Zala-Somogyi Közlöny 1873 053-061 július.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Zalai Közlöny

zalaikozlony.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	7.11 MB
Keltezés:	2010-02-10 21:49:53

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	2349
Megtekintések száma:	7412
Leírás:	Zala-Somogyi Közlöny 1873. 053-061. szám július Zala-Somogyi Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap 12. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY-KANIZSA, 18?8. Jullus 8-án, 53-115. sssémfi. Tizenkettedik évfolyom, negyed <i»r« i i I Kav mám 10 kr. í \' Hlrdstissk \|»tá»y«»" I KY1LTTKRBKS \' toronkint 10 krárt »• t«in«k fel. Zab-Somogyi Közlöny Nagy-Kanizsa város halyhatósi^ának, nemkülönben zalamenvei gazdasági egyesület", a zalamegyei általános tan,lo-egylet, a szent-balázs-, kls-komáromi és sümegh^videki " flóktanltó-egyletok, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s ipamank\' ugy a .Zala-Somogy gezhajozasi reszvunytarsulat hivatalos értesítője. J f A lap szelletül réixét ó Mziemenyek a I anyagi .részét illetA koxierucnyek pedig a kiadóhoz bénnentte in-;{ tóxeodók: j N\'AUY-KANIZHA L Wlmloihíi. Heteiikliit kétszer.-vasárnap--cgűtflrtflkfui, megjelenő vegyes tartalmú lap. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS a „zala-somogyi közlöny" 1873-ik évi IÍ-ik félévi jolyamára. Midőn a második félévi folyamot o számmal megkezdjük,bizalommal kérjük t. közön-gtluket, a második,félévre szóló megrendeléseik mielőbbi szíves eszközlésére, hogy a lap rendes küldésében fennakadás ne történjék. Előfizetési ára o hetenkint kétszer megjelenő lapnak: félévre ft, évnegyedre 2 ft. A zalamegyei általános tanító-egylet által Jutalmazott pályamű. I^het-e a gyermekeket testi büntetés nélkül ax iskolában és a családi körben nevelni és tanitanif Jillge : Kinder braucben I.iebe, und wltre ci <U« elnei wilden Thlerei. L«r.lng. Azon részével e kérdésnek, mely a családi-kürt illeti, röviden fogok elbánni, mivel magára a testi büntetésre vonatkozó nézeteimet ugy is elég alkalmam leend az iskoláról szóló értekezletem folyamában kimondani. Az ókorbeli népeknél a nevelésnek legfoniosabb kelléke volt a testi fenyíték, bot és vessző a legkiválóbb eszközök a nevelő kezében. Már Salamon mondja: A ki gyermekétől megvonja a vesszőt, gyűlöli. (Példab. 13. r. 24. v.j Továbbá: Vessző és fenyíték bölcseséget ad sat. (29. r. 15. v.) Ugyanezen nevelészeti elveket találjuk a görögök s rómaiaknál is. Do korunk jeligéje a humanismus. A humanismus jelenleg alapelvül szolgál a tár-sadalon^miuden intézményeinek; humánus eljárást követelünk most már a gonosztevők és állatokra nézve is: mennyivel inkább kell tehát a novclés\'zctnck körték ezen legnemesebb vívmányát magáévá teii\'ni. i A legtekintélyesebb ncvelészek abban egyeznek, miszerint a testi büntetés a gyer-i meket inegbecsteleniti, és a tapasztalás bi-1 zonyitja, hógy ha gyakran alkalmaztatik, kiirt kebléból minden nemesebb indulatot; elnyomja önérzetét, s helyette félénkség, hazugsig és boszuvágy ütik fel tanyájukat a gyermek szivében. A zsarnok névelő uyo-\| masztó járma alatt a növendék gyáva rab-\| szolgává lesz, ki semmitói sem fél inkább, \' mint a bottól. Mi -pedig egy szabad, bátor j nemzedéket akarunk" nevelni a hazának ! j A zsenge korától fogva szelid bánás-I módhoz szokott gyermeknél egy komoly sző \| is .megteszi hatását, míg a verte alatt fel-I nőtt növendék idővel ugy eltompul, hogy a \' már elkövetett roszat mind megannyiszor ! ismétli, habár tudja, hogy keményen bünhő-\' dik érte. A műveltebb házakból, hol a ne? 1 velés koruuk szellemében intéztetik, jobban \' nevelt gyermekek kerülnek ki, mint a mü-j veletlen családokból* I E szerint látjuk, miszerint a családi J körben nem csak kell, hanem lehet is a gyer-• raekeket testi büntetés nélkül nevelni, j Az iskolára nézve szem előtt kell tar-, tanunk, miszerint az nem csak tan-, hanem ; egyszersmind neveiibintétet, s hogy ily formán a tanítást sohasem szabad a növelés rovására kezelnünk. Oly tétel az, melynek igazsága jelenleg a nevelészet által inár általánosan el van ismerve. Az ó- és középkorbeli tanítónak szabadságában állt szívtelen zsarnokkóut kegyetlenül botozni és kínozni tanulóit; nem róták fel neki bünfll, ha csak lehetőleg sok-tudományt birta gyermek fejébe verni. De a jelenkori paedagogiának feladuta a régiek barbáiságát kiirtani. Az iskolaszobának nem szabad többé kínzott gyermekek jajveszék-lésétól visszhaugzani. A valódi tanítónak mindeu törekvése oda lesz irányozva, mikép a testi büntetések a lehető legkisebb mér- tékre szorítkozzanak, illetőleg egészen eltűnjenek iskolájából. Téveduck azon tanitók, kik azt állítják, Hogy a testi büntetést egyáltalán lehetetlen nélkülöznünk, mert például a nagyvárosi íuagántanintézetekben soha sem alkalmaztatik. Tévedés továbbá hinni, mikép az alsóbb néposztályok gyermekeit már azért is kell minden vétségért megvernünk, mivel a szülői házban megszoktak. Hisz épen a megszokottság tompítja el a. gyermeket s teszi őt közönyössé a büntetésnek ezen neme iránt, a miből kiviláglik, hogy az iskola feladata, más nevelési eszközöket használni, és pedig olyanokat, melyek az erkölcsi jóvi-selct eszközlésére és a becsiiletérzés gerjesztésére inkább alkalmasak. Fontoljuk _ meg továbbá, hogy a testi büntetések mennyi kellemetlenségnek teszik ki a tanítót és hogy a legtöbb esetben elidegenítik a szülők szivét a tanító- és iskolától.\' Mi rendesen kárhoztatjuk a síílóket, ha panaszt emelnek a méltatlankodó tanító ellen, azt hozván fel nientaégül, liogy „hisz otthon is megverik; aztán a tanító csak a-gyermek javulását akarta s így a szülők érdekében járt el." De csak képzelje magát a tanitó, mint atya, hasonló helyréiben, midőn t. i. az ó szeretett gyermeke idegen kezek által fenyíttetik. A szegény gyermek kisirt arczczal jön haza az iskolából, szomorúan s bágyadtan leül a szoba egyik szögébe; kérdik szomorúságának okát: nem felel; asztalhoz hívják ebédre: nem jön; az egész család szeme ó reá van irányozva. Végre sejtéiemteljesen oda megy az anya, levetkőzteti fiucskáját s elborzadva meglátja a sok tarka sebhelyet, melyek gyermeke testét borítják. „Istenem!" kiált fel sirva fakadtan, „hát ugy bánnak az én gyermekemmel, mint a legutolsó gonosztevővel!* Az egész család, nagyja apraja, sajnálkozó s résztvevő arczkifcjezésscl állja körül a síró gyermeket és — de nem kísértem meg mindazon kifakadásokat leírni, melyek most a tanitó személye ellen hall- hatók. — Azonban, ha az atya maga vori meg gyermekét, ó erre feljogosítva érzi magát azon szoros természeti viszony által, mely közte és a vétkező közt létezik, azon számos testi „és lolki jótétemény álial, melyekben naponkint ót részesiii s azon áldozatok, illetőleg nélkülözések által, melyeknek a szülők gyermekök boldogsága s jólétiért magukat folyton alávetik. De hogy a testi büntetéseket iskoláinkból kiszoríthassuk, kell hogy ismerkedjünk meg azon eszközökkel, melyek lehetségessé teszik, hogy emberiségc-s bánásmód mellett is tarthassuk fenn a rendet s taníthassunk sikerrel,szóval míudeu jogos követelésnek eleget tegyünk. Ezen czél elérésére általanos vezérelvül szolgáljon minden tanítónak, hogy: óvja meg tanulóit a büntetésre méltó tettek és vétségek elkövetésétől. 1. folytonos felügyelet által. Egy nagyszámú gyermeksereg nem képed magát kormányozni s gondos lelvigvazut híáuyában a zabolátlanig szülte kihágások, el nem maradnak. Ez áll leginkább a tauórák közti szabad időre nézve, mely kivált nagyobb iskolákban, lelkiismeretes felügyeletet igényel. Vajmi számos büntetésnek eleje vétetnék, ha a felüdülésre s szabadmozgási a szükséges szünetekben a tanító szeme mindig őrködnék a játszó gyermekek íőlött! 2. hegyen szeretet és nyájasság egész iskolai működésünk alapja, s iparkodjunk növendékeink szeretetéi és bizalmat megszerezni. A derék tanilo, ki a rea bizott gyermekeket s hivatásai egész odaadással és lelkesedéssel szereti, bizonyara tanulói szeretetének is fog birtokába jutni. Mert a liliomán érző gyermeki kedély egész biztonsággal kitalálja: vájjon tanítója meleg, résztvevő szivet, végy hideg érzéketlenséget tanusitc iránta? „A gyermeknek szeretetre van szüksége" mond Lessing. A tanítónak minden szava és arczkifcjezese; sót büute-tése is el árulja a gyermek iránti szeretetet. Azonban okvetlen szükséges, hogy j ezen szeretet elég komolysággal legyen pá- tárcza. 311 lenne lielíílem í I. Mi lenne belőlem, hogyha nem uiretnAI » I... — Nefelejta családból — hfli forrái IfWÍnál « Ugy fllelíi, • boldog Almák kOiAtt álra — Korrá* ha atjaSkib, vajh\' abbál ml ;«nn« T I lllatoi lomb kdit, ha OrOkrs nímulna Hajnal ibrcdíiít Ud >»I3 kl. ajka. Kedvei caalogánynak, — fakd öltönyire A liegíny veríb ia liánra tekintene. B \|\|> i nap forrd Hereiemtől ig", eiir/t Óriái jigkarok kegyetlen kitjputfk, 8 a bold (• cilllagok niltéi, gyáuoi neme Hallatna búi kOnyet, — a foM niivá lenne 7 I A legártatlanabb angyal keblárfil, ba •Stfitlea fátyolát hluiág daemona l.eljpja, a ctdkjáral már-már feMgette, Klrablott angyalnak miuS leit Eleteti !i »aljon a magasítói íg riodái hatalma, - KlIemelS uentiíge inlra váltoitatna, Hogyha korouájábdl a legdrágább ík, A * e r e t e I a á 1 d á i iker-gyöugye kivennék 71 8 mi tennu belíllem, hogyha nem iiereluil 7 Na kárdeid, — lelkim ngy «ajg a feloletnál. . . Koldul, kt gyönyör kna áldanám a ke<et, Mely aiáUuaoá itt benn laklatolt iiivemet .. . QUOTH OVULA. A manri karkötő. — Amabla Taitu után. — Egy p«lvo küraziikukbou Ulvo, oigy iít -gyéa környeito » kandallót j férfi uera volt jelon, a hölgyök beszélgotéadt nora hogy unalmasnak, de (Slvezotesnok lolietott mondani. A tudományosságról folyt aszó, vagyis rogónyokról, akarnám mondani. Ks vagy amaz állapot igazságán,ez vagy amaz jelenet órdumón moreugtek. — Megvallom, mondá szomólveink egyike, hogy rogényben móg nem,találtam azon igazságra, mulyról besiólnok. Ép erfilókszoin azon hatásra, melyet nr. tilsó opora látása oko-zott. A darab kiotlen falut ábrázolt. Mindnyájan oMdálkozva felkiáltának ; ah! Ép faluról I jüvén, valóságosan láttam a fát, a gyolcsot, a Eiugálást, a lámpásokat, a festett szinószeket. a ervadt siiuósznőkot,. nom láttam semmi «•»• ; dálni valót, csak azért, mert a valódi terméizut-\| ben ismertein, s hozzá hasonlitám, a többiek pedig megelégedtek a külsólegi azonossággal. — Ha ugy van,<■ mint üti gondolja, mondá j egy másik, akkor lohotséges ma nincs. Meg-i vallom, uekom mindonik hol szebbnok, hol csúnyábbnak tetszett, mint a valódiság; de egy helyzetben nem lep meg annyira: mulékonysá-gában. Néhány mflról beszóltunk, aazenvedóly nem volt ott igaz ós móly? -• Ahl ki boezóly a szenvedély igazságáról? Sohase láttam a valódiságban a körűiétől oly különös módon véghez vinni, mint a könyvekben; özeknél ószrevehetni a száUt, mint az alnkjátéknál, melyet hátul omburi kéz mozgat. E tudat után, a legjobb rogóny nom tltnik fel valódibbnak, mint l\'eaudőtne, vagy Cendrillon. — Nézzék, mily csodálatos! — mondá egy harmadik, én szintén uy vagyok, mint ön. A regényíróktól a valódiság igon megvan vetve, mert alioz hasonlítva, logcsodálutosb képzelgései szegények és lovorók. Ex oly bizo- nyos, hogy megvagyok győződve, miszerint \| miudoniktiuk saját óluléuuk ogyes mozzituatá- , buu oly regény alakját találandja fel,moly habár nem loend is jobb unnál, mit olvasunk, de ero- \| delibb ós regényesebb. \| Ezen goudolat hévvol lön elfogadva. Aki megponditó először: kellőmmel és élóukséggol j néhány kalaudol elmondott, melyben ó, mint , sziuész vagy tauu jelont uieg, s elogondó lelt j volna egy oszmedús könyv kiállítására. A \' többi is kövotlo az olboszélésbon, s ogyot ki- j véve, minden hölgy tulált élményeiből érdekes tárgyat. Nem hiányzott semmi hőskölteményi, szinjátéki, sót ábrándozó; szóval, minden ízlés uek mogfqlolőt talállak. — Esőn, kérdezők azon hölgyet,ki.még 1 nom szólót\', nem lud.sommil mesélni? — Valóban uetn ! Iliában kutatnám, ltom találnék egész élotomben cíoményt, inely elbo- \| szólést érdomelne. - , — llálálkodhatik tehát, mert ez bizony- j sága annak, hogy életo nyugodt vala. Ily eset-bon egyesekről ugy, miut egész nemzetről elle- j het mondani: Szerencsések azok, kiknek törté- : nolo unalinas! — Epon nem az! nincs ólot, melynek jó .j ét rosr.-olilala ne lenne, és én som moudhatom, hogy onyim kivétel volna. Do búm oly egy- : szorrt, szerencsém oly polgári, hogy niucs szer-j azt foatőilog bomutatni, mertén, ki — fájdalom I — csak oly állapotban láttam, miut amelyben van; azon hatást, vagy azon gondolatot érzem, \| melyet okoz, -vafty előhoz. — Eszerint- uzt gondolnák, hogy öu «ó- j volyedotloknek,vftgy túlságosaknak novoz bon-■tünket. — No haragudjanak, ha ugy vélekedőm, hogy saját ügyünk nom sokat jelent, ós a regényes, vagy költészeti a színészben, vagy a hallgatók legnugyobb ré-izénél öntudatlanul jelentkezik : készakaratlanul összokoVorik a körülményt belsőjökkel, miből kifolyólag hiszem, hogy születnek a regények. Aztán igyekeztek a valódi ólolot ábrázolni, s most oly szátnlaUnok Ionok, hogy különös világot kép-znek. Jelenleg - ugy vélem — ax élet az, mely a regényt - Ilyformán ön azt hiszi, hogy a regé-uyos élet regényes kepznlóddsből ered ? _ Legalább, s Kgtöbbnyiro. Eu tanultain, jobban miut önök bármely iko, a meglepőt, a túlságosat, a c odnlatosat síerotui; s eddig még ezektől nem lépettem m-g. Nem foghalom fel, mily durva, könyörUletlen hang zaboláxza sjilleleujll szegény képzeletemet, s nem eugud- csulatkoziiom unny ira, hogy a leg valóságosabb indulatok nom okoznak 1 pillanatnyi csalódást. Ily-kép valóban félénk vagyok,nincs mese, mely ne undorítana ; éjjel gyakran kimond hatatlan félelemtől voltam fira .adva. Es mégsem! a szív-dobogás, mely majd megfojtotta zavar zsibon-gása fülemig hatott, a hideg xerejték homlo-komat födte, és nem láthattam túlságosát, vagy ijesztői. Jól oinlékezi-.m,. hogy azon sarokba, melyre nézni sem nierészletlom, akaaztátn előtte való nap ruhámat, vagy kopunyomet; a bdio-zaton varázsolt árnyék okát mindjárt tudtam, a zajtól megijedvén, felismertem, hogy az a víz, mely a csatornából csepegett, vagy a fa, mely ropogott. Ha véletlenül ejj-il sírkertben voltam, majdnem meghallani a félelemtől anélkül, hogy sikerült voiua a legkisebb látványt megpillantani: Miért színlelni az igazságot, ha teriuósxetom olyan? rosulva és soha eem fajuljon enyelgóssé. Ez veszélyeztetné a tanító tekintélyét s végre ugy járna, mint a gyenge .anyák,kiket épen túlzott szeretetök foszt meg Gyermekeik tisztelete; és cngcdelmességétór-A gyermek hasonló viszonyban álljon tanítójához, mint az euiber istenéhez: félje és szeresse! likkor a legtöbb gyermek már tanítójának visszatetszésétél való félelemből, gondosan fog kerülni minden rendctlenkedést és a netalán elkövetett hibáért a tanitó\'íiak szóbeli megrovása elegendő biíntetés lesz reá nézve. 3. Olyan legyen előadásunk, hogy az -Wtájy leggyengébbjei felfogásának megfeleljen, keltsünk érdekeltséget a gyermekekben tárgyunk iránt, hogy figyelmüket lebilincseljük. Minél roszabb a tanítási modor valamely osztályban, annál \'gyakoribb a tanóra alatti szórakozottság, játszás, csevegés, nyugtalunkodás. ifthyszor suhogtatja u tanító pálezájáta szegény gyermek fölött, annak restségét s figyelmetlenségét korhalván, mikor- épen o maga az oka, hogy a gyermek nem bírt kérdéseire Melói) mert á magyarázatot\' nem értette; vagy talán azt sem tudja, miről volt szó, nieit az előadás száraz és unalmas volta ót más. szóra kolfcsra indította. — Követeljünk továbbá a gyermektói csak annyit, a mennyit gyenge .erejénél fogva teljositeni képes; nehogy lelkiismeretünket a/ni vád terhelje, mikép sa ját balfogásunkért büntettük meg igazságtalanul az ártat\'íau gyermeket. • Ezek volnának a vétségek s vétkes cselekedetek lueggátiására czélzó eszközök. Lássuk most, mi vezethetni! a testi büntetésnek a legkisobb mécsre való megszorítására, vagy talán véfyjps eltörlésére. Jól tudom, hogy ha egy atyáskodó bánásmódot követő tauitónak osztályába lépünk, nem fogjuk ott mindig azon siri csendet előtalálni, mely a páleza irgalmatlan kormányzata alatt álló iskolában első tekintetre feltűnik. Itt a legkisebb mozgás, egy leesett toll fölemelése, egy lapforgatás már elég arra,.hogy kemény büntetést von-, jou maga után. Olykor még annyi sem szükséges. Valami nesz hallatszik. A tanító rögtön a gyermekek felé fordul s szörnyű haragos arczkifejeiéssel felkiált: ki volt? Miutáu senki sem felel, a szobának azon tája felé rohan, melóból a nesz eredni látszott, ott amúgy gondolomra kiszemeli a bűnöst s ráhúz néhányat. A gyermek, csak hogy s/.abaduljon, hirtelen valamelyik tanulótársát vádolja; a villámhárító megtette hatását* uiert a páleza most már irányt vesz. Az ily tanító neui gondol sokat az igazsággal, egy pár ütéssel több, vagy kevesebb , nem tesz nála különbséget, az ö czélja nem a nevelés, hanem a csend fentartás\'a. Meg is dicséri az iskolai elöl- járóság. , Ez ám a tanító I ez tud imponálni s rendet tartani !* így vélekedik az illető iskolaszéki tag, ki egyszer osztályában vagy egy óranegyedig időzött, s ott a halálcaendet bámulta. Máskép állna a dolog, ha az iskolai elöljáróságok mélyebben tekintenének az iskola belsejébe, ha azt gyakrabban meglátogatnák, s alaposau megismerkednének annak szellemével. Bizonyára nem helyeselnének oly fegyelmet, mely a jcllcmképzés és erkölcs rovására eszközöltetett, s gyermekeiket éló gépekké, remegő rabszolgákká aljasitja; másrészt azon tanítót, ki a kor humánus szellemében működik és a paeda-gogia törvénye szerint nevelve tanti, nein hogy elrémítenék, hanem felbátorítanák s megerősítenék az általa követett eljárásban. Vau még egy másik okom is, a miért az iskolai elöljáróság gyakori betekintését az iskolába üdvösnek tartom. Tegyük fel, hogy az iskolai elöljáróság egy-két tagja havonkint egyszer látogatja meg a/, iskolát. A tanító egész hónapon át jegyezgeti a tamilók osztályzatait erkölcsi viseletben ugy, mint szorgalomban, és a gyermekek tudják, mikép a hó végén megjelenő elöljáróság előtt ezen osztályzat felolvastatik, s a tanító különösen kifogja emelni a dicséretreméltó s viszont a megrovást érdemlő tanulókat: nem0várható-e, miszerint — föltéve, hogy a tanító a fentebbi ujjmutatás szerint eljár — kevés büntetésre s annál kevesebb testi büntetésre lesz szüksége, kivált, ha ezeu_ j iskola látogatásnak egy kis ünnepélyes színezetet is kölcsönzünk. I A testi büntetések megszüntetése ér-I dekébeu ajánlom tehát: hógy az elöljáróság nyújtson segédkezet a tanítónak, támogassa I az iskolát. J A testi büntetést többféle apróbb ; büntetés helyettesítheti. De ezt csak j ugy tehetik, ha a tanító a becsület érzetet \|. elegendően táplálta növendékeiben, sha oly közs7.elle\'met lyn osztályában teremteni, melynél fogva a tanítónak egy barátságtalan tekintéte, egy megrovása már büntetésnek vételik. Ilyen osztályban egy felállítás a padban, előállítás, vagy följegyzés nagyobb hatást eredményez, mint a despoticus tanítónál a verés. Ezen közsszellemet elő is fogja idézni a tanító, ha növendékei szerető atyának fogják ót tekinteni, ha szeretete elég komolyság, — következetesség — szigorú igazságszeretet- és részrehajlatlau-sággal lesz összekötve. liogy a büntetésnél különbséget kell tenni a ti- és leányiskola közt, azt mindenki természetesnek fogja találni. " A leányiskolában soha sem szabad, s nem is szükséges testi büntetéssel élni. Ezt saját működésein színhelyén gyakorlatilag bebizonyíthatom, ahol a testi büntetés hallatlan dolog. A fioskolában már előfordulhat eset, hol a tanítónak mégis vcsszóhez kell folyamodnia. De ha a fcntemlitctt közszellem fog osztályában uralkodni, ha becsülctéí-zetet táplált és keltett gyermekei szivében; akkor biztos lehet, mikép nem a testi-, hanem az erkölcsi fájdalom teendi hatását a bűnösnél, a megszégyenítő öntudat, hogy ó azon kevesek közé tartozik, kik a tanítót kényszeritik, hpgy óket megverje. Ha pedig kivételesen oly elvetemült gyermek találkoznék, ki minden paedagogiai mesterséget megszégyenít, kinek javulásán a tanító kétségbeesik; akkor vegye igénybe az elöljáróság segítségét, a büntetés végrehajtása annak jelenlétében történjék; ezenkívül az illetó gyermek elkülönittessék a többiektől\'; szükség esetén pedig követelje a tanitó, hogy az ily gyermek az iskolából kiutasittassók. S igy ha megengedem is, hogy a vessző eltávolítását az iskolából nem lehet,föltétlenül követelni, mégis azon biztos roményt táplálom, mikép eljön az idő, midőn az általános műveltség terjedésével a házi nevelés is mindenütt nemesebb irányt fog követni, 8 a szülők oly gyermeket fognak átadni az iskolának, kik lehetségessé teendik, hogy a testi büntetés onnan véglegeseu eltűnjék. KLEIN MÓR. Sz. klr. Bajaváros két nagy iiapja. Oly két nogyjelentőségű nap eseményeiről vagyok szeréucsés a távolvidék t. közönségét értesíthetni, melyek mindegyike amily nagy, oly méltó, de unnál dicsőbb helyet.tölt be liaja-város történeti évkönyvében, « maradandó emléket hagy a késő utokor számára; mert míg egyrészről a város szabadságát, önálló hatósággá tevését, addig másrészről u legelső főispánjának, Lénárd Máté úr ű mlgának fényes bevonulását, fogadtatását Ünnepié. Mindezek oly ünnepélyok, molyek a város régi óhajának kölcsönöznek kifejezést. Emelik oz Ünnepélyek léuyét, nagyságát a messzevidékról idesereglő küldöttségek sokasága, molyok amily szívélyes fogadtatásban részesültek, oly örömmel röpítik is el azok méltóságának hirét. Az emiitett napok elsejo junius 21-ke örökké feledliutlenné vált nap, mert ekkor tartá hazánk babérkoszoruiott nagy írója, Városunk kedves-, köztisztelet-, szeretőt- a elisme-rében részesülő szülöttje Tóth Kálmán ur kíséretében a felsó hajóval megérkezett főispán ur ó mltga diszbovouulását. Fényes zene, lelkes éljenzésok közt szállt ő mltga partra, hol Tóth Kálmáu ur bemutatása után a város köbeiéből kiküldött bizottság élén a közönség novébou ól Ur. llauser Mór b. főbíró ur szép beszéddel fogadta s azt ő mltga lelkesebbel viszonozta. Ezok után ő mltga a számára készen állt diszfogaton,niely mindenki figyelmét mág* j vonta ,------- helyet foglalván, lolkes éljenzésok, tiiraezkók swíkadatlan dörgései; " \| házakról miudenünnon lofüggónomzuti lobogók, I a több oterro monő néu és a rom. kath. népit-■ kólák tanulóinak sorfalképzéso közt lovas bnn-\' doripm élén, számos fogat kiséretébon a tiszta-f létére állított .Isten hozott" feliratú díszkapun keresztül robogott szállásárnfa r. k. plébániára, hol ki ro pihenvén ó mltga magát, fogadta a város és kir. törvényszéki tiszti, az egyos hitközségek, a gymnasium, ás állami tanítóképezde • az elemi népiskolák tanári karának sth. küldöttségnek tisztolgését. Az olemi tan.-kar, prépost ur Latinovíc* Gábor ő nagysága, mint a tanítók igaz atyja, gondvisolőjo, védnöke élén tisztelget őmltgánál, ki o tisztelgést amily szívesen fogadta, oly örömünkre szolgálólag éreztette velünk: hogy a népnevelés s a néptanítók sorsa érzékenyen fok-szik szivén. Még inkább fokozta örömünket, * jól esott hallanunk, hogy őmllgateljos odaadással azon van. miszerint a $lros méltósága, helyi viszonya ós körülményeihez mérten a néptanítók anyagi sorsán mielőbb segitvo, javítva legyen. Ily édo», biztató remények ismét elogen-dók arra, hogy uj ösztönül szolgáljanak a néptan. teendőire. Ajánljak is magunkat ée sorsunkat szíves figyelme és hathatós pártfogásába. Mindezek után szokatlan sürgés-forgás, a város főbb uto.záín fel a alájáró török bandák harsonáinak egotrázó s a kedély ok örömérzet-meit felkorbácsoló hangjainak gyönyöre és élvo közt észrevétlenül csakhamar boköszöntött az est, mikor megindulta nagyszerű fáklyásmenet a báttaszéki törökzoue és derék tűzoltóink élén ő mltga tiszteletére. Több oterre menő néptömeg lelkes s viharos éljenei közt itt I\'opovici Döme holybeli Ügyvéd ur álul tartott remek beszédére ó mltga köszönetét nyilvánítva, a város kívánalmai, anyagi éa szellemi érdekoinek előmozdítása tekintetében Ígéretet téve,- magát lelkes, harsogó éljenzések közt a közönség barátságba ajánlotta. Egész uj változáson ment keresztül a második, örökreemlókezotes nagy nap, jqn. 22-ki népünnepn, mely már előtto való éjfélkor a nagy vásártéron egy egész ökör sütésével vette I kozdetét s az éjjel szomorú embersebesitésok s , tán halál közt érte végét. \| Másnap a reggel 10-or tartott disz isteni tisztelet után a város nagytormében diszgyülés volt, molyenő mltga, mint első főispánunk Intett esküje után, lolkes folköszöntéeek, éljenzések \| közt állásába iktattatott, j E gyűlést délu\'án 2-or követte a díszebéd, ! melyen a város mindonrondU és rangú közege képviselve volt, mely a várakozáson felül jól I esett ki és novéhez méltóan megérdemli: I hogy annak mikénti lefolyásáról torjedeltneseb-\' ben megemlékezzem. j A kedélyes társalgás közt toly t diszebédot I számos, lelkes és csattanós toaszt fűszerezte, ! melyek sorát a város szabaddálovéso; a király és felséges királyi pár s család éltetésévol főit-\' pán ur ő mltga kozdto meg. I A számos szebbnél-szebb felköszöntés j közül kieiueloin holybeli prépost úrét, ki midőn a kegyelmes főispáni kinevezés fölött a közönsé-, gévol találkozó örömének adott volna kifejezést: I ó mltgát, főispán urat városunk anyagi és siel-I lomi boldogítása és öröméro éltette; Tóth KAI- — Ily formán dicsekedni látszik, hogy képzóteheUeggol nem bir V — Nem dicsekedem, sőt az ellenkezőről kellene pauaszkodnoin, ha u jó Isién, ki bár nem ajándékozni még gyermekeit egy formán, azonban mégsem löszt meg egyet sem í kártéli-lést nem adott volua. — Mát mi az? kiúltának. •— 11a öuökiiek megmondom, kicsufoluak. ^ — Ah dehogy, nem, nem, ne féljen! r— Legyen! hu inár megkell vallanom, azon két ölem, moly behat a másik életbe, kettőzve vau nálum,vugy inkább egy mási doletet élek. — Egy másodélotet? — Igen és valiiban muluttatohh, mint ez. Képzeletem uroáj nem engedi uralkodni, »ly türge helyre meneküli, hogy a luásik nem követheti, mert nem találna biztos pontot, melyre bzokásuit, vagy tájtflit támasztaná, ltlitlukdilh és szivkéj után alkalmazkodik és gyönyörködik alléikul, hogy nekem, vagy unnak veszélyes volna. Ez élvt.beu tűrtem a szegénységet szol gáláiig és aluinizsnaig. Túléltem a gazdagéiig kí kényelem minden fokát. — Kincset találtam tul. — Csodálatos országokban utaztam. — Felfedezések ben részesültem. — Királynő voltam. iiUutettet követve, elvadoliuiium. -- Elitéivé láttam magamat. — Sót túlvilági titkokkal is birts/ri, ív; azok legvalóságosubbakusk tetszőitek. Es Aíen események agyamban oly élénk emlékezetei hagy tuk hátra, oly festett képűt, igazi magányosságot, hogy valóságán kőtelked lem. Emlékszem helyekre, hol voltain, lakasokról, melyekben lukiam. Elinondhutuám önöknek legnagyobb pontossággal az építményt, a beosztást, a palota buturziisuig, melynek tulajdonosa valók, mert miudezt luitam ; és ez okozza azigAzi érzeményt, hogy a legszörnyűbb eseményt ugy érzem, mint önök ismerik ; ina gatnut véleményemmel, érzcményeminel, tulajdonságommal és még hibáimmal együtt, melyeket olt megismerek, mint Somnanbulo, mely áluiuiiuii ulóre látja a* eseményt, mely majd ébreu érni fogja. Képzeljenek egy világol, iiol minden lehetséges, hol a fürgoncz gondolat I elérheti szállását anélkül, hogy magával hur-: czolűá u hosszú és nehéz beszéd láuczat,vagy az írást,mely annál még súlyosabb. Képzeljenek egy verset, vagy inkább színjátékot, mely önöknek hármas indulatot szerez: mint író,színész és hallgató ; s gondolják, van-e min gyönyörködni I S ha a valódi világ megun, mi gyakran előfordul, I elmegyek a másikba, mintha nappalimból liálo-dámba-, vagy ínintha az utczárol a színházba mennék. Jól vau I Jelenleg szándékozik bevé-\| zetni minket és szerencséltetni ? — Ár. istenért, mit kiváunak tőlem V Ha egyszer ténykedőmet u napvilágra teszem, egésg örömem odu lesz. l\'alotaim nem leszuek egyéb, miut feslett rongy, arunyuim és drága köveim, mint pillangó liimpora!.....Nem bánom! Hu már ugy akarják, belecgyozom, s mert drága kövuimról beszéltem, elmondom e tárgyról ébren álmaimat. Habár másnak sérelmére van is, mégis kíváncsiak tudni, mely körülmény táplálja biztos életemet; csak egy gondolat, vagy egy megfontolást megjegyezvén, elfoly ábrándos eietemoen egy sor esemény egymás illan a legszigorúbb gondolat lan a bolondokta-na után. Itt szünet tartatott, a következés azt megérdemlő, és a beszélgt^nő pihenés után folytató : — Kevesen Hzer3í\|^most o drága kövot. — Hogyan I . . . Tíu -biz én, azaz, hogy mindnyájau, kiáliánuk egyhaugulug. — Igen, mínt\'kincset, de nom azt akarom mondani. A kőiudósok mint tudománynyal bánnak el vele, de még az som, Ason szeroió szeretetét gondolom, mely igyekozik a művészetet táplálni: képszobort , képeket, könyveket, rézmetszetei sal. és ozou tárgyak, különös érdemet kapnak, tulajdonosuk önké^ nyéből. Tudják azt, hogy a szerető egy lény, kinek az emberi családbau helye vau, s nemre ós fajra lőhet osztani; van különös szorető,ogyik a tárgyat szépnek, a másik ritkának, és a harmadik as egész részéül tekiuti. Keleten törökök, kiknok a rajzmü tiltva van, mint e nemek faja, a kő-szeretők közé menekültek. At ázsiai pompa koresi a drága tárgyakat; akönnyüség, melylyel a természet termesztéseit szerzik, hol u fondorlat erényeit legnagyobb szépségben találják, roind ez együtt élvoszté o vágyat legmagasabb fokra hozni. Ezen gondolatok a drága kövekről angol könyv olvasásából jöttek, melyeket oly sovárogva lapoztam át mindon válogatás nélkül, miut azon gyomor, mely mindent megemészt, mi torkába esik. Annyi rósz és haszontalan gondolatot rakott agyamba, hoi tán jobbak helyét foglalta el. Nekom o tudomány hasznomra nem szolgált, mert nem törődtem som tudománynyal, sem kereskedéssel; do mulattatott, mert a világ legszebb dolgairól szólott, minthogy a fényhez a tartandóságot csatolta. Szerettem a kövek bizonyos értékét megtudni, nem azt, molyot a divat, vagy a szeszely ad; hauem értéke különbségeit, a metszési müvet, .mely az értéket növeli, vagy kevesbíti sat. Olvasván, láttam szemeim előtt ragyogni a gyémánt ezor tüzét, a rubin vörös fényét, a ssphir kékjét, a smaragd nevető zöldjét, at arany-sárgás topáit, » dús viola amethis- tet, az opál iris színét, mely a gyémánthoz hasonlít, mint a hold a naphoz. Szerettem ábrázolni a gazdag gyUjtotnényt, moly Spanyolországban az arab lakhelybon, féuyidojökben lehetett. Ott táu oly mérvbeu voltak a gazdagságok egyesülvo, hogy jolonlog hasonlót még gondolni sem morészlünk, és azok elvesztek a legyőzött Maurokkal, mert olyast legkönnyebb elrejteni, tán rejtekókben évszázadok óta várják gszdájok visszajü votelét. Ezek között egy kincs van, molyot loirbatok, minthogy láttam. Hét különös, do ogyforma nagyságú és szépségű kőből állott. A középső gyémánt vala, a rogíinée nevezetű gyémánthoz hasonló. A gyémánt után vörös lüiü rubin, a rubin után téjfehér és fél átlátszó opál, melynek alapszíne visszfényt mutatott, mint duzzadó láng, az opál után fényes smaragd. A gyémánt másik oldalán logtisztább kék saphir, molletlo arany-sárga topáz és amethist, gazdag és teljes azinnol; nom ám koroskedői topáz és amethist, moly alig érdemli a drága kői nevűt, do a keleti, mely valódi saphir, mint színe mutatja, s milyent próbál az uranycsináló taglal alán, és a kőmetsző kerekén. EzeŐ kincset karkötőnek nevezik; mindezen kövekot köny-nyedon, halvány orauy foglalta össze oroszlány körmöt formálva, s két oldalán három mozgékony gyűrű álul volt Összecsatolva, csat helyett két kis arany szár volt gömbölyded fogantyú formában, bizonyosau szalag áthúzására szolgálhalott. Ezen karkötő szürke, fénytelen aczél bőröndöcskébe vala zárva, u párkánytat és a stigony könnyeden czifrált ezüstből volt. Es ez Spanyolorstig egyik városában van elrejive. (Folyt. köT.tke.lk.) SOMMER KÖZ A. raán úrét, ki u egyenlőség, & virosirt és & polgári elomek óltot<Saodrt; Dr.Hauser M. úrét, ki tvt cgyonlöeég, testvériség éa szabadságért; Lo-vászy mogyoi alispán .ur, mint megyéuk küldöttjéét, ki Baja közönségtr-ós srabvlságaért emelto poharát; Csirfuu Ferénfcx ur, állami képotdeí igazgató, érdemekben gazdag tanügyi bajnokét, ki Tttr látván tábornokot, * mint Baiaváros anyagi 6a szellemi érdokébeu sokat fáradozó nagy hazafit éa végül Bándl János gymn. igazgató urét, ki a haza bölcsét, Deák Kerenciet; n volt igauágügyért Horváth Boldizsárt s a tanügy iránt melegen érzó és sok anyagi áldozatokkal nevét megörökítő kalocsai ének llaynaldot városunk és a haza öröméro éltette. Alig érték végökot az ozt kövató r.ajos, szűnni alig tudó éljenek) kaptuk Horváth Boldizsár ur táviratát, melyben üdvözletén kivül köszönetét nvilvánitá a város szives meghívása és sajnálkozását mog nem jelonhetése fölött. — Éltetve voltak még a ministerium, az ország mindkét háza stb. Kbéd után, moly főispán ur ó mllga éljen-zésuk koxt törtéül távozásával véget ért, kirándultunk^ nagy vásártérre a népünnepot szemlélgetni. Mulatságos volt nézni a zajongó néptöipo-gót, mint veszik körl^ laoikonybáját s mint lökik, taszítják egymást a nomzeti lobogókkal földíszített (rdnctérdllvdnyon szétdarabolt s a nép közé szétdobált hus- és konyérdarabokért az ionun az alatU lövő kádakba lefolyt borért, majd mog a zeno vonta el figyelmünket, majd meg a trdnciérdllvdtiyon volt o felirat: „A hon reménye; a trón támasz* a nép: övé a mi dicső; övé arai jó s szép.* állított mog bennünkot; majd meg ismét ozor és ezer változatos jelenségek és tarkaságoknak voltunk szemtanúi. Az ünnopély t bezárta a kedélyesen lefolyt lókorti vigalom, melyen főispán ur ő mltga is kedvesen töltó időjét. így folyt le a két nagyjelentőségű nap, június 21- és 22-ko; melyek mindegyike altö-rülhotetlon nyomokat hagyott a késő utókor számára ; é» mindegyiko méltóan megérdemli: hogy a világ figyelmén kivül ne maradjanak. SZÉLIG FEKENCZ, • tab. kir. rároii néptanító. III r e k. — ő cs. és apostoli kir. Felsége Nomes Káptalan-Tóth r. k. hitközségnek isko-laháza felépítésére magánpénztárából 1UO o. é. frtnyi segélyt legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. t- TJf levéUlljakJuliimtól. Az osztrák cs. kirjkercsk. ministeriummal egyetértve, f. évi jul. 1-tél kezdve, a monarchia belső forgalmában az ugynovozett „két fokú" levéldij jön alkalmazásba. Eszerint a monarchia bármely két helye közt váltott lovolexésbon a levéldij a) a bérmentesített közönséges levélért, melynek súlya \'/,„ vám-latot (19 grammot) meg nem haladja, 6 kr; ennél nagyobb, do a 16 váinlatot (2üU grammot) meg nem haladó sulyér\'. 10 kr. b) nom bérmentesített közönséges levélért, ha ®/io vámlatnál (15 grammnál; nom nyom többet, 1U kr, ha többet nyom: 15 vámlatig (250grammig) 16 kr. A föladás helyén kézbesítendő levelekért járó díj: a) bérmentesítés cselén ®/10 vámlatig (16 grammig) 4 kr; nagyobb sulyuakért 16 vámlatig (250 grammig) Ü kr; b) a bérmentesítés olmulasztása esetében ®/t» vámlatig (16 grammig) 6 kr; nagyobb sulyuakért 16 vámlatig (ií&U grammig Ú kr. Elégtelenül bérmentesítőit levelek módjára dijaztalnak, a használt levéljegyek és bélyeges boríték értékének betudásával. A 16 vámlatnál (260 grammnál) többet nyomó levelek nom szállíthatók a levélpostával, hanem kocsipostai tárgyakként adandók föl. A nyomtatványuk, árumustrák és hírlapok díjtételei és fokozatai, valamint az áján-lási díj és a levelezési dijak újra váltwiállanul maradnak. —• Köhögés ellen. A legmakacsabb köhögés is nagyon megenyhül, ha egy darabka mézgát (gumi arabikumot) nyelvünkre vo» szüuk, s ott olvadni ongodjük. A mézga a gégének érzékenységét csillapítja és a légnek behatását is onyhiti, minélfogva netu igen érazsUk ilyenkor a csípős eledelek hatását sem. Ha vízben ilyon gumit és ezukrot egybeolvasztunk, s azután.a vizet elpárologtatjuk: az ott maradt ozukor-mézga összeülepodig és jegecz formát kap. Kz köhögés ollen jobb minden czlfrán készített oldicsért orvosságnál. Aki köhög, at megpróbálhatja. — A gőzfürdői uszodát igen sokau használják, délelőtt a hölgyek, délutáa a férfiak ; most in ár a kellő intézkedések megtétettek, s nincs ellene panaszunk. Az uszodai fBrdés ecyénenkint 30 kr. Általában kijelentjük, nipos akaratunkban gáncsoskodni senkinél és semmi ügyben, do igenis függetlenül megrójjuk, ha megrovandót utálunk handabandázás nélkül, e dicsérünk, elismerést szavazunk, hol dicsérotost, elismerésre méltót fedezünk fel, a ezt teszszük minden étnolygősség nélkül. — Kinevezés. A nm. földművelés-, ipar- és korcskodelmi m. kir. ministerium Huckstiidt Gotthárd helybeli távirdni gyakornokot ugyanide ideiglenes minőségű Il-od osztályú távirdatísztté legkugyolmesobbon kinevezte. — flíerés* lopás. Julius 1-én délután a Kózsa-utczáb:.n a gazda- in gazdasszony tá-volléto alatt mindenféle ruhanemű eltolvajolta-tott. A rendőri kutatás szigorúan eszközletbe vétotott. — Baleset. Sümeghen f. évi junius hó 28án még elég világos időben esto felé ogy kocsis oly sebezsn hajtott a városon végig, hogy az uton épen koreeztül futni akaró Itédoy Antal ur kis leány gyermekét eltiprutá, kinek bal-közén levő hüvelykujját azonnal lekellett metszeni. IliszbZÜk, hogy oz ilyen gondatlan kocsisok egy ki\'jfigyelcmro fognak ébresztetni. — W^SCmlihól irják nekünk > .Junius 27-én eote a marczalii uagyvendéglóbeu összegyűlt polgárság és annak elöljárója Kiss István főbíró ur által ogy szép példája lőn megjutalmazva a fiúi szerotetnok, .Somogyi Károly ur a Bokody színtársulatának jelos rondozőjoszomé-lyében ; ki olt lakó szogény.kézműves szüleit a legnagyobb gyermeki szeretettől ölelto köblére, és előadás után együtt lóvén az étteremben. Főbiró ur több üveg pozsgőt nyújtott át a jó fiúnak, élletvo\'őt mint hálás gyermeket, és éltetvo atyját, ki ily jelos fiút növelt a hazának és a színművészetnek. A megtisztelt szülei és pályatársai öröm könyoi között köszönték meg e megtiszteltetést." — UJ postahivatalok. F. évi junius hó 10 ával zalamegyebeli Mura-N.-delicz községben postahivatal lépett életbo, mely levél-ós kocsipostai küldemények felvételével, leadásával és továbbításával fogUlkozand, s a Varasd és Csáktornya közt közlekedő cariolpostajáral-tul nyeroudí összeköttetését. Kézbesítési kerületéhez Bogdanovccz, Hrácsán,Felső>Kursanecz, Maczinecz, Mihályovecz, Felső-Nedelicz, Novo-szelő, Polova, l\'retotinecz, I\'usesina, Alsó- és Felső-Fuszukovecz, Sandorovecz, Felső-Forno-vocz, Folső-Vidovocz helységek tartozuak. Továbbá junius 1 én zalamegyei Csabrendoken postahivatal lép életbe, mely levél- és 10 fontot tul nem baladó kocsipostai küldeményeknek értékük megszorítása nélkül való fölvételével, leadásával és továbbításával foglalkozaud, a a sümeghdovecseri cariolposta utján lesz összeköttetésben ; kézbesítési kerülőiét pedig: Bodorfa, Csabrendek, Galsa, Gyepű, Hosztód, Hany, Kaján, Káptalanfa és Sárosd községek, valamint Barátfa, Hobaj, Misér és Szt Györgyvölgy puszták képezik. Sopron, 1873. junius 24-én. A m. k. postaigazgatóság. — Örömmel halljuk; Kís-Kaiiizsaváros képviselőtestületében a Nagy-Kanizsával leendő egyesülés iránti nézőt s hajlam uralg, a mint értesülünk Kis-Kanizsaváros egy emlékiratot készit, melynek Nagy-Kanízsaváros általi olfo-gadása esetében a per Oeszüntottotik, s az egyesülés létro jő. Meglőhet bővebb ezikkezést szentelünk oz ügynek, most azonban csak annyit jegyiünk meg: hogy holyos, mert egyetértésben van az erő s tömörülésben a hatalom. — Az iij városháza bolthelyiségoit árverés utjáu kivették Hosenfeld háza mellől kezdve sorban : Rothschild Albert 700 írtért, Bichter Mór 1Ü66, Kilik Feroncz 360, Fessel-hofer 1920, sarkon Sommer Sándor 2220. Továbbá Lőwy 476, Fischol 880, Sommor Mór 865, Hausor 860 frtért sat. — UJ könyv. Megjolent s boküldetett hozzánk: M edd ig él a magyar nemzet? Nomzeti lét-kérdés, irta Kubinyi Lajos. Kiadják a Bosenborg testvérek, Budapest, Egyetem-utcza 2. szám. Sok jó akarat és komoly\'tauul-mánynyal irt mttuka 140 lapra terjed, s 4 fejezetből áll: „Élotlíépes-o a magyar nemzőt ?\' „Az ólolképesseg feltételei.\' .Meddig élhet a a magyar y- és „Mit kell tonnünkés kerülnünk." Miolőbb mutatványt közlünk belőlo. — 2\'ornászaU próbatétet tart jul. 6-én szombaton a nagy-kanizsai isr. tanodák összes ifjúsága. Az érdekos próbatét délután 6 órakor veszi kezdetét. f- Kaposvárról irják lapunknak : A kaposvári dalárda juniálisa igen fényesen sikerült, tanúsítja a költségűk lovouása uláu maradt összeg, m«-\|y a 700 forintot meghaladja. A ki-világítás tündéries volt, a tűzijáték tapsvihart aratott, a Gainbotta-léghajó olőbb gyuladván ki, szétpattant. A kedélyes mulatság a legvidorabb jókedvben éjfél után egy óráig tartott. Elisino-résst-l közlik a fáradhatlan rondozők dicséretes törekvését, legfőkép a dalárda elnöke, Némq^i Ignácz ügyvéd- és Szávay Miklós uraknak köszönet szavaztatik. • — Zala-Egersxegen juniiu 29-én a tanuló ifjúság- s a tornászó urak részérő dísz-tornászat rondeztetett. Délután \'/, 6 órakor a városi tornahelyiségből indult ki a monet a sörkertbo, hol már az eszközök felállítva valá-uak; elől a tanuló ifjúság — mint kis harezo-•°k — tornászó öltözőiben, nemzeti lobogókkal feldíszítve, párosan, dobpergés millotl, katonásan lépdolvo ; — ezt kövotto a tornászó urak sorogo, hasonló rendben az egylet lobógója után aeneszó mellott — nagy kitérő néplömegtől környezvo érkozolt meg a kijolelt holyro, hol j az Összegyülekozott nagy számú közönség jelenlétében 6 órakor a haza kis polgárai kezdték meg előadásaikat; ozok után a tornászó urak kitűnő ügyességgel — számtalan taps — s tetszésnyilvánítás mollott mutatták be élotre-való tohotségcikot. Ezokután tombola- s lüzjá-ték következőit; végre az ifjúság tánezra pon-derüli, és igy végződött kellemes társalgások köm a disztornászal! A torna-egylot javára a tiszta jövedolem egyszáz egy forint. — Mint értesülünk, azon rablóbanda kőről, melynek egyik töredéke Báthor Géza ceraliai földbirtokos urat kirabolta, és családját oly iszonyúan kínozta, — három már elcsípő-toll. Eddig nem sikorűlt oly vallomásra bírni őket, molyok után a többiek nyomába jöhetnének. A nyomozásokat erélyesen folytatják. - llövld hírek. Gr. Belk-gardoÁgost, altábornagy, 6 Felsége fóhadsegécénok atyja, meghal-,. — Maros-Vásárhelyt tüzolio egyletet létesítenek. — A szultán botog. — lsztiméren ogy fojjel, két tostiol és lábbal két iker-leány született, meghaltak. — Auguszta, német császárné s porosz királyné Bécsbe érkezőit. — Liihváoiában iskolai nyelvül az oroszt erőszakolják. (Fűit Polouial). — Gr. Cziráky Antal egybekeléso Eszterházy Alico gr.-kisasszony-nyal aug. 16 án lesz. — A némot birodalmi gyülé«t Bismarck hg rokesztetto bo, a bet ges-kedő császár nevében.— Vajda János .Andor eszményei" czimmol nagyobb kóliői boszélyt ir. — Mazzini szobrát Gemaban alítják fol. — Csíkszékbo (Erdély) moldvai fogy veres katonák törtek bo rabolni, moly eset aggasztólag szaporodik. — Dr. IJarno ignácz földiepret vitt a kiállításra, melyek kózól 4 szem 36 db aranyat nyomolt. — Izabella királyné 20,000 -frankot adotl Péter fillérkint, és egy gyémánt-kérésztől a pápának. — Mult héten Pesten 170 gyermek szülotott, elhalt 191 egyén. — Aclio-lera napról-napra terjedtebb lesz. — Szeged-Bókuson Dugonics András könyvtárát és rejtett fiókkal ellátolt szekrényét őrzik. — A délina-gyarszági méhész egylet szaklapot indított . Un-garilche Biene" czimmel. — A soproni lóversenyeket sikerülteknek mondják. — A .Krach" \' oz még nem ismert szörny, a bécsi sajtéra is ránehezedett. <— A brassói szász atyafiak folyamodnak a ministeriumhoz, hogy a bíróságnál no a magyarnyelv haszuáltassék. — A „Kiké-riki* szerkesztője Berg, Magyarországból nősült meg. — A .Torontál" nevezetesebb czíkkeit németül hozza. (Aztán haragudjunk meg, ha valaki nem akar magyarul beszélui. — Eugénia excsászárné nem látogatja meg a közkial-litást. — Hochefort deportáltatni fog. — A tu-rini kocsisok strickeolnak. (Még ez is?). — A persa sah Londonból, hol kitünőleg mulatott, elutazóit. — Bosniában a gradiskai kerületben 6 hét alatt 270 keresztény öletett mog. — Az újvidéki VII. honvédzászlóalj zászló-Hzontoléso alkalmával Fuchs Ignácz által a l,/i»\'iki VII. honvédzászlóalj lobogójával lepe-tott meg. — A bécsi világtárlaton egy 10 láb és 3 hüvelyk hosszú szakálu amerikai ember van. ki azt plaid gyanánt csavargatja maga körül. — Kassán Itákóczyuak a szabad térre emlék oszlopot állítanak. — Podiiu a 16 szepesi városok egyik részébou leégolt, 100 háznál több esvén a tűz martalékaul. Türtóiictl naptár. Juliua 3. 1799. Zídor György, jogtudomáuyi író születésnapja. — 1849. Az oroszok Dobreczent megszállják. — 1866. A kónigrttlzi csata. . 4. 1807. Garibaldi születésnapja. — 1848. A magyar mínistoriuin emiokiratn a nádorhoz, a horvátügyben. . 6. 1044. Aba Samu a ménfői csatában megölelik. — 1849. Görgői lemond a hadügyministorségről, s a feldunai hadsereg fővezére lesz. , 6. 480. Kr. o. Leonídas a Thermopylák-nál hősi halállal esik ol. -;.-Í81í>. Huss János máglyán égettetik meg. — 1849. Vasváry Pál olesto. — 18Ö0. Haynau nyugalomba helyoítotik. . 7. 1664. Zrinvárát a törökök széthányják. — 1820. Kőváry László, jeles történész szülotésnapja. — 1866. Az osztrák-sorog elhagyja Volenozét . 8. 1849. Kossuth távozása Pestről. — 1866. A poroszok Prágát megszállják. „ 9. 1662. Szondy György hősi halála Drégely vár védolmébon. — 1807. Császár Ferencz szülotésnapja, Zala-Egor-szegen. — 1849. A magyar kormány szegedre teszi székhelyét.—1866.Az osztrák császárné Budapestre jő. Szerkeszt/)! Üzenet. X 802. Tóni. .Kok M8k«t Mflnk, >•< ciillafok járnak" — A tOretmetcisk tdrclmt.cn várnak. U0.-J. K. II. Igen j6 lenne, ha a \|><S>tAn alkalmilag utántuilakoiúitni •livcaketinik ; logciíliierUbb a« Ilyen dolognak Mr/hei írni. 804. Tbomiou .ruraviriga" lapunkban Is vi rulal fog. ,A uök eismiojri tiéptéga" cslmfi uiuuká- latát eddig a .Bihar* 4t .Pici-baranyai Lapok* Tflt4k át «05. H. lludapeit. Kííiiíggel IntíikedlOnk..^ U00. II, HUrnegh. JOvS aiáuiban bonuk. 807. V. Letenxo. 8>ivoi«n taljeiitjUk ; bizalom biialmat a<Ul. 808. Hs.\'L. Annábos. Caakojjran megUlállok ; moit mái baiáruioltan nem kOzOlhatjUk. 809. V. L. I\'ápa ? 8HI. Diniriáda Hagyjuk ai II J iá-S dolgokat livkex/gea tyugodalombau. . nll .Hirtelen, birteleo* sat. megliUiik a bir-tcleuiíg rajln, de a «(ioteleiiiég ii. 812. A ro/.nyii püjpok tette feletti elmílke-ih. Nem a mi lapunkba vaU. Érték- és váltófolyam julius 2. ő/8 motaliquca 07.— ; &•/, nemz. kölcsön 72.60; 1860 ki álladalmi kölcsön 102.—, bankrészvények 966; hitelintézeti részvények 234.50 I^indon 110.10; magyar föbltehormontosi kötvény 76.76; tenesvári fóldtohermentési kötvény 76.— ; erdélyi fóldtehormontési köivény 74.— ; horvát sluvon földtehennontéii kötvény —.—; ozüst 108.60; cs. kir. arany .—; Napoleoua\'or 8.85. Felelős szerkesztő: Bátort) Lajos. INJ yllttéx-.) Mindenkinek különös ügyeimébe ajánllatik a Dr. Forty-féle altalunos S ES B-T A. I3 A. S 325, mely rendkívüli g>->\'g/oreje, elvilai/lá, írlelfi <5a lij dalinal cíillapilí hatáia állat leggy irta\'ib, legbiit\'i\' aabb « egjriiermiud g/nkeret gyógyuUd enkOil\' kllUuaemfi bajokban. - Ily bajok a torokgyulladás UgoMiurut, b 5 r k í a-.barnaiág, liártyi.gyik (Croup-angiiia) luindeu^mfi inegiérUtek, bürpá>, aiurái, váKÁ» vagy igéi álul táuiadbaló « b e k. uiegl\'i.rrá-láaok, darám- vagy mJbiiuránok, kuiiuk-fokilyek, tucatok (coutoaiók^ - meglepi! gyiri fájdalom cailla-piti«aal — rtgiOti daganatok, gUinők, tályogok, pokol-var icarbunciiliM pualula nialignaj, Diegkeináiiycdáaek, gcnyedíaek, vórkclések, minden uiuigybctegaégek, gflrvilyc. fekélyek, fagydaganat, ujjfir. g, kAaOinméreg, vadliua, tagnivaca, caoulod, kiűi-ramiláa ti megráu duláaok, helyi caút; lovábbá a atulé folytául láb- feifakadáaol; él ■ ebek. fájót fekélyt tt vagy már genyca női mel — ttok nő m an volt emlő ráktól, - a különben elke acbéaxi infitútuek mellőaéacvel — egye IUI cteil julea ael.upa.a haaai álata által men ■kuli m Végre a catbe teljesen beiuélyo It bárminemű •tálka, vagy . ulánkja lapaaanak rttvii fol,Iá tűnik, hogy at tán a leatből geaen ..abad kéatel. aebéati mfilél él fájd al«in nélkül kOuuyeu kihatható, inir a aeb gyógyi lá<a nei taokára bekO- Kaen incgbccalllhelleu gy igyater, nelynek jele.- • égo leghiteleae • b egyének »t killóuba kivá- naira bármikor felmutatható b louyilv régen a legféuyeaebben eliamv rendkivUli, • IcgkUlnnuemllbl eaetekbeo megpróbált halálánál él feltUnö aiker.lúa fogva, i elyok haatuál lat* állal még ilavull bajuk eléietiiek, jó- megalapított é« ellerjedelt hir< kélaégbevouhailanii- gátolja. Kgy caoi ag ára 50 kr., nagiob csomag 1 frt, hattnálali ulaaitáatal egyiill, p alán kllldve 10 krral tObb. — Kgy frtuyi caoinaguál kiaebb aiállitiuány KOiponti küldemínyi-aö raktár: Pssten Töiík JÓlSíf gyógyanerí.x urnái királyutcaa 7-ik axám alait. Továbbá kapbatAk : Nagy-Kanizsán : WAJDIT8 JÓZSEF urnái. Pakson: ilalaiiuaaky A. -- Pé.satt; Öipdca J. — Sünegsn : 8taiuboraky. - Sl.-Fehsi va-.-Ott: llraun J. — Szombathelyen -. Pillich. K -Vesípiémbsa . Kerencay K. — Zagrabban: Mnlbocb/.•. Sopronban <jCVck J A I. ca) ^yúgyateréaa éa kereakadü urak, kik raktári .elvállalni hajlandók lennének, felaaúlittaluak, miaaerint e réaabeni ajánlataikat e».-u gyégyaaer kéaii-tSjébe. FORTY LASZLOHOZ -aimeave . Iludára, (Kács. vároa, főutca, fiStO. aaáin) bakllldeni aiiveakedjeuek, ki inegrendcléaeket i* puutoaau teljééit- W Vidéki bérmentea levelek általi inrgrco deléaek ai árúak kéaa\|iénabeni bpkllldéac, vagy poatai utalvány vagy utánvét mellen tllaiént éa legporito-•abban teljeaittetnek. Idült vagy kezdeíleges titkos betegségeket és t e>fcLe>t,e> t Ioels ó tget bafiniaenri győgyin.id aaoiint gydgyit ír. Ernát U., Pe.ten, bálránynif/a <J. <i. i. «m. 16. lytó. Keudeléai idő délután óráig. K belegaégek gyakran, bogy azonnali eredmény éreaaék el - kflnnyelinfien nagy adag íód vagy kéneaővel keaeltelnek Aa igy gyd-gyúltak aaoiiban * leglioraaa.lóbb utöbajoktél tímadtalnak ineg ; annyira, bogy a kom.yélmfi gyégykeaeléa miatt kéaő vénaógllkig aicnved-nek. Ily veaaélyek ellen menedéket nyújt a ba-aonaaenvi gyógymód, mtrt ueincaak a legrégibb bajokat meggyógyítja, de hat.taa oly jótékouy, hogy ulóbajoktól félni nem lehet. Aa éleireud mellelle oly «gya/eiA, hogy inindenkitSI uieg-Urtható. 0)V I.evéftleg ia eaakttaOlletik rendeléa. •) E rovat alatt kóaloilekért telalSiiégat nem tállal a Ssark. valódi «»ab. le :ujabb«q KrWjr* \'»al vAliaá,,-gal kitüntetett. « orvosi kartól aiegvlztoáll, « leauek taUlt raeiMlekepm kip.rtMU titkoa «xer a.patkfl nyok, báli « ntiel t(»írík, vakardok ■« »v«bok t-ije* ki irlji«iia. (ineljet aokfelí ineg\|ir.il.állak hamlam uMniixm a Árulni,) hamlsltlan mliiSaígl.eh Nagy-Kanizsán R08ENFELD ADOLF ur kere«ke.Uaíben, Peaten flchuei.ler 0. I.iprtt uteaal kereakedé aíbeu kapliat". „j,G . 3 Kgy nagy bAdog 1 frl, kla bádog NO kr. Kgyea bídog uiegrelidelíao la nlánv4tcl mellett gyorean tel-Jealtletlk. Ugyanott kaphat A oiltromkeníoi egyedüli are r * íagyhó-lyagok i» lyukairm ellen, egy Ugely W) kr. Kivoimt egy, naponta drkozó hnaoulú dicafol lnvolekliil: 8ilt»«k«dJ<k nekem iamít •! adagul a* Au a r e n 11 u 111 j A iiAI kfllili\'ni, moly magAt in fényeien Igatolta T«lj<->IÍMt«l-ll»l, HaHliyniiyl «ról\'né. Zoimora-oladás, A kis-kanisai - magyar lannyelvü köítígi népijknláníl a raísodik floszttlyu tanitói illomísra f. évi július hó 10-10 )»llynzal hirdet-; telik. Évi illeték: 450 frt ós lakás. líülszcrcH folyaiuo\'dváuyik a kis-kanizsai iskolaszíki elnök Blisilolcndi T.etlinger Kelemen / úrhoz Nagy-Kanizsára küldcndók. Az iskolaszék. Rögtöni elutazás mialt egy jól kijátszott hétoktávás zongora eladatik. Látható Knöpfler Mór urnái Nagy-Kanizsán, Szentgyörgy vári utczában 448. sz. alatt. <<w-r»> yffií^ Zum Königtrank! Der ii.lglrank, eiue unt vieleu wilder Pflauitenelften bereitete Limonádé, gr(l«atea liygiMiil«<k.JUt. ia.\'kea Labaal (llr Krauke, llei,ea<ende und Oeam.de. iat niotila weuiger «l. Medicin* o.Ur liehelmmiitel; er liofert -lem Orgaiiiainua cíiií Kltllo vm tleaiuidkaitaatotfto,. durcl. nelche dlo Naiut dmeb lllut- íud Ökflehoaaorung) »o nmgevrandell itird. da«a dl* Krauklioita-Wr.acben uud da\'durch die Kr .nkliék aelbat vorachnindeii. , hrit \'.Ubnémonn uud l\'iironilc int nicbu >0 Krataunlichea auf doni. Ileblele J.-r Natúr-heilknude geacl.eliet\', nie >1 • wnnderbareti Kuieu. uelelie durcb dm Künlglrauk bewirkt tverden. Kitlher IHvh <lle Jedcrmann Hb-r ab uuglaiibliche Diuge uud dachle, daa wieder el na groaaartige Tluachuugwlca l\'ublikuuia b. .iuigi ivürda Uie Tbaltobeu bowaiaan, dai wirklicb «iur Kroitartiga KrohrinonK ai. dou Ta? ifrt}ipii, mlche al» H»» AulauR daa wirklicb < . . uoii Arra der lleilkundt Throrir Hputindarung trrtgtn, wrlcho dia Ilaut-Kraukbviuu, aucli Flrrbtru und Oe-•cbivUien (»cbr «ebn«ll) Uipterilia (triukan uud balbttandlicb rccbt ■varnian Un iclilag nio brl Urkuiin): l^nenD t.\'abcl uirüt •■■P aui dar Tiaf« komint, •icM arhimllo IIcIIuiik! ltrkuiiii hriu triukeii: uud rrcht warme l\'inucblKga auf Wolla und dia Keble \| doch .nirlil mehr in bOctulan Bladium ; ailun llaMoiduu bva»nd«ra Keblkupf-Kut\' xlpduiig ibi«r tobr trhurll ; Mitrbuug mit hrixrii \\V»«er !)■ aiicli IÍaUclTwindtii<\'bt aclbpt un boheu Htadium, wo acbn\'n viol goticirl wurdon ; Kpil«paia odor KalUucbi (.boAa Wiiiu\'), Juiituutrr >t-buu Tűin vrateu Trinkau an uiclit /tviailrr^.rluuiílicu, uo\'a jAbrelaug ía«! tXglieli kai..; oh kvinv Iliire ; llluibreclieii eubucil. mit fatt augeublick-liel.ar llriuliiguiig d«» griiien\'KOrpera);. Ilo.iiorrli.>ideu (Knoleii ul\'t acliou am iiüebittu l\'Hi!<f fiirtí, aueb bX.uurrulii.ialer Vcineblcl- lllaa.\'ii- uud .Nitreiialeiiieil (raituiilur acluu uaeli ueiiigei. Tagén die Aullúaung dor Steiim ; (lii\'bt (»n áviiweroti Veraleiluiigeu der (ic-leijkf laiig\'ain, ofl kriue llilfe KnpIkoliK und Koplkrampf (aebr a.\'linel wel.n vjm M-tgen berrUhraud ; U.tekeiiii.arkadtrro im bolieu Stádium yvou der k\'tnígl. Ui-gierung t1 r.noi Jabrc ver-gabel.a 111 dle Ilidet guclilckt, fort- »j\|l.u\'iii\| viei Hebnieraon, niebt uielír dia fr.l^iu .iuf» l/.ni Lacii icrJO. Klaaehe •ebun a\|>aaí.r< a g«beu kuunau ! (W aueb aeit tlabreu ginuml gebliebeu. Uiarrb.ie und Krbrerlicu (dieaca acboo liarh d«m vrateu X\'i.i.ken) (W<l>ei bkuglingeu trinkt Mutter oder Amme ; Cbul«r« uud l\'holeriuc ! Keuchhuaten (...\'i-tena (ebueil) Kel.wXmmc; argeu Veraebleimungen; Appotit- uud Hcblatloaigkrit (hier meiatcua aebon am erateii Tage ; a He 11 Auatcckuiigakrauk boiteu, .aucb l\'orken •I. aell.o falién iiai-Ii dciu eraieu Trinkeu au« • eeliendo l\'ocken voracliwiuden ttber Naelr •pi.iloa. »o daaa raliéul geaund iat, wi« xavor, Kiebau. Koocbeni.aai (audi liier uft icbuell, ac\|bat bei liulicu Ci\'rado);\'aucb Kalalluaa (l.ler uiclit ao arhutlli\'; allén Waaaera.iohten (atarke Aiiaeliwcilnugrn der \'Jlleder olt llber Nackt fon) i •oliwcreii Meiialruatiunaleidvu > g^, Jal.re lauge liliitllliaae, HV-wiv a ml. Jalugangea Auabl<\'ibru nacb oinigainal Trinlfen. ••\'llber- Kraitankraukbeilen, aueb an llleicbaucbt (biar UngaM.il l in elno Kamilla iroteaJ, ••» fand Jaeobi die llau\'fraii acbwer krank, rom Arat aufgagabeu; der Mami reicbte.lMh ilir deli Kiiiiigtrauk, 111.d ain andarii Mittag ttffnele W~ aelbat de.n Arite die Thiira, daa Trauk in der Haudt Seliwiudiiuibt uud tielwOclieiitlichaii hekt. 8ebw la«eti(erilcre im bobom Hudiiiw a,bon uaeb .1 Klaacbco, die letateren nacb einige-mai Trinke) Uberbaupt; AuafUbrli.cb llroachrltrci flber deli Klluigtraiik uebat tauaeudeu vou Alteitcn, autti groaien Tbeil aaitlicb űder gericbllich, in 8 Kall 11 aogar eidlicb bpglatibigt. nerden auf Verlangen tlberall fraueu und gratia geaaudt. ^179—1) Krfinder nud allcluiger Kabrikant dea Kílulgtrank Wlrkl. Oeaiiudbeitaratli jllygieiat) Carl Jacobi in Berlin. Die Klaaclie KOolgtraak^tract. «u drei.nal a., viel Wa«a-r, koaiet in Wloh, fl. 1.60, in deu öaterrelcb. Prorinxeu fl. 1.60, rcap. II. 1.70 /. 11 beiiehen dttroh tll» Genoral-Ágentur für Oesterrelch-üngarn bei H. HAACK, Wlta, Welbburggaiie 2i \'••Depot (n l\'ean bei Apotboker J. v. Törak. betnehteu iat. — llem gegeiu nralte Wabrheit. daaa <lie N.ttur de^l\'f\'ie Arri «. I\'ureb d.Mi Knulgirauk «,...d geuoeu l\'atieutrii an arliwereu Wtludeu (aelu.ell, oline WunüHfbar ■ind faat obue tyíúmttfu\'): • an allén llruatloideu ^ala Aatlima, Kugbrllatig-kait, h. u \'tli\'eklemmui.g , Kurrulbn.igkeil , llruatter\'el.li\'imuug); boi A• 11.íi 1olt k»ine llilfe i _ • 1 au Abcbrung ,l.ier aucb laugaam.) \' au Mageiikre\' a und gXnilieber Magenveiacblira- 1 aung (.icIt <t i). Itelbanleii in llerl.11, . ggf drr grH»«!»u lleilanttaU l\'ieo.•»..•>; I\'atlent bekaui I\'.l >1 ej Tage weder rtpeiae und Trauk, u .rli .Media. 11 ■ ; der Ttauk ober tllli.e\'e .S\|.eiaerOhre und Magéit, und dio pv>grlaillel.ei. H.-limeraen acbwauden »alj da-rauf; von deu ^^ Aerateu aufgegebeu, atand er -loeli am b.lcbateu \'l\'ago u.e.ler II auf und ging uaeli d.«r (. Klaaclie uiederv au aeiuen Ilerufl; ,,, deu }odli.\'lien Herikraiikbcilen aúeli mit biullgeli ll rakrknipfen tW in vie en Kailen ; die KiXmpte niitui.ter voin eraten l\'riuki^ an fort; eine aolche Krankn.\'vb.i eiueiii dar geUbrleal. il Aeiate llrrliu\'* ge.l.ena beliaodelt, war von mai.ger giltudlielier Unturaueb\\iug mit der Krklktuug \\erlaaaeli: gegen die«ea t.eideu giebt ea keine .Medicin* uud er ei- warte iu Ikngatena drei Tagu deu T..J ; aucb ■ aie aher aiaud \'doeh aebon am bocbat^n \'J\'age auf; der grnaalicbe llerakranipi\' war voui erateii Tlinkeii aa neggubliebeu, der Arat aber tíSlIle apJtter duicliaua niebt glau-ben daaa aie gOiie»en, aie hat aieb aber l«6a verhvlratet) ,n allén Aiigeii-Krankbeilon, aucb uubeilbaieu\' hrbliiidiingen, •»•»« aucb Operaliuneii niebt uiOglieb wareu, u >. durcb Keaorption dea kryataliairtfu Waaaora derJ\'upille; ein aeit aeeha Jab.eu totál Krbliiideter ^Helevue bei Trier) eibiell aein Augenlicbt ilurch eine eiiialgel\'laarhe.einaudererdurcb 13 Klaachn; • daaa a.a aehkrfer uud weiler aebeu ; Auge-) iieniiUnduugen durcb Trinkeu uud waru.e Uuiacb.kge ^Mia.hung mit waruieu Waaaer, an Magenlelden und au «»—40 jkhrigen Ma-geilkilmpleu (hier am acl.uellatcn, naclidrm allerlei Kuieír uud Mittvl vergeaohlageu < an jkbrigen Hbeumatlaiiiua mit 1 Xbiuviig (i.ft aehoii nach eiuer Klaaclie, adeb IJthuiung der 7.uiige>{ an Kuugpurntaiindungen aelbat im bncbateii Htadium , atela nacb ciiiigemai Triukeír, nie tOdtendea Kia auweudeul (lauvraru.e Uiu-achlllgo!) an beiaeu Uraiul und l.oatigaieui Wuudlieb\'er, na eb elnigeuial iWTrinkeii und Umarl.lkgen aelbat\' bei <ler MiUbramlvergiftuiig «iehe ..ben \'■)\'■ weim der ltraud iui Kun.-l.cn, daa \' (llieil eiue Stimde bincingelegt; der - Ilrand wird abgeatoaaen, daa braudige Kleiaeb verreitert uud dio I^Wuudeo liollou acbnell; au allén Koaeu und Kiebern aueh Kiudbett- und Neiteiiűeber (beim Kieber erfolgt aucb Krb-recbeu durcb NtHrkung der Magetincrven, 1 nicht wie beim BrecbHiittel durcl. KcliwXcbung\',) an achwe.aii Hkrofeln 11. Drftaonleideu ofl aebon náeb eii.cr oder wenlgen Klaichen ; JBaaiff lelttl nem mnlt Ci. kir. > i, i.IIM kicir. >ub. tisztázott HALMÁ JZSIR-OLAJ Maager Vilmostól öticsben. A legelső raugu orvosoktól lőu megvizsgálva, ajánlva éa rendelve, mint a legtisztább, legjobb* é i természeti hatással\'bikú gyógyszer mell- és tüdőbetegségek ellen, görvély-, bőrkütegek-, mirigybetegségek, tostelgyengfllósek stb. ellen, melynek eredménye elismerésben részesül. Üvegje 1 írtjával, ugy nálam, gyárj raktáramban: BÓC8, BHckerstraese Nr. 12, mint a birodalom legnovezétesebb gyógyszertáraiban és füszorkereakedé-seiben valódi miuösúgben kapható; és többek közt a következő czégeknél: Nagy-Kaniisán: Belus József gyógysz., Rosenfeld & Uosenberg Ferencz kereskedőknél; Warasdon: Halter Sándor tudor, Lellisz Bdo lovaggyógysz.; Szent-Györgyön: Pibic A. 0. gyógyszerésznél; Zala-Egerszege.i: Im»ó Ferencz gyógyszerésznél. A czimek német nyelven Jcéretnek. Áriejtési hirdetmény. A nagyméltóságú közmunka ós közlekedésiem, kir. miuisterium folyó évi ^ujiius { hó 14-én 7230-ik szám alatt kolt magas rendeletto!, a zalamegyei buda-gráezi, tapolcza-i nagy-kanizsai, mohács-varazsdi és pozsony-varazstli állumutak rendes fentartására szök j séglendő több és különféle utiszerszámok és szífok beszerzését összesen oszt. ért. 868 ft GO krnyi össicg erejéig engedélyezni, és a szállítás biztosítása czéljából szabályszerűf {\'nyilvános árlejtés megtartását elrendelni méltóztatott. A fontemiitett árlojtési tárgyalás, folyó évi julius hó 17-én délelőtt 10 órakor, I az alulirt m. kir. mérnöki hivatal irodájában fog végrehajtatni, mire a vállalkozni szán-! dékozók, a fentebbi vállalati összeg után számitandó 10%-tóli bánatpénzzel ellátva ozen-i nel meghivatnak. Az erre vonatkozó költségvetés, felosztás a 14 utmesteri szakaszra, és a részletes feltételek az alulirt m. kir. mérnöki hivatalnál a hivatalos órák alatt betekinthetók, ugyan ott bővebb felvilágosítások is nyerhetők. A magyar kir. mérnöki hivatal. Zala-Egerszegen, junius hó 26-án 1873. Kllevl József, 1082—1) kir. miroOk. F oodlé koi ml ■ y e k ijlj talan\' »^^t^jTTT" es A soproni leszámitoló-bank iiyügoí magyar jelzálog hitel-bank FIÓKTELEPE NAQY-K ÁNIZS AN. Mindennemű állam és hitelpapírok, állami elsőbbségi ós földtehermen-te8itósi kötvények — arany a ezüst pénzeket vesz és elad. Pénzek folyó számlára ós betéti könyvecskékre 6"/, kamatra fogadtatnak el. Kölcsönök házakra, földekre s más ingatlan javakra a legkedvezőbb feltételek mellett adatnak. Pénztári utalványok bocsáttatnak ki, melyek már a kiállítás utáni naptól 67, kamatoznak. Tőzsdei megbízások a legjobb és legolcsóbb feltételek alatt tolje- \\y»jdits Józiof, kiadó-, Up- ós nyoudatul^doaos gyorssajtó nyomosa, Nagy-Kaausáu . NAGYKANIZSA. 1878. Jullus 6-án. 54-lk szám. Tizenkettedik évfolyam. Elífllttssi ár : ■igás/ MN . . A frc. : negjred nrrr. . J . Ij Kgy ttdtn 10 kr. \| Hirdstések litiaym* I SY1LTTKBBKN j loronkint 10 krért t. I; ;etn«k fel. Zala-Somogyi közlöny Nagy-Kanizsa város helyható i íjának, nemkUliinbeii a „zalamagyei gazdasági egyesület", a zalamegyei általános tan..o-egylBt, a szent-balizs-, kls-komáromi és stlmegh-vlüéki flóktanitó-egyiotek, a ..nagy kanizsai kereskedelmi s iparuanx ügy a .Zala-Somogy gőzhajózási riazvenytársulat hivatalos értesítője. ? lap (zrllnal révé1 \' illcti\'> krizitmiPiiyi-k a •xi-rkosztóhex, -i luj-ftgt résnél ilíoiA közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve in-í téiendók: NAÜV-KANIZ8A Wlsuloshái. A Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes lartaiiuu lap. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS a „zala-somogyi közlöny" 1873-ik évi Il-ik féléni Jolyamára. Midőn ez uj félévi folyamot előbbi számmal megkezdettük, bizalommal kórjtlk.t. közön günket a második félévre szóló megrendeléseik mielóbbi szives eszközlésére, hogy a lap rendes küldésében fennakadás ne történjék. Előfizetési ára c hetenkint kétszer megjelenő lapnak: félévre 4 ff, évnegyedre 2 ft. Ml az oka a sok bankbukásnak és hogyan lehetne azt megakadályozni és a bukás előidézőit kártérítésre kényszeríteni ? Midőn már a bukások országában bent vagyunk, nem lesz tán felesleges, ha kissé azon okokról is gondol kódunk, melyek a bankok bukását elősegítették. Azt, hogy a bankoknak czélja a pénzt értékesitni és &z abban elhelyezett péúzösz-szeget gyarapitni, mondanom sem kell, ezen valódi rendelkezési alapon kezelt bank, bárminő bukások legyenek, attól menten van, lehetetlen, hogy az észszerűen kezelt bank megbukbassék olyan igen, mely a hiu ábrándok által vezéreltetik, könnyen elenyészhetik <és semmivé válhat, de a szilárd alapon nyugvó és biztos kezelés alatt levő, soha meg nem bukhatik, annak tőkéjének fogyni soha nem szabad; de ha körültekintünk hazánk bankintézetein: látni fogjuk, hogy. mily számosak azok, melyek egészen megsemmisültek, számosak azok is, melyekben még némi élet mutatkozik, mint az el&lváshoz közelgő pislogó mécs, melyhez csak egy kis orósebb léghuzat kell, azonnal elalszik; mind ez tisztelt olvasó miért van? Azért, mert .egyesek befektetett pénzével lelketlenül játszottak, mert a részvényesek által berakott Összeget nem a kellő alapon fektették el, azt pajzánul börzejátékra fordították, vagy olyaknak kölcsönzék, kik a börzén játszottak, azok megbukván, velo együtt a bankintézvény, mely alig egy pár hó előtt oly reményteljesen kecsegtette a részvényeseket, oly biztos megelégedéssel táplálta azokat, kik pénzük biztos elhelyezését ott vélték fellelhctónek; most mindentől, még a reménytől is megfosztva bu«nn néznok megtakarított pénzük után, nincs remény, mely őket vigasztalja és hogyha az ember az ily bankkczelóket megszólítja: ugyan barátom, hogy lehettek öuök oly lelketlen megfelejkezettck, hogy egyesek megtakarított pénzével oly kajánul gazdálkodtak? azt felelik: megtudjuk mutatni mikép a közgyűlés határozta, hogy a börzén játszhatunk, börze papírokat vásárolhatunk, de még a kölcsönadásról is határozatot tudunk felkutatni. És hova lett a pénz? elveszett? Azt mondják, ók minderről nem tehetnek. Ez uraim a szomorú állapot, ez ne csodálja senki, hogy megelégedést nem, hanem igen elégedetlenséget fog szülni, még pedig olyast, mely a bankok iránti részvétet a legnagyobb mértékben csökkenteni fogja. Segéljünk a bajon, hogy ismét a pénzforgalom előidéztessék s ez által a jobblét némilegesen helyreállittussék. En fájdalom egyetlen banknak sem lehettem részvényessé, de a mennyire eddig fájt, hogy az nem voltam, ugy most a bukások után magamon nincs mit sajnálkoznom, de annál több van jó barátaim és ismerőseim sorsa felett aggódnom, kiknok \\esz-teségét én is fájdalmasan vettem ; de tulajdonkép nem is ez a czélom, hogy c tárgy felett elmélkedjem, áttérek a dolog valódi tárgyára. Hogy azokat, kik a bankbukását előidézték,kártérítésre kötelezni lehessen: szükséges volna, hahogy miuden közgyűlésben jegyzőkönyv nyittatnék és a jegyzőkönyv- ben a jelenlevő részvényesek nevei a fejezeten már feljegyeztetnének, ennek megtörténte után az elnök az elintézendő tárgysorozatot megtartva, az intézet teendőit letárgyaltatja, most ha a létező pénzalapnak elhelyezéséről van a szó és ha a börze-játék után sóvárgók a pénzkészletnek bármely részét odaadni indítványozzák és ha a gyűlés általánosan azt el nem fogadná, ugy szavazatra kerül a dolog, minek folytán a sérelmet előidéző esetre, névjjzeriiUi szavazónak az okozott kárt teljes és névszerinti értékben megfizetni tartoznának, magától értetődik, hogy a szabályrendelet egyik pontjában bennfoglalva kellene lenni: „hogy mindazok, kik s/avazatuk mérlegbetétele által oly állapotot hoznak elő, hogy ez állal a társulat kárt szenved, teljes kártérítéssel tartoznak", én ngy hiszem ez által eleje vétetnék a bukásnak, mert ha egy pénzintézetben 100 részvényes van és közölök 60 a sérelmei előidéző pénz elhelyezésre szavaz, világos, hogy az megtörténik, igy p. o. ha a pí^intézetból 40,000 forint börzepapirok bevásárlására megszavaztatik, ezzel a részvénytókéból 40,000 forint kiadatik, volt pedig a tóke 100,000 forint marad c-tak biztos (50,000 frt, megtörténik, mint most megtörtént, hogy a börze elbukik, tartoznának azok, kik a 40,000 frt kiadást megszavazták, azt a társulatnak megfizetni, igy lehetne biztonságot előidézni, és nem raboltatnék el egyesek megtakarított fillére. Most csak egy intézetről szólok, melynek 100 frtos kibocsájtott részvénytőkéje 80 írttal befizettetett, ezen részvény már 120 írtért \'is kéretett tárgy volt, és most, ha tulajdonosa azt eladni akarja, csak 40 frtot kap érte, minő gazdálkodás ez? 12(1 frtból egyszerre lett 40 ft, vagyis \'/4 részre devalváltatott; ez már világosan mutatja, hogy a hűtlen kezelés miatt a befizetett tőkének fele clpazaroltatott.de ezen könnyelműségért egy kis vád n kormányt is terheli, mert az alapszabályokat ó erősíti meg, mért nem gondolkodott mind erről, vagy mért nincs törvény , mely ezt megfenyít ni tudná, ez már nem lehet jövőben igy, hogy egyesekiJy szomorú helyzetbe jussanak, törvény kell biz arra, mely biztonságot idézzen elő, s ezzel a vakmerőknek gát vettessék. Nagy-Kanizsa, jun. 24. 187:1. - KOVÁTS JÁNOS. Ilévvlx, Jullus i. lb?«. IV. Mont inúr ugyan ul lehet mondani, hogy ii napsugarak incgboirulják magukat, muri x levegő 20—22, a vix pedig 30 foknyi, a mennél .jobban nő a nap melege, annál nagyobb * ráírni vendég érkezik, ugy, hogy körülbelül 7" — 80 szoba, mely már 10 hava, liogy vendég uiáu sóvárog, lakókat fogadhatott, elé^ az ho/zá, hogy e kies, kellemes, oly nagy jövendőnek olénóző fürdőhely élénkülni kezd, de észre is lohol vonni a vendéglős, pinezér,boltos s borbély are/An, meri pirosodnak és mosolyognak, mégis Isten tudja hol keressük a. okát, hogy az idén, mint hallani, a fürdőhelyek általában, kivéve iWyént, hol tömve volna szenvedőkkel, gyéren lálogatot\'uk, pénzhiány, munkaidő, bécsi kiállítás, vagy a Krach? nem ludoiu hol kereslte tetn az okát, de init az ember meg nem fnghal, bizonyltja u téuy, igaz, hogy a fürdőhelyeket más évhez hasonlítva kevés vendég látogatja. A Ilévvizi vendégek közi üdvözölhetjük Szabó Imre őmltságát Szombathelyről, Szttcsnó ó mligát\'Pestről, Uezerédynéő nságát Győ.rnie-gyéből, szepjeink közt Wünseh kisasszonyt Keszthelyről Kolosváry úrhölgyet (lyőrinogyé-bői, l)itz k. a. I\'eetrül, a vendégeink nagyobb sz.una e vidékbulick, kik egypár naprajönnek és mennek, egy nő van azouban Hreslauból, ez idojötl, azt sem tudja,hogy honnan, látogatóba jiltt voluu Szombathelyre, ott reá beszélték, hogy uézzo meg Hévvizt, a nő magánosan van itt, fürdik és unatkozik, ép ugy miut mi. Szórakozás, zene ínég mindig nincs, Jött ugyan egy úgynevezett malaczbaudn-félo, fül-dob és lovegőrontó, do miután jövedelmüket kamatra nem adtiatták, egyszerre csak ugy eltűntek, mini a krach hősei a börzéről, o.fUrdó drága hely, néhány itt levő jobb kedvű vendégtől nem lehet kívánni, hogy erszénye tartsa a zenét, hanoin igen, mint más fürdőben van, csekély lefizetés mellett tartja, az igazgatóság, a n. kanizsai Grünbauin zenéje Topliczában a fürdőidényre az igazgatóságtól ez r forint tisztelet dijban részesül már évek óta, pedig az tárcza. Az életből. „Miért is titkolnál, Miért ii tagadnám, Apád üsött sl a Háltál édea rónám ! .Nagy aa éu fájdalmam, Tenger a bánatom, ÉU* Uír-döíéatSI Fáj a eiivein nagyon.\' ,l)» nekud, ah neked Boldoggá kell lenned . U3gic»él8 ilal kOat Gyermeket nevelned .Felnevelued eiépre, Felnevelned nagyra; A baia javára. Őrök boldogiágra.* Sióit ai Uju hévvel Btslid kdve«éh»», Saemében köny ragyog, ltteneui, mit érs í .... • A^ a hallót könyü Hej I forrd leheteti, Letarolt egy gé> Piroa róna ksrtst. Piros rótaa-kert volt A kis lluy oresája, \'\' A Hereien; napja Mosolygott reája, . II. .Apám, édea apáiu, Ne tllled el 6t, kérlek, Haeretlek nagyon ... de Érte halok-éltk I* .No, no kedve* lányom, Nem halii te mindjárt meg, lla eljOn a tavai, Minden njra éled. te még aok Uvaatl lálea, flok virágod nyílik, Keledd ít, buaului Ilonád nem le illik I" III. llolt-halovány xreaá Fiatal kia lányka, Hajnaltól liapsillg A temetőt járja. A temeti; ceudj Kedves 5 rlötte, Néma sírlakóknak LSn naj,-y kedrelflje... Pedig olt nincs élet, Hideg hantok alatt, A hollak oly némán, Zajtalan nyagaianak .... IV. A falu harangja lláromiaor aiólt ópon \| Kiért sir e harang, Kiért sóhajt ugy fol ? . .. Oll viaiik, ott viatik, lla egyet fordulnak, A lemstS aflldjén, Húe filMjtn tapodlak . . Ö nt, a tielid lány____ Kóana a«ép orrfája Rlhslaványult, mini a Fagyd hold ingára. Ö aa, a iielid lány, Hiive megvan fagyva, Ugy «ir. ugy mtgaokog Kr.lte a. apja A mauri karkütö. — Amable l\'aatu után. — (Folytatás.) .Nem tuded helyét\', de egy kévéi liátoraággal Feltalálod.....jelelv* vau egy kő állal, m^lyon vörös és fekete nrab botlik vannak. Látják, ennél könnyobb nincs, mint ezt feltalálni. S minthogy férjem dolgai miatt kénytelen volt Cataloniába utazni, örömemre beleogyezett ongom is magával vinni. Mily gyönyör a I\'yrénbket áthágni, ftz emléktoljes «zép országot meglátni; no du ez önök olőtt idegen, nora ismorik. Látni Barcolona város háztetőit, festett házait; a Kámbla, moly mint ogy öv elosztja, és kikötójo, moly mintogy nagy kar környezi a közép tongor kék hullámait; látni a Bosost északról, a.Mont-Soui gúlát délnyugatról, s o gyönyörű tájképben a Mont-Sorrát és a spanyol ogot föld képzolni I .... A vendéglő, melyet szomszédaink foljogyezlok, * . . . utczá-ban volt. Ez régi ház, s vaK\'ban különös épület vala. Az udvart kia négyszögben környezte, a két első oldalon az emelel tégla o»zlopokou emelkedőit, melyeken alacson karzat volt, itt emelkedett a lépcső, hol padok voltak és egy-szersmiat az épületnek az valu a leghUvösebb helye, mert a nap nem süthetett bo és a szellő könnyeden járt keresztül. Egyik padon űlvfó, gondolkodva szemléltem a körülem lövő tárgyakai, s kétolkcdém a felett, mintha csak először látnám özeket! Melyik világban, melyik álom-bau jelent meg o ház előttem? van valaki önök között, ki a lélek költözési hitet igyekezett volna méltányolni? Szemmel vizsgáltam a falakát, mely a maurok ottlétéről biztos jeleket mutatott, s némely helyen épilési töredékek, vágytól fekete, tél vörös arab bellis irományok maradtak. E pillanatban zsebkendőmet a pad alá ejléiu, és lehajoltam azt felvenni; az emlitett pad alatt észrovevém a fal egyik kövén a fél I vörös, fél fokete írást! Ezen körülmény jobban meglepett, mint a többi, s nem tudtam mily vágy kapcsolt n kőhöz. Midőn egy porczig magam valék, legnagyobb pontossággal leírtam a látott felírást, s másnap a könyviárba menvén, A . . . doctor urnák megmutattam és kértem megfejtését. Ez néhány veis a koránból, melyet a^aurok lakásuk köveire szoktak irni, mondá nekem. Ez általános értelme : i „A korán vozeti aí igaz omburt jó\' útra, s nagy jutalmat jelel poki." .No felejtsd azt, amit olvassz,_ csak azt felejtsd belőle, amil I«tou nem akar. O miudont tud, mi a világban rejtve van, s mindent ami uomlólhotö." k\\et tokkal jutányosabb ott, mint itt, ha tehát Hévvii igazgatósága, sokbnti ÍJéctl\'árizs nagy hoteljait utánozza, mért nem lehetni! Topliezát, Roohiischot it mintának venni. Hévvie gyógyfürdő, tagadhatjan vize korpája nagy gyógyorővel bir, különösen lelkiismeretesen ajánlhatjuk az összes insgy^gjjour-nalístikának, és ezek napszámosainak, ha nyugodni óhajtanak, csak jöjjenek ide, biztosítom árról, hogy a szemüveg uem romlik itt meg, mert olvasni való nincs, van ugyan olyan nesze semmi félő, fogd mog jól, de ki van számítva, hogy ne vegyük igénybe, mert reggel, e«to für-dünk,fürdés után orvosi roudelésro kjssé piheuui kell, azután olvasás kedvért lemenni a gőzbó-. dóba, már csakugyan nem megy szivünkből, A férfi és nő fúrdőkabinetök közt van egy kis váróteíem, wt luti olvasó talonnak keresztelve, igaz, hogy a* építkezési anyagú az erdőn nőt. Most toasék, alulról a viz gőzo felfelé, élűiről a nap melege lefelé és közepén nyugszik uémoly-kor a felbontatlan Hon, Napló és Llbyd, a log-jobb barátságban. I. talonnak meg az az olőnyo itvan, hogy négy ajtóval lett disziive a mélyen fürdő Donnák, akarom mondalfrij.amák, ki is bojárnak, durrogatják.ha nem teszik be, léghuzam húzza ki az etnbort, ha pedig lassan be-teazik, az ajtó caigorgása hozza ki az olvasót n türelemből, uo m.>st lőnék a napi sajtot 4igv«-lemmel kísérni. Kávéház. nem Ugyan, do a lap ép ujfV hiányzik, mint hazánkban a magyar Nati\'.ual Haiik. Ez uttnl nem mulaszthatom el a tulajdonost me^ycAérai,hogy egy kis kórházat .építtetett a naR-on szegények számára, kél teremből áll és mindig beteggel töm vo vau, csak a/, benne a baj, hogy falu nedvesok, és a fértiterom téglával kirakva, hir-inár meg lott épitve e kis takarékosságot t aszalni lőhet. Hóvviz nevezetességei k\'özé tartozik még egy emberiilóiiitézetjpa\'rdonl köpölózó é* érvágó műhely, hol hotenkint egészséges - beteg ember, tán felületes orvosi felügyelet mellett, vagj egészen a nélkül hisz itt uinesonos. teiszés szerint vért annyit vehot ki,a mennyi uékie«ak let Hzik,ooezmárazuiánógbok"iá!«rvi-\'rv nem tala lok szavat, és nem. csak a hel^bp fürdő igazgatóságtól roszalom, do egyenesen kárhoztatom kormányunkat, hogy e tekintetben még nem ért reá intézkedni, nom néhány, Imnem ezer én ezer ember ősik országunkban az ily nyomorult kenyérkeresetnek áldozatául, ha moggondoljuk, hogy mily kevesen dicsekedhetnek sok vérrel, ugy megtudhatjuk azt is, hogy hány embernek szüksége volua reá, éi mégis ha bele vesz is, csak fizesson le néhány hatost, és. készséggel megcsapoltatik, már évtizedok óta rosszalja a mcdica a véreresztést, és ártalmát bóven kifejté, de sajnos ugy ez is, mini tok más elhangzott ós elhangzik a pusztábon.l KÖNYVES JÓZSEF. Ffívfirosi levél. iiudupest, junliu 30. „Az orndg itivéböl" — mert Budapestet annak mondják — irok egypár sort az »ormiij UlMrblu — a magyar országgyűlésről. — Hasonlatom talán nem sántikál. Hitem szerint legalább minden alkotmányos országban megilleti e nevezet a parlamentet, — a mely intéz, rendez, törvényt hoz, a nagy nomzot nevében. Megilleti különösen azoiiban a mieuket, melynek egy oly nagy szelleme van, ki-láng-eí/ének fényével, humanitásának varázsival, higgadt gondolkodásának üdoségével minden nehézséget legyőz, mindönkit meghódít. - 0 az .<i>u<t>J lelkinek" lelke!- az ellentétes küzdelmek kibékilőjo, a forrongó viaszát érzelmek Iccsillapitója. a lélek legmagasabb képessége — itttö tehetitijr! Büszke lehetsz Zala! Kohlodon ringatták ból\'-sőjél ama nagy férfiúnak, kit eléggé dicsőíteni nagyon gycugo a* én tollam. Olvassátok cl DeAk Ferencinek (mert hogy róla bcfzélck, azt hiszem, mindenki tudja) jun. 28 iki beszédét, az n legnagyobb dicséret! Ne-küuk nein marad más, mint feszült köböllel, a rajongás mélységével csudálni — bámulni a tündöklő Kellemet, mi hj .vakjtó lüzzol világitá meg o* dilim tpMt fyti .iszony sétéi-kö dös természetét és buzgó óhajjal rebegni: vajha az általa kimondott nagy eszmék uwyvuMtiil<i\'i — az öntudat logszt.bb koronája — legyen jutalma a halhatatlan férliunak ! — Isten éltesse sokáig a haza üdvére!!! Lelkem o dytkiramb zengése után alig tud loszállni az egyszerű elbeszélés talajára. -Megkísértem azért a jun. 2S-ki országgyjilé raj zátádni egy keskeny keretbon. A Sándor utczn ugyan isak inogélélikttll. Fogatok, bérkoccik • alig tudtak halndiii a tömegtől izgatottan fulkoitnk a laikusok jegyért, a prötectio minden nemét igénybe vei te ki kit „Nincs hely! nincs jegyi* hangzott a rémes válasz. — Hanem azért a türelmetlen, kivánosi tömeg még is ott ácsorgott, egy páran várva vártak egy egy messiást, (honatyát) hogy egy üdvözítő karzati jegyet hoz. — Hiába! a karzat zsúfolva Van, ember ember hátán, lioppant hőség, még nagyobb kíváncsiság. A képvisolők, mintha e^y-szerro a földből bújtak volna elő, oly nagy számmal jelentek meg. Itt egy csoport, ott egy másik vitatkozva napirendről. — .Sohopper", .Treforfí, „Deák", „l.ttkö". ! minden ajkon, minden zugban: Csillin ■ I \'Ciilling I A karzat szemei villoguak, arczn ég az izgalomtól. - A 1 képviselők vontatva mennek helyükre: oh ez áz unalmas jegyzőkönyv! Kérvények I Inter-pellatio! — Epén ugy vau ezzel az ember, mint Bzinháxb.m, mikor valami érdekes darab elő-\| adása van; a legszebb zouu is untató-fám-zló \| .Már csak húznák fel azt a kortinát!" — Egy-1 <uorre mély csend lesz. Lükő a múltkori inter í pelláló, kemény hangon kezd Trefort ellen be-• szólni — ultramontáiinnk nevezi, (Trofort izga-! tóttan ellonzi kezével) — végül határozati ; javaslatot ad bo, melyben a miníster eljárását ; roizaltatni kívánja. Utána Tret\'ort beszél. I Szintiijátszik hangján, ho\'gy nagyon óléro I tapintottak. Tiltakozik az ultramontáfi elnevo-i zés ellen, majd részletezi a viszonyokat s hangsúlyozza, hogy törvényünk szorosan ezrtlgyre 1 nézve nincsen s hogy nemcsak a netán lelmo-\' rülendó speciális esotekro, do az állam és egy-t ház közli viszony tisztázására okvetlenül szük-\' séges törvényt alkotni, a midőn kéri a házat, ! hogy válaszát vegye tudomásul, ogyszersmiml 1 egy bizottság megválasztását ajánlja, melynek [ o viszony tisztázása lenne feladata. A tárgyhoz j szóltak még többen. Oulflcr, Ug^on, Almásy a ! baloldalról, Lukácsy (pap), Appouyi jobbról, \' Csiky i> szélsőbalról, midőn nz a kis zsibongás melyet Csiky szeles beszédjével keltett, egyezerre nénin csönddé változott. Fölállt Deák Ferenc* s határozott hangún mondta el azt a remek beszédet, molybun megmutatta, hogy ő óvatos Mindenben, de szabadelvű is. Vakmerőség íonno tőlom egyet részekot ,kik«y>kodni n nagy horderejű beszédből, melynek ftiiind-n szava egy-ogy axl\'oma. Hanem tanácsloni jnindonkin.-k ; olvátka el és tanuljon boíőlo nagvot és ig;tzat^ Viharos éljenzés közt oszlott feUjun.28-ki Illés, melyot a történetben nem a rozsnyói püspök famozns Ügye, lián-in Deák Foroncz volőkighntó beszéde tesz örökr.! nevezőt esté. II. K. Sümcgli, juuius lS-án 18J3. Van ktllönösou egy uap a tanévben,melynek minden tanuló egy iránt örvend. Mig javában havazik, alszik a természet, doélu remény i. múzsák keWében, mosolyog ar. ajuk a gondolatnál : ez rnihd mulandó, oljő nz életre ébresztő v.jpsugar, inegszulul u pajsirta, isinél virul a mező, enyhe szellő játszik a lombokkal, a vvgro oljő a várva várt .majálist- Arabár néhány évi tapasztahit után ugy látszik, hogy ez csuk\' már általános régi tuimuek járja uiog; mert jelenleg köszönettel tartozunk a kisdedek védöjénuU, hgy az. árt atlanok imáját meghallgatva, oly kedvezően áldozott h> « fönt jelzett nap,. melyen a sümeghi tanuló itjusag tavaszi vigulmnt megtarthatta. Alig veri ol a toronyban levő <\'>ra a ü-ot, már is ott állanak a icál tanoda előtt a zászlósok, járván torsaikat; kik most az egyszer nem íh\'orijék ki a .várakozók türelmét, inert hiszéó a^kovés ideig még aludtak, az álom édes ölében már — már — köztetek léteztek. Szól a zene, itt az összes tanítói kar — roál és eloini, indul a vig csapat a leány tanoda felé, hol özek is csatlakoznak eme hosszú torhoz, "a szülők édes pillantásai közt vonul a városon végig a szép menet u szabadba ki — az ugynovezoll „Sarvalbo !u Azutlát»zat szerint egykissó íáraszló a kisebbekre ne?.ve; du az egv>ftfmost nom it oly iios»zu,miut máskor, odir5rf.»hol pihenés helyett eprészui siet, virágot szed, koszorút fon és örvend a természetűek. Tehát itt volnánk a« erdőben, az Udo forrásnál, az árnyas lombok között; azouban nem soká marad a tanári kar a gyermek-sereggel egyedül, megérkezik az — kit minden gyermek ismer; ki mindon óvbon megjelenik közlök ; ő az — kihez n liu -- a leány az. eddjg gyűjtött vpnrbokroctkájával siót, az o legboldogabb, ki legelőször nyújthatja át kis hozományát; szivet üdvözléssel fogadtatik a tanitói kar állal o sümoghi szülők példánya, n vigadó gyermekek gondos anyja, t. Dorner Kajetánnéasszonyság! Valamint máskor, ugy most is nom feledkezett ol arról som, mi a kedélyeket fokozza, megvendégelő a tanárokat, bőyeu oszt a kisdedeknek. Kedves csovegés, t a szabad lég él-vozoto mollett tolt - az idő; midőn asztalhoz ülénk, hol fl. Varga Tamás gyütuöroi plébános ur, annak egészségére euiolto jioharat, kinek vendégei vnlánk, éltétvén a kisdedek anyját, Dorner Kajetánné asszonyságot! Jirueker Alajos fóta.nitó beszédébon\'kiemelvén Pintér István urat, veszprémi püspök ő iiiltsgu tiszttartóját, miut a hely:s-;g házi gszdá-ját,\' tovább Varga .Tamás plébános urat, kik mindketten évonkint reggeltől estig a kisdedek vigalmán szíves megjelonésökkel örvendeztetik n tuntestUletot és az ifjúságot, l\'olgár János reáltanár az ifjúság nevében üdvözlé a vendégeket, kik között még t. Eitncr Sándornál Sü-meghről, és t. Volluhoier Jánósné, született Eitnor — győri úrnőt it szórenctéték voltunk gzouiWlh-tui. ü^éd utá"h, mig u tanuló serc^ dalolt, a tortiátia\'ból rendgyakorlatokat tett áddig megérkeztekváros lakósaí köz.fl mind azok, kik a gyermekek vigalinában gyönyöii és élvezetet találni óhajtottak. Szép volt Umi e csoportot,, hol különbség nélkül eg.VÜtt zen,., szó mellett vigadni láttuk ar uj nemzedéket,y., Sümegbváros lakossága szép részét, a bájilin liölgykoszorút vigadva, tánczolva; literi hiu az apró tereg mindnyájunk omlékóbe hőn lük-rözé vissza ama legboldogabb kort — gyerine^ óvói n kot I Do hát miért eezttkrász és bábos sátorok?! Kérdezzünk egyét a kisdedek küzöi! olmon-daiidja: „Eljön a Hindor bácsi, a jegyző ur! majd \'. vesz ő nekünk I" Nem it csalütközuil jé gyermek, megjdtt, véízi a/l i .piuzerlih" .cuckerlis" zacskót, szórja tartamát azoknak, kik még majd aggkoruklmn is kedvesen emlé-k-zeudnek ezeri szives gverinekbarálrh. Ilnson-lólag többén is ily k.edvezinényokb. n részesi- f tették a vigadó tanulókat. T. Ferhur József ügyvéd ur kiiiiuelvén n nevelés t\'óntósslgát, éltet a tanitói kart! A zene folyton szól, egyfelől vigad a kirándult közönség, másfelől ott látjuk Sziíts l\'ál- és Dorner Kajelánnó tens asszonyo-nyokat, nagy kosarakból nvujivti az npr.»ná\' goknak a kulacsot és robb effélét, tiiolyérl kö szönet nekik a kisdedek novébeii! Jly.vigaii múlt el ama kedves nap, molyot a tnuuló seri-/ oly régen várt. A kedves szülők, nz ifjúság és a gyermoksereg barátai pedig, hiszoin szivenen emlékozcuduck vissza, ezeu kedélyesen lefolyt napra I Es most kedves tanulók rájta! lássunk ujult erővel a munkához, mutassuk meg, hogy nemcsak a vigalom helyén, hanem ott it meg álljuk a sarat, ahol kell; még egy kis idő es itt a vizsga! . . ,Isten velünk ! ii. Hírek. — Jíozma Nándor kir. államügyész > jul. Jl-áii Nagy-Kanizsára érkezőit; nz itioni minlabörtön építéséhez hozzáfogtak s oly térje I delines lesz, hogy a „Z ildfa* féle kert helj ixég-fnek majd fölét foglalja el. — Ajánlkoxáv. Egy, már 10 év óta a tanitói téreu — ét jeloníeg is ogy nyilvános jellegű iskolán önállóan múködő, 20 éves izra olita valhisu, nős — más családdal neiu bíró tanító — kinek nejo képes mindenféle női kézimunkában alapos oktatást adni, do még ruhákat a legújabb divat szerint is képes készi-leni, és a szabászatból oktatni és végro, aki a arrógép kezelését megtanulni akarja, ezt is legrövidebb idő alatt magáévá tohoti, a jövő I tanév kezdetével egp nyilvános tanodán alkal- \' marást elfogad, nkáris segédlanitói állást. Ajánlkozó végzett reált és n nmltt. m. kir. mi-i nisterium által rendezett képozdei póttanfolya- ! i mot. Az érdokoltok bővebb felvilágositást nyernek o lapok szorkesztőségében. I — Onyi/UhosHúy. Zala- Égerszögen, ii \' legkftzolobb mull június huva 30-án délután -I \' óra tájban,he Uriuteza egyik házáí.an lakó Mó- j i dér János, volt tzent-iváuyi vendéglőn, a laká>a I alatti pinezébon golyó által votott véget éloté nok. A szerencsétlent o teltro — mint mondják •— (lituutsága vitte. .Isten a tudományt annak adja, aki jónak látszik olőtte; és akinek a tudomány letl adva, nagy kincsben részesül." A felírás tudása ét ami agyamban Vala,-nnm hagytak békében annyira, hogy még a legcsekélyebb félelem is szörnyű eshetőségekre tigyelinoztetett; nem inertem a gondolattól elválni ; ámbár bohó- és botornak tetszett nekem, t mégis éjjel nom allhattam, töpronkodésok közt töltém\'el; korcslcra nz oazközt a titok teljes felírás íeífcdozétéro, egétz nap tervekot ké-sziték, az akarat annyira elfoglalt, hogy eltökéltem mogamat. Szobánk, moly ben az első emoleten laktunk, csak egy ágygynl bírt, de nz oly tzéloí vala, hogy tzüktég esetén egész családnak szolgálhatott volna. Régi, fából faragott nyughely volt oz, moly valami bár\'-doni grófnőé lohótt. Az ágy párnája falig ért és fölötte széles, nagy menyoaot torjodt ol, honnét cstvo a mMquiti-ra lámpa, tarka-barka patyolatba födve, lógott. Férjem a városbani futkozástól elfáradva, korán estvo kivánt lefeküdni, s én ennél jobbat nem kívánhattam. Midőn elalvásáról biztos valók, lassan az ágyból, a mosquller\'a alól kicsuutam, köponyt dobtam váltaimra, halkan mentem a sarokhoz, hová előbb rejtettem ol egy villot, mely utarásainkon szolgált; egy kis lámpát, t egy tzélot ét hegyes é!ü, közönségesen rshó-nak nevezett — cataloui kést korestom. Nem találtam ogVéb izerizámot, czípőiinet késemben tartva, lassan az ajtóhoz közeledtem,\' moly zaj nélkül nyílt fel, minthogy olővigyá-aatból a szigonyt és a lákatot mogolajozlam, igy baj nélkül mentem ki a szobából. Alig léptem ki, elhagyott a bátorság, irtózat kapott •1, minden tagomban reszkettem, ctuklóira a félelemtől megmerevedtek a minden lépetnél recsegtek; kényszerítve valók a lépcsőre leülni. Az éj szép, do hideg volt; erős szol kerekedett \' és a tenger dühöngött, melynek messze haló ünnepélyes zaját hallánn Megnyugodtam, n szívdobogás oiinull, bátorságom visszatéri, meg-gyiijtáui lámpámat ói leszálltain az udvar >a. Az emiileit kíhöz érve, oktalan szánd-..öm oly elevenen-tűnt lel előttem,\'hogy még égy-/er j visszalérui akartam. Ki hizlosit engem — gondolám magamban — hogy ha itt álmaim egyik : részét feltaláltam, a többi is beteljesedjék V Nem bohóság így csolakcdni ? Komélhotó ily csekély ; erővol és ,szerszámmul a követ helyéről elmoz-i ditani? Es ha sikorülne, valószínű o itt azt megtalálni, miről képzolődtom ? Száz és tzáz gondolat győzött meg arról, hogy józau észszol ;ioin birok 6* miut mindig, ugy most is erősen hittem, hogy leltem bolond, bohó, lehetetlen, és mégis.....megtörtént .... Késemet n kő öjszofoglalásába vágtam, képzelhetik, mily nagy fáradságba került, hn főkép elgondolják, hogy a pad alá kelleti ha-, joluom. Végro a kövot meguiozditáin és » kési, mint vésőt használtam, elével lattan ütöttem reá és a kövezet válni kozdutt. Izzadtain, a kimerülés kényszeritett gyakran félbehagyni és még azon félelom is, hogy koppantátsal a vendéglő valamely szolgáját, vagy öszvérhajtóit felkeltem ; (okozta még a rettegést a seronos egyhangú kiáltása,mely időről időre hallatszott, és mégis valnmiféle.láz, ni\' ly tetlumiiiol ii<szo-függölt könyörületlenül hajtott nzl (olytatjii. A kő inegmozditásával izgatottságom növekedett, végro neliáhy óra után, lilugve jfs majdnem ki merül voA holyéről feloin^Pi, és psdig sok erőlködés"!, linbár vastagsága uem tövé nehézzé. A bátortalanság elvévé egész erőm t mert azt hittem, hogy eadigi álmaim most loljes Illek. Alig in réizloituin a kiomolt kő helyére nézni. Valóban nem volt egyéb, mint azon üreg, melyet az előtt elfoglalt; de nz üreg inéiyébon kopogatva, hangot hallottam mi uj zo.udülést okozott: oz vaslemez vala! Ily formán mégsem cuilódlam s jóllehet soinmitsom láttam, mégis bizlos valók róla; kimoiidhatlaii az érzés, m ilyet o bizonyosság okozott. Lámpásomat a lyukhoz közeliiéin, látlaiu, hogy a vaslemez csavar állal vau\'inegorósitvo; egyiket a másik mán késem 8egiuégével ieluyitám inrhoss\'ns és nehéz munka volt, mert az idő megrozsdásitotta. Nehéz szívdobogás közt f-deinellom a-lem-;zt és alatta gyékénynyul födött kit rejtvényt vevék físzro, t bon no nz emiitett nezél bőröndöcskét. Léleg zotein elakadt sn fóldro estem ; később a bőrön-döeskét reszkető kézzel voltom ki; alig volt erőm azt lolnyítani és rátokinteni; megláttam amauri karkötőt; mely fekete bársonyon fény-lelt és ragyogott. Eszméletem olvcsztém, Midóii^intiulatom visszatért, első gondom lón n véghezvitt munka minden nyóinát mog-sommisileni;\'Init sfetéklohotségos pontossággal teljesíteni. A lemezt gyorsan leerősitotte-n, s a mennyire lehetett a kövot helyére tevém, fadu-rnbocskák állal íenntartottam, és azokat eresztékeibe csúsztattam , s földöt vizzel keverve, hézagait befödtem. Ezt bevégezve, lábaimmal a kő maradékait széttiportam; késemül, lámpámat és drága bőröndöcskéinot felvettem, s majdnem kétség-beosve iudulék vissza. A lépesőiioz érvo, zajt vélteiu hallani, mcgállottam, do nom vottom észre többé suininit, ukudék nélkül i\'rioii) a szobámba, honnan távoztam, nesz nélkű jfoküdtein le; zsebkeadőiiihu takarva bőröudöcikéinet, ! v.\'inki-som\'alá rojtém, mert nom válhattam mog tőle, minden perezben/olijodtom, a vnlaliáuyszor kinciomreigondolék.\'ininilunnyiszor biztosítani akartam inngam, ba nem álom-e; 1.a váljon a _tost és szellem ogy\' pillanatra nem hóditól- ISltVcIV - Másnap reggel férjem kívánta, hogy ki-"érője legyek dolgaibin eljárhalnj, de bámulatára o lisztemről leköszöntem, s n vondéglőbeii kívántam maradni, okul hozván fel n\'nngy ino-legségot, pedig szándékom volt kinotemot világos nappal és kényolinoton megnézni. (Vak inul-tak\'el ét észro som vovém, mert csiidatoljcs játékon győnyörkö(ltom. A bámulandó szinek, n kövoK moglopő szépsége, a kölcsönös fény igy ogyosűlyo, elodáz, hatlan oka. hogy.a csodálkozásban eliiein fára-l-tain. Minden tárgy, inely reii\'dkivűli nzépséggel bir, a gyermekes bámulást is tul éri. Büröiidücskémbon még egy nrah botükkel irt pergamont valiT; tartnlmái szorotleiu volna tudni, do féltőin, hogy rejtvényemet tán eláritlanduá, miért is nom mortein senki <1óit arról buszélui. Nom toriki előtt som! mngaion»k akartam titkomat tartani legalább addig, mig FraucziaortzAgbn, l\'ári.ba,- házamba értem j inert.itt mindentől féltem, tolvajtól, tanuktól bifót£gtól. j tKoljrt. kUretkazik.) SÓMMEUKÚZA — Eljegyxéfi. Városunko,ryik azép é mflvell hölgyét, Hi-hborg Jeiiny kisasz-azonyt Nóvák Sándor budup. aii taniuTív^ti tulajdonos és igazgató ur^jij jívozto Kiíórjo boldogság irigyükül ! . — TUrJc, .július hu >\': lt(73. Mul. i.ó ■>2-én tnrtolta n t Űrjei tanuló iljtiíá^unuili-»át, amelyben igen (<•)> mhiiiiii;-! veit.\'!; i :t a vidékboli növelést- pártolók iá. Különösen xnegoralitonáö zalabéri istr. táuitó jUrUiibnttiii . Mór ur; ki is 10 tanulóval jelent,meg; Az ár; latlun mulatság, nuuizpti dulojí-, és szavalnia-ilyokkal fUazcrozlclett; a mély a szülőkre tfézvo igen jó hatást gyakorolt, b-\'eiltcmlitett (nnitó ur kmVr lireg, <» innal soih szűnik lintnl eri>vol Ifiradozni a nuvelea lercn. OlynnoyirkivivU. . maganak az egéá/. vidék eliftinnréaét, hogy min donki tisztelettel emlné azon- tir liuw-s ii.jv.ii. Adjon az Kg szereiéit liázáíílniak sok ily jeles tani löt! — Szintén \'1\'ilVjén elhalt u\' mtilt li<5t*n egy szegéi.) beteges napszámos ki l» árvát hagyott liHiru. Miután a/, npniuln képoaóket , eltartani, hármai kózíiÜlk bzivcaou kiadna örökbe. Az említőit azegéiiy árvák kózöl kotló (i, ói e^yik loany-g) eiinck. A nagyobbik iii> 9 éves, a kis loftny 7, legkisebbik liu í> vagy (i 6ve». Hu találkozók oly nemeaszivú család, ki uzük küzöl valamelyiket ellogadiiáyiri ikezhetik aluli!vujj.itr (Jp^k Wl, l\'ótániló. — A 11,-Uuiilzsai leír. tvszék büitlu , nyitó otzialyu előtt 1. uvi juliua hó folytan a \'köveikezó iiúuporok vetetnek (nrgyaláa ula,— ■ii. ni.<i\' Jnliua lián Lakatos János ca tárán elleni lorésea tolvajlási bUnporben vógtárgv aiaa. — JJutár János ea lámái . Honi tolva üli n úgy\' II kir. táblai ilólet kihirdet..--Kovák .lózíei\', bírói1 tárlörő ollem biiuiigyban* végtárgy. Kozma Márton elleni súlyos teatiaériéií biinpW< ben legfőbb ilélöszéki itéletkihirdoté. (Hlő-adók: Uózmiy F. és;(J«belic»k. (. birák.) Juliua, 4-ón .Mészáros vagy Horváth László elleni lolvajlásijbiinUgybeu végtár. vagy — Jan-zeke vicá iMntliilii \| » társul tolvajlás- ca orgazda sá.\'jjul vádollak ellőni bUuUgybeii végtárgy. — Helyár Ferenci éa tár-ai ellőni büuligy bon kip. láb. (I, kibírd. -■ líirif József nmborolé.ai b/(ii • peronon cttriai itöl«third«ili,s. — HorvAth\'IV l ene/, és laraai elleni bűnügy uen eiiriai ilóUitliír-de.e.i. (Elö ndók; UftbelicsJ. éaLiózony Fi, k. i. bírák.) Juliua lO-éti MUleróiayer Urbán éj társai 0 icni biróizár öiésiiimiiibUuptíi\'beuvégt.iigy — jfrri Jinoa é»k.táraai ellem büuügybpii kir. láb. it. kiliird. - Keisyr Józael, lolvajláabaui bün-részes bU\'tügyéUen végtárgy. - K\'ovács István éa \'t»rsa elleni büuligyiioii kir. táb. it. kihiitl. — /(iájöwtok: Uabeiiea J. é, Jlabodiay <iy., k. . l. bírák.) Juliua M én Heaz Jánps. S«e»«y Fe- rciio/. éa ft/.ilv\'Anmu cllsni b. perben.végtargy. •— Jakab (Jyürgy éa tárfai, tolvajok elleni - bQuügyben kir. uib. it. kihird. — Horváth Já-iiú ttjieui betöréses tolvajlás miaui hUii)>crbon végtárgy. (lílóadó: (lóiony Ferencz, kir. tói v. biro.) Julius I7#n Nagy vagy Tóm Józaeí, or ga/daaúggal vádolt elleni buuúgyben végiárgy. — SUlű Lukáca elleni büuügylien kir. láb. it. kiliird. — (Klöadók : (lab^lica J. ésUózouy F., k. t. bírák.) Julius 18 an Krezner Józscl éstár aai, lolvajlHsbani büurévzuMéggel vádoltak el-l<»iii bünperben végtárgy. — L\'aorép .Mihály éa láraai, liauiis okinnnykcatsitók elleni bllnpi-rben végtárgy. (Klóadó: CWioiiy F., k. t. biró.) Julius JÍ4-éii Hirschlor .Sándor és társa, csalna .\'•«• közokirat haiiiiaitiissal radoltak ellem bűn- " jíi\'rben ujatibi végiárgy. — Komár Fcroiiez beiünia éa I g> vur.\'s tol vajlflMiil vádolt uliu-ilgy.iben- végtárgy. (.Mő-idók: Uózoliy F. éa Uabolii-s J.,k.t..birák.> JuniuslJö-én hLukuruza nyák J. zaoí ca tária, közokirat haiuiaitnasal vádoltak bilnperéberi\' Végtárgy. (Klóiidó". (ló zony F., k, t. biró.) Juiius .\'H on Hirschl Lázijr \' veikéi vígyáztaláuságb\'íl érMt buícíns:.! vádolt bUnilgyében végtárgy. - Augolifultl Adolf, . hamis* biöíással kidőli eliuui.odnporüuii vég-mrtfy\'ama.- (Flöadók,? J^0"/ K\\> JfíK iör>.;birák.); M / V\' í W \' — CurioMiim. Kgyik helybeli péuzin-téíet 7-1 frL készpénzzel á kóvotkezo levelet kapui, igazodjék rajia ol, aki tudNagyon Tisztelt pénztári \'l^sztíég Az. 1.\' márciusi könyv itt van, vagy pedig az A\|wlinár No vaknak át-adiitvU luefl nálnui íiincaíu, njert hu visza jpft. M(»riia,hkk<^iifvóln^\'így ino»t neirt tnUom hol van. Kelt CVáktornyán juli 1»7<I N. Ü.\' — Azt tm-sf-Uh, hogy bzigetvarott is volt IIbrik IJorbála. Kgy élicab asszony t. i. kél rokonáiiak.ti1 ái vygyoöái iwuv M9!°í«ti-reggel, öl hhlftfáig eltannní. fc Hrá^á rók«fti6k a szegény teremtést egy alacsony udvari viskó-I.helyozék oi, * ott közel 11 évig logya tar- 1 ik, az ablakon ál nyújtván neki eledelt aiiéb litU; iiogy eii.k egyéilen egyszer tisztíttatlak volna. A\'sz •g. nyuek lagjai megbénullak s ege-áftii-wfc^\'iiknir: A drtlogra lígy jíi\'tlolt rá, hogy a ház oladaiotl, a mikor is u vovó tovó u gy ö-nyörtl feljfoáezést Azt álliyák, hogy u axogany "mt^ lud Iwsz\'óldi. — A l\'UHinetfi/ct regéizeti egylet évi jelentéso. A1DÓCC1 JiXII., az rkeszté Lipp Vilmos tiyiár, egy lövi tiikár. .Szombathely, 1873. 8-adr. \'.).") lap. Az egylet a mull évben alakult: elnöke Szabó Imre püspök, alelnöke .Szabó László, titkára Lipp- Tagjai száma -172, alapitó\' tágja van. üovótelü 1132 Irt.volt, melyet u kii\\dá» 10 frltal lmladotl Az egylet már la igen szép gyiljtomdiíynyol bír, a feladatának, íiogy a megyei végi geknok központja legyen, igen dicséretestm. gfelpl.\' Az évi jelentés né-ucaak uzegylot ái si.t tünieti ki, úr. a invgyo rtjuftr-. tére vntir.kbzóljig Janulsá^oa ériekezésoket i« foglal jitag ibau, mi itrzt tartalma mutatja, mely a övotkíz": ^Vz egylot lüviil lörténeié. Az egylet alapszabály^. Az-egylet tisziviselősé él igazgató válaazünánya. Sabari .i iöld\'.nniii uymyok. L. v.-töl. 1. II. Az őskorról. L. V. \'.\'I kőszeg várának hai.lankori épin. i-nyei, r.\'-^i pégei és levéltára. Oliernei ICálmáuiól. Titkári jelentés. L \\\'.-tó) sat. — Kóvácti (t/iboru h\'-ivbeliiiiikénynr, itilxolió egyleti zenoknr aezeioj\'j bizonytalan időre-a fuváronba távozóit; iZelie^anii a j i hir ben á\'tlö és eddigi lárfvo/ctóje Jlji»a Jancsi — bYIlVf hollórt mai kr-achfta v ilágban. A nagy kanizsai olsóg^xféKpériziír irji\|i »iy HAilV a kflrönaég bizwj^, hogy ji biiléts egyéó .b\' vélolbfíl juloiileg uiiiiieg\\ l /o i.-íer toriul !;••* pénz vau péuziáraban, iniga k.iíe»üiii»érvó(iy. i; áliy lesznek 30 ozer forintot. UJttxora cliolora fllen. A „Bihar-t an o\|ya»»uk j Fgy. vidéki iMm.vősiii.k, ki mai ugv h/A likban, mil\'il külföldön i,.bU r\|iul.:r. idényt élt ker.s/.illl, azon tapasxlalnlot i;ozölte velüiiji. hogy ő a jelontkozó cholera közép ti • eddig minden mán gyógyezernél liuihaióabnak laláilu » reazeli ionnal, — iifelylyol n jelenség után azoumil a lest uagy réazo beburiluiidó, B mely a szeuvodő Jngokat c«»k hniimr izzadáaí>% hozván^ a hnlAiycnzdlytől is könnyen megbzah i ditja. — l\'roiwium uon est\'.\'. . Do azért kö;.-, hatjllk. 4 kfHXlhvtifl fóloioploinoi hé r iiiiiorelleu Jet lesek kirabolták s többi kó/.ó.% .. rtíjsémondá ruhát, 2 kolyhot s egy főpásztor! .•ZÜSt pálozát is elvittek. " ^ — A aula cyvrwi/l torna o;/ylei . óvi di»ztoriiá»zalái- láiict.siélylyel os»zí:koiv. in. lió én nagy számit a fioyi-$ közönség je- \' leuirtöben, hiindvn irányban teljesen inegfoleiö siki-rrel tartótlíiiiií»gi — A csak 30 kir\'a meg áll pitolt bei.-pií«M.jak, daczára atiiii.k,.h"gv az egyleti ingok oz -.<1111 is fölmentve voltak, "lIX» lii l\'elUli tisztii lövedöliiiöl »zolgaliaitak al az egylet alaptőkéjü iek. Fogadja a imgyéióeiu.. közönaég nemen éi> huzali .i. \|i,iri..\|, , . uxo-\'v. let hálás kówiinu\'.el. A liiílkóiió lagol......gl pú s minden elvma-i ino-lml ulo iigy. »s-!g\'-, >-s a kiviteli mód, miui.hajiuilak v. gr.i lőkép a sir-ilüiO ilj.i tanouczok és kia gy, r.„..kek által .. lornábZalj \'niíly ■ leleK, uéiuol; • knél n ter\'m\'észei adta i\'^io\'ség a baj ain; erősen ig. zolják szór galmokat; az ig(in tiízi6lt tan.r i\'-.ukovi.-(iyörgy ur elismerésre inélio, . rnyedollcn buz-g-ilmat, erélyét és okszerűségéi — éa mcgvi,. gyünk győződve, mikén a még nagyobb részt csak zsenge karban álló mmásziiövendekek idővel kitűnő férfiúkká fejlődnek, ca igy e/.en üdvös inlézetot uj a hasznos erők kel. gazdagi tandják. — Hogy a azHksé«.y» jjleiuek : kedv, akaraterő és bátorság léteznek, tagadhailnn ; mely tulajdonságok ezen csapul imp ,znns jele netet a közönség gyönyörködtetésén) lókozuik. lvzt a bíráló \'szakbizottság ia t\'\'t<zéan és legnagyobb niegűl«lg».léaének burditá kifejezés , á tal elismerte. Felüllizelósekból befolyt 27 frtlOkr.o. é. mit alabb névleg jegyzünk. Nom mulasztható el lovabbá, sót halas kdsWinotrc méltólag kiemelendő, miszerint a nemcsszivü felülliíoiők4 közöl idős..Skublits László ur,— atiiidón Hanly László urat, az egylet elnökéi az intézet megszilárdítása körül tanúsított tapiutatossága- és ügyituzgalináunk elismeréaével üdvözölvén, az .-gyletnek a kezdjtloges állupot biou; t»iiiii>á-gaboii kijjázoláía1 éa- rövid idei működésén, k .ily fényesei edinénye lölütli öröniérzei.it.azegy-ici ja.arft 10 Irt adományozásával erősité. Fe-lUlliteil.-ir jeloson : .Svuatics l}t nő 2 fri, Kisen-stíi.iKJr Zíiginond l frl, Uoró Jal^ab 2 fri, Isoó Akyus 2 Ért 40 kr., Német Ferencz öd kr., Lázár Antal.J Irt, Fürsf JJenedeknő ÍOkr., líegyi Sándor lift kr., N. N. lö kr., Czifrák János 3 Irt, Fal kM Jöiiaef 7u kr., liugár Dávid 20 kr.. .Steru Fafkns 60 kr.. N. N. 30 kr., l\'aisler :\')U kr., N\'. kr., N. N, mftködő tug 2 frl. \'/.%■ U-Hgwazegcn, 1873. juliua X án. j. \' 4- Élinmeré/tHfl kós:iljUk a nagy kVni zsai iskolaszék azou nemes ösztüuből keletke Se 11 határozHtál, miszerint a helybeli polgári tanoda liároni tanárát és podig Teesz Jnnos igazgató, l üdyardy Ignácz és Sciiultz Károly urakat lejeiikinti 1U0—100 Irt utikulaég utal-ványozns» melleit a világkiáilitás laiiujmányo iawira (elküldi. - - Sziiiie elismeréssel s örömmel v. a/.szük a hírt, hogy n községi iskola ta-niiói kózíl is tübbukot lognuk folk\'üldeni, mi azon forró óhajli.8Unkuak adunk kifejezést, íiogy valamennyi li.niió,ÍAt\|4ii^k\'pl útiköltséggel, mit a növendékek iíítizeniou visszanyernek tanítóik későbbi előadásaiban. "~JS\\tgu Horniáték. A hitelintézett sorsjegyek til-ik huzábaban jul. 1.ón a következő sorozatok nyertek: 14-1, JOá, 1294, 1-lüö, I4GD, 17öl, 20J8, 2^1^, 22if>, 2H3,.2öfí>, 2820, 341M, 3í).»(i,- és 3,->82. A 144 sor. í)3-ik bzAmárn 20U,000 Atl, & 2275 sor 0?-ik számára 40,000 Irt «at. ny^omény esett. Az 18i»4-ki államkölcsön" 3b ik buzásaban pedig a kövot- kező sörozatok jüttnk ki: 143, Ö06t 002, Sr.ii, 1022,. 108(1, 1102, 1^7, 1211, 1338, 1Í21, 1Ö50, 215)7," 2281, 2282, 2340, 2300, 24(32, 270", 277!>, 2892, 3210, 3201), 3403, 3510, 3091. 3\'illli és 3882. A Számi.uzAsoktober l én l\'.sz. A l)uni.gőzhajózási társaság 0 millió köl-esőm" in a 10-lk huzáftábon 10.Í0 azArn ilvorl, fbiyei-omó v i n 808^ > . oiptc - A liÍH\'komúl\'i>mi táraas-kör áital at. „ipi tiUkároauluik javára rondeZeit, a mull st i Üil ineglrlolt iiiiilgv- raony. fényeaon sikc-lii : Ilevételi összego 103 Irt 110 kr.,\' kiad.is 59 frl 53 kr. Maradi tiszt a jü vedelem, mely a helybeli elöljáróságnak az illető családok közölt h-eiidő felei/tán végeit nyugta mellett áta\'inioit l\|>l frl • 7 Kr. o. M. Foiullizetesek kimutatása: \\\'« i»ii)uyer N. I fii, llotlió Imre 5 Irt, Karay NáiuloVft.Kerger l.őrinez \'i It, Farkas gazdáaz ID kr., Tahi bér Kálmán 2 Irt, Humor tiábor I Irt, Simon tiábor 2 frl, Hlaske Láazh\'. 40 kr., f\'l.\'gel János JŐ kr., Uüusbcrgor N\'. 40 kr., II -lm N. 40 kr, Feiaelhofer Jozsel 5 frl, Álba-méh Oy.-.rgy 1 irt, Albauich Kálináu I frl, f(dő r. ti. l(. i 1 "erencz 2 frl. JLrois Ignáez 5 frl.Kör-iiiendy Sándor 1 frl, Legény János 3 frt. Ko-cnheiyi liluinm N. 11 Irt, Ö/erkowit* ViTmós • í Iri, S/lolioiln Ignác/. I frt, és nagytág..a lukey Ma/ló urak 5 frl. Fogadják a n. érdemű kö-rönaéjj párifogásH, de fölog méltóságos O\' i)o. n«>ll Tarn,ic/y iMalviua grófné, l\'éczoly Flóra, llaiiiiy Gizella, Forster Vilma éa Mariska, llaitny Mariska úrhölgy, yiilamint lek.\'l\'éczely l-iisilo, llanny lilék .Mihály J. Kudro urak "a hangversenyben telt lolkoa mfiködseért a uyo mor Ínséggel aujtotlnk novében-leghálásabb köszönetünket. Det/.áth 0.,\|lársasköri gondnok. — liövhl hírek. Oszkár, norvégiai király koronn/\'M a napokban lóg mogtörténiii. — kómából ir(.ik, hogy m. hó 29-én löbb lu-lyon fSl.lretigda volt, mclyiiok emberek iaesU k áldo/.alani.— lludolf koronahg.íiriezban nagy Onnepélyeaséggel logadtatoii. Nyírük lg-Dácz, székei lejéi i ;.ri szókea-egyházi nagypré-jMist, meghall. — Uaik Szt-Taiiiáson (Krdély) l\'/ j óra alatt 284 db épüiet égett ol, a.kár 72 505 frt 28 ^r. — Pozsonyban az angol biblia terjesztő i:!rsaaág ügynökeiNzétiigrasztotiák. \' A vvürtonb rgi királyné Hecabe érkeZotl.— Jo/s-l Ihg i. l\'óvAn.sban\'időző l- jedelíiii vendé-K\' k lisziíjfelére in. Iio 3U-án uisz.akomát r. u-ÓLieil i. Margi.szigeten Szlávy miuUtercl-nö); a liorvál kiegy. úrói\'nére hétfőn tfci .oti f.\'ny.-s bai.rjftetl •(. - A pertu sah pénteken .érkéz,!i- .. p...y-i pálynudvarba, lio\' M .c-M i-hon. köztársusági elnök lo.-.idia. Il.ró •"iigui. i éraok loinetéao nagv p iiupavai toivoiit Kág\'v .S/.ebenbeii. - A nemzeti színházban ízüneuliiek. — A hír már v..!ó lett, Saiuasaa tgii érsekké neve/teleti. - Vasárnap roppant vihar dühöngött Jhiesben. — Kaumor Frigyes, \'boa. német történet hu vár, meghalt. — A m. .^rv.iaok\'ea leiiiiészelvizagálök oz évi nagy>.yü-leae Ovóibui sept. 1-én iiyiltalik meg, beiratá-lók míg. 28, 29- és 30 án. — Szegeden rövid Idő alatt egv öt tagból álló család közöl négyen rögtöni halállal multak ki. — A Kadnára való \'bucsujáráht kholera-esetek miatt Teniesmegye jiatöjága betiltotta. — A ,1\'écs-ilai anyai La-pok" még leljeaeu nem szűntök meg, feiimara-"Jisáliot még van remény. — Körmenden ün-\'kényica tűzoltó egylet alnkult. — Ugyanott egy gráczi iparos ezukorgyárt állit. — A kiállitásriii belépiidij csak szerda és szombat napokon (kivévo az flnnepokot) egy frt, ináskor 1)0 kr. — A pesti egy otom homlokzatát szépítik. — Francziaország." luuli kárpótlásul már 4250 milliót lelizotett, még 750 millió Van hátra; -Lulu hg. Izi.bellaspaiiyol exkirái) né legkisebb leányával jegyet váltott. (Öasz. passolnak!). — A Kőrös árad. -- A jWéa sáliról Nagy-Váradon 3 fülvonásoa Vígjátékot írnak.— Ilauck .Minnle k. a. bevégezte vendégszereplését a nemzeti szinpiidon. — (Jyőrlly László, nagy-váradi nagyprépost, meghalt. —Az ogyptomi alkirály a (óvárosba utazik. — Hál doktor ! vjíioniá nsrctr* a nS. -• Izas, blx a nem jutott hirUltn •iMOib, Megtorlóul. — Kgy állalaaraglot tal«jdonoi,kl Jeleolaj Si«-gedtn .\'teli ó\'rodlAiiait, illatalt kétfalá oiitva H a* egyik rómiel ueiít vándoroltatta falnkoo. Most Hiegeden nejivei limit. egyeiUWín, 11/ hirdst-inioyl bociáta kOtrs : .NCnimel viletlendt OuietalalkoavAa, »i«ren-Cíám van a nagyirdeind kCaOntéggel tadatnom, hogy j <•* állal állalgynilcmiayam magaiaporodott. — I* ái.tt kért a diák ogy tárolUvS barátjául levílbeu A levólro barátja okáp Tálaatolt : A levelet in.-lyben \|iín»t kárta tSlem, •ajbálatomra nem kaplara meg. — Csönd e a faluai láriuágban aaébajott, li"gy M5U..01 években mily bámulaloa öleiéiig volt. K.Wi.1 hallgatAa alán,.a inniloha jelent kluoaan <r--aoll egyik laguda vetl : ,lloi«eg aierenciéi moil a ki akkor be váaált. — 4«-ban Iflrlénl, ill valahol Kaniua éa Ml-liáld ki.fóll, mikor neiixelílraink a Jellaalek aerga, alig200 lépésnyi távolban ar.mkOil állóit; laitKlt a kolc«JnC« lovilld\'iién licállt volna, egy a nenaatS-rük kü.íti, ki a pinka liaiinálatát, mlkást bákés kfta-•égében, ugr itt ii tillolloak vette, a kéiafilS ellauiég be< uaivul álkiáltoll: ,Kmbar«k ! ailia ngy ladOa\'tQok ám, hogy se omberbe se marbába kárt natafyOuk* I Placzi&rak Nagy.Kani»án,U73. évi jallna hé 2 án Qaba-nemdak : alaé aualr. inérö ia«rint Bata 87—90 font U60 kr. 83-80 font 6.— kr. (tí-87 font 6.60 kr. Rota 74—78 font 4.NI kr. Xrpa .erf««é.re 08-711 font 3.60 kr. Árpa elelé.re 3.íft kr. Zab 1.80 kr Rep-ri« —.-- kr. I.iiiliiomllek : béeai máaaa •aarint Matt legfinomabb 18 — kr. /.lemlelital 18.— kr. Fehér keiiyérüail 11.— kr. Keketa kanyérllaat 8.60 kr. Bu radara 10 kr. Rl» 20.- kr. Hüvetye.ek: «l.ó i»tr. mérfi «,ri..l : Horaé 8.- kr. Ilab 6.— kr. l.en-<-«r m. - k>. Knle» .— kr. Hajdina (pokinka) á.fiO kr. Kukvrioaa i - kr. llurgouyn .— kr. Hu* i bácsi foal ftaerint — Marhahús i8 kr. — DUin6hoa8* kr .liilihnt - kr. Horjuhua 28 kr. Ziirfélák t báe.i font •leríni. Diatuéasir 60 kr. Marhanir 60 kr. 8aalomia 40 kr. Haappan \'JI kr. I.impaolaj .18 kr. Slaarin-gvvriya 06 kr. Kaggyii gyarlya 82 kr. Uon alaé auilr. ak.V-10 pint airrint Ó-bor 16.- kr. Ujbor 12.- kr. S«.r: alaé-aumr. aiíraké, 42 pint aierint Ugmaga .al.b 7. kr. Legalar.pnyabb 6 — kr. Tüalfa: bácsi «l, 3fl htlv. hossiu aacriai. Bükkfa 14.— kr. T.llgyfa 10 - kr. KStaén egy bécai máata aaerinl 7o kr. Kanén egy mér5 70 kr. Ilécaí má»a aaerinl »éna 1.30 kr. Kaaima 1.— N.paaáhi: egy férfi élei-inet.\'-Mel - .— krélelmeo-a nélkOll — kr.Kgy n6 étel-me».\'»el—. kr. élelmeié* néllfflf—.70 kr. Egy gyermek .■leli..eé.«el .— kr. élelmoiéa nélklll -.- kr. SUmegli. .inaim 30 án, 1873. Kuaa 7.-T.60 kr. K-M 1.70-4.80 kr Árpa 3.80—3.60 kr. Knkoricia I.--4 60 kr. Zab 2.10-1.5)0 kr. Marhahui ftja 24 k.. ílorjuhu. ftja 22 kr. Diaiuéhu. flja 28 kr. Ujbor akőja lo-\|6frt. Óbor akéja 1418 frt. 8<éna maaja 2.2<>- . -kr. frt Hialma m. . 8<1- kr. Kaményfa öle 12—14 frl IdfljAráa: dertllt,meleg. Érték- és váltófolyam julius 5. 0% motallquoa 07.— ; i»•/, nemz. killcaóii 72.ÓO; IHUO ki álladalmi kólesőu 102.-} bank részvények OGG; hitolintézuti részvények 234.50 1.\'oidon 110.10; magyar iüldtehermeulési kötvény 7Ó.75; toucsvári f.lldtohermentáai kötvény 7ö.—; erdélyi fóldtohermentési kötvény 7-1.— ; horvát slavon földtehermuntési kötvény —ozUst 108.00; cs. kir. arany 6.27; Napoloond\'or H.Ö5. Heti naptár, Julim 6-tól jul. 12 lg 1873. Papírszeletek. — Hát .loniini ktilnnaM i — Annyit Igen l.ogy Igaial m agyarái fo! né kopjék álla, tágoailni A •• ■ • r raikkeket, rm laklljr b< luondotl, meri iuiir) é m e l fi 1 ia ktail áéd mfivé. I.i» lágrúl tldvrt. k lyilatkoa riitiuadla , bitonyoa^tiraaaágban nyilntkoxotl; Hoi.li k/lt«lo»<«goniiiek tarl. véuyaa éa»rev«lali telt gondolati mi« rint iiímiuémttképoii beiuim ....... „ clniélkedéiébc, gondolkoráiioiii ail igényli, hogv j\'i .vemlit Mtvcitáriam nálamnál okiabb legyen, de aanniarnbli ic -\'- Ne l.ú.ulj, ~ Vlga»(alá ey\'y barai ja, — okoiabbat ógy «em kapia, aiamaralitial in. g )>fK> lalál** v l_Mi » embor? Aa egyptoirtlak aierii t \'Ixaaélő állal; Méci latén képmásnak, AearMlu. » fald (iának. Hoplioklea tépnek, Sokrilr. kii iiiennek. i\'indárna «a imyák álininak, Homár éa Oiaalán holté falevélnek,- M.ake.p.are aa Alom Arnyának, lliop a pjr fiának. Ivlillomoii a nyomor o(.oújának, Horodot nyomOrimk\', .(oáa l\'aul féliateiirek, 8 hillcr a termén I urának, Ci. eittokoa Allaln .fc, Cara. el.ua minden álla-tok Jellegi..bkjciát-i loliatlaii k.\'t lábúnak, llír«in dig.hiielgület,\' majouiuak liaveai. — .Ujgyan édi akémS kiáitá nejének a mellékaaobából aa iiáalia merült fé\'j, role.oda ia ca«k X. doktorné férja? Hé- éi heti. Katliolikua nap- _______j - tár \' ~ 27) A gaadag hlTí Luk. V. I\'roloalána 1 }vj U . °s\|\'»ár \| ulj aalrél A\| Vasárnap 7 \' lléifS ,8 Kedd • \'.1, Kierda !\'•! OaQlörlök 11 Péntek ,r>! 8»ombat E 6 Kxajia Vilih. Kilián p. Ueracak. Amál. aa. Sn\'r.-ca. E 6 Eaajáa Eaiter Oillyén l.uiie Amalia Eleonóra Henrik & X X ti & Felelős szerkesztó: Bátorfl LajOl. ^NTyllttór.) STEI\\ SAMU, Hí ékszer-árus, arany- ós ezöst-művei, I» K S T K N, Király vtoiv, 48-ik n. Akdcnfa-ntean itlSgUlin. Ajánlja inindeufélo, úgymint snját késii-telt kész munkáját, ogyszorsmind vesz, ctorél avult aranv- éa ezüstöt, elfogiid minden javítást, úgymint kö- és érczmetazésl, melyekkel legolcsóbb áron szolgáland. Kapható nála kitűnő jóaágn arany-, ozllat-éa tvajosi-ó^ák jól-Állán mellett. Vidéki megreiidolésok és javítások leggyorsabban és olcsón számíttatnak. HCinXJBlTflJSBlK! Wei-ssberger Zsigmond Nagy-Kanizsán, a főtéren ajánlja gazdagon ellátott mindtnntmtt alremléKelt 7JH)—Ifi) homokkő-, márvány- gránitkőből kéeaUll raktá\'rál. Szintúgy ig«" jy fajtájú malom kövek nála kaphatók. Elvállal képráiuázáaokat th. ■ "^li" —j——---- (jr Vidéki ruegrcndólóscknól órczkoporsók s ugy halottias keszleteknél, történjék az l bár éjjel, a legközelebbi vaspálya állomáshoz azonnal szállíttatnak. gy válniiték u ERC2KOPORSÓ raktárát beág.raeáa«»l «<yOU. Ily érczkoporsók olcsóbbak a fakoporsénál, podig tartósabbak éa díszesebbek s igou ajálhatók mindazoknak, kik övéik végtisa-tesség tételéuél szomorú kötelességet teljositeuek. ~r Jutányos, szép, és jó!!! mms már régóta az ón „Jelszavam", ^^ 1 melyet daczára aunnk, hogy valainouuyi papírgyár és a munka-«ró 25% áremelést nyert, ezentúl is kiivetek, és azért bátor vagyok áruimat a régi meseszerű jutányos árak mellett ajánlani: (860-19.) H^JT 100 db lMogat6 jeg.y, 5 perez alatt elkéazitvj......— frt 50 kr. 100 „ leréljMiplr tfévvel vagy kezdőbetűkkel . . . . . - „ 60 kr. 100 „ ,f. . . fekoto nyomás...... . . — „ 70 kr. 100 „ „ borítékkal széppap irtokban . ... 1 „ — kr. 100 „ (ízleli levél névvel, fekete nyomás........1 . 30 kr. ogy egész rizsrna levélpapír vásárlásával a név ingyen nyomatik reá. Czimnek, eljegyzési és caketéai jogyek, tánezrendok éa áruszámlák legújabb MiiK-riknl K)\'i»rh)irtjt(»iii«)ii legjutáuyosabban készíttetnek. Irodai és czimtáblák 10 perez alatt elkészülnek, darabja 50, 80 kr. 1 frt, a legnagycbbnk éa logazebbok frt, urak éa hölgyekre nézve, kUlondson utazások alkalmával igon czálszorüok. Papir-gallér és kézfodornak tuczatja 30, 35 kr; Utl-, vnrrcí- é iró-tzűktCKli\'tek. útitáskák, ktinyvtárczál zárral éa tár nélkttl darabja 80 krtól ogéaz 10—15 ftlg; továbbá: urak, hölgyek éa gyormokok részérő való ajándékoknak igon alkalmas különféle jutányos és szép áruezikkok. Külftnöitn ajánlom a dlvatoe J^ettfie névvoq\'áeokat éi ctiraekel, melyek uyomrfgyá-rambau luvelekeo is borítékokon arany- ét »gyb «»iiiekb.-ii legfinomabban legpompáeabban kéiiflloek, urm knlOiiben a míg mindig igen ritka franraia rooooe leveleket, uévuerint-. Xeptuu, (HlhWiett, Kgyptlen, Manique, Dinbőlique, Joujou, Atom, Húbú, Caraée iát. ik-on julányoa áron KANITZ C., papir <idíiimtfán»-AimWc«cM«l>oroUyi\\-ute»n 12.««.«. (ezelőtt Deák Ferenci utcza.) Mfe. Irásbtll Megbízások Isljei megelegedésre ei utánvét mellett nonnal teljesíttetnek- \' Árlejtési hirdetmény. A nagymíltiságu küauiunka ós kilzlckcd&ii ni. kir. niinistorium folyó évi június hú 14-úu 7230-ik szám alatt kelt magas rendelettel, a zalamcgyci buda-gráczi, tapolraa-nagy-kanizsai, moliáes-varazsdi ós pozsony-varazsdi államutak rendes fentartisára szük-ííglendo több (Ss különféle utiszerszímok és szerek beszerzését összesen oszt. élt. 868 ft BŐ krnyi összeg erejéig engedélyezni, és a szállítás biztosítása czéljiból szubályBzeril nyilvános árlejtés megtartását elrendelni méltóztatott. A fentemlitett árlojtési tárgyalás, folyó évi julius hó 17-én délelótt 10 órakor, az alulirt m. kir. mórnöki hivatal irodájában fog végrehajtatni, mire a vállalkozni »zán-dékozók, a fentebbi vállalati összeg után számítandó 10\'/.-tóli bánatpénzzel ellátva ezennel meghívatnak. Az erro vonatkozó költségvetés, felosztás a 14 utmosteri szakaszra, és a részletes feltételek az alnlirt m. kir. mérnöki hivatalnál a hivatalos órák alatt betekinthetók, ugyan ott bóvebb felvilágosítások is nyerhetők. A magyar kir. mérnöki hivatal. Zala-Egerszegen, junius hó 26-án 1873. Klleal Józaer, IIW-J-\'JI ígyen, - eít leWIbell kívánatra _ ir még bérmentve Is! kásasággol saolgálUtlV. mindenkinek leggyönyörűbb női ruhakelmók na ej ráUsiUkn mlnUyajUin«»7T«l ^HAMBUKGKH ABOLP <11vatáruUorosUod6«óbou PEST, urf-utoaa l »ő Mim. Keller Igiiácz iSTag^y-KanlzBá^n, m«-I7) Ajánlja gazdagon felszerelt urak-, hölgyek és gyermekek számára való topán-rak-1 tárát, alegjobbminóségüoketa lehető jutányos áron. Ug)szinte tigyelmébe ajánlani bátor va-i gyok a cs. k. katonaság s t. közönségnek, hogy \| megrondelcsoket a legjobb bel- éa külfiildi bőr- I ból elfogadok én készítek, az árt logjutányo-i suliban számítom. j Az én raktáromban vásároltakat kijavi \' tásra elfogadom. Ktnpliehlt aein reioh asaortirtea Láger tller Gattuogen _f{erreri-, Dameu- und Kin-der-Stifletten von beater QualitKt und zu mögliohat billigon Preiaen. Ferner maoho ich das k. k. Militár und verehruugawürdigoa Publikum aufmerkaam, dass ich alle üentellungen vom beateu In- und Auallinder\'Leder verfertige und prompt und billigst bereohne. Auch wird von mir gekauftt Wuaro iu ropariornn angenommen. Pályázati liirdctméiiy. A nagy-knnizsni közsdgi ÍHkolnsz>:l<nok folyó 1873. évi május hó 30-án hozott határozata folytán, a nagy-kanizsai polgári oskolánál üresedésbe jött, n természettudományi tárgyakat előadó, 800 frt évi fizetés és 200 frt. évi lakbérrel öss/.ekötött, rendes tanári állásra, ezennel pályázat nyittatik. Felhivatnak tehát azok, kik magukat ez állás betöltésére hivatottnak érezik, s ezt elnyerni óhajtják, hogy szabályszerüleg felszerelt folyamodványaikat folyó 1873-ik évi augusztus hó 15-ig a nagy-kanizsai iskolaszék elnökségéhez bekiildjék. Nagy-Kanizsa, jun. lő. 1873. Darás Zsigmond, (1076—2) elnök. [Margitszigeti gyogy-fflrdő Budapest főváros közvetlen kötelében. \' R. mtleg artíni forrás, porcialláa í» márriny kád- ujjr köfllrdlk luhkDykj»>Qlékkrl. na^Mcrfi kelt, kliUmi 200 tel-• kényelemmel bcreudet< i: nioba, lirtalgitl teram, kul- <i b\|. >ldi lapok uaponta >eoe. Káralakok, — mslyek ellen a «argltszlg«li hévvli kidvtif eredtnényr; el baizaáltaUtt: KOiiT^uy — aa liUletek, .»« Umok, a riooüiártyák ja Ideg-hüvelyek idfilt caúsc, Idegtirt-tt^gek ó» pedig a) ciöi, kOiavény, crSmÁvi behaliU, ólomm<rgei(«. hagymát re dlpbteila alin fellípü hildieek -, b) teábák -, o) gOrceOe állapotok \| d) méb«iendl bajok, görvílykór mlrigydagokkal it genyedieeel, IdUlt börbetege/gek, caoiitbántalmak\', angolkór, eeooleiá, IsQleti bajok, fekílyck it kül-• inóifket kövotv elválloiáeok: lijdalma hegek, racrcv»íg, hadé-eek, hugykOvrk U Tiielletl oehéuégek, mtih- ée havelybintalmak, méliiemalet, hóeaiml reudclleneeeég eal. BirUuknil, ugy a filrdö- is mtMtjtgyékntk egyilttts vdlt\'iidiuil ár»l«ng«a4s adatik. A szleeten laUk, ugy aTűrdi, Minta ■eaeljegyeknél, tMy. ben réimDIaek- fővárossal éránként 2-er gózhajóközlokedés. 1S73. nyári Idény í)iegnylttatékm6Jus 1-Jón. Megrendeléseket lakásokra átvesz a\' margiUtigtíi ftlllgyslöiig Uargiltsigéjtn, utolsó posta Ó-Buda. k MARGITSZIGET IGAZGATÓSIG* 1Ö4S—f>). (Ulánnyomat o Zongora-oladás. ltögtöni elutazás miatt egy Jól kilátszott hét októvás zongora \' eladatik. Látható Knöpfler Mór urnil Nagy-Kanizsán, Szentgyörgy vári utczában 448. sz. alatt. (íoss—2) Wajdits József, kiadó-, lap- ós nyomdatulajdonos gyomajtó nyomtiaí Nagy-Kaniuiu NAGY-KANIZSA, 1878, Jullus 10-én, BB-1U: széim. Tizenkettedik évfolyara, ----------- J EJáBzsfésI ár t < » egáu írré . . H frt. fái érre.... i , Kun 10 kr. . Hlrdstésik litáiyma. \| NYILTTEBBKN \| loronklnt 10 krári rá- \| temek fel. J Zala-Somogyi Közlöny Nagy-Kanizsa várit helyhatósagának, nemkülönben ..zalamegyei gazdasági egyesület", a zalamegyei általános tanító-egylet, a szent-balázs , kls-komápomi éa sllmegh-vldtkl flóktanltó egyletek, a ,,nagy-kanizsai kereskedelmi > iparbank" ugy a „Zala-Somogy* gőzhajózási részvénytáraulat hivatalos értesítője. r top ppilwnl réwíi\' llittd\' tötaál<Ul)\'<* a ,\' ttf ífcOMtrillf t, — ! Anyagi rétsít lllrt-i kőiiemsojak ptdlf a kiadóhoz bsmMtn ln-Uaondók: NAGY-KAinZSA \'.Vltsalaakíi, Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS a „zala-somogyi közlöny" 1873-ik évi Il-ik félévi jolyamára. Midón ez uj félévi folyamot előbbi számmal megkezdettük, bizalommal kérjük t. kö-zöngünket a második félévro szóló megrendeléseik mielőbbi szives eszközlésére, hogy a Up rondes küldésében fennakadás ne történjék. Előfizetési ára e hetenkint kétszer megjelenő lapnak: félévre ft, évnegyedre 2 ft. \| 4-kétól bezárólagjul. 12-ig, d. e. 9- 12-ig \' d. u. 3 — 5 óráig az intézet pénztáránál téritvény és szavazójegy átvétele mellett le-teuni szíveskedjenek. Nagy-Kanizsán, 1873. janius 10-én. Az Igazgatótanács. MKGHIVÁ8. A zalamegyei gazdasági egyesület 1873. augusztus 4-én d. u. 5 órakor Zala Egerszegen, saját szállásán évnegyedes ktízgyülóst tart, melyre a tisztelt egye sülét! tagok meghivatnak. Zala-Egerszeg, 1873. jullus 6. Árvay István, A nagy-kanizsai KERESKEDELMI- és IPAR-BANK folyó évi július hó 20-án délelőtti 9 órakor Nagy-Kanizsán saját helyiségében a neffyeaik rendkívüli közgyűlését tartandja, melyre a t. részvényes urak tisztelettel meghivatnak. A k6igyi\'Ué$ tárgyai: A) Számadási jelentés és a félévi mérleg előterjesztése. B) Az utolsó közgyűlésen, a részvénytőke szaporítása tárgyábau hozott határozat módosítása. C) Ugyanezen közgyűlésre a Cartell-szer-zódés tárgyában hozott határozat ujabb tárgyalása. D) Az alapszabályok 47-ik czikkének módosítása iránti javaslat. Azon t. részv. urak, kik a közgyűlésen részt venni óhajtanak, felhivatnak, hogy elismervényeiket, az alapszabályok 47. §) és 63. §+j értelme szerint folyó évi julius •) 7. Minden rénvényei a köigyüléten tia-vaiatképei ét padig olyformán , hogy agy részvény Figyelmeztetés. • A Zala-szabályozási társulat választmányának meghagyása folytán figyelmeztetnek a Zala-csatorna melletti birtokosok , hogy a csatorna bárminemű .rongálásától, s a törvényben tiltott minden oly cselekvényektől tartózkodjanak, melyek a szabályozási munkálatot veszélyeztetik. Az 1840. 10. t. cz. 1. 14. 15. §§. s az 1871. 31. t. cz. rendeletei ellen vétkezők irányábau a kiszabott pénzbeli és fogsági büntetés a legszigorúbban foganatba vétetik. Kelt Zala-Apátiban, 1873. jun. 27-én tartott választmányi ülésből. BÁÁN KÁLMÁN m. k. alnSk. után egy KXUlt \'2 után kettC .1 útin bárom atb. • lik, tia navatalnál tsbbel aionban n«in gyakorolhat aanki — bármennyi legyen réizvényeinek iiimi. •\') &3. i. A köigyüléien iiemélyeieii »afy meghatalui Holtjaik által réntveuni nándékoió rén-vényeiek 8 nuppal y«gy a \\\'A J-ban megemlített el-napoltatáa eietében í> nappal a kOigyülri elfitt rén-vényelkel (eliiraervényeiket) a még le nem járt aiel* vényekkel egytltt a bank pémtiráaál, - Inn.u nye-reudB téritvény mellett, mely egyutUl belépti jegytll siolgáland, letenni tartóinak. A rénvényelket letelt ré>ivényneaek névjegyié kében mindeaiknek neve mellé egyiier.mlnd ai általa letett réaivények, > ai őt megilletS szavasatok néma ia kiteendő. A n.-kanlzsal szlnl mííketlvelőkhöz. .Igyekeiillnk íiiou nemieteket , melyeket a biMév iil«ua«<iony» kiragadván a féfedékenyiég viríts bSI, a dicsőségnek örökké tartandó templomába vili, uemcnak kivetni, lianew elérni ii. Krre pedig elkerülhetetlen iiQkiégei a nyelvnek mfiveléie éa köiOmégetié tétele." Baciányi Lajos. Emelkedjék valamely nemzet a dicsőség tulszárnyalhatlan magaslatára; görbedjen hatalmának önsúlya alatt más nemzetek egész csoportozat; halmozza össze valamennyi, az emberi ipar és szorgalom elé teremtette mfikincseket: hatalmának eme, a napnál is fény uaebben csillogó bizonyítékai közepett mélyen fogja érezni, miszerint van ezek felett egy oly magasztos kincse, mely az emiitetteket messze túlszárnyalja 8 ez: a nyelv. Ez azon drága kincs, melytói a nemzetek léte és nemléte függ. Hány nemzet volt már a hatalom magas fokán s magát szédítő pontján legyőzhetetlennek hitte, de hatalmában elbizakodva, nyelvét feledni kezdé s a nagyszerű nemzeti halál csakhamar bekövetkezett. A világ színpadáról elsodort nemzetek egész sora igazolja állításunkat. Csak egyet idézzünk vissza emlékezetünkben. Hol van a büszke romai nép, melyet egykor az egész ismert világ uralt? Elfeledte nyelvét 8 mint a futó csillag, eltűnt. . . . Midőn nyelve arany korát Ifrte a Virgilek, Horatiusok idejében, akkor volt hatalma délpontján j már nyelve réz korában, az elpuhultság undok posványában elmerülve, hatalmának fénye is homályosult, míg a vaskarban az előbb világot rettentő római szolgai, vérengző csöcselékké aljasult! lloppant birodalma szétdarabolva, s másrészt önfiainak átkos párttnsái is sietteték bukását. Nincs már anya, ki Latium zengzetes nyelvén szólna először gyermekéhez s az egykor Hannibált legyőző nép elfeledvén nyelvét, őrökre megsemmisült! Sajátságos jelige a magyarnak, s melyre joggal büszkék lehetünk, hogy közel ezredéves európai élete folyamában nyelvét min- denkor szűziesen utegórzé. Pedig vajmr nehéz lehetett ez bevándorlása idejében s idegen nemzetekkeli folytonos érintkező közepett! Bármily támadáa intéztetett e drága kincse ellen, azonnal készen állt, kész levén utolsó csepp vérével azt megvédeni. Sok, igen sok csapás érte hazánkat ezen ezredév alatt, sok oldalról támadutott meg ellenei által, de egy ellen sem lépett oly hirtelen s oly erélylyel síkra, mint a nyelve ellen tett megtámadásokra oly annyira, hogy. ép akkor, midón nyelve megsemmisítésére törtek, ápolta azt legmelegebbem Usak a legközelebb mult legfényesebben igazolja ezt. Vérbetükkel vannak nemzeti Kliónk lapjain feljegyezve az 1848. s főkép az azt követő évek eseményei, midón a nemzet eltiporU-tott, midőn mindenét elvevék, 8 még legdrágább kincsétől, saját vérével táplált gyermekétől : nyelvétől is megakarák fosztani. De a nemzet, mint a mindenótól kifosztott anya, keblére szoritá emez egyetlen élve maradt gyermekét: nyel vét és megmenekült I Ekkor kezdett csörbülni a nyelvhezi ragaszkodás. Ez időben ült a nemzet oly ünnepet, mihelyt a világirodalom történetében keveset találunk, amidőn ép i-ma megtámadott nyelve legfőbb ápolójának, az örök emlékű Kazinczynek, a uemzeti nyely nagy reformátorának születése százados ünnepét, a nagy férfiúhoz méltó diszszel megünneplé. S ép az elnyomatás eme korszakában emelt nyelvének a nemzet egy dicső emléket, az akadémia épületét, mely nevét századokon keresztül hirdetni fogja! Napjainkban, midőn hazánk egéről ama gyász felhók eltűntek : kétszeres buzgóságot kell kifejtenünk nyelvünk kiművelése, tökélyesitése és közöuségessé tétele körül. Erre hí fel bennünket mag, megyénk egyik költője, fent idézett szavaiban, kimutatván egyúttal amaz előnyöket, melyekkel ez irányú ténykedésünk karöltve jár. Ha végig tekintünk amaz eszközökön, melyek által az említettem feladatot t. i. a nyelv kiművelése és közönségessé tételének kettős feladatát eszközölhetjük : ugy egyik tárcza. (>•1)..... T....... 11...... KrófnéUoz. MidEn e hon aaegény flivegyként llá ét keierv költ tlrdogáll; Te li onloitál fájdalmában ! Imád a lanton dallá vált Te ia remélted mindnyájunkkal, Hogy olérjak a klkölEt, Dalod varán lantodnak húrján Jósolgatott fényű JövEt. Zengtél aierelmel égi hangon, Erényi, a diftö feláldoiáit -, Midin te tán titkon kdnyeitél, Dalod íolyváal buidita máit. MidEu.a jó.ok hangja elhall...... JOtt a régen várt Mentái. A te dalod aem volt punla Magányba kUldOU felhlvái. A aaiiad éi aa id8 méhe Meghoita, iiQlle mit váránk ; Munkái kilariái, norgalimmal DicaS jövS a Jólét vár ránk. . A dal elnémUlt nálad óh hölgy I Kedvence helyed Utt a magány ; Hol Örömeit hallod daltáriod, Hogy var, hogy aeng — a caalogány. l)e ha véaa JS • Ínség kopogtat Vényei termidnek ajtain; Aa Uldöiött baját nem érii, Megkönnyebbül a földi kin. Jön — ée velünk icgiltd kölni \' A sújtottak véraS tebél. Nem félti Dtikokba lábod lltni, Sok kél áld, tok nem nél feléd. A teb nem fáj, a kín nem igei, Zenédnél elfeledjük ait. Zenéd, mint a regék tündéié UfivOl bájjal cialogat i hl ; Ai élei ugy tünlk fel nekünk Valamint agy : Urande-fantaisie . . Zenélj, dalolj a mull uapokról, H ha lantod már lehangolid; A dall mit egykor ra)U vertél, Kitérj hiven longorád. Zenéd — mint a valódi Idiliug Gyullaiina tettre e népet. Hogy vén Ólén • nyugalma ágyán, HectOlJe a hannott t népei. Tanulj* meg aenédbEI újra, Hogy nlnea vmélyben élete. A tölgy alatt vihartól bliton NOveknlk i él a caemete Hogy a villám előbb eléri A tölgynek bünké tudarál Mint a vlráftatan r A fa toraiét öv. i repkényt, Jvedil át. lel y Vinont eiért mit adjuok neked 1 Oh I aat kimondani nehéi..... F.lj még lokáj dal\'ván ml nekünk, Lán«keblfi költőnS i lenén I (Kii-Koraárom, jnl. 8-án.) GYÚROM ANTAL. j«i. éi halljuk varán aenédel, Mely annyi nSt havit, • gyftllMit. A >11 Huri karköttf. — Amable Taitu útin. — (Folyta tái.) Ámbár a törvénykozéahot koveaot ártok, i mégis tudUm egy binonyos törvényről, moly a kormánynak Ítéli a talált tárgyak egyik réaxét, \| •) A hangvernnyeu játaiott darab. mit valóban igazságtalanságnak találtam, miután már annyira tulajdonosának gondoltam magamat — mint Salamon Ítéleténél ac igaz anya — inkább egész kincsemet oda hagytam volna, semhogy a spanyol király 6 felségével, vagy akármelyikkel megosztottam volna. De titkom fontolgatni nem engodett elannyira, hogy ha a milliókat, mit kincsom ért, velem kellett volna is hordanom, nem lettem volna zavartabb. Ha a várost vagy a ravatalokat meglátogattuk, nem láttam, nom néztem semmit; ha megszólítottak, vagy nem feleltem, vagy válaszom mutatta, hogy se nem hallottam, só nom értettem. A nép csodálattal nézett reám, mert iukább somnanbule-, vagy fakirhoz hasonlítók, mely orra fölött a napot elméikcdi, mint eszes teremtményhez. Férjom aggódott. Mi bajod? nem ismerlek meg többé; utunkban oly megelégedett s boldog voltál, és most semminek sem örülsz ? Tán boteg vagy ? Avagy tán hósköltr-ményen elmélkodol? — Mikor utazunk? kérdém erőlködéssel. — Vállat vont, s magamra hagyott. Kétségkívül unalmas társasága is siettotte utazását, mert nagy könnyebbülésemre útra keltUnk l\'áris felé. Annál is inkább siettem elutazni, mert már rósz szommel néztek rám n vendéglőben ; egy szolga azt bizonyitá, hogy engem éjjol kezemben késsol látott a lépcsőn, miért boszorkánynak, vagy olyasminek néztek. Uj veszély fenyegetőit most; ez a határvámtisztek ébersége volt, kik tán nyugtalanságom tárgyát feltalálhatják. A Spanyol vámtisztek nom sokat törődtek ugyan, néhány pénzdarabbal bizonyosan elküldhetők, de n franczia batáron nem ugy van. A Junquera postán a spanyol vám-tisstek pro torma megvizsgálták málháukat és holminkat, én éhséget színleltein, és kooye- I rel kértem vonni; kaptam is, felét lemetszst-j tora, bélét kivettem, kincsemct bele rejtettem \' és ügyesen rátevém a kenyér másik felét, ko-\| saramba helyezéro. \| Kuropa legfestóibb országának inindan szépsége részemre veszve vula, az egész uton csal: határúira gondoltam, a midőn oda érkeztünk, még inkább rettegtem. Azonban előre kiszámított tervem sikerült l\'erthtu oan, hol a francba vámtisztek helye van. Midőn a tisztek holminkat vizsgálni közeledtek, kivettem kosaramból zsebkendőmet, a kenyeret, eg/áb eleséget ós végre erazényeinet is színlelve,mintha az lett volna félelmein egyetlen tárgya, s kosaramat a vámtiszteknek vízsgálásra átadtam. idő alatt férjom velők beszélgetett, s miután « tartományban született, és nőve jól ismert volt, nom bántak oly szigorúan velünk. Végre mehettünk^ én uj életet éreztnm. A tolvajlásí félelem múlott, az utazás vége uyugódtabb lőn ; de csak lakásomba érve hittem magamat kincsem tulajdonosának. Klső gondom vala titkon, jól elzárni ; azután lefeküdtem és mély álomba estem, moly inkább könnyebbülésein, mint fáradságom eredménye volt. Azt gondolják táu, hogy a biztonságban sioték férjemmel mindent közölni ? Dehogy I nom I — Nont siettem titkomat, mely többé nom nyugtalanított, közölni, ét főképen, ha \'megkell vallanom, csak azért nem, mert féltem még a pillanattól is: arról beszélni; éreztem, hogy akkor a csodatoljes karkötő roám nézve veszve van. Tudtam, hogy egy oly általam használhatlan és szép tárgy csak árucsikk lehet, és mégsem gondolhattam fájdalom Aélkt^l , attól megválni, látható s a figyelmet méltán lebilincselő eszköz erre a színészet; meri joggal elmondhatjuk, hogy eme kettős feladatnak ez felel meg legjobban. Mímeljük azáltal a nyelvet, de egyúttal közönségessé is ttz-szük. A nyelvműveléssel el-ö sorban fQglal-kiadk a színműirodalom,egynital már hlvatá- • sátiJO fogva is a nyelvet közönségessé tenni iparkodik, de-e feladatnak valójában megtelel uin^ii a színészet. Gyönyörködvén S--ugyauis valamely Színdarab látásában, önkénytelenül is a nyelv szépségére s a gondolatok magasztosságát a ügyelünk s e lelki működés l{ö?.epett nyelvezetünk tisztul, érzelmeink nemcsbülnek! Városunkban állandó színház nem levéli, a közönség évenkiut Icgfelebb kétszer, • rövid^idószak alatt, ide jött vidéki színtársulatok áltnl előadott darabokban gyönyörködhetik; mig az-^v legnagyobb részében a \' szellemi\' tffvelretck eme legni-mcset)bikétól mVg van fosztva. E bajon min^t én vélekedem ~ se- I • glttuVdő, alakult vámsunkban a múlt rtszszél :"a nnVkedrelői \'társa-ág. \'Hogy mit tűzött IciVműkedvctöiláriflságczélul, azt biztosan , jlifikáinrtáp\'inibályaikuj nem-ismerőin - \| néni mondhatom. lie a józan gondolkozó azt í -•k\'ötinyün kitalálhatja. G/élja lehet ugyanis í nidkbdrölői elóuMsokat s pedig: legtöbbször. I \'" sótfnóndhatni, mindenkor valamely jótékony \| \' ezélra adni, sitiig iijy egyrészt o nemes I \' ténykedés által szellemüket mwveltk, szellemi élvezetet nyújtanak, más r^at a közönség- j "iiek svégre még a szűkölködő emberiség \' oltárára, is meghozz ik ncnitj- áldozatukat. Az ily irányú törekié. iigv hangzóin dicíöretekre nem szorul, mikor életrevalóságát a tények logirája igazolja. S hogy mily melegen pártolta a közönség törekvésüket, - legjobban kiderül ez onnat, hogy mind kéttízben» színház — lehet mondani —•, z§ufo- •-lásig volt megtelve. - Február lió végén volt a má«odik elő- \| adássigy négy hó eltelte alatt mit sem hallunk a társulat felől s annak a nyilvánosság terérii í működése megszűnt Megvallom, c hallgatás okát legkevésbé sem látom indokolva lenni. Ily irányú társulatoknál ugyanis kettős kívánalom van: egyrészt a tagok sikeres , egyöntetű működése , másrészt a közönség pártolása. Egyik körülmény sem -■hiányzott. A társulat, a tartott kis előadás által kimutatta, tuiszerir.t tehetséges tagjai - vannak, kik a társulat által kitűzött czél - megvalósítását sikeresen előmozdíthatják s • az irányban elismeréssel is találkoztak. A közönség pártolása sem hiányzott. Meg levén tejiát e kettős, majd nélkü-lözhctleu fellét. váljon hol keressük az okot, mely a társulatnak eme hosszasjiallgatását előidézi ? Talán kebelében meghasonlás tá- madt ? De ezt neiu tételezhetjük fel. Mikép \' lehetségys ugyanis, hogy mido^ művelt emberek valamely nemes czél létesítésére tömörülnek, már a megalakulás utáu azonnal eme polyp: a viszálykodás üsse fel átkos fejét s romba döntse a c,sak kezdetleges intézményt! I)e talán nem csalódom, lia áz okot másban keresem. Keresem ugyanis a magyarnak — sajnos -• egy fő hibájában t.i. a kifarWs hiányában. Tudunk bármily nemesért lelkesülni; tudunk, ha a viszonyok ugy alakulnak, a tettek mezejére is lépni\': de fájdalom, nincs meg bennünk amaz élet-szívósság, melylyel valamely" megkezdett, nemes ügyet nem tekintve az elégördült akadályokat megvalósítanánk ! Erről vádoltak bennünket a múltban, vádoltak a jelenben! De hát örökké sújtson bennünket e vád ? Ne! ezt ne engedjük ! Mutassa meg a társaság, hogy lelkesülése, melylyel ama szent ügyet felkarold, nem szalma láng! .Jelen hallgatásukat legyen szabad hasonlítanunk a tűzokádó hegyek siri némaságához, hogy\'annál hevesebb legyen a közeli kitörés ! / Adjon a társaság újból életjelt magáról ! Hisz oly sok oldalú lehet a czél, melynek megtestesitésére fordíthatják a begyült tillereket s így a költő emez óhajának : mennyire eleget tehetnek. A kezdet nehézségein tul. vajmi köny-nyü lenne a sikerdus működés. Hacsak ha-vonkint kétszer lépnek fel mennyi élvezetbe részesitik a közönséget s mily szép eredményeket mutathatnak fel az anyagi áldozatok terén! Hisszük, hogy felszólalásunk következtében újból mozogni fog a társulat, melyet hogy minél inkább elérjünk, egyik koszorús költőnk eme mondatát ajánljuk a tisztelt tagok ügyeimébe: .Félve a gyenge kiáll: versenyt fut sorssal a bátor !* A költőé szavait szívleljék megshisz-szük, hogy- már is a közel jövőben a hallgatás helyett a tett mezejére lépnek s félben-hagyott működésüket a hosszú pihenés u\\án annál nagyobi) crélylyel kezdik meg. Adja az ég, hogy óhajunk mielőbb megvalósuljon! UpVAliDY IGNÁCZ. A jótékonyság gyakorlása. — Kin-Kumároú), jut. 3. l»7ö — A társadalmi élűt egyik legszebb, legmagasztosabb erénye a jótékonyság gyakoriáss, hallgatag oz,miut a tougor vihara közt a gyöngy- szem, fényes, mint éj sötétében a csillag, s ezért békével tűri az emberiség uiind^n osztálya a véletlenség okozta kárt, szentedéit és nyomort. A ujjon gyofjiiuktiek az édes anya, az á táfiadolomban klízdők- » szenvedőknek a vl gasztnyujtó jótékonyság magasztos djnilroo. líenső örömmel üdvfizöHuk\'mmdig, mindenkor 3 minden időboiícz érsofcm oyilTinn-Inlál s nem azt nézzük : sokat, nagyot tett o valaki? hanem mily készség- s mily őszinteséggel ;"inert\'ft Pildíiri fekvő beteghez egy lu< hajlás boldogitóbb, mint a mcessiről hoszádo-bolt pénzes oiszény ; ugy vigasztaló szó szépemíékU előadás rendeí&oórt télj«« ofisnio-.^•éaUiikoi és köHzöuetünkot nyilvánítanék, nom \'mulaszthatjuk el a .Társaskör* fáradhatlart gondnoka, Dóssáth Géza uradalmi ollonőr ur \'nemes buzgalmáért kiválólag olismorést szavazni, ki nemcsak az irodalom s szépművészet lelkes pártolója, s.tovékony olőraosditója, ha-■Yftm olfoglaltsága daczára mindon szabad por-czét a; irodalom kertjénok mflvolésére is for dilja. Kljén ! ,-dóhez, egy jjoI ihar mjazóuak kedve- sebb, mint a bársonyba öltöztetés. Jól esett nekünk a mai hitelzilált s rideg óDcéd jégknrjaiba siető napokban kis komáromi .Társaskör" álla\' meleg hévvel kezdeményezett s mind anyagi, mind szellemi tokintet-ben : dús eredményű jótékonyság gyakorlását észlelni, előtte meglujolni s az elismerés szel-Jembubérát átnyújtani. j Jttlius 2 ára ugyanis, miut már lanuuk-buu többször jeleztük, a .Társaskör* lolkes tagjai, a kis komáromi égettek javára hang-verse»yt rendeztek. A .Társaskör* helyiségo izlóateljosuu volt foldiszitvo ; este foló Kis-Komárom s vidékének intelligens közönségét igen szép számmal láttuk benno gyülekezni. A haugversonyt Ü\'Düuell-Tarnóczy Malvin* grófhölgy kezdé meg, Malvina az egykor oly lánghévü költőnő Ült Péczely László ur kitűnő jó, szép kiállitisu zongorájáiios, • a magyar csárdások változataiban annyi könyüdséggel, érzelemmel s praeci-ositással játszott, hogy szűnni nem akaró taps-vihar kiserte. Péozely Flóra kisasszony kollo-mes hangon énekelte Kgrtssy .Csalogány búcsú.ját • sajos áijouzéssol fogadtatva még egy népdallal örvendoztotett mog bounüuket. A kedvesés szép ForsteV nővérek Usányból, szinte zongorajátékukkal bűvölték el a vidámkedvü közönséget; de nem lscsuda,bisz ekkor a jótékonyság oltáránál a legszebb érzelmű hölgyek áldoztak. A kis Iianny Mariska bátran, erzel-uioson szavalt • nem egy hölgynek szemében láttunk örömkönyekot csillogni. Iianny Gizella kisasszony nehéz darabot játszott, do ast szép iskolázottsággal, künyüdon oldotta meg s taps viharral jutalmaztatott, végül O\'Donell grófnő zongorázott kitörő lelkosodés közt többszöri is-métlósrei felhívás után a Kákóoay indulót is eljátszá. Mindnyájan a tetszésnyilvánítás s taps-viharokon kiyul koszorúk és virágcsokrokkal liulmoiti.uk el.Do majd elféledjük megomlitoni, hogy közben-közben férfiak is működtek ; De-száth U. ur .csókról tartott vidámságot keltő elméleti értekezést; IIa)iuy Klek ur Vörösmarty egyik legszobb, do szavalásra leguohozebb költeményét .Az élő szobor"-t tanulmány nyal szavalta ; l\'eczely László ur zongorajátéka elismerést aratott; Mihály J. Endre ur a .tüzet* tüzesen adta olő, s tapsra gyújtotta a már tán-czolni vágyó ifjúságot. — Kovács Uábor, most niár Boros Jancsi jeles zenetársulata rá is hüc-tu csakhamar s a gyönyörű hölgykoszoruuak egyes szálai a táncz vidám lejtései közt jobbra balra alakítva, ujabb-ujabb csokort képeztek. A táncz, daczára a nagy hőségnek vidáman s kedélyeséu tartott egéss kivilágos kivi-radtig. Mindenki elégedetten távozott a kör helyiségéből. ti midén a kis-komáromi társas kör lelkes tagjainak nemes össtönből keletkezett eme . 11 i r e k. — Hivatali). 111. szám. A zalamegy oi tankerületben az IM7J/j tanév folyama alatt teljesített felnőttek oktatásaért folterjesi-tésömro á nmélt. vallás a közökt. in. kir. iui-nister ur Szigethy János récsoi, Kutor László szabari, Hérics János korka-kutasi, Sáringor Károly m.-szerdahelyi, Snidll Sándor oroszto-nyi, Halász Fái hányi, Magyar György bakó-naki, l\'ungor Antal szont-jakabi, Hajgató Sándor nagy-kanizsai, Vonczol Horső kis-kanizsai tanitó urakuak tanitási jutalomdijat engedólyo-zott, s as a nagy-kanizsai m. kir. adóhivatalnál ütalváuyostatott. Felhívom ennélfogva a fent-novozott tanitó urak mindegyikét, hogy szabályszerű bélyeges nyugtáik kiállítás és illetményeik átvótole végett nálam miolőbb megjelenni sziveskedjonek. Kelt Nagy-Kanizsán, 1873. jul. 9-én. Nucsecs József, tanfolügyelő. — Királyi JPál orssiggyűléei kópri-solő jul. 8-án a déli vonattal Nagy-Kanissára érkezett, s e lapok szerkesstőjével azonnal tovább utazott. Kralyevecznél Perlakváres elöljárósága fogadta s Láposy eeperos-plebánós ur meleg szavakban üdvözölte. luneu hosszú kocsisorral I\'usztakoveczro Szabó Imre ország gyűlési képviselő úrhoz távozott. Itt fentisztolt szónok ur \'mindkét kövotet, különösön saját képviselőjük Üzabö. Imre urt JáugsMvakkal, üdvözölte, oddigi működéséért hálát s köszönetetszavazva, tovlbbi hiizafias működését kérto; oz üdvözli beszeure Szabó Imre képviselő ur válaszolt s híven rajzolá Muraköz helyedét o a horvátnemzetteli kiegyezést, megigéró, hogy ezontul is elvhiven az ország, de különösön Muraköz érdekoit előmozdítja; majd Kir.ilyi I\'ál, szokott őssinto érse\|emmel köszöute meg a róla való szives megemleke/é^t. — Szívélyes éljenzés zárta be a kedve." találkozás feletti öröm nyilatkozatokat. Királyi l\'ál ionon saját kerületébe másnap indul. — Tornáxxati vlxgp. F. hó & éu tartatott a htíly beli izraelita tanoda növendékei közül oz ú. és 13. uéposztálybeliek, valamint a kereskedelmi osztály növendékeinek évi tornászán vizsgája. Az ö. osztálybeliek Hotfmsnn Ignácz ur, a tí. osztálybeliek és a kereskedelmi osztályba járók pedig 1\'ongráoz Adolf helybeli tornatanár ttr vezetése\'alatt. A vizsgálat d. u. 5 órakor kezdetett meg, a helybeli tornaegylet nyári helyiségébe/-, hova isoz időre szépszámú kízönség jelent :íeg. — Előbb ás 5. osstálybe liek vizsgálat, tartatott, s az osztály olég ügyességet nfutatott fel gyakorjstaibau. 7 órakor kezdődött a 6 osztálybeliek és a keres kcdelmi iskolába járók vizsgálata. Először szabad gyakorlat tartatott, hol bámulni lehotett azon ügyességot, melyet az ifjak agyakorlatok pontos és egy ütomrei megtételénél tanúsítottak. A szabad gyakorlatok után a nyújtón és korláton tettek egyes or^inutatváoyokat; hol Akkor tanultam ismerni a zsugori gyönyörködést. Uyakrau az «k/.ert csodálva, agyamba az üss/.eget összeszámítóm, melyet érhetett, mi csakugyan végtelen összog volt. s melyet már tulajdoiiouinak hittem, mert hu akartam, ouyitn lehetett. Mily furcsa, ennyivel megelégedtem ; minden vagyont teljesen képzeltem, mely nem vala. Valóbalt azou állapotban maradtam, miut voltam. .Kz időben meglátogattam ismeretségem egyik hölgyét, ki uagy dáma vala, jóllehet kevés összeköttetésben t ojtani < féie tnrsiiiággal, dó ezen hölgy nagy azcllciutiuomsággal, viseletébén uagy ogyszeriUéggol birt, és az ily összotét mindig tetszett. Azon napol) mé^is szórakozott és zavart volt, miért is neháuy perez után udvariasságból clokartam menni, ő vissza akart tartan! és én mondám: Nom maradok, félek önt háborgatni, jobb időben jövök. — Maradjon, maradjon, uionxlá nekem uttvetvo, önnek szórakozásomat megmutatva, jiűntetéaül elmondom./, okát, hu kinevet meg-érdemleút, \' Letiltom. — Talán tudja, folytatá, hogy a .... i kiivet álarczos bált ad, és a mauri négycseu részesülni meg vagyok hlvu,)nely noni tudom, melyik\'.RoiM«ucec(> ó\'lahtból való. 11 ... Lady, ki Spanyolországban sokat utazott, pon-dilé meg •»» eszmét. Neíiány legnagyoöb méltó-\' \'"oágu idegen szeropel o- négyesben ; tudom öltö-\' zutűk legnagyobb pompával loaz, magam is ar-/ól gondolkozom, ég agg^otu, hogy a traueziák tia\'ztoletét és Ízlését ueá) tudom kivívni é^ fel-mutatu). — Nevetui kezdők, mo»t a mauri karkötő jutott oszymbo".>Mii mondana, felolók, ha oly diazt szoroznék, moly bizonyosan nom Ulálná párját és vágy társaiét megsemmisítené ? — Mi az? kiálta......assszony I Már boszaukodtam a kiojtott szóért, de nem vonulhattam vissza. )(ogvallott«m, hogy iingyértékU arab kiucscsol birok és a bálcstélyro k-ih-sönözni akarom, ha a titkot rejtendi, mit ő ellenvetés nélkül megígért. Meghatároztuk, hogy t<zon nap velo ebédelek, még pedig oly feltétellel, hogy az ígért ékszert olhozaudoin,es öltözéséuél segitendek. KitnondhatUn gyötrelem közt éltem o szerencsóllon bálig, mennyire megbántam igé retemet, niár leakartam mondani, mert sajnáltam titkomat felfedezvo látni. Nom tudom miféle női sympathia tohotte azt, hogy amit eddig oly igen rojtettem,ily hamar felfedeztem. De ujszégyeu nem engodé mogtenni; azt hinnék — gondolám — hogy hazudtam, vagy hiába dicsokedtom. Igaz, hogy könnyobb bohóságot nom kezdeni, mint azt véghez vinni. Tán a \| kíváncsiság is eszküzölto megint mognézetui ú \' megcsodál látni ék szórómét, moly nagy hatást \' idézoud olő. I A kitűzött napon a rendez-vous-nál valók, j . . . asszony előtt az aczélbőröndöc«két, moly 1 az ígért ékszert tartalmazta, felnyitáin; meg-\| ijedt, a csodálat és meglopetés annyira tulérto \' várakozását. — Hogyan I ily ékszer van tulajdoná-bauV kiáltá ő. Valóban, oz tündén látvány I j Tán megtalálta a csuda-lámpát I i Nem bgszéltom o tárgyról sominit, csak újra felfogadtattam, hogy sonkinek som fogja megmondani kié a kincs, és hogy tulajdon \| maga hozza vissza azt. Mogkoll vallanom, hogy ; habozott ily drága tárgyról kezeskedni, és már díszül használni ír vouakodott, de én magam \' kényszerítőm azt ollögadni, és ő boleegyozott. Tervünk szerint öltözéke bevégeztéig maradtam ott; mauri ruházata egyszersmint ékes és pompás vala, haja hosszít fonalban eseti vállaira közbo közbe arany szalaggul és ugyan ily csokrok végezték; fődiszül indiai vörös arany-nyal áthúzott selyomkendő szolgált, arany és uzüst virágcsokor által csinosan megtüzve, és még a pompás hét kőből álló karkötő, mely káprázó fényben pompázott. Diadalittasan, büszkén láttam olutasni, s én kétségbeesve mentem haza, mi már szokásommá vált. Minthogy azonban vallomást tenni nem vagyok kényszerítve, csak annyit mondok meg, miszerint igen nyugtalan ójt virrasztottam át, mi akkor nálam igen gyakori volt. Más reggel, szép ismerősnőin ígért szava szerint,személyesen hozta a karkötőt.Báli diadalait elmesélte és felcmlité, hogy a mauri karkötő mily föltűnést okozott, s minthogy mindon oldalról kérdéssol ostromolták, eltitkolt mindent ugyan, do ast, kijolenté, hogy a drágti kövok nem övéi} a tulajdonost pedig nem nevezheti meg. A csalódott kíváncsiak cselszövő tekinteteik jobban mulattatta, mint s. bál; köszönetét ismételve, olhagyott. Nyugodtnak hittem magamat, do a nyugalom távol volt .tőlem. Fórjeni haza jött, és mondá: Parisban nom bőszéinek másról, mint a pompás főkötő, vagy karkötőről, vagy nom tudom miről, mo-lyot .... asszony de . . ,\'köyot ur ostélyén viselt ? Azt hiszem, hogy csak mese az egész, inert hisz to, ki ismered és ínég a bál napján láttad, nom otulilél arról semmit ... Kijött az idő miudeut megvallani, nem lehetett\' többé visszatartani magam. Szintén átláttam, hogy eddigi . hallgatásommal nom jól oselekodtem. — Amit neked beszéltek, nom mese — felelék, s bőróndöcskémet élőhozváu, az asztalra tevém - itt mutatványa. Férjem \' a karkötő megpillantásánál ép azon meglepotést láttatá, melyet még senki som tarthatott vissza. — Istenem! mily tsép tárgy 1 kiáltá, mily fényi mily gazdagság! uiucs Kuropábau uralkodó, ki hasonlót bírhatnaI Hogyan bízhattak reád ily kincset ? és to hogyan égyezhottél bele azt ellogadni ? — Senki sem bizta reám, mert sajátom 1 — Esztelen dolgot boszélss — mondá nevetve. — . . . . É« ha mégis igazat mondanál? ..... — Nom bolondultam meg, és igazat beszélek ; ez enyim. Kára nézett és látta, hogy komolyan be szólok. O maga is .komoly lott, a karkötőre nézett, és ismét reám. — Megmagyarázhatod nekem ezl? — mondá. t- Nagyon könnyen, és kozdém elbeszélésemet. Szívom dobogott, mintha vétkeimet gyóntam volna. Boesélgetóscm folytán lesve iostem férjem örömét arczán, do mindig búsabb és búsabb tőn. — Ugy tohát, to idegen házban fürkésztél? mondá élénkon és szigorúan. — As udvarban, felelék félénkon. — Kincset hoztál magaddal. — Melyet uora birt seoki. — Hogyan tudod ? — As éksser ée a bőröndöcsko valószínűleg a mauri időkből valók. Ha azóta más kézbe került volna,es arab irás nem maradott volna ot.t az egyesek Által tett gyakorlatok a közönség méltó elismerését éa Upsviharát vivták ki; szép előraonotelt Unusitának végro az ugrásban is. A vizsgálat után a kitűzött dijak odaitéléso és kiosztása kövotkozett. — Tok. Nucsocz József aalamegyoi ejső tanfelügyelő és Presburgor doctor urak együttes bírálata nyomán jutalmakat nyertek: az 6. osztályboliok közöl Weisz Ignácz, Baohraoh Izidor, Pollák Béla és Woisz Kezsó. A a másik két osztályban : — u nyújtón — Milhófer Lajos, Oránor Géza, Singor Józaof; a korláton: Kohn Károly, Neumann Ignáci és Löbol Sándor; az ugrásnál: Ksdics Mátyás, Bemore Károly és Fricdentlinl Sándor. Elismoréat nyertek : Waldncr Ignácz, Aschnor Ernő, Kremzier Mór, Lengyel Salamon, Kuli Zsigmond és Kohn Dániel. — Lehetetlen, hogy elismeréssel ne nyilatkozzuuk nevezett két tanár úrról, kik a növendékeket a tornászaira oktatták, miután a vizsgálat alatt elég alkalmunk volt meggyőződni arról, miszerint ben-nök olyanokra Van ezon "valóban fontos tárgyhava, kik lelkesülten kezelik azt s jmindent elkövetnek, hogy éppé és izmossá fojloazszék a növendékek testi szervezetét, hogy igy részükről meg logyen valósítva a régiók ama mondata, hogy óp testben ép lélek lakjék. — Ila ók az oisónok elegot teszuok, mounyivel könyobb és sikeresebb akkor a szellőm czéliránvos kifej lesztéte. — A xalameyyel 1-ső tanfelügyelői hivataltól,mint ez,lapunk&O.számában közzétett \'levelével megígérte a dobronaki épülőfélben levő iskola ügyében, hosszabb értesítést vettünk: „Igaz, hogy a dobronaki oskola újra épitéaéuek eszméje 1870. évben született, de csak 1871. évben kezdott a község épitési anyagok beszer-szerzéséhes és pedig ugy, hogy a többi között téglát is maga vettetett. 1872. évben a tanítói lak ós tantermek felépültek, fedél alá vétettek, de a belső berendezésnek azon évről elkellett maradnia. E folyó évben azonban a belső berendezés is még e hó folytán befejeztetik, s ugy az iskola, mint a taoitói lak a közhasználatnak átadatik. Hogy az epités ily hosszú ideig tartott, annak természetes olháríthatlan akadálya lobbek\' között különösen az volt, hogy az épi-tesliez szükséges homokot folyóból kell a dob-ronakiaknak kiszedniük ; a mult évi eeős időjárás következtébn a folyók folytonos áradásban levén, a község homokhoz nem juthatott. Nem mulaszthatom el, hogy ez alkalommal tek. Vasdényoi Lajos szolgabíró ur ügybuzgalmát ki ne emeljem, ki a tanügy előmozdítására hivatalos hatíakörónok a társadalmi befolyásának erélyes és tapiutatos felhasználásával mindent elkövet. Az ő hathatós közreműködésével fejezte bo legközelebb egy másik uj község iskolája felépítését, molyuek most már taneszközökkel levő felszerelésén fáradozik; az ő hivatalos pontosságának köszöni az 1-aő tanfelügyelőség is a kimerítő értesítést, melyet tők. szerkesztő urnák kivonatilag átadni szorencsés. Megnyugtatásul arról is szívesen értesítem tek. szerkesztő urat, hogy a Zala-Égerszögen építendő polgári oskola ügyében,melyro a tanfelügyelőség Ügyeimét felhívni szíveskedett, a kezdeményező lépések általam megléteitek, s illetékes helyről a válaszra várok, mely a napokban hihetőleg megérkezik. Nagy-Kanizsáu, 1873. jul. 7-én. Nucsocz József, zalam. 1-ső taufolügycló. — Midőn e meguy ugtató órtesitésérl köszönetünket fejezzük ki,benső örömmel látjuk s tapasztaljuk, hogy a megyei első tok. tanfelügyelőség oknyo- mozó orólylyol,fenkölt Ugy buzgalommal látott a tanügyi zilált állapot rondozéaéhez, s midőn a nyilvánosság U-.eu a közvélemény t rideg közönyösséggel iK-m ignorálva,az oddigfcltnerlilt kérdéseket megoldani »zives volt, éleszté, fejlesztő a bizalmat, erélyt s uyilt működésének áldása nem marauhatna el, inert átérzi a kor inló bz«-vát és nem az irolia hallgatag s ponészleridő actáinak számaiban, hanem a nyilvánosság táginczojéu jolzett eredmények dicséretes felma-gaaulásában találja méltó örömét. Szerk. — t\'sükőly vidékéről írják hozzánk: Az időjárás nálunk kiolégitő, eső elégséges — az aratás némely helyen már megkezdődött és mint hirlik, bő is Ívsz, csak a jóisten távolítsa el tőlünk a további elemi csapásokat. Szőlőhegyek igon jó fokon állnak. Gyümölca kevés, logki-vált szilva. — Türjéti a vörheny a gyermekek közt annyira uralg, hogy a bíróság jónak látta az iskolákat beszüntetni. — Oaraboticx felől ujabban fújdogál gouo»z szél. Alig hogy a jiiros garabonczi gyilkossági perbon a köxmegdöbbcuéat okozott végitélet kihirdette tett, ntár a másik itt vun ; f. hó 4-éu G arabon ezon a községi haz árnyokszó-kébon újszülött lánycsocsomőt találtak. A lel kotlen anya elbujdosott, do nyomozása erélyesen történik. (Lapunk bezártakor veszazük a hírt, hogy az auya a sit-jakabi ordőbon felakasztotta magát. A vizsgálat ez érdomben is elrendeltetett). — E lapok szerkesztőjét u kis-komáromi .Társas-Kör" mult szombaton tartott közgyűlésében egyhangúlag tiszteletbeli tágjául választotta. — Jíohx híd. A Kápolna puszta és Sávul közti határhid a legroszabb állapotban van, ugy, hogy a közlekedés rajta élet voszélj es; somogyi oldala ez útnak jókarba hozatott, mig a zalai rész elhagyatott; felhívjuk a hatóság ügyeimét. — Vakmerőség. Lotenyén Tamás Fu-rencz birtokosnak f. bo ti án virradóra 2 szép lovát, raolyet mosunában ezer forintért kértok tőle, eltolvajoltak, sajátságos, hogy abbau az istállóban 8 egyén aludt s nem vélték észre; a merész tolvajuk a lotenyei vendéglő udvarába vezették a lovakat s ott a vendéglős kocsijába fogták s ugy hajtottak el. — Letenyéröl irják lapunknak, hogy a Murán lövő költséges és gyönyörű híd, melynek épiltotésél Királyi l\'ál, mint e kerület szülöttje s három izbeni kövote ritka buzgalommal kieszközölte, feltűnő rombolásnak van kitéve, amennyiben csak déli riiazén kocsiznak s inig ez az oldala vásik, északi oldalát nem használják. — A marexallak Bokody szintáraula tát lelkesen felkarolták elannyira, hogy maga a közönség bocsátott ki bárlotiveket azon czél-ból, hogy, Bokodyt egy uj bérlet lejátszására otl Urtsa. Éljenek a derék marczaliak 1 — Adományoxánok. A kis-komáromi .Társas Kór" által roudezott hangverseny alkalmával ogos Farkas György kanonok ur 10 frt, Sztankay Kálmán ur 3 frt, Zerkowitz W. ur álul utólagosan 2 frt az ottani tüzlcárosultak felsogitésére adományozni szívesek voltak, miért ujolag hálás köszönetéi nyilvánítja. Kú-Koma rouiban, 1873. jul. 8-án. líeszáth Géza társasköri gondnok. — Próbatétek. A nagy-kanizsai polgári oskolákban az évi vizsgálatok következő rend- bon fognak megtartatni. 18. magyarnyelv, 19. számtan, 21. németnyolvtan, 22. földrajz, 23. torraészotrajz, 24. mértan, 25. lalinnyoív, 26. tornászat és énok. — A nagy-kanizsai közös népiskolákban az évi vizagálatok következő rondbeu lógnak megtartatni. 16. a városi épülőt I-sófioíZt, délután bécs-utczai I-ső liosztály. 18. I , II-ik felaú leányoszt. délután IV-, V-, IV-ik lnw;-«. lü./lll-ik líoszt. délután II-ik fioazt. 21. IV-, V-, Vük leáuyoBzt. délután II-, Ill-ik leány oszt. 22. I-ső loányoszt. délután bécs-utczai 1-ső leányoszt. 23. pécs-utczai I-ső lióazt. délután pécs-utczai I-ső lcányoszt.24. Tornászat, 25. 20. 27. a női muukák mcgtckiutcse. 28. délután gyóuás, 29. áldozás. 30. az érdomsoro-zatok kiosztása. Kolt Nagy-Kanizsán, 1873. évi julius 3-án. Németh Ignácz, iskolaszéki jogyző. — Metcoroloylal észleletek a n.-kanizsai fúgyuinasiumnál 1873. junius havában. Közép légnyomás: 74609 milliméter; legmagasabb légnyomás: 751-2 mm. 21-én 7 ó. r.; logkisebb légnyomás: 73tW mm. 7-én 2 ó. d. u. — Közép hőmérséklet: 18-4°C; legalacsonyabb hőmérséklet: 90°C 2-án 7 ó. r.; legmagasabb hőmérséklet: 28-6°C 18-án 2 ó. d. u.— Közép páranyomás: 1 l\'ö mm. — Közép nedvesség százalékokban: 73-7%; legcsekélyebb nedvesség: 36% 16 áu 2 ó. d. u. - Közép felhőzet: 4 5; egészen borult ég (10) észleltetett: 11; egészei; derült (0):\' 12. — Közép szélerősség: 1-8. Eszleltetott összesen: 67 szél; északi: 15, északkeleti: &, keloti: 11, délkeleti: 2, déli: lb, déluyugati: 6, nyugati: 3, északuyugati : 7, szélcsend: 23. — A csapadék (eső) havi összeg,:: 88-\'J mm. — Villámlás éa menydórgés volt: 3 szor. — 15-én reggel sürü köd. — F. — 8xlnéxet. Aradi üerő szintársulata Veszprémbe megérkezett, Füredre utazandó, azonüau 12 előadásra 42 Ugból álló társulatával városunkban bérletet nyílott, — keserűen kellett neki csalódni, mert 2 előadás után itt hagyták Voszprémet azon Ígérettől, hogy oda soha vissza nem fognak jóni. — Vesxprémböl irják lapunknak : Steiner fuvarozónak istálójában — hol egész éjjel a petróleum lámpának égni kell — ogyik lova elszabadulván, valamiképeu a lámpái leverte, s a szétomlott petróleum raeggyuloszlváú az alom szalmát, moly már félig-meddig trágya volt, fojtó gőz éa füst fejlődvén ki, a lovak tombolni kezdlok, utire a künn alvó kocsisok egyike a bajt ó.«re vovén, zavarában ahelyett, hogy a lovakat szabadon bocsájlva kiba/ioiui volua a szabadba, futott urának jelentést teuni a történtekről, miro visszajöttek, fölpuffadva találták a lovakat, máBiiap iszonyt( kinok közt orrlyukaikon sárga habot fújva, nagyon nehéz lélekzoltel gyöpmester udvarán egymásután ki-loncz, ló olhullotl. — Tűzre, viiro vigyázzatok ! — őrllU. f. hó 2 án esti órákban a .Nap-kávéház helyiségei bo egy idegen kopasz fojü, jó kinézésű öreg ur érkezett, ki bort parancsolván magának, kezdi a körülülőknek magyarázgatni, hogy ez azon hely, melyen Szt-István Kupa horezoget legyőzte — egyszerre dühösen felugrik, a bambusz botjával a padozatot verve, felhívja a vendégeket zászlója alá sorakozni Szt-Istváu ellen, minthogy ö törvényesutóda Kupa berezegnek, s előde kiontott vérét ő vau hivatva megbőszülni,--őrüiot rohamai gyakrau ismétlődni látazottak — azonban egy pár óra ! múlva nyomtalanul eltűntök. — Szombaton, juliua 5-én volt-Ünnepélyes megnyitása a .Korona" Vendéglő ujon-nau épített éttermének. A valóban qtinós és moglohotős nagy terjedelmű szoba korán megtolt kíváncsi néppel elannyira, hogy volule olyanok is, kik helyet nőm kapva, visszafordullak. Mindenki teljes mogolégedéaét nyilvá nitá az izlés- és clegancziáról, mi oz alkalommal is fényes tanúbizonyságát adá annak n figye-lomuók, molylyel Smidt Öji-örgy ur a látogató közönséggel szemben viseltetik ; eliox, ozámitva meg u pontos ó» tiszteletteljes szolgálatot; az ételek és italok ízletes kiállítását: nom lohol aenkinok panasza. Mi som hallottunk zúgolódni senkit, kivéve pár madainoiscllc-t, kik azt állítják, hogy az iszonyú melegség iniatt majd nem megluludtuk. Uja kisasszonyaim ! tuduiók kellene azt, hogy annyi omber egy szobába terülve, égő kauoczczal azijukban, ki kontefi téli hajfodrokkal, virágbokrétákkal közökben, a meleg ételek párolgása, a savauyu és mán vizek kigözolgés?, s hozzá még a külső ,m«Íeg levogó uyoiiiáo.i A\'\'inesuk a uégy fal közöli, do •zabádban is előhozzák azon vízcseppeket, melytik arczaikou gyüngyözuok alá, a melyüket letörölgetni pic/.iny zsebkendőjükkel annyian félnek. Miért ?... . Nem ludoiu I . . . . llaimjn inindeu melegség daczára is jól mulattuuk, yi-gan voltunk, mert Boros Jancsi húzta az árván maradt karral együtt szívhez szóló magyar darabjait. Egyik porezbun airtunk, másikban nevettünk, harmadikbau szilajkodtuuk. Ilyen a magyar nóta, kivált ha Jancsi huzZa. - Megjelent m .Apolló zenumű folyóirat második kötetének 13. száiua küvetktfpó tartalommal: Koré kos András, átirat Tariczky Fereucztöl; Andante Kapi Üyit láiól; Sons du coourL. Hölztől.Szerkoaui Fellegi Viktor, Budán. Ara félévre 2 frtöOkr. — Kyy lóteiiyénxtéíl huvi szaklap m ginditáaára hivja fel Janknvích József so mogymegyei főispán ur a szakemberek figyelmét a „Somogy" legutóbbi azámában közzétett érdekes lia valóban érdeken alapuló czikksoro-zata által, mely lap lért engedne mindazon nézcck közzétételének, melyek akar országos lótenyésztésünk, akár magáu méneseink miben-lélo, vagj haladása felől itt-ott. felmerülnének ; hivatása pedig lonue szakavatott értokuzésokel közölni, melyek földerítenék jelenlegi lótenyésztésünk hiányait s tévedéseit es kimutat-uák az utal, melyen a hiányokat megszüntetni, a tévedéseket kikerülui lehot. A kezdeménye zés valóban szükséges volt, s méltó, hogy ii)\|n-deu állatgozdász érdeklődéssel viseltessék ljá-nyában. Mi hiszsjeűk, hogy e vállalatoí aiíor koronázza. Adja Isten 1 — /.a la - l\'.gerHxcuról Csontos Károly fócscndbiztos úrtól a következő szomorú hírt vettük : E hó 6-án Tófej községben megtartott bucsu alkalmaval esti IU órakor Kozma János ottani lakoa, Szekér Lukács tárnoki állomáson beosztott foglár által szíven találva, agyouaau-ratott. A helyszínén a kiküldött kir. vizsgál-\', bíróság által megtartott előleges vizsgálatból már kitűnt, hogy az agyonszúrt Kozma János több társaival a foglárt, ki társaitól kevéssé távolabb volt, megtámadta, a földhöz vagdalta, itt hómpülygetto, - o küzdelemben kapta ^e Vezett Kozma János ama szúrást, moly életét azonnal kioltá. -- A búcsúk 111 — ltövld hírek. Albrecht főiig Buda-postro (og jouni, a csapatok megtekintése o®il jából. — Uhyczy Kálmán Karlabadba uta»lk. MegvítagálU. — Ez keveaet használ, mondá: nagyobb hibát nem követhettél ol, igy mint tolvajnőt befognak zárni. E szóra halvány lettem és reszkottem. — Nem loptam semmit 1 mondám, sirva Én vagyok oka annak, mely anyuyi évig felfedezetlenül maradt, isteni sugallat által birtokomba jutott, mert ismétlom, hogy olőre tudtam, mire fogok találni. Nem elég bizonysága-e ez annak, hogy a sorstól nekem volt szánva? — Bizonyság lelkiismeretednek tán és nekem, ki ismerlek I de % törvény előtt nem. A tulajdonosnak a talált tárgy fele részét át kell engedni tulajdonába, a ha nom teázod, igazaá-gosan fognak kárhoztatni. Törvényesen, do nom igazságosan. — Az mindegy. — Elöltem nom, ,— Nem baj, majd igyekezünk jogaidat fenntartani. Azonban váriunk, e kincs értékét kell előbb meghatározni, hogy tudjuk, mivol bírsz, mert gondolhatod, hogy mog nem tarthatjuk. — Kétségkívül nem — mondám sóhajtozva, — mire ó nevetett. — Különös .volna — folytalá gyöugéden, - közeinkben ily értéket hagyni; biztos lehetsz, hogyha gazdagok volnánk, o tárgyat minden aranynál többre becsűlhetnők, do igy, mint egyszerű hivatal nélkülieknek mit ér oly kincset bírni, melyet Európa miuden horezoge irigyelne. No hát, adia nekem I —■ Mit akar velafSJ — Halphon M. úrhoz\' vinni bocaültotui. Velem akar jönni? Sietősen fogadtam ol ai . ajánlatot ós követtem, hogy kincsomtől cl no kelljen válnom. Elmentünk a hiroa ékazorészhez. i ( Halphen M. ur lisztololtoljeseu fogadott. Jövé- 1 I aünk okát megmondván, a mauri karkötőt megmutattuk, mi itt is szokott hatást idózott elő, de löt nagyobbít, mertö értékét is leginkább tudhatta. Sokáig azon csóndoa lelkesedéssel nézte, melylyel a szerető ismoretlen llaphaolját. Minden kövét öntudatos figyelemmel vizsgálta, és mindannyit tisztaság, fény, átlátszóságban vagy a színek gazdagságában roppant értéküoknok találta. — Uram 1 mondá végre komoly hangon, a drága köveket ismerem s mégia, ha most özeket tulajdon uemoiuimel nom látnám, létozésö-kot nem hihetném. Az Ily tárgyat lehotetlon becsmérelni; minden kő egymaga nagy áru, igy egyesülve azonban értékök határtalan. Ez ogy uralkadó-nak is érdekes darab, azaa ha van. Európában olyan, a ki elég gazdag azt mogfisotni; min kételkedem. — De uram, nem adhatna közolebbi ár-becsülést ? — Adhatnék asszonyom, do .Ön tudhatja, hogy ilyen tárgyak a valódi áron alul szoktak eladatni. A régi nevezetességű- gyémánt ékszerészek álul 12 millióra is lett becaülvo, a csak 3-inal fizetve. Minden kövét o fojdisznok ilyou áron lőhetne oladni, hogy drága volna; arát azonban ily nagyság és szépségbeu egyesülve, még növeli; ós ép es akadályozza eladhatását, mert rettentő az összeg. Önre nézvoolőnyöscbb j egyenként eladni. . . . do mégis kár volna I Az^ I ösazeg királyi koronát érne ugyan, azon osofv>\' ben pedig. foglalaU ópen semmit. Ez mind igaz vala; do minél jobban meg valánk győződve, annál kevésbé olégcdtüuk meg. Miudketton gondolkodva ertünk haza, s azon törtük foj\'tnkot, mikép lőhetne néhány milliónyi tulajdon álul moggazdagodui ? Alig haza érve, * .. .asszonyt látom fölindulva hozzám jönni. Istonem I mondá nekem, no haragudjék ha kérni jöttöm azért, miszerint Ígéretemtől szabaditana meg, éaongedje kijelentenem, hogy a drága kövek övéi. Titka aok beazédre adott alkalmat, mi reám nézve igon kollemotlon. Néhányan azt mondják, hogy ezen ékszer az algi-eri beitől lön nekem küldve, máaoic meg Don I\'cdrotól, még mit tudom ón kitől ? Végro ia ez olyan dolog, molyon mindon-eaotre segiteni kell. — Akadály nélkül mogteheti. Tudhatják már l hogy enyim őzen kincs, mórt szándékom eladni. — Eladni I Ah I Ea ki vehetné meg ? — Gondolom a kormány, mert királyi erszény nincs, mely mogfízotbotné. — Valóban igaz I do még azt sem hiszom képesnek, azonban azámithat reám, mindont ol fogok kövotni. Kérni fogom, ámbár tudom, hogy barátjai soha sem azünnek megdöntői aziveaségot kérni. — Mit mond ?• En önző vagyok ós nom akarom, hogy máshoz forduljanak^ — Nem koll oz oaotben félnio. A csudálatos ékszer ió hire hamar elterjedt, éa azaporitá a saloni hasztalan\'fecsegést; a kíváncsiak hol ez, hol ama barátom vozetéso mollett igyokoztek a csudát mognézni. Meglátása utána zaj még nőtt,nem boazéltok másról, mint a mauri karkötőről, mi nem soká közös bcszédUrgy lón, miut. Don üasile-é, ós aictán divatos is, már podig tudhatják uii az A divat l\'árisban. Most csak tőlem ftlggütt olőkoló egyénnok tartatni magamat, annyira lettem kereavo, üunopelve, körül hízelegve ; gyöngéd, kaczérkodó előzékenységgel tekintettük reám minden oldalról bóröndöcském miatt 1 Megj^gy-zeni, s becsületemre mondom\', hogy nom tartot-Um magamat többnek,mint azolőtt. A levélték csak ugy hullottak hoz/áin. Ily tormán. „Kedves barátnőm ! Bocsánat, bogy megint alkalmatlankodom, do A* és II* úrhölgyek tudják, bogy hétfőn C* úrhölgyöt önhöz y«nt-tem, szoinuimtt kitépnék, ha nem eszközölném kérésökre is a karkötómegtokinthelését. Ily fontos oaetbon nem kérőm az engedélyt, hanem\'bátorkodom. Vagy ily képpeu: N marquisnu merészeli * , . . asszonytól az engedélyt kérni, a onuél uiagát bemutatni, és a pompás ékszert, melyet bir megcsudálni. N* marquisuőörvendeni fog, hogy kíván-I csiaága alkalmul szolgál * . . . asszonyt szemé Iveson megismerni.* Vagy pedig: ,. , ... borciognő sajnálja, hogy betegsége nem engedi személyesen * . . . asszonytól kérni inog az engedélyt a káprázó, fényes tuauri karkötőt megnézhetni. Huuiónyli, hogy * . . . asz-azony aziveskeilik egy beteg kívánatit teljuai-teni, és hozzá jön, azon napon és órán; melyen tetszeni fog; hintaja\', elküldendi.* iFolyt, köv«tkMlk.) j SGMMER HÓZA,. — Simor hgprimásnak » vasvári esperesi körűiét áraoy tol.»t nyújtott át. — Ab illav»» orsx. fegyintézetben 17 Javithatlan* »tőkést terve-tett, mi egymáakőtti viatály miatt füstbement! — A fővárosban jun. 22-től 28-ig MUÍetett l«ü gyermek, meghalt* 192 atomőly. — Többen migyar nyelvtörténeti azétári állitunak ösize. — llohácson polgári oskolát állitunak. — A török nultán betegsége uggasctó hirekuek adott kifojetést. — At „Ifjúsági könyvtár* pártolás hiányában a nyári évnegyedben megszűnt, de oktoben ui életre ébred. - A Bécsből egyik vihar alkalmával elragadott léggömböt M.-Ová-rott szabaldták össze, a kár eiáltal 50,000 frt. — Llchenstein Lajos, szerkosztő tiz cremoniai hegedűje a közkiállitáson egyik bámullatUrgy. — Hevesmegyei Visznek községből, molyet a vit elárasztott, az adó oxecutort elüztéK. — A mozoi egerek Mosonymegye nagy réstébeu tönkro testik a veté?/-v -t. — Hajnik János van kiküldve a gabuatermeléeról tudomást szerezni, ésaxt bejolenteni. — Egy oly egyént vittek az őrüllek lipótmezei házába, ki késsel vagdalta n füvet, mit megevett és hangja a borjúéhoz ha-eonlit. — A Szegedről megszökött bankigazgatót szabadon bocsátották. (Hoc exemplum docetl). — Uj-Gradiskábau fogy eres törököl^. megrohanták a korcsttényeket. — l\'ankovics litván, pütpök, Ungvárott macskazenét kapott. (Stegénységi bizonyítvány biz ez!). — Egy 100 éves embert temettek el Antalocson. (Ung-m.). — Coquerel Athanáz, párisi hires unitárius szónok, Kolozsvárra rándult. — Siaguua helyébe Otteanu, lugsri püspököt emlegetik. — Bajló Mátyás, peatvárosi főreáltunár, a jég mes-UrAes előállításit jujányosabbau eszközölni uj módszert talált fel. Szlávy ministerelnök a Lipót-rend nagykerasztjét díjmentesen nyerte el. — A Jász Kun kerület főkapitánya Kiss Miklós, orsz. gyűlési képviselő lett. - Siagunn összes vagyonát epyházi és iskalsi czélokra hagyományozta. — A kolozsvári egyetem bölcsészeti kara Ladányi Uedcont \\álasztá dékánná. — Kaup a palaoutoloy Darinstadtban hagymázbsn meghalt. — Latabár Endre, nyug. scinigazgatót szélhűdés! roham érte. — Az ,Ortz. m. gatdisttony egylet története* meg- jelent, össieállitotta P. Szathmáry Károly. — A közkiállitás magyar cstalogusa végro valahára elkészült. - Győrfly LímIó, nagyváradi nagyprépost, végrendeletében közozélokra sommit sem adományozott. (Nincs szükség kommentárra!). — A temesvári gyermekkoriben magyarul nkarnak tanitani. (Egy egész német városban dicséretre méltó íntézkodés I). — A szlavóniai rablások meggátlása czéljából a kormány erélyes intézkodésoket telt. — 1876-ban Philadelphiában (Amerika) lesz nemzetközi kiállítás. — A nyitrai polgármester egy zsidó családot 9 gyormnkkcl saját házából erőszakkal kidobatott. — Kövesligeten (Marmaros) sava-nyuvit-forrást találtak, mely a suligulital ve-télykedík. — Irlandban ogy gyermek burgonyába borsot dugott b ugy rojtó a föld alá. Csodák csodája, mindkét nombeli növény dúsan termőit. Most holdakat ültetnek igy be. — . Auguszta némot császárné Andráasy gr. estély él , ezen szavakkal köszönte meg magyarul. „Kő- \| szőnöm szépen gróf ur!" — A főváros területén j közlekedő terhes szekereket-1 hüvelyknyi szóles keréktalpakkal kell ellátni. — A rof, convent az \'egyházkerületek egyesítését akarja. — A reinbenborgi várkertbon egy rózsafa van, 15,000 bimbóval. — Valahol egy tiatal oinber 20 c»ó-kérlliohér ruhájával a pocsolyába ült. (Megtörtént). — Papírszeletek. - 8 t e K Í » y Bodri k u I y a. Meghalt XXX • faluban egy jómódú földbirtokomé, kínok li« Peiten járt iikoliba. A falubeliek atoll tanakodtak, miutiu akkor még vasul uim volt, hogy él mi módon adjik ludtol a aier?tett fiúnak a kedvet anya halálát. Alig I akadt villalkoió, ki at anyját bön .terelő fiuusk t gyáiihlrt megvigye ; nagy fürkéssés min egy blrea ri-•láma magit • felriudult Pestre. Miutiu 13 nap tlatl felgyalogolt, belliit at egyetlen árvához egy j ó n s-: pot kívánással. IlosU latén Bálint bácsi, mondí Aaitolf úrfi, hát mi jiratbsu van itl, talán valami , baj van olllion? ---Niucsen bit olt bála Istennek nagyaigoa A seb ól urlicikám csak u at egy, hogy 1 * íregény öreg Hodri kutya kiadta páráját—Hát mi j baja volt a vén Hodrlnak ?- Kérem aliian, mog\'iabált , a aok bústól. - Miért adtak oly tok húst neki V— Nem adtuk mi a«t, maga lelte meg a kert végében, I ott feküdt a nagyságos aattonyomnak kit lova meg- dígOlve \| sseu préda ártott meg neki. — Mltíl dUglfltl meg mind a kél ló egysserre, talán sokat eltok a lu-esemából ? Nem bit at Instálom alátatosau hanem meguakadtak a sok vlshordáshan.--Mlhet kellett at a sok\'Vls, tal/u atáratiig vau otthon r III mindige-sik at esi! nem Is mulathatunk a ataliadban. — Nincs ott ir.iraiaig hanem mikor a nagyságos máma háta égett, sok vitet kellett nekik hordani. — At én kedvet mamim háta égeti meg? Vájjon ki gyújtotta meg ?- Nem g yujtota meg atl aenki hanem véletlen-aégbKI gyuladt meg a fáklya lángjától, inert akkor nagy voll a stél. — Mit csináltak ott t fáklyával ? Telatik tudni nagyságot Aaabót úrfi, mikor nálunk valamely faluban egy fiirangu caaládbsli meghalt a végliaatsatég uiegadiiira a stegéuy sortu pa-raatUág fáklyákkal kitéri ki a temetőbe. — Hál Báliul gatda, ki halt ineg a faluban? — Már engedelmet instálok tláiatoian, csak nem akartam megmon-danl, de nem viselhetem el a lelketnon tovább, hál a nagyságos ifjúnak a---mamija. KönönOm Bálint gatda, hogy ide fáradt, kend nélkül tán ett tem tudnám. — Htogény jó mamim, ategéuy hit ét lovak ét stegéuy llodri kutya! de én ctak l\'citen maradok. Itt a borravaló l)il>at gatda, itten áldja mí- — Csoda bogár. A Maros-Vásárhelyt megjelenő .Htékely hirlap nerint II. n«. viitgáló-blrót a törvénynek kiküldte bitonyoa emberüléii bnuügyben, hogy a bonctoláil atakérlökkol vitette végbe. A vín-gáló biró ki It szállót, at obductiót kereaztlll is vitette a miről atlán követketii jelentést letl; .Tekintetet lörvéuyttékl rendeléao folytiu kiatillvin a hely-stiuére, általam at éstleltelett, hogy téielmet Minya Oligor halila (lőtt két órával még élt.- . . délután S . 43 Budira röggel 6 . IS délután 1 . 10 . 43 Béribe reggel 6 . 4H délután 2 . l« 10 . . Trles.thr reggel 3 délután 2U ilrk. Barcs- 11 . éi Dombovárrdl H. Ka i\|.ir« 4 ór 19 Érték- és váltófolyam julius 9. 5/, meUliques 07.—; 5/, nemi. kölcsön 72.50; 1860-ki álladalmi kölcsön 102.—; bank-róezvények 9üG; hitejintéieti részvények 234.60 lyondon 110.10; magyar íöldteherinentési köt- \' vény 75.76; to-nesvári fóldtehermentési kötvény 75.— ; erdélyi fóldtehormentési kötvény \| 74.— ; horvát-slavon fÖldtehermentéai kötvény i —.—; ezüst 108.60; cs. kir. arany 5.27 ; i Mapoleond\'or 8.85. __ \| Vasúti uapoiiklntl menetrend: j Indul N.-Kanitairól Harrara éa Dombóvárra reggel I fi óra 18 perct délután I , 21 . reggel 4 . Í3 , délután 1 , 46 estve S . 2<l . reggel 4 , 33 . déíelőll 10 , 23 sstro 10 . 1ÍT- . reggel 3 . 60 . délután 1 . V estve 10 , 22 . \') Ctak Htomlialhel/ig. Itl 7 órai várak..tát. . Hécsbül , TrlestlbSI Bátorfl Lajos. r^yilttér.) Idült vagy kezdetleges titkos betegségeket és telietetlenaóiiet htiomtonví gyógymód sserlut gyógyít ár. Erőst L., Petten, bilváuyulcia 6. st. 2. om. ló. ajtó. Kondelési ld5 délután 2—6 óráig. K betegiégek gyakran, hogy aionuali eredmény éretsék el — kOnnyelmfien nagy adag jód vagy kéueaővel ketsltetnek. At Igy gy<J. gyúltak atoubau a legbonattlóbb utibajoktól támadtatnak meg ; annyira, hogy a kOunyolmfi gyógyketelét miatt kétS véntégükig nenvsd-nek. Ily ressélysk ellen menedékei uyujt a ha-souaienvi gyógymód, mert nemotak a legrégibb bajokat meggyógyítja, de hatása oly jótékony. \' igy utóbajoktól félni nem Ubet. At életrend elletlv oly ogysterfi, hogy uindenkltSI meg-tartható. Lovélilog is •stktfiSltetik rendelés. I melleit ol; tartható. -i: E3 Zongora-eladás. Ilőgtöni elutazás miatt egy Jól kijátszol! hét oktáv ás zongora cladatik. Látható Knöpfler Mór urnái Nagy-Kanizsán. Szentgyőrgyvári utczában 448. sz. alatt. (Kwh-2) M OLL A. SKIDLITX-l\'OKA. eaiatit, birodaldn porok reudkivilli a a legeltérKbb esetekben hrl.iaonjult gyógy, k iltal minden: eddig i.merl l-átl .terek kat lii. >i.eadbaUtla t ellő helyet foglalják el; mint at sok minden réstébSI keteinkbet keldfttt hála-lratol sltják, hogy • porok ilgsoit siorulttoknil, ssséllllistetlsniégekntl, gye Msrhévail, további afiroidk. vess- é. Idtg-btjskbtn, szlvdobogannil, Ide asstég okoita flfájás, vtrlslulás, égni hysterlára, bitkér í. huísnes usy^sra hajlamnál a legjobb aikerrel alkalmattalnak, t a legtartóab ryógykatiat eredciényettek. Art I eredeti doboznak használati utasítással I frt. SÓS PÁLINKA és SÓ. A legmegbiihatóbl. orvosater a taonvedS emberi-^ segedelmére minden belaS éa klll>n gyuladáa, legtlbb belegajg, inindeune-mfl seb-, fej-, illl- és fogfájia, régi .érvek és nyitott set-k. rák, fene, stemgynlladás, bénulás éa miudeniiemfl sérOléa ellen, atb atb. I palaczk ára használati utasítással 80 kr. (939 -\' 8.) Dl...... . A legtiatfább é\'a legb\|ithalósabb orvosi ttor Norvégia hegyeibi nem caeréloudő fel a n.eiterségesen tlstUtoll halmijtsir-olajjal. A valódi DOMOII-Iuüaiájzsir-Olaj mell- éa tBdá-baJokaál, soropho i«S- és raoMtlS-liStegségekbeii legjobb gyógybatisaal van; meggyógyiljs a legtdllltebbklszviay- éiosiízbsjokat, valamint at idS.taki bórkÜtegeket. Ara I Üvegnek használati utasitással I frt. Raktárak Nagy-Kanimán: Belus J. gyégysz. Lovák K gyégyss. Fesselhofler J. éa Kosenfeld F. uraknál. ■Msvárstt I#akovica 0. Osáktsrsyáa KinUt II. OMKf^a Krelsler Dávid Kapssvárstt Kohn Jakab lUKMezáa W.rll Hind.gyógyst. Kssztkelyea wun.ch v. Ksmxtsa Breyer Jakab fiai IU«1HW O.a\'calnovlt. latv. rvórva IOBSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ.\' Ceyleck J. J. gyójyss.. !! A hamisítás ellen óva intetik mindenki!! Cs. királyi stab. első araerikai éa angol stab. általánosan kedvelt Anatherln-azód vlz POPP J. G. Cs. klr. udari fogorvos és stabadalomtulajdonostól Décsben, Htadt llognorgasse. Kten a bécti tek. orvosi kar által jóváhagyott a 20 éa uéhiui évi gyakorlai iltal kipróbált ttájvit jeleinek találtatott minden ugy as elhanyagolt Hettitáiból, mini a meiteriégei vagy Urei fognak éa foggynkerekliSI itármató kellemetlen stijbfit ellen: fölUlmulhallan i.er a beteg, könnyen véit«, IdSnként gyuladiaba oiö, fogln-scorbut ellso, klllBaftaen tengeri nUaoknil, osátot é> kOitvényes fogfijilok a foghua meglatuláta él elastása ellen, főleg elShaladott korban, iniállal at külOnOseu értékenynyé leat a légmérték vállotátra; italában a fogak \'littitátára ttolgál, síintugy jelei ater a foghus rothadása ellen klIlBnOa becaca at iugő tógáknál, mely bajban oly tok gOrvélyes ssokott stenvednl i inegerdiiti a foghu.t éa a fogak állását sallirditja, beteg fogaki.il megóv a fogfájás éa olykor gyakori fogképtSdét ellen; a ssájnák kellemes üdeséget és frUseségel, valamint tlstta illést kOlcsOnOs, miuthogy a ttivói uyilkit abban feloldja, t eiáltal at könnyebben eltávolittatik, átért liléire javitólag hat. Egy Üveg ira 1 frt 40 kr. o. ért., ctomagolial dij poaláu küldve 20 kr. Növiny-íogpor Bt a fogakat oly módon megtitilltja, hogy naponkinti bannilata mellett uemetak a kDtOnaégeieu oly alkalmatlan foghus eltávolittatik, bauem a fogak féuymátiia it fehér-tég ét gyengeiégbeu folyviat uOvekasik. Kgy skatulya ira ti.\'l kr. o. é. Aiatherln-fogpip K«i-n fogak egyike a legkéuyelinssb fog-lixlitóknak, mert semmifi\'i. ogésnégrontó anyagot uem tartalmai: at iirinyalkalréitek a fo^.-ik tománeiára halnak, a nélkül, hogy at megtagadtatnék, valamint a póp atervet 4íitei tintitólag, ugy a lomiuctot, miut nyilkahirtyit, a fogak febértigél és linlaságit nttvelik. KUlOnOsjn ajinlható-a pép utasókoak ssiraion és vlaen, mart sem ki nom Omlik, sem a mindennapi nedves basinálat által meg uem romlik. Kgy adag ára 1 frt 22 kr. o. é. Fog-ílow. Kseu fog-ólom aion por- és folyadékból áll, mely Urei és nodves fogak kitöltésére alkalmastatik, hogy aion eredeti alakjukat viistauyerjék, s igy a csonUtú tovább barapódtása meggátolta\'iék, miáltal ai életmaradviuyok, valamint a uyil ét inii folyadékok tovibbi OistegyUlése és a eiouttOmeg további elporhauyodása a fogidegekig (mi állal fogfájás támad) megtámad-taUk. Kgy csomag ára 2 frl 10 kr. o. é. Kaphatók: Magy-Kanissán : Belus Jótssf gyógyít.., Koseuberg Kosenfeld, Welisch, J. és Kesselhofter J. kereskedésében. - Pápán* Taohepeu J^ Kestthslyeu : Pfluterer gyógytseréss, Slnger M. Weiai . Zala-Kgersseg.u: lióó K:, gyógysteréss. Kapronctán : Werll"gyógy. erétt. Varaidon : Halter gyógysteréit. HOmegeu : Dorner Kajet. Htom-balhelyen: PlUIch Perenet éi Kodolf gyógyner. lUtirBrvidékl 8i.-Qyor. gyön; Plbla K. O. Venprémben : Meyr Tuitkau, ugy Outhard Tivadar éi fiainál. — SíékeifehérvirottLegmann A. Ilrann J. gyógyst. hovas-Herényben: lleliler gyógyít. Kalociiu : (lorvilh K. gyógyneréti. Kecs-eméten : Mllhofer és Maebleld gyógyss. Pakson: Flórián J. gyógyss Horváth J.Homtenrond gyógyít. Kapoivárott: Kohn J i _ o.l.^j..__1_____ u_____l-l m l . . 1 BOrmender BOgl, Belns éa HobrSder gyógyss. Ssegnárd: Brahsay gyógyít Bonyhádon: Kramoliu J. 8ilg«tvirott: Barwarth, Salamon gyógyít — Kaján ! Mlohilsch Ht. és Herafeld fial, ugy Hertog Ignáctnil. _ Pécsett Ziolnay W. és K. Zách, 8ip0kh gyógyít. Kiridon: Zadubinitky gyógyi MarcirJiban: Klat gyógyít. — Tolnában : Oraff gyógyít. — Danaföld--árott Lukács gyógyss. - Sieut-GyörgyOn : Nöthlg, - Alió-Lendvin, (iiS gyógyít. - Itoboncion: 8\|mon gyógyneréit uraknál. 3 • A maga nemében egész Európában ? a legnagyobb, több oldalról rendjelek- ■ 12 éremmel kitünli : FOGL E.-féle \\ • első cs. kir. udvari fehérmííek gyára • • Béoaben, a í linktár: 25 MnrlHhiir. llnuptHtrntiae 25, : ® mely storos értelemben voll stilárdsága • minden darabon ssi- • • mokbau lilható árak, s gyártmányainak roppant mérvlt elóál- ® • lilása által már annyira vitte, hogy a nagybani kivilelt, valamint • • a kliebb rétilelekbeni eladiit illetőleg lemmlféle kérkedS ke- * • re.kedfi iltal elérhetSt, eienfelfil toljei jóUllis mellett rendki- • • vfillleg olcsó s legjobb mluSségU árucalkkeket uyujt t blttoill • f U cs. vevCinek. J • IT levélbeli kívánatra a megren \'.eléiok egén Magyar- ** • gyaroritágra gyorsan és pontosan esikOiöltetnek, s a nem teit- • t 1116 darabok viinavéteti Angol chlffos-Ugsk gallérral anélkül, itebbvk, mint a válton ingek (levélbeli megrendeléiek nél a nyak kOrnyületmértékem a-dcukor megk\|viiilalik),dbja 1 frl 80 kr., 2, 1.60, 3—3.60, a legei-nosabb s leggyakorlatiabbak. Rumburgl vászon férfllagek, (a nyakmérték megkívántatik) U, 3, fi, 6 frt, a legjobbak, fltlllrok\'legújabb] minta, 1 tu-ctat ára2k.3 —4 frt(nyakm. meg-klvántal Féri syskravalik vagy sals* nyskktttk dbja 76........ •.1,2,3 írtig 2 a legújabb. • Férfl lábravalék 1 frt, 1^0,2, • 2.ft0, 3 frt, lovagatabás, francsla ® vagy inagyar mintára. • Gyapot egésiségl ujjsuk (Jao-2 ken) 2, 3, 4 frt, selyembSI 0—7 2 frt, kOdmönOs vagy (sOvött láb- • ravalók 2, 3-4 frt (véd a kost- • vény ellni.) f NŐI váiion-lngek, simák 1.60— J 2 frt, fluom hurokvarrással 2.60 2 k\'-l, valamint svájcsl forma, uj • minta, Miniénél 8., 3.60 4—6 frt, ^ ugyulnte legánouahb rumburgl 2 vássoniagek hlmtéiieléi csipké- • vei 0,8—10 frt. $ Níl éli vagy téli la««K hontu nj- • jal 3.60 kr., bimiettel 8-7 frtlg. • Níl lábravalók, vásson perkál, 2 vagy barchetbfil 2., 2.60-3 frtig, 2 himséssel. f Nél pongyola vagy éli osrssHsk 2 \'legfinomabb chlrtíngbBl 2., 2.60, franctla baüsstból, hlmtéssel 8., 8.60, 4 frt. Nél alté szeksvák perkálból v. 2\' finom barch.tból 4 frt, hlmsett • betéttel 6, tí-8 frtig, uiaálylyal ® vagy dinöltöiethes. ö Níl harltsyák vagy fér* kap- 2 OXák, tuoiatja 6, G, 8—10 frtig a • igfinomabbak V Níl fUzík, fütSre (a derék kör- £ nylllelmérték* megklvintatik) 3, • •., 6 frt. • 1luejatvászonzsebkeedí 1.60 2 2 frt, nagyobb ■ finomabbak 2.60, 9 3.60,4, 6—8 frtlg. O I tuctat ozérna batlezlkesdé 6, aa 7,9—10 frtlg a legfinomabbak. «Asital- Tagy ti uctatja csak 6, S, törUlkízí-kondík 7—9 frt, dat asztsltirlték vászenbél 6 sxt Mélyre (1 abrostssal ahoa 1116 kendSkkel)6,6,8 — lOfit, l2ste-mélyre mégegyster annyi. 30 rfll színes ágyaeaHi, darabja 7, 8, 9—10 frtig. 10 r8f fehérlUtt Mii fiaálvá-I, s dupla csérnából lehéritet-7.60 kr., 9.60, 10, 13—16 frt-ig, Igen ajánlható. 30 tSf •/. ssélea raabsrgl vá-HH, dbja 12,18,16—18 frt. 40—42 röf kitlluő takáos-vá-IKI (finom ágynemflrr vagy 12 n61 Ingro) 14,16, 18, 22—A Irt, 48 r8f belgsl Ukáosváixea 22. 26,80—86 frt kitQuíUg saép. 60—64 rSfbaionllthallan jóml-nSiégü rumkHrgl vagy hollandi VáSZOM (késifonat s \'/< stélet) 30, ,frt. . 86,40,60— 60 frt. LEVÉLBELI MEÍ1REM0ELEÍEK (birmely uyelven írva) a vl-dékrSI késtpém beküldés* vagy utánvét és jótállás mellett gyor-pontoian esakOsöltotnek. gf> A megrendelési lorelek ekkép nlmtvndSk : El. FOQIs, Wien, k. k. Hoflieferant, (Marlahllferstrasse 25.) 60 frtlg terjedff bevásárlásnál 1 hlmsett n8i garnitúra ráadásai adatik. ____________ _t »MMeéMMMtMM>«tM>WMMt Wajdita József, kiadó-, lap- ós nyomdatuj^oaoá gyoresajtó nyomása, Nagy-Kaaizsáu . SAGY-KAM2SSA. 1878. jullus 13-án. 50-llt sz&m. ElAflzotéal ár: I «gótr ívre . . -í frl.. fél évre .... t , \|; aegyed evre . 2 . j, Kov Mtim 10 kr. j Hlrditéttk \|ntá»yo»aa \| XY1I/TTRRRKK \| toronklnt 10 krnri . I -.ötnek frl. * fi. Tizenkettedik évfolyam. -íj Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben „zalamegyei gazdasági egyesület", a zalamegyei általános tanilo-egylet, a szent-balázs-, kis-komiromi és sümegh-vidékl flóktanitó-egyletek, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s ipariunk" agy a .Zala-Somogy gőzhajózási rószvénytársulat hivatalos értesítője, A lap izelletol Tétzít Hintó irtxli\'tniiDjuk x szerxAMiólitx, — myaifl rettít illMó kóxiuuiuiiyek pedig a kiadóbot bérmentve in-téafndök: NA0Y-KAN1Z8A WlaaiIoabU. .a Hctehklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS [ a „zala-somogyi közlöny" 1873-ik évi íl-ik félévi Jolynmára. Midőn ez uj fólóvi folyamot előbbi számmal megkezdettük, bizalommal kérjük t. kö-zöngUnket a második félévre szóló megrendeléseik mielőbbi szives eszközlésére, hogy a. lap rendes küldésében fennakadás ne történjék. Előfizetési ára e hetenkint kétszer megjelenő lapnak: félévre 4 ff, évnegyedre a ff. Tanuljunk, okuljunk és Oriíksé-gllnkre figyeljünk t Jól tudjuk,• hogy korunk jelszava a haladás, tekintettel a haladás elterjedésére, egész nyíltsággal kell kijelentenem, hogy a jövőnek komoly színezetével szemben, hangoztatom jelen szavaimat. Mi szóra indit, legelső az, hogy a népiskolai törvény Jjjj-ai, melyek még boldogult b. Eötvös k. minister idejében elég mesterséges kibuvósdijukkal szerkesztettek, s mai napig elég ügyesen felhasználtattak .... egyáltalán magukon viselik a rögtönzés jellegét! Az igaz, hogy a legnagyobb tudomány u férfiak irták és kimutatU^ sok tekintetben hazafiúi buzgóságukat — bölcs gondoskodásaikat — midőn a hazai ifjúság hely& sebb neveltetése és tanítása módjairól szóló népisk. törvényjavaslat szentesítését Ű Felsége elé terjesztették j azonban annyi nagy hazafiúi igyekezet után, mai nap már nem a legnagyobb öröm- s szeretettel olvassuk át z i 1 á 11 és világosan leleplezett isk. törvGny-czikkeinket. Nem részletezem azokat, csak egy-kettőről teszek itt említést, és tért nyitok kedélyem legfájdalmasabb húrjain egyéni véleményemet elmondani. A népiskolai törvény 131. §-a a néptanítók anyagi körülményeiről nagyon egyszerűen intézkedett akkor, midón csak 300 frt évi fizetést állapított meg, egy kis változatossággal a felsőbb néptanítóknak 660 ftot, éhez járul itt-ott lakbér 120 — 160 frt; már amint a község- vagy királyi városok -iskolaszékeinek bölcs intézkedése hozjca magával. A közoktatási törvény amint a „Néptanítók-Lapjá-ból olvasható, megengedi, hogy egy okleveles néptahitónak — mint valami krumplicsósznek évi lize.tése lehet 60-80-100 frt. S ugyanettől azt is megvárják, hogy qualilicalt is legyen a hangszerek-, nyelvtanok és minden egyéb tantárgyból, melyekről alább szólni fogok. Továbbá a nemzet megnyugtatására az uj műszóval felállított- „felsőbb népiskolák" ós/,polgári tanítóknak" évi fizetése 800 — 1120 frtig terjed — ez aztán mái-jobb a néptanítók fizetéseinél. — Errenézvo a kik a népnevelés emelésére kigondolt tanítói fizetés s a felsőbb tekintély meghatározásával érdeklődnek: tapasztalni fogják, hogy most coufuaios helyzetben van néptanítói brancs — mely előbb-utóbb valóságos tanítói háborút idézend elo. 1 lássuk csak röviden, miért? Egy jó évtizeddel elóbb t. i. még a „Bich sistema* — 8 a m. k. helytartótanács idejében számosan 7—8 iskolát végzett s a praeparan-diákban 4 fóelcmi osztályra képesített fóta-nitók, csakis oly néptanodákbau nyertek alkalmazást: ahonnét az ifjúságot a közép-tanodákba felvették; ergo, az itt működő oki. fótanitóknak volt igen jó képzettségük és ugyanezt kell most is birniok, amilyennel a mostani felsőbb népiskolai stb. tanítónak, de mégis az ujabb reudszer, a közös iskolák kimondásával eltörülte a főelemi népiskolákat, lett belőle „felsőbb népiskola". Már most az ilyen egy-két osztályú felsőbb népiskolánál pályázat hirdettetik, mulhatlan feltétel a szaktanítói képesség, — ez any- nyit tesz, hogy a már képesített oki. lotanitó elmehet egy ujabb szigorlatra szakképesítést nyerni; — és ha ezen is keresztül ment, likkor mujd ezen szóval lesz alkalmim: felsőbb népiskolai tanító, — igy vagyunk a polgári oskolákra nézve is. ftn csak azt hiszem, az ujabb szigorlatok azért tartatnak, hogy a tanítók uj diploma megszerzésével ter • helve legyenek; már pedig vajmi rószszul esnék, ha a diplomatikus ügyvéd vagy mérnök uraknak is kormányrendszer viszonyai\'s kívánalma szerint Bach sistema alatt nyert diploma haszonvchctlcnné tétetnék ... de ezt nem lehet, — itt elérve van a megállapodás; — csak a néptanítóknál az örökös zaklatás, cxaiuitiálás, szemrehányás és mégis csekély díjazás! Alkotmányos kormányunk a mostani népneveiéit, jobban mondva a kii/ös iskolai néptanítókat szeretetteljes gondjaiba vette, és szigorúan gondoskodik arról, hogy a rendes uéptanitóK évi fizetésének 2 százióliját a község mulhatlanul visszatartsa a segélyezési pénztár számára, és uram istenem, azt csak te tudod, kapunk-e ezért segélyt vagy nem! és mennyi összegét!? — Mi szegény néptanítók, még csak annyit tudunk, hogy zilált törvényeink rettenetesen bcbh.onyit-ják, miszerint magyar alkotmányos I onuá-nyunk kitüuo-buzgósággal gondoskodik imádott hazai népnevelésünk felvirágozasáii!? Creta , Athén és Vipárta törvényei ugy tekintettéka népnovelést, mint a status dicsőségét és boldogságát fentartó egyetlen müvet! Azt hiszem,, a inai korban is, valamint egyes embernek, ugy az egész polgári társaságnak sorsa főképen a nevelés niiiié-műségótól függ. Azt hiszem, semmit sem vétene tehát a nemzetnek a magas kormány, ha a népoktatási törvényekről eloszlatná a leleplezett sötétséget.... és higgadt komoly megfontolással az önmeggyózódésnek sugallatából oly alkotmányos isk. törvényt biztositana, mely a parlament nagy eszméjét lobogtatná! és a nemzet legelső-leghasz-nosabb napszámosainak a néptanítóknak oly érdomes évi dijt biztositana, de ezt sem a községi — hanem az állami pénztár- ból, mely összeghói valamit félretenni, szerezni is lehetne, hogy igy a feldolgozott erőknek hanyatlásakor véginséggel mások kegyelmére számítva -- ne kellenék küzdeni. Sdjiios, hogy mindez ideig nincs igy, de az már régen megvan, hogy a fáradalmat díjazó kormány, egy községi népiskolai tanítótól 300 usque 5 — 000 forintért elvárja, \| hogy minél alaposabb előadásokat tudjon ! tartani magyar-, német-, tót-, horvát- stb. .nyelvekből, történelem-,természettan-, gazdaságtan-, földrajz-, számtan-, mórtan-, ter-J mészetrajz- s irálytanból, foglalkozzék a polgári jogok, rajz és tornászai főbb elcmei-i nek stb. betanításaival — a föuucbb emli-I tett évi fizetés csekélységéért, tizekkel fog-\| lalkozzék s még bó ismerettel is birjon eg> községi néptanító; de csekély fizetéséből uri I módon megélni nem tudva, még kénytelen ! legyen idejét reggeltől estig privát órákra ! áldozni — vagy itt-ott az ekeszarvát is ! megfogni, hogy a föld göröngyei közól tur-\' jon magának pengő érczeket! — Már most i azon kérdést teszem fel. ha egy községi néptanítót a kormány annyiféle tantárgynak magyarázataival terhel — és jó crcduiéuyt vár, - épen ugy, mint megvárja a polgári I vagy felsőbb népiskolai tanítótól, — kija-! Ián csak a mennyiség ós természettudományi i tanszékre képesített s mégis 1)00 forinttól j 1200 forintig díjazza; miért ne érdemelné meg ugyanezen öíszegtit a községi népta-* i nitó is!? \| Ha tollam ily rozsdás nem volna, leírnám most , hogy hazánk népnovolés-ügye miért nem halad elore-magas röptű szárnyakon .... de ugy hiszem, a szíves olvasó 1 érteni fogja a hibát! . . . . Má, midón a néptanító oly súlyos teendőkkel terheltetik -se mellett még súlyosabb élet viszonyuyal tengődik, az ország alsó- és felsóháza belátni nem akarja, hogy minden néptauitóuak nagyon illó s helyén lenne 1000 frt évifizetést az állam p 6 u z t á r á b ó 1 utalványozni. Mert ha ügy van már megírva, íiog)4 csak mindég a szegény néptanítót terheljük sokféle tan tárgy gy aj, tanfelügyelók- tárcza. Rom virág. . — Thoniion. — A* «tli ar.ellíí mért tOiog •Htáa bánatoa történetet? A megtört •aalrek borjain Klhangaott régit! éneket? Aa ének caendea, búakonioly H e hangok mégli bájolók ;-- Nem hangaanak miudenkor éa Caak olykor, olykor hallhatók .. Sivár pu.atákon, mint harang Megcsendül a halotti dal; Hierelmi vuek a mégli oh I Klrémit gyáeioa hangival, Hetét valót tnoud, a. átkait Nem mondja ki, — nein mondja £a a valótól megreped A hjUaegS leánykából. Ki tudja ait megmondani A« eati ai«IIS mért auaog ?..... Ke hogy aaerelmi énekén Öröm aeiieg ét bánatok. A múltnak édoi pe\'roieit Örömmel dal\'lja újra elr É« a jelen fájdalmait Uuyhiti lágy lengétirel. A m a u r 1 k a r k 01 ő. — Amable \'l\'aatu után. — (Folytatáa.) Éa még több tnáa egyformán tőle érdokol ( finomsággal, vagy gyöngéd szemtelenséggel, Egymásután látogutók jöttek, és a buzgalom nőtt. .Soha Hornéi-vagy l\'hidias, Itaphaol vagy Mozart romokéi nom arattak folo dicsére-tot som. A kíváncsi néphoz még a tudósok is csatlakoztak, uz ásvány tudótok soha som láttuk szobb mutatványt; a természettudósoknak hu-sonló alkalmuk még uorn volt a fóuy hatalmát megpróbálni; ós a uiűvótz\'ok, kik a szóp kod-véért, molynok titkát a többsóg már elvesztette, újra losolkodnok, azt gondolták, hogy az arab ókszor rejtond valamely keleti tárgyat is, valami suitaua vagy odalisquo arcz-kópét; s miuthogy Fraucziaorsz\'ágban szokás ■niudonről alkalmi leírást adui, a mauri karkö-tóról is alkalmasint irásboliakivóuatot,rajzalatokat, versokot, bói dallamot is költöttek; vógre, Hourquignon M. ur, ki oly jól utánozza a drága kövekot, hasonmást próbált készíteni, hogy tol-joa dicséretéről sommi so biáuyozzók. Egész életmódom zavarva lón ; aom nyugalom, som szabadság, som munka nem kollott, mindent elveszték anélkül, hogy valami kárpótlást nyertom VQlna. . * ... . asszony lón az olső oka a zajnak, ki inognézotto a mauri karkötőt; mogiut egyszer oljött hozzám. { — Jó hírt jövök önuol közölni, monda, sokat beszéltek az udvarnál a mauri karkötőről. A királyné ós fóleg az ifjú horezognők igon óhajtják moguózui ót ón megígértem önt a palotába vozolui. — Ah istonom! — kiáltám — miért igérto meg? — Csak ön javáért; nom látja, hogy ezen eset széles kört szorozhot kövoi eladására. Ugy-o bár olakarja adui ? — Ugy vau I mondáin sóhajtva. A kitűzött uapou * . . . asszony értem jött ós a palotába mentünk, hol nagyon nyájas fogadtatásban részesültünk, éu és karkötőin. Ez alkalommal kijelentéin, hogy száudékom a kincset eladni, és hogy Franciaországban maradjon, áron alul fogom adni.- Nehán\'y nap múlva ministeroink egyikótól bizalmas személy jött szándékomat vagy iukább követeléseimet megtudni a mauri karkötőt illetőleg, liiztos Választ uom adhattam, halasztast kertem. A kitűzött idő előtt ogyik ministortól kihallgatási lovolot kaptam. Tanácskoztunk férjemmel éa ismét eliuen-t(ink llalphon M. úrhoz, maguukkal vivéu bő-röndöcskóuiet is, moly ttgyszólva, kiegészítő réezoin lott. . v Ezon évszázadban, melybon mindeuki oladó és koroskodő lott, niindon egyén arra törekszik, hogy élelmi czikkét és más tulajdouait kellőleg értékesíthesse. Ilála isten, hogy í^yr.van I Jolonlog divatos dolog szegény sorauakát becsmérelni, hát .mit akarnak uzrol? Hivatások noiíi-o ozokuek is élvozui ? A világ nagy zongoráján most csak két hang szól, a vágy ósa kiváuosiság; a titkot, moly ozokot olóidózt, meg kell korosui. Koroskodolmi tauulmányaliuuak úttal olósaör fényos bizonyítványát adtam. Kitorjcsztém por-\' tékámat vevőm előtt, kit, mint gondolni lehető, megkápráztati.tt; meghagytam csodálni a fényt, a szépséget a kövek teljességét, melyben nem i vala található sem üveg, som szalma, som füst, mit a ministor is ismertető vonással megvallott. ; Kmlitéin hoki, hogy a legszebb ismeretes gyémánt, inoly nem egészen hibauolküli, ékszeré-szok ítélete szerint 12 millióra bocsültoteit és ha azokhoz fordulnók\'ozon hét kövot még egyszer nagyobb^jsszoj;ro becsülnék; pedig ón igou kívánnám,hr^y honom tulajdona maradna ét • ministernox is nagy dicsérotéro válnék, ha ily vásári toiniu; vs okból kijoloutem,hogy Ü millióéit. kész vagyok odaudui. Látják, igen szerény valók, és inog is/.ouibe som jutott, hogy alkudhatnának ép ugy, mintha szőnyeg vajjy kőmü-vesmft, szobrászat vagy rézmetszet volna. A dolog érdokos vala, de a zavar som valacsekóly, mert az lett most a kérdés, hogy a kért összoget honnan veszik? l\'ulgári kötelezettségünk márit elég súlyos voit a liretókro nózvo és oly álla-potban valánk, hogy\' arra meg számítani sem lőhetett. ..-. Jól volt, mikor még aTuilloriák pínczéjé-bon 40 millió megtakarított pénz találtatott! Pénzt teremloui, a kegyelet is akadály volt régen. Ha ogy berezegnek palotára lott szüksége, vagy egy. nagy költő moghalt, itt ós amott is gyűjteményt kőidének és a milliók ctak ugy estek. Do jolonlog a kegyelet is már annyira alászállott, hogy h* Uliambord-ot még ogyszer meg kollono űzetni, uein hiszem, hogy kaphatnánk annyit, hogy egy falusi őr lakására olég lenne; ha kövotoíiik leghirosubbiko meghalna, özvogyo ésgyormekoi nom lonnónolc gazdagabbak, hausáls valaki nem könyórálae rajtuk. kel, különféle iskolftsxóki taggal, mindenféle emberi beavatkozással, zaklatás- és adózással. póttanfolyamokkal, azonfelül évifizetésének 2 száztólija levonásával, miért no tehetnék meg ugy, mint számos. megyei tisztviselőnek — katonatiszteknek -- \\igyon6s földesuraknak évi* nyugdíjul a fizetés felét, vagy 7,-ét megadni; és a terhes szolgála...... \' tért ezen jutalom lenne a haza munkás ■ \|í„ nom ,„ néptanjtó-családjainak öröksége: Az iskolai j lerot ott, h< törvények okszerű módosítását egy perczig el nem múlható szükségnek vallom, mert jó törvénynyel lehet a néptanítóknál megelégedést előidézni. Megelégedés nélkül nines és nem is lesz a magyarországi népnevelés-nek felvirágzása. IJ.II/AKI MÁTYÁS. nein hisz, olvasgassa a törvény okot, s liigyjon azoknak; vagy torjowzo az Ugyot a mogyoi iskolatanács vagy ministorium elé, h mindenütt megfog gyóiődní arról, hogy községi tanítóval felekezeti ügyöt érd ok ló dolgokban nom ron-dclkozhetik I Kz irányban irtain igen, ezt tessék meg-ojáfolni, s Ini sikerül, ugy megadom magam, Azon érv, hogy én in tanítok vallást he ijeint három órán át, »z nuui argumuntiiiu. arancsból — meri parancsot, rendis-iiol tlirvény véd, nőni isOierjik ol; — •yözóflésemből Zala-Kgeruzt\'g;, julius."». A „Zalí--Somogyi Közlöny" -Ui-ik^cáiná-bau megjelent .Iliit még ez is megy \'<\' íviimV czikkeni — ugy látszik magára „vonta Kfc-gondorfer Albert lisztkiteskedó ur figyelmét,-, miértis nem késett az i>2 ik számban egy más-uak tollából uredtezikkben védóleg nyilatkozni. A csikk, melyei Hagoiidocfcr Albert ur aláirt, korán sem iiiondhato\' ezáloli^iiuk ; mert nbb.ui a dologhoz nem tartóz.) gáticsolódásoknl -- ellerditésekut levonva, mindenről inkább beszél, csak az ü-y al-tnyi állásáról n.-ni. Írja ugyani- hogy éu Z.-Égerszög izr. hit-bizottmányát nzeri.mort négy évi.busoiigáituláli elhanyagolt vul ásoktatása körül, amennyiben lényeges részét —■ I. i. az oklatáimiik - vétlen- . czein kezéből kiragadta, ki,\' jíiiiiián aunak"\' tSrgyallo, sem mugáéva ne alapját gyökerénél fogva érzékenyen megingat- j nem is buhatta megu váli. a talán ha oivoslélag m-m inic.\'kednuk, a baj a vénpuszlnl is ...........b»Jép át Stb. - éu. azért hz izr. hitbizottináoyát hu/»liiii or/c lemoőli kivotkó/.M, törvénytelen Vljirá. jog-f«i»ztogalns és jogbilorlá* vádjával állítom a-nyilvánosság a közvélemény szigorú ítéiö-széke elé. % Ki e szándékosan elfordított - félremagyarázott szavukat olvassa, az én czikkfiiiről pedig esetleg tudomása nincs, az bizonyára a czikkiró urnák :.d igazat; mert u/fiíi iin állal állított intézkedésiek meggátlása oly hallatlan lény volna, melyre egy józanésszel ellátott gondolkodó ember sohasem képes. l)e hogy is lehetne megtámadni egy lelkiismeretes liitbi-zotlináuyuak intézkedését azért, mert n vallásoktatást kiragadia egy oly egyén kezéből, ki állítólagosán a tanításhoz nem ért, vagy szán-dékosan a tanításban oly irányt követ, melyik hit alapját érzékenyen megingatja, elferdíti, és mint ön irjlt, a végpusztulás stúdiumába dönti I \'f En hbgy ily irányban írtam volna, ui\\ kereken tagadom. ^ 11 hitbizottmauy azon törvénytelen in-\' * a ollei ...... ;n jószántnmból, vnllát ! leszelií addig, meddig.m-kcni leuzik, éa annyit, Lmeiinvit akarok; jól cselekedni pedig - ugy j hi-z-tn - szabad mindenkor és mindenkinek ,\|<> éldnil nom következik az, li.t l\'ál nagylelkűséget gyakorol, l\'étert is kötelezni lehessen rá, hacsak maga főszámából ncin leszi. Dii térjünk vissza az elejtett kunczra. • írja öli, Iwgy védeiiezcm- kezéből azért ragudiák ki a vnlláítnnitiist, mert unnak alap ját érzékenyen inegiiigatla. Il » ez való - mit ut-iii hiszek — ugy ig-u üdvösen intézkedett a hitbizottináliy, mert a vallás kényes ügy levén. an nnk kezelésit alapos ismerotel, erős mog gy úződést éa hitéhez lántoritliallaii rag.isakodást igényel az oktató részéről. De iniir inibl. kérdem,\'li\'a oly veszély fenyegette a valliistJvi\'dön czein kezében, midőn kiragadták tői.% mért akarták mégis ráriiliázuimz oktatási !V és mi több, ekkor már dij nélkül. Lehel egy testület önmaga irányában ennyire következetlen \'( — / Kngeudorfer Albert iir c bölcs védclinot a hitbi/otliuáiiy nevében mondja el-, valóban szép s nagy megtiszteltetés önre nézvo egy oly tekintélyes teslrtletnqk képviselőjévé lőhetni; de engedjen meg, amiül éltesülvo vagyok, if tisztelt vallásbiwittmány csikkemet som nem , eszerint önt \\v De neiu is- lehetséges oz, mert a hitbizottiiiátiy, mély annyi jeles tehetségű", értelmi* és okosan gondolkodó c\'jjvéut számlál magában, az a hiubizottin.iiiy -\'mondom - iin állal védotné magát V ,111,iii in collín ! A határozatunk .iféin\'iinyelveii lett kibocsátására v.inatkozólag moniségüi azt hozzak fel, hogy védenezein német ajkti, így a iiénii-tnyelven szerkesztett iratokat szívesen lo-gailja. Ez isinél oly nluplulnu rágalom, iinut n feunubbiek; ha vedoiiczem magyarul jól nem beSzélne, a mugynrnycIvoVnyelvtanilagjolcsuii nem értené, ugy a mut\'yar tanodában — hol az előadási nyelv tisztán magyar — nem volna alkalmazható, l\'edíg miir itt Zala-Egerszegen is\'öt-hat év óla - - a magyar tanodában — oly dicsérettel működik, hogy o dicséretet — ..ejis-mérési maga Kugendorl\'cr ur sem vonhatja, vissza, ki a múlt évi vizsgák alkalmával is kitUllteilc, s inilidonfol^caodálkozását, elísinjj-rését fejezvén ki azon clőmeuctol felett, melyei védenczeni osztályába^ mind saját lia, mind pedig a lobbi tanuló részéről örömmel tapasztalt. IV van im\'g hiúm körülmény is, Ilii liemcs,ik a niagyárnyolvről, tlo magyarérzolméről is tesz ia-mtságot, V). volt az,ki u\|ég bátorságot ctzutl tézkodéso — hntározata ollon BzóllaWm fol, 1 gábaVi inditványba hozni, hogy a gyermekeknél liiolynélfogva a községi tanilók annak daczára, \| a val\'ásoklatás no német vagy héber nyelven, hogy úgyis küloil M vallastanitóval.rendelkezik \| hauetíPinugva: nyelven adassék elő; a ez indít- -- hotonkint három órai vallásoktatásra kölc- ! vánvt — mint inondja — zokon vélték, s a lozi, s vele, mint hatáskörén kivül eső egyéu- : réginél niaradiak. \' nel, dij nélkül szabadon rendelkezni akar. ; Mi más tókintclben a z.-cgerszcgi izr..ki En fölhívtam a hitbizottiiiányt, ha nekoiii \' gégnok rouditlietlon hazulitii buzgalmát, áldo- zatkészségét illeti,ozl Sohasem vontam kétségbe. Az előro törokvó » korszollommol haladó község - dicséretére logyon ihondva — mindenkor az elsdk közé tartozott otl, hol eszmét toromtoni, tenni vagy londitoni kellett valuincly ügyön; a magyarnyelv terjesztéséi, ulkalmazasát is czél-ba vette, amennyiben községi ügyeit derék, jó magyar jegyzőjével magyarul vezetteti. De fájdalom, ez örvendetes jelenségek a vallásbizoltuiány részéről — mely testületet hibásan iskolaszéknek neveznek -- uommoud-hatom cl. Itt, miután tudtomra osott, hogy K-igondorfer A. ur u jegyző, sziuie meggyőződést akariam szcro^ili magamnak a dolog mibeiilé-léről, és midőn tiszielettüljesou odamenve, óhajomat leje/len. ki a jegyzőkönyv meg tokiul-hetesére, Itageudoi fer AlOeri ur — hihető fejóu \' tálaltam a szegül — zavarában oly piszkos — durva módon utasított el, hogy u jelenet felelt a kritikának is inugkoll álluiu."Do megjegyzem, azt is tanulja meg: gorombusághoz, dur-vasághoz nem kell tudomány. Uorombn, durva tfji/ Hti elelUii koctis — kn min is lehet, de mii-r\'ll ember nem. Azt vetette még oda Uageudor-fer ur, tollammal mindenkor megvív. Helyes ! De erre meg éu u/l vnluszolom, Unyemii/rfer úrral én vívni neiii foyok, szm ezze mny elóniir ii kellokéjtzeUt«yet - uilivelliéyet mnydnak,jít lm majd nem izoruland arra; hoyy md* terittt nya\'kdba) a bdrtony takarót, akkor Upjen/öl. Kii tehát részemről o tárgyban a további vitat-kozásl ozouiiel bezárom. liODY. Zala-Kgomeg, lfi73. JuIIuh 5-én. Az éroiunok másik oldala nem oly csillogóan lényen, amiuóuek chtő fólhuvülénüukbcu hiú ni szereltük. Ucrő színtársulatának egyes lagjai szintén szenvednek azon clironicits bajban, amely majd miiiden vidéki sziutársulutnnk inenllietlen gyengéje, amely nom mindennapi tehetségei, a feltörő szenvedélyt, ugy a férlias lelkesedést oi-rájában fojtja ol rendesen. Azok, akikre czélozunk, ugy hiszszük tudják, mit akarunk ezen, szavakkal jelozni, így egyolőro a további részlotozéstől ezúttal óvakodunk ; elvárjuk azonban, hogy ligyelmoz-telesünknek óhajtott sikere legyen, inert ha nem remélteu oz a pusztában liaugzauék csak el, biztosíthatunk mindönkit, hogy tények és nevekkel fogunk majd szolgálni, amoly esetben kíméletünkre senki so számítson. A rövid statistikai kimutatásokat az eddi előadásokról a következő pár sorba foglalhatjuk röviden: Mull hó áli-áu n „Szcmt-lván éji álmot" adták kerekdeden, összov.igóau. Kiválóan játsztuk : Szászné, Szirmay és Kovács. l\'iick, vagy Kobiu pajtás ^llerő\'l.iiiácskaj ez a kis zavart oljozó apróság, a legelegánsabban koszlUmcrozvu, szintén nagyon jól állta meg helyét. \' Magú a darab kiállilása és uj díszletek euchirozásokkal, méltóu ligyolmot érdemelt és bccsiilntóru vált Kocsynnk. Junius 26-án Diix E.ijostól .Zsidók prófétája és Jeruzsálem pusztulását- láttuk. lUbbi Meir (Szirmay) ímposiius volt a a szó tunkolt értelmében, liur Kanmi ^KovacsJ, Judith (Soósné), Bon Simson (Szász) és lUohel (Oerö l/na) mellotto csak másod sorban tűntek fel: Junius 30 áll első számú bérletben adatott Hoscn ,Egy rosz ombor"-o. Folotto Jdl alakítottak: liotlor (Gorfi), Ilokros (Kovács), Emma (Szászné), Sárd (Ge rőné) és végül a mindig „herczig" Euiza(Gcró Lina). — Julius 1-én Souveatro Emil- és liourgais-tél .Evangélium és családi élőt" került színre. Kovács kifogástalan .Müllor\'voll, Szászné teljesou átérezve, melegen játszotta .l.iuát", hzász meglehetősen, adta .Euithold giófot", ez tittal azonban nem tartjuk fclcslogesuek figyelmessé tenni, hogy azt az átkozott kózhordozásl hagyja e), vagy legalább módosítsa; mert va lódi kin még csak nézni is, mikor nom tudja: mit csináljóu kezeivel V c. Soosué is (Dorottya) igeu JiÜlonué, ha attól a uionotou szavalás, igeu sokszor esotleu hangsúlyozástól elszoknék, inert ezáltal mindig megsemmisíti uzt a kis hatást ia, a melyet kü-lónoeu tán piovokálni tudna. 1 lu követi lanúcsuukat, ó, ki oly jól tudja mindig szerepeit, mulhatlauul kuli, hogy sikert urussou. liérlot-szüiietbeu a helybeli torna-tűzoltó egylet javára julius 2-áu r Orsi ni Isabollát" adlak, Moienthallól. Ez volt a legkitűnőbb előadás azok közöl, amelyeket eddig láttunk. Mindenki nemcsak becsülettol töltötte be helyét a szereplők közöl, hanqm többen a mü-vésziosség színvonalát is megközolitotték. Kivált mindnyája közöl, még pedig egy egész fojmugaasággal Szászné ,lsabella"-jával. Látszol rajta, hogy átérzi játftkát; mert csak okkor lehet azt a vadul háborgó, gyötrő szenvedélyt, azt az epedő és mégis fájdalmas kéjt annyi hőséggel vissza adni, amint nála láthattuk. 11a még ohhoz hozzá veszszük, hogy & rendboli toillotjo is olyannyira választékos volt, amely egy fővároslközönség igényeit is teljesen kielégíthette volna — lohetotlon toljea elismerésünkkel nem adózni noki. Ez olisperést a nagyszámú közönség is többszörös taps- és kihívásokkal fejozto ki. Kozholyosléssel találkozott azon kiváló figyelme is u tűzoltó egyletnek, amidőn lelkes alelnöke: llosán Emil ur — egy elegáns kiállítású koszolú átnyújtása mellet — az egylet nevében — köszöntő meg a közreműködők szívességét ; amiro a derek színigazgató látható mcghatoti»aggMl nyilvánította benső örömét a megkülönböztetésért. Julius 3-án végro a közkodvességü „Uá-esi, vagy a szerelmes csalúd"-ou nevettünk jó-izüoket. l.óti (KovácsJ bácsi avval a bajusztalauiil is szereiiiK-skedó Vilmosai (Gorő Lina) folytonos dorül\|#gbeu-tartották a középszamu kö-önségeti"Tiinoly u/.-íorolini nyilaknak czéltáo-Iául szolgáló Luiz (SzászuóJ házfolügyelőné sorsát is, a foly tonos zakiattalás és ostrom kö-zepetto eléggé muiatságosuuk találta. Legkedvesebb volt az a kis houczegő\|Vilmos, avval az akaratos arczocskával; ó, aki ogyáta-lán oapacitálni akarta bacsikáját, hogy a szoro lemre jogosultsággal bir, uiori hiszou ott van az orrocskájlt alatt az argumentum ; a pnlyhedzó bajusz. Alikor igy, annyira lolkositő pálhosszal , Hát csak egyszor mégis a kiiics\'tai hoz kellett fordulnom: könnyobb néhány\'százat, \'mini néhány millió embert >mcggyőzni, mert ezek ; végro is azt teszik, mit a kamara megszavaz. Ezen helyzetben eladásom sikeroa minis- . ter föltételétől függött; mindjárt gondoskodtam ama uovczotoa ülésre jegyet szerezni, hogy következményeit azonnal tudhassam. Az elnök - jelon té, hogy a . . . . ministor uré a szó. Közös hallgatás állott be s mig a szószékhez ért, teljes csönd ucalgott. Megvallom, annyira elfoglalt a fürkészés, hogy váljon a kamara tagjaira milyen hatással loend a beszéd, hogy- a miuisler szavaira nom is omlékszem; do ugy hiszem kitűnően beszélhotolt. Kezdetben néhány liiJbí,) bókot mondott akamaránuk az egycsségért mi jó hatást szült.; eluiondá, hogy a kamara nem elég szabad ugyan a kért összeget megadni, de ő a minister hiszi, hogy a mi a korona érdemét inagaszto-sabbá teszi, azt a ház nem sajnálandja; omlíté, hogy a szép gyémánt a király számára véve és annak nevét is visolvo, cgi^sz EuropMól Fran-cziaország egyik diszénck ismertetik el, reményű, hogy a kamara ez ogyellen alkalmai sem mulasztja el a juliusi kormányhoz uj fényt csatolui, moly az oddigiuket háttérbe ssoritandja; ezon kormányhoz —. úgymond — melyet a kamara oly magán polczra helyezett, fényt éa ponf\|)át kell szerezni. A követők "gy-másra tekintettek, mintha moudanák : Valóban uradalmunkat széppé koll tennünk ! Ez csekélység vala a 0 millió eredményhez hasonlítva, ós legkovusbbé sein nyugtalan-kodtam a szavazás miatt,\'moly ezt követte; Mimmel kisértom mioistoromot, ki ol volt iog- 1,1 va a tisztelgések fíosszu sorával, mely beszédét követé. Az elnök valamit mondott, mit nem , halottam. Azon oldalról, melyen szemem flig-\| liött, a csoportban morinogást hallék. Megfordultam és uj aiakot láttam a szószéken ; nem \| tudom, melyik helyről jött, do a kamura ] péböl nom.. Ugy látszott, mintha oyon kövei n- m igeu usztololbon állna, beszéltek, lárma • .ik, kiáltoztak, mintha iioio kívánták vulna liaii ni. Jó kiuéziWü, nyugodt, ártatlan volt, s ugy látszott, rosz szándékot uom táplált, csendesen maradt, várva a zaj megszűnését. Végro a pil-lannti csöudességot felhasználva, igy szólt: Uraim 1 .Midőu önök.mint látom olhatáfozlák, ezen G luiPlót megadni, én sem ellenzem, szavazni fogok Önökkel.* Zaj támadt, melyben a kételkedés egy neino volt -üzomlélholő, de elhallgatlak és ő folytatá : „Hiszem, hogy nom oly nehéz bennünket meghallgatni! A korona érdemében fáradoznak.\'/\' En is abban. Azt akarják megszerezni, mi lényét és dicsőségét nagyobbítja V En is azt akarom. Ugy találják önök> mint mindazok, kik ez ügyeljél értik, hogy nom igen nagy a költség, hu, a fortély az oíőineuoUcI egy arányban van? En is ugy találom; dicséretre méltó takarékosság, egyik oldalról az ozer frankot luróv-ják és a másikon milliókat szórnak ki; igen jol van, do az a kérdés, ha ezen milliók jól vaniiak-o használva?" .Amint tudni tetszik ezen évben tartományok élöntvo, jég állal összoverve, többek leégve lettek, és igy ezek sok időre károsítva vannak az adott segítség daczára is." „Do 40 vagy 110,000 franc holyelt, mely meutő szer ily siiljus baleseteknél, ha li millió fordíttatnék, a kiír egészen helyre állíttatnék, a mérleg a szerencsések és kárvallottak között egyenlő volna s ji korona dicsőítésére és hasznára lenne.\' .Elfáradtak ezon szószéken ismételni azt, hogy néhány tartomány készítményei értéknél-kül maradtak, l\'ár milliót fordítva utak nyitására, kanálist nyitni, ugy hiszem üdvös lenne, inert a számláihatatlan kiadás, mely haszouia-Im tárgyak megvásárlására forditlalik, semmi nyereségot sem iiyujt, mig ellenben terményeinkkel a kincs növekedik, mi miiidig a korona diézéro válik." „Sokfélő készült épületek vaunak, néhányak igen rulak, mások nagyon haszlalunok, megvallom, sonkiuok hasznára sem szolgálnak. Azonban ha néhány milliót épületek bevégzésére fordítanánk, nom volua kivetült pénz, egész fuépserog élhetne belőle s az épületek mégis a korona ékei, lennének. 11a idegenuk szemeibe akarják nagyobbítani, figy sokkal többet lutino, ha néhány hajót tengcréezetüiikfioz adunk, néhány varművet felépítenénk, meri határunk nem a legjobban áll! Es nézzék uraim mind-ozen általam tauáoslottak közölt egy sincs, mely közös hasznot no hozna, s a kért összeg nem csak egy, du millió Itézbo kerülne, még jobb\'volna:azon pénzl alamizsnára fordítani, a cholora áldozataira, vagy a Vondéo árváira, kik abból ugy élhetnéiiok, mint a többiek, és így üdvösebb leune, mintsein egy egyéu kezébo dobni ily szörnyű összeget!" Ezon szavakra nagyon mérges lettem, mert nehezteltem; őazonban nom törődött velő és folytatá. „Helyén van, ha egytől olmogy a pénz többekhez! ellenben rosz voluu soktól olvonui,. és»:gyuek odaadni." „A váratlan és szerfóiötti szerencsék gáncsai azállamnak, mindig kellemetlenségetokoi-nak, daczára az ügyek könnyüségének. A véletlen nyert gazdagságok rosszul lösznek felhasználva,és sérelmekre szolgáltainak alkalmat, \' mi annak következményo, hogy jelenleg nom-zetilnk szerencsefiakból áll." Ezen szavak a gyűlés legtöbbjében mor-mogást idéztek olő, jobbról teljes inogelégodést. • A beszélő üzen oldalhoz fordult: . \| „Nom gondolhatom mi az — inondá ő — \' mi szavaimban, örömet okoz önöknek. Ezuu . szófal szerencseli, azon uemosségot is ogybo foglalom és nom vcszom ki, kik birtokukat el-I veszték, szegénységbe julotlak, ós azon osztályhoz tartoznak, kiköt én szerencscüakiiak neve-j\' zok. Ha igaz, mint mondják, hogy Isten uu-, künk semmit sem adot, hanom-iiiindont eladott, . inert az élűi akarónak számítani kell tudui, ha i igaz mondoin, hogy valami maradt, mely inog ■ ( szabadit tévedésünkből, tán a személyi szabad-\' ság, moly mint kárpótlás a birtokot nemzedék-! hoz lüggeszti és oszközlendi,hogy a közös érdok , ugy a szolgák, mint bértizelök által olőmoz-I ditassék. Akár hogy van, jól-e vagy roszul, az ; niouilielleuül rontva van." (Folyt knvttkrilk.) SOMMEK RÓZA. dikczi ózott, megérdemlett volna azon képzelt bajuszacaka alá egy aranyoa puszit. Szász ozuttal igen gyönyörűen vis-lie magát amit midőn felomlitünk, ajánljuk, olvassa \'át kollö figyelemmel tudósításunk elejét, amely ozuttal leginkább hozzá van intézve, ■ amelyet ha akar, meg is log érteni. Saját érdekébon óhajtjuk ezt. Gerőhez is van hotejezésUl még egy szavunk. — Hagyja el lehetőleg a drámák előadását, mert külónbon közönsége igen nagy részben rövidesen megfog szökni. Ily kis városban, minő Z. Egerazeg unos-untig elég, ha minden kél hétben, vagy h-gfe Icbb minden héten adat el-el vA ve, egyet. Graiiii Isabelláni is oak a jótékony czél iránti tekiutelből meutUnk, amely pedig minden-várakozáson felül oly kitűnően lett adva. Ó, ki a jó szóra azokotl hallgatni, hisz-sziik, ezúttal is szavunkat fogadja. Szerintünk egy élyltnes színigazgató, aminőnek ót -• legalább ini ismerjük , igen hamar tisztába szokott jönni a helyzet k i votolményei- és körülményekkel. Ma adják .Schnoider Fáni, vtgy u pirot szoknyát három fodorral- Tóth Klektől. Majd meglássuk . hogyan V PIJf.\'K. H I r e k. — llir Hxerint szeptember hóban Kanizsa vidékén nagy katonai táborozás lesz, s a hadi gyakorlatok megszemlélésére király O Felsége is tnegjohmend. — Cnengery Antul országgyűlési képviselőnk a napokban utazik Kmsbe, kipihenni a munka fáradalmait, kísérje és a legiobb egész- hozza visza hazánkba a in i Istenünk, a magyarok Isteno i — Somogymegye- l\'úispánja méll. Jan-kovirh László ur a megyében köruton van-: a inarozali járást e hó 7-és 8 áu szerencséltette látogatásival, hol nagy ünepélyeséggel fogadta-tou s Uvo/.asakorvuli»meresél nyilvaiiitá. _ E Iáitok f. évi 58-ik számábun „Merést tolvaj oziin alatt közlött azon hirüu-ket illetőleg, molyben a rózsa-utezai lolvajlás leli felhozva, hol l. i. a gazda és gazdasszony távollétében mindenaemü ruhanemüek ellopattak — értesittettünk arról, miszerint kapitány-ságunk erélyes nyomozása következtében, sj-korült a tolvajnőt, névsz\'-rint Tóth Anna »za-bori illetőségű szolgálót kézre keríteni, kinél az ellopott tárgyak mégis találtattuk. A vizsgálat alkalmával kitűnt, hogy nevezett nő mult év-bon Kollarics Jáuosuélól is (Pesli-ulcza) szinte ruhaneműt ;olvajolt el, mi icsakugyau megtaláltatott. További intézkedés végett a járásba róságnak átadatott. — VcHxprémböl iiyik hozzánk: Az élet városuukban szaporodott, kérdik némelyek, hogy táu uj Bziuéazek jöttek, - vagy tán az orvosok költözködtek ki? — Egyiksom, — a. m. k. Ludovika aeademia tanulói liszt-helyettesek a hadapródokkal, tisztjeik mint tanáraik vezetése mellett érkeztek meg, s a telep felvételét hadászati szempontból meg is kezdették ; — érdekes alakok s tanult fiatal emberek, kik hivatva vaunak a honvédség fő-fó tiszti állásait idővel betölteni. - Jellemző a napokban történt azon esemény, hogy a felmérés alkalmával, egy régi négy szogü rom kőhaluiazt találtak egy órányira moeze a várostól, egyik vár maradvány, inásik más épületnek véli, mig végre abban egyeztek inog hogy épület-rom, — erre elő sompolyog egy veszprémi szolgálat tételro kivezényelt köz honvéd, s alázatosan jelenti, hogy az urak mindnyájan tévednok, mert a bizony kőből épült akasztófa maradványa. — Szomorú tapanxtalat / A gabonák roszaságát marosali lovelozőnk elégnek véli igy festeni: 8-10 keresztet csépeltek el s nom adott egy mérő szemet! Szomorú adat biz oz, de biztat a remény, hogy hasonló tudósításokat nem leszünk kénytolonek hozni. Adja Isten I — Ilokodl Antal színtársulata, moly a magyar sziuügynek oly nagy szolgálatokat i«;tt közelebb Pozsonyban, mint a „S" irja e hó közepén Kaposvárra jő a egy újonnan épiloudő színkörből) fogja olőadásait tartani. Tudatjuk az érdekolt s hirizerint jó társulattal bíró igazgatóval — mondja tovább a fentuevezett lap, hogy egymánutáu két „Krachja" volt Kaposvárnak ; egyikét Szupor csinálta a szinügy rovására, s a közönség elidogenilésére; a másikat á bécsi börxe; mind a kettő jól .megviselt bennünket, lla jő tehát Hokodi, nagy dolgokat nevárjon K aposvárott, habár közönsége soha sem leiedé még egy perczig is, mivel tartozik a szinügy-nek,s gondolja meg, hogy itt nem csak jól játszani, hanem egyszersmind építenie is kell, mert sok romot talál maga előtt. Adja isten, hogy mind két feladatát teljesítse a társasig, inolyet már jó hiro megelőzött. — A wJ>unántulu ciim alatt tervezőit balpárti lap Németh Jgnácz szerkesztésével, melynek megjelenése a felhívásban junius hó l-re; később pedig julíus hó l-re volt kitűzve — elesett, előfizetők hiányában. Ugy látszik ez eset is a kraohoa idő szoinot-u következménye. 13íz igen — sóhajt fel Néme\|h ur — még a hazafiságot «em akarják megvásárolni tőlünk I — Talpunknak irják, hogy Somogyban több vidéken az egerok igen sok kárt okoznak. Továbbá liokzá toszik azt, hogy nemcsak n gyümölcsfák, de sőt a fagy által megrongált szőlő is kielégítő állapotban van. — Sxöke Denenröl egy földmivea levelet irt Kossuthnak Turiuba. Tárgyát, illetőleg tartalmát nem tudjuk, annyit azonban aoj-tünk, hogy a politikai dolgoktól távol jár. ki váncsiak vagyunk nyer ő választ ? — Gróf ITuyn országos fóhadparuncs-nok és táborszernagy ur szerdán a közös hadsereg ugy a gyalogság, mint a lovasság felett szemlét tartott. Ugyunazou ejjel a „Korona" vendéglőből,.hol szállásolt, visszautazott. — A kls-kanixsal 2-ik liosziály taui-tói állásra az iskolaszéknek f. hó JO-én ngoa Ulaviiia Lajos ur, megyei íakolatauácnos elnöklőiével tartott gyűlésén, e város olsó fiosztályá-ban több éven át dicséretesen működő: Ven-czel Rezső laniló ur vál;.a/,tatotl meg egyhangúlag. — Horváth Gyula, hites ügyvéd a lapunk munkatársa, gyermekei uoveltothetéae szempontjából Ügyvédi irodájál Zalaegerszegről Szombathelyre helyezte át és azt u lőtéren hivő ,Znuelli" tele házban meg is nyitotta. Amennyire fájlalhatja Egerazeg váiua távoztál, ép annyira örülh.-t Szombathely, mert benne egy tapintatos, munkakedvelő, szorgalmas polgárt nyert. Fogadja kézszorilásunkal és szeren-fsekivánatuiikut uj tartózkodási helyén I — Egy távolról jött barátunk keresett fel a napokban, s keserű szavakban támadott meg bennünket, hogy Kanirsán még dohánvt som. lehet kapni. Kérdezte, lm van e dohány-tőzsdénk. Igen feleletünkre csodálkozék, mert — úgymond — silány dolog az egész, lik az ember ízlése szerint nem is dohányozhatik; vagy Ián nálatok az a szokás, hogy a vásárló keresse az eladó Ízlését, nem pedig megfordítva? — Nem felelhettünk egyebet, .mint azt. hegy bizony nálunk ugy és azt kell megvenni, ami van. Gyáváknak nevezett, hogy uiiut helyi orgánum - nem »zólultunk fel, kérve a baj orvoslását. Mi elismertük, hogy kerüljük az ilyen dolgokat, de ,fó t ra f i k ina" uraknak ezúttal kimondjuk, hogy ami aok, az mégia csak sok! Felhívjuk intézkedésre, hogy ne legyüuk kénytelenek ismételni. Itne mily sürgető adat ez is orra nézve, hogy N.-Kuiiizsiu d o li á ny-^y ár állítanék fel. 11a késik is, hisrszük, nem mariid el. — Jiancm A\'Ina kisasszonyt, ki a vidéki színpadokon sok clisiuerésbon részesül, a Keszthelyen működő szíuiárs. megakarják nyor-ni vondégszerepekre.Midőu az igazgatónak a közönséggel szemben ez előzékenységét helycsel jiik, egyszorsmint reméljük, hogy a kisasszony szerencséltetni fog látogatásával, éa pár élvezetes estét szerezni közreműködik. — Elgyelmextetjük t. olvasóinkat a Szaua Tamás által szerkesztőit, hoteukint egyszer megjolenő .Figyelő" czimft irodalmi, szépmit vészoti és kritikai lapra, moly f. hó 1 tói színes borítékban jolelcuik meg, és amely tartalmánál fogva egyike azon magyar irodalmi szaklapoknak,melyek hivatásuknak mindenben igyekeznek megfelelni-Kiölizolésidij évnegyedre 2 frt. Kiadja Aigner Lajoa Peaten, Váoii-utcza, 18-ik sz. — Mérgexén. Bettlheim Adolf, helybeli illetőségű iir. itju a .Szabad hogy" nevű szőlőhegyen péntekre vírradólug megmérgezte magát. Tetténok okát még lapunk besártaig nem tudtuk mcg.Temqtéso ma lesz. — Tanügy. A nagy-kanizsai községi iskolákban a hittaui vizsgálatok a következő rendben tartattak meg: Folyó hó 10-én roggeli órákban a pecsuiczai l só, — a gymnaaiuini épületben pedig a 2-ik, 3-ík, 4-ik, ö-ik és ti-ik fíosztályban ; délután a városi épületbon az első-éa a bécs-utczai első fiosztályokban, valamint a polgári oskola két oaztályábau. 11-én délelőtti órákban béca- és pccs-utczai és a városi épűlet-beu levő első leányosztályokban, ugy szintén a 2-ik, 3 ik, 4-ik, ó ik és ti-ik — éa a felié leány osztály okban is a délelőtti órákban. Az eredmény általában sikerültnek mondható. — Megkénett. A következő felhívást olvastuk egyik utczu-szögleten: „A Kanizsai dalárda" azombatou, f. hó 12-én a .Zöldfa--kertben pártoló tagjai számára válogatott ének-darabokból álló mtUorozattal dal estélyi rondozend, melyre a n. é. közönséget tisztelettel meghívja a választmány. Belépti díj nomtagok számára 40 kr. Kezdet esti 8 órakor, pénztár-nyílás 7 órakor. Kedvezőtlen idő esetében a daleatély vaaáruap, f. hó 13-án fog megtartatni. Tisztelettel folkérotnok mindazok, kik az egylet tagjaivá lenni szándékoznak, obbeli szándékukat fldő Kőitek Nándor elnök úrral az estély előtt tudatni." — E felhívást utólagosan bár, két okból köiöljük. Ejőször a társulat érdoké-boa annyiban,uiueunyibenszivünkön hordozzuk a társulat jövóboni felvirágoztatását és anyagi jólétét; a mint ily onok megvártuk, hogy lapunk utján is felfog szóiitatni a közönség tömeges megjelenésre, miáltal nagyon természetes, a jövcdolom tetemesen szaporodott volna. Másodszor saját érdekünkben, inert ini is pártoló tagja vagyunk. Sem saját luaguuk, som lapunk axátnára meghívást nom kaptunk és igeu aaj\' náljuk, hogy ily nevozetos közérdekű lu-lvi dolgot mollózni lapunkban kénytolonek voltunk, de mi oka nem vagyunk, "j -Megkerült. Galambos Sándor hir- j hedt te)vaj, ki gyilkolással ia gyanuaittatott t a ! zalamegyei alispáni hivatal által köröztetett éa j ki már egy év óta azeroncaéaen kikerülte a \| rendőrök tm-elmdt: folytonos kóborlásainak j •éj:-t vetet/ok, mert városi kapitányságunk- \| nak sikerűit ő tolvajságát nyakon csípni. To- i vábbt intézkedés végett a zala - egorazegi kirá- \\ lyi törvényszékhez átlétutelt. - Darázs Zsigmond ügyvéd, ur, ki pár napok elölt a rohitschi fürdőbe utazott, onnan i hó lr,.,iu tér vissza Városunkba és családja körébe. - \'/\'«.!lomok-K ban f. hó lU-én d. ii. 3 óra előtt egy hegyi pinczében - .te... tudni mi okból - tűz ütött ki. mely 8-10 házaiéi a hegyen piiiczéket-bainvasztotl el. A \| kár még nincs terjedelmesen- kimutat\' roncsé volt az, hogy a learatott ui leni mit l,« s igy . szélynek nem volt ki- téve. Elismerőleg kell nyilatkoznunk tűzoltó inkrol, kiket a vészjel muukájoktól összehívott és kik a Karczag urak állal előr-t rendelt foga tokon sieiiek a helyszínére, megakadályozni.-dók a tűz további terjedését, mely már akkor a volgybeit dühöngött. A gyors munka és tűzoltó szereik észszerű alkalmazásának kö azönhitó, hogy a pusztító elem nagyobb mérvben nem léphetett tol. Ügyesség éa kitartásban társai lelett leginkább kitűnt Noitszidler K. ur. Emberbaráti áldozalkéhzségökérl köszönetet azavHZuuk Karczag uraknak, kik összes cseléd-aégoket rendelték ki, sói uiuguk a legfár.idhat-lanabbul buzditóla- versenyt dolgoztak embereikkel. Továbbá l\'lement urnák, ki Palinból fecski-ndóvel jelont inog, aegitott maga is hiizni i helyszínéig, hol aztán a csőt vette kezébe, és tzzal ügyesen és fnradl.atlauul igyekezett tüz dióikkal verseny /ni. AldozatkéaMégének jelét itdtu Kráuitz ispán ur, ki az égő házakból igye-a legszükségesebb tárgyakat megmenteni. Szerencsétlenségére azonban, ínidón .egy összeomláshoz közel álló épületbe mont. bal falét és nyakul megkapta u tüz, teleii.eson megégette; it orvosi segély, melyet Attgenleld ur az.....iái ilkalmazott, hiszszük, megóvja minden azomo-rubb köv-tkez^tél. Mindmegannyi szép jellemvonások méltók arra, hogy köszönet szavaztak-aék. Isten éltesse őket! — Amennyire lehangolt azon hit. bo/y . Zöltlia" kert egyik részéi elveszik a t..ub.to közönségtől; ép aunyiraörvendhuiüukiizoa.h\'igy suuk egy szép épületté! díszesebb leend. Mulató kertünk van és leaz elegendő. A többek közölt ez évben meglehetős renoméé re lelt :ert n ,S za k o n y i-ko r f, hol volt alkal-itink meggyőződni ugy a kert külső csin , tisztaság- es kellemességéről, mint a bérlő pun-ágáról ; miért is nem mulaszthatjuk el o regényes berekhez hasonlító kis kertet általános figyelembe ajánlani. — Mint halljuk, Kalivoda János, lete-nyei gyógyszerész legközelebb teeiidi közzé hirdetményét, saját készítmény0, s étidig is igy sikerrel megpróbált, s szakértő orvosok által eliamcrl láz e 11 o n i c a o i> p j e i éa o p 1 ő k o íi ő c » é-ről. Klóro ia felhívjuk reá a t. közönség iigyclmét. — Tárgyalán. Folyó 11-én tartatott meg a nagy-kauizsai kir. törvényszék bünfe-nyitő osztálya előtt Hosz János, .Szűcs Ármin Szccsoy Ferncz sótisztek elleni sikkasztási bűnperbon a végtárgyalás, — melyben nevo-ittok ellenében a vizsgálati iratok a a kir. ügyészi indítvány alapján, a további bűnvádi ■Ijárás alauyi. tényálludék hiányában beszün-teltetott. — Örömmol közöljük o hírt a novo-zottek igazolására azon megjegyzéssel, hogy a jelenkor Judáaii rendcson érdomlcgea orrot nyernek, 3U ezüstpénz helyett. — Hálátlannág. Zalamegye egyik községének (nem akarjuk mognevezni; elhalt 30 évig folytonosan helybon milködött jolea néptanítója egy gyámoltalan özvegyet éa 3 kiskorú árvát hagyva maga után, a szegény özvegy nyugdíjért folyamodott, folyamodását a minis-tórium a megyei hatósághoz küldötte, hogy nyugdíj fizetésre uz illető községot kötelezze. A megyei községet arra kötelezte, hogy a 30 évig kebelében munkálkodott tanító gyámolta lau családjának évenkint ül frt szagé: hatvan egy forint nyugdijt tizeaaen! Az eaot curiosutn-nak eddig is elég volna, de moat jön u java. A közaég jó tauitója iránti hálából indíttatva érezte magát e ül frt csekély évi nyugdijt az özvegy-tŐ\| éa árváktól — megtagadni, a nom szégyen-lett a megyei, különben is szegéuy határozat ellen a ministoriiimhoz fellebbezni!.. .. Egyébiránt, mint érieaülünk, az ügy a tanfelügyelő-aéghez, tehát jó kezokbo került. — A hü meg h l reáltanodában f.hó8-áu kezdődtek a vizsgák, éa tartanak bezárólag 21 ig. A íóolomi osztályokban pedig: 22-én az I. éa Il ik, 23 án a 111. éa IV. loányosztálybau, 2ó- és 2ü-án a párhuzamos I-ső ti-, 28-áuall ik, 2\'J-ón tt 111- és 30\'áu lV-ik lioaztilyban ; 3l-én ünnepélyes ,To Doitm óa az érdomaoro-zat felolvasása. - Axok a kutyák! F. hó 10 ón esti 0 óra tájban G. M. m. kir. távirdai tiszt itlau Pál komondora által mogmaratvin, uz orvosi látlelet nyomáu kitűnt, hogy teati sértést azen védett. Az ily veszedelmes cbok olpuaicítáaára igen jó lenne, ha kiasé gond fordíttatnék. Hol is maradt a kutya adó? — Tessék a azomszéd-bnn kérdezősködni - augja egyik vároii tanácsos urunk. — A gaxila-köxönségre nézve elő-nyüanek mondható az a kézi cséplőgép, mely rövid idő óta használtatik a* osztrák-magyar ■illant területén, o gép két egyén állal kozeíve, \'tciiiiulatos eredmény t mutat. Mindennemű gabna-lelél tisztán kicsépel ugy,hogy a hüvelyben szem nem marad ; egy óra alatt annyit végoz, mint három -cséplő egy nap alatt. Ara igen csokóly, jósága éa haszuosaágahoz képoai.\|Kapható feltalálója s kóAzitójénoljlPíii M. juniornál Frankfurt a/M, és Jitcsl/tn Franzónsbrűcke 13. ugy szinte Nayy K-nnitdn Scli. rz Louian kereskedésében. Ábrákkal ellátott árjegyaékek ingyen kaphatók. - Rövid lítrek. A pozsonyi esküdtszék egyik tárgyalásánál kitűnt, hogy négy esküdt nem tud magyarul, mértia a tárgyaláat németül fojytatták. fAz a gormanismtis I ...).- Aa észak keleti vasul föpénztirnoka Hegedűs Vin cz« eltűnvén, 24.723 frt hiány mutatkozott. -A N.-Kikitidán állomásozó katonaság ezredesé nek u«je pisztolylyal lőtte meg magát.—Nagy-Marton mellett kél asszony t sújtott lo a viliim. Az orazággy ülés nov. 8 ig oluapolutott. KÖZÖNSÉG KÖRÉBÖL.") Kgy híressé vált botrány. Felette sajnáljuk, hogy ily kellemetlen ügyben kell szavuukal hallatnunk, de a azeny-leleu becsületeaségérzet készteti rá, hogy felszólaljunk, s ezáltal tiaztázzuiik egy pár nagyon zavart fogalmat. Ehhez unnálinkább jogunk van, mert kiludju, ma holnap - ha u szeroticsélleu véletlen praccedotist tálalna ulkolni at alábbi eset-igyiküuk, vagy máa.k.uiik lesz-e tár-ó insultátiónuk. kezűi fogunk lohotőleg száraz ada-slralm az egesz ügyel; hogy igy as gy» hasonl lgye! tokkal ílltl érdekeltségnek meg ö terhelhessen benuüuket. Folyó évi május 23 áu szokatlanabb szi: lau embertömeg gyűlt össze a zala egerszegi városház előtti léren, és rendkívüli izgatottsággal gesztikulálva, egész lüzzol beszéltek el egy-máauak valamit. \' Ez a valami pedig nem volt más, mint az: hogy II. A. ur, uz adó lelszólamlásf bizottság egyik tagja, W. E. adózó kereskedő urat, valami haszontalan ürügy, alatt, indoktalanul az utczán nyíltan arczul verte. Ezen utczai botrány folytáu Skttblica István erélyes szolgabiráuk u vizsgalatot máa-iiup mindjárt teljcsiivóu, iníutáu hét tanú egybehangzó vallomásából, de a pofozálódó tisztelt ur ötibcismeréséből ia kitűnt, hogy nemcsak ő a bűnös, hanem ó volt a provokáló fél is, — május 30-ikán 1 iÜD/73. sz. a. határozatával, mint utczai botrány okozót , mind rendőri kihágót, 3 napi egyszerű fogságra ítélte el. Ezen határozat ellen az elmarasztalt fél az alispáni hivatalhoz felfolyamodott, amely juní us lü-áu 3y0Ü/ri.73. sz. a. panaszlottat teljesen felmentette, azon ulternatio okoskodáa mellett, R% a panaszos Ugy vagy a polgári porutra tartozik, míut kisebb hatalmaskodás, vagy büufeuyitö utou traktálandó. ,Ez tehát olyan nesze semmi,fogd ineg jól féle arguitieniatio. Ami eddig törtéut az még csak valahogy indokolható volua, ami uzonbau most következik, uz annyira komikus, hogy az ember nom tudja: noveasen-e, vagy boazaukod-jék rajta? Ugyanis panaazlolt ezen ót teljesen foliuoutó határozat ellen is felfolyamodott; miért? azt ő mag.i sem tudja táu. Panaszló azintéu appelált, éa igy most a belügyiniuisteriiim lesz hivatva a szerencsés éa kiclégi,tő megoldási létrehozui. Es hogy ez igy történjék, felölte kiváua^ tos, mert ha nt az úgyis túlságosan megnyirbált szolgabírói ille\'.iwégj kört még jobbau megszorítjuk, maholnap ezen illusoriua hivatal belőlthotüsére kölnilel kell embert fognunk; másrészt "pedig ha kimondjuk, hogy minden becsületes embert 2U -40 trtérl as utczán szabiid nyíltan bárkinek foíképului, akkor egy oly veszélyes bandának iiyujlunk privilégiumot, amely telt zacskókkal terhelve, az utczaaarko-koti foglal el minden élénkebb positiót, éa sorra fogja pofozgatni rang, kor ca nemi különbaég nélkül megyonk logbecaUleteaebb ogyéuiségeít. Tessék mindezt ügyelőmbe venni, és kellő megfontolás uiáu a végszól kiinoudani. A végeredményt szintén közölni fogjuk. ! . x. I K ruvstt.su kOíli.lfkí.l c.sk s.sjl.1.bíróság 1 olÖtt vállal felolo.iégct a a.erkoiitő.í. Szerkesztői üzenet. 818. D. K. k. a. A vilAgklállüAit kélfélekép lehet megénekelni : vagy a klAllilott tárgyakban, mely •ok tanulmányt kivAn ; vagy ai é»i dieiKiléie Altul, mely akkora vívmányt léire hosnl kéjiei voll. Aver-• eléi uem likrrUl, préiAval birkóaiék ineg. in — 814. Biékely litvAu KolonvAr. Olvailsd e la-pókban ? — Levelemben uiihamaiább meglátogatlak. - É. «•?... — in — 815. M. II. Köiifinjllk. 816. Ngi Ch. J. Kondek. Intéikedttlnk 817. U. Keaithety. LAua éi olvsua ! , IMacxlárak Nagy.KanitiAn, 1873. évi juliu. M 9 én Osho-nemtltk : alaó aiulr. mérS iierlrit lluia 87—IMI font ti 60 kr. 8& - 88 foul 6.- kr 83-87 font 5 60 kr Kon 74 -78 font 4.60 kr. Árpa aerffiiéire 68—70 fonl 3.60 ki Árpa etiléire 3.4.\'« V /.ab 1.80 kr Kep-ciő —.— kr l.iiitoemtlek : bécii minta iieriill l.inl legduomabb 18 — kr. Ziemloliiit 13.— kr. Fehér kenyérliut II— kr. Kekete kouy/rli.al 8.60 kr llu ■adara 16 kr. Ri«. 20. kr llflvelyeiek : al«é u.tr. mérő ueriut: Hon/. 8.- kr Hab .V— kr. Lenes* 8— kr. KoUt . - kr. Hajdina (pohAnka) 4 Ml kr. Kukoricia 4 - kr. Hurgonya .— kr. llu»: bécsi Uissnássir 60 kr. fcUrbaiiir 60 kr. Haalonna 4rt kr. Siappau Ül kr. LÍBipaolaj 38 kr. Stoarin-gyertya 66 kr. Kaggyú-gyertya 32 kr. Bor al.ó auitr. akd, IP pint aaerlnl Ó-bor 16.- kr. Ujbor 12.- kr. HOr : alíá-áiulr itiraká. 42 pint anorlnt Legmaga- aabli 7.— kr. I.egalaeiouyabb 6. kr. TUalfa: bírái öl, 3ű hilv. howu neiim. Htlkkfs 14.— kr. Tölgyfa 10 — Könéii egy bécii inAua sierinl 70 kr. Fa.iénVRy mérő 70 kr. UécM mAiia aierlnt. ii,\'na 1.80 kr. Hsalma 1.— NapsiAm: ogy férli élelmeiénél ■-.— kr.élclmeiéa nélküli.—kr.Kgy n8 élei-meréuel—.— kr. élelmeiéi nílkOl—.70 kr. Kgy győrinek élelmeiéinél —.— kr. élelmeié* nélkül —kr. Stlmejh, Julim 8-án, 1873. lluia 7.—7.60 kr. lton 4.70-4.30 kr. Árpa 3.80-3 Ml kr. Kukoricia I.--4.50 kr. /.ab 2.10-I.1H) kr. Marlialnn flja 24 kr. Ilorjiilria flja 22 kr. Dlasnáhus flja 28 kr. Ujbor ak.\'.ja 10— 16 írt. Óbor akfia 14-18 frl. Kiéna maija >20- . —kr. frt Hialma m. 80— kr. Keményfa rtle 12—14 frt. IdfljArAi: dorllll,meleg. H.omballiely, (uliui 7-én 1873. Iluia 6.30—6.60 kr. Kon I 3.80 kr Árpa 3.30 3.60 kr. Zab 1.60-1.90 kr. Kukoricia —3.60 kr Hajdina 3S0-3.40 kr. Hiéna 1.60— .\'.10 kr. Hralma 80 60 — .kr. Onbsca .---.— kr. Oyapju 140 frl \|00 frl Itepcae .----- .— kr. Fehérbab 4 - . kr. Ilftrgooya — .80-60 kr. Hllkkfa 14. —. .— kr. t\'ieifa 12— - kr. Tölgyfa 10.— -.- kr. Yasutl naponkint! menetrend: Indul N.-KaiUiAríl Har él 1)01 nbnvár ra reggel fi Ar* ISpercr. 2 . 43 . reggel t> . 18 . 1 . 48 . 10 , 43 , reggel fi , 4» , \') délután 2 , 18 . 1U . 58 , reggel f» . 3 , délnlAn 2 „ 23 . ealvo 11 . i 1 N.-Kau inára reggel 4 éra délután 1 , 21 , reggel 4 , 43 , délulAu 1 , 46 , eilve Ü , 20 , reggel 4 , J3 . délelőtt 111 . M , 10 . 18 , reggel 3 . 50 ,. "délután 1 , eilve 10 , 22 , •) (,\'iak Sinmbalhelyig. Itt 7 Arai vArakoiAi. Érték- és váltófolyam jutius 12. 5% metaliques 6$.55; &/« nom. kölcsön 72.50; 18t>0 ki álladalmi kölcsön 103.—; bankrészvények 970; hitelintézoti részvényok 230.50 I.ondón 111.25; magyar iiildtohorniouláti kötvény 70.50; to ncavári földtoliermontési köt vény 74.50; erdélyi frildtehormontéti kötvény 75.— ; horyát-tlavon földtehermoutési kötvény 78.— ; ozütt 108.75; ct. kir. arany 5.27; Napolcond\'or 8.88. Heti naptár. _iullui 13-tfl JmI. 19 lg 1873. _ K vtholikin nap-\| 28) Jéxui i n»Ptir ndégel 4IHHI ombeil 13 Vtssrnip K 0 ödfl tí> Kedd ló Sksp. II. 17 CitlUlrlök Klek II 18 l\'énlvk Kridrik lil Szombat l\'aiil. V. Felelős szerkesztő: Bátorfl Laj08. 3É3 K Jutányos, szép, es jó!!! ^jtóí^ már ífegóta az ón „Jelszavam44, melyet daczára annak, hogy valamennyi papírgyár ét a munkaerő 25/c áremelétt nyert, ezeutul ia követek, és azért bátor vagyok áruimat a régi incscszerA jutányos árak j i mellett ajáularii: (8f>0- lü.) 100 db látogató jeyt/, 5 perez alatt elkészítvj 100 ................ 100 100 100 frt 50 kr. leréipapir "névvel" vagy kezdőbetUkkol......— „ 50 kr. , „ r foketo nyomás........— , 70 kr. , ,t . borítékkal széppap irtokban .... 1 , — kr. , ilxletl levél névvel, fekete nyomás ......I „ 30 kr. ogy egész rizsma lovélpapir vásárlásával un v ingyen nyomatik reá. Cziiunok, eljogyzési é.i eskotési jegyek, tsuczrondek és áruszámlák legújabb nmi-rlkni KVorHNnjtúiiiou le^jutáiiyosabbau készíttetnek. Irodai és czimtáblák 10 perez alatt elkészülnek, darabja 5t), 80 kr. I frt, a legnagyobbak és legszobbok 3 frl, urak és hölgyekre nézve, különösen utazásuk alkalmával igen czélszerüek. Papír-gallér és kézfodornak tuczntja 30, 35 kr; uti . varró- éi IróizaktéKletek. útitáskák, könyvtárczák zárral és zár nélkül darabja 80 krtél ogész 10-15 Itig; tövábbá: urak, hölgyek és gyermekek részére való ajándékoknak igen alkalmas különféle jutányos és szép áruezikkek. KflldnOsta ajánlom a dlraloi kellői riérroiiAiokat éi caimsket, melyik nyom Agy A ramban UveUkau íi borítékokon artny- ét egyéb ixinekbeii leglliiomabban éi legpompAia\' \' kéiidlnek, nem különben a még mindig igen ritka francaia rOOOOO levelokol, nériierint : Ne\| Hilhouatle, Kgyptiao, Mutique, Diaboliqna, Joujoii, Alonl, Hébé, C\'amée aal. igen jaláayoa- lll-Víll. süt levélbeli kívánatra még: liérnientve Is! késstrfggel ssolgáltitlk mindenkinek leggyönyörűbb női ruhakelmók nngy Tálasitékn mluttgyGJteményATel \' n&nniinGGK A»OI,F Mk -—^álvtttAruliorcBlíod6»6í»on ^^ FEST, uri-uto» KANITZ C, pnpir íiditimülrii ktir«ik<l6ittourfttyn-utr»n i\'i.sz.a.(ezelőtt Deák Ferencz ulcza.) M. írásbeli negblzások teljes megelégedésre él utánvét mellett azonnal teljesíttetnek - Áz építőmesterek és vállalkozó urak részére czélszerü alaprajzok, divatszerinti homlokzatok és díszletek minden irányban gyorsan elkészíttetnek. Girard & Rehlender, Altcstí sérvben szenvedők meglopó gyógyszert találnak az egyáltalában nem kártékonyán liató 8ÓrvkenŐC8-ben Sturzenegger G-tói Herisauban (Schweiz). Ara dobozként 3 frt. 20 kr. o. 6. Az utánzástól, mely a közönség ámítására van, mindenki komolyan tiltatik ; semmi elemezés sem tudja titkomat felfedi zii. Bizonyítványok és köszönőiratok teljesen gyógyitottakról nem lesznek felmutatva, minthogy olyanok számos használati utasításokat foglalnak magukban. Megrendelhetők ugy a tulajdonos Sturzenegger G.-nél, mint a következő raktárakból: Pesten, Formagyi F. gyógyszertára „ Szent Máriához" ; Teme8Vár0tt Z. E. Pecher, gyógyszertár .Mária segit8"-liez. (1086-1) épitómüterem és múlparintézetökben Bécs, N- Favorltenfitradne, Nro. 20. Pályázati hirdetmény. A nagy-kanizsai kcljysdgi iskolaszéknek folyó 1873. óvi. május hó 30-án hozott határozata folytán, a nagy-kanizsai polgári oskolánál üresedésbe jött, a természettudományi tárgyakat előadó, 800 frt évi lizetés és 200 frt. évi lakbérrel összekötött, rendes tanári állásra, ezennel pályázat nyittatik. Felhivatnak íehát azok, kik magukat ez állás betöltésére hivatottnak érezik, s ezt elnyerni óhajtják, hogy szabályszerüleg felszerelt folyamodványaikat folyó 1873-ik évi augusztus hó 15-ig a nagy-kanizsai iskolaszék elnökségéhez beküldjék. Nagy-Kanizsa, jun. 15. 1873. Darás Zsigmond, (1076-2) elnök. Wajdits József könyvkiadó-hivatalában N.-Kanizsán megjelent és minden hiteles könyvárusnál kapható: „Rajta litak vigaájaak l" közkcdvcsségil dalkönyv nagy teljes kiadása, mely minden eddig megjelent dalkönyvet felülmúl, 50 ivre terjedő tartalommal, díszes kcménykütésscl, szinnyomatá borítékkal, ára 1 frt 80 kr.; dús arany nyomás- és aranyszegélylyel, diszkötésben 2 frt 60 kr. „EftJta péro&, táüczallfaixk l" Legújabb magyar tánczkönyv. Ára 1 frt 40 kr. „Halljuk a szép szót!" Magyar felköszöntó (toaszt) Jtönyv. Ára 1 frl 50 kr. LENOKMAND, a híres oiigányn{ Igazaiméi vetőkártyája 32 silneiell kártyával inagyar.alAirAnal éa aillvcggel. Ára M kr wr Postai megrendelések azonntl teljesíttettek. \'M Wajdító József, kiadó-, lap- ós nyomdatulajdonos gj^Bsajto uyoama, Nagy-Kauizsáu gyé\|f-ÍHrdő\| Biulapetí főváros közvetlen közelében. K. meleg artéai forráa, poroiellAn é* márvány kád- ngy H jkSfiIrdffk iiihanykéiilllékkel, nagyaaerfi keit, kllünd lég, 200 tel- P i jei kényelemmel bereudcaetl iioba, tAraalgAii I ........ földi lapok naponta aene. Kóralakok, — melyek ellen a msrgltezlgell hivvlz kedvezi B eredménynyel használtatott: 9 KOiavéuy — ni latllelok, a» liinok, n riontliArtyák éa ideg- R hüvelyek idfllt enlia, idegbetegiégck c« pedig a) oaái, ktiivény, B erőmövi bchalái, ólonimérg^zéi, hagymAi éi diphtorla ulAn fellépG fl btldéiek ; b) tiAbAk ; e) Kr.rei»i állapotok ; d) méhiaendi bajok, \| gOrvélykdr mirigydagokkai íi genyedéiie), IdUll bíirbclegaégek,-ff ciontbAntalmak, angolkór, iiontaiá, iiületi bajok, fekélyek it kül-] lértéioket követ." ílvAitoiAioki lAjiUlmas hegek, mcroviég, hUdé-l • uk, hugykOvek éa viselteti nehéliégek, méh- és litlvolyhAntalmak, H rnéhlSmlllet, hóiiámi reiidolleneiiég aai. \' fl ^JUrleteknfl, ugy a fUrdö- és menetjegyeknek egyllltei \| vdltdidndl ár elengedi* adntik. r A szigeten lakók, ugy a fUrdí, mint a meniljegyeknél, elíny- ] bet rétiesűlnek. \| MT* ^ fővárossal éránként 2-or gőzhajéköziekedét.} 1873. nyári ltlény megnyittatik május l-jén. j Megrondelésekot lakásokra átvesz a mnrgittzigeli \| felügyeletig Margitizigelnn, utolsó posta Ó Undu. A MARGITSZIGET IGAZGATÓSÁGA. 1048—6) (Ulánnyomat nem dijatlalik.) N\'AGY-RANIÍBAJíWS. Jullus H-én. ____________ BV-llc azAm. Tizenkettedik évfolyam, piZala-Somogyi Közlöny •ttST- I Nagy-Kanlzaa város helyhatóságának, namkdlOnbaii oJlíí. in irtr, ,». a ..zalamegyei gazdasági egyeslllat", a zalamegyel általános tamio egylet, a ízent-balázs , kls-kimároml és sümegli-vidékl m J flóktanitó-agyletek, a „nagy kanizsai kereskedelmi s iparDank ugy a .Zala-Somogy- gőzhajózási részvanytársulat -hivatalos értesítője, Uetenkint kétszer, vasárnap- x csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. j A lap (xpIIpuI réai\'t „ \| illPtó kftzieoii\'njrpk i l! ÍM\'rkr^iufbFz, " jj jujrkgi részét illet.\' í\| kfijlPmínjík pi\'dig a kiadóhet Mnsantvn in- ;\' j téwndók: NAUY-KAN1Z8A 1 L wiauioshu. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS a „zala-somogyi közlöny" 1873-ik áui.ll\'ik félévi Jolyamára. Midőn ez uj félévi foly amot előbbi számmal megkezdettük, bizalommal kérjük t. közönségünket a második félévre szóló megrendeléseik mielőbbi szives eszközlésére, hogy a lap rendes küldésében fenuakadás ne történjék. Előfizetési ára e hetenkint kétszer megjelenő lapnak: félévre 4 ft, évnegyedre a ft. Királyi Pál országgyűlési képviselő kllrutja a baksal választó-kerületben. Koimadonbja, jul. li. 1873. Tény, hogy a bizalom oly nemes tulajdon, melyet megbecsülni erkölcsi kötelesség, h ha ez boldogitólag hat a családi s illetőleg a társadalmi életben, mennyivel inkább egy ország ügyeinek rendezése, törvényeinek alkotása s a nemzet jólétének megalapitása érdemében alkotmányos uton megszavazott bizalom. 30 — 40 ezer polgárnak szószólója lenni dicsó körülmény, 14 —15 millióból álló nemzettest ügyét rendezni nagyszerű tudat, egy ország jólétének biztosítására törekedni, hatni és tenni a legfenségesobb emberi cselekvény, mert itt a szív érzelme, a lélek égi ereje koronázza meg a tetteket, a vívmányokat. S ki a bizalomnak átérzett szellem-fenséggel megfelel, azt legtöbbnyire az idők járása megtöri s a félreértés vad burjáua keseríti. Nem így Királyi Pált, az irót, a publicistát , míg ó az ország fővárosának ügyeit ritka bölcseség, benső hazafiság és páratlan lángbuzgaloinmal render addig szülőmegyéjében, különösen válasz, .őrületében a neki nyújtott bizodalomnak minden tekintetben megfelel s alig záratott be az országház kapuja már is megnyitotta választó-kerületének ajtaját, hogy személyes jelenlétével győződjék meg a hiányok felől, s ha csüggedést lát, lelkesítsen s ha örömet talál, részesítse benife magát is, hiszen életének öröme csakis barátinak szeretetében, I kerületének bizalmában van. I Lemondva a pihenés kényelméről, nem tekintve a sikkasztó hőség, okozta utazás kellemetlenségeit, kerületébe jött. Julius 9-én délelőtt Szabó Imre pusz-takoveczi földbirtokos s 18(J5 óta képviselő társa kies fekvésű házából, fentisztelt barátja kíséretében Alsó-Lendvára érkezett, itt Schindler János vendégszerető lakában csakhamar e város intelligentiája nagy számmal üdvözölte. Az nap este még alendvai 8 baksai járások szolgabirái Nagy József és Yasdénycy Lajos kíséretében Kozmadombjára ért. 10-én Baksa, Gyórfa s Csesztre-j ghen volt, itt az iskolát meglátogatva, az \| elöljáróságnak megígérte, hogy a leégett iskola felépítéséhez nyerendő állami segély-eszközlésében készséggel közreműködik,majd a megalakult csesztreghi olvasókör helyiségében idózött s a dicséretes törekvés iránt elismerését, örömét fejezte ki; s valóban egyike Csesztregh város polgársága azon elvhű, törekvő, munkás s hazafi erényekben tündöklő városoknak, melyek saját jólétüket, I békés haladásukat a haza jólétével azonosit-j ják. E derék város sokat köszön Pogány Gábor plébános és Farkas Sándor segédlelkész urak törhetlcn buzgalma- óh hazafias törekvésüknek. Sok ily lelkes, és hazafiúi nemes érzelmű lelkészt kívánunk hazánknak, körülöttük mind a honpolgári, mind a vallási erények a legszebb mérvben virulnak. Pogány Gábor plébános ur ősmagyar jellegű házából kiindulva,"8 Dobronakon látogatást téve, estefelé Hellatinczre értünk. A gyönyörű fekvésű hely, a messze földön párját nem található uradalmi kort látása már is ! jó hatást tett reánk,beérve a városba, Mur-kovics zenekara ráfújta a Rákóczy-indulót s a nagyszimu intelligentia, ugy daczára a munkaidőnek, igen sokan megjelentek a választó polgárság részérói ib és zajos éljen-zéssel fogadtatott. Az olvasó-egylet helyiségében a város derék bírája meleg szavakban üdvözölte a képviselőt, majd a vendaj-kuak részéről Sziszeky Márk plébános ur tartott alkalmi jeles szónoklatot; képviselő ur röviden, de velősen köszönte meg a meglepő kitüntetést, hogy ily uagy számmal jelentek meg, ő csak — ugy mond — tudva a nagy munkaidót, barátságos látogatást kívánt tenni, kijelenté egyébként, hogy e szép s minden jó s nemesért buzgó város és vidékének érdekei mellett befolyását készséggel érvényesíteni törekszik, s hogy hazánk határszélére különös figyelemmel lesz. Este a gyönyörű kertben sétálva ritka,élvet nyújtott a jeles zenetársulat által fuvóhang-szeren előadott szebbnél szebb darabok játszása. • Az ottani intelligentia által rendezett társas estebéd alkalmával Murkovics zenetársulata ismét vonóhangszeren játszott. Főtisztelendő Sziszeky Márk bellatinczi plébános ur sok jóakarat, megnyerő szép szavakban foglalt, őszinte örömet tanúsító pohárkőszöntést mondott szeretve tisztelt képviselőjükre, majd e lapok szerkesztőjére, azt pedig csak megemliteni kell, vagy ste-nographice közölni, melyet Királyi Pál mondott. A kedélyes társalgás éjfélig tar tott. Másnap délelőtt képviselő ur látogatásokat tett, többi közt a rabbinál, ki szép érzelmű beszéddel fogadta, majd Murko-■vits tanitó iskolájában idózött hosszabb ideig; fokozatos volt az öröm e vegyes ajkú s négy osztályra oszto.tt mindkét nemű tanulók meglepő előadása, — a korszerű tantárgyak fényes sikerreli taníttatása felett; a magyar történelemből képviselő ur maga is több kérdést intézett hozzájok, melyekre azonnal dicséretesen megfeleltek, az Írásbeli gy akorlatok, hangjegyismeret, tornászat; szóvá az előirt tantárgyak sikerdus tanítá- sának mindegyike oly meglepetést és örömet idézett elő, hogy képviselő ur a növendékek közti próbatét alkalmávali jutalom kiosztásra, különösen figyelembe véve- a magyar nyelv boni jártasságot,50 frtnyi szives adományt nyújtott át Nagy József szolgabíró urnák E valóban- ritka adomány híven jelzi Királyi Pál képviselőnek a népnevelés iránti láugszeretetét. Nem mulasztotta el a fárad-íiatlan, kitűnő szakképzettségű Murkovits János tanitó működése iránti teljes elismerését kijelenteni. Bellatinczről kölcsönös szívélyes búcsúzás után több községen át s Rezneken hosszasb látogatást téve, Bagladra, Molnár Pál képviselő ur vendégszerető csendes lakába, értünk. A diszebéden számosan valá-nak jelen s ősi szokás szerint a lelkesebbnél lelkesebb poliárköszöntések hosszú sora alig érte végét; legmeglepőbb volt, midőn Molnár Pál lendvai járási négyizbeni képviselő benső tiszta érzelemmel tolmácsolá örömét, hogy ez ősi fedél alatt tisztelt barátját s régi képviselőtársát üdvözölheti; a pohárköszöntés gazdag tartalma oly érzelmes volt, hogy a két képviselő perczekig tartotta ölelve egymást s mindnyájunk szemében csillogott az örömköny; ekkor csend lett s az őszinte érzelem ritka élvezetének engedtük át magunkat akaratlanul. . . . R jelenet feledhetlen, s oly sajátságos volt, midőn könycinket a pohárba eresztve kiittuk, az ősi ház ós lakóinak szellemsusogását hallani véltük s az ablakokra hajló virágerdő vidám léngedezésében gyönyörködve, intést láttunk: mégis csak szép ez az élet, gyéren bár, de nyújt őszinte baráti gyönyört I S valamint a természet anuyi tövis közt virágot is fejleszt, ugy az élet zord sivatagjának ösvényén a szív érzelem kertjéből felnőtt örömvirág kelyhébeu a lélek égi gyöngyei rezgőnek-,s az embert kéjittasult állapotában felemeli a rideg önzők hitvány táborából s fent imázzuk csendben: Isten tartsd meg a magyart 1 tárcza. Isis leple. (Rhapaodla.) I.autót keaembe, lantot I Hinni Itat a dal. KandBljOn mi( agyaui, Fordóljou kl a íftld iárkaiból caikorogt. A föld? Ka ádáa atomja a uagy mindenaégnek, Melyen aa ember oly parányi fca végtelen gonoti, Mikor isOlatlk : Uyáva, nyomorált, tehetetlen; H mikor mohait \'/.... Kaiu-bél)g Ul homlokát!. (•mertem egy nCt. Mtendék, ártatlanok Tollak vuiiáeal. í-« ha etlvemre eárlarn kéjéten, hivém : a (terelem angyala. Oltárnak oéctern kebeléi, Birmtlt példánynak, Amelynek •(Ipi4g4t.1l elvakulta, teUu Ilyenre teremti a raagat égbollol. nö 1 K n ilnok vainpyr, kl kitiltja at alvó vérét, H gybnOrkfldik a rotkadonA pokoli kínjain, Kttmelben tflt égett, Töt I Mint mely megeméaaté Modomát, a Oomorát. Voltak barátaim I)a mikor i -.1 nlragadák a. _______ __________ Kgyedíl matadum Kéuégbeeaé.em uiartalékj. I.\'ránthatjátok áloáját a «iivnek, De futtatok I Mert ki vakmerfi l>., > tárt uivekbe némi . Meglrll ... Uuriaaitó vau olt. Ne hlgyj.Uk a knltöknek : Ok ragyognak, H ti nem tudtok a fénybe némi, Mert aaemeitek KJö°gík, 6u láttam..... t* at amit imádtok: aroátlau gőg ; I H ronda hiuaág fintéaében leli alapját. Hataaieretet ?!.... Álnok koholmány, Melylyel ráatednok titeket, j Be kik reiakelS ketekkel rakjátok le AIU A baiaaaoretet oltárára ; Nem halljátok a gúnykanajf, Mely láptelket kitéri , Bn hallom____Oh bár na hallauám . \' . . Moit nem állna meg a vér ereimben, \| fit nem dideregnék at oltár mailéit, Melyen nagy\|aitok honeterel.me ég. lateu 7 I { Kaztelen agyrém, mit a< ember (iondolt ki, aemmiaége éneiében. Kelrnháilák : blllrt, végtelen, mindenható Ka iKa«aágoanak ! .. . \| lliigy reaikeaaetek, H3leiotGI a airig ániltauak. ! ít ti htwlak! Oh boldogok, kik még hiuoi ladtuk ! \' Én feltártain llia leplét, Mit még I Kgy halan« • Ét (Peat. 1871.) S/.AI.ANCZI H. OíUl.A A ni a ti r I k a r k ö t ö. Máaik oldftlhoi fordult, moly már uyug-uUnkoiini kozdett a huaí/ít hevenytől. \| , Uraim 1 mondá, aojiiálom, de nom lobot \| Iftpoknt át\'igranom. Klkozdónok novotni, do 6 I folytatá. Uoadolják, hogy illetloniégoly módon helyozni el pónzűnkot, mint oinlitiíiii; hát azon • \| azörnyű öaazogot oly kincsbe akArjuk fektetni, melynek kamatjait uom fogjuk ólvorni \'/Hát I kö fényes keretben, mely más hasznot nem ad, I mint noháDy kivánc«inak mulatságul szolgál, I vagy valamoly tudományos kivonatban, avagy lajstromban szerepet játszik \'/ Ne csalódjanak, mai időbon a kormány nagyságát nem mutathatja ruha-, vagy drágaküvolc pompájában. Napoleon is hasztalan ak«rta felújítani e régies fényt éa pompát nagyságának omolésérr kölcsönözni. Hiába, 6 mindonro a lángész pecsétjét nyomta, mely nem nehéz bársony-nyál 1 bélolt, s ékszerekbo foglalt sipka, mit dicaOitott homlokára tett, hanem Caesar babérai; éa koronájának legszebb gyémántja kardjáru lön függesztve. És mégsem irfaradt semmi ezen királyi vagyonból egyéb, mint egy kis kalnp é» egy szürke folöltő, mely harczi öltözete volt, nnm pedig a Te Doum-i. Agyrémnek tűnik fel tehát nlóttom és egyszerű bcszédi figurának milliókkal ily dolgot diszitnni. Az egyetlen, utolsó űnnepélyon, melynél alkalom vala nom-j /etUnknek magát muUtni, az olüzött tájjal együtt reményijük, kihalt az ofélc. Tudják \' mibe keröl ily áldozat éa mit hoz be? . . . Ha egy ily nagy kiadás a királysághoz tartozik, ugy legalább a mű és iparra fprditjuk ; többet : ér ily formán eltartani a nemzetiségük jolenboni előpompáját, mint a múlt évok holt pompáit! .... Ezon milliók, melyokot önök ama ezélra I akartak megszavazni, roszabb használatra uom j bocsátathattak volna; ha oly holyet találunk an link, mi a korona díciő\'égére befolyásai looud : fogok én is véléményom szerint é* ugy, amint a nemzet java követeli.....* A boszéló egyik párt mormogása i* a másik helyeslése közt szállott le a azószékról, magam pedig szomorú lettem, most azonban ministorem állt fel -újra válaszolni, de a czáfolat nom tetézett többé; valaszának néhány I szava lármázó zsibongásra adott okot, nemsoká kérdésokkol támadták meg minden oldalról, I néhány követ a szószékhez rohant, mások meg \' eróvel húzták Só onnan. Kiabáltak, gyaláztak, \| gyalázták, fenyegették egymást; az elnök hiába I iparkodott éaendot és rendet csinálni a közös i zavarban. Nem látszott komoly férfigyülésnek, moly egy nagy nemzetet képviseljeo, hanem j inkább egy sereg boszus tanulónak. E jelenet annyira mogszomoritott, hogy elmentem éa nem vártam bo a vitatkozás végét. Nem kételked-I tem, sót kivánni sem merészoltem, hogv részemre kedvezóleg dönttssék el az Ugy. Oh ba rátnőim! ha ismernek egy szerencsétlent,, e tudiák a törvényt é« igazságot, könyörületes-ségból tudósítsák ót azelőtt, mielótt minden reményét elvoszteué, hogy semmire se várjon; ugy legalább tudni fogja korán, hogy sohaium sikerül- — Hasztalan mindon — mondám férjein • hez — a kormány nem veszi mog az ékszert, arról biztosítva vagyok, mert nagy visszatetszést szülne és pedig jogggal. — Hát itt kell várnunk? moudá, miutha Francziaorazágban lehetne valaha valamit tenni ? C.<nk verekedjenek, Angolországba utazom ; hu a kormány meg nom veszi, megvoszik a polgárok, én lia London minden ékszoréazoinek kellene is ogyesűliii, nom engednék ki ketoilt közöl o karkötőt. \' \'Királyi\'PáVbátfladi összejövetelünket mélyens tisztán érzó asztali beszéddel, fejezte be, helyzetünket ismerve, a jijvót lát-nokilftg festve,emelt hangon éltette a hazát, a királyt, melyet taps s dSrgó fljen kisért. Este Nagy József szolgabíró ur kies gyárfai. lakásán vidám társáskörben találtuk ismét magunkat; a kedves háziúr s angyali jószivü neje minden lehetőt elkövettek, hogy a hosszú utazás után is kedé-j lyeseh (Öltlök perczeinket, míg nem a ko-uior s viharos idő aggályos biiskomolyságot ültetett a jókedv hervadhatlaiinnk látszó koszorújába s csakis o sorok Írójának szellemi röppentyűje hatott némi világított sugárral a kedv újbóli felélesztésére t. i. JA k<Uu» Ifiu ratirál AiJrt (■ I j « i. Királyi l\'il ! Ma követünk Barabásszegre utazott, melyről jövőre. BÁTOKF1. Vessünk egy pillantást a védcröröl siíóló (Örvény végrehajtására. Már magábaneszó .véderő\'- oly méU tóságteljes benyomást tesz az emberre, hogy az uiéltán megérdemli, iia hogy annak komoly oldalát kissé szellőztetjük, mert lufgy véderő lehessen, szükséges azt mir.dig töké-letesbitni, de sziikségesazt a czélnak meg-felelóleg ki is képezni. Midőn 1868. évi 40-ik törvéuybeu az általános védkötclezettséget törvényhozó testünk kimondotta, koránt sem azon elv vezérelte, hogy hazánk iQu sarjadéka a véd-eVóbeni kötelezettségének csak némülegescn és hiányosan feleljen nieg, hanem ót azon elv vezérelte, e haza polgárai rang-és vallás különbség nélkül, polgári kötelességüknek megfelelve, a haza védelmében részt, vegyenek, és a véderói kötelezettségüknelf eleget tegyenek. A véderói kötelezettség két fő osztályra oszlik, t.i a sorhadi kötelezettség és a. honvédségi kötelezettségre. Már tisztelt olvasó meg fog bocsájtani, ha e/.uttal kissé tán olyasmit találok mondani, egyrészről féltékenységet, más részről tán járatlanságot kelt, de erről mit<em tehetek, mert tudom, hogy minden mű, a mely teremtésen alapul, annak utja módja szerint megváltoztatható, és mivel a véderóról szóló tőrvény is alkotásnak müve, tehát az is megváltoztatható, de ha annak hiányos vól- I tát. mita tapasztalat annak tanusit, fel nem említjük, ugy mint legjobb, ezen Íriszemben \| megma,rad, bár sok tekintetben káros ős j végre nehézkessé válik, én tehát őszintén a tapasztalaton alapulólag elmondom egyéni I nézetemet arra nézve, hogy hol volna szüksó- I ges a változtatást keresztül vinni. Aliivatkozott törvény 1. §-a az általános kötelezettséget kimondja mig a 17. azidcigl. felmentést s 40. ij-a a vitatás utjáni olbocsájtáít körvonalozza, a 2(J. és 27. §-aÍ a tényleges szolgálat alóli fel montőst tárgyazzák, melyek az előbbi szakaszokban körvónalozottaktól annyiban különböznek,amennyiben ez utóbbi szakaszokbaiMriü-tettek a 8 heti kiképzés után mint tanárok, földművelők stb. szabadságoltatnak és időnkint a fegyvergyakorlatra összponto-sittatnak és behivatnak. Már tisztelt olvasó vegyük a helyzetet a maga valóságában, midón egy tauitó korosztályához képest be-soroztatik. igaz ugyan, hogy a törvény ér-" telnie szerint megvan neki azon kedvezménye, liogy katoua kötelezettségének akkor fog megfelelni, midőn a tanítási idő szaka befejeztetik, vagyis szabadsága idejében, de egy tanító az iskolatörvény vagyis az 1868. évi 38. .törvény értelme szerint az egész tanidőszak alatt ugy\' elfoglalva van, hogy-pihonésre nem marad Ideje, most ha a kéthavi szabadság idejét a katona kötelezettségének kell szeutcluie: kérdem, mikor van ennek ideje a pihenésre, ideje tanítói képességét olvasás által tovább fejleszteni, mikor van ideje tapasztalatait gyarapi-tandó szaktársaival összejönni\'/ nemde ma gától megoldódik a felelet: hogy soha, hisz szerintem az egy tanitó, ki minden per-czét az ifjú és zsenge növendék kiképzésére szenteli, az szerintem amúgy is a hazát és államot szolgálja, mert az a zsenge nemzedékben az alapot képezi) mely nemzedék később kötelezettségének megfelelni van hivatva, igy tehát itt öukéut láthatjuk, hogy a tanítói pályára készülő ifjakat a katona szolgálat alul felmenteni kellene és a 17. Jj-hoz ezen záradékot csatolni, az ideiglen felmentésben részesülnek azon tanítók s tanitó jelöltek, kik hivatásuknak megfelelő eljárást tanúsítnak, tízzel két czélt vélnék elérendőnek, azt t. i., hogy a tanügynek nyernénk oly erőt, mely annak megfelelni képes volna s azon helyzet, hogy a rendesen képzett katonasorban félig képzett egyének álluáuak, megszűnnék, mert szeretem hinni, hogy a tisztelt olvasó velem együtt gondol akkor, midőn-.azt mondjuk, hogy a hadi tudományi bár mily jeles ész legyen is, két hó alart megtanulni ember nem született ni(ig, ugy hiszem, az a százados is, kinek ily kéthónapos katonái vannak, már csak oly eredményt soha sem képes századával felkutatni, műit az, kinek legényei az alapos kiképzésben részesültek. Most áttérek a törvény további hiányosságára. Törvény és ministeri utasítás szerint minden évben az országgyűlés által megsza- • vazandó létszámnak kiállítására a sorhadboli \' kötelezettséget illetőleg háponi korosztály hivatik fel, ebből az jllet^ég-\|árásonkii^ s önálló váiosonküit kivettetik és ugy zás utján egészíttetik ki a kketu^,juenv--nyiség, a fent maradott ős vizsgálatról yisz-.szaiúaradt egyének kerülnek ií honvéded •közé, kik többnyire már a Ill-ik korosztályban vannak, mór uraim akár a\'/on ifjaknak helyzo^thveszszülk, hogy azo^ a lU-ik korosztályban történt besoroztatok esőiére is 12 évi kötelezettség alatt vaiinak, igy a törvény érlelnie szerint sújtatnak, akár azt vozszük. hogy biz azok, már két éven át, vagyis azl.és 11. korosztályban létük alatt" alkalmatlanok és visszahclyc\'zendók voltak, mára III.korosztályban valami feltűnő test kifejlést nem is tanúsít hatnak, igy tehát, mint satnya a honvédek közé soroztatik, én ezen elmélkedéseméit.bocsánatot kérek, ezzel nem azt akarom elérni, hogy honvédőink ne legyenek, sót igen óhajtom, hogy legyenek. de azok ne igy sorozás utján .soroztas-sanak, hanem igen a sorhadbői adassanak át, ez pedig ugy történhetik, ha a véderóról szóló törvény 4. jj-ában meghatározott 10 évi szolgálat lí évi sorhadbcli szolgálatra leszállitatik akkéut, hogy a besorozott köteles 3 évet tényleg szolgálni — 3 éven át pedig tartozzék ezen test tartalékához, mig hat évig legyet-, a honvédség kötelékébe, ugy elfogjuk érni azon áMapotot, hogy mindkét hadtest egyenlő erővel rendeíkezend és szükség "esetén vállvetve megteend mindent a mit tennie kel!, éj bekövotkezik a költő ama dallama: .vállat a vállhoz a nap nap alatt, nincs mi ledöntsee szikla falat", mert a mostani állapot szerint, ugy a tapasztalat arányához mérve elmoudhatjuk, hogy houvédet sorozni sem lehejt, mert a sorhad-beli jutalék sem kerül ki. Végül hiányos a törvény az egy éves önkénytességnél, itt csak annyiban hiányos, a mennyiben a kívánt vagy is jobban mondva: az óhajtott czél elérve nincs, mert én ugy vagyok meggyőződve, hogy országgyűlési képviseletünk, midón a tudományos pályára készülő ifjak részére az egy éves önkény tesség alapelvét felállította,abban a véleményben lehet-e, hogy a ludományos ifjak, ha elvonatiiak? ugy idővel a tisztikar ki fog fogyni; és lesz hadsereg képezetlen tisztek nélkül ? tí reményében azonban a törvény és törvényhozás csalatkozott, mert igen kevés azon önkénytesek száma, kik csak az őrmesteri "fttng fokozatához vizsgát tenni képesek, mert ugy látszik azon öntudat vezérli őket, hogy ók nem a katona pályára készültek, nem is sokat törődnek vele, igy az ezen osztálybani kiképzésükre a kellő gondot nem is fordítják, igy tehát mint az\' -OnkénvtoR, mint pcdig-fti-.-állata, ctélt ves/.-fv.tt, ezen eiige4yJicny szakasz helyett vagy Szorosabb törvényt t. i. ollyat, bogv> tudó-nyos^pályára készülő ifjak ar egyéves öu-kénytésség kedvezményére számot tarthatnak ugyan; de a? év végével, mely alatt az önkénytessí^i kötelezettségükéi teljobitik. tisztivizsgát letenni tartoznak, ha azonban azt leienni nem tudnáV, ugy a Téfi)lége« szolgálatban vissza maradnak, vagy pedig a mi szerintem mégjoljb volna, fel kellene biz ezeket egészen menteni a szolgálat, alul, egyedül mint honvédek tartoznak a fegy-verforgatást megtanulni és oda beosztatni, hogy -azért a hadsereg tlsfct jitilfcfil ne marad jon, minden elhagyotMrvát érlvéu olyant, kinek fentartása a rokoijok vagy községekre van utalva,1 katona intézetekbe vinni és ott kinevelni,a tiszteknek alkaliua.sak.il eczélra nevelni és ezekből a szükséget lehet igen helyesen pótolni. " - \' Minthogy már amúgy is hosszúrd nyúlt legyen elmélkedésem, bezárom soraim azon reményben, hogy lesz tán más is, ki ez ügy tovább fejlesztését folytatni szíves lcoiid. N8gv-Kanizsa, juniüs 15. 1873. KOVÁTS JÁNOS. Hévvlz, Jullus 8.1878. V. Valóban sajAlságos, lin o gyönyörű a mag.i nemében egész Európában, páratlan nagytágu meleg busáint megtekintjük, szegénye, gwsdoga, ilja, örege, férlia, hölgye egész megelégedéssel a vízben fájdalmára Irt roméi. A^-i/.iükro elfödi-a testet,és a sima lük"\' uélia pedig a hullámok fölött a lérliuknál < sak a mexicúi kalap latsziké-agy a hölgyüknél sznu-s kendé lobog, mondbatoin, legelőször látui, iwjiit ságss hatást gyakorol a nézőre, naponkint egy■ vagy kétszer fürdeni, sokaknál két Három óráig is n vizbenlét, időt enged a természet áldott szép vidéket mogszeutléllie-ui. különösön most, midón a szorgalmas ftihímtiv.-s javában foglal kőzik, száz meg száz ember ii.ozőu, réten arat, kaszái s gyűjt, emelkednek a baglyák,kepék,jól esik t) városi szoba őrzó népnek a szabad levegő élvezete, és a természetndta szép képon gyönyörködni, részemről nem győzök eléggé azon bámulni, hogy uz egész idő alatt ugy kurjautást, egy dall nem hallhattam,nincs-e bor* a dolgozónak,vagy nom kedveli a magyar dalt\'/ Mi uhoz vagyunk szokva: aratás és szüret alatt Kanizsa vidékén rcggoliől estig hangzik a dal,melyet többuyin- a nép maga készít. a munka is gyor sabban h»!«d, hogy hu a dal fűszerezi a munkát. Ilévviz most éli fénypontját; mert alig hi szem* nogy valaha annyi vendég látogatta volna inog egyszerre, mint most, szoba nincs, több mint néhány szobácsku 4—ü vendéggel bővelkedik, meg lesz jövendölésem, nagy hirre fog emelkedni, csak az igazgatóság is ébredne a hosszú s nehéz álomból. l\'ár nap óta itt inúködik a szoul-gróthi zcnolársulut, mely fiatalokból áll, fa meglehetősen játszanak, méglátszik rajtuk u szorgulom, — Ki te elmernél utazni ily nagy érték- j kelV kérdém uyugtalankodva. - • ■ «...... én csak színezett és pontos rajtát viunéni közelebbi leirástal, alá írva pá- \| riai ékszerészek által, és ha megalkutzunk, < majd gondoskodni fognak a tárgy biztos elszállításáról. Aa elutazásra — miután ugy volt elhatározva —• mindent elkéuitett. Megvallom, a kincs már terhulni kezdett, éa nyugtalankodni nem aailntnm meg; mióta mindenhol rólam beatéltek, folytonos félelemben éltem. A falba erős bőröudót faliutattam, mely ékszeromot tartalmast, és annak kulcsát mindig nyakamon hordoztam, csak ritkán távoztam el; ablak tAblAiinat, melyeket ezelőtt oly biztosan hagytam nyitva, inost osténkint jól bezártam. Kérjem elutazAsa után még rosxabbul éreztem magam. Almomban folytonos nehézséget éroz-lem, miudig ugy tetszett, mintha ablakaimat dobAluAk és lakataimat folnyitaui próbAlnAk. Kgytzorre a .zaj nagyobb lett; ugy tetszott, mintha szobám ogyik ablaktábláját befeszito-uék, mit nyomban ablaktörés követett, szivom •ebesen dobogott, de gondoltam: os álom, s nem mertein rooadului. Pár porczczel később hallót-tun, hogy a teremben, mely szobámhoz vozo-tett, járnak; ugy teUzeit, mintha lassan beszélgettek volna. Még ekkor is ámbár borzadályom nóttr azt hivéra, hogy álom. De végro meg-kellé győződnöm az ellenkezőről, mórt ajtóm halkan kinyílott; egy férfi óvatosan lépett be, utána egy mAsík, a harmadik kívül maradott. A kél alsó lassan együtt tanAcskozott, és egyik kesében tőr- vagy késsel közeledett Agyamhoz. A félelem érzéketlenné telt eddig, hanem most > boraalom megmozdított. — No mozdulj, vagy meghalsz! mondá az egyik, ki, amint az éjjilámpa gyeuge fényénél észrevohottom, stornyú kinézésű volt. Hol vannak gyémántaidY szűkségünk van reá. — A falba falazott bőrönben, mondám gyeugo hangon. A tolvaj lassú hangon szólt társához valamit, ki egyeneet n bőröndhöz ment. — A kulcsot! mondá az elsőnek. — A kulcsot kóré tőlem fenyegető hangon. — Itt van ! és nyakamról reszkető kézzel vettem le. E műtétet nagy csodálatomra tolvajom nyugalmasan bovárta, mialatt bátorságom visz-szatért, és ahelyett, hogy a kulcsot átadtam volna, mondám: látják, én nem akadályozhatom a kincs elrablását, de ionlolják meg jól a dolgot, s átfogják látni, hogy inkább kárt, uiini nyereséget szenvednok. Mióta enyim^s nem tudtam túladni rajta, maguknak még\' nehezebben fog sikerülni, és sokkal ismertebb, somhogy valahol eladhatnák ; hál mit csináluak vele V — Azt no kérdezd, csak add ide! — Mit szól oz asszony ? kérdé a másik türelmetlenül. Ugy látszott félt, hogy lármát csapok, s zsákmányát nem rojthoti ol. — Ebadta I mondá a másik a bőröndöt felnyitva, vedd késedet 6a öld meg. Vérem meghűlt. Irgalom) kiáltók. — Old meg,öld meg az a»BZouyt,viszunzá a rabló gyorsan. Ez iszony n szavakra az, ki félelomben tartolt, bal kezét homlokaniru telte, lejemet félre-hujtá ugy, hogy,kényszerítőit nyakamat a késhez tartani, mit jobb közével felemelt j erro seboson inegfordultum, do anélkül, hogy tőlo egészen megszabadulhattam volna, siüineimot behunytam, s lélekrázó kiáltásokban törtem, és ... . — Juj Istenem 1 kiáltának fel a hallgatók. Nyugodjanak meg, folytalá a beszé^nó. Tett mozdulatom elforditá a roáin méri "Ma-pást; ahelyett, hogy nyakamba szúrta volna, balo!dalamon végig csúszott. Annyi lélek-éberséggel bírtam, hogy mozdulatlanul m.irud-tam. Tolvajom látva társai futását, kik féllek, hogy kiáltásomra valaki jön, nem vélte tanácsosnak folytatni a műtétet, liánom elszökött. Magamat egyod^l látva, komornám szobájába járó csengotyü zsinórját minden erómmol meghúztam. Oonáoltam előre, hogy ily szokut{au zajra (mert éjjel sohasem esengettem) majd fejét mélyebben rejti a párnák közé, ahelyett, hogy segítségemre jönne! . . . Amennyiro lehetett, ág.vamiian felültem, a folyó vért zsebkendőmmel visszatartottam, hogy mog ne ijed-. jen\\ ... \' Néhány perez utiTn, molyok századoknak tetszőitek, hallottam A szegény leányt jönni, ki mihelyt belépett, megrémült, látva a nyitott ablakokat és lakatokat, nyugodt huugon mondám neki: No leljen, elmúlt a veszedelem, nem vala kévés a legkisebb sögitségot nyújtani. Menjen tehát, ha lohol keressen valakit, ki HOgithot önnek sebemet bekötözni. Sírva engedelmeskedett. A lépesöu ogyik szomszédunkkal találkozott, ki a baj után kérdezősködött. Nojo és ő, -épon alattuuk lukiak, s könnyen meghallották u lármát és kiáltást. Ismertek, tudták, hogy férjpm utazáson van, gondolták, hátha segítségre szU.kségoin van, és udvarias szomszédom eljött övét félajánlani. Ez régi gyógy- szerárus vala, ügyes és tudós, ki loheiutt volna jolonlog hasznosabb ? Karomra az első kötést rálőtte, s kniuornámu^k pontos felügyeletet parancsölt. Nyugaton ira -\'Volt szükségem. Alig hajnalodott, már uegycdüiik biztosa jött megtudni a tények állását, -izunnal az elöljárósághoz jelentette fel, hol nugy seiiíattót keltett. Vidoe. madatorjai nyomozásra iudullak, és erélyesen folytatták. Vártam, hogy az utczai bámészok uidakaim alatt kecdig egymásnak mesélni a történteket. Mindannyi htrlap ftistőleg ismételte uz e«oiuényt és igyokezott egymást megtámadni. A honatyák ismét folujitolták,hogy a vagyon csakis királyi késbo való, ott lehet biztos helye, és egyedül u balpárt oka, hogy oz történt, mert ollen kezesé vei megvásárlását lúeghiiuitá. Az ellenfél hírlapjainak egyike az alkalmai felhasználván, hevesen kitört a kormány ollen, moly drágán tizutett és számtahin rondőrrol bir, s nem talál eszközt a polgár életét és vagyonát biztosilaui; mások mog-postai rablásokat hoztak fol, Szóltak a karonlingi összeesküvésről; és végro uj alakot talállak uj rendeletre, a birtok lörvénycsiléséro. Ez esetnél laton kezét látták működui. Mig ozok történtok, a bőröndöcskémben talált iratot átadtam egy tudósnuk, barátaim egyikének átfordítás végett, ii szomorú eset napján hozzám jött, a hallottak egészen megzavarták. A pamlagon iroáh»r. készUlvo talá\'t. — Hát mégis igaz a lo\'i ténot — mondá, moll látta, hogy bevagyok költizvo és gyön-gyölgotvo. — Nagyou is igaz, felolék, lAtju, mily szoroucsét hozott uokom a kincs! nagy szeren-cso azonban, hogy legaláub életemet megmentettem. huj bűzd i»,r-c4/Miska, zMgoed-kodves magyar daliunkat, gyújtsd fel nyugvó vérünkéi, moly hűtek i\'itu.o zárdai csendben. elszciidcrült, do ha kitör is bonuünk h jó kedv, sajnos liiuczra nem iiiohutüuk, mert a v.ondégck háromnegyed rcszo labbajban szenved, bizon csak elmondjuk a jámbor kiváuatot, hej ha lábom .nctn fájna ar-gillusát, ezt a szép leányt vagy azt a dólezeg menyecskét bo megforgatnám. Az utolpó lovolom óta Hév vizén semmi kUlönös nem adta magát elő, mely a feljeg) zést megérdemelné, daczára a hzép\'/áuiu vondégok-nek,a sétatéren élénkséget nem lehel észrevenni, mintha a vendégek nagyobbrészu a por nélküli tiszta levegő élvezetétől visszavonulva, monoton szobájokba zúrkózuának. Mint uagy Szécheuyiuk mondá magyarról^ éu is bátran el murciu mondani, hogy llév-viz hired nem volt, hanem lesz,daczára annak, hogy már a mult században e közeli vidék na-gyou kedvelte es gyógyhatásat hálával dicsérte, megisjnemrég ulhuuyt egyikorvosi kapacitásunk csak békatónak neveié,. daczára, hogy sok szenvedő fájdalmát sikeresen gyógyít* orvosi tauncs nélkltl u vu, ós annak korpaja. Miudun épületnek meg kell lenni a szilárd alapjának, ha azt kivAujuk, hogy épen ulljou és az idővel dacxuljou, dellovviz alapja, még mindig a jámbor óhajtások kozé tartozik, rég lelt volim az igazgatosag ióloondóje hírneves vegyészeket uz ügynek megnyerni, tv tavut lecsapolni, minden forrást külön elzárva tisztán analizálni, mert ott nem egy, hanem több forrás vagyou, melynek ulkatrészoil u titkok sürU ho uiálya lödi, igaz, hogy uagy költségbe körül," de a lürdó érdekében, hogy európai hírre emelkedhessek, hogy hírneve dus haszonnal járjon, előbb-utóbb meg keli lenni, ki tudja minó forrásokra lehet akadni, moly párját ritkítja. Az arany akuázása is pénzbe kerül, de díjazza a fáradalmat. llév viz emelését üzleti számításra, kell ulapitani, pedig minden üzletbe, hogy haszon-hozó lehessen, lókét kell helyheziii, rosz számítás a mostnui, hogy csak a hasznot óhajtja uz igazgatóság bele torditnui, az idő gyorsan halad, a gyermek az atya főjére u0, a uevetését nem birja. — Most pedig meglapult az erszény, llév viz Istcu hozzail, haladj, emelkedjél, gyógyilsd betegeidet, fogadd kebledbe a szenvedőket és bocsásd vissza az ó kívánniuk szerint. KÖNYVES. l\'ár s/,ó it legközelebbi mérgezési eúetlicz. lltlllhnim Adolf luoguiúrgezcso tárgyábau legyen szabad holmi ligyelmeztetést hozui. Ugy halljuk, hogy u méreg iiratnicuiii volt, s nagy meuuyiségbon találtatott körülötte, midőn hullája fel\'olelutt. Hogy öngyilkosságot követett el, az kétséget nem szeuved, bebizonyult o merénylete az által, hogy magát belülről elzárta, saját kezűleg irt loveleben pedig világosan kijelentette szándékát. Legfontosabb közérdekű kérdés ezen eset-beu az: hol it(Je lUttlUtim <»* nrf«ni<nmpt I hisz ebez, iii int legirlozalosabb méreghez jutnia szabad nom lett volna. E kérdés megoldass jelenlegi föladata a hatóságnak, mert szigorú rcu- drlet tiltja if mérgeknek-korlátlail adás-vpvését és gondatlan tartását. Hallottuk, hogy méreg után tudakolódzótt Cierkotoiz boltja körül, kérdezte, váljon kapható volna-e oit arseiucumV és nem sok idő múlva csakugyan, megmérgezte magát. e kö-» rUlmény arr.t mutat, liogy ó mérget olőleibon nem tarthatott követ ko^óskép nem is szoroz-liotto máshol, mint helyben. Szigorú nyomozással táp megtudható, bpgy ki által szolgáltatott az kezére. Tiltva vau a mércggeli jogositlan kereskedés íi • 200 frtigluiribiraág, vagy egy naplói ■félóviglcni fogság uiilitotósé alatt. A vándorszatocíiik, vugy az úgynevezett patkány,egér mérgezők I -ü tiőuapigluui szigo ru fogsággal büntetendők, ha ualuk a fonti czélra méreg találtatik. A mely patikárius szabályszerű rendelet nélkül mérget szolgál ki, az első eaetbeu í)—ÓO Irtiglani birságban marasztaltalik el, luásodiz beni rajlakapás esetébeu clv.szli üzletét. A ki mérget árulni jogosítva van, az fél jegyzési köuyvet köteles vezetni, s ha ez elmulasztja, első mulasztásén 10—ÍH) frtig, inasod-esetben 100 frtig, további folytatásnál üzlete el vesztésével büntettetik. A mérog tarláabani hanyugság, tehát a méreguok nyílt helyen tartása, el nem zárás esetében a büntetés Ö — 2Ó frtig terjedhet; l<> vább folytatás esetében megkotlóztelendó a büntetés. — Sérelem előidézése esetében 1 — 12 hóig terjed a fogság. A mércggeli üzletnél a goudutlunság 3 naptól 12 hőig terjedő fogsággal büuteltetik. És miudezek ellenére, hogy ki által <\|s mi kép juthatott Hettlheim a méreghez, me^oj dandó lő kér Jós. Keményünk loliot, hogy \\.j roskapitáuyságunk nem fog szüuutclui unnak iiyomozódAsában, hogy ki altal juthatott u nevezett ursenicumhoz. A szigorú uyomozódás\'ha nem fog isvkielcgitó eredményhez vezetni, uny • nyit mindenesetre fog liaszualni, hogy jovőbeu ovatosabu ieend mindou meregtartó, akar a iné reg tartásban, akar pedig.annak kiszolgáltatásában.. Érdek kot a nyomozás erodiuényéhez. teksAnczky. II I r o k. —NflOH Kádas Rudolf, kir. tanácsos és győri taukerületi löigazgató ur kedden érkezett városunkba. Az érettségi vizsgálatok vezetése alatt folynuk. - Jivíllhehn Adolf, kinek haláláról mull számunkban említést tettüuk, vasárnap a reggeli órúkbuu számos résztvevők, kíséretében temettetett el. Hátrahagyott lovoloiből kitűnt, hogy az alig 23 éves iljut életuntság vezet fu ama tettre,f, hogy sujálkozüleg oltsa ki életéi. Nem akart szülői és testvérei terhére lenni. Nyugodjanak porai 1 — A /oyyasxlátil-adó felemelése ellen, melynek a városi kölcsön egyik törlesztő" forrását kellett volna képjzni, a Glaviua Lajos ur elnöklete alatt összohivotl tagokon kivül a hal főbérlő ia felszólalt. A terv az volt, hogy minden akó bortól az oddig kirótt adóhoz meg egy foriutot fizessenek u kiárulók. Bővebb tudósításaink hiányában\'ez ügyről később fogunk lüzetesobboo és kiuioritőleg szólaui. — A „nayy-kan hsaidalárilá" ak f. hó 22 én a „Zöldfn-kert"-bon tarlóit dal-ató-lyo szépszámú kílzöns.jg előtt sikerülten folyt ,le. Az ejóadott darabok ogylől—gyig meggyőz-tok arról, hogy erélyes, buzgó és feláldozó vu-zotés mellett képes leond életrevalóságát bizto-iláni, melyban az eddigi mozzanatokat észlel-: érdéin ftdő Körtek Nándor eluók urat éa rmeslcrekut fogja illetni, kik iiiindtHi kii. iiietót clkövotuok, hogy a fennáll hatás fői ufóját, az ö aa zotarlAst meggyökerezte* • ■. i(íjaiban. Az flőadáa után hevenyészett lúu>-/.ke»zorucsku rendeztetett, mely , ámbár áz idő előrehaladása minit többen eltávoztak, mégis meglehetős számú tánczoló és néző kö zöuségnek örvendett, « egész reggeli 2 óráig a legnagyobb kedvben folyt. Midőn e szép síken s clórctürekvóst látjuk,mondhattad fájdalommal kell jeleznünk s aiua liirnek kifejezést adni, hogy a bizottmányi gyűléseken tanács kozási nyelv német. Nciu akartuk elhinni mindaddig, mig biztos tudomást nem nyel tünk. Es erre alkalmat szolgáltatott ép u lánc/.koszoru lolyauia alatt hallott „sülbe Orduuug" féle rendezés. Még akkor is, ha u fraiiczia- négyest mind uémet ajkúak lejtették volna, sem leli helye az idézett szavakat használni, mintán zászlójára magyar nevet tűzött ki és placatjait magyar nyelven uyomatta; aunál kevésbbé a jelen esetben, midőn szemtanúja voltunk, hogy rendező urou kivül — ki nem is táuezolt senki se. volt olyan, ki a magyarnyelvet ne bírta volnu. Ez esotut felemlíteni kötelességünknek tartottuk, mert mint többi magyar varasaink, ii\'^y mi is olleuaégei vagyunk a germa-nismusnak. Biztat a remény, hogy e jogos követelésünkkel scukit meg uem sértünk, s jiivőben nem fogunk kénytelonitetui hasonló -megjegyzésüket teuui. — A vasárnap délutáni órákban hirtelen uagy szél támadl, mely utezaink porát oly erővel Uavnrla fel s szórta a járók szemeibe, hogy nagy vihar bekövetkezésétől rettegett minden ember. Az eső azonban iiuui lartott soka, a oly tisztitólug hatott u már lujto mejeg légkörre, hogy az esti órákban igyekezett minitcuki az üde levegőt élvozui. Karos hálósát uz emiitett .moglepetóauek azok érezték, kik ublu-kaiiuit nyitva szokták tartaui. — Csáktornyáról kiindult hétfőn délutáni vonaton egy pandúr két fegyeuczczcl, uz egyik nő volt, jött Kanizsa faló. A férlífcgyeucz Mura-Keresztúr és Kanizsa között kinézett a kocsi ablakáu es oly gyorsan. h..gy o.--...u.lá-lyozní nem lehetett, kiugrón. L.itvu a foglyúr ( a dolg-it, uem akarván időt veszteni, nUiia ugrott. Mindkettő oly szerep esésen wjU, hogy egy kis ütésen kivül semmi bajok inni történt. A pandúr ia kis vártatra utána eredeti, a munká-Mik s gítaégóvel aikorQlt elfogul ó* estére bekísérni. A nőfegyeuezot uz utazók szolgáltatták ál vasúti indóházunknál a városi hajdúknak. Oly lett volt ez a foglyártöl, mely egyszerre büntetést és kitüntetést érdemel. Hogy mit kap, tán később tudjuklneg. — A „Tisza- biztosító- és jelzálogbank, mint a „B." irja, bizottsági gyűléséit rendesen tartja. A bank szilárdul áll, s legkevesebb befolyással ac volt reá a „bécsi krach." — A nayy-kanlxsal polgári oskolák vizsgálati rendjéro nézve utólagos figyelmeztetés folytán közöljük, miszerint a vizsgálatok a közlött reudbon mindenkor délelőtti 8 órakor tartatnak uz izraelita iskolák nagy termében. — Jialeaeí. A napokban Szent-dyÖrgy és Kis-Komárom k{izt a mozdony vezető, kiesett ■ ós most nehéz betegen fekszik. Szerencse, hogy ; a fűtőnek sikerűit a vonatot megállítania s avori-! nnl u uagy-kauizsni állomásfőnök tudósíttatván I a dologról, egy .uiozdon v vezetővel együtt kttl- 1 \'lej^f- — Zala- V.yt\'rHxcyen a püspöki ura-: dalombeli vádász, Kaufmun Izidor folyó hó 1 l én délután 2 urakor kimont feleségével az j uradalmi erdőhft — mely Kgerszeglől kiterjed I «V.ak ftíló ugéi/. a nagy páli határig — hogy ott az általa Iftlált, s egy magas fA odújának méhraj lakóit kivágja, kasba vigyo s éltepár-i jávai lakására tegye, a uekeresdi majorbri. Amint azonban-felmászott a magas fára^ hogy a méhraj kivágási műtétet megkezdje - a lóidtól mintegy ol öl magasban — másodszori \' fejszt-vágással oly szereuciétlenűl bukott le, , hogy azon pilUiiaiban meghalt. Folyó hó 13-áu ll) órakor toutelték el. Nyugodjék békével! K. jV- Tttx. Oliinoráuyi JJódi földjén a gon-datlaiikocsis pipára gyújtott, a gyufái eldobá, \' uem sokára négy kereszt árpa tűzben állott, (-nom volnu czélszerű a kocsist kisi/é bűvösre teuui, uliol ik-iii len un szabad néhány hétig pipaszári szopni V — A ráróni képviselőség meghívóit széfküldötte, t. évi július hó 17 ón d. u. 3 órakor a főgymuusiuin rajztermében tartandó közgyűlésre. Tárgyai lesznek: I. Az 1872. évi zárszámadások előterjesztése. 2. Bizottsági jelentés u virilis képviselők összeírásáról. 3. Az építési bizotimáiiy jelenléte az építkezések folyamáról. 4. Jelentós a katonai kaszarnya építése tárgyában. 6. Tanácsi javaslat n községi pótléknak 11 j% H\' leszállítása iránt. — Mvyltlváti. A szent balázs vidéki liók tanitó-egylet, ugyan."e község iskolahelyisé^é-beu, f. é»i július 24-én gyűlést tart, melyre a rendes tag urak s érdekelt tanügybarálok lísz teleltél \'meghivatnak. Nagy-Kanizsán, jnl. 14. 1873. Ilajg.tio Sándor, egyl. elnök. — Halálozás. Imrey György, Nagy-Kanizsa vurosuuk felszázadou ál tisztelel , erény- c} becsületben* megőszült szolgája, ki. iinut olvasóink előli már lapunk ltj-ik számá ból ismeretes, nejével, Szabó Katalinnal fubr. lil én tartotta inogöOéves házasságának arany-lueuyegzőjét: f. hő 13-án hűlt tetemei az örök-pyugaloninuk adatott át. Már 3 órakor délután a résztvevő közönség gyülekezni kezdeti a városháza előtt, lionnuu fáklyákkul kisérték a közös nyughelyre. A zokogó özvegy felelt tor jessze ki s«aruyuit a vigasztalás angyala, az elköltözött hamvainak legyen kóuuj u a föld I — lAspsényben — mint halijuk — a cholerajárváuy felütötte sátorát, s főkép a munkások között erősen dühOng, miért munkáikat bcszüntelU-k. — ÓmxI hadgyakorlat. Nagy-Kanizsán az őszi gyakorlatok alatti idősz ikban óssz ]H>utositlatiii fognak a következő zászlóaljak : a 17- ós 18 ik dandár zászlóaljai; lovábbá a 17- és 18-ik szórlöveg oszUgok ; a 25- és 2ü-, valamint a 28 és 40 ik lovas századok, piolyek legénysége alig. 13-17 közöli hivatik össze. A gyakorlatok időtartalma az állomásuk helyén maradandó csapatoknál 21 nap, az öasZponto-sitaudókuál^-) nap. A városunkban össiponto-silandó hadosztályhoz egy távjelzö osztag felállítása ia elrendellelett, melyhez egy őrmester vezetése ulatt minden dandár részéről két táv-jelző állomáshoz szükséges két altiszt, mint Ál. - ■ -"m-v- - — En á fordítást hoztam el. — Már ideje 1 A jelon egészen nicgssomo-ritott; klilönbon nem baj,. ez eKyotlon blno-komban log inaVa\'dni alatátfak köMÍ. * , A fordítás küvclkozó: »Az irgalmas éa kegyelmes Istcu nevében, ón :.Abou-Abdlla-buu-Ibtaspui itt hagyom neked, kinek Isten élőre elrendelte ; adja Istcu, hogy üldözőink fajából uy légy I Jjjsti aze méíddel nézd ós lelki szemeiddel igyekezz iíieg-» Meí.\'> Amit most látni fogss, olyat még soha nem láttál és nem hallottál arról beszélni." „Itt van a hét bolygó csillag köve, mint tudósaink magyarázták. Tudniillik : u gyémánt u nauljKIZ, az opál u holdhoz, a suphir véuus-^•z, rrtliin iflurshozjja topát jupiturhez, a ama-ragtí uiorcurbo, az amctliyat saluruushoz ha-\' Mind egyíyyiia éa hibátlan. Ez három tunbéféloinek hosszas uUzás cs végtelen kin-j%iík gyümölcse. Abou lsniael öreg atyám u "TÍAtoiu elsv kövot gyűjtötte, upáni Haasan-ben--4»muel csak egyet tudott hozzá tenni, éu Aboü-OtSbdaUa-bon-IIsasán," elég szerencsés vulék a • három utolsiU hozzá szerezni, liulnuiii hagytam \'hátra,kj a még nem teljes gyűjtést folytathatná. „Ma a kereettenyok elhajtják Uptiael í-gycriiiokuit, elhajtják azon fűidről, melyet uiár Illáik" bírtak; éu nem megyek a tengeren túl. I Iliéini azon pár napot, mely még liútra van," CŰJcghalhatok ítj.» aötélbeu is elrejtve, legalább .npin fog senki seiíimit tudni sem róluui, sem o •kincsről, melyet gyarapítani sogiloltciu. „Te, ki>.ha megérdemled, az irgalmas és .-VfKy.M Isten áVarutából feltalálod, csodáld \' liieg ós tto. nyerészkedj vele. Ha bölcs vagy, megértendod,ho^y ki ily foniégeB értékhez jut, minden ember tudla nélkül, semmit sem reiuó nyelhet belőle; ha csak az érzéki dolgok birtokosa nem akar lenni, a a tökéletesség ily drága póldáuyuil árbccséu alulivá leszi, mert es igy legszebb, legteljesebb." — Ez öreg urab különös ember lehetett — mondám a? elolvasást boínjcvo --• megfontolva tett mindent, ós igaza van tán ; de tuuácsu uiugkésnlt, felelók sóhajtva. .Sebőm uem valu veszélyes, javulásom előre liuludl, de az átc.t borzadály, uz okozott vuaztusóg, a a foly lonoj i^guiotlság, kinceui elvesztése iniutt bt\'iskoinorságba ejtett- k, melytől meg ucin szabadulhattam. De ez som valu hosszan tarló, mogit- n ték, hogy mauri karkötőin megvan, a tolvaj-<k bo Vannak fogva,s nekem pedig a vizsgáló biró előtt kell megjeleli nem. A karkötőt megmutatták, megilletődéssel ismertem meg, de nem nd-ták yisssa, a biróságuál kollott hagynom. A til.dosiIán hamar meni, nem oly lasau a bírósági követelés, mint mondják és ha olykor u körül-I mónyek kívánják, gyorsan végozuuk. \\ Az ítélet napja ilftigjött, éa ón mint aér-telt, meghívattam. A mauri karkötő oly nagy feltűnést okozott, hogy nem csoda, ha egész l\'áris a\' lárgyalásuál megjelent; A terein tele volt, nem tudták\'"a tabukat hová állítani. Midőn elő hivattam, a félelem vett ismét erőt rajtam, a csak kis \'idő lefolyta után bírtam a hozzám • intézett kérdésre felelni. A szokott eskü uláu az olnök vozelók- éa kereazluovnmct, koromat 08 állásomat kérdezte, i s felkért uz uset lefolyását oluioudnni, mit I \'uinuuuy iro reszkető hangom engedé, teljesilék. Aztán kérdezték, ha a karkötőt ciiyimuck is-• luerum-e V Abban nem is kételkedhetnek, Iplel-tciu. Továbbá, ha a bevádoltak között gyilko-: sómat megismurein-eV Mig őket uézegelteui, \| nagy csend vala u teremben. Az elnökbe/, fnr-diiltum. — Ugy hiszem a nálam betöri emberek j hárman voltak csak egy; mécs fényénél és oly \| helyzetben láttáin, hol nem lelieu-tt >íket meg-izsgálni, az egyik alakját nZ-uibnn láttam, de ív szörnyű volt, hogy egyike sem hasonlít ható hozzá. É felelet a népei nem tudói ineguevettette, folytattam. Csak kőt jel maradt emlékuzetcinben, parancsot adta engem megölni késesspás. — llógyan lett a puruúr — Emlékszik a kifejező . — Nígyon jól I . . . — Ismételje. * —- Ezek voltak: Öld miért, mrte\'.ó \'\' \'ákÖv.y öld r ■agy hatást szüllek u gyülés-i tolvajok maradtak mozdulat- Hiavaim tereinbeiv, csak latiul. — Egyik biró uz elnöknek tunácsolá, liogy u bevádoltak által az idézett szavakat egyenkint ismételtesse, én pedig forduljak félre. Megtörtént. Midőn ugyuuaz ismételte, ki azou iszo-nyit éjjelen mondá, lestem remegett és elhulu-váuyullaiii. Ez állupotom iámét zajt okozott. Az olnóli jobb kezét mullére téve, űniie-jjólyeseii kihirdette, hogy u bevádoltuk, miut vétkesek, marasztalhatnak el. - Felállottam és kértem az elnököt, hogy engedjo meg még ugy körülményről említést tuuuom, mely áiubár nem a pert, hanem engem illet. Én leníiaugon mondám: Elnök ur! az udvar- és a bíróság:, A nép- ós ezen derék emberek előtt (lolvujimra mutatva) elhatároztam kijelenteni, hogy ezen kincs többé kezembe nem jő, a - innen csak azért megy ol, hogy u korona kincsei közé helyeztessék. ítoménylom, hogy a király elfogadja, S helyette 12,000 francot nekem, vagy utódaimnak kifizotend, mig a karkötő, vagy unnak ára ki lesz fizetve. Nem hiszem, liogy if?y a király ross vásárlást tynne. Reményiem, liogy ó felségo megteszi aaott kegyességet, hogy e három embert elbocsátja. Tudom, hogy egy késcsapás i» uagy fájdalmat okoz, hát m<-g a guillotino? Láttam p halált közelről és oly szörnyűnek látszott, hogy azt scnkiuok sem kívánom. K skavakra a tolvajok i egyike nevetni kezdett, a második pirni, u harmadik, ki a késsel megsebesitott, nagy szemekkel és csodálkozó kifejezéssel nézett reám, mintha nem értett volna. — Es I a végzós Y — Itt a vége. — Es a királyhoz czimzelt kérése, mi ! lett belőle V — Megmouduiidom, ha a választ megkapom. som m EH köz A. loraásvezetó- és hát írvezető, vagy közhonvéd, mint jelző, szenteltetik ki.A behívásokat, rntnt-Jiokv » honvédcsapatok létszáma különböző, korósztulyonkint nem rendeltotik el, miért is oly honvédek hivatnak be a fiatalabb korosztályokból, kik szolgálattételre és őszi gyakorlatokra ritkán hivattak öíaze ; továbbá n szab. u II hadapródok. valamint azon egyének is, kik mozgósítás esetében tiszti kinevfizésre tartatnak flöjegyzéeben. Valamenuji csapat Öaszes szabadságolt állományú lisztjei hasonlókép 3j napra idéztetnek be, nem véve ki az államin vaulnokokat sem, kik elöljáróságuk utján siólilatnak fel a megjelenésre. Lesznek uifleg napok, de lesz drágaság is! - Rövid Mrffi. Mult kedden a pesti köztemetőben csak egy temoléa volt. (Ritka-<)._ A pesti gázgyárat nagyobbítják. - - Marosvásárhely 140 uggal egy lovaregylet alakult, elnöke: b. Kömény Üéza,- A pápa már kep.-» minden támass nélkül sétákat tenni. - A persu sah Párizsban van, honnan készül Olaszország nagyobb városait meglátogatni. — A bétái „ropp"-nak még azon utó hatása is vau,hojfr » Festőn áug. hóra tervezett 30 nagyobb ház építése elmarad. — A budai zeneakademiának Pest várusa 100 frtot adományozott. — Szlávy miniszterelnök a pozsonyi díszkert emelésére 600 frtot küldött. - A pesti egyetemnek egy külföldi hallgatója vau: dr. Montfort-Schh-y Havanna. (Észak-Amerika).— Bartokovics exe-4 Win emlékbeszódul Haynald mond, az ete<\|iii-att^priuiás végzi oktjtf-én. — A Margit-Szigeten uszodát is állítanak. — Fehér lőporral lel-Wik kísérletet a budai lövöldében, ereje 3 szor nagyobb, mint ar .-ddig használté. - - Dobsinán •uibornulékezst óla uem volt akkora vihar mint e hó 2- és 3 ka között. - A hivatalos közlöny is uiegerósiii uson hirt, hogy a természet vizsgálók győri uágyeyülóse a jövő évre halász- j tátik - A bécsi ballon „zétdarabolását Budo Jakab bevándorolt eszközölte. - Tóth Károly J h -m -vásárhelyi liatal tanár íz uralgó járvány áidozau lett- - Arany János Karl.badba uta- \| zott, v titkári leendőket Gyulay Pál végzi. - j Hg Y\'oniátofszky a hasonnevű hős ivadéka, ki zeneszerzés és zonetanitással tengette életét, \| meghalt Londonban 54 éves koréban. — Irodalmi körökben azon eszmét penditotték meg, hogy jó lenne a kettős belüket önálló jegyekkel váltani fel. - A Deutsch-féle IJnióbank (Berlin) pénztárnoka 1<>0,000 tallért sikkasztott ol — Óaribáldi megfogja látogatni a közkiálli-tást. - Hát váljon Mao Mahon elfogadja-e az osztrák kábinet meghívását ?- Újvidéken a főispáni biztos a polgármestert és főjegyzőt hi-vatalbeli visszaélés miatt fellüggesztette. — Hunfalvy János az oroszczárlól Szaniszló-rend lovagkeresztjét kapta. - A madridi szép művészetek akadémiája Schulz Forencz m. építészt tagjául yála.iztá. — Sáhi községben (Biharm.) egy család 10 tagját ogyszerre temették el. — Priele Kornélia asszony M -Vásárhelyre megy ven dégszerepekre. — Spanyolországból naponta ujabb meg ujabb rémhírek érkeznek a zavargásokról.— A k holera nom csak ott pem szűnik, hol régen felütötte sátorát, de ujabb holye-ken is dühöng. — A bécsi nemzetközi kiállításban juuius hóban összesen 1,216,118 ember fordult meg. — A m. keleti vasút üzleti bevétele m. hóban 142,%& frt. 09 kr. - Budán any-nyi a nőcseléd, hogy nem kapnak alkalmazást. _ Pesten a pénzviszony még mindig nyomasztó, a szorgalom legtöbb üzletben csökkent. — B.-Füreden gyógy vendégek közi van Traüord lord. - Élőpatak (Fürdő. Erdély) olcsósága hihetlen ez időkben, 110—32 Írttal tisztességesen kijöhetni, marhahús fontja 18 kr. — Deák Fo- rencz legutóbbi vallási beszédeert több helyről hálanyíUtkozatot és elismerési táviratokat kapott. -- F,gy k«7,ön»éjjes eret amerikai számítás szerint 11 ezer tullérl ér. — Olaszországban is van kholera. KÖZÖNSÉG K.ÖRÉBÖL > Hosszul számítolt, s csúfosan fellllt. K. S. nevű helybeli földbirtokos és háztulajdonos, Nendwich uruál egy UHgyobb összegei a jég ellen biztosított. Kzen úgyis pénz-szük világban jó Uschltl\'t eszme született agyában ugyanis: a jég-kár biztosító igazgatóságnál jeluntéal telt, hogy Ibidéit 9 jég tökéletesen elverte, tessék a biztosított összeget kiszurkolni. Az igazgatóság azonban az apró pénz helyett egy lelkiismeretes hivatalnokát küldi le, ki a legkisebb baj nemlétéről tökéletesen meggyőződön, mire az állítólagos kárvallott és közte komoly szóváltság loriént; dac zára a mult dör-gésnek mégis szerette volna a számító atyati ebben a krttchos idóbeu a rebachot zsebre tenni, megdugta a biztosító kiküldöttjét 7í> frt papírpénzzel, b db osztrák aranynyal és hozzá áldomásra két nagy üveg szilvapálinkával j a jó testnek azionda becsülő kiküldött uram el is fogadta s sietett hivatalos kötolességenek eleget tenni, smiutáu a papírpénzt gyurottan, az aranyt agióval, az üvegeket andalító szeszszel a városi polgármester ur továhbi rnul»lk«iiniy aixtahlra helyezi, ugyanott a városi elöljáróságtól két pár-tatlau szakértő gazdát kért ki a földek isméti megtekintésére. A város a megkeresésnek sietett eleget tenni, köréből a tisztelőiben álló Ujváry K roratliau köslBltskírt ciak a isjtAblrísá\| alStt Tállal Í.I.ISsiigst a tlsorkostSsig. Illés és Tomsits József gyakorlott gazdákat kéré föl az Ugy tisztázására, kik csakúgy,, u Gsohttfu-hős pirulására a ftlldekot jó knrban találták, a fent omlitett összeg pedig Ábrahám kebolébe megy, ebből a voll tulajdonos Wert-heimkassája már többé uem lát semmii. I)n hol a költsógfelszámitáa ? az hiszen ám még ,. bu gyelláris cholerája ! Elismerő köszönetet érdé mel Ujváry Illés ur, mert e megtekintési 10 írtból álló dijat a helybeli árva-és tüzoltó-pénz tár javára helyezé; a kiküldött biztos pedig dicséretet vívott ki magának, mert a mai ritka solid világban kötelességét himn K-ljVsité. ,SU lid intézet, ha solid hivatalnokai állal ápoltalik, virágzása biztos. Y — Felelős szerkeaztó: Bátorfl Lajos. zxryiittiér-.) STKIN SAMU, -m ékszer-árus, arany- ós ezllst-műves, P E 8 T fi X, Király utam, 48-ik tt. Akdczfautcta tttígUtfn.\' Ajánlja mindenféle, úgymint saját készített kész munkáját, egyszersmind vesz, oSorél avult arany- és ezüstöt, elfogad minden javi tást, úgymint kő- és érezmetszést, melyekkel legolcsóbb áron szolgálatid. Kapható nála ki tüuó jóságú arany-, ezüst-és svajcsi-órák jótállás mellett. Vidéki megrendolések és javítások leg gyorsabban és olcsón számittatnak. ü J3 EJ III-Vili »8t levélbeli kívánatra \' még Iiérmentve Is! készséggel saolgáltatik mindenkinek leggyönyörűbb női ruhakeim ók ^ naválasztéka MlnU{rj\|Ut«mény«Tel \' ^HAMBURGER IBOLF PE8T, ari-uto« l-»tí ÍJZLET-NAGYöBBITÁS. A nagyérdemű közönségnek van szerenrsém tiszteletteljesen jelenteni, miszerint tizenhét év óta a t. közönség közmegelégedésére vezetett KÁRPITOS ÜZLETEMKT azután is osztatlan tőkével. és a legjobb segéderővel folytatandora. Nagybecsű megrendelőim különös kényelmére, folyó szeptember hó elseje óta. gazdagon felszerelt asztalos liúior-raktáramat is megnyitottam, melyben a legfinomabb Ízléssel, a legújabb divatú, és a legjobb minőségben készült bútorokkal minden elgondolható árfokozatban szolgálhatok. Midőn a nagyérdemű közönségnek, kárpitos üzletem iránt tanúsított bizalmáért hálás köszönetemet kinyilatkoztatom, egyszersmind ASZTALOS BÚTOR-KAKTARAMAT kiterjeszteni kérem, biztosítván, hogy nagybecsű megrendelőim elégedését kinyerni főfeladatul tűztem ki magamnak kiváló tisztelettel ZÖTTL (ÍYORÍÍY (034— 9) kárpitos és asztalos butor-raktárnok. Varazsdl (német) utcza, Babóchay-(Schaffaritsch) féle bázban. HOT- Faraktár mcpyiíás Légrádon. Alulírott tisztelettel jelentem, miszerint Stájerország- és Karinthiá-ból s/.állitott fann^a^okból > Légrádon a Mura és Dráva partján raktárt nyitottam s mind«:iinemíí dpülctfa, deszka, ldcz sat. azonnal jutányosán a legpontosabban kiszolgáltatnak. Megjegyzendő, hogy t. vevőim részére a raktár mellett fekvő dt5li vasúton a megrendelt anyagok gyorsan h könnyen szállíthatók. Valamint nagy-kanizsai faüzletemben szilárd ds pontos szolgálattal vagyok t. megbízóim iránt, ugy ozutánra is bizodalomra midőn fol-k^rndm. ajánlom a nagy-kanizsai fő- és Idgrádi fiók-faraktáramat. BACHRACH GYULA, fakereskedö N.-Kanl»án. H ! SASV-lí ANIZ8A..1878. Jnlliis 20»án. ■ BB-lh; azá,m^ Tizenkettedik évfolyam. ZiiUi-Somoyyi Közlöny fefl I Hlrdittiak I.Uiym. i_ r i. . - . i , nvji.ttkrrkn :l Nagy-Kanizsa varos helyhatosiganak. nemkülönben Loronkim íft\'vríri a „zalamegyei gazdasági egyesület", a zalamegyei általános tainlo-egylet, a szent-balázs-, kis-komáromi ós sUmegh-vidéki .j flóktanltó-egyletek, a ,,nagy kanizsai kereskedelmi 8 iparban\' ugy a .Zala Somogy\' gőzhajózási részvenytársulat ...... • hivatalos értesítője. Heten ki n t kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. <U(iótioz bi-rmcntve \\ tézendök: ! X AGY-KANIZSA Wlasolciház. Királyi Pál ontóággyUléHl képvlHclíí kttrutjii a bakttal választó-kerületben. — K kBtljsmánjr vége. — Lapunk előbbi számában említve volt, hogy jullus 12-én képviselő ur Barabás-szegre távozott, e vadregényes vidéken az útba eső községekben látogatást téve, tüs-kén-bokron, árkon-gödrön eljutott Baán Eorencz birtokos úrhoz, hol a legszívélyesebb fogadtatásban részesült, este felé visz-szajövet azonban comicus jelenet fejlődött ki; Királyi Pál, azasphaltburkolathozszokott fővárosi kényelemcmberénok a százados tölgyek közt kocsijában összeguggoltan szemelt kelle őriznie, nehogy a feléje hajló stlrtl ágak barátságtalan érintésében részesüljön ; majd a földből kiálló sziklakomény gyökerok dobálták kocsistól együtt ido s tova, de egyszerre az őzek ez ősi hazájában a különben is járatlan utat egy kidőlt fa zárta cl és se ide se oda nem fordulhattak. Királyi Pált, a vele született jó kedv nem hagyta el, sót ujabb élczezésnek nyilt meg tere. Ha már Kustánszc-g, Veresszeg, Vargaszeg, Paizsszeg, Barabásszeg, sat. kézségeket látta, — úgymond — utoljára is valóságos szegre akadt Göcsejben. Az eldűlt tölgyet felemelniök lehetetlen volt, tehát a visszafordulást kelle eszközölniük ; igen, do ekkor is irtani kell az erdőt s mivel? tollkésnél egyéb szerszám nem volt nálok, kapja magát a képviselő kocsis lesz, társai mind előkelő földbirtokosok, majd tisztviselők emelik a kocsikat, Vasdényey ur huszárja pedig a hatvágást szakadatlan gyakorolja a fákon 8 félig bevájva, neki esnek dönteni, képzelhetni ez irtóháboru hosszas vólt&t s kedélyes helyzetét. Julius 13-án vasárnap a baksai választókerület deákpárti polgárainak fárad-hatlan sNerélycs tevékenységű elnöke Dr. Berger Ignácz plébános úrhoz utaztunk Szent-György völgyére Szabó Richárd jeles novollistink szülóiöldjére.A város határához tárcza. Kin leányom halálakor. Valóságból merített ke«ertl paródia, ,K 1 • I a á n y o m Ilii I a Uisk o r\' ciimU saját kolteminyemre. f 1878. Julim 8-ip. IU hagytál már picii kii jó.«ágom ? Hogy veled la muljik boldogságom. Elvett lattá, — Jer bit aa Ölembe I Hadd ftlrÖMiiem hideg areaod kOnybe.. . Nagy a vili* Urla Ka te migttm firbetlél el benoe 7 Marcsa, Viktor, Kálmán * te kit Lajosi Nénitek lm I kii tealvirtek balolt. limit fogyott aaereltelnk aaáma, Kél re tollam I nem Irhatok máma; Nagy a világ torló, Dofgossik mái, én csak ilrok benne. Nekem mindegy, akár 6, akár lány Keptll tova aord balálnak ••árnyán, A kit Kernem mintha felhí Tolna, Könysáporát egyeulíen oiatja. Nagy a rliig terje, Oriáal lelkem tarba benne. Te voltál bár a hatodik vendig Migtem mondtam .nom kell több már annál* Ki örilt ugy aiaratl, mini iu, Ily áldásnak caak örvend Saslntiu. Nagy a világ terje, Megtudtunk ml VQlna ilul benne... Hiáa oireket nem Iglrtam niked, Ugyii bUtam — férjhoi vilinek léged \| H imo I alig kit kóuapUi valál, Már cljegya.lt a vBlejinj-halál. — érve, bandérium előlovaglása mellett,haladtunk tovább. Vasárnap U M nemcsak Szt-György völgye, üe a szomszéd községek elöljárósága is megjelent s az üdvözlő beszédre képviselő ur oly igazságérzettel s benső meggyőződéssel felelt, hogy a jelenvoltak arczain látni lehetett az öröm teljesen őszinte nyilvánulatát s hangosan hallani lehetett a\' tömegben isoha ily követünk még nem volt, ki eljön tűzhelyeinkhez oly messziről, hogy hajaink, óhajaink felől maga szorozzon meggyőződést. Isten, a magyarok istene éltessel A nép szava, isten szava! A lucullusi ebéden nemcsak a toasrzt szórta a kedélygyujtó szikrákat, hanem a zene bubája is fokozta a jó kedvet s alig tudtunk a vidám kürtül megválni. Julius 14-én Kozmadombján, Vasdényey Lajos,oz ifjú lelkű ósz,e jellemszilárd hazafi s vasedzésü jó baráVlWógszoretó házában ,Yolt az összejövetel, boy/T oly számosan jelentek meg, hogy a tágas urilakbau alig fértünk meg. Itt már jól esett látnunk Kerkamellék lelkes ifjúságát is tömörülni; nem csoda I hisz a jószivü háziasszony mellett a művelt lelkű 8 szép házikisasszony is oly honleányi erényekkel tündököl e vidó-kon 8 oly ősi magyar vendégszeretetet találhatni itt, hogy az „édes otthonn"-t élvezzük oly lélckfeuségbcn, minő a régi patri-archalis magyar világban létezett. A diss-obédeu jelen volt Simon Pál, e kerület egykori képviselője, Molnár Pál, a lendvai kerület képviselője, ki szinte Szent-György-völgyén is megjelent. A sok szép pohárköszöntés egymást érte s a lelkes éljenzés és zenetus szakadatlan lánczolatban folyt. A többi közt Deák Ferenczért, majd Herte-londy Kálmán főispánunkért omeltefctt pohár. Este felé már lehetetlen Yolt a tánezot elodázni, sok volt a nőtlen ember ugyany-nyira, hogy Királyi Pált, ez alkalommal jelenvolt nőtlenek közöl, 19 lakodalomra hivták meg. A legszivélycsb társalgás, eszmecsere 8 vidám mulatásnak az éj késő órája vetett véget. Nem hagyhatjuk érintés nélkül a csesztreghi plébános ur mulattató s a I Nagy a világ terje, De mit ir, ha halál a vöm benne .. . Kedvet arc«u hervadt kii virágom, Lenne illem „örOk« a világon, Nem felejtlek ioha el én liged, Kit a vigiet ••ivemről letépett. Nagy a v.lig terje, \' Do Elvirára nem moiolyog benne .... Vidd áldáaom\' mily ilrodha kedvei 111 8 minthogy lelked litan kord! rapdea, Kirjed St.l, küldjön a magyarnak Egyetérti.!, .Jobbnak* úgy, mint .balnak* Hogy a vllig lerje, E i»ip haaál boldognak limerje. 8 ha aient Pilert német ember kiri, Mondd: — fordltaon rögtOn hátat uiki, Hidd el ideál ninc»en nagyobb vilek, Mintha bejül menyoraaágba nimel; Nagy a pokol terje, Könnyen elfér minden nimet benn. hokvAtii OVtlLA. M ii 1 h e u r I — Fájdalom, de megtörtént. — Furcaa világot élünk. Hogy mások ia abböl a szempontból ité-lik-e el, nom tudom; de azt merőm állítani, hogy a közmondás ome szavai: gokat igér, kevoaot ád, nagyon ia ráalkalmazhatók. Képzeljék csak kodves olvaaélm I Miua-pában egy régi iumcrősiiőm megtámadott, s azon kérdést intézte hozaám: miért nomjiőaUlök meg, hisz a nap már rég tdoju sUt fejem toto- maga nőmében eredeti pohárköszönfósét. , Ezt mondá: Éljen Kiss Pogány, Nagy I Farkas, Soós Simon és Bátor Királyi Fi! Kz pedig a, jelenvoltak noveiból fonatott; t. i.: Kiss János, Pogány Gábor, Nagy József, Farkas Sándor, Soós Kálmán, Simon Jnnos, Királyi Pál és Bátoríi Lajost értette. Julius íft-én szívélyes búcsúzás kö/.t megváltunk a „llaupt Quartir"-tól s Zala-Lövőn út Zalu-Patkára értünk, hol Kiss Pál urnái látogatást téve, Egerváry Károly urnái volt az összegyülekezet. A ritka jó háziasszony, ki a magyar irodalom iráut oly lángoló szeretettel viseltetik s a pártküzdelemben annyi keserűséggel s méltatlan megtámadással küzdött házi ur Egerváry Károly által adott fényes ebédnél űr. Berger Ignácz, Kiss Pál és Vasdényey Lajos urak érzékeny szavakban mondottak bucsu pohár-köszöntést szeretett képviselőjükre. lunen a választó-kerület végső pontján Salomvá-rott Csutor Imre alispán ur távollétébeu, köztiszteletben álló családjánál téve látogatást, a legszívesebb fogadtatásban részesültünk s itt történt a kerületből! kiséróktóli végei búcsúzás, mely megható jelenet volt; az a szeretet, az a tiszta, őszinte vonzalom s ragaszkodás, az a tisztelet és ügyelem, melylyel Királyi Pál iránt e kerület viseltetik, leírhatatlan, látni és érezni kell azt. F«z nap este még Zala-Egerszegre értünk a gyönyörű s kies fekvésű Zalameutét megszemlélve. Amint a megye székhelyére értünk, Királyi Pál azonnal megyei alispán Csutor Imre urnái tisztelgett, itt már hoz-zánk csatlakozott Skublics István szolgabíró ur is. Királyi Pál a szó, nemcsak betű, de érzés szerinti értelmében\' is a kor haladó szelleme szerint tesz, működik és hat, azért amint meghallotta, hogy a megyeszékhelyén a vidék egyik legjobb színtársulata működik, azonnal elhatározta az előadáson ott lenni, kétségét fojezte ugyan ki: váljon lohet-e a megye székhelyén este már zártszéket kapni és sajnálatát nyilvánitá, hogy előbb nem irt jegyek miatt. E hazafias aggodalomra a jó egerszegiek mosolyogva feleltek. Jegy kapható volt íjuantum salis, hely még annyi száznak, mint a mennyien mi utasok bementünk. Al előadás kerekded \\W sikerült volt, Szigetinek „A falusiak" c/.imii jeles vígjátéka adatott eló. Közben legyen mondva e jól szervezett tarsulat augusztus közepén Nagy-Kanizsára szándékozik jóni nehuiiy előadásra. Színházból kijövet a legnagyobb sötétségben botorkáltunk Gzifrák ur altul haszonbérelt püspöki uradalom czifra nyoinorusagu nagy vendéglő kis helyiségébe s az vall némi örömünkre, hogy azutc/.ai sötétséget a szellemi világosság, e helyiségben lévén it zula-egerazcgi casino, némileg kurpólolja s a fenkólt szellemű Királyi l\'ál ily Körben jól érzi magát. Julius llj-án vasúton Gelsére erve, Séllyey László vendégszerető házánál volt a kirándulás befejező pontja. A közügyek e köztiszteletü bajnoka legnagyobb örömmel fogadta Zalamegye nagy szülöttjét. Kanizsáról .számosau kijöttek Királyi Pal üdvözletére, többi közt xN agy-Kanizsa varos küldöttségileg tisztelgett u polgármester, főjegyző s egy városi tanácsos megjelenésével. Julius 17-én délben Nagy-Kanizsán keresztü lkocsikázván, a colossal is vurosháza szépségét kiemelte, a város haladásának szembetűnő jelenségein örömét fejozto ki. Az indóháznál csakhamar csoportosultak az ünnepelt fértiu üdvözletére s mindnyájunk hó óhajával távozott a fővárosba : tartsa ót a Gondviselés soká\', igen soká meg, hogy nemesszivü tevékenységével\', nagybecsű barátságával, de különösen hazafias láug&zcre-tetővel sokakat bojdogitsou. Végigtekintve a tíz napig tartó kör-uton, szabadjon nekem útitársnak, mint ozuttal legilletékeshnek, őszinte kifejezni hazafias örömemet azon tisztán tapasztalatból nyert meggyőződés felett, miszerint az érdem legszebb koronája a tisztelet ós közbe-csülés. Királyi Pált azon fényes és mondhatni magas polezra, melyen a magyar nemzet oly kiváló örömmel látja, nem születési A kérdés annyira mogzavart, hogy hirto-lonébon azt sem tudtam, mit feleljek. Nagy későre azouban excuaáltam magam azzal, hogy én már csaknem egy évo szeretek, do ugy látszik, szeroncsétlon csillagzat alatt születtem, mórt imádottam még mindig késik a viszont szerelemmel. No hiszon nom kellottnokí több. Azonnal elövotto nétlajstromát a elmondva, hogy- 6 no kom toljea szivéből és lóikéból óhajt jé feleséget a oly háziasazonyt, kiből az anyák példányképe fog majd lonni, hozzáfogott a citatiokhoz, igyekezett lajstromából több nő, aknrám mondani, leány novét omlékozotombo hozni, a azép éa jó tulajdonaágnit volum megiamortotni. — Ne buauljon kodvea öcsém uram — mondá — majd caak azámára is találunk egyot, hiee annyi a férjhez monő loány, hogy hajszálai nem elégségeaok a megszámlálásra. — Köszönöm szépen asszonynéném anyai gondoskodását —• föleiéin — do én ogycdül Itózát szoretom s ha nem lesz az enyim, ugy soha bo fogok megnősülni. — Lári-fári az og<£az I Önök fiatal ombc-rek még nom akarnak tovább látni orruknál. Azt hiszik, hogy most ia ugy van, mint régen volt; hogy a pl utói azerolommol mogyiluk mai világban valamire? — Talán platói, akará mondani — vágék közbe. — Plútó ido, l\'láto oda, nom tartozik az rám, caak azoreUfém már hinni Ujainkról, hogy az ily dolgokban egy kissé a jövőro is gondolnak. Az olyan ön-féle omberoknok nom kell \' som pénz, sem ingatlan, som ingó-bíngó jószág, csak szépség, ügyesség, zongora, toilotto-asztal, a tudj\' Isten még mi éa lehet e csodálni,ha ugy „liii bolo Balázs, lovat ád az Isten" két üres tarisznyát összeakasztanak, a idő-nap olőtt panaszkodnak, Előro látóknak kell lonni, érti — olőro látóknak I Látja p. o. önnek igen tudnám ajánlani X kisasszonyt, épen hozzáülik, aztán alig több 22—23 óvoauél. Azlán láaaa, nom is azogény ám; körülbolől 25 ozorig áll. Vagy ha ez épon nom toUzik hát---- — Szép, mind azép asszonynéném, do kérem az Istenért no fáraszsza mogát, mert ne-kom ogy som kell. Ahol ni I a lovölhordó. Bi-KOWXJaan hozott már fololotet a kis angyali Hozámtól. Futok, szaladok. Isten volünk I / — laton önnol I Uondolja meg még egyszer, mit csinál, fogadja el ajánlataimat. Csakhogy egyszer szabadon érezhottem magamat, oly ió\| osott, hogy kibúvó lyukat kaptam az el válLatásra. Inkább rohantam, mint mentőm a lovölhordó után, ki csakugyan átnyújtott ogy lovolot, molynek boritékán Kuzsi-kám — igy szoktam novozni baráti-körökbon — írására ismertem. Atvottem és siottem haza. Félve törém fití- Hogyisne, mikor tudtam, hogy végitéletom vaü benne mogírva. Mogolőző lovolomben felkértom, hogy határozott választ adjon. Folbontám és imol......a nem szó tűnt logolóbb ia szomoim olé vastagon aláhúzva. A lovél többi réazét nom ia olvaatam, elég volt ez ia, liogy szemeim elhomályosodjanak. Lábaim annyira inogtak, hogy nagy fáradaágoin-ba került azékemhoz tántorogni, molybo majd-nom cazméloton kivlll votéra belo magamat. Szdroncso, hogy ez állapot nom tartott soká. Magamhoz tértem. Némi hidogaég vott erőt rajtam. Homlokomat kezemmel végigsi-mitám, a goudolkoztam a teendők felől. " . i flmhjtl liwMjvMtfa szcpiótlen önérzet és átgortdöItíDHinl^sság ömölte^, ragyogó szelleme, tiszta jel lein o, mu^.....r re/oUiiaz, melylyel c$y """ """" ezé íjához törekszik, ho[ sitse hazánk jövőjének __ _ taititfanyagi, mind szelfcmi TTven. sha kell a harcz téron is. . . . it Királyi Pálra. BÁTORFI. Húzónk ipara s kereskedelme j Kuropa többi államával szemben. , (KeleletOl T. K. ur off»rl áilitáiaira.) Mióta a világkereskedelem lőrén a főszo- j rep Angliának jutott osztályrészéül, a fold ösz-szés kereskedő államai.minjczek aszivbon,Ang- \| Mában folyunk összu a alig van Állam a főidőn, mely közvetlen va£y ktjzvotvo Angliával keres- ■ kodtdmi összeköttetésben no Alh>na. Az-angol \' higga-lt, nyíltszívű, borAtsAgos és bccsületvcretó [ nemzőt; szereti és pártolja a tudomány- Annii- , vészeiét, éloterét azonban a korcskcdoWm a ipara alkotják. " Párhuzamot o tekintetben Angliával az j észak-amerikai egyesült Államok tarlanAk. Európa többi AllamAnak kcreskcdelmo éa ipara csak idők folytán fejlődött azzá, moly aUkbxn jelenleg van, a ennek fejlődésére min donkor Anglia adta az első lökéet. Franczia-, Németország éa Holland voltak az elsők,, melyek\' pára Anglia mintAjára felvi rágzott. — czeköí követték (.\'seb- és Morvaország, ugy Sveicz köztársaság. Kuropa mAs államainak ipara ynár kovésbbé, vagy épen nomjolentekoiiy. ^ Ezeket előro Twcsájlvu. vessünk egy azemléló tekiiitetet saját hazánkra — Magyarországra, — vegyük szemügyre iparát » keres kedolmét, a hat\'i.rozzuk raoj azon álláapontot, melyet o tekintetben a novozetpUlnuiokkal szemben elfoglalunk. Hazánk kedvező fokiéi <3, a mérsékelt ég-hajlatánál fogvn a topyéaztéaro kiválóan alkalmas lóvén,mint termolő ország szerepol a világkereskedelemben, a nyers terményekkel kereskedik, miután gyárai vagy hiányzanak, vagy hiányosak. Igy \'csak egyik irányban\'fejlődbe-tik, nagyon természetesen a másik rovására. Fejlődhetik s fojlódik is kereskcdolmo. Ha arányba állítjuk hazánk nagy területét lakossága csekély\' számával, — ha tokin-toibo veazazük a imiiikuerőjhiAiiyAban parlagon heverő földek nagy mennyiségét: loliotetlou ama meggyőződésre uein jutnunk, miszeriut nomzotüuk ily csekély számú mellett a területi1 nagyságával szemben, lehetetlen nzomli\'.etl két iránybaui fojíődés, — inort: vagy a földokuuk kellene parlagon hovorniök ; vagy a gyAraka^ munkások hiányában beszüntetni, a ez esetben ia iOtt volnánk, ahol jolonleg vagy unji. Igaz ugyan az, mit T. E. ur Aliit, hogy : most »»jál terményeinket kénytolonittotünk « külföldről 3\'szoros árért beváltani; do valjou nonio ugyan ugy kollono tennüuk a nyers termények-ke), ha a fóld.népét gyárakban alkalmaznánk ? — Arra nézvo pedig, hogy boldognak uovezi azon országokat, ínyeknek gyárai vannak; boldognak novozi Svei\'izot, az a véleményem : I no irigyeljük zet kebelében 2 kasztot ^PV^í\'.\'aJM\'yJfJI8-B3 ügyeinkért buzgó, nemcakeblü papság atot alkotja szegőny t ban : ugy a muraközi az, niú]^ előtt kalapot jjízoptemlirri hadgyakorlatok alkalmával Lotp. lyöt is szMKWftotni foguA legmagasabb meg unolnek, a cly egy phnlpfxt® bír képezni " iy Jj)zöttfii^p-szág integri-> flyútérzettől panaszlAk mel-Iztetéeükct! a a .sinenobis danabis- intézkedést LnVi VBffVinfflnTe\'viBzszük, hogy lia Angliá- méltányosnak nem ia tarthatják akkor, midőn baú- valamely gyárba valaki inui.kAsul besz<>- mindegyiko ogy oly szorepkörro tarthat igéuyt, melyet betölteni akar éa tud is. A mélyen tisztelt lelkész urakat egyenként megnevozni néni nkarom, do ha n szükség ugy hoznA magával; igon. — . 2-or. Újból pád vocom, tanügy". Lotenyén virAgzó elomi oskola van. Kegyaaszonya özv. gróf Andráaay Károlyné, kitüntető figyel-mévol hinti rá az áldáat, a imo; 1873-ban sű-lyedni kezd a Letonyóhoz mért olég magaa l\'uiitheon ! egész éven át aszAly sújtja az Abéco után szomjazó kisdedek tanmezojét. Egyotlen segédtanító vau csak 1 an különben azorgalmaa, derék fótanitő, ha a .ounonica visita" szerinti kötelmeit végzendő ép lotnotni mén; addig tanitó nélkül Ali az egyik olomi oskola, s legföljebb egy garnboncziáa diák forma, magasabb szánt pyorokripők alakja oinolgeti pacdago-gusi mól lósággal a lovegőt rontó öleslincAt, nagyokat csapkodván volo az 1 betű feló! fölhívjuk o körülméoyro az illőtök becses ügyeimét. 3-or. De most inAr örvondotosobbről. Hanem még mindon .ltumpitur invidia, rumpatur i\|iiis<\|uU" a — tanügyről. j .Szent-Adorjánnak nagy ünnepe leond a jövő augusztus hó olejéü. Ez ünnep azonban nom csupán Íjzont-Adorjánó, hanem édes mind-j nyAjunké. Augusztus hó olső napjaiban tortatik \' a szentadorjáiii ttj iskola alapkőletétele, moly ! CzigAny Bertalan ottani földbirtokos kezdőmé-Mióta a „muraközi kérdés4 oroszlániái- j nyezésén\'ok köszöni létét. Az ünuepelyt nevezett mában még farkcsóváláara acm méltatja azt az birtokoa ur rendezi, a magasztos ihletscggol egy pár legyet, mely u minap roá arállott, azóta \' fogta fel hordorojét azon papnak, melyen uz erről u vidékről lapuuk hasábjai semmit nem iskola alapkövo ott letétotbi fog, a melyet ép .újságolnak". Hanem az igaz Zala-Egorzzeg, j azért a mogyo számos tokintélyoa férfiának, a a Kis-Komárom, Keszthely, Galambok, Szent- tnegyo főispánjának is moghiváaa által még Un-Balázsról, éa ismét: Szent-Balázs, Galambok, J nepeltebbé lenni óhajt, a a mini jól irltiUlt Keszthely, Kia-Komárotu, Zala Egorazegről — j forróiból tudom: HerlaUndyK<ilmdnUlket ftiU-többet, vagy inkább annyiszor éa annyi Un- pdnunk meg is fog ott jelenni uemilyeien, au- jly or«z^^kbau egyosoK iiiK.súr^viui aszt a in^míiironl, «zszük, hogy ha AngliA-valamcly gyárba valaki mui.kAsul beaz<> gődik, uom v/ibud annak vallást, nem Umiopet ismernie, liánom dolgozni ój dolgozni; mert ha egyezer Ünnepet tart, elveszti alkalmazását, s elvoazti kenyerét, b igy bátruu elmondhatjuk, hogy: ;i gyári munkás sa ját lábain lép be u gyárba, » a szentmihAly-lovon jön ismét ki.^ • - Azért no irigyeljük más uemzetok k\'ép-zelt boldogságát, midőn a magunkéi még nom ismerjük, vagy eléggé becsülni nem tudjuk: mórt nézetem szerint azon falat kenyér, melyet : inint szabad nép költünk el, sokkal jobb izti, mint a külföldi konyha pikáns dosisai h jogok alatt. — Nem woréli el a magyar mitnkAa száraz tálaljait a külföldi gyármunkáa óriási zsold-javul — inert ha száraz b; do sajátját éa azabu-don élvezi — emez tán pikáns sajátjait szabadsága, vallása, s emberi jjig.ii árán vásArlá^— Azért marad jon Imzánk inkább termelő ország, gyárak nélkül; vásárolja vinsza saját terményeit i szúrósan »» éri, a mégis boldogabb loend, mint más gyári-államok népei, — melyeknél a kincsek visszfény© alkotja boldogságuk délibábját-Ez feleletem T. E. urnák előttem m. hó j ■aí felsorolt tételeire. ZAL.VY LAJOS. Muravidéki saison. 3-án s ügyet, hogy szembon nom akarok én sonkit di csérui, hanem olmerom mondani, hogy ma már iskoláink bármelyikében bátran lehotnoogy kii katekizmus vagy doctrina gyanánt használni a .Zala-Somogyi Közlönyt". No, do uom szeretném, ha mindnyájunk szontügyéuok, a tanügynek én kisobb apostola lennék bármely halandónál is és ép azért rágyújtok én is a szokott rofraiori) <S» kezdőm a tanügyön, — no tessék azonban megijedni; Muravidéke sokkal vonzóbb, elragadóbb színpompáját nyújtja a nagy toriHészotnek, hogy se ni 1\'undora azolenczéjéből érdokoaebb tárgyakai is no\'tudnék ón innét kiugratni olvasóim számára. Tehát lájM^k mit lohotno innét első sorban a tanügyről irnijj 1 T.r. Azt, liogy én a minap a lotonyei kir. járásbíróság hivatalos helyiségeiben egy csinosan öltözött, müveit kinézésű egyénnel találkoztam, « utítársa ismerősöm lévén, kitudtam, hogy ő muraközi segédtanító. Csakhamar megszóli-lAm, s O tempóra 1 0 morcs 1 egy ttaval un tudott magyarul! Már uraim I qlioz azután nem kell ci mniontAg s o lokiutotbon én.nem a zAg-rabi hyerarchiát okoznám, hanem itthonn ke-resnéiu a baj orvoslását 1 Beszéltem én erről sok lelkes muraközi pap barátommal, n hu van köz- nál inkább, mert történolmileg is novozetos <tz, hogy oly vidékon emoltotik a népnovolésnok ezen szent épüloto, hol 10—15 községet összevéve — emberemlékezet óta nom volt és máig sincs iskolai! Azonban mogigértem, hogy egyebokről is irok, tobát; 4-or. Andráaay Aladár gróf Lotonyéro érkezőit egész családjával, s ódea anyja palotájának szép árnyaiban tölti bájös nőiével a nyarat. 5-ör. Inkoy KAImáu nemeskoblü hazáuk-tia, Egyptoms Cairóből körünkbe, rígyAczi kas-lélyAba kit cialddjdval együtt a legjobb egészségben visszaérkozvén ; gazdag tapasztalatait, tüzotos külföldi tanulmányait hazája javára szándékozik értékesíteni. ö or. A Mura csalfa hullámaiban kitűnő fürdés esik, s számosaktól látogattatik as edző hideg viz, hanom tegnapelőtt ugyan megjárták pzok, kiket a jeges vihar ott ért a parton ! voltak nők, kik hősi bátorsággal a vizes fürdőingre eaak egy száraz lepedőt vototlok hirtelen, s ozon nem épen amazoni alakban menekültök a förgeteg villámai közolt — haza. Méginkább megjárták a szőlősgazdák — kivált a tódor és po-lai hegyekben, a a mezei gazdák, kiknok sokat igérö kukoriczáját — o vidék főproductuinát — a lapátolható jég rommá tette. jelenésével és hogy számAra főhadiszállásul az A ndrássy-palota len no kiszemel vo. 8-or. Tamás Foroncz itteni birtokosnak e lapokban már jelzett 1000 frt értékű oltolvu jnlt loval megkerültök. A lovak tegnap hajtattak haza Eszékről, - hol Vakmerő tolvaj utol-éretotf. 9 cr. F. julius hó 9-én eslo baráUágos bucsuostélyt rendezett a lotenyoi intelligentia Skublics Pál, jelenleg nagy-kanizaai törvényszéki, négy hónapon íi pedig IvOienyén volt helyettes járásbiró tisztelőiére. A pártkülönbség nélkül összejött vrnidég. koszorú a nagy vendéglő termében reggolig tartó kodélycs tárealgásbnn vett részt, s a lel koa áldomások között legjolloinzőbb ez alkalom, ra az volt, moly nem búcsúzott el végleg az ünnep tárgya Sknblica Páltól; mórt — ugy. uiond — itt marad ő Lotenyén mindonkorra. Itt marad közlünk tevékeny tzMleme az ő müveibon. Es valóban. Sz<)rgalma rövid négy-hónap alatt bámulatos tevékenységet fejtett ki és 4968 ügydítrabot olintézvén, távozott el körünkből az ügy buzgó fiatal hivatalnok. Emlitéaro méltó, hogy eltávozását megölő-zólog a korülot összes községeinek elöljárói nálu mogjolonvén, tőlük hatáskörükre vonatkozó fol világositAa éa többrondboli maguk mihoztar-tAsa iránt adott utasítás utAn vett érdokos búcsút, moly alkalommal a jelonvoltak érzőiméit Kutfoy György bázai földbirtokos tolmácsolta. 10 er. Venio nuno ad fortissimum virum ! Királyi Pdl itt volt a nomtzidban, a Mura mellett, közel a hídhoz, melyet ő segített épiteni éa nein jövő át rajta hozzánk. Sajnáljuk, hogy jelei kípvitelönk — mert mi őt ma ia caak n magunkénak tartjuk — ittoni kőrútjairól min-kotgjigyszor som értesít. 11-er. Ép midőn o sorokat irom, egy ujabbi vihar támad ; lecsap az Isten haragos menyköve, a a szomszéd kis béczi faluban, egy élete virdgdban volt 24 ivet ifjút agyonmjt l négy házat podig a tűz martalékává toszl 12-er. Kedvelt járáabiráok Mocsáry Jáuos, — a kedélyes vetorán honvéd — a budai gyógyfürdőből visszaérkezvén, ujult orővel és jó kedvvel, mintegy megifjodva igyekszik mogfolelni hivatásának. Nos, szerkesztő barátom I ugy e bár a Muravidékén még a saison inorjé is élénk ? I Egész egy tuczat uiságl Epen 121 Lotenyén, 1878. julius 15-én. TUBOLY VICTOR. Színészet. Kaaathaly, jullua hé. A« operettek, melyokot Bokodi azintár-suU.nak városunkban hátra hagyott részo folytonosan előadott, végre lezajlottak, a novezett társulat .Zsidó honvéd" ocirnfl ^arabbal zárá bo előadásait. E darab moglohotős sikerrel adatott bár, de azért mégis vau arra ogy pár szerény észrevételünk. A azinlapon a rendezőség markotányos nőkot irt ki (tán 8-at is; s őkot névszerint meg-novozto, do ozokot a közönség hiába várta; oltűntok biz, azok ép ugy, mint Noe hollója a bárkából. A záradék megvilágítására uagy hűhóval hirdetett görögtűz szintén elbukott, hihető a .krach" áldozata lett. Megvan — kiáltók fel s ogy ugrásán! Íróasztalom mellett termottem és azékemon helyet foglaltam. • írok, do nom ltozának ; ő nem érdemli mog. Másfelé kell kopogtatnom, hogy- niutas sain mog neki, miszerint nomcaak ő vau a vilá- ii gon. Azért is mogfogok nősülni. Egy gondolat--- é« tervem kéz, ii Lovelom gyorsan megírtam. Mikor má- sodazor végigolvasám, oly hidegnek, száraznak tűnt fel, hogy bárminek lehetett novezni, ól csak szerelmes levélnek nem. l)o mindegy — •oi gondolám — dincs veszteni való idő, gyorsau it kell tenni. A czimot ráírtam és kézbesítés vő-iln gott ogyik megbízható levélhoftlónak AtadAtn.. Nemdo kodvos olvasónőm, furcsa egy in\' XH tézkodés ? Nom tehetek róla, a boszu édes! Képzelhotik, mily kinos éjszakAm volt. tini Almaim kínzók, irtózatosak valAuak. IhM Heggel, midőn felébredtem, megbántam liiiutettemet. Ismét Uuzsimra gondoltam. Annyi • ii. lidó után is bizlam még jő csillagomba, mely iuijóllehot, bizonytalan időro olhiílaványodolt ii-mI ugyan, d<- még fényét visszákapja és az leond mwiaz ég legragyogóbb csillaga, moly üdvömet, ,iiiii>boldogságomat fogja megszerezni. Sokáig ábráudoztam, midőn csak azon Jx«<.tieszom éazre magam, hogy azokott dalomra rágy ujték: ii\\d ii VUatam a betyár nevet, . .avzili M"1 » Kvaeim már nem aierot I lln/ n Alig v/gzom el, ko\|>ognak ajtómon, i.l .ii —- Szabadi — mondám. in<>^> A levélhordó toppan bo, ós átnyújtja a hjuaég nem várt választ. .ím, KibontAm éa íme.....saját levelemet iioiyillantom meg benne. Iszonyú düh fogott ol. Hát még válaszra som érdemesít? Vagy épen oly ijesztő vagyok én, hogy minden asszonyi állat elfut előlem ? Tomboltam mérgumbon. Arczom égotl, ökleim görcaösou összeszorítva, veréssel, inogsotnmUU tóseel fenyegettem nz egész világfi. Megvagyok átkozna — gondolám. Kiakartnm szabadítani magainut a vak-sztrelem karjai közöl; li-zta akarattal és azAndékkal közeledtem egy n\'hös, hogy nősülcsohimel Allhassak, boszut azon, ki majdnem ogy évet rabolt el életemből. A családi életben akartam nyugalmamat VoltalAlui és eddigi szenvedéseimért kárpótlást szerezni, s imo még válaszra sem érdemesít. A holyzut olviselhetlen kozdott lenni. I)e hát mitovő lo-gyok? Asszony néném által Áruba bocsAttassam magam? Nemi — azt nem! Inkább ezer halált, acm ily szégyent 1 És azon osetbuiflniit mondana a világ, ha ily csekélységért .végletekre vete- Csekélység? — Ki hiszi azt, hogy az ily dolog nem több, mint csekélység? Felöljenek azok, kik már átélték. Előttem igonis nagy dolognak tűnik fel. Fejem nz esőt óta ugy zúg, miut a Balaton, midőn a szél hullámait felkorbácsolva, habot habra hány. Oda van nyugalmain. Eddigi szokásom, éloimódom hitiutelen inolamorphosíson ment át. hn, ki az alvás- és ébronlélbcn legkisebb mértékot som tartottam, most még arra is vetemedem, hogy esti kilencz órakor Morphous bácsi karjai közé votom magamat; én,\'-ki eddig is moglohotős étvágy-, gyal bírtam, most még azt is mogteszem, hogy reggeltől egész estig szakadatlanul rágcsálok, mint valami mókus. Mások orro azt mouduuák, hogy ez móg szoreucso. Köszönöm igon szépon, nem instálok helőlol Ha ozoz átkozott „krach" be nem üt zsebeimbe, ugy tán én is máskép szólhatnék, do ily körülményok között hatalmas étyágygyal bírni: szerencsétlenség. Es ki önnek oka? — Kegyed kisasszonyom, ki Átható tekintetével vérig sebzé szivemet, s ki vAlaszAra még nom is méltatott. Do mindegy, lesz még szőlő s lágy kenyér 1..... Többször clóvottom a visszaküldött szerelmi vallomást, mérgemben mindannyiszor szétukarlam tépni, do valami bonsó suggallal nom engedé. < Egyszer a többek közt sokáig vizsgáltam a cziiniratot, midőn a borítékon bolül darabka panirt plllauték mog. Az öröm egyremény szikrAja heves mozgásba hozta a vért ereimben, szivem oly igon dobogott. Keszkotő kézzel nyúltam az irat utAn. Kivettem....... Midőn épon ololvastam, bonyit ogyiko azon collogáimnajk, ki mindon titkomat birta, s én.viszont az övtíit. — Jó, hogy jösz Kázmér — mondám — sok beszélni valóm van veled. — Talán biz\' a Huzsl irt? — Nem! — Éa elbeszéltem rövidon a tőrténiokot. Bámulj barátom — folytatám — a halld mit irtani noki, felolvasok pár passust. A hosszú bovozetéa után ogy holyon igy hangzik: „Igon kisasszony, én kogyodot szo-rje t e m és imádom jobban, mint bArki más. Itt megakad tollam. E pár szónál hosszabb vallomást tenni nom tudok,mert a körülírásban üres költői frasisokat használni nom áldattam mog különös tehetséggel-, bókolni pedig olyanoknak, kik nem szorultak arra, esztelenség. l)o hisz a tiszta szerelmet szavakban kifejezni lohetetlen, azt csak (éron i kolll" stb. — Látod barátom, én ezt irtani noki és ő igv válaszolt: „Ha tiszteli szomélyomoi, ugy mogkimél ezután leveleitől, mort én ogyet sem fogadok ol senkitől; és hogy minAlunlítiszteletét tehesse, azt semmi esetro ol uein fogadhatom, a körülményok igy hozták magukkal. Ezen soraimért no Ítéljen felőlem roszut, mert én máskép nem tohotek I" — Koll-o hozzá kommentár? — Biz\' oz malheur, Bangyi pajtás, sajnállak, do oly dolog, melyen segíteni nom lenot. — — Azt híszod? Majd tudom én mit csinálok. — Gondolom. írsz ogy másodiknak, az-tán ogy harmadiknak s igy tovább, mig íVtw-* gyűjtesz annyi üres kosarat, nwiiyivial feíine-holsz a sormási krumpli vásápí. — Oh nom I ElmegyjJk Rutáimhoz, lábai oló borulok, raogvallom bönömoi, ö meg bocsát, hisz úgysem s zo r o t,_.«» megengedi, hogy én szorothessem, s oz fllőg. — Már látom, hogy megint bolond vagy. — Sőt ellenkezőleg, most okosabb vagyok, mint -;-J»ha, mort felfoghatom, hogy a költőnok i£/» v»n ®kkor, midőn azt mondja : Á\'no háaaettaatok bnátlm, Ja lyán; / Ia lyány aterelSnek való I\' BANGYI, r Bokodi társulata hogy jó és tehetséges • rókból van szervezve, az\' elismert tény, do, hogy mégis van bonno egy nagy hiba, azti.izia valóság. Azt kérdi tán orré a társulat egyik, vagy • másik tagja tőlünk : „Mi lobot o nagy hib.i V-Ime, őszintén bevalljuk tehát azt. Hiányzik a társulatnál a kellé szerepki-osztás, pedig fő az, hogy valamoly játszit személy nemcsak hang- do alakjára s illotőleg alkatára is megfeleljen azou egyénnek, kit szerepében képvisel. Kitűnt az omlitett hiány .Szép floleua", „Szép Ualathea" s még más több ily féle darabnál. Különben a jólszervozett társulatot, mely folyó hó l-én Marczaliba távozott, az illető közönség hccsos figyelmébe és pártlogásába ajánljuk. k\'olyó hó 3-án Borosa Lajos szintársuluta érkezett körünkbe Kis-Ozellből, s előadásait ugyan e hó Ü-án .Nagy Apolló" czimű enekes vígjátékkal kezdette inog. Nem oly nagy bár e társulat, mintolődjcé volt, de mindaxonáltal benne szakavatott s ügyes egyéneket láttunk. Közönsegüuk igen szép számmal jelont meg, b örülni kezdénk, reményivé azt, hogy a koszthelyi közönség valaháru méltányos fog lonni színészeink, a nemzet ezen fárndhntlan napszámosai iránt, s tömeges pártolása által lógja uzok fáradozásait megjutalmazni. A 2 ik előadáson „Ördög, vagy a párisi vaklcány* színmű í> felv., moly folyo hó 8-án tartalott, ismét szépszámú közönség jelent meg. Lebánovits Ágnes (Blancko, vakloáuy) Komáromi Katieza, Borosa és Szentesi otthonosságuk s meglepő ügyességökért elismerést arattak. Szerdán, juliua hó én „Parlagi Jancsi, a magyar falusi gazda" vígjáték dalokkal, 3 szakaszban adatolt. Kz előadás babérai. Borosa (Parlagi Jancsi) Komáromi K. (özv. Széppataky Júlia) éa Nyiry üy. (Bárodi) nyerték el. Csütörtökön, julius hó 10-én , Viola" az alföldi haramia került szinro. Vajdaii (Viola) átérezte szerepe nehézségét, melyot szabatos olőadáaa éa ügyessége által a közönség sokszoros tapsa által végzett bo. Nyiry (Poti czigány) igen jól alakított. Igen csodáljuk, hogy Szontesi, — ki különben a legügyesebb színészekhez sorozható — oz előadáson oly kevéa gonddal öltözködött, a a színpadon — még az utczai portól belepett czipőkbou jolont meg. Sajnálatunkat kell ogyuttal kifejezni a közönség részvétlensége felett. Szombaton, julius hó 12-én „A börse munkásai, vagy a Kotschüd ház titka" adatott. Közönség kevés számmal. Vasárnap, (olyó hó 18-án szinro került: „Próféta", fényes kiállítású szinrnü 4 szakaszban. A fáradság éa önfeláldozás, melyot lioross színigazgató — a közönség csokély részvéte mellett bár — kifejt,mindnyájunk várakozását fellllmulá. Habár az ogész játszósiomélyzot ügyessége meglopó volt, de legyen szabad azok közöl mégis Lebánovits Ágnes, Komáromi Kalicza, Szentesi, Vajdafi és Nyiryt felomlitoni, kik egéss odaadással adták elő jól átérzett szerepei• kot; előadásaikat inindon megjelenés után viharos taps követto. A darabban előforduló látványok: a münateri világított nagy templom és nagy mo-net bongáli tüzfény mellett, mégis: a inünsteri palota szétrobbanása, és a illatfelhőből kibontakozó Münstor városának épületei 2000 világított ablakkal igen jól sikerültek, melyért valamint az igazgató, ugy Nyiry, ki ezekot készité, fogadja a jelonvolt szépszámú közönség elismerését. Az elősoroltak után tollát ugy hiszszllk, hogy egy ily joles társulat, valamint onnok fáradbatlsn igazgatója,mogérdomli azt, hogy a közönség részéről — fáradozásaiért — tömeges pártolásban réazosittcuék. Felhívjuk tehát Koazthely s vidéke igon tisztelt közönségét, miszeriut a múzsák e templomát nagyobb számmal látogassák, s mutassák meg ogyuttal azt, hogy egy ily magyar a inindonro áldozatkész város és vidék fel tud karolni egjr magyar színtársulatot. Az igazgatóságnak sikerült Dancz Nioa k. a. Postról vendégszereplésre raoguyorh"tni, ki is előadásait még e hét folytán megkezdondi. XX. illrek. — Hivatalon. 139. az. A nmélt. vallás-a közoktatási m. kir. mioister ur 4 olyan néptanító számára, kik a folyó évi augusztus hóban Kefczthblyen és Magyar-Óvárott tartandó gazdasági póttanfolyamban saját költségükön, vagy a község által küldvo óhajtanak résztvenni, 4 db vasúti ingyon utazási jogyot ongedélyozott. Fplhivom teíiái azou tanitó urakat, akik a fennobbi jelzett helyok valamolyikén saját \'kttltségükön, vagy az illető közíégok által küldve, az augusztusi póttanfolyamot hallgatni hajlandók a valutl szabad monetjogyok kiszol-(j\'áluthatása végett nálam miolőbb jelentkezni aziyeskcdjonek. Kolt Nagy-Kanizsán, 1873. jul. I 18 án. Nucscez József, zalamegyei 1-ső tanfel- I ügyelő. Untaid Péter egyetemi rcctornaky mint n felvilágosult éa szabadelvű eszmék bátor \| elóharczoíának a r. katli. egyházban n zalaf-balaton viifóki s.talíndolvüok — pártkülönbség in\'kül — Péter és Pál napján üdvözlő feliratot \| küldtek, mclybon tiszteletűket éa ragaszkodó- \' sukat fejezik ki a joles férli iránt. — Ax alnó-lcndval tűzoltó-egylet KO taggal megalakult,főparancsnoka Hajós Mihály, elnök Kiss Béla, alparancsnok Klesz Gyula, Ügyvéd. Aug. 18-án, .Szent-István napján diszünnepélyt tartanak. — A muva-HXitiulahelyi állami liid oljes jókarba hozatalán erélyesen dolgoznak, s iléjfü hó folytán valószínűleg elkészül — Oly vihar dühöngött mult hó végén Göcsejben, hogy 30 ozor mázsa szénánál többet sepert el és semmisített meg. A vihar Orlnliá-zán, C\'sorlnlakoson, Pórdefóldéii, Kis-Szigo-then, Pákán, Zebeczkén, Iglódon, IMrilőezén telt legtöbb kárt, ily felhőszakadásra az öregek sem emlékeznek. A kár Lenek Ödön,gróf Krdődy és gróf Andrássyué birtokait érinté. — Csáktornyáról írják nekünk, hogy Zakáll Henrik törvényszéki ülnök beadia le- ondását, s ügyvédi irodát nyit. — ltMIcüen f. hó 13-án az ottani patakban többen fürödvén, egy 18 éves liu addig íczkáudozoll benne,, míg bele nem fuladt; ab-an találták kedvökot, melyik bírja ki hoszabb léig a víz alatti maradást. K tréfának nzlán xomorú végo lott. — VilUimlUének. A gclsoí szőlőhegyetv nult kedden délutáu a villám leütött, s 11 napszámos kisebb nagyobb méivbeu megsérült, ligyauekkor Söjlorön is egy lába eaapoll lo a villám- a fát öaszo porzsolté s egy közelében dolgozó ogyén megszédült, pár óra múlva siko-rült eszméletre hozni. Folyó hó 16-ikén délután pedig Bécs községben a villám egy házba csapott lo, minek kövotkoztébon ugy 10 éves ifjú azonnal szörnyet halt, — a ház pedig ki-gyuládván, a nagy szél miatt még négy szomszéd ház a lángok martaléka lott. Az összes kár 3000 frtra tehető. — Kerecnenyböl veszazük a hírt, hogy Ott e hó 14 én délután Szeuios János napszámos magát az istálóban felakasztotta; okul hozzák fel nejének iráutai kegyetlenkedéseit. — UJ xenésM. Barát János, fiatal 20-21 éves hegedüjátszó jött a napokban Pestről városunkba, hol többen a Boros-bandától különválva, uj társulatot akarnak alkotni. Az ujonjött prímást hallottuk párszor játszani s elmondhatjuk, hogy tisztán, értolmoion és mély érzéssel játszik, nem mulaszthatjuk el őt ugy, mint társait zonekedveló közönségünk ügyeimébe ajánlani; do ogyszersmint Apolló utódjait sem késünk figyelmeztetni s azou kérdést iutézui: váljon nem e jobb lonno egyesülni egy hatalmas egészszé? — Mint halljak a polgári oskola egy osztályát oktoberben az ujounan épült városház második emeletébe kívánják elholyozni. — A helybeli InkoUmxék községi tanítóink közül is hármat felfog küldeni a kozkiál-lilásra. Horváth Pál,.Hajgató Sándor és Koson-blflh Lajos urakat fojonkénti 05 frt útiköltség utalványozásával. — Hogy váróul hatóságunk kitelhető-log megteszi .az óviiitézkcdéaokot a kolera bo-cseinpészkedhotéso ellen, tauubizonysága azon tény, hogy megyei orvos t. Grész János ur ve-zetéso alatt városi orvosunk s a kapitányság egy megbízottja, minden nyilvános mulató- és közhelyen megvizsgálták kedden és a rákövotkező nap az edények tisztaságát. Kapitányságunk pedig minden éretlen gyümölcsöt elkoboz. — llancm több oldalról halljuk a panaszt, hogy piaezunkon a tojet nem természetességében árulják; fölkérjük tohát a t. városi kapitányság mindenre kiterjedő figyblmét,.hogy mint nagyobb vároaokban, ugy nálunk is az ily visszaéléseket a közönség érdokébon ellenőrizni no terheltessék. — A déli-vanuttáraasáy is kezdi el hinni, hogy tanyája Mugyarországon s nem az Krczhegyok között van, inert jóuak látja hivatalnokait a magyarnyelvre megtaníttatni; miért is, mint halljuk, városunkban tanfolyamot állit fel, hová a kollő képzottségü éa bizonyítványu magyar ifjak folvétetnok és azonnal végozto után gyakornokokúi alkalmaztatnak. Idője már, hogy ily intézkedések is tétossonok. Eleget fütyölték a lltudorisoht, illő, hogy már egyszer csárdást is dudáljanak. — Kedden f. hó 16-én d. u. 4 óra között a helybeli m. kir. államtávirdai főállomást veszély fenyegotte. Ugyanis a vélotlonül támadt esőzés közben a villám sodronyain végigszaladva, becsapott és az ugynovozott villámhárító vezető sodronyait nagy robajjal összoégolto, s a pzivó-csucsok közül is pár dsrabot teljesen liasz-navohetlonné tett. Szerencse volt azonban, hogy az állomás a bokövetkezhotő veszélyt sejtvo, kikapcsoltatott, azaz a légköri.villanyfolyamot a villámhárítóból egyoueson a földbe vezették, miért is som a többi gépek bon kár nom történ-hotott, som a liszturak közül senki mog uom sérüli. — lUrdctmöny. Földmivolés-, ipar- és koreskqdolmi m. kir. minieterium 10150. szám. Hirdetmény a f. 1873-ik évben tartandó .erdészeti államvizsgák irájit. Az ordészeti államvizsgák a folyó évben oktober hó Ü-án s a körülményekhez képest folytatókig uz eddigi módozatok szerint a következő helyokon lógnak megtartatni, u. ni.: A fölsőbb erdészeti államvizsga Buti pesten, az alárendolt erdészeti személyzet vii 0„ju pedig Pozsonyban, Kolozsvárit, Kassán, Temesvárit és Kaposvárit. Felhívatnak mindazok, kik az önálló felsőbb erdészeti szolgálatra képesítő elsőbbrcndü erdészeti államvizsgát letenni szándékozunk, hogy eredeti bizonyítványaikkal felszerelt ebbeli folyamodványaikat » az államvizsga leiétele előtt.megkívántató, s egy erdészeti tárgyról szóló írásbeli\' értekezéseiket legfeljebb folyó évi szeptember hó 20-ig a foldniivelétr, ipar- s kereskedelmi m. kir. mi-niatoriumlioz torjeszszék fel; azok pedig, kik az alsóbbrc-ndU erdészeti vizsgát letenni óhojtják, folyamodványaikkal egyenesen uz alsóbbrendű vizsgák székhelyein működő főispánokhoz, vagy pedig a főispáni síekek némelyikének az említeti helyeken való nelaláni üresedése esetében nz illető törvényhatósághoz forduljanak. Kell Budapesten, lö73. évi julius 2-án. A föld-művolés-, ipar- és • kereskedelemügyi m. kir. .niiniatpriumtól. — liövid hírek. .Szabadkán, Debro-CZenben, Nagy-Váradon, Nagy-Becskcrekcn és Kaiánsobesbeii a hadgyakorlatok bo fognak izuiitettetui a kolera-járvány miatt. — Üllőn a katonaság összeütközött n legénységgel; egypár oldalborda bezúzásáuál nagyobb szerencsétlenség nem történt. — Toldy Ferencz és társai audeutíaii voltak a pápánál. —A párisi híres fo-kete orvos meghalt. -Zenla mezőváros rendezett tanácsotjjcapolt; — A .Kertész gazda" megszűnt. — B.-Uyuláu éa F.-Ardóoan az országos vásárok kolera járvány miatt betiltattak. — Az őszi rókavadászaton 57 kopó lesz. — Zsombori Edo trvszéki biró Sz.-Fojérvárotl és gróf Ráday Gedeon a uemz.-azinhaz egykori igazgatója, meghaltak. — „Üzleti értesiió" cziiuü ma-g&ur és némot nyelvű hetilapot inditauak a fővárosban. (Még a „T."-nak is lesznek majmai?) — Mátyás király születés házát javítgatják Kolozsvárott. — Bécsi hírek szerint a kolera kezd ott alább hagyni. -- Don Carlos spanyol földre lépik. — Vilmos császár Kmsből Bécsbe fog jőni. — A persa sah tegnap (ionfbo érkezeit, honnan Turinba megy. — l\'oslen mult héten született 1 «G jgyermek, meghalt 277 egyén (!). — (Jr. C\'sáky Zsigmond meghalt. - -A „Károly-kaazárnya" totózetéuok egy részo leégett. — A pesti muzeumot m. hóban 2-1,441 egyén látogatta mog. — Ubland népköllöszobrát Tübingában 14 én loplozték lo. — Tisza Lajos minister Erdélybo utazott. — Deák Ferencz politikai beszédoit az írói segély-egylet kiadja. — Egy l\'J éves liatal ember (Amerikában) azt képzelte, hogy Krisztus őt nohány pap elveré-séro küldölte. Hivatását egy protestáns lelkészen kezdette \'meg, honnan az őrültek házába záratott. — A székesfejérvári uj állandó szin-hásat szopt. elején nyitják meg. — Kolozsvárott az egyetemi előadások bolojeztottok. — Európában 05,000 angol mérföld vasúthálózat van. — Louck Sarolta, llofackor bárónő Bécsben csalások miatt elfogatott. — A lánczhid talapzatára bovésik az orsz. megváltás dátumait. — A pesti tüzoltó-tolopok megfognak szapoiív\'r tatni. — Szepesi püspökké Samassa helyeit Lévay Sándort omlcgeiik.— A sah anyja meghalt, — Kecskeméten Kiás Miklós hely ott Bagi Lászlót léptotik fol. — Kolera általánosságban dühöng hazánkban, vásárok, hadgyakorlatok szüntottok be. Payimeletck. — A béoal vllágtárlaluu, * törlik kávái,á« kOielában exy »á\|> are»u liOlgy feltOut egy fárAnnak, kl, mldttu luelletto állt U a liOlgy, árdekei, Inkább klblvA tekintettel nítdogált. MtdOn elhagyta, máff Inkább, — Tlaaaaaviasaalordult a delhölgy, a del-fira vetvío futá teklutetát,— ralg vígra a nagy t«-meg kCaOtt alkáturt fárva magának, a «r(l a>en>e-elöl vágkáp elttlnt. .Ugy tagatta, úgy blatatla valami" a lovagol, hogjr ugyau ki lágyén e hOlgy?" — Megtudta vígro, mldOii a tflrnk kávéháaban öl-ro versi, hogy „a iiebáUu niuci táreaal" aiájlátva maradt a lovag, ki egypár •«<!> aiemírt ily párul Járt. — X. aiaaooyaág Igy ajánlja leányát . — Ön oly feleaá£et kere. u^y-e bár, ki a g»«-datághoa árt; Irányom reraokOl árt bo»á, moit bar mok kOit novalkedett fel falun. V1 a c /, 1 tt r u k Nagy.Kaniaáu, 1673. á\'i juliua hál8 áu. Üabo-nenittak •. alaó auitr. hiírS aieriut Ilma 87—00 font 0 60 kr. 8ö -80 iont 0.— kr. 83-87 íout ö.öO kr. ltoi 74-78 font 4.60 kr. Árpa lertfaáare 08—70 font 3.Ö0 kr. Árpa etetáare 3.S6 kr. Zab 1.80 kr. ltop-cao —,— kr. LlaalnomUsk í báeai máiaa aaerint. Llaal legduoinabb 18 — kr. Zaamlallaat 18.— kr. K.eli/r kouyár.iaaf, 11— kr. FekoU ksoyirliaat 8.50 kr Mta-aadara 10 - ,Vr. Kt>a 20.— kr. Htlvetyeaok : al.ó u»tr. mírfi aaerinl : lloraá 8.— kr. Uab 6.— kr. I.tn-cae 8.- kr. Kolei .— kr. Hajdina (pohánka) 4..VJ-kr. Kukorica 4.- kr. llurgonya .— kr. Iluai\\bic.i font aaorlnt. — Marhahua 48 kr. — l)i»«utJhua 3J icr Juhbu. kr. Borjuhu. 28 kr. /.alrfílík i báoai font aaerinl. Diaanáaair 60 kr. Marhanir 00 kr. Sialouua 49 kr. Hisppsn 24 kr. Lámpaolal 38 kr. 8l«arln- gyertya 05 kr. Kajgyá-gyeriya 32 kr Borialaö acjlr. akú, 4U piut aaerint Ó-bor 16.— kr. Ujbor 12,- kr. 88r: .ilai-au.tr. anraká, i\'2 piut tiirint. LeROic^a-»abb 7.— kr. Legalacaonyabh 0.— kr. TUalfa: b<-rai 01, 34 htlr. h»f«au aJCrl»t. Illlkkfa 14.— kr. Ttllgyfa 10— kr. KSa\'xén egy bicai uáaaa aieriut 70 kr. K.aaín egy m«rb\' 70 kr. Ilácai máua arerlut. íiána 1 3Ú kr. 8>atina 1.— Napaiám: egy fárŰ átél-uicáaael kr .\'telmer.\'a nílküll.—kr Kgy n6 álel ineiéaael—.— kr. átelmeaái nálköl —.70 kr. Kgy gyermek álelme«<.<iei — kr. álelinoiáa nélkül —kr. Érték- óé váltófolyani Julius 19. f)/a motáliques 08.55; ő\'/e nemz. kölcsön 72.50; IttüO-ki álladalmi k.ilosön 103.—; bankrészvények 970: hitelintézeti részvények 230.50 London 111.25; magyar föMtohormentési kötvény 76.50; lenes vári földtohormontéai kötvény 74.50; erdélyi fóldtohermoniési kötvény 75; horvát-slavon földtehermunléai kötvény 78. - ; ezüst 108.75 ; ca. kir. arany 5.27; Napoleond\'or 8.88. Heti naptár, Fclcló.-, 8zcrké>ztó: Bátorfl Lajo»~ yllttér. Idült vagy kezdetleges titkos betegségeket és tebiotetleiiséiret haiouaieiivi gyágymód aaariut gyógyit ár. Erast b., I\'eateu, bílváoyutcaa\' 0. aa. 2. eiu. 16. ajW. Kendeiéai Id8 délután 2—6 óráig. K betegaégek gyakran, bogy aaouuali ered-móny íre.aók el — kOunyeliuSau nagy adag Jód vagy k.Wieaovol keaeltetnek.- Aa igy gyo-gyulUk aioubau a legboriaaitóbb ut&bajoktól Uiuaduinak meg ; auuyira, hogy a kOunyalmfi gy.Sgyk«iclt<a miatt kóaS vénaégUkig aaenvad-uek. Ily v-aaályak ellen menedéket nyújt a ba-aouaienri gyógymód, inertjaemcaak a legrégibb bajokat meggyógyítja, de hetiaa oly Jótékony, bogy utóbajoktól félül neta lehat. Ai életrend mellette oly egyaaeiö, hogy mludeakitfil megtartható. l.evéllleg ia eaiköiOlteUk reudeléa. 1 Mindenkinek különös tigyelmébo ajánltatik a l)r. Forty-fólc ultulauos S EJ B-T A P A S Z, mely rendkívüli gyógye.eje, elválaa.tó, érlalS ós fájdalmat csillapító liatiaa által ie^gyoraabb, legbiato-aabb • egya.ormind gyökerea gyógyutáat aaakBaOl knlOuaemfi bajokban. - Ily bajok » torokgyolladáa, UgeaCburut, b ö r k i a-baruaiág, hártyáagyik (Croup-augiua) mindeuemS mogaérUaek, h.r.pá/, aauráa, vágáa vagy égéa Alt.l támadbató a e b a k, magfmrá-aáaok, dará.a- vagy mébaauráaok, konok-fakályak, •uiatok (contoilók) meglepil gyora fájdalom eailla-pitáaaal — rög.ött daganatok, gUiuök, Ulyogok, pókol-var (carbuiicuiua pualula maligiia;, megkeményadáaak, geuyedéaek, vérkeléaek, miudea iniiigybelegaégek, gö.vélyea fekélyek, fagydaganat, ujjíáreg, kUröniméreg, vadlma, tagsiivaca, eaont.ió, kiUcaamitáa éa magráu-duiáaok, helyi cada; továbbá a aaQiéa folyUoi láb-fclfakailáaok éa aebek, fájúa fokélyaelt vagy már gonyea n3( mell. — 8ok u(t már cairábau volt eml8-ráktól, — a kUlOnbeu uikertllhetleo életvMaéiyet aebéaai mfitétnek mellSaérável — egyedül eaaa jeles •eblapaaa baainélata által meutkült meg. Vágro a t.-atbo teljeaeo bemélyedt bármiuemU aiálka, vagy daráaa- éa mAbfaiáukja caupán aaaa tapaatnak rövid Idei tiAaanálata, folytán anuylra .t«-tUnik, hogy aaután a leatbSl kOiOuaégeaeu aaabad kéiaei, aebéaai műtét éa fájdalom nélkül kOnuyen kihuaható, mire a aeb gyógyuláaa uemaokára bakO-vstksslk. Kaen meghectOlhaÜen gyógyaaer, melynek Jeiea- (ége leghituleaebb egyének aaáiuoa a kQlDuOa kívánatra bármikor felmutatható biaonyitváuyai által máa régen a legfényeaobben eliamertetett — rendkívüli, a legknlOmiemQbti eaetekbeu megpróbált hatiaánál áa frlttlnS aikerdúa eredményeinél fogva, melyek baianál lata álul még -ilavult bajukban ia eléretnek,. jó-megalapított éa eltarjedett hirét kéuégbevonhatlsntll igaaolja. Kgy csomag ára 50 kr., nagyobb caomag I frl, haainálati ulasitáttal együtt, poatán küldvo 10 krral tObb. — Kgy frtuyi caomaguál klaabb aiáilitmány nem teljojittetlk. Kó.ponti küldeméuyeiS rakUr i Peiten Ttrlk József gyógyaaeréaa urnái király-utca 7-lk arám alatt. Továbbá kaphatók : Nagy-Kanliain ; WAJDITS JÓZSEF urnái. Pakion: ilalatiuaiky 8. - PácSStt \| Slpóca J. — SUmegen: 8tainboraiky. — Sz.-Fthérvá-rott\'i lliaun J. — Szombathelyen: IMIieh K -Vcsiprémben ■■ KereneayK. - Zagrábban: Millbaoh Za. Sopronban: líock J. A I. o>. ^yógyaxeréax éa kereakedS urak, kik raktári elváltaim hajtandók leimének, feUaólltUtuak. iniaaerlnl e róxbeui ajánlataikat eaen gyógyaaer kéaai-töjéhea FORTY LASZLOHOZ . aiu.eive : lliidáia, ^Káct. vároa, rüuteaa, Ö\'.M), a/ám) beküldeni aiiveikedjeuek, ki megrendelteket ia.pöntoaaa teUeait- •r Vidéki bérmenloa levelek általi mogren deléaek na árnak kéa/pénaboni beküldéae, vagy poatai utalvány vagy utánvét mellett lüatéut éa legpontg-aabbau teljcaltuiaek. Hirdetmény. A zala-egerszegi takarék-pénztár részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint ezen takarék-pénztár ugy az eddigi, mint az 1873-ik évi augusztus hó 15 ki határnap utáni betéteteknél a kamat Iá bot egy százalékkal lesHállitandja. Miről is mindázuff.\'kikipk-a takarék-pénztárnál betéti pénzeik vannak, ezen hirdetmény által értesíttetnek. A zala-egerszegi takarék pén/.tárnak 1873. évi julius hó 15-én megtartott rendkívüli nagyváíaszt. Üléséből. Kovács Károly, (1089—1) Igasgalá. jutányos, s/óp, és jó!!! már régóta az ón „.Jelszavam", ilyel daczára unnak, hogy vnlamo ■rfi 2ft/0 áremelést nyérl, ezentúl vagyok áruimat u régi meseszei mellett ajánlani U\'apir^yái rü jnIán\' 100 ilb Uitof/tKó jcffl/. 100 „ li-rHiMt/tlr név 100 ,, 100 ,, . 100 ,. ti . \'etl levH i \') poroz alatt elkészitv • ol vagy kezdílbotükkel fekete nyoináa .... borítékkal széppap irtokban •ol, fokot. gész rizsma levélpapír vásárlásával a név ingyen nyomatik reá. C\'/.iinuek, eljegyzési é< esketési jogyek, tánezrondek és áruszátnlák legújabb nmi-rikiii KVoraHMjlóinuti legjutányosabbau készittotnok. Irodai és ezimtáblák 10 poroz alatt olkészüluok, darabja 50, 80 kr. 1 frt, a legnagyobbak és legszebbek 3 frt, urak és hölgyekre nézve, különösön utazások alkalmával igen czélszerüek. Papír-gallér ds kézfodornak tuczatja 30, 35 kr; utl-. varró ót IrőtsűkHéiflctek, útitáskák, könyvtárczák zárral és zár nélkül darabja 80 krtél egész 10—15 ttig; továbbá: uruk, hölgyök és gyermekek részére valé ajáudékoknak igen alkalmas különféle jutányos és szép áruozikkok. \' KillOuöaeu ajánlóin divatot költőn névvouisokat ét c<im«k«l, melyek nyomógyá- rainban lov leken és borítékodon arany- és egyéb sainekben legtiuoinabban és legpompásabban kétiillnek, uem különben a ínég mindig igen titka francsia rooooo leveleket, névuorint : Neptnn, HIIKiinette, Kgyptlen, Musique, Diabollque, Joujou, Aloul. Iléhé, Uamée sat. igen jutányos áron KANITZ C„ papir /«(li»zriuVáriiJí<rerA.«/éiel)oroltyi»-iiti xu 12.»í.a.(ozelötl Deák Korenoz utcza.) írásbeli megbízások teljes megfclegedésre ét utánvét mellett azonnal teljesíttetnek Barnaszén! Van szerencsénk a n. é. közönségnek tudomásul hozni, miszerint egy hírneves honi kőszénbánya részéről ügynökséget vállaltunk. A nevezett barna szén minden más honi fajaink közt, többrendfl gyárak tanúsítása szerint is, a legjobbnak bizonyult. Hóvebb felvilágosítással kívánatra bár kinek is szolgálunk. A szón jó minősége mellett annyira kezeskedünk, hogy ellenkező cselben, az anyag felhasználása után is készek vagyunk a vételárt visszaszolgáltatni. Nagy-Kanizsán, julius havában 1873. Zcrkovitz W. A., (10HS 1) ksr.tk.dS c.íg \\z építőmesterek és vállalkozó urak részére ezélszerü alaprajzok, divatszerinti homlokzatok és díszletek minden irányban gyorsan elkészíttetnek. Girard & Rehlender, épitómfiterem és raűlparintézetökben Bécs, N. í\\nlorttenBtraHae, Nro. 20. Keller lirnácz NaBy-Kanlztón, sst-tn J Ajánlja gazdagon felszerelt urak-, hölgyök és gyormekok számára valé topán-raktárát, a logjobb minőségiteket a lehető jutányos Ugy szinte ligyoltnébo ajánlani bátor vagyok a cs. k. katonaság s t. közönségnek, hogy megrendeléseket a logjobb bel- és külföldi bőrbél elfogadok és készítek, az árt legjutányosabbau számítom. Az én raktáromban vásároltakat kijavi tásra elfogadom. Einptioklt sein reich assortirtes Láger aller Qattungen Ilerren-, Dámon- und Kin-der-Stiflotton von bester Qualltitt und zu mögliohst biliigen Preisen. Ferner íhache ioh das k. k. MiliUr und verehrungswürdiges Publikum aufmerksaui, dass ioh alle Destellungen vom bestou In- uod AuslUnderLeder verfertigo und prompt und billigst koreohno. Auch wird von mir gekaufto Waare zu rcpariornn angenommen. Weissberger Zsigmond Nagy-Kanizsán, a főtéren ajánlja gazdagon ellátott ^^ 907^ " uMti^^T^, ERCZKOPOR8Ó BlremlÓKeli. LjR^Jj^ME „ktárát beágyaiással cg7att. homokkő-, márvány- líefl\|K ^P rfj irczkoporsék olcsébbak a Szintúgy igen jé fajtájú malom j^Jb raHajffigfilj^^ mindazoknak, kik övéik végtisi-kövek nála kaphatók. \' teawSg t6lolónó1 ,10,n0ru köteles- Kiváltai képrámázásokat stb. \' " eégot toljesltonok. Vidéki megrendeléseknél érczkoporsók s ugy lialottias készleteinél, történjók az bár éjjel, a legközelebj;/ vaspálya állomáshoz azonnal szállíttatnak. IOLL A. SKIDlilTZ-l\'OLtA. Alíesti sérvben szenvedőit meglepi gyógyszert találnak az egyáltalában neui kártékonyán ható sérvkeníct-ben Sturzenegger 6.-tól Herlsauban (Schweiz). Ára dobozként 3 frt. 20 kr. o. é. Az utánzástól, mely a közönség ámítására van, mindenki komolyan tiltatlk ; semmi elemezés sem tudja titkomat felfedeiil. Bizonyít\'ányok ós köszönóiratok teljesen gyógyitottakról nom lesznek fölmutatva, minfjogy olyanok számos használati utasításokat foglalnak magukban. Megrendelhetik ugy a tulajdonos Sturzenegger G.-nél, mint a követkézé raktárakból: Pesten, Formagyl F. gyógyszertár a .Szent Máriához- ; Temesváron Z. E. Pecher, gyógyszertár .Mária segits--hez. (1086-2) m: K porok rendklvDll • a legeltérőbb eletekben beblsonyull gyógy-haliauk által minden, eddig ismert hiti .terek kOa.\'ltt, tagadhaUtla-> oU81kalysl foglalják el; mint aa tok eter, a cslitirl birodalom minden réakéb&l ketoiukhea-kaldOlt hála-Iratok a légróaaUteaebh •itjík, hogy e porok tOgaOti siorultioknál, emészthitetlsaségeknél. gys morhévsél, továbbá gürosök vese- ■ • Ideg bajokban, s:lvúob»gissál, Ids ---\'-, okoita nrájás, vérlelalás. végnl hysterlárs, búkér é. hutanoi \| ..........• •• • •■ • ■ , leglarlésb hányásra hajlamuAi a legjobb I (ydgybatáat eredményeitek. Ara I eredeti doboznak használati utasítással I frt. CRANCZIABORSZESZ SÓVAL., i] A loguiegbliliatébb oivostier a tten-edG einberltég aeg<usi- \| mére minden belaS él kllUn gyuladá, legtnbb beteg\'ig, mlndenue-mQ «eb-, fej-, ÍUl- él fogfájit, /égi aérvek éa nyitott «el-k, rák, fene, iirmgyulladáa, bénuléi éa iDindeunemfi iérttlés ellen, itb stb. I palaczk ára használati utasítással 80 kr. (1091-1.) D ORSCH-HÁLMAJ-ZSIROLAJ. Wajdits József nyomdájába előnyös feltételek mellett néhány TANONCZ felvétetik. 1 \' MT Értekezhetni a nyomdatulajdonossal N.-Kanlzsán. (1092—1) A IrgtitiUbb ét leghalliat r Norvégia hegyeiben A valódi Dorsch-halmájzslr-olaj mell- tödó-bajoknál, soropho Ilit- ét raohllU-lietegtégekben legjobb gyágybaliatal van \| meggyógyítja a legidtiltebbMizvéay- .\'.oiúzbs)okst, valamint a. idöt.aki bírkUlegeket Ara I üvegnek használati utasítással I frt. Haktárak Nagy-Kau(imán : Uolus J. gyégysa. I»vák K gyégysz. Fesselhoflfer J. és Kosonleld K. uraknál. Belovárstt Lakovles Q. I etenyen Kalivoda .1. gyégy". Csiktsrsyla Kirá» II. Usrozalibsn It.tl Nándor Bánek-Sit-gyírgyís Flblca J. gy. Csiktsrsyin KArá.t II. Cstirgén Kr.itlar Dávid Kaposvárott Kohn Jakab \' Kaproaoiin Werli Hind.gyégjaa. Kssithelyen WOnteh K. Kerteitsn llreyer Jakab fiai Kitiegen t\'.ae.ini.vlu Ittv. Szonbslhelyen Pllleh Ksrsu Sopronybsn Meaey András gyógy"-Zágrábban Miltelhaeh 7... gyógyti. Ceyleok J. J. gy \'gT" ■ Internationalo Annoncoa-Expcdition Brödcr Schware, PjBsI, Jindjassc 1. IfWien, WollteiU 6—8. Tagllche direkte Kxpedition aller Ar.\'en von Anzei-gen zu Origiualpreis\'tn In allén Zeltungen des In- und Auslandet. l\'rompn iiim! biliig* ll^limnug. (l(jí)0— 1) Zcitungs-Oatalogo gratls und franko. Van szerencsém a t. gazda-közOMógnok a jelen vetési idényre a következő igen tiszta, friss ós csiraképes magvakat a tarló vagy ugarföldekbe votóstll ajánlni, u. m. ; Tartórépa kerek fehér zttldfeJU bajorhoni hosszú . , , kerek . vörütfejll frantala laposkerek fehér vürüifejű frtnczla Muharmag tiszta, béeal mére]« 5 ft - kr. Köles, tzép viiröa . , 4 ft 60 kr. Téli retekmag, fekete kerok. Hirthéj kötözésre, az úgynevezett selyemliárshéj I font 40 kr. HArehij uj indiai, Igen kiadó, könnyű és nagyon erös, minden kötözétre ajinlhaté, fontjai frt. A rendelményekot gyorsan ós pontosan eszközleudi. i FMüessy I^os, 7—1) m«gk«reekedS Psstrn. Wajdits József, kiadó-, lap- ós nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomba, Nagy-Kaulwáu. 3AQY-KANIZ8A. 1878. Julius 34-én. J, .. _ _ B9-Ut _ " Tizenkettedik évfolyam. ® Zala-Somogyi közlönyig ulrd.t.i.k lul.BYS.in . / ^^ \'íi.dúboi bÉrmnnir- lo- I "vií ttVkhi- s Nagy-Kanizsa varos tiolyhat03aijanák, namkülönboii nau, I „„\'.kmi w\'kn»\'..... a „zalaiTiogyei gazdasági eByoaUlBf, a zalamenyei általános tamto-ogylet, a szent-balázs , kis komiromi és sümegh-vidókl siuv.ju.uaa4 \| .\'""■> I" f fioktanitó-sgylelek. a „nagy-kanizsai kerasKeuolmi s iparbank\' ugy a .Zala-Somogy- gőzhajózási rószvenytársulat j, wi...i..iu, ^ hivatalos értesítője. Heten ki n I kétszer, vasárnap- x csütörtökön, megjelenő vegjes tartalmú lap. Meghívás. A zalamegyei gazdasági egyesület 1873. augusztus 4 én d u 5 órakor Zala Egerszegen, saját szállásán évnegyedes közgyűlést tart. melyre a tisztelt egyesületi tagok meghívatnak. Zala-Egerszeg, 1873. julius 6 Árvay István, llgyvetetfi alelnök Visszatérés a legközelebb történt uiegmérgezésl esetre. Bettelheim ónmegmérgezésc nemcsak hogy szánakozást, hanem némíl izgalmat is élesztett, arra gondolvánf hogy mily köny-nyen lehetséges a czélzatos és véletlen meg-mérgezés oly viszonyok közt, melyekben uz arienicummal igen sok avatatlau s hűtlen kéz könnyedén rendelkezik I Kérdeztük: hol vehette Bettelheim az öuinegmérgezésrej fölhasznált mérget? Azt tudjuk, liogy arsenicumot elólétben nem tartott, mert kevéssel előbb,mint megmérgezte magát, annak megszerzésébeu fáradozott; a méreg szerzése és a bekövetkezett halál közti időben a városból távol nem volt; következve itt, helyben kellett annak alioz jutnia, de hol, kiuél, s ki által ? lia pitikában vásárolta, azt csak orvosi rendelvényre vehette birtokába, s ha -csakugyan ezen uton s módon jutott hozzá, akkor világos nyomának kell lenni, mert orvosi rcndelméuy mellett az arsenicum mindig lepecsételt skatulában vagy üvegben szolgáltatik ki. Ez esetben a patika czégnek az\'edényeken, a receptnek pedig a patikárius zárt szekrényében kell lennie.- Kérdés: ilyenbe volt-e a megholt körű! fellelt arsenicum vagy másban? ila a visszahagyott méreg boltiasan fölszeletelt papirosban, staniizlibau volt, kérdés: iniuó színe volt azon papirosnak, és mekkora völt az. Nem lehetetleu, hogy a papiros színe, annak nagysága, a stanitzli-nak alakja útbaigazításul szolgál legkivált, ha tudjuk, hogy mely helyi kereskedő házban van engedélyezve a méregárulás. Ila a méreg szedett-vedett, befirkált, újság papirosba takarva került kezliez, könnyen lehetne azon gondolatra jönni, hogy azon mérget bolton kivül szerezte, és j nem lehetet len, liogy tán a belirkált papiros, a ne tán rajta levő pecsét, zsineg, vagy \| mas jelvény .deriteiidheti föl a kételyt. Ha van valakinek méregárulási enge-i dűlve ; igeu könnyen lehetne valószinúsitcni 1 a kételyt a bejegyzési könyv szigorú áttekintése által. A méregárulási eugedéiy nagy felelőséggel jár. Első az, hogy uz üzérkedő a mérget szoros zár alatt köteles tartani, másodszor beiktatnia kelle, hogy kitől, mikor és mennyi mérget vásárolt; beiktatni tartozik azt is, hogy kinek mikor,"mi czélra és meunyi mérgei adott ki. Tudva ezeket, igen könnyű a sikeres eljárás, mert ha például N. május hó 1-én 10 font arsenicumot vásárolt be, s abb.d a beiktatási könyv szerint a mai napig G fontot adott cl, ugy uia még 4 fimtuak.^Ml lennie, es ha például nincs több kcttoiií-1 jogosau lehet kérdezni, liogy hova lett a hiányzó másik 2 font! Ila nincs valakinek méregárulási joga, és a kereskedelmi beszerző könyvben ntégis bevásárlási kitételek léteznek, senki sem lúgja kétségbe venni azon lehetőséget, hogy a mcguiérgczési esetek ily kutforrásból is keletkeznek. Uraim! ne vegyük a dolgot közöuyö-scu, szólaljunk fel azért önzetleu a nyilvánosság terén és fejezzük ki baiiatunkat, aggodalmunkat uz csel fölött, mert nem lehetetlen, hogy a mérgek könnyelmű tartása, adása, vevése,több nem vélt, egyéb szerencsétlenségeket log előidézni. Á Jfíltér arsenicum u legöldöklóbb méreg minden ásványiuércg közt már egy szc-mer 15-tödrészc képes erőszakos megtámadást tenni, nagyobb adaga még kinzóbb helyzetet hoz létre, uiég nagyobb adaga a lehető legrettentóbb kínok közt okoz halált, és mégis annyi avatatlan kézben látjuk azt megfordulni. . Magtárakban, élelem kamarákban, I pinczékbcn cselédek kezén megy az át, ; mint patkány, mint egérméreg, s mégsem jui eszebe sok háziúrnak,hogy mily veszélyben forog családi élete és tulajdona. Tudok esetet, hogy a lisztes kamarában föltett arsenicumbán mászkáló-turkáló patkányok befúrván magükat a lisztesládába, abban a lisztet a talpaikra (apadt arseni-emuinál fertőztették meg. Tudok esetet, hogy a földön csúszómászó kis gyermek léilelte az elrejtett, arsenicumot és megette. Tudok esetet, hogy az istáioban elhelyezett arsenituii.oi nem a patkanyok, hanem a lovak, ke^oub a teliének ettek meg. Tudok esetet, hogy az iskolából haza jött kis leány, a legyeknek czukorral feltett arscnicuuiot a tányérból kinyalta. Tudok esetet, hogy a házasszony az arscnicuuiot ezukor helyett tette kávéjába. Tudok esetet, hogy a gazda állal fól-hinteit arsenicumot, mint\' patkány mérget a cseled felseperte és vele kedvesét megmérgezte. Tudok esetet, liogy a férj áiial elólétben ke/.uér tartott arsenmiuiot a n... férje meguiérgezésore használta Ugy hiszem, mindezek nagyou is ele-gondó inté.ck, hogy óvakodjunk a mérgek adas-, ve vés- és kézuél tartásától; a méreguruloKut pedig a törvény szigora komolyan ellenőr zze, visszaélések, mulasztások esetében irgalmatlanul büntesse. . Ila nem irtózunk is a haláltol, de irto-: zuuk mindenesetre az arscnicummali meg-I mérgezéstől, mert mint mondám, annál ír l tózatosabban kinzó halál nem létezik. Legyen szabad leméuylenem, hogy e nyilvános felszólalásomat rosz néven senki sem veendi. TEUSÁNCZK1. fiaugok a vidékről. . .Nem lud ••oki moudaui hitt, lí, .\\sio utál * nivére Irt, De Kft fi oah várja, várja, Olt üldögél kapU\|ába . .. VUlár. Cniny, jul. if in 1873. Tiszteli-szerkesztő barátom! Engedj e becses lapokban, a tui közkedvességú,Zala-Somogyi Kózlony\'-liukbon moly Zalaiiiegyénok minden érdekét oly hűn képviseli — egy kis téri soraimnak, annál is inkább, minthogy régtél fogva nőin olvasunk semmit a Zala völgyéből, — azonban inig u hajmeresztő vidéken leszek, irui fogok az illeni társadalmi életről, megyei mozgalmakról, köziégi rendezésekről, és kiválólag Csány község tanácsa 18 éves gyűléséről, moly idő alatt folyton pgy tárgy loloit rágódik, — igen, írni fogok az ily féle Ügyekről, hogy mindent híven leírjuk. Micsoda Ülés ? kérdik sokan kíváncsian. Elbeszélem a dolgot, csak azt szabadjon elhallgatnom, mikéül jöttém tudomására — mert többen coinpromittáliatuának, kik a. titoktartásért bizonyosan felelősséget vállaltak. S midőn az ily községi hivő sereg titoktartási ígér — e jó szándékban, habár egyesek nem telje sitik is, nem szabad úkel zavarni. Elég az hozzá, Csány ÚOU hivő lélekből álló községe, és azok élén barom jótnódu patrónus, kik hetenkint mély iiilotscglől eltelve hallgatják a szószékről hirdetett felebaráti nemes toitokotnevüket ozuiial elhallgatom — ezek 18 éven át évről évre, hóuapról hónapra, hétről liéiro üléseket tartanak átölelt, hogy a helybeli lelkésznek lakását, illetőleg az idő viszontagsága állal szétdúlt háza tetejének megépítését reudbe hozzák, eszközöljék, — de fájdalom, ez ideig misem toriéul; a voll lelkész 18 éven át kezdetben kérle, kosóob ostromolta hivő seregét és kegyurait, — évről évre kíváncsian varia az eredményt — de mind liiábau ; ó mar távozott — és a gólyák, molyok ezelőtt egy geuorátióval itt a haz korobeu Ütötték íel tanyájukat, szintén tovaszálitak, meri attól tartának, hogy egy szép tavaszi napon pelyhe* magzataikkal együtt a roskadozó paplak romjai alatt találják sirjokat I — Csak a közelebb törtéül és nagyszerű igéreiokkel traktált caiubinus után nyert uj lelkészünk, ki a közéletben ugy, mint lelkobuu szilárd, nemes és nagylelkű férfiú: oz várja bárány türelemmel és uytyjudl lélekkel az Ugy mikénti kimenetelét. 6 igeu jól tudja, hogy a türelem rózsákat terem, miért uo tereiuhetiiéuek a rózsák i> egy kis türelmot . . . csak hogy fájdalom, bo-I kövotkozhMik az, mit a tisztolt patrouus urak. tárcza. Szép Joliin és a pásztor. — As «st. — l.sáldosott a naj>, álomban a vidék, Fölölti milliárd moiolygó csillag ég; Hugár ajakkal a aa«p völgyre nállanak : Htirelml kéjt tuiog itello, virág, patak. Megretten a bokor, a iimét leceendeiUI: A goudoa féltkelőt ölelte kedreaUI. Kgy-egy bdl.ájoa dal bucaqara eaattau el, A nyugvó pár dala, boldog aierelmivel. Oly tündér itivvIUg e ringató homály\'-, A lélek ..Arnyain ábrándok üdve saáll, Merengő éji csend, nem földi képtelek .. A keblet félelem a gyönyör ragadja meg. A hold e -Oitje ia immár leáradott. Uy«ugygyí atinetve át a rengő hanuatol. Minden Ic.iendorült, a páaator fújja ciak, Edei keiervei el, mente hangtanait. II. — A ad haj. — Haól a páaitor furulyája. Htőke kii lány lobajt rája. Ugy tüuődik búi magában, Keun a váruak ablakában. Álmaimnak drága képe, Jer Jolánod kötelébe, lia Iiteu is aat- akarja, Ti»4 « vár kltasssonya. Mért ueni vagyok árva leány, KIIiiii at erdőn, ktlnn a puialáu. Volnék bár a völgy virága, Szivem többet nem kivánna. — Amióta megláttalak, Keca-iugár.ó, ifjú alak, Ninci éjjelem, ulnci nappalom : Fáiig ébreu álmadoiom Almadotoin a ligetről, Hol a forrái tükre mellől Nefelejeiet hottál nekem : Kmlákeiem, rmléketem. Ott járok a puha aöldbeu. Hol aa öivéuyt elveiateltem, M te aaollden bátorítva, FelmulaltU palotámra. Kii Iliinké lágy icnéjc, Itánatoian teng feléje; Mind a kellen vágyva mondják : Jöjj be. hotiáin nép meuyoritág. — A dal. — Börü erdő gyöngyvirágot tövében Dl a pá.ttór, goud lötéllik nemében ; Drága angyal, ha igy jrcs jó ni ved, Vagy enyém len, vagy bajában megeped. Én latenem I ha kii madár lőhetnék, Ablakában anuyi .népet caeveguék; Addig-addig dalolgatnám : izerotlek, 11 fi kalitja leune árva lelkemnek. Madár lest-e hő tiereloiein, vagy felhő T Illeni fog é\'rietembei miud keltő : Párosával, kedv t örömdal bút temet, Ohl vagy magán vígig sírom éltemet. Klőtted a jövő Uaadag reményivel, Kebledben égi láug Moiolygú fénye kel .. . Mért arrtod oly fehér, Htived miéit beiig. Hú. ajkaidról a Sóhaj hová lebeg 7 Kgy ifja námtliötl Él kívül e hatáu, Kákócty bajnoká Volt tok nehét catáu. Atyád a boldogult Ka atyja, mint hívek, Óhajlák : gyermekük Majd frigyro lépjenek. A megbékült ki.ály Kegyelmet hirdetett, Maholnap vit.aalér, S iierelmét hot neked. Kiég. anyám, elég,-- \' Ki.gcdd bevallanom : llalál nekom, vagy oh ! imádott pántorom. Kedvei, vitéa alak, Küldött ő i\| ciatát. Haliam •. mint bujdoió Kejté Igy el magái. Kegyet itülŐm.\' aiiyám, Ne tilud iteretni 81," Ne veid lányodbau el A mélyen aienvedőt I F.löbb itmerni. Ián Mit várhat t jövő, Mutai.a ineg jelen .... Letörli kqnuyeit A hallgató legott, M »tól: uindkettőjökért KitQiUnk egy napot Ualambváruak sürög forog né\|<e, Kéaaülődik a hát ünnepére. Ciiuep le.t-e, vagy a niáaik éppen t Dúl ai anya éa leány nivében. Öröm, Itéuég at aretok vonáia. Majd piroi majd boriii váltotáia ; Ki, amiben kiki egyet éret: Mondjon áldáit itülS, gyermekéhei. Ot at óra. ver a kebel láta, Mit a kétet aejtclem felráaa , Mint akire kéiaül at ítélet.. Ki nem tudja: balá\|.« vagy élet Kgyütl várnak anya éa leánya ; \' He ii lép a vendég nem tokára: itt vagyok lm, nivet eid cterében, l\'ántor ét a bajnok egy nemélybea. — — Ö at, anyáin t.. . . ö at, oh leányom I . ... lioldugiágod a at én ohajláiom; \'KX hSgyák meg nerelő atyátok, NovOkbcn it áldá.om reátok I-- liAJUATÓ sANDOR. nak hinni nom oly vakmerő; hogy a düledező llkk egy gyeiig/ hajnali szellő Által összeomolhat, és velő együtt a.pii jő lelkészünk is meg-halhat I — szégyenére a magas klérusnak s oly patronusoknak, kiktől a jámbor hivő soreg csaknem erőszakkal várja a rendeletet az épi-tésro I - (:. « já lelkí.a i» i-«ak váija, várja. Ott niilficil kapujába ... Uraim!,szép ugyan u természet, és nagyszerűségét legjobban érezzük, midőn a csillagos égre tekintünk. Azonban.,habár miként is átvagyunk hatva az ég nágyszorőtégÖtól, mégis jól ősik egészségi szempontból legszükséges-bb vágyunkat bizonyos idób-ii.kielégitondő.a r don tói flUtyíís szele elől egv biztos hajlékb-.n magunkat megvonni. \' Nem esüggodek mielőbb ujabb adatokat gyűjtögetni. — azonban bízvást hiszem, remé lom. hogy ezen 18 éves épiikeafíi\'ügyl.....elvégre a nagyérdemű patrónus urak csak végezni fognak ; és hogy az ügy hosszú folyamában elkövetett jogsérelmek megorvnshísnru azon hathatós irt méltóztatik ulkulmn/tiiok, melyet az ügy fontosságánál fogva .megérdemel. N EtJSZl DLKK. A rozsda syz\' ausztráljai buza Ügyében. Tisztelt rozsda s azanszi foglalkozván, szabadjon annak hasábjait tárgyra vonalVozó megji sw-rkes.tő ur! lieOea lapja szilfai buza kér.lé-évj^i.-hatóa vréssel iv be Azok után, u miket u leu\'iobb Kuli.vitásban olvashattunk, melyek » rozsda kérdésit tárgyalták, könnyen azt h h . -k, hogy e i.ö . vénybotegség gab .nnink s egy.....lövéuveinken valami rilkábbj.leoségot kop-/, é.-hofy a tudomány eddig ii.ég n\'ein ig- u foglalkozott a rozsda természetének kipuhatoh.sávul. I\'edig ez nom ugy van. A rozsda gabona ink ós vadon termő füveink levelein minden évben rendesen mutatkozik, csakhogy nem oly nagy mértékben, mint a jt-hnl git>eii, minek oka a inult ősz, tei és tavai-r. feltűnően szubály talanul .lefolyt időjárásában keresendő, mely a rozsda kifejlődéseink igen nigvoii kedvezett. Hogy nzouiah n rozsda nem valami uj, avagy a régibb kor előtt ismeietlcii jelenség, arról legjobban uit tanúskodik,mii-zerini a romaiak számos isteneik s istennőik között ltobiguss Hobigo nevű ist.-npátnuk a rozsda és üszög csapásáuak olfor.lilasi ezeljából kiválolag hódoltuk, s azok tiszteletere Komában nemcsak egy „collís iiortuioroiu" uevü ligetet tartottak szentnek, hanem azoulóliil éveukinl április hó 23-án iiuuopély l is rendeztek dicsőitésök és inog-engesctelésök re,melyük emlékéi a történelem Ko-bigulia néven jegy ezte tol. Ezen ünnepélyek alkalmával ouilitelt isteupariiak a földművesek és birtokotok tömjént, borjut, Ürüt s egy .vörös-színű kutyát áldozlak. Állítólag a keresztény-egyház által évuukiui korjiiruit.il megünnepelt biltascentelőa rómaiak ez-.-n ünnepélyétől veszi eredetét. -• Továbbá Ovidius, Virgilius ésl\'lí- niusnak is volt tud......... a rozsda létezéséről s azt irataikban, több helyen mngeinlitik. l-5gy látszik tehát, hogy n régibb korban a rozsda valami igen félelmes dolog és lehetőlog nagyobb mértékben pusztitó volt, mint jelenleg, amit már csak fizért is valószínűnek tarthatunk, mert a regiek egyoldalú gabnnterinesztők levén, vetésforgóval-s egvátulában ok>zeíü termesztés-sol nem sokjtt gondoltak, ha t< hát valamelyik esztendőben gabonájok nom sikerült mindenki csakis kenyérnö^yekCriernie^.tvén -• nwu nal éhség ütött ki, s ilyes a régibb korban igen gvakran és borzasztó mértben jött elő. Amit\' a történelem fonalán a rozsdáról még tudunk, ez következő: Krant ziaors/.égban a 17. században oly l \'daii itássá váll e beteg, ség, hogv a rotieni pari •ment ItiljObau a Ure-tngue-bnii ar, összes sóska borbolya (Herbáris vulgáris) nuvü esorjék >.ípu>ztiiá»át rendelted, mely cserjéről azt sejtenék, hogy a rozsda tor jedését közvetíti. Amit akkoriban, gól eső hiányában csak sejtettek, azt ujabb időben De Bary tudományos vizsgálódásai-alapján helyesnek ismerték el. Azon- gyanít sem minden alap nélküli, hogy a középkorbun oly sokszor ismétlődő, Eur\'opnszerto dühöngött "éhségek okozói nem esokely részben u növény betegségek voltak. Mintán <\|kii idóki.en még a legegyszerűbb és mindenkinek szcmbeiiinö i rmészeu jelenségek eredete sem volt ismeretes, vagy pedig a babona szemüvegén át nézték azokat az emberek", nem csodálkozhatunk rajta, hogy az elfélo csapásokat egészen más-tényezőknek tulajdonították, mint milyenek a valóságban szerepeltek. Közelebbi időb-n. kivált18ti2 ik évben Dániában pusztítólag fellépett rozsda betegség maradt emlékezetes, mely a ki- országnak no-"Hiány millió forintnyi kán okozott. — Fran-cziaországban 17M-, 18tí>- és iMil ben, .Angliában 1804-ben okozott a roz-da nagy kárt. Ezen történeti adutokat- zért soroltam föl, hogy kimondhassam, miszer.nl a/, idei.nagy rozsdakalaiuitásban, bár nagyon kellemetlen és veszélyes vendégnek ismerem- el, de seiumi olyast nem látok, .ami eddig még nem létezett,* s annál kovésbbé csodálkozom a rozsda nagy mérvű elbarapózásan, meri a/, utolsó 2 ev, mely már jó .rozsdás- volt, az idei kahiiuitás utját elkészítess csak az idei. a rozsda, nevű élóili növény fedése és terjedésének nagy mériék-ben kedvező ősz, gyönge léi és változó nedves-meleg tavasz v.dt kép s é csapást országos kiterjedésűvé tenni. dálkozom, (anélkül p.-dig, i- loyagjai közé tartoznám) ily súlyos csapást mer ez a ért a sluUstikuí kimutulá-_ . országunk összes boveleit írületéiiek ........„.. ........... alávetett gabouaiiemiiekkel vau elvetve, s a gubouuucmtiek egy hurmadát a Uuza leszi, mely a rozsdáiul kiválólug sz-nved. — Van-e a/ valahol a világon, hogy Csanád megyéhez hss .n-lólag egy 28-8;i négyszög inórtföld nagyságú darab loldöll a bovolott terület nem JíOVCSebb 71-1 százaléka van búzával bevetvo?! - Hogy ily helwm a búzát érhető bármely kedvezőtlen eshetőség följajdulást okoz, azon csakugyan nincs mit csodálni. Ami a rozsda betegség lényegét és termé-szutét illeti, azt, inert u szaklapokban már eléggé megtörtént, jelenleg fejtegetni lolö,legesnek találnám, s orré nézve röviden csuk azt jegyzem meg, miszerint az ma .már minden kétségen fölül ál!, hogy o betegséget élődig...... Azon vem hogy a „nil atimirui miszerint hazánkra rozsda Kulumilás, ii .kbóf tudom, hog> bafajok, a Puccinia graminis, P. slraminis, s a I\'. coronntu okozzák. Olyas állitás tehát, minőt gazdaközönségüiiknok közelebb olvashatni alkalma volt, hogy K i. n rozsda nem tigjéb, mint a földből kivirágzott vaséleg, csak azt árulja el, hogy állitója az o téren lóloző tudományos kutatásokkal nem sokat törődik, és hogy soha górcsövet nem látott,mert ha valaha látott volna, cgypillnnut alatt meggyőződhetik vala,miszerint a rozsda csakugyan nem egyéb, mint növényi test. Azelőtti időkben, mielőtt a górcsövet azon tökélyeles alakban ismerték, minővel az mai\' nap bir,az ily féle légből kapott állilásokat még koczkáztntui lehetőit, do mióta az njkori természetvizsgálók ezen hatalmas fegyvere számtalan, addig a tudományos kutatás kereszttüzének ellenállott rejtély varat meghódított, az ilyes alapiiélküli ferde okoskodáa olég sajátságosnak tiniik föl. \' De a roz.-»duholegség lényege és okának ismerőiéből, ami elég sajnos, még nem követ-\' kezik az. hogy biztos és könnyű szerrel megejthető gyógymódját is ismerjük. A búza tiszög természetének tanulmányozása oda vezetett, hogv a tudomány a gyakorlatnak a kék gálic;-.-kőben oly szert jelölt ki. nielylyel a buza szemén ragadó iiszögcsirmugvukal biztosai} meglehet ölni, s ezen egyszerű és-olcsó szer kellő alkaimuzusu által bárki elkerülheti uzi, hogy vetőm ugjáva\| együtt az üszögöt is elvehesse. Másként vau e-z a rozsdánál. A rozsda u növények levelein s a kalász polyvajáu élődik, s özek életműködését zavarja \\-i.gy akasztja , meg ; itt tehát u mag bccsává-zása sikerre nem vihet, s amitől orvoslást várhatnánk, az gyakorlatilag alig jöhet alkalma zásbu, t. i. nundc-n u,rozsdátol ellepett növény iiii-gsommisitóso, vagy a liatul levelek oly anyuggal való bekciiéso, mely a levél nagyfontosságú loladatáiiuk teljesítését megengedné, \| ellenben a rozducsirulugV»l. odaraga«\|ását és behatolását megakadályozna. Sőt töltővé, liogy rotsdás gabonanemüiuk szalmáját k^Hikarattal el is .égetnők, iuég ezen drasMftais szer som hozná lé.re a kívánt eredményI, mert a vadon teuyésző f.ivekeu is olég rozsda van, s azokról az csakhamar álszármaznék ismét a gaboiianc-liiüekre. A mondottukImíI tehát azon vigasztalan tauiilságor Vonjuk ki, hogy a roysdakalumitás élhuriiasa ellen egyenes uioii tulajdoiiképen mit-s>.in, vagy nagyon, keveset lehetünk, s ebben egyelőre meg is kell nyugodnunk. Uátru-vau még a rozsda elhárításának indirekt mődjáimeg-vizsgalnunk ; ezen ut kot ösvényre szukád, az egyik ösvény gnboíianeműek- ti-rmesziéséiiok megszorítására, a másik oly gubonafajok válasz tásaru visz, melyek a rozsdabolegséguek csekó-.yobb mérvben al^vetvék, minta nálunk honos s általánosan művelt faj. Azon ösvény kijelölése, mely a gabona-seinüok illő arányban való termesztésére visz, sem uj dolog; az okszerű magán-, valamint lemzotgazdasag ezen Ösvényt régen ajánlgatja, oiiut moly igen sok Ickiiitelbon nagyon ügyelőmre méltó,do gazdáink legnagyobb része saját egész hazájuk kúrára nem akarnak letérni a régi megszokott egyoldalúan gabonatermelő inról, pétiig u rozsdát nem is tekintve, ugyancsak üdvös változást idézne ejő e részben a fordulat egész gazdaságunkban. Un u szóban levő tárgy behatóbb lejtó goié-ebo akarnék ereszkedni, akkor ugyanazokat kellene elmondanom, amiket Keleti Károly Pohárköszöntés.) KlotcmbOn. különös elősZorc\'ettcVviseltettem a világtörténelem iránt. A multat történészeink nyomán igyekeziom annyiban, a menynyiben lehetett megismerni; a jelent hírlapjainkban kísérem tigyclemmol. Mint székelyt\', mint magyart azonban leginkább érdekeli .-a érdekel saját nemzetein lortéiiolmo; abban is különös befolyást gyakorol reám a közelmúlt. Találok abban oly pontokat,-molyok ha itt-ott lovoróleg hatnak is reám, legnagyobb részt mégis lelkesedéssel, mondhatni rujungás^l ragadnak vissza a mullba. Az ily kimugasii ponto kat lánglelkü költőink is igyekeztek szépen kidolgozva a magyar uép szívébe és örök emlékébe bevésni. Mily utánozhatlun képét nyújtja a hely zetnek uz iró akkor, midőn nemes haragja saját nemzete ellen kitör s azt mondja: „Romlásnak iixluli Kajdaii . rS« mai^ar. irm látod Áipá.l vtre mikéül fajul A noinzet önmagához tér s zóiig az ének Kárpátoktól Adriáig: „Ailjon b javi\'l Alig pár évvel később már ó\|y kétségtelen bi-zonyitványát adja a nemzet oletóuok, hogy ;» vílág-iátnokot egy szebb jjlvő íráuli reiiiényébon feljogosítja igy kiáltani tel: -. Beáll ac átalakulás korszaka. Mig uz "gy111 „T a l p r a m agya ru-jával hullámzásba ■ hozza a nyugodt kedélyekel, addig n másik a •) <)«Mp, t. é»l Jolin. lU-án 8/ll>oy . I.áaxlií m.nál mondotta Uibály J. Kiiilro. midua Királyi l\'ál Uit<Utár« oU •sámoian megjclcntak. Hioik. lionszerotetet kívánja mélyen meggyökorezletni\' nomzoto szívébe s hozzá szol: \' . Itac.vluak irii^lilUtlelill! I.é\|fjr Ilivé Ilii magvai \'.\' Mig uz egyik leikesodóséuou felkiált : ,í:i míg a «..-.»,,.a« istane. Jaj annak, ki íVlIá*.! elknx !• addig inásik az í;^ro tokint s szívoinelő i ,iájában mondja: „Islrí, áldd iné/ a ina.-jail J.\'i kedvvel; bSia«g\|Ccl.!-Kz keserű fájdalmában kifakudva felsóhajt : amaz pedig megértve „a haza -miitden olőtt,- lángoló houszeroluiéiiek érkétébni lel kesedéssol tesz vallomást: „_. „Tlsd vWok. li.d liaiaiii K sriv, o léink ! Klkövolkwik a válság órája. Kgyik könv-ben uszó szemekkel panaszolja : „V«áKoaril Imtu... e „gy Mi.atöi. Meii haiánuiak olt így mély sir AiaMi <• -a második megáll a határszélen, visszatekint mégegyszer s talán utoljára : „lm clhoraátlak, éltem bajíja, Hol áll>/. mrg egykor, üeiii tudom !"_ a harmadik vég búcsújában is a visszatérés egy roményét táplálja szivóbon, s igy szól: a negyedik, az ötödik s ÍUteii tudja hányadik mind, mind a lélek belső érzelmével, magasztos-ságával és öntudatával adtak kifojozést örömök-, bánatuk-, kesorvök- és fájdalmaiknak. Kivágták r sas szárnyát. . . . Mély álomban nyugszik az oroszlán . . . A gyermek nom lialt meg, eak "sz.uuyad . . . Az tij hosszú volt . ugyan, do a hajnal végro, valahára megjeleni az ég kék nztirján ! . . . Nemzetiségi öntudatunk felébredett s oly jól eseit az elmultukra visszaeinlókozvu felsóhajtanunk : , Iámét, innét viifljllk bál . Parlamentet kaptunk. Koronás király mik van. El loliát a nemzőt! — De kikben élV .-. . Saját gyermekeiben. Ily nevezetes összejövetelnél, ily szép társaságban üdvösebbel nem is tehetünk, mintha a nép tiniért, a honatyákért, az Írókért ömöljük poharainkat. Do hát voltaképon „kiért UriUom o po-hárl V* Deák Eereni :zért, a haza bölcséért\'/ • . . Kossuthért, a számkivetett lánglelkü szónokért ? . . . Jókaiért, regényirodalmunk koronájáért? . . . Aranyért, a rimkirályérlV . . . Uyulaiért, a kritikusok kritikusaért?... Csengoryért, országgyűlési képviselőnkért?... Vagy méljren szoratvo tisztelt s i: t közöltünk ülő publicistán-kért, Királyi Pálért?. . . Sokan vannak a haza kedveltjei..... .Keni tudnm én. melyik a jobb, Melyik dic.il,I., melyik liagyol.b; <>k áldom aa i.t.nemet > A n,í" "iayar vagyok I I Eljön a magyar nomaettl! „Hazánk ós népe. l\'ost 1^71. csimü munkájá i ban a 8.5 —80 lapon meggyőző hangon montl; ! kijololl helyen foltalálhvló szavakra utalva, i szabadjon nekem csuk u kövotkoző okoskodást \| koczkáztatiiom: ha földéim háromnogyedrész-i- n- rozsdának alávutult gubouaucinűekkel vau ! bevetve, akkor jobban szenvedok-o a rozsduka j lamilás alatt, mintha votéseininck cstk fele. i vagy egyharmada áll gabonából ? Sziveskcd j jék a nyájas olvusó ezen kórdésro Saját maga \| inogfololni. — Ha az idei nagy rozsdaknlamitás , arra tunitaiiá gazdáinkat, hogy a túlhajtott gu \' boiinterinelés mily nagy bajt okozhat, akkor e { baleset legalább iiciu iiiiiltloii haszon nélkül lá-vozik el tőlünk. A második ösvény, melyre a rozsda elliú ritása czéljából-léphetünk, mint fönt mondám, > oly gabonafajok választására visz bennünket, j melyek a rozsdabotogséguek a mieinknél jobban 1 ellenállának.Ezen ujabb keletű ösvényt két jeli* \' gazdánk, t. i. Thaly Zsigniontl és llujnik János ! uruk jelölték ki jőakarólag a rozsda pusztítása . fölött elszomorodott gazdntársaiknuk. H.Uor vágyok erro néivo az ügy érdeké-\| ben véleményemet legjobb meggyőződésem szerint elmondani. \| Nevezett jeles gazdák ugyanis az u. n. \| ausztráliai buza termesztését ajánlják mindazoknak, kik a rozsdakárt elkerülni óhajtják, mert tapasztalásaik szerint ezen buzafnjta, uűdig \' mig hazai fajunk a rozsda betegség tői nz. idén igen sokul szenvedett, ulig volt attól érintve. „t£ui beue distmguit, bonc docot.\' — Az uusztraliai buza az angol buzafajhoz ^Triticuin turgidum), hazai búzánk pedig a közönséges búzához ^Triticuiii vulgaro) tartozik. Itt tehát két egymástól növénytanilug a egyéb tekintetben is eltérő, fajú búzával álluuk szemben, <-s nagyon koczkáztatotl állítás az, moly becses\' lupjáiiuk julius 2 iki 180. számában olvasható, mely szerint: „az ausztráliai buza ugy tűnik tol. mint iicmosb ulkotiisa a nagy természetnek, mely örökös tapaszlalatok szerint mindenkor és mindenben összhaiigzatos arányt és lépést szokott tartani u tökéletesedés és hasznossagi szempont dolgában. * Hogy az angol, illetőleg az ausztráliai buzit általaiios értéke fölött ne a magam csekély hangját hallnssam, hanem egy elismert tekintély szavát idézzem, bátor vagyok Dr. hangéiba!, jonui egyeiemitanarnak I8t)ü-ban -l-dik kiadasban megjelölit munkájúból ,Dio Süsn-\'gritser\' e kövotkozókci közölni: „Azon gazdv, ki az angol búzának fajtáit még nom ismeri, bámulva nézi ama pompás látványt, melyet ily buzntotés iiyujl. Nom tagudható, hogy uz angol búznunk némely kitűnő tulajdonságai vannak, t. i. szalmáját és szárát sokkal kovésbbé bántalmazza a . rozsda, mint a közönséges búzáét, nom dűl meg egyhumur és uoin fagy ki egykönnyen. Kzeil jó tulajdonságok daczara mégis mindenki, aki termesztéséi megkezdi, csakhamar ismét abbauhagyjit, s éu nem isnieruk vidéket, hol lartÓHun ragaszkoduáuak hozzá. Eiiin-k oka következendőkben keresendők : legelőször is, duezára szép vastag kalászainak, nem ad jobb termést, mint közöusó-ges Uuzufujtáink,- inert \'szalmáju ritkásabban áll. — Másodszor, szemeinek héja ^a korpa) sokkal vastagabb mint a közönséges, különösen pedig Htarbuzáé; továbbá nohozobbeif csépdel-lieió s oly lisztet ad, melyről u sütők azt állítják, hogy nem egészen jól sütteti magát. — Harmadszor szalmája is valamivelértékotleliébb, mert nádszerü, egyébiránt mindoiifélü czélra lolhaszuálható. — llnbár tehát nz angol buza a mi közönséges búzánkat sohasem is fogja kiszorítani, egyes oly helyekre nézve, melyek szél és rozsdakaroktól szoktak szenvedni, mégis becses terményli\'ck mondható, és sok évjáratban, melyben turbuzáiik fekete foltos volt, az angol buza.szalmáját rozsdumenlesnek találtuk." Midón jelen sorokat h nyilvánosságnak átadni szerencsém vun, egyszersmind kijelentem, hogy azokat koránUoni^oJlonmondási visz-ketegből irtain — s az ausztránőPbyza terjesztése körül tett és ologondö lépéseket a legjobb akaratból kifolytiiknak ismorem el, do bátor vagyok azon kérdést fölvetni: nom mennénk-o rozsdnolháritási biizgóságunkbau túlinesszo, ha nz ausztráliai buza terjesztését országos ügynök tokiutönők, melytől ogyodül várható az üdv? Én részemről Langothallal tartok. Es ha ő az ő németországi búzáját nom adja cserébe uz angol vagy áusztráliai búzáért, akkor én kétszeresen nom adom oda érette az én bánáti búzámat,ii,ely nnjryitás és titognlás nélkül mondva a az egész világtól elismerve, kétségtelenül u legjobb buzafnjta, kivált pedig hazui viszonyúink közölt. — Am togyünk kísérletet az áusztráliai és még sok mindenféle más buznfajtával kicsinyben, próbáljuk.meg mindent és tartsuk meg a legjobbat, do jól vigyázzunk, hogy egyoldalúan iio járjunk el és asztalunkon levő sült galambunkat a még repülő voróbért el iio cseréljük! Es a rozsda?! — A jövőbe pillanthatni senkinek sem adatott meg, s-én nem is akarom megkísérteni azt, — do ha a valószínűségben némileg bizni lőhet, ugy én azt hiszem, hogy a lefolyt itlők példájára a rozsda a rákövotkoző kedvezőtlen tenyészett föltétolek befolyása alatt ismét előbbiréndw&v»éltelontcpjc«ljslnit{rcf j n>. ujonan érkraő beadványok kivótcl>nd)kii) fo- visszahúzódni ós megfordítva könnyen oly I olinK várakozásomat teljes siker viszoitvok állbatnának be, melyet nz auBzlr.iliai koronázni, .iiictl, mai nap ezen járásbíróságnál :.,un i\'oleníeg neliöz 8\' r[)cnyőji}t nagyóii f.\'lsztik- ) paak öt$4 elintézetlen iigydnrnb van, daczára . ij.ihclnék. inely esetben gazdAinlCTtknliMniiidy " össze egy keserű csalódással gazdagabbak lennének. Ha hazánk gazdaközönaége a rozsdiikala-tintásból"azon tanulságot vonná ki,hogy uguho-nnnemUek túltermelése é g y é b \'v « zé I y e-ken kivfll o pusztító belogsóget is méhében rejti s or.on indító nkból az eddig egyoldaliim! termesztett gHboiiiinemUek mellett lassankint más, csak oly hasznoscs jövedelmező növények művelését karolná lel, -- ukkor u r-vzadakala-inilás nem lenne «1y általánosan sujíó, senki sem csahjduék, és állana .megint egyszer, ami oly ig»n sokszor nem áll, hogy t i. .a magyar ember saját kárán tanul." Kiváló tisztelettel BÁLÁS AKPÁlV Alsú-Lcinlváii, julius 13. 1N73. A baksai választó kerület nagy-\'rdemÜ képviselője Királyi l\'ál ur. nz országgyűlési szünetet kerületjenek látogatására szentelvén, választóitól mindenütt a legzivé]yescbbeii fo gadtatott. / Á megvetés választó kirlilctszélén, l!;llu-liiiez mezővárosában j f. hó 1.1-én megj len von, a város összes lakos»ága részéről meglepő kitüntetés közölt zenével fogadtatott. hol nz olvasó-kör helyiségében tiszteletére késő éjjig tartó bankett adatott. Másnap meglátogntváii a helybeli róm. katholiku éa nz izraelita hitközség iskoláit, melyekben a tapaaztalt tisztaság és a tantárgyak-ban tanusitott előmenetel feli \'ti legnngyobb megelégedését fejezvén ki, n tanítókat nemcsak megdicséré, hanem a tanonezok méltó mcgjit-mlmazásu tekiiitetéból Nagy Józsaf járási szol-gr.binV t r kezére 00 Irtot adolt át, hogy a kitűnőbb tanonc/ok közt próbatét alkalmával oaaza ki, különös tekintettel azokra, kik vundszlilulé-sök tlaczárn u magyarnyelvben különös előmenetelt tesznek, melyért az iskolaszék leghálásabb köszönetét nyilvánitá. Folytatta látogatását a városi ím uradalmi tisztvíscjó uraknál ia, hol a legnagyobb ragaszkodna tűnt ki. liellatinczról Köztieken és Bagltidou át n választó kerület ugy nevezett göcseji részébe utazott, julius 13-án pedig Szent György völgy választó polgárait . tisztelte meg becses látogatásával. Jelenlegi kőrútjában tett látogatása választói előtt örök fclejthellen emlékű marad, • vajha az Eg igen hosszú éveken át tartsa meg a itazn éa választóinak javára. Adjon nz latén több kerületnek ia ily jó tevő képviaelőt, kinek legnagyobb földi mialma választóinak boldogulása és megelégiflést- le- gyet N. J. II I r e k. — ÍA\'tenyéröl vett s előbbi számunkban közölt .Muravidéki saison" leírásához kupcso ■atosaii id- igtatjuk másolatilag a köveiKoző hivatalos beterjesztést: 152/o:»73. Lelonyui kir. jnrásbirőtól. Nagyságos Wlnssici Antal kir. törvszéki elnök uru.ilt Nagy-Kanizsán. Nagyságod vezetése alatt alló kir. tvszék folyó 1X78. évi márczi.ua hó 2 áu 139/e 878. az. ti. teljes ta-nácaülésl.en hozott határozatával utasítani\'ke-gyeakedett, hogy n letenyei kir. jbiróság vezetéséi tekintetes Mocsáry Jánoa járásbiró urunk betegeskedése folytán bekövetkezett akadályoztatása miatt vegyem át, a további intézkedésig nevezett járásbiró urat helyettesítsem. Ezen becses megbízatás következtében uj állásomnt ugyanazon hó 4-ik napján reggeli órákban elfoglaltam, éa a bírói leendőket mai napig teljesítettem, mai napon, pedig a járásbíróság vezetéséi az (Idült állapotbán visszatérő járásbiró urnuk átudtam. Nem akutom mindazon hiányokat, mulasztásokat, melyek ezen járásbíróságnál a birói s kezelőt személyzet elégtelensége következtében felmerüllek, és melyeket az ügyiratok átvételénél tapasztaltam, miután azok t. Piihál Ferenci elnöki helyettes urnák jelentésében úgyis jelentve vaunak, — újra elősorolni, a u/.uttul csak arra szorítkozom, hogy az általam eléri eredményt főbb vonásaiban rövidéit kitüntessem. Az itteni járásbíróság munkálkodását leginkább a fogalmazó éa kozoló >-/.-<mélyzel hiánya hátráltaltu. injérl is uj híva-taloskodásotn eltf napjaiban a személyzet szaporítására törekedtem, mi azonban csak annytbuu sikérlilljliugy n meglövő egy iruok és két dijno-ki állomáson kívül mégegy dijnoki állomás lett Nagyságod becses engedélye folytán rendszere-ailve, az albirói állomás pedig mai napig is bő-töltetlen maradt. Ily körülmények között nem maradt más hátra, mint az érdemleges teendő-kot, fogalmazvány okai magúmnak elvégezni éa teljea erővel oda hatni, hogy a kozoló személyzet minden egyes tagja a szolgálati utasításban előirt ídőntul ia az ügyiratok földolgozásában BogiUégoinre lóvén, a nagyszámú hátralék éa nd kívüli forgalomnak, mely biráskodá aoii\'.\' tartama alatt észrevehető volt. Az. átvett hátralék <Ííji belolyt valamint elintézett ügy-darabokra vniialkw.ó kimutatást következőkben terjesztem elő : I. Az átvétel napján martina 4-éft elintézetlenül maradt polgári, bűnügyi, és hagyatéki ügydarulvik számit tett l\'liliál Ferenc/. elnöki helyettes ur jelentése szerint 2000. 2. Azóta mai napig beérkezett: a) polgári éa hagyatéki ügydnrab 8227, b) bünügyi beadvány 202, e> elnöki iigydarab \|03, össze-, sen: f>;\'>32. 8. KliiUézletett íolyo évi inárliua I tői julius\'.i-ig 49(i8.,4. Elintézetlen maradt Í)G4, és pedig: a) polgári ügydarab 218, b) hagyatéki ügydarub 202-, c) bünügyi beadvány l-l\'.\', d) elnöki iigydarab 0, összesen: f»64, A folyó ügyek oliniézéseii kívül tigyelinot érdemel még n tárgyalások\' száma, melyek érdemleges t«f\|rk szelőknél fogva a rendelkezésemre álló időT-g ...nagyobb részéi igénybe vették, tartott pedig:\' 1, polgári tárgyalás, Iwh .•értve a.ttuiukihallüa-Iónokat, eaküíetélele\|(<!i 801, 2. hagyatéki tárgyalás \|;>8, 8. bünügyi tárgyalás 84, öswa üi: 1018. Ezen r.nidkivüii, majdnem itteaéd üred-inéuyt csak a kezelő s/ üiiélyzel majdnem önfel áldozással határos ernyedetlen muukiiaságánaU, éa annak lulajdonithutom, fTogy magam is bttz-ditiUuKéÚjköii, velük együtt nnponkinl 8- \'.» órái szenteltem az ügyek elintézésének: Nem miilnaz\'halom el ezen körülmény l\'el-mlitésénél Nagyságol! becaea figyelmét felhívni és kegyes pártfogását kikérni arra nézve, hogy e rendkívüli eredmény muiikásai, a vezetésein alá le -lyezeit kir. jaráabiróság írnoka és dijnokai ittry\' mint: l\'irorila Béla .imok, Sebők József, tv •• faludy l.áazhí éa Nagy-Károly dijnokok, kik közül az iilóbbí .vagyoiilaluti családapa, az előbbiek pedig pályájuk kezdetén álló va gyouuiati iljuk e« igy csekély havidíjukból csukj.tengődve éldegélhetünk, illő jutalomban részeaite»a<-\|iek, Iliiért is jutalom megadása iránt alázaltal,BZerkcsit«it folyamodványaikat A. B. 0; 1). alatt oly liszteletteljea kérés mellett mit laiöin be. houy a szolgálati iilastlás 24. ij-án alapttió kérelmeiket felsőbb helyen pátiolni kegyeskedjék. L-tenyénj 1873. julitía 11 én. Alázatos sz-lgájH Skitblici Pál. h. kjbró. — Srhhuth v Hiza éa Irén kisasszonyuk Afso-Leiidvnról Királyi l\'ál képviselő iránt kiváló füveimet lantisiioiluk körútja alkalmával s gyönyörű virágcsokorral tisztel lék meg. A kedves kis leányok o gyengéd tigyelméi üii\|iüpcli hazánklia szívélyeseit köszönti; meg a hasonló gyengédségei viszonozni ígérte. — SHineff/i város képviselőleslülete a főtanitóklizetéaéuek felemelését jövő 187^ dik tanévre elhatározta; midőn ezt a Iniiilók előlegesen azi.-eí iiidómásul veszik, egyszeríiiiind r. iiiéj^lik a neveiészelet pártoló elöljáróságtól, hogy eniq felemelés, legalább a törvényes mini mutiiol megfogja haiadui. . — lialaton-Fiivalriil írják: Nom rég voll itt Zulaincgyo tőispáuja Herlelendy Kálmán családjával, s mint hullám, -szóba jotl a fedett sétány építése is, miről azt a felvilágosítást nyertem, hogy Tihany nagyérdemű apátja Simon Zsigmond ur igen dis-zos csat nokot »ztin-dékozik e ezélra épiltcini s már a terv éa költ ségvetés ia készen vannak hozzá. I\'nlinhúl veszszük u következő sorokat: IJIémcnt híjtól, pali ni haozonbérlő ur esi-rnszatábiui egy 3 évea előliaau Uazü, f. hó 20-án kétórai időközben 3 lökéletcaen kifejlődőit bikaborjul borjazolt. Mind a három egyenlő erős volt, de életóket még aem lehetett meg-menteni. — A jtécMl lüzoltó egylcti nagy Unue-• pélyre városi tornaegyloiünk saját kebeléből éa kólút:géu két tagját küldötté el. Egyik l\'ong-rácz Adolf torna-tanár, a másik Hotfinaun Mór egyleti titkár. — Éri\'ltMVf/l vlxMf/u. A nagy-kanizsai Wgymiiaaiiimban Kádas Kudőlf győrtankerületi főigazgató ur az ifjilaág o lángbuzgalmu atyjának jelenlétében az ére\'tlségí vizsgák (ineglar tatlak a következő eredmény nyel: Érettségi vizsgálatra jelentkezett 2(». Ezek közül kilünő-ii érett », egyszerűen érett 19, visszalépett I, m g halt I, összesen: 26. Főigazgató ur ő nga örömét fejezte ki a tanári kar ernyedetlen szorgalma » vallás-rkölesöa tatunodoru föleit, toljes mérvben a oly odaadással működnek, hogy a határszélen lévő ezen főgymtjaaiuin törhntlon jó hirnovét s az érdekeltek teljes bizalmát, tiszteletét meg őrizze. Midőn hazaliui örömünknek adunk kifejezési, hogy az érettségi .vizsga ez évbon -ia ily meglepőleg sikerült,mig I\'écsott, Gj őröli többen buktak meg, adatképen hozzuk fej e körülményt a jelezzük, hogy o l\'őgytnnáaium megérdemli mind a kormány, mind az illotő érdekeltek kiváló ligyolniét, áldozatkészíégét. — Dobrmutk nagyközség. évenkénti négy országosvásár ongedélyozéaeért folyamodott. — .GomlUxö- CZÍIU.Ű eredeti adoma a humoreszk gyűjtemény került kozei.nkhez, mo-lyot átolvasva gyarlóságán nem tudtunk boszan-kodjunk o vagy neveasünk. A füzet kicsiny a ezajóbeune. ^ nyilaiké? kijelent V fajokat, tálnak, . valakinél — l\'lxxifáA. A nagy kanizsai összes tanintézetekben sietve iMrtattnJc ineg a pn»bu!<-iek, mert ín ott cliole:- l-ie csel fordult elő. A vizsgák Áltálában kielégítők, esak uz a haj. hogy a\'azü-löks gyámok nagy részvétlenséget uuuaitnnak » "g-n kevesen jelennek meg iívéik. btizdititaara « nyilvános próbatétén. Sőt a vizag.ikr-» Uikül-döti iskolns/.éki tagok kö/iil ia voí. .k. kik tieiii" joleni.\'k mr%. Jövőre,\' ha vahlkf akadályozva vat,. jelents.) be af. elniiktej:, ki igyei.- /iií l\'.g a megbízással mást ruházni lel. - Holcoil// színtársulata Kaposvárott juiius 2G-án kezdi meg előadásait a .Szarvaa kert- nél épített diazes színkörben. Zvvkiuvilz ír. fii A. urak. mint dohány tőzsde nagy-kanizsai Yjbérlői atot adlak he hozzánk, lapunk :"»ti-ik közölt ujdoiíaágiitikra vonatkozólag, <n, hogy ők mindazon doh.-iiy s szivar melyek a kormány részéről j; -/olgál \'gész figyelemmel meghozatjak, s ha : ez érdemheii pimaszra volna oka, li.-m nz ő üzletükben, hanem a felsöldn \'Intéz-keu<6 h.a.iyoa voltéban korjuaendö. Ennyit midőn készséggé) kij-.-lcniünk, a nyilatkozatot kö-ziiiiségilnk iránti ti-zteietérzetből félre 1-ttiUk. JUjlöuúsxvt. Az 1873. julius 111 re tervezeti és # kihirdetett díj lövészet a r»<7. idő miau meg nem tartathatván — a k. kanizsai lövész-egylet tagj.ii s ezek vendégei felkére:nek, hogy az ezennel Ih73. julius 2l>-ftii a délutáni órákra kitűzött dijloveszelOn (líest^eltlesseii) minél számosabban megjeleiini meiiőzTassauak. A beir.itások .4 órától 7 óráig tanainak. Esie táiiczkoszoríi. Keli Nagy-Kanizaán. \|X73. jtilirts 4JO-áii. A választói tty nevében Kocli Adolf. m. k., I\'ólöyészmeale:. A <-•-■■-. rcffhl fára Mauujiliaábun olvajitnk: Anno .,. tj. Marlítia holnapnaft 3-káu éezukának. idején Neiuesiiépi Neiii--a (iöd» lat-t«Ati híres és nevezetes szánt azáixiélios gyójlo-galó inegfogiitiat v -ii Nemesuépi heiyaegij\'cliek-től. és vastag riiői,. laiiczoliatvait,.. Nemesuépi éa Márokloldi halár széien 4 a el ú-a mariit mint valamely pecsenye a tüz körül j.iritgal-•atoll sülogetteleit, és még caak l.-ilkét kinem adta égoiieioii, előbb a az. gyónás tiliai elkészíttetvén a halálra Vizleiidvui József S/. \'györgy-völgyi káplán tit állal. Ezen hirea gyújtogató tióde Islvúti halála előtt azt is litegvall.ilia a búiiigniim i.xamenhen, hogy felteit j-zámlékn volt még IItisvél élőit Itaksai Soost i v.irgv Feö Bíró .-s /.johár Imre l>Uűr lirak házai, ugy szinten a cse.-/treglii Fára L./.oi is t El htitfc pro\' fiilura rei mciiioria rr.meo-.ns Györkös [.arochus IV-sztregi — Wi pénzen levél körözi, tik a soproni postaigazgatóság részéről, in. iy, „ i»72.ev első leiében adattak postára, de kézbesíthetők nem Valiinak. Nagy Kanizsán 8, Alső-l.-udván I, I.i-grádott I sat. adatlak fel. \'A \'feladok három hl. alatt a kellő igazolás lueiiell visszavehelik. , - l\'j künyvek. Az Atheiiaeiun kiadá-aábaii megjelent egy igen hasznos könyv K«-nesaey Kálmántól, eziiii.t: A trágyákeztd\'és n<-p-szerü Itézi könyve, magyar gazdák szamára. Ábrákkal van ellátva»ara :">0kr.-Aigner l.ajos tevékeny Iciadóiiál pétiig megjeleni s beküldőiéit hozzánk: Magyarország alkotmánya felső nép- és polgári oskolák es kép,.-zdek .számára, valamint vczérkönyvül tanítók részi re irta Jánosi Furencz. Elsó rentiü allami pályadíjjal ko-H-zoruzott lufi..Továbbá : Beliaehtiingen uns deni l.eben und der J.ohre Jezu für die drei liölieren Kiásson der Volksschtile. Naeh dem /.eiigniasc der Gcachichte iindden Forderiingeii der l\'á-la-gogik boa r bei let von.S. Wober- evangl l\'tarrer itt Béla. — \'lit-nil-inegni/Kárt. A dombóvár-báttaszéki votialrész julius 20 án áta.latott a forgalomii.ik. f — Árverezés. A kapósvári gőzmalom \'.\'•I ezer forintba került a árverezés alkalmával lü,i>10 forintért kelt el. — Isinél önf/i/llkossúff, Kis Komáromban Szekrény József városhajdu égy pajiá-ban magáléletuniaágból felakaazlotln. A híva- talós bviiczohiat dr. Oitrichsteiii, t. megyei főorvos f. évi julius 22-én teljesítette. Jtnksán gőzmalom építtetik, melv jó kercaoUségnok fog valószínűleg örvendeni. — Beszéll nuij/i/iivill, vagy liztws. Királyi Pál jtll. l\'J-ikén l\'esten ogy érlekezle len, melyet városi képviselők tartottak a hivatalos dolog bevégezte után azon életrevaló indítványt teve, hogy ozou képviselő, ki\'akár a bizottsági tárgyalásuk folyama alalt, akár a/ok iitáti a vár-isltázáiiál némejül beszel, minden, felszólalásért\' egy ezliat hatost líiot bülltoUvül az\' iskolaulap javára. Az indítvány éljen/Z-sek közt elfogadtatott a álig tolt el néhány perez, a íme már hármán beazéltek németül. Ezeken a három hatos rögtön meg ia vételeit, s igy saját karukon maja csak elszoknak a német beszédtől,mikor mindannyian ugy is tudnak magyarul. • - Itövid hírek. A pesti fércncz- é» józsefváros.i takarékpénztár megbukott:— Győrött az. utczaséjirök atrickeoltak. Szegedi Kókuiban kutaláf alkalmával keserüvizre találták. --- Spápyólorsiágban az cfig^aztelliutlenek czéljaik védelmére fegyvert is kíUzek fogni. — Dt}broczehbeu egy franczia Jcan Toitville novü szökevény loUrtóztalott. — Dr. Kónay Jáczint czimzetcs püspökké novozlotott. , \\ A királyi táblai díjnokui beszüntették u munkát, k evesei vén nz 1 frt napidijl. — A győri és szegedi hírlapok folyton czihálják egymáat űstököknél fogviii — Magyarországnak ia Icaz Schöubrtiiinja es ez: Gödöllő, hol nyakra főre \' építenek. — A pétervárndi lisztek kirándüliiía alkalmával visszajövet nyolczan, közlök egy menyasszony, I- llék sirjokat a Dunában. — Borszéken "gy kutat nagy Uniiopélyesaóggel liureazieltok trr.v e névre: „Kossiith-kutja.* — Franeziaorazág katonaságát 3 millióra a/.:»\|)orit-j.: l\'oroszórs/ágba m. héten lü;">,000 lőfegyver ü/nhiuitoti. iHosz jelek !) - Don Oarlos már kardot kötőit. — ilirlik a aahról, hogy útját lefogja Írni. Deák Farkoa 100 novellát ren d>!7. a.-ij\'.i alá. Miksa császár szobra, melyet a triesztiek Drezdában rendeltek meg, elkészült, - Gról Nadasdy l.ipót, Komárommegye örö kos főispánja, meghalt. — A lyoni ogy\'cteínen Catala Sándor, spanyol szármuzásu, Ili egyénnek .td h magyarnyelvből órákat---Kaiaer Ernaf Jozeta. a nemzeií színház hajdani elsó énekeanóje és l.atabár Endre, vidéki azingazga-tő. meghalt <k -— Országos .Kárpát-egylet" , nittkiiii, iuheiye nyári időszakban Tátrafüred, különben Késmark. — A nagy kotrógép, mely a Dimiíszabályző társulat tulajdona, clsülyidt. - A müncheni udvari szinházhoz égy Vida\' Itevü magyar szinésziiőt szerződtettek, — Tol-.itán egy liatal ember és kedvese, kezeiket ösz-yzoköive, á Dunába ugrottak. —. Pécsi Figyolő" czimet\'t uj ellenzéki lap indult meg. — Szálló dal építenek Pesten a .bécsi udvar"-hun, neve lesz: „Grand Hotel Dobler.- TOrtóneti impíúr. Julius 24. Ií>28. I. Kerdinand caászárrendelete, 1 melyszerint a tiltott könyvek nyomtatója vagy árulója vizbe fulaaztaiék. — 1#48. Szentkirályi Móricz mini királyi biztosa azorbek ellen q bácsi táborba megy. — 1849. Bem Moldvába tör. P 2:">. I3«0. Erzsébet és Mária királynénk - Diakovárnál a lázadó horvátok álul megtámadtatlak, a nádor a fivére, sót az egész kiséret legyilkoltatott. — 1818. Dugonics András lialálozásu. — 1848. Kadeozky győzelme (.Yisiozzaiiál.-1«40. Görgői Miskolcznál:»/.oroszokat megveri. Ugyanez nap Kontárom várőrsége Koaz lolányi ezredes alatt kirohanaat leazTata felé. - „ 2ü. I:i42. Egyozkedés Zápolya özvegye éa Fenlinand csáazár között. — 1S49. Az osztrákok Kecskeméiet megszállják. — s 1K,»2. Kossuth Newyorkból Liverpoolba érkezik. t, 27. 18t»8. Dessewlfy Aurél születésnapja. — 1849. Ilaynati Kecskeinéire bevonult. -- 18Í>8. B. Kotiiichihl angol parliamenti tag lesz. . 28. 1819. Kováca Mihály, featéaz születésnapja. — 1831. Az epemirigy kitörése Pesten. — 184\'J. Az utolsó magyar gyűlés Szegeden. — Paskiewica Tisza Füred-uél \'áikcl a Tiszán. . 2\'J. 10\'Jf). Szent László, magyar király-halálozása. .— 1849. Az osztrák főhadiszállás Félogyhá/áti, llaynuii alatl. — I8&I. Az osztrák követ Konatantiná\|Hily -ban Kossuth kiszabadítása elleti Kiuta-hiábó) tiltakozik. . 30. 15í>4. Szinan pasa Pannonhalmát elfoglalja, Baranyny Pál apától s szerzetea társait legyilkoltatja. - 1848. Huynati Csongrád váróit f- lgynjtatja s kiraboltatja.- 1800. Egr- ssy Gábor halálozása, a színpadon. — 18(ití. Tompu Mihály, koszorús költőnk, llamváu meghalt. l\'apirBüoletek; <clt. keit, .•uy.j^.1 ;n«K)ubi. nyug/on unoka öcscíu igy Mkalom-ii kérrlammcl, hogy s oo-» rársilMgnl, >ty j-yál líirtu" >ly«t3 usk>Sivj» Mláía,mliiií- rfWiii........ I hallos nak. Kg,- év lín a \|ilink\'S A s.rg-ny >\| -(M.>KKy tó Pgy kiUSn.óg- n vnUiui Unryről. - Iligyjo ,-J fit noi.aá n.«g\|iikv. Imi nak «<ou nói.fk; oM.iliniiikr.it — vsa .....ll"«K» i try van, i ftlol eml i-ollcgájí gazda c tiíy látszik ni-ui vrlvtte n e0l\|og» SIÓI..J -r (M-J Klmogy a c i g á n y «, plcbáno«ki)a etil, hogy taegnűial. % — Hit kit a.ándéko.tál magadévá Unni— Vitát i plébános. ! — Hát bi.a éu a i.ígyiágoss X grdf ur leányá — feleié egykedvfisu a rajkd. ■ Ilin megy I .iád. — Ali mindegy megkövetem alákia ín már beleegyesstem. v». " ~ Siíí volt-o as d r 1 á s Jósai? íérdé a n8 férjél ki a aainbásl.a egy épen olt tartoskodd áriái meglátogaláaára ment. .Képielem mondá a íérj — akkora voll, hogy lekelleti térdepelnie ha a fejit meg akarta vakarni. — Jóléti háaasaági tréfát beasél a , „Michlgán* röplap: Kgy bele. hogy Oáthner Osvegy, ki hatodik emeletbe lakik a Orátiotutiában egy isme- \' rSeével találkoiott és pauasikodott, hogy nliica már , ■in lisslje eem fája, • hogy egyátalán igen roii\'il j megy a dolga. A barát a>l tanáciolla. menjen megint ! férjhss; de as öivegy ait feleltei hogy nein akadt férj .Akkor én iegitek, mouda a jd barát, árterén j tartek önre esen foltétel alán, hogy a legtöbbet igú rSuek még egy hetet kell várni. n.ielítl (int elveisi, i 1 ei Időt arra hassoálja, hogy a leendS férjei kiismer Js. Aa assaony nevetve adta beleegyeiénét, it a jd bsrát egy n.álba ssekríi.yre állott é. uiegkeidé ai 4c tiót. Többeket gytljtatt Osise, kiknek tnegmagyarátu hogy évek óla Iiaieri ei aasiunyt éa tudja, hogy fi Jó jellemmel éa jd véralkattal bir, éa uem pasar. . 10 cenlime-roal keidte ai árveréil ól fölvitte 43-ra. A Jelenvolt»k köst ott volt egy agglegény la, Jóiliu Pétsr, ki má ^ rég fcegunta * ven.l.gl3i koaitot, de még miudlg uem talált alkalma, feleséget. Oáihnefoé egyre Jobban megnyerte teliséaét. Öt dollárt ajánlóit I érte, vágUl megadott uyolcsat Miutiu aenki aem ki nált többel, Oáthnerné Oré lott. \\Jóilin megvendégelte I a jelenvollakat, kitartott* a betel éa elvette (lalhner-nél. ki meggySsSdölt, hogy férje eaorgalmae. mérték-létei it jd JellemII. Szerkesztői üzenet. illatú » 818 P. I,. SsentgyOrgyvalgyíii, A jó i torokat magán níd.imáiul vuttllk. (%\\v»il»ljlík : 8IÜ O Ily. A* ujabb költeményt kaptuk , mielőbb kOiMjiik: 820. Sopronba. llisou ciak gyéren nevelhet ai ember jd i < II I a inai világbau. , 821. Siófokra.-Ssivesen vessssllk. 822. „Ar ín aaerelmem", — ,A cselogáuy bu. cadja\' kOiOltetui fognak 823. L. Kcailhely. Mielfibb. 824. K. , A« iikolal magákról* iil celkket kn aOliUk. Érték- és váltófolyam juiius 23. b% meuliaues 68.55; 5% uemz. kölcsön 72.60; 1860 ki álladajrai krilnsön 103.—. bank részvények 970; hitelintézeti részvények 230.50 London 111.25; magyar löHtehermenlési kötvény 70.50; tonosvári földtehermentési kötvény 74 50; erdélyi földtoliormentéai kötvény 75.— ; horvát-alavon ftijdt"hurot<<nt4ti kötvény 78. -; ozllst 108.75; ca kir. arany 5.27; Napolooud\'or 8.88. , Vasúti naponkint! menetrend: Indul N\'.-Kaniaaárdl Harcéra it Domlinvárra reg délutál i 18 pn, lludii\'x 10 , II--.O.C reggel ö délután 2 , IS . estve 10 . M , Vieailht* reggel t> r a . délután 2 . 23 , estve 11 . aa . Ilarca- é- Uu ibo.várr\'M S. KaniaaA ra reggel 4 ra 19 perc N. Ka isaára délután 1 . 21 , lludárdl . reggel 4 . « . dílutáii 1 4>i . estve 9 20 . HéosbSI __ , reggel 4 1 33 dúlolött 10 27 e.tve 10 18 Trie\'sitbÖl reggel 3 60 , délután 1 9 .•Ive 10 22 . •) Csak Mi.ii bathelyig. Itt 7 diai árakoiá. Felelős szerkesztő: Bátorfl Lajos. rtfyiittér.) STEIX SAMU, ím ékszer-árus, arany- és ezüst-műves. I\' K S T K N, J Kirilly utctd, \'18-ik tt. Akdci/a vlcm itiigUlin. l Ajánlja mindoufélo, úgymint aaját kéazí-i tett kész munkáját, egyszersmind vesz. cserél \' avult\'urauy- éa ezüstöt, elfogad minden javi I tást, úgymint kő- és érczmetszést, melyekkel legolcsóbb áron szolgálaud. Kapható nála ki tűnő jóságú arany-, ezüst- és svajuzi-órák jól j állás mellett. : Vidéki mogreudeliisuk és javítások log \| gyorsabban és olcsón számíttatnak. Halaitokért ("lellí.légei E Árlejtési hirdetmény. A nagymltsgu közmunka ós közlekedési m. kir. ministerium folyó évi juiius hó 9-én 2596- és 2597-ik szám alatt kelt rendelettel, a zalamegyei mohács-varazsdi és po-zsony-varazsdi államuton levő többrendbeli különnemű megkárosult műtárgyak rendes helyreállítását kegyesen engedélyezni, és az ebbeli munkák kivitele biztosítása czéljábóla szabályszerű verseny-tárgyalá* megtartását elrendelni méltóztatott. A kérdése munkák müvei végrehajtására következő költségek lettek engedélyezve, és pedig: a nioháes-varazsdi államukon végrehajtandó kőműves és ácsmunkák után összesen 3126 frt 63 krnyi összeg, a po^sony-varazsdi államuton végrehajtandó ugyan enetnú munkák utiM Összesen 3709 frt 12 krnyi összeg. EnlHtett munkák vállalkozás utján, leendő eszközöltetésének biztosítása czéljából folyó évi augusztus hó 7-én délelőtt Pl) órakor szabályszerű írásbeli ajánlatok elfogadásával a nyilvános árlejtés állaiuutakként az alulirt mérnöki irodájában meg fog történni. Felhívatnak a vállalkozni szándékozók, miszerint a fentemlitett napon és órában, az egyes összl\'gek után számítandó K)\'/o-tóli azaz:\'313 és 371 frt bánatpénzzel ellátva, az alólirt mérnöki hivatal irodájában megjelenni -- vagy pedig a szab ily szerű írásbeli ajánlatait a fent elólirt bánatpénzzel ellát\\a a fentebbi határidőre annál bizonyosabban benyújtani szíveskedjenek, minthogy később érkezendő ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. A tervek, elómértékek és költségvetések, valamint az épitési feltételek az\'alólirt mérnöki hivatalnál a hivatalos órák alatt beiekintlietók, ugyanott bővebb felvilágosításuk is nyerhetők. A m. kir. mérnöki hivatal. Zala-Egerszegeu, 1873. évi juiius hó 15-én. Kileli József, (1093—I) . kir. minink. Vásári hirdetés. Felsőbb halósági engedély mellott Bjllovár megyéhez tarlo/.ó (lólya helységben három orsiágos s marhavásár lariatik és pedig: január 7-én, augusztus 21-én és november 5-én Imre napján minden évben, ha ezen napokra ünnep esnék, utána való nap tartalik tnog. A vidék t. közönsége ezennel tisztelettel értesitelik, hogy folyó évben anin ló. sem szarvasmarhától semmi féle pénzilletók sem vétetik, egyedül a sátoroktól számíttatik fiele illeték. Megjegyzésre inélió, hogy ezen kornyék jó fajta lovakat és sz.>rvasma:hát nevel. Az el,ső vásár ezen évben augusztus 21 ét^tarlaiik meg. A távolabb lakó vásárosoknak jó esik, hogy Oólya helységben vasúti állomás létozik. Tudomásul adjuk, hogy sem ezen megyében, annál kevesbé ezen környéken eem most, sem eddig marhavész nem dühöngött. Dörnye, junius 20.1873. l\'ulitikai község elnöke (1096-1) Jancsarics. Annonoen als: Oetfentliche Hekauntinauhungen, Ueschlifl-ICtnpfehlungon Familien-N\'achricht0ii,8tulle-Gesu-chn aller Art, Agentureu-, Kauf-.l\'acht-, lleiraths-(Jcsuche, überhaupt Insorato jeden anstiindigun lnhalta befördertzu Originál-I reiien in allo exis-tirenden l\'etltr, ín- uud autlUnditchtn Ztiiu»■ gtn die (1091 I) Internationale Annoncen- Expeditlon von BRÜDER SCHWAjRZ, l\'ett, Jiiidgnttt 1, a und ll\'iín, WollttiU tí-8. l\'rospekte und Insertions-Tarife grafit und franco. Wiener GeneralreprSsentanz de? „XJ NG. ACTIONA R" Hirdetmény, Somogy megyében fekvő lakocsai aiapilványi uradalom részéről közhírré tétetik, misze gnt a rendozményében levő 1873. évi termésű 490 mérő ósti káposzta repoze, és ugyan oz évi 1406 font ogynyiretü téli gyapjú, és a leendő mintegy 180 font idei báráuygyupju egy árbau h télivel, — bomázsálás t^s gyapjaszsák nélkül — folyó évi augusztus hó 4 én Lakocsan a tiszliarlói \'irodában déli 12 óráig beadható 50 krros bélyeggel ós 10% bánatpénzzel ellátott írásbeli zári ajánlatok utján táviratilag eszkózlendő felsőbbi jóváhagyát lentartasával el f-dg adutni. Az árverési feltételek addig is a tiszttarlói irodában megtekinthetek; — utó ajánlatok nom fogadtatnak cl. Kelt Lakocsán, juiius 20. 1873. (1095-1) U-adalmi tiszttartóság. Ifj.WeilMóritz ■T NAGY-KANIZSÁN Uj közi csóplögópokSlii\'" * \' -1 V— -1 l,a„ lói) frl.\'-rt sná kiálli- bau 150 írtért szállít Frankfurt a/M. tieilerstrasse Nr. 2. Bilisben, Franzensbrnckenstr. , Hí. Scherz Louis" koreskodóse s Köszönet-Irat at oly ndvnseu mfikOdű ANATHKimmJVmiŐL l)r. POrr J. o.-töl, cs. kir. udvari fogorvos Bécsbon. város Bognor-utcsa 2-lk ssám. Alulírott OukéutOrAmmel hil-lcsllem, hogy iaiapos cs kOunyei érsi fogbusom, ugy.sinte e> g.i fogsim a Ur Popp. J 0 cs. kii idvarl fogorvos Analb-riu ssálvia haaiuálata utAu, terinéaaeli nino lasaanyerto, a vérsés megsiüul és a fogak erős állapotba JOtlek, s melyekéit legháláib kOisOnetem luoudom. (992.-2. 1. Kgystersmind teljei beleegyesésemet adom ennek livasiiálatát. hogy as UdvOseu mtlködS •iiatheriu-aaájvis, a saáj- és fogbetegekn I legiimertessék. kaudum, Mr H I. ds Csrpentler. Kaphatók: XagyKaultiáu : llelua Jdaaef g)"gyase., Kuaenberg loa.ufeld, WeliaiJi, J. éi KesielliolTer J. koreakedéiébeu. Pápán • fachepen J., K«azthelyei, : Pllanerer gydgysaerúss, Siugrr M. Weiia A. Zals Kger«set»ti: Isáó gydgysseréss. Kaproncsán: Werli gyúgy-•aerésa. Varasdúb : llalter gydgyaaeréaa. Stlinvgeu : Dorner Kajet. Saom-bathelyeu: PilllcU Ferenc, éa Kudolf gydgyiser. MaUrSrvidékl Ss.-QyOr-gyOu. Kibic K. e. Veiapréinben : Meyr Tusskau, ugy Outhard Tivadar éa tiaiuál. — Msékeafehérvárotl ; l.egmann A. Ilrauu J. g/dgy... Lovas-ínyben: lieislergydgyat. Kalocsán : Horváth K. gydgysaoréa.. Keca-néteu : Uilhofer és Machleid gydgyaa. Paksou : Flórián J. gydgyaa. -menden : llc^vátb J.Homieureud gydgyaa. Kaposvárott: Kobn .?.. 110(1, Belue áe Sehrdder gyógyss. Saegasárd: llrahaay gydgyta. Douybádou i Kramolin J. 8sigetvírott:llarrarth, Halamon gyógyia. — Kaján : Michitach St. éa lierafeld fiai, ugy Her.og lgnácmál. - Pécaett: /.aoloay W. éa K. Zéch, 8ip0kh gydgyaa. Kárádou: Zadubáuaaky gydgyaa. Marosallbaui Kiss gydgysa. Tolnában : UratT gyógyss. - DunafOld-Írott Lukács gyógysa. — Saeut-OyOrgyfln : Nothig. — Alad-Lendván "aa gyógyaa. Hoboncon; Sii„o„ ■ jy-gy,..,.-.. urak..!. TJT • J* j. T/\\»ycj£i\'P Van szerencsém a t. gazda-közönségnek a jelen vetési J tlUZiöCl idényre a következő igen tiszta, friss és csiraképes magva - könyvkiadó-hivatalában N.- Kanizsán illegje- j\'kat a t8r10 va«>\' "^rfóldckbc vetésűi ajánini, u. m.: lent minden hiteles könyvárusnál kapható: „Rajta tóttk Yigad\|a»ls. 1" közkcdvességil dalkönyv nagy teljes kiadása, mely minden j eddig megjelent dalkönyvet felülmúl, 50 ívre terjedő tartalommal. díszes kcinénykötésscl, sziunyomatú borítékkal, ára 1 frt 80 kr.: diis aranynyomás- és aranvszegélylyel,. diszkötésben 2 frt 60 kr. .ftátfta Legújabb mngy táaczöílasís. I" tánczkönyv. Ara 1 frt 40 kr. „Halljuk a szép szót!" Magyar felköszöntő (toaszt) könyv. Ara 1 frt 50 kr. LESOBMAND, « hlm ozigányní Igiim.ndA vctAk.rlyij. rlV .Jnly(v.í in.í)»f .Uilin.l t\'. n ivi\'/.\'i i Ái. - Psit.l mtgrandetiick aionn.1 telje.illetneh. \' Tarlórépa kerek fehér züldfejU bajorhoni hosszú . „i kerek . vörtiafojU franczla laposkerek fehér vöröafeJU franczla Muharmag tiszta, bécsi méreje 5 ft — kr. Kbles, szép vörös . . 4 ft 60 kr. Téli retekmag, fekBte kerek. \' Hárshéj Kötözésre, az úgynevezett selyemharshéj jl font 9C kr. Hárshél uj Indiai, igen kiadó, könnyd és nagyon erös. minden kötözésre ajánlható, fontja I frt. A rendeluiónyckct gyorsan és pontosan cszközlcudi. Fölúessy Lajü.s, magkereakedö Pesten. AVajdita József, kiadó-, l4p- és uyoiadauilájdonos gyoiasajto uyom vsa, Nagy-Kanizsáu. NAGY-KANIZSA. 187,1 julius 2?-én. QO-m.\' fedőin J Tizenkettedik évfolyam,. , Hlrdtlétek \|utáoyoian [ SYlLTTKItBKN mronkiot 10 krsrt Zala-Somogyi Közlöny wti I t) Nagy-Kanizsa város helyhato, LiiánakJ nenikUiönbun \' . .t.miai: Nagy-Kanizsa, város helyhato, igának/ nemküióiibmi ..zalamegyei gazdasági egyesület", a zalamegyei altaianos t«„. ;o-egylet. a szont-balázs-. kis-komáromi és siimegh-vidéki fióktanito egyletek, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s ipamaiK ugy a .Zala Somogy- gőzhajózási részvenytársuiat HIVATALOS í;ilTBSIT(UH. juysgi köziemen) ióho* hírmfntu • téxoudók: ÜAUYfótNIZHA Wlííilcma/. .J>. II eten kint kéls/n;, vasárnap- s csii to rí Okon, megjelenő \\<k«\\v(is tarialmu lap, A ii.-kanl7.sa! kereskedelmi-és ipar-bank -/-ik rendkivüliközgyiilése által. hozott határozat4 szerintfjelszólittatik a t. cz. ré\'tvényes közönség, a bank ideiglenes részvényeire, njonani tiz perezontet vagyis húsz oszt értóktl forintot j»»\'í«/<i?i részvény után .négy részletben a bank pénztáránál lefizetnit és pedig: ez évi augusztus hé> 1-td 10-ig öt Jorintőt, szeptember hó 1 tol /O-ig öt forintot, oktobor hó 1-től 10-ig öt forintot, november 1-től 10 ig Öt forintot. N.-Kanizsán, 1873. jul. 20-án. Az igazgató tanács. A n.-kanizsai kereskedelmi-és Ipar-bank igazgató tanácsot, cz. részvényeseivel ezennel tudatja, hogy f évi julius lió 20-án tartott negyedik rendkívüli közgyűlésen elhatároztatott, miszerint ezentúl közgyűlések alkalmával szavazati joggal csak azon részvényes urak birnak, kik részvényeiket legalább 14 nappal ennek megtartása elölt nevükre törzskönyv Heg átíratták. — fylyó évi déczember végéig ezen átíratások minden dij nélkül,, csupán a szükségeltető bélyeg megtérítése mellett cszköz-lendök} 187-l-ik évi január hó elsejétől kezdve pedig a bélyegen kívül egy Jorint átiratási dij fizetendő lészen. Meghívás. A zalamegyei gazdasági egyesület 1873. augusztus 4-én d. u. 5 órakor Zala Égerszögen, saját szállásán évnegyedes közgyűlést tart. melyre a tisztelt.egye-utlleti tagok meghivatnak. Zala-Egerszeg, 1873. julius 6. \' Arvay István, Nagy-Kanizsa, Jul. 24.18?». Azon haladást jelző intézmények közül, melyek Nagy-Kanizsán a "közel mult évek óla létesültek, tagadhatatlanul egyik legfontosabb az önkt. tÜzoltó-i%ylet. Ezen közhaszna intézménynek nem csak a veszély idejében- élvezzük jótékonyságát működésénél fogva, hanem a különféle azelőtt elágazó polgári elemeknek melyeket ilj egylet tartalmaz egyesítése, s egy nagy tekintélyes fegyelmi testületté alakítása által egyszersmind oly előnyök .származnak, melyek mind társadalmi,miml közviszonyainkra a legüdvösebb. befolyást gyakorolva, városunknak kiszámíthatlan hasznára vannak. Mily különbség most és ezelőtt 2 évvel, midőn, nálunk tűzoltó-egylet még nem léto-zett, akkor reszketnünk kellett minden tü-zilármánál, mivel hiányos tűzoltási intézkedéseink mellett attól lehetett félni, hogy egy kis kedvezőtlen szél által a fél város esik martalékul a lángoknak; holott most egészen nyugodtak maradunk a tüzet jelző kűrthangok hallatára, mert tudjuk, hogy derék s jól felszerelt tűzoltóink készen vannak mentségünkre s hogy elismert hatályos működésük által a vész nagyobb kiterjedését megakadályozni.is fogják. Ilogy erre bizonyossággal is számit hatunk, elégszer volt alkalmunk tapasztalhatni. Vannak ugyan olyanok is. kik mintegy gunyolólag azt mondják : hisz mióta az egylet fenáll nem volt városunkban oly nagyobbszerü tüzeset, hol az különös bravourákat tanúsíthatott volna: épen ők, kik igy beszélnek, tudatlanul és akaratuk ellen állítják ki a legfé-nyesb bizonyítván; t nz egyletnek, tuert még azon legjelentéktelenebb kéménytüz is, mely derék tűzoltóink azonnali megjelenésénél fogva csak úgyszólván játszva nyomatott el általuk, óriási lángtpngcrré fejlődhetik, ha gyors segély nem érkezik. Egy jól szervezett és fegyelmezett tűzoltóságnak legnagyobb forceát képezi a mihamarabbi készenlét, hogy a tüzjelre lehető legnagyobb gyorsasággal a helyszínére meg-jelenhessék; — ilyenkor perczek határoznak, mert néhány pereznyi késedelem tízszeres sőt százszoros veszedelmet is hozhat. Mig valamely tüz eredeti kitörésénél néhány csöbör vízzel is elejét vehettük a veszélynek, ugyan ott ián már sok száz vagy ezer akót hasztalanul fogunk fordítani, mivel csak lO perczezel később érkezett a segély. Ks hogv a vár. lakosság derék tűzoltó polgárainak ébren\'s gyors készenlétére számit hat is, a/t bizonyítja azon Üt) egynehány nagy obb és kisebb tüzeset, melyekben az egylet tü-zinaplőjámik kimutatás\'1 szerint ^lUöthsrc hivatod volt. Azon különös lelkiismeretességet, melylyel az egylet a város biztonsága feleit őrködik, legjobban tanusitja az éjjeli őrszolgálat, melyet tagjai kezdettói fogva a legnagyobb áldozatkészséggel lent ártanak, ltendesen hivatnak be éjelenkiiif felváltva egynehányan az őrtanyára, kik á legelső tüzjelre, még mialatt a kürt az.alvótái\'.\'.akat. fölriasztaná, ké cdclcm nélkül- a helyszínére sietnék, lióLraiutáu a veszedelmes elem ki-terjudlietésénck időt nem engednek, közönségesen az- őrség maga is az első igényeknek felel meg; viharos időben az őrség megkettőztetik, sót a szükségességhez mérten iuár 4ésí>-szürÖs számban szokott behívatni. — lviki képzelheti, hogy egy éjjeli őrszolgálat nuiii igen tartozik az élet kcllemeihez. — az néni csekély fáradozásokkal és nélkülö-. zésekkol van egybekötve. A tűzoltó • ezeknek nagy része hozzá még családapák\' is --elmegy családja köréből, ott hagyja házát, önként feláldozza a szokott kei-veiméi és nyugalmát, hogy ott az or tanya kemény •fekhelyén testen ruhájával..s leljes felszerelésével hánykódva várhassa be az órát, melyen ö a sajátkozüleg húzott.sorsszeriht társat az őrszolgálatban felváltani tartozik. Válóban cz nagy személyes önmegtagadás, mely annyival magasztosabb^ dicséretesebb, mivel a tűzoltó, mindezen nélkülözéseknek csak igen ritkán láthatja kellő elismerését vagy csak méltánylását is. A nagy-kanizsai önkt. tűzoltó-egyletnek ebbeli áldozatkészsége még világosabban tllník ki azon körülménynél fogva..hogy az érintett terhes éjjeli őrszolgálat Kanizsánál sokkal nagyobb városokban és erósebb egyletek által sem tartathatik fenn ; igy például nem vettetik alá magukat az éjjeli őrszolgálatnak a soproni tü/oltó-egylet, TÁRCZA. Az én szerelmem. (1873. jnliui 14 ) Kilelni, ml kedvet neked. S megtiorenni bármi áron ; Éjen állal űröd leiutl, Ha Mentedre "állt ai álom, Álmatlanul, hflii epedve, Várni angyal ébredétr.- : — .Oh ea még nem aieielem ! Csókéi hlulnl ki kotedre, Örvendeni motolyodnak. Ilúionganl l.a felhő .rÁlll K»é\|. egére homlokodnak -, Lemondani a világról, l,e a« éde* aiaba-laágról : — Uh ei még uem Muralem ! Klletni ai utat. melyen l.ongva \|ueal lábad jnra, Leboiului----kbuyek kn»OH . forró etókot nyomul rája, I élt.halott lenni. " -moly hazánkban a legrégiebb és a tagok szamára nézve a főváros kivételével legnagyobb az orszígbjUif továbbá Arad. Szombat helv, Varasd. tószeg sat. k\' ezen s/éjp és derék egylet, melvre Nagy Kanizsa joggal büszke lehelne, ezen egylet, mely nemcsak városunkra, hanem az egész környékre nézve is valódi* áldás, legújabban Homok Komárom s röviddel előbb Gelse helységek tapasztalák az egyletnek üdvös működéseit; ezen egylet, mely minden városban nélkülözhet len, ős nékünk annyival inkább vált nélkfilözlietlenné, minél gyakrabban vala már alkalmunk annak jóléteményét élvezhetni, ezen egylet e-ak alig részesül pártfogásban a közönség részé- . ról; sót sajnos, de igaz: a keilö anyagi támn; gatás hiánya iránt léteiében van fenyegetve. Sajátságos! Kgyfelül az áldozatkész közszellemnek hatványózott nyilvánulása mig másfelől a közöübösség é» szükkeblü-séguok képét láthatjuk\' A .polgárságnak egy ik töredéke a legnagyobb lelkesültséggel önként veti alá magát egy katonai szigort követelő nehéz szolgálat" terheinek, nem kiméli időveszteségéi és ügyeinek ez általi hátramaradását, sót ktsz a legnagyobb veszélynek kitenni személyét,hogy a városbiz-tonságán őrködhessék, hogy polgártársai vagyonát s életét megmenthesse, s a polgárságnak majd legnagyobb része, azok, kikért mindezen áldozatok hozassanak, ők nem képesek magukat elhatározni azon egypár nyomorult forint adakozásra, melyekkel amazoknak lehetővé tétethetik a kitűzött szent czéluak megfelelni. Usekélv ii írtra állapitá meg az alakuló nagy gyűlés a pártoló tagok évi járulékát, melynek lefizetésére, ezek 3 évre kötelezők le maguk it és itne már a második évben tagadja meg a pártoló tagok legnagyobb része ezen járulékot. De a városi község maga sem fejté ki idáig azou áldozatkésij/fcget, melyet ily nélkülözhetleii közhasznú intézmény létesítése ós további feutartása érdekében, még a legszmultabb pénzviszonyok között is tanúsítani köteles. Ily elkerülhetlen szükséges ezélokra, akár ------------ Oh! - Oh i »ereleu l.íbaldhoi rak Karjaid kOi\'t 11 Te kivilUd Tdrul bájt..\'. Tán eat it eta — Oh e« még i elemi rölclen, Mire a AmlrHI én aein beatélek, F.» a init te Inégi; jól Hidat Jó leánykám ! dráEa lélHJ^ Mi atOmbei — Oh «»., i ajkimon .Van Kgy budai császárfürdöl bál. (Knn-colat.) Irta: Oolenich Károly. — Hány éra van kedvesauyácskámV... — Öt, leányom! Szti not ..... — Hány az éra kedves papa?! Vegye ki csak az óráját,\' liá\'lia a íali éra roszul j-ir! — .Már bizony fél hat, leányom! — Fél balra! Szent Isten, már léi hat,él még sem kcszty U.sem virágcsokor, még a ezipöm sincs itthon !! . . Csak no türfllmclbinkcdjél leányom, majd itt lesz, ha még nincs ÍM, elvégre is néni dül összo a deliért egy báríniait!!.. — Könnyű papának besülni, mikor uiár lotánczolta az éveket. I)ii éd^jpapa ugy-e, Imgy le szorets-z ongom nagyon, igen nagyon !! — Bobé vagy, urár liogyno nzorotiiclek. \' No ..... csak lassan, kissé erésen tudsz ülelgelni! — Kcdvps, édes papa, ugy-o olinégy aln\'z ! a esuAya suszterhez, Ingy miért nem küldi már czipúm, éa egyúttal bemégy a kesztyűshöz is, hogy adja iU a kesztyümol, fohér legyen, kel-j ves papa! Hiszen ha le Ucszoráiiczolod lioinlo-\| kodat- ós reá nézesz, azonnal hozni fogja. --i Ugy-o olmégy, kedves papa?!.. \\ — Dehogy megyek,( dehogy megyok, iirülők ha kipilienlietem magam, vmi is nekem gondom holmi czipőkro, kesztyűkre, ez a li dolgotok, kész. van é vagy \'nincb, elég ha-a pénzt adum rá. Ha készen van, bálba mégy, ha niues, szépen elalszunk, ezt még jobb szeretem!! — De kedves papa az istenért, azok még csúfra, olsotn küldik. - Kit küldjünk értő í! Julit elküldtük a kertészhoz esVk..r. ri, Zsii/m a friseiirnó után ment. Nincs senki a háznál, mama, mint látod, rendezi a holmikat, elitem meg nem bocsátottok egyetllil! — Hja, ki tehet róla! Sic l\'ala tulcruni! Csak nom kívánod, hogy most levessem háló-öltönyöm, papucsom, letegyem a csibukot, és nyakra-lóro felöltözve fussak egy par keszívli után, hiszen az ültözés maga ogy órába kerül, addig még csak hazajön ogyik a két leány közéi, — Hiszen édes, kedves papu, nem tart az öltözködés oly sokáig! Lásd én iiiáf loliuzlaiii papucsod, inozognotl sem kell, én miudeut elhozok, csak Ülj szépen, várjál csak, mily hamar készen leszünk!.. Ali, nemsokára ui p.iv-ucsoi kell készítenem, már nem látszik rajtok e-mmi virág. Jézus, bo nuliez ez a.kamásli, egy mázsa ! !,.... Segíts már le.is egy kicsit, liiszon már liulu izzadlnm.. .... Mégis esuk csuuya vagy le, hogy igy háfyod magad kéretni, do várj csak, ha majd to lógsz kérni, hogy varrjak l\'ö! egy inggoiuliol, hogy kössem meg nyak kell\' dód, én is ilyen durozás leizekü .... Már pedig hiába izegsz-mozogsz, in-, kább-elmozdítod a llellértot, mint .engem o karos, székből. Hál azt hiszed, hogy nom fáradtam ma már eleget, mig to » hálról ábrándoztál ! líu nom is tudom, hogy hová gondolsz, hogy tudsz lelkesülni egy bál miatt; mi az ördög van ott valami különös ? Kgy par szeles, horihorgas liezkó, kissé jobbaji kikoindnyiive és vasalva mint máskor, vag/ Ián égy galopp, üss-! meg a monykö, kinok olöííör kedvo jöíi rá, előre ttiiloin. hogy annak a méregdiága ru háuak folo rongyokban qiarád ottl Mégsem hittem volna, hogy csak igy szeretsz kedves papa! Jó, én nom báuoiu, maradjunk itthon, de mit fogunk majd mondani a leányok. — Kzt aztán már zokogás nélkül elsem lehet mondani — Soliaso törődj vele, liad<l beszéljenek széltibüii — hosszában,-ugy nincse^yébdolguk. K szavakban bitvefŐ rejlik, nu-rt oly zokogást idéz ejó, hogy a másik szobában a mama hirtoleu.iiz ágyra dobja az iszoiíytian kikeményített, lőlcsérnlilkoi képező toliér szoknyát, és beugrik a szobába. Mi baj van itt, miért sirsz J\'aulám ?! — Kedves inalna, én meghalok! - susogja n leány anyja k-Xlére borulva. -- Már ismét te vagy a bűnös, (iyula. Ugyan van-é eszed, egv gyermekijt boszautaiii. —• Do kérlek k<-dves Adél, én semmit sem. tudok . . -í,. — Ne hidd anyácskám, ha hallottad volna, hogy kértein papái, hogy menjen el a siisz terhez, már hal óra lesz, mégsem hozza a czí- pót .". . . . segítettem.....mindent, miudeut meglőttem, anyácskám ! .... a lobbit elíojtja a zokogás . . . — Tehát csakugyan uem akarsz menni ti vula, hiszen egy ugrás u s/omszédba! . . . — Do mikor, felkeli olóbb öltöznöm .... — Előbb" mondta papa, hogy minek az a bál, van is ott valami, hál ugyan ki nézi már az ilyont öreg-\'t, papa, miut 10 vagy, ha olyan volnék, luuwnuék ugy, ahogy vagyok !.. — Hallod Adél, hailod, azt mondja, vén yagyok .... most már azért se megyek . . . —• "Uánom is én! fololdurczátau a loáuv anyjához simulva . . . hóimét is vétetnék, dc pénzt kell előteremteni. — A tűzoltó-egylet egy magán embernek fáradhatatlan buzgósága folytán jött létre, ki, hogy az egylet első felszerelésére szükségelt pénzmennyiség clöáliittathassók, liáz-ról-házra járt gyűjteni, ezen megadóz--tatási járatban nem egyszer a kidobatás veszélyével szembe szállva. Akkor zilált városi viszonyaink és a fontos czélt nem egész terjedelmében ismerő városi kormányzat mellett lehetetlen vala a városi pénztárnak nagyobb mérvbeni Igénybe vétele.De ha a városi ezelőtt 2 évvel uem igen járulhatott anyagilag a felállításhoz, most, midőn az egylet már feuáll és virágzik, de közel két év óta hasznos működésének annyi meg annyi fényes próbáját letevé, a fentartás egyenesen a várost illeti. Hála Istennek városi viszonyaink közben már megszilárdultak, és a város kormányzata oly személyek kezeiben létezik, kik a mint tudjuk, á haladó kornak igényeit felismerve, minden nemes irányban kellő fogékonysággal birnak. Hozzájuk fordulunk tehát itt legelső sorban azon kérelemmel: ne engedjék, hogy egy ép oly szép, mint fontos városi kiftjntéztuóny elejtessék,hanem kövessenek el TOident, hogy az\|pkt. tűzoltó-egylet létele városunknak véglegcsen biztosítva legyen. A mint Vaibach Mór ur, ki a legutolsói, hó 17-én tartott vár. képviselő ülésben ez érdemben felszólalt — szavaiból értesültünk, a két város pénztára a mult év második fele óta 400 frtnyi évi segélylyel járult az egylet fentartásához, mely 1200-at igényel, mintegy 600 frt 200 pártoló tagnak járulékából folyt be, s körülbelól 200 ftot jövedelmeztek az egylet által évenkint rendezett bál és egyéb mulatságok. Azonban a mint már említők, a pártoló tagok nagy része járulékaikat egymásután megtagadva a rendes költségek fele fedezetlenül marad, mi által az egyletnek már régóta a legnagyobb péuzhiánynyal kell küzdenie. A zavart még szaporítják a tetemes rendkívüli költségek, az eredeti felszerelésből maradott fenn még több száz ftnyi adósság, melyeket egymásután törleszteni kell, és ha továbbá az egylet a mindinkább fokozódó igényeknek és a közönség várakozásainak megfelelni kíván kelhhogy folytonos vásárlatokat tegycu.igy például az eddigi szivattyú elégségtelennek és hiányosnak mutatkozván, az idén is egy uj szivattyút (Hydro-phor) kellett megrendelni G00 flórt, ezután a városunkban létező vizszüke miatt a vizve-zetó csöveket is kell szaporítani saí., s igy az uj beszerzések rovatára ismét legalább 300 irtot lehet számítani, mi által a kiadások összcségc körülbelül 1500 ftra rúgna. Minthogy a pártoló tagok járulékaira bizonyosan száipitani nem lehet, nem maradna egyéb hátra, mint hogy a város maga vegye át a tüzoltó-cgjlfök összes kiadásainak fedezetét, és ezen Összeget, melyet ekként saját költségtervében tartoznék beállítani, vesse ki egy tűzoltási adó ezime alatt az egyes háztulajdonosokra a többi adó mennyiségéhez mérten, iiz azonban erkölcsi tekintetben volna igen :iagy hátrányára az egyletnek, íuii\'el ily körülmények között annak egész belszervezete fogná megváltoztatni. A pártoló tagok hiánya melleit nem volna többé választó közönség, mely az elnököt és az igazgató választmányt megválaszthassa, ha neiu azok vagy a vár. képviselőtestülettől v. a vár, tanácstól megbízást nyerve, egy különös tűzoltósági szakbizottmány czime alatt fogdának a tűzoltó testületnek octro-yáltatni. A minek valamint már említők, roppant hátrányos következése lehetne. Az alkotmányos államban \' minden egyesület vagy testület az önkormányzaton alapszik s magában véve ez a szellem és éltető eró, mely a testet egyedül fentartja. Azon esetben, ha az egylet kizárólag a városi pénztárból fogna tartatni, tán némileg jogosult is volna a , városidrabant * czime, melylyel a tengócz nép az első időben a tüzoltó:tago-kat megtisztelő, a jobb értelmes elemek egymásután visszavonulnának az egylettől, és csak azok fognának működő tagokul visz-szauiaradni, kikkel egy fegyelmi testületet fentartani alig lehetne. Azért tehát ne vá-Iaszsz4-Nyelőre az emiitett expedienst, mivel álÜ.\'\' \'egyfelől sokkal többet veszthet nénk, mint a mennyit más részről nyertünk. Egy önkénytes közhasznú intézménynek ismét önkénytes éj nemrorószakos pártfogásra van szüksége. Ugy hisszük, találkoznak még városunkban elég közérzületü polgáron, kik azt méltányolva és belátva,.még akkor sem fogják csekély 3 frtnyi évi járulékot, mint pártoló tagok az: egylettől megtagadni, ha a városi képviselósóg 800 vagy 1000 frtra.fogja, felemelni a tűzoltó-egyletnek évi subvéntióját, hogy arra minden bizonynyal számítunk,valamint arra is.hogy az egyletnek minden körülmények között legalább 100 pártol* tTÍ"1 % megmaradni,kik járulékait rendem,, o* szívesen megfizetik, és ha más oknál nem is, legyen az a szükséges önkormányzati elvnek további fenlartá-sára,kik az egész tisztviselők választására befolynak. Felhívás a magyar ittilbbirtokosokhoi, \'lorkereskedlikhet (t petigüyyd ro$okhoi. Gyakorlati utmutatás a hibásan kószitolt magyarborok palacrkörötté t (illetékére. Minthogy a tapasztalás által bobizouyull az, hogy nálunk a mustból csak akkor lesz jó és tartós bor, ha a doctor Guyot féle ezukor-mérő szerint 21u/o uzukrot, » a Mollenkopf-félo savinérő szerint V>/w savat tartalmaz, és a rohamos erjedés alatt nyitott erjesztő kádakban, a szétőrlött szólőcsuikákon, a porrátört szőlő-magvakon, és a szétzúzott szőlőbéjakon 12—20 Kéamur hőfoknál orjes/.tctik, azon okból, hogy a levegő hozzAereaztése által, mely a csinnag-vakat tartalmazza, a rohamos erjedés előidéz-telhessék, s ezen rohamos erjedés alatt a szólócsutkákból és a szólőmugvakból, melyek a cser-savat tartalmazzák, a csersavat, vagyiá tartóságát és a szőlöhéjakból, melyek a zamatot tartalmazzák, a zamatot kaphassa, s a kellő melegségnek hozzá eresztéso által pedig az erjedést bevégezhetvén, a ezukor 10\'/»u/o hor-szeszszé változtathassák ; — minthogy azonban a tapasztalás által sajnosán az is bebizonyult, hogy a magyar szőlőbirtokosok a nyers auyag, t. i. a szőlőfürt kózeléséuél, melyet nekik a természet ad, ezou okszerű borkészitesi módot soha sem alkalmazzák, sigy nálunk folytonosan hibásan készített borokkal kell kinlódni, s minthogy én u magyar borok palaczkéretté tevéséi magamnak életczélul tUztein ki, tehát nekem sem maradt egyéb hátra, miut a valóban létező körülményekkel számolni, s a hibásan készített magyar borokat tanulmányozni, hogy határozotlau állíthassam azt, mely mód és eljárás szerint lehetne a hibásan készített magyar borokat mégis palaczkéretté tenni, — a minthogy ezen talány megoldhjyásí\'-l évi folytonos tanulmányozás és kísérletek által végre sikerült is, tehát hazafiúi kölelcsségomuok tartom tapasztalataimat hazámfíaiuak kÖzludouiá-sára hozni u következőkben : Hogy az utóorjedésl befejeztethessük, a rajnai erjesztő csövet alkalmazzuk, s hogy must már a bort a seprűtől megszabadíthassuk, a rajnai szürógépen légmentesen keresztül eresztjük, azután a Cordier-félo franczia ossz-pontosított csersavoldattoi, a a Jullien-félo franczia derítő porral közöljük, a a Salleron-félo franczia borazoszmérő, a a Mollenkopf-félo rajnai aavmérő aegitaégévol annyi borszeszt, és annyi borsavat adunk hozzá, meg Salleren szerint 10\'/j% borszeszt, és Molleiikopfszerint 7%, borsavat nem tartalmaz, a caakia ekkor melegítjük -I4-Ó2 ltéaumur hőfokig, éa még hozzá 1 é g m e n t e a o n, ezután a rajuai pa-laczktöltőgép önmagától működő elzáró szelep-jcin légmentese n pataczkökbu hozzuk, s a rajnaid.ugaszológépsegélyével légmentesen ugy dugaszoljuk be, hogy a dugasz a borban ) feküdjék. i Hogy ezen inötét mily uiód és eljárás szerint végeztessék, illető gépek .használati uta-I aitáaaiban, s árlnpomban az illető vegyészeti I szereknél világosan le van írva, s miiilhogy I hazánknak jelenleg már 778,800 hold szóló-I földje van éa évenkint 22.283,200 akó bort I ugyan — de legtöbbnyire hibásan készitottet — termelés ha továbbá foutolásra veszszük azt, I hogy gabnánknak az orosz, s az amerikai, gyapjúnknak pedig az ausztráliai oly erős versenytársává vált, hogyezeto terményeknél nagy kivitclro már alig számithatunk, ekkor azt hiszem, hogy joggal mondhatom azt, hogy idej», hogy ugy a kormány, a földművelési ministe-riumban egy szőlőazeti,borászati és pezsgőgyár tási szakosztály felállítása, s szőlészeti, borá szati és pezsgőgyártási vándortanárok alkalmd zása, s iiemca fajú azőlővesazők kiosztása által, — miut szinté minden egyes magyar szőlóbir tokos az okszorü borkészítés által, a lehetségesét megtegye arra. hogy boraink palaczkéretté s ki vitel képesté tétethessenek. FROMM ANTAL. II 1 r e k. — Deák Ferenc.», Zalamegye nagy -szülöttjének egyik távoli rokona, Deák Iguácz e hó elején Dobronakon elhalt. Tudvalevő dolog Zalamcgyóbeii, hogy Deák Ferciicz ősei Zsit kóuzröl származtak, egyik ag ott maradt, a másik Sojtör s Kohidáru költözött át. A Z-ut-kóczon maradt ágnak vólt utolsó férfi sarja a Dnbronukon maradt Deák Ignácz, ki csak 4\'J évet élt ,.a négy leáuyutódot hagyott hátra, kettő már férjezett, kóttő még hajadon. Jellemző, hogy a Deák. család ez ága is folyton jó humorral bírt, igy a boldogultunk egyik előüo Deák l\'éter a mult század közepén lövői járási szolgabíró levén, aziute Zsitkóczou ..kott. Egy írben Deák Péter szolgabíró gr. Al.hauMihály János zalamegyei főispánnal U\|t egy hintóban, mikor a főispán Csáktornyáról Zala-Egerszegre a megye-gyűlésre utazott. Találkoznak tíoós György esküdttől, ki igen szép barna liu volt. Servus Péteri kiáll szolgabíró barátjára. Siess utánunk a gyűlésről feleié Doák Péter. Eköz ben a főispán kérdi a szolgabírót: mit akar ez a czigány V Deák Péter veleszülotolt tréfás mo dórban válaszolA: a gyeplős lovat kéri I Lekell húzatni, rivall a főispán, s 25-bolot rá. ■ — Gyászhír. Gppenhoiin ignácz Koszt helyen, folyó hó 20-áu d. u. 2 órakor hosz szas szenvedés után, tüdővészben jobblétre szenderült. Az elhunytnak hűlt tetemei-ugyan e hó 21-éu d. u. ú órakor kisérlettok örök nyugalomra. A végtiszteleten jejon voltak a helybeli közs. tauilókrfr, a dnlegylot, ugy szinte a megboldogultnak számos ismerősei, barátai és tisztelői. Nyugodjanak békében porai! — Nyilvános küszünet. Boldogult férjem, s illetőleg hón szeretett édes atyánk és testvérünk véglisztololénél jelen volt igen tisztelt résztvevők, barátaink és iamoröseinknek, mégis a helybeli köza. tantestület éa dalegyletnek az elhunyt ós családuuk iránti részvétükért legbensőbb köszönetünket nyilvánítjuk. Keszthelyen, jul. hó 21. 1873. Oppoiilieiiu Iguáczuó s a többi gyászolók. — ösztöndíj. Sűmeghy Foroncz nevére alapított t>0 frtos ösztöndijat a nagy-kanizsai fógymnasiuiuban az idéu ugy izraelita fiú nyorto ol. — Alsó-Szent-Erzsébet községben két fitostvér a-napokban ugy olvertu ogymást, hogy egyik 8 nap múlva uz ütlegozés következtében meghalt. — A csab-rendekl takarékpénztár itlapszabályui f. évi julius hó 22-én 11,377. sz. a. u földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miiiistcrium által a törvényes bemutatási záradékkal láttattak el. - mondja a\' , kalapom éa . Lásd éa « tudja mosoly- — Jó, tehát elmegyek én mama hadicsellel — hozd ol«" kendőm II.. — Nem, nem anyácskám papa azt is elnézné .... — Hát már miért ne I — n lyal a papa . . — No szép, mondhatom szép I . . — Én lóhát megyek, te addig szedd rendbe a ruhákat, — éa a mama bemegy a másik szobába, kinyitja a kasznit, kiveszőn belőle egy kendőt éa kalapskatulyát .... De már ezt a férj nem birja elnézni, odamegy, nagyokat szippantva csibukjából, éa megáll A kaszni olőtt, mint Ilorác hőse. — Csak nem mégy a suszterhoz ?! Már látom, hogy nincs menekvés, tedd le azt a kendőt, megyek hát, do kikötöm, hogy karácsonyra uj papucsot kapok I . . . — Még sapkát is, kydves papa I — kiáltja lelkesülten a leány, átkarolja a papa nyakát éa össze-vissza csókolja. — Mégsem vagy te rósz — susogja hizelegvo. — Persze hogy nem, ha tenni kell valamit. Itt a csibuk, tedd az asztalra, és hozd elő rokkora 1 Soha nagyobb készséggel nom szolgálhat föl senki, mint most a leány . . . Képűi a kért tárgyak után, ós midőn a papa dörmögve kilép as ajtón, még a lépcsőkről is hallja azt a ka-ozajt és ugráláat, mi a szobában törtéuik. Es ó mosolyog ezen .... fejét bólingatja, bajuszát megsimítja, és caBk mosolyog..... — Egy — kettő, gyorsán öltözködni I kiált a mama — tudod, hogy a nyolca órai hajóval akarunk menni, lesz úgyis kilencz, inig OAászárfÜrdőbo érünk .... \| — Igen, igen, egyetlen mamácskátn! j Sietek. Az első négyesre már is elvagyok fog-I lalva, tudod tegi\|ap a Dunaparton I! . . . — Ugyan kiyel? i — Szeles, úrral, kedves mama. — Ah, azzal a megrozsdásodott szélke-! leppol, nem kár, ha.táncz nélkül is márad. No mondhatom, szép tánezosok jutottak neked .... — Hát Pusztni ur, Mákos úrfi, hát ... — Szere\|omhegyi! tudtam ! A leányok már is súgják, búgják, hogy ideálod .... — Ha l ha! hal -i- nevet a szép Paula, do fülig pirul, és kiszalad, ürügyet keres ve ~a másik szobába .... A mama pedig bárány türoleminel és még nagyobb megelégedéssel nézi végig az őriásilag kikeményítettszoknyákat, melyek egyike olyan fodrokkal büszkélkedik, mititbu csak amerikai gőzgéppel csinálták volna azokat reá, és végig-nézve mindent, kimondja az ítéletet, hogy jól van! — Do hát mi is az n tulajdonképeni minden ? . . . Nem ugyan világkiállítás, de mégis kirakat, nem ugyan divatárus bolt, do egy krajz-lerei II.... Egy óriási tükör .... Egy kis asztalon szép rendben kiállítva : Paata NfSion de T Enclos (sikerét minden hirdetésben találhatni.) Amoride. (Ettől nyorto a mama puha, fehér kacsócskáit.) l\'oudre de Kiz (használata kizárólag női til9k.) ... .tón Kix Vilma." Lilionaise. \'Dr. Sihuiezky-félo viz és pasta. Et-buquelto. Szép csomóban haj és gombostűk. Fésű egy tuczat . . . Göndörítő eszközök s kenőcsök . , . Szalagok, tarka változatban . . . Fehér és fokoto viaszpoinádék . . . Fogkefék, szivacsok, fobijr-, vörös-, fokoto fogpor, tűk, czérnák, sza-gosvizek, és végre a sarokban szerényen meghúzódva, mint a liliom a nap liovo elől, ugy ez szemek olől, egy tuczat lokui, festői csoportozatban hujboglyácskák, mollottók mindenféle színű, apróbb, nagyobb, szélesebb és keskenyebb másíicskákkal .... Az ágy egészen elvan boriivá tölcséralakú szoknyákkal, egyik fodrosabb, mint másik, egyik feszesebb aristokrsta, miut másik. Egy világért sem szabadna hozzányúlni, mert a fodroknak azonnal vége! Az ágy szélén díszlik, fehérlik, piroslik u báli ruha . . . Czifra csont-nyelű legyőző szerénykedik a sok ruha közöl lánczczal végén, társával, a még szorónyobb napernyővel, mély már is olőre fájlalja, hogy oly kevés szerepe jut egy bálban. Imo egy kis kiállítás, melyen végigjártattuk szeműiiket .... .Cikk titokban koxltejck in z«r«Uii,? Do kikeltet annak világosodni, hangzik kivül szép csengő hangon, utána felpattan az ajtó, s merész walzer fordulatokkal a j mamáig érkezik Paula, éa kipirultán kiáltja, j tapsolva örömében: \| Mamácakám, már jön, már jön!!.. \| — Ki jón ? kérdi a mama uem kis rémA- , lettel, vendégek érkezésétől tartva. ; — A frisournő, niuuiácskám I — Bizony idojo már. — Do hogy fésül-j jünk\' meg ? ! j ^&Hofy ? I — kérdi a leány a nagy tü-I körbWiézvo, és pajkosan összoszoritja kis szá- i ját, — mint tündér királynőt, szabad lok-I nikkal!!\'... — Nem fognak-ó megszólni? — Hiszen Adél is ugy jón, mamácskáin ! 1 De mit bánom én, akárhogy lesznek ők fésülve, \| én a loknikba sterelmos vagyok, oz, legjobban j áll arezomhoz. Nézd mama I . . . Es íme, az ! asztalon fekvő loknik felrázatnak hajporos ál-- maikból, és oda lesznek tüzvó a hajhoz, hogy a szép üde areznak idoalis kifejezést aduak. A I kis bodros fő nyugtalanul mozog a tükör előtt, u piczi száj, a nagy barna szemek mosolyognak, amint a loknik ido-oda vetőtjnek. Ah, valódi Cieopatra, Circe, Aspasia I Es a mama mog nem állhatja, hogy meg no csókolja loányát, ki csak azért kardoskodott a loknik mellett, mort egy lény, kiről ama dallam is szól, azokat legszebbnek találja. Az ajtón kopogtatás hangzik. Czéruaaxál alak lép bo, szeine mértföldekre beszél, ajka már az ajtóból szomjazik a kézcsók utáu, hogy attól felfrisiülvo a logmugasabb e hángon, lo-lekzetvétel nélkül kiáltson fel. — Bocsánatot kérek, háromszor kollott fésülnöm Adél kisasszonyt, hja, nagyon szép akar lonni, orőnok orejóvel szép akar lenni, uo podig---- Eza .no podig" mosolyt csal a maina ajkaira. Soha s&m háragusznak azért a nők, ha társnőiket roudkivül szépnek nem találják. — Hogy van öltözve? k^k, vörös, vagy fohérbe? Van-é loknija? Mi vau hajában? Van-é uj logyozőjo? . . . Átcsinálták-é a ruhát, vagy ujat voltok? . . . ozerily kérdések jöuuok a mama és leányától .... (\\\'óge kSratkexik.J — Német iskola-ldzonyitvány Magyarországon. A napokban ogy iskolai bizonyítványt . láttunk, moly Engort aláírással a felső-lövői 4 j osztályú alreáltanintézotből korUlL.Jy, noha magány-intézet oz, mindamollott nincs hülyén ( és nincs rendjén, hogy Magyarországon csupán némotUl irt iskolai bizonyítvány adassék ki; ebből kövctkoztotvo képzeljük, mily mostoha , gyermek ott a magyarnyelv! Felhívjuk e tör- j vénybe ütköző baj gyökeres orvoslására a vas- j megyei tanfolűgyelőaégot; egyszorimint felkér- . jilk a .Vasmogyoi Lapok" és .Vasmegyei Fi- • gyelő" t. szerkesztőit e közleményünk átvételére. — — A tapolcznl sorsjegyek húzásának eredménye felől tudakozódnak nálunk. Annyit \' olvastunk a „Székosfojérvár* czimQ lapban nom rég, hogy a húzás elhalasztatott. Kgyéb értesítést nem adhatuuk. A sorsjegykibiicsátó tisztelt bizottmány méltó megrovást érdomol a közönség iránt e hallgatagaággal taniisitotl li- ( gyelmotlonségeért; kár ebben a jó közönségben a humánus intézmények érdekóbeni áldozat-készséget lohasztani,elkedvetleníteni. Tessék az-táu inaskor is kopogtatni ily jótékonyozélu sorsjegyek elárusításával! s ha nem veszi a közöóség marokkal; hidegséget, közönyt hangoztatnak az illőtök. Felhívjuk a bizottmányt a sorsjáték állapotáról teendő nyilatkozatra. Minden lap s igy mi is, hirrovatuukbau díjtalan közöljük. — .FUrilöl Lapok* irják\'í Hév vízen a látogatottság már csaknem elérte a netovább bot. Kivált a környékből tömegesen jőnelc a fürdóveudégek. E hó elsejétől kezdvo a szent-gróthi zonetársulat játszik. — Balaton-Füreden a gyógyvendégok száma most már meghaladja az ozeret, köztük több külföldi van. — Keszthelyen Dancz Nina, jejeab színésznőink ogyikét nflgy kitüntéssel fogadták. Julius 22-én lépett fel először „Frou-Frou"-ban. Minden föllépte egy-egy diadal. — Slimeghröl értesülünk, hogy lUma-zeller Vincze lovag ur, e lelkes tanügybarát, a bécsi világtárlatra több sümeghi tanfértiut küld saját költségén. — Csáktornyáról voltak az ottani községi polgári néptanoda értositvóoyét. „A polgári tanodákról* van bone hivatalos értesi-tés; .A hang- irta Dobján László, s a polgári oskola taneszközei. Ez egy osztályn tanintézetbe járl 19 tiú, és pedig 5 magyar, 4 német és 10 horvát. A néplanoda I. tiosztályába G2, 11-ba 54, 111-ba -10, IV-bo 30, I. leány osztályába 71, 11-l.a 38, 111 ba 23 és IV-bu 7. Összesen Hűk 192, lányok 139, ogyUtt 331. __Fodor Pál kaposvári, majd kapós mérői ügyvéd, általánosan becsült férliu,lapunknak 18152- és 1863-ik junius végoig vagyis másfélévig a kezdet óriási nehézségoivel küzdő szerkesztője volt, részvéttől vett somogyi liirek szerint mogőrült.Vajha a tisztelt előd felől örvendetes birt lehetne alkalmunk mielőbb közölni. — (Jzá/olatot vottünk Keszthelyről Dékmár János gyakorló orvos úrtól Könyves állal Hévvizról irt s lapunk 54-ik számában foglalt közleményre vonatkozólag, melyben kijelenti, hogy a hévvizi fürdőnél naponta két orvos van jelen, továbbá érvágás busz év óta háromszor sem eszközöltotott, a köpülyözés po-ilig az ő felilgyeleto alatt történik. Többiro nézve, hogy a fürdővendég hány kék vagy barnaszomit nővel beszél, ohhoz az igénybo nem\' vett ftlrdőorvosiiak nem sok köze van, s igy a bombastikus czáfolatot egész torjedolmébeu nem közöljük. — Smkúcslból (Somogym.) irják, hogy ott a tapsonyi phibánia volt fiókközségében 40 \| ozor forintnyi ulapítványnyal. Bárány István nyugalmazott lelkész uj plobániát alapított, s beiin.i az első plébános a hitbuzgó ogyhazférfi s jeles hazafi főt. Vizi István ur Lepsényből már j el is loglaltTTij állását. ,. — Mint megbízható forrásból érte- . sülünk, Sopronmegye négy helységében f..h . 23. és 24. eholora esetek fordultak elő és pedig oly veszélyes alakban, hogy amint tudósítónk irja, már 50 beteg közól 20 meghalt. — llepertolr a keszthelyi színházban. 1 Vasárnap julius 27-én „Czigáuy* ; kedden jul. \' 29-én Dancz Nina javára „Charlotle kapitány", j csütörtökön, julius* 31-én „Uouthier Margit1 j adatik elő. — Következő sorokat vettünk ; Tisztelt szerkesztő ur! Hecses lapja legutóbbis/ámábaii azt olvasom, hogy .a nagy-kanizsai összes tan- i intézetekben sietve tartattak meg a próbálójuk, \' mert itt ott eholora-lélo osot fordult elő." E tévedésen alapszik ; mert a nagy-kanizsai ösz\' szes tanintézetek között, ugy gondolom, helyet foglal a gynuiasium is; itt pádig a vizsgálatok még most is folynak .sietés11 nélkül, miután az i .igazgató által mogKÓrdozctl városi orvos kije- • lenté, hogy épen nincs ok a sietésre. Netalán ! támadható félreértések vagy aggodalmak elhá- ; rítása végeit kérem, szivesjeedjék o belyreiga- j zitási a Jövő számban közzétonui. Kitűnő lisz- \' lelettel Nagy-Kanizsán,jul. 25-én 1873. Farkas, 1 tanár. Midőn o megnyugtató sorokat készséggel közöljük, kijelentjük, hogy a polgári a elemi , tanodákban nom a kitűzött időben,hanem előbb i s igy sietve tartattak meg a próbatétek ; a hír : : tehát annyiban volt lévos,amennyiben a főgym- -j násiumi próbálótok nem szenvedvén változást, . nem említtetett meg. — Gyorsírászati tatifolyam nyittatott J jul. 26-án este Kerehonfeld Mór által a nagykanizsai kereskedelmi ifjúság önképzőkörének helyiségében. Ugyan itt HolTtnann Mór julius áU-án előadást larl e tétel fölött: ?A művészetek s tudományok befolyása a kereskedelemre. — Városi közgyűlés. Nagy-Kanizsaváros bizottmány! évnegyedes közgyüléso jul. 17-én tartatott meg. I. Az évnegyedes tanácsi joloulés örvendetes tudomásul vétetett. II. 1872 ki zárszámadás, moly ben a pénztárnak \' felmeutotott. III. A városi pótlék I\'/, % el lo-1 szállrtatik. IV. Az elhalt városi dobos ueje részére évi 100 segelydij szavaztatott meg. To- ■ vábbá az árvaszéki szabályrendeletek áldol-\| gozva elfogadtattak, a kaszárnya építésére nézve í meghatalmazotton a tanács a szükséges telek \' megajánlása- s alku utjáni megkötésére. Végül \| a tűzoltó iutézmény érdekébon tarlóit Valbach ■ Mór ogyloti olnök ur közholycsléssel fogadolt beterjesztést. I .. —. Jlymen. Ugy értesülünk, hogy Lénk Ödön ur Horváth Kamilla kiaasszonynyal, Muraköz legszebb gyöngyével Nedeliczon julius 31 én tartja esküvőjét, a lakodalom Csáktornyán lesz. — Udvardy Ignácz barátunk s la-, punk tevékony munkatársa pedig szoptember közepén vezoti oltárhoz Szombathelyen a tzép-s művelt lelkű l\'álffy Hedvig kisasszonyt. — RövUl hírek. (ir. Széchenyi Ödön a •brazíliai császári rózsarend tisztikorcszljének el-fogadhatására engodélyt nyert.— Károly, tvür-touborgi király 22-én veit bucsut király ő Felsége és udvarától, Mécsben. — A magyar népdalok összes kiadása, melyet Hartalus István rendezett sajtó alá, megjelont.— Kónay Mihály, Csótigrádmcgy.\' alispátíja éa orsz. képviselője, meghalt. — Dánia . Svéd-, és Norvégia közt iióstaszerzódés kottuteit. — Ifjabb gr. Lónyay Menyhért gr. Forgácii Margit kisasszonynyal összekelt. Az osztr. „Lloyd-társulat* gondolája uyorto n bosporusi regotta első díját. — A kolera botegok iránti részvét és»ogélyozésnek példátlan :.!dozatait mulatja fel Czobel Vay 1A • vrófnő, Aszaloson. (Szabolcsin.) — Egy buii.,; tanár bovallá, hogy ő több jövedelmi iidő\'-"ii tartozik, mint amennyit felróttak. (Kit-kasá^!). — Horn Ede a budapesti m. kir. egyetem pulit, tanszékére kijelöltetett. — A kolozsvári .nagyságos- tanár uraknak meleg napjaik vannak (Egy ki jéglurdő nem is ártana!) 1\'nplrszelet. — M r g t 3 r l i u I llorzaMtó rémhitlórU, rat> -lók, g,j\|k..iok, xon-lflUs. aal K 0)ula, nagy «aiii«ai l\'Aloi polgártársunk a innlt éjstaka n.igy .\'•« nenét álmihól .i ttuplalós .lajka állal (elveretett ; a..mi. »\' Ntein-rt, keljen M! nem lmllja „ ,V\|IÓ ..lőni tol í« ]lájári<l Irgalom, Irgalom! elvágtunk ie.nr, ni-váiíywk banditák, rablók, gyilkolok, Suliii, l\'alkó. ktaeh, Kmaldini, l.ol vau a rovulver. ralu-lna.1.1, fiak, fegyver, \'lőcökaiiál ? Kranl.eben, adjál «-gy po-hir rumot, l.s.l.l legyen rurágim. Kiabálás a eme l«l ablakáról: H«gil«ég. Sgitség ! Hajdúk, pandúrok, niványok, rablók, a váróiban «eietUI.\'-., tblib iuor-gát. rroinbila ban-igás, foglyárok, \|-an.\|iirok. előre ! f>\'l náiál jobbról, máiik balról . Támadái előre! a inátodik emeletre felilurmolva ; ki meg nem adja halit Ila ! baj, itt a rabló,megvan : egviiagyoblinerh merélí patkány aa elSií-.bából kiugrik, • illa berek, nádik erek . . . a iflrgő éji vándor lefutóit a mám.lik emeletről, hogy ai udvar gödreiben várakozó lereg-n«k ö patkányága elmondja neveUégei kalandjait. Szerkesztői üzenet- \'8Í6. II. K. Vvxprém A bekllldDIl válási "áfolal, koinnbeii is ai illetékei k.-<b >1 vett k. iiWnyben leinmi lértéi nlnrs. Olyairai •agglud.\'..-. ii meglOrléuik. 8S6. II. .A. Sieiit-llalázj. I.eheiellen kia magán levelet pedig el nem fogadott munkálatró ninci időnk. 817. »». 8. Letenye. Jüvő túrnunk hoita 817. ).. >.A Tnileriak l\'áriibau* i.inífi \'(.. .8.11 /, Oembluuie. Iiité>kdlllnk W. K. l\'ápa, Uratulálunk oményét jllvő Itámuuk lio\'xta. Heti naptár. Juliul 27-tól aufl. 2-ig 1871 75.— ; liorvál slavon földtohormöntési kötvéqy 78.— ; ezüst 108.75; cs. kir. arany 5.27; Napoleond\'or 8.88. Felelős szerkesztő: Bátorfl Lajos. rvijriittér. .Mlntlcn betegnek erő és egészség, gyógyszer és költség nélkül. Uevnlticifre Ju liarry Londonból. Minden betegségnek gyógyszer és költség nélküli eltávolítása a zamatos du IJarry Hova lescieroje állni, a moly felnőttoknél és gyerino-kekuél 50 szeresen inogkimélí\|az árát. — Kivonat 75,000 gyógyulásból, gyomor-, ideg , alfél-, moll-, tüdő , nyak-, torok-, lélekzotí-, mirigy-, vese és hugyliólyagbajokból, a melyekből kiváltaira ingyoii és bernien lesen küldetnek másolatok. Kla^eul.!.I mellett. lyitváuy. .tvpl i.ib.-r l«!i». lapaitullaui at Ou erejat. liarry,mint e öjéliet egén életén Táplálóbb Uvin a hutnál, OO-uereitn wejf-kíméli u yyóyyner arát, felnőtteknél uyy, mint gyermekeknél. I\'léhatelenctékben , font 1 fri.\'611 kr., 1 font •J(U f»0 kr., -t Iont \\ frlüOar., 6 font lo frt., IU fout 20 frt, -J4 font 30 frl. Itevalesciér.. piikoiák aaeleii-ctékb\'en 2 frt f)0 «• 4 frl íiO krrjjl. Kevale.oiére t\'l.o. colalée lábiákban lZ ctéttér. I irt .\')0 kr., 2t-re i irt i\'iOkr , -IB-ra 4 frt í>0 kr., puralakban l » etéitére I Irt lo frl.\', Zn»-ra 21 frt , Íiiíi ra JO In Megroudelhotő IJarry du Uarry & Comp. által, Wion, Wallíl8chga88e Nr. 8., N--Kuniidn Lovdk Karoly yyóyytznrtdrdbnn ; Aradon F. Toues és társuuai; Uobreczenben Miháloviu lstváu gyógy szeriarab,m a kígyóhoz; Károly város F. lkilliuél; Murosvásárlielyott Fogarasi Dómotörnél; Nagy-Szombatban Con-legner lgnácznál; l\'esteu Török Józsefnél; Székes-Fohérvárott Dieballa Uyörgynél. A bécsi czég iniudou vidékre küld postautalványra vagy utánvétre, Uode / Já /..-lő , 01 iuavl u. p. .nt r s amu liton l.lvét él időst:. u\'yér •Iá. é. rendkívül gyo. páratlan é. UlolérUelle • Ke aívic natáiot gyógy.ter lelt aláló kén ál leköleler.eltje Érték- és váltófolyam julius 26. \' 5% motaliquos Ü8.55 ; 5/» uomz. kölcsön \| 72.50j I8t>0-ki álladalmí kölcsön 103. — ; bank- ; részvéuyok 97tí; hitelintézeti részvények 230.50 ; I<ondon 111.25; magyar földtehormontési kötvény 70.50; touesvári loldteherineutési kötvény 74.50; erdélyi fóldlohormoutesi kötvény í Idült vagy kezdetleges titkos betegségeket és telxetetleiasóaret} Kendéién i K belegtégok \|ód vagy kéneaő\\ gyúltak atoiibau támadlalnak meg gyógyketelét ima „ek. Ily ve.télyek bajok. i gyo( «k. Aa igy gyo-\|..bb utóbajoklól .gy a knui.yalmfi .égilkig .teuved-il.\'-kel nyújt a ha-K-tak a legrégibb »a oly jólékouy, KC D 33 JS IOLL A. SE IDLITZ-POll A. IRANCZIA BORSZESZ SÓVAL. MK porok rendkivllll . a legeltérőbb etetekben bebUonyull gyógy-háláink állal ininden. eddig ismert háti .terek klttOll, lagadlialalla-nul at ellő helyet foglalják el mint at tok eier, a ciáatári birodalom minden réitéből keteinkhet klIldDII hála-iratok a legréitleleaebhen tann-•itják, hogy e porok lOgtöit szorulámknál. emsizthstet\',inségeknel. gyo morhévnél, továbbá gSröiük. veit- é. Ideg-bajokban,- szlvdobogtsnál. Ids génig oko.u főfájás, virlolulás, véglll hysterlára. búkór és huzamot hásytsra hajlamnál a legjobb ilkerril alkalmatlatnak, a leglartóab iryógyhatáil eredményeitek. Ara I eredeti doboznak használati utasítással I frt. FA legmegbiiliatóbb orvot..er a ttenvedő eruberiiég inére minden beliő él kllliő gyuladás, legtöbb belegtSg, mtiiilenue-mfl teb-, fej-, ítll- él fogfájái, régi lérvek éi nyitott tel-k, rák, fene, • temgyulladát, bénulás é. mindennomfi lérdléa ellen, tlb tlb. I palaczk ára használati utasítással 80 kr. .1091 - 1.) legedet. -HALMAJ-ZSIROLAJ. ^ leglisttál.b é. leghalhatóiabb orvotl tter \'Norvégia hegyeiben • erélendő fel a n.eilertégeien tisztított halmájnir-olajjal. A valódi Oorsoh-hstmájillr-olsJ msll- éi tüdő-bajoknál, soropho Ittl- é.®raohlllS-l.etegiégekben legjobb gyógyhatáaial van; meggyógyítja a legidültebbkdizvény- é.oiúlbsjokat, valamint at idSitaki bárklllegekol Ara I Üvegnek használati utasítással I frt. liaktárak Nagy-Kanizsán: Hólus J. gyógysz. Lovák K gyógysz. FesseIhoffer J. és ltnsonfold F. uraknál. Btlováratt 1-—..... Csáklorayán Ká.á.t II. Csurgón Kreitler Dávid Ktpoivaroll Kohu Jakab Kapronozáa Werll Háud.gyógyat. Keszthelyen Wat.teh V. Kereszten llreyer Jakab fiai htizsgin Ciaoiuóvlla htv. gyógyít Lsteaytn Kallvoda J. gyógyít. Msroiallbll Ittll Nándor Báask-Szt.-gyírgyÍB Klblcs J. N Szombathelyen Pilléi, Kerenot s Sopronybsn Metey Andrát gyógy. Zágrábban Mittelbaoh Zi, gyógy , Ceyleck J. J. gyógyít , l\'rwslss Kr. gyógyia. Ohne Proyision An-und VerkSufo, Vorpachtungen von J.injfínscliujten, Qrwul\'tiickeit, Fabrikcn, Hotel< ele. I.ititatioT.cn, Gasuclicunil Angcbote jedor Art, Faini-lien-NachrU\'lii-n ect. betrelfcude werden y.n Originál - Iiiserutioiis- Tarif- l\'rciscii ohne Porto odör\'Spcscn-AnrcchnunginiIie für die versebio-dencn Zwccko bcst geoiunctün Zeitungon sclinell und billigst befördert durcli dio Internationale Annonc.-Expedition von (101)2-1) Bí-adof Seliwarx l\'eit, Bodgam 1 11 Wim, Wollxilc tf—S. Wiener Gen0ralrepra8entanz des „Ung. ActionSr." sc Valódi borovicska mint óvszer a eliolera ellen basznalbaló. Postautánvét mellett kapható Itfí Mayer Ai-íninnál S/ejiesviiralján egy butella (uu\\szely) ára ■\'! 0 kr. Nagvobb rendelé-seknél jutányosabb árak. (lollll—1) 85S Wajdits József nyomdájába előnyös feltételek mellett iieliáii) TWOMZ Iclvéíeíik. \' Értekezhetni a nyomdatulajdonossal N.-Kanizsán. (109—-i) Hirdetmény. ! in ii fi.Uv.-i lakm\'Mti :ur. jillvAüj\'i uráiWlöm rhíiírál .köihirrrf tílolik, nusic ti»Vnro»ik-.<míiiyJb;» l«».s ISU jM tirmtal «K> «» k "T™1\' »• t l\'M t\'nii P .fíiv&eMI !\'\'!i gvnt\'jii. f u IreniM miol.ih\'V IM l\'-mt \' I\' b.iriinvfívi.iiltt .-,;>■ nrbaii n WlM,>~ l.»mS»-\'ili« .i. !v\'n\'ii\'n. . < ; „jl.\'iill - 1\',.1,\'ii ó\'vi mnuuüi- W4 H t.W«w . íratlan i™Kinin <I.\'IH:.\' lírili! Ii- .ili Ift ;Y kVr.i, ihi.v.wI & lllty,, .......U"1\'\'\'"\'1 ......rit.lioli ílrt ij iiilnlnk mi.............................íib.\'. Üti/.lVlt>i\|.\' iVl.tiiitii jiivillllíjíJ\'As I\' 111I l.l^ L V 1.1 cl r.>« mliillil. Aü\'.r\'.\'-.rtUi l\'iiUi\'i..\|..k nilitifí\'ia í lU.tiariiii irodáiba nu.^mkiíitliyu\'.k; ■ ut<i ajánlatuk II.un ti.iís.ii.in.\'I. K i I.ikuu.án, juliím LM. líiuí, , , 10116 -21 \' Uradalmi tlszttartoság. Az.építőmesterek és vállalkozó urak részére ezélsz;TÍi alaprajzok, divalszcrinli h<nnlokza-tok és díszletek minden irányban gyorsan elkészitletue\'k. • Girard & Rehlender, épitőműtiiiTMi és miiiparintézetökben 1 Bécs; N. íH Só ;>i Fui\'ilrttcHstraw, Xro. 20. Vásári hirdetés. Felsőbb hatósági engedély mellott Bollovár megyéhez tartozö Gólya helységben három országos s miirhnvásár tartalik \'ia pedig: január 7 ón, augusztusiM-éit és november 5 én 1 inro napján minden évben, ha ezon napokra ünuop esnék, utána való nap tartatik mog. A vidék t. közönsógo ezennel tisztelőitől értositotik, hogy folyó évben som ló, som szar vasmarhától semmi tele pén/illoték som vételik, vgyedül a sátoroktól számitlalik fele illeiek. Megjegyzésre méltó, hogy őzen környék jó fajta lovakat és sZurvmiinvIiát n^vel. Az első vásár ezen évben aiiguszltis 21 én tartatik mog. A távolabb lakó vásárosoknak jó esik, hogy Gólya helységben vasúti állomás létezik. Tudomásul adjuk, hogy som ozon megyében, ann.il kevésbé ezen környéken som most, Bőin eddig marhavész nem dühöngött. Dílrnyo, jimius 20. 1873. I\'otitikai község elnöke (1UDG —2) \' Jancsarics. . 8 nívós, s/ó]), es jó!!! mái\' réjjót\'n iu én .Jelszavam". ^ ui.kiik. kiluvv \'alibil: umk. ii itrany- il .a 1\'eü \' ■ % A tíz IS.\'MJ. 19.) . . . — frt 5<> kr. . . . - „ 50 kr. . . . - , 70 kr. ... 1 . - kr. ... 1 . M kr. i iiyvuintik reá. iis áruszáiulák lugttjubb •abja fit), HU kr. 1 frt, a iával igon ezélszorüok. vlárezák zárral éa zár gyek és gyermekek zép áruezikkuk. ■t, nirlvnk IIJ..1H. Kjá- ui é« l«i^\|i<iiii\|>á«alibaii •■t. iiúvio\'iiul: N<-\|>lmi,\' ii jmáiiyoa á\'orr C., Budapesten >.-nk l\'. r I tfljpilltelnfk c;«uo»«ft ra ■xmbasiKíiiásr^M Ingyen, fay s8t levélből! kívánatra ss* més bérmentve ts! készséggol ssolgálUtik mindönkinek leggyönyörűbb nöi ruhakelmók nagy választékú mlnUgyOJtemínyórel IBanStl tlliliH ADOLP_ (UvatániltoroMkodéaóbon PEST, uri-uto«» mWm^m m Barna-szén! \\\'an szerencsénk a n. é. közönségnek tudomásul hozni, miszerint egy hírneves . honi kőszén bánya részéről ügynökséget vállaltunk. A nevezett barna szén minden más honi fajaink közt, többrendü gyárak tanúsítása szerint is, a legjobbnak bizonyult. Bővebb felvilágosítással ki&natnt bár kinek is szolgálunk. A szén jó minősége mellett annyira, kezeskedünk, hogy ellenkező esetben, az anyag felhasználása után is készek vagyunk a vételárt visszaszolgáltatni. .Nagy-Kanizsán, julius Jiavában 1878. Zcrkotilz W. A., ^I0SS Ü) ki\'(P«kc.l." Ilirdetjuóiiv. r . A zalí-egei\'szegi ial\|iiék-p^nzt;tr részéről ezennel-közhírré tétetik, miszerint ezen takarék-p. nziár ugy áz/eddigi, mint az lbiíi-ik évi augusztus hó ló-ki határnap utáni betételeknél a kantát bibiit egy százalékkal leszállitandja. Miről is iijjitdjízok,\' kiknek a takarék pénztárnál betéti pénzeik vannak, ezen hirdetmény által értesíttetnek. A zala-egeiszegi takarék nénztúi n ik 187:1. évi julius hó 15-én megtartott rendkívüli nagy választ, ülé-ébol. Árlejtési hirdetmény. A nagymlisgu közmunka é.s közlekedési m. kir. ministerium folyó évi julius hó 9-én 259ö- és 2597-ik szám alatt kelt rendelettel, a z.alamegyei mohács-varazsdí é.s po-zsony-.varazsdi államuton levő többrendbeli kfllönneinil megkárosult műtárgyak rendes helyreállítását kegyesen engedélyezni, és/tz ebbeli munkák kivitele biztosítása ezéljából a szabályszerű vorseny-iárgyalá^ megtartását elrendelni méltóztatott. A kérdéses munkák művei végrehajtására következő költségek lettek engedélyezve, és pedig: a ni"hács-varazsdi állauuúon végrehajtandó kómüves és ácsmunkák után összesen 812(J frt 03 krnyi összeg, \\u jio/.sony-varazsdí államuton végrehajtandó ugyan encmii munkák után összesen 870!) frt 12 krnyi összeg. Kmliteit munkák vá)lalk«izás utján leendő eszközöltetésének biztosítása ezéljából folyó évi augusztus hó 7-én délelőtt 10 órakor szabályszerű Írásbeli ajánlatok elfogadásával a nyilvános árlejtés államutakként az alulirt mérnöki irodájában meg fog történni. Felhívatnak a vállalkozni szándékozók, miszerint a foiitemlitett napon és órában, az egyes összegek után számítandó 10»/,-tóli azaz: 813 és 371 frt bánatpénzzel ellátva, az alólirt mérnöki hivatal irodájában megjelenni — vagy pedig a szabályszerű írásbeli ajánlatait a fent elólirt bánatpénzzel ellátva a fentebbi határidőre annál bizonyosabban benyújtani szivcskedjeneli, minthogy később érkezendő ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak.. A tervek, elómértékek és költségvetések, valamint az építési feltételek az alólirt mérnöki hivatalnál a hivatalos órák alatt betekinthetók. ugyanott bővebb felvilágosítások is nyerhetők. A m. kir. mérnöki hivatal. Zala-Egcmegen, 1873. évi julius hó 15-én. Kilesi József, k\'r. mérnftk. > 3 •A « =r Í5 Kovábs Károly, Ipa-itaKl. * ^ . _ _______________ !.■ a s 3 Tt^E-KS 18-91 a s- (X ~ . . s. s.- 0:ns i\|fi?fruri i-\|?\|\|-li ü iilllifílsifíir üSíuS Fii m mi mini niímmm a Sír.* Ir.S- mm ;Srí-s- • »S3 S-. CJ1H E5 a £ c a. Os 8 ©ii ;.f.-s\'i r :U?íí ríj ■ íüs 5 íj I o s r yrnlMs : i -f J ? = íí¥ „r-. 3 ! •a ~ 3. í5. "f :\|J yli i\'3 5; r s Ül •ii réíl , j .2. 3 ji í ? r.? Sífil -" Z 2* 3 * S ai S ff sr\'~s £ = sfí-B 5 -rsílll 8 S fs-S.s sl Ell sis l p i i * = s1 IÍS a r a f\'l I •5 \| r 3; - a ? !T. í » ro cn 3 l a> S S: a. iiHiliiMiiaaiaaitiMMiiitiiiiitaato •a«a>>«««>»aaa«a*»aa*a Wajdils Juíieí, üiado-, lap - ói uy .jiila: a ; gyoriujej uyoji.isi, Nijíy-liauiasiu. .\' . ■.XAtíY.KAN\'ISWA. jallus\'30-án. €51 iii. > iMsÉtnau itiiiii 10 kr. \' Hlrdatcaek )uj«ny»»«» I MY1LTTKRBKX Zala-Soiuofiyi Közlöny Nagy-Kanizsa város híiyltktOiagának, nemkUlűiibuu a ..zalamogyai gazdusagi egyesillet", a zalamegyei általános tamtö-egylet, a szent-balázs-, kis komiroml és sllmegli-vidéki fióktanitó-egyletek, a .,nagy-kanizsai kereskedelmi % iparuan ugy a ,Zala-Somogy- gözhajózási-részvénytársulat hivatalos értesítője. Tizenkettedik évfolyam. t.lruddk\' VA\'íY-JvA.NIZriA ffi.iiMtitai. Heleiiklnf kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú iap. A n.-kanizsai kereskedelmi-és . -Ipar-bank -iik rendkívüli közgyűlése által hozott határozata szerint, Julszólittutik a t. cz. részvényes közönség, a bank ideiglenes részvényeire, ujunani tiz pere zent el vagyis husz Q8Zt. értékű forintot minden részvény után négy részletben a bank pénztáránál lefizetni, és pedig; el évi augusztus hó J-t öl 10-ig öl Jorintot, szeptember hó 1 töl ÍO-ig ót forintot, oktober hó 1-t/jl 10-ig öt forintot, november 1-töl 10 ig öt forintot. N.-Kanüsdii, lfStö.-juU 20-án. Az igazgató tanács. Meghívás. A zalamegyei gazdasági egyesület 1873. auausztus 4-én d^u. 5 órakor Zala-Egerszegen, saját szállásán évnegyedes közgyűlést tart, melyre a tisztelt egyesületi tagok meghivatnak. Zala-Egerszeg, 1873. julius 6. Árvay István, (Igyvcaelfi alélunk A JlurakUzl kérdés. — lluiioirkeltedik kOalemény. — Muraköz, julius \'JU. lH7íí.) Vakmerő corteskedés. ASzent-Alariáu megürült kun-tortaiiítói állásért többen jeleutkeztek, de csak Horvátországból, próbát is teltek a/, orgonán, hanem magyarul csak egy tud II. N. tanító ur, éa ez maga nyújtott be ..kellően felszerelt folyamodványt. Igy csakis •ozt lehetett, sót kellett is volna u.egválasz-tani. De e becsületes férfiú állása alattinak gondola magát fttuek-fának ajánlgatni: a plébánosnál, jegyzőnél, a község bírónál és a k\'er. esperesnél magát bemutatni elégnek tartv&n. •) Ka illutékca késből v et kílaleinéuybcíi f-g-lalt törvénytelen eljária gyoia éa gyökerea orvoalá.ára íalhiviiij/ii.ami aak a I. uuíelilgyeliiaég hatályos intéi-kedéaí;, bani-in a aágrabl nm. éraukaég Ügyeimét la. Hierk. Ellenben Miász András szinte Horvátországból való minden folyamodvány és okmányok úélkül a boros kancsók közöli cor-teskedéshez fordult, itatva és majdnem- világos virrdatig dalolva a szent-niáriaiak elótt eddig ismeret len olyan illér dalokat, melyekben unió ellenes testvéreink szokták tul a Dráván Káin szeretetüket irányunkban nyilvánítani. Még templomban is tüstént az isteni szolgálat után ezen dallamokat jatszá. A helybeli plébános, ki maga is horvátországi, de tudja, hogy a magyar uiinis-torium adott néki alkaiuiat sajat kenyerébe metszhetni, tudja, hogy itt szedi hosszú fáradozásának, ha mi van, gyümölcseit, es e földről aunyit ó is elmondhat, Jiogy .ápol és eltakar" a helybeli plebáuos — ismétlem r- iigyelineztotte híveit, hogy Mrasz ur nem is jöhet .szóba, mert egy szót scui tud magyarul, pedig itt mindig magyarul tudó egyének ulkalíliazvák, sót a törvény is követeli; de azért se jöhet választás alá, mert se oklevelet, se ^izonyitvúnyt nem adott be. azt se tudhatni biztosan: nem varga-e vagy szabó. Azonban a bor,az ugrós nóta, és Mrász ur cortes csokocskái által megbűvölt koloiu-posok mégis csak Mrászt, választották meg a törvény és szokás ellenére. Mert nekik csak az tetszik, hogy szent-márián megfordult a világ: ugyan is elóbb szent-luáriaiak tizeitek káiitortaiiitójiikal,mot meg ez tizet nekik bort. fis ráadásul énekel nekik illér dalokat világos virradtig ingyen. A morál ellen tett kihágásait ezen embernek elhallgatván: hazaliui tisztelettel hívom fel, ugy a tettes megye, .illetőleg közege szolgabíró urat, mint a tettes m. kir. tanfelügyelő urnák éber figyelmét ezen törvényellenes lépésre, melylyel egy morális rontó ráltsnemzetUukelIeu nyilvau izgató egyéni szándékoznak beültetni Zalamegye e szép járásába! Isten velünk a viszont találkozásig. Nem pusztít tüblié Juhaink közt a lépfene. & Hogy a léptályog vagy lépfene uuly általános, állásban, ériekben millió karukat okozó betegség legyen, — azt Kuiuuind József uri,>u vasvári bérbinok igazgatója a ,Uyak Mezőgazda" 1872. évi 11-ik számában oly kjmeritóleg vázolta, hogy ott a baj igazi nagyszerűségében olvasható. De jól tudjak hazai birtokosaink is, saját tapasztalatukból, hogy o betegség nem egy helyütt, juhás/atuuk törzsállományát támadta meg. Alig hiszem azért, hogy találkoznék gazda, ki bármily, ezen eddig gyó-gyitliatlau baj eweu biztosító segélyt, örömmel ue üdvözölne. Alulírott pedig iiue, pár évi teljesen sikeresuek bizonyult gyakoriatom után, épen ily biztos tuentuszOrncb ismertem fel, a „Mezőgazdában" is ajaiilott, idejéu és helyesen alkalmazott lépszurájjt. Alkalmazandó pedig a lépszárus ta-vaszszal, a uiég teljesen egészséges állattui; mert a mely/egyeden a kór jelei már mutatkoznak, ezt éu szúrás altal sem hiszem meg-meuthetónek. Uraságom, mgs .Szegedy Imre u. rio mog)bau fekvő ínkei birtokán, pár é\\ ulótt a léptuiyog nagy mértékben pusztitotia a juhokat; éu tehát kisérictkepeii megszúrtam egyelőre uéháuyat, s a töltetlen siker tapasztalása utáu az egész állományt. Ö hogy az óla seui a szúrás, sem a lályog következtében baj nem jelentkezett, azt mgs uraságom eredeti bizonyítványával igazolhatom. Ki léhát juhászatát.c baj ellen bizio-sitani óhajtja és talau a lépszurásban gyakorlott egyénnel nem rendelkezik, annak szolgalatomat készséggel fölajánlom ; kinyilatkoztatván biztosítékul) Imgy minden, a szúrás következtében netalau elhullóit darabot, t.eljes becsérléKbeii azonnal, megtéríteni kész vagyok. JS nyilatkozatot juhászatunk és netn-zetgazdászatunk érdekebeu inegtenni leiekismeretes kötelességemnek tartottam. __&___ Kell lukén, 1873. jul. 20. .Somogyban,, u. p. Iliáros Berény; BlillZSENyy JÁNOS, nrnd. »x»nilartú. l\'ées, Julius 27. 1873. Minthogy u aura ép l\'éea szab, kir. város ón húzott, nem mulaszthatom el a mennyim lőhet e vároa állapotát jelezni. Mindig azou meggyőződést táplálom keblemben, hogy azab. kir. vároa a kllejlód«« azon stadiuuiáa ull, mikép kell, hogy a lehotóaégig u mezővárosok — értve a népesebb városokat, bogy a szab. kir. városon okulva törukedjék ó •„ ia kir. vároa letitii) do inivul az egy öu kormány-zosagi jogon k\'ivül l\'éeaelt mást oailelui nem lehet, igy azeréay uioggyozödésouiaz, bogy umca valami meglopó a kir. vároa oluovozósúeu, üu nem is lohol valami vonzó állapot, azt hogy l\'oea lukossága azoiid, istenfélő uep, ugy hiszem ezt inkábba varosban lakó mugaa klurusuakéa nem a kir. varoai eluevozoauuk lebot tulajdonion, mert a azoiid ahup it igazán megvallom, uuiuzááru mélló. Ily rövid 24 órai itt leiem nem engedé, hogy imiideu kiaebb i őszietekből ludomáal sze-reziieaaek, de a mennyire tudom a kiaebb kir. jogok gyakorlatún bor méréat illelólog, legaUob meggyőződésűin szerint nem a kellő alapot), éa nem u városi polgárok erdekében kezeltetik, mert ill bori az mer it kinek telazik, éa addig mér, a meddig bora el nem fogyott, ez szeriu-lem nem hely ca vl ji»raa. inert hogy csak az Be-tini megl\'uesae a berlöiiek a ezzel vege, az lueg nem elégséges ami, Iio^y a polgárok aoraán aej-itvc legyen, mert oly vároa, melynek jövő-deliiio a kiadásai nem iixzza egyonaulyba, éa e miatt pót adot kell kivrinio, ily egytaok azért a tneghatarozofl aetiaeri a varos jogai bizonytalan idóre uem liaa/.uitlliaijitk annál inkább aeiu, mert mim a varo» kozónaége, uiiut uz utazó vendégek iiiulliatlaii inegkiváuják, hogy tzál-lodák ia iegyouek, hol uzok iiiegazalhuaaauak ea élkezlieaaeiiek ez-k, igen világos, hogy egy bizonyos moglialurozoll összeg utáu jövödelmi ■ adó alá ia fel»éve vaiitial^ ezek lehat uetneaak iiogy az aetiat lizelik ea ezzel a vároa jövedelmet a bérlet utjaii gyarapítjuk, de az eaudékea jövödelmi ado mán meg a vuroai poutdól is tize-tik, míg oileiiben a bizonytalan idóro korcaiuál nyitó iiletóleg bormériiat gyakorló lelek jövödelmi adót uem űzethetnek, mert azok akkor tűzik ki a borezégért, mikor az öa^zeiráaok bó-tejezvék, inigiamet burok elfogytával azt bovoa- tárcza. Egy budai esászárfUrdöl bál. (Karraolat.) Irta: ÜoUnich Ktlroly. (Vége.) Ea az a ezérnkszál alak gyózi líiosolylyal is, szóval is. Miodonro tud felölni, és mi fó, ki-elégitólog. Kközbon sovány köze megragad vasat, pástákat, pomádót, hajtat sat. és hozzá lát hősiesen a nagy muukához. -- Csak szépen csinálja leikom Nina uéni — esdokol a kipirult leány, éa mintáz áldozatra száut bárány uyujtja igéző fejecskéjét a borzasztó vaiak és fésűk elé .... Erős szó-, vas-, hajlü-ostromok után végro félig kész á munka. Az ajló uyilik éa belép a köpezös Juli óriási csokorral kezében .... — Várjon kevéssé leikom Nina néni, megkell néznetu a csokrot. Mama, hol a csokor? . . Juli a csokor? ... — Itt van, kisásazonykám 1 — GyöiiyörA! — mondja a mama. — Vau az Adélé ilyon szép, Nina néni ? — Dehogy van, dohogy vau, kisasz-szonykám 1 Kz a felfedezés határtalan lelkesülést szül. Hát még midőn Juli azt is oda súgja n kisasszonynak; hogy egy tiatal szép ur is meg-né^to, és tiszteli a kisasszonyt. — Már igy job-bail körűi kell nézni, mioden virágról olvasni,, képzelni valamit, ugy, hogy a mamának kell közbeszóluia, hogy » fej másik oldala mikor esz már készou. I\'aula csupa öröm, boldogság. A loknik készen állanak, éa körüllongik a szép hosszas arezot, néha-néha ogy-ogy hajfürt odatéved a derült homlokra is, a a piczi száj boldog mosolyra vonul. — Csókolom kezét, jó mulatságot kívánok ! — hízelkedik a ezérnaszál, és távozik, nem ugyan a kulcslyukon. ,Ám tudja meg ca a gouoia világ, Hogy mi uly légót.i .xeretjllk egymást\', dalolja a lelkesült leány, ös örömében olyan walzort lojt o csárdásra, foldöntvo mégaszékel \'> hogy ogy tánozmoslernok gyönyör volna oluézni. — Szont laton, hét óra mindjárt — kiált löi a mama — siess I\'aula, már éu :s öltözöm. A dallam elhangzik, a táncz elakad és az előbbivel egészen ellentott aecordból hangzik föl egy sóhajjal vegyült kiáltás: C\'zipőni 1 kesztyűm ! — Itt losz az is, csak siess\'! Mennyi időbo kerül,míg u kiállított tárgyak bevégzik szerepéket, mounyi fáradságba, azt leirni nem költő dolga, olég az ahoz.hogy I\'aula kész lett, a mama is, de a papa, mintC\'sokonay, a czipóvel és kesztyűvel még mindig késett. — Zsuzsi! Juli! fussatok uz ur utáu ! — kiáltja t> niatna türelmetlenül — no, esak férfiakat küldjön valahová az ember, lesz is köszönet bonne! — A szolgáló személyzet mozogni keid, do jnég\' jobban mozog I\'aula nyelvocskéje, eir-nél még jobban dobog azivo: hátha uiucs éaipő! .... Kgy negyed óra múlva éprn neui váratlanul lép be a házi ur, csomaggal kezében. , — Majd megyek éu másszor isezipókéri! \| Foly rólam it víz, ugy elfáradtam. Nesz- , tok itt van, már én kitánc/oltam magam a bál j olőtt! — — Uyula! — kiált föl érzékenyen a i inauia, átkarolva o hideg sóbálványt hát j teher uz neked, ha nckütik szolgáiméi t< hotsz V! ! Kz érzelmes feleség hang jobban átula \| kilja az ombe\'t,miui egy pliilosophiai rendszer. Aztán a mama is szép ám, különösen most, a báli ruhában! . . . — No jól van, csak hagyjatok békével! — Te nagyon jó vagy, kedves papi! — lelkesül föl I\'aula a ezipűk vizsgálásából, és apja nyakába ugrik. — i\'aula! I\'aula, a fodroknak végű ! . Do o szavaknak is lesz ám haláau. — llát készülj te is öregem, mi már készen állunk. — Kugedjotok legalább airty i itlőt, inig kifújom magam. Zúg a lejein a báltól! és azzal kimegy szobájába, -—dohogy pihen, neki kezd az öltözésnok, uiég fütyül is hozzá egy „Uákos, Hákos hová lettél I" nótát. Do hát mi is volna következése annak, hu tudnák, hogy ő uem haragszik a bálokra, sőt inkább szorotiV! Háromnegyed nyolezru jár az idő, midőn teljesen báliasan látjuk a családul a lépcsőkön lemenni, hogy a gőzhajóra ülvo, a császárfür-dőbo ránduljanak. Klói rohan I\'aula. l-\'ürtös, lokuis barna fejecskéjét magasra uraili, éa igy látva alig Hinnők, hogy u lelkem Nináuak mennyi baja volt vele. Áreza kipirul a< ölömtől, stivo hall hatölag dobbau, körül van twngvo.fény lói, ragyogó angyalként rohan Í.\'» a lépcsőkön, a piczi czipők még csak uem is kop >guuk, - a szép ■iihán i Iroinolva egy rodő spin. E» ii inagál a dörékot átölolő, képező, tis két ágban szabadéiig , fehér \| oly szépr i oldalt es\' j hugyott, széles vörös szalag. Aztán aialák maga i is kicti, mire az aesthetikiisok azt inoudják, ; hogy kedves. Hát még aki oz ábrándos sze-tnekibe, a piczi kezekre tekint, melyek alig bir-l ják a laiiezon függő óriási legyezőt, napernyőt, \| kendőf, — nemde ezer örömmel indulna utána i a csász^\'rfúrdóig V! j Ea a mama elégedetten sugja néha a fagyos ember fülébe, hogy mégsem csúnya ez a I mi leányunk! { A köpc/.os Juli éa Zsíizsi is félbohagyta az edényinosogatiiat, éa kiállnak nézni az angyalt, a tündéri éa öröinujoiigásban törnok ki. Nagyon természetes, hogy\'a szolgáló személyzet őzen örömuyilváuúlalait nőin illik ily báliaaau ügyelőmbe se venni! • A hajó tömve van csillogó alAkokkal. Lehet itt látni mindenféle divatot, kezdve az arczjátéktiíl. le a nyakkendő csokráig; czipő-kig. A fehér és vörös szili a nőknél, a fekete és szürke férfiaknál leginkább van ina divatban. Az ékszerek divata ismét előkerült, miut a fér-li.tkuál atiiti „vutormürderek, molyokro egy liirea képviseli, hajdan m-gjegyzé szónok képviselő társának, h gy: „liajtsa lo azt a kupezát, mert elfogja a hangol I* — Do hiszen itt sincsen szükség beszédre Nincsenek-e már legyező. kóaztVií, virág, szem, Wma nyelvek.? Es azinn ki tilthatja meg a hajón azt, huvcy ne kerüljön egymás moljé rokonérző és ollonségea pár! . . . v \' Ks az is teruuUzotes, hogy a társalgás tárgyát csakis a bil képezheti! Lesz é kotillio, osárijás, daiuonwahl ? .\'v. . sat. . . . D j v«q pv jik, igy tehát azok meg»em »dÓ7.latlinték, hacsak a kormány u várost már átaláhnií a bormérési jog után meg nem adóztatta. Ha ez igy van, szorihtem szinte nincs helyén, inertekkor nz ily jog után feljött adót a várod hfizőípénztár fedezi, akár a közös jövedelemből, akár a pótadóból, do elég az lififcjá, hogy akkor ozon adónak, törlesztéséhez iizok is hozzá járulnak, kik czégért nem teltek ki, de borcl .dást netii gvakorolnnk, szerintem sokkal jobb, sokkal inkább a ezéluak megfelelő volno. halirgy á város képviselősége a korcsmák számát n fo-gyász tó közönség számbavételével meghatározná, és a kikendő „számot egyenkint minden actis nélkül bérbo iidná, ekkor a vá:os közön sége a biztos jövedelem felől tudomással bírna, igy a szerződés értelme szerint az adót is a bérlők fizetnék, igy « város azon részou terhet nem viselne, előre é* bi»tos vagyok benne, hogy ne-vozetesb jijvedeluiet produkálhatua, mint ily bizonytalan állapot mellolt csak tenni kell, do maga az állam is nyerne, mert tudva lenne a jog utáni jövodelem, itiég az is, hogy kik azt bérbe liirják, minő arányba tartóznák jövedelmi adót fizetni,- eztjisak azért latiam jónak felein-liteni. inert ha a kisebb királyi jogok megváltása törvény utján létesíthető-lesz, ucy ■» nem\' kiváltságos városok és kö/ségok szinte a.koré* mák tárgyában szabidajmat nyernek ók is mások példájára fognak cselekedni. I\'edig vr-köle-iségi szempontból is kell, hogy a hatóság , féltigyeljon arra, mikép minél k»ve«e1,b alkalom nyujti isék .a dm ■■éro/ásrti. Már pedig tudjuk azt a tapasztalat ind, hu s csapszék közel van, igen sokan azt mondják, ;megsz>imjiiltnm • pohár borra, áiszulmlok, az illető luunkájá iimgyja. átmén a csapszékbe, olt esetleg egy jó buráljat találja.-kí szinte csak egy pohár borra ment légyen a csapszék ne, do miyel most mar ketten vannak, igv mindegyik az egy \'pohár bor helyütt még egyet, igy be-zél-gotés közbon-még többel rendel, és ott marad, a munka asztal p\'dig, mely u un családja él: az ós önmaga ruházkodik, nyugszik, ily esetben nem ritkán be áll azon körülmény, hogy a sze- dot és könnyeivel áztatja a\'kisodrandó levestésztát. e keservet nem csak ó, do csalá<lja is érzi, ilyenkor a oiipszéfcból nein, ritkáu ittas állapotban hazatérő férj és atyu Jjitva nojo i-ránkozását, hallva annak dorgálását,per-patvar fejlődik ki, ennek azu vége, hogy ugyermekek is mindent látva," csak a tiszteletlenséget tanulják a szülőC iránt, ez pedig érkötési sülyedést von maga után. Áttérek most l\'ées város fekvésére. A város fekvésénél fogva , hegv-oldulba fekszik i melynek oldalán lövő és lU\'-gbecsUlhotlen forrás vízvezetéken adja a város.lakóinak u szükséges táp vizet,. de egyúttal teszi megvetővé minden uteza jártláját, mert az ut közepén a föld felületén folvvrtU meg minden udvarból a járdákon át^t kiöiitózött folyadék hozzá csat:, lakozva\' h.igyja ott előbbi helyét, ezt ligvau több egyeseknek elmondván, hogy ez még síues. igy jól, jobb volna u bajon seginii. mint Nugy-Kanizsa derék elöljárósága, hogy minden vizet a fóulezában fedeti ároklian vezet el, erre azt a választ nyertem, hogy az lehetetlen, inert a vá-,ros a rohamos vízesésnek kitéve van igen gyakran az egész Utczák széliben viz alatt állanak, hiába mondám, hogy oz nem .alapos mentig, bi?z rohamos vízesés eső .folytán lehet vagy nagyobb hó olvadáskor, okkor oz amúgy som tartható fel, do ha a viz, „yioly naponta folyik \'•» forrásból és a sok kiöntözöu folyadék csatornákon vezettetik, liogy nem. lehet folyton unnak folyását látni, mert az a fedett csatornában mogyon e), én orvos nem vagyok, do mindazonáltal ugy gondolom, hogy az egészségre is káros hatással lehet, ha más nom, do a házuknál kiön-tendó folyadék után vissza maradt üllép kigő-zölgéso. „ Konyít kívántain az észlelt hiányokról elsorolni, ha időm ongedí nevozetességoit is elsorolni után pótolui fogom. \' KOVÁTS JÁNOS. Lettínye, Jullus 22.18«3. K becses lap f. évi őS-dik számában egy Lotenyéről keltezett tudosiuis a „Muruvidéki , saisou- CZÍIU uliiU Túboly Vidor ttr tollából jeleut meg. A tudósítás 2 Uik pontjában a lolo 1 uyei iskolát illoiólog olyasmik látoliainak a l. \| olvasóközönség elé, miket ha nz elolvas, a egy ; kissé gondolkodik felöltök: igoil furcsa fogul- j mákul inplalh.it iskolánk felől. Csakugyan el-! mondhatjuk T. V. úrral: O tompora ío morca! j Éu iiivg hozzá még lulkíaltok : Justítiu! ubi I est dccor vuítns tui V! Engedje meg azért szerkesztő n\'r, hogy T. j V. 11\'\' .elhamarkodott tudósítását helyreigazít-hassam, a t. olvasóközönségei pedig lényalla- I dok legszükségesebb; kellékeivel inugismortot- I hess.eiu, nehogy nz eszmék zavurt világában\' pálczn töressék iskolánk ügyo telelt! Hogy T. V. ur o becses lap hasábjain mondani) - illetőleg írni akart valamit tucza-tos tuilositásában elemi iskoláukrol is, ezt értem-, de nem érteni, ihéri nem irt világosabban s mért oly odavutólcg? his/. oZt megkívánta .volna az iskola sz. \'ügye, do meg a t. olvasóközönség is) Diu alhpud silentio nieiius, uunacé !, Azt irja ugyanis tudosiiásábnn: LifZÍÍyén vi-rÁíjzó elemi iikola van, s miudjárt ra ozokot írja : 1873 b<tn tUlyedni kezd a Leienyéhet méri eliy mitytii Punlheonl —fZeyinyl\'aiitheonunk\'. — eijétt éven ál aizAly uijiju uz Meze után izomjnző kisdedek tanmezejet. •Ha T. V.-ur .Logicát fog kiadni; akkor bátorkodom önt tisztelettől felkérni, hogy ki méieu-sobbon bánjék ol abban a „lohozasokk.il" s no tanítson minket helytelen lehozásokra! Mert .miként lehetséges az, hogy iskolánk virágozzék s meg aszály sújts* azt tijjyaiiegy évijén V Ezt nem értem ; tán tok. ur fogja ertoui \'< Ha azt irta volna: Letenyén virngzó itkvla volt, de ii zt 1873 töm uizily tujija, — ezt már érteném I ,Mit ért továbbá u leteiiyei t\'unlheon alatt ? Él. ilyesmit Léienyén létezni néni tu dok,unnál kovésbbé azt,hogy uz zlltyedui kezd! Vagy tán iskolánkat érii a l\'aiitheon alatt V Akkor is akadémiának kellőit volun-azt nevezni, ha classicus kifejezéssel akart élni. Nekünk azonban csak elemi iskolánk vún két osztály-lyul, nem pedig akadémiának, s ha ón azt akadémiának csúfolja, arra esik mosolygok, mint mosolyogtam akkor, mikor nálunk egyik uri egyén a másiknak szemére votolto, hogy az csak a leteiiyei akadémiában végezte felsőob tanulmányán. Megvan - tekintetes ur minden szónak a maga értoménye; no játszunk azért, a szavakkal oly föluietóioii s otjavelolog! Nagyon csalatkoznék a t. olvasóközönség, ha T. V. ur tudósítása nyomán elhinné, iniszo- ritit a lotonyeí iskola oly rósz közökre van bízva, hogy ntl egétz íven á< <iz,uszály tujljn. t) tompora! o móres! Ezt már viseznuinsiioin, mert dillip^jo est tacoro cuin doleas\'/ Do még szükséges, hogy az Ugy mibenléte nocsak a t. olvasóközönség, hanoin ön előli is u maga valódiságában tűnjék fel, habár azt, mint lotenyoi lakosnak már csak az aszály sújtotta iskolába járó gyermekei érdekében is igon jól kellene tudnia! • Ugyan kit méltóztatik az iskolai aszályokénak gondolni V megengedjen! azért kérdem, hogy,kit gondol, mert jól titdom,hogy a valódi okot nom tudja, lln az iskolai székel gondolja, akkor nugyb.ni téved. Ha pedig a tanító urakat : akkor uemcsak hogy téved, hanem öuma-gáyál contradictioba is j\'ő! Mort, hogy minő -elómenololt tottok a 2-dtk osztály tauoiic/ni: ar><JI áz első félévi vizsgán jelenvolt vendégek\' tehetnek tanúságot. Méliöságos grófnéuk po-dií, özv. \'gróf Andrassy Károlyné — ki az egész vizsgálat tartama alatt jeloti voit — különös megolégodés\'üt- s örömét fojozto ki a tanonezok szép ojótnóiiotelo folö;t, s őket bőko-»Üleg mégis ujándókozta. Innét önmagával jöu ellenkezésbe továbbá, ha az első oszt ily t gondolja aszály-sújtottnak. Hisz épon az ón szorgalmas és derék főtanitója működik abban, kinek nom rég fejezte ki afölötti örömöt, miszerint gyermekei, kik az ön szorgalmas és dorók fő-laíiitóju kozo alá jaruak, — ez éVb \'ll szép elő-méiiotvilt-toltok mar is!, Azért pedig nincs oka óniiok lamentálni, hogy csak egy segédtanító vau; gondoskodott ez ügyben nz iskolai szék előbb, miutsom tok. urnák eszébe ötlött nz ebbeli hiányt a t. olvasóközönségnek tudomására hozni, s hogy nincs egy második s. tanító; bii-it:ck a s. tauitóbaiii hiány nz oka, kiknek exis lentiájárol hogy miként sietett az iskolai szék gondoskodni, bármelyik iskolai szék tagjától megtudhatja. Külöi)beii, aunuk mogitéléséro, váljon C8ukugyan aszály sujlji-o iskol\'áukut:. szerintem legillolékósúbb közeg nz iskolai szV;k s mi papok, kik hotoukint több izbon nemcsak látjuk az iskola torom belsőjét, hanonf abban oktatáat is tartunk ; nibes tehát a tanonezokiiak okuk azomjazui soiumi lokintotuon, még nz ábéczo utáu som, s ha mégis szouijaznáuuk: akkor is csak azok, kik nom járnak bo az iskolába, vagy kik igen.rendetlenül. Tessék csak u katalógusba bepillantani — \'padig do jól tenné-, meri látna nbban valami éideklőt .— s meggyőződhetik állitásom igaz voltáról, miszerint u rentlos iskolás gyermekek nom szomjaznak u tántiiczóu! I)ü az u canouica visitálio, az szúrja leginkább a tok. ur szemét; pedig hiába! O tompora ! o móres!. S Ka a fótunitó urnák — ki egyszersmind káutor —■ a tomotkozésoknól so-ged\'ko/ni kell is: még uem akudiily, legalább nem oly ógbft kiáltó, — mint sokan gondolják. l)o még iiOui ingyen segédkoziiek n kántortanító urak, s iio is irigyelje tőlük senki az egyházi segedközösekből rajok hárhmlö hasznot, mert úgyis eleget panaszkodnak csekély jövő dolmök miatt: hátlia még uz olóbbiuklől is iiiegfosziatuáuak!V Azonban miiünk atoiuet kezések legcsekélyebbet sem hátráltatják a tanügyet, miután oly idöbou történnek azok, mikor a tanórának már vége; do meg ép n;; ön szorgaliuus derék lóianiiója az, ki, hogy a to- > motkezés miatt tanonezui a tunulásbuu hátrányt no szenvedjenek, a tanórát olöüb kezdi meg. S ha néha a temetkezés mégis összeesik — do. csak a fiókhnlységok távolsága miatt — a tanórával oniatt sem vádolható aonki, miután ez ügyben is intézkedett már rég az iskolai szék, a ha egyszor két •egédtanitó loend, a fótaniió-nak lesz csak könuyobbsegéro, ki azután orejéi s tehetségét csak nz egyházi segédkezSsSknél fogja igény bo vonni, föntartíitván részérő a ta nitásnáli folügyoloti jog, a bármelyik a. tauitó távolléto alatt a tanítás. Lássa esak iok. ügyvéd ur! mindezen.ji, intézkedésnek nz a szerencsétlen canouica visitu nz oká, mely a szükséges rendet szabályozna; mert „ubi iiullus ordo, ut sempitérnug horror inhabit«t!"S még azon határozatot is a can. visita kövotolte temetkezési segédkezés miatt hozta, a lotoiiy\'ui iskolai szék, hogy a két s. luuitó duójára is mogiarija u főtaniió ur mind két reud beli jövedolmoít, s csak ugy kis áldozalhozatulía szólította fel őt az isk. szék, ezt is a tanllgy előmozdítása s a két s. tauitó jubb javadainia zása érdekében.^Ob I hány derék tuniió liuzti* áldozatot a fentebb ecsetéit hely\'zotbeu ?.l S tio is gondolja azt senki, hogy tán a loiouyei mes teri, akarnám iriii, kániort iuitoi.állás a silá nyabbak közé tartozik;- én ugy vagyok értő sülve, hogy a/, ha a vidoküukboli állásokat jövedelom tokfutetőben nem múlja ia fel: bizo nyára vorsenyoz velők. Még csak a tek, ügyvéd ur garabonczíús diákjára van pár mogjegyzósemri\'i&aóktdhiuni, liogy eddig sem a papok, som pudig-a tanít,, urak\' a Inti termekben semmiféle idóbóu\'^om • láttak garaboneziásdiákot. Ha nmgtörtéut.hogy -- miul öli állítja\' ~ temetési idő alatt a tauii.. urak bármelyike egyik iskolás gyeruiok által holyotlosilteté magát: uz még dohi criineu lac-sae majestatis; sói iukább dicsérendő, hogy a gyormokokol nem hagyta magukra,. haueiu vigyázót rendelt u csouu lontariasa vegyit. H.i ön mégis látott az iskolában gjruboneziáa diákot, oh! uh kor igeu sajnáljuk, hogy oiy rövid látoságábun a gulyás gy ormok ben garauoucziás diákra ismert. U tompora! hogy még most i> léteznek gar\'aüoucziás diákok, holott u lU-uik szazadban már a köznép nem hisz oly könnyen a babonaság ázülto garaboneziás diákokban. Ezeket.tartottam szükségeseknek papirru teuni s pedig azért; nehogy u t. olvasóközönség u „muravidéki saisou* 2-dik pontjában foglaltak fölött a leteiiyei elemi iskola\', eliléljo, hanem hogy jobbuu véloketijo.; ürí.d. S ha tok. ügy véd ur boszuukodasál ide/.ié.o volná lel; ükkor a róiuai íróval uz válaszom: Mísorabilc saeou luiu, ubi jitstitiam p-itero est erimeu ! PUSKÁSSY SANL)OU, \' si\'((>íiiklk>\'»s. Keszthely, Július 25-6n 1878. Folyó hó 23-án és 24-én az itteni polgári és felsőbb leányiskola megtartották évi nyílva nos vizsgájukat. Félig hivatalos tisztből, télig upui érdekből mindkét vizsgán jelen voltam. Némileg indokolt kíváncsisággal néztem u vizsgáknak olébo: — az olsó évi nyilvánon vizsgán két ujdon intézőinél! — Miud a kéi iskola előttünk ismeretlen intézmény volt: melynek magában véve jogosultságában vagy legalább Kosztliolyro nézve szükséges voltában többon közülünk, erősen kételkedtek. Do isme rétiének vulánsk előliünk a taiierók is, mik ez intézetek mellé az iskolaszék állal meghivu lettük. nasfja elég\', n zsúfoltság miatt! Hál uinos több hajó, c<ak a Dobrcezon ?! . . s\'ut... . . A féUou ruhafodrok, u borzaszto hőség, a kényelmetlen illések miatti panaszokat szintén unalmas lesz hallgatni. Aztán mily urálfy áz, iassu\'hala-lás, és borzasztó lolkesüluég I! I\'odig higyjók el hölgyeim, álig vau miért lelkesülni. Csodalatom, do igaz, hogy Budapésu\'n éjien ama helyukvi, hová tiszta uiugyurtuj gyűl ósszo, néiiiot zenék és rosz taktusra kínzott csárdásokon kívül néin . hallani egyebei. A Margitszigeten a katonai ze- 1 uokur csárdásuí mindig a közösiigyet juttatják eszünkbe,-—a császarfürdóbon csak égy.héten I egjsz<r hallani magyar durabot, míg uz elyp-seii, bov.l a nemet burgorek járnak leginkábo, , tiszta magyar z-.-no játszik. Logulóbo a.bécsi ; világkiállításról lyfándult Horváth Marczi ze-nekara. Az ember wiilzvrokeu kivül nem hallhat mást uz istentelen verkliktől, szóló hegedűk, harmonikák, dobok, ilotáktól a zugliget fasorai között, sőt még a koldus i» walzef áriával kér. alamizsnát. Ily némot zene varja -i császúrfürdői közönséget. Megérkezett nini Paulánk -is kissé megtórődött ruhában, eltikkadva a borzasztó hőségtől, do nVég ugy lelkesülve u táncz reményétől, mint a papa a sör után . . . . Kényoltnesebb, szebb és tágasabb nyári táneztermű alig van más Budapestnek, miiít a császár fürdői.— A felül liyilott körhelyiség nem oly fulasztó, mint a margitszigeti inkább szoba, oiint táüczk-feni, —. és a nőegylet na gyon helyraon intézkedziit,-hogy báljait\' itt tsrtja. — A közlekedés is gyorsabb, a pnpák öröméro\'aaf étlapok is idcálísabbak. A nagy közönség bátran lejt hot i kedves wulzcrjái, a a mamák az .asztalnál fagylilt miillett gyó-\' B\|örködhetnek\' leányuk diadalának. Es alig \\ lép be egy nő a táncztcrcmhc,a báli zsarnokok, Herosok, Adonisok, \'vagy ha höl-.\'yeiinnc-k tetszik, a lepkék meglepik u virágcsokrot, és inin-douik kiválasztja a maga liliomát, roz-táját sat. - mv i fut tele. Alig. hogy belépett Paula, egy wai,.\'rrmár is felszentelte sí uj topánt. Es folyik a mulatság tienezidálól L -.ez-•tuuig, vagy mint Homo énekli: A dílllftk arrzai »\\y Híresek .... .. I Walzer után négyes, aztán Hopsz, vagy ; posliosen: Tipegő gyepke, magyarán: Kozgö, i ■ iuoaiis nyelven: Paradicsom polka, Paula atyja ! előtt még inindig: Zepporl polku, váltják tói egy mást. A trombita hangja lulhursogja a hegedül, a szivek dobbanása az aroz mosolyát, , a halk beszédei..... Do Putiln nem mosolyog, és véle együtt hány más! Miért is van nz szép olvawiiióm, ! hogyha egy közönséggel telt terembe lépünk, • körülnézve azt mondjuk : nincs itt aonki! Váljon kiro gondolsz szép olvnaónőm, midón a rózsa.leveleit szukgatva, közbe gondolod Már , garélhft a nie talányos szavn.it: Szelet, szivbőlf . színből, igazán, egy kevéssé, egy cseppet som í ; Ez a Paula ó-je/ez uz áldott iiőiés bolÚ ., hiányzott a esászáifürdő ábcéj\'ében. Es ez égy betű milyen értclemznvnró sajtó hiba lehel!!.. . Elkövetkezik a női válasz is. Mindiyi nő szivea örömmel szedi elő o^ihonról hozott ér-demjélcit, és sokknl nagyobb bensőséggel tűzi Hja mellére, mint Na polcon a becsületrendet hajdan. Van Paulánál is elrejtve egy, nefelojt-sekot ábrázoló csokorba kötve, do n\'inca kinek adni. — ^m n Pedig 4Pju áll uz oszlopnak támaszkod- va, és szoiue csakis rajta nyugszik, do Paula nem veszi észre. Az ifjú sóliujai majdnem el-oltják a gázvilágol, halvány nrczn mé;\'lialvá-nyabb lesz, hogy öt mindenki látja, csak i( valódi uiindou uem látja. De hiszen ha Amor vak is, mint Hesiod mondja. Eros mindonhaló. Egy pillantás kell uz oszlop felé, és kipirul a halvány arcz is, mosolyog a leány arcza is, az uj^j?lpöÍKl\'utuak, és u nofolejts bokréta nom árva többé! Az ifjú szédülni érzi fejét, megragadja a karcsu termetet, felwalzerezne velo Oülbnlia sirjaig, ha lo-liotne!! ... Imo csuk ennyi kell ahoz, hogy egy báj mulatságos legyen, vagy nem. Egy puszta Ö boiü. To már elfelejted nzt papa, do to ueui mánia, a to szemeid sokai látnak, rendesen jól láiuak!! . . Az a komoly ilju, kínok arezáról búskómorságot lohotett volna leolvasni, most szinte reszket a boldogságtól, do még inkább reszket kezében ama kezecske, melyre a kesztyűt oly bajba k.frlilt.felhúzni, és az a lokitis fő nem nyughnt egy purezot som, olyan vidám, oly eleven ... v — Azt hittoni\', eisom jó! — suttogja a koíall ajak. Váljon melyik idéz széjosobb lelkesülést az ily szavak-o, vagy a walzer trombita hangja ? Az -ifjú szivére szorulni érzi minden v^rét és rebeg, olyaj valamit, hogy átúszta volna inkább a Dunát! Do mindennek van végo !-,Imo a mosolygó alakok fáradtan dűlnek lo a hájószoba pamla-gára, festői csopnrtozatban össze vissza helyezkednek el a fáradt Aphroditék, Circék, Adonisok. A virágcsokrok darabjai ellepik a hajó padciatát, vegyítve ruha foszlányokkal, és egy- i egy liuugosubb ásitiis, vagy nehéz sóhaj vegyül j az élénk csevegés kőié. — Nem mondlaih, hogv foszlányokban hozod haza ruháid ! - mondja a papa topán-! kotló arczczul. i \' — Nézz a többiekre ís,.papácskám ! -susogja fáradtán Paula, dehogy haragszik ru i hája miatt, hiszen jól látta, hogv egy dnrab, j melyre rózsa voit varrva az ifjú oldalzsobébe \| lünt el, lóhát nem veszott ol. j — Kérem a jegyokot! — kiállja a pesti oldalon a jegyszodó, és a mosolygó alakok ki-szállnak, liogy a Morpheua urunk igért találkára pontosan, és lelkesülten jelenjonek meg. Es haza ér az ifjú is. Ott áll nszlalán a aok philosophiai értekezés. Fichte, • Hegel, Schclling kim itva. Ezt olvassa míndon.este, erről áltiiodik.Do most végo a bölcsészeinek,többet ér annál a/ruhafoszlány is! A kedély nincs Btoieismusra hangolva, az arc/ mosolyog, nsziv dobog, forró laz rohanja mog az egész testet, aludni is kiuos, a trombita, walzer zúgnak! Hiába záródik le a szem, a loknis fő nem akar eltűnni", és még a lognfélyebb álomban is mosolyog nz aroz, és remogvo susogja az ajak: Paula., - Es ugyanakkor a-szép loknis .fA a dagadó párnák között nyugtalan, épon ugy álmodik, csakhogy ogy más nevet, susog..... Imo egy- császdrfürdói bál karezohtja, vagy ha ugy tetszik : egy : ,A kik értik egy--mást" czimfl novella tükre. Gondolkozzanak ezek után szép hölgye im, és szigorú papák, mamák arról: vnlljnu helyeseli teszik é a Mctlmdialák és Horrnliut-terok "azt, hogy a bálokat, tánezot száműzik ? i méltó, Mindezeket tekintetbe vnve, indokoljunk ^mondhatom a kiváncíiíágol a közelgő vizsgák eredményére nézve és legalább magyarázható-mik a\'bizalmatlanságot avagy ktitely lakót tanintézet eike0i iránt. De niá — mint apa ürünimel, mint tisztviselő jd lélekkel íiItTüdbatom : liogy a kíváncsiság kellemes meglepetéssé, a notnláiiibiznlmai-lanság — megelégedés és bizalouuná változott. A megvizsgált növendék szabatos feleleteiből, füzetei.-, rajzai- és gyakorlataiból világo-. tau kitUnt: liogy a tanulok ipurkudlak, a inni-tók fáradoztak -- a város és iiiába nem áldoztak. Éí mindi dcztetóbb és annál inkább eiisincrósr minél több nehézséggel kiílle h két uj uck kezdettől fogva küzködnie. Dou derék tanárok nem csüggedlek: bíztak magukbau, bíztak a jó ügyben —- és a siker fényeden igazolta őket. E sorok irójn uem tartozik a/.ok közé, kik az oktatás és nevelés torén a fi.ligvaló sikerrel beérik. Az emberbe ültetett istoui szikrát minél tolj-cobbou kifejleszteni — ez a. valódi civili/a-tio jelszava. Midőn tehát a fennebb rfényes sikerről" szólottam -— ezt csak relatív értelemben \' Kérem érteni: t. i. viszonyítva a siker nagysá-<gát az idő rövidségével az eszközük szerénységével és a kezdőinek itt Keszthelyen fokozódott nehézségeivel. . Do meg vegyok győződve, hogy jövőro, midőn u két tauiWm uj, ezébzerűbb helyiségeit ellbglalandjs, s a tanerők kiegészítve, a taneszközük szaporítva lesznek : u siker és eredmény liasouló arányban növekedni lógnak, és hogy nincs távol azön idő, midőn városuult o két\'uj intézoiéro nemcsak megelégedéssel, ha nem büszkeséggel is fog lekiuteűi. Hogy azonban ez minél előbb és mentül bizouyosubban bekövetkezzék — a szent ügy érdekében kérjük a tiaztoh városi küzünségot: hogy azon áldozatkészségben, melyet a tanligy iránt czideig,tanúsított,bele ue fáradjon, kérjük uz illető lauiló urakat, hogy eddig lapasztalt buzgalmukslolkcsedéáükbeuezentúl se lankad-, janiik, — kérjük végre a tiszteli szülékot, hogy • u tanulókat folytonos buzdítással ós a tanítókat élénk részvéttel támogatni meg ne szűnjenek. Nincs nagyobb ellensége bármely tauinló> zeniek u részvéllcuseg a közömbösségnél I Amely község iskoláira folyton óbor és őrködő szemmel uem tekint, az ne számítson g) erinekcinéi örvendetes haladásra. Kívánatos lelt volna, hogy n polgári és a felső leányiskola vizsgáiuál az igen tiszteli szU-léket nagyobb számban üdvözölhettük volna! Tessék elhinni: igen jótékony benyomást tesz uz, — n tanulók és tanítókra egyaránt — ha az illető szülék úgy évközbon gyermekeik olő-menetele és magaviseletéről gyakrabban tudósítást kérnek, miut kivált uz évi vizsgánál a nyert eredményről személyes meggyőződést szo- Tán nom tévedek, ha kijelentem, liogy, ha voltak is kezdetben egyesek, kik az itteni felső leánytanoda és polgári oskola életrevalóságában,avagy városunkra nézve szükséges vi I-lábúit kételkedtek : ezek most — a tény leges • ti.ji.sztalás folytán — más meggyőződésre jutottuk. lliiz a kél tanintézet tliti lonövó.y kötél 70 tanulóval fejette he. — Ez oly szám, melyet nem r< jiuéllellüllk a mely legjobban megfelel ama kérdésre: szükséges o Keszthelynek polgári os. kola ? Végre bátor vagyok megjegyezni: ha Keszthely varos ama két tanintézetéi minél hathatósabban támogatni és minden lehető áldo-dozutlal fejleszteni fogja: ez nemcsak gyerinu-keinek igen nagy javára, hanoin egyúttal á városi közönségnok is tetemes anyagi hasznára fog válhatni: nemcsak a miatt, hogy gyermekeinket otthon és szeműink\' előtt iskoláztathatjuk, hanem az által is, hogy n ím vezeti két intézel uj vonzerőt fon a viilékbeUekre gyakorolni és szái\'ios szülő Keszthelyre hozamúja gyermekét, hogy innen ismereteket szerezzenek, itt pedig szép összeg péuzl hagyjanak, moly utóbbi városunkra még igen sokáig nagyon is ráfér. Egyesítsük tehát a jót u hasznossal; a hasznosai a jóval I EGY AI\'A. II I r « k. — Zalamcyye bizotiságának évnegyedes kö7gyülése uug. 4-én veszi kezdotét; a felveendő tárgysorozatnak 49 ponija van; a többi közt a in. kir. bclügyministoriumiiak leirata, melyben a közgyűlésben "résztvevő bizottsági tagoknak a jegyzőkönyvök bekezdésében egyen-, kint leendő megnevezése rendeltetik el. Helyes! — Hivatalon. 167. szám. A .zalame-gyei általános tanítói testület- ulapszabályai a nraélt. vallás s közoktatási magyar kir. minis-tér által megerősítve, hozzám leküldottok.\'Mi-dőn erről Zalamegyo t. tanítói leslülolét s tanügybarátait értesítőm, jónak látom előleges tájékozásul tudomásra hozni azt is, hogy a testület oz évi nagygyűlése a bécsi közkiállitaa, a póltanfolyamok és a jelen lakarulási időszak •ánii tekintetből szeptember fió\'végo körülfog \'ideijében külön meghívók szétküldésével lioza-tik n tanító urak tudomására, addig-ia az alap szabályok egy gy nyomtatott példánya a me-\' gyei fiólf-i gyleiek t. elnökeinek megkűldotik. \| Nagy-Kanizsán, Í^ÍH. jul. 30 án, Nucaecz Jó-! zsef,\' tanfelügyelő es a testület h. elnöke. ,j — Hivatalos, 108. »z. A nmélt. vallás-s közokta a®i m. kir. minisivr ur f. évi 10,470 I sí. u. kelt rendeletével a uagy-kanizsai éazalu-j egerszegi tornástuii pótlanfolyumok meglurtásál j-ez évben is elrendelte, a az abban résztvevő tu-uitó urak számára 00 kr. napidijt, az állam-kormány pedig j pénztárból engedélyezelt. A tanfolyam Nagy-Kauizsán éa Zala- Egerszegei kezdetét veeudi uugusztua hó lü-éii, hat-heti időtartammal. He-záralik szeptember végéu. Felhívom azért mindazon tanító urukul, kik ezen tanfolyamok valamelyiken résziyeuni ohajtauak, a felvételre nálam, vuyy másodlanfeliigyelő urnái Z. Égerszögen, akár személyesen, ákár írásban augusz-lá&éig jelentkezui sziveskedjeuuk. Nagy-lva-níEárt, 187;$. julius • .10-án.\' Nucsccz József, tanfelügyolő. — Oyásxhlv. Bosnyák Terézia, Bosnyák Eereucz, Bosnyák-Gusztáv cs neje az.ül, Szalay Josefu, ugy gyermekeik Zoltán és Géza, Bosnyák László, Bosnyák Károly cs neje szül. thuiuiusi Schatzberg \'Etelka, Bosnyák Saroiia, Bosnyák Mária ós férje granusztoi Kiluiier Kálmán, ugy gyermekeik Tivadar és Alvin, Bos-liyák Lajos, Bosnyák Anna,ugy néhai Bosnyák Hiza, férj. Spergely lmiónótöl származott Spor-gely Elek és Klóra megtört " szívvel jelentik sZer.-iclt livorök, edes uiyjuk, uagy atyjuk, illetőleg-ipjuknak, lelső-plituki Bosnyák Lajos hite ttg,•..•,!, S»,„„B,,„ Vnmá.aHg}V < volt tablubirájának, pribérdi és vuc.hini .lanko-vích csalod, nyugalmazott jog- és jószágkor-mányzójaiiuk, somogy tncgyui földbirtokosnak, a legjobV szívű apanuk viszonlagságteljcs fó-radhatlan iiiunká»«itgu óleténck 02ik evében folyó évi julius hó 25.én a haldoklók azeuis- gének felvéieie Utan lüdőszölhüdésbou történt gyászos kimultai: kinek is hull tQlemei f. julius no 27-én de.illám 4 órakor tétettek Balaton Csehiben a templom ulatti csuládi airbolib* örök nyugalomra. Aidás hamvaira !\' > — Szükségesnek tartjuk kijelunteni, hogy a Idényei helyettes járasbirósági- közleményt, mely lapunk 59-ik számában jelent meg, közvetlen Letenyéról vettük. — A tapolrxal lels. gazd. népiskola -vizsgáiról elismerőleg irt egy hosszabb o/ikket Neuhaus Ábrahám ker. rabbi ur.sajnáljuk, Ijegy lapunk szük tero aii\'nák kö/léséi nom engedi meg. — — Uévvlxvol irják neküuk : Szabó Imre szombathelyi megyés püspök urmukaca lábbaja nagyon lassau gyógyul,szallásárasnÍUrdőbo meg mindig lolókocsi.u viszik; Fürdővendégek nagyszámmal vau mik, u szeiit-gróthi zenetár6iilal mulatta\'tja őket, ezek közt van egy 12 éves ilju, ki u czímbulinon bámulatos ügyességgel játszik. •— A „.SflupuU" cziinü szaklupnak Bercsényi Béla szcrKeaztéso\' alatti elaó száma igen érdekes tartalommá! jelent meg; közöl barom római régi alakot, s melléklwtboii lioz/.a ltákosi Jenő „Krakói barátok- czimű színdarabjának Mo\|nár György terve szerinti sewiiio-íását. Ajánljuk mindeii szinügvharát figyelmébe. Ára félévre a frt. — Uj könyv. Aigner Lajos budapesti könyvkiadónál megjelent: „Gyakorlati irály-tan", vagyis a közönséges, polgári és üzleti életben előforduló írásművük szerkesztésére vonatkozó szabályok és példák, lteál-, kereskedelmi- ós polgári oskolák számára, valamint magánhasználatra irbik Névy László és Nóvy József. I. Ítész. Okirutok. Ara 1 frt. A közéletben ez igen hasziits könyv lesz. ... > — A xula-vyevKzeyi, községi népiskola éidemsorozaiát inegkuptuk. A tauilói testület "J-, vallasia\'nitió ü egyénből áll. A növendékek összes létszáma ül)!!, ós pedig u litauulók 307, leánytanulók szaiuu pudjg 230. — llaláloxáH. Balaton-Füreden á vidéki színészet\' toliotség.-s tagja, Ball.inó hunyt cl a napokban h> sszas betegség után. Temutcag általáuoa részvéttel ment végbe Arácson; ko-jwrsója fölött egyik lehetséges pályatársa, bá-gyoni Szabó Ödön mondott meghntó beszéd"\'. Dicsérettől emelik ki a derék arácsi esperes lói. Nóvák Edo nomeslolküségét, ki az .egyházi\' szertartási teljes diszazel Végezte, és midőn a stolával megkínálták, azt\' visszautasító e s/a Vakkal: „Hagyják el önök, eleget szenvednek önök érettünk, szabad egyszer uekűnk is kö-nyezniiiik önökért." .— Kováig János, szolgabíró s lapunk I. inuukatársa, a pécsi birói úllainvizsgáluti bizottmány elölt julius 2!»-cn a birói Vizsgát si-keresen letelte. Gratulálunk, és apk szerencsét kívánunk hozzá. A szorgalom éa mukásság vívmánya es. Éljen I Előröl — IJivés. Két kis leány tegnapelőtt a kerckeai erdóbii ment tüzróvaló fát szedegetni, Kécsoi József erdőkerülő a szegény kis teremtésekre rápU8kázi iilt, mindkettő megsebi^itve kórházba szállíttatott a Kécsoi hűvösre került. — Ismét önyyllkossáy. Nagy Kall, 27-óvea, Kis-Kanizsiin 25) cn esle 7 * megtartatni. A gyűlés helye és napja annak bájában az ablakvasra magét fölakasztotta. Okul Dr. Ditriehatein t. főorvos, mint hivataliéi kiküldőit b "uczo\'ó — szívbaját coustatálju. M\'il kéz-munkák. A uagy-kanizsai felső leáiíytauoda növendékeinek női kézi tfiun-kaki;.\'liíását az iskolahelyisógben alkalmunk ■volt tnegtekiutOüi, s valóban örömmel nézegettük i, szebbnél szebb tárgyakat, melyek mind izlés- mini választékodra nézve1 meglejiŐen dif k, s teljes elismerést szavazunk az illető tai... nők, uóvszeriut Itózsavülgyinó ca Kafka Kai din asszonyoknak, -ugyszinto a rajzolatok kiváló sikerültéért Schultz Károly tanár urnák. — Utcxu-elnovcxési\'k. Nagy.Kanizsa\' város terei és utczái uj elnevezést ny ert. k és pedig egy egy országos nagy nevekkel: Deák Eötvös, Bátitiyáiiy, Cseugery, Teleky, 5aj,a Vörösmarty, Szei jelző ércztáblákkal. .Igyekszünk mielőbb közölni, adíig kel fejezzük ki a iát. feliratot si hatói elismerésül!- ebbeli igen czclszerű intézkidósc ~ A cliolcra lilrek mindinkább izgatóbb szint öltenek. A csopormzatok betiltat-nak; azért bolyén látjuk felhívni a megyo s város hatóságai, hogv a közclebbi időre ossz-pontosítani szándékolt kúton, i nagy liud-yu-korlatok bus/üntetése érdekébon efov-- intézkedni törekedjenek. — Lincolnból egy ujabo szerkéz- tű "t gőz\'uózdony érkezeit Alsó-L l<enck ÖJui ur gazdim .zdoi Hello .;aba . hi.lak n.s, birtokoi kűlonbi \'Aula-Ijjevsxey vidéi leányát cserben liagyia körűimé S ki e mgy i ínyi . lelsz e hé \'enynye lök titkán íopotaiuitti püsp volt, a- magát Sullán Györgynok nevezte. E püspök Nagy-Kanizsán is megfordult, gyűjtési cszküzlcndő egy iia^yobbazorű templom- es ar vah.\'ura. A kele.ies fürge titkárt nem iniudcti órdek nélkül ligyoltók a lió\'gyek, s 6 etiól nem is idegenkedett, hunom a többi kozt egyik szép leánya Zalának — mondjuk ki kereken -szerelmes lett belé » ke/.ei odu is ígérvén, szentül hitte: mily szép, mily olragadón gyönyörű lesz élete a kies keleten, hová az cskllvés uiúu muiieudők valának ; a szép menyasszony ké- szü t, I azonba püspök ujabb zaj.ott s in< vóleii ól lek \'lle\'ui tudta egozókütt, s állomási. az-tTsíniv. ha • Bee ki tinlii (1 soproni ipar- és kereskedelmi kamara egy emlékiratot terjesztőit lel a kereskedelmi ministuriuinhoz, melyben azon ..hajának ud kifejezett, hogy uzou baukintézutuktől, mely bnrzv-üzlolekkeí foglalkoznak, vétessék ol a nekik annak idejebeu adott jog, hogy ta-karók-heteteket fogadhussanak ej. Ezen fennálló szokásban a kamara uagy veszélyt lat ugy a közönsegre,mint a valódi tukarék-intézoiekro; a kamara nézete szerint takarékbetétetek felvételének jogát a speculaiiók\'tól tartózkodó tulaj-douképi takarékpénztárakra kolleue hngyni, mert ezek a betelek iránt kellő biztosítékot nyújtanakazerwzoiük által.— II igy u bankok o biztosítékot nem i yujiják,mutatja alegujubo válság, moly a bankok ált I űzött spccuiuiio credmcryc. Ezáltal a szegényebb ilóposziályból való betevők jcleiitókenycu károsiitatnak, és bizaluutlaiiokka válnak mindeiiiieinü pénzintézet iránt. Miután ezen elhibázott kózguzdaiági rendszer állal a nemzeti jolci jelentékenyen Uá-rosiifalik, a kamara felkéri a kereskedelmi niinisteriumot reiidolnó el:. I. hogy mindazon bankintézetektől, molyeknok megadatott a jog lakarékbetétekel elfogadni, o jog vouussék meg ; 2. hogy ezen jog jovóbeu ulakuluiidó bankoknak semmiféle ürügy alatt ne adassék meg. A kérdés felvetcso bizenyára időszerű és szükséges is volnu, hogy a kormány vele foglalkozzék, bar a soproni kamara feledni látsz.ik azl, liogjj tukarékpénztáraink legnagyobb része lombardüzlettel is foglulkozik, ami pe.dig szintén speculatio. •— Távlrdászal. Folyó, óvi augusztus 1-tól kezdve a tüvirdai dijjoj^ek behozatalával egyidejűleg a magyar-oszt/álc monarchia \'.-viisz torületére nóz\'vo egységes aürgönydíj lép életbe. Ehhez képest n monarchia bármely két helye közt váltott 20 szónál nem hosz-szabb sürgöny dija — az etldigi a távolsághoz képest változó 40 .ss tiO kr. helyett, távol\' aágra való tekintet nélkül í>0 kr. Icond. A busz szón felül minden további 10 vagy a tizei meg noiuüló szóért a fentebbi dij fele azaz 2i) kruj-czár jár. Augusztus 1-től kezdve ni. kir. áliami távírda állomásnál feladandó minden díjköteles sürgönyért, mely nem szól -Európán kívüli holyro, a sürgönydij o ozélra kiadott m. kir. távirdai dijjegyeknok a 8Ürgönyro illeszióse állal fizetendő le. Távirdai dijjegyek ésdijegyes nyomtatványok mindon kir. távírda állomásnál, — és egyelőre csakis ezeknél — kaphatók a róájok nyölnott értéknek megfelelő áron. A forgalomba hozaudó értékjegyek a következők 6. 10, 2U, 2Í>, 40 és pO kr. értékű dijjegyek, alakra nézve a lovólbólyvgeklioz hasonlok, fehér papíron sülét kék nyomattal.\' 00 kros dij-jegyúyomatwl ellátolt busz szóra ezámilott sür- giiiiylapok olől világos-kék, hátul fehér papíron sötét-kék nyomattal ;t\' stb. Elrontott távirdai dijjegyek és dijjegynyomuttul ellátott sürgöny lapok, továbbá óly dijjegyek, melyek elrontott sürgöny levélre rugaaztvák, ha azokon már más alkslouimal való használásnak nyomai nom látaíanak más teljes értékű dijjegyokkel, illetőleg sürgöny lapokkal kicseréltolnok. — „Az Alikor" 1873 ik óvi junius havi üzletkimututása. — E hóban a társulatnál benyújUtott összesen 3;">2 bevallás 521,342 frt biztoaitandó összeggel, ós pedig : 233 bevallás \'4I8.2ÖÜ frtial halálesetre, és 119 h vallás 113,0«d frtial cletcsetre. Kiállítva lőn 219 kötvény 309,148 frital halálesetre, és 140 kötvény IÓÜ;2Ó8 frttal élotesetro; összosén tehát 3.\'»9 kötvény 41ÍÜ.412 frttal. A havi bo-vétel volt 110,800 frt halálcsoti dij, óí 98,900 frt belételekb.m, összesen: 214,7Já frt. Ez évben beiiyujiatoit 3.01Ó bevallás 5.334,090 frt í tal, él kiállittatott Jj8á kóivouy: 4.ii»7,lí02-i írttal: ugyanezen időben bovétatolt 1 35j,508 ! Irt; -halálesetekért pedig kifizeltetclt 290,205 \| fri. A társaság működése kezdetétől fogva halálesetekért kifizetett 4.tMJ,553 frt, és lrt73 ik túlélési társulás(Assoeiatio)eredménye 720,578 Irt volt, mely összeg872 tag közi aránylagosan feloszlatott. — MCft akkor, midőn hire volt, hogy a kolera felélik is kezd közeledni, néhányan ugy vélekedtek, liogv ez ellqii legjobb orvos szer, illetőleg leghamarább\'elejét veszszűk a bnieg ségnek azaltr.l, ha gyakruu iddogálunk egri piros bon és felhagyunk a viz- és sörivással. E tanács sokuknál méliányollatott elannyira, hogy a legkozelobb elmúlt napok egvikón mi ia eltaláltunk a .Zöldfa-kort" novi\'t mulató helyre. Alig hajlottunk tel pár pohárral, már érez\'itk a nektár gyógyító hutását, hanem amikor a l\'iros Boros banda elkezdett játszani, s Szigetvárról ujoiijült kitűnő zeneértő éi lanitó . karmesteréi l\'ircs Jóskát bemutatta, s hozzá még piros kedvvel jártatva vonójukat, fel-villányoztuk boros nóiájokkal kedélyeinkot: akkor bizony még eszünkbe se jutott a kolera. E. veszélyes- betegségtől csak azok félhetuek, kik nem akarnak a Piros-Boros hegedűje mellett piros bort inni, — mert tapasztalatunk bi zonyitja, hogy Kanizsán ez a leghutliatósb — A /". hó •Jli-kl dijlövészelen, mely Ltirsnukon a lövész egylet helyiségében tartatott, az első dijt, egy 20 frkos aranyat Veszler Imre , a másodikát, egy magyar aranyat Vág ner Károly-, a harmadikat Halva József főhadnagy nyerték el. A tekepályán legtöbb egyse gel \'csinált l\'álfly István honvédhadnagy, ki első dijt, egy lallcrt nyeri; utána legtöbb egysége volt llárv la\'váuiiak, ki egy ezüst forintot nyert. A vorsony vég.-zui uián mindkét nom-beli ifjak a szabadban lövő lánezliolj iségben foglaltak helyet, hol a zeno hangja mellott tiinezra kerekedtek és oly tűzzel, ho^y roggeli három órakor ért véget a kedélyes mulatság. — A nayy kanlxsal nyilvános polgári, oskola első tu-losilványa, melyet Teesz János igazgató-tanár ur szerkesztett, bckuldotett hozzánk. A tudositvány d.nz.es füzetet tesz, s lar-talma: I. Adatok a innod* történetéhez. 11. A polgári oskiila tanterve. III. A tuno.lt statisztikája. IV. Érd •inaoro/.Hl. V. Tudnivalók a jövő tanévre, és VI. Leltár. A felvett lauillók száma I. oszt. 30, II Imn 29. Az óv végéu együtt 50 volt. Helybeli i}S, vidéki 21. Ezzél kapcsolatban megemlítjük, hoicy e polg iskolában, daczára a kezdet nehézségeinek, továbbá, hogy tanouczuikat gyenge eiókcszűilséggol is lelkelíe venniük í imlőlUk kel osztályt formálni, oly meglepő eredményt mutattak fel* minővel egy régebben\'f\'enall.i intézmény sefti dicsekedhetik. Fogadják méltó elismerésünket a szakavatott, zílgybuzgó lan ir urak, s fogadjak másod sorban tuk. iskolaszéki elnök a polgármester urak, ugy mindazon uemeskeblU honpolgárok, kik a közhasznú ügy előmozdítására huzafias oda adás- és áldozatkészséggel közreműködni szíveskedtek. — Itörhl hírek. A pesti egyetem hit-tani karában még nem érvényesült a magyar, mint \'oktatási nyelv (1). — Oberbock, jeles nemet tudós, l\'ulszky vendege. — Bonaparte J\'é-ler a .fekete berezeg" kéri a persa saht, venné fel hadseregébe, mert nincs minői élnie. <Mily tréfás néha a sors.\'i. — Trol\'or ministor.és Mollko tábornok Gasteiiiben szomszédok! — strickeolnak s követelik, lijt uiagaáubbra emeljél^.— a fővárosban 174 gyermek, kik közül közül kolerában ly Jánosnak a karsbadi tiszteletből a zene- éa fürdódijt iknek ajándékoi Az argaiii orvos hogy u községe* Mult héten szülei meghóit 350 egy. 139 hunyt el. -fürdői tanác olengcdttv inít ó n s — Spitzeder Adóit u müncheni törvényszék 3" évre ítélte el. — Várnán ós Küszteiidjóbeu a Dunáról oda menő hajókat 10 napi vesztegzár alá vélik. — A persa sah Teheránban lyrai szín\'.ázat akar építeni, — Kassa város községi iskolát proclainál. - l\'átterson Arlbur l^n-donbol niiigyarnyelveu köszönte meg akadémiai tagdíj történt meg választását. — ÜrieHc Coruelia K.-Vásárhelyt vendégszerepel, hol pályáját kezdette; Antónia loáuyát is ott akarja először fölléptetni. Az orsz. kon védegylet elnökévé Schneider, volt ezredes választatott — Bihann<v.v • 218 helységbon dühöng a kólóra. — Lendvayné asszony Baján szerepel. — Fisober György.sz.-fojérvárí szülotósü hazánkfia, 78 éves korában elhunyt, San Franciscóban. — Az cJsó polgári tomoté* Kómában 1. hó 16-én történt. - A^frantif ina.-) arbank elnökévé I\'ulszky választatott. - HochH\'ort for-rudaltnár annyira gyógyult, hogy közelebbről száműzetése helyérő, Cnledoniába ssá\|liiják. — Pezsgői iruak több helyou az orvosok a kolera ellen. - Uedoul helyiségeit régi bérlője tartja 24,000 írtért. — Az erdélyi orsz. levéltár Bu dára fog szállilatni. — A roiuán irodalmi tár sulat közgyűlése Déván lesz. - A királyné számára káposztásincgyoren vadásztanyát vásároltak 43,500 ír\'ért. — Szende és Tisza mi-nisiterek Zágrábiin vannak. KÖZÖNSÉG ^ŐRÉBŐL ) Tisztelt szerkesztő ur! Igazság- s jogkedyeló lapjának iránya által bátorítva, bitalommal fordulunk ennek védpaizsához mély ^érvünk gyógyítása ügyé- \' ben. — \\ F. hó 17 én d. e. 9—10 óra közt épen rendes fürdőuket tartváu, egyik fürdótár^nónk, nosziopi Nöumanuó már a vízben volt, midőn három urti: k£vág<>t\'órsi Eüsze Dezső papjelölt, haluubai l\'erlaky László végzett gymnnsisli ó* zánkaiTrsánciky L. szakasz-vezető, egyikének kalapja vizbe esi ,: s ezok egyike oiromlm uió don rarivalt a b<-t■ <es Neuiuanuőro: .llozza\'ki 1 azt a kalapot I* mely paraucsot ez azon munt- I séggol visszautasította, hogy ő nom mer a vizbe messíe bemeuuj. J tózik a toll leirui és a józan \' ész elhinni a»ou \'^Toiubwágokat, mikkel erre a szegény beteges uő illettetett olyiktól is, másiktól is, do még hihetotluuuijt.\' ,.z egyik czin-kostárs azou bátorítása : „Döutaétek ful azt a (Ür.iőbódél, hadd dögöljék a vízbe, mind az a oidóasszony, ki birino van !" Erro csakugyan hozzáfogott a par uobilofralrunt a deszkafalazat megrázkódtatásához, valamint a zárt bódéajtó-nak felszakitásahní.^mely utóbbi csakugyan sikerült is a hősliaknak, mire ólazután a lür-dőházban már óg.úzou levetkőzött három nőt szinte sértegették na cjak akkor vonultak vis/.-sza, miutáu székesü»jervári SWingernőszoiuük ro lobbantotta, lifigy nom szé-yonlik-o magukat ok és jog nőikül, igy eljárni \'Vódtoleu nők irányiban?! Ez sérvünk lényege, melynek orvoslását tisztelt szerkesztő úrtól bizalommal kérjük és reméljük és pedíc az által, hogy a művelt osz tályhoz magukat számító három urtíiiitk e szo-ipom hőstettéi a nyilvánosság fóruma elé tárni szíveskednék. Kév-Fülöp, jul. 24 én 1873. Nosziopi Neumann Kloonora,^ Kovoskálí Burger. Nátaunő, K .veskálí Unger Ignácznó, Sz-Féjérvári Slozingor Sanfiyjó. Történeti naptár. Juiius 31. 626. Az avarok Konstantinápolyt ostrom alá veszik. — 1849. l\'utóli eleste a segesvári csatában a magyar költészet örök busongtUárn. Aug. 1. 1849. A magyar kormány Szegedet elhagyja . . 2. 216. Kr. e. Hannibai győzelme. — 1850. A bolycglörvény behozaiala az osztrák birodalomba. . 3. 1831. Dembiuszky lengyel fővezér győzelmesen Varsóba megy. ••- 1849. Klapka meréfz kirohanást lesz Komáromból. — 1857. Suo .lenó regényíró halálozása. . 4. 1444. A magyar országgyűlés fezege-don Juliau biboruok szfcvaira a törökök ellen esküt szegve , háborút fodit. — 1849. A képviselőház utolsó ülése 4 Aradon. . 5. 1716. Jenő horezog nagyszerű győzei-iuo u törökököu l\'ótervámdnál. 1772. Lengyelország első feloszlása. . ti. 1792. Ür. Káday Gedeon köllő hala-. . \|. /Asa. - 1849. Bein szob. ni csatuvesz Szerkesztői Üzenet. 83t. II. 8 Olgén. Sajnáljak. -I* roo.i Ic hei. At .IlMCk liein lisltják uieg igy. 836. 8. .A népUzéickhes* jó. de uem korszeri! t c«ak ártanánk közlésévé^ jöhet Idő, n.ikor igei 3 00 kr. Zab 1.60-1.00 kr. Kukorica -.-3 ő0kr Hajdina 3.S0-i3.40 kr. Ssénj, l.\'iO— "0 kr Uralma H0- CO -.kr. Oubacs .— kr. Uyapjn 110 in \|.)0 frt. Kepczo . .— Kebérbat. 1 kr. lltlrgonya — .80 80 kr. IHlkkfa U — — kr. t\'401 fa 12. . kr. Tölgyfa 10 - kr. SUnicgh, iiiliui 30-án, 1873. Iliza T.—7.6<> kr. Itozs 1.70—4.30 kr árpa 3.80—3 60 kr. Kukorlcza I,----í .fKJ kr. Zab 2.10 - l.W kr. Marhahús flja 2-t kr. Uiirjuhila flja 22 kr. Disznóhús flja 28 kr. lljbor akója 1" 10 frl. Óbor akója 14-18 frl. S\'éna ins.j* 2.2o- . —kr. frt Snalma ni. . «"_ kr. Keményfa öle \'12 14 fit (ddjárás: derüli.meleg. Érték- és váltófolyam juüus 30. öV« metaliquos 68.55; 5/« nemz. kölcsön 72.50: I860 ki álladalmi kölcsön 103.—; bank-részvények 976: hitelíui<-oti részvények 230.50 l.ondon 11125; magyar iöMtehermontési kötvén v 76.50; tonesvári földtohormontósi kötvény 74 50; erdélyi fóldtohermentesi kötvény 75.— ; horvát slavon földtohermontési kötvény 78.— ; ezüst 108.75; cs. kir. arany 5.27; Napolooud\'or 8.90. \\asiitl naponklnti menetrend: Indul s.-Kanlasárdl llsrxsra Oombovárrs reggel fi dra IS peres délután 2 , 43 \| . Iludára reggel Ö , ti , dilulán 1 . 4S . (?:).» .Ilalfdsn luvag\' kösölletui fog , Hűl. Kullay K ssolgabirdhor irt veieet nem \| kOsállieíjllk. " • . , \' 838.-\'K. 1. l.lpcse. A lap kUldeiire nézve In- . téikedtUuk. , »a0. A nenl balá.s-vidéki dók lanitd egylet : legyiSkMiyvi\'t megkaptuk. Mi.-i.ibb-kóiöljUk 810. It. .Keszthely. A .Tig.il* b.vállt \| töb^ j bet ii kértluk, lehet aztán más állat li I IMaezIórak Nagy.Kaniisán, 18Í3. ívi-julius Iió30-án. Oab..-neinttek •• alsó au.tr. mérC szerint Busa 87-UO font ti 50 kr. 85 font. 0.— kr 83-MÍ font 6 60 kr. lton 74 í« font 4.60 kr. Árpa serfoiésro ü» — •<» font 3.60 kr. A.pa oteté.re 3 Zí. kr Zab 1.80 kr ttep- légiinoinabb 18 — kr. Ziemleli.zt 13. - k/. Fehér k.M.yór int 11 - kr Kek.-t« keuyérllezl 8.60 kr Bu-.adara 10 kr. Kizs 20 - kr IlUvelyesok i alió u«tr mérU szerint: Uorsd 8.- kr. Itali 6 — kr. Len-,.«,. á. . ki. Köles . kr. Hajdina pohánka) I..MI kr. Kiikorlt-ia I kr. H-ngonya - kr. Ilus: bé. «l ....... • — Mar)i«ku. -.\'8 kr. - Disandhu" 3i kr. kr. Ilorjuhus 28 kr. Zflrfélék : bé. ii font ■ 1 . i ilarua-^ lludaról llécsliül TriesztbJI Kauisiára dóiul 2> A Weil-féle szecskavágó zöld takarmány, széna és szalmához 12 zoll vágási lappul, kézi hajtasra. Az ilyen gépek korábbi szerkó-zutévol ellentétesen ezen gépnél nandun emelő rész könnyödön mozog tengelyén, a moly ínjái-8Jg nom méltányol ható eléggé. K gép egy eni bőrtől hajtva óránkim COtl Iont takarmányt vág, öt különböző iniuőséggol; s ozón géppel a cs. kir. osztrák földmivelésí (ninisteriura által kísérletük tétetvén, ezok kedvező eredményt mutatnak. 3. Egy ■göpolgép, a moly két ökörről hajtható s óránkéut 400 -600 fout mag»)t csé-pol ki, a kicsépelt tzalmát tisztára rakván. Ezou gép minden részo hasonlókép kuvácsolt vas. 4. Egy körfürész, két ökörrel vagy lóval hajtható; cgyoncson gazdasági cz-Mokra van szerkesztvo, szőlőkan), tűzifa atb. vágásra. — Ezou gépeknél is Orvondutoson tapasztalhavo az, hogy a fonnevozett üzleti ozég a kisebb ga/. dákat milyen czélszerü segédgépekkel látja el éa milyen kedvezőn/.azok által ólért eredmény. Kelolős szerkesztő: Bátort) Lajos, ro ylltter. STEIX SAMU, ; ékszer-árus, arany- és ezUst-műves, l\'ESTEX, \| Kirdly utcxa, 48-ik rz. Aktícz/a-ulctn uügl»lu \' Ajánlja mindonféle, úgymint sajít készi I tett kész munkáját, egyszersmind vesz, oserel avult arany- és osüstöj^jjlJijgad minden javítást, ugymint kő- és érüzmotszést, melyekkel legolcsóbb áron szolgálaud. Kapható uala ki tífeö jóságú artniy-, ezüst- és svajezi orák jot • állás mellett. Vidéki megrendelések és javítások log gyorsabban éa olcsón számiltatuuk. Bécsi világkiállítás: «épek. t Din ír 60 k Mari; Azon számtalan gépek s szerszámok közt, molyok mint azembori u«jloin találékónyságá-Illik remek bizonyitékai, \'ropppnnl lerjedelmű három csurnokot töltunok be, a gazdasági osz tályban Majual Frankfurtból valók Woil Móricz üzleti t-zég által több kiállilási tárgy közt négy ■tenni t\'issuooir w «.. .r tiO. kr. 8ialouna ! gép [álható, a molyokhoz hasonló példány az srí^Wí^^í t-fiKSr. í «« .....v .............. ™k= «Aö, 40 pint szerint Ó-bor 16 - kr. Ujl.or 12,— kr. \| Weil-féle nagy kézi cséplőgép, ego- \' szeli kovácsolt vasból csinálva, -s pedig őzen \| \| gép aként van storkesztvo, hogy annak bármely \| ; megsérült, részét akármely kovács megtudja j igazitani; azt két ember könnyön elhajtja s < óránkint 150 font őszi magot csépel. A japáoi ! bizottság technikusai ozon gépet, mindjárt a J kiállítás után, beható vizsgálat alá vették. »ur-. «I.i—u..., ssrakó, 42 pint sneriut Ugmaga labb 7.-»- kr. l.egat .esonyabb 0.— kr. Tilzifa: bó •si öl. 30 hllv. ho>i<n sseriut. llllkkía II.— kr I\'fllgvfa 10— kr. Ko.zén egy bécsi mS»sa neritii itl kr Kaszéu egy mérő 70 kr. Ilícsl m»-.«» nerlnl izé na «l 30 kr. Szalmal — Napszám; egy lérrt élxl. neiéiael .— kr.élelmezís nélküli —kr Kgy n mezénél—.- kr. élelmezvi nélklll —.70 kr. Kgy gye mek élelmezéssel -.— kr. élelmezés nélklll -.- I Szombathely, (ul.as 29-én 1873. Ilusa ft.30r-U.60 kr. Uozs 4.- 3.80 kr. Árpa 3.3-> élei- \| Idült va»y kezdetleges titkos betegségeket és t©tL©te>t,ieirií3es©t hasoniz.i.vl gyógymód »zeriut gyógyít dr. Ernsf li., Pesten, bálváuyuloxa sz. J. em. 16. ajtó. KOudelési iilij dóluUn J—ij óráig. K betegségek gyakran, hogy azouuali íred-meny éressük el — köiiiiyelmiteii nagy ailag jód v.tgy kéuesiivel ke«clt«tnek. a Igy gyo-gyultsS .mollban a legborsamtóbb utibajnklól táms/ítninak meg ; annyira, luigy a köunyelmd gyógykezelés uiiatt kíso véu.égUkig szenved-> jk. 11) veazélyek ellen menedékei nyújt a ha-^"souszcini gyógymód, inert nemcsak a legrégibb bajokai meggyógyítja, do h.tása oly jótékouy, ...... .lehel »« .\'.l.lr.Vna hogy uióbajoaiol féli mellette oly egysz hogy .i JD £3 Hirdetmény. Vásári hirdetés. FaMlili h.\|ó.4gi uiiKcddl}* m.llMl l)»llortr mog)\'ÍU» lorlo.4 G%» holj.ígliuV biroui\'friiiiKa « m«rhavA.ír Urwiik pedig: j«.ludr 7-ía, augu.iliu 21-ón ii no.omhiT lluro n.Bjiu mioiioD ívbm, »>«« nap»l"-» «»»»!> »■» ""P ,\'"\'w"k A vij.ík t, k»iiiu.J«o oionnid liubloiul órlmuotik, li««)\' folyó ivboii ■<• .m10 nnakWI «»mi p4t,.ill»tók .em rdwlik. e«)\'.JcU » .ílorokli ,í4,o,li»l,k M. illetik. il,Kj,i!y,ó.r<. .nilri. hogy ei.n k.imyík ji f«jt» lov.kni di iurvHm»rhil um.l. A. ,1.5 »4.ir iílnívbeu .uga.«l«i ÍM íu urlalik meg. A li«ol»bb I.W vá.iro.okn.k jó o.ik, hogy Qólr. helyiigbeii vuuú áliomA, liloiik. Toilemíiul adjuk, Iwej- lem o.on megyében, annAl kí»e.bi e.en koroyíken n moll, .om eddig m.rhavfa oem dUhÜDdU. DÖrnye, junio. HO. 1873. l\'oimka. ktoíg clooke . (10D6-3) \' Jancsarlcs. Hirdetmény. A zala-ogvrszogl uksrik-ptarir ró-/, r.,1 neeml kSihlrré tétetik, mis/, .ot ezen Ukarík-pínr.l4r ugy 11 eildigi, miut u tST»-ik 6víaugusztus M 15-ki liatmnap : untai betíU\'lekllél a kamal líbot egy százalékkal Icszállitandja. I Mlril is mindazok, kiknek a takarék-pénztárnál betéti pénzeik vannak, ezen hirdetmény által értesíttetnek. A- zala-cgerszegi takarék pénztárnak 1873. évi juiius hó 16-én megtartott reud-kivQll nagyvilaszt. Oléiéból, Kovács Károly, iou-a, I1..1.H. Solnogyuiogyóboo fekvf, lakocMi aoipilvánvi uradalom réizilrfl klízhirró tdtetik, ml.tei tiol a rendozmíayilben levő l»73. Ovi uraiéin JUH mM «ni kipoizla ropoze, í< ugyao ez de 140Ü fonI egynriiotu léli gvapju, di a leeodí minlogy 180 Iont idei bdrlnygyapju egy irban a lílivol, - boraiullU* í. gy.pjMuík nólklll - l\'olydívi augoutui Ii4 4 én L«kocu a^l.ttartdi irodában déli IS óráig be.dbaló 50 krro. bélyeggel it 10/,,. bánalpón.<ol ollitoll irá.beli zári ajánlatok utján táviratilag e.ikiízlondó fellSbbi jóvShagyá. I\'ontartmiával el tog adatni. A* árveréai föltételek addig i» a li.zllarlói irodában inoglekinthotók; — utó ajánlatok nem fogadtatnak el. Kelt Lakoouln, juliu. ÜO. Iti73. (I0!i5- e) Uradalmi tlszttartoság. B a r 11 a-s z é n! Van szerencsénk an„é. ItízOnségnek tudomásul hozni, miszerint egy birnoves honi kószénbánya részéréi ügynökséget vállaltunk. • A nemzett barna szélt minden más honi\'fiyaink közt, töhbrendu gyárak tanúsítása szerint is, a leiyohbnak bizonyult. Bővebb felvilágosítással kívánatra bár kinek is szolgálunk. A szén jó minősége mellett annyira kezeskedünk, hogy ellenkező esetben, az anyag felhasználása után is készek vagyunk a vételért visszaszolgáltatni. Nagy-Kanizsán, juiius havában 1873. \| ill\'-..", 31 Zerkovllz W. A., kereskedő czég Wajdíts Jtíiséf, kiádó-^lap-\'és" nyomdatulajdonos gyorssajtó uyoiuisa, Nagy-kanizsáu.