Zala-Somogyi Közlöny 1873 071-078 szeptember.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Zalai Közlöny

zalaikozlony.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	6.06 MB
Keltezés:	2010-02-10 22:00:31

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	2075
Megtekintések száma:	8689
Leírás:	Zala-Somogyi Közlöny 1873. 071-078. szám szeptember Zala-Somogyi Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap 12. évfolyam A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY-KANIZSA. 1873. septniilior l-én. 71-lk szám. Tizenkettedik évfolyam. Elíflzstési ár: ««tr te . . a írt. aeye<i évre . , Kg\\t utAm 10 kr Zala-Somogyi Közlöny Hlrdttiilk INtiny.MR 1 " nyii.ttkrhkn \\ Nagy-Kanizsa város helyhatósaganak. nemkülonlieü HTODkiDi 10 krm té! \| a „zalamegyei gazüasagi ogyesUlet", a zalamegyei altalános tanító-egylet, a szent-balázs . kis komaromi és sUmegh-vitJéki i«n«k <»i ^ fióktanito egyletek, a .,nagy kanizsai kereskedelmi s ipárbank" ugy a .Zala Somogy\' gőzhajózási reszvénytársulat HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE. A lap tzellrui re»«i illető kOziemcnyek t ixerxcsxtóhex, — anyagi resxét illető k-ixiomeoj\'ek petli a Viaiióhox bermentve iu-léiuudók. SAUYKANI/SA Wlaisloikai. Heteiikiiit kélszer. vasárnap- s csuj^riokftn, megjelenő vegyes tartalmú lap. FELHÍVÁS. A megyében általánosan mutatkozó rosz termés következtében netalán felmerülhető ínség megelőzése, ugy a vetőmag nak beszerzése iránti tanácskozás végett a .Megyei Gazdasági-Egyesület- tisztelt tagjai 1873. szeptember 9-én reggeli 10 órakor Keszthelyen tartandó rendkiviili gyűlésre felkéretnek- Z.-Egerszeg, 1873. aug. 30 Árvay István, Nyíltlevél. Csernyák László és Jozsa JaíszIú uruknak, mint nagyméltóságú J\'hstetich Taszilló és György grófok jogigaigatójának s levéltárnokának Keszthelyen. IlQbncrnck ínég 1 Gt)3-ban kiadott ós azóta 3tí kiadást ért ezen becses munkája „Kurtzc Jb\'rage aus der altcn und ucucn Ücographie* Kanizsát a Zala folyó mellett fekvő városnak emiitvén, és ennek valóságát egy kanizsai basának Zsibrik kemendi várkapitánynak küldött, és általam a ,Zala-Somogyi Közlöny* 1872-ki öO-ik számában megcmlitctt levele bizonyítván , ezek szerint miután azon annyiszor megujitva kiadott clasMcu8 munka ellen soha senki fel nem szólalt, azt kell hinnünk, hogy t> Zala vize akkor csakugyan kanizsaiéiértkemendi uradalom azon idóbcli urainak a Pethóknek birtokát szelve folyt a Drávába, és annak másik ága a mostani medrében Zalavár régi falait mosva ömlött a Balatonba. Már több megye megíratván monographiáját, a valaha olyhircs (de csak valaha ám) Zala csak nem maradhat az utolsók között annyival kevésbé, miután c vállalkozó monographusnak jutalom is ajánltatott, kinek ezen históriai körülmény figyelmét el nem kerülheti, és akarom hinni, hogy Zaláuak mivolt férfíai közül csak\'találkozik, ki ezen monographiat elkészitendi. A tájt. a merre Zalának ezen kanizsai ága folyhatott jól nem ismervén, de.mégis annak az egerszegi vagy kapornaki járásoni keresztül folyhatását gyanítván, azon öü-ik sz. Közlönyben felhívtam c/.cn járosok ismeretes birtokosait nevezetesen Batthyány, Csány, Inkoy, Séllyey, Kaczyr, Kcrccsény, lUjky és Skublics családok fi- és láiiyagoni éló tagjait, és illetőleg az illető fassionariu-sokat régi okleveleinek, minők a többek .között az adomány Statutoria osztály s eladó levelek nyomán ezen kérdésnek megfejtésére s így ezen Hübncri históriai adatok felvilágosítására, do valószínűleg némelyeknek régi oklevelei elveszvén, mások ezen csekélynek tartott tárgyat figyelemre sem méltatván (dolce far niente) mások végre, mit pedig megyénkből! mivelt férfiúról fel-. teiyii nem akarok, ezen reánk nézve érdekes provinciális Közlönyt nem olvasván s így ezen kérdésnek hírét sem hallhatván, ezen bizalmas felszólalásom, mint vox claiuantis in deserto elhangzott. Miután pedig későbbi tudakozódásom folytán arról győződtem meg, hogy a kanizsai Zala a kemendi urodalom területét el nem kerülhette, melynek régi birtokosi még Hübner munkája kiadása előtt nem csak Zalában, hanem országszerte is ismeretes ama hatalmas Pctliők valának, kik jogvédőket nem nélkülözhetvén, ezek álul okloveleiket rendeztették és megőriz- tették, és a kiknek ezen urodalmát a magvaszakadt Pethövel kölött eladási egyezség szerint a tisztelt grófoknak nagyattyu a ma gyar lelkületű és azért iuartyr grófFcstc-tich György megvévén, s arra királyi adomát nyervén, azon birtokban .statuáltotta, és okkor bizonyosan azon javakat érdeklő okleveleket is általvette, és e szerint azon okmányok s ezek között azon historico mo-nographicus kérdést is megfejthető okmányok a tisztelt gróti család Keszthelyen levő levéltárában feltalálhatók lóvéit s ezeknek gondviselésével és megőrzésével önök uraim mind a ketten vagy valamelyikük megbízatván, szabadjon ezeknél fogva önöket uraiiu\\ mint a régi oklevelekben buvárkodókui és megyénk szülötteit hazatiui bizalommal ezen kérdésre vonatkozó régi oklevelek felkutatására s a várt eredménynek a Közlöny ut-jáni közlésére ezennel megkérni, lizon kérésemet is mint az előbbit Hegelnek azon aphorisiuájával zárom be .azon,meggyőződés, hogy a válót csak történeti fejlődésében ismerhetjük fel a tudományok történetének kutatására buzdító századnak tudósait" pedig uraim én önöket ezek közé sorozom. MKZ1UCZKY PÉTKK. A Hoproul kereskedelmi- és iparkamara fő Je I <■ ii 1 ése az. lsV2-(llk évről. Nagyméltóságú magy. kir. földmivelési, ipar- és kereskedelmi minisztérium ! Ezek volnának az\' 1872-diki évnek legnevezetesebb jelenségei, melyeket igyekvők voltunk lehetőleg tárgyilagosan és szorosan a valóság határai közt előterjeszteni. Jelen alázatos jelentésünk bevezető sorainak végén nem halgathatjuk el a feletti sajnálatunkat, hogy a kamara még mai nap sem tudja, váljon a magas ministerium a korábban felterjesztett följelentéseit, melyekben számos jogosult kívánalom van letéve, eddig ligyelembc vcedónek találta-e V Ezen kételyt növeli bennünk azon szomoritó tapasztalat, hogy sem az 1807. oktober, sem az 1871. november havában fölterjesztett jelentéseink tudomásul vétele iránt egy szóval sem értesíttettünk. A kamara cgyátalán nem igényli, hogy jelentései tökéletes, vagy tán irodalmi művekül tekintessenek ; de miután c jelentések oly közegtől származnak, mely még mindig igyekvő volt legjobb akarattal és legnagyobb buzgósággál a nemzeti jólétet elómozditani, melynek képviselői fáradságot és időt ncui kiméinek, hogy hivatalukat betöltsék ; ennélfogva c jelentések véleménye szerint okvetlenül figyelmet érdemeltek volna, sőt azt is bátor hinui, miszerint várni jogosítva volt, hogy a nagyméltóságú ini-uisteriuiu a figyelembevétel bizonyságául Írásbeli érdemleges elintézést adand; a fennforgó körülmények mellett azonban mély sajnálatát kell kifejeznie, hogy az adat-gyüjtésbeni nagy fáradsággal és sok idő használásával szerkesztett jelentései legjobb esetben becses anyagul az irattárba tétettek. A kamarai intézmény és munkáinak a magas kormány részérőli ilyszerü figyelembe vétele sem önbizalmát, sem pedig küldői bizalmát -nem szilárdíthatja. Ha az még több izbeni szervezésnek lesz is alávetve, ugy befolyása és tekintélye mégsem fog emeltetni; csakis akkor, ha a tapasztalatból és közvetlenül a gazdászati életből merített javaslatai s kívánalmai fenusóbb helyen kellő figyelemben részeltetnek, -ha a közönségnek a kamarák sikeres működéséről élénk eszmecsere és a jogosult kö-\\eteliuények teljesítése által látható bizo-\'nyitók adatik, vagy ha a kívánalmak teljesítése a fennforgó viszonyok miatt nem lehetséges, ezek indoktalan kifejtetnek -fog ezen kö/gas/daszati intézmény küldőinek cszmekörében meghonosodni és a lakosságnak vérebe átmenni. Akkor pedig az annyira szükséges, mai nap sajnosau nélkülözött támogatásban minden körök részéről teljesen részesülni fog és működése -az leend, a minek lennie kell, segy oldalról sem fog az ujjú szervezésnek kiváusága hallatni. A nagyméltóságú ministerium ezen megjegyzéseket kegyesen mc^bocíájtani fogja, melyeket tekintélyünk megóvása tekintetéből tenni kényszerítve valáuk. lizek után bátorkodunk a kereskedelmi és iparos tevékenység egyes ágaira áttérni, tisztelettel megjegyezve, hogy jelentésünkben itt-ott előforduló hézagok a beszerezni igyekezett, dc meg nem kaphatott adatok hiánynak tulajdonithatok. Jegyzőkönyv í it zalaiiiegyoi iskolatanács 1673. évi augusztus 4-én Zala Égerszögen tartóit XVI ik évnegyed! rumica üléséről. » Jelen voltuk: Nucsecz József I. tanfelügyelő mint elnök, Krób l\'ál másodtaufelügyolő, Kőniginajer Károly, Hu-torod)- Klek, Woiss Joel, Molnár Klek, Molnár István, Kuboehuy Jáuos, Horváth Uyürgy, Haj-gató Sándor, Modrovics Uergoly, 0lavina l.ajoa, Isoó Kor i iskolatauácsos urak ős alulírott. Kínok tanfelügyelő ur szívélyesén üdvözölvén a megjelent tag urakat, a közművelődés a közoktatás ügyét buzgalmukba, pártolásukba ajánlva, az üléat megnyitja. 1. Moluár Klek iuditványára a zalamegyei iskolatanács őrömét fojezi ki Nucsecz József zalamegyei 1-ső tanlolügyolővé történt kinevez-tetéso lolött, köszönetet azavazanmlt. valláa- éa közokfatasi in. kir. minister unlak az e részben tett szerencsés választásaéri, végül köfci >uetét nyilvánítja Krób l\'ál máaodtaufolügyeló urnák, a.megye közoktatásügyeinek vezetése k<uül az 1-ső tanfelügyelő kiuovoztotéseig tauuaitott Ugy-buzgalmaért. 2. A mult iiléa jegyzőkönyve felolvastat váll, hitelesíttetett. 3. Elnök tanfelügyelő ur jolouti, hogy a szont-máriai taniló választás ellen omolt panaszok törvéuyszorü olintézhotése végett, miután az iskola felekezeti, az iliütő felekezeti egyházi hatóságtól kért a tanfelügyelőség hiteles felvilágosítást, do ez még eddig nőm érkezett meg. A tanfelügyelőség eddigi eljárású helyeslőleg tudomásul vétetik s a további esetleg szükségolt, oi ügy boni iutézkedésre megbízat ik. 4. Olvastatik u zalamegyei hivatal álirata, melyben tudatja, hogy Kiss József n. radai tanító vasárnapi oktatásaért szerződésileg kikötött* már több évről hátralékban maradt járandóságának beszedésére a szolgabíró által, a megyei taulolügyelő megkeresőiére eszközölt vég ruhujtúsát Nagyltada község fellolyamodása következtében a megyei bizottmány inogitem-liiisitotte. Határoz tátott: Miután Kiss József nagy-radni tanító kö-vetelése a kózséggol kölcaöitös inegégyezéuol kötött szerződési\'n alapul, o Szerint egyszerű világos adósságnak tokinthotő, miután a községek ugy is rondotlouül fizetik a többnyire igen csekély tanítói fizetéseket. Miután különösön a founobhi megyei határozat Xagy-Kaiia községének alkalmat nyújt a kötött szerződés kijátszására, a többi kózsó- I gekuek pedig veszedelmes bátorságot szolgáltat I a tanítói liz.itésok ogyom* öokényU megtaga-\' dásáru, ker<jito«ék meg a megyei biioUinAny, hogy a nagy radai tanitó lizeteai liátralékánuk behajtását li;i akadályozza s ezzel kapcsolatban jövőre minden szerződésileg kiniutatliMó tanítói tízetés egyszerű világos adóságnak s a taulolügyelő ogy azerü mogkcrosóaéro u szbiro által végrehajtással is uzotiual behajtható követelésnek tekiutseu. Ö. Feloiulitletvéu azon kellemetlenségek, a örökös aurlódáaok, molyok az egy házilag máig is a zágrábi érsekséghez csatolt bár Zila-m egye kiegészítő részét képező Muraköz.bor-yátajku lakosság közt a horvát nemzetiségi rajongók, különösen a horvát papság veszedelmes befolyású altal okozUtnak és úleutetuuk. Határozta tett. /alamcgye iskolatanácsa uralt, vállát- és közoktatási in. kir. minister urnái indokolt fölterjesztésben Csáktornyán raiut a horvátajku Muraköz legjelentékenyebb központján egy olyau állami magyar tannyelvű tauitoképezdo li\'lullitását fogja kérvényezui, melybe ivak olyan uövcudékek vétossouek fel, kik a magyar nyelv esotlogu bírásán kivül vagy a horvát, vagy pedig a vond nyelvbeu otthouosak. ü. Olvastatik a urait, valluü-s közoktatási ni. kir. minister ur leirata, raelybou Keszthelyen a nyári szünidők alatt tanítók számára hat heti gazdasági tanfolyam tartását rendüli el. Örvendetes tudomásul vétetik. 7. Olvastatik Nagy-Kauizaa községi íako-luszékéuok átirata, melybou a helybeli polgári iskolához egy évvel előbb megválasztott lid-vardy Ignácz tanárt ez állásúban a próba év eltelte után megerősíttetni kéri. Az ugy évvul előbb Uluviua Lajos iskolatunácsi kiküldött ur elnöklete alutt tartott választás a próba év ollolte után jóváhagyatik, Udvardy Iguács ur álloiná-sáu megerősíttetik s szabályszerű dijlovelo a megerősitéssol ellátva részére kiadatik. 8. Olvastatik a uralt, vallás- s közoktatási rn. kir. minister ur leirata, melyben Nagy-Kanizsán és Zala-Kgerszogon a nyári szUuidők alutt tanítók számára rendezett hatheti torná-szati tanfolyam tartását rendeli el. Örvendetes tudomásul vétotik. \| <J. Olvastatik Vellner Alajos káptalantóti I tanitó kérvénye a harangozás alóli fölmenté* 1 tárgyában. Kliutézés végett az illető felekezeti ható 1 sághoz áttétotik. 1U. Klnílk tanfelügyelő ur jelenti, hogy az iskolatanácsi uapidijak utalványozhatása ügyében a mull. vallás s közoktatási m. kir. minister úrhoz felterjesztést tett, melynek eredménye rövid idő múlva várható. Helyeslőleg tudomásul vétotik., 11. Klnök tanfelügyelő ur jelenti, golsei Outtmanii Henrik és llaudisz Gyula megyei iskolatauácsos urak lemondását s ezzel kajKvio-latban a kincveztotése folytán megürült s a községi tauitók képviseletével inegbizaudó községi tunitó iskolatanácsossá választásának szükségeji-ségét is elöterjesz)i. A lemom\'.Asok sajnálattal tudomással vétetvén a meg/ei bizottmány két uj iskolatanácsos választására felkéretik a községi tanitók által saját köbölökből pótlandó iskolatauácsos választására a küszöbön álló tanitótestületi évi nagygyűlés nupju egyszersmint választási határnapul is kitüzetni ajánlutik. 12. Olvastatik a uiult. vallás- s közokta-tatási m. kir. minister urnák l\'ernicz l\'ál tanitó özvegye államsegély és nyugdíj iránti folya inodványára érkezőit magas leirata, hogy_ a kérelmező nyugdíjért az illető községhoz folyamodjék. Folyamodó kérvénye a magas miuittori rendelet kiiéretébon vissza küldeni határoz tátott. 13. Klnök tanfelügyelő jolenti, hogy a Zalamegye által kérvényezett totovecz-kursa-neczi állami népiskola állittatása iránt a nmlt. vallás s közoktatási m. kir. ininistoriuinhoz fel szerelt s indokolt felterjosztotott. Helyeslőleg tudoraálul vétetvén, a lolter-jisztésben foglaltakat a megyei iskolatanács maga részéről is melegen pártolja. l-t. Kluiik tanfelügyelő jelenti, hogy Za-lainogyo területén a mull 187\'/,-ki tanévben felnőtt részesült oktatásban, az oktatásért járó tiszteletdíjak réasiút már utalványoztatok, részint tárgyalás alatt vannak a utalványoz* auk legközelebb várható. Örvendetes tudoratoul vétetik. 15. Olvaatatik (Havin* Laios roogyei it-kolatauácti kiküldött urnák Wenczel Ueztő kit-kanizsai ét Hajító Sándor nagykanizsai községi tanítók választásáról szóld joíentcw.^ A« iratok átvizsgáltaivá)!, azokból kitűnt, hogy választások a/. 1808.XXXV1II. t. c». ISÜ. § áu»k megfelelőleg rétidben történtek. mi""1! fogva atok helyben hagyatván Wenczel Kezi.0 kit kanixai jajgató Sándor nagykanizsai köz-jégi tauitó uruk dijlevolei raogerőiittelnok. 16. OlvasUtik QyUrUt község közgyliléii jegyzőkönyve, molybcu iskoláját községivé nyilvánítja. Helybenhagyó tudoniáaul vetetik. 17. Olvaatatik a számvizsgáló bizottság-nak, a botfai községi iskolai számadásra vouat-kozó jelentéso. Az 1872. évi számadás a jelentét nyomán helyetuok uláltatik. 18. A jegyzőkönyv hitolositésével Babó-chay Jánoa éa Hajgató Sándor iskolalanáctc urak biaattak meg. Kitel as üléi- bezáratott. NUCSECZ JÓZSEF, i.k«laUuics ln. OYÜRb\'Y JÁNOS, ■aak tályát képezik. mégis elfeledve vannak, omlitetnok, midőn adófizetésről van a szó; tessék elhinni, hogy.faluhoiyoken s kitobb mező-városokb:in mi gond sem fordillatik hí egész-légi állapotra. Igen czéltztrü volna nézetom szerint a inár kiadott üdvöt intézkedések mellett még egy, kia»i\' bepillantani n vondégfogadók éi etárdákbn, hol az a liiraa pinca panca ólom czukorral, » más ártalmas Ingrediciitiókkal I.Üvotilcli b<>r ó pálinka moslék uiórelik, moly a uémi-t\'kormány ulalt nem cholera járványos időszakban, de egyszer s miudeukorra tiltatott. Ily pok..\|i moslék I.<inUbb Muraköz, Mu , .mellók s Horvátországban van eltcrjedvo, t I raktara Vnrazsd » Alsó-Lendva, ily moslékot minden kímélet iiélküi kikeli önteni, valamint éretlen gyümölcs kidobalik. Ezcrou fekszeuek e \|K»koli italtól botogen, mely szám uom túlzó, mintái hogy horvát s\'tólajkn aiyafiainkál sák a nőnemnél it olvau terjedve. Ily italok kiméréseinek uieggátlását kel-lene a megyének eszközölni, a minden kimélcl nélkül contiscalni. VOUEL LAJOS. tegseg \\ udvalevő a Keszthelyi pályaudvar, szept lUgyáez, aug. . lfCt. Kedvea baiátom I Az lukey család Zala-megyének ősidők óta ditte volt é< ma is az. Nem szükség mondanom, hogy "gves családok nemzetünk ós életének oly hatalmat erei voltak, melyeknek buzgalma a nagy u-mzot-tettben máig it fentartja az — őterúl.-A világegyetem egyet csaíádtöras-knek kösjöui létet, ■ ha a Horatiusok ét Curiatin.k a Moiitechi ét Capuletli a Uibellinek, Don (V.rlosok tlb. család fáinak ^rümolcsliozó agai, vujy fattyú •arjaiból a hajdankor nemzeteinek életéi* egész történelme ágazik tzét elmúlt időknek...... aion ninct mit bámulni, mert annak oka azon családok teremtő erejéből tiármazik, - s ha uálunk egv Micbán család, a Záchok, Ülirvi-nok, Zápoíyák, Bethlenek, Kákóczyak, Andrást jak ttb. egy-egy ephochát teremtenek, t eseuiényekkol gazdagítják történetünk lapjait, abból ctak az a következét. hoy egyet tfhy agi, vagy azelleuii teliottégeken kivlll még ma is e nemiét nagyobb caaládai — ez ósivadekok — adnak erőt ét külszint hazánk egykori nagyságának — t mondjuk ki bátran - jövendő reményeinek it! . . . Megyei életünkben az lnkeyek majd mint publicitlák, fő- éa alispánok régidók ola ven-dégtzerepot virén, nejű mulaszthatom el az al-. kaimat lnkoy Kálmán jelea éa szellemben it gazdag tival ha<ánktia kit családját ért azon örömről megemlékezni, melyben a mélyen tisztelt család tegnap rétzeaült! Et részét illünk azon örömben mi is mindnyájan, uiint azon család ótziuto tisztelői. Tegnap az ős lukey család az időig magtalanul roll récaei ágának ^rököso született! lnkoy Kálmán szivében tegnap az apai öröm első tugára villant lel, s a nemes család méltó óro met érez a lelett, hi>gy vau már a róctei ágnak it egy kis jogutó<lja! (. A nemoskeblü anya tul van már a v.-szo lyeu, t a kit leány egémégca.\'Te pedig szerkesztő barátom - kérlek - fonj emj^koszo-rut e napról lapodba, s fűzd abba a^houlisziv kívánságának legszebb virágát, mely abból áll, hogv legyon belőle idővel ötéihez méltó lelk-a honleány 1) TUBOLY VIKTOR. Turiilscna, aug. 28.1SI3. A oholera járványnak külöiub sziubeni fellépéséről, — valamint rueggátlás.\'.ra irányzó elókéaaületeiről minden lapban olvailiatni. A parancsolat, jobban mondva a tilalom, hogy bucsut éa vásárokat nem szabad tartani, megyeileg kiadatott; az iutézkodét, hogy a levegő rothadt, s más bűzt terjesztő anyagok álul el ne rontaas-ik, megtétetetl; hogy éretlen gyümölcs ne árultaasék, felvigyázók rendeltettek, s mi haszna mindezen intézkedéseknek / semmi. Engedje meg tekiutetea szerkesztő ur, hogy aV erre vonatkozó észrevételeimet becses lapjában meglehessem, inert daczára minden üdvöt intézkedeanek, a vásárok elszigetelve, lopva tartatnak \'meg, a rodhadt anyagok eltávolításai figyelembe sem vétetnek, ar. érotlen gyümölcs árultatik. Bocsásson meg t^ azerkeaztő ur, ha kikeli\' jelentenem, hogy nomcsak a városokban laknak emberek, kikről gondoskodni a törvény nok a cent kötelosaé#o, de laknak faluhelyeken is, kik noha munkáságuk által a társadalmi lán-cxulatnak legérdekesebb a legszükségesebb otz- Napjainkban a legtöbb "z- rencsétlensé^a vaspályákon törtéóik, hallatszik mindenfelé. Ha azonban" mélyebben fürkésztzük az okot, ugy találjuk, hogy egyetok «orencsóllenségé-uek maguk okai; inert ha megtartanák az utazók a v/tpálya rendőri tzabalyokat, melyre egyesek nagyon tokszor ligyelmeztetve letznek, egy negyede tem történnék a szerencsétlonté-geknek. Hogy mi ad okot e torok közlésére, röviden elmondom. Augi sztut hó 31-én egy nő kit gyermekével kiszállott, t a vonatot elhagyd; alólirotl, ii.int az nap szolgálattevő hivatalnok, a repdes időben távozásra jelt adattam. A vonat mozgásba jön, s ekkor fut az előbb távozó nő; a már meglehetős gyorsaságú vonalba kapaszko .lik. A visszatartásról szó sem lehetett, s csakis a lelügyeló (Couductor) gyorsaságának lehet köszönni, ki az illető nőt lelkapá, hogy ismét i.jjyjjzerencsétlentég el lőn hárif nem teszi csak egy másodperczig, a épület s a vágány közli emelkedésből akadva; vagy halálát találta , vug/ tage»oi.». lásl szenvedett volua. Ugyan az nap délután egy intelliguna ül a második csengetés után ki«zátl.«seiálui kezd Azon véleményben, hogy itt marad, harmad szór csöngettem. Az illető ur jól hallhatta i harmadszori csengetést, mégis mindaddig vart iui^ a vonat mozgásba jött, a csak akkor ka paszkodott lel. Itt nem történt ugyan semmi szerencsétlenség sem, de lörlouhctoil volna. S ha\' valami tíirténik, ki szenved más, mint az iltuló Jiivatfilnok, * pedig bűntelenül. Miilói: e árokul irom, azon véleményben élek,, hogy e lap a családokuáli elterjulettségó nél fogva, mintegy figyelmeztető loeiid. ■ * MOSTA U, tánczftiulatság som maradt el, molyen több igon szép helybeli ós vidéki hölgy egéss reggelig legjobb kedvben mulatóit. A műkedvelő azini; előadások körülbelül ÚIX» Irtot jövedelmeztek a kórház javára. Az utolsó darab anyagi sikerét többnyiro u vidéki közönségnek köszönhetjük, minthogy a helybeli iparosok a vásárok betiltása miatt kedvielenok valának éa azon részt nem is vettek. Hivatalos értesítés szeriül a kolera olhá-ritiiaa i égett a vásárok azeplemberhó végéig i.eszütr.olick. Miudou esetre szükséges, hogy o iszatartására mindent elkövessünk, kétségbe voiiojn, váljon összhangzásban illetőleg aranyban áll uezeu i eii.toluiból kilolyó haszon azon roppant áldozattal, melyet orcude-let megjárták iiiáa oldalról kivHir. En a vásároknak nem vagyok baiátja, ►ót sajnálattal veszem észre, midőn kisebb mulandó pártoskodási erdekekből mindig uj vásárok enged meny eztetuek, mi neinzetgazdászati azempoiitbol egy nem igazolható liioas eljárás, ca kimondom itt nyíltan, hogy a kisebb kereskedők ós iparosok bizlcs lünkre jutásukat várhatják, ha a megyei vásárok (a határos megyék vásárait tokintoibe véve) minél előbb nem ro-videáltalnak s nem kevesbittetnok. Mai körülményeknél a nép vásárokon szokta szükségleteit iedezui, igy tehát most el-halasztja.őszi éa léli kellékei beszerzését még a vásárok megkezdődnek, addig az iparosok tétlenségre vaunak kárhoztatva, minek következtében bovétolük siucs, és igen természetes, hogy kötelességeiket sem\' teljesíthetik; éa vannak nálunk sokan, kik a legszükségesebb élelmi szereket sem szerezhetik meg maguknak, iu-kább sem, minthogy mindeu túlságos drága. Tudva van, hogy a kolera ellen a rendes elytmod a legjobb óvtzor, de ottf.-hoi az éhhalál kezdődik, mcgazUnt a rendes életmód. Igeu különösnek láuzik, hogy nálunk Zalamegyében, hol még egy kolera eset tetű volt, a vásárok beszüntettek, liiég a vasmegyei vásárokra ini elmehetünk, habár a járvány ott uralkodik. Nem kevésbé alaptalan azon állítás, uiiizerint a vásárok beszüuteteso által a kolera áthúzása gátoltatnék egy megyébe, mely vaspályákkal van áthálózva és áltoiuásaiu naponta ..„^ ______ utasok érkeznek oly városokból, hol a jarvauy mert ha ezt f dühöng. a nő az I heukiuek sem jutott eszébe az aratást be- tiltani ; ez lehdtollcu, sót igazságtalanság volna, habar uémely vidéken a munkások a mezőn halva rogytak össze, vagy a járvány martalékai l.\'vcuok ; annál inkább uom latom igazoltnak minden alapos ok nélkül oly rendeletet hozni, mely a kereskedőnek ét iparosnak lehetetlenné teszi Intelét éa keresetmódját lentartaiii; és ha léi előbb uciii orvosoliatnék, elérhetjük, t meg- liogy tobb szorgai r váratik. legouy iparos házába i II 1 r e k. \\ Zrtla-Szt.-íiiólh; aug. 22. ÍM. Utolsó tudósításom óta a Németh Zsig-moud ur vezénylete alatt működj műkedvelői sziutársulat nekünk, kél élvezeldus estél szerzett. Juuius lö éu Szigligeti .szokott katonáj.«* a szépszámú közönség koztetazósóbeii részesült. Folyó hó 17-én három egy lelvouáau vígjáték azaz .A két feledékeuy", ,Egy nő törvszeki pecsét alatt- éa .A két kandidátus* került szikire, melynek mindegyike igen jól volt választva éa kitűnő sikerrel jáltzva. — A k> zre-inüködők minduyájan biztosak valának játékukban és eléggé bemutatták szorgalmukat éa az e téreni jártasaágukat; de nevezetes tetszését elituierétben részesültek Németh Zsigmond ur ^Zavardy kapitány) ós tieszner Bertalan ur \' (Szeletdy ezredes) .A két feledékeny\' ét I. mint Kruiiim Illés, 1. Kobak itkolamestur, .A • két kandidátus* czimü darabokban vidor játé-j kuk éa komik untukkal mulattalák a közönséget. Utóbbi. darabokban Nómethné úrhölgy i (Krepszné) nagy elismerésben részesült, és min-I den tekintetben ki is elégitetto volua a közön-j ség igényeit, csak az volt kár, hogy. a szép hölgynek nem sikerülhetett magát ugy eltorzi-\' tani, mint épen szere\|to kívánta volua ; továbbá i kiemelendő .Egy nő törvényszéki pecsét alatt* 1 czimü darabban Simonfy István ur (j\'zikoria) I ki mindatiuyiszor szép szinpadi tehetségét tanu-, sitja, fsuk Alajos ur és végül (.\'síik Anna éa I Koréin Minua kisasszonyok, utóbbi első felléptével bemutatta, liojjy a műkedvelő sziutársulat ! egy kitűnő taggal gyarapodott, i Vienor Sridi k. a. gyermekozorepukro I igen alkalmas. El nem mulaszthatom itt ismét l\'uly lat-\| ván orvos ur érdemeit, luiüt íelügyelőjét kie-. inelni, ki ernyedetlen pontossága és dicséretre-I méltó ügybuzgalma által az előadások sikeréhei I totemcsou.hozzájárult. Előadás után a szokásos - Eyy baluton-filvedl levélből át-vetztzük a következő érdeket adatokat: Tehát igy volt a dolog, lioyg a.hírlapok egy nappal antedatalták a Jókai-pár ozüat menyegzőjét, aug. üU iko helyett 2í? ára. — No de ennek is megvolt a luaga jó oldala: egy uap helyett kél nap tartott a családi, ünnep. Tömérdek volt a távirat, ami az uap érkezeit, százon felül! Az ország minden részéből, Bécsből, Erdélyből, jó barátoktól és ismeretlenektől, társulatoktól, a ueinzoti színháztól, az irói és művészi egylettől, uiugyar és német lapok szerkesztőségei lói s meg a pesti lávirdahivalal is tcalülotilog küldte meg ü-ivözletéi. A sürgönyök némelyike annyi gyöngédséggel, annyi érzelemmel volt szerkesztve, amennyi a fatalis busz azóba cai.k beleférhetett. Eato díszelőadás volt a stiuházban, nagy kivilágítás ót a hanyatló idény daczára tömön ház mellett. Mikor a Jókai család belépett, a közönség szivből fakadt lelke* éljen-zéssol fogadta. A .Szigetvári vérl.muk* első lolvouásái adták, mely művészi tekintetben is elég jól sikerült. Elóadáa után a közönség fel-keredott s olyan fáklyás zenél hevenyészelt a jubiláris párnak, n minő csak kilelt. Másnap 2\'J-ikén volt az igazi évíaikiuló. A b. fürodi azeretetház igazgatósága növendékeivel volt az első a tisztelgők közül. Az igazgatóság réazóről Molnár Aladár üdvözlé a rokoti párt, meleg-javból jött szavukkal, ezután a növendékek RÍzüI egyik növelt liu moudá el a maga jó-akaratu kívánságát okosan, érteimoson, miro a növendékek énekkara hazafiúi dalokat énekélt. Később az egész fürdői iíSrti közönség, számra uézvo valami ötvenen, mentünk fel a Jókaivillába. Nevünkben Tarczy Lajos, Jókainak egykori tanára, akadémiai tag mondolt egy szép folkönzóntéat. Még ezzel sem volt vége a tisztelgésnek. Később a szent Benedek rend összes jelenlevő tagja jöttek ol as ünnepelt pári üd vözölni. Nevükben főtisztelendő Vatzaiy Kolos igazgató mondolt ugy meleg, átérzett üdvözletet, végül pedig a helytioli jzintárs,ulat adta elő szíves kivánatait. Ennyi a tisztelgésről. Mint később értesültem,, a jubiláris pár ez alkalomból szép emlékeket is kapott. Nevezeleteu a .Hon" munkatársai ogy szép ezUst scrleggol kedveskedtek alkalmi felirattal. Fischer Mór llorendról egy remek áttöri müvü gyümölcs-tarlóvar emlékezett meg, s maga Jókai egy szép ezüst csatos nagy albummal lopta meg nojet. Az album előlapján stóp ezüst koszorúban neveiknek kezdő betűi, a koszorú szalagján »z 1848-ki éa 1873. augusztus 29 ki kelet olvasható. A ezüst diszitmény Szurmák Pesti aranyműves munkája. A balatou-füredi hölgyek, élükön b. Sonnyoyné, o napra ditzbokrétákk:d a az idény legszebb gyümölcseivel áraszták • I Jókainét, mig a fürdőigazgató Jókairól omló kezett meg, drága jó borokkal. Így folyt le belünk ez a két uap, mely az idei fürdőidény iink ben emlékozelcs marad. Adja Isten, hogy ujabb 2Í> év múlva mindnyájan- inegrepetálhassiik. A ,llonu bon olvassuk: .Balaton Füred, aug. 3u-áu. .Mindazon nagyszámú szíves jóakarónknak, barátainknak, kik csondea családi ünnepünket nagybecsű Udvkivánataikkul megtisztelték, — legforróbb hálás kötzöueluii-ket nyilvánitjuk. Jókai Mór éa nojo." — Csáktornyára mentái Keszthelyről Borots Lajos szintarauluta, s elóadásuil szept. 4 én kezdi meg .Nők az alkotmányban* czimü hatásos darabbal. Szept. • 7-én a Zrínyiek ősi sas fészkében a tzigelvári hőtök eletléuok évlör-dulati napján Jókai „Szigetvári Vértanuk* czimü kitűnő drámájál adják elő. Dicséretet figyelem I — Követkexö torokat vettünk: Azon meseszerű elbeszéléshez, mely a „Zala-Somogy i Közlöny" Üt) ik számában megjelent, t melyet auuak szerzője .Furcsa!" czimmel ellátni találó.-ak gondolt, én is szolgálhatok agygyei a uagy közönség épülésére, csakhogy az enyim nem mese, hanem való; nem ia unuyira furcsa, mint igen igeu nagyon szomorú. Ugyanis au.a bizonyos megyei szolgabíró, ki f. hó 20 án egy ik községbe kirándult, a ott a népiskolát ép oly tisztátalanul találta — mint mily neveletleuül a nevelőt, ki hivatalos hatalmával már annyira visszaélt, hogy horribih dictu ! még egy vétkeit... lauilól is inegmcrt bünletni! ügybuzgalma által indíttatva, más községeiben is megjelent, különösen azért, (tették imgjelelni) hogy a choieia járvány mcggátolhalása érdemében a legszigo rubb buntetes terhe mellett elrendelt liaztasag és egyéb ovreudszabályokiiak mikéül lolt végrehajtásáról magViuuk azeiuélyoteu ineggyó/ó-dést szerezhessen. Ez alkalommal azt volt kény teleli tapasztalni, hogy mig a bejárt községednek mintegy fXXX) lelket számláló lakosságából 4 tisztátlan cselédaaszouyon s egy engedetlen biróu kívül egyetlen egy lakosi sem kellőit tisztátalanság ugy ongodotlentégért megbüntetni, addig épen azon testületből, moly a uépet növelni, jóra tzoktatui, jó példával előmouui vau hivatva, as említett létazáui rendelkezéséio álló 8 tanító közül hármai voft kénytelen — a már kérdésessé tenni akart jogáuál éa hatulma-nál fogva megbüntetni. Szomorú tapasztalát ez, t tán mégtzomorubb az, hogy ama birouyot szolgabíró ügybuzgóságál \'ián épen azok merik — üret ós hamis monJe mondára — kiknek ürülnie kolleno, hog; a hatóság küzegeinek figyelme ínég a pjízkot itkolákig it kiterjed ; szomorúan jolezi -ez azon fokot, melyen a nép neveiét ét a tanügy áll megyéukben. Végül a szerzőnek üdvözlettel még unnyit, hogy ón is folytathatom ! Ama bizonyos szolgabíró. — A tiijtohxai joiékonyczélu sorsjáték húzása felől lapunkban többször feltzóllalás I történvén, Molnár Islváu ur a g<-zd. fels. nép > iskola igazgatója szíves volt bouuüuket értesíteni, miszerint a f. évi május 31-re tervezeti huzási nap 1874. évi jauuár l aóru lett ciha , lasztva, azon okból, miután a jog) oknek alig adatott el egy tizedrésze; miuduzonáltal e/. \' ujabb határnapon % minittori rendelet szigorú uiüghugyísánái fogva a húzás megtörténik, a/. I iskolának akár javára, akár kárára loend is. \| — J»r. Schreyer Lajos ur Nagy-Ka \| uizsáról Bécsbe ulazoll a nemzetközi egészségügyi congrettutra. — Helyen. Az Eötvöt-téren közkutat átat a várót. — A „Franklin-TáranltU" magyar irodalmi intézet könyvkiadó-hivatalában a k<> vétkező uj könyvek jelenlek meg: A magyar törvények rendezett és kiegészítőit uj kiadátá-iiak 9- és 10 ik kötete, és pedig 1) A bélyeges jogilletékek, valamint a bélyegdijak törvény és szabályok. Ara 2 Irt. 2) A Magyarortzágbaii ós Erdélyben hatályban levő egyenes adókra, jelenül a személyes kereseti, jövedelmi, liáz ós lökladókta, s az . zek kivotéséro s bohajtátára sát. vonatkozó törvények s szabályok gyüjuw ményo. Ára 1 frt 00. 3) Az lb73. évi lörvé-nyok, ugy az azok óletbelóptetéso és végrehajtása tárgyábau kibocsátott ministeri rendolet. k gyűjteménye. Ara l frt 40 kr. Mind hármat hivatalos adatok után Szeniczey tluszláv, nyűg. kir. váltó-fel tör vény széki biró közli. _ Jóllakott. A folyó hó 20 án tartott szakácsi bucsit alkalmával ogy tuhaiicz, ki a bucsu élveit — tzegény szolga levén, ctak hírből itmoré, több évi fáradozása gyümölcsét egy borjúi pénzzé tóvo — el c/.igány-pecsonyézto. Szemtanuk állítása szerint reggeltől délután /.}. óráig ovott. Másnap estefelé birt lábra kelni, hogy 18 forintjától könnyülten induljon haza. — A poxtakorHlk elöl kikoll térni. A fóldm., ipar- és köreik, ministerium legközelebb ,igy körrondolotot nenosztett valamennyi\'törvényhatóságokhoz, fölszólítván özeket annak ki hirdetőiére, hogy az 1867-diki XVI. tezikk értelmében a postaintéfcet miudon kocsija elől minden mis szekér, ha veszély nélkül történhetik, kitérni tartozik. A hatóság oz intézkedés pontos végrehajtása fóliitt őrködni, s az áthágok ellen ft törvényszabta büntetéseket ttlkal mszni tartozik. — Nagy Hornját i-k. lMi-l-ki sorsjeg y uk mept. 1. húzásán a következő sorozatok nyer uk: 20O, 1070, 1328, 1407, 1422, éé9(>\\. _ mír hl hírek. A „Szegedi Lapuk szerkesztését Szőuyi Lajos vettle át. A soproni m\'tfélyhiteletfylot alapszabályai jóváhagyattak. — -A londoni „University _ College- a jogi »""—\'«—■ Szept, szakra női hallgatókat zanzibari zultán is oljÓ Európába. — Minixto-roink ltK>—100 forintot adakoztak u járvány miatt sújtottak segélyezésére. Klapka a pyrenaei hegyükbe kölKizött. — Azorszái<gyU-lés okt. 18-ra hivaiik ósszo. — Lendvay Márton egészsége javul, okt. közopéu valósziuUleg fellép a színpadon. — A görög királyné Bécsből Itiidap utten át Krímbe utazott. — Tolegái K. Lajos debreczeni könyvkereskedő elhunytával az üzletet Telegdi K. Gyula változatlanul (oly-iiija. — Katonovics Imre, bátaszéki tanitó, Pesten u Dunába fult. Történeti naptár. Szopt. 4. 1670. II- Rákóczy Ferencz születés-• napja. — 1841. Kossuth nevezetes szónoklata a horvát Ügyben. — I8f>0. Haynau Londonban a nép által tettlege-aeu bántalmaxtatik. , í). 1784. Ányos l\'ál halálozása Veszprémben. - 1848. .Széchen; i István-a döblingi lébolydába megy. — 1858. Saphir, a humorista halálozása. „ Ü. 1x48. A 100 tagú magyar küldöttsé gt Bécsben fáklyás zenével fogadja a nép. — 18(30. II. Kerencz, nápolyi király-futása. . 7. Zrinyi Miklós hősi haUla Szigothvár-nál. — 184!t. l\'étervárad megadja ma-\' gát. - 1 --öli. Satuyl orosz fogságba esik. — IHtiO. (laribnldi bevonulása Náj>olyba. 8, 18.11. Vursó eleste. - 1853. A ma-gyitr korona megtalálása, 0. 13151. Csák Máté halálá/ása. - 1848. F<>nlinainl király s a magyar nemzet 100 tagu küldöttségé által utolsó találkozása. 10. Nllll. Corvin Mátyás cseh királynak koronáztatik. 1818. JellasiA hadat üzen a magyar kormánynak. I\' l a c ■/. i á rak Xagy.Kaniiaán,\'IH7:i. évi a te pl hí i án. Érték- és váltófolyam sept. 3. 5/0 metaliqueb 70.-— ; 5/« Uum. kölcaou 73.40; 1800-ki álladalmi kölcsön 102.25 bank részvények 027.—; hitelintézeti részvények2-l 1. London 111. ,0; magyar földtehermontési kötvény 76.75; tomesvári fóldtohcrmentési kötvény 75. ; erdélyi lul\'ltehermontéai kötvény-7(>. ; horvátslavon fíildt^hermentési kötvény 75.;>0; ezüst lj)5.50 ; c. kir. arany 5.34— Napoleond\'or iist 1<):> t 8.8\'/ Lottoliu/iátf. , liudán, aug. 30-án: IÚ. 22. 14. 47. 3!». I Közelebbi húzás szept. 13 án lesz. t 3.-.\'! . I.i" » etetéare 3.SU kr Zab 1.71 miiek -. hée.i niiut .i..i • \| Vasúti naponklnti menetrend: legfluomabb IM—. kr. Z.emleli.tt 13.— kr. Fehér \' kenyér\'jait 11 — kr Fekete kenyérlia.t 8.\'»« kr llu-tadara Ili kr. Iti.a MO.— kr. Hüvelyetek : al.ó ii.tr méri ..érint • Koriá M. - kr Hab ,V— kr I.en- ! ne K. - kr. Kfllea . - kr. Hajdina (pohánka) l.fiO kr. Kukoricia -I GO kr. .llurgonya .— kr. Hu: bécii font ..érint — Marhal.ua •-\'« kr Diaanóhua 32 kr. Juhl.ua — kr B\'orjuhua 2H kr. Zairfélék : bécai font ..érint Diitnóiair 50. kr. Marha..ir 60 kr. Sialouua 46 fr. K.appan -.\'I kr l.ámpaolaj l» kr. ötearin-gyertya •>.\'» kr. Kaggyá-gyertya 32 kr. Bor: alió au.tr. akó, pint ..erinl Ó-bur 16 - kr. Ujbor ÍJ - kr. HRr: l«.<-au«tr. »1rak<S. 42 pint arrrint Legmaga-•abb 7.— kr. I.egalaconyabb ti - kr. TUiifa: liú-c.i 01, M I.Ur. bo».<n ..erinl. Illlkkfa 14.— kr. Tfllgyfa 10 — kr. KS.i^n viry bí.-.i in.íi.a .r.-rinl 7« kr. Ko.i^u egy mírü 70 kr Itíc.i iná»a aacrinl-a.éua 130 kr. Selma I - Napuá.n: egy térti «iU-t. mei«..el — kr élelme,,\', m\'-lklllI — kr Kgy nő élxl-me.in.el—,- kr. •\'lelme.v. nélkül — .70 kr. Kgy gyér-niek élelinoé»el — kr. élelmeiéi nélkül —.— kr. Keotliely. anX \'.\'U éu, 11573. Ilu.a 1.—1M kr. Uo.. 1.70 4 .Ili Lr Árpa 3.80-3 fSI kr. Kukorl.-.a 4.----l .Vt kr. Zab l\'.IO - l.\'.Hl kr. Marlialnta ftja U* kr. Ilorjulm. ftja r\'J kr. Ui..nóbii. Uja 20 kr. Ujbor ak"ja lo 1örrt. Óbor skója ll-l-S-frt. S.éna maija if.KO- . -kr. r»t Kcal ma in. . 80— kr. Keményfa öle 12 14 frt Müjárá. : derült,meleg. , , délután Hildára reggel délután délután e.tve 1 i reggel , Hudírél \' HérábSI Trie"..tből KcHós szerkesztő: Bátorfl Lajos. xyllttér. Mindenkinok különös (igyelmébo ajánltatik a l)r. Forty-félo altalános S E B-T A P A S Z, mely reudk vftli gyigyoreje, elválaaitá, érloIS 6» fájdalmat c.illapiti\', InUta állal loggyor.abb, legbir.to .abb . egy.íérniiiid gyllkerei gyógyulá.t e.akö.öl klllíinneintl I. . okba i. — Ily bajok a torokgyulladái. légi-iőliurut, b •> \' \' . barna»ág. Iiártyá»gyik (Croup-anglna) minden n .niog.értéiek, harapá, siurái, vágá. vagy é-é. alul támadható .ebek, niegforri-íá.uk, darán- > iey méli.iuráaok, konok-fekélyek, .inatok (conto.ióki meglepő gyon fájdalom .-.illa pitáaaal — rl^ÍM! daganatok, gUmŐk, Ul)^>gc.k, pokol \\nr (carbiiiH-ulii pil.tula maligna), mvgkeméiiyedé.ek, I g.-nyidé.ek, vérkelé.ek, minden mirigybateg.égek, 1 Kórvélye. fekélyek, fagydaganat, Uj\|f«\'r«g, kiliOinuiérog, \' vadl.ua, taga.ivara, eaont.iá, kific.ainitáa é. megráu-1 dulámik, helyi raár.; továbbá a .tlllé. folytáni láb \| lell\'akailá.ok é» .ebek, fájd. fekély.ett vagy luár gviiyea női mell. — Hok uő már c.irában volt enilS : ráktól, - a klllttiibeii elkerfllh><H«n életveoélye. I aebé.ii m(ítélnők mellö.éaével — egyedül e.en\'jalat I .ebtapai. liaiauálata által menekült meg. \| Végre a teatbe tolje.eo bemélyedt báriniaeiuU ..álka, vagy .lará.a- éa méhfaUnkjá riupán eaeu , \| tapsainak rövid idei haaiiiAlata l\'olytán anuyira elő-I tűnik, hogy a.után a leltből kOiOniégeieu .iitbad ! kéitel. iebéa.1 mfitét éa fájdalom nélkül kOnuyeu j kihiiaható, mire a aeh gíj/yuláia nem.okára beko- Kien inegbee.Ulhetlau gyógya.er, melynek jelei-: lége leghileleaebb egyének námoi • külSDOi kívánatra bármikor felmutatható biiouyitváu/ai által mái 1 régen a legfénye.ebben eli.mertetett — rendkívüli, i ; legkülftnnetnübb e«etekben megpróbált halálánál it 1 feltűnő likerdúi eredményeinél fogva, melyek ha.iaál lata által még ilavult bajokbau la eléreluek, jó-, megalapított é. elterjedelt hírét k4t)égbeTonhallanal I igaiolja. I Kgy eiomag árá 50 kr., uagyobb nomag I frt, , hu.nálati ulaiitái.al együtt, poitán küldve 10 krral tilbb. — Kgy írtuyi c.umaguál kiiebb i.állitmáuy \' " Kö.ponti küldeméuyeiO raktár: PtltH Te.lk József gyógyi.eréia urnái király-utc.a 7-ik aaim alatt. Továbbá kaphatók : Nagy-Ksalzita ; WAJDITS I JÓZSEF urnái. Pskssi: Malatimiky 8. - Pé<ltt; 8ipóci J. SUiasgen : Statnbomky. — Sx.-Fshírvá-rott - Hraun .). — Szombathelyen: Pillleh K ves/piemben Kerenciy K. - Zagrábbia Mitlbach Zi. Sop onban Itock J A t. ec. gyógy.zeréia i. kere.kedő urak, kik raktárt elvállalni hajlandók lennének, felnóllttatnak, \' ini.ierint e réa.beni ajánlataikat e.eu gyógy.aer ké.illőiébe. FORTV LASZLOHOZ . ..me.v, -. Hildára, (Kác vároa, loutc.a, fiiHI. ..ám) beküldeni ..ive.kedjeuek, ki megrendelé.eket ii pontoiau teljeiit- BV Vidéki bérmeutei levelek általi rn-greo deléaek a. árnak kénpéu.bem bekllldé.e, vagy po.tal utalváuy vagy utánvét melleit tti.léal é. legponlo-•abban teljeaittelnek. £3 Bérbeadási hirdetmény. Néhai Szccsódy liajos ogyhAzas-szecsídi volt lakós hagyatéka gondnoksága által közhírré tétetik, miszerint neve- i zelt örökhagyó tulajdonát képező 780 holdból álló szántó-\' l\'iild, rét és erdei legelő birtok a hozzá tartozó lakh&zzal és gazdasági épületekkel f. 1873-ik évi szöptember 30-ától 187Ü. évi szeptember 30-áig, vagyis hat egymásután következő évre " 1873, évi szeptember 22-én Kgyházas-Sze-csódön nyilvános árverés utján haszonbérbe fog adatni. Az árverési feltételek ugyan akkor és ugvan ott megtekinthetők. Kelt Kgyházas-Szecsódön. (V^megye) aug. 26. 1873. (1123 — 1) A gondnokság. Kali bányamivelö és salinák Üzleti társasága V táljuk. k ALI SZ ajánlja trágyázásra: kiniavtii k\'ili magn«iia trdyyijiít Wmfuyitelt k\'ili trdgyljAt, Uisitir llimfnyilett kali iavAl, taliirom i\'ivii kuli (kali-KtUtrom), rnyyJsziUtj titzlu kali ialétrom&t, (,\'hilitiililromÁt. iaa.ea trágya.ök itl öilOttek. •avainknak általunk állított tarlalmáérl a jAlállá-i u 1011 má<. telél ö.állóinál Hé •küldéae mellel Kelvilágo.itáaok annak inlképen léggel adatnak, valamint leiiá«ok néi latra ingyen inegkllldetnek. ,-egybo, A kali bányamivelö ós salinák üzleti társaságnak központi irodája Bécsben, Hegelgasse 17. Wajdiís József köny vkifi(l()-hivatnltil)un X. - K n n i z h ú ii inej^jp-leiir és minden hiteles könyvárusnál kapható: „Ea^ta vig&ájcta&í" közkedvességQ dalkönyv nagy teljes kiadása, mely minden eddig megjelent dalkönyvet felülmúl, 50 ivre terjedő tartalommal, diszes kemény kötéssel, sziunvomatú borítékkal, ára 1 frt «U„ kr.; dús aianynyomás- és aranyszegélylyel, diszkötésben 2 frt 60 kr. „Ea\|t& párak, táaezaíjBtöfe: l" Legújabb inogyar tánexkönyv. Ára 1 frt 40 kr. „Hülljuk ,i Ifzcp SZÓt!" Mi»g)-ar folküMöntö (toasit) könyv. Ara 1 frt f>0 kr. Előleges jelentés. Derssin .1, a török császár 6 felsége múlovaida ig.izgatójn vezetése alatt. Vasárnap, szeptember 7 én d. u. fél 5 órakor az újonnan épített Jut látókörben a „tizenháromvárosi\' vásártéren a oltó &t nx ogyetlonogy nagy ti»«tolutdija» LO-VERSENY i kocáikkal, uagyi.erü i ós kocsiKÚS inept\'lylyel atb., tiiateleldljjal, teal^yakorlatlmulatványok népüriliiimel, oly na^y nurl.-kl.eu, min.", itt uem látatott. E versenyben 60 aieme\'y éa 5016 fog rétit vrnnl Urak, kik ttját lovtikktla víritnybe* részi venni kívánnak, kéretnek «" ig\'iflUtöiáBfltl érttkéml Uélután (él 0 órakor nagy.ierü Itnnepélyei menet gyalog, lovon <-i koe.ikou a lovardakürl lent. ti > r klaér..l.;i,..i. > I.. v.. I, r I .".1 . ..............J!.. - /„•._.\' I. I - i. é. kii.ön.ég ki\'kyclmére jegy \|\'éh/l.\'mi.il, . előle válthatók outul pedig kint i HhliVAltAK : K),y eaaládijegy .aját koraijukkal \\ ft. Kgy lovagló ..ját lovával 1 fi M> kr. K«y a.aino.ott iiék 1 fu\'Kgy I. Ii ly 00 kr. II. bely 50 kr. 111. álló bely 3U kr.\'Uyermukek il aa -írTT. éa 111. helyen a fölét Hietlk. Katonabcliek őrmeatertől lefelé a 3-ik helyen felét fuettk. Arlejtési hirdetmény. A nagy-kanizíai királyi ügyiSíMc;,\' rásxéről köxbirró tétetik, raiíiorint a nagy-kauizea királyi iigyéixít\'^i bürtöuboit, valamint a iirgy kuniwai, koaitbulyi <ii lotooyoi kir. járáebiróaág fogháiakbati 1874. évbou lotartóxtatandó vixn^álati, ulitnlt c« bntug to^yenexoknek, a nagytnól-tóíágu igazságügy min iatur által, 187^. évi 11,216. számit rondolutébun ulöirt módoni olelmezéta ögyUttcson óá sárt ajánlatok feletti tárgyalásnak batáridojoül folyó 1873. évi oktober hó l-t« napjainak r.\'ggeli érája a ua«y-katiizs!ii kir. Ugytisztég hivatalos helyiségébe kítUxetik ; megju gyextetvén, hogy kwlvoxó ajánlatok otetéro a vállalat 3 évre is kifogna adatni, tehát a xárt ajáu-latban nyilatkozni kell valion 1 vagy 3 «vro kivált o az illutó vállalkozni. Mihox képest a vállalkozni kiváltók értesittetnek, hogy az egy évre vállalkozók a börtön vállalatának -ItX) Irt, ai ügyes járásbíróságoknál 100 frt bánatpéuz lotétele mellett aa árlejtésben réaxt vehatnek, mely öMxeg a axerxódéa niPgVtttéae után letéteininyextotik, felsőbb jóváhagyás utelébun a s/.orxödtM további biztositékaul vállalkozó ínég ugyanannyi összegig jelzálogos biztosítékot nyújtani köteles, a zárt ajuulatok a báuatpónz hozzákapcsolása,\' az ajánlott összegnek számmal és bellivel való irása.saz árlojtéai feltétoloknok kifogás nélküli elfogadására vonatkozó nyilatkozat kifejezése mellett az árlejtés határidejűig alólirt kir. ügyészségnél a hivatalos\' érákbau boadaiidók, hol az árlejtési feltételek is mogtekinthotók. Megjegyeztetik, hogy egyenló ajánlatok esetében az összes vállalat kibérlójénck a részletes lelőtt elsősé* adatik, végre, hogy a váltakozó részére\'járó összeg havonkint utólagosan az igazságügyininisteri számvevőség helyesbítési jogának fentarlása m llett, bélyeges nyugtára fog a rabtartási átalány kezelője által kilizettetni, melyre a bélyeg éa közvetlen illeték köluéxe a vállalkozó által viselendő. Nagy-Kauizsáu, aug. 23-án 1973. Dr. Laky Kristóf, kir. ng,é... Antieholorinum. (Cholera-Tlnotl^r) Valódi minőségű egyedül: J. PSBRIIOFER (iiii -ii gyógyszerész ós szabadalom birtuliusiitU kaitlial.í Hitesben Siiigcratrasse Ifi. Kgy Uvog óra: 1 frt. t>. {•.. imslóii MlHvc- 1 frt 2ll kr. Ezen kitllnó szer isnn,rl"trsón\' sok ,,M <ln beli elismerő iratokból csak ki- Hatot kó/liik l fclszúliltntvftn azaz iránt tíilibn\'liii- \'l\'ekintctes nr! Ileiisó kiiízüiietct m.....luk az Anticlioleiiniim kitalólójónak; inivcl az ón plebiniámlioz lartcizi -I li.\'lysógb™ wm rwppek liií«iuilús» óllal 7 .■mijeinél azt tapasztaltam: hogv az Ókröiuliizós, hány székelés, fiiires és gyomorfájás imvml « így az élet megmentetett; s liizonyitliatmn. begy az.....1 híjységb™ csak egy ember halt meg eholerában, a ki csapón kónf.irszert baszuólt. Minthogy ezen a vi.lé.en a rhulera daliéiig, az emberiség javára felkérem Ont: hngy tí perjesen raktárt állilum és ezl hirdesse ki stb. tisztelője Jankovics Ignácz lelké./. Szent-Kereszten, jiil. 3». 1873. Kzcntoep\|iek használása teljesen hatályosnak bizonyult 1873. dr. Blfflny jár. orrns. f, EGER Nagy-Kanizsán IGNÁCZ Fötór, Wuc8kic8-fóle házban Ajánlja ívek óta a legjobb hirben levő uri- s hölgyezipő-raktárát, mely gyermekek számára készített mindennemű czipői szükségletekkel is felszerelve van. Előnyös, hogy nem gyári, hanem sajátkészitményüek. s igy a legjutá-nyosabb áron szolgálhatok. ligyszinte különös figyelembe ajánlja a mólyen tisztelt cs. kir. sorezredi s m. kir. honvédségi tiszt uraknak legjobb izlós szerint kiállított és sajátkészit-ményú, belföldi bőrből való lovagló s magyar csizmákat, melyeket csinosság, tartósság és olcsóság eléggé ajánl. (iioi-2) J)r. J. tí. I\'ül\'l\'. c. k. iiili\'nri J-yrv Becs város Bogn»rulcza 2-ik szám. ion elónySs \|ó anatherln szá/vizból kol-lem Tiutelett.1 Kintky Erzsébet " " Prága, Hil.erner-i.te.a 7 ik Aluliról! POPP urnák k.\'-. therin •zajvizrt > irn-fk, latl.elyeu: Piliieb Kerei.e. ■yfln. Kibic K. C Ve.ipr, . BminAI. - S«íke«ít».#M »e,ínyben: llri.le. gyógy irmítfli : Millióié. t\' Mac \' Kf\'M i,..<Jy«r .a> W. K. /.keh, i areialil.au: Ki"» gy l l.ukáea «y->irxí. I.tlkli gyí\|(»«. K««nl-Oyl.r, MOLLA. SKIDIATZ-l\'OliA, K \|Hirok rpiiilkivUli a » le(f®l«#rítl»\'b eaetek mind.n rvtirbSI keaeinkl..-* kilMSII bála-iratok a . •iii.ik, lf»iry j.nrok irtgarftt szorulásoknál. emesztheletlensegeknel, gyo morhpynel, továbbá görcsök vese- •\'•« ideg bajokban, szivilobogásnái, ide gesseg oko«ta főfájás! verlolulái. vígul hysterlara búkor .\'« huzamos I banyaira hajlamnát a legjobb «ikerrel alkalmaztatnak, > * iegtart. iry.lgyhatáal eredményeitek. Ara I eredeti doboznak hasznalati utasitassal I frt. cranczia bofiszesz sóval. r A lejut.gbiil.at.M.I. .........er » «iei.«e.lo einl.íri I mire iiiin.l.......... .\'•«• k»l>." fc-yuln . i", legtöbb l.cteg»5( mii »cb-. fej-. ílll v., íogfájá., r.\'gi ...vok .\'•« nyitott .«l-<i.\'mgyulladái, l..\'nilU« iniiideui.-m« »írilli» ellen, »tb »t I palaczk ára használati utasítással 80 Dorsch-halmaj-zsirolaj. mm eaerílendfi M a mederiígeaen ti..ti A val.i.li Oorsch-halmajz sir-olaj mell lu«. r<Ohltll>l>eteg>.V<-kbeii legjobb gy.\'.g\'yl a ie"i.\|iiit«iiiikö»ivény- . •ctáibajokat, valamin Ara I üvegnek használati utasítással I frt. Raktárak Nat/i/-l(<i>iln<ín : Bolus J. gyógyat. 1-ovák K gyógysz. Fi\'Mellioflor J. liosonfeld F. uraknál. Pályázat. „ia begyeiben lialinájalir-olajjai. tüdő bajoknál, seropho i.al van; n.eggyágyiija idü\'iaki bórkütegeket A keszthelyi polgári fiúiskolánál a jövő 1877,. tanév kezdetén a II. osztály életbe lépvén, a községi iskolaszéknek folyó 1&73. aug. hóban hozott határozata folytán két tanári állomásra ezennel pályázat nyittatik. I. Szám-é8 mennyiségtani tárgyakra ; rendes tanári állomás 800 frt évi fizetés és 200 frt évi lakbérrel. II. Tornászaira; segédtanári állomás 400 frt évi fizetéssel. Pályázók kellően felszerelt folyamodásaikat az iskolaszék elnökségéhez folyó 1873. évi szept. 15-ig nyújtsák be. A megválasztottak egy sikerrel végzett próbaév után erősíttetnek meg véglegesen. Keszthely, 1873. aug. 22-én. Iskolaszék elnöksége. Hirdetmény. vallat. . cokla\'.áaiigvi „tjlfCM, ül A na^yméltíííiiKU in. kir. tórium f. hó U-án 20851 ik azái opgeilni mőltóztatott a?.t, lutgy tanóv kezdetin, vagyis f. >;ví oktolier h. megnyittnthaasdk, mely czólböl kflló tan^r-ik akként: hogy a laiiBüék betóltán\'r.- ini/.vu \|.ál tett; felhívatunk tehát az igen tis/.t-lt /iil..k . hogy c tanodába kiild\' ui szándékoz.! iljakat I reáltanoda igazgatóságánál beiratoi sziveakedj.un-l;. SUniegh, aug. 2ü-áu 18(15. (-U22—1) A Slimegh yáro3 tanácsa. Belovárott Csáktornyán Kárá Ciurgón Kreiilor I Kapoavarott K..b\|i Kapronoián Werli HAn.l Keuthelyen Wiimeli V Ktreiílen llreyer .Ihkal nkali \'/4-ik évi IV ik reálta.K " I in gondoíkodol izatot is hirdette-a ,i. é. közönség, ÍV. oki. hó l én a Istenyen Kaliroda J gy^gy" Marcialiban l»ttl NAn.lor Banok-Sit.-gyorgyin Kibic. J. gy. Siombathelyen l\'ilieli Kerene. gy. Sopronyban Meiey AnHrli gy^gy". Zagrabban Mittelbach /•>. gyógy\'-Ceyleck J. .). gy-gy" l>r««it.i Kr. gyAgym. öű. bor Kitűnő szerkezetű r-sszénasc tízed és hídmérlegek -r- ruhamángolok «\'s csavarógépek. továbbá a legjobb minőségű kézi, szállítmányi és kertiesz-közök. lóistállói készletek,valamint mindenneiiiU gazdasági eszközök és gépek megszerzésére a legjobb bel- és külföldi gyárakból, legjutányosabb feltételek mellett ajánlkozik Fackli Ccdíí, ker...ke,l. !mi i„.dja (1103 -6) Hii.la\|..»t, V. IJoröttyaiiteii ^0. A valódi v<al>. I. .ujabban KeUégo által ki ndtaá^gal kitllnlei. n. m orvosi kartól megvizsgált, » «ike- re.nek talált eierfélo!cí\|.en ki\|.r/.l.ált titkol. t.ier a patkányok. háil » mezei egerek, vakardok <•■ svábok teljen ki- irlá.áia, (melyet nokCeló meg\|.r/,t,illák hatni.an utánozni « árulni,) bamlsltlan miuüaígben Nagy-Kanizsán ROSENFELD ADOLF ür keie.knlí.íben, Centen Hclineider U. Mpít nteiai ker»akedi •/•ben kapható. Kgy nagy bádog 1 Crt, ki* l.á.log HO kr. . 9\' ,3 Kgye« bádog n.rgreiidel^o i» utánvétel mellett gyonau tel-jealttetik. Ugyanott ka\|.batí czllrom kenOcs egyedüli aier a fagyhé-lyagok •\'•« tyúkszem ellen, . gy t/gely .\'KI kr. Kivonat egy, nupoüta érkozö Imaonló dicsérő-levelekből: Síive.kedj.\'k nekem i.mít C adagot a. ön a r a „ u m j á-bíl küldeni, mely magát itt fényesen igazolta Teljen tiMtelettel, Hiiftliyáiiyi grófné. — A« Iliitől l.oialott a «ial>. arkanum itt teljen eredinínyt míg .1 adagot kUldr -: l.uliatae — Kírek i ti kitUuS bal/ Krnstbriinr . I«73. u\'-g két adagot küldeni az in patkány elleni arcanumh márea. 3. IH73. Herczeg Reus Serényi gráfnB. \'.nn6l kapbató • va Malom-bérbeadás. A babócsai határban Rinya árkon levő 3 kerekű vizes-malom jövő hó szeptember 2K-án reggeli 10 órakor az uradalmi tisztilakban nyilvános árverezés utján a legtöbbet Ígérőnek ;$ egymást követő évre bérbeada-tik. A bérlet kezdete 1873. oktober 24. Az illető válalkozók kéretnek bánatpénzzel ma- gukat ellátni. (1114-4) Uradalmi tisztség. Pályázat ( nyittaíik a muraszombati takarékpénztár köny-vezető állására, (JOOfrtévi fizetéssel, Kérvények 1 a szükséges bizonyítványokkal f. évi szeptember 20-ig a muraszombati takarékpénztár igazgató- j \| sághoz küldendők. (1,126 — 1) \' Wajdits Jóuof, kiadó-, lap- ós nyomdatulajdonos i^porssajtó nyomása, Nagy-Kauizsáu. NAGY-KANIZSA. IS73. seplemlxT ?-é«. 72-115L ssz&Lm. ElfflKtéil ár: •»Hir ívre . . írt. IHlrdiMuk Jutá«yo»«B MYILTTKRBKN j loronkiDi 10 krért i(i \| Zala^omogyi Közlöny Tizenkettedik évfolyam. ütnek fel ía A I 7 f a lap ts- fiai - <»/ci j P iili-iA kOib .. u s l 1 uerkeisúthía. * l anyagi r,\'tatét :ll\'\'tó I " :«ixleméD}rrk pedií »\\! ... xiidóhox bérmentve in- j Nagy-Kanizsa varos helyhit03 itjanak. nemkülönben : t<wók ..zalamegyei gazdasagi egyesület", a zalamegyei általános tniito-egylet. a szenMjalázs-^kis-komaromi és sümegh vidéki nauv-kani/.sa « flóktanitó egyletek, a ..nagy kanizsai kereskedelmi & iparúin/- ugy a ,Zala Somogy" gőzhajózási részvenytársulat L wu»».e»iu. . ^ HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE. Hetenklnt kétszer, vasárnap- x csütörtökön, iiieft-Jeleiio vegyes tartalmú lap. KttzegéHZséfcl Ugy. 1 A népek jelenlegi állapotának rövid kfirvo- ; nalozása a tapasztaltak után. Lapunk mult számában azt mondottam, \| hogy kaz ország népe igen beteg4. lizt akkor csak átlagosan mondhattam, 1 ma azonban számszerint állithatom, mert hivatalból szereztem biztos tudomást\'a né- J pek jelen beieg állapotáról. Megyénk alispáni hivatalának azon aggodalma, melyet élesztett a megyét kör- \| nyezó járvány cholera, tette kötelességévé j minden szolgabírói hivatalnak, és Nagy-Kanizsa város tanácsának, hogy orvosaikkal körutat tegyenek, vegyék figyelembe a népek jelen egészségi állapotát és ha azt alapjában megrendültnek, vcszélyezettnck lenni tapasztalják, tegyenek meg mindent, mi clháritbatására szolgálhat a fenyegető vésznek sat. K rendelet kifolyásából, midőn a kanizsai járás erélyes közigazgatási szolgabirája Kovács János úrral megtettem a körutat, a következő tanulságos értesítést hozhatom olvasó közönségünknek.Hozom pedig 1 részről azért, hogy a népek figyelmét a hatósági közegek szolgálati készségeik elismerésére és saját maguk iránti gondosságra utalhassam. A népek jelen tényleges állapota, helyzete,s aggodalma méltán közfigyelmet gerjesztő. Kanizsa járása 38.községből áll, mely 11 jcgyy.óségre van osztva. A Idek száma 32823. ezek közt beteg találtatott 1127. A betegségek nemei: váltóláz, gyomor, catarrhus, cpeláz, cfés hasmenés, typhus, vérhas és torokgyik. Ezeket kisérik karöltve leginkább erőszakos hányás és hascsikarás. A rohamak erősen támadnak, hir.telen leverik az életerőt, nagy gyengeséget hagyva maguk után. Örege apraja cgy-iránt ostromol tátik, késedelmes a jólét licly-reállása. Daczára annak, hogy a 38. községben 1127 beteg jegyeztethetett föl, lelkiismeretes őszinteséggel és becsülettel mondhatom, hogy járásunkban cholfricus eset ez időig nem volt és nincs is. A hasmenések, hányások s hascsikarások mind epés természetek s mért ilyenek savós szilire neui hajlamíijV átváltozni. Mint az illető lelkész uradtól értesültünk, a halálozása betegek számához képeit oly ritka, hogy azt számba, figyelembe v\'eiini is alig érdemes. Mondhatni c szerint, hogy a kórok lefolyása csak /fóltétclcscn élet -veszélyes, ez is legkivált a vérhasban szon-vedóknél. A tartós nagy hőség, a folytatva tartott fárasztó mezei munka,. borhiányában a gyümölcs Ovésc és a víz ivása tekinthetők gerjesztő és terjesztő indokául, oly liehi viszonyokat, melyek alapindokul tekintethetnének azon kóroknak, sehol sem találtunk. A népek önfentartási aggodalma sokszorosan rázkódtatja azok nyugalmát és méltán, mert mikép mondottam azon kivül, hogy nincs egészsége, »seiu kenyere sem pénze." - Akármely községben voltunk, egyhangú aggodalmat észleltünk. Aggódik a nép általán, hogy nem Iceud képes kitdelni sem családjával sem barmával, ennél fogva azon rémületes Ön féltékenységre ébredt, hogyha szerencsés leend is1 jelenleg valahogy kiver-gődni a betegség tömkelegéből, megszabadulni a (-kolerától, a haláltól, a jövő tavasz kétszeres sulykai nehezülőid vállaira és megeshetik, hogy a kit a kedvező szerencse most életben hágy, azt rés/ben az éhség, részben a pestis fogja veszélyeztetni. Mondják a népek, hogy a gabona termés általán nagyon rosz volt,, mert azon kivül. hogy tele vau konkollal, rozsanyával, szemetes, rozsdás, sovány is, és épen nem elegendő sem véleményezésre, sem pedig az élelemre; a folytatva ,tártó szárazság háttérbe szorította a kukoriczaés kolompér fejlődését, szaporodását; a még ki nem csépelt gabonában, a lábán álló kukoriczában, a földben levő kolompérban fölszámithatlan kárt okoznak a patkány vagy mezei egerek — pölik; — az egerek szaporodása véghe- tetlen; mező, rét, épület csupa egérlyukból áll. mintha azok,rostát képeznének; temérdek döglött vakandok fekszik utcza-utfélcn, mert az egér hadsereg által üldöztetvén, akarva nem akarva fóldszinre, napra körűinek és eldöglenek ; a folytatva tartó szárazság miatt nem foghatnak mezei munkájukhoz.a szólószemek nem levesednek, fonnyadnak, száradnak igen sok kegy területen.penész rougálja; kérik az országos adót fizetik a ; hegyvámot, stb. Kbbóláll tisztelt olvasó közönség Ka-I zsa járás népének jelen tényleges állapota, j figyelmet gerjesztő helyzete mind egészségi, j uiind pedig él. Imi szempontból. ! Nagy-K ii\'/.sa város teriHetéról sem \| mondhatni.egyebet, s hogy ez is részt vesz : járásunk népe nyomorúságában, tanúságul j Vzolgál azon körülmény, hogy-a mult héten ÜU ház közül ÜU házba ueiu lehetett kato-I nákat beszállásolni, inert a 90 ház közül 00 házban beteg találtatott. Járásunknak c helyzete, az országban elterjedt cholera s a többi .méltán nevezhető: .országos nyomorúságnak, melyen hogy segíteni kell, az kétségét neui szenved, és pedig elevekorán, még a szükség tovább nem fejleszti a népek aggodalmát, é; azok nyomorát. Közegészségi szempontból sikerült a kanizsai járáson segíteni, meri mint jellemzőm, erélyes szolgabirank Kovács János ur életbe léptette az indítványba hozott:. .vándor orvosokat.* Hét járvány kerületet állapított meg, s mindegyike^ egy-egy vándor orvost kapott, kik hivatva vannak a környéket a szükséghez kéjiest hetenként egyszeV vagy kétszer meglátogatni, a betegeket számba venni, azokat gyógyítani s működése sikeréről S naponkint jelentést tenni,fógondot fordítandók arra, hogy a cholera kórjelek éber szemekkel kémlelt\'esscnck s azonnal 1 helyes iparkod ássál mogsomuiisitcsscnek.Ör-\' ködjenek a megrendelt fertótlenitésre, szóval oda irányozzák fótörckvésőiket, hogy a jelenleg megingatott egészségi állapot, mielőbb helyre hozassék, megszilárditassék és I ez állal a járvány cholcrának alapjául szolgálható szenvedő állapotot semmisítsék meg. Kzekben f> nymázoltam a népek jelenlegi állapotúnak képmását, mint\'hú tükrét az nrsz(igoN nyomorúságnak, hogy a népek és a hatóságok figyelmét ébren tartani lehessen. TKKSÁNCZKY JÓZSKF, Kanizsa járás tiszti or\'vostT T. (\'séry Lajos urnák, KzM«rtftliun. Ugyan « b. lapnak tirf ik számában öntől iigy czikk jelunt inog áug. hó 18-áról keltezve, melyben nem győzi eléggé kárhoztatni csupán. ,rgéaz<égügyi (\'/) szempontból* — az ugvan ili -alakult műkedvelői társulat állal rendi/ott, » Uiuc/.mulala.\'ággal ogy bekOióttsziuelóadásokul. Igaz, lio^y éu az irodalom torén cselek--vőleg t. i. igeií Keveset, vagy •ummit lum ino-zugiam, mert más a hivatásom, de minthogy eddig még a nevezett czikk irója t. L\'séry Lajos ur .nevével nem találkoztam sehol sem, gyani-tom, hogy uraságod is még ujonez e szakban, a csak inint lészkéből előszór kipróbálkozó ma-dnrli kísérli azárnyait, — inoudom ez okból lilééi* tollat fogok waját f elfogásom azerint funiieiiililelt czikk értelmében csekély észrevé-teleimet leírandó. , Nem tagadhatom, _ hogy — ámbár nem vagyok ideges — mégis már ama czikk k<zdő szavainál, melyek igy haugziiuak: .Kolerái kolera, a iámét kolera" megdöbbentem, de azonnal mini villám czikázotl azon enyliilö gondolat kere&ztiil, hogy valaki táu cseppeket ajánl o rut kór ellen, mert igy azokták kUrKdéaeiket kezdeni holmi ,Ktirfil«clior\'-ok ujabban, de minek akkor a .Szt-ilrólh" felirat, gondolám, h tovább olvasám nagy kiváncalan beeaea ao-rait; .le csalódtam, mert egyedül azon mvg-gyózf.déat inerilhetém a következuttból, hogy de bizony mi mégis kellőbb azempontbói venz-aziik fel a dolgot, inint uraaágod, ki hilieló roazul van az az egész ügyről értesítve. Kii ugyan részlutes czáfolatbn hely aziikn miatt aem ereazkedhetem, a azért röviden caak a becs.soraiban nyomatékosabb vádak ellen hozom lel érveimet. Azt igaz mellőzhetném, hogy Uécsbon éa I\'esten ahol tényleg volt a Ián még ina ia vau kolera, miér{ nem azüniették inár o kór mutat-kozáaa előtt, é« később alatt — a tömegűiéit a I világtárlaton, ízinházfikban,1 lovardákban, ca- TÁRCZA. Halfdan lovag. I. Halfdan í» Thoruuiuntl. A hullám írig, búg. majd magasra rsap Ml, 8 morogva ismét visasaliull a in-\'$l>o, — — Acglr\') liaragsilk a kék leányuk1) Kiírtként állnak rémltSn ai íjbo\\ Nnn jár bajA a Norvé/ part vidéken, A tengerének édesen nyugossnak, A gyors vitorlák árbocson pihennek, Hejd, vad Ifammal) büsdiltou sifitnak. A truger partján sordon hegy titvében Lakolt két testvér, Halfdan, Tbornemund lal. Nemes családnak régsS sarjadék!,\' Nagy. téreket bejárlak kardvaxiikkal. Ilalfdan idSssbb, és vitési karját Fé Iték a dánok és a cella népek, Tly>rnmund volt Ocscso, ámde h8a rrüro Felőle,tán még tdbbat is besxélnok. üeratboa harcsát Osslán regélte, H a vak királyfi fényei tiellemébvn A mult fáklyája újra tOsben égott; I.ángot gyulasstván a lántos ssivébon.--- Kn is regélom Halfdan h<isi Ultit, Thurnmund lovaggal mint kelt monio útra, ^^ \') Aegir a tong^rek istene, as ésiakl mylho. \| \') A hullámok Aegir leányai. 1 \') Hejd és Hamm, a sivaUr él hé siellemei. 1 \| A távol Uratthon\') partjait elérve, I Mint hullt babér, bUisko homlokokra. j A kél testvérnek atyja hűs Virhart volt, llires vitéso bátor llorg királynak, A bárdok ellen Imit el 8kocalában, Klot.\'l áldoiván a hadak urának.\') Halfdan éa Tliornmuud is nyomába léptek, Király p hasáért kOsdlvk vakmerően. Thll ringek s a dáuok bUiska -népét Irf-győaio karjuk, áljiiom merőben. fi. Arebild és Halfdan. A norvég Crgréf Orreborn leánya A bájos Arehild, sxép mjként as angyal. Egykor meglátta Halfdan hős alfkjál, Kserelmo égett folytou tiszta lánggal. i\'.a\' Ilalfdan aiinta Ussta érxaménynyel A bájos lánykát hR ssivvel imádla, De i\'lválasstá őket ssOrnyd médon Hajh ! a. vad lorauak végtelen hatalma Arnold, a bátor brctlick\') királya, A tengerpartról orvul elragadta, 8 a lassú Thamsuak\') csendes parija molle Rsivében búval élt a ssép leányka. Halfdan dllhnugOtt, a driás haragjai Nflvelto még agg Orreborn keserve, 8 Tbríl5und, a bátor Halfdan lliacae, Haragját jobban és jobban tdsclle. \') Angolhon, vagy llriltania, ax eredeti svéd ssltvegben, őai kiejtéa axorint llret}hon, ai angol-axáaxok podig bratteknek, vagy bretticknck. \') A hadak ura: Thrfr. \') Arnold, a brettiek királya, nein Uirténeti alak. - \') Tbama Temse. As (Ja skandináv nyelvben : ThamsS. Miki\' it Hxig .Nibelnng\' , Megg/őxto I.Udgor a LOdi-gast halaim,íl. K.-vés lovaggal Hildtír s Thér\'O segítvén, Halfdan is bua^én felküldi iinájá;. Tliornmuud •ktksben gylljto höai népet, (Kxcr lovag volt, tix caapatra oailva.) flchés pánczélban, lándtia, kard kvxökben, Hok akald") ii volt olt, lolkcitn dalolva. Késsen a sajgó hullám aikra ssállni, Ti. nagy bajd ii már fcasít vitorlát, Fenn leng a «á«sU arbocaok totSJén, ; 8 Halfilnn baduépe most mondja bucsufát. Megzendnt majd a h.irc<klirii>k zenéje ; (:a a vitéxek a l ajékra sxálluak ; \| Kiindulnak liiár. éa .még integetve üdv.M ixennek, kik a parton állnak \' j III. Ton I kia hajóhad llrollho; abjan Viharral kllxdvc, régen A tenger rajló habjai i A parti axiklák keblén Ka Halfdan ott állt a^l.ajéuak ormi A akaldok ajkán xengolt höxi ének, ioz k-.zolgel, . öveztek, nem nyugodva, orogva •glOrénok; j A bátor Tliornmund volt a rendeső ott, Kormányt, vitorlát gyors késsel vezérel, Ka a hajóhad Avgiruek kegyével, A roppant lenger sord vizén (J^itkél. .") 8slgnrd, vagy Szigfrid, a .Nibelnngeh Nótli világhirll német cpoa hőso, ugyan ason kO\|tomény ben meggyőzi l.fidngaat. dán éa I.Udgor asáax királyt. ") Hildur a hadak ial^tinőjv, Tliór u«je. ") Skald dil^. l\'loaz ovezvo llretlhou partja melloti, hullámon bUsskén áthatolunk, harral asembeisállul készek, dott erőt a hőa karoknak.) Moglálták már a part xüldci A kéklő béresek fnlmagailö . 8 kiazáltak otl, kikötvén a hajó rajt, llol a llrlght") kUldi a teogorbo habjait. A Thams folyóhoz majd elérkozéuok, A bársony aátrak gyorsan«fal vonatuk, Tábori lltiittek r5gtnn parija mellett, Ks a vitézek kó^/íwp ott nyugodtak. A tenger zajaCtt éa a parti niklák A babtól lőifek mint a hó, fehérek; 8 vihar-ma lár mint agg Itliór leánya") Vadul sivítja: .Várnak ssás veszélyük, Legyőzitek bár llcjd és Hamm halalmát, Vihart.zúdítok dr.rgő menykOrekkel, Karom reálok azdr ezornyi íándziát, Mii azét nem löílök gyengo fegyverekkel. • IV. Mtgérkésés. Az ."j terült el gyássos fátyólával, 8 llődcr") terjrazté izét uralmát, A \\ak nyilas ki Úallcrt") eltalálta. Ax éjben II<i rémaégei uralmát. A fáradt hőink mind dőltek pihenni, Do őrt áll Thurnmund éber éisusl, Ha tán kllsclguo ellenség halalina, Hogy asernbe aiálljon, C ellő véasnel. ^ ") jlrlghl, valamely jelent.-klelcn folyó, olmo- ") Itliór, vészes és. borsssztó varázs nő, és pnnok leánya a viharmadár. .», "ji llőder, Oden lia, a setétség ikjono, boazuból i.egillte laalvérét, llal lert. 1 ") Ualdvr a. szolidtég iiteuc, Úduu fia. J linókban, vendéglótben, vásárokon, hajókon, vaspályákon, gyárakban, azogénvek lakásain •at. sat. — mondom eteket mellőzhetném, mert a ro»» példa, ha csakugyan ro»z,v«vlia sin ki)-votondó, ámbár ott, hol h különféle reiiiíelótok mioa mindnyájunk Bzámára kov.icsoltuluak, jó \' példával illenék elöl.járni, d« hiliu.ő. miszerint t tudói urak rá jóitok, hogy amennyit u tömegűiéi a mulató óh szórakuzá i h-lyoken árt, , annyit másfelől kizou y os\'nn hasznai azon kedélyei lélekállupot, mélyét ott a< ó!v szerez a \| uapi gond ós munka után, * o feladatuknak u \| , helyliuli műkedvelők előadasai! Ii.\'gy mcgl\'o- . leltek, .bizonyítja azon osztatlan elismerés cs : felkarolás, melyben az óHomes ós órjoliues ku zönség bennünk részesít, ami pclig a többi féuu elősorolt tömcgülós ,helyeit illeti, azok j\' használása az elet folllarlására elkei nih ilének, ! mórt az ipar ó kereskedelem lő ei„ -hyili, a ha j kevéssé ártalmasak volnáu.k is, nem mellőz- j helók. Továbbá tulvérmes remények nólkiil I"- \| hot álliiaiuinly. hogy egy Szt tiroili igényeinek megjelelő kőiiiá\'z felállítása, habár csiuiáu a műkedvelői előadások jovcdeliu. re volna ím utalva, IIüiii lobb óvtizedet igényelne a ezól elérése, hanem • ha nelfc kepe ek az ily teles-, lege* füljajduláaok ez ügynek ártani, amitigon remélek is — * legro«znbl» cselben 4 óv alatt elegendő tőket szolgált.»t«* vállalathoz; do ha ugy lenne i«. a hogy lév^-ii ón állilja, «* szüntesse inog bunuüuk a tórek vést szépre, Imgv •ok idő miiliin élvezhetjük? óh akkor gyü-mólOslakat se lápláljuk, hisz mi án nem ól-véshetjük ezek lel .eges gyUm»Knoit! A nyomorult haugya «!* móh tobl. uugylolküsógct gyakorolna ez <« U»eii nálunknál. A kissé csípdelt jövedelem kezelés ügyre nózve legyen tisztolt Cséry ur tí/egnyiigvássnl, mert az oly kezekben van és oly ellenőrzés ulati áll, mely minden kételyét ci-s/lsija, amint kiMÓ be óíkukkalit a dologba. , Végre amr azon > élen% illeti, hogy .a nyomorult al»«bb osztái\\ s.-.:ii»l<gérc l\'ordi tandok a közönségtől összeg) új\' at liljérekot", ugy arra u\'ózvo ie tortóut mar iiu-zkedé», mint egyébkor i. » ólmjijuk, hogy m .j.l.qj alnjiaro-mon t. t.\'íóry Lajos ur uevuis méltóan lcgy.tr képviselve, annyival inkább is, ininihog} eddig m-m voltuuk azon szerencsés h< lyzetbeii, mizériát ilynemű gyilj ű iveil bee- léével tálal köztünk volna. Z. Szí tJróth, 173. aug. iH ón. NK.MKTH ZSItiMoNh. ós nómutoyclven adtuk s szándékozunk továbbra is kiadui. Mi — tekintve Aon félreismerhetetlenül méltánylandó törekvésünket, mulyotmn-gunk elé mztünk — lelje bizalommal fordultunk a-közönség hoz, mely - különösen n jekin válságos időkben - alig \'.ud ja magát tájékozni, hogy lapunkat, mely. összes anyagi érdekeinket képviáuli a minden tókiutotbuu fulvilágo-sitábi nyújt, pártolni s megrendelni szivesked-jenek. Azonban-a fölhívásunk — u^y látszik - elhangzott jó szó a pusztában s a hazai üzleti világ embereiben nincs annyi józan gondol k<>/áa ós emelkedettség, hogy Ozélunkat jóaka r., ii törekvésünkét megértse. A fővárosi l»[H»k .. v némelyike vagy agyonhallgatott, vav\'.V in gl imádott bennünket azérl, hogy miért kó-■•/■ ijiik a hirdetéseket s«kkal olcsóbbat), iniut I. .rniely más lap. Mások \|tolitikai szoiii\|hmtbiil tokintnlték fellépésünket s mint a kormány áltat tizéteti, vagy Hzöteiuld sajtói közeg ellen ingereltek mindenkit. Ily körillmónyek közt — jelenlegi pénzviszoiiyaitikat is tukintó.tbu vóvn turmi\'vze lesen nem találkoztunk akkora részvéttel, mek-koiSra szamitottunk. Tervünk volt lapunkat f. óyi oktoblr Irón rendeseit megindítani s minden hétfőn njinuiat viiiivszám alakjában kiadni; most ikonban kénytelenók vagyunk az clőli/<;tói határidőt f. évi decteinber végéig meghosszabhitnni s isnió-telten teljes bizalommal kérni o t. közötiíó^et. lapunkat becses rós/.vótóvel lllegtrezt.\'liii s/iy^sk.-djék. Klótizetési ár egész évre ti forint, félévrefrl.meiy íisszegltudap-sl, Zöldfaut\'za 40. sz! fóidsziut ó-ik ajtó alá küldendő posisi utalvány tnelhiU. , At ,l tUti F.rteiilS\' kiadó liivslsla. itiui\|ii>Vsi, «u«. m. (,\'saknem \\alnmoi.uyi fővárosi s vidéki lapban közölve volt nnir, li-gy mi anyagi koz , órdekeiuk elöino diiására, főleg pedig az ipar 1 es kereskedelem fejlesztőjére egy oly obiig is , nehezen nélkülözött lapot #záudókuzunk megin- -dl tani „Üzleti K riesilő" cziiu alatt, mely az ipar, : kereskedelem,\'közmunka ós közlekedő körébe tartozó iniudeu.k \'Zlemény pontos gyors köz\'-tététele állal ossz< s üzleti életünknek hü tükre legyen,s hogy — főleg Az üzlet emberei — meg-érthessenek,lapunk siovogét cgyidejülcgtiiugvar I II 1 r e k. — ( Wmn\'t\'U vl ll/rt\'. országgy illóai kép- vi <e\|őnk KmsWI jó egészség bon tért vissza llndapeslro. — l\'nrh\'dH László, k-iyesrendi tanár, lapunk t. tiiunkMársa a nagy kanizsai főgv mnasium igazgatójává novez:--iett ki; nüuly örominel üdvözöljük a liat >1, do tijtlerős tanári e disz<K-állákon, óp anny ira fájón tekintünk fii. Kötlek Náodor eddigi igazgató ur nyugalomba helyezóíére, bánat fog el bennünket, mi "dőii il v biizgalomteljes ne velői férli kora log szebb delén o nemes pályáról visszalépni látunk. - I\'<illi(\\z<lt. A keszthelyi polgári liu-iskolánál a jövő IX73/». tanév kezdetén a II. onzlály életbe lépvén, a község; iskolaszéknek l\'olvó \|S7;1. aug. Iióban húzóit\'határozata lolT ián két tanári állomásra uzenuel pályázat nyit talik. I. .Szám- ós iiibnuyisi\'g^ani tárgyalíra; rendes tanári áf)oi\|iás StK» Irt évi lizetói és i?lM» fr\| évi la\'íbérfel. 11. "I\'ornászatra ; segédtanári állomás lm) Irt óvi.lizétóssól. Pályázók kellően felszereli folyamodásaikat az iskolaszék elnökségéhez folyó Is,\':;, évi Bzept. Ií> ig nyújtsák be A\' y,iegválaszliRtak egy sikerrel végzett próbaév után erősíttetnek meg véglegesen. K«szUiely, 17:1.-aug. 22-ón. Iskolaszék elnöksége. — , - :t. óra hoHH3UÍl(f tartó verekedésről irnak hozzánk, mely Csákányban ment végbe, /e-i kowitz berkoreskedő ur nagy-és kis kani zsai fuvarosai a az ottaniig között, a Ili vere \' kedó közöl egy se ment a hely színéről épen el. — Szabó József a balaton füredi szo- retetházniy rendes tanárrá novezfeteit ki. — A lí.-Aviil/if\'f/ i.iinló-reszvónytár-sa-ág igazgató válas/.tiii iiiya kiküldé felhívását az ujabb ;ll)Ü rcszvéuy felhívására nózvo,mcly-nuk kibocsátását a m. kir. fóldművpléa, ipar ós kereskedelmi lniuistcrium jóváhagyta. Az eddigi részvényesek ciúiiynyul biruak. — Az uln6~lemlitit kir. járásbiróság-hoz segéd-telekkönyv vezetővé Földi János utcyaimlluiii dijnokokat nove/.le ki a kir. igaz-ságügyi miiiistiT. — A sHnifflht r<állán idánál október hóban a magas kormány intézkedése folvlán életbelépte!vőn it negyedik Osztály, a lolvéieli , pot , javító- éiímagáin i.sgák lölyó hó 2ti- r -Jf\' g lariainals. meg. Ásímidij egész óvre S Irt-lOkr., iiii-lynok folo előre lizetuudő. A tanodát első i/.oeii hitogalambi - frt 10 kr. beirulási ilijt iiirtozik tizotni. Ki^yolmeztctnek egyutial az érdekelt t. ez. s/ül\'.k, miszerint <• jól rendez-tt, taneszközökkel rzépeu gyarapodott ós fegyelmezett intézetbe gyermekeiket kellő időbeli beíratni annálinkább igyekezzenek, minthogy biztos kilátásban vau az osztályok óvrő) óvrei Hza\|H>rodása, .továbbá Siimogh vidéke már magában vóvo egészséges szép l\'ekvósu több irány-bánj gyors közlekedés és aránylag más városukhoz\'csekélyebb élelmezési költség tekintetében ajánlaton, mi e különben is drága ós az uralkodó járványos betegs<}<; miatt a szülői keblet aggodalommal eltöltő időben nagy lelki nyugalmat szolgáltat. K-lt Sümegben, 17:1. szepi. 4 ikón. A rcáiiaiKMlai i^a/.^ati\'siig. — TttHár-i\'álavxtás. A nagy kanizsai polgári iskola. egyik\| \'anári állására Morgen-le-sser Jáu. Tolnamegyóoi^? választotta meg nz iskolaszék. — !Alpunkban megjelent .Apborisinák a iiőkröl" leg lagyobb részt a ..Sopron" czimü lapból vettük át, mit n tudakozódásokra készseggel kijelentünk. — MurukUzból egy kis kiigazitást vetniük, melyet méltányosság szempi útjából kózóliiüuk kuli: A „Zala .Somogyi Közlöny" t\',7 ik számában l\'erlakról l.aposy plébános ur-ri\'l a lobbi között ezeket olvassuk : . Valóban csodálkoznunk kell, hogy ily --• wnindeo tekin-tetbon jeles pap ós buzgó magyar a Muraközben - mik,épuii uiarndlutoti oly sokáig ismeretlen a magas kormány elüli.- Mi itt Muraközbeu olvasva o ezikkecskét, ép azon csodálkozunk : miképen vilietto levelező ur fenti alaptalan csodálkozását nyilvános térre? Ili\'sz l.áposv ur csak bet éves plébános, h Ion vannak nálunk sziuto minden tekiutotben ju magyar papok, 10—2;> éves plébánosok. Vagy ezek ismerotlu-nek maradhatnak a magas kormány előtt? ós miért? mert sonki sem irta meg felölök, liogv Felséges urunk, királyunk szüloiés napján a szont misét fényesen megtartották. Tudja o .levelező ur, hogy ezt iuiiiden plébános megtartja ? és pedig nz ünnepély unnál fényesebb, mennél több helyben a katonaság, mely a kül-fényt kölcsönzi ? tehát ezeket mind ismerje a mágus kormány ? Igaz, hogy I áposy ur It\'iévut töltött papi szolgálatban, do vannak ilt mások, kik 2H — 40 évet töltöttek el. Vagy tán levelező .ur l.áposy urnák azon 12 óveit kánonoksággal, pláne apátsággal akarja mugtizettolni, míg ő i^iiut katona, s utiibb mint világi, más ujakon próbálkozott megabipituiii loldi szerencséjót? tlyönyörü kiszolgál itás i lenne az igazságnak.1 A perlaki holyottes ospores-plébános ur derék, aoliv szorgalmak férliu, és igy van-jól, hogy hivatásukhoz mindvégig hAti maradt társait uz egyházi működésben elérje, az elmulasztottakat helyre Utve, mint pap lelkiismeretét is megnyugtassa. Kzzel tartozunk uz igazságnak: nem h.\'lyoaclltolvén soha, hogy azon öreg muraközi pipok - mint egy V. J. vagy N. K. ós többen —- kikel előbb a nemzetiségi ellenszenv nyomott, most il v alaptalan nógatások által »zo-\' Tiltassanak hátt írbe. Fiat juititia, nitt percat mundus. r - - t\'xáfotal küldetett be hozzánk a lapunk fii ik számában közölt, s egy zalai cser ben hagyott inenyaKszonyrÓl szóló hirro nézve. IJgyanis . Sult.ui flyörgy ur kij. l.-uti, liogy az \' j esküvő meglesz, csak olhahisziatoii, sőt liées-hen menyasszonya és jövendőbeli anyósával három napot együtt töltött. Örvendenénk, ha hiriink nuiu ez irat által, de a tényleges esküvő ■ óllal czáfoltutnók inog. A vőlegény i\'gyóbkiut , t )de£sáI>h utazott, s oiihau Konstantinápoly lm ■ megy, mely - gy pár hónapol igénybe vesz. • — y.alailHW/Wiot üödy\' József zali-! egerszegi községi tanítót ós Kohányi Károly j tapolczai gazil. felső népiskolai tanárt küldölle i tel n vallás ós közoktatásügyi minisierium a világkiállításra, egyenkint 120 frt útiköltség utalványozásával. — VégíárgualáHu multosüWrt. voltS. i Samu kUnUgyóuuk a nagy-kan hsai .kir. tör vény széknél, mely alkalommal oly sokan jelenlek meg, hogy a terem kicsisége nagyban érezhető volt. A végtárgyalást elnök ur ö nga tapintatteljcs komolysággal vezette. I)r. Laky Kristóf kir. Ügy.* jeles vádballédben hangsúlyozta a szellemi járványos betegséget a börzejátékot, melyet a közegészségei lonyegeió ••kolerajárványhoz hasonlított, s e közhiteim-gást, mivel vádlott szinte a börzén játszott, enyhitő körülménynek vette, do a törvényszék nem számította enyhítő körülményül ;tu-ttg)\'ii szilog kert II hónap helyett li hóra itéllo. A. Adolf próbák tdógtelonsóge miutt felmentetett. Kuán K.védőügyvéd ij. Samu bVmÚgyóbun sem iwalást, sem sikkasztást nem,látott megállapit hatónak, mert úgymond a takarékpénztárba álnevek alatt is bulebet pénzt, fektetni. — Itörid hírek. A magyar kcrmáoy nagvohb meunyisógÜ ausztráliai buza s rozsot szándékozik venni, s vei\'tn i.- il az iuség sújtotta vidéküknek adni. — Számm t Gyula, szókes-fejérvári nyomdatulajdon..s szerkcsztéso- és kiadása alatt „Székesfejcrvári naptár" jelenik meg 171 dik évre. Ara i)0 kr. — A szárazföld területű 2.4<fl5,ö\|>0\| jinórf.,svan 1.37 T.IKfO.OtK) lakosa. - A pesti állalk rtnek ez évben aug. vógeig 24,40\'J látogatója volt. — A posti vá-rosíigui bővítéséi tervezik. — Tosnádon nagy erdőégés volt. — l\'ellórden egy öreg földművest futás közben sújtott agyon a villám. — Hivatalos kimutatás szei^Ot aug. lú-ig az idei járványban 1.0417 egyén halt inug. — Zágrábmegyében a bot\'jüiitoté visszaállitását kérvényezik. — tir. Andrássy Manó főispáni állása sától felinen\'.ótoit.. — A kolora-csetek száma Budapes\'.un apad. — llirtunhuber orvos Kőszo gen a kolera áldozata lott. — Hécsbeu a nemzetközi orvosi congrossust szopt. 3 án Kajncr főherczeg nyitotta meg. — Pozsony városnak nein engedte meg a minislor a 2 luilióiiyi kölcsön lelvóiolét. — Kassáról ujabb 23 család vándorol ki Amerikába. — Október elsején konservativ elveket valló nagy lap indul meg^ Alig l.o«y vl„.>. K.-(ry»ni ntirii-k Hok drá\|(* \|iii» A (ka/elóisv i..\'\| NeuV lílrnilit" ii A hŐ> [ liát..r OrOmmrl llojjf ,ólt klIOlt.í niajitaii va.l l,««injál. Mi-ginitullsk. mrjil gyors lovakra U»\|it» 8 Ótfjnr«t,J\| frU sirtvfl lialsilniisl, -kW I kfliJve * »s«ll«mekk<rl. A llal-lvr rnlÓn.vfgre íljatának. KlSlIllk illutl Ain..l4 hr..l uí\|>«, Disies tfgyvorirl, pim-irl /•« ni-akbaa, K«<őkbt-n lái.«l««» í« a .««royll pallos. Ariiold is ott álll, c«illog(t \|>alá ■Ihan. Althain a crlták I.Alor B«» v«.\'re, Zás\'l\'M kng«tvo Allot« »or»g» vlin, A kinlnl Anidii v..o«ő \|iarl vidík.\'a Álltak a liíellsk, « a Mortbeim l^löjiu.M) ll«\|, iirw sukár* Aiiilni ssOkr babja 8ok boni Tértől «»\'\|> pirosra tálan.l \\ KBI fog maj\'l s«ngiii ősi barcsi iuek. H lova/ lovaggal insj\'t ssombmillaiel. V.AIurci. DOhnng a han-s már rs itlás hara(bau). Ksrr Itvciils osst rssr lialáll olt, A liálor Thorlimuod, llalMaii bó«i ő.-o-se, lUres-tastai\'igvr, s«inl« kar.lol ránloll. N«o.ví.l mrg tol.\' liirím l\'aiss som; Krö» pini\'s.\'lou álfal kardja íle. A brrllisk kf.l vág utal magAhak. Mert ninr.su bátor, ki inogkllsdno víls. Mis ris.rSI A tham ís AnAld király is ViUsflt kOsdnrk sciTgílkni-k ílíji, S a Iiorvíg H.-lf-r rllcrlll halottai., Olt aluMsa AlinAl most a brvtti í.lldív. ! ") Oíljatd alstl kíu.\'-glotenlll «Ufor.l írtfiidő. M) Morlheiiu, Jtlonben neiu hsssuslr btlyilicv. II Arh.ld .-s vilési i»V I- láila oss Aliba... .-I. •< <i./t egy sord nxil álsi a.lla rlgiaii l.r.sl lelk/i. i dalolnak, ji\'.kídvli \\rartyo. i sálra Alii Arnold kiiályi.al., sátorhai Ksíp ^r.\'hil.t, várta v.\'-g«,\'--.\'l -i b-.rr/us Ssiv.\'l frl.lulls fájdalom vibaija, S.elid Irlk.\'l a sord kSuég gyflti.rté, k\'o.yUrgoit Thárlios. ..agy Tbr.t.Wang liogy lUlfdan strig.\'t ssel.t k. gv.-li.l- Midőn láli.A a l.rrltick futás-• Itobant a partra sslvo s/.<nr ii-víbi-ri, í:, Is.l k ..okkal lldvtlslé -viU\'«\'l, , II.-, bálái adta flild.tr.iák s\'slvib.-n, Kal.\'-iii\'k ...ár a svíd-l.". <lg vit.\'-sok, A.rb\'ld olt fljggnlt llall lau le «i l.W arrsáu .\'-g\'nH "ajka sslui cVókia, Miként harmat bllssko tnlg} fttUJén. M\'i-\' llri s/.\' Hány h l.y h6( is eltolt, o.ig a bralti földtől A skandinávok i-lb..r».i«»ialá..ak, K« a «ik \|t.-.gsrr« snillvS. .íjra ««rll.\'k Vr<ie> hullámait Aglof tatának.1 ) Agg 1"" s liámi , Majd \\i. rvíg part Jálliai VII II a s a I < • sátfál l.ossiában krr.llvn ión lát<\\\|!v honnak drága föld.-t újra, .V.kokM bohu.lv.-. 1,0,1, is iui kr.M-lg üiliii.ni.\'l,\' lon.l biiíg \'.ii O.lfiinak kogy.\'\':rl ro") hívja hllbii^k vltűzlt, iscugclt Arohil.l.ss.\'-p kos.-írl. ÍJ nyers\' ól, s nssinls lir«\'..mel (iváutak" ..-ki a hősük sserenrs.\'l lugv Krrja"i-.outsv áldásai a fri tkaídok .li.-M-i.\'-k sx-nl ss.-r.-l.oll > k.i viu-adt míg ollan hős\| ».-rcí \\ bátor Tlioriun.ind és TArbald I-üig plb.Ksn^ak ís vígan siell-k, l\'-iináisál Iáiul ősj linJMkjlklISk ") -Agíof, a r«-g-\'-k hir.-s haj •rt, rvgébbri. i^pnyi-lven Agiofla\' "I Ting. gvlllís, vagy laiiárs náltalik, mint Hlorthii.g, l.aglhing. "l Kreja, a storrlom istouaöjo. ") Khélo, Froja kogyoucso, bol A bátor llorg is. u.egav\'goll királya A in né, urk Svéd . Norvégiái.. Ns így kin ivrvtif 1 jatt a n.pi.v gsőre, k dclr s.-g hv«í«l .li«s.\'« iáborában. M- gáldá •ők.-l ..-.«•...lő k-r.-kkrl, set érő fegyvert és ruhákat Ku iléklll nyújtott as öreg király át, A l.nsgón dirsírto i s dsliikal. Arehild és Halfdan még sokáig éllek, Királyt,, basái is hői. .s^r.-tv.- mindig. Thornmiind lovaggal llalfdan l.ősl karját Féllék a brottfk még igen sokáig A dalnok ajkán mlg hangslk as ének, A hősnk élnek — véglelen idSkig. Ilabár nem küldenek többé Icljusillteu, Hírlik f.llhaliii fog egéss ai égig.\' KOVXKV IIÍIbA i ÍHAloiuJai első merész, Indítványa 200 év előtt. Szatmári protouollum: Anno I(i77, die Duczumbris. .Az egeket, angyalokat irtóztató és Isten ellen való, inár mindenektől, nagyoktól s kicsinyüktől, férfiaktól s asszonyoktól szokásba mont káromkodó szitkokat, uttával, teremtet tó-vei, parancsoltával s egyéb iszonyuságokkal a teremtő Istent szemtől szembú való szidalma zásokat; most ujounten a neinos vármogyotilal-maztatja , ugy hogy valakitől\' meghsllják, akár paraszt- akár nomcseiubertől, elsőbe l\'a lóra ültetik, ha másodszor ugyanattól megtudják, a pellengérben megvesszőztetikJ»ki má«-U\'.l meghallja o káromkodásokat, vagy akinek illik, megmondja; aki pedig eltitkolja — hasonló büutolóso lvszeu." _ A bécsi kiállítás látogatóinak száma aug. 31-ig 4.178,807 ngyén, csöktől boMpti ilij fizet ve lőtt 1.184,499- frt &0 kr. — Vasvári IMI gytinije, melyet 1848-ban a nagyváradi hölgyek i njandókoztak noki, I)r. Szabd Vazul nagy-azo-bVnl orvosnál van, s azt attól az oláhtól vette,1\' ki Vasvárit megölte, b ezért az osztrák kor- \' inánytól dicsérő lovolot kapott. Papírszeletek. — -Anya Iskolában. At amerikai aiiivst-»í<«» Államok lörrinye niguruau követeli, ho\|(y lt> fv korAitf toiuileiiki járjon iakulAba, mit remimen uieg tartanak. Máalelöl ax amerikai lányuk- ti.lib-nvirc nagyon listai, már 14 15 ívei korukban „jennek fírjhiu. Texaa Államnak llanonue vAmaAliaii mont epy Hatni nb <1. ki tavai Í4 A ve* korában ment jérjÍi««, « uiiutlioicy a íérjhe* menetel uen. ailliileti ini; • /. iikiila kütol./«IIm\'.k0I, i in" ia puiilo\'.iii eljár iakolAba, ro»í»\|) hoplva kía ityeimekét. (>I.)A kfinkiállitáara 1\'elniegy rgj atyánk 111 ll.\'. \'lif * tmlnkoaAillk oly lakáa iitAn, hogy ogyo-dili Irbeaaetl. AaOllbail iiuiii kn\|ioll. W-gUl i« bekel-\|,M egyoiuie, »gy baráttal. kr. Jnhhna — kr tt«alnna — kr. a.—1.40 kr. I!J bor nkája Ifi- 10:60 kr. Óbor akája Ili,60— li.\\ kr. S«éi..t in !.;>! ,.— kr. .Sialma jn. 1 frt. Keményfa «lo t. ÍJ kr. Iilüjáráa fi árat. SziM\'kes/Jöi üzenet. K67. V. I\'ápn. Toljei kéaxaé^el irtain. A< Ígértek iioiii ailrK-üaek. Hüí>. „Torotttál axerkeait.laítféiiek. N. Hoe.k. rek.\' MiutAii két péblAnyt kapunk, at egyiket kérjük vUiiaúrurii; •> »«\'.». N. Z. Sioiit-driitli. JttvS arámban adjuk. 870. It. L. Kmitbrly. Igen jók. kéi iluk tUbb. l i>. öil. Ki»-K»iiiáioml>a. .lótéki.in.vijj £y.tkorláA- n.il a kivitelt iioiii leli. t .éloa bíiAI.K "alá v imi. uieit liaaonló > Minél tf\'jf Ittiiorantia v.-r^öilln-t füléiyr.-. a tnoat ki-vearket ér? lurlb\'ixéi áltnláno.. «aint nltbei. H.híi\'. Ko>/.lli< lv. Névtelen i /.lkk. i .......f..ga.lba Imik el kfilé.re. ..............H^ántniloniAiiuiikta nénve ia nagyon el\'íny.H a aért ij»ee kíiailtnitlft 87:1. /., I.. rigyeliiie<li\'t.\'«e inegkénelt. 871. Itr. K, Helyben. A ixé\|i költeményt élve. tettel olr-aatuk ; legyen\'nreieiieténk :» a<erki-ati"a\'-;:i irodában, (U\'Uaaicali.i, fiildsulnt.) IMacziii rak Nagy.KaníriAn, 1H7.I évi aiept liií.Vén. Oaho-nemUak : alaó auitr. mérő ««erint Huta 87—W íout i\'.MO kr. «.\'» font fi.60 kr. 83- »7 font 0.25 kr. Ku» Í4 7« f.»H 4.W kr. Árpa «erfo«é»ro tih—70 Iont kr. Árpa eteté«r« J.-.n kr /,»b 1.70 kr. Kop-kr. I<i«itnemllek : bémi ma>«a xeriul. Li</t legriuoinabb IH.— kr. Z<einleli>>t IS.— kr. Keliér krnyér\'iiit II— kr. Keket.kvnyérllail 6.60 kr. Ilu- . ■ idara Iti kr. Kit« ÍM. - Mf. IKlvolywek : al<A I mtr mérő íieriut: Horná H. - kr. Ilab 6 — kr. I.«n-ne H. — ki. K\'ilen kr. Hajdina (poliáuka) 1.50 kr. Kukoricaa l •>" ki Horgonya — kr. Ilim : béeal font aivrint. — Mar/ialiui °.\'H kr.— Diinnóhua Uü kr! Jtiiiltua — kr. Ilurjuhua Jt) kr. Z«irf-\'lék : bée»i font •lerint IliminiWtir .\'i0 kr Marliar<ir 11" kr. Hialonna 4<", kr. Krappan 21 kr I.Ampa\'ola\'j kr. Htearin-gyertyát),\') kr. Kaggyú-syertya .\'i\'J kr llor: aNA au«tr. iikó. 10 pint aierint O-bor 16. - ki". tJjbor U\'.— kr, Slir: v»l«ó.au«tr. átrakó, I\'-\' pint xaeiint l.e.\'inaga-•hIiIi í. — kr. l<eg.-\\lacaonyalib \'».- kr. Tllaifa: bírni öl. :w Illír, hoiaati •xpriai. Ittlkkfa 14,— kr Tílluyfa 10 — kr Kőtxén egy t.ée«i inA»a «rerint 7o kr. Kaaién egy mérő 70 kr. Iléeai uiAiaa ..érint-• >éna 1.30 kr. Hialma 1.— NapnAm : egy fért! élei. mciíuel .— kr.élelineíéa iiélkuil —kr.Kg) liő ílíU iiii\'i.\'.ael—.— kr. élelmeiéi uélkill — ,7\'lkr. Kgygyer- Ke»«thely, arept I én, Ih7:I. Huta 7.—7.50 kr. ICoaa 1.711 4 .Ht kr Árpa ;!.«<>-•;» !> kr. Kukoriraa 4.---4 50 kr. Zati 2.1" -l.\'.K) kr. Mariialiua ltja 21 kr, Ilurjuhua fija -"2 kr. Itiaauóhna ftja M kr. t.\'jbor .a kii ja I0-I\'.i.t. Ób..r i.kija 1MM frt. .Saéna maija V.2" - . — M-. frt S«,\|\|.,« in. . W»— kr. Keményfa .He 12-11 ni \|.l .;nrAa: derült,meleg. KapoMÍr. »\'.ept lió 6-éo l«7:i. Huta ti.76. 7— kr l{./. ft. -5.25 kr. Árpa S1.60—4.~ kr Zab :». .. kr. Kukonea, .l.vi kr. KUlea 3 10-3.— kr. Hal. Ii.20--«i. kr. lUjdili* .----- kr Marlialma 24 kr. Horjuhiia 20 kr. Hiiiiióhna 20 Érték- és váltofolyam sept. 6. :>7o motaliquoa 71.— ; 50/0 nemz. kölcaon 73.—; 1KIW ki álludalmi ktileaön 101.2.) bank részvények 927.-t-; hitelintézeti réxzvéuyuk241. London 114,10; magyar földtehornionléíi kötvény 7l).7í>; toneavári litldtehermontéí! kötvény 7 í> — ; erdélyi fóldtohormontiUi kötvény-7tj.— ; horvátalavun fóldtehoriiionté>«i kötvény 7:").i\'>0; e/.llst I05.&0 ; e. kir. nrany &.34 — Napolooud\'or 8.6\'J. « Vasúti iiapoiikiiitl niriiclrcnd: Heti naptár. Siepl 7-101 «<ept. 13-ig 1873. II \\ éa heti- Katltolikua nap- .\'M^ífeiiki kél urnák uei Máté VI. T>,o\'t..tA... naptár K\'ulg.ílliat. Vasarnap K 11. I(i.\'giii. K 11 Kegiu. Hetf<y Kisassz n Ke.li/ tiorgun u S<viiU Tolet \\ : -CalltiirtOk Atlianaa Prolin l\'éutek Atlianaa -f la Sxumliat Knok Mér n FflclÖs szerkosztó: Bátorfl Lajos. ^PP Szoutgyorgyi József ur Moórott fcl-hivatik, Imgy l«(i!i óta tartozásban lcvó 2 fi t. 55 kr. Iiirdi-tt-si ilijt c j lap kiadó hivatalába miolóbb bo- ; küldje, ellenkező esetben a zené- szeti czikkek ügyében is felhívjuk. , Hildáról . Hírahől . Trieaitb.il Minden betegnek erő és egészség, I gyógys/.t\'r 4;s kiiltség nélkül. ; Revalesciéredu Barry Londonliol. Kgyedlil a kitiluő Kevalei^i/ra du Harry melynek haa»iiAt \'\'a Ital mliideiinemU gyógvajer n killóréaérel lu >• , , y > g y i t h a t ( u k a rmi mé««l mell-, tlldő-, mái-, mirigy-, iiyakliAitya-. lélekaéai-, liOüjliólftg éa Vfaebajnkat, mellbrlegaégeket, arédltléal, ne hé íeiokietvi\'t.\'lt. k-bo/éai emó<itlietellenaégel, \'ugulAat, haamenil<t AlmatlanaAgoi , gyeiigeaígel, aranyeret, »iíknrt, l\'.\'t, vérlóilulAat. fillraii-ongAai, Ajiiláal éa hAnyáat a terli/-aaiV f dvauiat-iban i«, haaliArtyalobboi, mélakórt. aovAnvoiH"t, eaúat klí««- I vényt, aapk"rl. Kivonat <5,1)00 liixonyilv.\'tuyb\'ii . gydgyitáaokrúl, a melyek minden gyógya/.errel da- • Nagy k.lar.onettel tartoxom ünnek «•\' t, hogy kitouö találmánya a KcvalMclíro már régen tarló gyomorgórei éa buratoa kÖhCgéiointöl teljeaen meg-ibaditolt. Uroamaiin L. TiipiilM Uvin <1 humál, 60-utreten meg-kíméli a <jy>jyistr árát, felnőtteknél uyy, Mint gi/erniektknil. Míjiaxtdenexíkhrii , fout í frt. 50 kr., I font 2 frt «0 kh, 2 font t fit 50 kr., 6 font 10 írt., 12 font 2n írt , 21 Iont :tf. frt. Itovaleariérn piakotAk axnlen-e\'i-kbeii 2 Hl 50 óa I írt 5t> krral. i.Vvaloaciém t\'no. e\'o\'.tlé. táblákban 12 vaéa»ír« I fit .Vl.kr., 2t-r- 2 frt 5"lkr., 18-ra l\'frt 5tt kr., poralakbau 12 .-aíaaéro 1 /rt 50 kr., 2 l-ro 2 frt óO k... l«-ra 4 írt 5» kr., 120-ra \|\|\| fii., a>>ft r.i 20 frt, 57\'! ra M\'i fii .Mt\'gruiidelhetó Darry du llarry < %»ni\|». által, Wiuu, Wallfischgasse Nr. 8., N-Kimizi\'ín 1%-ák Károly gyógyizertárál/nn ; Aradon !•\'. l\'-nnui éa tántanál: líebfeczenben MihálovitK látván ^\'vógyszertárában a kigyóho/.; Kaanán Wondraachek K.-nál; Marosváíarbelyutt I-\'ogaraai Dömötörnél; l\'oatvn Tőrük Józaefuél S/.ókciF.-ln rvarutt l)i bulla (lyö\'rgynfl. Teinua-vártt t^uiriny A. városi i;yiigyíZflr<\'«né\|; Ver acezcti Fiieltec .Mórieznál. A biW.ai ezé^ iniiidon vidékru küld \|>osta-utalványra vagy utánvótro. /oltak gyégyitlAai e>t. ............ ..................mellett,I I$«!<». oki. 2>i Hiítoaith lt om Iliit a .felől/ ho »y mióta reggel 4 . :« . . .•alv\'e III \| ÍH \' \' reggel 3 , 50 délután I . •■» . .-\'.tvi 10 . 22 Itt 7 órai várak»»á«. _ t nem hinném, l\|ogy »l évea iiálok; einéaaléaoni kitiluő oiiiitha moat toll >ttein Tojna b.< H :nt ív.- ("; niigiljoilliiik ér/"" ■í.iinal; axbuokol ik, gy..illatok, 4iuteglátog4t i.t \\ boa.tű Un jón ik látja Aláaaloa »<ol,;á i Ca-lelll l\'cter abbé, Hi. ii\'. éa Theol éa pruncttói lelki>/. Idilli vasj kezdetleses titkos betegségeket es tehetetienafejfet hnaoiiaxenvi gy \'igyluóii axerinl gyAgyit dr. Ernil I... I\'eaion, bálv>nyulo/a •>. ar.. 2. cm. 15. ajtó. Keudeléai idő délután 2—•! óráig. K betecaégok gyakran. Hogy axoiiunli erod-mény éie.aék el . komiyeliniiui^ itagy a-lag jód vagy kéuiMŐvol k«xltetti«k. Ax igy iryó-^yiilt ik .axonbau a legborxaa/.lóhb uKdb-noktiil t.auia\'ltatiiak meg ; annyira, hogy a köiH.velinfi gyOgyketol. a miatt kéaő vélia.\'^ilkig axeuv .. uek. Ily \'Vexélyek ellen taeiiudékti nynjt * ha- li.ijokat ine{ify<\'gyiija, de liaiáia nly jóia\'kouy, liogy utób.-t)okt .\| íélui ló-in lehet. Ax él.-trend mellette oly t-gyar.erfi, hogy mindenkitől meg- .vélileg i eaxkőaiiltetik rendel Hin-DETESSESIC: Bérbeadási hirdetmény: Néhai Szecsódy l,ai»/egyliázp.s-.\'zecsődi volt lakós hagyatéka gondnoksága áltitl közhírré tétetik, miszerint nevezett örökhagyó tulajdonát képező 780 holdból álló ozuiitó-fold, rét és erdei legeló birtok a hozzá tartozó lakházzal és-gazdasági épületekkel f. 1873-ik évi szeptember 30 ától 18711. évi szeptember 30-áig, vagyis hat egymásután kö-\' vetkező évre f. 1873. évi szeptember 15-én Kgyliázas-Sze-\' esődön nyilváuos árverés utján haszonbérbe fog adatni. Az árverési feltételek ugyan akkor és ugyan olt megtokinthetók. Kelt lígyházas-Szecsúdön (Vasmegye) aug. 25, 1873., (1123-1) A gondnokság. Kali-bányamivelö és salinák üzleti társasága KALUSZ ti . ajánlja trágyázásra: kénmum k-ili magmuia trágyáját tömfnyitett kuli trágyáját, IjtizOr tömrnyitett koli-mvAt, iiiUtrom t\'ivii* kuli (knli-ialftrom), viiyyéuileg tinta kuli i/ilétromAt, Chili MdUtrom&t. • Oaaiea trAgyaaók itt Srlnttek. K»H anvniiiknak általunk Állított tartalmáért a jótálláat elvAI- >00 mAaaa vételénél tráuyaaaereinkből. a e«. kir. menögna-daaági Yegyéatsil kliérlő állomáa Hérabeu, a vogyboiitAat a vovő réaaére at ArutiAutlü bekllldéae mellett ingyen eaiklíali. 1\'elvilAgoallAaok annak miképeni liaaaiiAlatArál atb. »tb. ké.«. "éggel adatnak, valamint líiiA-ok német éa magyar nyelven kiva aljuk. t megkllMiitiivk, (II2H A kali bányamivelő és salinák üzleti társaságnak központi irodája Bécsben, Hegelgasse 17. Die Acadoiniü iTirllaiidol und Industrie in Graz beginnt mit I Október I. J. ihr elites Schuljafrr. \'/.xetek drr Schttle: die theoretiaeliu und praktisehu Autbilduug tUelitiger tieacbiiflabnite. Org\'inii\'ition: die Schttle beatübt ana 2 Fnehsehulen. der kniifsiiilnniitcfii\'n und der k\'iiifni/liini»?h iiulintri?,tt?hl ji\'de mit .\'5 .lahreneuraen ; diu lotztere gliedert niirb in eine <-hemi$clw, tttid mechoniiche Hicbtiiiig. Kllr die pmkiisebo Aunbilduno beatebi ein Muttercomjitoir, ein chimisches Laboratórium und eine n)«ch<ini»clia l.xhririlrkitiltti\', W\'ehrpjliclit: die Stutlireutleii der Acadeinie genieitaen <lie durcb tlas Webrjii\'aetz uusgeapmehene Hegilnatigunn dea l injilbrigen freiwilliguudien»tei>. Aul alle Anfracn betr. Aiifnnhme, t\'iili\'rbriiignng etc. ertbeilt bnroitwüli^at AuÁkunft und mufUhrlich* l\'ro-pökte. Uraz, nitt 30. .bili 187:$. Die ])imction tltr AciiJamia (1112—2) /Ur llmulel u. buluttrit Grat Dr. ALWENS, director. Hirdetmény, Hirdetmény. Zala-Tárnok közbirtokosság részéről közhírré tétetika : miszerint a közbirtokosság korcsmáltatási joga, az e ezélr, hasziiiilható lakház, egyéb épületekkel, folyó 1873-ik évi szeptember hó 28-jq reggeli 10 órakor nyilvános árverés ut ján, három egy m;Kiitán következő évre haszonbérbon ki fog adatni, a bérlet,idő kezdődik az 187-l-ik jan. 1 só napján. miről a vállalkozni kívánók, azon megjegyzéssel értesíttetnek, hogy a b\'éi letre vonatkozó feltételek a község bírónál mindcukor megtekinthetők a helyszínén. Kelt Tárnokban, 1873. szeptember 1. I (1134-1) Pulay Károly, biró. Kitűnő szerkezetű bor- s szejiasajtók tized és hidmóriegek — ruhamángolók és csavarógópek, továbbá a legjobb itiinóségü kézi. szállítmányi és kertiesz közök, lóistállói készletek,val.iiuiiit mindennemű gazdasági •zközök és gépek megszerzésére a legjobb bel- és külföldi \' A nnuvméltónánu in. kir. valláa- éa közoktatáaUgyi mitiia-rX\'^\'^tl.1 i lcgjiiláiiyis;..............I-k móllott ajánlóik tanév kezdetén, vajjvia t. évi nktober bú l-éti tt l\\ ik reálta.ioila i ine^iiyittntbnKsék. mely.eziilbiíl kellő tunerókröi ia gondoskodott \| akként: hogy a lanazék betoltéaéro nézve pályázatot is birdetto-1 thtt; felhivatnak tehát nz igen tiaztelt j<ziilók éaa tt. é. kiiziinaég, I Itogy\'e lauiulába küldeni szándékozó iljakat f. évi oki. hó 1-én a, jjm reáltanoda i«a»gHt.\'>iá\|{ánál beiratni szíveskedjenek. SUmn^li, aug. 2li án 1873. . Fackh tícdö, .(1122—a) A SUmegli város tanácsa. Vor Schwindel wird gewarnt! Firma de» Verkáufer nacb Belliben entwed vor Ankauf der Uhrin. «o nirlit die r nekauílpn Illíren werden j.-ilorxeit In Bewelsi der strengiten Sollditat I liiiílaiililicli. :il)(ír willír! Für 1 H. 50 kr. u 1 II. biliig, UdUlioh- "lűr Arin und U- i. - mii emeui Julii- Für 9,10 u. ii ii. rautieirliein asmmt eiii.-iu l;..,. rv,. riirglw. Ilii\'íi\'lb. del, nur II H. f>0 kr 12. u 15 íl. SSTkÍ ... Illiiinru emailirl, m\'lir <1 Ibernp (•jrlindt-r lHír, »auiml i\'dailloD, Kun, Ubrat\'hlüMel < i Cbrono-ZoítmeMer-nbren, fi\' incr Ri\'dicgout\'u . Ajitbriffin (iáiul fpurrvprgol- ". K"t<. g\' di. tolclie Mlrs\|>azubr nirhi nm <•!•»•• Für 15. u. 18 íl. 1(411X1\' mid faliéiba: ,og. Kaim r-Illír,.wolcUo (I lí\'nur deliken kaim ; Aertten u. I\' (IpWtlirhpn r •íl, d\'-nn e» »iuil crlatanto IIpwoUp da, dato ei , .Urf. midi" uiiiiri\'ii ilarl. maii díé modi-ruen MiliUrubren. It-iclil. zierlieli, dabi\'i ausiprst md K«<limackvoll, mid wa. dio llaiipuache ím. si\'br pOnktlirh .illig ; íu ruirr •oIcIipii Uhr bt-kommt Je Sllber-Uhrke.te modernen Fuy.i. uiiiml ll.ml.lu..el, Kmi, Medalllon und f-jáb Nur 12. u. 15 H. EJSSZSZt Nur 15 oder 20 H. ...................... V 1 íl eiue i-t In eugli.ilic Silber- und leuervergoldetc Cbrouemeter-Ubr lammt Kelte, ,\\ UI 1»> TI. Medaillou au> l\\.linigold, I.ed.\'retui uud Uarantletcbein. \|kN Ur 14 fl. -ipelbe. bodeuteud lemér, mii eiuem oricntalliclien Wegweltsr. .T , tf ,, C111(5 rcln ruglucbe l\'rince of Walci-Kryitallglas, Sickelwcrk in Nur 10 oder 1/ 11. ,,,lleln, gediegouem lalungold; dieie Uhrcn habén ........... - dere de;i V.i.ig, da<i 111..11 vdebe ohm- ácblünel aul.iegen kaim; íu nolcbeu Ub Talini(f. " ..... 1 " ---\'••\'■■ -..... imilirte (iaranlietcliein ■lii. in tioldreíí zum >\|<ringeii, nlarkom Mrdaillon au« Talmigold u. (iarantlosebein. ■n« Ankcr-IIIir, Savonutte mit l)o\|i\|ieldcckel, echten Talmigoldkelte u. (lar.-trbr\' •iiglUe \' KrinUHiila •lle. Me.lalll,. Nur 14 oder 17 fl Nur 18 u. 20 fl. ; Medsillon uud Uarautiesclieiii Nur 18 oder 20 u. 25 11. ÍM™ Iud, Ledereíui und üarauiieii iieiu^ ^ ^ ■ii crliali Jedír ? Kaijon, mit l>o\|ipel- i (eben int, lamuit Talmigold- a kleme Damenubr, echl Silber und c.lit \\ergoldet, »ammt blon Talinigőld HaUkettf ünd (i»rautle»Cli in. glitcbi\' [riuit feuervergoldete lilbernc Clnonometcruhr mit •I, foiiiat rmallirl, aammt eioer feiucu ecuuu ralmigoldkette, onglUche, Ankerulir, aul r Taluiig .nlkotto, Mcdail r-Ubr, oline ScIilQuel aufiii Ilid mdaillou. Nur 23, 25, 27 fi. Koldeue lUmenubr lammt Kelte, JÍedaillon Nur 30, 35 u. 40 fl. ^ Zf^oSrHtmaM Nur 35, 45, 50 fl. eh... .du ...,giiMi... K..id, Nur 60, 75, 100 fl. f* Nur 200—300 fl. STkS.!^ mm- Autarrdrin lllt irg.udwo od«-r von irgp.ul J. manden aun Atelier flir Reparaturen. Alio líhrcn, oflmali tliPiire Fainllien Ali.\|piik«u. wp( ■ Ankrrulir r Kpmontoirubr n ni .1 (i»raiitipichpin. ulír mit llopi.cldeckel, Kr>»l illglai. Kr>iUllglai, l»6 und nerdrn gi\'gpn l\'oi derei Vpilangpn > dat Nicblbi\'hall.\'n irirl und wipdpr » •it 10 ll. Brlefllolie A.ia.rtrét8Tö i\'buabme oder KiniPiidiing den llptragei Iliimen\'-\'» Stuuden auigi filbrt. Auf 1.-n aui\'b llbreu und Kelten nnter Nachiubnie xur Ausw.ihl UberiendPt u i Auford. rungpu aul d. i AIIp, die neue I I - AH.\', die alte I I. iedriger i lliP ipdiigitpu iiberall, und itebe irb mit PHLLiri\' FHOMM, Uitrenfabrikant, Rothenthurmstrasse Nr 9. WIEN. p^ Mim iitrrkr yruuii \'!<■ .tilrw Arlejtési hirdetmény, A íftlu-egoMicgi kir. Up v6»/.6g kó/hirr<5 b\'tolik, hopy ae itteni kir. trvBZ^ki, valamint n hiiinoghi <?« tujKilozni kir. jilrá»bin biírí lii«liátakb»n lutarlóz- tutott (igdszjiógt\'fl-, iigj" lioteg lüglyok, iililélt IfgyoiH\'j\'.ük óluliiioííío ügj\'ütteaon, vagy h ktirUlni^nycklicz ké\|it\'8t ulkUliinitvo ; nuinküliiubvii »» Agyakba vAlómcalinn, továbbá niomí szappan, olaj, faggyúgyertya & petróleum szállítása az 1874-ik évi január 1-sö napjától, bezárólag azon iSvi iluczeiiiber hó utolsó napjáig tnrjcdó idó-tartamra; vógrn az irt fogházak, börtönök, ós a zala-egerszpgi kir. ügyószsóg hiva-talas helyiségeinek tóli fütéaóre Bzükíóglendö tűzifa beállítása, az 1874. ó« 187&. közötti tóli idényre, a nagyinóltóságu m. kir. igantágügymiuistoriuin állal 1872. jul. 22 ón 1121Ü. sz. a. kiboeaátott szabályrendelet Un, s kövotkező értelmóben f. I87H. évi szeptember 2f> ik napján, d. e. 10 órakor Zala-Kgoniregon, a kir. ügyészség hivatalos helyiségeiben tartandó, s irásboli zártajánlatokkal is egybekötött nyilvános árhíjlés utján, a legkevesebbért vállalkozónak ki fog adatni. Tartoznak a vállalkozni kiváuók, és pedig az írásbeli ajánlattevők, az árverésre kitűzött határidő elérkezte előtt írásbeli ajánlatukhoz zártan 400 frt. bánatpénzt a kir. ügyészséghez bekttldendi, a hol az árverési föltételek is naponkint, a hivatalos órákban előlegeson megtekinthetők, — a szóbeli ajánlatot tenni száudé-kozók eddig az árlejtés kezdetekor ugyan annyi bánatpénzt, azonfelül a legkevesebbért vállalkozó, a szerződés megkötése után még 400 frtot, összesen tehát 800 Irtot a zala-egerszegi kir. ügyészségnél letenni. A vállalkoí.ó részérő járandó összeg, havonkint utólagosan a kir. ügyész által, az ígazságügyminiiteri számvevőség helyesbítésének fentartása mellett fog bélyeges nyugtára kifizettetni. Kelt Zala-Kgerszegen, ang. 13 áu 1873. (1115 -3) R E M E T E, -kir. .iugy<„. Jn \\a« yszitinii iij hordók jutányos eladása. Alulírott tisztelettel jelenti -a nagyérdemű közöuségnek, hogy nála nagyobb uienij^tsígU EGY-iöl egész HARMINCZ akósiguj hordók elólétben vannak. Jutányosárért azonnal átvehetők. KOCbIS FERENCK, kádirmeiUn-M N a gy-K a n i zs i n. (1132-1) VKCIIAlíVS. I A legújabb 6s logjolili ® női riiliakelmókiiek, bundák, paletotsknak, gí ZEKÉKNEK, ZUBONVOKNUK, LONGSHAWLOKNAK, nagy-kendőknek, plaiiln\'oknnk minden évszakhoz szolgálók, lováhbii: valódi rnmburyi, hollandi, creas, slléziai» házi vásznak, dania.it asztalmhákiiak, fehír és tarka csinvatokmk, ágykana vászoknak, nankinoknak, lm zsebkendőknek, sl(fonóknak, parkotoknak, Jiiggönyszöveteknek, alrroszok ,-s átjyteri-tüknek, btUar kelméknek, gabona-zsáknak, h\'i-takarfiknak 6s még sok másé szakmába vágó áruknak gazdag választéka, a melyeket minden árak mellett végkép eladok. Mindenkit saját érdekében kérem fel tiszteletteljesen, a jó alkalmat idejekorán felhasználni, minthogy áruimnak rendkívüli 0lC8Ósága, azon reményre jogosit, hogy meglehetős nagy raktáram kevés idő alatt eladatik. WKISZMAYKK M.-nél aa Ur. kn«.íg bAaibXn. X .K-.rrfna" atálloda Atoll. (1133 I) Nsgy Kanizsán. i Keller Igiiácz Naffy-Itanlzsán. <194 -n> Ajánlja gazdagon lelszerelt urak-, hölgyek és gyermekek számára való topán raktárát, a legjobb minőségűeket a lehető jutányos áron. IJgj szinte figyelmébe ajánlani bátor vagyok a es. k. katonaság s t. közönségnek, hogy megrendeléseket a legjobb bel- és külföldi bőrből elfogadok és készifk, az árt logjutányo suliban számítom. Az én raktár..; iliun vásároltakat kijavi tásra elfogadom. Kmpliehlt scin reich assortirtes Luger aller Gattungen Ilorren-, Daineu- und Kiu-der-Stitletten von bestor t^ualitiit und zu inöglíchst biliigen Preison. Forner maehe ieh das k. k. MílitUr uud verehrungswürdiges Publikum aufinerksam, dass ieh allo Bestellungen voni besten In- und AusIünder Leder vprfertige und prompt und billigst berouhne. Auch wird von mir gekaufl-i Waaro zu roparieren angenommen. Jutányos, szép, és jó!!! ^ mór régóta az én „Jelszavam, "11 ilyet daez&ra nnnak, hogy valamennyi papírgyár ós a munka ró 2i>% áremelést nyert, ezentúl is Icötáték, és azért bátor vagyok áruimat a régi meseszerű jutányos árak mellett ajánlani: (9118-19.) 100 db látoflHtá je(n/i & P«rc alatt olkészitvj . . 100 „ levélpapír névvel vagy kozdőbotükkol . . . „ „ fokoto nyomás..... „ borítékkal szóppap irtokban . ilMtrt. Irvrl im\'vvoI, fokoto nyoi 100 100 100 - frt 50 kr. - „ r>0 kr. - , 70 kr. 1 . - kr. „ ^„n,,,,,,,,™,.^.,............1 . 30kr. egy egész rizsnift levélpapír vásárlásával a név ingyen nyomatik reá. Czimnok, eljegyzési és oskotési jogyok, tánezrondok és áruszámlák legújabb Him rikiii KyorHHujtómou lo^uUnyosabban készíttetnek. _ Irodai és czimtáblák 10 poroz alatt elkészülnek, darabja :>0, 80 kr. 1 frt, a legnagyobbak és legszebbok 3 frt, ,,,,\'.. ,. , urak és hölgyökre nö\'zvo, különösön utazások alkalmával igen czéUzerüok. Papír-gallér és kézfoo\'ornak tuczatja 30, 35 kr; utl-, varró- én lrÓH.«ükN(;Kletek. útitáskák, könyvtárczák tárral és zár nélkül darabja 80 krt\'ól egész 10- 15 Itig ; továbbá : urak, hölgyek és gyormokok részére való ajándékoknak igon. alkalmas különféle jutányos ós szép áruezikkok. KIlMiiOaeii ajánlóin a dlv«t«« kpttSi nívvonáíokat (■» diniek!, mrl/ek nyom/.gjr» rambau loTcl.ikeii bor.líkok.ui írny él egyéb lainekben legfinomabban í. leK\|iompá.abb kíiilllnnk, iiPiirknlUnbeii a m#g mindig igen rilka frannia rooooo leveleket, niratoriDt: Neptuu, Kgyptleii, Muilque, Í>iabi»li<\|««, .\'ouj i líóbi, Camii- aat. Igen juUnyoi áro K A NI T Z C., Budapesten pnpir- J»<liitm{l&ru-k«rek«d&ttD orotlyn-utezn l2.<(.d.(eselAH Deák Ferenci utcza.) M. írásbeli mtgbirások teljes mtgelégedéirs ét ultnvél mellett azonnal teljesíttetlek "W* Wajdits József, kiadó-, lap- és nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomása, Nagy-Kanizsán. NAOV-KANIZSA. l«8, sc\|i1ciiiIh\'i- ]]-ín. 73-llg 8üftin.j . Tlzenk Zala-Somogyi Közlöny Tizenkettedik évfolyam. Nagy-Kanizsa város helyhatfo gának. nemkiilónbe; „zalamegyei gazdasagi egyesület". a zalamegyei altalános tauüo-egylet, a szent-balázs-, kis komaromi és siimegh-vidékl \' fióktanitó-egyletek, a ..nagy kanizsai kereskedelmi s iparban\' ugy a ,Zala-Somogy gőzhajózási reszvenytársulat HIVATALOS ÉHTRSriŰIB. 2\' I A Isp nclleiai részit j illetó kAsh-menyek » \| ixvrkeutóhcz, -i iny»i rétiét itlotó itozlcmenyek pedig a kiadóhoz bérmentve in-I tízondók: I NAOY-KANIZ8A Wlaulcshsz. . HetenkiiU kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. Jegyzökönyve a zalamegyei gazdasági egyesület Zala- lígor-szegen- 1873-ik évi augusztus hó 4 én tartott közgyűlésének: .Jelenlevők : Árvay István ügyvezető félnők, Bessenyoy lírnó alelnök, ingos Hprtclondy Kálmán, Zálabérr Horváth Mór, lícrvarjts Ákos, Ncdeczky Jenő, Báró Putheáni Géza.Szily Dezső, Orosz Pál, I>eák Lajos, Skublic^ László, Bozerédy Klek gazdasági egyleti tagok, Szigethy Antal titkár. Árvay István ügyvezető alelnök ur a közgyűlést megnyitván, a következő tárgyak vetettok tanácskozás alá: 1. Árvay István ügyvezető elnök ur •jelenti, hogy a folyó évi feh. 4-ki és május íi-ki közgyűlési határozatok folytán az egylet ujalakulása czéljábóláz egyleti tagokhoz a felhívás kibocsájtatott s az az egylet közlönyében a ,Zala-Somogyi Közlöny f. évi május 15-ki 39. számában megjelent, mely felhívás folytán a következő egyleti tagok-mondottak le az egyleti tagságról, Mihályfy György, Sólyomi, — Smiding Lipót, Faisztl István, Lehrman Ferenc/, Uicdl Alajos, Böröczfy Antal, Kováts Dániel, Hezseíc Tamás, Vértessy Iván,Salyi Mátyás,Thassy Lajos, liitner Femicz, Grahovccz András, Ferber Ferenc/-, Vidos László, Vasdinnyey Antal, Síirling Antal, Lendvay Mátyás, Kiss Béla, Zarjcczky Vincze, Babochay Sándor, Lengj el Károly, Siell\'anits Fcrcncz, Juggenberger Károly, Horváth Károly, Varga György, Merkl JWal, Osztcrhuebcr László, Hegedűs Károly, láóssy Imre, az iránt pedig, hogy a többi egyleti tagok, mely szakosztályba kivannak beosztatni semmi nyilatkozat be nem érkezett. A jelentés tudomásul vétetvén az alapszabályok 14. G. sz. intézkedése értelmében f. évi aug. hő l(»-ka, mint bcadhutá-sára még nyitva álló határidő lefolyta után a még netán beérkező lemondások tekintetbe vételével az egyleti tagok névsora összcál- ! litatni, s egy példányban egyleti pénztárnok ! urnák kiadatni határoztátlk, ennek teljesitc-[ sévol alelnök ur fclügyclctygajilatti egyleti i tiúár bizatik meg. 2. Szigethy Antal, zala-egerszegi ügyvéd kéri magát G évre az egylet rendes tagjául felvétetni és a kertészeti szakosztályba osztatni. Szigethy Antal ügyvéd kérelme teljesittet vén, a gazdasági egyesület rendes tagjául felvételig s a kertészeti szakosztályba osztatik, felvételi okirata a/, esetben "ügyvezető alelnök és egyik jkv hitelesítő egyleti tag ur aláírása alatt kiadatni s ó az egyh ti tagok névjegyzékébe bevezettetni -határoz-tatik. 3. Árvay István ügyvezető elnök ur jelenti , hogy miután az egyesület \'zalaegerszegi épülete roskadozó allapoja miall lakhatlanná vált, az egylet kertésze részére egy lakást bérelt ki, f. é. 1873. Szent Mihály tói 1871. Szcnt-Mihályig terjedő egy óvre 70 fit o. é. haszonbérért, a melyről szóló szerződést ezennel bemutatja. A tett intézkedés elfogadtatván, Grüu-valil Ignacz háztulajdonossal kötött s eredetben bemutatott házbérlcti szerződés jó-váhagyatik, megerősíttetik, s az annak értelmében 1873. szept. 30. 1874. jan. 1-én, april 1-én és julius 1-én .lizeteudó negyedéves részletek a 70 frt. o. é. hazbeihol ezennel utalványoztálnak. s erről Thassy Lajos pénztárnok ur végzésileg értesíttetik. 4. Alelnök ur jelenti, hogy az egylet eddigi kertésze f. évi aug. hó 2-án elhalván, tekintetbe véve hátrahagyott nagyszámú árvái és özvegye sanyarú s teljesen vagyontalan állapotát, temetési költségeire 20 fit utalványozott, s véleménye az, hogy a hátrahagyott családjának sorsa könyebbitfrsére valamely segély összeg s az egyesület épületébén egyidóre lakás engedélyeztessék. A közgyűlés tekintve az elhalt vagyontalan állapotát és hogy számos neveletlen gyermekeket hagyott hatra, szánalomból kegyadománykép azok sorsa könnyebbitése végeit f. 1873. évi szeptember havi lizcté- sét egészen kiadatni 1873. évi l^i. 1-től 1874, apr. végéig pedig havonkinlVÓ;Irtot, így In t hóra 70 Irtot a jiénztárbotfnekík kjlizettetVn határozott mégis a temetésre alelnökilcg kiutalványozott 20 frt kiűzetése ■lielybrnhngyatlk, és az egyesület házában •az elhalt kertész családjának a lakás f. évi 1874. apr. 24-ig megengedtetik, az utalván} ozott összegek kiűzetése és számadásija tétele végett jelen végzés Thassy Lajos egyleti pénztárnok urnák kiadatik. 5. Árvay István alelnök ur, mint a kertészeti szakosztály elnöke a f. 1873.\'évi május ;">-ki közgyűlés 2. jkvi végzése folytán a Veszprémuicgye által a faiskolák felállítása és ke .iie c iránt készitett alapszabályokra írásbeli véleményét beterjeszti, A felolvasott vélemény, mely. szel int a faiskolák felállítása iránti szabályok helyeseknek elfogadhatóknak s megyénkben életbe léplethetoknek nyilvánitatnak, ellenben a faiskola kezelési szabályok legalább a mi viszonyainkra egész kiterjedésükben elfogadhatóknak neui véleményeztetnek, elfogadtatván s helyeseltetvén a tok. megyei "bizottságnak beterjesztetni liatároztatutt. G. 3á —873.\'Árvay István ur előterjeszti. hogy a községi faiskolák közelidében sezzel \'összekapcsolva a tanuló ifju-ag okulásában magúkat kitüntető néptanítók részére a múlt évi eljárás szerint a megállapított ösztöndíjakra a pályázati hirdetmény 400 db falragaszban elkészítette, s kihirdetés. végett a megyei alispáni hivatalhoz beterjesztene, hogy továbbá ugyan ezen hirdetmény ben a gyümölcsfa tenyésztél tanulmányokban magát kitüntető tanuló iljiisag részére az ösztöndíjak sa versenyzés tekintetében a vizsgálatok mikor és mikéiitUé-tele és sorrendje kihirdet tetet I, kéri tehát az ifjúsági ösztöndíjak utalványozását. A tetHnK\'zkcdésck jóváhagyólag tudomásul vételnek, a pályázati bírálat s tanulói verseny vizsgálat megtartásával a kertészeti szakosztály megbizatik s jelentése a jövő közgyűlésre beváratván, s a tanulói ösztöndijuk u. ni.: .\| db ezüst 2 fitos. G db ezüst 1 fi tos, 30 db \'/, frtos Árvay István kertészeti szakosztályi elnök ur kezére kiszolgáltatni határoztatnak, s erről ó és Thassy Lajos pénztárnok ur végzésileg értesítőinek. 7. Skublics László ur a f. 1873. május f>-ki közgyűlés 10. és 11. sz. határozatai folytán az egylet tenyész bikáiról kívánván felvilágosítást s annak .eredménye szerint beható tárgyalást és intézkedést; a felszólalásra ügy vezető elnök ur nyilvánította, hogy Baán Kálmán állattenyésztési szakosztályi elnök úrtól semmi jelentés sem a kívánt törzskönyvek s az állomás tartó uraknak az crcdméuyróli jelentés be nem érkeztek. A gazdasági egyesület tekintve azt, hogy a személyesen jelen volt két állomás tartó egyleti tagok mgos Hertclendy Kálmán és Zalabéri Horváth Mór uraknak, szóval bejelentett tapasztalataik szerint a I tenyészbikák tartása nem felel meg azou czélnak, melynek elérése végett azok beszer-! zése történt; inert a nép azokat üzésjre se-! hol nem használja, igy továbbá megtartásuk \| annál kevésbé indokolható, inert a bikák \| koruk clóhuladtábau értékűkben is csökkenhetnek, a gazd. egyesület G db. teuyész-1 bikájának a\'f. évi okt. hó második felében : előre bocsájtandó kihirdetés után nyilvános \' árverésen s készpénz ti/.etés mellett eladása azonnal elrendeltetik s a Csabrendekcn Osz-terhueber Lajos, Chernél Gyula, Tomajon Mgos Hertclendy Kálmán uraknál levő egy-\' 1 db bikák elárverezésével Bessenyey Krnó, Zalabéri Horváth Mór urnái, Szt-Mihályon levő í db elárverezésével Skublics Gábor ur, Skublics István urnái Besenyőben levő J egy bika elárverezésével Szily Dczsó ur, a Baán Kálmán urnái Szabarban levő 1 db bika elárverezésével mgos Zalabéri Horváth Mór ur, a muraközi svoizi bikának elárverezésével pedig Horváth György fiók-cgyleti elnök ur Csáktornyán bízattak meg. 8. i^rvay István alelnök ur indítványára, hogy a vadásztörvény több szakaszai és intézkedéseinek módosítása iránt fclvilá- TÁRCZA. II ii /< ú m b a ii. OJi ex a táji.-. «i a bflvOa vidék I.. Mrlyou lolkvu.lic* HÓI in Imi vii viriKl Nilira o kivltl ai «\'•« asAinomra luly, Nlnca inexie ffll.lrtn ily tllndér viljf. Kamit kéjl.en auilaJ\'ló fény ragyog Na\|n«álli.ik.>r, v Vítj virányain, Mikéut lia uluiervnitvo li»aaaaan A mult l>ol,log«Ag éilca álmain. - Halkan ráülve aultog a filoinb, A v.Ugy \|>alakja tilkuMii l.oaxél, A i.efelejla r.lxaaixálakat Keblén ringatja nyájai vall H tél a ntuaulygó kük tárol- felöli K«y rkea úluír mjiiiloii b.\'-rva, a lia!oin Ní»«i„ áiiiburkínt, in.ia.lalatlaniil, s r caato\'Kány aoip\'j/t ballKaloin K-KHJ aura, lgy Vlv.aoen, auká ! No fl» t\| u vidikr.il •mcoinel, Aimak, a klt.\'.l mindem elvev.\'l, Hagyd im-g e„ h ,,„Aiiyi Ur\'Wnel. KOUDIÍV. Aiiyag-vándorláa a lermészéi ben. ,Nihil aub coolo stabilé.- A tcrniéazettn-dományok jolen kifojlotuégoig inogazokott dolog volt a íonuidezottazavaknak azon crtoinényt tulajdonítani, moly szeriut mindon lótezó, rövidebb bár vagy hosszabb idö alatt, do okvot-Ion az örök enyészet sötét homályába merül. K vélekedés ogyszoreuiiud hataliuioí támaszt talált \| HzAmtalan anyagnak n szabad szem előtt vég-I liozmenó folbomlásábuu) látszólagos megsi\'iniiii-\| súlésébon. Midőn pl. n gyertya ég, anyaga szemlátomást kisebbedvén, látszólag nem mindon alap nélkül következtettünk annak cle-nyésztero. Vagy midőn az állati hullu kellemetlen bűzt terjesztve maga körül rotha<l, vagy a la n sznbiul ég alatt Ihsmi korliadás állal közeleg feloszlásához, va^y az évszázadokkal daezoló gránitszobor elporladt talapzaláról — ongedvo egy erósebb liuiiiluinuak — aláhull, mi ezen, s egyéb hasonló jelenségekben a bclátliallaii enyészet biztos és kérlelhetlen munkiUaágára isiliortünk. .Volt, nincs"; .az idő vasl\'.^a \| megemészt miudont, szoktuk -mondani mind-aanyis/.or , midőn akár állati vagy növényi, akár ásványi anyagok felbomlásának voltunk szemtanúi. A természettudományok jelen álláspontján neonban mai nap már mindnyájan tudjuk,-hogy a lestok égése határozóit vogyfolyam; s hogy égéit által az anyag nem semmisül megí sót érzékeny mérleg segély\'évol pontosan kimutathatjuk, mint Ltvoisior először tövé, hogy az súlyában nemcsak hogy nem kevesbedik, de a lövegének élenyét (Oxygen) magához vonván, \'uég gyarapodik, hgés állal léhát az anyu;; nem enyészik el, csak alakot változtat. Ugyan ez áll a szerves és szervetlen világ minden ter-ményciről, bár mi egyéb módon történjék is szemre nézvú azoknak leibomlása; mert anyag soha el nem vész, sem meg nem semmisilliotő. Azért midőn egy testet folbomlani látunk, nó gondoljuk, hogy az azt alkotott anyagrészecs-kék megsemmisülnek; hanem csak i hogy o vegyi összeköttetésből kiléptek, hogy ismét egy újba inoujouok át; szárnyakat öltenek a love- gőben, lio^y ismét uj életnek adjanak eredetet. S ebből önként következik, hogy az anyagnak parányi egymásra ható folytonos mozgásban, örökös tevékonyaégben vannak ti^y annvira, miszerint bátran elmondhatjuk, hogy absolul nyugaloinbun egyetlen egy test sincs: meri a természet örökké változtathatlau törvénye: az anyagnak örökös körútja, melyet mindon létezőnek megkell lenni. Az anyagúak tzünteleni forgalma létot ad az összesség jnyoa részeinek, m>\'\|yoket egy időig ápoló kézzel lenntart. hogy ismét majdan az egyiket a másik által szétrombolja; miközben áron anyag-összeg, mely a mindenséget , alkotja, valamint az idők folyamában egy porszemmel som szaporodjunk, ugy ■ viv/ont magából egy porszemet som veszíthet, Vaunak tehát a természetnek egyes fii-\| radhatlan munkásai, melynek tovekonységo i inig egy részről a létezőknek felbontásiban, í más rész\', ujaknak létrehozásában nyilvánul, í 1 la az ásványország terményeinek sze- ! moink előtt véghozinenő és a természet háztartásában nagyszerű jolentőséggel biró ellenállását észlelő ligy.elmlink tárgyává teszszük, nem lehetünk közönbösek azon tényezők iránt, molyok azt ofőidézik. A meleg, moly tekintve azon hálásától, hogy általa a vegytani műtétek hatalmas lendületet nyernek, már a folytonos mérsékletváltozás által is elegendő befolyással bir arra nézve, hogy a szervetlen torméuyek elporladását nem csekély hiérvbon elősegítse. A meleg által okozott térfog (változtatásunk som az egy nemű állománynyat biró és nzabályosan képződött jbgeezok, som a klllünbíiiö úlkatrészeket magukba záró kőzetek ellonállni nem képesek, s a uugyobb mérvű kitorjeszkedé? alatt az egy- mással szoros összefüggésbon levő részek oly \'leszUl\|ségot érhetnek el, mely az egész tömegnek szétrombolását vonja maga után. Igen természetes; hogy ez ilyszerü elporladási folyamatok gyorsasága mindenkor a mérséklet ingadozásainak iniuőségétól fóllétploztelik. A földünket környező légnek egyik és legnevezetesebb alkatrésze, az éleny, szintén mar régóta ismeretes egyebek között azou tulajdonságáról is, mely szerint a szervetion tor-mony ok hoz vajó roppant vegy rokonságánál fogva azoknak olinállásánál, mint nevezetes tényez^szerepel. Különöien felismerhető az Oxyg<?u behatása oly vegyületeknél, melyek inéi/ annyi éleny tartalommal nem bírnak, ainunnyit rendes körülmények között fölobb élegülés által magukba zárni szoktak. Ilyou különösen a Manganélocs (Mnü), mely utóbb Muuganéleggé (MnjO,), továbbá a vaséleca (FuO), mely vaséleggé (FojOj) váltoiik. Azonban közönséges mótioaulásábau és közönséges viszonyok között az éleny magában kevéssé képes az olmállási lolyamatok előinoz ditására. K tulajdonság inkább «ajátja azon élouynek, mely villanyosság által szabadul ki vegy ei bői, s melyet Sebőn bein Ózonnak novo-zotl. A legtöbb test Ozou hozzájárulása folyláu azonnal a lo,magasabb arányban élenylll. így leszen pl. az Ammóniából rögtön légenysavas Ammónia. (ÚNIIj)-^), NMLNOyl-HjO). stb. A szabad természetben\' uz Ozon mindenütt s különösen zivataros időjárás alkulmával nagyon elvan terjedve; hideg és száraz időben szintén több u levegőnek Ozyntartalmu, mintha ax idő lágy és .ködös. Duja növényzet körül hasonlóképen nagyobb ptenuyiségben fordul elő, mint népes városokbau, hol sojtfélo\'szerves kipárol- gositó s több törvényjavaslat végett az igazságügyi miuislftriuionóz felterjesztés és eu-jiek megküldésével támogatására Zalamcgye bizottságához megkeresés intéztessék, különösen azon ügyben, hogy: 1-ör a községekben a kötelező bérbeadás kimondanék. 2 or a szőlőhegyek átalán a vadászható területek alól kivétessenek. 3 or közbeeső több kisebb birtokának vadászterületté alakítása s ekkép a határbeli községi tekintve nagy birtokai vadászterületből elvonás eltiltassék. tai ta I tai fordult ugyan közreműködés végett, azonban azon meggyőzödéire jutott, hogy hivatalos támogatás nélkül azt egybeállítani nem lehet, véleménye szerint tehát a megyei bizottság felkérendő lenne, Imgy a kőrjegy- Ulcsön lotörlosztéséhez a szükséges s lélek után kiv<-telt törlesztési összeget íeiikint lo/izotni. III. Fujezul. d) A község hatósága kiterjed a község-bun • a község területén lakó vagy tartózkodó p; «.... anyagi érdeket, mi a vadak elejtésből i-gycs személyiségekre háramlik, mint esetleges jelem\', hasznot tartják -csak szemeik előtt, legtöbbnyire a vadászati jognak átalán a község lakói általi gyakorolliatását tartották fenn, miáHtal nemcsak a ha-znos vadák szaporithatásának gátot vetettek, de á vadak számának aránytalanul nagy mérvben és gyors apadását4cikoz(.ákjniáliaLjígy or-szágos közvagyonnak t. i. a hasznos vád fajoknak fenmaradása veszélyeztetik/de másrészt a vadászati inger és szenvedély a földműves népet a munkától a mezei gazdálkodás hátrányára elvonja, migaz esetben ha a vadászati jog a községekben községi vagyonnak mon.i.iUiék ki. azonfelül, hogy jelzett hátrányok eltávolíttatnának a köz-Végek s az ország cg)- nevezetes és jövedelmező vagyonnak jutn* birtokába, a gazd. egyesület a vadászati\' töt vénynek minél előbbi átvizsgálását és aiclot. rjisztelt elveknek megfelelő átidomitásiii a sürgósb teendők egvikének tart ja1, és az igazságügyi : , .. «• t : . 1 aiintliouy a torveuy u. q. »zerm m.nisteriuinot egy tiszteletteljes feltei \|e>/- \' mé\| k vJamül>. kö4«Sg kötelékébe kell Résben felkérni határoj az iránt, hogy a tolui( „„„óifogva iniudeu m. gi-dopcdósnól iar- többi érdekelt millisHÍrckkel egyetérlóleg I toztk a megtelepedni óhajt., léi, — hiteles ada- annak megváltoztatása iránt a legközelebbi j tokkal erkölcsiségét s a megélhetésre lőltétlen ülésszakban törvényjavaslatot előterjeszteni j "ükséges alapot kimutatni ennek ellenőrizi,e- . „ J ,. .. , .... . \|. I tesú tuKiututébol miuden háztulajdonos tartó- méltóztassék, /alamegye bizottsága pedig , ^ ^ ^^ ^ jRV-ru lurdlJUudó l0 frl a felterjesztésnek közlésével, megkéretni i t>tintot«&« terhe alatt a n>}la megtelepedni szán-határozta, hogy a ininisteriuillhoz tett fel- dékozóval a ktitséghatóságnál nee mély csen, terjesztést támogatni és az érdemben a kép- vagy törvényes ■ megbízottja által együttesen viselő házhoz is kérelemmel járulni méltoz- \| -uegjolonni, »e.zerint .«e!1Jljáró,á#ote4oumW,nt értesíteni; szinten ily büntetés alkali"«»»n.i» zóséffcket utasítsa, hogy a borászati szak- minden személyro, és a községben és területén osztálv elnökének ez élde.llben hozzájok létező "lindcn vagyonra, kivéloliiek-a had«- - , , , . . . \' ri\'jjrii k, hulituiiger.\'tzatitek át honvéd tiígiiok inttonilo iiii\'gkercsosumck dugót tenni uta- J,,^, „„i^i.n,,,, 4Ui laKj„i. sitassanak. .1 IV. F.i«.t. Az előterjesztés folytán a [ok. megyei , bizottság az ilRV mibe. állását felvilágosító í J"«"\'r"\' ............ „.gktathl l,at.W „„^ ÍS^t^rK tátott a végett, hogy a korjegyzoket utasi- j etó\|jánWgllllk ^„„doskodoi, Imgy a tüzoltósze-, k nevezetesen, kézi és szekeres fecskendők, ákly.ik kellő számban bcszoroztcs \\ gazdasági egyesület sajnálattal ta \| tani méltóztassék, hogy a zalaiuegyoi gazd. J izlalván, Imgv a községek lakói jizon j i vcsülct borászati szakosztályi elnökének i g.vr\'s j lek. Nedeezky •Icnö urnák az éídenibcni • hozzájok intézendő felhívásainak eleget tenni j tartozó kötelességüknek ismerjék s annak , megfelelni cl ne mulaszszák. (V,-Ko küvclkosií.) \' l ■ SzaMly-rtMMleloíok. Kis-Kanizsa (Zalumogyébeii) kebelezett nagy községnek megállapított rendszabályairól. 1. Fejezet. A községről általában. \' i,jio ScIii\'K • képvis, clőljáré hegy a: Minthogy az 1871. évi XVIII. t. cz. a községek önkormányzatát fölállította, egyúttal elrendelte, mikép saját önkormányzatát illetőleg minden község magát szabályrendelettel ellálni tartozik, enuéltogva Ki«. Kaiii/sa, mely kiilöu tanácsot és jegyzőt tart. s".t ki.zigazgata-silag is külön képviselteti tnagiU, a fonnhívat-kozott törvény l. §. b) pnntju szerint magát uagy községnek kimondja, mivel a törvény által reája ruházott teendőiket saját • rejébúl teljesili. Jl. Fejezet, a) A községi hatóság s illetőségéről. thogy a törvény ii. szerint minden tassék, valamint mgos gróf Batthyányi Zsigmond gazd. egyesületi elnök ur megbi-zatik, hogy képviselői minőségében is ez irányban eljárni szíveskedjék; a feli erjesztések elkészítésével Áívay István egyleti-elnök ur bízatott uieg. \' y. Nedeezky .Jenő borászati szakfisz-lálj i elnök ur előterjeszti, hogy ügy ii Jköiségelőljárórn, ki t • rendeletéiül eltérve tny ide vonat megtelepedést könnyelműen veszi. b) Habár a törvény 17. $ a azt határozza, hogy oly. községek szedhetnek letelepedési \'dijat, melyek a község terheit teljesen a községi I vagyon jovedeltnouól fedezik, mégis miután a \' leW)lo\|H:dére lelvett egyén a község alapjövedelméből — ennek a községi kiadásokból törté- elnok úrtól megkapván a ni. k. statistikai 1 uendő levouása által ré^zt hivatalnak az európai SZÓI őszét i é-S borászati j elhatároztatik hogy iniuden lytelopedő egyén a statisztika elkészítéséhez szükségelt adatok j s felvilágosító s majj^arázo szöveg osszcál- . frlut (jncollatiót) lelizetni köteles, lithatása végett a gazd. egyesülethez kül- c) Köteles Cg) szersmint mindou letelepedő dött kérdőpontokat, több egyleti taghoz e,gyén városunk újból tolépiletl — tomplom •ják s i és e/.ek eszközlése iránt a legközelebbi isció gyűlésen iuuitv^nynyul fellépni; az ág kötelessége továbbá arra fölügyelni, ilj építkezések a tílzrendőri rendszabályoknak meglelolőjeg történjenek, -igyaniiyira, hogy ha az illető háziulajdonos az előleges megvizsgálás és korség lutósági engedély nélkül építkezést megkezdeni merészelné, a mellett, hogy az önhatalmúlag és szabályrendelet ellen felállított épület lebontása iránt az illetékes hatóság előtt a kellő lépésok inogtéietiiok, a helybeli szegény alap javára 20 Irl pénsbirságban lésteu elmarasztalandó. Kötelessége továbbá az elöljáróságnak azon felUgyelui, hogy a szalmás gabona és gyúlékony takarmány az épiiletek körül öszhal-mozva ne legy/.i; kiváló gonddal őrködni, hogy a gazdasági epületek és szérűskertek körül a veszélyt hozható dohányzás megszüntessék; egész erélyiyol oda hatni, hogy legkivált munka időben a szülék kiskorú g)crmokoikot gond viselés nélkül ne hagyják, ezek elől a gyualiyagot szorosan elzárják, főkép felügyelni és fvlügycl-teloi, hogy a kereskedők neveletlen gyermekeknek gyufát elne árusítsanak, az ezeu rendszabály elleti vetők eseteukiut a helybeli szegéuyalap javára, s a körülményekhez mérve b—10 írtig terjedő pénzbírságra büntetendők. b) Minthogy a haladé kor követelményei az épilkczéi-i rendet ízléssel párosítják, ugyanazért a képviselő testület kebeléből s a menynyire lehetséges szakértő egyéniségekből összeállított szépitészeti bizottmány alakítandó , melynek feladata leend az ujotian eszközlendő építkezéseknél az építkezési helyiséget megtekinteni, s az építésnek a rend.ts ízlését pnotos, teljesítését megállapítani. Az ezen bizottmáiiy határozata ellen szo güló birtokos az önhatalmúlag és szabályellenes felállított építkezés elbontásán felül a helybeli szegénvalap javára 20 l\'rlig terjedő pénzbírságban az elöljáróság állal idmaraszialandó. c) Miuthogy a jólét egyik fő alapját a jó utak feltételezik, minélfogva az elöljáróság feladatává tétetik arru felügyelni, hogy a községek határábsu levő közlekedési utak én hidak jó karba.i tartassanak, evégből luegállapittatik, hogy az elöljáróság évnnkiut miuden községi lakosi legkevesebb félannyi gyalog és szekeres községi munkára kötelezhet, mint ameunyivel az országos közmunka tartozás alá fölvévo van, s miulHii a teljesítendő munkának felosztása határozottan az elöljáróság — illetőleg tanácsos urak köréhez csatoltatik, leljogosittatnak azok, h gy a hanyag vagy makacs községi lakosi, ha es reá rótt munkabeli kötelezettségének eleget - inány száll a légbe, melynek átalakítására nagy • mértékben fiilliH.ználtatik. Nagyobb városok- I bán, melyekben a rothadó szerves terményeknek kipárolgása folytán szármázott és az em- \| beri szervezetre nézve ártalmas légnemek na : gyobh menuyiségben gyűlnek össze ugy, hogy j ezeknek elpusztítására a jelenlevő Ózon nem\' j elégséges , azon gyakori betegeskedéieknek , veszélyes járványoknak lehetnek okozói. Kzért ajanlalos u csatornáknak slb. ferlózteleuil.iso. Desínlectio. , A szénsav íCOa), mely csekélyebb ineny-.nyiségben a körlégnek egyik alkatrészéi képezi, de melyn\'ik tulajdonképeni forrásául inkákba* élollliűves szervezetek továbbá a földnek belseje tekinthető, aszerint, amint ki-ebb vagy nagyobb luenuyisé^ben van jelen, hatására nézve i* gyengébb, vagy orősebb lehet. A földnek fólü-leiéu pl. a szénsavtartalóin éjjel nagyobb, mint nappal; nyáron nagyobb, mint télen; hosszan tartó eső elnyelés által tetemesen megkisebbít-héti a körlégnek széuvatart\|mát slb. A szénsavnak az elmál\'ási folyamatok elősegítésénél észlelhető működése leginkább abban ny ilvá-nitl, hogy a vízben "oldhatlan egyszer szénsavas ég vényes (öldlémekot pl. szénsavas meszet jCa (,\'<.>,) feloldjazaz a Víznek egyálalán nagyobb oldóképességet kölcsönöz. A körlégben folytonosan van jelei, habár csekély mennyiségben Ammónia (SIP), inely leginkább légsavas é* szénsavas sókkal vegyül-teli jelonkezik. Kzen eső vízben is föltalálható vegyületek szintén hozzájáruluak némely kőzetek elmállitásához. Az eddig felhozott tényezőket azonban, nm\'yok a szervetlen termények (elbomlását és euel kapcsolatban azoknak egy lilás testié való átalakítását kisebb nagyobb mérvben okozzák, ebbeli tulajdonságokban messze túlhaladja a viz; moly roppant menyiségénél és könuyU (olyékonyságánál fogva földűnk kérgét kérésziül kasál járja, a nehézség és liajcsövesség irányát kötve megiuérhotlen mélységekig leint. Terini siettani tulajdonságainál lógva isin. r< t. s a viziől, hogy az -\| "U nál nagyobb sürüs. ^^el bír; s ha most a hőmérséklet még alább száll, akkor részeinek osszefüggéso mindinkább lazul, inindjobban kiterjed, míg végro ()°C nál \|-HC-val fölérő kiterjedtség- inelletl megfagy. Minek folytán ha valahol a földben tért nyervén nagyobb mennyiségben gyűl ömzo ugy, hogy az egész űrt kitölti, ekkor,a hőinérsdk alább s»áll-van, kiterjedtsége, mint számtaRRi példa igazolja, annyira fokozódhatik, miszerint a terjeszkedését gátló legerősebb közellö.iiiegoket is ké pes darabokra zúzni. Igy keletkeztek a korunkban sok kíváncsi uézőt magukhozcsőditőóriási barlangok pl. Aggtelek, Adelsb-rg. - S« törmelék aztán a vízzel nsgyobb folületbtfn érintkezvén a további alak- és ös(zotétel-változta-tásnak is köiinyebl>un enged. L)o a víz még gázalakban is el van terjedve mindenütt; mert a viz sót maga a szilárd állapotú jég is folytonosan párolog. Kzen gázalakú viz a térlogatkisebbedé általi sűrűdéinek épen t\|gy alá vau vetve, mint a körlégnek •gyéb alkatrészei. S a szilárd testek, ide nem értve azokat, molyok úgyszólván űvegszerü töinöttséggel liknak, mindnyájan képesek több-\' kevesebb ilyetén vízgőzt magukba zárni, It-sü-riteni; init aztán közönségesen ,hygroskopikus viz" névvel szoktak* jelojni. N\'evezetosen nó-vényszövetek éji külpnttson a korhadiUnak indult nífcradványok IáUzauuk legiukább bírni a nem tett, amellett, hogy a mulasztás ax jjletők- nok költségére felfogadott munka-erővel pótolandó, eseteukiut a holybeli szegény alap javára 2 frt pénzbiiságban elmarasztalhatja. d) A hidak, árkok, vizmentő helyük és csatornák a község közköltségén állithndók helyre. o) Városunkban községi közös iskola levén, ennek szorgalmas látogatásának ollonórzéei I tekintetéből iskolaszék felállítása álul gondos-[ kodván, az elöljáróság kötelessége az iskolaszék megkereséséhez képest, a hanyag iskolábajára tás tárgyában teljes szigorral eljárni. 0 Pcdi8 HI \'»kolakötclesok az isko Iának minél inkább megnyeressenek és attól • semmi szili alatt el no vonassanak, feladata az elöljáróságnak mindennemű nyáj mellé rétiden és az iskola kötelezettségét már meghaladott pásztorokat felfogadni, ugy a pásztorokat köt.i lezni, hogy ezek is a tankötelezettségnek már meghaladott egyéneket fogadhatnak segítségül, a tanköteles gyermekek pedig az elöljárók által az iskola szorgalmas látogatására a fentebbi pont \' szerint szoritandók. g) Miuden szülő vagy gyám, ide értve azokat is, kiknek, házában gyermekek uiiut iiieslcrtsuitváuyok vagy házi szolgák tartatnuk, kötelesek gyermokeiket vagy gyámolljaikai nyilvános iskolába járatni — életidejök ti-ik évének betöltésétől egész a 12-ik, illetőleg lb-ik betöltéseig — 1807-ik évi tv. cs. első fejezete szerint. » h) As elöljáróság köteles arra figyelni, ha a szülő (gyám, vagy gazda) a Unkötelezett növendéket az iskolától visszatartja, obbeli kötelességének .teljesítésére komolyan figyelmeztetendő. — Es ha az e czélra szolgálható erkölcsi eszközök felhasználása — sikertelennek bizonyulna bo, s a tankötelezett cöretidék as iskolától továbbra is visssatartatnék: a kötelességét ekkéq^teljesíteni uoin akaró szülő (gyám, vagy gazda) első izbuu iA) krra, második ízben 1 frtra, harmadik izben 2 frtra, negyedik izbou 4 frtra büntettessék az iskolai péuzlár javára, sty ha még őzen négyszeri büotetéssem terítene a szülőt kötelességének teljesítésére, akkor jelentést tesz az iskolaszék a törvényhatóságnál — inely aztáu az iskolától visszatartott tanköteles gyermek számára a községi hatóságnál külön gyám rendelését szorgalmazza. (Koljt. M Csáktornya, nzept. 4. 1873. A „Zala-Souiogyi Közlöny* tiU.számában egy Szobotiezáról kelt s Moluár István tollából került levélen a csáktornyai szolgabírói hív* tai súlyosait megtámadva van azért, mert által* Zalamepye törvényhatósága által hozottsf. évi szept^-^ber hó végéig a vásárokat s búcsúkat beti\'tó végzése végrehajtásában, a szolgabírói hivatal által kiküldött rendőri közegek állni visszaélés követletett el egyrészről azért, mert a Csáktornyái szolgabírói hivatalt vezető szolgabíró vagy nem tudta a törvényhatósági végzés intenczióját felfogni, vagy podig nem akarju s igy míg a törvény hatósága vásárok s bucsuk betiltásával a csoportosulást s ennek folytáu a kolera járvány kiütését megakadályozni kiváu -ja, addig a Csáktornyái szolgabíró azoiieengu-délyek kiadatával a csoportosulást, s igy a kolera anyagnak másokkali közlését megengedi. hyuroskopikus vizet b-süritő képességgel.A sséu pl. annyira nedvtzivó tulajdonsággal bir, hogy az a gázalakú vizel egészen csepfolyóvá sűríti. — A mezőgazdaság érdekében eszközölt kísérletek a nedvszívó képességek a termőföldnél is i kétségen kivül helyezték. A körlégi vízgőz akkor is lesürű lik csepp-folyó vizzé, ha mérsékletének megfelelő telilés-pontot bármily csekély mérvben is túlhaladta lehüb\'-s vagy uj vízpárák hozzájárulása állal; és mint ilyen eső, hó vagy jég alakban ismét a löldre hull, fiogy rendeltetését, örökös körútját eszközölje. K körlégi csapadékok az clmállási folyamatnak előmozditói közé számitófc, különösen ha még meggondoljuk, hogy e csapadókok inily erővel esnek a földre, folyás által magasabban fekvő vidékekről i táv\'ol alantabb fekvőkre; s ha meggondoljuk, h \'gy az uralkodó .szelek áUal erejük még növekedik: akkor ugy \\\|iiszem nem leszeatúlzott azon állitásunk, mely szerint ily kedvező körülmények között sziklákat rombolnak szét, melyelcuek darabjait vagy feloldva, vagy niiut törmeléket magukkal viszik, hogy az ulánok következő romboló eleinek tevékenységének uj téri nyissanak. Miután a kőzetek elniállásáról, megismerkedve legalább lob\'., vonalakban annak okaival, magunknak -némi fogalmat szereztünk, lássuk inost, melyek kixáliképen azon kőzetek, melyek roppant kiterjedésüknél fogva különösön tor mólöld, azaz talajképzőknok tekinthetők ; ide nem számítva azokat, mint pl. bazalt, trachit, dolomit, syenit, propliir, kréta stb., melyek leginkább csak helylyel-közzel fordulnak olő. Azon kőzetekhez, melyek a legelterjedtebb hegységeket alkotják, s melyek a vizlior-dá&ok által keletkezett talajokban is mint leg- főbb alkatrész szerepelnek, s melyeket a folyamok mentében és a tengerparti vidékeken levő lapályokon mindenütt Atitalálunk, sorolhatók a gneisz, csillámpala, agyagpala, gránit, mészkő, melyeket épen azért földünk alap- és főtalaj képzó kőzeteinek is méltáu tekinthetünk. Ezek tehát azon kőzetek, melyek mindeu szervetlen alkatrészeket magukban foglalják, melyek a talajnak s igy a növényset szorvetlon tápszeré-uek olcngodhotlen föltételét képezik. S aszerint aztán amint valamely\'talaj egyik vagy másik kőzetnek, vagy talán azoknak együttes elmál-lása által képződött, jönnek létre a különböző minőségű talajok. Összetételeik szerint a nevezett kőzetek leginkább kova, foldpát, csillám, tűllo (Hornblonde), mész, augit, fagysg, gipss és tini told elegyrészekből állanak, molyek ismét elmállásuk által a talajnak vasat, cselonyl, ként, kalit, nátront, keserftildot, moszot, kova savat, kénsavat, phosphorsavat stb. vagy ezek különféle vegyületeit szolgáltatják. I\'ontos ve-gyelraezén nyomán ismerotos, hogy pl. a gránit, melynek elegyrészei: a kova, csillám és fóldpát, százalékokban kifejezve 4 7f> kalit, 3-47 nátront, 0-47 meszet, 0-3í> msgneziat, 0-58 phosphorsavat tartalmaz. S épen özek azon alkatrészek, molyek a növénytestnek szervetlen tápszerét képezik; molyok ismét a növénynek elégetése után mint eléghetlen részek hauiu alakjában vissxamaraduak. l\'INTÉK ELEK. Ezen vádra vAlasxolgi nom tartottam vol-„„ érdemesnek ükkor, ha azzal saját személyemet érestom volna"~inogtámadvu lenni, hanem kötelességemnek tartom a kihívást s védelmet elfogadni, a midőn a váddal szabadságoltatásí időm alatt a szolgabírói hivatal vozotésévcl njegbÍMtt^holyettoaem van megtámadva. Alt nom tagadom, hogy a rendeletek végrehajtásával megbízott rendőri közegek által olykor olykor visszaélésok nom köveltctnok el; de annak oka nom a szolgabírói hivatal erélyte-lensége vagy pedig hanyagságában, hanem egyedtll a rosz rendőri szervezetben fokszik; s igy nom is tagadom, hogy szent-rékusi buosu alkalmával a foglárok által ez emjitett visszaélés meg n^m történt; de ugy hiszem, hogy a levelező Molnár István ur sokkal okosabban tett volna, ha őzen visszafest, rögtöni megtorlás végolt a szolgabírói hivatalnál bejelenti, s csak* akkor fordul a nyilvánosság teréro, ha panasza koilóleg elbírálva nem lesz, mert ugy hiszem ezen vád miatt, mindaz >k, kik előtt u jelenlegi közigazgatási szervezet s különösen a rendőri közegek szervezete csak egy kicsit ismeretes nem fognak pálezát törni a szolgabírói hivatal felett,mely nem oka annak, hogy foglárok közé kényszerűségből oly egyének vétetnek íel kik minden alkalommal képesek visszaélést elkövetni, s a szolgabírói hivatal csak az cselben érezné magát bűnösnek, ha az ő erélytelen-„ége s hanyagsága szolgálna alapul arra, hogy * hivatal vezetése alá rendelt foglárok ily visz-exaélést elkövotnek, a mit vádió ur bebizonyítani soha nem tud. A mi vádló urnák azon szavait illeti, hogy a szolgabírói hivatal nem bírta felfogni a megyei végzéa intenczióját s igy azért adta ki a zene engedélyt, vagy pedig azt átértve köteles-bégének eleget nem tett; art* vonatkozólag csak azt választhatom, hogy a szolgabírói hivatal nem szorul arra,hogy az intencziókat Molnár István ur magyarazza meg neki, mert a vásárokat a búcsúkat betiltó végzés oly világosan szól, hogy ahhoz semmi magyarázat nem férhet; az az, hogy a búcsúkat és a vásárokat megtartani nem szabad ; hogy micsoda indok vezette Zalamegye közönségét akkor, midőn a vásárok s búcsúkat betillá bizonyosan nem a. Molnár István ur állal (elállított, mart ha az, akkor a helyi csoportosulást, úgymint a templomba járást, hetivásárokat is betiltotta volna; hanem ezt nom tette, és pedig .azért, mert ezen , csoportosulást csak is egyes helyi, vagy pedig oly vidéki népesség képezi, a hol a kolerajárvány még nom uralg; a vásárokat és búcsúkat pedig azért tiltá be. inert arra nemcsak Zalamegye lakosai csoportosulnak össze, hauem a szomszédos Vas, Veszprém és Somogy, sőt távolabb megye lakosai is, és igy könuyon megtörténhetnék, hogy azok a nálok uralgó járvány t magokkal hozzuk. Ezen intenczióból kiindulva, a csaktoruyai szolgabírói hivatal nem látta szükségességet annak, hogy egyes községekben tartatni szokott vasárnapi mutatásokat betiltsa, mert azon legfeljebb a szomszédos község lakói jelennek meg, s igy legkevesebb aggály som lorog fenn, rnikép egymásközölt a kolera járványt elterjesztik, mert ott a hol nincs, azok cg) más között kolerát el nem terjeszthetnek. A mi pedig a korcsmákban gőzölgő levegőt illeti, arra egyszerűen azt válaszolom : ha u korcsmai bűz a kaiéra kiütésére alapul szolgálhat, akkor mindenesetre még nagyobb alapul szolgálhat a templomokban tapasztalt kiálha-tatlan büi; s így igen okosan lelt volna Molnár István szent-széki ülnök ur, ha idomtalan modorával a tekintetes Zalamegye törvényhatóságát támadta volna meg azért, hogy miért nem követett el az illető egyházak főnökségeinél mindent, mikép az ideig míg a kolera járvány kiütésétől tartani lehet, e tomplomok is bezárva tartassanak; ezt kellett volna első sorban a népei iránti szeretetből megtenni. Ennélfogva a nyilvánosság előtt Molnár István ur idomtalan s parasztot modorát egyszerűen visssa utasítom, s kijelentem, hogy járásomban a zenék betiltása addig, míg azt a felsőbb hatóság elrendelni, ragy pedig annak szükségességéről önmagam meggyőződni nem fogok, esiközöltetni, tegyen Molnár István ur barmit, nom fog, mert as ő eszme járása a szolgabírói hivatal intézkedéaéuél soha zsinór mértékül vétetni nem fogi Ezzel a vitát részemről befojozottnok tekintvén, kijelentem, hogy ez ügyben továbbra hir api vitába nem elegyedem. CSKSZNÁK 3ANDOK, Csáktornya járás iiolgabirája nagy gyűlésére, a zalamcgyei t. ez. tanító urak tisztelettől meghivatnak. Nagy-Kanizsán, utiyt Ü. 1873. Nucsu z József, h. olnök. — 1-ítU /<>>J Alét nő: Alig egy fél éve, a sümeghi távírda állomás vezotőjo izraol-vallású nejétől, különösen a nő sürgoléséro polgári házassági szerzójésökot az illető bíróság előtt felbontva, törvényesen olvált; moly után az említett távírász ismét megnősült, olvevén egy tisztességes hajadont. El az uj pár boldog házappáguk éden örömében, inig végre e hó 4 én. megérkezik az eltávozott asszony, ki hangos zokogás és rimánkodás közt követeli itthagyott férjét; míg. végro a városi hatóság közbejöttével el ném távolittatott az általa önkényt oda hagyott holyről. — Gyászhír, Oriif Nádasdy Feronczné, született Zichy Ilona grófnő Agárdon f. hó ti án meghalt. A nemes hölgynek elhunytát mugdöb-beiivo hallottuk, s mint értesülünk, a járvány áldozata lett. — Vasmegyéből szinte Mikos Ede halálozásai hallottuk. — l\'ipi> VIlinOH tanár s a vasmegyei régészeti egylet tevékeny titkára a napokban Nagy-Kanizsán időzött; a régészetet oly szenvedéllyel űzi,hogy láradságot nem kímélve, a szünnapokat is erre fordítja. Nagy Kaiiizsáu Dr. Szűkíts Náudor ur nagybecsű érem és pénz-gyűjteményét hosszabb szemle alá vette, foncn Csáktornya, Varasd és Alsó-l.endva vidékére útazotf, ha ideje engedi Zágrábba is átrándul. — J ló kuni fjánzló barátunkat s lapunk kedves munkatársál családi öröm érte, neje őt tegnap délelőtt egészséges fiúval ajándékozta meg. Az ,alföldi pacsirtának" megvan a fold leguagyobb öröme, legyeu az uj polgár .tulipi ros bokréta" s hervadhatlan viruljon a\'boldog család ölébon. — A\'yllatkoxat. Alulírott a .Zala-Somogyi Közlöny 7U ik számában ,Tár<ízac/ikk lialaton-Küreuről" cziutmol megjelent közlő inénynek írója alaposabb értesülés (oly tán lovagias kötelességének tartja kijolentoni, miszerint a szo alatti czikkben á meg nem nevezett orvostudor úrra vonatkozo megjegyzéseit rosz szándékú rágalmazótól hibás értesülés után kerültek a csikkbe, melyeket a származható kellemetlen félreértések kikerülése végett, iniutáu a sértési száudék cgyátalán távol volt tőlem, teljes készséggel visszavonok, miért is sietek fölkérni a t. szerkesztőséget, hogy jeléu igazolásomat az illető orvostudor ur elégtételéül kö-zölui szíveskedjék. Kilüuó tisztelettel H.-Füred, szept. 5. 1873. Dr. iluchwald Mór. — Ajánlkozás. Egy Ili éves tanuló, ki a kereik. isk. felső reálosztályát N.-Kauiz-án fogja végezni, teljes ellátásért zongoratanilóul kezdők és haladók számára ajánlkozik. Jó leclt-nicával bírván saloudarabokat könnyűséggel, sőt Deothoven sonátáii is jálsza, képes .Köhlcr Wegweisoro\'-re szerint, von der 1-ten bis zur 6-ten Stufc tanítani. Szíves megrendelések szerkesztőségünkben történhetnek. — Pályázat. Postamesteri állomásra, tiszti szerződés és 100 frt biztosíték letétele mellett (ielséu, (Zalamogye) évi járandóság 2tX) frt tizelés, 3(3 frt irodai s 420 fri szállítási alulit ny. A kérvények három hét alatt a soproni postaigazgatósághoz, intézendők. Sopron, 1873. évi szeptomber hó 3-án. — Ardayné Ida asszony, kit a megvakulás szörnyű veszélye fenyegetett, felüdült betegségéből s a télen már játszani fog a szín-ptdon; az ügyes c» fáradhatlau orvos neve, ki után a .Színpad" szerkesztője is tudakozódott: l)r. Schorz Siinou Nagy-Kauizsáról. Éljon ! — Sajtóhibák fordultak olőMezriczky I\'éter t. munkatársunk utóbb közölt nyill levelében : és pedig: statualtotta holyott statuál-tátott, — monngraphicus holyott topo-g r a p h i c u s, buzdító századnak helyett b u z-ditá század u u k sat. olvasandó. — Vihar. Több helyről vessazük a hírt, hogy szept. 7-éu oly kaiiékouyan dühöngött a vihar, ruiuőro öreg emb .rok sem igen emlékeznek. Nagy száraz szél tördelte a fákat, utáua 10— 13 lat sulvn jég tetto tönkre a szőlőt, nyulakat, szárnyasokat lehetett a mezőn szedni különösen Magyar-Szerdaholy vidékéu. Hasonlót iruak Makónak, Újlak, Oroszion vidékéről is, itt az .ürömhegyben" teljoson tönkre tett inindeut. — Dertmln lovardájára rosz idők járnak, a kö/öuség igen csekély mérvben látogatja, pedig megérdemlené. Szombaton a lófutta-tást s diszkocsizást megtartja, melyei mult vasárnap a vihar megsemmisitett. — Jtürld hírek. Lohr András, soproni ev. tanár meghalt. — Erdély bon sok hamis bankjegy- van forgalombau. — A horvát or-szággyülésen 79 sióval 10 ellon olfogadtatott a kiogyozéei munkálat. — (\'rouy-L\'hanol horczeg,. ki magát Árpád királyi sarjadékának tartá, l\'árisban elhalt\'. — liazaine ügyének végiár-gyalása okt. 6-án\' veszi kozdetél. — A honvéd-ujonezok oktoberre bohivatnak. — Londonban egy franczia hírlapíró éhen halt meg. — Liszt Foroncs okt. 30-án tér vissza Hudapostre. — Az országos sonoakadomia nov. 3-án nyit-tátik inog. — Aug. 25,én tomotUSk adahomeyi királyt, sirjin 24 nő gyilkoltatott meg. Hu dapesten csőd miatt házbér-folemelés is történik. — Szigligeti hol íjozte dramaturgiáját. — Högyjy János, kanonok, maghalt. — A kőszsgi lövészegylet ünnepélye szopt 21 íg tHrt. — ;Kcc«kcméton a színház inognyitása fényes volt. Nyilvános hálakOsztinet. 3 hónapos gyermúkünk (\'zár János, íio-riesinon, születése után azonnal szemfájós lón. Kgy, azonnal hozzá hívott orvos szeinvizet ron-de\|t számára, mely fazonbau erodménytolen lőn. Miután a baj napról napra növokedott, amony-nyiben a szemgolyó mindinkább kiemelkedett helyéből, többek ajánlatára a"e vidéken álta lánosau ismert,ügyes liat:il orvost K r a s o v e cr. Ignácz urat hívtuk magunkhoz (,\'sáklornyA ról. Meg is jelent ő nálunk és kinyilvánít, hogy e tiii jobb szemére teljesen vak. ameiiy-nyibi\'d ferde növése van, s egyúttal tudata ve-lütik, hogy cs.»k veszélyes műtét által lehet a dolgon segíteni. — Fájdalmas szívvel, de mégis i beleegyeztünk o műtétbe o nyolez nap után, I melyet őélelvészélyesnék nyilvAnita.Ks leírhat-hm örömünkre gyermekünket, kit már a halál karjai közt képzeltünk, pár nap múlva mint egészségest szoríthattuk kebelünkre. — Múlhat-I in kötelességet vélünk teljesíteni, midőn <• dolgot nyilvánosságra hozva, szivünk mélyéből fakadt köszönetünket nyilvánítjuk Krasovecz Ignácz orvos uruak. Ellesse az ég ura őt még soká! - (ioricsán, szept. 3-án 1873. fzár Jknot vondéglős, és neje (.\'zár Jótefa, született Svelecz. Történeti naptár. Szept. II. 1382, Nagy Lajos király halálozása. 1552. Eger ostroma a hós l)obó alatt. — 1017. A zentai győzelem. — 1723. I\'ray György születésnapja. — 1741. Mária Terézia a pozsonyi országgyűlésen. — 1848. A magyar testőrség Hécsben leköszön. . 12. 1083. Sobiesky Hécsnél a törököket megveri. — 184^. Kiss Ernő győzelme Elemérnél a ráczokou. . 13. 81. Titus Vespásianus hulaluzásn. — 1595. Visegrádot l\'áltfy visszafoglalta. 17<>j. Toköly Imre Kikodemiában meghall. — 1813. Báró Eötvös József születésnapja. . 14. 1321. Dante halálozása. - 1520. A törökök Hildát régiségeivel elhamvasztják. — 1848. JellacHlct bán Nagy-Kanizsára berónál. . 15. 1526. A törökök a magyarok maróti táborát megrohanják, 25 ozer embert felkonczolnak. Dobozy Mihály ekkor szúrta át nejét. — 1555. Szél, Kaposvár parancsnoka, a városi Tuighun budai basának átadja. , 16.1002. Zrínyi Miklós Nagy-Kanizsánál inegvori a törököket, s a külvárosokat felperzseli. —1802. Kossuth Lajos sztfj^ tésnapja. » 17. 1382. Mária, Nagy Lajos leánya megkoronáztatik. — 1814. 1\'ulszVy Fe-rencz születésnapja. SzerkeH/ittii üzenet 87ft. (I. Kassa. Távol t»rfa tSIOiik at a vl.l.\'k, kulileim\'iiye nem a inl lapunk kerníb r»W. Kniltint\'iiyciiikuíl sini\'iuiyiro lrhct e vldi\'k spucialU rrdski1! kell KirmUnk slött Urlsni 87U. Oronitonba. A jígjraBk.\'liiyvsl kn«llljllk, mihelyt a sor rá kertit. 877 n. V. Oyőr. Siot«k intéske.ltii. H(H. M. K. H. (.\'({Isxernbb Ui.nr mellékelni. R7U. H. Marriali. Nem k0s.Hhet«. l.eKfeljebb llár bánysior aslvart réti K. bxiátom uála<l, Mimiig a>l meséli l)e mk a te bajvi. sat \\ HHII. l\'.\'Kcuthely. Hajuáljnk, lmKy nom tn.ltnk kibeldiiil HHl 1.. K, Perlak. Tanulniáiiylárk\'ynl vettük. Hí-.\'. .Nagy- ín Kla Kanii<a váioa ínUkel" esimfi nikkel mielőbb kiiilljnk. Ha:t. Zátcráb. Becses sorait vetttlk, mielíSbb váUasoluiik. A CelviláKuaitAiiokat nagy klssllneltcl 881. 8 A. Magyar.Hierdsbi\'lyen. Jitvűro is kírjllk. H8.-.. M. A Kyássbirt JJIvO ssámttnkra hala«s- toltuk. 880. .Titlon vagyok" nom ssi<\|> OntSI, — .Amint lálom, lisnt a< álom-, .Óul imádom, ideálom, bár halálom* sM. Irigyeljük t(l.elm-U. .(lüimsloiunál van egy fa, (iyre oda Ili, nom trífa, ne légy o.i-téng léha sa\'f. Hagyj.... békét I Nlúés n.i cbolorAban 1 viuyásion, u\|ert msgjJ. PapiruzeJetek. — Furcsa állítás as, liogv a rák csak akkor nA, ha az r»ő esik I — iiizonyci rákárus mz-szony incgszólittatván egy házban, hogy írlért adja cl clöhb másutt a nagy rákokat, s visz. azutáü oda a kisebbeket? — As asuonjr azt válassolA, hogy i oag)óbbakat még nem adott ei sehol; —kérem uin-tseuek, mert az cié nem esett, s tgjr a rákok sem nőttek meg. __/ — C u r i o < u u. Ilemeavéu a házi asszony egyik liavoukinti bért lisetni szokott lakijának nrjé-livz, s a következő kérdést intézte huzzá: — Tecs-asszony Sii-An lesz elseje??? — Kgy asszony tépelódésc. — Hat a gomb.M\'z! .\'> a mnnkásl jut-e miodeniknnk kettő? az uramnak három ? — M iérl sir a b c g e d il. .Szólt a zene siralmain. Kút Isliisi ember elszomorodva hallgatu, mig fí> egyik megszólalt: Ugyan komám uram miért sir annyira az a hegedű? — iUt azért sir, íslelá a másik. — m. rt a nyakát fojtogatják, s hasát pedig reszelik. Csaknem független az ember. .Miért nem Lllldi már iskolába Mit szomszéd,ruondá a tanító as apának, hiszen már átugrotta a •> évet. Kz bizony rcudotlrníég :• .Dizssa Unité arm\| qoud al apz - rcndiitlcuiég, hogy as apa már ueio is ri-odclkczlietik gyfermckévcL Alig 6 éves, iskolába kell küldeni! mire felserdül, káplár-kézbe jut, s ha iunvn kiszabadul, az asszony verni papucsa liatalmá-bau, ez alól pedig aztán csak a La. .1 szabadítja ki." lMiicziárak Nagy.Kanizsán, 1873 évi stspl. hó 10 én. Oabo. nemitek : alsó austr. mérj ssarlnt Huta N7—tH) fout O 8li font «.6 j kr. S3 - «7 fouí 6:ib kr. ltois 74 78 font Í.60 kr. Árpa .erí.iíé.re 68-ÍO font 3,-i\') 1 ir Áipá etetésre 3.SÜ kr. /.ab 1.70 kr. Ksp- kr l.isttnemüek : bér«i iuá»a aseriot. Lisst legtinoraabb 18— kr. /.sewleiiist 13.— kr. Ksbár kenyéri ifit 11 — kr Keket keuyérlisst 8.ÖO kr. Hu- ladara Ili kr. Kjss >. - kr HUvelyosak : alsó •isrint : llorsó 8. - kr Hab ti.— kr. L^n- kr. K0le< . - kr. Hajdina tfohánka) t.\'iU kr. Kukori rsa löt\' kr. Horgonya .— kr. Ilus: bécsi i — Marhahús -.\'8 kr — Dissuóhus 3i kr. Juhhus — kr. Il\'irjubus 2lf kr. Z.iitélék -. bécsi font snerint l)i sinóssir íiO kr. ^arhasnir \'i\'l kr. Hsalonua 4il kr. Hí appau kr Láqipaolaj .18 kr. rtteariu- gyertya Ii5 kr Kaggyú gyertya 3-\' k> Hor t alsó au.tr akó. 4U pi nt szerint O-bor ló - kr Ujbor 12 - kr. Ktlr: alsó auitr. slrakó, 42 pint xenut hegmsgs- kr 1.egalaeo.nyal.il ti - kr. Tttsiía Ili ... ni, i bllr. hosssu Mtorímt. Hllkkla 14.— kr Tl.lgyfa 1 7o kr. Ka s.éu egy mérő 70 kr. Iléesi mátsa sterint- 1 kr. Hsalina 1.—>Nap««ám: egy térti él«l .— kr élelmesés nélküli.—kr.Kgy u5 élei meséssel— kr. élelmesé, nélkül-.70 kr.Kgy g,,,- mek élelmi »éssol -.— kr éleline>és nélkUl -.— kr. Érték- és váltófolyam sept. 9. 5/, melsdiques 71. — ; 5/, nemz. kölosóu 73. — ; 18l0-ki álladalmi köhaöu 101,25 bank részvények 927.—j hitelintézeti ré«zvények241. London 111.10; magyar löldtehennenlési kötvény 76.75; tonesvári földtohormentési kötvény 75.— jerdélyi földleherinentési kötvény-70.— ; horvátslavon fiildlehermuntési kötvény 75.50; ezüst 105.50 ; cs. kir. »rauy 5.34 — Napoleond\'or 8.89. Felelős szerkesztő: Bátort) Lajos. ^ry-llttér.) W Szentgyörgyi .1. főtanitó ur Moórott fclhivatiki hogy 1869 óta tarolásban levó 2 ft. 55 kr. hirdetési dijt e lap kiadó hivatalába mielőbb be-küldje, ellenkező esetben a zené-szeti czikkek ügyében is felhívjuk. sr mm svmu, ~wt ékszer-árus. arany- és ezüst-műves. PEST fi X, Kirdly-utctn, 48-ik tt. Ahlctfa utctn itligUUn Ajánlja míndonfélo, úgymint snját készit telt ktvts munkáját, egyszersmind vesz, csóréi avult arany- és ezüstöt, elfogad minden javítást, úgymint kd- és érezmutszést, melye kkol legolcsóbb áron szolgálatid. Kapható nála ki-tüuó jóságú arany-, ezüst- és svajezi-órák jótállás mellett. <» Vidéki mogrondolésok és javítások leggyorsabban és olcsón számíttatnak. ) K rovat alatt kSslOttskirt lelelGuéget u.m vállal a Kssrk, Hírek. . — Hynunu Nemesdédi Stephaics Pál és neje Miskemonostori Thassy Mária jelentik leányuk Stouhaics Hedvignek, ühymesi (JAcsi gróf ForgAch AnUl é» neje Kewelökeói bAró Majihényi Anna liAval, gróf Forgách Bélával leendó egybekelését, As esketés folyó évi szop-tember hó 23-An a Marczali r. kath. auyaszent-egyhAsban leend. Kolt UombAn, 1873. szept. 1. — Meghívás. A salamogyoi .általános lanitó-testülef-nok Nagy-Kanitsán, »\'. éviszop-omper 25 én, e. 9 órakor UrUndó alakuló Hirdetmény. 0 Kitűnő szerkezetű SS bor- s szónasa jtók Srbcfl ki » J Zala-Tárnok közbirtokosság részéről közhírré tétetika miszerint a közbirtokosság korcsmáltatási joga, az e czélra használható lakház, egyéb épületekkel, folyó 187:..... szeptember hó 28-án reggeli 10 órakor nyilvános ár utján, három egymásután kővetkező évre haszonbérben ki fog adatni, a bériét idő kezdődik az 1871-il- jan. 1-só itap- tized és hídmérlegek — ruhamángolók és csavarógópek, ján, miről a vállalkozni kívánók, ar n megjegyzéssel értesít- továbbá a legjobb rainősógü kézi, szállítmányi és kertiesz-tetnek, .hogy a bérletre vonatkozó feltételek a község bírónál közök, lóistállói készletek, valamint mindennemű gazdasági mindenkor megtölthetők a helyszínén. eszközök és gépek megszerzésére a legjobb bel- és külföldi Kelt Tárnokban, 1873. szeptember 1. gyárakból, legjutányosabb feltételek mellett ajánlkozik Wajdits József nyomdájába előnyös feltételek mellett ncliáiiy TANOM IcIycIcIíIí. CBF- Értekezhetni a nyomdatulajdonossalN.-Kanizsán (1134 — 2) Pulay Károly, birú. • A maca nemiben ««<)!« Európában J • l.jii.^oi.b, több oliUlr.ll r.ndj.l.k U íVbmm.l kluim. Fackli (ícilő, FOGL Efféle • elsíí cs. kir. udvari l\'ohcrmíiek gyárit S Bécsben, HiiLliit : 25 Jlnrl.hllf. Ill.lipt.lri.«u 25, é>(»i«>>K< niotibau látható árak, lilása által wnr Annyi a kiaebb ré.«let-kl..ni reikedő által rl.rhutul vtllilrg gyáron h> Ilin .larat.o Angol ohifToa- IVilyázat lliiiisciislciii A Voglcr in Budapest, Wien und Prag bt\'liirdorn (1129—2) Annonccn und Ueelamen ""•B olino Nebun Speson in allé Zeituugen der Welt. í\'lcíchc Firiuen in Havi, Berlin, Bernf Bremen, Breslau, Chur, Dresden, F.lberjeld, Erfurt, Frankjnrt a. M., Fribonrg, St. Gallen, GenJ, Hnlle, Hamburg, J/arimver, Köln, Lausnnne, Isipzig, Lübeck, Luzern, Magdeburg, Mannheim, Metz, München, Neuehatfíl, Nürnberg, Slrassburg, Stuttgart, Zürich. Annoncen- Bxpeűltlon és Kis-Kanizsa felsó erdóiii nél » nyak kftriiyllUtmérléke\'.io. denkor megkívántatik),dhja I o 80 kr.,VÍ, i 60,3 -3.60. a legr.i noaabh • leggyakorlatiahhak. Rumburgl vászon férfiingek, c • • • igkiráutálik) \'i, 3 egujabb csal áraik 3 - I frt (nyakm kívántatik. Férfl nyakravalók vagy nyakkitók dbja 76 kr.l.-J, a legojabb. Férfi lábravalók I »» j Hirdetmény. károsok közös tulajdonához MAKKOLTATÁS nyilvános árverés melletti bérbeadására ujabbí határidőül I folyó évi szeptember 16. napja délelőtti ü órája tűzetik ki. OLLA. SlílDlil TZ-PORA.1 \',A/.t"kfH."""^l, tJ?Tk,í"""\' egyeb föltételek a .polgármesteri hivatalban tudhatok meg. Nagy-Kanizsán, 1S.73. szeptember 9-én. nyittat ik a muraszombati takarékpénztár könyv vezető állására, 600 frt évi tizeid. Kérvények és j a szükséges bizonyítványokkal f. évi szeptember A Nagy 20-ig a muraszombati takarékpénztár jjywíjíiftö- ^ tartozó alsó é sághoz küldendők. \' (1126-3) 1 \|...rok init«tt szorulásoknál. emeszlhetellensegeknel, gyo ■ > görcsök vett- ••« ideg bajokban; szivdobogasnál. ide fofajai, verlolulás. vég.il hysteriara búkor .\'« huzamos (1.105 Belus József polgármester. k. Ara I e edeti doboznak használati utasítással I frt. í CRANCZIA BORSZESZ SÓVAL. I palaczk áa használati utasítással 80 kr. ORSCH-HAUAJ-ZSIROLAJ. \' A valódi Dorschhalmájzsir-olaj mell tudó bajoknál. seropho riOhllU-\'o-legaégekbeii l.giolili gyógyl.aláaaal van; meggyógyítja tltcl.i.köszvény- <\'<osiizbajok>t,.valamint a< id3«»aki bórkülegeket 2 Ara I Üvegnek használati utasítással I frt. 0\' Raktárak Xaui/-Kanizsán Jl«lu* J. gyógyaz. I,<>vák K • gyógyi"/. KoMolliofT-r .1. M lt.iMiif.ild V. uruknál. \'• Belovárotl l.ak.iviea O. —........- . , • Csáktornyán Kár llollleferiint, • S,uro6n K:;1\'\'"; . v • Kapoivarotl i. • Nil pongyola vagy éji corifttek Ml-M rőfli.nonlitbatlai. j<5n.i- • lígHnomabb rhiriingliiil \'2.. a.W.\'iiíIíígtl rumburgl vagy hullaiul. • franeiia ballntból, h,iW..-l .1., vatzon , kíx.f .uat . \' , .««l«j 30. • 3.60,4 írt. ■ \'36\', 4", f>n—r,o fn. • LEVÉLBELI MEGRE^OELESEK <bái mely iiy«lv«n írva) a vi- • dékröl kraipíni b»k(llit.\'\'«e >agy utá.lv.\'l /........... kii • \|)0(itonau a»kOiAlt«ltii.\|u • E.FOGL, Wlcil, V. k S (Mariahilferstrasse 25.) ____________ • M. Oafrtig UrjadS baváiirláauál 1 liun>«U tiSi garnitúra ráadá- O Keííthelyen W • • aul adatik. Kereszten li<» ••••••••••••••••••••••••••••••••• Kóuegen C.ac . Előleges jelentés. Uerssin J. a török caás/.ár ú felsége múlovarda igazgatója vezetése alatt. Szombaton, szeptember 13-án d. u. fél 5 órakor az újonnan épített Jnttutúkórben a „tizenháromvárosi" vásártéren uz cliő éa az vgyollcnogy nagy tiazteletdijas mr LÓ-VERSENY ^m és kocsizás rámái komikkal, iiagy»»crü iu\'\|illiinr\|i.\'lylyrl alli., li»tolel<lijjal, t\'.tgyaki.rlatiinutatvAny.ik nípílrftmmel, uly nagy la.\'rta\'kl.vn. minő in.\'g itt nem Ullátull. E versenyben 60 siemely és SOláfog réizl veioi Urak, kik aaját lovaikkala versenyben részt venni kivannak, kéretnek • z igazgatósággal értekezni Letenyen Kalivoda J. gi Agyaa. Marozalibaa la.tl Ná\|i o»r Bsnok-Szl gyorgyön I • »• .-a J. gy. Szombathelyen l\'ilich K renea gy. Sopronyban Meiey An-trá gy-^gy". Zagrabban Miti.lha.-h 7. gyágysa. Oeyl.eek J. .1. I\'rwaiai Kr. gyágyfc. Kali-bányamivelö és salinák Üzleti társasága kALINZ ajánlja trágyázásra: kéithioiit Icái matjMiin tráyytijui tyminyiletl káli trtíyyiij&l, litnzör löm\'ni/ilitt knlinav&t, tiiUirom t\'iV\'it kuli (knli-i\'iUlrmn), VMjyfttHeg limlu kuli nalélromál, ChilitnUtrom&t. J«»o» trágyaók itt Brlntlok. •avainkuak áll .lünk állított lartalmá.\'rt a j.\'.lállá«t irigy (•/erőinkből . Ilír.ben, a .olleii ingyt\'i •egybuutá í\'nálatáról stb. Kelvilágoxltáiuk i «.\'gg.-l adatnak, valamint leháaok nímet .\'•« magyar nyelven kivA natra ingyen me;knldeln.\'k. t,! l-\'x -4> A kali bányamivelő és salinák üzleti társaságnak központi irodája Bécsben, Hegelgasse 17. Uilulán fél 6 árakor nagya aeuekar klaérelíl.ei ■ urU fluuef ii a lovarki u\'lyea menet gyalug,°luvoii éa kováikon a h.vardakr.ri írtől a rároaoii végig egéaa a futtat.\', helyi/. A ii. i. kOaOuaóg kényeliin\'r pána. e jegyek árnál a«»ii eliíre válthatók reggnltül d. u. 3 óráig a lovardakor itul pedig kint a futtató kttrnél. MT NagyírdaniU kOlOuaég •támoa lálugatáaúrt «ai ! Ken i, i-.leiik tolj. itgyaxurll még itt nem láttatolt lőveravny llniiopélyro • tiaatelertol DKUSHIN Jl\'l/.SKK igaagató. -^M • rialádijegy ^aját kocnijukknl 4 ft. Kgy luvaglő n Kgy (lámoiott aü\'k 1 ft, Kgy t.\'li.-ly kr. II. hely 60 kr. III. áll.\', h.-ly :fl kr. <iv. 10 <v«n alul ai II. ti III. I.olyen a fcl.\'t llaetik. Kntunab.liek Sruieatertől l.: l helyen felét tWotlk. Ugyan az nap.esti Hornkor utolsó előtti nagy díszelőadás.■\' Arlejtési hirdetmény. A nn-^y.kanizsai királyi ügydsuég részéről közhírré tétetik, miazerint a nagy kaniz^a királyi llgydízs.igi börtönben, valainint it nrgy kiniiuui, kosztholyi letenyei kir. járásbiró.iág fogházakban 1871. évben letartóztatandó vizsgálati, ulit.Ut .\'w beleg fegyenezeknok, a nagymól bViágtt ignzaágUgyminiatűr által, 1872. évi 11,216. szánni r.tndulelébeu elóirt inódoni elelmezéao egyllttcaen éa zárt ajánlatok feletti tárgyalásnak határidőjéül folyó 1873. évi.október hó l aó napjainak reggeli \'.I órája a nn„\'y-kanizíai kir. Ugyéauég hivatalos helyiségébe kitüzetik; inegju-! gyeztotvén, hogy kodv. /ö njáni.itok osetéro a vállalat .\'J évr.: is kifogna adatni, tehát a zárt ajánlatban nyilatkozni kell váljon I vagy 3 övre kiván o az illető vállalkozni. Mihuz képest a vállalkozni kiváltók értusilletnek, hogy az egy óvre vállalkozók a borU>n vállalatának ItXI Irt, az egyes járásbiróságoknál lOÓ frt bánatpénz lutételo mellett az árlojtésbnn részt vuh.ítnuk, moly osszog a azerzódés megkötése ntáu letéteményoztetik, felsőbb jóváhagyás esetében a szerződ.-s tSvábbi biztosítékául vállalkozó még ugyanannyi Ősszegig jelzálogos biztosítékot nyujlaui köteles, a ztirt ajánlatok a báuatpénz hozzákapcsolása, az ajánlott összegünk imal éa betűvel való irása,aaz árlejtési feltételeknek kifogás nélküli elfogadására vonatkozó nyilatkozat kifojozése mellett az árlojtés határidejűig alólirt kir. ügyészaéguél a hivatalos órákban buadandók, hol az árlejtési fojtétolek is megtekinthetők. Megjc\'gyoztotik, hogy egyunlő ajánlatok lében a/, összes vállalat kibérléjénok a részlutes (nlett elsőség adatik, végro, hogy a vállako/.ó részére járó összeg liavonkint utólagosan az igazságügyministori azámvovóség helyesbítési jogának fontartásá mellett, b.-\'yeges nyugtára fog a rabtartáni átalány kozelóje által kifizettetni, "»u\'yr««............. i bélyeg é Nagy-Ka közvetlen illoték költsége izsán, aug. 2.1-án I\'.l73. állalkozó által viaelendó. Dr. Laky Kristóf, kir. uKyí»«. Wajditó József, kiadó-, lap- és nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomása, Nagy-Kanizsán. NAGV-KAN1/.S V. 1873. aeyteiiilicr !4-éiw 74-lk szá.m. Tizenkettedik évfolyam. 1 tulllttll " i; umi «»ra . .\' S ír: iff^-.: i: \' Kf/U taaut 10 kr. Hlrdttéstk \|iU«»mm MY1LTTKRBKN isrookiai 10 krért ví- Zala-Somogyi Közlöny Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a ..zalamegyei gazdasági egyesület-, a zalamegyei altalános tanito-egylet, a szent-balázs , kis-komaromi és sümegh-viüóki flóktanito-egyletek, a „nagy kanizsai kereskedelmi s iparoank\' ugy a .Zala-Somogy" gőzhajózási reszvenytársulat i i«i>. o-lleini részét t ,11-nó toslemenyek » j anyagi resiet illeti 1 aojioraenyek púdig s t ! kiadóhos bérmentve in- \| 1 téiendők: I NAOY-KANIZSA \| Wlaniloibti. lu HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE. Heten kim kétszer. vasárnap- s csűtortokoiu megjelenő vegyes tartalmú lap. j, jegysMnyve a zalauiegyci gazdasági egyesület Zala- Kger-szegeu 1873-ik évi augusztus hó 4-én tartott közgyü lésének. (Folytatni.) 10. Br. Putheány Géza ur f. évi szept. 21-én Szent-Ilonán megtartaudó lókiálli-tásra távolabbról jövók költségei könnyuj)-bitésére 60 frtot kiutalványoztatni. B. Putheány Géza urnák c kivánt 50 frt. o. é. belátása szerinti fclliaszuálatra ezennel utalváuyozUtik s azzal Thassy La-jos pénztárnok ur a végzés kiadásával értesíttetett. 11. Nedeczky Jenó, borászati szakosztályi elnök előterjeszti, hogy a f. 1873. ulájus 6. közgyűlés 12. sz. végzése folytáu a Keszthelyen felállítandó borcsarnok érdemében véleményes jelentést adnia kellone, de a jelen általános pénzügyi viszonyokat nem látja alkalmasoknak arra,hogy ezen ügy aikerrel megindittathassék, miért is a jövő novemberi gyűlésre elnapoltatni véleményezi. Tudomásul vétetett. 12. Arvay István ügyvezető alelnök ur előterjeszti, hogy a földbirtokosok és bérlók bankja végrehajtó bizottsága részéről a gazd. egyesület elnöksége megkeresve lévén, a küldött részcsülési ivek kiosztásával, részvények alájegyzésc gyűjtésével, a részcsülési ivek a bemutatott felhívással a mellékelt jegyzékben kitett egyleti tagokuak aláírás végett kiküldöttel?, azonban csak egyetlen aláírás 2 részvény alájegyzéssel érkezett vissza, utóbb ugyanezen bank végrehajtó bizottságától ismét több részlctivck küldettek aláírás gyűjtése végett, kér utasítást, váljon azok szétosztassanak-e? Tekintve, hogy az clsó izbeni felhívások is eredménytelenül maradtak, az utóbbi küldött részcsülési ivek az előbbi küldemény eredményéróli értesítés mellett a földbirto-sok és bérlók bankja végrehajtó bizottságának vis8zaküldctni határoztatott. Jegyzökönyve a zalamcgyei gazd. egyesület 1873.aug. 6 én tartott közgyűlésének. Jelenlevők: Árvay íslván ügyvezető alelnök, Bessenyei Ernő, Szily Dezső, Szigetit)- Antal egyesületi tag ez utóbbi ugy is mint jegyző. 13. 27—1873. Földm., iparskeresk. m. kir. winisterium 1873.april lD-énColl. sz. a. , Az/Erdélyi Gazdák" 1872. oktob. 3. 4. 5. G. JÜicsó-Szent- Mártonban tartott 2-ik vándorgyűlésének jegyzőkönyvét megküldi. Köszönettel fogadtatik, a könyvjegyzékbe bevezettetni ,.s a könyvtárban megőriztetni hataroztatik. 14. 32 — 1873. BeUe Tivadar ur az, egyesület tiszteletbeli tagjává lett lasztására köszönetét nyilvánítja/ Tudomásul vétetett. 15.33 —1873. Földui., ipar- s kcrcsk. m. kir. ministerium 1873. apr. 22. G25U. 81. a. kelt értesítése aziránt, hogy a keszthelyi uradalmi halászat bérlói részéről a kiállításra küldendő sózott hall nem fogadtatható el. Tudomásul vétetett. 1G. 37 — 1873. Arvay lstv. ügyvezető alelnök ur jelenti, hogy a fóldm.-, ipar- s kerk. ministeriumnak 1873.jun. 13.1(221. sz. a. kelt leirata a buzarozsda betegség okai és óvszerei kipuhatolasa tárgyában leküldött Jiérdö iveket több értelmes egyleti tag uraknak tapasztalataik eredménye szerinti kitöltése és közvetlenül az illetőket a miuisteriumho/. leeudo felterjesztés végett kiküldötte. Tudomásul vétetett. 17. 38 —1873. Földm., ipar- %kcrcsk. m. kir. ministerium 873. jun. 16. 1)243. sz. a. kelt leiratában a buzarozsda betegség górcsövi vizsgálata eredménye feletti értekezletre az ctárgygyal netán tüzetesen foglalkozott egyének nevei feltejcsztését kívánván. Mint már meghaladt tárgy intézkedést ucm igényel. 18. 41.— 1873. Aigner Lajos pesti könyvkereskedő Balogh l\'éter .Komló termelés czimü műve 1871. aug. 13. küldött 10 példányáért járó 1G frt, és Dr. Duri lleinrich .Magyar mezőgazdaság\' czimü müve ugyanakkor küldött 5 példányérti 20 frt., összesen 30 frt. megkűldetui vagy a munkákat visszajuttatni kéri. A küldött müvekre vevő nem találkozván, Aigner Lajos könyvkereskedő urnák uicgküldctnek, melyek eszközlésére egyleti titkár utasittatik. 11). 42—1873. Földrn., ipar- s kcrcsk. m. kir. miuistcriuin 1873. jul. 4-én 1)1)25. sz. a. kell iratával Kcuessy Kálmán ,Trá-gyakezelés" czimü népszerű modorban irt müve egy példányát az egyleti könyvtár részére megküldi. Köszönettel fogadtatván, a könyvjegyzékbe bevezettetni s a könyvtárba eltétetni hatáiozlatott. 20.43 — 1873. Földni-, ipar-s kcrcsk. iu. k. ministerium Dr. l\'ctlaky Mihálynak .Borászati kézikönyv" czimü müve egy példányát az egyletnek megküldi. Köszönettej fogadtatik, a könyvjegyzékbe bevezettetni és a könyvtárba megőriztetni határoztatott. 21. 44 —1873. A pozsonymegyei gazd. egyesület értesítője IV. füzete megküldetik. Köszönettel fogadva, a könyvtárba mcgói izcndo. 22. 45 —1873. Földm.-, ipar- s keresk. in.kir. ministerium 1873. jul. 17-rul \'.».">öíi. sz. a. kelt leirattal azon községi határokat, melyekben a buza vagy rozs teljesen rozsda mentes maradt, s azon buza vagy rozsmeny-nyiségi mely olt kapható volna, közöltetni kéri. A iiingii ministerium tisztelettel értc-sittotni hataroztatik, hogy a gazd. egyesület nagy ■sajnálkozására e megyében nincs községhatár, melyben a buza vagy a rozs teljesen rozsda mentes maradt volna, ckkép itt e megyében a kivánt minőségű rozsda mentes buza vagy rozs nem kapható. 23. 4G. 47 — 1873. A bécsi gabonás liszt-tőzsde,, Wiener Frucht u. Mcbl Borsé* mégis a soproni keresk. és iparkamra értesíttetik, hogy a gazd. egyesület f. évi aug. 5. G. magyar nemzetközi gabona és vetemény vásárt rendez, a melyen a résztvenni óhajtóknak e szándékukat előre beje-fenteni és az egyes áru mustrákból ■/, mé-iót küldeni kell. A megtartandott vásár napok más uton is közhírré téve lévén, egyéb intézkedés nem szükségeltetik. 24 45) — 1873. Szigethy Antal egyleti titkár kérelmére, hogy az egylet kis pecsétje alakjára egy színnyomású pecsétnyomó készítése engedélyeztessék. A kérelem a felhozott okukból teljesíthető tévén az egylet kis pecsétje alakjára egy színnyomású pecsétnyomó készítése megengedtetik, eszközlésével Szigethy Anuű egyleti titkár megbizatik, az árjegyzék szerinti összeg kifizetése a pénztárból utalvá nyoztatik s erről Thassy Lajos pénztárnok ur végzésilcg értesíttetik. 25. 52 —1873. Wajdits József nyomdatulajdonos a községi faiskolák kezelésében és a tanuló ifjúság oktatásában magukat kitüntető uéptanitók, és gyümölcsfa nemesítésben magukat kitüntető tanulók részére kiirt verseny pályázási hirdetménynek 400 db színes falragaszokban lett elkészítéséért megküldött árjegyzéke szerint 25 ft 50 kr. dijt kifizettetni kéri. Thassy Lajos pénztárnok uraz árjegyzék kézbesítésével a 25 frt\'50 kr. szokásos szerző nyugta melletti kifizetésére felhivatik. 2G. 84 —1873. Torontálmegyci gazd. egyesület Pachinger Alajosnak a .Gabona rozsda* czimü értekezését megküldi. Köszönettel fogadtatik, a könyvjegyzékbe bevezettetni és a könyvtárban megőriztetni rendeltetik. 27.85— l873.Földiu., ipar-s kcrcsk. m. kir. ministerium 1873. jul. 24. 7401. sz. a. kelt leiratával az országos magyar gazdasági egyesület . Egyesületi közleményeinek* 2. füzete melléklésével felhívja az egylet figyelmét arra, hogy hazai sertéstenyésztésünket a kifejlődött közlekedés alkotta versenyen lfivül ínég azon hátrány is sújtja, hogy hizlalt scrtéscinkpck tulzsiros TÁRCZA. Neve napján. — 1U73. aieptemb«i M. — <í Tinta, fényei Bni reggel — Virágaink m/g Illatosnak Htáruyra kél a kii madárka, f árját Icai, párját várja, HUrlljébeu a lomboknak. — tf feli illat itáll f.l, Ki a bHvOs madár-dana, A uap UdvOsKiu mosolyog, Ka a foldunk kebU dobog. Mintha rajt\' tündér jáUiaoa. Minden Örvend, oiiudeu vidul, — Vidulj W ia k.dvos lányka, Minden atép már slivedbeu van, Élj Örömben, tidáuiiágbau, H ébredj imi.dig boldog-ságra. í.a tarUou meg léged ai ég, Vlgyáiiun aaép • jó lelkedre, Halvedben a boldogiágut, Melyre lelked mindig vágyott, Ápolja é. fejlCdtene. - És ba miért Imádkoiom, Teljealtl mindéit ai ég. Ne Ugadd meg (8\|«,n sem aat, Hogy ilivedben leljen lavant, Lelkem, mely ceak te érted ég I - UÉZA. Anyag-vándorlás a természetben. (Folytatás.) Megjegyezzük még itt, hogy valahányszor a kőzetek elmállásáról szóluuk, soha se fe- ledjük ki egyszersmind, hogy az mindenkor a mar említett tényezők behatása alatt mehet véghez; mert legyen valamely tes^ bármily apróra zúzva, de inig annak részei vizbeti old-liatlanuk, addig azt legtölebb csak elporladásnak \| nevezhetjük. Az elmálláa a vizben való oldha-\' lóságnál veszi kez.lotét; ezt pedig előidézi a \| köriegnek éleuye, mely pl. a vizben uldhatlan kénnel oldható kéusavat, a pbosphurral phos-j phorsavat stb., vagy u jelenlevő égvényes fémekkel vegyülteu kisebb-nagyobb mérvben I oldható élegeket pl. huméleg szikeny- él eg (NkjO), mészéleg (CaO), vagy ba ezek i tuég savval vegyUlbetnek, sókat pl. kénsav ui \| meszet (CaSOk, gipsz), szénsavas uatrunt (Na, I COs, szóda) stb. képez. S igy azon követke/te-: léshez játunk, hogy bár a kőzetek elporladása ! gyorsan megy is véghez, az egyoa alkatrészek újjáalakítása mindamellett igon lassan és csakis uz Oxygenuek hozzáíérhetéso mellett történhetik; mely körülmény ismét tüzetes ügyeimet különösen a mezőgazdaságnál érdemel, amennyiben az említettek után a talaj-képződést öumaguuk is elősegíthetjük, lia a levegő élcnyét földünkkel minél inkább érintkezésbe hozni igyekszünk; mit leginkább gyakori éo mély szántás, továbbá porhanyítás állal eszközölhetni. Czéluuk levén az anyagvándorlátt általában feltUutotni, miután az anyagnak létezéséről meggyőződtünk, s annak kiklönfélo összetételével, ujjáalakithatóságával megismerkedtünk, lássuk tuoú, miként megy az át a növénybe, és miként alakul át a szervetlen anyag szervessé V A növénynek tápszerét ásványi és kör-légi . anyagok képezik. Az ásványainkról tud- ■ juk, hogy azok a talajt alkotják, melyben az apró porszeniecskékből a lovegő (Henyének hozzájarulasa által az anyagparányok a toár ismertetett módon vizben oldékonyakká tétetnek, s ily alakbau a növéuyekbe jutván, annak szervetlen alkatrészeit, tápszereit, az elégés után visszamaradt hamut képezik. A körlégből pedig a növények a szénonyt, könouvt, élenyt és lé-genyt veszik magukba; csakhogy miként az ásványi tápizoreknél láttuk, hogy az anyagok soha sem vétetnek fel tisztán, vegyült állapotban, itzaz mint elemek: ugyan azt tapasztaljuk az egyetlen éleny kivételével a körlégi anyaguknál is, melyeket a növények szintén csak mint vegyületeket fogadnak el tápszorekül; igy élenyt szénenynyel mint szénsavat (<"<>,), élenyt könonynyel mint vizet (11,0), légenyt könenynyel mint Ammouiát (Nllj). S a kör-légből a növéuybo jutott ezen alkatrészek teszik a növénytest azon állományát, mely előttünk mint eléghető, szerves és ismoretes. S hogy tüzetesen miként alakulnak ezek azervesokké, erre nézve reméljük, hogy a górcsövi vizsgálatok idővel vkellő felvilágosítást fognak nekünk nyújtani. Gyökereikkel a növények a földbe, ágaikkal, leveleikkel a körlégbe terjeszkedvén/itt keresik és találják fel miudazon inár ismertetett ásványi é^.körlégi anyagokat, melyeket aztán sejtjeik életműködése által szivárlás következtében állományukká hasonitnak át; mi alatt a lolvett tápvogyek ismét vegyi átalakulásokon és a aojtazövot minden réto^ébo való eljutás folyamában helyi változtatásokon mennek keresztül. A fölvett kétnemű tápvegyek élettani (phyaio\|ogiai) möködéare nézve is különböznek egymástól. A korlégiek lőlqg a növény állomá- nyát képezvén, ennélfogva képző anyagoknak tekinthetők ; az ásványiak ellenbon csak arra lAtszanak rendelve lenni, hogy a vegymflködé-soket megindítsák; de azért szintén lényegesen szükséges tápszereit képezik a növényeknek, mert tenyészeti kísérletek igazolják, miszerint az ismert ásványi vegyülotek hiányában a növényfejlődés teljességgol lehetetlen. \| tápanyag áthasonlitása (aasimilatio) folytonos anyagcserével van összekötve. Így 1 midőn a levélzöld-(ehlorophyl) Urtalmu nö-\| vénysojtek, milyenekkel leginkább a levelek I bírnak, a napfény segélyével a bevott szénsa-j vat felbontják, hogy ennek és a viznok elemeiből szerves auyagokat képezzenek : ugyanokkor ! a szénsavnak megfelelő térlogatu élenyt bocsáj-\' tanak a körlégbe. Általában a levelok a növénynek azon szervei, molyek minthogy legtöbb levél zöldet tartalmaznak, továbbá, mort leginkább és legnagyobb folüLottel fogják fel \' a napfényt, a legkitűnőbben vannak hivatva az anyagszétbontás, áthasonitás és az ezekkel kapi\'solatos anyagcsere véghezvitelére. — A színes viráglevelek ezekkel ellenkező élotmú-! ködéssel birnak, amennyiben élenyt vosznek fel és szénsavat légzeuek ki; miből egyszersmind \' a szénsavnak az emberi szervezetre nézve káros : hatása folytán önként kövotkeztethotünk na-i gyobb mennyiségik virágnak a lakszobákban való ártalmasságára. , Látjuk tehát miként épül fel a nö-vénytest nz ősanyagokból az anyatermészet szorgalmas munkásinak bámulatosan összbang-zó működése által. l)o kísérjük a növénytalkotó anyagot további vándorutjain s vizsgáljuk meg, mi tör\'tá-uik,midőn a növény el ég, vagy elkorhad, vagy husminősége ezeket Németország nagyobb részéből teljesen kizárja, ez okból a sertés tenyésztésnek oly irányítani íannlinányo-zása, hogy a husosb fajtáknak előállítása keresztezés vagy honifajták beltenyésztése utján eszközöltessék, ajánlja "és felhívja az j egyletet, hogy tehetőbb értelmes!) gazdáka0 kísérletek tételére buzdítson, nézeteit vagy j esetleg javaslatait vele közölje. Haán Kálmán urnák mint az állattenyésztési szakosztály elnökének az előirt irányban eljárás végett másolatban vissza-várás mellett csatolt közlemények me\'.\'íék-lésével kiadatik. jelentése az eredményről időközönként eháratván. 28. 88—1873. Thassy Lajos pénztár nok ur előterjeszti az egyleti pénztárban levő készpénz mennyiségről a kimutatást, mely szerint 1873. april 3-án abban volt 5 db ezüst húszas és 604 frt 34 kr. készpénz. Tudomásul vétetett. j 29. 4 — 1873. Kutor László ifr beje- \| lenti az egyletbóli kilépését, és kéri I 1 évi \| tagsági dij tartozásának 55 forintnak leengedését. Kutor László umak az egyletből jövőre kilépése tudomábul vétetik - azon kérelme azonban,hogy a 11 éves tagsági díjjá: leengedtC!»f\|uek, nem teljesíthető, mert az egylet alapJabályai a tagsági dijak leengedésére támaszpontot nem nyújtanak, és mert kérelmező, ha anyagi helyzete változta val az egyleti tagsággal magát terhelve érezé, szabadságában állott volna\'az egyletet első 6 évi működése után ujalakulása-kor attól ép ugy, minta jelen esetben tette lemondani. Erről Kutor László ur végzésileg értesíttetik. 30. 6 —1873. Földm.-,ipar- \' resk. in. kir. ministeruiu 1873. febr. 5-én 124. ai. a. leirattal tudomás és miheztartás végett közli a m. kir. bclügyministei iumnak 1873. febr. 1-én 375. sz. a. Buda-Pest főváros nevének akkéiiti használatára vonatkozó leiratát, hogy lluda-Pest neve -mellett az eddigi városok helyneve is külön kitétessék. Tudomásul szolgál. 31.9- 1873. Az országos m. ipar-egjcsülct igazgatója 1873. jatt. 9-én 1.00. sz. a. kelt, felhívja az egyletet a vállalatok életbeléptetésével pártolás s aláírások utján részvényesek gyűjtésével. Az aláírási iv agazd. egyesület helyiségében kitétetvén, aláírások esetében az országos iparegyesület igazgatójához az aláírási iv líeküldetni határoztatott. 32.15 -1873. Földm.-, ipar- s keresk. m. kir. ministerium 1873. inárt.21-én2542. sz. a. kelt értesítése Klinke C. által a méhek táplálkozására szolgáló növényekből összeállított s megvételre hozzá beterjesztett herbáriumról. Az értesítés tudomásul vétetett. 33. 23—1873. Földm., ipar- és ke-rcsk. m. k. ministerium a bécsi nemzeti kiállításról, a fUldmivclésügyet érdeklő különleges kiállítások sorrendjét megküldvén. Az egylet helyiségében kifiiggesztetnl határoztatott. 34. 88- 1873. Scharinger Károly ni.-szerdahelyi néptanító bejelentvén, hogy tanítványai a gyümöle-faneincsités kezeléséből a kiirt pályázat folytán versenyezni óhajtanak. A vizsga incgtai tására Séllyey László és Dervarics Ákos .egyesületi tag urak Scharinger Károly néptanító ur jelentése másolatok közlésével jelen végzés kiadásával megbízatnak és felkéretnek, jelentésűk beadása kéretvén. 35.8!) — 1873. Mórocza Kálmán ur az 1873. máj. 4. közgyűlés szánni végzésére vonatkozólag beterjeszti Tor Kálmán urnák bozsnai földbirtokosoknak nyilatkozatát, mely szerint ó m.int néhai Koroncz László kanonok urés egyesületi alapító tag 200 frt alapítványi tőkéjét adóságnak elfogadván, annak a csopaki 170. tjvben 29.7. sz. a. foglalt szóllobirtokniu bekeblezésére nyilatkozatot ad; egyszersmind Mőrocza Kálmán ur jelenti, hogy az egyleti tagok egyleti dijaikat nála lefizetni akarák, azonban miután ó erre ez időben felhatalmazással nem bir, kívánságukat nem teljesíthette. Mórocza Kálmán ur, mint tiók pénztárnok az egyleti nyilatkozat visszaküldése mellett felkéretik, miszerint Tor Kálmán urat felkérni szíveskedjék, hogy miután az alapítványi tőkék után 6% k&matok járnak, átvállalási nyilatkozatában U% kamatok fizetésére magát kötelezni és az ekkép kiállított nyilatkozat vagy kötelező ne terheltessék. Kgyszcrsmiud Mórocza Kálmán ur az egylet a\'jelen uj hat évi alakulására meg-hizatik és felkéretik, hogy azon vidékben lakó egyleti tagoktól az egyleti dijjakat bevenni érvényesen nyugtázni és a beszedeti összegeket az egylet pénztáriiokának Thassy Lajos urnák beküldeni ne terheltessék. Nagy-Kanizsa, szeptember 1(1. 1H53. A ki Nagy-ésKis-Kanizsa város bir-tokosságának közös érdekeit ismeri, az ekét város résznek egyuiástóli elválasztása után a közös érdekek megrontása miatt aggódik, s aggodalma napról-napra fokozódik az által, mert a birtokosság közös tulajdonát képező vagyon nem a kellő alapon kezeltetik. Hogy mik a birtokosságot közösen érdeklő viszonyok azt a két városnak a mult-\| hani helyzete kellőleg igazolja ; mert Kis- és Nagy-Kanizsának az 1836-ik évi törvények , értelme szerint \'/. évi bormérési joga van I - a birtokosság 1848 évig földeitől,illetőleg annak terméséből 10-edet adott,rétjeitől czenzust fizetett, 1860. évben legelő s erdő elkülönítési pere volt. s ezt cgycsség utján : az uraságával akként egyenlítette ki, hogy a kerekesnek egyrészét elvesztő, és ekkor az uradalomniali közös legeltetés megszűnt, midőn Aiindezcn körülmények a birtok vi-\| szony felett döntő erővel bírnak, ekkor csak nem mondhatja senki, hogy az erdős legelő birtok a várost minf községet illeti, hanem az a városban birtokos volt, szerződéses úrbéreseket illeti, ezen kérdés megoldása sze-1 rintem további fejtegetés tárgya sem lehet, \' áttérek most c birtok helytelen kezelésére. ()s időktől fogva meg volt a városnak az úgynevezett kamarása, ki is hivatva lett volna ezen a birtokosságpt külön illető birtok jövedelmét, külön kezelni a múltban, e szerint kezeltetett is a jelenben azonban, egészen más alapon kezeltetik, ezen nem a 1 neki szánt rendeltetés melletti kezelés szülte \' elégedetlenség egyik oka annak, hogy a bir-■ tokosságaz örökös villongásnak van kitéve, i holott midőn az 1871. évi 18. törvény alap-\' ján a város újra rendeztetett, okvetlen be-\| állt azon körülmény, hogy tisztán elkülö-\| nitni kellett volna, a városi birtokot, mint \' községet, és egészen külön kezelés alá adni I a birtokosságot illető birtokot, és mindezen tényben 6ettímiscm teljesíttetett, mert az erdő és legelő kezelés és az ezután befo-! lyandó jövedelme a birtokosság jogai melló-! zésével oly rendetlenül kezeltetik, hogy azt \' lehet valódi okának tulajdonitni annak, mi-\| kép a birtokos osztály teljesen elégedetlen, \| e bajon gyökeresen akként lehet és kell sc-gitni, mikép a közösök mikénti használatára fel ke\|l állítni az arányt,mely arány szerint azok jövőben élvezendók lesznek, ezzel eleje j vétetik annak, hogy a két városban lakó I számos vagyontalan, de marhát tartó egyé-! nek a közösöket bitorolni nem fogják, kell, ! hogy ezek ha marháikatalcgcltctóre kiliajt-\| ják, hogy attól darabonkint bizonyos bért \| fizessenek, valamint azok is, kik a felállított arány után részükre esedékes részen felül marhát hajtanak ki, ekkor a birtokosság a \| kihajtandó marhája után a birtoktóli adót és pótlékot megfizeti, így mint tulajdonos birtokát használni fogja is. A tégla színből esedékes jövedelem, a gubacs és makk feleslegül, ugy a bérösszeg-\' bői befolyandó pénzmennyiségből azok, kik a birtokot az arány alapján nem használják, kárpótolhatok, a felügyelő és kezelő . személyzet járuléka is ismét fedeztetvén a község, illetőleg a város lakói,egyeteme az isméíi kiadásokkal nem terheltethetik, mert 1 a jövödelomból sem részeltethető. I Ezen az alapon beáll azon körülmény, \' hogy a város mint község sajátja kezelésére utalva lesz, miga birtokosság élvezni fogja azt, mit a törvény neki biztosított. Ezek azon nehézségek, melyek megoldására a város tanács figyelmét kikérem annál inkább is, mert a felelősség első sor-\| ban ót illetvén, a kezdeményezés hatáskörébe tartozik. KOVÁTS JÁNOS. Perlak, 1873. szeptember (J. Tekintetes szerkesztő url Reményiem, miszerint az ön által hivatkozott méltányosság szempontjából a .Zala-Somogyi Közlöny" 72-ik Bzámában Muraközből vett egy kis kiigazítás Írójának feleletül jelen soraimat becses lapjába felvenni szives loend. Tisztelt kiigazitó ur I Nom felelnék köz-lotnényére, a melyről, bár mennyire is elő eló ránczigálja az N. K. ós V. J. betűket, ellőhet inondaui, hogy Cicoro pro dorao sua, ós hogy kitotszik a szeg a zsákból, avagy — ponyva aiól a lóláb, nem felelnék, mondom, önnek ha denuntiál^ szándékával nem szaggatná fel újra a már rég behegedt sebeket. Nyílt titok az a Muraközben, hogy a mi-dón a Zalamegyo méltóságos főispánja a mull nyárou l\'erlakot volt kegyes magas uri látogatásával szerencséltetni, azon alkalommal Inkoy Kázmér h >nvédalozredcs, Hérits János csáktornyai törvényszéki elnök ó nagyságaik, mégis tek. Szabó Imreur csáktornyai választókerület országgyűlési képviselője s Uk. Lisziák Ferencz ur, tehát Muraköznek legelőkelőbb, legjolesobb és legnovczctoab férfiai szon kérőiemmel járultak a főispán ur ó méltóságához, hogy engein mint szermtök a kitüntetésre érdemes papot és jó hazafit a magas kormány kegyeibe ajáulaui méltóztatnék. A főispán ur kegyesen és helyeslőleg fogadta a fentisztclt urak kérőimét, és •meghagyta a perlaki kö/segí elöljáróságnak, hogy é részbeni kivánságuk.it írásban nyújtsák be hozzá. - Hogy a perlaki elöljáróság annak foly táu kanonokságot vagy plaue apátságot kért o számomra, azt bizton nem mondhatom ugyan, de ismervén plébániám népének iráutami jó hajlama ós szeretetét, hiszem, hogy többet kért inkább, mint kövesebbet; de hogy én szumé-lyeseu so kauouokságot, se apátságot nem kér tem, e részben hivatkozom a magas kormányra, és a zágrábi érseki (Jonsistoriumra is, — mert higyjo el a kiigazitó ur, hogy ainit ön uem szívből nyilvánított, én szivemből kimondom, hogy N. K. és V. J., de még Sz. I. urat is -Muraköz legérdemesebb papjainak tartom. Ua tehát önnek csakugyan több érdeme volna, miért nem ajánlották önt a fentebb tisztelt urak a lóispán ur őméltóságának? avagy miért nom folyamodik önért saját uépo ugy, mint folya-I módik értem az enyim V nomde savanyu a \| szóllől De hiszen nem is fekszik o bokorban a , nyul, más oka vau az ön irigykedésének ; — inondja ki tehát nyíltan, hogy engem nyilváno tán a földbe temettetve elszenesedik, vagy épen a növényevők eledeluül szolgál\'( A növénynek égéso akként történik, hogy pi. a fát, miután az Ugy helyeztetett el, hogy hozzá a. körlégnek szabad tolyása legyen, tűzet rakván alájn, fölmelegítjük mindaddig, mig a benne foglalt légnemek, a túlnyomó széneny, j továbbá annyi köueny és éleny, (a fa összetétele vegyileg: (Jelll0Ok) mely vizzó egyesülhet kifejlődnek, amikor a széneny éleny nyel ismét szénsavvá, a köneity pedig és éleny vízgőzzé ég el, azaz a köríégből veit anyagok megint visszaszolgáltatunk, hogy visszanyert szabadságukat uj körfolyam megkezdésével cseréljék föl. A tapasztalt füst tökéletlen égésnek eredménye. A teljes elégés után hátramaradt hamu a fában foglalt alkatrészeket tartalmazza. S hogy ese.n égésnél csakugyan széneny válik ki, crról meggyőződhetünk, ha az izzó széneny t, mely egy .zersuiind a világosságot is adjn, mielőtt az élenynyol tökéletesen vegyülhetett volna, valamely hideg lappal hirtelen lehatjuk; amikor a fekete szén mint korom marad hátra. Ha nz égés alá vetett test létfonyt is tartalmazott, likkor ez abból kiválva könenynyel vegyül, s mint Ammónia (NII,) száll a légbe. Ha a növény elhal s hozzá a szabad ég alatt vagy a laza földben a levegő élenyo járulhat, kellő hömérsék mellett ugyanazon, csakhogy lassú égési vogyfolyamon megy keresztül, melyet előbb isinerteléuk. A növény ilyp tén fölbomlása korhadásuak neveztetik, melynek terményei szintén ugyanazok, melyekről löntebb szóltunk. Megjegyezzük még, hogy némely növények felbomlásánál, pl. káposzta féléknél, repczéuél, szagidegeinkel érzékeny un megtámadó kellemetlen szagot ércünic; miből azoknak fógcnytartalmára következtetünk,mely a kifejlődő könenynyel ismét Ammóniát alkotván, a légbe száll. Az ily jellemző szagot maga körű! terjesztő felbomlást, a szerves testeknél általában „rothadás" névvel jelöljük. \'Kgószen máskép történik a" növény rostnak felbomlása, ha az pl. vir. alatt, s leli .1 a kö/léguek majdnem tökéletes elzárása mellett megy véghez. Ilyenkor a kifejlődő könenv vegyülni törekedvén, éleny hiányában széneny-nyel kel Össze, s alkoija az úgynevezett köunyü szénköneget, mocsár- vagy bányaléget (011t), mely a mocsár felszínére jutván, apró buborékok alakjában eléggé szemlélhető. Azonban a könenynok egyik kisebb része a széndús hátraléknál marad vissza és széneny nyel ve-gyülton a bitument képezi, s e hátralék végro egészen tőzeggé válik. Azon ós időben, melyben szétjl\' lopeink létrejöttek, a tőzegképzödéshez szükséges föltótelek mégnagyobb mértékben megvoltak, mint most. Az éghajlat,földünk kérge még csekély vas-tagsággal bírván,mindenütt egyenesen tropikus, vagy subtropikus volt; a vizek folyókká és tengerükké egyesit ve még nem levén.csak lápokat, mocsárokat és tavakat képezhettek ; a KÖrlég pedig vizgőzzol annyira telitvo lehetett, hegy mind a három körülmény befolyása alatt a növényzet azon rendkívüli nagy mennyiségben keletkezhetett, melyben azt nagyszerű széntelepcink szám és vastagság szerint föltételezik. A tropikus klitna magas h\'méiBoko a növényzet elhalását s a mocsárokban eltemetett holt részeknek felbomlását minden esetre nagy mórtékben elősegítette. Később leüllepedett kőzetré-tegek elborították a különböző vastagságú tőzegtelepeket, melyüknek rétegei J^jpbb-íia- gyobb nyomás és hőmérség befolyása alatt különböző módon átváltoztak. Kégibb telepek, melyeknél az átváltozás legtovább folyhatott, széneuydúsabbak ; ezek az anthracitok és a kőszenek. Hazánkban a jóféle kőszénszolgáltatásra nézvo igen nevezetes a másodkori képződményeknek I,ias képlete, melyből l\'écsett és Oraviczán jeles minőségű és sok kőszeuet nyernok. Kunéi ifjabb képződésüok a barnnszénfclék és legfiatalabbak a tőzegtelepek. Harnaszénben kitűnően bővelkednek ha-zá.iknak harmadkori Kociin és OligocUn képletei ; igy Tokodon, Doroghon (Ksztergoinmcgye), Salgótarjánban (Nógrádm.) s(b. így képzeljük mi a föld alá temetett növényeknek elszcncsedésót; hogy azonban a kószénképzódést nem mindig a uzcgelés folyama előzte meg, azt talán említenünk sem kell. Midőn a fát oly hőfokig melegítettük, moly elegendő annak illékony könenyét átalakulásra bírni, ex vagy önmagában, vagy szé-nonyhez kötve a tüzelőszer felületére jut, és itt éleny re találva ezzel lángot képez, meleget fejleszt, el ég. A kifejlett moleg pedig az anyag belsejére hat, honutjn isméi uj gáz-ikat űz ki, melyek a felszínen szintén ^légnek s igy a lángolást és égést folyton táplálják. S minél lika-csosabb s fiatalabb azaz könonydúsabb volt • kezelt fa, annál nagyobb lánggal is ment annak elégése végbe. I)o ha végre az illő részek mind kiűzőitek, akkor a láng megszűnik a csak parázstüz marad hátra, mely kellő léghuzam mellett szénsavvá (CO,), annak hiányában siséné.leggé (CO) ég el. Ha azonban valamely tömött szövegű, kö-nenyszegény anyagot,pl. kőszenet,melyből a kö-nonyuok nagy része már a korhadáa folyama alatt elszállott, akarunk olégctui: akkor arra már elejétől kosdve magasabb hőfok kell; mert a belőle kiüzhotó kevés gáz a tűz táplálására nem képes, s fnerl különben a sséueuy is nehezen oxydálódik. — A nyert termény ez esetben még mindig ugyanaz, t. i. szénsav és vízgőz. Ha ollenbon a tüzelő anyagot a levegő éleuyétől elzárva hovitjük, azaz szárazon lepá roljuk, -fckkor a közönséges olégésnél sokkal , bonyolultabb folyamatok mennok végbe. K mellett legelőször a hygroskopikus vii párolog el, azu\'án gázalakban nyerünk világító gást (C\',11,), szénéloget (CO), szénsavat (CO,), Ammóniát (NII.,), melyek közöl a két első éghető, amikor a termény iimét szénsav és vi», a két j utolsó nem, s azért a világitógáz gyárakban a többitől ki is választatnak. Cseppfolyó alakbau I pedig hátramarad egy szónenydús folyadék, a \| kátrány. A kősiéufélék még egyebeken kívül I szénsavas és eezotsavas Ammoniakot, továbbá \' benzint (,<-\',11,) is adnak, s végre özeknél szilárd 1 terménvképen, koksz, a fáknál majdnem teljesen tiszta széneny marad hátra, molyok ismét éleny hoztáadáa által még szénsavvá elégethetők, mig végre a széuuél hamu, a koksznál po-1 dig\' salak alakban az ásványi részek kiválnak. I A többi termények is mind égési toljes folbou tásukig különféle czélokra használtathatnak ; itt pl. mogomliljük a paraffin-gyorlyát, a phe-nilainint, vagy auiliii kószéufcsléket stb. (Vigt kOvstksilk.) PINTÉR ELEK. B»n akar denuntiálni, különben nem hozta volna lel a»t, hogy. én mint katona, » utóbb mint világi, mis utakon próbálkoztam megalapítani földi szerencsémet. — Igeuis - katona voliaih, ó, pedig 1848^49-ik években honvéd a javából, de egyúttal tibori pap is voltam, sói a csatatéren többször még felcseri teendőket is sejtettem végezni, a táborunkban dühöng* kolera alkalmával pedig orvos is, vagy ha jobban tetszik — kuryzsoló is valék ; — és mindezt a \' haza iránti szeretetből tettem. Hogy mint világi más utakon próbálkoztam volna megalapítani iöldi szerencsémet, ,-zen állítása — engedje meg ön — csak azokat félrevezetni akarás, akik nem tudják a körülményeket. ..... I)e ön tudhatja éa tudja azt az egész Muraköz, hogy az 1H48 -49-ki hadjárat után, midőn Muraközbe mint szülőföldemre visszajöttem volna, a már akkor horváthonhoz csatolt Muraköznek egyik dühöncz szolgabirája engem mint psp«t vasra akart veretni,ós ugy küldeni Zágrábba. ... Hogy én ily szégyent szenvedni nem akar ván, magamnak fegyverről nyitottam utat az elmenek Ülésre, oly időben, a midőn halálos büutetés volt kimondva a tiltott fegyver használatára és hogy ezen elmenekülésom után -mint hontalan zsellér a honbau — Muraköz felszabadulásáig 1861. évben - világi dolgokkal foglalkozni kénytulenitolteui, az igaz; de hogy világi állomásomban is mint. bccsülotea ember mint hü és jó keresztény kátholikus maradtam mind végig, éa hogy a nép között mindig jó példával mentem elől ugy a szentegyházban, mint azon kívül, arról tanúskodnak a a zágrábi szentszéknél letott bizonyítványaim, ait — ha szükségeltetnék — ismételve megbi-zonyilandja az akkori lelkiatyáin főt. Ondrej-kovics János tölgyesi plobános. Kár tehát, hogy ön lelkiismeretem megnyugtatására utal engem, tnerl hiszen tán nyugottsbb az, mint az öné, mint a kié hamis denuntiatiók miatt terhelve vagyon. Hanem — hiszon a közleménye végén egy keveset meg is dicsér ön engem, de arra azt mondhatom : Attál uram esőt, de nincs köszönet bonne. És „hogy a hivatásukhoz mindvégig hún maradt társaiinat az egyházi működésben elérjem", ugyan kérem ónt — mondja inog — mit ért ez alatt? tegye csak kezét a szivére,s valja meg azt, a mit úgyis az egész Muraköz tud, hogy én a reám bizott templomok, paplakok és Itenetic.iumokbau 4 —f>. év alatt többet javítottam, mint más, vagy akár ön is 10 év alatt. — Ka nézze meg a plébámabeli népemet, beszéljen vele, kérdezze meg, váljon a mostani hitliiüog időben nem ájiutosnbb-o, mint volt annak előtte V Knnyit must önnek kíméletlen megtámad-tatásomért. Alea jacta est. Eu felveszem a kártyát. — A korsó addig jár a kútra, inig eltörik; a az enyimet kíméletlenül zúzta össze, most követkerik majd a Ldyoiy 0. Mdrton, helyettes ale«per.. népiakola felügyelő • perlaki plébános. II I r ti k. — Báró Puteáni Géza, mint-a tala-ntegyei lótenyésztésééi bizottság elnöke jolenti, hogy • csáktornyai lólenyész-jutaloin kiosztása a kolera miatt ez idénről elmaradt. — Eredeti tevélculm. An di Volgo-borne K<-sental Iyenineg esvot Asonag kers tin korhasba Nath Kanise, értelmesen írva : Koson-thsl Léninok, özvegyasszonynak a keresztények kórházában Nagy-Kanizsán. — Kö vilit bivalszarvat találtak az Eötvös-téren letesitendő kut ásásakor mintegy 6 ölnyi mélységben, a tárgyat tíeiszl ur dőrék Esllérja a főgymnasiumi tnuseum számára be-üldé, ligyelmo elismerést érdemel; hasonló szép figyelemre hívjuk fel mindazokat, kik bármiféle régiséget ttjíálnak, adják be a nagy-kanizsai főgymnasiuraba, itt van a régiségeknek legjobb helye. — Zala-l-\'yersxegen múlt kedden or- . szágos vásár lott volna, ha be nincs tiltva; messze vidékről jöttek a vásárosok, az >nban a \| kordonon nem eresztettek át ; a be&scnyői vonalon egyik tevékeny iftegyoi bizottmányt tag beakarván kocsikázni, a katona azonban nem eresztette a városba. Mit tesz, leszáll kocsijáról » e«y kofár szólót vesz, hogy azzal gyalog bemegy a városba, de a katona ismét visszatar-tóztatá. No már tisztelt, katona uram, az alispáni rendeletben írva vau,hogy élelmiszerrel belőhet a városba menni, mond a földes\'ur. Igen, fele) a katona, tessék az urnák szoknyába öltözködni, s bajuszát, szukálát leborotváltatui s akkor passirt, inert az alispáni rendeletbon csak asz-izonyoknak van kivétel adva. h ezt id..Hk. L. bátyánk nem totte uieg, hanem részint boszan-kodva, részint az erélyes intézkedésen örvendve vitte a megvásárolt ezólót lk-ssenyőbo, mérgelődvén, hogy savanyu szőlőt kellett vonnie s mégfem ért czélt. — KeMzthelycHA zalamegyei gazdasági egyesület rendkívüli kgQyttféso eleukebb részvét mellett tartatott meg, inint Zula Égerszögen szokott. A közgyűlés czélja a legnemesebb ösztönből keletkezvén, a sejthető, sót található jövő tavaszi nyomor a ínség előzetes ineggátlására szolgáló gabuanoinüok beszerzése iránti intézkedés volt. Igen helyes indítványok tétettek, melyről az egylet tevékeny alelnöke s titkára mielőbb nyilvános jelentést ad, mire kérjük is, mert gyors iutézkedés már fél eredmény. — Kővetkező sorokat\' vettünk: E hó 10-én délután a nagy-kanizsai indóházhoz kísértem ki cgy barátomat, ki a vonattal Csáktornyára volt utazandó. A kocsiút azonban ott, hol a bécsi vonal átszeli, odaérkeztünkkor mar elvolt korlátozva egy mozdouy miatt, mely hez néhány toltésliordókocsi volt kapcsolva, s moly az átjárástól vagy -100 lépésnyire á pályán mozdulatlanul állott. Egy ideig^jcsak türelmesen várakoztunk ; do midőn 20 pereznyi veszteglés után, mialatt a városból utasokat szállító kocsik mindinkább megszaporodtak, még miudig hasztalan vártuk a korlát megnyitását, mindenki türelmetlenkedni kezdett, sót a kocsisok a maguk módja szerint nem igen ékes szavakban adtak kifejezést boszankodásuknak. A vörös zászlóval kint álló őr a szelíd és nem szelíd in-terpellatiókra csak avval telelt, hogy ő a Vor-Bchrift szerint tesz. E kellemetlen vesztegzár ideje alatt megérkezett a Budáról jövő vonat,a \| Budára menő pedig utnak indult. Ennok láttára sajnálkozásomat fejeztein ki mellottem ülő és 1 türelmetlenkedő vendégemnek, hogy nem a i budai pályán utazik, legalább kénytelen volna \| még léi napot nálam tölteni az elkésés miatt a korlát kegyelméből. Két óra mát clniul), de a korlát és vörös zászlós ór nem mozdult, s igy . természetesen a kocsik som mozdulhattak. \' Minthogy a pragerholi vonat 2 óra 23perczkor \| indul, bennem már lelcsillámlott a remény j vagy táu káröröm, hogy vendégem mégis csak . itt reked, hála a Vorschriftnek és a vörös zápz-j lós baktornek. U azonban minden áron utazni i akart s igy, mivel még selntni jelt som mutat-! kozott (elszabadulásunknak, nem tehettünk i egyebet, ipint hogy a kocsiról leszálltunk, ko-1 Künkbe vettük a podgyászokat és gyalog ezo-j poltült az iudóházig. E történetkéhez csak azon I szerény megjegyzést vagyok bátor koczkáztalni, \| hogy az indóházhoz vivő kocsíutat, kivált oly ■ I nagy forgalmút, ininő a kanizsai, oly időbeu, \| inidőn legtöbb utas siet ki és be, fél óráig ok I nélkül elzárva tartaui talán nincs is egészen \' rondén. Valaki. 1 — Zala-Balaton vidékének 1809-ki , utolsó insurgonso Sólom l\'ál régi magyar nemes I törzsökös család ivadéka szuut-antalfai lakós 86 éves korában ezelőtt 2 héttel jobblétre szen-\\ derült; és csak órával előztu meg őt ezen tne-tamorphis utján 76 éves neje, kivel az élet terhei és becsületes munkálkodás mellett fél századon túl élvezte a békés hazafi életörömeit. (Hej, mely ritka eset!) Az öreg (írj unokabá-tyám levén, ozelőtti 3 évben néha folszólitám a jubileum megtartására, mert nagyon takarékos volt, az én költségemre. l)o ő igy nyilatkozott: „Azzal a jubileummal, moly nekem békés hazafi életem örömoihez ujabbakat nem okozlut, mint puszta ckeromoniával nom bibolódóm." Még ezelőtt 2 évvel kaszálni láttam őt kertjében. Az 1830-dik évben Deák Antal alispán eze., helységben egy sommás visszahelyezési perben 72—.s7 éves nyolez vén tanú kihallgatasában foglalkozván, azt mondá Kerkapoly (őbiró segédjének : .Atyafi, jó lesz nekünk itt lakúi", tréfásan igy szólitá ő meg. Fogadja őszinte tisz-teleteiuot. ilü barátja: Mezriczky. — Meteoroloyial észleletek a nagykanizsai fógymnasiumban 1873. jul. havában. (A légsúly mérő jeleutékeny sérülést szenvedvén,kijavittatásaig a légnyomás nem észlelhető.) — Közép hőmérséklet: 22-67°C; legnagyobb hőmérséklet: 32-3°C 11-én délután 2 órakor; legalacsonyabb liömérséklot: l-l 2UC 20-án este órakor. — Közép\'páranyomás: 13\'lti inilli 1 ineter. — Közép nedvesség százalékokban : M l"/,,; legcsekélyebb nedvesség: 3i)°/o 28-án \' délután 2 órakor. — Közép felhőzeti 31 ; tel- I jesen borult ^lu-el jelólt) 6.- szór, egészen derült 1 (0-val jelölt) 13-szor.— Jvözép szélerősség (0-tói \' 10-ig számítva): 1-8. Észleltetett: északi szél 11, (északkeleti 18, keleti 12, délkeleti 1, déli 12, délnyugati 2, nyugati 16, északnyugati 15, összesen »0, szélcsönd 13-szor. — A csapadék (eső) havi összege: 2426 millimeter. Eső esett ö napo.i; dörgött -1 naptfn. 13 án délután ;> óra 32 peruikor heves vihar jött délnyugat felől erős villámlás és dörgés kíséretében, de kevés esővel; tartott 2ú purczig. F. - jtövld hírek. Dr. Volly István kr. áldozár s jeles tanár Szabadkán a járváuy áldozata lett. — A berlini diadalszobor 1)00,000 forintba került. — Liszt Ferencz ötven éves jubileumára lelkesedve készülnek, a bizottság elén llaynald érsek áll. — Sz.-Kövesdon adó lejében í>6 hold jó földet 106 írtért árvereltek el. — Uyóngyösou eddig Ű86 egyént ölt meg a járvány. — A birodalmi gyüles Bécsben nov. 4-re hivatik. egybe. — Verduut elhagyták a poroszok. — A m. nyugati vasúton Feldbach és Fehring közti lesiklásban \'J egyén nehéz- s kettő könnyű sebot kapott. — Ujváry István, honvéd alezredes Szombathelyen szept. 7-éu elhalt. — l\'estinogyébou már eddig 26 ezer árva maradt a kolerában elhaltak után. — Turiubun a „krach" most fttött ki. — A bosnyák tartományi Iónok területéről eltiltá a horvát és szorb ellenzéki lapokat. — Dóczinak „Csók" cziinü pályanyertes színdarabja oktoberben adatik elő Budapesten. — Horvát bán gr. Jaukovics Gyula lesz.-Aszód és (Jödöllö közt kél tehervonat összeütközött.—Cl r. Eszterházy Károly Pozsonyban agyonlőtte magát.— Viktor Emánuel 17-én ér Bécsbe. - Milán, szerbfejedeloin l\'á-risban van. — A pápa újra betegeskedik. — Duna-Földvárnál a halászok elsulyedt hajóra találtak, melyben kartács ürgolyók vaunak. Szerkesztői üzenet. HH7. II. Grált. Az i.lö rövidsége nem engedte, különben örömmel. 8»«. S. H. Itraaaú. A ItukaresU levelet nem kö-aOlbeljllk. B#\'J. I,. II.\'ca. Megkllldöttak a kivuiialu köslíst. »:i\|. Ca. A. Leadva. Sajnálom, hogy burauiáa uélkUI távosál. Heti naptár. Szept 14 tol szept 2Q lg. 1873. Nyllttér. .Minden betegnek erő 6h gj ójíjszer én költség nélkül. Revale8ciére du Barry Londonból. Minden betegségnek gyógyszer éa költaég uclkitli eltávolítása a zamatos du Barry lteva-lescioreje által, a mely lelnóttekuél és gyorme-kéknél 50-szeresen megkiméli az árát. — Kivonat 7ú,000 gyógyulásból, gyomor-, ideg-, alfél-, moll-, tüdő-, nyak-, torok-, lélekzoti-, mirigy-, vese és hugyliólyagbajokból, a melyekből kívánatra ingyen és bérmuulesen küldetnek másolatok. a állap lionyltvány. Nápoly, 1872. sprilis 12-íu. 11/ oiá)liaj kiivetkeal^beu bét év óla . ulaotányodtaui. (agy t, eméaatéaem ruta, íolytonoa álmatlanság éa ártó idegiigalomba voltam.a inely fulytoaosao • « tova, .\'•» pereiig lem öagyott nyugtou, t nagy mérvben mílakíroa. 8ok orvos kifő doomi.yából, anélklll, bogy (isjouaeu aegitel a. Telp-a k.\'taégembeii ai ön Itevaleaciérejé-be fordultam, <■% moat, miután 8 hílg élveitem, há- lát ii .dok a avale.c lejfot .elyr. retel érdemli, egéaaaégemet tökéleloi tU ia képeaié tett. táraadalmi álláaomat ismét lalui. Legbensőbb bálával va teljes liaileleltel llrébúm mur.(u.an.(. tó.hlO. biiunyitvány. Neufcbaleau (Vogeaek) 1H7U. deci r 23-á 17 vui leányom, bavi liaituliaa kimaradása nagyobb idegronesoláal\'n , aieiivvdett ai I 8s. Vincié tánciban, éa ai orrolok két ak a meggyógyuláa lolietóaéKit. Alóla egy unciára Kevaleicierevel tápláltam, éa exea l>iier miudaiok meglepetésére, a kik .,s-életeaeu ineggyógyilotla ; tökéletes egén i felgyógyulna itt nagy fcltllnéat okoiotl, a. a kik eien bajt gyógyilbatlanoak álli-nnak lepve, gyeimekemet teljes [\| látói. Martin, adóbit itali t Tdplnlóbb Uvtn a hu$iuil, til)-uereten megkiméli ii gyógyner drdt, felnölttknil ugy, mint gyermektknil. riébaielenciékben \'/, font I fr\'i. &0 kr., I fout Ifírl fid kr.. 1 font I frl M kr , f. f..nl \|o frt., 12 font 20 frl 2* font .\'Mi frt. Itevalesciére piskóták sielen-vaékben 2 fii fiO éa 4 frl .\'» i krral. Itevalesciére Cliw clatée láblákbau I.\' r«é./ér- 1 frl .V) kr , 21-re 2 frt ■ i" kr., IS-ra 4 frl M kr., poralakban 12 eaénére I frt ís» kr., 21-re 2 írt 60 kr., 4«-ra 4 frt .\'Kí kr., 120-ra lo frl., t* 20 frl , 67IJ ra .\'(0 írt Mogrendelhető Barry du Barry & Coaip. \' állal, Wíén, Wallflschgasse Nr. 8., N-Knnittdn Loodk Károly gyógyuertdrdbnn ; . Aradon F. Tonos ós társánál; Debreczenben _ Mihálovits István gyógyszertárában a kígyóhoz; I Kassán Wondraschek K.-nál; Marosvásárhelratt Fogarasi Dömötörnél; l\'eston Török Józsefnél; \' Székes-Fehérvárott Dieballa (Jyorgynél. Temes-vártt Quiriny A. városi gyógyszerésznél; Ver-1 aecz^Fischcr Móricznál. \| A bécsi czég minden vidékre küld posta-. utalványra vagy utáuvétro. II 4- él lieti- Protestál! uap tár naptár J7) A naimi ifj uról. Luk. VII. H Vassrnsp K 14 Már. u. K II Már 1 Kedd Ilildegar Nikodém Hi llélfö l.udmilla Kuph. .7 Aierda Káut. f Kambert ÍM CaOtörtök Titiu lil Péntek Konrád t Konitautin Al Hiombal Kauatáoh f Kuaita Feleifis szerkesztő: Bátorfi Lajos. ! Idült Vjitgy kezdellegtis titkos betegségeket és telietetlenaéKet basouiaenvi gyógymód aiorinl gyógyít dr. Ernsl L., l\'eaten, bálványultia U. sí. 2. ern. 16. ajtó. K ndeléai id3 délután 2—•> óráig. K betegaégek gyakran, hogy aionuali eredmény éreaaék el — könnyelműen nagy adag jód vagy kéucaövel keieltelnek. As Igy gy<} gyúltak aionban a legboraaailóbb utAbajoktól támadtatnak meg j annyira, hogy a könnyelmű gyógykeieléa miatt kéaö véuiégtlkig aieoved-nek. Ily veaiélysk ellen menedéket nyújt a ha-•onaienvi gyógymód, meri neinraak a legrégibb bajokat meggyógyítja, de hatáaa oly jótékony, bogy utóbajoktól félni oem lehet. As életrend mellette oly egyaierfi, bogy mindenkitől meg-Urtbaló BOT l.-vélileg la easkítaölletik rendelés. £2 Wj Alulirutt tisztelettel jeieuti a nagyérdemű közönségnek, bogy nála nagyobb mennyiségű EGY-cöl egész HARMINCZ akósig uj bordók clólétben vannak. Jutányos árért azonnal átvehetik. (1132—2) KOCSIN FKItKNCZ, kid.rmMl.rpil N agy-Ka n i híd. olldc mid gcwaiidte IíiicJiIiíiimIIiiiiíís-HoísciiiIií u. AííciiIi\'ii. sowohl solohc für Prachtwerke - als solchc zuiu Vcrtrieb von billigcn und iliisscrst absatzfiiliigcn illustrirten Lieferungswerken, werden gegen holic Provisinn gcsucht. Offortcn mit gef. Angabo der Brauchn und Bclcgon Übcr bisherige Tliiitigkcit erbittet man sicli untor Ehift\'re A.O. Nro. 101 poste rcstanto Leipzíg, Stuttgart oder Wien. Ksli-báiiyamivelő és salinák üzleti társasága KAMISZ ajánlja trágyázásra: Uiiliivm kali magntia triigyiijiit löminyilett kali trdgyljit, ölttör töminyitett kali-tavát. laUtrom-Kivii kali (kalifiVtrnm), vngyéniUg tinta kali mlétromit, Chili-taW romit. • trAgyaslk itt SilAttek. U Kali . i Alul. Isijük. 100 mitM YételAhél\'lrA da.ági vsgyJssel. kisorlő álló, rássére as ArussAinla bektlldé.r Felvilágosítások om.sk .. • ílíK\'l adslnak, valauiut Irilá, nalra iagyeo laegkllldetiiek. •■•skosli. tárói stb. stb. késs -gyár nyelven kivA-(llíí~6) A kali bányamiveló és salinák üzleti társaságnak központi irodája Bécsben, Hegelgasse 17. Hirdetmény. A Nagy- és Kis-Kanizsa vároaok ko/iis tulajdonához tartozó alsó ós felső erdóni MAKKOLTATAS nyilvános árverés melletti bérbeadására ujabbi határidőül folyó évi sícptcmbw lí>. napja délelőtti ü órája tűzetik ki. Az árverezők 300 frt bánatpénzt tartoznak letenni, egyéb feltételek a polgármesteri hivatalban tudhatók meg. Nagy-Kanizsán, 187.\'!. szeptember !)-én, (1J 06 2) Bellis .József s. polgármester. k. M OLL A. SliIDLIT Z-POIt A. K porok rendkívüli s a legeltérőbb esőtekben bebisoiiyttlt gyág)• stAsuk Által minden, eddig Isméit l>Asi .(erek kAk Itt, tagadhatnia-ílsfi bolyét foglalják el; mint as sok cser, a c.ássAri birodalom mindéi. réssébfil keseinkhos ktlldett I.AIa-lratok a legréssleteseblu-n tanúsítják, hogy e porok lögsött szorulásokní I, eméizthetetleniégeknel, jyo mothívnéi, továbbá göretík. ven- és Idegbajokban. •zlvdobogatnál. Ide getteg okosta főfájás, vérlolulát, vógin hysterltra, búkir « hszsmoi Hánytira hajlamnál » legjobb sikerről alkalmastatnak, s a leglarlósb vyógyr.atást ored.uéiiyi-stek. Ara I eedeti doboznak használati utasítással i frt. ÜRANCZIA BORSZESZ SÓVAL. f\| A legmegbishatóbb orvossser a ssonvedü emberiség ssgedel- \| mére minden belsS és ktll.ő gyuladAs, legtöbb betegség, mlnd.uue-m(I seb-, fej-, illl- és fogfAjAs, régi sérvek és nyitott set-k, rák, fene, ssemgyulladAs. bénulás és inliideonemft sértllés ellen, stb stb. I palaczk áa használati utasítással 80 kr. (1001 — I.) Kitűnő szerkezetű gORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. bor- s szénasajtókiiii Árverési hirdetés, :\'„ tízed H hídmérlegek - ruhamángolók H csavarógópek,\' tinktámk x«m.K»n<i«», B.lu. j „í,,., termi..;, » Itíh legellut«í.u " , u . . L. , ii,.mánui reMolhnffor J. M Kn.enfald B. ur.k UMl Ii,.iurtói iro továbbá a le^nbb minőségű kezi, szállítmányi kertiesz- „„„,„„\' ,„(,„,„, „. i. i. Wr- közök, lóistállói készletek,valamint mindennemű gazdasági eoki.r.yi. k.ií.i\' ii. .......«lio»»klkilk & Béliek megsíerzésíre a legjobb bel- ís kOIMIdi SIÍS."rííl"£\'"b„"il\'k\'\'. gyárakból, h-i;iiitánynsabb feltételek mellett ajánlkozik Fíickli Gcilő, Mely szériát közhírré tétetik, hogy lakocsai uradalom erdeinek I. évi makkteru szeptember hó -2 én reggeli 10 órakor 1 dában nyilvános árverés utján elfogadatni, a venni, vagy leni szándékozók a\'kitett napra u\'szükséglendö bánatp ellátva megjelenésre felkéretnek. / írásbeli zirtajánlatok az igért összeg után számítandó tiz pártoló pánatpén/\'-d ellátva szeptember 22 ik reggeli II óráig : I.aktWán a tiszttartói hivatalhoz beadhatók As árverési feltételek addig is a tiszttartói hivatalnál, vagy ; z erdészetnél I.akócsán megtekinthetők legtisstAbb é leghathatósabb orvosi sser Norvégia begyei m C.erélendő fel a mesterségesen tisstitott halmAjstir-olajjal. A valódi Dorach-hslntájitlr-oltj Mell- é. tüdő-bajoknál, soropho raokltls-bale(ségekben legjobb gyógyhatAasal van; meggyógyítja Ultebbkftizvtiy- • •osdzbsjokat, valamint as IdSssakl btrkiltegékel Ara I üvegnek használati utasítással I frt. - " 1 .............I^vik K uraknál. Lotoayta Kali.oda J. gyógy" Maroiallbaa Isstl NAudor • íJ^íy" Ksposvtrott k Kapronozáa Werli Hánd. Keszthelyen Wuns.-h K. Kereslten ll.eyer Jkkab fisí Kioiogos t\'.arsinovike Istv. gyógysi Bánok-Szt.-gyirfyls \'Klbtes J gy-Sionbalhelye* Pilieh Kerencs gy. Soproiybia Mesey AndrAs gyégy»«, Zágrábba* Mittelbaeh U. gyógy.-. , Coylsok J. J. gyógy.S , l\'rireiii Fr. gyógyss. Kelt I«akócsáu,\' siept. G-án 1873. (1137 1)\| 1103 Vor Schwindel «wird gewarnt! t\'oter Jeti vielen lAuDonrei r in laturhe)). Man hitte hí t-rks.ifers /fúligende (íjra tul mautlii\' .Urauf I- U ii gl aii 1)1 icli, alier wali r! Für 1 11. 50 kr. u. 1 II. J^SX biliig, Daiili.-h tur Arin und Iteirh. mit einem .lati Für 9, 10 u. 11 rsDtleuhi-ln samint einem Iteserve-t\'hrgUs. I)i.>sel det, nnr 13 tl. Ao kr. 10 n 1 ^ fl kostet eln praktisrhe. gut". gi-dio 1u* beste Ksbrilut ist, mau s.Nj . koonen dieie I hreu nicht genug ■-tnpfohli-u »>>rd<Ml. tnlcbe Htrapsiuhr nlcht \'iro eln.- Sernnde varitren ilarf Für 15. u. IS 11. ^XÍÖSS und eisct un zSOX\' und fab.-lhaft biliig ; su is r sol Silber-L\'hikitt modernen Fauou umut Uhr.cblll.--I, K tfur 12. u. 15 fi. ^íllr^\'S, Nlrr 15 oder 20 fl. \\\'nv 1!1 41 «»■« «ht vnglltrhe Sillo-r- und len UI ll> II. M.-daillon aus Tahuigold, l.od.-n-t.ii u NŰr 14 fl. dieselbe, bedc-utenJ fein.-r, mit cinem Nur 16 oder 17 11. "iKíi1 ser moderné Porzelli n ». Ilh.men emailir sill.eri.o ( vlin.l. r I lii M.-daillou, ^tni. 1\'tar :t-n" Hémoetoirnhr. • urTlenken -kaau , V. drnn ej sitid (<-I.,;ji . Kaix-r l\'lir, welche dss t-a ii 1\' tíeistlirhrn ctt. ■ üi-weWc da, da>t eiue Militaruhron. Uicht, zierlich, dal.ei »u«»ór»t .1d4.sk .III- llauplss.-be isi, sehr piluktlich-i.\'u Ubr h.-koiuuit Jcd.-rinauu einu iinitiite i, Medsillon und .".jáhrlg.-ni l.aranllesrhrio i« .-rhtem l.oldreif suta Sprlngen. stsrk.-tn M.-daillou aus Talmigold 11. tisrautieschein. Dopp.-ldcckel, Auker-t\'hr, Sa.o........ im r erhten raliiiigoldk.-ll. r.-irkeit m orientallsrhpn.Wcgweiser. I\'riiiic of Wales-Krjstillglss, NickeUer . .. . Taliuifold i dicse Uhrcn haln a ">gar gegei dere dt-u Vontig, da» insu solchi- oliue Sihllstul aufsi.-g.-u kann; zu lolrben Uhren é\'rhalt J eine TsImigohlktiU! sainint Medsillon uuil liarantlmrhi-ts» gratis. Jut 1\'l <1 «ine rrht togliiche gcdu-g.-no Tajiuigolduhr, t\'ylind.-r, neueste F<;on, mit Do ,U1 KrytUllgUs.ro. v.o aurh das WÍrk gc-schlossiu su sehi-n iit, sammt Talmi kelte, Medailloo und (iaranti.-s. honi. ganz kleloe Diunentilir, ccht Sllln-r und erht vergoldet, 1 cchleii Talnég\'old llalskctte und liarantiesriu-la. Nur 14 oder 17 H. Medsillon und tisraolieKhcIn. Nur 18 oder 20 u. Ion, l.ederelui und (íaranli.-trl.c o.sllirt, . nmt eiaur fi-im-n echten Talmigoldkcit 25 II. . 7— s —-----goiuaet.e unt N ur 23, 25, 27 11. Nur 30,. 35 u. 40 H. Nur 35, 45, 50 II. Nur 60, 75, 100 11. Nur 200—300 11. ; Kelte, Medailloo mid lisrsntii-icheio. iruhr mit DoppcMerkel, 105 und Dameouli e ccht engllirhe silbrrnc lt.> garauttrt und pateutirt. ie echt englinhe goldene Ankeruhr mit Ktystall jlst. cine félne ,goltloni- Itemontoirubr mit Kryilallglaa 116 ll mit lloppt\'lderkal. einen echt eughtrheu CbroDomeler mit kemontor, ^ppeldi-rk.-und Krystallglss. gtth Autterdem tlU Irgendvo oder von irgend Jemanden annonrirtoo Uhrentorten bllliger. Atelier für Reparaturen. Alte Ubren, oftmali theur« Kamilicu-Andonken, wrrden rcparirt uuil »ledcr «lc dpii hergestellt l\'r.-iso der Kepsratiircn mit Sjihrigor \'.arantle fl. " 6 \'"» >U 11 Brlelllolie Auftráff© werd.n geg.n. Fostnaclinalimn od.-r Kinseudung dci lletrsgvs hionen21 SiuiiiI.d suig.-íiihrL Auf beton-dere^ YcrLtnguu werden auch L\'hren und Krtt.-n uut.-r Narhoahme zur Aus«ahl llh.-rseadet uud f dkt Slcht&bsltene Jut (leld retournirt. W* Mrine l\'reite tin.l slets niedriger alt dle aledrigsten ub.-rall, und ttehe lelt 1 meiueu Auforderungeq auf der llöhe der Zeit. ■ Allé, dl.- neue IM.ren tu brltellea «antcheo. Allé, die alte IJI.ren g-\'gen u.-ue uiMntautcben wdnsrheo, werden gebelen, tich sn mei l\'HIMI\'l\' I-\'HOMM, UhrBnfabrikant, Bothenthurmátrasse Nr. 9. WIEN Muii 1,11-rki- wiiuil iH<- -Ifit-™. "OO \'1113- Jutányos, szép, és jó!!! ^^ niár régóta az éi^ „Jelszavam", nJJ^ melyet daezára annak, hogy valamennyi papírgyár és a munka eró áremelést nyert, ezeutul is kóvetek, és azéri hálor vagyok áruimat a régi meseszerű jutányos árak mellett ajánlani : ly , 100 <lb látogató iéin/, 100 „ leráljHiplr név \') perez alatt elkóazitvj......— frt 50 kr. el vagy kozdóbeljlkkel......— n 50 kr. 100 „ „ . fekete nyomás........— , 70 kr. 100 ,, „ . borítékkal széppap irtokban . ... 1 , — kr. 100 „ üzleti levfl névvel, fekete nyomás ........ 1 . 30 kr. egy egész rizsma levélpapír vásárlásával a név ingyen nyomatik reá. (Jzimnek, eljegyzési és eskotósi jegyek, tánezrendek és áruszámlák legújabb ntiierikni Kvorunnjlómon legjutányosabban kószitt.-\'mek. Irodai és czimtáblák 10 perez alatt elkészülnek, darabja 50, 80 kr. 1 frt, a legnagyobbak és legszebbek 3 frt, urak ói hölgyekre uózve, különösen uU ."ások alkalmával igen czélszerüek. l\'apir gallér és kézfodornak tuczatja :<0, 35 kr; UÜ-. varró- óh irn^zUkaÓK le teliz útitáskák, könyvtárczák zárral és zár nélkül darabja 80 krtól egész 10—15 Itig; továbbá: urak, hölgyek és gyermekek részére való ajándékoknak igen alkalmas különféle Jíitányos és szép áruezikkek. Ktllllnftseu ajánlom a divatos keltSs iiévrouAsokat és rsimeket, melyek oyomógya ramban leveleken ia borítékokon araiy- ÓS egyéb síinekben legfino.nabban és logpompA.abb k.\'ssllli.ek, nem különben a még mindig igon ritka franrsia rODOOO leveleket, uévsseriot: Neptui.\' Hilhouette, Kgyplóm, Musjq.io, Diahollque, Jou\|ou, Atout. Ilóbó, C\'amée sat. i^eu juiAuyos Áron K A N IT Z C., Budapesten, papir /sdixziriiMrit-fcsrsifcsdézzDnrottyn-utrin 14.s.o.(exelfltt Deák Ferenci utcza.) Btt- írásbeli megbliáook teljea megelegedéire és utánvét Mellett aioiaal tot)oiltt»taok >úf .fffii\\iintn>tv>tit v- VÉGELADÁS. A legújabb és legjobb női riitmlu\'lmóknek, bundák, paletotsknak, ZEKÉKNEK, ZUBBONYOKNAK, LONGSHIWLOKNIK, nagy-kendőknek, plaidt\'oknak minden évszakhoz szolgálók, továbbá : valód\' rumburgi, hollandi, creas, sUáziax s házi vásznak, damast asztalmhdVnak, fehér és tarka ésirívatoknak, dgykanavászoknak, nankinoknak, len zsebkei 1-(lliknek, jlj/\'onokn&k, parkotoknak, jiiqgönyszöveteknek, abrosxok és ágyteri-töknek, bútor kelméknek, gabona-zsáknak, Ui-takaróknak és még sok másé szakmába vágó áruknak gazdag választéka, a melyeket minden árak mellett végkép eladok. Mindenkit saját érdekében kérem fel tiszteletteljesen, a jó alkalmat idejekorán felhasználni, minthogy áruimnak rendkivllli olcsósága, azon reményre jogosít, liogy meglehetős nagy raktáram kevés idő alatt eladatik. WEISZMAYEli M.-uél/ at isr. kBsség hásAban, a .Korona tsAIIoár Átellenében 0133 2) Nagy KulitáR. Wajdita József, kiadó-, lap- ós nyomdatulajdoBOs gyorssajtó nyomása, Nagy-Kauizsáu. NAGY-K_ANIZ8A. 1878. aepteinber lS-6n. 75-llt szám. Tizenkettedik évfolyam, r £\|<lxttéi ir: .)(«•\' • • 4 "\' i fü évre. . • • « t • 3»1f«Í w - • Kg// mám 10 kr. j Hlr«t«Mk illÜyilH XWLTTKRBKN ; Zala- Somogyi Közlöny Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben <e8lilet", a zalamegyei általános tan/tó egylet, a szent-balázs-, kis-komaromi ts sümegh-vidófc ..zalamegyei gazdas.igi egyesület", a zalamegyei általános tan/tó-egylet. fióktanitó-egyletek, a ..nagy kanizsai kereskedelmi s iparbank\' ugy a ,Zala-Somogy* HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE. komaromi tfs sümegh-vidéki gőzhajózási reszvenytársulat A lap uellewl rétiéig llctó kóxlemenyei: * •zcrkesztéhcz, — -J luyagi reixet iJletó J káxlcmények petig a j j kiadAhos bénnantvw in- j téxxndók.- SAGYKANIZ8A I Wlesaloskái. \'—A Hetenklnt kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. Fölhívás. A zalamegyei gazdasági egyesület 1873 ik évi szeptember 9-én Keszthelyen tartott rendkívüli közgyűlésének határozata folytán felkérem a megyei gazdaközönséget, a mennyiben austráliai búzával kísérletet tenni kívánnának, annak beszerzése vegett forduljanak alólirotthoz, ki is e részben a magas ministeriumnál az egyesület meghagyásához képest közve-titőkópen eljárni fog. Z.-Egerszeg, szept. II. 1873. Arvay István, Közegészség! ügy. 10 tudósításom mult czikkemnek kifolyása. Akkor kijelentettem, hogy Zalaiue-gye Kanizsa járásában „ Az összes lélek szátu : 32,823.* „Beteg volt . . . 1,11)2." A betegek többlete váltólázban, epés hasmenés és vérhasban szenvedett; a nép apadás aránylag oly csekélynek mutatkozott, hogy azt figyelembe venni nem is volt szükség. Kolera beteg egysem merült fel. A betegség okául élctrcndi hibát jegyeztem föl, és ugy is volt, mert az egész járásban helyi viszonyokból kifolyó betegségek nem mutatkoztak. Fő indokul a nagy és tartós hőség tartatott, mely a munkás néposztály! munkája közben tartós izzadásra hozta, tápszere gyümölcs, víz völt, tehát azonkívül, hogy testét munkával zsarolta, tápszereivel és meghütés által is rongálta, orvosi oktatásban, segélyezésben nem részesülhetvén, szenvedése csak tetéztetett. Midőn a járáső járvány-kerületre osztatott, s mindegyike egy-egy járvány orvost nyert, 8 nap alatt reménytelen változás állt „beérnennyibeiiJi járvány orvosok kimutatásai szerint az 11G2 beteg 3Í>3 létszámra apadt. Meggyógjult meghalt 1. i Használt a lég ritkulása; Használt az orvosok népszerű oktatása ; Használtak a hánytató szerek, a l)o-! wer porok, a tannin és a chininum. ) Jelenthetem ezúttal újból, hogy ko-( leránk most sincs. Hogy 8 nap múlva minő tudósítással lephetem meg olvasó közönségünket, nem tudom, mert nem tudhatni, mi rejlik a jövőben. Rendületlen hívei akarván maradni \| hivatásunknak, szép reményt élesztünk keb-\' lünkben, azért is hinni akarjuk, hog\\ a jó Isten megóvni engedi népünket a nagy ve-: szélytól. TERSÁNCZKY. A soproni kereskedelmi- és Iparkamara fő Jelentése az 18<£-dik évről. Mezi\'xjnzdasági termelés. Az 1872. évi gabonatermelés Magyarországra, s különösen a dunántúli kerületre nézve, nem igen volt kedvező; az aratás általában középszerű eredményt adott. A gabonaáruk nem mutatnak jelenté-kenyebb ingadozást. Azok váltakoztak, és pedig: búzánál . . G ft 25 kr. — GftöOkr. közt, rozsnál . . 3 ft .r»() kr. — 3 ft 60 kr. „ árpánál . . 3 ft 10 kr. - 3 ft 15 kr. „ zabnál . . 1 ft 85 kr. — 2 ft — kr. , kukoriczánál 3 ft GO kr. — 3 ft 85 kr. „ Annak oka, hogy a csak középszerű termés daczára az árak fel nem szöktek, főleg abban keresendő, hogy Nyugot- Európában a termés általában jobb volt,^mint Magyarországban és hogy a későbbi szükséglet nagyrészt Galicziából s Oroszországból fedeztetett, ugy, hogy a terménykeres-kedés csak szerény korlátok közt mozgott. Noha cz.cn jelenség az 1872-ki belföldi fogyasztásra való tekintettel nem mond- ható épen kedvezőtlennek, ugy mindamellett komoly meggondolásra ad okot. Tény ugyanis, hogy ha az aratás eredménye a miénknél távolabb eső országokban jó eredményt mutat fel, Európa nyu-goti része csak másod sorban gondol Magyarország terményeire, miért is könnyen azon eset állhat be, hogy Magyarország in m lesz képes bő esztendő alkalmával feleslegét értékesíteni. — Hogy pedig mit jelent ez oly országban, melynek fógazdagsága földjének terményeiben áll, azt minden gondolkodó nemzetgazda könnyen belátja. Ha azt kutatjuk, hogy ezen jelenség honnan ered. ugy két okot foguuk találni: Először tenuénykereskedésünknek csekély soliditását, mely a külföldet óvatossá tejzi, és másodszor a közúti közlekedésnek rosz állapotát. A közlekedési fóerckhez, a vasutakhoz vezetó ulak tökélytelcn és koronként jár-hatlan volta a gyors szállítást megakadályozza és ezenfelül a terményt drágítja. A takannányokbaui termés általán jó volt. A kellemes május és nedves nyár a takarmány növését s fejlődését nagyban elősegítette. A ezukorrépa termesztéso mindig nagyobb terjedelmet vesz, ugy hogy a létező .ezukns gyárak nyers, anyaggal hóveu ti láttatnak. Az 1872-iki év a ezukorrépára nézve meglehetősen kedvező volt; ellenben a burgonya kevésbé díszlett, miután rothadásnak volt kitéve, részben pedig kinőtt. Hüvelyes vetemények közül a bab leginkább termcsztetik, mely jól szokott tenyészni; tennesztetik borsó, lencse és bükköny is, de csekélyebb mennyiségben. A komlótermesztés különösen vasmegyei Borostyánkő, Pinkafő és Felső-Eór vidékén említésre méltó. Az ottani sörfózók és a bécsi kereskedők a termelt jó minőségű komlót szívesen veszik; ára mázsánként 80 ftig fizettetik. A jelesitett, ugy Vas- és Sopron megyéknek egyéb vidékei is, fekvésük és ég- hajlati viszonyaiknál fogva a komlótcr-mesztésre kiválóan alkalmasak, és kívánatos lenne, ha a termesztésnek ezen ágára több figyelem fordíttatnék. A/.cmlitett vidékek termesztőinek nyilatkozata szerint a komlótcrmesztés 40 frt átlagos ár mellett még minden \'egyéb művelési ágnál jövedelmezőbb; azonban megjegyzendő, hogy ezon vidékeken a póznák számba iieiu vétetnek, melyek oly vidékeken, hol fenyvesek niucseoek, egy kis tőkét igényelnek, mi a jövedelmezőséget \' csökkenti. Mindamellett a komlótermesztés jövedelmező volta kétségtelen, mit a stájerországi Hartberg melletti szép ültetvények j bizonyítanak. Len nagyobb mennyiségben csak Vas-I megyében, és pedig a noriai havasoknak ki-i ágazásain lakó németek által lesz termesztve ; másod sorban emlitcndók a lentermesztés tekintetében Zala, Baranya, Győr és ; Veszprémiuegyék. Ellenben kender, kerüle-; tünknek minden vidékén, hol kisebb, hol nagyobb mérvben termcsztetik. A bortcrmcsztés kamarai kerületünkben kiváló helyet foglal cl. Mintegy : 1G1.500 katastralis hold területen átlagosan 5.000,000 akó bor termeltetik. \| Az 1872. év a bortermesztésre nézve mennyiségileg nem volt.kedvező, de minőség j tekintetében az 1870. és 1871. éveket tul-j haladja. \' A borüzlct élénk volt és a termesztők \| boraikért viszonylag jó árakat kaptak. Azon-j ban ezen élénkség nem volt annyira következése nagyobbszerü kivitelűek, hanem in-I kább annak, hogy a hazai borkereskedők készlete nagyon megfogyoit, kik tekintettel az 1873. évi bécsi világtárlatra, készletünknek kiegészítését időszerűnek látták. Ezen czikknél a régi panaszok folyvást hallhatók. Boraink kivitele a termelés mennyiségével nem áll arányban, mi leginkább a termesztőkön fekszik, kik tekintve a talajmi-nóseget és éghajlati viszonyokat, kevés gondot fordítanak a lajok választására, a szól- TÁRCZA. A vándor. Uwic foldöu jArt a vándor, — J6 K8rü»i Ciouia Sándor, Nem volt aabul Pibeníae, UyOugéd ..ára íbrelí.e Nem volt iából marad., Ne>n volt .tliul nyugová.a, Marra távee Dija haladt -. Vágya c.ak asiváben maradt ! A vágy I Ama >\'gi eiiuie, Felkere.ni Aat a földol, "•\'/•u aiUlatatt a neiuxet. Uko»ait tldvöx\'llni, »riga földire borulni, Felmutatni Noioxetáaek, "ogy igi, amit regíluek I • .l>a gi vágyi l.lkUnknck, a fold göröngy,, megtörnek ; Mely eaálboa 8 Törekedett, Aboa dl... már nem veaetetl I Évekig Jira lilába. Ért egy .au.krlt kuuyl,íjába, Lelke augta : ,(,\'.ak előre.* Teeta vonta, — la a íöldro. világot, — t. - rnit láttál c IndenUtt oly ríiívl-tlenek I" . Hxegúny\' ember I K.i\'rt bixony 1* menni kár volt nagyon, — taxis menni ir volt neked : Kxt itthon i a föllelhet Anyag-vándorlás a természetben. (Víge.) Mindezeket púdig csak azért hoztuk tel, ; hogy lássuk, miazorint anyag, bármily meglepi áulakulásokou menjen ia ax keresztül, soha el nőm vész, mindenkor föltalálható az végolom-zéabun, rejtőzzék bár- szilárd, oaupfolyó vagy 1 léguumü áilapotban. l)o a szorvotlen állapotból azerveaaé lej-I lődött s a növény tealet alkotó nuyagot körútján még tovább is követhetjük. Ugyanis kizárólag növényekkel táplálkozó egyes állatfajainknál szemlátomást tapasz-táljuk, hogy azok szépen növekednek, tostbeu gyarapodnak. l)o ez álul meginly csak azt észloljük, hogy azon anyag, moly előbb a növénynek szolgált tápszerül s annak ogéw-szorves állományát képezé, most az állat belsejébe jutván, • uj áthasonlitáson menvén keresztül ismét a kUllovegő éleny ének hozzájárulása folytán az állat teatét tápláló és föntartó vérré változik. \| Általában ai állat testében ugyanazon auyagok találhatók lel, melyek annak tápveg>eiben I előfordulnak. Így pl. a kezdetben hajlékony, j gyenge porozok későbbi keménységöket a tápszerekből beléjük lerakodott phorphorsavaa < mésznek köszönik; az izomszövetben, a tulaj-\' \' donképoui húsban, a széneny, könotty, éleny, légeny vegyületeire ismorünk. Ami továbbá magát az állat által fölvett növényi tápanyagnak türotos áthasonlitáaát illeti, az akként történik, hogy ar állat emésztési reudazere által a test táplálására alkalmas és különöseu folszivárolt folyékony pép a tüdők által belégzott levegőnek élenvévol vegyül s vérré alakul; inig a mcgcmészlhetleu anyagok kitakaríttatván, a talajba vezettetnek, noi ismét uj éleinek szolgálnak alapjául. Az állat testének mindon egyéb része aztáu a vérből veszi táplálékát. 8 mint látjuk tehát a tüdők a körlégnek csakis élonyét használják föl, s he-lyetto igen szénsavdús légnomet adnak a kör légnek. Az állatok véralkotási reudszerének ilyszerü működésében tapasztalhatjuk u legmeggyőzőbbül!. az állat- és növényvilág között létező szoros viszonyt, in ily az egyik vagy másik fél által fölhasznált anyagnak ily moglcpüou kölcsönös kipétlásban nyilvánul. Mórt ugyanis, inig az állatok a lovegőnek élonyét használják föl, s helyette majdnotn tiszta szénsavat lég-zenek ki; addig a növénynek a körlégi egyen súlyt az álul tartják fönn, hogy az állat által számukra elkészített szénsavat felhasználják, s viszonzásul az elfogyasztott éleny mennyiséget kipótolják. Innen magyarázható inog egyszersmind azon Uditő hatás, mit reggelenként a jó tékony napsugarrJc által a buja növényzetből gazdagon kiválasztott éleny bolégzéso következtében érzünk. \' 1, \' >Do mint minden az ég alatt, ugy az ál latnak testét összetevő anyagok is örökös körforgásra levén reudoltotve, a már ismert tényezők láradalmat nem ismuró munkássága foly Un légi éa földi alkatrészekre bontatnak és ismét visszaszármaztatnak oda, honnan első eredőtöket vovék; vagy tovább haladnak a megkezdett pályáu, tápszerül kínálkozván a húsevőknek, hogy ismét uj életnok fÖltételeül szolgáljanak. Kikísértük igy az anyagot legalább főbb vonalakban, föl egészen az emberig, kinek testét alkotó olomok mind ugyanazok, melyükkel u földön és légben, mogismorkedtunk. Az ember szintén tápanyagot vesz föl, mit aztán bolső rendszereinek életműködése folyUn áthasonlit, hogy folytonos anyagcsere álul azétbontott és fölhasznált részek, valamint a munka által fölemésztett tírő folyvást kipétoltasaék. — Do az anyagtömocsok még az élő testben sem találnak állaudó tanyát, végleges megállapodást. .Minden egyes lélegzettől, melyet szájunkon kibocsájtunk, mondja Hüchuer, kilé-gezzük egy részéi a bevolt tápszernek, a megivott víznek.* Folytonos mozgásban, örökös tevékonységbou vannak bennünk fölvett anyagok mindig úgyannyira, hogy élettani észlole-lek nyomán ázi állíthatjuk, miszerint testünk hét év lefolyása al itt tökéletos átváltozáson megy kuresztül; ma azon anyagrészecskék egé-azou ujakkal vannak fölcsorélvo, melyek tes-tüuket ezelőtt hét évvol alkották. Miközben a tost alakja folyton ugyanaz marad; inig végre az élet megszűntével foloszluuk, a alkotó elemeink visszanyert szabadságukat ujult erővol használhatják föl fiasonló vándorút mogkezdéséro. Momonto homo, quia pulvis es et in pul- nek teljes megóréséro, a fajoknak érettség : és fekvés szerinti különválasztására. # J Mindehhez pedig még járul az áltála- i nosan igen hiányos pinczegazdászat. , Hol a, termesztésben ily tóuyezők mű- i ködnek, ott nincs haladás, és e tekintetben \| még soknak kell történnie, mig a dolog jobb ( fordulatot vehet. \| A baromtenyésztésről kevés örvendetesei lehet szólani. Habár az istálló nevelés némi haladást tett is, ugy az mindazonáltal még messze van azon ponttól,\' hogy félig-meddig kielégítőnek mondathatnék. A legelőnek ővenkinti kovesbülése A marha-állomány apadását vonja maga után, melvet az istálló-nevelés "kellőleg nem pótol, minek folytán a hus-árak oly magasak, mint még soha. Kőzgazdászati tekintetben ez nagy horderejű. A helyett, hogy a gazdasági hulladékok felhasználtatnának, az évenkint . ezernyi holdakban parlagon heverő földek takatmányneuittckkcl bevettetnének s ez I által a baromtenyésztés emeltetnék és jövedelmező gazdasági mellékággá tétetnék : a legelőre való hajtás megtartatik és a marhaállomány évről-évre fogy. A kihtenyészt és is t-Mik egyes nagyobb uradalmibban Űzetik terjed\|jmcsebb módon. A kisebb földbirtokoknak ebben nincs, vagy csak nagyon kevés réSzc van. Kein lehet tehát c tekintetben a juhtenyésztésnek emelkedéséről szólani, noha tény, hogy egyes juhtonyészlók a fajneme-sités körül elismertre méltó igyekvést ta-nusitanak, mire első sorban azon észlelet adhatta az ösztönt, hogy tinóm gyapjú ke- j resett czikk és jól fizettetik, holott közönséges gyapjú, habár vevőt talál is, aránylag olcsó áron kel. I)e ezen igyekezet csak egyeseknél \' észlelhető és állithatni, hogy a juhtenyésztés körül általán a hust adó juhnak meghonosítása szolgál irányul. A sertvésienyésztés-Somogy és Hara-iiyamegyék íJrávauidléki vldéxuin, vala-\' mint Zala-,és Vasmegyék egyes részeiben lendületesen űzetik, és a tenyésztőkre nézve jövedelmező is. Masonlókép űzetik még a sertéstenyésztés Veszpréiumegyónck Ha-kony vidékében, de mar nem oly niérvbcji," mint ezelőtt évtizedekkel, linnek következtében a pápai vásár, hol előbb nagy íneny-nyiségü leölt sertvés került eladásra, jelentőségéből sokat vesztett. A selyenítenyésztés hanyatlóban van. A korábbi években\'mutatkozott szép eredmény néhány egymásután következett rosz évek által úgyszólván megsemmisült, és a falusi „tenyésztők, kik ezen gazdasági mellékkeresetet megkedvelték, jelenben bizal- matlansággal viseltetnek iránta és tőle el fordulnak. Az >11/emény tehát, hogy ezen tenyésztési ág teljesen meghonosulni és számos kéznek jövedelmező keresletet nyújtani fog, nemcsak nem valósult,\'hanem — sajnálat- J tal kell cwBtatálnunk — sok évre megsemmisítve "van. \| A niéhtenyésztésrenézve, mely általán \| az egész kamarai kerületben figyelemre méltán igényt tarthat, az 1872. év nem volt . kedvező; A június havában uralgott kedveződé;." időjárás megakadályozta a rajzást és ( később a méhek közi betegséget okozott, , ugy hogy a mézlermelés teljesen sikertelen- : nek mondható. \'SzalMly-rondolotok. Kis-Kanizsa (ZalnmogyébetO kebelezett nagyközségnek megállapított reudszabolyairól. V. Fejezet. A közrendőrség ói az egyéni s vagyoni ! biztonságnak ogyik nélkülö/hetlon tényezője, ! ugyan azért az elöljáróság kötelessége a köz- \| ségbon az állandóan alkalmazott éji őrök mellé ! éjelenkint kellő számban az őiöket kirendelni \| — városunk 4 » egész éven át - s külön lize lést huzó éji őrök léteznek, a/ok fölött tartozik i a numorusboli tanácsos fejiigyelni, azok teon- I dóikról pontos jegyzéket vezt-ini, s őket o<la rendelni, hová a köz- jó- s vagyonbiztonság kívánja — ellenkezőleg — az általuk okozott mulasztási, kártérítési keresel fontarlása melleit — szolgálatjnkból olmoz.iiiMiddk ; az éjji őr azonban, tapaiztall - vagyis gyanúban, levő, minden köz- és vagyonbiztonság elleni esetül, köteles tanácsának bejelenteni, ki is azonnali intézkedésért a község hatósághoz tar-tM, fordulni. VI. Fejezet. A szegé ti yNÜ gy. \' A törvény világos rendelete a vidéki koldusok kércgetésjil határoz.cian Ixszünletto, ugyail azért Kis-Kanizsa a maga szegényeket föntarlja, — a nekik \'helyben a kér.-gelést megengedi, ennél fogva az elöljáróság kötele<ség.i felügyelni, hogy a vidéki koldusok nicgjelené. síik után a községből azonnal vliávoliiiiissunnk. Az eddigi szegény pénztár állományának I jövedelme n uom remélt szegény ügyi kiadások I fedezésére a biró kezelése és jegyző ellenőrzése mellett l°/„ az adó áltftlány után kivettetik, -» az évenkint\' számadási kötelezettség fentartá-sávul továbbra ia megbizatik. VII. IVjozol. f A cseléd Ugy. a) Minthogy a cseléd Ügy eddigi viszá* helyzetű mnlhatlant igényül, ugyanazért sza-bályrendeletileg is elhatároztatik, hogy minden 1 cselédtarló gazda, jelen szabályrendelet kihirde-. léséről számítandó 2 hónap alatt cselédjét — i cselédköuyvvel leeniló ellátásra utabilaiii tarto-, zik - az ezen rendszabály ellen vétó cselédek \| honossági hely ikre levő vis^cakisértetésén kí- vül a szolgálat adó gazdával együtt a holyboli I szegény alap javára egyonkint f> frltal bün-letcudők. Az elöljáróság pedig az alkalmazásban levő cselédeket nyilvántartani, s általa odahalni tartozik, hogy a nótán elkövetendő v.isz-szaélések ezen szabályrondolet alapján meglő-nyités alá vonassanak. b) Addig is mig az árvák ügye törvény úllal országszerte reudezvo loniio, az árvák vagyonának pontos é« hü kezelésére az elöljáróság nemcsak fölügyelni, de odahatni is tartó zik, hogy az árva atyja által netán minden legkisebb mulasztás illetékes helyre azonnal félje-\|,.ntcssék ; miért is az árva atyja állal magát a községi hatósága alá rendeltjének tartja. VI11. Fejezet. A szabadságos katonák és honv.Jdok nyilvántartása. Az előljári\'ság feladata szorosan felügyelni arra, hogy minden haza érkezett aza-bzahadeágos katona, vagy honvéd megérkezésé-lól azámitandó 24 óra alntt a nyilvántartás vezetésével megbízott városi jegyzőnél akár személyesen, akár szabadságos lovolénok fel-. mutatása állal joloutkozzók. \| Hrre nézve a szülők, rokonok, vagy ; szolgálat adó gazdák vonhatók a mulasztásért leginkább felelőségre, a minden oly érdoklett, kihez a szabadságos katona hazatért, ha a ja-lentki zést szorgolui elmulasztotta, a szabadsá-gossal egyetemlegesén 10 frtig terjedő ;ény- alupra forditandó pénzbírsággal bűn- leU-ndó. IX. Fejezet. Az elöljáróság éa szolga-személyzet létszámáról, azok fizetési és napi dijjai, ugy teendőikről. a) Községi .elöljáróság áll, a biró egy helyettes biró, ki egyszersmind első tanácsos — azonkívül még 2 tanácsosb a városi jegyző-s közgyám- és a városi halott- s busvizsgá-lóból. — b) a szolga személyzet. A városi szállásmester, ki egyszersmind városi őrmester czimet visel, — 2 városi szolga (hajdúk) s 4 éjoli őrből áll. X. Fejezet. \' A v á r o s b i r ó t e e n d ó i. A választó közönség által 3 évre meg-válabztolt biró. elnöl{o a képviselőtestület gyűléseinek, és a képviselő tesiület gyűléseiről —\' .K/urk esztelt. közs< gi . szabály rendijét. 1 só feju-z«lo 1 — 18. § ig szóló közgyűlései, és ezek ta-Aácsk\'.záaa ügyrendéről eljárni tartozik. A "képviselő testület állal s o szabályron deleltél megállapított lizetcst íiuz. Ilivataloskodasa ideje alatt a községben köteles lakni. Űro a községi pecsétnek. A biró hajija végro ezen szabályrendelet 1. egész IV. fejezőiében felsorolt határozatokat. A község biró kötelessége a törvény korlátai közölt az állami közigazgatásra vonatkozó felsőbb- rendeleteket, a község szabályrendeleteit éa a képviselő testület határozatait végrehajtani. A községi költségvetést az elöljáróság hozzájárulásával elkészíti s a képvisoló testület elé terjeszti, a költségvetés szoros megtartásáért az elöljárósággal közösen felelős, mindoii kifizetés n biró utalványára történik. A bíró a község nevében és részéről kiadott okmányokat a jolontésokot aláírja a jogyző ollonjegyzésévol. \' A község határaira felügyel, a község vagyonát és pénztárát az állami a községi adókat és a községi magán jövedelmeket közeli, az állami közvotlen és közvotett adókat a jegyzővel együtt az illetékes adó pénztárba szállítja. A korcsmákban, kereskedésekben, mészárosok és pékeknél a mérték hítelosségét, vala- . mint a kiszolgáltatott élelmi szerek éa italok egészséges és élvezhotő voltára folügyolni. A községbon az emborek a állatok között jelentkező ragályos betegség eseteit haladékta lanul följelenteni. A tanácsosokat hivatalos teendőkre bolá-tása szerint felhasználja és előljáráaukra fel-ügyel. A megyei és községi közmunka napszámukat előállítja, 8 az előállani vonakodókra kiszabolt pénzbírságot hajtja. Közveszély időjén minden ogyeo községi lakós gyalog éa szekeres erőjével rendelkezik. Kisebb közigazgatási ügyök elintézése iránt a többi .olőljáróival intézkedik, valamint a polg. prt. 475 — 480. §. értelmében bíráskodik. Az általa kozolt pénzekről mindon év vé-gévol, legkésőbb azonban mártius hó ló-kéig számadását a képviselő testülot elé torjoszti. Felelős a biró a többi elöljáró társaival egyetemlegesen mindon jogtalanul és illetéktelenül okozott vagy mulasztásból kolotkezett kárért, felelős az állam, törvényhatósági a közigazgatásra vonatkozó rondoletok végrohajtáaá-ért, fololős az általa közeit község és kincstári pénzekről, s ha a biró kötelességét mogsérli, vagy hanyagul teljesiti, avagy a törvényhatóság által helybon nőin hagyott, vagy megmásított oly határozatot hajt végro, mely végrehajtható nom lott volna, tiszti kerosut alá .vonandó. Klősorollakról a jogyző által ollenőrös-ködtetik. A vár XI. Fejezőt, i tanácsosok (osküdtok) t o n d ö i. A három évro megválasztott helyelles biró és két esküdt a közgyűléseken szavazattal bir, részt vesznek az elöljáróság tanácskozásai , ban, segítségére vannak a bírónak, jelen sza-I bály rendeletben felsorolt határozatok végíeh j tásánál, és teljesítik a biró megbízásait. \| A bíróval együtt végrohajtják az állami j éa -törvény hatósági reuduletotekot. • I. Becsük, szemlék, s más hitele* cselek mé \| nyeket teljesítőnek a bíróval a kisobb közigaz-! gatáai ügyek elintézése iránt intézkednek, ugy la pprdt. 47;\'). 480. § ai értolmébon a községi j bíráskodásnál eljárni tartoznak. \| A bíróval egyotembeu a községi és árva !\' pénzek élhelyezése és kezelése iránt a megyei árva ügyi alapszabályok értelmében saját felelősségük alatt intézkodnok. , Felelősek minden jogtalanul és illetékte- i lenül okozott vagy mulasztásokból keletkezeit I káradóéi t, a ha köteleaaégükot megsértik, vagy ; hanyagul leijesitik, a holyboli szegény-pénztár javára 10 frtig terjedő pénzbiisággal büntetendők. A megválasztott községi lakos az elöljárói tisztségei csak rendkívüli akadályoztatása ese-I leiben utasíthatja vissza, s a megválasztott köz- \' verem. roverterís: * emlékezzél meg ember, miszerint por vagy s porrá léssz, moudja hamvazó szerdán a katli. egyház jámbor híveihez, midöu azokat jónkarólag vezeklésre ligyeliMozteti j én e nagy jelentőségű szavak szintén nutn ogyobet, mint az általunk röviden elmondottakat jelenlik. Az anyag örökös komija érdemleges.feltüntetésének czóljából számtalan példát idézhetnénk, melyet a vegyész iiiogb\'Csül.hotlun mérlegének segélyével úgyszólván mindenféle irányban képzelhettél! pontossággal észlelt. Az ezen érdemben eszközölt fáradltatK.n kutatások szakadatlan lánczoUti^t lüti^)\'.ik fol az anyag különböző átalakulásainak. .A kenyérben, amit eszünk, a levegőben, amit bulégzimk, igy szól Uüchner, magunkhoz veszszuk az anyagot, mely ezer és ezer év olöti talán épen elődeinknek testét alkotta." Mert anyag soha meg nom semmisül, csak alakját változtatja a szerint, amint kőrútjában különféle tényezők azt föltételezik. S hogy Oíornando llru.no-,val szóljunk: „ami egykor j mag volt, fü lesz, aztán kalász, majd kenyér, , láps/er, vér, ember, hulla ; ismét föld, kő vagy j más egyéb, éa igy. tovább." Kinjiedokloa pedig i gyermekeknek, vagy nagyon azük látkórrel i bíróknak nevezi azokat, akik azt\'hiazik, hogy j valamely anyag lökéletesen megsemmisülhot. . Azért midőn • elhunyt rokonainknak ke- j gyelolt\'cl ápolt sirhalmáról dniga emlékül egy j kis virágot szakasztunk, jusson eszünkbe, hogy \| az az érzékenyen mogsiratotinak egykor talán \' épen érettünk dobogott jó <zivu hamvaibiil is támadhatott; mert miként Michelot mondja: „szünet nélkül forr a torméazol olvasztó lége,-lyo;" és a rideg halál nyomában n kedvesen viruló élet jár. l\'INTÉK ELKK. Zala 4843-bati. Siomeru r«-jwaet l»«k Karvnra .\'létéből.) — „Fővárosi Lapok" után. --■ (H. J.) Assia korszakot nlkotó mozgalom, mely különösen az 182/, diki alkotmánysirel; mok miatt az 1824/vdiki országgyűlésen imlult meg, helyes fölfogás szerint az IHId-dik i.ir-i véuyalkotásbtfn nyeri bolelózést. K mozgalom s a megelőző éveké lényegesen különböznek egy-I mástól. 1H25 előtt az „alkotmány körűlsánczo-j lása" volt a főelv s néhány •.orvénybu iktatott j alkotmány biztosítékban jóhiazemüleg nyugod-I tak meg honatyáink. Hár ama sérelmek egyébre j ís figyelmessé tették\'őket, mindamellett az j 182ö-diki országgyűlés eredményei a kovésbbé : vérmes reményüket sem igen elégiték ki. „Ami ez évben történt — mondja egy publicistánk — az inkább tájékozása volt a régi alkotmányos állásnak — csak megnyugvás a jelenre.* Az 182Ö-IŐI 1840-ig terjedő időszak a haladás és maradás vitáival telt ul s igen sok körülmény mulatott arra, hogy a kormány nem\' jő szemmol nézi a törekvéieket, melyek nagyon isóvatosau haladó politikájával homhkcgyoucst ellenkeztek..Balog János és Wesselényi Miklós nótaperoi, az országgyűlési ifjak elfogatása és eli\'éltolése, a szólásszabadságon ejtett sérelem megannyi kirívó nyilvánulása! voltak a kormány kényurálmi politikájának. Azonban az 183"/-.o-diki országgyűlés alatt, márcz. 24-diké-ről kelt rendelőt a szólás szabadságát fontarUni Ígérte, az apr\|\| 2(.)-diki pedig loljns bocsánatot adott a politikai foglyoknak a a politikai porokét megszüntette. K királyi rendelotok a feliz-galott kedélyekot nyugodtabb irányba terollék, nevelve a kormáuy iráuti bizalmat. 18-10-től . kezdve már az átalakulás kérdései képzelték a napirendel. A „foriiiulázás kora* érkozett nl. A i kormány fölhagyott liagyománypolitikájával, j legalább azt uom űzte nyilvánosan löbbé, ta-I pasztáivá az cgéaz nemzet tiltakozását. Igyoke-\| zeit azonban, mint Kossuth mondá, .földalatti i utakon* keresni poliiikájának párthíveket. F politika különben régibb keletű. Már 1817 ben a k irináuy egy rendeletet bocsátott ki a megyékhez, s abban a díjazott táblabírák és tisztviselőkből állandó kis gyűlést óhajtott tartatni, hogy igy anját kreatúrái által vilu-sso ki rendeleteit, molyok különben a megyei hazafias párt ulloukozésein hajótörést szenvedtek. A rendek azonban a vármegyék rendezését az országgyűlés feladatának jelentvén ki, a királyi leiratot tisztelettel félretették. Kkudare«ulán 1819-ben \| a kormány egy uj fogáshoz ny ult, a egy osztály j érdokoit zsákmányolta ki a maga részérő. A „bocskoros nemcsség\'-nok a megyék gyűlésein \| szavazatjogot biztosított, tudva jól, hogy a ki- ; váltságos osztály ö szegényebb részű könnyen . oláiniltatja magát kolomposai által, kik a kormány pártfogása alatt állva, a titkosan űzött politika látható fojoi voltak. Ez osztályra számított a^kormány mcst 1 is, s mint a jól sikerült megyei zavargások s azok credinéuyoi bizonyítják, nom minden alap nélkül. Tagadhatlan mégis, hogy a kormány politikájának látszatós megváltoztatása inogtor-. iné áldásait, mert a nemzőt fölhasználva a valóságos engedményeket, komolyan látott a munkához. A vármegyék gyüléstormoi megélénkültök, az eddigelé nyomott liaugulalot fosztolon vitatkozás s élénk eszmocsorék zaja váltotta föl. A hazafias gond ismét őrt állolt az alkotmány sánczai körül s szabadon nyilatkozók,ha hírt vett a roszakaratu ellenség cseleiről. A haza elhanyagolt belügyein javítani, a szellemi a anyagi hiányok^ lehetőleg pótoloi — o czél lelkesité ismét a megyék aunyiszor kijátszott hazafias rendeit. Különösön Kossuth Indítványára a honoraliorok is (oklevolesek, papok, tanítók stb.) szavazatjoggal, ruháztattak föl, miáltal a vitatkóz^Tők száma több megyében előnyösön megszaporodott. A sajtó is kezdett végre a közvélemény irányadó organuma lenni. A közönség körébe oly eszm.-kut hintett, melyek hivatva voltak, mint Széchenyi mondja: .félig feudális, félig arisztokráciái államszervezetünket átalakítani", vagyis a modern haladás ösvényére terelni. A napi si.jióban megindult ome mozgalom lolke, ez eszmék tüzes szóvivője, a Kossuth által 1841-ben megindított „Pesti Hírlap" volt a haladó, vagy mind mások guuyolták : a „vágtató" párt közlönye. Az óvatosabban haladó konzervatív párt az 1841. második felétől a szintén kitűnő kezekben levő „Világ" köré csoportosult;) Erdélybon podig a „Mull és Jolen\' köré. Ekottő között állott Széchenyi lapja, a „Jelen-kor", moly el a „nomos gróf", ki magát torvoi-vei most is, mint mindig, a többiektől „elszi-gotolvo" érezte,igeu gyakrau fölkoresett csípős, sarkasztíkus czikkeivel. A jó irányban inegíudult mozgalom társas o{ycsülotek alakításában is nyilatkozott. ) KltOaS veteránunk Tol.ly Kerene.nok (I. .\'A roagy. Nemzet Irod. Tart * II. k. 80 ik lapján) egy ki. léved.Vt Igaiitoni ki, amonnylbeu a „Világ\' névleges sserkoitlGja H«envoy Jézssf volt, Uorsos Márton pedig csak tulajdonosa volt a lapnak. ségi lakos 50 frlig terjedő bünlxtéx súlya alatt legalább egy évig viselni tartozik hivatalát. Aki az elöljárói tisméget ily módún vi-selle, vagy a biraágot lefizette, avagy bárom évig ogy huzamba ölőljáfó^ hivatalban volt, a legközelebbi választásnál nom kötelezhető, hogy azt tovább visoljo. XII. Fojozot. Az 1871-ik évi XVIII. t. ez. 9-ik fejezető 142-ki §-a szerint a j\'e g y /• ó. Ki őzen törvény kihirdetésekor alkalmazásban volt, ólotbossziglan megtartja hivatalát, s attól csak az idézottt t. oz. VI. fejezete 70. eseteiben, b) hivatalboli hanyagság, e) közigazgatási körében elkövetett visszaélések miatt mozdítható el közigazgatási utón. A jegyző az elöljáróság egyik tagjn, s mint ilyen, bármiléle gyűléseken szavazattal bir ív községben. Az állami és közigazgatásra vonatkozó rendelőtöket végrehajtja, és ezért a bíróval együttesen felelős. Ö a községi képviselő testület közgyűlésének jegyzökönyveit vezoti. Fogalmaz/* és irja a hatóságokhoz terjesztendő jelentéseket, a városi ügyokot érdeklő kérvényeket szerkeszti s beküldi a hatóság rendeletei folytán szükségelt időszaki kimutatásokat. , /Vozoti a szabadságolt állománybeli kato-nák is honvédek nyilváutartási jegyzököny vét* teljesiti az elöljárósággal a vcdkötolezottségro hivatott közs,égi s idegen ifjak összeírását, s a ■orozás folyama alatt az avatásnál jelen lenni, i abban közreműködni tartozik. Vezeti a uiarhás levelekről azerkesztett jegyzőköny vet, és kiállítja az egyesek állal kívánt marhás leveleket, összeállítja a cselédek és pásztorok nyilvántartási jegyzűköny vél. Kezeli a hozzá érkezeti hivatalos rendeleteket éa megkereséseket, melyekről reudes jegyzőkönyvet vezetni tartozik. Kikészíti a községi leltár s a költség ve-tési (erveket az elöljáróság hozzájárulásával, és összeállítja a bírónak évi számadását. "(Folyt követkeiik.) II I l-e k. —\'* Királyi l\'ál, baksavidékí ország-•gyülési képviselő ur külföldi utazásából szerencsésen megérkezett. Isten hozta! — Dcvshíh lovardája Nagy-Kanizsáról Zágrábba távozott. — Jlixóly Antul, győri táuczmcator, kl JeliiDlcg KíJBrwghon-szdp ülisiiierés\'kOzt ma-ködik, október elejéit Nagy-Kanizsára szándékozik jőni; nr. előleges"jolontkezésok oktober 4-ig vétetnek fel. — StrpliuiOM Vincxe, zalamegyei árvaszéki díjnok a karczagi kir. ügycsz felügyo-léte alatt álló börtönökhöz fogházfolügyclővő ii\'iveztotett ki. « — Figyelemre méltó. Holftnann Mór, munkatársunk, kinek legújabban Lipcsében megjolont novelészeti és társadalom-politikai laniilmáuya a kritika rcszérői a külföldön is elismerésben részesült, a fiatal hölgyök számára el adásokat fog tartani az irodalom-, irodalom-törtéit- és mű velődéq- történet köréből. Mi o vállalatot életrevalónak és pártolásra méltónak találjuk, s azon reményünknek adunk kifejő-zést, hogy fiatal hölgyoink sietni fognak meg- ragadni nz alkalmat ismeretkörük bővítésére, mert a fentjelzcll tárgyak tudása áz általános műveltségre né/.ve elkorülhotetlen szükségesok. Másrészt pedig a fizetendő díj (az egész tanfolyam 5 hónapig tan, mely alatt 40 előadás tartalik, a melynek kél részletben leendő lefizetése tíz forintban állapíttatott meg) oly csekély, hojyy az anyagi költség kifogás alá sem jöhet. Volt alkalmunk a legközelebb szétküldeni!."., részletes programmba is beletekinteni, a jó lélekkel iiiuudháljuk, hogy művelt lelkű és műveltségre törekvő liatal hölgyeink élvező-tes és tanulságus órákra számíthatnak. Mint halljuk, az előadások folyama nom mint először mondva volt, oktober l-jén, hanem többek megkeresésére oktober második (ölében veeudí kezdetét. - - ■ — Megtörtént. A nagy-kanizsai szerdai hetivásárban egy kocsi zsuppot vett meg valaki, mondván az eladónak, hogy udvarába szállítsa; hej uram, nom hoztam volna én eladásra, ba bíró uram meg nem paraucaoU&j. hogy egy embert zsuppon hozzak be, t. i. tolOkolní kellett volna neki egy embert, do ő por sub helyett zsuppon szállította bo. — llymen. Szalhroáry Kázmér, m. kir. távirdatiszt szept. 10 án vezotto oltárhoz a nagy-kauizsai tánozvigalmak egyik bálkirály -néját a kellemdús Kóhier Luiza kisasszonyt; az eaketcst Szilvágyi lelkész ur végezte a meglepő tnűizléssel l/Ídiszitett ovang. liitf. ima- - házában, lélekemelő egyházi beszédo mély. hatást tett. A boldog pár többek társaságában Oberhubor Iván kralyeveczi állomásfőnök ur vendégszerető házához utazott, hol a logszivo-sebb fogadtatásban részesetek, s az osszej\'.vc tel annyival is inkább kedéjyesebb volt, ni rt n szíves s ritka jóságú háziasszonynak névin-nepo tartatott ineg. — Sornhuzán. A berezeg PálfFy Antal-félo kölcsön 28-ik sorshúzása Bzept. 15 én/volt, 1000 kihúzott szám között a 091)50 sz. 42,000, - 87987 a®. 4200 és 21972 sz. 2100 frtot nyeri, legkisobb nyeremény 03 frt volt. — ltüvld hírek. Budapest szervezése óriási léptekkel halad előro. —• A Liszt emlék-éremon o felirat lesz: „Zengj nekünk dalt, hangok nagy tanára." — A horvát országgyűlés a rovízio oll igadása után szünetel, azonban az egyes Bocliók élénken mükötluck. — A linan-ezok garázdálkodásáról az ország minden részében sokat beszélnek. — Uumania egy lap \'kimutatása szerint kepes szükség esetében ltX) ezer embert a sikra állítani. — A kolera l\'árisbau is megkezdé pusztításait. — A dán király bécsi utja ok.t; közopolg ölníarffd. — Havannában 2í)00 család hajléka lelt a tűzvész martaléka. — Miláu, szerb fejedelem 11-én érkozott Párisba. — Eborgényi Júlia a bécsi országos tébolydában ,e napokban meghalt. — Albísr Anna, Dezső né, a vidéki színpadok egyik tehetsége elhalálozott. — Lászy Vilmos Győrött e hó végén kezdi meg előadásait. — Az 1870-iki philadelphiai közkiállitás összeesik az észak-amerikai köztársaság 100 ik évfordulójával. — Egy bukovinai rablóbanda garázdálkodik Marmarosban. — lvacskoviOB választatott meg görög-keleti metropolisnak. — Az usztrák egyetemek re női tanulók nem fogadtatnak fel. — Schlauch, szatmári püspök okt. 2-án foglalja el székhelyét. — A franczia köztársaság élnöko miudonnap átlag 700 lovelet kap. — A soproni ; általános takarékpénztár alapszabályai hely- \\ beuhagyattak. — •Somuich Pál a kaposvári gynin, két tanárát saját költségén küldötte fel Hécsbo. - A kir. Józsof-niűogyotoin recto-rává Dr. Nendtvich Károly választatott. — A honvéd ujonezok okt. 1-én több helyen bol.i-vatnak. — Klapka a pyreiiaei hegyekho költözött. — lielgrádb i.i 5 társulat nyújtotta bo ajánlatát Vhsut építése irátit. — A kolozsvári egy, l-m tanárai vizsga nélkül tudorokká no-vezi. uek. — Magyarország évi bortermése kö-zép\'/ámitás szerint 28.847,008 akó. — Arad első és legrégibb könyvárusa Botlelhoim János, meghalt. — l\'auliné asszonynak van reménye hat hét alatt hangját visszanyerhetni. Ttfrténeti naptár. Szept. 19. 177:$. Lengyelország első feloszlása. — 1848. Muraköz képviselői a Siinunics cs. tábornok által összohivott csáktornyai gyűlésen kinyilatkoztatják, hogy a magyar királynak és ininisteriumnak engednek, Horvátországhoz pedig tartozni nem akarnak. 20. 451. Attila és Aetius óriási csatája. — 1788. II. Józsofcsászár lugosi rém éje. 21.1490 II.Ulászló koronáztatáia. 1791. Gr. Széchenyi István születésnapja. — 1848. István nádor és Jellacsics a Balaton taván találkoznak SzennaJközelében. 22. 19. Kr. sz. o. Virgjlius halálozása. — 1848. Istváu nádor elhagyja Magyarországot. — 1853. Foronczy Teréz, "költőnő; agyonlöv i magát. 23. 022. Mahomed futása Mekkából Medinába.—1801. l\'ray György halálozása.— 1807. G.ttibaldi elfogatik. 21. Ib48. Kossuth Budapestről alföldre megy szónokolni. — 1808. Horvát országgyűlés elfogadja a kiegyozéai mun kálatot Magyarországgal. 25. 1057. Thököly Imre születésnapja. — 1848. Gr. Lamberg, cs. tábornok teljhatalmú főliadi, parancsnoknak neveztetik ki Magyarországra. rincziá r\'a k Nagy-Kaiiliaán, 1873 ovi a<ept. hé 17 éa tlab... ueii.liek : als«> analr. mérő sserint lluia 87—IH. f-.i.i U NJ kr. «.\'» 8i> font (i.6» kr KI — 87 font li ■.>.\', kr. Rom 74—78 .fon. -I.&0 kr. Á„,n se.íil.éare -... font 3.2.1 kr. A>\|>a etetésre 3.40 kr Zab 1.70 kr. l: cse —.- kr l.isitueinllek : bécsi mátaa ssorinl I. •«. leglinou.sl.l, 1H - kr. Zaemleli.sl I3._kr. h« Kényéi" iül TI".— kr. Kekeíi kényírlíaYt SM ki."Hu-sadara 10 kr. Itiis 20.-i kr. Hüvelyesek: al«.\'. ustr. méiu sieriut: llursé 8.— kr. Ilab 6.— kr. l.eii-ísc 8. kr. Knlea kr, Hajdina (pohánka) 4\'.0 kr. Kuki.rieta 4 tiU kr. Horgonya .— kr. Ilus: bécal font ssorinl — Marhahús 28 kr. — Dissuóhus 32 kr. Juhliui — kr llorjulijis 28 kr. Ziirfélék : bécsi font ssorinl, Di.snós.ir M kr. Marhassir «0 kr. 8aatoi.ua 40 kr. K<a\|i\|ian 21 kr. l.áui\|>aolaj á8 kr, Htearin-(fyerlyaf.fi kr. KaggyiWyertya 32 kr Uor: alsó a.i.lr aki, <0 pint sivriut O-bor 16.— kr. Ujbor 12.- kr. 8ör: alsé-aiutr. snrakii, 42 pint siorint Legmagasabb 7.— kr. Legalacsonyabb 6 — kr. TUsifa: bécsi 01, 30 htW. hosstu sscrlal. Illlkkfa 14.— kr Tölgyfa 10 - kr. Kiiaiéii egy bécsi mássá sserint 70 kr. Fasséu egy mérő 70 kr. Ilécsl mássá aserii.t-sséna 1.30 kr. 8s4J.ua 1.— Napsiám : egy fértl élei meséssel .— krélelmesés nélküli.—kr.Kgy nő élei. meséssel—.— kr élelmesés nélkül — .70 kr. Kgy gyer-uiok élelmesésscl -.— kr. élelmesés nélktll —.— kr. Érték- és váltófolyam sept. 17. 5/o motaliques 71.— ; ö/« uomz. kölcsön 73.-; 1800-ki álladalmi köfcaön 101.25 bankrészvények 927.—; hitel.in.té»eti ré«svönyek241\'. London 1)1.10; magyar földtohormon tési kötvény 70.75; to noavári ftildtohermentési kötvény 75.— ;erdélyi foldtohormontésj kötvény-70.—; horvátsluvón földtehormentési kötvény 75.50; ezüst I0Ö.50 ; cs. kir. arany 5.40-Napoleond\'or 8.93. , Vasúti napoiikiiitl moiictfeud: Indul V.-Kauiraiir.il II rrara és ll.i nbnvárra revcel .\'. óra . . délután .2 . 48 . H dára reggel 6 . 18 . , délután . 10 . 43 . l II esl.o reggel ö « 48 ,•) délután 2 , 18 . 10 . 68 , a Trie aatbe reggel ö . 3 . , délut.n 2 . 23 , Étk. Harca- éa Domb várról N. Kai 11 . isaára 38 . reggel 4 éra l\'J percr . N.Kanir. ára délután 1 , 21 a . m.dár.11 reggel 4 . <3 . délután I , 46 . 9 e 20 , , Hécsböl . reggel" \'4 . 33 . délelStt 10 . 27 . Triesslb.1l . 10 . 18 . reggel 3 . 60 . délután 1 . eatve 10 , 22 , •) Csak Ssomb thelylg. Itt í ral várakosát. Felelés szerkesztő: Bátorfl Lajos. iNTyllttör. MEYERS HANDLEXIKON giU u einem Bandi A<uk«/i <w jtitn Qtgmttand dtr atenMMaeJUa Ktninin und ah/ j\'édt Frnge natA «<m Kamtn, fíiyrif, Frtndori, Kníff-nitt, Dátum, rímtr ZaM odtr Thafatkt <itiffcublickJlehen IteachHd. A/ Ml u. UetMieitm Okr 02,000 AriiM, mii vitltn A\'nrí/n, Tn/th1 und fíritagm. Frtit S1/, TUr., in nhümm Udnmnb. S TUr. hmiofrap. JputUut im IlUdkurfAautmu wr STIil V SAMIV ékszer-árus, arany- és ezüst-műves, PEST E N, Kirdly utcta, 48-ik tt. Akdcifa ulcau itUgltUn. Ajánlja mindenféle, úgymint saját készit tett kész munkáját, egyszersmind vesz, csóréi avult arany- és ezüstöt, elfogad minden javítást, úgymint kő- és érezmotszést, melyekkel legolcsóbb áron szolgáland. Kapható nála kitűnő jóságú arany-, ezüst- és svajezi-órák jót-állás mellett. J Vidéki inegrendolésok és javítások leggyorsabban és olcsón számíttatnak. Igy létesültek: a pesti müogycsülot(1840. óla), magyar iparegyesölet (1841.), a magyar természettudományi társaság (1841.); a magyar gazdasági egyesülőiből, moly 1835. óta állott ftnu, (1842-ben), ebből kifolyólag ogy ezukor-gyárcgyesületet terveztek. Alakultak jótékony nőcgyloiek is, kisdedévé intézeteket terjesztő egyesülőt l\'eaten, gyár-védegyesülot Komárom- ; ban, olvasó-társaságok stb., szóvá! a segíts 1 magadon-félo elv minden rétegbe behatott, s átérezte mindenki Deák Fehjncz szavainak\' igaz- ■ aágát: ,a moly nemzőt magát elhagyja, sorsát megérdemli." Az egyesületeket finyogotő ve- ! szélyre a „Jelenkor figyelmessé tett mindenkit. Ovla a közönséget attól, nehogy a társulási közszellem politikai pártszellommé alakuljon; \' gascegnadouak is rosz kimoíiololélől óvta a pol- ; gárokat, kijolentvén, hogy oly áldozatkészség, mely csak papíron lígurál s o. vnlóságbau ki-»uvó ajtókat keres, nem létesíthet semmit, a \' \'"gWIebb szégyenünkre válik. A két veszély sz\'irencsésen lott átlábolva. A* "RyosUletek elősegiték az eszmék minden \'\'Anyu lisztázását; az olvasókörök is hivatásuk tudatában voltak; igy a fonlosabb kérdések a •X MJtó A1\|al fölvilágosítva, olőloges megbe- . széles "tán kerültek elő a megyék közgyűlésein, • bol azok fölött tanácskozni már ennélfogva is voU- Ekként hatottak egymásra különösön a sajtó, társaa egyesületek és mo- I gyei közgyűlések, előkészítve a törekvő nem-?ft I " í^\'dolv.U vívmányok befogadása 1 , ai UJ dlo,ro: nl\'a a kisded makk idő előtt \' el nom gázoltatik Népében" mondá. Eme n»gy arányokat öltő mozgalomra a kormány figyelmessé lett, s minden úton-módon rajta volt, hogy titkolózó politikájának ügynökeit a tett mezejére küldje, annál is inkább, mert elközelgett az országgyűlés tartásának napja. A király május 5-ikéro Pozsonyba össze is hivla a karokat és reudeket. Sok uj harexos lépett akkor a küzdtérre, kik közül többen még uapjainkbau is jelentékeny szerepet játszanak : Ghyczy Kálmán (Komáromból), Szemere Bertalan (Borsodból,) Sza-lay László (Korponáról,) Porozol Mór (Tolná bél,) Vukovics Sebő (Tömésből,) Trofort Ágost (Zólyom városából,) Unyay Menyhért (Horogból,) s ilj. Pázmátuly Dénes (Komáromból.) A veteránok is teljes számmal jelontok meg, c.mi-^áii kettő hiányzott közölök: Nagy Tál és Deák Nagy Pált mogválaszták ugyan Sopron-megye kövotéül, de határozottan lemondott, . maga is elismorvé.., hogy a szabadelvű mozga-lom őt túlszárnyalta. Do hoí maradt Deák, kiről KoMtith azt mondta a „Pesti hirlnp\'-ban. hogy .az egyetlen, ki jelon viszonyaink közt nélkü- • .lözholleii * ; Nem testi baj, nem aértott önérzetből oredó kicsinykédéi, hinnem a megválasztásakor nyilatkozó brutalitás voltak az okok, melyek visz- j szatarták ót attól, hogy Zalát akkor képviselje, midőn a szabadelvű kövotiitaailást megbuktatja . a félrevezetett tömeg, a választásának jogosságát . pedig vérengzés által teszi kétségessé. - „j Az országgyűlést megelőző kövotválasz- I tási mozgalmakban Zala. nom maradt semmiben j sem Szatmár, Fejér, Bihar, Szabolcs, Veszprém és Vasmegyék mögött, hol a bocskoros nemesség .a vérrel szerzett ősi szabadságot" a leghatalmasabb argumentumokkal (bot, bicska, pisztoly és fokos) igyokozett támogatni, ugy hogy a szabolcsi gyűlést a napi sajtó .bicskás gyű-lésnok" nevezte el. Tagndhatlan azouban, hogy ezek egyike sem gyakorolt oly loverő hatást a közvélemény ro és sajtéra, mint a zalni zavarok, mert ezek után félvo g ndolt mindenki nrra, hogy a „nélkülözhotlon" aligha hiányozni nem (og a küzdők sorából. "Magánúton a hír hamar eljutott a fővárosba, „sőt a .Pesti Hírlap\' apríl 0-diki számában ;Gyászhír" czim alatt röviden közié a szer keszlő, hogy a köznemesség a házi, mint az országos közpéuzlárnkba, utakra, hidakra stb. elvállalandó költségokot közfolkiáltás utján megbuktatta Zalában. E tervszorüon. kivitt osomény részleteit nem érdektelen tán elmondani az itjabb nemzedék olőtt. Forintos György szolgabíró, kis gürbői nemes, ki bűnvádi keresőt alatt állott, a követ-választó mogyogyülés előtt a következő prok-Inmáliót. becsátá világgá. .Isten áldja meg s jókra vezérelje uomes iiraimékat. Mihelyt a háziadénak ogy részét is elvállaljuk, azonnal vérrel szerzett,\\ felséges királyunk által biztosított nemesi szabadiágunk megcsorbítására adunk alkalmat, s végét nom érjük az adók sorsának; 200 forint jövedolmon s 500 holdnyi területen alul birtoklók szavazati joggal nőin birauduak; a lizetni nem tudó nemesség javai olkoboztatnaks idegen nemzet birtokába jutnak; az idogon s pórnép kivisri küldötto által az or- szággyüléaon való mcgjelonhetését s szavazati jogát, B fejünkre, birtokunlira törvényeket szab, 8 vérrel szerzett szabadságunkat eltörlik, g végro nemzetiségünket semmisitik meg. Ennek következtében nem kétlem, hogy at april 3-diki gyülekezetre meg fog jolonni. F. Gy." A dolgok ilyetén való roszakaratu elferdítése, és az üres phrázisok felhordása meglőtték\' a kívánt hatást, b már april 3-dikán a tömog nagy robajjal tör-(etott át az utczákon, s Doák kapuján bo is lövöldözött. A megy egy ülés april 4-én votto kezdotét. A bocskoros nomesség, kolompofaival élén, betódult a termőkbe. Mint később a vizsgálatból kitűnt, négyszáz pisztoly volt élrojtvö az .ősi szabadság" bajnokninak szürujjában, s azoknak egyBzorro történendő el nem sütéso csakis Forintos György táblabíró ur nagylolk üségén mull. Mielőtt a kövolutasitás olfagadása iránt szót emeltek volna, fölállott Forintos, s egy más által készített beszédet nagyon is akadozó hangon olvasott föl, do a molynok tartalma oly boszankodást keltett, hogy a tanácskozási asztal mellett ülök „ej szemtelen, ej gyalázatos, do vastag pofaju" féle közbeszólásokkal szakiták meg nagyhangú, do üros beszédét. Alig végzé azonban fölolvasását, a köznemesség telo torokkal kiáltá : .nom adózunk !" azzal eloszlott s igy a követi utasításnak ép Ijgsaabndabb elvű részét buktatta meg. (Folyt, knvetkesik.) HIRDETÍISÍJ K Árverési hirdetés, Moly szerint közhírré tétetik, hogy a vallás alapítványi lakocsai uradalom erdeinek f. évi makk termése, s téli legeltetése szeptember hó 22-én reggeli 10 órakor Lakócsán tiszttartói irodában nyilvános árverés utján olfogadatni, a venni, vagyis bérleni szándékozók a kitett naura a szükséglendó bánatpénzzel ellátva megjelenésre felkérotnek. írásbeli zártajánlatok az ígért össz\' , után számítandó tíz pártoló pánatpénzzel ellátva szoptembnr 22 ik r-ggeli 0 óráig Lakócsán a tiszttartói hivatalhoz beadhatók. Az árverési feltéíolék addig is a tiszttartói hivatalnál, vagy az erdészetnél Lakóesán megtekinthetők. Kelt Lakócsán, szept. (i-án 1873. (1137 -2) Kali-bányamivelő és salinák üzleti társasága V ÜALU^/i njútilja trágyázásra: kfiuitV\'ti kuli magn«»iu trdyyiíjdi tttmínyitelt kuli IrdyyljAt, ölttör löm/uyilett knU-iav&l, K laUirom t^\'ii kuli (kalitul* (rom), * vnyyéiziU0itztu kuli tnUtromil, ChiU-iaUiromAt. A. n.s.e- trágyasók Itt flrlMLk Kali-savainknak általunk állított ta.taln.áért a jót, 100 nini vételinél trágyasseroinkb.tl a cs. kir dasági regyésseti kisérlS-állomáa Bécsben. s vegybo.i rétiére as árosiáuila beküldése mellett ingyen .-.ikl.sli Felvilágosítások sutiak miképeni használatáról >111 séggel a Hatnak, valamint leliá-ok néinet és magyar ny nalra ingyen rae{küldetnek. A kali bányamivelö és salinák Üzleti társaságnak központi irodája Bécsben, Hegelgasse 17. Hirdetmény. Zala-Tárnok közbirtokosság részérói közhírré tétetik a miszerint a közbirtokosság korcsniáltatási joga, az c czólra, használható lakliáz, egyéb épületekkel, folyó 1873-ik évi szeptember lió 28-án reggeli 10 órakor nyilvános árverés utján, három egymásután következő évre haszonbérben ki fog adatni, a bérlet idó kezdődik az 1874-ik jan. 1-só nap? ján, miről a vállalkozni kívánók, azon megjegyzéssel értesit-tetnek, hogy a bérletre vonatkozó feltételek a község bírónál mindenkor megtekinthetők a helyszínén. Kelt Tárnokban, 1873. szeptember 1. (1134 -3) Pulay Károly, biró. Kitűnő szerkezetű bor- s szóiiasajtók tized és hídmérlegek ruhamángolók és csavarógépek. továbbá a legjobb minőségű kézi, szállítmányi és kertiesz közök, lóistállói készletek,valamint mindennemű gazdasági eszközök és gépek megszerzésére a legjobb bel- és külföldi gyárakból, legjutányosabb feltételek mellett ajánlkozik Fackli (idill, Lyukas fogak betöltésére nincs credménydiWabb éi jobb szer a fogólomnál. POPP J. O.-tKI llécs, város, Bogner-utcra 2-lk szám, a melyekst mindenki könnyen és fájdalom nélkül a lyukat fogakba helyesbet, a mi as-után a fogmaradék- és fnghushor. akként tapad, hogy a további romlást és a fájdalmat ssüntoli. Anatherin-fogpasta Dr. POPP J. a. cs. kir. udvari fogorvostól Bécs, város, Bogner-utcia 2 ik scám. Kiou prüparat fentartja Uditíi tisztaságát a légvételnél, eseu-kivlll siolgál a fogaknak tissta fehér feutartására, éa esek romlását óvja, valamiül n foglmst erSsiti. (992— VI,8) Fogtjeteg-ség; ugysxinte foghusbetcgségel; as a u a t h e r I n s t á j v i s által POPP J. O cs kir udvari fogorvostól llécs, váro«, Bogner-utoia 2 dik ssáin, korlátlanul és nagyobbrészt teljesen gyógyítja l\'alacskja I frt 40 kr. Kaphatók : NagyKanissáu : llclus Jóssef gyógysse., Itosenberj Kosenfeld, Welisch, J. és Kesselhoffor J. kereskedésében. Pápán: Tschopen J., Kessthelycn : Pfisiterer gyógysreréss, 8inger M. Welsi jíala-Egersseg.n: Isóó K:. gyógysreréss. Kaproncsán : Werli gyógy érés. Varasdon : llaltor gyógysseré«r.. Sümegen : Oorner Kajot. Hsom-.thelyen: Pillich Ferenct éa Rudolf gyógysser. Határőrvidék! Ss.-UyAr-On. Kll.lc K. C. Vessprémbeu : Meyr Tusskau, ugy Oothard Tivadai fiainál. — Hsékesfehéivárott ; l.egmann A. Hraun J. gyógyss. I.ovsa Kötényben: lleialer gyógyai. Kalocsán : Horváth K. gyógysteréas. Kecs keméten : Milhofer éa Machleid gyógyss. Pakson : Flórián J. gyógyss linriuendun : Horváth J.8omsonrend gyógyss Kapoavárott: Kobn J. Ilngl, llclus és Hchröder gyógyss. Ssegsiárd: llrahsay gyógyss. Bonyhádon: Kramolln J. 8iigotvároU:Harwarlh, Halamon gyógyss. Kaján : Michitach 8t. éa llersfeld fiai, ugy llersog Ignácsnál. — Pécsett: Zsolnay W. és K. Zách, 8lp0kh gyógyss. Kárádon: \'/.adobánssky gyógyss .lil.au: Kiss gyógyss. Tolnában : Qraff gyógyss. — Dunaföld várott Lukács gyógyss. -8sent-Oyörgyön: Notblg. — Alsó-l.ondván gyógy FÉRFI- és GYERMEK-ÖLTÖNVOK, > .. , valamiül,. . FEHERN EMtTEK legjutánvosabb áron kaphatók ROTHSCHILD ALBERT a városház épiiloté\'jon lövő raktárában. Uj k^ cséplőgépek jelentékenyen javít- j va. egészen vertvas ■ In\'il, előnyös készítés- > mód és csínos-kiálli- 1 ban l!>0 írtért szállit i TÖRZSFA-ELADÁS. A krumbachi jószágigazgatóság által 1873; évi oktober 7-én délelőtt 9 órakor a helyszínén a wiesmathi .pagonyhoz tartozó sprfttzenwald nevű uradalmi erdőben Hollenthon közelében a kirchschlagi törvényhatósági kerületben megtartandó nyilvános árverésen 35 holdnyi összefüggő kivágási területen 41 részletre osztva vörösfenyő, bükk, jegenyefenyli, luczfenyüből álló törzsfa, mely munka, építő, tüzelé>i és szénégetési fának használható adatik el 20% felpénz-, zel a maradék összegnek két részletben 3 és 6 hó alatt történendő fizetéssel és elszállítási kötelezettséggel egy év múlva; mire a venni szándékozók czoniicl ípp meghívatnak. írásbeli ajánlatok egyes részletekre vagy az egész árverés alá kerülő erdőre az árverés előtt Dr. Rielll Antal ügyvédi irodájában Bécs-Ujhely ben fogadtatnak cl. (1139 -1) A venni szándékozók előleges megszemlélés végett Beutl Alaj08 pagony-vadászhoz, Wícsmathban, vagy Leber Antal erdőcsószhoz, a krumbachi kastélyban fordulhatnak, kik közelebbi felvilágosítással í-í szolgálhatnak. A krumbachi jószágigazgatás által , 1873. évi augusztus 23-án. Ifj.Weil Möritz" Imnk/nrl « M. .Sritmtmur Kr. lih:sbcn Fr/iiKciishrtickfiiixtr. „ !\'i NAGY-KANIZSÁN Scherz Louts« kereskedése. ÜRÜ ELADAS. A pesti scminariuui kis-komáromi uradalmához tartozó Puszta-Kápolnán 100 darab hizott ürü készpénz Üzctés iiR\'llclL ulndú. (1141 -1) \' Uradufffi tisztség. __ml •v -J\'.v.í Siwjjfcfe^sííj 1 Posta: Kis-Komárom. Vasútállomás félórányira Komárvárosnái van. ■ M Weissberger Zsigmond Nagy-Kanizsán, a főtéren ajáulja gaxdagon ellátott viiiidenuninil slremléJcelc homokkő-, mérvány- yvAnllkőhül késsült raktárát. Szintúgy igen jó fajtájú malomkövek nála kaphatók. " Elvállal képrámázásokat stb. (907—16) nagy váluztiku ÉRCZKOPORSÓ raktárát beágyazással együtt. Ily érczkoporsók olcsóbbak a fakoporsónál, pedig tartósabbak éa diszesobbok s igoit ajálhatók mindazoknak, kik Uvéik végtisztesség tételénél szomorú kiitolos-séget toljesltonok. \' Vidéki megrendeléseknél érczkopor8Ók s ugy lialottias készleteknél, történjék az bár éjjel, a legközelebbi vaspálya állomáshoz azonnal szállíttatnak. & WBIIVVW ÍUVW. » Wajilils József, kiailü-, lap- és nyomdatu^Wos Bí»»saj(ó nyomísa, Nagy-K»niza4u. 76-lls: szám. Tizenkettedik évfolyam. H«»r írre . . o irt fél erre. ■ • • » i negyed orré - , /iyj/ utáni 10 kr. jj Hirdetések (stásysssi SYILTTKRRKN ii Zala-Somogyi Közlöny \| A Isp ixpIIpuI réuít j illető közlemények s I izerkeutéhes, — I inysgi réssét illető közlemények pedig s i kiadóhoz bérmentve in- Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben tézeodók: ..zalamegyei gazdasagi egyesület", a zalamegyei általános tanító-egylet, a szent-balázs-, kis-komáromi és sümegh-vidóki naoy-kanizsa flóktanitó-egyletek. a .,nagy kanizsai keresKedelmi s iparbánk\'- ugy a „Zala-Somogy" gőzhajózási reszvenytársulat i»«»io»báx. ^ HIVATALOS ÉRTESÍTŐJE. Hetenklnt kétszer. vasárnap- x csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap6 VII ág tár lati Jegyzetek « tanügyi izskoiztálybél. Ki a bécsi közkiállitást megtekinteni készül, képzeljen magának\' igen sok szépet, fényeset; adja hozzá mindazt, mit a uiár visszaérkezettek róla beszélnek, mit a lapok hoznak, s, tündéri fogalmaival lépjen a világ remekeinek csarnokába, azonnal tapasztalni fogja, hogy álmait a való sokszorosan felülmúlja, hogy azt csodálni igen, de teljesen leirui lehetetlen. Az első benyomás varázsa alatt Önkénytelenül megállunk, lelkünk bámulatba merül, később fölemelkedik s ajkunk megszólal: nem hittem ember, hogy ily nagyszerű légy I . Nem czéloin a fóldiuivelés, ipar, mű- ! vészét sat. kapráztató produktumairól bő- j vebben szólani, hanem áttérek mindezek alapjára: a szerény, de magasztos tanügyre, j melynek csarnokai a többihez aránying vajbmi kicsinyek, mint a forrás, mindamcl- ! letl megérdemlik figyelmünket; hisz belőle , árad ki a valódi élet, közművelődés, haladás, minek nagysága a többiben egész tengerré szélesül. Lépjünk először is a megnyerő külsejü svéd iskolaházba. — A tanterem elég tágas volna.de taneszközökkel túltömütt; ablakai magasak és szélesek levén, világosságban sem szűkölködik. Padjai a mieinktől elütnek, amennyiben külön asztalkája van min den gyermek s ámára, egymástól mintegy 2\' távolságban, miért is jyigy helyet foglalnak el, habár hosszában csak 8, s széltében ö van elhelyezve. — Az asztalkák táblái rézsútosak és lehuzhatók, mi az irás s rajzolásnál előnyös, valamint az is, hogy a tinta — mi felső részéu, belül van a többi iró- és rajzszornek szánt mélyedésekkel •— por ellen megvédhető; könyvek és irományok eltevésére az asztal liókja szolgál. — Hátsó lapjának közepére egy fölemelhető falapocska van alkalmazva, könyv és egyebek dülesztésére. — A padok alapfákhoz erósitvék, s talpdeszkájok sari.oiv segélyével felerészben felhajtható, "mi által magasabb lesz, s igy a gyermek lábának rövidsége vagy hosszúságához kényelmesen idomíthatja. Ülőszékeik háttámasza homorú. A padok előtt nem nagy távolságban áll a katedra hosszú dobogón, kitflnó berendezéssel. Oldalvást p. a szükséges taneszközök, mint énektanitási vonalozott\'tábla, hangszer; balra egy dolgozó asztal fizikai és vegytani előadásokhoz. A számoló-tábla, mely két függélyes löez között fel és letolható, törülője szivacs helyett alkalmas Kefe-készlet; a tanitó háta mögött mappa\'artó szekrény, honnét a pormentesen elzáil abroszok, kulcs segélyével leereszthető!? s visz-szacsavarhatók. — Igen czélszerü balfelén látható állványa a szemléleti képekés olvasó-táblák kitételére, alatta mozgatható hetük ; szekrényben. — Ott van továbbá a számológép, hoss/.mértéki készülék, mulasztási napló, csendre intő csengetyü s végül a légtisztító. — A mappaszekrény felett falióra, a fejedelem arczképe és ország cziuic-re zászlók közt. - Az iskola hátulsó oldalán két szekrény természettani eszköz, jc-gcczminták, közepén szárított növénygyűjtemény, földgolyók , tcllurium ; a szöglet közelében Svédország mappája verés skelet-rajzban, apró hossznégyszögU fácskákkal, melyékre városnevek irváks illető helyükre feltüzhetók, igen czélszerü a honisme tanításához. Térképei általában jók. — Szépek krétarajz nyomatai a növényélet magyarázatához. Az ajtótól nem messze áll egy alkalmas készlet a köbtartalom kiszámításához, sulymértékek. Oldalvást jobbra üvegszekrényben csinos ásványgyüjtomény s a szemléltetéshez különféle magvak. — Átellenben xalonai eszköztartók könnyű fegyverekkel, mellettük dob, trombita. — A falon apró gazdasági eszközök, terményrajz és embertani képek, mértani rajzok sat. Tanteremből nyílik az ízléssel elhelyezett könyvtár fülkéje egy asztallal és szék- kel. KöDyvkiállitása gazdagnak mondható. ( — A tanteremtől északra a tanító lakása foglal helyet, közelében a tanulók felső ruháinak felaggatására fogasok. — A tanulók munkái külön felső két teremben lettek kiállítva. A női munkáknál inkább a hasznos tárgyak kezeltetnek. Hímzésből csakis pár abc minta látható. A gyermekek ipardolgozatai gyönyörűek, ide értve a nagymérvű kosárfonást is. ltajzaik főleg épitészetbo vágók, ugy, hogy elsó pillanatra feltűnik a gyakorlatiasság. — Kicsiben bemutatott tornacsarnokuk szintén kitűnő berendezésű. — Innét sétáljunk át az amerikai iskolába. Ennek tanterme körülbelül $0. J öl s két ölnél valamivel magasabb. Világosságot három oldalról nyer. Padjai hasonlítanak a svédiskoláéhoz azon különbséggel , hogy ezek vas lábúak s a padozathoz erósitvék, szintén 40 gyermek számára. Fűtése és szellőztetés! módja az ablakokfiái, czélszerü. — Terményrajz képei közönségesek. Földabroszai a hegyes és lapályos vidékeket igen érthetően feltüntetik. — Embertani ábráik alkalmasak, főleg a vérforgás magyarázatához ; mértani minták és földgömbök megfelelők. - Énektanításhoz szintén bír liang-•jcgyiilblatfslisharmonikával. — Figyelemre méltó még képes olvasógépe., — Vau továbbá kerti tornahelyisége, s a gyermekek ruhái elhelyezésére tornácza. Következik a portugalli iskolaház. A belépő először is női kézmunkákkal találkozik, melyek köző! kiválnak a hímzések, rajz kevésbé van képviselve, a.horgolások nagyon egyszerűek. — A tanterem berendezéséről sem mondhatni valami ujat. Padjai a már említettektől alig különböznek. Kevés természettani képe, nem oly könnyű érthetőséggel magyarázható, mint a mieink, (couplicalt) s különösen a gőzmozdonyok foglalnak helyet. — Megemlíthető Motta iissaboni tanár fa- és czérnából készített mértani ábrái. A tanulók iratai csinosak. Tankönyv kiállítása szegény. Ennél sokkal rendezettebb az osztrák népiskola. Hátsó oldalán következő felirattal: „Arbeít ist des Bürgers Zierde, s ké\|Tletes domborművei: egyik ábrázolja a munkát, („Ai-beit") hol a gyermekek fát ültetnek, másik a jutalmat, („Lohn") hol már gyümölcsét szedhetik. — A jelzethez nieglelelóleg csakugyan ott díszeleg a műgonddal beosztott kertecske fa- és szólóiskolával. HAJGATÓ SÁNDOR.) IVé\|f« kOvclkeiik.) A soproni kereskedelmi- éa Iparkamara fő Jele ütése az 18/2-dlk évről. Mezőgazdasági termelés. A mezei gazdaság tökélytelen voltában kamarai kerületünkben majdnem álta-\' Ián a néhány év óta jelentékenyen felszökött munkabérek alatt sinlik ; főleg pedig éreztetik ez azon megyékben, hol a ezukor-ipar meghonosult. Ha a jóval magasabb munkabéreket, az adók nagyságát, valamint a haladó civi-lizálás folytán felmerülő magasabb háztartási. igényeket a termények árával összehasonlítjuk, akkor azon szomoritó tapasztalatra jutunk, hogy a kívántatott több kiadás $ gazdának földjéből nyert jövedelmét majdnem teljesen felemészti, és hogy okszerű beruházásokra kevés marad, megtakarításról pedig szó sem lehet. Kivételt képeznek legfölebb azon községek, melyek népes városok közelében fekszenek. Általán tudva van ugyan, hogy a föld-mivelés belterjessége tekintetében honunkban, kivált némely vidékén, még sok kivá-nandót hagy, ugyszinte a földmives osztály TÁRCZA. Ma lW3-taii. (8>omoru fejetot Dcik Kcrtucs •ílolilifil.) — „Fővárosi Lapok" utáu,. — " (KolyUKisa v.\'ge.) A töm cg hazafelé is folytatta garázdálkodásait. Deák, az előzményekből roszatgyanítva, őrizetül szolgáit állittatá kapui mellé. Csakugyan npril 4-én este a hazatérő tömeg ismét belődözött Deák udvarába,s mindenütt legnagyobb garázdaságot követte el. Két városi őr csendre szőlitá őket. Erre az egyiket lolőtték, a másika pedig nehéz sebekkel vánszorgott odább, du ké "öbb ee is belehalt. Az egész lakosság föllázadt, hogy ahetvenkedőket kiűzze. A nagy dulakodás közben egy nomes halva maradt a küzdtéron, egy halálosau megsebesült, s hat egyén olfo-gutott. Az apríl 6-diki gyűlés már sokkal csöndesebb volt a .bocskoros" nemesség eltávozása után. E gyűlésen Csányi László jelentési tott a kohidai csőiről. Az olőbb még belépő Deákot tizenháromszor megujuló „éljon"-rivalgással fogadták. Az egész eseményt mindegyik fájdalmasan votto tudomásul, annál is inkább, mert ez eseményben „egy borzasztó jövendő olőjoloit látták." Az a meggyőződés pedig általános volt, hogy az egész ogy nagyobb mérvű izgatás kö-vetkozményo, s hogy élükön Forintos Gy. és II. 1>. állottak. A gyűlés bűnügyi vizsgálatot akart ozok ellen rendelni, kik különben is mc-gyoszerto rosz hirbou állJttak; do Deák Rilkéit s könycs szemekkel, megillotődvo szélt, hogy no bűnt, hanem bűnösöket keressenek, s tartsák meg a törvényt, ha mások által is megakarják tartatni. Igy egy vizsgáló bizottságot küldtok ki a helyszínére, inely már april 6-án megkezdé működését. Elhatározták ugyan o gyűlésen, hogy miután a választmányi javaslat elfogadtatott, csakis a „nom fizotünk" fólkiáltással elvetett pontok újra tárgyalására fog a nemesség még egyszer összehivatni. Ekkép győzött, legalább külsőlog, a durva erőszak argumentumával a lélrovezotott tömeg, s a házi adó kérdését, habár teljesen nem is dönté meg, do jó időre mindenesetre visszavető. A napi sajtó pártkűlönbség nélkül kárhoztatta az eseményt, s csak ott mutatkozott egy lényeges eltérés közöttük, hol az osemény okait fürkészték. A conservativ sajtó (Világ, Jelenkor) a „vágtató párt" időolőtti s rosz politikájában keroste az okokat; a „Pesti Hírlap" pedig ama gyanusitgatásban, molylyol a szabadelvű párt nemes szándékait a conservativ lapok lehetőleg roszszinbon tüntotték föl. Ugyan o lap bátran kimondá még azt is, hogy a „szent persely liliőrei" is közromunkáltak a jó Imtás előidézésében. Szóval az egész ügy nagy hullámokat vert a napi sajtóban, s különösen a „Posti Ilirlap" szerkesztőjének alkalmat adott, tollát ragyogtatni s szabadelvű nézetoit a hazafiak figyelmébe, ajánlani. E tárgyról Kossuth (lapja 240-ik számában) ogyikét irta Ingszebb hírlapi czikkeinek, „A pillanut kénytelensége" cziin alatt. Akivonat mindon tömöttség daczára lotörlené irályának sajátságos báját,molylyol szemben a cenzúra is főjét veszté, s melyet mcgközoliteni sonki som bírt, egész terjedelmében kőzlooi po lig nagyon sok tért foglalna el; okkép csak javaslatait vonjuk ki bolőlo, melyek segélyével a bajokat orvosolni törekvék. Ajánlotta: hogy emelkedjék föl a törvény,támogatva a köznom-zoli indignáció ereje állal, a rakonczátlunko-dókkal szentben, s rázza le a nomzot o sántasá-got magáról oly gyorsan, mint szigoruun ; másodszor : .ha ilyenro még nom ériünk meg, orőbou és akaratban ooyhitő4ípésokro no hiányozzék a lohotőség; o végett a honora-tiorok mindenütt adófizetés föltétele mellett szavazatjoggal ruháztassanak föl, a szabad vagy kiváltságos, vagy megváltott községek ötszáz lélek után ogy kövotot küldjoiuk a megyék gyűléseire; végül a szigorú bűntotésekon fölül mindenek fölött orkölcsi erő s hajlhatlan tör vénycsség őrködjék. Kossuth kivotto a zalai, szabolcsi, vusi zavarokban működő titkos rugókat, molyok a bécsi kormány gépolyébon oly nagy szerepet játszottak, s bátran kimondotta már egy előbbi czikkében, hogy a kolomposok amaz ármánynak dolgoznak közére, mely földalatti utakon tör czélja folé. Uüszkén liangoztatá azonban, hogy csak a nyors, az olvasni nem tudó tömő-got vezetheti félre, mert a sajtó az adózás ügyét annyira megérlolto, hogy nélkülo tizszorannyi idő kollott volna orrb, s hiszi, hogy a sajtó ha-talmas szava az értelmiség soraiból pártot szoroz magának, mórt a „sajtó az értelmiség mo-zojo, moly addig érrhol az olvasni tudás kezdődik." : > Mig a hírlapok hasábjai n zalai brutalitással foglalkoztak, azalatt a zalai uj inegyo-gyűlés határnapja april 24 én bokövetkezott. A „Pesti lfirlap" tudósítója oz általános megdöbbenést költő szavakkal kozdto lovolét: „Zalának nincs kövotol" Azok a jelenetek, molyek o kövotválasztási gyüléson olőfordultak, ; méltók arra, hogy évkönyveinkben fényei la-j pot töltsenek bo. Zalának csukugyau nem lelt követe, s a nélkűlözhotlent nélkülözni szomorú ; feladatává tétotott a nemzetnek. \| Az april 24-diki gyűlés következőleg I folyt le. Midőn a főispán a királyi meghívót \| felolvasta volna, s ennek értelmében a rendeket kövotválasztási jogaikra figyelmessé tette volna, halál-csond állott be. Erre Csányi László fölkel v szomorú hangon újra fölszólítja a rendeket\' jogaik gyakorlatára, bár — mint kijelenté\' — „a halál-csond okát köbleinkben érezzük, mórt épon az a férfiú nincs közöttünk, kit legközelebbről illet oz Ugy." Ezt ismét halál-csond kövotto. Mintha mindonkiro ólotnsulylyal nehezedett volna az a tudat, hogy osetlejf nélkülözni kell a férfiút, kit a nemzeti közvélemény a legmagasabb polczra állított. Néhány pillanat, s az igazi lolkosodés elragadtatásával hangzott föl a Deák Fereuci nevo. A levertség képzelhető, mily nagy leho-tott, midőn az alispán a gyanitgatások valóságában incgerősité a jelonvoltakat, kijelentve, hogy Deák Foroncz nem vállalja ol a követséget. - Nagy csönd után Hortelendy K. nevo hangzott, aki fölállt s kijelenti, hogy becsületszavát adta: Deák nélkül a követséget el nem vállalni, szészogőnok pedig nem akar föltűnni, sőt bátran kijolonti, hogy becsülotos ember becsülettel a Deák holyét el nom vállalhatja, s Kerkápoly István (az utána felszólított) szintén kijelenté, hogy most másodszor, akaratja ellenére nem fogja elvállalni a követségo:. Ilorvát János kamarás is ugy nyilatkozott, hogy ismeri fmiveltségnck még igen alantas fokán áll, de mindamellett a mezei gazdaság sokkal jobbviszonyoknak örvendhetne, ha magát első sorban okszerű mivelésro, a gazdasági foglalkozás minden részének tökélyetesité-sére s kiegészítésére, alföldnek belterjes és teljes felhasználására, másodsorban pedig-újítások elfogadására szánná. Természetes, hogy c tekintet béna nagy birtokosoknak kellene jó példát mutatni. Azon tény, hogy Magyarország fóld-j rajzi fekvése, talajának minősége, fejlődése és lakosai hajlamánál fogva első sorban és kiválóan földmivelési állam, mindenkor és minden benső szerves alakulására irányzott combinatióban alapul és kiindulási pontul szem előtt tartandó. Kell tehát, miszerint mindenek előtt gazdasági viszonyainknak helyesnek bizonyult elvek szerinti, ugy egészbeni, mint részbeni rendezése minden tehetséggel alko-\'tólag foganatba vétessékv hogy ennek folytán a nemzetgazdászati egyéb tényezők az általános jólétet előmozdító összhangzó egész-szé fejlődjenek. Ennélfogva világos, hogy c tekintetben helyes és döntő körülményül a folami-velésnek eddigi, különösen nagy birtokosaink által gyakorlott módja kiváló figyelembe veendő. Ez érdemben pedig nagy bajul tekintendő, hogy nagybirtokosaink kevés kivétellel, okszerű bérleti rendszabálynak elfogadásával és teljes- meghonosításával eddig meg nem barátkozhattak; minden túlzás nélkül bízvást mondhatni, hogy ezen sajnálandó mulasztáson nyugszik majdnem kizárólag a nemzeti jólfet természetszerű fejlődésének fájdalmasan érzett hátramaradása; mert ha azon érdek, mely bizonyos földterület miveléséhez kapcjplva\'van, csak egyes, akár physikai, akár erkölcsi szentély érdeke, akkor természetszerűleg\'-a hatás is ugyanazon arány szerint egyszerű vagy •csekély. Ha például 20,000 holdnak birtokos\'a, ki ezt maga kezeli, tapasztalat szerint\'holdanként 4 írttal számított jövedelemmel könnyen megelégedhetik, mert évi 80,000 írttal a kényelmes és kellemes élet minden igényeinek megfelelni képes, akkor a földnek jobb mivelésére való ösztön ugy szólván önmagától elesik. l)e vegyük egyszer, hogy minő roppant különbséget tenne, ha ugyanazon bir-^ tokterülct négy vagy öt bérlőnek kezébe volna. Ennek első következése lenne az, hógy a tulajdonos, a bérleti viszonyoknak mai állaga szerint, legalább a kétszeres ösz-szeget nyerné jövedelműi, azután pedig a bérlő éjjel-nappal fáradoznék s minden tehetségét összeszedné, hogy a bérbirtokot telje- sen felhasználja, morf nemcsak a tulajdono l, de önmagát is akarná gazdagítani. Ennek elérésére a haladásnak minden eszköze, a gépek és az egyéb korszerű berendezések alkalmazása kívántatnék, a mi ismét szak-erőknek külföldről való behozását, következve az iparnak fejlődését vonná maga után. Ily módon a 20,000 holdnak 80,000 frt jövedelme minden ábrándozó önámitás nélkül és egészen természetszerűleg az ötszörös mennyiségre, és ha a külföldi viszonyokat, jelesül a1 belga és angol gazdászat viszonyait vesszük arányul, többre is szállana, mert üelgiában és Angolországban a bérlő átlag ugyanannyi évi bért lizet holdau-kint, minta mennyi még mai nap is nálunk egy hold bánáti földnek vételára. , Hogy a nemzeti vagyon, általános jóllét és adóképesség hasonló mérvben növekedne, az magától értetik. Megközelítő számítás szerint a magyar korona terület mivclt földjének mintegy fele része, majdnem 40 millió hold kiterjedésben a nagybirtokosok (által házilag kezeltetik. A bérleti rendszeriek alkalmazásával majdnem mathqmatikai biztonsággal várható nagyobb jövedelem minimuma — holdanként átlag csak 2 \'/, ítot véve — az országnak évenkint száz millió forintnyi közvetlen több jövedelmet adna. De ez csak a közvetlen nagyobb jövedelem lenne, a közvetett jövedelmet, mely épen annyit tenne, nem is számítva. Ha a közönségcsen s minden nap hallható állítás: hogy a számok szóllanak — való,ugy gazdászati rendszerünknek itt tárgyait reformja minden további magyarázatot avagy indokolást nélkülözhet. Azonban megállapodunk azon nagy kérdésnél: miként lehetne nálunk az említett rendszert alkalmas s hatályos módon a gyakorlati életbe hozni s általánossá tenni? Ez érdemben minden törvényes intézkedés határozottan ki van zárva, mert ez az egyesek akarati szabadságára meg nem ehgedett kényszert gyákorölúa; legalkalmasabb, sót egyedüli helyes eszköznek tekintjük az irodalom teréni működést, melyet folyamatba tenni legelső sorban a szakközegek, és ha kívántatik, magának a magas kormánynak befolyása alatt — hivatvák. Sajtó utján kibocsájtandó szakiratban, melyhez statistikusaink az összehasonlító pontos adatokat, és utazó szakférfiak a külföldön szerzett tapasztalataik részletes eredményét szolgálhatnák, a bérleti rendszer általános elfogadása érdemében az országnagyok és nagybirtokosoknak gyakran tanúsított hazafiságára és bölcs belátására kellene hivatkozni, és a kívánt eredmény annál inkább , várható lenne, mivel a javaslatba hozott re- formnak az illetők általi létesítése nem csak semmi áldozattal kapcsolatban nincs, sőt inkább birtokuk értéke nagyban cmoltetnék, és igy mig egyrészt vagyonosodás tekintetében nyernének, másrészt a társadalombani magas állásuk s befolyásuk legkevésbé sem csökkenne, mínt ezt a történelem és Angolország példája világosan mutatja. A kamara jól tudja, hogy ezen, habár nem is uj, de tagadhatlanul életképes eszme körüli fejtegetései a tökéletességre igényt nem tarthatnak; mindazonáltal ezen Angolországban józan elvekből szokássá, sót sza-bálylyá vált módnak kiszámithatlan előnyei és látszólag a közgazdászati forgalom minden ágára anyagilag s erkölcsileg gyakorolt rendkívüli hatása, nem különben azon meggyőződés, hogy az esetben, ha nálunk ezen okszerű példa követésre talál, azonnal nemcsak az állami fejlődésünket jelenleg gátló szorultság megszűnik, hanem közvetlen eredményéül nem sejtett jólét terjedne el az egész országra és Magyarország pénzügyi tekintetben is a leggazdagabb országok egyikévé válhatna, — bennünket arra késztet, hogy c helyütt az említett rendszer mellett melegen felszólaljunk és azt támogatásul a magas kormány figyelmébe ajánljuk. Jelentésünk ezen részének végén nem mulaszthatjuk el a magas kormány figyelmét mégis az úgynevezett .juta"-növényre irányozni, melynek szála Indiából Európa éjszaki országaiba hozatik, és mindennemű zsákok alakjában hozzánk is érkezik. Az éjszaki éghajlat és az ottani drága föld annak termesztését jó formán nem engedi, de kopár posványos\'vidékeink és mérsékelt éghajlatunk a juta-növény termesztésére hihetőleg alkalmas és az Magyarország becses gazdászati terményévé válhatna. Néhány őszinte szó a xtilamegyti dltaUnoi lanitó teituUt ittrvetÖ gyiiUse elölt. Mai nap a nagy kanizsai fa valószínű, miszerint a salamegyoi összes uéptanitók a kővetkező nyomtatott levelet vevék : Tisztelt Fő tani tó url Kedves Kartárssm! Jelszavam: A néptanítók anyagi állásá-uak- s tekintólyóuek emelósel — Hogy ezekhoi juthassunk, öszhangzólag egyetértve kell, hogy müködjünk, sót küzdjünk mindaddig, mig a társadalom korolóbon a már kiórdomlett helyet el nem foglaltuk. Azonban szükségünk van kodves kartársak oly egyénekre — tanitó tArssink közül, — kik nokűnk mindenbon és miudenkor — mint tauitók — irányt adni, véloményezni, és ha ki-\' vántatik helyettünk szakavatottau a néptanítói állások minden oldaláról kimeritóleg szólni- s tenni is képcsők logyenuk; mort személyesen a megye külön-külön részeiből csak ritkán jöhe- tünk össze nézeteink tisztázás végett tanácskozásra ; de meg a megyei t. iskola tanács gyil. lésoiro sem jolenhetünk meg mindannyian, s ha megjolennénk is, mint szavazati joggal nom bírók, csakis mint hívatlanoknak hallgatagon kel-lone ast átnéznünk : mert aki nem választott tag, ■ mint ilyen nem illetékes, as felszólalási jogot sem gyakorolhat a tárgyalásoknál. Zala-Égerazeg mozőváros a megye szék-holyo, szükséges a igen kívánatos volna tehát, hogy általánosan az irány innen sugároznék szét a mogyo minden részérő, mely irány hő tolmácsa louno kedves tanitó társaimnak a teendőkre nézve; de azon iránynak viszhaugra kellene találni a megye minden részóbou, s óhajtandó volna, hogy as öszhangzatosan el is fogadtatnék minden pályatársam álul. A mondottak folytán, ha tisztelt kartársam bennem mint magyar néptanítóban — bizalmat helyes, azon esetben kérem : szíveskedjék a leendő mogyei iskola tanács tagok megválasztásánál a közeljövőben, hasonlag ai utóbb bokövetkozó választásoknál — ha majd kívántatni fog — vagy szóval vagy Írásban, bocses szavazatát részemro adni. Ezt csupán azért óhajtom, mert igy több alkalom nyilik részemro a néptanítói állások emoléséro befolyhatni; — és ba tisztelt pályatársaim bizalmukkal megtisstolnek, a tanácsko zásolc eredményét annak idejében lapok utján önökkel közölni kedves kötelességemnok fogom tprtani. Honfiúi s kar tárai üdvözlettel maradtam: Zala-Egerszeg, .1873. augusit. havában. RÉFY LAJOS m. k., Í8 tanitó a s.-tgeri<egi kOaa, náplakbsn. Annak, ki o levelet megkapva, ast figye- . lemmel végig olvassa, nem tudom, váljon a hahotával határos gúnykacaaj vonul-e el ajakán, avagy hirteleu sötét gondolatok támadva a tanügy tarén hosszas évek folyama alatt barázdált homlokán, el nem pirubo, Jál?4 azt, miszerint o téren, mint a melyen működők, lemondva as anyagi ólvozetek bajhászásáról, feláldozzák magukat a közjónak, a nemzet serdülő ifjai nevelésének, - mondom, — hogy e téren találkoznak olyanok, kik megfeledkezve arról, miszerint emberi természetünk legszebb ékessége, ha félrevonulva a nagy világ zajától, lankadatlau buzgalommal törekszünk aiux szent czél minél inkábbi mogvalúsitásáu, nielyot életfeladatunkká tevénk, — olég merészek önmagukat, nem tudom, mely elvek és mely jogok alapján — ajánlaui oly méltóságra, melyre csakis a közbizalom omol egyeseket, kikről meggyőződött, miszerint o kérdéses állásra mind ügybuzgal-mak, mind a tanügy terén tanúsított tevékeny-ségök által csakugyan érdemesek. Rófy urat, kit egyébként távolról siucs szerencsém ismerhetni, nem tudom, minő elv vezérlő a fentebb közölt, nyomtatott levél közlésére-VTalán még indokolva lenne eljárása, ha vagy kartársai szólalva fel mellette, toboroztak vedua számára emboreket, vagy talán levőiéig a olésorolja amaz érdemeket, melyek alapján miutegy feljogosítva van figyelmeztet./: társait érdemeiro és esen érdemek ala Ulín őket komolyan felhívni loendő megválasztására. — Ez esotben eljárását rosz néven nem vettük volna; mert gondoljuk, hogy sajátja as emburi-sógoek, miszerint as egyesek érdemeiről köny-nyen megfeledkezve, keblo érzelem-hullámzásai egészen más irányt adnak olbatározásai ós a hazája iránti kötelc^geit, de miután Zala april 4-dike óta nem a régi, s olveszté előbbi fényét, dicsőségét: ily megyének kövoto lehetni nem tartja szerencséjének. Sorba föl lettek utána szólítva Csányí László, Hertclcndy (Jyörgy, Csillag László alispán, de egyikök sem foga.Ila el e nem óhajtott megtiszteltetést, sőt oz utóbbi kijelenté, hogy hivataláról is lemond, ha őt, mint hivatalviselőt, erre rá akarnák kényszeríteni. Több táblabíró kijelonté, hogy sértósnok veszik a jelen körülmény között » bizalom eme nyilvanulását, sőt azt oly csokélyro beesülik, hogy a megköszönésro sem tartják méltónak. Erre a gyűlés tragikus menete majdnom a komikumba csapott át,midőn a főispán a megye karait és reudeit folszólilá, hogy \|clentao magát, aki a követséget elvállalja. Miuden ajkról a „senkisom* kiáltása hangzott. Hasztalan volt minden törekvés: képviselőt küldeni abból a megyéből, hol a szabad szól éa választást oly aljas inódou megsértők. Most már Csányi L. az a kijelentése sem használt, hogy a mai gyűlés . eredményeiért a királyi ügyéss keresőtől indít a tuegye ellen, a ast nyolcsszás arany bírsággal büntetendi meg. Valamely távollevő megválasztása által is b«akarták tölteni ezek után a követi székot, de a czélba vettek jolenl"VŐ barátai ez ellen tiltakoztak as ó nevükben. Elhatározták tehát, hogy a követválasztó gyűlést jobb időre elhalasztják, s a megyei ügyészt Pozsony-kft küldik; hogy a dologról ott számot adjon, s innutsu ki saját megyéjét. Irthatjuk ebből,hogy Kossuth nem hiába 1\'elöntette k\' a salai zavarokat „közszercncsél-Ínségnek," as meglermó gyümölcseit, s a nél- külóz]iotlen nem képviselte megyéjét az országgyűlésen. Több inegye, különösön l\'est azon volt, hogy Deákot a maga kövotéül nyerje meg, do ó egyszer s mindenkorra kijelenté, hogy semmi körülmény közt nem fogadja el a követséget. I Deák F. csakugyan távol maradt, r, tán ! as ő kozremuukálásával az l84s/»-diki ország- \' gyűlés oredméuyoihok gazdagságával miuden ; addigit jóval túlszárnyalt volui, bár igy is ta-gathatlanul a legszebb eszméknek szerzett érvényt a törvényalkotásban. Időközben (május 14-én) a nádor levole érkezett Zalamegyéhez, inulyben ő sajnálkozását fojezte ki a történtek fölött, do nyolezad napra kövotválasztó gyűlést rendolt tartani. Május 22-én összo is gyűltek a roudok, de minden figyelmeztetés daczára is eredménytelenül oszlottak szét. ^ Az országgyűlés már folyt Pozsonyban, anélkül, hogy Deák jelen lett yolna, sőt — mint azt a május 17 diki kerületi ülés bizonyítja\' — az e miatti lovortség oly nagy volt, hogy a gyűlés egyik szónokokijeleutó: a nemzet haragja kiséri azokat, kik okozák, hógy a törvényhozásnak Deákot nélkülöznio kell. Egyik szónok a Deák egyéniségét olyannak nyilvánitá ki, hogy minden országgyűlés kezdoto előtt kérdezni kellene: jolen van o Deák? mint es hajdan a német császárok választásánál törtéut, hol mindig Dahlmann után kérdezősködtek. Kossuth is kijelenté, hogy az okként nyilatkozó közvélemény Deákot sznzkexü ISriouskint fogja székébe holyezni. Sajnos, hogy oz nem történt meg. v Az augusztus 31-én tartott zalamegyoi gyűlésen a házi adó kérdése elfogadtatott, s követekül Kerkápoly litván és Deák Ferenoz lettek kijelölőivé. E napol Deák Ferencs okvetlenül legkeserűbb napjai közé számitja ma is. Midőn kijelenté, hogy nem megy Pozsonyba, mert meggyőződését és lelkiismerete szavát követi és semmi tmyegetéa nem ingathatja meg hitét: barátjai közöl némelyek hálátlannak nevezték, sokan pedig szemébe mondták, hogy irántai bizalmuk megcsökkent, sőt egykori tollnoka is fölállt, s beszólt neki hazatiságról és kötelességéről. Deák ajkai reszkettek, s a fájdalmas érzéstől nem juthatott szóhoz, szemeiből pedig könnyek csoroglak.do olvéhes hü maradt, s zúzott kebellel, földúlt kodélylyel hagyta •! a gyűlést. A józanabb rész akkor mindjárt elismerte állásának kelk-inolleusógót, belátta mindönki,hogy ily körülmények közt máskép tenni nem lehetett, s jól moudá Kossuth: .áldozza föl De^k csak egyszer is lelkiismeretének sugallatát, mutasson csak ogysser ingatagságot jellemében s megszűnt lenni as, ki a nomzet bizalmit oly nagy mértékben kiírdomlé." A salai események még sokáig kisértot-tok a sajtóban, sőt as országgyűlésen is olóko-rültek gyakrabban. Icy ogy alkalommal a csípős szavú gróf Széchonyi azt mondta valakire: ha gyanúsítani akarná, azt mondhatná, hogy hat hétig Zalában is lakott. Forintos György és társai pedig nem átallották\' saját álláspontjuk védelmére kelni a .Világ" és .Nomzotí Ojság\'-ban; a nomzeli megvetés kisérto külöuösen Forintost, ki midőn april 12-ón Oyőrbe futott volna, ott macskase-\\ nével fogadták, s tapasztalnia kellett, hogy még régi ismerősei ÖT megvetéssel nézték le ól, ki a legaljasabb eszközökhöz nyúlt oly ország-szorto tisztelt férfi ellen, minő Deák Ferencs már akkor is volt. Azon év augusztus havában a .Világ" a közönség figyelmét egy kis röpiratkára hívta föl, melyut azonban ma hasztalan keresünk könyvtáraink össze-vissza hányt papirjai közt. Czime volt: .Magyar életképek 1843-ból," irta egy salamegyei adózó; melyben a nem adósók hősi leltei 12 énekben vannak elregélve.Kurio-sum gyanánt • .Világ" után hadd álljon itt • néhány sor: .OySitOnk vitéisk I\' — mond botor neg4dd.il A balUhCiök mámoros vesárs \| ÉI a sisbadaáf, melyárt drága vírs Folyt Gaelnknsk a Tinán • Dunán »l. .Arany-aaibadaág, db te nem veaiál el,* Kiált, a mint cesk tág torkábs ííre, A uíp utána. .Uátrak rí lka bíre, kiívtunk I Vossattu, a kinek add kell." A »»J usgy, íe ní, s mig majd kiontja UySaelmi j5.it s hüaok vlrágs, Honunk aláben termett dfirs kákal Kkkor föláll ss elnOk 4a kimondja: .Nem kell add I a tobb.íg aat sksrjs, H bogy itt s tObbiág fa hadUr mutatja ŰAYER JÓZSEF. zállal vezérlett cselekedeteinek, mintsem azt a Hló érdem igényelnés méltányosan követelné. \' ajnos azonban, hogy lovelébuu orréi szó sincs, ét oly olvokot íejtoget, melyek ha minden nép-Uniténak, kikhoz levelét küldő, köblében nem honolnak, ugy vonuljanak félro azok o dicsé, nemes pályától; mert arra épen nem érdemesek. Gúnyolódni akar ugyanis öu, mikor azt Írja, hogy „jelszavam: a taniték anyagi állásának s tokintélyének emelése.- Higyjo meg Réfy ur, hogy én ily körülmény közt, midén egy oly állás után aspirálnék, melyre ön oly nagy súlyt foktót, más programmái lépnék fel. Mert, —• szivére tevén kezét — mondja meg, hol azon néptanító, kit húson érzelmek nem vezérelnek rögös pályáján V S amit utána mond, hogy t. i. a czél csak vállvetve, tömörülés és ha a szükség ugy hozza mngáv.-U, szellemi küzdés által eszközölhető, nem e mintegy kifolyása az előbbinek ? Nom-o azért alakulnak a tanítói egyletek, hogy összhangzé működésük által minél inkább^megvalósítsák amaz átulános elvet, melyet — joggal elmondhatom — ön mintegy sajátjának bitorol ?! Ami az->n állítását illeti, hogy t. i. mig egy részt nem igen jelenhetünk inog a megyoí iskoíaszéki tanács gyűlésein, de meg hu megjelennénk, mint nem választott tagok, szavazat-képességgel ott nem bírunk s így czélszerU lenno Zala-Égerszögről, mint a megye iskolaszéki tanács székhelyéről választani tagot, ki okkép a gyűlésükön mindoukor megjelenhetnék : csak annyit válaszolok, hogy vesse öu ki főjéből e kislelkü aggodalmakat;" inert meg lehet győződve, miszerint az, ki a közel jövőben ezon állásra megválasztatik, bár Zalamegyéqek Lgor-szegtől legtávolabb eső részén lakjék is, sokkal iukább fel tudja fogni magusztos hivatását, som hogy ama vétkes hanyagságba esnék, hogy nollo vollo a gyűlésükről elmaradjon. No kicsinyelje ön Zalamegye tnui\'ói testületét, mintha eiue hivatását tol nem fogva, s a beuno helyezett bizalommal visszaélve, emez állás felől oly könnyelműen gondolkozui ík és tisztét oly hanyagul teljesítené ! Mert nemcsak Égerszögen vannak a tanügynek oly hathatós bajnokai, mint ön, találkoznak másutt is, hova az igaz, nem hat uunyira ama fénysugár, mely ön szo-rinl irányt adna a megye tanító testületének 1 Igaz, mert ön Égerszögről, mint a megye székhelyéről ezeket irja: „átalánosan nz irány innen sugároznék szét a megye minden részérő, mely irány hü tolmácsa lenne kedves tanitó társaimnak a teendőkre nézve." — Krre igazán elmondjuk, hogy pitim desiderium ! Eddig nem mutatta inog Egerszeg, hogy irányadó, do higyjo inog Héfy ur, hogy mihelyt ennek legcsekélyebbjeiét adják, azonnal pártjukra állunk. — Hogy Kanizsa eddig irányadó volt, rosz néven nem vehetik. Midőn oly fériiu-val dicsekedett, ki a budapesti tunfelügyelő-ségi méltós.igra emeltetett, s midén ennek állását ismét oly fériiu föglalá el, kit a kanizsai tanítói testület büszkén vall önmagáéuak, ily férliak mellett szerénytelenség lenuo tovább fűzni o gondolat menetel, — mondom, ily körülmények közt Kanizsa büszkén áll s nem retteg, hogy olőle Égerszög uz iráuyadó szerepel, — mely után Ön soraiból ítélve, annyira áhitoz — kiragadni képes lenno. Sokkul is szerényebb azonban o testület, semhogy ezzel büszkélkednék, pedig büszke lehelne már csak arra is, hogy daczára az Egerszegen mégy az őse folyama alatt tartott alakuló gyuléfjpek, még is sikerült kivívnia, miszerint a ministeri szabályrendelet értelmében alakulandó zalamegyei átalánoo tanitói testület központjául nem Egorszcg, hanem Kanizsa jelöltetett ki, daczára, liogv mint eiulitém — oz érdemben a tárgyalások Égerszögen már megtartattak. Ugy hiszem, a kanizsai tanítói toilület életrevalóságát és irányadót képességét e vívmány elég féuycson igazolja I Legjobb lesz tohát Kéty, urnák, egerszogi. irányadói törekvéseivel félrevonulnia! Nem szégyen ez, hanem a dolgok uak oly corollarioma, minőt nemcsak testülotok, do sőt nemzetek történetében és számtalanszor volt és lesz alkalmunk tapasztalni. Legszebb azonban lovolénok azon pontja, ahol előlép és ajánlja, iniszeriut a legközelebbi nagygyűlésen őt válaszszák inog iskola-tauá-caospak, vérző szivvol kijelentvén, hogy ozt csupán azért akarja, hogy így több alkalma ■enne a néptanítói állások emelésére befolyhatni. Higyjo meg Kéfy ur, hogy o pont sokkal is sötétebb szinben tüutonti önt fol, sem hogy képzelné. J Ezon soraival azt crodményozé, hogy kik talán eddig önnel rokonérzolmüok valának, e tolakodásaért elfordulnak tőle, mint olyantól, ki első ragadja meg az alkalmat ez állás elnyo-résére önmaga részére nyilvános utón barátokat szorozni. Ugy látszik, oltűnt már ama romlatlan kor, molyben Concinnatusok születnek, kik az eke szarvától hivatnak meg a legmagasabb hivatalra, molynok botöltéso után oda ismét visszavonulnak I Mai nap ugy látszik, mitdenki törekszik a szellemi hegy magasára feltörekedni! Szép ée diosérendő o törekvés, do midőn oly eszközök használtatnak, minőkot lléfy ur huaz- • ugy önkénytelenül is följajdul kebelünk, hogy, ily kép hova jutunk ! ! Végül.még néhány szét! Ön miolr itt sajátkép csatára kelt volna, a 1 szélrózsa irányában szétbocsátott levelével azt el is vtiszté. Mint veszteit fél, fogadja o) tanácsomat. Vonuljon ön egyelőre félre; no törekedjék ön egyelőre oly állás után, melyre a közbizalom — hihető — mást fog omolni, s kétség kivül olyat, ki feladatát nem nagy hang/óin szavukban, — mint ön azt már is olevo tövé f— fogja mogvalósitani, hanem ki \\iem ígérve Ily sokat, a tett mezejére lép s tettel fogja megmutatni, hogy: szintén szivén fekszik a tanitói állás és tekintély emelése és emellett fog igazán küzdeni. Nagy-Kámzsán, szept. 18. 1873. UDVAKDY IC1NACZ. Hírek. — IAttxt Ferenox félszázados jubileuma alkalmával átnyújtandó arany babérkoszorú költségeinek fedezésére kibocsátott, aláírási ivekből c lap szerkesztőségében is van letévo, bizalommal kérjük u nagy művész tisztelőit szíves adományozásra, az nláirások s pénzkül-deményoket f. évi ukl. 4-éig készséggel elfogadjuk, s lapunkban podig nyugtázni fogjuk. — Odor Ferencz, volt urad. birkás gazdát — C\'serszeg-Tomajon — tulajdon szőlejénél f. hó l\'J-éu virradóra egy ismorotleu egyén agyonlővén, nrczán különféle csonkitá-kat követett el. Az illető tettes ellen a nyomozás megindittatott. — Perlakon tavai a felekezeti iskolát községivé nyilvánították, az idén ismét nitg. 31-én a községit felekezetivé változtattak, ez érdemben Lisziak Ferencz ügyvéd ur, mint ar ottani iskolaszék tevékeny elnöke crélyojon fellépett s felfolyamodása hozzánk is megérkezett; bovárjuk azonban a hivatalos intézkedések eredményét, s ettől teszszük függővé a közlemények nyilvánosságra hozatalát. — VCHXttíHÍy. Zala-Egerszeg legderekabb polgárát veszíti el rövidesen. Egész bizonyossággal említik ugyanis, hogy az o hó 7-én Szombathelyen eltemetett Ilögyoy János kano-nonok állomása Königmayer Károly "apát úrral fog betöltetni. Amidőn őszinte fájdaluiuukuak odúnk őzen, az egész megyét érintő veszteség lelett kifejezési, másrészt örömmel üdvözöljük a lelkes férfiú rég megérdeinolt kitüntetését. Kívánjuk, hogy sohase feledje el megyéjo mindazon fiait, akik öt mindig igazán és szo-retvo tisztelték. < — Kérelem. I.apunk t. évi 67- és 73 dik számai teljesen elfogyván, akik össze nem gyűjtik, szíves beküldését köszönottol veszszük. — Humuyymegyének zalai részén o hó 7 én oly vit.ur dühöngött, hogy hasonlóra az öregek bem emlékeznek. Fákat töveslől omolt ki, « vototle el helyétől 4— 5 ölnyi távolra. Különösen érte a roham a sikon fekvő Csákány községet, hol két ház, három pajta b négy akol lott a földdel szinvonnlos. Ez utóbbiak egyike maga alá temotto a juhfalkát is, honuan másnap szedték elő az agyonütött állatokat. A sudár jegenyék az utakon keresztül fekvék, s o sorok irója csupán egy rövid közlekedési utón 271 tökéletesen kidőlt fát olvasott meg. Ez alkalommal diénagyságu jég is Bogitotto omolni a természet szilaj játékát, mi sűrű eső oszlopok közepett hullt alá. Vége a szőlőnek — mondák, do az egereknek is ám 1 Az olóbinck igen, do az egerek csak ugy ltom-zsegnék most is, mint előbb, vagy tán jobban a fürdés után. — M. Kalmár Jiéla Nemes-Vidon (Somogymegye) két részből álló ujabb költeményeire nyit előfizetést 1 frtjával, megjelenik f. évi oktober hó végén, CBÍnos kiállításban, halvány-sárga papíron nyomtatva, s allegorizált ozimlapokkul. —Karon holyeégbon (Zalam.) f. hó 13-án egy lül éves loldmivest temettek. — Ah a határ/ild, moly Zala- és So-mogymegyék határán Sávol és Kápolna puszla közt lótoztk, még mindig oly gyarló helyzetben vau, hogy a terhes kocsiknak közlekedése le-hototlenné válik, felhívjuk a megyei közönség figyelmét o sajnos körülményre; oly községek, mint Szóke-Doncs, Sávol, Sámson, Fohércgy-ház, Fényed sat. mogérdomlik a figyelmet, miután miudon terményüket Nagy-Kanizsára szállítják, do a jelenlegi rosz közlekedés miatt kénytelenek Marczali, Boglár felé szállítani. — Fülhlván én ér Unitén. Egy nemzet életében a legfontosabb és lcgmesszobbre kiható tényezőket mindenkor ama szellomi nagyságok képezik, melyek a haladás és közművelődés bármely torén működvén, annak jólétét, fényét és dicsőségét mozdítják olő. Midőn tohát egy nemzőt az ily kimagasló ogyéniségok működése iránt méltó elismerése és kogyoloto megillető kifejezését adja, csak erkölcsi kötolcsaéget teljesít, molylyol \'\'önmagát oinoli föl és saját szellomi továbbfejlődését mozdítja elő. Liszt Foroncs hazánklit, o vfolyó évben ünnepli nyilvános működésénok félszázados évfordulóját. Ötven óv-lefolyása alatt az egész művelt világ osztatlan elismeréssel hódolt láugolméjé- nek s vetélkedőit babérai szaporitásábon. Félszázados jubileumát kihaló működéséhoz s hazájához méltóan megünnepelni: olsó sorban a magyar neinzotot illoti, moly szerencsés őt egyik nagy fiának novozhetni. E czélból: művészek, műbarálok, s az irói s művészi társaság kiküldött képviselői, nevezetesen gr. Apponyi Albort, b. Attgusz Antal, Erkel Ferenc/, gr. Karácsonyi Guidó, Milinlovics wdön, Rlchtor J., Rózsavölgyi műkeroskedés, gr. Széchenyi Imre, Bartay Ede, Huszár Imre, Náday Ferenoz, Ordy Lehel, Reményi Ede s nfólirot-lak f. hó 7-én közös értokozlotro gyűltek egybe s „Liszt-jubileumi bizottság"-gá alakulván : a czélbavett ünnepoly megtartására nézvo abban lón megállupodás, hogy az f. évi november hó 9 ik s 10 ik uapjain fog megtartatni, s cz alkalommal Liszt F. vegyes karokkal és magán-énokrészekkel, nagy zenekurra. irt legújabb müvo, úgymint: „Krisztus" czimű ornloriuma fog előadatni Richter János vozényloto s a .nemzeti színház ének- és zenekara-, a .pesti zenekedvelők egylete", a .budai ének akadémia" s u „Liszt-egylet szíves közreműködéso mellett. — Továbbá: hogy a két napra terjedő Ünnepély fémozzanatait, a nevezetott zeuészoti részen kivül, az ünneplendó fogadtatása megérkezésekor, egy diszemlék átnyújtása, fáklyás-menet rendozése, s végül : diszlakoma képezen-di, moly ünnepélyi mozzanatok kivitele — kivóvo a zenészei) részt, illetőleg előadást — az irói s művészi társaság igazg. választmányára ruháztatott. Midőn mindezt a fentno-vezett mübarátok és művészek, valamint az .irói s művészi társaság" nevében köztudomásra juttatni szerencsénk van: hazafiúi tisztelőitől fölkérjük ugy a főváros, mint az egész magyar haza minden rendű és rangtt polgárait, hogy ez üunopély fényé\', és jelentőségét becses támogatásuk, részvétük és csatlakozásuk által emelni sziveskedjenok. Az ünnepélyesség részleteiről annak idejében hírlapok utján fog értesülni a t. cz. közönség. Kelt l\'esten, szept. hó 10-én 1873. Dr. Haynald Lajos, bizottsági elnök. Id. Ábrányi Kornél, bizottsági jegyző. — tixlnl jelentén. Vau szerencsém jelenteni a kanizsai n. é. közönségnek, miszerint egészen újonnan szervezett színtársulatommal f. évi oktober 1-én Nagy-Kanizsán, a „Zöldfa" vendéglő nagy termében előadásaim sorát megkezdem. Igazgatás in czélja szinészutiinket azon útra vinni, melyen valódi rendeltetésűt legalább megközelítheti. Mindenki tudja, mily gyenge lábon áll jelenleg a magyar vidéki s/.iuészet, s én daczára Annak, a vidék legjobb erőiből szerveztem társulatomat, hogy a n. é. közönséget valódi műélvbon részesíthessem. A társulat személyzete: Férfiak. Bokody Antal, igazgató (comicus és oporotto énekes). Somogyi Károly, rendező (első szorolmes). Szabó Antul, rendoző (jellom és hós apa). Herényi Gyula, (népszínmű és operetté éuekes). ilotéuyi Béla, (szerelmes és jellem). Szegcdi Alttal, (apa és jellem). Segéd színészek és kardalnokok: Dancz Ferencz, Rónaszéki Gusztáv, ügyolő. Hegedűs Nándor, festő. Berki Jézsof, díszítő. Baksai Lajos, Ligeti Lajos, Kutasi Ferencz, Fügedi Sándor. Nők. Bokody né Schiilfer Amália, (anya és társalgási). Nagy Luiza, (szende). Tokainé K. Mari, (társalgási). Szabó Antulné, (s. szende). Dumjén Mari, (népszínmű és oporotto énekes). Kantai Teréz, (oporotto énekes). Kapócsi Mária, (anya és comica). Segéd színésznők és kardalnoknók : Kapócsi Kornél, szende. Sági Lari, Szigethi Luiza, Kiss Luiza, Gyöngyösi Emília, Siklósiné Berta, Bogdánná Jauka. Végro Dancz Nina kiasszoiiyt, a vidék kedvonczét az egész idényre vondégül szerzódtoltom. Részemről nom k&)élok Bommi áldozatot, hogy vidéki színészetittiír hi-tolét és tokintélyét emeljem; s él bonnom a remény, hogy o nemes város hazafias közönségo méltányolni fogja és áldozatkész támogatásával elősegíti törokvéaeinot. Bérlotár 16 előadásra: Támlásszék első és második sor: 12 frt, a többi 10 írt. Zártszék 8 frt. Földszinti álló hely 5 frt. A n. é. közönség hazafias pártfogását kérve vagyok N.-Konizsa, 1873. szept. 20. Mély tisztelettől Bokody Antal, színigazgató. — ltövld lilrek, A főváros egyik legnagyszerűbb gyára, a Kártoly fonoda o hó 14 én leégett. — l\'est város egy bizottmány által fog közroműködni a Lisztünnopély fényének emelésére. — A mezőgazdasági congressuson Bécsben Magyarországot gr. Zichy F., Korizmics L. és Mayor l\'ál képviselik. — Iparmuzoiimun-kat ő Felsége a király gyarapítani fogja a bécsi várakban, fegyvertárakban eldugva levő tárgyakkal. — Amerika logidősb férlia Foruno Snow, ki 124 éves, jó egészségnek örvonüv — Samnssa Jézsof, ogri érsek múlt vasárnap szou-toltotott fol Esztergomban a prímás által. — Hírlik, mintha az országgyűlés már oktoberbon megnyittatnék. — Az ég boltozatán puszta szemmel G000-, színházi látcsövön 10-szerany-nyí-, egyszerű nagyító. űvogon 200,000-, s a legújabb távcsövokkol 25 millió csillag látható. Érték- és váltófolyam sept. 19. &•/, motaliquos 71.— ; &•/, nemz, kölcsön 73. — ; 1860-ki álladalmi kölcsön 101.25 bankrészvények 1)27.—; hitelintézeti rés>vényok241. London 111.10; magyar földtohormentési köt-yény 76.75; temesvári földtohormentáai kötvény 75.—;ordélyi fóldtohormentési kötvény-76.— ; horvátslavon földtohormsntési kötvény 75.50; ozüst 106.50 ; cs. kir. arany 5.40— Napoleond\'or 8.98. Heti naptár, Szept. il-tíl ezept. 27-lg. 1673. Hó- éi heti- Katholiku nap- Froteitáus 1? nap \| tár 1 . "P^\' 38) Jéiui riakór tt gyógyit mej. XIV. •-\'1 Vasárnap K lü Mát J. \| E Ifi Mát. o. Hétfő Mór Mór 111 23 Kedd Tekla, L. i Tekla, L. i\'í ■-M P.erda Gellért ! Gellért •itt CitltOrlIk Klcofát Kleofáa 2Ü Péntek Cyprian 1 Czlprián < Krómba, Koim. D. ! Ko.ma, D. Felelős szerkesztő: Bátorfl Lajos. IVyllttLór.\') .Minden betegnek ertf és egészség, gyógyszer és kültség nélkül. ltovalesciére du Barry Londonból. Mióta pápa 6 sientiége a samatoi du Barry Kevaretciére haiinálata állal meggyógyult i, .ok orrot él kórhát halálát cliimerte, aeoki lem rouja tflbbé kétségbe eaeu lamatos lápiternek erejét; egy-asersndnd idíaatlk a.on b.teg.égekel, a melókét gyógyiierÉa kíluég nOkUI eltárolit: gyomor , ideg-, mell-, tlldfi-, máj-, mirigy-, nyakbártya-, lálek.áti-, liugyhdlag é« retebajokat, mollbetegiágeket, aiádUláit, neh<\'< lólekietvvtelt, kfilKlgíit. omáiilhetetlensíget, dugulást, baamenvit, álmatlantágot, gyengéi éget, aranyeret, vl.kárt, lá.t, rírtáduliat, fulaiiboagáit, ájnlátt ét bányáit míg a terbenág folyamaUbao is, liaihártyalobbot, mélakiírt, lováuyodáit, cadtt, kOia-rínyt, lápkArt — Kivonat 76,000 bi.onyitrányból gyógyitáiokról, a melyek minden gyágyi.errel da-cioltak. 73,877-ik bizonyítvány. Iliiiionnyotci napig álveitem ai Iiten által kuldntt du ll.rry Uevalciciárejít. Kaen illeni termá-»et adomány kátiégoi helyzetemben rajtam eiodát mfivelt, a miírt nem átallom e<cn gydgytápii.-rt a szenvedő emberisig valódi jétítemáuy«uok neveiui. Kaen pompát ltovaleiciáre egy igen venályoi tudl ia lígciönyáktól, aiódUUtlől ér m«IU>oruláatól m> badilot .... éven át a legfőbb diriéretet érdemli ét _______ ______ légnek legjobban ajánlható. KOller Klórián, ea. k. uyugalmaaott kalonagondnok. Táplálóbb Uvén a husndl, 60-uer«t«n m«g-kimili u gyógyuer árát, felrxlitteknfl ugy, miiO-gyermekeknél. l\'léhiielone.ókben «/, font 1 frt. 60 kr., 1 font a frt 00 kr., a font 4 frt 50 kr., ó font 10 frU, 13 font M frt , font frt Htwalctci.ro piikoUk aaeleu-. .ékben U frt 60 éi 4 frt 50 krral. Itevale.ciére Cho-colatée táblákban 12 ctétiér- I frt .\'>0 kr., 2t-ra U frt 50 kr., 48-ra 4 írt 50 kr., poralakban 12 ciiiaére 1 frt 50 kr., 2ln 2 frt 60 kr., 48-ra 4 frt 50 kr., 120 ra 10 frt., ZSS ra 20 frt , 676-ra 3\'i frt. Megrondolhotő Barry du Barry & Comp. álul, Wien, Wallfischgasse Nr. 8., N-Kaniitdn Lovdk Károly gyógyitertdrában ; Aradon F. Tones és társánál; Dobrooienbou Mihálovits István gyógyszertárában a kígyóhoz; Kassán NVondraschok K.-nál; Maros vásárhely utt Fogarasi Dömötörnél; Pesten Tőrök Józsefnél; Székes-Fehérvárott Dioballa Györgynél. Temesvárit Quiriny A. városi gyógyezerésznél; Ver-soczon Fischer Méricsnál. A bécsi czég mindon vidékro küld postautalványra vagy utánvétro. Idült vagy kezdetleges titkos betegségeket ós telietetlenaó^et hatoniienvi gyógymód aaerint gyógyít 4r. Erast L., Peiteu, balvánruteaa tJ. is. 2. om. 15. ajtó. Kendeléii idő délután \'2—6 óráig. K beteglégek gyakran, bogy aaonuali eredmény íreiték el — kOnnyelmUen nagy adag \|ód ragy kéneiSvel keieitetnek. Aa igy gyd-grullak aconban a legboraaiatóbb utóbajoktól támadtatnak meg ; annyira, hogy a kSnuyelmH gyógykeieléi miatt kéiS véntégUkig nenred-nek. Ily reiiélyek elten menedéket nyújt a ha-lonttenvi gyógymód, mert uemciak a legríglbb bajokat moggyógyitja, de hatáia oly jólíkony, hogy utóbajoktól félni nem lehet\'. Aa életrend melletto oly egyiiurfi, bogy mindenkitSl meg-tartható. ■T I.orétllog ia eiakSsOltetik rendoléi. Árverési hirdetés. Mely iiflriot közhirré tétetik, hogy • vallás alapítványi lakocsai uradalom ordoinek f. évi makkterméso, s téli legeltetéso szcptertibor hó 22-én reggeli 10 órakor Lakócsán tiszttartói irodában nyilvánoi árverés utján elfogadatni, a venni, vagyis bér-leni szándékozók a kitett nat>ra a szükséglondő bánatpénzzel ellátva roegjolenéare (elkéretnek. írásbeli zártajánlatok áz igért össn-g után számítandó tiz pártoló pánatpénzzel ellátva szopteinber 22-ik ro^goli í) óráig Lakócsán a tiszttartói hivatalhoz beadható... Az árverési feltételek addig is a tiszttartói hivatalnál, vagy az erdészetnél Lakócsá^ .jgtokinthetők. Kelt Lakócsán, szopt. 6-ín 1873. (1137-3J Haszonbérbeadás, Felső-llajkon levő korcsmául és mészárszékem a hozzá >zó épületek föld-ós réttel 1874 ki január ^elsótöl kezdve ) évre, vagyis 187(3. óv végéig ha- Dié Academie förHandel und Industrie in Graz beglnnt mit I. Október I. J. ihc elftes Schuljahr. Zwiok der SchuU: die thcoretischo und praktischo Attsbildung tüchtiger Oeschftftslouto. Organiuitíon: die Schulo bostoht aus 2 Fachschulen, .der kaufmdnnitchen und der knu/mtlnnUeh-induitriellen, jedo mit 3 Jahrescursen ; dio letztero gliedert sich in eine chémitehe, und meehaniiohs Kichtung. Für die praktischo Ausbildung bestoht ein ilutltreomploir, ein chemitchet Laboratórium uud eine mechaniiche LthrwUrksttttte. Wthrpflichl: dioStudirenden der Academie geniessen dio durch das Wohrgcsetz ausgesprocheue Uegünstigung dcs einjahrigon froiwiHigondicnstes. Au( alle Anfragen betr. Aufnahme, Unterbringung etc. ertheilt bcreitwi\'.ligst Au.kunft und uu/Uhrlicht l\'ros-pökte. Oraz, am 30. Juli 1873. Kitűnő szerkezetű bor-sszénasajtók tized és hídmérlegek — ruhamángolók ós csavarógépek, továbbá a legjobb minőségű kézi, szállítmányi és kertiesz-közök, lóistállói készletek,valamint mindennemű gazdasági eszközök és gépek megszerzésére a legjobb bel- és külföldi gyárakból, legjutányosabb feltételek mellett ajánlkozik Fackh Gedö, Alulírott tisztelettől jelenti a nagyérdemű közönségnek. hogy nála nagyobb mennyiségű EGY-tól egész HARMINCZ akisig uj bor.bik élőiéiben vannak. Jutányos árért azonnal átvehetők. KOCbIS FKltENOZ, kldArn.......... N»gy-K>ai<ain. (1132 — 3) Jutányos, szép, és jó!!! ^u már régóta az ón „Jelszavam", ^^ melyet daczára annak, hogy valamennyi papírgyár és a munka effl 20% áremelést nyert, ezentúl is kövotek, és azért bátor vagyok áruimat a régi meseszerű jutányos árak mollett ajánlani: («W8-19) 100 (lb látogató jeffy, 5 perez alatt elkészitvj......— frt 50 kr. 100 „ levélpapír névvel vagy kezdőbetűkkel......— „ 50 kr. 100 „ ti » fekoto nyomás........— „ 70 kr. 100 tf n • borítékkal széppap irtokban .... 1 . — kr. 100 „ ÜMletl Uifél névvél, fekete nyomás..... . . 1 , 30 kr. egy egész rizsma levélpapír vásárlásával a név ingyon nyomatik reá. Cziinnek, eljogyzési és esketési jegyok, táuczrendok és áruszáiulák legújabb ami\'Hkni gyortmajtóniou logjutányosabban készittetnek. Irodai és czimtáblák 10 perez alatt olkószülnek, darabja 50, 80 kr. 1 frt, a legnagyobbak éa legszebbek 3 frt, urak és hölgyekro nézve, különösen utazások alkalmával igen czélszerüok. I\'apir-gallér és kézfodornak tuczatja 30, 35 kr; utl-, varró- 6* lrÓHz(lkMéletek. útitáskák, könyvtárczák zárral és zár nélkül darabja 80 kriól egész 10—15 (tig; továbbá: urak, hölgyek és gyermokok részére való ajándékoknak igen alkalmas különfélo jutányos és szép áruezikkek. KUlUnO.cn ajánlom a divaton k«tt8s návvonásokat ía címeket, melyek nyomígyá-rarabau leveleken ás borítékokon arany- és egyéb sslnekben leglinomabban ít legpompásabb késaOlnek, uem kUKSubeu a míg inindig Ig.n lilka francslá roOOOO levelekel, nívsserint: Neptun, Hllbouette, Kgyptlen, Mualque, Dlaboli.\|iie, Joujoa, Atout, llébó, Caraíc »a\|. Igen jutányos áron K A N I T Z C,, Budapesten püpir- ii díszműáru-jfesrss/ísciéss l)o ro t tyn-ut ont ií.i«.a.(ozelfitt Deák Ferencz utcza.) mL Irálbell Megbízások teljes mefeltgedésre és utánvét mellett azonnal teljesíttetnek VEGELADAS. A legújabb és legjobb női ruhakelméknek, bundák, paletotsknak, ZEKÉKNEK, ZUBBONYOKNAK. LONGSHHWLOKNtK, nagy-kemlöknek, pluids\'oknak minden évszakhoz szolgálók, továbbá : valód\' rumburgi, hollandi, creas, silézini s házi vásznak, damast asztalruháknak, fehér és tarka csinvatoknak, ágykanavászobwk, nankinoknak, len zsebkendőknek, sijfonoknak, parkotoknak, Jiiggönyszöveteknek, abroszok és ágyteritöknek, bútor kelméknek, gabona-zsáknak, ló-takaróknak és még sok máse szakmába vágó áruknak gazdag választéka, a melyeket minden árak mellett végWp eladok. Mindenkit saját érdekében kérem fel tiszteletteljesen, a jó alkalmat idejekorán fclliasználui, minthogy áruimnak rendkívüli olcsósága, azon reményre jogosít, hogy meglehetős nagy raktáram kevés idő alatt eladatik. WEISZMAJKK M.-nél aa lír. köníg hátában, a .Korona" asálloda átellenében (1133 -3) Nagy Ktalzeáa. ÜRÜ ELADÁS. A pesti seminarium kis-komáromi uradalmához tartozó Kuszta-Kápolnán 100 darab hizott űrű készpénz fizetés mellett eladó. Posta: Kis-Komárom. Vasútállomás félórányira Komárvárosnál van. (1141-2) Uradalmi tisztség. jmw. _ Wajdits József, kiadó-, lap- ós nyóaptulajdonos gyorssajtó nyomása, Nagy-Kanizsáu. seplcmlior iá\'in.___________77-llt. azfem. V . __TlnenltettetUt évfolyam. WZala-Somogyi Közlönye 4lrd,t..k l»tá.y..». UadöhM béroentTB in- vvii ttkkbkn Nagy-Kanizsa varos helyhatóságának, nemkülönben m^mí: lomhni 10 tota .»■ I \' ..zalamegyei gazdasági egyesület", a zalamegyei általánál tanito-egylet, a szent-balázs-, kis-komáromi is íiimegh-vldékl íuiíy-kasizsa \'■\'"k flóktanitó-egyletek, a „nagy-kanizsai kereskedelmi 8 iparbank- ugy a ,Zala-Somogy" gőzhajózási részvénytársulat ^ ""^\'""^„-.aS --—- hivatalos értesítője. Hetenklnt kéis\'/cr. vasárnap- x csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS „Zala-Somogyi M." 1873-ik évfolyam IV-ik 6vwgycitire. Előfizetési ár:\' Kgész évre 8 frt, félévre 4 frt, s évnegyedre 2 frt. Közegészség! ílgy. Folyó évi szeptember 8-án tudomására hoztam olvasó közönségünknek, hogy a kanizsai közigazgatási járásban a kezdetlegesen volt 1162 beteg 353 létszámra apadt, kolera eset pedig egy sem merült föl. Ma bezárólagosan jelenthetem, hogy a legközelebb lefolyt 8 nap alatt az is 72-ro keves-bült. E szerint a háromszor 8 nap alatt a 32,500 lélek szám közt létezett 1162 beteg 72-re apadt. Minthogy a mai napra visszamaradt 72 beteg jobbára váltólázban szeuved, közegészségi biztonságot veszélyeztethető kór-esetek pedig nem mutatkoznak, azért is a megingatott közegészségi állapot ezúttal helyre álluttuak lenni kijelentetik, minek folytán a járási szolgabírói hivatal a járvány mint vándor orvosok működését a ne-táni szükség esetéig beszüntetni jónak látta. Dr. Ditrichstein, mint magán és tiszteletbeli megyei orvos a réasei járvány kerületben működött 4625 lélek és 316 beteg közt. Lerck, kis-komáromi vasút- és uradalmi orvos a kis-komáromi járvány kerületben 7849 lélek és 324 beteg közt. Glcsinger, gelsei vasúti orvos a gelsei járvány kerületben foglalkozott 7634 lélek l és 488 beteg közt. TÁRCZA. Emlékeim . .. Kmtékeiin temotíl árnyak, Mik a fiildro kiaérloni jirnak, H hslott tárga árosaikat régi Uéliánaluak keie marja, tépi. \'GondoUtom minden tie, isála, Sötét er.18 v«dvlrígu« fáját H a tavélkék amik róla hullnak, OrSinel a jelen s a múltnak. Keményeim puiitA \'íélibáhok. Kélve merek gondolni is rájok, — Cialogatoak,--- mire oda étek, OutedSInek a laodéri képek I HHUCKNKK KAI.MAN. Világtárlati körút. — Bebarangolta; Baiiffyl. — Leirni előzményül azon magasztos érzol-mokot, molyok köblömben hon tini lánggal égtok akkor, midőn feltudtam fogni ama nagy hord-erfit, moly rosgyar hazánkra mosolygott a bécsi közkiállitáson ; hol tágas tért nyorendett magát as ipar-, koreskodelem-, művészol-, gazdászat-, közművelődés stb. terén a nagy világ olőtt bo-mutathalni j hol végro-valal.ára el losz ismerve, hogy minőm azon .barbar" nemzőt va-gyünk kikről oly sok valótlanságokat beszél a külföld j hol a közolség kövotkezlébou alkalma leond ugy az iparosnak, mint mezei gazdának, gépésznek, mint kézmüvesiiok, művésznők, mint udoenak ogy iránt szélesb tapasztalatokat gyűjtőim ; szóval lejrni ama fossUlt várakozást, Augenfcld, n.-kanizsai beteg-egylet i orvosa, a kis-kanizsai járvány" kerületben j működött 3ÍUI7 lélek és 238 befr^közt. ÍJii, mint járási orvos a szoplnteki kerületben működtem 8485 lélek és\'323 beteg közt. Helyre álltával a közegészségi jobblét-nek a vándor orvosok által benyújtott számla kivetéséből az tűnt ki, hogy az orvosoknak megállapított 5 frt napi díjból minden egyes lélekre orvosi jutalom fejében \'/a krajezár ei>ett megtérítendő. A patika szerek még számba véve nincsenek, mégis előlegesen mondhatom, hogy az ugyan annyinál többo nem fog kerülni, e szerint minden egyes betegnek meggyőgyulása legfölebb 6 krba került. Midőn e rendezés megállapítása által az egyes, betegek alig figyelmet érdemlő költséggel gyógyultak, folytonosan ébor figyelemmel tartatott miuden közegészségi mozzanat. A köznép aggodalma, & hatóság féltékenysége, jó reményektől táplálva elhá-rittatott, mert a nép láttaj és élvezte a segélyt, a védelmet, a hivatal a beérkezett rendes kimutatásokból tuijta az egészségi mozzanatokat és azt, hogy minden járvány-kerület erélyes védelemben részesül. Ki ne lenne elismerő ily intézkedés és sikeres működés iránt akár a működő orvos közönség, akár a közigazgatási hivatalnak akkor, midőn úgyszólván kézzel fogható a jóakarat és siker. Azt mindenki nagyon jól tudhatja, hogy a beteg test mindenkor hajlandóbo valamely veszélyes kór megtámadásnak aláesni, mint az egészséges, azért is elhiheti mindenki, hogy ezen intézkedés valóságos őveljárás volt megadni az alapot a veszélyesebb kórok visszautasítására. » Mindezek után legyen szabad fölemlíteni azt, hogy sikerültével a vándor orvo-80k rendezésének hamar sikerült a megingatott közegészséget helyre állítani, mi annyit tesz: ajánljuk figyelmébe hatósága- mclylyol az 1873. évi bécsi közkiállitás íétrojő-vetőiét lestom: ugy hiszem nom szükség. Ilála a gondviselésnek, megértük I Mint olyan otnbor, ki hazája sorsán, annak jövendőbeli felvirágoztatásán szorotottol, odaadással csüng — kötelességemnek tartottam nom mulasztani ol a kínálkozó alkalmat: meg-ismerkedni a művelt világgal! Hivatalos leendőim azonban alig pár napot engodtok régóta táplált vágyaim kiolégi-téséro. Ha a szivoe olvasó megengedi, s ha valamennyi™ is körvonalozva a látottakat, hasznos szolgálatot tehotek azoknak, kiknek nem volt alkalmuk körültekinthetni a világ piaczán, s ha ezáltal pár órui szórakozást szerezhetek : ugy bátor leszek elvozotoi Bécsbo és visszu. — Visszajövet meglőhet fog oly dolgokra találni, molyok csak csokély személyemül érdoklik; biztat azonban a remény, hogy olnézéssel leend, miután a szivos megemlékezésekkel cgyosok iránti hálámnt leszek lerovaudó...... Szép őszi, holdvilágos ostén válték vasúti jegyet ÍJécs felé. Midőn a gőzmozdony az egymásután kapcsolt hosszú kocsisort mozgásba hozta — megvallom — gyerníeki félelem szállott mog. Félelmet keltőit pedig cgyf.dól bennem a vigyázatlanság vagy rosz akarat által napjainkban igon gyakran történni szokott vasúti szeroncsótlonség; másfelől a rémes járvány, moly oly sok ezernek lőn öldöklő angyala. Uizlom azonban szoroncso csillagomban, megnyugodtam a végzésbon és gondolataimat más irányban orcsztém szélnek, melyek a leendő-bécsi lakás olőtt állapodlak mo--. — Hogyan fogok majd ott beszélni ? — kérdém önmagamtól, Éai, ki az igaz, hogy angolul mog francziául \| inknak, legkivált a megyei képviselőségnek, j hogy hasonló esetekben, hasonló módon intézkedni tethűkre ne legyen, mert ennél olcsóbb és Czélszerübb segélyt soha nem adhatnak a szenvedő népnek. te\'úsánczky József, Kaniiia járás orvosa. Világtárlati jegyzetek UtiUgyl tzakoutályből. (Vége.) Külön részletekben a gabonafélék," kender, len, konyhanövények, erdei- s gyümölcsfák, virágágyak sat. Itt foglal helyet a nyári és téli to: nakészűlet, ez utóbbi nem épen kiváló felszereléssel. Csarnoka alacsony és toötét, egyik szögletében több, gyermek-kézhez alkalmazott asztalos munkaeszköz. Sokkal kedvesebben fogad bennünket az emeletben levő tanterem. Már maga a tor-nácz jó berendezésre mutat. Balra mosdó szekrény, lábbeli tisztító, jobbra a ruhafogasok fülkéje, s még beljebb az árnyékszékek. A tanszoba nem oly tágas és kevésbé magas, miut az amerikai, mindamellett világos, mondhatni csinos kiállítású; erkölcsi mondatok benn is bőven olvashatók. — Padjai kielégítők, sziutéu ellátva á hozzátartozó kellékekkel. — Számológépe, térképei — ide értve a dombonnappákat is — czéliránvosak. A tanszék mellett orgona-harmonlum, számoló tábla, czélszerü könyvszekrény.— A falon tiszta nyomású olvasótáblák, terményrajzi képek, szinvegyületi falitábla. A terem\'Cgyik oldalán légíriqitó. A szemléleti tárgyak különösen megérdemlik figyelmünket, minők pl. ipareszközei, gazdaságtanhoz az ekék, boronák, ásók, kapák sat. kicsiben; faojtási minták, szárított növényfalitáblák, madár, ásvány és rovar-gyüjtemény, gyapot, selyem sat. a gipsz dombormiivek apró fali négyszögeken Mértani ábrák, építészeti és topographiai rajzok, különféle magvak; a növénycsirák, ugy beszélek, mint szánszkrft nyelvon, do aki az egyedüli magyarnyolven kivül még csak németül som tudok? Nom sokára o gondolattal is megbarátkoztam, mert annyr képességet csak éreztem magamban, hogy a szükséges anyagi táplálékot megtudom kérni, s talán lesznek ott is „Spoiszottlu-ik, molyekkol olég alkalmunk vnt) hazánkban, do kiválólag Nagy-Kanizsán is megismerkedhetni. Egyik gondolat a másikat szüli. Nem csoda tehát; hogy ai előbb omlito\'.-tom reménysugarakra visszaemlékezve, különös balsojtelem villant fel agyamban. Hátha Bécs is — elfeledkezve saját nemzetiségéről - hazai városaink nyomdokaiba lépott volna? — Hátha ott is a .SpoiszottolM valami ánglius vagy franczia szóval cserélték fel, mint például l\'ceton, hol étlapot csak németül olvas a magyar ember, s hol oly szeroncsétlon nyelvtudósok, mint magam is, igen gyakran jutnak oly körülmények közé, hogy a harmadik szomszédból koll szolgáló személyt hivatni, kivel az ország fővárosában magyarul értokezhessék az ebéd folől. Ez aggodalom annyira foglalkoztalá lel-komot, hogy észro som vottom, mi körömbon •történt. I\'ár perez mulya láttam csak, hogy nom egyedül vagyok. IJgyapis Szombathelyen egy uri ember szállott bo azon kocsiba, melyben addig cg/magam vidék. Hozzá közoliték és megszólt iá m. Mily nagy lolt örömem. Képzeljék csak olvasóim, magyarul felolt. A kölcsönös bemutatások megtörténtek, és én azonnal kérdésekkel kozdétn ostromolni. -- Volt ön már limesben, vagy csak most mogy először? ; . — Mindon hóban egyszer mogszoktam lá- bimbók, virágok nagyított ábrái. —■ Terményrajzi gyűjteménye felülhaladja a svédiskoláét, természettaniakból már inkább szűkölködik. — Utánzásra méltók még mértékmintái: suly, folyadék és gabnamérés-hez. Szóval berendezése korszerű s megán viseli »realis haladás joliegét. — Földszint kényelmes tanítói lak. Az eddig elsorolt iskolákról általában megjegyzem, hogy kiállításuk több pénzt, mint teremtő szellemet föltételez, s hogy néptanodájuk nagyobb részben ily fénye* állapotú legyen, kötve hiszem a komának. S most áttérek az iskolaház nélküli tankiállitásokra, melyek az illető országok pavillonjaiban foglalnak helyet. Ilyen először is a: német birodalmi, hol több egyes állam van képviselve. — Ezek bői\'érdekesebb a porosz és a szász. Ez utóbbiak padjai hasonlók az osztrák iskolapadokhoz. — Kiválóbb taneszközei: krétarajz képek, 3\' magas és 4\' széles palatábla, melyen a tanuló földrajzi föladatát készíti, boneztani rajz és agyagábrák, üvegből készült jegecz-minták, terményrajzi gyűjtemény, időmutató korong, tintairáshoz letörölhető viaszos kézitáblák, néma földabroszok, kézi és nagy számológépek, hangolvasztó készlet, rajzeszközök. Könyvtára tömött. A porosz iskolai padok annyiban eltérők, hogy székei foroghatők. Taneszközeiből : az olvasó — hangolvasztás — és számológépei jelesek, ugy építészeti rajzai. Vannak továbbá szemléleti képek, rajzmintá táblák sat. Tanonczok mdnkái nagy számban, könyvtár csekély. Tornaeszköz mutatványai jó berendezésről tanúskodnak. Ipariskolai kiállítása dúsabb könyvekben és rajzban. Természettani eszközei alig említhetők. Mappái csinosak. Hamburg felső népiskolai kiállítása gazdag és jeles. Nagyszerű a berlini földgolyó csoportozat, ugy Büchnor professor ! plastikai gomba s egyéb ábrái.\' I (Egy iskola teljes fölszerelése 250 tallér.) togatni — felolé készséggol — mert üzletember vagyok. — Ugy bizonyára kétolyeimet eloszlatandó, némi felvilágosítást is ludna adni azon kérdé-somro, ha váljon beszélnok o ott legalább a pinczérek németül ? Emberem nem felolt, csak rám nézett merően. Körülbelül azt gondolhatta, hogy nálam vagy nincsenok mind honn, vagy mélyen találtam a sörös kanutó fonokéro pillantani. Igye-köztem is felvilágosjtani azonnal, hogy nincs oka rajtam bámulni. — Furcsa kérdésnek tűnik fel nemde ön olőtt? — Valóban uram, bármint akarjam is moglepetéycfnet elpalástolni, nom tehetem, mert Bécsről beszélni és azt kérdezni: tudnak-e ott némotül? annyi, mintha valaki ast mondaná, hogy ő evett húsból pecsenyét. E hasonlatra magam is jó istit novettom. Nom is foszegottom tovább a dolgot. A válasz minden visszássága mellott megnyugtatott. Különben féltőm, nehogy folytatása által valami nemzetiségi kérdésbo bonyolodjunk, • ugy járjak, mint egy barátommal, kinek igen szép felfogása, elmélete, gyakorlata, kitűnő tolla van, do ki ogy alkalommal mégis fcnnyira megbotlott, hogy többek otylt ast állitá, miszo rint nom a nyelv ai, miben a nomzotiség él. Es egy é« legnagyobb botlását, mint Írónak any-nyival is inkább mcgbocsátottuk, mort késóbb csakugyan beismerte, hogy — mint a példabeszéd mondja — nom rágta mog jól előbb amit mondott. Útitársam körülbelől azon hiszemben volt, hogy engem fentebb jelzett feleletével megbántott, miért is egy zsobköny vet elővéve, a \'mécs Át" osztrák birodalmi kiállításból a fekete vászon számoló (rotirende scliultafel) 8 pontozott mértani rajztábla figyelmet.érdemel ; vakok taneszközeiből töbl; található, mint a svédeknél. Vakok munkája sok és szép. Tqnkönyv^i közép számban. Szemléleti képei, mappák és földgolyók közönségesek. Ipar és foldmivelési mintaeszkö/ei a szemléltetéshez igen jók, beszerzésük óhajtandó hazánk iskoláiba is. Terményrajzi gyűjteménye nem nagy, de egy népiskolának elegendő, ugyanezt mondhatjuk a természet-taniakról. Gyermek-seminarium. iskolaház mintája a berendezéssel együtt dicséretes, körülötte kerttel, melyben a tomászati szükségesek is feláll itvák. Tí.nonczok dolgozataiból kiválnak a mapparajzok. Felsőbb tanodai kiállításával kevés országé .versenyezhet. f- Swajczé is elég elismerésre méltót mutat bo. Belga kiállítás. —1 Padmintája nincs. Számoló gépe annyiban különbözik a többitől, hogy fele mérték ismertetésre szolgál. Nevezetesebbek még mértani papirmetszefd a rajzokkal egyetejnben. Az építészetre nagy súlyt látszik fektetni. .Mappái tuls/.ine/.etteV látható Belgiumé is. melyen a városok nevezetességei élénk jelekkel vannak kitüntetve; hegedű majd. mindegyiknél, következtetve; náluk a zene kedvelt művészet. Növényképei gyönyörűek. Felsőbb iskoláit a gépészet jellemzi/ Olasz kiállítás. A nap és holdfogyatkozás magyarázatához szolgáló készlet, árva p;ul és simplex palatáblán kivül népiskolai taneszközt nem találtunk. Illetőleg egy dombor mappaféle is van gipszből, de az oly primitív faragvány, ho#j\', bátran készítőjénél hagyhatták volna. Tanulók dolgozata csakis rajz, gazdagabb női kézi munkákban. . Ezektói eltekintve, .szépek gipszmintái; meglátszik rajtuk a szobrászati hajlam. Könyvei igen díszes kötésüek. Frauczia kiállítás. Itt már valamivel több \'ismerhető fel a népiskolából. Egyik számológépével betűztető tábla is áll kapcsolatban. Papír-táblácskái közt igen alkalmasak a földrajzi leczkékhez készítettek. — Iskolája helyes mintában látható, berendezése majdnem ugyanaz a mieinkkel. — Fali olvasó tábláik nagyobbak, mappái erősen színezettek; szemléleti képeik, a bibliai jelenetek színnyomatai tiszták. Ipar- és rajz-tanodájok mutatványa kitűnő. Építészeti s* egyéb rajzaik sikerűitek, ezekből van .it tanulók productiőja is. Könyvtára középszerű. . Nagy-Britannia. Több padmintája van, de mindannyi nagyon költséges. Ezeken és néhány képen kivűl egyebet nem fö lözhet-tflnk fel. ■/? Észak-Amerika. ííárorn, négy padjá-• nak fllése felhajtható, mi a söprést könnyíti, a többiek simiiött asztalkák támlásszékek-, kel, öntött vaslábakon; a czéluak olcsóbb kiadásban is megfelelnének. Palatáblái szebbek az eddigieknél. Van elég mappa, fóld-\' golyó, fali.olvasó-tábla. Fizikai tanszertáruk, nem valami tultöiiiött, terményrajzi gyűjtemény teljesen hiányzik, szemléleti képei azonban páratlanok, Tábla törülésre szintén kefét használ. Tanulók dolgozatai rajz és iratiak. Könyvtára jelentékeny. --\' Művelődésük egyik jellemzéséül tuegemli-I tem, hogy New-York lanügyi kiadása éven-. \' kint 2,500.000 dollár. Török kiállítás, összesen pár természettani és építészeti falikép, mappa, könyv. Ezek közól feltűnők a domborbetűsek. Ásvány-gyűjteménye silány. Ennyi is alig mondható a görög és oroszról, kivéve Finnlanddt, hol mégis találni\' egy-két iskolai eszközt. Padmintája czélszerü. Komániának magkiállitása kitűnő. Iskoláinak néhány könyv, gyertnekirás, női kézimunka és növénygyűjteményen kivűl nyoma sincs. Hasonló szegények c tekintetben Egyp-tom, China és Japán. Végén csattan az ostor, mondja a közmondás, azért megbocsát a t. "olvasó, ha tapasztalataimat Magyarország tanügyi kiállításával fejezem be. Tekintve hazánk zivataros múltját, s a békés fejlődés csekély idejét, lehetetlen, hogy c kiállítástól a legelfogultabb idegen is megtagadhatná a kettőztetett haladás méltó eorollariumát. Az 1873-ikóv nekünk századot ér, mert ennyivel előbbre mutatott fel bennünket a művelt nemzetek előtt, kik eddig életképességünket konokul megtagadták. Aki közönyös keblében soha nem érzett hazafiúi örömet, lépjen c pavillonba, nézze meg mesteri műveinket, a szép számú kitüntetést, 8 rajongó lelkesültséggel fogja elmondani: .Büszke vagyok rá, hogy én is magyar vagyok!\' \' I Tanügyünk jelen állapota sokkal ismertebb minden körültekintő hazafi előtt, hogy \'sem azt terjedelmesen részletezni szükségesnek tartanám. — Taneszkö/eiuk általában megérdejnlik az elismerést. Ilyenek pl. a czélszerű padok, számológépek, fali olvasótáblák, jeles szénnyouiatu, fénymásolati s egyéb szemléleti képek, plastikni mappák s földgolyók, természettani eszköztár, ásvány-gyűjtemény, rajzeszközöky kivágott papirabrák, az iglói allamképezde évszak mutató korongja a napjárás magyarázatával, csont- bágyadt világánál lapozgatni kezdett. Nem háborgattam ujabb kérdésekkel, hanem a helyett ismét a világtárlatról kezdek gondolkozni,és eszembe jutott, hogy annak roppant horderejű eszméje a létrehozása az angoloknál fogamzott és valósult meg legelőször, uiit a franezia dics-vágy csakhtmr.r utánzott. Angliában ugyanis kél kiállítás valósiitatott meg, nemkülönben Franoziaorczágbau is, miből kifolyólag a bécsi küzkiállitás az Európában rendezettek közöli az idő sorrendje szerint az ötödik. Mint tudjuk, a bécsi közkiállitáseszméje többször fölmerült már két éviizeden át, do pénzügyi tekintetekből mindig elejtetett, mig végro a jeleulngi osztrák államférfiak vállalkoztak annak létrehozására, sokkal nagyobb merészséggel birván, mint a korábbiak, kik, ha\' hosszas fontolgatás után nagy sokára éa nagy nuliuzun egyel bátorkodtak előre lépni: bizonyára el pem mulaszták később keltót, sót hármat is lépni hátrafelé. .Az Uitlllu megvalósítása \'csak 1870-ik évi május hó 24 én mondatott ki az uralkodó által, a már az alsó lépéseknél félni lehetett a siker kimenetelétől, miután nom sokára a kihirdetés után kilör-t a (ranczia-porosz hadjárat. Az aggodalom nom volt csekély, mert maga Kchvrar* Wilhelm is, ki a munkálatok vezetékével, mint vepérigazgató lett meghízva, Páriából, conauli állomási helyéről csak nagy nuhufcon szabadulhatolt mwg. Ezt tudva, nem képzelhetőm el, milyen lehet azon roppant ki-terjedésit épülőt, melyről a napi sajtó bámulattal, és mindig elismerőleg beszélt, s melynek létre jövotele alig huszonegy hó lofolyásá alatt történt, és amelynek ugy a párisi, mint londoni kiállításokat túl kellottszárnyalnia. Kz azonban könnyön elérhető lőhetett, muri azoknál egyik I legfőbb irányadó volt azon körülmény, miszerint az előállítási költség csak annyi pénzbe kerüljön, amennyi a bevételből biztosan fedezhető lesz; mig ellenben oz utóbbinál a kiadásnak a bovételhezi kellő arányosítása elmaradt. Itt csak egy elv volt: Bécsbeo oly nagyszerű világiár- latot hozni létre, mily ot még a világ soha >eui látott. Errö voltam egész ülamboh kíváncsi, hogy váljon a kitUzött czéit>lérto-o vagy nem ? , Azt már a lapokból tudtam, hogy c kis üoloud-% az állampénztárnak közel 20 millióeakájába i került, s hozzátéve még az egyes államoknak, . uralkodóknak és kiállítóknak\' költségűit, bizonyára oly szép összeg jön ki, hogy az a bovó-! tollel rövid hat hó alalt nom arányulhat. Tud-\'i tuk azonban azt, hogy ogy nemzet, egy állam som támaszkodhatott\' arra, miuerint előleges j költségeit, kiadásait a bevétellel fogja fedezni; tudtuk azt, hogy mindenik készséggel rakja áldozatait a világmüvolödöa-oltárára; végrd ! tudjuk azt leginkább, hogy Ausztria, mintházi\\ ur, ki vendégül hívta meg az egész ismert vilá-; gol: nem fog- kímélni sumtni költségyt, semmi j áldozatot, esu khogy meglehetős idős, do azért \| legkedvesebb loányát, Bécs városát, a maga teljes pompájában és nagyszerűségében mutathassa bo a világ ipar-lovagjai előtt, j\' Ausztriáé az érdem, mely az eszino meg-\' valósítását s létesítését eszközölte; Ausztriának J köszönheti Magyarország is, hogy annyi módot, I kedvező alkalmat nyert iparát a világgal megismertethetni, mort — mint egy gyormokkori\' tanárom szokott argumentálni — ha Ausztria niucs, nincs Bécs ; ha Bécs nincs, nincs közlár-lat; ha köztárlat nincs, nom tudom milcör lott Volna .tere Magyarországnak bomutatui magát a müveit vüág ojőtt. (Volyt t<wotk«sik.) \| vázak az embertanhoz, ázatlátszó omberi törzs és benne létező részek typöplastikája I dr. Arányi Lajostól, lvtszler Gyula tapolcai tanár önszerkosz tette távirati fakészü-léke sat. sat. Iveket lehetno tele írni a számtalan iskolai tárgy, tankönyv s statis-tikai adatokkal, de fölöslegessé válik, miután a nmltságu vallás- s közoktatási m.kir. ministerium különben is adott ki\'róluk egy k(Uet.cs névjegyzéket, mit kiki megszerezhet. A velem hozott példánynyal, ha kartársaim valamelyike áttekinteni óhajtaná, készséggel szolgálok. •Záradékul fogadják a tck. városi tanács és iskolaszék szíves figyelműkért, a tanügy nevében is hálás köszönetemet! HAJGATÓ SÁNDOR. MurakOz, szeptember 18.1873. • Véyizó a ízt-rókuti iuctuh\'ot. Elhiszem Csesznák szolgabíró urnák, mi-kép Zalamogyo törvényhatósága oaakis azon indokból tilta bo a bucsu és vásárokat, hogy a szomszédos megyékből bo uo hozzák-az uralgó járványt, ila még azt mutatta volna meg, hogy ezen bucsu napjára engedélyezett tánczmulat-ságtól minden szomszédos megyebeli távol tartatott ; nkkor okoskodásom alapja megdűlt és a sújtó következtetés reám pattant volua vissza, Írnokai pedig .,<7- ki mint helyettes szolgabíró ur maga mond\'á nálam — a zene engedélyt kiadta — a dilemmából kimontelte volna. Do ezt nom tette, nom is tohotto, inert a szomszéd megyékbóli adók vevők s azok fuvarosai Szt-Kókusról elutasítva,\' Csáktornyára vonultak ; kivált a horváthoniak. Tehát a noiues megye-uok Csesznák Sándor ur által magyarázott, és általam megértett elóvigyázati szempontjából is:^ hiba volt bucsu napjan korcsmai lánczuiu-latságot tartani Csáktornyán, mert o napon Csáktornya nom miut ygyes község, hanem mini távoliaknak is gyülponija szerepelt. Badarság volna kívánnom, hogy a csáktornyai hivatal, már a járas-szolgabirói hivatal zsinórmértéke az éu észjárásom legyen; hanoin a túlsóbb rendeletek, a rendelkezése alá bízott népnek szellemi és anyagi jóvolla, a jó rend I 11a szolgabíró ur járását megvizsgálná, a helyi viszonyokat, a nép érdekeit és szükségleteit megismerné, a tánczmulat.ágokkali visszaélésükről tudomást szorezno, akkor meggyőződhetne annak szükségességéről is, hol az általa vasárnapinak nevezett mulatságokat, do molyok többnyire hétfőn reggelig tartván, a munkaerőt a dologtól elvonják, a csaladokat felesleges adósságokba verik, lopásokra és kihágásokra csábító alkalmul szolgálnak azon nép közölt, melyeknek napi kenyere so termett meg, megszorítsa. Hogy okosabban tottom volna, ha 0 visz-Hzuélést magának a szolgabírói hivatalnak jelentettem volna fel orvoslás végett, azért nem toitein, mert már nem magam, hanem három károsult községgel egyclemlcg nyújtottunk ugyan ahhoz egy panaszló folyamodvány 1,moly .pok után mai nap is a pusztában kiállók a. Azon t.náce.ira, mely a templomok bo-záratását illeti, már azéri is lelcsleges felelni, mivel o lanacs minőségét Csesznák Sáudor ur azou állítása, hogy a korcsmákban bűzt, do a templomokban kiailhailau bűzt tapasztalt , eléggó elárulja. Hogy l\'ogláraiuk közt vannak olyanok, kik képesek visszaélni: tudom, do ilyenek előbb is voltak és mégis policialis rendűnk jobb volt, kiválóan K. M. ur alatt. Szolgabíró ur maga beismeri a szt-rókusi visszaéléseket, do azok olkövotői helyett azon gyakorolja erélyosségéi, ki a visszaélésüket felfedezi. Kii megyénk s kivált Muraköz ügyeibe már akkor meleg érdekkel folytam bo, és kis körömben csekély tehetségem szerint gyáinol-tam azokat, midőn Csesznák Sándor ur gyermek álmait aludta, souuek utánna is éber tigye-lemmel kisérondom azok mozzanatait, és ahol akár saját meggyőződésem, akár mások meg ütközése s panasza utáu hiányok merülnének fel, azokat felmutatom ; habar a csáktornyai járásbirói hivatal, vagy aunak közegei legyenek is érdokelvo, nem azért, hogy mint honpolgár azok fizetéséhez és mini mogyoválasztmányi tag azok mogváUsztárához járulok, hanoin igenis a nép érdekébon.. Es úttól Cseszuák Sáudor ur visszariasztani sohase fog. Végro azon kifojezésoiro: idomtalan, parasztos, megjegyzem, hogy ha saloniaa szitára már első replikájában iíyenokkol szolgál, ugy sokra viheti a stylistika finomságát. Egyébiránt az absulotismus idejében mindenki, tehát a paraszt is, ildomtalan, méltánytalan, sőt igaz-ságialun \'eljárásnak tartá azt, hogy a népro né* inot, cseh vorstaudokat, szolgabiiákat tukmáltak, kik a nép nyelvét nom értvén, a szegény omber bajos ügyeit siket szolgabiráknak volt kéuytelon elpanaszolni, és némáktól várni jó tanácsot, igazságot, lii ilyon országszerte olitélt szereplést ildomosnak, nemesnek tart — tiszto-lot, boosülot, do igazság is — annak idomosi nomos modorát épon mint magyar nomcs omber nom követhetem. Távollólom miatt csak most, do én is be-fejozottnek tartom a vitatkozást. v MOLNÁR ISTVÁN. 11 I r e k. — Iskolát jelentén. A nagy-kámzsái főgymnasiumban a beírások szopi. hó 2lJ és 30., továbbá okt. három első napján, mindenkor délelőtt; ugyanezen nápok délutánjáu pedig a javiló, fölvételi, pót- és magánvizsgálatuk fognak tartatni. A gymnasium I. osztályára jelentkező növetidékok ki vétől nélkül föl votuli vizsgálat alá voltetnek. A tanév megnyílása okt. hó 3-an történik üunopólyes „ Veni Santo\'-vol. Nagy-Kanizsán, 1873. szept. 25. Az igazgatóság. — Trcfort mlntsterhez néhány nappal ezelőtt egy néptanító (Uózou Imre S/t-György völgyéről, ki régészeti munkálataival meglehetősen ismert novot vivott ki; két 14-ik századbeli hártya-okiratot küldött bo, megom-litvén, hogy azt egy bizonyos helységben egy szivar kereskedő tői kapta, kíuél — míutjelonió — még egy csomó ilynomü okirat vau, melyeket a kereskedő szivartakaróknak szokott busz-nálni. Amint a minister o jelentést votte, egyik osztálytanácsosát Szilágyi Sándort azonual ki küldé a hely színére, ki az említett kereskedőnél csakugyan mintegy kétazáz huszonegy darab, részint hártya-, részint papír-okiratot, a közlük igon becses okmányokat talált. Volt ozok közölt egy Arpádkori 1203-ból; a vasvári kap-talan egy kiadványa, moly busz hold föld eladásáról szólt; volt lizonhárom db az Aujou korból, melyek régi dunántuli családokra vonatkoznak, s ozok sorában ueháuy aLóránttfy-ak, Nádasdy sat. családokra-votiiCii&ozó ; néhány más perirat sat. Egyikén a 14-dik század vegéről Bpgyar följegyzés is van. Ezonkivül voll közel negyven db a\' 15-dik századból. Két ox-communicatio, ogy kir. irodai hivatalnok levele, melyben 12 iskolai könyvről tétetik említés, yolt három igeu érdekes magyar okirat a 10 dik századból, sok a l7 dikböl; behány jobbágy léteire vonatkozó okirat, végroudelet, leltár, vallatás. Mind ez okiratok igen fontos múvoló-dés történeti adatok ; becses támpontokat szolgáltatnak a dunántuli vidék földiratához, családtörténetéhoz; szóval, uiiuden arra mutat, Ivigy ez nagy, rendezett lovéltámak maradványa. A minister megbízottja oz okleveleket az oinlitott kereskedőtől megvásárolta s benyujtá Trcfort urnák, ki azt a nemz. mtizotiujuak szánta. — Ha o sorokat nom teljoson megbízható helyről vonuók, az azokban foglalt téuyt hihetetlennek kollono tartanunk, jegyzi meg a .Hon.\' — Pályázati hirdetmény. A föld-mivej^á-, ipar- és koroskedeleinügyi magy. kir. ministerium által, a magasabb gyümölcs és k/ínyhakei tészoti szakképzettség terjesztésű ezéljából nagyméltóságú gróf Zichy Feroncz ur l\'ozsonymegyo puszta-födéineai gyümölcs éa konyhakertészetében — moly ltichou fókertész vezetése nlatt franezia burondozés szerint min-taszerüleg kezeltetik — szervezett kél kertész-tanonczi állomás üresedésbe jővén, annak bo-töltéso lekintoléből ujabb nyilvános pályázat hirdettetik a kövotkoző módozatot^ mellett: 1. Pályázhat a 18-ik évi élolkort betöltött minden oly foddhetlen erkölcsű ifjú, ki némi gyakorlati olóképzottségen kívül a kertészetből valamely földmives iskolán, kertészeti intézel vagy gazdasági tanintézeten elméleti oktatást nyeri, s ezt okmányokkal igazolni tudja. Kitűnőbb bizonyítványok alapján folyamodóknak előny adatik. 2. A képzési időszak két évro terjed; az esetre azonban, ha kitűnőbb előmenetel tanúsíttatnék, a ministorium osotlog a tovább ké-peztetésről is a körülményekhez képest gondos-kodand. 3. Kötolos a tanonczkép fölveendő ifjú mindazon munkát, melynok végrehajtásával a fókertész által mogbizatik, teljositoni; s magát a kiszabott munka és élotrondhez szorosan alkalmazni. 4. Az alkalmazandó ifjú állami ollá-tás és élolmozésben részesül. 5. A kellően fölszerelt folyamodványok (koresztlevél, erkölcsi bizonyítvány, as előképzettséget igaaoló bizonyítványok) logkésóbb f. évi oktobor 16-ig a fóldmivolés-, ipar- és koreskedolomügyi magy. kir. ininísloriumhoz nyújtandók bo. tí. A kiké-peztetési időszakot jó sikerről végzett ifjak gazdasági, intézoti, kortészoti állomások esetleges botöltéso alkalmával a ministerium által előnybon fognak részoltotui, anélkül azonban, hogy az illőtök alkalmazására nézve mindon viszonyok közt kötelezettség vállaltatnék. Kelt Budapeston, 1873. évi szoptembor 13-án. A földmivolés-, ipar- és koreskedolomügyi magy. kir. ministoriumtól. — Még cnak ogy kis türelem 1 Azon tisztolt pártolóimnak, akik „Ilarmincz évem irodalmi termékoi* czimü munkámat mogron-dolték, és már aunyira érdeklődnek a munka megjelenése iránt, hogy többnyiro már a pénzt is beküldötték, vau szoroucséin jolontoni, hogy a 111A okt. második folébon megfog jolenni, és azonnal szétküldetik: tehát még csak ogy piczi türelmük lugyitii\'! Egyszersmind azt isjoloütbm, hogy még egy-írtjával mindig elfogadok mog- rendeseket, »ehát »ki °n»> i,5rt ftJ<,nrja 11 n",n-kAt megszofozni, siessen megrendülőiével; mert ha a maradók példányokat bizományim udem, nkkor már 1 frt 25 kr. lesz belli ára a pröcen-tok miatt. Kolt Óladban, szopt 15. 1873. Molnár Józsof, lelkész. — Kls-Komáromból irják nekünk : E bó 21-én az éjeli órákban Kis-Komáromban állomásozó 4-ik huszár ozred mintegy 10—12 nltisztjo és polgárok között véres összeütközés kolotkozott, mely később valóságos ulczai harczczá fojlódött. A voszokedésbun legtöbb részt vett Halász novü altiszt által fölveri legénység az utczán kivont karddal várá a korcsmából és más bolyról baznmonő emberokot, s néhány olyant is kardvágással sértett, kik a bor által felhovült eme vitézeket soha sem bántották. Több kisobb sérülésen \'kivül egy nehéz, iszonyú sok vágással ellátott polgárt szállítottak ha/a, ki a végső szükségben tűzi .lárma fejleszlése által menekült meg. Felhívjuk ez ügyre a pofgári hatóság figyelmét, miután „gy látszik itt a kalonai legyclem mindinkább gyengül, s inaguk a tisztek nem tudnak, vagy nem akarnak alárendoltjoik iránt szigort gyakorolni. — Meni/ef/xök. Donászy 1-eroncz árvaszéki ülnök jövő hó 5-én tartja menyegzőjét u kedves Hegedűs Hermina kisaiszonynyal Szombathelyen. Deák József pedig - Deák Lajos zala tárnoki birtokos fia — folyó hó 28 án Horváth Erzso kisasszonynynl Zala-Tárnokon. Keszthelyen Kubik József ovó-növeló I. hó 211-én vozeti, oltárhoz Schrott Amália kisasszonyt. Mindnyájoknak tarlós boldogságot kívánunk! _ fihe* tolvajok. Zala-Egers/egről ir< ják hozzánk: Folyó hó 19 én éjjel Zala-Eger-s/ogen öt rendbeli bolöréssel párosult lolvajlás történt. A gazok azonban nagyon szerencsétlenek voltak, mert egyik, másik helyen vagy semmit, vagy csak pár forintot találhattak; amit aztán természetesen el is vittek. Kendkiviili originalitással járlak el Kummer helybeli czukrásznál. Miután a ládliban egy krajezárt >em találtak, noki estek a sütemények és liquouröknok ; s amit esak fdlehetolt enni, felették. Egyik izraelita polgártársunknál pedig a vacsoráról megmaradóit étel maradékot emésztették fel. Ilyen gourmard tolvajaink vannak nekünk! Iliszszuk, hogy erélyes szolgabiránk majd fulszolgál nekik a . . . . fekelo levessel I — s pedig annál inkább hihetjük, mert corpus delicti fejében ilt felejtetlek egy fekete bundás kutyát. Ez majd csak nyomra vezet. — TerméHxett tünemény. Zalamegyo észak-keleti részén a Balaton fölött egy negyed óra távolságban a folsó Örsi határban f. hó 22-én d. U. 3 — 4 óra Isözt — délelőtti iszonyú forróság után — mintegy 10 ponyva nagyságú felhőből oső nélkül néhány perczig magyaró nagyságú jég. esett. Ez alatt egy magas szirt odújából latigvörös por — vagy hamu — tölcsér alakban emelkedett egyenesen föl az ég felé. do oly rohammal, mintha ágyúból lövetett volna ki. A szirt kigyuladásál, a tűzláng kirobbanását vártuk I 4 — 5 porczig egy helyben az odu szájától egyenesen föllelé tört, azután eddig soha nem látott iszonyatos forgószél formábau tovább rohant. Útjában földút, követ hányva; fákat, bokrokat lépve, szakgatva. Felhatott o bősz elom ereje a jeges folhókig, s mintha boszut akart volna rajta állani, azt ozer rongygyá szabdalta. Két nő künn a teleken útjába került, azok most so józatyuftak ki kétségbeesésükből; a veszprémi váaáWok pedig mesiziról nézték, » a czigány sátorokból egymásnak mutogatták, hogy járla u garaboncziás deák a sárkáuyuyal a kalamajkót. Ez vásári beszéd, do az valóságos igaz, hogy az ég leié repült lángszinü\'hamuból száz meg száz sasoknak, varjuknak, s ell\'ólo madaraknak látszó tárgyak szállongtak s potyoglak vissza a Tőidre. Az 1873-iki év rendkívüli időjárása közt norn fog ártani o rendkívüli természeti tüneményt is feljegyezni. — Nagylelkű adomány. Kováca Zsigmond, pécsi püspök a zala-tárnoki évtizedok óta romban heverő egyház folépitéséro 100 frtot adományozott. A megye szUlöltjónok o nemes tényét férfias megelégedéssel registráljuk. Er-dokes, tudni, hogy o templom rohamos gyorsasággal történt felépítése körül kiváló érdeiuo-ket szerzőitek id. Skublics I.ászló és Doál\' Lajos mogyei bi^gttuiányi tagok. • • • — ltcklihlvtett, Alant irott terményeimet a „Tisza" biztosító és jelzálog banknál tüz ellen biztosiiván, és kárt szenvedvén — nevezett bank győri vezérügynöksége káromat teljes megelégedésemre azonnal felvetto és kiti-zotto, miért midőn köszönetemet nyilvánítanám, említeti bankot a biztoi-itó közönségnek ajánlani kedves kötelossógomnek tartom. — Kelt Va nyulán, Veszpréminegyébeii, 1873. évi szeptember hó 15-én. Szeglet András in. k , előttünk Nagy János n». k., bíró. Szabó János m. k., esküdt, (p. h.) — lilivUl hírek. A dunán inneni ró-szókból a jég roppant pusztításairól beszélnek. — Horszékből uug. hó végéig 4 millió itezo vi-zot vittek cl. — Kssmi \\áros tanárait nem birja díjazni. — Az Erdélyben elterjedt sok hamis bankjegy hir szerint Romániából liforaltatik. — Oroszországban borzasztó éh halál dühöng. — Ez időben legrégibb erdélyi lap a .Kolozsvári Közlöny" 18 év után megfog szüutii. — A fulséges királyi pár a soproni első lóversenyen megjelenik. — Az ola»z kormány egyházi javakhói 122.03(1,730 frankot csinált, mit a nevelésügyre fordit. — A pápa ismét betegeskedik. - Síneketszedtok fel u napokban Moszkva és Kiow közíitt, midőn a czár utazott. — A 175 száműzött kommunista megérkezett a Kanári szigelokre.— Deák Forencz virilis, mert u pesti kimutatások szerint 2!l7 frt 9ü kr. adót fizet. — A zsidók emancipációjáról szóló tőrv. javaslatom horvát országgyűlés elfogadta.— A csehek nem akarnak a Keichsratbba menni. — Buda környékén szombaton diónagynágu jég esett. — A japáni társulat Miskolczon időzik. — A királyi udvar nem sokára Gödöllőre jön. — Az uj 200 milliós kölcsön már megköttetett Rothschild s Siua bankárokkal. — A budapesti polgármesteri állás legközelebb befog töltetűi. — Ugyanott a munkások l\'oliczer Zsigmond ki-Bzubadilásáuak örömünnepét tartották, ki felségsértés miatt volt bezárva. Szerkesztői üzenet. 692. Nz K. Kaposvárott. Figyelmedet igen köszönöm ; K. J. ama bizonyos Ugybeu várja válaszodat. 893. V. I,. Sopron. A neveltető lapdactok jótékony hatást gyakorollak o gyarló világban. H\'J 1. .Egy nő halálára" nem közöljük, a másik kettői Igen. Oy. Alsó l.eudva. A küldeményt kö- tettel v I). 1/. jak ; fogadja megc.nl 897. T. Oy. közölhetjük; okát ne v levelel l > ála< . klll,\' későn é.k 899. Z. sajnálja d. 7.ala Igényel. ese —.— Vr. Liszlnemllek : bécsi missa szerint. Llsst legfinomabb 18 — kr. .Zsemlelisst 13.— kr. Fehér kvnyer issl II — kr. Feketo kenyérlisst 8.60 kr. Jln-tadara 16 kr. Kiss 20.— kr. Iltlvelyosek : alsó uslr, mérő szerint: Borsó 8.— kr. Hab (>.— kr Lencse M. — kr. Köles .— kr. Hajdina (\|iohánka) Í.Ml kr. Kokoricra -1 ÜO kr. Iliirgouya .— kr. Ilus: béc.i font sserinl. — Marhahús M kr. — Dissnóhus 32 kr. Juhhús — kr. Ilorjuhus 28 kr. Ztírfélék : bécsi font int. Disznózsír 60 kr Marh.uslr 60 kr. Szalonua kr Szappan 24 kr. Lámpaolaj 38 kr. Stoarin-t)65 kr. Faggyú-gyortya 32 kr. llor: alsó austr. ó, 40 pint sserinl U-bor lő.- kr. Ujbor 12.- kr. o<m : alsó-austr. sörakó, 42 piot sserint. Legmag.i• eahb 7__kr. Legalacsonyabb ti.— kr. TUsifa: bécsi öl, 36 bUv. hosszú sserinl. HUkkfa 14.— kr. Tölgyfa 10.— kr. KSszén egy bécsi mázsa szerint <0 kr. Faszén egy inérö 70 kr. Ilécsi másss szorínt-széna 130 kr. Sxalma 1.— Napszám: egy férll élei. meséssel. — kr élelmezés nélküli — kr.Egy nő élei-meséssel—kr. élelmezés nélkül—.70 kr. Egy gyor-mek f-lelmozésiol .— kr élelmoé nélkül kr, Keszthely,szept. 21-én, 1673. iluza 7.—7.60 kr. Itozs 1.70- -1.30 kr. Árpa 3.80—3 60 kr. Kukoricza •I---4.60 kr. Zab 2.10-LIK) kr. Marhahús ftja 24 ki. Ilorjuhus ftja 22 kr. Disznóhús ftja 28 kr. Ujbur akója 10-16 frt. Óbor akója 14-18 frt. Szél* mzsja 2.20— .i—kr. frt 8z\'alma ni. . 80— kr. Keményfa öle 12—14 frt. Időjárás : derült,meleg. Sllmegb, szept hó 22-én 1873. Iluza 0.75. 1.—- kr. Itozs 6.--6.26 kr. Árpa 3.60-1.- kr Zab 3----3.20 kr. Kukoricza 3.80 4.— kr. Köles 3.40—3.— kr. Ilab 15.20—6.— kr. Hajdina .---- kr. Marhahús 24 kr. Ilorjuhus 20 kr. Disznóhús -\'0 kr. Juhhús — kr Szalona — kr. 2.—--1.4o kr. Uj bor akója \|5—. 10.60 kr. Óbor akója 16.60- 12. kr. Széi.a m. 1.20- .— kr. Szalma m. I frt Ke-ményfs ölo 14- • —12. —kr. Időjárás szárai. Érték- ós váltófolyam sept. 24. 5% metaliques 71.— ; 0% nemz. kölcsöu 73.ÖU; 1800-ki álladalmi kölcsön 102.15 bankrészvények 927.—; hitelintózoli részvéuyek241. London 110.11 ; magyar földtohorineniési kötvény 7G.G5; tonesvári főldtehermontési kötvény 75.—jerdélyi főldtehermontési kötvény-7t>.— ; horvátslavon fÖldtebo-montési kötvény 75.50; ezüst lOü.60 ; cs. kir. arany 5.40— Napoleond\'or 8.93. Vasúti naponkint! menetrend: a és Domb-várra rege 6 óra 18 por délután 2 . 43 . di\'-l... I Érk. 2 . 23 33 11 iilre dolgo. sikerüli fordítás. .900. Z. J. Abda. A Oyőrmegyébo.i uralgó koleráról irt csikket min közölhetjük. Csak rémileno beuu linkel. 901. Ilerrii I.eepold (irohinann in Wien. Fllr Ihren freundlicbo Zuvurkommenbeit ouipfaiigeii Sio aus der Ferno moiuen hödíchsteu Dauk. lledauro veu Herzen, da<s solcl.o tiefalligkeits Horni dvrart we nlger werdeu dass inai. solebe kaum mii der Lampe •les Dlngi-Dcs aulzullnden vermsg wiederhoil sage ; daher oh.gou llerrn uoehmals meiiien Dauk. W. i 5M)2. Zsla-Szi-nl-Mihályra, lutézkedulnk. U03. W. L. Ibáros-Horény. E lap negyedéves \| előfizetési ára nem I frt 6" kr., hsnem 2 frt, s igy a hiányzó &0 kr. szíves beküldését kérjük akár most, I akár as előfizetés megújításakor. 004. M llagl-td község részére az előfizetést ; vettük, s a lapot mai ssán.onkkal megindítottuk. 905. O. Kralyevccz. Jót novetlUuk az élezés \| levélen, üdvözöljük \' llarrs- ós Dombovárról N.-Ksi 4 óra 19 peres N\'.-Kanizsára\' délután 1 . 21 . Dudáról , reggel 4 . 43 , délután 1 . 46 , estvo 9 , 20 Bécsből . • reggel 4 . 33 d,\'lelőtt 10 . 27 • . , estve 10 , 18 Triesztből . reggel 3 . 50 , délután 1 . \'J , •) Csak Szombathelyig. Itt 7 órai várakozás. Felelős szerkesztő: Bátorfl Lajos. Plaozl&rak Nagy-Kauissán, 1873 évi szept hó24 <-n Gabo-uemllek : alsó austr. mérő szerint lluzá 8J—90 font 6 80 kr. 86 86 font 6.61 kr. 83-87 font 6.25 kr. Kozs 74—78 fout 4.50 kr. Árpa sörfőzésre 68-70 font 8,26 kr. Árpa etetésre 3.20 kr. Zab 1.70 kr. Kep- JNTyiittór.) Egy jó madár. j Lapunk kiadó hivatalába beköszönlötV egy meglehetősen elegánsán öltözött Fokovecz i Mihály novü helybeli asztalos mester,s munkát j kért, ép volt, szívesen adtunk is, alku ukiu a , foglalóra nyugtát kértünk; sajnos, kanizsai pol-\| gár fia Vagyok, Hécs s Gráczbau dolgoztam, de : irni nom tudok, felolé. Nos ebez már nem kell commontár! A több forintból álló foglaló ulán , ) K rovat 6 komo olillanni méltóztatott; ezt azért közöljük, mert értesültünk, hogy gyakorta vissza érk-zik és ily félő csalásokat eszközöl, pedig jobli volna azt az időt, molyet caaliia-ó« lopásra fordit, inkább az írás és olvasáa tanulására áldozná, figyelmeztetjük közönségünket át ovo-kouásra. / kiadó hivatal. i aW NTEIN SAMU, ékszer-árus, arany- és ezüst-mQves PESTEN, \' Király utcm, 48-ik ti. Akdctftt-ulcsa nögUUn. ; Ajánlja mindenfélo, úgymint saját készi-. lett kész munkáját, egyszersmind vesz, cserél j avult arany- ós ezüstöt, elfogad minden javítást, úgymint kő- és órczmetszéat, melyekkel \| legolc80Db áron szolgáland. Kapható nála ki-j. tüuó jóságú arany-, ozüst- és svajezi-órák jót-\' állás mellott. \| Vidéki mogreudelésok és javitások leggyorsabban és olcsón számittatnak. Mindenkinek különös figyelmébe ajánltatik: Dr. Forty-félc altalános E B-T A P A S Z, dali. sabb s egyszermind gyökeres gyógyulási eszkösöl különnemű bajokban. — Ily bajok a torokgyulladás, légcsőhurut, b ő r k é a-barnaiág, hárlyásgyik (Croup-angina) mindeuomS megsértések, harapás, ssurás, vágás vagy égés álul támadható sebek, mogforrá-sások, darán- vagy mébssurások, kouok-fekélyek, susalok (contosiók) — meglepő gyors fájdalom csillapítással — rögzült daganatok, gOiuők, tályogok, pokolvar (carbunculus pustula mallgna), mogkemé.iyedések, geuyedések, vérkelések, minden inirigybetegségek, görvélyes fekélyok, fagydaganat, ujjféreg, körömméreg, vadhús, l\\gssivacs, csonlssá, kificzainitás ét megrán-dulások, helyi csiiz; továbbá a ssUlés folytán! láb-felfakadások és sebek, fájós fekélysett vagy már genyet női mell. — Hok nő már csirában volt emIS-ráktól,.— a különben elkerülhellen életvessélyes tebétsl műtétnek mellőzésével — egyedül ezou joles sebtapasz használata állal menekült meg. Végro a testbe teljeten bemélyedi bármiuoind szálka, vagy darázs- és mlhfoláukja csupán ezen tapasznak rövid idei haszuálala folyláu annyira előtűnik, hogy azután a testből kösönségesen ssabad késsel, sebészi mSlét és fájdalom nélkül könnyen kihúzható, inlre a sob gyógyulása nemsokára bekö- Esen megbecsülhetlcn gyógysser, melynek jelet-lége leghitelesebb egyének ssámot s különös kívánatra bármikor felmulatható bisonyitváuyai által más régen a legfényesebben eliimertelell — rendkívüli, t legkülönnomübb etetekbeu megpróbált hatásánál «s feltiluő sikordús eredményeinél fogva, melyek hastnál-lata által még ílavnlt bajokbau is eléretuek, jól megalapított és ellerjedelt hírét kétségbevonhatiauol igazolja. Egy csomag ára 50 kr., nagyobb csomag \| frt, haskuálati utasítással együtt, postán küldve\' 10 krral több. — Egy frtuyi csomagnál kisobb isállltmány nem teljojittetik. Központi küldoményezö rakUr : Peiten Ttrlk József gyógytzeréti urnái király-ulcza 7 ik ttám alatl. Továbbá kaphatók : Nsgy-Ksnlzián : WAJOITS JÓZSEF urnái. Pakson: Malalínttky 8. — Pécsett i öipőcz J. — Sümegen ■ Ulamborttky. — Sz.-Flhtrvá-rott: llraun J. — Siombathelyea: I\'illich F. — Vesiprémbén : Foreuczy K. — Zágrábban: Mitlbacb Zt. Sopronban : llock J. A t. cz. ^yógyszeréss és kereskedő urak, kik raktári elvállalni hajlandók lennének, felszólittalnak, miszerint e részbeni ajánlataikat ezen gyógysser készi-tőjéhez FOHTY LÁSZLOHOZ címezve : Budára, (Háct-város, főutca, 590. ttám) beküldeni tiivetkodjonek, ki megrendeléseket is pontoian teljesít. Vidéki bérmentes levelek általi megrendelések az árnak kéiipéntbeni boküldéte, vagy póttal utalvány vagy utánvét mellett tUitént ét legpontosabban tcljcsittetrck. E E3 Tolsy- cs cserfa-eladás. A nagy-kanizsai úgynevezett fojső erdőni 400 öl hasáb tölgy ós cserfa eladásának határidejéül folyó évi október hó l4-iko a helyszínére tűzetett ki. Erről a venni szándékozókat értesíteni van szerencsém. Nagy-Kanizsán 1873. szept. 19-én. Belus József s. k. (1160—1) polgármoiter Bortermelőknek különös figyelmébe ajánlom. A szőlótörkölyből azonnal a kisajtolás után a legjobb izü és zamatu must készítési módját ö írtért, Több szük borteromó évek utáni javított gyakorlatom a inult 187.2 évben reményem fölött sikerült.; a 10 akó bort sajtolt törkölből, a szűrt musttól megnem különbözhető 3\'/i akó mustot nyertem, mely a bizonyos idóbeiii fejtés után a termesztők borral fokonkint érik és jó izét, zamatját megtartja. A gyakorlati eljárásról az értesítés kívánatra bérmentes levelek utján megszerezhető 5 forint postai utánvét mellett Muraközben u. p. Stridó, Wrábecz József (1149—1) szőlőbirtokosnál. . \' l -. Ai\'lcjtési hirdcíinciiy. A Osengery- és magyar-utezai klinker-ut fentartása vállalatra levén egy évre bocsátandó, az ez érdemben megtartandó nyilvános árlejtés határidejéül folyó évi oktoher hó 10-ik napja, délelőtti 9 órája tűzetik ki. Miről az érdckoltok azzal értesíttetnek, hogy a fel tételek alulírottnál megtekinthetők. Nagy-Kanizsán, 1873. szeptember 19-én. Vágner Károly.s. k. (1161—1) tanácsot. Haasenstcin & Voglcr in Budapest, Wien und Prag bcfílrdcrn (1120-^2) Annoncen und Reclamen ohne Nőben Sposen in allo Zeitungon der Wolt. g^f GIciche Firmen in Basel. Berlin, Horn, Bremen, Breslau, Chur, Dresden, ElberJeLl, Erfurt, Frankjnrt a. M., JMbourg, St. Gallon, GenJ, I/allo, Ilauhurg, Hannover, Köln, Lausanne, Letpzig, íiiibeck. Luzern, Magdcburg, Mannheim, Mctz, Miinehen, KeuchaUl, Nürnberg, Strassbiny, Stuttgart, Zürich. Annonoen - Expedltlon. Pályázat. A\' kis-kanizsai (magyar tannyelvű) községi népiskolánál az első liosztályu önálló segédtanítói állomásra f. évi. október hó 18. pályázat hirdettetik. ÍJvi járulék 300 frt, 50 frt failletmény és egy kis szobából álló szabad lakás. l\'ályázni kivánók fölszerelt folyamodványaikat a kitűzött határideig bérmcntcscn küldjék be a kis-kanizsai iskolaszéki elnök főtisztelendő Ledlinger Kelemen úrhoz Nagy-Kanizsára. Az állomás azonnal elfoglalható. Kis-Kanizsán, 1873. szeptember hó 21-én.- (1152—1) Az iskolaszék. i V-o^f\'?------ JELENTES. Van szerencsénk a n. é. közönség tudomására adni, miszerint a bécsi világtárlaton is diszokmánynyal koszorúzott eredeti amerikai E- Howe féle gépek raktára egyedül KLEIN LIPÓT urnái van Keszthelyen és hogy senki mással Keszthelyen directe összeköttetésben nem vagyunk. The Howe Maschine C. New-York. (4148—1) 8chott U. lfC«igMá lUcabtn Kelíer tgriácz Nagy-Kanizsán. 991-17) AAlJft gazdagon loU/.orolt urak-, ósjyermokok s/.áiná\'y való topán tárát, a legjobb minőségűeket i höl-ruk-lohetö jutányos Ugyszinte H .-yolmébo ajánlani bátor vagyok a cb. k. kat".iiwág a l. közönségnek, bogy niegrendolosekot a legjobb bel- éa külföldi borból elfogadok és készítek, az árt Icgjutáuyo-subban számitom. Az ón raktáromban vásároltakat kijavításra elfogadom. Kmptioblt scin reieb iwaortirtcs Lngor aller Oattungcn Horren-, Danton- úrul Kin-der-Stitlotten von bestor (jualitiit und zu möglichst billigun l\'roison. Fornor macho icb dns k. k. MilitHr und vurohruugswürdigos Publikum uufmerksain, dass icb allo licstcllungon vom besten In- und AusliindcrLodcr verfortige und prompt uud billigst bcrccbno. Auch wird von mir gokaufto Waaro zu reparioriin angenommeu. Mind. ..emü (1140-2) FÉRFI- ós GYERMEK-ÖLTÖNYÖK, valamint PEHERNEMÜEK lcgjutánvoaaJ)b áron kaphatók r ROTHSCHILD ALBERT a városház épületében lovó raktárában. ÜRÜ ELADÁS. A pesti seminarium kis-komáromi uradalmához tartozó Puszta-Kápolnán 100 darab hizott ürü- ^készpénz fizetés mellett eladó. l\'osta: Kis-Komárom. Vasútállomás félórányira Komárvárosnál van. (1141—3) Uradalmi tisztség. ___jő Tanulók számára. A közelgő iskola-idényre ajánlom bámulatos logolcsóbb árakon ós a legnagyobb választókban a következő iskolai szeroket, u. m.: Rajzeszközök, iró és rajz-tárcz&k, rajzpaplrok, rajztáblák, rajzvonalzók, rajz- ós színes irónok. toll- ós vakaró kések, könyvtáskak, tóntatartók. festókl&dák, számolótablak stb. stb s egyób szükséges iskolai eszközöket. Ouo-d Ajánlom továbbá dúsan berendezett irodafolszorolósi eszközeimet, u. m. Íróeszközök, lovőlpapir ós lovólboritókaimat, czéggel, nyomva vagy szines monogrammal, iro.tai ós boritók-papirjaimat, üzleti könyveimet stb. stb. szintón bámulatos logjutányosabb árakon. K AMTZ C. PEST, Dorottya-utcza 12. szám. TORZSFAELADAS. A krumbachi jószágigazgatóság által 1873. évi oktober 7-én délelőtt 9 órakor a helyszínén a wiesmathi pagonyhoz tartozó spratzenwald nevü uradalmi erdőben Hollenthon közelében a klrchschlagl törvényhatósági kerületben megtartandó uyilvános árverésen 35 holdnyi összefüggő kivágási területen 41 részletre osztva vörösfenyö, bükk, jegenyefenyü, luczfenyllből álló törzsfa, mely tuunka, épitó, tüzelési és szénégetési fának használható adatik el 20®/s felpénz-zol a maradék összegnek két részletben 3 és 6 hó alatt történendő fizetéssel és elszállítási kötelezettséggel egy év múlva; mire a venni szándékozók ezennel meghivatnak. írásbeli ajánlatok egyes részletekre vagy az egész árverés alá kerülő erdőre az árverés előtt Dr. Riehl Antal ügyvédi irodájában Bécs-Ujhelyben fogadtatnak el. (1139 — 5) A venni szándékozók előleges megszemlélés végett Beutl Alajos pagonyvadászhoz, Wiesmathban, vagy Leber Antal crdócsőszhez, a krumbachi kastélyban fordulhatnak^küT közelebbi felvilágosítással is szolgálhatnak. A krumbachi jószágigazgatás által 1873. évi augusztus 23-án. Árverezési hirdetmény. A lengyeltóti kir. járásbíróság mint eljáró hagyatéki biróság részér\'d ezennel közhírré tetetik, miszerint (iALATON-CSEHIHEN elhunyt néhai llomyák Lajón ur hagyatékához tartozó s ennuk bérleményén R.-Csohiben lótoző - következő gazdasági folszerelvények (fundus instructus) ti. m.: . 1) 22 db. jármos ökör. 2) 20 dl), hámos ló. 3) 196 db. tenyész birka (tiszta alcsuthi faj) 4) 2039 db. finom birka. 5) 19 db. tenyész marha. G) Egy 1400 holdas gazdasághoz kívántató minden gazdasági eszközök és szerszámok. 7) Mintegy 30 szokér takarmányfélo. 8) 7094 kereszt gabonának szalmája. 9) 53 hold (sperativo 10,000 mérőt tevő) boszedotlen répa. 10) 72 hold kukoricza votés (24 hold negyedes, 48 hold harmados.) 11) 2000 kévo zsupp. tolyó évi oktober hó 13-no d. »•. tt órakor lliilnton-CHcIiibm a helyszínén tartandó nyilvános árverozóson olfognak adatni. Mikorra az árvorolni szándékozók azon figyelmuz-tetéssol hivatnak mog, hogy a vett tárgyak készpónzbon kilizotondők, s a birtokról legfeljebb 3 uap alatt cltávolitandók. Kikiáltási árul a hagyaték leltározása alkalmával mogejtott becslés szerinti becsár fog fölvétetni. A leltár az árverezés határnapjáig o bíróságnál betokinthotő. Kelt Longyoltótiban, a kir. járásbíróságnál 1873. évi szeptember lfí-án. (1147-1) Maár László s. kir. jtrásbiró. k., PORGES KÁROLY igazgató olső, nyilvános felsőbb kereskedelmi-ta nin tézete Bécsben, Kolinggasse 17. sz. a Schottenring és a meghosszabbított Wippliogorstrasso közelében osztrák magyar hivatalnok-egylet uj házában. : első átalános (1145-1) A tanintézet két részből áll: aj.koreskcdolmi iskolából, b) a szaktanfolyamból. Az oktatás oki olojén veszi kozdotét. A korosk. iskola 3 évfolyamú. A szaktanfolyamok egyes szaktárgyakra vonatkozólag tartatnak, milyenek könyvvitel, korcskcdelmi számítás, lovolozós és váltóismo. Itt a tanfolyam nappali éa estéli. Már három évo, hogv a kcrcakodelmi vaspálya- éa távirdaazolgálati tanfolyamra is olőadások rendeztotnok olyanok számára, kik a vaspályáknál óhajtnak alkalmazást nyerni: A tanári tostülot az északi vaspálya érdemes hivatalnokaiból áll, végUl van egy kUlön tanfolyam a biztosításokra nézvo. . aW" A bolratások ssoptombor 26-ától kosdődnok. "pg Programmok ingyen kaphatók az intézet helyiségében ós Beck egyetemi könyvkereskedésében Rothethurmstrasíe, 15. sz. A kereskedelmi iskolát végzettek /eljogositvák az egy évi önkéntesség élvezetére, anélkül, hogy vizsgát UénytelenitUtnének kiállani. Wajdits József, kiadó-, lap- és nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomása, Nagy-Kaaizsáu SACY-KA-Máa. 18;;!. seirtcmber 284n. Ti 78-llfe sz&\'m.1 © Tizenkettedik évfolyam. Hirdetitek \|iU»«n. ! XY1LTTBRHKS j lorookiot 10 krrtri ó-I, \'.oiook fel. Nagy-Kanizsa város holyhatósugának. neinkUlönbon „zalamegyei gazdasági egyesület", a zalamegyei általános tanitó-egylet. a szent-balázs-, kis-komaromi cs slimegli-vídékl flóktanitó-egyletek, a ..nagy kanizsai kereskedelmi s iparbank" ugy a ,Zala-Somogy gőzhajózási reszvénytársulat HIVATALOS ÉRTKSITOIB. —••53 A lup szellemi rcuoi t illntií közimenyek » \| sfcrkrsztóhez,\'- - \| ínysgi részét illeté 1 köiionit\'oyek pétiig * kiftdóhoi bérmentve in-télendók: NAGY-KANIZSA Wlstilothiz. . Hetenklrit kétszer, vasáru a \|»- s c\'sütrirtököii. megjelenő vegyes tartalmú lap. KI.ŐFI\'/.KTÉSI FKI.IItVXs a „Zala-Somogyi KM." 1878-ik évfolyam iV-ikéowgycilére, ^—Előfizetési ár:. Egész évre \'8 frt, félévre 4 frt, s éviid* gyedre 2 frt. A soproni kereskedelmi- es Iparkamara f ő J e 1 e 111 é s e az 1872-illk évről. I f A. H. A kamarai kerületnek" ipara az országban létező ipar arányában meglehetős jelentékeny, de az csak egyes ágakra terjed. Legnagyobb jelentőséggel bir a ezukor-ipar. A fenálló 7 ezukorgyár egy millió mázsa répánál többet dolgozik fel, melyért az államnak fél millió forintnál több adót fizet. — A ezukoriparnak viszonyai az 1872-ik óv folyamában nem voltak kedvezők, miután az áraktan nagy ingadozás mutatkozott, mely a eztikorinak nevezetes módoni csökkenésével végződött. A czukoi teruielésre kamarai kerületünkben csupán Sopronmegye és Vasmegyének egy ré>ze alkalma^ Mosonmegyében, hol ezelőtt két jelentékeny gyár működött, ezen iparág kedvezőtlen viszonyok miatt megszűnt. Ugyanez történt már évek elótt Zalamegyében. Vasmegyében ezukorgyár eddig még nincs, do ez érdemben már több élókészitó lépés tétetett és hihető, hogy legközelebb Szombathely mellett ezukorgyár építtetni Az c czélra alskiílt részvény-társulat nem tudott ugyan még batá^űplt eredményhez jutni, miből azonban jtfwí-e nézve kedvezőtlen következtetést vonni nem lehet, mert azon visszavonó eleinek , melyek ez eredménytelenséget okozták, uj részvénytársulatnak leendő alkotásánál bizonnyal mellőztetni fognak. Másod sorban a szesztermelés említendő. A szeszipar általános helyzete\'hon unk-hnn egyáltalán nem mondható kielégítőnek. A magas gabona-.és az aránylag csekély szeszárak,a szesziparnak czélszerll-ien megadóztatása, a külföldnek nagy vern-uye és egyéb kedvezőtlen mozzanatok elsó úrban ezen fontos iparág tespedésének okol-Számos kisebb szeszfőzde munkáját az utolsó évek nlatt beszüntette, miután a legnagyobb pénzbeli áldozatok daczára sem voltak képesek sikerrel múlyödni. I Tagadhat la n ugyan, hogy ezen kisebb flzlettelepek berendezése többnyire nagyon kezdetleges; a bevett régi gyakorlat mai napig ezen iparban megtartatott, ssok még a kívánandó nemcsak ezen gnzdászati szeszfőzdék berendezése, de tisztasága tekintetében is. A legrégibb szerkezetű készülékek, melyek már évtizedek előtt czélszerütlenek-nck ismertettek, még most is alkalmazásban vannak. A közismeretek hiánya nagyon is gyakran legnagyobb birtokosaink tönkrcjij-tását okozza. A magyarországi szesz kivitele eddig főleg Olaszországba történt. Azonban uj adótörvénye folytán, mely szerint külföldi szeszre luctoliterként 30 lira beviteli vám kövcteltctik, külföldi szesznek Olaszország-hat bevitele majdnem lehetetlenné \\1ilt. Egyébiránt ezen törvénynek életbeléptetése következtében Olaszországban min-, dig több szeszgyár keletkezik, és alig van l kilátás többé, hogy Magyarország a szeszt ismét oda küldhesse. Ezen körülmény Ma-I gyarországra nézve a legnagyobb jelentő- séggel bir, mivel a kiviteli években felcsle-.ges szeszniennyiségének két harmadát\'plasz-pr.* serig lm szállította, ugy hogy Olaszország volt eddig a magyar szesznek legnagyobb fogyasztója. Olaszhon. mint Rzeszfogyasztó ors/ág .Magyarországra nézve legkedvezób-. ben fekszik Js;és pedig sokkal kedvezóbben. • mint Németország, vagy njugati Európának \| egyéb államai. 1 Valamint Olaszország, ugy a Dunafc-ji\'delemségek irányában is már évek óta ugyanazon bajok léteznek) hová a magas beviteli vám miatt szeszt szállítani nem lehet. Azonban a fejedelemségekbe Magyarhonból nagymennyiségű liquer\'és rulim j vitetik. Kell tehát, hogy a magyar szeszipar, mely tcrmelvéiíyének minősége tekintetében !. Európa nogy részével versenyezni képes, uj í kelQiidöségi tért foglaljon, hogy a világ-I piaezoni állását, mitől léiele függ, megtarthassa. Altalán véve Magyarország nagyobb 1 iparszert! szeszfőzdéi jövedelmezőbbek az úgynevezett gazdaságiaknál. Az elsőbbek t. i. a magas húsárak folytán a marhahiz-lalásban találják liyereségüket, míg az utóbbiak merőben a legközelebbi szomszédságukban termesztett nyers teiményiick feldolgozására utalva lévén,.az utolsó kedvező; k-n évszakok folytán §okat szenvedfek, mi számos fózdének megszűntét vonta maga után. örvendetes tényül felemlítendő, hogy 1872-ben Carstanjen Gusztáv éstár.-n ezu-,korgyárosok\' által Csepreghen ^nagyszerű marliuliizlalással összekötött szeszgyár lett felállítva, mely már üzletben is áll. \' Á sörtermelés daczára a láthatólag növekvő sörfogyasztásnak,sajnálatos hanyatlásban van. Albrecht fóherczegnek magyar-óvári serfőzdéjét kivéve alig van egy, mely megemlítés érdemelne. A fogyasztásra kerülő sör legnagyobb részt Bécsből, Pestről és Gráczból hozat ik, sót már cseh és morva sörök is nagyobb mennyiségben lesznek behozva. Ez valóban szomorú jelenség. Oly országban, mely az európai szárazföld nagy részének tör termelésül az árpát szolgáltatja, wely nem silány minőségű komlót is termeszt, a sörtermelés az ország központja, Pest városának kivételével, az iparos életből eltűnni kezd, noha anyagi megszilárdulása tekintetéből arra szüksége volna. Azonban rcménylcni akarjuk, hogy a közlekedési eszközök szaporultával és a kelendőségnek ez általi könnyebbitésével, a tőke figyelmét ezeni a viszonyokhoz képest életképes és gazdagig jövedelmező iparágra fordítani fogja. Nem mulaszthatjuk el, itt ismételten felemlíteni, hogy a sörtermelést gátló legnagyobb akadálya még mindig fennálló kisebb királyi haszonvételekben keresendő. Az nlulirt kamara már különböző alkalommal a regale-javadalmak fennállásának káros voltára utalt és azok megszüntetését szorgalmazta, hasonlókép a közvélemény is ugyanazt már hangosan követelte, minél fogva ezen tárgynak közelobbi fejtegetését ezúttal feleslegesnek tartja.\' A kamarai kerület malomipara szerény korlátok közt mozog és úgyszólván kizárólag a vámos őrlésre szorítkozik. Kivételt csupán néhány nagyobb — Magyar-Óvárott, Pápán, Kőszegen, Pécsett, Mohácson és Nagy- Kanizsán létező malom tesz-; nagyobb liszttcrmelésnek hiányát különösen Sopron és vidéke snjnosan érzi, ugy hogy a kereskedelem itt kénytelen őrlési terményekbeni szükségletét Alsó-Ausztria, Pest és Magyar-Ovár malmaiból beszerezni. A kőszegi gőzmalomnak is van itt raktára. A közvélemény gőzmalomnak Sopron-hani szüksége s jövedelmezősége iránti kérdésével már régóta foglalkozik ugyan és ily vállalat létesítése mellett határozottan uj -latkozott js, de a tőke még mindig tartóz- TÁRCZA. A pusztai rózsa. Örsi pusstán virágxik a réxsafa, Mii-den itivet megigét báj-illata I , Nt-tn gondoltain inig Árva volt kii ága, Hogy engem ii rabjává U-sx virága I Kii kertemben tolelt ai Árva bokor, Árvaságán aajnálkoxtain mig akkor I Da tavast jOtt,,i kivirágxott bimbaja I H haj, eugom Vi mogigéxett illata I Kall itellS sitla fiókoddal kllsxtlntsd meg, Piroi hajnal gjrOiigy-harinallal finttixd meg ! Hadd viruljon bájosabbau naponta, Hintában hadd ftlrOdjék a pu»ta! Vihar ne bánUd, xápor esd ne t :\|id le I Pi.le ne (tállj kodvos réxsáin köblére I Csak addig le«x boldog ax én ÓJetcm, Mig e rótta nyílik a putttáu nekem I PUSZTAI. Világtárlati körút. — Debarangolta: Hanuyl. — (Folytatás.) E goudolatokba ismét annnyira ol mélyed-tom, hogy észro som vettem, miszerint már a hajnal rózsája foslcdezni kezdott, és nap uram ő kegyelmű kolot ormairól tüzes szekerén vágtat fel az ég ivéu. Útitársam is viaszatotto bő-röndjébo . olvasó könyvét a leeresztve az ogyík ablaktáblát, szemeit a fulkolú nap által bearanyozott vidéken legoltoté. .— Hígyjö ol uram — kozdé meg ismét a beszédét — valahányszor utazom és 0 vidéken haladok keresztül, mindannyiszor valami meg-inagyarázhatlan érzemények nyomják keblű-; mut, melyeket a multrai visszaemlékezés ismét és ismét felújít. — Talán keserű omlékok kötik 0 vidékhez ? — Amint vesszük I — En szegény kereskedő ember vagyok jelenleg. Ama vészteljes napok ulőtt l\'esten voltam, mint\'tauuló, hol éber éa figyelmei sz-jiumel kisértem a mozzanatokat, melyeknek hazánkat nagygyá kellendctt tenniük ; ott tanultam meg ismerni és imád.ii ama nagy hazafiakat,, kik logtöbbet tettük és áldoztak hazánkért. Es imu egyike azoknak amott nyugszik a kis kápolnában, molyro oly búsan hajtja lo ágait a szomorú l\'ftz! Oly bonsóleg, meghatottan mondá utilár • sam 0 szavakat, hogy a részvét még gondolatai-I inat is\'megakusztá. Félvo nzonban attól, hogy mozdonyunk gyorsan olfog mellutto siklani, s még megsem tudum nevét annak, ki tt nlutsza Jirök álmát j félretettem minden szégyent és kér-dém: Ugyan ki nyugszik ott? Emberein oróson. megnézett, szemöldcit összevonta és jolontőségtoljcs hangnyoinattal válaszolá:. . .— A legnagyobb magyar I Ebból tudtam meg, hogy Nagy-Czonkon vagyunk. A kogyelot legszoutobb érzelmeivel voték még egy utolsó pillantást a szerény kápolnára, s áldoztam egy könycseppot a nagy hazafi emlékének I Ezalatt gyorsan haladtunk. Mindketten saját gondolatainkkal voltunk elfoglalva. En épon Széchonyink tetteiről elmélkedtem, midén egyszurro csak megragadja útitársain kezemet és szomombo mosolyog. — i^\'ein érez valami küjönöst? — Epen semmit. — l\'edíg ha Ifnom érzékkel birf ugy croznio kelleno, hogy itt egészen más szél fuj. — Ali ugy ! Talán cz itt a Lujthu vize? — Igon, moift megyünk át .Translaitha-nia\'-ba. 8okszor olvastam, hogy a hazát csak azok tudják igazán, mélyon szerelni, kik távol vaunak attól; de cz időig az olvasmány cs ik olvasmánynak maradt. Most ama keserű fájdalmak, szivrázó buesuhangok, molyok a távozó honfi koholt clttfltik, mind megmagyarázhatók és érezhetők leltek általain is. Vígasztalt\'nzoti-ban az, hogy kovés ideig leszek távol. Ilttcsu-zólag tekiúték még ogyszer vissza, és folyiatám szemlémet az idegen haza vidékein. Egymásután\' hagytuk cl az állomásokat, cgvik látkép után máfeik bontakozott ki a mesz-szo-homályból. Mindannyi között legszcbii látványt nyújtott Undon és Vöszlau. Alig gyönyörködtem pár porczig, elmosódott ismét a kép. Áthaladva Moidling, Mődling stb. állomásokon, füstfelleget láttam felotnolkcdni, mely gyanítani engedi, hogy ama számtalan gyárakhoz közeledünk, mdlyok Bécs körül a déli részen terülnok el. Látidegeímet a határtalan iiröm és kíváncsiság kifesziték, egy pontot lestem: azt a inagas tornyot, molyről annyit hallottam beszélni,s amolyott büszkélkedik az örog város közepén. Kíváncsiságom nemsokára ki lott clé-gitvo. —- Mozdonyunk fütyölt. Hangzott a .Cou-dutor* ok .Wíci}" kiáltása. 0«t voltain tehát, hol — amint azékply atyánkfiai szokták mondani — még apám so volt. Útitársamtól síivé- \| lyes bucsut vottom és belevágtam magam egy 1 Tramwayba. * \| Utasításom szerint ogyik szerényebb és i kovesobb kült8égbo kerülő ,IIotelbő\' mentem,hol szoliát rendelve, gyorsan átöltö zködtotn és siót-, j tern oly lóvonatu kocsiba ülni, moly vágyaim i Mekkájába szállítand. Heggoli 10 óra lohoto\'.t, 1 midőn a közkiállitás keleti bojáratánál lofizo-\' tóm a belépti dijt, s hullám ama praktikus szerkezetű gép recsegését, moiy minden egyes belépővel fordulni szokott. Miután a t. olvasó szives volt ongom idáig kisérni,hogy egyedüli rendetlen bolyongásaimat kísérni s a miúden lépten-nyomon való bámulat s cprtíálat kifejezését hallgatni nú kény tolcnittcs-ttik: jónak vélem a látottakat rendezve tárni fel. j / Mindenekelőtt nom lesz érdektelen, ha megismerjük a közkiállitás környékét, területét és nagyobb épületeit. A közkiállitás a roppant kitorjedésü bécsi Práterben vau felállítva, moly annak létesitéso előtt nem volt egyéb, mint vad erdőségekkel, vadbozóttal elborított, ingoványos-, vizszakadé-kok- ós szabálytalan erek által behálózott formátlan nagy torülot. Semmi érdekesség-, semmi diszoiségről szó sem lehetett, kivévo azon étkező és mulató helyekot, hová a bécsi nép kiszokott rándulni, onni, inni s a látványosságokat bámulni, moly egészen külön kasztot képezett és „Volksprater" nevet visel, s hol jelenleg közöl nyolezvan mulató holyiség van. Nont hagyhatjuk emlitotlenül még ama jól elkészített fasoros utvonalokat, molyok kocsicás-és lovaglásra használtattak. E roppant territóriumnak — melyről még azt i* hallottam, hogy a világ legnagyobb parkja t- azon részo alakíttatott át a világtárlat ha- kodó ős gőzmalomnak Sopronban leendő felállítása csuk kegyes óhajtás marad. Kamarai keröletflnk\'jen néhány, telep maláta-termeléssel is jjtglhlkozik és ilyszerü nagyobb gyár\' még csak legközelebb lett Sopronban berendezve. Az olajtermelés hanyatiobau vau és őlega rcpczcierinősnek crctlhiéuyőtól tiigg. Ha nz általán jő és a külföld általi ke , reslct nem nagy, akkor az olnjteijúelés a nyerst enuényuek nyomot tára mellett, valamint az egyébnemü vilugitó anyagokkal laló verseny lehetséges ellen esetlien pedig a néhány létező telep egyenes \'veszteséggel dol- 1 gozik és a termelést lehetőség szerint meg-szorítja. A bőrgyártás kamarai kn (Hetünkben néhány jeles iparos által van.képviselve,.; mindamellett még korán sincs azon állás- I pontop, melyet elfoglalni hivatva lenne. \' Mindennemű nyers bőr, c.-crltéj és gubacs , az országban bőven találtatik és igy inrg vannak mind azon előfeltételek, melyek vi-/ rágző bőripar!ekintetében megkívántatnak és daczára ennek állapotáról kedvező nem ! mondható. — Kz H.cgyike a csakis Magyar- j <■\' országban sajátságom jelenségeknek\', lmgy l minden előfeltételek létezésénél egészsége/1 son lüktető iparos élet még sincs és hogy ! számos iparág parlagon hever, mely blzo-, nyos körülményekhez képest bő jutalmat í igér. — Valljon mi lehet.ennek oka?Oszin-tén ki kell jelentenünk? hogy. az a külföld részéről Magyarország\'irányában méltán vagy méltatlanul e, azt itt nem akarjuk kuőitni — tnnusitotrMji/.. liuntlanságban rejlik, pedig csakis otnrnu válhatunk oly elemeket, melyek egyedül képesek iparunkat a viszonyoknak megfelelő állásponti a emelni. Az ágyogárttk termcHi.se általán, véve csak szerény korlátok közt mozog. Kitfetelt tesz csupán fnrknsliázi Fi.-iher hrnáfc Világhírű porczellaugyára és (/feglagy\'ájtás különösen kamarai kerülotünknek azon részében, honnan szállítási üzlet Bécsbe és Alsó ; Ausztria gyári vidékeibe eszközöltethetett, \' mi főleg Sopronras környékérc vonatkozik. A bécsi uj építményeknek nagy száma \' által igényelt roppant szükségletet Bécsnek ; téglagyárai legcsekélyebb részben sem tud- J ták kielégíteni; ugy hogy az építtetők t»vo- ,\' labb cső telepeket kényszerültek felkeresni, j Különlcg Sopronnak téglavetőiből mintegy 8.000,000 faltégkt szállíttatott Bécsbe,\' mi- . nek folytán a tégla ezerenkénti ára 1(5 ftrol ! 22 ftra felszökött. , j Aí üveggyártásról .ujat nem mondhat^ ni; finom áru ueiu készíttetik, a.közönséges • áru pedig meglehetős áron kel. A pesti j üveggyári részvénytársulat thalhcimi üveg- j gyára, melyben az üzlet az 1870. évben j ismét folyamatba tetetett, az 1871. év óta megint szünetel. Ezen gyakori üzletbeszün-tetósnék oka oly kedvezólegs tüzelő anyaggal bővelkedő vidékén fekvő gyár állal, élőt tünk tudva ugyan nincs, de oakisa kezelés módjában lehet kereshető. A* u: kúti üveggyár is rövid munkiilM.\'ls után ismét bo szüntette üzletét. Tényleg áll tehát a so-mogymegyei Lukafa 6$ a\'zúlamegyei Vé-Íyeiií községben létező üveggyár, melyek viszonylag kedvező .körülmények közt működnek és készítményüknek már iá biztos pi.iczot szereztek. j . . ..... , v, . , . . i « élelmezésről nzólo számadását szegények szá- A haniuzsil\'fozes folytonosan apad. Az uuMs^tt vezetvén, nzt Hz év vegével az illető e nemit úiajduem legnagyobb telop üyőri Károly urnák soproni hamuzsiríőzdéjo az itteni szappanos társulat birtokába ment Szabály-rendeletek. Kis-Kunizsa (Zalnmegyében) kobelezott nagy községuok megállapítólt rendszabályairól. (Folytatás.) Kiállítja a községi bizonyítványokat éa egyéb okmányokat, éi » bíró aláírását ollón-jegyzi. A község ügyében minden ihisboli mun-ktl ingyen teljesíteni tartozik. llu egyéb hivatalos iciiidöi távollétét nom igénylik, reggel 8 órától déli 12 óráig rendesen nodajábjui lenni tartozik. Hivatalos helyiségének tűzmentesnek kell iviini. A tolonczok kellő időbeni továbbításáról, » Hatásáról uz elöljárósággal gondoskodik, és az j az árvá-lőljíróság járási szolgabírónak bemutalja. Valamely járványos eset előfordultávul j ennek nzőunnli feljelontését eszközli, a kalló ( zárlat és felügyelet megtartása iránti intézke- \| désro pedig az elöljáróságot tigyolmezteti. Hol külön áliutvizsgáló bizottság nincsen, j a levágandó marhák egészséges állapotára a \' bíróval felügyel, és azokr.il a marha levolokot j bekövoteli. - } Köteles a marha levelek kiállítására különös gondot fordítani, azokról jegyzőkönyvet vezetni, a kicserélt marha levelekről, vagyis lov \' \' .......... át és mint hauiuzsirfőzdc. megszűnt. Timsó s vasgálicz berezeg Esterházynak ujfalui,szénbányájában termeltetik. A termelt timsó mennyisége tett,: 1870-ben 3817 mázsát 2ü7lí) ft értékben i 1871-ben 3111 , 2177^ ft Egy tuázsa ára < ft. j _ _ . „ t • -,,«•• m i leveleket saját jegyzőkönyvi számok szerint A timsó termelésben sajnálatunkra apa- . M.)inilgl)\|vn/ évr\'öi évre megőrizni, az újonnan dús mutatkozik, mely az 18t>y. évnek 4764 j kiállit.\'ttakat pedig aláírva és pecsétjével ellátva mázsányi termelési - lueuuyiségévol szomben \| kiadni, azért a község tartozik n jegyzői szék-1870-ben 757 Iuázsát és 1871-ben máris ; helyéről nevezett jegy zőség körirásával ellátott A timsó termelésnek iiagy hátrányra j A hivatalos ^jvehk hozzá intéztetvén, szolgál azon körülmény, hogy ülep-szereket, 1 "fkát felbontja, a körülményekhez képest * • , i . . „ , i - .i. -.. ;., Áa L./„,c,ii-OII ! birov.,1 együtt s többi elöljárókkal közösen ngym.nl: kénsavas lcgUmgct és kőnsa as . ^ g biJVII, Jiakivjillt0tik hatutielegol magasáron tubbnyire küllöldöu -uiójfgyzi. kell beszerezni, miután a bi\'iodaloiuban ke- i Kézbesítés végeit atWvény hatóságtól nigy vés. üzlettelep van, mely vegyszerek terme- bármoly királyi bíróságtól érkezett, a községet lésével foglalkozik. ve8.v 0«.VMtíkot Ügydarabok pontos kéz- - besiiéséről intézkedik,- és n kézbesi\'ési elismer- A vasgálicz,termeléséről a kamarának nincs részletes tudomása. A szappanfőzés meglehetős lendülettel űzetik és c czikkben jelentékeny kivitel eszközöltetik kamarai kerületünkből Horvát-és Szlavonországokba. örvendetes tényül kell c helyütt fcl-emlitcnüuk, hogy a soproni szappanosok egy termelő társulatba egyesültek, és hegyekként képesek \'leendőnek iparukat megfelelő álláspontri) emelni. i vényeket az illető hatósághoz beterjeszti. Egyesek irányában szerény bánásmódot I kövessen, a adjon tanácsot mindenkinek, főkép • a népség nzon részének, moly képesség biá-! nya vigy fordo értelmezés miatt gyakran ellen-\' kezésbe jön az országos törvények és hatósági reudeletokkel. XIII. Fejezet. A közgyáiu téondői. A választó közönség által 3 évre válasz-tatík, a u közgyűléseken szavazattal bír, míg hivutaloskodik a községbon tartozik lakni. t ■ \| A haláleset feljelentésére, felvétoléro cs a l\'ini fc-sznppan llévszerint jvanizsán i hagyaték előleges biztositására vonatkozó teen-készíttetik kitUuo minőségben egy telep ál- ! "ólt» ppts ütiH- §-a határozza meg — árváknál tal> A soproni szappanosok társulata is ; addig. tnig az árvaszék gyámot nevoz. a gyámi ., ,. c i ii • valamint elmobotegeknél a gondnoksági teen- ilyszeru szappan készítésével logiaiKozni d-ket \|livauU)ó\| ,ulj esiti — a községben elő- fog. " A bábsiltő és viaszöntő ipar különböző, ,már többször felemlített okokból, jelentőségét nagy részben elvesztette. (Folyt. kOvelkexik.) forduló minden - árva és gondnokoltra nézvo ; szabályszerű árvaköuyvet vezeti, és annak má-; solatját a szolgabíró utjáu minden óv végévol : az árvatzéknek beküldi.. Az árva teljes vngyontalnnsága eiotében , ! a legközelebbi rokonokat — keresztapát és < : anyát, s ezek hiáuyábati a község lakosait as j . árva díjtalan tartására felszólítja, a mind a fol- ; I fogadás esetét mind az ellenkezőt a járási szol- < gabirónak bojnlonti, időközben ] 1 nak a község költségéni tartásáról utján gondo.kodik. \' Ha a jóvedolemmol szabadon-rendelkező természetes és törvényes gyám gyérmeko vagyonát pazarolná vagy másodszor, férjhez menne, vagya gazdaság vitelére bármi oknál fogva tohetetlonné válnék, ezt u járási szolgabírónak feljelenteni köteles.\' A községi árva pénztárt jogügy okbon kép viseli. A kezelés alatti^ vagyonról januártól bo Bárókig dcczembor hó végéig évi számadást ke-szit. sozt a járási szolgabírónak vngv közv.-ilen az árvaszéknek iéliruár hó vógeig\' bemutuiji.. A gyám a kezdés alá ve(t árva értékek ről olső sorba Bzemélyo és összes vagyonával felelés. XIV. Fejozit. A halott- és husvizsgálónak teendői. Miholyost a haláleset nála bejelentetik, köteles az elhalálozott fekhelyénél azonnal megjelenni, a magának orvosi tudománya szerint moggyőrődést szorozni, váljon a halott, nem tetszhalott-ó ? miért is olső csotbon a halotti bizonyítványt kiállítja, másod esetben pedig a járási orvosnak jelentést tesz. A marhavizsgálatnál szinto a marhának egészséges létét bizonyítja — s a mészárosoktól a marbajáriatokat magához veszi, azokról jegyzőkönyvöt vozot, 8 mind a halotti mind pedig u husvizsgálati jegyzőkönyvöt, a marháslevelek \'/» évenkin\'ti átadása, mellett, a városi jegyző-ségnek ellonjegysés végett — bemulatja. Tapasztalt botoges marháknál — azok levágntását betiltani ~ s jelentését további intézkedés végett sziuto beadni köfolea, XV. Fejezet. Városi BzálláBmestor, ki őrmosteri ezimet visel. Nagyközségünk bon ő vozótílYeljesiti a katona beszállásolást, gondoskodik mindunnemii előfogatc^ról, szóval a katona beszállást ügyöt, — felelősség terho mellett — egyedül ö vezóti — azért is rendelkezik (kis-kanizsai szállásmester) körirásával ellátott ogyszerü szinnyomatu pecsétjével, — melylycl nyugtáit a inás kiadott ügyiratait ellátja, azámadágait ha kívántatik beuiutatni bármikor, év végével a város tanácB -nak pedig beadni kötoles. Örnic8teri minŐBégébeu 2 hajdúval rendelkezik, s azokat reájuk bizott kötelesség pontos teljesítésére ébreszti, b miután azokkal együtt képej a városi rendőrségot, kötelei ő is rendőri tekintotben szolgálatot tenui. XVI. Fojoret. Az éji őröket az előljáróaág fogadj™, -i« bocsájtliatja, miért is azok az elöljáróság teljes rendelkezése alatt állanak. A mezei csószökot és pásztorokat azonban a birtokos közönség fogadja fel. (Vége kttretkciik.) el II1 r e k. — Lapynk mai számával a harmadik évnegyed befejeztetvén, tisztelettel kérjük mindazokat, kiknek előfizetősök ideje lejárt, az előfízetés szikes megújítására. ^ lyiiégeivé, mely ax uj lílinára szögellik, s mely a főépületek kőiül uagyszáinu mngáiios-. n államok által bámuiatosp.aai féiiytiyel épitett npa-\' viliónok" következtében — paradicsommá vara-z«oltaloit. K bájt még inkább nevelik a íranczia modorban készített virányos kertek, melyek a nagyobb épületek előtt terülnek el, b melyek tavaiból felszökellő ugró-kutak hatalmas vi. Bitgársi a nnp fényében Bzámlalan színben ját-B»adoznak. K« e bűbájos szépjégü víráuy-terü- i loten látni a le,váltoiaiosbalakzatúsépiiészetű óriási csarnokokat, a mindenféle formájp s j tündér regékbo illő kis és nagy palotákat, ja- 1 páni, indus, arabs kunyhókat, török, persa pavillon.ikat, ama l.5i°» kisebb nagyobb épületet, j melyek u főépületek körül költői szabadsággal a építészeti remekléssel vannak okiBségül szét- ; •z.\'.rva: egy oly panorama tárul iel, mit .lerajzo-InKbau csak a luAvész ocsot jo közelílhot meg. A kiállításnak négy főépület i vau; u. m.: ii wtyy kidlliid^i jinlotn, ettől keletre a mí/<»..r. »iofe . északra a íjéj/ctoruok ^sik; h fóp dota h a gépcsarnok kö/.é gazdásrati csarnokok vnntiak nllitva. K négy épület közt és körül vanni.k szétszórva a többi kisebb épületek. A déli középbejárástői pompásan készitovt fedett utón , mehetni a főkiállítási palota kéleti és nyugati ; kapuihoz, s a főp.iloiából ismét Aulött utak , ▼etyMnek a mii, gazdászati és gépcsarnokokba, j E négy épületet látva,bárkire is legnagyobb csábingerrol hat a fő kiállitási palota,mely nek ha . déli bejárásán áthaladuuk, a világ legmagasabb j épülete,-a magas kujm körVwl — Uotundo — j belsejében találjuk magutikat. Lehetetlen le- j irt\\í azt a meglepetést,melyet oz gyakorol a belépőro nézvo. Közepén az óriási szökő kút,\' j melyből « felszökellő viz milliárd sugarakban szétágazva, tompa morajjal hull vissza nuden-ezéjobe, hogy » faluk által százszorosan vissz-hadgozlassék. Körülötti^ sétány é» kisté emelkedett hely\'eu tnnjd minden országból egyes kiállítási tárgyak,;miért o részt kUsüt mmttt-köti hiilynok lehetne nevezni. Felette a már említettük kup, melynek tet- jeig lehet fellátni, melyet senr ivozel, sem oszlop nem tnr , és melynek felső karzaláról lotekiinvv. az om> erek puszta szomiuél csak mint jó uugy felkiáltó-jelek láthalök. A körönd nyugati és déii részén két hosz-Brit szárny nyúlik el, keresztben átvonuló pm-Villonokkal, melyokben a különböző.országok tárlatai vannuk a legszebb éa tuAvészi csínnal kirakva. r9, ., A nyugati szárnyat felilluóen ragyogó-fény nyel Scmeti rszAij nyitja inog, nagy aranyos belükkel olvasható homlokzatán a jfoutaolio K<-ieh.u N\'ehéz veresbársony függönyök lógnak alá, melyektiek himzett, széles gazdag szegély-zeteít arany bojtok fogjak iwsze.\'Es a tárlat, mely o függönyök uiegett Ausztria után a legnagyobb terjedelmet - bírja, oly dús, miitihu a legpompásabb királyi terem díszítéséül voIiik lerendezve. A szemet képrázlató rngy igó ékszerek, a porczellán tárlat,a kényelenihez kigon-d< Iható bútorok, órák, látcsövek, főkép páratiun távirdája, melyből a legújabb találmányát itt mutatta bo: mind-mind bámulatra gerjesztenek. Általában látszik, hogy Németország — hozzá értvo természetesen a Kguj il^ban beleolvadt kisebb tartományokat in — tirra törekedett, hogy iparának nagyinérvüségét a gazdagságát tncglepőleg dús ábrózolatbaii mtiiassu bo a világnak kiállituiányui által, melyek az iparnak miuden egyes ágaira kiierjednek. Ha folytatjuk nyugati irányban szemlén\'. kot, JMijiumot ttliiljuk. Nem ezélotn minden állam kiállítását tiizete<cn leírni, mert hu akarnám sem t> hetnéin. Nem elégséges oda egy toll, nem a két .szem, pár imp alatti megtekinthe-téséro. Az emlékező tehetség pedig a meglepőnél meglepőbb cs ujabb látvány áltál annyira ostro-moltatík, hogyha egyikből a másikba lépünk, ugy lüuik fel, mini a izüntelou váltakozó szép\' alom, melyből hn felébredtünk esik azt tudjuk, hogy álmodtunk tündériest, nagysre\'rüt, do az íVszofüző szálakat elveszítjük! Ezeket titdva, legyen elég pár szó miud. n állani j\'dlemzéséro. — Belgium vasöntödéi-, bőr-, poszté- és szivar-gyárainak mutatványai kötik le figyelműuket. Végig tokintvo kirakatain észrevehetjük, hogy u világipar mellett Si\'jái .......... beléleto szük- ségloleiro legnagyobb gondot i\'..rdit. Tovább haladva Ol<i»zor«tÁtjln érünk, a szobrászat hazájába. -Az a sírva imádkozó pi-czinyko-, a leozkét-uem tudódurczásgyermek-, a szappanbuborékból léggolyót fúvó b pajtása csirt(alankodásai ello* magát védő liu-, a több uz életből merített\'jelenetek oly mcglepőon, oly élethAon vannak visszaadva izobrain; at arcz-, jellemvonások és kedély)iaugulatok visz-szAtükrőzését látva bárki is mondhatja: amit a festő ecsetével vásznára képos leteuni, azt as <>lai»»- kifaragja l — Kzzel uem akarunk senki érdemeiből semmit levonui, mert ha időnk s a kör\'llményok megengedik, a „mAvészet templomába\' is «1 fogunk menni, hol látunk több munkát világhírű emberektől, s hol meggyőződünk abban, hogy amaz idézett lefordítást a „\'KuiiBt lIallo* megérdemli. —Meglepő látványt nyújt még szobrain kivüljUvány-gyűjleinéiiye, Belyem-ipara, rézhang^zer s burkiállitása, mert hiss az olasz zenéss is. As apróbbak közöl vasból egy 3 láb átmérőjű gömb,melyon Isten ül, melyet a mythologiából vott 4 Atlas tart, továbbá a Vulkán gy\'pszből, lígyelemro méltók. Innen Svíjeba mo!ietünk,hol olső tekiutol-ro látni, fogjuk, hogy köztársaságban vagyuok. Gyártmányain kivül igon szép kiállítása van a mérnöki-, építészeti-, do legfőkép hadi tudományátlak. Természotes, hogy fák között lakva, a faragást művészetileg kezeli; a sok között ogy négy emoletes ház, teljesen bobutorozva a a lehető legparányibb állapotban vonja magára a figyelmet. . As elegancziának, kéj- és kényelem elbájoló eszközoit látva, Francsiaortt&gba érezzük magunkat. Azok a kigondolható s a kényelem különböző positióiho* alkalmaiéit bútor darabok: cseciobccsék, asztalra valók, gyormekjátékok, fényűzési csikkek, ékszerek, bohóságok, és a divat oly kápráztató csínnal és moglepő renddel vannak összolialmozva, hogy többek szálából haliám o kifejezést: ezt csak franczia tohoti; s több honleányunk sóhajtott fel, látva a jelen divat hátsó léggolyóiuak százféle módozatát: hja! l\'áris mégis csak l\'áris 1 Hogy taláu igazabbat senki so mondott ennél, könnyen beláthatják azok, kik ez elvot tudják: én csak éu vagyok ! Már pedig az Világos. Nun.o vortio ad duos fortissímos viros, ér- tőm alatta Angliát és Amerikit. L (Folyt. kBvstkosIMr" — -Távirat Budapest tanfolügyolőjőtől: T. Nucsecz József elnök urnák Nagy-Kanizsán. A . zalnmogyoi általános tanító-egyletet közgyüléso alkalmából az őszinto kegyeiét ós részvét logmelogobb érzetével üdvözlöm, és szivből óhajtom, hogy közhasznú tovékony működését az áldó ogyotértés szellőmé vezérelje. Bója Oergoly. — A nagy-kanhsai iskolaszék tové-konjrelnöko Darás Zsigmond ur leköszönt; sajnáljuk a legszebb térróii visszalépését oly jeles erőnek, ki Ugybuzgaltna folytán általános tiszteletben áll; óhajtjuk, hogy a hétfői ülésben ujolag megválasztassék. — líymen. Kimpáni báró l\'utoáni Oéza chernolházi Chernol Ferdinánd Vasinogyo alispánja és felsó-eőri Beriha Mária leányát a bájos Chernél. Irma kisasszonyt Töinörílö.i f/ hó iJO-án vozuli oltárhoz. Az uj párnak tartós boldogságot kiváuuiik I — A nagy-kanixsal községi lanité-testülot »f. hó 27-iín.tartott érlokozlotéhől a k;-votkezó pontok keresztülvitelét fogja az iskolaszék legközolebbi ülésén kérelme/ni: 1. Az ö-d» ti-ik "sztály beszüntetése lerj«-sztossék ki a leányiskolára és olykúpon, hogy ozok lantár-gyai a és 4 ik osztályra osztnssék be; igy a törvényben előirt formalitás igen, de u lényeg nem változik, a felsőbb leány osztály ok pedig népességben sokat nyernek. 2. A tunitok sogéd könyveinek beszerzését az iskola pénztár ló-dözze, s a közelmúltban is még szokásban volt iroda pénz ujulng uialványozlassék. 3. Fizető sük kiszolgáltatásával egy iskolagondnok vagy az igazgató hizassék meg. 4. flo.-v mér ékelt fizetésük, tekintettel u mai nyomasztó körülményekre. némi drágasági pótlékkal elnevetnék. Reméljük, hogv az ügybuzgó iskolaszék • méltánylását ezúttal feni fogja a testület in>lo- \' kolt kérelmétől megiugndni. — Jutányosán lelio t építtetni, s a/éft az iliotők li gyei Iliét felhívjuk tégla és eserép- \' zsindely beszerzi\'séro; jelonlog Nagy-Kanosa város téglagyár-\'ban mintegy 400,000 tégla van [ készen, ezre csak ló Irt; s mintegy 00 ezer ; ^eseiépzsindely, ezrének ára 20 frt. I * — Korám Gábor, n mindnyájunk által ismert zenész városunkba visszatért, és zeno- . karát szervezve, estélyeit megkezdő. Kovács I in A vészi játéka sokkal ismertebb előttünk, sem- t hogv ajánlanunk kellene. Többek panaszos • sóhajaira kijelentjük, hogy a farsangon ismét az ő pattogós csárdásait h-jthotik kedveseikkel — ha n tánczrendhől ki nem feledik. — Sümegben n cholera kiütött! orémhírt illetékes kézből vett tudósítónk megerősíti. Hiszszük, hogy .ii hatóság a rendelt óvszubályok megtartását .-rélyvon foganatosittatjn. — JluthijiCMfen „zalai társaskör" alakul, eddig inint--gy -10 tagot számit, moly szám már az ahikuhis r.lndiumában elég szép. E 40 tag mind zalai xzUlotésü, czéljok a megye minden viszonya felől magoknak határozott és biztos tudomást venni; mint értesülünk, elnökül ünnepelt hazánkfiát Királyi Pult kéren-dik fel. — Liszt Ferearznek nyújtandó arany babérkoszorú költségeinek fedezéséhez szerkesztőségünkben levő ivén eddig a következő aláírás történt: Udvoidy Ignác* I frt. Bődy Józsof 1 fri, Bogdán Lajos 2 frt, Bátorfi I fit, összesen 6 frt. — A xalamrgycl általános tanítói tea tulet alakuló nngygyiiléso f. hó 25-én délelőtti 9 órakor a főgymnasiuin rajztermében vagy\' százötven egyleti Ing és lelkes tanügy barátok jelenlétében tartatott meg. Addig is, inig n gyűlési! volt jegyzőkönyvből o lapok utján az eg\\ :s mozzanatokról részloteson iiiégismcrked hi-:i!t az q)vu8ÓUüzoii:iég, röviden a főbbesoiné nyéket vázlatban IjözöljUk. Nucsecz tanfel ügyelő ur, mint az igy let h. elnöke a gyűlést megnyitván, felolvastatiltt ,a zalamegyei általános laniió egylet" multj.lt feltűntető elnöki jelentés hivatkozással a gyűlések jegyzőkönyveinek több pontjnira.E jelentés sarkpontját az egyletnek testületié való mikénti átilnkilása, záradékát pedig az uj testület alapszabályainak megismertetése é< megvitatása képező. A volt tisztikar luk\'iszönésévúl az u j választás ok kép ejtetett meg: Elnök: lluigató Sándor, első al-elnök: Kovács Sándor, másod alelnök: Ilofl\'-munn Mór, főjegyző: Udvurdy Iguáez, első aljegyző : Németh Iguáez, másoit aljegyző : Juhász Péter. pénztárnok: ltoscnblüh Lajos, ellenőr: Bnronkay Károly, küiiyvlárnok: llőosoy György. A járási fiók-tosililotok megalakítása elhatároztatott, s minden járási körben két két választmányi tag megválasztása titán az alakulás határidejűi! október vége tűzetett ki. — Ezutlul a jövő évi nagygyűlés helyéül Csáktor-nya-jelentetett ki A testület érdekeit képviselő lap, önálló czimmel, mint a „Z.-S. K." melléklapja fog valószínűleg megiiidittotni. A pénz: és könyvtár állapotáról értesülést nyeri a testület. Bő.ly József z.-egerszegi községi népta-nitó, mint n kormány állal a zalamegyoi nép tanilók kö/öl i\\ világkiállítás lanultnányozá- ru kiküldött, ebbeli tupaszlulásairól a testűiétől értesíti. Horváth Mór, pacsai-járás szolgubirá-jának alkotmányellenes eljárása Simon Jo/ovf pötrétoi néptauiló iránt. Ez Ügyet a testület magáévá tévé és orvoslásért a megyei bizottmányhoz fordul. A JOO frtnyi kitüntetési dijra Brucker Alajos sűineghi néptanító érdo-mesittntott. lskolalunácsosnak Udvardy Iguáez, nagykanzsai polgári iskolai tanár választatott meg. Délután l\'tdő F> rkus László főgv mnu»iumi igazgató ur a termé zeitnn köréből, Pintér Elek főgyiniittsiumi tanár ur \|m!iiig a vegytanból tartollak előadást. -- Az érdekes előadást kiváló figyelemmel hullgaták a testület szép számmsl megjelent tagjai, és végezetül az elnök az elő adást tartó uraknak c szíves fáradozásukért mély köszönetét fejező ki a testületi tagok novében. — ,A magyar Jiazár, mint n nők munkaköre" czimo uzon legújabban egyesült vállalutnuk, melyek közül mindkettő és pedig a .Magyar Bazár" képei, n „Nők munkaköre" gazdag tnrtnliua folytán a közönség kedvenezo volt. Az egyesitett lap ezentúl havonkint kétszer fog megjelonni a lipcsei szállításoktól föl tételezett időközökben. Elő-tizelési ár nogyedévenkint 2 frt. Művelt nőink-uek becsesebb s iniudcn igényt kiolégitóbb magyar lapot aligha ajánlhntunk, s óhajtjuk, hogy ozon előnyös egyesülés által a lipcsei .Bazár" Magyarországból egészen kiszornljon. — A hz űr cl szept. 2\'J és 3t)-án már kezdetét ve»zi a soiuogymegyei hegyekbon, melyok N. Kanizsa tőszomszédságában vannak. — Uf Hzlvarnemck. Az olcsó és jó szivar ko lvelői most két uj faj török papirszi- vnrt kophatnak a szivartőzsökben. Az uj szi vurkák nevű ^Trup.-zunt szivurka", a vékonyabb fajból 150 db DO kr., a vaslagabból 100 <lb 1 Irt .5 kr. Nagy Kanizsán Zerkowitz \\V. A. fő dohány tőzsdéjükben kapható. - .Magyar irodalmi mozgalmak Ve lenczéhun" czim alatt Miri-s János Vulunc/őbon lalui l azául liu irja ,./ . \\ i. ^.aenm-\'-nak, lí\'ogy ¥ \'\'i laui Iteale iiistlluto Venoto dolla scieneo aip-.. fásából mintegy OOinagy. tud. akadémiai kiadvány tárgyilagos kivonatát készíti el az oluv. irodalom számára. Egyúttal felemlít egyes téiivoket, melyből kitűnik, hogy a veleucze\'iek a magyar lütténoluiii s irodalom iránt mindinkább több érdeket kezdenek tanusitnni. E to-kinteiben grol Kulin Uéza és Pallini lnkey Kálmán buzgósága teljes elismerést érdemel. - A gazda-közönségre nézve előnyösnek mondható nz a kézi cséplőgép, mely rövid idő óta használtatik az osztrák-magyar állam területén, o gép kél ügyén által kezelve, bámulatos eredményt mutat. Miudennemit gabna-félét tisztán kicsépel ugy,hogy a hüvelyben szem nem murád ; egy óra alatt annyit végez, mint három cséplő egy nap alatt. Ara igen csekély, jósriga és hasznosságához képest. Kapható föltalálója s készítőjénél W\'eil M. juniornál Frank-fur: a/M, és HfcsUn Fiattzonsbrücko l.\'J. ny s/inie .Wngy K niiwln Sc\|». rt l.mifzn keres-\'kedésében. Ábrákkal ellátott árjegyzékek ingyen kaphatók. - Jtöríd hírek. Gr. Lónyay a magyar gőzhajózási, társulat fentartására jelentékeny összeget irl alá. — Kistelek és Kömpöcz közöl, egy lovas katona hadnagy n postát mograbidla. — Fehértemplom hatósága a .I\'ancs rvaez" szerkesztőjét a v.nosból kiutasitotta. — A póns-ügyiiiiiiistoriiiiiib.iii nagyszámú alsóbb hivatalnak bocsáttatik ■ I. — A pesti bank bojelcmé a Aődot — Reményi Edo régiségeinek nwgyré szét. a nnueuinnak njáudékozá.— Samnssaegrí érsek okt. 20 án foglalja el székéi. - Farkas Miska zmet.irsulau Sopronból Szombathelyre érl>ezótt. — Kubinyi Ágoston, jeles tudós el hal:. -- A briisslurui fenyves erdőbin nagy égés volt. — Októberben a vasúti ezüst árke let pót lék ú°/o- - Lovak közt a takonykor k--zd terjedni. tfe, Szi\'rkosztöl üzenet. í\'Oi;. II. >1. II.\'.... A Iflvclok íol/latá.st vá.juk. , 0(l7. <■•- C.y Ily k.\'sSn már jobb lisll-Mni, Heti najptár, Szepl 28-lóíokt 4 lg. 1873. ,llU »...ok* k«j»lli roll ik/k l\'lőiik — álolv/i.iil. UI I. Tuxtji. Öi illünk ll>tri{«r k\'illraiúiiyeiliiíl* k küldőmén)! nclloini Ulálkot i !•!-\'. K. C\'ilM. Asoiinsl meglílink. \'.(13 C\'íifiák J. Z-iln-K\|[«r«<v^cii. KlóÖxoté.j f. i* vf jivrl ülik le. Juliue 2-én a jelen árre H írttal türléiil ol5fi«et.\'«. Ilit. T. Oyőr. Inu-xkeiitUiik. 9lő V. I\'ápa Mcblig lenes \|la<ts\|>eiten 1 Alkslnisulnt lalálkoiniik. 916. A. Karád. A jegylíhköny»" rélcllcntll a Ilalatonlia esdi. » óiéit maradt cl ama liuonroi dolog. Megemlítem, nehogy félre írt.. 917. V. V. Iludán. KlKtUetéii í.-lhl»á.t nem liocsátnnk ki i IAJ.Ui.kl.dl nnliány példányt bekltldOt-tlink «»ive» igémére •rámolunk. 918. * llalaion-KUred. Kes.tbelyrei m.uo-leiből nem len sen-.ini T Vártuk kscies levelét. Kalbulikn. nap-\| .Protestliii I 1 iir \' _ (___ sapiár- ^ [ntj\' -8 Vsssrnap i K 17 Vene. ÍO , llélíö Mihály r.p, )(l Kedd I Hioiunym. I ! Sjcula li. mi gin* 2; Cilllörlftkl I.oodcKar 8 I\'éoUk Kandid v. 4\| Siombat \| Hjeraf. K. Kidrlós szerkesztő: Batorfl Lajos. isrylittér-. .Uludoii betegnek erő és egészségj gyógyszer és kültség nélkül, j Rcvalesciérc dia Barry Londonból. Harry Kef • KeWe.oien.je állal, a mely Ky ;liy«« ha.«uAi Iklll kov.-ikoxtl biteg\'úgck. t távolit el: gyomor-J ....... Ilid., mái-, mirigy\'-, uyakhártya-, léUkté.l i hiigyhöUg í» veíebajokm, niollUetiigségcket. »/Adlllé»iJ noli.\'í léleksetví-lrll, k.iliij^ú.t emé.«iliute"ileinég«tj dugiiláit, b-ifineiiéat . nl naHanisgol . gyngeségít, aranyerei, vi.kirl, Iáit, vérl.Sdulási. íai.»ibongástl, ájnláit i» báuyárt még a terbí«íi^ \' lyaiuítába\'ii i«J ha.liirtyalobb.:, milakdrt. noványodiet, riáit kfl»«-rényi, sájik-rl. - Kivonat 7ö,UOO bisonyitványbA\| gyógyitájokrél, a molyok miildjii gyd^ysiírrel da-esultak 73,928. blionyitvány. Wiíddeg. .Stoi.-ilu.n 1H7-\'. anr. 3 án. KO.x\'Inct ax ön ReialrVeTéiojíiiek, a melyet 60 évca b\'luuiro, J éren át ílvuxUni, minek kOvetkea-télu-11 19 évi bajomtól, ké. i, láb xxlgortál (labadul-lani meg él innét\'teljedMm ffogUlkoxá«omat, moit a legjobb idSkbeu Kién iráiitain tanuiitott jóléteméiiyórt Icgsxivúlyusebb kOiiOnetom.l nyilvánítóin ki. Br. Higmo. 7:t, 108. bia.Miyitván. Trapani, S.iexiliábap, 1870. apr. 13-án. Nőm rolteiiitoa ideg bajban txeovadván, iszo-nyu daganattal, sxiv obogásaal, áliintiauiá^gal é»bu»-kAiral a logfdbb lokou, ax urvo\|.ikt«\',l «lva(iettn.-k tvkmtaietl, a mikor clbatAroaim magamat, » du Harry niegűxeili.il^n Kivatc\'sciérejéhei fordulni. Kxen ner minden barátunk meglepetésére rövid idíi alatt aion i\'tou>u bajukat illávolitotta, ée mimet-ugy kelyro állitutta,. hofj 49 íves korira még táucunulaUágok-ban iaríxit vett Kit tudatúm diinel kCUUuégaierOea a baaonló bajukban iaenredök érdekében. Atantie llarbera. Tdpl\'ildbb l«véu a hutndl, 60-t«rn«n meg-kiiaili <i g^ópizer árát, felnőtteknél ugy, mint gyermekiknél. riéhuelcnciékhon \'/, fout 1 fr\'. &0 kr.. 1 font •2 fit 50 kr.. !l font I frl50kr., 6 font 10. frt., 12 font frt, 21. font 3ö frt. Itevalesoiére piakoták sielen-i-xékben 2 frt 60\'i» 1 frt 50 krral. Itoralenoiérs Cbo-roUtéo táblákban \\2 cióaxéf 1 frl 50 kr., 2l-r« 2 frt 60 kr , 48-r.i 4 frl 50 kr., poralakbau 12 uaéixéri I frt 50 kr., 21-ra 2 frl fiO kr.. 18-ra 4 frt 6) kr., 120-ra lo frt.-, 888-ra SO frl, 670 ra 86 frl. Mogroudelhető Barry du Bsrry & Coosp. által, Wien, Wallflschgagse Nr. 8., N.-Kunixs\'ln Loodk Kdroly gyvgyuertilrdbiin ; Aradon F. Tones és társánál; Debreczenbon Mihálovits István gyógyszertárában a kígyóhoz; Kassán Wondraschek K.-nál; Marosvásárhelyeit Fogurasi Dömötörnél; Pesten Török Jézsofuél; Székes-Fehérvárott Dieballa Györgynél.. temesvárit Quiriny A. városi \'gyógysznrősznél; Vsr-sec. on- Fischor Móricznál. A bécsi ozóg minden vidékro küld postautalványra vagy utánvétre. OLL A. SEIDLITZ-POLtA, K porok rendkivllli • a legeltérőbb eleiekben bebixonyult gyógy Imlá.nk állal minden, eddig líine l l.átl .xorok kOsltl, lagadhatatla-"I" ax eUÖ helyei foglalják el; mint ax Kik oxer, a efé.iárl birodalom minden réxxébfil koxeinkbex knldmi bála-Imink a legréiilelAxebl.en lann* • iiják, hogy e porok lúgxitit izorulaJokn.il. emészthetttlenséoeknel. gye morhévnél, továbbá göroiSk vess- é« Ideg-bajokban, szivilobogasnál. ide geiség okoxta ttfíjás. veriolulás. végiil hysterlíra, búkór é. huzamos banyáira hajlamnál a legjobb sikerrel alkabnaxlatnak. • n leglarlóab Kyógyh.iláit eredményexlek. Ara I eedetl doboznak használati utasítással I frt. boíiszesz sóval. \'ixbalobl. ooimuiji ,. (aeu-vdő emliuiiiég ligodol rl.n ét knl«r. gyuiadá., legtilbb betegsSg, miiidemie-\'gfájái, régi sérvek é, nyitott «et k, rák, fene, é» ni\|.i.deunema aéráléa ellen, alb slb. használati utasítással 80 kr. - "———r •to9i r».) i10rsch-halmaj-zsir0laj. LiB A \'pK"xiább éa legbaibató.abb orv...l .,or Norvégia l.egyeii.on Wfntu, exerélend.- fel a n.i.lera.\'gMeu li.xtHotl halmájxslr-olajjal. A valddi Dorsch-halmájrslr-ola] mell- és tűd«-baloknál. soropho r»flhllU-boUg.éKekl.ei. legiobl. gyágyl.atás.al van ; meggvógyiij » Uw.diiliebl.köszvény- éaeiúzbajokat, vaUmint ax idSsxaki birkUtegéket Ara I üvegnek használati utasítással I frt. Jtaktárak Nagy-Kanlxsán : Helus J. gyógyaz. Lovák K gyógysz. Fessolhoffer J. és ltosonfeld F. urakuál. Bslovárett I.skovl.-s 0. Ciáktorsyán Káráax II. Csurgón Kr,isler Dávid Kiposvtrott Köln. ,1 <kab Kspronoián Worli Hánd. gvdgyjx Keszthelyen WOnaoli V. Ktresiten Itreyer Jakab flal Kőszegen Ciauxinoviu lstv. gyógy. I palaczk letenyen Kalivoda J. gyógysi. Msrozslibsa Itali Nándor Bánok-Szt.-gySrgySn Kiblcx J. gy Szombathelyen Pllich Kereucx gy Sopronyban Mexey\'András gyógyx Zágrábban Mittelbaeli /.a. gyógytt , Coyleck J. .1. gyógytx. , l\'rweisx Fr, gyógyas. Pályázat. A kís-kanízsaí (magyar tannyelvű) községi népiskolánál az első fiosztályu önálló segédtanítói állomásra f. évi. október hó 18. pályázat hirdettetik. Évi járulék 300 frt, 50 frt failletmény és egy kis szobából álló szabad lakás. , Pályázni kívánók föLzerelt folyamodványaikat a kitűzött határideig bérmentcsen küldjék be a kis-kanizsai iskolaszéki elnök főtisztelendő Ledlinger Kelemen úrhoz Nagy-Kanizsára. Az állomás azonnal elfoglalható. Kis-Kanizsán, 1873. szepfember hó 21-én. (1152-1) Az iskolaszók. Haszonbérbeadás, Jfelsö-llafkon, lövő korcsmám éa mészárszékem a hozzá tartozó épülotok föld- és réttel 1874 ki jauuár elsőtől kozdvo og)másutáu következő három évre, vagyis 1870. év végéig haszonbérbe adatik. A bővohbi értokozés nálam személyesen vagy lovél által cszkö/ölhotő. Höffl\'er Samu, (1144-2) tulajdonút. Wajdits József könyvkindó-hi,vntnliHm» - K a u i zs A n mef^o-lum e.s iniiiduu hituluH köiiy vúru«núl luipliató: „Eaita vigadjaa& 1" közkcdvcsáégü dalkönyv nagy teljes kiadása, mely minden eddig megjelent dalkönyvet felülmúl, 50 ivre terjedó tartalommal, . diszes keménykötéssel, szinnyomatú borítékkal, ára 1 frt 80 kr.; dús aranynyomás- és aranyszegélylyel, diszkötésben 2 frt GO kr. „IIálljuk a szép szót!" Magyar folköszőnló (toaszt) köny v. A\'r» f frt 60 kr. „Rajta pérak, tóaczatjumfc í" Legújabb magyar tánczkönyv. Ara 1 frt 40 kr. _I \'\'.- -I \'\' LE NO BM AND, . ; a híres oiigányni Igazmondó vsttkárlyija 32 (xinn/ett kártyával magynr aláírással ét\'tiUreggel. Xra 50 kr. - Postái mtgrtndeléssk azonnal tsljtsltt«ti«k PORGES KÁROLY igazgató olső, nyilvános fejsílbb kerasfcedelmi-tanintézete Bécsben, Kolinggasse 17. sz. • Schottenring és a meghosszabbított Wiupl\'ogorstrasse közolében ú első átalános ositrák-magyar hivatalnok ogylet uj házában. -.—ww^--(1145-2) A tanintézet két részbél áll: a) kereskedelmi iskolából, b) a szaktanfolyamból. Az okutá okt. elején veszi kozdetét. A kerosk. iskola 3 évfolyamú. A .szaktanfolyamok egyes szaktárgyakra vonatkozólag tartatnak, milyenek könyvvitel, kereskedelmi számitás, levelezés és váltóismo. Itt a tanfolyam nappali és ostoli. Már három éve, hogy a kereskedolmi vaspálya-távirdaszolgálati tanfolyamra is előadások rendeztetnek olyanok számára, kik a vaspályáknál óhajtnak alkalmazást nyerni: A tanári testület az északi vaspálya érdemes hivatalnokaiból áll, végül van egy külön tanfolyam A biztosításokra nézve. Hff A. boiratások szoptorabor 20 ától kozdődnok. "^fj Programmok ingyen kaphatók az intézet helyiségében és Beck ogyetemi könyvkereskedésében Rothethurmstrasse; 15. sz. H kereskedelmi iskolát végzettek feljogosítvák az egy évi önkéntesség élvezc-™ tére, anélkül, hogy vizsgát kénytelenittetnének kiállani. Árverezési hirdetmény. A lengyeltóti kir.-járásbíróság mint eljáró hagyatéki biróság részérói ezennel közhirré tétetik, miszerint BALATON CSEHIBEN elhunyt néhai Jionnuák Lajnn ur hagyatékához tartozó s ennek bérleményén B Csehiben létező - kövotkezó gazdasági felszerel vények (fundus instrnotus) u. m.: 1) 22 db. jánnos ökör 2) 20 dl), hámos lö. 3) 196 (1b. tenyész birka (tiszta alcsiíthi faj) 4) 2039 db. finom birka. 5) 19 db. tenyész marha. 6) Egy 1400 holdas gazdasághoz kívántató minden gazdasági eszközök és szerszámok. 7) Mintegy 80 szekér takarmányaié. 8) 7694 kereszt gabonának szalmája. 9) 53 hold (sperative 10,000 mérőt tevő") beszedetlen répa. 10) 72 hold kukoricza votés (24 hold negyedes, 48 hold harmados.) in 2000 kéve Mupp. Folyó évi oktober hó 13-nn d. c. 1) ómkor nnlntou-C«ohil>i>ii a helyszínén Ur-tandé nyilvános árverezésen elfognak adatni. Mikorra az árverelni szándékozók nzon figyelmeztetései hivatnak meg, hogy a vett tárgyak készpénzben kifuotendók, s a birtokról legfeljebb 3 nap alatt eltávolitandók. Kikiáltási árul a hagyaték leltározása alkalmával megejtett becslés szerinti bccsár fog felvétetrá. A leltár «z árverezés határnapjáig o bíróságnál betekinthető. Kelt Lengyeltótiban, a kir. járásbíróságnál 1873. évi szeptember Itiái Maár László (1147-2) kir. jlrásbiró. s. k. végeladás: A legújabb és legjobb\' női ruhakjjlmóknck, bundák, pnlctotsknak, ZEKÉKNEK, ZUBBONYOKNAK, LONGSHAWLOKNAK, nagy-kendöknek, plaids\'oknak minden évszakhoz szolgálók, továbbá : valódi rumburgi, hollandi, creas, silézün s házi vásznak, damast asztalruháknak, fehér és tarka csinvatoknak, ágykanavászoknak, nankinoknak, len zsebkendőknek, sijfonokn&k, parkotoknak, Jügtfinyszöveteknek, al/roszok és ágyteritöknek, btitor kelméknek, gabona-zsáknak, ló-takaróknak és még sok másé szakmába vágő"áruknak gazdag választéka, a melyeket minden árak mellett végkép eladok. Mindenkit saját érdekében kérem fel tiszteletteljesen, a jó alkalmat idejekorán felhasználni, minthogy áruimnak rendkivüli olcsósága, azon reményre jogosít, hogy meglehetős nogy raktáram kevés idö alatt cladatik. WKlSZMAYKtt Jl.-nél aa lír. kösiíg bálában. a .Korona\' siálloda átellenében (1133-4) Nagy Ksnlxián. Annoncen nls: OefTentlicho Bekanntmachungon, Goschilft-EmpfehlungonFamilion-Nachriohton,Stollo-Gesu-cheallor Art, Agenturon-, Kauf-.l\'acht-, lleiraths-Gesucho, überhaupt Inserato jod-n\' oustitndigen Inhnlts befördertzu Ot iijiiuil l\'reiscn in alle exis-tircudcn l\'eiter, in- und autlünditchen Zeit un-yen dio (1091-2) Internationale Annoncen- Expedition von 33 JEt XJ" XD B 3R. SOH WA.DR.Z, J\'est, Badgaue 1, a und IFien, Wollzeile 6—8. l\'rospekto und Insortions-Tarife gratln und frunco. \'Wiener GeneralreprMsentanz des „XT JNTO-. ACTIONÁ n." Vor Schwindel wird gewarnt! vinz-licvroliner zu Uuv Kirína des Vorkáufors nacli llclicbcn eutwcde ion. Man bllte ticli i [••nllgendc (iarantie auigcUuscht odor sind manclie daratif borrchnet, éic Pro-ste vor Ankauf der Ulircn, wo nicht dio mir gokauften Illíren worden jcdcrxoit , eln Bewelsi der strengiten Solldltft! Unglaubllcli, aber walír! illír , mit scIiödfd Illiímcn emailirt, lolir elogant und dabii büliff, nQtzIich fnjytfrtn und Iteicb, mit einom Jahre üarantíc. T»" íi in 1 1 ij oine ecbt cnglischo, silberne Cyltnder-Uhr, sammt ciner gedtogenen l4 Ur i/, 1U U. II II. Talmikelte, sammt Medailion, Ktui, Ubrachlllssel u. ftjahrigem Ga-ranticschoin sammt cincin KíServe-UhrifUs. Dicseiben Cbrono-Zcitmcsicr-uhren, foinit fcucrvcrgol-det, nur 12 fl. fx) kr. lO 1 \\ kostet cin praktische, gute, gediegeno Itcmontoiruhi iZ. U. 11. i,cite Kabrikat itt, »a» inan sich nur denken kano ; rerden, den sog. Kaiscr-Ulir, welcbc das iritoD u. 1\\ Ciciatlichen tel id cclatanio Ucwciie da, dats cint , lcicht, zicrlicli, dabei llaiiptiacbc itt, snhr pllnktlich lo\'lcben Ulír bokointm Jedcrinaun einu imitirtc Ktui, Medailion mid .rMáhrigein Garantioicbciu. ii it Dopptddcckel, können dicsc Uhrcu nicht gonug empfobleu lolcbo 8trapazuhr nicht mn eine S.\'cuode variiren darf. T.V... 1 ti 1Q fl bekommtmandicmodorn.il r 111 lt). 11. lO II. Hogant und üoschmackvoll, und mid ezact im gangá und faboihaft biliig; zu cinor Silbor IJhrkcttu inodornen Ka«;.m sammt Uhrsc\|tlü»scl NIO . 1 .X íl eme lilbcroc Cylindor-t lír mit ocntoin uoiurt-u xuin 111\' 1Z. U. lt> 11. Kryatallglas. sammt Kctte u. Medailion a... Talu.i«..i.i X\' i" i, .. ftA il oino eclit PDglische silberne Auker-IIIir, Savon,tte ÍNUr li) Oíier ZU II. fl.inslcr Uraviruug, »ammt oinor oebten Talmigoldkt V 1 \'l 41 rinc ocbt cngli»che Silber- und foiiorvoigoldcte Clirouoinitcr-Uhr sainmt hette, ÍN 111\' lt) 11. Mcdaillou aus Talmigold, l.ederctui und (Íaranticícbein. \'N Ul* 14 Íl. éicaclbo, bcdviitend fciner, mit cincin oricntalischcn Wegwclior. ■vr , .wlzív 17 fl cin0 ccht "nglische\' Princc of Walcs-Krystnllglas, NickeUcrk in INlll 10 0(101 1< n. tchicm, g.diegenem Talmigold; dicső Ulircn habén sogar gegon an-dero de;i Vorsug, da»s maii solclic obne ScblUsscl aufategen katinj zu aolcben Ulircn crbált Jcdor eine\'Talmigoblkctte sammt Medailion und\'Garaiiticicboin gratin. NI O II oine ocbt englfscho godiogcno Talmigoldtibr, Cylindor, nonoitc Fagon, mit Doppol lír ÍO II. Krystallglájern. »o iiicli das Wcrk g«»clilos.cii zu sohon ist, sammt Talmigold-kette, Medailion und (iarantiesebein. V íl 1 . 17 41 eine ganz klcinc ]>amcnuhr, oclit btlbor und ocbt vergoldct, samml 111 0(101 II n. eincr cchten Talmigold-Halíketto und Garanticscbe.\' Nur 18 u. 20 íl. Doppvliiintitel, fuinat cmallirt, sami Medailion und. (iaranticschein. Nur 18 odor 20 u. 25 11. tíS&w fon, I.odorotui und Oaranticschoin. . \\t /i cine silborno Kemontoir-Ulir, oluio Sclilüuol aufzichbar, sammt lalim- i>Ul\' u. ZO n. goldkeito uud Medailion. Nur 23 25, 27 fl. K°ldcnc namcuubr sammt Kctto, Medailion uud üaramiescheiu. V,... \'iíl /1(1 f\| oine cclit cnglischo silberne Ucmontoiruhr mit Doppcliteckcl, lMll OU, OO U. \'íl/ 11. g»raiuirt und patentirt. Nlll\' 35, 45, 50 fl. l,\'»c CC,\'1 cnglischo goldcne Ankcrulir mit Krystallglai. \\T,,.. >r,\\ 1/m 41 eino fcino goldonc Homontoiruhr mit Krystsllglai, 105 und rtlll OU, iO, 1UU II. 116 n: mit Doppcldockel. NO/Ht OAA i\| cincit ccht cngliscbcn Cbrouomctcr mit Hctnontor, Doppoldcckol Ul\' ZVU--OUU 11. uuJ Krystallglas. Bar" -Vutserdem alle irgendwo oder von irgeud Jcmandcu atinoncirtco Uhrcnsortcn bllllger. Atelier fíir Reparaturen. Altc tllircn, oftmals tbeuro Katnillcn-Andcnken, wordon roparirt und wledcr wlo ncu bcrgoitcllt l\'reisc dor ltuparaturcn mit 5j»liri^cr Garamié II \'!/,.JLJ», 6 10 Brlenioli© A.iaLlfbirö.ar© werdi n gogon Postnachiialimu oder Kinscndung dcs Dotrages binneu 21 Stuttden ausgcfObrl. Aufbcson-deres Verlangon wordon aucb Ubrcn und Ketten unter Nachnalune zur Auswahl übersendet und für dai Nichtbcbaltone das Gold rctournirt. Meinc l\'roiic sind stots niedriger ala die niedrigston tlbcrall, und Jtehc iclt mit meincn Anfordorungon auf dor flobe dor Zeit. Alle, dic neuc tJliren zu bcstollen wilnschcn. Alle, dio altc Ubrcn gogon neuo uuizutauschcn wOnscbcn, werden gcbotco, stch an metno Firma zu wcndcu. PHIL1PP FltOMM, Ufirenfab.-ikant, Rothonthurmstrasse Nr. 9. WIEN. ipj- l/un mtrke ffeiH.u <íír Jili-e.se **M (1113—B] Töi«y- és cstTl\'a-elíiiíás. A nagy-kanizsai úgynevezett felső erdónl 400 öl hasáb tölgy és cserfa eladásának batáridejéül folyó évi október hó 14-ike a helyízinére tűzetett ki. \\ Erról a venni szándékozókat értesíteni van szeren ezém. Nayy-Kanizsán 1878. szept. 19-én. Belus József s. k. polgármester__ Bortermelőknek különös figyelmébe ajánlom. A szólótörkölyból azonnal a kisajtolás után a legjobb izfl és zamatu must készítési módját 5 frtért. Több szük borteromó év utáni javított gyakorlatom a mult 1872 évben reményem fölött sikerült; a 10 akó bort sajtolt törkölyből, a szűrt musttól megnőni különbözhető 3\'/? akó mustot nyertem, mely a bizonyos idóbeni fejtés után a termesztők borral fokonkint érík és jó izét, zamatját megtett ja. . A gyakorlati eljárásról az értesítés kívánatra béramitcs levelek utján megszerezhető i í> forint postai utánvét mellett Muraközben u. p. Stridó. Wábecz József (1149—2)_._ \' ssSlöbirtokosnál \| íadó-. lap- ós nyomdatulajdonos tó nyomása, Nagy-Kanizsán. Arlcjlési hírtlelméiiy. A Csengery- és magyar-utezai klinker-ut fentartása vállalatra lövőn egy évre bocsátandó, az cz érdemben megtartandó nyilvános árlejtés határidejéül folyó évi oktober hő 10-ik napja, délelőtti 9 órája tűzetik ki. Miről az érdekeltek azzal értesíttetnek, hogy a fel tételek alulírottnál megtekinthetők. Nagy-Kanizsán, 1873. szeptember 19-én. Vágner Károly, s. k. (1161—2) - lanácsos._