Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
7.02 MB
2010-02-10 21:45:42
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
2531
6757
Zala-Somogyi Közlöny 1873. 044-052. szám június

Zala-Somogyi Közlöny
Hetenkint kétszer, vasárnap s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap
12. évfolyam

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:

NAGY-KANIZSA. 1878. június 1-én.
44-llc Bzéim.
af"7
»\' Dfflxatéil ár:
i i|iir. írra . . 8 fr:.
«l irrt.... 4 , . negyed ávre . 2 ,
l\' KoV «*<tm 10 kr. Hirdetitek |ütányoua.
XYILTTJSRBKN | (oronkiat 10 krért vélj^ tatnak fel. ^
Zala-Somogyi Közlöny
Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a „zalameoyei gazdasági egyesület", a zalamegyei általános tanító-egylet, a szent-balázs-, kis-komáromi és sümegh-vidéki flóktanltó-egyletek, a nagy-kanizsai kereskedelmi s Iparbanir ugy a ,2ala-Somogy- gőzhajózási részvénytársulat
Tizenkettedik évfolyam.
w-1
* A i»p izriirmi ré«x< líotú núíi.\'Uieyypk i.\'.i-rxnitóhp*, — Anyagi részei illető || I közlemények pedig
kiftdóhoi bérmantr* in- | j, téaendók:
XAUY-KANIZ8A V, Wlaaaloabáz.
hivatalos értesítője.
iletenkint kétszer, vasárnap- s csQtflrtflkQii, megjelenő vegyes tartalmú lap.
Nucsecz József Znlamegye első tanfelügyelőjének\' életrajza. 1
E lap hivatásszerű kötelességót teljesiti, hatüzetespn a helyi érdek képviselését lengetí-zá8zlójáp,s minden adandó alkalommal a kormány intézkedését, mikor az már bevégzett tény, lehetőleg körülírja; igy vagyunk Zalamegye újonnan kinevezett első tanfelügyeltje életrajzának rövíöleirásánál.
É kinevezésre a megye Összes lakossága rátekint, mert a szQlők, a gyámok gyermekoik növelésére a fógondviselót, a serdülő ifjúság, mindkét nemből,benne a nevelés teréni főpártfogőt, buzdítót s lelkesítőt, a tanítói kar benne védőjét s pártfogóját, az Összes polgárság pedig a nevelés fő-zászlóvivőjét, 8 az \\jjabli nemzedék honpolgári erényeinek istápolóját szemléli.
Nagy és magasztos hivatás ez, komoly és szent a működés, s kell, hogy lángoszlop-kóut ragyogjon előtte Kölcseynek arany mondata:
„Hass, alkoss, gyarapits s a haza fényre derül I".
Óhajtjuk, hogy az uj tanfelügyelő, mint szakférfiú, higgadt, határozott és erélyes működésével a kormány bizalmát tettleg viszonozza, a nagy közönséget pedig ernyedetlen tevékenységével, ügyszeretetének őszinte tanúsításával örvendeztesse meg. A vivmány könnyű és édes lesz; könnyű, mert e megye szülöttje, s negyedszázados tanító, ismeri e pályát, ismeri a kor kívánalmát, ismeri a szülők óhaját 8 mindezek után ismeri nemcsák elméletből, de gyakorlatból is kötelességét s a kötelességnek ily két ol-dalróli ismerete már magában félgyőzelem, e szellemből üdvözöljük ót I
Nucsecz József szülotett Nagy-Kanizsán 1822-dik évi szeptember 13-án. Az elemi oskolákat 8 gymnasium hat osztályát szülőföldjén végezte, a philosophiát Pécsett.
1843- és 1844-dik években a trencséní , kegyesrendiek kéjií;Méjébcn, mint növendék, 1 a gymnasiumi tantárgyakból készült.
1845- és 1846-ban mint kegyesrendi j gymnasiumi tanár a sáros-szebeni gymnasium i első osztályában működött. 1
1847- és 1848-ban Nyitrán é^ Szent-Györgyön a theologiát és sublimior paeda-gogíát végezte.
A szabadságharc* idejében, mint közhonvéd, a haza védelmére síkra szállt s átérzett lelkesedéssel buzgott a nemzet ügyéért, fokozatosan léptették is. elő, ugy, hogy a harcz vége falé már főhadnagy volt. do erre nézvo legyen szabad Pataky Antal mik a .Hazánk s Külföld" I868-ki 30-ik számában hozott közlemény bőLidéznünk egy erre vonatkozó episodot:
184Ü. aug. 28-án tartatott az asszenti-rozás. B nap három kapitányra keserű emlékű, de keserű nekünk is, kik bár közvetve, de mélyen éreztük rangunk lealacsonyitását. A három kapitány kiment egy vendéglői*), mert asszentírozás után ki lehetett nagyno-hezen szűnni,sitt cs. vadásztisztekkel találkoztak, kik a honvéd vöröszsínóros attilát gúnyolni kezdek. E három ember nézett 8 hallgatott egy. darabig, azután felugorván az egyik, messzire rúgta az alatta lévő széket 8 oly beszédet tartott, oly fenyegető állásba tette magát, hogy a somper victQr urak jónak látták patroll után kiáltani. Hz mogérkezvén, a három kapitány öO — 60 botot kapott.
Nucsecz, piarista, szintén ily sorsban részosül, ha papi állására nem tekint Schlikk, dea három napos börtöntazértel nem kerülte. Ez magas, szálas, szép enibtír volt, aranyainak azonban sikerült egy Passírscheínt kinyerni. Epén kezében vitte a szabadulási oklevelet, midőn Haynau közéig feléje. Ez büszke, megvető tekintettel nézi a tábornokot s köszönés helyett, mit igen várt, sarkan-
tyúit üti össze. Haynau természetének ez sok volt, haragosan megállt s kérdező: Kicsoda kend ?
A kend nem felelt.
Azt gondolván, hogy ncin tud németül, egy, kísérői közül magyarul szólitá míg.
- Kicsoda ön ?
— Tüzér főhadnagy! - válaszolt németül, hogy tudtul adja, miszerint csak a .kend" szót nem értette.
— - Ki adott önnek hatalmat itt sétálni ?
— E levél, — s itt útlevelére mutat.
— Mi az ? mi ?
— Passir>chein!
— ilicoda? ily embert elbocsátani! börtönbe vele.
Az útlevél stando pede széttépetett, Nucsecz. pedig vizsgálat alá került, hol a mondott oknál fogva Schlikk mentette föl a bntbüntetés alól. . . . Három napi^ a börtönben ült.
Velünk jött le Itálíá felé ; de nem érhette cl annak narancs-ligeteit; mertagör-czi kórházban meghalt, első annyi elszende-rIlitek közül az idegen földön.
Ugyanazon lap 34-dik számában már a következő helyreigazítást olvastuk:
A „Ila/áuk sa Külföld" 30-ik számában, 47(í-ik lapon Pataky Anul ur által közlött „Szomorú napokból" czimű történeti rajzban az van a többi közt, mintha Nucsecz József, volt honvéd tüzértiszt, a legdurvább testi büntetést, melyet Haynau szabott rá, csak Schlikk közbenjártára kerülte volna ki, 8 fókép azért, mert piárista volt. He Haynau sem a piáristáknál, hanem a grófok- s báróknál kezdte az embert. Kgy derék német auditornak köszönheti a büntetés elmaradását, kinek miudazonálial csak annyiban sikerült közbejárhatni, hogy Nucsecznek 7 napi rövid vasban kiállott börtön után is újra egy másik bizottmány előtt kellett megjelennie, azon szigorú meghagyás mellett, hogyha csakugyan „untauglich" lenne,
ismét börtönbe vezettessék, 8 ekkor bizonyo-j san ó sem kerülendette volna ki a durva ! büntetést. A kommissio elnöko azonban az \' említett auditor által elóro értesülve levén I Haynau szándékáról, emberileg bánt el az j ártatlan delinquessel, t. i. besorozta oszt-| rák katonának. Így menekült meg a botbün-i tetés alól. Pataky ur azt is irja Nucseczről, I mintha ó lett volna az elsó, ki a görczi kór-I házban meghalt. Hála istennek Nucsecz j most is él, küzdve, mint többi bajtársai, s I köszöni Pataky Antal urnák a szives megemlékezést. — 1849-ki november hó 8-án Görczbe érkezvén jó egészségben, 10-én pedig Kománczba. 11-én Udinébe, a igy tovább, 22-én már Veronában volt ó is a ka-szamátákban elcsukva, mint Marburgban felcsküdtetett Kinszky-gránátos, és várta — a mint mondták — Radeczky közbenjárására a végelbocsátást, vagy pedig a Előrenéz felé menetelt, minthogy ezen ezred gránátos osztálya akkor ott szállásozott. Azonban tizenegy nap múlva azt kellett hallania, hogy a gránátosokhoz „becsületes emberek* valók nem ilyen rebellisek stb. Tehát igy jutott másodszor a Mazzuchclli csere-par ezredbe. Onnan Bécsig vitték, többet gyalog, mint vasúton. 1858-iki február 3-án pedig a magyar ember által gyűlölt frakkba és fekete kapezába felöltöztetve, Galiczia Przstnyl városába érkezett, honnan ismét a poroszokkal akkor tartott háború miatt ó is kimasirozott. — Mig végre becsületes tisztjei maguk is iuegsokalván a sok huza-vonást, 22 havi rendes szolgálat után ót bizonytalan időre szabadságra bocsátották. He 10 évig végkép meg nem szabadulhatván, jelenleg, mint.kÍ8zolgált obsitos csere-pár, szülőföldén, Nagy-Kanizsán van, mint elemi 4-dik osztályú tanító, ki már 48 előtt f> évig, mint gymnasiumi piarista tanár, működött."
Ezekután két bizonyítványt közlünk, beszéljenek a tények:
tárcza.
Pünkösd napján.
Hajdan l>iro» pllnkOid napján
A nagy nap volt, .melyen Haivi<akndva várták, hogy a\' Baunllélek megjeleli.
I.áugra lobbant millió arca
A« édea reipényiíl, Hogy majd • uap magái polcára , » Kinell Bket föl.
Aa ember ily liltuágra
Mért la vágynék már ma, Nem oidalik le égitől Horaáhoa mért járma.
H lia egy felbág, olyan ai, mint
A pflnkflsdí róna — Vedd keiedbe, ráad meg a lehull Levele mind róla . ..
DiraCaége aa embernek \' llármely »»akba vágjon, Kia pdiikOidi királyáig caak K.en a világon.
NŐTTEK ANYAI*.
A tengerész küzdelme.
— Ile.aély francaiából. — (Folytatja.)
Diego bolépett. Keinec őzgyoraaaággal az ajtónál termőit, tóról a závár közé dugá esendő-sun, minden zörrenés nélkül. A nő azon hied»: lömmel, hogy az ajtót bezará, aiotett Diego után. Keiucc lnuan kinyitá az ajtót, a alépc«ó-
zot alján nézó, mint haladnak fal. Epon a lóp-caózot furdulatjAhoz értük, ogyazcrro Koincc \' szédülni kozdett, mert n nóbon Avonnet niog-| iameró. Halvány, elsorvadt nrcza, mélyszonve-! dóst árult ol, do azért még mindig szép és j bájoló volt.
I A Marcofnak adott szavát elfeledve, a szerelem, kin éa öröm szárnyain gondolatgyorsan felszaladt, s Diegot nyakonragadva, a földhöz teritó, s mig ez meglepetéséből felocsúdhatna, már tőróvelja nyakán át a falépcaózothoz czö-vnkolé. Mély s tompa sóhaj, rövid mozgás — és Diego megszűnt élni.
Ördögi mosolylyal nózé Keinec (i haldokló vonásait, majd hiitolen Avonnehoz fordult, ki mozdulatlanul bámulta a szomorú esotet, s meredten nézott a halottra.
Jéghido^ség futá át Keiaoc tagjait, rémes ■ gondolatok czikázának agyában.
— Avonne, Avonno I kiáltá azivszakgató ; I hangon, inolybon a legnagyobb öröm a keserű j ! fájdalommal párosult. Avonném, édes Avou- j . nem ! Nein szólt, nem föleit, még mindig elmerülten nézte a halottat. Azonban szája szélei mozgottak már, do hangja elhalt. • .
Koincc megfogta reszkető kezét. No félj tőlem Avonnp, én barátod, Jahőua barátja va-Kyok. E hang l\'elóbroszté ót eltompultaágából. Ijedten tekintő fel, s szánalommal nézó Koino-cot, ki mély fájdalommal tokiute ruhája silány- l> ságára, ós,arozára. Avouno örült volt.
—\' Én vagyok Koinoc, ki téged megmenteni jött.
| \' Avonne arozába pir kezdő ezökollni, miijd gyengéd mosoly lebbent ol ajkán. Kgyet sóhajtott, sikoltott ca Keinoc karjai közé rogyott.
Diego, midőn vele a plogastoli zárdából elillant, C\'arfornak adá át azon meghagyással, miszerint ismét nem sokára magához voendi. A polgárháború kitörvén, Diegot is magával sod-rá, éo tervében megakadályozá. A rettegott hatalomnál sikorAlt neki fényes állást nyerni.\' 8 nemcsak /Ilermozát, de Avonnet is kezdó elfeledni. Kgy izben üarfor irá neki, hogy ltonan martjuist sikerűit befogatnia, most az egész vagyon átiratható lesz, a marquist guillotinra küldeni, és vagyonát szétosztani könnyű. C\'arfor a szegény Avonnot, mint rabszolgáját használá, s a legkegyetlenebb* módon bánt velő. Ütés- és lábtiprással illoté. Avonno oleiuto nyugalommal tűrte sorsát, még mindig mogmontést és szabadulást roméit; do mikor o szörnyeteg tudtára adá, miszeriut atyját felakasztatá és házukat földig leroinboltatá, a fájdalom elnémitá a sze-roncsétlon leányt, és öntudatlan állapotba es-vőd, mogőrült. Oaríor azért magánál urtá, s még inkább kinozá, gyötrő. Ily holyzotbon Avonno már hónapokat ólt át, miküzbon Keinec ós Jalioua folytaták szakadatlan kutatásukat. 10 helyzetben találta őt Diogo is, ki Nantesbe, mint a comitéo küldöttje, megjelont. Avonnet még mindig szép- és bájosnak találá, hogy ér-zókonysógi alacsony tárgyává aljasitsa, ami Koincc íüllé|ito nélkül bizonyára mogis törtóut volna, miuthogy C\'arfor ördfigi tervéhez illett, mert mindazoknak, kik őt közelobbről érdeklők, teljes megrontást, gyalázatot esküdött.
Mig Koinoc elfoglalva volt, hogy a kedves leányt, magához hozza, azalatt lópéaok közeledtét hallá. Az ajtóhoz ugrott és sojtóso nem csalá meg. (Tjtrfor aietvo megérkezett. Mielőtt körül-uézto ivo|na magát, hogy o homályos holyen mi történt, már Koineo mogragudU őt, a karjait
hirtelen hálracsavará éa oly orőeen megköté, hogy ujjai hegyén vér tolult ki. Carfor viaskodása haszfalan volt, száját egy esebkondóvel betömte; mégegyszer mcgvizsgálá köteléket, rendbe találta, s mint darab fát, a zugba dobá. Avonuohoz sietett vissza.. Midőn Diego holtteste mellott jiulitdt el, látta, hogy annak mellényo zsebéből egy papírdarab kandikál ki, kíváncsisága ftsztönzé felvonni, hirtelen átfutá tartalmát, amennyire a homály engodé. K mily nagy lőn őrölne, midőn megérté, miszerint Carrior pro-consul kiadványa a parancsa volt, molyazerint ex irat tulajdonosának szabad Konan marquist fogságában meglátogatni, Koinec bolátá rögtön, hogy itt sürgős intézkedés igényeltotik. A papírt elrejtő éa Avonndhoe lépőit. Kz épon aze-meit nyitá fel ujolag, midőn Keínecot pillantá meg. megrémült. lamétolni kellett Keinecnek, hogy őcsak,mint jó barátja, jöttöt megmenteni, » hogy Jahoua és Marcofazinte keresik. Avonne •bizalmat nyert, felkelt éa ujoló erővel igazgatá ruháit. Amint Carfort kötözvo a rablóját gyil-| kolva moglátá, visszanyerte eszméletét.
— Avonno, szólj, iamersz-é engem?
— Igen, felolé reszketegen éa kőzet nyuj-\' tott neki, a pirulva nézett azolgálóiaa öltözoiéi\'e.
Koincc, a te tekintetodnok kellett lenuío, mely ! engem álmomb<íl felóbrcaztett. lalen kegyelme* | volt hozziUn, midőn nyomorúaágomat elmém éjével ledé. Do mondd, mit jelent ez ?
— Mindent megfogez hallani, csak moat kövess, mert minden pillanat ujabb veszélyt hozhat.
A menekülésre való gondolat Avonno a/,ivét kiengesztelő, a Keinecet követé a bouífai térig, hol találkozónak. Nem akarjuk raegki-aérteni leirását a leirhatlan jolenetnek, midÓQ
Nucsecz József nagy-kanizsai fóelemi 4-ik osztály tanító ur, 1848-ik óv előtt a kegyesrendiek növendéke trencséni nöyel-dóben a nevelés- ós tanraódban, nyervén kiképzést, tanítási próbaévet a sárosmegyei, kis-szebeni gyranasiumbau elöljáróinak megelégedésére kitöltvén, tanulmányainak folytatására Szent-Györgyre, majd Nyitrára küldetvéu, innét á fennemlített évben a szabadság harczában résztvevők sorába lépett, itt tisztségre érdemesité magát, s mint .ilyen az osztrák seregbe ión besorozva; — 1851. év nyarán Nagy-Kanizsán, szülőföldjén töltvén szabadságidejét, az épen akkor üresedésbe jött elemi II. osztálybeli tanítói állomásra, minthogy a kegyesrendiek az elemi oskola kezelésével felhagyni kényszerültek, ideiglenesen kineveztetett, e megbízásnak két év folytán a szülék, n városi elöljáróság megelégedését azon mérvben nyeré meg. hogy a megnyitott 3-ik elemi osztálynak kezelése egy szóval s lélekkel reá ruháztatnék, és 1857* iskolai évre a «5-ik és 4-ik osztályú növendékek vezclójc lón, inig \\ 1857, iskolai évre e két osztály elválasztván, a mostaniÖjjásábau erósittc-tett meg; e tíz évnek legnagyobb részét, mint szabadságos katona, lehat folytonos aggodalom közt, mivel .minden perezben tarthatott a behívástól, mily sikerrel működött íégyen, tauusitják a fentemlitett eló-léptotései, — a cs. k. sopronkerületi helytartóságnak 185ti-ik évi mindszent hó 15-én 194G7. szám alatt kelt é> az intézetnek megküldött elismerési leirat nyomán teljes megelégedését vívta ki magúnak ; továbbá az 1857- és 1858-ik években a \'falusi mesterek vizsgálatára kinevezett bizottmánynak egyik jeles tagja ritka ügyességgel működött; végre az 1852-ik évben felállított ;J osztályú vasárnapi harmadik osztályban szinte eredményleljes előadásokkal szakadatlanul, s lelkiismeretes pontossággal törekvők a város és közvetve a hazá jólétét előmozdítani; — mindezeknek hitelességét tanúsító saját kezem^aláirásával, és hivatalos pecséttel megerősített bizonyítványt kiadtam.
Kelt ís\'agy-Kanir.sán, 1861 évi Szent-Iván hó 27-én.
Számord János s. k., ,
UkoU-igir.gftti\'l.
A nagy-kanizsai felső-és alsónépiskola tanárikarnak benyújtott kérelme folytán, az alulirt iskolaszék örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy t. Nucsec/. József urnák, mint ki 1851-ik évtől egész 1809-ik évben a nagy-kanizsai felső elemi, a népokialási törvénynek 186íí-ik- évbeli életbeléptével pedig, mint felső népiskolai tanár és egy úttal mint az összes népiskolák igazgatója, a tanítói pályán fáradhatatlan szorgalommal,
ritka tapintattal, terjedt ismeretekkel, és erélye mellett is tanítványai ésat»nitói kar által tisztdve és szereíve működik, teljes megelégedését kimondhassa,és úgymint igaz-gazgatónak, valamint tanárnak lankadatlan tevékenységéért elismerését- és azon buzgalmáért, melylycl a felső és alsó népiskolákban a tanügyet daczára az uj tanszervezet nehézségeinek, virágzásnak inditá, köszönetét kifejezhesse.
Kelt Nagy-Kanizsán, 1872-ik évi jul. hó 14-én.
A városi iskolaszék nevében: liabócliay Gi/önpj, Tóth István,
iikoUulkl eliink! i«k<il*»«íkl jegytti.
A zalamegyei iskolatanács tagjaúl mindjárt\' kezdetben általános szavazattal meg választatott.
A zalamegyei általános tanitóegylet alakulásán egyhangúlag alelnökké, Jiója Gergely fótanfelügyeló ur eltávoztával pedig az összes tanítói kar bizalmából helyettes elnökké választatott.
felsorolunk néhány táviratot, melyekkel a szakférfiút kinevezése alkalmával üdvözölték, üalaton-Füredről a H.-felvidéki tanító-egylet, Kraljevcczról, Zala-Egcrszeg-ról többen, Keszthelyről a tanítói kar, Sü-meghról a sümeghvidéki tanító-egylet választmánya s a bümeghi népiskolai fótanitók, Alsó-Leudvéról a polgári oskola tanári testülete, Kottoriból, Perlakiul, Tapolczáról sat. szanualan egyes. A nagy-kanizsai polgári s fóelcuii tanintézetek tanárai s tanítói még uiult szombaton estve serenadot ren-l-.ytek s Udvardy lgnácz tanár ur szívhez •v\' íó beszéddel üdvözölte az uj elsó tanfelügyelót, ki viszont érzékenyen felelt. Május 2\'J-én pedig a szent-balázsvidéki lanitoegy-let tisztelgett nál^ Miudczekct^azért jegyez- | zük fel, hogy a „Hon\'-nak ama kitételét, mintha Nucsecz József nem szakember s nem volna méltó ez állásra, visszautasítsuk.
Végül a következő hozzánk intézett közleményt igtatjukide:
E lap utján Nucsecz József elsó tanfelügyelő urnák, Zalamcgye területén Összes néptanító urakhoz szóló tudósítását olvasni szerencsés valók. Én, mint néptanító, a népnevelés szent érzelmével eltelve, szivem mélyéből fakadó őszinte örömemet el nem titkolhatám afelett, hogy:
A nagyméltóságú vallás- és közoktatási magyar királyi minister Nucsecz József ur becses személyében a legzajlóbb viszonyok- s több megingatott hit hullámzása < között is, mint meggyőződés mellett rendű- | lenül álló tanférfiut — hosszú évek során I a n.-kanizsai közös iskolák szakképzett buzgó tauárát — a politicai küzdtéren már I 1848—49-ik hadjáratban is mindig hónáért I tenni kész és tántorithatlanul küzdó, me- !
gye8zcrte ismert jő bajnok tanférfiut. a jelen nagy horderejű népnevelési terhes helyzet közvetítőjéül legkegyelmesebben kiszemelni méltóztatott.
Mely a nagyin, minister ur részéről első tan felügyelőséged irányában tanúsított bizalmi- és legmagasabb kegyelmi tény Za-lamcgye néptanítóinak kebelét teljes örömmel tölté cl 1
Nekünk néptanítóknak, kik a népnevelés nehéz, de magasztos pályáján működünk, jól esik működésünk nehéz munkái közt előretörnünk — uiidón megyénkben tanügyünk kormányzatát egy tiszteletreméltó, munkakészséggcl párosult tanügy-barátnak kezébe letéve lenni látjuk !
Mély ihletségtól eltelten, bátran me rilnk a művelt világ jelen nagyszeiű átalakulási stadiumában fáradhatlan buzgósággal
s ernyedetlen kitartással nevcliii.......
magasztos hivatásunkbau egy oly tapasztalt és edzett tanférfiu vezérlete alatt küzdeni, kinek a kor és a kisdedek feletti gondok szülte homlokrcdőit a magas kormány és a nemzet, elismerésével mult dicsfénye sugározza körül. Zalamegyében a legfigyelemreméltóbb jelenségek a népnevelőknek anyagi csekély jutalma, s mégis nem csekély örömmel rcgistrálhatjuk,hogy a zalamegyei néptanítók nagy száma felkarolja azt, mit a nemes ízlés, műveltség és a socíalis élet viszonyai szerényen követelnek maguknak . . .... és ez büszkcsége^alttmcgyének, azon nogyemlékü megyének, melynek kebeléből nemcsak — hogy annyi dicső, jeles fiat vall az édes magyar haza büszkén magáénak.......de különösen e
megye néptanítói büszkén tekint egy szülöttre — Nucsecz József elsó tanfelügyelőjére, kiben a magas kormány elismerte, hogy minden szépet, jót és üdvöset felkarol ; kitől nemcsak a fiatal nemzedék —-egyszersmint a kisdedek munkás napszámosai is elvárják a borult jelenből egy vi-.ruló.szebb jövő alapkövének letételét, nem szünvéa meg a mindenség Urától kérni, hogy megyeszerte siker koronázzál
Fogadja elsó tanfelügyelő ur szivem mélyéből fakadó őszinte örömem 8 kitűnő, tiszteletem nyilvánítását.
Kelt Keszthelyen,máj. hó 26-án, 1873. ÚJLAKI MÁTYÁS,
nipUnité.
A magyar királyi ?0-dlk honvédzászlóalj zászlószentelés! ünnepélye.
— Karid, raiju. 26. 1U78. —
KezdjUk meg legelőiről. A zászló szentelése közvetlen a város mellett lövő tulkon u vá-. sárálláson, molyet Fokote Lajos ur bérben bira
püspökségtől és mely cgyszorsmint gyakorló tér is, tartatott meg. Ezeu telop mintegy 800 lépésnyi honszu ás ugyanannyi szélességű, de az a népségtől zsufolvn volt tele, hogy egy almát sem lehetott volna a fóldro dobni. A közéletben szabadságolva lövő legénység (honvédség) 14 nappal előbb értesülve lett őzen ünriopély moly naponi megtartásáréi és felszólittattak, miszerint ozon Unnopély emoléso végett e hó 23-án a reg-goli érákban önkény tjelontkozzenek felruházás, fölszerelés és a szertartáshoz megkívántaié mozzanatok ós fogyverfogások némi begyakorlata végott.
Említett napon (23) mintegy 0 érakor m zászlóalj iroda előtt 1Ö0 honvéd meg in jelent, kik közül azonban kiegészítésül 8í> honvéd ruháztatott fel, kik reggeli 10 órára már toljeson felruházva és felszerelve voltak, ugy, hogy ugyan a napon délutáu 2 órakor már a gyakorló téren jelenhettek meg. A gyakorlatot 24-én délelőtt és délután folytait* Armbrusit százados ur és 25-én a lehető legsikerültebben ment veghoz az ünnepély. A 24-én délután és 2f)-én röggel megérkezendő magas vendégek olébo Szántod, Hoglár és Szemesre fogatok küldettek ki, inolyhoz Kacskovits Károly főbiró úron kivül, ki is köttsi birtokán lakik és2 -4 olőfogatos hiutóit, valamint a helybeli köztiszte-lotbou álló Fokoto Lajos bérlő ur, Matterényi János számtartó és Ncymajer plobános ur élő-fogatait rendelkezés alá bocsájták sözeken felül még számtalan előfogat küldolott ki. — 24-én osti 9 órakor a zászlóalj dobosai s kürtösei által nagyszertl takarodó jelzé az Unnopély közoled-tét, és délután mintegy (3 órakor a magas von-dégok közül már méltóságos ezredosés dandárparancsnok ur Gélich Kiohárd kedres neje ő méltósága és * báios Emma kisasszonynyal lüogjolont, és a zászlóalj parancsnok ur Fii visz Ferencz őrnagynál szálltak bo, ekkor érkezott szinte Inkoy Kázmér alezredes a 78.hzásslóalj, valamint bzvetin Józsof százados a 76. hzásx-lóulj parancsnok urai,kik mindketfonArmbruszt Nándor századosnál voltak elhelyezve, továbbá ugyan az estve megérkezett még Varga Imro őrnagy ur a 77. zászl. parancsnok, Michellor János főhadnagy 18. dandárpar. segéd tiszt és PálfFy Istv\'án segédtiszt hadnagy urak. Varga őrnagy ur részérő Tóth Jenő hadnagy ur szíveskedett lakását rondolkezésére adni, mig a másik két tiszt ur közöl előbb érintett Hiti mer Dénes urnái, utóbb érintett pedig a zászlóalj segédtisztul-nál lettek elszállásolva.
A következő napon, mint az ünnepély napján, reggel ö órakor ébrodő, mintegy 7 órakor pedig érkezott a kerüloti parauosnok méltóságos ghyczi- assa- és abláncz-kürthi Ghyczy Béla ezredes ur és ennek segédtisztje pá kosi Páxi Károly őrnagy ur, olóbb érintottNoymajer plébános liruál, utóbbi\' podig Medíto Feroncz pénztárnok urnái lettek boszállásolva. A város több házát nemzeti zászlók disziték — pontban fél 9 órakor érkezottt meg az óhajtva várt szeretetreméltó zászlóanya,méltóságos Jankovítsné kedves férjével, a főispán ulrral és családjával 2 négyfogatos hintóban Szőllősgyörökből, mint a mozsárdurranások a lakosságnak és az összegyűlve volt sokaságú vidóki vondégoknok elárulták.
Fokote ur gyönyörű beszéddol fogadá ezen mágus vendéget a koszorUleányokkal, az összos bouvédtisztokkel (kivéve a századdal ki-vonultakat. Armbruszt sz., Horváth József főhadnagy és Tóin Jenő hadnagyokat) s a városi,
Jahoua és Avonno egymást inogláták .... oly öröiupercz volt ez, moly bon a sziv könnyen meghasad.
Jahoua helyzete kottős veszólyü volt. A találkozás öröme, s azon eskü emléke, hogy Avonne azé lesz, ki mogtaláljn.
Boishardy Avonnot magával vozeté, hogy egy ismer.\'s kereskedőn isk adja át, ki Sz.- üti-enne be, bizton helyre vozotoudi, kísérőjükül Jahouát rendolé Marcof és Boishardy. E keres-, kedő házánál vajának stállva, s igy nem kétől-kedtok a biztosságról.
Mig Avonnot olvozoték, addig Keincc Marcoffal közié a papirt, s elmondá az egész törlénetot. Keinec azon szándékban volt, hogy mig Boisljárdv vissza jő, addig Carforhoz megy s rajta loljos boszúját töltendi ugy, miként arra esküvék. Marcof azonban vísszatnrlá,\' s olőadá neki a szükségcsobboket. Még ma a fogságba kell menni a marquist megszabadítani, mert lehet, hogy napfolkoltokor későn lesz minden, kivált ha megtudják, hogy Diego meggyilkoltatott.
\' Marcof tanácsára hajolt Keinec. Boishardy ezalatt visszaérkezett azon jelentéssel, hogy Avunne már útban van a váfos ulhagyásáhiin, a kercskedőnő és Jahoua kísérotébon Midőn a Carrier által aláirt papirt megnuitnlák neki, ő is azon nézeten voltj. hogy azonnal iiieiiniök koll a inarquishóz.
A fogházhoz megérkezve, Boishardy efő-Jép. Egy meghagyás Oarrior polgártól! iiion\'jl Ő. s az őrllgyelésro felállított tisztnek liynjtá u papírt. \' u:
— Lohol, felelt ér., forduljatok n börtön-Izoldához.
Boishardy, Marcof és Keinec boléptok. Az. olső már itt fogva volt, azért a járást tudá. Boishardy egyoncson adirectorirodajábainonl.
— Hon un marquin? isinéllé a direcior. Hn ínég nincs kivégezve, ufcy a 7 ik számú le-
; roiuben koll lennio. A terem a második udvar-! ban van. Itt ar. utasítás a kulcsárhoz, akartok őröket?
— Nem, felelt Boishardy, oda találunk ugy is.
Azon pprezben, midőn Marcof és társai a a lépcsőzoton felhaladnak, dobszót hallanak az első udvarról, mely a katonákat fogy vorbe szó-litá. -
— Mi ez? kérdi Boishardy.
— Talán bennünket űznek! moud Marcof.
— Lehetetlen — fololt Keinoc, csak G\'ar-for tudna bonnünkot elárulni, azt pedig erősen megkötözém. Jobb lett volna mégis, ha előbb átdöföm, h azután jövünk ido
— Valóban ugy látszik üzőbo vettek bonnünkot, mond Boishardy, b ez alatt mindnyájan felértek a kijelelt helyro.
Egy homályosan égő lámpánál megismerik, az ajtó folott a 7-es számot. Ugyanazon porezbon ott tormott a kulcsár közében egy kis lámpával.
— Mit akartok polgárok ? s még egy örömkiáltást tőn, amint Marcofot megismeré.
— Hallgass, kiált rá tőrét villogtatva Marcof.
— Az Isten, szerolmeért; nem ismersz? szólt a Kulcsár, hn Péter vágyok, az egykorL olső matrózod, ki az őrfa-kosárbóli leeséskor hát töré.
— Péter, mond Marcof megdöbbenve, s te itt ? Jól van, kapitányodat ha még szereted,
ugy Konan marquist és szolgáját Jocolynt ereszd ki aconnal.
— Nincsenek a foglyok toromében. Különös eset álul megtudtam, hogy testvéred a marquis, és feltovém magamban, hogy régi há-ladatosságból irántad, őt megmentsom, s azért a magam szobájába zárám.
— Derék ifjú, ölolé meg Marcof, tehát itt van ő?
— Igon uraim! fololt a marquis maga, az ajtót tárva, melyből a kulcsár kilépett. Az öröm leírhatatlan, de nem is lőhet a leírást megkísértenünk, habár most szeretnénk,mórt a katonák kö-zolgéso vérfagyasztólag hallatszik. Koinec azonnal a szobába szaladt, s az ablakon lotokinto az udvarba, hol egy tömeg forradalmislát fáklyákkal, s köztök Carfort pillantá meg.
— A hitvány megszabadította magát, az ördögnek személyeson kellőit sogitségéro lonni. Körülvegyünk véve.
— Nincs más hátra, mint meghalnunk, kiált Boishardy. a
— Együtt halunk meg! függoszté hozzá Fülöp. Egy fegyvert I adjatok egy fogy vert I Négyon vagyunk.
— Urain,.s ongom olfoled ön? szólt olfo-gult, alázatos hangon az örog, jé Jo<;é!yn. i
— Vedd ezt a tőrt. Mond Marcof. j
— Már itt vannak, védelmezzük magunkat, kiáltá Koinec.
— Nom, szólt a kulcsár. Szökjünk együtt. Jertek, kövossetek hamar. A lámpást kikeli oltani. Keincc összetörő. A kulcsár Marcof ke- | ■ zét fogva, bohuzá a sötétségben egy szobába, a többiek kövoték.
Már hallatszottak a lépcsőzeten felsiető foi-rwlaluiisták lépésoi. A fáklyák világossága is
hatni kfczdott, a mindinkább világitá a corri-dort. —
I\'étor felnyita egy ajtót, s tágas szobába léptok, melyben gyertya égett. Höglöu becsaptak, s a két orős závárt belülről rátolák.
— Az ajtó^-erői vassal van fedvo, mond Pétor. Mielőtt botörhotnok, már elillantunk.
— De nincs időnk az ablak vasakat lofü-részelni.
— Már készen vau, kiált a kulcsár, csak elkeli venni.
Koinec, Marcof és Jocelyn az ablakokhoz siettek és a vasrostélyzatot már lefürészelvo találták, n könnyen félre totték. Ezalatt Pétor három hosszú kötelet vett olő, s a lefűrészelt vas falban rejlő darabjaihoz hurkolá.
— Ez oldalon egy fogoly som levén, őrt nom helyoztok ido. Mond a kulcsár.
— A kötelek jól vannak hurkolva? kér-dé Keinec.
E porozben roppant lárma támadt a cor-ridoroo és az ajtót döngeték.
— Hamar, kiáll Marcof. Fülöp, Jocolyn és to Péter, előröl
— De-----
— Az ördögbe, életbe megy ! siessetek, vagy mindnyájan e|veszünk.
Fülöp az egyik ablakon, Péter a másikon, s Marcof Jocelynt a.harmadikon emelé, s eltűntek.
Keinoc már előbb lecsúszott.
— Most hamar Boishardy, az ajtó enged. Kiáliá Marcof.
(Folyt. kOvatkeiik.)
valamint ft vidékből összejött tekintélyű polgári urakkal.
Ezen magas vendég Fekote Lajos urnái az állt le, hol a néptömegtől alig lőhetett mozogni nz utczán, ésaz összes urak és hölgyek éljenek-kel fogadák. A honvédség fái. 10 órakor vezette-tett teljes diszbon a városon keresztül Armbruszt Hzázados által a nápságtöl szinte zsúfolva volt térre.
Pontban 10 órakor a mozsárliangok jolzék a magas vendégek megindulását a jelzott helyre, kik is számos 4 és kétfogatú hintával, olőttük 16 suhanoz bandériummal lóháton roboglnttnk a gallybál gyönyörűen feállitott és szépen díszített kápolna olé, hol a kivonulva volt század fugadá.
A szortartást a török-koppá nyi főtisztelendő espof-es Nagy Sándor ur tartotta. A szeg. bev.erésck a királyra, ennek családjára, főparancsnokra, a zászlóanyára, honvédségre, a honvéd- és közösserogboli egyotértésre,a zászlóaljra stb. cszközöltottok, moly íunctib után a zászló u kivonulva volt honvédség olé hozatott, itt fcnnemliiutt esperes ur által buzditó, ki(ünő jó és hosszú beszéd tartatott, ezzel Ghyczy ezredes ur a zászlót talpraesett; vidámijó éa kitüuő jó erényt ígérő beszédével Frivisz Ferenci őrnagy urnák átadá, ki azt azulán a századnak azon jelmondatával, hogy meghalni igen, do a zászlót a honvédjei elhagyni nem f< gják; ezek után történt a díszmenet, a lobogót magasan vive, büszkén vonult a városon keresztül a lak-. tanyába, hol a legénység részérő Jankovlts főispán ő méltóságától már két akó jó bor és az étkezéshez még minden fő után 1— 1 font hus pótlásul várakozott. Ekkor ő móltósága Jankó-viuná szállásán, mint a zászlóanyánál,a zászlóali összes tisztikara a zászlóaljparancsnok ur által bemutatta toti.
Koszoruleányok tíélich ezrede^grivisz őrnagy, Udvardi (kötttei) ur és Dr. BuclíWald helybeli orvos ur szellemdús leáayai voltak, ezen kívül még 12 polgári leány.
Diszebéd 80 teritékkel 1 órakor az adóhivatal udvarán,hol is o czélra. nagyszerű galy-lyakból készített sátor és erre Bécből szállított pouy valodelzet alatt volt, a jó zono Kapósból (czigányok) szállíttattak az ebéd alatt gyönyörű darabokkal örvendeztették a kitűnő jó kedvben lévő vendégeket, a pezsgők éa mozsarak durrogása alatt számulau sok éa ki tűnőén talpraesett toaszt mondatott: Jaukovits főispán ur által a kezdet, ezt folytatá: Ghyczy, Gélita, Svastics szolgabíró ur, Grubánovits szolgabíró ur, Fekete esporra, Roboz, plobánosunk, liasko őrnagy (es a 44. ezredtől Adlor századossal, egy fóhnd-nagy-, egy őrmester-, egy szakaszvezető, és ugy órrezetővel,mint deputatis, küldetutt Kaposvárról, ki szinto már 24-én délután érkozott): Frivisz őrnagy, Armbruszt stb.
Az ebéd 4 órakor végződött jó kedólylyol. Esti 9 órakor acasinoi helyiségben az üuiiepelt zászlóalji tusturak által tánozestély adatott, melyen az összes tisztikar és a helybeliok, valamint a vendégeknek válogatottjai nagy számban megjelentek, éa el sem is goudolható, hogy ozon igénytelen Kúrádban ily gyönyörű számmal megjelent bájos hölgyek honnan is kerekedhettek, minthogy ily szép-hölgy koszorú bármely olőkolő várossal is vetélkedhetett volna; a tánczvígalomban résztvettok reggeli 4 órakor oszoltak szét, és a vidéki kedves vendégek 8 óra tyiban tartottak részint Szántod, részint Boglár felé. Jankovits főispán ur ő méltósága kedvet nejével éa családjával azonban a várost a diszebéd után 0 órakor hagyá el, birtokára utazandó.
Ghyozy ezredes ur segédtisztjével az ujonezok megszomlélése vágott körútját tovább folytutandja és podig N.-Kanizsára, Hzigotvárra, Pécsre, honnan azután Mohácsra monend, hol junius hó\'2-án a 67. hzászlóalj lobogója felszentelését tartandja meg.
Megjegyzendő még, hogy a főispáni család megérkeztekor Fekoto ur lakánál több fe-hérbo öltözött loányka\'vfoglalt kört, közökben virágokkal, egy 7 éves kisleány, akarádi szem-lészleány meglepő bátorsággal gyönyörű üdvözlő boazédet mondott a főispánnóra, mely oly érzékonyon hatott, hogy ttibbok nemébe kőny tolult.
így végződött a magyar kir. 70-ik honvédzászlóalj lobogójának felscentelési ünnepélye, melyhez, mint a többihoz is, a szabadságharcz dicső emléko fűződik, s alkotmányos királyunkárt, a hazáért, hősi dicsőséget szorozni élet- s balálban minden egyes tagja a honvédségnek ugyiránt kész.
Éljen a király I Éljen a haza I
Nagy-Kanizsa, május 30.1873.
E becses lapnak 43-ik számában méltóságos főispán urnák N.-Kanizsa városában történt jnlenléto ocseteltetvén, ée mivel épen ott az iskoláknak látogatása is érintvo van, nohogy a rövid érintée miatt olvasóközönségünk még csak árny foltot is vothesson, jónak látom a követeket közölni:
Főispán ur 6 méltósága a tanintézetek meglátogatásával tanúbizonyságát adta annak, hogy magas hivatása egyik legerénydúsabb kö-
telméhez sorolja a népneveléd szent és nemes ügyét, inert tudja éa átérzi, hogy csak az a nomzet lehet boldog és szerencsés, moly tudományosan képzett érvvel rondb|kezik, ezt mitíd áténnvo, teljeaitotto mugas állásához mérten az iskolák látogatását.
A látogatási napon az első sorban a gymna-siumot látogatta meg, ott ép a 3-ik osztály tanulóinak a villanyosságból volt ac olőad:U, hol is magas megelégedését mind az előadás szabatossága, mind podig a készülék jelos volta és kozolése felett nyilvánított^ midőn a teremben a tudomány fejlesztésére szükséges többi taneszközöket is megszemlélte,főtisztelendő Kot-tek Nándor kegycsrondi tanár és iskolai igazgató ur vezetése ulatt a múzeumba meutüuk, hol is annak minden részletét magas megszemlélésére méltatta, ezután u 8-ik osztályba ve-zottoténk, hol s/.iule az osztály tanát ur előadással levén elfoglalva, kit akadályoföjSem óhajtóit, szívélyes kézszorítás utáu lovábbjivozánk; midőn kiérénk a folyosóra, ott ezen nyilatkozatot totto: ily szép és nemes fejlődésnek indult sarjadék csak büszkesége hazaimnak, ós mivel minden osztályban az előadás volt, így több osztályt min látogatott ineg, ezután a rajzterem mututtatván be, mely nagysága és ÍTellő berendezésénél fog^n szinte kielégitőnok talál-
tatott.
Ez előrobocsájtotlak után a népiskola látogatása kezdetett meg, hol is olsó sorban Ro-senblüh Lajos tanító úrra bízott osztály volt az első, mely o keretben meglátogattatott, ép a ta-nonezoknak a számUn előadása volt, melyet főispán ur szíveseu hallgatót^ ép a törtek át változtatása teljesíttetett, moly rondos és szabatos munka és előadás ugy az ifjúság lekötött ügyelnie tanúbizonyságot tett a tanár ügyességi;- ói tapintatosságáról, melylyebA növendékek ügyeimét lekótui és a tantárgynak tuegnyerni tudta, miután podig főispán ő méltósága a tanár urnák megelégedését nyilvnui-totta, meleg kézszorítás utáu Párosi ur osztályába mentünk, hol szinte előadás volt és az ifjak tiszta és nyílt előadással örvondeztettek benuünkot; ismét a pesti utczában nyitott uj kezdő női- és gyermek osztályokat tokintők meg, az iskola, miut a kor kiVánalmának megfelelő tapasztaltatott, a lánykák olvasásból adtak elóadast, inig az ifjak az Utenyirásból, melylyolegyütt Juhász tanító ur u tnoudat elemzését is öftszeloglulta, még pedig dicséretesen; innét a polgári oskolába mentünk, hol az ifjúságot a számtani előadáson találtuk, azok ép egy feladott hármiis-szabály szerinti mAvoluteu dolgoztak, miután ezt szabályszerűen elkészítették, a földleírásból tettek előadást, ennek végeztével a rajzolatokat nézte meg főispán ur, hol több példányon u jeles igyekezet tapaszul-tátott,ezutáu tanár uraktól bucsut véve, az izraelita hitközség iskoláiba tértünk, tiol is olsó sorban\' a reálosztályt látogattuk meg, ott az ifjúságnak a magyarnyelvbeni szabatos előadása tanúbizonyságot tett arra nézve, hogy oz osztályhoz tartozó iQak kiképzése jeles ápolókra vau bizva, kik a történelem ós alkotmány tau előadása folytán tanítványaikkal együtt a főispán ur, ugy a többi veudógok elismerését maguknak kiórdeiueliék, többi osztályok hasonlóan, valamint a varróiskola is meglátogattatván, hol szinto megelégedését nyilváuitá, ezután a kozdő apróságot látogattuk meg, kik alig látszottak ki a padok közöl, de,hogy némi örömet ők is szerezhessenek egy ily kisdedekhez méltó magyar dallal Örvendeztettek meg, végre már a városi alsó iskolához érénk, hol a túlhaladt idő miatt csak a kis leánykákat a varróiskolábau, mindnyáját saját munkája mollott találtuk, mindkét osztályban, hol a munkák roegszom-lóléso és dicséret nyilvánítása mellett az iskola látogatást bofejezto szállására, a „Szarvas*,ven-déglóbo távozott.
Fogadja a tanártestülot szíves fáradozásáért legmelegebb hálás köszönetünket szivei ön-feláldozásukért, hogy, mint a nemzet olső munkásai, híven teljesittik magasztos munk^jokat, melyért a leghálásabb jutalmat, a méltó olistno-rést kiérdemelték.
KOVÁTS, szolgbiró.
Keszthely, máj. 29.1873.
Városunk közs. iskolái ma ritka szerencsében részesültek; ugyanis:
Méltóságos Hortoloiidy Kálmán ur, Zalamegye szeretett főispánja, Királyi Pál ur baksai országos kép viselő vol d. o. 11 órakor városunkba érkozott.
Az egész város nemzoli zásslókkal volt diszitvo.
*/i 12 órakor a járási szolgabiróság s városi tanács tisztelgett ő méltóságánál, kit előbb Király Lajos, járási szolgabíró, majd Reischl Vonczol városbíró üdvözölt; oz üdvözlolekro ő méltósága igen meleg, körülbelül következő szavakkal válaszolt: .Köszönöm a szolgabiróság és Koszthely városa üdvözletét; legyenek meggyőződve önök, hogy én, valamint oddig, ugy ezután is oda fogok törekedni, míszorint o város minden méltáu.voe követelményeinek egész erőmből eleget tehessek, t egyszersmint |
azon fógok lenni, hogy valamint Keszthely városa-, ugy o járás jóléte mindenben előmozdít-tasssók.■ Ezután kijolonté ő méltósága, hogy délután a szolgabírói hivatalt, városházat és iskolákat fogja meglátogatni. A küldöttség erre szétoszlott.
. Délután Király Lajos és Gaál Miklós szolgabíró , Roisohl Vonczol városbíró- és Gábor l.ajos sogédlolkész hitoleinző— urak kisére-■ tében a helyboli közs. olemi oskolákat látogatá meg; látogatását pontban 2 órakor a közs 1-ső 1 leányosztályban kezdé; a leányosztályokból a városházat, majd a közs. faiskolát, s ezután a szolgabírói hivatalt látogatá meg. A tantermok-\' bőli kimentekor üdvözlé a tanítót, s .igen 1 köszönöm tanár urnák" szavakkal távozott. | Látogatásai bevégeztével ó méltósága ki
J sérőiuek az i»kolákban tapasztalt olőmeuetol
felett legbensőbb megelégedését nyilváuitá. i Annál is inkább sietünk oz ügyet tudomásul hozni, miután előbbi fóispáiijaink egyike ; scui részosité városunkat azon szerencsében, ; hogy elemi oskoláinkat meglátogatta volna. Ki-; tűnt ő méltóságának o látogatásából, hogy ő \' nemcsak a közigazgatás- és igazságszolgáltalás-| nak, hanem i* tanügynek is buzgó pártolója.
Tudja ő méltósága azt igen jól, hogy egy város, inegyo, vagy ország, szóval az egész emberiség s n társadalom jóléte egyedül az iskola s a népnevelőstül függ, s egyedül ez indíthatta ó méltóságát, tanügyünk hó pártolóját arra, hogy iskoláink minősége és állasáról magának valódi meggyőződést szerezhessen. Esti 6 ora táján ő méltósága azon Ígérettel távozott kö rütikból, miszerint jövö látogatása alkalmával gazdasági taniulózelet, polg. és felsőbb leányiskolákat o a kisded-óvodái fogja megtekinteiíi.
S uiost, midőn sok ily nomes férfiul, jó hazaüt s tanügy barátot kívánnánk édes hazánknak, minő ó méltósága, ogyjittjtl óhajtjuk, hogy llertelendy Kálmán ur — Zalainegye szeretett főispánja, a haza, megyéje,az emberiség s tanUgy javara meg soká— igen soká éljejj^t 11
Hírek.
— Unger Alajos, nagy-kaniziai születésű, ismertjeles pesti ügyvéd inájuB hó 24-én vezette oltárhoz Maár Vilma kisasv/oiiyt. — Ez ünnopélyes alkalommal mint ny.>sz»!y.\'. lányok a l\'anárky nővérek működtől-.: m esko-
j tési K/ortartust pedig a pe».i ref leiop,onil.an Török Pál superintendens végzé, meleg i>zavak-: kai uioudva áldási e szép Irigyre, melyhez | mi is otak a legjobbat óhajtjuk.
— FáklyáS\'xenével tisztelgett a fő-gyniDasiumi ifjúság szeretett igazgató-tanára főtisztelendő Kőitek Nándor urnák névestéjén, május 29-én este 9 órakor. A menet élénk ördmkiáltások és óljenzések közt a főutozán példás rendben ment a fógymnasiumhoz, ahol Szekeres Józsof (pogány-szenlpéteri^ tartott szép, üdvözlő neszedet szabatosan s érthető kifejezéssel, a szűnni nem akaró éljenzés után a menet hasonló tendbon visszavonult. A város és messze vidék közérzülotét tolmácsoljuk, ha anemosszivA s lángbuzgó tanár- s népbarátnak hosszú életet kívánunk!
A diszebéd tognup, szombaton tariatváu, szebbnél szebb pohárköszöntésekot mondottak Gólich ezrodes, Varga őrnagy, Wlassics tvszéki elnök, dr. Laky kir. ügyész, lierzay házfőnök, Farkas kr. tanár stb.
— lÍHxék kőtelében, llalinczén — olvassuk a ,Sz. L."-ban — rablók törtek liálhor Géza lakásába, hol a házi ur, neje, anyja, leánya s ogy sógornója társaságában épen vacsoránál ült. A rablók pénzt követeltek, — megkötözök a védteleneket, valamint a leányt is. Garázdálkodásuk éjjeli 12 óráig tartott, ekkor mintegy 4000 frtot elvittek magukkal a rablók, kiket Báthor ur azonnal fóljolentott Uuczinban.
— Majúlin. A nagy-kanizsai fógymna-siuin ifjúságának tavaszi vigalma május 20 óu az idő kodvozőtlonségc miatt unm tartathatván meg, junius 3-ára, koddro, határoztatott, de ha ekkor sem lőhetne a szabadban ar, idő viszontagsága miatt, akkor rá kövotkező csütörtökön junius ö-én fog megtartatni.
— JfévváUoxtatáti. Slir Bálint, helybeli lakos, saját, továbbá Bálint, Antal és Lajos nevfl gyermokoi vozetéknovöknok .Hiiufy"-ro kért átváltoztatása a belügyministeriumuál mogengodtetott.
— Mf.yhlván! A marczali ifjúság f.évi junius hó 4-én a .Korona" vendéglő nagy termében tártkörő tánczvigalommal összekötött dal-szene-estélyt rendoz. Műsorosat: 1. Bordal (Ernámból), előadják : Háry János, Kiss Sáu-dor, Molnár János, és Kalmár Béla urak. 2. Fantasio sur un Thome allomand, J. par Ley-bach, zongorán előadja: Berzsenyi L. úrhölgy. 3. Boka kosergője, hegodüu olóadja Osondor János ur. 4. Vázlatok a magyar uépdalok felett, olőudja Kiss Sándor ur. 6. Hányadik már a pohár? szavalja: Poór Sándor ur. li. Magyar népdalok, énokli Wlassits Mariska úrhölgy. Nogyodórai szünet. 7. Szennai szóga legény nótája, óuokli: Uáry János ur. tf. Ördög
lWberf, hegedűn előadja: Kiss Sándor, zongorán kiséri: Moluár János ur. 9. Hatvágás (Bi-harytól), hegedűn előadja\': öiondor János ur. 10. Népdalok, jobb kozokkol zongorán játszák : Kiss Sándor és Molnár János urak. 11. Nagy idai kesergő, énekli és czimbalom nélkül czitn-balmozza: Háry János ur. 12. liákóczy-induló, zongorán előadják: Kies Sándor és Molnár János urak. Kezdető fél S órakor eete. C\'saládjegy 4 személyig 3 frt. — Támlásszók 2 frt.— Személyjegy lfrt.A tiszta jövedolom jótékony czélra íog fordíttatni. A jegyűk előre válthatókTomcsá-nyi Sándor ügyvéd ur irodájában és a postahivatalnál. Tánczra Simpliciuj zeuokara játszik.
— Uj xnif müvek, táborszki és Parsch kiudásában, Pesten, a következő ajánlható uj zdneiuilvek jelöniek meg. Zongorára kit kítr*: Beethoven, L. Eliso. Emléklap. f>0 kr. Sahn-süchta,Sohmerzens u. Hoffnuogs-Walzer.2£» kr. Favarger. R, 18 ik mfl, isten veled. 60 kr. Kettorer E., Ezűsl halacska. Mazurka-Ábránd. i>0 kr. Liszt Feronos, Epithalam. 1 frt. lü-chards B., A vándor álma. Uomanoza. ŰÖ kr. Távolban. Nocturne. ól) kr. Smith S., Aeolhár-fa. Salondarab. 90 kr. Tisza Aladár, A fiatal színházlátogató, 4-ik füzet. Sarolta. Vanda. Báthori Maria. 6u kr. Gyöngyök a magyar nép dalaiból, ü-ik füzet. Edes falum haUra. A falu uagyou van bekerítve. Deres a fű. Széna terem a réten . . Szülőföldem szép határa. Az én rózsám. Nem eugodik. Bimbóból less a piros rózsa. 80 kr. Népszerű csárdások, 3-ik füzet. 1 frt. Weber C. M., Tauczra keverés. 8ükr. Tiincivk i$ indulók, tongordru 2 kitrt: Fabr-bacb Fúlöp, ^ifj.) Gslamtibúgás, lengyelke. 60 kr. Arany diók, keriugó. 8u kr. 66-ger gyorspolka. f>0 kr. Uri-estély, rezgő-polka. (>U kr. Emléklap, rezgő nolka. (Gizella főherczegnő és es Lipót bajor hcrcseguok ajánlva.) 60 kr. Tipp, Tipp induló. 60 kr. Kateau L., Ein Mann, eiu Wort, rezgő-polka. 60 kr. Eotwcder — óder 1 gyors-polka. 60 kr. Pischinger A., Kózsa. Mazur polka. 60 kr. Reinpercht A., Gi-ardinetto, rezgő-polka. 60 kr. A vadász szerellne. Mazur-polka. 60 kr. Amoretlen polka (r-ízgő). 60 kr. Seifert A. Commerz, mazur-polka, 60 kr. Tisza Aladár. Befutóit* ax utat a hó. Csaplárosné piros virág. Egykor én rám mosolyogtál. Pántlikás kalapom. Csárdás. ÜO kr. Be szomorú ez az élet én nekem . , Csárdás. UO kr.Csak titokban akartalak szeretni,csárdás, üUkr. Here tyú, tyú, tyú! csárdás. 00 kr. Zongorám niyy kiirt: Fiori E., Grand Galop brillant. 80 kr. A üatal színházlátogató, 4-ik füzet. 1 frt 20 kr. Gyöngyök a magyar nép dalaiból. ü-ik füzet. 1 frt. Népszerű csárdások. 3 füzet. 1 frt 60 kr. Tisza Aladártól. Dalok egy intkhungrn, iongorukiiiretetlel: Schubert F., Az ón tanyáin (Aufenthall) 60 kr. Szuborits Manó, Kis gyöngy patak. 60 kr. CtiUra : Kittel F., Átiratok — 6-re. Bűvös csokor-négyes. 00 kr.
— TíUHinxt-vtgalmat tart A sopr.
kath. fógymnasiumi ifjúság 1878. évi junius 10 én. Reggel G órakor kivonulás a Bánfalvi malomhoz ^Waldmühlu). #
— liccnbon a belvárosban 2—4 egyénnek a kiállítási idényre igon alkalmas lakhely kapható s podig jutányos áron. Ertekezhotni e lap kiadójánál.
— „Kéties Kiállítási Lajtok." A G. szám tartalma: JohnScott Russal, az iparpalota tervének készítője (árczképpel). A kiállítás mezőgazdasági része, Kodiczky Jenőtől. Hivatalos értesítések. Személyi hirek. Fényképek n kiál liláson. A művészeti csarnok éa\'a „Páwillon de« amatcurs"\' (két képpol). Persa pavillon (^képpel) A zene a kiállításon. A mór villa. Az egészség ügyi kiállítás pavillonjá. Kiállítási szemle. Vegyesek. Útmutató a kiállítás látogatói számára. A 7. szám tartalma: Május 16. (A művészi csarnok megnyitása, képpol.) Hivatalos értesítések. Szomélyi birok. Olasz szobrok aa iparpalotában. A pavillonokról. Bácsi tárczalevál- A magyar csárda (képpol.) Jurypavillon (képpel.) Svéd farm; dalokarliák (kát képpel.) A gépcsarnokból. A világító torony és jelzőkftrtje. A schwarzwaldi órákról. Kiállítási szemlo. Vegyesek.
— lldvld hirek. Piohlor Nep. János, 1848-iki honvéd-térparanosnok, meghalt.
Az elhunyt Mwjláth Antal gr. holltotomeit mái. hó 18-án szálliták Nagy-Tárkányba, a családi sírboltba. — A persa Sahjun. I8-án Londonba megy. — Grandstein báró, a .llaud in lland" szerkesztője, 47 ozor frtig terjedő csalás miatt oltogatott. -- A,walesi hg kitűnő fogadtatásaért, a .Times* egy hosszú czikksorozatban fa-jezi ki elismerését Magyarország iránt. — A bécsi .Sst-István" nspra magyar szónoknak Dr. Pellett Ödön, székos-fejérvárl ospures-ple-bános szomeltetetolt ki. — Kémendy Nándor, szegedi főcsendbiztos, kormány-segélylyel küldetett Bécsbe, a közrendészoli viszonyok tanulmányozása végett. — lianolder püspök 10,000 frtot adományozott ogy a Budapesten Teréz , vagy József városban felállítandó kath. leányiskola javára. - As oross czárné Rómába érkezett es kihallgatást kért a pápától. — Budán árvaházat épiténok.— A Háromszéken (Krdély) építendő árvaleány-házra a pestvárosi tanát*
300 frtot saavatott meg. — A Margit-silgoten ui >aáIMa épült. - A városligeti aaigeton uj hidat\'akarnak dplteui. -- Auor Jrfui-f, wegodi ijrá» mftvoi a világtárlaton foltUn«Ja\'okoztak.— A Mii ismert r«Wn a rendoíott államok snáina 84. EiokkÖtöl vat^7 osAsiáraAg, 20 királyság, 23 fojedelem- íe hcíwg»<Sg, \'-\'ti kiixlármig, 8 kháiikág. — Boriinbon, hol 9—lf órán túl a nőknok v<*t<Uyea járni, uövMjisgyok bocsáttat-Uk ki. — A párisi Börso Mao-Mahon .■InöketS-gát a ronts árfolyam folumolíMvel fo-mU ?Na potoou illamcaiojévol ia igy lott.) - Móruy L*jo* aajtóperébun 333 frtig olniarMítalraloti. — A» ositrák államvasút pesti pályaudvarának ujjá épitAiébei már ho«á fogtak. - A* KnsiS bot sátáuy átalakítása befejeztetett- Ilamis 10 . frtoa bankjegyek ismertettek fel Háeaboii. aait állítják, hogy hutánkban gyártanák. Spanyolországban a cat\'liaták gyflu.-k h mull napokban -- Gr. Unyay IWI» Hátságén\' j kápviselóvá válasstatott. - Nikita, mout.mog- j nii fojedalüui é* nője, IWoebí) írkoilok. — A ( r.hnal rendörság as iiiterualionalisiál. fijeit ■
elfogta. - Váeaon egy 100 évi* ember \' halt meg, hátrahagyva egy 78 ív.-a tiíll, kőt leányt, 14 unokát ás 8 kis uuekál. M«r.<5 Bön (Erdály) agy nöt választottak niefc kollöktor-„nk. — A .Világ teremtése" oiiinö sximuű, moly Londonban 1409 ben adatott elő, csak 4U felvonás, 8 »*te adták «iö. — Liebig, elhuuyt tudÁs, l millWl hagyott hátra. Kitka példa nd-inot tudósról. — Kaposvárott nagyszerű katonai laktanya ápitéae van kilátásban. - Az egri cilssteroti rendháa aiporjele. Vagovíi*\' Uyörgy Bertalan, meghalt. — A pápa vi.ágc-okrot küldött aa oroez-caárnénak.
V ___
- A káaasság beíulyá.. ». íl»t korra. Staik nem rág áideket kö.etkeitetáiekel ol. tátott f«l edlnboiji\'ghl Hojal Soa-lelj ban s hátat-iíg betol rátár-JI aa áiel komára
fiaimat adatából aa tOi.ik ki, h..gy a ávettk köti kit annyi níteltu ti\'ifi I -al el. n.li.t nőt. Kíaíbb • kor után bár kisebbítik - nag; halaudd-tág » uStelenskaál, de míglt at ílrl »íg«ÍK kítaítf-klvBl a alteleuek butaák a rövidtbbtt a hátaaokboa kái>«.t.
Igj a 20-djk ár uliu a báiattághan ál« Ur fiak által slárhetol taoktll köiáp áléikor míg 6\\> ía Ml ív, ml* a nlt.Uo.k4 etak 4" ta-bál «taknem SO á»at takarít meg a megnítaltek számára.
Továbbá caaku-m fele o(5ul.n.ku«k a 30-dik ár előtt bal .1, mlg .ll.ob.n a m.gn5iUlt.k l.(u*-iák a 60-80
Ijrobbrín. ciak *
A ml a nSktl illeti, ■■«• UlaS, d* má|l* iilulán k.dv.i
I mm ámbár a 10-30 ár küiOtt a báau.ág oliS & 1 ív. slutt gyakrabban halnak cl a n8k, mini a l.á-I \'uyok, il\'. oi.ntul — kivívó míg a 40 <» 50 kOatl 1 díml cahclSiíg.kot — *» a. .l.Saig ai íl.l
vígcig; . ciak nekik lohot kilátáauk a.on kodvea aggoilalunwa, mely legköi.l.bb egy 105 ív.t Oí.g Irnncala n6t bántolt, ki midin «gy »«b mlalt a hniba vlUtalt, • ai ol«S .«!« Ig«a ..on.oiá volt, aal r.lolto a báuala Iclől tndakuxídii lolilgyalőuöask: ,Hogy na voluík .lomorú, luikor niuca iuo»t otthon, ki kla dactkámr^l gondo.kojík.\' ,H báuy ív.a a flaoakája .Nem ríg.n mull míg 85 iv.il* —A .soraimat lovil mtui.lipv.wa6. Budán tgy Jímódá Oav.gy attionyiág h.takan koreiitül naponta kapott t^y-tgy áradoaí n.relm.t l.v.lol .gy bliooy.t valakitől, a ki mid nílkol iierílme.neklát.aot bel., iohaltolt v.lo ulálkcaiil valain.ly uyllvánoa h.-lycn, liogy aitáu aton oi.tr., ba tí nagytágioak meg t.ui.ník : fogná If\'nni tissteleUt. A hatv«u tavam átílt tlsitsa matruua Aoior inciclkodiieluek nrm állhatván .ll.nt vígi. titkoa Adoniaának, megadta a kin találkát egy <-atín egyik tOrbáabau Aa eat vljiitt. • a kllUaölt h.ly.u uiindkcttou pontoaan mogjoleulek. Hára uíníolin.k\' tctaiell a vl.loran ca«-".K"\' kípi, ki fit »ör ía vlrall moll.tt majd íjrílig mulatlatla, i> aatáu ha«a kiaírto • a kapuban a vi; aaoutlátáa r.míuybon váll meg tfilo. Ita a hatvauai Vinua lellipeg.il a lípvaSkOx, aaobál nyitod ía bij-multa veaii íaaie, hogy inig ő a korcamában ára-" doao\'t, a tolvajok elvlttík mlnd.nil. Mint\' .a nagyon la leruiíai.t.a nyugtalan álma volt; do uiígla y|-gaaalalla a tu lat, hogy pajkos llaunja .íjon ■ meg-rlgaaaialja Hanti aaonban u.m (OK j uiíg moat ia tu uipoI vaUbul a leminir.valú aa .loraotl holmikra.
- Ka a 6ulídáa mílyeu k.nrilttt. Sári uínínk.t
— ít míllán.
- Asorvoti tánca ai indulóknál. Indiában a dob íp.u .li.nk.aS nílra haaiaáltatik uiiul uálunk: ugyanit betogaigok .lUaíaíra vagy m.gnyugtaiáiára, a haldoklik megmentíiir. a halál-líl, latival miut lelki ít uati gyígyta.r. Minden rgyíb gyígymód klia.rftíiíuíl at utoltíhot nyuluak, a dob varáat.r.jíh.i, A ctalád CitaegyUi a haldokló ágya körttl | aa atya, aa anya, a 06 vagy a l.jldőib gy.roi.k, r.ud.a.n síunbnu egy a nüm-inböl oltoad a dob latiu, ttomoru utíici alati uyOgv. aóhajlaol ít «ok"gnl, mindinkább .m.li hangját, ít utdbb ta>v• í 1 fulbaaltó iiiouyalua oiditátba tor ki. A dobon rOglOu ílínk láucaUUnyt v.rn.k, a.jal.nlovS Uu.pí-ly« kOrt kíp.an.k, a mlg a aaomorgó ta.milyek aokogi.ak ía jajv.ttík.ln.k, addig a többi tánctól, mígnem a beteget pokoli lármájokkal aa örökl.tb* t.giúk. klinil gy.ngibb lett a aa.r.ucaíllen, annál erStebb.n v.rlk a dobol. A lárma ía aaibongát utóbb oly litíaaloa Itta, hogy a legvadabb vihart (Olill-
i nítve a háta
» Ily fel
Piac/, lárak
Nagy.Kanittán,1873ívi májút bí 28-án- Oabo-u.mU.k : alti auttr. mínS aaoiint liuia 87—90 font 7 — kr. 85 8Ü foul 6 60 kr. 83 »7 font 6.25 kr.
Roaa 74-78 font 4.20 kr. Árpa t.rflí.iir. 08-70 foul 3.60 kr. Árpa .tetíare 3.20 kr Zab 1 80 kr R.p
ra. —.— kr. Littln.mtl.k : bíoti máaaa aaorlul. i.laal
legűnomahb 18— kr. , Zaijiilelltal 18.— kr. K.hír k.nyírlittl II — kr. Koketa k.nyíilitat 8 60 kr Bu-aadara 18 kr. Kiaa SO kr Hüvelyeink: altA uitr. inírS aterinl : Bor.A-8. -- kr Bab 4.—kr. L«n-cao 8.— kr. KBlea .-- kr Hajdina (pohánka) 4.X6 kr. Kukorlota IM kr. llu.gonya 1 00 kr. Hun: bícal font atoriiit. — Maiii.hu. \'í8 kr - Dltiinihut 3i kr. Juhhiit - kr. Borjuhut 28 kr /.aiifílík : bíoti font aaerint. Dlttn.Sitlr 60 kr. Marh.atir 80 kr. Haalonna <0 kr. Haappan 24 kr. l.ámpaoUj 38 kr. Htearín-gyertya tó kr. Vaggyá-gy.itya 32 kr. Bor:ali4 auttr. akd, 40 piul aaerint Ó-bor 15.-- kr. Ujborll.-kr. 8ör: alid-auitr "tlrakd, \'42 pint tterlnl. Legmaga-i»bb 7.— kr. .Legalacsonyabb 8. - kr. Tflalfa: bí-ctl 41, 36 hü*, hotitu tasríat. BOkkfa 14.— kr. Tölgyfa 10 — kr. Kftai.\'.u egy bícti Uláata taoriul 70 kr. Katiin egy mírC 70 kr. Bícal mátaa taerlnl. nína 2— kr. Hpatma l.tt) Nspsaáin : egy fírR ólel-ineaíaael - .— kr.ílelmeiía nílkllll — kr.Bgy ni ílel-\' meaíusl—.60 kr. ílolmeaít nílkül —.70 kr. Kgy győrinek ílelmeiíttcl 30 kr. ólolineiít nílklll — 40 kr.
Kc.ithcly, máj. 30. 1873. Buta 6.AO-0.26 kr
Roia -I.40 -4.2.S kr. Árpa 3.10 3.- kr. Zab 2.----
\' • kr Kukorlcia 4.26—4.— kr. Kepoie 7.50— .. kr. Marhahui flja 24 kr. Borjuhu. ftja «4 kr. Diaiudhua flja 28 kr. Iljbor akdja 16 frt. Óbor
aki\'ja 20 \' frt Kemínyfa öle 14--frt. Saína
lán.ája 1.30 kr. Haalma nt. <J& kr. IdÜjáráa váltoió.
Vasúti naponkint! menetrend:
Indul M.-Kanli 1 aár>tl Harotra .\'i Dombnr/I ra reg,? |ia-n-
, dálután y .
! ) " Dudára reggel l) , , l* .
. diSlután 1 ,
! \' \' • etlve 10 . •13
Húoibe rcRgol 6 . 4« ,
dálutáii a , 18 ,
eatre 10 , 68 ,
Trieiitbe reggel 6 , 3 ,
dáluláu a . 33 .
Éri. llares- át etlro 11 . DomborárrAl N.-Ranlaeáre 33 , reggel
4 dra 1U perc
, . N.-Kaniiiára dílntán 1 . \'■át .
, Itudárdl , r«KK«l < .
dílután 1 . «■> . \'
ettve 9 . 20 .
". IláeáliNI "Kf^l < . 33 .
dáleliltl 10 . 37
- , eilvo 10 . 18 .
". Trie«tb«l reggel 3 . dáluláu 1 , 60 *
, e»t»e 10 , 33 *
Érték- és váltófolyam május 31.
Heti naptóor.
Junlus l-tíl 7 lg 1873.
116- át heti- Kathiillkua nap- Protetláni
nap tár naptár OlJ,
1 32) A ki en jeni aierei, meglarlja botaádem ,, 1
Ján. XIV.
1 Vasárnap E Pünkösd v. E PUnk v.
3 lláiM Pünkösd hát Pünkösd h.
3 Kedd Ödön Ülivia
; 4 f-ierda Káutor Berta
f) Ctütörlök Hmlfao
\'\'á n tek Norbert l\'aiát llf
.Siomhei Rdberl H \'bort
Ö*/o meUlinues Otí.75; 6*/, nemi. köleaön \'
71.15; 1800-ki álladalmi kölcsön 99.—; bank- I
réeivények 926; hitcliniéxoti rösivaUiyok 277.— \'
London 111.25; magyar földtobr-montóai köt- I
vduy 70-50; tenQsvári fóldtohcrmontéai köt- |
viiny 74.50; erdélyi földtehormontcsi kötvóny i
72. — ; horvát-slavon ftj|«Jtoherment<Ssi kötvény J
—; exUat 110.25; cs. kir. arany .—; i Napolcond\'or 8.89.
imballielyig. Ili 7 írai várakat
Felelós i^erkesztó: Bátorfl Lajos.
JNJyiittér.
Idillt vagy kezdetleges
titkos betegségeket és
hatonttenrl gyágymdd aaerint gyögylt ár. Ernst L., Pett.n, bálváiiyutcia Ö. aa. 2. em 16 alti K.nd.líti idd dJlután 2—6 őrálg. \' K betegtígek gyakran, hogy aaonuall ered-míuy íroník el - kannyelmfien nsgy adag )id vagy kíuetovel keaellelnek. Aa igy gyo-gyúltak aaonban a legboraaa.lább utóbajoktál tániadtatnak meg i annyira, hogy a köm.yelmfl gyágykeaolít mlált kítfi víntígűkig tiearod. nek. Ily v.ttílvek ellen m.n.díket nyújt a ha-tontaenvl gyógymód, meri nemetak a legrígibb bajokai meggyógyítja, de h.táia oly Jótíkouy, hogy utóbajoktól fílnl nem lehet. A* íl.trend mellella oly .gytaorí, hogy mind.nkitSI meg-tartható.
Uvílileg ia eatkóiöhetlk rendolía.
B. D B T
JB3
£3
Beregh-legdő liaszonhrrbe-adisa, -
Az üszöghi uradalom tulajdonához tartozó baranya-e{$erszcgi határban fekvő 236 hold, elismert kitüuó minÓ-beregh-legeló, f. évi junius 16-án ri-ggrtli 10 órakor az üszöghi uradalmi irodában tartaudó nyilvános árverés utján, 1874. január 1 - tói kezdve további 3 egymásután kö-yetkezó évre — a legtöbből igéróaftk lius/.onbürbe fog aii.it-ni, — Vállalkozók a szttksóg.\'s bánat|ión/./.cl ellátva, tisztelettel meghívatnak. ti\'Wt— 2) Üazögh, 1878. évi május hó lft-én.
üszöghi uradalmi felügyelőség.
M
OLL A. SEIDLlTZ-l\'ORA.
aooyult gyógy, t, lagadhatalla-»á»i birodalom
Ealud.n rítaíbM kca.lakh.a kOldltt hála-ir.tok a l^ifió«aletaia..)il.eu tanúsítják, hogy e perek iftgtOil •mulatóknál, emswlhtlet\'sasigcknil, gyo ■arhívaíl, továbbá alroitk vess- ít Ideg-bajokban, anvdobegainál, ld( attlíg .koala fi fáját, vírlolulái, vígul hysttrUra. búkír ía huismss háaytsra bajiamnál a l.gjobb tlk.rr.l alkalinaatatuak, a a legtarlóab eyógyhaláit eredmíny.atek. \'
Ara I eredeti doboznak használati utasítással I frt.
mwrk
S
,US PÁLINKA és SÓ.
k\\_A I*f">*»bl»h4tóbb ervottaer a aa.u\'.dő .nib.H.íg F inír. minden b.ltS ít kilUX gyuladát, l.gtAhli boteg.lg. iniud.i ma teb-, f.j-,\\ral- ít fogfájá., rígi .írvek ít nyitott tel k, rák, f aa.\'xgyulladái, binelát í. mlad.nurnifi léiMlít ellvn atl. tlb.
I paiaczk ára használati utasítással 80 kr.
\',♦39 •
IORSCH-HAMAJ-ZSIROLAJ.
A l.gtiaalább ít Ughathatótabl\' orn.al .a.-,<\\„iv. gla hegy.ib.o . halinájasir-olajjal.
Dl ____
A l.gtiaalább ít l.gli u.m csereieni18 f.l a n,.-< „
A valódi DersOh-lulBájisIr-elsj mell tüdd bajoknál, toropho
lat- í. raoWtis-belogaígekb.u legjobb gyógybaUtaal vau; uieggyógyitjí a legldlill.bbkSuvány- íaosiubajekal, valam.nt aa IdÓaiakl bírkUlsgfksI.
Ara I üvegnek használati utasitással I frt
Raktáruk Nagy-Kanhmáu : Holu* J. gyógyaa. Lovák K Ky^gysa. Fes^olltoff«r J. ,V» Huaoufuld F. ujaknál.
■stovárett Lakovlea 0. ...... \'
C»áktera*áa Káiá.a ii. CsarjÍH Kr.laUr Dávid Kapevárett Xohn J.kah Kaprenoiáa W.rll Háliil.g,,lg;aa Kstitkslyen WUm.h K. Kereslten iliey.r Jakab Kai Kittefea Ciaoslno. lt. I.t. gyóg^aa
itlil
, „■""■a""
lliulajjc.\'t f\'iüároi közuetlen közelében.
- I\'l
35* H. m.leg artíii (orrát, jiorciellán ít márvány kád- ugy köfUrdök auhauykraiUlíkk.l, nagyaiorS kfll, kliaud líg, 200 lel-|.t kíiiy.l.mm^l bereudeirtt noba, láraalgáai terem, kltl- ít b.l. Midi lapok naponta t.uo.
t Kóralakok, — melyek ellen a nargltsilgetl hivvli kedveit eredatiayaytl hasisáltalolt:
KOaavíuy — ai iiUl.l.k, aa limok, a cionthártyák ía Ideg-•lyek idftll caiiaa, id.gbctegiíg.k út pedig a) caóa, koaavíny, erSmQvi behatái, ólominírgeiét, liagyoiáa ít dlphteria után f.llípS hIldit.k | b) atábák ; o) |ArctOt állapotok ; d) míhaaeiidi bajuk, gOrvílykór mirigydagokkal ít gcuyodíitel, idült bSrbelegtígok, caoulbáutalmak, augolkór, .aonlaió, iaflletl bajok, fekílyek ít kUl-lírlíteket kOvolö elválloiáiok: Ujdalmat hegek, n.erovtvg, hddí-tek, hugykOvok í. vlaulleti n.híaaíg.k, míli- í. htlvelybáutalmak, míhtbmttUt. hítaámi rondelieneaaíg tat.
BirlettkiUl, uyy a fürdő- í$ mmtfygytkntk egyllltn tidilifníinii ,írMny«lii adatik.
A szigeten lakók, ugy a fflrdf, Mint • menetjegyeknél, el6ay-ben réiieslllnek.
HT A fflváro..- il óránként 2-or gózhajóköilokodés.
nyári Idény megnyittatik májún l-jén. 1
Mogrendulíseket lakásokra átvos* a •naryitniytlif f*lUgy»0)tiy SlurgiiuigtUn, utoUá poitn Ó-Jiuda.
A MARGITSZIGETIiGflZG&TÓSfc&A
1048— 6) (Utánnyoinal nein dljaalatlk.)
Van szerencsém a tisztelt közönséget értesíteni, miszerint 1
gr£M reiaiagliaasí sört
hordók- és yalaczkokbaii gyorsan, frissen, a legjobb minőségben szolgálom ki amerikai modorban épült sörpinczémbél, azonfelül valódi ü jó
(1027-3)
szives figyelembe ajánlóin kis és nagy üvegekben ugy szifouokban nagy ós kis quautumban nálam muidenkor kaphatók:
Nagy-Kanizsán, april 1. 1873.
Wuoöltioa J.
sodavlz-gyáraoiat
Wajdita Józaof, kiadó-, lap- ós nyomtulajdadonos gyorssajtó uyofflöa, Nagy-Kanizaáu.
Híradás.
Nagyméltóságú gróf Festetics György ur öezcellentiájn vasvári uradalmi tisztsége részéről közhírré tétetik, miszerint az uradalsjünban
75 dl» tiszta vér pepiniertciiyés/, kos
meghatározott áron lO-fjO frtig darabonkint eladásra van felállítva.
A kosok naponkint megtekinthetők. A venni szándékozók magukat alulírottnál Vasváron jelenteni szíveskedjenek. Legközelebbi vasuti állomás Molnári.
Vasvár, május hó 29-én 1873.
Győry Mihály,
urad. saámlarti\'i.
Wajdits József
könyvkiadó-hivatalában N.-Kanizfldn megjelent ds minden hiteles küny váruHtiál kapható:
„lapa\' föttk vigail|tta&E"
közkedvességd dalkönyv nagy teljes kiadása, mely minden eddig wegjelont dalköny vet felülmúl, 50 ívre terjedő tartalommal, díszes ^keménykötéssel, szinnyomatú borítékkal, "ára l frt 80 kr>\';,\'düs aranynyomás- és aranyszegélylycl, diszkötésbon 2 frt 60 kr.
„Éajtít párafe, táacxoEJaaís. í4<
Legújabb magyar táncakönyv. Ára 1 frt 40 kr.
„Halljuk a szép szót!"
Magyar felköaittntö (toaait) könyv. Ára 1 frt 60 kr.
LENORMAND,
a híres oHgáaynft lgaimond6 vetőkártyája
i aaluraett kártyával\' magyar aláiráatal ía aanM<^gel. Ara 60 kr. ■ Peatal Megrendelések atonnal teljtilUetaek.
yfAQY-KANIZ8A. Í878, junlus 5-én.
-IB-llr. szám.
Tizenkettedik. évfolyaiq.
üifluuil ár:
*(iir árrs . . 8 írt. rtl érre... 4 , negyed ávre . 3 , Kgy xxtim 10 kr,
Hlréttéttk |ttá»ytua.
JiYILTTKBBKN loroukint 10 krí.fi
Hl
Zala-Somogyi Közlöny
Nagy-Kanizsa város helyhatós igának, nsmkUlönlmi a „zalamegyai gazdasági egyasUlet", a zaiamegyei áitalánas tanító-egylet, a szent-balázs-, kis-komáromi ós sUmegh-viüóki flóktanltó-egyletek, a „nagy kanizsai kereskedelmi s ipírfcank" ugy a .Zala-Somogy- gőzhajózási részvónytársulat
hivatalos {értesítője,
xt1*"*""
ff A lap szellemi r<t«»*t ■ ^ illető : kdurnieuyi\'i
IizcrketztőhiM, • -
uiytgi részét illeti H kojlpnilnyek pedig I kiadóhoz bArtnentTo (g- |
tAxeudők: j .VAUVKANI/8A
Wlattletháx. ^
Heteiikliií kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap,
Puszta-Szer.
Néhány év múlva, 1889-ben a magyar nemzet drága hazája alapításának ezredéves ünnepét üli.
A Homzeti ünnepély színhelyéül emlegetik azt a földet, melyen őaoink az etelközi vérszerződést megpecsétclék, hol az első magyar tőrvényt alkottájc.
A hely Puszta-szer.
Szent kegyelettel csügg e helyen a nemzet figyelme, szent áhítatul mondja ki e puszta nevét.
A .Kecskemét\' czimü lap derék szerkesztője, Fehér Péter, érdekesen ismerteti e hely mai birtokviszonyait, melynek főbb részeit mi is közöljük olvasóinkkal, mert az minden magyart kell hogy érdekeljen, kinek szivében a hazaszeretet oltártüze ég.
A közlemény vázlata im ez:
A C8ongrádmcgyébe kebelezett Szer, mai elnevozés szerint Puszta-Szer, északról Péteri kertészközséggel határos; kelet felé az Árnyas puszta felől a Tiszának Kis-Tisza nevezetű szakadékára dől, a Tisza balpartján fekvő Mindszent község irányában; délről Szeged város határa és Dócz puszta, délnyu-gotról Kistelek község határa és Csöngölo puszta, nyugotról ismét Péteri község határa köritik. Jelenben 4 birtoktestet képez: Felső-Pusztaszer, Alsó-Pusztaszer, Kis-Pusitaszer és Pusztaszeri rétség nevezettel, összesen 26 ezer holdnyi terüloten, melyből az 1872-ben kelt, Kecskemét város és Pal-lavicini őrgróf között létesült szorződvény alapján 1828-ban végrehajtott fölmérés szerint 6640 (ezerkétszáz négyszögöles) hold, vagyis Felső-Pusztaszer mai nap is, Kecskemét ez. kir. város birtokában van, 8 a városanyahatárától Páka-Puszta, Félegyháza és Péteri határai által elválasztva, a várostól délkeleti irányban, mintegy 7 mértföldnyi távolságra fekszik és kecskeméti lakosok által a pusztabiró közvetlen felügyelete alntt felében legelőül, felében jó művelt tanyafol-dekttl bérletileg használtatik. A többi rész jelenben Pallavicini Ede őrgróf birtokában s igen gondos gazdasági kezelés alatt van.
I A Pallavicini család több izben adott kifejezést a kecskeméti rész, vagyis a kecske mét-szegedi vasútvonalhoz közelebb, Péteri és Kistelek között elnyúló Felsó-Pusz-tnszer megvétele iránti hajlamainak ; de dicséretére legyen mondva a volt ős mostani városhatóságoknak: e gazdasági és történeti kincs eladása Kecskemét egyetlen igaz polgárának sem jutott még eszébe. No is jusson soha, óc soha ! kell, hogy a legdrágább, a legnemesebb kegyeleteknél íogYa, ily tősgyökeres magyar város, legyen Puszta-Szer ura, n.üvolóje, szépitóje s egykoron az anyaváros népességi fölősségéből önálló községgé alapitója .... hadd viruljon Pusfcta-Szer magyar kc/.ok alatt, s hadd legyen, hadd emelkedjék az auyaváros szeretó gondjai alatt a dicső honfoglalás ezeréves évfor dulati ünnepélyen 1889-ben önálló magyar községgé, mint volt a szermonostori apátság felállítása után 1 OOO-tól 1242-ig, illetőleg 162G-ig vagyis Szt-lstváu királytól a tatárjárásig, illetőleg a török vészig.
Szer földe, talaja, a tiszai róna tájak jellegével bir — áldott, bokor-erdős, termő homok, kalászdus óstelevény, buja legelő, itt-ott vadban dus vizerekkel és nádasokkal, tavakkal átszelve; a délibábos, kalászos, gulya s ménestől legelt róna felett ott lebeg Szer határain belől a 4 — 7 öl magas, 20 - 30 öles átmérésü: kerek, ősi hét halom, a köztudat és történetbuváraink véleménye szerint, a honfoglaló magyar vezérek: Árpád, Előd, (Lebcd) Kond, Ont, Tas, Huba, Tu-hutum vezéri halmai, melyek egyikét az alföldi nép hite, köztudomása alapján Kecskemét város képviselete 1861-ben hivatalosan Árpád-halma nevével novezte el.
El ne adjuk Puszta-Szert, mert a magyar vagy nem magyar főúri szeszély megtehetné,hogy Árpád- halmához idegen nyelvű, magyart káromló telepet hozua Pusztaszerre, a honfoglalási ezeréves ünnepély nagyobb dicsőségére!
Hazám tiai és leányai! Ha a kecskemét-szegedivasuton Péteri és Kistelek között elrobogtok : tekintsenek keletfelé, s ott, hol a
délibáb játszik, hol az éga földdel ölelkezik, ~ ott terül cl Szer megszentelt, áldott földe, hol Árpád, a honfoglaló az első nemzetgyűlést tartotta s hol ünnepet ülend nemsokára az ezeréves Magyarország! L."
Szőlészet.
Egy itölülugot élet a a mdjuei fagy tlöll ii u(iia.
Egy kerti kis lugotom van v.-gyes fajokból. :J emelőire mtvulem, e folyó évben kurd gyümölcsöt hozni, íohál oly fiatal, hogy rendes mlvelétben még nom is részesülhetett.
A faey előtt, tehát a múlt őszkor 1. 2. 3. 4. si«i vesszőru megmoltzotteui, megtisztogattam, egy araszt mély barázdába ledönt-ve lefektettem, s hogy tormését biztosíthassam, egy araszt mag nsan földdel betakartam. Föld alatt a lúgos mentában\' aludta át téli éjjelét a kivánt eredmény nyel. Tavaszkor tollát 1873-ban, amint czélszerünek láttáin, frltzabaditáin terhüklól nekik világot éa uj ébredést szerezve. A tőkék, a vesszők sárosait, a rügyok teljenek voltak. A szál vesszőket a léozokrettzok vízmentes irányában kipáuyvéztain, oda kótöitem, minden egyes töke tövébe egy-egy nu^y me-duncze nyugodt földszint öntöttöm. A tőkére éa a vernékre tapadt sarat nem kellett ön tűzéstől lemosnom, tette ezt az eső.
A munka befejezvoi lévdo, h tókek csuk hamar fejlődni kezdettek, gyorsan haladtak növésükben, mert azonkívül, hogy minden Kedvezményben untig részesültek, korafajok ia. Nom volt ogyetlen rügy, mely nem bontakozott, s fUrtöket nem hozott volua, levél hátán levél, fUrt hátán fürt Ult biUzkéu kérkedvo gazdájok gondos ápolátával.
A szem könnyen föltalálta o lúgost, mert figyelműt gerjesztő volt, a kíváncsiság szép reménynyel táplálta a lóikét, mert a szorgalmas ápoló kezeket gazdag jutul utaztatásra itélto.
A gazda örömoit a tőkék hálás törekvése tetézte, mig elvégre ogy májusi hajnal mindent megsommisitott. Keletkezett egy, az emberi szorgalmat irigylő fagy ! és oz volt megsemmisítője minden szép reménynek. A levelek, a hajlások olhorvadáuak, az egek felé büszkén álló nagy fürtök fóldro hajták fejüket, mintegy némán jelentve, hogy ók s e m in i n o k s u in okai! pár nap alatt hervadt gyommá vált mindcu. Kgy mély fohász mondatá velem : .Isten veletek.*
A bánatot, az elkeseredést nehéz tolt ugyan legyőzni, még is torább gondolva azzal kezdém magamat vigasztalni: .jó az isten megsegít még."
Kbből állt a kis lúgos élete a fagy olőtt. A fagy után segélyt ezurzendó elhatároztam a tőkéknek rövid csup.-a ieeudó viss-azamotszését. At vizsgáltam az egyw lefagyott vesszőket s mivel azok melleit iívórügyekot, vettem észre, vissza vontam halálos Ítéletemet, « a helyett lometéltem az elfagyott vesszőket, néhány nap múlva ezok nyomultak elólérbu, dagadtak, kifakadoztak, nőttek s moit az egész lúgos ugyan azon szerencsés állapotban van, minőben volt a l\'sgyelőtt, minden rügy kifakadt, erősek a hajtások, szépek a levelek, sok és nagy azokon a Ifirt, fia istennek tetszeni fog, ipom sujtandja ujcsapás, ugy a fagy után épen azon szép reménynek nézek ölébe, mint a minőitek elébe nézheték a fagy előtt.
Mondottam, hogy vegyes fajok képezik lugotoinal, ntog kell tehát mondanom,miszerint ily szép, jó és ügyeimet gerjesztő tulajdonságot egyedül a piros és feltör ropogós gyöngyszőlőn vettem észre, moly bizonyítéka annak, hogy e fajok a tavaszkor elfagyott olfcő termést az utó hajlások által képetek helyrehozni. És ez igen jelentékeny.
Nem felesleget ezt emlékezetben tartani aunak, a ki a legközelébb hozott lap hasábain ügyelemmel olvasta a szaporításra általán ajánlott szőlőfajok jeleuuéséről irt ozikkemot, melyben o két szólófaji kiváló élénkséggel jel lemezlom t ajánlottam.
TKItóÁNCZKY.
Nagy-Kanizsa, Juiiius 8.1873.
Mékóttígot Herielenjy K\'tlmán, Zalamegy4 fÖ-iiydnja itkolaUiiogaldta ulkalnxdra.
Valamint miudon egyet embernek tudo-Hiányos és miveltségi foka határoz a társadalomban elfoglalandó álláta fölött, teszi az emberiség haszuot tagjává vagy ottorává, úgy áll ez egész nemzetükről is.
Lázas azon sürgés-forgás, melyei tapasztalhatni világszerte a nemzalek között miden tanul, jól tudva, hogy ernyedetlen buzgalmát előbb utóbb siker koronázza ; t hogy p. Belgium és Helvutia tekintélyesebb politikai állást foglal el, mini 3—4 akkora területnagysággal bíró állam, ennek egyedüli oka ezen nemzetek békés fejlódéte a tudományostág terén.
Ugyan hová maradtál Magyoíország ?
tárcza.
Temetőben.
Ott (Utál a kis siihalraon H alsltsd a ksrssiUt, Tudom lioltfu It boldog rolt At ottan (ItsmcUtL
Miljran siíp roltál « |>eri-ibea I Kp Icildoiott t usp, A Ugy ••t4lt sxall8b«n I.ongctt iji.lufi híjád.
Mint IrlgyUm h.jíiuüdel, Hogy csdkolták btralokod, Ugy «t voltara ragadtatva Atlrem th égy dobogott |
1,« aktrtsm ott borálnl 8 m«gT>lUui »iír«lm«m,
*gy fijdalmu gondolat Járt kcrtiillll oiiimtn---
Msrt blts tíg«d b8n imádóit 8s»r«tn«m már nem >isbsd ! — Ah bir csak iu njugodbatnim Ama kis ksrsiit alatt. (Pwt, 1878. május 17.)
HZLXVV ANTAI.,
A tengerész küiftUeline.
— lU.tíly rrancsiábdl. — • J (folytatás.)
S valóban a logégútóbb poroz következett, mert az ajtó bufetzittelott. Amint Carfor a tzo-bába lépett, a két utoltó menokvónek fejők látuott csak a szobából.
— Messétok el a kötelet, rivalá Carfor. Messélek hamar I A marq — i u pillanatban pitclolydurranás hallatszott t Carfor tziven találva lerogyott. Marcof lőtt reá, t még pisztolyát is hozzá vágá t nyílsebesen leoreszkodutt. Hoit-hardy már nőin érhettu el a földöt a kötél tege-delntével, mert lemelszotett. Azonban jelönié-keny sérülés nélkül az ót váró marquit karjaiba ételt. — Előre, követtetek, paroncsolá Bőit-hardy.
— Hol van Keinec ? kérdé Marcof.
— Mint kém, elóro szaladt. Jegyzé meg Jocolyn.
\\ — CsöndI ütközés vau! Hallgatást inlo , Boishardy.
Keinec vittzarohani.
— Cbonan most támadja meg a kaput, miattunk aggódásban van.
— így megvagyunk mentvol mond Marcof. Előre ! tietsünk, ctak addig tartsa magát, mig oda érünk.
Szerenctéten a barcz tzinholyére érttk. A csekélyebb szánni royalitták orozva támadták meg a forradaliuistákat, kik ülmukbél alig tudtak feloctúdni. Az öuzeUtközét véres rolt. A városból segítség érkozvén, Chouau visszahúzódást rondolt, a pillanatban látja a szökevényeket feléie közelegni. Újult erővel az ellenségre rohant, hogy utat nyithaaaoa. A zavar é* veszély tetőpontra hágott. Mintegy két-tzáznyi segiitég nyomult előre a forradalmi sereg javára. Marcof Chonanhoz érkezett és azonnali visszavonulást javatolt. Mi inegis történt. Azonban oz intézkedés ösztönt és bátorságot ada az ollenpárluak. De komolyan összeütközni sem lehetett tanácsos, mivel majd tíz-merte annyian voltak át olleupártiak.
Chonan sebet kapott, t harczképtelen lón, helyotto a vezényletet Marcof velto át a visz-szavonulásnáli fedéshez. Keiuec mellette har-czolt; már jó messzire visszavonultak, egyszerre Koinoc elszédül t arczát a vér elborítja, fején tátongó tobet kapott. Marcof folkarolá és futott vele. A harcz megszűnt. A forradalmi titzt nom merte üldözni a royalistákat.
Azon időben, midőn Marcof Sz.-Klienno-ben szegény Keinocját élettelen egy szélső házba lofekloté, ugyanakkor (/«rforl hozák nagy pompával a faluban loondó eltakarítás végett.
Marcof czélja teljesült, testvérét meg-inentntto. Koiuec czélja is toljetült, mert Avon-not Bzabaditá ki. Avonne, Marcof és Jahoua név hangzásával adá ki lóikét, a megmentésről szó teni Tehetott.
Néhány nap inulva Marcof kísérőivel ttjo-lag mugszállá Luggerjál, melynek fedélzetén őt a lifl Borvio ós a személyzet örömrivalgva fogad á.
Koinec halála hírére mindnyájan meg-döbbontek, de kivált Jahoua, ki Avonnoval uuhány nap óta a Luggeren tartózkodott.
A marquit Júliájával a hajón szinto találkozott. Az üdvözlés és öröm felviditá s kedélyessé tévé, a szomorú táriaságot.
Avonne Jahouával a hajó fedélzetéi* sétáltak oz estén.
— Avonne! mond Jahoua karjával őt átölelé, Keinec megbékülve halt meg, mint mind a keltőnk jó barátja. Az ó szelleme ál-dátladólag tokiut az égből ránk. S habár mindenünk clvoazott it, tzivünk s szerelmünk kár-pótolaridja. A békowég vissza fog térni hazánk-bau, t mi anyagilag it tzoruuotétok loaudUuk.
Avonne nem izélt, de tekintetében r, legszobb feleletül nyeré Jahoua, kinek kobelér< dőlt. Majd hirtelen folrántá fejectkéjét, atyjára gondolt, kit már soha st-m láthat.
Egyszerre lárma keletkezett, majd lövések hallatszottak.
A forradalinisták megrohanni készültek Marcof Luggcrjét.
A kapitány és testvére a fedélzeten termettek. Marcof mosolyogva osztá parancsait.
Néhány másodporcz, és a hajó az öbölt olhagyá, de bttcstizóuf ágyúival lövutolt a partra, hol a forradalmiak soraiban váratlan rombolást toltuk a golyók s dühkiáltással tölték be a levegőt.
XVII. Vége,
Évek lefolyása után térjünk még besze-lyűnk hőseihez vissza. A polgári háború megszűnt* a francziacsászári katonák gyüjték egymásra a harczi babért tárol országokban.
Valamint mindenütt, ugy Brutagneban it a falvak hamvaikból föléledtek. Ui házak épi-tettek, lt\'.nan Marquit dt neje Júlia általánot tzerotelbeu részosültek, t«ígitettek mindenkit egész táján l\'eniuarknak. Az öreg Avon háza it felépült Jahoua szorgalma folytán, hogy kedvet nejével Avonnoval béke, egyetértés t a legnagyobb szorutoibon élték napjaikat. Nem folyt el ogy hét tem, hogy a m&rquis várában meg no jelenlek volna, noi a legnagyobb barátsággal fogadtattak mindenkor.
Marcof több év óta Luggen<vel a tongero-kon járt. Nyugtalan lelko itt .talált élvezetet.
Mostinából kUldött egy lovoUt Uttvérjá-
■HÉMHHHHHBH
• Évszázadokon áthfi írtl Voltunk nyugatnak kolel vad Arjai ollen, hogy háboritlau tanulhasson, kutathassa a természet titkait rfs erejét, mclyok okszerüon fölhasználva, kizsákmányolva, anyagi orejét növelik, és igy lételél biztosítják.
Csak tartozásodat rovod lo most nyugat, midén tudományodat kitárva, alkalmat nyújtasz nokUnk is tanulni, védelmi sjernpünk megszűntével. Változott a helyzet, b ezzol mi is. Nincs okunk többé félni kelőt nyers tömegétől, de igen nyugat szelleme túlszárnyalásától! Amint hős őseink ott voltak a gáton,,Agy kitté-lességünk nekünk most helytállni! Es valóban hízelgés nélkUl elmondhatjuk, hogy nincs nem-*et, moly oly rövid idd alatt, aránylag ily óriási haladást mutathatna fel, mint mi, magyarok I Nincs ebben különben semmi önáinitás, mert a mflvelt nyugat évszázadokon át fáradsággal szerzett tudományát ugyanannyi évtizedeken iparkodtunk elsajátítani,- megértve u jelenkor elére törekvő szellemét.
Semmiből nem lesz sommi!
És mivel a műveletlen ember a tanulás és tudományosság hasznát bu uein látja, ennek terjesztéso ismét csak tanult és tudományos emberek bo folyását öl függ, mint a melegitó, világító nap éltető sugaraijkk hatásától » szerves világ életképessége. Etönyok igazságátóR áthatva ol nem mulaszthatom ezúttal méltóságos Hnrteleudy Kálmán Zalám. főispánjának, nemkülönben Nucsecz József főtanfelügyelő, lielus József polgármoster, Svastícs Benő m. főjegyző, Kottok Nándor fógymnasiumi igazgató és iskolascéki tag Berzay Elek kegyesrendi házfőnök, Kovács János szolgabíró és Blatt l\'ál fcb. szolgabíró uraknak iskolalátogatásuk alkalmából a tanügy iránt fenkelt érdekeltségüket nyilvánosan megköszönni * szívből azt kívánni, hogy a magyarok Istene igen igen sok ily buzgó fériiut adjon u hazának, mert csak ily, szellemük é« állásuknál fogva kitűnő és nagy tekintélyű férfiak vannak arra hivatva, hogy nemzetünknek zömében is testté érleljék nagy Széchenyink ezen igéit: «ALgy»rország nem volt, hanem lesz"!
UOSENBLÜH LAJOS, községi néptanító.
Keszthely, iiiájtia hó 1873.
A .Keszthelyi Női Dalkör\', mely ezelőtt pár hóval alakult, folyó hó 24 én tartá férfikar közreműködésével első dalestélyét,melyről mielőtt szólnánk, vessünk annak német műso-rozatára egy futó pillanatot.
Ha a műsorozatot végig nézzük, csodálkozásunkat kell kifejezni — do többek előtt megütközést is szült az, hogy o fiatal dalkör első fellépése alkalmával azon hazának, mely ben született, gyermek éi ifjúkorát eltöltötte, s máig is földét tapossa, nyelvét a műkorozatból majdnem egészen mellőzte a azt nagyobbrészt német darabokkal töltő ki.
Tekintsünk a-szomszéd Bécs, vagy bármely más idegen városba, s tegyünk kérdést, vájjon az-e helyeken létező, a benszülöltekből álló ily féle dalkörök, vagy egyletok inűsoroza-tában fordul-e rilő csak egyetlen oly darab is, mely hazánk nyelvén, t. i. magyarul volna írva? Lehetetlen mással, mint nőmmel felelni. Tehát egyedül mi szégyeneljük magunkat, mi vessük meg a küszöböljük ki Ily nyilvánös elő-
adások alkalmával nyelvünket b osoréljük azt fel idegen nyelvvel? Ha ezt tejfgfeJUk, akkor nem vagyunk érdoinesek a szép magyar névro.
Nein tudjuk, s nom is akarjuk vitatni, kinek indítványa volt az, hogy némot darabok tanitassauak, do hiszszük, hogy valamint a dalkör választmánya, ugy a működő úrhölgyök is — kiknek részo tiszta magyar ajkú, jövjJro nagyobb gonddal fogjál anyanyelvünket pártolni.
Térjünk most már a torembo. Az , Amazon" szálloda nagytermo zsúfolásig megtolt, s azt a jelenlevő hölgyök egész virágos-kertté varázsolták. Oly virágos-kortot képezett ugyanis n terem, amelyben mindönki kedvo szerint választhatna — ha. a vúzoiiválnsz t. i. megtörténnék.
8 órakor jel adntott a kezdésre, a okkor az e czélra készített állványon a működők megjelentek.
Keszthely szépeit láttuk itt, kiket az egyszerű fehér ruha, n rózsaszín és kők jelvény — mely őket haugszerínt megkülönböztető — még szebbekké tett.
Az éneket az összes kar kezdő meg, a a siker, melyet a kar foliijutato.lt, annál is inkább felülmulá \' várakozásunkat, miután hallottuk, hogy a működők legnagyobb része egyetlen hangjegyet sem ismer, s n karmester — kinek főteeudéjo lenno n hangjegyeket betanítani, ezt mellőri, holott jól tudhatná, hogy gyümölcsöt csakis akkor lőhet szedni, ha a mag elvetve, s a kikelt vadoncz nemesítve van.
A 2-ik darabnál hiányzott az összhangzat, mi egyedül anuak tulajdoniiható, hogy előudók a hangjegy ismeretre nem taníttattak.
A zongora játékok — bár a zongora igen elvolt hangolva — s a szavalat igen jól sikerültek.
A dal vótfeiiívol virradtig tartó táncz következett. Neti találjuk helyén azt, hogy a dalestély zongorajáték-, szavalat- h más eftVIé-vei legyen összekötve, valamint azt sem, hogy a karmester a polgári dalárdát a férfi-kar beválasztásánál egészen mellőzte.
Az olsőt azért nom, mert ezáltnl a dalestély szokott alakjából veszít, sekkor adalcsiély helyett hangverseny elnevezést jobban megérdemelne. A másodikat pedig annál is inkább nom helyeselhetjük, miután a dalkör és dalárda közli szorosabb viszonyt ismerjük. Nincs ugyan kifogásunk a közreműködött urak ellon, do tudjuk, hogy a dalégylotnél, amely már 4 év óta fennáll, tagjai a hangjegy ismeretre annak derék, s Ügyes karmestere által taníttatnak, szintén találkoztak volna oly ogyénok, kik szívesen közreműködtek volna. Kelkérjük a női-dalkör karmesterét, hogy a két dalárda közti kölcsönös egyetértés tokintotéből, jövőre a férfiú dalárdát no mellőzze, inkább a közreműködésre felkérje; ezt nemcsak az illem, hanem azon minden szép és jóért nemesülő eszme megvalósítása is parancsolja, mely a két rokonérzelmű dalárdát egymással összetűzi. 11a pedig a karmester ezt nem teszi, ugy maga ád alkalmat ama szerencsétlen súrlódásnak, mely nem a dalogyletot, hanem az ilju női-dalkört melynek tagjai közt az már — mint o sorok írói a hallotta — úgyis kiütött, tenné, foktetnő sirbíj. — t—.
, Hírek.
— Jelentós. Nucsgez- Józsof, Zala-megye elsö-tanfelUgyelóje jelenti, hogy má-
I jus hó 31-én Zala-Égerszögön másod-taufol-I ügyelő úrtól az ügykezeléshez szükséges iratokat átvette, és hivatalos működését ! június hó 1-én Nagy-Kanizsán már megkezdette. Lakása ós irodája .Pesti utczá"-ban, 89. szám alatti házban, van.
— Tanügy, A nagy-kanirsai ov. oleiui iskolában a nyilvános próbatét f. hó 3-án több tanügy barát jelenlétében tartatott inog. — A tanulók nein kellő bátorsággal ugyan, do mind amellett dicséretesen feleltük, üdvözöljük t. Szilvágyi Gyula lelkész és tanító ur bomutatott szakképzettségét és buzgalmát I
— Csekély jótett Is Üthet nagybecsű. Kinek szive ne telnék el ürömmel, midőn látjn, hogy korunknak az anyagi érdekeket lázas ön-haszonleséssel hajhászó szollemét a gyermekek kezdik megszégyenítőm, Ez történt nem rég Zala-Kgerszegon. Ugyanis Háry Piroska, Kisfaludy ltózsa, Hubor Koza, Donaszy Imre, Hűbér Gyula és Tohy Elemér dicséretes buzgalom-
I mai adtak elő egy kis színdarabot, melynok \' jövedelmét (2 irtot) előleges— iníndon befolyás nélkül tett — közös elhatározásuk szerint a helybeli kórház javára ajánlották fel. A dolog magában véve bár igénytelennek látszik : mégis mint a gyermeki önzetlenség szép példája, megérdemli, hogy e lapok tisztelt közönségének tudomásárajusson. Nevelje Isten az ártatlan gyermeki szivokben a felebaráti szeretet ébredő csiráit a jótékonyság bőgyümölcsü fájává I 0.
— Báthor Oéz/l s családjának^-sÉo-\' inóru esetéről már többször omlékeztünk meg, részvéttel közöljük most már a borzasztó eseményt egész részletében. Az Eszéken megjelenő „Drau" á9-ik száma Iukey Jánostól hoz egy levelet, moly leírja a megrohanásl és a kegyetlenségeket, melyeket szlavóniai rablók,közolébb rokonságán elkövottok. Kényes illustrátiójául szolgál ez nyomorúság a hazai közbiztosságnak. A levél minden sora borzalmasnál borzalmasb dolgokat foglal magában: Dáthor Géza sógorom, úgymond lovéliró, egy idő óta családjával a Jankovicsfélo birtokon, Belínczőn időz, mo-lyot bérben tart, május hó 2-án a ház ajtaját elfeledte bozární.a cseléd. A háziasszony, Szidónia nővérem, Viktória .leánya, sógorom anyja és óu ép az estelit végeztük, midőn 9 órakor egész csendben három szlavón pór noküuk szegzett fegyverekkel lépott az étterembe s pénzt kövotelt. Tudtul adók, hogy bántalmazás nélkUl is hajlandók vagyunk a kívántat megadni; bánom ók azórt tovább fonyegotóztok és megkötők kezoinkot. A megjogyzósro, hogy ez elővigyázat fölösleges, egyik rabló ugy mellon csapott fogy verővel, hogy majd egészen elállott lélegzetem. A hölgyekot is lökdöstök, ütlegelték, és miudon kitelhotő módon bántalmazták. Alikor a haramiák egyike jó miudent összora-kott, akkor ismét egy másik szobába azállitá-nak ős kövoteltők, hogy mindent felnyitogassunk, melynok megtörténte után pénzt, ékszereket stb. eldugtak. A cselédség már megkötözve volt a konyhában, hol ismét követolték, hogy minden rojtett holmit előadjunk, mert különbon meggyilkolnak. Ez egyébiránt el is volt határozva, csakis a köztük levő kiszolgálj katonának köszönhetjük, hogy a haramiák az
első porcznkMii mindjárt meg nom gyilkoltuk. A motozás végbemente után a gazok logna-gyófbja, egy. nórllidrgos paraszt fölgyürközvo ueklrohaut nővéremnek és kínozni kezdő, így gondolván, hogy még sok mindenhez hozzájuthat. Mii/ kínos volt nézni o szörnyű jelonetot, at lo nom irható, én, ki így is segíteni akartam, ujabb ütlogeket kaptam merészségemért. A rablók kis húgomat ugy a földhöz csapták, hogy azonnal elalélt. Krre némileg meglágyultak a kogyotlonok és az anyát odaengedték gyermo-kőhoz ós növéremot megszűntök fojtogatni, megjegyezvén azonban, hogy a legkisebb zajra milidnyájunkái főbo lőnék. Később az előszobába parancsoltak, hol öten nővéremre aközben reánk is szögezték puskacsőveíkot. Es itt következett a legiszonyúbb . jelenet, mely alig két porosig tartott, a egész örökkévalóságnak látszott. Nővérem azt hitte, hogy végérája ütött, mikor egyszerre a rablók lebocsátották fogy verők o.t 8 sugdozni kezdtek. Ezután a szabadba kellett kimonnüuk, hogy pínczébo vezettessünk u nagyobb zaj kikerüléio végett. A pinezőbe érve a jnagtis rabló, ki darab ideig a boros pnlaczkok kai volt elfoglalva, ismét nővéremhez lépett, föloldd n kötelékot, hogy most már hátrakötözzo közeit, azután földhöz csapá, fojtogatá éa mellére térdelt, nővérem végső sóhaját gondoltuk elszállni o rémitő kegyetlouiő-gok alatt. Hanem ki képzelheti a rémületet, midőn gyámoltalanságunkat láttuk és észrevettük, hogy a rabló gyertyát gyújt ős az égő ka-nóczczal nővérem szemét kezdő porzsolni. Kis unókahugom látva ez ijesztő dolgot, odafutott nővéremhez és ezáltal ololtá a gyertyát,mélyet a rabló ismét meggyújtott és most már haját rs homlokát kezdő perzselni a szerencsétlennek. Iszonyú kínzás, molyhez nincs tolt, mely loirja! — A kis leányka ismét anyjárn vető magát, inire ő is ütlcgeltetottsén, ki védelmezni akartam, orős csapásokkal lakoltam. Végre a vezér elővevő övéből revolverét 8 homlokára tevő már úgyis halálra gyötrött nővéromnok^ős is mét pénzt kövotelt. Hosszú tanácskozás után azt parancsolta, hogy koljen föl, de a teljesen ellankadt szogny nő csak mások segélyével volt képes ismét lábra állni. Ekkor kezeit ia föloldozták, sógorom öreganyját borral is kiuálták, sőt italt ajánltak nővéremnek is. Ez ójiol tizenkét óra után történt. A hölgyek kulcsolt kezekkel köszönték a kínzás meg-/.ltutetését, miro a magas rabló naivul megjegyzé, hogy bocsássa meg nővérem az udvariatlanságot melyet irá-nyábau elkövettük. Csakhamar ránk zárták n pinezoajtókat és elhagytak ; magukkal vitték egyik szolgánkat,; kinek meghagyták, hogy csak pár óra. mu\\va bocsássanak ki. A haramiák körülbelől 4000 frt^árut raboltak pénzben és egyebekben. Különös előszeretetet mutattak a magyar öltözotok iránt, molyoket ugyancsak megdézsmáltak. A rablófőnökön mindig egy magyaros nófolöltő libegett a rémséges műtét nlatt.
— Mari sáliból irják : o kis városban, melyet több módos, vállalkozó, erélyes kereskedő lakja, mégsem találkozik tgy kalmár tem, ki csak a logcsekélyobb mérvben is részesült volna a lözsdo szédelgésben, Igy tehát Mafczali tökélotcson mentős ily veszteségtől. Dicséretökro válik szolid eljárása ,-iz ott való koroskodolmi világnak I
•— A vetésekben igen sok kárt tesznek a mezei egerek, -itt-ott egész táblákat megsemmisítettük már.
hoz, moly bon irá, hogy hazájába visszatér s hajóját leszereli s csendben kívánja életét tölteni.
A marquis s környezői örömmel vették e hírt. Az agg Jocelyn mindennap elballagott a kikötőbe, de hasztalau. Egy éjjol három lövést hullának egymásután. Es jel volt, miszerint a Luggor szerencsésen megérkozott a kiköftbo. Az egész vár talpra állt. A marquis lóra ült, s egypár cselédje kíséretében Ponmarkba lovagolt szeretett tostvérőt fogadni.
Másnap röggel látjuk mi a boldog családi kört az általunk már jól ismert köny vtárszo-bában együtt. Avonne férjével suin hiányzott közűlök, hová a szenvedés együttes átéléso erősön lánczolá őket.
A marquis ő»s volt ugyan, de azért tekintélyes arczkifcjezése benső megelégedettséget mutatott. Júlia még mindig szép és érdekes teremtés volt. Avonne kodves és habár egyszerű parasztloányként noveltetott fel, arezbőro finom fehérségű és bájoló volt, míg Marcolot alig lehetett megismerni részint az idők súlya, részint a szél és vihar r.ieg\'visolék.
Reggelizés közben Marcof olkozdő beszélni. miszerint Messinában való tartózkodása alatt osotlegosen egy oly történet nyomába jött, moly mindnvájokat közelebbről érdokli, s eddig titok leple alá volt burkolva.
A beszélyünkben Ismeretes gróf és lovagot t ornlltó, kik magukat Mária Augusztinn testvér- ; eínek adák ki. Sejtették ugyan, hogy nom gazí testvérek, do Marcof sommi szín alatt som \' tudta meg a valót. •
Marcof azon szegény asszonyt, kit C\'ala- -bríában a rablók kösül megmentett és.egy mes-•inai magánytébolydába adott volt, vélotlonül j me|i»moré, utána kőrdtaősködött s ogy ottani ■
orvos nejénok találá fel. Amit egykor Marcof-uuk nem tudott elmondani a szegény nő, most elmondá anélkül, hogy tudta volna, miszerint Marcof testvőrje logelső férjének ltonan Aiar-íjuisnak. Mária Augusztína mind a kőt fivére «lhngyá Kranezíaországot a Olaszországb.i költöztek, hol több éven át éltek, honnan vÍh./.h-akartuk térni hatájokba, Mária fivéreknek i\'aon szerencsétlen ötletük jött, hogy előbb a eulab-riaí hegyekot tanulmányozva keresztül utazták. Itt a rablók megtámadták s ama két megölt ifjú, kiket Marcof látott is, testvérjei valának. Öt magát pedig a nemes kupitány monté meg.
Idősb testvérénok szokásában volt, mindent, mi velők s családi Ügyeiket érdeklő, roo-deseu naplóba vezetni. E napié lovolei s papírjaival együtt egy kis szekrénybe lóvén, a rablók kezébe korhlt. Ezen papírok nyomán éltek Diego és ltáfael, mint fivérei Erancziaország-ban, roidfn rablóbandájuktól ol váltak. Könnyű volt nokik ltonan Mar<|uisval kötekedni,\'mivel igazi testvéreit első nojénok sohsoin ismerő.
— Sejtottom, hogy játőktárgya vagyok o két nyomorult csalónak . Es Mária Augusztína? tevő hozzá egy tekintetot votve Juliára.
— Mária Augusztína megbánta hibás lépését s megbisa ongem, hogy bocsánatodat nyerjem ki részére, midőn megmondám neki, hogy testvéred vagyok. Kiállott szón védései 8 szerencsétlenségei, ugy előkelő családja iráuti tekintetből t pápától engedélyt nyert a férjhez mouotolro, Vr* közét nyujtá a mostani férjének.
— dm azon asszony, ki magát, mint hal-Iám, Mária Augusztinának adá ki, Horinózának is neveztek, ő volt? kérdő a mar<|UÍs.
— Az ogy nápolyi nő volt, ki kábító szépség s rendkívüli hasonlatossággal birt Mária
Augusztinához. Eletét o kőt csalóéhoz kötötte s ezek szeszélyo szorint kellő működőié. Mint Mária Augusztína lépott fel mindenütt.
— 8 mi lott belőle ?
— Áldozatja lón ő is a píllunntnak, s ido Carfor hurczoltatá.
Komoly csendesség állt bo.
— Fülöp, mond végro Marcof, egy idegont is hoztam magammal, ha mogengeded bevezetem.
A marquis feszültön nézett testvérére. Es az ajtóhoz lép, mosolyogva eltávozik s nohány perez múlva egy fátyolozott nővel tér vissza.
— Kodves testvérem, szólt Marcof Ünnepélyesen. E kogyonczemnok fogadást tettom, ismerem nemes szivedet, s tudom, hogy ígéretemet nom fogod megsemmisíteni.
E perezbon felemelő a hölgy fátyolát s a marquis lábaihoz borult, megragadva annak közét. \'-a
— Bocsánat, bocsánat! zokogá hozzá.
A marquis egy porczig néma lott a meglepetésben.
— Mária Angusztina I ie vagy ?
— Igen, ki oz utazást bs\'upán azért tövé, hogy tóled bocsánatot kérjen, mivel megbántott, megsértett s o vád örökké, szünotlenül gyötrő, kínzá. . . .
— Kelj fel, kolj fol oh asszony. lágyon feledve miudon, mi közöttünk történt. Iston mindnyájunknak megbocsát, mert hibáinkért keserűen j^)iődi{nk, szenvedőnk I
tWge.)
líügy emberek életéből.
Cervantes Mihály, a „Don Quixotto* ro-gény ünnepelt költőjo, hosszú időig kórházban feküdt, s az országúton éhen vcsz^M d.
i\'lautus, — a híres római vígjátékíró, kitől még mostan is birunk 180 gyönyörű tréfás vígjátékot, egy péknél szárazmalmot hajtott, hogy mindennapi kenyerét megkereshesse. Ez a jeles Marcus Accius Plautus.
Tasso, — a .Megszabadított Jeruzsálem" halhatatlan írója, oly szegény volt, hogy ruházat hiányában hónapokig ki nom mehotott a szabad légre és azelőtt való nap halt meg, midőu VIII. Clemens pápa elhatározta, hogy szobra a Capitoliumban nyilvánosan megkoronáztassék.
llutler Sámuel, —a „Iludibrásás\' víg hősköltemény szorzőjo, míg olvasói művein ka-czagtak, addig ő egyetlen falat konyér hiányában halt meg.
Camocns, — a „Luziado" lelkesült dalnoka, ki költemény(<it saját éloto veszélyeztetésével, úszva, s a csomagot kezében a víz fölött tartva, mentotto mog ogy hajótöréskor a késő századok számára — idogen világrészbon, mindenkitől elhagyatva, kórházban halt meg.
Danto Alogbiéri. — Olaozország legnagyobb költőjo és büszkesége, a ,l)íviua Coma-edia" balhatlan megteromtője, szülővárosából számüzotet, s ltavenuában egy kolostorban ingyen lovessol táplálkozott.
Ostway Tamás, — Anglia ünivepelt »zo-morujátékirója, egy bűzhödt kamarában, egy csomó nedves szalmán (>dta ki lóikét.
(Folyt, követkeilk.)
Jiokody Antal sziqtársulata I\'oMofiy- i liól Keszthelyro jő B már.juuiun l(Mu itt kezdi uieg előadásait. A társulat a vidéki erők lopja- 1 vábél lovon szervezve, Pozsonyban igen »z«;|> » dicstSrutos sikort arattuk s igy Koszt boly város kozönaég\'o szivasen üdvözli körében s inogva,-gyünk győződ vo, hogy kitelhető mérvben pártolni is lógja.
— A budapesti kir. főügyész Sonwiior * l\'ál kir. törvény«dki dijúokot a Csáktornyái
kir. ügyészséghoz Írnokká nevezte k"i.
— Kádas Jtudolf, kir. tanácsos és győrtankerUloti főigazgató gr ő nagysága tegnap, junins 4 én a déli vonattal Kosztlí olyról Nagy-Kauizsára érkozott. Szívélyes .lston hozott*-tal üdvözöljük!
— A tavaszt vigalom, moly f. hó 3-án .Város erdő\'-ben a főgymnasiumi ifjúság által tartatott, igen kedélyes és látogatott levén, alkalmunk volt nemcsak városunk-, de a vidék diszkoszorúját is látni. Ugy látszik, u természet is gyönyörködött e szép társaságban, mert egész délután n leggyönyörűbb napfény volt, molyt a bájos éj követett az ég csillugozreivol. Méltán megérdemli a rendezőség elismerésünket és köszönetünket. A lánczvig-dom éjféli 2 óra után ért véget.
— Zala-lfyei\'nxv(/röl következő sorokat vettünk: A „Z.-8. Közlöny• o*évi 38-ik számában Bnksán május 1-jéről keltezett, H. U. aláírással közzétett levél, inolynok — igénytelen személyemre vonatkozólag, durva mogtá-madását válasz nélkül nem hagyhatom, rományiéin, hogy tisztelt szerkesztő ur becses lapjában bolyét ád ez önvédelmi pár soraimnak ! Nori> tudora, ki és mi lehet az bizonyos li. 0. ur; de annyit igenis tudok, hogy rendkívüli érotleu gondolkozásának kell lenni, ha még annyi ilíointudománya sincs, hogy arról, kit nemjismer, kivel soha és sommiféle ügyben nem értekezett, minden józan és helyes alap nélkül igy nyilatkozik: .Miféle érdemek lőhettek átok, melyekot a szabó műhelyben jobban lehet az utbivtosi állásra szerezni, mintsem a mérnöki foglalkozással." Vagy tán B. G. ur azzal ért egyet, miszerint az oinber a bárónál kezdődik? Szegény gondolkozás! Aztán minő megörökítendő óhajtása vau J3. (i. urnák, hogy vonja vissza főispán ur ó méltósága az én kiue-veztetésemet! Hát annyira sülyed li. G. urnák sielloine. A t. lí. U. czikkiré urnák rüvi-den csak azt válaszolom: hogy olvasgasson egy kissé többet, hogy a inult század sötét ködéből kitisztulva, a társadalmi életről tisztább, művelt emberhez illó fogalma legyen. Ha u müveit Amorikában a köztársaságnak nem derogált egy iparost elnökeül megválasztani, ha itt mogyénkbon notn derogált a tisztviselők sorában már több iparost felvonni, ugy 1.1). G. urnák som derogálhat az én kinovezésom, továbbá, ki milyen jó ruhát készit önnek, olyan jó utat készíteni mindenesetre képes losrok 1). G. umak! (Jáspár Ferencz.
— Kővetkező sorokat kaptunk : „EI-mégyss a világkiállításra, liccsbo?" ,Dehogy megyek, nem engedik financziáim ! Drága ott az élet: egy darab hus 2 frt T>.0 kr., egy pohár sör 25 kr., egy db kenyér 12 kr., 1 szék elhasználására ha elszánod szegény fáradt magadat, jön egy srép kisasszony és a legcsábítóbb mosolyával mondja:,Kérek 10kft, hogy kipihenni méltézUtott.\' „Hm, oá mégik drága hily." Kanizsa nem szokott hátramaradni a nagy városoktól, ha arról van kérdés, mit teremthet a a szorgalom, de vigyázz tó élénk kis város, a drágaságot is készülnek olőidézni bernied, talán tudtod nélkljll Múltkor korul gőzvonattal ér-
kezvén, ott sétálgattam a piaezou. Jöttének be a falusi asszonyok, élolomáruikat lerakván a térre. Legott egy női nép noki rohaua az áruknak, mintha csak raj Iwtt volna, tetszéssel szemléltem o fUrgönczségot. Csak az tünt fel előttem, hogy e vásárlók korául som hasonlítanak a hi-jes, szép, csak Zalamegyében található csinos tormetfi, piros arczú szolgálókhoz, molyok hegyes kordován csizmáikkal tapossák a kani\' mi járdát, kenuk bolt hordván a nagy konyhakosarat, hanem őzen vásárlók oly ránezoí. aszalt alakok voltak,milyeneket á bécsi Sebül-mannsplatzonUtui, rikácsoló hangon kialkudák a sok csirkét, ludat sat. Do nem ám, hogy konyhára vigyék, hanom ott helyben letelepedőnek vásárlásukkal, és áruba bocsájták azokat. Most már nagy visszatetszésemre értém r a dolgot. Mert irno inegérkezének a kis szakácsnők és a családanyák is, és persze dupla annyi áron megvásárlák az iizérkodő k o-rypléáktóla baromfiat, mint amennyiért ezt a falusi oladóktól megkaphattuk volna. Egy szegény családanya, ki tohát vasárnap kis csirkével jól ukarja tartani családját, amazok párját 50-, egész (il) krr.il drágábban tizeti, mint tizette volna, ha az ott való iiatóság közegei nem engednék az üzérkedőknek meg a vásárlást addig, luiglon a fogyasztók sz ükáéglotöket nem fedezték, — SromorA és fontos tény
ez, vegye szemügyre a hatóság, fogyasztó családok érdekében, úgyis oly nyoinék a kiadások, tűzzék ki délelőtti \'/i 10 orát arra, hogy eddig másnak, mint a fogyasztónak, vásárolni nem szabad, azon üzérkedő bélyeges arezokat. könnyeu meglőhet különböztotni a kiskonyha-cziezáktól. KizesséR\', meg drágán a külföldiek torinékeinket és terinesztinényeinket, de\'neiit mi magunk. Ajánlom ezt a tekintetes sznrkfH/.tő urnuki^jigy a tek. kanizsai elöljáróságunk is tigyofni(!be\\ Y.
-- Itövtd htrek. A székely-udvarhelyi ref. collegium kétszázados omldkünnepély<-t máj. 2f)-én tartották. A« ,lIhiou keresk. bank tisztviselői közt csak egy magyar van.-~ Hugó Viktor legközelebb meglátogatja hazánkat. — Ilnlz, zágrábi polgármester, meghalt;
— A postamester egylet Prágában ülésozik.— Verseczen a fagy 1, millió kártokozott. —r. Vidots János, orttiiggyillési képviselő nője, meg-halt. — Az egri éisok, Hartakovics Béla, meghalt. — Ssliács annyira látogatott, hogy előleges utánjárás nélkül nem lehet lakást kapni. — A* orosz ciár Bócsbe érkezett. — Kibesoo, oláh hospodár, meghalt. — A somlyai bor nagy hirnovot kapott a világkiállításon. — Szacsal-ban (Marm.) egy öngyilkos leány sírját három rabló kiásta, és egyik karját babonából levágta, azt turtva,hogy igy egy gonosz tettök sojön napfényre.— A Miklósy által hirdetett 60 aranyas népszínmű pályázatra 11 db érkezett be.
— Az oláh-apáti erdőcsőlt egyetlen lövéiro 3 farkast ejtett >el. — Amerikában oly gépig yermokokot állítanak elő, melyek sírásokkal a waggonokból messze kergetnek mindenkit, 8 igy tulajdonosuk kényelmesen utaz-hatik. — Mull héten l\'eston 200 gyermek született, és 205 egyén meghalt! — Toldy Ferencz és Franki Vilmos Olaszországba utaztak, levéltárak kutatása czéljából. — Ilg Auereporg n krajnai tanító egylet tagjai közé lépett. — A „Debreosen* egyik vozérozikko Doák Ferón-ezot bírálja és romnak nevez. (Oquanta spo-cies, colebrum non habes!) — A dunamelléki községekben a lovak közt kiütött a takonykér.
Ilyllttéi díttlii
Szerkesztői üzenet.
788. 8. L. Sopron. Igen köaaölíjllk » ssÍvís
.léko.íat,
734. .Szuper nyilt levelét Hobotboa csak *
hon kügttlhotjUk.
i3f>. It. l\'oiaony. A kívánt iveket kulin ktll-in <)g.
ÍStf. Dohronokrs J6vö »íimr» maradt. T.\\1. U. F. Zsli^Bgsraatg Igen sajnáljuk, hogy ,iátok köat vlntamaradt. Kniiiljdk |
7;)K. A balatoni göahajóiáai étikkel megkaptuk. I Tittl. 11. »udapo«t. Inlétkoddnk. 740. Hi. L. Galambok. Hocaánal, de csak rttyi-t köiSlhetjtlk.
711.\'liudapeil. Magánlevelet iruak.
742. Htrldíra. öilnto
743. Csáktornya. Jlsgíogjuk emliuoi.
744. Hi*p«tn«kre. Ai clüiustSk lapjai uálunk le»»n poitáia sdatnak, k.\'rjltk a« n|ánuá»4«t; l <-rai-nvo olvsitstnak.
. ----\'
Történeti naptár.
is 5. 1440. llunyady János egyhaugulug kormányzónak választafik. 1848. Jellacsics magát báni hivatalba igtatji\'. — 1810. Kossuth diadalmas b..v«\'nulása l\'estre. — 1801. az alsóház felirati pártja 155 szavazattal 152 ellenében győ; zött. —
0. 109D. Joruzsalem ostroma kezdetét vette. — 17U2.1. Ferencz koronáztatása Pozsony bau. — 1809. győri csata, a fraucziákkal. —11849. a magyar minis-terium keresstes-badat hirdet az oroszok . ellon.-r 1807..B*!rcsowszky pisztolylyal ló az orosz ozárra, l\'árisban. 7: Vlaií. Kr. e. Nagy Sándor szüleiéi-
• napja. — ÍOOO. II. Hákóczy György halálozása. 1848. a magyar szerb nép hurcz kezdete. I
8. 1791-Kou-iusko irtegveretése. 1849. a zsaudáráág bohoiatala. —1807. Ferencz-Józsof Magyárorézág királyául koronáztatik. - - I ,
9. OH. Nero keresztül szúratja magát. — 1707. az ónodi országgyűlés az osztrák dynastiát trónvesztettnek nyilvánítja.
10. 1«37. Kossuth vallatása, ukir. tábla előtt. — 1848. V. Ferdinánd király Jellacsics bánt lázítónak nyilvánítja. — 1808. Mihály, »*erb fejedelem, meggyil-
• koltaték. • í
11. 1072. Nagy l\'ét. r, czár, születésnapja. - .1848. véres katonai lázadas, Budup«eten.
Érték- és váltófolyam június 4.
o\'/o mtfuliques 07.90; ó% nemz", kölcsön 72.25; 1800-ki álladalmi kölcsön 100.25; bankrészvények 900; hitelintézeti részvények 209.--London 110.— ; magyar földtehocmoulési kötvény 77.—; tonesvári földtehorrnöntési köt-véuy 73.— ; erdélyi fóldtohormoutési kötvény 73.60; horvát-slavon földteherm antési kötvény —.—; esüst 109.75; os. kir. arany 6.28 • Napoleoud\'or 8.82.
■!*»£.. ■■TtWMmH
rvryllttér.
mr sm\\ SAMU,
• ékszer-árus, arany- és ezüst-műves, TESTIOíí,
Kirdly-utcau, 48-ik »t. Akdccfa-ulcxa wgletin.
Ajánlja minde\'ufélc, úgymint saját készi-telt kéíz munkáját, egyszersmind vési, öséril avult arany- é( ezüstöt, elfogad minden javítást, úgymint kő- éa érrainutszést, melyekkel legolcsóbb áron szolgálnád. Kapható nála kitűnő jóságú arany-, ezüst- & erajezi-órák jótállás mellett. >
Vidéki megreodelé«ek és javítások Ug- ■ gyorsabban és olcsóo számitUtnak. *
Miudenkinek különös figyelmébe ajánlunk »
I)r. Forty-féle altrtl&uos & E! B-T AP ASZ,
mely reildkivBli gyAg/etejr, elvála««tí, <rlel(i ó. fáj- ! •lalmat i-»illapit\'> Imlnta ill\\l li-ggyofaabb, tsgbido-aabk • v^y«*«riiiiii<l gyökero gyúgyulsu m«k"i«l kltlöunenifl bajekbau. - Jly bajok a totokg/ulladi«, l^goSburnl, li ü r k\' i; t-baruaiág, hártyáagyik (Croup-angliia) inindeuemG megn<rt<!a«k, harapás, ««nría, ■ vngát vagy úg4a Alul támadható libák, uieglorri-íáiok, ilsráaa- vagy luvbaiurások, konok-fokAlyek, autalok (cuntoalók) meglepS gyora rájdaloiu ctilla-pitáaaal — rBgaBIt daganatok, gÜroCk, táljrugok, pokol-var (varbuncultu puáfuU mallgna), mefkeményedéask, geii/edcaek, v4ik«t<-aek, minden ipiii^yb*l«gai\'<gek, gBrvílyea íékílyek, /agydaganat,njjférog, körBmin. .eg, vadbua, tagxivara, raont*r.á, kiúeaamiti* 4a megrán-\' duláank, helyi c«ú» | továbbá a aadlía folytini láb-fplfakadáauk it aobek, fájóa fekélyiett vanj- már g.nyva nSí mell. — flok nS már eairában volt aailS ráktól, — a kdlBnben .elkeidlhetlen 4l«tve»£lyat «el)í»ti mBlji«*k inellB«ó»4v«l ii egyeilUI \'rt\'én Jelea aebtapaaa lóomiáUta áltat tatnekfllt meg.
Végre a tcatbe teljeaea bemAlyedi biri»)H«f>U\'l •tálka, vagy daráu- ía mólifaláukjs caupán, oaen tapaxnak fövid idei haainálala folytán kni.yira clü-tilnik, hogy attitán a lealbüt kBiBnaégpacii aaabad k4a>el, aebiviii inStát 4a\' fájdalom nélkül köanyen kilnuható, mire a aeb (t/ógynláia nemaokár* bokn-volketik.
Kron mrgheet&lhetlen gyógj-axer, melynek jelea-aége leghilolaaebti egynek aaárnoa a klllönöa kivá-i\' natra bármikor (elmnuthaló bitonyitványai által mál\'j \' tugeu a Ivgíúnyeaebbeu oliaoiertoteU — rendkivuli, a IvgkdlBiinemnbb eaetekben megpróbált tiátáaáe\'ál fa lelitlnö aikerdáa eredmínyeinél fogva, melvek baainál lats által m4g ilnult bajokban U eléretnek, jó-megalapítóit 4a elterjcdelt hirét k4t«4gbevouhailann-\'
gasolja.
Kgy caoinag ára 50 kr., uagyobb caomag I frt, haaiuálati ulaaitáa»al egyült, poatán kllldve 10 krral tBbb. —• Kgy frtuyi £(.<siagu4t kisebb; a.állitmány
nem leljo\'itletlk.
Köipontl küldemínye«8 raktár: feitso Tíiík József gyógyaaería* urnát király-utcaa 7-ik a<á.n alatt.
Továbbá kaphatók : N.jy-Kanljaán . W^JOITS JÓZSEF urnái. Pakson: Malatlnaaky H. - Pá sstt] Hipáoa J. — Simeflen: HUmboraaky. Si.-Feh»rvá* .-ott: llrauri \'J. — Siombsthslysn : l\'illlcb K. Ví$jp.é«beai Kerencay K. _ Záfl»ibl)SB: Mítlbach 7.i, Sopiosbsn: lloek J.
A l. ca. gyógyaaerlaa 4a kereakedS urak, kik raktárt elvállalui hajlandók lennének, falaaólittamak/\' miaaerint • réaibeni ajánlataikat eion gyógyaaor k4a«l» lőjéhéa F0RTV UA8ZL0H0Z vximeave . Uudára, (lUc*. vároa, főutcaa, 6tH). »tám) bekUldeui aaivoakedjeiiek,\' ki megrendeliaekut ii pontoian teljeiit-
iV Vidéki béruteutei levelek áluli megren deléaek aa árúak k4aapéuibeni bekUMéas, vagy poatal utalvány vagy utánvét mellett Illatéul éa logpoutu-aabbau telje.aittetuek.
Felelős szerkesztő: Bátörfl Lajos.
| vállal
•) E rovat slatt köalBIUkért lolel.laaéget na*
s 33
J tiedé k*. . i a I v í i y f k d I f t a I. nji\' ,«nTln«k bi ^ l
J| A soproni leszámitolő-bank és nyugot magyar jel/ilov liitcl-baiik |
FIOKTÉÍÍEPE
NA.GY-K ÁNIZS AN.
> Mindennemű állam és hitelpapírok, állami elsőbbségi és fóldtoliermen-tísitési kötvények — arany s ezüst pénzeket vész és elad.
Pénzek folyó számlára és betéti könyvecskékre (>7e kamatra fogadtatnak el.
Kölcsönök házakra, földekre s más ingatlan javakra a legkedvozőbb feltételek-irhellctt adatnak. . ■ .
Pénztári utalványok bocsáttatnak ki, jpiclyck már a kiállítás utáni naptól 6*/, kamatoznak. ___ ^
^ V\' Tőzsdei megbízások a legjobb és legolcsóbb feltételek alatt telje--j 8ittetnok. ^
— ~ÉVrilék » *"*~^ síVé B yTk tril t sI íTtt >ir*v á l t » t ii\'s k b»
Ecacauar leiül xxgxxx mult.
valódi
(D07 —18)
kizár. srab. tisztázott
HALMÁJ ZSÍR-OLAJ
Mattkor Vilmostól Bdcsbcn. A legelső rangú orvosoktól lön megvizsgálva, ajánlva és rendelve, mint a legtisztább, legjobb- és természeti hatással biró gyógyszer mell- és tüdőbetegségek ellen, görvély-, bórkütegek-, mirigybetegségek-, testelgyengülések stb. ellen, melynek eredménye elismerésben részesül.
Üvegje 1 frtjávíú, agy nálam, gyári raktáramban: Bécs, BSckerstrasse Nr. 12, mint a birodalom legnevezetesebb gyógyszertáraiban és füszorkeróakode-seiben .valódi minóségben kapható; és többek közt a következő czégeknél:
Nagy-Kanizsán: üelus József gyógysz., Itosonfeld A llosenberg Ferencz kereskedőknél; Waraadon: U^Uer Sándor tudor, Lcllisz Kde lovaggyógysz.; Szent-Györgyön: Fibic A. 0. g/ógyszQrésziiél; Zala-Egerazegen : Isoó Ferencz gyógyszerésznél. A czlmek nómet nyolven kéretnek.
Auaserordentllch vorthellhafte
GLÜCKSOFFKUTE.
Glück und Hegen boi Cohn.
GruMne von sinalo llnmhurK K^ranlirte Űeld-liO((erl<\' vou fllier aMillon 2BOOOOThaler,
Dieae vortheilhalto (Md-Lutlorio iat dlfHinal wif derűin durrh Ofwlnn\'e bedruíriid vcrmehrl,
iio anthftlt nur 67,000 Looae, uud werden iu weuigen Mo-UBtoa in 7 Abtheilungou foiifpnde Mewlnue nicher *e-wóunen, uum 1 ieh : elit iiPUt-r Ki-oanei-llauptgewlnn eveut. 120.000 Thaler. •pociul Thlr. 80,000. 40,000, 30,000, *0,000. 16,000, 2-ma) 18,000,10000, 8-raal 8000, 8-tnal 6000, 0-u.al 4800, \'.13-nial 4000, 11-mal 8200, 12-mai 2400, 32-raal 2000, 8-raal 1600, Bö-mal 1200, 204-wal 800, 3-tnal 600, 2-raal 4H0, 412-mal 400, 412-mal 200,10 mai 120, 472-mal 80. 19800, mai 44,22830-mal 40, 20,8, 0, 4 A 2 Thnlcr. Dia Gewinn-Ziehung dor eraton Abtlieiluug i«t Xiullich aufden
18-ten und 19-ten Juni d. J.
fottgeatelit. Ea koatot lili rxu
daiWanie OrUlnwIlooa nur 3.— Old. O. W. daTlalbe do. V nur 1."/, Old. O. W. da. vlertel do. 9 „ur-^.80 Kr. O. W. und aendo ich ditwo Orlginal-l.ooHe mit KeKlfrungH-wappru (nicht von dcu verbotonen l\'romesaen uder Privát-Lottorien) geguu frniikirte Kiuaonduug de» BeíraK"\'* aelbat nach den miferiitiMen <ii\'K<-ndcn den gcelirten Auftrag-Qebaru fcufort «n.
Diu wiulliobe ZieliunKHli-.li- und
die Versendung der Gewinngeldor
erfol^t aorort liach der ZlcliUiiK au jeden dor Betheilig-ten prninpl uud ternchwleKP".
Moin Oi«chUft iat bokanntlicli ilan Aeit*-*te uud AUergUickllchMte, indeinbel tnir IMIielliy., achon dio yrÖHHtfln Hauptyeiolniie vun Tluilcr \'\'\' J,000, 60,000. 60,000, 40.000 25,000, 20000 aohr httutig 15,000, 12,000 10,000 Tlmler etc.etc., inul Jünffut in don Monaten Kor. u. Der. r. J. ataltgolinbten Zieh. die Qe*ummt-Sutnme von ilber 100,000 Thaler laut tlmtlichen Gewitmli*ten bet tnir (/ewonnen fűiben. (1069—1)
LAZ. SAMS. COHN, in H.imburg,
Haupl-Comptoir, Bank-und Weclmelgeachttit.
\'Pályázati hirdetmény.
A nagy-kanizsai községi iskolaszék a felső népiskolánál megürült tanári állásra, mely 800 ft évi fizetéssel van egybekötve, pályázatot nyit.
Felhívatnak tehát mindazok, kik ezen állásra pályázni óhajtanak, hogy kellőleg felszerelt folyamodványaikat folyó 1873. junius hó 16-ig az alulirt iskolaszéki elnökhöz bc-küldjék.
Kelt Nagy-Kanizsán, május 31-én 1873.
Darás Zsigmond,
(1068—1) elnök.
• A maga nemében egész Európában •
a legnagyobb, több oldalról rendjelek- • 12 íremmel kitüntetett
FOGL E.-Í\'éle
első és. kir, udvari fehérmíiek gyára
^ BóoHtien,
« lli.klár:
25« nriahilf. UnupIntruHHO 25,
® rarly saoroa írtelemben vett ssllárdaága • minden darabol, ni-
2 mohban látható árah, a gyártmányainak roppant roírvG elóál-
• lítiaa által mir annyira vitte, Kogy a nagybani kivitelt, valamint
• a kisebb réasletekbeni eladáat lllettíleg semmiféle kérkedj ke-^ ríakedS Altul elérketöt, eieníelfll telies jótállás mellett rendkit J vSlileg olcsó • legjobb minSiíjfil árueaikkeket nyújt • biztos\'-
• t. es. vevSiuek.
2 IV levélbeli kivioatra a mignudelíaek tgitt Magyar-
® g/arornigra gyotian t• Jtontoaau eaahnaBltetoek, a a nem tetl-h«< ili« darabok »i«»«w,4tet
ingol cMfTon-lagtk gallírral andkill, aaebbek, mint * viaic ingák (lavilbali magrendeltac n*l a nyak kOrnyHIelmirtíkani denkor megkívántatik),dbja 1 frt Hű kr., 2, ».60, a—3.60, a l»K« noiabb • leggyakorlatiabbak.
Rumburgl vállon fMiagek, (a
uyakmárlek DegklTÁntatik) S », 4, 6, 6 frt a legjobbak.
QalUrok, legújabb mlut v I tu-ciat ára 3 - i frt (nyakm. míg-kleánUUk.
Férd uyakravaJik ragy talon oyakkötók dbja 75 k.. 1, V, 3 írtig aleiulabb.
, 1.60,:
Oyapot ofléazaéfll ujjaaak (Jj
ken) i, 8, 4írt, •elyeaibSI G-írt, kOdmSnSa vagy •aürölt lábravalók S, 3—4 frt (rád a ko< »ány ellen.)
Hil vAuoa-lafltk, almák 1.60
8 frt, duóm hur«kvairáe»al 2.60 kr., ralamlnt irájcil forma, uj mluU, blmiiiiel 8., 3.60 4—6 frt, ngytainte legflnoniabb rumburgi Tácaobingek bimaáiael it calukí-»el 8, 8-10 frt.
H«4ft ragy ttlIlageK hoi»a uj. ja| SMkr., Ili ina eltel 6-7 frtig. N4I lábravalik, riaaon perkál, barcbetbSI 2., 2.60—3 írtig,
hlmaáaael.
Nól alsó izoknyák perkálból v. Unom barrh tból 4 frt, himaett ■tttlel 6. G-H írtig, uaiálylyal vagy diaieitflaetliea. Nttl barlinyák «agy férfi kapák, tuo.atja 6, G,1U írtig a legflnomabbak
Nól fűlik, ÍUiBre (a derák kOr-uyUletmérlí-ke inegkivántaHk) 8, 4, 6 frt.
váizonziebkeadi i.W>
2 frt, nagyobb » Huomabbak \'J.M,
8.60, 4, 6—8 frtig.
1 tuciat ozirna batlazlktndó 6, 7 9 — 10 frtig a legfinomabbak. Aiztal- ragy törülkizö kendók rxatja caak 6, 6,7—9 frt.dam.
] aizlallcdtik vászonból 6»z«-
■ ilyro (1 abroaaaaal ahoa 1118 kendSkkel) 6,6, 8-lOírt, 12 ««e-gegyaaer annyi, llaea ágynemű, darabja
7,8,9—10 frlig
80 röf íehíritett kézi fonálvá • zod, • dupla ctirnából lebáritet-len 7.&0 kr., 9.60, 10, 18—16 frt-igen ajánlható. 10 r«f •/, •»*!«• rumburgi vá-szol, dbja 12, 13. 16—18 frt.
40—42 rSí kllllnd lakáol-Vá-azon (linóm ágyneműm ragy 12 nSi Ingre) 14, 16, 18,22-24 Irt, 48 rSf brlgal takáoiváazon 22. 80—35 frt kitflr.Slag aaip.
H(l pongyola vagy éli ooritttok legfinomabb chlrtlngbBI 2., 2.60,
60—64 rSfhaionlithaUan jóml-nSeégtl rumburgi vagy hollandi ««el 8., viizon (kíalíonat i »/4 aaíle.) 30,
----------36, 40, 60-60 frt.
LEVÉLBELI MEGRENDELÉSEK (bármely nyelven Írva) a vi-díkröl kóaapána bekllldf-ae vagy utánvót í» jótálláa mellett gyor- é poptoiao eaikdaOltetnek. 0
A megrondrJíil.levelek ekkóp otii-.aoudSk : #
H POGIa, Wien, k. k. Uoflieferaut, • (Mariahilferatrasse 25.) Z
60 írtig terjedO bevátárláanál 1 himvitt nOI garnitúra riadá- ® tal adatik.
*Me»Ml»i8|>af ■nitMtaataBBaa
A
valódi
>. aaab. legújabban S Felaíge által kl-váluággal kltflntelelt, aa orvotl kariéi megvlzlgált, a alke-reanek Ulált eierfjlek^pen kipróbált titkoa aaer a patkányok, házi » nuei egerek, vakawlok <» avábok teljét kl-irtáaára, (melyet aokfeU megpróbállak hamiaan utánoanl a árulni,) hamlaltlaa ininCiógben
Nagy-Kanizsán ROSENFELD ADOLF ar
eakedéaíben, Heiten Hchneider O. Llpót-utcaai kereakedé-
(996 .3
• ében kapható. Kgy nagy bádog 1 frt, kla bádog 8< Kgyei bádog inegrendeléaa la utánvótel mellett gyoraan telelik. \'
fagybé-
jaa
Ugyanott kapható ozllron kenóoi egyedüli lyagok í« tyukazeni ellen, egy tígely í»0 kr. Kivonat ogy, napouta érkoíő hasonló dicaiSrő-lovolokből: Síiveakedjók nekem iámét 0 adagot aa Pn a r c a n u m j á-búi küldeni, mely magát itt fényeien Igazolta.
Teljea tlaitelettel,
Batthyányi grófné.
8o eben erachlenen die 33. Aufl dea weltbekaunten, lelr-reichea Iluchea
Der persönllchc Schutz
Kathgeber f. MKnnar jaden Altara von LaurentlUI In Umachlag veraiegelt,
........ Illlfe und llellung
(20 j I h r I g e Krfahr
K>) v
Scwiíclie-
zuilándin \'le. m X n n I. 0 e a o h la o li t ., N o r v e n I e i d e n ele. den Folgen zerrOllender Onanlo und geiohleohtllcher Exoeite. — Durch jade 11 u o h b a n d I u n g In W I e n von 0 a r I P o h a n, Wollaeile 80. iu beiiohen. Hrels 3 fi. 30 kr. mit 1\'oaUendung 2 fi. 40 kr. — Vor don Naohabaungen nnd Auizilgen ihalnea Iluchea,— ki 0 inon 8 u d a I a o h r I í t e n, dia untor den Tlteln Jugend-íreund, Helbaterlialtung und XhallohM, (augeblieh in fa bolháit b o h a P AuBagoa u. mit andoren plumpen Aníachneiderel* • n) Iu den Zeitungén drelll nnd marktsohroltrllDh angekllndigt werden —, wlrd woLlmeinend gjwarnt. Dahcr arhto man daiauf, dia o c h t e Anagabo, dio
Orlglnal-Autgabe von Laurtnllut
au bekommon, welche olnou OeUr-Band von 282 Kelten mit
In SUliUtioli blld«l und miff
Namanaatempel dea Verfauier
Nota Bono. — Von meinom lluehe liogan berolU 4 Ueber-
d 1 a c b o n, r u ■ a 1 a c h o ii u n d 11 a 11 e u "a o b e n), \'— Welche glelrlifalla durrh drn Huchhandol au beiiohen alnd. L. (1046—1)
Híradás.
Nagyméltóságú gróf Festetics György ur 6 excellentiáju vasvári uradalmi tisztsége részérói közhírré tétetik, miszerint az uradalomban
75 dl) tiszta vér pepliilcrtcnyész kos
meghatározott áron 10—60 frtig darabonkint eladásra van felállítva.
A kosok naponkint megtekinthetók. A venni szándékozók magukat alulírottnál Vasváron jelenteni szíveskedjenek. Legközelebbi vasúti állomás Molnári.
Vasvár, május hó 29-én 1873.
(1067-2)
Győry Mihály,
egv már POl\'l\' J.
mláaának gyógyulása felelt rvoa anathurln aaájviaéról, :«a, 2-dik asám.
Bécs,
már túlha la*" »*l>fog ro ? J. 0. ca k. udmi fog" liogner-uu
Velencte, M ik márcaius 1872.
A vrrdl-féle fogpor, mint limervo egéax Olaaahoúban, nagy azoropot játazoll, azonban az ujabb idóbeu a fogsierok a bécal híresebb orvosoktói ueki nagy kárt okoaott.
Kn a Iticolta dí Ht I\'aolo grófnó fogfájdalmát orolitoUem, a melyet a diagnosi fogorvos, mint íápfogromlásnak nevezett él amely ellen minded félő fogvia és fogszer ilkerteleu hannáltatott.
A grófnó háii orvosává tétettem, mint ki a bécsi főiskolából jöttem, és a találó hatást a I\'opp-féle aoittherln tzájvizról az elsó orvosoktól a főiskolában, ugysalnte Oppolier tudor-tanártól beteg ágya mellett hallottam, hogy ai elónye a Popp-félo anathe-rin szájvicnek ezea kellemetlenség elojét tissi. — A Serravollo-féle gyógybázból Triestból lón olóazör hozatva és négy heti hasi\' uálat után eredinéuyfl mindnyájuukat meglepé.
A zápfogromíituál — a mely ugvmond — a kellemetlen séglg izagzott legcsekélyebb se maradt.
A grófnó részemro elismerését fejeié, ugy éu, mint egy likeres ét üdvös szor a Popp-féle auatheriu nájvize, a legtiiztáb ban ajánlom.
íjt Uiiteletem jeléal PÖpp J. 0, c«. k. udrarl fogorvos ur nak pályatársától
Dr. FELTRJNI.
Kaphatók: Xagy-Kanitsán : Balus Jóasef gyógysae., Koseobar Koseufeld, Welisch, J. és Keaaelhoífer J. keraskadésében. Pápán Tachepen J., Keastbelyon : Pllaaterer gyógyareriaa, Hinger M. Waisa A. Zala Kgcraaag. n ; laóó V\'., gyógysseréss. Kapruiináu : Warll gyógy aseréss. Varaadon : llalter gyógyaaerésa. HQmegon : Durner Kajet. Hsom bathelyan: Pilllch Kerenca éa Rudolf gyógyaaer. HaUr-írTldákl Sa.-Qyflr Oöni Kibic K. C. Veraprémben: Meyr Tuaakau, ugy Qutbard Tivadai éa fialnál. — Haékesfebérvárott i Legmauu A. llraun J. gyógyaa. I.ovaa-Uarénvben: llalsler gyógyaa. Kalocsán : Horváth K. gyógysseréss. Kecskeméten : Mllhofer és Machleid gyégysa. Pakson : Flórián J. gyógyss llOrmenden : Horváth J.flonnenrend gyógyaa. Kaposvárott: Kohn J., (Iflgl, Helua és flchrSder gyógyaa. Ssegsaárd: Hrahaay gyógyaa. — Bonyhádon i Krainolin J. 8aigclvárott:Harwarlh, Halamon gyógyaa. --Kaján : Mlrhltach Ht. éa Haraíeld flai, ugy Heraog Ignácanál. — Pécsatt : Zsolnay W. és K. Zách, 8lp0kh gyógysa. Kárádon-. Zadnbánssky gyógyaa.
Marcaaliban: Kiss gyógyaa. Tolnában : OrafT gyégysa. — Dunaírtld-várott Lukáca gyógysa. - Hae.u-OyörgyOn : Nöthig. — Alsó-Laniváu, "" Rohoncaon: •Simon nyógysaeréaa iirnknál.
•\'K
wiiíüíi
Krledmaun A. urmil

sben.
Az ön tehénfejó-gépo igen lényeges jaritáaa íddigi fojó.késiülékekiiek, a azonklvOl azon elónynyel blr, hogy a fejéit gyorsabban éa blztoiabban végzi. Kőnek alkalmazáta tebát minden termoló-iutézetbeu elónyöi hasauálhatós&ga végeit neta eléggé ajánlható. Tisztelettel Hfilbling J„ C. gazd. tanár.
OéptUUciU
r-a éppel."
Tehenek, örüljetek!
[UW <«ppl, n., ».. ;.)..; »» afcn .uiua tU^al->1, Mrt (ziliaa M|t*rU-• ui a U,«t Maa Veoilja. talíaaaUse alUnalaataak
--a rlrlt IU • itt f, la
le UiUat, a ut« elU.1 tMealsiu \'wu tiTM.Ua cilUUl
a oi. kir. oixtrák birodalom róízóra raktárt
UrWtaJ. Eau
amerikai szabad, tehénfejő gép.
A ktTéUwJ ,Ua,.<k alatta Mtlaslaak l
I » W«.tuk kaaaUliu nitsl»(Mt« Iw alaiaa MiWrl « «i«iH«.U. .ly >il aa<, „it.ik la i
\' s^rrjasraAi.
■If alUaWa a U.i.I t.ju a U aaeilaa, ajl aak>ur Uiu,.k la alk. \\H, a UUa a í.jt. alatt km|
i-d""
X WaitÜk naiklatl alU,H<M a a p>Uwk U mt->i(taUJfea«Mk SlUI - kl< e |M - kUllltett
aa Voea/iUkak mir ki»«i.Ukei ajajiaaak aa n^sSa^aki,: K a l*«a»oiaaftbb »»0.11,41 vau kía.llrr, Ara paiatoe ntn«tlA»«al rcj-ltlt • frl. 00 kr.
Kaphstó u egyedüli fóraktárban
Prfledmwnn 4.-nál,
Bécs, Hrater$tra«8fi Nr. 26.
Óvái. Miután ezen gép joxoiltatlan egy énektől lem az ahhoz való nomtelen éréiből utánomtl" \'rczból, melr ártalmas a teheneknek, e rúgból tönséget saját érdekéből flgycluiezieljflk, hogy a valódi sab^almaiott amerikai fojó-gép tiszta exüstból eau->án aa ogyedall fórr.ktárban
fítrs, Pftiterstrasse Nro 20, kaphatók, i azon kellemet helyzetben vagyok, hogy a nagy ke-lendóiég folytán a gépek árát 6 frt 60 krról 0 foripUa ^állíthatom alá.
Wajdita Józaof, kiadó-, lap- ós nyomtulajdadonos gyorssajtó uyofflöa, Nagy-Kanizaáu.
NAOY-K Aim»ATl878: Június 8-án.
46-llg szám.

Elíflzstésl ir
(•géar. <jvrs . . 6 írt. V
fél érre. . . . i , i
□egyed évre . 2 , I
Euu sxám 10 kr. \'
Hirdetések jutányosán. !
SYILTTBRBKN } toronkint 10 krért té- i tétnek fel. j
fo.--------------------A
Zala-Somogyi közlöm
Tizenkettedik évfolyam.
r~......—*t?
A l.p tutlemi rl:.i-i illető kűiiem.ayik . uerkeuidbei, —
.ny.gi r.nct Illeti kBilemeajfek [iedij{ .
Nagy-Kanizsa város heiyhatósajának, nemkülönben ~ \' n """"""
a zalamegyel általános tamtó-egylet, a szent-balázs-, kis-komáromi éa stimagh-vldékl sauy.kamíwa
..i . ^.hw. ----- - - "------- -=-L-\'J- - -\' 1.1 ■ - I WI.I1IC1.11
SU-------------4
„zalamegyel gazdasági egyesület1
flóktanltó-egyletek, a „nagykanizsai kereskedelmi s iparbanic ugy "a .Zala-Somogy gőzhajózási reazvénytársuüt
hivatalos értesítője.
Hclcnkliit kétszer,, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú
ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS
a
„zala-somogyi közlöny"
1878-ik évi Il-ik félévi Jolynmára.
Midőn az első félévi folyaut vógőliez közeledünk, bizalommal kórjuk t. közönségünket, a második félévre szóló megrendeléseik mielőbbi szives eszközlésére, "hogy a lap rendes küldésében fennakadás ne történjék.
Hangzatos szavakkal nem élüuk, jóakaró működésünk nyilt s a higgadtan gondolkozók megértenek bennünket; lapuakje-hetőleg helyi közlöny kívánván lenni, minden igyekezetünket oda fordítjuk, hogy e lap a vidék hú tükre legyen.
Előfizetési ára e hetenkint kétszer megjelenő lapnak: félévre 4 ft, évnegyedre 2 ft.
Balatoni gőzhajózás.
A „Zala-Somogy" gőzhajózási r.társaság 1873. május 2t)-én Bogláron közgyűlést tartván, msgos Jankovich László főispán és elnök ur nyilvánítván, hogy most már az alapszabályok megerősítve, a hajózási engedély és hajólevél kiadványozva — a részvényjegyek kézbesítve levén, a mai gyűlést, mint végleges alapuló \'gyűlést megnyitja, mire az összes tisztikar, tehát Nagy-Pál ur eddigi fizetéses Igazgató is lemoud-ván, s neki az eddigi buzgalmáért, sót tetemes kölcsön segélyéért elismerés nyilváníttatván; fent czimzett elnök ur újra egyhangúlag megválasztatott, a tisztikar és eddigi választmány pedig, ugy báró Puthcáuy ur alelnökül és Csigó Pál ur igazgatóul, még pedig (mintán á kezdet nehézségei nagy részt már leküzdvék)*íugycues igazgatóul, u 48 megjelent részvényes által 380 részvónyjegy letétcményezése ^ellett titkos szavazattal megválasztattak.
A kezelési költségben előirányzott megtakarítások mellett a hajózás eddigi módon t. i. Fülöp-Boglár közt naponkint kétszer, Boglár-Badacsony közt pedig hetenkóut egyszer folytatóidénak, de az igazgatóság belátása szerint változtathatnak határoziatott.
Ez előirányzóit költség megtakarításokkal s a hajózás eddigi módon leendő to-vább folytathatása főleg a jövő nyári hónapokra, sikerrel kecsegtetőnek mutatkozván, de gyors változás hátrányos,is levén : a zalai részvényesek érzékenyen vették, hogy a somogyi részvényesek egy része mégis gyors el- vagy bérbeadást és hetenkint csak 3—4 hajómenetelt indítványozott, mert a valtakkal bőven bíró somogyiak szükségletére tán ennyi hajó ut is elég lenne, de nem elég a zalai közép partvidékre — mely vasutakat nem bírván, sót nem ís igen remélyhűlvén : csakis u gőzhajó által érintkezhetik a somogyparti vusuttal, tehát a naponkinti közlekedés Zalának életkérdés.
Ennyire a somogyiak nem szorultak rá ugyan, s nekik látszólag a hetenkinti 3 hajóút is elég lenne? De ez nagy Önzés lenne részükről, pedig segíthetnék a jó szomszédság okáért is, mert nem kellene felejteniük, hogy Zala már évszázadok óta látja cl Somogyot arató, cséplő, kaszáló kezekkel, kővel, mészszel sut., hogy mindez főleg itt megy át Fülöp-Boglárnál; s ha naponkint biztosan mehet: szívesebben megy, de ók is olcsóbban kapják, tehát iudirect nekik is basznál. — Itt hozatik át a somogyi vásárokban eladott juh, sertés és szarvasmarha, mi ha naponkint átjöhet: annyival ott keresettebb és drágább leend. Tehát szinte hasznát veszik. A mi naponkinti hajózásunkat, nemcsak lovagius joszomszédságból, dc jól felfogott önérdekből is kell pártolniok, do hazafias viszonyosságból is, mert mig mi zalaiak, az országbeli számos, görbe — te-háta somogyi vasutak garantiájához is adóforintjainkkal nolle vollc járulunk; akkor nagyon méltányos, hogyha somogyi, sót távolabbi birtokos társaink, s fóleg a vasút szelte urodalommal bíró nagyjaink o kis
gőzhajót, mint a legközelebbi vasútra minket átvezető egyetlen biztos közegünket támogatni, s naponkinti forgalmával fentur-tam segítik, mely aestctikailug oly kedvesen élénkili a külöubeu bolt tougor kinézésű Balatont és kies partjait, nemzet gazdászati szempontból pedig üdvös,sol majd néiktllóz-hctlcn, mert ez hordja át a zalai hegyek borát, köveitatulparti uiak és vasút kiépítéséhez, s tatarozasához.
Mely fentirt szükségességből önkényt következika forgalom, ebből pedig a heveid vagyis a gózhajozásuak (a kellő kezelesi meg lakaritasok melletti) ön magát kilize-tósegc is, aní-yivál iukafyb, mert a most május havi be\\oul is már 3UU írttal több az c havi kiadósnál.
11a pedig a tíió szabályozása, vagy zelebbről a kupusvár-bogiari kout kiépítése, mely mar csak idokérdese: foganalosiiuiuk,, akkor a bevétel nemcsak a kiadast fedezi, de tisztes osztalékot is biztpsitauü, ugy hogy méghael- vagy borbeadasra kényszcrülnénK is, sokkal elouyösb lehetne ez az oszszei, mikorra a nyárt iionapok jövedüimezuübsége feltűntethető lesz.
Ily több, számos valódi okokból tehát bizton reméivj ljük s varjuk egozhajozasuunnak\'elvi és gyukorlati uimogatasat, ncut csak a szomszéd somogyi, de tavolabüi polgártársainktól is, desptmég kormányunktól p. o. csak uuhány ezer finak 10 — lö éves törlesztésiéi kölcsönadással, a mivel a kezdet nehézségeit könyebben leküzdhetnonk, s miutáu ily kölcsönt a Fürcd-iáióuál jaró jobban csak kényelmi czélra lovó Kisfaludy gőzös és több más vállalat, kapui szerencsés volt: mi is, mint\'inkább közszükséglelet pótló vállalat, még inkább kaphatui reménylünk, minek megkisértésére igazg. választmányunk közgyűlésilcg is utasíttatott.
CZIÜÁNY KÁUOEY
Jogyzoköny v,
«i .Hllrneylt-vidiki (anitó eyyUt\'-uek 1873-ikivi májuPhó 15 ín tartott kUtgyllUuriil.
Jelen voltuk: Elnök, alelnök, jegyző és lú rendes lug. A pártolók kozól: Ft. Köbér József stlmoghi plébános, JJoruer Kujetau, Eitnor József, Kaufuiau Uudolf, Steiner Adoll és Tóth Kálmán urak.
Vendég: Nsgs. Dr. Kádas Uudolf, gyór-taukerUleti főigazgató ur. Ez alkalommal az egylet roudes tagjai lettek : Ueszuer Bertalan szt-gróti, llajdu Alajos mibatytai, íladik Mihály goyánlai és Horváth Antal zsidi tauito urak. (Éljenek I)
Eluok ékes szavakkal ecseteié a haladást, ■uely az egyesülés szülemenye; korvonalozsa az egyesülosnok czelját, moudvau : hogy egyletünk is azou czélbol alakult, miszerint a tudományok és tauügy terén egymást buzdítva
— sogiUe, a baladas zasz|aja alatt tOrekedjUnk hazánk folvirágzására kozremúkodni; uudón ürömét fejozé ki a telelt, hogy a tagokat üdvözölheti, a gyűlést mognyitotluak nyiivanila.
1-szOr Elnök hivatalos kötelességének tartja ezen ilju egylet működése-, illetőleg a bizottmánynak eddigi sáfarságarol a kozgyü-lésuek mintegy számolni.
Elkezdvén a) 1872-ik évi nov. 14-ike — vagyis az egytől megalakulasa óla, a bizottmány mindon bóuáu ertekezletet tartott, melyen elóadasokat tártollak a magyar-nyelv és logulinazásból: Exrnir Alajos, Varga József e« Britékor Alajos, valaslstuiauyi lúgok. ^Éljenzés I) b) a bizottmány tágjai az egylet folviragzasa érdekében egy „Enesiies 00 tolhiv&s* cziiiid ívvel, sót személyei tin*i\'\'lj/dasol is uiei(k"resiék a tanügy lelkes barátait, köny vadoiuáuyokért
— eredménye lón, hogy az egylet a Siö roudes tagján kivül két ulapito — tek. Cseh László éa Eitner Sándor urakat, továbbá meg 41 pártoló tagot is szerencsés kebelébeu bírhatni, kik kőzöl tok. Uyómörey Vinczo, Bogyay Antal, íior> váth l\'ál es Uaroza Kristóf urak ai előre leiize-tett tagságdijou fölül még 2 Irt tiszteletdíj kedvezményben is részesítették Mz egyletet. Mindezou urak nevei u bizottmány állal jegyzőkönyvileg meg is órOkittetlek. ^TObbszoíoe éijouzesok!) Ezek Után szoroucses eluok a közgyűléssel tudatui, hogy as egyletnek mar is 120 forint tőkéje kamatozáson telezik, könyvtárában pedig yü részint kötet-, részint ÍUaetU könyve ós ugy külön egyleti pecsétjo is van. Végre még ogy órvundotos értesítés, melyet részünkro a „Zala-Somogyi Közlöny" f. évi aii-ik száma hozott; hol ugyanis egylottfnk
tárcza.
A gyermek álmai. -
Dalokkal sengJS tUndií vfllgy Ólén . Hol a< arany pillangót kergeté, Klalstik a kla gyermek boldogan, Rózsák, violák hajlongván felé.
8 Uaaállnak hoaiá ékea angyalok, HaélUJ fnvalmak longS atirnyalu, Ka 6 moaolygva elropUl velők Utaaol álma aaép orsiágain.
Ilejárják a aalvárványok hónát. Kallat felhSk hullámain lejtenek, Majd arany makkos fák kOaé viaal Aa álmodét a aaép angyal aereg.
HG> árova k».t •> gyűjtöget ntki Kényes ágakbél von 8 paripát. Melyen keresni indul hirtelen Mint a saollS, a kedves jó anyát.
Pihenj kis gyermek I ily álmot nem ád Aa álbarátaág, a kinid aierelem, A férŰ kor aiép álmaid helyett KOuyekbSI aaStt virágokat terem I
Heléna emlékkönyvébe.
I-ányka, lányka mért keaergsa 0 világon? Mért nem hagyod keiervid barátidon, liláson aiok ugyla kOnyen enyhítik Hogyha tudják, hogy eal érted IcheUk.
HZAIiÚ M.
Bongyor Flórlftn.
— Karikatúra. —
ltégen volt az nagyon, mikor még Flórián bátyám lack czípőbon, szép foketo ruhában taposta a város járdáit.
A szellő játszadozott ilyonkor frakjának farkjával ée finom tiszn-ujlakivnl kipedert bajusza kicsiny szarvhoz hasonlított.
Kalapja az mindig rongyos, vagy logalább is őoska volt, pedig mindon héten költőt is kellett vásárolnia; do azon szerencsétlenség üldöz-to, hogy minden uj kalapját kttserfSlték, | Elointe oz boszantotU őt; do később kifogott az illetőkön : elvo volt ugyanis, hogy csak a saját jószágát visoljo — vásárolt tehát egy szép kalapot 8s azt.kilyukasztotU, ozt persze aztán senki som csorélto ki.
Sokszor osto midőn a kávéházból haza szokott menni, ravaszul novotétt magában, lyukas kalapját bolyén találva. — Móiris kifoclam rajtuk 1 h
Bongyor Flórián a sző toljes értolmébon gavallér omber volt, előzékeny a nők iránt annyira, hogv inindenkinok köszönt aki szoknyát visolt, lett légyen az ismerős vagy isme-rotlon ; és ha valamolyik folkérto őt valamire, ki volt ilyonkor büszkébb, mint ő.
Ilarniincz éves mull, és — hiszik, vágynom hiszik — ogy nővol som volt még viszonya ; pedig mint moudaui szokta, szqrolmcs omber volt, — hogy ő miként értolmozto ozt, nem tudom; do annyit tudok, hogy mindon uőbó, kivel egyszor boszólhotott, szorolmcs lott.
Egy roggol sétára indulva, találkoztam volo. — \' I
Egészen átvolt szollemülvo, szemei ragyogtak, s bajusza egy karika helyett kottőro volt pederve, topánjában bármely primadonna tarthatott volna toifottet.
Nagy örömmel szorított velem kezet.
— Szervusz kis öcsém!
— Hova, hova ily ünnepélyesen ? kérdéiu tőle elegáns toiloltjét szemiólvo.
— Szerelmes vagyok öcsém I — kiáltott magos hangon.
— Tudom I — feleltem mosolyogva.
— Elértette mosolyomat, s némi nchoz-telóssel és feddőlog szólt:
— No, no, moit komolyan szerolmes vagyok I
— A manóba is bátyám, talán csak nem loánykérőbo öltözött fol ily Ünnepélyesen.
— Do hátha öcaőm, most már komolyuu síorolines vagyok. Láttam öt, ah uzok a picziny lábak, sylphid termet, ah barátom, ő, vagy sonki 1
— Adj tanácsot, to már jártasabb vagy az efTélékbon; — oazol karon fogott ós nagy lépésekkol hurczolt mogával utczáról utczára, lángoló szivvol — villogó szemmol — ós még .villogóbb topánnal.
Tanácsot kért tőlom, hogyan vallja bo szóróimét annak, kinek mint kifojozto magát — ogy csókjáért kész volui két kéig is kis ku-, tyává lenni.
Én olmondám noki saját oljárásomat ilyen esotbou, ami ollon noki sommi kifogása sem volt, csak azt jogyoztomeg: hogy nekem köny-nyü lőhetett, mort szépou tudok boszélui; do amint ő érzi/ ha választottjával szombau állna, egy árva frázia som jutna, oszóbo.
— Es a baj — mondám szerolmes bátyámnak — nagy baj.
— De mégsem olyan nagy, hogy ne lehetne sogitoni rajt* — vijzonzá ó eszmét nyerve.
Elmondá azután, hogy logjobb lenne, ha én ogy szerelmi vallomást kéazitnék neki papírra, amolyot ő szépen batanulva, olszavaland unnak időjén és helyén, a többi úgyis magától jön. —•
Én mosolyogva nagyszeranok találtam ei indítványt és tárcsámból lapot szakítva, megírtam a megirandókat.
Flórián bátyám holnapra hagyva amit ma akart, olválva\' tőlom, kirohant a mezóro és iskolásgyormok módjára billázU befelé a dolgot, ami bizony nagyon nehezen ment, mort Flórián bátyánknak lyukas kalapján csakhamar kigőzölgött az is, ami már a fejébo ment.
Hoszankodolt, káromkodott, háromszor is félbo hagyta u tanulást; dookkorolőtüntanom rég látott angyal, ui erőt Öntvo lankadó lolké-bo, s ő újra tanult. Már lomonőben volt a nap, midőn a papirt olrejtvo eltudta mondani a szerelmi vallomást.
Lelke tele volt R boldogság reményével és Flórián ur czoppedli léptokkol síolelt hasa.
Haza ért minden szerencsétlenség nélkUl.
A boldogság nunyira szórakozottá tette, hogy czeppodlizéso közben fólro lépett és — kloct — a sárba osoll; do ó ozt szcrencsénok nevezte, logalább ruháit tisztogatva olmulik as éjjol, hiszen a \'boldogság .remény0, úgysem hagyta volna aludni.
Szépen levotkózött ós keféltszorgalmasan, s poziturákba vágva magát, szavalta aszóról mi vallomást I
Boldog Flórián I
etituo ciup bcctos lapba, az ogyjqt rétzéről való uuJgtofotfei íVMkÚt fölvétetett, s igy az egylet közvetlenül tnegtitzleltelott. (Lelkes éljouzé-«cki) Hrru n közgyűlés a tekintetes szerkesztő-tégnok ttivélyet köszönetét uyilvánitial
•J étor OlvaiUtott: A .Magyarhoni tani-tó egyletük országot szövotiégéiiek szerződési okmánya.*\' Miután f. évi májns hé 8-án tartott bizotiinánvi gyülöt jugyzőköny vénük !i, pontja értuhuébon a választmány az ügyöt magáévá tette, a közgyűlés a választmáy nozotét osztva, határozatiig kitnondá, ho^y az egylet — uz országos szövuttégbo boltfpnl kíván, miért is a ttorződési irat két példányának az egylet ne-vébeni aláírásával elnök, jegyző, mégis Adánt Iván és llock IMI választmányi tagok bizattak
\' 8 ;» szór .Olvastatott: »z .Aradvidéki tani-té egyh\'f -nék a Unitéi nyugdíj érdekében u képviselő házhoz foltorjeeztett momoraudtima; melyet az egylet egész terjedelmében szíveseit alá\' ír és azon óhajáuak ad kifejezést: .\'Bár mielőbb hallgattatnék meg it uéptaniték ujogos utedozéte és jfliiuc el valahára azon Idő, midőn a régen várt anyagi jobblét hajnala felviru-l»ndMf . . ,„_„..
-4-szur Kluök jelynti, miszerint uz 18r_-ik évi nov. 14 ón tartott közgyűlésekor nt. Ádám Iván hittanár által az egy db aranynyal jutái-mazHiidó pályakérdésre: .Miként vezeti bo a taultő tanítványait a löldrajz eleműibe ?* az ú tagit bíráló bizottság jugyzókiiny vét átvette, tuelyszerint a beérkezett 4 miiuka közöl az eltő u jeligével: .Mindunt az élűinek és nuitt az iskolának\', a 2 ik .Haladjunk a korral*, mellőzendőknek Ítéltettek; olleabeu a 3 ik szám alatti pályamű: „Ismertről az ismeretlenre" czimű jeligével kitüntotésro és jutalomra méltónak Ítéltetett. A 4 ik : .Tanuld megismerni a tőidet, inulyon születtél, élsz és meg t\'ogsz halni-, a bírálati jegyzőkönyv szerint: .Tartalma a kitűzött czéltiak gyakorlatilag, dieséretesen megfelel.* Miért is nt. Ádám Iván ur által egy díszes könyvvel lőn juUlmnzvi.
ő-szőr A kitüntotésro birált dolgozat felolvasása után a jeligés lovélku felbontatott, » abból Britékor Alajos, süniegbi lótanitó nevo t un t ki. A -l ik szám alatti levélke pedig Kédoy Ferenc* ízitiiéu tllmeghi néptanitó nevűt rejté; mindkettő éljeozésok közt átvette munkássága
gyümölcsét.
C-szor Kluök előadván a földgömb itnter-tétélét; élvezetdíu előadásaért\'az egylet köszönetet \'szAvaz.
Ezután ő nagysága Kádas Rudolf öröméi fojozé ki az előre haladás eme szép törekvésén, további munkásságra buzdítván az egylet tagjait, ft. Kollár Jöuof igazgató ur liiaórolóbon % teremből eltávoiott.
7 tzer Jegyző olőro bocsátván: miszerint a rajztanítás nem kötelezett tanlárgv ugyan a népiskolákban : de miután ez a látási éa kézi Qgyotlég, »ói a tnű-izlét kimftvolétero szolgáló képjtő eszköz, általános érdokollség közt ulőadja hővezető előadását a rajztanitásból. (Eljonzés!) Ez után Maszák Hugó vuzérkuuy vét: .Útmutató, az elomi rajttamiátban", a kivágott papiriniu-tákkal egyUtt bumutatta.
H szor Kill József által szerkeszlett .Magyar Néptanító" czimű lüzülol olnök ftzogyloti tagoknak melegen ajánlja és megrendülés — illetőleg az előliwlétra ókul felkeri,
•jtzur Egyetek inditványozák a jövő köz-gyülétituk más helyen való tnogtartásál. Mi-
utáu fönuobb az elnöki inluntésből it már ki-| tűnt, hogy jelonlug az egylet tagjainak többtégo csakis Sűra.oghon és a logközelobb cső közsé-j gekbeu létezik ; (közbe jegyezvén azon sajnos Körülményt, hogy épen a fiatal Unitók közöl, kit nőméit jnotfzo laknak a bizottmány székhelyétől (St mégsem joloutkeztek, sem irásilag 1 a belépésre, annál kovétbbé jöunok az egylet gyűléseim) tío különben ig nz egyletnok köto-! lessége értekezéseit otl-tartani, ahol a nagyobb , számú tagok kövotolik, a jövij közgyüiéanok \' folyó évi nov. hóban loeudó meglartáia Sü-i meghro határoztatott.
Egyéb tárgy nem levén, olnöki zárszó után ft gyülét befejeztetett.
K. nt. f. Jegy zelte :
1\'OhOAK JÁNOS, BHUCKEll ALAJOS,
t-luok.
Ftfvárosi levél. *
. lliidspeM,-májua 29-áli.
Mikor a bokorba alszik a nyul, s a va dász meg is foghatná kezével, -- felriasztja, hogy tzebb, lövése logyun. Gyakran megtörté-utk azután, hogy mikor a uyul a síkra kitér,v — a vadász puskája csütörtököt-moud, s a nyul szépen olszalad. - így történt az én vuletu is ki — miul közvetlen szumlélélő, kedves kölolestégomnek tartom olykor-olykor a fővárosban izemléltekről a lapokban it megemlékezni..
Itt volt a walesi horczcg, ki a logtzobb emlékkel hagyU ol fú vírusunkat, tapasztalván az őszinto magyar vendégszeretőt t nyilt lojalitás száz és száz jelét; akkor történlek a Ká-kosoii a tavaszi lóvortuuyck, mit a legdíszesebb körök társuságában a fejedolmi vendég is tzo-roncséltotolt látogatásával.
A nemzuti színpadon it a hazai dráina termékei — Kákosi Junő rlirakkóí barátai", Bérezik Árpad .Fertálymágnásai- — keiültek szinre,a legpraegnaiisabban bebizonyítván mind a tiafel nemzetség magasabb képzettségét, — in ind az idoiglunes igazgatóság buzgó, tikerdút múködétéi és élulruvnlotágáf, — mind Molnár ronduzói talentumát. — Uj szereposztással színre hozóik ínég Shaktwpoar egyik legkitűnőbb, nagyszabású tragédiáját .Júliát Caesaru-t, melyben a,régi tehetségük inullutt az újonnan szcrzódtptoll Bercsényi csillogtatá kitűnő képességei, kitől sokat lehet várni a jövőben.
Itt volt a magyar tudományos akadémia nagygyűlése. — Az uj tagok választása, gr. Lóuyai Menyhért elpöki megnyitó buszédo, moly ugyrészu gr. Andrásty György kogyulotot omlékéuoU volt szentül ve; — nz érdemekben oly dús főtitkár Arany Jáuos évi juloutése, gr. Zichy Antalnak oiulékbcBzédo a szélágazó ismeretit, szorgalmas iró s még szorgaltnascbb honpolgár Fáy András lulo.tt, Toldy Ferenc* — a veterán tudós — értekezése a régi nyomtat-ván) okról, kapcsolatban a magyar nyomdászai négyszázados fönnállásának megünneplésével.
S itt volt még több érddkes esemény — mit most már elszámlálni it alig tudok -^s én tollamat fel seui voltom. — Most pedig midőn auuyira olhanyagolt kötelességemet lerovandó íráshoz fogok, hogy a továTos zajából ugy-ugy hangot a vidékre it eljuttassak, alig találok eg)- kit mozzanatot, mulylyul kedves olvasóimnak kedveskedhessen). — A nyul elszaladt, — puskám csütörtököt mondott. — No de sebaj I
. megírták azt a jobb fegyvorrol rondelkező va-I dástok, a nagy lapok tudósítói. \'
i Nukom it jut azért talán valami lőni-való V!
.Nem J6 oly m»g»«an járni, | . Oda járnak t« *t villámai,
Mindig bUtosabb as alacsony", mondja a költő. — No koressük a zsibongó \' tért a nagy események tzinhelyén, monjünk a i múzsák szerény, do tisztes lakába. Ha szemünk nem is\'talál itt annyi látni valót, szelleműnk [ annál jobban gyönyörködhetik a magasztos j poézis termékein. A Kisfaludy társaság tzer-1 dán, máj. hó 28-án tartá havi ülését. Kicsiny ; kör oz, do kihatásában ntgy; üléseinek ninct j igen tok hallgatója, do egétz lényében figyel-j mes közönség jön itt östzo. A nők it szépen | voltak képviselve. — A tártaság elnöke — a | munkában megőszült,de még motl is fiatal lolkű 1 Toldy Forencz Olaszországba utazván — az elnöki széket Gyulai I\'ál foglalta ol. Napirenden volt Kákoti Jonő forditáta Homor ,llli-ás"-ából. Fordító inaga olvatá fol o remek mű első részének igazi költői forditátát, pár tzóval megemlékezvén előbb a görög-nyolv azüktéget iskolai oktatásáról, a görög clattikutok mielőbbi művészi lefordításáról azon tioinos óhajjal kapcsolatban : (vajha miolőbba Kisfaludy Társaság körében oly élénk munkásságot fujtunénuk ki u téron it, Inint Shakespear mflveinok átültetésén. — S Itákoiíiiak csakugyan igaza van; mort nagy költők reinekoit hivon, a poézis fénylő zománczával csak igazi költők, kik az eredetit mindon izében átérezni képotok — adhatják vissza bármely nyelven. Ezt buzgó fordító mindjárt az első kisérletnél fényeson bebizonyitá, —■ oly élénk felfogással t annyi köliőitéggol mutatván bo az antik, de örök-, szépségű llliás egy részét, hogy minden iroda-louibarát vágya egyesül Groguti Agott óhajával, ki ltákoti Jonót e téren való további munkásságra ösztönözte. Volt egy kit vita is e felolvasás ulán.Gregutt Ágost ugyanit a forma szabatosságát vevéu kritika ajá — a litzián anlik formában, a hangsúly némely helyénvaló alkalmatáaát rótta meg. Jtákoti erre llomernak tzokátát s a magyar poezisbon divó sajáUágot említvén — Gyulai Pál hottzotabban fejtogette a .mondat" ét ,tzóu hangsúly közti lényeget különbtégot, melynek elsejét Arany János ho-nositá inog költészutünkbon, — a mátodik jogosultságát pedig kéuógbovonta.
E kis iulerntezzo után Grogutt Ágost olvasott fel „Job köuj véből" pár részlotut Jónát Jánot forditáta után, — melyet fordító a mo-d-rn művek alakjára és ót rétzro osztott fel, t tneiyból különösen a harmadik rész a dictio uinulkudulUégo folytán ugészen drámai szinuze-tut ólt, — unuyira mugnyerto a tagok totszését, hogy felolvasó ajánlása lolytáu bírálatra fog a mű kiadatni, £zilágyi Aron és Gyóry Vilmos tagoknak.
Ezután ismét ltákosi Junő lépott a felül-vató asztalhoz. — Eg)1 uredoti nóp»zininűvéuok eltő felvonását mutatta bu az igazi népies hang és termoszul oíy kitűnő felfogásával, hogy mind a már itt felcsillámló jellemek alkotása, miild azou tőről inettzett magyar zamatu nyelv — kivéve némely uróltutoit hiuonlalot — melylyel irva van; mind az érzelmek kösvolloutégével ható tzép népdalok ügyet alkalmázása — talán niindunkibo azon óhajt kolté: vajha mielőbb az egétz művet a numzeti színpadon láthattuk, t egétz moggyőzódéttol tapsolhassuk (a jót Up-
tolni nem gyermekségé azon munkás szerzőt, kinek már itt onnyi élvezetül kösztiuhuiüiik ; — mert bátran kimondhatjuk, hogy o körben a nap liőso Kákosi Jonő volt.
Kövotkezett n mult ülés jegyzőkönyve, s két bírálat fololvasás. Az egyik — Váradi fordítását ^Molioro »gyik színművét), újra átdol-goitatni indítványozza; a másik GreguuAgost .Cid" fordítását elfogadja. — S ozzol a gyűlés szétoizlott.
így tohát mégis akadt nokem it lflni — való. — Fogy voro\'m ol it tült, csak arra kérem olvatóimat, azt no találják mondani, hogy bakot ldttom.
HAJAS KALMAN.
lífií ínég ez Is megy?
A z.-cgertzegi községi tanodában az izr. gyermekok vallásoktatását eddig a községi izr. Unitók toljesiték, külön 160 frt. évi illetmény mellott. Azonban, az izr. hitbizottmány, a közel lufolyt 4 év alatt nem méltóztatott megelégedni a felmutatott erodménynyel, tehát abban állapodott meg, hogy a vallásoktatást ezentúl külöu, csak o szakmára folfogadott ogyének által teljesítteti.
A pályázat megnyittatott, a kérvényezők közöl három egyén ruházUtott fel az ériutett tisztséggel, kik Szent Györgynap óU — a midőn a községi tanítók vallástandija fölfüggesztetett — mégis kezdék hivaUlos működétöket.
A községi tanítók és felekezet között e szerint megszűnvén a kölcsönös kötelozetuég, a tanítók, noha fizetésben megrövidítve, de hat-tzorot tehertől megszabadulva, könnyebbou érzék magukat, mert a veszteséget a különórák adásával eléggé kárpótolhatUk.
De o szabad, a felekezettől független helyzet — ugy IáUzik —• nagyon visazatotizott az izr. hitközségnek, miértit egy hónapi gondolkodás utáu nem is késelt azou törvénytelen estinél papírra tenni: hogy a köztégi tauilók — annak daczára, hogy a folekezot a tijpr. értelmében ugy is gondoskodott külön vallátUni-tókról — ezentúl it hetenkint 3 órán át — ugy Itten nevébon — kötoleztotnek a vallátlanitásra.
És o határozat németnyolv/sn leirva már kézbosittetett ii.
Ezek clőrobocsátátával csak az a megjegyezni valóm van : hogy a lUztult hitbizottmány tekinUen egy kitté a törvényükbe, vagy tegyen kérdést a megyei itkohUnáct vagy minitteri-umuál, így meg fog győzetni arról: miizerint köztégi tanítókkal felokezeti ügyet érdeklő dolgokban nőin rendelkezhetik. A községi Uni-tóuak ulóirvák a luendói, ét özek a közös tau-tárgyak törvényszerű lanitáta, egyéb temmi.
Mi a felekezetet illeti, oz reiidolkezhotik táját ügyeiben az erre külön fogadott közegei állal tetszése szerint, do közöl itkolai Unitókkal nem ; mert ezuk, — mint mondám •— c<ak a közös tárgyak előadására kötelezhetők.
Nom örömeit uyulUm a tollhoz/csupán föltzólitátból, tudván azt, hogy a tiíztelt hitközség nom rotz tzáudékból, mint hkább a törvények hiányot ismeretéből kövoíto el a ballépést ; de a Unitók joga meg van sértve, t ott, hol jogfoszlogatátról, jogbitorlátról van tzó, ott nem lehut hallgatni, ki kell mondani az igazat, hogy kijulultotjj,otték a határ, meddig az enyém, meddig a tied, különben vétkezünk ogymát törvényes joga iránt.
Másnap délelőtti tizenegy órakor páva léptekkel lá\'jttk Flórián bátyánkat a uépcs ulczán előro lépdelni, hiindcií kirakat előtt megállt, nem tigyau hogy a kirakatot bámulja, haot-iu hogy táját daliát teriiiotében gyönyor-kiidltuMék.
Tizv-ukoiled fél volt, midőn hősünk Mokkáját ulérte.
, Még rgytzer leporozta czipőit, mogigáz-gatta iiyakkundőjo csokrát, elszavalta szerelmi .vaJlomátát, keresztet vetett magára, s beléputt..
—• Urain légy veleut, és istennők mindon tzeutei!
A ház kitastzonya,* bájot Erzsike, var-ró-asztula előtt ült, kis kezei közt hímzést forgatva, szőke fejocskéiét háti* vetve, gondolko itolt inkább, mint dolgozott.
Az ajtón halk kopogás.
- Szabad.
Az ajtó megnyílik.
Flórián bátyánk megiolon, megpillantja a bájos leánykád öntudatlanul térdre o3Ík, nyílva foledte az ajtét. ét romrgő hangon kezdi szavalni araint betanulta.
\'- Báp^ uagytám,! - Bá----bá
— •— — ét hangja ulakadt, kétségboesulton kapkod ide, oda.
A tzép Erzsike alig tudv^ magához térni bámtilatúból, felig bosziWu, félig mogijedvo usout ki a szobából.
Flórián bátyánk sem nom látott, sem nom hallott. Vé&ru nagy erólködét után visszanyerve \' hangját, újra olkozdé:
— Bájos nagysám!
Mtdamu Leona, a kisasszony uagyterjo-
deltnit novolőnőju léputt bu, hallva a megszólítást a térdepelő ifjútól.
A bájos tzót nagyon szokatlannak találta, ós körül nézett, ha váljon ölet illeti-e ? és miitián moggyőződött, hogy egyedül van, haját igazgatva, öntelazőleg tánczolt a lérdopoló ulé.
Flórián vak volt és siket, agyát és lelkét egészun a tzerolini vallomát foglalta el — kit szünet utén összetett kézzol folytatá: | — Láttam önt, t oz elég volt nokem, hogy \' szívom nyugalmn tova repüljön.—Oh nagytád, én szorotem önt, tzerotein nagyon — nagyon.
Itt újra elakad, már annyira magánkívül j volt, hogy gondolkozni tum bírt. j Lgona elképedve állt olőtto, Flórián bá-
-tyáuk bámulta.
így uéztok pár porczig farkasszemet anélkül, hogy Flórián látu volna vit U vitját. 1 A kövér donnának tzivo it kövér és lágy
lehotutt, csakhamar megszánta a szegény szu-rulmost, lassú ah-uhvul igyekezett fölemelni a ; földről.
Flórián kétségbeesve kapaszkodott a kövér donna puha knesóiba ét húzta lofclé — u donna meg Flóriánt folfolé, így húzgálták egy-\' mást kölctönöteu, mig Flórián ur elvotztvénaz egyensúlyt, -hátra bukott, magával rántva a \' kövér donnát ogí»z miuémüségévul együtt. | A donna moglohulőt jajkiáltást boctátott
ki kövér tzáctkáján, tzcruucsétlon hősünk púdig c véletlen otut -- mert valótágot etet volt I — folytán egészen olvotztvo cszinélutét, görosö-\' sun szorítva magához Loona nagyiámat, inkább ruhájánál fogva, mint átkarolva, tnorl ahhoz } nom voluk elég hotszttak karjai. I A donna tzabaduln\'i igyekezett, ■ nevet-
: ségot rángatódzások küzbon tegiuégül hivU a
kalendárium ötszet izontioit, majd gorombán, majd kérve kapacitálta .^Jőriánt, ki ebből egy tzót tora hallott.
Végro valótágot dulikodát Umadt közöttük, t Loona nagytám gyöngyior fogaival vélotlonül olyat talált harapni Flórián ur ar-csán, hogy a vér muntou ellepto.
No oz aztán oizraélotre hozU a jámbort, nagyot kiáltott n folugrott volna tüitéut, ha a raju lovó teher ungodto volna.
E pillanatban lépett bo Erzsike atyja — a ház ura.
Flórián bátyánk miaden erejét öttzetzed-vu, hengeredutt ki. a donna alól, t vérét arcz-czal, anélkül, hogy \'.eltéről tiámot adni igyekezett volna, kélségbeeietten kiabált, kereúte az ajtót.
Sok tzaladgálás után, midőn meggyőző, dött, hogy sem ttz ablakon, som az almárium ajtóján nom lőhet kitzabadulni, véletlenül az ajtóra akadt, t ő^jflton rohant oz utozára, megtöm állt hazáig.
Szegény Flórián 1
Haza érve, magára ctukti az ajtót, a elhatározta magában: hogy többé ki tom nyitja, éhou fog mughalni, hit-; onnyi gyalázatot ét izégyont lehetotlon élve ulvitolaio.
E nonies föltevést véghoz is vitti, ha meg nom éhozik vala; do meggyőződött róla, hogy tökélotesou éhet, szépet) kinyitotta az ajtót ét vactorálni ment.
arczán, mintegy emlékeztetve őt, hogy : kerüld az asszonyt!
Most már nem kötzön ogy nőnok tom, hanom ha lehut, elkerüli őket, különben abbén a boldog hitbon él, hogy o kit\' inUrmezzót senki tom tudja, ét ha valaki kérdi tőle, hogy ki harapta mog?
— Egy rótt macika I — izokta válaszolni ét többé nom botzél o dologról.
Kalapja még folytonotan lyukat, az az egy öröme van még az életben, hogy markába novottot minden otlo a kávéházban, mikor kalapját helyén találja. — ltáizedtern őket I
RÓNASZÉKI GUSZTÁV.
Ilyen balkimonctolü volt Flórián bátyánk eltő és utolsó komoly tzerolmo. *
Bégen volt az, nagyon régen volt. Flórián, bátyánk mott már öreg orabor; do a fogak helyei még moit is meglátszanak
Nagy embqrek életéből.
(Folytatás.)
Stvage Richárd, — nomzoténok legázol- -Icmduiabb vigjátékirója, Macclottield grófné fia, hitolezóitől üldöztetve, a newgatoi börtönben halt mog. TTX
\' Ohatterton Taitiát, — ki 15 évet korában már t/ép névro tett tzert költeményei által, a legnagyobb nyomortól Üldöztetve, azon bünt követte ol,- mit az ombor mog nem bánhat. Ti-zennyolcz évet korában főbe lőtto magát.
Majfloitor Jacab, — koldutokkal egy helyen hagyU itt a löldet.
Gilberi Miklót, — a jelet tzatira ót ódaköltő ón Moreau llegueippe — ugyanaton kórházban, ugyanazon órában haluk mog a legnagyobb koldutnyomorban.
(Folyt, kövtlkiiik.)
Heményloni, hogy ox ügyet rövid idő alatt kcdvofcóbb ssiuben szellőztethetem. Azonban még egy tárgy van, mit nem hagyhatok említés nélkül, minek megrovására hazafias kötelességem int, tora határozatnak németnyelvűn lott kibocsátása. •
Uraim I Magyarországban — magyar városban lakunk, magyar kenyeret cszüuk, magyar alkotmányunk ós magyar ministeriumunk van. Ha a«t kérdezik, ki a magyar? mindauy-uyian annak valljuk, — annak Íratjuk bo magunkat; és mégis, mért oly gyűlölt - oly meg-votott tárgy az a magyarnyelv azok előtt is, kik magyarul tudnak, magyarul beszélnok, hogy egy hivatalos rendeletet magyar Uniténak németül imák ? Vagy talán szégyelt a t. jegyző ur jó magyar létére magyarul írni ?
Én itiqyelttm volna ily dologban nimetUl írni. UÓDY.
11 i r c k.
— Hírlik, hogy Lipovniczky István, nagyváradi püspök ur u keszthelyi hevizi fürdő haísuálnta végett Zalamegyében fog időzni.
— A föld ttll vei és-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministoriumnak 711Ö. számú leirata folytán fatonyészlés és faiskola kozoléso tárgyában a legnagyobb szorgalmat c« kitartást tanúsító tanítók jutalmazására az országgyűlés által megszavazott 4000 ftból kilátásba helyeztetvén, Zalamegye tanítóit is részeltetni óhajt ja, evégből a 3í>25. számú alispáni felhívás folytán a kanizsai járásból tiáringor Károly, magyarszerdahelyi és Kumszauer Simon füzvöl-tO \' Uni»ók, mint a jutalmazásra érdemesok terjeszted? föl.
— örömmel értesülünk a nagy-kanizsai iskolaszék azon nemuskeblli intézkedéséről, hogy a bécsi világtárlat Unulinányozására a hatásköréhez tartozó tanítói karból két egyént küld föl s nekik bizonyos mennyiségű útiköltséget utalványoz.
— A kls-komároml leégettek felső-gély esésére az ottani .Társas-Kör" által roude-zendó hangverseny julius 2 án fog megtartatni. A nemestörekvésü kör buzgó igyekezetét méltó siker fogja koronázni.
— A kántortanító s néptanítói elne vezésro lapunkban lefolyt polémia záradékaul Szabó Lajos galamboki kántortanító s tanító-ügyleti eluök úrtól hoszabb czikket kaptunk, atonban e polémiát berokesztettük s csak any-uyit jegyzünk meg, hogy Szabó ur a templomot anyához, t.z iskolát leányhoz hasonlítván a kántor szót előbbre kivánja tétetni s igy ő megmarad a kántortanító oluevozes mellett.
— Mtircxl Lajos soproni zonctársulata Nagy-Kanizsán mulattatja szabatos játékával a közönséget. Boros Jancsi szinte köztük van. Válogatott, nehéz darabokat játszanak élénk tüzzol s ugy látszik szorgalommal tanulmányoznak.
— Tllalomtáblút indítványoz tétetni a pribiszlaveczi urasági kert ajtajához ogy pórul járt, ki egyik szerdán ott sétálgatván, kiutasít-tátott, s náluuk érzékeny panaszt omol. Az uradalom s igy a szép kort is gróf Festetics Györgyé; kivánatos, hogy a tilalomtábla kitétessék, vagy a szemlélő no utasitassék ki, mit a nemes gróftól eredőnek nem hiszünk.
— „A szépirodalmi könyvtár" uj folyamát Skultéty Josefa szerkesztő s kiadó
, Velenczo titkai" czimü hírneves történoti re-génynyol kezdetto meg. Irta Durthold G. Fordította TiII Mihály. Ara aÜ íves füzotnok HO kr.
— „Magyar compuss". Egy érdokcs munkálat küldetett bo hozzánk : .Magyarország pénz-, hitel és iparintézetoi 1873. márczius végoig" czimntol, szerkesztő Mihók Sándor, S. h. igazgató a m. kir. kereskedelmi ministerium- | nál. A munka betürondes kimutatást ad minden hazai pénzintézetről, kolotkezéso- s állapotáról. Üdvözöljük a tovókony szerzőt buzgalrnas s nagy költséget igéuyelt munkájáért!
— Ax 18tí8"kl államsorsjegyok junius 3-án történt húzásánál következó sorozatok nyerlek: 1083,1539, 2638, 2627, 3191 és 3684. A 260 ezer forintos főnyeremény 1083 sor. 48-dik számára esett.
— Majális. D-on, 1873. május 30-áu. Szemtanuja valók ogy kedélyes, vidor mulatságnak, mely a Bcllatinczhoz közolcsó rassiczai ordőn a kisdedgyermeksorog számára rendeztetett: majális volt ez, hol az einber keble dagadt az örömtől. E tavaszi vigalinat ltusznyak és Arvay gazdaliszt urak adtak; ott volta bel-latiuezi népiskola növendéke mintegy 200, élükön a rég olismort ügybuzgó Unitojok Murko-vics; de ott volta bellatinczi intulligeiitia is lognagyobb részbon, többi kijzt főt. Sziszcky plob. ur b Krób l\'ál kir. mtfolügyelő ur. Időkö-zönkint a Murkovics által jól képzett zeuekar s még többször a gyeruieksereg által adott né-gyeshangu magyar dalok mulatUták az ogós* társasagot. F. J.
— Elu/txetésl felhívási Egy kötet I oredoti beszélyre. — Tudom, hogy ma — a mate-I riwlismus korszakában — a szépirodalomnak
csak igen kis tér és kovés pártolás jut; inert ma a főbb szellemi táplálékot legnagyobbrészt a napi irodalom vozérczikkoi és Uvsürgönyoi képezik, ha még továbbá tokintetbo vuszeui, hogy legkitűnőbb bi-szélyirónk műve széles e hazában alig kelt el 14 példányban, o vállalattól vissza kellene roltunuom. De mindemellett a nyilvánosság elé lépek ; inert nom haszonlesés vozérel, hanoin azon kívánat, hogy szerény munkám folett a uyilvánosság részrohajlatlan bírálatát halljam, lieszélyoimben leginkább arra törekszem, hogy az életet hí von tükrözzék vissza. Azért ha beszélyeim lapozgatásánál a t. olvasó\' némi tekintetben kielégítve nem volna, szolgáljon neki kárpótlásul azon tudat, hogy az azokban leirt események az óletbon valóban inogtörténtek. Különös pártfogását kérem So mogy- és a szomszéd megyéknek, s remélőm, hogy e megyék irodalom-pártoló közöuségo lehetségessé teendi, e inövetsko kiadását. Megjelenik július hó középén. Ara a 10-12 nyomatott ivro.terjedő mfluok 1 ft. Az olőfizotési péu-znk Kaposvárra alulirotihoz küldendők. Gyűjtőknek tiz egyszerre boküldött olótizotő után ugy tiszteiéi példány vagy a boküldött összeg 10%- Kaposvár, 1873. május havában.
Pirnitzer Dávid.
— Rövid hírek. A Börsoválság Pozsonyban 4.500,000. Irt kárt okozott. — Pest eddig nóvtolon utczii neveket kapnak. — ÍJ. Kuhn, közös hadUgyér, Zágrábból vissza utazott. — Kovács Zsigmond püspök a pécsi sze-gényobb jégkárosultak számára 1000 frtotado-Hiányozott. — Baján kholora-osetok fordultak
olő. — A tiszántúli ref. egyház statistikai kimutatása szerint 15,543 gyermek teljesen iskolázatlan. — Vendomo-szobor előbbi alakja-bani felállítását a noinístgyUlés mogongodto.— A porsa sah nagy ünnopélycsaéggol fogadtatott Boriinben. — Zürichben 41 nő az orvosi-, 12\' a bölcsészeti tudományokat hallgatta. — Olaszország függetlensége 1848-18t>Ü-ig 27,854 elet Ijo került. Sobcsült 5—C-szor annyi és kik eliiuitetve halált vagy szenvedtek, azok száina 19,578. — A katonaságnál egyelőro mogBZÜu-tettetik minden előléptetés azoknál, kik a magyarnyelvet nom bírják, (éljon 1) — Azon német sogorok száma, kik hitelintézeteknél voltak alkalmazva, jelentékeny, hál még az irtózatos mennyiségű sikkasztás? — A bécsi udvar nom Isehlbo, hanem Gödöllőre fog jönni a nemzetközi kiállítás bc/.árása után. — Az összes budai fürdők májusban kongtak. —Beregszászon nő egylet alakult. — Horvátországban nagy rablóbanda vau. Nálunk is több vidékről hallunk ilyenformákat. — Dupszky lovardája Margit-Szigeten működik. — Napóleon hg hazamenetele! elhalasztotta. — Ségur Fülöp, a legidősebb fr. tábornok, 93 áyes korában meghalt, inár 32 évében tábornok tolj. — i\'árisban ogy hernyó-kereskedő él, ki 30—40 milliót ád el a horgászoknak, s tetemes vagyonnal rendelkezik. — Al»ó-l)ácskában galambtojásnyi jégeső esott. -Szeged 80 ezer lakossága szoinélyenkint tiO1/, frt esik évenkint a sörfogyasztás! összegből, moly 4.8l>0,000 frt. — Mac-Mahonl 5 évro választják elnöknek. — John Suart Milluek Londonban szobrot omolnék. — Adolburg Ágoston, zeneszerző, megtébolyult. — Pápajolölt Sforca biboruok és nápolyi érsek.
PlaczláraTí
Nagy-Kaníasán, 1873.évl junius hó 4-iu. Oabe-nemdek : alsó auslr. mérő szeriül lluia 87—90 font 7.40 kr. 85-W font 0.70 kr. 88-87 font 6.20 kr. lto«. 74—78 font 4.50 kr. Árpa serfŐiésre 68-70 font 3.60 kr. Árpa ototí.ro 3.20 kr. Zab 1.90 kr. Képeié —kr. LlaatnomUek-. bíosi máasa saerfat. Liszt legfinomabb 18.— kr. Zsemlolilst 13.— kr. fehér kenyérliszt 11.— kr. Kokcte kenyérllszt 8.60 kr. Uu-zadara ltí kr. Kiia SO.— kr. Hüvelyesek: alsó
uttr. inérS sssriot: Borsó 8__kr. Hab 4.— kr. Len-
cse 8.— kr. Köles 6.60 kv. Hajdina (pohánka) 4.36 kr. Kukorlcia -I — kr. Ilurgonya .— kr. Ilus: bécai font szerint. — Marhahús Í8 kr. — Diszuóhus3)t kr. Juhhui — kr. Uorjuhus 2Ü kr. Zsirfélék : bécsi font aioriut. Disznózsír 60 kr. Marhazslr 60 kr. Bialonas 4C kr. 8zappau 24 kr. Láinpaolaj 38 kr. 8tearin-gyertya 66 kr. Kaggyil-gyertya 32 kr. lJor: alsó au«tr. akó, 40 pint nerint. Ó-bor 16.— kr. Ujbor II.— kr. 8ör: alió-austr. sörakó, 42 pint eierint. Legmaga-■abb 7.— kr. Legalacsonyabb 6.— kr. Tűzifa: bé-esi 01. 36 hUv. hosszú szuriat. liukkfa 14.— kr. Tölgyfa 10— kr. Koszén egy bécsi uáus szerint 70 kr. Faszén egy mérÓ 70 kr. Kicsi missa sssrlnt. széna 2 — kr. 8zalma l.*0 Napszám : egy férd élei-roeióisel -.— kr.ólelmeii* nélküli.—kr.Kgy n6 ilsl-n.c«ca.el—.60 kr. Uelmeils nélkül —.70 kr. Kgy jyer-mek ílelmoiíssöl -.30 kr. ílelmests n^kal —40 kr.
Érték- és váltófolyam junius 7.
5v/# mouliques 1)7.ÜL\'; 6\'/( uems. köloaöo 72.26; 1880-ki álladalmi kölcsön 100.25; bankrészvények 960; hitelintézeti részvények 2Ü9.— l,ondon 110.— ; magyar földtehormontési kötvény 77.— ; to-nesvári földtehormeulési kötvény 73.— ; erdélyi fóldtehermentés> körvony 73.50; horvát-slavon földtehormontési kötvény —.—; ezüst 109.75; os. kir. arany 6.28 ; Napoloond\'or 8.82.
Heti naptár.
_Junius 8-Hl 14 lg 1873._
Szerkesztői üzenet.
746. II S. (ligín. As Ugy teljesen inaginjrl-legll levén, a uyilvánosság utjiu nem orvosolható ; átaJiani mogyei olso taiifeliigyoló urnák, saivrskeJjók et ilgyben ahox fonlului.
7íö. II. K. Nagy-llecskerek. Kéiiaóggel.
747. M. Kaposvár. lutóikedtUuk; »rUlUi.k a klnevMtMésen.
. 748. K. II. Újólagos kiegrssitú
knldnttilk.
74í». 8a. l\'Ap*. Leveled rég vártain, asouni feleltein ici. A bírálatra kívánni vagyok.
760. 8s. M Itudapest. Kílreértís vau; sem ss.\' rakosá., sem tévedés nom okesta »i é.lelmesést. I.« het, hogy csalódtunk, mint rí aa éleiben oly gyakra tOltéuik, mindamellett aa előbbi állításnál maradim ruo.t is. A megrendült\'könyvvel magánlevelet irmil
761. Zala Kgeraaegre. Kgy magát rendes I v. leaőnek iit kilétét nem tudván, kérjtlk a kOaleméii; kitérő sorokban tudomáauukia
Kathollkus nap-, Protestáns
u
23) Adatott nekem minden hatalom. Máté XXVIII.
N Vsiarnsp E 1 Sx. hár. , E 1 sí hsr. Pl
y llétfó Kellx
\'10 Kedd Margita Margit >*
\'Szerda Uarabás llarab.
12 Csütörtök Urnspjs Uazil i*
13 l\'éiitek l\'ád. Ant. ! Tóbiás uh
ii Szombat Vazul n. p. Va.ul , !h
Kclclós szerkesztő: Bátorfl LaJOf rvryiittöi".

s nélkül aksr
aradni.
.Dicsőség és gyaláti gok, melyeket haxai vissonyaiuk még inindig nem engedik leleplesetlenül kimondani, főleg felekezeti kérdésekben. Az ügyet részvéttel kisérjük.
763. Titkán airok, ne tudja inás,
Káj nekem a vigasztalás sat. Kelénél lAbb
utánzás.
764 (l» elterült az éj, 8 pihonui térok ol (\'.) Legvégső (\'/) sóhajom : Képeddel alszom el. Végül : Imám Is ez losion, Ha sirba zárnak el 8 hogy álmám szobb legyen : Képeddel alszom el. Moudja meg. mi •a / Ha aludni megy, legvégsőt sóhajt, ha meghal, aludni inegy s álmodik. . . . Nem elég a rim, legyen benuo mag is.
765. ,Fekete gyBngyök", nagyon Is feketék, az élet\'rózsaszinfibb a 22 évesnél, csak nem kell fekete •zcmUvegen nézni. -
Idült vagy kezdetleges
titkos betegségeket és telietetlenaóaíot
hásonszenvi gyógymód szerint gyógyít dr. Erast L., l\'osten, bálváuyutcza 6. sz. 2. em. 16. «jtó.
Kendelési idő délután 2—6 óráig.
K betegségek gyakran, hogy azonuali eredmény éressék «l — könnyelműen uagy adag jód vagy kénesővel keseltetnek. As Igy gyógyultak azonban a legborzasztóbb utóbajoktól támadtatnak meg ; annyira, hogy a köm.yelmfi gyógykezelés mialt késő vénségükig szenvednek. Ily veszélytk ellen menedéket nyújt a ha-souszenvi gyógymód, mert nemcsak a legrégibb bajokat meggyógyítja, de hatása oly jótékony, hogy ulóbajoktól félni nem lehet. Az életrend mellette oly egyszerit, hogy mindenkitől megtartható.
tff LeTéllleg Is esikösUltetik rendelés.
H

£3
NI
OLL A. SEIDLITZ-POlU.
K porok rsudklvOlt « a legeltérőbb cselekben bebiaooyult gyógy-Ihatásuk állal minden, eddig Isméit háil szerek közOtt, tagadhatatlanul a. első helyet foglalják el; mint a. sok ezer, a ruta,ári birodalom minden részéből kezeinkhez ktlldött hála-Iratok a legrészletesebben lanti, silják, hogy e porok lögzött siorultioknál, emészthelellenségeknil. Mtrhsvaél, továbbá gSrosttk. veie- és Ideg-bajokban, silvdobogainál, Ids gesség okozta ftfljái, vérlolulás, végül hysterltra, búkór és huismos hányásra hajlamnál a legjobb sikerrel alkalmaslatnak, s a legtartósb ryógyhalást eredményeztek.
Ara I eredeti doboznak használati utasítással I frt.
Sós PÁLINKA és SÓ.
A legmegbízhatóbb orvosszer a szenvedő emberiség niére minden belső és ktllső gyula-Iái, legtöbb betegsig, u mS seb-, fej-, fUl- és fogfájás, régi (érvek és nyitott aet-k, rák, fene, tacingyulladás, bénulás és inludenneinft sértlléi ellen, atb stb.
I palaczk ára használati utasítással 80 kr.
{•89 6.)
-HALMAJ-ZSIROLAJ.

A legtisztább és leghathatósabb urvosi ezer Norvégia hegyeiben m cserélendő fel a mnterségeeen tisztított halinijztir-olajjal. A valódi Dersch-halmá]nlr-olsJ mell- és tildj-bajoknil. soropho lus- és rSOWllS-betegségekben legjobb gyógyhatáesal van; meggyógyítja a legidüliebbMuviay- ésoiúibsjokat, valainlat az időssaki bírkUtegeket
Ara I Üvegnek használati utasítással I frt.
Itaktárak Nagy-Kunl**án: Belus J. gyégysi. Lovák K
gyégys*. FesselhoiTer J. és Kosenfold F. uraknál. Bslovárett Lakov
Csáktorsyáa Kárász 11. Csurgón Kreisler Dávid Kspssvárott Kohu Jakab Ktprenoiia Werli 8ánd.Syógysz. Keszthelyen WUusoh V. Kertsxtsn llreyer Jakab Bal Kíuegss CsacsinoviU Lttv. gyógysa.
Lstenytn Kalivoda J. gyógysa. Msroisllbsn Isztl Nándor
Zágrábban Mitlelbach 7a. gyógyss. . Ceyleok J. J. gyógyss,., , Urwslss Fr. gyógyae.
Margitszigeti gyógy-fürdő
Budapest főváros közvetlen közelében.
.•15\' K. meleg artézi forrás, porcaellán és márvány kád- ugy | kőfilrdők xuhanykészülékkel, na^yszerft kerl, kilünó lég, 200 teljes kényelemmel berendezett szoba, társalgási terom, kai- és belföldi lapok, uapouta aeue.
Kóralakok, — melyeit elles • nsrgltulgsil hivvlx ksdviií eredménynyel használtatott:
Köszvény — as izületek, aa Izmok, a csonthártyák él Ideg-hUvelyek idült csúza, Idegbetegségek és pedig a) ezóz, köszvény, erCmflvi behatás, ólommérgezés, ksgyniáz és dipbteria után fellépő j hfldésok j b) zsábák; c) görcsöl állapotok; d) mébszendl bajok,1 görvélykór mlrlgydagokkal és genyodéssel, idült bőrbotegségek, raontbáutalmak, angolkór, csonlsiá, izületi bajok, fekélyek éz kai-sértéseket követő elváltozások: iljdalmai hegek, merevség, hüdé-sek, hugykövek és vizellcti uohénégek, méh- éa hUvelybántalmak, méblömlllct, hóssámi reudellenesség sat.
Birltleknil, uny a fürdő- ét meneljigytknth egyUttf j vdltdtdndl drtUngtdit adatik.
A szigeten lakik, ugy aflrdf minta menetjegyeknél, ©lényben részesülnek.
UtG" A fővárossal éránként 2-er gózhajéközlekodés.
J1878. nyári Idény meguylttaték május I-J611.
| Megrendelésüket lakásokra átvesz a margituigtti \\ \'■filUgytlbiíg MargittMigtltn, utolió poita 0-Bu4a.
A MARGITSZIGET IGAZGATÓSIG!.
11048—6) (IJtáuuyomat sem dijaztatik.)
Pályázati hirdetmény.
A nagy-kanizsai községi iskolaszék a fölső népiskolánál megürült tanári állásra, mely 800 ft évi fizetéssel van egybekötve, pályázatot nyit.
Felhívatnak tehát mindazok, kik ezen állásra pályázni óhajtanak, hogy kellőleg felszerelt folyamodványaikat folyó 1873. junius hó lö-ig az alulirt iskolaszéki elnökhöz be-kUldjék.
Kelt Nagy-Kanizsán, május 31-én 1873.
Darás Zsigmond,
(1068—2) elnök,
Ház-eladás.
Nagy-Kanizsán a gymnasitira és Szentháromság költi tér tőszomszédságában lóvé Sláby-félo ház, ft hozzá tartozé kortlel offort utján eladó, azon megjegyzéssel: hogy a legtöbből igérö a ;orzédés megkötése naujátél számítandó ogynogyodév alatt 1 összes árt liészpénzbon letenni Urtozik. — Az offartok folyó évi julius hó lö-ikéig Pécsett lakó háttulajdonosokhoz (Iskola* utcza, 10-ik szám küldondök.
11a a beérkezendő olTertek nótán olfogadhaték nom lennének, az osotbon teljes szabadságot tArlanak fenn maguknak tulajdonosok az ol — vagy nom adásra nézve. Kelt Pesten, junius 4. 1873.
- \' Sláby család mogbizottja : I (1070-1) MILTÉNYI MIHÁLY,
lakása: üllői ut 1. ss., L emelet, 7-lk ajtó.
\' J^iüiii. •ÍÍL* "k. * yi«1 >.:;
• A soproni leszámitoló-bank
és nyugot magyar jelzálog liiící-knk
FIÓKTELEPE
V
NAGY-KANIZSAN
Mindennemű állam és hitelpapírok, Állami elsőbbségi ós foldtehrnnon-tesitési kötvények — arany s ezilst pénzeket vesz és elad.
Pénzek folyé számlára és Uetí-íi könyvecskékre (>•/. kamatra fogadtatnak cl.
Kölcsönök házakra, földekre s más ingatlan javakra a legkedvezőbb feltételek mellett adatnak.
Pénztári utalványok bocsáttatnak ki, melyek már a kiállítás utáni naptól li\'/, kamatoznak.
Tőzsdei. megoizások a legjobb és legolcsóbb feltételek alatt telje sitletnek.
---jt , t flBtvtny9fc d 111 * 11 n u I vállalnak b._
r
f
Z&n Königtrank!
D.r Königtrauk, vinu mit h/^iKuiachxJilltatiarhca Labsat Hlr Km
od»r Oobeimmittel; er licfcrt dem Organi Nalur durah Hint- und SUflebea.erung) «■» uuige. dadurch die Krankheit (albal verschwinden.
Hell llabuemoun und PrirttniU i«l nirl heilkuiide ge.cbeheo, wle die wuudrrbaren Kiirn Krliher il.-helto Jedcruaon Ul»-r m> uuglauhllrhr THu.cliuug de. Publikums b.-ab... htigt wOrdc I>ic Kru\'heinung au den Tag grlretrn, welclie aU d betraebten isi. — Dem gegouUbrr must min ciné uralle Wahrbelt, das. die latur Jer beslo Arii líurch deu Königtrank siud genesen Palicuton an schwerfiD Wuudou (schiicll, ohne WundŰebar
uud fást ohue 8chmerseii t)-. aii allén Brustleldcn (als Aalbina, Eugbrllslig-kelt, Bruitbekleiniiiuog, Kurialbmigktil ,
llílfe**"0 " mUnf \' an Abachrung vhlar aueb laiigsaui.) au Mageukrobs uud gXuilichcr Magouverscblift-sung (selbst in H* Itethanicn in Berlin, der gröesten Heilanatall Prenssent); Patient (^•bokáin sóit drei Tag* weder Hpoi.c und Trank, aoeh .Medltin\' ; fW dor Trank ober nffueto Speiteröhro uud Magon, uud dio yygrZ.tlichen Sehmerteii schwanden balti da-rauf; von den Aerslen aufgrgohen,
sland »r dooh am höchstcn Tage wieder f0ftuí uud ging nach der 4. Klasche wirder
au deu lödlichen lierskraiikhoiten auch mii hlutlgen llerakrMn.píeu W* iu vlelen Kallón ; die KrKoipfe milunter vom erst.u Triuk«i au fórt; eino aolcbe Krauko, vo.i clnora der gelebrtesten Aerste Herllu\'s diei Monat ver-gebons bebaudelt, war von ibiu nach mihr uialiger grtlndlicher Unlertuehuug mit der Krklkiung veriassen : gegen dieaos l.ejden giebt es keiue .Medicin* W uud er er xarte in Uugsteus drei Tago deu Tod ; auch sic abor sland doch schou «u< hoch.leu Tage auf; der grKsslicbe llerikrampl war vom őrsien Triukeu (•*■ aa weggobilebeu, der woilte spltor durchaus niobl glan-
ino KUll®. vou Gesundbi
reitele l.iinonado, grüsstes icbts neuiger .Mediciu" itsstoffen, durch welcho dió Kraiikheili-t\'r.acbcu uud
• o Kr.taunliche. auf dem Cle welcho durch den Königtrank inge und daclite, da» wieder
ine groskartigo ine gius.artigs lleilkuude au
Vlecbteu uud üe-
icblag wie bei UrKune): I
sebt scbuelt; Miscbun ir I), auch llalsschwin eu Htadium, wo acbo
wiedergekoinm
e Iliire
Ululbrerheu (scbuell, licber llerubiguug dei llotnurrbulden (Kuoloi Tage fórt), auch
Kallaucht (.bOses Wcson\'),
voin araion Trlnktu au uiebt g íasl°l*glich
iKiii u
it fasl augenblick nnon Kurpers); I sohou am nkcbsln uhidaler Verscblei
sebül
ben a
a glne
uibeilbai
]Kiírt rerhoiratet. allén Augen-Krankheilci), au< Krblindungen, i^wb aucb 0|> niOglich Vrareu, u a. durcli Keiurpiiun <les kr/stalisirten Wassers der l\'upille ; ein seit srrbs Jabren loUl Krblindolcr (Helevuo bei Trier) erbialt sein Augeuliobt durrb eiiie. eiúaigeKlasrhe.einaudererdurrb 13 Klaschn ; dass sie scbKrfer und weiler seben ; Auge-uenUtlndaugen duich Trinkeu und waruie Lm.chUga (Misckung mit nirm.u WaMer, Uagsnleidiu und au XO—1U jthrigen Ma-geukrkmpfea ^bl«r am aeboellsten, narhdem allerlai Kuren uud Mittal vergescblagcui ÜO—-10 jihrlgen Hheumatismus mit Lr.limung (ult srhon nach eiuer Klasche, auch Llhmuug ■ler /.uuge);
l.uugenentianduugen selbst itn hOchsten Htadium , stels oacli elnigcmal Trínken, nie tr.dlendea Kis anweuden I (lauuarmo Hm-schllg* I)
heisen lirand .und hestigstem Wuudfieber, nach ainigamal ■*>Triukeu uud tlmschlllgeu selbst bei der Mllabrandrerginung siehe ubto 1)1 vreun dar Itrand iih Kuucben, das Otiad eine Ktundr hineingelegt; der
llraod wird abgestossen, daa biaiidige Kk\'iscb \\trreitart und dia ■V\'Wuudon hrileu acbnell; allén Koseu und Kiebern auch Kindbett. uud Neirenfiaber (beim Kiebcr orfulgt auch £rb-r.cheu durch Wlrkung dor Magcnoarrtn, nicht wi« beim BrechmiMcl dnrch Hebyrltchungj) acbweren Skrofeln u. Draaenleideii ofl schon nach einer qder nunigen Klaschen;
Illatén- und Niereusteinen (mituutc nach wenigeu Tageu die AuÜösung dor rtteiue); Cli. ht (an schwereu Vorslalíungen der Uc-leuka laugsa.n, olt keine llilfa ; • Kopíkolik uud Kopfkrainpí Isehr scbuell •ronn vura Magon horrUhrend ; ItUckenmarkadarro im bobon Híadiuin (von der königl. Kegioruug iwoi Jabro yer-
gobena in dio llMder geschiukt, foit-
vrkhrend viel Hchmorseu, uichl uuhr die KUise aufsetxen U+- nach der 1U. Klascbe íclion apaiierea gehcu kOni.cn (\' HW- auch acil Jah\'reu gcsund gebiiobau. Uiar.rhOo und Krbrecheu ^dieses schon nach ilam őrsien Trinkeu) ÉW>bei Skugliugau iriukl -Mutter oder Ammo ; Cholera und Choleriuo I ^M Keucbbosleu (mriileus achuall) SchwHmuiej
Appolit- und Hchlatloslgkcit (hior moisUns
alloo Austockungskrauk hcitcu, auch l\'ocken •linaelba falion nach dem araién Trinkeu aua rechondo Pockon vorschvriuden Uber Nachl spurlos, so dass l\'atienl gcsund ist, wie\'auvo.; Krebsu. Kuochonfrius ^auoli hior oft scbuell, selbst bei bobon (Irado); auch (talalluss (hier Bicht so scbuell); Állon Wassersuchten (starku Auschvrcllnngeu " der Qlioder oft übor Nacht fort);
schworon Monstruationsleidou ( Jahro
lange lllutfltlsse, ■♦•wio auch Jabrgangcs Ausblelbon uacb einigotnai Triuken •♦•Uber-
Kraueukrankheltou, auch an llloicbsucht (hior Ijngsau); in oine Kamillo tretend, fand Jacobi dio llausfrau schwer krank, vom Arat aufgegobon; dor Mauu rcichto ihr den KOiiigtrauk, uud ara audoru Mittag tilTnoto solbst dom Arató die Thiiro, deu Trank . iu der Iland ; Hcbwindsucbt and vielwOcboutiichoii hoki. Kchn. issen (erstere ira hohem Stádium s. hon nach 3 KJaschon, dio lotatorou nach oinige-•nal Triukou) Uborhaupl)
Ausíflhrllch llroschrtlro üher den KönlgUaiik tiobsl tausenden von Atteitou, aurn grossen Theil aiotlicb odor goricbtlicb, iu « Küll.-n sognr cidlich beglaubigl, werdon anf Vcrlangen Hberall franco und gratis gesandt. (S79—1)
Krínder nnd alleinigei Pabrikant dcs Königtrank : Wirkl. Oesundheitsrath (llvgieisll Cari Jacobi In Berlin. \'
Dia Klasche Könlgtrank-Kilract. iu dreimal so viel Waaser, kostet iu Wien, fl. 1.60, in den nstorrelch. Provinaen fl. I.GO, rosp. d, 1.70. Zu boalojirn durcli dio
Genoral-Agentar fttr Oesterrelch-üngarn boi H. HAACK,
Wlea, Weihburggane 22. Depot iu Pest, bol Apolheker J. v. Törlik.
| Annoucei>-Kxpediti»nZoidlor& Co.Wiep. |
Jutányos, szép, es jó!!!
már régóta az ón „J elszavam", ^r
molyot daczára annak, hogy valamennyi papírgyár és a munka-erő 2ó% áremelőit nyort, ozontul is kovotok, óa azőrt bátor
vagyok áruimat a rőgi mososzorfl jutányos árak JjlBíK(if
mollott ajánlani: (860—19) jIoDk
100 db látogató jegy, 5 perez alatt olkőszitvj......— frt 5l) kr.
100 „ levólimplr nóvvol vagy kozdflbotükkol......— „ 50 kr.
100 „ „ . fekoto nyomás . í......— . 70 kr.
100 ,, „ . boritókkal szőppap irtokban .... 1 . — kr.
100 „ ilxletl levél névvel, foketo nyomás........I , 30 kr.
egy ogősz rizsina-levélpapír vásárlásával a név ingyen nyomatik reá. Czimuek, oljegyzési és oskotési jegyek, táuczrondek és áruszámlák legújabb amerikai gyorhunjtómon legjutányosabban készíttetnek.
Irodai és czimtáblák 10 perez alatt elkészülnek, darabja 50, HO kr. 1 írt, a leguagyobbak és logszobbok 3 frt,
urak és hölgyekre uézvo, különösen utnz.lsuk alkalmával igen czélszerüuk. Papír gallér és kézfodornak tuczatja 30, 35 kr;
utl-, varró- én iró*zükii;gletek, útitáskák, könyvlárczák sárral és zár nélkül darabja 8t) krtól egész 10—15 Itig; továbbá: urak, hölgyek és gyermekek részére való ajándékoknak igou alkalmas különfélo jutányos és szép áruezikkok.
KillGnlieen ajánlom a divatos kettó\'s névvonáiokat in nimeket, melyek nyomdgyá-rainban leveleken borítékokon arany- ét sgyéb stinekben legtinomahban és legpoinpásabban késaltlnek, nem kUlOnbou a .még mindig igen ritka francsla rooooo leveleket, névsiorlnt: Neptun, Hilhouotto, Kgyptien, Musique, Diaboli>(ue, Joujou, Atout, lUbé, Camée sal. igen jutányos áron
KANITZ C,,
jinpir éidiitmüArii kereikidiitDoroUya-utcin 12.te.a.(ezelőtt Deák Ferencz-utcza.) MU írásbeli megbliáiok teljes megelégedétre ét utánvét mellett siorbsI teljesíttetnek. --
Keller Isrnácz
IXTa^y-Ka/nlzaán. <194 -17,
J
Ajánlja gazdagon .felszerelt urak-, hölgyek ós gyermekek számára v^iló topán-raktárát, a legjobb minőségűeket a lehető jutányos áron.
Ug)szinte ligyolmébo ajánlani bálor vagyok a cs. k. katonasága I. közönségnek, hogy megrendeléseket a legjobb bol- és külföldi bőrből elfogadok és készítek, az árt logjutányo sabban számítom.
Az éu raktáromban vásároltakat kijuvi tásra elfogadom.
Ktuptiohli sóin reioh assortirtes Láger allor Uattungon Herron-, Uamon- und Kin-dor-StiBotton von bestor Qualitftt und zu möglichst biliigen Proison.
Korner macho ich das k. k. MilitUr und verehruiigswürdiges Publikum aufmcrksam, dass ich allo Bestollungon vom beston In- uud Auslftnder-I/e<lor vorfertigo und prompt und billigst berechno.
Auch wird von mir gekauflo Waare zu reparíeren angonommen.
ö csasz. ós kir. apostoli felsége
legkegyelmesebben elhatározni méltóztatott, hogy a megtartandó
XV. állaiii-jóíékonysági-sorsjáíék
is.la jövedelmű az Inneni birodalomul polgári oiéljalra, nevesetesep aa lnusbruckban ■jouan épitondS, sifllS- i. lelauciiutéiollol egyesitett kírhásra, lorábbá a Oörtbon lo»3 tlkot-léina-inté.otro, és a bevétel mérvo taerlnt aa érintett birodalomfél még más jótékony caél-jaira fordlttassék.
K«en IsgfelsGbb parancs folytán a cs. kir. lottó jövedéki Igaagatáság megtyilja XV- jótékonysági sors)átékot, a mely 4368 nyerőt tartalmas, t pedig
1 főnyeremény 100,000 frt esUst járadék 1«73. julius 1-tSI való kamatélvasattal: 1 . 30,000 ... ...
2,000 db cs. teljes tulyu arany. » • . , .
a
1 y*\'5
200 , 100
44 olö- és utó-nyerö ,
10001 3000 „ i 1860-iki államkölcsön ötöd-i
nyeraméuy 20 , 10 "jegyeiben.
A húzás okvetlenül 1873. junius 26-án történik. Egy sorsjegy ára 2 frt. 50 kr. oszt. ért.
A kitUnSIog köabatana ciél, melynek oaeo sor.jiték ti.sta jövodelmo saenlalva vau é. a sorsjogyv.vök résséro kilátásba helyeseli rendkívüli uyaroményok feljogosítják a cs. kir. lottojövedéki igaigató.ágot aaoa blitos reményre, hogy esuu vállalat kűlöndsan élénk résa-
vétuek fog örvendeni.
A cs. kir. lotto-Jövedéki igazgatóság.
V0LKMER EDE, cs. kir. udv. tanácsot ét totto igaagató.
A sorsjegyek Bécsben a cs. kir. lotto-jOvodéki igaagatósá* épOletében létesS, a jóté-kouy célokra aaánt államsorsjátékok osstályánál, (belváros. Sal.grles 20. ti.) ugy egysnklnt, mini nagyobb réssletokbon vásárolhatók, vagy a járandó pénaös.aa* bskOldése mellett Írásban megrendelhetők. Kaphatók továbbá Bécsbon t minden lotto-gyUjtBknél ét dohánytSasdében, a ct. kir. é. ra. k. orssigokban pedig minden lotto-bivataloknál éa lotto-gyltjtSknél, aa adó- ét pot-lahivataloknál, dohányárulóknál, vaspálya- és gSshajóállomásokon, nemkalónbon a birodalom várotaiban éa hclységoiboo felállított sorsjegyáruló köaogoknél,
Bécsben, 1873. márcaiui
Wajdita Józaof, kiadó-, lap- ós nyomtulajdadonos gyorssajtó uyofflöa, Nagy-Kanizaáu.
NAGY-KANIZSA. 1873. Jünlufi 12-én.
47-llr axéLua..
Tizenkettedik évfolyam,
acgyed evre - i Egy stám 10 kr.
j Hirdetések |utányosss
j syii.ttbrbkn (ornnkint 10 krért
•.étnek fel-
——
Ú
Zala-Somogyi Közlöny
Magy-Kanizsa város helyhatóságának. nemkUionben „zalamegyei gazdasagi egyesület", a zalamegyei általános tanító-egylet, a szent-balázs-, kis-komáromi és ailmegh-vjdéki ftóktanltó egyletek, a „nagy kanizsai kereskedelmi s iparbank" ugy a ,Zala-Somogy" gőzhajózási részvenytársulat
hivatalos értesítő,íe.
gr-—-
X lap szellemi rétiét illető közlemények t uerkexxtábei, —
ínyagi rétiét illető köziemenyek pedig a xndohox bérmentve tn-téicuddk:
NAUY-KAN1ZHA Wlasilosfcáz.
ítw
Hetenklnt kétszer, vas ár nap- x csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap.
ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS
/ a
„zala-somogyi közlöny"
1873-ik iiui ll-ik fi\'lévi Jolyamára.
Midőn az első félévi folyam végélioz közeledünk, bizalommal kérjük t. közönségünket, a második félévre szóló megrendeléseik mielőbbi szíves eszközléséro, hogy a lap rendes küldésében fennakadás ne történjék.
Hangzatos szavakkal nem élünk, jóakaró működésűnk nyílt s a higgadtan gondolkozók megértenek bennünket; lapunk lehetőleg helyi közlöny kivánván lenni, min-, den igyekezetünket oda fordítjuk, hogy e lap a vidék hü tükre legyen.
Előfizetési ára c hetenkint kétszer megjelenő lapnak: félévre 4 ft, évnegyedre 2 ft.
A nagy-kanlzsal kereskedelml-és Iparbank igazgat\'ó tanácsának e hó 4-dikén tartott ülésében elhatároztatott, hogy a rendkívüli pénzviszonyok következtében a t. cz. részvényes- és betevő közönségnek megnyugtatásara a junius hó :tO-d i k á ra alapszabályszerúlegelkészítendő rendes félévi zárszámlán kivfll chólíj-di-kig egy mérleg készíttessék, mely már folyté hó 2U-dikától kezdve az intézet helyiségében a t. cz. részvényesek és betevők által hivatalos órákban szabadon betekinthető leend.
A ii.-kanizsai kereskedelmi- fs ipariunk igazgató tanácsa.
liées, Jun. 9.1873.
Ha Bécs jelenlegi állapotát röviden körvonalozni akarnám, egy találó magyar közmondást alkalmazhatnék: „cziJra%iyo-movnság!\'.
Igen, czifra nyomorúság! mert Bécsben nincs a hitel becsben; mert Bécs most már csak pislogó mécs. A kincsnek nincs itt mii becse, a hullám/ő néptömeg i ideg, bizalmatlan.
Ji*elótti években egészen más élet volt itt, most nincs élet, csak. tengődés.
.Nagy a fény, a pompa, a luxus, de ott is .vnti tetején zászlóként a nyomorúság, sőt legtöbbnyire folyondárként öleli át.
Vén asszony ez a Bécs, görnyedezve a felrakott ékszerek alatt, melyet mester-terséges mürablással gyűjtögetett; szemében nincs fény, s azért házsártos, azt gondolja, hogy a felrakott ékszerek fényt kölcsó-nözuek, az ám, ha azoknak az ékszereknek fénye be nem volna vérezve, szenyezvo; karját nem bírja emelni, áldásra épeb nem, ha felemeli, sujt-\'v&fo, mást is, magát is üti.
Magyarországot, e piros-pozsgás szép leányt mostohán, kegyetlenül sértegeti.
Pedig tudjátok-e, mit jelent az a világkiállítás V
Megint magyar közmondással élek:
„JS\'ézd meg az anyát s vedd el a lányát!\'
Korszerűbben : tanuld gyűlölni c vén banyát, űe szeresd az ápoló leányt.
Hisz Osztrak-Magyarország vagyunk. Tisztelem én az öreget, ha ez méltanyolja igyekezetét a fiatalnak ; becsülöm én az aggságot, ha elismeréssel van az iljuság figyelméért, do hódolok u guzdag előtt is, ha viszont ő is liudol az erénynek; mert hasonló helyzetben, hasonló gyarlóságba eshetnék.
Tehát tanuljunk, okuljunk s öregségünkre vigyázzunk, mert most nagyon kacsingatnak reánk a nagyok s czibálni szeretnének a kicsinyek.
A közkiállitáson büszkén vallhatjuk meg : nem vagyunk az utolsók.
Nemes, hazafias érzetet, munkaszeretetet szivünk itt be magunkba, mely edz.
Valóban nagyszerű c közkiállitás, magában foglalja a müveit ész világát, az érző szív virágát, az emberi munkásság, szorga-
lom koronáját, a tudomány iparát, az ipar tudománya ié fenséges egységben az eni"-bt-ii nem teremtőerejét.
Büut, mcgbocsáthatlan bűnt követ el, ki teheti s meg :icm uézi.
ismeretlen jótékonyságot gyakorol a szemlélőre e fenséges látvány, az emberiség e magasztos vívmánya; csak itt érczi ez ember teljes tudatában, hogy a szívben egy bimbó él, mely a-munkásság becsülésének érzetét tartja zárva.
Bécs és világkiállítás!
. Az elsőre gondolva fussunk tóles menjünk aludni, hogy a másiknak szépsége, bú-bája felől álmodhassunk.
Almodjuiin a földi paradicsomról, a világkiállításról. y
BÁT0RF1.
ínagy sándor
esperes-plebános urnák Karúdon
a 70-ik m. kir. honvédzászlóalj május 25-ki ünnepélye alkalmával mondott beszéde.
U, az Isten*bölcscfcégének és tudományának mélységes gazdagsagá \'.mugfoghatat-lunok u te ítéleteid, és kivi/.sgálhatatlánok ateutaid! Negyvennyolc.\', óra elótt még csak reményiem sem mertem volna a ritka szerencsét, egy vitéz honvéd zászlóalj uj lo»-bogóját felszentelhetni, és az Isten mindenható oltalmaba ajáulhatiii, a mely lobogónak árnyéka alatt ezen vitéz honvéd zászlóalj a dicsőség nyízejthi diadalra diadalt fog aratni, és hervadhatatlan babérkoszorút fog magának küzdeni!
Igen vitéz honvéd barátim! ha dicső sorotokon végig tekintek és látom szemeitekben a haza szeretetnek ama nemes lángját lobogni, a melytől őseitek hevülve a majd nem csodálva határos diadalokra rohanva rohantak, egy perczig sem átallom kimondani, hogy ti azokéhoz szinte hasonló babé-
rokat fogtok aratni! Mert tudjátok-e e vitéz zászlóalj fiai, kinek ivadéka vagytok ti? \' Azon dicső honvéd seregé, a mely a magyar 1 nemzet szorongatott honfiúi szeretetének, j méhéből keservek között, mint egy hove-j nyészvo épen akkor született, midőn anuak | hazája a végenyészet veszélyének Örvénye fölött lebegett I Sokan akkor a hazának ez uj szülöttjét korcs, idétlen szülöttnek csúfolták, kora halálát gúnyosan jósolgatták, kárörvendve várták I — De a hazának ezen uj szülöttje a nemzet sziv-vérével lett daj-. kalva, azért pólyáinak kötelékeiből egészen uiég ki sem bontakozva, teljesen ki sem fejlődve, meg sem izmosodva, kellően fel sem szerelve, már is véres csatákba rohant 1 hadakat tönkre vert, ütközeteket nyert 1 dicsőségének fényével Európa téréit elárasztotta, a nemzetet alapos reményre jogosította I a külnépeket bámulásra ragadta, maga iránt még eleinte is elismerésre, tiszteletre kényszeritette !
A hazának ezen dicső szülöttje még két éves sem volt, ellene már is két hatalomnak kellott egy harmadikkal — nem mondom a rut árulás — hanem az ármány és viszálkodás sötét hatalmával szövetkeznie, hogy azt — talán kiirtsa ? — o nem! Sokkal mélyebben volt annak gyökere a nemzet szivébe be ereszkedve, hogy sem kiirtható lett volna — hanem hogy a fiatal csemetét megtörje!
A fiatal csemete megtörött! de nem örökre! A dicsó honvédsereg a hon romjai alá lett temetve, a romok alatt szenvedett busz gyászos évek során át! — de alig kezdették meg a honatyáinak gondos kezei a romokat széthordani, a hazát újra felalkotni, a honvédsereg a hazai törvények védpaizsa alatt azonnal újra dicsőségesen feltámadott, a nemzet koronás feje által elismertetett! pártolása alá fogadtatott, dajkálása apostoli családjának egy kitűnően derék tagjára bízatott! és—és most a sors mostoha kezének sanyarú csapásai által az ujabb korban keményen mtgzaklatott koronás feje által a | nemzetnek a magyar honvédsereg, mit sem
tárcz.a.
K I v á n h á g.
Teremt? láng l» égne ajklioon, llogy egy mRvatnni.il njra alkotnám Kr. világul, annyi koréi kebel,
S oly át.ik -m\'iIv nem le..... o liaxáli!
Hatalmam hogyha volua iatanl, Teremtenék e\' honnak hölgyeket, Kik nem axégyellve mőialoi (Uhuik, Zengnének lelke* harrxi énekel. Kehér márványból gyúrnám nivöket, H a iok eialatd ál.érxelem helyett; A limta márvány inélyibe véinvm : .Kxereid liatádal mindenek felelt !* S ki nő erénye\' legnemeablkn A hou sxer-ilme, i l.fiiég ellen vét: Minden bellije annak márványán Vampyr teliével égetné itivét. Teremtenék e .hennák bajnokot, Kelében élei hoiitilő vaián, Megolt ellennek vére folyna le. Dicső hajnal hasadna rád. basám | Iljus keblébe lángot fintelivk, Mely iK«ut hónáért égne izllntelen, H ha vélni képéi, árfttő lenne: Keidét dúlná a rombol.\', elein. Mért niiiei hatalmain, alkotó erőm I Hogy «x elaggott öivilág helyett, Mely .annyi átok-iúlyt viiel magán, Kgy njnak adnék léteit, életet I..
MAJI.XTII Hftl.A.
Tavanzszal a temetőben.
(Hajt.)
Miért megy ur. ember tnvaszszal a teme- \'j tőbe, — az örök tél élő jól kópéhoz ?! — mikor I annyi dalos berek, virágos rét a a mulató hely, |
hol lelkének, szemének, vidám kedélyének ki-ki élvet nyújthat!
Vannak talán fájdalmaktól megkínzott szivek, kik mindig ünérzelmoik rokon tárgyait keresik, s midőn a természet felébred fásultsá-i gáböl s mosolygó arezut ölt, — o mindig csen-, <ies és Hzomor4 helyet találják szivükhöz hason-j lónak I
Vunnak, kiket a? édes emlékozot szelleme. ,\' hl ki e helyro, s it hitében mognyugvó sziv | imájában s köuyAibon talál az elveszettekért | vigasztalást 1
Vannak költői lelkek, kik ol-elméláznak nz enyészet külső ébredósén! — az emberi ; esalárdság eino hű jelképén 1 Mihez lohot hasonlítani jobban a lomeiő mosolygó tavaszi i pompáját, mint ogy kihamvadt emberi szív külső fényéhezI — Uenn halál, — kivfll élőt. I 1-ebt u sírban enyészet. . . folüi n sirdombon j tenyészet......
I l)e vaunak naiv érdekek is, molyok e
I helyre caalják nz emberoket.
Az ifjú szivo imádottjával gyakorta találkozik itt, s a bánat bolyén forr«í csókok közt esküsznek örök szerelmet. - - Zöld pázsittal ; bevont sírdombra ülnek, az ifjú kezében nefe-j lejts, a lányka kacsójában szerény ibolya, csokorba kötik s reszkető kézzel tűzi az ifjú kod-vesénok dobogó keblére. — Mi közo az ó szivüknek a szomorú helyhez, mikor reménynyel s örömmel van az még tolol . . .
Pajkos gvorkőczék is folkoresik gyakorta a temetőt. — Hiszen szebb és alkalmasabb helyen nem íb lehetne bújósdit játszani i — legalább az ő felfogásuk szerint. Mit goudol azzal a gyormoteg kedély: tomető-o, vagy másV1 Ö. csak azl fürkészi, hol lőhet legjobban a kerosó
társ kutató kíváncsisága elől menekülni 1 — A | \'.omotő árka, a kápolna sarok falai, a széles •irkövek pedig erre nagyon alkalmasak. — j Boldog gyermek szív, ki még e szomorú tárgyakhoz ily ártatlan gondolatokat köthet! . . .
Ily eszmékkol haladtam ol a temető mellett. — A nap már pályája végo felé járt, a susogó szellő csókja is hűvösebb lelt, do oly ctábitónn zongett a tavasz hírnöke —■ a dallos cialogány — a himbálódzó lombok küzől, hogy a varázsliangot önkénytelenül küvotém. Amint a temető szélére értőm, megborzadtam . . . . s utálattal forditám ol Bzemeinot az árokról, hol egy ittas ember fetrengett. Az ilyen élotnél — gondolám — szebb a benn nyugvók halála, s beléptem a tometőbo.
E bánatos holy búsongó fája — a szomorúfűz, s a sírhantok már kizüldeltek, itt-ott ibolyn-koszorúk ékiték n koreszteket, s a dombra ültetőit virágok is bimbózni kezdtek.
Szerény márvány siroinléknél — mely négy hántott jelzett — \' térdelvo láttam egy búsongó üzvegyet. Egyszerű gyászruhába volt, s halvány nrczán a gondok nyomai látszottak, ltifkán láttam bánatosabb arezot. Buzgón ibiád-kozott, s konyoit hullatta. — Mikor imáját vé-gonto 8 felállt, — résztvovóleg megszólitám : — hiszen vigasztalni mindenkit szent kötelességünk — .kit gyászol?" — .KitgyászolokV — mondá gyenge hangon — azokat, kik o világon miudouem voltak, s kiköt egy év alatt egyeu-kint elveszték. Meghalt férjem s aliij siratám niüg, meghall pályát végzett fiam; ezt alig te-motém eí, elköltözőt* cgy jobb világba menyasszony leányom. Egy gyormokom volt még, kit onnyi veszteség után rajongásig szerettem, ogy hote, hogy eit is ido hostuk. Ugy állok a
nagy világba, mint a törzsétől éa ágaitól megfosztott fa, inolynok már életereje alig van, de mely még nem száradt ol ogészen."
Csodáltam, egy érzékeny női síir — ki oly őszintén szeretett — hogy tud onnyi fájdalmat kiállani, b a vigasztalás holyett vele k&-nyoztom. Talán egy réaztvovö köny is jobban esett az elhagyott szívnek, mint száz vigaazszó,
melyet fájdalma meghazudtol ...--
Hallgatagon -mentünk egymás mellett, midőn a tömető néma csendét egy tragikus eset zavará mog. Tanuja voltam e rémséges és szomorú jelenetuek. Huszlépésnyirejlehetett tőlünk a sir, melyen egy ifjú búsongott. Egyszerre fel-emeli arczát — oly dúltak voltak vonásai, s ! rendezetlenek hajfürtjei — s rohamosan kitpott \' majd szivéhez, inajd fejéhoz. IzgatotUn beszélt Önmagához. Tekintetéből s mozdulataiból lehetett látni lelkének viharos küzdelmeit. — Hamleti tépelődés — .lenni, vagy nem lonni" j — leliott az, inert egy pillanat műve volt, hogy golyójával életét kioltsa. Eletemben toha borzasztóbbat nem láttam. Kiáltani akartam, midőn i a pisztolyt szivéhez emelte, egy dörrenés . . . I késő volt már mindeu ..... Ereimben csak-I nem a vér fagyott mog, s a bús öavogy alig ! rázkódott míg. Hiszen ó már annyiszor látu a halált! Hozzá sietétik, de már alig tudta olre-liegni e szókut: .Igen szero\'.tom I* r Másnap tudtam mog, hogy kedvesének í»ii\\ján halt meg.
A tuvnsz mosolygó pompája költ három szomorú képet láttHin o napon. Ai olsó — a» árokbau — undort gerjesztett bonnem; a második a bús özvegy — szivemet elérsékenyi-tó; ii harmadik — az öngyilkos — idogteUEMt ráikódutá meg.
kétlem koronája 6s királyi széke egyik leghatalmasabb vedbástyájának tekintetik,azért a magyar honvédseregnek teljes szervezése általa komolyan sürgöltetik. \' , !
Ily .dicső honvédseregnek ivadéka vagy- J tok ti e zászlóalj 6ai! és ily dicső példa által \' serkentetve, nem korcsokuak kellene-e benneteket tartanom, ha csak egy pillanatig is , kételkedném kimondani, hogy e zászló alatt ti is őseitekéhez hasonló hervadhatatlan babérokat fogtok aratni. De ne szóljatok többé : ajkaim a honvédsereg múltjának dioÓM\'-gét magasztalólag! mert az gyöifge szavaim bád gyadt ecsete alatt úgyis inkább csak elírnia- , ványodnék. Engedjétek meg vitéz honvéd barátim, hogy inkább a honvédsereg jeleit hivatásáról intézhessek hozzátok egy rövid szót.
A magyar honvédek nem a hadliai, hanem a békesség őrei! A haza nem azért szült benneteket, hogy általatok országokat hódítson, nemzeteket rabigába görbeszszeli, vagy vérbefojtson, tarWiáuyokat romokba \' döntsön, hanem hogy hatalmas fegyveretek ,\' oltalma alatt a sors mostoha keze által a nemzetre nehezedett százádos hátra maradás | békóiból kibontakozva, kormányát rendezze, 1 a tudományokat és mesterségeket, a művészetet, gazdászatot és kereskedést a polgári : jólétnek ezen hatalmas emeltyűit felvirágoztatva, magát a haladás, művelődés és gazdagság azon magaslatára kt)z<Jje fel, a mely őt a müveit nemzetek sorában méltán megilleti! — A ti fegyveretek hatalmát és a ti véretek <pdóját a nemzet tehát csak akkor veszi igénybe, ha valamely be^- vagy kül-ellenség vakmerő volna a haza békéjét megháborítani, vagy hazánknak óseink vérével megszentelt határait megtámadni! De ekkor, o ekkor! a haza bizton számit reátok, hogy* a vakmerő ellenséget megfogjátok fékezni, > hatalmasan vissza fogjátok verni! — Azért, mihelyest a fcgyverforgatásbairannyira ki vagytok képezve, hogy a haza bizton re-ménylheti, miszerint általa bár mikor, a harczsikra szóllltva, képesek lesztek az ellenséget megfékezni, tüstént haza bocsát titeket tűzhelyeitekhez, tieitek kedves körébe, megszokott polgári foglalkozásaitok folytatására. Ne gondoljátok azonban vitéz barátim, hogy ekkor a ti hivattatástok szünetel! Nem! a polgári élet körében egy ujabb, de fontos, de lényeges hivatás várakozik reátok !
Ti e zászló alatt megtanultátok a hazát igazán szeretni, a királyt tisztelni, a törvényeket éstcnmagatokatbecsUlui! rendhez, fegyelemhez, engedelmességhez szoktatok. Midón tehát a fegyver gyakorlatról a haza titeket kedveseitek körébe vissza bocsát, a nemzet azt kivánja, azt várja tőletek, hogy otthon szemeitek a hazaszeretettől szikrázzanak, homloktokon a becsületesség
fénye honoljon, kebletek a haza és király iránti hűségtől dagadjon, minden tetteitekben rendszeretetét tüntessetek ki, és egész testalkatotok a nemzeti büszkeség, és méltóság bélyegét hordja magán! — hogy ekként a köaség fiatalsága titeket látva, bámulva, tisztelve önként sorakozzék közétek, és körötökben, vezetéstek alatt oly,fiatalság növekedjék, mely legyen a hazának virága I büszkesége! reménye!
.Mikor pedig a magyar honvéd az érett férfiú kort elérve, a hazát kiszolgálta, és most a zászló alól végkép elbocsátva, a polgári élet körébe visszalép a nemzet a kiszolgált honvédtól\'azt kivánja, azt várja, hogy ő mint értelmes, kiképzőt, sokat tapasztalt, rendszerető, jóakaratú honpolgár községének alacson ugyan, de mégis fontos hivatalaira magát érdemesítve, a közvélemény által azokra talán meg is választva, a kormány rúdját vegye biztos és szilárd kezeibe, polgártársait az igaz művelődés és haladás pályáján vezesse mind egyre elóbbrcy és igy j közvetve ai egész haza jólétét és felvirágzását eszközölni segélje!
Hz ime vitéz barátim a magyar honvéd dicsó hivatása!
\' Te hozzád fordulok most méltóságos Jankovics Lászlóné, született Tallián Rózsa, asszonyság! e zászlónak kegyes anyja! fogadd szívélyes honfiúi üdvözletemet a kegyeletért, melylyele zászló iránt viselteiéi; fogadd szívesen lelkemnek abbeli forró óhajtását, hogyha valamikor gyermekeidnek vagy unokáidnak valamelyike e zászló álatt szolgálná a hazát, e zászló szalagjára tekintve, a többi nemes indokokon kívül még az édes anyai emléknek tisztelete is hevítse ót oly tettekre, a melyek a Jankovics család fényét és dicsőségét nevelik!
Most pedig fogadjátok vitéz barátim az általam Isteu nevében felszentelt zászlót, mclylyel a haza ma titeket megajándékoz, őrizzétek meg annak becsületét, egy se legyen köztetek, a ki annak dicsőségét hűtlenség, árulás, gyávaság által megfertőztesse! Igyekezzetek e zászló alatt a haza békességét megoltalmazni! ha pedig ellenség ell«n kellene azt vinnetek, mutassátok meg, hogy jaj annak, ki a magyart bántja. \' íiljen a Jia/,a! fiiján así apostoli magyar király! > fii jen a magas magyar kormány! ftljen a magyar honvédsereg! Ebben pedig* 70-ik zászlóaljnak mindenkor diadal és dicsőség!
liévviz* juniiiH 10.1873.
A tél tordon vad fagya, vagy jobban mondva: a tél Imbortossága elköltözőit, a tavasz
ép oly zavarodott, mint volt a tél, bitony sajátságos egy időjárás ozj tálon könnyít öltönybon meghűlés nélkül élvezhettük a Öltés moetaka-ritását, ollonbnn o virágos tavaszban hosszú | bundában is fázunk. Május havában, mint azt az erthodoxok — ájtatossági hónapnak novezik, | elfagyott országunk profitja; Olasthon/agyialt . és hűsítő italai nélkül is fázik, de még Kgyp-tom, Arabia, a hol azt sem képzelték, hogy hi- , dog létezik, a hosszú loketo arcz hideg láz gya- j nánt vorto össze fogait; nálunk meleg, a kololeu\' hideg és most viszont; ezt azutáu csakugyan hóbortos időjárásnak nevezhetjük, dt a remény kecsegtet,\' hogy a korsó addig megy a kútra, inig cl nem törik, a hideg addig hóborloakodik, inig meg nem törik, ily édes remények közt hagytmii én is ej téli fogságomat, élvezni siettem a természet gyönyörét,a kikelet édonét, az átalakulás nagyszerűségét, hogy madárkák énelju mellett, e táj millió virágai közt at illatot, a természet lugtisztább levegőjét élvezhesse m; repüljetek tubát ol gondok, hulljatok le vállaimról terhek, távozzatok elli átkozott élet keserítő bánatok, ti nyugalom gyilkosai, s könnyű szárnyakon lebegjetek ho/.zám hegyek, völgyek rózsái és ibolyái mosolyogva üdvözöljetek, ti, a szonvedő és érző sziv lolkcsilői, mint a viruló jó kedély lontartói legyetok folyton kalauzaim; ily meg nem vetendő ábrándok közt értem a keszthelyi pályaudvarba, és csak itt lógtamTol, hogy vonatunk mért mont oly lassan, és a vonat tüzlova mért izzadott meg oly annyira, merte vonaton volt a hirre vurgő-dőtt Bokody szinigazgátő 42 tagjával, most értettom a toher súlyát, mert egy részt a tömött erszény, más részt Pozsony babérjai és az alig inult emlékei fejtettek ki #ly ritka súlyt.
Dr. Si.uger Bernhara, hévvizi urodalmi munkájában azt hiteti ol velünk, hogy Keszthely égy nogyed órányira fekszik és mégis egy rozzant év tizedek ótá az idővel daezoló valami urikocsi félének az emiitett utéri 2 forintot kellő tizetnem, de ezt csak súgva mondom, nehogy a bécsi kiállítási tiakorek meghallják, mert ók olcsóbbért tesznek inog ily utat, végre megérkeztem o gyönyörű, barátságos és fájdalmamra irt hozó kis helyre, most már moudhatom, hogy Hévviz minden várakozásomat felül multa, egyenlőre sajnálattal bár azt kell Írnom felőle, hogy több pinczér vau a vendéglőben, mint vendég e fürdőhelyen, fürdésről szó sem lehet, mert az idő folyton kegyetlenkedik, intornalva vagyok a szobában lonni, s miután kályha niucs benno, téli kabátban kell várva várnom, még a hatalmas napsugarak győzedelmeskednek a hideg elemek felett.
KÖNYVES.
Rózsa Sándor és a börse krach hősei.
A lapok mellett közolebb egy előfizetési hirdotmány küldőiéit szét ezen sensationalis regényre: „Kózsa Sándor\'s des Kiluberkönigs von Ungarn Ulück.und Endo", molylyol egy porosz regényíró, és egy berlini könykiadó a nagy néinet publikum előtt nagy érdekeltséget vél kelthetni, s ez által jó „Gschiiflot" csinálni.
Szegény szép hazám, to áldott MagJBrror ivr.ág! to csak arra vagy jó, hogy mjndcn Sclivrindlor üzletet csináljon belőled, minden féuy és árnyoldaladból nyerészkedjék.
Nagyobb ingerül ogy hatalmas feldicsérés után, Kórsa Sándor arczképo adatik a hirdetményhez, a mint a puszták ozon fia a börtön nehéz lánczaival terhelve keresztbe tett kezekkel múltja és jövőio fölött elmélkedik.
S hogy a vállalatnak még uagyobb koleto logyon ingyen kopek, perszo a poroszokat és már unalomig ismert hadjáratukat bálványozó képok — sót még némi aranyékszerek is ajánl tatnak uz elöfizetóknok mellékletül.
Nom czélunk a magyar „Szegéuy-logé nyok* ezen hősét bármi tokintotben dicsői leni, elég szomorú tanulmányozásra ád okot minden jó\'hazatinak, minden emberbarátnak a szegedi és más börtönök lakossága — sóhajtva óhajtjuk, hogy önkormányzatunk és jobb népnevelés folytán a botyárkodás mindinkább szüujék hazánkban — de azon általános országos lehau gultság, azon ezer és etereknek károsodása mellett, melyet a bécsi börso hősei előidéztok — lehetetlen a magyar zsiványság ujabbkor! hősének esote és ezen utóbbi gaz zschelők között nemű tanulságos összohasorilitásl-uum tenni.
Eddig is már 800 millióra téU tik az országos károsodás a bécsi börze bukása Ibiivel , köziében, hány ozer és ezer kis hivatalnok, kereskedő, iparos, földműves, kisebb nagyobb birtokos, le a szegény cselédig veszti őzen felső helyről engedelyozetl rablóbanda által vérei-verejtékkel szerzett pár száz forintját, mii » lelketlen Cankárok ezen rettenetes összeget bezsebelhették, — s most nincs törvény, moly őket kárpótolná.
Ilány emberéletbe került már ezen börso szédelgés, s hányba kerül tuég, s hány viruló családi állapot jutott általa a nyomor örvényére V
Szegény Kózsa Sándor, mi a te rablói hós-ségad ezen banküzletekhez képest — s te társaiddal együtt részint bűnhődtél a börtönökben, a vesztő helyen, részint várod bünhődésedot, míg ezen milliókkal biró rablók uj milliókra (esznek szert, a mellett országos nomességre, báróságra omclkudve büszkélkednek — i bid-g lelketlenséggid j^ézik hozzá férhetlen»cgök tudatában az ezer és ozor károsultak jajvetzék-léseit.
A közvélomény, a pénzforrások, molyok-ből az örökös pénzszükségben levő állam merített, csakhamar e nép kizárólagos monopóliumává lettek. Ac elsővel u tömegre hat, az utóbbiakkal megszorítja a kormányt, hogy ezt akaratjának alárendelje.
. A népek bámuló tekiutete olőtt csarnokot állított e fényes feliratul: .Haladás, a népgaz-dászat emeltbe, közjólét!" Azonban e csarnok belsejében hazugság, csalás, rablás trónolt. A ki e csarnokban ama bálványokuak hódolt, az gazdagsággal, kitüntetésekkel, hivatalokkal terhelten jött ki. Elvetemült emborek palotákat épitettok, fényes fogatokban jártak, és megvetéssel tekintottek Ío fiókra, kik a becsületes munkát oléjo tették a csalásnak. Nom csoda, hogy o corruinpálé példa a társadalom minden rétegeire hatott., \\ sülyedés csakhamar beállott. Do az épület \'beomlott és a nyomorultak ogy részét romjf.\'alá temotto.
A csarnok főbbjei azonban, kik kincseikot biztos helyre totték, ui ravaszsággal az államhoz folyamodtak, melyről máskor tudni som akarlak, s melynok szolgáit corrumpáltáL Es az állam, moly annak időjén a népcsalóksl szédelgéseikben nem tarióztatta föl) olőálloti
ESnzével és tokiutélyévul — s míg a szegény ét három forintos tolvajokat súlyos börtönre
. Szomorúnak találtam mind hármat. Élni, \\je a mámortól nem érzeni s állati öntudatlan aágban tengődni; — élni, do a fájdalmaktól sorvadva egész a sírig szenvedni, vagy egy kínos csapás behatása aiatt szivünket, hngv soha ne érezhessen, örökre érzéketlenné lenni\'/!...
Do fátyolt o szomorú képre I
HAJAS KALMAN.
Nagy emberek éleiéből.
(folytatása í. véga.)
Milton, — .Elveszeit paradicsomáért" 10 arany tiszteletdijt kapott.
Kiedel Frigyes Justus, — Mária Torszia idejében nagy bölcs és Kuh Mózes KÜ\'ráiin — vMendolsobn ós I<oasíng kedvencze, az üldözte-X^sck miatt megőrültek.
IJellert, — pompás meséit és iratait Vend-ler köny vkeroskedő egy tallérért.vette meg.
l\'étőfi, — egy éjjel az utczán fagy meg egy kapu mellett, haTákh Albert, a „Vasárnapi Újság* megboldogult szorkesztője nem ismeri meg.
Lenau Miklós, — a magyar születésű német költő a döblingi tébolydában halt meg — kétségbeesésben.
Beethoven, — gyakran volt oly pénzzavarban, hogy még mosonéjátsem tudta kiűzetni.
Saphirt, — a humoristák királyát a szél ülés az útszán érte.
Klopstookot, — .Messiás"-ának egy-egy nyomtatott ivéért, HKmorlo, hallói könyvárus, 20 garassal dijazta, 2-ik kiadása alkalmával elismeréa* jeléül egy kabátra való posztóval ajándikoau meg.
1 , Kornoille Péternek — Frankhon Sofok-1 h mtén. k utolsó kivánxága egy kanálnyi huslevc* | volt. Ka ez utolsó kívánsága sem teljesült. I Selley — angol költő megátkozta az Is-! telit és a longerbo ugrott.
Musset Alfréd, — pálinkás üveggel a zsebében kötötte fel magát.
Aphorlsmíik a nőkről.
A nők, ha kimerem mondani, lényűuk második lelkét képozik, moly egy más burok alatt a legszorosabb közlekedésben van minden gondolatunkkal, melyet ébresztőitek, minden vágyunkkal, melyet létre hoznak és osztanak, minden\' gyengeségünkkel, inulyol szánhatnak anélkül, hogy részeseivé legyendk. (l)o Sogur.)
Isten a nőt az emberi nom díszéül tekintette, hogy gyámolitsa az emberiséget, lir^y megédesítse az ember nyomorát, hogy megnyugtatásul szolgáljanak a férfiúnak, hogy segítsenek benépesíteni a paradicsomot, mely felé vezetnek bennünket az atya, tiu és szentlélek. IJgy legyen. ÍJ. Olivier.)
A legkovésbbé kaczér nő is kissé előbb tudja, hogy szerelmes belé az illető, mint maga az, ki bele szorot. (Flórian.)
A nők a férfiaknak köszönhetik hibáikat, fonákságaikat, sőt még kaczérságuknt is. (Mo Gollio.)
A nők rendesen több szeszélylycl, mint hajlammal és több l^iváusággal, mint szonve-délylyel birnak.
A nők lolkileg nom nemosobbok náluuk-nál, de az illem nem engedvén meg nekik, hogy a mi ótsintoségUukkol fejezzék ki magukat,
ogy oly kényes esicsergést teremtettek, melynek segítségével mindeut, amit akarnak, tisztosége-sen megmondhatnak, ha gúnyolódnak felőliünk kalitkáikban. (Diderot.)
A nők érzékenységgel vesztik el, s ka-czérsággal montik mog magukat. (Mo Arais.)
A nő a természettől rendelt barátja a férfiúnak, mindon más barátság gyenge s gyauus o mellett. (Do Boraid.)
A nő a legtermészetesebb barátja a férfinak; mindon más barátság csak kevélyen liir-dotott ábránd. (Beauchéno.)
Bármit mondjHAak is. a nők csakis te tsz vágyból ékesítik magukul, ha külsejükkol akarnak tetszeni, kedvesük előtt, vagy ha ez nincs, »kkor keresnek ilyet. (Mo D\'otronvi|lo.)
A nők. legnagyobb része többre becsüli, ha kovésbbé szerettetik is valóságban, enk annálinkább inog legyen a látszat, hogy szerettetik ; mert a hiúság minden érzésük köz^a lngolxó helyet foglalja ok (Mo D\'otronvilloy)
Distlchonok.
\'líj.\'il Higjrj, hUi már « Irány >il»ű lelve IránUil ; Uuyka te ugy ssor«l«d \' liáts mrtgim n*««i«it.
Már •okukat lek.HÍI ).||l<nitá«o<tdal in áb l.0tKy I IIUJ jiodlg »í nem egyél\', mint henye ineiterl gép.
CHONKA ISTVÁN.

Lakmározás alatf.
Vajha egykor utunk kflrlll A kod lenne, infnl a get, Mely Uktnáriá ssstslankoál Vei link ígyült Itt 1.15a. Falslotnak, eleatrsguek, H láraaiágbso » sljr Jő, — Hátba még a nadvbs falúak, Aa éW kl iiarn mondhstá. Aaért ns néad, — «a aHined J llaasfolddnk salnbor4:
Vadd, flrltad ki végtS raspplg k aarleget, falmbora. Ka ad éraéat, aalv, kabeíaak í.llelC ját, meleget, K kívül a jilét aaala Ugy la rég ellebagal. . . ■ A\' ml még hát vlaaaa rolos, Aa legyan darUa, vidor, Mlg a végaat vihara sa Alkonyatba nom aodor. 8 ha már ugy kall Unni*, ott A vigadó tára pora llaaáok tüaea aaloborár* Ját asunnyadand, caimbora.
NŐTTEK ANTAL.
ítéli míg kisebb családokatszigorúan büntet, a milliomon csalódat állam-BÖgélyhon részesíti.
Talán túlzottan fostüuk? Ellenkezőleg, mindnyájan tudjuk, és nagyon ia érezzük, hogy .trkölcai hanyatlásunknak o rajza még inögötlo •ill a szomorú valÓB\'ágnak.
Midén tehát irók és Ica tok a szegény Rózsii Sándor élményoit elrettentő jxSIdAul rajzolják — mindnyájunk szont kötolesaégo — kiknek népünk boldogsága szí vénjíokszik, a modem cirilízatio egyik mérges kiilövéséro iigyelinoz-totni híveinket, a börse apekulatio alávaló szédelgéseire^ azon kis és nagy Róz«n Sándorokra, kik Sobri, Orasol és Rinaldo veszélylyel járó bősködéaökre igéuyt nem tartva, mint nyilvános útonállók, a sokkal biztosb háttérből különféle engedélyek és Bzédclgős Ígéretek, falragaszok, ujsiíghirdotinéifyok czégo alatt leselkednek ke-aorvesen megtakarított filléreinkre, a kiknek Uzéróik minden faluban logalább egy-két példányban éber szemmel kiaérik vagyonunkat, a h» körmön foghat nnk, mint a vipera mérges hzomeitól megigézett bárányt addig szorongnt-niik, n.ig utolsó csepp vérünket kiszívják — a mint ezi most ezer egy ügyit iparos saját kárán tapasztalhatja.
A magyar embernek becalilotes munka vnló.e mellett tea.ben,lélekben egészséges marad.
Előre! szorgalom a takarékosság, biztosan mutatja mi a boldogság !
II 1 r e k.
— Bartakovtca Béla, egri érsek, május 30-án éjjol \'/» 12 órakor elhunyt. Oly főpap volt, kit nemcsak az egyház gyászol; hanem a haza ia. Norozoti érzületére gondolunk, jótékonyságára emlékoztotünk, és áldjuk porait. lUrtakovics érsek horvát eredetű osalád sarja, melynok egyik őse, János (1520—1530 között) a törökök elől Erdélybe menekült. Született ősi jószágán, Elefánton, Nyitramegyében, 1792. aprít ó én. Szülői: Ferencz, nyitrai főbíró, később pénztárnok, 1805— 10ü7-ig orsz. követés Águes, Altnássy Károly, nyitrai főbíró leánya voliak. 1805-ben a pozsouyt Einericauumba, az esztergomi uövondékpapok sorába vétetett föl és két éven át itt nyerte kiképeztetését. Inuen a nagyszombati papnöveldébe küldetvén, ott a bölcsészetet tanulta-, a theologiai tanfolyamot pedig a bécsi Pazmaneumban 1813-ban fejozto be. Fiatal kera miatt azonban csak 1815-ben a ekkor is pápai fölinentvény mellett szenteltetett föl. Lelkészkedését Súlyén, Stankovics "Antal plébános oldala mellett kezdé meg; hanem ké-aőbb Muzslára tétetett át. 1817-ben b. Perényi Imre, nagyprépost és érseki helyettnökhöz iktatónak hivatott bo. 1820-bnn Hudnay udvarában levéltárnok, 1825-bon primási titkár lón. Ez állásában megismerkodott az egyházi kormányzat szövedékével és ltudnuy nagy clisnie-réssel szólt a tiatal pap kitűnő tehetségeiről. 1830 ban udvari kanouok lőn, 1844-ben rozsnyói püspök, s mint ilyen, 1847-bon a főrendi táblánál helyet foglalt Pozsonyban. A forradalom után visszatért Rozsnyóm. 1851. jan. 19-én iktattatott bo az egri érseki székbe, melyben áldásdús működést fejtett ki. Nagy goudot fordított az iskolai és növelési ügyre, s egyik hatékony olk-nzőjo volt az osztrák kormány gcrmanisálási törekvéseinek. 1852-ben 72,000 frt alapítványt tett az egri angol kis-asszouyok javáru. 185ti-ban u concordatuin megkötésekor, igen erélyesen felszólalt a ma-gyár egyház függetlensége érdokében 1805-ben ünnepié arany miséjét, s ugyanakkor ősz-szeálliták jótékony alapítványai összegét, mely megközelité a félmilliót, s azóta is jelentöke-nyon gyarapodott. Az alkotmányos korszakban, mint llovesmegyo örökös főispánja, ismételve a megye élén állt a békülékeny, szíves modoraért az egész mogyo tiszteié. A magánélotben nyá-jhs, megnyerő modorú volt; Jókedvű adomái ismeretesek. Összes működéso áldásossá toszi novét, és sokan fognak hálával gondolni reá. llolltotcmoi az olofánti családi sírboltban helyestettek el. Béko poraira I
— Jegyxöl Hxlgorlat. Az 1871-ik évi XVIII. t. c*. 75. § ából íolyólag Zala-Egorszo-gen junius 5 és 6-áu az alább mognovezott jegyzők toltok saigorlatot és pedig jó sikerrel: 1. Máték Imre, bollalinczi s. jegyző. 2. Freund Kóbor, tót-sztmártoni, 3. Csupor Eudro ságodi, 4. Fülöp Mór sárszegi, 5. Sproncz József diszeli,
0. Németh Mihály zala-koppábyi, 7. Árvoy
1.ajos tapolczai, 8. Szcdlntayer Józsofkáptalanfai, 9. Keömives Isidor Antal, langvizi jegyzők.
— „Ajtollo" zonomü folyóirat 11-ik száma megjelent, tartalma : Wagner Richárdtól a .Bolygóhollandi* egyveleg. Dusinczky Lipóttól „Sugár ut* rezgő-polka. Micsky Oizollától .Két magyar dal* l\'etőü és Vörösmarty dalszövegeihez.
— 1Vetne*- Vld>m kényolommel boron-dozott fürdőt nyitott Szilágyi ur, oklovoles so-bész, csak aztán meg no lohadjon azok vágya, kik a fürdő hiánya miatt annyit sopánkodtak. A kellemes szabad-fürdő mellett élvezhetők diszes szobai kádfürdők is.
— K lapok kiadó-tulajdonosa, ogészsé-génok helyreállítása miatt, a keszthelyi hévvizi fürdőbe Uvoiott.
— legfelsőbb ítélet. Lápunkból is oléggé ismeretes Sós Józsof éá Bon kő Rozália elleni gyilkossági büopcrbcn, molyben a nagykanizsai kir. törvényszék vádlottakat bűnösök-nok^ mondván ki, mindkettőt pallos általi halálra itélto; — a kir. ítélőtábla pedig a halálbüntetést megváltoztatván, őkot a balálbüntcg tésnok megfelelő, fejoukint 20—20 évi aulyos börtönre itélto, végül az Ugy a legfőbb Ml"-nékhei jutván, ez Beukő Rozáliát 8 évi börtönre itélto, Sót JóztefcL pedig egészen felmentette. E bünperboni végitélot általános botrányt időzött elő, valószinfllog visszatérünk reá.
— Retner Ellán, ó-aradi születésű, gyakorló táneztanitó és fényképész, többhóóta működvén városunkban, az első láuczpróbát mull szombatra hirdettette,de az cbőb idő miatt clkollett halasztania hétfőre. Ez utóbbi napon ia ig-ui kevesen látogatták meg elannyira, hogy mi, kik jelen voltunk, sujnálattál tekintettünk végig a nagy táncztermeti, melyben tanítványain kívül alig néhány pár volt. Kárpótiásul nem mondhatunk egyebet, mint azt, hogy elismerésünket fejeztük ki ugy a láncztanitils — mint u gyermekek illemmodoru körül tett tapintatos eljárásaért, melynek a fényes síkor elég bizonyítéka. A szülők is egy véleményben vannak, kik többen még érdekes ajándékokkal is meglepték a fárailliatlan, buzgó, b szakértő táneztaoitój.
— ííyllatkoxat. A némelyek előtt magát még mindig feniartó balvélemény ello-nében üiiutpélycson kinyilatkoztatom, hogy én a katholika vallás kötelekéből soha egy perezro sem léptein ki, és ezen állitásom megczálolására az egész világol bátran felhívom. Pcrlakon, 1873. juu. 10. Lápoay G. Márton, perlaki ple-
—A , Kanixsal Dalárda" jun. 1-1 én szombaton a .Zöldfa kert\'-ben pártoló tagjai számára dalestélyt ad.
— Egy 0 éven rujkó. Horváth Istváu helybeli zeuesz 9 éves lia Fábián, vasárnap léggolre virradóra égyik kávéházban hegedűjén — mely hu nem ia nagyobb is, do akkora van, mint ó — bruvourokat csinált, — ha annak lehet nevezni a kis tiiu meglepő hcgedüjátékát
— miért természetesen a jókedvű\'uraktól borravalót is kapott. Ennyi póuz birtokában kicsinynek tulaliu Kanizsát, a egy társával szülői tudtnn kívül Kaposvár felé jegyet váltva, elindult. Szeroncíére atyja később megtudta, és Zákányba utolérve, hazahozta. .Művész hazája a nagy világ"uz igaz; hanem nem tudjuk mi lesz ily kis tehetsegokkol, hu korán elhizukudvu rugaszkodik neki a nagy világnak 1
— Marcxallban a f. hó -1-ikéro hirdetett kone- és dalcstély megtartatott. A szellemi kimenőt bírálatára elég legyen az, hogy a szépszámú hallgatóság zajos tetszést nyilvánita. Ez ostélylyel párosult táaczvigaloin röggel 5 óráig ringatta jókedvű gyermekeit.
— Uiexa-OntöxéH. E napokban látván, hogy a fóutezát öntözik, öukénytolouűl azon goudolal villant lel lelkűmben : mégis nagy a sajtó hatalma! alig szólaltak fel a mull héten városunk utczáinuk öntözése ügyében, és erélyes városi hatóságunk nein késett a közönség igényeinek olegot tenni; — azonban midőn az öntöző kocsi u takarókpénztári házhoz érvén, visszafordult, ennek okáról kérdezősködve értesültem, hogy bizony u sajtó hatalma mégsem olyau nagy, amilyennek képzeltem, hogy városi hatóságunk uz ügyben egészeit ártatlan, hogy ezen részletes öntözés ismét néhány érdemes polgárnak a mflvq, kik Baját költségükön a mindig jobban érozhotő bajon segíteni törckesz-nek. Bocsánatot kérek tehát különben tisztelt városi hatóságunk részéről, hogy orélyesnek ncvozlem — ez cgyBzer tévedtem — logadom, hogy ezt többé ídejo korán nem teszem. A város kőzöuségo általános óhaját nyilvánítani véljük, midőn újra felkérjük, tegyo mog kötelességét és segítsen a miudinkább érezhető bajon — a szem- és mellbetegek száma városunkban tapasztalat szerint uiiudÍDkább szaporodik
— nincsen ház, hol gyermekek nom köhögnek, é« os kétségeu kívül a roppaut ártalmas fövénynek hatása. No haugozzauak ol szavaink a
Eusztában, ámbár, jelenleg alig lehet képzelni, ogy a Buharni pusztában nagyobb por lehessen, mint városunk utcaáiban. AÍiquia.
— MeteorologUU éstlelotok a nagy-kanizsai főgymnasiumnái 1873. május havában. Közép légnyomás: 743-8 millimotor. Logkisebb légnyomás: 735-£ mm. 4-én, délután 2órakor; legnngyobb légnyomás: 752-1 mm. 11-ón esto 9 órakor. — Közop hőmérséklet: 13°<J. Legmagasabb hő mérséklőt: 22-CC 18-án 2ó. d, ti.; legalacsonyabb hőmóraéglot: 4-6°C 1-én reggel 7 ó. — Közép páranyomáa: 8-4 mm. — Közép nodvesség százalékokban: 7G-30/,,- Legcsekélyebb nodvesség: 35% 27-én d. u. 2 ó. — Közép BzélorŐBség: 2-7- — 10-ón reggel viharos szél keletkezett északnyugatról,moly csak 11-én osto leié hagyott nlább. Üsszospn észloltetolt 80 szél; ozok közöl északi: 18, északkeleti: 20, keleti: 3, délkeleti: \'3, déli: 9, délnyugati: 17, nyugati: 5, északnyugati: 11; szélcaond : 7. — A csapadék (eső) havi összego: 101-1 mm. Eső esett 18 napon. Közép folhőzet: 5*4. Egészen borult ég (10-cel jolölt): 14-szor; tojjosen do-rült (0-val jolölt): 8. F. L.
— Bokody Antal színtársulata Készt-holyro junius 7-én megérkozott. .
— A marcxalU czigányzonészok mull hétfén ,a nagy Németország felé vették utjokat, s azt\'mondják, Berlinig meg soiy állnak; Csak nobogy ugy járjanak, mint a francziákl Hogy mennyi igaz o hírből, ogyulőro nom tudjuk.
— Tárgyaló terem. Jegyzéke n-.ka-iiíz\'Ht kir. törvényszék biiufenyitő osztálya előu, a f. évi junius folytán tárgyalandó bűn-pereknek: Junius 13-án Bollán József elleni testi biztonság ollcni vétségi bünperben kir. táblai itélot kihirdetése. — Vid Foroncz elleni birói zártörési bűnügyben végtárgyalás — Kulin Péter elleni hamis-cskllvési bünperben végtárgyalás. - ^Előadók : (lubclics Imre és Oézony Ferenc/, kir. törvszéki birák.) Junius 19-én Németh vagy Sebők József elleni loivnj-láfi bűnügybe u végiárgy. — Lóki István és társa elleni bűnügyben kir. táblai Ítélet kihirdetése. - Mózsi Imre é* Jáuos, tolvajok bűn-peréhen kir. táblai i. hird. — Varga János és társa elleni Bulvos tcstisértési bünperben vég-lár^). Hosszít István emberölési biinperé-hin curiai ítélet kibirdetéso. — (Előadó: Oa-b>lic* ,Imro, k. t. bíró.) Junius 20-án Kovács József és társa, tolvujok elleni bűnügyben végi. -- Varga Ferencz és társa elleni tolvajláai és Brándékos kárlevési bűnügyben kir. táblai ijé-l<-t kihirdetése. — Kiss György és társai olleni tolvajlás és orgazdaság miatti bűnügyben kir. táblai itélet kihirdetése. — Mayer Móricz és Lipót, tolvajok elleni bűnügyben végtárgyalás.
— Kberhart András, tolvaj elleni bűnügyben végt. — (Előadó: Gózony F., k. t. bíró.) — Junius 20-án Horváth Anua és Diuimert Kata lin, csalók elleni bünperben végiárgy. — Balázs József lesiibi/toiiság elleni vétség büüpe-rében kir. táblui it. kibírd. — Zsálig Ferencz és társa hamis okmány-készitók elleni bünperben végtárgy. - (Előadó: Gózony F., kir. torv. biro.) Junius 27-en Kozma János elleni súlyos teslisértési bünügy ben curiai itélit kihirdetése.
— Horváth Ferencz\\elleni bünperben kir. táblai i. kih. — Márti József, birói zártörő elleni büupcrben végtárgy. — Alsics József és társai elleni betörés és tolvajlási bünperben végtárgyalás. (Előadók : Gabelic* J. és Gózony F., k. t. birák.) Kiadta: Zalay Lajos.
— llövld hírek. Munkácsy Mihály .\'l\'épés készilik" czimű festményéről, mely 1848-ból meriti tárgyát, a íranczia lapok dicsé-rőleg emlékeznek meg. — Pesten a gyapjú ut-czai részvényszioházban Íranczia operetté tár-fulat lép fel. — Az orosz czár tisztuleiéro rendezett nagy hadi gyakorlaton király ó felsége Vezényelt. — S.-A.-Ujliblyeu pünkösd napján napján 24 embert ölt meg a kholcra.— Károly, Románin fejedelme, Pestun van. \'— A pénz- és hitelviszonyok Bécsbon és Pesten némileg kedvezőbb alakot látszanak öltoui. — Erdélyi Mihály ta.álmáuyáraigy sóhajtanak fel: .Vajha, mint Fulton a tengert, a sokkal hutaliuusabb levegőt ogy magyar igázhatná lo!- - Egy audai szőlőbirtokos szivacs darabok elnyeléséről akarta magát kivégozni. Megakadályozták. —Az utczatisztogatást a tűzoltó intézménynyel akarják a fővárosban eszközölni. — Széchenyi Ödön gr. és társii, olcsó éji tanyák berondezé söre kérnek engedélyt, munkások számára.
A bécsi közkiállitásra Szegedről 24 egyén küldetik fel városi-, magán- és állami költségeken.
— A íranczia tisztviselők sorában egy Eszter-házy nevű is van, uzl gyanítják, hogy őse a a Rákóczy-forradulomkor kimeuekült. — A sz.-fejérvári tűzoltó-tanya olkészült. — Lövő helységben (Sopronm.) nagy\'tűz dühöngött, 40 házat melléképületekkel hamvasztott ol. — A Börsoválság azt hozta, hogy Sopronban egy pár csaló a helybeli pénztárak bukását is hirdetve, a filok betéti köny vccskéikot potom árért megveszik. ^Hüvösro velők I). — Az elhunyt egri érsek rokonainak százezer frtot, s a többit művelődési czélokra hagyta, összes vagyona közel félnilliót tesz. — Tomosvárott jogakadémiát állit fol az állam. — Tüzcsotok alkalmával a láncahidou átmenő tűzoltók nom lizotnek hid-vámot.— A bajai izr. hitközség Unitóit olcaap-ta, wert nem akartak hotonkint 4li órát tartu-ni (:). — Albert, porosz királyi herezog, f. hó Ü-án Karlsbadban meghalt. — Észak-Amerika Maasacbusett államában többnojüségot pengetik mert 40,000-rol nagyobb a nők száma, mint a férfiaké.
Tilrténoti naptár.
Junius 12. 1184. Kr. sz. o. Trója 10 évi ostrom után bevétetik. — 1477. Mátyás király hadat izijn Frigyes császárnak. — 1848. a karloviczi csata.
, 13. 323. Kr. sz. o.\'Nagy Sándor halálozása. -r 1441. I. Ulászló király béke-szerződési esküje, Szegeden. — 1849. Kmoty Csorna mollott győz. — 1804. Dembinszky tbnok halálozása, l\'árisbau.
-a 14. 451. Atila ürleanst elfoglalja. — 1082. Tökölyi s Zrínyi Ilona inonyeg-sőjo. -
n 15. 1240. a lajtai csata, hol Frigyes p hurozug olosik. — 1309. Róbert Károly
harmadszor koronáztatik.— 1825. Szása Káröly, költőnk szUlotéínapja. Junius 1G. 1849. a zsigárdi ütközőt.
. 17. 907. Árpád halálozása. - 1084. Visegrád visszafoglaltatik a törököktől. — 1853. Iduna, költőnő halálozása. . 18. 1815. a Waterlooi csata. — 1849. Paskiewiu Dokiénál áttör .hazánkba.
Papírszeletek.
ügy slkutiuáuyotsii megrálasstotl biráoak lekOisönS dlctiéja - vAI»nt(Jiho«. .
Tiitlolt tömeg I
A aióiatok ít utavaiatok tiaugtúljriukk esava* iVKá<l ciíliiriűlltmégbuii tllDemia/aiuek fal, — h» nek velem a birói píloál béinarkoiiUnák.
KelrilpörOiKicm taauliuányaiuak Upei5«eteíu ismerem i\'-ii várominksl s amiák pnlgárslt. Kniléksiem, miilon vároauuk tornyára órát niQvésieltetlUnk, ennek lisllá«ára miuden polgárnak dereka, — mintha csak 8terblirel volna, msguabb cg/enenjgr<- (lr»«nde»te-i. lt lel. U« örogliuk UrUiiia <>Uk ráuiára ssabrá-nyonaljk : inert rörid idC múlva ss óra fertály iárváiiyal nrin ugy irvóny«iii4k mútatráujraikat, hogy *«oli hl úri-UlomAuyek lisngsáeával egyeimónyesek li\'livttek volna. .
Mok mfivjtt fáradt kiigsiltásán — hiába valósággal. Maga a híres llunyady úr eserm«*tern«k oeveielt juháisa hüvelykjeinek Ugye«i<gót ii kifogás
Már ha vároiuukb.vu egy in&sser rendellenes állomása oly tok ^rtelmt* ént etBtOrlBk-mondo-mányrx kínysieriletl; akkor annyi, inínden-NI* ide-lösslllt jovevínybíll nép: -— úr, negíny, se .prOls-ki." «e hajts-ki* - oislályá-, kere-k«d8, mester .dl ber, péniea, kspás — rendbefvgalinsrása ms 4a te-hvuágem tekiutélyaaiégít bisonyoiau tólírárnyalná. A nép romlsndóiágáosk Uiouyú nsgy * sietsége. M\'óts ss fii-régi tsokás szives borral kiállása elfsj-iáibsu táutorog, a gatyás smb«r megszokta a mi-s^hina-páliaka aiagUUtát, a fekete béliek pedig a •Or tárgatágából árnyékoljik be as etzély világosságit.
Ily ksrtllméayk sivatarsinakfellebbeatéiei kOsI vagy as én fejem :elett vetne a hab buborékot, vagy eiek iblé eineltéuyealetuém, hasonlóvá lennék a aaoinbékna temetett bajudhoa, mely a haogya-cs<>-portol feleméaiti.
Kérem aaért a tisztelt Itfmeget, a birói sBveg->,- máai méltáayosilaaaak.
Kösll egy gyorsíró.
Érték- és váltóíolyam junius II.
5*/e motaliaues 07.70; 5*/e nemz. kölcsön 72.50; 1800-ki álladalini k-ilcsöu 99.50; bank-részvények 959; hit dintézoti részvények 2(34.— London 112.—; magyar iöldtohermentési kötvény 74.75; temesvári földtehermentési kötvény 73.50; erdélyi földtehermentési kötvény 73.— ; horvát-slavon földtehermontési kötvény —. -; ozűst 111.50; cs. kir. arany 5.28; Napolcond\'or 8.92.
Vasúti naponklntl ineuetrend
iáról III roara ••• l>o mbo .várra reggel
fi óra 18 perra
déluláu 2 . .
Ilii dára reggel 6 . 18 .
. délután . .
10
Ki oabe reggel !> . . *)
délután . 1« .
10 . .
Trlei latbe reggel a , 3 ,
délután 2 . 23 .
11 ^ .
Dombo várról V. Kai ár« reggel
4 óra i\'Jporcs
N.-Kanisaára délotán 1, 21
lludárói , reggel 4 . 43 ,
délután 1 , 41! .
estve !l . so .
Hícabfil . reggel 4 . 33 ,
délelStt 10 . 27
estve 10 , 1» ,
TrieaatbSI , reggel 3 . 50 ,
dílntán 1 , »
\' eatre 10 . 22 .
•) Csak Ssombalheiyig. Itt í.órai várakozás.
Felelős szerkesztő: BátOl fl Lajna.
ro y íittór.
mr stklv samu, ím
ékszer-árus, arany- és ezüst-műves,
P fi S T fi N,
Király utctn, 48-ik tx. Akdctfa-utctn izögletin.
Ajánlja mindenféle, úgymint saját készített kész munkáját, egyszersmind vesz, cserél avult arany- és ezüstöt, elfogad miuden javítást, úgymint kő és érczmotszést, molyekkel legolcsóbb áron szolgáluud. Kapható nála kitűnő jóságú arany-, ezüet-és Bvajczi-órák jót-
állás mellett.
Vidéki mqgfundolésok és javítások leggyorsabban és olcsón számíttatnak.
I

A Itenthelyl köisögl Iskolaszék.
Pályázati hirdetés.
Keszthelyen a leányok számára felállított s az 1872 ik övi oktober havában megnyitott két osztályú fellő uépiskolánál a tnenynyiség és tormÓMettudományi tauszék ez ideig betöltotlon lévén, Hrra ezennel pályázat nyittatik.
Járandóságok:
a) randes évi fizetés 550 frt.
b) helyi pótlék 200 frt.
c) lakbér 100 frt.
Üs82ü»en: 850 frt.
Miról is midőn as érdokolteket azon megjegyzéssel értesíteném, hogy őzen állomásnál inulhatatlun f.-ltéle,l a lelső-népUko-lai szaktanítói képesítettség, egyszersmind tisztelettel felhívom, hogy ezen — folyó 1873-iH évi oktober hó elsején miilliatlanul elfoglalandó - állomás iránt kellőleg fiilszorelt folyamodványaikat folyó 1873-ik julius hó 20 ig annyival is inkább sziv.skod-jenek alulírott elnökséghez benyujiiiui, mivel, a később érlcfczott folyamodványok nem lesznek tárgyalás alá véve.
Kelt Keszthelyen, 1873. évi junius hó 7-én. (1074 - 1)
A községi iskolaszék megbizásából:
Biró József, Szabó György,
iskulassákl JegytÖ. iskola**, elnök.
Giilyaiterha-elajási-liirdeíin,
At Alsó-Lendva sNerapthy urodalrnak igazgatósága részéről közhirré tétetik, hogy a nevezett urodalinaklioz tartozó réditsi ispánságban a gulyamarha tenyésztést megszüntetvén, «zt eladatni határozta; mely oknál fogva folyó 1873. évi junius hó 24 én délelőtt 9 órakor, a réditsi ispánsághoz tartozó, és Alsó-Lendvához egy órányi távolságban lekvő nyakssházi pusztán, nyilvános árverót utján következő a hires kapuvári urodalmi fehér gulyamarhafajból szármáz.\', gulyamarhák, ugy nemkülönben alább jegyzett igen szép fitjn bivalyökrök fognak eladatni; úgymint: körUlbelUl
60 darab fehér gulya-tehén 3 . . » , bika 15 . I ós 2 éves gulya Uszli tin-_ <j8
17 . 5 és 6 éves bivaly-ökör.
Az eladandó marha minden nap uiegtukinthető, és notaláni felvilágosítás végetti kérdésük, az alulirott igazgatósághoz Alsó-Leadvára intézendók. (1071—1)
Kelt Alsó Lendván, 1873. évi junius hó ü áti.
Az Alsó-Lendva s Nempthy urodalrnak igazgatósága.
í Ház-eladás.
I & -
Nagy-Kanizsán a gymnaeium ós Szonthároinság közti tér tőszomszédságában lovó Sláby-féle ház, a hozzá tartóz.\'. k<irtt.el offert utján eladó, azon megjegyzéssel: hogy i> legtöbbot ígérő a
od <
v alatt
szerződés inogkotéso napjától számítandó o g y n o g y az összes árt készpénzbeli lotonni tartozik. — Az oltotok folyó évi julius hó Iá ikéig Pécsett lakó háztulajdonosokhoz (Lkola utcza, IO-ik szám külduiitiŐk.
Ilu a beérkezendő oltotok netán elfogadhatók nem lennó-nek, a/..esetben teljes szabadságot tartanak fenn maguknak tulajdonosok az el — vagy ueiu adásra nézve.
Iveit l\'esten, junius 4. 1873.
Sláby \'család mogbizottjn:
(1070—1)
Mll.L\'fiNYl MIHÁLY,
lakása: iilISi tat 1 «*., I. emelet, « ik ajt
Van szerencséra a tisztelt közönséget értesíteni, miszerint
gritö reittiagliausit sírt
hordók- és palaczkokban gyorsan, frissen, a legjobb minőségben szolgalom ki amerikai tuodorbaiv épült sftrpinczéuiból, azonfelül valódi s jó\'
sodnviz-gj áramat 11027 "
szives figyelembe ajánlom kis és nagy üvegekben ugy szifonokban nagy és kis <|uantumban nálam mindenkor kaphatók.
Nagy-Kanizsán, april 1. 1873.
Wuoakloa J.
Birtok liaszoiibiTliciulási lirilcliuéiiy.
Ausserordentlich vnrthoilhafto
GLÜCKSOFFERTli.
Glück und Segen bei Colin.
íiroHHu vonr staute Hamburg garautirle Geld-I.otterie von flber
2Mlllon280000Thaler.
üiose vorthoilhafte Gold-Lotterio ist dit-nmal wle-derűm duri-h íiowlntte kiiiiz bcdeuteiid verínehrt, sie enthlllt nur 07,000 Looso, und werden in wenigen Monaten in 7 Abthoiíungcn folgt ndt- tiewiuiie hIpIkt K«-wounen, nUmlich: cin neiirr nroH*er llniiplgewhni ovent. 120.000 Thaler.speciel Tlilr. 80,000. 40,000, 30.000, 20,000. 10,000, 2-foal 12,000,10000, U-mal 8000, 8 mai (3000, 0-mal \'1800, >13 -mnl 4000, 11-uial 3200, 12 mai 2400, 32-mal 2000, 3-mai 1000, 05-rnal 1200, 204-mal 800, 3-mal 600, 2-mal 480, 412-mal 400, 412-mal 200,10-mal 120,472-mal 80.19800, mai 4 1,22330-mnl 40,20,8,0,4 42 Thaler. Dio tícwinii-Zieliung der ersten Abtheilting ist Amtlirli aulden
18-ten und 19 ten Juni d. J.
fostgestelit. Es kostát Itii-rxu
da»KHiiz«> OriKinallooa nur 3.— Old. Ö. W. dán Imibe do. nur i.\'/a Gld. 0. W. dán viertel do. nur -.80 Kr. O. W. und sende ich dicse Origiiiul-l.ouMt\' mit Kokútuhk"* wnppt-n (nieht von tieu vurboteuon l\'roinessen odor l\'ri: yat-Lottcricu) go.gen frankirtc KiuBonduug doa Bctrngi* Bolbst nteh den eiitférilti\'ntrn (it gt\'iidt n den geebrten Auftrag-Oebern Kotort zu.
Die iiiiilliarlie Zit\'huiii;nli*tc und
dio Versondung der Uowiniigolder
orfoljt Hitfort iiarli der /ii-litiiig au jedeu dér Hetheilig-ton prompt inul \\ erM-hwk\'Kcii.
Meín OeschUft ist bekaniitlich dán Aeltente und AllcrgUlckllchxte, indembei mlr Jtctheiltgten schon dio jrfrőHMten Ilaiiptgeivinne von Thaler 100,000, 00,000, 50,000, 40,000, 20,000, 20000 selír hiiutig 15,000, 12,000 10,000 Thaler otc.etc., inul Jilngnt in den Monaten Xor. u. lktr. v. J. stuttgeliabten Zioli. die Gonammt-Summe von ilber 100,000 Thaler latit dmtllfíhen Geiviniillxten bet mir gewonnen habén. (1009— 2)
, LAZ. SAMS. COHN, in Hamburg,
naupt-(^)iup(oir, liank-uud Wechselgosuhiilt.
Árlejtési hirdetmény.
A nugyiuóltóságu közmunka- éa közlekodén m. kir. minis terium folyó évi april hó 8-án és 17-ón 2ö9tí- ós 2598 ik szám alatt kelt rendelettől, a znlainegyei buda-gráczi és tapolcza-nugy-kanizaai nllomuton levü több rendbeli kUlöniiomú inegkár.isult műtárgyak rondos hulyruállitását kegyeseu ongctiélyezni, és ar. ebbéli munkák kivitele biztosítása czéijából a szubályszoril verseny-tárgyalás megtartását elrendelni méltóztatott.
A kérdéses munkák műi végrehajtására következő költségek lettek engedélyezve: a buda-gráczi állainutou teljesítendő kőmives és ácsmunkák után 11D0 frt 77 krnyi összeg, a tapolcza nngy-kunftsai állnmutou I. IJoaituiidü kómives és acsmiiiikák utéu 2010 frt 40 Itrnyi-összeg.
A teljesítendő munkák biztosítású czéijából az alulirt mér iiiiki hivatni irodájában folyó évi junius hó 23 áu délelőtt 10 órakor, nznbályszerű írásbeli ajánlntok nlfogaiiása melleit, a nyilvános árlujiés állumiitakkéiH megfog tartatni.
tVIhivi.luak a vállalkozni szándékozók, miszerint a fent-említett napon és órábnn, az egyes összegek illán számítandó 10% tóli, uzaz: 120 és 202 forintnyi bánatpénzzel ellátva, az alulirt mérnöki hivatal irodájábau megjelenni, — vagy pedig it szabályszerű Írásbeli ajánlatokat a font előirt báuatpénzzel ellátva, a fentebbi határidőre annál bizonyosabban bouyujtuui szíveskedjenek, minthogy később érkezendő ajánlatok ügyelem be vótotni nem fognak.
A tervek, előmérlékok és költségvetések, valamint az építési feltételek az alulirt mérnöki hivatalnál a hivatalos órák alatt betekinthotők, ugyan olt bővebb folvijágusitások is nyerhetők. \' A magyar kir. mérnöki hivatal. (1073— 1)
Zala-Kgerszegen, 1873-ik évi junius hó 4 én.
\'
Kiiegl József,
kir mírnök.
^ Pályázati hirdetmény.
A nagy-kanizsai községi .iskolaszék a felső népiskolánál megürült tanári állásra, mely 800 ft évi fizetéssel van egybekötve, pályázatot nyit.
Felhivatnak tehát mindazok, kik ezen állásra pályázni óhajtanak, hogy kellőleg felszerelt folyun irányaikat folyó 1873. junius hó 15-ig az alulirt iskóbvivci elnökhöz bo-küldjék.
Kelt Nagy-Kanizsán, május 31-én 1873.
(1068—3)
Darás Zsigmond,
elnök.
l^onnun^^níaM
I... A*, ön t.\'l,enfejő-gé|.o igen lényeges jatitáta ■ddigi fcjő.kestalékeknek, a azonkívül azon elónyuyel í»ir, liogy a fej.-,t gyorsabban és biztosabban végzi. -Knnek alkalmazása tehát minden tcrmeló-intézetben ilónyös hatsnálhatotága végett nem eléggé ajánlhat.\'. Tisztelettel HSlbling J>, C. gazd. tanár
OépnéUelU Géppel.
At Alsó-I^indva s Nempthy urodali urodalmakból következő majorok, i — fundus instructussal vagy
pirarr
.\'.seaántrt- I
tk igazgatóság Iwzzá tartozó a nélkül, 17
részéről közhírré tétetik, hogy a never.ott pülntek s alább.k.irfllírt térségekkel együtt, évre haszonbérbe adatnak; úgymint
A major vagy gazdaság nove
\' Kr.l-i leg.lők
Megközelítő holdak
Nyakasliáz 267 160 1 328
Pince 332 -
Gyula . 2»7 if,o : 11
Sárberek 182 121 | 70
Kápolna 594 ■177 1 125
Pördeföld 320 ■ 270 183
Ortoliáza 287 204 ! 21
J (\' £ y !. t
11>4 jljegjobb karban levő épületekkel 392 | .
GG 1(»2 1ÓG6 ,237
összesen: [ 2278 | 1449 | 749 j 2587
Épület nélkül Legjobb karban levő épületekkel
v " • » ■ , > ,és egy tisztilakkal Legjobb karban levő épületekkel
Az össres birtok részek mindennap megtekinthetők, dc a tisztelt válalkozók felkérntnek, miszerint a megtekintés előtt, az alsólendvni jószág igazgatóságtól, az nhoz megkívántató írásbeli engedélyt, maguknak megszerezni szíveskedjenek, inert ennek hiányában, a bórbendandó tár gyak mogmnutva nem lesznek. (1072—1)
Az összes birtokrészek folyó. 1873. évi juuiiis hő 23 án délelőtt az igazgatósági irodában Alsó-Lendván, ajánlatlovél utján lesznek haszonbérbe udva, mely alkaluiiimal a beadandó aján-latlnvolek mellé, az egy évi haszonbérnek fele, mint ovatpénz lészen hozzácsatolandó. A szerződősi feltételek az alulirott igazgatóságnál megtekinthetők. Kelt Alsó-Lendváu, junius (i án 1873.
Az Alsó-Lendva s Nempthy urodalrnak igazgatósága.
Wajdits József, kiadó-, lap- és nyomtulajdadon^p^yofósajti
Tehenek, örüljetek!
a ci. kir. osztrák birodalom réuéro raktárt
».,».ui. i...
amerikai szabad, tehénfejő gép,
. P WA •>»•»»> »!■\'•» refalssat ftlUaalaik ■
«*11*"f.jV\'0.4k»41 k414,1
K W..«\'uj r»4kl.tl ,t,n .ll.rj.4i., . . faatUasek
ralUlbAI raa h/aalu ««l esrrmi • frt. 00 kr. sgtfdúli fvrakUrban
K K*l> .. Ie«n
lr« po.ilo. iitnnli
Ka|ihnU5
Firfo\'ilmaitii
Bécs, Praterstrasse K\'r. 26.
Óvás. Miután ezen gép jogotilallan egyénektAlj icm az ahhoz valé nemtelen érczbél utánoziatik, olt rczból, molv ártalmat a tohoneknek, o végbíl a kö-zOmíget táját érdekéból flgrelineztetjak, hogy a valódi izahadalmazott amerikai fojó-gép tlszu eziittbAI csupán az -cgyedali Mraktárban
Béca, Priileratrusne Nro kopluitók, on kellemes helyzetben vagyok, hogy a nagy kc-lendétég folytán a gépek árát (I írtfiO krról fi forintra \'zálllthatom alá.
VAflY-KANIfl&A, 1878. jimlan 15-én
48-lln azéLm.
\'\' EJiSntiil ir
•igéi/ w* • • 11 írt\' fél «rr« • • •■ \\ \' jegyed «»" - \' Kgy sutm 10 kr,
, Hlrditéitk |atáayma
i xYILTTKRBKN
| .oronkint >0 krért I -.etnsk Wl.
S. ——-
Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben . „zalatnegyei gazdasági egyesület", a zalamegyei általános tanító-egylet, a szent-balázs-, kis komáromi os sUmegli-vidOki j flóktanltó egyletek, a „nagy kanizsai kereskedelmi s Iparbanr ugy a .Zala-Somogy gőzhajózási reszvenytarsulat ^
hivatalos értesítője.
Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő Aegyrs tartalmú
Tizenkettedik évfolyam.
A l*p szellemi ráizét n .lleté köslemények » iierkesitóhcz, —
anyagi rétiét i 11 költemények Jiedig * kiadóhoz bérmentve in támadók:
\\AQY-KAN1Z8A Wlsisloskái.
lap.
ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS
a
„zala-somogyi közlöny"
1873-ik évi ll-ik félévi Jolynmára.
Midőn az első félévi folyam végéhez közeledünk, bizalommal kérjük t. közönségünket, a második félévre szóló megrendeléseik mielőbbi szives eszközlésére, hogy a lap rendes küldésébon fennakadás ne történjék.
Hangzatos szavakkal uem élünk, jóakaró működésűink nyilt a a higgadtan gondolkozók megértenek bennünket; lapunk lehetőleg helyi közlöny kívánván lenni, minden igyekezetünket oda fordítjuk, hogy e lap a vidék hű tükre legyen.
Előfizetési ára e hetenkint kétszer megjelenő lapnak:
félévre 4 ft, évnegyedre 3 ft.
A nagy-kauizsai KERESKEDELMI- és IPAIl-BAKK
f. évi julius hó 20-án délelőtti 9 órakor Nagy-Kanizsán saját helyiségében a negyedllt
rendkívüli közgyűlését tartandja, melyre a
t. részvényes urak tisztelettel meghivatnak.
A közgyűlés tárgyai:
A) Számadási jelentós és a félévi mérleg előterjesztése.
ü) Az utolsó közgyűlésen, a részvénytőke szaporítása tárgyában hozott határozat módosítása.
0) Ugyanezen közgyűlésre a Cartell-szer-zódés tárgyában hozott határozat ujabb tárgyalása.
1)) Az alapszabályok 47-ik czikkének módosítása iránti javaslat.
Azont. részv. urak^ik a közgyűlésen részt venni óhajtanak, felhivatnak, hogy clis-
mervényeiket, az alapszabályok 47 .§*) és f)3. §.**) értelme szerint folyó évi r \'-ius 4-kétől bezárólag julius 12-ig, naponkint d. e. í) -12-ig, d. u. 3 —6 óráig az intézőt pénztáránál téritvény és szavazó jegy átvétele mellett letenni szives-" kedjenek.
Nagy-Kanizsán, 1873. junius 10-én.
Az Igazgató tanács.
Pénzintézetek Zalában.
(M.) A közelmúlt napokban nagy seri-satiót keltett a bécsi bór se-v álság. Felszá-mithatlan az a .veszteség, mely a börsianerek, lolkiismeretlensége által félrevezetett hiszékeny nép ezereit sújtotta, kik utolsó megtakarított filléreiket oly kezekbe adták és azok megőrzését az emberiség oly csapatjára bízták, mely távol a becsületességtől, gonosz kezekkel dobja sárba az évtizedeken át kitartó munkásság és szorgalom hpzta fáradság jutalmát.
Hányan vannak, kik egész élctökön át érezni fogják a pénzviszony e legújabb szédelgését; hányan kezdik újra a nyomorúságot és hányan roskadtak le a nehéz csapás alatt, megtörve testileg, lelkileg?!
Szomorú lcczke, okulhatunk 1
Előbb saját házunk körül nézzünk szét, 8 csak ha semmikép sem segíthetünk magunkon, forduljunk a szomszédhoz!
•j 47. J Minden réaivényea a kBigyOlésed ■»«-vaiatképea é« f>edlg olyíormán, hogy egy rénvéuy uláu egy aaavaiat, * útin kettő, 3 után három alb. esik, ti* aiavaiabiál többet aiouban uem gyakorolhat senki — bármennyi legyen résivényeinek aiáma.
*•) 63. A kBigydléien atemélyeien vagy meghataiuiaiotljaik által résitvennl aiándékoad rést-vényraek « nappal vagy a 43. J-ban megemlített el-napoltatá* eaetéoen-6 nappal a kötgyllléi előtt rési-vényeiket (elismervényeiket) a még le nein járt ••elvényekkel együtt a bank pénitáránál, — innen nyerendő téritvény mellett, mely egyutUl belépti JagyUl iiolgálaurf, letenni tartóinak
A résivéuyeikat letett rénvényesek nUjegyié-kében mindeniknek neva mellé, egyiiertmind ai általa 1 lelett réiavények, a aa Üt megillető aaavaaatok iiáina | la kiteendS.
Hazánkban is szép száma vau a pénz- fizetett alaptőkéje 40,000; .Tapolciat í.-
intézetnek s váljon rosszul , cselekszünk-e, j p.-tár\'f alapitatott 1869-ben, befizetett
ha véres verejték\'ü keresményünket itthon J alaptőkéje 30,000; .Csab-Jtendeki t.-p.-
forgatjuk és kamatoztatjuk a helyett, hogy ! túr-, alakult 1871-ben névleges alaptőkéje
Schwindlerck kezeibe adjuk ?
A felelet igen egyszerű és kézzelfogható.
Azon elvből indulva ki tehát, hogy minden igaz hazafi saját nemzeti intézményeinket teszi cisó helyre s azokat pártolni tartja fó kötelességének: czélunk ez alkalommal elősorolni és osztályozni, mindazon pénzintézeteket, melyek megyénkben találhatók.
I. Bankok és hitelintézetek. Ilyenek hazánkban önállólug nem alapíttattak még. s jóllehet a legnagyobb számmal találtatnak, de azért mint Jiok-intézetek ismeretesek. Nagy-Kanizsán a .Kereskedelmi és iparbank" ; alakult 1866-ben s mára mult évben i névlegest,hanem csak a befizetettél 120,000.
II. Népbankok. Három csoportra osztályozhatjuk, u. m.:
a) betéteken alapuló;
b) részvényesek és betéteken,
c) tisztán részvényeken alapuló bankok. .Megyénkben a pénzintézetük e neme még nincs.képviselve.
III. Takarékpénztárok. A jelenkor ezen legszilárdabb intézetei fényesen tanúskodnak arról, hogy haladunk. A legnagyobb rész csak 1867. hazánk újjászületése — óta jött létre 8 már is bámulandó összeget mutat fel.
30,000; ila-cgorszegi t.-p.-tár", alapitatott 1868., befizetett alaptőkéje 20,000; ,Keszthelyi t.p.-tár" alakult 1870-bon, bofizetett alaptőkéje 12,000.
IV. Segélyzó és Önsegélyző-egyletek. Mint nevök is mutatja az előlegezés, segélyzés elvén alapszanak s hosz-szább fennállásuk után többnyire takarékpénztár- vagy népbankokká alakulu-.k át. Segélyzó-egylet három van Zalában u. m.: a) .Nagy-Kanizsai SegélyzÖ-EgyUt", újra alakult 187 l-ben, a törzsbetétek 1872-ben 926 ; b) „Muraköz-csáktornyai SegélyzÖ-Egylet", 1870. jött létre és a mult évben a törzsbetél 186,090 volt; végre a .Zala-
Eg-:rszegi Segélyzö-Egylet" alakult 1872-ben és már 1873. április havában a törzs-mult évben az alaptőke — nem szanntva »^betét 3i000. Van ezekeu kivül a ,Dél-
_____i_______„ i >>a iidíi . \'
zalai takarékpénztár*-bau egy ág, mely cziute mint gyűjtő-egylet e rovatba számítandó.
V. Iparos részvény-társulatok. Keszthelyen a .Balaton fürdői részvény-társulat" alakult 1870-ben, részvénytőke 8000; Nagy-Kanizsán a .Gözjürdü részvény-társaság", létre jött 1872-ben részvény-töke 25,000. Végre a „Zala-Somogy* gőzhajózási részvéuytársulat, melynek állapotát s viszonyait lapunk t. közönsége eléggé ismeri, mert épen lapunk levén annak hivatalos közlönye. Zalában s főleg Nagy-Kanizsán az osztrák-magyar birodalomban működő pénzintézeteknek fióktelepei Megyénkben is a legelterjedtebb. Min- | szinte léteznek s a vezetők dicséretére lo-tfenik befizetett alaptőkéje a mult 1872 ik j gyen mondva szilárdau állanak, igy a sop-évról van felvéve. Nagy-Kanizsán : a) , roni leszámítoló s uyugotmagyarországi hi-
,Dél-zalai takarék-pénztár" alapíttatott 1870-ben, befizetett alaptőkéje 50,000; bj „Nagy-kanizsai takarék-pénztár" alakult 1845-ben, befizetett alaptőkéje 30,000. Továbbá: „Csáktornyai t.-p.-tár\', alapitatott 1869-ben, befizetett alaptőkéje 50,000 ; „Silmeghi t.-p.-tár\'} alakult 1869-ben, be-
telelbaukuak Nagy-Kauizsáu és Zala-Eger-szegcii vanuak fiókjai; a kőszegi népbanknak pedig, ha jól emlékszünk, Zala-Lövón és egyebütt.
Ezekből láthatja e lapok t. olvasó közönsége, hogy bizony nem kell messze vinnünk csekély vagyonkánkat kamatoztatni és
tárcza.
A remény.
Klliate Isten terhea vétkééit, Kegyelmiből at első aiiveket, llogy fájdalom.a váljék vágyukon, •• Mit éraének addig édeset.
A Mid berój* a ég baragja kőit lleaáraloll aa éden ajtaja; Aa ember-pár, aiegéuy elátkoaott, örOmtelen bolyongott tétova.
MldŐn megéheiett, gyUműlci után Nyujtá keiét remegve mindegyik j De a virányon, erdőn elvadult, Iietlen lett a teljes\' undorig.
Harany, keser váltotta fel legott As Illatos geresdek méa levélj Itt gondolák át csak legmélylbeu, Kimért Jövőjük kínos végtelét
Kehéi munkaért fog teremni már Ai ittassággal áltatott lalaj, Most felsajgott elŐ.tör, égetőn, Aa áltatok uem limert kflny, sóhaj,
Midőu álomra hajlott bánatuk, Meg.tánu isten gyötrő gondjukat, H balárotá ; legyen borújukon — ld(! sierint - derflre váltoaat.
KUldelme kőit leljen vigaaara majd, Oaidaggtl egyaiánt a dult ategéuy. Kájok mosolygott aient emlékrUI, Ka e mosolybél lett a nép remén/.
11AJOATÓ 8ÁNUOK.
; Konstantinápoly, Junlus 1-én, 1873.
j Folyó óvi márczius lü-án a „Zala-Somogyi
j Közlöny"-ben közlött vozórczikkomből világos, | hogy uz oziuan birodalomnak, hatAlomtoljea fennállásának kérdóeo csak oultura kóidós, s hogy a mflvelódós nemcsak lohotségos, hanem hogy o téren az elsó lópósek mogis tótettek már.
A keloti viszonyoknak tanulmányozása után azon meggyózódósre is jutottam, hoey az európai ogyousuly biztosítása, s a oultur-nemzetok órdokoinek megfelolólog a civilizatio K^zóp-Ázsiábau esak az Oltoman birodalom botólyásával fojloszthotó ós torjoszlhetó, s lioiry csakis az Ottoman birodalom — a török-nyelvben ós mozlim vallásban — birja azon eszközöket, . melytkkel az az Oriens termószetszorüen müvelheló ós terjeszthető, s hogy csak nz Oltoiuan birodalom az, mely szollomi hódítások állal az ószak erós törekvéooit akadályozhatja, ós Kuropa művoltsógenek ós szabadságának Kiizóp Ázsiában vódbástyát omelhot\'.
Az anyng, moly ezen. paradox-nak látszó meggyózódósemuek alapul szolgál oly bó, az Ugy roppant fontosságánál fogva oly nagy ór-dekli, hogy móltó tárgyalása legalább is kót külön czikkot igényel; azórt őzen elóloges jelontó* után áttórok oly tárgyra, moly márczius havi vozórozikkomroel szorosabbósszofüggósben van, s melynek móltánylása némileg sürgőssé vált. —
A már általam méltányolt, a nemzeti nyelv érdekében tett intézkedések után a oultura terén a fontosabb lépés a 198 czikkelyból egóez oktatási ügyöt rondező törvény, moly 1869. évbon közzé tótotett.
Ezen törvény nemcsak teljes szakavatott-
ságot tanusit, hanem azt is mutatja, hogy a törvényhozó a nagy birodalom mindou vallású és nyolvü népeit a ruflveltsóg áldásaiban részesíteni komolyan akarja. E törvény a különféle vallású és nyelvű népok iránti méltányosság szempontjából csok az utolsó magyar közoktatási törvónybon találja párját.
Egyesek ós tostületok bármily nonifl iskolát nyithatnak, s ubban teljes szabadsággal intézkedhetnek ; az államnak ilynemű magániskolákban csak a folUgyoleti jog tartatott fril.
A nyilvános iskoláknak lolállitási és fön-tartási költségeit az állami pénztárak fedezik, csak a nógy tanfolyamból álló alió népiskolák költségűit fedezik az illető községek.
Az alsó népiskolák tannyolvo, az illotó község nyelve. Mindon gyermek (akár Hu, akár leány) ki törvényes okból fol nem mentototl, ezen iskolát négy évig (10-, illotóleg 11 éves koráig) Látogatni kötolee. Még a négy tanfolyami! telső népiskolában az oktatási nyelv a község nyelvo, csakhogy itt a töröknyelv kötelezőit tantárgy, s ha a töröknyolv az oktatási nyelv volna a vidéknok valamely nyelve, a kö-telozolt tantárgyak közé tartozik. Alsó népiskola mindon .községbon fölállítandó, felső népiskola csak oly községokben, melynek liá-zat (családjai) száma óOO-nál több. Nagyobb vegyes községokben külön muzulmán és külön nom muzulmán felső népiskolának nyitása rendeltetik. IU valahol a noip muzulmánok csekély száma miatt külön nem murulmau népiskola nom volna, s fel nem volna állitható, uem muzulmán ifjúság kórdéstelen joggál bir a muzulmán tanodába való felvótelro, » ezen ifjúságnak az ilíotóke* lelkészek külön vallási oktatást adni kötelesek.
Gondoskodik e törvény a közép ós a felsőbb oktatásról, s pedig okkép, hogy e tör-! vónynok végrehajtása uláu. már az első gene-! ralio som lógja többé megengedni az occidenUÜs sajtónak őzen kifejezést: „Orientális állapotok* használni oly értelemben, minőbon ezt eddig használta ós használja, i Hármely nemzet cultura történelméből
\' tudjuk, hogy a közoktatást szábályzó törvények kelte és végrehajtása között óvok folynak el, i miért is nein mondok meglepőt midőn meg-jegyzem, hogy az l8ÖU-ik évbeu közzétett közoktatási törvény jolonleg még csaknem írott | malaszt.
I -Csak a népiskola azon szilárd alap, mely-
re a nemzőt műveltségének épületét bátran I ópithotni, de a nép itt is, mint másutt, a közoktatás iránt nagyon közőnbös. - Szeretném kizárólag a kormányt lassúságáról ós nem eléggé erélyes intézkedésekről vádolni, de as igazságnak megfelelőig megkell vallanom, hogy , más birodalmakban is tapasztalt akadályokon kivül vannak itt még külön sajátságos akadá-| Ivok is, melyeket rögtön legyőzni uem lehot. i Ktsn aknd\'llyokról, vulamiut e*«k legyöiétérBl i krt\'obb njy killön ciikkb*nitdndi\'kotom irtektini. I Figyelmeztetem a tisztolt olvasót, hogy a
j „Z.-S Közlöny " uek a keloti kérdést tárgyazó I levolozőjébeu ne keressen oly egyént,ki dicsérni akar. Aiuit eddigi czikkoimbon a tőrök nem-I zetről jót mondottam, vagy ezeutul mondandó i vagyok, Mhvalóaág. A fogyatkozásokat ugyan-aaon i^azságszeretettel elfogom mondani, sót ! azok ellen gyengo erőmhöz képest főkép itt harczolni. Ha az ozmán birodalom néhány I fény oldalaival kozdém a török nemzet Magyar-í országbani megismertetését, ezt a nagy Úv««
biztosítani.-. tiálfe\' Istbn bírunk a szükséges intézmények legnagyobb részével, s ha azt akarjuk, hogy hazánk virágzó, boldog és áldott legyen, ugy kevés póniünket nem s/abad Kiadnunk a fekete lelka 8ehwiiidlerék
kezébe, hanem forgassuk itthon.
Fölmerült nülié^égok a lton véti lovak lias/.nálatral kiadás s )»t\\ ciciénél.
A magas m. kir. honvédelmi miniMo-rium gazdászati szttnpontból a fölös szánni honvédlovakat használatért tártá-ra :t polgárságnak kiadatni engedélyezte.
Kom volua kifogásunk ezen kedvező intézmény clfcn, ha azt uein kellene tapasz-taliiunk, hogy a lovák kiadásánál s bevételénél csak egyszerű honvédi biráló s becsifi bizottmány gyakran szakérté állatorvos nélkül Is intézkedvén, a bevételnél s.időközi vizsgálatnál a polgárságnak sérelmek s nehézségek okoztatnak./
Ily nehézségek merültek föl csak legközelebb is Zalamegyében a Kis-Kanizsán álfomásözó hon védlovaságs polgárság között.
Ugyan is általában tapasztalt dolog lévén, hogy legalább az itt állomásozó honvédlovak & mult évi ószi gyakorlat alkal mával igen rosz táplálkozott állapotban voltak. A gyakorlat után ezen lovak fóbb száma a hoiivédSég részérói tetszésük szerint megbírálva\'— becsülve 190 írt becsértékig a polgárságnak kiadattak.
\'iy időközi vizsgálatnál s bevételnél ] ezen lovak ellen a honvédség részéről különféle külső-belső hibák s táplálkozási állapot végett nehézségek támasztattak! Nagyon természet, hogy ez alkalommal a polgári egyén mellett védőimül polgári szakértő egyén vagy állatorvos nem állván, a hon-védségKfíizottmány igyekezik a. már régibb hibákat constatálni, a táplálkozási állapotot pedig roszabbnak jelelni, s a polgári egyént kártérítésre s <J héti táplálkozás javítási költségre elmarasztalni, s az is igen természetes, hogy a polgári egyén, — gyakran mint nem is okozható — a hibákat már kivételkor létezetteknek, s a táplálkozást nem roszabbnak de jobbnak állítja. /
Nem is lehet ez másképen, rt nem Is lesz másképen, még ezen lovad kiadásánál, •időközi vizsgálatánál s bevételénél a feleket megnyugtató méltányosabb • eljárás életbe nein léptettetik, vagy pedig m?gu jelen eljárás által a polgári felek-e vállalattól elide-genittetve a lovak használatra kivételétől őrizkedni fognak.
Ezen körülményt, midőn az illető iu. kir. honvédelmi hatóságok sa nuilt. m. kir. honvédelmi ministerium figyelmébe ajánlani
bátorkodom, nem mulasztom cl egyszersmint e tekintetbeni nézetemet nyilvánítani.
A honvédségi lovak használatra* kiadásánál a méltái/yosság s igazság követelte mind a két feleket megnyugtató eljárás len-nő éleibe léptetendő, nem elégséges, ha csak a honvédség által állam érdeke őriztetik, de a polgári ffclek vagyona s joga is biztosíttassak.
Ennélfogva nézetem szerint a honvédségi lovak kiadásánál, időközi vizsgálatánál s bevételével mindenkor egy katona s polgári állatorvosokkal ellátott vegyes bizottmány működjék,ezen bizottmány kölcsönösen hiten leletezze a kiadandó lovuk külső-belső hibáit s táplálkozási állapotait, valamint kölcsönösen állapítsa meg a lovak becsértékét is, s az azonositassék.
10zen eljárás mellett lehetnek a felek megnyugtathatok.
Nézetem szerint czélszerü volna ezen szabályzatot^ még a lovak ujjonezozására nézve is életpe léptetni, inert hiszen mi adózunk az állítanak, a mi adónkból fedeztetik az állami szükséglet, s igy az állami vagyon ép ugy érdekünkben fekszik, mint azoknak, kik azt kezelik.
Hiszem is, hogy ezen eljárások mellett igen sok kételyek lennének elhárítva.
E tárgyban sokat lehetne mondani, azonban jövőre vitathatjuk.
MAÁR NÁNDOR,
Zilnniígjf állatorvos*.
Soda-viz.
Már a legrégibb időben, mikor az embo-ritég azon meggyőződésre jutott, hogy az ásványvizek ItaUtai nem a vizi uyuipháknak, hanem a víz alkatrészeinek tulajdonithatók, azzul foglalkoztak, hogy amazokat mesterileg állítsák elő. A régi rómaiak ünnepélyük alkal mával a szicziliai, galliai és ibériai ásványvizeket ulánozandók torrási vizüket hóval, savakkal sőt szagos testekkel vegyitették. Aristoteles, egy görög tudós, az ásványvizek megvizsgálásával is foglalkozott és a szénsav létét bizonyítani igen közel állt. A szicziliai ásványforrásról Aristoteles ekkép irt: .Savanyu gőzt tartalmaz és hatásait ennek köszöni."— A középkori vegyészek is ezen feladat oldásával foglalkoz váu, kuti- és esővízhez különböző sókat vegyitvén,ásvány vizot igyekeztek előállítani,melyusk a valódi ásványvíz hatásait tulajdonították. Midőn azonban a 17. században van Ilelmond álul a szénsav felfedeztétott és bebitonyitUtnU, hogy ezon légalákti IáUzátlun és nem tapintható test az ásványvizek fóalkatrésze, mely a víznek azon tulajdonságot kölcsönzi, hogy különféle ásványt felolvaszt és özekkel vegyületben az állati szervekre jótékonyan hatcsak akkor lett a tudomány feladata a természet azon titkát fölfedezni, inikép keletkezik ezen viz, hogy oly helyeken ahol természetes ásvány források nem volnának? ez müi uton ©íőállittassék.
Nemsokára azon fölfedezésre jutotuk, hogy a \' különböző fóldnyilásokból és barltn-
I gokből előjövő gőzök nnm egyéb, mint szénsav, mely a tevékeny vulkán föld oredménye és igy | azon gondolat it körei állott, hegy az ásvány-I források ulaikon igen nagy nyomát mellett nzen gőzökkel érintkezésbe jönnek, azokkal miutegy telitetnek ós ilyformán ásványvizekké lösznek-Do őzen szénsavas vizeket idflálIiUni, ez még kipuhatolandó vala.
Lomery franczia vegyész ltíOÖ. évben közzé tette a módszert, mely szerint szénsavas soda, és borkőiav — tehát brauxe por szénsavas viz előállitathatik. -- Ezen vitbet novezett vegyészkiut és vassavvál vegyitett vizet ily módon előállítani, gyakorlóban volt a legújabb idókorig. Ezen módszer hátránya azonban an-nálinkább azon körülményből tűnt ki, hogy a viz ily sokat tartalmaz, a melyekből a szénsavat kell előállítani és a melyeket a viz felemészt, ee pedig az egészség állapotára kártékonyai! hal.
Századunkban sikerült oly oljáráit főlta-lálni, mely által tiszta szénsavas viz elóállitat-haló. —
Ezen eljárás három ágra oszlik. Az első gépben kénsav által, vagy krétából, vagy más szénvasat tartalmazó ásványból elválasztatik a szénsav. Ez bevezettetik a második gépbe, hol négy készüléken át tisztíttatik, ebből az úgynevezett garometerbe, végre ebből ezon deitil-láll forrásvízzel egy ugynevezdft vegyitőkészü-lékbe szivattyuzUtik át, akol miután 10—12 foknyi légnyomás alatt egyesült, mesterileg összeállított készülék tegélyévolüvcgokbo.vagy-Sy pilonokba töltetik. Az ezen viz elóálliUsár* alkalmazott gépek minőségétől függ egyszersmind a viz minősége is.\' A fentebbiekből lát-l*tó, ezen vizet inkább illetné a .szénsav víz* név. De ezen nevet azért nem nyerte, mert elointe Németországban a szénsav előállítására soda htunáltatott, 1* ranczia- és Angolországban Selter,víznek nevezik.
A sodaviz mint kellemes üdítő iul, mindenki előtt kollőleg ismeretes, és annak fogyasztási módja egyes országokban különböző. Mig az nálunk jobbadán csak borral végyitte-tik, Németországban isszák sörrel és ciderrel, Fraucziaországban borral, eperrel, czi (rommal, graminodiúnal, limonádéval, az kngolok és amerikaiak pedig inkább liquere-vel, nevezetesen ananas-sal, vanilli-vul, absint tel, marat-cbin-nal itb.
Sőt mint gyógyító szer napról napra szélesebb körökben használtatik, s különböző vérbotegségek ellen ajánltatik az orvosok által, p. o. sárgaság sápkór, emésztési bájok, bélel-gyengülés, süly, olnyálkásodás, gyomor- ós hö-lyaghurut »tb. ell«n, nemkülönben fényes eredményt mutatott fel annak használata ázsiai ellenségünk a cholera ellen. Egészséges egyénnek nemcsak kellemes hűsítő italul szolgál, hanem egyszersmind a vér tisztítását is elősegíti, — eperlével és limonadéval pedig különösen hölgyeknek igen ajánlható.
Ezen különböző baiználhatáiáná\'fogva igeu természetes, hogy gyártása nagyrbb városokban óriásilat; elterjed. Mig 12 évvel ezelőtt Bécs csak 2 sodavizgyárat kisebb készülékekkel számlált, jelenleg 40 nagyszerű ily gyárral bir, melyek közöl az egyik részvényeseké is naponta 20,000 tereget gyárt, ennek legnagyobb része Bécsben fo^yasztatik.
Már vidéki városokban is, különösen pedig oly városokban, hol a műveltebb oszUly kollőleg van képviselve, evvel arányban fo-.
gy asz tátik a sodafiz, p.o. WafUsdoo, aholaii
ott levő 2 sodavizgyár virágzásban van.
Itt helyben it birugk egy sodavizgyárral, mely azonban nem örvendhet pártfogásnak. Kívánatos volna tehát, hogy ezon közhasznú vállalat mluél nagyobb körökben ismertessék ét használtassák.
Nagy-Kanizsát!, május hóban ltl7i».
VUCSKICS JÁNOS,
sodavisgjár tulajdonos.
Csáktornya, juu. II. 1S73.
Folyó hó 10-én tartatván a helybeli tanúié-ifjúság majálisa a regényes Szt.-Ilona helyiségébon, e sorok írója sajnálatára a kivonulásnál nem vahotett részt, a délutáni órákban érkezvén meg, a hol isagyormekek közt a legvidámabb kedvet játék-ét Unczmulatságban, az ott levő tzülőkőn pedig a helyet megelégedés édet érzetét izomlélheté.
Esti hét órakor .-i legszebb rendben elől a tigyormokek dobpergés ét többitöri éljen kiál-tással, utánok (Tedíg a\' leánygyermekek zene szóval lobogókkal t Unáraik kíséretével vonu-lának a váróiba, — a gyermekek szétotzláta utáu egy rétze a tzülőknek elég ciinotan rendezett Soiverth kerti helyiségben gyülekeztek, a hol ismét a teljes megelégedés ét vidor társalgás folyt; mig nem Dr. Hérict törvényiz. elnök ur ő ngo feliépétével otendet idézett elő ét el-monda röviden azőizintp ádet visszaemlékezést gyermek korára; hogy mily jól etett ó neki it az otkolák falai közUl a szabadban azabadon élvezni a természet adományából mennyi örömöt szerzett neki a mai nap,Tatvaagy«rmikok vidortágát, ártatlan malattágukat; de látu.* gyermekek izelid ét illő modorukat it; eauUn áttért a Unügy pártolóira i ezek közöl kiömölte mint fáradhatlan ügybtrátot Molnár Elek.ügyvéd urat, megköszönvén e téreni működését ét kívánta, hogy ily barátot adjon az ég soktt édet hazánk javára. Utána Molnár ur vett® fel a tzót, megköizönvén ő nagyiága figyelmét (ugy mond) ,én e megtisztelteiéit nom érdeoz-lem meg, mert a mit tettem, azt ugy tevém, mint egoiita, mert • téren as akarok lenni," át valóban sokat mondott, felkérte ő nagyságát, hogy ott a kormánynál, a hol ó neki nagyobb befolyása van, tegyen említet a Unügy olőmos-ditására, hogy igy a haladás fényesebb lehetáen ; lett azuUn éltetve a tanító testület, a szülők éa hölgy kotzoru.
Felemlítendő ifjú Dr. Klein ur it, ki valóban teljes buzgalommal igyekezett a gyermekek kedélyei mulaUágát előmozdítani.
Munczi Lajos soproni jelet zenetártulata mulattatott bennünket, tok tapsot aratott.
H.
Ulrek.
— Jfévtínnep. A nagy-kaniaai kir. tör-vénytzék köztiizteletű elnöke Wlawiet Antal ur ő nagyiágát névnapja előettéjén, mult osü-törtökön tisztelőinek nagyszáma Üdvözölte; a vendégkoszoru közt voltak Dr. Héríca János osáktornyai ét Kritzt János kaposvári kir. törvényszéki elnökök is. A fényes estebéd alkalmával a kedélyet tártaigái mellett nem hiányoz tak a lelkesült pohárkötzöntétek. Kritzt elnök ur elnökUrta Wlattict Antal jóléte ■ hotszu
vedésben levő occidentalii közvélemény ulluiié-tien az igaziág izeretete kötelességemmé tette volt. Czélom nem levén az, hogy a magyar ueiyzet, vagy helyeiobbuii szólva a magyar-osztrák birodalom bajokat gyarapító gyenge barátot leljen az Ozmau birodulouibau, ham ut az, .högy nyerjen benuu oly tzöveUégest, mely nebmiy tized ér alatt a béke netnes eszközeivel oly hutalomra oittulkcdhelik, melyről ugy latszik az uuropai diplomatia nagyobb rétzének egyelőre tojtelino nincs; miért ii inindeu elaltató hizelges eliuollőzesévol a birodalom erűjének nieunél előbbi fejlusztéaéru szükséges" reformok miatt teljes őszinteséggel az árnyoldalakat it fejtegetni kötulta lotzók.
A köz-uépneveléi azon tér, melyen a török nemzet főkép hátra maradt. A görög nép évek óU hegomoniát ozétozván, a népnevelés ügyében a török birodalom népoi közt aránylag legtöbbet tott. Az orotz a görögnek hego-uiouiai törekvését saját terveivel, melyüknek végruhajtáiát elhalasztani kénytelen volt, ujabb időkben már kuvétbbó egyezőnek találván,szellemi ét anyagi sugélylyel a tzlávoknak lundü-lutet adott, miért it a görög utáu a szláv az, inuly a iiépnuvelétf\'teréu a második hely et elfoglalja. Sőt az orthodox szlávok orosz bofolyással a görög episcopatuslól független egyházat nyor-vénésa pánszláv propagauda által anyagilag is segittetvén, a hogoinonia terén n görögök ello-nőben a védelmi álláiból a támadóim átléptek. Ár iirménynép azáltal, hogy Aztiábau tömege-tebben lakik, do azért ii, mert a töröknyelvvel, él, melyet saját örméuy betűkkel ir, a liego-inooiától eléggé védvu vau. Csak a rumén nép jutott a török birodalutiibau igeu sajnos helyidbe. A magyar olvosókaiagy részű csodálkoz-
va kérdi talán: Hát a török birodalomban it van rumén nép?
Bolgáriában, Macedoniábau,Tli6italiábzn, Epirutban, Albáuiában, röviden az egéíz európai Ozmau birodalomban-közel 4 milliónyi rumén nép szétszórva lakik. Azok, kik Oláh-Moldv.iországban, Szerbiában és Görögországnak északi részében laknak, a 4 millióhoz nem számíttattak. E négy milliónyi nép egéizeu elvan nyomva. — A görög püspökök e nép egyházi főuökei luvén, ezek intézkcdéio szerint a rumén nyelvet tem ezen népiskolában tanítani^ sutn templomaikban hatzuálni num szabad. Kumcn tanító nom alkalmaztatik, rumon pap* nem ordináltatik, kivéve olyan, ki a helybeli iskolában a görögnyolvet inugtanulváu, Atliene-l bon tanulmáuyait folytatta és befejezte, t ez | uton a görögnél ii görögobb, tuhát a ruiuennek I legvetzély<«ebb elkpévé vált. — A l\'indut , hegyiégben, hol a pásztorok ctak nyáron át I tartózkodhatnak nyájaikkal, van ugyau tiz ru-i 111 oü népitkola, melyben néhány-,— bukaresti I subvontióval gyámolított — rumon tauitó ta-| nitbat, mert a görög tanitó a községi iskolát a j hon maradók miatt el nem nagy hatja; doamiut ; a pásztor családok télro a községekbe visszatér-| nek, gyermekeiket a püspökség rcndoluto kö I vutkuztében —■ mely iizerint a rumén iskola meg nmn türetik — ismét a görög iskolába \' visszaküldeni kénytelonek. Igy egy szelloroileg | áldott, szorgalmas, józan, kövotkozólug num | megvetendő, anyagi jólétnek örvendező uégy 4 milliónyi nép nagyobb részt a hollenismut-, s l s ujabb időkben egy kit rétzbuu a pantzlayii-j muinak áldozataul etik. Oly nép, moly a biro-I dalomból kifelé nem gravitál, (tuég Oláhortzág | felé tom, molytől leginkább türü tzlávtág által
örökre el lesz szigetelve^ oly nép, mely saját s meg nom másítható érdeke az Ozmán birodalomhoz csatol, oly nép, mely ba a,birodalom , védelme által önálló rumén egyházat uyerne, a , birodalom leghívebb népei közé tartoznék. ; Mialatt a görögök Görög-a islávok Orotz-I országból lolkesitést, irányt, hathatói pártoláit, I tőt anyagi togélyt ii nyernek, a rumon nép
mindenkitől elhagyatUtva, saját neveltobb fiai- j I ban pedig a legvetzélyetebb elleneket találva, : I a biztoe megtemmitUlétnek indult volt. Deujabb I I időkben a görög köznép elbizakodottságából | tzármazó kcbellázitő garázdálkodások, melyek- > ről a Courior d\' Orient csaknem folytonotan : \' tudósítani kénytelen, a román népét mott már , eszméletre hozták. Megtehet, hogy a tzláv pro- | pagandának akaratán kívül it van ez ügyben i egy kit érdotno. | A török kormány ott, hol a valláti ügyekbe való buavatkozátnak legcsekélyebb IáUzata van, nagyon it óvakodó; ez okból a pütpökök tekintélyű ét haUlmainagy. A kormány be nom avatkozása a rumenok érdekébon egyébkint természetet it, hitz a néma gyermeknek még anyja sem érti izavát. Moit már a dolog mái-kép áll. - \'—
Nemcsak az igazság, a humaniimut, de a józan török állami politika követeli, hogy k minőnek az Ozmán birodalomban független egyházat nyerjonek. A rumén egyház lehet keleti orthodox, lehet kuluti oatholicus, ez kizárólag a rumonek Ügye, az állam érdeke csakfüg-gotlun egyházat igényel, éi őzen czólból sürgői teendője az löü\'J-iki közokutáii törvény érteimébon az alsó- és felső népitkola torénarutnen községekben a rumén nyolvet oktatási nyelvül rendelni. A> elnyomottaknak ily erélye* Tádéi-
mét és támogatását minden európai cultura nemzet örömmel, a izomtzéd magyar otzlrák birodalom diplomatiája pedig a legrokontzon-vezőbb indulatul veendi, mert a magyar nemzetnek tagja egy közel 3 milliónyi rumén uép, mely Magyarortzágban a legujabbi időkben a szerbektől független egyházat nyert.
FARKAS JÓZSEF.
Aphorlsraák.
A női mosoly ogy délibáb, mely jáUzi hullámokkal Ukarja el ezernyi bűnök tiva-Ugját.
A nő teremti egyedül házAiélotben a boldogságot.
A beciületet, művelt fiaUl hölgy mindig elegendő szép arra, hogy tzerettük.
Az igénytelen, háiitt ét takarékot hölgy mindig elogendő gazdag arra, hogy nőül vegyük.
Tla a szoreluiosnő derült kedvvel ölti fel a kémlelát álarczát — ledér ; ha féltékenyen, akkor titzU.
Az ető mogtzokU termékenyiteni a földöt, a nő könye pedig a férfi erezényét.
A nők ctak féltve és kétkedve tudnak szeretni.
A nő tzalad, hogy Üldözzük.
Valamint a napnak itigura nem egy tárgyat melegít, ugy a leány tziv tem ogyottzeret.
(Kol)t. kOrslkulk.)
áleteért, ez visionta hölgykosxoruért, kát elnök társa a a« összes jolenvoltakért emello poharát, Dr. Hérics ur a háziasszony ő nagyságaért, Dr. Laky Kristóf kir. ügyész ur a tanári kar két jeles tagja főtiszt. Berzay Elok é« Kottek Nándor urakért sat., o lapok szerkesztője a Wlaasics családért omelto poharát, jelozvén, hogy Wlaasics Antal ur ogyik őso a zalánkomeni csatában,harcxmoxején, hősi kitüntotéasel védol-mostc sxeretett hazánkat, s most ő a zöldasztal mellett uinte köxeliameréssol, lángbuzgalom- s benső érzettel harczol a jog- éa igazságért. Szivünkből kivánjuk ujolag, hogy : éljt-n soká !
— Zala-Myerszegről a következőket irják lapunknak : A megyei központi árvaszék-uek ifjú Skublics László megyei tiszti ügyész ur közvotitéso által, a legutóbbi megyei közgyűlésen előterjesztett és pártkülönbseg nélkül elfogadott azon indítványát, hogy egy 6 ik ülnöki állomás rendszoreaittessék, a belügyminis-ter ur, daczára mostoha pónzviszonyainknak helybenhagyta. A midőn ezáltal eszközt adott, nevezett testület kezeibe, amelylyol az iszonyú mérvben felszaporodó Ugyhalmaz feldolgozását lehetségosithoti, oly kötelességet is róti rá, a melyet botöiteni most már becsületbeli feladatának kell, hogy ismerje. Figyelmeztetjük tehát
az árvaszékot, hogy augusztus havától kezdvo, . mint\'a mikor az állomás be fog töltetni, a fslo- I lősség egyenesen csakis őt fogja terhelni. A mi- | dón a mmister ur e kiváló ügyeiméért elismerésünket nyiivánitjuk, megemlítjük, hogy ax állás elnyorhotésoérii küzdelem rendkívül heves lesz. Ezt következtetjük legalább az előjelekből. Mint egyik igen competens aspiranst hallottuk említeni. Horváth Bertalan urat, a megye tevékeny 2-od aljegyzőját, a kinek megválasztatását mi is legvalószínűbbnek tartjuk.
\' — A kU-komáromi társaskóráltal sa-jái helyiségeden 1073. évi julius hó 2-án a kis-komáromi lűskárosullak javára lartandó hangrarssny müsoroxata: .Nagy ábráud" Chopintói zongorán előadjaO JDonell Maivinagrófné. ,Az élő szobor" irta Vörösmarty Mihály, szavalja Hanny Elek ur. „A csalogány búcsúja" szerzé Egretsy Béni, énekli l\'écxely Flóra úrhölgy. ,A csókról" irta s felolvassa Deazáth Gexa. ,La Sonnanbula, Grand Fantaisie* zongorán előadja Pécxely László ur. \'/» dra szünet, nyitány Suppé .Költő és paraszt" czimű dalművéből zongorán 4 kézre előadják Forster y||ma s Mariska úrhölgyek, .liarom virág" jrtK Talabér János, szavalja Hanny Mariska úrhölgy- Favoritz" de Donizetti Morcén* de C°nocr\' zongorán előadja Hanny Gixella úrhölgy- , A tücu alkalmilag ifla Bátorli Lajos,
felöl vassa Mihály J. Endre ur. Magyar dallamok részint zongorára alkalmazta, részint maga sxerxé, s előadja Ü\'Donell Malvina grófné. A szüneteket Kovács Gábor, n.-kanizsai önkéntes tüxoltóogyloti zenekara tölti\' bo. Helyárak: Számozotlhely 1 frt. Állóhely 60 kr. Fölültize-tésok hálás köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatuak. Jegyok előro válthatók Tóth György társasköri piuxtárnok urnái 6a ostve a kör helyiségeiben. Kezdoto 8 órakor.
— Sxent-Jakabon a napokban ogy öreg ember életunuágból felakasztotta magát, gyermekei minden vagyonát egymás közt felosztván, koldusbotra jutott.
— Tánozpróba. Neumann M. tánctanító ur f. hó 11-őa tartotta meg fó-tánczpróbá-játa .Zöldfa" vendéglő nagytermében, melyen a sxép idő daczára is nagyon kevesen jelentek meg, s a pislogó fagg) u gyoriyak világítása mellett alig lehetett H —9 nőt megszámlálni. Éjfélig mulatott ki-ki kedve szerint, do egyszer csak a férfi vendégek közt hevos vita látiiudt, melyre a tánoztanitóur adott okot, és mely nem sxolgál ax illetőnek jó ajánló levélül. M.
— Tavaszi mulatságok.A nagy-kanizsai önkénytes tüzolló\'egylet junius lö-en a vasúti indóházhoz közöl eső berekben tavaszi mulatságot tart. Az összes elemi oskolák növendékei pedig junius lÚ-ára tervezték megtartani.
— A (jax<la-köxön»6gre nézve előnyösnek mondható az u kézi cséplőgép, moiy rövid idő éta használtatik, az osztrák-magyar állam területén, e gép két egyén álul kezelve,
bámulatos eredmény tmutat.Mindennemügaoua-
félét tisztán kicsépel ugy,hogy a hüvelyben szem nem marad; egy óra alatt annyit vegex, mint három deáplő egy nap alatt. Ara igen csekély, jósága és hasznosságához képe. t, Kapható lel-Ulálója s késiitójénel Wtil M. juniornál Frankfurt a/M, ás lUctbtn Franxensbrüoke 13, ugy szinte Nagy Kanittdn Sclierx Loulzn kereskedésében. Ábrákkal ellátott árjegyzékek ingyen kaphatók.
— Rövid hirek. A jásx-kunok főkapitányává gr. Káday Gedeon van kiszemelve. — A hírhedt Páter Gábriel, lincxi barátot Győrbe priornak választották s már oda is érkezett. — Maros-Vásárhelyt fogyasztási ogylet alakult. — Debrecxen n vadászati jogot bérbe adta. — Napoleon hg. már Párisban van. — A mohácsi honvéd zászlászeutelés m. héton megtörtént. — Fischer, eszéki takoreskedő, közel 100,000 frt-nyi adóssággal inogszökött. — A bécsi eredi-tamtalt letéti üzlet főnöke, Pokorny Rudolf, félmilliónál többet sikkasztott. — Carina k. a.
annyira kitűnően Viselte magát a nemzeti sxiu-
paihyi, hogy a jövő hóra is sxerxődtették. - A budaposti postatisztikar fényes junialist tartott.
— A meggyilkolt Mihály, szorbfojedelemnok Belgrádban szobrot állítanak, melvnok elkészítésével Halász Láíxló, hazánkfia bízatott meg.
— Fogarassy Mihály, erdélyi püspök nvomdá-( ját a gy.-fejérvári lycoumnak ajándékozta. —
Egerbon állandó színházat terveznek. — A zü j riclu egyetomen lövő 100 orosz nőnek köteles-ségfikké tétetett saját kormányuktól haza térni , és félbeszakítani a tanulást. — Csaba Kereszt-uroo vasúti össxoütközés volt, minden jelentékenyebb szerencsétlenség nélkül. — Az orosz i>zár egy gránittalapzaton felállított porphyrvá-zát ajándékozott a király ó felségének, mely 17 ezer rubelt ér. — Aradon és környékéu a lovak között szombaj vau. — A mult héten Pesten 170 gyermek született és meghal\'. 200 személy.
— A történelmi novezotességü Piskinél (Erdély) nagyszerű népünnep rendeztetett. — Pouony-ban a Bokody színtársulata liszloletérjg\'biicsu-
j lakomát tartottak. — Zágrábi polgármesterré j Vrabcevic István, ügyvéd választatott. — 1U-tazzi Frosinoneban f. hó 6-én meghalt. — A Ludovica akadomia tisztjoi katonai krtrutat tesznek. — A prímás Budán f. hó 19 én fog | bérmálni. — Zürichben a csalhatatlansági dog- \' | mát elvetették.—Máj. 31-én őrségben (Vssm.) I | a borsó olfagyot. — Arábiában van egy nö- | vény, melvnok magvait ha valaki megeszi, a nevelés düh tör ki rajt*. — Sxegodeo egy közön séges nő tánczközben szült. — Jászberényben i Prielle Kornélia műkedvelőkkel fog fellépni a \' jövő hó elején. — Dr. Pólya József, hírneves ! pomolog, elhunyt. — A közoktatási ministerium í a jövő tsnév elején 55 közsági népiskolát állit fel. — A néino". császárnak az orvosok azt tanácsolták, hogy nyugodtan éljen, s az államügyektől tartózkodjék. — Ax olasz király és koronabg is bécsbe jönnek. — Ax orosz czár világtárlati látogatása alkalmával a rendőri ; felügyelet megvolt kettőztetve. — Rózsa Sáü- | dor nem tudja a számos-újvári lakását megszokni, fél, hogy ax erdélyi étel megöli, folyvást bízik, hogy Klapka tábornok kieszjcözli szabadulását.
Piaezlár&fc
Nagy-Kamrain, 18?3.árl juoiai hól2-én. Qthel nemitek: atió xurtr. mi/i narict Basa 87—90 fon-1.10 kr. 86-86 font 7.- kr 83-?7 font S.20 kr. Hon 74-78 font 4.70 kr. Á ;,a aeríSiéne 68—70 font 3.60 kr. Árpa etetőre 3.40 ki. Zab 3.—kr. Képeié —.— kr. I.iaitneroUek : bécii iráiaa sserlat. l.iaat legfinomabb 18 — kr. Zasmlellsst 13.— kr. Kehér kenyírlint 11.— kr. Ktkete kenytrlimt 8.00 kr. Do-ladara 16 - kr. KUa tO.— kr. HUvelyes*!- t u»tr. mér8 aierint : Boraó 8.— kr. Bab 6.— Lon-r.e 8.— kr. Kfllea . kr. Rajdin* (poháuks) 8.80 kr. Kukoricái 4 - kr Burgon7s .— kr. Hos: bécai font sserint. — Marhahni 28 kr. — Dismóhns 8» hr. >1 ithbua — kr Borjubua 38 kr. Zairfélík ; béoal font • re.int Dinnóaiir 60 kr. Marha.air 60 kr. Saaioona 40 kr. Hrappm 24 kr. Lámpaolaj S6 kr. Btsarbi-gverty* 66 kr. KAjgyó-gyerty1 39 kr. Bori alté amtr. akó, 40 pint neriot rt-bor 14.— kr. Ujbo? 10.-- kr. RHr: abé-auatr iiRraké, 42 pint aierint. l*ga>agrt-aabh 7. kr. I.egalaeaonyabb 6 — kr. TJ.Ifa: bé eal ol, 36 hll». hoaatu assrist. Bükkfa 14.— hr Tölgyfa 10 — kr KStiéa egy béeai máua aierint 70 kr Kaatén egy mér8 70 kr. Béoct máaaa st«rlnt. »*éna 2- kr 8«alma 1 20 Napa.ám : egy férfi élel-meiéaaei .— kr éleluiecéa nélküli --br.Egy élal-mexíaael —.60 kr ételn.eaéa nélkOl—.70 kr. Kgy gyermek életmeiéaael 40 kr. ételmeiéa nélkül — .60 kr
samegh. juuiui 8-án, 1678. Buia 7.—6.60 kr.
Ro«» I.- -3.60 kr Árpa 3.--2 80 kr. Knkoric.a
4 - -3 60 kr Zab 1 -2.80 kr. Uarl.ahus ftja 24 kr. Borjuhue flja 22 kr. Diainébua ftja 26 kr. Ujbor akéja 14 lOfrt. Óbor akója 16-12 frt. Hiéna niaaja 2.20- . —kr. frt Bialrna m. . 80— kr. Keményfa Ole 12—14 frt. IdSjáráa : meleg, eaSi.
Érték- «8 váltófolyam junius 14.
Ó°/e metuliques 67.90; 5*/. nemz. kölcsön 73.—; IBtJO ki álladalmi kölcsön 99.76; bankrészvények 966; hitelintéxeti réexrények 9<50.— lyondon 112.— ; magyar földtehernieotési kötvény 74.60; tonesvári földtehermsntási kötvény 73 60; erdélyi fóldtehermentési kötvény 72.76; horvát-slavon földtehermentési kötvény —.—; ezüst 111.76; cs. kir. arany 6.28 ; Napoleond\'or 8.96.
Heti naptár,
Jialxi IS-Hl 1871.______
Szerkesztői üzenet.
766. L. J. Keatlhely. Sajnáljuk, hogy iámét a aiátnra maradt.
767. Kemo. Béca. Soraid jékor érk. «tek. Cd.
IM- i> heti- Katbollk.
Proteatána
J Ur , I
24) A nagy eatebédrSl.
űi
16 j Vasáraap, E 2 Vida
16 1 lléifo K. Ker.
17 | Kedd , Ad.lf
Irt . Pierda l Uaroaell.
19\' CalilOrtOk .lálianna
| E Í Karai
■ Jualtu | Raiue\'r : Marc.el Oyárfáa I Klóra
Felelős szerkesztő: Bátorít Lajoa.
D
33
£3
Árlejtési hirdetmény.
A nagyméltóságú közmunka- és közlekedési m. kir. ministerium folyó évi april hó 8-án és 17 én 2599- és 2698-ik szám alatt kelt rendelettel, a zalamegyei buda-gráczí és tapolcza-nagy-kanizsai állomuton levő több rendbeli különnemű megkárosult műtárgyak rendes helyreállítását kegyesen engedélyezni, és ax ebbeli munkák kivitele bixtositása cxéíjából a szabályszerű vor-seuy-tárgyalás megtartását elrondolni méltóztatott.
A kérdéses munkák műi végrehajtására következő költségek lettek engedélyezve: a buda-grácxí államuton teljesítendő kómives és ácsmunkák után 1196 frt 77 krnyi össxeg, a tapolcxa-nagy-kaniztai államuton teljesítendő kőmires és ácsmunkák után 2016 frt 40 krnyi összeg.
A teljesítendő munkák bixtositása cxéliából ax alulirt mérnöki hivatal irodájában folyó évi junius hó 23 án délelőtt 10 órakor, sxabálysxerű írásbeli ajánlatok olfogadása mellett, a nyilvános árlejtés állainutakkénl megfog tartatni.
Felhivatuak a vállalkozni szándékozók, misxeriut a font-említett napon és órában, az egyes összegek után számítandó l()*/0-tóli, azaz: 120 és 202 forintnyi bánatpénzzel ellátva, az alulirt mérnöki hivatal irodájában megjelenői, — vagy pedig a szabályszerű írásbeli ajánlatokat a feut előirt bánatpénzzel ellátva, a föntebbi határidőre annál bizonyosabban benyújtani i szíveskedjenek, minthogy később érkezendő ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. |
A tervok, előmértékek és költségvotések, valamint ax építési feltételek ax alulirt mérnöki hivatalnál á hivatalos órák alatt I betekinthotők, ugyan olt bóvobb felvilágosítások is nyerhetők.
A magyar kir. mérnöki hivatal. (1073—1)
Zala-Egersiogen, 1873-ik évi juniup hó 4 én. !
Kllefll József,
kir. méruOk. |
Ház-eladás.
Nagv-Kanizsán a gymnasium és Szentháromság közti tér tőezomsxódságában lövő Sláby-félc háx, a hoxxá Urtoxó korttel offort utján eladó, axon megjegyxéssel: hogy a legtöbbet igérő a szerződés megkötése napjától számítandó egynegyodév alatt az Ösazes árt készpénzben letonni tartozik. — Ax offertek folyó évi julius hó 15-ikéig Pécsott lakó háxtulajdonosokhox (Iskola-utcza, 10-ik szám küldendők.
Ha a boérkezondő offertek nótán elfogadhatók nom lennének, ax esetben toljcs szabadságot tartanak fenn maguknak tulajdonosok ax el — vagy nem adásra nézve.
Kelt Pesten, juniuB 4. 1873.
Sláby család megbízottja: (1070-1) MÍLTÉNTI MIHÁLY
lakása: tllMSi ut 1. ss., L emelet, 7-lk ajtó.
^FrleiuiSlHiATTrna^^
As ön tehéufojő-gépe igen lényegei javiláu 1 \'ddigi ffijó.kéaitilékekuek, ■ asonkivlll azon elóuyay\' Mr. hogy a fejéit gyoriabban él biztoiahban végii. Kunek alkalmaiáaa tehát minden lernioló-intéielben eldayöi hannilbatóiíga végett nem eléggé ajánlható. Tiiztelottel Hilbllng )., C gazd. tanár.
Qépnélkül MTOcppcl.-W
Tehenek, örüljetek!
a c». kir. otztrák birodalom réazén raktárt
kl»Wtll. b M
amerikai szabad, tehénfejő gép.
A UteaaM allejtk alaiaa hfalaat MU«luk i B ktelUk kMaitllu f5 f.\'.f..^ Un atalaa nM mVA •
" »4»ilU«M« .lf .IJ....I, ut aif Uan..k ta WtitWjl-
a^MI > Uk<ua JJMkoiMa kai. »la.k VHaUaaUkea » ■Uu kewiljt, I tilt p-m kUit u iKU <..ífl« >.< n . i.tj >UWVM a W.i.I >»M l.jU • .4... ..,,.« U.,.1-
>ít aok.wr klr*...k t. Vtuijal, .«! W.kr». m.,UrU-•lk. %HJ » uk«n a fajit altit kin( t.«t a l.,.t •«■ Wuitü. ml uuí Vluaji.Uka, ki|j u Utal kaliaiatllu alMmlaai\'-1 >u UUn.
Ha a UWi k.U>M "íj U<va J.j.Jl, a ti, adkUtakatallae. kW nle faji. caak l.k...a > Vájt, ■ ka m (ajlak
K kiailúk raaiklvll l7or. a)tari<4iae . a p«ll»t U aaa . >i«ulaJ4aa*Mk Utal — Ut a |*H« ka.aailjik - killliteU mim
...-j.is.asB
iiIn.IiAb.mI e«yUII
Kapható az egjedCIi fóraktárbaa
Frleclmaiin 4.-nál,
Bécs, Praterítrasse Nr. 26.
Óvás. Mlutia ezeo gép jngoiitatlan egy énektói ra ax ahhoz való nemtelen érrsból utinoztatik, ol) ércxból, moly ártalmai a teheaekook, o végbél a kfl — idniéget inját érdekéból figyelmeztetjük, hogy a valódil uabadalmazott amerikai fejó-góp tinta czQitból ciu-B >án sz egyedüli fóraktárban
fíéca, JTnileratríM/ic Nro 20. Kaphatók, ■ i azon kellemet helyzetben vagyok, hógy a nagy kc-l eudóiég folytán a gépek árát 6 frt60 krról 6 forintra! ■zillitbatom Alá. __■
Ausserordentlich vorthellhafte
GLÜCKSOF F E R T E.
tflück und 8egen bei Cohu.
(jro-i
Htante llfliiiburK K«r»ntlrte (aeld-l.olterie von Qber
SlIVIlllorx 2BOOOOThalor,
Diese vorthoilhafle Geld-Lotterio Ut dieHitml wlf-derum durch (iewlnne k>">> bedeutend veruiehrt, inthilll uur 67,000 Looso, und tverdon in wenigon Mo-naten iu 7 Abthoiíungen fol^endc Gewlnur nicher Kr* woiuien, námlioh: eiu neuer nrtmntr Ilnnpf|(ewlDn ovent. 120.000 Thnler.speciel Tlilr. 80,000. 40.000, 80.000. 20,000, 10.000. 2-mal 12,000,10000, »-mal 8000, 3 mai 6000, 6-mal 4800, v13 mai 4000, 11-mal 3200, 12 mai 2400, !12-mal 2000, 8-mal 1.600, 65-mal 1200; 201-mal 800, 3-mal 600, 2 mai 480, 412-mal 400, 412-mal 200,10 mai 120, 472-mal 80. 19800,-mái 44,22330-rnal 40,20,8,6,4 A 2 Thnler. Die Gewliin-Zli\'liuug der erslen Abtheilung ist Kiutlich auf den
18-ton und 19-ten Junl dJ
festgestolU. Es kostot lilerzu
d«» KHitxe OriginnllouH uur 3.— Gld. Ö. W. daa Imibe do. uur l.\'/x Gld. 0. W. dán vlertcl do. uur—.80 Kr. 0. W. und sende ieh diese Orlgiiiul-Loone mit HegieruuK»-W«ppt\'ll (nicht von don verbotenen Promessen oder Pri-vat-Lotteriou) gegen frniikirtu Einsondung des BetmK1\'" selbbl nach den entreriitfhtfn <af|(fiideu den geehrten Auftrag-Gebern Niifurt xu.
Dio miHliuhe ZleliutiK"IÍH<e und
die Versendung der Gewinngelder
erfolgt aofort nnch der Zli\'hunx an jeden der Betheilig-ton prompt und \\ erHchwlcnen.
Mein Geschüft ist bekanntlich dan Aelte.st« und AUergUlcklichite, indem bel mir Bet/wilifften schon dio grőnsteti llauptgcwinn« von Thaler 100,000, 60,000, 50,000, 40,000, 25,000, 20000 sehr háufig 15,000, 12,000 10,000 Thaler etc.etc., und jüngst in don Monaten Nov. u. Dec. v. J. stattgehabten Zieb. die Gesamtnt-Sumnie von tíber 100,000 Thaler laut ttrntllehen OvuHnnlinten brt mir gewonnen habén. (1069-8)
LAZ. SAMS. COHN, in Hamburg,
Haupt-Comptoir, Bank- und WeohselgeschUft.
Zum Königtrank!
Der Kínlgtrauk, -in- mit vielen bjgilUiiaeJi-di»ietilcheB Lab.al lilr Kranke, U oder Ueb»iniiniltel j er lieferi ileni ürgauiauii Natúr dmeh Blut- önd 8|lít.>bes«erung) «<> » d ad arab dJe Kfankheit selbsl verschwindeu.
Seit llabueinonn und Prioasuita i»i k>llkund« geseheheu, wie dU wuuiieroareu I fiöher llchilte J6-1 Jr«i»nn Ub.r ... uuglaubl T*«scbv.?C des Publikum* beabsicbt.gi w.ude Erseheinung an d«n Tag getreteu, wr.lcbe betraehteu irt — Dem gegentlber mim nini ..... ..... tiralle Wahrbelt, d«M .Un M»tur der beale Arr.t .«,.
Durch deu Königtrauk "ind genesen PMieoten i »n an sehveren Wuiiden (.chn.ll, »bne \\Vuu.lflíb»r
und fert "bue Behmerxeu \'): au allén Bruetielden (als Aslhma, Engbrll.lig ! keit, Bnutbeklemuiung . Kur«»tbmlgk«it . I llruatveraehleirauni); bel A\'lhms "fi kelne
Uiir«| ;*"
aa Abaehrting Jiier aucb laugaam.) an Jíageukrefss und glualicher MageiiveMohliea-
.uug (selbsl in Helbauien iu Berlin, ...
der grOssteu lleilaii.tall l\'reusaein); l\'atient fc^bekam seit diei Tage weder Spei.e und Trank, no cl. .Mediáin- ; <$W A«r Trauk ober öffnete Speiaeröbro uud Mageu, uud dio , §^~gr*sslichcu Schmorien acbwandeu bald da- an rauf; »on den Aerstéu aufgegcben.
ilaud er docb ain höchsteu Tage wieder B^-auf und ging nach der 4. Kla.ch* wiedbr
an aelnen Beruf!; »n
au den tödllobsu Hersktaokheiien aucb mit
hkuBgen Herakrilmpfeu B0 \'u vie.en K allén ; an dl* Krlmpfe mltunter rom ersten Trlnkeu ( an fott| elne solche Krnoke, von esnem d«r gelehrtesten Aerate Berlius diei Monat ver- an gebwa. behandell, ivar von ihtu uacb rnobr- ; maliger grOndlieher Untersucbung mit der \' au ErkUrung verlaaseugegen die.es l.siden 1 giebt es keine .Medicin- uud er er- | an
oarte in Uagatena drel Tage deu Tod ; aucb J •le aber stand docb scboti «m liocbtien Tage , au anfj der grksslicbe IlorikrAiupf war rom . ertteu Trinken a» weggeblieben, der
Arat aber wollte aplter dun baus nlcbt glau-
e g«m.
licb a
ú Operai,• reb Ke.ori l\'upille ;

1868 \'-^Iratét i allén u^^i-Kra-kbeit Brblifc i ^eo.Wr^o. mOgIlob wareu, u a. uurc kryetallalrten Waaaere der ■ ecba Jabren totál Erblindeier ^neietue ue Trler) erbielt »eln Augenlicbl durcb eim einaige Flaiclie, ein audereiduivli 13 Klatcbu daft ne scbtrfer uud weiter >eben ; Auge uenuűndungen durcb Trinken und wanni Um.cbtíge (Mi.cbnug mit warmen Waeaer, Ma^iulelden und au ÍO—40 jUbrigeu Ma genarlmpfen (bler ain acbnellaleu, nacbdeu allerlei Kuren und Mittel vergeacblageni \'M— S0 jlkrigen Hbeumatiainua mit Lkhmun| (oft icbon nacii elner Kla«ehe, aucb lJthmnni der Zunge);
Lungcneutatindungeu aelbat lm hOcl^ten Stádium , etele oaeb tCdtendea Kii an« acbltge I)
ilder l\'flanaen.Uften bereiteto l.lmuimde, griintea ■eiide und Oeinnde, irt nlcbta wenlger .la M\'diclii-[no KUlle von aeaundbelUrtoffen, dui.-h welche die iwaudelt wiid, d»«a die Kraukheiu-Ureachen und
ao Krrtauiiliebe* auf dem Oebiete der Natur-.„. -elche duroh den Königtrauk bewirkt werden. . Dmge und dachte, da« wieder eiiie gro«»artige o I liaUchon bewelaen, daa wirklieh elne gro««nrtige Anfaug eiuer neucn Aera dor llellkunde au » nnue Tbeoria Beviunderni.g erregen, welelie die .ei, bestXtigt,
■ au llaut-Kraukbeilen, H\'icli Hecliten und Oe-aohwttren (aehr lobnelt) an \' Dipteritia (tfinken und halbatUnilllcb reclit warmen tlmtclilag wie boi flrüune): W*weiiu Daa l\'ebel nicbt i^1 au. der Tiefe komiul, tleta acliuelle Heilung I
Brkiine bei.s trinken : und recht warme UnuchWge auf Wolle und dio Keble ; docb uitlil incbr iu bAcbiten 8Udium ; allén Halaleiden beaoiider. Kelilkopf-Kut itlinliiiig (liier aehr ai hnell i Mi.clnmg mit lieia.eu Wa.aei 1), aucb llnlaaoliwiudeúcht lelb.t im liobeii .Stádium, tvo ariion viel
Kp^ep..r°odVr Vall.ii.-lit ( bö.oa Weaeu\'), inilunter achon vom errten Trinken au nicbt wiedergekommen, iso\'a jabrelang faat Uglich kan. i ott keiue Uilfo ;
Itlutbrecbeii t»c)iuelt,, luit faat augeublick-licber Berubiguug de. geuaen Korpera); Hemorrboideu (Kuolen oft .ehon ain nichateu Tage fort), aucb hkuiorrobidaler Verachlei-
Blaieü- uud Niereuaieiuen (nntuntcr acbon uacb wenigeu Tagén die AutiOiung der StelneJ; Qlibt (an acbwereu Verateifangen der Oe-lenke langsam, oft keioe Uilfe ; Kopfkolik uud Kopfkrampf tiehr icbnell ereun rum Mageu berrUbreud ; KUckenmarkadarre im bobén Stádium (von der kOnigl. Kegiernug awei Jabrere>-gebeni In die lllder geaeluckl, fort-
wkbreud viel Hcbmeraen, uidil uebr die KU.ae aufaetieu W uacb Jer iu. Klaacbe acbon (patieren gebén kOnueu !■ J^1 auoh •eit Jabren geaund geblieben. DiarrbOe uud Krbrecben ^dieaei acbon nach deiu eraieu Triukeuj M^bei 8kugling«o irinkt Mutter oder Amine ; Cholera uud tholeriue I ^
Appetit uud Scblatío.igktit (hier meiatem
. Urand
i Wni
nach eiuigemal W^Tnukeu und l.\'m.ehlkge •elolt bei der Mllibrandrergifluug .ieli ohen!): wenu der Brand lm Knochen, da Glied eine Ktunde hineiúgelegt; de
and wird abgortoueii, daa brandige Klciae
errelter
d die
b Brb-
teckuu^f krauk liciten,
iudeu Ober Nacht
iVaaaeraueiiteii (atarke Anschwellungen ieder oft Uber .Nacht fort) i un Menitrualiüiiileideu ( Jabre
UluttlUne, «W«ie aucJi Jatirgauge. iben nach elnigemal Trinken WVUber-
Krauenkrankheiien, langiam); in eine I Jacobi die ilaiiafrai: anfgegeb
ingtran
, und i
röcbentllcbeu
liobem
ladiui
i nach einige-
an alU* ltoeen uud Klebern aucb Kindb-Keiteiifieber (beim Fiebor erl\'olgt au rechen durch Stkrkuug der Mag.-uuervr nicbt wie beim üreohmiliel durch HcbvrK>-linu| \' an achvaren Skrofelu u. Drttaeuleiden oft acln nach elner oder neoigen Flnachen;
Auifobrlicli BroachrOre Uber den»K\'öi Theil amUicb oder gericbtlich, iu 8 Ftllen a<>| franco und gratia geaaudl.
Krínder uud alleiniger Fabrikant Oarl Jacobi In Berlin.
Die Flaache Königtrauk-Kxtrarl. au .Irelmal ao viel Waa.er, k den öaterreich. PrOTiuxeu d.\'l.ÜO, reip. Ü. 1.70. 7.u boiiehen durcb dio
Qeneral-Agentar fűr Oesterrelch-üngam boi H. HAACK,
Wien, WelbburggatiO 22 -vm Depot iu Feal, bei Apotbeker J. r. Török.
Aunonceii-Kxpediti\'.ii/.eidler&Co.Wien.
nach 3 Flaichen, dio letater mai Triukeuj Uberhaupt} r.ink uebat lauteuden von Atterteu, aum groaaeu eidlich beglaubigt, werden auf Verlangeu Uberall t\'J79-l)
Königtrauk : Wirkl. Ueaundbeilaratb |il/gieiat) 1.60, in
í Wie
irtok liaszonh^rlicndíisi lurdetmcny.
Az Alsó-I.oudva h Nompthy urodalronk igazgatói-ága részéről közüirré tétotik, hogy a novozott urodalmakkél kövulkoző majorok, a hozz A liirtozé épülőtök s alább körülirt térségokkol együtt, — fundus instrueiussul vagy a nélkül, — 17 évro haszonbérbe adatnak; úgymint:
A maior vagy gaz-dnság novo
HOT7
taiuló-
földek
Nyakasliáz
Pinc/c
Gyula
Sárberek-
Kápolna
PArdcfÖld
Ortoliáza
AfeykbxeUtö hoUUik
257 332 297 182 594 329 287
160 67 150 121 477 270 204
Erdei legelők
11
76 125 188 21
Jegyzet
164 Legjobb karban levő épületekkel 392
66 Épület nélkül
162 [Legjobb karban levő épületekkel
iés egy tisztilakkal 237 I\' Legjobb karban levó épületekkel
Összesen: j 2278 | 1449 | 749 j 2587 ||
Az összes birtok részek mindonuap megtekinlhotők, de a tisztelt válalkozék folkérotnek, miszerint u megtekintés előtt, az alsélendvai jészág igazgatéságtél, az ahoz mogkivántaté Írásbeli engedélyt; magukunk megszerezni szíveskedjenek, mórt onnok hiányában, a bérbeadandé tárgyak megmutatva nem leszuek. (1072 — 1) Az összes birtokrészek folyé 1873. évi június hé 23 án délelőtt az igazgatéságl irodában Alsé-Lendván, ajánlatlovél utján lesznek haszonbérbe adva, moly alkalommal a boadandé aján-lallevelek mellé, az ogy évi haszonbérnek fele, mint evatpéne lészen hozzácsatolandó. A szerződősi foltétojek az alulírott igazgatóságnál megtekinthotők. Kelt Alsó-Lendváh, juuius G án 1873.
Az AlsÖ-Lendva s Nempthy urodalmak igazgatósága.
J utányos, szép, és jó!!!
már régóta az én „J elszavamtt,
melyet daczáru annak, hogy valamennyi papírgyár és a munkaerő 2ö°/0 áremelést nyert, ezentúl is követek, és azért bátor vagyok áruimat a régi meseszerA jutányos árak
mollett ajánlani: (850—19)
ÍOO (Uj látogató jegy, b perez al»tt olkészítv j......—
ÍOO „ levélpapír névvel vagy kezdőbetűkkel.....
ÍOO ,t ,, . foketo nyomás.......
100 ,, ,, . borítékkal széppap irtokban . . .
ÍOO „ lÚUtl levétlntv vei,\' fokote nyomás.......
egy egész rízsma levélpapír vásárlásával a név ingyen nyoinatik reá. (jzimnek, eljegyzési és eskotési jegyek, táuc/rendek és áruszámlák legújabb Mim rikni g) oriiHiij(<íiikin logjutányosabban készittotuok.
Irodai czimtáblúk 10 perez alatt elkészülnek, darabja 00, 80 kr. 1 frt, a lognagy^bbak és legszebbok 3 frt,
urak és hölgyekre nézve, különösen utazások alkalmával igon czélszorüok. l\'apir-gallér és kezfodornak tuczatja 30, 3ó kr;
Utl-. varrtl- óh irónük<>é|(le(ok. útitáskák, köuyvtárczák zárral és tár nélkül darabja 8U krtól egész 10-=-16 ftig ; továbbá : untk, hölgyök és gyermekok részére való ajándékokuak igeu alkalmas különféle jutányos és szép ártiozikkok.
KUlöuBaeu ajánlóin a diratol kettía uirronáiokat {a caimeket, melyek nyomógjrá-ramban leveleken éa borítékokon arany- is egyéb aainekben legfinomabhan é< legpompáaabban kéaxUtuek, nem különben a még mindig igen ritka francaia roooco leveleket, néviaerlnt: Neptun, Silhouette, Kgyptlen, Maaique, Diabolique, Joujou, Atout, Uébé, Camée saU i<eu juiányoa áron
KANITZ C,,
pnpir- ésdissiiiiVárii-&«r«iA:e</é>(Unrotlya-Utcsn 12.se.a.(ezelőtt Deák Forencz utcea.) M, írásbeli mejbIMsok leijei mtflelójtdéire ss ntásvit mellett azonnil teljtsittetnek.
Pályázati hirdetés.
Kesxthelyen a leányok számára felállított s az 1872 ik évi oktober havában megnyitott két osztályú felső népiskolánál s mooyoyiség ét természettudományi tanszék ez ideig botöltotlon létén, nrra ezennol pályázat nyittatík.
[ Járandóságok:
a) rendes évi fizetés 550 frt.
b) heíyl pótlék 200 frt.
c) lakbér 100 frt.
Összesen: 850 frt.
Miről ia midőn as érdekelteket azon megjegyzéssel értosi-teoém, hogy ozun állomásnál mulhatátlnn feltétel a felső-népiskolai BzakUniiéi képesítettség, egyszorsmind tisztelettol felhívom, hogy ezen — folyó 1873-ik évi október hó elsőjén mulhatlaniil elfoglalandó — állomás iránt kellőlog fölszerelt folyamodványaikat folyé 1873-ik július hó 2«-ig annyival is inkább szivoskod-jopék aJuliroK olnökséghez benyújtani, mivel a később érkezett folyandodványok nem fosznok tárgyalás alá véve. P Kelt Koaathslyen, 1873. évi juuius hó 7 én. (107-1 -1) A községi iskolaszék megbízásából:
Gulya-marha |>laio;ií,szigeíi gyégy-fürdől
eladási-hirdetm.
Az Alsó-Lendva sNempthy urodalmak igazgatósága részéről közhirié tétetik, hogy a nevezett tirodalmaklioz tartozó réditsi ispánságban a gulyamarha tenyésztést mogszüntetvén, azt eladatni határozta; moly oknál, fogva folyó 1873. évi junius hó 2-1 én délelőtt !) órakor, a réditsi ispánsághoz tartozó, és Alsó-Leudvához egy órányi távolságban íokvő nyakssházi pusztán, nyilvánot árverés utján követkoző a híres kapuvári ttrodalmi fehér gtilyamarhafajból származó gulyaniarhák, ugy neiukülöii-ben alább jegyzett igon szép fajú bivalyökrök fognak eladatni; úgymint\': körülbelül J
60 darab fehér gulya-tehén 3 , bika
15 . „ I ós 2 éves gulya UszU tinó és 17 , 5 és 6 éves bivaly-ökör.
Az eladandó marha minden nap megtekinthető, és nutaláui felvilágosítás végetti kérdések, ac alulírott igazgatósághoz Alsó Lendvára intézondők. (1071—1)
Kelt Alsó l.endván, 1873. évi junius hó 6 án.
Az Alsó-lendva 8 Nempthy urodalmak igazgatósága.
1551 urtwwwwwaww Wajdita József, kiadó-, lap- ós uyomtulajdftdouos gyorssajtó uyoui4d», Nagy-Kauizsáiu.
Biulapesi főváros közvetlen kötelében.
U.r>° U. meleg artéai forráa, poroxellán éa mlrviny kád jk£fUrd6k xuhauykéiittlékkel, uagyaaerS kert, kitnnd lég, \'MXJ tel-jee kényelemmel berendeielt axoba, társalgjUi terem, ktll- és belföldi lapok, napouta aene.
Kóraltkok, — melyek ellen a ntroltsilgetl hévvli kedveié eredménynyel htsisállttott:
Kö.avény — aa iaQletek, ax limok. a csonthártyák él ideg-htlveKek Idfilt caúsa, idegbetegiégek éa pedig a) caiia, köasvény, crCiiíRVl behatáa, dlommérgeaés, hagymáa éa diphleria utáu fellépő htldétek i b) xiábák ; c) görcaöa állapotok ; d) méb.xendi bajok, görvélykír mlrigydsgokkal é« genyedétael, Idolt bdrbetegaégek, c.ontbáulatmak, angolkár, caontaxá, iaUleti bajok, fekélyek éa kUl-aéiléieket követő elváltoxáaokl tájdalmaa hegek, merev.ég, hadé-.ek, hugyköv.k és vitellel! nehéxlégek, méh- éa liflvetybántalmak, méhtömtllel, hóaxámi rendellenesség sat.
Bérleteknél, uoy <j fürdü- ét menetjegyeknek egyllttei vdltdidndl drelengedét adatik.
A szigeten lakók, ugy a fllrdí, mint t menetjegyeknél, elény. bwt résieslllBsk.
fővárossal óránként 2<
gőihajóközlnkedés.
1878. nyári idény megnylttaték m&Jus l-jén.
Alegreiidolésekot lakásokra átvesz « margittiigeli felllgyelöléy Margiiitigettn, utolsó posta ó Buda.
í margitsziget igszguóságh.
10t8-í>) (Ulánuyomat nem dlja.tatik.)
XAGY-KANIiíSA. 1878. Jnllllla 19-én.
49-lk szftm.
EUfllít*"! ír : *(éir. ÁTre . . 3 ír:.
fit ..m ... v /.;,/!/ nAm 10 kr.
HIrd.tíl.k JotányoiiB
| SYOjTTKRBKS | lornnkint II) krírl .A-I fid
Tizenkettedik évfolyam.
Nagy-Kanizsa város helyhatos inának. nemkUlünbsn „zalamegyei gazdasagi agyasUlot", a zalamegyei altalános tan,tó-egylet, a szént-balizs-, kls-komáromi és sUtnegh-vidékl fióktanitó-egyletek, a .,nagy-kanizsai kereskedelmi s Ipartana-- ugy a .Zala-Spnogy gőzhajózási részvenytársulat
hivatalos értesítője,
Hetenkint kétszer.
A lap izcllcmi részét
illető kAiiamtlDrek a nerkeiitriheí, —
inyagi rétiét Illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intéz sadók:
NAOY-KANIZ3A jj witmykáz. J
íu
vasárnap- s csütörtökön, megjelenj vegyes tartalmú lap.
ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS
a
„zala-somogyi közlöny"
1878-ik évi Il-ik félévi Jolyamára.
közeledünk, bizalommal kérjük t. közönségünket, a második félévre szóló megrendeléseik mielőbbi szíves eszközlésére, hogy a lap rendes küldésében fennakadás ne történjék. . •• Hangzatos szavakkal nem élünk, jóakaró niüködésüilk nyilt s a higgadtan gondolkozók megértenek bennünket-, lapunk le-hetól^ÍMlyi közlöny kiváltván lenni, minden igyekezetünket oda fordítjuk, hogy e lap a vidék liú tükre legyen.
Előfizetési ára ó hetenkint kétszer megjelenő lapnak: félévre 4 ft, évnegyedre 2 it.
HIRDETMÉNY.
A zalamegyei gazdasági egyesület folyó 1873-ik évben három rendbeli üsztöndijt állapit meg azon néptanítók részére, kik a községi faiskolák kezelésében, s ezzel összekapcsolva a tanuló ifjúságnak c téreni czél-szerü oktatásában magukat kitüntetik.
Az elsőrendű ösztöndíj G db arany, a másodrendű , 3 „ „ a harmad rendű „ 3,2 ftos;
Számosabb versenyző közt, ha az ösztöndíjjal jutalmazottakon kívül még többen is elismerésre méltó buzgalmat tanúsítottak, első s másodrendű dicsérő oklevelet nyernek.
Az ösztöndíjra pályázhat minden zalamegyebeli néptanító, ki a tanítással s emellett a községi faiskola kezelésével foglalkozik, valamint azon tanító is, ki községi faiskola hiányában, vagy ideiglenesen tanítói
alkalmazáson kívül saját birtokán, vagy & ttvJjii állomással élvezésébe jutott területén gyümölcsfaiskolát állit és kezel.
A versenyzés évenkint szeptember hónap, melyucK 20-ik napjáig a versenyezni óhajtó ebbeli szándékát a gazdasági egyesület elnökének irasban bejelenteni tartozik. Ezen írásbeli jelentkezeshez csatolandó:
1-ör. A versenyző kezelése alatti kert \'egész területének pontos kimutatása, határozottan leírva egyszersmind a talaj minőségét három láb mélységig, ugy a fekvést s azt is, mióta vau kezelése alatt s mikép kezeltetik?
2-or. Megkívántatik az iskolában levő. csemetéknek számszeriutí bemutatása, a gyümölósíhemeknek külön rovatokban-s vál-íajonkinti clősorolásával. Pontosan kíteendó a csemetéknek kora, a nemesítés ideje és módja.
A versenyző előnyére szolgál, ha a kertet alaprajzban bemutatja, a gyümölcsfatenyésztésre szolgáló területnek beosztását az Qgyes táblákat, ezekben a csemeték ültetési sorát szabatosan kijelölvo.
3-ör. Mindezen összeírások és kimutatások a helybeli lelkész és a gazdasági egyesületnek legközelebb lakó két tagja altal igazolandók, hitclcsitcndók.
A nemesítéshez megkívántató ojtóágak — s a mennyire keiül, anyafák is — minden egyes községi laiskola számára az egyesület kertjéből ingyen fognak kiszolgáltatni, de megkívántatik, hogy ezeknek kinyerése végett az illető néptanító évenkint, deczeui-ber hó végéig az egyesület kertészeti szakosztályának elnökénél kérését bejelentse és határozottan kijelölje, hány s minő alany jön nemesítés alá.
A zala-egerszegi központi kertben a nemesitési s egyéb munkálatokat bármikor mindenki megtekintheti s kívánatára az egyesület kertésze gyakorlati oktatást nyújtani köteleztetik.
Az egyesület elnökéhez szeptember hó 20-ig beérkezett versenyzési jelentkezések
a melléjük csatolt kimutatásokkal tgyüit aztrn hónap végével a köl tészeti szakosztályhoz áttétetnek s a szakosztály, ha szükségesnek, vagy c/.élszerünek látja, saját kebeléből kiküldendo tag Sltúl is az iskolát, annak kezelési módját megtekintvén, az ösztöndíjakat, dicsérő okleveleket kiosztja, elj.irá- j saról jelentését a neki kiadott pályázati irományokkal egyetemben táblás jegyzék mellett az egyesület elnökéhez bemutatja, mely jelentés a-legközelebbi egyesületi közgyűlésen felolvasandó, s a levéltárban inel-leKleteivei együtt feütartandó; pályázott és jutalmazott néptanítók névsora pedig a megyére bemutatandó, hogy ekkép a szorgalmas, ugy a Ihiinag néptanítók is a felügyelő hatóság tudomására juttassanak.
Hasonlóul ösztöudijak alapittatnak a gyümölcsfáién) észtési tanulmányokban kitűnt tajjplóifjuság részére is, és pedig az egész megyére tizenkét rendbeli.
A három legelső: egy darab ezüst két forintos az ezek után következő három: egy-egy darab ezüst egy forintos; a többi hat egy-egy darab ezüst húszas.
Az c részbeni vizsga évenkint julius közepétől augusztus végéig terjedő idusukban, a községi faiskolában s mindenkor az illető lelkész és a gazdasági egyesületnek legközelebb lakó két tagja jelenlétében és hozzájárulásával tartandó, kik is a magukat kitüntetett tanulókat a kertészeti szakosztályhoz intézendő jelentésükben megnevezni, s általában a vizsgáknak egész folyamát, eredményét leírni fogják.
A vizsgának napja előre meghatározandó, az illető lelkésznek, az egyesület legközelebb lakó két tagjának, de a kertészeti szakosztály elnökének is jókor bejelentendő, hogy szükség és lehetőség esetében a szakosztály is küldötte által a vizsgában részt vehessen.
A tanulók és néptanítók díjazása egyszerre történik. A dijak miudenkor az egyesület elnöke, vagy ha távolság miatt oz nehézséggel járna, az egyesületnek a jufal-
ma/.ottakhoz legközelebb lakó két tagja és az illető lelkész által, a községi elöljáróság sa tanuló ifjúság jelenlétében kézbesítendők. Z.-Egorszegcn, 1873. junius 12-én.
ÁUVAY ISTVÁN,
xalamegyci gaadaségl egyesületi llgyveietd aleluOk, ét ktrUtttli aaakotitályi elubk.
Hévviz, Juuiutt 16.18Í3. II.
Fiatalabb éveimben a körülmény ép ugy sodort ki a világba, mint mikor a forgószél ogy falevelet felkap, repül vele, leereszti, nyugodni hagyja, és ismét tovább viszi; igy nyilt alk.U-main nemcsak birodalmunk nagyobb fürdőhelyeit megláthatni, hanem a külföld jeleabjeit is megismerhetni; igy voltam Hamburg, Wiesba-den, Wildbad, (Würtenbelrg) Baden-Badenben sat. most mint a fürdőhelyek ismerőse a Hév-vÍzről néhány megjegyzést nem hagyhatok, jó lőhet, hogy nom lesz mindenkinek ínyére.
Hév viz gyógyfürdő,főkép köszvény,csont, gyulladási és ily féle bajokra nézve, valóban gyönyörű éa barátságos helyen fekszik, a szép tisztaság, a pornélküli sétán, a virágok illata már maga elősegíti a szenvedők javulásit, a fából lévő fürdőépület a kis tavacska közepére készült; a tóbau nagy mennyiségbon van az úgynevezett viz korpAja, (Schlam) mely meg-.fizethetlen, hír szerint a gyógyításban bámulatos csodákat mfivol. A Iurdu hivatalnokai: az inspector, a pénztárnok derék, előzékouy, barátságos emberek, do még a fúrgencz Oaray, (lürdősj és tul tesz kötelességén, mindnyájan megérdemlik a dicséretet, hanem az itt lét, az élni, a szórakozás, ez sokat hagy maga után kiváuni valót, én részemről mint ma áll Hév-viz, ugy tekintem, mint egy köszörületlen gyémántot, a melynek ugyan megvan a becse, de ért^ko kevés. Bőven megvan Hévviz alapja is, de felvirágzásra és európai hírre mindaddig nem vergótlhetik, míg a mostani ttilajdouoa fukar vaskarja tartva tartja.
E iUrdőnek egyik fő baja az, hogy az öl-tözőszobák nagyon czélszerütlouek, mert az eső beesik; igy történt velem, míg éu a fürdőben időztem, jött egy felhő, gyors eső követte, és a zárt cabiuotbon ruháin loljeseu vizes lett.
Tessék! minő contrast! meleg fUrdő és hideg nedves ruha; így azután könyunkis bajból nagy lehet; mi pedig gyógyuluí és nom jobban megbetegeduí jöttünk ide.
tárcza.
Sötét az éj......
Ultiét aa éj i Csillagtalan, KÓlhC-íályol borúla rá, H eii8 esik lassan — lassan — Mintha nagy búbánatában 8»ép lány saeuie hullajtaná.
Oly megható, oly néma csend Uralg aa éj bomályiban, Csak a távol dbrgvs taja, Mint elaiakadt húr végbaugja Morajlik rajt\' ál olykoron.
Mlg elcaikát egymásután Egy-jiét villáui, fényt aaórva saél, Hallom aaláu, miut hull lauyháu, Hallom még — még igen soká, Aa cs5iiek lassú neskét.
Hallom : soká még, mint susog Amint a kis virághoz ér; Hallom eaek mily boldogok, Uh éu miudoat hallok, hallok, Hallom: ajkuk kéjről bestéi. .
Mig végre rám neheaedik Aa álom anlya édesen, És elrepül lelkem feléd, Ilonád, ki att rabbá tovéd, S kihet ugy vágyik kedvelem.
A nők eszményi szépsége. I. A nöt arc*.
— I.a Vinne Arhénor al-gróf után. —
Valódi .itáiitor si
Egy megoldhatlnn tárgy, mtly azonbau fontos éa érdekes, korunkbau számtalan fejtegetésnek szolgál alapul — s e tárgy: A nők eszményi szépségének megállapítása.
Hány költőt lolkositott ogy nőarcz bája! Hányszor éuokeltotott meg az „éjsotét hajzutJ a .uofoleju kék szem" az „üde rózaa píros arcz."
— A költők saját szotnpontjukból itélvo, a dicsőítőit idoált mindenek fölé holyozék, oz azonban csupán egyéni fölfogás dolga lóvén, nom jöhet bonczolás alá. — A logrégibb őskorban létezett egy képzőit szépség alakja, moly fos-"tészt éa szobrászt a „Vénusok" teremtésében vozérlé; do o pontban szintén az alaki és érzéki formák különö«ségoit koll szemlélnünk.
Az ugynovezott .római* arázok, molyok némolyok szerint az ős római nép vonásaira emlékeztotnok, szintén nom egyebek, mint valóságban nem létező és nem is létezett ábrándok.
— A horgasan hajlott orr, kijelelt száj, nom fo-lötto nagy szemek és magas homlok, alkotói a római arczélnok. Az ar\'czcsontok erősebb ki-szögeléso, nom olmnradhatlan tartozék. — Högy ezen vonások valóban az ős rómaiak sajátjai voltak-o V — teljes okunk van kétkedni, ha a rómaik ivadékait, a nápolyi és római olaszok-, nemkülönben az oláhok-, vagy roin-mok alakjait figyelemmel kísérjük. Az olasz areza leg-kovósbüé som római, (általánosságban) a több-
nyire hátra hajlott orr, ruélyou nyugvó, nyughatatlan szemek, valamint a fUggőíeges\'hom-lok, — minden hasonlítást kizárnak.
Az eszményi szépség tohát ninca határozottan a római arezok vonásaihoz kötvo.
A 18. század második, sőt századunk olső felébon is, ltafaol madonna alakjai logbáiuul-tabbak voltak. — E madonnaképek miudeu egyes alakja telt, gömbölyded arcz, kelletinél terjedtebb orr és nyájas, igazáu bájoló szemek befolyását viseli magán. Ez arezok azunbau fölötte ritkák, éa oz osztályba leginkább a bra-Lanti és ószak-hollandi nők sorozhatók.
Egyes művészek különleges, vagyis több képlotből alkotott arezokat toropitottek éa ők alkoták , az újkor arcz szépségét, melynek eszményiségo novénok mogfolelőleg meghatározottan. Haracourt azt állítja, hogy a római és madonna arezok egyesülései a jelenben eszményét személyesitik.\' — Tagadhatlan, hogy Haracourt munkájajolos, sok helyen tapintatosan ítél, do az áltulu alkotott kép először: valóságban uom létező, másodszor : össze egyeztethet-len. Képzeljünk ogy madonna arezot, horgas orral, vagy kiszögelő arczcsontokkaí — oz bizonyára, legkovosebbnok lekötne eszménye. — Midőn a mujt kitűnőbb szépségeit bíráljuk, nom holyozhotjuk magunkat oly itészi magasságra, hogy csak távolról is hozzászólhatlan-.ságot igényelhetnénk. — A hírneves Ninou L\' Enclos szépségét számosan bámulták, do akadták olyanok is, kik azt közönségesnek hirdetők, hogy melyik fél határozta meg találóbban, nom állítlmtjuk bizonyossággal, annyi azonban bizonyos, hogy hosszudad fojo, göndör hujfürtjei, kovéaro horgaxott orra és remekül metszett szája; kora bámulását szorzók meg nzámara.
— La ti ueriérc herezegnő, l\'ompaduur marquis-nő és Sorol Ágnes, megannyi tárgyai a köz-csodálatnak ; egyik vagy másik sajátság, vagyis tényező egy esi tői valának.
A női szépség oly soknomú, hogy annak csupán meghatározásáról terjedelme* könyvet luhetuo irni.
A spanyol nők arezbájai fölötte kifejlettek, de rendszerint a gyakran végletokig fejlődő barnaság által ellensulyoztatnak. — A szikár, keskeny arcz él, finom, élesen jolgett vonáaok-kal, a spanyol szépek büszkesége. — A görög nők helyozholők legközelebb a spanyolokhoz, hu ugyan o korán fejlő és korán hervadó alakokat a világa/épségek túrába akarjuk vonni.
— A keleti szármuzásu ouropai nők, mint: a magyarok, székelyek éa kunok az oredeti kau-kázi jellegot, az erősen hajlott, úgynevezett „sits-orrf, mely férfiakuál oly gyakori, tökéletesen elveszték. A gyakran telt arcz éa kerek, hosszú pilláktól árnyalt szem, a szabályos orr és ajak, őket az ctirupai szépség magas polczára helyezi. — Benzorádo költeménye a .Szépség*-ről őket eszményíti.
Nősítik csak arcaalt, Arányos termetét. 118 keble halmait, 8 haját, mely oly aetét.
A franczia nők, miut feljebb említők, hosszas arczczal é» kevéssel hajiolt orral bírnak. — A német- ca angol-, valamint a akan-diuáv éa,oros/ nők csak átmenetet iníndoo lényeges különbség nélkül képezvén, nem igé-nyelhetnek több taglalást.
Jövő czikküuk, mely a termet szépségét tárgyalandja, határozottabban fogja az egyoa nemzetek ,uői között feunálló elicrósoket kifejteni,
Hátik mogrorandó a*, hegy a fürdőház b»o nincs jóravaló óra, melyre a botognek na gyón i» kell Ügyelni, mert a* orvosi rendelőihez, kiigoruan ki ull alkalmazkodnia, ha gyógyulni kiván, pedig a felhőkről nésni az időt nem lőhet, ba erről panaszkodik a botog, (itt »z uro-dalómban sajátságos rond uralkodik,) hogy a hiány pótolandó, meg kell. mondani az íuspec-tornak, os bojolonti a tiszttartónak, ez mefwugja az igazgatónak, o» nagyon is ovatos.in előhozza a tulajdonosnak, ez kórdóst intéz a mérnökhöz, ez tauácskozisba oreszkodik ax építővel sal. ós mig egy ügy Pontius Pilátus jóváhagyásán keresztül nem megy, boköszönl az ősz. a vendégek »z4tmonnok, és a bajon nem lesz segítve.
Végre tekintsük az ittoni mocoton életet: a vvndégek mulattatására, szórakozására, a jó karban levő sétautakat kivévo, gondoskodva nem lett. Hallomás szerint a fürdólulajdönos ugy nyilatkozott volna,- hogy ez nem mulató fürdő, hanem gyógyfürdő, a ki mulatni kiván, menjen mulató fUrdóbo; ez nagyon szép, és miu denesetro helyos nyilatkozat, hanem ha szólt a tulajdonos, szólhat a vondég is; hogy ez gyógyfürdő, azt tagadni nem lehet, do ha szórakozás ról nem lesz gondoskodva, mire való itt az «i W-rtg dr.dgn$dg f tudja-e a tulajdonos ur, a ki ide jön, kénysterüségből jön, irt rőtnél fájdalmára találhatni;\' és tudja-e azt a tulajdonos ur, hogy a vnadég többletét nem az elsőrangú urak te-szik,ezek elmohetnek Hévviz helyeit Ostendebo Helgolandba; hanem(a szegényebb sorsú gaz-dász, iparos, kereskedő, kik többnyire család-funtartók vagy ezek családjai, a kiknek a sors fukaron méré ki a költeui valót, ezek képezik a Hévviz nagyobi/számú vendégeit. Ha tehát nem is mulató fürdő, do nem is az elsőrangú urak tartják fent; igy ismétlem, hogy mire való ez az irgalmatlan drágaság ? hoey talán ha az egyik sob begyógyul, fakadjék ki a másik, az anyagi? háoy beteg van, a kin-k egy hóig itt kellene időznie, és folo időt sem képes kitartani; igy azután pénzo is elfogyott ó* baján sem lett segitve. Ezen baj orvoslása már emberbaráti , szempontból is a tulajdonos szent kötelessége Volna, annyival inkább is, miután a tulajdonos ur maga is mogtanulta ismerni, mi különbség van az egészséges és a beteg közt. A drágaság megg.Mására első teendő lonne, a v^pdegíőssel semmi bért sem fizettetni, vagy talán azért vím a mostaninak oly sok fizetni valójs, hogy a vendégekot legérzékenyebben aarezoihussa és mellette mégis tönkbe menjen, .átnt minden edíigi ftlrdő vendéglőso V ha ez elvben van, ugy csak gratulálhatuuk ar eszmének, inert ciélt ért; hajói omlékszom Kohitson a vendéglős nemcsak nein fizet bért, de még ő kap fát, a monnyi kell és ugy gondolom, még más segélyben is részesül, hanem kötulességo is az ét-lt-italt a fürdővendégek számára a lehető legjulányosabb árért szolgálni ki, és mi ennek áxoredménye? az, hogy Uohitsol egy évben több vendég látogatja, mint Hév-vizet 15 évig. ily körühnéuyok közt jogosan Alíthatom, hogy Hévviz felvirágzását, európai hírre emelkedéséi, és azután az uradalmi péi&tárnnk a fürdő állali szaporítását senki más, mint a tulajdonos vaskarja tartja vissza; ba egykoron o boly a fürdő-részvény társulat körmei íjözé fog jönni, c bajon is lesz segítve, addig is : laposuló erszény ! neked nincs kegyelom! -
KÖNYVES.
Kéjut Kesztlielytöl-Fdredlfi;. ;
A „Zala-Sotuogy" Balaton gőzhajói igaz | gatóság f. évi Űrnapján igen sikerült kéjutat | rendezett Kesztholylól-Fürcdig é«i vissza. - j Elegondó bevétel, elég ió kedv, elég szeroncés I hajókázás és szép holdvilágos vísszajövotol volt. Csavar gőzösünk most mutatta be magát 1-ör | ünnepélyesen Balaton hosszában (felszedvén a kéjutasokat kesztholy-badaesony-fülöpboglár- j és szántódi kikötőkben.) A füredi kiszállás és | fogadtatás is kielégítő volt, inoly utóbbit Hcsy \'Láhtló, füredi kedvelt igazgató ur még ünne-pélyesebbó. tette volna, ha .— mint mondá kéj-utunk neki sürgönyöziotett voliin. No majd 2-or, 3-or! Mert gőzhajónk hasonló kéjiilakate nyáron mindon 2-ik vas tmap tenni szándékozik — mi üzleti szempontból előnyös -- társadalmi szompontból pedig kiváuatos, mert ac első kéjut is a távol Kosziholyról, ügy a parti 2 megyéből oly számos, derék utazó publikumot, és ezek közt Zala-Somogy hölgyei közül oly szép csilla gokat hozott ogyüvé, hogy ez utóbbiak t. i. hő utasaink bármely nagyobb hölgykoszorú dia-donijaiul is beillők valának, s mindannyiunk egymásközti ismerkedése pedig társadalmilag szép is, üdvös is.
A leszteleu egymásközti bizalmasság oly valódi jó kedvet szüli, hogy obéd után n füredi nagy terein bon kéjutasainknak még éltesbjei is táuciin kerekedvén: a füredi fürdőidény valódi megnyitásaufo nap tekinthető — midőn a hideg idő miatt még gyér fürdő publikum hangulatában c jó kedv ugyszólva beoltatott s a bizalmas fesztelen fürdői társulná* t. Szabó M. biztos ur nyájas részvéto segítségével czégUl kitüzotett. Vajbalolytatnák ós meglnrianák ezt az egész idényre! akkor mi is még bizonyosabban megtartjuk azon ígéretünket,hogy hnsonlő kéjutakat e nyáron mindon 2 ik vasárnap .Füröd lendüloféro és magunk hnsznára rendezeti-dünk, mire a parti becses publioum figyelmét felhívjuk, vagyis magyarán mondva a részvevősre felkérjük. A füredi ebédnél Oyőrfty Uéia ügyvéd ur csinos loasztjait — ebédutáuról pe- ■ dig (mert színház még iu-in volt) azt kell meg említenünk, hogy a ..Szeretetház\' növendékei urnapi körutjok alkalmával Eesy László, gyógyulófélben levő igazgató ur ablakánál pár dallammal tisztelegvén, hajókázó publikumunk is néhány frtot e kis árvákra kiosztott. Tollát jét is tettünk.
Kiemelnünk kell még n holdvilágos vin-szaliajozást, mely valódi elragadó volt, mit .e-tézett hajónk kéményének litz sciporkázása. A milliárd kőszén tűz sziporka, mint titz sárkány repült hajónk lelett, mely ultinkat jel/ón távol\' partokon levőknek is, és egy ulknlmas tüzi-ja lekkal vetekedett. A keszthelyi gazdasági t..iú-rikar egyrésze és fixtal utasaink pedig (a zenekart fel lelwlltva) liajó-utunknt zamatos magvar dallamokkal fűszerezték. Trsztyánszky 1.. Tihany uro^lmi ügyvéd ur pedig, hogy a jókedv lángja ki ne aludjék - ozt magával hozott, ön termelte butolias lángbora arany csepjeivel ö„. lözgeié n publikumnál.
Az egészhez csak a fölötti sajnálatunk járult, hogy mltgos Jankovieh L. ur nagyon tiszteit gőzhajó társ. elnökünk, a hasonlókép a szeretve tisztelt zalamegyei főispán Hortolendy ur és családjának, remélt velünk tartása (hihetőn a kéjül ideje rövid liirül ndhatása miatt) ez egy-zer elmaradt, mit ufonban a jövő utakra reményiünk. CZ. K.
gSsliajd.Ura. titkár.
Kirándulás B,-Flirc<lrtfl.
.Munka mán ide. s nyugalom.\'
Egy ártatlan inulaisagról óhajtom a t. olvasó közönséget érlesitoni, mi foly hó 12-ikén történt.
A b.-fürcdi pSzcretctház* dőrék igazgatója, Véber Eduárd ur, növendékeinek, kik folytonosan olvannak foglalva részint sze|lomi-. részint pedig a gyakorlati munkával, egy kis kirándulást rendezőit Siófokra. Er.l azonban - ~ tekintve anyagi körülményeiket — nélkülöz-niök kellett\'volna, ha lek. Eesy László fürdő-, igazgató ur, ki a Kisfaludy gőzhajó társaságnak is igazgatója, nom scgiii őkn ez óhajukban.
Igy egy nehies szív lolmtóvé tevén az ártatlanok örömének elvezetét, Véber igazgató ur 26 gyermekkel (a. többiek bizonyos ok miatt otthon maradink") s nr intézet három tanítójával, nz említett nap reggelén utunk indullak; d»\'b- s trombita sző mellett, mngukknl vivén a délben maj.l elköltendő kenyeret és sonkát, inire azonban nem voltszüksogök, mert Siófok derék közönsége valóban kimutatta irány tik bán az igazi magyar vendégszeretetet?
\' Ugyanis amint a gőzhajóval Siófokra ér-tek, Véber igazgató ur az omlilottekkol kato-nás rendben ment a kalli. templomig, h-d u kath. gyermekek kath. tanitójukkal nz épen akkor megindult körmenethez es\'atlakozúk, nz isteni tisztelet után pedig pihenés végett a már előbb kitűzött Itelm-, n .Bárány- fogadóba mentek, hol K. (ly. fogadós ur igen szívesen fogadta a váratlan vendégokot. Kipihenvén magukat, fölkészültek, hogy" valami kedves helyen a szabadban végezzék ebédjüket. Ennél azonban kedvesebb helyen aligha lehettek
Siófok polgárainak figyelmét a dobszó s trombita nagyon felkölté. Nrnry számmal gyűltek a fogadóba, a gyermekek\'katonás viselete, maguk tartása, az igazgató leiráta után az egész tzvrotetliázi intézmény (miről, mint mondák, nagyon kovés fogalmuk volt) nagyon megtetszett, s kérték igazgató urat, hogy a gyermekek- s tanító urakkal Cjyjütt lennének i mára az ő vendégeik. ^
Igazgató ur örömmel fogadta e nem romélt barátságos m-^hivást, s ebéd előtt mindannyian ingyen fürdői kaptak, ezután pedig úrias ebédbeu részesültek a meghívók tarsaságában.
Valóban szeretném e hív emberbarátok, árvák s kisdedek pártfogóinak neveit a nyilvánosság elé hozni; legven azonban jutalmuk, mit baráti s/.orototökéri u közvélemény tart felölök k azon édes visszaemlékezés, mehet a megvendégelt árvák igazgatójuk s taniti-ikkal táplálnak sziveikben irántuk.
Délután \'/jó kor uirvaiiMnk dob s-lrom-biln szó mellett sivítok a kis vendegek elöljáróikkal a gőzhajó kikötőhöz, hová a d-rék emberbarátok- s Siófok nagyszámú közöiv\'tégéi.M kísérve, Véber igazgató \'ur K. ily. .\'jögadós s több más uraktól fölkéretett, hotry a nyáron legalább is kétszer még Szerencs "ítessék őket.
Hajó indultával hosszasan .éljent- kiáltva egymásnak, váltak el.
Ámde még ezzel nincs vége a jótékony-\'•ágnak.
Megérkozvo a füredi partra, Véber igazgató ur a gyermekekkel siete\'.t megköszönni Eesy dir«fctor ur szívességéi, s pár szóijani kö-szünet után egy dal énekléséhez kezdtek. Ezt
hallváu a keszthelyi urak, kik o nap délután a | „Baltion* gőiösaol Füredre rándullak, soknu I a gyermek skhot csatlakozva, ogyütt hangozta ! ták .laton áldd meg a magyart I" s ezt három-; szór is ismételték megszűnni nem akaró lol-i kesedéssol. Knnök végezlo után pedig n jó urak mintegy 16frtotndománv<iztakagyormeknkuok.
15\'ivégozvo soraimat, sokak nevében kivn nom: Kljonnk Siófok és Keszthely derék urai ! Kljén tok. Eesy László direktor ür I!
EGY SZEMTANÚ.
II I r e k.
- fíi/ásxhlr. Vizeki Talliáu Viinta, született Solinlpe maga, ugy gyermekei: Béla cs. kir. tart. hadingy a I ik liU8iárezr«lben ■ Jenő; Vilmos cs. kir. hadapród a ]-ik htis/ár ezredben; Kmil és Andor, továbbá sógorai é« sógornője: Vizeki Talliáu Jám-s m .gvar kir. hélszeniolynök ésa vaskoronarend 2«d .\'iszlályu lovagjat Tallián Uábor, Talliáu Ignáez s/oL. kiv. cs. kir. ezredes; Tallinn Lázár c/imzou-. apát (U a veszprémi kápfnlan kanonokja, Talliáu Ede a zágrábi káptalan kanonokja és
1 lochrbilur- Aij|él szül, Tallián novébeit, mély fájdalommal jelenti hőn szeretett férje, illetőleg atya és testvérnek, Vizeki Tallián Andor u.r link, hosszabb szenvedés s a halotti szoulség. k-boui részesülés után, életkora ÖÖ-ik évében f. évi junius 12-én reggeli 7 órakor tüdő szélhii-désben történt elhunytát. Béko léngjon a ne mrslnlkü férfiú hamvai felelt! Tórök-Kanizsi., 18711-ik évi junius 12 én.
- Hivatala .átirat. 1«73. évi má, jus 2-n este Ueralio helységben Ns Báthor Géra haszon bérlőhez 7 feltygy ver kezeli rabló menvén, ott készpénz s \\gpbekben a következőket rabolták el: 1 db. 100 ftos bankjegyet 100 l\'l. I db. ÖO ftos bankjegyet ÖO ft. 43 db. 10 ftos bankjegyei 430 It. 3 db ö ftos bankjegyet l.*» ft. Ü db. 1 flos bankjegyet Ü ft 1 zacskót 10 é< 20 krossnl 100 — 120 ft. 1 zacskói 10 és 2<i krossal 40 —" 4ö IV I kis kosárkát ti tokossal
2 - 3 l\'l. 40-60 db osztrák és magyar nra-nyat drbját, i) Ujával számítva 225 — 250 l\'t. 0—10 db. Napoleondcrt 80 ft. 30—40 db. 2 ós 1 flos tallért ÜO ft. Arany ezüst és rézpénz, gyűjteményi 100 fi. I kétcsövű puskái Lefaucho Maurer i.-atvérektól Bécsben (50 ft. 1 kétcMivü elöltöltő fegyvert Springeiilől előbb Novotny l sz. 1ŰO l\'t.l kétcsövű elöl.öltő (egy vert Novoli.y tol B 0. bevésett belükkel lls> tf 2 db. igeit szép cs aranynyal kirakott pisztcll, Kimer .ló-zsefiöl Pesten i 2 sz 2»0 ft. vadászkést . Hírcli-fitnger* és KeChniker 10 fi. 3 db. vadás/.láskát (bőrből) -.\'0 l\'t. néhány lőporiartót broticzból íj font. lőport, 20 Iont. srélet és számtalan tölt vényeket 40 l\'l. 24 db. gömbölvU ezüst gombot magyar mellonybo valói 48 ti. 3 db. inggom-bot aranyl"il, alakja lekorődzött kigyó, veres kővel i\'»t> ft. 1 garnitúrát, ez áll: egy molllüből ez egyszersmind modailon, molybe\'n egv lerli fotográfia van, továbbá egypár függőből,\'melynek alakja fuksia virág, az egész tiszta arany és menyasszonyi ékszer 200 ft. I Medailonl lürkis kővel éa fotográfiával arany 80 ft. 2. Karpércczet arany, abroncs alakit 40 fi. 2 aranygyűrűt, az. egyik opál, a másik tiirkis kővol (>«) fi. 1 arany óraláuczot 55 ft. 1 dugaszt üvegre, a melyen egy ezüst szarvas van 10 ft.\'3 magyar kabátot különféle kelméből és 2 fuketo nlillát 200 ft. 2 fekete nadrágot magyart és egy mcl-
II. A termet.
Ai arot essményi szépsége, a« ogyes részek különböző, do összhangzó öaazetétoléból áll. — Ugyan azt mondhatjuk a termet szépségei- I ról is. - i
Az ösizhangzé összetétol legfőbb kellék, hogy egy alak befejezettnek mondathassák. — A tagok aránya, do különösen azoknak mikénti ösSzeÍUggéso, alkotói az eszményi termotnok.
Az ó kor szobrászai a termet mindon vonalát arányosítik, csak azután alkolák szobraikat. Azon állások, molyok egyik, vagy másik rést szépségeit tüntotik ki, a természet adományainak kiaknázásához hasonlítanak ; a természet nem szükségei ferditétekot, vagy kényszo-ritelt álláspontot. Pedig egyes művészek korunkban is alakjaikat terméizotollones, állásokba festik, mint ftillobb mondók, egyik, vagy másik rész feltűnővé tétele végott.
Az egyszerű állát (positura) egye-lül engedi a termet meghatározását.
A derék karcsúság a nőknél ogyik fő-kellék, hogy termetük szépnok tartassák. — Hogy a rendkívüli karcsúság azonban nomcsak egészségi, de lermet arányossági szempontból js nom a legóhajtandóbb, bobizony itott dolog. — Ksclőtt. egy századdal k ineH ós deréknak tul- j ságos szorítása, Német és Franczlaországban : számtalan betogtégnek lón forrásává; valamim a vésna és oltörpüTt nemzedék létrojötto szintén tt okból ttármastatható.
A kifojletlon mell és az úgynevezett .darást derék\' a 18-ik században a férfink bálvá »ya Tolt. E«en aránytalan é« természetellenes termetek bitonyára nem ac eszményi nlakok talának. XIV. Lajo. udvaránál Vellomont
mar<|uisnó volt nz első, ki nz erós aczélfűzöket és termet kínzást megszüntette. Vcllcmont mar-(juisnő magas termetű nő volt, általánosnu bámult arczvonásokkal. B szép hölgy fivére Cour-beiiere nl-gróf és máltai lovag tanácsára még bujádon korában számüztu üllöző szobájából nz aezél csavarokat és fűző vállakat, mi óllal termelő oly arányos és tiszta növésű lőn, ! gy a király termeiben általános bámulást k< ! ett. A termet arányosságát nom képzelhetjük a váll és kfcrok ösjzhnngzása nélkül, valamint a mell és omlók természeti kidomborodása hiányával. Haracourt már egyszer idézeti munkájában, moly ,A női szépségek albuma\'\' czi-inet visol, igy nyilatkozik e tárgyról: .lla a nők erőszakosái| nyomják el saját fejlődésüket, nem remélhetjük, hogy korunkban az \'„csziné nyi szégségok* virágozhassanak. — Nézzük Canova és Thorvaldszen alakjait, találandunk-e e nagyszerű szobrokon a mesterkéltség, vagy kifejlotlcnség nyomát.
Legt&ü) nőuél a lábszárak arányiali)ii hosszuságá, vagy rövidsége, megsommisíti az egésznek\'hatását. A derél^-test nyulékonvaá .a, egyenes, vagy hajtott állása, e tekintetűm színién a fonlosabb tényezők közé tartoznak.
Frauczia nőink általáiiosságbau kiváló terniottol birnak, habár az eszményinél alacsonyabb éa gyengébb alkotásnak, igou gyakoriak is. Általában a franczia nők nvtilékony derék-tesitel, arányos lábszárakká! és eléggé kicsiny lábakkal dicsokcdhotnok. Az omlók és ino\'ll kifejlettsége távolról sem tökélotes, ellenben a karok és vállak kitűnő alkotásunk. A kéz kicsiségo mindennapi sajátság.
A keleti származású ouropai nők, miut a kunok ét magyarok termőt arányossági te-
kintetben ttom foglalnak első rniigil állást. A derék-tost törzsökös és zömök, s a lábszárak arányossága sem a legkedvezőbb, mert gyakran keletinél rövidebbek, azonban a karok kifogástalanok, a mell és emlők kifujlottsége pedig majdnom példátlan.
A svéd és dán nők gyakran nyulánkok, do egyszersmind nem egyenes tartásnak ; a kéz terjeszkedő, a karok és lábszárak hosszuk és grófik.
A spanyol és portugnlli nők termet tekin-! tétében első helyen állatiak; a termel arányossága, valamint üs»/hnngzása bámulatos, A kar | és lábszárak rendkívül izömteljesek és mozgó-konyak, a moll domborít és erőteljes.
Az orosz nők alig jöhetuek tokintelbe, terjedelmes alkatuk az oszinényiség fogalmát I ti.ifj.,
I Az angol és német nők a moll és emlők kivételével kiváló termettől birnak, knrcsusá guk fölötte arányos, és az általuk nyújtott alakzat eléggé kifejlettnek mondható.
, A lábak kicsisége is egyiko a női szépség fontos tartozékainak. E tokíntotbon n ohtnni liők érdomclnókAnog tu elsőséget, ba a kifejlést gátló eszközök i használata által lábaik valódi torzitmáiiyokká uoiu válnának.
. A spanyol-, görög-, magyar-, augol- és frauczia nők lábni a természetes kicsiség legmagasabb fokánállanak.
/ í I. Általános HKÍjm-yek.
Első két fejezetünkben nem fojtottuk ki megállapodott véleményünket a női szépség eszményiségét illetőleg, mort olvasóiuk nézeteire legtávolabb sem akartunk hatást gyakorolni.
A női szépség ogyes, ugy összos tartozé-
kait elősoroltuk és minden részben a természetes kifejlettség védői voltunk.
Ugy hiszszük, olvasóink legnagyobb ré sze osztja nézeteinket. Ki ki o szabályok keretében megalkothatja az eszményi nőalakot. Högy az érzelmek é« a képzelő erő nz ideál to-romtésében mily roppant befolyást gyakorol nak, fölösleges volna fejtegetni. — Térjünk az 1 általános szépségek rövid áttekintésére. -- Ál-i talános szépségek alatt azon réseeket értjük, I melyek anélkül, hogy akár az nrcz-él, akár a 1 termev^\'lentékcnyobb alkotói lennének, a nők i szépségének emelésére nélkülözlietlenül szükségesek. Ismét és ismét érzelmekre kell hivat kozit\'ink, hogy mindon olvasókkal egy értőiéin-\'bon legyünk. A szemek nagysága és természeti tüzességo, a női kellem elmnrndhatlan tényezője, a hajzat simasága és minöségo szintén az egésznek fontos része. Az arcz és termet minden egyes része váltakozó ítéletnek van alávetve. 10 lekintotoou számos példát találunk nz ó-kor és közelmúlt hölgyei között. Így Pompadour marqititnő XV. Lajosi évekig szépségének hatalma alatt tartotta, számtalan udvnronezra a legkisobb hatást som gyakorolt, sót a kitűnő ízlésű l)e La Thusak gTÓf még csak szépség-iigk som iainorto ol. - Orleans Fülöp berezeg é« Francziaország regensének udvari szépeit mint l\'urabéro marquisnő, Sabrau manpiisnő, Duxonouut grófnő, La Sourés stb. fölött számtalan bámuló és gáucsoló oll.\'rőleg itólt.
A termet és arcz ttsszhungzása nélkül eszményi szépségű nő nem képzelhető, mert mindegyik külön válva, a másik hatását uiwg-semmisíti. Sokjfestész és szobrász, alakjait túlságos rodőzotü loplok által födve alkotja; ozon alakok sokkal türkatöbbok, miut az arány talaa
lényt 20 ft. 1 pár roollónyt, selyem ujjakkal barna kőiméből 15 ft. 1 frunczia kék —barna férfinak való nagykondát 40 ft.l nagyobb ezüst /.sebérát, a molyro őzen név \'„Marenznller" be\' vésve látható 60 ft.. 2 pár finom .bagaria csizmát Storlól. Orázban 60 ft. 2 szivurtárc/.nt bőrből, ozckbou volt Inkoy János és Jetin Inkoy látogató jegye, továbbá 1 Becepi Prager drlól, ,<4 egy recept Herczltől 3 ft. 5l)ö db. szivart 100 db. 7 ttjával 35 ft. 100 db..linóm szivart 15 ft. 1 foketo nő pallótót iiczél gyongygyel és bársonynyal diszitott 30 fl. 2 ujférlí kalapot, az egyik fekete, a másik fehér 10 ft. l\'rögi kést, a melynek legnagyobb águ inog 1 fi. I barna nú ezek kort bőrből 5 ft. I zöld női péuz-lárcznt négy osztályzattal 2 fi. I barna női pénz tározót, barna clustisek zsinórral 2 ft. 1 baltát 1 ft. 1 kurpereczet mely 1848. magyar hatosokból, éa egy Ugyan azon évi aranyból készüli 20 ft. Az eló»orolink»n kiVtil elvittek n rablók magukkal 2 sonkái, 2 kenyeret, valamelyes szalonnát és egyéb kicsinységeket, a melyeket pontosan incgemliioiii iicm lehet az összes kár tésxon 3100 ltot u. é. Ezen rablók közül csak baromnak lőhet személyi leírását ös-szo állitani, l. i. azon háromét, a kik a világos Hzobábuti voltuk, s ezek közül n/. első, ki mint vezér szerepelt, alacsony termetű, mintegy 2li éves, hariia, tele arczu, barna szakállú, széles vállú, tartásit katonás, n áiiulábnu s/ép oinbcrt öltözéke: rövid magyar szűr, bocskor tekete kerekkalap, u milyent uruk\'viselnek ; volt nála egy két csövű puska, a melynek csöve a pusku -felső részétől mint egy nrasztnyira sárga sod roiiynyal u Iájához erósitve voltuk, és kot pisztoly. — A másik legkevesobb egy öl magas ■15-60 éves, veres barna nagy azaz meglehetős széles borzas bnjuszti, barna szemII, szakáll nélkül, gatyája lelvolt tűzve, kalapja közönséges, egy csövű puskával felfegyverkezve. — A harmadik 48-60 éves sovány arczu, igen legörbült sasorrú, fekete kis szemű igen vékony fekete bajuszú, szakáll nélkül; öltözéke szintén szűr, közönséges kalap, bocskor, fegyvere egy-oövU puska, .\\iind a három csak horvátul beszélt, - ezen rablóknak eddigi nyomozása siker, nélküli volt, minek kövotkeaében*a tekintetes vármegye közönsége tisztelettel, kéretik, miszerint saját megyéjében mind a rablókra, mind pedig az elrabolt tárgyukra iiézvo a kolló nyomozást elrendelni szíveskedjék. — Eszéken 1873 évi május 7véli alispán Dávidovies «. k.
— Honi ICdi\'nieU uj röpirata német-nyolycn megjelent. Uie Aciion-gescllschnften. Oesolzcuntwurf nebst Moiiveiiherícht; uz országgyűlés alsó házában f. övi május 24-én nyujiaiott be. Tekintve az ügy horderejűt, kivénülő* u röpiratnak minél nagyobb mérvboni elolvasása, tnnulmátn ozása. Kapható Aiguer Lajosnál Hudupox*,. V Aczi uiezit.
— Tnnitó-i\'álqxxtáH. A nagy-kanizsai iskolaszék júniusit) án tartott ülésében G lavina Lajos megyei iskoliitaiincsos hivatalos jelenléte mellett, a megürült folsó népiskolai leanytniio-, dábu tanitónak llajgató Sándor tisztelt intin-k a társunk választatott meg egyhangúlag. Igazgatónak pedig a régóta o város\' kebelében dicsérettel működő Horváth Pál tanító ur nevez-totett ki.
— A iH\'Hxtlielul közös elemi népiskola 1 fő li , éa 1-ső leányosztályni az ott dühöiigó vörös és v. rheuy miatt junius 17-éu tlélutnu két órakor bezárattak, s .i tuuitás bizonytaluii időig felfüggeszictoU.
— Külön vonatok indulnak Nagy-. Kanizsáról liécsbo juiiiiw 21-én és 28 án és pedig kedvezmény-árral.
termetű ós arczu, természetes állásba készített képek. Tiigudhutlan, hogy a szobrászat és festészet nemcsitó az ember ízlését, az adott fogaimul az úgynevezett „szoborszerű alakokról- , do egyszersmind nzt sem tagadhaija senki, hogy a szobrászat és festészet torzszüle-méiiyei számtalan féíro vezetett és hibás véle-méiiykifojlődését segíték elő.
Első fejezetünkben fejtegettük, hogy a j elun kor, eszményi arcz szépsége különleges, vagyis k\'tlönfélo meghatározott részletek ösz-szesitéséből áll. A termet szépségeit szintén különlegosnok kell mondanunk, níert ar. a szoborszerű • és természetes között kö\'/éputul fog. lal. Igen gyakron szemlélhetünk eszményi képeket és szobrokat, s mi sokkal ritkábban valóban eszményi nőalakot.
„Az eszményi szépségek — mondja Hit-raeoiirt —\' rendkívül ritkák, azon szépségek pídig melyokot a fi •stész és szobi ász teremi, valóságban nem létezhetnek.\' Valamint megkell vallanunk, hogy a természet ulánozhatlan, ugy kéisógbo. ypiihatlan uz is, hogy ti természet a művész alakjaival tökéletesen azonosukat rit kán alkot. Az eszményi, és közönséges szépsé-gok közötti különbség igénylőién czikkiiukbon mondottak szerint teljesen értelmezhető.Megváljak, nagy volt ii föladat olyképon határozhatni meg a szépségek külónfélcségét, lio\'gy az bofo^ lyást gyakorolhasson olvasóink uézeluiro.
KŐVAUY BÉLA.
— Az orsxáfloa magyar iparogyesülot
nlupitói között vt.ú N.-Kanizsnvároa közönségo 20O frttnl, ezen dicséretes intézkedéson kívül sajnálattiiii ra Zala- és Soniogymepyékből som alapitó, rom romlás tagot lieui.talákink többet az évi joléiiiési on. * ®
Dobrontnkoit (Zulam.) épülőfélbon van cgy iskola, - ott áll egyedül, elhagyatottan, gazdátlanul. Csodalatos, liogy^ még mindig Vannak, kik n/ inkolu Iráni közönyösek!! A .Zalai Tank." 1870. évi Illók számában olvastunk egy levele!, mely szerint elhatároztatott cgv uj iskola épület építésed s >■■/. még most is épül?!\'
— Aláírási /\'cUjrírún ! A zürichi ina-gyár egylet umlékkörfyve sajtó alá adatott Ós következő tartalommal, úgymint: .előszó, az egylet 10 évi története, ingok névsora, gyűlési ink és alapszabályaink, pénztár, könyvtár, Sylvester estéivé, l\'olyteelinicum s egyéb Inn-intézetek, külföldi magyar egyletek, \'külföldi mngyaiok s egyéb szalmd dolgozatok" ellátva éa .Sziilay László zürichi lakháza fametszetével díszítve, augusztus hó l én litigyautljii el a sajtói. A t. cz. közönség, mely ezen tárgyak iránt érdeklődik és lelkesül, íclkérótik ezen emlékkönyvre előfizetni. Egy példány áru l fit. o. ó. v. 2 frk. 50 contime. A tiszta jövedelem szűköl-ködő egyleti tagok és ál utazó liotiliak aególyzó- ( aére fordittatik. Az clölizetési összeg augusztus 1 óig Maiétor Zoltán úrhoz, Zürich, Fluntern, Oberliof Nro 1, küldendő. Tiz példány után 1 tUzielelpéldáliy jár. Fclülfiziftések a jótékony czól előmozditásaru szívesen logadlaiiiak. A szerkesztőségi bizottmány: Kollarits Mihály, zürichi kántoriskolai helyeit, vegytanán Lázár Elemér, mérnök, Laendlor Mór, mérnök, Mentáik Ágoston, mérnök; Mnléter Zoltán, merte k; Tóth Károly, mérnök; Vajdufy Géza, tau.tr. Zürich, 1873. jui.ius 3-án.
— A fjiunlxtuil Dnlánlu- Választmánya f. hó 17 ón tartott ülésében városunk lakóinak jelenlegi, általános lohiingollsága tekintetéből elhutaroztH, az ugyanis e hó 14 ikéro kitűzött dalestolyt Alkalmasabb idóro halászta ni, mit n t. cz. pártoló tagok, illetőleg a n. é. közönség, tudomásul venni kéretnek. N.-Kanizsán, az 1^73 iki június hóban. Az összes választmány novében: Ilollmunn lgnácz, egyleti titkár.
— Taviisxl vl{/aloiH. A n.-kanizsai ön- • kényI. tűzoltó egyld laVi.»/.i vigalma junitis 15. nugy»zámii köviinség jelenlétében megtartatott. A tánc/, délután 5 ór»koi vette kezdetéi, s reggel 4 é-rukor ért. végot.
— hiterpvltutlo. Felhívjuk a vároci t. kapitányságot u helybeli gúzfüidöi ttszo.la élet-veszélyes* voltára, már jöbb izbon hallottuk, hogy fuldokolva vvtiek ki egy-egy uszui n tn tudót, do nem szólaltunk fel, gondolván, hogy u választmány ez érdemben intézkedni fog, miután\' kötelességszerű feladata az intézmény jóbirnovót megóvni. Tegnap előtt, jun. 17-én délután azonban Lnger Mihály már életével áhlozik az uszodai rendetlenség küvutkcztébon, lm Hollóssy Lajos ur meg nem menti, kinek ez uton elismerést szavazunk.
— l\'aiianx. A\'soproni kereskedelmi- s iparkamara jegyzőkönyvileg panaszt emel a déli vns\'utlársiilat ellen, hogy Nagy-Kanizsa-Sopron-llecs között a világkiállítás tartamára nem intézkedett állandó kedvezmény ár melletti gyorsvonatok lú\'csité.40 érdemében.
— liövtd Ilire/:. Pozsonyban a ndmot vusutuk egylete, melyhez az osztr.-magyar vasutak is tartoznak: ülésezik. — I\'ozsegu- és Vcrőczctiicgyékben számos rablás tórtéuik. — A népszinházat ujabban a kerepest ul- és sertés kereskedő ulcza közé szándékoznak építeni. — Szőgyényi László, képviselő, (lerainb báró kisasszonynynl tartá esküvőjét. — Londonban az ácsok strickcolnuk.— Nagy unitárius gyűlést tartanak Pesten, melynek czélja egy ott építendő egyház felett lanacslTozni, Amerikai és angol küldöttek is vannak. — A császár-fürdő igu/gutóságn szegények számára í> kros fürtlót szerelt fel. — A bécsi uj városház alapkövének letétele ő Felsége jelenlétében nagy ünnepélyességgel történt" meg. — Katazzi telne tésén 40,(XX) egyén volt jelen. - Madridban a fotdcrnlt köztársasagot pártolják. — Decz. 1 -tói az osztrák huszárok rómániábiin nem -lugadtatnak el. — Az nuBziriai császár az ujounan n r-veze.It orosz 15 ukrániui dzsidns ezred tulajdonosává nevoilotott kis Futaki gr. Hadik Uusztav, volt honvédezretles, meghalt. — Kt:y hamburgi könyvnyomdász lelszólitábára «4 német tanító hagyta el állását, hogy betűszedő \'legyen. - ..Aniorikábau is tudunk magyarul! Széchenyi Ödön gr. levőiére,a tűzoltók parancsnoksága magyarul válaszolt. (Ecce doiiiino Thuisz!). — Palota és l\'esl közt külön vonatok közlekednek. \'— \'Beöthy, pestmegyei alispán, lemondott. - A budai bombatér sétány nyá fog átalakíttatni. — Olyan nincs, hogy Uisifütrek lig Bécsbe jőtüön. (Tudja Pál. mit kuszál!) — A színi képezde dalmű osztálya\'jó sikert iiiutu-tptl fol második vizsgája alkalmával. —i. O-Verbnszról egy 1(5 éves leányt rabolt el két. szabadságos katona, az egyik erőszakot követett ol rajta, r— Elleniéreu egy tolvajbandának jöttek nyomára, melyben a másod bíró, mint orgazda, szerepel. (Kosz időket élünk!). —
Boodrán (Torontáí) a napokban hó esolt. — Vcrsocz vidékén a hernyók a szőlőlevelokhen nagy kárt tesznek. — Néhai I)r. l\'olya József o(j0 ezer frtra rugó vngyonát a pesti rof. főiskolának hagyományozta. — Mull héten Pesten született 1111 gyermek, elhalt l\'Jti egyén.
— Egy röpirat javasolja, hogy „Szent-István napkor* o.-yloti kn/-_M illésok-, zonészoli é< sziultázi ingyen előadások-, dalár- és tornnün-ne, i tyek lartossnnak. (Helyes!). —Sedanbnn tiieréiiylot követtetett el a katonai őr ellen. -Keb -iigolik, hogy iCárojy rumén fejedelem neje mán mogy és annuk hazájában marad. m«rt a néppel nem tud megbarátkozni. — Lipót- és Terézvárosok közt alagutakat szándékozunk építeni. —. A „Bécsi krach" ot satirikus énekes életképbe öntö iék. - Oobreczetiben a mult napokban nem nagy jelentőségű földrengést észleltek. — A fővárosi szépirodalmi lapok ára felébb emeltetett. — A frunc/.ia lapok b-gidőíb tagja. Lebrun Antul, meghalt. - l\'écsett is el-lenzéki lapot indítanak meg „Soinogy Baranya" czímmel. - Majtényi helyett állítólag llúeber iieveziutett ki szerb egyházi ü/yekben kir. biztosnak. -- A zürichi iiiagyiift<tgylot „Emiék-könyvre" hirdet előfizetést, r- Az állami hivatalnokok közöl eddig a postatisztek egyenruhája van meghatározva. — Ausztria Magyarországban Dreher sörfőző tízet logiöbb adót. moly \'J.200,000 frtot lesz ki. — A kolozsvári szinbáz javára ő folségo a szokott ).5/X)H Irtot ez évre is megadta. — Pécseit 200 haiuis itezét és ineszelyl szedett el a rendőrség » vásáros falusi néptől. - A világtárlati orosz császári pavillun karzatának lépcsőzete leszakadt, többen sérülést szenvedtek. - „Egyetérted czim alatt napilapot indítanak Illeg Mocsáry, Simo-nyi,C\'sávóLzky,-ttöbben —A .\\V qhsol Bank* i» beszüntette lizetésojt. (Hát már soln so nem l-sz vége!?) —.A persa suh rövid látó, hanem azért a szép ifjú nőket — mondja a .Köln.Ztg"
— ó napliiisága ik szemügyre veszi. — Csongrádon is vau kholeru. — Vilnius Adalbert porosz herczegért 10 napi udvari gyász rendelte-lelt el. — A budapesti szabólegény ok onk\'ép/ó kori alakítottak.
Történeti naptár.
Junius-10. 1848. Jellacsics lusbruckban az ttil varnál inugjelenik. — \' lblí7. Miksa, mexikói császár, ngvönlövuteti.
, 20. IH12. DeákrÁulal, D-ak Feroncz testvére, meghalt. - 18411. Ar aszódi, 7.-<igárili,és peredi csaták.
„ 21. 18IU. Pompéry Jau<v> születésnapja. — 18tílJ. A. porosz- oszt rá k habom ke/dele.
, 22. 180ÍÍ. Gyúr megadj magát a fruiiczí .ákhak. - 1835 A magyar országgyűlés élénkén felszólal a szólásszabadság érdo-kébon.. -- I84Ü. Lüders, orosz ibnok, Brassót elfoglalja.
„ 23. Iti33. Galilei egy kényszeritett eskü után az intpiisíiio előtt kijelenti „e pur simouve." — 1802. Humboldt Sándor a Chimborussón 19,f)00 lábnyi magassá-gíg ért.
„ 24. I5üli. Vcszprémot A törököktől rohammal elfoglalják, s u Sz int István ál tal épült tőegyház leég. - - 1861). A sol-íeríoni csata.
„ 25. 1741. Mtiria-Terezia koronáztatása Pozsonyban. — 18411. 0 becsei ütközőt, Jollacsics egész nap harczolt a magyarokkal, Tóth Ágoston alatt.
Papírszeletek.
Kgy or.dctl |» ir» lön nifglifvn »«
« tgy f.-l.üvMéki vs vgyi^lfvéi..
I.l |

ibnu. A< lllolö ipsr-ármaiánu, dc l.u>gd »!.ir klejtú.o .h-m. yelv. íolyikoi..v.*«a loglií>gynlú>rui«bl< nllüldi Iptroat in •égr lUiUtálisii l. gkoví»bbi >cn. jült s mcRblrált remek .Isrsl. kÍ4»it«Jo rsesora slsit « f. Ikr,.«itntí.re kerttlt poharát, llykíp kOsadnlé aat acailí--"ég egyik tanácsoaára: Aláaát<
edoi
aibili Jar
találva
i Isdeu ing a I aslpeu uraiinékoitnak .•„válja; hala
inikibeu serül\' •térd i» megér i névébe tekintcileaa kominarua urna ; Aa mondok tihál: agy ai I.deu b uraisgmikbaii saendea egye.ik. ne nia uralmi ellen.lg. tele legylk min ! <•«, mind a bét, hogy rahánkoit no ml fitt. Haolgéljon már
lul i
.agyar
ilil ,
i.d a
kapa fngavsl kop-.gla .e Kiavei .anvargaiag, ligyfába tilete ; na karuyüvitele. Igyang meg aa aa elment\' itlíon inaradls verebekirt éa a ti-kiutede> ina ur egéoikeitékiérl lltene la.ten neki ao itl (.Sa. I..-).
Szerkesztői üzenet.
768. I. .Koh.aplsrre aakkiáÍHinája\' kOaleményt ta gkaptuk.
7.VJ. 8a. I,. Oalambok. Magánlovalet irli Ispra néava inléakedtllnk.
760. K: R. A 43-ik ar.ámot njoUg elknMSttflk.
"ül. Képeddel... As utolad atrofánál tegyen még figyelmes válloiáot A két e1a6 moat már jé.
7G2. K. J. Nagy-ltadáa II. ur kijelenté, hogy at illet\'"! pénítárnoknsk átadta.
763. II TUrje. Neu kOtfllhetfik. A könyvek rondelkoréa kéiaer. állanak s.azerkraatS réi.éröl.
701. il. K. .Kétkedéí" éa .Népdal\' J8nl fognak.
. 7l!5. Ciáktornys, Keisthely, Zala Kgaraieg O/óaatonha. .IOyS aaá\'munkra maradt.
Érték- és váltófolyain junius 17.
:">•/♦ metnliques 67.90; 5*/, nemz. kölcsön 73.—; 18t»0 ki álladalmi kólesön 99.76; bank-részvéuyek 1165; hitelintézeti részvények 250.— I.omlón 112.—; magysr löhltehormentési kötvény 74.50; touesvárí földtohormentési k6t-. vény 73 50; erdélyi fóidtehermentéai kötvény 72.75; horvát-sl.ivon földtehernidntési kötvény —. ;\' oziist 111.75; cs." kir. arany 6.28 ; Napoleoud\'or 8.96.
Vasúti napoukinti üienelrend:
Indul \\ K.r,i».rtl Harcira éa Doinbovárra reggel
írk. Harrn. éa Domb.ivárrAI \'S. K .
ft dr a 1(1 per.
2 . <3 .
6 , 18 .
.
10 . 43 .
6 . 4* .
2 . lö ,
10 . ft8 .
ft . 3 ,
U „ 23 .
11 „ 33 .
\' t ir a l\'Vsrc
1 , 21 .
i . 43 ,
» . ,
!• , 20
4 . 33 .
10. . 27
10 . lö .
3 . 60 .
tu; 32 *
ir^i várakusál.
\') C»ak Siombathalyig. Itt 7
(•t\'lt\'iöv azerkcsziö- Batorfl Lajos.
yiliűter./
sm\\ sámli,
ékszer-árus, arany- és ezüst-műves,
PESTEN, , Király ututit, 48-ik iz. AbiczfiiMtcm ttúgltlin.
íVjáuljú mindenféle, úgymint saját készi
avult tást, úgymint legolcsóbb ári liinö jóságú i állás mellett.
Vidéki gyorsabban és
> minden féle, iilikitj.it. egyszersmind vesz, cserél és ezüstöt, elfogad minden javj. t kő és ércziiiotszést, melyekkel ron szolgálatul. Kapható nála ki-arany-, ezüst- ós tvajezi-órák jót-
negr.iudolésok és javítások log-jIcsóii számíttatnak.
Mindonkiiiük különös ügyeimébe ajánltatik a
l)r. Forty-t\'éle altalauos S E B-T A P A S Z,
mely rendk.völi gyógvereje, alválaaitó, érlelő éa fáj-dal inat ciiiiapilé hatá.a áll ti leggy..r«abb, legbiat^-•abb « cfc-y««riiii.nd gyOkorei gydgyuiáit enkSi«l klilOniiPinli bajokban, - Ily bajok a torokgyulladáa, légciüliurui, börké a barna.ág, bártyáigyik (Croup-augiiM) iniaileiioinB megiértéiek, harapás, iiuráa, vágáa vagy égéa álul Uuia<lhalé a e b e k, megforrá-iá«ok, ilaiái.- vagy méh.iuráaok, konok-fekélyek, imátok (eontpaidk) meglepő gyora fájdalom cailla-pitáaasl — rftgiött daganatok, gUmök, tályogok, pokolvar icnrbuncultis pu.tula maligusj, megkeménysdéaak,
geuyodéiuk , ................... mirigybelegiégek,
gOrv.\'-lyea fekélyek, fagy.laganat, ujjféreg, bttiöniméreg, vadhús, tag«<ivac>, rioulná, kiHciamitái ét megráu-duláaok, helyi caúa; továbbá a aiOléa folytául láb-felfakvlá.ok é. .ebek, fájói fekélyaett vagy már gcuyes női moll. — 8ok nfí már eairában volt emlí-ráktól, - a klllniiben elkerUlhetleu életvsaiélyei illüiéiéval — {gyedtll eitn jelei
Végre
i által
leklllt n
tliúik,
Ijeavu beinélyedt bárminemű sia éi mébfulánkja csupán e.en lei haaiuálala folytán annyira el8-n a teatből kdaOniégeten nabad .filét éi fájdalom uélktll kOouyeu kihiubal-S, iniro a seb gyógyulá.a nom.okára bektt-velkeiik. N
Kaen megbecíUlhetlen gyégyner, melynek jele.- * lége legiiiluleaolib egykek uámoi a kUlttnOa kivá natra \'bármikor fel matatható blioiiyltváuyai által máa régíú a l-gfénye.eblx-u eli.uiertetelt — rendklvllli, a legklIIOnneiutlhb eavtekl.en megpróbált haUiánál éa Irltdníi .Iker.liW orodményeinél fogva, melyek hannál lata állal még "lavult bajokban la rlér itnek,. ié-uiegalspltott éa elie>Jedutt hírét kétaégberonlaiúuii-gaaolja.
Kgy csomag ára 30 kft, nagyobb csomag | frt, liAixüálati utu.iUtíial <-gy(lt», pontáu kUldv* 10 krral tnbb. — Kgy fitnyi csnuiagilál ki.ebb anállitmány ne... teljojltti-tik. \' \' . ..
Kft.ponti kUldoinényeiö raktár: PttflR Tírík Jóuef gy..gj»«eré\'i urnái kirnly-utcia 7-lk <iám alatt.
l uvábbá k-iphaték : Nsgy-Kanltsán : WA1DITS IÓZSEF urnái. Pakson : Malatiu.iky H. - P*r»»tt i Slpérs .1. - Sümegen :..St»inboraiky. - Sx.-Fehstvá-;ott •. Uraim J. — Sio.-nbsthslyen i Pilllch K -Vesip emben : Kereneay K. - ZsgrAbbsn: Mitlbach Zt. Sop oiib.in llock J
A l. <-j. gyógjueréia é. koreikedo urak, kik raktárt elvállalni hajlaudók lennének, feliadlilUlDak, ininerint e ré.ibeni ajánlataikat eien gyógy..er ké.ii-töjéhei FORTY LASZLOHOZ .iimeavs : Hudára, (Ráca. váró., löutcaa, Ö\'.K). aaáiu) beklliaeui .itreikedjenek, ki megrendelé.vket i. pouto.au te|je.it-
W Vidéki bérmeutea levelek általi mtgreu delé.ek aa árnak ké.apémbenl bekt.Méie, vagy po.Ui utalvány vagy utánvét mellett ttlitént éi legpontosabban teljesíttetnek. ■
M
OLL A. SE1DLITZ-POR A.
K porok rendkívüli » » legeltérőbb cetekben bebizonyult gyógy «nk All.il minden, cd>lig Isuieit t-n«i szorek k«»;"(tl, tagadliatnlla-
..... ,.i elao helyet foglalják "1 i \'«i"t »» "ok « eiíszáti blrodaloij.
minden ríssíbCI ke.eiiikl.es kOJdftlt l.ál»-lr«tok a legrí.tlote.el.l.cii tán.i-.itiiilí hogy o porok lögzrttt siorulásoknil. emészlhetellenségcknel. gyo morhivnil, továbbá jarosük. vese- Vv-tócí-balokban. szivdobogasnál, ide geaség oko.ia fófijáí. verlolulás. hysterlárs búkér .■< huzamos
Mayáira hajlamnál » legiobb .ikerr.l alkalma.Ulnak. i * Icglart.\'.ab tfyógybatásl «r\'dinínyettok.
Ara I eredeti doboznak használati utasítással I frt.
S
nifl >. 0
es
SO.
;yulA<l|1, i\' .ének i„.m« sírlll.\'a
OS PÁLINKA
A legmegbitl.atób
0 minden bel«" ói , fej-, i~.ll- é» \'Afiiy.
Hadán, bénuláa •<» »
1 palaczk ára használati utasítással 80 kr.
0 R S C H - H A LWA J-ZSIR O L A J.
ií,„ cac^lindB fel » i..r.lrrM-K«cU li-itiMÍ Mi.. .;\' i. -.!»ÍÍ
A valódi Dorsch-halmi)i»ir>olaj mr\'l • « lüdo lm|okital. seropho
lm- ..................................... . •»>-\'• \'u-yüM v»uí ....•Rw.\'.ifyjij\'.
a kgldiilteM.köszvény- .\'«oiúiba|okal, - -l".....! .-> A - < barkutejckct
Ara I üvegnek ltosznalati utasítással I frt.
Hah távtik Num/-Kan hsán : Itel.u J. gyógysz. Lovák lv
gyogyuz. tYwelhoilVjr .1. é* Ili.winf.-I.l F. uraknál. Belovárotl* l.akovio <1. I eleoy»n
Csáktornyán Kárá«» M. Csurgón Kreisler Dávid •
Kaposvárott Kulin ik.sb Kapra-imán We.li s-i,,d.g,óg»« Keszthelyen VVün.il. K. ,
Kereslten llioyer Jakab rti.i Hűsegén (•.aoiiiio.lu l»«v. gy-V.*"
80 eben erjcMenon die 33. Aufl dos vreltbekannten, lett-reichen Hitches ..... .-, . ±
Dcr persUullelte Seliutz
Katbgeb «V f. M * n n ó r j 0 d e .. A 11 o r« von Laurentlus In
Unueblag veriiogclt.
Iliire
(20 jH
" K1) v
Scwíiclic-^
dw-Wgen SerrBttender Onanló \'usd\'gesohleohUloher ^xoei.e.^-
KíeiU *) \'^.^öíiel\'\'\'!:H»"k" \'»"\' Ü\'
•10 kr Vor den Nachahmungcn ...... Auíiiigem monies liudir.,—
k lei\'.. ..II Sudolsclirifton, die untor den lil.-ln .lugcud-freiín I, Selb.terhalt.ing u V- ÍVnVl d\'e\'rVi-
hoh-p"eo"d,reu\'t,"oml\'markUchreleríioh angekimdigt
„„de" — ívird uul.li......lend fl W*rnt. I>»ker ael.le man da.anf,
dio 1 e li 1 e / "(jfijjinai-Ausgahe\' von laurentluj ... (.okommen welclm *th«n o.tav-llvid vn „•32-Heiieii mit 60 anatom. Abblldungen ,
Marc/aliban li.il Xáu-t Binok-Sit.-flydrgyüii V Szombathelym rillil. Soprcnyban H- \'- y And, Zsgrsbbnn Mii.i\'ll.nel. , • Ceyif.k J.
Gulya-mar
eladási-hirdetmény.
Van szctcncséin .1 miszerint
grlit/i roiiiúigliftUvsi sürt
hordók- és palackokban iivoj.san, minó>égbcn szolgalom ki »iucriki sörpinczéinból, azonfelül valódi s j.
tisztelt közönségei értesíteni,
íssoii, a legjobb modorban épült
so(l0/i-sjáraiiiat
szíves ligyeh\'iuhe ajánlom kis és nagy szifonokban nagy és kis (|iiantumbaii 11 kaphatók. /
Nagy-Kanizsán, april 1. 1873..
{cklieíi ugy iniiidiiikor
Wucalilca J.
Az Alsó-l.o^
ről kózhirró tót. u mpánftágbau a g.n .látni határozt 1; 2\\ ón duklótt \'.1 ■ Eoiidváitoz ./y \' nyilvj
.lv\'a a Ncmptliy urodalmak igazgatósága rcszó-; hogy a novezett iirodalinaklioz tartozó róditsi /aiiiar\'ha tunyós/.tcst inogsziintotvóii, azt ula-nuiy oknál fogva folyó 18\'7;5. óvi jutiius hó r..kor, a róditsi ispáiisá„\'boz tartozó, óí\'Alsó-rattvi távolságban tokvő nyakasházi pusztán, utján kövTHkfMTn hirvs kapuvári urodalmi
Wajdits József
könyvliindó-liivntnliíbun N.-Kanizsán metyo-lunt c!» minden liitolus kiinyviinisnál kapható :
„Enjta fídk vtgadjttttfe í"
köKkcilvcssígll dnlkünyv nagy teljes kiadása, inolv miuiloti eddig megjelent dalkönyvet fölülmúl, ,ri(l ivre terjedő tartalommal, díszes keniónykötésael, süinnyomatií borítékkal, ílra I frt 8(1 kr.; dds aranynyomás- 63 araiiys/egélylyel, diszkOtfalien\'2 frt liO kr.
„Ea|ta ttexolitmli t"
Logujubb ........... íánozklinyv. Ara 1 frt 40 kr.
,,-li.lr oolvamarbiifiijuöl ..ár....... galyamarhik, "ugy noniklllöii-
ben alibi\'. jegí«.\'.l itfe-n .íd|. faja üivalyükrók tagO.k alad.l.n ; n^viiui, : kór\'illItalai
60 tlarab fehér pulya-tehén 3 . - . bika 15 . I és 2 éves gulya UszU tinó és
17 \' 5 es 6 éves bivaly-ökör.
Az ................... aii.ol™ nap .oeglokialbalO, é. nolalíai
r,.|vil,i.....iliifi »í|!„Lli kir,líiak, M alalirull igaígatóiágboj Al.o
- \' aulák.
\' Kall Alsií l.uadván. évi juaiaa
la, 0 áa.
0071-:)!
Az Alsé-Lendva s Nempthy (irodalmak igazgatósága
Vii.g.l.l iitAi, .
a 11 a t h e r i 11
Oppoltcr un
. (itóctor magitil\'. t
Popp J. 0.
száj vize
Isintr ur által,
klinikbsa Dics, k. «ii(.> udvari
fogbeteg rj.tére sjáalsni érdemeinek t.Ultstott 11 * rs kir. klinik rí»«úre Uíc.ben elrendeltetett, llgyanar^rt a legjobb hirfi vidék Tiroli orvosok- it tanároknak a fogak fentar-táia in ti.itástatái* miatt ajánltatik.
Afogakésafoghus m
eztrizt-rei ineggyözödéss íi ítélete után minden e siakma értel-men^e at
anatherin foypastát
l»r. I\'opp J. O.-tfil Uées, váro., liognerutcsa i\'-ik szám, mint alkalma. it biislmas szer, ajánlják, ezon paszta gyoriabban és bis-to.an tlsstil, n.Int bármely eddig bassnált sser, a nélkül, — hogy ca*k keré.bbé i. a fogint megragadná; él miután eröiitöleg hat minden kellemetlen iiájnagot elfls és *r égéit siájt bS.itl. C\'ssk legkevesebb kiiérlet igazolja ezen készülék basiuoslágát. Kaphatók: Nagy-Kaiussán : llel.is Jót.ef gygy.se., Ko.enberg io.enfeld, Weliich, J. é. KeoelhofTer J. kereikedéiébeu. — Cápán i l>chepen J., Keiilhelyen: PHizterer gyégysierési, 8inger M. VVei.« A. y.»Í»-Kger.«eg. ii: Iséó K;. gyógyszerén. Kaproneián : Werli gyógy-«xeiés>. Varaidon : Malter gyógyszerén. Sümegen : líorner Kajet. Szoro balhelyen: I\'illicb Kerepez és Hndoif gyógysier. ilatárSrridékl rix.-Ciytr-Klbic K. C. Ve»*prémben : Meyr Tusikau, ugy (lutbard .l\'iradat uál. — Hzéke.fehérvárott -, Legmann A. liraan J. gyógyír. Lovas Iteiínyben: lieislir gyógyiz. Kalocsán : Itorrátb K. gyógyszerén. Kec Milhoíer és Mae bleid gyógyít. Pakson: Flórián J. gyógyiz. nt llorváth J.rtomienrend gyógyss. Kaposvárott: Kolin J.. ItOgl, llelui és HehrSdor gyígyi*. dieg.iárd: Itrahiay gyógyis. Itonyliádail: Kramolin J. 8«igoivárott:II»r«arth. Salamon gyégysn. Kaján: Miehitich Ht. éi llerzfeld Aai, ugy llersog Igná. zuál. — l\'éeiett : ^..olii.iy VV. éi K. Zách, Sipilkl. gyógyn. Kárádi.n: Za.i.il.ánisky gyógyít Marczaliban: Kiss gyigyzi. Tolnában : Oratf gyógyít. — O.inafflld-,-árotl l.ukács gyógyít. — Üzent-OyOrgyOn: Xötblg. — Alaó-I.ondván,
rttiTTmm—nii .ti*1
Ecacaier íelül nem m-U-lt.
valódi ^^^^^^^^^^^ tisztázott
HALMÁJ ZSIR-OLAJ
Mnn^or VilmtiMtól Bécsben.
A legelső rangú orvosoktól lón megvizsgálva, ajánlva és rendelve, mint a legtisztább, legjobb- éi teriu^sz\'Ui hatással bíró gyógyszer mell- és tüdőbetegségek ellen, görvóly-, börkiüegek-, mirigyjttjtcgsógck-, tostolgyengülések stb. ellen, melynek eredménye clisuieréiben részesül.
^ Üvegje 1 írtjával, ugy nálam, gyári raktáramban: BÓCS, BSckerstrasse Nr. 12, mint it.birodalom legnevezetesebb gyógyszertáraiban és füszerkrrcskedé-seiben valódi minőségbeli kaphat^; és többek közt a következő czégeknél:
Nagy-Kanizsán: Hclus .József gyógysz., Jtosenfeld & Rusenberg Ferenc/* kercskedóknel; Warasdonc líaltjjr Sándor tudor, Lellisz Kde lovuggyógysz.; Szent-Györgyön: b\'ibic A. O-Zgyógyszeivi/.u.íi; Zala-Egerszegen: Isoó Fercnez gyógyszerésznél. A czímék német nyelven kéretnek.
Birtok linsKoiibéi\'bcailási liiriletiuciiy.
Az Alsó-l.undva a Ncmplhy urodalinak igazgatóbága rónzóról közbirró tótotik, hogy a novozott ■irodalmakból kövoikózó itti.jorok, a hozzá tartozó ópUlótok s alább kórülirt tdrsógokkol ogyütt, — fundus inslriiotitssal vagy a nólkül, — 17 óvro haszotibórbo adatnak ; úgymint:
A major vagy gazdaság novo Keliülég -sor ltílck ErtUi lagulők Jegyzet
Meilköxelltü holdak
Nyakasház l\'incze Gyula Sárberek Kápolna Pördeföld Ortoháza 257 332 297 182 0114 3211 287 1110 07 lí.ll 121 ■177 270 2(1.1 328 11 78 12;\'i 188 21 1(14 302 Kii 1C2 15CC 237 l.egjobb karban levő épületekkel tipOlct nélkül l.egjobb karban levő épületekkel és egy tisztilakkal [l.egjobb karban levő épületekkel
Összesen:. 2278 14411 741) 2587
T--Esedé kei szel venyr k dl|talanu" váltatnak be
A soproni leszámitoló-bank
és nyűgöt magyar jelzálog liílel-Iiank
\' IIOkTKI.II\'l.
NAGY-KANIZSAN.
3
Mindennemű állam és hitelpapírok, állami elsőbbségi és földteherinen tesitési kötvényok — arany s ezüst pénzeket vesz.és elad.
Pénzek folyó számlára és betéti könyvecskékre i»7n ka tatnak el.
Kölcsönök házakra, földekre feltétolek mellett adatnak.
Pénztári utalváuyok bocsáttatnak ki naptól. tí% kahiatoznak.
Tőzsdei megbízások a legjobb 1 ^ sittetnok.
Esidikes sielvényik dljla
iatra fogad-ingatlan javakra a legkedvezóbD \' melyek már a kiállítás utáni
legolcsóbb feltételek alatt telje-
in ul vallatnak _
Az összos birtok rószok mintlonnap megtokinthotók, de a\'tiiztolt válalkozók folkórotnok, mÍBZoriut a mogtokintós olűtt, az ulBÓIonttvni jószág igazgatóságtól, az alioz inogkivántató Írásbeli ungedólyt, maguknak megszorozni sziveikodjonok, mert ennok hiányában, a bórboadandó tárgyak inogmittatvft nom lesznok. —, (1072—3) Az összes birtokrószok folyó 1873. óvijunius hó 23 án dólolótt az igazgatósági irodában Alsó-Lendván, ajánlatlovól utján lesznek haszonbdrbo adva, moly alkalommal a beadandó aján-latlovolek molló, uz ogy óvi haszonbórnok fele, mint ovatpónz lószen hozzácsatolandó. A szerzódósi foltótolok uz alulírott igazgatóságnál megtokinthotók. Kolt Alsó-Leadván, juuiits 0-án 1873.
Az Alsó-Lendva s Nempthy urodalmak igazgatósága.
Hirdetmény.
A ffy^ri szdkoskiíptniunnnk zalamcgyei káptnlnn-tóti 183*/« holdból lílló tngositott birtoka, belst\'J telki lakdpült\'tokkol, ottani korcsma ha-szonfilvezettível, i!a .íózfielnapkor tartani szokott vásárhelypdnzHzeddsi jo<r^al\', együttüsen 1874-ik\' dvi január 1-tól 1870-ik deczembeí\' 31-ig
hat egymásután következő évre
árvord« utján bórbe adandók, a bérleni szándékozók 200 frtn > i bánatpdnz-y.aI ellátva, folyó 187!). dvi juliuH hó-8-ánahelyazindre Káptalan-Tótibnu hivatalosak. Szerződési feltételük a győri és kónyi-káptalani irodákban, és tóti plébániában előre is megtekinthetők.
Kónyban, junius 10-én 1873. (1075-1) *
NÉMETH PÉTER, tiszttartó.
Wajdits József, kiadó-, lap- és nyomiulajdadonos gyorssajtó nyomása, Nagy-K.au izsáu.
NAGY-KANIZSA. 1H?S. Június 32-én.
- r
50-llt szám.
I Hirdetitek* Jutíiyoe.n
SVII-TTKKUKN
\'J
Zala-Somogyi Közlöny
Nagykanizsa város helyhitóssginak, nemkülönben „zalamegyei gazdasagi egyesület", a zalamegyei általános tan. tó-egylet, a szent-balázs-, kis-komáromi és sUmegh-vidéki fióktanito-egyletek, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparban*\' ugy a „Zala Somogy gőzhajózási részvenytársulat
hivatalos értesítője.
TI zen keUedlk é v|oly a m.
r A lap siallcml rétiét iletrt icAzIrmenyek a i nerkosxtrthfz, — .
anyagi réuét illeté j xúiiemenyek pedig a xiadóboi bérmentve in-téxendék:
NAUY-KANIZ8A Wlanloskái.
Hetcjikint kétszer, vasárnap- x csütörtökön, megjelenő wigjes tartalmú lap.
ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS „zala-somogyi közlöny"!
J873-ik cui Il-ik félévi Jolyamára. |
Midőn az első félévi folyam végéhez I közeledünk, bizalommal kérjük t. közössé- j günket, a második félévre szóló megrendeléseik mielőbbi szives eszközlésére, hogy a lap rendes küldésében fennakadás ne történjék.
Hangzatos szavakkal nciu élünk, jóakaró működésünk nyilt s a higgadtan gondolkozók incgórtcuck bennünket; lapunk lehetőleg helyi közlöny kívánván lenni, minden. igyck4zfrt&ukct oda fordítjuk, hogy c lap a vidék hú tükre legycu.
Előfizetési ára c hetenkint kétszer megjelenő lapnak: félévre -Sfc ft, évnegyedre 2 fl.
A muraközi kértlés.
llu.Auiiegyodik kuxleniény. —
lia a tisztelt közönségnek figyelmébe merem ajánlani eddig a muraközi kérdésről ! hallottakat, nein halasztlintom továbbra, hogy köztudomásúi ne hozzam, mit az alsó-uuiraközick eltűrni kénytelenittetuek A lapot forgató minden ember olvasta, hogy a muraközi kérdés elvben el van fogadva. Várva várjuk a felszabadulás napjtj, mert a zágrábi szentszék most is eljárásával- készteti bennünk azon irány célpontját szemünk előtt tartani, melyet ó el nem órhetőnek lefesteni iparkodik.
Minden társaságnak alapja a jó rend, s mihelyt ez megbomlik, végére jár az egész. A zágrábi szentszéktől elvan tévesztve a jó ut, rend az alsó-iuuraközi lelkészek Hunytban; azért nem is csoda, hogy idegenkednek Zágrábtól.
Április eleje körül az alsó-muraközi 1 cI készdÉkiindegyike felhívást kapott a zágrábi szentszéktől a/, iránt,\' hogy szavazzon n kerület paptársai közül bármelyikérp, ki az alöspörösi hivatalt viselendő volna. Most már kérdezem a tisztelt olvasó közönséget-, micsoda rendnek lehet azt nevezni — lia azt — ki legtöbb egyenes szavazatot kapott, egyedül már csak azért is, mert magyar — vagy azért, ha\'jalán valaki leírta — alös-pörösnek kimondani késnek. Es te tisztelt férliu, részvéttel vagyunk irányodban, ha a zágrábi szentszék érdemeidet ismerni nein aliarja, mi azoknak mindegyikét mindazonáltal már a haza oltárán mintegy gyöngykép helyezve látjuk. Hz legyen megnyugvásod jutalma.
A muraközi magyar lelkészek ezelőtti, időkben sokat kiáltottak, s most is .egt s/. készséggel sietnek "a magyar hazánk iránti kötelmüket leróni.
Köszönettel vagyunk azért a kisszámú, de lelkes muraközi papságnak, azon fáradságáért, mclylyel jó népe előtt jó példával jár,el. A zágrábi szentszék igen jól tudja, hogy szellemi fegyverén kívül a inuraközí-ukre mással nein hathat; hozzá látott tehát erélyesen ; de e fegyver élének is sorompót mutatunk, s követeljük oskoláinkban n magyarnyelv tanítását is, jóllehet az I8f>8. 118. t. cz. 11. jj.crról nem tesz említést.
A nagyméltósága. zágrábi érsek, Zala megye közönségéhez -13. sz.- 873. alatt tett átiratában, hivatkozik az 1872. augusztus 19. 273. sz. körlevél 11-jk pontjára, a 1iol csak magyarul írni és olvasni rendeltetik.
Ez nem elégíti ki a muraközieket.
Ilyen formán a muraközi H akarva nem akarva egyei ül csak a Horvátország felsőbb jskolálra volna szorítkozva, s mit tapasztalunk, az ilyen ott kiképzett, magyarul nem tudván, nálunk alkalmazási nem nyerhet; ott pedig hivatalt nem kap, hacsak meg nem tagadja nemzetségét, hacsak pál-czát nem tör a magyarnak. Ha figyelemmel kisórnók ilyennek az ott léteiét, életét, fájdalom fogja el az ember szivét, ha rá gon- j
dol mint proselyta, mennyit kénytelen eltűrni, elviselni. Nem egyszer hallottam: ",u> atyafi! horvát kenyeret eszel,", megkötik kezeit, iubait kötél nélkül is.
Térjünk át a zágrábi semináríiimba s mit fogunk ott észre venni!\' merő politikai pártokat, ezek inig egymás közt harczolnnk, addig együttes erővel, kancsa szemmel nézik le az ott tanuló liatal papnövendéket, ez sorsa.a muraközi litinak is, ha ért magyarul.
Elvégezvén a theologiát, a muraközi liut, lia magyarul tud érezni — övéi közé nem engedik, hanem a hosszú és széles Sla-voniába küldik. Innét van az, hogy most jelenleg csak eg/ káplán van Muraközben, ki magyarul .beszél.
JS\'agy méltóságú Festetics György gróf ur igen jól cselekszik, ha patronátusábah kívánja.a magyar ajkú papot, s ha nincs más a harmadéjpts presbytert is pracscntálja.
Ébel- szemmel őrködik a zágrábi szentszék az ilyen magyar ajkú liatal pap fölött. Hi csalatkozott benne — a plebánosi vizsgán megbuktatja, azon óhajjal, hogy helyébe emberüket tehesse, kitől ott Horvátországban taláu szabadulni; de itt Muraközben tőle mégis használ élvezni akarná.
Igen ív. a tapasztnlas. Murakózuck szükségesek a magyarérzelmü papok, és •hogy a béke előre is helyéi állja, addig is, míg Muraköz véglegesen Horvátországtól el lesz szakítva, a nagyméltóságú zágrábi érsek ur mély belátásába bizni engedtetik, hogy az Alsó-Muraköz egyházi kerületben magyarajku alöspöröst fog kinevezni.
Miként lehetne az államnak gazdálkodni, és a munkás erőt a munkánál meghagyni.
Midőn c kérdést megoldandó tollhoz nyúltam, inegvallom, előttem is furcsának tetszik a kérdés és nehéznek tűnik fel annak megfejtése, de mivel már a folytonos bukások rendben aggasztóbbá tünedeznek, igy én
is meglehet, hogy a feltett kérdés megoldásával megbukom, az mindegy, mégis megkísértem arra feleletet beváltani.
A ki bel kormányzatunk gépezetét ismeri, kétségtelen az, mikép tudja,, hogy a kormányzat gépezetében egyik fő tényező a katonaság és honvédség kiképzése, ezen tényező hatalom, hogy az európai continénsen megállhasson, és hogy a polgárok békéjét biztosithassa örökös kiképzésnek és gyakorlatnak van kitéve, de e gyakorlat szerintem nincs a ezóluak megfelelóleg beosztva, nem szólok a három évi téuyleges szolgálati idó tartamról, hanem szólni akarok a szabadságoltaknak évenkinti szokásos gyakorlatairól, ezen gyakorlatok közönségesen julius közeliétől augusztus és szeptember havakra van kiosztva, ekkor szétbocsájtott és honn értékesített munkaerő a czólíól elvonva a fegyvergyakorlatra bizonyos egyes helyekre be-vonatik és ott gyakoroltatik, már most ha vesszük a gyakorlatra behívott legénység munka veszteségét, ha veszszük ezeknek tartását, önkénytelenül be kell ismernünk, hogy e bajon segitni kell, kell pedig egyrészt takarékoságból,másrészt munkaerő honn tartásából, 3-ik sorban a legénység tökéletesbit-tetés igen természetes, hogy itt önkényt azon kérdés merül fel, de hogy lehet e bajon segíteni? Megmondom az olvasó kegyes engedelmével, hogy én mi módon vélném a kérdést megpldandőnak: az 1-sórc vagyis a takarékosságra,ugy,lia a szabadságolt állományban levő és honn tartózkodó szabadságosok ker. jegyzóségenkint honn gyakoroltatnának, bizonyos kirendelt tisztek és altisztek felügyelete mellett, ekkor ezek saját ruhájuk és eltartásuk mellett minden ünnep, és vasárnap gynkorolhatnák magukat, s főleg szorítkozhatnának a lövésbeni gyakorlatra ugy, hogy mindfen jegyzóségben a szükséges lövölde felállitatnék és minden szabadságos és jó erkölcsű polgári fiuk ezen helyUégbeu magukat a lövöldözésben gyakorolnák, mely gyakorlat által bátorságot nyerve, adandó alkalommal büszkén nézne ellenének szemébe és azt a biztos lövés folytán ártalmatlanná
tárcza.
Emlékezés Arankára.
Talán nem i« való, U.«k egy éde. ál.,..., i« birlunk h •legény világon.
KltörOU a na|>Dak
Kgy fényen .ugára, Lehullott a f.iltlro, A föld ki. pinára.
8 a picai poraiembül llájo. virig fejlel!, Kagyng/. kelyhében BielM.ég ünnepelt.
S oly ártatlan jé.ág, Hint ba éilca anya Távúié tlának
lluc.uc.ókját adja.
8 annyi boldog.águt, Annyi lldvöt igert, Akiké volt, ..ivük
Nem eidett több kiooéit...
1)» ai ég i. 6ni3,
8 drága gydngyeiér\' Mert rilkán kftlc.fln/i, Magas kamatot kér.
Ilin\' a tört anya..ír
l.áias foháuai Viga.i nélkül, bolygva A bánat utalt,
£a at emléke.ol
K*jó gondolata ! Mimi a viitaaretl kiuc* Ke.erve. kamata.....
mi-K" van egy .ugar, Mely a borulatra S.elid enyhe derül
Hittat : kifonnyadt egy
Virág ég kertjébe\', Ál keíletV ültetni Arankát helyébe.
8 1.1 anya, ha a Mng
Kihagyja kebledet, Arankád k\'eM.én kéu IgéiÖ menhelyed.
OL\'OTII urui.A.
Petfífl, mint lantos költő.
— Ötven éve* asdUtéio emlékeidére. —
1 iu nemzeti történetünkön csak futó pi\'l-lantúal is voiiink, számos oly cskládot fogunk olt találni, amely családok a harcz terén lier-vadhatlan babért tudnak köbölökben folinulat-ni: do igen csekély azok száma, kik a nemzőt szollouii művelődésének minél nagyobb mérv-boni kifojlosztéséro hatotlak volna. E baj oka egybeforr nemzeti létünkkel. Míg ugyartis más neinzetok századokon koresztűl a béke áldana alatt a tudományok fejlesztésén haborilhatlaiitil fáradozhattak: addig a keletről bo vándorolt és nyugat logszobb táján, a regényes Pannoniáu letelepedett ősoinknek, szüniolop, létök éa nemzetiségük fontartásaért kellett küzdoniök. Cso-tla-e hát, hogy a lant ily hosszas, s a nemzet élotorét omészlő harezok közopott oluémult? tJsoda-o, ha a hónát oly hőu szerelő magyar, féltelt kincsét megvédendő, inkább a kardhoz nyúlt, s nem a lanthoz\'( 8 oi átkos hulyzot
jutott apáinknak, ezek utódainak, sőt a későbbi unokáinak is; oz oldja meg egyúttal ama talányt, hogy ősoink a ludományosság terén Európa többi népeivel összehasonlítva, oly messze hátramaradtak I Méltán adózhatik tehát a késő unoka az elismorés koszorújával azon , egyusokuok, kik o nyomasztó helyzet középütt önmagukat kiképezvén, nomzotünk szellemi i fejlődését Olőinozditákl Az ilyenek érdouie fölér : azokéval, kik a harcz mezőjén hősi halált hál-I tak. Mert azok ia a nemzet harezosai valának, csakhogy kezükben a fegyver a tudomány volt, ! s o nemes fegyverről küzdöttek a szellemi sötétség ériásai ellen, igyekezvén a szellemi vilá-j gosság sugarait szétárasztani. Hogy o világosság oly gyorsan nem terjedi szét, oka, morto Imrczo-sok csoportjában igen kevesen valának\'! Egy I ily szellemi harczosl akarunk az olvasé közön-| ség előtt bemutatni, azon meggyőződéstől vezé-reltotvc,miszerint jógyakorta megemlékeznünk ; olyanokról, kiknek nevéhez a magyar dicsőség ! egy-ogy gyöngyszeme van füzvo!
A jelen század második nogyodébeu egy, kevesektől sojtott tünemény jelent meg a magyar lyra-költészol egén ; varázshatalma rohanó árként bofogá az egész láthatárt, s az általa follelkesitelt nép szélvész rohanással sietett kibontott zászlaja alá, átszellemülve követé lépteit,- 8 midőn rövid, do tottdús s örök időkre omiékozotos pályáját megfutotta, felékesitvo a dicsőség, iirök babéraival: egy nemzet nézett utána fájdalom s bánat dúlta köböllel, s azon öntudat kínos érzetével, hogy a nemzet kipótol-hallan dalnokát olvesztotto.
Ki no gondolná, hogy e ritka tünemény
l\'etőti, a magyar nép kedvelt dalnoka,.vigasztalója, a — magyar Hérangor I Petőfi nevére . feldobog a szív, s egy titkos öröm rezgoti nevének hallatára aunak húrjait I Noki jutotta ritka szerencse, hogy a múzsák mosolya alatt születhetett, 8 oz égi jogy csodás varázsa visszsugár-zik homlokáról! i\'etőti társai köztleghathatósb-ban s legcredetiebbon zongte dalait I
Tekintsük a költészetre befolyást gyakorlott egyes körülményokot.
Emelkedését nem kis mértékben elősegité JJajza, ki is a l\'etőfi által hoztá küldött költői művökben felismervén tnhotségoit, gonialitását, a szomorú anyagi körülmények közt levőn tőle kitolhotőleg segített. Nem kény tolomttetvén ok-kép vándorolni, több alkalma volt szellemi te-{ vékenységének kilejlosztéséro. Khhoz járult ínég hogy a Kisfahidy-Társaságnál fordítói állást ka|toll, moly kottőe körülmény a szűkölködés-bői őt kiragadta.
8zint ily jótékony befolyást gyakoroltak múzsájára Eötvös báró és Vahot Imro, főkép ez utóbbi, ki az általa szerkesztett .l\'esti Divatlap\' rendes munkatársává felvevé, s ma-gasztalásával, teremtő géniuszának dicséreteivel olhalinozá az ifjú, de rohamos léptékkel haladó költőt!
Költészetének tárgyát képesik a szabadság és szerelem. A szabadság, mint óriási alak állt előtte, molyot a legkülönbözőbb szinben, s a legszebb vonásokkal folékitve törekedett előállítani. Szabadság volt jelszava, oz dalainak legmélyebb s kiapadhatlan forrása. Szabadság élteié költészetét, oz lüktetett a költő őreiben, ó szorotto hazáját a.mult, jelou és jövő dicsőségo-, fájdalma- és roményével. L)e tárgya volt még a szorolom is, milynok dala osup*
tenni képes volna előbb minisem hogy a dolgot szurony vagy puskatusra kerítné, ez által megkímél ve lenne \'az" órónkiuti összpontosítás és az ezzel járó tetemes költség, mely -megtakarított költségnek, ha csak \'/,«, részét adja is az állam a ló eszközökre, ugy tetemes megtakarítást eszközölve, a kiképzésben pedig előnyt nyerve egv oly seregre támaszkodhatik, mely a megpróbáltatás per-ezeiben megfelelve hivatásának, kétszer oly előnybe hozná, mint a mostani rendszer mellett, ennek végrehajtásával a inásodiPkér-dés vagyis a munkaerő megtakarítása magá: tói megoldatván, uj feleletre szükség sincs.
A .\'t-ik pontra nézve, hogy tökéletes-hül, ezt ugy értelmezem, mikép a lövésben lett gyakorlottabb, inert ha csak minden ,2-ik vasárnap tesz öt lövési ugy, mennyivel többet tehet, mintha minden 2-ik évben Ifi lövést tesz, azt is clkcseredtéhen teszi, inig ha honn gyakorolja nfogát.hol ösztönből, teszi, ugy a kiképzés is biztosabb," mint a mostani állapot mellett.
Minthogy azonban vannak, kik (\'zen intézkedésnek lictánt- életbe léptetésével aggódnának, ugy utalom azokat Tirolor^zágra, hol is látni fogja, hogy mily bátor azon nép és az onnét besorozott katonára mily büszkén néz a hadvezéri mert tudja, hogy azok biztos lövők, reájuk támadás esetében bizton számithat. • ;;
Ezen intézkedésnek netáni életbe léptetése esetére még azon üdvös intézkedés is élctbcléptcttetnék, miszerint a gyors összpontosítás, a szabáHságosoknak nyilvántartása sokkal pontosabban kezelhető volna, itt is az előny nevezetes állapottal gyarapodnék és szükség esetében^záiuitni lehetne arra, hogy a csatába vonandó eró foko^kint vonatnék össze és szállitatnéka tett színhelyére, mert nézzük csak ^-legközelebb ^efejezett porosz és franczia hadjáratot, mi tette és nyerte meg az előnyt Poroszországnak ? a gyors "összpontosítás és a biztos lövés, a két előny győzte le a vérengző francziá hadsereget és tette tönkre annak hadi tudomáuyát, de saját erőnk felett is a porosz erő megmutatta. hogy alig néhány ezer emberrel indult ilicg és mire Königriicz alá ért már ereje zöme együtt volt, holott a miénk szétszórva barangolt. \\
KOVÁTS JÁNOS. \'
hllmegh, junius 14.1873. "
Jer kedve* tollain kísértsük mejf leírni a jelenetüket, atna kedves pcrczokcl, melyet fen- i 1 nebb idézett napon élvezni szerencsések voltunk, j Heggel van még, kilép hajlékából a lakos- . ság, rendes foglalkozását megkezdendő ; azon • \' ban szemei a magyar szívben mindig édos i érzetet keltő nemzeti lobogókat pillantanak j meg, számtalan háztetőkön, kérdezvén egymást:
Mi ez? Ünuep van-e, avagy kit illet omo tüntetés? Igen, ünnep van atyati, ünnepel a tanügy ; az ország választoltja, a mogyo közszoró-• tett főispánja, körünkbo érkezik, s megmu)a-tandja neked jó hazafi, hogy a tanügyért a nagyok tudnak és akarnak lángolni. Alig fél 8 az óra, több fogat robog a városbél kifelé, ezok közt az elsőn láttuk tok« ltogyay Antal szbiró urat, ft. Fehér József sümeghi plébános úrral, mely utóbbi ő méltóságát üdvözlő beszédével a város haláránál fogadta. A reáltanoda épület előtt állott tisztelgésre készen a köirondőrségi legénység, midőn a várva várt számos vidék-beli ur kíséretében is megérkezett, köztük tek. Bessenyof Ernő és Szüts István megyei iskolaiamicsosok. Koudokról: Chernulék és még többen.
* A tancsarnok küszöbén a sümeghi összes tanítói kar jelenlétében ó méltósága Czoiner József reáltanodái tanár által o következő beszéddel Udvózöltetolt: r Méltóságon főispán ur I A sümeghi összes tanári kar közöröme határtalan érzetének óhajtok gyenge kifejezést adni, a midőn méltóságod tancsariH)kui)k küszöbét átlépendő, o váratlan magas szerencsében részeltet minkül s kezünk ápolta gvjengo csemetéit. Üdvözlőin tehát méltóságodat,*-minl a napjainkban olyannyira előtérbe nyomult s általánosan felkarolt tanügy iránt legbensőbb érdekeltséggel eltelt nomoskeblü bonatyát, üdvözlöm méltóságodat,miut ki árva intezetünk végvonaglásában érdekeit , él<\\rov«lóságát a magas kormány előtt oly melegen pártfogolván._o|y hathatósan képviselve,az uj életre ébreszté. Üdvözlöm, "mint oly nagy férfiút, kinek homlokát az ország különösén megyénk boldogságának, anyagi s szellemi jólétének előmozdításában szorzott bokros érdem-babérai átölelik. Intézetünk ezen még nein tapasztalt magas leereszkedés folytán ju-tutt szerencséje, valauii.it ogyrészról tanodánk történelmének egyik lapját tölti ki, ugy másrészről szivünk érez lapjára leeisd véavo örök időkre. Adjon az Eg, eh t-ggé sújtott hazánknak sok ily nemeskeblü tanügybaráiot, kik az ifjú nemzedék szellemi kiképeztetését oly kiváló gondjaikká teszik s akkor bátran elmondhatjuk: „A nemzőt él s az ország fényre derül."
Erre ő méltósága szívélyes válaszában kifejté, hogy ő u tanügyet, mint legfontosabbat lekiuli, s előre örvend az érzelmeknek, melyek szivében fejledczondnek a tanítványok előmenetelei és a tanárok szorgalma kifejtésének tapasztalásánál. Főispán ur a tisztelgésre felállított rendőröket megszemlélte; sót fogy verők rend és tisztánturlásról magának meggyőződést szerezvén őket a fog}-vorgyakoflati alkalmazásában illetőleg, váljon mely esetekben lőhet a foglár? y- oktatta. Ezek után felkérte az iskolai igazgatót a taiitcrmekbeni Uevezetésre; meg-kezdvén mint egy 3t»—40 környozetével az iskolák látogatását a reáltanodában, honnan daczára az egyrohulló osóuok minden osztályt, igy u (őeleuii fi- és leáuyosztályokkal. összesen tizbt meglátogatott.
Minden egyes osztálybau különféle tantárgyakból a tanulók előiuonetelöket érdekeltséggel hallgatva, sőt kérdésoket intézve, déli tizenkét óra után köszönte meg az igazgató ur és a tanári karnak buzgalmát; az osztályokban tapasztalt eredményekről pedig a legkedvezőbben nyilatkozni kogyeskcdottl Az előre, rendezett társnsebéd Mojzor Imre vendéglős urnái tartatott meg, hol uz izlelta ételek és italokhoz nem hiáityzoitak a lelkes felköszöntések.
Méltóságos főispán ur éltotvén a tanügy pártfogóit, SUmegh\'városának a tanügyért készséggel áldozó polgárait, kiömölvén közölök Ns. Kamazotter Vincié lovag urat, tek. Bogyay Antal szolgabíró ur, főt. Fohér József igazgató ur, Czoinor JózsoT és tok. Bessonyoy Ernő urak mltag. Hortolendy Kálmán főispán úrra omolék üdvözlő poharaikat I
Alulírott szintén éltetvén ó .méltóságát, mint példányát — mint útmutatóját a nagyoknak-, ki tettleg mintaként tűnik fol mindazoknak, kik eddig közönyösséget tanúsítottak a tanoda iránt, méginkább a nemzet napszámosai a tanítók iránt, őt, ki a tanítóban oly ombert lát, ki a hazának leghasznosabb polgárai közé tartozik, reá — kiró a mogyo büszke, érte kiért a haza serdülő polgárai és honleányai szívből küldeudik hó imájokát a Mindenható zsámolyához, mondhatom szivem legbensőbb érzető szüleményének adtam kifejezést, midőn köztiszlo-letü főispánunk llortelcndy Kálmánért emel-helleii]_poharamat!
Az örömöt sugárzó arezok derültségét fokozta a váratlanul megjoleut tanügy lovagja, Kamazotter Viucze, kit ismét tek. Bessonyoy Ernő ur Üdvözölt, mint olyan nemest, kit már leltei által régen erényekbon gazdag és nomea férfiúnak ismer, nomcsak a mogyo, de a haza is. Ó nsga, szeretett nőjét pedig főispán ur tuj^a éltetvén, ininfa jótevés osztó angyalát.
Mindnyájan szívesen időztünk volna ily kedélyes körbou, azonban főispán ur a szolgabírói hivatal vizsgálatára körünkből távozott, honnan toljjs megelégedése nyilvánítása után elutazott, itt hagyván közöltünk kedvos ömlőkét eme folojs\'.ioiotlen napnak, a melyen ugy, mint.mindig szívből azt kívánjuk: Adjon az Eg mindeu megyének ily főispánt,számunkra tartsa meg öt a magyarok Istene soká 1 igon soká 1 BRUCKER ALAJOS.
Keszthely, Jun. 15.1873.
A nagyméltóságú in. kir. pénzügymiuis-ter urnák engedélyével Tapolcza városi gazdasági felsőbb népiskola felszerelése és felépítése ügyébon t. Árvay l.ajoj, bizottmányi jogyző és liaudleri Mihály, városbíró urak nevei alattÓO kros sorsjegyek az országban szétküldvo lőnek, olárusilás végett.
A tanügyi czélra szánt ,sorsjogyok"-on megnevezve volt a nyoremények összege; ugy-sziuto az is, hogy a húzás 1873. évi május hó 3L-én Tapolcxáu fog eszközöltetni — és a húzás eredménye a hazai lapok utján közzététotni.
Tisztelt szerkesztő ur becses lapjait o városban nagyon sokan olvassák, és legtöbben innét lettünk értesülve, hogy Tapolcza városa uj iskolaházat épit. "
Kétségkívül ily fontos ügyet kellő lelko-
sültség mellolt pártfogoltunk......és az o
czélra kiküldött sorsjegyekből kisebb nagyobb mennyiségben vettüuk. — Azonban, egész udvariassággal kijolenljük, hogy feszült figyelem-mid kisértük a tennevezott sorsjegyek eredményének huzási közlését! azonban régen elmúlt a kitűzött határidő, és mai nupig miután o ( tárgyról semmi hir — semmi nesz ... a nagy I közönség novébon tisztelettol leikérem a tnpol-| ezui városi sorsjáték t. bizottSftáuyát, szíveskedjék e lapok utján kellő felvilágosítást adui é.s közzétenni, a fennevezott sorjegy búzása moly ik hónapra halaszutott — és a húzás ored-| niéiiyo hol és mikor fog közzététotni?)
Néhány hét óta városunk közönségét Bokody. A dráma, vígjáték, népszínmű és ope-rotto igon jól rondezott, szépszámu\'fXrsulata legválogatottabb olvadásaival mulattatja .... és kitűnő játékaik fényoson igazolják jó hirne-vökotl Üdvözöljük a műveltség o hü ápolóit, és kívánjuk, hogy soká körünkbon maradjon, s mielőbb örvendjon a legnagyobb pártolásnak, s nom oly sorsnak .... mint voll eddig észlelhető a városi közönség részvétlenségéból; do ont is okozta bizonyos Neumann S. daljáték lársu lata; másrészt pedig változatos időjárásunk nomcsak a helybeli-, do a vidéki közönséget is valamint a színház, — ugyszinto a liévvjz — és balatoni fürdő élvozettől visszatartott.
Bizonyos időig tartó derűit időnket inult csütörtökön délután nagy szélvész váltotta fel, s dühöngött olyannyira, hogy a gyümölcsfákban s néhol a votésokben nagy károkat okozott.
Fájdalmas szívvel jelentem ez alkalommal, hogy daczára a mostoha időjárásunknak .... városunk lesújtó körülményei közt számos családnak kisded gyermekei himlő és nagy mértékben uralkodó vörhonjtbetegs^gbon fok-szőnek ; s ozok közöl naponta 8— 10-ot az örök nyugalom helyére bánatos vei elkísérni kény telunitve vagyunk. Mai napi) órakor egyik kollegám két éVcs kedves kis leányát is a temetőbe kitértük 1
ÚJLAKI MATYAS.
Keszthely, Junius 0.1873/).
A kikoletnok gyermokünnope az ucxoo-vozett majális a mull csütörtökön, azaz j$3?3s ó-ón a gyönyörrel telt bószaruját üriti ki az ittogi közös népiskola tanonczaira, miután ezen intézőt akkor tartá meg a majálisát. Örömteljes napot élveitek mindnyájan. Újonnan valauk szemtanúja egy mozzanatnak, mely a legalkalmasabb közvotitójo a tostvérisülés eszméjének megvalósítására. .
Junius ö-nek megelőző éjjele és a reá hasadó hajnala nyugtalanitá a gyermekek kedélyét. Az álom, mely egyébkor olom-nehozséggel sulyosodék a kicsik szemeire, most konokan ke-rülé a gyermekágyat. Kíváncsian és égetőn vár-. ták, hogyan jolonik meg az Aurora. Do botzan-kodva és olégülotlenséggcl vette mind a szülő, mind a gyermek észro, hogy a mult napnak ragyogó fényét és as égi boltozatnak azúrkék szinét íeketo folleg-foszlányok borítják, de vniuthogy a foltlök nem tömogbo voltak, jó -időre vólt a kilátás. A sürgés-forgás a gyermekvilágban, az apák csöndes örömo, as anyák leleményes gondossága a napnak általános érdekét az első tekinlotrc olárulá.
Sietett a gyermoksereg már ö órakor a kitűzött \'úduló térro, a iítanoda olé. A számos zászló i/kis seregnek diszes alakot kölcsönzött. Hat árakor, miután as .Isten áldd meg a ma-gy-.rt* elénekelték, a tisztolt tauárikar vezénylete alatt és a szülők szeretetteljes pillantásai \' \'kísérőiében, indult meg a sereg, s az egyórányi \' távolságra eső városligetébo vándoroltak. A i helyszíne a gyermekek és az egymásutáu kitóduló közönség részére a tisztelt tanári tostület { dicséretes olőzékonysége által kényelmes mu-| latóholylyé változtatott.
Az idő kedvozö fordulatot Vőn, és a gyermekek tánezra perdültök. Hat szem ozigány a
i *)- Uocsánat a késedelmes kOzMiérl. Hzsrk.
láng, s ismét lágyság és gyengédség. E költőt vallja maga a költő is költészete forrásául, ép azért irá költoményo elé jeligeként: .Szabadiig, sierelcm, K kettő kell nekem,
Szerelmemért feláldozom Az életet,
Szabadságért feláldozom Szerelmemet I\'
Hiven festi továbbá a családi érzelmeket, melyek szeretetre méltó vidámsággal nyilatkoznak dalaiban ; szépek tájképei is, molyok a leghűségesebb érzelmekre kellik az emberi szivei.
Költészetének főbb alaptulajdonaj: az őszinteség és egyszerűség. Azon ritka férfiak közé tartozott Petőfi, kik a szavakat a gondolat luegtusu-aitésénok tekintolték, akik a költészetet alanyi érzelmeik tolmácsolásává használták. .Átadván magát valamely gondolat éa érze-ményiiok, nom törekszik egyébre, mint hogy hiven-közölje másokkal ugy, amint lelkében él. Minden diszolgéso az egyszerűség, s az egész virtuositása az őszinteség." Ezen őszinteség csakmnu betegsége volt; ősziuteségéro nézve moudja önmaga: .Szülotóso/nkor a sors az öaziuteaégct bölcsőmbe telte pólyának, a én elviszem magúmmal a koporsóba siomfödónok. A képmutatás könnyű mostorség, minden bitang ért hozzá, do nyiltan, őszintén, a lélek mélyéből szólani csak a nemesebb szivek mernek és tudnak."
Sajátsága továbbá az eredotiség, mely oly jelleg, oly rendkívüli tulajdon, minőt teljes mértékben igon kovés lyricusnál találunk. Mű veit minden egyéb íróéinál iobbau fol lehet is-, merni; csak egy szakaszt halljunk költeményeinek bármelyikéből, foltituik az, s a sziv titkon tat sugallja, hogy ezt Petóti lantja teromté.
Elra ;adó továbbá költészetében a nyelv j bámulatra méltó ügyes kezelése. Vörösmartyu kivűl senkisem kezelte jobban a nyolvot, miut
Elvototto ó Vörösmarty utódainak dagályát, s a legegyszerűbb festői nyclvot használta. Kevés iró van, ki valamely tájt oly romok színben s oly élénken kénes legyen előállítani, min\' ő. |
1844-ben elhagyta az aunyira kod. olt színészetet, melyhez a termeszül által kcv< < to-hotséggel volt felruzháva,Pestro ment, egy csomó költeiuénynyol, s tolvo n legszebb reményükkel. A .Nemzeti Kör" költeményeit meg-vevé, s Vacliot Sándor „Divatlap"-jánál segédszerkesztővé lón, s egymásután majd minden srámbau megjelent dalai által nagy foltünéat okozott, a egy reggel arra ébred, hogy Magyarország legnépszerűbb költője, hogy dptíaitól visszhangzónak paloták és kunyhók. .Elet és költészet nála mindez köllónlrközötl legszorosabban ölelkezett é« ö egyikből a másikba legtöbbet tudott átolvasztani. Ami más lyricusnál végczél: az ötletek szikrája, a kifejozéselc epigraininaticua ellentéte és ragyogása, nála csak eszközül szolgálnak-" Lantja a legszebb harmóniában volt belsejével összo volt egész valójával nőve, ép azért, ogy általa szeretett hölgytől hűtlenül elhagyatva, tőle midőn búcsúzik, e szavakra fakad : .Csak lantomat uo vidd ol, oh ezt nem adom, mert össze van növő lelkemmel; hu ozt elvinnéd, lolkomot is vele tépnéd; énekelni fogok, mint a csalogány a lombok flatt, s az égi háború az ég és föld között;- kibocsátom keblemből a pillangókat s a sasokat és iieiu gondolok vole, lesznok-c nézőim, vagy uom."
\' Petőfi költeményeiben felleljük életo minden egyea momentumát; mert bármely esemény
történt vele, azt azonnal dalba foglalá. Köny- I nyebben eltűrte a sors szeszélyeit, ha szenvedéseinek dalban kifejezést adhatott. j
Így haladott Petőfi költői pályáján, mint a népnek imádottja,s ki viszont határtalan von- \' /.alommal viseltetett a nép iránt, mint domok-ruta, s gyűlölte az aristokraiákat, s azért köl- i töményei közt nem is találunk egyet sem, I melyben valami főrondünok tömjénezve,annak ; kegyét kercstu volna. Költészete tetőpontját I elérte, ünnepelt lön neve az egész hazában . . I
Lyrai költészetének legvonzóbb, legszebb része. „Cyprus lombok Etelka sírjánál." A szerelem áldozatu szenvedésének legmélyebb kinyomata o költemény, melybon kedvesének elhunyta feletti batártalun szenvedését ecseteli. Eszményképét, kiben megtestesítve hitte képzeletének összegét, alig látta néhányszor, s már is gyönge virulásában elhunyt. Minő gyengédség, mennyi szenvedés, mennyi báj vonul keros\'ztül o dalokon! Mily megtagadók annak -egyes részlett, s mily óriásiak szenvedések I Mily gyengédséggel s a rokon szenvedés reményében szólítja meg az elhunyt őrangyalát: ,TaUo l« li -n-eubaltil, Vafjr mtg&ll » bánat, ltog) Ixrvndnl snjedtsd a Ugszebü ráisassálal.* Mily inbglopö a fordulat a .Tormészot még to is meghaltál" czirnü dalban, moly ogy részét képezi a cyprus lomboknak. Az első szakban haragra lobban, átkozza a tormészetet, mely fájdalmát fokozui látszik, gt\'uiyjának az által adván kifoiezést, hogy tél kötopolt ép a temetéskor űdo lég uralgott. Do csakhamar észretér, belátja, hogy csak részvétét akarja ozáltál a természet kimutatni, azért zengi a a végső szakaszban:
.Oh d« bálba • inaleg verőfény A termé.zeluek nem nemi
S6l réssréte; csak. azért nineten tél, Hogy u« fázzék olt kinn ksdvrze.ii." Panaszkodik mély fájdnliuában a nap ellen, miért bocsátja jótékony melegét, miért oly jó kedvű, mintha nom is látná a sirhalmat, hol eszményeinek megtestesült képo örök álmát aluszsza.Még legcsokélyobb jelenet sem kerüli ki figyelmét, s a kellomes^onyomásokat mind kedvese iránti réssvétnok tartja. Mély fájdalmát tanusitja a könypatak, moly oly nagy, hogy Etolka rideg jsirján a havat ololvasztá. Az egész temotő hóval borított rideg laktanyája az elhalt szellemek porladó tetomeinek, sehol som olvad a hó, csak Etelko sírja körül do itt: .Sem a napfénjrtSI, Hanem szemem,
Hiró zzeraemnek szakadó könyétől." Oh kiapadhatlan forrása az örök szorolom-nek, mily varázserővel birsz a szivekre, mily élénkké, mily morémzé toszod to az omberi képzőimet I Toremtő szerolménok, forró szorel-ménok legszobb, logragyogóbb gyöngyét képezik a .Cyprus lombok", mórt megtört szivéu a fájdalom kintoljes érzote, s midőn órákig a sírok körül bolyongott, midőn olhunyt kedvese sírján elinorengvo, szivének fájdalmát csak fo-kozá, olannyira, hogy a költészotot életénak logápolóbb erét is elakará hagvni, do oh életével egybo volt ai forrva, nem hagyhatja el. .Nem kMUsaet, nem bagjrlak el soha, Mert nem hagyhatlak el.
Ásért éneklek, költnk,
Ulg vAgsS esepp vérem kl nein szivárog."
(Végs következik.)
UDVARDY IGNÁCZ.
szesztől kivörösödött arczuUttal oly kedvvel forgató és vonta a nyirotyüt, éa a szakadatlan ismétlődő „hogyan volf-nak oly készségül feleltek meg, hogy bátran loheto azon következtetést vonni, hogy a t. rendozók tigyelme ozokro is kitorjedo.Egyniásután a gyermekük kedvoért kijött szülők és más gyormokbarátok a tánczhan részt vovén, és így a saját kodvök teltében a \' gyermekek kedvét is nagyban növeltek.
A vidor ifjú sereg fáklyákkal és zeneszóval a t. tanitói kar vozényloto és vigyázatossága alatt jöttek vissza, ós a gyermek-ünnepe minden baj nélkül zajlott lo.
A közös iskolának amint észlolém közös Az örömo, a közös öröm "virágából nyilik a megbarátkozás, és ei érleli idővel a testvériség és az egyenlőség azon drága gyürriö lesét, mely az ország,.jövőjének is a legjobb alapot nyújtja.
Örömmel és olégültséggel üdvözöljük tehát mindazon rendozmény;, melynek iránya a testvériség és az egyenlőség. A koszorúzott költő azon ihletes szavával fejezem be soraim, hogy mindennemű reaotió daczára .jönni kőll éa jönni fog" amonny azon országa, ahol a pró-fcianak jóslata: .A farkas a báránynyal együtt fog legelni* bekövetkezik és őzen ige testté válik. LOVINGKK JÓZSEF.
111 r o k.
— Zalamegye kir. tanfelügyelőjétől. fi. sz. Tok. szorkesztó ur I Bocscs lapja f. évi 49-ik számában az épülő félbon levő dobronaki iskola állapotáról hozott közleményéro legyen szabad felvilágosításul a következőkről értesítenem : Mint o megye újonnan kinovozett 1-ső tanfelügyelője, csak két héttel ez előtt v«hottem át az irattárt s a megye népiskolai ügyeiuok vezotését; ily rövid idő alatt természetesen a megye mintegy 400 iskolájának mindegyikét személyosou meg nom látogathatta!:;, nemcsak azért, mert az ily mérvű személyes látogatásokhoz a 3tiö napból álló egész év is kevés, hanem azért is, mert e rövid időmet a nagy mennyiségű irodai sürgősebb hátralékok lehető elintézése vetto igénybe, s kétheti irodai működésein ügyszáma már is meghaladja a 70-ot. A dobronaki iskola tovább építése ügyében o rövid idő alatt is csak azért neui intézkedhettem, inert inig ez isk. építéséről es előtt 3 évvel a „Zalai Tauköz-löny\'-bou a ma, 3 év múlva becses lapjában már két levél jeleni megf addig a tanfelügyelői irattárban orról 3 évi működés irományai közt sem találtain ugy rövid, ogyszerű joluntést, sót egy árva belül sem. Egyébiránt a\\becses lapjában hozott közlemény folytán az ügyben már intézkedtem, s romélem, rövid idő múlva szerencsés lehetők tok. szorkesztó urat kedvo-zóbb eredményről ortesiteui. Ezeu soraim szíves kö/lését kérve, hazatiui űdvözlottel vagyok Nagy Kanizsán, 1873. juu. 20. Nuosocz József, Zalauiegye kir. 1-só tanfelügyelője.
— Oyásxhir. ilackboili lovag l)r. Hoinczman Frusatielli m. k. honvéd dnndar-orvos és noju Felső Droskóczi bzlávik Anna, nemkülönbou gyermekei Uolofernes, Attila, Lilith, Margith és Eszter elszomorodott szivvel jelentik a gyászhírt — hogy szeretett leányuk - illetőleg nővérük, Klara- Vanda hosszas be tugség után 12 év--s korában f. évi junius hó 18-án délután jobblélro szeuderült. — llült tetemei o hó 20-áu 0 órakor délutáu a helvét szertartás s/.eriut örök nyugalomra fognak elhelyeztetni, moly végső lisztességtételre szeretett honvédtársaimat, kedves barátaimat, s minden tisztelt ismorőseimot meghívom. Kimondhatatlan fájdalommal, alig tűrhető kiuual szemlélve nézek reád olőttom nyugvó szegény gyerinokom, halványan, eszméletlen, megiue-rodten nyttgsz.d még pár porczig szüleid, testvéreid lakásán, s aztán ö.-ökrobúcsut veszesz tőlünk. Oh gyilkos halál, mért törted lo a virágot,\' moly édes örömem valal Küzdöttem volud a drága élotért, de erőtlen valók, tied a győző-lem a nekem nem maradt más, mint a könyek, molyet a fájdalom facsar szívómból — és az emlékezet! Adjuk vissza u földnek, aini a földé, jortek tehát honvéd barátim, családom mellett ti vagytok az olsók, kik fájdalmamat enyhítitek, temessük ol az elhervadt virágot, do mógis vigasztaljuk a*elköltözött kis Vandát, takarjuk bo világokkal, a természet o szép adományával. Ks te irgalmas Isten ! könyörülj rajtunk, fogadd cl tiszta, nomos, jó lóikét angyalaid közé, s enyhítsd égi vigaszszal a vigasz-lalhatlau szülőket éa testvérokot! — Lengjen béke a korán tőlünk elköltözöttnok sir-halmán!
— UJ polgári tanoda. Zala-Kgtffsiíjg-rő| irják hozzánk, hogy ott egy hat osztályú polgári oskola létesül a torvezott gymnasium iielyett. Az épitéshoz gyorsan hozzáfogtak, 60 ezer tégla már késsen áll, azonban a városi elöljáróság ellon van a panasz, hogy a tolok kimérésébon lassan és hanyagul jár ol. Nom tudjuk a késcdcliuozéa indokát, do folhivjuk a tanfelügyelőségot, hogy brélycson sürgesse, ha aa idei uj tauóvbon két osstályt megnyitni akarnak.
— Oerö Jakab színtársulata Szombathelyről Zala-Égerszögre költözött.
— „A nők munkaköre* czimü nagy műgonddal szerkesztett tömött tartalmú lapra midőn folhivjuk t. közönségünk lígyolméí. nem mulasztjuk ol mogomliteni azon ránk, magyarokra nézvo őszinto őrömet keltő körülményt, hogy o lapról a külföld, jólesőn a — nagy német irodalom logkiválóbb lapjai nagy elismeréssel nyilatkoztak, feladatának híven megfő-lel, a a nemes czélt elérni ritka buzgalommal igyekszik. Szorkwztik Wohl Janka és Wohl Stophanie, ismert lánglolkü költőnők. Már ez nagy tigyolmot érdomel a magyar hölgyközönségnél, hogy ily széptohotségok az irodalomnál^ szentelik ntiuden erojökot, karöltve oly nagybecsű eszme gyakorlati megoldásával foglalkozva, minőt a szélosb értelmű női munkakör társadalmilag igényel. A képekkel, rajzokkal ilénkitolt lap áru félévre 4 frt.
— Jegyitől szigorlat. Lapunk egyik közelebbi számában közöltük azon jegyzők neveit, kik a törvény érlolinében szervezeti szigorlat második megtartásán jolen voltak; több oldalról fel hivattunk, hogy az először tartott szigorlaton jolcu voltakat is n.ivlog közöljük. Jó sikerről lutették a vizsgát: 1. Tandor Fo-
z nagy-kanizsai, — 2. llofor Forencz kis-kanizsai, — 3. Khronreich István pacsai, — 4.\' Fnics József búcsú -szcnt-lászlói — 5. Szomi Kálmán dióskáli, — ti. Vohofsieh Adolf palini, — 7. Zsigmond Imro puszla-mngyaródi, — 8. Fehér Ottó egerszogi- és 9. Urasaiiovica Antal cserencsóczi jegyzők; összesen eddig 18-an felöltek meg az 1871-dik évi XVIII. t. cz. 76-ik § sábau foglalt kívánalomnak.
\'— Kitévedt /Iu. Egy ctinos kinézésű, mintegy 10 éves liu győrinek van a bajcsai község bírójánál mint eltévedt, az érdekelt rokonok és szülők ligyolmeztetnek, hogy érette jclentkezxenok, vezeték novét nem tudja, egyedül keresztnovét omliti, hogy Oyttra, tisztán beszél magyarul és keveset horvátul.
— Csáktornyáról irják nekünk: Folyó hó 15-ikén 48-ik számú becses lapjában hozott, a helyboli. ifjúság tavaszi mulatságánál illető czikkro v.mutkozólag bátorkodunk még á következőt felhozni: A helybeli ifjúság inu-latságauuk tisztelt közlője az ezen alkalommal közreműködött, éi a népnovolés szent ügyének meleg pártolásuk és továbbfejlesztésük által már annyiszor kitűnt férfiúkat czikkében ki-emelni izives volt, s mégis egy, ugyan o téren annyi érdemet z< Tzott s lángbtizgalommal működő férfiú egészen kikerülte ügyeimét, ami hihetőleg azért történt, mert a Vigkodvü kis sereg állal auuyira körül volt véve, hogy távolabbról észre sem lehetett vouui. — E férfiú, kinek érdomoinél csak szerénysége nagyobb; kit a rózsáskodvü ártatlan kis sereg méliáit jóllovó atyja gyanánt szeret; s ki a kedélyes mulatság alkalmával a gyermekek szükségére fordította lóligyelmét, óumaga osztván ki közöttük a jókedvet fokozó kalácsot egyéb süteményt és italokat: o férfiú l\'ecsornik János ur, városunk köziiszteiolocn álló polgára, ki mint a nap hőso, méltán felhozható, s ki iránt csufc rideg halátlanságot tanúsítanánk, ha ezt tenni kötolességUnknok nom ismornők. E pár sornak becses lapjában leoudó felvételére kérjük fel még égés* tisztelettől tekintetes szerkesztő urat, hogy így alkalmunk legyen ily férfiúk irányában, mint l\'ecsornik János ur, iiccsak őszinto hálánkat leróni, do novét a nagyvilág előtt is nemes büszkeséggel hirdetni, és kérni a magyarok nagy Isteuét, hogy számos ily tevékouy férfiút támasszon még hazánk noveléso szent ügyének, mert csak ily férfiak kitartó szorgalma mellett érhetjük el a nép valódi boldogságát, ós csak ha ezt elérhetjük, lesz Árpád hona gazdag és hatalmas. Több tanügybarát.
— Zala-EgerHxeg vidéki utazók panaszkodnak, hogy a megyo székhelyén levő dohány főraktárban feltűnő csekély készlet van szivar és dohányból, az utolsó falusi trafik boltban is több található. Általában nagy a panasz a magyar kormány dohánymonopoli* urna ellon, roszak a szivarok, s még ez is kevés; minden szopv.edélycs dohányzó — mint halljuk — Bécsből kénytolen rendelni, ^o es aslán szomorú állopol I
— Általános panasz, hogy a gabnnvo-tésók o vidéken csak szalmára nézve szépek, a szemek silányak és összopöntvörödöuck. Egyébiránt a hivatalos tudósítás Zaíamogyélól igy hangzik: buza közép, a rozs iukább rosz, mindkottónok a rozsda rs májusi fagy ártott. Árpa, zab jó, tougori közép, rótok jók, szóló közép állást mutat. . ,
— Dohánygyár. A pénsügyminisic-rium adatokat kér magának, mennyi munkás-nőt alkalmazhatna ogy Nagy-Kanizsán állnudó dohánygyár számára, moly gyárépülethoz a város ingyon telket és 200 ezer téglát ajánlott fel. Annyit határozottan mondhatunk, hogy Dunántúl alig van egy másik város, hol annyi alkalmas munkásuő található a dohánygyér számára, miül Nagy-Kanizsán éa vidékén. A pénfügyministorium ebbeli indézkedését örömmel üdvözöljük.
— Boros Jancsi, ismert jóles zenész, kihos llajgató Sándor oly szép költeményt irt, visszajött ismét Kovács Gábor kod volt zenetár-sulatános : csak gratulálunk az igyekvő társulatnak, hogy ily tohotségos taggaí szaporodott.
-r- JfemlkiviUl axhporaság. A nagykanizsai kir. törvényszék börtónholyiségéuuk kortjébon van egy szál máktözá, (papavnr Mohn) melyen eddig lü7 mákgumó olvasható meg; tegyük fol, hogy ogy természetbúvár szo-rint átlag ogy középnagyságú mákguuióbaii700 mákszem van, lonno e ritka példányban 7:*> ezer. Nem volna mogvotendó intézkedés, ha gondo-n hiiiybo helyezve u bécsi kiállítás növény-ziutyába küldetnék! Fölhívjuk a törvényszéki elnök s illotóleg kir. ügyész ur tigyoliuét .ez indítványunk lőhető szívós1 keresztülvitelén).
— Több oldalról, do különösen Schuial Sándor oroszjoni tauitó es a kis-komá-rom-vidéki fiók-tanitóogylot jegyzőjo részéről megkoreslottüuk ununk kijeloutéséro, hogy a lapunkban kánt irlauitó s néptanító elnevezése miatt lefolyt eszmecsere tárgyában nem osztják az egyleti elnök Szabó Lajos ur nézotét, s az egylot nom azzal bizta meg, hanem hogy azt jelentse ki, miszerint a „mester" szó oly odavetőleg ne használtassék, do főleg az igyekvő néptanítók általában no sértogottessonok a lakóiak elhanyagolásával, mindenki megtesz,
ainonnyit tohot, s a körülményük amennyire engedik. .Midőn ennyit a megkeresésre kijeluutünk, bevárjuk a tisztelt egylot kózgyülésénok jegyzőkönyvi határozatát.Felhasználjuk egyébiránt az alkalmat annak őszinte kijelentésére, hogy a kis-komárom-vidéki líók-tanitóegylot dicséretes szorgalom-, toljos ügy buzgóság- és ernyedetlen kitartással, halad a kitűzött nemes czél felé, s Zalamegye büszkén, örömmol tekint uz egyleti tevékenység kiváló eredményére; az elismerés baltérát ily apró eszmecsere nom képes legke-Vésbbé sein lohasztani. Elóro! csak előre!
— Ilepcrtulr. Bokody Antal dráma-, vígjáték-, népszínmű- és oporetto társulata által Keszthelyen elúudubdó darabok műsora : Jun. 22 én vasárnap .Szamártej" oporetto, és „Kuk-li predicáiiók", jun. 23-án hétfőn „Chorista* oporetto és „Mü\'er Miller", vígjáték, junius 20-án csütörtökön .Szerelmes borbély", opo-rette, és „Fips a híres nőszabó", énekes bohózat, jun. 28 án szombtton .Dajka", oporetto és nUriugoiroJ, énekes bohózat. Junius 29-én vasárnap utolsó előadásul: „Schnoider Fáni", víg operetté.
— A n.-kanizsai közös iskolai növon-dékek zöldbuni inulutsága kiválólag jól sikerülvén, ez érdembent egyik széptolltt muiiká-társunktól vett közleményt terjedelmes vollátfál fogva a jövő számra valánk kénytelenek ha-
— Értesítés. Az érettségi vizsgálatok ideje a nagy kanizsai l\'ógyiuiiusitiinban az idén következőleg tüzetett ki: az írásbeli vizsgálatok jun. 25—30, napjain tariatuak, a szóbeliek pedig julius llián voondik kezdőtöket. Mit ezennel az érdeklőitek tudomására juttat N.- Kanizsán, jun. 21. 1873. Az igazgatóság.
— Jtokody Antal színtársulatának fele Marczalibau folyó hó 21-én a „Nők az alkotmányban" czimü darabbal kozdotlo meg előadásait, s Keszthelyen — honnét a vígjátékot előadó rész elköltözött — csak az oporetto rész maradt mog.
— Itövid hírek. A királyi kert alatt a Széchenyi szállodától kozdve a budai Dunaparton letoló terjedő házsor megvétetett, a a telkek az udvari kerthez csatoltalnak. — Szilágyi Istvánnak, ki minden vagyonát a pesti reáliskolának hagyományozta, 100,000 frtos omlókét állit a vánjs.— Az ó-budai gyárakból rosz üzlet folytán több mint 10U0 ember bocsáttatott ol. — József fhg gyönyörű gímszarvast ajáu-dékozott as állatkertnek. — Az újvidéki zász* lószontolésen Haynald érsek tartott avató bo-szódét. — Gr. Károlyi Ede Nngy-Idán orsz. képviselővé választatott. — Vajda-Hunyadvára ^ Erdély) arany tornyának párkányzatára 8 lábnál magasabb vértezett m. lovags*obrct állítanak. — Dáni főispán boiktatása H.-.M.-Vásárhelyt f. hó 15-én ment végbó. — Ettgonia császárné Angliából Schweizba fog utazni, hol két havat tölteud. — / pesti zálogházban máj. 15-tól jun, 15-ig nomos érezokro 1.200,000 frt; ékszerekre 1.400,000 frtot kölcsönöztek. -Vasbányát fedeztek fol Lippához közöl, l\'otits román község mellett.
Nyilvános kltsztinet.
Klára-Vanda szeretett leányomnak elte-motéso alkalmával oly nagy rószvétottxpasz-taltain, miszerint szomorúan bár, do kedves . kötelességemnek ismerom a magam, nőm és családom nevében hálás köszönetet nyilvánosan .jolontoni a m. kir. honvéd- s cs. kir, közös hadseregből! .tisztikarnak, minden folc-kezotfl lelkésznek, a városi ós ogyób tisztviselői karnak, ijzon szülőknek, kik loányaik fohérboni megjeleuésévol tanusitötták részvétüket, a fák-* ly a vivő ifjúságnak, kiváltképon u nagy-kanizsai dalárdának, ugy az osőzés daczára oly nagyszámban\' megjélont résztvevő közönségnek. Fogadják mindannyian s egyenkint ismétolt hálámat!
Nagy-Kauizsán, jun. 21. 1873.
Dr. HEINCZMANN,
m. kir. dandárorvos.
Színészet
Kcaatbe!/, jou\'.us hé 1873.
Uokody Antal drsina-, vígjáték-, liépialnma és operetto társulnia által folyó hó H-A-i kit in a* síinmQ adatolt. Ka volt a társulat oliB falléplo váró-\' suukbaH a mondhatjuk, bog/ a kOaOnség réssérSI l|;an hidegen fogadtatott.
Juniua ll-én .II-ik Rákócay t\'srcnes fogaága" * pedig oly Ügyességgel, hogy a jelen volt keréisaámu kdaOnség a jcleaon sa«rvea«tt tirsnlat tapinUtossága felett megelégedését oyilvánitá.
Junius la-én .Halomé* — Kbergéuyi Jnlla éa C\'horlnefky gról t0rt/neléb8l DariUtt f> falrouásos \' dráma adatott. Hzabdné (Lívia) saorepét igen ave adá, s meggyőzé a közönséget jelra tahei-.. öl. l\'áliné (Saloino) aa ast hősnőién.I. mondható. Jól jálKitak még Zádor, Szabd (üaston) Bodrogi, Homogyi (I.urain;, ltónaszéki (üirnun), Kapóctüíé éa Ardainé. Krtzíliiíi\'g kevéa számmal.
Juniua 14-én « Kgv níagyar plébános és j musc aveaelG* erodeti magyar énekes életkép adatott ndrogi (plébános), meglepő llgyosséggel adá szara-•pét. liokody\' (lexig koresmároa), mint mindig, ugy o»l ia kUzU\'lszéit nyelt. Ueiujvu Mari (Saalilebc.,, lezig neje) eslnoa menyecske volt, s kedvaa modora által elismerést vivott ki magának. Hiinlapnnk mo.i <$t 2-.diah.-u iio.it volt, hogy mi okból, ast nam injuk, a igy a jelen volt - bár kevés ssá.ou -rtz.Wég a Siereplő ssem.\'-lya«tet — hacsak mástól em kér.lr/.\' nem ismcrhelé fel. ,
Juniua lö-én „Kgy szegény leány és a bnlesal-kodő azobafestŐ" iletkép kerUlt aaiure.,Kantay Taréa (Toncai pékinaa) Ugy«a áa otthonlasságáról volt ssa-lénk meggyőződhetni; ő ugyauii a pajzáukodó asörtpót ritka s mondhatni mcgUpő utánaáasal állná eléuk. 8a»bóu4 (0<r. alltőmestoruú) és H^oiogyi (Ilii.in) étoilitten feleltek meg hivatásuknak. Jó. játszik még y.A.lor, Timámó, Ardainé, Hodrogi, Vajdafi és Hónaszéki. Köz^uség kevéa azá.nmal.
Juniua 17-éii ,1\'ajkos diákok" vlg operetto és Mért nem Házasodik a sógor\' vigjáték, karoltok ilure. Ilo Irogi (Ucler Jeremiás) a fOsréuység valódi lintaképe volt. Az rmlilalt kél darabban alőforduló ...es szenjélyaat elismerési aratott. A. egy.s (solol énekek, valamint a kardalok is Ogyasau adatuk v.Ő, Markthreltei ur, a színtársulat karmesterének is oroszlánrész jutott
I.elietulleii azon Somogyi és Zádor urakról — kik llgyasségllket iiem esak aa előadás, hansm a ron-dezősrgi terén is kimutatták, mi pedig néaelUnk sae-rint. nem kis feladat megfeUdkezm. Niuca ugyau a< Őket illető elismerés gasdagon D.egju!ala>sSva, da biziaaia őket azon remény, hogy a mtivéaztl, mslyat ők bírnak előlib-utóbh megtermi gyllinftlesét
Juniua l»-án . A csikós* Hzigllgell Ede ismert i.épszinmftve adatott A kezdet 8 órára volt kurva. Kit lallujik a aziuházban * Alig hogy „asnki", szóval nam válaisolhatunk. Kéiflbb jntlek ugyau nahányan, da nem hiaszQk. hogy a bevétel a színháznál történt rau-drs kiadást fedezte Volna. X.
Papírszeletek.
— Jókai i o h e 11. Kgy Inlarpsllatióra sajátságosabb, de egyszersmind anjlóbb választ már rég nein adlak, mint Jók«! a napokban. Az egészet kö-aOljUk :
V k I. A 8 /. a .Magyar l\'oliiika" V-\'-ik számában interpelláló lóffl székelynek.
Uraságod Uakesi Ferencről kicsinylőleg emlékszik. s magát lófR székelynek Írja alá. Engedelmet kérek: én minden székelynél, igy llakcai Kerenc-nél is az emberfejet szoktam megbecsülni a azt aagyra is breslllrtm j a lófejjel tessék as asseutáló bizottság-boa fordulni -, ahoz nem értek. Jókai Mór.
— A csók eredete. Cato, aa öreg ethicus, -következőt véli a csókról: A csók aradalilag a rokonok közolt keletkezett divat, mert ll férfiak tulaj-donkép e.zközUI használták a csókot annak kitudá-sára, hogy nrui ivott-a akar i.ajuk, akár leányuk vagy egyéb rokonuk bort.
— Kgy költő fia környezetének csodálkozására czipé.z lett. A kérdczOikö.désekre, hogy mikép baiározbaila el magát, mint hirnavaa költőnek fia ea iparág rizésére, — ast felelte, miszsrint csupa kegyeletből, nehogy atyja mezítláb legyen kénytelen jirui,
Szerkesztői llzenet.
76ö. K I,. Budapest. Becses soraidat vettem. Helyes, nem leaz baj.
1ÚI. II. Ne.lelieara nem kllldhétjok aa illetőnek mig ast. A tudósítást mludeukor aalvesen veszszUk, csak tényeket a röviden.
7ÜS .Kracbra krach\'. Ksm közöljük, olyau es nTint a járvány, mennél többazOr emlegetjük, annál erősebben mérgesít.
7iiil. .Jer ki velem a mezőre liujujnl" szerző-jétől a vetések állapotának leírását szivesabbeu vettük volna, kivált olyan saép vidékről.
770. N ... Vendégeld ugyancsak hoa.au Ideig igénybe vesznek 1 am eztremely sorry for IU Kgy-szer csak magad jösa. Nothing is more probable.
771. .Ilandabauda* bla az ez, a magyar élca-lapok szerkesztőségei Budapesten laknak t tessék oda fordului.
772. .Képeddel\' .... helyes! Szerelném, ha valamennyi kép ily toriurán meuiia koraaattü.
77a. Gr. 1*. Intézkedni>ik készséggel.
774 B. l\'est. Megkaptuk.
775. Hét napot mntat ogy bét, — -Vau nekem szeretőm bét; Ölelem miudeffylkét sat.
No cz a poota későn >aUletett| beillett volna középkori basáuak.
770. A posta megint hozott agy uidonatlll var-sezalet; ez a p<<eta meg korán ssnleteit:
Dicsfény ömlengve csolkol híved, Tllalángal legyen tehést safiva.1 l.étboldog.ág aa te míved. Most jut eszembe, — szíved Mauyorsságl míliely.
777. N A. Mindenről Írtál, csak egyről u«m ; tehát nemcsak mi vagyunk saófukarók.
77S. ,0b ne hidd..." Keisthely. baráll A flodik számot most elkltldftttllk. A füzet kiadására nem lehel még csak gondolni sem ; a krach, a kraeh I , miül a lidérc* nehezült es miuden váltalatra.
Placziárak
Nagy-Ranissán, 1873.éri Janim hdlSán Oab»-neműek! alsd sustr. mérS iierinl Busa 87—90 font 7.80 kr. 86 - 86 font 7.60 kr 83-87 font 7.20 kr. Kou 74—78 foot 6.- kr. Árpa sorfő.ésre 08—70 font 4.80 kr. Árpa ctetéaro 3 80 kr. Zab2.—kr Kep cio —.— kr. Miitnemüek : bécsi uiáasa aierint. I.isst legfinomabb 18.— kr. Zsemlelisst 13.— kr. Fehér kenyérli.st 11.— kr. Fekete kenyérlisit 8.60 kr. Bu-aadara 16 - kr. Ilin 80.— kr. Hüvelyesek : alsd u»tr. mérő sseriut: Borsó 8.— kr. Hab 6.— kr. Len-ca. 8.— kr: Kolea .— kr. Hajdina (pohánka) 4.— kr. Kukorica* 4.— kr. Burgonya .— kr.llun bécri font aaerint. — Marhahús 88 kr. — Dlssnóbui 3\'J kr.
- kr. Borjúhús 28 kr. Zslrfélék; bécsi font , ,„„„, ...saníislr 60 kr. Marhaaslr 60 kr. Saalonna I I 46 kr. R.appan 24 kr. Umpaolaj 86 kr.Ötearln-gyertya 65 kr. Faggyá-gyertya 32 kr. Bor; alsó au.tr.
O-bor "
gyortyi ; akó, Iu pi Kiír: alsó-
kr. Ujbor 10.-
........irtraká, 42 pint aaerint. I-egmaga-
; aakl. 7.- kr. l.o(falacaoiiy»hb 6 — kr. Tlltifa: hí-1 Rl, 38 hltf.: hoaaau a«0rÍH>. Bükkfa 14.- kr. Tölgyfa 10— kr. Kfisséu egy bécsi <.ná*m» aaerint 70 kr. Faaaén egy mérő 70 kr. Bécsi már..a aaoriut. aréna 1.40 kr. Saalma 1.— Napssám : egy férll élei-meiéasel .— kr élelmesé. nélküli — kr.Kgy nő ilel-ineaéaael—.60 kr. élelrooiús nélkül —.70 kr. Kgy gyor-mek úlelraeiéaiel -.40 kr. élulmoséa nélkül -.60 kr.
> Érték-éí váltófolyam junius 20.
6*/, motaliques 08.— ; 5°/e nemz. kölcsön 73.—i 1860-ki álladalmi k.ilosön 102.1)0; bank-részvények 992; hitolintézoti részvényok 2(54.50 London 111.99; magyar föMtoliormonlési kötvény 75.— ; tojiesvári földtehorinontésí kötvény 7f>.—; erdélyi földtohermontósi kötvény 73.50; horvát-slavon földtehormontési kötvéuy —; ozüst 1Í2,25; c«. kir. arany .5.558; Napoleond\'or 8.94.
Heti naptár.
\' íhhiw 22-tél 28 lg 1873.
Hó- és heti- Katholikus nap- Protestáns
nap \' tár naptár
25) A». elv aett juhról.
l.ukác XV.
M Vssárnsp E 3 l\'tuli i. E 3 Paulina ft.
.23 Hétfő Bidonia
21 Kedd K. aa. J. Irán
26 Baerda I\'rosper Kulog v>
80 CsütOrtOk .Ián. Pál .lánoa Pál
.27 \'.\'8 l\'éntck Láaaló ki Ustló •H
Ssombat Iieop Ar./l.in fit
I
| Felelős szerkesztő: Bátorfl Lajos.
£2
£3
Faraktár incpyilás Lcgráilon.
Alulírott tisztelettel jeleiftúm, miszerint Stájerország- es Karinthíá- \' ból szállított faanyagokból
Lcgrádon a Mura és Dráva partján
raktárt uyitottam s mindennemű épílletfa, deszka, Iccz snt. azonnal jutányosán 6s a legpontosabban kiszolgáltatnak, v Megjegyzendő, hogy t. vevőim részére a raktár mellett fekvő dtíli.
^vasúton a megrendelt anyagok gyorsan s könnyen szállíthatók.
Valamint uagy-kanizsaí faüzleteinben szilárd 6» pontos szolgálattal vagyok t. megbízóim iránt, ugy ezutáura is bizodalomrn midőn fül-kérném, ajánlum a nagy-kanizsai fő- ds légfádi fiók-faraktárainat.
BACHllACH GYULA,
fakerenkedö N.-Kan Ixnfin.
Weissberger Zsigmond
Naoy-íffiiz8án, a főtéren
ajánlja gazdagon ollátott mindtnntmü
alremlóKeH
homokkő-, raárvány-

gránitkőből ktárát.
Szintúgy igon jé fajtájú malom-kövek nála kaphatók. Elvállal képrátnáeásokat stb.
MT* Vidéki megrendeléseknél órczkoporsók s ugy lialottias készleteknél, történjék az bár éjjel, a legközelebbi vaspálya állomáshoz azonnal szállíttatnak.
(790—15)
nagy választékú
ERCZKOPORSÓ
raktárát beágy.iaáa.al együtt.
Ily érczkoporsók olcsóbbak a fakoporsilnál, pedig turtósabbak és díszesebbek s igen ajálhnlék mindazoknak, kik övéik végtisz: tesség tételénél szomorú kötelességet teljesítenek.
anyos, szép, és jó!!!
már régóta az én „J elszavam",
melyet daczára annak, hogy valamennyi papírgyár és a munka-urö 25% áremelést nyort, ezentúl is kövotek, és azért bátor vagyok áruimat a régi nieseszorű jutányos árak
mellett ajánlani: (860 —IS.)
100 db Wtíoyató-jeyy, 5 perez alatt olkészitvj......— frt 50 kr.
100 „ levélpapír névvel vagy kozdóbotUkkel . . . >-s. . j- „ 50 kr.
100 „ „ . fokoto nyomás........— . 70 kr.
100 ,, „ . borítékkal széppap irtokban . ... 1 K — kr.
100 „ üzleti levél névvel, fokoto nyomás.......... 1 . 30 kr.
ogy ogész rizsmn levélpapír vásárlásával a név ingyen nyomatik reá. _^jÖí!ÍlWnok, eljegyzési és esketési jegyok, tánezrondek és áruszámlák logujabb Hliierikni H)ornMijtóinoii legjutányosahban készittotnok.
Irodai és ozimtáblák 10 poroz alatt elkészillnok, darabja 50, 80 kr. 1 frt,-a legnagyobbak és logszebbek 3 frt,
urak és hölgyekre nézvo, különösen utazások alkalmával igon czélszerüok. l\'apir-gallér és kézfodornak tuczatja 30, 35 kr;
uti-, vnrrú- óh iró*«ükni:itlctok, útitáskák, könyvtárczák zárral és zár nélkill darabja 80 krtél egész 10—15 ftig; továbbá: urak, hölgyek és gyermokok részére való ajándékoknak igen alkalmas kiijönféle jutányos és szép áruezikkok.
KülOuOseii ajánlom a diratoa kettős névvonásokat éa csiinekct, melyek nyoiuégyá-rainban leveleken éa borítékokon arany- és egyéb ssinekbton legtinomabban éa legpoinpásabban késsülnek, nem különben a még mindig igen ritka franeaia rocooo levateket, néva/. rint: Xeptun, Hilhouette, Kgyptien, Musique, I)iabolique, Joujou, Atout, Bébé, Cainée sat. igen jutányos áron
KANITZ C.,
papir e\'s(iiszm//ári(-Avrsifc«</éi«nnroHyn utrxn IZ.tz.a.(ezelőtt Deák Kercncz utcza.) Mt. írásbeli megbízások teljes megelégedésre és utánvét mellett azonnal teljesíttetnek. \'W
Keller Isrnácz
3\\Tagy-Kanizsán. it>
Kinpliehlt sein reieh assortirtes Láger ftllor Oattungen Herren-, Dámon- und Kin-der-.Stifletton von bester Qualitiit und zu möglichst biliigen I\'reisen.
Korner innchc icli dns k. k. MilitHr und verehrtingswürdiges I\'ublikum nufinerksam, ! tlass ich allo llestellungen voin beaten In- und j Ausliinder\'Leder verlertigo uud prompt und billigst borcchno.
/\\uch wird vou inir gokaufl\') Wnaru zu ropariornn angenommen.
nvomtulajdadonos gyorssajtó nyomása, Nagy-Kanizs4u.
NAGY-KANIZSA. lHTS. Jnnlua 2C-a|i.

Tizenkettedik éyfolytm.
K"
Zala-Somogyi Ko/löny
Hagy-Kanizsa város helyhatóságinak, nemkülönben a „zalamegyei gazdasagi egyesület", a zalamegyei általános tain to-egyiet, a szent-balázs-, kls-komáromi és slimegh-vldékl fióktanitó egyletek, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s ipariamé ugy a .Zala-Somogy- gőzhajózási részvénytársulat
hivatalos értesítője.
Hetenkínt kétszer.\' vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap.
negyed •,vr,! -Kgu tzám 10 kr.
Hlrdetétek |utány«san
SYI1/TTKRBKX soronxint 10 krért vé.
A lap txcllemi rettét illetó iöslemetiyuk a sicrxoutdbi\'x, -
ínyagi rétiét Illeti közlemények pedig a kladóboi bérmentve in-télendók:
NAGYKANIZSA WlAttlotkái.
A
ELŐFIZETÉSI FELHIViS
„zala-somogyi közlöny"
1873-ik évi Il-ik félévi Jolyámára.
Midőn az első félévi folyam végéhez közeledőnk, bizalommal kérjük t. közönségünket, a második\' félévre szóló megrendeléseik mielőbbi szives eszközlésére, hogy a lap rendes küldésében fennakadás no történjék.
Hangzatos szavakkal nem élünk.-jóakaró működésünk nyílt s a higgadtan gondolkozók megértenek bennünket; lapunk lehetőleg helyi közlöny kívánván lenni, minden igyekezetünket , oda fafflv^jik, hogy e lap a vidék hú tükre legyen.
Elólizetési ára c hetenkínt kétszer megjelenő lapnak: félévre 4 ft, évnegyedre 2 II.
Kilátás egy üdvös Intézkedésre.
A m. kir. pénzügyi ministerium egy a Zalamegye alispáni hivutulálioz 27,871. számit leirata szerint kilátásba helyhcztű, hogy Nagy-Kanizsa város érdemes tanácsa által teljesített felterjesztés alapján Nagy-Kanizsa város területén szivar és dohánygyár felállítás, sót ha a beküldendő adatok elfogadhatók lesznek, annak felállítására a kellő intézkedéscksmcgfoguak tétotni.
Hogy a szivargyárnak felállítása mily üdvös a városra nézve, azt vitatni csak a rosz akarat képes, de ki a város anyagi fejlődését szivén hordozza, ki a város erkölcsi jólétét óhajtja,az csak üdvösen, az csak kedvesen fogadja,s bárminemű áldozatot hozni,a város utalva vau.
Hogy a város anyagi fejlődésére ininó hatással lesz a felállítandó gyár, biztosítja azon iferülmény, mert abban 800-tól 1000
számig naponta a munkáskéz foglalkozást nyer, vegyük azt, hogj^átlag a napszám Vsak 800 napszámnál nttsC&ta 50 kr. tesz | 400 frtot, leszámítva a naptárban vörös hetükkel jelzett Ünnep és vasárnapokra eső 66 napot, marad a munkára 2!)!) nap, melynek napi bérösszege 1121,600 forintot tesz ki, mely összeg, igaz ugyan, hogy első sor.-i ban a munkás kezébe folyik, de onnét több más egy cif részel télik különféle uton és mór don, így a város polgárát gyarapodva, ezek a város anyagi helyzetét gyarapítani képesek lesznek.
Erkölcii tekintetből véve a gyár felállítását, szinte elismerőleg kell nyilatkozni, mert cz általa hivalkodó munkára termelt, kéznek az örökös és folytonos munkára a hely megadatik, nem kell aniiak tétlenül heverni, mert tudjuk a régi közmondásból : „a restség minden gonoszságnak kútfeje: ennek is eleje vétetvén sok oly kéz, mely , most az cróscbli munkára se nem képes, se pedig a változott viszonynál fogva történt milnkára utalasuiiál fogva nem is való, most a helyütt könnyű-és képzettségéhez arányosított tisztességes munkát nyerve,mind magát, mind pedig családját boldogitni képes, ez által erkölcsi gyarapodást nyerve a város jólétét biztositni hivatásához képest szerencsés lesz.
Kétségtelen az, mikép a gyár felállítása-még a földbirtokosoknál is áldást hozó lesz, mert a gyár felállításával alkalom nyujtátik a földbirtokosnak, hogy dohányt termeljen, h azt a gyár részére értékesítse, igen sok föld van Kanizsa környékén, mely a dohánytermelésre lcgalkulmasabban használható, melynek jövedelmezőbbé tétele által annak\' jóléte és családja java mozdíttatik elo, de ha a földművelő napszámosok helyzetét tekintjük, minthogy a dohány megmunkálása az ó munkaerejűket is igénybe veszi, elmondhatjuk, hogy azokra nézve is áldásthozó lészon, így tehát ezen gyárnak, felállítása nem csak a városra, de annak vi-\' dékéro is kihatván, mindenütt a legnagyobb szerencsével fogadtatik, s minden szívben a
tárcza.
Kétkedés.
SokAt t(liiüdtem egykor Hulyot ejupáaok gondjai ktixütt, .8 megtört lelkemnek egy kin>on,lhnllan, Titkot — tóvárgó vágya tlMniAtt. Herén Ábránd — tünékeny fénysugár, Vagy jobb érí&t, mely újra vÍMsaisáll?l
Megpenditém a régi búrokat;
Hily kétaégea viMibaug.it keltenek?!
Zeng." dallam, — »agy gúnyoló kaciaj ?!
K gondolat kinoita lelkomet.
Herélt ábránd — tünékeny fénynugír,
Vagy jobb ériét, mely újra viitiattáll ?!
Mig ifjú voltam — kitben .ily «rS* — Keményeim magasra Átálltának j Haliért font ligmlokomra képieteni, KUltfinek l> gondolva magamat. Heré«« ábránd — tünékeny féoyaugár. Vagy jobb értet, mely újra viitiattáll ?)
A nép álom iiétoiilotl, mint a kflr} Csalódul kellett — látvA mi vagyok. Ml<it — miért kiiértek ujia hát, Ti viniAretgS fájó dallamok?! Mérési ábránd — tünékeny fénytugár, Vagy jobb értet, mely újra viitaaiiáll ? I
Tudom bár, hogy nehét a lant nokein, » bivallauul pendítem hurjail: Énem hatalma nom elég nllárd, l.ánrrokba verni atlvem vágyait! Herén ábránd — tünékeny fénytugár, Vagy jobb értet, mely ujrA vlttiAtiáll 1!
önké\'nyteien veixein fel lantomal, H tengek magat reményű álinakat,
Zetgem hivallanttl, — hiába tán?! Mig áiva húrja kellé nem uakad ! Heréit ábránd — tünékeny fénytugár, Vagy jobb értet, mely újra vlMianáll ? !
Hajas kXi.mAn.
l\'etöll, mint lantos körtő.
— ötven évei iillletéao einléketetére. — (Kolylaláia éj régé.)
S a költő szavát beváltá, utolsó életerejéig dalolt, habár uoui a szerelem dalait, du a csaták [ zaját. —
j l\'utőfi költészetének eredetisége legfőbb
I fokra hág a „Távolbél- czimű költeményében, | \'tolmácsa ex egyszersmiud a fiúigyongédséguek.
Midén a távol ismerotlon helyen elmereng azon, • hol gyermek éveit boldog ogyszerüségbon, mintegy öntudatlanul loélto; midőn visszaemlékezik a fájdalma* pillanatra, melyben a szülőig ajkuk az .Isten volod*-ot elrobogták, s azóta u szenvedés, a kin tinikére; eltitkelja e mély fájdaimát, s midőn hónába ismerősöket lát menni, felkéri, vigyék izonotét a szenvedő anyának:
.Hondjátok meg. klinyUit ne ejtie, Mert (Iának kedvet a taeroncte 1 Ah ha tudná, mily nyomorban élek, Megrepedni a atlve aiegéi.ynek." Hol van az otnber, kinek-szi vhurjain bánat no kolne? Nemes szive eltakarja szülője előtt n fájdalmakat, a szenvedésokol, melyek naponkint környezték, kitárja o soraiban ama drága gyiingyüket, melyek a fiúi szorototbou. rejlenek I Uoldogiágát ixoni anyjának ép akkor, midőn a nyomor, a szenvedés hatalma alatt majd lerOs-kadoz. Ily «Jalt csak I\'otófi lantja toremthetott.
kormány iránti á\'.dás lészen az égbe lelkül-deridő, mert a most szűkölködést, a most nélkülözést türó munkáserő jobb életre ébredvén, iulictlen is mást gondolni mint azt, hogy e jobblétben részeltetendő isten áldását •kéri azon kormányra és annak működésére, mely az ó jólétét nemcsak elősegítette, de azt biztosította is.
Isten áldását kéri a városi tanácsra és annak működésére, hogy c tárgyban a város annak lakói és a város vidékének birtokos-ságas jobblétének előmozdítása tekintetéből, magasztos állását felfogva, a kezdeményezést megtette, most csak az az óhajunk, bárha a magas kormány helyzetünk megértve mihamarabb az epiuiv.ést elrendelné és. lehetővé tenné, hogy a nyomor, mely a munkáserő felett mar vészkéi.t tornyosul, clhárittassék.
Hasznos lesz az államra nézve is a gyárnak Kanizsán leendő felállítása, mert nevezetes vasúti hálózat központja Kanizsa,\' akár a nyers terményeknek a gjár részére leendő felállítását tekintjük, akár pedig a feldolgozottnak szétküldését vesszük,mindkét esetben\' előny az államé,már pedig valahára szoros gazdálkodásra vagyunk utalva, most c nevezetes pénzviszouyoK kö/.t oda tartozunk hatni, hogy minden krjezárt meggazdálkodni kell,hogy ezáltal llileiűnkjgyaiapodjck
Hasznos végre azért is, hogy a sok házaló.koldustol niegineuckedht\'ssűuk, mert \'igen sok és számosak azok száma, kik ha szivargyártással foglalkoznának, ugy a Könyörületesség adouianyára nem szorulnának, és néni kellene nekik arczpirulva egyik ajtóról a másikra távozni és sok helyütt a gúnynak kitéve lenni.
Ha mindezen elsorolt előnyöket a mérlegbe vetjük, szabad remény lenünk, hogy Kanizsa varos derék elöljárósága nem késik, do elodá*zhatlan kötelmének ismeri a ministerium által követelt adatok hova hamarabbi felküldésével a miuisteriumot ujolag megkérni, hogy a felállítandó gyárt még ez év folytán megkezdhesse és azt befejezve,a várva várt munkaerőnek által adja. -
Mielőtt azonban soraim bezárnám, fogadja a tisztelt várostanács tevóleeny kezde-ményezéscért a munkás osztály nevében hálás elismerésemet, legyen meggyőződve, hogy soha nagyobb elismerésben nem részegülhet, mint akkor, midőn a gyár ajtaját megnyitja, és a munkás asztalt a munkára termett és azért epedő osztálynak általadja, mert ezzel ezerekre menő és nélkülözésekkel küzdő családoknak saját fentartásukat lehetővé teszi.
KOVÁTS JÁNOS.
A kii/,kiállításról.
Kelet népei. —
Bécs, janiui 20.
A bécsi közkiállitásnak legnagyobb érdeket u keleti népek kölcsönöznek, melyek mig | Londonban s l\'árisban csak nagyon fölületesen . h szemkápráztatóan,addig Bócsbon a legnagyobb | Ugy buzgósággal « leplezetlenül vettek részt a ; nemzetek nagy versenyterén.
Levante s a messze Kelet-Ázsia népei : egyaránt czélul tűzték ki azon szerencsés föld -rajzi helyzetnél fogva, molyot Bécs irányában ; elfoglalnak, teljesen megismertetni a nerázst-kiizi kiállításon közgazdasági, ipari a culturalis életünket nyugattal.
Nem akarták e kodvoző alkalmat elmulasztani, lio^y meg no czáfolják azon előítéleteket, melyekkel a civilisált nyugat a barbar kelet felé tekint, s tényekkol óhajtják értékükre leszállítani azon phrasisokat, melyeket a C)viliaatiújáru büszke nyugati elfogultságban, mindenre, mi e fogalommal „kolet" összeköttetésben van, gúnyosan pattogtatni azokott.
S a keleti népek czéljukat olérték. Ax előítéletek kozdenok eltűnni. A guny bolyéi méltánylás pótolja\', s a szélrózsa minden irányából elismorés hangzik kolet felé.
Ma inár nemcsak történeti emlékezéseinkben gondolunk kegye lőttel kelőt hajdani nagyságára, fényére, hatalmára, s kelet nemcsak mint az emberiség bölcsőjét, mint a tudomány, j művészet őshazáját, af modorn civílísatio a föl-\' világosedás anyját fonja képzolmünk sajátságos büvorővel körül: hanem mindinkább kelet jö-| vőjo s jelono felé kezdjük figyelmünket fordítani.
Keni élöttrb*i nyomulni i itildrdulni a ntzet, hogy bármily nagy is a vdlait/nl, melyei at emberitig haladó nelleme az ó- i újvilág I köti emelt; bárminő U at elUntit, melyet ttáta-
Hoiiszerototéuok egyik legszebb nyilatkozatát találjuk ,llouti dal"-ában. Mily varázserővel vigasztalja itt a hoiiszerototct, inily óriásiak a rövid sorokban foglalt érzelemklfojezé-sok; mennyi báj ömlik el é sorain : .Stenlegybát keblem bolieje,
Oltára képed, Te állj, I ha kell e templomot . KldóntOni érted.\'
E versszak eléggé tanúságot tesz fenkolt szelleméről, érzelmeinek fenségéről! Hol kell a gondolatoknak az érzoméjiyokben meglepőbb, megiiiditóbb alakbani kifejezése! Templomhoz liasonlitja keblét, mint a legszentebb s ép azért legtiszteletreméltóbb helyhez, s valAmint a tomplom fődiszo az oltár, oz okból.ez oltár főié holyezi a haza szőni képét, mint olőtto legkedvesebb tárgyat, s nyiltun kimondja, hogy nom retteg keble tomplouiát o szent olulr megvédé-soül ledönteni.
Azonban amiben l\'etőfi leginkább kitűnt,ez \' tájfestés volt, s ez irányú művei a világirodalom bármely legnagyobb tormékoivcl is versenyez-hotnek. Szabad, szilaj képzelinu nom talált annyira tárgyat a völgyek- s hegyektől környezett bolyon , átcsapott ő az eddfg sonkitól mog nem énekelt helyre, megénokli ő az Alföld rónáit, végtolen síkságot; a Tisza montóbeu az olterülő síkság legkedvesebb tárgya lájfes-tésxeténok, „Megtudja ő képén különbözletni, mi lényegei és esetékes; tudja, ini ragadja mog az olvasó képtolmét, s urro törekszik foktetni a i fősúlyt. Azcsüiub iís érzés nála mindig magából ] a képből merül fel, a visszahat reá, sohasom ön- : kényes, vagy hazudott." Alföldi lovoleit a szabadság szelleme lengi át elejétől egész végig, -mindou sora a szubadság sugallata alatt készült,
moly a .yégtolon pusztasággal njy szép harmóniában van. A .Kutya kaparó" ax unalom és olhagyatottságnak notovábbja. A legegyszerűbb, legköznapiabb tárgyakat a legragyogóbb költészetté varázsolja az ő gonialitása.
Szint ily hatályosak Petőfi néproniánczai, melyeken ép ugy moglátszik erodetiségo. Megragadja ő a tárgyat egésx objoc ti vitásában, s oly szinnol fest, amely eszméinek loghűbb képmása, s egyszersmind annak élotet ad. A .Megy a juhász szamáron* czimű költeményében a juhász fájdalma, ki nagyot üt botjával a szamárra, mélyen és igazán van kifejezve. S mily szép az .Alku" költeményben a juhász nyilatkozata, ki midőn szegénységét akarják mogvenni, de ráadásul szeret4jét|kérik, így felel: „Ha et a peoi volna ciak foglaló, H még lián ennyi lenne borrAVAló, H Id\'adnák a világot rá\'dátoAk, Mégaoin adnám neretSmet mátoAk."
Oly lángolón festi itt a juhász szóróimét, mint az, ki tárgyától egésxon át van hatva, s annak mélyébe hatolt. Tiol találjuk az egyszerűségnek oly mély hordorejú nyilatkozatát?
S mit mondjunk népdalairól, melyek oly hiliotlon gyorsasággal szálltak a nép ajkira, s melyektől visszhangzottak a bérezek és völgyek? „0 volt az első magyar költő, ki egyenesen népe érzomónyvilágából merített,s kínok hangja ép azért közvetlenül utat |talált a nemzet szivébe." Ismono ó a kunyhók lakóinak érzületét, goudolkozásmódját, ismerte nyolvét, mint ki a nép szivéből emelkedett ki, azért van elo-mében, midőn népdalait zengi. Klvototte ő itt a kritikusok által sürgetett mértéket, s irta dalait ama xengolemmel, melyet költői lelke sugallt, a rimek helyébe gyakran assonauliát
<2oJc óta *gymd,tót elkűlöriOtöH fejltkléii folyamat sitiit: i(agadhaiLin, hogy kelet■ é$ nyugatot rokonkapoceceal filti öme a történe-lem tana, i lauankint romba dül a* égést vdlatsfal, ttét mállik at ellentét, i a uubad munka védpaitta alatt flt tmberitég civilitati-ójdnak magasabb öuthangjdba olvad ön te e két ellentéte* fogalom.
A polgáriasultság, a művelődés monopol-sierü jellegét uem tűri ac újkor szellomo s lerombolja a gátakat, melyek útjában állanak. A keleti dospotismus s zsarnokság nem képes határlalskal vonni a fólvilágosodás geniusa előtt. Ha a nép meghallja a modern próféták a munka s műveltség prófétáinak szavait, nem l\'oguak ezek ,— . mint a pusztábau kiáltónak szavairól mondja az irás — elhangzani, nyomtalanul elmúlni. Kelet népoi o szózatot meghallották. Avagy neiu nyujt-e hangos bizonyságot a bécsi numzolközi kiállítás keleti osztálya arról, hogy ébrednek dermedezó álmaik hói kelet népei, s habár lassú léptekkel is, de következetesen közlekeduok a nyugati polgáriasultság felé? Az ipar szakított az ósdi maradiság elveivel, s ujabb londülot<ut nyert, a korán-szerű műveltség helyébe a valódi műveltség magvait ültettetnek, s kereskedelem, földművelés egyaránt a nyugati oultura szellemében haladnak. \'
Kzek előrebocsátása után, mert észlelő-teink továbbfllrése nagyon messee vezotne bennUnket, tekintsünk kórül keieti népek köet.
. Első sorbsu Ázsia legműveltebb népére — » japániakra fordítsuk ligyelmüuket. Ezek bivatvák keleten a müvelődás terjesztésére. Munkás, szorgaln as nép, moly tanulni szeret. Megfigyel mindent, melyet akár anyagi, akár stelletfti hasznúra fordíthat. Nagyon sok uj eszmét szlvuak ők itt az európai légkörben magukba, s kiszámithatlan a hatás, melyet Ázsia elóhaUdására a majdan Európából ha-catétó j%páuiak nyugati isineretüikkol gyakorolni fognak. ^
Iparkiállitásuk a keleti főcsarnok utolsó balszárnyában van olrondozve. Alig lépünk be, két óriási lampion tűnik szemünkbo tarka szín-vegyületü rajzaival, melyeket nagyobbszerű középületeik megvizsgálására használnak a japánok. Minden látogató figyelmét megragadja a hires japáni arauy hal, mulyot ac owari fejedelem ajándékozott a mikadonak, ki háza födelének díszítésre alkalmazta. Ily aranyból készült halakkal a házak laijadu-iát díszíteni általános divat Japáuban, ugy, hogy Marco l\'olo utirajzaibau Japánt egyenesen a födelek s arany halak országanak nevezi. I
Szép a bemenet két oldalán a<két óriási porccelláu edény rajzokkal, s aYanyozással di-szitve, melyeknél nagyobbakat eddig Japánban uem készítettek.
Gyönyörű spanyol falak i&ollott haladunk a japáni kiállítás legérdekosebb részéhez — a lakhátak mintáihoz. Legfeltűnőbb a kereskedő házak mintája, melyek egyikéhez a daski-épü-let csatlakozik. Ez épület a tűzvész ellen védi a kereskedők értékes tárgyait . . Vastag agyag fallal körülvett bambuscból áll ez epülut, mulyot oly csínnal késcitenek, hogy fblülotes scenUélésre márványnak látszik. Nom csak a kereskedők, de ac urak házainál is kikészítő részül szolgál a daski. A szegényebb néposztály lakháza hasonlít a magyar porbázakhoz. (lemos kutjuk az alföldi gémes kutaktól miben sem
| különbözik. A scobák betendezéso mind az előkelő, mind a szegényebb osztálynál igon egy-szorü. A japáni legfőbb bútora a gyékéuy. Ec asztala, e* széko, oc ágya. Es sajátságos\'o gyékények nagysága, többnyire egyenlő 3 láb I széles és 0 láb hosszú. A szobában néhány bambusz szekrényen kivül alig van valami, \'fsak a fogadó torom, az ugynovezott l\'okonoma I díszesebb a többi szobánál. Ez képekkol, gyö-| nyörü virágokkal, s még scobb virágedények-j kel van ékítve. A japáni tomplom minták is i -érdekesek. A templom belső berendezése misz-j tikus varázshatásu, külmodora-a chinalhoz ha-I sonló, t. i. torasse-szerű.
Ipari s gazdasági tekintetben is gazdagon vau a japáni birodalom képviselve. Kitömött 1 állatok, az ős-termét-mindenféle neme, ásvány- j vizek a kiállítási tárgyak uovozclcsebbjoi. Az j egész iparkiállitás a legjobb benyomással van a szemlélőre. Látszik, hogy nem akarnak port hinteni Kurypa szemébe, hanem ugy mulatják be magukat (amint a japáni élet s cultura tényleg van. Szoreucsés gondolat volt a japániaktól, hogy kerti művelésük s kisebb diszmüvoik föl-tüntetésére a corde orientáló egy részéi igéuybe vették, s egy ogész kis japáni kertel lúgosaival, kerti házaival, apró tavacskáival mutaluak be Europáusk.
Az Ízléses borondecés a oomfort nom csekély jelére mulat. A kert bejáratánál két oldal*, fölállított boltocskákban apróbb diseműveik láthatók, a legyőzők, gyermekjátékszerek egész tarka vegyülete gyönyörködteti a szomel. A kis apró sárgarézszinü japáni kereskedők jó üzleteket kötnek ilt, különösen legyezőik keresett áruezikkot képeznek. Mindig igen sokan látogatják ez árucsarnokokat.
A Japáui iparkiállitásból menjünk át s viíág másik legnagyobb monarchiájaba, Chi-nába. A chinai kiállítás is sok tekintetben méltó azon elismerésre, melyet Japan iránt jeleztünk. Ez is hü tükrét nyújtja a sok tokin-tetben elóro haladott chinai iparnak s művészetnek. Az egésc chinai osztályon érezzük, hogy a theft hazájában vagy unk, oly átható kellemes illat tölti ol a csarnokot. China termelési kiállítása különösen figyelőmre méltó, oly sok változó fajaval találkozunk ilt a gazdiig ázsiai növéuyzeinek. A chinai életmód s szokások feltüntetésére szintén mint-Japáuban, minták állnak előtt\'ink, melyek a chinai építészeti modort, s a lakházak belső berendezését, a ru-banemt\'k változatait stb.ábrázolják.Egész történeti kiállításával találkozunk itt chinai katona-szorelvényekuok s zászlóknak, melyekben épen az az eredeti, ho£y léuyegileg nom külöuböznek egymástól. A különbség csak a szövet élénk, vagy régiségtől elsárgult fakó scinébeu fekszik. Csuk a legújabb korbnu kezdenek eltérni régi modoruktól.
Ha e két nagy ázsiai birodalmat megtekintettük, forduljuuk a harmadik állam, — l\'ersia felé. Első tárgy, mi a lálogato ügyeimét lukóti, a királyok királyának Nassr-ed-Uio persa sah nak uralkodói jelvénye, t. i. — a diván.Gyönyörű szőnyeggel bevont emelvényen áll a porsa uralkodoi legitimitás ez egyedüli jele, melyet a sah nak, azelőtt, midőn még a -suli-ok uem tisztelegtek a berlini udvarhölgyeknél este U órakor, mint ezt a mostani „királyok királya" a persa illemmel igon ösmegyez-lethetóuek tartván, meg is lette, elég az hozzá, azelőtt,midőn még nem mozdultak országukból a sali-ok, o diváu nélkül nem volt szabad a
I sah-nak utazni*. Mint valami nécossaire kisérto
oc a sah-t útjában. \' A diván lábai gyönyörű aranyozásokkal discilvék. A hátsó rész ogy nagy elefántcsont s drága gyöngyök köcé ékelt ragyogó csillaggal van discitve. Ec emelvényhec közel a fa mozaik oly példánya: láthatók, minőkhöz hasoulótalig látni még ac ouropai nomzotoknél is. A persa fegy vorkiállitás is rondkivül érdekes. A persa kardok a világ leghíresebb kardjai. Vaslemezokot vágoak kotté, anélkül, hogy megcsorbulja nak. E gazdag kiállításon van egy bőrbe vont kard, melyro 1111. (1095) év van vésve. E 178 éves kard nemzeti ereklye a persáknál. A hala\'mas Oadír sah nak volt oz kardja, mely-Ivel annyi emberélotot oltott ki véres csatáiban. Figyelemre méltók a pánczélok, aczéliugok. Mit moudjuuk a szép persa szőnyegekről, a hires sirap-ról, melynek gyöuyörü szövetei a persa nők fóékoül szolgainak V
Ezzel Azpia államait főbb vonásokban bemutattuk e lapok olvasóinak — hátra lenno még a félázsiai, féleuiopai Törökországról, Egyptom s Tttnisról szólani, do levelüuk már is hosszura nyúlt,tehát ezekről inas alkalommal.
cx NEMO.
Nagy-Kanizsa, Junius 19.1873.
A mai „Krach\'-os időben, a jelenlegi zilált péncállapotok közt holycetünket kelet aesszeterjodő homoksivatagjain eltévedt dervishez méltán hasonlíthatjuk, ki is ome végtelen homoktenger köcepett hasztalan keresi a megmentéséül szolgáló igati utat. De valamint ac ily eltévedtnek veszélyes helycete közt daczára jól esik aggályai köcben egy-egy örökeöld oazra akadnia, hol felüdülve, kétszeres buzgóság és kitartással törokseik veszélyes utjábá^kibon-takocni; ép ugy reánk is, nyomasztó állapotaink ellenében kellemes benyomást gyakorol egy-ogy kedélyesen töltött nap, molyou a gondok sötét, felhői scéloscolnak homlokunkról s egy időre résebon feledjük hely-cetünket, réseben kitartásra bucduluuk a sors seoseélyeit, — melyeknek annyira ki vagyunk téve, nyugodtan és scilárd férfiúhoz illó orélylyol elviselni.
Ily napot értünk miisf. hó Í8-án, midőn a helybeli közös népiskola ifjúsága tavaséi mulatságát tartá, melyet részrehajlás nélkül az ilynomű mulatságok Icgsikorültebbjáhok tarthatunk, illő tobát ec okból, hogy annak lefolyásáról pár sorban megemlékezzünk.
Délután 1 órakor bárom fiu dobpergo\'.és közt ment végig a főutezán, jelezve, hogy nz általuk és társaik által oly rég óhajtott n»p végre olérkezott. A kis sereg a népiskola ud/ía-rán gyűlt egybo, hol is sorrendbe állva, a leánykák mindegyike kezében egy-egy koszorút tartva, 8—12 zászlót lobogtatva Kováts Gábor conotársulata által elkezdett in/\'.uló mellett a vasúti utczán koresetül seáinos néeó köct mentek a mulatság színhelyére szereretve tisztelt tanítóik vezetése alatt. Az utczán haladókat mindönki csak örömmel néehette I Do ki is ne örülne ily kis ifrreg örömtől sugáreó arceáuak szemléletén.
Kinn mindenokelőtt a hozott koszorúkkal a tánezhelyiség diseittetett fel, moly is igen esi-, nossá lett ezáltal átalakítva s visszagondolva a tűzoltók eme pár nau előtti tánezhelyiségére, a feltűnő változás csakhamar eszünkbe juttatá, hogy itt gyengéd női kozek működének.
I Ac ártatlanok örömét a hirtelon fenyego-j tővé vált idő, a fejők felott tornyosuló sötét fel-, hők, az egyszerre fcleajdult szélvész, — a kö-• celgő zápor mind megannyi rémhirnökei, majd > megzavarták s már aggódni is lehotett miattok, I de liisc kedvesek Isteu előtt a kisdedek, a a fenyegető vihar csakhamar átvonult felettük i anélkül, hogy hatását legkevésbé is érezhették volna s talán nem is okozott mást, miut a még honn levő szülők gyermekeik foletti aggódását, miután honn oz idő alatt sürüu esett az eső.
Négy óra tájban, mely idő.alatt a kicsinyek a csakhamar kidorüll ég mosolyától még nagyobb kodvet kapva,majd seünot nélkül táu-czoltak, a vendégek is keedénok tömegoson jönui ugy>hogy csakhamar a város logelőkeíóbbjciuok csoportjából alakult vendégkoszoru szemléletén gyönyörködheténk. Estefelé a helybeli magán dalárda pár darabot énokolt, moly után a kicsinyek is a „Lengyel hyiuuus" s még egy-két darab elzengésdvol loptuk meg a már egybegyűlt vendégkoszorui. Nyolcz óra után dobszó jelzé a kicsinyek leendő távozását, tuoly ideig ugyan kifáradhatlanok voltak a tánezbau s a szüntelen .hogy volt" kiáltásaikkal a zenészeknek elég dolgot adtak.
Távozásukkal a fiatalság foglalta ol az elhagyott tért s a legjobb kedélyhangulat közt tánccolt éjfélutánig. Illő vona az egyes feltűrni és környezetöknok bájt s varázsfényt kölcsönző szépségeket elősorolni, do tudva, hogy Párizs bíráló szerepe mily kényes, azt ec alkalommal a félreértések kikerülése s&g^ontjából elhallgatjuk; annyit aconban egész nyíltsággal elmondhatunk, hogy a jelenvoltak a kanizsai hölgyvilág díszeit láthattuk itt valójában kis időre összpontosítva.
Végül, mint kik szemtanúi valánk e kedély cs mulatságnak,elmulasethatlan kötelmünk-nok tartjuk a tanítói karnak a tapintatos s mindnyájunkat teljes mérvben kielégítő rendezésért köszönetünket nyilvánítani, dd legjobban uyilvániták eet ac ott levő szülők amaz Őrömtelt arczczal, melylyel kis gyermekeiknek ez ártatlan mulatságát szemlélők.
U. I.
Vidéki Lapok
ét a hivataloe hirdetmények irdnt keletkezett legújabb curiai döntvények.
A „Göinöri Lapok* tisztelt seerkesztőjea következő figyelmet érdemlő felszólalást tesz, melyet mi is közlünk, vajha a kir. törvényszékek méltó figyelembe vennék.
A vidéki hírlapokra ogy ujabb, talán üd-vösebb korszak lett a nm. m. kir. curia legutolsó idókbo hozott azon döntvénybeli határozata állal alkotva, melyseeriut a p. p. 404. és 405. §-ábtn előirt hírlapi hirdetés ingatlanok árverezésénél, valamint elsőbbségi igények bojelon-tését kitűző batáridőkről a budapesti , Hivatalos Közlöny "beni 3-scori hirdetése nem elégséges, sőt nélkülözhetlennok mondatott ki, hogy a : határidók a vidéki lapokban is köröztetseuek, I ellenben semmiségi panaszra ok szolgáltatik.
Mondánk, hogy egy ttdvösobb korszak lesz e curiai döntvény által a megyei lapokra alkotva, mert réseint ac ügyvédi kar, réscint a bíróságok as ily megyei köelönyt nemcsak hogy nem fogják uélkülözhetni, de insgok a hirdetmények nagy száma bictositandják ac ily ine-
alkalmaxa, s a nép nyelvét igyekezett felhasználni. „O megmutatta, mikép lehet egyscerüeu, ■ gyermetegen, s mégis a lugkoltóiebben scólani, mikép lehet insgy\'arúl s jollemceteson szólani I oly dolgokról is, melyekről eddig mettorkéllon, ^ vagy idegenscerüleg szólottak." ,
Tehát tájfuatésui, néprománczai étnépda- , lai legszebb gyöngyei Petőfi költéscetéuek, ecek körül közpoutosul legfőkép költői tendon-\' ti áj a, ecok valának a magyar uép scivét elbűvölő eszközei! Költészeti érdeme kétségkívül a lyra terén Vörösmarty után helyezi azonnal, s lehet, ha a sors oly mostohán nem bánik velo, s teremtő tehetségének logteobb crejébon el nem ragadja, a lyra költéséét terén egykor Vörösmartyt is felülmulandja. Helytolen tobát Saint-Uemé-Taillandiernok nécote, ki a .Revue de deux Mondes" 1800-iki évfolyam april lö-iki füzetében, (La poosío Hongroise an XIX. sií:cle" ccikksorocatában a magyar költészetnek a XIX. scázkdbani óriási haladását fejtegetvén, Petőfit oly amiyiia magasztalja, hogy végtére mintegy Vörösuiarty fölé helyezi, s Petőfinek egyes nagyobb költeményeit, mint p, .János vités\'-ét helytelenül fogja fel.
Elkövetkectek aeon nagyszerű napok, melyek közeledesét jót lelko megérecto, hamarább bekövetkeztek, mint gyanitá t ki vitci ott is a vecérscerepet, mint a forradalmi eszmék., főleg a seabadság ércetiStől lelkesült Petőfi! Ekkor keedődik forradalmi költéseeto, do econ költésedét azon fáboc lehet basouliUni,melynek virágait a ccél félig nyillában rázea alá. Menynyire elvolt lelko zivataros eseményokbon me-v rülve, mint lücelte ac ifjúságot, mily feukoll hangokon setvalá a .Talpra magyar* czimd alktlmi buzdító dfaláü A rohamot idők árja
magával ragadá a költőt, olvoté lantját, karddal cseréié fel, do itt is a mult emlékein búsongott képzelnie,folyton a haza eseméjével foglalkozott, ee volt telteinek motívuma^ inig — a leghitelesebb kútfők nyomán, s a legösszhaug-zobb véleményekkel inegogyoeőleg — a segesvári halárnál eleseit. Halálában kegyeiéi ml viseltetett iránta a vegzet, mert teljesítő vagy ai, hogy ne haljon uicg,ágyban, ne hervadjon <il, mint a virág, lassú halállal, hanoui a csaták rialma közt.
.Ott taiara ol 4u,
A haica n.gaaj\'n,
•Ott folyjon aa ifjú\', vír kl •>l«amb8l.<
lienue kétwjvkivül a magyar as egyesek közt a forradalomban legtöbbet vescitett, nemcsak azért, mert a csaták áldo\'zaia lett, hanem meri a tárogató rialma, a kar^l csörgése közt lantos költészoténok legszebb évét olvcszité!
Közel negyed század tűnt el a semmiség ölébe, hogy a nemzet o nagy költője a forru-daliui vihar áldozata lett; elég hosszú idő, hogy a feledékenység örök fátyola boruljon egyes elhunytak taláu kozde.tbon fennlevő emlékezetére ! De mily csekély idő oc Petőfi hirnovét tekintve! Mert igac, hogy olhuuytával sírjába vitte lantját, melynek felpattant hiirjaiu a dal varázshat^lma megsemmisült, do él ó szellem-műveiben, él egyenesen a uép szívóhoz szóló dalaiban, s azon óriási hatásban, melyet nemzeti irodalmuuk s főkép a lyrai költéséét terén kifejtett. S mig a székelyek a segesvári határ felső réséén levő közös sir mollott -- hol állítólag 134 vités bajtársával ogyütt örök álmát uluseseh — elmenve, — ahogy költő iránti kegyolot szentérzelmétől vezéreltetve, egy-egy követ doboak a sírhalomra: Addig a nemzeti
Legyelot is hatalmat gulyát omol e sírboltra, hogy szüntelen emlékezetben éljen a nemzet dalnoka, ki ucin halt mog örökre, mert hisz : ,A •etétlő bú« rsvatsl felett A balbsu\'tUnaág flia*ré Snraol, iilői moaolyogra fínj-lik I*
UDVAKDY IGNACZ.
Aphorismák.
j (Folytatás.)
As tuszony csak toher, scive olyan, mint | a rejtett szó.
Mindon nő teeteélyos, képeelotoi tarkák, > mint a szivárvány sugarai. | H» a leányok és nők fiatalok, lesütik scemeikot, o ugy udvaroltatnak maguknak, ha podig öregek, felb^nelt fővel, irigyen néeik, \' mint udvarolnak másoknak.
A nők első szenvodélyökbon, kedvetökben a scerelom istenét látják, kövotkezők.ben a scerolem Istenébon látják ködvetőket.
A nők kivétel nélkül, ifjak, öregek egyedül és mindig csak hódításra gondolnak. Aeért áll egyik félnapig a tükör olótt, hogy fejecskéjét rendozze, a másik, hogy kacsintá sokban gyakorolja magát.
A nőket mint tüzot távolról kell nézni; a legszebbek és legokosabbak mindig a legveszélyesebbek.
A nő, kiuok szemérme nincs, hasonlít t fellcgtelen naphoz. Mindkettő sérti a szemet.
A nők mindenesetre seép, nemes terem-tések, de nom tökélotesok. ÉVa leányainak első vágya: uralkodni és bajt szerezni.
A szép asszony lelke és életo a szerelemnek. —
Bármily kovétsé tudnak is a nők hallgatói, kél dologról mélyen hallgatnak. Ez: koruk és szerelmük.
Ki a nők izléte- és szeszélyének hízelegni tud, biztos lehet szerencséjéről.
Ha a Ifány, vagy nő saját uói neme gyöngyéről beszél, nyerve a játék; ac általános női gyengeség csak ürügyül szolgál ttját mentőtökre, t titkot bátorilátukra.
A féltékenység legtöbb nőnél nom egyéb kenyéririgységnél, s aeok, kik mint loányok a scerelem örömeit legnagyobb mértékben élvee-ték, mint nők, leginkább kitűnnek féltékenységük állal.
A nő, ki hideg mértékleto miatt a szőreimet még nem ismeré, korával mindig voscélye-több, visseataszitóbb, ■ szonvedhetlonebb lesz.
Azon nő, ki csakugyan vittsa akar valakit utaiitani, megelégítik avval, ha azt mondja nem; a melyik magyarázgatja, meg akar gyó-zolietui (Alfréd do Muitot.)
A nők azon vlrak közé tartoznak, melyo-ket rohammal kell elfoglalni. Sokkal töbetkocz-káztat az embor náluk ha nemis tesz kisérle-tot, mint ha az nem sikerül. (Bacon.)
A nő benyomásaiban és természeti sajátságaiban végletekig inonő teremtmény; ritkán tartja meg a hidegvérüség és közönyösség azon középulját, melyből a férfiú értelme annyi előnyt erőt mórit, hogy ítéletét megerősitao s azokat a méltányosság pontos mérlegén-fon-tolgassa. (Vircg.)
Ne hízelegj magadnak soha avval, hogy azon nő nagyon szeret téged, kitté nagyon tze-rettz. (l\'y thagorat.) \\
(Vo\\j\\. kOvstkealk.)
IS
gyei közlönyöknek a közönség érdekébon is fen-állhatását.
A pörlekedő felokro nézvo pedig ezon curiai határozat valóban áldásos hatású már azért is; mort végro nincs oly elfogult egyéni-»é" ki azt állithatuá, hogy a „Budapesti Közlönyben"- történondó hirdetés elégséges arra, hogy az igények bojolontéso vagy az árvetés határnapja minden egyes érdokolttel kollóen tudomásra hozatott.
Már lapjainkban o tárgyról többször tű-zotcsen emlékeztünk, igazoltuk azt, hogy a „Budapesti közlöny " legfoljobb társas olvasó köröknél egyes nagyobb városoknál tartatik és olvustatik, a vidéken alig fordul oló, s igy hu i-setlűg nagyobb vagyonok is árvereztetnok ol, alig jutott a tényleg történt árverés határnapja, s igy annak eredménye sem a legközelebbi hely ség lakosainak tudomására.
Szoros kötelességünknek ismerjük o körülményt ugy sz olvasóközönség, n bíróságok, valamint uz Ugy védkar társ urak tudomására jut tatni, mi ugyan „Cicero pro domo sua" tekinthető. de mérlegbe véve ez intézmény nagy horderejű jotokony voltát, noha a lap érdokére nézvo is fontos, sót áldásos, mégis a közönségre nézvo a haszon uagyszorü, mert az elárvorozondó vagyonok olfocsérlésének nemcsak gátat fog vetni, do birtelou és sokszor méltatlanul a vagyontalan-ság örvényébe sodortatott nem egy család megmentésére szolgálatid. A .Budapesti Közlönyben hirdetett ily árverések már többizbon csak azon okból lettok megsemmisítve, mert kellően a vidéki lap utján nem lettek hirdotvo, tekintetbe vétetett leginkább a legfőbbitélőszéknél uz, hogy a birtokát oladás utján vesztedé alperesiéi sok esetben vagyona egy nagy részének mogmentéséro szolgáland a legszélesebb mérv-honi köröztotés.
Korszakot alkotand ez intézmény tninden törvényszéki területen, és oly üdvös reform a törvénykezési téren, moly a hitel megszilárdítására hat és az Ugy vesztes felek teljes megromlására gátul fog szolgálni.
BtíRNOLÁK NÁNDOlt,
ügyvéd.
II I r e k.
— A fiumei vasút ünnepélyes ineguyi-tására utazók külön vonattal juu. 23-án este 8 órakor Nagy-Kanizsára érkeztek. A pályattd varban fényes vacsora volt rondozvo. A kereskedői mi ministeren ki vili jelen volt gr. Zichy Ferencx, Tóth Vilmos sat . . junius 25-én esto utaztak vissza.
Jiaiullsx Gyula volt zala-apáti ad-■niuistrator és zalamegyei iskolatauácsoi, lelkesült levelot iutézott Nucsecz József zalamogyoi 1-ső tanfelügyelő úrhoz, melyben az iskolatanácsi Ülések után járó napidíj és utazási költségeit iskolai czélra kéri fordítani, azonfelül levoléhoz hasonló czélra fordítás végett még 2U frt. kézpénzt is mollékelt s a tanfelügyelő roudelkezésére bocsátott. .Mindou órában -irja többek között — .Magyarországra vissza emlékezvén,jól esik a vigasztaló gondolat, hogy kedves mngszorotolt magyarhazáin javára állásomnál fogva ia valami csekély szolgálatot tehettem.*
— Merenyén folyó hó 10 án kelt .is*-szo Vajda Foroncz ur, Viola Sarolta kiasszouy-nyal. Az esküvő fél 12-kor ment végbe; Gorócs Lajos és Uortelondy Gyula urak mint násznagyok, Stolánics Józsofnó és özvegy Józan Ist-váunő úrhölgyek mint nászasszonyok, Michel ler JánossSzalay Sándor urak mint vőfények, Maár Adel és Micholler Josofa kisasszou) ok mint nyoszolóluányok iolonlétében ; hol is na-gyontisztelendő Viola Jáuos plébános ur s ogy-Bzersmind novolő örömapa szívhez szóló és lélekemelő beszédet intézott az uj házaspárhoz. Esküvő után diszos ebéd, moly alatt at ünnepélyéé felköszöntésok mellett Viola Jáuos plébános ur jól ismert humorával az ogész vendég-koszorút fölviditotta ; ebéd utáu pedig elóvovén kedvolt hogedüjét, magával ragadta az egész közönségot kedélyes csárdásaival ugy, hogy az elragadott fiatalságtánozra kerekedett; egyszóval az ogész Unnopély magasztos méltósága mellett is — a régi boldogabb kort varázslá a jeleiivoltak elé. Másnap uz uj házaspár szívélyes bucau vétellel utazott Nagy-Atádra. Áldás és sírig turtó boldogság kísérje Irigy üketl
— A déli os. kir. szab vaspálya társulat magyar ajkú hivataluoki szeinélyzoténok a forgalomnál leendő gyarapítása végett magyar gyakornokokat uagy számban vesz fel.
— A vlláyklállitá* legújabb torv- és helyrajza a „Franklin-Társulat" kiadásában megjelent, a szép kiállítású térkép tUzoteson feltünteti a pratert és a közlokedcsi vonalokat, ugyszinte az épülőtöket sat. Ára -10 kr.
-- A „Közrendészeti lAipok\' nagy szolgálatot tesznek hazáukbsn az elhanyagolt közrendészeti ügynek, azért különösen ajánljuk a városi és községi oióljáróságok figyelmébe, megjegyezvén, hogy az olófízetó községek gyors körözvényeit minden díj nélkül közli. Szerkeszti Jáhn Lajos. Ara félévro 3 frt.
— A klsded-ovoda Kosztholyon a dühöngő apró veres és vörhouy miatt folyó hó 14-én bezáratott.
— Hajgató Sándor\' t. munkatársunk, nugy-kanizssi felsőbb népiskolai tanító f. hó 20-án uj állását elfoglalván, állundó lakását is Nagy-Kanizsára totte át Gáborutcza 872. sz. alatti házba, mit is barátai- s ismerőseinek tudomására juttat.
Uf egylet. A nagy-kanizsai olső ifjú sá^i önképzőegylet junius 21 én Blau Pál ur házáuak földszinti holyiségébon szépszámú érdekeltok jolenlétében UniiopélyosiMfmognyitttt-tott. A* elnöki megnyitó beszéíot Dr. Fround Zsigmond Ügyvéd ur belta\'ó tapintatos érveléssel hangsúlyozva a kereskedelmi Ugy nagyfontosságú élénk éljenzés közt tartotta. Engel Ármin ur szinte buzdító beszédet tartván,lelke-siló a tagokot az összetartásra, mely az önművelődést kiessé s az egyletet virágzóvá teszi. Az egylet helyiségében a felolvasások bejolontéséro nap nitu 7 —8 óra közt a titkárnál joleutkoz-hotui.
— A kesxthelyl közös elemi iskola tavaszi mulatsága alkalmával Kober István, IIofTmanu Adolf és ifjú lioischl Voaczol urak tott szíves fáradozásaik s adományaikért elismerést vívtak ki maguknak; mit is a lapok utján közzétenni felkérottUnk.
— Sxent-Jialáxson Kiss József novfl földműves, ki minden vagyonát eltékozolván, utolsó péuzét is elköltve, junius 21-én délután egy pajtában magát felakasztotta; a hivatalos bonczolás 22-én délután Dr. Ditriohstcin t. főorvos által foganatosittatott.
— Megjelent és bekuldetott hozzánk : .Alkalmi beszédek és üdvözletek comtirma-tióra", iskolai és családi ünnopélyokre, valamint a cziozisz és sfolin használati sztbályzata^zr. tanítók és tanulók számára Zsengeri Samutol. Ajánlja Kohu S. rabbi. Kapható Budapesten, Aignor Lajosnál.
— Sopronból irják nekünk, hogy az ott megbukott bankoknal a botovők csak \',Ve<l részét kapják vissza betéteiknek ; no ez aziiiu nagyon furcsa lenne. A soproni pénzpiacz rendelkezésére egyébkiut egymillió forint kéről-moztotik. Győrnek félmillió, Nngy-Konizsáuak kétszázezer forint vuu kilátásba helyezve, pedig a félmillió itt is elkelno.
— öngyilkos. Folyó hó 5-én Szabó Ferencz korecsenyi földműves azon gondolatba tnorülvo, — hogy nom tud mogélni, — többszöri kísérlet után saját istálójában felakasztotta magát. A leltározás bevégeztetett — és kiderült, hogy a szerencsétlen hagyatéka: status kötvényekbon, adóslevelekben, ugy ingó és ingatlan vagyona mintegy 15,000 ft o. é. megy becsérték szerint. Megjogyzeudő, hogy a novo-zott egyén teljes életében bocskorban járt, - • élelmo eczetes leves és kuméuy tojás volt. linó mire viszi a fösvény embert eczetes levese, végre éloto is elvlsolhotlcn savanyuvá vált.
— Pályázat. Postamesteri állomásra: I. Alsó-Londváu (Zalamegye) tisztiszorződés és 200 frt készpénzbeli biztosíték belételő mellett. Évijárandóság: 400 frt fizetés, 40 frt irodai, 1848 frt szállítási átalány és 21 frt postalegény ostorpénz. II. Bellatinczen (Zalamegye) tisztiszorződés és 100, frt készpénzbeli biztosíték letétele mellett. Evi járandóság : 200 frt fizetés és 24 frt irodai átalány. III. Zala-Lövőn (Zala-megye) szyrzódés és 100 frt biztosíték letétele \' mellett. Evijárandóság: 210 frt fizotés, 24 frt irodai, s 1008 frt szállítási átalány. A kérvények három hét alatt a soproni postaigazgatósághoz intézondők. Sopron, 1873. juuius 17-én.
— ,Ax Anker" 1873 ik évi május havi üzlolkiinututásu. — E hóban a társulatnál boiryiijtatolt összesen 527 bevallás 740,048 Irt biztosítandó összeggel, és pedig : 330 bovallás 542,719 frttal halálesetre, és 197 bevallás 197,329 frttal élotcsetre. Kiállítva lóu 282 kötvény 473,788 frttal halálesetre, és 188 kötvény 202,0150 frttal életesetro; összesen tehát 47U kötvény 075,854 frtul. A havi bevétel volt 109,047 írt halálcsoti díj, és 99,422 frt botétolokben, összesen: 208,470 frt. Ez év-bou bonyuitatott 3203 bovallás 4.802,248 frttal, és kiállíttatott 3223 kötvény : 4.332,300 frttal: ugyanezen időben bevétetett 1.140,702 frt; —halálesetokért pedig kitizettolott 205,11)2 frt. A társaság működése kezdetétől fogva halálosotokért kifizetett 4.821,490 frt, és 1873-ik túlélési társulás (Associatio) eredménye 726,578
.frt volt, mely összeg 872 tag közt aránylagoiau felosztatott.
— A kitt-komáromi társaskör jété-konyczélu hang verseny o jövő szerdán, júl. 2-«n lesz; felhívjuk ujolag a vidék szivos fígyolmét.
— A kaposvári dalárda által f. évi junius 29-én — vasárnap — a cserbon juniális rondeztetik, melyre a t. közönségot tisztelottel\' meghívja a rendezőség. A nap részei; külön falragaszok hirdetik. Beiuenoti dijak:\'-!. osztályú jegy • tánezholyiségboi botnenotel - kék jelvéoy 1 frt. II. osztályú jegy lövészet, étkozdo, tűzi-játékbani stb. részvéttel piros jelvény 00 kr. III. osztályú jogy — cserbe és tűzijátékhoz! bemenetre sárga jolvéuy 30 kr. Gyormok jegy 14 évig — zöld jolvény 20 kr. Jegyok és jolvé-nyek előre válthatók : Laszl Gusztáv, Zsiga Károly, Psik Gyula uraknál, Uw Mór, Ilagol-maii K. Schrödor Sándor urak Uzletébon és a mulatság napján délutáu 2 órától fogva a cser
| bejáratánál felállítandó pénztárnál.
— Kesxthelyröl egy falragasz küldetett i bo hozzánk, melyet ogy asztalos mesler bocsá-tott ki, jelentvén, hogy saját házában ke- \' ményfa, politirozott és fenyűfa koporsók a leguj ibb divatú arany és ezüst föliratok- és díszítésekkel ellátva a legjutányosabb áron készen kaphatók. A n. érd. közönség szíves pártolását mély tisztelottel kéri. Oh, oh! •n.i hogy Johot koporsók vétoléro az élni szorető közönség szíves pártolását kérni? ha már egyátalában valamit ily esothon kérni akar, kérje inkább a halál szívtelen pártolását, noha ez ellen is ameddig lehet protestálunk.
— Megyei segély.\'Vome»me$yo közönsége f. hó 10-én tartott közgyűlésében azon nemes határozatot hozta, hogy a magyar nyol-ven megjelonő„Tomesi Lapok "-at nomciakhogy hivatalos közlönyéül fogadja ol, hanem e lapot a megyének szabad rendelkezésű alatt álló pénztárból évonkint 50i> ftnyi segélyb^J fogja részesíteni. — Hónapokkal ozolótt Nyarában nicg az a határozat jött létre, hogy az ott meg-jelené .Nyitra" czitnü lapot a mogye hivatalos Közlönyévé választván egyúttal mindon községnek kötolességévé tette, hogy a lapot járassa.
— Sorshúzás. A budai sorsjogynok f. h. 10 án történt húzásakor az 5640. szám tiyert 3n,000 frtoi, a 11,061. sz. nyert lOuO Irtot. Továbbá 200 frtot nyertek: 22,460, 42,779, 10,101, 9186, 37,094 számok, 100 ftot nyert.: 15.711, 44,724, 19,599, 21,000,10,863,33,432, 2408, 10,927, 19,887, 40,803, 27,100, 44,094, 30,323, 35,090, 3777, 898, 12,795 és 18,920. A többi kihúzott 575 sorsjegy egyenkint nyert 60 forintot.
— Rövid hírek. Az osztrák nemzoti bank inagyarorszugi fiókbankjainak 3 millió frtot ad rondelker.élökre. — Jászberény állandó színházat épít. — A kbolera ugy látszik általánosságban lép fel, legújabban H. M.-Vásárhelyen ragadt el többokot. — Spanyolországnak néhány nap alatt * harmadik kormánya van. — Több posti gőzmalom fölhagy a munkával, mert a bohozott liszt sokkal olcsóbb, mint a hazai. — A világ logidősobb embere: Continho Jósé Márton Capo-Frioban (Délamerika) szül. 1694. tehát 178 éves. — Hatheti tornásziti tanfolyam nyittatik néptanítók számára 80 frt államsegélylyel, a kérvényekjul.20-ig budapesti tsnfelügyelőiéghoz küldendők. — Tegnap volt a in. kir. tudomány-egylet 93-ik évfordulója, melyen a pályadíjakat osztották és uj pályakérdések hirdettettek. — „Mátyás deák" \' színmű szerzője, a nemzeti színház veterán ta-ju Balogh Istváu>84 éves korában meghalt. — Brassóban magyar színészek vannak. — Kecskemét jövedelmi adója az idén 23 ezer frt. — Pesten a szokott Guttenborg ünnepély a napokban fényesen tartatott meg.
Színészet.
Keiithely, juuius hí 1873.
liokody Antal dráma-, vígjáték-, nép.alnmfi és operctte társulata által csütörtökön, juuius hó 10-én adatott: ,8»ép Heléna", 3 Hvonásos vlg opereite. Ilodroginét (Oret\'es) Argamemnon spartai király (X.ádor) és Clymeuestra - vKapóc»iné) tia - a társulat ittléte óla legelössör láttuk ma fellépni ; kedves modora, ügyes é« asahatoa éneke — bár hangja nem eléggé iskolásolt s jé előadása által kOslelssést nyert. Itodrogi (Chalcbas) főpapi állását egé« oda-adáaaal jellemeste. Uerényi (Paris) és Timárné (Heléna) mint min iig, ugy most is Igeu ügyesen adták ssere-peiket. Ijónatiéki (Mei)elaus, spartai király) hfi tükrét adta ama teheteilen papucskormány alatt levő férjeknek, kik balga együgyüségükbeu uralkodui hagyják maguk felftt kaeaér nejeiket Kösöuség kérés ssámuial.
Ssouibatou, junius hó 2lén ,Zádor mBvesetise alatt aslure ker ítek: „Melinda" vígjáték éa ,3iép Galatbea.*
Miellit a játsaó személyidről atólnáuk nem miilaasthaijuk el aa emiitett két darab fordítója, Zá-dor úrról neháuy ssóval inegemlékesul.
>: lapok inult \'sántában Zádor uruak nemcsak mint ügyea játszó, hauein reudesőuek is kettős elismerés tulajdoníttatott; s most amidőn látjuk, hogy 6 nemcsak a fentebbi tulajdouokksl bir, baneci egy-ssersmiud több darabot forditott, a adott át a msgynr sainlrodalomuak, elismerésünket csak fokosni kell, KOsfiuségüuk is valahára síép ssáminal jelent ineg. Ai egésa játsaó saemélyaet elismerést aratott.
Vasárnap, junius 2i-én sslnre kerültek : ,Kucli praedl\'-atiok* vígjáték és .Bsamartej" opereite, ki-abnség ismét kevés ssámmal. X.
Történeti naptár.
Juuius26. 1260. V. István 10ezer kunnal meg-vori Ottokár cseh királyt.— 1848. István nádor alkirály i teljhatalommal ruháztalik fel. —1854. Az önkény les államkölcsön. 1866. A császár olnapo))* a magyar országgyűlést.
27. 1129. László király a szentek közé igiattatik. — 1849. Kossuth s ministe-riuma a magyar nemzotot általános kereszteshadra hívja fol, Ausztria ollon.
— 1865. Schmorling ministoriuma le-< mond.
28.323.Kr.o. Diogenos meghalt.-1801. Kazinczy Ferencz fogságából kiszabadul.
— 1849. Haynau táborozását kozdi Magyarország ellen.
29. 66. Péter apostol keresztro feszíttetik, ■ Pál apostol lefejez tutik, Nsro paranciá- \'
ra. — 1819. Ab utolsó szabadságh»rc«i népgyűlés Pesten, a museura előtt.
Junius 30. 1664. Uj ^rinvirat a törökök rohammal boveszik, a várírzők egy része folkonczoltatott, más réssé s Murába fojtatott. — 1722. A pragmatiefc sauo-tiót először fogadják ol s rendek. — 1838. Gr. Illésházy, as utolsó s.rj, rabbal. - 1849. Qőrgei Kcssuthnak a a magyar kormányok fe\'moadja ss ns-gedelmességet. — 1849. Ah. orotsok átlépik a Tiszát.
Julius 1. 1867. Kr. e. Méz«a utoljái* awicokol a Sihon és Ogus folyó átkaiéi Után. — 1310. Apor László kiadja a koronát kezéből. - 1808. Kováot Pál, jalos iró s hom. orvos születésnapja. — lMO.Hsy-nau rögtön bíróságokat állít föl.
„ 2. 1724. Klopstock szűlaUsnapja. — 1849. Az áosi véres ssata. — 1851. Fejér György, jeles történotbuvár halálo-
Szerkesztői üzenet.
779. J. 0. Csáktornya, Kr. P. Kottori, késsség-gel intéskedtünk.
780. X. Hocsf r.at, hogy nem kfisOlbeitak a felhívási, most már késS.
781. llologna leírását megkaptak, oeucsak eat, de a többi Ígérteket Is igeo ssirasan ressasOk.
782. M Kessthely. A tárgy pro el eeutra eUg hosstan meg lett vitatva, a jelen kösleménybtu nlnea érv, amely ujabb essmecserét érdekkel idéihstae alB, aaért félretettük.
783. 8. 8. Mindenkor ssiveseu fogadjuk, kérjük.
784. U. M. Kösoljük igen, mert a felvett táigr általános érdekfi.
786. 8a. M. Budapest. A könyv még nem ki-•sült el. Ne haragudjék, hogy a késedelmes válase
nyugtalanságot okos.
788. Hs. I-. .Anuáhos* nagyon Ismert költemény as Kutatás alá vettük.
787. .A beteg* jó alapgondolattal blr/4« a ciél, aa eredmény elmosódik.
788. .Torban\' vidor kis költemény, oaakheg? nem lapba való.
?89. B. I. A csomagot a vaspályán adtuk fel
790. 8i. A. Aa Ígért látogatás egy idSre elmaradt.
7»I. .Jer ölömbe..* kosárba vele.
792. .KlSre is örvendek, hogy ha nagyot b«r-peutek sat.* Prolit.
793. .A mauri karkötő* cslmfi bessély végéaek ssives beküldését kértük, mert kOslésél mielőbb megkezdeni óhajtjuk. .
791 V. L. Hatalmasat nevettünk a kedélyes és nedélyes sorokuak.
795. M. L. Qutorföld. f.egyen ssives utáunáani ott, inert mi innen a lapot rendesen küldjük ; a 4 utóbbi ssámot ujolag postára adtuk.
Érték- és váltófolyam junius 25.
5*/, metaliques 67.40; Ö\'/, nemz. kölotón 73.—; 1860 ki álladalmi kölcsön 101.75; baok-részvéuyok 993; hitelintézeti részvények 265.— lA>ndon 110.90; magyar földtehermentési kötvény 75.50; to nos vári földtehormontési kötvény 75.50; erdélyi i\'dldtehermentési kötvény 73.25; hor viL\'.l.von földtehormen[^.i kötréay —.—; liun 110.— ; c. kir. .r.nj ; N.polcond\'or Ö.IM).
Felelői. Beertcesztő: BátsrS La,0l.
I^ryllttór. Ajánlkozáa. Egy rnüvnlt, magyarul s németül ba-szálfi, t a házi gazdaiig vszetésóben szakértő nő ajánlkozik városi vagy vidékrs urasági, plébániai, vagy magátizSknál a hazi gazdaság vezetésére, akár mint gazdasszony, akár mint kulesírnS. Gyakoristól; alapult szakértelem mind a fi-zésben, mind a ház- vagy gazdaságveze-teshez tartózó teenokbenl jártasság ajánlják az Illetik figyelmébe. BSvebbe.i értekezhetni e lap szerkesztöségébse.
Idült vagy kezdetleges
titkos betegségeket és tebetetleniBéBet
hasoussenvi gyógymód aaerint gyógyít dr. Crsst L., Pesieu, bálváuyutcaa ti. aa. 2. em. 16. ajtó.
Rendelési id8 délután 2—6 óráig.
K betegségek gyakran, bogy aaonuaU eredmény éressék el — könnyelmfien na«y adag jód vagy kénesővel keseltetnek. Aa igy gyógyultak aaonban a legboraaaatíbb utóbajoktól támadtatnak meg ; annyira, hogy a köm.yelmS gyógykeseléa miatt kás8 vénaégükig ssenved-nek. Ily vessélyek ellen menedéket nyújt a ha-sonsaonvi gyógymód, mert nemcsak a legrégibb bajokat meggyógyítja, de hatása oly jótékony, hogy utóbajoktól félni nem lehet. Aa életrend mellette oly egyaaerfi, hogy mindenkitől megtartható.
MT i\'ovélileg ia esaköaölteUk rendelés.
*) E revat alatt köslöttehért felelősséget aess Tállal a Ssaik.

Pályázati hirdetmény.
A nagy-kanizsai községi iskolaszéknek folyó 1873. évi május hó 30-án hozott lia-tározatn folytár.a nagy-kanizsai polgári oskolánál 1 üjresüdáabe jött, a természettudományi tá.gyakat előadó, 600 frt óvi fizetés és 200 frt. óvi lakbérrel összekötött, rendes tanári állásra, ezennel pályázat nyittatik.
Felhívatnak tehát azi)k, kik magukat ez állás betöltésére hivatottnak érezik, a ezt elnyerni óhajtják, hogjf szabályszorlllegfelszerelt folyamodványaikat folyó I87:l-ik óvi augusztus hó 15-ig a nagy-kanizsai iskolaszók elnökségéhez boktlldjók.
Nagy-Kanizsa, jun. 15. 1873.
Darás Zsigmond,
(rnC-l) elnök.
Wajdits József
könyvkiadó-hivatalában N. -Kanizsán megjelent és minden hiteles könyvárusnál kapható:
„Bajt® vipdJroA ÍS1
kózkedvességü dalkönyv nagy teljes kiadása, mely minden eddig megjelent dalkönyvet felülmúl, 50 Ívre terjedi tartalommal disies keménvkStessel. szinnyeníatú borítékkal, Ura 1 frt 80 kr.; ilás aranynyomis- és aranyszcgélylycl, diszkötésben 2 frt IÍ0 kr.
„Eajta tiinczoliaak t"
Legújabb magyar tánctkíinyv. Ára 1 frt 40 kr.
„Halljuk a szc|) szót!"
Magyar folköszöntö (toaizt) küuyv. Ára 1 frt 50 kr.
LEJNOKMAND,
i híres oiiflánynö Igaimondó vetőkártyája 82 nineactt kirtyával magyar aláírásai és ssOveggrl. Ára DO kr. Postai megrendelések aioanal teljeelttetnek. "9U
Van szerencsém a tisztelt közönséget értesíteni, miszerint
hordók- és palaczkokban gyorsan, frissen, a legjobb minőségben szolgálom ki amerikai modorban épült sörpinczéinből, azonfelül valódi s jó
sodiiviz-gyárauiat (lü27-9>
szives figyelembe ajánlom kis és nagy üvegekben ugy szifonokban nagy és kis <iuantumban nálam mindenkor kaphatók.
Nagy-Kanizsán, april 1. 1873.
WUOSttlOS J.
jpf." Zura Königtrank!
lenakflen
i fórt), a
0.-r KMolgtrank, eine init violen w hygiKiiiacfa.dilteti.chel I,abaal (llr Kianke, Oenei odar (Jehelmmitt\'l; er liefort dem Organiamua e Natup durch Hint- and 8lft.-I.M.erung) so umg( dsdnrch din Kmnkhell arl". ,;< r«chwindcn.
Seit 1.1 ibuemouí t... Prieasnitx 1*1 ni heilkunde ge.ehehíu, wie Aiinderbarcn Kun Kröhrr Welieltc Jedennann (Ibér so uttglaabliche Dinge mid dachti . TJtu.ehuug de- Publikuma beab.iehtigt wttrde Die ThaUol.eti boweiae Krx-helnting an den Tag getreten, welehe al« de\' Anfang einer betr>.t-hlen iit — Dem gegenUber mim nun cini uraite Wal.rhiit, da» die Natúr der beste Arit\' Durch den KtnigtrAnk sind gcucaen Paticnten an srhweren Wtinden (sehnell, obne Wiindtieber
und fa.l olme Schmorsen !): an állon llruallciden •*• )> Aathma, EngbrtUtig-keit, liiu.ibeklemmung, Kursathmigkeit ,
llmiitvericbleimung)-, bei A\'tblna oft keine Ililfe;
an Alxehrung l.ier aueh langaam.) an Magcukreb. und gkuilicher Magenverachlies-suug (aelb.t in llethauieu in llerlin,
gtf der grOatteu lleilauatalt l\'reu..«ua); l\'atient bekain seit drei Tage vreder 8peiae und Trank, noeb .Mediáin"; W der Trank ober Olfuetc Speiaeröhre und Magon, und -^.grXailichen Scbmersen scbwanden bald rauf; von den Aersten attfgegeb
stand \'er dooh am hOehsten Tage wie< |^y»auf aud ging nacb der 4. Flascho wie.
an seiueu Heruf!; ,\'„ den tOdlieheu llerskranklieiteu aucb hXnflgen llerskrllmpfen pf iu vieten Kall. die KrXmpU mituutor vora erston Trinken , an fórt-, eiue solche Kranke, vo.i eineui der ; gelebrlesteu Aerite lierlin\'a drei Monat ver-gebena bebandelt, war von ibm nacb mcbr- | maliger grUudlichnr Uutersuchung mit der | KrklXntng veriassen : gegen dieies Leiden "giekt es keioo .Medicin* |T »ud er er-warte in llug.teni drei Tage den Tod ; aueh \' sie -tbor st*«d dooh schoii am hoch.ten Tage auf; der grkssllcbé Herikrampf war voin er.teu Trinken aa waggubllebcu, der
Arstaber \'vrollte splter durchatl* iiioht plau-- tliSWíi tl*\' dau si* gtassen, sie hat slnli abpr
U 1 J\'t \'L ■ \':^en Augrii-Kraukbelten, aucl. unheilbdien ;{>" . KtUíoiliiiigtii, M\'ho auoh OperatioAen iiicbt . I mlglieb oareii, u, s. dureli Uoiorptiou de. SryítalUirtcn Wassers der l\'upille; cin seit ■ <«chi Jabreu tutal Krblindeler (Jlsievae bei Trur) erhivlt itin Augenlicht durcb eine \' elntigeKUscIie.élnanjererdurch 13 Flasehn ; iViii.i • 4aw4>« »ohKrf«r und weiUr ..ben -, Augc-■ ■ .nenUllDdnogn* dur«l> Trinken and warine \' •b\'msclilígo ^Mi.cbuug uiit war.oen Wa..er,) t íátft MagsnUldeu Und an KO—40 jKhrlgen Ma-.i .gopkllljnpfeo tbiofiaiu »«Jinellsteu, naehdem allerlei Kurcu und Mtttel vergeschlagen) au 20—.10 jlthrlgen Hheumati.inua mit LKhmung loft schon nach einer Klkache, aueh IJihmting fii dwZ«ng»)t
an \' J.unBeneiiUtlndungen lelb.t lm hOch.teoHta-í qtMjaHV, ,",0,, *l"lg«">»l Trinken, nie
tltdtehdes E(« auwenden 1 (lauwarmo llm-
und hestlgstem Wurnlrteber, ■ Iiacli eiulgemat •♦\'Triukeu und UroscIiUgen - ^ \'"--sMbiit Ml (íeV Milsbrandrerglftuiig slche obenl): wenn der Uraiul im Kuochen, dai Ulied eine Htnnde bineiligelegt; der
Rrand wlrd abgentösien, da« braiidige.Kleiteb vsrreitett lind die W^Wnnden heilen sehnell; állon Hoacn und Ciebírn aneh KlndbotW und Nervenflsbsr (beim Kieber erfolgt aueh Krb dorch 8lMrkung der Magéi
ereileto Uninunde, grii.slea . und Oe.uiide, 1.1 uirlits weniger ala Medicin-Ktllle von ilc»undheit««toffcii, durch welehe dio mlelt wird, da.i dl* Krankheits-tlr.aclieii und
ei, lieslütigt.
an Uaut-Kraiikhciteu, auo Plcchlen uud Oe-
achwltren (sohr .chiiell)
an Dipterilia (trinken und halbaliludli. il recht
warmen Umacblag wie b llrkunc): ■♦wenn
Daa Uabe.í iiicht B^ ai der Tiefe kominl,
atctS achnclle lleilung 1
an\' llrKune heiaa trinken: uud recht warme
tlinachlKge auf Wolle i id dio Kehi. ; docb
niclit mehr iu liöchaten Stádium ;
an allén llalaleiden beao der. Kehlkopf-Ent-
illiiduiig (hier sehr acl .ell; Miacbung mit
heia.cn Wa.aer !), a.u
aelbat im hoheu 8tad

au Ki.ilei.sie oder Kallaucht (.bii.ca Weseu"),
milliliter sehon voin erat «n Trinken an uicht
wicdcrgekouiuieu, wo\'a jahrolang faat tJiglioh
kani; oft keine llilfe ;
au lllulbrochen (schuell,
licher lleriihigung dea "Hen Körper.);
au Heinorrhoiden (Kuoten ft aohon am ukchat.u
i hüinorrohidaler
schlei
■ ^lilchtwle beim Brochmlttel durch KchwMchuug;)
■ chwe^.n Hkrofelo ii, Urllsenleldtn ofl schoi • saeh etner oder wenigen Klascben
lllasen- und Nlercn.teinen (initiintcr aclion . nach wenigen Tagén dio Aufltl.ung dor Steino); (iirht (an scltwereu Ver.tcifungen der (Ju-leuVe langaam, oft keine Hilfe ; Kopfkolik und Ko|iíkrainpf (sehr s.-luiel wenn v»m Magén ht-rrUhreud; Udckenmarksdarre im lioheu .Stádium (vou der königl. Kegierung xw«l Jalire ver-i die lIKdi " ----
wkhr.
. 8chm
icht
dio

.et;eu MT nach der 10. Flascl.e
t Jahren geaiind geblioben. Uiarrhöo und Krbrochen (dieaea schon nach dom erateu Trinken) «9>boi SKuglingeu trinkt Mutter oder Amme ;
Ki uchhuatsn (m.i-tcna sehnell)- HcliwHmme; argen Verachleimungen j Appctit- und Hchlatlo4igk.it (hier mei.tci.s schon am ersten Tage j alleu Au.tcckungakrank heilen, aucli i\'oi-ke dieselbe fallen \' ""
be fallen nach dem craten Trinkeu -ftus nde Pockon vcrschwindeii Hber N*cht spurloa, so daai l\'atient geaiind isi, wie auvot; Krobs II. Kiiocheufraas (aueh hier oft sehnell, sclbst bei hohen (Irado); aucli 8aliflitss (hier niclit so achnoll); allén Wassersuehten (slarke Anachwollungen der fJliedcr oft Uber Nacht fort) ; achvroren Menslruationaleld^ii ^ ^ Jahro lauge lllutUlla.e, M9-wio aueli Jalirgauge. Au.bleibon nach eiuigemal Tritiken •^tllier-haupt
Krauenkrankheiton, aueh au Hleichaueht (hier langaam); in oine Kamilie trotcud, le^* fand Jacobl die llauafrau achwer krank, vom Arat aufgegebeni der Mauu roichte ihr den KOnigtrauk, uud am andern Mittag tilTucte aelbat dom Arató die Thilro, den Trank In der Hand ;
8chwindsucht und vielwUchentlichen liekl. 8chw-.-iaaen (eralero im hohem Hladiilui selivti nach .1 Kla.chcn, dio letiteren nach riuige- ^ mai Trinkeu) tlberhaupl;
An.fllhrl\'.ch llroarhrtlre llher den Kllnlgtrank nebst tanaendon von Atleateu, auin groiuen \' Theil amtlich oder gorlchllich, in » KWIen sogar eidlich beglaubigt, werden attf Verlangen tlherall franeo and gratls gesandt. i\'^Jp \')
Krfluder nnd allsinlger Kabrlkant des Königlrauk : Wlrkl. Ocsundl.eiUratb (llygieial) üart Jacobl in llerlin.
Die Kliache KOnigtrank-Extract, au dreimal ao vlel Wasaer, koatet iu Wien, 11. 1.60, in • den Oaterrelch Provlnsen fl. 1.60, resp. fl.-1.70. Zu boslehen ditroh Űio
•Sl-Agenttír för Oesterrelch-üngarn bei H AACK,
Wltn, Wsibburggasie 22 *rnDepot in Pest, bel Apothokor J. vTíörök.
e-E»pedition/.eidlerier& C\'O Wien. |
In^en,
söt teválbell kívánatra
- még bérmentve lsJ
ktSsníggel raolgiitattk mindenkinek
leggyönyörűbb női ruhakeim ók
1 nogy vátautéku mlntagjfiJtemfnyiYel 1
kllAIIIKIIKGER AOOIilf
<llvatár»ilíoro»Uodé«6t>on
PEST, aH-uto» 1-aő »&m>
I lirdetmóny.
A gy«\'5ri szdkeskiíptulnnimk znlatnegyei kiíptalau-tóti 183V« holdból álló tanúsított birtf>ka, belsf5 telki laktfpülftekkel, ottani korcsma ha-szonélvezehível, i{h Józsefnapkor tartani szokott vásárhelypdnzszedási joggal, együttesen 1874-ik cJvi január X-tol 187í)-ik deczember 31-ig
hat egymásután következő évre
I árverds utján bdrbe n<landók, a brirleni szándékozók 200 frtnyi bánatpáuz-\' zel ellátva, folyó 1873. óvi julius hó 8-án a helyszínére Káptalan-Tótibnn i hivatalosak. Szerződési feltételek a győri és kónyi káptalani irodákban, és tóti plébániában előre is megtekinthetők.
Kónyban, junius 10-én 1873. (1075-1)
. . . NÉMETH PÉTER, tiszttartó.
Etedé kei szelvények dfjtalanu\' váltatlak be._______________
A soproni leszámitoíó-bank és nyiio-oí magyar jelzálop; liilcl-liitiik
FIÓKTELEPE
, NAGY-K ÁNIZS AN.
Mindennemn állam és hitelpapírok, állami elsőbbségi és földtehcrmen-* tesitébi kötvények — arany s ezüst pénzeket vesz és elad.
Pénzek folyó számlára és betéti könyvecskékre 6% kamatra fogadtatnak el.
Kölcsönök házakra, földekre 8 mág ingatlan javakra a legkedvezőbb feltételek mellett adatnak.
Pénztári utalványok bocsáttatnak ki, melyek már a kiáiljtás utáni naptól 64/» kamatoznak.
Wajdits József, kiadó-, lap- és nyomtulajdadouos gyorssajtó nyoin&sa, Nagy-Kauizsáu.
Tőzsdei megbízások a legjobb és legolcsóbb feltételek alatt teljc-I sittetnek. \' f
Esedékes ezelvények d í \\ t a I a n u I v á 11 a t n a k be. n i inam it~
c
NAGY-KANIZSA. 1873. Junlua 29-én.
52-11* azó,m.
Elfflistéii ár:
ígcir MM . • 8 frt. fél évre.... negyed éire • Egy ttáin 10 kr.
HinU«aik |«tá»ym»
XY1LTTKBBKS loronkint 10 krért vé- |
Zala-Somogyi Kozlonj
Tizenkettedik évfolyam.

A lap uéllcinf rétsét illetii xúniemeoyek . | ixerKOíit/ihex, — i;
anyagi rotiet iilot-5 : kóiiomenyek pedig a \' i\' kiadóhoz béraentvH in- ,
... l! tézsadék: \'
„zalamegyei gazdasági egyesület\'-, a zalamegyei általános tanitó-egylet,. a szent-balázs-, kis-komáromi és sümegh-vldéki j nagy-kanizsa f flóktanitó-egyletek, a „nagy-kanizsai kereskedelmi a iparbank\' ugy a „Zala-Somogy" gőzhajózási részvenytársulat í wi«»»i«.hAi. J
hivatalos értesítője.
Nagy-Kanizsa város helyhaiouagának, nemkülönben
Hetenkint kétszer, vasár ap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap.
ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS
„zala-somogyi közlöny"
1873-ik évi Il\'ik félévi Jolyamára.
Midőn az első fólóvi folyamot c számmal befejeztük, bizalommal kérjük t. közön-günket, a második félévre szóló megrendeléseik mielőbbi szíves eszközlésére, hogy a lap rendes küldésében fennakadás ne történjék.
Hangzatos szavakkal nem élünk,\'jóakaró működésűnk nyílt 8 a higgadtan gondolkozók megértenok bennünket; lapunk lehetőleg helyi közlöny kivánván lenni, minden igyekezetünket oda fordítjuk, hogy e lap a vidék hü tükre legyen.
Előfizetési ára e hetenkint kétszer megjelenő lapnak: félévre -2b ft, évnegyedre 2 ft.
llIttDÜTMÉNY. *)
A zalamegyei gazdasági egyesület folyó 1873-ik évben három rendbeli ösztöndijt állapit meg azon néptanítók részére, kik a községi faiskolák kezelésében, a ezzel összekapcsolva a tanuló ifjúságnak o téreui czél-szerü oktatásában magukat kitüntetik.
Az elsőrendű ösztöndíj 6 db arany, a másodrendű „ 3 B a harmadrendű , 3,2 ftos.
Számosabb versenyző közt, ha az ösztöndíjjal jutalmazottakou kívül még többeu is elismerésre méltó buzgalmat tanúsítottak, elsős másodrendű dicsérő oklevelet nyernek.
% Az ösztöndíjra pályázhat minden zala-mcgyebeli néptanító, ki a tanítással s ernel-
•) A a.lamegyi gatdatágl egye.Illet tekintetei llgyveaelS elnök.égének felhívása folytán a« Ügynek tiéleib I.merteté.e érdekében ujolag kOiOijtlk.
Bierk.
lett a községi faiskola kezelésével foglalkozik, valamint azon tanító is, ki községi fais kola hiányában, vagy ideiglenoson tanítói alkalmazáson kívül saját birtokán, vagy & tanítói állomással élvezésébe jutott torüle-tón gyümölcsfaiskolát állit és kezel.
A versenyzés évenkint szeptember hónap, melynek 20-ik napjáig a versenyezni óhajtó ebbeli szándókát a gazdasági egyesület elnt^kénok írásban bejelenteni tartozik. Ezen írásbeli jelentkezéshez csatolandó:
1-ör. A versenyző kezeléso alatti kert egész területének pontos, kimutatása, határozottan leírva egyszersmind a talaj minőségét három láb mélységig, ugy a fekvést s azt is, mióta van kezelése alatt s mikép kezeltetik ?
2-or. Megkívántatik az iskolában levő csemetéknek számszerinti bemutatása, a gyúmölcsncmeknek külön rovatokban s válfajonkinti elősorolásával. Pontosan kiteendő a csemetédnek kora, a nemesítés idője és módja.
A versenyző előnyére szolgál, ha a kertet alaprajzban bemutatja, a gyümölcs-fatenyésztésre szolgáló területnek beosztását az egyes táblákat, ezekben a csemeték ültetési sorát szabatosan kíjelölvo.
3-ör. Mindezen összeírások és kimutatások a helybeli lelkész és a gazdasági egyesületnek legközelebb lakó két tagja altal igazolandók, bitclesitendók.
A nemesítéshez megkívántató ojtóágak -sa mennyire kerül, anyafák is — minden egyes községi faiskolp számára az egyesület kertjéből ingyen fognak kiszolgáltatni, de megkívántatik, hogy ezeknek kinyerése végett az illető néptanító évenkint, deczcm-ber hó végéig az egyesület kertészeti szakosztályának elnökénél kérését bejelentse és határozottan kijelölje, hány s minő alany jön nemesítés alá.
A zala-egerszegi központi kertben a nemesitési s egyéb munkálatokat bármikor mindenki megtekintheti s kívánatára az egyesület kertésze gyakorlati oktatást nyújtani köteleztetik.
Az egyesület elnökéhez szeptember hó 2U-ig beérkezett versenyzési jelentkezések A melléjük csatolt kimutatásokkal együtt azon hónap végével a kertészeti szakosztályhoz áttétetnek s a szakosztály, ba szükségesek, vagy czélszerünek látja, sajat kebeléből kiküldendó tag altal is az iskolát, annak kezelési módját uicgtckiatv.én, az ösztöndíjakat, dicsóró okleveleket kiosztja, eljárásáról jelentését a neki kiadott pályázati irományokkal egyetemben táblás jegyzék mellett az egyesület elnökéhez bemutatja, mely jelontésa legközelebbi egyesületi közgyűlésen felolvadandó, s a levéltárban mel-léKletcivcl együtt feutartandó; pályázott és jutalmazott néptanítók névsora pedig a megyére bomutatandó, hogy ekkép a szorgalmas, ugy a hanyag néptanítók is a felügyelő hatóság tudomására juttassanak.
Hasonlóul ösztöndíjak alapíttatnak a gyümölcsfa tenyésztési tanulmányokban kitűnt .tanulóifjúság részére is, és pedig az egész megyére tizenkét rendbeli.
A három legelsó: egy darab ezüst két forintos az ezek után következő három: egy-egy darab ezüst egy forintos ; a többi hat egy-egy darab ezüst húszas.
Az e részbeui vizsga évenkint julius közepétől augusztus végéig terjedő időszakban, a községi faískolaban s mindenkor az illptő lelkész és a gazdasági egyesületnek legközelebb lakó két tagja jelenlétében és hozzájárulásával tartandó, kik is a magukat kitüntetett tanulókat a kertészeti szakosztályhoz intézendő jelentésükben megnevezni, s általában a vizsgaknak egész folyamát, eredményét leirni fogják.
A vizsgának napja előre meghatározandó, az illető lelkésznek, az egyesület legközelebb lakó két tagjának, de a kertészeti szakosztály elnökének is jókor bejeleuteudó, hogy szükség és lehetőség esetében a szakosztály is küldötte által a vizsgában részt vehessen.
A tanulók és néptanítók díjazása, egyszerre történik. A dijak mindenkor az egyesület elnöke, vagy ha távolság miatt ez
nehézséggel járna, az egyesületnek a jutal-ma/ottakhoz legközelebb lakó két tagja és &/. illető lelkész által, a községi elöljáróság s a tanuló ifjúság jelenlétében kézbesítendők.
Z.-Egerszegen, 1873. juuius 12-én.
ÁilVAY ISTVÁN,
■alaniegyel gaxiin.ági egyediét) HgyveietS alelnök, é. kertéxsll ..ako.itáiyi eluök.
Ki)/,egészségi llgyelmeztetés a gabona félékre.
Moudják, hogy a rozs igen sokat szenvedett, sok kalász üres, sok rozsda beteg. Ennek folytán, midőn hiányos a mennyiség, ugyan akkor rosz a minőség is, és oz azon körülmény, mely mindenesetre hatósági figyelmet érdemel részben élelmi, részben pedig közegészségi szempoutból.
A mennyiség hanyatlása szükséget, drágaságot, a gabonák betegsége pedig egészségi háboritást okoz, még pedig egyrészről azok táphiánya, más részről azok kóros vegyülete folytán.
Midőn szó van a rozsdáról, nem lehetetlen, hogy a gabonafélék más kóros változásokon is átmennek, vegyülhetnek azok aratás, cséplés alatt oly korcs uövények magvaival, melyek, mint az egészségre ártalmasak, a gabonafélék, mint élelmi tárgyak közt meg nem türethetuck.
Nem felesleges eszerint egy pillantást vetni a gabonafélékre már aratás előtt is, és\'clevckorán figyelemre ébreszteni hatósági közegeinket, hogy,ha már elszegényedünk is, legalább egészségünk és életünk legyen biztosítva a jífcor érkezett rendőri intézkedések által.
Midőn a szemes gabona, mint előkelő élelmi tárgy mennyiség és minőségben hátramaradóiban van, rendszerint drágaság és közegészségi háborgatás áll be, melyuck, hogy mi következései vannak, azt magyarázás nélkül is tudják azok, kiket az Ogy illet.
Ugy Yan az, hogy midőn a gabona nem\' díszlik, vagy oly romlott, hogy,az cl nem
t\'árcza.
lia mondom . ■ .
4
Ka mondom, hogy : sterellelek leány I Nem moudok nagyot. III..\' ueretol ea uj korban, már oly Mcg.iokott dolog.
Hzerelmet pltyerg a gyermek, t eped Ita oly ifjú is. Korán, koián tanítja élni St A jé Nemt.l.
lia mondom, hogy t c.alódtam veled én I
Kern mondok pagyot.
HUs\' c.alédni reménye nk után
Oly iiokott dolog.
Ai élet délibáb, rsugS képe
Ármány, tiorelem . . I
Bieretni t nem csalódni — mint lehel,
Nem Is hihetem.
lia mondom, hogy : felejtél engemet I Nem mondok nagyot. Feledni ail, kiboi mult ciatol, Már rendéi dolog.
Byrén ralál Charibdls ctúrsaln..
Én hajé. valék--
Énekedre — mely bfibájt rejte c.ak, Mért U ballgaték ? I
Ha mondom, hogy iterelmem .lrba rlul E« tán uj dolog.
Hiti\' tokáknál a hamvadd páráit Újra fellobog ...
Hiprelmem moly kihalt, t gyötrelmeim Birba dOntenek.
Vájjon ki lett, aki t.ánalommal Ejt rám kOnyOket TI..
MÖN08T0UI BÉLA.
I Kobesplerre sakkjátszmája. (Schachpartlile.)
I Párisban Saint-Honoré utozában van egy régí bires kávéház; száz éves gyUlhoiyo a párisi sakkjátszóknak.
A francziu forradalmi rémuralom alatt, ozon kodvolt kávéház csaknom elhagyatott, ed csak még kovosoktól látogatott volt, kik par-thiojukat kijátszani a legtöbbnyiro nem nagy kodvot éreztok ilynemű szórakozásra, inert minden fő folott állandón a legnagyobb vészéi v lobeg\'ott, mort ki még maszabadon járkált, már holnap a legmélyebb börtönbon szonvodolt, vagy a guillotine bárdja alatt olvérozhotott.
Azonkívül a kávéház ablakából látható jolonotok érzékonv szivüro ijesztő benyomással lőhettek, mert elótto a nap minden szakában vörös ingbe öltőztotott elitéltek kocsiai vonultak ol a vérpadra.
Hobespierro, kinok kőszivéroily jelonotek semmi benyomást nom tottok, ogy volt azon kovéa vondég közól, kik naponta oljövéuok parthíojukat eljátszani. Noha ó maga különben nom a legjobb játékos vala, mégis sötét tokin-toto és dlimoni külsojó oly olfogultságot, mondhatni félolmot gyakorolt, hogy a logügyesobb sakkjátszók ollonébon a parthiot közönségoson olvesztotték.
Innét volt az, hogy liobospiorro gyakran hosszú időig hasztalan várakozott ogy társjátékosra, mert senkinok som nyújtott élvot volo szomközt ülni, vagy épon volo játszani.
Egy osto midőn szokásszorint az omlitett kávéházban ogy társra várakoznék, egy fiatal egyén csaknom nőios külsővol, hosszú goszto-
lépe, s abban pilUnat alatt körültokiutvo, gyorsan azon aszUlhoz közeledett, amelynél Hobos-piorre ült, s volo szomközt liolyot foglalt.
Anélkül, hogy egy szól is kiejtene, ogy a látókhoz már felállított sakkjáték alakjait kozdé előretolni, Hobespierro hasonlót tőn, s a parthio olkozdotott. Szótlan lón az befejezve, az ifjú ember nyert. Egy második játék kezdődik, és ozon másodikat is elveszti Hobespierro.
Jg0" jó. \'gon jó I kiált föl Hobespierro mintán a játék b-ivégoztototl, do miért játszottunk?
Egy emberfőért, s én azt mognyortom, s azt adja ön nokom, és podig oly gyorsan, amint lőhet, mort különbon a hóhér fogja elnyerni.
Ezen szavai után a fiatal ember egy papírlapot vont ki tárczájából, amolyen a parancsolat már fogalmazva volt, It . . fiatal grófot, ki a forradalmi itólőszék (Utal elfogatva és halálra itélvo vala, fogságából olbocsátani. Még csak Hobespierro, az akkori idők mindenható uralkodójának aláírása hiányzott, s a fiatal ember a lapot aláírásra elojbo nyújtja, Hobespierro azt átveszi, és gépiesen aláírja, és a papirt kö-votkosőlog adja vissza:
Do mégis szerotném tudni, hogy ki ön, polgáriéra.
Mondja iukább polgártársnő,volt a válasz. — (m nő vagyok,, és pedig most H . . . . gróf boldog monyasszonya.
Egy gyors, hálás főhajtás, ogy lassú „Isten \' hozzád" és a boldog sakkjálszónő a torembŐl oltün\'t. Franczia után j
lovAszy sAndoh.
Aphorlsmák.
(Folytatás.)
Nagyon kovéssó ismeri a nőt az, ki azt hiszi, hogy könnyolmü szive sóhajokk il hóditható meg. (Byron.)
A nők noküuk köszönhetik hibáik legnagyobb részót, mi podig jó tulajdonságaink na-gyobbrészét köszönjük nekik. (Uh. Lomosto.)
A tudatlanság, molyben a nők kötolessé-goikot illetőleg vannak, a visszaélés, melyet hatalmukkal Űznek, legszebb és logdrágább olő-nyüktől fosztja mog őket: attól, hogy hasznosak. (Mo Dorrier.)
Egy nő sokkal közelobb van ahhoz, hogy szerelmes lesz ogy, férfiúba, kit gyűlöl, mint abba, akit lát anélkül, hogy észrovonné. (Do Chabanon.)
A nőket inkább boldogítja azon szerelőm, molyot ébresztőnek, mint az, melyet maguk ércznok.AférfiakatépellonkezóÍog.(Buauohűtie.) .
Ha asszony korukban a nők mindenkinek igyokeznok totszoni, az talán onnan van, mort leány korukban ogyetsom volt szabad szerotoiök. (JJurnardino de Saint-Piorre.)
A nők csak egy dologra alkalmasak, de oz nom az, hogy társaságban éljonok. (Mmo de Pyrieux.)
Egv nő, ki véralkatától kér tanácsot, mindig oíuibo fog tenni a legeszosobb férfiúnak is egy olyat, kiuél a szollom a fejben vau.(Qo-nija Palajos.)
(Eólyt. kflvelke.ik.)
áruiható, sem szem, sem liszt, sem kenyér . minőségben, akkor a hatóságok gondoskodjanak a jó és elegendő jnonnjiségü élelmi tárgyak élrczhetéséról.
.Kilátásba tehetjük, hogy annyi mostohaságok (himlő, skárlát, vörheny,, fenés torokgyik, typhus, váltóláz, kolera, marhapestis, bank krisis, szőlő-, gabonafagyás, pénzhiány) után más véletlen is reánk nehezül, és midőn ily aggodalom nyugtalanítja a közönséget, kötelességében áll a hatóságoknak a jókori intézkedések megtétele.
A rozsdás, üszkös, fonés, rozsanyás pokol varos gabona, az élelmi gabona közi meg nem törethetik,következőleg az ily beteg gabona és az ilyenből készült liszt, kenyér nem eláruzható.
A konkoly, razsnok, lápor, féntor, szétütő vadócz és rozsanya oly tárgyak, melyek mostoha években szapoiilják-és rontják a gabonafélék táptermészetét, \' ártanak az egészségnek, de mérgeznek is, főleg aszé-ditő vadócz és rozsanya.
Ily helyzetben épen nem felesleges mindcuok előtt- tekintetet vetni a mezőn még lábon álló*gabonára, aztán a lelethez
képest iutézkedni a canczellariában
Népes, müveit városokban sokapiacz-rólés boltokból éiödő nép, azért hatósága is hivatva van az intézkedések tételére.
Ügyelnie kell:
1. a piaczi, bolti és malomi gabonára;
2. a piaczi, bolti, sütómiíhelyi és malomi lisztre ; végro
. 3. a piaczi fc&sütómühelyi kenyérre nemcsak a mérték, lianem együttn minő ségre nézvo is.
Hogy pedig e tekintetben a c>.élnnk megfelelni lehessen, ellő lépés „kenyér k-Hn-letet * (Brodschau) megállapítani, mert a kenyér azon élelmi tárgy,1, melyhez mindenkinek nyúlnia kell, yíegtöbb is élvűzi azt a piaczról és sütómúhelyékből.
A konkolyos (Agrostemma Githago) lisztből sült kenyér kékes, keserű és éles.
A razsnakos (Bromus secalinus) lisztből készült kenyér fekete, nehéz, alig megemészthető.
. A láporos (llii\\anthus) lisztből készült kenyér fekete-kék, vagy fekete, nedves,- ta-paszos, undorító, émelygős, édes.
A fintoros (AIclampynm) lisztből sült» kenyér pirosas, fekete vagy kék és keserű. Íztelen. Ha ily kenyérből egy szelet, vagy aiiszt.-vizzel higitotteczetben főzetik,azon* tial rózsapiros, vagy piros viola szilit l(ap.
A széilitö vadóezos (Ijolinm temulen-<|iwi) lisztből sütött kenyér fekete-kék, mérgező. Vízzel dagasztva nem ad tömött kovászt, vízben főzve habzik.
A razsanyás (Secale cernuttnn) lisztből készült A\'CHt/<y\\iolaszinü, foltos, undok izü, ?zagu, nagyóbb vegyitéke mérgez.
A Jenés, üszkös,rozsdás (uredo,carices rubitjo) lisztből sült kenyér kékes, piros, rosz izü. x
Ezek folytán kilátásban vau, hogy a gabona és liszt üzlet némely malmok- és boltokban szük határok közé fog szorulni.
E rövid figyelmeztetés és jellemzés sikeres megindulást biztosit az intézkedésben.
TEltSÁNCZKY.
HévvJz, Junius 24.18)3. III.
Daciára annak, hogy szép időnk beköszöntött, végro s valahára derű a borút vállá fel, b mégis a fürdővendég. gyér számát Üdvözölheti szemet-lolkot egyaránt lolkesitő földi para-- dicsőm; o hét minden novezotosség nélkül némán repUlt az örök sötétség karjai közé, bizon itt az élet monotom. Olvasó-torom, zono és több ofélo bú és unaloműző nincs,/Urdünk, sétálunk, bámuljuk a természet szépadoiliányát, hegy, völgy népségén lobegtetjUk szemeinket, madárkáink dal zengéso, és virágaink néma integetése mellett, dél a reggelt, est a dolot váltja fel, repül az idő és marad arezttnkon a komolyság; szeroucso, hogy időnk kelleme sokat pótol, más szórakozást tán igen sokáig nem romélhotünk; do orvoshoz nom Tolyatnodhatunk, lAert Ilévvi-zou, fájdalom fürdőhely, és mégis orvos nom lakik, tán kiszámításból történt, hogy nz orvos folodékonységbo jön, mert ha hegy-völgy-yii aem ad irtabotognok, orvos ugy som sogithot,
, do pardon, mégis van itt papíron ein Badoarxt, HorrDr. Bernbard Síngor pract. Arit in Koszt-I hely und Hévviz, ée ennek megbccsülhototlon I s mélyen átgondolt müve, die Thermo Ilévvis \' boi Keszthely in Zalaor Comitat in Ungarn, Gedruckt in Jahro 1873. Dórin\', Mort bleusl
Méri nem lott o mü oredetilcg franczia, chinai vagy indus nyolvon irva és kiadva. Oh égbekiáltó szegénység! hogy Hévviz leírása ogy practischo Arztra szorul, ki Keszthelyen lakik és hozzá Hévviz és német leirás, do vol-taképon hol is van az jt Hévviz, chochinchiná-bnn ? Calitorniában? En ugy tudom, hogy a te> mészét áldott Zala, édes hazánk tőzsgyöke-res magyar gyermeke ós mégis mért van az, hogy Hévviz eredeti leirása, megfordításban tán csak o késő jövőben Jog megjelenni, német kczykro bízatott, vagy pedig nem szorul Hévviz többé magyar veudégro? tán angolok tartják fent? szégyeld magad magyar Jounarlislica, acadomia, hogy nem birtál kebeledből ogy egyént kiteremteni, ki képes lott volna Hévviz leírását ma már virágzó, osongő, édes magyar nyelvünkön leírni, vagy pedig a tulajdonosnak hódolatból lett németül irva? Hja! ugy látjuk, el íell felojtvo a régi dal. Nejn kell nékem roehts mii, kerleucli ubmiischir, mtmdja meg csuk magyarul sat., vagy ugy vagyunk még, mint „Bolond Miska: a német consurával, vagy Sop-ron-Pozsony a magyar színészettel ? és végro nagyobb vérontás nélk\'il ki bírná mondaui o fürdő valódi novét? a térképen Hévíz van, a fürdő ruhán llóviz és l)r. Singor mtinkájáu Hévviz.
A „Fürdői L."-bau következő érdekos leiratot találtain, melyot iitegész terjedelmében közlök:
Mintegy másfél tized múlva, hogy a füredi viz hasznárul való versek s n „Balaton Tihanyi ecchónak olotfoii zengése" Fehér Antal-lói, napvilágot láttak,a közel fekvő llévviznek i« akadt magasztalója, dr. Babocsay Józsefbon, kin.\'k prózája diciéres dolgában tultosz talán a fürt di lantos versein is. Ezúttal e curiosumból i.bzlünk egy kis mutatványt. Már o czimo olüt a megszokott czimoktól. Felemlitondő itt, hogy a munkáeska egy nő-nyomdatulajdonosnál nyomatott; czimo :
Boldog Zalavármegyo! keszthelyi hév-vizedről méltán
novoztotol igy attól a ki
őzen rendokot irta
dicséretedre.
Dr. Babocsay József.
A11 no MDCCXCV.
Sopronban, uyomtattatottsS z i e s z K I á-r á,n á i.
liovozetéso:
Tekintetes és nomcs Zala Vármegye !
Ha vagyon ezen Magyar Hazánkban a Természet Urától egy megáldallaiott Vármo-gyoj valóban To vagy az Nemes Zala Vármegye. Igaz ugyan az, hogy sok félő Kiutsekkol megruháztattak, Magyar édes Hazánknak sok Érdemes Neme* Vármegyéji 1 mindazonáltal oly különbséggel, hogy többiiyi(o a magok kintsoikhez fáratsággal és költségekkel juthatnak, mi pedig a mijeukhoz- ingyen juthatunk. Szép ajándék! becsülhetlen Kinta! \'Hogyne örvendenék neked Tekintetes és Nemes Zala Várnagyot Örvendett valaha a Zsidóság ama Bodzáidénak; hogy uo örülnék éu is a To Ko-bclcdboii régen len már kinyitott és buzgón kiöntött Magyar Bedzaidáduak. Bedr.aida Zsidó szó, magyarul anuyit téazun l.aurotius Hierony-nitts bizonysága szorint, mint Tó. Midőn ínég .lériieitlom tUudöklő karban vala, volt olyas Tuva is, a mollybo u föld alatt különbféle Ítészekről gyülekező Tsatornák magokat kiöntötték. Ido ereszkedtek a mosásra és ferdésra összovegyült és hordatott Betegek, örültek ha már a sor rcáiok jött a ferdésro; mivel teljos bizodalommal valáuak, hogy a Viznok oroje által meggyógyulnak. Nem do akkoriban nagyobb Kintset ennél a Tónál bírhatott-é Jérusalom városa ? Tehát To is Nemes Zala Vármegye I nem bírhatsz nagyobb Kintsot Magyar Bodzaidádnál. Nem régibei\\ ugyan az Égig magasztalták a Múzsák Füredet ékes Fórodé* jóért. Mennyiro notn jfogják még magasztalni a mostan világosságra jött Bedzaidát könyörülő-les szivéért ( Könyörületet, uie^a szomorú és .nyavalyás testol szivébe bé-orcszli.
Bo kár, hogy oddig oZon\'Magyor Bedzaida elvolt rejtve az Emborok szemei előtt. Már most j szemekről n\' Hályog l«hull"tt, mihelyest am örök érdomA Méltóságos QrófFost tiesOyörgy Ur tulajdon k ogy ősségétől i dittatván, számtalan Ügye fogyottak szeméről azt le-vonta. Tehát rnugyar Bodzaidát találunk Kesztholyhoz közel,igen gyönyörű helyen,a hol Természotnok tsudálatos ritknságit méltán tsu-dálhatjuk.
Es imo nyíljatok fel szomek, a múlt században Héviz leirása magyar nyelven, ós most II év vizén a* magyar nyelv — 1872— krach!
KÖNYVES JÓZSEF.
Zala-Egcmcg, Jun. 25.1878.
Városunk nyugalmasan unalmas egyhangúságát némi élénkség váltotta fel, a jó hirbon álló Oorő Jttka b-félo színtársulat mogjolo-néso által.
És jó is, hogy igy történt, mert őszintén szólva,legutóbbi időkben társadalmi élotünkbon oly jelenségeket észleltünk,molyok .pessimislává tennék a különben logkönnyelinflbb optimistát.is. . .
Lehangoltság, olkcdvotlonodós, pöffeszko-dés, visszavonás, aprehonsio, dishármoniával találkozunk, bármerre tekintsünk.
Eltüut az a régi kipróbált összotartás. - A tiatalságban semmi élet.
A hány van, annyifelé huz 1 természetesen azért, hogy mindegyik inkább itt lőhessen olső, mint romában második.
Szegény Julim Caesar to! — ha sírodból felkelnél,ol kollcuo szörnyűködnöd, mily buján termő földbe cselt az a mag, a mely a to szavaiddal lott o közé a gyakorló \'cinboriség közé elbintvo.
No do félre o sötét rajzzal! úgyis hiábavaló erőlködés volna tőlünk azi a kóranyagot kilépői akarni, a moly annyi előszeretettel, részbon tán szántszándékkal ápoltalik egyesek, sőt elmerjük mondani, a hidegon számító többség áltyl.
Oorő Jakab színtársulata kÖt-Ulbolül22 — 24 tagot számlálva egész csöndben, majduosn észrevétlenül köszöntött falaink közé, és folyó hó 21-én olőadáaait a „Márványhölgyok\'-kel kozdotto meg: vasárnap adták R n^Wgyűrűt* és tegnap „A 16 éves férj, vagy Kichelicu berezeg első pártját*.
Magából o három előadásból kellő tájékozottságot nyorhotlünk már az iránt, hogy a társulat valóban érdemes jó hírnevére, s igy a pártolásra is jogos igényt tarthat.
Moggyőzódhéttünk,hogy itt nom oly éhon-kórász vándorcsapattal van dolgunk, a moly különböző természetű és fajú dologkorűlőkből alkotva, a midőn egyrészt mcgszontaégtoloniti a .Thalia papja* felkent novet, másrészt részeg fővel tántorog fel a színpadra és ott olyaa sok tarka ostobaságot hadar összo, a melyet egy civilisall egyén természete bo sora vohet; ha-szombon állunk ogy szorgalmas, munkás, törekvő társulattal, a mely hivatásának színvonalára akar és tud is omelkedni.
S ha ugy folytatja Oorő, a mint kozdotto, biztosítva lehet arról is, hogy az a tartózkodó -szavonultság, a inelylyol még a közönség kisebbsége részéről találkoznia kell, a melyei némileg indokol az is, hogy ölődioi nom loglii-zelgőbb renomé hátrahagyásával távoztak, — csakhamar cl fog tllnni, hogy helyet ongodjeu a tömeges pártolásnak.
Egyro azonba saját érdokébon figyelmeztetjük.
Szállítsa le a 3-, 4- és 6-ik padsor ülőho-lyeinok árá,t l>0 krra; ós elhiheti, ha szavunkat fogadja,csak sajá\' erszénye rovására lesz loya-lis; egyúttal bőven kárpótolva fogja magát lálni azon 9 ft. külöubözetért, a melyet oz esetben veszíteni fog, azon"27 ft által, a melyet mulhallanul bovesz a leszállítás keresztülvitele által.
A fértitagok közöl — tijsiuészoteson csak azokról lehet szó, a kiket eddig láttuuk — kiválóbbak : maga az igazgató, a ki roudszoreson a legkitűnőbb kedélyességgel adja hálás szero-peit: Szirinay, Kovács, Szász, hoós és Veress; a női tagok hözől: Oorő Lina, Oerőué, Szászné és Soósné.
A közönség eddigi kodvenezo: Oorő Lina, oz a kis ártatlan „Mari" (a Márvány hölgyök-bon), a szűzies szerelmü „Ilon* (a Jegygyűrűben), és végro a pajzánul komolykodó ^Hichelieu herczeg),aki kodveseu csöngő gyermekies hangja, avval a hamiskáa mosoly és páratlan két arczgödröcfkévol egymásután bájolja ol és hódítja meg a „jovnessedoré" legkritikusabb szőrszálhasogatóit is.
Ha igy halad, maholnap csak neki fogunk áömjénozni.
Csütörtökön adják: „A Szent-Iván éji álmot*.
Erről majd részletesebben.
KRITIKUS.
Zala-Egerszegen, Junius 21-én, 1873,
A „Zala-Somogyi Közlöny* 4ti ik számában Bődy József zala egerszegi ta^iár^ urtélogy kartársa védelaiéro „Ilát még ejt is megy ?" cilm alatt czikk jelent meg, moly Zaljt-Egcrszeg izr. községét é« ennek hitbizotlmányát azért, hogy négy évi búsongás után attlyosan elhanyagolt vallásoktatása körül, — amennyiben lényeges részéi védoncz közéből kiragadta, ki ennek alapját gyökerénél fogva a legéntéko-nyobbon megingatván, talán ha o baj a vég-pusztulás Btadiumába még áthajtva nincs — orvoslólag intézkedvén, — hazafiúi érzelem-bóli,kivotkózés, törvénytelen eljárás, egyűgyU-ség, jogfosztogatáa — jogbitorlás vádjával ál-lilja a nyilvánosság — a közvélemény szigorú Ítélőszék" olé.
A hilbizolltnány az igazság érdekénok parancaolólagoa intésére, nohogy a kösvélomény
notáni itélő szavának »úlya méltatlanul reá nehozedjék, ezikkiró fullánkos megjegyzéseire és állításaira kövotkozőképon válaszol:
Czikkiró törvényteíonnok jelzi a hitbizottmány eljárását, mort védonczétől hotenkint 3 órai vallásoktatást követol; — ugyanis azt mondja: „A községi tanitók és főlek között e szerint megszűnvén a kölcsönös kötelezett-■ég.......*
Továbbá folytatja czikkiró: „De o szabad, a felekezettől függotlen holyzet — ugy;láuzik nagyon visszatetszett az izr. hitközségnek, miért egy hónapi gondolkodás után nom ik késott azon törvénytelen eszmét papirra tenni: hogy a községi tanitók hetenkínt 3 órán át, ugy Iston novébon kötoloztetnok a vallás tanításra.*
Ezan keserű kifakadások ozikkiró saját keblo fájdalmainak kifejezése mellett, még egyebet is sojtetni engednek, — No de ha talán a tanító joga meg van is sértve, tehet-e erről a hitbizottmány ?
Mi ugyhiszszük, czikkiró figyelmét aina, a közös iskola életboléptol&évol\'ijí törvények mellett ugyan, do mégis törvényszerüleg létro-jött határozat nom kerüllo ki, molyszerint a laniió urak a vallásoktatást hotonlcint, a m. iskolaszékkol kölcsönösön megállapított 3 órai időn át „ugy Isten novébon* teljesíteni tartoznak. — Ezt kétségtelenül igazolja azon tény, hogy őzen három órai vallásoktatást a vonatkozott határozat értelmében czikkiró maga is toljositi.
E szorint döfését olhibázta; —mert azzal az iskolaszéket ogyaránt, sőt olsó vonalban U-lálju: amidőn a hitbizotlmány a vallásokligyw-a -vonatkozólag eszközölt intézkedését kárhoztatja; hisz ezen eljárás ugyanazon határozatban gyökerezik, melyol czikkiró maga is — mint már mondánk — figyelőmben tart. Vagy tán védoncze különös kiváltságokkal blr kartársai fölött, iiinlyuk ót ezen kötelezettség alól egye-nes^n feluioniik ?
Idáig tohát ugy hiszszűk, — az előre-bocsátottakból kiviláglik, miszorint eljárásunkban habár a lörvéuyoket hiányosan ismorjük is, minthogy oz ügyet érdoklő illotékes helyen kijelölt alapon intézkedtünk, valaki törvényos joga iránti vétségnek nyoma sincs.
Ozikkiró reményt táplál ez ügyet rövid idő alatt kedvozőbb sziuben szellőztetni.
Bődy József urat igen joles tohetségü, hivatásának toljesen megfelelő, képzettséggel biró értelmes embernek van szerencsénk is-tnerni; — azonban itt — ha az igazat kimondjuk —, némi önérdektől vozéreltotvo — meg-vakittatva, a józan gondolkodó értelom útját olvesztvén, egy szép testületet — becsűletéro merényletet intézvén — igen sötét árnyékba állitolt, és elég méltatlanul.
Sofekai ildomosabban csolekedott volna, ez ügyet a mindent kigyógyító jövőre bízni, min; a lefolyt napok zordon szőleinek szabad szárnyára bocsátani.
Ha nótán czikkiró valószínűleg irói visz-\' kotegségből, vagy taláu lehet: állásánál fogva indíttatva érzondi magát oz ügyet ujolag is ez uton tisztázni,ez esotbeu tanácsoljuk: jövőre az olmo három kerekű rostáját (értjük az ész fótohetségeit, molyok bonno tökéletes arányban cgyosülvék) nom pedig a kavnlygósan mozgó szelőt használni; moly a magot ahelyett, hogy abból a vadéczot és egyéb idegonszorü anyagokat ollávolitaná, fövényuyol s személtei borítja el.
Mi a határozatnak némotnyolven lott kibocsátását és czikkiró erro vonatkozó szomro-hányólagos megjegyzéseit illeti, erre ekként .válaszolunk:
Ugyan ozon szemrehányás alaptalanságának bebizonyítására cxikkirót magát — háta mö^ó bujt védoncze lognagyobb hátrányára — hívjuk fel, ki legjobban tudja,hogy németajkú védoncze, ki a magyarnyelv nehézségeit még eddig loküzdoni képes nemjevén, a némotnyolven szerkesztőit iratot örönfóst fogadja; következőleg őzzel a hazafiság magasztos eszméjo ollen legkovósbbé sem vétkeztünk. — Ellenben vétkezett czikkiró, ha a magyarnyelvet a hazafiság valódi s csalhatatlan kuljolénok tekinti; — mert ekkor tekintetbo kellett volna venni a zala egerszegi izr. község rendithetlon hazafiúi -buzgalmát, melyot épon a nyelv terjesztése körül tanúsít. Hjszeíi erikkiró jól tudja, hogy községünk inindon könyve magyarul vozottolik.
Czikkiró legyen nyugodt, a század miu-kel is tökéloteson megérlelt arra, hogy tisztán belássuk és mélyen érezzük azon igazságot, mi-kép az egészséges nemzotiségnok egy főkisérőjo a uomzeti nyelv, mort tudjuk, mig ax fönma-rad, a nemzet is él, bármi sinlődvo is sokszor, do ha az ogyszor elnémul, akkor csak gyássfütt torom a hon, mely a voltakért szomorúan eregeti földre csüggeteg lombjait.
Do mindemellett a következtetés: ki németül ir, bőszéi, nem jé hava ti — a magyarnyelvet megvetette, nom foltétlonűl igaz.
Mondják: „Szemrohányásuak mindig vau toro, do ritkán haszna."
Ez itt a szó toljos értőimében bebizonyult; mort a fullánk, moly a magyarnyelv mogvetó-sénok szumrohányásábah rojlik, vódonosét ta-
I -
Ha Bődy ur a hazafias buzgalom jeloneto fölött ürülni tud, ugv legyen bizonyos. hogy mi, kik németül is írunk, a tiszta hazaszeretet leggyöngédebb érzetétől áthatva vagyunk; — do nom azért, mintha Bődy ur vélokedéso szerint a hazának tartoznánk, mert magyar kenyerot őszünk, » jogok legszebbikét — az egyonlőség \'jogát élveztUk, hanem azért, mert ez ősoinktől öröklött, velünk sxülolett cszmo.
Ezen bölcsességet folyton tanuljuk,do nem egyodül könyvekből, calhedrákról — hallgatjuk inkább a természet szept szavát, mely minden halandó orkölcséhoz magusi erővel szól — ezen elv folytán iparkodunk mi leiemelni édes anyaföldünkot, hazánkat nagyobb méltóságra, nagyobb diszro.
A hitbizottmány nevében: RAGENDORFER ALBERT,
Iskolai gondnok.
Illrek.
— Vall/M- és közoktatási magyar ministerem előterjesztésére a vasvár-szombathelyi székesegyházi káptalanban Kopsz János őrkanonok és őrségi főesporesnek az éneklő kanouokságra ós sárvári főcsporességro, — Itőgyoi János pápóczi perjel és zaU egerszogi fóosperosnok az őrknnonokságra és őrségi főcsporességro, — Nagy János utolsó kanonok és ulsó leudvai főesperosnok a pápóczi perjelsógro ós\'znla-egerszegi főcsporességro való fokozatos előléptetését jóváhagyván, — az ozállal utúg-llrosodott alsó-londvai főosperességgel egybekötött u tói só kanonokságra I\'uliGy Örgy püspöki titkárt kinovoiem. Kelt Schónbrunnban, 1873. évi junius hó 19-ón. Foroncz József, s. k. Tre-fort Ágoston, s. k.
— LAposy O. Márton, porlaki plobá-nost a zágrábi érsokség alosporcssó novozto ki. Üdvözöljük a méltányos intézkedést; ily lelkes hazafi méltó figyelmet érdemel.
— A szenl-adorjánl iskola-épülot alapküvénok Ünnepélyes letétele, hihetőleg főispán ur ő méltóságának jolenlétében aug. 11-én fog eszközöltetni. Czigány Bertalan földbirtokos ur, lelkes taaügybarát az építés gyors kerosz-tüí vitelére orólyos intézkedéseket tesz.
— Tanügyi értesítés. A nagy-kani-zsai főgyimnosiumban az 187a/j-iki tanévet befejező nyilvános vizsgálatok julius 5-én veszik kozdotöket a vallástannal, a tartanak 28-ikáig bezárólag. 28-ikán délután v 4 alsó osztáfy, 29-ikén délután pedig a (első osztályok fognak vizsgálatot tenni a testgyakorlásból. A magánvizsgálatatok 29. és 30. délelőttre határozattak. A tanév ünuepélyes bezárása, a bizonyítványok kiosztásával, 31-ikén délolőtt fog megtörténni. Nagy-Kanizsa, jun. 28. 18^3. Az igazgatóság.
— AJánlkoxAs. Lapunk egyik tohotségos munkatársa, tanári pályára jól kószült s nőtlen egyént ajánljuk az illetők ligyelmébo; ki az irodalom torén rég óta méltó clismcréssol működik, s jelenleg három kötetes munkája van sajtó alalt, szorotne a budapesti zajgó életből vidékre jóni, s növelői alkalmazásba lépni; bóvobb értesítés készséggel adatik o lap szerkesztőségében.
—Örömmel ét lesülünk tisztelve bocsült polgármesterünk Belus Józsof urnák azon lelkesítő intézkedéséről, miszerint a népiskolai kitűnőbb szorgalmú növoudókok számára Dolinái jel«* füzetecskéjét a .Hasznos Mulattató"-! ajándék képen 50 példányban rendelte meg.
— A „Vasárnapi UJsáy-ban olvassuk : llemoto Géza, jelenlegi országos kép-visoló, az 1870. évben ügyvédi minőségben és zalamegyoi hatóság által a kibocsátott fogyon-ozok rabtartási költségeinek behajtásával bízatott meg. Rometo 555 forintból 429 forintot
, tényleg be is hajtott, de ezen üsszogot uti és más utánjárási költség fejében felszámította, illetőlog kiadta. Ennek folytán sikkasztás miatt boporeltotott, do a törvényszék a vizsgálatot tárgyi tényálladék hiányából beszüntette. A királyi ügvósz fellebbezése folytán az Ugy a királyi táblához került, moly a további vizsgálatot rendelto el. A legfőbb ítélőszék eUenben megint bessüntott* a bünfunyitó eljárást.
— Bucsil. Azoknak, kik as élőiben oly szorosan egymáshoz voltak kapcsolva, a fájdalom és öröm minden változását ogyütt érezték — azomoritólag hal az elválás; igy valók\'én is, mikor a legkedvesebb pályatársak-, jóbará-tok- éa ismerősöktől, kikhoz több óv óla a legjobb szeretet fűzött, távozuom kellő, — Szorult kebellol hagytam el a kiea Zalamogyót, mert mindenkitől szónélkül kellettmegválnom.Okzta azonban ezon nem illő ol válást jelonlegi állásom rögtönözött betöltése. Tehát nincs más mód, mint o sorokban vonni buciul azoktól, kik réoztvevőlog igazi szeretettől ragaszkodtak hoz-sám, i kiknok irányomban táplált érzületei s tanúsított csolokvóset életűmet megédcfitotték. Iston tohát önökkel kodvos pályatársak, jó barátok éa ismerőtök ! Fogadják gyongo tollam eltelését ugy, mint ha kézszorítással álltam volna önök olőtt. S fogadják végre mégegyszeri .Isten hozzájuk "-at oly tárt köböllel, inolylyel e sorok írásakor kedvos önök iránt érzott és érezni fog Záborszky Józsof, Győrmegyo, ab-dai lanitó.
— Személyi htr. Méltóságos és fótise-tolondő Szabó Imro szombathelyi megyés püspök ur, a niégyénkbon lövő hóvvizi gyógylUrdőt használja.
— Pályázat, Postnmestorl állomásra: I. Keszthely pályaudvarban,tiszti szerződés és 200 forint biztosíték letétole mellett. Evi járandóság 400 frt .fizetés, 50 frt irodai átalány, 90 frt bórlotpénz és*2U0 frt pakolási díj. — If. Zala Szent-Ivánban, tiszti Bzerzódós és 200 frt biztosíték letétole inollott. Evi járandóság 300 frt fizetés, 30 frt irodai és 628 frt szállítási i\\y talány. A kérvények 3 hét alatt a sopröni postaigazgatósághoz intézendők.
— Kot toriból irják nekünk: Folyó hó 17-én egy ido való fuvaros két hordó spiritust, körülbelül 20 akót Slavoniába szállítani akarván, éjfél után ogy órakor n feleségével, ki égő gyertyát ft közében vitt, a kocsihoz mentek megnézni, hogy rendon van o minden, azonban valahogyan ruhájuk szikrát kapóit, és égui kozdett, a kinkiállásokrft n szomszédok összetódultak ft láng látásra, a harangot félre verték és szorencso volt, hogy a kocsi az udvar közopón állott, csöndes idő volt és a kocsin csak a szalma égott ol, ők pedig az egész testükön annyira megégtük, hogy uz asszony már meghalt, mondják mások, hogy lyukat fúrlak a hordón, hogy maguknak spiritust vohessenók ki, és okkor az ruhájukra fucskcudott,és midőn a hordót nézni akarták^ jól be van o mogint csinálva, igy gyuladhalott meg miudkottó ruhája.
— Klőttílnk fekszik ogy olófizotési felhívás a „Távirdai naptár" II-ik évi folyamára 1874 ro. Szorkosztik Kolozsvárott (Erdély) Szó koly István és "Kiss Józsof m. kir. távirdatisztok. Minden szaklap, szakkönyv mily hézagot töll bo saját körébon, ha igyekezik olvasóival meg-ismcrtolni mindazt, mi velő kapcsolatos összefüggésben van, ugy hiszem nem koll magyarázni ; éa mily örvondotes jelonség, hogy irodalmunk azon stádiumon áll, melyszerint mindont képvisolhol. Ez okból kifolyólag fennt nevezett kót vállalkozó buzgalmát elismerőleg fogadjuk, miután felhívásukban oly ígéretet tesznek, melyek nem annyira a távirdai-testület, mint a táviratozó közönség érdokére munkálnak, különös gonddal a kereskedők-, orvosok- és iparosokra stb. Midőn e hiányt pótló naptárt — mely előttünk az eddig ismert dróton és cassa-szobán kivül feliárja a távirdainlézetot — hasznos tanulmányozás és mulattató olvasmányul ajánl juk t. érdemes olvasóinak figyelmébe, egyszers-mint készséggel elfogadunk elótizetésokot, vagy csak megrendolésokol is, molyok a megjelenés után fognak kiegycnlilotniszcrkcsztőségünkboii. Aru csak (30 kr.
— „AnkerEzen intézet által honosított társulások (zVssocíatio) vagyoni olholyozéso a kövotkezó jelentés állal bizonyára megnyugtatóig hathat minden .társulási" tagra. zVz .zVnkcr* élet- éa járadék biztosító táisaság által 1873. évi junius hó 21 én összeállított .társulások" (Associalio) vagyoni állása. 1873. évi junius hó 21-én alakítva volt 24 társulás osztrák árfolyamban, és 9 társulás ezüst árfolyamban, molyekro 52,007 tag által 40.485,194 frt 74 kr. jegyeztetett. Levonva az 1873. évi május havában kifizotott 726,677 frt 98 krt tovó felosztási összeget, marad a .társulási" vagyon: 15.249,822 frt 38 kr, moly a kövotkoző érté-kökben van olhelyozvo, éspedig: 11.781,800 frt az állam által biztosított vasúti ozüstelsóbb-ségokben, 4.369.300 frt földtohermenlési kötvényekbon, 440,400 frt 1860-ikisorsjogyokben, 3.08f),800 frlzáloglovelekbon, 200,000 frt oszlr. papirjáradékokban, 140,000 frt oszlr. ezüsljá-radékokban, 712,020 frt 10 kr. társulási köt-vényekre adott kölcsönökbon, 12,148 frt 56 kr. készpénzben; összesen: 17.741,768 frt 66 kr. Bécs, 1873, junius hó 23 án. Az „z\\*keru társulások felügyelő választmánya novébon: Dr.. Elli Frigyes Lajos, olnök. A* Anker" igazgatósága novébon : Bodari, igazgató.
— Rövid hírek. Bizonyos d\'Italo nevű olasz velocípedon utazik Milánótól Bécsig. (Szorencsés ut»tl). — A királyfalvi határon római sírokat találtak. — B.Csabán a kholera miatt, botíltották az országos vásárt. -- Ama botogség mindonhol befészkelte magát, Kplozs-1 vár is nagyban oujtatik. — A szombati vi,liar( ft fővárosban tetomoa kárt okozott, ombcrJIet" is osott áldozatul. — Biró Feroncz, 50 éves komlós, egy 6 és 8 éves leánykán baromi erőszakot követőit el Böszörményon.(0 tompora, o íuores I). — Az országgyűlés a budgot-vita után olnapoliatik. — Pesten május hóban 871 gyermek szülotolt, s meghalt 953 személy. (Eszerint Pesten ugy látszik azok is moghalnak, kik nom is szülottok!). — A soproni katb. tnnítóképoz-dében n magyart is használják tannyelvül. (A«t mondják újság. Legyen I). -- A walesi bgnó három monlójél Szcgfi István elkészité. — Na-poleon hg Milanóba érkozott. — Folyó évi julius hóban az ozüst árkololpótlék lü*/o"kal lesz számítandó. — A duna árad, óviutézkedósok olreudoltoltok. — A porsa sah tisztolotéro Londonban katonai gyakorlatot tartottak. — Posten összeson 5290 személy bérináltatott mog. — Győrött uj lövöldét állítanak. — A Rába szabályozása ügyében gyűlést tartottak, hol Győr-, Sopron-, Voszprém- és Mosonymogyék voltak
képvisolvo. — Kerkapoly pénzügyér ur jókedvű, minek egész ország örülhet. — Mult óv novemberében 450 hajó pusztult ol a tengereken. — Némot-újvári Gr. Batthyány István neje meghalt.—A szegényok ogyikgyámolitója, gr. Erdődy Malvina grnó is elhunyt.— Amerikában 1872-ben 986 VASitti szerencsét lenség történt s több mint 1\'/, ozer ember esett áldozat. il. — Az uj egri érsek, mint hírlik, Samassa Jó/oof, szopesi püspök lesz. — Egy uj négyemeletes szálloda fog épülni a váczi uti boulo-vardon. — Kovács Gyu\'a, pesti ogyotemi tanár, meghalt. — A bosniai kiköltözött kercsztyé-nyéknek Pozsega város tanácsa több napi ott tartózkodást éngedett. >
Papimeletek.
— Sxámlo. T: C: 8«oi.péleri Toji« jegyző urnák tiutoleirl ajálvo bociájtotn exen pár aoraji.nat bogy aion kiire.láurx.ját a mai fönt..,arat aa munka víciágo amclot ciki litetem ai lávolváciágá boa jar.mdó a. . gé.x ö.i.eg tlixen 4 írt Oj kr Költ Ke.xt-helcu Németi. litván Takáci ineiler maradok Psúigája Teji. uruak ésTejla ai.onak 1«73 marcin. I.ó 2 ik.
— S x e r x fi d.é a. Mely két ré.xrfil 8«oló 1673-lul egéix 1874-dik 8x*ngyern»pig 1 báiiln. t.oha fiietek egy Kvro 65 l. ó. érlókbo ai as Ölvon öt fórén! <5 ertekbeu
keaitbelr \'/. 873.
Riigoli Jánoi hándula
LSry Kölflp hátion bérifi
Ai eredetiről leirts l\'Olti.
— Cteglédon májua 25 én 8aal.adi .lóxief földművelő éa Kia Kmébet háta.párnak három ép ét egétttégei tia iiületett. A l.aaa érkeiett apa Örömében ait mouilá l»obo. Jáuo. kö.ti.itelelh, n álló ref. Irlkéainek: .Három tlu eg\'y.xerrc, stogény on.l.er hátánál ! Kit mtg kell tudni Ü Kellégének ia, Írja be kegyelmed k..r. .napának aa 8 kedvet llát. a ko-ronaOrökOatl- .1)- l át megengedi-e ?• — kérdé a lelkén lile. .llát nu-g a.t .a meg kell kérdesui va-IskitSI, bogy vájjon aiibad-o meretui éa meiiliaileluí ?\' A derék leikén mondván : .dehogy rontom el ai apa ártatlau Oiöniét, inkább rontaák el aa enyémet,* — fogta magát, beiila k-rea.tapának Hudoif ca. kir. fó-hercieget a a három caecaemSt — valód. <ir6 lerieK melleit — megkereiatelí látván, 8áudor éa llenö
~ Kgy, aki nom volt goromba, lléoa. ben a követkcaü kedélyei tOitéuet képeii a köabe-néd tárgyát: A két koroi.abcrcipg, u. .n lt <dolf él uj barátja frigyei Vilmoi, gr. l.atour él több iidva.l föur kiiéretébeu Kablenbergre rándullak ; viiaialér tnkben a vcaetők egyike aat aa indítványt lelte, hogy egy, a mánknál ketéibbé járt útra caapjanak át, mely gyönyörű tájékon vonult keieultli. A veaet8 f..lyton elől meni, mig egy kapái-háihoa i.-.n é.lek, melynek udvarán vcietelt aa at kereniai ; n< udvar aövénynyel volt bekerítve, a aa ajtó be v.. i <n.va,,a kapái pedig benn ai udvarba., állóit. Nvi.ia ..i keud" aiólitá meg iit a vezető —át akai.oi. meiini.* — .Abból ugyan nem eixllnk, .11 •enkii.ek •e.i.ml kereani valója, jó len limél odáb\'. kotródni" volt a kapái feleiele. I.atour Rióf hallottn n válant, • kö-aelrbb jöve, halkau ingá oda: .Ue l.yi.ia ki, a koroiialiereieg akar ilt kercixttll menni.\' — ,At nekem mindegy, koronghereicg, vagy nem koroi.aher-cieg, itl én magam vagyok a> ur, a én n.m .».,i.l> ál senkit, a amit én mondok, aa a. Hálálták mindnyájan, bogy evvel ai boldogulnak, mái útra mentek tehát, melyen liaia-mebettek. Ol pereaeiel kéiőbb a kapái elbeiiélie o történetet egy nomiiédjának, ki aionban kemény nemrehányá-okat leit. .Igaiad van koma" mondá jóaanabb okoikodánal — bolond dolog bia ex, ciak at vigaaxtal. hogy legalább nem voltam goion.ha.\'\'
— Ka ii ... e g i 0 r I é ii I. Heleg levén ax atyafi feleiége, elment aa orvoihoa a ulaiitáai kért. Orvoiunk hmnu keikeny papirra irt i* neki mh mindent diákul a aion ulai.tánal, hogy e receptet (értvén amit eire a gyrtgyi.ertárban adnak) türjo inoaeárbau Ontó a fSixe meg egy itcie viabon, adjon belől* nejének óráukiut egy evS kanáll.l, a holnap-ulánra meggyógyul, llaiameut éa vette nagy inoaia-rát, du.ererte a p.piroit, megfőxle, a nejének beadta. Mégia jobban lelt
— X. ur kegyoltjoi egyikénél ebédelt. Caemegéiéa után a axoba egyik larokjában kelleme! anllogánba elegyedett vendégünk a\'aiép háaiaaiaouy-nyal, mialatt s lérj i.uunyadoxnl látixék A j.áai •aolga fdlhanuálni iparkodván a kedveaő alkalmat, a ix.inditó lé.j melietl fekvő exttit ev8e>xöxr,k«t ki-sárié meg uebre dugni. Terve aaonban dugába dőlt, mivel ax alvó férj St axonual nyakouragadva kö étke.5 .tavakkal odábbltja ki a ixobából : Ka.na.x, nem mindenkinek al.xou. én\'
ugy áll."
i k ábi
n egy a
Jog táraa.ága* c.imA egylet, mely 26 évn fennállásnak jubllaeu.uát tilte meg. Kgylk női ixónok igy dOrgOtt: .Ne paxaroljak többé jótéteményeinket a férfiakra, vegyük keillukbe iáját ttg,Unkct. Ne men-jOnk tánaiágokba, a ha vélelleuOl oda kerlllllnk ii, ne táncioljunk a fértiakkal. Táraadalmi forradaloii.! Aa legyen jelixavunk. A tdahelynél kell kexdeni a háborút. Nem kell á{>olnl a caecnemBt, uem kell gombot varrni a férfi iugére, nem kell a ixobál, bútort rsndben tartani, tOnkre kell tenni a háitártáit, majd -akkor, ha belátják, hogy kényelmOk a axavaxatjog megadá.álól ftlgg, engedni fognak ! A könyOrgé. nem baaanáll, forduljunk erftiaakhoa. — Indítványom ex : inal naptól kexdve minden nő helye.ic ostromállapotba háxtartáiát * A jubilácum oly mulaliáxo.a.. vég.ődöti, mint egy vígjáték — te.il hotaá a levs-le.ő. De n.ég.em I A vígjáték háxai.ággal ..okolt végxSdni, a váljon e komédia ixereplSi kOxől ki n.erno a háaaa.ág révébe vsaetni valakit?
Szerkesztői Üzenet.
790. M. A 22-iki .iám atonnal poatára adatolt.
797. .Mi lenne bel8lem?- aiép érxelu.ei költeményt megtapluk.
708. 8a. Kapoavár. Köixönjtlk a meghlváit, •Sjnáljnk, hogy e félévei IapelSfixeté.1 idényl-oi. távolabbra! kiránduláit tennllnk lehetetlen.
709. 8a. llaja A lelrá.t vettük a kOsöljtlk, nekünk i. haionló OrOmdnnepélyro van kiláUiuxk. Fogadd tldvö.létünket |
800. O. Ilndapeit, Amit lehet, axlvei ké.xaéggel
801. .Mit c.ináljak virágimmal" iát. . . adja el. .Hármat lőttem\' aat... mégli caütOrlÖkOt mondott. .Klbujdoiom" aat. nerenciéi utat I .Ha meghalok" aat. Kitemetik. 8 mindé.ékért 10 krajciár portól fiiollUuk.
Placzlárak
Nagy.Kanitaán, 1873 évi jeniui hó26-éo Qabo-I.emllek: alió ao.tr, mérő axerint Ha*» X7- t>0 font 7 26 kr. ÜT, 8G font 7.— kr. 83-87 font .— kr. Itoxa 74—78 foi.t 4.80 kr. Árpa aoiíflaé.ro Ü8-70 font 3.50 kr. Árpa eleiéire 3.5»6 kr. /.ab 2.— kr. Rep-rxo —.— kr l.iar.t. emllek-. bécai má.»v aaerint. Liaat legfinomabb 18 - kr. Z.emleliixt 13.— kr. Fehér koi.yérliaxt 11 — kr Fekete kenj-érlint 8.60 kr Bu-xadara 10 k. Itixa 20.— kr. llűvelyeaek • al.ó natr. mérC ixerin: : llor.ó 8.— kr. Hs\'z 6.— kr. Lsn-c.e 8.- kr. Kölea kr. Hajdina (pohánka) 4.60 kr. Kukoricás 4 - kr. Rurgonya .— kr. Huai bécai font axerint — Marhabul J8 kr. — Dlixnéhus 32 ar. Julihiii — kr. Ilorjuhua 28 kr. Z.irfélék t béc.i font ./érint Diaauóx.ir 60 kr. Marhax.it UO kr. 8xalonua 40 kr. Sxappan 24 kr. Kámpaolaj 38 kr. 8tearln-gyertya (56 kr. Kaggyó-gyerlya 32 kr üor: alió au.tr. akó, 40 pint axerint Ó-bor 16.— kr. Ujbor 11.—kr. Sör : alió-au.tr aörakd. 42 pint ueriut l.egmaga-rsbb 7.- kr Legalacioayabb 6— kr. Tüxifa: bérei el, 3fi hör. ho.ixu axerint. Hükkfa 14.— kr. Tölgyfa 10 — kr. Kőixéu egy bécii ináisa axerint 70 kr F^ixén egy mérő 70 kr Bécii misia .xerlnt. t.éna 1.3-1 kr. 8xtl...» 1.— Nap..ám : egy lérfi élel-in.A0.iel .— kr élelmeié, nélküli—kr Kgy n8 élel-m&\'-aael—kr éleln.ezéa nélkül —.70 kr. Kgy gyérnek élélmeiéiael — kr. élelme>éa nélkül —.— kr.
Sllmegb iuniui 82-én, 1873. Ru.a 7.—7.6e kr. Itoxa 1.70-4.80 kr. Árpa 3.80—3 60 kr Kukoricxa
4.--4.60 kr Zab 2.10- 1.90 kr. Marhahús ftja ^4
kr. llorjuhu. fija 22 kr. DUnióhui ft,a 28 kr. Ujbor nkója lO-10frt. Óbor akója 14-18 frt. 8té..a n.xija 2.20- . -kr. frt 8talma m. . 80— kr. Keméuyía öle 12—14 frt. IdSJáráa: dsrUlt,meleg.
Érték- és váltófolyam junius 28.
6*/o metaliquea 67.40; 6*/, nemz. kölo^óo 73.—; ISb\'O-ki álladalmi kölcsön 101.75; bank-részvények 993; hitelintézeti részvények 266. — I-ondon 110 90; magyar földtohermenlési kötvény 75.50; temesvári földtehormentési kötvény 75.60; erdélyi földtohcrmontési kötvény 73.25; horvát-slavon földtehermontési kötvény —.—; ozüst 110.— ; cs. kir. srany .— j Napoleond\'or 8.90.
Vasúti naponkinti menetrend:
.dül S\'..Kai.it.áról Harcira éi Dombóvárra reggel 6 óra 18 perot t . . délután 2 . 43 .
Budára reggel 6 . 18 . délután I . 48 . oitve 10 . 43 , Bééibe reggél 6 . 48 . •)
, délután 2 , 18 .
e.tve 10 . 68 . Trientbe reggel 6.3.
déiutáu 2 . 23 ,
II
33
Érk. Harca. é. Dombovárról V. Kanix.át- reggel
4 óra 19 perci N.-Kauisiára déluUn 1 , 21 . Budáról . reggel 4 . 43 ,
• . . délután 1 . 46 ,
Bért
20
reggol
*) C.ak 8xombathelylg. Itt 7 órai várakoaá*.
Heti naptár.
Junius 29-tőt Jul. 6 lg 1873.
Hó- ét buti- Kathoiikui nip- -Troteetá.ii j
«»Pt j_ ^ tár 1__naplár \' j otj-
20) A gntdag haláaxatról Luk. V.
Vssárnsp E 4 Pét. Pál "
30; Hétfő Fái emléke
1 \' Kedd j 81m. Ar.
2 Sxerda I Sarlói |J. A.
3 | Cilltörlök! Kuliig. 4- réntek ! Udalrik
! 6) 8xo.nl.al ) Cirill
E 4 Pét. Pál;
l\'ál emléke i jJJ
Tlbolt 8srl. U. A Kornél Udalrik Sarolta
Felclós szerkesztő: Bátorfl Lajop
2\\rylltitér.*)
STEIM \'SAMU,
ékszer-árus, arany- ós ezüst-műves, PEST E N,
Király utciu, 48-ik tt. Akdcifa-utct\'i itögUtin.
zVjánlja mindenféle, úgymint saját készítőit kész munkáját, ogyszersmind vesz, cserél avult nrauy- és ozüstöt, elfogad minden javítást, úgymint kő- és órczmolszést, melyekkel legolcsóbb áron szolgáland. Kapható nála kitűnő jóságú Arany-, ozütt- és svajezi-órák jótállás mellett.
Vidéki mogrendolésok és javítások leggyorsabban és olcsón számittatuak.
X3.

33
£1

tscaenes iiimnjri u ., . ■..■...- ■ ------
J Á soproni leszámitoló-bank
és nyugol magyar jelzáloo* hitel-bank
FIÓKTELEPE
NAGY-KANIZSAN.
Mindennemű állam és hitelpapirok. állami elsőbbségi és fiililleliermen-tesiíési kötvények — aranv s ezüst iiéií/.eket vész és elad.
Pénzek folyó számlára és belén könyvecskékre «•/. kamatra fogadtatnak el. .
Kölcsönök házakra, földekre s más ingatlan javakra a legkedvezőbb feltételek mellett adatnak. - , .
Pénztári utalványoji bocsáttatnak ki, melyek már a kiállítás Mául naptól >> kamatoznak.
tfízsdei megbízások a legjobb éj legolcsóbb feltételek alait teljesíttetnek. ,
"i" °U\'
r,
Uj kézi cséplőgépek^
ékenyi
ertvas- ; ból, oiőoyös készítés- 1
- méd-és e»inos kiálli- j ban 150 frtört szállít
Ifj.WeilMóntz"
I Frankfurt a/M. Scilerstrasse Nr. 2. Bécsbcn, Franzensbrttckcnstr. „ 13.
NAGY-KANIZSÁN Scherz Louisn kereskedése
Jutányos, szép, es jó!!!
már régóta az én „J elszavam",
melyet daczára annak, hogy valamennyi papírgyár és a munka-orö 25% áremolést nyort, ozontul ia követek, és azért bálor y
^^^ü vagyok áruiinat a régi meseszerű jutányos árak ián ifVU
mollott ajánlani: (850-19.)^}$*
100 db lAtoyató jcgy, 5 porcz alatt olkészitvj......—- frt 60 kr.
100 „ levélpapír névvel vagy kozdőbotUkkol......— „ 50 kr.
100 „ „ . fokoto nyomás........— , 70 kr.
100 ,, ,, . borítékkal széppap irtokban .... 1 , — kr.
100 „ üzleti levél névvol, fokoto nyomás........1 . 80 kr.
egy ogész rizsina lovélpapir vásárlásával a név ingyon nyomatik roá. Czimnok, oljogyzési és oskotési jogyok, tánezrondok és áruszáinlák logujabb anicrlUni KyorKMnjtöiiion lugjutányosabban készittutuok.
Irodai és ozimtáblák 10 porcz alatt olkészUlnok, darabja 50, 80 kr. 1 frt, a lognagyobbak és legszebbek 3 frt,
urak és holgyokro nézve, kUlttnOton utazások alkalmával igon czélszorílok. Papír-gallér és kézfodornak tuczatja 30, 35 kr;
utl-, vnrrd- én irótzükicglctek, útitáskák, k«ny vtárczák zárral és zár nélkUl darabja 80 krtél ogész 10—15 ftig; továbbá: uruk, bülgyok és gyormokok részére valé ajándékoknak igen alkalmas kUUínfélo jutányos és szép áruezikkok.
Különösen ajánlom a divatos kottSs iiévYoiiásokat éi czimeket, molyok nyomógyá-rainban levelükön ón borítékokon arany- él egyéb színekben legllnomabban ét legpoinpáaabban készülnek, nom különben a még mindig Igen rilka francsia rooooo leveleket, r.éteserlnt! Neptuo, Hllbouotto, pfcypllen, Muaique, Diabollque, Joujou, Atout, llébé, Camée sat. Igen Jutányos áron
KANITZ C,,
pnpir étditimll&ru kereikedóicl)ari>ityn-utc*i\\ l\'i.iz.a.(ezelőtt l)eák Ferencz utcza.) írásbeli megbízások teljes megelégedésre és utánvét mellett azonnal teljesíttetnek. ÍM
M
OLLA.SE1DI ITZ-POllA.
ndkivtlll •
eddig i
féltél.:
I.elyet foglaljál
minden részél.81 kezeinkhez küldöli hála-iratok .-. Iegrészl..teael.l.eu lanu-aitják, hogy e porok lögzöil szorulásoknál, emeszlhetellenségeknél, gyo morhévnél, továbbá gírosttk vese- Ideg-bajokban, silvdobogssnil, ide gesség okost* fófajis, verlolulás, vég.il hyslerlara. búkór ó« huzamos
hányasra hajlamnál a legjobb sikerrel alkalmaztatnak, s a Isgtartósb ffyógyhatáal eredményeitek.
Ara I eredeti doboznak használati utasítással I frt.
S
OS PÁLINKA
legmegbízhatóbb
IsS és külső gynladás, legtnl.li Inni (l seb-, fej-, flll- éa fogfájás, régi sérvek és nyitott zemgyulla.lás, bénulás és Initidoiinemft aérltlés ellen, sít, síu.
I palaczk ára használati utasítással 80 kr.
D A legliazlább éi légióba.
A valódi Dorich-hálmájislr-olaj mell lus- és rachllls-........
IORSCH-HALNIAJ-ZSIROLAJ.
gia negyeiben i halmáj, zlr-olajjal. tüdó bajoknál, soropho S- és raohlllS-betegiégekben lég|ol.l> "gyógyl.ntáasal van ; meggyógyítja ! legidiiltobiikSsivény- ésosiiibajokat, valamint «< idö»aki bérkütegeket ]
Ara I üvegnek használati utasítással I frt:
ltaktárak Nayy-Kanlznán : Bolus J. gyógy**. Lovák K gyógysz. Fessellioller J. ós Koseiileld F. urakuál.
Btlovárott Lakoviea 0. Csáktornyán Kárász II. Csurgón Kreitler Dávid Kaposvárott Kohn Jakab Kapronozán Werll Hánd.gyógysz. Keszthelyen Wiinsch V. Kereszten ilroyer Jakab, fial KJízegen Caacslnorits Iitv. gyógysz
Leteayei Marozallban ls/tl Nándor Bánok-Szt.-gyírgyUn Kil.ioz J. gy. Siombalhelyen J\'illeh Ferencz gy. Sopronyban Money András gyógysz. Zágrábban Mlttelbach Zs. gyógysz. , . Coyleck J. J. gyógysz.., I\'rwulzz Fr. gyógyzz
A HAJ ISMÉTFESTÉSE.
BEHERiirESíREPOT T?,,» t,\'prn Faris.rneRICBBBK 13 l!,AUDEsr cBü sarah felix.
dSr-vis Állal »izl»|e»sn m-fr«n oldva. K»yr.lOI » tSi-J<r-»li unla m.j »Id<1»I, a mtl l,ir, a4SI( sr.loll ns„ .Ikrr.l. >r.*l,ek ked.olt./,/, m„. sl.pHák, vslík M. n.iürUi (, i,)i,|.,(f vn"o iM°l*
t«*.JJooMn/\'Z Kssa e.íz »j>..!il mir •l«(»4S kl.M..\'ll<k\'".VsIS 6>, M m ISn^r >ls Jeles TíllárM. - K„ 0, «... S írt.
Mlndci.il .ISII h.lll.iliu4, . n\'lkBI 0 es\'l eUrulU.sdk. ráraktál- Anaatrla-M«Kyaror*sá|iban :
Cétsbea Larcangcs F.-nél, liauliciislcingaHsí 10.
Ai •rsdmányirt kezaaksdOnk
Tehenek, öriilj<-t«-li!
Aasrlktkaa rdftd idJ . (It <4, l(sa fo«t>. asíjftidintti WI-\'.1..Í4 tSrtdnt, s r.Um sli.,1 ís.MWlHWMlajdl zlksrtll • 11-
ih.o zs.mcUs cilkkMI 1 *
a"c$. kir. osztrák birodalom részérő raktárt
kapkatal. Ez u
amerikai szabad, tehénfejő gép.
az-sds IlMilí. el, . 1, kf|\', ut »íf \',"iss\'s\'k I." .Víflljt!
Ai í.t-jj z l«k(ara Jdllko.;.. k.t, al.sk ItrsIkciUVss H a Isist »U». 1® .4IJ., . r*,, f ,oi .1.11 sí asc tsz fslrsi
alg sll..l-.n a W» I ..M f.|M . Ml... adrs aaf,sa W«>.l-
a.i.», rf ká,»...k I. kli»s;al, B-.I B.jU.id-
» k. lot, , IskSi. a f.J<. z\'slt ki.sf .... s Isisl B*a Vofsd.Js.
r.0*\'l*i4 M,\',ia*\' k " " UUl •IMrislask.sk
*K WsitUk isadkl.tl „„. élUrlsddMt a (tasdiask U as-
\'■\'IV^/uHk "í".\' " "Cl \' *!l?,,ik\\ 7 U"li,,U "<n
i: KÍJ. r> írKtl.fnin\'.kb riilslbti vau"k"áíiViV.\'-iin.ilna lllnallrt.ini rKVUll a frl. 00 Ur.
Kapható at egyedüli KrakUrbsu
FriQMeiiiaiiii
Béct, Praferstrasse N\'r. 26.
Óvás. Miután ezen gép jogositatlsn egyéncklél. n nz ahhoz való ncmteloa érczből utánoztatlk, ol\\ zb ól, mely ártalmas a tohoneknek, c végból a kö *nnn ógei iáját írdeköból figrolmoztctjQk, hogy a valói tzahadalmazott amerikai fejó-gón tiszta cziUtbOl csudán az egyedüli fóraklirbsn
Utca, l\'rater«tros«c Nro V«. kaphatók, i azon kellemes helyzetben vagyok, hogy a nugy ke-| ondóiig folytán a gépek árát ü frl50 krról 6 forint — zállllhatom alá. V .
A kis-kanizsai - magyar tannyelvű — községi népiskolánál a második fiosztályu tanítói | állomásra f. évi julius hó 10-ig pályázat hirdet- 1 tetik. Évi illeték: 450 frt és lakás.
Fölszerelt folyamodványok a kis-kanizsai 1 , iskolaszéki elnök fötisztolendó Letlinger Kelemen i tirhoz Nagy-Kanizsára küldendők.
Az iskolaszék. ^
attamn omnffcw^tiiM " ■ n 11 m tl\'J^
I\'oilszipíí «\'yógy-fllrilő[
Bndajmt főváros közvetlen közelében.
.e, me,\'« *r,<*\' fo\'rás.-poreselláu és márvány kád- ugy
kfifUrdok tnl.anykézzlllékkel, nagyazerH kert, kildiid lég, 200 lei-jez kényelemmel berendezett azoba, társalgási terűm, klll- é■ belföldi lapok, naponta xene.
Kóralakok, — melyek ellen a msrgltezlgell hévvlz kedvezi eredménynyel használtatott:
Köszvény _ az izületek, az izmok, a csonthártyák és Ideg-hüvelyek Idfilt c.óza, idegbet.giégek és pedig a) <zóz, köszvény, crömfivi behatás, ólommérgezés, hagymás éz diphteria nlán fellépfl h(Idézek i b) zaábák j c) gfircsOa állapotok ; d) inébasendi bajok, görvélykór mlrigydagokkal és genyedéaaol, idült börbetegaégek csonlbánlalmak, angolkór, csonlazá, izületi bajok, fekélyek éi kül-sértéseket követő olváltozások i Ujdalmaa hegek, merevség, hlldé-sek, hugykövek és vizolleli nehézségek,,méh- és hl|vclybintalmak, méhtömülcl. hószáml rendellenesség sat.
Bérleteknél, ugy a ftírdti- ét menetjegyeknek egyUttes vdltdidndl drelengedét adatik.
ben réfzeVufnek11 ,,k4k\' Ugy *fUrd4\' "lBt * ""•\'Jweknél, el4°y-
tUf A fővárossal óránként ?-or gőzbajéközlokodés.
1873. nyári Idény inegnylttatók mAJus l-jén.
Megrondelésokot lakásokra átvesz a vtargitizigeti feltlgyelÖiég Margitixigeten, utoltó poita ó liudá.
í MARGITSZIGET IGAZGATÚSáGA.
10)8-6) (Ulánnyomat nem dijazlat\'ik.)
Wajditó József, kiadó-, lap- ós nyy^lajdadonos"gyorssajtó nyomása, Nagy-KauizsáuV