiiuot borítékkal kotvu. caiuos kiállitáiáuál fogva ia kitudd, tooudluini: a maga uooióbeu páiatlau miV mely In Ár -din. mint tlaater példányban forog a kóionség keién. Ár.i a 800 lapra terjedd köoyvnek t frt ÖO kr (iyttjtölto Wajdits Joaauf Tartalma : llonfldalok, katonai dalon, indulók, leiiné.iet.lalok, románttik, élet- és guoydalok, itereloradalok, b irdalok, táuctdalok, rab- ét duhajdalok, idegen dalok, opera- éa operette-dalok aat. Rajta fiuk vigadjunk I MMr»r d.ikönyv oic.ó kiadás, no ki. Rajta leányok mula83unk! Mulattató kézikönyv, mag>..r hölgyek .timára, gyiljtötte Wajdits Jöttef. Ajáulbató mindkét nembeli mulatni vágyó kó<ü;négnok, inlúd béltartalmára, miud pedig kQliejéro figyelem fordíttatott, ára aa 500 lapra terjedd, aalunyomata borítékkal ellátóit könyvnek I frt 110 kr. AranymoUiéaU diiaki.t>U«naK J frl ikl kr — Tartalom kivonata: llolgyeinkhea. At egéatiégról. l\'ipere-attul. Dltdxckstoba. U\'uintvn. Jelet mondatok. Nónevek. Niráguyelv. .Stionyelv. Hxavalinányok. Adomák Kérdések s f.i\|eletek. Kártyavetéa. Kmlékkönyv. Névrejtó emlekreriek. Társa .játékok Tréfás mulatiágok. Táncakönyv ét aáradék Rajta párok tánczoljunk. Lakatol Sándor tánctkónj inimUét nembeli ifjuaág atámára- Kiadta Uá(ord Lajos. Lakatot Sándor arotképcrel a, a atdveg köté nyomott láncaábrákkal-dittet ctiAitKhMkkal. Keraényköté.il ratl ára 1 frl 40 kr. Kebelhangok. U^vi. név- él sialetéinapi í aa élet egyéb vistonyaira alkalmsiott köuóntéaek kótóti éa kötetlen beatedben. Irta ilolTnianD Mór, dittea nyoiuatu kemény kötéaben, ára I frt Vedd szivemet 8ZÍVedértl Saerelmi b.v«letd kényt, alkalmi levolotéiok viltotaloa gyiljlemé-. nyo. ttcrelines párok márnára, átlvólyoallól C»inoa b-iritoKUa kötre, ara 1 frl 2o kr. Szegényből lesz gazdag,j„ stámvotéttel, gyors és bltlot segit.t minden adáa-. és révéinél. \'/, krtól kezdve 10 frtig. É»i jövedelem 1 frttól 1OO0 frti<. 1\' li és dre» hordok megrnéréta. ktaiámitáia. A gömbölyű ftk kubik urulmáiiax mdgl.ttar,»t4tbat>táróli ttbláial A tuly-mértékek vámaulyra való átváltottstáairjli táblásat Cselé Iboit es ár ndát mutató tábla v Klléai éi kotlási idó atámiláta. Tórvenyazeriuti bélyegrovat. Táblázat a fatOria kinámitásá-hot. A lovak íodettetéte-, a birka Otetése-, é« a i,öi..lk görget •lének eredményéríli láblá-aatok Ára kötve e ditteaen kiállított ttebkónyvuek Oo kr. Lenormand. A hírei ctigúnynó Igaatnon.ló kártyája, 32 ttiu^tett kárt) ival, magyar aláiránal éa iidveggel, ára 50 kr. Álmoskönyv, nagy, legújabb egyptomi, IÍ0 lapra terjoda. 0«>O képpel, unalma: Álommagya-ranri. Titkos kal.alla, nagy mdréatet. Máltai ker.ssi. Lépcsős kaballa. Nagy kereatt. Sorsjáték árszabály. I\'lánélák magyaráiata. — Mindennapi oftoinra való prtlutenéiek fejtegetései, ujahb és régiebb tierint. Sieroncte és tterenraétlentégi napok. Sserencae-ubella. Ara 40 kr. ŰtF Postai rendelések a levél vétele utár azonnal teljesíttetnek. Mindon tiz példány utáu ogy tíaztolutpóldánynyal ia azolgálok. Miut fiatal kiadó, at oltató kötóntég pártfogását kéri WAJDITS JÓZSEF, (951-4) kóny.kereskedó N a í y-K a n 1 ■ • á n. KjTTtjj .nl.lny.L jHTggtf1 válUlaiTT? ■ 2 i i i I S .3 i M l 2 I 1 IJ I I ~ j I I \' í £3CÍ GC í s s íft 15 a . E í 2 . 1 \|\| S -S = CC o • o> £ s, • - <s í ós 11 E •: SÍM ■£- í I.S.ÍS I. I. I. I. I.S = la\'" S-s-S13 Í .1 !i \|i"i BüJ\'i 1 \' B* e -i jjílf Í ? - í 3 J .ni* s s e» li 5 i -8 ^ 5 * 5 IJííiil flslÍM Ss u O 3 U) § « -2 -í \'a I Siti -5 S 2.1 i - lűnlntlting zur Betheiligung an don . ncu beginnondo Ziehungen der groaaeu von dor H«rzog\|ich Braunechweig Llkneburgiachon Landet Kcginruog g-inubinigten und garanlirtun Goldverloosung. Der gröaito Qewinn botrAgt im glücklichetcn Fali 120,000 Thaler Dio Hauplproite botragon: Thaler 80,000, 40,000, 25,000, 20,000.,15.000, 12,000, -2 a 10,000, 3 a 8000, 2 a 0000. 4 a 5)100, 12 a 4000, 3000. :i5 a 2000, 3 a 15011, 200 a 1000, 8 a 5000, 303 a 400, 23 a 300, 408 a 201), 800 a 100, 25 a 80, 50 a 70, 25 a 00. 00 a 50, 22050 a 17 cc. ec. Ki koiuiueu 32,i00 Oourinoe plauiuiuaig innorhalb einignr Mooato zur hntaeheiüung. Gegen Kiiiaendungdoe B.tragea veraundo ich .Ori-ginal-IíOOíO* ala Eriiouoruoi; l\'ilr dio zweito Verlooaung, vrolcho aintlieh phuiiiuioig l\'oaigoatélt Schon den 23. u 24 Januar 1873. Stalttinilet, zu folgemleo foatoii l\'ruiaun : Kin galvz. a Originál Uo» tl. 7. — Kin l.alb-a Originál Looa Ü. 3. f>0 Km viuriul Original-Looa tl. I. 75. uutor Zueich><ruug proinpioater Bcdiunuug. J.dur 1 hoilnuhinor bukoinint von mir dio mit dein ümtlichun Stornpel voraehouen Originál Looio eelbu in Hltodeo und gitraiiliri der Staat Hamburg dio (Jcvrinne. Der amilich.i Originál-l\'lao wird jedor Beatollunu gratia beigefü^t und don Inturi-aioiitou dio Oovrioiigoldor uubit aintliohor Liitnr prompt ziig>:eandt. Durch dta V-Ttrauon, wHch-a aieh dieio Loosc »o r.iacher wórben habon, i-rw.rto ich bedrutonde Auf.rttge,\' eolclio wordnn Uia zu dou kluinetou lieaiollun^on aulüat naohden onllerntetieu Gogeudon prompt und vunchwiegou autgofUhrt. In kurzen Zwischcnrttumon fielon aclit .N^al dio oreten Hauptgowinne in iniin OlUck bwgüuttigtee Öe.aclillfi. Man bloibe nch baldiget uud direet zu wonden an ADOLPH HAAS, Staataeffectun-llandluDg in Hamburg. Für daa mir biaher in ao reichoin Maaeao bewicscno Vertrauen aag» ich tceiuen Iniereaaontooden beaten\' Dank. cs A soproni leszámitoló-bank nyugol magyar jelzálog liilel-liiink FIÓKTELEPE NAGY-KANIZSÁN. Mindennemrt állam és hitelpapírok, állami elsőbbségi és földtehermen-tesitési kötvényok — arany s ezüst pénzeket vesz és elad. Pénzek folyó számlára és betéti könyvecskékre 6/» kamatra fogadtatnak el. Kölcsönök házakra, földekre 8 más ingatlan javakra a legkedvezőbb feltételek mellett adatnak. Pénztári utalványok bocsáttatnak ki, melyek már a kiállítás utáni naptól 6/» kamatoznak. ^ ^^ ^ ^ Tózsdei megbízások a legjobb és legolcsóbb feltételek alatt teljesíttetnek. v £ itdtkei VALŰ01- telvények dljtali va\'ltatnak be. Az év , \' autlarlbritllcb lulirbeumltiich "* , baaiuálhato. baiinálbató. Vórtlaztlttó-jTliea. (verttisztit köszvény és csuz ellen-) Mint egyetlen biztos eredmény nyel milkÓJö vértisztiló szernek van elismerve. ■tí: tsr - ^t i- Ö Keliége Által a kereiitul járja uii u,6k0dí\'te eredmény dua éa biitoi Alapoiaa gyégylt kOiavéuyi, en\'ut aeuéackei ie»l (" a<c<oi\', foltokat éa ai,. .1 Küionoa kellemet eredaiéayt nyújt 1 aoknál, aargaaig gyakori v«iu, i« éa oldali • Einzig tn ihrer Art in Európa 0 lat dl* grOaate, vlelaeltig auagoeiebuete erile :kals. kon. Uof-W&scliefabrik • . (les K. Fogl, lu Wlon, S Nlederlat\'en tluriahllf, ne I 1S1\'"\'"",1.•\'"\',","• «• J\\ heka der llnnmelpforlgaaae, Hiuplilram \| >rtum tirahenog Kari", durcb atreiígat* 8oliditlt und auf jedeui 8tUek tVaare mit eraicbtlicbeu Preia e< bei ibrer Maateiiproducliou daliin ge-bal, dai lie rtiin Uxporti, Kngroa- aowie Uotailverkaule V von kelnem der anpreiieuden Haiidler Kneichbarii. auiiarordeut-0 licb liilligei und Heatei, uuter vollater Uaraotie bielet uud nacb • den Croviuieu auf brieflicbei Verlaugen lleitellungen prompt >q. • aiudet und .Nicblpauendel retour uiinml. • Kngl. C/iifí on-H«m<Un mit, Itamen- Unlrrrőcke aua I\'er-llaiikrágeu.icböner alaieail oder feiuitcin Kock-ltarcheut ii brieflivber liaatellung au a. 4, mit 8tiuk«rei-Kiualta«i. fl llaliuiniaug aniugebeu)daa 5, tí- 8 fl. • Lein • iil d. 9 •2, U. _ 8tüek fl. t,. Ibat éa megavult, • m kiUtéieket, pOr T Humbut máj éa lépdagadí- J iu fl. a, a, 4, 6,6 < • Uuiakrügtn, 3.60. Ua. I Praktiicbeat. I^hien-llerreti- ikiiál, gyomoriájdalom 1 folyat , gyoraau é a ala per Utad fl. -2, 3 -- 4 fl. (llaUumfaug Wilbelm Kelen tiaatité tlieájaoél-, k.iuuó «er..ek lelj, iVjáulntul csodálntoH orvdindnyuért. Wocbe.ner Kelilrili (Kaiinliabau) okt. 1. 1872. gyógjaae.é.a uruak Neunkirebeo llé.a mellett. bauy caomag ai öu .vér- ( l<éla< M OhL A. SE1DUTZ-POBA. E porok rendkivUli • a legeltérőbb ea.tekhen boblionynlt gyégy-bitiiuk által minden, eddig iame t • áll etetek köi ltt, tagadhat itia-elaö h\'lyol foglalják el j mint aat tok oaer, a .-léaaári birodalom ■ ioden réitébdl keieinkhei kUldmt hála-iratok a lee\'éatletea-M en tanú-•itják, hogy e porok lOiriait uorulitoknál, eaiillthitetieniégekntl, gyo ■orkivaél, továhi.á gSroiík vttf éa Ideg bijokban, iilvdobogttaái, ide geneg oko»u fifaját. veriol«lát, -égni Hytleriira búkor é. hu/amoi káoyáire hajlamnál a legjobb aikerrel alkalb.atut i^k a a legtan..ab Kyogyhatáal eredniéiiyeaiok. Ara I eredeti doboznak használati utasitassal I frt. i/<yí«ódlem, hogy l.atáaa nagyaierU eredmény-vél mellett küldeni. lllfi tiiafelittel JKKAM.A JÁ.SOn, káplán. Blununttal, T.me.megyo t. okt. 18J2. Wllhelm Kereoci g;ógya>créaa uruak Kérőm aa fln .vért latlté tbeájab.H poatautánvét mflUtt még ■om ciomagot küldeni, miuláii ennek gyogyerrjé öl u-.oggyöiodtein. Tiaiielttlel KI8CIIKK FKUKiNCZ, tn. k. poitameaior. Tuiebkau, Kilaeo uiell.it, okt. 1. 1872. Wilbelm Keriora gyégyneréai uruak. Ha el6bb iamert.in volua öuuek .véiliaatittd tbeáját\', rég meg. uekUlteui volua a tebb évekig tartott aléláaaimtdl. Moatauig ecen meg-caUibetleu aiert Práfiból aa S11 raktáiábéi bo.attam, de eaultal egye-lau OubOl fordulok ée kéiek poitaotáuvéltel 12 eau.uag-it küldeni. KilUnd liaatoleltol UlLZI. JÓZSEF. Uulieuiteiu. okt. I. 1872. Wilbelm Ferenci gyégyaaoréai uruak. Küldjön ön minél előbb iámét 2 caomag vérliiititö the^t, mint elölt poatautáuvétlel. HeUloui, aa Ou thetja nélkül uem^léieihetok Tiaitelettel II.V8KL8TEINEH FLOHIAN\'. Folylatáaa aa oly lUrüou é.koiÖ eliamoreai iratokat Jövőre foly-uiiutáu lokaaága miatt leheleil-11 egyaierro köiölni. f0 llerren- Vnter/iosen iu fl. 1, per J . 1.6c, i, 2.ÖO—8 fl. Kaitaebu.lt, f/a • Wollene Ueaundl\\elta - Ja- W cktnt iu fl. 2,3, 4, aui neido fl. 8, 7, « gepoiaio oder gewirklo Vuter/io- • Lelneit - Dainen - lltm rlen • (lati, iu ü. 1.5f,2, foiugeacblungeu\' Daineiiatrainp/e oder llerren Fuaaaocken, daa Und fl. & \' ö-lu fl. ditleiiuteu. Itamenmicder íuui SchuOren (Taillouuciilang tat autugebBu) iu fl. 3, 4 - h fl 1 Uud l.einen- Ttiac/icnt(l-cher 1U fl. k.»0—2 fl. grOiaer. uud inoreiufl 2.Ö0, 3.60, 4, ö - 8 fl. 1 Utad Zwlrif 11 alUt TUrher ifl. b, 7, » lofl. die feiuatou. ÍUrvietlen od. UaiidtUe/ier, , 7—»a. tatjul s OS PALIN KA és SO. >«ljft éa kfllaö gy 1 oglájá.. régi • indnni-md taemgyallad\'ái. I.énuláa éa ■■■iudiiiTi^ma aérltléa ellen . I palaczk ára hasznalati utasítással 80 kr. D ORSCH-HAUAJ-ZSIROLAJ. :aeroleudö fel a n,. aleraégeim tiaatitoll halmáioir-oiajjal. V valódi Oerich-lulaUjiiir-ola mell- éa tUdd-bajoknál, toropho hit- é« raoMill-i\'OUg.égrkbrii l.g Ol.b gyógyhalál.al van i meggyógyiija a legldulieiit.kóiiveny- éaoiazbajokat, valamint aftdŐ>iaki birkilltgeklt Ara I üvegnek haszaalati utasitassal I frt. Raktáruk N<mu-KhnlHolua J. gyógyez. l^ovák K gyogyaz. bVasulholfor J. M Kmonfold F. uraknál. •eleváretl l-ako..... Cláklerayáa Ká.áa. II. Ctiir\|4a arrlilor Dávid Kapeivárolt Kolm Jakab ftaprONOiái W.,li Hánd. gyögyn. Keiitkelyia WOuaeh F. RWMIlM Hreyer Jakab flal "\' ■ C\'aiealnoviU lil».\' cyörvii i J- (f/^itrii I eteayea Maroitllbaa la.ll Nái Btaok-Sil-györgyin Fib Siaatbalhelyea l\'ilirh F Sopreayban Meioy Audrá ZagrtbbtH Jliliell.ach Zi , ^Ceyleck J; I. yogy. • J gy- euci gy. • llrw. Uiuni«ittis és tdvi-dós miatt figyelem. A megv.ielnél a t ci kOiöui/g kéretik ctlmem ét évpeeiétemre némi, a mely minden elomag oldalán látható, hogy bamiaitai, tévédéi no történbvaaeo. A Valódi Wilhein.féle antiarttrltiich antirhoumaliich vértlutó tbea kapható aajál gyárain .au Ntuiikircben Uéci mellen, vagy általam a Upokbau köil .11 raktára.bao. Ey caomag 8 adagra oaitva orvoii olöirái i.erlnt haamálatl utaiitiiaal együli trtbb nyelven 1 frt, caoioagoláa éa "bélyeg 10 kr. ■> .1 t Cl koaöliaég Kényelmére a Wilbelm-féle auliarotriatiaobe antirheiimatiicbe véftmtitó thea kapható. Nagy-Kanizián: Jiosenberg Ferencz kereskedő és Lo-vák Károly gyógyszerész uraknál. Zagráuoa : Mu.bao.i Ziig......... Kőaiegen : Caaicinovíta. Keiithe- ly.n: lto.eui.erg Mai.., Kaproncián: N...I gyógya.eréa. 8op,onbau : Wieiielioviky H. Siombuholv... : P lllch F gvógyaaeré.i uraknál A zara-egerszegi takarékpénztár ig.izgató válusztuiiiuya ezennel érteiiti a t. cz. közönséget, miszerint 1873. evi januar l-töl f-\'gva további rcndelkezósig, minden betét után,.különbség nélkül <»<ö~-i> 7\' • 7oj ( jü kamatot fizet, Wajiiits József, kiadó-, lap- ós uyoiuditulajdouos, gy.»rssajtonyouiAí,a Nagy-Kauiisán Uaini I Linen- Tiach- Oa mUur fürO l\'eraonen ll Tiiehtueb mit paaieuden MtrvioiiouJ iu fl. &, t>, - 10 fl., lUr 12 l\'eri. da; Uoppelte. 30 Ellen fUrblgeti üel/aeug, da< 81. au fl. 7,8,\'J, 10—12 fl. 30 Elleu llunUyarn-Leln-■m u. > oci.»,„,„o,„i iraiiii**""^ »»ch líoppel. • ueuo V oiiiieu tult 8tloktreieu iu 11 u fl" 1M>»->. • 3,3.60,4,6, ioaucballerie.uaiebei >l">\'J ,;. . .. „ • ntL- ULd Uatiailiemdeu mit 8lloke 1 flU f1"1\'\' V. br«». Jlum-« ra,. auvb Ap.t.ou, iu fl. ti, ö-lo fl. f^jffl " \' \' • Vamen Sac/U- oder lHiUer- 40—12. Ellen vonUglich. Kern hernUen mU l.ug.n A.rm.li. iu fl.l^L^nti-W^u íeiuor Uett- • a.0U,.u«bg.it.«klll 7 «fl. wkicbe oder 12 Uameu-llemdenlfl. J Jjaillen/ioten, aui Lelueu, Per-\'14 \|6 1«, 22 - 24 fl • Ck!!\'«.?V "•! « Heben mit oucnerel. \\uiHwand iu fl. 22,26,30 -3i, { llumen-Segllgé aitx NacM-\'Ú. auageieicbmt icbon. 0 coraets aui leinatoio llarchont iu\| 60 uud 64 Elleu uuvergl. guta ^ fl. 2-2 60, aui frauiöaiacbem Ua-\\Humburger odir Hollündcr — itat iuit Sliokorei iufl. 3 60, 3-4 fl 1 Heben vHandgeipinnat und br. 0 tllalaumiaiigauiugobeu.) \|<u fl. 30, 36,4o, 6u-80 fl. --- — • - - \'gor Spraebeaui deu Pro- ardeu gegcu Oeldaeoduu-Oarautle Uberallhiu lugeaeudet. — % Briefe io adiMilram (863—11.) • E FOQ-L, Wien, k. k. Hoflieferant, s Mariahilferatrasse 25. ^ Beim Kinkaufe von je fl. 5U 0 Öt. BatuttUcbo gratii. • Briefliche Bestellungen t"Db; ^ geu oder l\'oiUiachuahme uutor Oarai r\\ -ÍV ^ Nagyméltóságú gróf Károlyi j fJt Alajos ur stomfai törzs-juhnyájá-^ ból 1873. évi január 15-én veszi j kezdetét. \' 1 Jí 8tomfa a pozsonyi vasúti ál- ! ® lomáshoz 1 és fél óra távolság- j % ban fekszik. (976 -,i) \\ NAGYKANIZSA. 18Í3. január 23-án. 7-lk szám. Tizenkettedik évfolyam. Hirdetések jutányosán. í • >f YJLTTKItliKN\' toronkiiK 10 árért vé- -Somogyi Közlöny • \' -----rj * A lap Mellomi részét. I illctó közlemények a jj szerkesztóhejt, — i anyagi részét illeti i\| kóílemcnjrk pedig a ■ kiadóhoz bérmentve in- Itéiondók: N\'AUY-KA\'NIZSA k WI»»»fosfcáx. ... * i a „zalamegyei gazdasági egyesület^B^a-.,nagy-kanizsai ker« <adelmi s iparbank\'- ugy a „Zala-Somogy • gőzhajózási . rószvénytársulat hivatalos értesítője.) ücteiikiíit kétszer, vasárnap- s csQtftrjtökOn, iiiegjcleiiő vegyes tartalmú lap. -A A murakilzl kérdés. - Tiiedik köiléuiény. — Igaz, hogy e közlemény tüzetesen nem tartozik a muraközi kértlés megoldásához, mindamellett hazafias örömérzet tel foglaljuk o tollharcz zajába mint a vivmány, a győzelem \'diadalma? zászlaját, hogy Mura-•kjfc^oi) a .csáktornyai állásponthoz. legyen hasonló minden. Kívánalmunk, óhajunk nyilt tükre e hú loirás, akaratunk, szándékunk s minden törekvésünk önérzetes tiszta képe ragyog benne. Lángoszlop a tudat, hogy édes hazánk e szép határszélén a szeplőtlen hazafiság, az önzetlen honszeretet és tisztakeblü emberbaráti érzelem folyondárként övedzi körQI, s minden ármány, minden titkos és nem titkos szövevény halván) árnyként elenyészik az akarat és hu/alias tevékeuység ernyedetlen buzgalmánál; azért bensó örömérzettcl üdvözöljük Csáktornyavárost a dicsó Zrínyiek sasfészkében a haladás zászlójának bátor kitűzésével, adja a magyarok istene, hogy mint egykor innen kiindulva a hősi kard dicsőséget szerzett a magyar koronának, ugy a jelenben virág zásnuk iudult neuies törekvés eredménydus áldásához legyen hasonló édes hazuuk minden határszéle! Szerk. •\' Tudva azt, hogy e becses lap n Mura-. közben fejledezö események menetét éber szemek és élénk figyelemmel kíséri, ennek következtében bátorkodom a szerkesztőséget tisztelettel felkeresni és kérni: kegyeskednék szerény soraimnak is — melyekben Muraköz központjában történtekről egyet-mást elmondandó leszek, e becses lapban, a „Z.-S. K.\'-ben egy,kevés helyet engedni. tívitázhatlan tény, hogy a népnevelés meleg á polásából fakad a nemzet nagysága, hatalma , szellemi tökélyesedése, anyagi jólléte és az ezt közVetlenül követő boldogsága is. Csáktornya város értelmes és érdemdús közönsége mélyen meglévén gyózedve ezen alapigazság valódiságáról, azért a kehében rejlő tanügy iránti forró szeretetének i jelét nem ékes, de semmit nem jelentő mon-\| datok, hanem fényes tettek által nyilváuitá ugyanis: \| Mult évi doez. hó 28-án városi közgyűlés alkalmával tek. Molnár Klek iskolnszéki elnök ur, mint iskolaszék! megbízott és városi tanácstágnak, kinokta-tauügy körill ta-! nusitó tevékenysége, semmi áldozattól nem I rettegő lángoló szeretete és fényestettek ] által szerzett érdemei következtében neve I és emléke a Csáktornya város történeti könyvében örökké ragyogni fog ■— előterjesztése folytán határoztatott: a községi néptanoda tanítóinak fizetését — szabad lakás élvezete mellett, mint már múltkor e lapok becses hasábjain röviden emlitío is volt — őOü firól (JOO ftta emelni és minden f» évi szolgálat után 50 frttal megjobbítani; az igazgató tanitót évenkint öü frttal; a tornatanitót 200 fttal és az ismétlő oktatásért 3 tanitót. — egyenként 40 frttal díjazni ; - Továbbá: Tornaeszközök beszerzésére: 100 frt; szegény tanulóknak taneszközökkeli való ellátására: 20 ftrtot j faiskolára: 20 frtot forditanj s. t. eft\'.; Végre: ti 7 tagból 8-ig a 3.r>0 frttal díjazott hitelemző — álló tanitói személyzetet egy. segéd kézimunka tanítónő és egy rendes tanítóval megszaporítani. Ugyanezen alkalommal a 1873. évi népoktatási tanintézetek költségvetése ÜO— 60 frt mcgállupittatott. a) tízek után hiszem nem lesz érdektelen, ha egypár futó pillanatot vetünk arra is: hogy miképen volt pártolva és felkarolva tanügyünk azon időben, — csak 3 év előtt, mikor a néptanoda felekezeti jellegű és annak igazgatója a helybeli plébános helyettes Szent-Vcrenczrcndü zá.rdafónök vala. Mint cmlitém 3 év előtt volt Csáktor- a\| A» -Uraellla hilköttég iskolája í«lek<i jellegll levén annak tanügyét táját elöljárósága -1 4 tagból álló tanítói te.inlettel vo«tl. 1 nyán 2 fiosztály 2 tanítóval b) és 1 leány-íj osztály 1 tanítónővel. I A férfi\'anitók fizetése: -100 frt a nőé . pedig: 200 frt volt és azt is i» lehető leg-i rendetleucbbUl kapták ki. Tanodába járó növendékek száma: • -70 körül lehetett, c) Tanítási nyelv: horvát volt; magyar és németből csak az írás-és olvasás tanít-\' tátott. Jelenleg fi-gycrmckcknél van: 4 ta-\' nitó 4 tanteremmel, VI osztályra felosztva, ; leányoknál: 2 tanitó 3 tanteremmel, IV > osztályra felosztva, és két kézimunka tani-1 íőnő. tízek mel\'wt tnég a rendes hitelemzó. Tanítók fizetése rendesen kisíolgál- I tátik. Tényleg tanodába járók száma: 335. d) j Az ismétlő iskolába járók száma: 96. ; Tanítási nyelv: magyar, horvát ós \' német. j Az I. és II. osztályban az iskola időnek egy nagy része a magyarnyelv elsajátítására fordittatik. — Igaz, hogy igy a törvényben előirt tananyag egészen fel nem dolgozható, de ez a magyarnyelv megtanít -lása által későbben a többi osztályokbán helyre hozatik. A III. osztály, miután ott n tantárgyak nagyobb része már magyar nyelven taníttatik, mintegy átmenetet képes; mig végre a IV. osztályban, illetőleg az ö. és 6. évfolyamban minden tantárgy magyar nyelven adatik elő. Természetesen itt sem i hiányzik a szükséges magyarázat horvát ■ vagy német nyelven, j K ivételt képez a horvát nyelvtan, mely egészen horvátul, és német nyelvtan, mely egészen németül adatik eló. < tíz által azon czél érotik el, hogy a I tanulók kilépvén a néptanodából anyanyel- . b] A egyik igyrertmiud ki...... i* volt. M«i a kántori állon,ár 100 írttal önáll.dag rendaiereiitlci.il e) llo»á tiamiiva n klilfárát i. d\| A klllfárát ide nem aiá.nitva, miután a lakola-éplleti.ek a várót" rétiéről 104In írton Ittrtnn megváltába kövelkeilébtn n köjlUk léleaelt kllaötté vük mellett a magyart, meglehetősen beszélik, a németet pedig annyira, a mennyit az itteni helyi viszonyok okvetlenül követelnek. ■ A három nyelv, nemzetiségek és a val-l is a legnagyobb tisztelet, szeretet- és kegyelet tel ápoltatnak. Kgyáltaláti, a növen-\'dékek.oly\' irányban taníttatnak és neveltetnek, hogy idővel a haza és nemzet minden nemesebb és magasabb vágyainak és czél-jainak teljesítésére és előmozdítására örömmel és önfeláldozó készséggel hozzájárulni ue csak tudjanak, hanem akarjanak is, és hogy egész léuyük áthatva legyen Cicero ezen szavaival: .Kedvesek a szülők, kedvesek a gyermekek, kedvesek a rokonok, barátok, de mindazt, ami kedves ván mindezekben ; az egy haza magában foglalja.* Az említett elemi osztályokon kívül van.a városnak állam segélyzett, „Polgári tanodája, hol a tantárgyak magyar és német nyelven adatnak elő, és körül belül 1100 frt alaptőkével rendelkező .Kisdedóvó intézető. Gr. Festetics György ur áldozatkészsége; továbbá: lángkebltí házafiuk a buzgó t;in ügy barátok Dr. Hérics János törvényszéki elnök és Koiíváry Mihály urak lankadatlan fáradozása, nsnikülönben városi közönségünk szíves adakozása folytán a fegyen-ezek iskoláztatása is, a leküzdött akadályok után megkezdetett. Oktatást nyernek: erkölcstan-, iras-, olvasás-, számolás-, hazai földrajz- s történelem- és gazdászattanból. tíddig kizárólag városi tanügyünk képeié e tárgyat, de iuo>t térjünk el attól s nézzük meg egy pár perezre annak társadalmi életét is. Hogy társadalmi életének alapját kölcsönös bizalom, testvéri szeretet és "egyetértés képezik ismét nem szavak, hanem tények bizonyítják, mert van Csáktornyán , Polgári-egy let, Szegények-háza, Takarékpénztár, Segélyzó-egy let és Dalárda". Az utojsóról ugyan neai a legkedvezőbb hírek keringnek, de hisr.szük, hogv a minden szép és nemesért lelkesedni tudó de- TÁRCZA. Az álomhoz. Hrelid álom, bUvOs tündér, l.ehelj ütemeimre álmot, Hogy feledjek multat — jelent — Ke feledjem a világol. Te oly jó vagy ; vlttia adod \' A mit a Való megtagad, Általad vltaonl látbatoiu ! .Uiudail, mit ébren nem stabad. I.lfil.ájot vatárteiüvel Átkarolod alvó lelkem, Hiemeiiu elhunyt világát, A a álomban viaiaa nyírein. általad újra Játom, A sietid hold nyájat képét t-Aa égboltról leragy>gó Miliard .csillagok fényét. l.átom a gyönyörű lavaut 1 Váltoaatoa ttéptégében. A tündöklő harmatrieppnt A virágok nyílt kertjét...n, A töldolö fák lombjait, A tarka illatos meiöt, A derült mosolyú napot H a borongó setét felköt. J.átom a hervadó Ctauek, Megható tiép haldoklását I Midőn olyan búsan várja, Jr\'ű — fa - virág -- hervadáiát, ÉS látom álmomba mináa\'t. Mit ébren oly rég nem atabad I Mert as álom viiiaa adja, A mit a való megtagad. Ha alt:om mindent feledek, Multat - irlent — t a világot, Htelid álom, oh lehel) hál, Hieweinire bltvöa álmot I tollba mondta: -Oróf IIKIiK/NAY J.UJ/.A Ki legyen az elsíf ? it\'aisangi rtvinbetkedét.) A legnagyobb.\'iV-uynuk van Ingsütútcbli áhty.\'ka. Az ellőnétek egymás melktt l- ltti-uöbbek. As első ultin látjuk, iui inejsze iiiiiriidt ax utolsrl. Ijry vagyunk must l\'estuti, * tulán cgösí orsc.-igbitu miudénUtt, a« Unnopély-k és farsang\' csillogó najijui, illetőleg estéi s e>-télyoi kózupott. Kény éa csillogiis van miude-uútt ós\' minduukin. L)o a nagjj napúk, ragyogó Unnbpélyok s a fűszeres esték ir.gató zaja után lin egy-ngy iilöre a csendea bázr titzbply mellé vonuKink, talán num fog ártani ogy kis hilsitő — t. i. ilyen Itiileg szitvakban, a Itn^yMi a változatlan areztt üreg valóság, » az éleineuett tapasztalna szokott beszélni a türelmetlen Intllgaló preg — a tiatal fiatalsággal. K szerint á sok édca-kndvua caovcgéa nnpjai közben szabadjon, ndkum is egy kis figyelmet kérni anqálinkább, minthogy n kik csevegni Ízeretnek, azuf-otnek azok, ha ucin is hallgatni, ogalább hullani. Tehát ki akar elsó lonni V Ki nőin akarna elsó lenni V l\'edig az bizonyos, hogy mindnyájan és mindenben ltom lehetUnk elsók. Do a gyarló embernek az már régi terméasjtc,hogy mindenlttt első akar lenni, akár lehet, akár nom, akár jó, akár nom. A különbség csak abban vau, hogy felette kevés tinlja meghatározni: hogy miben legyen első? j A űohi\'ság meg az, hogy a mi. egyszer divatba • jón, minden ein bor abban akar első lonni; I mindenki rohan olórci amint lába és zsebo un-t getli; azért sokszor megtörténik, hogy a vezó-j ruk ulmarudnnk, s igy a vezetutlen sereg áldo- • zatul esik. Miuű könnyű volna a vuzórukuok olyankor megfordulni — a ismét ók lenndnek ! uz elsők; minthogy néha a hadi taktika, a igy uzélut taktikája is a hátráltat szintúgy — előre liitladásnuk teszi.,Ifccn, tló ki legy én az az első, u ki megindul V Ki miben V j Knnél ugyau kónynyebb kérdést még a ■ világon Hclninitélo akailemin, társulat, vagy I szerkesztő úcm tiUött ki, uz bizonyos; de,hogy sok megfejtője legyen, kétlem ; daczára annuk, hogy minden újságon felette kap az ember, hogy onnok is tneg volna még pedig bővebb juialmi, mint a pályázatJkuak, minthogy a pályadijak rendesen igeu csukélyok szoktak \| lenni u uagy kérdések megvitatása érdeméheit képest. Kz p\'ulig nem más, minthogy a fényűzés helyett ki legyen elsó az egyszerűségben ? . Különös, hogy az iitnbdr mindenben szeret elsó lenni, ti mi veszedolmcs is, csak a szép egyszerűségben nem! Még különösebb, hogy minden omber elismeri, miszerint az a túlságos fényűzés miuó karos, miuó veszedelmes; mindenki ellene bőszéi — és n}indenki követi ... Olyan czikkekot olvasu\|)jL a lapokban Íróktól és iróuóktól, hogy aztnisszűk; a ki-l azt irta, az a született egyszorüség, púdig de-I hogy! « Olvasritk, hogy gyülésezneík nők és férfiak; kimondják, miszuriut » fényűzés a boldogság ái áu vétetik-, hogy a családokat, elpusztítja, stb.; ajánlják az ugyszorüsóget — azt hiuuők, hogy miudnyájun egyszerűek leszünk ; és\' — olyauok vagyunk, mint a iniuőfényűzők csak hihetünk I Társulatok alakulnak a fényűzés elleu, niind husztalau, a jó tauács senkiuek som ; kell, nz ijesztéstől seuki sem fél. Azt mondják a családnak : megbukni, koldusbotra jutsz s ez azt mondja, majd járok divatos — arauyos, \| fényes séta p á 1 c z á\' v a l. Azt mondják \' yz anyának; neveld iukább gyermekeid lelkét i és szivét, miut pazarolsz rajok, mert különben ! sem neked, som itekiek nem marad semmi; s i ez azt mondja: az ilyen uevoléa a divat. Azt \| mondják a leányoknak: otthon maradtok, ha I ném tudtok takarékosak lenni; s ezuk azt fe-! lelik : ez lesz a mi szerencsénk; a ki boldog \' akar lenni, adja miig uz árát — van olég csinos, divatos, gazdag, szerelmes szerencse. Igy mindenki azzal utasit el, hogy mit irigykedtek, — a kinek van, kólt. Igaz. Minden ember költői elragadtatás után, illusio után vágyik és mindenik pénz költő -szeret lonni, a leglángo-lóbb észszel. Majd midón a fény kezd homályosulni, fogy a máz, összüil é/t aggódik a család: ezt igy nem győztük. Meg kell buknunk. De mit. tegyünk? Minden omber ujjal mutat ránk: nini, a bukottak ! Neiu lohot eugedni. Ki kell tartani. Ilátlia valami véletlen bekopog és ki-segit. (.Még van valami áldozni és remélni való.) VégrJ mind abban ogyoznek meg: „ha az volna a divat !* do egyik sem akar engedni és egyiksem akar utolsó-lonni, hogy olsö legyen, rék fiatalságupk.mclcg részvéte és tömeges ; gorakosá^a által1, a Halál örvényéből kiragadja és az, cz évben is, mint az elmúltban diszl^ni és virágozni fog. Do mit saóljak városunkban, terjedő honfiú szerelem,-, hazafiúi éfzés és magyar hazánk édes anyanyelvének terjedéséről? Nem réget) volt azaz idő, hogy Csák-tornyán még magyar ajkrólHs a magyar szőt csak elvétve lehetett hallani, mi nem csoda, hisz gyermekeiknek édes hazai nyelven még istenüket sem vfila szabad imádni; á hazai nyelven végzendő ájtatosság, mint megbotránkoztató „komédia* határozottan megtiltatott. Másképen van az most I Örül lelkünk és repes szivünk örömében, ha látjuk mind a tanuló, mind a felserdült ifjúság, do különösen városunk virágai, diszes hölgyeink körében azon magasztos és netitts verseny fejlődését, mely it haza és annnk^elve iránti hó s^retcteból származik. Alig vau ház, hol ma^ar íróink jólesőbb művei neui találtatnának. Ezek kepesík asztalaik legszebb diszét, ezek olvasgatása s tanulmányozása, és a magyar nyel-vi-ni társalgás .legkedvesebb foglalkozásukat. Ezek utánjictu csak cdt-s megnyugvás, hanem büszke önérzettel mondható, hogy kt>d< d varocunk 234 lelket számláló lukótnak szítét magyar jellem, magjar érzés és magyar szellem lengi ái. Sorúimat azon óhajjal zárom be: vajha adná a magyarok istene, hogy hazánk és városunkban a honfiak és honleányok, amint iras és olvasásban, ugy számra nézve is gyarapodnának és szaporodnának, hisz a legnagyobb magyar sza\\ai szeiint: „Oly kevesen vagyunk, hogy még az apagyilkosnak is megkeltene bocsátani.\'\' — a — B ! Tanügy. Nézetek a házai lapok „tanügy"-! rovatairól. Mint tsnügygyel foglalkozó Örömmel nyu lok tollhoz, hogy szeretett hazám hú fiaival s pályatárs .ómmal egV\'tértve, kez.it fogva, vállvetve s kölcsönös eróvol működjem a legszebb \| ■ legnemesb ügynök — a\'népneyeléanek — előmozdításában ; de kell is ezt tennünk, mert hisz tm-g van írva: k „Elvest azon nép, mely tudomány nél- j küli!" — Ezen mondatnak szavai óriási szirtként nehezednek lelkemre, ha elgondolom, hogy ezeu szép, ncmesihloltségü) hazKját hón- \' szerelő, ősi jogai- s királyáért vért s vagyont ! kímélni bem tudó nemzet — és ennek azon zöní.é, mely „nép- nek neveztetik, a tudallatw ság bélyegének czége alatt lenno kényt-ien el-\' satnyulva sinyleni! s mitöbb: e.lvt-azrii V I■-í- \' Oh nem, cz nem kovetkezhetik be. Mert hisz, j életrevalóságának Árpádtól fogva cz ideig lé- j nyesen adta jelelt, és azokat be is biznifyiiulta. Gondolataim merész szárnyain emelkedve fennhangon logyon szabad kijelentenem, hogy nem vesz el, habár as idók viharaival kell is küzdenie, mórt ö hivatva van arra, ámi az életrevaló nemzeteknek megírva vau a sors könyvében;, Élnie \'íoll tehát; s élni is fog a szittya nr .izet unokija, — a magyar! — még pedig a tudomány aranyszinvonnláro emelkedve a földgömb lakóinak mintaképül s díszére. De meg van írva az is, hogy: „Segíts magadon, az Isten is megsegít." — Első sorban van tehát hivatva a nemzet maga, hogy segítsen magán, még pedig az együtt ülésező honatyák bölcs intézkedései által; a második sorban vannak felállítva a néptanítók, a kedves magyar hazának leghűbb fiai s a népneveiét kertjében munkálkodó napszámosai. ■ Ezekre nagy, s az émberiségnok bgfon-tosb teendői bizaitak, melyek szerint a zsongo nemzedéket ápolják s idomítsák oda, hogy be- \| lőlök mind az alialúnnk hü alattvalói, mind a l hazának hasznos s munkás polgárai, mind pe- i dig a társadalomnak keiló műveltségű tagjai I váljanak. Népei\'nevelni, oklnlni s tanítani oly fel- \| ndai, a mely l\\ el a társadalom kuretébeu semmi } más foglalkozás fel nem ér; és ugyanazért a társadalomban ylsóhelyeni szereplősre is van \' hivatva. Es még is, fájdulom ! ez csak fogalom- { ball áll, mert ez ideig tettleg a tapasztulas az ellenkezőt tanúsította. De hogy is U\'hotlio a népnevelést első j helyre lenni. Mormogják igen sokan in.iguk; ! ball. Hát csak ugy, hogy ez az életben a leg- j (.zűkségesb^Jjiflöob kellék, mert - nélkül az Alkomnak képmása a/eiüi.er nem lehel, s csuk j hilsí<d.akjfimber. — Es? — es méP-ia vu.nnnk, i kik uz$iKVuadrcndü kérdésnek, vagyis init j beszeleí." i\'bgyedrcudUiiék, v-gy még emiyinek sem tartják. Ezekről azonban, ha Isten segít, jövőben i bővebben s tüzetesebben fogunk szólni. Eliekintvo most egyelőre u taulerfiakat \| aggasztó bajok s kellemeuetiségektól, sorakoznunk keli kedves kuriársuk, c mint mondám, vallr-Hvo, s kölcsönös erővel hárítsuk, ol a \\ mennyire leh«t körünkből a neiu kedves ven- j dégokei, a bajokul, és tegyük azokat jóvá, vagy ha magunk nem teli- tjük, iparkodjunk { jóvá tétetni azok állal, a kiknek huialmukbun all jóyátehetni, gondoljuk meg, liogy.a legszebb rózsa is tövisek közt Ho, s hogy to\\ise kertészé-, nek, ki ápolja, onlOzgeti s nemesíti igen gyakran megszúrja kez.él, és még sem veti meg, nem löki el magatói, ham m unnál nagyobb buzgalommal törekszik nemesítésén, hogy a virágtenger közül, mint melynek királya kitűnjék: % járjunk el mi is a »zéj>, a legnemesb, de tövises pályánk göröngyös uiniu, hogy a hemzsegő munkás osztályok közül a mi legszebb rózsánk, a népnevelés, kitűnjék. Hogy ezeket tehessük, s hogy hiányaink orvoalusát eszközöltethessük, s hogy az orvos-landó bajokat az orvos elé, a nagy tyzönaégelé terjeszthessük, mindenek elótt szükségünk van a tanügyi rovatokra, ugyan azért mondjuk ki a-hazai lapok t. szerkesztőinek az eddig nyitott tanügyi rovatokért a leghálásb honfiúi köszönetünket, továbbá tisztúfcltel kérjük meg okot, hogy szíveskedjenek őzen páratlan számú 1873 ik uj év kezdetéyel továbbra is becses lapjaik hasábjuiu a\'tanügyi rovatoknak tért engedni. • Különösön a megyei lapok vannak hivat va\'a m .gyei élet minden mozzauatát figyelőin- \| mel kísérni, s hogy azok liiven visszatükrözze-nek, á községi érdekeket nem szab.ul szem elől téveszteni, mind a népnevelés, mind a gazdá-szat sat. köréből hozottakat híven kell adni. Mi zalaiak, dc merem hinni, hogy más megyei kortársaink is igy tesznek a többi szaklapjaink mellett, nyerjük meg részünkre előfizetés liltnla „Zala-Somogyi Közlöny"-t, és hassunk Ofla, miszerint a községekbeli tohctőshpk-is járassák, azonkívül pedig minden község közös pénztárából rendéíjo Inog, és azt tanítójával közölje, melyből aztán koronkint a többi mellett felolvasásokat is lehet tartani, mi által alkalom ny ujtuik a községbelieknek a megyei viszonyokkai megismerkedni, és alkalom nyuj-tátik továbbá az öiiművelódás niegked velteté-sére. s azt megkedvelvén, csakis ugy fogja kiki felhasználni mind saját maga, mind pedig kedves hazánk javára. Legyen.szabad azonban teljes tisztelettel megvárni a lapok t. szerkesztőségeitől, hogy a beküldendő tudósítások, a munkák\'felett csak. annyira őrködjenek, hogy azok sajtóvétséget ne tartalmazzanak, a dolgozatok turialmániik tov bhi birálgutását s megiielését az olvasó közönségre bízzuk, mert tapasztalásból tudjuk, miszerint a lapok szerkesztőségeik, vagy megbízottjaik, úgyszólván kényuri szerepet yjsz-nok s ugy intézkednek, mint uokik tetszik. Es igen gyakrnu megtörtént, hogy a beküldött s közzétételre- szánt munkák némelyei felrevet-íetiek s nem adattak ki, vagy annyira megrövidítettek, hogy a szöveg erütltTti tartalmának más értelmét s más irányi adtak. A tanügyi rovatot hálás tiszteletünk mellett ugy fogadjuk, mint a népnevelés bajnokai-nak anyagi jnúbléifik emeltyűjét, távol legyen o rovatoktól azért minden oly czikkek felvétele s közlése, melyek a néptanítói testületünk hátrányára szolgálnának, vagy rá árnyat vetnének. Nem arra valók a tanügyi rovatok,-liogy abban egymás ellen keljünk, epés s rágalmazó ktlakadásokut azórjuuly, vagy sárba is mártsuk egymást, a kik ilyesmire li.\'gyverűl, párttusára akarják felhasználni u tanügyi rovatokat, azok nem méltók arra, hogy a népnevelés szentélyéhez közelíthessenek. Ily czélra, ily eljárás s használásra nom óhajtunk sőt nem is kérünk tanügyi rovatét. ■ Meri az ily eljárás a nevezett rovatokban, csak megszep ósiti a néptanítói tiszta jellomot, melyre nz bivalya, van. Eleget szeuveöott már a kedves Mugyar-haza népével együtt, S a költökint; „Megbűnhődte már o nép, a multat s jövendőt I" Illó volna tehát már valahára, kölcsönös szeretetben, testvériesen ogylUt" élni o hazában. Legyen ezután mindnyájunk között kivétel nélkül egyetértés, s egymás iránt őszinte bizalom,.uralkodjék különösen a tanférfiak közt szeretet melynek hiuczolata által összeforrván, a jó ügyért megküzdhessenok a népnevelés nagy munkájáuak nehézségeivel. Ekkor bizton számíthatunk a kedvos haza felvirágzása s boldogságára. Ezeknek kivitcléro, állandósítására használjuk fel a tanügyi rovatokat. Lelkem leglisz\'.ább érzetétől áthatva, óhajtóm tehát, hogy laton a népek atyja engedje, hogy kedvea hazánk ezután ne legyen viszálkodáa- s rombolásunk helye, hanem hogy ön átka ősi bélyegét, az egyet nem értést, elhagyván, logyon o haza, a sr.oretet templomn. KÉEY LAJOS. Hírek. — Hivatalos. Személyem körüli inagy. ni misterein előterjesztése folytán llor y á t h György, Csáktornyái uradalmi fidügyelőm-k, a mezei gazdászat terén és a közügyek előmozdítása altul szerzett olisiuoréseül a.iját és törvényes utódai részére n „nodoliczi* elötióv h.ia/.-nalhatásának engedélyezése mellett, a magyar nemességet díjmentesen adományozom. Kelt Bécsbon, 1873. évi január hó 2-án. Ferencz József, s. k. Br. Weneheim Béla, s. k. — Zulameyyel Deák kör tisztviselője, nok és választmányának inogválasztása február hó 2;án, osli Gorakor Zala Égerszögen a kör helyiségében fog megtartatni, hová is a megyei Deák párt tagjai tisztelettel meghivatuák. Az elnökség. — A földművelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. miuisteriumtó1, 17154. s\'.ám alatt kelt következő mogkoresvén/t kaptuk : Népszerű gazd. naptár megiráaára » földművelés-, ipar- és kereskedelmi jn. kir. tüiuistorimn által, mult 1872. évi 5783. sz. alatt kiirt pályázatra érkezett munkálatok a magyar gazda-sági-egylet által o czélra kiküldött biz.ottmluy által megbirállatván, ugyanoz az.- „Éu is hoz- tam néhány homokszemet.......fogadjátok szívesen" jeligével jelzett dolgozatot ítélte a legmegfelelőbbnek. A jeligés lovelke felbontatván, a dolgozat szerzőjéül: l\'api Balogh Péter tüut ki, ki ennélfogva a naptár elkészítésével meg fog bízatni, utasításul adatváu neki, hogy a bírálóknak észrovélcloit tekintetbo vegye. A többi munkálatok kozól a következő jeligéjükhöz csatolt egyes miuta értekezésük itoltettek a uupiáf számára huszuaHiktóuak: 1. „Oktasd a népet." 2. .A gazdászat feladata: leheti legjobbat, minél többet s minél huzamosb időn keresztül előteremteni a földbirtokból." 3.„Isteu áldd meg a matryart." A novozott munkálatok a pályázat értelmében egyenkint 26 Irtai fognak dijazlatui. A i\'-ik szám alatti muukálat sZorzójo nevének nyilvánosságra bozataluba előlegesen beleegyezvén,- a jeligés lovélke felbontatott és az értekezés szerzőjéül I.ávay Jenő — Körmenden, tűnt ki. A többi jeligés levélkék azonban csak azou esetben fognak felbontatni, ha azt a szerzők nőin ellonZendik, nyért is az említett munkálatok szerzői ezeunel felhivatnak, hogy ez érdemben nyilatkozzanak, megjegyoziotvén, hogyha f. évi fobruár l éig nem történik pyilátkozat,a jeligés levélkék fel-fognak bontatui. — A többi pályázók inuuká-lataikat a foldm., ipar- és kereskedelmi minis-tórium földművelési osztályában átvehetik. — Pályázat. Postamesteri állomásra, tiszti szerződés és 1U0 frt biztosíték letétele mellett: Muraszordahelyon (Zalatnegye) járandóság: lf>0 frt tiszti fizetés és 24 frt irodai átu-lány. A kérvények három hét alatt a soproni postaigazgatósághoz intézendők. Sopron, 1873. évi január hó 15-én. — t: lapűk szerkesztőjét a nagy kanizsai „Polgári-égylet", mely még a nagy Széchenyi kezdeményezésekor 183tí-ban alakult mult vasárnap tartott ülésében tiszteletbeli tágjául választotta. Egyik azt\'várja,\' hogy a másik kezdje el, az egyszerű öltözködést, az olcsóbb háztartást. Egymás miatt egymásra várnak. lián)- kifuka-dást hallunk :"csak hát kozdopé elalaki! Do mind azt prédikálja, minő gimösz az a fényűzés éa mind rabja annak. Tehát ki legyén atelsó?! \'vA Majd meg mondom én, de nem lesz benne köszönet ... Bocsánat! ilyen hangon nem sznbad,be-szélnem. Igaz, majd el feledtem. De ilyen a mostani ember. Mintha azt nctn lehetne szépen elmondani, kivált ha ni\'iidegy Oh) a mi régi jó öregeink, abban az antik jó időben, szintúgy fényűzők voltak. Do minők ! Vetlek öaaze azt a aok arany éa ezüst készülékeket; háztartásuk is fényes volt, ót nag\'ízerübb a mostaninál; nomcsak szép fogatuk, hanem egész ménesük éa gulyájok volt; nem 2— 300 hold földhez caiháltatiak nyári mulatókat, angol kerteket, aranyhalas tavakat az ablakba . . . hanem a holdakat ezrivel szerezték, egész messze terjedő erdeik voltak angolkertek helyet\', halastavuik tennészet-sek és patakjaik a folyamok voltak. .Az nagyszerű volt. A házi mulatságra, a szüretre, névnapra meg más „alkalmatosságra" hires zenebandát hoztak és nem órákig, hanem napok és ltotokig mulattak..Volt udvari banda, vadász, roppant fényes és sok csolédség. A kapu lárva nyitva volt, s csak akkor zárták bo, mikor a vendég szökni akart. Uton-utfélen fogták a vendéget. (De volt mire.) A leányt ha férjhez adták, hét várme-gyéro szólt és hegyen-völgyön tartott a lakó- Miért iic tehetnék mi is ezt és most? Bi- \| zony nagyon tohctnők.de mi már nem vngyuuk-régi magyarok, a nem élünk a régi j.* időkben. Volránk csuk angolokt belgák, vagy amerikai- j nk,époly „nngybln* élhetnénk,mint azok. Do : itt a bökkenő, liogy angol és amerikai világot \' élünk, és mi nem vagyunk angolok és n i ná- \' lünk lilás időjárás, más társadalmi állapot \\an. \| Azért a mit mi most teszünk; annak nincs alapja. S ez a baj. /V régi magyarjfényüzésnok meg volt az í alapja, az akk«ri idók, viszonyok, igények éa j népességhez képest; a a kik ezeket és akkor ! számba nem vélték, azok szintúgy megbuktak 1 akkor ja. - i Do\' most, midőn a fold és mindon birtok \' többet tartozik az állam háztnriására áldozni, \| nudón a birtokhoz többen is vagyunk ; midőn : sokan csak a fizetésre szorítkozunk, nem lehet \' oly nagy fényben úsznunk, mint óscinku-k. j Sót azt sem kell felednünk, hogy az ipar-válla-latok többször forgatván a -tőkét, több hasznot adnak, \'mint a földbirtok, vagy a fizetés, tehát hu a külföldi vállalkozók és nagy iparosok előttünk versenyeznek a fényűzésben,.jobban győzhetik, s mi földbirtokosok és tisztviselők csak ugy versenyezhetünk velők és mnllcttök, ha a sokféle jövedelmi forrásokat mégszerez-zük tili műveljük. z\\kkor igen, ha t. i. gazdagok Uszilnk. z\\vagy csak valódi fényűzésnek is lehessen o azt mondanunk, midőn kisebb földbirtokos, hivatalmik, gazda, kis iparos és kereskedő — olyan háztartással akar élni, mint a nagy ? Ez csak erőlködés. A mihez a fényes né",rang, vagy összeköttetés egy ideig elegendő anyagot, de később hitelt sem ad. Midőn .valaki nagyságos ur, nagyságos asszony és nagyságos kisasszony, és a ház értéktelen csillogással van tele, uiidőn uapról-uap-ra\'homályosodik u nem nemes érez, midőn már nincs mire betáblázni; midőn gyakorlatiabban szólva két ezer forint jövedelmünk van, s any-nyit akarunk mutafni és költeni, mint a kinek kétannyija van; végre midőn a libériás inas, vagy huszár rongyos livrében, foltos és görbe sarkú csizmában szolgálja az urat; — valóban, oz nem, fényes uraság. Es mi mindennek az oka ? Az. hogy kevés kivétellel, da a fényűző,minden ember nagyobbnak akar láiszuni, mint a mi, többet akur mutatni, n ini a\' mennyije van. Ab, végre rájöttünk ! Tehát álszemérem. ^ Do vájjon a szerény, takaiékos élet na gyobb szégyen, minta végképi bukás\'/ Vagy mindezt ollehet takarni, a ugyan miért? Hogy csalódjunk és csaljun^ . . . brrr! irtóztató gorombaság. Ennyi ojnhvrt és igy, nyilvánosan megtámadni, megbántani! „ Bocsánatot kérek, én senkitsom neveztem meg. S ha senkisem veszi magára, magamra veszoiu én. (Pedig dehogy veszem ; hiszen ha valaki nem, én ugyan nem szégyenlem csak annak látszani, n mi vagyok, ha inualjárt-szegénynek látszom, vagy épen az is vdQPik!) Azérl hibámat helyre hozom. Nom mondom én ezt csalásnak, a világért som ; de erro a fogalomra i>i«és más szavunk, midőn többet akarunk mutatni, mint a mennyink van. Miért teszszük azt? Azzal többünk úgysem lesz, azért senkisem hódol, sem nom magasztal bennünket; mert hiszen mai világban már az emberek igen poutosan tudják, ki mennyit ér V Ami adósságunk v-n, a mink * zálogházban van, jófoíráKn>ugy tudják, mint mi. Tehát hasztalan miiidou erőlködés. Vagy talán ha lány van a háznál, annak jó paithiet kell szerezni \'< Az ugyan megjárja, ha az a jó.-nak látszó parthie is épon csak ilyen fényes és üres aemmi ... Igy mindnyájan irgalmatlan zavar, nyűg és kényszoKÜ helyzetben éjünk; mindnyájan szeretnénk szabadulni, akarnánk sogitoni magunkon, tudnánk is, csak volna valaki, aki első loune . .. . E szerint csak az kell, hogy valaki, vagy valakik elaök K-gyenck. De kik legyenek azok? • Ezt ia megpróbálom elmondani. Olt van-jiak a mágnások éa mágnásnók ; adhatunk egymásnak példát; olt vannak a nagy- és kis földbirtokosok a tisztviselők, a kereskedők és Iparosok; mindooki bátran adhat egymásnak jo példát s a ki követi — követi, a ki nem, az nőin; az a takarékosra mindegy, ő biztosan, nyugottan él, és nyugottan gondol utódaira, minthogy azok jövójót - anyagi szempontból és a jó nevelés által biztosította. Azt ugyan nom óhajtom, hogy egyszerű szerény élet is csak divatba jöjjön; inert a divat változó; liánom mindenki saját komoly, érett ineggyőződéso szerint, élot-okosságból hagyjon föl a felesleges fényűzéssel, legyen egyszerű éi jó izlésü. Igy az egyszerű, takarékos életben mindenki első\'lehet, míg a fényűzésben, olőbb-utóbb^de mindenesetre utolsó losz. A mi még az egyszerűséget illnti, az nomcsak nagy befolyással van az ízlés- s annak nemesítésére, hanem miután elismert tény, hogy a nőknek rendeson jó illésük van, ai a — Keszthelyről írják nekünk, hogy folyó hó l l ón h gatd. intézőt ttibb hallgatója által az épitondő pesti népszínház javóra rendezett zártkörű tánezmuhrömg, a legdíszesebb\' ós kcdélyesobbon ment végbe, A vidékiek szép száminál voltak kóvisélve, kik közül dicséretet érdoinelnok: Kollár Jánosué, ki a bálanyai tisztségetvisolto, továbbá: llanny Gizella k. a., Hencz Ilonor k. a., Stefaiefi Hedvig Aj Gizella k. a.,Nagy Lórik, a., Háan Antónia k. a.,(lás-pár lika k. a. A keszthelyiek\' közül nem hagyhatjuk említés nélkhl Kayser Irén, Király Vilma, l\'ataky Mari, Csesznék Mari, Eugénia, Lóri és Garnor Karolni kisasszonyokat, kik az elmúlt tánczmulatság in-folejts ko«zoruját.képezték. — A bál reggeli 7 óráig tat lóit s a fenntebb emiitelt czélra\'JO frt és 2 db aranyat jövedelmezett. — Gcixl építész nejét, ki huss szülött-nok volt édes anyja, a napokban nujjJ- részvéttel temették el. A busz közül-10 — TÜ* volt f. hó 21 éu éjjel Nagy Kanizsán a Némol-utczát»an; óorék-tUtollóink ax őrségen liHinar éaziovovúu, néhány perez alhlt a helyszínén 54 tűzoltó jelent meg s szakértő, figyelmes, rendszeres oltáshoz lógtuk, kőszén és mész gyuladt ki, a szél élesztő t-s az egész sor-liás leégését Vonja maga utau, ha a tüzoltosag üdvös iniézménye nincs. — Uj könyv. Megjelent s beküldeteti: „Utazók könyvtára* 111.f közli Hang Ferenci. Tartalma: l\'arbaj sötétben. Négy óv Cayenno izigeteu. Hogyan tanácskozik a eliinai allnm- Az „Alikor" élet- Ja járadék bízlo-sitii-lársiisiig, az lö7ö. évben felosztás alá kerülendő kölcsönös túlélési társulat (Associatio) tagjn rés/.éről a megkívántató okmányok, ne-vezetosen : a keresztlevél, vagy születési bizonyítvány, avagy barmtfélo hiteles közkimuta tusi okmány, továbbá egy élctbizonyilváuy küldendő be f. úvi inárczius 31-ig az „AnkerS Hécsbou s/.\'kolő igazgatóságához.: — Vlon mi lián. Kis-Komárom s a pá-, lyaudvar közt január 20-á^i éjjel a n.-kani/sai vonattal odaérkezett Kohh novft za\'avári kereskedőt három fegyveres egyén megtámadta s agyonlövessél lényegeivé földre teríték Sj^lO frtnyi uem saját pénzétől foszták meg. Ugyancsak Kis-Komárom kellő közepén nem r.ég Singer kereskedő boltjának falát ásták ki. Tiszteiül a hatóságnak, de ha itt erélyesebben nem intézkedik, kénytelen e vidék intollengetiája \'egyenesen a miulsteriumtól közvetlen a rend-, személy- .és vagyonbiztonság feulartására erőt kérni. . — Eyy népien\'vállalat. A folyó óv kezdetéből megindult „Képes Néplap"-nakmár két-, molléklnpjáuak, ,1\'olitikai lliradö\'-nak púdig egy számú jeleul meg. E vállalat népünk azon legnngyobb tömegéi .óhajtja bevezetni a hirlap-.lvuso, iragy kozöuseg cgyek\'iuóbc, melynek egyedüli olvasmányát eddigelőa naptárak és ponyvairodalini termékek képeztek. Tekintve e kettős lap közhasznú czélját, isiné-telve felhívjuk ra a népbaráiok Ügyeimét. A „Képes Noplap". és a „l\'olitikai Híradó" olö> tanács. Az America liujö égése. A párisi virtujJ fizetési ára együtt .gesz évre 2 írt; megrendel-...........\\ YÍTpholó II. isleáuy. Az ujovi űiiiiupek Chiuabau. A királyok uj évi liOdolusa Pekingben. Fiatal szerelem, Ö reg házasság. Utazás halai veszély közt. A Vezúv kitörései. E luuluttHtő larlalomjegy-zék melloli a csiuos kiutluás s 50 krnyi csekély ár, moltafi ajánlják a gyűjteményi. — Zala - Eyernzeyröl írják, ueküu\'k, hogy _a torna egyiet által I. hó .18 án rendezeti tánczvigalom, minden várakozást tulhaludta. A szép szambán megjelent közönség a legkedélyesebben mulatóit reggeli ü óráig és az egylet javára 50 Irt maradt titala jövedelem, a mi igeti kedvező credményuek tekinthető, iniulau a z.-egerszegi láuczvigaluiak rendesen deficittel szoktak járni. A valóban csiuós és izléstoljesen öltözött hölgyek közolt £ólcg emliiést érdemelnek : Vinovszky Herinin k. an ki o lapok olvasni előtt, az illeni műkedvelők altul előadott „Szép G«l»ihcau-baui sikeres fellépéséről meg bizonyára eléggé ismeretes lesz. Továbbá: Gráuor Hedvig, Krizmanies Iza éa\'Mayer Ida kisasszonyok. Nem mulasfthutom el ez alkalommal fvlomlileni, hogy a l.-gtinomabb ízléssel diszilett táuczlerein rendezése f> leg Ilugymasy kiadó hivatala Kanizsán az elemi iskoiákbuii újra tartatnak a tanítások, a vörheny miail csuk pár uupig voll zarva. — Keszthelyről írjük nekünk, hagyott szombalon njjul egyik inusodrendü vendég-lőlien tanezvigalom iitrtatvan, egy pandúr is szolgáimon kívül részt ukarl boiiue vonni h púdig minden fizetés nélkül, azouban a berió kiulasilá, emiatt a pandúr buszúra lobbanván, puskájaért Imza futott s ablakon át akarta lo-íőni a fogadost, de helyette egy őrmestert lőtt .agydn s testen keresztül menvén a golyó, tuég a bőgős ezigaiiyi is halalosan megsobze. A pandúr elfogatott, s méltó büutetésól várja; Nyilvános iiynyta, a nagy-káni-zsni főgymuasiiim itjusagat segelyző egylet javára befolyt adományokról. A f. hó ltí-án az egylet javára tarioti táiiczvigaloin tiszta jövő; delim-1 10 Irt, mely összeghez telüllizoilek : t.Jez. Gróf Aíinásv Kaliuáuné 5, llulus József d, Herzay Klek"2, Draehi Gyula 1, Deszáth Géza 4, Kiiglkiidur N. 7, Grüuwald llaroly 1, llirscb-ler N. 4,\'inkey László 5, Karczagh István 4j Gyula ur, a torna egyI. buzgó szertáruokának ! Koch Adolf 2, Laky Krutof 1, Löveutrelf műve volt. Pi-lüllizutők voltak: Lisonstüdicr I tíjula 50 kr, Mulueska Karoly, 3,.N. N. í. N, isigm. ur 2 frtal, Isoó Foroncz ur 2 frtal. 11.1 -- Panasz, panaszt ér a tőzsdei dohány inpertineus roszasága miatt, a napokban is tgy család minden tagja roszul lott a füstjétől is, hál még a dohányzó, ez szédüli és a ni-kulinméreg minden jelo meglátszott rajra. .Már lm monopolizáltunk % dohányeladás, megkívánja a fogyasztó közönség, bogy jó legyen s illő gond lorditlassék u kezelesre. - legkirívóbb vonás a mostani nők nagy részére, hogy a túlságos pipere és magukra s hazukba mindennek felhalmozása mutálja, mennyire nincsen jó Ízlésük, midőn épen az altul akarnának feltűnni. Hasonlítsuk csak össze\' a festészet és költészet remek alakjait, ideáljait^ épen az at e.-yszcrü csinos és jó, szép izlesü külső-. vnl bíró kép mennyire felülmúlja, mennyivel szebb- a fölpiperézett bibokuá!; inert a mi legfőbb, h»gy eiiiborek vagyunk, az egyszerűség jobban mutatja az embert, a szép embert, a Szép lelket, míg a külső pompában az emberi szépség elvesz és cs«k a rajta levő aranyal, ezüstöt, fényességot látjuk, a melynek becse nem emeli annyira az ember értékéi, mini viszont aunak szépségét at ember. Az értékes tárgyat bármire teszszük, mindig értokes lesz; do bármennyit . teszünk is belőle az emberre, -azzal maga az embor, az egyéniség, teste, lelke éa.szive — nem lesz értékesebb, — ha különben ncni volna az; mert a mint b. Eötvös J. is mondja:\' „az embernek becse önmagában fekszik." • A mi szinte csodálatos vonás uz emberben, még az,, hogy épen adeghiúbb férfi és nő, u kik logjobbau akarnak szépek, fellüuók, inegbámulanilók, dicsérendők Jenni, épen azok nem önmagok által akarnak feltűnők lenni, Imnem a rajtuk levő anyagot, a mi nem teszi őket, a mi nem az ó becsük és érdemük, épen esak pzt tüntetik ki és nem öumagiikat. Ferde izlés, hamis fény, téves fogalom, oliörpülés, boldogtalanság, semmi fónség, semmi magasztosság scmuii költőiség .... . Nézzük magát á természetot, minő egy-szerű szép, minő pompás minden tárgy, melyet ő -ruház fel. Valóbau uz leguagyobb művész, a ki a legnagyobb mestert, az örök szépség művészét, a tormészelet utánozza. Il\'iutsd bo a rózsát-aranyporral, öntsd le a liliomot illátos olajjal és at nom lest többé rózsa, és. nem lest liliom I Fetd be ayezodat, tégy lejedre mesterséges ha- N. 2, l\'ethó N. 1, Kotcnbcrg ,1\'ái 1, Seb. Henrik 50 kr, Szoieles Antal 1, Skublics l\'ái2, Sólyomi Lipót 2, Varga Imre 3, Vizlendvay Köz a 2, Wiassics Antal 1 frt. Az addomáiiyo-kért hálás köszönetéi fejezi ki a segély-egylet nevében a gy\'mnasiuiiii igazgatóság. \' A , Szarvas- vendéglő egyik kocsija, tegnap, szerdán regg •! a vasútról utuzót szállított bo s ennek podgy asza a kocsi bálul. \| jat és magad is al;g ismersz magadra,.inert el-j palástolod, lepellel vonod bo a természet szép-1 ségeit, a melyekkel még meg volnál áldva; I nem leszesz az a szép, a mivé a legnagyobb \| mester telt! f Tehát maga a természet lörv^nyo int \| bennünket, hogy legyünk ogyszorüon szépek, I legyünk emberek, ^ kik lélekkel és észszel bírunk, a mely által legszobbjk loholunk, a mely törvény szerint mindnyájan egyenlők és i igy mindnyájan elsők lehelünk. I Ei igy ne kérdez/.ük, sóm no várjuk, ki legyen uz olső .a válódi, az egyszerű, romok szépségben, hanem legalább saját körünkben kezdjük cl, mint Vajda l\'éte\'r mondja: „magába térítem lelkemet, bog.y sliját lényében fedezzen föl kincsbányákat, s ezeket művelni, legyen örömöm, legyen föladatom- — és Kisfaludy Károlykéut „nyújtani szebb példát a neines elme buzog- -+- — éa mindnyájan elsők lehetünk! " 1\' RÁKOSI LÁSZLÓ. Keleti köziuoudíisok gyUjtciuéuye. (Folytatás.) •147. A g\'/dag nom tekinti, magához hasonlónak a szegényt; pedig ő csak értékes kincseinek, ériéknélküli edényt). (Mór.) 348. A farkas ha üvölt, biztosak lehetünk, hogy éhezik. (Tunguz,) 34U. Nagyobb szerencse ártatlanul üldöztetni, mint gazul jutalmaztatni. (Ohina.) 3Ö0. Az üres tál, mindig önnön hibánk büntetése. (Arab. Dos, Muhamnd könyvéből.) (KoJ)tatása kilvstkesik.) jára köttetott; a vondéglőbo érkezésekor azonban már nem találtatván keresése a vasútig legnagyobb figyelemmel történt, do síkor nélkül; a kárt .r>00 frtra testik. — I tör hl hlrvk Napóleon tometéséuél 60 ezer ember volt. — A delegatiok márezius \'közepére hivatnak össze. — A királyi udvar Gödöllőről Htidára költözött. - Magyar László, a híres afrikai utazó kéziratai elégtek. —Vesz-préminogyo monographiajára -llM), esetleg 500 dl> aranyat tűzött ki pályadíjul. — Temesvárról a világkiállításra 20 ii\|ázsás ökröket is szállítanak. — A kétfejű csalogány Szegedon van. — Nagy Károly,, pestvidéki törvszéki elnök meghalt. — Az amerikai egyesült államok függetlenségének századps évfordulója 187ti ban lesz. — Petőfi háti sapkája Jókai Mór birtokába korült. — Győrött az ötödik lap is meg-jelent, „Győri Figyelő- cziro alatt. — Sopronban 7 láhti malaczot mutogatnak. TOrténeti naptár. Isnuár 23.10Ó2. 111. Ottó e.ászár Komában neje által tnogmérgoztotett.— 14-10. Krakóban Ulászló lengyelkirályt a magyar koronával megkínálják. — lü\'i4. lierzenczevárát a magyarok Zrínyi Miklós alatt a törököktől visszaveszik. — 1849. Kossuth a magyar koronát Dobrcczenben köztiszteletre kiteszi. .— 1867. Viktor Emánuel feloszlatá a magyar légiót. , 24.33IÍ. Kr. e. Fülöp mnezodoniai király megöletett. — 1468. Hunyady Mátyás liudán királynak kialtatik ki. - 1712. N«gy Frigyes, porosz-kÍMt;. --űh\'iésnapja. 25. 1355. Nagy Lajos fegyveres biztosítást ígér a lengyelkirálynak. — 1485.Mátyás király-Hécsot feladásra szólítja. — 1558. A jenai akadémia megnyitása. — 1.663. A magyarok liabécsát elfoglalják a törököktől. — 1711. Mária Thorosia koronázta tása l\'ozsonybau. Szerkesztői üzenet. Jla -liiriein. ..« kflsOllntni fo i-e«cn ve.M/iik < K..-K .máíMiniiiak. KlkíJtlmk, Milánó ..n.s,llfté.it in.vl r»JO. Se.l\|>ailinak Kítiflljllk •Ml. Kónstlval V<emél)eicn Marciali, jan. lő. Duia 6 80- 4 80 kr Ron3 85 —3.10 kr Árpa 60 kr.ZaU 1.58 kr. Kukorloa i60 kr. Oyör, jan. 15. 187.T. Uuia T.\'Z0-Ö.80 kr. Kon 3.90-3 60 kr. Árpa 3.20-^.80 kr. Zmb 1.80 -1.70 kr. Kukoricia 8.40—3.20 kr. Köles 3.30-3.10 kr. Hab 4.20—4. — kr.lla\|diua.---- kr.3 Marbahni fontja ŰG kr. ltorjuhns 30 kr. Distuábui ti kr. Jubhui 20 kr. H.irgonva mr 1, 40 . -kr. Ujbor akija S.fiO—.— \| kr. 0-bor akája 18.--.— kr. Hiéna máuája l.ItO- , 1.60 kr. Hialma in. I.--.— kr. Ksményfa öle IC. ,---15.60— kr. IdSjárát j6. KaAtholy , jsu. hó 22-én 1873. llusa 5.70 I 5.40- kr. Kok. 3.20 - 3.20 kr. Árpa Í.70—2.50 kr. I Zab 1.\'VI-1.05 kr. Knkoricsa 3.30-.3.25 kr. Kölei 10—3 — kr. Hab\'3.85— kr. Hajdina .----- kr Marbahus 24 kr. Horjuhuo 2<) kr. DUtnóhui 28 kr. Juhhús l-l kr. \'Ilmgouya mr. 1.50- 1.— kr. Uj i bur akója 18 —10.60kr. Obor akója -18.--- 19.60 kr. Síéi.a m. 1.30 - .— kr. 8»aln.a m. 90 kr. K«-ményfs öle Ili.----- .—kr. IdSJárás hüv. ^..proll, ián 20-án. Huta 7.8- Ö.S04 50-20 kr. Kom 3.\'J6~346 kr. Árpa 3.25 - S 10 kr. Knkoricsa 4--u.80 kr. Zab2.3—1.80 kr. Marbahus ftja 2 kr. \'Borjúhús ftja 24 kr. Ditmóhus ftja 28 kr. Ujbor akója" 13-lOfrt, Óbor akója 15-13 frt. Hiéna msijs l.litl— . —kr. írt 8<aliua iu. 1.--kr. Keményfa öle 12-10 frt. Időjárás ködös nspok. Vasúti naponkinti menetrend: Indul N.-Kanlisáról Har. önjök , 612 K-y 11. Igen tölinoivnyl, saját lapui ............. k\'-ink e^yik kedves tájgya le.s mi...le. . f. Hajuáljuk, hogy i ik tudósítás! 514. K. IV l.eguagyobb brömaiel ; • Kgorsieg. 8temélyeien KÓVÁKY HÉLA. Papírszeletek. Néger talányuk. . Mit használnak leggyakrabban « mit nem lehet mégis elbasinálnl ? -- A napvilágot . Mi a legnebb erény? Meg ar ellen- seget Is ven drgsieretettel fogadni . Melyik aranynak iiiurten fényé és ,iihkí. legnagyobb ai ériéke v — A hűségnek . Melyik ellen.ég harcol mindig a gyfizrlrm tu.lnával 1 . A hslál Mi i.«ik legtöbbet é. mégsem ilta. V A fíld. Mi ven mindig tgymáyt és mégis elkurllihetUu s.Uksíge van egymá.ra? A nyelv ét fo-gak Mi sebesebb a legjobb futónál ? • ml repül jobban a madárnál í — Az fd< Mi éget jobban a pálinkánál és * fehérek mégis inkább tieretik V — A bors UJ évi köss öntés \|.ajdanábau. • Adj ni l.ten barom é- lláror : K.. :, hirom b-ét. \'í.% egé.i.éget, Hon. busái, béke.aégsl, Friss fiatal fele.éget. — N a I r I i á s Kérdezték egy leánykától, hogy minden ekte eliuegy e hoisá katoua kedvese? „Nem mlii.iég, iigymui.it a naiv gyermek (?), mert olykor oiást kllld maga helyeit a .lakatsából. — KolluorI sajtot ide. Milyen tet.sik V groyer, emeuthaler, eidami, liptai ? Melyik a legjobb,«abból bonon. Mind jó ai uram, bi.< • g y b S I vágom a por-diókat. Dunántúl gabnaplareza. N a g y-K a n i i . a , jannár ^22-én, 1873. llusa 6.20—5.80 kr. Koia 3.45 3 .«-kr. -rpa 2.93— 2 8o kr. Zab l.rtO—1.70 kr. Kukoricia 330-13.40kr. Hajdina 3.30 -340 kr. Hiéna 1:60— ... kr. Hialma 1.20_ ._ kr Qubacs .----- kr. Gyapjú 140 fri -100 frt. Képese .-— .— kr. Fehérbab 4.__. — kr. Burgonya J.0— .— kr. Bükkfa 14.---— kr. Cseifa 12. — - - kr. Tölgyfa 10.--kr. Hflmegh. jtu. 19; 1873. Buta 6.40 - 6.20 kr llois 3.65 - 3.50 kr. Árpa 3.40- 3.10 kr. Zab I 65— 1.60 kr .Kukoricia 3.30—3.— kr. Kepcio 7.60— 7.— kr. Marhahii. ftja 26 kr. Borjuhu. ftja 26 kr. Disinóhu. ftja 28 kr. Üjbor akója 10 frt. óbor akója 14----frt Keményfa ölo 14--frt. Síéna mázsája 1.80 kr. Hzalma m. 90 kr. Termények állapota kösépsiertl. Idíjárás estis. ól Harcira él Uoi nbirár ra reggel délután 5 óra 18 peres. 2 „ 43 . Budára regg.-l 6 . »» . délután 1 , . 10 . 43 . Bécibe reggel 6 . 48 délután 2 , 18 . 1b „ 68 , Trieiitbe reggel 3 . déiulán 2 . 23 , eslve 11 „ 33 . omborári&l N. K... lis.it. regg: 4 óra 19 pe.es lauis.ára délutáu .•1 , 21 , \'•gg«l 43 , délutáu 1 „ 4-i , 20 , reggel 4 „ 33 , délelőtt . . •stvo 10 . 18 . \'•Klf\' 3 . 60 . délután 9 , e.lve 10 \' 22 , mbathelyig. Itt 7 órai várakosás. Ertek- és váltófolyam jan. 22. 5/„ metaliques 66. — ; 5/» nemz. kölcsön 71.48; 1865-ki álladalmi kölusön 102.- ; bankrészvények 1173; hitelintézeti részvéuyek 327.50 Loudou I0U.— ezüst ágio 108.— ; arany darabja 5.15; 20 frankos arany 8.56— kr. Felelós szerkesztő: Bátorfi Lajos. Nyllttér. a^r.M\'Kivsyu ékszerárus, arany- és ezüstműves Sala - JSiB\'erazeffen, Körmendi utczu, 3íi, uz. Vau szerencsém a u. é. közönséget értesíteni, hogy a inár fi év óta\'fcnnáiló arauy-és ékszer-raktáromat ujolaga legválogatottabb aruuy- és ozüst ékszerekkel dúsan sterellem tol. Kapható nálain miutlen választékú eiűnt-és arnnyórák 8 Írttól kezdve ej(t;Ht 200 fi tig ; továbbá miudonnemü ékszerek, u. m.: karperoctek, függők, láuotok, gombok, omlényok, étszerok, sióval: miu-deufélo arany- és ezüsttárgyak, a legogysto-rúbbtól kezdve a Icgtiuoinabbig. Es iniudamelletl, hogy raktárom nagy-ság- és gazdagságban vetélykodhotik minden nagyvárosival, az árak feliaiiótMi olcsóbbak, ufitit nagyvárofban, á miről is a n. é. közönség már a legcsekélyebb vásárlásnál is meggyőződhetik. — Avultésrégiarany-s ezüsttárgyakat a\'legjobb áron be cserélek. Gyorsan és kiváló figyelemmel estköt-lök betű- vagy ciimbevéséseket. S mi leginkább stivet figyelembe veeu dó: saját magam it l\'oly toúosán dolgosom. — ,Bazar czimü nemet divatlapból az első szám megjelent és Wajditi József könyvkereskedésB utján l frt 70krértóv-negyedenkint megrendelhető. Tanonczok vétetnek fel Wajdlts József könyvnyomdájában előnyös feltételek mellett. * ciennel ojilvÍB»>u kijelenl. ni. hej.v ín........ boldogult Dr. Ili* \| A. OCT.iyo li> t M> «f/\|/W»n(<»\'J<é«ii\'Sje v.gynk » ve-lódi 111 H.mi.il.tl.n P0milil<li\'tll-l\'(lallálllllí, ffl OLL A. SE IDLITZ-POll A. \|Kalön8® legújabb talalmanyu valódi amerikai Ln RiX Vilma......... ■■■ Rporokr«ndklTalleaUgsltfrmsa-lekbenb.bUon;ullgyógy^ Utiik állal minden, eddig UWt\'á.l ..erek IU, tagadhat .Ha- . ........,1.5 b-ly.l roglillák -I; mini a.t e.er, « mS.sári birodalom >uk liu ti indrii reaaibM ke.elnJihea kbldfltt bála-Iratok a legrí«»l«le»ei. rn i .irn -----------. liiliii Mi.l,r,n uionnul iulenlem i .itták, li.>Ky « porok i8»» azorulasoknál. eméjztheteliMségfknel. gyo magam ismerem enn^k k«M< «oi uikAi. M dj.n ■ezo»nol jl«n« i • fh\' „^.„J,,. Sr0,ak »tier idegbajokban. wivdobogasnái. ide hogy noveieu Pompadour-lWa mostantól kezdve esak Inka f6fajs, w«rlolulái. -ínul hysterlara búko.\' - huzamos aomon.Wilh. Rix.ür. Wüve.Wkn. <nti.r« M«Hl, AdliitM- h;,nya"\|r, hajlamnál a kffrbb .ikm.i aik.l»,«i,.i.ak. . a i^i->ri,«li v. i4 valódi minőségben kapható, intők miudeuKii ,.,-, g,haimi «i»dmiiijri«i«k. a másnál való vétel ellen, minthogy jolonleg aem fó- se iu pedig ( Ara I eredeti doboznak hasziialati Utasítással I frt. fiók-raktárt nem tartok és a* ozolótti raklárakatj o U fo r d u 111 . ^ . , ha m iai táao k végett megszüntettem. Valódi l\'ompmfour PALlNKA OS SO Pásstám, csodapáaztáuak ia noveive, hatáaát soha .om fogja ol- j V , am r i hibásai; o felülmulhatlnn arezpaszta eredménye minden vára- ,U^Má"\' "" \' koiAson túli, a egyedül biztos szór arezbvrkiltog, bór-atkák, r«j-. Ví.l- é. ogiájá., rígl .é.vek íi nyli aieplók, májfoltok éa pöraenéaok gyors és csalhatatlan olüzcaóre. j uü.vlá.. héntitá. é. mindenn-n.fi »r«ljr elhn A vevők annyira biztositvák, hogy nem tapasztalt aiker eaeté- • \| palaczk ára használati UtaSÍtáS8al 80 kr. ben, a pénz tyiaaiaadatik. E kittlnő páaztából 1 tégoly, utasit-! vínyny., «yat.. k^.^ 0RSCH~HALMAJ~ZSIROLAJ. \|\| A l,„l..».ábl. e.(lvghaihal.,S.1.1. ..rv...i _.«.. _ Köszönet-iratok nem nyilváníttatnak. - Postai után- véttel is küldetik. beteg, .-g, niiinleime-i.it »ul • k. iák, lene, stb »ib. Einzig tn ihrer Art in Európa, III dis grfl»t«, viyl.eilig ai \' ......* : kais. kön. ii^Wiisciici\'iiiu\'ik 2 dC8 K. Fogl, l» Wleil, w Bílovároti i.,k..»,,, o. » . * Cisktornyao K.i«« H. f TVlederlagen. " csurgón i»ávid Kaposvárott K..I Nlederlagen m l u,,~l„hilf Sladt. Kr«t«»fatraaia 27. • Ar Marla/lU/, ne I K,kB dr, ..................................., apror.oía« rt>.ii Sá...\|, g,Aty, • Z.0 Haaplatrasso AÜ, \|. „zum Krtlirnuy huri", w Keiíthciy«a Wu....b K. S Ksls\'bt durcb .Ireng.le 8ulidil«r>.ind «uí jeaeiu .MiicK u.il Ker««/lfii A.py-r .lakai. Z Zitf.ru •r.icbtlirbeu Prsia «• b.p\'ibrrr >ra..«i.\|.rodociiou dal.iu ge- Koijtgen < n.. .ii...v.U l.u 2 bracbl bal, da. ••« i»m Eipurlt, Kngru.- l»«uilv»rl^.ui« ^ ■I. Oor»clí;halmájzair-ola.aieil- •• tüdő bajoknál, seropho • lua- ü rachllla-l.et-g.ig.-ia,.., legf.M. ,:)ógybal.i..al iM-g ^ a legidulici.l.köszvény -osuzbajokat. valamint a. id .wnivi borkutegeket Ara I üvegnek használati utasítással I frt. .......i: Itolus .1. gyógvsz. I.ovák K U..s..„í..\|d F. uraknál. I etanyert lúilivoda J. gylgyat. Marczaliban l.-il Nándi Banok-Szt.-gydrgytfn Ki Szambathelyea l\'ilüh ^rei.r. n^. Sopronyban M«iey And.áa ajjigv.a. Zagrabban Mittelba.-h gf->» Ceyleck J. I. g)->" t\'rwei.a Kr. gydg>«a. i J- gy- 0 lieh Ityiigea u nden llai te., uul.r .„ll.l.r Uaraul.^ b.«t.l Und i.ael, i.di.l.e. VV(U.,g<u Ue.i.ll^ig.u .u. ] Kugl. Chili Oiflleimltii f\'t, Jnimrn-CnUrtörke^nV" o • a* Lsinsn tbel briedu her ll.\'l. lli. Z ..Ide. Ilai.ui.i.aug ainug«iin\|< 2 sínek d. J-a.6o i • Huinhurg,- Ltintn- lltrrvn- J}u • i\|e«i«if »»\\llal.U\'«i».\'g anaugenei\' i • ...li u\' 4, ö, li die aii«ri>v»li. , • llni»kr\'ll/en. ..•ue.ur Ja.;.... í , """\'""" » A zala-oaersfcviri tukiirch pénztár fttiiiiiriMlrilniitfe eder ller- • , ° " , . ... • 1 , .. - ,__. ,-rn uu.iu.., « ) igazgató v&l.i^ztniítiiva czfiiticl értesíti a t. cz. közönségét, .,., iu n ... i«-.i..ivu. •• iHbzcrnu 1873. evi janu tr I-tői f-gva további rendelkezésig. lMiilei»nietlcr <u... ttebuüiei. • 1 * . . . ..,.., „ . , luniUi\'ii üetft utau, különbség nélkül "—\' n- Á\'Uti/irutil- * 7 ., kamatot fizet. t Ion \'bll/ril ai..i» I.\'i ». llerrm- l:Hlrrliosrn . » 14 d. i I l.rlnrii-Tiich-ditriiitiir \' • " Wulleue. Or$,uulUtiU - J„./Ur\'i l\'\' r»»e,t I I ... ntm n ,,„i J • gep.l.le ud.r ge-.kte VnlerltO- » l"rt\'f 1 -;•••<-J\'.-Pl\'-Ke. • "«i»d i, >el.ul. g\'gou ti»-l.tj . 30 Kilel. f<Hrhlij, IIelitig, \| • i.tintn.Damm - lUmdcn*.™^ Vúm/^Vü-i.W,,- « • ,Ult,.ud.l.50,Al....g.í.vblu,.g«ii wtnd ítbU\|cfti Moppcl. iv^i n uiigrbleieht »i d. 7.60, \\> b», < u.lel.ei i io ...... . „ ■ . .81. 30 < llige , b^eite ÍÍUiii- \' ,„! h„rger \\.rlnwand .zu 0 13, \' ,un\'.i, i«d \' • . 9 5. 60, .uwie neliweiierf. V n.us Koimeo mit tlli.-lii • 3,J.6.i,4,6, ...aucballei \' • net- md Bajlali.euideu • rsi, aueb -pit.en, »u d • IkUHtH-Saeht- oder Muter- \' \'w—ja Mlen Tor.agliclie I • hemUeit ipil lai^.nAerm. l.. «u d. /,en.\\.rtitWllinlfeiner II J ».ÓO, auch gs.tiekl d 7 li « ;>vk,,.h. o.ier IZ Uameii-ltrmdei J DantenftotieH,an. Leiuen, Per-\' 11 !&i lu. za - d. • caii. ud.r Uarebsiil fl. 2, Z.60-3 fl.- rll.^r brlgi.che !»/, Z mit öll.-kersl. I^hunniil «u fl. M. J!>, 30 — u.geiei j corci» i. a, z.60-31 i\'Xrgligt od.r Sncht- i —--\'a íei.\'.te.o Harcheul\'^11 .. - _ fl. J-SÍ «), au. fran.4«i.vliein Ha- Huinhiirger "der lloWhulrr * li.t mit Silcks.tt mfl 3 60,3 i fl. Il\'rhen (.lUndgeapiun.t uud bi. # (llal.uinfa.ig an.ugeben.) \|iu fl 30, 3.\'., 4o, 60 60 fl. V • Briefliche Besteliungen ^5 S ... od.r Po.lo.ihn.hm. iiot.r Oiv.ulí. eh.r.llhin .o.«.«e<t.l. - « Z 11,t.í. ,„ ........... i IMS—tl.) • • EJ FOGL, Wien, k. k. HolUi\'IVnuiI, j 2 Manahilferstrasse 25. i.h.e, •„, -1"U 10i -Itr. l\'OJ\'l\'J. (j.Ts.k. mlvari J<yrvos urnák l\'.lWrelik, .■i.c.k.ilj.K ANaTIIKIíIN .-ZA.J\\IZlil!Oh un . KaliMfy A , görOg-kiiályi intendan. C\'s Ji. udvari Jogorvos J\'Ö\'PP J. G. urnák li-\'cshcn. w Kéreiu s.obual a. ön re\'ndk.v.lil aniliieriu >MjViáb5l-21 Üveg i furd U I killdeni lágból •ti fel• .. Zala-l-HCei.aeg. ii: ..Wi K..\'g)dgyi \'"íielven: r.lli. l. Keí»i..-» r\'t Hu.lnlf^i <y«n. Kibie K. C. Ve.«príi . Ilelu llúi.yliádoii \' n: Mi. iay W OrloffDtnliiof gf-ín ., < naKik: Xagy-Kai.i».áii ; ll».u> Jvt.rf gy.gya.e., Ilu.eui.ei\| Weli.vb, .1. é. JVuelhofícr J. kere«kedé.. ben. fápáii M. Wei.i rli gydgy gyOgy.a.-r. IUIarrtr»t.\|ékl .Si.-ÍJy.tr. Jleyr l\'umkau, ugy Oiiihar.l Tivadai ...gmaiiu A. Ilraun J. gyögy.«. i,ov». ■••an : Iturválh K. gy.igy»erí»«. Kee. Agy.. I\'ak.uu : Kiuriau J. gydg).. nd gyógy.. Kapo.varotl: Kubu J. iS..-<.i«r.i: Un.li.ay gyógy.. .roUitlarrtarlb. rtaiamoii gyógy... it ller»í.-l.\| llai. ugy lleragg Iguáe.nál.l\'ée.ell li, Sipftkl. gyógy... Kárá.\|.,ui /.a.lobán.iky gyógy., gyógy... Tuluában . Urad gyúgyss. - iMiikinld l.uká<-« gy.gy... .•i.eni-Uyftrirjbn : Notlug — Alaó-Lsjuiváfc :VÓy». It.ib.inriAn: Mimon gy\'.gvaieré.. -Iraknál. laehTeid g I.SoHiteni r gyógy.* • Beim Einkaufe von je fi. ÓO ti St. DatiattUche gratis. W Bg viitaia Lili c Wan/cr-réle gépelr, ^kézzel és lábbal hajthatók.^ I A Itfgegyszorúhb és legtökéletesebb varrógép ára asztal nélkül 48 i frt, asztallal együtt 68 fit. ( legolcsóbb eredeti gyári áron kaphatók^ ROSENFELD ADOLF rakt.irdb.in, n hol M/.illtu a liüzziivntó \|tű, czérna, selyem, olaj, jiitjíii.yo«im knplmtók. A-varrógépek tartósságát és szilárd szerkezetét több bizonyítvány tanúsítja, melyeket helyben s vidéken elárusított gépek vevői elismerésül küldöttek a fe.rtirt raktúr&izományosboz. Wajdits József könyvkiadó-hivatulábaipwN. -Kan s A n me^jti-leiicds minden hiteles könyváruknál kapható: „Eajta üttfe. vigad] auls. I" közkedvességü dulkönyv nagy teljes kiadása, mely minden eddig megjelent dalkönyvel felülmúl, 50 ivre terjedő tartalommal, díszes keméiiykötéssel. szinnyomatü borítékkal, ára 1 frt 80 kr.; dús (iranynyomás- és aranyszegélylyel, dis/.kötéshen 2 frt GO kr. „í.la\|t;a párok, táaaaliaak l" Legújabb niugyar tánczköny v. Ara 1 l\'rt 40 kr. „Ilitlljtik a s%é\|i szót!" Magyar folkóazöutó (.toaajt) könyv. Ara 1 frt 50 kr; L E N O U M AND, a híres czigányna IgazmondA vstíkartyija Klne.ftl kányával magyar aláirával it a.nveggel. Ára 60 kr. 19* Póttal megrendeiéaek azonnal toljealttetnek. "M „llajta leányok miilassiink !" 111 \\i i ft 11 n t ri lt ti ?. i k ü n y v. A magyar hölgyek szamara gyűjtötte: Wiíjflits József. Ezen gazdag beliartalmu, szép kiállítású (közel f>00 lapra terjedő) csinos kemény táblába kötött könyvnek Ara 1 frt QO ltr. iia.. ...i.i.ni J111ii.. J cs A soproni leszámitoló-bank iijiio\'oI iiiiigyiir jcl%nlo»; liilel-liiink \| FIÓKTELEPE ■¥\\: NAGY-KANIZSÁN 9 Mindennemű állam és hitelpapírok, állami elsőbbségi és földfchermen-tesitési kötvényok — arany s ezüst pénzeket vesz és otod. Pénzek folyó számlára és betéti könyvecskékre (í/• kamatra fogadtatnak el. Kölcsönök házakra, földekre s más ingatlan javakra a legkedvezőbb . feltételek mellett adatnak. Pénztári utalványok bocsáttatnak ki, melyek már a kiállítás utáni naptól 6/. kamatoznak. Tózsdei megbízások a legjobb és legolcsóbb feltételek alatt teljc-sitietuek. * s - - (M3- 3) 1 . ^Eiadtk sa n«lvayekdl )t -3B<aca.isr leltli nem ul valtatnak be aló kizár, azab, tisztázott I IN itjMjfci ^ lpi\|i\| 11AI M Á J Z 81II - 0 L A J Mauser Vilmostól Bécsben. A legelső rangú orvosoktól lön megvizsgálva, ajánlva és rendelve, mint a legtisztább, legjobb- é-; természeti hatással bíró gyógyszor mell- és tüdőbetegségek t\'lleu, görvéiy-, bórkütogek-, mirigybetegségek-, tcstelgyengülések stb. ellep, melynek eredménye elismerésben részesül. ..Üvegjo 1 frtjával, ugy nálam, gyári raktáramban: BéCS, BSckerstrasse Nr. 12,-mint a birodalom legncvczctesobb gyógyszertáraiban és füszerkereskedé-.seiben valódi minóségbeu kapható; és többek közt a következő czégeknél:. Nagy-Kanizsán: Uelus József gyógysz., ltosenfeldA Uosenberg Ferencz\' kcrcskedőliiiéti Warasdon: Halter Sándor tudor, Lellisz Ede lov.iggyógysz.; Szent-Györgyön: b\'ibic A..C. gyógyszerészük; Zala-Egerszegen: Isoó Ferenc^ gyógyszerésznél. A czimek német nyelven kéretnek. Wajdits Jbzsef, kiadó-, lap- ós uyotadatuUjdouos, gyorss^jtouyouusa Nagy-Kanizsán NAGY-KANIZSA. 1873. január 26-án. B-lk szám. Tizenkettedik évfolyam. ElóflzeUd ár: egev ■ • fél évre. . ■ • * , negyed évre .. 2 , Jípj/ Min ,10 kr. Hlrdetssek Jatiaym. JtYlLTTKRBKN loronkint 10 krért ré- Zala-Somogyi Közlöny ia „zalamegyei gazdasági egyesület" és a .,nagy-kanizsai kereuedelmi s iparbank\' — —.......■"» részvénytársulat hivatalos ertesitóje.) Hctcnkiüt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő ugy a „Zala-Somogyi gőzhajózási r lu. vegjes tartalmú A Itp szellemi rétiét j illető közlemények a j szerkesztőket, i - anyagi réixet illetd \'I kdnlemenytk nidig a 1 kiadóhoz bérmentve Iq- J télendók: NAGY-KANIZSA f lap. A „Zala-Somogy" gőzhajózási részvény-társulat igazgatója\' Nagy l\'ftl úrtól hosszabb ezáfolutot vettünk e lap mull évi DU-ik számában Tresztyánszky Lajos ur által irt közleményre vonatkozólag, sajnálattal jelentjtik azonban ki, hogy e cza-folat kézirata halmozott irataink közt eltévedvén, csak ily késón s röviden idézhetjük. 1-ör. Nagy Pál igazgató ur vísszauta-^ \' sitja a közleményt s figyelmezteti a részvénytulajdonost, hogy a uoy. 2ti-iki nagygyűlésen uiért nem szolalt fel. 2-or. Az adiniuistratio helyes vagy helytelen voltát ueui a részvényesek egyes tagjai, hanem a számvizsgáló bizottság dt* ritendi fel. 3-or. A gőzkazánra próba után adatik ki cerlitiritio, a jelzettre uézvo azonban még nem adatott volt ki. 4-er. Az alapszabályok még jul. íí-én felterjesztettek. 5-ör Veruda hajógyáros urrali egyezkedés elleni észrevételeinek előadása a nagf gyülésie való volt. ti-or. Az auuiinistratio helyes vagy helytelen voltáról. Az igazgatói jelentésből pedig az tűnt ki, hogy a 40,000 írt alaptőke teljes befizetésére okvetlen szükség van, s igy a még bo nem űzetett részek és a még nem tizeiéit alairok részletei beszedése szükséges, mert igy lesz teljesen fóelony a kiudá.»i előirányzat, tehát valótlant mondott, hogy mar 40,000 frt el kelt, és még uj auo»ság is terhei bennünket, s a meg szükségesnek mutatkozo kiadások födözésere ez összcgefl-tul jólormáu a jövő évi j^vödelem terhére kell DOO iri adósság, ezen összes kiadasok közé .lett szamitva a tiszti és szolgastemely-zet három havi azon fizetőst is, mit a tíli holnapokban kell fizetni, s azonkívül a jövő évre előie.beszerzendő készén, olaj, badacsonyi hídépítési, s teherliajok jövóevirepc-ralási szükségletére előre veeudő fa és deszka szükbéglct. Furcsán hangzik az is, midőn azt kívánja, hogy az igazgató ós ügynök egy személy lehet, holott tudhatni azt is, hogy ott, a hol az évi kiadás, 12 — 13,000 frt közt van és a kezelés nagy ellenőrzést kíván, s nagyobb szállítmányokat, mintegy teremteni kell, és a nagyobb szállítás ara alkutárgy is lehet, de meg a szállítólevelek és ichoijegyek, ugy szeiuelyjegyek is időközönként rendes igazgutoiköuyyvitel mellett szol-galtáliiak ki, azonkívül a péuztan állapot ellenőrzése nem csak becsületbeli nagy felelősséget kivan, do egyúttal vagyoni biztosítékot igényel, ily állomás bctoiitsere vagy jó fizetéssel egy segédet tartva, 3 — 4000 Itt lí/ctest igénylő, s több ezer Irt biztosítékot depouálo igazgató kell, vagy okvetlen két szeméty szükséges, inéit az igazgató segédje is ügynöki dolgokat végez, Uünyvvitvli teljesít minden napról, és éjjel-nappal állomásán tartozik lenni, hogy szalmásokat aue hessen es kiszolgáltasson, s hajota rakasson, ugy szinte szemetyj* gyeket auhasson, el le pidig OOO l\'l fizele»cu alul nem kap seukit, maga pedig az igazgató Sokszor nupokig s hetekig a hajozas eidekéneu üzletköles es Üzlet-Keleset végeit távol vuu, te hat képzelheti^ ön, hogy ezt egy sZemely teljesíthetné, Ilii mindjárt 1400 frt fizetést kapna is, ily tizelés mellett annyi teherrel nem kapna szakéi to s kellő Ügy buzgalmu embert, hacsak az igazgató nagyreszt becsületből nem szolgai tarád. Ingyen uiazas pedig a mull nagygyűlésre jegyzőkönyvileg levén eugidelyez-ve, azért nem szedetett lolük uiazasi díj. Az évi kíadas jövőre 12,Vyo. iitra levén előirányozva, nem pedig mijit ön aljp-talaüul irá 20,000 frtra. Állatni kainatbl/tosltás nélküli vasutak. A dunántuli kerületben három vasúti terv létez, mely országuukuak ezen nagy és szép részében leginkább érdekli és fog- lalkoztatja a közönséget — valamint figyelmet keltett a magyar-osztrák birodalom mindkét főváros péuzcrejét képviselő köreiben. Szólok ezen vasutakról egyenkint. A budapest-gyóri vonal, egy már el-odázhatlauul s/.Ukségessé vált. közlekedési ér, mely a birodalom kétfelo között, naprólnapra élénkbulo üzleti összeköttetésnek megfelelni van hivatva és mely az egv bo termés alkalmával óriási mérveket öltó, tömeges gabnakivitelt a megkívántató györ-sasaggal. foganatosítani képes leond. Ezen vonal okszerűen, államháztartási, úgymint nemzetgazdaszati szempontból csak a magyar nyugati (székes fehérvár-, gyúr- gráczi) vas-paiya társaságna ^adathatik által, mely vasút ezzel ter.i e zelszcrü kiegészítését és jovcdelmezhctoségérc okvetlen szükséges, luggetleiisegét elérné. A musodik nem kevésbé fontos vonal az, mely l\'upa és Csáktornya, vagy e>etleg iloba-Jaiioshazu és Csaktoi nya között joiie létre es mely a csúktornya-varasd-zapre-sitsi, vagy mint legújabban terveztetik, csuktornya-varasd-zagrubi Voual kiépítése altul országos, sot európai- fontosságú pá-lyanak mondliató, — miutliogy ezen vonal altal Győr, mint Budapest utan a dunai kereskedés legfontosabb pontja — Fiúméval egyenes es rövid összeköttetésbe hozatnék. Iveit vasul kivalóau kepes leend a Kai oly varos- fiumei ulluüivaspáiyauak, mely uz országot a ueii vasuitaivisag és atriesti piuc/tol lüggeilenue tenni van hivatva — bo és folytonos forgalmat nyújtani. Hogy ezen vasút, mely Zalamegyei délnyugati iranybau kérésziül hasítana es ezen megye legtermékenyebb, nyers anyagokban tömeges kivitelt biztosító részeit ériutené, sa uiar e lapokban, úgymint másutt eléggé ki volt fejtve, c>ak ohajiando, hogy létrehozása utiuéMobb sikerüljön. A harmadik terv, mely már oziuto ki van .dolgozva, 2 részből áli: az első Veszprémet Balaton-Füreddel kötné össie és onnét folyvást a lialaton partján haladva, Keszthelyen keresztül a déli-tarsaság szt- györgyi állomását érné el. Ezen pálya, mely mindenekelőtt aí évről-évre nagyobb mérveket öltó Balaton-melléki roppant borkivitelben találná fósulyát — a körülmények helyes számbavételével keskeny vágányokra vau tervezvo; — életrevalósága és a Balaton mellékére nézve jótékony hatása minden kéiségen felül áll. A második része ezen tervezetnek, Keszthelyt keskeny vágá-nyu vonallal, Pápává) kötnó össze Sümegen keresztül. Ezen utóbbi vonal az, melyre ezúttal eltérő nézetemet röviden kifejteni akarom. "A fennebb leírt pápa-csáktornyai vasut ugyanis mindazon országos érdekeket, melyek a pápa keszthelyi vonal mellett előhozatnak, sokkal előnyösebben kielégítené, először mert a távolság\' Gyór és Fiume közölt ugyanaz.másodszor mert Szt-György-tol Zákányig a fopgaloiu ismét csak a deli-vasút javára esnék, holott a pápa-csáktor-nyai vonalon, a déli-vaspálya egészen mellőztetnék. — pedig tudjuk, hogy mily könnyű ezen nagy vasuttár>asagnak, mely a magyarországi érdekeket nem igen szokta tekintetbe venni — a tariff.ik által uiindon más irányú erőlködést paralizálni. — Továbbá, a mi a helyi érdekeket illeti, a jó iillamutakkal ellátott készt hely-sümegi vidék nem szorult annyira vaspályára, mely amugyis a kivitelnek nem oly Mérvben volna képes anyagot nyiijtani. mint a pápa-csakiornyai vonal mellett elterülő teimé-kény vidék. Nagy akadály lenne még az is, hogy egy keskeny vágányu vasut, mely a kétszeri átrakodás költségeivel megnehezítené a szállítást — seliogyseui való országos érdekű vaspályák között összekötő kapocs gyanánt szerepelni. Ezen szerintem nem czélszerü vonal helyett, legújabban egy más combinatio iépett előtérbe, mély minden érdeknek megfelelne. Ugyanis Keszthelyről egy keskeny vágánytt pálya, Sármelléknek vezetve át a Zala völgyébe és a Zala balpartjáu haladva Zalabérnél, vagy Tűrjénél érné el a tervezett pápacsáktornyai vonali. Tudjuk, hogy a Zala völgye a megyének egyik legtermékenyebb TÁRCZA. 1).... II. barátomhoz. — Névnapi üdvözletül. — At élet — véss, • küldés tanyája, örftk csatát, a barrtot vlvuuk ; Kgylk mit nyer, másiknak kára, Ka Itt Örvend, mi meg airunk. Igy volt uiludlg s leeud a< élet. . .. Kllenségek ültnek jl képet..... Meg is kérdik taláu egymás haját, , De mégse mondd nekik e uót: barát. At élet — ár, bűnt él erényt vitt, Uoldog csak a, ki vele tart Ki ellenáll már elbukott — hlsi Villám nem tujt sóba avart. Igy volt mindig t leend aa élet .. . , Krény keljén bünvirág éled . . . Sok "eut csélért edtelte mig karát, Uo mégst mondd nekik • siót: barát. At élet — tér, tulajdouuuk rajt. Mit vér • űrünkkel véd keiUuk . Tiltott javakra büuös vágy bajt, Kiért gyakorta vétkesünk. Igy volt mindig t leend at élet, A győzelem gonoszoké lelt ; Mosoly gva bár dijat nyújtsanak át, Ds mégse mondd ntklk e stót : barát. At élet - élv s gyönyör hatája, Keressük • féljük egyaránt -, — Tündér mosoly — a tövis at árt, 8t«retve Ol s bajokba ránt. Igy volt mindi); t leend at élei, llogy boldogult! hiába véled. Kiuáljaotk gatdag a bájdus arát, !>• mégis mondd ns\'dk • siót: barát. At élet — pint, melynek kamatja, futtláii sírig larté remény j A véletlen kínálva alja, 8 meghal irtllelte at eréoy. Igy volt mindig i leend at é:et, Ugy boldogulás, ba most már féled. .Ki megsegit, ba majd bajokba lát, C\'tak toutk uiondd et égi iiét: barát.* UY. A. f-- Válasz tisztelendő Márton László kővágó-eőrsl ylebAnos urnák, , Hattyú dalom* jegyzeteire vetetett s a , Zala-Somogyi Köfluny* 1873-iki ő-ik számában kiadott ellenvetéseire. Ha rostul siélottam. bizonyítsd reám a gononl. ba pedig jél, miért tttis enge- . <r<l János XVIII. v. 23. Megleptek ltecensens urnák jegyzetek alatt kiiulott ollenvetései, mert minden vullási tulrott buzgósága mellett is ót oly humánus és békeszerető lerliunak ismerem,\'kivel minden beesüleles és művelt eiuber őrömest társalkodik és esakis ugyau o nagy buzgósága ragadhatta ezen jegyzeteiuek viiágbai bocsátására, melyekből azon balvóleménye, miszerint én a barátokat, és mint ó mondja a pápistákat gyűlölöm épen ugy kiri, mint teltUnó az angolhajó kötelekon a\'vorösfonál — daozaraanuak, hogy engem e vidéken sokuu Alhvistának tartanak, miután Krisztus Uuáesa szerint a vállásra nézve elégségesnek tartom Mózes áital a* ógyptomi hye: oph&utok és epophenektól átvett Jao, vagy J— Imlió-Jeh iva L. Manelo egyptomi történész és l\'hilo nyomán Schiller Thaliája 10. köt. nevű lsteut a górög bölcsek Demiurgosát tisz- . tolni és felebarátomat szeretni és ozekett kívül a vullssi ezereuiouiakut, uiint addilaiuentn hu mana el opiuionum commeuia tekinteni, mert opinionum eommenU delet dicset naturao urgu-menta conlirmat. — Igenis Krisztus tanácsát követem, Máté XIX. r. 18. 1U. versei szerint, — do 2t-ik vers érteimébon csekély jószágomat cl nem adhatom, hogy annak árát a szegényeknek kiosszam, mert gyermekeim vaunak, azt inkább megtehetik a nőtlen és gyer-inektelen papok, kik ezen tanácsot osztó Krisztusnak beesküdöll tanítványul. De mosl lássuk azou .jegyzeteket* melyekkel az én jogyzetoiinot megtámadta: 1-ör notu hiszi á Ueconsens ur, hogy a koppányi pinczegódrökbon a kővágó eórsi nők sütkéreztek és a falu körül !ovó myriád nagy kövüket Badacsony szórta volna ido. Mindkot állításom ugyan hagyományon alapszik, de mindegyiknok valószínűségéi kimutattam .Hattyú dúlom* 2-ik-jepyzetében és versemben kifejezett a;on utasításban, miszeriut a hitetlen Tamás mászsza meg ezen nagy hegyet és olt most is talál láva darabokat, melyekből a mull évben is sokiái elhordottuk hajokon a vasutukra. Az 1840 ik évben német és angol utazók, Ha-dacsonyt és a kóvágó-córái nagy követel megtekintvén és itt Kerkápoly alispánnál megfordulván, aziulo ezen véleményt fejezték ki, miután a cráterl itt a vidékén Itadacsonyon kívül sehol fel nem találhatlak. 2-ik jegyzetemre uézvo pedig utasítom H. urat kékkuli Egyed család levéltárához, hol az ott említett statuto-riat megolvashatja. 2-or A hagyományra nézve a K. ur az éu anliuhtouesem, mert \'ó azt a vallásiakban, én meg a világi historicumokban fogadom el, mint például Anonymuxt Béla jegyzőjét é> mái 1 szava hihető embereknek elbeszéléseit a meg nem ir.itt régi .eseményekről, melynek valószínűségéi nz akkor fVInn rült és megírt körülmények is megerősítik. mint például az ábrahámi ; rablóbandának ü\'döfé.éru hagyomány szerint a német katonákat Érsek pápai kapitány kül-; dőlte, cs a széjjel vert bunda, Magyar liálinl ! fonyódvári kapitányhoz menekült, historiailag j igaz, hogy ekkor ez<-k voltak a pápai- és fonyódi várak kapitányai. Tessék — nemcsak az univerzális, hunéin speciális honi történél-inoket is olvasgatni! 3-or A vallási dolgokban a keresztyének a bibliára szoktak hivatkozni, do mivel ezen könyvről az tariatik : .hic liber est talis, in quo quitque sua dogmata qnacrit ot invenit" azt tokán nem értik es azért szükséges a kétséges helyeket a kétulkidóknek megmagyarázni és ha a kétkedő felvilágoaitatott, csak ebből származik a meggy őzödét és emu k eredménye — \| a hit. A chaioliktisok nz elfogadott infallibili-tás tana szerint, pápájukban feltalálják az „ipso dixi\'-t l\'latot; do a többi keresztyének János ev. V. K. 3ü%v- szetuil az Írások vizsgálatára és Thess. 1. levél V. It. 21. v. szinte a vizsgálatra és a jobbak elfogadására UtasitatCak, azért ezek nem tartják s/t: .Fides est, quod non vides", hanem igenis uz ellenkezőt. Egyébiránt melyik felekezet jár a jobb -- vagy tévúton, hely eseli illustrálja egy vén\'zsidó, csak egyet-len-egy drága gyUrűjeuuk három lia közli oloss-tásakor. A hagyomáuyokra nézve, megszoktam különböztetni a szavahihető öreg urakat a mesélésre hajlandó köznéptől, én azoktól hallottam a hagyományt még gyermekkoromban 50— 00 évvel, kik ezeu megyének láblabirái, cultus ós réste. mely jó utakkal még ninc1? ellátva, de annál több kivinni valót fogna egy vasúinak nyújtani. Megjegyzendő itt ni^tr, hogv a pápacsáktoimyai vonal, (tliy l<«nno vezethető, hogy. az Sümeget \'/, mértföldnyi távolságban érintené Kgyuiial Keszthelyről egy szárnyvonalul lehetne Hévére terelni, mely li;ib;ir télen át neniis lenne forgalomban, nyáron^* annál jobban jövedelmezne. Mindezek után c-ak azon ohnjtásnak akarok kifejezést adni. hogy az illető con-soriiumok. melyek terveik vuló>itás;in nagy buzgalommal dolgoznak, a közérdekek tekintetbe vételével oly megállapodásra jöjjenek, uiqly ezen vautuk életrclmzásat lehetővé tenné Én c/en soraim által csak a vasutak hely«s iránya felől akartam a közönségnek némi tájékozást nyújtani. ZALAI. Kesz^elj tárauüal^l tekintetben. II. A gymnasiális négy iskola mellett az idén, mint már hallom éa tapasztalom, fel van állilva a tervezett polgári iskola első osztálya. Mi száudoka volt Keszthely városnak akkor, midón a polgári iskola felállítását péti tiooálta, nem tudom, de gondolom, hogy azon elv vezérelte, miszeriut Keszthely tiai oly nevelést nyerjenek abban, hogy kik az ipar életre szánjak magukat, a kellő képzettséget azon iu pályáu elsajátíthassák. Én magában az eszméit ben inegvailoin. sok jét látok, es hol más iskola . nincs, annak felállítását a kormány részéről kívánom; de a hol gymi.asium vugyon, oda polgári iskola állítását czéls/erutlennok.hogy no moudjam, feloslegesnek találom, pláne akkor, midón a vidék m«jd puska lovést.yire ily tano \| dákkal ol van halmozva. T«p"lc/áu, Kanizsán, Keszthelyon egymáshoz ily kozol léteznek ezen iskolák, melyeknél azt fogjuk tapasztalni, hogy több a tunitó, mint a tanuló, umjd alig kép<s a vidék annyi Unulót adui, mely szám mi.iii azou iskolának felállítását óhajtani lehetne. Mit iHpasztulunk már most, hogy a keszthelyiben alig 24 tanuló vau, és innen azt következtetem, hogy a kotló egymás mellett, értem a ^ymnasiumot és a pol gári iskolát, iuun nem allhal, de fölösleges is. Vegyük a dolgot pmciico. A mennyire ismerem a polgári iskolában a tárgyak, luolyefc ott taníttatnak, nincsenek is anuyi számmal, mint a gy luuasiutnbuu, továbbá oly alapos képzettségot nem is ad. mi onnét is IáUzik, mert egy normális tanító, Iih azon tárgyakból a vizsgát kiállóm, elnyerheti a tanári állomást. A gymuasiumban ugyan azon táigyak nagyobb exsejiaióban előfordulnak ; annyi képzettséget a négy iskola ulan szferuzhet a gyermek, moly képzettség egy iparosban követeltétik, már ezen előny paralyzálja • polgári iskolát. Azt hozzák fel sokan, hogy a polgári-i»-kólából mindjárt lehet iparos, ox megtörténhetik gymnasialis bevégzett négy osztály után is ■ól előnyötobb, mert több képzottscggel lép onnan mint a polgári osztályokból. Va«y tán a hat osztátjr. mely terveztetik, többet fog njujtani? A/t sem •n-rnéni..illitani, niert az if it, ki t-sak normális iskolák után lép be a po\'gnri iskolákba, soha-em fog oly képzettséggel hirni. Iio-y akár.gondolkozó, akár Ítélő to hetaégénél fogva, melyeket a gyiiinitsiumnuk fejleszteni k-lT megbirkózhassék haszonvuhotö-leg a tárgyakkal. Miért czolszerllobhen telt\' volna Koszt-helv varos akkor, ha a fennlévő 4 o-zláyhoz mé\|\| két osztály felállítását szorgalmazta volna a niagas kormánvtol, melyet sokkal hamarabb eszközölhetett volna, cs a czélnak megfúl- lób-heti is. Így csak roppant kóltsé bo fogja magát Vernii\'uiely a szegény Keszthelyre nezve csak örokns teher fog inamdui. Az elszámlált okoknál fogva nem m rek Ígérni jövót, sót megvagyok győződve, hogy uar óv alatt ók magok befogják látni auuak ott fölösleges existeutiáját. A nagyobb iskolák közül, melyek felsőbb képoztetésü irányúak, egy Keszthelynek is jutott. Ez a gazdasági intézet. Feledhetleu marad a halhatatlan Festetics Györgyuok emlékezeté, ki nevéről felállított intezetet ytl lótro hozott , és csakugyan a pietas a férliu iránt volt egyik fő ok, mely után indulva, honatyáink annak létrehozata.át eszközölték. ilogy valamely ily intézet megállhasson, szükséges, hogy a vidék, a hely iség maga az intérot birjou azon kellékekkel, melyek auuak fennmaradását garantirozzák, do ezek ott, mint tapasztaltam, elogotidóleg képviselve v«nnak, mindig feltéve-azt, hogy ez is iskola, mely csak bevezetésül szolgál arra, hogy azután,, ha akar nagyobb elóuienetolt is tehessen a pályán. Meg van az épület szépen felszerelve, melyhez inár ftjou kényelem is járul, hogy az igargaló pom-n\'vs termekkel, a tanárok laboratóriumi szobákkal vannak szinte providealva. Van továbbá az intézetnek kül gazdasági épülete, az oltani felügyelőnek, egyszersmind tauarnak irigylen-dó lakása. Vannak az intézetnek földje, rétjo, szólleje, ide járul még, hogy grófi kegyességből haszualatra ál vun engedve a boianícus kert,\' továbbá a nagyszerű ménes, mint oly jótétemények, melyeket a tanárok ugy n.iui a tanítványuk élvezhotnek. Ezeu hatalmas előnyök mellett hogyan\' és mint juthatott valakinek eszébo áz, hogy ezen intézvtnek Keszthely róli elmozdítását ukarja, nem foghaljuk meg. Keszthely nek e tekintetben jövője van, és erről akarok pár szol vallani, és felelni azon ellenvetésre, mely titán azt hitték sokan, a jó keszthelyiek közöl, hogy az intézet olt meg fog szűnni, Hál mért kellene annuk megszűnni ? Hallottam , mivel az iljuság száma kevés. Még minden év btu több volt a két osztály bau ÜO nél. Ezen szám igen is elég, sót sok is oly iulézet-ben, hol ióleg a prbcíicumra van fektetve az iskola fő momentuma. Ha minden évben 20— 25 képzett gazda egy intézetből kijő és az ügybe vau gyakorolva, a hogy kell, bizouynyal sokat nyer az ország volo. * Hisz épeu a hallgatók túlzott száma nein engedi azi, bogy kellő előmenetelt lehessen producalm. Hallottam, hogy tóbb föld szükségeltetik ; do mire? arra, hogy az intézet gazdagabb legyen,\'v«gy hogy az ifjak több ered-méuy t nyerjenek. Eu azt hiszem, h\'ogy az isko-lákuál a ozel miudig az iljuság előmenetele, minden más melléklet hátierbe szorul. Ezon czél elérésére pedig ugy goqdolom, hogy igen is elegendő az, mivel az intézet rendelkezik, mert csak annyi szükséges, hogy az ifjil begy a korul tassék mind ama tanulmányok-bármelyt-k a gazdasági éleiben ilólonluliiak. azokai pedigazoo lerretiuin^n, molylyel z intézet rondolke/ik, tökéletesen b« .lehet gyako-. rolni. Minél kevesebb a hallgatóság, minél kövesebb a Ibid, minél kevesebb a a/.ét.igazása a dolgoknak, melyeknek a/, il\'ju elu.ét satu-ralin kell, Himál nagyobb ügyeimet lehet ébresztem, unnál nagyobb ösztönt Uhet nyújtani az ifjúnak, ki csakugyan-,praciicus gazdá-fe».Hii eleire szánja mugat. Eu inkább a teunle-\\ ót leuti.rinni, azt minden áron lókpilciesiicni óhajtanám. Kimondom, hogy kivánon) az ifjak czelszerüségo tokiutetíből a keszthelyi ocono-micus iniozeiei szervezni. öenkit oda fel neiu kell vonni, migaqua-lifieatioja nincs ínég, mint azt a törvények megkívánják, Sokkal szigorúbb fegyelmi sza-btlyok kívántatnának, mint a molyok jelenleg ott vannak, értem ugy, hogy az iskolakötelezettség szigoruau coiitrollorizáltutnék háromszori okuélküli elmaradás akár az elméleti, akár-a gyakorlati órakon maga után vonná a kizáratást. A tárgyakat, melyek elméletiek nem irás vagy dictalas után kell kezelni, hanem alapos tankönyv használata mellett. Meg kell szűntetni a tulfeletti tandíjat,tuolynuk fizetésére sok tanuló kepielen, és utely által, sokszor a szegényebb sorsú az iskola járástól elültetett. A tanári testület hetenkiut kerjen számot az ifjúságtól ugy, hogy mit egy hot alaU^vegez, azt a tanulótól kikérdezze, uehogy a vizsgalat alkalmival annak jövője megrontassek. A nyári praciicus gyakorlatnál a tanulónak mindig olt megkell jelenni, és azt ott gyakorlatilag magáuak kezelni. Minél hosizabb szünidőket engedélyezni, hogy így a tárgy az iljak által kellőleg fel legyeit dolgozva.Meg < gyet kívánnék a keszthelyi iskolának, hogy lenne egy vallástanitoja is, kinek felügyelete alatt legalább egy héten vasárnapi nap misét cs vallasos oklatasl hallgatna. Azon excursiók helyett, melyeket szoknak tenni távolabbi helyekre,minél lobben forgolódjanak a mezőn, a kertekbot., látogassák a ménest, járjanak a botanikus iskolába, és olt gyukórolják be magukat, hisz csuk ily felügyelet, és kezeié alatt lehet várni azt, hogy agya korlati téren megálljanak, külóubou mit loguuk tapasztalni.azt, hogy kijárva ezeu iskolákat egy kis írnoki állason el fog a tiatal ember rágódni, <io hu igazolni fogja az élet terén ismereteit, csakhamar fényes előmenetelt tohot a pályán, melyen boldogságát elérni óhajtja. Tapasztaltain Keszthelyeu azt, hogy egy olvasó terem is van ott az iljak számara; eu mogvallom, nem néztem annak. Ez csak divatos majinolasa auuak mit most a világ kíván olvasókörül, minél több újság, annál töűbszak-lap. Ezek mind időtöltések, mely idót az iljunak arra kell haszuálni, hogy a tanártól előadott tárgyakat kellőleg megtanulja. Ama sok Up és ujságforgatás az ifjuual csak luxus articulus, és a luxus mételye a társadalomnak, szint oly detremeutuina a unuló ifjúságnak, mely a helyütt, liogy a szükséges teendők feldolgozásává! foglalkoznék, szívesebben olvas oly dolgokat, melyekről számot nőin kérnek, elhanyagolva azokat, melyek öt tulajdonképei) a paiyara képezik. Ha ezen szerény az ifjúság érdekébon tett észrovételok tokintotbo fognának vétetni, akkor nem busulok a keszthelyi intézet fonmaradásáról. Ha a rzülók, kiknek tiai olt iiycrik az oktatást, haza menve vagy a szülői házakn I, vagy pedig uraságoknal alkai-niaziatva, azt - fogják tapasztalni, hogy ifjaik oly előmenetelt tettek, moly után tikeresen tudjak kezelői a szülői vagy urasági gazdaságot, oh akkor ezek tárt torokkal lógják hangoztatni annak fennmaradását, bár mennyire erőlködnek, tán némelyek aunak ozélszerü-segét eventálni és a kormány ugy, iniut az ország hódolni fog anuak. Non. egy igazgató, sem egy tanári lesttf-lel hivatása azzal foglalkozni jó e azon intézet, mely fennáll, hauem aunak kötolosségo tzon lenni, hogy az olyan legyen, mely az ifjak hasznát cszkózöljo, azt pedig tapasztaljuk, hogy a kormány mind a professorok díjazásában, mind az oszközök megszerzésében oly nagy lelkű, hogy semmi áldozatot nőin kerül. Hisz majd-noui minden szünidő alkalmával utaztatja a tanítókat, de ezen utazást mindig arra kell fordítani, hogy azon intézet, melynek javára ex-mittáltatnak, annak dúsan praciificáljon. Tapasztaltam, hogy a azünidók alatt pót-tanfolyam hallgatáaa eszközölve lelt a tn. kir. ministerium által. A mesterek a megyéből a képezdei tanfolyamot, a tanítók az országból a gazdssagi tanfolyamot jflnnok oda hallgatni. Szegény mesterek I Ezekre nézve kívánnám azt, hogy a magas kormánf több költséggel lássa el, hogy az alig terjodő hivatalbéliek, minél több alkalmat nyerjenek képzettségökre. Mért nom lehetne ezeket ugy díjazni, mint dijaztatnak a gazdasági pólfolyam hallgatók? A magas kormány figy-ilraól orro felhívom, * mester* és tanító urakat. felszólítom, hogy folyamodjanak. Kifogásom van a kezelés ollon. Jelen voltam az órán egy párszor, hol Szett to tanár ur szép JcépzotUegot tauusitólag praelogalt, de nem tapasztaltam mit tudnak a jó mesterek, kiknek vezetését ugy óhajtanám, hogy órájának felét arra fordítsa, mint sajátította el, és mint mHgyarázza azt meg az ifjúnak. Nézetűin szerint jelen kelleue itt lenni mindig dgy pár gyermeknek, kit \\ fő tanár jelenlétében az oktatott mester módazerint lomon-datólag rögtön mutatná lueg, mily aikerrel tudná uzt, mit hallott kezelni. Az ily póttanfolyamban az ugy nevezett acroamatico-croreinatica methoduat alkalmaznám, mert csak öttől függ a siker, külöubeu veszve van a tanítás. Másodszor ogy ily tanításra n«m oly magas képzettségű tanárt küldenék, hanem a tanfelügyelő által ajánlott falusi jó tanítót, ki maga faluai gyermekekkel vesződik, és tapasztalta, mily módszer a legczélszerübb a falusi gyermekek tanításában. Kzt kellene practigálni a gazdasági tanfolyamban,mert most a jó tanító elviszi a czifra bizonyítványt arról, hogy hallgatta az előadást. Mondja, hogy sok szépet hallott; hanem nincs bizonyítványa arról, hogy tud-e ugy, hogy fiukat abból taníthasson. Frasist ne csináljuuk soha, tanítsuk a Unitókat, kogy ők tudják tanítani a falusi fiakat. EGY HAZAFI. historikus férfiak valának , mint Ságváry György, Merriczky Károly, Piskay Ferencz urak, többnyire a 18 ik syszad kózepetájtn Kővágó-Kórson születvén, életkoruk 70 Mu-ik évében haltuk el. Ks a K. fir meséje bubizonyi-llíára Kővsgó Körate nem ia e század elej.-n, hanem a 2U-as ■ g\\ik évb-n ide kőliózköuóti, .mint ő mondja el-Kendő buzgóságu és ludottia-uyu plébános uira hivatkozik, u ki eiig. uiit uiitidaunyitror coüsulált, v alahanya/or eskutés alkalmaval német nkmniiyokat Kellett elolvasni én ped.g ezt é^y bocUletesjoeuibernek.de közönség- a é^ bu/go papnak .síuerun, de i.eiti luilomaiiyos ferfiituak, ki inog a német nyelvet sem rrtette, it nu pedig ha/aukban egt cultus tudományos férfitól, hogy értse, ha epen uoui beszéli ia, megkívántatik. Hövidon Lessiugnek ezen itélote ala lartO/ik: ,\\Vas* isi blu^Wonigf Senn er sonst nichis ist, ala oiu Meusch.* — \' t ezen pap mondára után hiszi R. ur, hogy a p-pót a luthoranuaok Utötiék agyon — m»g pedig * háruias-dombnál, p<-dig . ciu is a hármas dombnál törtéül ez, hanem innét néhány ezer lépésre afecséri templom felé az erdőben elnyulÖ, most is ,papUtó"-otk nevezett völgy-ben. — A luih.rqnurok ütötték agyon a pa-pot? Uram, megemlegessük é» felszakgassuk azon vérző sebeket, melyeket az Ambriugonok, ■ Barbianok, Karafák, mégis Szelepcaényi KdjJ,! lenics érsekek az egész clerussal együtt a pro-teostánsokon ejtettek, az ll>74. april 4 én ho-\' I zott ítéletet, miszerint 800 piraedicator és tanító \' halálra kárhoztatván, részint külöubléle vá- \| rakba, részint a nápolyi gályákra iszonyú kin- \' zások közölt elhurczoltattak, templomaiktól I megfosztattak ? Jobb ezekről hallgaiui I Krdély-bői llgocsába betört l\'elrovay és Szuhay , I ugyan az üldöró bsráloll közül, egyel teste i azon részecskéjétől, melyei contra puncum I si xu folhnszuali, mt-gfoszioiiák, do adunan uli koruleiboii, az Üldözőit pr-itesiansok lilomczaiini 1 4 er A sálföldi zárda romjairól azt tartja ! e/en »idéa népe, hogy abban vóróabaratok lakjak es az orszagiiep- a t.mp omrutnokal szinte i^y -uovoztu. Ü .riuit tuon.ijon i/ekröl barmi oknál fogva llunl\'.ilvy, — az csakugyan lény marad, hogy a.templomosok iiHKyinooto , ruk- és apatjoi,k»I a papa helyt>euli>.gyrá«« mellett Cgelteiluk lueg, és imt^is a R. ur nz i-geaz ciiatolikus \\ilagban eifou\'-doit papai in-falllb.l.tást iattlHiljaaliii g. Nelti uj tan ez, kítű-uik ez még l\'áau ui I\'eier majd minden irata \| bol, a ki tnar a maga idejében az inlalloilliiási \| fulallilolia. 8zt Agostou sziuto azt allilá, hogy a pápa Islrnliclyette^, tehát Cialliatatian. En perezu ozt nem li szem, de kiváttkep gzt Ago> j ionnak nem hiszek, a ki igy iinnükőzik :. .da mihi domine casiiiatein, sed non staiim " Ha R. ur a p.ipok s papak titkait s barátok botrányait olvasta volna, azokban majd fol alálhatta volna a szép nők megkeriiéaéro Uzoit ineaterke-déseket is. Kimondhatta volna a zárdofalaig el- \' menesztett, — de visszatért szép nő Aesopue rókájával .videó multa restigia intrautium, j sed nulla exuiintium." — Tudnék va)kin^\| mondani a sümeghi zárda cloaccájt tisziogafl^ sárol, ezelőtt félszázaddal pengett hírt, de erre majd azt mondaná R. ur, inpudoniissiműn mendacium. Persze, hogy ilyoneket nom lehet elvasni Cinar pannonhalmi barát Motiasterialo-giájábau. 5-ör A búcsújáró népet tzelid lángnakxe-vezvén R. ur, nem emlékezik a lapokban oly gyakran olvasható azon véres verokedésekröl, melyek a bticsujarók között oly gyakrau tor-léulek? Pesten nem a templomban, hanem azon kívül, de a bucsu napján. Ü or Az sem igaz, bogy a kővágó eórsi lutheránusok ugy foglalták el a chatolikusok templomát. Az egész helység Tóth Ferencz pU»pok történelmű szerint, a reformatiól csak-in lu kezdetében elfogadlak, termi szelesen a templomok i<, melyet ók építettek és a templom löldjuit, melyet ók s. illetőleg őseik adlak aunak, megiartolták és ebből ak .1 iák a chatolikusok a Kokul felől, egy barátnak cruci-fixusxtl kezeben, vezérlete alatt errotartó, néhány ez- r fanátizáll néppel őket kiverni. Azonban cizi Rékai felől mnr a falu végére ért esperest és egy papot hannan^ nagyatyám Mez-riczky áuiuel, Kuzsa János és Parány Sándor feltartóztat« án, miután luegmutallák a templom környékén összeCaoportoauli igen számos fegyveres protestáns népet, csakugyau reábirták őket a viaszuvofhilásra. 7 szer, hogy Roldogasszony nevét gyűlölségből hngyták volna ki a helység nevéből, tagadom, mert lutheránus szintű hiszi, hpgy Maria volt anyja a Jézumak, de miután Máté XIX. R. 17. v. Márk X. R. 18. v. szerint maga Jézus azt monda, nu mondj engem jónak, mert jódosak az Iateu, mi eszerint Máriát szentnek nem tarthatjuk, de azon-tilalom ellenére is, mégis jó és bocüloics>«s£>nyiiak tartjuk. Ha olvasta volna Morocza Dániolnok, aiiai\'hyány család levéllárnokának a .tudományos gyűjtemény ben "azon családnak kiadott leszármozá-sát, melyet én 4 ik jegyzetembon érintettem, aljban olvashatná világosán a Boldogasszony-nek eibérmálása okát Kővágó-Könrtt-X 8 or IlattvA dalom egyrésze még a mult év elején kiadatVÜn^ abban a papütói hagyomány is közöltetvén, noha abból egy példany-nyalR. urat is megtiszteltein és igy ekkor ezen h-igyomanyt olvashatta, mégis jelen jegyzetei kiadásaig arról sem írásban, som szóval mitsem szólt, ebből atf k«ll gyanitauotn, hogy ezen jegyzetei egy papi conforentiának, vajiy felsőbb nutusuak az eredménye. Ihr weg ist der weitestn bis auf Peters stuhlo niedursitzeu. Don Carlos Schillernél. 9-er Bármint magyarázza R. ur, Cipria-nus comesegy ességél az eorsiekkel, kiderül abból, hogy ezek épen az ecséri templomhoz vezető út- miatt gyűlölködtek és ekkor ergedto meg Ciprián populis de Örs, Szt-Láízló tomploiuához «z u<a(, tehát nem populus do Ors, hanem populi, kik\' a hagyotnáuy szerint Örs felól, vagy Őrsön által járullak a búcsúra. 10 er Ovidiuanak azon a hazafit elragadó vorao .Neacio qua natale solum dulcedino c«nc-tos ducit el immemoros non sanit oaae aui keblemben honolván, öreg napjaimban mintegy teatainentomkép azándékoztam lakhelyem éa azólőm tájának hiatorico-topographicua loiráaát hátrahagyni és ebből azármuzott hazafiúi örömtől akar ougom a nagy tiszteletű plobtrios ur megfosztani. — Pcrszo, hogy az ily szülőföldjéhez kötő érzés majd ilt — majd ott foglalkozó s vándormadárként költöző hivatalnokokban éa igy a papokban nom legyőzhetetlen. És uram ön engem ezen örömtől akart mogfoszta-ni. Ugy tetszik Machboth tragoediájában olvastam, hogy egy gyermekoi meggyilkoltatásáért siránkozó anya az őt vigasztaló gyermektelen férfinak azt mondá: „Onnok nincsenek gyermekei." MEZRICZKY PBTKR. KcsutUcly, Január hó 18<3. Reszket á toll \'kezemben, a midőn azon hajmeresztő gyilkosságot, mely legközelebb nálunk egy tánczvigalotn alkalmával törtönt, leírni akarom. De hisz, ki is gondolhatott volna arra, hogy őt a tánczvignlom alkalmával minő veszély íogja fenyegutni, valamint arra li\'-jry ezen, még valakinek meg it kelljen hűlni Térjünk azoubnu a tárgy leírásához. Keszthely "ti folyó hó 18-án a „Baűer" féle vendéglőben zártkörű (?) lánczvigalom tartatott. E tánczvigalmon bizonyos Szilágyi nevű azabadsagos katona is megjelent, egy foglár köpeny s kalapban :a köpeny alatt saját-huszár ruhája volt. A vendéglős őt, mint meg nem bi vaumat félköré a távozásra, mire Szilágyi el is távozott; később azonban ismét visszatéri s a lálicztoroinbén fel s alá sétálgatott. A jelenvolt vendégek kérék a vendéglőst, hogy .Szilágyit küldj\'- ki; ful is Izóllitá ól a távozásra, du ezt Szilágyi megtagadta", s csak is a jelenlevő több huszár altiszt kérelmu birhatta öt a távozásra. (Megjegyzendő, hogy Sriíágyi a holybon állomásozó 4 ik huszárezrednél szakaszvezető Voh, • ez előli pár hétlel szabadságoltatott. Nem lóvén aoinmi foglalkozása, folyamodott tehát, hogy foglár lehessen ; kérvénye feltorjcsztetoU ugyan az illáid helyre, do ínég vissza nem érke-ett. Kineveztetése esetében mint e sorok irója ballotta, Pacsán lett volna elhelyezve, hol inár egy. hetet töltött is, f honnét épon e hó 18 án jött át Keszthelyre. Szi ág} i harmadízben ismét visszatért, du ekkor nem ment be, hanem a v^mjivlöst azon szín alatt, hogy tőlo bocsánatot kérjen, kilu-vatta, ez azonban elég ovalos volt s nom mont ki. Ez után a már többször emiitett egyén az ablakon át a teremho .lőtt, hol a vendéglős szokott volt állani; golyója — fajdalom — talált is, nem ugyan a vendéglőst, hanem ogy tlatal — alig par hét óla itt levő —\' huszár őrmestert, kinek testén a golyó átmenvén egy ott levő lóczát felkarczulva egy szegény „Dubai\'\' uovli zenész hasába fúródott, a ennek belét ösz-szetépte. Az őrmester azonnal, a zenész pedig f. hó 19éu este iszonyú szenvedés után halt meg. A rémület zavar és rettegés a lövés után oly nagy volt, hogy annak ccseteléséro toll képtelen, mindenki menhely után nézett, tartván egy másik lövéstCl, inig a bátrabbak\'kiugrálva a gyilkos után futamodtak, kit a sötétségben a bokáig érő sár közepette kellett üldöz-. ni. A midőn már az Ultbizók feléjo közeledtek, folhuzá a kezebeti levő 0 lövetU revolvert s legközelebbi üldözőjére fogta azt ;,do tervi>, nem tudván báuni a revolverrel, nem sikerült. Az. ily borzasztó jolenet után elfogott gyilkos most börtönébon vasra verve várja büntetését. Az áldozatul esett halottak folyó hó 20-án d. u. 4 órakor a város lakói sokasága állal kísértetve tomettottek el. Ugyan azon éjjel Vonyarcz hegységben — Keszthely mellett — epy tintái földműves „Gyenes" szinto Keszthely melletti hegységbe kézfogás^menvén, házát minden őrizet nélkül hagyta. Míg ó mouyasszonyával a jövő örömei vagy Isten tudja miről beszélgetett, az alatt neliany gazember az alkalmat kedvezőnek vélte az eljegyzés örömeinek első perczeit élvező fiatal egyen vagyona elrablására. Tervük sikerült is, betörtek a minden őrizet nélkül hagyott házba, s a szobából egy ládát fi legközelebb eső rétre vitték,, Itt a benne levő több db részint arany, részint ezüst pénzt, mégis 400 fl, o. é. készpénzt és több db adós levelet vittek ol. "Egy ruha dbrmcly az illető tolvajok által báir^hxgyalott alapos gyuuut gerjesztett két egyén iránt, kik is elfogultak s joleuleg Keszthelyeu vizsgálat végett letartóztatva vaunak ; egyike a rablóknak, mint e sorok írója hallotta, uő volt. l\'anteli Teréz, a keszthelyi gyógyszerész cselédje, miután gazdájának több miut 20<i fira menő részint ágynemű, részint pedig más efféle tárgyait elzálogosította volna, mérget vett be a. egy még a mull nyáron leégett haz kemeiiezé-jébon fol vó hó 22 én halva találtatott. Nevezeti nő egy héttel ez előtt távozott el a háztól s azóta hollétét senki sem tudta, mig most egy kis — az udvarban játszó — liu állal, ki ját szás közben a konyhába is beszaladt, megtaláltatott. Ö már egy ízben /ala Egerszegen is volt ilyfél sikkasztás miatt fogva. 111 r e k. — Ax orsxáyháxból. A képviselőház január 23 án tartott Ülésében a következő, bon-nlinket igen érdeklő interpellaliiik történtek : Tolnay Lajos: Nagyon sajnálom, hogy egy fontos kérdés miatt kénytelen vagyok visszatartóztatni a bmlgetvita folyamát; do teszem ezt, inert egy. liazai közérdekű tárgy parancsolja, hogy a közoktatásügyi initiislorh z kérdést intézzek. IJg/anís a Szt Adorján vértanú-. ról nevozott, ós Zalnníegyében fekvő zalavári apátság, melyet Szt István király 1019-ben a szent-benedeki szerzet részérő alapított, —több király jogaira, javadalmaira nézve megerősi- tott és mely,!.ítélés helylyol bírván, a hazának sok közhasznot, szolgálatokat telt, — 1715 bon III. Károfy .által, az alapitónak pyilt szándéka ellenében, az Ausztriában fekvő gottwiczi apát\' sálhoz Csatolhatott, illetőleg annak alája req-d-lteivtt. Mivel pedig 111. Károly kormányának jogában nőin adhatott törvényeiiik ellenéro az államvagyont idegen kézre szolgáltatni. Mivel tizon kötelezettségek, melyekit a zalavari I szerzet az általa kezelt hiteles helynél fogva teljesített, 1848-ban megszűntek, — a kor- i manynak hivatása ul esik: ezen szerzet részérő I más közhasznú ezélt és rendeltetést kitűzni. \| Mivel továbbá azon kőitekéinek, melyek at a goltviczi apátság állítólag leigpbniokra. kolostorokra, gazdasági épületekre tett, egy és egynegyed század folyama alatt az apátság gazdag uradalmából bőven kipóioltattak. Mivel végre egyházi törvények is a kettős javadalmaknak élvezetét nz egyházi személyekuek szorosan megtiltják^ a t. cultusininj&ier úrhoz azon tiszteletteljes kérdés intéztetik, vájjon most, midóú a goltviczi ^átság főpapjának halálávul üro-sedésbo jött, — fclhasznaltae az alkalmat arra, hogy ezen zala vári apátság régi\'független* 8,5gi j"g»i: és javadalmaiba visszahelyeztessék éa szamára ujabb közszolgálati ezé) és rendol-tetés tűzessék ki V l Elénk helyeslés.) Trefort Ágoston, vallás- és közo\|jt. uiiníst-r: Nagyon örvendek, hogy erre az\'interpellatióra is rögtön válaszolhatok. (Halljuk ! Halljuk !) Szeretnem, ha ezt minden inttírpolla\'.ió beadása után tehetném, do hol a tényállás iráut nom vagyok tisz lábam, ott természetesen nem tudok Intézkedni, otl nem tudok választ adni. Tökéletesen igaza van t. barátomnnk, Tolnay Lajoa képviselő urnák, hogy magyarországi apátságnak osztrák apátsággal való összcköttelc>e, mint a minő a" zalavári apátságra nézve fönnállóit, nem töi Vényes. (Elénk helyeslés); sót tovább megyek s azt mondom hogy ez,az apátságok hivatásával Össze sem fér.. (Altáláees ictszé), mert itz ily apátságoknak nem az a rendeltetésük, hogy jövedelmeiket idegen szerzetesek élvezzék, (nagy tetszés) hanem, hogy jövedolmoik cultus-és tanulmányi czélokra fordittassauak. (Elénk helyeslés.) A mint én Selrwcrtfeger apát halálának hírét vott<-m, mindjárt a reá következő napon felterjesztést tettem ő Felségéhez, a melyben felkértem, .hogy a zalavári apátságnak a gottwiczi apátságtól való elkülönítéséi kegyesen megengedni méltóztassék, (hosszas élénk helyeslés) és van hozzá reményem, hogy ő Felsége kérésemet teljesíteni fogja. Addig is intézk\'dtom, hogy az apátság vagyona károsodást ne szenvedjen. (Általános éléiik helyeslés.) — Uyyancsakvkkor: Csengery Antal: Vall szerencsém a zalam-gvei általános^aniló-egyletnek egy a közoktatás ügyére vonatkozó kérvényét benyújtani. Kérem, méltóztassék a t. ház ezen kérvényt a kérvényi bizottsághoz utasítani. — Betűs József polgármester urat családi veszteség érte, amennyiben 4 éves tia, kinek Osengerv Antal követünk volt a kereszt-atyja, a\' napokban az urulgó torokbaj áldoza-zatatil esett. — Várnádról írják, hogy ott egy városi szinhjiz építésére egylet alakult, 72,800frt \' befizettololt sebez a város 80 ezer forintot ad s igy a. városi horvátszinház építési alapja 102,800 forintot tesz. — Igy kellett voli.a Nagy Kanizsán is tenni, 70 ezer itt is aláíratott, do aztán szépun el is aludt a nemes ügy, vajha egy jobb korány éleire kellenél — A „Komló")\\oi czimzett ventréglő-ben zártkörű polgári tánuzvigaloin rendeztetik. — Sajnálatunkra, a nagy-kanizsai főgymnasiumi ifjúság sikeres lánczvigalmának leirasa lapunk előbbi számából tévedésből kimaradt,- holott a felülfizetők névsorát hoztuk. A leírás közlésével most már megkésvén, any-nyit jegyzünk meg, hogy kedélyes és élénk volt, Nagy Kanirsa s vidékének szépei mind jolon voltok. Különösen örvendünk, hogy az ifjúság segély egylete javára 141/ frtol jövedelmezett. — Értesítés. A keszthelyi polg. „Olvadó egylet" folyó évi február hó 8 án könyvtára javára zártkörű tánczvigalinat tartami. A már szétküldött meghívókból a tánczvigalnii helyiség sajtó hibából kimaradt, mit is a vidékről, mégis a helybéli t. meghívóit közönséggel tudatunk, miszerint a tánozvigalom az .Amazon" szálloda nagytermében fog megtartatni. Jégyok a táiiczvigalomrn előre váliljatók Stieder István és Wüiiseli Ferencz kereskedő uraknál. Belépti SJtomélyjegy 1 frt 20 kr, csa-Iágj> gy 3 frt, A bizottság nevében: l\'öltz l\'ál, bizottmány i jegyző. \' . — Karúdról irják lapunknak, hogy ott egy Kölni rőfös kereskedőnél egy szolgáló mogbabázoit s újszülött fiát e hó 18-án az ár nyékszék ho dobta, 20 án azonban a gyermek halva kihúzatott s midőn a polgári hatóság jelenlétében a gyermekei megmosnia kellett, azou kérdés intéztetett hozzá: hogy midőn gyermekét bedobta és azt egy hosszú doronggal belenyomkodta, sírt é? azt vállá hogy igen ! A pogány anya a kaposvári kir. törvényszék börlö nébo szállitatott. — Aradi Gerö sziutársulata Nagy-Kanizsán márczius elején koxdi meg előadásait. n\'khely aasflljr ,1,.. dig — Kaposvárott aprít 13-án szép ün-fiepély lesz, amennyiben kél honvédzászlóalj együttes cászlöszcutolésc tarlatik meg. — A yöxfürdő megnyitása Nagy-Ka nizsán, mint értesülünk febr. 10—15 táján lesz. eszközölhető. — KlenyedheUen kötelességemnek\' is men in a részvétért, - melyly el szülői szivemnek egész inolegével szen-ióit ^v•;rniekouinek I oll 1 nytával találkozáiu, — ezennel legbensőbb I kö /..metomot nyílvánitani. Nagy-Kanizsán, I8J3. jan. 23. Belua József. — Kővetkexő nyilatkozatra keretiünk , fel: Zala-l\'alaka, január 22-én. A .Ilon" január 10 iki számában, Tliassy Imre aláírással egy oly czikk lett közzétéve, melyre — ha elgondolom, liogy az csak egy rágalmazó rosz akarattal páiosult szenvedélyeinek aljas ki-nyomata — nemit tartanám érdemesnek válaszolni, ha abbau nevem és eddig szeplőtlenül megőrzőit becsülelein meg nem volnának támadva. Azt wndja a fennt idézett sorok irója reám vonatkozó passusában, hogy ipam Tuboly János zal a-lövöi postamester, s más ismerősoiin helyett is, a inult évi nov. 12 én lefolyt baksai képviselő választáson, idegenekkel engedtem Icszavazthlni; mely állítása a legaljasabb ha-jugság, mert* hivatkozom a zala-egorszegi levéltárban letett hiteles jegyzőkönyvi másolatra, melyben Ipnm neve ninci beirvn ! Nem tartom érdomesnek egyébb szavaira válaszolni egy- oly egyénnek, ki onnyiro aljas eszközökkel akarja magáról etháritaui a baksai választáson nyert és ntegérdcm)clt szennyfoltoka.t; — ily aljas eszközökhöz csak az nyúlhat, ki n polgári becsület szentségét nem ismeri, s kit a mai nyelven, n ezó teljes értelmébap „czégé* res* nek hivm.k. Egerváry Károlyt köz-és váltó-ügyvéd. Erélyes intézkedésre hívjuk ful a inegyo t. közönségét s illetőleg Zalavármegye főispánját a következő nyi\'t .visszaélés meg-gátlására; ugyanis lapunk mult évi számaiban elénk figyelmünk méltó tárgya volt a balatoni halászati Ugy rendezése: tétetett is hivatalos intézkedés, ennek ellenére Nagy-Kanizsán, f. január hó 24-én a piarezon több ezerre menő balatoni apró süllőhalak árultattai(. oly kicsinyek, hogy egy fontot 10— 12 darab tehetett, A kereskedelmi minísloriiimtól ép most jött egy körrendelet a hnlpusztitás ellen; jő lesz teljes szigorral alkalmazni. — Kljeyyxések. A meg; egyik gyöngye, Uraner Hedvig Stern Farkassal jogyben van; l\'e IJnger Károly n:-kanizsai születés állami számvevőszéki tisztviseló elj\'-gyzelto magának Fuehs Anna kisasszonyt. Kisérjo bol-dogság frigyöket! — JJesseö Mihály, Csákányi lialal földbirtokos^ kinek frigyét már említek lapjaink, f. hó 2a-én tartá fényes menyegzőjét Oyu-lassy Mari urhölgygyel Leltén. — Zavartalan boldogságot! — Csákányban o hó 20 án éjjel, a vihar kedvező zajában ismeretlen tettesek több gazda lovait kieregelék, ugylátszik azért, hogy válogathassanak, csakugyan az utolsó házaktól elis hajtottak két meglermott csikót. — Nyomokban vannak. — Xcmes• Vldon 22-én éjjel ltazgha Reső kereskedő házfalát kiásták, s a résen behatolva, a boltban levő pénzt az utolsó réz-pénzig elvitték, —/a magánszobákba is betolakodtak, do a házbeliek felriadtak s a tettetok jónak láttak kereket oldani. — Jtövld hírek. A dovccseri és a já-nosházi takarékpénztár alapszabályai jóváhagyattak. — Eugénia császárnéhoz Olaszországból eddig 25 részvétiratol intéztük. — Egy Ausztráliába kivándorlókat szállító gőzös clsü-lyedt, 412 utas s hajólegénységből, csuk 85 mentetott nieg. — Bulwer,angölregényiró meghalt. — A Kiss Ernő-fele jószágok uj gond noka Görgey János pisti ügyvéd. — Klipka inegczáfoijn azon birokot, hogy a törökkor-mány tölhivta volna.\' — Wagner Kichnrd n jovó hóban l\'cslcn lesz. — Görgői Arthnr lírádon a korcsmában ebédezvén, néhány Ozigány ott termelt s nagybúsan rákezdék: .Honnan jösz to oiy leverten hej pajtás", azonnal tovább ment Gorgei. — Dobreezenhón a nnpokbati szivárványt láttak. — Berlinben Napóleonért egy heti gyász tartalék. •— A pesti basiíika építésére éveukint 80 ezer forint fordittatik.— Eötvös szobrára pályázat nyittatott. TÜrténetl iiaptár. Január 26. 1022. Betlijen Gábor királyi ünue-pélylyijl vonul hu Lőcsére. — 1802. be\'brécz>ni Márton költő születés napja. \' » 27. 1528. H. Solitnan Zápolyát magyar királynak s testvérének isuiorte el. — 1712. Bécsben Szent István templomában a 337 mázsás harang először megkondul. — 17fto. Mozart születésnapja. — 1810. Gyarmathy János hiitani író születése Kis Gör-bön, Zulum. - 1848. a nápolyi forradalom kezdoto. 28.814. Nagv Károly római császár ha-lá\'a. 1738. Rákóczy József, II. Rákóczy (Fer. fia Widdinból szózatot intéz a magyarokhoz. — 1805. Csokonai halálozása. - 1849. Lü-ders orosztábornok belörés\'e Erdélybe. — A menekült magyarok óvása Észak-Amerikából Ferencz József császár rendelvényei ellen. 29. i\'75. Aurelianus római csáazár meggy iiKoltatáaa. — 1664. Pécs vissza-foglaltatik rohammal a törököktől. — 1824. A Stuart királyi ház utolsó tagja is kibal. — 1837. I\'uschklin .halálozása. - 1858. Lendvay Márton halálosára.- 18Ö8. Ferencz Józsel csáazár és neje Pesten nagy örömmel fogadtatnak. Szerkesztői Üzenet. M7. K. Nem jár «r«tte semmi. t-ik siáiuet ■IknldotlUk, uj e/imaaala- .. .V .Sz»„t.(Jvörgybeirjrán — Tapoleaa mai-ett — talált római pán(«k árdeiíes leírását i(SB kS-islojtlk s mielőbb hősink. 6M II. I. Asonnal intáikadtUnk. ftíO P P 8ilveien beleaf/eitUak. Duuántul gabnaplarcza. N a t v-K a n i i s a . január 25-(u, 1473 Huta G/JO-i W kr Kois 3.40 3.35 kr „rpa 2.80-•2 70 kr Zab 1.60—1.70 kr: Kukőricia 3 30—3.40 kr. Hajdina 3 S" .14\'l kr 8s<na 1.80— .-- kr. 3ialma 12" ■ .- kr Oubaea . - — .— kr Oyapju 140 fn - 100 frt Kepeae .- - .— kr. Kebirbab 4.- - . ~ kr. Ilftrgouya l.lO— — kr. liukkfa 14--— kr. Clci(t 12. - - .— kr Told/fa 10--- kr; ItoffUr, Isii 2l. 1873. lluaa 8 80-8 f»okr ltoii :\',.Ö0 3.70 kr. árpa 3.40 3.10 kr. /.ab 1.65— I tHi kr Kakaricsa 3 30—325 kr. Kepese 7.5"— 7.— kr. Ma,babi,• ftia 28 kr. Borjúhús ftja W> kr. Disimibiis fija 28 kr. Ujbor akóia 10 frl. Óbor akója 14 - frl Keményfa Ole 14--f,t. Siána mátsája I HO k>. .Sralma m. 5H) kr. Termányek állapota kfl,íp.«erU. Időjárás es.1s. Ktssllelv. ian hó 21 ín 1873. Hosa 5.70 !i 4\'» — kr H..SS 3.20 — 3.25 kr. Árpa t 70—í 50 kr. Zab l.tW -l.lV» kr. Kukoriesa 3.30 - 3.20 kr. Köles .110-3— kr. Ital, 3ÖQ- . kr. Hajdina .— kr Marhahús 24 kr. Horjiihui 26 kr. Diooóbui t8 kr. Juhhús 14 kr ltur,;,iiva n.r. 1.50—1.— kr. Uj bor akóia 1.1 -loiVlkr Ol.or akója l«.--12.60\'s kr Ssáua in 1.10- .— kr. «<alma m 90 kr. Ke inéi,yía ble 18---.— kr. Időjáráa btlr. Érték- és váltófolyam jan. 25. 5\'/» niBlHliijueB 6G.— ; 5/, nemz. kölcaöu 71.48; 1805-kí álladulini kölcsön 102.- ; bankrészvények 973; hitelintézeti részvények 327.60 London 109.—ezüst áj.-»\', 108.— ; arany darabja 5.15; 20 frankos arany 8.56— kr. Heti naptár. Január 26 tói fabr. l-i\| 1873. Iló- é. heti- Katholikus nap- Protestáns nap lár naptár \| 4) Jísus bílpoklo.t rydíyiV u.eg Máté MII .1 iu v,; Vsiárssp E 3 Polik ,47 lUllö Ar, si Já 28 Kedd , N. Károly 29 «serda ■ 8 Ker 30 CitiUJrwk Adéléi 31 Pintek S. I\'éi KcIoIóh szerkesztő: Bátort) Lajos, rvíyiittéxv Nt. GYÖKE JÓZSEF ur Inkásál alulirott.il tmlatni szivc»kedjók. KAI.MÁU BftLA, Idült vii",v kezdetleges titkos betegségeket és telietetlenaóffet basoniasnvi gyógymód sieriut gyógyít őr. Eraat L., I\'elten, bálvái.yutcsa 6. is. 2. em. 15. ajtó. Keudelcs. idő d.\'lután 2—0 óráig. K bele(t«é>-\'k gyakran, hogy aaonuab eredmény éressók el kOunyelmfieu uagy adag jód vatf.v kénesővel ke««ltetuek. Aa igy gyógyultak asoiiban a le\'gborsasitóbb ulóbajoklól lámadtaluak meg ; annyira, hogy a kOn .yelml gyógykeielés miau kén" . vóuségUkig sseaved-nek. Ily v^siélyoK ellen menedéket njujt a ha-sonsiuuvi gyógymód mert nemcsak a legrégibb baiokat meggyógyítja, .le h.iása oly jótékony,\' hogy utóbajúktól léluj uem lebel. A i életreud mellette oly e^yiserfi, hogy mindenkilSI meg-tartbaló. ■V l.evélileg ír esskóaOltelik rendelés. gr Klőlcgps jelentós, ^ Néhány nap roulvii nicgiVkeíik N.-K«nií.4ia a világhírű (Paasiont- Vorstollung) Krisztus kínszenvedését ábrázoló 30 tanból áltú lársasá^. Előadásaik a .ZÖLDFA- nagy liraíbén rendezik. Bővebben a falragaszok. í !<> A Zala-egerszegi takarók pénztár igszgató választmánya eienuol értesiti a t. oz. közönséget. . miszerint 1871 Óvi januir ItÓI fogva további rendelkezésig. minden betét után, különbség nélkül i»i5-i 7 „ kamatot fizet. 1 _ _ Római rég elismert valódi fő, seh, gyulladás, bgydagtnat egyetemes gyógy- ós oszló-tapasz.- Ezen tnp:«ax ó felsége a rémui császártól lön szabadalmazva, az Jrojo és hutása kültlqösen mél szaggatott vágásoknál és szúrt sebtjknél; mérges daganat, mindennemű, valamint régi idült és imn&í felbomlott-sebvknél, laUlag-natoknál, indaganat, vörös I kiütésük, köröm-eb gyulladásuk, inérgesaebek, csitksz-m, szaka-1 ■lás, elfagyott test, köszvényes lábak, a özekhez hasonló szűnve-1 désékot kitünóen gyógyít. Kredetileg kapható: \\ \| Wlllielm Ferenoz gyógyszertárában Neunkirchenbeii Bécs mellett. Egy szelenozo 40 kr. o.\'é. Kevesebb mint két szolonőze ncm.küldetik, ára csoraatro-lás és bélyeggel egy ütt egy forint. Nagy-Kan zsán: lt<>senherg Ferenc: kereskedő és Lo- vák Karoly gyógyszerész uraknáj. Zá.r.V\'ba: Millbao i Zsigmond.- KStsegen t Csaseinoviti. Ke.itlie-Ivin: Ro eubeig Man >. Kapronesta: N eil gyógyiieréti_ Sopronban:. Wlrebelionky II. Siornlnthelvei): P llich F. gydgytteréta uraknál. Zum Königtrank! ar.nl, daal 1) r k\'Onigtri hyfilnl-ch-lillVl,a.n.t Lábol . ttr giaiike, Uo o oder uob\'iniiiiiitrl •, er lie\'eH dem O, gpioiiuut ■ Natúr dtlieh lllut- uud skft- briten gl «o > daduruh d.e Kr-uKbtit Selbat verachwuidcu. , S.li llal.iiriiioou nid Prie-.n.U itt nirlill «o Krstannlicliet auf dem (V\'iele der Natúr-k<ilkunde getelirhen, Wie <iie wuuderlia en Kun-n wrt.-h* .Iur«h deu K«nt.trauk b»w ikt weiden. K ulin h Ite Jxleiinaun nlo r 10 nutflanMu hv und •lavlile, dat wieder ein* groí.artigo Tk\'i-ehuug del l\'.i liknius beahtii btigl wilide Die ThituHien b.wenen, das w.rkfe-h eiue g\'ul vt\'ge tia hV\'ii.ung au den Taggelreten, (. I. h- alá l«tr ebien ■! — Dem g. f-ullber u.iiea Iliin en iaj\'e Wahilirtt. ilasa i« Naiur der i»ate Arii ....... -\'aíisiitei wil-íer I\'fl niieiitUfleu- bereiiete Lemoaade, grö<« I iiiuMt wenlger alt Medeeii .lb«it •t \'lT. o, du rh weUhe d die Kiaukli.ii» Ur acbrn ui Durv h .len Kaiuglraók tiud g«i»eo eebwéieu WIliiden t\'ihuell. i-bue Wuii. fiel.er i > uud íatt ohne Svhinciien ): allcu U\'Uitleiitrli l,»l« : atluna. Ijilgbllatlg. keit. H u.t ekleiuotuog , Kur«Hlii^i^kril . i ruilveiaetileuuuug); tiéi Aulnua oTl.k\'iue Itill. ; Maneukre\'.a und gku«llvh"t der grft.at..n ItvíikuatAlt I1 p In-kain leit d.ei Ta^\'e v Timik -n eh , Media n* ; • obrr MTi.ete 8p«i«einlile ui ^•gríl/ln lif ii rti liiueil. il art raul (/Ifoii deu ttf Aer n ) . Klaiche\' wieder pauf und giutf ua« au aeiiou Berni!} ai den I0d ieln-u Iterikraukhciten aueb p>it hkuflgi\'ii Iterskian.pfcD ff vie eu Kalleu ; 1 ai die kiHu.pfa milui.tei voin eratrn Triukrii au íorl; eine aoltbr Kranl\'-i vo.i riuem der (•Ulirtetleu Aente Be\'ilin\'a diti Mouat >er- a gel.eii* behaudrlt, war vou itim narh ini\'lir t maliger grtlndluber Uu:eriu.huii\|( mit der a Krklkning veilaa>eu : grgrii dieaet t.eideu giebt ea keine .Mrdiein* 0ST* und er er-warte In Iftngatent drei Tage den Tpd ; aneh sie absr stand doeb s\'i hón am blebaien Tage auf; der grkalielie llerakrainpf war voin ■ ersteii Trinktn aa wrgg.\'blieKen, der Aent aber wollte ipltor dui. l.am uiebt glau-ben dais sie g.ie«en, aie hat Si<-b aber VHS8 verheiratet; allén augen-Kraukheiten, aueh uabeilb^ien >.rblinduii\|cn. ■»«« aueb Overatiouen nirht mOglieh waren. u a. durrb Keiorpt.on dea kryataliairten Waaaere der 1\'upilU; tin asii ieeha Jahieu totál Krbllndetrr ^Helevue bei Trier) eihlelt sein Augenllehl dnreh -eme •iuiige Klaaeh. ein andererdureh 13 Klaaehen ; dan • e aohlifer und úe.trr ashen ; Auge-uentallndyiigeii. dureh Tiinken und waruug Uui>rhillge iMia. h ug mit warmen Wauer, Magaiileldtu und au 0—10 jkhiigtn Ma-g»nkrllinpfn (hier ám arhneliten, naehdem allarUi Korén und Miitel urgeaehadrt) •J0—.10 jkhiigfiiUhfUinatliiiiiiamil I ftbaiuog (ott aehou ii a eh iuer>f\'laarbe aneh l^hinuug - der Zunge); I.ungeueiilundungen aelbat iin hnehateu itta-dinm, aten haeh eiuigemal Triókén,, uie todtendet Kii auwendeul ilauwarme Um-». h »ge !) helsen Brand und Iteatifitera Wondaieber. oaeh elolfsmal S^Tíiuken und UniaehUgen selbst bei der Milsbraodvergiftung alehe oben \'): weun der Brand lm Kuoelien, daa Qlied eiiie Stunde hineiugeleg\'t} t^ der Brand wird abgeitoaaen \'dai braudlge Kleiieb verrettert und die f^Wunden heileu aebn<-ll; allén Kó.en uud Kiebevn aueh Kiudbett- nml NervenSeber (baim Pieber erfolgt aueh Krb reeben dureh Sthrkung der Magenuerven. nicht wie beim Hrechmitlel dureh Hchwk. liung-. Sehweren Skojfelu u. UiUieuleideil oft sehon naeh «ln«r od«r weuigeo Klaaehen a de. U-i le Throrin lli-wiiuderung erregeu, welvbo die bí* kngt. lUui\'t Krankheiten, aoch Klechtrn und Oe- ( a> h.vilieo i.i-lii aehuellj ; D«l erit\'i* (tmikrl. und ll.ll.atUndliel. ie.\|it waiinrn Um»e..lag wie liei BiKu.\'nej ••S^wemi r Hat I ebei lilcl.t aiia der Tieto kouiuit, aieta a«-hu«iie tleiiuug I Uo.ackUgr »u( Wollr Ilin ,li« Kvhle ; dovll \' nicht iu.hr iu Intebaiau Stádium } allén ItHl.l.i.ieu bra-iiders K-lilkopf.KnV. itludúi.g .Ilin aebr aehued ; Mí-vlnuig mii heioeu \\V»Ner !), am-li llal«»cliw.iid«uciit i,.\|l,.t á aaa tiobeu Madiuio, no aehou viel g, tei. f word. ii t K\|oir\|.a o ■ dei\'Kal\'auebt {, boaee Weaen"), luiluiitrr aehou vöm crat.-n I\'\'Iliken au uielit wi.\'dergvkumineu. jaiíleUng lati ihglivh kain; ult\'k«-ur hie\'fe ; lliuitiiri heu i»ehnell. mit íaal augenbliek-licber lleiuliiguug des g liaen Knrpera); lleiooirlioidou ^Klioteu olt «ehun lm nhebaten Tage fortj, au. b hkoiorrohidaler Be.aclilei- Blaarií- uud Nivremieinen (mitunt. r sehon naeh wriiigei. Tagén die AuH0<uiigder Hleii.e ; (ii bi 1,111 m-liivriru Veraieiiiiugeu der Uo leIIke langaam, ott keine llille } Kopik..lik und k-ipikruiiipf \\«ehr iclni. ll, weun V .ni Mag\'n lienlihiond j Kilekeumarkidaire liu honén rtiadioin (ven der kOuigl Itegien.ug >w«i Jalire ver-gebeus iu di« llkilern geacbiv-kt, S^1 fort-wkhn u,d viel Schiuerieu, un.ht mehr die Fuaie aufaetteu tsw ua.h ur, 10. Klaiche achon spaiitrrR gehen kfinuen I ts^- aueb aeii Jahreu geauu.l gebliebeu. Diarrhne uud Urlirecheu ^diesel eehon narh dem ersieu Tiinkeiij S^bei Skuglingvn triukt Mutter oder Am.ne ; l\'holer uud éholerine I KeucbhusVn (m-1 t«ns sf (,«•]) u Hvhwkmme; argen Versebleimuugen . . W Appetit- und Hihladoaigk.lt (bler meiitei.a a.h .n ain e.aten Tage ; ellen Aiiiteckuugakrauk heiten, aueh loekeu dieielbe fallen liaeb dem eraleu Triuken aua reehende Pocken veriehwinden Uber Narht\' \' apurloa, so dai Palieut geiuud iil,\' wie auvnif -Krrbl u. Kiioeheufiaai ^aueh bier oft ithuell, •elblt bei hohen Uradé); aueh Haladuaa (hier nicht so tehwell); i allén NVaiaeriu^hteo (itaike Anachwellungen der Olieder oft Uber Nacht fort) ( •i hwer«n Menitruátionile den ( Jahre lange Uliitfluiie, l^wie aueh Ja aange-Auibleibeu ua. h eiuigemal Triuken JUbers Kraurnkrankheiten, kueh an Bleiehiurht (hier laugaam. j im eme Kamilie Iretend, fand Jaeobt die Itauafraii .ecbwer krauk, voin Arat ^uigegebeu; der Manu reiclite t** ihr deu Koiogtrauk, uud am andem miitag otfuete iell.it deai Arite die Tbúre, der Trkuk in der lland ) Sehwiiidiiirht and vielwttchentlieheu liekt. 8ehw laieutenlere lm hohem Huillmh • hon naeh » Klaiehen, die lolateren naeh eiuigemal TrinkeM) uberhaupt; Auiftlbrlii\'b Broidrllren«Ub»r den Königtrank nebit taufer den von Atteiten, suin grouen Thell amtlieh oder ferlclitlii-b, in 8 Kkll. n sogar eidlieli beglaubigt, nerden auf Verlaugen Uhrrall franco und gratii geiaudt. ^ t\'.»1ft—I) K.rfindrr nnd alleiuiger Kabrikant dea Knnigtrauk-. Wirkl. Uesundheitsrath [llygielrt] Carl Jaeobi in Beflin Die KlMehe KSnlgWank-Eilract iu dreimal ao viel VVasscr, kostet iu Wien, fl. 1.S0, In den Bflerreieh Provinién II I 00, resp. fl. 1 70 Zu beilehen dureh die ^ Genofal-Agentar für Oesfcerrelch üngam bei H. HAACK, Wlta. Welhburgjaiis 22 ltepót In Pest, bei Apotheker J. v. Ttrnk. JMBBJÉBWWBWWBW1 Annoliceu-Kipediti\' nZeidlcrSt C\'o \\V Rondes, szigorú, szelíd és mégis olcsó! I K-en elfinyt valóban, csupán a legjobb hiruek Örvendd K A D ¥ 8 B S 1 N B) Q) E- fehérnemű és tiri divatrukldrbnn UlhtlS Bécs, II. Prutcrstrassc 3S-lk szAm . c. ki r ...b. Károly itlnház mellett. I darab Chiff, ipg egyenes ránezokkal l . . , kereszt mellől sima mellel 4-szorU (918 — 5) 1.26— 1.75-3.76. 1 . . , sima mellel 4-szerU •».__3,50, 1 . valódi vászoning egyenes ránezokkal 3,60—6. — . 4— kereszt mellől 1 . í rumburgi kereszt mellel 1 ■ • > himzott n " - 12,—. I . színes porkail. iug s kretan 1.60,-4 60. I „ angol ing koltós nyakkal d.50—6.60. t , egemégi felölté, nadrág 1.60-6.-. 1 . selyem felöltó —. t tuozat (lehet \'/itucialot is) vászon zsobkendó 3.— 10. — . 1 . czérna vagy pamut fehér, szines zseb. 3.— 12. — . 1 . pamut téli vagy gyapja harisnya ö. — 11.—. 1 durab Chiffun nadrág, némul v. franczia dtv. I,----2.—. 1 . vászoti . „ . , 1.60—3.—. Nttyu válaMMték Chiflon- és uászongailérok és kéz-dók három és négyszerü ^ 1 frt. »0 krfól egész 6 íYtig. Q\'itd\'itttril mkvir angol és franczia nyakkendők, uti divattárgyak, kesztyű esóernyj, plaid és ^ttazó paplanok és több itt nem említett o szakba vág\'i tárgyak bámulatos olcsón. A nyaktávolság mé/téke kéretik. Vidéki megrendelések utánvét mellett, pontos ét igaz-sárosan eszkó/iiltetuek, nem használhatók vitszaoserél-tetuek. Jutányos, szép, és jő • 11 már régóta az én ^Jelszavam4, melyet dnczárH annak, hogy valamennyi pipirgyár és a munka, oró 20% áremelést nyert, ezrátul is kóvutek, és azért bátor nívi? vagyok áruimat a rótji mosdszerá jutáuyos árak W meUett.janlu.it: int) (II) lát •ontó J\'\'fí!/> 5 perct alatt olkészitvj........ 10\'.) „ levélllilflr névvel vagy kenióbüUkkol....... IDD „ „ . feketo nyomás......... lf)t) „ „ . boritoknál sz.ip papirtokbau . . . . 100 „ üiletl levél névvel, fekete nyomás........1 . egy egész rizstna levélpapír vásárlásával a név ingyen nyomatik reá. Czitnnokfeljegyzési óa esketést j-tgyek, láliczrendék és áruszámlák legújabb ntll\'-rili\'ii u»in\'i»»njiu null legjutányosiiboau készíttetnek.. Irodai és cziintáolnk. 10 perez alatt elkészülnek, darabja ö l, 80 kr. 1 frt, a legnagyobbak és legizebbek ó frt, uruk és hölgyekre uózve, küliinü«on utazások alkalmával igon czélszorUek. I\'upir gnlli-r és kézfodornak tuezutja 30, dó kr; uti-. vitrrú é« lró.«ü\'»»é<\'ieiek. utitátkák, k-\'inyvUrczák zárral és zár nélkül d«r»bja 8U krtól egéáz 10 — 15 Itig; továbbá: uruk, hölgyek és gyermekek részére való ajándékoknak igen alkaluius különféle jutáuyos és szép áruozikkuk. KUlOiiOien ajánlóm a ulvaloi kellős névvouáaokat ét eiimeket, melyek nyoinógyá-\' ramhan leteleken éa b .riúkokou arany- és egyéb ajinekben legfluomabbau ét legpnmpátabbao kéinlloek, nem kltlöubeK a még mindig igen ii ka fram-aia rOGOCO leveloket, nénserint: Neptun-Hilhoiietie, Kgyptieu, Muti^ue, Diaboliifue, Jou.ou, Atout, Itébé, Camáe táj. igen jmáuyos árou K A NIT Z C., piipif iidittmll lrit ktréikdif9 Dorotyt uUin 12 ii.a. (ezílótt O.iák Ferenez tttoza) \'M. írásbeli megbízások leijei megs égedésrs és itáavét mellett sionsal teljesíttetnek H \\ Etedé kei sielvéayek dl\|talaa«\' vi\'liatsikLe CS A soproni leszámitoló-bank nyilat magyar jelzálog hitel-bank FIÓKTELEPE naóy-kanizsAn. Mindennemű állam és hitelpapírok, állami elsőbbségi és földtehermen-tesitési kötvények — arany s ezüst pénzeket vesz és elad. Pénzek folyó számlára és betéti könyvecskékre 6/o kamatra fogadtatnak el. Kölcsönök házakra, földekre s más ingatlan javakra a legkedvezőbb feltételek mellett adatnak. Pénztári utalványok bocsáttatnak ki, melyek már a kiállítás utáni naptól 6 \'/„ kamatoznak. ^^ Tőzsdei megbízások a legjobb ós legolcsóbb foltételek alatt teljesíttetnek. Esedakss nslvéaysk ZÜ4Ü talaaul valtalssk bs ^ Wajdtu József, kiadó-, lap- ós nyomdatulajdonos,^yorssajtonyomasa Nagy-Kanizsán NAGY-KÁMZSA, 1873. J mór 30-án. 9-lK szám. Tizenkettedik évfolyam. • AffU i í iO kr. Hirdetések jutányosáé j NVILTTKBIIKS\' j I soroukint 10 krert tv- \| tetnek íel. , tu,........ Zala-Somogyi Közlöny a ..zalamegyei gazdasági egyesülőt\' és a ..nagy-kanizsai kere^edelmi s iparbank\'\' ugy a ,Zala-Somogy~ gőzhajózási . ■>■. részvénytársulat hivatalos ertesitóje.) tenkiiit kétszer, vasarnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap, .1 Up nelletnl rínct ■ , illető közlemények izerkesztébci, -anyagi rtiaet illető j i kOzJemenyek pedig kiadóhoz bérinentve in- i (téaendcUt: NA0Y-KAX1Z8A ^ Wtssstaskáí. ^ i>i e g h i v á s. A .zalamegyei gazdasági egyesületrendes évnegyedes közgyűlését 1873 ik évi február hó 4-én délután 3 orakor az egylet helyiségeben tartandja, melyeni megjelenésre a t- tag urak ezennel tisztelettel felkéretnek. Zala Egerszeg, január 24.J873. Skublics István, gaid egyl UgjrveietS alaln. Nagj-Kanizsa város közgyűlése. — Január 28. 1873. — Tekintetes képviselőség! lOlsö izlien történik az, hogy a városi tanács évi működéséről jelentésünket it tek. képviselőség elé terjeszteni szerencsénk van. Őszintén megvalljuk, miként e jelentésünk előterjesztésénél aggodalom száll meg bennünket az iránt, hogy nem fogja c város lakossága megtalálni c jelentésünkben mindazt, mit óhajt, vagy reményében, mint kei; íZtül viendót a város tanács ez évi inú-aégőséhez hozzákötött. r 1 De mindezen aggodalmaktól eltekintve . ,jíU akaratunkból láttuk szükségesnek szá-n <t adni működésünkről, hogy igazoljuk miiimagunkát azon több izben sajnosán ta-\' pasztalt társadalmi áramlat ellen, mely a - .rostanácsot bár a városi közönség nagy . izének jogosan gyakorolt többségi tulstt-ának kifolyása is folyton oly hatóságnak ugadla cl, mig saját párthívei által is, mely első sorban mellékes érdekek képviselőjéül szerepelvén, csak a lakosságnak mindunta-Itii hangsúlyozott anyagi és szellemi érdekei elleni harczbí.n és működésben talalná fő ezé íját. Sájuos»n kell felemlítenünk ezen.viszás tárRadalmiéletÜnk állapotán gyökerező baj létét, mely legtöbb törékvéseink üdvös ha- tásának szárnyát szegni volt képes, és eredményezője azon fájdalmas\' körülménynek, hogy a városi tanács az öt — öntudatosan mondhatjuk, jogosan megillető bizalom helyett minden működésében, minden intézkedésében, nem hogy a város közönség ereiyes és eiisinerő támogatására talált volna, hanem ellevén már évtizedek óta is a bizalmatlanság magva hintve, mig legönfeláldo-zóbb törekvései és intézkedéseiben oly hangulattal volt kénytelen találkozni, mely elítélte öt és ön/elleu czélu törekvéseit, mielőtt azok javaslatba hozattak volna, mely pcssiiuista alapjáual fogva bi/almatlausága-nak adott kifejezést, mielőtt alkalma <.s ideje lett volna meggyőződést szerezni a kivitel, ugy\'gyakorlati, mind szellemi haszna iránt. Ily viszonyok között, midőn a város tanács,a közöuseganyagi helyzete kizsákmányolásával, az anyagi nagy megtcrholtetos ügyeimen kivül hagyásával, az öndicséret és hatalom bitorlás indokából eredő túlkapások súlyos vadjával volt kénytelen minduntalan sokszor a leguiéltnllanabb megtámadásokkal küzdeni, méltán indokolható, mindazon ok, mindazon önérzet, mely miu-ket e jelentés megtételére késztet, de érthető azon aggodalom is, mely talán hiányosságainál lógva a város közönség ítélete ellenében bcnnünjict elfog. Midőn a tekintetes képviselőség bizalma által e jelentékeny befolyású város ügyeinek vezetését kezűnkbe tette le, oly állapotokba helyezett bennünket, melyek nyomasztó ereje sokszor .legbuzgóbb törekvéseink sikerét Í3 a kisszerűség polczára emelte. Oly ellentétes elemek harcza állt velünk szemközt, melyek békés kiegyenlítése is minden ügyeliuüuk és működésűnk mellett is kíméletes és csak lassan követhető eljárást parancsoltak, a politikai mozgalmak által felidézett szenvedélyeknek a város érdekei előmozdítására lecsillapítása, a két testvér város lakossága közt lelkiismeretlenül fel-költött ellenséges indulat lehető mérséklése, ( a megingatott s mondhatnók végkép eltűnt hatósági tekintély helyreállítása, az idovi-szonyok által előidézett társadalmi sebek békés kiegyenlítése és legl\'ökép is szellemi és nagyban terhelt anyagi helyzetünk javítása oly feladatokat tü/tek a város tanács működése elé, melyek egymagokban issikort csak a tapintatos, közvetítő intézkedés a nagy közönség által gyakorolt lelkesült támogatás által szülhetnek. Ha tehát a tek. képviselőség működésünkről előterjesztett jelen vázlatunkban nem találná meg miudazt, mit tán jogosan remélhetett, ugy ezt elsősorban azelosorolt nehézsége!, káros befolyásának, de annak is kérjük tulajdonítani, hogy eddig az ilynemű jelentések szo .á han nem levén a hivatalokban az ügyök oly kezelése, mely az időközi eredmények gyors összeállítását lehetővé lette volna eddig behozva nem volt, és a nctáui pontosság .hiányát igazolni képesek. Első sorban is szükségesnek találjuk felemlíteni azon vezérelveket, melyek a varos tanács minden működésénél, mint mel luzhetiei) alapok folyton szerepeltek és czél-szerilségök eléggé felismertetvén, ezeutulra is szerepelni lógnak. Varosunk kedvező közlekedési fekyé-vésénél fogva már évtizedek óta oly központtá volt képes felemelkedni, mely Hivatva volt arra,. hogy a drávai egesz termelő vidék kereskedelmi es ipari központja legyoués ezen állását mindez ideig nemcsak szilárdan megtartani volt képes, hanem folyton érezhetüleg oly befolyást gyakorolt, hogy az egész dunántúli vidék szellemi és kereskedelmi központjává vált. Ezen állását városunk lakoss\'ága minden alkalommal elég crélylyel és előre látással oly mérvben volt képes felhasználni,\'hogy az egyes segédtényezók lassankiuti elvonása érezhető befolyást vczérállására gyakorolni annyira kevéssé volt képes, hogy országos jelentősége minden körülmény között napról-napra emelkedett; az öutudntos szemlélő előtt azonban nem maradhatott figyelmen kivül az, hogy mindezen a korábbi időkből fenmaradt uigy befolyás daczára is egész tekintélye ujabb időben csak a régi befolyáf és uralom kényszer állásából és megszokás-\| bői eredt, melynek a környezet emelkedésé-! vei nymbusával okvetlen hanyatlania kell; a város tanács elég aggodalommal, de nem \| kevesebb önbizalom és erős akarattal látta bc.e fenyegető jelenséget, mely főkép az országos tekintélyek és előszeretet által támogatott somogymegyei vasutak rohamos építése által napról-napra érezhetőkép jelentkezett. Örömmel láttuk ugjan a környezet országos jelentőségű eme haladását, de mert nagyon öntudatosan beláttuk azt, hogy a fejlődő territoliális haladás szellemi és nemzetgazdasági jelentőséggel csak ugy élhet sikerhez, ha már kipróbált és szilárd alapon nyugvó vezérkedés után indul s nem nyerhet önbizott eífeledésébcn tápot a tulkapásokra, ha a kellő szellemi és féltékenység nélküli tekintély állhat élére, végleg elérkezettnek hittük az időt arra, hogy siessünk összpontosítani falaink között mindazon szellemi, erőket, melyek csak segélyünkre bevonhatók voltak. lia igaz az, hogy a nem szilárd talajon nyugvó alap az egész épület fennállását teszi koc/kára, ugy feladat unkát bizonyára helyesen fogluk fel, tninek valódiságát már az is eléggé tanúsítani képes, hogy c czélu törekvéseink mindig országos támogatásban is részesültek, egyrészt azért ia, mert a fentiek mellett az ország határszélére levén helyezve oly országos érdek előmozdítására vagyunk hivatva, mely legszebb és legszentebb feladatunkká teszi. Tenni és áldozni a j közhaza jóléte és békéje előmozdítására oly \| nlon, mely eredményét bár lassan és csendesen mutatja ki, de végösszletéber. kedvezőbben üli részünkre a siker mérlegét, mert a legbehatóbb és legtermékenyebb talajú társadalmi élet szinterén köti le az ellen-\' tétes érzületet, mint ezt legtöbb esetben a r legszebb és nagyszabású államférfiúi intézkedés elérni képes volna; értjük azoo befolyást, melyet a velünk egy testet képező TÁRCZA. Éjjel Hitgínyea lámpa fíi.jre mellett Korúi aitvvel lapoigMuk ; Oly nemien minden kfvlll it benn, Klnémult kedvei ajkatok. . Nem uélít fel lánykám iirása 6 a halált alnsss.a máf 8 tv klrágyou Ma lánkádáital, Mel/ kedvet, aiút magába >ár. Velem hideg goiidok Tiriasstnak, l.tlkam r.llegedve lívedei; Maid meg leintjük, mint a g/áiilomb, Kltem leldult reményibe Családi mennyel «ött ai ábránd, Kgy sír • lieleg moat mlndeuem ; lla már virágát elkívánod, Oh Égi a töt tartsd meg uckem. Mi volna, úgy kioltva látni Sotsom világ, tíged.-t 11 Hvk, nok (lrflmkeheljrt lekUidtem, Ka Ometépué k«l>iemet Ah ! gondolatnak i« mi (ijú, Valitmiit kínnal járja át Derülj ki hajnal I ».árog«i.l fel Éjünk söiáUő -harmatát---- 1UJQATÓ SANDOK. Milano ismertetése. . Történeti raji. i. Olaszhon virágos kertje, Lombardia ösz-zes vároBai között Milano ax, moly minden tekintetben nz utazó ügyeimét leginkább leköti. Ilik Como dicsekedhetik.hogy falai közöltl\'lilli-usarégi kor leghircaebb totmcszetbuvárálizűlct-ni Lilla, ha Itrescia (galluaij frank eredőiét hirdeti, ha Crynona ezen büazko cziméhez még hozzátcaai, miszerint Amuti éa Stradivarius. legjelesebb hurua hangszerkészítők születési-helyük, ha Lodi büszke arra, miszerint Bar-baroaaa Kridrik császár által lőn épitve, a nom alaptalan hiúság nélkül említi a hídján történt hősies átvonulnál, ha l\'avia emlékezik arra, h°gy Nagy Károly által 774-ben bevétototi, j oly oaemény a lombardok hatalmát Olasz-honban romba c^inté éa tanúja volt azon dicső-aégcs csatának, melyben nevél nyerte, hol l-aö i Ferenci király Francziaorazág kardjai Kárirly I császárnak, a uovezotca történelmi-azavak ki- \| Béreiében átadta (tuot eat perdu bora l\'honneur) : minden elveazott, kivéve a bccaületot. ll.i.Man- \| tua, a régi hagyományokat.fenntartja, melyek eredetét több mint tiz századig, a mi korszakunk lóié Helyezi a ez volt u nevezetes la\'in költő Virgil születési környéke, hu végre ller-gaino a T..sao család bölcsője: Milnnoouk a történelemben nagyobb a jelentősége, s állalá- i noaabb a hírneve. \'A hagyomány ezon vároa alapítását a cella népoknok északi ülaazlmn felé valé első vándorlásáig folviui, tehát körül-belől 400 évvel, a keresztény korszak előtt. Milano szerencsés fekvése, széles rőnaaága, mely rendkívüli termékenységéről ismeretes, nemsokára az alpeseken innonni Gallia első városai sorába helyezé. Az utolsó római császároknak is kodvencz székhelyévé lelt. Valébau midőn 568-ik évben a longobárdok, vagyis a hosszú azakállu emberek, német néptörw a Balti-tenger partjairól, északi Olaszhon égövo alatt a Lombardia királyságot alapiták, és fővárosukká l\'áviát emelték, Milano netii kövesebb fontossággal biti, közmondásos terinékony határa, mely környezi és szolid éghajlatának cgéazaégi állapota végett.Ez utóbbi indok vezé-roltoLombardia egyik királynéjálTheudelindát, Milaijoiól északra, néhány mértloldre .Monzába egy nagy lomplomol és palotát épiltotni, mely utóbbit á legszebb featményok kel diszittoté. s melyek azon nép történetéből a legszebb jeleneteket ábrázolák, a kik fölött uralkodott. Ezen pxlota a különböző bódítások alatt átalakulva, inai napig létezik és itt van szintén fenntartva a régi lombaid-királyok kincse, a történeti tárgyak gyűjteménye, molyrúl későbben szólni fogunk. Alig telepedtok lo Olaszországban a longobárdok, fejedelmeik a pápákkal már is ellenségeskedésbe\'\'léplek\'és többször a frank királyokat hivták segítségül, kiknek legjclesbikö Nagy Károly (Curolus Magnus) 774-ben szétrombolta, azon államot, melyet a hossrúszakálu emberek alapítottak és azt jövő birodalmához i csatolás végott elfoglalta. Az uj nyugati császár utódai alatt több lombard város a német berezegek igáját magukról lerázván, megkísérték köztársaságot alapítani. Itt nem bocsátkozhatunk a küzdelem részletes leirásába, molyok későb-b felstf Olasz-honban a Guelf ésJOibolin-párt k 5«ött történt, Szorítkozzunk Caak annyira, hogy 1162-bon Harburoaaa Fridrik császár M ilanot ostromállapotba holyozvénj inugát ann.ik urává tetto és a várost lorombolá. Nomsok ára romjitiból folomélk«dvo, ezon város a legn\'jvezotesebbok között Lombardiában illó rangját olfoglalta. IDUD-.bon Venczel császár által herezngséggé alakíttatott azon terülottel együtt, mely környezi és Milanez nevet vett föl. A birtokba helyezés Visconti (ialoató Jánosnak adatott át. Ennek ága 1447-ben olonyészvén, az uj her-czegség a Sforza családnak jutott. Ezek utolaó éve alatt már Francziaorazág részéről a meg-támadnaok sora elkozdetett, XII. Lajoa kir ly követeléssel állt elő Milanez birtokláaára nézve uugyanyja, Viaconti Valentiné után. Ezen hirezok különbözőazerencsével folytai-latiak 1 aóFcr., XIl.Lajor király utóda állal. A híres páviai csata, melyben Ferencz király ; V-dik Károly császár hatalmába ;esett, volt : az utolaó esemény. A madridi egyezség 1526-; ban befejezve, Francziaországot kényszerité \| határozottan a lombardi herczegaég iránti kö-; veWléaéről lemondani, mely a Sforza család , kihalta után, lÖSÓ-ben V-ik Károly és mara-I dékni hatalmába maradott. Ezen család spa-\| nyolágáuak kihalta után, Ausztria fejedel-! inni, kik unnék ogyik mellékágait képviselték, j 1706-ban Mil.mezt elloglalták, a mely 1815-\' ben a régi Voleqcz^hcz csatoltatván, a lombard [ volenczci királyságot képezte. Mailnnd, moly a XV-ik század közepe 4"elé 300 ezer lakost számlált; mai napon csak 1 körülbelül 160 ezer lakossal bir. Ha ezen város o tokintotben oly jelentékenyen hátraesett, akkor netn a kereskedelem és ipar végett történt ez, mert egyike a főbb központi helyek-nok Lombardiában. Azon kónnyüaég éa gazdasági tér itt meglepő. Hbaazú aorait láthatni itt a fényes lakoknak és talán féltünően palota névvel illethetfik, s többnyire a XV- éa XVII. azázadbeli legjelesebb építészek u. m.: Pelleg-rini, Uramunto, Meda, Mangoni, Micheloizi által sat. épitw Muraköz horvdtnjku lakosságai a velünk ipar- és kereskedelmi "tfsSzcköltctésbcn levő Horvát Slavon megyék egész lakosságára, az (fflentétes izgalmak és törekvések szár-nvaszegésével gyakorolni szellemi vezérlésünk által képesek vagyunk. Ily hazafiúi és nemes-feladat felisme\' résével kijelelve láttuk elóttili)k"az utat, mely\' mulhatlan erkölcsi kötelességünkké teszi az ernyedetlen téiiykcoPst és fcíisnicr-teté velünk azt, hogy bár anyagi helyzetünk súlyos is — nem lehet, de ha/aliui bün is lenne meg nem tenni a Ipg\'nagyobb áldozatokat is és fukarkodni kicsiny tjs érdokv bél \'• midőn világos, hogy általa országos czélok elérése tétetik koczkáia/ 1) . (Folytatása kttt.lkosik) SzőllóWt éi borászat. /I szaporításra legalkalmasabb szöllöjajok jellemeiéről.. II Midőn a szaporításra legalkalmasabb szőllófajok jellemzését tűztem ki értekezletein tárgyául, nem gondtjj®Jk másra, mint borfajokra. Kizárni kiválni tehát egyenlőre e rovatból a csemege fajokat, s igy rsak azokról fogok szólni, melyeknek bo bortermő természet tulajdonságaiktól meggyőződést szereztem. Ha minden szóllóbirtokos évekről-évekre egy begy üjtenó ifj szellemben értelmezett ismeretét, ugyjiagyon könnyű lenne a szollószct és borászat ícrén a/.oii aranybányát yiztositani, mely millió foriiiib.ni képei visszagyöngyözni a termények arany cseppjeit, fts hogy ezen gazdug banya megszerezhető legyen, iparkodnunk kell, hogy a kor igényeinek megfelelő módon járjunk\' .cl a szollószct és borá"zat iiilliikálatabaii. Ugy fogunk pedig abbau sikerrel eljárni, ha ,a telepitést oly fajokkal teS^zük, melyek általán bő termők, s borainkkal észszerű ptnczega/dálkodásj^ követünk. Én három rendbeli bort ismerek, u. m. fehéret, .színeset (schillcrt) és feketét, mivel pedig, mind a három rendbelinek megvannak a fogyasztói, ugy törekednünk kell mind a fehér, mind .pedig a fekete fajok szaporítására, hygy a kettő által egyúttal a harmadikat is előteremthessük. « Jónak, és korszerű vállalatnak lálom tehát ma oly fajok szaporításával foglalkozni, melyek álialán bő termők s kevés tapintattal ízletes, tartós, jó, sok és kelendő bort képesek adni. A bótermó és zamatos fajok helyes összepárosítása által liiég a silányabb terményekből is készíthetni kelendő bort. i Öly fajokat szaporTtsűnTTtehát, melyek-1 röl meggyőződtünk, hogy azok ugyan azon telken, melyen birtokunk létezik, általán sokat adnak. A silányságot pótolni íchet. , a zamatos fajok Jiozzávegyitése állal, í Kevcs terményből pénzelni nem lehet, ! arra kell tehát legkivált gondolnunk, hogy j ne csak a toroknak,- hanem az erszénynek j is tudjunk jövedelmet szaporítani. Kérdés ezek után, melyek-a legajánl-! hatóbb boríajok s minő kezelés módot kö-■ vessünk, hogy szóllószetünk és borászatunk által vagyonosodásunkat biztosithassuk, szóival pénzelhessünk ? Midőn a hazai és külföldi fajokat elfogulatlan átvizsgáltam, ugy azok .összegéből az alább jelzetteket ismertem fel legteruiékc-\' iiyebbeknck, és ezek: A fehér olasz ricssling, a valódi fehér burgundi, a fehér vagyis a íótszólló, fehér kleuior; piros, zöld zirifán, tráinini, furmint, a ropogós fehér és piros gyöngyszólló, \| kék klevner, .a kék upporto és kék kadarka, j A muskatály fajokat zamatolásra kell kéz-i nél tartanunk. I ügyé ni nézetem, hitem és erós meggyőződésem, hogy .a ki ezen fajok szapori-j tasára, szorgos uiúv.eiésére forditandja figyelmét, szorgalmát, az mindenesetre bizton számíthat isten áldására,mert azonkívül, i hogy sok borra teeiidhet szert, egyúttal P keilendóséget is adhat azoknak, mely által I \'oakis vagyonosodnál biztositandhatja részbe" sujat maga. részben családja és egyszersmind hazája jobbiéte emelésére. \| Xagy-Kanizsán, jan.,27. 1873. I TKltSÁNlíZKY. Tanügy. Ilomokköríuiriíiii, jun. 24. 1873. Minél műveltebb valamely nemzet, annál szilárdabb aunak nénueii onalloságu éa virágzóbb anyagi ln-lyzete. Kedveit Mugyarhazánk is éber figyelemmel I.isérte Etirop* tanügyi haludásai, a nem - akarván elmttradui, iiiegicreiiitetto uz iauiurl oktatásügyi törvényt. Azonbtíii nem mondhat-nok. miszerint most mar minden meg vun, a mit óhajlottuiik, mert uz eredmény kcriwziül-vilelo a lársuduluin lulkurolo buzgiilma a loleg h tehotősbuk elősegítésétől is nugy mértékben follételozielik. oly vidék vagy község nagyjai ki megleli tanügyi - api s.olát - seu le- zall nlsóbbrungu honpolgáraihoz, hogy felvigye úkel a műveltség uzuii fokára, aln>l lelki 8/emeivel hittu nemzetünket a legnagyobb .Magyar akkor, midőn azt iboudá: „.Magyarország nem volt, liuueiu leaz- az méltán dicsekedhetik szerencséjével, meri ott a torvény uetu marad in.tt m^iiazt. Mi megleli lik tanügyi apostolunkat nagyméltóságú lurczog llalhyauy OuszUv ur összes urudaliuuiiirtk bérlőjebuu: iiugysngos\'Karozugli Nyilvános épületei közölt Mii ii.onuk első helyen áll az európai liiríi széke.egyház vagyis Dómé, éa neiii . iizért, ínin\'iba Valami na^yazerU, vagy méllosngjis jeli-gct ismernénk fel rajta, mely bennünket h.itáiozoituii tökéletes m«dorbuu épült emlékkő — vagy görög . templom, vagy bizanoi, v»ey romai — . busiliea-cgyhaz látásakor meglepni szokott. A a milanói szckesegy háznak nincs ez a jellege. Homlokzatán uz egység alakja léiiyugeseii. hiányzik, ha igy fejezzük ki magunkat, mert két modorú épitt\'azoii szerkezeiből »11-; mélyei^, egymástól egészen különböznek. A bemenőt kapni éa uz ablakok, melyek lólöttu állnak, egészen a romai reiidh\'iz tüno \'; zok. Még » lolsőbö ablakok, éa az i-goaz, a io-tők csúcsúi, a/. o»zlopok, virágok éa szobrok. hegyezel os élekkel ékítve, a közönséges tojás- , duü logivoles cpitcszeti modorhoz csntlükozúuk. Azt/mondtak és némi. igazsággal, bocy ézeu-épülőt nem más,mintegy rendkívüli nagy durub marváuykö . . . K vulobun csaknem az égisz márványszobrokbólszerkes\'fi,vo, vésve\', faragva, j átdolgozva a legnagyobb türelemmel, mondhatni. a legcsodásabb inAvtSszo\'.tel. A homlokzaton egyedül Kétszázötven i szobrot számithatni körülbelül, melyeknek \' száma négy ezerötszázra fog emelkedni, midőn . az épület egészen bevégeztetik. A mit leginkább ezen alakok csop >rlozala i ellen felhozhatni, ho^y a naivsíg bélyege hiányzik rajtuk, mely oly különös varázserőt : Jolin! a középkori szobrászat teremtményeire, j Németben, ÜOlgiuui és északi Francziuország-ban. — ■ Ezen székesegyház 138G-ban Visconti j Ualeazzo elsö\'niilauoi fejedelem által kezdetett : épitellii. — Némelyek után, az alaprajz Caiu-piglioiio Mnrk-éptiéaz alia1 készittetett, ma»ok pi tiig, tt_tervez--t.it Uemund Hoiirik, németnek tulajdonítjuk ; kinek t-zandéka volt < zeu épit-.menyben a lílies kölni s/ékoaegylui/. alakultat u:n\|io/ui. Ezen utóbbi vélomeny liihetellen, mürl a két éplllet külső fortnáibnii uz alak m,-inminemű ii/oim - ágat nem igazolják . egy iielnot épilésx buönyusuu ligyolt volna í.rra, bogv nem oly küliuinemU elemekből aliő oin-lékkövel\' szerkeazleudett. iiiiuő u milanói s/ó-kcogylmz i-lőreszo annálinkább. mertO^muiid Ileiifik orodeii terveit n kivitelben semiui neiu akadályozhatta. líür miként van, de az épület még n(ncs befejozvo, noha már iiégyazázh\'<tvonhóÍ ev olőtt megkezdőiéit épiiéae. A szobrászok loly to.uosan iiiúködiick, e/.en óriási márvány vésülui lölött. Az alapit vau vi tőkék, még több mint félszaza\'d előli, 1. Nnjioleon áltuinéteitok a munkálutok l\'olyiuthutásnru és az osztrák ezen határzuiot legnagyobb gonddal ápolta. Kzou egyház csiuL^kirü \'\'a bőség én di-szitményi guztlaságbáu !7íszlopou nyugszik, moly 84 láb magas, a. talapzaiot és fej ze-tekot ide szániiiva. A templom, hajója 4\'J!) lab bosszú, \'21b láb széles és láb magas, a boltozat korou.ija alatt. Az épület szárnyai kettősek és a karzat (ckorus) színes üvegekkor ékített, melyek a szentély bonsejébu oly édesen fénylő napol Mignrzj)jiak és a a/elit titkokkal tökéletes ösozhuiigzásbau mege\'gvoznok. Nem számlálhatjuk itt elő részletesén azon leinek.műveket, melyekkel a milanói szé-keségyhái ékitvo van, kivévo a nyolez bronzszobrot, a tizenhét domborművet, melyekkel Urambillö Ferenci a kurzal felsőrészét dinzité, István úrban, ki alázalos kéréJÜnknek engedve, n homok komáromi és füzvölgyi iskolaszék elnökségéi olfogadni méltóztatott. A legmelegebb húlaérz. t vezérli szándékunkat, midin II-Komárom, F Izvolgv, Láng-VÍ7, Kaposv ár és Óbornak kázségek lakosi nagyságodnak nemes hajlamáért a nyilvánosság elölt forró köszönetet mondunk. SCHMIDT JÓZSF.F, A% ipatoi tunonctok irdekiben. Társadalmi életünk, valamint kereskedelmi jobbloiünk megkívánja, hogy iparosaink szilleiui fejlődése, szuuuvudozó mámorából uj életre ébredjen; mert csak lokinisük meg Európa műveli alluiuttinuk polgárait, hol az iparos osztály minden nga már-régmúltban igyekezett a oiéljahoz szükségelt^ szellemi erői annyira megszerezni, s ebbeli magát folyvást tökéle-tesbiteni, miszerint ez által még u legierméket-lenebb országokban is annyira tudja magát anyagilag is fenntartani, hogy hazánk iparosainak tobb része, ezt csuk barnulva képes hallgatni, do nőm elhinni, mert: hol vau hazánkban az ipuros osztály több ága, kik közül sokan uxyp<fÜK a .huladás- szó magyarázatára is ne volnának szoiítkozva? Engedjenek meg a.tisztelt iparos olvasók, kiket igénytelen soraim érdekelnek, hogy nyilván szolok, do megvagyok győződve, lu-gy többok ajakáról hangzik ol nézetem helyeslése, mint a kik tán az alább eliuondandókra a ha-lálitélotot mondják ki. A tapasztalás tunuskodik mellettem, azért nyiltau és bátran merem közolui u következő\'-, ket: A „Zala-Somogyi Közlöny" múlt évi számában volt szerencsém olvasni t. Oyőrffy János urnák, megjelent eme czikkét: „Növelés kell a magyarnak", mely oly szakuvatotlság- s értelemmel iratolt, hogy annak minden mondata az iga/ság éa méltánylás elismerésével ta-. lálkozott. Én is a nevezeti czikkiró úrral tartok, s azt mondom, hogy a nagyobbrészt magyar ifjúkból fett a leendő iparos tanonczainkuuk adjuuk először nevelést, másodszor tudományt, mert ez altul adjuk tno^ nekik nem csak a jövendő jólét, do a ha zajú iránti iguz részvét és métel, akkor először nem is sokat fárad, másodszor aztán oly sikert is inulat fel, hogy meg. a csillagok is elhvmályosodtiak szégyenükben. Do hál ki a hibás, a tunitó-mostere-o, a ki ful-fogudju, vagy a tanonc\'( •Szorítkozzunk a közokt. kormány állal kiadott azon rendoletre, miként tartozzék minden 0 éves kort elérő ti- és leánygyermek 12 éves koráig a rendes iskolába járni; — a ettől !:> ev betöltőig az ismétlő iskola vagy is vasárnapi előadásokat minden elmulasztás nélkül szorgalmasan, hullgutni, akkor nem szeuved hiányt szellemileg sem a leendő ipuros osztály. Minthogy u szabad iparüzlet ugy is éleibe lépteiletett; mindon tanító mester tanonczát szerződtesse a városi hatoságnál bizouyos megbatározott időre: do tartalmazza a szerződés egyik főpontja azt is, hogy a lauoucz egészség Inanya miatt mentessék fel az előadás álul. Továbbá szerződésileg köteleztessék a tanoncz arra is, hogy a tanulási idő alatt 12 önkényt elmulasztott ór utáu \'/» évi 24 . „„.,». . ..\'/,„ 48 » . . „ 1 . halasztási idővel később szabadulhat fel; akkor is csak azon esetre, ha a kiszabott tantárgyukban kollő jártassággal bír; miről bizonyítványa tanúskodjék. A felszabadulás pedig szintén az érintett holyon történjék. Ily kötelezettség után tapasztalni fogja a tanító, hogy a ÜU —70 boirt tanítvány közöl nem IU—16, hanem kevés számú hiáuynyal minden tauitvány hallgatja-előadását. Ne engedjük tehát iparos tanonczaink szellemi életét sokak önkényének kezei közi sorvadni, hanem adjuuk tápot életének,, hogy valaha az utókor hálát emléke lengje át szilárd akaratunk végbevitelét 1 Nagy Kanizsa, január hó 1873. JUHÁSZ l\'ÉTEH. II i r e k. Nagy Kanizsa városában, a beirott iparos tanonczoK száma körülbelül 120—<14U-ro rug, mely a váryabun működő iparos számához ke-p istliagyon is Silány Illik Vehető. Van varo.unk-buu oly tanoncz is elég, ki ogy-két év lefolyása inulvu iruija magát az isméilő iskolui uuu-lók sorába, de irt^uuok is létozuok am, kik be lül az iskoiu faluit soha sem látjuk .s mégis felszabadulnak. S mit tesznek vasurnuponkint addig hon V .... Nem tudom. il.H azok miuő sikert mutatnak fel elemi lauuluiauyaikrul, kik 1 — 2 évi inaskodásuk utáu beírattak magukat, do tan minden 3 —4-ik vasárnap látogatják az iskolát, s tán ekkor is 1 vagy legl\'ö.obb I óráig vannak az előadáson-, mert ide is későn jelen liek meg; hololt minden vasárnap 2 óráig tarlatik az ulóadás. Végre vaunak oly tanouczok is , kik alig 8— 10 évesek ; de még olyakat is találuuk kik az .i- betűt sem ismerik. Ezok aztín\' méltán megérdémlik az „ismétlő iskolai tanuló novot. Hu az illotö osztály tauiló ilyenekkel is- — A muraközi kérdésro vonatkozólag eddigi közleményeiuk után kótulosségüuk kije- lonteni, miszerint Zalavármegyo közönségét nem terheli a inulasztasi vád, mint ezt itt-ott hallanunk kellő, annál kevésbé a korouazás utáni időszakban működön tisztviselői kari sem, iiiort liurcza Sándor első alispan ur, a purlameiitulis élet o szcpteheuégü bajnoka, 1808 hun meglelte az iudilváiiy l a mogyogy Illésül!, hogy a muraközi kath. egyhaanakj a zágrábi érsekségtől, a zalavári apauágnak po tlig u-gotwiczi foaputságlol leendő elválusztasu es a kupornuki urudulomuak a Jezsuitáktoli elvétele vegett járuljon a mogyo potitiuval wm.. országgyűléshez, mindenekelőtt azonban az adatok osszegyüjtéso végett — ami egyes ember erejét tulhaludja — két bizottságot nevezzen ki, u gyUlésbou az indilvány elfogadtatott, a bizottságok nugy szorgalommal gyűjtötték összo az adatokat; a Zulavár és Kapornak iránti peiitio sokkal korábban fel lelt letjesztve uz országgyűléshez, minisem llerlelendy Kálmán akkori képviselő ur iulerpellálta volua a cuhusmimstert; a Muraköz irauti azouban az akkori horválkiegyezés kérdésének függőben ...... léte miatt, a felterjesztés nem találtatváu időik azfan5pf»orUnok, ideiglenesen a levéltárba tétetett, hoúuan hisszük, hogy a legközelebbi gyUlósou előfog vétetni s noha az állaudó központi vá- a gazdag azentségtariól, (ts born ac u I u m) mely az oliaro.i felül emelkedik és ugyanazon kéznek művét képezi. Szent-Károly, Nagy Ottó, Visconti János és Curraeiolo biboruok sírjaik és más jeles művek szakértői ligyelomro méltók. Ezen rendkívüli épület kicsinyben (eil tniuiature) nz I8ó2-iki londoni ii.űkiálliláson faragott fából készitvo látható volt. Milauo többi egyházai közül még kitinnek : u íszenvedő Szent-Mária, Notredíjmai Szent-Pál, Szent-Antul, Szent Kamiin, Szent-Márk, Szént Názáreti, melynek alapítása a no-gyedik század vég.\'.re esik. Szent l-.ustachíus-é, mely esuknmn egyidejű az előbbe.iivel, s miu-deliekfolö\'t az, melyet Szl Alnbriis 357-bon épitetett, mely ezen nugy egyházfő,novével disz-Jg és olraboltatott azon régi kapuja, melynek tábláján ungy Theodoaius császuruuk a szt. helyrei belépését megtiltja, miután ezen berezeg a Theasulonicuí éircusban hétezer lakosát ózon városnak összukonczoltala, hol ogy had-liagyo megilletett. Nincs egyellen épülete, moly épiiészeti szempontból nevezetességgel nem bírna és tör ténoti mull hozzácsatolva no lenue. Niucs olyan épület, mely több, vagy kevesebb remek festészeti, szobrászati, aranyozási és más különböző nemével a művészetnek nem birna, molyok nagyobbrésze az utazó figyelmére és né-melyek valódi csodálatra méltók nein lennének. "•Vau még Milanóban egy európai nevezetességű gyűjtemény, mely irodalmi kincseivel a világot gazdagitá, ez az ambroxia könyvtár, melyben számtalan régi classicus írók ké/iraiai pulimpsesták találhatók; melyek a tudományos müvekhez okiratokat szolgáltat- tak, mit már örökro veszni hittek. Ezen szó palimpscsla egy oly papirlemez volt, molyről uz első iratot letörölték, hogy mást helyezzenek reá. Sok draga műve\'a régiónok ezen módon szétromboltatott,a ritkaság- és drágasága végolt azon anyagoknak\', melyekre igy irui szoktak. Egy olasz tudós Mai Augolonak, ki néhány évvel oxelőit halt uieg, köszönhető azon művészi talulmány, hogy a lemezek ellenkező iratát a fólülirt papjrok segélyével ezen módou megujiiaíil és értelmezni. Örvendeni leh»t czeu jeles eredménynek, • őzen tudós a müveit világ olismerésél múltán kiérdemelte, ki áltat a régi latin és görögirodalom nagyiueunyiségü tóro-kedéseil bírhatjuk. Azon remekművek közöl, molyokkel Milano maját dicsőitette, nem hagyhatjuk em-liies iiélkül L \'onardo du Vinci foatóaz azon ue-vuzetes festményéi, mely a kegyes Szűz Máriáról nevezett régi, kolostor éttermét diazité, s az utolsó vacsorát ábrázolá, azonban oz a fal nedvessége által,melyre festotott, csaknem egészen kitöröltetett. Ezeu fényes műről, melyet az egész világ ismer, azon szárfiialun motszvényképukbi-n, melyek az eredeti utáu készíttettek- s ui\'dyok közöl még a tongerloi apátságban,Uolgiumbun • nem régiben egy kitűnő másolatpéldány létezett és VIII. Heurik, angol király számára Leonardo du Vinci felűgyeleie alatt készíttetett, alig láthatni már némely homályöa vonásokat, melyek nem engedik a gyönyörűszorkozotösz-szcsé0ét egy gondolatban összevonhatni. (Vége kivetkezik ) LOVÁSZY SÁNDOK. lasztinál))\' botorjeszívényébnn nincs is, a mogyn hallgatag nom lesz. Ezek folytán örömmel ro-< gistráliuk, hogy a muraközi és zalavári ügyben Zalavármegyo idejekorán uiegtor.e szűk-séges lépéseket. Egyúttal felkérjük a fővárosi lupék szerkesztőségeit, e köi ülinény megemlítésére, mert megyénk közönségének jóhiriíéve lelőtt minden tekiutetben őrködni kötelessé-güuk. — Sxént-Llsxlóról írják neküuk: Egy \' csillaggal ismét gazdagabb lett az ég.....a lehullott csillagok helyébe ujak támadnak a 48- és 49 ik évi önvédelmi harczból nyomor és küzdoliuek közt vissza maradva tengődött hon-védek elszállt lelkeik bon. A haza, a neiuzot mindenkor kegyeletben tartva a hősök elhunytának emlékét: szabadjontohát igen bccsos lakjába parányi tért kt-riJP-^hősok egyik hőso nevének kitüntetésére, ki lolyő évi január hó 21-én végelgyengülés következtéből) oda költözött, hol lelke csakis imázni tud, hogy e pártos nemzetet összefüggő egyetértéssel áldja_ meg. Az elköltözött szabadságharcos . D o m i j á n György." Adjon az ég a hazának több ily honvédot! r. I. — Fáklyás-xeue. A keszthelyi gazd. fels. lauint. hallgatóság, jan. 24. esti 8 órakor fáklyás zouével tisztelte meg Sporzoíi l\'ál igazgató urat, ki ifotastpjáuitk előestéjét ülte. Két üdvözlő beszéd tartatolt, Msrgulit Alfréd úrét tér szűke miatt lapunk jövő száma hozza. Az igazgató szívélyes, meleg izavukkal köszönte meg a tiszleletot és ragaszkodást, és Kparsam l\'ál tanár úrral együtt, a hallgatósággal a szállodába ment, hol velők majd éjfélig kedélyoson mulatóit, és elragadt beszédje által a lelkese-dettséget totőponij»ra emelé. lgo.> szépen beszélt ilt Kiesz Lajos ur, végre az ifjak váHaikou vitték lakására az igazgatói és a tanárt, kiket nem félve, hanem szeretve tanult tisztelni. — „Ax Anker" 1872-ik év deczembor havi üzloikimutatása. E hóban a társulatnál benyujtatolt összesen 868 bevallás 1,308.943 frt biztosítandó összeggel, és pedig: 531 bevallás 063,022 Írttal halálesetre, és 337 bevallás 405/J21 frttal élctcsotre. Kiállítva lón 400 köt vény. 871,035 írttal balálesoiro, és 206 kötvény 421.276 frttal élctcsotre; összesen tehát 762 kötvény 1,2112.041 Írttal. A havi bevétel volt 177?írtl frt haláleieti dij, és 205.140 frt belé-telekben, összesen: 382.682 frt. Ez évben be-nyújtatott 8866 bevallás, Í4,556.801 frttai, és kiállíttatott 8385 kötvény: 13,374.063 frttal; ugyan ez.-n időben bevétetett 2,026 255 frt; haiáleso\'ckért pedig kifizettetett: 5o0,560 Irt. A társuság működése kexdetótól fogva halálesetekért kitizotett 4,580 033 frt, és az 1872 ik túlélési társulás (Assoeialjo) eredinényo: 605. 146 frt volt, moly összeg 732 tag közt arány-lagosan felosztatult. — Keaxthelyröl irják nekünk: A keszthelyi gazd. luls. tanintézet segélyogyleti bálja, melyre azon becses lapjában is, a közön ság figyelmessé volt téve, folyó hó 24 én megtartatott, és mindazok, kik jelen voltak, egy szép, élvezetes csiévol gazdagabbak. Midőu e sorokat irom, lelkem még mindig maga előtt látja ama bájos teremtések alakjait, kik oly édesen éreztetek, a csodálva szemlélővel, ez elnevezés indokoltságát „szépnem." E tánuz-vigalom egyike volt a keszthelyi bálok legsi-korUltobbieinek. A jókedv oly állaláuos és tar-tós volt, bogi még reggeli 7 órakor is majd-njtn teljes számmal volt együtt a társaság és mintegy fájdalommal hagyta el a vigalom helyét, hol mindenki oly jól érezte magat. A bálanyui tisztet tok. Sporson l\'álué, az igazgató neje tölié be, év ozt ugy, mint csak ő tehette, Méltóságteljes szép nla\'k ja, szívélyes, nyájas modora, mindenkire jő hatást gyakorolt. Nohs e báli, czélját illetőleg, nem a legkedvezőbb körülmények előzték meg, mégis el lehet mondanunk, hogy a liszla jövedelem, tetemesen usgyobb a tavaliiiál. — Pár Hxó a tűzoltó egylethez. Folyó hó 17-én esti 1.0 órukor az egylet küilöso állal jelzett tűz a lakosságot fétcluinbo éjié oly any-nyira,hogy nem keveset lehetőit alig öltözködve az utczákon végig szaladva látni, uiig végre meggyőződve a lüz-nem létéről, ki-ki művelt segehez mért kifakudásai mellett lakába visszavonult. E sorok irigu, ki a tű/, a lárma czéiját tudom, o sorokban nem közvádlőkéiii, csupán fiuyelmeztetóleg azou szerény vélemény nyel lépek. fel, hogy az egylet jövőben enoinüsensatió-kut inkább egészen mellőzzön, mint általuk úgyis leskelődő ellenségeit saját maga ellen felfegyverezze, mert tudva ajt, hogy az egész lárma czélja csupán oda irányult, valjua megjelennének-e s mily számban a tagok szükség esetében V — azt hiszem, hogy az egylet minden egyes tagja úgyis becsületbeli kötelmének turiji} önként vállalt feladatát megoldani, azért az ily Jiisérletek az egylet részéről mig egyréstt feleslegesek, másrészt hátrányosak is, mert a tagok utóbb a tényt is, fogásnak tartandják t nagyon természetesen ágyaikban maradnak. Z. — Hófer Feren\'ex, Kis-Kanizsa város tevékeny jegysője, szép jólét adá ujolag tan-tlgybaráti nemes érzelmének, midőn at ottani iskolának egy ritka példányú aóanyajegeczot adományozott s at ifjúsági könyvtár szamára .Kis Lsp\'-ot ogóst évre megrendolé Éljen 1* — Jegyxökönyv. Felvévo Kesttholyeo, at alakulandó „Női Dalárda* ügyóbeu B ilko TivadSr, tanár ur állni — összehívott értekezletről. Az ért kozloiot összehívó tanár ur az UlésQiWg.iyilván, égy elnök cs jegyző megválasztatását indítványozza. .Megválasztanak : elnökké Trsttyáuixky Lajos ügy véd ur, jegyivé aluiij^fetiiiök ur köszöni a választóknak jiinoholyz&Aizulmát, az elnöki széke\'t elfog lalja; otutáu a „Koizthelyi Dalegylet- átirata elolvasása után ujánlja egy, az említett dalegy lettől annak hangtere, s inás ulíélo tárgyai átengedése végett magát érintkezésbe tevő bizottság megválasztását, Bizottmány i tagokul megvalasztuttak : Bulko Tivadar, dr. Csunady Gusztáv, Hálás Árpád és br. Ottinger Gusztáv ezredes urak, a hölgyök köréből br. Üuiuger Gusztavnö, br. Botlnneriiő, Lázár HoImu, Kayser Iréu és Nagy Karol in úrhölgyek, egyúttal o megválasztott bizottmány at ulapszabályok elkészítése, pártoló és működő tagok gyűjtése a ot^k megtöriénto.utáa egy nagygyűlés összehívására f el hutai maztatuu. Eluök urkérijeleu-levőurhölgyoket, miszoriilt tanurak megtartását illetőleg határozuáuuk. A tanórák HelkoTiva vadar ur, a női lalarda karmesterével — ki egyúttal a hangjelek ineghozatásával is meg bízatott — cgyoléatro kedden és csütörtökön . délutáu 5—li )g hataroztattak mogtartatui. Ezután az ülés befejoitetveu, a jegyzőkönyv bvtáratett és aláíratott. K. m. f. A jegyzőkönyv hitelesítésével megbízattak : . Király Vilma, Gálba Ktnilia. Jegyzet te: l\'oltz l\'ál, jegyző. — A keszthelyi kisded-óvoda tanonczai réstére folyó évi lebruár 1-én az „Amazonba" cziiuzclt nagy vendéglő teremében mulató estély fog tartatni, melyben az ovonezok mulattató társalgás, társasjétékok és dalok által a pártoló közönséget szórakoztatni, s melyre a t. cz. közönség tisztelettel meghivatik. Ételek és italokról, ugy a gyermekek, mint a megj-v lenendő vendegek részérő Habochay Jáuo.-. ur gondoskodni tog. Belépti dij : «zoiuélycukiul 50 kr., — nem óvodás gyermekeké 25 kr., — ovonezok dij nélkül vesznek részt. Kezdete 5 órakor. — Vége 0 órakor. A kisded óvotla választmánya. \' — A „ Tlftxa\' biztosító és joizálogbank Nagy Kanizsa és vidékére irlegbizott főügy-uökségo (_Wlas8Ícsház, lőldsziut) eszközöl tűzkár, haláleseti és életjáradéki biztosításokat előnyös (is igen jutányos feltételek mellett. Személyes, vagy lovel általi megkeresésekre készséggel adulik magyarázat. Tudva azt, hogy a tűzkár és életbiztosítás miudou eshető-segre mily nugy horderejű és hasznos intézmény, melegen ajánljuk a nagy közönség méltó figyelmébe. — UJoncxoxáü. Zala vármegye 12ioro-zojárásra oszlatott. Nagy-Kanizsán: jan. 31. és foür. 1. felszólamlás, febr. 3., 4., 5- és 6-áu újoncozás, polgári eluök Habochay János, orvos dr. Grcsz János mcgyi főorvos, l\'acsáu : febr. 8 án felszólamlás, 10-, 11- és 12 éu ujoncz-s/állitás, polg. eluök Holku János, orvos dr. Mangin Károlyt Egerszegen: febr. 14-én felszólamlás, 15., 17- és 18 áu ujonezotás, polg. eluök Csülor lmro alispau, orvos dr, Maiigiu. Szöul Gróthon febr. 2u-an felszólamlás, lebr. 21- es 22 én ujonezbzás, pllg. elnök Hessenyev Ernő, orvos dr. Mangiu. Kcszthoiyou: febr. 26 án felszólumlás, 27- és 28;áu ujonezozás, polg. eluok Trsziyauszky Lajos, orvos dr. Mangiu. Sümeghou : márczius 2 és 3 áu felszólamlás, márciius 4 , 5-, 6- és 7-én ujonezozás, polg. elnök Hessouyoy Ei nő, orvos dr. Mangiu. Tá-polczán: márcz. 0- és 10 éu felszólamlás,máirct. 11, 12-, 13- és 14 éu ujonezozás, po g. elnök Csigó l\'ál, orvos dr. Gresz. Ezeu h lyekeu az állandó hadsereg részéről Kélor ezredes az elnök, Gyurioza főhadnagy pedig az avató tiszt. - Baksán: febr. 5 és 6-áu felszólamlás, 6 és 7-én ujonezozás, polg. eluök Kiss János, orvos dr. Klein .^ándor t. m. főorvos. Alsó-Lendyáu: fubr. IQ-áu felszólamlás, JI-, 12- és 13 án ujonezozás, polg. elnök Üsutor lmro, or^osdr. Klein Sándor. Csáktornyán l\'obr. 15 éu felszólumlás, 17-, 18-, 10 és 20 án ujonozozás, polg. elnök Horváth I\'étor, orvos dr. Grész János, l\'u^lakon febr. 22 én felszólamlás, 26-, 27- és 28-án ujon-ezozás, polg. eluök Lisziák Ferenc/, osvos dr. Grén János. Letenyén inarctius 3 án felszólamlás, márcz. 4,- 5, 6- ós 7 éu ujonezozás, polg. elnök C/igány Uertalan, orvos dr. Grész János. Ezen helyeken az állandó hedsereg részéről l\'iszkor kapitány az elnök, Velloucsics főhadnagy az avató tiszt. — örömmel halljuk, hogy egy zalamegyei régészeti egylet van alakulóban ; te-kintvoaz eszme magasztos voltát, de tokintve küiönöscu azou körülményt, hogy Zalamegye kies fekvésénél lógva, Alsó-Londvától Halaion-Füredig még a rómaiak előtt is kiváló figyelem helye volt, es igy ucmcsak a Balaton regényes oldala, da az ós göcsej is sok nagybecsű régé-tteti működés tárgya lehot, hatafias lelkesedéssel- üdvözöljük a kezdeményezőket, do külüjiö-son a nagy kanizsai főgymhasiumttak minden nomos intézkedés iránt láughévvel viseltető igazgatója\' főtisztelendő Kottok Nándor urat; most már teljesen hiszsiük, hogy az ostme testté fog mielőbb válni, adja Itten I — A felnőttek oktatása Kis-Kanizián \| örvendetes lendületet veti, amennyiben jan, közi-pén Inár 50 un felül vettek nap rnia részt.: a h ilatlokmk llajg .to .vándor, a kúzdőku. l; •W -nczel U\'/sö\'ad előadást. 1 lel mertbe rger hangversenye, min. I jó előre jeleztük, ma, csütörtökön, febr. 3Ó-an tartniik a „Zilldfa. nagytermében, — . Vmimeyyri /lyyelö\' ezimű hotilap \| ltu■ Kálmán szerkesztése alatt csiuos kiálli- .>n s érdekes, változatos tartalommal megjelent. Ára egész évre 4 frt. ^ — Lapunk mai számához van mellékelve Fóldetty Lujos nagy keresettségnek örvendő pesti inagkereskedésének gazdasagi-, kerti-, fa s virágmagvak, továbbá gyümölcsfák, sz>\':lővesszók,orilei fak s bokrokról szóló nyolcza-dik évi tavaszi árjegyzéke. Ajánljuk t. gazda-közönségünk tigyoluiébij. A tevékeny ügybarát Foldessy Lajos ur a uiull években Angliái, Fraucoaorszagot, Hollandiát és Németországot, a végből utazta be, hö\'gy személyes észleletei s\' lap iszialatai nyomán a legkitűnőbb s legjobb fajú magokat gyűjtethesse osszo s igy a gazdálkodó s kertészkedő közönségnek miu-)l olőuyösb szolgálátot tegyen. — A HÜmegh viMki tanivó-ogylet vá-Itsztmáiiya koszOu-itét fejezi ki, lek. \'.\'seb Listló földbirtokos és iskolaszéki világi elnök urnák; ki iiiint at egylet alapító tagja, 25 o. é. frot volt szíves lefi^tni. Pártoló tagdijt liielolt Sehreibor z\\dolf ur, két évre 2 frt. Könyveket adtak, a sütueghi tantestület tagjai Közöl: Nl. Ádám, Iván, hit- és rajztanár ismét 4 dbot, Czeiu József 2 db, tiszt. \\ arga Márkus hiitauár 8 db, Exner Aluj.x 5 db és Varga József urak 2 db. A kegyes adományokért szintén mély köszönetI Süm-Ji. jan. 26. 1873. Hruck-\'r Alajos, egyleti jegyző. — Tárjérul irják neküuk, hogy ott az olvasókör megalakult s hutonk)nt benuo felolvasás tartatik, a közművelődésére kiható nemes intézkedést haz-lias örömmel üdvözöljük. — A nagy-kantxHul műkedvelői társaság ujolag szervezkedett s f.tbruár közepén megkezdi jótékonyczélu előadásait; megvagyunk győződve, hogy a közönség inolej részvétével találkozik. — Ax Idei első vásár N.-Kanizsán oly gyéren volt látogatva/hogy a hetivásárok né p.-sebbek szoktuk lenni; leirhailun ubnjsuagy kár,hogy a murhavi\'náfok még mindig botilivák. - Xemenak a poetak örülnek u földet felu\'tr lepelben borjtó hónak, hanem a lo.diiiű sek íh. bár azt dúdolják : adtai uram l-loi, de nincs benne köszönet, mert n -iu látljalui jeget. — A xalaeárl apálsag iuvonhirájának fölvételére Kácz Mihály miuisteri t..<úcsos küldetett ki. — 4-.100 arany pályadíj. Vojz-prém vármegye részletes monographiájának mogirására — különös tekintettel Veszprém és Pápa városokra, a legrégibb időktől a legitjabb korig — a megyei bizottsig pályázatot hirdet. A pályadíj 400 db arany, moly a körülmények-hnz, s a palyanyertes mű belbecséhez képest 500 darab aranyra emelkedhotik. A pályadíjra csak absolut becsesei biró művek tarthatnak igéuvt. A pályázó munkák idegen ké\'.zel irva, s szerző nevét tartó jeligés zári lovel kíséreté-.bon a megye alispánjához kűldeiidók be. Beküldési határidő 1876. évi január utolsó napja. A határidő eltelte után érkezeit munkák a pá lyázatnál figyelembe nem vétetnek. A bírálatra a m. tud. akadémia történelmi osztálya fog felkéretni. A pályaliyortes mú k<«z.irata » megye közönségének tulajdonává válik: do szabadságában allaud a szerzőnek, annak ki nyoinatásál saját javára, sajat költségén eszközölni; h - azonban a szerző ez iránt nem intézkednék, vagy szándékát a jutalom kiadasiftiiáu egy tió alutl. nom. nyilvánítaná, a kinyomutas: a megye közönsége eszközölhoti. — Ax urnxáyoH magyar gaxdaxx-Hxonyok egyloto az 1873 iki bécsi világkiállításon mindazt kellő incnuyiség- és minőségben felakarván lüiilutui, a mit szorgalmas magyar gazdasszony saját háza körébou előállítani s/okolt, egész bizalommal fordula magyarh.ua összes houlcányailioz, miszerint e gyűjteményes kiállításban sajái kesiiiméuyoiuok, uovezotesen szárítóit gyümölcs és zöldség, száraz tésztaue-müok, bofózöltok, zsirfélék, szappan, fonal stb. miiiélnagyobb választékoiiysággal eszkózlemiö beküldésével résztvenui sziveskodjeuok. Az o^-sz. niagy. gazdasszonyok egylete a f. évi február 15-ig hotzáküldoudő tárgyakat jól fel-ttorelve a kir. szakbiztosnuk átadaudja, ki az összes tárgyaknak Hécsbe szállításáról gondoskodni fog. A résztvenui kívánók tárgyaikul tolsztW-szCriul a --kiállítás érdekében működő bizoi/ság következő tagjaihoz: Símig Istvánná (Kerepesi vámon kívül 4. sz.) Közer Miklósnó (országul 4. tt.) és Vogel I\'étern4(Nádor-utcza 5 ik sz.) urhölgyukhez küldhetik. — Sztupa György, s. k., egyleti jegyző. -- ltövld hírek. Varsóban 42 láp jelenik meg. — A belügy ministor beteg. — Kiszá-iniiották, nem áu) kiszámítottuk (az istenéri ue hogy sajtóhiba legyen, mert úgyis annyi vau, bogy szinteőszülünk bele), miszerint angolnyelvet 00 miliő, németet 55 miliő, fraucriál 46 milió egyén boatéli, -- Stlávy miuitlorolnöknél jan. 23-án volt at első hivatalos ebéd. — A horvát országgyűlés felosztása valóttinü. — Nupoieon szobrára Mijanóbau négy nap alatt 32 forintot irlak alá. .— Ili a hordó félig van, benne . ir b ir megromlik, ez ellen jó ster, ha parala he-I ve t szalonnából vágott dugót alkalmazunk.— í\'riija ösváros helyét a „Herald" szeriül folfe- . •loité\'z. l\'nplrhzcletek. — No \|>ajtás mit tsóliak odabsuo: kérdi s vi<iláciié/ól kijövő gjrerkőcsöt barátja. N«m érthet. to.„ aesiinit, uéiueütl bss.élt.k, c.ak e.l a. egy s.ét moudtak magyarul — privaUieuer. — » o g á 11 a palóc, a gyógy.aertár elolt s nézi annak föliratát. — rget. olkesoicdé.tel kezdi : Márt-sak cl cluémcle.edik a világ, még a patikát Is gyógy.serlárnak bérmálják el. — Ilókot V. urac., de nem akarja W. hölgye megérteni. Klkeseredé.ében V. J^y fakad ki i Kár a India a szénái vei.legelni. Kérem — uramra célzást x.ebre lepni. Oh W. nagy.ád hi.s ha czél-sásl aknrta.u volna, akkor a libát mondatni volna. - II e I in e r a b e r g e r baugver.enyt ad Kani..án hallottad? \' l\'er.ze, no majd meg is báujs, az utiköllséf Hogyisne, oly sokan les.nek, hogy be >em lehel férni. Iga., magam i. ugy goudolom, azért é.ak kint sétálgatunk az utczáu. majd c.ak haUuk vslainil. — Czuctor Uergely midiin N.-Szömbal-bau tanárkodon, tanitá a classikusok kö.fll a CÍcs-rót. „Cicerót", úgymond jelenleg killöuféiekép «jnk ki; hogy melyiket ha.zuálta ezek közöl a romai,azt ugyan bajos meghatározni, mondjuk t- V. i .Ciceró," „Kikero," „Csic.eró." Má.nap bejövén olztályába Czuc.or, a köv.t-kezőkel latja a tábláu felírta : hát ,Czuczor\'-t bogy fogják ezer év múlva kiejteni; „CzUi-zor", vagy „Kukor," vagy .Csucsor" ? C.nczor eluiosolyogva fordult a pajkos .iiá> kokhoz, . kövctke.ó ssójálékol rögtón.ött. Már k^d- llogy már Érték- és váltófolyam jan. 29. 5/« mtjlaliquot 66.— ; 5/» nemi. kölcsön 71 48; 1865-ki álladalmi kölcsön 102.— ;bank-részvények073; hitelintézeti réstvények 327.50 London 10\'J.— elüti ágió 108.—; arany darabja ö\|15; 20 frankos arany 8.50— kr. Felelőd szerkesztő: Batorfl Lajűi. rsJylltter-. Mindönkinek külöuös figyelmébe ajánltalik a Dr. Forty-féie altalauos S E H-T A r A S Z, mely rendkívüli gyógyereje, elvála.\'.tó, érlelő ós fáj-ililin.it c.iltapiló l„a,a által leggyor.a,1.. Ugbislo-.abb s cgys.ermiud gyökere, -gyógyulást cs.kü.ül klll.-luiismli bajokban. - Ily bajok a torosgyulladá., légcsőhurut, b o r k e s ■ barnai ág, hártyásgy .k ^\'roiip- kihuz talyogok, pokofr gkoinciiy edesek, ingybelcg.ígek, . mellőzésével — egyeJUl ez ilata állal meneküli meg. estbe teljeseu beiuélyedt bái ..««.- é. inebfuláukja cup, idei használata folytán annj tán a testből kö.ou.égeseu Hifiiét é. fájdalom nélkül köai.y. a seb gyógyulá.a ueui ko- fcseii megbeesOlhetlen gyógyucr, aiclyuek jslss-sógo legbitele.i-Ub egjéuek számos . kUlou&s kívánatra bármikor feliuuutliáló bi.onyitváuySi altsl utá-régeu a legiéuyetebbeii elismertetett — rendkitllli, . U-gkUlDiuiemubb eselekbua megpróbált batasanál és lellUiiő »\'lkor<\|ú» eredményeinél fogva, melj.k hassúás lala által még -ilatull bajokban is eluietuek, jo-megalapitolt és elterjcdetl hírei kéuégbetoiihailanul gazolja. F.gy csomag ára 50 kr., nagyobb csomag \| frt, használati uta.iUt.al együtt, posUu kűldvs 10 krral több. — Egy fituyi c.omaguál kisebb szállitiaáuy "központi \'kUIdeinénye.5 raktár : Peiten Td\'ík Jólsef gyogjszeréss un,ál királv-.ulcsa 7-ik szám alatt. lovabbá kapliatók : Nagy-KanlzsSa : WAJDIÍS JÓZSEF urnái. Ptksos.: Malaliu.sky 8. - Ps>sstt Ciipócs J. Sümegen: Stsmburszky. - St.-Fsbsivá-;ott: Itrauu J. — Szombathelyen . Pillich K -Veszp eaiben Koreuczy K. Ztgrábbso sMulbach U. ■Sop onban llock J. A t. ci. gyógyszeres* ét kereskedő urak, kik rákiált elvállalni hajlandók lennének, feltióiillaluak, nii.serinl ré.ibsní ajánlataikat ezen gyógyszer készítőjéhez FOfiTY LAS2L0H0Z c.imeav.: Dudára, ,Kic.-várys, lőutcza, Ó\'JO. számi tiekUideui ssiveskedjeusk, ki uicgrendflésoktit is poutossii teljesít . ff Vidéki b^noeutea levelek áluli megren d -lések az árnak kéaspénzbeuí beküldése, vagy postai I utalvány vagy ulánvét melleit tüstént és legponio-! sabbau telje.itteluek. A vnlódi . palká fagyhó- >. i,ab. I. ,u\|»bbn Kel.ég-áiuácgal kltnnte\'ett. «i J»r««»l kar Iái mfgvlngsll remek talált eier félik-klptóbáll t.lk,.« .»er nyok káli » mtttl egerek, vskartlok V. tvsbok leijei n-l\'táaáia. (Helyet i-klrlé r. rB\|.»....áltak haii.ilan utaiioaul • áiitlni.) hamiillUn n.ii.őiégbsu Nagy Kanizsán R08ENFELD ADOLF ur kereikeJéiébeh, l\'eiten H.hneider 0. IJp\'df uftai kerekedi lében kaphaló. ,, Egy nagy bádog 1 frt. kit bádog SO.kr. Kgyei bádog megrendelése U utánvétel mellett gyoraan tel-jeilttetlk. Ugyanott kapható ozltrOM kenócs egyedi lyagok ii tysklitm ellen, egy tégely kr. Kivonat egy, napouta érkező hasonló dicsérő-levelekből: Stiveik.djék nekem innét « adagot a» Un arcanumjá-bál küldeni, mely magát itt fényesen Igsiolls. Telje, liasfUlltl. Batthyányi grőflié. v II i r (I e I ni é ii y. A zala-egerszegi járás közig, szolgabirája által ezennel köz-hírré tétetik,tniizerinl az ujjáalakttlaa következtében üresedésbo jött, zala-löv^l kör Jegyzői állomás betöltésére ezennel pályá zat nyittatván, ennek határnapul f. évi IVbr. hó 24 ik napjának \| reggeli 10 órája.Zala-L ivóro kilözetik. : Miról a pályázni óhajtók oly .felhívással érteeiltctnok, mi szerint kellően íelszerelt folyamodványukat legkésőbb febr. hó, 20 ig e szolgabiróságnál benyújtsák. Zala-Egerszegou, jan. 23 án 1U73. Skublics István, (iool—1) iiolgibiró. Különös figyelmet érdemelnek legújabb találmányú valódi amerikai Littlc \\Viiii\'/.ei-l<ii\' Bépelr\' •Jkézzel és Ijbbai hajthatdk.3" A legegyszerűbb és legtökéletesebb varrógép ára asztal nélkül 48 frt, ajzullal együtt 68 frt. legolcsóbb eredeti gyári tiron kaphat,ik: \' (10 Nővcnyi Gyümölcs- és díszfa kedvelők ktll«.,flV tigyolcnibp nj inljuk. ""viiiíivclő iiilmlilnkei, liul a iugujulib e. lugnumuaubb gyllnullea éa di.ilak g.xlag WtU találhatok. llooc. magr«nd,\'l6>uk"«i küvoikczi «. mtUiiialauék ituízni: Oroszvari nbvénymüvelö intezet igazgatosagának- (IIXI2-I) . Oru-»,ár,ill (Mv.unyra.) J Elnzig tn ihrer Art in Európa • : kals, kon. iíoi-WA.sciietabrik j S des E. Fogl, i» W\'lüll, J ( - N 1 e d e r 1 a S e n * « OC MariahllJ, QC ® ZO Hsuplslraiss ^Ü, Sladl, Karntnerstrasse 27. jelpfurigasis, igen prompt DLL A. Slíl DLITZ-POUA. M< ■■■ K porok rendkívülit a legeltérőbb eielckbet \|\|\|li.táiok állal minden, eddig i.mot . áii ..erek kötlll, tagadhat .\|.a-ntil a> első h-lyet foglalják el; mint ait-nok oaer, a eiéatári birodalom minden rétiéből keieinkbet küldBtt hála-Iratok a legréitleteielii en tanúsítják hogy * porok ittgaflit siorulsioknál. emészthetelieniegeknel gyo m rhevnél, továhi.á gíroíók vess- é. Ideg bajokban, silviiobogasnál, ide gesseg okotia íífsjss. veriolulsi, égul hysterlsra búkor é« hoismos hányasra hajlamnál-. legjobb sikerrel alkalina«t,tu,k, , , \|egU„„,b 0\'"gyhatást erednfényeitek. „ Ára I eredeti doboznak használati utasítással I frt. SOS PALINKA és SÓ. A legmegbízhatóbb orvouter a iten.edő embetliég , mére mitideu btlsS é« kllls\'i gyuladái, legtöbb belegiig, mlnd.nas-mű seb-, fej-, fül- és ogfáját, régi sérvok és nyitott set-k, rák.fsna, aiemgyullauá\'. bénulás é» inliidonnemfi sérülés elleti, stb stb. I palaczk ára használati utasítással 80 kr. •939 - 5.) ROSENFELD ADOLF raktárában, a hol szinte n hay.ztivrtjó tű, czérná, selyem, olaj, jutányosán kaphatók. w A varrógépek tartósságát ós szilárd szerkezetót több bizonyítvány tanúsítja, melyeket helyben s vidéken elárusított gépek vevői elismerésül küldöttek a feiitirt raktárbizományoshoz. » Erthervw Kiirt" ...........igsl^Solidlíkl aud «uf jellem Stuck >» asre fen. eisi. btlirbeii l»rei« e« bei llirer llassenproduotion dalon tf-icbt bal. das »te -telit Kipoite, Kngros- sowis Uvta.lvvrk^tTf. 1 von kfinein der anp.ei.enden llandler Kr......................«— A lich Uilljges und Uestes, ittiler volliler Ui 2 den l\'rovtiiseii auf blieriichea VerlangfU I 0 s.ndet und Mchtpasasndea rei S Kngl. Chifloii llriiKlen n.it. lHune Z oder obne ll...k,»ge.,.s,l.ft.,Sr al. rail o.lej, leiu.le.n Ko, k-llarchent W Z Leiuen .br, bnetíteber llestellung <tl d. •», Hit ntiekerei-htusktieu ti. • Z ist der llal.timtang ansug.l.enjda. á, •> « H. • Z Stílek fl. I.IJ1I, a. K), J -:».50. Ua.l Diímciuilrilmpfe oder llcr- • 2 Klegaute.te und ftaktlsebeat. jreH V,l»Oike.,, Mas Utsd U. i>, % • Huinliury. l^lnen-JIerren \\ \' <«/<•#• ium .Scbuiirsu « • i/rHir/rri,ll»l«iin.tangausugebenii \| „\|\|,liumung i.t aíisugei.eui au • • suü a, »,<, b.ti dieallsrbrslen. Ij, a 4 {lfl J • llui/ikrügeii, i.eue.ler Kayon.l \' l\'"\|>,«a l.<lnrn-T<ichcnl(l- 9 • per Uisd rt. \'J, 3 —4 fl. illalsiimraiigUtr tu a. I...O-ZÜ. gro.ser. uti.l A 2 aaiugfbtn , \|ieiu«re iu ll ií.&m, 3.40, \|, 6 ö 11. 0 S Urrrrn-Vrmsittn oder H-f I l»ud Xwirn- lUittst Ttteher 0 Z luilhliiilrn per XlUek i.\'i kr.. fl. I, \'U fl. i, J 1" "i- die Iviutten. 0 J -2 bis fl. j SerrMten ud. IluiUUUcher, 0 0 Uerren-VnterhoseH ta fl. l,ji\'" "Ul1 ""r\'\'\' ~\'~\'J "\' • m 1.6", Z.V.60-3 fl.IJeiU. bu.lt, fran "\'""• • J at.rit. he, oderiliigari..-lieKayou. \' I tlHCH- J\'iscIl-UliritUlír • • Wollene tírsuwltietta - Ja-/"r " > •">\'«" 11 "\'rt • • cknt «u fl. 2, 3, 4, aus .-"el..,, fl. ti. i, \' ptnenden \|-erv,ellei.) «u 11. 6 O, « • gep.-lile oder gewirkte l „ferllo < lofl .lül l.\'IVrs.dar. Dopp.lle. # t íeJ.tl ■i, :t -». >ebulsgege\',U.ebi.i Kilel. fjlrblVr« II;r//«rMg. § • cinen - Diuilen - llriiulen • glstt, »u II. 1.60, a, lem ge»i-l 1 ^.owie^bweiserr, w o.a a \' \' \' attern iiitie l.ei , 8t.-3u vlllge \'„ breile Unni- « e í,;.!^"\'"........." Xachl- od* lHnter Kllen vorsüglicbe »»>-® "....... \' \' " "<"»! »•"■• 1 IJ lia.iieu-lleuiden)fl. 9 D ORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. in cserélendő fel a ii.vstertégesen tlstlltoll halinájtsir-olajjal. A valódi Dorich-halmájiilr-ola mell- és tildí-bajoknál. toropho IttS- és raoWIIS-l<«tegségskbeii l<g,ol-b gyógy hatással vau; meggyógyítja a legldtilteiibkttstvéay .-•oiúibsjokat, valamint as tdős.aki .bórkUlegtktl Ara I Üvegnek hasznalati utasítással I frt. Raktárak JNayy-KantxHáú: Belus J. gyógysz. Lovák K gyogysz. Kesselholfer J. és Itosonfeld K. u\'^Wál. Belovárotl Cisklornyan Kárá.s II. Csurgón Krriiler Dávid Ktpstvarsll Kulin Jxkah Ksproncisa Werll 8ánd. gjógyti Kesithelyen W0n.c>i K. Kereszten llieyer Jakab fial Kósitgen Casesiuovlts Istv. gyógy Istsaysa Kalivoda J. gyógyss. Maroialibsa Is.tl Nándor Bánok-Sil.-gyirgySn Klbict J gy. S/ambathflyen l\'ilirh Kerenci gy. Sopronvbsn Metey András gyógy.t. ll Zagrtbbaa Mittelbaeh 7.s. gyógyas C\'eyleck J. J. gyógym l\'rweiii Kr. gyógyít. 1 lotl, .. 30 kll« Jda.St- iu fl- I. 0, 10—12 fl. « 30 Klleu JtaiKti/arn-l\'eln• 9 Wfinrt gobleiebt, attrb Moppel- % hu lllx Vilma ti 11. ^ 7Ml«>i<-u/ia4rii,auil.einen,Per--24 fl. w j eail, vder llarcbtiit fl. 2, 2.?>0--3 fl. 4« \' ellige belgischs W eben-Q _ milrtliikerei. ll^OtI" \' \'" ^ 1)<i 111 en-.\\effllgioder Xnr/il \'d. tud. 2Í, 2"», 30 — \'<■! a II Htivkeie • framOiii \' « . 3 !, ItUinOurger u. 3 4fl i» W/e»»tH«ndgei tiifl.J...... \' ^ tllaliuiniang aniugtben.) \|<u 11. 30, 35,40, J Briefliche Besteliungen fi 0 geu oder l\'ottuacbiiahine initer Gt j" Idillin- $ ezennel nyilvánosan kijelentőm, hogy én, mint boldogult I)r. Kix A. ózvcgj\'« 1;> Óv óla CVUCHC(lt/e<ltilÍ k.«,nóje vagyok « valódi hamisítatlan Poinpadimr-Pásztámik, mert esak én magam ismerem ennek készítési titkát. Midóu ezonntil jelentein, hogy nevezett l\'ompadour-l\'ászta mostantól kezdve esak lakásomon, Willi. Kix, Dr. NVitvo, Wien, iiiuere .stndí, Atllei KitN-«e Nr. I\'i.valótli min őség bon kapható, intek mindenkit a másnál való vétet elleu, minthogy jelenleg sem l\'ó- som pedig liók-raktárt nem tnrtok éa uz ezelőtti raktárakat, 0 I ő f o r d u 11 hamisítás 0végett megszüntettem. Valódi I\'ompadour-l\'ásztáin, cso ,\'apászláuuk is nevezve, hatását soha som íogja ol-hibázni; e..\'e\|Ulmulhatlan arezpaszta eretlménye minden várakozáson tóli, s egyedül b i z t o s szer arczbórkütog, bőr-atkák, szeplők, májfoltok és pörsenésok gyors és esalhatatlan elűzésére. A vovók annyira biztositvák, hogy nom tapasztalt siker esetében, a pénz visszaadatik. K kitűnő pásztából 1 tégely, utasit-ványnyal együtt 1 frt. 50 kr. 0. é. (.910-,6) • El F0G-ILm, Wien, k. k. llollleferant, » 0 ll,.nk!if.\'.,...DO OÍ ® \' Mariahilferstrasse 25. w Iluim Kiokauta von ja 11. óo ü ril. ltali.Hüohe grati. a Köszönet-iratok nem nyilváníttatnak. véttel Is küldetik. Postai után- JÓ ES OLCSÓ!! KOPFMAHLEk KAROLY, NAGY-KANIZSÁN. Ajánlja legjobban felszerelt óraruktúrni, hol inintlcnnemit f»/.nbúly<\\7.»>tt óra nagy válnsztt-kbnn, egy\' t{vi jót;illi\'n mellett kaphntó SzúnViilan ZHebórn, legfinomabb minősőgben. A cs kir. arany- es\'ezüstbélyegzöliiratai által megvizsgálva. Esedékes szelvénye k_dljt«ian\|i\' válta Tk— forint. 9-12 14-16. 14 -1G. 16-19. 18-21. 17—21. 20-25. -25. Valódi Kemontoir, szabadalmazott külön mutatóniüs/.crrcl . 22 ugyanaz kettős fedéllel, jegezet üveggel \' . . v . . 32-38. Igen finom nói aranyötrifc 3 sz. aranyból, 4 rubinnal . . 25—28. ugyanaz, zoinánc/.ozott . . 27—31. ugyanaz, jegezett üveggel . 25 -.29\', Nói órák keitós fedéllel . . 40—46, ugyanaz zoiuánczozva . . 50 — 61. 00 — 90—100 frtig. Ezüst henger órák, 4 kóré ugyanazok kettős fedéllel ugyanazok jegezett üveggel Valódi angol horgony . . ugyanaz kettős ledéllel ugyanaz jegezett üveggel ugyauaz kettős fedéllel . Valódi Zchmann Retnontoir horgonyóra,a fülénél.felhuzandó 28—33. „„................. Arany Rcmontoii\'órák ....... • . . 70 Vadász ós dolgozó llemontoirórák talmiaranyban, 14 frt tói fölfelé. Ébresztők, igen jól járók, darabja 6 frt 50 kr.-tól fölfelé . . 20 frtig. Ingaórák naponként lelhuzandók ......... 10 —13 frtig, „ minden nyolez napbau felhuzandók . . . .\' . . 19—23 frtig, ugyanaz, órát és félórát ütők . . . .\'...... 30 —40 frtig, ugyanaz, negyedórát ütők és ismétlők . . ..... 48 -70 frtig; hónapszabályozók.............. 28 — 39 frtig. Javítások egy évi jótállás mellett a leggondosabban eszközöltetnek, vidéki megrendelések elóre beküldött összeg, vagy utánvét mellett pontosan inegkftldetnek a nem tet&zés szerinti Órák minden szó nélkül becscréltetnek. llégi órák becserélésre elfogadtatnak. Minden tőlem vásárolt órához egy igen csinos talnii-aranyláncz és jótállási barcza ingyen adatik." (047—3 \' ^•Wajdits József, kiadó-, lap - és nyomdatulajdonos, A soproni leszámitoló4)ank és nyugit magyar jel/ilog liilcl-bank FIÓKTELEPE NAGY-KANIZSÁN. Mindennemű állam és hitelpapírok, állami elsőbbségi és földtehermen-tesítési kötvények — arany s ezüst pénzeket vesz és elad. Pénzek folyó számlára és betéti könyvecskékre 6\'/o kamatra fogadtatnak el. • Kölcsönök hátakra, földekre s más ingatlan javakra a legkedvezőbb feltételek mellett adatnak. Pénztári utalványok bocsáttatnak ki, melyek már a kiállítás utáni naptól.6®/« kamatoznak. Tőzsdei megbízások a legjobb és legolcsóbb föltételek alatt teljesíttetnek. (993— 8.) -- _tssdskes sielvégysk díjtalanul vallatnak be. gyorssaltonyouiAsa Nagy-Kanizsán